Zalai Közlöny 1903 006-009sz február.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	14.52 MB
Keltezés:	2010-02-14 20:12:24

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1418
Megtekintések száma:	4566
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (271.92 KB) Zalai Közlöny 1903. 006-009. szám február Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 42. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: \'NAGYKANIZSA, 1903. február hó 7-én. 6-ik szám. XLII. évfolyam. Előfizetési Sr: Kqíií É«e . . 10 kor. — 611. pél ívre ...\'■> kor. — üli. Neüj-fdfTre . . . J kor. 5(1 Bsycs szám; 20 IMI. HIRDETÉSEI: i liasibot i>elit««rb(in 14, aí"»"\'-\'\'\' 12, « minden loribhi sorrr: 10 mi NYILTTÉ08EN pciii iort.Dkéi.t 20 rillér&i <ríiel-uck ícl. — A nagy-kanizsai ,Ipar-Testület,\' „a nagy-kauizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részTény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki Önkéntes tllzoltó egylet," a ,nagy-kanizsai kísdednevelő egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskBr, nőegylet," „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," - „szegények tápintézete," - A lap szellemi részét illető minden közlemény & felelőt sxerkestt$ nevére, a* anyagi részt illciő közlemények pedig n kiadó nevéro címzetten Nagy-Kanizsára bér-rucntYö iniézendők. Bérmeutetlcn levelek Dcm fogadtatnak el. Kéziratok YlssranomkBldctaek a „ nagy-kanizsai keresztény jótékony katonai hadastyánegylet, * a „soproni kereskedelmi .iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. „L, nouiioui líit . jvvvuvu; —--DJ---> "---O- V - f HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. XagylanlMa, 1908. február 6. Beleronui az íparpártolási mozgalomba a magyar kereskedelmet, kétségtelenül igen nehezen megoldható feladat. Aki a mindennapi kenyérért küzd, .aonak vajmi kevés hajlandósága van reformokra. Az örök logika törvényei 6zerint előszűr a keres-■ kedelem megerősítésén kellene kezdeni. Először a kereskedelmet kellene recipiálásra képessé tenni és a meg-, erősített kereskedelmet kellene azután erélyesen igénybe venni az íparpár: tolás doigában. Első sorbsu biztosítani kellene a belső fogyasztást a magyar kereskedelemnek, ezzel párhuzamosan minden eszközzel a már meglevő magyar ipar megerősítésén kellene dolgozni. Aközben a magyar társadalmat hozzá kellene szoktatni a magyar iparhoz, fel kellene ébreszteni szuny-nyadó iparpártolási ösztönét, hogy az existenciájában biztosított magyar ipar, felvilágosult fővel és erélyes kézzel láthasson bozzá természetes feladatához. Ezen átmeneti állapot alatt is azonban a súlyos viszonyok által nyomott magyar kereskedőnek minden tőle telhetőt el kellene kivetni, hogy a magyar ipar haladását elősegítse. Ha már elfoglalva a létfentartás küzdelmeitől figyelmét a magyar ipar fejlesztésére nem koncentrálhatja, legalább annyit meg kellene tennie, hogy hozzásimul a lassan-lassan felvilágosuló közönség iparpártoló törekvéseihez. Semmi esetre sem szabad azonban útját állania a mindennapi egvéni fogyasztás tárgyát képező iparcikkek előállításával foglalkozó uj gyárak fejlődésének. Ez már a hazafiságba ütköző dolgok, melyet eléggé el nem Ítélhetünk. Látható, hogy nem foglalunk el intransigens álláspontot e kérdésbeu, minthogy kezdettől fogva abból az álláspontból indulunk ki, hogy\' a magyar iparfejlesztést ésMparpártolást csak a kereskedelemmel karöltve lehet megoldani. Azonban erre a mi mementónkra szükség van. Napról-napra szaporodik azoknak a kereskedőknek tábora, akik sbból az álláspontból indulnak ki, hogy egy uj gyár ,auf Gnade und üngnade" ki van szolgáltatva a kereskedelemnek: Ezek a jó urak kegyvesztéssel büntetik azt a magyar gyárost, ki kérelmével a közönséghez mer fordulni, retorziókkal fenyegetőznek, mire a gyáros rendesen meghátrál és megszakít a nagyközönséggel minden szellemi összeköttetést. Nemrég egy gyár alakult Budapesten, mely egy, a miudennapi szükséglet tárgyát képező, cikket honosított meg hazánkbau. Óriási gyártási nehézségeket keliett leküzdenie, óriási tőkét bedőlni, mig az első darab árut forgalomba tudta hozni. A kereskedők rendeltek is — valamit. Minden kereskedő egy keveset, hogy magyar iparcikke is legyen. Ha egy speciális uagyságu, vagy formájú ilyeu iparcikkre volt szükségük, a magyar gyárost tisztelték meg rendelésükkel, ki merő előzékenységből, a jobb jövő reményében az ilyen speciális árut olcsóbban volt kénytelen odaadni, mint a mennyibe neki magának kerül. Ha az osztrák árú. valami véletlen folytán kifogyott, kisegitésképeu magyar gyártmányt hozattak. Megjegyezzük, hogy a ma- gyar áru egyértelmű kereskedelmi vélemény szerint is elérte- a legjobb külföldi áru színvonalát. Az elért erkölcsi sikertől felbátorodva a magyar gyáros ekkor egy döntő lépésre szánta rá magát. Arra, hogy egyenesen a fogyasztó-közönséghez fordul és kéri az egyenrangú magyar áru pártfogását. Hiszen a közönség még azt sem tudta, hogy ilyen árut hazánkbau is gyártanak, nem is nyert értesülést az illető cikk meghonosításáról. A gyáros igen szerényhangu cirkulárét fogalmazott meg, melyet 3—400 példányban elküldött a .társadalomban szerepet játszó férfiaknak. A körlevélbeu tisztelettel tudattá, hogy már ebben, és ebben a cikkben nem kell a külföldi gyártmányt venni, minthogy van már magyar gyár is, mely az illető cikket a legmagasabb igényeknek megfelelően állítja elő. \' # Tetszett volna a\'zt a ribilliót látni, mit\'ez a pár szerény sor a kereskedők között okozott, A gyár helyi ügynöke önmagából kikelve rontott be az irodába azzal, hogy vége az üzletnek, a legelőkelőbb kereskedők azt izenik, hogy ha a gyáros a közönség jeüízitdíát abba nem hagyja, sem most, sem a jövőben egy darab magyar árut sem vesznek. Mondanom sem kell; hogy a megijesztett magyar gyáros meghátrált. Hát nem addig Uraim! Hogyan szoktassuk hozzá a magyar közönséget a magyar iparcikkek használatára, ha a kereskedők megfosztják a gyárost a lehetőségtől, hogy a fogyasztóközönséggel bizonyos érintkezési pontot találjon. A kereskedő csak anyagi kapocs a termelő és a fogyasztó között, de ezenkívül kell egy szellemi kapocs is, mely maradandó hasznot hoz a magyar iparnak, mely megtízszerezi a magyar szellemi; fogyasztók táborát. Lehetetlen állapot az, hogy a megijesztett magyar kcreBkedő megakadályozza az ijedező magyar gyárost, hogy iparcikkeinek természetes propagandát csináljon. Vegyék tekintetbe a kereskedők azt, hogy a közönség felvilágosítása nem lázítás. Sugftr OUö. Csokonai-est. A VII. kerületi állami főgimnázium ifjúsága folyó hö 29-ikéuek estéjén előadást rendezett az Urániában a Csurgón felállítandó Csokouai-szobor javára. Nagyszámú és előkelő közönség hallgatta végig a változatos műsor pontjait és őszinte gyönyörűséggel élvezte az ifjúság .lelkesedését . . - A YHI. osztály egyik nagytehetségű növendéke, Benedek Marcel meglepő tudással, ügyes előadásban ismertette Csokonai életét . . . Ezl a változatos szenvedésekben, megpróbáltatásokban gazdag, igazi költői életet, amelyhaz hasonlót alig-alig éluek már át a mai poéták, kik rendesen valamely kényelmen hivatal, vagy. szerkesztőség Íróasztalán írják meg költeményeiket azokról a fájdalmakról, melyeket Csokonai valóoan végig szenvedeti. Végig szenteden, hősiesen, férfiasan, mig életének 31-ik életében el nem szólította ót a halál. Nem kényelmes hivatalból és nem szerkesztőségből, hanem abból a ruhaszekréuyből, roolyet ö dolgozó szobának ú_reudoze:i be Bogának ... Ki tud ma mindenről? Kitérőnket ma mindez ? Egy-egy pillanatra meghatottan hallgatta a kö/önség a fiatal Benedek Martel szép előadását, melyből sötéien domborodott, ki C«okonai mérhetetlen sok szenvedése, ezernyi bánata és fajdalma, ezután . .. Kifelejtette újra a magyar daluak ezt a halhatatlan mesterét ... Elfelejtette, mint a hogyan elfelejtenek nálunk mindenkit. El a legnagyobbakat j», a szellemnek óriásait, a magyar gé- niusz legdicsöbb képviselőit is. Nálunk nincs a nagyoknak kultusza, mint Franciaországban, mint Németországban, mint Angolországbau éa sok más országban. Legnagyobb költőink csak az irodalomtörténetekben és snthólogiákban élnek tovább, a közlélekb^n nem vernek gyökeret. Vau-o minálunk olyasvalami, mi csak távolról is .emlékeztetne a Goethe-kultuszra, a "tyictor Hugó kultuszra ? Hányan vauna^, kik az érettségi vizsga után is foglalkoznak régibb költőinkkel ? Nem foglalkoznak még poétáink sem, kiknek ez nemcsak erkölcsi kötelességük, hanem jól felfogott érdekök is volna. Mert bizony, bizony sokan, nagyon sokan vannak a regiek közölt, a kiktől tanulni lehet. Tanulni Csokonaitól is. Mert Balassa Bál.iot és selőö között nincsen erőaebb lirai egyéniség, mint ő. Nincsen, ki közvetlenebbül \\ szólaltatná meg érzéseit és ki raűvésziesBbben, élesebb megfigyeléssel rajzolná £ természetet. Az első, kl nemcsak költői* hanem hű leírásra is törekedett. NemVoít előtte poéta, ki > természet csóndjél\\a bomály titokzatosságát, az este- ezernyi báját, megindító rnélaaágát olyan meglepőn, olyan érző-kelbetőon. olyan mély, igazi költészettel varázsolta volna uj életre verseiben, mint Csokonai Vitéz Mihály. fis a népdalnak a műköltészetbe való bevitelében dicső elődje Felőlinek. Mikor felhangzik \'lantján & népdal, csodálkozva figyel rá az értők serege. Ugy tetszik nékik, mintha komédiások gajdolása után ar. erdő szsbsd madara szólalna meg hirtelen. Ezekből a hangokból az erdő, a mező üde illata árad ki. Ezekből a hangokból a magyar ég derűje, az alföld napjának forró sugarai lövetnek a hallgató felé ... A finnyás Kazinczy is meglepődik amint a Csikóbőrös kulacsról zeng dalt Vitéz Mihály ... „Mily eredetiség, mily nemzeti karakter van ebbenI ..." — kiált fel. — .Vidám kedv. szeszély, busoogáe, szinte a sziiaj-kodásig csapongó dévajsággal kellemes természeti összeolvadásban I" I<y fejezi ki csodálkozását az akkori irodalom hires vezére, a nép pedig aj- TÁRCZ A. A vereség. ... A .Ziilai KőílSnjr. Iticija. — lila: Maurico Lovel. Az ostrom harmincharmadik "apján már csak húsz darab kétszersült, hat liter viz és száz töltény volt a rakurban : kel napi1 eleség és védelmi tstkto. A homályosau világított szobában minden reggel tárva-nyitva állt a harcosok előtt az élésraktár. Az elsó napokban a jóllakásig evett mindenki és körömszakadtáig tüzeltek az ellenség sorai köze. Amikor aztán végére érlek a konzerveknek. falatonként kezdték osztogatni s kétszersülteket és egyenkint a töltényeket. Most azonban már a végnél tartottak: a megadás előtt. Iiuszan voltak a férfiak, katonák mindenféle fegyvernemből: dragonyosok, vadászok, küras6zirok, gyalogosod, akiknek arcát megperzselte a puskacor: egyik-másik koponyán még véres a haj a be nem hegedt sebtől. Egy asszony is volt köztük, akinek urát az elsó napon leterítette egy ellenséges golyó; egy asszony, karján hat hónapos csecsemővel... Es ez S chaotikus tömeg együtt élt. küzdött és reménykedett a szabadulásért, ügyetlen zokszó sem hagyta el egynek sem az . ajkát. És nem volt, aki a megsdásra csak gondolni is merészelt volna. Egy homályos szögletben ez a beszélgetés kezdődött: — íme. két napja már, bogv nem háborgattak; ha ez igy tart, akkor a maradékból negyvennyolc óráig kihúzzuk. Addigra már meg is érkeznek barátaink. — Hátha kirohanást intéznénk egy tömegben ? — mondta valaki. Mosl egyszerre mindenki beszélni kezdeti. Mindenkinek meg volt a maga véleménye, amelyet a legjobbnak hitt s igyekezett másokkal is elhitetni. "Egy hang tnlsiáltotta a többit: —\' Ej. mindez csak szóbeszéd. Ha kirohanunk, egy som marad élve. — Annál jobb! — Meg kell kísértenünk. Ha ma nem, ugy soha. — Ha ti akarjátok, én nem bánom. A goh\'ó mégis csak gyorsabban 81. miut az éhség ... I)e mást akarok nektek tanácsolni. — Halljuk! -- Arról vau szó. hogy egyikünknek ki kell osonnia ez éjszaka, át kell jutnia az ellenség táborán, aztán igyekezzék elérni a legközelebbi falut. Majd csak találkozik ott valami paraszt, aki elvigye sürgönyünket a barátainkhoz . .Mit szóltok ehhez? — Helyes! _ Akkor hát niucs más bátra, mint kiválasztani azt, aki a sürgönyt elvigyo. Valamennyitok közt. csak egy van ilt, aki kijuthat innen. Ez az egy: én vagyok. Amint elcsípik a futárt, nyomban agyonlövik, ha férfi; de nóre, egy anyára, nem merné a kezét tenni senki. Aztán meg mit is keresek én itt kőztetek? Nem veszitek hasznomat semmiben; mig ellen- i ben husz férfi közül egynek az elvesztése is kárral járná. Különben ismerős j* is, vagyok ezen a vidéken, s meglelem a legrövidebb utat. Aztán pedig legalább biztonságba juttathatom a gyermokemcl. — Várjunk holnapig. Ön derék, bátor j asszony, de amit ajánl, az lehetetlenség. \| — Lehetetlenség? Miért?... És éppen [- ma.