* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 16.75 MB | |
| 2010-02-13 22:01:53 | |
 | |||||||
Nyilvános  1331 | 3296 | Rövid leírás | Teljes leírás (319.27 KB) | Zalai Közlöny 1902. 044-048. szám november Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 40. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: © 44-ik ssém. XLI. évfolyam. Xiensetéai ür: évre . . 10 kor. — mi Kél erre . . . !, kor. _ N\'^yeJ -rrc 2 knr. ,V> rill. Kgyex «tiiu 20 (111. hirdetései; S h**al»oi, ;> r\'.i Íri.ríis ü 14,má.soil«or 5 minden [nv&lilii sorért 30 till 1VI LT TFR 8 E N petit uoreukéiit 20 tilleróit vfltet-nek fel. --- részvény-társasig,« , nagy-kanizsai-4s nőegylet,\' „u.-kanízsai izr. jótékony HETENKINT Uj irányok. Xagyfca>tix*a, 1SHÍ. október 81. Haldoklik a naturalizmus. Minden irodalomban nagy a zür-zavar. Uj irányok, uj eszmék zászlói lobognak mindenfelé. Csata-kiáltás tölti be a levegőt. Felhók röpködnek szerte-szét. Tiborok állanak egymással szemben. Minduntalan hevesen összecsapnak és a közönség lázas érdeklődéssel nézi a küzdelmet. A megcsömörlött lelkek íiszta levegőre vágyakoznak. Tiszta levegőre és a mezők virágaira. A mezók virágaira és felüdítő harmatra. A szürkeséget és a sár feketeségét megunt tekintetek az égboltozat majd ragyogó, majd elbágyadó színeit keresik. Az elmosódó, egymásba simuló árnyalatokat. A pontos megfigyelés, a lelkiismeretes kutatás, a nagyító üveg nem öntött nyugalmat a zaklatott lelkekbe. A jelenségeknek biztos kézzel megrajzolt képe — csak rémülettel töltötte az embert. Sokat tanult, de a tudás nem tette boldogabbá. Talán ott rejlik az üdv ama nagy fátyol mögött, melyen tul nem iát az emberi szem, melyen tul elveszti erejét a tudomány minden fegyvere. A sejtelmes, a titokzatos felé fordul a valóságtól agyongyötört ember. A miszticizmus mind több és több lelket font körül homályával. A filozófiától a valláshoz menekülnek a megnyugvást keresők. Hozzá Bmrget, a társadalmi bűnök nyugodt kezQ leirója, a lélek sötét foltjainak éles-szemll megfigyelője is. Azok pedig, akik irtóznak a dogmák ridegségétől, a képzelet teremtette világban keresik azt a vigasztalist, melyet a valóság nem tudott nekik nyújtani. És igy a ZALAI KÖZLÖNY. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet/ a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,\' a ,nagy-kanizsai tanitói járáskör,\' a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete.* a „katonai hadastyánegylet.\' a „soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ______________.......——-zr-— ■ — —- . A lop szellemi rtfazót illető minden közlemény & felelő, szerkesztő nevére, ar anyagi részt illető közlemények pedig a ki.dó nevére címzetten Nagy-Kanlzs&ra bérmentve intfcondök. Rérmentetleo levelek nem fogadtatnak cl. Kézi] utok visszanem küldetnek romanticizmus sziuei is irind gyakrabban csillognak fel az irodalom berkeiben. A tudományos világban is nagy a forrongás. Különösen a theologia terén. Ott is érzik, hogy a régi alap nem elég erős már a modern világ elbírására. Mert a vallás, melyet az irodalom hirdet, mégsem ugyanaz, mint a melyet a papok tanítanak. Kevesebb benne a dogma, több az érzés. A vallásnak legrégibb, legtisztább formája csábítja a Tolsztojokat. Az a régi, mely minden ember szivébe megtalálja az utat. Melynek egyetlen és legfőbb dogmija a szeretet. Mely nem arra tör, hogy megkipriztasson, hanem arra, hogy meghasson, megihlessen. Az uj, azaz a régi kereszténységnek legélesebb elméjű tauítója: Rarnnck, a berlini egyetemen a theologia tanára. Ki mindenek vigasztalójává akarja tenui a kereszténységet. Nem a külsőségekben, hanem a hitben látja a vallás lényegét. Mindenki keresztény, ki annak érzi magát, leinek szivét eltölti a szeretet. Keresztény akkor is, ha nem érintette keresztvíz. Az érzés, a jóság, a szeretet teszi az embert kereszténynyé . .. Nagyjelentőségű mondások, ha hivatásos theologus ajkáról szállanak világgá. Ugy hatottak, mint a bomba. A maradiak felrebbentek odúikból és vészt-jósló huhogással töltik be a levegőt. Könyvek, röpiratok, mint megannyi katona szállnak si^ra az nj tan mellett és ellen. Az irodalmi harc mellett ott folyik a theológiai és ott folyik a filozófiai, a tudományos. És a háborgó vizek nem csak tajtékot, de drága gyöngyöt is vetnek felszínre. A disszonanciából kellemes akkordok is válnak ki és szivet, lelket meg-termékenyítve szállnak végig a világon. TÁRCZA." Mindenszentek estéjére. A >Zalai K3x)3ny< crc<leti tárcája. Jelige: »Szent és üJv$$ gondolái a holta-leért imA<!Vozni.< S<ent 6$ őst xzoká* vi</.en a siroklioz Ezernyi sok níj-ct, s j.ihcnü holtakhoz Nincsen egyetlen sziv, mely fel ne sajogna. T«rd M\'nc* talAn egy se, mely meg ne hajdina. £<tcx elhunytakat gyászolnak ott, ma mind Senki sincs közöttük, ki ne érezne kint. Udrös megnyugvást csuk az ígt>ül viroak, Oulö fájdalmikra hitrigajzok szállnak. Virágot hintenek a gyi«xos halmokra, Osri rózsát mollé, koszorúba fonva 8e:«t»ég, hogy szűnjön, gyújtanak sok lángot, Göröngyre és hanlr», mely szOrjon világot\' Orcájuk bánata, igy még jobban fcltlln. Nagyobbodni látszik rajta minden bu x kin. De a fény nem elég; nem látja azt ember, Olyan nagy bánatuk, mint a .Csendes Tcnger.« Le-lenyoroj* őket a kereszt nagy súlya, Alattunk a föld is, mintha mir inogna. Térdeikre hullnak, s könycik mutitj\'ák, A kinok, mily nagyok, taik keblök szaggatják/ Halk s csendes zokogás hallatszik mindenütt. Oly hü minden fohász, mely ma elhangzik itt. l-árma nincsen sehol, .c pajkos cícvcgíi. Távol minden vétek és kegyeletiénél. A kedve, holtakhoz tigyan szólnak sorba, Kesergnek, hogy Okét mir nehéz föld nyomja. Elszorul a szive itt, egy bu. özvegynek. Rímesen hangzik ott, jajja a szülőknek. Testver jó lestvírórt hullat forró könyet, lm. ott meg egy Árva iztatja a földet. Csak nálunk csóitircs minden. Csak ! uáluuk nem mozdul semmi. Az irodalom !• vizei régi medrükben folynak, azaz helyesebben mondva, állanak tovább. Nagy szürkeség borítja be felületét. A régi. jól ismert csónakok lomhán mozognak rajta előre, a hajósok alig hogy mozgatják evezőjüket. Miudeu esztendő meghozza a maga versköteteit, novelláit, regényeit. A verskötetek megéueklik a szerelmet, a novellák és regények pedig újra és újra feltálalják Juci és Jani jól ismert történelét. íróink legnagyobb része nem veszi tudomásul, hogy „mégis mozog a föld." Nem órzi, hogy | nagy, sötét harcok dúlnak a lelkek mélyén. Mindannak, ami az uj világ kialakulását fogja előidézni, nyoma sincsen munkáikbau. Nem hallják, I hogy mint döngeti a szocializmus a régi társadalomnak kapuit, nem veszik ószre, hogy máris nagy rések táton-gttnak rajtuk. A nagy társadalmi és tudományos kérdések hiába szólítják harcba az emberiség nagyjait, ők nem szállnak sikra sem ellenük, sem mellettük. A külföldi szépirodalmi munkák a tudománynak, a szociális harcoknak, a nagy eszmei törekvéseknek leglelkesebb toborzói. Zíszlók ali gyűjtik a nagy közönségnek millióit. Tanítják, felvilágosítják, vezetik. A mieink pedig mesélnek Janiról és Juciról . . . Persze a magyar tudományos harcok nem is szolgáltatnak számára valami tulbö anyagot. Mert tudósaink is szeretik a békét, a nyugodalmat. Aki közülök valamely kisebb részletkérdés tanulmányozásába fog, vagy pláne meg is old egyet, az annyira megrémül a maga munkája uagysá- gí\'tól, hogy azután pihen évekig. Kár is erőlködni és fáradni. Van nálunk mis módja az elöre-jutisnak. Mis és kényelmesebb. Sőt ami több: kellemesebb! Egy jó vacsorázó társaság magasabb polcra emelheti az embert, mint minden tndomáuyl Hát biz az igy van és rosszul van. Nálunk nincsenek uj irányok sem az irodalomban, sem a tudományban . . . Egy-két kivétel. Még sivárabbá teszi az egésznek benyomását. Mi az oka e vigasztalan állapotnak? Nehéz egy-két szóval megmondaui, de az bizonyos, hogy a baj mélyen gyökeredzik. Összefügg azzal, hogy rászoktatták az embert a külső látszattal való megelégedésre. Hogy valami különös önámitásba szuggeráltuk magunkat. Elhittük ugyanis, hogy míoden rendben van. Hogy gazdagok vagyunk és erősek vagyunk. Nem mertünk bensőnkbe tekinteni, gyöngéinket, fogyatkozásainkat kutatni. Játékpolitika, játék-irodalom, játék-tudományi Nincs-e ezek között benső kapocs!? Ha komolyan láttunk volna munkához 1 Komolyan, erővel és kíméletlenül. Semmit sem tagadva, semmit sem kiméivé. Ha szemébe mertünk volna nézni az igazságnak, költészet és a népélet forrása a nemzetinek, hanem minden, ami valamely orszig határain belül van, él és hal! Ezt figyeljék meg iróink, de bátran, merészen, nem tagadva le semmit abból, amit láttak... és lesz -harc, lesz küzdelem és lesz nálunk is uj irány, magyar irány és helyes irány! Xv- Még most sem késő! Ezt tegyék iróink és mindjárt lesznek uj irinyok, uj törekvések. Lesz küzdelem és lesz élet! Elő a kést, a fejszét! Neki mindennek, amit rossznak, betegnek látunk I Ha tisztában vagyunk a kórsággal, ráakadunk az orvosságra is . . . Kapcsoljuk bele a literaturát a magyar életbe, abba ami nálunk a valóság és mindjárt meglesz a magyar nemzeti literatura! Nemcsak a nép- McwcW, egy hü l,ar.\\l stetne rívcdcziK, A il.icg hantokon, > fíijó köuyben u-.iik. Dal a nagy fájdalom mindenütt a szívben. Kezek kulcsolódnak könyörgésre itten. Oda eílo* vagyuk s minden kivinWiguk. Zür! sírjukban legyen beké-s nyugvásuk. Nem örökké, etak addig. Isteni kürt, mig hangzik! Nitli Jinos Norbert. Üzleti pangás. Akik a címbeli kifejezéssel nem ismerősek, azok nem is kiváucsiak annak jelentésére. Akik ismerik, azok annyira nyakig vannak vele, hogy hallani sem szeretnek róla. Elcsépelt lárgy, ulon-utféleo hangoztatott kifejezés, mel" ugy látszik gyógyíthatatlan üzomoru állapotot jelent. Utty tetszik, miotbn a kereskedelemben egy szát.ados rohamos emelkedés utáu a megsemmisülésig menő reakció állott volna be, mely pusztulással fenyegeti a gazdaság őzen ágának sok kiváló vívmányát és megrendíti annak alapját, a bizalmat, a hitelt. A kereskedelemben mutatkozó visszahatás oly nyomasztóan sújtja az egész közgazdasági életet, hogy mint a levegő a földiekét, ez is körülövezi láthatatlanul társadalmunk nagy épületét, beszívódik anuak minden parányiba és veszélylyel fenyegeti annak erős szervezetét. Végigkísérni e baj útját a társadalom lépcsőzetén nem nehéz. Pang a kereskedelem, a tőko megbújik, az ipar tőke htján elsatnyul, feltámad a munkanélküliség mizeriájs, az elégedetlenség, az anarkia gazdsgoo termő petéje. Az elégedetlenséggel van ma a levegő megmérgezve, mint a bacillust, beszivjuk azt is a levegővel. A mult század hajoaláboz a politikai harcok, a forradalmak festették vérrel a hajoalpirt, a huszadik század ébredéséhoz munkás kezek ígérik létrehozni azt a dekoráciőt. Hogy az elégedetlenség uralkodik ma Európában, azt látja mindenki, érezzük mindnyájan, hogy pangás állott be a gazdaság minden ágában, iparban, föld- A szerelem halottja. — A .Zalai Közlöny* eredeti t&retja. — irta: Giipsr Béla. Halottak napja van. Valóságos népáradat hömpölyög itt e nagyvárosi temetőnek sárga falombokkal takart utjain. Kiöltem ismeretlenek e sírok. Nem litdom, hogy mennyi bu. mennyi bánat fűződik c halmokhoz, melyet ma egész elborítanak a szeretet virágaival? Míg e sírok közt járók, képzeletemben feléled távoli kis szülővárosom képe. Látom tüskekóróval körülvett kis temetőnket, ahol szintén kigyúlnak ina a szerelet mécsesei. Utók egy örökzöld repkónyuyel befutott sírt, melynél egy ősz matróna zokog ... 11a nem untatja Önöket elmondom hoev miért ? . . . -6. Abban 3 fehérre meszelt kis utcaszéli házban, melynek ablakában két cserép muskátli díszeleg, özvegy Kovácsné asz-szony lakik egyetlen leányával, Piroskával, liizony, a nagyon is egyszerű kis bútorzaton nem igen látszik meg, hogy ez a gazdag Kovács ügyvéd özvegyének lakása. Hja uram istenem, sok adósság is maradt utána. Mikor mindent ki6zeltek. alig maradt más, mint e kis berendezés ára! Piroskából nagy leány lott. mióta apja meghalt. Azokkal a finom kis ujjakkal segit egész héten anyjának hímezni. Hogy megnőtt, hogy megszépült, suttogják az ismerősök, akik melleit elmegy. Nincs senki ki meg nem bámulná mélytüzű sötét szemeit, melynek kísérője az ébenfekete haj s a rózsás ajkak közül kikandikáló vakitó fehérségű fogsor. Az egész hét egyhangúan megy Piroská-éknál. ügyetlen vendégük Nyirák Korkó megboldogult apjuk irodavezetője. Még csak az utolsó vizsgája van hátra s aztán irodát nyit. A gyakori látogatás alatt a mi Kcrkó barátunk egész belegabalo-dott Piroskába. Ki hitte volna, dörmögte néha magában, hogy ily szép leány lesz abból a kis bodros fürtű kis macskából. Hogy leste minden szavát, hogy kifürkészte tninden gondolatát, hogy kedvébe járjon. Szóval ugy tett, ahogy a szerelmesek szoktak. Leste az alkalmat, hogy szerelmét megvallbassa. Végre erre is megjött az alkalom. Egy szombat este az anya elvitte haza a munkát s igy egyedül maradtak. Egy darabig szótlanul ültek, végre Nyirák megtörte a csendet: — Mondja Piroska, vallott-e már valaha magának szerelmet? — Ugyan kedves Nyirák, hogy mondhat ilyet, ki törődik manapság már ily szegény leányuyal mint én, s aki notn is a \'------1 * Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva Ez csak olaj volt a tűzre. A következő pillanatban Nyirák már térdenállva vallotta be szerelmét: Piroska én magát imádom. Piroska hallgatott. — Öb szóljon, ugy-e maga is szerel, hacsak egy kissé is. S mig ezt mondta már egy csókot is nyomott Piroska kis bársony kezére. Piroska nem tiltakozott. 6 is egyike volt ama ábrándos leányoknak, akiket még nem ért a csalódás dere, s utóbb-végre Nyirák som volt a legcsunyább férfi. — Szeretem, suttogta a férfi. Én is magát, válaszolt Piroska. Nyirák ez est óta még gyakrabban kezdett járni Piroskáékhoz Piroska szőtte ábrándját, Nyirák pedig — a hálóját. Alig várta, hogy megint szombat este legyen. Megint beszélt minden szépről. Szép otthonról.szerelemről,csókról, mámoros éjjelekről . . . . s még tudja az ég miről nem. Majd szenvedélyesen átölelte, csókolta. S Piroska nem tiltakozott. Hisz misem könnyebb, mint ártatlan leányt megtéveszteni .. . Vagy lehet, hogy őrő-költo apja könnyű véré\'t . . , Nem ellenkezett, s az éppen elóbuvó hold ravaszul mosolygott................. Nyirák ez esemény óta ritkábban ment a házhoz. Vizsgára készülök, szokta felelni Piroska kérdezósködesére. Készült és letelte. Sót mást is tett; eljegyezte s gazdag főszolgabíró leányt. Csak nem vehetek koldust a nyakamra szokta mondani magának, ha egyedül volt S a „koldus* már most értett .mindent. Tudta mi volt a ritka látogatásnak az oka. Minél közelebb jött az esküvő napja, annál sápadtabb lett ő. Az anya valahányszor leányára nézett, egy könycseppet törült ki szeméből. Végre megjött az esküvő napja. Fagyos, zord februári nap volt. Hiába kérte at anya. hogy ne menjen el e csúnya időben. de ó elment. Akarta hallani, hogy kimeri-e mondani a hútolon csábító az „igent." S kimondta. z\\ztáu kivánszorgott a leány a templomból. Otthon kilelte a hideg. Majd láza lett. Lázálmában mindenről beszélt, szép otthonról .. . Ferkóról ... csókról . . . szerelemről. Az anya vigasztalta, hogy minden jó lesz, csak legyen nyugodtan.-Tudom, suttogta elhaló hangon .... Pár nap múlva meghall. Nyirák koszorúja is ott volt a koporsón e fölirással: „Igaz tisztelője." Már négy éve, hogy ez történt, amit itt elmondtam. S mikor eljön a halottak napja, mikor magasan lobognak a szeretelt mécsesei, mindig felnyúl képzeletemben az a kis repkénynyel befutott air, melynél ott zokog az anya, s amely alatt ott fekszik Piroska azért, mert hitt — a szerelemben. XLI. ÉVFOLYAM. -A ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 8-án. művelésben, kereskedelemben egyaránt. Ezt igy általános szempontból itt ismételten konstatálni talán felesleges is voln8, ha nem tapasztalnék, bogy e pangás mint válik napról-napra érzékenyebbé városunkban is. mely pedig sem társadalmi életénél, sem pedig gazdasági fejletlenségénél fogva eddig nem volt megbízható hőmérője a gazdasági idfi-járásnák. A kisipart nálunk is már rég megfojtották a gyárak, azonban a kisipar kimúlása uem érinthette városuokat oly érzékenyen, mint érinti azt most a kereskedelem csődje. A kisiparosok sosem képezhetik egy város vagyonos osztályát, a?, ő szereplésük kevés hatással van a tőke forgalmára. Azonban a kereskedelem csődje a tőke csődjét is jelenti és jelenti még azt, hogy a város legélet-erősebb és legproduktivabb osztálya a megsemmisülés előtt áll. Kanizsának valamikor virágzó kereskedelme volt, éléstára volt a Dunáutul-nak. Kereskedelme szolid, biztos alapokon feküdt, kész áru forgott piacán, mely biztositotta a keroskedőket a váratlan tönkrejutástól. Minden megvolt a kanizsai kereskedelemben, ami szép és jó a kereskedelemben csak lehet. A kereskedés alapja a tiszta áruüzlet volt, a hitel a kereskedelem támasza és nem 8 spekuláció fegyvere volt. Az áruk forgalma a tényleges szükségtől és nem a börze spekulánsaitól függött. A kereskedők munkásai és nem politikusai voltak a kereskedelemnek. Vett, kinek árura szüksége volt és eladott, akinek áruja volt. Ezen az egyszerű és tisztességes műveleten épült fel Kanizsa, ami tönkre fogja tenni, az a kereskedelem elfajulása. A spekuláció, ba mindig beütne, világvárossá tehetné Kanizsát, de az irányzat eddig nem erre vall, inkább arra, hogy koldussá teszi. Különben is egy város kereskedelmének alapját a spekuláció nem képezheti, meit arra nem lehet épiteni. Kartizss földrajzi helyzeténél fogva lehetne\'nagy kereskedő város és régi nívóját ismét elérhetné, ha a kereskedelem visszatérne lényegéhez: az áruüzlethez. Magyarország kezdi megbecsülni kicsiny tengerpartját, a forgalom felénk gravitál és az ország kereskedelmének ezen uj iránya kedvez Kanizsa régi forgalmáoak felélesztéséhez. Ami az ujjáébredésnek útját álljs, az maga a mi kereskedőosztályunk. Testületi szellemmé vált náluk a spekuláció, mely a legutóbbi időben is megdöbbentő mértékben szedte nálunk áldozatait. Nagy cégek jutottak csődbe és inogtak meg és egy-egy ily széles összeköttetéssel bíró ház bukása megingatja egész piacunk hitelét. Kereskedelmünk hanyatlásának kérdése azonos városunk jólétének kérdésével. Látjuk, hogy a gyakori csődökkel Rotschildjaink vesztek el, kiknek vagyona idegen kezekbe jutott és igy minden bukással városunk veszített. A kereskedelemnek a nemzeti termelésben az a hivatás jutott, hogy a javakat a termelőtől a fogyasztóhoz juttassa a az által, hogy azokat a legjobb helyen éa a legjobb időben hozza forgalomba, értéküket emelje. Ezt a reális hivatását megtagadja a kereskedelem akkor, midőn tisztán a spekuláció terén működik, hogy ugy mondjuk megfeledkezik nemzeti hivatásáról s elveszíti létjogosultságát, midőn nom csupán áruk közvetítésével foglalkozik, hanem erőszakolt eszközökkel mesterséges konjunktúráit teremtvén meg a javak értékéüok, ogyedül a vagyonszerzés materiális alapjára áll. Igaz, hogy a kereskedőtől eszményiséget nem lehet várni, de a tények igazolják, hogy szűk-ségo van a kereskedelemnek arra az ideális álláspontra, mely arra készteti, hogy tekintetbe vegye, mily hivatás jutott neki osztályrészül a nemzeti termelésben, melyben neki a javak forgalmának közvetítését kell végeznie, mert íme, ha — mint napjainkban történik — eriől az ideálról megfeledkezik a a rideg anyag-olvüség alapján tisztán nyerészkedő spekulációt Oz, elveszíti maga alól a talajt. Minden intézmény csak addig él, ameddig megfelel azon célnak, amelyért létezik. A koreskedelom elfajulása meg- -hozta káros gyümölcsét nemcsak abban az irányban, hogy tönkremennek nagy vállalatok, hanem meghozta abban az irányzatbau is, mely arra tör, hogy a közvetítő kereskedelem lehetőleg mellőztessék és hogy a fogyasztó és termelő érintkezése közvetlenné váljon. Ez az irányzat,\' mely a közvéleményben itt ott már felütötte fejét, a dolog természeténél fogta nem vonhat maga után a kereskedelemre nézte nagyobb bajokat, de mindenesetre megszívlelendő tünete annak, hogy a kereskedelem megfeledkezett komoly hivatásáról. „v s. Városi tisztviselők fizetésrendezése. Elérkezett az utolsó pillaoat. Közéletünk órája elütötte a tizenkettőt. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága betiltotta a városi tisztviselőknek az 1896-ban megszavazott szabályrendelet alapján megjáró pótlékot. Fizetés emelés helyett, fizetés leszállítás. A jó szolga bérét emeli a gazdája. A derék cseléd is ha pontosan teljesiti dolgát, idővel többet kap. A varrólánynak is javítanak idővel. A tisztviselőknek azonban nincs meg az a reménye 8mi a szolgának, ! cselédnek és varrólánynak Yan. Egy és | ugyanazon állásban mindig egyenlő a i javadalmazás. A szorgalmat, a hosszú j időn át eltöltött munkálkodás ellenértékét egy szerény fizetés szolgáltatja. Ez állandó marad. Hosszú idő óta sürgeti a -helyi lapok mindegyike a fizetésrendezést Hiába minden. Elolvassák és elfeledik. Közéletünk egyik jeles alakja Remete Géza v. képviselő indítványt is terjesztett elő. Helyes. Éljen. Elfogadjuk. Csatlakozunk hozzája. Üdvözöljük a feltalálót. Igy beszélnek a képviselők, de azért minden marad a régiben. A képviselőtestület 1896. május 17. napján tartott díszközgyűlésen megígérte a városi tisztviselők fizetésrondezését. Előfordult „a közel jövőben" kifejezés is. Most tudjuk csak, hogy ez legkevesebb bat évet jelent. Megírtuk, hogy a szó elhangzik, az ülés elmúlik s az ígéret nem az egér által elrágható közgyűlési jegyzőkönyvek irattárba helyezéséből áll, hanem a tervezett intézkedések végrehajtásából. Az ügyet húzták, halasztották. Megfordult mindeo bizottságnál és nem lett semmi. Pedig a képviselőtestület már belátta akkor a jelen állapot tarthatatlanságát és megszavazta a pótlékot azzal a célzattal, hogy addig is míg a fizetés emelve lesz, a tisztviselők némileg könuyithe*seoek helyzetükön. A pótlék hat éve érvényben van. Hat évig nem rendezték a fizetést. Most pedig a megye tiltotta le a pótlékot, igy sietett a kinulázott tisztviselők segítségére. Szomorú közélet van ottt/ hol felsőbb közeg kényszerítésével lehet csak egy olbatározott tervet megvalósítani. Drágaság ismeretes városunkban. Irtunk róla. A tisztviselők nyomora nem titok. A váltóforgalom hólavina módjára való növekedése nem uj dolog, ez már régen fel van fedezve. A méltányosság érzetét Oly érthetően moghatározták a helyi lapok, hogy az is értheti, ki előtt ezelőtt ismeretleuvolt. Az Igazságszerctet előnyét tudja mindenki erre is hivatkoztuok, de mint hiába a múltban, eredmény nélkül a jelenben ugy hasztalan lesz fáradságunk a jövőben is, mert a tisztviselők fizetés gyanánt fogják kapni a most letiltott pótlékot. Ez nem fizetésrondezés. Nem is fizetésemelés. A pótlék ideiglenes intézkedés volt. Tebát ha a pótlék lesz a fizetéshez csatolva, akkor a tisztviselők fizetés emelés helyett az ideiglenes intézkedés véglegessé való átalakítását kapják. A tisztviselőknek nem az ideiglenes rendezés végleges rendezését szeretnék. Ok több pénzt óhajtanak kapni. Megérdemelt díjazását munkájuknak ma már elvitatni uem lehet. Véres verejtékeu és megszolgált pénzen takarékoskodni nem Rzabad. \\ Ilyesmit nem tételezhetünk föl a képviselőtestületről. Nem is tételezzük, mert a városatyák zömének jó szive és nemes lelke van és az ujabb időkben az egyéni i nézetek is helyesobbek. A közvélemény is tÍNZtább. A közgyűlés remélhetőleg kidolgoz egy méltányos fizetési lajstromot, fizetési osztályokkal és szolgálati nzabályzattal. Ezt be lehet illeszteni a régi szervezési szabályrendeletbe. Nem szabályrendeletrendezés kell, csupán fizetésrendezés. Fát, kérünk, nem pedig egész erdőt. A fizetések általános emelése bizonyos százalék arányában nem helyes, mert a kezelőszemélyzet egyik tagjának az irattárnoknak több fizetése van, mint a városi jegyzőnek. Mit meg koll változtatni, mert a jegyző a fogalmazói karhoz tartoxik, az irattárnok pedig kezelő. A jegyzőnek jegyzői oklevél kell, az irattárnoknsk pedig a számok ismerete. Uj állásokra nincs szükség. Közigazgatás egyszerűsítése kell az 1896. esztendő óta behozott sallangok teljes mellőzésével. A vágatási-díjakat fizessék a fogyasztási-pénztárba, igy egyazerübb lesz a kezelés, mert a husfogyasztási adó is ott bevehető. Nem kell minden eayes marháról külön nyugtát kiállítani, külön könyvelni minden nyugtát, hanem korlátlan számú marhákról kolí nyugtát adni. Pénzről szoktak nyugtát adni, nem a tárgyról. Ha valaki gabuát ad el hitelre, megkapja a pénzt, a kapott összegről ad nyugtát, de nom a zsákban lévő buzaszemek mennyiségéről. Kerüljük mindazokat a hosszadalmas eljárásokat, melyek egyrészről vérig boszantják a közönséget, másrészt rabszolgává teszik a tisztviselőket. Ax ellenőrzés igy nem javul. A leghelyesebb megoldás az. hogy adjunk tisztességes fizetést a tisztviselőknek, ekkor nem kell oly nagy ellenőrzés s a tisztviselők 8zive«obben dolgozoak többet, igy nem/lesz szükség uj állásokra. Kevesebb jól javadalmazott tisztviselő kell, nem pedig a városi czegény emberek szaporítása a közönség céltalan megterhelésével. Szezonképek. — A vAgóhidhox roietö ut kiköre*ó«c. — A Zrínyi Mikl6s-utca, Sxímoro-utc* ÜUpoU. — Bcixélgctéí Adim bocsival. — KöxkuUk. — A vágóhidhoz vezető ut kikövezése. tervbo van véve. Én sohse hallottam, hogy valamelyik marha azon paoasz* kodott volna, hogy az ut botrányosan 8áros, nem lehet kijutni a vágóhidra. A vágóhíd pedig valami nagy személyforgalmat nem tud kimutatni. Azért azt tartom, hogy a vágóhidhoz vezető ut kikövezése felesleges. C^ak annyira kellene jó karban tartani azt, hogy a hajcsárok és marhakísérők életveszély nélkül kimehetnek. Ezt elérhetjük ksvicsolással és hengerezé^sel is. Egy szekér kavics ára 3 kor. 60 fill., a lőst a váró* a vasúttól ingyen kaphatja, tehát nem kell kövezés A mak&damizálással is érhetünk el eredményt. A vágóhíd személyzete éa a hajcsárok finnyás lakkcipőt nem hordanak, Milté-nyinél adósságot nem csinálnak. Az uton szalonhölgyekkel nem találkoznak, hogy 8zégyenke2niök kellene, legfeljebb kis-kanizsai menyecskékkel, kik .még csizmát se hordanak. És most, hocy a kiskaoi-zsai úttest elkészül, a vágóhidhoz vezető utat éppen csak az illető hivatalos személyek és a hivatalból levágandó marhák fogják járni. A város belterületén levő utcák ki kövezése éa öntözése képezze a városi tanács gondoskodásának tárgyát. Ott van a Zrínyi Miklós-utca felső résxe! Nincs kikövezve! Ahol nyáron párezer gyerek megfordul, ott nem öntöznek soha 1 Ott van a Kisfaludy Sándor-utca, a Szemere-utca, van azokban akkora sár, mint a Vágóhid-ulcában, azért senki se hederít ezekre az utcákra. A Kazincy-utca a sorompótól a vasúti állomásig is nem méltó egy rendezett taoácsu város adminisztrációjához. Igar, hogy ennek az útnak rendbehozatala a vasút gondja, de a városi tanács miért nem ír át az igazgatósághoz? A városi tanácsnak kell, bogy legyen anoyi erkölcsi eulya és van is. hogy a területén befészkelt tarthatatlan állapotokat szánáJja. Olt van a közkutak égető kérdésének megoldása. Múltkor néztem az elektromos víz-motor működését. Persze nem azért működött, hogy vizet szivattyúzzon, hanem hajtotta a körfűrészt a városház udvarán. Olt állt Ádám bácsi is. Itt van az Ön pártfogoltja, szólt a főkapitány. Ádám bácsira mutatva. — Csak akkor fogom szerelni igazán Ádám bácsit, felelém, ha a város a tűzoltó egyesülettel felbontja az utca öntözésre és söpretésre vonatkozó azer-ződést — Öotöznénk mi akár mennyit, mondja Ádám bácsi, csak vix volna! — No lám l A város szűkölködik abban, 8mi a levegő után a legszükségesebb — vízben! Nekünk tehát vízre van szükségűnk 1 A közkutakban nincs, tebát bérbe kell vennünk kutakat, addig mig lesz, hogy tüzeset alkalmával legyen vir, hogy öntö- , zőmto legyen víz II Nom lakunk mi Egyjptomban, hogy vízben is szűkölködjünk. Nem élveztük Pamyr fensikjának üde levegőjét, hogy öntözésre szükségünk no volna. A Magyarutca és ílákócy-utca szalmaviskói, a ,Korona\' disznóistállójának tetője nincsen Asbesztből készítve, hogy meg ne gyulladhatnaI Tehát vizet a városunk!!! r. HÍREK. — Mindenszentek. Halottaink eirjira ma kizarándoklunk, hogy érettük egj mécsest gyujtsunk s a hideg hantra ráborulva zokogjunk egy \'sort. Jó, a mécsest értjük. Ei a kegjeletért vao, a multak emlékének tisztoletére; Önmagát becsüli meg az — legyen bár ember, vagy nemzet, — ki halottait megbecsüli. De miért a sirás? Miért siroi, bolott szeretteinknek már jó, őket már nem bántja semmi; hiszen véglegesen, örökre megbékéltek? A túlvilági élet, amelybon minden igar. és bivő kereszténynek hinnie kell, szebb és nyugodalmasabb lehet, mint a miénk. Ott valószínűleg nincsen so gond, se betegség éa szegénység, Be bánat, se szomorúság . . . Van abban némi igazság, hogy amikor sirtuok, egy kicsinyt önmagunkat sirattuk. Hogy nekünk még mindig küszködnünk kell éa szenvednünk, azért a csöpp lételért, amíg megnyugodhatunk az örök békesség-bon, amely sem nem sötét, sem nem vigasztalan. Hiszon feltámadunk. Mily nagyszerű vigasz: feltámadunk I ... A temetői hangulatol, az ősz lehelteiét a hulló faleveleket, a bágyadt sugaru napot, a süvítő hideg szelel, — mindent, mindent, ami az elmúlás bánatos gondolatát kelti föl bennünk, hiába érezzük a jelenben. — A veszprémi egyházmegye uj beosztása. A veszprémi megyét püspök köonyebb korminyozbatás szempontjából a Veszprém-, Zala- és Somogyvárme-gyékre terjedő egyházmegyét uj espe-rpsi kerületekre osztotta be. Az uj felosztás szerint az egyházmegye 29 esperes kerülőire oszlik. Kanizsai kerületi esperes és tanfelügyelő Király Elek ha-hóti plébános. — Katonai klnovezések. A király Puschmann Vencel és Szentgyörgyi József, a 4S-ik gyalogezredhez tartozó őrnagyokat alezredesekké, a nagykanizsai 20-ik honvéd gyalogezred kötelékébe tartozó Zubcsek János, Fejér Gyula, Palloghy Dezső, Juhász Józaef főhadnagyokat századosokká és Vlasits Ernő hadapród tiszthelyettest hadoagygyá nevezte ki. — Templomszentelés. Lélekmegható szép egyházi ünnepe volt I. hó 11-én Zsid községnek Rédey Gyula dr. veszprémi kanonok nemeslelkűségéből a templomot újra festették. A templom megáldását maga a nomeslelkü jótevő végezte, kinek Fekete Gergely zsidi, Hajba Mihály zalaazántói és Havas Józsel rozi plébánosok segédkeztek. A templom felszentelése után Itédey kanonok ünnepi misét mondott majd ismét alkalmi szónoklatot tartott. A szép boszéd mély hatást gyakorolt az ájtatos hívőkre. A kegyeletes ünnepen a szakadó eső dacára nagyszámú ájtatoskodó közönség vett részt. — Uj önképző kör. V. hó 25-én szombaton délután 3 órakor tartotta meg a helybeli állami polgári őuiskola önképző köre alakuló gyűlését. Korelnök Dr. Baitha Gyula igazgató gyönyörű szavakban ecseteli a kór célját és a gyűlést megnyitja. Ezután a tisztviselők választása következett. Tekintvo a kör kezdetlegességét, az elnöki széket Dr. Bartba Gyula igazgató foglalta el, mig alelnök Kagy Gusztáv lett, mint vezető tanár Titkár: Kaufmnon Jenő VI. o. t. Főjegyző: Tóth Károly VI. o. t. Aljegyző: Kicsiás Antal V. o. t. Pénztárnok: Nusser Lajos VI. 0. t. Ellenőr: Szabó István V. o. t. — Hathmann Menyhért és társainak bűnügye. Mult hó ü7 én kezdődött Hathmann Menyhért és táraai bűnügyének tárgyalása. A lőlárgyalás elnöke Tóth László kir. Ítélőtáblai biró, tőrvényszéki elnök; a tanács tagjai dr. Kiss István és dr. Neusiedler Antal bírák voltak, a közvádat dr. Oro-di Lajos kir. ügyész képviselte. Szakériők Stolczer Gusztáv bankigazgató és Uogor Ullmann Elek voltak. A tárgyalási terein zsúfolásig megtelt érdoklödő közönséggel. A kedden délután egy órakor bevégződött tárgyalás ulán az elnök kimerítő indokolás kíséretében a következő ítéletet hirdette ki: Ratbmaun Menyhért 5 rendbeli magá.]Okirathamisitás büntette miatt 1 havi vizsgálati fogság beszámításával 2 évi fegyházra és 20 kor. pénzbüntetésre; Vajda Vendelt 9. rendbeli magánokirat és 1 rendboli közokiratbamisitás büntetle miatt 6 havi vizsgálati fogság beszámításával S és fél évi fegyházra, 40 kor. pénzbüntetésre s 5 évi hivatalvesztésre; Végler Mihály 2 rendbeli magáookiralhamisitás miatt 1 évi börtönre, 10 kor. pénzbüntetésre s $ évi hivatalvesztésre; Horváth Józsefet 2 rendbeli magáuokiratbamisitás büntetle miatt 2 havi vizsgálati fogság beszámításával I évi és 6 hónapi börtönre, 10 kor. pénzbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre Ítélte, ellenben Szántó Lászlót teljesen felmentetto. A kir. ügyész egyedül Horváth Józeef tekintetében nyugodott meg, mig az ítélet többi részei ellen, főleg a büntetések súlyosbítása végett, I a védők részben felmentés, részben pedig a büntetés enyhítése végett felebbeztek — Esküdtblróságl tárgyalások. A már ezen a héten összeülő eskűdtbirákat csak két ügy fogja foglalkoztatni. Rezacs erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettének kísérlete miait fog az esküdtek elé kerülni. A második eset rendkívüli érdekes, mert a kir. ítélőtábla megsemmisítette a kir. tszék itélelét, melylyel Belovári Mihály sármelléki fjldmivest erős felindulásban elkövetett balált okozó súlyos testi sértésén egy évi börtönre ítélték. — Egyleti hírek. Az Első Nagykanizsai Epicő-Ijjarosok Szakegylete október hó 24-én tartott válaszl mányi ülésén elhatározta, hogy uovembbr hó elsejétől decembor hó olBejéig a beíratási díjtól az ujonan belépő tagok felmentetnek. Az Első Nagykanizsai Temetkezési Egyesülőt folyó évi november hó 4-én az elhalt tagjainak lelkiüdveért, az alsó-templomban délelőtt 10 órakor gyász istenitiszteletet tartat. A tagok az egyleti helyiségből délelőtt 9 órakor indulnak és kéretnek minél számosabban megjelenni. A nagykanizsai Altalános Belegsegélyző Egylet november hó 2 áo d. e. 10 órakor saját helyiségében reudkivűli közgyűlést tart. Tárgy: az alapszabályok módosítása. A Nagykanizsai Katb. Legényegylet mult hó 29-én tartott ülésében Eperjessy Gábort világi alolnökké választotta és elhatározta. Iiogy a karácsonyi ünnepekben nagy műkedvelői előadást rendez. — Kamatleszállítás. — A kotori takarékpénztár értesíti az érdekolt feloket, bogy betétekre a kamatlábot folvó é. december hó I-tőt kezdve fél százalékkal leszállítja. — Cselédblztosltás. Elvi jelentőségű és nagy fontosságú határozatot hozott a közigazgatási birótág a\'gazdáknak cselédjeikkel szemben, ezek betegsége alkalmával fennálló kötelezettségűkre vonatkozólag. Egy concrét esetben ugyanis kimondotta, hogy a gazda cselédje után minden esetben tartozik a kórházi költségeket 30 napon át 6zetni. Fennáll tebát a gazdának ezen kötelezettsége még akkor is, ha cselédjét a kórházba szállítást megelőzőleg már a lakásán gyógyíttatta és pedig tekintet nélkül arra, hogy az otthon való gyógykozellotée mennyi időt vett igénybe. Ez elvi jalentóségű határozatot a közigazgatási bíróság azzal indokolja, hogy az 1898. évi 21. t c. 5. §-a a gazdát a kórházi költség viselésére kötelezi. Nem tekinthető tehát e kötelezettségteljesítésnek e határozat szerint az a körülmény, hogy az illető cseléd már megelőzőleg rendes orvosi ápolásban részesült, de nem kórházi ápolásban. Ez a határozat is nagy mértékben ösztönözi a gazdákat arra, bogy cselédjeiket minél előbb be-iraltassák az Országos Gazdasági Munkás és Cs\'elédsegély pénztárba, mert ez esetbon akár saját lakásukon, akár a kórházban ápoltatták cselédjeiket, a felmerült költségeket csak elólegezniök kell, mert a pénztár, ha a cselédet nem a gazda hibájából érte a baleset, ezen költségetet mindenkor megtéríti. Saját magán sogit tehát az a gazda, aki cselédjeit a munkás-pénztárnál biztosítja. ( — Betöréses lopás. A helybeli izr. templomba folyó hó 28-áról 29-ikéro átmenő éjjel ismeretlen lettes álkulcscsal behatolt és itt a templom kél oldalán levő falba erősített vasperselyt, a templom közvetlen szomszédságában levő fülkéből hozott lámpatartó segítségével felfeszítette és a persoly tartalmát ellopta. A helyi viszonyokkal nagyon is-morós tette, a szomszédos Rosenfeld-léle kerten ál, melynek Zrinyi Miklósutcába nyíló ajtaját föltörte, menekült. A rendőrség nyomos gyanuokok miatt egy egyént már letartóztatott. — Hogyan lehelünk a késó életkorig Odék és fiatalok. Ezen problémával már sok tudós éa orvos foglalkozóit bohatóan. Azt tudják, hogy a teuti és lelki jólétnek az egészséges és erós gyomor az alapja. A helyes szer, melylyol a beteg gyomor egészséges és erőssé tévő legyen a melynek soha ki nem maradó hatása, az összes gyomor bántalmaknál évtizedeken át lelkiismeretesen ki lett próbálva és ezer és ozor hála és köszönő irattal lett kitüntetve, a Brády-féle vslódi Mária-celli gyomorcseppek. Annak, kinek gyomra gyenge, vagy nincsen rendben s ki egészséges és erős akar lenni és életének őrülni, nem lehet eléggé melegen ajánlani. A Brády-féle Máriacelli gyomorcseppek a legtöbb gyógytárban valódi minőségben kapható és nagyszerű gyógyeredméoye és olcsósága következtében minden kultur államban és azokon kívül elterjedt és szabadalmakkal és védjegyekkel vannak XLI. ÉVFOLYAM. -A ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 8-án. védve. Utái)zá80k«5! óvakodjunk. Kérjük határozottan a Brádj-íéle Máriacelli Ryomorcieppeket és vigyázzunk az aláírásra. — Ax 0s*t&ly80r8játék ojjMókterve. A a), kir. uzab. osztálysorsjáték legújabb játékterve, amely a november 20-án kezdődő sorsolások tervezetét magában foglalja, <?rdekes újításokat tartalmaz. Égést sor fönyereménynyel és nagyobb oyereméoynyel toldatott meg a nyeremények száma, ami által a nyeremények összege » régi 1,3.160,000 koronáról 14.459,000 koronára emeltetett. Egy millió koronánál többel szaporították meg a nyeremények sommáját, a mikor-, a sorsjegyek számát tízezer darabbal emelték. Az uj nyeremények közt \'van egy 80,000 koronás, egy 50.000 koronás, egy 25,000 koronás, egy 20,000 koronás, öt 10,000 koronás. A több fŐnyeroménynyoí a nyerés esélye kétségtelenül megjavult. — Jótékonycőlu állaiusorsjáfék. Mint az előző években ez idén is nagy jótékonycélu államsorsjáték tartatik. Ezen sorsjáték tiszta nyereményeiben következő 11 jótékonycélu intézmény részesedik egyeniő részekben: 1. a vagyontalan állami tisztviselők özvegyei é8 árvái segélyezésére szánt alap, 2. a kézdi-vásárhelyi és vidéki Rudolf-kórház, 3 a. Magyar Gazdasszonyok országos egyesülete 4. a Magyar Országon kő/ponti Fröbel-nőegylet, 5. a budapesti Mária Dorottya-egyesület; 6. a budapesti első Kyermekniei)hely-egye8ület, 7. a horvát Menaa Acudemica, 8. a Stefánia pesti gyermekkórháx-egylet, 9. az országos dijnok-egylet, 10. a budapesti poliklinikai egyesület, 11. a budapesti Mária congre-fiatió. A játékterv nagyon kedvező esélyekkel kecsegtet, a főnyeremény 150.000 korona az összes nyeremények 365.000 koronára rúgnak. Sorsjegyek á 4 koronáéit kaphatók minden tsó- és adóhivatalnál, a legtöbb postahivatal és doháoytőzsdében. A búzás már í. é. december bó 30-án történik. — Uj gyógyintézet. Dr. Klein Éber-hard. ki Herkules-ÍQrdön szivbajo^k és elhízásban szenvedők számára uj sikeres gyógymódokat honosított meg. a télen tit Budapesten «íoly tat ja orvosi működését, JX. Ferenc-körut 23. sz. anyakönyvi hírek. Születések: Sr.5ke Mária cseléd: Teréz. Horváth Róza takarítónő: István. Tonoa JuliaDDa varrónő: Emília. Horváth László földműves: László. Török János útfelügyelő: Rozália. Tollár Boldizsár földműves: Boldizsár. Fenyvesi Salamon hivatalnok: László. Pásztor János p. és t. szolga: Erzsébet. Mandics Róza cseléd: János. Vida Gizella cseléd: Anos. Peti György kömQves: Erzsébet. Rácz István vaaati muukás: Mária. Horváth János napszámos: Károly. Nyakas Ferenc kőműves: Erzsébet. Halálozások: Baksa János rk. 9 bónapos: -- Harai István rk. csikós, 59 éves : húgyhólyag elégtelenség. Kis Mihály rk. kanász. 