éjjel kell cselekedni. i É pillanatban hatalmas dördülnt rcsz-! kettette meg az épületet. Valamennyi férfi fölpattant a helyéről. , Az asszony folytatta: \' — Lássátok: ez az utolsó érvem. I Kérlek tehát, adjátok nekem a sürgönyt; I majd" elviszem .. . Azaz hogy nem a ■ sürgönyt. Ha niucs nálam Írás, nem . vádolhatnak semmivel. A legrosszabb j eshetőség tehát az. hogy nem juthatok ■ cl a célomig .... Amint látjátok, nincs semmi veszély a számomra ott, ahol ti halállal adóznátok . . . Egy asszony . . . és egy csecsemő! . - . Nos. mii tétováztok még l A tanácskozás sokáig tartóit. — Hát legyen. Ma éjjel ön áligyek-szik az ellenség táborán! A nyugalom mintegy varázsütésre helyreállott. A nap csöndben telt el. Végre leszállt az alkonyat. A férfiak behúzódtak a szögletbe, meggyúlták a mécsest, aztán megvitatták a teendőket. Az asszony az árnyékba ült, elaltatta a gyermekét... A résekén át jól láthatták amint az ellenség meggyújtotta a tábori tüzeket a falóárkokban ... _ Itt 3Z idó az indulásra. — mondotta az asszony. —\' Tehát eltökélt szándéka? Nem maradna szivesebben közöltünk? Az asszony halkan, de határozottan kijelentette, hogy „nem!" Azláu begöngyölte kicsinyét a ruháiba, szótlanul bucsut intett 3 férfiak felé. a másik pillanatbau már ki is surrant a hátsó ajtón. Silhouettejél csakhamar elnyelte a homály. Az asszony kiért az útra. A fák lombjai közt ezüstfehéren tnzött ál a kelő \' hold. Körülötte csöndes éjszaka volt. csak valahonnan , a bokrok mögül tört lel olykor néhány féihalk ének hangja, meg káromkodás. Ott, a bokrok mögött, vörös füstoszlopok szálltak a magasba... az ellenség tábortüzei. Az asszony megkettőztette a lepleit, szinte futott, csak most crezu* ál vállalkozásának vakmerőségét . . , Egyszerre lépteket hallott a távolból. Erre megállt. Egy silrfl bokor terjeszkedett éppen előtte. Az asszony pillanat alatt leguggolt, aztán nesztelenül lefeküdt a bokor alá. mintha aludnék. Gyermekének arcát eltakarta csókjaival. A léptek mindegyre közeledtek, h\'inos várakozásteljes c$önd . . . Egyszerre a gyermek nyöszörögni kezdett. Halkan, gógicsélto előtört parányi ajkain sz áruló gyermeksirás ... A léptek pedig mind gyorsabban közeledtek ... Az auya ráhajolt a gyermekre, ujját rátette az ajkára, hogy elcsendesítse. Hiába. A baba fölébredt. A szegény anyát megdermesztette a félelem. Visszafojtott lélegzettel csitítgatta a kis árulót. Mikor ez sem használt, csókkal zárta le az ajkait, hosszú, szen- vedélyes csókkal, amelyben a rémület reszketett. A léptek most már teljes közelségben kongtak. Néhány ölnyi lávolban őrjárat haladt... Ez az ellenség. Ha a gyermek most.. . most szólalna meg . . . veszve volna minden. A szegény asszony oly kétségbeeséssel csókolta tovább a parányi ajkakat, hogy a gyermek \' végre csakugyan elcsendesült. E pillanatban vonult el a bokor mellett az. őr-csapat. A katonák összehangzó léptei csakhamar távolodtak; néhány perc múlva már elnyelte ókét az éjszaka. Szivdobogva, lihegve emelkedett föl • az asszony; óvatosan körülnézett. — aztán ölbe kapva gyermekét, neki vágott ; a szántóföldnek. Őrületes, vad futással száguldott tova, mint a halálra üldözött vad. Most már megmenekült. Átjutóit az ellenség táborán. A reggeli szürkület első derengésekor j ért a falu határába. Az első házban bekopogtatott. Néhány paraszt csakhamar . körülvette ót; ezeknek elmondotta a vészizenotet. — Kapjatok lóra. Siessetek a barátainkhoz. Mondjátok meg, hogy odaát husz emberünk közeledik az éhhalálhoz. Jöjjenek segítségükre. Két paraszt tüstént lóra ült és elvágtatott. : A ház asszonynépe szánakozva vette körül az asszonyt. De ő már most büszkén mosolygott. Teljesítette tohát a nehéz lisztet. Igen, megmentette a bajtársait I — És tudjátok-e, kicsi híján mult, hogy ott nem vesztem? Az bizonyosI / XLII. ÉVFOLYAM. zalai; közlöny 1903. FEBHüiR 7-én. kára .yészi Csokonai dalait ós énekli mind a mai napig ... ,/L jó, az áldott magyar nép nemfelej-..--"tette el Csokonait Nem felejtette el, hogy a magyar duhajkodó, szilaj jókedvet, a magyar tréfás ötletességet senki jobban ki nem fejezte munkáiban, mint "Vitéz Mihály. A magyar nép egyszerű fiai uem felejtették el, de a magyar nagyközönség, a fiatal magyar poéták igen. Pedig nem ártana, ha belemerülnének ő eredeti tősgyökeres költészetébe, nemcsak lírájába, hanem epikájába is, .mely nagyon-nagyon bővelkedik abban, a mi az ujabb magyar költői munkákból hiányzik, bővelkedik eredeti ötletekben, hamisítatlan jókedvben, kaczagtató komikus helyzetekben ... Még ifjú vígjáték-iróinknak se ártana, ha Csokonai epikájának a tulajdonaira figyelnének. Figyelnének előadásának érdekfeszítő voltára, leírásainak drámai mozgalmasságára, humorának mélységére, kedélye » romlatlanságára, komikus helyzeteinek "természetes vidámságára; kifogy-hatlan találékonyságára. És tanulhatna vers- és prózaíró egyaránt stílusából, hasonlatai, jelzői találó voltából ... Nála nemcsak disz a jelző, hanem igazi karak-terisztikoo. Hírtelen világítás, legjellemzőbb vonást feltűntető fénysugár .. . Oh, Tihanynak riadó leánya, Szállj ki ezeiit hegyed közül! Hol az a próféta ki egy szóval így megjellemezte volna a visszhangot? Hol a költő, ki a képes beszédben több erőt és nagyobb szemlél betőséget • fejezett volna ki, mint Vitéz Mihály ! A ki feléje, a ki emléke felé fordul, önmagát tiszteli vmegl önmagát tisztelte meg a Barcsay-Utcai gimnázium ifjúsága is .... Lelkedésük felébreszti a hitet a kételkedőkben. A hitet és reményt, hogy uj nemzedék jő, mely meghajol a régi nagyok előtt, meghajol és tanul tőlük a magyar nemzet é$ a magyar haza javára és dicsőségére. Bobot Andor. Szezonképek. NöogyleW b&L — Vörös Rodöute. Nagykanizsa, 1508. fobra&r 2-án, Édes Klárikám, a valcer ütemére kering ereimben a vér és érzem még a 0 báltermek ama nehéz, tapadó illatát, •melyet az élővirágok és a parfümériák lehelnek ki magukból. Várj egy kicsinyt, hogy reodbeszedjera gondolataimat. Egy pgr széttáncolt lakkcipő és egy széttépett legyező á tanúim,■ hogy van rá okom, amiért fáradt legyen a testem és az eszem. Megígértem, bogy tudósítalak annak a két kámzsái estélynek a lefolyásáról, melyeken részt vettem. Figyelj tehát. Tudod-e mi az a problematikus nemzeti bánat,% mely állítólag megnyilatkozik minden paraszt leány nótájában, az árvalányhaj lengésében, a délibábban, a gulyásban és homoki karcosban egyaránt. Én mindig kéteégbevontam egy ilyen általános nemzeti hangulat létezését, bár, mint minden fiatal leány, nagyon is hajlok a tárgyatlan melankólia felé. Kétségemnek még táplálékot nyújtottak a kanizsai plakátok, melyeknek háromnegyed része mulatságra csalogatja a város raulatni.vágyó közönségét. De kedvesem, most ismerem már a nemzeti bánat tárgyát. Fölleltem egy nótában, melyet & két bál lezajlása alatt legalább harmincszor hallottam a cigánytól. Fel-.víditó és busitó ősi magyar nóta, ugy csap fel belőle magasan a hamísit&tlan magyar tűz, mint a kukoricafosztók rőzseláagja az őszi éjszakában. Ismered-e v ezt a nótát, Klárika: „Harám — Sio nicht den kleinen Xoba geaeh\'n?-1 Ez a kurucnóta ouverturje minden kanizsai estélynek. Tehát tadod már, mi után, vagyis minek az elveszte felett bu3ul ezer év óta a magyar. Ennek a filotfíeibita nótának tagadhatatlanul fülbe- Ez a kis hirapellér ni, csaknem elárulta az édes szülejét. . . Ugy-e, kedves magzatom ? A gyermek mozdulatlanul, mély álomban feküdt a rubák>közt. — Hogy alszik 4a szegény! suttogta az anya. , t Az egyik paraszt asszony jobban a gyermek arca fölé hajolt és ijedten fölkiáltott. Éles sikoly tört ki most az anya ajkain. Egészen a szeméhez emelte a gyermekét. Nézte az arcát, mely sápadt; ajkait, amelyek szederjesek voltak . . . mászó a zenéje, de édesem, én mégis ugy találtam, a szövege — hogy is mondjam csak — nem éppen aktualis a kanizsai parketteken, mert tudod, itt a Kohnt nem kell éppSb szemüveggel.... de pszt, erről ne beszéljünk, mert Kanizsán még a vak koldusra is ráfogják, hogy céloz, engem pedig minden célzástól és pletykától mentsen meg az Úristen. Szombaton este három esztendővel vénültem. Ismered forró vágyamat a hoaazu szoknya iránt, de ez a rohamos időbeli előrehaladás még sincs Ínyemre. Ugy tőrtént a dolog, hogy az izraelita nőegylet, estélyén hónapokra felosztva egy körmenetbeu megjelenitette az egész esztendőt és az élő esztendő tizenöt perc alatt háromszor vonult el az én bámuló szemeim előtt. Miért, hogy le nem voltál itt Klárika. Mindkettőnknek gyenge oldala a toalett a itt volt miben válogatni. Ha hólabdává, jégcsappá, pillangóvá, ibolyává, vagy hóvirággá akarsz átváltozni, vagy ha az áprilist, vagy a szeptembert figurative akarod ábrázolni, fordulj csak hozzám tanácsért, mert ami tapasztalatot én a jelmezkiállitás terén ez epy este szereztem, azt te semmiféle* divatlapból sem Bzerezhetéd össze. Ne kivánd, hogy részletezzem ezt & sétáló esztendőt, mert az a megkapó menet vesztene hatásából, ha részekre bontanám. De bizony nem is tudnám elmondani, hogy mi mindenből tellett ki az esztendő, mert én a növénytannal teljes életemben hadilábon állottam, a menet hölgyeinek pedig legnagyobb része, valami növényfélét, virágot képviselt. £«y mozgó kert. amilyen Semiramis függő kertje lehetett, mikor a szél hintázta, (ba ugyan olyan volt, amilyennek én képzelem.) Minden hóoap előtt egy szalónos fiatalember táblát vitt, amelyen rajt volt a következő hónap neve. Én nagyon okosnak tertom ezeknek a frakkos naptáraknak az intézményét, mert nélkülük a közönség valószínűleg az aratókat és a búzavirágot tartotta volna a január figuráinak és a jégcsap-kieasszoayokat augusztusénak. De ne gondold, hogy ezek a táblák zavarták az összhangot, én csupán azért tartom őket feleslegeseknek, mert a hónapok oly kifejezően és annyi találékonysággal voltak összeállítva, hogy katalógusokra éppen nem szorultak. Azt hiszem, azok az urak csupán a gyengébbek kedvéért voltak odaállítva. Aztán táncoltunk, Klárikám! Táncolni, ez nem kifejezés. Forogtunk, rohantunk, tomboltunk. A második négyest egy szőke bajszú fiatalemberrel táncoltam. Remek gyerek. Azt veszem észre, hogy nem vagyok éppen közömbös iránta — de erről majd máskor. "ij Nem yagyok .szobor," de fájt minden tagom, mikor vasárnap este a vörös redoutba elmentem. Kíváncsi vagyok, hogyan értelmezed te e kifejezést vörös redout. Azt hiszem tudod, mi az a vörös és mi a redout és te valószínűleg azt hiszed, hogy erre & mulatságra okvetlen szükséges, hogy az ember vörös ruhában jelenjék meg; Falusi leány vagy Klárikám, „nem férted a városi tempót. A vörös redöüton, édesem, egynehány vörös bajuszt kivéve fekete és fehér volt minden, kezdve a „Piros, cipőtől" az ördögök jelenetéig. Érthetetlen előttem, hogy miért nem kék redout volt az estély cime, ha már éppen redoutnak koll lenni. Ismered a .Piros cipő* tartalmát? A ballet hősnője, aki oly ügyesen bánt a lábaival, hogy érthetetlen előttem, mi szüksége is van neki a kezeire, ellop egy pár piros cipőt. Azonban ez a pár cipő nem közönséges suszter-munka, amennyiben egyéb jeles tulajdonságai között gyógyító erővel is bir, amit magam sem hinnék, ha ott a szemem láttára meg nem orvosolt yolna hat sánta koldust és egy-két bucsusasszonyt, kik meg voltak áldva a föld minden nyavalyájával. Gondolhatod, bogy a lopá3 büntetlenül nem maradhatott. Megjelent egy fekete ruhás transcedentális lény és megátkozta & kis tolvfy\'t, akit aztán a nyomorékok négy felvonáson végig üldöztek. Ez az üldözés azonban éppen nem volt veszélyes, mert természetes, hogy a sánta koldusok nem érhették utói ja fürge lábu ballerinát. Klárikám, ezt a balettet neked is szabad lött-volna megnézned, mert azt meg kell hagyni, hogy ennél szemérmesebb táncot a Sacré boeur nénikéknél sem jártunk. Aztán — látod mégis csak MucBán vagyunk — élőképek következtek kifogyhatatlan számmal. A mi számtan professzorunk csak értett valamit a variácóhoz és a permutációhoz, de hidd el, kis Miska ő ezekhez\'az élőképesekhez viszonyítva. Ugyanazt uj lében-feleresztve, csupán a helyzeteket éa a jelmezeket variálva láttuk tán ötször egymás után. Yégül egy eléggé poétikus pózban és környezetben • elbúcsúzott a bálkirálynő. De az egyhangúság dacára is volt miben gyönyörködni. A leányok oly ügyesen, kecsesen lejtették a táncot, bogy valóban megirigyeltem őket. Azt a piros cipős kisasszonyt pedig, kiről már beszéltem, nem tudom elfelejtetni. A jelmezek gyönyörűek voltak és jó Ízlésre vallottak. \' Aztán — lásd fentebb — láncoltunk Klárikám- A második négyest egy fekete bajszú fiatalemberrel táncoltam. Kémek gyerek. Azt hiszem, szerelmes vagyok bele —. de erről maid máskor. £Ua. HÍREK — Hölgy ülés. Folyó évi február hó 2-á a délelőtt volt a polgári egyesület évi rendes közgyűlése az egyesület saját helyiségében. Délelőtt 11 órakor nyitotta meg az elnök számos tag jelenléiében a közgyűlést. Ezután Dr. Koseuberg Mór olvasta fel lendületes szavakkal 1902. évről összeállított titkári jelentését. A közgyűlés a zárszámadást és költségvetést tudomásul vette és a fslmentvényt a számadóknak megadta. A kötvények kisorsolása után a régi tisztviselők közfelkiáltással újra megválasztanak. Este társas vacsora volt 70 teritétkel. mely a késő éjjeli órákig tartott. A vacsorán első sorban Dr. Bentzik Ferenc egyesületi elnök kőszömöite fel a tagokai, Hajdú Gyula az elcököt, Eperjessy Gábor pedig az egyesület fiatalságát, llerteletidy Béla a közszellem én egyetértésről beszélt. — Zalaykrmegye törvényhatósági bizottsága február bó 9-én közgyűlést tart. A közgyűlés egyik ponlja: Nagykanizsa r. t. város .tanácsa a képviselőtestület 14927\|902. az. határozatát, mely Ive a Jon beváltó és kikészítő telep részére 15—20 hold terület átengedése és 10 évi pótadómentosség mondatott ki, Eperjessy \'Sándor fölebbezése folytán beterjeszti. Az alispáni jelentésből a következő érdekes adatokat vesszük: 1902. augusztus 1-től december* hó végéig a kanizsai járásban születelt 533 gyermek, meghalt 376, szaporodás 157. A vármegye tanítóinak száma 739, képésitett 687, nem képesítet: 52, férfi 577, nö 162. A nem képesített tanítók közt vannak az óvó vagy tanítóképzőt teljesen, vagy részben végzett, dé még oklevelet nem \'nyert egyének is. Az érdekelt iskolafentarlók ujabban is felhivattak, hogy rendszeres pályázatok kiirtása, illetve államsegély igénybevételével a nem képesített tanítókat eltávolítsák. Általában a közigazgatási bizottság minden indokolt esetben, készséggel támogatta az iskoiafeotartókat, hogy akár tanítói fizetés kiegészítést, akár az évötödös pótlékoknak állam-segélylyel fedezése iránti kérvényeik kedvező elintézést nyerjenek s ekkép iskolaügyük fejlesztése előmozdittassék. A népoktatási tanintézetek körében, részint államosítás, építkezés vagy egyéb fejlesztés tekintetéből több fontos intézkedés történt. Államosittattak a Csáktornyái községi elemi és fiúiskolák. Az uj épület már tető alatt van. Eddig iskolátlan vidéken nyittattak, meg az orehovicai, podbreszti s drávaszentmihályi állami elemi iskolák. Á szentlÍBzIói és csapi községi iskolák államosítása folyamatban van. A hodosáni állami elemi i3kola uj épületére már árlejtés tartatott; a szent-adorjáni állami eletni iskola épületére miniszter úr a pályázat kiirtását elrendelte. Ez időszerint Zalsvárroegyében 46 állami elemi iskola működik 9200 növendékkel. — Kinevezés. Az igazsSgűgyminisz-ter Fehér József nagykanizsai járásbíróság! aljegyzőt a nagykanizsai kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Eljegyzés. Biró József sümegi orvos, .f. évi február 22-én vezeti oltárhoz Armuth Auguszta kisasszonyt Szombathelyről Áldás legyen a kötendő frigyen. — Halálozás. Gleicherwieseni báró Bibra Frigyes nyugalmazott magyar kir. honvédezredes folyó hó 3I-én -reggel 3 órakor életének 70-ik évében Zomborban elhunyt. Bibra báró egy évtizeddel ezelőtt a 20. honv^édgyslogezred parancsnoka volt Nagykanizsán. — A« Izr. Jót. nőegylet estélye. Erről a fényesen sikerült mulatságról lapunk .Szezonképek\' rovatában számol be tudósítónk. E helyen közölj&k azoknak a hölgyeknek és uraknak névsorát, kik közreműködésükkel az estély sikerét lehetővé tették. Az estély clou-ja az óv 12 hónapját ábrázoló felvonulás volt. Bosenberg Henrik táblájával jelezte, hogy itt a január. Heimler Anny ós Scherz Fanny jégcsap jelmezben vonták magukra a figyelmet, Grünhut Lucika mint szánon jövő bájos hópehely. — Február farsangi voltát Steru Sándorné, Weiszmajer Lipótné (ki cukrokat íb osztogatott,) Sommer Ignácné és Scherz Róza illusztrálták. Természeti tulajdonságát Weisz Ferencné és So.mmer Ignácné mutatták be. Csoportvezető Blankenberg Imre volt. - - Horváth József március élén ballagott. Szerény, de mindenkinek kedves ibolya volt: Király Hegina és Ella. Krausz Gizella igazán ennivaló hónapos retek, ügyes vető lánykák: Fabick Lujza és Berger Berta. — A szeszélyes áprilist Neu Miska hozta. Ott repkedett, a virgonc fecske: Márkus Etel; feslő gyümölcs-bimbók voltak: Weisz Hermin, Szabó Erzsi és Weiser Ella. — Jött a derűs május, az elmaradhatatlan májusi fával, a azép megjelenésű Rapoch Gyulánéva]. Körűi repdesték mint bimea pillangók: Brocb Malvin és Krausz Margit; Grütihut Henrikné pünkösdi rózsa volt, Neu Karolin illatos akác. Vezette mindezt: Kálmán Leo. -- Juuius. előtt Weisz Alfréd járt. Grosz Aranka és Bun Ida Ízletes cseresznyék voltak, dr. Schwarz Adolfoé szerencsét hozó lóher és Blau Alice szépséges csipkerózsa. — Bogenrieder Stefi, Krauth Margit, Gerő Ella, Hirsche! Hermin aratónők volta jelezte, bogy bejutottunk a forró — juliusba. Üdilő eper volt Grosz • Meláui, pajzán pipses: Grosz Elza. E társaság vezetője: Bogenrieder Károly volt. — Leitner Ernő hozta meg az augusztust. Elén egy festői rózsa tűnt fel : Schwarz Gusztávné, társnői voltak Nyitrai Olga, Kohn Margit, Kein Ilonka, csillaghullás pedig: Weisz Irén. — A borús szeptemberbe derűt Böbm Eniilné és Strém Tivadarné, két elegáns marguerit hozott. Napraforgó volt: Koseoberg Karolin, Keszlér Malvin ás Stern Elza, gyümölcsszedő.: Nyitrai Margit. Élükön Blankenberg Géza haladt. Cigányzene jelezte, hogy itt a szüret. (Október.) No de vígabb szóló-fürtöt, mint lílau Margit, képzelni sem lehet. A szüret minden öröme, vigassága bent volt tincábao. Balázs Treszka és Jóska ábrázolták a szedőket. A táblát Berény Árpád vitto. Megjött a november is. Fleíschacker Melanie ravasz vadász volt. Sók szivet keresztül lőhetett fegyvere. A csoport szépségét emelLék Bosenberg Ríchárdué. Hiracbl Lujza, Lakenbacber Malvin. Vezető Mészáros Izsák. — Fischol Ernővel jött a decombor. Volt bent krampusz három is; Lukács Mórné, Steiner Adél, Wágner Paula. Sudár és díszes karácsonyfa volt Moller Margit bájos angyal Szitár Paula és vidám \'bó-lapda Krausz Ilonka és Horváth Janka. A felvonulás a cs. és kir. 53. gyalogezred ez estélyre szerződtetett zenekarának hangjai mellett folyt le. — Felülfizetések kimutatása. Az I/.r. Jót. Nőegylet január hó 3L-én tartott estélye alkalmából felülfizetni szíveskedtek: Vidor Samuué, Rosenfold Adolfué, alsódomborui Hirschler Miksiué, özv. Blau P.ilné, Sommer Sándorné, Elek Lipót. Ebenspsuger Leo, Zerkowitz Lajosné, Reik Gyula 20—20 koronát; Steru Sándorné, Grünhut Henrikné 15 20—15-20 koronái; Grünhut Alfredné, Weiser Józsefué . 15 —15 kor.; Tauber Alajosné, Dobriu Benőné, dr. Szukits Nándorné, ilj. Deutsch Lajosné, Rosen-feld Józsefeié, lUdnai Jenő, Elek Ernő, Elek Géza, Rapoch Gyuláoé, Szauer I^nácué, dr.;Rothschild Samuué, Sotn-mer Ignácné, Blau Lajosné 10—10 koronát; S. P. S kofonát; Blumenschein Vilmoiné, Koseuberg IzraeSné, özv. Wusztl Lajosné, özv. Schwartz jamuné. dr. Villányi Henrikné 6—6 koronát; Schwjrz Gusztáv, dr. Dick József, Strom Vilmos, Woisz L<jo-, Strem Tivadarné, Ueichenfeld Ede, Rosenberg Richárd, Weisemayer Lipót 5;20—5-20 koronát; Ciiztnadia Vilma, ilj. Fesselbofer Jpzsefué, Belus Lajos, Scherz M. I., ö«v. Zadu-bánsiky Lajosné, dr. 0 lop M.. 5—5 koronát; Wimmer Lipótné (Zalaegerszeg,) Kürschner Ignácné, Reichenfeld Albert, Bláu Béla 4—4, koronát; Tripammer Gyula, gelsei Gutmsnn Artbur 3 C0---S\'60 koronát; Fischer Ignác Lsdofsky Arminné, Knortzer György 3 20—3\'20 koronát; Grünfeld József (Sormás,) N. N., Schertz Albertné, Práger Béla, dr. Schw«z Lajos (Csáktornya,) Fischer Sándorné 3—3 koronát; dr. Blau Simon, Singer József 2-80—2\'SO koronát; Lövfy Ödön 2 kor. 70 fill.; R____Kaufer József, Breier Vilmos (Binok-Szt.-György,) Wágner N., Kaster Miksa, dr. Goda Lipót, N. N., Ledofsky Ernő, Kohn Alfréd, Lukács N. (Boglár) 2-60-2 60 koronái; Kiéin Illósué 2 kor. 40 fill.; Klein József, dr. Hübner János, dr. Fodor Aladár, Székely Tivadar (Budapest) 2—2 koronát; Strem Ottó, Gross Nándor, N. N„ Kürschner Ignác, Wittenberg Ignác, Büchler Lipót, Rosenlhsl Jenő, Draakovits Jenő, Neufelá Ödön Í-60—160 koronát; Király Mór 80 fill.; N. N., Fesselbofer József István 60—60 fill.; Egf kártyázó társaság 7 korona 60 fillért. — összesen 599 kor. 60 fillér. A szíves felülfizetőknek közreműködőknek, valamint mi dazoknak, akik vigal-munk sikerét bármily irányban előmozdítani kegyeskedtek, ezúton nyilvánítjuk bálás köszönetünket. Az Izr..\'Jótékony Nőegylet választmánya. — Az írod. és Hűt. Kör folyó hó 21-én farsangi dalestélyt rendez Gyöngyi Izsó tóvárosi komikus közreműködésével március 15-én a kör ugyancsak nagyszabású ünnepélyt rendez. Deák Ferenc emléktáblájának költségeihez is hozzá fog járulni a kör. Néhány száz koronája már van a körnek. — Műkedvelők zenekara. Horváth György főgimnáziumi igazgató vezetése alatt műkedvelőkből álló zenekar szervezkedett, melynek tagjai: Sauerinann Mihály, Wíestier József, P. Nagy Gusztáv,\\ Mark Géza, Mair József, Ifj. Wajdits József, Banokovicb János. Lenkei József Gürtler Ferenc, Gürtler István, Kacz János, Fesselbofer József, István, Csolosz Jenő, Bogenrieder Károly, Hirschfeld Rezső, Strem Ottó, Lengyel Samu, Jaeger István, Öiigeti Kálmán. A zenekarnak első összejövetele pénteken volt. A nagykanizsai Katb. Legényegylet tebr. 14-éu Karneval estélyt rendez. — Bovkott. A magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők szakegyesüle-tének nagykanizsai csoportja t- évi február 1-én tartotta rendes évi közgyűlését. Ezen a gyűlésen elhatároztatott, bogy a reggelenként megjelenő .Nagykanizsai Friss Újságra kimondják a boykotlot, mert annak bpesti kiadója a bpesti nyomdászok legutóbb érvényre emelt árszabályukat megtagadta. Fölvilágosító körözvény fogja tudatni a közönséggel, de különösen a munkásosztállyal, hogy miért boykottálták a reggeli Nagykanizsai Friss Újságot. — A Balaton jegén. Eötvös Lóránt báró és Pékár Dezső dr. a tudomány egyelem fizikai osztályának a tanársegéde érdekes tanulmányútra indultak. A déli gyorsvonattal a Balaton jegére utaztak, bogy ott a föld mágnességét megállapító és gravitációs méréseket e»zkö>ö:jenek. A két tudós kutató a Balaton jegén fog lakni. Eötvöi Lóránt báró külön e célra hátom szekeret készitetett. A Balalon jegén két sátrat állitauak fel- Az egyikben a műszereket tartják, a másikban laknak. Ezt a sátort petróleum kályhákkal fűtik. Az élelmet vitorlás szánokkal viszik a kutatók elhagyatott szállására. A kutatást három bétre tervezik, de ha az idő kedvez, az egész februárt és március elejét a Balaton jogén töltik. — Egy érdekes jogeset. A Magyar Paizszsal történt, hogy közzétett a többek között egy ítélet-közleményt, egy bírósági ítélet. A közlés dijáról a szerkesztőség rendes szokásként számlát állított ki, bogy a kinek a terhére hivatalos Ítélettel közzelétetett,- fizesse meg a közlés diját. Ez azonban nem fizette meg, hanem a járásbírósághoz fordult avval a kéréssel, bogy a biróság szállíttassa le a közlés diját, ruert ö sokalja a dijat. A járásbíróság és föllebbvitel után a kir. törvényszék csakugyan lejebb is szállította a dijat. Érdekes vita tárgyává teszi a M. P. ezt kilátásba is helyezte. — A sűmegvldékl Toroskereszt egyesület f. évi január hó 31 ón Sümegen a felső leányiskolában rendes közgyűlést tartott. Darnay Kajetánné elnök beszámolt az elmúlt év eseményeiről, felolvastatta az előző jegyzökönyveket, melyben Bácfi Alajos társelnöknek felsőbb helyről elismerést szavaznak. A választmány vagyona 2478 kor. 76 fill. A tisztújítás eredménye: elnök Darnay Kajelánné, társelnök Bánfi Alajos, jegyző az eltávozott Vértessy Béláné helyett Karácsony Kálmán Bzolga-biró. — Az osztálysorsjöték réBzvény társasig nyeréssége. A teher oldalon feltűntetett 3 600.000 korona alaplökével szemben fel van tüntetve, a nyereség számlán 1902. évi nyereség gyanánt. 