52 éves: szivbaj. Simon Ferenc rk. cseléd, 37 éves: veselob. Farkas Józsolné rk. G9 éves: véstkime-rülós. Baranya Péter rk. Dapszámos, 55 éves: tüdőhuni t. Milhoíer Erzsébet izr. 5 hónapos: bélhurut. Szalai József rk. napszámos, 112 éves: gyomorrák. Gyuricz Antal rk. földműves, G7 éves: vizkór. Mittermayer Ferencné rk. 39 éves: has-hártyalob. Mandics János rk. órás: gyengeség. Szomi János rk. I hónapos: ránggörcs. lláiasaágot kötöttek: Némethi Ferenc napszámos — Baranyai Vikivel. Horváth Mihály pincér — Freck Máriával. Uhrin Károly asztalos — Biró Máriával. Révész István kocsis — Kaszás Rozáliával. Szerkesztősén : Dr. Villanyi Henrik, felelSa i«rke«xtö. Kiidó: Iff. Wajdit, Jöuet. VEGYES. — Biztos gyÓKyhatás. Mindaxok, kik ross* emésztés vagy 8x*kreke<*pí körctkeztében fel-fuv&láab&D, szorultban, ftHAjáaban, étvA^yhiány, *»gy CRyéb bajnkbtu íxintctlncW. A víilódi „Moll fel* soldllt* porok* basxniUU i)Ul biztoí gyó-gyalijt érnek el. Kgy doboz krx 2 kor. 8zét-küldés Duponta utlinréttel Moll A. gyógyszerész cs. és k. udv. szállítótól, Bécs. I. Tuchlftuben 9. A vidéki gyógyszcrUrakb.\\D határozottan Moll A. készitmény kéreudö &z ő gyiri jelvényével és al&irisivsl. Nyílt tér \\ Az o rovat alatt kózlött^kért nem villsl felelősséget * szerkesztőség Vese, húgyhólyag, hugydara és a kŐ8zTénybánt*lraat ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthton-forrns SALVATOR sikerrel rendelv© Ie*x. Hutfyhnjtó hatása! Kellemes izu! <*m \\ Kősojen emésitbető Kapható isvinyvizkereskedésekbcü és gy *gy szertár Akban. A Salvator-forríis igazgatósiga Kperjeien fílfíOETESEK. Nagyon fontos oyomorbetegeknekl Éívágytalansáp, gyomorbajok, rosszullét, föfáJiÍH, rossz eméjzUSsWI gyo-morgyenge.Hég, cmésztlxl zavarok t»tb. megszüntetnek az Itmert Brady féle Máriacelli gyomor-cseppek. MINDKS GT(í(iYTÁItBAX KAPHATÓK. Sok ezer köszönő é» bála irat. Kgy ttveg ára használati utasiiással együtt 80 fi!l. Kettős Qveg 1 kor. 40 fill. Főraktár Nagykaniz.án: Beluc Lajos és Prájjer Béla gyógytArában. Hamisításoktól óvakodjunk ___ alál- a valódi Márlaoxolll gyo- C</fiaUy rást moroseppeknek védjegyet és kell viselni. Ügyeljünk arra, hogy rígi hírneves valődi Brady féle Máriacelli gyomorcieppek üvegje 80 fill. Kettős üveg 1 kor. -(0 í. kerül, mert a nem valódiak utánzatok olcsóbb áron legtöbbszőr 35 kr.-ért lesznek eladva. i f! \'.V\'WÚ; nélkíilözhetlen háziszer. Kapható mindenütt. Jó órák legolcsóbb íorrása3 é»i írásbeli jótállás mellett HANNS KONRÁD óra és arany áru kiviteli háza BRÖXBEN (Caebomág.) Saiát gyártelep óragyártás- hoz él íémmuokákhoz. Jó nickel Rem.-óra Irt 3.75 Valódi ezüst R>óra 5.25 Valódi ezüstlánc 1 20 Nickel ébresztő óra 1.75 Cségom a birodalmi czimerrel van kitQn-tetve, — araDy és ezüst kiállitáii érmek és exernyi «liamorő!evél van birtokomban. KépeB árjegyzék ingyen és bérmentve. «« -5333 » 1 = « - U. i - ^ ; i Kehnlek Henrik jHIRDETÉS! IRODÁJA I Becs, I., WollzciiB 11, folúsam és 1. emelet y Alapíttatott 1873 a Telephon 809. A « k. póstat&karékpénztár Clearing-szám-Iája 804. 316. , ajánlja mapAt hirdetési meebizások gyors és oíesé elintézésére bel-és kSIfiidi újságok részére. Szaktanácsok, hirdetési tervezetek, árszabások díjmentesen. Legújabb nagy hirlap-ár}egyz<k hirdetőknek \' ingyen és bérmentve | Saját gyűjteményes-hirdető rovat a | „te Freie Presíe" és „to Wr- TjgUslt" ; hirlapolcban roindfnnemö hirdetőn réjzóró, mict: AdAi-viteli kbjléflfV minden Bitet-tgmk, Tiri, kípvllelell. IgyeBkl, illiil-kereiö, ajáiltli blrdeléiek ttb z x a c^ Vastartalmú táp ós eröaitöszer. vértképzö és idegerösitö ízletes és könnyen felszívódik. Kérdezősködjünk az orvosunknál. Főraktár Zalamegye részére: Práger Béla gyógyszerésznél Nagykanizsán. I X X SOKKAL JOBB tisztító kenőcs Globys fémtisztito kivonat Legújabb kitüntetés * FRITZ SCHULZ Íun- AKT. GES,^ ARANY^Rntl ^^ Leipz\'8 und Efle cégtíl\' ^^ AnAltltntm ^mindenütt kapható! # Párisi világkiállítás 1900._____ Csoport kiáll. kém. iparnak. ^ CS.ÉS KIR. Z34 udvari szállító HEIMHp ffesf/ctká/y/ídÁ^^^ Heim féle folyton égő-szabályozó-szellőző kályhák TOBB MtMT 65. OOO HASZNAI A TBAAf. Utánzatoktól óva intünk meidinger-ofen ^ H.HE1M utalással az itt álló védjegyre Tolylorr é(/o, s Aa/tífcr/lóA KÖZPONTI FŰTÉSEK MINDEN RENDSZERBEN, M/ND£N TÜZELŐ ANMGAM FÜSTM£/VrES rÜZ£l£SS£l. EGY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜ66ETLENÜL BEFUTHET. Sjze//azfefésí berendezés eA, MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ BERENDEZÉSEK. NÖVÉNYHÁZI FŰTÉSEK. leffyo66refere/7Cz/áÁr. - Pros/?e/e/soA és /rö//ségvefés eA ingyen és b érmen/ve. BUDAPEST, THONETUDVAR eredetiben kaphatók ^ bécs,obér-oöbling. csak is gyárunkban BÉCS, i.k0hlmarkt7. vagy fiókjainkban. prága, hvbernerg.7. MENY Kzennel kozhirré tétetik, hogy miután a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium ellenőrző kOzegei a Magj\'. Kir. Szab. Osztálysorsjáték (XI. sorsj áiék) I. osztályára szóló sorsjegyeket felülvizsgálták, azok a föárusitókuak árusítás végett kiadattak. Az I. osztály húzása 1902. november hó 20. és 21-én tartatik meg. A húzások a Magyar királyi állami ellenőrző hatóság és királyi kózjegyző jelenlétében, nyilvánosan történnek a Huzási teremben (IV., Esktt-tér, bejárat a Duna utca felöl). - Sorsjegyek a Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték valamennyi árusítóinál kaphatók. Budapest, 1902. évi október hó 2G-án. MAGY. KIR. SZAB. OSZTÁLYSORSJÁTÉK IGAZGATÓSÁGA. LONYAI. 3ÁZÁY. XL1. ÉVFOLYAM. Z A L A I KÖZLÖNY 1902 NOVEMBER 1-én. sKXjoooaoDaoaoaoaxxx^^^00003000000! melyek már évek óta jóknak bizonyultak és hírneves orvosoktól, mint kSnnvfl hashajtó feloldó Bzer ajánltattatnak, az\'emésztést nem zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott minőségük következtében még gyermekek által is szívesen bevétetnek. EFy 15 pilnlát tartalmazó dobos 30, egy teter<= a, mely S öor£, tehát 120 pilnlát tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél egy tekercs bérmentve szállíttatik. fi5E£«*ll/ÉD liiuif Neustein F. hashajtó labdacsait. Csak akkor Ü^í KÉRJÜNK valódi, ha minden doboz hátulján a m. tör é- ®^^|5yileg beiegyVett „Szent Lipót" védjegyünkkel van ellátva vörös fekete Dyomással. A mi tórvényile, védett dobozaink |utasításaink és csomagolásainkon PHILIPPa MiUSsl mw 1 APOTHEKER aláírásnak kell lenni. _____i • keusteim fulop ♦ I „Szent-Lipóthoz- címzett gyógyszertára Z. K. "I, B WIKS, I., Flankougasso C. g Raktár Nagy-Kanizsán: BEI,US LAJOS és KBIK GYULA gyógyszerészeknél, g aaaoooaaaanaBQDa oma^oaaaiMoaoaoroaoaaoaoaa o Suchard GRAND PRIX paris ISOO. Njijtsml mimimmj m*.. ^-gnesések lettek egy nálunk vásárolt sorsjegy által. A legesélydusabb sorsjáték a mi m. kir. osztálysorsjátékunk. s o n sj egy re 55.000 pénznyeremény jut. Legnagyobb nyeremény esetleg 1.000.000 KORONA. 1 jutalom 600.000, 1 nyereménv i 400.000, 200.000 2 * MO.OOO,„1 4 90 000 2 A 80.000, 1 A 70.000, 2 * 60.000, 1 i uO.OOO, ÍO.OUO, ö a 3 t 25.000,\' 8 & 20.000, 8 A 15.000, 36 k 10.00 0 07 4 |00U- S 4 30»®\' 437 4 2000, 803 4 1000, 1528 4 500, 140 4 300, 344o0 4 200, 4bo0 ft IIu, 4850 4 130, 100 4 100, 4350 4 80, 3350 4 40. összeseu: 14.459.000 kor., azaz Tizennégy millió 459.000 kor. SZEBEKCSEWAPTftB. Iiliii 16o;imas BMÖllíEEllBal TkcwEiii rTilRR22 •4!I05WŰ MWM: fc\'lflírJIS _r 109604 s; VCCT^VI SlW\'-i-l 9, ttöttH f.liwail illsSr* Mikor van születésnapom? > sróm clfopycll voJna, baionlót küldünk. Mindenki kísérelje meg •x«r*aoa6Jöt a «*ület<J«onapJfcr» feljegyzett számmal- Ezen napiárban az év minden egyes napjára mas szám van feljegyezve, melyek pootafordulattxll megrendelés esetén nálnnk kaphatók. úgyhogy ........ \' " \'" hárki kiválaszthatja saját számát * j Az egész vállalat állami fcllgyolet alatt áll. Az I. osztály erodetl soríjejjok tervszero betítjei a következők: egy nyolcad (\'|,) frt. —75 vagy 1.50 kor. I egy negyed Cl,) frt. 1.50 vagr S.— kor. „ fél (\'ÍJ frt. 3.- „ 6.— „ J „ egész (\'),) frt. 6.- „ 12,- „ A sorsjegyeket utánvéttel vagy az összegnek postautalványon való előzetes beküldése ellenében megküldjük. Hivatalos tervezet dijuüanul. Megbízásokat kérünk azonnal, de legkésőbb ff. é. november hó 10-éig hozzánk bizalommal beküldeni. FIÓKOK e TOROK A. * T V., Váczi-körút 4 Muzeum-körut II. Erzíébet-körut 54. Legnagyobb outályaorsliték-llilel balánkbin. Sok és igen nagy nyereményt fizettünk ki nagyrabecaült vevőinknek éa pedig rövid BANKHÁZA. BUDAPEST, VI., Teréz-körut 46/a. alatt kilencz millió koronánál többet. idő rendeisievéi levágandó. tÖF(ÖK És bankházának Budapest. Ezennel megrendelek a m. klr. szab. oezlilysorsjáték I. osztályéhoz_darab eredeti osztálysorajegyet a hivatalos tervezettel együtt. Íutánveeadö. utalványnyal küldöm, mellékelve bankjegyekben (bélyegekbea.) I!------ A nem kiránt törlond5. nqpogpiatxxxxioooocxxmocxaixioooocxx^ Z.K. "/, 902. MOLL SEIDLITZ POR Csak ültkor valódiak, ha mlndogylk doboa Moll A., védjegyet és sű&lrinnt tüntoti tol. A Moll A.-féle Soldlltz-porok tartés gyógjrbatisa a legmakacsabb gyomor- és al- testbántalsaak, gyomorgörcs és gyomorbév, rögzfltt székrekedés, májbántalom, vér tolnláa, aranyér és & legknlnnb&zöbb nöl betegségek ellen, e jeles báziazernek évtizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ara efly lepecsételt eredeti dobéinak 2 kor. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. □ !Moll-féle francia] fisak akkor valódi. "ínácgyik üveg MOLL A. Tédieftyét tünteti (el U»dK q^Kui , ^ íe]jraUi óa0Mttal V4ü A Mo„_féle franozln bortzesr ós >6 nevezetesen mint fájdalomcsillapító bedörzoölbal az«r kősxTÓny, caut és a racghnlóí egyéb köTetkexraónyoinól legisraorctesebb népiser. — Egy ónozott eredoll üvoq ára I kor. 90 fllf. MOLL Gyermek szappanja, Legfinomabb, legojabb módszer szeriot készítek gyermek és hölgy szappan "okszerű ápolására gyermekek ós felni ttek részére. Ara darahonklnt — 40 üli. Öt darab — I kor. SO KII. Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével van elUtva. Főazétküldé a: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tnchlauben 9. az. Vidéki megrendelések naponta postaatánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár-. Nagy-Kanizsán R08enfeld Adolf és Fia. a bír QÓoboQütaoaiuóooaaBboöaS^^aoaDQoaaiioaDoa üc Öh Jajt Megfojt ez az átkozott köhögési Köhögés, rebedtség és elnynlUásodís ellen gyors ós biztos hatásnak az étvágyat nem rontják és kitUnö izUek. Doboza I kor. és 2 kor. Prbbadoboz 50 fillér. Fn- és sxótkaldési raktár; „NÁDOR\' GYÓGYSZERTÁR Rudapest, VI., Váci-kórut 11. Kijeit! Kapható Nagykanizsán: Belus Lajos, Prágor Béla. Reik Gyula és Csáktornyán: Pató Jenő gyógyszertárakban. HIRDETMÉNY. Ü C8. é$ apostoli királyi Felségének legfelső elh&t4ro*4sa fólytán e«enncl megiodittatik a XXIII. magyar királyi állam® rendezése As ezen sorsjáték titán remélhc ő tiszta jövedelem következő közhasznú és jótékony célokra tog fordíttatni II (tizenegy) egyenló részben: I. n vagyontalan állami tisztviselők özvegyei es árvái segélyezésére szánt alap, 2. a kézdivisárhelyi és vidéki Kudoií-kórház. 3 a Magyar Gazdasszonyok országos egyesülete, 4. a Magyar Orsségos központi Fröbel-nSegylet, ó a budapesti Mária Dorottya-egyesOlet, 6. a budapeiti első gyermekmenbcly-egyesQlet, 7. i borját Mensa Acadetnica, S. a Siefáoia pesti gyermek-kérbáz-egylet, 8. a« országos dijtok egylet, 10. a budapesti polikliaikai egyesület, 11. n budapesti Mária eongregatió. Ezen sorsjáték összes, 7691-ben megállapított nyereményei az alább következő játékterv szerint 365.000 korínára rúgnak és pedig: 160,000 kor. I í nyeremény á 6.000 kor 60 000 , | 5 „ . 2.000 20 000 . 110 „ „ 1.000 " 1 . 10 000 . 120 ,. „ 600 „ Az összes nyeremények készpénzben fizettetnek ki\'.\' A búzás vissza.onbatlanul 1902, évi deczomber hó 80 áu Budapesten történik. - Efly sorsjegy ára 4 koroaival van megállapítva " ■V Sorsjegyek kapbatök; a tn. kir. lottójöredéki igazgatéságnál Hnd.pestea (Csepel-rakpart, Vámpalota), továbbá: valamonnyi posta-, add-, rája. és lóbivatalnál, vasúti állomásokon a a legtöbb doítánytőzsdében és váltóúsletbea { Budapeaten, ]90á. éri julius hé 1-én. A m. klr. lottójövedéki Igazgatóság. 1 fónyeretn. 1 60 nyeremény á 100 kor. 100 „ 60 „■ 1000 „ „ 20 „ 6600 » ?. 10 Még csak néhány napig. : Húzás már 1902. deezember hó 30-án. főnyeremény 150.000 korona. Az összes nyeremények összege 36S.OOO korona. Sorsjegyek 4 i koronáért kaphatók: a m. kir. lottíjövedéki igaiüatóságoál Budapesten (Csepelrakpart, Vímpalota), további: valamenoyi poata-, adó-, vám-és sobivataloál, vasúti állomásokon s a legtdbb dohánytóisdében és váltóSiletben. Budapost, 1902. juliua hó 1-én. ___M- klr. lottójövedéki Igazgatóság. Nyomatott Ifj. Wajdita József köayvnyomdéjiban Nagy-Kanmiu, NAGYKANIZSA, 1902. november hó 8-án. 45-ilc szám. Bieniettai ür: Ecíji ívre . . 10 kor. — 611. Fél érre . . . 0 kor. _ Negjfdí-rre . . 2 kr,r. fin fin. KffyoH síftm SÍ un. HIRDETÉSE* i tiaíibo. pi>(ttsorl>.n 14, mxsOíl.íor 12, 1 minden továbl.i sorért 10 tilt NYÍL TTÉ R B E N pi\'tíl soronként Ü0 tiltérúrt v<U»!t- nek fuj. XLI. évfolyam. ZALAI RÖZIÖRY. részvény-társaság,a , nagy-kanizsai A lap ixollemi réixét íllot5 minden kOxlnmóny & felelős sterke«xtí» nevére, *z anyfi^i réítt illeti k$x-lemények p<-dig x ki«d6 nerére cimxetctio Nagy-Kanlxsára bérmentve iutézoodők. Bérmen tcllen levr-lck nem fo$»d-Utnuk cl. Kéziratok tisszaiicm küldetnek A. nagy-kanizsai „Ipar-TestQlet,1 „a uagy-kaolzsai Takarékpénztár \'íészvény-társaság,\' a .Koton takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagy-kanizsai kisdednevolö egyesület,\' a .nagy-kanizsai tanítói járáskor," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,- „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szennyek tápintézete,- a .katonai hadastyánegylet/ a .soproni kereskedelmi iparkamara,- nagy-kanizsai kolválasztmányának hivatalos lapja. _ HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. MmM és Mmlk KugAai>lx*H, líntó. uovcmbtr 7. Megtalálom én a lelki Összefüggést az elmeorvosok kongresszusa és az aradi banksikkasztás között. Ugyan erre azzal vádolhatnáuak, hogy megint bolondnak akarnék deklarál-tatni valakit, aki gazember^ á mire közhit szerint csak bankigazgatóknak és egyéb nagyuraknak van szabadalmuk. De nem ilyen közvetlen kapcsolatot látok, én a két dolog közt. Nem okozati összefüggést érzek, hanem amolyan lelki találkozás-félét. Az aradi bsokdirektor nyilván nem bolond. Ravasz, agyalurt, egyenest célra néző furfanggal eszelte ki fondorkodásait; akkor se lesz bolond, mikor majd a fegyházból kikerül, valamint ma sem az. De azért az aradi bankigazgatót mégis ugyanaz a kórság ragadta bűnbe, a melyről az elmeorvosok tanácskoztak e héten. Sajátosmódon ez az elmeorvosi kongresszus jóval fölülemelkedett a nálunk szokásos kong- -resszusi nivóo, ahol csak panaszkodni, 1 meg régi keletű dolgokról még régibb formákban felolvasásokat tartani szoktak. A társadalom lelki világáról beszéltek inkább ezen a kongresszuson, arról a lelki világról, mely a tébolyda és a tömlöc részére szállítja az anyagot. Ez a lelkivilág teremtette meg az aradi sikkasztót és a többi tolvajt, a kikről nap nap után olvasunk. A módon s erőn felül való életmód, a tulkövetelőzés az egyén szükségleteiben 8 a társadalom kívánalmaiban, kitereli az egyéneket a foglalkozás rendes kereteiből. Jobbra-balra való kapkodás, ide oda való próbálkozás mutatkozik, erőn tul való munka ebben is, abban is. Ez szüli a paralizist, ez szüli a bűncselekményt. A gyorsan és sokat keresés vágya, a gyorsan és sokat élvezés kívánsága belesodorja az embereket az őrületbe vagy a bűnbe. Hogy melyik a nagyobb szerencse a társadalomnak ? Mindakcttő egyképen szerencsétlenség. Vájjon mi a nyitja mindennek? A társadalom kívánalmainak túltengése s kivált a társadalom nevelése. Mai társadilmuuk a pénz mindenhatóságának elvén nevelődött. Pénzen hatalmat s gyönyörűséget szerezni: ez a vezérmotivuro, amely a mai társadalom zenéjén átliangzik. Ez tette olyan hatalmas tényezővé a társadalomban a nagypénzek kezelőit, ez tette tekintélylyé azokat, kik a pénz forrásánál állanak. S ki merne nyúlni avatatlan kézzel vagy szóval ez emberekhez? Ki merne feléjük bizalmatlansággal közeledni? A hatalom vakká, lelkiismeretlenné és — bizakodóvá tette az embereket. Minden rosz példák dacára a bizalmatlanság a hatalom viselőivel s a pénz gazdálkodóival szemben meg nem mert nyilvánulni. Aki két hét előtt az aradi vezérigazgatót gazembernek merte volna nevezni, azt megbélyegezték s kiüldözték volna vagy kinevették volna. Aki hivatalnoka ellenőrizni merte volna, az elveszti nyugodt állását s koldustarisznyát vehet a nyakába. Hát ezzel a bizalommal le kell már egyszer számoluiok azoknak, akik pénzkezeléssel foglalkoznak. Bele kell oltani az emberekbe azt a tudatot, hogy a pénz kezelői iránti viselkedés alapelve a bizalmatlanság. Ezért nem elég arra a mai reiiil&zer, mely holmi időnkint megjeleni?, felügyeló-bizott-ságokkal akarja ellenőrizni a nagypénzek kezelőit. Egyenrangú ellenőrző faktorokat kell a vezetők mellé adni, sőt az ellenőrző faktoroknak még befolyásosabbaknak kell lenniük. , Állásuknak állandónak és szilárdnak kell lennie. Nem egyének iránti bizalmatlanságra, de az intézmények iránti bizalmatlanságra kell a kezelésnek bazirozva lennie. Ezt a reformot kell megvalósítani a pénzintézeteknél. De senkise higyje, hogy ez a holmi sikkaszlásoknak végleg gátat szab. A tolvaj esze is élesedik, ha az ellenőré élesedik s nem lesz olyan ellenőrzés soha, melyen a tolvaj esze tul ne járna. A társadalom nevelése segíthet csak e bajokon, az egyenletes, egyirányú rendszeres munkára való nevelés s a munka természetes gyümölcsével való beérés fogja csak kiirtani a társadalomnak e most, sajnos, olyan sűrűn felfakadó kelevényeit. Jlunffttriut. A város mostohái. Nem a mostoha gyermekek érdokében emeljük fel szavunkat, mert azokra néha napjáo csak gondolnak condozói. hanem a Szeuiera-, Kisfaludy-, Csányi Lásiló- és Attila-utcák érdekében, melyek igazán mostoha gyermekei városunknak. Ezen utcákban az éj sötétjében igazán életveszélyes a közlekedés, pedig az olt lakók szolgála-tuknál fOftva at éj legsötétebb részében is kénytelenek járni. Ez utcák rendeiet-lenek, különösen a Szemere-utca, melynek utteBtét feltöltették, de ebben nincs köszönet mert azon esöa, »öt még száraz időben is lehetetlen a közlekedés. Ezen utcában gyalogjárda ninci, a gyalogjárda hiánya miatt az arra járók kénytelenek a kocsiúton menni és esős időben a csizmájukat a sárban hagyni, ftzáraz időben, miután a minden 50 lépésre levő villawlámpa a fák miatt kellő világosságot nem adhat, a hepehupás talajban az orrukat összetörni. De ezen utca rendezetlensége miatt ar. ottani háztulajdonosok is kiszámíthatatlan károkat szenvednek, Így a közel múltban házuk pincéje az esőzéstől annyira megtelt vízzel, hogy azt onnan a tűzoltóknak kellett — természetesen a tulajdonosok költségére — kiszivattyúztatok Ezen utcábau a víllamlámpák is sejtik, hogy nincs ki ezen utca rendbentartásáról gondoskodnék, mert majd minden nap egyik vagy másik lámpa nem ég. Helyesebb volna ezen utca kikövezé-sére forditani azon összeget, melyet a vágóhídi útra irányoznak elő, mert. itt van esti közlekedés is, mig ellenben a vágóhidra vezető uton nincs. A rendőrség pedig az ezen utca lakóit, illetve háztulajdonosait is kötelezhetné gyalogjárda készítésére, mert ezekkel szemben is el lehot törvényesen járni. Kisfaludy- és Ciáuyi László-utcában legalább van gyalogjáró, de a kocsiút oly süppedékes, hogy Isten ments orla terhes kocsival menni, mert be csak be lebet jutni, de ki már csak az igavonó állatok tönkretevésével. A minapi esőzések után egy félig fával megrakott kocsi a Kisfaludy-utca kátyújából nem tudott kivergődni és csak vagy öt-hat ember segélyével lehetett a sárban megrekedt kocsit megindítani. Az utca egyik oldaláról pedig a másikra menni őrült vállalkozás. Nagyon helyén volna azért, ha a városi tanács ezen utcák rendezésére szükséges költségek fedezetéről már a jövő évi költségvetésben gondoskodnék és megszűnne mostohája lenni Szemero-, Kisfaludy-, Csányi László- és Attilautcáknak. TÁSCZA. Népdalok a kertről. irta: Pötirffj Tárnát. — A .Zalai KvitOar* tircija — Furcsa gondolatom támadott pár hónap előtt. Eszembe jutott, hogy a magyar népdalok ezrei közöl pompás dolog volna összegyűjteni azokat, melyek a kertről, do csakis a zöldséges, vagyis veteményes-kertről és a gyűmölcsöskertről zengedeznek. Á virágok százairól ezrével terem a népdal, s mivel szokat könnyű találni, összegyűjtésük nem bírna különösebb oriúkke!, de a vetem ényeskertről és gyűmölcsöskertről ritkábban száll a dal. Ezt tapasztaltam a gyűjtés alatt is. Egyes zöldségféle miatt hasztalan kulattam-kerestem, mégse akadt róla nóta. I)e meglepő az is. hogy a gyümölcsfélék közül mennyi maradi a dalcsinálók érdeklődésétől távol Mondhatom, hogy a gyűjtés előre nem látott, nem számítolt \'sok nehézségbe ütközött. Jiég a legkedvesebb cimboráim, miut Dankó Pista, Kelemenné (székely dalok), sem tudtak, nem hallottak egyos gyümölcsről vagy zöldségről ismort nótát. Az eredmény kitartó kutatásom után el sem maradhatott és arról íme beszámolok. ElőszSr is szóljon a dal a veteményes kertről: ♦> Liad »A Kert. i90a. sieptembíri aiioill. Stcrk, A VSrösmarty-utca. Nagykanizsa város rendőrkapitányi hivatala legutóbb megmutatta, hogy egy kis akarattal lebet (enui valamit; ugyanis a város egyes utcáiban, — de Bajnos, uem minden utcájában, — a rossz jár- dákat megcsináltatta, illetve a hanyag gazdák költségére elkészíttette. Azért mondom hogy nem minden utcában, mert a Vörösmarty-utcáról teljesen megfeledkezett, ahol az északi oldalon csak helyenkint van járda, de annál nagyobb a sár, oda kocíin bejutni most egész késő tavaszig valóságos Isten kísértés, ha pedig valaki egyik oldalról a másikra át akar menni, akkor kénytelen amint kőzelebbnek látja, vagy Petőfy-utcára kimeoni. melynek keleti végén három telek előtt a járda hiányzik, 8 itt a sarat átúszni, vagy lekerülni a Sugár-utra 8 ott menni át. Ezen utca már 10—12 év előtt meg-nyillott, a v. rendőrkapitányi hivatal 4—5 év előtt, amikor az építkezések itt rohamosabban megkezdődtek, határozatilag kötelezte a telektulajdonosokat telkeik előtt a járda elkészittésére, ezen határozat ellen fellebbezés be nem adatván, az jogerői lett, azonban végrehajtás előtt irattárba kerülvén, ott édesen nyugszik. Meglátszik, hogy a rendőrkapitány urnák jó utja van, Vörösmarty-utcába pedig évente egyszer — akkor is nyáron, mert máskor a sártól nem jöhet be — szokott megfordalni. a rendőr pedig, aki ott lakik azt mondjs, mi gondja rá, hisz ő is azok között van, kik telkük előtt a járdát nem építették meg, az őrjárat pedig minek jönne abba a sáros utcába, hisz a csizmáját Ő pucolja, hisz senkisem ellenőrzi, hogy merre jár, de ez az utca a rendőri naplóból hiányzik ie, mert oda kirendelve Őrszem soha sem volt, de minek is, hisz kell a városban egy utcának lenni, hol a csavargók és armereieen-derek megfuthassák magukat, hogy a város közepén ne botorkáljanak, nehogy a nyugodtan sétáló őrszemet háborgassák. Van a mulasztásban a városi tanácsnak is része, mert ezen utcát már rég megnyitotta, oda az épitési engedélyeket annak, aki kérte, készségesen megadta, de útról, reodről nem gondoskodik, az utca közepe oly mély. hogy most- már második principális kanálissá, yagyha ezzé nem, de mindenesetre mácodik ördögárokká növi ki magát, ezt a hibát jaj de sokszor látta már a y. mérnök ur, de amit nem akar meglátni, azt nem Retek. .Kom ettem még ma egyebet. Fekete retket, kenyeret." „Tiárcsak engem valaki Retek ásni hivna ki." .Még azt mondja a retek Hogy én szőkét szerotek, \'Abba bizony hazudik a retek Mert én barnát szeretek." Káposzta. „Re-rektor uram ká-káposztája Tö-tövig édes a torzsája." „Lyukas a káposzta közepo Kihullt a rizskása belőle." Kukorica. „Piros kukorica-szár Kapálatlan maradtál." Kukorica, édes málé Engem szeret a molnárné." „Hej. fosztóka, kukorica fosztóka.\' Tök. „Kimentem én a tanyára, Ráhágtam a tökindára. Tőkindáról-tökindára Fáj a szivem a barnára." Répa. „Ki az urát nem szereti Főzzön sárga répát neki, A sárgától megbetegszik A fehértől halva fekszik." „Sárga-, sárga-, sárgarépa, Zöld a levele, Kökényszemü kis leánynak Ragyog a szeme." Ugorka. „Sárga ugorkának zöld a levele Ennek a kis lánynak nincs szeretője. No is adjon az Isten neki, Ugy se tudja gondját viselni neki!" Napraforgó. „Kinyillott a napraforgó virága, Oda fordult mindig a nap nyomába." „Minden barna leány csalfa, ne higyj neki! Csak 3 legény szivét c.snlja, ne higyj neki! Napraforgó a szerelme. Százat is szeretne, ne higyj neki!" Eper. „Három levele vagyon az epernek, Három szeretője van a szivemnek " „Epret szedtem az erdőbe Szét van tépve a szoknyám." „Eper ajkad, gyöngysor fogad Mind oly kedves énnekom." Saláta. „Három bokor saláta, kis angyalom! Három kis Jány kapálta, kis angyalom H Dinnye. „Nincs édesebb a hevesi dinnyénél, Nincs szebb leány az én kis szeretőmnél.\' r Indája van a dinnyének, indája, Jaj be halvány a galambom orcája." „Sárga dinnye levelestől, indástól, Haragszik rám szomszédasszony urastól." Borsó. Lencse. „Csak azért szeretem A magyar menyecskét Mert megtudja főzni A borsót s a lencsét." „Csicseri borsó Nyugszik az orsó." Torma. „Még azt moudja a torma: Minden kis lány egyforma, Abba bizony hazudik a torma, Mert az egyik szőke, a másik barna!" Murok. Zeller. „A szivénél jobb a szurok, Szerelménél a főtt murok." „ Mikor szombaton reggel, megyek a piacra, Csinos kis kosarat akasztok karomba. Lesz is benne murok, zeller, Citrom, narancs! csokoládé! Öleljen meg. mert én vagyok a magáé." Bab. Paszuly. „Babot vittem a malomba, Azt gondoltam kukorica." Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. „Fehér paszuly ka virág. Ne jöjj hozzám napvilág Jere hozzám sötétbe, icu te! Hadd ölök az öledbe." Csicsóka. rllej, csicsóka, csicsóka. Fészket rakott a csóka." Krumpli. „Éu Istenem adj kögyelmet, Az gyerekhó segödelmet, Krumplit, búzát, tököt, babot, Hízott gyesznót ötöt-hatot. Kelkáposzta. Vegyesek. „Ha bemegyek a bableves csárdába, Ott mulat a túrós csusza bujában, Borsó, lencse össze veri bpkáját Sárgarépa öleli a babáját./ Krumpli csuszpájsz lipity/loty, Kelkáposzta kapaszkodj, V^ Csirkepörkölt a legjobb a világon." Szamóca. „Megkínál csókjával Piros szamócával." Mák. „Nem kívánok egyéb átkot, figyel meg egy véka mákot, Aludj babám, aludjál." Végül. „Elveszett a kis kert lakat, Jaj, de vén szeretóm akadt." XLL ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 8-án. \'jjj látja ám meg, mégha megbotlik ia benne. Az utca egyik oldalán nincs járda, a másik részen pedig hiányos, az ut közepén feneketlen a sár, átjáró a méter hossza utcában nincsen sehol, csakis a két végén, mely a Petőfy-ntca felől olyan jó. hogy ott a mult évben egy lónak a lába törött el, csoda, hogy eddig emberben nem esett kár. Ezt múltkor egy rendőr hivatalos arccal megvizsgálta 3 igy már aztán jól van. Éppen ilyen a kivilágítás, mert ezen egész területen közbe\' lámpa nincsen, csupán a két végén, középen pokoli sötétség uralkodik, ami pedig, minthogy a kaszárnya kint van, élet és vagyonbiztonság tekintetében ily sötéten tovább nem hsgyható. Az itteni lakósság ia megkövetelheti joggal, hogy az ut ezen utcában íb fentartassék, az utca kellőleg kivilágíttassák, mert neki is van joga élni, neki íb van szüksége élelmiszerre és fűtőanyagra, amit oda beszállítani ily ut mellett nem lehet. Adót, pótadót, útadót, városi közmunkát éppeu oly arányban fizet, mint akár a város közepén lakó bármely házigazda, a városi kongótégla burkolatu ut javítási, illetve fentartási költségeihez, valamint a város belterületén fölös számban levő izzó és ívlámpák világítási költségeihez éppen ugy járul hozzá és ezért neki sem utja, sem világítása nincsen. Ezen utca csak egy kis akarat és kevés költséggel rendezhető volns, ami igen kívánatos is, mert ily népes utca tOTább ily állapotban nem hagyható, mert annak lakói is városi adózó polgárokból állanak 8 joguk van ugy amazon jogokat élvezni és a megnem levőket követelni, mit a vár03 többi adózó polgárai élveznek. Adják meg nekik is azt, amihez joguk van. Fölhívjuk tehát a város intéző köreinek figyelmét és kérünk sörgős intézkedést RífU Vörö*martU\' utcai lakón és adózó polgár. Hoffmann Mór jubileuma. < Jellemzetes tulajdonsága a nem gondolkodó embernek, hogy visszakívánja az ifjúságot Az igazi gondolkodó a szellem vivmányait többre becsüli az ifjúkornál. Mikor Hoffmann Mór elhatározta, hogy barátai hívásának enged " és jubilál, őszinte vallomást tett. Elismerte, hogy már nem ifjú, mert ifjak nem jubilálnak. A mai jubileum nem egyéb, mint el-ismorése annsk, hogy mi Hoffmann Mórnak adósai vagyunk, hogy ó hitelezőnk. Igaz 35 évig nem kövefelte tartozásunk visszatérítését és a törvény szerint a követelés a 32-ik évben elévül, de ő mindig békeszerető ember volt, nom perlekedett se emberrel, se társadalommal, tehát az elismerésért sem. Annál inkább vagyunk tartozásunk tudatában, mentül kevesebb igényekkel lép fel tisztelt barátunk. Ila azonban Hoffmann Mór azt hiszi, hogy bálánkat irányában ezzel az egy jubileummal lerójuk, ha 6 azt várja, hogy neki egészen megfizessünk, akkor neki őrökké kell élnie. Élni fog annak a nemzedéknek emlékezetében, melyet felnevelt, élni fog ifjabb kartársai és barátai emlékében, élni fog a társadalom hagyományaiban, ó szerette volna látni, hogy a társadalom az örök erkölcsi törvények szerint fejlődjék és ezért az eszméért harcolt tollával, ő az ifjúságnak szellemi kincseiből adott két kézzel &> megelégedett, ba tahitói szavát megértették, ó a békeszerető kartárs mintaképe volt és megelégedett azzal, ha békében hagyták. Könyvtárra való könyveket irt és nem haragudott azért, ha ebbeli működését a kanizsai közönség csak csekély mértékben vett" tudomásul. Azért szivesen elismerjük mi érdemeit Nem kartársai adhatunk neki kitüntetést, de a baráti szeretet melege nélkül mit ér a csillogó fém? Bár a kitüntetésre is rászolgált, ö ugyan csöndes szolgálatra volt hivatva, hisz a tanári hivatás a zajos forgolódások közepette csöndes, de azért ez a csöodee hivatás sikerdus volt Hü őrsselleme volt a nemzet szellemi javainak és hogy ezek a javak élőbeszédben ép ugy mint Írásban az ifjabb nemzedék tudatában áthasonuljanak, ezt tekiutette életfeladatának. Tevékenysége hatott a szivekre is, mert az a szívből eredt. Élet hajója most, a kikötőben nyugalomba vonul, de ez a nyugalom csak pihenést jelent, nem tétlenséget. Itt is hasznos szolgálatot fog végezni a hajó a partvidéken, őrhajó lesz azok számára, kik a partról gyors futásra készülnek az élet nagytengerére. Itt is az öreg hajós tanácsa és készsége hasznára lesz a merész evezőknek. A bölcseség koronája, a családi béke biztosítva van részére. Tevékenységeért és vasszorgalmáért társai adják meg neki a pályabért. Szezonképek. Temetőben. — Ulaxát az Erzsébet-tér körül. — Rendezik a fizetéít. — Z»ur. — Finis rei ... Mindenszentek uapján kiojártam én is a temetőben. Egyszer egy évben nem árt, ha oda is kimegy az ember. Gyakran látogatni a temetőt nem praktikus dolog, mert a gyakori látogatás által elveszíti az is reánk való hatását, de egyszer egy évben megteheti mindenki, hogy meglátogassa azt a helyet, ahol a keresztfák csúcsáról ugyszólváa kicsíráznak a legmegdöbbentőbb problémák. Hát idejutunk mindnyájan? Egy ilyen másfél méteres kis árok befogadhatja magába egy emberélet miuden szenvedését, egy munkás teBt tetterejét, hitét és reményeit? Ugy látszik igen. De hát igaz-e, hogy idejutunk nemcsak mi, de idejutnak a mi nagyjaink is, már mint a mi szűkebb értelemben vett nagyjaink? Azok, akik a vidék, a község nagyjai kik oly nagyok, hogy cilinderükkel a Göncölszekerét verdesik és hangjukkal megreszkettetik a gyüléstermek mennyezetét. Kiket a szomszédban már nem ismernek, de annál inkább itthon; kikről igazán elmondhatni, hogy nem kitüntetésért dolgoznak, hanem megelége8znek, ha 8 maguk lelkiismerete nagy embereknek minősiti őket; nem dolgoznak a társadalom kitüntetéséért, mert azt nehezen tudnák elérni, mig a lelkiismeret olcsóbban nyújtja nekik a babért Igaz-e, hogy a mi szürke életünk eme kiválóságai is csak addig mennek, mig meg nem botolnak abban az árokban? Aztán csak ők is eleoyésznek, lelkiismeretestől és nagysággal együtt? Valószínű, de nem bizonyos. Legújabb értesüléseink hiányzanak a transcedentális viszonyokról és az én szerénységem tiltja elképzelni, hogy mi, jelentéktelen nullái a társas életnek valamikor egy Tubafa alatt fogunk lustálkodni a mi nagyjainkkal, kik még a menyországba is automobilon fognak beutazni. Nem, nem, az érJera elnyeri jutalmát és meg vagyok róla győződve, hogy ha a túlvilágon csak a végtelen semmi létezik is, a mi nagyjaink még a semmiben is valamik lesznek. Némelyek, kiknek biztosabb értesüléseik vannak a túlvilágról, azt mondják, hogy jobb ott alant, már mint a hant 8latt. Nem mondok ellent, mert meglehet, hogy igazuk van. Annyi bizonyos, hogy aki meghalt, az halott és semmi egyéb, mig aki él, az lehet kengyelfutó is. Kengyelfotónak lenni pedig borzasztó sors. Én nem is tudok nagyobb csapást elképzelni, mint ba valakit kengyelfutónak teremt az Úristen. Ideépitik például Kanizsára az Erzsébet-teret és egy embernek, kinek hihetetlenül vékonyak a lábszárai és aki csörgőket hord a ruháján, bevallott foglalkozása az, hogy ezt az Erzsébet-teret megszakítás nélkül huszonháromszor befutja, amit egy kövér pék borzadálylyal vegyes tisztelettel bámul a Szarvas előtt. Ez a nagy futás vasárnap történt meg és dicsérettel legyen mondva, a kengyelfutónak szép számú közönség előtt volt alkalma művészetét produkálni. Hogy miért kengyel, azt nem tudom, de hogy futott azt láttam; sőt ö maga is mondta nekem, hogy fut Ugyanis nekem nem volt róla tudomásom, hogy az Erzsébet-téren egy kengyel fut és szórakozottan sétáltam a Király-utca felé. A pösta előtt mint egy üstökös rohan felém egy 6gura, balletjelmezben és futásközben elém nyújtja a kalapját: .Kérek alássan.