673,115 korona. Hát bizony, ez nagyon is tisztes polgári haszon volna bármelyik nagyszabású iparvállalatunknak, mely ezer és ezer. munkáscsaládnak juttatna becsületes munkát és tisztességes megélhetést, — de ennek a lutrivállalatnak még ez a nyereség, kimutatása is csak kicsinyítés, meit a téuyleges, de mis tételekbe elburkolt nyeressége még ennél 100V»1 \'» jóval több. — Ott van mindjárt a nyereség- éa veszteség-számla XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1903 FEÖRUÁR 7 éo. (ehet oldaláD 180.000 korona a részvényesek részére miut az alaptőke tehát a részvényeik utáo járó &°[0-nyi részsse-dée. Hát ez már neru nyereségből van ? Vagj miből adtak az alapítóknak 279.207 boronát, s miből dotálták a rendes tartalék alapot 150.000 koronával\', 6 a kQIBn tartalék alapot 167,524 koronával ha nem abból .a könyvelési műnyelven szólva: tiszta \'nyereségből, amit ez a lutri vállalat be-vett 82 emberi gyarlójáénak ama hajlama élasztése és éhrentartátából, mely a gyenge lelklleket a tisztessénes muuka nélküli meggazdasodás őrületébe, az erkölcsi és anyagi romlásba, zavarja. Ezt Írja a Péoziuiézeti KSzldny erről a réBzvénytársaságró\', melyről a kbzön«ég azt hisii, hogy minden évben borzasztó sokat ráfizet. __ Kimutatás. A nagykanizsai rom. kath. felsótemplom javára adakoztak 1502 jul. 1-tól december 31-ík: Trl-pammer Gyula (11 részi.) adománya 50 kor., Z. adománya 62 üli, Szt.-Istvánnapi népünnepély jőveaelme 172 kor. 72 fiil., Az összes perselyekből 63 kor. 2G 611., Értékpapír kamat 20 kor., K. I. adomaoya 52 fill. ÖfíMsen 307 kor. 32 fill azaz háromszázhat korona és 32 fill. Vagyon kimutatás 1902. december 3Urí!. Értékpapír 1000 kor.. Kereskedelmi és Iparbank (Ui tv- betétkönyv) 4254 kor. S5 fill Délzalai takarékpénztár (4720. az. betétkönyv) 872 kor. .1 fill.. Délzalai takarékpénztár (15187 az. betétkönyv) 970 kor. 5 Nagykanizsai takarékpénztár (19540 tsz. betétkönyv) 1015 bor 17 fill, Nagykanizsai- takarékpéuztár (25238. az. betétkönyi) 15200 kor. 1 fill.. Zalamegyei üazd. takarékpéuztár (149. sz. betétkönyv) 1758 kor. 44 fill., Zalamegyei Gazd. takarékpénztár (682. sz. betétkönyv) 3108 kor., 88 fill.. Zsla-raegvei Gaz\'d. takarékpénztár (713. az. betétkönyv) 6354 kor. 37 fill. Zalamegyei űaiá. takarékpénztár (1560. az. beiét-ktSnvv) 733 kor. 41 811. Összesen 35 267 kor.\' li) fill. azaz bsrmiucötezerkettőszáz-hatvanhét korona és 19 fill. Nagykanizsa, 1803. január 30. Eperjesy Gábor b. pénztáros. Valóságos kincs az emberiség részére a Zoltán-féle kenőcs, melyről számosan, inéi; a társadalom legelőkelőbb köreiből is; legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. iy: Gróf Auersperg, Hippolit, bárónő, Daun Kapy Karolina grófnő, Györííy gróf, Markotsch báró, Keglevicb gróf. lovag Weilenhaller József, Nyári Kálmáa gróf stb., kik mind azt írják, hogy e páratlan szer régi köszvényes és wuzos bajukra pár napi használat után gyógyulást hozott. E kiváló kenőcs üvegje 2\' korona Zoltán Béla gyógyszertárában, Budapesten. — Az E«yelórté8 uj munkatársa, Fenyő Sándor az Eeyetertés tőszerkesz-tője, Kossuth Ferenc országgy. képviselőhöz a következő levelet irta: Nagyságos Kossuth Ferenc elnök urnák Budapesten. Abbau a hatalmas küzdelemben, melyei az Egyetértés a magyar nemzet igaz jogaiért, a valódi szabsdelvilségért és a demokratikus haladásért közel négy évtizeden keresztül folytatott és a mostani ulyos veszedelmek között kettőzött erélylyel loly-tatui kiváo —: igaz sikerre csakis úgy számíthatunk, ha Kossuth Ferenc közvetlen részesévé válik muukánknak, ha ékes és meggyőző tollával mellénk szegődik, ha publicisztikai tevékenységét teljesen az Egyetértések szeo-teli. Pártszeinpontoknak alá oem vethető függetlenségünk teljes épségben maradásával, felajánljuk lapunk hasábjait és kérjük, lépjeu be újból K-inuekatársnak az Egyetértés szerkesztőségébe. Budapest, 1903. január 31. Az Egyetértés szerkesztősége: JFeDjö Sándor, főszerkesztő. Horánszky Lajos, Eogyay Máté és Ovárj Ferenc. A miniszterhez Szűcs Béla, a vasut-bizottság elnöke, intézett beszédet. Fölemlítette, hogy mily nagy csapás volt a balatonmenti lakósságra a szőlő pusztulása. A lakósság eonek következtében 8\'la százalékkal fogyott. Most megtörtént a szölö-főlujitás. Volna most borelegendö. de nem tudják értékesíteni. Nincs közlekedési eszköz. Ezért kérik a minisztert hogy támogassa abbeli törekvésüket, hogy Veszprémtől kiindulva, Almádi é3 Badacsony érintésével Tapolczáig vasutat építhessenek. Darányi miniszter feleletében utalt arra, bouy a Balaton mentén a szőiő-fölujitás érdekében nagyobb akció indult az utóbbi években, ez is mutatja, hogy melegen érdeklődik e bala-tonmelléki lakósság helyzete iráut. Az ügy nem tartozik ugyan az ő haláskö-rébe, hanem a kereskedelemügyi miniszterébe, a kinek melegen fogja ajánlani jóakaratába és figyelmébe a küldöttség óhaját. S hiszi is, hogy a kereskedelem- 1 ügyi miniszter, a mit jogszerűen teher, a maga részéről igen sziveseu fogja megtenni. A Bilatou vidékének fejlődését mindeukor szivén viseli b ha hozzá fordulnak. mindent megtesz a fejlődés érdekében, a mi hatalmában áll. B.-degi Gábor egyszerű s/őlösgazda mondott ekkor keresetlen szavakkal meleg hangon köszönetet a miniszternek a támogatásáért. Végül még Balatonfüred község egy panaszát nyújtotta át a balatonfüredi segédlelkész a miniszternek Balatoni Halászati Részvénytársaság ellen. — 300 gyerkek kliüuletése. Érdekes mozgatom indult meg tavaly Budapesten, hogy az iskolás gyermeket szabad óráikban a viráguev.elésscl foglalkoztassák. — Een nagy jelentőségű eszme lelkes előharcosa Mauthner Ödön c. és kir. udvari magkereskedő, ki már 1901-bet; több ezer növényt osztott ki továbbneve- . lésre gyermekek közt, most pedig diszes éremmel díjazta mindazokat, kik a legjobban nevelt és ápolt virágokat mutatták be. — Mint értesülünk e héten ismét 5000 cserép jácintot osztott ki közöttük Mauthner Ödön, kinek a kertészet terén már aouyi áldásos és szép közhasznú intézmény létrejöttét köszönhetjük. — Mauihner nemcsak az ő ismert áldozatkészségével, hínem magvaiuak kitüoő minősége révén is rászolgált az általános elismerésre és büszkén vallhatjuk, hogy Európa három elsőraugu és leguagyobb magkereskedőinok egyike Mauthner Ödön. — T. olvasóink b. figyelmébe ajánljuk legüjabbau megjelent igen gazdag tartalmú képes magárjegyzékét, melyet sziveseu ingyen küld az érdeklődőknek. — Csokrok és koszorúk friss virágokból, elegáns és legfinomabb. Póstaszétkiildés pontosan Agátsy Benedek virágkertészet Temesvár. I Fenyő Sándor főszer^ kesztő\' urnák Budapesten. Szívesen ragadom meg az alkalmat arra, hogy az Egyetértés olvasóközönségével újból állandó szellemi összeköttetésbe lépjek. Az Egyetértés múltja és tradíciói több évig össze voltak kötve az én írói működésemmel, a amiut a múltban ■fentartotta a lap teljes függetlenségét velem ós pártunkkal szembeu, ugy a lap függetlenségének fantartása ezután is teljes tesz, már CBak azért is, mert fr szerkesztésbe befolyni nem fogok. J-KoBsuth Ferenc. — A balatonparti raant ügyében » Balaton mellékéről, három vármegyéül nagyobb küldöttség járt január 30-án a képviselőházban Darányi Inác lildmivelésögyi miniszternél. A küldöttéhez csatlakoztak az érdekelt vidék képviselői is: Wilcsek Frigyes gróf, Bakó J&sel, Farkas József, Darányi Ferenc, TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszék! tárgyalások. Február 2. Pocai József maráci szü-letésü legény állott halált okozó súlyos testi sértésért folyó hó 3-án az esküdt bíróság előtt. Az esküdtek Harkányi Ede esküdtszéki tag elnöklete alatt alakultak meg. A törvényszék Tóth László elnöklete alatt dr. Neuszidler Antal és űr. Eöri Szabó Jeuö szavazó búikból és Szenes Dezső jegyzőbőt alakult meg. A vádat dr. Orosdy Lajos, a védeiuiet dr.-Bród Tivadar ügyvéd képviselte. A vád következő volt, Pocai József régi ellenségeskedésben állott Mancs Lsjos bánok-szent-györgyi lakóssal. Pocai Maricscsal egy alkalommal [összeveszett, eleinte szóval, majd tettleg támadlak egymás ellen, mely alkalommal Pocai Mancsot egy késsel ugy szúrta mellbe, hogy meghalt. A vádat az esküdtszék beigazolva látta, azért Pocait halált okozó súlyos testi sértésben bűnösnek mondta ki, melynek következtében Pocai Józsefet a 1 kir. törvényszék 3 évi és 6 hónapi bör-Xöore ítélte, beszámítva neki 3 hónapi vizsgálati fogságot. A tárgyalás 2 órakor ért véget. Az Ítélet jogerős. Február 4. A tegnapi esküdtszéki tárgyaláson nem került sor az esküdtök igazmondására, mert\' a vád képviselője dr. Orosdy Lajos Szabó Imre apa gyilkossággal vádolt legény ellen a vádat elejtette. Az eset következő\'\'volt: Szabó Imre apja részeg volt, feleségét oknélkül bántotta. Gyermekeit gyűlölte, különösen a vádlottat, ki anyját, atyja brutalitásai ellen mindig védelmezte. Ki is nyilatkoztatta, az atya Szabó János, hogy a vádlottat elteszi láb alul. Egy izbeu az atya ismét részeg állapotban j«tt haza, mely alkalommal feleségét, a vádlott anyját bántalmazta. A fiu védelmére kelt anyjának. Erre az. atya haragja fia ollen irányult, kit egy vasdarabbal megtámadott, ranjd kétszer megütött. A vádlott önvédelemből egy mángoriófát ragadott fel s Ibikor az atya harmadik ütést mérte rá, az ütést elhárítandó, atyja felé ütött, mely alkalommal ugy, ütötte fejbe -atyját, hogy az kopouyarepedést szenvedett, minek következtében meghalt. A vádképviselője beigazolva látta ezen körülményeket s Szabó Iiore ellen a vádat elejtette. Szabó Imre. kit Dr. Fried Ödön védelmezett azonnal -szabadlábra helyeztetett. ijr ÓD ALO M .— Olcsó könyvár. E\'hasznos,kulturális vállalatból négy ujibb füzetet kaptunk (1261 — 1268. szám), melyek közül háioiijtían Arany János népszerűsítésnek nagy jelentőségű folytatását latjuk. Nagy baj von mindeddig,\'\'hogy legjelesebb klasszikusainak múokái nem igen terjedhettek el a társadalom székesebb rétegeiben, mivel a drága .összes müvek" árát nem minden erszény birírti el. Ezen a bajon segit most az „01c>ó könyvtár, midőn lassanként \'füzetekben, csekély áron hozza forgalomba Arany János munkáit, megkezdvén a sorozatot a nagy költő époszaival és költői beszélyeivel, melj-ek .közül az eddigi füzetekben már megjelentek: Murányi ostroma, (1186 — 1188. sz.) Buda halála, (1221— 1224. sz.) Nagyidal ezigáujok,(1265—7. sz.) Katalin, Keveháza, Szent" László füve, (mind a három az 1263\|4. füzetben) Első lopás és Jóka ördöge (mind a kettő az 1268. számban): — mig a többiek rövid időközökben fogják követni az erőket, igaz örömére a rt$gyár irodalom és kultura minden barátjának. — Külön kell meg-emiiteuüuk a most megjelent füzetek közül az 126112. számul, melyben Tolsztoj Leónak, a jasznaja-polyánai remetének, bét legjobb elbeszélését fordította le Fürody F. Gusztáv. — Az „Olcsó könyvtár egy-egy számáuak ára 20 fillér, s minden hazai könyvkereskedésben kapható. — A Divat Újság minden hóuapbao kétszer jelenik .meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre, postán való szétküldéssel két korona busz fillér. Előíizetui legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII.. a Rökk Szilárd utca 4. számú • házában van, Hzerkestiöséff : Dr. Villányi Henrik, .felelős jterkcsttö. Kiadó: Ifí. Wa\'jdils Józstf. VEGYES. — F.gy elterjedt liázJsicr. A folyton emol-kcd5 kereslelo „Moll Forencpálmkája és sójá-nk\'\' bizonyítja az credtDéayes használatát, eico különösen mint fájdalomcsillapító bedörzsölő amirhcuiaatikuí gzernek. Üregenként l kor. 9U fill Naponti szétküldés atáuvéttel Moll A. gyógyszerész cs. és kir. udr. szállító által Bécs Tucblauben 9. - Vidéki gyógyrárak-bau határozottan Moll készítményét kérjftk Tédjegy és aláírásival. Nyilttér Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Yese, tmsyhólyae, hugjdara és a kÖBZYénybántalraafc ellen, továbbá a légző és emésztíiai szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa L1thion-forrá8 SALVATOR sikerrel rendelve lesz. H u k y li aj tó hatása! Kellemes ízül ím \\ KÖDDjen emésztlietö Kapható ásványviíkereskedésekben "ós gyógyszertárakban. A Salvator-forrás igazgatósága Epotjesen HIROETESEK. 