* „Mit?" — kérdeztem megütődve. „Egy két krajcárt, de gyorsan." „Aztán miért?" „Mert futok.* „Hát ne fcmon 1" — Erre r nem várt, de egyszerű és természetes ötletre annyira meglepődött a kengyel, hogy elfelejtett futni s csak a publikum zúgására tért ismét magához. Mert a publikum zúgott és bár nem fizetett, mégis oly szigorúan és hozzá fenhangon olvasta, hogy most hányadszor ér a kengyelfutó a törvényszék elé, hogy meg vagyok róla győződve, ha a huszonháromszor való körQlfutásból csak egyet is elsinkó-fáit volna, hát a felséges nép haladéktalanul meglinchelte volna. Hiába, művészet kell a népnek. Azt mondják, valamikor kenyér ia kellett neki. Ma már csak a müvéazetért él, amint látni méltóztatik. De azért a kenyérnek is akad gazdája. Kenyeret ma a városi tisztviselők kérnek és talán kapnak is. Nem kalácsot, nem is nullás lisztből valót, csak amolyan finom, egyszerű, polgári kenyeret, feketét amelyik megtömi a gyomrot hogy az esetleg hust is ne kívánjon a kenyérhez. De értsük meg egymást; nem javításról, csupán „fizetésrendezésről" van szó a városházán. A fir.etésrendezés pedig kétféle. Vagy azt mondják: „Kaptok fizetést hogy megélhessetek belőle," vagy pedig: „Urak, jöjjünk rendbe 1" Akinek előlegje van, fizesse vissza, aki tartozik, fizesse meg, akinek egy hónapra 25 forint 48 krajcárja van, az ezután csak 25 foriutot fog kapni, mert egyszer már rendűek kell lenni. A rendezés előbbi módja kívánatosabb, de az utóbbi valószínűbb. Ugy azonban semmi esetre sem fog kiütni a rendezés, hogy a hivatalnokoknak a kenyér mellett — uram bocsáj\' — még a zaurokra is jusson. Pedig jönnek a zeurok, közelednek elemi erővel. Az egyik nőegylet már elhatározta a mult héten és ezzel hivatalosan konstatálta a hideg évszakot A tél megérkeztét a meterologiai intézet konstatálja, a nőegylet az „idény* megérkeztét. Ha azt mondjuk: a tél érkezett meg, ez annyit jelent, hogy akinek van miből, vegyen fát a piacon; az idény megérkezésének konstatálása felhívás arra, hogy frakkot, lakkcipőt, báli toálet-<tet. cicát, korcsolyát vásároljunk. Mert mulatni fogunk, mulatni mindig, hajnal-pirkadásig. Mulassunk mi, kikuek mulatság az élet. Van akinek nem mulatság az. Vannak sokan, kik kényteleuek megismerni a valóság rútabbik ábrázatát és azt mondják, tényleg nagyon rut az. Akik sosem látták a napfényt, megszokják a sötétséget és azt hiszik mindenütt ilyen az élet. De aki napfényről, örömek közül kerül a vigasztalan éjbe, az tudja mi az élet boldogsága és tudja mit vesztett el benne. Regensburg messze van tőlünk, el sem hangzott idáig a harang szava. A mult héten volt a halottak napja, mi is itt megemlékezünk egy halottról, ski megsértette a jogrendet és aki annak egy kis strichinnel a sértést elégtételt is adott. Jön a tél, majd elborítja hóval a napvilágot, ahogy elfed mindent, jót és rosszat szemfedójével a jótékony foledés. e a a. Népdalok a gyümölcsöskertröl: Alma. „Szőke kis lány megy a kútra. Piros alma hull az útra, hajaha!" .Pici piros alma terem minden sorba, De ilyen szép kis lány nem minden bokorba." . „Nyári piros alma, gömbölyű. Kóstolja kend. jaj be jó izü!" „Marosszéki piros páris, Hej, piros az én rózsám is l" Szőlő. „Most ngy vágyok a szókére, Mint a szóló szemecskére. De még inkább a barnára. Mint a borízű almára!" „Csipkés a szóló levele, Vártalak rózsám az este." „Kék eres a szőlő levél, A szép asszony szép leányt nevol." „Az apám, az anyám a szőlőbe. Hazajönnek s mennek a pincébe." „Kimentem én a szőlőbe, Ráléptem a venyigére." „Három fehér szőlőtőke. Három fekete." Körte. ,Császár körte, nem vad alma, Árvából lesz jó katona." Füge. „Elvágtam az ujjam, de nem fáj, Fügefa levelet tettem rá." „Az én rózsáin kertjébe Fügofa tetejébe." Barack. „A barackfa hullatja a virágát. A ki ötöt-hatot szeret, Hogy éli a világát.fc Meggy. „Uccu bizony megérett a meggy, Uccu bizony rajta maradt egy." „Látod rózsám azt a hegyet, Jere oda, szedjünk meggyet." Kökény. rZöld a kökény, majd megkékül, Most vagyok szerető nélkül." „Szőke lányka, kékszemű kökényfa, Kis angyalom mit csinálsz te most?" Mandula. „Kidűlt a fa mandulástól, Elszakadtam a rózsámtól." „Mandulafa, mandulafa. De kevte a virág rajta." Dió. „Kiszáradt a diófa, csillárom haj! Nem játszódunk alatta, csillárom haj!" .Mért nincs minden lánynak Kut az udvarába? Árnyékos diófa pitvar ajtójába ?" „Mikor én még legény voltam, A dióért majd meghóttam." „Nagy árnyéka van a diófának. Csalfa szive van a szép leánynak." „Le az uton le. — le, — le, Veres dió levele." Mogyoró. „A dió, mogyoró törve jó, A leány, az asszony verve jó." Cseresznye. „Lehullott a cseresznyefa virága, Boldog kinek van szerető babája." „Fekete szemű cseresznye, Itabod vagyok kis menyecske." Eperfa. „Kiskertemben van egy magas eperfa, ; Barna kis lány epret szed most alatta." Szeder. „A szeder iudája felkúszott a fára, A mennyi bsrna lány vigyázzou magára." Szilva. „Felmásztam a szilvafára. Fel akadt a gatyáin szára." „Két szem szilva duráncai, Tudnál-e egy csókot adni. Csillagom, galambom ? Ha te tudnál csókot adni. Hoj, be vissza tudnám adni! Csillagom, galambom. Érdekes, hogy éppeu a szilváról, erről , az ősmagyar gyümölcsről szól legkevesebb népdalunk. De vannak gyümölcsök, melyeket egyáltalán nem tartott érdemesnek a dal fölvenni a szárnyaira. HÍREK. — MlnlBiterl elismerés. Dr. Wlasics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Kuncz Adolf csornai és tQrjei prépost-prelátusnab, köszönetét nyilvánította, amiért a türjei róm. kath. iskolafenntartó hitközségnek az iskolája fejlesztéséhez Bzükséges telket adományozta, ezen kívül az iskola és a létesítendő kisdedovoda céljaira 18.000 koronát érő telek és épüloteknek örök használati jogát biztosította, a kisdedovónő évi fizetését pedig kilátásba helyezte. — A miniszter köszönete. A vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Fehér Ipoly panonhalmi főapátnak és Galbig Cyprián tibanyi apátnak, amiért a tihsnyi Szent-Benedek-rendi apátság a tihanyi róm. kath. iskola épületéhez 20.000 koronányi költséggel járult, őszinte köszönetét és elismerését nyilvánította. — üj segéd tanfelügyelői áll/ÍB vármegyénkben. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a vármegyei közigazgatási bizottság kellőkép megindokolt javaslatára elhatározta, hogy vármegyénk területére második segéd-tanfelügyelői állást szervez, melynek költségét az 1903-ík évi állami költségvetésbe fel is vette. — Kinevezés. — A közoktatásügyi miniszter Alpár Mórt, a nagykanizsai izr. polgári iskola tanárát, a tapolcai állami poigári iskolához nevezte ki tanárnak. — Hauser dr. öngyilkos. A minap a lapok HauBer öngyilkosságának hirét hozták, de egy másik távirat megcáfolta ezt a hirt. Most erre vonatkozólag jelenti tudósítónk: Hauser János dr. szeptember 27-én este Bzökött meg Nagykanizsáról, noha rendőri őrizet alatt állott, mert a királyi ügyészség már elrendelte letartóztatását. A nagykanizsai kir. ügyéBznek tudomására jutott, — hogy Hauser Háger József álnév alatt Salzburg vidékén bujdosik s hogy erre a névre Linzbo poste restante leveleket vár, A királyi ügyész október 21-én arcképének és pontos szomélyleirésánsk megküldése mellett megkereste a linzi rendőrséget, hogy Hausert tartóztassa le. A linzi rendőrség azoDban nem teljesíthette a megkeresést, mert a posta a leveleket Regensbnrgből érkezett távirati utasításra oda küldötte. K királyi ügyész erre a regensburgi rendőrigazgatóságot kereste meg Hauser letartóztatása végett. A regensburgi rendőrség Hausert, aki a postahivatalban csakugyau jelentkozett leveleiért, október 31-én délelőtt tizenegy órakor letartóztatta. A letartóztatás megtörténte és a személyazonosság megállapítása után Hauser egy őrizetlen pilla-natban sztrichint vett be s pár másodpercnyi vergődés után meghalt. Erről Stobalus regensburgi városi tanácsos a királyi ügyészséget táviratban értesítette. Ugyanazon a napon, vagyis okt. 31-én a regeDsburgi törvényszék értesítette a nagykanizsai kir. ügyészséget, hogy Hauser János haláláoak okát s személyazonosságát a bíróság megállapította és megkérdezte az ügyészséget, hogy megenged-hető-e a holttest eltemetése. Az Ügyész-Bég az engedelem megadása ellen nem tett kifogást, do kérte, hogy a holttestet fényképezzék le. A család a temetésen nem képviseltette magát. — A bérkocsik ellen. Egy utazó, Ligeti Kálmán, a kővetkező panaszos sorokat intézte hozzánk. Alapja van-e a panasznak, nem tudjuk, nom a feladatunk, hogy kutassunk. De nem hiába valók e Borok, ha panaszosnak arra oka volt, hogy sérelmével hozzánk forduljon. Tekintetes Szerkesztő url Ma reggel okt. 31-én 7 órakor jöttem Gyékényesről, legalább 50—100-ad magammal vonaton és sajnos, egy kocsit sem láttunk a vasútnál. Az utasok legnagyobb része gyalog volt kénytelen, holmiját künnhagyva az utat megtenni. Eu nagyobb bőrönddel utazom és kénytelen voltam órát ácsorogni i vasútnál, mig a szállodás egy kocsit küldött. Azt hiszem hogy a város érdekében áll ilyen rendetlenséget el nem tllroi, valamint azt sem tűrni, hogy egéaz nap a ,platz\'-on kocsit nem látni. Eltekintve a drága tarifától (óránként 1 frt. vára- Foulard-selyem 60 ^ -tói 35fk; tóilegújabb fekete, fehér 6. «ineB Honneberg-solyembea 35 kr.-tól méterenkint, U frt, 05 ktwg Bima, távozott, kockázott, mintázott, damasztok stb. " .........kr--t61 írt- & kr.|S..ÍOttlard_mintázott 65 kr.-tól 8 frt. 66 kr. MeoyatBiony-selyem Selyem-damasztok S -bluxtr. ruhánként l méterenként portó é - 65 , Báli-tcljem frt. 65 kr. 42 „ 75 „ |Selycm-grcnadinok költségmentesen házhozsiállitra. -lerélportó 8vajcba. 65 , 65 . Minták azonnal kttldotnok, kettői JOlCiyujru) ovajcoa. / HENNEBERG G., seljenucfáros^ Zürichben Ci. és kir. udrari-íiálliló. XLI. ÉVFOLYAM. -A ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 8-án. kozáaaal együtt) kérőm legalább a rend betartását a közönség érdekében köretelni. Alázatos szolgája Ligeti Kálmán utazó. — Cseberból-vederbe. Humszky József 24 éves stájer illetőségű csavargó Csáktornyán biciklit lopott, melyet a jómadár rendőrnek adott el. A turpisságra rájöttek és ő a börtönnel kötött barátságot, de ez, ugy látszik, neki rövid volt. Négy hónapot a börtönbeu töltött. Az ügyészség a rendőrséget kereste meg, hogy a foglalkozásnélküli egyént tolon-coltassa el, de a rendőrség csak kötött útlevelet adott neki hazájába. A levelet szépen összehajtotta a csavargó és belopózott Belus gyógyszerész udvarába. Itt Medvecky gyógyszerész-segédtől etry téli és egy nyári kabátot vitt el. De alig ért HuniBzky ur a kapuhoz, a lopást észre vették és a tolvajt üldözni kezdték. Az erdő vadja nem szalad gyorsabban, mint 0 szaladt a főúton végig. A városháza kapuját őrző rendőrnek is odakiabáltak: fogja el) fogja el I De ö méltóságteljes léptekkel, haladt a flasz-terou tel és alá és ép oly méltósággal feleié: „Önök nem tudják, hogy én poszton állok itt, a katona azt el nem hagyhatja. Szaladjon a tolvaj, merre akár.- Hums/.kyt elfogták. — Uj zsurok. A Nagykanizsai Kereskedő Ifjak Önképző Egyesületéből alakult vigalomreodező bizottság az egyesüleL védnöksége alatt, saját alapja javára, a Casinó épületében levő földszinti nagytermében 1902. november 9-én és minden * következő vasárnap házias jellegű táoc-estélyt rendez. Belépő dij személyenként 60 fillér. E meghivó megőrzendő és kívánatra előmutatandó. — Eljegyzés. Knortzer György, Zalamegyer Gazdasági Takarékpénztári igazgatónak kedves Margit leányét folyó hó 4-éu eljegyezte ifj. Janda Károly m. kir. posta- és távirda tiszt, csáktornyai lakós. — Adózók figyelmébe. Az adóelőírások az adó kis könyvecskékbe most vannak folyamatban a városi adóhivatalnál, azért jól tennék az adózók, ha az értesítés vétele után kis könyvecskéjüket előírás végett bomutatuák, mert igy sok kellemetlenségtől, esetleg bírságolástól megszabadulnának, — Segély megszavazás. A soproni kereskedelmi- és iparkamara rendes közgyűlése a helybeli, keszthelyi és zalaegerszegi kereskedő-tanonc iskolák részére az 1902|3-ik iskolai évre 100—100 korona segélyt szavazott meg. — Városunk október liaTl közegészségügyi Ylszonya. — Tiszti orvosi jelentés. — Az elmúlt hónspban a közegészségügyi állapot városunkban kővetkező volt: Trachoma 1 esetben," dyphte-rilisz és ■ torokgyik 4 esetben, lypbus 4 esetben, bárányhimlö 1 esetben és kanyaró 1 esetben. A himlőoltás befejeztetett, a folyó évben hivatalosan beoltatott 270 fiu és 230 leány összesen 500, újra oltatott az iskolákban 298 fiu és 305 leány összesen 003. Törvényszéki boncolás nem volt. Rendőrileg boncoltattak: 1. Reichard Imre 35 £v\'es nős, városi rendőr bullája, ki október T>-án hirtelen meghalt, a halál oka (üggöér billentyű elégtelenségből kifolyólag, szívszélhűdés volt. 2. Hodícs István 78 éves oagykanizsai lakóst október lű-án a vonat ütötte el, halálának oka külső elvérzés volt 3. Fekete László rk. nőtlen napszámos, október hó 18-án hirtelen meghalt, halálának oka függőér repedésből kifolyólag, elvérzés volt. Az előirt orvosrendőri Bzemlék az italmérési és péküzletekben, valamint a mészárszékekben megtartattak. Az elmúlt hóban 38 haláleset történt, a halálokok következők voltak: tüdőgümőkór 5 esetben, kimerülés 4, külső elvérzés I, belső elvérzés 1, bélhurut 6, ráoggörcs 3, dyphteritisz és torokgyik 2, tüdőbántalom 5, vele szülelett gyengeség 2, typhus 1, vizkór 1, agybántalom 3, hashártyalob és szervi szivbaj 2 esetben. Halva Bzületett 4 fiu magzat. Elvetéléa 3 esetben történt. — (Egy égeíó kérdés.) Ha a zord őszi szelek íujni kezdenek és a hideg mindenütt folyton érezhetővé lesz, joggal mondható a „kályha^kérdés" „égetőnek." Azonkívül a kályha-kérdés óriási mérvben gazdasági természetű, épp ugy í-nemzet gazdász, mely az évente milliói ókra menő veszteséget a nemzeti vagyonban sajnálja, mely az okszerűtlen égő anyag pazsrolásából származik, mint a háziasszony részére, ki a sok szénkiadást a budget-jében fájdalmasan érzi. S mégis megengedhetjük egy egész nap és éjjel ■ fűtött szoba luxusát egy helyeBen konstruált kályha használatánál egész csekély költséggel. 700-800 kiló koksz vagy Bzén elegendő egy középnagyságú szobát egész héten át éjjelenként 12 fok és nappal 16 — 10 fok Reaumur melegíteni. A melegség állandóan egyformán tartható, annak dacára, ha a külső temperatura 10 fok Reaumur meleg, vagy 20 fok Reaumur hideg, s e\'inellett a kályhának, ha koksz vagy aothracit-tal lesz fűtve, nem is igen kell kiszolgálás. Ha a tűz a fűtési idény, alkalmával meg lesz gyújtva, ugy elegendő a kályhát reggel vagy este megtölteni és a hamut 2 óránként eltávolítani, hogy a tüz az egész fütéai idő alatt égve maradjon. Ez még nem elég, kályhákat még ugy. is készítenek, hogy egy kályhával két-^éíty lakhelyÍ6ég egészen egyformán füthelöTJóbb lakáshelyiségek számára a kályhák zománcozott köpenynyel a tapéták színéhez illően szállíttatnak. Közelebbi felvilágosítást ad mindezekről , A füttés és szellőztetés" című füzet, niely-lyel az ezen a téren mint úttörőnek elismert Meidiuger kályha-gyár Heim II. Budapesl, Thonet-udvar, Bécs, Prága kívánatra ingyen és bérmontve szolgál. — Óriási azok száma, kik anyagi boldogulásukat a magy. kir. szab. osztály-sorsjáték intézménynek köszönhetik, őszintén örvendünk, hogy közölök igeu sokan Bihari Ede lőolárusitönak (Budapest, IV, Városház-utca 14.) köszönhetik szerencséjüket. Érdekelni fogja az olvasót, hogy hol nyerték azokat a nyereményeket, melyeket a nevezett főelárusitó fizetett ki. íme itt következik: Az elsó sorsjátékban a 600.000 koronás jutalomdíj i,-át Maros-Vá.árhelyeu, Vát Med-gyesen. :|g-át Újpesten, \'[^-át Budapesten. A hatodik sorsjátékban nyert 600.000 koronás jutalomdíj ét Csikmegyében, \'li-ét Bácsmegyében, \'[,-ét Gömörmegjé-ben. A 200.000 koronás főnyeremény \'Is\'át Pozsonyban, 3|&-át Veszprémmegyé-ben, \' „-át Kolozsvárott, \']8-át Cinkotán, \'|s-át Alsó-Fehérmegyében és át Budapesten. A többi főnyeremény szintén az ország különböző helyén jutott kifizetésre. Felhívjuk a t. olvasó figyelmét Bihari Ede szerencsés fő«lárusitó mai hirdetésére, kihez megrendelések — tekintettel a nagy keresletre — mielőbb intézendók. A búzás f. hó 20 án kezdődik sorsjegy 1.50 korona = 3 kor., — 6 kor., \'I, = 12 korona. — A budapesti Bogdány S. osztály-sorsjegy-elárusító cég mai hirdetését t. olvasóink különös figyelmébe ajánljuk. A cég ruedés szerencséjéről ismeretes, mert nála húzták ki a 602.000 koronás főnyereményt, két Ízben 400 000 koronát, két Ízben 200.000 koronát, két Ízben 100.000 koronát és Bzánios kisebb főnyereményt fizetett ki a cég ügyfeleinek. — A förhónci uj hegyen 2 jó Karban lévő szőlő olcsó árért eladó. Bővebbet Csikós Józsefnél a helyszínén. anyakönyvi hírek. Születések: Krámer Lajos tanító: Józseí. Peti József földműves: Józseí. Kocsis Mária varrónő : Ilona. Szabó Károly kötélgyártó: Károly. Kovács Anna cseléd: Vilma. Lakicá Róza napszámos: József. Gábor Ferenc földműves: Rozália. Halálozások: Eben8panger Henrik izrael. 76 éves: kereskedő, Qszők. Andri Teréz rk. 43 évea: gyomorburut. Sznopek György rk. 58 éves: mezőőr, tüdőlob. Simoncsics István rk. II hÓDspos: bélhurut. Gödinek Ferenc rk. 2 hónapos: gyengeség. Stit János rk. a|k órás gyengeség. Höffler Jenő ág. evang. 31 éves: lakatos, tüdőgümőkór. Házasbágot kötöttek : BlazsQr Ferenc géplakatos — Müller Annával. Tóth György csizmadia — Horváth Amáliával. Snidár András városi rendőr — Hegyi Terézzel. Fekete József földműves — Balog Katalinnal. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtbíróság! fötárgyalások. November 3-án, a főtárgyaiások első napján Rezács József 18 esztendős pincér állott a nagykanizsai kir. törvényszék esködtbirái előtt. Az ügyészség Rezacsot azzal vádolta, hogy 1902. junius 2-án a Hackl-féle Csáktornyái vendéglőben Honheiser Gyula üzletvezetőre kéöszer rálőtt és őt nyakáu éa kezén megsebezte. A vád erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés büutettének kísérletére irányult, mert a vádlott Önmaga is beismerte, hogy Honheiser Gyulát megölni akarta. A biróság következőleg alakult meg: Tóth László törvényszéki elnök, birák: Knorr Kálmán és dr. Eőri Szabó Jenő; kőzvádló: dr. Orosdy Lajos kir. ügyész. Mint védő Oroszváry Gyula ügyvéd szerepelt. A főtárgyalás folyamán a vádlott kísérletet telt ugyan arra nézve, hogy az öléai szándék íenforgását kizárja, de az elnök keresztkérdéaei közben megvallotta, hogy az volt a szándéka, hogy ha Hon-heisert megöli, önmaga vet véget életének. — Az esküdtek a vád értelmében bűnösnek mondták ki és a törvényt alkalmazó biróság a btk. 279., 281., 65., 66., 289. szakaszai alapján két és fél évi börtönre ós 3 évi hivatalvesztésre itálte. — Az itélet jogerős. November 4-én halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Belovári Mihály és Kisa Antal János sármelléki legények álltak az esküdtbirák előtt. Ezen ügyben a nkanizsai kir. tszék, mint büntető biróság egy izbeu már hozott Ítéletet, eliiélvén 1901. dec. 16-án megtartott főtárgyaláson Belovári Mihályt erős felindulásbau elkövetett halált okozó ttulyos testisértés büutette miatt egy évi börtönre, Kiss Antal Jánost pedig felmentette. A kir. Ítélőtábla nem látván Belovárí-nál az Berős felindulást" mint enyhítő körülményt fenforogni, ép ugy mint nem látta Kiss Antal János ártatlanságát beigazoltnak, miért is az első biróság ítéletének megsemmisítésével az ügyet az esküdtbíróság elé utalta. Az ezen ügyben Ítélkező biróság a következőleg alakult meg: elnök: dr. Kiss István kir. tőrv. biró. birák: Cses/nák Miklós és dr. Neusiedler Antal kir. törv. birák; közvádió: dr. Hérics Tóth Lajos kir. alügyész, Yédő: Oroszváry Gyula ügyvéd. A vád tárgya az volt, hogy vádlottak 1901. november hó 2-án az eBti órákban a sármelléki szőlőhegyen ilj. Bányai Károlyt kapákkal akként bántalmazták, hogy ifj. Bányai Károly két napra rá a koponya sértések okozta agynyomás folytán meghalt. A kir. törv. egyes módosításokkal az elöterjenztett kérdéseket elfogadván, kőzvádló a vád érdekében vádlottak bűnösségének kimondását, védő közvetlen bizonyíték hiányában felmentésüket indítványozta. Másfél órai tanácskozás után Beck Sándor, az esküdtek főnöke kihirdette az esküdtek határozatát, amely szerint Belovári Mihály és Kiss. Antal János bűnösök ugyan halált okozó súlyos testi sértés bűntettében éa e cselekményöket nem jogos önvédelemben követték el, azouban a jogos önvédelem határait félelemből, ijedtségből, megzavarodottságból lépték tul. A kir. törv. ez alapon vádlottakat a vád alól felmentette, amely itélet ellen a közvádló, mivel az esküdtek határozatát lényegében homályosnak, hiányosnak, illetőleg önmagának ellenmondónak látja: semmiségi panaszt jelentett be. IRODALOM — Megjelent: A baromfi termékek értékesitése. Útmutatás arra, miképen lehet a baromfi tenyésztés összes termékeit piacra való helyes előkészítés által értékesebbé és a szövetkezetek alakitá-cával a jövedelmet nagyobbá és biztossá tenni. Irta Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő Gödöllőn. Ára 2 korona. A munkát szerzőnél Budapest VII. ker. Csömöri ut 15. szám alatt postautalványon lehet megrendelni. — Magyar Könyvtár. A Wodianer-féle kiadócég nagy népszerűségü vállalata, a Radó Antal-tói szerkesztett „Magyar Könyvtár,* most kezdi meg füzeteiből a negyedik százat, előkelő nevekkel é3 kiváló munkákkal. Beöthy Zsolt, akinek neve már a vállalat legelső számának cimlapját is ékesítette, a „M. K.a iránt érzett állandó rokonszenvét most azzal mutatta ki, hogy átengedte számára Vesselényi Miklósról Zilahon mondott remek erolékbeszédét. Melléje sorakozik Mikszáth Kálmán, e klasszikus elbeszélőnk, aki legjelesebb munkáit most sorra adatja ki a ,M K."-ban; ezúttal „Prakovszky, a siket kovács* került sorra, a vállalat két számát töltve meg. A külföld klasszikusai közül mostDemost- henes jelenik meg, akinek Philippikáit BorsoB Károly oly zamatos magyarsággal, oly világos és egyszerű stílusban fordította le, hogy a művelt nagyközönség bizonyára sietni fog megismerni belőle a nagy görög politikai szónokot, akit annyit -emlegetnek, de oly keveset olvasnak. Végül becses ismeretterjesztő olvasmány is van ez uj sorozatban: ifj. Hegedűs Sándor irja le amerikai uti élményeit ,Az óriások világa* cimü füzetben, elevenen, érdekesen, költői tollal. Egy-egy szám ára 30 fillér. Teljes jegyzéket kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal: András«y ut 21. — Magyar L&nyok. Minden szülő, aki szivén viseli serdülő leányának lelki nevelését, aggódva töprenkedik azon, milyen olvasmányt adjou gyermekének? Az izgató regénynek valóságos métely a fejlődő leány fantáziájának, a külföldi, selejtes ifjúsági lapok és iratok untatják, nem szórakoztatják, mert lelke nem talál benne elegendő táplálékot. A Magyar Lányok minden, tekintetben megfelelő. Ezt a lapot bátran és nyugodtan adhatja a szülő, a tanító fiatal leányok kezébe. Meg van benne minden ami leányvilágot érdekli, szórakoztatja. Talál benne érdekes ifjúsági regényeket és elbeszéléseket, ismeretterjesztő cikkeket, kézimunkát stb. gyönyörű képeket, illusztrációkat és mindenekfölött magyar özivet, magyar lelket. Melegen ajánljuk ezt a jól szerkesztett lapot mindenki figyelmébe, a kinek serdülő leányai vannak. Előfizetési ára negyedévre 3 korona. Kiadja Singer és Wolfner, Andrássy-ut 10. Szerkesztőség : J>r. Villányi Henrik, felelős szerkesztő. Kiadó: Jfj. WajdiU Józseí. VEGYES. — Egy népszer. A Moll-féle francia boraim és só Által a betegeknek egy ép oly gyógyhatású, mint olcsó szer nyujt&tik köszvényes és csúzos bántál wakbau. sebeknél és daganatoknál. Egy üvrg ára utasítással együtt 1 kor. 80 fill. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs. és k. udvari siállitó ábal Bécs I. Tucblttu-ben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll A. féle készítmény kérendő az 5 gyári jelvényével és aláirás&val. Nyilttér Az e rovat alatt közlöttekórt nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Vese, húgyhólyag, hugydara és a köszrénybántalraak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutoe bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthion-forrás SALVATQR sikerrel rendelro lesz. IIuKyhaj tó hatásnt Kellemes izüj | Könnyen eiiiésilliéto Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Sahntor-forrás igazgatósága Eperjesen HIRDETESEK. Ű475|tk. 902. Árverés! hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék mint telekkvi halóság közhírré teszi, hogy Bakos Sándor nagykanizsai iakós végre-hajtaténak, Kovács Ferenc lázi (oős Czigány Annával) végrehajtást szenvedett elleni 23 kor. 36 fill. töke és 2 kor. 90 fill. kamathátralék, 20 kor. 40 fill. per, 8 kor. 60 fill. végrehajtás kérelmi, 17 kor. 20 fill. árverés kérelmi és még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvszék területéhez tartozó a a ezt.-liszlói 208. sz. tjkvben Kovács Ferenc tulajdonéul felvett A t 347. hrsz. újhegyi szőlő és pince 828 kor, — a szt.-iiszlói 49. sz. tjkvben 69. hrsz. 16. sz. pajta, udvar, kertnek Kovács Ferencet illető \'la része 980 kor., — a 256. sz. tjkvben j 404|S. hrsz. alsó-mezei szántónak u. azt illető része 445 kor., — végül a 162. sz. tjkvben felvett A f 246. hrsz. felső-mezői szántónak u. azt illető 1 |a része 317 kor. — és ogyanott A f 302. hrsz. és a|8 részben Kovács Ferenc és neje Ciigány Anna, Kovács József és neje Sprém Emilia, \'(, részben Dongó Qyula, István, Mári és Anna tulajdonául felvett legelő, dílői szántó és legelő o végrhjt. törv. 166. §. értelmében egészben 126 kor. becsértékben 1903. évi január hó 17. napj&n délelőtt 10 órakor Szt.-Liszló községházánál Öroszváry Gyula felp. ügyvéd vagy holyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°|0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez leteuni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi október hó 14. nap án. XXKKX*$tXXKXKXK 6289[tk. 902. A nagykanizsai kir. törvszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Illatkó János végrehajtatónak Botka Miklós hahéti lakós végrehajtást szenvedett ellen 213 kor. 70 fill. tőke, ennek 1898. február hó 1-től járó 5°|0 kamatai, 25 kor. 80 fill. első érverés kérelmi, 11 kor. jelenlegi árverés kérelmi, ugy Keller Ignác csatlakozott végrebajtatónak 91 kor. 70 fill. tőke, ennek 1900. január 1-től járó 5°|0 kamatai, 15 kor. 60 fill. végrehajtás kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék lerületéhez tartozó s a hahóti 311. sz. tjkvben felvett A t 350. hrsz. 1210 koronára becsült öreg hegyi szőlő, továbbá a hahóti J151- sz. tjkvben A f 481. hrsz. a. felvett 2168 koronára becsült berektói szántó 1902. évi november hó 28. napján d. e. 10 órakor Hahót községházánál Dr. Tripammet Rezső felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár Árverezni kiváoók tartoznak a becsár 10°fVát készpénzben vagy óvsdékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi október hó 8. napján. X xxxxxxxxxxxxx 5546/tk. 902. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár vhaj-tatónak, Domina János és neje Méhes Kfttaliu ujudvari lakós vhajtást szenvedettek ellen 1600 kor. tőke, ennek 1901. július 23-tól járó 7Vlo kamatai, 7>|,°|, késed, kamatai. 58 kor. 90 fill. per, 30 kor. 20 fill. végrehajtás kérelmi, 35 kor. 30 fill. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti vhajtáai ügyében a nagykanizsai kir. tszék területéhez tartozó s az ujudvari 429. sz. tkben felvett A I. 1—14. sorsz. úrbéri birtok 2594 kor., — az oltani 61. sz. tkben felvett t 1129. hrsz. dalosi hegyi szőlő, rét, présház 140 kor., — u. ott felvett f 1190. hrsz. dalosi hegyi szőlő 104 kor., — u. ott felvett t 1194. hrsz. dalosi hegyi rét 13 kor., — ugy az ottani 218. az. tkbeo fölvett f 1128-hrsz. dalosi hegyi bzőíő, rét 314 kor., — u. ott felvett f 1195. hrsz. dalosi hegyi rét 19 kor. — és u. ott felvett 1197. hrsz. dalosi hegyi rét 324 korona becsértékben 1902. december 2-án d. e. 10 órakor Újudvar községházánál dr. Tripammer Rezső felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános birói árve-réseo eladatni fog, megjegyeztetvén, hogy az elBorolt ingatlanok a 6434|97. ikt. bz. a. Domina József és neje Harangozó Katalin javára bekeblezett holtigtartó haszonélvezeti szolgalmijog épségben tartásával bocsájtatoak ugyan árverés alá, de annak fentartásával csak az esetben adatnak el, ba értük ezen szolgalommal terhelten a vhajtató felperes főnt részletezett követelésének kielégítésére szükséges összeg beigértetik, ellenesetben az árverés hatályát veszti s az ingatlanok a felvett szolgalmijog nélkül újból árverés alá bocsájtatoak. Kikiáltási ár a becsár. Árverezni kiváoók tartoznak a becsár 10\'1,,-át kéBzpénzben, vagy óvadékképeB papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi aug. hó 22. napján. XLI. ÉVFOLYAM. -A ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 8-án. ^ ^ ^ ^ ^ <&<-■ <%> <i5r- <!ír- \'ÍÉ> I | lie 1 Vastartalmú táp és erösitöszer, vértképzö és idegerositö ízletes ós könnyen felszívódik. Kérdezősködjünk az orvosunknál. Főraktár Zalamegye részére: Práger Béla gyógyszerésznél Nagykanizsán. íkixxxxxxxxxtcd Férfiak ingyen kapnak, oljran uj Ulilminyu orro»ig«X, mely xi clv«utctt erőt újra meghoua, PrObaoomagot i egy itlx oldala* könyvet po»tán, jól beciomagolvo. Ingyen kajijik mindi cok * VIIc írté Írnak. Kx a legbi-tnulatramihOhb ctodaorvoitlg, mely megmentett csfeket. a kik tufáikon kibigiiok íolytin nemi bajokban, i<itili<bcQ, valamint clvciiitclt fcríicrö ben **envednek. Kx okbOl clhatirOita as Intóxet, Hogy egy ingyen oivos&got magyarA16 könyvvel együtt mindenkinek ingyen küld. kjiícl a hizior-voiiiggal a baj otthon gyögyitható, » mindaiok a kik a fiatalkori lclhigisokb.il uiruiAiO némi bajokban, szellemi clgyöiigUlí*ben,vagy krönikui bajokban ixeuvedtiek, otthon gyögyithatjik magukat. Et a gyögyner köxvetetlenUl axokra a tervekre bat, a hol a mcgcröiödéi nilkitgei cioüi-latOi credménynyel gyögyitja ax ivek öta tanö betegingeket, öreg, fiatal egyarint irhát State Medical Inxtitutnak az alant jelzett címre, a honnan a ciomagot rögtön elküldik. Ax intézet leginkább azokat akarja megmeoteni, a kik kexelés céljiböl ax otthonukat aem hagyhatjuk el. A pröbac^omag megmutatja hogy mily könnyen kigyógyíthatok ebből a reitcnetei bajböl otthon. Ax intézet kivételt nem tew. Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett postafordultával egy ingyen ctomag orrosságot kap magyarázö könyvvel együtt. Írjon még ma. A <*owag oly vzépen bo van csomagolva, hogy a Intlalmát senkiiem fogja megtudni. A levelet igy kell cimezni: St*tc Mcdical Invtitute, I? Elektron liuilding. Főit Wayne, lud. Amerika A levelek mindig bérmentoitendök. Wfnjlsiiil tezet a szerBncsénetl Már sokan szerencsések lettek egy nálunk vásárolt sorsjegy által. A legesélydusabb sorsjáték a mi m. kir. osztálysorsjátékunk. 110.000 sorsjegyre 55.000 pénz-nyeremény jut. Legnagyobb nyeremény esetleg 1.000.000 KORONA. 1 jutalom 600.000, 1 ayeroraónv i\\ 400.000, 200.000, 2 4 100.000. 1 A 90.000, 2 & SO.OOÖ, 1 A 70.000, 2 i 60.000, 1 4 50.000, 40.000, 5 A 30.000, 3 it 25.000, 8 íi 20.000, 8 4 15.000, 36 4 10.000. 67 il 5000. 3 A 3000, 437 A 2000, 803 A 100 0, 152S A 500, 140 A 300, 84450 A 200, 4850 A 170, 4850 A 130, 100 A 100, 4350 A 80, 3350 á 40. Összesen: 14.459,000 kor., azaz Tizennégy millió 459.000 kor. Imit I hfiwr I H;tati | -57*- S2EHEKCSEWAPTÁR. Ml -4 €44; X. SSM * 37W-. v saa í 41tó 7| 5<3Su S. 6SW » u M tsw; .ti K50G.» Ttúvíi.\' >WSM- o * íeza íft^jstt: íöisí * sttw um *«: 671t.> • m j: sU SITI .srrsajii "Itstoííi; " Z>J09W w: 3t| í»7 T:*s"í5 < 4/4M1I K< Ü 51€iJ «, KOI5 t.tl S3J* V\'^IOKU VlStWJtC ■ h va: •!-•• UK Ssiit s-ií $7IT( ■ZiWit • lySí S3MÍ " *IWI( t0»i: rr * 30M $ .v^ f 2Crt: ; 6 SSIM 6 ÍÜ7> 71 wío; K KOIS v OÍSI íV c:i-> ii r>r.i i.i kw:. IS U II)\'.*-, - ióhwií io y/jji >s ictií; \'V. .WA: i- 3HIM A«Hi< I topt | loki 1 iaíics |Jühkí« ™ ■ ■■ ■■ • . i i i Í: lŰOlf; v,v •\' S ttJlM - - ^ » sm. * »i»i 6 köt; : OJKri ^ . Í». rjoo; c io nooos r li. NtffU S 1- 7tS\\. .iiiiwn UIWIIK 71111 i\'M;.-54W IV 5<IK ;.\'» wr. r-T. y.vii n .yi«oi;, r/r-i rvan születésnapom ? Ha idököxbca e sxám elfogyott volna, baton\'.ól küldünk. wífl i r» •• o saMilfí ti niriVA. r cur. i-; r r, gmjís 8 ttSIIIK1 >C 71357111 S 71SÍ 10 C Mi^.f *!!\' i stq- 11 JW).^ n i\'Wcaf-: . I\'21 Wo 11 ^l."! c.v.\' f"1J IS1 DM 1 f 151OMI >J * J15.11 "V-M Hiwríírji\'in I-.. WTttJ^l.\'.1 si! ir. if^jvi.: i734íJK if. ífr^ip ,IT I7.T/Ű,, jjjJJS Jr 8Í3WÍ-* .. -Vis swáf.ig txa Mt«C«k\\. Alt// ■-\'í wvWi\'vi utttavíír\'wií.1 töSIJjH-ü ttwa. ___ ■f M7fií - ífá"^ Slt7lfe >37771 tik>7tw^-.\'r^wfe ««*>: K if ^ Áf-\'S!0^41 • ICf»IíK^Ü 1 J.JH sl-^ «|> :«VJ17,.S - \'/ÍTSMII v/7\'/. <.»1 ■ " Cl*lf,s». 70,V2 H Is^ll IXtOSJI VAVT Mindenki ki»<rrlle meg ai*r»acs4J4t a a«01«U««naplkr» feljegy-rclt ízimmal. txen naj>Urban ax év minden eifyea napjára mii u melyek po.t*íor<Jaliat«Jl megrendcló* Un nálunk kapbai^k, ugy bojty btrki kivilaszüutjii tajil uímit Ar ctfsx villalat Állami fclOfcrelet alatt áll. At I. osztály eredeti somjegyek tcmxerü bctí^ci a következők: egy nyolcad (l|$) írt. —.75 vagy 1.50 kor. I egy negyed (»|t) frt. 1.50 tagy 3.— kor, „ fél C|,) frt. 3.- „ 6.- „ | „ egésr (\'],) frt. 6.- „ 12.- „ A tonjegyeket ntanréttel ragy as ömegnek poiUutalrányoa raló clőxetci beküldése elleoíben megküldjük. Htratalo» tenrexet dijtalanul. Megbixáiokat kérünk aionnal, de legkésőbb ff. é. november hó 20-ig, mely napon a buxáa kezdetét rewi, bizalommal hoxxUnk bekfildeni. FIÓKOK c Sok & TOROK 1, is T BANKHÁZA. BUDAPEST, VI., Teréz-körut 4B/a. LejMjyobt oulálysortjiték-QzUt buiikbu. igeo nagj nyereményt fizettünk ki osgjrabecsült revíinknek és pedig rövid alatt kilenc?, millió koronánál többet. V., Vácxi-körüt 4 Muzeum-körut II. Erzsébet-körut 54. SA idő Ren\'ie"lorM TÖJ^ÖK A. és T&F^St bankházának Budapest. Ezeaoel mtsríndclek a ». klr. K«b. ouUlylcrlJitik I. o«tíl)íik«z_J«nb Eredeti oiztályaorsjöjyet t hlMialos termettel egyűil Íulánvcondó. ] utalványnyol küldüm. j A nem klrtat UrlenM. nelléktln btakjejyekbn (bílyftrkben.) \' SÍ *\\ ÍV HIRDETMÉNY. 6 a. ta Apostoli kirilyi f\'tliígínck logíollS elh«tiroxil» fílyUo oiennel meeioditutlk a XXIII. magyar Királyi államsorsjátek reodnke. Ai eito lorijilík otin rtmílhe S tluU jOifdclrm kSietkotS kSibuion í, j6tíkooy oélok.» íoj lordittíttii 11 (tijcníny) fíyeola rfuboo : 1 i tauyoouUu UJwal UfttTisolölc Hí.osyol (li irril Uiiílytjélíro uknt «llp, 2. a kíidl.iiárhohi (, »idékl Rudolt-kirhki. S a Masyar Gaiduuouyok oniicoi ogyeioloto, 4. « Maryar Orjrlíoa kiipooll Krtbcl-nfcjylM. 6 a budaprau Mlrta Dorottya^yeiíltt, C. a bídaptili ,),s gyeraelcmcnhely-egywO\'et, 7. t borrit Mtma Acadtnita, 8. a Sttíioia Maii ty«ro(k-.k6^!l^a■egyl»^ í. a. otuigoa dijnok cgylot, 10. a budapcali polikllolkai cgyoiolet n » , budapoatl Miria coDgregalió. Eirn .orijiték 6i«ei, 7S81-bco n^illapitolt nyerranfayei ax alibb k&rolkoiS jitókterr tifnol 385.000 koreaira rejatk éi pedig: 1 fSoyeren. 160.009 kor. I ! nyeremény k 6,000 kor I , 60.500 . | 6 , , 2.000 1 . 20 000 ,110 „ 1,000 1 . 10.000 . |S0 „ „ 600 „ , , Aa emei oyeremínyek kéupínaben üaelteuek ki. A bozia Timaroahatlanol 1902. éri deezember hó 80 ka Bodapeat.n tOrtínik. - Ejy urajegy ára 4 koronával van ntfállapltva. zm: av Soníwok kaphatók; a bl klr. lottójó.edikl Ijazgatózigníl Bnd.poaten (Copol-rakpart \\ árnpalota), lortbbt: talamonny, poita-, adó-, ría. t, aihiratalntil rajoli illomiaokon a a lajtíbb doblnyló.adében ía riltóOzletbtn. Rudapeatee, 1902. éri juliul hi Wn. 60 nyeremény í 100 kor. 100 „ „60 1(100 .. „ 20 \' 6600 „ .10 A m. kir. lottojovedéki Igazflatóság. ( Általunk kifizetett főnyeremények A m. kir. ^.o^OSZTÁLYSORSJATEK^ & \' november 20-án keid6d6 HU2ÁSARA postafordultával küldilnk szét sorsjegyeket az l-s6 osztályhoz: C«akl» nálunk kaphatik az annyira kodvelt mp- KIS SZAMOK: ^^ 1-től 300-ig. A születési évszámok 1801-től 1900-ig és más SZERENCSE SZAMOK. Az összeget postautalványon kécjük *oA DUOL/HI1 I O. f BUDAPEST K> SO Ó.O o o v w \\ --fvauiuimvtuiyun XOCjUJC . m fővárosi sorsjegyiroda v\\ bogdAny S. Z.K. "/, 902. MOLL SEIDUTZ POR Cwk akkor valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. védjetyát.és alilriaát tűnteti fol. \' í Seldlltz-perek Urt6< gyígyhatlaa a leitmakae..bh ,y,.,r. ét al- tHtbáalalaak, gyomorjírea ii cyomorhér, ripstt Izékrtkldia, mlíbiotalom, vér i\'l? AI\' ír?D3\'ér. ^f, " \'\'KkolOnb»«öl.b «JI botettégek ellen, e jolea bialazernek ottiaedck óta mindig nagyobb oHorjcdöit iierzett. — Ara eey lopeaaötelt nr»-datl doboznak 2 kor. Hamisítások tflrvénylleg fenyíttetnek. MÖlL-FÉLE FRANCIA CJA) sM Csak akkor valódi, ha mindegyik Oreg MOLL A. rWjefyit mntetl (el Moll- felirata dnoxattal van zlrra. A Mell-föle fraiozla borazoaz 4i lé nereretMen mint fijdaloatoilllaplli bidirzailtil ezer kótxvény, tana U a megbíléa e*yéb kóretkeaményelnól legiamereteaebb népuer. — Egy áaozott erődet] ivog ára I kor. 90 «ll. MOLL Gyermek szappanja. legfinomabb, legajabb módazer azerint kézzltok gyermek él hólrr axaDDan a Mr oktzorl ápoláoára gyorarkok fii folalttok rfiiziro. \' aiappaa íra donboiklit — 40 íll. öt darab — I kor. 80 Hl. _Minden darab gyermok-itappac Moll A. vtd]ogyfyol van ellátva. F ö 8 t é t k 6 1 d éT: Moll A. aydflywerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tnchlanben 9. bz. Vidéki megrendeléMk napeau peitaatánvét mellett teljwitlettek. A raktárakban tutik határoiottan MOLL A. aláírásával ét védjegyével ellátott kéajlményeket kérni. Raktár: Nagy-Kaniitán Rosenfeld Adolf és Fl». Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdáiban Nagy-Kanixsín, NAGYKANIZSA, 1902. november hó 9-án. 45-ilc szám. XLI. évfolyam. Kl»tix<ttt,i &r; Kgí«s érro . . 10 kor. _ fin. Fél étre . . . r, k0r. — ffli. Ni\'p;\'<-d.W.-e . . 2 kor. 50 fill. KSJOS szám 20 nil. HIRDETÉSEK 6lusábCKJ 12, s minden torAhlii soréri 10 fill NYÍLT TFR 8 E N petit sorunkéul 20 fillérért YÓtMt-nek fel. részvény-társaság," „nagy-kanizsai é; nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony HETENKINT A lap íxoilomi résrét illctÖ min-den.közlomény a felelőn Br.erkesr.t0 nevére, a* Rnysji részt illető közlemények p^dig s kiadó nevére címzetten Nngy-K&n fosára bérmentve ínlézendők. Bérmentctlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok v issza tfem küldetnek A nagy-foníizsai „Ipar-TestQlet," na nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság/ a „Kotori takarékpénztár : a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedueveló egyesület," a ,nagy-kanizsat tapitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „szegények tápintézete\',^ / vkatouai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A kivándorlók. Ntteykantr.f<a, 1002. sorrmlicr 14. Közgazdaságunk egyik ágáról akarok egy\'et-mást elmondani. Bár tudom, hogy ezzel nem töröm meg azt a közönyt, melylye! a magyar gazda a közgazdasági tudománynyal szemben viselkedik, tudom, hogy ez nem serkenti m8jd nagyobb öntevékenységre, nagyobb munkakedvre — mert ez nem magyar tulajdonság — de irora ezt azért, mert a közgazdaság az az alap — mint megboldogult Horánszky moudta, — melyen rajt nyugszik az alkotmány és egyéb közintézmények egész sora. Ha ez az alap — közgazdaság — meg van támadva léiében, akkor veszélyeztetve van a rája nehezedé intézmények özöue. Ez a megtámadott közgazdasági alap, melyről szólui akarok most: a kisgazdák osztálya. Arról, hogy mily szánalmas, arról, hogy mily nyomorúságos a helyzetűk, — hogy ez erős kifejezéssel éljek — mulatja az, hogy ezren és ezren veszik kezökbo a vándorbotot, hogy itt hagyják c drága vérrel áztatott magyar hazát, mely szerintök nem adja meg már a mindennapi kenyeret sem. Szivünk szorul el valahányszor értesuliink, hogy egy uj lörocge a munká3 kezeknek, egy uj népcsapat, melyen rajt nyugszik az alkotmány erössége(l), hagyta cl a magyar határt. Aki jelen volt a VI. országos gazdakongresszuson, az hallott tárgyalni a kivándorlás okairól. S mit hallottunk szüntelen ott? Azt, hogy a haj oka magában a gazdaosztályban van! S e gazdaosztályban gyökeredző baj a munkakedv hanyatlása! Sót kíilíiu kiemelték azt, hogy a munkakedv épp a Dunántúlban hanyallott legjobban. Igen, nektek is mondták kedves zalai gazdáink, hogy nincs meg bennetek a nagy munkakedv, vagy más szóval, hogy erőtök e nagy gazdasági pangásban nem kitartó, hogy nem veszitek fel a küzdelmet, melyet az Ur már a paradicsomban megparancsolt volt. S ha a közmondásos sült galamb nem repül a szálokba, akkor inkább valamely útszéli-fáról nyestek egy vándorbotot s elmentek tul az Óceánra. Itt hagyjátok zokogó hitvesteket és gyermekeiteket, vagy ha elviszitek magatokkal, akkor szivetek marcangolja a fájdalom, mikor látjátok, hogy ott a liirhedt paradicsomban éhezniök kell 1 Nem frázis cz, hanem szomorú való. S mikor künn látjátok, hogy ott is küzdelmes az élet, mikor látjátok, hogy a gazdasági válság többé kevésbbé mindenütt megvan, akkor örömmel jöttök vissza, akkor már hiszitek, hogy mi jót akarunk veletek s midőn c drága honi földre léptek, akkor ugy jártok, mint a költő moudja: Remegve, égve, mámorral tele. borultok e honi földre le! Ennek sajnos azért kell igy lenni, mert más kárán tanul a magyar! Azonban nem akarunk szemre-háuyást tenni. Csak arra kérünk benneteket, hogy ha már visszahívott benneteket az a trikolor — melyet most küldtünk ki véreinknek, — ha e szent jelvény lengése azt susogta nektek, hogy mi mindig várunk benneteket, s ti erre ami igaz örömünkre visszajöttetek, akkor már okulhattok. Akkor mondjátok el az itthon maradottaknak azt a sok szenvedést, melyet ott künn kiáltatok. Vegyétek fel akkor velük együtt a küzdelmet, mely itt rátok nehezedik, ne riadjatok meg e gazdasági válságtól, mely megdermesztette az egész gazda-sági szervezetet, hanem dolgozzatok, ha verejtékkel is, mert kell, hogy e verejtéknek gyümölcse legyen. Blóször tehát munkakedv! S ha ez meglesz, de még mindig inogtok e gazdasági forgatagban, akkor egyesüljetek! Tegyétek össze kis erőtöket, kis kereseteteket és kis gazdái kodástokat. Ha olcsó hitelt akartok, ha termékeiteket jól akarjátok értékesíteni, akkor gyűjtsétek össze a bennetek levő kis erőt és eléritek azt, amit egyenkint nem tuduátok elérni. Álljatok a szövetkezési eszme szolgálatába, s dolgozzatok munkakedvvel, akkor boldogultok! Sót I ha néha még igy is eljön a megpróbáltatások ideje, akkor se legyetek hütelenek hozzánk, hanem akkor csengjen fületekben a költő szava: Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned s halnod kell!! A gazdasági pálya. A vallás- H közoktatásügyi kormányzat költségvetésének tárgyalásánál is több Ízben fordult a figyelem a közgazdasági élet jelenségei felé. Mh«h a miniszter is bevezető beszédében újólag felhozta azt a bajt, hoKy a magyar társadalom tolong a Gimnáziumokba, az u. n. „Inteiner" pályákra, a holyett, botty a kereskedelem és ipar tág terén igyekeznék magának Jétet teremteni, ami az ország szempontjából is Odvősebb volna. Régi dal, még régibb bajról. Erről panaszkodik a társadalom, a sajtó, a kormányzat, mely erkölcsi és anyagi fegyverekkel küzd e kőznézet ferdeségei-nek kiirtásán. Eddig, fájdalom, sikertelenül. Ks ámbár nem vagyunk pesai-misták, azt hiszszük, hogy nemzedékek- nek kell egymást felváltani, a mig másképp lesz. A „gymimsiáUs láz," miképp elnevezték általában, meg van az európai államok nagy részében". Pedig odakünn kevesebb ok van reá, mint idebenn, ahol most forrongunk a társadalmi fejlődén, az átmouet vulkánjában. De ez egyetemesség mellett is vannak különleges hazai okok, mely o gymnasiális lázat módfelett erősbitik. Ilyen különleges ok a folyton szaporodó hivatalok és hatóságok, melyek nálunk a társadalom legjobb elemeit körükbe vonják. Mert hát a mi uvitikus, múltból átvett és öröklött felfogásunk nyomasztólag hat. De még inkább hat az, hogy az érvényesülések oly kevés alkalma *ao, hogy ezek között it hivatali pálya az elsők közé tartozik. . Különös pedig, hogy panaszkodnak a protectióróf,\' de azért csak szórjuk a generatiókat a hivatalok számára. Egyenrangú vagy talán még erősebb ok a katonai kötelezettségben nyújtott egyéves önkéutesi intézmény. Még azokban a családokban is, melyek nem szívesen gyarapítják a hivatalokat nevelési költségeikkel és áldozataikkal, dul és pusztit ü járvány; az egyéves szolgálati kedvezménynek elnyerése. Világosan szóló, ékesen hangzó számszerű adatokkal rolna igazolható, ha ez statisztikai fölvétel tárgya volna, hogy az iskolá/ó nemzedéknek hány százaléka jár iskolába tisztán és kizárólag csak a szolgálati kedvezmény elnyerése végett. természetes, hogy a hosszú és iiy céllal történő iskoláztatás alatt átvedlik at ifjúság, más célokat, más életpályákat tüz maga elé. Hogy ugy mondjuk: elmegy á" kedve a gyakorlati életpályáktó1. Ha még ezekhez hozzá-teszszük azt, hogy az önkéntességgel megnyert tartalékos tiszti kinevezést ugy katonai, mint ferde társadalmi szempontból mennyi állással tartják „össze-férhetetlennek," reámutattunk társadalmunk hivatásszerű megoszlásának egyik sarkalatos bajára. Erről az oldalról kevéssé lett megvilágítva a helyzet. Pedig e ponton sürgős és okvetetlenül mielőbb foganatosítandó az orvoslás. Az önkéntesi szolgálat e túlburjánzásának meggátlására szükséges orvosszerekkel e helyütt nem foglalkoz- hatunk bővebben. Vájjon a katonai szolgálatnak, német mintára, két eszfeu-dőben való megállapítása, a kisebb iskolai minősítéssel biroknak szintén több* oldalról kivánt katonai kedvezményekben való részesítése, avagy más könnyítések vezetnének, avagy hozuának közelebb a nagy társadalmi célhoz, azt ezúttal nem fejtegetjük. De áttérünk más szempontokra. így, bármily fájóan eBsék konstatálni, kétségtelen, hogy kereskedelmünk és iparunk mai állspota éppen nem biztató arra, hogy a szülők gyermekeiket e pályára adják, neveljék. Itt distin«válnunk kell. Nem ez élethivatások momentán helyzetét értjük, m^rt ha idő-szakilag kedvezőtlen viszonyok kőzött mozog is egy élethivatás, az nem ok arra, hogy e pályától elforduljunk. Különben is a tapasztalat mutatja, hogy egy hivatás kedvezőtlen megélhetési föltételeinek tudata csak lassan és hosszú időközben érvényesül a társadalomban és csak igy gyakorol hatást a társadalom megoszlására. Ezt igazolják hazánkban is az ügyvédi, orvosi és mérnökij állás körül miudnyájunk által észlelt és ismert Visszanyúlva az imént mondottakra, baj az, hogy egyáltalán nincs oly iparunk és kereskedelmünk, mely vonzó lehetne és a feléje fordulókat anyagi és társadalmi elónyökkol biztathatná. Illusztrálja a hazánkban fenforgó viszonyokat az. hogy ama nagy ipari és kereskedelmi vállalatok, melyek jobb minősítésű, u. n. felsőbb iskolát végzett ifjakat igényelnek, egyáltalán nem panaszkodhatnak „anyaghiányról,* sőt túlzott mérvben gyártja a hazai harminckilenc u. n. felsőkereskedelmi iskola a fölös elemeket. Igy képződik ki nálunk az u. n. magán tisztviselő-osztály, melynek dolgát sem ez m8ga, sem a társadalom maholnap nem is tart kereskedelmi pályának, hanem hivataloskodásnak s a melynek számára ilyen állandó jellegű megállapítás törvényhozásiig is követeltetik. Ellenben nincs elég gyarapító elem, felpanaszoltuk több izben, a tulajdonképpeni gyakorlati kereskedelmi és ipari pályákon. És a miként a sociális folyamatból kivehető, alig is lehet remény, TARCZA. Rémlátás. — A -Z.ilai Kűíliii)-. líicija — Ina: Csehov Antal. Panichidin Iván elfehéredett, reszketi kezekkel csavarta le a lámpát és izgatottságtól elfojtott hangon fogod elbeszéléséhez: — Sürü, sötét köd nehezkedett a városra, midén 188::. karácsony éjszakáján egy szellemidéző már rég elhalt barátom estélyeró! hazafelé ballagtam Az utca vaksötét volt s csaknem tapogatózva kellett az utat keresnem. Akkor Moszkvában laktam a Trupov házában, jó messzire a város közcpétól. Szörnyű gondolatok nehezedtek a lelkemre . . . Nora hiszek a szellemidézésben, de a halál gondolatának puszta célzata is kinos tépelődéssel töltölt cl. A halál kimerül-hetetlen, uraim, gyorsan repül s nem kevésbé gyorsan beletörődik az ember a halál közelléténck gondolatába, ... de most. hogy sürO, átláthatatlan sötétség környezett, hogy ólmos eső millió tű gyanánt hatolt át ruháimon, most, hogy fejem fölött a szél panaszosan sivított s hog y nem hallottam emberi hangot, valami megmagyarázhatatlan félelem szállott meg. Kn, az előítélet nélküli ember, szaladtam, ahogy csak lábaim bírták s nem mertem volna még csak oldalvást nézni sem, mert ugy éreztem, hogy ha körültekintek, a halált látom, amint kaszájával körülöttem ólálkodik. Panichidin hosszan fellélegzett, ívott egy pár kortyot s folytatta: — Kz a határozatlan félelem még akkor sem szűnt meg, mikor a négv emelet lépcsőit megmásztam s szobámba jutottam. Sötétség Ilit kis lakásomban, pokoli sötétség. A kemence lyukán át fütyölt a szél s rázta a kályhaajtót, mintha beboesájtást kért volna a meleg szobába. Gyufát gyújtottam. Amint a foszfor kékes, kísérteties lángja fellobbant s körülnéztem. váratlan és irtózatos kép tűnt elém. Kár, hogy a szél nem oltotta el a gyufát. A sötétségben nem láttim volna semmit s hajszálaim nein meredlek volna égnek az. öriitő borzalomtól. Felordítottam, az ajtó felé ugrottam s iszonyattal hunytam be szemeimet. A szoba közepén egy koporsó állolt. A kékes láng egyetlen fellobbantása elég volt arra, hogy a koporsó körvonalait tisztán kivegyem. Láttam a teritóre hímzett rózsákat s az arany keresztet a koporsó födelén. Vannak dolgok uraim, melyeket, habár ^egy rövid pillanatig láttunk csak: eltörül-hetleuül vésődnek lelkünkbe. Igv jártam most is. Csak egy másodpercig láttam a koporsót s mégis a leghatározottabban emlékszem reá. Nagysága közepes emberé lehetett s a hímzett rózsákról azt következtettem. hogy egy fiatal leány számára készült. A drága bársony, a íéuyes bronz-lábak és az aranyozott karikák arra vallottak, hogy az elhunyt gazdag családból való volt. Borzongva rohantam ki szobámból, nem tudtam gondolataimat rendbe szedni, csak valami kimondhatatlan rettegéstől űzetve bukdácsoltam le a lépcsőkön. A folyosón s a lépcsöházbau vak sötétség uralkodott s hosszú télikabátom szárnyaiba ugy belegabalyodtak a lábaim, hogy azon csodálkoztam. amint leértem a lépcsőn, hogy nyakamat nem törtem. Az utcára érve, nekitámaszkodtam egy lámpaoszlopnak s megpróbáltam leesilla-pulni. Szivem ijesztően dobogott, lélek-zetem elakadt. Panichidin megtörülte verejtékes homlokét. Nem csodálkoztam volna, ha tolvajt, veszett kutyát, vagy akármi mást találtam volna szobámban. Azon sem csodálkoztam volna, ha a falakat leomolva, a padlózatot felszakítva látom . . . mindez lehetséges vagy legalább valószínű, de mindenesetre megfogható lett volna. De egy koporsó ?! --Hogy került ez az ón szobámba? Egy pazarul kiállított, nyilván gazdag családból való halott számára készült koporsó, hogy kerülhet az én szegényes hajlékomba? üres volt, vagy holttest feküdt benne? Nem tudom. Ki volt az a gazdag elköltözött, aki e rettenetes látogatással megtisztolt? Mind kiuteljes titok. Ha mindez nem csoda, akkor csak valami gaztett lehet, — villámlott át agyamon. Megkísértettem lerázni magamról ezt az álomszerű rejtelmet. Távollétem alatt az ajtó zárva volt; Azt a rejtett helyet, hová a kulcsot szoktam akasztani, csak legmeghittebb barátaimnak árultam cl. Ezok csak nem állítottak koporsót a szobámba?! A szellemek rövid időn vnló elmúlásomat jósolták meg. Talán egyidejűleg nem sajnálták a fáradságot, hogy koporsóról is gondoskodjanak?! Mondom nem hiszek a lélekidézésben — uraim — de a körülmények ily csodás találkozása megzavarta volna a legmegrög-zöttebb bölcsészt is. Eh, teringettét; az egész csak buta história lehet s én oly félénk vagyok, mint egy iskolás gyerek. Nem volt az egész több optikai csalódásnál, hallucinációnál nem több. semmi-j esetre sem több. Mikor hazafelé indultam, valami rejtelmes hangulat vett raj-| tam erőt, s igy nem csodálható, ha | felizgatott idegeimmel koporsót láttam. Természetes, hogy optikai csalódás! Mi az ördög lehet egyéb?! Az eső szörnyen zuhogott. Átáztam és fázni kezdtem. Valahová el kell mennem, de hová? Hazatérjük, hogy még egyszer lássam a koporsót? Kz túlhaladta minden bátorságomat. Ha a siri csöndben egyedül maradnék a koporsóval, melyben talán egy holt ember fokszik. nem birnám ki reggelig; másrészt a zuhogó esőben, utcán csatangolnom szintén lehetetlenség. Elhatároztam végre, hogy Upokojev barátomhoz megyek s nála töltöm az éjszakát. Upokojev azon időben a holt negyedben lakott, valami Cserepov uevü kert-skedőnél. Azonban az én Upokojev barátom nem volt odahaza. Mikor meggyőződtem távollétéről. előkerestem a kulcsot, kinyitottam az ajtót s beléptem. Ledobtam kabátomat, tapogatva megkerestem a szófát s fáradtan ledültem, hogy kipihenjem magamat. Sötét volt ... Az ablakfiókban siró szél süvöl- tött. A kandallón a tücsök csiripelte cgy-hangu danáját. A templomban éjféli misére harangoztak. Sietve meggyújtottam egy szál gyufát .és . . . kusza, állatias hangon ordítottam fel s félőrülten támolyogtam az ajtó felé. A barátom szobájában ugyanaz a látvány tárult elém ... A koporsó ... A koporsó ott állott a szoba kö/epén, . . . mely azonban kétszer akkora/volt, mint 3z első s a barna szine még ijesztőbb árnyalatot adott az egészne^ Kezdtem gondolkozni. Már most egész bizoőyos, hogy optikai csalódás . . . csak nem áll miuden szobában egy egy koporsó. Világos, hogy ideggyengeségben .szenvedek. Hova menjek most. Hát már mindenütt a halott lakásába lépek ? Megőrülök, — gondoltam iszonyattal — mit csináljak, mit csináljak . . . Hajam az égnek meredt, térdeim össze-csuklottak. Az eső ujult erővel zuhogott alá. . Nem volt sem kalapom, sem felöltőm. Felmenjek értük barátom szobájába? Nem volt bátorságom hozzá. Az ijedtség, a megfoghatatlan borzalom vasmarokkal kapott idegeimbe. Hiába bizony itgattam magam előtt, hogy az egész csak látomás, csak idegeim túlfeszített állapota idézi elő: arcomon összekeveredett az eső a hideg verejtékcseppekkel. Mitévő legyek? Önkívületben futottam s annak, hogy halálosan meghűlök, veszedelme környékezett Szerencsére eszembe jutott, hogy itt lakik a közelben egy orvos ismerősöm, aki szintén ott volt azon az átkozott spirítiszta-estélyen. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 15-én. hogy ez másként lesz. A megélhetés küzdelmei, az elérhető társadalmi és anyagi eredmények nem hatnak kecsegte-tőleg. £s igy nem csoda, ha a társadalom elvonul előlük. A legkülönbözőbb okok játszanak közre e 3zomoru végeredmény létrejöttében,. de ezek között az ipar és kereskedelem állapota bizonyára a legfőbb. E tekintetben is hasonlatosak viszonyaink a külföldéhez, mert ott is minduntalan felhangzik a panasz a vázolt állapotok miatt. A fejlődés a jelen gazdaságtársadalmi viszonyok között nem kedvez a kis elemeknek. Az egész gazdasági szervezet működése ellenük szól. A distributiv szolgálatot véczŐ réteg ezenkívül a társadalom más irányú szervezkedése által is támadtatik. A kis- és kö/ép- , ipar helyzetére ható .és ezt bénitó tényozök ismeretesek. Ily körülmények között a társadalom felpanaszolt és szemére hányt macatartása érthető összes eociália mivoltunknak kellene átalakulni, hogy mindez másként legyen. A jelen társadalomgazdasági rend gyakorlati alapjára állva, a mint hogy kell is, a kereskedelmi és ipari élethivatások iránt való nézetek jobbrafordultát csak ugy várhatjuk, ha a nagy ipar, nagy kereskedelem lendülete bekövetkezik, mely aztán nemcsak vonz, hív a gazdasági élethivatásokra, de képes is az ezeken levőket magában fölvenni, önállóságra szoktatni, az önálló vállalkozásra indítani. Kanizsa társadalma. Most, hogy a téli szezon közeledtével kezdődik városunk igazi társas élete, időszerű újra feleleveníteni a mi" társadalmi viszonyaink thémájút. Soha el nem koptatott théma ez, mert e viszonyok soha nem javulnak, sőt egyre kedvezőtlenebbé, válnak. Nem hiszsz.ük, hogy létezik vidéki város még Magyaromágon, ahol oly sz4ttagolt, széthúzó volna a társadalom, mint Kanizsán. Azaz, hogy igazabban beszéljünk, Kanizsának nem is egy társadalma van, hanem 8nnyi, abáoy klikkje. Ezek a klikkek ugyanis annyira széthuzók egymástól, hogy az egymáshoz való viszonyuk nélkülözik mindazon tulajdonságokat, amelyek alapján őket együttesen társadalom névvel illethetnők. Hogy hányfélo klikk exisztál városunkban, azt részletesen ki nem fejthetjük, mert akkor megközelitenők a személyeskedés hatását; annál kevésbbé nevezhetjük meg, hogy melyek ezek a klikkek. A kis városok züllött társadalmi viszonyainak orvoslása tulajdonképpen árért taTtozik a legnehezebb, majdnem kivihetetlen feladatok közé, mert a sajtó szabadsága a képzelhető legnagyobb mértékben korlátolva van a közönség oktalan érzékenykedése következtében. Lehet-e kis városban kritikai szigorúsággal be-Bzélni a hírlapokban egyének, s az egyéneknek szűkebb csoportja felől a nélkül, hogy az ülető, ki ezt teszi, a krakélores-kedés vádját elkerülné? Hogy el ne neveznék felforgatónak, békerontónak, nagyszájú demagógnak azért, mert a társadalmi élet csúnya mocsarába bemerészkedett hatolni, hogy azt lecsapolja, letisztítsa. Ilyenkor nekitámadnak a békák, lebrekegik jobbról-balról, előlről-hátulról, s kiüldözik a városból, hogy ők tovább is kuruttyolhassanak az iszapban. Ezek az áldatlan sajtóviszonyok okozzák az áldatlan társadalmi viszonyokat. A társadalmi viszonyok ezen kedvezőtlen állapota pedig első sorban mint okban és egyszersmind mint következményben ia ott nyilatkozik meg, hogy niocsenek embereink, kik készek volnának tevékenységüket szentelüi a nyilvános életnek, a köznek. Nom mondjuk, hogy keresve se találnánk ilyen férfiakra, mert egy-kettő akad efféle feladatokra is, hanem annyi bizonyos, hogy roig a társadalmi mozgalmak élén más városokban mindig a legelőkelőbb embereket találjuk, addig Kanizsán a legjelentősebb mozgalmak alkalmával is, még azoknál ís. amelyek orszáRra szólók, hivatali állásuknál, 8 foglalkozásuknál fogva vezető embereink félreállnak, visszavonulnak bureauikba, b nein lépnek soha a közönség élére, a legfeljebb maguk közt csinálják azt elkülönítve, *mit az egész várossal együtt kellett volna végezniök. így volt ez a Kossulh-ünnep alkalmával is. Másutt az alispán, polgármester stb. állt a népünnepélyek élőre, nálunk nem igy. Nálunk díszközgyűlést tartottak a képviselő urak, neboey együtt ünnepeljenek a mobbal. Tehát nincsenek vezető embereink. Már tudniillik társadalmunk egészének élén nem áll senki, mert az egyes klikkek kebelében szervezve van a hatáskör vezetők, 8 közemberek közt. Ám ez csak inkább elkülöníti a klikkeket egymástól, s hiúvá teszi áz egyesülés, egybeolvadás reményét, mert ellene állanak a vezérek, kik félnek, hogy vezető pozíciójukat a klikk felbomlása után elvesztik, 8 kárpótlást az uj alakulásban majd nem nyernek. Igy ez a klikk-szervezet Önmagában hordja a csirát, a képességet, melyből fejlőihetik, az anyagot, melyből táplálkozbatik. De nem akarjuk, hogy félreértsenek bennünket. Tudjuk, hogy egy 25000 lakóssal biró város nem képezhet csupán egy kört. Maga a napi érintkezés elkülöníti hz embereket. Maga n hivatalos foglalkozás is közreműködik itt, mint szétválasztó elem. Azután ilyen hatást fejt ki az atysfiság, sőt elismerjük, hogy a felekezeti különbség is némi részben joggal funkcionálhat ily elemként. Szóval, ha már egy kaszinóban is képződnek külön-külön napi kártyakompániák, akkor egy nagy városban az elkülönödéa még inkább természetes. Ez a differenciálódás törvénye. Csakhogy egészséges viszonyok mellett ezt a differenciálódást kellene, hogy nyomon kövesse az integráció. A társadalomnak kis dolgokban való ezt az elkülönödését kellene, hogy ellensúlyozza a nagyokban való egyesülés, az integráció. Kártyázzunk külön, de jótékonyságot gyakoroljunk együtt, hogy hathatósabban tehessünk; táncoljunk külön, de a tanácsteremben szavazzunk együttesen, illetőleg elvek, 8 meggyőződések ne klikkek szerint; zsurozzunk külön, de legyünk egyek, ha nemzeti nagyjainkat ünnepeljük, ha országos mozgalmakhoz csatlakozunk, ha irodalom, művészet 8 színészet pártolásáról vau szó. Szentimentalizmus azt kiváoja, hogy mindenben összebujjuuk, 8 ölelkezzünk, hiszen végre is, az emberek közötti külöubsé-gek a társaséletben természetszerűleg kell, boRy kifejezésre jussanak, amit elkerülni nem lehet, de az is bizonyos, hogy ahol Kanizsáról van szó, ott minden kanizsai egy legyen. A\'/.után szükségünk volna méR mindezek felelt egy kis demokráciára. A mi gazdagjaink gőgösek. .Mi arisztokraták\' —- igy hívják magukat A diplomád, ha gazdag, a társasóletben elkülöníti magát n diplomástól, ha nem gazdag, de beveszi a társaságába a nem diplomást, sőt a műveletlent, ha ez viszont gazdag. Ez pediR nem egészséges állapot. Csak egy arisztokracia jogosult e vi^gon, s e/.: a szellem arisztokraciája. Ha okox és tanult ember azt mondja: ,éu nem társalgóm szamárral éa tanulatlannal* — helyesen cselekszik. A társalgás szórakozásra való, aki pedig szellemileg alattam ál, azzal nem tudok szórakozni, hacsak annyira uem ostoba, hogy nevethetek rajta. De ha gazdag ember azt mondja: „én uem társalgóm X-el, mert ó szegény* — buta Röggel cselekszik, mert nem tekinti a társalRás célját. A szegéoy-nek legfeljebb ne hitelezzen, ám de azért társaloghat vele. Kanizsán a gazdag embereknél ez ar. utóbbi irány az uralkodó é8 ez ocsmáoyság. Ismét csak a sajtóra térünk vissza. Ha a sajtó Rzabadíág nem volna annyira korlátozva a közönség oktalau érzékenykedése által — nemcsak nálunk, de majdnem minden vidéki városban, — ha a sajtó önzetlen kritikájára, melylyel egyesek tetteit nyilvánosságra hozza, nem az volna az általános felzudulás, hogy mi köze hozzája a skriblerjének, hanem ha a közönség elismerné a sajtó azt a jogát, hogy vizsgálódjék, kritikát gyakoroljon egyéneknek oly tettei felett is, melyek nem ugyan családi ügyek, de mégsem egészen a nyilvánosság elé szánnák, akkor a sajtó az ő szemfüles-ségével 8 Önzetlen, de erélyes működésével képes volna kiirtani a gyomot, mely a mi társadalmi életünkben burjánzik. Sajnos azonban ma nom igy állunk 8 a sajtó nem tehet mást, mint általánosságban panaszkodik a mizériák felett N. S. Csendörségi aliiszii iskola. Van uj mommentálÍ8 bonvédgyalogsági laktanyánk, melybe már honvédeink beköltözködtek. Van régi laktanyánk, mely kong az ürességtől. Ha látjuk, önkéntelen azon gondolkodunk, hogy ezen hasznavehető oly sokba került épületeket, hogy fogják jövedelmeztetni. Hírlik, hogy katonai férhelyek céljaira lesz felhasználva, helyes ez is, ha más módon, alkalmasabban nem tudjuk értékesíteni: de tán helyesebb lenne, nem csak az épület jövodelmezósi tekintetében, hanem a város közfogyasztása, keres- Teljes órahosszat ültünk egymás mellett a lépcsőn s töprengtünk a rejtelmes történet magyarázatán, miközben egészen megdermedtünk a hidegtől. Végre elhatároztuk, hogy félredobunk minden kis-hitüséget s felkeltjük a házmestert s vele együtt bemegyünk az orvos szobájába. Igy is tettünk. Mikor a szobába égő gyertyával beléptünk, tényleg ott állott az aranyszegekkel kivert koporsó. A házmester keresztet vetett. — Most megláthatjuk — szólt az orvos, egész testében remegve, — hogy üres-e a koporsó vagy nom ? Hosszú tépelődés után lehajolt, összeszorította vacogó fogait s lehúzta a terilót a koporsóról. Mindnyájan belenéztünk .. . a koporsó üres volt .... Holttest nem volt benne, hanem ahelyett találtunk a koporsó fenekén egy levelet. A levél következőleg szólt: „Kedves Pogosztov! Tudod, hogy apósom üzloto mily rosszul megy. Nyakig ül az adósságokban. Holnap lefoglalják egész vagyonát s ez tönkretesz bennünket és a legdrágábbat is: a becsülelüuket. A tegnapi családi tanácson elhatároztuk, hogy minden kedelme és ipara érdekében, ha az uj csendőr iskolát, melyet a Honvédelmi miniszter most szándékozik felállítani. Kanizuára kérnék és a régi honvéd laktanyába, természetesen bérfizetés ellenében, az iskolát elhelyeznék. Ezt talán sikerülne megszereznünk, ha intéző köreink érdeklődnének ezután, annál is inkább, mert az iskola céljaira már van megfelelő épületünk, a régi houvéd-laktanya. Amennyiben a cseodőr-iskolát Nagykanizsa kapná meg, ezzel kapcsolatban majdnem biztos lenne a Z.-Egerszegen székelő század ide helyezése és a helybeli szakasz és szárnynak a laktanyába leendő behelyezése aunál biztosabban, mert mint értesülünk a csendőrség részéről is kiváuatoanak tartatik ez és a helybeli szakasz és szárnynak jeleuleg -— miután régi helyiségéből május havában kihurcolkodik — lakhelye niucaen. Azért nagyon helyén volna, ha most — mikor bennűoket még eddig más meg nem előzött — érdeklődni ez ügy iránt, érintkezni a csendőrségi felügyelőkkel a mindent elkövetni hogy az újonnan felállítandó csendőraégi laktanyát városunkba — a régi honvéd lakianyába helyezzék el Séia a korzón. Begombolom állig felöltőmet, felhajtom a gallért, vontatott léptekkel mérem végig az utcákat. Nem nézek se jobbra, se balra, csak megyek egyenest előre, mégis sokat kell látnom. Mikor Yégig kóboroltam az utcákat, az est leszállt és sorban gyúlnak föl a villany-lámpák, valami ösztönszerűleg hajt a város középpontja felé, at áradat közé — a korzóra. Ilyenkor sétálnak legtöbben. Nők és férfiúk egyenkint, párosan, vagy csoportosan róják végig a főutcát. Mintha egyébb dolguk nem is volna. Majd miudennap egy és ugyanazon arcok, a Kohu kirakatát elálló ficsurak, üzlet után járó nők, melyek az intelligens hölgy-közönséget tolakodó magaviseletükkel a korzóról kiszorították. Látunk elvétve ismerősöket is egy-kétszer a korzón tel és alá menni, kik régen találkoztak, megállanak egy szóra köszöntik egymást ezután elválva, egymás mellett vagy huazszor elmehetnek a nélkül, hogy egymást figyelemre méltatnák. Az illem nem kiván többet Sokan meg tffúktált-ságból, mintha a magyar állam összes gondjai terhelnék fejüket, a köszöntésre Bem hederitenek. Ez a legujabbi korzói divat Végig megyek többször is, keresem a város színe javát, kinek még a mult évben is a korzó volt kedvenc sétáló helye, ezek már nem sétálnak itt, ezek már megunták a korzó állandó alakjainak fikszérozását ezek már a vasút felé vezető utat választották séta helyeül. Utánuk megyek, visz valami erő, vagy a kíváncsiság ? • Ezt az utat tán löbben róják mint a korzót de hosszabb uton nem tűnik fel az ember ársdat, mint az alig 3 — 400 méter hosszúságú korzón. Alig bogy a értékes tárgyat elrejtünk. Mivel apósom vagyona koporsókból áll, (mint tudod, ó 3 város első koporsó készítője) elhatároztuk, hogy a drága árukat szépszerével eltüntetjük. Hozzád fordulok, kedves barátom, nyújts segédkezet vagyonunk és becsületünk megmentésében! Azon reményben, hogy kérésem nem tagadod meg, hozzád küldőm o koporsót, amit gondjaidra bizok addig, mig érte küldők. Ismerőseink, barátaiuk támogatása nélkül tönkre kelleue mennünk. Minden jó barátomhoz, jó emberemhez küldtem egy koporsót s az Ügyet nemes leikeikre bízom. Soroló barátod Cselgimli„ Mn « Kzen esőt után három hóiig ágyban fekvó beteg lettem. Koporsó-csináló hárítunk pedig megmentette vagyonát ós becsületét, sót később üzletét nagy sirkő-raklárral bővitetto ki. A sirkókereskedés is jól megy neki. csak én félek, ha estefelé hazamegyek, hogy egyszer csak valami diszes síremléket fogok találni ai ágyam mellett. Kazincy-ulcaba beérlek, látom a serdülő lánykákat tömegesen, kipirult arccal, robogó szivecskékkel a tánciskolába óz lépteikkel sietni. Tovább menve hangos szellemes társalgás, vig kedélyes nevetésük hong/.auak fel é» eloszlatják borús az idöb&z hasonló hangulatomat. Nem csatlakozom senkihez, magam sétálok, igy zavartalanul gyönyörködhetem. Mert lehet azon gyönyörködni, mikor egész sereg nyájas kedves hölgy vonul ut az ember előtt. Csak az a bajuk, bővebben a legújabb divatú zsák kábáiba vannak bújva, formás fejecskéjükre nagy tepszü forma kalapot tesznek, mely remek frizurájukat és mosolygó arcocs-kájukat eltakarja. No de nem ezt láttam csak, uem divatról akarok irui, másról, miről tárgyamtól messze elkalandozván — csak más alkalommal számolbalok be. Me/ltlo. HÍREK — ZalaT&rmegye közlghzgnlásl bliottsfcga dr. gróf Jaukovicb László főispán elnöklete alatt folyó bó 11-én tartotta bavi rendes ülését. Az alispáni jelentés szerint a vagyonbiztosság a letolyt hónapban súlyosabb természetű bűncselekmények áltsl megzavarva nem lett — az előfordult kisebb bűnesetek lettesei ellen a kellő eljárás folyamatba tétetett. A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett szándékos emberölésért 3, az ember élete és testi épsége elleni cselekményért 2, lopásért 14, vagyon elleni cselekményért 1. egyéb bűncselekményekért 2 egyén, továbbá külöoféle kihágásokért 16 egyén vezettetett e|ő a közigazgatási hatóságokhoz. A vármegye területén az elmúlt október hónapban előfordult tüzesetek közül ez ideig bejelentetett 16, melyeknél 82 összes kár 17429 koronát tett ki. Az őszi vetemények és termények betakarítása legnagyobb részben befejezést nyert, azomban a közbejölt esős időjárás miatt a gazdák az őszi vetést még mai napig sem fejezhették be. A pénzügyi adminisztráló teréo feonskadás nincs; a kincstári követelések és egyéb köztartozások behajtása erélyesen folyamatban vrú s az év végéig valamint a mull évben ugy a folyó évben is az előirt tartozások illetékes helyeikre remélhetőleg befizettetni lógnak. A kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint meglátogatta a csáktornyai állami tanitó képző iotézet összes évfolyamait és még igen sok iskolát. Meglátogatta a három nkanizsai kisded-ovodát s ennek kapcsán a városi hatósággal letárgyalta a nagykanizsai kisded-védelésnek Nagykanizsa r. t. város által átvétele utolsó mozzanatait. Ugyancsak a városi hatósággal tárgyalt egy Nagykanizsán felállítani tervezett önálló gazdasági ismétlő iskola szervezésének körülményeit. Ugy Nagykauizsáu, mint AIbó\'-domboruo mioiszter ur s a közigazgatási bizottság külön rendelkezéséhez képest személy ügyekben tartott a holyi iskola hatóságokkal külön tárgyalást és vizsgálatot. A magy. kir. pénzügjigazgató jelentése szerint 1902. évi októlAr hóban ax adó befizetések sokkal nagyobb összegben folytak be miut mult év hason időszakában. — Hoffmann Hór jubileuma. A helybeli állami polgáriiakola tantestülete f. hó 9-én Hoffmann Mór tanár tiszteletére búcsú-ünnepélyt rendezett a polgáriiskola tantermében Közönség annyi volt, hogy a terem sziuültig megtelt. Zalavármegye kir. tanfelügyelője, Dr. RuzsicBka Kálruáo a kormányt képviselte. Dr. Bariba Gyula igazgató nyitotta meg az ünnepélyt. Ráutalt arra a körülményre, mely az ünnepélyt késlelte. Egy küldöttség elhivta Hoílmannt az ünneplő közönség körébe. A jubilánst zajos éljenzéssel fogadták. Az ifjúsági énekkar Sauermaon tanár vezetése alatt gyönyörű üdvözlő dalt énekelt. Mikor ez elhangzott, Dr. Rutsicska Kálmán emelkedett fel s lendületes beszédet mondott. A sző varázsa csak az ő ajkáról oly bűvölően hat a szivekre, hogy könnyekre indit e felemel. Utánna dr. Bartba Gyula emlékezett meg Hoffauno hosszú pályájáról és felolvasta az izr. hitközség üdvözlő átiratát. Kertész József, a zalamegyei általános tantestület nevébeo, Horváth György főgimnáziumi igazgató t helybeli róm. kath. fíozzá siettem. Akkor ínég nőtlen ember volt s a Kladbisztsenszky házában lakott az ötödik emeleten. Pagosztovnál uj szörnyűség vart reám. Mikor az ötödik emeletre felértem, rettenetes kiabálás ütötte meg füleimet. [ Valaki odafenn becsspt3 sz ajtót s rohanni kezdett. „Ide, ide, segítség" — kiáltotta valaki velőtrázó hangon. És e pillanatban egy sötét alak, kalapban és bundában kezd lefelé ugrálni a lépcsőn. — Pagosztov — ordítottam, midőn barátomat megismertem. — Maga az? Űsakugyan ? Mi történt . . . ? Ahogy ott állott mellettem, görcsösen szorította meg a kezemet Halottsápadt volt, nehezen lélegzett s remegett egész testébon. — Ön az, Panichidin — kérdé tompa hangon — igazán ön az? Mily halvány, mintha a sirból szállt volna ki . . . igazán nem kisértet ön? Istenem, Istenem, mily reltontó esőt. — De mi lelte magát ? Ijesztő . . . borzalmas! —■ Egy koporsót, igen. igen, egy igazi koporsót láttam ... Nem vagyok gyáva ember, de maga az ördög is megijedne, I13 egy spiritiszta-eslélyról hazatérne s egy koporsót találna a szobájában. Aztán kezdtem összefüggés nélkül, nagyokat nyolve, elbeszélni az én koporsóin történetét. — — — Sokáig bámultunk egymásra meredt szemekkel, nyitott szájjal — — — aztán egymás kezeit kezdtük szorougatui, hogy meggyőződjünk a valóságról. — Mindketten fájdalmakat éreztünk — szólt az orvos következéskép — e pillanatban ébren vagyunk, tehát a koporsó nem optikai csalódás, hanem va\'óság. Mit csináljunk most, kedves barátom. — Had térjek magamhoz. Ugy örülök, hogy önt látom. De mondja igazán: Ön az, vagy csak látomásaim vannak ? Az az átkozott spiritiszta estély . . . ugy felizgatta idegeimet, hogy amint hazajöttem, ugy láttam, mintha a szobámban egy koporsó állott volna. Nem hitlem a füleimnek s- kértem, hogy ismételje az esetet. IX* Afl«tllllAI«li maIwa ím II ta&^&t ifll©HHGRCFff ■StJIlf 6Hl ss r1nsrr-r: l^"™1 ^^ ^^ W m W s-bi«*tr.nibínként8 «5 kr. 42 . 