03 V> • SS M >11 : SS A Rlohtar-féle Liniment. Cm. cm. Eor jjony-Paín - Bxpellor egy régi kipróbált háaiszor, a mely már több liánt 33 óv óta meg-hízhatóbodiimölésQl alfcalmaztatik Wutifijnél. csdzoH és atítfiMsckítí. Intés. SílSny3bb utánzatok miatt _____bov&áírláskor óvatosak lé- evünk és csakis eredeti üvegeket öobozokbana„Bor9»DT"vcdjeg\\pyöl .ás a.,Ricbttf"cégjegyzéssel fogad-jjnnkel. — SO (., 1 k. 40 f. ós 2 k. ■árban a legtöbb gyógyszertárban kapható. Főraktár:Török József gyógyszerésznél \\ Budapesten. Rlcblsr F.Ád.és túrs,, ,, C.L.I. é. kir. uS.nrl líjlliti\'.k . . Rudolatftdt.. 7225\|tk. 902. A nagykanizsai kir. tbrvéuys/ék rniut tkvi haió-ág közhírré teszi, hogy Kovács L^jos és ut-jö Györkös Rozália szt -liszlóí lakás végrehsjtatókuak, Györkös József és neje Tuboly Mári szt.-liszlói lakói végrehajtást szenvedettek elleni 340 kor. töké, ennek 189$. évi április hó 28-tól járó 8°j0 kamatai, 33 kor. 70 fill. per, 23 kor. 30 fill. végrehajtás kérelmi, — ugy 237 kor. 80 fill. tőke, ennek 1896. évi március 1-tól járó 5°\|0 kamatai, 28- kor. 70 fill. per, 25 kur. 30 fill. végrehajtás kérolmi, 26 kor. 80 fill. elözö árverés kérelmi, 24 kor. 30 fill. jelenlegi árverés kérelmi, — továbbá a kiamsrtoui takarékpénztár csatlakozott végrehajtatónak 2387\'kor. 50 fill. töke, ouuek 1900. október 4-tól járó öVI, kamatai, 6°\|5 késedelmi kamatai, 35 kor. 80 fill. per, 25 kor. 90 fill. végrehajtás kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvszék területéhez tartozó s a szt.-liszlói 274.. sz. tjkvben Györkös József és neje tulajdonául felvett A f 404\|1. b. hrsz. alsó mezői száotó 44 kor. és a 152jb 2. brsz. tsőrgőréti rét 00 kor. becsértékben 1903. évi február M 20. napján délután 1 órakor Szt.-Líszló község házánál SebestéDy Lajos és Lascbober Mátyás felpereBÍ ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó^ nyilvános árverésen el-\' adatni fog. Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár ICIj-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez leteunt. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi november hó 24. napján. t.egfinonubb nemesebb Gyógy borok iMÓu állapotban lívükneV, betegek tAblKulosólínak, legnevesebb / szerek (,r>\'cnj;c exyí-/ ^ EGY CSODA HANGSZER! £ TROfflBMCI ön azonnal fuj tanítás és kottaismcict nélkül, a legszebb (laloka, táncokat, indulókat, mint: \'SUckingi trombi-tás, ►Scinioht bi5s« .Vcrlassen, Ver- . . bisen, .Donau- I wcllen-Wakcrs >lícitn Suwpcr, ,Dic l\'o^t im Waldű. .Kndcszky-Marsch", ,Jagilsigoalc\', »I>u mein Giri4, •l.andstrcicbcr* ú juig több mint 2UO uiás zenedarabot a n» legújabban feltalált IS hangú kitűnően és clcginsáií uickeleaett hang- * serünkön „A TiftOlüiIBiHDN". X Trombino a jelenkor IcgfcltOnübb talMminya, -í inindcnUu óríilsi feliüníst kell, annll inkább, ha a l^rsasAgbau valaki cgy$xcrr« mint Trombtno muvc.s7.JC-p fet, \'miutá)i/<enkin<sk sem volt tchet-sfigiirőí. twdása. Többyízáz ra«!ódis azonnal tana-\| lát nélkül játszható, miodsn fáradság és raeg-i arölttlés nálkiíl//c<iipáii a stilkstgcs hangjegy j siallagok bvjillöfíittscvcl. b^ Pompát zans, szip arÖ3 hanggal./-TSS3 l-«}>sebl> ninlatság csalidok, társaságok 6.< ünnepségek részére. KirAndulások, gyalog-, és kocsi sétíÚi, csolnak kirár.du- lAioUnií n/vidáut kísérő. Tónczxenfit szolgálcnt és énckct/kiséri. A Trombino gazdag hangjegy müsorraí/és könnyen érthető magj\'acazaltal I. minőség Moman nickelezvc 9 hanggal Jí frt,5o kr., 1L-minőség finoman nickelczve iS hanggal 6 frt, 1 lang)ogy sznltagok as 1. minőséghet 30 kr., a I 11. minőséghez kr. J Egyedült szétküldés utánvéttel. HEW&IEH KERTÉSZ, Wien, I. Fíaisch-markt Rr. 18—235. neknek. Legjobb, gyomorbet egek- nek, legfinomabb cscmcgcburok Iá „Achaial" f bortermelő társaságtól \' Patras-ban (Görög o ) >Mavro-daphnc< \' arany barntf és édes. »Achaiai« ✓ - /\' fehér nem édes, »Malvasier« / fehér és édes. Vezéj-kcpvisclő-r. / ség Ausztria Magyar o. részérc C« J. Schrauth Wioa, IX 3 Fraakgasst A. Raktár Nagykanizsán NEU és XLEIR-nél. uSehnhk Slcnrik H1 HüETÉSI IRGDÁJA Bécs;l, WÍ\'[íieiloli,fólósziiit esi. emelet\' Alapíttatott í^.73 K Telephon 809. A CS\' k. póstatakarékpóüzt&r Clearing-szám- lája 804. 316. ajánlja magát hirdetéal megbízások oyors és olcsó eiíntézésére bel-óa kiiifóldi ojaátgok részére. Szaktanácsok, hirdetési tervezetek, ársza- bások díjmentesen, Legújabb nagy hirlap-árJegyzek hirdetőknek ingyen és hérmentve. Saját gyűjteményes-hirdető rovat a ; „Keue Freie Prmc" cs Jtm \\Yr- Tagblatl" ■ hirlapokbaa . miudonnetuü hirdetés részérc, mint: Adás-vételi közlések minden Qzlet-í ágnak, Társ, képviseleti.\' Qgynbkí, áliást-^ kereső, ajánlaH hirdetések stb. Nagyon fontos gyomorbetegeknek! ÉU-ágjtalaiisóp, gj-omorbajók, rosarullét, röfájils, ronsu oiuéaztéstől gjo-iuüi gycngeaéír, eruésxtéal zavarok stb. meosztlntetnek al Ismert Brady féle Máriacelli gyomor-cseppek. / MINDEM GYÓGYTÁRBAN KAPHATÓK. Sok ezer köszönő és liála Irat. Egy ilvcfr ára liaszu&lati utasitltssal egyott 80 Sil. Kuhös Itve; I. kor 40 fill. Főraktár NagyVapiz<ái>: Belus Lajoa ti Práger Béla cyARVtirában. Hamislliaoktól dvakodjunk ,__ alál- a validl Hárlaczelll gyo- \' rást morosippeknek védjegyet és kell viselni. Ügyeljünk arra. kogy rígi hírneve!, valódi Brady rálu Máriacolli ^yoiaorcseppck a^egje SO 611. Ketcoa üveg 1 kor. 401. kerül, meri a neca valódiak utánzatok olcsóbb áron lügtóbbssör 35 kr.-ért \'lesznek eladva. M J.SÍA.R-STAS ÍEGT Legjobb, legkiadósabb és ezért szappan Mlndsn kártékony hozzákeveréstől mentes. Mindenütt kapható. A bevásárlásnál vigyázzunk különösen arra, hogy minden darab , szappan a „Schicht" névvel, $ a fenti egyik védjegygyel legyen ellátva. ÍTOpKSEpjl XLII. ÉVFOLYAM. 1903. FEBRUÁR 7-én. raanngoQDgaaaaoiananiiooooo tXjopaS3POO°o;0P0000Q5 Z.K. V, 903. Csak tókor valódink, ha mindegyik • dobos Moll A. vAdJogyót 6b alafrisét tünteti fol. A\' HoÚ A..féle Ssldlllz-porok tarlós gyógylatása * legmakacsabb gyomor- ís >1-teathirttalm.k tvomoríórca is gyomorhév, rógzótt ozSkrokedes, oaájbsutaltiin, vé" " \' "^ir\'rrCkaltabteJbb .31 betegségek ellen, o jeles évtizedek óta mindig nagyobb .Iteqcdést szerzett. - Ár, esy l.p.o.et.lt .re-\' dstl doboznak 2 kor. Hámisitások törvényileg fenyittatnek. SÖÜ^CTfrancTA} ísak\' akkor vaiödi, ha mindegyik tlveg MOM, A. védjegyét tantetl fel ------ --------------bA. Moll\' feliratú ónozatt3l van zárva. A Moll-íele ífranoila borszesz és s6 nevezetesen mint fá\|dalomoslll«pití bedürzoölesl szer Savén)\', csuz és a meghalás egyéb következményeinél legisuierctesebb népszer. — Egy ónozott eredeti üvoj ára I kor. 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. I.eeíinouiabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek Oa hölgy szappan a t5r okszerű ápolásira gyermekek és felníttek reszere. Ara darabonklnt - 40 flll. Öt darab — I kor. 80 UH. Minden darab gyermek-szappan Moll A. védjegyével van ellátva._ Főszétk&ldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tncttlauben 9. az. Vidéki megrendelések naponta postantánvél mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni, llaktár;. Nagy-Kanizsán Rosenfeld Atfolf és Fia. ____iciQoaaaauoaopa baaaDaoaoaaaaQiaDaccjaDQaaaoooaooaanoo oooaacg melyek már évek óta jóknak bizonyultak és hírneves orvosoktól, mint konni u hashajtó_feloldó szer sjánltnttstnali, a-/. emésztést nem zavarják és leijesen ártalmatlanok. Cukrozott minösé- a Dél-zalai takarékpénztárral egyesült önsegélyző szövetkezet ©Sa^ folyd évi február hó 22-én délelőtt 9 brakor saját helyiségében tartja kku. remu£s évi közgyűlését melyre a t. üzletrészbirtokosokat tisztelettel meghívja \' _ . . , 1 Az igazgataiag. TÁRGYSOROZAT! i A szövetkezet elnökének a lefolyt üzletévről szóló jelentése. II A felügyelő bizottságnak a szövetkezeti könyvek és számadások 1902. évi felülvizsgálatáról! jelentése, s ennek alapján a vagyonmérleg és osztalék megállapítása s az igazgatósig és számadók felmentése III. Az 1901.—1900. évtársulati tagok, részére kiutalható további kölcsönösszegnek megállapítása. IV. A társulati hivatalos közlöny kijelölése. . V Az alapszabályok 22. és 24. §-a értelmében kilépő 6 igazgatósági tag. és pedig: Miltényi Sándor, Plánder György, Reicheufeld Sándor, Schwarcz Ignác. Strem Vilmos és l)r. Ollop Mór helyett ujak, vagy ugyanazok, úgyszintén 3 felügyelő bizottsági tag megválasztása. Kelt Nagykanizsán, 1903. évi január hó 25 én. JEGYZET: A fellkyeló bizottság által felülmúlt vagyonmérleg a szövetkezeti talyiaígben bármikor A társulat könyveibe bejegyzett Uzletrészbirtoko^ok szavazatlapjaikaV folyó évi február hó 20. és 21. napj.ioan a szövetkezeli helyiségben átvehetik; a közgyűlés napján szavazatlapok ki nom adatnak. __,- Kük következtében méü gyermekek által is sziveaen bevétetnek. Kfy ló piínlát tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pilnlnt tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél ecy tekercs bérmentve szállíttatik. \\lrD llifűi/ Nensteln F. hashajtó labdacsait. Csak akkor. IXCndUlliX valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvényileg bejegyzett ,Szent Lipót" védjegyünkkel van ellátva vörös fekete nyomással. A mi törvényileg védett dobozaink utasitá«aink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NTEUSTEIN APOTHEKER aláírásnak kell lenni. HEUSTEIN FÜLÖP „Szc ot-Lipóthoz* cimsett gyógyszertára Z. K. l- O WIKS, l., PJankeucftsac G» q g Raktár Nagy-Kaaizsán: BELU-S L.VJOS és KKIK GYULA gyógyszerészeknél. q QQOOaoooooaQaog3aagg^gg^30QODoqQoaagaoqp,gp Mimlruoknak, kik a gyomor ncg}iü{ííc, vngy tuherhclósc, rossz, nehezen cmí-MthetÜ, Úagyon meleg, vagy hiilcg «5:c!«k clvexetc állal, va»y rvmletlcri clctiiiód következtében gyoinorbetUg.vigct, min? GyomorIsurut, gyomorgörcs, Gyomorfájdalom, nehéz emesztes, vagy nyálkásodást kaptak. ajánlunk egy .kitűnő hiiiticrt, melynek kitüuö halÁsn mlr ivek ki van jjiölwlv.a. E* a Hubert Ullricli\' föle növóirybor. IJ Ezen növénybor kitűnő, gyógyhatásúnak talált füvekből, jó borral van kószitve és I \|{ crösitr, életre kelti az omber emésztő szervezetét. — A növónybor megakadá- I I: lyozza az emésztési zavarokat és előmozdítja az egészséges vér ujjáképződését. \| A nwvénybort idejekorán ii.iv.iwlv.i, gyomorbetegségek még .i csíiAjukban elfőj-tatnak. Syinptomák mini: Főfóját, felbofógcs, gyomorégés, felfúvódó, rosszullét hinvivsal, melyek chronikus (itlÖs gyooiorbetegségeknél oly gyakran előfordulnak elmúlnak néhányszori ivás után. ^•y/ikT^lr^ríA! cnnc,,t kellemetlen következményei, mint szorulás kúlika, szíy-OzíCK.rCKt-UCí> d0lj0gjiSi Álmatlanság, valanunt vértoldás a májban, épében és a nagy Jísiger-érben (Arany-cr bántalmak) a nővénybor ákal gyorsan mcgszünletnek. A növénybor megszünteti aa cmcszthctlenségel és könnyű székelés által eltávolíttatnak a gyomorból és belekből alkalmatlan részek. . Sovány, halovány kinézés, vérszegénység,elerőtlenedés, legtöbbször a rossx emésztés következményei, hiányos vérképződé* és a máj beteges állapotáé, jvtvagyhiánynál, ideges bágyadtság és rossz kedélyhangulat, továbbá főfájások, álmatlan éjjelek következtében ily egyének lassan egészen elpusztulnak, fiaff" Növénybor az elgyöngült életerőnek uj lüktetést ad. WF* Növénybor fokozza az étvágyat, az emésztést és táplálkozást elumozditja, elösegíti«z\'/anyagcicréí, gyorsitja a vérképződést, jnegnyugiatja a feldúlt idegeket és életkedvet szerez. Számtalan elismerés és hálanyilvi fiitás igazolják ezt. Xövénybor kapható 3 és 4 koronáért a Nagykanizsai, Újudvart, Kis-Komáromi, Csákányi, Nemes-Vidi, TajísOnyi, líöhönyfci, Nagy-liajomi, Fclsö-Segcsdi, Csurgói, ikrzcncici, Colái, Légxádi, zVlsó-Domborui, Kotorii, Mura-Csányi, Rátkai, Podtureni, Szelniczai, Alsó-L/Cndvai, Pákai, liaksai, Novai, Uaki, Pölöskei, Pacsai, Alsó-Kajki, Nagy-Radai, Kéthelyi, Marczalii, Kaposvári, Nagy-Atádi, Tarányi, Virjei, St.