76 . lMjom.jwmadbok 80 , 7 . ís . _____^^__méttreokénl porti éi kOlttéftoeotwen hlitouOUitra. — Hintik uoMal küldetnek, kettő. ^ 1 ~ -—-------lerélportö 8rajcb*. HENNEBERG G., selyemárus, zürichben O. kir. udvari-uuuu. XLI. ÉVFOLYAM. -A ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 8-án. gimnázium tantestülete nevében, Bun Samu igazgató az izr. elemi b felső kereskedelmi iskola nevében, Farkas Viima k. a. a helybeli állami elemi iskolák tantestülete uevében, Dr. Scbwarz Adolfné az izr. nőegylet nevében, Heimler Anna k. a. az egykori nőtanitványok nevében, Golencky JánoB az egykori fiu-tanitványok nevében és Kauimunn Jenő a tavalyi tanítványok nevében üdvözölték az ünnepeltet. Dr. Bartha Gyula a polgáriiskola tantestületének diszes albumot, Blau Margit az egykori leánytanitványok diszes keretbe foglalt csoportképét adla át az ünnepeltnek, ki meghatott haogon válaszolt minden egyes üdvözletre*. Egy felköszöntő dal eléneklésével. a szép üucep véget ért. .Ünnep volt ez, a barátság szép ünnepe, nem is hisszük, hogy valaki, valaki elfeledje.- Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter külön leiratban Üdvözölte Hoffmaou Mórt. Este\' a Polgári Egylet dísztermében 70 terítékű társasvacsora volt. A felköszöu-tők sorát dr. Ru/.dcska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő nyitotta meg, éltetvén a királyt. — Dr. Bartha Gyula: Wla8siC8 Gyula minuztert, — Szakooyi Géza: dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőt, — Hajgató Sándor: Hoffmann Mórt, — dr. Ruzsicska Kálmán: Hoffmann Mór családját, — dr. Ruzsicska: Horváth GyÖrgj főgimnáziumi igazgatót, — Simon Gábor: Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő családját, — Révész Lajos: Hoffmann Mórt, mint a „Zala" első szerkesztőjét, — Hoffmann Mór: dr. Bartha Gyula igazgatót, — Hajgató Sáodor: dr. Neumann Ede főrabbit köszöntötték iel. A társasvacsora a leglelkesebb hangulatban folyt le. A teremben levő villamos lámpák kelepeltek csak néha, mint a gólyák. — Hal/ilozás. Messze a szülőföldjétől, a Salzburg tartományban fekvő Ranu-niugsteinban halt meg hirtelen, f. hó 8 áo Kohn Emil, nagykanizsai háztulajdonos, a gróf Lambert-féle gyártelepek igazgatója. Az elhunyt jótékonyságáról ismeretes ember volt. Üres kézzel szegény sohse ment el tőle. Halálát a gyászbaborult özvegyen kívül 5 gyermeke és nagyszámú rokonsága siratja. Az elhunyt holttestét Nagykanizsára szállították ós az izr. temető halottas házából temették f. hó 12 én délután két órakor. A közönség íájó részvéte a gyászbaborult család iráut megnyilatkozott a temetésen, melyen a közönség igen nagy számban volt jelen. Dr. Neumann Ede főrabbi megható szavakban emlékezett meg az elhunyt erényeiről. F. hó 8-án Ranuningsteinban elhunyt és itt eltemetett Kohn Emil ur iránti kogyelet jeléül adakoztak. Blnmenschein Vilmos és neje 25 kor., Blumenschein Jakab és neje Szt.-Balázs 10 kor., Kovács Docsi és neje Bpest 10 kor., Koho Alfréd 20 kor., özv. Kohn Berta 40 kor., Berger és Kaster család 10 l£or., Havas Samu és neje 10 kor., Dr. Havas Hugó és neje 10 kor., Havas Artúr 10 kor.. Leitner Lipót 4 kor., Schreiber Adolf Bécs 10 kor., Sattler József és neje 10 kor., Ledofsky család 20 kor, Dr. Rothcshild Samu és neje 40 kor., Rosenfeld József és neje 40 kor., Recsei MikBa és neje 4 kor., Weisz Lajos és neje 20 kor., Rosenfeld Adolf és neje 20 kor., Weisz Ferenc és neje 10 kor. összesen 323 korona. — Házasságok, Elok Géza ujnépi főid-birtokos f. hó 20-án tartja esküvőjét Bécsben Lőti Mária. Désirée urleánynyal. Gerstmann Zsigmond az Ottbon kávéház társtulajdonosa folyó évi november bó 25-én délután 2 órakor esküszik örök hűséget Jelűnek Elza kisasszonynak a bécsi izr. templomban. — Laskay elszállítása. Laskay Ferenc, a keszthelyi családirtót folyó hó 11 én elszállították Illavára, életfogytiglani fegyházbüntetésének kitöltése végett. A most már jogerősen elitélt gyilkost két börtönőr kisérte ki a vasútra. Laskay meg volt vasalva. F. hó 12-én reggel adták át az illavai fagyháznak, melyben az első öt évet magánzárkában fogja tölteni. Az acél természetű embert a hosszú vizsgálat, az i?galmakban bővelkedő vég tárgyalás és a másfél évi fogházi élet csak, kis mértékben viselte\' meg. Meddig Sírja majd a fegyház szigorú rendjét? ...... — Negyven áruba bocsátott magyar lekny. A bécsi „Zeit\'-nek táviratozza soproni levelezője, hogy tegnap Nagy-kaoizB&ról Sopronon keresztül negyven raagyar leányt szállítottak a vasúton Bécsbe. A leányok, akik Somogymegyéből valók, azt állítják, hogy nagy fizetéssel szerződtették őket Hamburgba. Csodálatos, hogy ezt a feltüDŐ leányszállitmáoyt miodezideig nem tartóztatták fel sehol-sem. Remélhető, hogy a bécsi rendőrség óvatosabb lesz a gyanús leányszállitmány utrabocsátásakor, mint a magyar ható-Rágok. — Kinevezés. A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgató-ág Erményi Jóasef felső kereskedelmi iskolát végzett alsó-leadvai lakóst az alsó-lendvai m. kir. adóhivatalhoz (Jijtalan adóhivatali gyakornokká neveztet kj. — Személyi hír. Király Sándor y. mérnök 4 heti szabadságra ment. Szabadsága tartamára a hivatal vezetését Székely Nándor segédmérnök vetto át. — Eljegyzések. Strem Ignác déli vasúti tisztviselő eljegyezte .Mersch Inna kisasszonyt, Mersch Igf»4c, baitjulukai kereskedő bájos leányát. ^ Klein Endre helybeli cukiász eljegyezte Cucker Hhoiií kisasszonyt Belényesröl. — Lengyár Csurgóu. Immár meg vau pecsételve a lenbeváltó ós kiegészítő telep sorsa a miniszteri határozattal, mely Csurgó javára döntött, mellőzve bennünket. Az állam évi 30.000 kor. szubvenciót és adómentességet biztosított a vállalatnak, Csurgó város 15 kat. holdnyi ingyen telket és 10 évi pótadó mentességet adott, a m. kir. államvasutak pedig a lenkaró szállítására a kedvezményes díjtételekből még 20°|o engedményt ad. Ez az ötödik ilyen telep Magyarországban, mely sajnos, nem városuuk kereskedelmét és iparát lendítette fel. Ezek után most már nem hisszük, hogy városunkban szövetkezeti alapon létesülhetne a lenbeváltó telep, mert nem lehet számítani miniszteri szubveucióra. — Táncestélyek. Házias jellegű tánceBtély cimén tartotta vasárnap a keresk. ifj. Önk. egyesületéből alakult bizottság első estélyét, mely szépen sikerült. A négyest 40 pár táncolta. A legközelebbi táncestély f. bó 16-án vasárnap tartatik. — Pliylloxera zárlat. Nagy-RécBe község szőlőiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, zár alá helyeztetett. — Helypénz bérbeadás. F. hó 12-én délelőtt volt a piaci helypénz szedési jog szóbeli és írásbeli ajánlatok figyelembe vételével nyilvános árverésen bérbe adva. Öt árverező volt, ezek közül Neuerer és Keppich karánsebesi cég a legtöbbet; a belső piaci és marha vásári hely pénzért 33 777 kor. 77 fillért, az országos marhavásári belypénzjogért 3230 koronát, összeBen 37.007 kor. 77 fillért ajánlott tel bérösszegül Eddig a belfiő piaci é« marhavásári helypénzjog bére 30.024 korona, az országos marhavásár helypénz szedési jog bére 2640 korona, összesen 32.664 korona volt évenkint. Tehát a legutóbbi árverés eredménye a városnak 4343 kor. 77 fillétrel több jövedelmet biztosit. — Jövő évi pótlék. A költségvetés tárgyalását a pénzügyi-bizottság befejezte. A költségvetés tervezet szerint jövő évre a városi pótlék 60°|„ lesz. De mennyi az adó alap ? — Betörés egy zsinagógába. Mint tudósítónk értesit, a Csáktornyái zsinagógába is betörtek az elmúlt héten, de keveBebb eredménnyel, mint nálunk. Mert a tolvaj a perselyek feltörése közben megzavartatolt és elmenekült. A gyanú többször büntetett Zurjaf Vilmos csavargóra irányul, ki ellen az elfogatást már elrendelték. — Szokott katona. Moraz Gregor oláhnyelvü közhuszár megunva a komisz kenyeret, egyet gondolt és folyó hó 11-én este 7 és 8 óra között állomás helyéről, Palinból megszökött. Körözik. — A Ker. Jót. Nőegylet koréból. A tél közeledtével a nőegylet- régi szokásához hiven ez évben is a szegénysorsu gyermekek felruházásával is igyekszik a nyomort enyhíteni. Hogy a szándékot minél nagyobb mértékben eszközölhesse ezúton is felkéri a nemesazivü emberbarátokat, hogy az e célra szánt nemes-lelkű adományaikat a nőegylet elnökségéhez eljuttatni szíveskedjenek. E célra már adakoztak is: özv. Clement Lipótné és Özv. Wusztl Lajosoé urnök 10—10 korouát, amely adományokért ezúton is hálás köszönetet mond a Ker. Jót. Nőegylet elnöksége. — A nagykanizsai Társaskör 1902. évi november hó 22-ikén a könyvtára javára Katalin-estélyt rendez. Kezdete este 9 órakor. Belépti-dij: Személyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Tagok által hívott vendégek szívesen láttatnak. — Hirdetmények. Az érdekelteket ez uton értesítjük, hogy az acetyléngáfc előállitása és világítási vagy más célokra való fölhasználása tárgyában a kereskedelmi és belügyminiszter urak által együtt kibocsátott szabályrendelet hivatalos helyiségünkben kapható. A szabályrendeletet kívánatra meg is küldjük. Sopron, 1902. évi október hó 31-én. A uj. kir. államvasutak igj-zgaiósága pályázatot hirdet az 1903. év folyamán szertáraiban összegyűlő üres petroleumox hordók eladása iránt. Az ajánlatok legkésőbb f. évi november hó 15-ikéig nyújtandók be. Miről az érdeklődőket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes pályázati hirdetmény kamránk hivatali helyiségében megtekinthető. Sopron, 1902. évi november lió 6-ikán. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Cselédbiztosltils. A kere.skedelini miniszter fontos rendeletet adott ki a minap a muukás-aegélypénztári tagok felvételi és biztosítási dijainak beküldése tárgyában. Elrendelte ugyunian minisrter, hogy a hatósilgok a befizetési lap h.ítul-jira jiostnd\'j utánfizetése nélkül minden egyes esetben ráírhatják, hogy a kérdéses összeget kinek h részéről terjesztik fel és milyen célra. Ez az üdvös rendelet nacyon meg fogja könnyíteni a hntó-ságoknak s különösen a kö/íé^i jegyzőknek dolgát; miután • ddig tniudig icüiön levélben kelle:t felvilágosítást küldei.iők arról, hogy a/, egyidejűleg feladott összeget ki fizette be, a mire vonatkozólag. felvételi dij képen-e? vagy cséplőgép biztosítási dij gyanánt, v«gy egyéb célra. Ez az üdvös rendelet tehát igen nagy mértékben egyszerüsileui fogja az eljárást. — Gondos anyák flgjelmébe. A gyermekbetegségek ellen való legjobb védekezés az, ha gyermekeinket erőssé, edzetté és a ragályos betegségekkel Bzemben eMeotálló képessé tesszük. Az angol gyermekhalandóság azért sokkal alacsonyabb mint a miénk, mert a fent elmondottakra ott kiváló gond fordittatik 8 nincs család, hol a gyermekek a hidegebb évszak teljes tartama alatt ne fogyasztanák a gyermekek legjobb tápszerét: a CRukamáj-olajat, mert e szer az. mely óriási nagy táperejénél fogva kiváló eredményeket idéz elő. Igaz ugyan, hogy a gyermekek nem nagy előszeretettel vették be e szert, de a mióta a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek sem ize kellemetlen szaga nincs, forgalomba jött, azóta e kifogás elesik s e kiváló szer elterjedtsége oly nagy, hogy kevés családnál hiányzik s minden jobb gyógyszertárban kapható. — (ö Szentsége a pápa magyar gyógyvize.) XIII. Leo pápa Ö Szentsége, a kinek magas életkorát és azelemi frisseségét méltán csodálja az egész világ, magyar gyógyító itallal él. A Vatikánba ugyanis a , Pálma" jelzésű keserüvizet hozatják ö Szentsége egyenes utasítására, aki e gyógyító itallal igen meg van elégedve. Ritka kitüotetés a magyar vízre, hogy a pápa asztalára kerül a méltó elismerés illeti Loser János, ca. és kir. udvari szállító céget, a „Pálma" forrás tulajdonosát, aki e vizet a pápai udvarba szállítja. — KOMPTOIRISTA, magyar-német levelező, gép- és gyorsíró alkalmazást talál. Ajánlatokat a fizetési igények megjelölésével, referenciákkal, e lap kiadóhivatala „Finme 3309." jelige alatt továbbit. Szerkesztőség : Dr. Villányi Henrik, lelelős seerkesztS. Kiadó : ///. Wajdits Józaef. VJEG-YJES. — Sok évi megfigyelés Emésztésgyengesé-geknól és étvigybianynál általában minden gyomorbajnál, a valódi „Moll-féle soidlitx porok" bizonyultak a legsikebbereknek a többi szerek fölött, mint gyomor erősítők és vértisztitók. Egy dobos ára 2 kor. Szétknldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész ctt. és kir. udr. szállító által Bécs,!. Tuchlauban 9. A vidéki eyógy-szertárakhaa Moll A. k&sxitményc kérendő az 6 gyári jolvéyével és aláírásával. Nyilttér Az e rovat alatt kőxlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Vese, húgyhólyag, hugydara és a köszvénybnntalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurntos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthion-forrás SALUATOR alkerxel rendelve lesz. UüKjhajtó hatásul Kellemes ízol | «* Konnjes eraé&stheto Kapható ásványvizkereskedósekben és gyógyszertárakban. A 8alvator-forrás igazgatósága Eperjesen HIRDETÉSEK. *_ 3 — 4 középiskolát vegzett jo h ízből való GYAKORNOK szép kezirassal ki a magyar és nemet nyelvet birja, emelkedő fizetéssel azonnal felvétetik Ifj. Wajdits Józsefnél, Nagykanizsán. 6406. i«zánijtk. 1902. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék mint telekkönyvi ható-ág közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincatiir végrehajtatónak. Tislér Ferenc ( üdŐ) és neje Török Juli nagykanizsai (VI— VII. ker.) lakós végrehajtást szenvedettek ellen 408 kor. 55 611. töke, ennek 1901. évi április bó 10. napjától járó ö°/0 kamatai, 38 kor 33 üli. lejárt kamat, 8 kor. 16 üli. bebaj tási illeték, 21 kor. 30 fiU. végrehajtás kérelmi, 24 kor. 70 fill. árverés kéreiroi éa még felmerülendő költségek iráoti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kif-törvényszék területéhez tartozó s a nagykanizsai 6187. az. tjkvben A f 7732|a hrsz. alatt felvett házhely éa kert Kis-kanizsán 110 kor. és ugyanazon tjkvben A f 77.321b. hraz. alatt felvett ház, udvar é* kert Kiskanizsán 1320 korona becsértékbeo 1902. évi december hó 5-ik napján délelőtt 10 órakor ezen telekkönyvi hatóságnál Dr. Tuboly Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilváuos árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°Jo-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi október hó 14. napián. Jó órák legolcsóbb torrása3 évi Írásbeli jótállás mellett HANNS KONRÁD ór* és aranyára kiviteli háza BRUXBEN (Csehország.) Saját gyártelep óragyártás* hoz és fémmunkákhoz. Jó nickel Rem.óra Irt 3.76 Valódi ezüst R.-óra 5.25 Valódi vzQstlánc 1.20 Nickel ébresztő óra 1.75 Czégem a birodalmi czimerrel van kitüntetve, — arany és ezüst kiállítási érmek és ezernyi elismerőlCYél van birtokomban. Képes árjegyzék ingyen ós bementve. ^^CACAO JiSZTASÁGERT Kezeskedem Kítünő mínőség. Mmm nélkülözhetlen háziszer. Kapható mindenütt. Indulás !l.ivre-Ml minden szombaton. Menetjegyek a írancia vonal által. Jó és gyors átszállítás. KUfloö ellátás borral és likőrrel. Közelebbi felvilágosítást ad Josef Fisclter & B6CS, IV. UllTOSSC 69. 3S Általunk kifizetett főnyeremények A m. kir. , o??o^OSZTÁLYSORSJATEK^go^ — ..............— november 20-án kezdődő HUZÁSARA postafordultával küldünk szót sorsjegyeket az I-so osztályhoz: | V,, á K. 1.50 [ |V.áK.3.- | |y,áK.6.- | kisüli. -| Csakis nálunk kaphatók az annyira kedvelt mmKIS SZAMOK: -wbm® P» 1-től 300-ig. A születési évszámok 1801-től 1900-ig és más SZERENCSE SZAMOK. Az összeget postautalványon kérjük: ® ro Kg c-i y i o * o 3 O fővárosi sorsjegyiroda , >; BOGDÁNY S. BUDAPEST Teiefon 1^—41. O/- v XLI. ÉVFOLYAM. -A ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 8-án. hiroetmény. 6 a. és Apostoli királyi Felségének legMs6 elhatirozáaa félytin ezennel megindiltatik HÍD, magyar Királyi rendezése Ai ezen sorajiték ntin remélbo:5 tiszta jövedelem következS kishaszon fs jótékony célokra fo(t lordittatoi 11 (tizenegyl egyenlí részben : 1. » vagyontalan állam; mrtrisolík Özvegyei «» Srvii segélyezésire színt alap, 2. a késdtvisárholyi és vidéki Rtidolf-kérbiz S a Magyar Gazdasszonyok orszigos egycstllcto, 4. a Magyar Orszfcgos központi Fröbel-nSegylet, 5 a budapesti Miria Dorottya-egyejítlet, 6. a badapciti első gycnaokiacobely.eKroallK7.ihor.it Menss Acadomici, S. a Stefánia pest. gyeraek-kérhiz-egylet, 9. az országos dljnok-egylet, 10. a budapesti poliklioikai egyesület, 11. a budapesti Miria eongregatift. Ezen sorsjáték összes, 7501-ben megállapított nyereményei a* alább következő Játékterv szerint 365.000 koronára rugoak és pedig: 1 tányérom. 150.000 kor. I 2 nyeremény á 6.000 kor | 60 nyeremény á 1 60.000 ,16 , . 2 000 . I 100 1 20 000 , I 10 ,. „ 1.000 „ I 1000 1 . 10.000 . 120 „ „ 600 „ 16600 ., „ Az ísszes nyeremények készpénzben fizettetnek ki A huxia visazavoobatlaoul 1903. övi dcczember llö 30 án Budapesten történik. Egy sorsjefly ára 4 koronával van megállapítva. - mr Sorsjegyek kaphatók; n m. kir. lottéjovedíki igazgatóságnál Budapesten (Csepel-rakpart, Vámpalota), továbbá: valamennyi posta-, adó*, vám- éa sóhivatalnál, vasuü állomásokon s a legtöbb dobánytőisdében és válióüzlelben. Budapesten, 1902. évi jnlius bé l.én. ..........,. . A m. kir. lottojovedeki Igazgatosag. ****** xxxxxxxxxxnx *********** 100 kor. 60 „ 20 „ 10 „ ...jaM Férfiak ingyen kapnak, olyan uj talilininyu oivojigot, mely ax elvetteti erői újra mcghona, l\'róbaworoagot » egy wáx oldalas könyvet postán, jól becsomagolva, ingyen kapják mindcuok u kik írle inuk, Hx a legM-n»ilatramíl!íil>l» csodaorvossilg, mely megmentett eireke;. a kik fiatalkori klhigi^ok folytiu nemi bajokban, *iilíll*ben, valamint elve*iUctt férAerü ben swnvcainek. Ex okból elhatározta ax intéxet, hogy eviy ingyen orvotagol niagyarixó könyvvel e^yÓtt mliulenkinek ingyen küld. lí«cl n há/.ior-vos>Aggal a baj oithon gyó^yitbató, * mindazok a kik a fiatalkori kihigá*okbó! »zArmaró némi l>ajokban, sic 11c mi elgyengülésben,vagy krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magukat. Ke a gyógysxer kóxvclctteiiUl azokra a szervekre bat, a hol a megerősödés szükiéges csodálatos eredménynyel gyógyítja « évek óta tartó betegségeket. Öreg, fiául egyaránt írhat State Mcdical liutitulnak az alant jelzett eimrc, a honnan a csomagot rögtöt. elküldik. Az lutéiet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából az otthonukat nem hagyhatják cl. A próbacsomag mcgniutatji, hogy mily könnyen k(gyógyíthatók ebbOl a rcitcuetcH bajból otthon. Ax intézet kivételt nem tesz. Mindenki iihat érette bárhonnan magyarul, mire tiloklartát mellett postafordultával egy ingyen c»omag orvosságot kap m.i;;yarAiö könyvvel cgviltt. Írjon még ma. A csooíag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senkiccm fogja megtudni. A levelet igy kell cimczni: State Medical lUstitutc, ! 7 Elektron Kuilding, Kort Wayne, Ind. Amerika A levelek mindig bérmentcsitcndök. Z.K. "/„ 902.1 inn c\'aak akkor valódiak, hu mindegyik dobos Moll a. védjegyét és aláirÁBÓt töntoti fel. A Moll A.-féle Seldlltz-porok tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyomor- és al-ttatbántalnak, gyoroor^arca eyomorhév, rö*zött $rékr«kodó», müjbintAlora, vir toluláa. aranyér é* & IcgknlAoböxSbb nál bete^iégek ellon, f jeles hÁxiazerock évtixcd»k óta mindig napfycbb wUorjctlést szorzott. — Ara egy lepnosételt eredeti doboznak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyittetnek. moll-fété~fra n cía] Csak akkor valódi, ha mindegyik Öreg MOt.I, A. védjegyét tbütati tol A. Moll" feliratú énozattal vxn zirva. A Moll-félí HíyBjlsml ^ezet a szerencsének! Már sokan szerencsések lettek egy nálunk vásárolt sorsjegy által. A legasélydusabt) sorsjáték a mi m. kir. osztálysorsjátékunk. sorsjegyre 55.000 pénznyeremén.Y jut. Legnagyobb nyeremény esetleg I.000.Q00 KORONA. 1 jutalom GOO.OOO, 1 nyerőmön*1 400.000, 200.000, 2 A 100.000, I ií 90-00j>, 2 il 80.000, 1 A 70.000, 2 i G0.000, I & 50.000, 40.000, 5 t\\ J0.000, 3 a 25.000, 8 it 20.000, 8 a 15.000, 36 10.000, G< á 5000. 3 A 3000, 437 & 2000, 803 A 1000, 1528 A 500, 140 A 300, 34450 A 200, 4850 A 170, 4850 A 130, 100 A 100, 4350 a SO, 3350 A 40. Üanzoaeu: 14,459,000 kor,, azaz Tizennégy millió 459,000 kor. s v RE « OSE n l?w» I r*\'v ■ IM^nutl I W>-»js j te j Jalius |ug Ifo-.ijvrl Dr!;-!:c\' ikíuti i - a tv.; C: * "•i * S;Í_<: níls\' sin. íx S í; í\'.1 K.-jSí.lorvr iilwil ■ i ^ .VJ»" ■í iftVJ | ú s T/71* .\'i 5 Tn ;•[ 3 3»t: ^l * IMIK II wr. X ÍÓNII v vyvv • hWIljKju IWMH^\' nr^1 .•: swi: Íj S .TN\'A-c 4. 4>J>1-. S •\'• KfW • r. cm/ r : c.> * - s ;uv. í* XI r. iir> v ISIWCI- u 1 : • :\' U\'-\'-l \'. CIS\'.l WM! • íí-it\'^,":; \'jtS),\'!\'" •. •1 • w-\'-fV.s •v»>v\' -......ftWM\'.:,\' ,• i.-v ~ :■ sl&gi VA..... t WH S\'ti Tur.-Cri i xti ! i :i»AT I .".llfK r ttrtún I VH-/ÍI5 !:■•( t/TM r. l\'r.:.-; Kir.-.-! i:; M i">;ri Ma időközben e * Mindenki kisérvlie meg ■■or^nctOióz a »*Uleioeoi\'fi;>;av<N Icljcpy-zell txAmrnal. Kx^n naptárban óv niinl. i. «-u-v.> n.ipiára ma* »rárn v<n ícJiegyexvr, n;e.y<-k iio-t^ror.niur.a\'s mi-.tc«.i1. :.\'x ejte-tén nálunk kaplufók. h-f, • uiki kiv»U>z i.aija wM wimit. rífo^yott volna, hasonlót küldünk. ^ 4 ior van szöistásnnpcni ? FIÓKOK 1 4. V., Váczi-körüt Muzeum-körut II. Erzsébet-körut 54. Sok és igen nagy nyereményt ES BANKHÁZAV BUDAPEST, VI., Teréz-k5rut 46/a. Ezennel megrendolck a u. klr. 82ab. oiztálysorajáték I. oaztályéhoz OBztályüorsJegyet a hivatalos tcmxottol egyott. Íutánvecadö. 1 otalváayoyal küldöm. ( A oem kitint tőrlecdö. mellékelve bankjegyekben (béljregokben.) \' ai ot Az egész vállalat állami felügyelet alatt Ali. At 1. o*r.t&ly eredeti sorsjegyek tervsxorQ betétjei a következik : egy nyolcad (\'{«) frf. —,75 ragy 1.50 kor. j egy negyed (\'J,) frt. 1.50 vagv .3.— kor, n fél C|a) frt. 3.- „ 6.- „ | „ egész (|.) frt. 6.- „ 12.- n A sora.iogj-eket utánvéttel vagy ar összegnek postautalványon való elfixetcs beküldése pllenében mcgkQldjQk. ilivatalos torvozet dijtalnuul. Megbízásokat kérütik azonnal, dc legkésőbb f. é. november hó 20-ig, mely napon a huzis kezdetét veszi, bizalommal hozzánk beküldeni. SA Legnagyobb oszlálysorsjáték-üzlet hazánkban fizettünk ki nagyrabecsült vevfiinkuek éa pedig rövid itiÖ alatt kilencz millió koronánál többet. Rcndeisicvéi levágandó. töf^ök és bankházának Budapest. ____darab ercdotl franozla borszesz ét sé novczetCHOn mint fájdalomosflUpitö\' bedörzsölési azor köszvény, csuz és a meghűlés egyéb követkexraéuyein^J Icgisraereteanbb népszer. — Egy Acozotl eredeti üveg ára I kor. 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. I/egfínomabb, legújabb módszer izerint k6tzitek nyertnek ói hölgy szappan a bSr oktrerQ ipolaaára gyermekek éi felnőttek részére. Ara d.rabonktnt — 40.-1111. 6t darab — I kor. 80 flll. Mintlon darab ayermek-szappftn Moll A. védjegyével vau olUtva. fíilélklldíl; Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Béca: Tuchlauben 9. 87.. Vidéki megrendeléíek naponta poaUutáuvét mellett teljoaittctock. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanhsán Rosenfeld Adolf é8 Fia. Oh jnji Megfojl ez az átkozott köhögési Köhögés, rekedtaíg és elnyiilláüodíis ellen gyors és biztos hatásnak az étvágyat nem rontják és kitűnő izíiek. Doboza I kor. és 2 kor. Pióbsdoboz 50 fillér. Fő- H pzétliftVési raktár: „NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR Budapest, VI., VAei-kOiut 17. Kljeit! AlElDiHfiE?! feltaláló MED1NGER TANÁR ÁLTAL kizár.jogosiroíf gyára. UDVARI SZÁLLÍTÓ CS.ÉsKIR. i|HEIM Hm ff estiee-Jíá/y/iá/f^^ Heim féle folyfonégő-szabályozó.-szellőző kályhák TOBBM/NTG5. OOO HASZNALA TBAN. Utánzatoktól MEIDINGER-OFEN utalással az itt óva intünk H.HEIM ^ álló védjegyre JTolyfottéc/ó\\ <kctj?darl/óA KÖZPONTI FŰTÉSEK MINDEN RENDSZERBEN, M/NDEN TÜZELŐ ANYAGNAK FÍ/STME/Vr£S TÜZELÉSSEL. egy kandalló több helyiséget függetlenül befűthet. Szef/azfefési bere/n/ezéseA, mindennemű szárító berendezések. NÖVENYHÁZI FŰTÉSEK. le?yo66refere/7CZ/jA. - frospe/c/so/césJcö/fségveféseJi ingyen és bérmenfve. r BUDAPEST THONETUDVAR Eredetiben kaphatok bécs,obér-döbling. csakisgyarunkban bécs, i.k0hlmarkt7. P|Qjr i ■ i»trn.» M V3 — — / - . ____________ _ VAGY FIÓKJAINKBAN. prága.hybernerg.7. Eggor mellpasztilla csattiaiiiariiiTOtoitiitt. Kapható Nagykanizsán: Belus Lajos, Práger Béla, Reifc Gyula es Csiktornyán: Pető Jenő gyógyszertárakban. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájiban Nagy-Kanizsán, NAGYKANIZSA, 1902. november hó 22-án. 45-ilc szám. XLI. évfolyam. Előfizetési ár: Ecéix érre . . 10 kor. — fill Fél évre . . . kor — fili. Kj.fcydcvre 2 kor. fM fill. Ktrye.t szám 20 fill. HIRDETÉSEK & hnsibo* petí (torban 14, tná*oil«tor 12, ■ minden lOTáhbi aorért 10 fill NYÍL T~T ÉRBEN pctii soronként 2U fillérért vétetnek fol- A lop szellemi részét illető min dea kOzlemény & felelős szerkcnxtö nevére, az anyagi részt illető közlemények p^dip a. kiad6 nevére címzetten Nagy-Kanizsára bérmentve iniézendők. Bérmrntetlon levf-Iek nem fogadtatnak el. KózlratokvlsszaneiukUldctnol; részvény-társaság/ „nagy-kauizsai és nőegylet,\' „n.-kanizsai izr. jótékony HETENKINT A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,\' „a nagykanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a „Kotort takarékpénztár a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,\' a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,- a ,nagy-kanizsai tanitói járáskör,\' a ,nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet" szegények tápintézete,\' a .katonai hadastyánegylet,\' a „soproni kereskedelmi iparkamara,\' nagy-kanizsai kUlválasztmányának hivatalos\' lapja. EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. l közigazgatás eoszBrüsítsse. NttOkauUna. 1ÍW2. noietnber 21. A közigazgatás egyszerűsítésének jelszava alatt megiudiiott munkálat valóban sokkal nagyobb jelentőségű, mint azt szerény neve mutatja. Mélyreható változások lesznek annak nyomában. Újévtől kezdve, mikor ezek az ügyviteli szabályok életbe fognak lépni, uj rend veszi kezdetét a vármegyei és községi közigazgatás terén az egész vonalon. A bürokratizmus tulhajtásaival már alig voltak képesek megküzdeni a legkiválóbb közigazgatási szakerők. A közigazgatási tisztviselő idejének legnagyobb részét az Írásbeli munka rabolta el. Az egész közigazgatási ügyvitel üres, jelentőség nélküli, léuyegtelen formaságokhoz volt kötve. Egy sereg tisztviselőt csupán azért kellett tartani, hogy a felesleges, hiábavaló munkát végezze a sokféle nyilvántartások,írásbeli jelentéstételek, a különböző bejegyzési, ktadványozási stb. rovatok körül. Annyi és annyi száz embert foglalkoztat a közigazgatás és az mégis lassú, megbízhatatlan, nehézkes.Évről-évre szaporodnak a restanciák. Sokan a közigazgatás mai szervezetében keresték a baj okát, ez azonban nem egészen alapos megfigyelés. Mert a mai, bár tökéletlen közigazgatási szervezettel is lehet jó közigazgatást csinálni. Magiban az ügyvitelben van a hiba, mely hosszadalmas, nehézkes, fárasztó. A tisztviselőnek alig marad ideje arra, hogy érdemben intézze el az ügyet, mert a sok jegyzőkönyvelés, okmányolis miatt sok időt pazarol el. Ekként jöttek rá a közigazgatás reformátorai, hogy az ügyviteli szabá- lyokat egyszerűsítsék. Az írásbeli feljegyzéseket cssk a legszükségesebb adatokra korlitozzák. A közigazgatási tisztviselő közvetlenül, személyesen ériutkezzék a felekkel és ezekkel tartandó szóbeli tirgyaiisok 6orán hozza tisztába a tényállást és intézze cl a jogvitás kérdést. Aki meg nem nyugszik a határozatban, az szóbelileg előterjeszti sérelmeit és a felső fokon jogorvoslatot kér. Eddig a közigazgatási tisztviselő liosszas uton, Írásbeli megkeresések utján érintkezett a többi hatóságokkal avagy feljebbvalóival. Megtörtént, hogy éppen a szontszédszobábati levő feljebbvalójához hosszas kézbesítések után juttathatta cl az ügyiratokat, holott az uj rend szerint egyszetücn átmegy hozzá a szomszédszobába, előadja neki a dolgot és a feljebbvaló .stantc pede" elintézi az ílgyet. Eddig részben ez a sok megkeresés, utánjárás az ügynek kézrőlkézre vándorlása tette oly hosszad il-roassá az eljárást. Most a hatóságok egymás között a legrövidebb utat választják. Sőt az ügyek egy részét telefonon elintézhetik. Mert a modern társadalmi élet eszközeit, a sajtót, a hírlapirodalmat, a táviratot, a távbeszélőt az uj ügyviteli szabályok mind a közigazgatás szolgálatába állítják. Ahol lehet, nyomtatott mintalapokat használnak és a blankettát egyszerűen kitöltik. Eddig a hatósági rendeleteket és hatirozatokat sokszorosított példányokban mindcu egyes érdekelt félnek külön kikézbesitették és a hatósági meghagyás jogereje a kézbesítés megtörténtétől számíttatott. Most azonban a határozatoknak és rendeleteknek túlnyomó része a „ Vármegyei Eiva- TARCZ A. Egy klasszikus tanú. irta: Edraoad Haranconrt. — A -Zalai Közlöny* tircAja — Könnyen meglehet, liogy gyávának fogok feltűnni az ön szemében. Ue nem, kedves uram, nyulszivü egyáltalában nem vagyok. Még ba azt mondaná, bogy kissé sokat tartok a lelki nyugalmamra, taláu közelebb járna az igazsághoz; ehhez azouban föltétlenül jogom van. Egész élettapaszta-lásom abban a meggyőződésben csúcsosodik. hogy érteni kell a feltűnés nélkül való élethez, ha az ember mauapság békébeu akar élni. Fódolognak mindig azt tartottam: csak bele nem avatkozni mások ügyeibe, hogy kedves embertársaink is kiméljenek bennünket. Nem vagyok és nem is akarok más lenni, mint szolid családapa, aki becsületesen végzi dolgát, illően eltartja feleségét, gondosan neveli gyermekeit és ad valamit a becsületére. És most, vén napjaimra, belekeveredjem egy kellemetlen dologba, egy törvényszéki ügybe és meghurcoltassam a nevemet az újságokban ? Minek? Mit szólnak majd az emberek, ha megtudják, hogy dolgom akadt a bírósággal? Tudja kérem, egy kereskedő embernek mindent meg kell tennie, hogy valamiképpen, bárha csak mint tauu is, a birói korlát elé ne kerüljön. Ez annyi volna, mint a fejét az oroszlán tátongó torkába dugni. Onnan nem igen jut ki az ember élve. Nos ón legalább szeplőtelen nevet akarok hátrahagyni gyermekeimnek: nevet, amelyet nem hurcoltak meg a lapok. No és végre is, tudtam-e én. hogy ki volt az a két idegen ur? Én Ítéljem meg, hogy melyiknek volt kettőjük közül igazsága és melyiknek nem ? Ön azt kívánja tőlem, hogy az egyik fél mellett foglaljak állást és éu döntsek abban a viszályban, amely kettőjük között fölmerült. Ezt azonban, kedves ur, semmi szin alatt sem fogom megtenni. Hogy miképp történt? Hát ugy volt. hogy beszálltam a kupéba. Helyes, megfizettem a helyemet és mit kívánok ezért? Semmi mást, minthogy oda jussak, ahová utaznom kell. Minden egyébhez semmi közöm. A kupé másik szögletében már ott ül egy ur. S miért ne? Utazzék, ahová kedve tartja, tegye azt, ami. jól esik, nekem az tökéletesen mindegy. Nincs vele semmi dolgom s természetesen a legtávolabbról sem törődöm vele. Minek? Abban a pillanatbau, amikor a vonat épp el akar indulni, egy másik utas nyitja ki az ajtót és helyet foglal. Az újonnan érkezett rettentően siet, mert csaknem lekésett a vonatról. Nos, gondolom magamban, ez előfordulhat. No de mondja meg ön maga, mit érdekel engem az, hogy ez, vagy az az utas. akit sohasem láttam és aki valószínűleg nem is fog a szemem elé kerülni többé soha, gondatlanul bánik az idejével és rosszkedvű, mert majdnem lekésett a vonatról! Legföljebb azt gondolom magamban, miközben az idegen szürkülő szakállát és haját nézegetem: ime újra egy ember, talos Lap"- ban .tétetik közzé és ezen közzétételtől számított 3 illetve 8 nap alatt a határozat, a rendelet kőtelező. Az egyes személyeknek szóló külön hatósági határozatokat pedig postán küldik meg és a postabélyeg ékelte után 8 nap alatt jogerőre emelkedik a határozat. Mert másfél nap ala:t most már az ország legtávolabb részében kézbesitik a leveleket. Kézbesítés utján pedig amíg a sok közbeeső hatóság kezein keresztül megy a dolog, két-három hét múlva kapja csak meg az illető a határozatot. A mi postaszolgálatunk oly kitűnően van szervezve, hogy teljesen rábízhatjuk a posta utján való kézbesítést. Gyümölcstermelésünk bajai. A* a nagy arányú haladá*, melyet gyümölcstermelésünk terén észlelünk, mindenesetre helyesebh irányzatról tanús kodik, mint a tnult tapogatódzása hanem azért bizonyos, hogy nagyon sok méc a tenüi való, hu a gyümölcstermelésben rejlő kincset a maga egészéhen ki akarjuk használni, ha azt akarjuk, hogy az okszerűség annak minden részét a jövedelme/őség legnagyobb fokóra emelje. Tisztán áll azelőtt, ki hazánk gyümölcstermelését ismeri, hogy csak n külföldi gyümölcskereskedés, a külföldre való vitol az, ami termelésünknek azt a positiót biztosit hatja, mely azt nngygyá s íejletlé tebeti. Pedig kivitelünk szervezve nincs. A kereskedők egy jókora csoportjának buzgósága, mely természetesen a saját legspeciálisabb érdekét szolgálja, portálja a magyarországi gyümölcskivilelt. Semmi közös eljárás, semmi együttműködés. Igy azután nagyon könnyen belátható, hogy a hazai érdekek a maguk egészében nem istápolhatok, a magánérdekek háttérbe szorítják a közérdeket s n külföld követeiménjei, melyeket az a gyümölcs- kereskedés iránt táplál, c*ak aunyiban vétetnek -tekintetbe, a mennyiben azok a kereskedők pillanatnyi érdekeivel együtt járnak. Természetes, hogy a kereskedő oly irányú munkásságot nem fejthet ki. mely a jelenben ereduiénynyel nem jár s melyet csak a jö»ő fog jövedelmezővé tenni. De nem is tehet költséges befektetést, mert. hifz ahhoz a szükséges tőkéje nincs is meg. Nem irányíthatja a gyümölcstermelést abban az irányban, melyet a külföld megkövetel, r.iár csak azért sem, mert az az. erkölcsi ereje nincs meg, mely ehhez szükséges volna. Központot kellene teremteni, mely a kivitelt kezében tartva, minden ez | irányú követe-ménynek megfelelhetne. Szövetkezetre volna szük>éíí, egy orsíágos ko/pontra, mely Hzéles látkörével megszabhatná azt az irányt, melyet követni kell s kezében tartva az értékesítés szálait, terményeinknek biztos piacot tudna teremteui. A kereskedők első sorban, sokszor kizárólag saját érdekeiket tartják szem előtt, számolnak ay. adott | viszonyokkal s ahhoz, irányítják mu:ikáa-| ságukat. Pr-dig arra volna szükség, hogy a külföld altal kimutatott uton haladva, I irányittassék a belföldi termelés. Ekkor volna csuk gyümölcstermelő-Ónk oly rentábilis, a miiyent joggal várhatnánk, i Kiviteiüuk most i« nagy, de már a ] kivitt áru minősége a legnagyobb kifogás alá eshetik 1 Maga \'a csomagolás már I helyieien, mely a ké>öbbi jó értékesítésnek útját állja, illetve azt lehetetleuué teszi. Az az, országos gyümölcsértékesitési központ, mely még nincs meg. volna hivatva e tekintetben oly ujjmutatásokkal szolgálni, mely a jelenlegi helyzetet alaposan orvosolná. Ezzel azonban koránt sincs az mondva, hogy o tekintetben már most radikális szükség ne volna, b hogy egy oly azövetkezet tanácsaira várjunk, mely még a pium desideriumok közzé tartozik. Mert hogyan legyen keresett a magyar gyümölcs, ha az törődötten, sokszor élvezhetetlen módon, vagy • a legjobb esetben miöt másod- vagy harmadrendű áru érkezik rendeltetési helyére. Hogyan legyen keresett a magyar gyümölcs, mikor nincs oly mennyiségben egy-egy minőség rendelkezésre a mennyi szükségeltetik & sokféle fajták termelése következtében, mikor az áru egésze nem egészséges, mikor korai fajták nem kaphatók, vagyis nem akkor kapható a gyümölcs, a mikor keresik? Egy egy keresettebb minőséget nagymennyiségben kellene termelni. Az üveg-megygyet Német- és Oroszországban nem termenk s ott azokból rengeteg meny-nyiséget lehetne elhelyezni. Ez az eset áll nagyon sok gyümölcsfélére. Alkalmazkodni kell a termelőnek a külföld kiváltságaihoz. Ha korán tudnánk ksjszin-barackot Oroszországba küldeni, snnak ott óriási kelete volna. Általában arra kellene törekednünk, hogy megtudjuk mely fájtát, mely időben keresik a külföldön 8 igyekezni kellene abból annak idején mennél többet, mennél jobb s szebb minőségben exportálni, önként értetődik, hogy hibátlan gyümölcsöt kelleue küldenünk. Ezt hangsúlyozni kell épp ná\'unk. hol oly rengeteg sok a fernes gyümö\'cs. Nálunk nem pusztítják elén n\'/akavHiottan s elég nagy erővel a hernyókat, nem pusztítják elég erővel általában a gyümölcsfélék ellenségeit, ugy hogy gyümölcsünknek eey nagy része férges, ami p»dig « kölföidön jó áron nem értékesi\'hető. Pedig ez a legnagyobb hanyagságra mutat. A minisztérium folyton bocsátja ki az ismertető iratokat, melyek a kártevők pusztítására biztos ujjmuratássai szolgálnak. Nem terjednek e tauácsok eléggé, de meg a magyar gazda iudolentiája folytán nem is követi. Sok a kivétel, de az ellenkezőnek kellene a kivételnek lenni. Gyümölcstermelésünkben rengeteg tőke van felhalmozva. A külföld e tőkét szívesen kamatoztatná, ha arra alkalmat adnánk. Ha mindenki szivén viselné saját érdekét s annak töle telhetőleg eleget is tenne a maga egészében, igy a közérdek más irányú istápolásra nem szorulna. Sajnos, mi mindent felülről várunk : onnan akarjuk a köz- és magánérdek istápolását elő-segittetni. A szövetkezés oly hatalmas fegyvert ad kezüokbe, melylyel megtudjuk teremteni azt, ami nincs s védjük azt, amíg megvan 8 igy a gyümölcs- akit az érettebb kor sem tanított meg arra hogy az idővel gazdálkodni kell Egyébként kök szemüveget visel. És miért ne? Engem is épp ugy zavar a kupé örökösen pislogó lámpája, mint az ó szemét; miért ne védekezhessenek az érzékenyebb szemek ez ellen kék üveggel? Megindul a vonat, mindakét szomszédom csakhamar elalszik és lassan-lassan az én szemeim is becsukódnak. Szó sincs róla, ha azt mondanám, hogy elaludtam, ugy füllentenék, mert aludni nem szeretek | a vonalon, inkább szunyókálásnak lehetne I azt nevezni Szóval szundikálok kissé, de amellett mindent hallok és egyetlen | állomás neve sem kerüli ki figyolmemet. amelyeket a kalauz kikiált. Nem tartozom ugyanis azok közé a félkegyelműek közé. akik álmukban megfeledkeznek céljukról s végezetül olyan tájékon ébrednek föl, ahová teljességgel nem kívánkoztak s ahol azután nincs jobb dolguk, mint fogvacogva várni a legközelebbi vonatra, mely visszaviszi őket oda, ahol már négy órája ott lehettek volna. Tehát mindent hallok s igy egy óra elmultával azt is hallom, hogy a szürkűló-haju ur egy mozdulatot tesz, amit én azonnal észreveszek, mert, kedves uram, éu látok is mindent. Ugyanis minden tiz percben fel szoktam nyitni egy pillanatra a szemeimet, hogy lássam, mi történik körülöttem. Nem ám puszta kíváncsiságból, azt ne higyje, de ha az ember olyanokkal utazik, akiket nem ismer, minden elövigyázata igazolt. De ismétel-nom kell, hogy egyenesen borzasztónak tartanám, ha e gondos előrelátás ellenére n«:n tudnám kikerülni, hogy a bíróság elé jussak, mert éppen azért, hogy minden lehető kellemetlenséget kikerüljek, kétszerte nagyobb óvatosságot és aggodalmaskodóit tanúsítok útközben. A szürkülő hajú férfi tehát fölkel, fol-ágoskodik és a kis kék ernyőt lehúzza a lámpára. Mit tett volna ön az én helyemben? Talán voszekedtem volna azzal az úrral? Mindeuekelótt uagyon békeszerető ember vagyok. Ha már ismerősökkel nem civakodom, mennyivel kevésbbé fogom ezt tenni olyanokkal, akik vadidegenek. Nem történhetik meg, hogy az ember valami mérges természetű, hirtelen fel-forrtyanó alakra akad, aki mindjárt pulyka- j vörös lesz, gorombaságokkal dobálódzik és fenyegetódzni kezd ? Nos ez nincs kedvemre és végre is nem találtam semmi kellemetlenséget a lámpaernyó lehúzásában, mert — mint már mondtam — a világosság engem is zavart és bántotta a szemeimet. De folytatom. A szürkehaju ember újra leül, ám ezúttal jóval közelebb a másik utashoz, amit jobb is szerettem. Nem tartom ugyanis kellemesnek, ha a kupéban túlságos közel ülök gyauus emberekhez. Minek is? Mert gyanúsnak találtam ezt az embert és pedig egyre inkább. Természetesen egy szempillantásnyit sem szundikáltam tovább, hanem figyeltem az útitársamra, de elővigyázat-bóí a szemhéjaimat alig egy kicsinyt nyitottam ki és meg se moccantam, nehogy a másik emiatt bosszankodjék. Tehát nem mozdultam meg, ó pedig\' ugy tett, mintha szintén nem mozdulna a helyéről, a valóságban azonban a keze ós pedig mind a kettő, az egyik-zsebében motoszkált. Ilyképpen némileg kényelmetlen helyzetben is volt. de ugy látszik okai voltak rá. okai, amelyek egyébként teljességgel nem tartoztak rám. Hogy olyan nagyon nem tartoznak rám, abban persze nem voltam egészen bizonyos, Inert mialatt a kezé\\;el a zsebében babrált, kutató pillantásokat vetett felém. Sót egy ilyen pillantása • találkozott is az enyémmel s mint valami villamos ütés, ugy hatott rám, amint tekintetünk egymásba kapcsolódott. Még sohasem párbajoztam, tudom is, hogy miért nem. De körülbelül el tudom képzelni, hogy igy néz egymásra a két ellenfél, amikor kardjukat először mérik össze. Már azt hittem, hogy az idegen az én tekintetemet is észrevette; miután azonban semmiféle kedvet sem éreztem arra, hogy e megfigyelés miatt az idegentől felelősségre vonassam, nagy gyorsasággal elgondolkoztam rajta, hogy mi itt a tennivaló? Mi vagyok ón? Talán rendőrkém. aki külön bért kap, hogy az utasokat megfigyelje? Nem, az nem vagyok. Mire is való ez a megfigyelés? Újra behunytam tehát „a szememet és csak néhány pillanat múlva nyitottam ki újra. amikor azt hittem, hogy nincs többé veszély. A zsebében eközben mind hevesebben kotorászott s én már nagyon szerettem volna tudni, hogy mi fog végre előkerülni onnan ? Ha valaki, mint én, egyébkor nem is érdeklődik semmit a mások ügyei iránt, azt mégis meg lehet érteni, ha fölizgatja útitársának rejtelmes xi,i. évfolyam. ZALAI KÖZLÖNT 1902. NOVEMBER 22-én. termelés és kereskedés terén is ennek védőszárnyai alá kellene magunkat helyezni. Milhűffer Sándor. fo tfiókközgyülés. Mikor az idei városi képviselő választásokai megejtették, ez a választás kompromisszum alapján jött létre. Néhány párthivő nagyon aggódott, hogy Vécsey polgármesternek nem tesz elég Bzavazata, bogy ellenjelöltet állítanak neki, nem akarták tehát az ellenzéki képviselők elszaporodását, azért kompromisszumot kötöttek azon az elven, ne bántsd az én zsidómat, uem bántom én ai tiédet. Pedig semmiféle kompromisszumra szükség nem volt, Vécsey Zsigmond polgármesternek soha komoly ellenjelöltje nem volt, megválasztották ót majdnem egyhangúlag és az ellenzés elaludt, mint a leányzó, nem ébredt fel, mert tulajdonképp ellenzék nincs is. Hild kőfaragó meg is csinálta a szép sirkövet ezzel a felírással: Itt nyugszik a nagykanizsai városi ellenzék. Nem élt snhs, meghalt születésekor. A feltámadás reményo fényeskedjék neki. Megtörténtek aválasztások, nekimentek a bizottságok megalakulásának. A fő-barangözó az igazság és méltányosság őrtornyáról kihirdette az összegyűlt népnek, hogy most már más világ van ám I Ezentúl minden képviselő benn lesz két bizottságban, valami lajstromot is olvastak fel, igaz, hogy közjegyző által nem volt hitelesítve, tebát a dokumentumnak az okirat, bizonyító erejével nem bír, do végre felolvasták a névsort. Megmondták, hogy oz a kompromisszum, ezt nem kell megbolygatni, a jó egyetértés kedvéért fogadják el a képviselők, a meghasonlás üszkét ne vessék el, ba valaki nincs megelégedve, a legelőbizottságba mindig bojuthat. A vége az lett, hogy a néY.sor ellen nem emelt senkiaem kifogásokat és megalakították .a szakbizottságokat: Ha tehát minden városi képviselő két bizottságban van, akkor kell, hogy 400 bizottsági tag legyen, pedig van az épitő bizottságban 27, a számvizsgáló bizottságban 10, a pénzügyi bizottságban 26, a nyugdijkezelő választmányban 4, árvaszéki póllllnök 10, pénztárvizsgáló 4, villamos ellenőrző 17, jogügyi bizottság 10, legelő és erdőgazdasági bizottság 25, kisdednevelés-tlgyre felügyelő 6, közegészségügyi bizottságban 25, szegényügyi bizottságban 10, ipariskolai bizottságban 12 főgimnáziumi bizottságban 6, a színházi bizottságban 15. a kórházi bizottságban Í2. összesen 219. Tebát 90 képviselő nera tagja semmiféle bizottságnak. Irne tehát a jog és igazság. Aztán nyilvánvaló dolog, hoey valamely város háztartásában minden kérdés pénzügyi kérdés, tebát minden kérdést, megvitatás végett a pénzügyi bizottsághoz kell utalni. A többi bizottság csak ngy akademtce diskurálhat, de végeredményében minden kérdés pénzkérdés és azért a tanácsi javaslat után mindig csak a pénzügyi bizottság véleményét hallja a közgyűlés. De a közgyűlésen; a 25 pénzügyéren felül senki tájékozva nincs, világos, hogy a közgyűlés szavazógéppé válik és az igazi közgyűlés a pénzügyi bizottság, ez az a fiókparlament, mely igazgatja a város sorsát, mely felemel vagy eltapos, a közgyűlés csak a pénzügyi bizottság által olőterjesztett javaslatokat segíti jogerőre. Kinek tetszik ez a beosztás? Amely városi képviselőnek nom tetszik, az hozzászólhat ehhez a kérdéshez. Megnyitjuk számára lapunk hasábjait. A fiókközgyülés terjeszti elő a költségvetést is az 1903 ik évre. Nagy elabora-tum, melynek kinyomatása tetemes pénzébe kerül a városnak. Egy szedő, aki az ilyen költségvetésnek közgyűlési tárgyalásán jelenvolt, ámulva hallgatta, bogy olvassák le tételről-tételre az egész költségvet\'é8t..,Nini, mondja a körülállókhoz a karzatoh, hisz én ezt mind szedtem, ezt én "mind ismerem. Hát Bzért kellett ezt 250 példányban kioyomatni, hogy itt leolvashassák? Erre a célra egy példány is elég lett volna." Néhány lényeges változás van a költségvetésben. A laktanyák bérét eddig mint laktanya alapot kezelték. Ezentúl mint bevétel Bzerepel a költségvetésben. A tisztviselők fizetését nem rendezték. A fizetésemelés ismét csak mint személyi pótlék szerepel. De köztudomása dolog, hogy a törvényhatósági bizottság a személyi pótlékokat már egyBzer törölte. Hátha iBmét törli, milyon állapot lesz? A nyomtatványokra 5400 koronát adnak ki. Papír és írószerekre 2400 kor., ösz-szesen 7600 kor., szép összeg a közigazgatás egyszerűsítése korszakában I A nyomdászoknak nincsen panaszuk a város ellen. Huszonnyolc rendőr fizetésére 16800 korona van felvéve. De hány rendőr teljesít igazán rendőri szolgálatot ? Kanizsának terjedelme másfélBzer akkora, mint Pécsé. Itt 35 rendőr van Bzolgálatbao. Ezek se irodai, se magánszolgálatokat nem teljesítenek, hanem rendőri szolgálatot. Mi mindenütt találkozunk rendőrrel, csak ott nem, ahol kellene. Azóta, hogy a reoilőrök Szabedhegyre is kijár nak, a vagyonbiztonság ott azonban javult. Hal közkutra 1000 korona van (elvéve. Ismerjük az öntözési mizériát városunkban. A tűzoltóság teljesíti az öntözést és sepretést szo\'gálmányképpen. De a tűzoltóság arra hivatkozik, hogy nem öntözhet azért, mert nincs viz. Hat 6 közk tban nem volna elég viz? Éa ba nem volna elég viz, nem lehet kutat bérbe venni? A régi honvédlaktanya bérösszege teljes egészében bevételnek van meghagyva. Hogy az üres laktanyáért ki fogja ezt a bért fizetni, nem tudjuk? Egyébként a költségvetés nagy gonddal van egybeállítva. A nagy kölcsön kamatainak fedezési módja és a törlesztés tételei azok a pozíciók, melyek az uj költségvetésben szerepelnek főleg. A város külső fejlesztésére az utóbbi időkbe! elég gondot fordítottunk. Most már ideje volna, a város belterületén is valamit tenni. Idealizmus a kereskedelemben. Korunknak általánosan elfogadott jelzője a materializmus. Sokan, kik elvesztik lábuk alól a valóság talaját és túlzásig mennek az eszmékért való rajongásban, pocsolyának nevezik ezt a materializmust, mely, ha tovább is benno maradunk, le fogja dönteni társadalmunk épületét, mely nagy eszmék oszlopain épült fel. A magasabb ideálok eme fanatikusaiban él a hit, hogy a társadalomban minden pillanatban meg van a képesség, hogy irányán és állapotján változtasson és csupán annak jóakaratától függ, hogy pl. a materializmust felcserélje az idealizmus csillogó mezével. Ök az emberi szellem dekadenciájának vélik az anyag-elvűséget, mert szerintük egyedül csak az eszményiségben való tökéletesbülés jelenti az ember szellemi éleléoek Tagadhatatlan, hogy n materializmusnak jogtalanul nagy az uralma napjainkban és mellette az idealizmus sokkal több tért vesztett, mint amennyit a társadalom éa az emberi lélek harmóniája tekintetében vesztenie szabad lett volna, do mert érzékenyen sujt bennünket az anyagelvüség mértéktelen uralmának hátránya, nem mondhatunk egyáltalában ,pereát*-ot a materializmus felett. Ezt az iránjt társadalmunk nem kedvtelésből, előre megfontolt szándékkal, hogy ugy mondjam konferenciai határozatként követi, hanem ez az irány alakult ki önmagától a társadalom fejlődésében és változásaiban és ennek követésére az élet harcaiban vagyunk utalva. Ha a I materializmus mégis betegsége a kornak, a gyógyszer nem a tökéletes irányváltoztatás, mert a viszonyaink, a nehéz megélhetés, az egyének boldogulási vágya, jogosulttá teszik az anyagi irányzatot. Segíteni e/en irány határain belül kell, ennek túlkapásait megszüntetni és harmó niába hozni az eszuiényiségeel. A két. irány harca szüntelenül folyik és uuy tetszik, bogy ez a harc adja meg társadalmunk egyensúlyát- Egyik viselkedése, aki a sötétben tán valami gonoszban töri a fejét! Nem igaz? Ebben csak igazat fog adni nekem? . . . Ostobának kellett volna lennem, ha észre nem veszem, liogv itt valami rossz készül. Hirtelen ugyanis előkerült a kéz a zsebből és vele egv fehér vászon, összehajtogatott zsebkendő vagy ilyesféle. Ki tudhatná biztosan, hogy ni volt? Most az idegen is- gyónón fölállt, hirtelen odafordult a másik utas elé s a zsebkendőt a szájába gyömöszölte. Az .egész dolog láttára engem valóban csak egy érzés hatott át. az a megnyugtató érzés, hogy nom ellenem irányul a dolog,. bárha másrészt az ismerétlen sürün pillantgatott feléin s úgyszólván megosztotta figyelmét köztem és a másik között, akit bátran nevezhetek különben az „áldozatának". Erős palikaszagot éreztem, csaknem azt merném mondani, hogy éther-illat volt. de megesküdni a legjobb akarat mellett sem mernék rá. mert alapjában véve, ini. közöm voll nekem az egész dologhoz? Mindenesetre újra behunytain a szememet s hogy annál erösebben jelezzem ártalmatlanságomat, legjobb szereltem volna hortyogni, ha nem féltein volna atlól, hogy épp ezzel újra magamra terelem az idegen figyelmét. Ennek ellenére megkísértettem, hogy, hamarosan meg-inérjem a kőztom és a gonosztevő közt levő távolságot, csak azért, hogy meg- bizonyosodjam felőle. hogy engem egyelőre semmiféle közvetlen veszedelem nem fenyeget. Epp ebben a pillanatban kaparította kezébe a szürkehaju ur a másiknak a j tárcáját, kivett belőle néhány papirost, : aztán gyorsan visszatette a tárcát a helyére, i begombolta a felöltőjét és — ekkor én is gyorsan behunytam a szememet. Nem ■ akartam, hogy ez a kétségbeesett ember . esetleg rajtakapjon azon, hogy megfigyel- ; lem őt. Képzelje csak magát a helyzetembe 1 1 Őt perccel később a. s\'zarkülófejü urnák | már koromfekete haja volt. a szakálla, bajusza eltűnt, alig nézett ki többnek harminc évesnél, sőt az én Ízlésem szerint j határozottan csinosnak volt mondható. A i kékszemüveg sem volt már a szemén és — hogy a vonat most megállott, kiszállt. , Ez nagyon kívánatos volt rám nézve, | mert én is megérkeztem célomhoz s az ö jelenlétében nem merészeltem volna fólkellni a helyemről. Ugy teltem, mintha arra felé sem néznék, a merre 5 a perrou-ről útját vette. Csak okosságból és óvatosságból uralkodtam magamon s igy nem láttam ót többé- Minek is volna nekran ez a találkozás? Mert, köztünk legyen .mondva, az ember sohase elegyedjék igazságszolgáltatási ügyekbe. Miért .is fizetem én az adómat, amely végre is nem csekély? Azért, hogy a hivatalok betöltsék tisztüket, arra azonban semmi szükségem nincs, hogy önkéntesen a kezükbe szolgáltassam magamul. Csak próbálja ineg egyszer, hogy belekeveredjék ilyen dologba. Ha a vádlottat elitélik, örökös lelkifurdalásai és álmatlan éjszakái lesznek; ha fölmentik, akkor csak igazán iaj önnek! Mert akit ön bemártani segített, meg fogja találni önt a hosszújával. És végre, mit szólnak hozzá az emberek ? Tudja-e, mit fognak mondani önről ? „Ah. az a bizonyos, aki akkoriban abba a rablógyilkossági ügybe bele volt keveredve!" \'j Senki sem fogja tudni WgűI. hogy ön mint tanu. avagy mint bűnrészes szerepelt-e az ügyben: már pedig mi kereskedő emberek, nem nélkülözhetjük a szeplőtelen nevünket, ha vevőinket meg akarjuk tartani. Söpörjön tehát kiki a maga ajtaja előtt. Ez az én életelvem; kövesse, barátocskám, ön is ezt -épp ugy, mint én és meglássa, nem fog rosszul járni. Az ostoba históriát pedig befejeztem. Hogy nem vagyok gyáva, azt láthatja abból is, miként viselkedtem abban a kínos helyzetben. Ismétlem uram, liogj. én mitsem tudok az egész dologról- Amihez semmi közünk sincsen, azt legjobb észre se venni. Mire való ez? irány sem jogosult, ha egymaga uralkodik, a társas élet minden megnyilatkozásában képviselve kell lenni mindkét iránynak, az eBzményiség adja meg a célt és a ma valóságának szülöttje, az anyagelvüség a módot, az eszközt. A materializmus tehát csupán ott kárhozatoi, ahol nélkülözi , az idealizmus minden szikráját. Ahol nemcsak az eszköz, hanem a c$l is az anyagelvüség. Vannak foglalkozási ágak, melyek homlokukon viselik a materializmus jegvét s ezek kőzött a legközelfekvőbb a keroskedelem. A kereskedelem foglalkozását közönségesen a legridegebb materializmusnak tartják, ahol a cél, az eszköz, a mult, a jóvó, a megelégedés és a boldogság, minden a pénz. Ha a kereskedelemről szólunk, szinte kizárlnak taríjuk az idealizmusnak még csak az árnyékát is, a kereskedelmet tökéletesen azonosítjuk a materializmussal és azt hiszszük, hogy minél inkább kivesz belőle valami magasabb, eszményibb hivatás tudata, annál előbb áll a íejlődés fokán, mert annál inkább megközelíti lényegét, az anyagiságot. Pedig seukisem tagadja, hogy a kereskedelemnek nemcsak lontos, de szép hivatáBa van, annak dacára ia, hogy a kereskedők maguk nem keresnek benne a hasznon kivül semmi egyebet. De valóban rossz ez a politikájuk és napjainkban a legszembetűnőbben láthatjuk, hogy a rideg öuzés más eredményeket szül. mint amit tőle várnak. Az önzés, a tisztára anyagias irány az, mely a kereskedelem legfőbb támaszát, a hitelt meg-ölto, kipusztítván a bizalmat, melylyel a kereskedőknek egymással szemben víseltetniök kellene. A kereskedői foglalkozás a vagyon foglalkozása, de látjuk, hogy az ideálizmus minden szikrája nélkül ez is pangásnak indul, oz sem tud boldogulni anélkül. A kereskedő munkatere az egész földgömb, a kereskedők munkakörét emberi egyezmények neui szabályozzák és ilyen körülmények között a verseny pusztitó harccá fajulhat, ha uem respektáljuk az erkölcs törvéuyeit, melyek a kereskedelem szabad mezején is* hivatva vannak, a békés egyensúlyt fentartani. A kifejlett verseny üdvös állapot gazdasági tekintetben és a versony-törekvések elé, ha azok nem menoek túlságba, törvényes gátat emelni nera szabad. A verseny fejlődhetik egész odáig, ahol erkölcsi törvények vetnek gátat az elfajulás elé. A tisztesség, egy más becslése és az .élni és élni hagyás-elve az egyedüli törvényei a verseny szabályozásának éa ezek a törvények a kereskedelemben épp oly Bzentok, mint a télele» törvények a magánéletben. Az a, kérdés merül fel, részesülnek-e ezek az erkölcsi törvények manapság az őket megilleti tiszteiéiben? Nem Es az erkölcsi törvények eme mellőzése nyomja rá korunkra az annyiszor elitélt materializmus bélyegét. A létért vivott harc tán sosem volt oly elkeseredett és nyílt, mint ma és az élni akarás és a boldo guiás vágya olyan zsarnoki nagyhatalmak, melyek semmiféle törvényeket sem respektálnak. Az életösztön jelszava: .Eőbb élni akarok s csak aztán leszek szabadelvű." És mert az élette-halálra vivott versenybarc kiöli a kereskedelemből azt a kevés idealizmust is, mely nélkül pedig az meg nem élhet, válik szllkségesBÓ i a törvényhozás beavatkozása, hogy a nem méltáuyolt erkölcsi azabályokjhelyett törvényes gátak szorítsák vissza pz elfajult versenyt rendes medrébe. Ahogy bölcsője a tisztességes verseny a kereskedelemnek, ép ugy halála neki a verseny elfajulása s ez az elfajulás különösen káros, sőt végzetes is lehet hazánk kereskedelmére, mely még fejletlen és nem állapodott meg. Végeredményében ugyan a tisztességtelen versenyt gátló törvények is megszorításai a smbad kereskedelemnek, azonban erre a "megszorításra múlhatatlanul szüksége van magának a kereskedelemnek és a társadalomnak is, mert a társadalmi béke, a kölcsönös méltányosság nagy elvét támadta meg az üzleti verseny elfajulásában. A versenyt korlátozó tőrvények több civilizált országbao már régóta érvényben vannak és üdvös eredményt értek el V9lük, nálunk e törvényeket most tervezik éa kívánatos, hogy azok mielőbb életbe lépjenek. Hogy a törvényes beavatkozásra szűkség van és hogy e beavatkozásnak csak kedvező eredményei lehetnek, az kétségtelen. N. 8. HÍREK. — Erzsébet napja. A Biri éjnek sötétségében nyugvó Nagyasszony neve-napján hazánk összes iskoláiban visz-baugzott az 6 dicsérete, elzokogták azokat a szomorú költeményeket, melyek mind megemlékeznek az ö jóságáról\' és magyar haza iránti szeretetéről. Nagykanizsán íb hagyományos kegyelettel ünnepelték a b. királyné nevenapját: A gimnázium, az állami iskolák és a felső keresk. iskola, valamint a népiskolák ifjúsága jelen volt a templomokban tartott gyászistentiszteleteken. A délolőtt folyamán minden intézetben yászünnepélyt rendeztek. A hozzánk beérkezett műsort a következőkben közöljük: A felBö kereskedelmi iskola műsora volt: Hvmnus. Emlékbeszéd, tartotta Krausz Ödön. Gödöllői erdő, szavalta Deutsch J. Gyászdal, énekelte az ifjúság énekkara. Ünnepi beszéd, elmondta Rotter Andor. Erzsébet kitályoé, szavalta Waltersdorfer J. Szózat. A főgimnáziumi ifjúság ünnepélyének műsora, a következő volt: 1. Király-hymnus Hubaytól. Előadta a lőgimn. énekkar. 2. Erzsébet napján. Oda Mészáros Artnandtól. Szavalta Szabó Lajos VJII. oszt. t 3. Elégia Beriot-tól. Hegedűn előadták Sauertnaon József VIH., Karcag Jenő VI. és Krátky István V. o. t., zongorán kisérte Angyal Gyula VI. o. t. 4. Elmélkedés. Irta és felolvasta ^ Fialó vita Béla VIII. o. t. \'5. Gyászdalok. Előadta a főgimnáziumi énekkar. 6. A királyné álma Pósa Lajostól. Szavalta Schultz Gábor II. o. t. 7. Gyászinduló Beethoventől. E:öadta a főgimn. énekkar. 8. Erzsébet napján. Előadta Kovács Boldizsár V. o. t. 9. Gályarabok éneke. Előadta a főgimnáziumi énekkar. Az állami polg. fiu- és leányiskola az intézet tornatermében tartotta a gyászünnepséget. A nap jelentőségét Szau-ermann Juliaj rendes tanítónő méltatta egy Bzépen megirt és igazi nőies érzéssel előadott felolvasás keretében. Ezt követték Szigethy Edit II. oszt. Tóth Károly VI. oszt. és Horváth Júlia III. o. növendékeknek ez alkalomhoz helyesen választott és szépen előadott szavalatai. Az ünnepséget a Hymnuszszal nyitotta meg és a Szózattal zárta be a Szanermann Mihály tanár vezetése alatt álló, jól Bzervezelt fiúiskolái énekkar. Az állami elemi iskola növendékei reggel 8 órakor gyászmisére mentek a szentferenciek templomába. A ravatalos gyászmisét Rasztiw Rafael állami hitoktató mondta. Az izr. elemi iskola műsorja a következő volt: 1. Hymnus énekelte az ifjúság. 2 Bun Samu igazgató megnyitó beszéde. 3. A királyné álma, Pósa Lajostól. Szavalta Weisz Ida IV. oszt. tan. 4. Emlékezés Erzsébet királynéra, Jókai Mórtól. Szavalta Halász Pal, IV. o. t. 6. Erzsébet, Sajó __ Sándortól. Szavalta König Andor IV. oszt. tan 6 Szózat. Énekelte az ifjúság. — Halálozás. Klausz Lajos, m. kir. adőtárnok f. hó 19-én hosszaB. szenvedés után meghalt. Alig egy éve hogy szülővárosába helyeztetett át Besztercebányáról. A nyáron Robitseb fürdőben keieBett gyógyulást, de makacs baja ellentállt minden gyógykezelésnek, mignem a halál megváltotta hosszas szenvedéseitől. Az elhunyt mint derék hivatalnok volt ismeretes és halála ismerősei és barátai körében őszinte részvétet keltett A Keresztény Jót. Nőegylet köréből. Bold. emlékű, Klausz Lajos adótárnok qr halála előtt 100 (egyszáz) korona ért. összeget adományozott a Szent-Antal persely javára a szegények közötti kiosztásra. A nemeslelkü adakozó már nem érhette meg szép éa magasztos cselekedetének jótékony hatását; a szegények nyomorának enyhítését éa igy a Nőegylet sincs abban a helyzetben, hogy adományát neki köszönhetné meg de igy is kötelességünknek tartjuk adományozásának nyugtázással emlékét megörökíteni azon htt kívánsággal, hogy lelje jutalmát uemes emberbaráti szeretetből eredő jótékonyságának az örökkévalóságban. A Keresztény Jót. Nőegylet választmánya. Selyem-blousok 2.35 frt. és feljebb - 4 meter - valamint mindig a legújabb fekete, fehér és színes Selyemben 60 kr.-:ól 14 frt. 66 kr-ig - .ima, s&vozott, kockázott, mmlizott, damasztok stb. Menyasszony-Bolyem 66 kr.-tól 14 frt. 65 kr.lS.-fonlard mintázott 65 kr.-tól 8 frt. 65 kr. Selyem-danautók 65 , lí , 66 ,- Bili-selyem 60 , 14 , 6S . S.-biaztr. ruhánként 8 frt. 65 kr. 42 „ 76 „ |Seljem.groiiadinok 80 . ( , 6t. . méterenként portó éa költségmentesen házhorfállitva. - Minták azonnal koldetnek, k«lt«< levólportó Svájcba. HENNEBERG G., seijemiífáros, Zürichben kir. XLI. ÉVFOLYAM. — Brzobohaty Ottó. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa Brzobohaty Ottót, a brtlybeli Osztrák-Magyar Bank fiókjáoak slfőiiökét, a máraaaros-szigeti bankfiók főnökévé nevezte ki. Őszintén sajnáljuk, hogy a közkedveltségnek örvendő hivatalnokot az ő előléptetése kiragadja társadalmunkból, melyben neki csak jó barátja volt. Brzobohaty Ottó nemcsak komoly baokbivatalnok volt, hanem társadalmunknak kedvelt tagja is. A tudomány és művészet iránt táplált élénk érzéke és szeretete öt arra képesítették, hogy ne csak a rideg finánc-tudomány iránt érdeklődhessék, hanem a társas életben is kivegye részét. Lapunkban több vonzó cikk jelent meg tollából. Brzobohaty humorista is volt. Mikor az idén a Semmering vidékén nyaralt, találkozott a Meggondoríer humoros lapok egyik belmunkatáraával. Ez vitatkozott a öankhivatalDObkal, hogy pénzügyi ember nem lőhet humorista, mert már a közmondás is azt állitja: .Pénzügyben megszűnik minden kedélyesség/ No lássa, ez igaz, de a pénzügyeken kívül van kedélyesség, a mikor már minden kassza be vau 2árva, felelt Brzobohaty. Nincs önöknek egy Bohaty nevü munkatársuk? — Bohaty? Do ugy emlékszem, hogy vau. Van szereocsém magam bemutatói, én vagyok Bohaty bankhivataluok. Nagyon őrülök, sohse hittem volna, hogy igy rám cáfol 1 Adja az ég, hogy a mármarosi viszonyok el ne rontsák a mi jó barátunk aranyos humorát. — Közgyűlés. Nanykanizsa r. t. város képviselő testülete 1902. évi november hó 22 én d. u. 3 ómkor kezdő-dőleg, a városháza nagytermében rendes közgyűlést tartott, melynek tárgysorozata a következő volt: 1. A v. helypénzszedési jogok bérbeadása tárgyában megtartott árverés eredményének bejelentése. tauácM javaslattal. 2. A varos 1901. évi záró számadásának, továbbá a v. nyugdíjintézet 1900. és 1901. évi záró számadásainak beterjesztése. 3. A varos 1903. évi költségtervezetének betnu:aiásn a v. pénzüeyi bizottság áital felvett indokolási jegyzőkönyvben foxlalt javaslatokkal. 4 ZaiavármHHye törvényhatóságának a város 1902. évi költségvetése tárgyában hozott haiaro-catáusk bemutatása. Ö. Z*lavár-megye törvényhatósági bi/Ott>-áxának batáro/ata, a kőzkórház /ő-\'éa alorvosának fizetés felemelése tárgyában. 6. A városi tisytviseiők fizeiédrendezése tárgyában tanácsi javadat. 7. A v. képviselőtestületnek 1902 évi augusztus hó 14-én t&rtott üléséből 77jjkv. sz. a. határozatban, a Bíau-féle ingatlan vételénél a térmérték kiigazítása tárgyában. 8. Ö/v. Fenu.-tz Jánosné felebbezése uyugdij ügyében — a nyugdíj választmány által — hozott határozat ellen. 9. A legtöbb adót fizető v. képviselők névjegyzéke kiigazítására egy küldöttség választása. — Lemondás. Nagy Dezső városi előadó tanácsos tekintettel zilált egészségi állapotára a városnál viselt tanácsosi állásáról lemondott és Budapestre megy lakni, hol könnyebb hivatalt vállalt. A városnál mindiukább felszaporodó ügyeket egy előadó már alig képes elvégezni és ez a munkateher törte meg Nagy Dezső laoácsos erejét is. Nehéz lesz erős szervezetű, munkabíró utódot találni. — A közigazgatási bizottság ülése. Tekintettel arra, hogy a törvényhatósági bizottság rendes közgyűlése folyó évi december hó 9-ére esik; a közigazgatási bizottság december havi ülése nem december hó 9 én, hanem december bó 10-ikén fog a szokott időben megtartatni. — Felolvasások. A Nagykanizsai Katholikus Legényegylet Horváth György főgimnáziumi igazgató egyleti eluők vezetése alatt a főgimnázium emeleti rajztermében most vasárnap azaz folyó hó 23-ik napján tartja szavalattal, énekkel és zenével egybekötött első ismeretterjesztő előadás illetve felolvasását. Kezdete délután \'[a4 órakor. Belépti-dij rendes és pártoló tagoknak 10 nem tagoknak személyenkint 20 fillér. Áz első felolvasás műsora a következő: Elnöki megnyitó: Horváth György főgimnáziumi igazgató egyleti elnöktől. Szavalat: Előadja Klein Elek ur egyleti tag. Felolvasás: Tartja Huber Imre főgimnáziumi tanár ur. Tárgya: az emberi táplálkozás és annak szervei. Gegedü szóló zongora kísérettel. Szavaiét: Szavalja Reithoffer József ur egyleti tag. Nagykanizsa város nagyérdemű közönsége ezen felolvasásra tisztelettel meghivatik vallás külömbség nélkül azzal, hogy az egylet elnökségének íőtőrekvése oda irányult, hogy ezen felolvasás ne csupán ai ismeretterjesztő felolvasásokra szorítkozzék, hanem egybekapcsolta énekkel, zenével, szavalatul, hogy azon vallás és foglalkozásra való tekintet nélkül, mindenki kellemes szórakozást találjon. A legközelebbi felolvasás november bó 30-án lesz, melyre vonatkozó programm a lapokban fog a nagyérdemű közönség tudom^-ára ho/atni. — Kántorpróba. Rác János kézdi-vá8árhelji kántor, főgimnáziumi zenetanár holnap va-áruap a febőtemplomban n d»»ák rúisét. az alsótemplomban a 10 órai misét, délután pedig a kiskanizsat templomban a litániát fogja végezni. H« megválasztják, megszűnik a kántor-krízis. — Adományozás. Elek Lipót kir. kereskedelmi tauácsos abból az alkalomból hogy Géza fia bazasságra lépett, 200—200 koronát adományozott a keresztény és izraelita házi szegények részére. Ezen összegeket *z adományozó kívánságához képest, tegnap osztották ki. — Betegápolás. Meröthey Mari, aki Janky Károly volt nagykanizsai és budapesti gimnáziumi igazgatót 4 hónapon keresztül oly odaadóan ápolta, ÍBmét visszaérkezett Tatáról Nagykanizsára és betegápolásra vállalkozik. Lakik Kostuth Lajos-tér 3. sz. alatt. — A gyermekek legjobb erősítő- és tápszeréül a Zoltán-féle csukamájoUj ajánlható, melynek rendszeros használata által a gyermekek kóros behatásokkal szemben ellentatlóképesek lesznek. A Zoltán-féle csukamájolaj teljesen szag és i/nélküli, tápereje nagy, könnyen emészthető s ugy felnőttek, mint gyermekek szívesen veszik be. Üvegje 2 korona a gyógytárakban. — Hirde menyek. A m. kir államvasutak bud*p«*t-jonbparti üzletvezetősége a vonalai részére az 1903. évben szükséges paiyatentariáíii fák bzállitására nyilváuos pályázatott hirdet Szállítandó különféle mennyiségű puha és részben kemény lábói való deszka, léc/, oszlop, palló, szálfa és zsindely. Ajánlani lehat az összes fákra, vagy ezek csak egy részére. A ré>zletes tötéteek meg p-dig az áita áiiO- föltételek 50. a kfllönöl föl tételek 30 fillér előzet«rt beküldése elte neben a mav. igazgatóságának nyomtat vány tarából Budapest, And>sy-ui 72]75. szám szerezhetők meg. Az ajanlatok legkésőbb f. évi november hó 27 én deli 12 oraig nyujtaudók be a pályázatot hizdető ü/.letvezeiőség Bpest. Kü^ő-ke-repesi-ut nyugdíjba/csoport 2. sz. anyagbeszerzési osztályánál. Sopron, 1902. évi november hó 6-an. Az 1093. évben a bécsújhelyi Thore-ziauurn katonai akadémiát, valamint a bécsi ci. és kir. műszaki akadémiát végző növendékek számára szükséges fölszerelési cikkek szállítására.^ bécsújhelyi akadémia kormányzó-bizottíága pályázatot hirdet. S/áuitandó különféle csákó, tiszti sapka, csizma, cipő, kardszij, kardbojt, tábori öv, gyapju-szövet aranyzsinor stb. Az ajánlatok benyújtási haiáribeje f. évi december hó 10-ke. Miről az érdeklődőket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes hirdetmény kambráuk hivatalos helyiségében megtekinthető. A m. kir. államvasutak igazgatósága az ung-völgyi vasútnak tervezett Szlavua állomástól a határszélig terjedő 27 km. bosszú részén végrehajtandó vasútépítő munkák teljesítésére pályázatot hirdet. Az ajánlatok beoyujtási batárideje f. évi december hó 4 én. Miről az érdeklődőket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes hirdetmény kamaránk hivatalos helyiségében megtekinthető. Sopron. 1902. évi november hó 11-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — „Nedves és hideg lábak" az okozói azámtalau betegségnek, felhívjuk azért tisztelt olvasóink figyelmét Messtorff, Bebn <fc Co. cég mai számunkban megjelent hirdetésére. "anyakönyvi hírek! Születések: Devecseri Ferenc v. rendőr: Lajos. Macsek Mihály csizmadia: János. Kovács Sándor csabó: Irma. Bauer Ferenc p. és t. szolga: János. Baksa József kocsis: Ilona. Farkas József fóldmives: József. Takács Rozália házvezetőnő: Lajos. Penc János füszerkereskedő: Antal. Varga Mihály sóhivatalszolga: Rozália. Halálozások: Vajda Katalin rk. 89 éves: Yégkimerülés. Nagy Rozália rk. 8 hóüapos: tüdőburut. Krisztián Károly rk. napszámos, 32 éves: tüdőlob. Varga Rozália rk. 1 oapos: ráoggörcs. Szőke Teréz rk. 1 hónapos: bélhurut. Klausz Lajos rk. m. kir. adótárnok: veselob. / Szerkesztőség : Dr. VWAnyi Henrik, telelős s«erkesztő. Kiadó : Jfj. Wajdits Jóxae/.__ Z A I, A I KÖZLÖNY VEGYES. — Kats* használatra. Testrészek fájdalmai, csúzos és közvéo\\es bajokét mindoonemü gynla-dá«ok a „Moll-félc francia borszesz8-Rtel gyógyíttatnak biztosikerrel. Kgy üveg Ara l kor. 90 fill. Szétküldés naponként utánvétellel Moll A gyógyszoréiz és kir udv. szállító álial Bécs, I Tuchlauben 9 A Tidcki gyógyszertárban és any*gkere-kedésekbeu határozottan Moll-fél© kéw.itméuy kérendő az ő gyári jelvényével és aláírásival. N y i 111 e r Ae e rovat utalt kanlött-kérl ocw vállal (elelöBsúeet a BxerkcsztS.