-Ceorgeni, Kalinovaci, Novigradi, Kaproncai, Perlaki, Csáktornyai, Varazsdi stb. gyögytárakban « íüszeriizlelekbcn, és az osztrák magyar monarchia legtöbb gyógytárában. A kanizsai gyúgytárak 3 és több üveg növénybor.rendelésnél eredeti árak mellett küldik szél mindenüvé a monarchiában. íS?^"" Utánzásoktól óy.atik. "^Sfö Kérjenek csakis \'Hubert Uílrích\' féle növénybort. Alapítva 1SSS. A htnulölc cddUji ssáwa 1200 felül. Első Pozsonyi Katonai - előkészítő Intézet. F. évi március hó 1-éa a 6 bui ílikéjsitö tanfolyamba oly eej éTM önkéntos Joliitok vitetnek (el, kik a ktpcsitö tík»síi I. iacptember h6ban óhajtják letenni iscsetleg októbcrliou mini «nb4ote«ek sorolandók. . rolTÍtcll évkor 17—20 6vca. Klüképr-és : tiíbinj középiskolii 03slály. (Kcrepke-delmi uufolyam vapy Ipariskola.) MlntíwaerD intcrnatiií, katonailag berendezve, tanulmányi ellenőrzéssel. \' Sok izíz volt intézeti hallgató, raint hivatiios, vagy tartalékos liszt, hadapród, vagyegyévea snkóntOB tagja a hadseregnek és megállapítják etilül ezen legnagyobb éa lestaklntéljesobb vidéki intézet kltilnS hírnevét Minden továb!>i felvilágosítás, prospektnsok. értcsitöa sx igaz gatóságoál ingyenkapbatók. Drozdek Viktor, nyuR. alezredef, intézeti iga/gató. Jeeys e t: Március Ló 1-én oly tS-16 éves ifjak 2—3 polgári stb. iskolával is felvétetnek, kik jóvö étben <■?) kadét iskolába óhajtanak belspni. » -i Elektro-íechniku-s Szakiskola I t\\ ahnratririitm fis fanműtislvekkel) (Laboratórium és tanműhelyekkel) egybekötve. Pozsony, Walloner-utca 14. szám í évi.roáreius hó 10-én Hjegnyitjí at első felévet oly tanulók számára, kik magukat Elektro-technlkusokká, (gyári tisztviselőkké stb.) gyakorlatilag és elnélotlg (bárom szemeszteren át 116 hónap) óhajtják kllíépelYételt életkor: 1G-30 év. Előképzés: néhány közép, vagy polgári iskolai, kereskedelmi vagy ipariskolai osztály. 20 éven aluli tanulók itt helyben az egyéves ónkűnlesi jogot is elvégezhetik. Mintaszerű Interuatns. Az állandóan növekedő értékesítése a villanyos erőknek hai« : és égetési célokra, továbbá a vegyi gyárakban itb. stb. igen ajánlható • a t c, szőlőknek éi gyámoknak fiaikat, illetve gyin.fiaikat ezen szép és jö kilátásokkal kecsegtető pályára, a fenti intézet, belépéssel, kikénezni. Jelentkezés naponta. Az ■ iga.gaKíság kívánatra hirdetményeket, prospektusokat szét-küld és\'** közelebbi felvilágosításokat azonnal ad. Letz Antal, igazgató. Jú drák legolcsóbb torrása 8 évi Írásbeli jótállás re ellett HANNS KONRÁD óra és araoyáru kiviteli bázu BRÖX8EM (Caehomág) Saját gy&rtclcp óragyártáshoz és íémmunkákbo/. Jó nickcl Hcm.-éra trt 3.76 Valódi ezöst R.-óra 5.25 Valódi ezüatláoc 1 20 Nickcl ébrmtő óríi 1.75 Czégcp & birodalmi czimerrol van kitüntetve, — arany és ezüst kiállítási érmek és ezernyi elismerőlevél van birtokomban. -Képes árjegjzék ingyen és bérmentve* Nyavalyatörés. Ki úehézkőrb80, görcsökben és más ideges állapotokban szenved, kérjen ezekről brochuráL Ingyen és bérmentve kapható Schwanen Apotheke, Fraokfurt a]Mai a által. MaESEKlEBMÍ Árverési hirdetés. Ágoston Mári, Ágoston István. Madarász Károly és Madarász Karol in kiskorúak tulajdonát képező nagykanizsai 374. sz. Ijkvben 42B\|b 3. hraz. alatt felvett 73110 Qöl terülota Sn^Sr-uton fekvó ingatlan a rajta épült/26, nép-sorszámú bázzal együtt nyilYánt^s önkény-tea árverésen .1903. február hó 21. napján délelőtt 10 órakor Nagykanizsa város árvaszékének hivatalos helyiségében (Városháza II. emelet) gyámhatósági jóváhagyás föntártása mellett eladatik. Kikiáltási ár 2000 korona, melynek tizedrészét, vagyis 200 korotiát a. venni szándékozók tartoznak letenni bánatpénz gyanánt. Az árverési föltételek a hivatalos órák alatt az árvaszéknél megtekinthetek. közgyűlését 1903. február hó 23-án d. u. 2 órakor üzlethelyiségében tartandja, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. c • A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Az évi zármérleg és eredményszámla bemutatása, valamint az osztalék megállapítása. 2. Az igazgatóság és felügyelőség részére a felmentvény megadása. 3. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes tag kiküldése. 4. Esetleges indítványok tárgyalása. 5. Az alapszabályok 65. §-ának módosítása. __ Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. \'NAGYKANIZSA, 1903. február hó 14-én. 6-ik szám. XLII. évfolyam. Előfizetési &r; Egósx évre . . 10 kor. — fill. Kél évre . . . 5. kor. — tili. Negyedévre - 2 k«r. foi-iíll. Kg/es xzám 20 Ali. HIRDETÉSEK 6 hasábos pcti.tsorban 14, masod.txor 12, i iniudcn további soró rt -10 liil NY I LTTÉRBEN - I>clit soronként 20 íillorcrt vétetnek fel. ZALAI I0Z • , . • Y / n. .«, 4 . . - • W . „ X X i .1 ÍA lu.p szellemi részét Illeti roin-iIod kiSjelemény a felelős szerkesztő nevére, az any^fi réazt illető kö. l Kemények\' p^dig .» kiadó nevére .1- címzetten Nagy-KanlíBára bér-. ; mentve iniézendők. Kérroenletlen levelek nem fogadtatnak cl. Kéxl rntok visszanőni küldetnek A nagy-kanizsaL„Ipar-Tcstület, , nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egyket/ részvén}r-társaság: nőegylet,\' „n.-kanizsai- izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete/ nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár a , nagy-kanizsai\'kisdedneveTó egyesfilet, a „nagy-kanizsai tanitói járáskör,: a „nagy-kanizsai keresztény jótékony a „katonai hadastyánegylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külyálasztmányának hivatalos lapja. HETEN KI NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELELŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Iparunk fejlesztése. Nagykanizsa, 1W8. febrnár 18. Iparunk versenyképessé tétele szök-séges ahhoz, hogy háziakban egészséges és állandó ipart teremtsünk. Oda kell törekednünk, hogy a \'"magyar ipar ne csak jó indulattól nyerjen megbízásokat, hanem a legteljesebb versenyképesség mindenkor biztos fegyverével küzdhessen ki magának olyanokat.: Hogy pedig ezt elérhessük, kutatnunk kell azokat az okokat, a melyeknél iogva iparunk, noha gyáraink technikai berendezés tekintetében a kiliíólddel átlag, egy magaslaton állanak, sót nem egy esetbeu azokat fölülmúlják, még sem versenyképes, illetve hogy a magyar gyárosok miért drágábbak az osztrák és más gyárosoknál. Ha bármely, megszűnt vagy pangásnak indult gyár tulajdonosát megkérdezzük, hogy iparvállalatát miért szüntette be, illetve hogy az miért nem prosperál, Bzinie stereotyp a felelet, a melyet k- >k t. i. hogy az illető gyáros vagj nem kap elegendő és megfelelő munkaerőt, vagy ha kap, akkor áz\'n.iy drága, hogy a munkabérek magassága már eleve kizárja a termelendő cikk árbeli venenyképességét. Énnek hallatára az ember önkéntelenül is kétkedni kezd a panasz őszinteségében, mert első tekintetre szinte lehetetlen elhinni azt, hogy munkaerőhiányban szenvedjünk, a mikor évenként .magyar családok tízezrei, még- pedig nem a teg-rosszabbjai, hagyják el az országot csupán azért, mert képtelenek itthon oly munkát kapni, a mely után meg-élhoBsenek, és hogy lehet drága a muukacrö\'\' ott, a hol abból annyi munkafölösl\'eg van? Ámde, bármennyire valószínűtlennek tűnik is fel a laikus előtt ez az állítás, mégis igaz az annak egész szomorji valóságában. A munkaerő nálunk tényleg drága és kevés. Drága azért, mert a jó és megbízható munkás nálunk drágábban ruházkodik és táplálkozik, mint Európa bármely más országában, és kevés azért,\' mert a nálunk, sajnos, többségben lévő nem jól ruházkodó és táplálkozó muukás oly kitartásra, mint a minőt a gyári munka megkövetel, ilyen mostoha életmód mellett képtelen. Az egyik ok folyománya a másiknak. Nálunk a gyári munkát végző munkás, csekély kivétellel, igen ritkán eszik hnst, de snnál több pálinkát iszik, abban a téves hitben, hogy az eröt ad és pótolja mind azokat- az élelmi szereket, a melyek a külföldi gyári munkásnak bőven kijutnak ugyanannyi fizetésből, mint a minőt nálunk a rosszul fizetett munkás kap. A mig a jól fizetett külföldi munkás nagyobb és állandóbb munkabírása következtében abban a helyzetben van, hogy gyermekeit tovább nevelhesse és taníttathassa, ez által ismét munkabíróbb és inteligensebb munkásosztályt nevelve, miot ő maga, addig a mi rosszul táplálkozó, pálinkafogyasztásra szorult munkásunk aránytalanul gyorsan veszti el munkabírását, kényszerítve van gyermekeit már zsenge korukban nehezebb munkára szorítani, és ez által elvonva tőlük a szellemi, testi és erkölcsi fejlődés lehetőségét, önmagánál is hasznave-hetetlennebb munkásosztályt nevel, ha ezt ugyan még nevelésnek lehet nevezni. A következmények nagyon ismeretesek. Ott találjuk mindennap a hírlapok blluügyi rovatában — és iparunk állapotábáb. Iparunk megteremtésére, annak állandósítására és versenyképessé tételére tehát első sorban ^.egészséges, munkabíró és egyszersmind fogyasztóképes munkásosztályt kell teremtenünk. Minthogy pfejlig ezt csak az által érhetjük el, hogy a munkást megfelelőbb táplálkozáshoz; ruházathoz és főleg nagyobb intelligentiához juttatjuk, iparvállalataink .azonban az eddigiéknél nagyobb munkabéreket fizetni képtelen, az államon áll,.hogy ezen igen fontos, talán legfontosabb kérdést megoldja, mert a munkáskérdés nemcsak az ipar szempontjából fontos közgazdasági életünkre, hanem fontos népesédési, erkölcsi és sociális szempontból. Ha a munkás itthon találná meg a megélhetés módját, nem vándorolna ki tizczrivel, hanem itthon fizetné az adóját és növelné a hazai iparcikkek fogyasztását, a melyeknek előállításánál közreműködik. A legnagyobb fogyasztó a munkás, a miről\' legjobban győződünk meg oly helyeken, a hol valami nagyobb ipartelep van. Oly helyeken virágzik a kereskedelem, mely a gyárosok és a fogyasztók közötti "közvetítő. A külföld már régen belátta azt, hogy ipar nélkül gazdaságilag nem gyarapodhatik. Oda törekedett tollát, hogy iparát fejlesz-Bze, ne csak szóval, hanem tettel, többek között, .azzal, hogy a munkás-nép élelmi szereit megkímélte az elviselhetetlen megadóztatástól. Nálunk — eddig legalább — ennek épp az ellenkezője történt, nem állithatjuk, hogy szándékosan, de mégis ugy történt. Vegyük például az összes ipar-államökban főszerepet játszó sört és mindjárt szembetűnik \' az az, óriáá különbség, & mely a mi sörfogyasztásunk ésp. o. Austriának vagy Németországnak arányában mutatkozik. A mig a sörfogyasztás Németországban évenként és fejenként a 280 litert is meghaladja, addig nálunk alig éri el a hét litert. Ez onnét vau, hogy nálunk a sör, noha ez a munkásnak úgyszólván folyékony keuyére lehetne, óriási adókkal van megterhelve, éa-ennélfogva nem tölti be a munkás élelmezésénél azt a fontos szerepet, a melyet Austriában vagy Németországban betölt. Nálunk a 137, sör hec-toliterje után csak az. adó 14.82 k. t tesz ki, mig ellenben Németországban azért az összegért már majdnem a sört veheti még adóstul, iérét) ott egy hecíoliter sör után az adó csak 2.64 k. Ha Németországban a söradót hectoliterenkint két koronával fölemelnék, ebből az államnak óriási jövedelme keletkezhetne, de azt mindazonáltal nem teszi, mert igen jól tudja azt, hogy az ebből közvetve eredő kár sokszorosan felülmúlná az első pillanatra Ígérkező hasznot. Ellenben nálunk a söradót akár 4 k-val is fölemelhetnék, a nélkül, hogy a dolognak egynéhány éles újságcikken kívül más következménye volna, jeléül annak, hogy a rai szegény munkásunknak a sör, mint élvezeti cikk, nem sokkal közelebb áll, mint akár a pezsgő. És ez oly szomorú dolog, a melynél csak az szomorúbb, hogy szakasztott ugy állunk a cukorral, a hússal és mindazokkal az élelmi cikkekkel, a melyeket a muukás nem nélkülözhet. Miután pedig ezen nélkülözhetetlen cikkeket szerény keresetéből beszerezni nem bi)ja, pótolja azokat pálinkával, a mely ugyan elfelejteti vele azt, hogy éhes és fázik, de tönkre teszi őt testileg, szellemileg és erkölcsileg idő előtt, Világos/hogy első sorban itt van szükség/az orvoslásra; a fogyait-tási /adókat szállítsuk le, legalább\' részben azoknál az élelmi cikkeknél, a melyeket a munkások fogyasztanak, /Ez volna az iparunk fejlesztéséhez vésető első lépés, a melyeket megtennünk kellene. Másik igen fontos tényezője a gyáriparnak a tüzelő ianyag és ebből nevezeteseu a szén. Bebizonyított tény az, hogy Magyarországnak legalább is annyi, hanem több kőszene van, mint bármely más országnak és ennek dacára a Bzán nsjunk drágább, mint bármely \'más országban. Ha ez nemvolnaigy, akkor nemzetnénk ki a külföldnek évenként Stjag legalább 80—85 millió k.