éK Nyilatkozat. Schulhof Adolf helybeli bornagykereskedő ezelőtt három nappal ugy hozzám, mind több előkelő helybeli céghez levelet intézett, melyben valótlan vádak alapjan sertó támadást intéz eilenem. Ennek bíróság utján való megtorlása végett Ügyvédi meqblzást adtam Eötvös Károly ügyvéd s országos képviselő urnák sfeljeientésem haladéktalanul be fog nyújtatni mind Schulhof Adolf, mind egyksri alkalmazottai és társai ellen. Nevem, szemelyem és cegem bara tait és ismerősei! kerem ezt egyelőre tudomásul venni. 1902. november 19. Zerkowltx Lajos bornagykereskedő Nagykanizsan Vese, hoirjhóljat, hagydara és s kÖ8zT4-nybHDtalniHk ellen, továbbib l^gzó én eűN-eztf-ftl szervek hurntos bántalnminal,orvosi tekintélyek általa Llthlon-forrns SALlfATOR sikerrel rendelve lesz. H u n y h aj tó h a t áh u ! Kellemes izu I | KöoQjeo enésztbetö Kapható ásvanyvizkereskedésekhen és gyógyszertárakban. A Sal7ator-forr&s igazgatósága Eperjesen HIRDETÉSEK. 355. és 352. szjvégreh. 1902. Árverési hirdetmény. Alulirt bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a leteoyei kir. jbiróságnak Sp. II. 159(207. sz. végzése folytán Dr. Csempesz Kálmán ügyvéd által képviselt Parecco Eugeuia mint az irgalmas nővérek keszthelyi intézetének fónőknője javára, Horján György és ueje Gálos Eszti nagykanizsai lakósok elien 495 kor. 24 fill. követelés s jár. erejéig elrendelt biztosítási és kielégítési végrehajtás folytán alperesektől lefoglalt és 1747 kor. 40 fillérre becsült gazdasági felszerelések, szobabútor én egyéb ingóságok nyilvános árverésen eladatuak. Mely árverésnek a letenyei kir. járásbíróságnak 1902 V. 150|8. és 1902. Fh. 1750(5. sz. végzései folytán Parecco Eugénia mint az irgalmas nővérek Keszthelyi intézetének főnöknője követelése 594 kor. 24 fill. tőke, ennek 1901. évi özept. 29 tői járó ö°|0 kamatai 193 kor. 10 fill. bíróilag megállapított költség, továbbá Kasztl Testvérek nagykanizsai bej. cég követelése 29 kor. 50 fill.. ennek 1902. május 22-től járó 5*J0 kamatai, 12 kor. 75 fill. megállapított költségek erejéig, Tótszentmártonban, végrehajtást szenvedettek lakásán leendő e-ttkőzlésére 1902. évi november hó 24-ik napjának délutáni 2 örája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, Bzükség esetéu bectiárou alul ia el fognak adatni. Kelt Leteoyén 1902. október hó 23-án. ScluuicU János kir. jhir. vbajtó. Nagyon fontos gyomorbeiegeknek l Étvágytalanság, gyomorbajok, ross/.nllét, főfájás, rossz emésztéstől gjo-niorgyengeseg, emésztési zavarok atb. megszüntetnek az Ismert Brady féle Máriacelli gyomor-cseppek. MINDEN GYÓGYTÁRBAN KAPHATÓK. Sok ezer köszönő és hála Irat. Egy ftv«-g ára használati utasiiassal egy Ott 80 fi:l Kettős ft*etr 1 kor 40 fill. Főraktár Nagykanizsán : Belu* Lajos és Priger Béla eyéeyurában. Hamisításoktól ovakodjonk _ alál- a valódi Marltozelll gyo- i/Aaii>/\' . rást moroseppeknek védjegyet és kell viselni. Ügyi-ljOnk arra. hogy régi hírneve!) valódi Brady féle MáriRCelli gyomorciioppek üregje 80 fill. Kettős üveg 1 kpr 40 f. kerül, mert a nem valódiak utánzatok olcsóbb áron legtöbbször 36 kr.-ért lesanek eladva. 1902. NOVEMBER 22 én. Jó órák legolcsóbb torrása3 évi Írásbeli jótállás mellett HANNS KONRÁD óra és aranyára kivitcii háza BRÜX8EN (Csehország) Saját gyárictop óragyártáshoz és fómiuunkakho*. Jó nickel Rem. óra Irt S.76 Valódi ezüst R.-órA 5.26 Valódi izüsthnc 1 *20 Nickel ébresztő óra 1.76 Czégem a birodalmi czimerrel van kitüntetve, — arany és ezüst kiAHi\'ási érmek és ezernyi eliamcrölovél vau birtokomban. Képes árjegyzék Ingyen es bérmentve. nélkülözhetlen háziszer. Kapható mindenütt. t Minden | Parquet Linóleum ós j | puhatafenymáz koronája ; „ Takarékos és egyszerű a hasz- \\ ^ nálatban miután folyékony és : 5 mosható 0 E | szép fényű ós tartós! S"; a " \'ü Uj bemázotás évente »• j o I. legfeljebb 2-szcr, igy olcsó- ~ 3 c Ságban mindent felülmúl. < J. Loronz és Tua Eger, Cnohorazig. "a Kapható Nagykanizsán: Armuth ; N. és Nou és Kleinnél. Párizsi világ-kiállitás 1900: „Grand Prix," Legmagasabb kitüntetés! Előbteni 7 kiállításon első érmekkel kitüntetve. Napi gyártásúak 40.000 pár! aö H h C í L Egyedüli szerződöttek Messtorff, Behn & Co., Bécs, I. Kic.ilajbenl elad&x mlndon Jobb clpíi, garami vt dlratára clkkokbon. HIRDETMÉNY. ő c«. és apostoli királyi Felségének legfelső elhatározása íólytán ezennel megiodittatik a Ilin. mim királyi álMsorsját rendezése. Az ezen sorsjáték ntán remélhe\'ő tiszta jövedelem következő \'közhaszna és jótékony célokra iog lordittatni 11 (tizenegy) egyenlő részben: 1 a vagyontalan állami tisztviselők özvegyei és árvái segélyezésére szánt alap, 2. a kéxdivisárhelyi és vidéki Rndolf-kórház. 8 a Magyar Gazdasszonyok országos egyesülete, 4. a Magyar OrszágOR központi Kröbel-nőegylet, 5 a budapesti Mária Dorottya-egyesület, 6. a budapesti első gyermekmenhely-egyesület, 7. á horvát Mensa Acadcmica, 8. a Stefánia pesti grermek-kórház-egylet, 9. a* országos díjnok egylet, 10. a badapesti poliklinikai egyesület, 11. a budapesti Mária congregatió. Ezen sorsjáték összes, 7691-ben megállapított nyereményei az alább következő játékterv l szerint 365.000 koronára ragnak és pedig: 1 fonyerem. 150 000 kor. | 2 nyeremény á 6 000 kor 60 nyeremény á 100 kor. 1 . 60 000 , I 5 „ „ 2 000 , 100 „ „ 60 „ 1 , 20 000 „ 110 „ ,, 1.000 „ 1000 „ „ 20 „ 1 , 10 000 . 120 „ 500 „ 6600 „ 10 „ Az t$sszes nyeremények készpénzben fizettetnek ki. A hozás visszavonbatlanul 1902. évi deczember hó 30-án Budapesten történik. = Egy aorijegy ára 4 koronával van megállapítva 1= ■T Sorsjegyek kaphatók; a m. kir. lottójövodéki igazgatóságnál Budapesten (Csepelrakpart, Vámpalota), további: valamennyi posta-, adó-, vám- és sóhivatalnál, vasúti állomásokon s a legtöbb dohánytőtsdében és váltóüxletben. Budapesten, 1902. évi julins hó l.én. / A m. kir. lottó jövedéki igazgatóság. XU./ÉVFOLYAM. A bidépitőszekrények a 12-ik számig elkészültek és oly rok pompái hidépitéii-minta-lapokat tartalmazóik. hogy egy Horgony-Kőépitöszekrény birtokosa sem mulaszsza el, azokat kiegészítésül beszerezni. Bővebbet ta\'álunk erről és a .Saltirn" és „Meteor* qj rakásijátékokról az uj képos árjegyzékben, a mely ingyen és bérmentve beküldetik. Bevásárlás alkalmával osak a híres .Horgony- védjegygye) ellátott szekrényeket fogadjuk el, mert valamennyi másféle kőépitöszekrény csupán a Richter-féle eredeti gyártmány utánzatai. S Kaphatok a bel- és kolíőld valamencyí finomabb játékszer-üzleteiben. Richter F. Ad. H Tdrfia, Cüóftz. és kir. udvari én kamarai szálliípk., Iroda és raktár: 1. Operngasse 16, Bécs, Gyár: XIIÍ, (Hietzing), / Radolstadt. Nflrnberg. Ölten, Rotterdam, Szt.-Pétervár, New-York, City. 1902 NOVEMBER 22-én. m Köhögés cs rekedtség ellen nincs jobb a RÉTHY-félo PEMETEFŰ CU KORKÁNÁL,11 dc vásárlásanni vigyázzunk cs határozotton RÉTHY-fcIct kérjünk, mivel sok haszontalan utánzata van. I BEST i doboz ára 60 fillér. "SS© Csak RÉTHY felét fogadjunk el! tKx>aooDcxiacx30ooooaDaocíaaoaaGnoGcx>ooan c melyek már évek éta jók. S nak bizonyultak és hírneves | orvosoktól, mint könnyű t haahajió feloldó szer ajánltattatmoU, az emésztést nem zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott minisé-p(lk következtében még gyermekek által is szívesen bevétetnek. q Ep-y 15 pllnlát tartalmazó doboz 80, egy tekercs, mely 8 dobozt, g tehát 120 pllnlát tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. elóleges beküldésénél egy tekercs bérmentve szállíttatik. VÉD lliuv Nonateln F. hashajtó labdacsait. Osak akkor IVllnuUníV valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvényileg bejegyzett .Szent Lipót" védjegyünkkel van ellátva vörös fekeie nyomással. A mi törvényileg védett dobozaink utasításaink és csomagolásainkon PHILIPFS NEUBTEIN APOTHKKER aláírásnak kell lenni. RLE U S T E I M FÜLÖP .Szent-Lipóthoz\' eitflzeu gyógyszertára íí. K. "/, WIBX, I., rlankencasse G. Rsktir Nagj-KanizaJn: BRLÜS LAJOS él KEIK (ÍYULA gyógyszerészeknél. aaDaaaanaaQaaoaDaQa22aaanaQOOS3QnQaaQODaao csafe^ft t=& A leghíresebb és legnagyobb kolbász ! WXJ és (üstölt áruk gyára. l&\'iJ* A bécsi Kóser Mészárosok ipar szövetkezete. Főraktár: Bocb, II., Prnterstrnsse 52. Ajánlja a tisztelt közönségnek és árusoknak Bécsben és a vidéken kitiinó készítményeit az összes K ALIS ASZ. SZALÁMI, FÜSTÖLT MARHAHÚS és NYELV FAJTÁKBAN. Elsőrendű hízott marhahús csakis saját vágású. FOLYTON FRISS ÁRUK Á LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KAPHATÖ. 1—\'- Naponta poBtn és vasúti szétküldés. Árjegyzékek <Jngyon és bérmentve. — Telefon Nr. 4109 u Nr. 13051. Osztr. postatakarékpénztár számls 802.45-1. Magyar postatakarékpénztár számla 7984. A feifaláló D? MEDINGER TANÁR ÁLTAL kizár.jogGsifoií gyára. UDVARI SZÁLLÍTÓ CS.ÉS KIR. áJjlEIM „ Ifesfíti -kályhdA Heim féle folylonégő-szabályozó-szellcíző kályhák TOBB MLNT 63. OOO HASZNAIA TjBAM Utánzatoktól óva intünk MEID1NGHR-0FEN ^ H.HEIM jjj utalással az itt álló védjegyre JTolyfo/i éfjő k r jkctj? í/ízIIó/í KÖZPONTI F ÜTÉSEK MINDEN RENDSZERBEN, MINDEN TÜZELŐ ANYAGNAK FÜSTMSLVTSS TÜZELÉSSEL. EOY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜ6GETLENÜL BEFÚ\'THET. Szef/azfefési berezzdezéseÁ, MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ BERENDEZÉSEK. növényhftzi fűtések. legjoáórefere/rcz/áÁ. - frospe/áso/r és kö/fségveféseA ingyen és bérmen/ve. BUDAPEST, TH0NEIWAR Eredetiben kaphatók bécs,obér-dösling. CSAK IS GYÁRUNKBAN BÉCS, I.KOHLMARKT 7. VAGY FIÓKJAINKBAN. PRAGA, HYBERNERG. 7. o GR^ND PRixh\'.;;.:.; :■ Paris iscó. Indulás Ila-rrc-ból minden szombaton. Menetjegyek a francia vonni által. Jó ós gyors átaiállitáa. KitOoő ell&tis borral és likőrrel. Közelebbi felvilágosítást ad Josef Fischer sí Bécs, IV, Alleegasse 59. £ Általunk klfizetott főnyeremények A m. kir. OSZTÁLYSORSJÁTEK november 20-án kezdődő HUZÁSARA postafordultával küldünk szét sorsjegyeket az I-só osztályhoz: \'/, á K, 1.50 | |\'MK.3.-| | </, £>:, |e{ts;K,«.-l Csakis nálunk kaphatók az annyira kedvolt KIS SZAMOK: -mbb® 1-től 300-ig. ^^ születési évszámok 1801-től 1900-ig to k> o So iö . o ;p a 3 2 a dr. Fortl-féle SEBTAPASZ. Még eddig semmiféle tapasz nem érlc cl ennek a jó halasát! Fort! László eredeti gyártmhnya. Rendkivnli gyógy- (•* fájdalomcsillapító hatása ítiindtrtineitiO sebe\' nel, ég^ekni-l, daKantitoknal stb. Atonníkl c»illapitjx a fájdalmat, oaxlAtja a daganatot és rögtön gyógyítja » sebet, a nőikül, bogy vágni kflleoc. A n»i emlögynllaüáanál b>»to» eredmínyDyel alkalmaatktik. Ár* 2 kor., kisebb 1 kor. él a le<-kisebb 71) fill. Kapható a gyárbfto, Fottl Lás/ló Ca^AjiCct. II k^r, Iskola-utca 24. szám és * sŐr*k-tirban Budapesten, Török József gyógyUribao, Király-u. 12,, valamiot BudapcNteu minden és a vidékén a ^-y-v. nerexetesebb V\\ gyógy tárakban. Ái crcde:i dr. Forti-féle íebtapasr. kűliő csomagolásán, mely F. L. b^tQrel ran lepecsételve, az Itt la lálható védjegyet, sajátkezű aláírását a Budapesti kereskedelmi és iparkamara 60^0/1899 *z. régzé- sével megerósitett-. A számtalan értéktelen és ártalmas utánzatok arra. indítottak, miszerint az utáozó ellen a törvényes lépéseket megtegyem. A ki egy olyan tapaszt beküld, a mely fönti aláirással és védjegygyei ellátva nincs, juta-lombau részesül, rcert a tapaszhamisitókat folytonosan törvényileg Oldözöm aapfíampoggxraonoQDO^ ö Z.K. n/is 902. BEÜB Csak aKfcor vMódiaV.. hu mlndoftylk dobos Moll A védjegyét és aláírását tünteti fol. A Moll A.-félo Seldlltz-porok tsit6s gyógybstóss » loümskscisbb gyomor- és »l-teatbántnlmak, gyomorgörcs 4t gyomorliór, rögsött székrekodiB, raíyb&ntAloTn, vér tolölAs. srsnyér íb s leglíOlftobözöbb ni hetefliéijok etleü, c jeles h&tUzeroeí éítised.k óta mindig nsgyobb otterje^lést siersett. — Ara egy Ispeoaétalt eredeti doboznak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. _____ i moll-fele francia 13 ha mindegyik tlveg MOLL A. véjjegyét töoteti :!el ,A. Moll" felirata dnozsttsl tan sirta. A Mo!l-f«l» Nyomatott Ifj. Wajdits József kanyvnyomdájibio Nagy-Sanizsíin. Csak akkor valódi, franozla borszesz és aó nevezetesen mint fájdaloaioaillapltd bedörziőlöli szer köszvény, csox is a megbalto egyéb kevetkezmínyeinét legismeretesebb népszer, — Egy ónozott eredeti Qveg ára I kor. 30 flll. MOLL Gyermek szappanja, Legfinomabb, legújabb raódsser asorlnt köísitek gyormük ás bOlgy szappan a bör okazerQ ápolására gyermekek és felnüttek részére. árt darabonklnt — 40 flll. St darab — I kor. SO íll. Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével van ellátva. Fösz\'átküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító áltaf. Bécs: Ttichlauben 9. az. , Vidéki mogrendolósok naponta poataatánvét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tették határozottan MOLL A. aláírásival « védjegyével ellátott kétzitményeket kérni. Raktár\'. Éagy-Kanütán Rosenfeld Adolf és Fia- ya áotkjatooööaoúaaoböaobúobobao^S^^^5 NAGYKANIZSA, 1902. november hó 17-án. 45-ilc szám. XLI. évfolyam. Előfizet*\'* f\'r! c„ Nffíyí-devre K-j-m ííáin 20 nn. hirdetések s l,..ilio> p.iii.orMn l*1n.á».(«»r 1-2, 8 mm............. »«rfrt 10 Ilii nyilttétts\'en pL-tit nnwokíi.1 lillorert «4lct-IR\'ll ful- zalai mim. A lap szellemi részét illető minden közlomÚDy & felelős szerkesztő nevére, az aoy&ji részt illető köz-leníények p^dig n kiadó nevére címzetten Na(r)\'-Kanlznira bérmentve inlézcodők. Nérmnntetlrn levelek nem foR&d-l&tn&k el. ^ Kéziratok visszanemkUldeinok A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,6 „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,\' a „Kotori takarékpénztár részvény-társaságé „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,0 a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,- a „nagy-kanizsai tanitói járáskör/ a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet ■ n-kanizsai izr jótékony nőegylet," „szegények tápintézete/ a „katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara,\'■ nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A bureaukratia. Naiíjkftniima, JSHtí. november Mélián döbbenhetett meg az ország azokon a számadatokon, melyeket a magyar bureaukratiáról szóló egy felolvasás tárt eléje. Az igazi elnevezése a themáuak azonban nem találó. Igaz, hogy egyhamar nem lehet alkalmas kifejezést találni a magyar társadalom rég ismert nagy betegségére. De bureaukratia még sem egészen jó. A hivatalos formák, apparatusok és Írásbeliség nem is annyira ok, mint okozat. Annyi bizonyos, hogy ahol ilyen a közigazgatás, ott több emberre van szükség, de a külföld mutatja, hogy bureaukratikus eljárás mellett is kevesebb egyénnel lehet beérni. Mi tollát nem ugy állitanók fel a tételt, liogy azért kell annyi tisztviselő, mert túltengő bureaukratizmus honos nálunk, hanem megfordítva, azért van bureaukratia, mert az állam részére fölkínált erők oly nagyszámuak, hogy ezek elhelyezése szüli éppen a felpauaszolt bajt. A baj tehát sokkal mélyrehatóbb. És liogy hazánkban ezek az állapotok beállhattak, annak magyarázata összes viszonyainkban rejlik, igazi kifejezője gazdasági, kulturális haladásunknak, fokmérője törekvéseinknek. Ezek a bajok minden olyan országban, hol átmeneti korszak van, kisérő jelenségek. Ilyen átmeneti korszakban van az ország nem 1867. de 1848. év óta. A nagy napok után a magyar társadalom liönstitutiója megbomlott s az 1807. évben beállott időszak óta forrongásban van s még mindig nem tudott kijegecesedni. Hogy mikor fejeződik be ily folyamat, az be nem látható. Ezekből magyarázhatók meg azok az ellentétek, azok az ellentétes törekvések, mely a nemzeti laji jelleget csak egy rétegre kívánják isolálni. Virágzik a bizalmatlansági theoria, mely uralkodóvá válván a nemzeti élet minden terén, uj hivatások keletkezésének, fejlődésének és érvényesülésének nem előmozdítója. Kereskedelem, ipar s kapcsolatos foglalkozások társadalmi súlya mögötte marad a régi, mintegy történeti foglalkozásoknak. Nem csoda, ha az átalakulás 9 nézetek és törekvések ellentétes, zűrzavaros chaosában a társadalom bizonytalanságba esik s oly megélhetési források után lutkos. melyek sulyly&l bírnak s nincsenek a változatosságnak alávetve. Számos mis ok is járul mindehhez. A magyar társadalom egész természetrajzát kellene előadnunk és ok-nyomozólag megállapítanunk a beállott eredményeket és hatásokat, hogy mind ezt szemlél\'netöbbé tegyük. A sok hivatal nem ok, hanem okozat. A társadalom nyomásának eredménye. Ezt viszont az idézi elő, hogy gazdasági életünk fejlődése lassúbb, mint az általános műveltségé és haladásé. Nincs nagyipar, nincs nagykereskedelem, nincs export, mely a fejlődő társadalom szaporaságával arányos. Nincs tehát levezető csatorna, amely felfogná a más rétegekben természet-: szerllleg előálló fölösleget. A társadalom minden rétegének többlete tehát, a fejlődésmenet bizonytalansága által is sarkalva, hivatalokba tódul. Az ipsros stb. megelégszik a vasúti, állami szolgai vagy altiszti állásokkal, az u. n. jobb rétegek gyermekei a középtisztviselői állásokkal. A bureaukratia előidézésében e jelenségek legfölebb csak annyiban hibásak, hogy nálunk\'"* niunkaszeretet móg kisfokon áll, az intenzív munkát pedig, fájdalom, nem ismerjük. Társadalmi erőnk, gyöngesége is ezzel áll kapcsolatban. Azok a törekvések, molyok a nyugat polgárságát hevítik, nálunk alig csillámlanak fel. A vagyonszerzés gondolata megvan, de nincs meg igazi tudata, mely erős munkára ösztökél. Kishitű a társadalom, mely megelégszik a lét minimális biztosításával. de nem törődik a fejlődés követelte következményekkel. Az, hogy a hivatal a megélhetésre valót is szűkösen nyújtja, nem hogy a faj-fentartás nagy követelményeit biztosítaná, nálunk meggondolás tárgyát nem képezi. A vagyonszerzésről és vagyonról való fogalmak nincsenek megcsiszolva. A közfelfogás ma is ott kövesedik meg. ahol az uj Magyarország kezdő évei előtt állott. Nem a bureaukratia a baj. hanem a megmételyezett közfelfogás. Ezen azonban csak a helyes nézetek terjedése és követése segíthet. Az a belátás, hogy a nemzet- és íajfentartás munkája nem lehet egyoídalu, lianem legfőbb föitétel az egyöni erő teljes kifejlesztése 6s az egyén teljes érvényesülése, ami csakis az előítéletek elfojtásával állhat be. Nem csupán a társadalom stb. előítéleteit értjük, de a vele karöltve járókat, p. 0. azt, hogy a föld birtoka, a föld által vagyonszerzés ethikailag különb volna, mint más tisztes hivatás terén. Ha nálunk is köztudattá válik az egyéni munka megbecsülése, a tisztes megélhetés és vagyonszerzés modern eszköze, akkor nem lesz bureaukratia, mert a társadalom nem fogja törni magát hivatalok után, hanoin duzzadó mellel és izmos karokkal fog neki vágni a létküzdelemnck, melylyel a nemzeti s faji fentartás és terjeszkedés nagy munkáját bizonyára nemesebben és igazabban fogja végezni, mint a porlepte, dohos hivatalok lélekölő bureaukratiájában. A kisiparosok. A kézinüiparosaág gazdasági állapota most különösen kedvezőtlen, mert az általános viszonyok nyomásán kívül, a melyek ez osztályra rendes vagy jobb közgazdasági körülmények között is nagyon reánehezednek, még érezni kell azt a szomorú pangást, mely nem kíméli se a mezőgazdaságot, se a kereskedelmet. A rossz hangulat, mely a kézműiparos-osztálv lelkületét és közszellemét évtizedek óta mar rabul tartja, tehát fokozódott. És igy nem csodáljuk, ha a nagyváradi gyűlés hangulata is keserű. De bajnak tartjuk, hogy a kislelkűség tulnagy arányokat öltött, mert mi sem képes ugy az egyesnek, mint összességnek akaraterejét leláncolni, mint a kislelkűség. Ez tulsötéten ecsetel. Tulkietlennek lát számos jelenséget, mely a valóságban nem egészen ilyen. Szertelen magasnak tartja az akadályokat. Céltalannak tehát az erőkifejtést, küzdelmet. Szóval demo-ralisált hadsereggel nem lehetgyőzedelmes csalára menni. Kifejezést talál ez a csüggedés abban, hogy a kézmfliparos-osztály helyzetének javítását törvényhozási iotézkedéstői reméli és várja. Azt hiszi, hisz ez barminc év óta tartó küzdolmeinek alapvonása, hogy az organizació, ^keretek, a formák képesek a jobb gazdasági föltételeket megadni. Pedig eléggé tanítja és mutatja a letűnt változatos időszakok tapasztalata, hogy nem a keretek, a formák biztositolták a kézműves-osztály kielégítőbb sorsát, hanem a gazdasági viszonyok. És hogy a bajok, amelyek ez osztály erejét pusztítják, uem éppen a szervezetben rejlenek, hanem a változott szociális és gazdasági körülményekben, melyek egyaránt sújtanak más rétegeket is. De ez osztály szinte különös fetisch-szerű rajongással csügg egy régi korszak alakzatain, ama biu reméuyben, hogy ily alakzatoknak újra életrtíkellésével ismét jobbra fordul a kézművesipar sorsa. Vajha igy volnál Mert azt biszszük, hogy ha ez volna a gyökeres orvosszer, mely a nemzet, a városi lét és polgári elem e becses etemét virágzásra vagy legalább szociális és gazdasági léte biztosítására emelni lehetne, ugy senki nem vizsgálná az ajánlott gyógyszereket kizárólag elvi szempontokból. De bát sajnos, nincs így, mert be kell látni, hogy a segítség, törvények és rendeletek szakaszainak bármiféle módosításával egyedül meg nem adható. A társadalmi energia, fájdalom, hazáok-bau úgyis vajmi csekély. Ez mentségére szolgál a kisiparos-osztálynak is. Nálunk tehát annak ápolására nagy gondot kell fordítani. Mindeneseire sokkal nagyobbat, mint a mennyit az eddigi iparosmozgalmakban láttunk. Egy osztály életrevalósága mellett éppen ez a bizonyíték. Híbz ez országban az u. o agrarius mozgalmak erejét nem éppen a nagyhangú gyűlések, ezek követelményei képezik, hanem főként az, hogy a politikai agrarismus gyakorlati alkotásokkal igyekszik osztályát erősíteni\'\'és összekapcsolni. A kézműves-osztály a lefolyt tizennyolc év alatt a belső alkotások mezejét nem nagyon művelte. Ha méltányoljuk is, mert hisz kell, Bulyoa helyzetét, ugy még ennek dacára is lehetett és kellett volna is mélyebbeu szántania. A meglelő törvényes keretek és formák engednek és biztosítanak elég tért e működésre s igy ha nem is egyetemes, de részleges alkotások hirdethetnék a kézművesség jövőjét, hivatását. Ez az, amit az ország minden rétegtől vár és várhat is, vÍBzont ha ad támogatást. Az osztály szervezeti erejét kellőleg nem baszoálta ki, a tanoncügy terén nem javított, testületi éleiét nem lette belterjessé, a szövetkezeti ügyet nem karolta fol s igy tovább. E feladatok olyanok, melyeket a legjobb\' ipartörvény sem végezhet el. Ez a belső erő féladata, ez az öntevékenység köte- TÁRCZ A. A kíváncsiság büntetésB. — Mese. — Irta: Rudyard Klppling. _ A -Zalai KözlOny tárcája. — Réges-régen, nem tudom én, hány száz, vagy pláne ezer éveknek előtte, az elefántnak nem volt még olyan hosszú orrmánva, mint ma van, csak éppen hogy az orrának volt egy kicsit különös formája. Abban az időben élt valahol az őserdőkben egy fiatal elefántocska. amely olyan kíváncsi kis jószág volt, hogy szinte csupa kíváncsiságból volt alkotva. A nagybátyjától például, a slruc madártól, egyszer azt kérdezte a kis elefánt, hogy miért nőnek olyan hosszura a farktol lai? Mi sem természetesebb tehát, minthogy a strue kemény csőrével jól {ajbe koppintottá ezért az ostoba kérdésért i fcs elefántot. A nagynénjétől, a karcsú zsiráftól pedig jzt kérdezte a kis kíváncsi, hogy mitől lett foltos a bőre? A felelet persze az volt, hogy a haragos zsiráf jót rúgott a kotnyeles kis elefánton. De mindez nem gyógyította ki felesleges tudásvágyából a kíváncsi elefánt-fiókot. A zsiráftól egyenesen másik nagy-nónjéhez futott, a vén, kövér vízilóhoz és azon melegében megkérdezte, hogy miért vörösek a szemei? No, látni kellett volna\' azt a verést, amit * szerencsétlen elefántocska a vas- kos vízilótól kapott. Egészen uekibusulva vágott neki az erdőuek. amelynek sűrűjében találkozott unokatestvérével a hatalmas orangutanggal. Egyszerre elfelejtette minden baját, szomorúságát és megint erót vett rajta tolakodó kíváncsisága. — Ugyan, mondd meg bátya — nyaggatta az orangutangot — miért van olyan pompás, jó ize a banánnak ? Az orangutangot ugy felbőszítette ez a kérdés, liogy pofon vágta fekete teuyerével a kis elefántot és azonkívül még a falóit is jól megcibálta. Es ez igy volt mindennap. Folytonosan kérdezeti össze-vissza mindenfélét és mindig verést kapott miatta, hanem azért nem okult a saját kárán; csak kérdezett tovább szünet nélkül és tűrte a verést. — -Egy szép napon — éppen a reggelizésnél történt — ott ropogtatta egész rokonságával a fiatal pálmahajtásokat a tisztás szélén, mikor azt találta kérdezni, liogy mit eszik a krokodil reggelire ? — PbZt 1 — mondták a többiek rémülten és egyszerre nekiestek valamennyien, szidták, rugdalták, tépázták szegény fejét, hogy csak ugy döngött az erdő, nuiigleu egészen pocsékká nem tették. Mikor aztán békét hagytak neki, a kis elefánt összeszedte magát és még konokabb lett kíváncsiságában. Elhatározta, hogy most már csak azért is meg fogja tudni, hogy mit reggelizik a krokodil. Tőle magától fogja megkérdezni. Hadd pukkadjanak a többiek mérgükben. Es mindjárt meg is indult, hogy I krokodilusi felkeresse. Lement a Limpopo partjára és a parton vándorolva találkozott is a krokodillal, csakhogy uem ismerte fel, mert azelőtt sohasem látta. — Kérem szépen, — szólította meg a kis elefánt a parti fűben lustálkodó krokodilt, — nem tetszőit errefelé valahol egy krokodilt látni? — Gyere csak közelebb kicsikém, — mondta a krokodil, aki már szinte hallotta hirét a kíváncsi elefántfióknak és sejtette, hogy ez az. — Mit szeretnél megtudni? — Engedelmet kérek, — mondta a kis elefánt — hogy nem megyek közelebb, mert én már annyi verést kaptam az ártatlan kérdezösködéseim miatt, hogy éppenséggel jóllaktam vele. Ön bizonyára ért engem és nem lesz ellenére, hogyha csak igy par distanco beszélgetünk. — I)e jöjj hát idébb fiam — biztatta a krokodil a kis elefántot, — hiszen én magam vagyok az, akit keressz. És hogy szavainak hitelt adjou, mindjárt ontani is kezdte krokodilkönnyeit. Az ostoba elefántfiók roppant megörült, hogy ime milyen szerencsés véletlen, hogy mindjárt a legjobb helyre fordult. Azonnal letérdelt a fűbe és roppant bő-beszódüséggel beszélni kezdett. — Ejnyo be jó, hogy találkoztunk, én már régen vágyom az ismeretség után. Annyi mindenfélét szeretnék öntől kérdezni. Nem mondaná meg például, hogy mit szokott reggelizni? — Gyere ide egészen a közelembe — mondta a krokodil ártatlan pofával, — hajolj felém, majd a füledbe súgom, hogy senki meg ne hallja kivüled. Az ostoba elefántfiók erre csakugyan oda ment és orrát — amely addig egy csöppel sem volt nagyobb a tapir orránál -- egészen odadugta a krokodil bizám-szagu szája mellé és várta a választ. — Azt hiszem — mondta a ravasz hüllő suttogva, hogy ma egy elefántfiókkal kezdem a napot és orránál fogva megragadva a kíváncsi kis elefántot, vonszolni kezdte öt a folyó felé. A kis elefánt rettenetesen megijedt és kétségbeesetten kiabálni kezdett, miután azonban az orrát összeszorította a krokodil harapása, jajveszékelése ilyen náthás formán hangzott: — Ereszszed ol 1 . . . Hallja baga, krokodil, ereszszed el! Hallja? 1 . . . Da! Dagyod fáj az orrob! . . . Ezt a kiabálást meghallotta egy a közelben szundikáló óriás kigyó, aki szintén valami távoli atyafiságban volt a kis elefánttal és egyszer maga is eldöngette tarkával a kíváncsi lurkót valami ostoba kérdezősködés miatt. Ez a vén óriás kigyó rögtön odavetette magát esy hatalmas szökéssel a helyszínére és mikor a két tülekodót megpillantotta, rászólt a kis elefántra: — Hallod! Vesd meg jól mind a négy lábadat és liuzd, ahogy csak birod, mert ha nem. bizony mondom neked, hogy ez a to vastag kabátu uj ismerősöd bele vet a folyóba és megzabál mielőtt annyit is mondhatnál, hogy Jack Robinson I Vén óriás kígyók ugyanis mindig igy beszélnek. Ez már az ő szokásuk. A kis elefánt pedig szorongatott helyzetében megfogadta a kigyó tanácsát és mind a négy lábával erősen megtámaszkodva. teljes erejével neki feküdt a húzásnak. Addig húzott, amig az orra egyszerre nvulni kezdett, mintha gummiból lett volna. A krokodil azonban nem engedftt és ugy csapkodott maga körül a farkával, mintha cséphadaró lett volna. A kis elefáut orra pedig folytonosan nvult, egyre jobbau hosszabbodott és az roppant fájt. Egyszerre azonban érezni kezdte a kis elefánt, hogy csökken az ereje és a lábai lassan csúszni kezdtek, amerre a krokodilus húzta. — I)o ez bár bégis csakj sok l — dünnyögött a kis elefánt fájdalmában. Akkor azonban az óriáskígyó odavetette magát a küzdök mellé és rátekergőzve a kis elefánt hátsó lábaira, igy szólt: — Tapasztalatlan, kotnyeles vándor te 1 Most egyesítsük erőinket egy tisztességes erőlködésre, mert az a benyomásom, hogy ha egyedül húzol, akkor az a páncélos legény egy rántással egész jövő karriéredet tönkreteszi. Igy szólt a kigyó, mert már ók igy szoktak beszélni. Es nekifeküdt ó is és húzta a kis elefántot ós a krokodil is húzta és a kis elefánt egyre jajgatott, mert az orra mind hosszabb lett. Végre a krokodil nem bírta tovább, elbocsátotta biztosra vett áldozatát és hatalmas Iocscsanással zuhant a vízbe, a kis elefánt pedig egy kis hirtelenséggel talált helyet foglalni a zöld gyeppen. Legelőször is azt mondta a kígyónak, mikor megjött a szava, hogy: f — Kösződöb! XI,I. ÉVFOLYAM. zalai közlöny 1902. NOVEMBER 29-én. A kisiparos mozgalmaknak gyakorlati jelleggel is kell birni. A külső kiépités-sol egyidejűleg a belső szervezetnek ia fejlődni kell és e két irányú törekvésnek parallel kell haladói. Ez válik nemcsak a kézművesség gyakorlati hasznára, de az ország és gazdaság előmenetelének javára íb. Városi közgyűlés. Egy hete már, hogy a város egyik legfontosabb közgyűlése lezajlott. Azaz oero zajlott semmi se, hanem minden rendben, csendben ment. A gyülésterem alluszti-kája olyan rossz, hogy mindenki csak önmagát hallja, mégha képviselőtársával verekednék is. Dr. Dick József kezdte meg a vitát. Megkérdezte, hogy a tmács mely lapokban hirdette a pénzszedési jog bérbeadását. Kielégítő választ nyert, a helypénzszedési jogot pedig egy karán-scbeii cégnek adták, mely 4380 k.-val fog érte többet fizetni mint eddig fizettek. °A zárszámadásnál Eperjessy Sáodor azt kifogásolja, hogy a tanács azt későn terjeszti be. Mikos Géza a bátraiékok felvételét a költségvetésbe kifogásolja. f Elek Lipót, Reinitz Gyula és Dr. Fried Ödön felvilágosítása után a hátralékokat meghagyják változatlanul. A költségvetést változatlanul elfogadták. Dr. Dick József indítványozza, hogy a személyi pótlékokat a tisztviselők fizetéséből\' töröljék. De minthogy a közgyűlés abban a véleményben volt, hogy a tisztviselőknek nemcsak dolgozuiok. hanem élniök is kell a törlésekhez nem járult hozzá. A közkutak és közterek tisztítása tételénél Dr. Villányi Henrik szóba hozta azokat a mizériákat, melyek az utcaseprés és öntözés körül léteznek. Az utcákat akkor seprik, mikor a forgalom a legnagyobb. Az öntözés pedig hiányos, mert nincs viz. Több közkutat kell ásatni vagy pedig kutakat bérbe venni. Lengyel Lajos főjegyző megnyugtatta a közgyűlést. A tűzoltók is egészen meg vannak nyugtatva, marad majd minden a régióén. Söpörnek nappal és öntöznek mikor akarnak. Egészség, kellemetleokedés. áruk romlása nem okoz bajt a közegeknek. A budapesti szállodákban azonnal ráismernek a kanizsai vendégre, ha ruháját kiaggatja a szegre. K ruha olyan poros, hogy párja a vendéglő utasai közt nincs, a tisztogató szolga rögtön ráismer a kanizsai passzasra. A városi tisztviselők fizetésrendezése tárgvában előterjesztett tanácsi javaslatot 3 szótöbbséggel vetették el. Dr. Dick József erősen dörgött a javaslat ellen, szemére vetvén a hivatalnokoknak, hogy kevés munkát végeznek. Pedig köztudomású dolog, hogy a hivatalnokok még 6 óra után se járnak kávéházba. Elfogadták a péuzügyi bizottság javaslatát, mely szerint egy uj bizottság válaaztatik, amely 90 nap alatt egy uj szabályrendeletet tartozik a közgyűlés elé terjeszteni. £zen bizottságba Eper-jessy Sáodor. Dr>-T-fipammer Rezső, Dr. Löke Emil, Dr. Scbwarz Adolf v. képviselők, Vécscy Zsigmond polgármester. Lengyel főjegyző és Dr. Bentzik ügyész választattak meg. A Blau-féle alapítvány tudomásul vétetett. Özv. Fenusz Jánosné nyugdíj fellebbezését a közgyűlés hosszú vita után e)-utasitotta. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének 1903. évre leondó összeállítására a köz^ gyűlés a már mult évben működő bizottságot küldte ki. Szezonképek. GyO éseznek a kereskedők. — Fogynak az asszonyok. — Majd ha fagyi Magyar ember nem fizot. A kereskedő Bem szeret fizetni. Természetes, hogy a magyar kereskedő eo ipso nem fizet. Ha az ügyvéd, orvos, tauár, katonatiszt nem fizet, azt mondjuk, hogj Btnucig: nem akar fizetni. Ha a kereskedő nem fizet, azt mondjuk, hogy „képtelen" fizetni. Szóval, igen jó véleménynyel vagyunk a kereskedők becsületéről és jószándékáról általában, azonban speciális esetekben valamit vészit kedvező véleményünk az által, hogy nem hallgatunk el ilyen féle megjegyzést: .Szegény, képtolen fizetni, valószínűleg házat akar venoi." Magyar ember sosem ítélheti el a fizetésképtelen kereskedőt. Először azért nem, mert — mint mondtuk — nem fizetői, nemzeti jellemvonás; náluok még a király sem tud megélni a fizetéséből, ő is javítást kér. Másodszor, mert minden fizetésképtelenségi esetnél bécsi pénz marad az országban, tehát az iosoiveocia elősegíti a nemzeti vagyonosodást. Kereskedőink németül beszélnek, németül leveleznek, idegen fürdőkbe járnak, de azért ime még sem hagyják elveszni a szegény Aztán a szegény elgyötört orrával kezdett foglalkozni ílekiiuizto hűsitó banán levelekbe es Wii-nyujtotta a Limpopó langyos hullámaiba. — Mit csinálsz V k.\'-rdezte a kigyó. — Tudja — válasznlt a kis elefánt, az orroh roppant fciiiitt a" fobájából, hőst addig tartok bajd a vízbe, abig redbn deb .jöd. — Na akkor sokáig várhatsz? ■— mondta a kigyú Osi.ijlálatos, hogy némely olcfántok m-m ismerik IVI a szerencséjüket! Ezt mondta a kig.vó és becsúszott a sllrllbe tovább szundítani; A kis elefánt azonban csakhamar be-lúlla a kigvo szavainak mély igazságát és ulvan iiamar lelisnierte orrmányának nagy "előnyét, hogy nemcsak, hogy nem engedte magát többet ütni. sót nemsokára ott tartott, ni ékességének gyakorlati kihasználásában, hogy maga döngette el a jó barátait. A kígyót legelőször. Vegyetek példát emberek akis elefántról. Arco délvidéki gyógyhely. - A .Zalai Kóilatiy* eredeti tircAja. — Kezdődik a tél. zordul az idő. ritka a meleg enyhe nap. gyöngébb szervezetű vagy lábbitdozó hozzátartozóink alig mehetnek ki a friss levegőre, s mily hosszúnak s szomorúnak tliuik ilyenkor az idő! Fölmerül a kérdés: mi tevők legyünk? hová menjünk? A háziorvos délvidéki tartózkodást aiánl. Olaszország örökké mosolygó ege csalogat, de minek oly messze menni, tul a monarchia határán? Tekintsünk délnek! Olt találjuk Arco klimatikus gyógyhelyet, mely — mi égalját illeti — a földközi tenger olasz rivioráján lévő ismeri gyógyhelyekkel vetekedhetik. A Gazdató éjszaki partja mellett fekszik- efe\'ógyhely, délnek szabadon, kelet, nyugatias-éjszak felé 20110 uléter magas hegyek által védve Elragadó a kép. melyét e bájos hely nyújt I Tenger nyíló rózsa integet felénk, pazar pompában büszkélkednek az égnek nyúló nemes pálmák, diszeleg a sok narancs és citromfa. Elmerengve szemléljük az óriási cédrusokat, babér és magnoliafákat. inig a várromról az Arco grófok hajdani ősi fészkéről a komolyan őrt álló ciprusok tekintenek le a völgybe. A hegyek lejtőin elterülő végtelen olajfaerdő bizonysága az enyhe égaljnak: nem is dicsekedhetik evvel más tiroli déli gyógyhely. Arcénak remek hangversenyterme s : nagy vasszerkezetű célszerű fedett oszlopcsarnoka vau. A vendégek a különféle jó berendezésű, a legnagyobb igényeknek is megfelelő fenciók s szállodákban kapnak jó s olcsó ellátást. Szórakozás is van héven: a zenekar kétszer játszik naponta szabadban a sétányon. vannak hangversenyek, szini előadások stb. Nagv előnye Areonak pompás hegyi forrásból eredő kitűnő ivóvize, közép-uedvességü tiszta hegyi levegője, kiterjedt sétányai, villamos világítása s hogy vasúti állomás. Ki délvidékre készül, annak Areo legmelegebben ajánlható. Kiiünő hatású a légzőszervek bántalmainál, idegbajoknál, vérvegyi betegségeknél, slb. stb. Arco enyhe levegője csodás hatású 1 Felvilágosítással, szívesen szolgál a „Kurverein von Arco." hazát, segítenek rajta a maguk módja szerint A képvísolök beszélnek, a katonák véreznek, a miniszterek megbuknak, a kereskedők pedig kiegyeztek a hazáért. És ebből a szempontból mondhatjuk, hogy kereskedőink között roanapeág valóban radikális nemzeti szellem uralkodik, mert a kiegyezés tán még sohasem lépett lel oly epidemikus dühvel, mint ebben az esztendőben.\' Ostobaság tehát afelett keseregni, bogy nincs kiviteli kereskedelmünk. Hisz nem baj az, ba idegen áru jön Magyarországba, csak a pénz ne menjen ki innen, vagyis csak legyen mindig kiegyezésre kész hazafias kereskedő osztáljunk. Magyarország kapott Bécsből 100 forint ár. árut, kiegyezik SOVban, fizet tehát 30 forintot, a tiszta haszon 70 forint. Ki vesztett az üzleten? A kereskedő? Nem. Az ország? Nem. Íme, a legtisztább üzlet, amelyen mindenki nyer és senki sem veBzit. Azt mondják a" bécsi vészit rajta. De hisz az meg német, az nem jöu Bzámitásba. Nincs is szebb valami a tiszta üzletnél 1 Azt hiszem, Magyarországon már ezer év óta egyeznek a kereskedők. Ma a bécsiekkel, valamikor ha mással nem, hát a földesurakkal a deres dolgában. Már most felmerül a kérdés: hová lett ily töméntelen sok tiszta üzletnek s baszna? Hogy koldusok vagyunk, az kétségtelen. Akad ugyan még köztünk egy-kettő, aki egyenes adója után virilista, de ezeknek a száma elenyésző csekélység a csütörtöki hívatlan látogatókéhoz képest. A munkások rongyosak és dolog nélkül vannak. Az ügyvédek ia egyre panaszkodnak. A kereskedők nem tudnak megélni, a bankok megbuknak, az örmények kivándorolnak és az állami tisztviselők fizetésemelést kérnek. Há! kinek a kedvéért történt a sok kiegyezés? Ugy látszik, bogy a kiegyezés és_ a nemzeti vagyon szaporodásának egymáshoz való viszonyáról alkotott elméletünk nem tökéletes. Ha az volna, pénzügyi viszonyaink ma Anglia oivóján állettáuak. Do mert nem állanak ott, el kell fogadnunk, hogy nem minden kiegyezés gazdagít, nem mindegyiken van nyereség. Magyarország is kiegyezett egyszer a ö is rajta vesztett. A mi szegény világunkban nem milliókra, csak krajcárokra vonatkozik a percent b a krajcárokat hamar feleszi az ember pattogatott kukoricában, vagy BÜlt gesztenyében. Krajcárokra egyezni nem is érdemes és ugy látszik, aki mégis egyezkedik, az rá van szorulva. A kereskedők jóhiszeműségében ma nem szabad kételkedni, koldus ma a világ, bukik, aki még nem áll elég mélyen és nem fogy sem a fácán, sem a csipke. A kiegyezés ma legtöbbször veszteséggel jár és szegény Magyarország ma hiába számit már kereskedőinek kiegyező készségére, elvágta maga alól a fát a büntető törvénykönyvével. Ugy látszik mégis csak az export kereskedelem segíthetne valamit. Ki kell vinni, amiben feleBleg van itlhon. Ez Bzabály s kivételek alóla a leányok. A külföld ugyanis azt találja, bogy nőkben is nagy a felesleg Magyarországon és különösen ezt az egy cikket hajlandó tőlünk expoitálni. Legutóbb is egy bécsi lap tudósítása szerint 40 leányt vittek ki Kanizsa vidékéről. Tagadhatatlan, hogy lányokban nagy a felesleg, mondhatjuk a túltengés nálunk, de azért mégsem látjuk szivesen, ha export kereskedelmünk e cikk körül virágzik lel. Hogy miért nem látjuk szívesen? Azért, mert az asszonyok mindenben külön véleményt képviselnek és kivételt alkotnak, tehát az export kereskedelemben is. Az asszonyokat semmi esetre sem engedhetjük kivinni, különösen most, mikor a katonaság létszámát emelni akarják. Ide asszonyok kellenek I Vigyék ki a városi hivatalnokokat, azok igeu békétlen emberek és most is javítást remélnek, nem hagynak békét a városatyáknak, akik pedig jámbor, békeszerető férfiak. De hát mit is akarnak? Nem lehet mindeuki Rotschild, kell olyan embereknek íb lenni, akik szafaládét ebédelnek, különben csődbe mennek a hentesek. Én azt hiszem, a városi tanács is az én véleményemen van és éppen a hentesekre való tekintetből -halasztotta el ismét a fizetésrendezést. Mert a városatyáknak nemcBak a dijnokokra, hanem a hentesekre is van gondjuk a mert ma a hentesekre van gondjuk, csak holnap törődhetnek a városi tisztviselőkkel. Azaz nem holnap, csak kilencven nap múlva. Ugyanis egy szűkebb körű bizottság küldetett ki, bogy kilencven nap alatt készítsen tervezetet a fizetésrende-zés ügyében. Tebát kilencven nap múlva Ma november van, a tervezet elkészülhet februárra. Akkor talán rendezve lesz a városi tisztviselők fizetése Februárban — — majd ba fagyi A. S. HÍREK. — Halálozások. Özv. Somogyi Gyuláné, palini földbirtokosáét súlyos csapás érte. Tizenhat éves leánya, Karolin f. hó 23-án meghalt. Az élte virágában elhunyt leány, a palini sírkertben helyezték örök nyugalomra. A gyászbaborait anya iránt, ki nébány évvel ezelőtt férjét ia elvesztette, a részvét általános. A következő feliratú koszorúk helyeztettek a ravatalra: Hűn szeretett felejtbelleo gyermekemnek, édes anyja. Tisztelet jeléül, Tóth Sándor. Forrón szeretett nővérüokoek Tóni, Klemi, Gyula, Ibola, Rózaika. Szeretett kis Villától. Felejthetlon Húsnak, Árpád bátya. Szeretetünk jeléül, Ida, Mariska, Nándor Iiuskánknak, Nagy Valériék. Részvétünk jeléül. Kedves kis Linuakánkuak, Stejer család. Isten veled kedves kis angyalom, Anna néni. Szeretett Iiuskának, Mariska, és Imre. Szeretett Rokonnak, János és több fölirstnélküli koszorú. Musset Ferenc szt-balázsi földbirtokos 24 éves fia Rezső, ki a cs. és kir. huszárezrednél mint hadnagy szolgált, f. hó 27-én Budapesten elhunyt. A fiatal hadnagy oly szerencsétlenül eBett le a lóról, hogy agyrázkódtatást szenvedett. Az ifjúkorában elhuoyt katona holttestét az atyai lakba szállították és Sít-Balázson helyezték őrök nyugalomra. Kovács János, a helybeli főgimnázium VII. osztályának tanulója f. bó 23-áu 18 éves korában meghalt. A nap arauya alig fénylett a viruló ifjuoak és már iB a Bír mélyébo kellett szállnia. Tanuló társai éB tanárai kikísérték a temetőbe; a sírnál pedig Kaffka József tanuló mondott megindító beszédet. — Kereskedők ós Iparosok értekezlete. F. hó 23 án a Korona Szálloda éttermében népes gyűlést tartottak a kereskedők és iparosok. Tárgya az értekezletnek volt: hogyan lebetoe jobb üzleteket csinálni, miképen lehetne a kereskedőket a fizetésképtelenségtől megmenteni? Az értekezlet vége az lett, hogy 10 tagu bizottságot választottak. Ennek feladata leond a polgármester elé járulni, kérve őt, hogy kövessen el mindent a kormánynál, hogy az iparosokat és kereskedőket mentse meg a tönkremeneteltől. Do a kormány mit tehet? Csak nem szaporíthatja a vevők Bzámál? És iparvállalat is csak ott keletkezik, hol erre Bzükség van. Kereskedőink bár mit végeztek, a vészkiáltás most már elhangzott. Intés legyen azokra, kiket érint. Talán kitérnek a válság elől. — Az nj pécsi klr. fóOgyóaz. 0 felsége folyó hó 19-éről keltezett legfelső elhatározásával a julius hóban Pécsett elbunyt Galba Lajos kir. főügyész helyére Phlcps Ferenc marosvásárhelyi Ítélőtáblai birót nevezte ki a pécsi főügyészség főügyészévé. — A negyedik gyógyszertár, Kurtz Árpád oki. gyógyszerész a belügyminiszterhez folyamodott egy Kiskanizsán felállítandó gyógyszertár engedélyezése iránt. A miniszter a kérvényt a tiszti főorvosnak és Nagykaoizsa város közegészségügyi bizottságának küldte lo véleményezés végett. Mindkét fórum az engedély megadását nem véleményezte pártolólag. — Tífusz jArvány. E szörnyű betegség a Magyar-utcában szedi áldozatait. A Dittvich-család két tagja halt meg f. bó 26-án hastífuszban, gyászbaboritva a lesújtott családot. A városi orvosok a lakást fertőtlenítették és a fertőzött ház ivóvizét megvizsgálták. — Gyómántmlsés pap. Megható ünnepély volt Sümegen í. évi nov. 23-án. Nsg. Mild Mihály prépost Tördemicen nyugalomban levő áldozár, 60 évi lelkész-kedéa napján gyémánt-misét mondott Sümegen, abol 15 évig plébánoskodott. Kránitz Kálmán veszprémi kanonok és több lelkész jelenléte emelte az ünnepélyt. A Vörös-Kereszt Egyesület oovében Báofi Alajos társelnök fejézte ki tiszteletét. — Közgyűlés. Az izr. hitközség elöljárósága november hó 30-áo, vasárnap d. u. 3\'|a órakor a hitközség tanácstermében rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: I. Az 1903. évi költségvetés megállapítása. II. A nyugdijszabályzat jóváhagyása. III. Indítványok. — Szórakoztató délután._Akik vasárnap a Katbolikus Legényegylet szórakoztató délutánján a főgimnázium rajztermében jelen voltak, nem sajnálták ezen otl eltöltött l\'|j órát; szép, hasznOB éa élvezetes volt egybekapcsolva a műsoron, de sz is volt az előadás végig. Horváth György főgimnáziumi igazgató megoyitó beszédében röviden kifejtette az egylet célját amit sokan eddig nem tudtak, vagy nem akartak tudni, hogy ugyanis a munkásképző egyletek főtörekvéBe oda irányul, hogy a nőtlen iparos-segédeknek-^ kellemos szórakoztatásáról gondoskodjoo, de olyformán, hogy szórakozással egyszersmind tanuljon és művelődjön. Moűdotta, hogy az iparra szükségünk van, gondoskodnunk kell, hogy azok az iparos-segédek, kik sokszor ha a műhelyből kijönnek, nemcsak, hogy szerető rokonokhoz, avagy jó barátokhoz nem fordulhatnak, de még a legtöbb esetben oly helyiség sem áll rendelkezésére, melyben szabad idejét hasznosan és kellemesen eltöltbeti, hogy., azoknak kellemes otthont teremtsünk; ez volt célja az egyletnek megalakulásakor, ezt a célt követte is pontról-pontra. Tény pedig, hogy felnőtt, de még gyermek is szívesebben és könnyebben tanul egy előadásnál, mint könyvből. A felolvasó délután legszebb része a Iluber Imre tanár ur Bzabad előadása volt Huber tanár ur össze fűzte b kellemest a hasznossal s állandó derűit jó hangulatban tartotta egész előadása alatt a majdnem másfél százra menő mindkét nembeli hallgatóságot. Szellemes jó izü voozó előadása lekötötte mindenki figyelmét. Egyszerű könnyed szavakkal bebizonyította. hogy a táplálkozás nem oly prózai dolog, baoeoi valójágos művészet, szükséges és hasznos művészet. Reméljük, hogy Huber tanár urat leaz alkalmunk még többszőr is látni a pódiumon és hallani szellemes éa főkéut hasznos természetrajzi előadását. A hegedű és zongora kettős (magyarul duett) fülbemászó zenéje nagy tetszést aratott, ifjú erők szép tehetséggel elárulták, hogy még igeu sokat várbalunk tőlük. Végül pedig a felolvasás elején éa végén elhangzott „Pokayné" és ,A vándor élet" szavalói is kitettek magukért. — A halnk. A legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen Bogyay Máté orsz. képviselő bizottsági tag lelszólalásában utalt arra, hogy a vármegye közönsége a Balatoni Halászati Részvénytársaságnak a kikötőket ingyen bocsátotta rendelkezésükre, pedig a társaság nemcsak hogy sok családot fosztott meg megélhetési forrásától, hanem még a megye közönBége irányában sinca kellő figyelemmel, mert méreg drágán árulja még a selejtes halakat is: indítványozza, hogy jövőben a vármegye ne bocsássa ingyen a kikötőket a társaság rendelkezésére. A közigazgatási bizottság megbízta a vármegye alispánját, hogy a sérelmek megszüntetése végett saját hatáskörében intézkedjék. — Felolvasások. A Nagykanizsai Katholikus Legényegylet felolvasó cyblusa második vasárnapjáoak műsora a köyet^_ kező. Szavalat: KircheDknopf Józspf ut egyleti tag által előadva. Magyar népdalok, cimbalmon előadva: Csizmadia Vilma úrnő által. Felolvasás: Mátyás József főgimnáziumi tanár úrtól. Tárgya Vasmegyei lakodalmi szokások. A „Magyar Hölgy" Petőfitől, szavalja Stocker Annuska kisasszony. „II trovatore* hegedű szóló cimbalom kísérettel. A felolvasás a főgimnázium emeleti rajztermében tartatik, kezdete délután 4 órakor. Belépö-díj személyenkint 20 fillér, egyleti rendes és pártoló tagoknak pedig 10 fillér. — A Ker. Jót. Nőegylet köróból. A szegény gyermekek felruházására ..beérkezett ujabb adomáoyok: Unger Ull-mann Elekné 10 kor., Saller Lajosné 6 kor., melyekért bálás köszönetet mond a Ker. Jót. Nőegylet elnöksége. L „Henneberg selyem" fekete, fehér h szinti 60 kr. tói 14 frt 65 kr.-lg. Sima, zivozott, kockázott, mintázott damas-tok atb (ea. 240 kOlSnléle min5«égü éa 2000 azinbon, mintában.) Mcnyaazzonv-aelyem 66 kr. tél 14 frt. 6.\') kr.IS.-lonl.td mintázott 65 kr.-tél 8 frt. 65 . Selyem-datn\'aiztok 65 . 14 . 66 . Bálwwljcm 60 . li , ■ 8 -básztr. ruhánként 8 írt. 66 kr. 42 . 76 „ |Seljem-grenadinok 80 . I . méterenként porté éz kMtaégmentcen hlzhozzaillitva. - Minták azonnal kőidéinek, kettóz lavélportö 8vaJeb». HENNEBERG G., iAmm, zürichben c. XLI. ÉVFOLYAM. -A ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 8-án. — Munkás balesete. Annak idején közöltük, hoRy 1901. évi juliuu hó 19-én a déli vasút fűtőház építésénél dolgozó Laski Ferenc betonmunkáat, oly súlyosan sértette meg egy díványról leeső l\'|, dm. átmérőjű gerenda, hogy Laski az orvoa-szakértők véleménye szerint örökre munka, képtelenné vélt. Ezen szerencsétlenség előidézésével hárman állottak vádlottként a helybeli kir. törvényszék előtt folyó bó 20 én. A tárgyalás a késő esti órák-bau végződött. Vádolva volt Kollarics Szemes György napszámos, Meixner Antal munkavezető és Beni Frigyes ács. A kir. törvéuyszék Meixnert\'felmeutette, gondatlanságból okozott ■ súlyos testi sértés vétsége miatt pedig Kollarics Szemes Györgyöt 4 napi, Beni Frigyest 14 napi fogházra Ítélte. Az elitéltok enyhítésért, a közvádló pedig az ítélet súlyosbításáért felebbozett. Ezzel kapcsomban megemlítjük, bogy Laski Ferenc Sartory Oszkár ellen 70.000 korona kártérítés erejéig, követelést támasztott a helybeli kir. tőrvényszéknél. _ X fórlrosi gróf Krelth-féle 1848—9-ikl Ereklye muzeumban leró Vörösmarty gyűjteménynek gyarapítása végett a múzeum fölkéri mindazokat, a kiknek régibb kiadású Vörösmarty képeik vannak, hogy azokról a Vörösmarty gyűjteményt (Budapest, Városház-utca 14.) gróf Kreith Béla címére küldött levélben értcBÍteni szíveskedjenek, megemlítve, hogy a kép mikor és hol jelent meg, ki a rajjolója és kiadója, továbbá hogy a képtuiajdonos szándékozik-e az illető képet eladni vagy elcserélni a muzeumbűl küldhető máa képért. A Vörösmarty gyűjtemény megvásárolja a költőnek minden megszerezhető arcképét, kéziratát vegy régibb kisdmáoyu müveit és szívesen honorál mindenkit, aki valamely megszerezhető Vörösmarty emléknek csak a hollétét is tudatja. — Gazdakör. Zalavarmegyo Gazdasági Egyesülete által, Nagykanizsa rendezett tanácsú város és a nagykanizsai járás községeiből .Gazda-kör" megalakítása vétetett célba. Az alakuló közgyűlés egybehívására alulírott nyeríéu megbízatást, tisztelettel felkérem Gazda-társaimat, a községek elöljáróságait és általában a főldmivelés bármely ágával foglalkozó közönséget, hogy 1902. évi december hó 1-én, d. u. 2 órakor Nagykanizsán, a városháza nagytermében tartandó értekezletre minél nagyobb számban megjelenni éB a gszdaközönség érdekeit előmozdítani hivatott .Gazdakör* megalakítását hozzájárulásukkal lehetővé tenni szíveskedjenek. Nagyrécse, 1902. november hó 20-án. Jerfy Adolf uradalmi nagybérlő, mint a Zttlam. Gazd. Egyes, megbízottja. — Tanulmányozás. A nagykanizsai könyvnyomdászok és könyvkötök f. hó 23-áu d. e. elnökük vezetése mellett megtekintették a helybeli sörgyárat. A majdnem teljes számban megjelent helyi sajtó munkásait Hoffmann Béla cégvezető és Kohn Simon raktárnok kalauzolta, kik beható magyarázattal ösmerteiték a maláta és a sör előállítási módját. A telep megtekintése után a cégrozetö megizleliette a már kész sört, mely megállja a versenyt sok külföldi sörgyár termékével. Elnök rövid szavakban megköszönte a sörgyár igazgatóságának a tanúsított jó indulatét. — A gyermekbetegségek keletkezéseinek meggátolhatása abban rejlik, hogy a gyermek oly edzett éa erős ellentálló képeBséget kifejtő szervezettel birjon, mely a baj csiráját fejlődni nem engedi. Különféle ezt célzó gyógyszerkészítmények vannak forgalomban, de általánosan tudott dolog, bogy egyetlen szer létezik, mely a hozzá fűzött várakozásnak minden tekintetben megfelel s e szer a csukamájolaj. A gyermekek a közönséges csuka-májolaj bevételétől undorodnak s ezért nagyon hézagpótló a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek nem ize, sem kellemetlen Bzaga nincs s gyermekek, valamint felnőttek szívesen veszik be. Tápereje nagy és könnyen emészthető. Üvegje 2 korona a gyógytárakban. — Pályázat talpfák szállítására. A m. kir. államvasutak igazgatósága az 1903. évben szükséges mintegy 130.000 drb. Bzáraz tölgytalpfa és 354 köbméter váltótalpfa szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatok legkésőbb f. évi december hó 13-ikáo déli 12 óráig nyújtandók be. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesitjűk, bogy a részletes pályázati hirdetmény és ajánlati minta kamaránknál bármikor megtekinthető. Sopron, 1902. évi november bó 24-ikén. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Pályázat 3000 drb. suba javítására. A m. kir. államvasutak igazgatósága a\' tulajdonéban levő, házilag kezelt, mintegy 3000 darab irbasubának öt éven át való fentartására és javítására nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok legkésőbb 1902. évi december bó 16-ikáoak déli 12 órájáig nyújtandók be. A részletes pályázati hirdetmény kamaránknál megtekinthető. Sopron, 1902. évi november bó 23-ikán A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Vasúti talpfa-szállltks. A cs. kir. déli vaspályatársaság 80.000. I. rendű és 20.000 II. rendű tölgytalpfa szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatok legkésőbb f. évi december bó 15-ikének déli 12 órájáig nyújtandók be. A részletes föltételek kamaráoknál megtudhatók. Sopron, 1902. évi november hó 26-án. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Határrendőrség. A kivándorlás szabályozásával kapcsolatban a belügyminiszter határrendórségot óhajtszervezni, melynek feladata volna a kivándorlók, külföldiek, kémek, csempészek és szökevények ellenőrzése. A 11 határszéli rendőrkapitányság közül, egynek székhelye Csáktornyán lesz. — Ingyenes dlszmű ajándék. Aki e cimet elolvassa, akaratlanul is Amerikára, a képtelenséget; hazájára gondol. Pedig ezúttal sokkal közelebbről, Budapestről, kél szárnyra e hir. A Pesti Napló Magyarországnak e legrégibb pártoktól és klikkektől teljeseu füfgorleo, szabadelvű és szókimondó napilapja lepi meg vole karácsonyra olvasóit, ajándékul adván — teljesen ingyen — a gyönyörű kötésű, remek illusztrációkkal díszített Zichy Mihály albumot. E valóban értékes és nagy irodalmi becsesei biró művet, — melynek az Athenaenm kiadásában meg-jelent eredetije 90 koronába kerül — a PeBti Napló uj kvart kiadásában karácsonyi ajándékul megkapja a Pesti Napló minden állandó előfizetője. És megkapják díjtalanul azok az uj előfizetők is, akik egész éven át fél, negyedév vagy líavon-kint, de megszakítás né kül fizetnek elő a Peati Naplóra. anyakönyvi hírek. Születések : Koszednár György földmives: György. Weiszenstern Zsigmond szabó : József. Kotnyek Róza napszámos: Mária. Biró Róza cseléd: Mária. Halálozások: Milei György rk. 3 éves: toroklob. Ditrik Elek rk. I9éveB: hashagymáz. Vékási Mihály rk. kőmives, 70 éves: tüdőlob. \' Schafra Józsefné rk. G6 éves: méhrák. Horváth József rk. 8 hónapos: aszály. Baa György rk. földmives, 08 éves: tüdőhurut. Grosz József Izr. pék, 73 éves: hűdés. JteeW.-csíöaf\'ff • Dr. VlMnyl Henrik, lelolSi ■■orkcutS. Kiadó : Ifj. Haldits .lhzsel.__ VJEOYJES. —Megbízható gyógy kezeié* Zavart rméaz-téssel ellátott egyének Kik étvágybiáoyban, a felfúvódásban, gyomorgörc3ökben es rendetlen székelésben szenvednek, a „Moll-féle seldlltz por" haszuálala által rövid idő múlva visszanyerik egészségüket. Egy doboz ár* 1.90 kor. Szétküldés naponta utánvéttel Moll A. gyógyszerész, ci. és kir. udv. szállító álul Bécs, I. Tuchlauben 0. Vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll léle készítmény kérendő az 6 gyári jelvényével és aláírására!. Nyilttér Az e rovat atett költöttekért nem vállal felelősséget a KerkesítSiéí_ A trlestl általános biztosító társulat Assicurazloni Generáli tekintetes magyarországi vozérügynökpégének. Budapest. KellemeB kötelességünknek tartjuk, hogy a templomunkba történt betöréses lopásból származott kárunk méltányos elintézéseért Önöknek köszönetet mondjunk. Minthogy ezen betörés által meggyőződtünk arról, hogy a betöréses lopás eileni biztosítás mennyire fontos és Bzük-séges, nem mulaszthatjuk el ezen valóban hézagpótló uj biztosítási ágat és t. intézetüket ugy a hitközségek, mint a nagyközönség szíves figyelmébe ajánlani. Nagykanizsa, 1902. november 24. Az Izr. hitközség nevében OrOnliut Henrik >. k. Bíró Pál i. k. bitköxiígih.elnök. GoldmantiüamutX Barta Laíos a.k. mint tanuk. hitközségi titkir. (P. 0.) Vese, húgyhólyag, bugydara és a köszrénybnntalmak ellen, továbbá a légzö és emésztési szervek hurntos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthion-forrás SALVATQR sikerrel rendolve les*. Hu k y hajtő hatáRu! Ki\'lta ízi! | m* Koiinreu emészlhelo Kapható ásványrizkereskudesekbeü és gyógyszertárakban. A Salvator-íorrás igazgatósága Eperjesen HÍRÜETESEK. 4814. sz.|(. 902. Árverést hirdetmény. A letenyci kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy Király Miklós és neje Varga Anna becsehelyi lakósoknak, Kis Kovács János becsehelyi lakós elleni 58 kor. 80 BII. tőke, 06 kor.~14 fill. per, 16 kor. 30 £11. ezutlali költBégBk iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő Becsehely községi 90. ez. tjkvben A I. 1—7. sorsz. ingatlanoknak és a 127. hrsz. ingatlanon épült 47. népsorszámu háznak Kovács Jánost illető \'|s részére 1140 kor. kikiáltási árban, az ugyauazou sz, tjkvben A f 1020. hrsz. váltság köteles ingatlannak u. a. illető \'Is részére 46 kor., az 137C. hrsz. volt váltság köteles ingatlannak u. a. Illető \'[j részére 246 kor. kikiáltási árban Becseholy község biró házánál 1902. évi december hó 19. napján d. e 10 órakor Zakál Gyula letenyei lakós felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Ezen árverésen ha a becsehelyi 90. sz. tjkvben C 376|t 93. iktsz. alatt Balassa Juli özv. Kovács Jánosné javára bekeblezett özvegyi haszonélvezetet megelőző rangsorban bekeblezett 1300 kor. követelés és 400 kor. költségek fedezeti összege be nem igértetnék, az árverés hatálytalannak nyilvánittatik s a szolgalmijogra való tekintet nélkül bocsájtandó árverée alá. Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°!o-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi okt. hó 11. napján. A. Vx .tV s Minden | Parquet Linolsum és j S? puhalafénymáz koronája ! „ Takarékos ós egyszerű a hasz- ^ nátatban mtután folyékony és 3 5 mosható 0 a\' i szép fényű és tarlós! ő| -t; Uj bemázolás évente JJ, | I. legfeljebb 2-szcr, igy olcsó* ? g Z Ságban mindont felülmúl. K ,1 ° J. Lorení éa T»* Eeer, \' ■x co Cnohomzág. _ "5 Kapható Nagykanizsán: Armuth o-■S N. ós Neu és Klelnnól. Akácmagot bármely mennyiségben vásárol a Faragó Béla, Zalaegerszegen a hova ajánlatok kliidendók. Indulta Ilavrc-tiól minden Bcoinb&ton. Menetjegyek a francia vonal által, Jö él gyors Atsiállitáa. Kitűnő ellátás borral éa likőrrel. Közelebbi felvilágosítást ad Josef Fischer 5; Bécs, IV. Alleeiasse 69. H gyógyítása biztosítva. Azonnali eredmény minden kor és nemnél legújabb szabadalmazott eljárás következtében. Bizonyítványok és prospektusok Jngyen. B. Marburg, Bécs, V., Ramperstorffergasse 19. Nagyon fontos gyomorbetegeknek! étvágytalanság, gyomorbajok, rosszullét, főfájás, rossz emésztéstől gyomorgyengeség, emésztési zavarok etb. megszüntetnek az Ismert Brady-féle Máriacelli gyomor-cseppek. MINDEN GYŐGYTAKBAN KAPHATÓK. .Sok ezer konzönő és hála Irat. Egy üveg ára használati utasitással együtt 80 fill. Kettős üveg 1 kor. 40 fill. Főraktár Nagykanizián : Belns Lajos és Práger Béla gyógytárában. Hamisításoktól óvakodjunk _ tlál- a valódi Márlaozelll gyo- C-, //?\',(W/< rást moroseppeknek védjegyet és kell viselni. Ügyeljünk arra, hogy régi hirneves valódi Brady féle Máriacelli gyomorcseppek üvegje 80 fill. Kettős üveg 1 kor. 40 f. kerül, mert a nem valódiak utánzatok olcsóbb áron legtöbbször 85 kr.-ért lestnek eladva. ló órák legolcsóbb lorrása3 évi írásbeli jótállás mellett HANNSKONRÁD óra és aranyáru kiviteli háza BRÖXBEN (Csehország.) Saiát gyártelep óragyártás- hoz és fémmunkákhoz. Jó nickel Rcm.-óra Irt 8.76 Valódi ezüst R.-6ra 5.85 Valódi ezüstlánc 1.20 Nickel ébresztő óra 1.76 Czégem a birodalmi csimerrel van kitüntetve, — arany és ezüst kiállítási érmek és ezernyi elismerőlevél van birtokomban. Képes árjogyrék Ingyen és bérmentve. nélkülözhetlen háziszer. I Kapható mindenütt. Kiadó üzlethelyiség. Marcaliban a piacon, a város legélénkebb forgalmi pontján egy nagy tágas boltból, raktárakból és egyébb mellékhelyiségek-bő^ álló —= üzleti helyiség s- a jövő 1903. március 18-ra bérbe adandó. A helyiségekben 45 év óta virágzó vaséit füszerkereskedés áll fenn. Ajánlatok özv. Inztl Nándorné cimére Harcaliba iotézendók. m-ji Teljes tejfel csokoládé — táblákban és hengerekben. — A legt ej fel gazdagabb Tej-csokoládé. Legutolsó újdonsága a világhírű csokoládégyárnak PH. SUCHARD. XXXKXKKXXXXfcXX GYÜMÖLCS-, FŐZELÉK- ÉS HUSCOHSERVflKAT, aszalt főzeléket ajánl a legjobb minőségben az „ELSŐ KECSKEMÉTI COMSERVGYÁR" KECS3K.EMÉTEH, 1 MT ÁRJEGYZÉKEK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. "WK 6li jafl Hegfojt ez az átkozott köhögés! Köhögés, rekedtaég és dlnyiilkáaodás ellen gyors és biztos hatásnak az étvágyat nem rontják és kitűnő izUek. Doboza I kor. és 2 kor. Prbbadoboz 50 fillér. F5- és azétknldóíi raktár: „NÁDOR" GYÓGTSZERTÁE Budapest, VI., Vict-kírat 17. Éljen! Egger mellpasztllta csakhamar meEjryöaxitott. Kapható Nagykanizsán: Belus Lajos. Píáger Béla, Réik Gyula és Csáktornyán: Petó Jenő gyógyszertárakban. XLI. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1902. NOVEMBER 29-én. ezcq egymást tervszerűen kiegészíti Horjonyszskrénytk még minctig a gyermekek kedvenc Játékn; nanyszerQ magas-86 hidépllményelkkel íolnítlokack is érdekfeszítő szórakozást nyújtanak ezört egy karácsonyfa alatt 3e hiányoz- J zasak. -Jí A hidSpitőíietrínyck a J2-ik szirtiig cIMizfiltek és oly sok pompás hidépitési-minta-lanokat tartalmazónk, liogy egy IIorgony-Koépítősickrény birtokosa nem mulaípsza el, azokat kiceteitésol beszerezni. Bővebbet talilunk errSl és a .Satum éa .Meteor m rakásijAiékokról az uj képes árjegyzékben, a moly ingyen és bérmentve teMdetikKBefS^ airlts.alkalmával nsák a híres .Horgony\' vedjegygyel ellátott szekrenyeke fogaijiiir el, mert valamennyi másféle feöépitöszekréoy oaupán a Richter-fóle eredeti gyártmány utánzatai. Kaphatók a bel- és knlíótd valamennyi finomabb jálékízor-Ozlctobcn. Ricliter F. Ad. Ü8 Társa, Csász. és kir. udvari és kamarai szállítók. Iroda és raktár: 1. Operngasse 16, Bécs, Gyír: XIIl, (Hiotiing)^ Rudolötadt, Nürnberg. Ölten, Rotterdam, Szt.-Pátervár, New-York, Oity. A Pesti Napló karácsonyi ajándéka \\ Pesti Nítolö. c.liligcic Madüch Ember tragédiAjit, Arany balladáit Zichy Mihály képeivel. Katona Tó^cí Bánk bánját, Khfalnd^ Sándor Himfy szőreiméit remek albu-.nl.;, foglalva és legutoljára a Költök Albumát adu olvasóinak kaíácüonvi ajándékul, idén az eddiftinél U uagyohh szabású, diizbci). larlalondjan nemcsak az eddigi ajándékutal felülmúló, de a kóuyvpiacoa is riika.áp; siámba iiienii di.izuúivct, a K K » « Zichy Mihály Albumot bálira olvasóinak kaiáesouyi ajándékul, V. Íí; \'v & GS z.k. ■\'/„ 902. MOLL SEIDLITZ POR Caak aKkor víxlódiak. ha. mindegyik dobol Moll A. vódjeRyét és aláírását tünteti fal. A Moll A.-féle Seldlltz-porok tartó, jyóejbatisa a IcemnkaesaMi gyomor- és «l-t.athinlalmak, gyomorgórcs 4» gyomorl.é?, rtgzOlt »zíkr«k«de», mijbkutalom, ver t!\'.l*> Ís\'jír í» a legknlttaböítlbb níl hrl.j.éjek ellen, e jele. hízi.zernok évtizedek óta mindig nagyobb átterjedést szereett. - Art sjy lepeoiétslt eredeti doboznak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. _ I MOLL-FÉLE FRANC! A Csak akkor valódi, Köhögés és rekedtseg ellen nincs jobb RÉTHY-félo PEMETEFŰ CUKORKÁNÁL, a de vásárlásánál vigyázzunk cs O határozottan RÉTHY-félét kérjünk, mivel 9 sok haszontalan utánzata van. ©^T i doboz ára 6o fillér. 3P6\' Csak RÉTHY félét fogadjunk ell.i ha mindegyik Ovej MOI.L A. Tédjegyél tíntoti lel _ _______ nA. Moll" feliratú ónozattal van zárva. A Moll-fále tranozla bortzeiz 6a »6 ncvezotoeoa mint fájdalomcsillapító badSrz.ülé.l ««r ktevéoy, CÍUZ é. a méghnló. agyéb következményeinél legisiaoretosebb nép.tar. — Egy ónozott aradell Ovog %ra I kor. 90 411. MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer ..érint kétzitek gyormek é. hölgy szappan a bór okszerű ápolására gyoraekek éa felníttek raBzéra. Ara dirabonklnt — 40 (III. Öt darab - I kor. 80 flll. Mindon darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével "ati ellátva._ Főszétküldés: Zichy Mihály kép^iotík ffi^J^j^Saí \'^SJSST^Sf legszebb festményeit és rajzait - i amelyek mindegyikébe* legkiválóbb esztétikusaink és mü- negyven mulapon, élőink imák stóvegmagyarlxatot. A valóban\'remek kivitelit miilapu.kiv.ik egy része gyönyörű színnyomású lesa, olyan, amilyen eddig alig jeleni meg magyar\' diszmüben. A negyven pompás mülapot, a kisirö szöveget és Zichy Mihály egyéniségének és változatos életpályájának regényes i & U^U^ci tábla ^^ íiV" rajzát, valamint Zichy rajza u:án kcsxillt gaZdag ÜCKOlCbl tdUld. ,Wes koiclbe. V*- A Pesti Napló o íwg/sítahásu tlfsxmüvét az AiUcnaeum állítja ki A Zichy Mihály Albumot, amelynek Ara ax AtHenaeuin orodeti kiadásában 90 korona, .a »I»csti Napiig uj kvart kiadásiban karácsonyi ajándékul megkapja a Pesti Napló minden államló el<>-tixetüjc.. ÉS megkapják díjtalanul azok az uj előfizetők. is, akik egész éven át fél, cgyedév, vagy havonkint, de megszakítás nőikül fizetnek elö a Pesll Naplóra. A feltaláló D? AlEOINGER TANÁR ALTAL ki2ár,jogosifoífgyára. UDVAR! SZÁLLÍTÓ CS.ásKIR. íqíeim nm Heim félefolylonégő-szabályozó-szellóző kályhák TÖBB M/NT 65. OOO HASZNA LA TJ3AJV. UtánzafokfóI óva intünk MEIDINGER-OFEN ^r H«HE8M ^f álló védjegyre utalással az ilf : jFblyi&M éff s Á fjfftler/lÓA KÖZPONTI FŰTÉSEK MINDEN RENDSZERBEN, MINDEN TÜZELŐ ANYAG/VAK fÜSTMEfíTES TÜZEIÉSSEI. EGY KANDALLÓ TÖBB HELYISÉGET FÜ06ETLENÜl BEFUTHET. . Sze//azfefé$i ,be/v/ídezéseJft MINDENNEMŰ SZÁRÍTÓ B ER EN D EZ E S EK. NÖVÉNYHÁZI^JŐTÉSEK, leffjoAórefere/?cz/áÁ. - Prospe/i/so/t és Aö/fséff vetés eA ingyen és bérmenfve. BU OAPESX THONETUDVAR Eredetiben kaphatók bécs,ob£r-dÖbüng. CSAK IS GYÁRUNKBAN BÉCS, I.K0HIMARKT7. VAGY FIÓKJAINKBAN. PRÁGA, HYBERNERG.7. A Rlchter-íéle Llnlment. Cm. comu. Horgony - Paifl - ExpeUer egy régi iipróbilt hiziszor, a mely míír több mint 23 óv óta meg- , biíhatóbedörzsölósűl alkalmnxtatik llultaiiÜ, ttinil ós ntfbiiltukoél. Lltés. Silányabb utánzatok miatt t——^ ; te vásárláskor óvatosai )e-\' gyünk és csakis eredeti üvegeket dobozokban a „8of|0tj" V\'\'" Moll A. gyógyszerész, os. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlaubeo 9. sz. " Yidiki megrendültek naponta po»tantán»ét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és g védjegyével ellátott készítményeket kérni. jtí Raktár: Nagy-Kanhsán Rosenfeld Adolf és Fia. j§ ^t^D\'c^aoaüomjasoóattóöűaoaQaaapöaiaduuu^ o .„Ritfettt" czígjeg>Tzés£el főeftíl-juokel. — SO f., 11. <01. te 2 lí. írttón a legtöbb pj-fe^-yzortirtian l-aphaíó. FöraMnTőrök József gyugyszorészaél Budapesten. ülciler F. ii. ís lirss, aaaaaaooüöQaoaGaa ooQoooaaoooaöGQanoG Baoooo | fhashajtó labdacsai a aX-™, SEBTAPASZ. Még eddig serami féle tapasz nem érte el eunek a jtí hatját! Forti L&8Z1Ó eredeti gyártmánya. RendkivQli ftyógy- és f&jdalomcsillapild har tása tniDdennemO sebeknél, égéseknél, daganatoknál atb. Azonnal csillapítja fájdalmat, oszlatja a daganatot é» rögtön gyógyítja a sebet, a oélkül. hogy vágni kellene. A női enilÖgynlladásnál bi»tos ercdmí-nyuyel alkalmar.taiik. Ára 2 kor., kisebb 1 kor. és a les-kisebb 70 fii). Kapható a gyárban, Fortl László Budape>t, II k^r, Iskola, utca \'24. szám és a Jórak- , tárban Budajicsteu, Török József gyógytárában, Király-u lü., valamint Budapesten minden és a videkeu a nevezetesebb Vs /O A7. eredeti dr. Forti-féle sebtapaaE klllaó csomagolásán, roely F. X*. betűvel van lepecsételve, az Itt Is látltató védjegyot, sajátkezQ aláírását a Budapesti kereskedelmi és iparkamara 6080/1899 sz. végzésével megerőaitettc, A számtalan értékteleD és ártalmas utánzatok a»ra indítottak, miszerint az utáusó ellen a törvényes lépéseket megtegyem. A ki egy olyan tapaazt beküld, a mely fönti aláírással és védjegygyei ellátva ninca, jutalomban részesül, mert a tapaszhamisitókat folytonosan törrényileg üldözöm Férfiak ingyen kapnak, olyan uj találmányú orvoslgot, mely az clvcsitett erőt újra meghozra, Pröb-icsocnagot s egy íxáz oUnlas könyvet postán, jöl becsomagolva, ingyen kapják mindazok a kik érte írnak. Es a legbá-mulatratűéltóbb csodaorvosság, mely megmentett ezreket, a kik fiatalkori kih&gások folytan nemi bajokban, szlfilisben, valamint elveszített férfierő ben steiivednck. Ez okból elliatirosta az intézet, bogy egy ingyen orvoságot magyarázó könyvvel együtt mindenkinek ingyen ktlld. tízzel a hizior-v.ossággal a baj olthon gyógyithatö, s mindazok x kik a fiatalkori kihágásokból származó némi bajokban, szellemi elgyengülésben,Yaj*ys krónikus bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magukat. Ee a gyógyszer közvetelleniil azokra a szervekre hat, a hol a megerősödés szOkséges csodálatos eredménynyel gyógyítja az évek óta tartó betegségeket. Öreg, fiatal egyaránt irhát State Medical inslitutnak az alant jelzett cimre, a honnan a csomagot rögtőn elküldik. Az intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából az otthonukat nem hagyhatják el. A próbacsomag megmutatja, hogy mily könnyen kigyógyíthatok ebből a rettenetes bajból otthon. Az intézet kivétek nem tesz. Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett postafordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senki sem fogja megtudni. A levelet igy. kell címezni: State Medical Instltute, 17 Elektron Building, Fort Wayne, Ind. Amerika. A levelek mindig bérmeatesitend&k. melyek már évek óta jóknak bizonyultak és hírneves orvouoktólj iwlnt könnyű hashajtó feloldó ezer ajánltattatnab,_ a?T emésztést nem zavarják éa teljesen ártalmatlanok. Cukrozott miüösé-gflk következtében még gyermekek által is szivesen bevétetnek. E?y 15 ptluláí tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pilulnt tartalmaz, caak2kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél eeV .tekercs bérmentve .szállíttatik. Il/^D aílUI/ Neustein F. hashajtó labdacsait. C3ak akkor l\\tnuUlll\\ valódi, ha minden doboz hátulján ami törvé-Bnyi.ieg bejegyzett „Szeut Lipót" védjegyünkkel Tan ellátva I rörös fekete nyomásnál. A mi törvényiles védett dobozaink Ititaeitáiaink éa csomagolásainkon PHILIPT\'S NEUSTEIÍi ] APOTIIEKER aláírásnak kell lenni. H E U S T E I Sí FÜLÖP „Szent-Lipótlios* eimzett gj-6gyBECrtira 2. "/, ú WIEN, I., Flaukengasfle 0. , Ö = Kaktór Sagy-Kanisiin: BKLUS LAJOS és RBIK OVÜLA gyóíjKwéKüknél. g BaaQaaananD£3QQ03BaQa°2QDQC3QnQaE30S0BQaaaQa0a0 Im(i4fteai A leehiresebb éa legnagyobU kolbász és füstölt áruk gyára. ZJ A bécsi Kóser Mészárosok ipar jjj szövetkezete. vidéken füstölt Főraktár: Bécs, ii., Pralerstrasse 52. Ajánlja a tisztelt közönségnek és árusoknak Bécsben és kitütiö készítményeit az összes KALBASZ, SZALÁMI, MARHAHÚS és NYELV FAJTÁKBAN. Elsőrendű hizott marhahús csakis saját vágású. folyton friss áruk a legnagyobb választékban kapható. __ f~ Naponta posta és vasntl szétkOldés. Arjegyzékek ingyen és bérmentve. — Telefon Nr. 4109. u. Nr. 13051. Osztr. postatakarékpénztár Bzámla 802.454. Magyar postatakarékpénztár számla 7984. ioelieztetés fiai én Mielőbb valaki magának férfi ruhát rendelne, kérjen levelezőlapon a „Brassói posztóáruháztól" posztómintákat, melyeket szivesen portómentesen kflldjük. Azonkívül nagy raktárunk van, Brassói pokréczok és csergekben, szürke, fehér és különféle színekben és különböző bélésnemüekben. 20 koronán felüli posztórendeléseket portómentesen küldjük. Kiváló tisztelettel POSZTÖABUHiZA.BEASSÖBAH- Nyomatott Ifj. Wajdita József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. |