-tszénéríiés pirszénért. Megdöbbentő volna ez összeg magassága még akkor is, ha azt oly cikkért küldenék ki külföldre, a moly itthon be nem szerezhető, de \' tízszeresen megdöbbentő, ha ezt az óriási összeget oly valamiért adjuk ki, a mi birtokunkban van. Ha szénkincsünket megfelelően kihasználhatnék, nemcsak hogy ennyi milliót tarthatnánk meg magunknak, hanem még jövedelmi forráshoz ie juthatnánk ezen a réven. Pick Jóxtef. Sikkasztások. A magyar vidéki pénzintézetek a lehető legtöbb esetben mintaszerűen veretett intézetek,, amelyeket a polgári becsületesség csinált meg és tart \'fenn. Tessék csak végig nézni, hogy kik alapították nátuűk a vidéki pénzintézeteket. Nem nyerészkedő vállalkozók. A legtöbb eset- TÁRCZA._ Vlszhangok a nagykanizsai róm. kalh. főgimnázium ifjúságának ..Hangversenyéről," F»br. 11. — A .Zalai\' Közlöny eredeti tárcája- — A »Polgári Kgylew tágas nagyterméén, l.sngra gyúlt « villám káprázatos fényben\'; Ounepi ruhába öltözött ott mindet}. Kent a .mennyezeten s alant a földszínen, A dekorált tercwrcsxek. Pláne varázs-tüzben égtek. Amint ái esthomály ránk leereszkedett, A Ungfényü terem népesedni kezdett; A verseny jő ifjak elsőn vonultak fel, JökeiW vitte őket, nem valami kényszer, $ oldalt a magas álványnyal Foglaltak helyt, égő vágygyal. Utánuk szép hölgyek sürilo gyülekeztek. Kik alatt * lépcsők örömtől reszkettek; De jöttek urak H, s jött más számos népség, Hogy * terem megtelt s nem volt üres térség, A nyolc óra elhangzása Volt, a kezdet jeladása. A »Portici néma* nyltá meg az estélyi, Felfiit * hegodU s hangjain varázs kéli; aJ,közönség bámult ax ügyet játékon, $ eréé, hogy mozgás van, otl a izivtájékon, • Érreliheí ki-kitörtek, És ajkai >éljent« zengtek. A zenekar szépen, szabatosan játszott, Húrjainak hangja mind a fUlbe uiisxolt; De ax énekkar i» lépést tartott vele, A tapsokat ő is tucat számra szedte. A tartalom s bűvös árja. Ragadott egy szebb világba. kost »Angyal és ördög< kerüli volt a szírire, Nagy hálást gyakorolt éí lelt mindenkire; Előadó hangja gyönyörűen gördüli, Ügyes laglcjtéssel erői nycit s élénkült. Mikor helyéről lclépe, Tapsnak nem volt hossza-vége. •C\'zelli l>uc<u- volt á hangverseny fénypontja. A sziveket égi ürömben ringatta ; Csodát hatalmát mondta cl Máriának, Mit már sokszor megmutatott a világnak. Akik benne szerepeltek. „• • Mind sok dicséretet nyerlek. A hegedű és zongora vidám hangja, .A cimbalom s harmónium l»us akkordja, A sziveket érintették nagy hatással, * Mik megnyíltak örömmel vagy sóhajtással. A jtengzeles kuruc-nöták, Meg a doktori disputák. y Széles kedvet, hangos mosolyt produkáltak, S a szemekbe örömkönyek sokan szálttak. »<Jaudcamus« hangzott most fel a mü során, A >Ráköcxy. meg a hangverseny alkonyán, S mindezeknek együttvéve: Nagy diadal lett a vége. A diadal örömében táncra keltek, Társnőt a szép hölgyek köiöit sokat leltek ; Rezdült a hur s moxogtak a könnyil lábak, Mig a hajnal sugarai le nem száll ak. .( Ajkikról e sóhaj lebbent: Vajh\' érnénk sök deák-versenyt! .jg Nith János Norbert. Á jó recept. Irta: Schiller Irm. — A > Zalát Köxlöay< tárcája. — A doktorka kiküldött mindönkit a szobából, kijelentve, hogy négyszemközt akar velem beszélni, erre egy kicsit fólui kezdtem, meri amilyen jó, szelid a doktorkánk. olyan, haragos is tud lenni. Kgv \|>arszor végig íütottaia szoba u\'zoh részét, aliol \'nem kelleti Wlania .attól, bog)" a bútorokba ütközik\', azután hirtelen , megállt elöltem. E pillanatban szereltein volua hintaszékestül ogytut. valami sulye^ztó segélyével a földszinti lakók • szobáiba leereszkedni. Végre letilt mellém \| és az Uieremet tapogatva lolyton . a , szemem közé nézett, ettől a tekintettől ; éppen olyan libavörös lettem, mint mikor 1 kisleány koromban a „kedves Svcstorvk" valamelyike rajtaert a fccsegésen. „ — Hallod Dundus, most gyónni fogsz, j — mVmdta vizsgálóbiróarcot vágva. Szent Isten i lía a mi kis doktorunk a i gyermekkori nevomen szólít, akkor baj i van, én adom meg az árát, ez a gondolat cikkázott át agyamon, de -iá/gyötörte fejemben nem derengett, s nem tudtam, hogy fogok majd vele szemben védekezni, inert nem éreztem elég érőt magamban arra, hogy valami furfanggal tévútra vezessem. — Mi bajod van? miért nem eszel? 1 miért nem alszol? miért nem dolgozol? miért vagy lázas? Mint apró mennykövek hullottak reám e kérdések. Én csak néztem rá könyörögve, de tekintetem nem lágyította meg aranyos, jó szivét, sót miután szavaival mindjobban feltüzelte önmagát, ismét felugrott ós újra futkosni kezdett a szobában. — Hát azért neveltünk mi téged aggódó szorotettol, fáradtságot és áldozatot nem kiméivel hogy most az elsó jött-ment kedvéért, akitíák talán csinos a bajusza, te halálra epeszd magadat? Mert tudd meg, ha erőt nem veszel magadon, elpusztulsz, én pedig azt nem engedem, érted? Nem engedem I Most rögtön mondd meg, kibe vagy szerelmes? Hiába is akarsz füllenteni, én látom, én tudom, i hogy szerelmes vagy. csak azt nem tudom, kibe. - Semmi kedves Pista bácsi, én nem vagyok neked kedves és én nem is vagyok, neked Pista bácsi. Én miattam tönkre mehetsz, én nem fogok veled törődni, ki is törődnék egy olyan csúf, hálátlan leányúyal, a-ki megkeseríti . az életét a hozzátartozóinak, a doktorát pedig pellengére állítja, mert mit se mondhatok, ha kérdezik, hogy mi bajod van s hogy miért sorvadsz hónapok óta. Biztosan megláttál valahol valami holdvilágképtit. aki az állatkertből szabadult ki és most azután epekedsz. Hát azt hiszed, ez szép? Hát csak annyi női büszkeség lakozik benned, hogy olyan szekér után futsz, amely föl nem vesz? Jól hallgasd meg, mit mondok, adok egy heti határidőt, ha addig eröt nem veszel .magadon és meg nem gyógyulsz, akkor ón egyeneseu olmegvek i nagyapádhoz é$ megmondom, ne adjon neked többet egy krajcárt sem, akkor azután elmehetsz akár nevelőnőnek, akár telegráfos kisasszonynak, — tanultál eleget. — és majd elfelejted a hóbortjaidat, ha a garast fogadhoz kell verned. — Tehát éried? Mához egy hétre a zongora mellett találjalak, sót akkor mé£ azt is megbocsátom, ba a nyakamba csimpcszkedcl és végig polkázod velem az ebédlőt! Kzzel fricskát adott az orromra, mintha nem is lennék boldogtalan szerelmes és eltávozott. Kint még hallottam tanácskozni a nénivel, azután nemsokára kocsifobogás verte fel az utca csendjét, a doktorkám végleg elment, I)o mi ez, miért nem jön be a néni? Rettegek a találkozástól, mert meghallotta a doktorkánk prédikációját; bizony kár volt mindenkit kiküldeni, litszeu Pista bácsi oly hangosan beszélt, hogy beillett volna Ítéletnapi harsonának. Képzelem, szogény,-jó néni, mennyire rosszul esett neki, hogy az ö kis növelt leányával igy elbánt a doktor! Tegnap kaptam e naplót a nénitől, kis ezüst kulcscsal, bátran beleírhatom legféltettebb gondolataimat is; nálam a kulcs, nem olvassa senki. A néni kalappal a fején jött be a szobámba, elbúcsúzott és én magam vagyok. Haragszom magamra, milyen ügyetlen leány is vagyok éti, hogy szótlanul hallgattam Pista bácsi kifakadásait; de milyen csúnyákat is mondott: „holdvilág-képű, állatkertből kiszabadult." igazán ugy éreztem, hogy az oltárképemet tapossák lábbal Három hónapja, igen három hónapja, mikor először megláttam és azóta se éjjelem, se nappalom; pedig a: találkozás nem történt oly romantikusan, mint azt azokban a rogényekben olvasom ^melyeket Laci dugdes a munkakosaram alá, ha meglátogat minket. Igazán jó fiu ez a Laci, ő sejti, mi bánt, mert a múltkor, mikor a néni egy pár pillanatra átment a másik szobába, a fülembe súgta, „vigasztalódj Dundus, ón is boldogtalan szerelmes vagyok." Istenem, hát- rajtam XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY ,1903. FEBRUÁR 14-én. ben,az alapítók fizették meg az alapítás költségeit is. Aho] az előkelő magyar társadalom került az élére, ott még áz alapítás költségein kívül a vezetés legnehezebb, kezdő munkáját 13 ingyen csinálták az alapítók. Roppant bün az, amit a magyar vidéki pénzintézetekkel szemben követ el a könnyen ítélő és mindig kritizáló társadalom. Pedig lelkes-éégfinknefe, a közérdekért való áldozatkészségünknek és a közért szivesen teljesített ingyen munkánknak kevés olyan példája van, mint a vidéki pénzintézet. Ha 6záz között kettő akad olyan, amelyet pénzes emberek azért csináltak, hogy hasznot húzzanak az alapításból, •l#gy nyerészkedjenek a kezdet nehéz-ységein. Hazafias áldozatkészségből támadt a legtöbbje. A Fáy András szelleme virrasztott a. legtöbb bölcsőjénél. És ez\'tfa szellem tartotta és tartja bennük a lelket ezutánra is. A mi vidéki pénzintézeteink igazgatóságaiba nem azért tülekednek az emberek, mert taláo zsíros jövedelemmel kecsegtető direktóriumokra vágyódnak, hanem mert tisztesség jár .vele. Az a pár garas, amit a praesens-márkákért adnak átlagban a vidéki pénzintézetek. csak körülbelül elegendő arra, hogy kifizessék azokat az ozsonnákat, amikkel napi biztosi \' szerepléskor szokták megtraktálni a tisztviselőket. Nem mondhatom, hogy sok helyütt nincsen kivétel. Érvényesülnek a vidéki pénzintézetek keretén belül is familiáris érdekek. De ezek legfőleg arra vannak befolyással, hogy alább szálljon a váltó-tárca bonítása, Ezeu a bajon tul, föltétlenül igaz, hogy a vidéki pénzintézeteket a hazafias lelkesség, a közérdek oko3 mérlegelése, meg az alapítók áldozatkészsége szólította életre és ugyanezek a faktorok tartják fenn ma is. Hanem egyben ez az a momentum, ami gyakorta roppant áldozatokat követel és sokszor vftszedelmesen pusztít vagyonban és a közbecsülésben. A közérdekből, kőz tisztességből vállalt igazgatóságok nagyobb munkát rónak a vállalkozókra, mintsem azt bárki is gondolná. Ettől persze csak ugy lehet szabadulni, ha e munkát fizetett emberre ruházzák, akit a bizalom emel és a tudás erősít meg \' szép állásában. Ha azután ebben az egy emberben, mint a kiválók, ju áldozatkészek, a köztisztes.ségben megörege-dettek bizalmának\' letéteményesében gyönge a tisztesség: megroppan az az egész alkptáS, amit ezek nagy muakával emeltek. Az ingyen hivatal felelősségét azután vagyonveszteséggel, gonddal és keserűséggel, sokaknak átkával kell megfizetni. Ilyetén formájú a megroppant magyarországi intézetek biológiája. Majdnem így történt ez mindenütt. Bizonyítja Árad többszörösen, bizonyítja Kis-Czell, Eger, Buda, Sopron, meg a többi mind. A nagyképűsködő követelődzés, amely i beleül egy-egy vezérigazgatói áliásbsy \| azoknak a becsületes embereknek """a \' nimbusán rágódik, akik nevükkel, vagyo- j nukkal ingyen-szolgái a közhitei érdekeinek. Ha baj van. első sorban ők az áldó- j zalok. A vezérigazgató ur könnyen vitor- 1 Iázik Amerikába vagy küld . egy méníő ; revolver golyót a fejébe. De az igazgató- j ság meg a felügyelő-bizottság tagjai? Óket családi kapocs, vagyon, hivatás, kötelesség, becsület nem ereszthetik Amerikába, ók fizetnek; ráadásul még a büntető-bírósággal is akad dolguk. Ámde azért mindig akad olyan ember, aki készséggel ül be, a régi tradiciÖk révén, az igazgatóság sulyoB felelősséggel terhes karosszékébe. És kár is volna, ha nem tennék. Végre Í8, amíg ember lesz, lesz bizalom. És a mig a magy&r vidéki pénzintézeteket el nem söprik, addig azok csak abban a formában élnek és élhetnek, amelyben eddig éltek, kiszámíthatatlan gazdasági hasznot hajtva az országnak. Kár is volna őket bántani. Mert ami szervezeti hibájuk van, azt ugy is meggyógyítja a forgalmi élet követelménye. A magyar vidéki takarékpénztárak G évtizednél hosszabb ideje annyi áldást hintettek ebben a gazdaságilag elhagyott országban szerteszét, hogy a szervezeti hibájukból eredt kár eltűnő semmiség ehhez képest. Csak azt az elemet kell megtartani a számára, amely eddig is vezető szellem volt benne. Ezek vezetése alatt majd letörli hibájukat a gazdálkodás törvényeinek vaskeze. Nem előszői hangoztatom e helyütt is, hogy a vidéki pénzintézetek szervezetében 6okkal kisebb a hiba, semhogy azokat régi formájukból ki kellene vetkőztetni éa valamelyes regű4ativum vaspáncéljába kellene bujtatni. A legelső és legégetőbb kérdés az, hogy miképp lehessen megtartani sz intézetek eddigi vezetőségét éö miképp lehessen megtartani továbbra is bőséges erejében azt a forrást, a melyből pénzerejüket merítették, a betevőket 1 Mert ennek a kettőnek van legerősebb biztositéka arra nézve, hogy vagyonában baj nem esik. És ennek csak egy módja van: a szakszerű felügyelet. Abban a megdönthetetlen meggyőződésemben, hogy a vidéki pénzintézetek legégetőbb baján csak a public accounty (a nyilvános számvizsgálók) intézménye segít, eddig csak megerősített minden ujabb eset, amely vidéki intézeteink chronique scatidaleusejét szaporította. Az aradi eset is^ csak erről győz meg. Lehetetlen lett volna, hogy Bőhm Adolf évekig 8Íkkasz8zon, ha mérlegeit valamikor alapos tudással szakember vizsgálja felül. De nemcsak az aradi eset győz meg erről, hanem a landerbanki, meg a prágai Szt.-Vencel-szövetkezet bűne is. Különben az osztrákok is erre a meggyőződésre jutottak. Szaklapjaikban, napos újságaikban sűrűn jelentek meg cikkelyek, sürgetve a public accounty intézmény életre hívását. Csak az & csodálatos, hogy az intézetek igazgatóságai és felügyelő-bizottságai, akik annyi Bzomoru példáját látták már kollégáik bün nélkül való bünhődésének, nem látnak hozzá aunak az egyetlen eszköznek az életre keltéséhez, amely elvenné fejük fölül azt a damok-lesi kardót, amely ijesztően csillogtatja élét. Hiszen a public accounty intézmény nem ellenőrző hatóság, nem arra rendelve, hogy valamely pénzintézot vezetőségének a hitelét és a tudását tegye kétségessé, hanem épp ellenkezőleg, hogy mind ezt megerősítse. Angliában minden közre adott mérleget megvizsgál a public accounty. Maga az igazgatóság csak akkor nyugszik meg benne, ha ez átnézte. A közgyűlésen pedig nem is tárgyalhatnak olyan mérleget, amelyet a public accounty nem irt volt alá. Angliában lehetetlen,is, hogy Bőhm urak évek során át sikkaszszanak. Lopni ott is lehet, mert hiszen a^tolvajok ellen még \\nem találtak eléggé erős zárt; de sikkasztani, a sikkasztást hamia mérleggel takargatni Augliábani ahol a .public accounty tudása védi az igazgatóságokat, a felügyelő-bizottságokat és a betevőket, lehetetlen. Amit az angolok megcsináltak: miért ne csinálhatnánk meg mi is?l . l>r. Herényi JP&l. Deák Ferenc emléktáblája. Már rég megemlékezett lapunk Kanizsának arról a hiányáról, hogy sehol, de sehol egy emlékműre nem akadunk benne. Valami különös ridegséget kölcsönöz egy város külső képének az, ha emlékművek nélkül szűkölködik. Olyan, mintha egy uj telepitvény állna előttünk a múltnak minden tradíciója és emléke nélkül, mintha lakosai csak azért élnének benne, hogy meggazdagodva ismét a faképnél hagyják, a ezért nem iö löre-keszuek arra, hogy a várost — mint otthonukat — barátságosan bútorozzák be. Olyan, mint az a szoba, melyben nincs más, mint amit a bútorkereskedő vadonat ujat egy általány ősszegért belehelyezett, s nincs benne egy családi kép, egy öreg karszék, égy ereklyeként őrzött kicsiny nipp-darab. Az idegen, ki ilyen városba lép, bizonyára csodálkozva kérdi, hol van hát valami jele anuak, hogy e városnak emlékei vannak, hogy van múltja, melyből érdemet tartott volna valamit megörökíteni a jövő számára? Nincs-e vájjon nemzeti történelmének egy nagy embere, ki falai.kőzött született, avagy dolgozott, vagy meghall? Nincs-e nemzeti történelmének oly eseménye. mely falai közölt játszódott le? Vagy ha nincsen, pem fogta-e el lakóit soha a\'lelkesedés láza valamely nemzeti hősének, vagy történelme egy eseményének emlékén, hogy emléket állított volna arra való tekintet nélkül, hogy; az ő városuk külö.\'ösen érdekelve vau-e, vagy sem? Kérdéseire — sajnos — tagadva kellene felelnünk, s egy okunk sem volna, a mivel kimentbetnők mulasztásunkat. Kanizsának van szép történelmi múltja, olyan, a minővel csak kevés magyar város dicsekedhetik, vannak nagy férfiaink, kik Kanizsáu éltek, 8 kikhez Kanizsának több köze van, mint a több; városoknak, de ahhoz, hogy nekik emléket állittunk, nincs meg, legalább eddig nem volt meg lakóiban az a közérzet, az eszményiség, mely a mult történelme, s nagy férfiaink emléke iránt kegyeletet táplálna magában; 8 e kegyeletnek emlékmüvekben látható jeleit létesítené. Azt mondtuk, hogy társadalmunkban legalább eddig hiányzott ez az érzés. kívül van még más boldogtalan szerelmes is e földtekén ! ? Három hónappal, ezelőtt nagyapával elmentünk az öcsém egyik professzorához, mert a latiribói megbukott a gyerek: benyitunk, hát a tanár egy szék tetején állva húzta fel a fali órát. É11 nem tudom a professzoroknak kiváltságuk-e az, hogyha a széken állnak, akkor is azt feleljék a kopogtatásra, hogy szabad ? gondoltain magamban, de már a másik pillanatban ráegbénultan álltam ós bámultam avreám néző kék szemekbe. Igen ügyetlenül viselhettem magam, nagyapó kereken kijelentette, mikor ik, hogy nem hitte, hogy ilyen is liba vagyok és egyátalán nem érti, mit neveltek hát rajtam olyan soká és annyi pénzen, ha ugy ülök egy idegen emberrel szemben, mint a szárazra kitett ponty. Könnyű nagyapónak, Ö már olyan öreg, •hogy nem látja jól a szép, kék szemeket és bizonyára ó sohasem szeretett; bezzeg, ha azt érezte volna, amit én, mikor legelőször belenéztem azokba a ragyogó csillagokba! Este a véletlen összehozott bennünket a Centrál étkezőjében, hová zenét mentünk hallgatni; a tanár ur kötelességének tartotta az asztalunkhoz ülni ós velem beszélgetni. Hogy miról beszéltünk, ázt : én nem tudom, nem emlékszem semmire tisztán és másnap a ncrii nagy megbotránkozására azt mondtam a járásbiró- ! nénak, hogy én nem is hallottam á zenét. \| Pedig igazán nem hallottam, ha mindjárt ; tőlünk 10 lépésnyire játszottak is; ki i hallana akkor valamit, ha legszebb \' muzsika szól közvetlen-közeiből egy édes j férfiajkról? Látszik, hogy a néni régen özvegy és el is felejtette, hogy valószínűleg ! ö sem hallotta a zenét, mikor a bácsiba I volt szerelmes. I Azóta három hónap mult el, három j kiuos hónap, mert nem láttam a professzort . ez idő alatt, én pedig vágyódom ismét ; azokba a kék szemekbe nézni, azt a I kellemes hangot hallani. Hát ez a szerelem, a sokat megénekelt, annyit emlegetett szerelem? Jól van, nem bánom, ha Pista bácsi is azt mondja, hogy a rajtam mutatkozó sziraptomák a szerelmet/árulják el, hát én belenyugszom abba is. hogy szerelmes vagyok; pedig igazán nem tételeztem ezt föl magamról. En csak arra kértem szt. Antalt, hogy találkozzam a professzorral, ha sétálni megyünk; ígértem is a zsebpénzemből egy koronát szt. Antal szegényeinek, ha elősegíti a találkozást; de mindhiába! Három hónapja nem láttam. A nénitől nem merem megkérdezni, hogy szt. Antal az ilyesmibe nem segíti meg az embert? Május 29-cn. „Édes gyöngyvirágom, már sokkal jobban nézel ki, ma délután kimegyünk a ligetbe," mondta a néui; nem akartam 1 a kedvét elvenni, de éreztem, hogy nagy áldozatot hozok, ha ilyen beteg szívvel megyek az emberek közé. Képzelem, milyen tolongás lesz, s .mrfy kínszenvedés lesz annyinak feleim" a hozzám intézett\' kérdésekre. Éjfél után 2 órakor. E: percben iöttünk haza. nem birok lefeküdni; ott volt ő, az én édes kékszemű professzorom! Nagyapóval ültek az egyik asztalnál és boroztak, mikor mi is odatelepedtünk, mellém ült és beszélt mostanáig, amíg hazakísért. Megkérte a nénit, hogy holnap meglátogathat-e bennünket. Istenem, melyik ruhámat vegyem föl, a rózsasziuűt, vagy a kéket? Egy hónappal később. En vagyok a föld legboldogabb teremtése! János, igen az én Jánosom, ma egy karikagyűrűt húzott az ujjam rn! Sohasem hittem volna, hogy a latin-professzorok olyan édesen tudjanak csókolni ! Hat héttel később. Most jöttünk a templomból az esküvőmről ós e pár percet felhasználva, naplómmal akartam közölni boldogságomat, midőn azt kezembe véve uyitva találtam. Még akkor sem sejtettem semmi árulást, csak midőn kinyitom ós e sorokat találom benne, jöttem rá az összeesküvésre: „Ugy-e jó receptet irt a te Pista bácsid? A recept neve: János." Igen, mert most legújabban egy tiszteletreméltó mozgalom indult meg ebbenaz irányban. Az írod. és Mö v. Kör elhatározta, hogy Deák Ferenc-táblát fog felállítani annak emlékére, hogy a haza bölcse Kanizsán töltötte tanuló,-, éveinek egy részét. E célra a kör már 800 koronával rendelkezik, s ez idei farsangi mulatságának tiszta jövedelmét szintén erre a célra fogja fordítani. Deák Ferenc emlékének megjelölésére már valamikor indult meg egy mozgalom Kanizsán. Akkor gyűjtés utján akarták összeteremteni a szükséges pénzösszeget, de nem mentek tovább a gyüjtőivek meg-fejeléaéuél. Néhányan alá is írtak, a pénzt azonban nem fizették meg, az iveket belepte a por, a haza bölcsének emlékét pedig a kanizsai közöny. így aztán máig sincs Kanizsán Deák-emlék. Most akar lennii s reméljük is, hogy ha már az írod. és Möv. Kör kezébe vette az ügyet, lesz is. Ez a Kör ugyae igen mutathat fel nagy eredményeket. A pártolás hiánya megbénítja működését ugy, hogy nem tekintve azt a néhány estélyt, melyet évenkint rendez, életjelt alig ad magáról. A művészetet a zene és ének által igen szépen kultiválja ugyan, de irodalmi szakja, mintha épenséggel nem volna. Azt hiába mondják, hogy vidéken irodalmi tevékenységre ily körnek nincsen tere, hiszen íróink mindnyájan a központban élnek, s a vidéken alig néhány él közülök, Nem is az a cél, hogy fércmunkák írására izgassuk a vidék zöngicsélŐ poétáit és titkos drámaíróit, hanem igen az, hogy az irodalom pártolását mozdítsuk elő egyrészről, másrészről pedig hassunk oda, hogy a város szellemi szükségletei a lehető legjobban elégíttessenek ki. Amidőn tehát az írod. és Műv. Kör kezébe vette a Deák-emlék felállításának ügyét, kétségkívül egy szellemi szükséglet kielégítését célozza, s hivatásának felel meg. Néhány szavunk volna azonban a kivitel ellen. Tulságosau szegényesnek, hogy ugy mondjunk, Kanizsához képest umucignak találjuk azt, hogy Deák Ferencnek emlékét csupán egy táblával akarjuk megtisztelni. Nincs egyetlen egy szobrunk sem, miért elégedjŰDk meg tehát egy ily semmivel? Ha a mozgalmat a kör kiterjesztené a város egész közönségére, nem volna lehetetlen egy) szerényebb fajta szobrot emelui. Eg)\\^ emléktábla a város külsőképére semmi\'befolyással nincsen, pedig ha már csinálnak valamit, acnák haaznát is lássuk, fiz az egy emléktábla nem gazdagít bennünket, 0 továbbra is emléktelen, szobort&lan város maradunk. És Deák Ferenc emlékéhez valóban több méltó egy emléktáblánál — Kanizsa közönségétől. Mert Söjtőr község megelégedhetik\' egy ilyennel is, de oly városhoz, mely 25000 magyar embert számlál Jakósául, ez méltatlan volna. Az írod. és Müv. Kör tehát, ha azt a szándékát, hogy Kanizsán D<?ák Ferencnek emlékjele legyen, s Kanizsa városában egy emlékmű álljon, valósítani akarja, nem teheti ezt másképpen, mintha az egész városra kiterjedő mozgalmat indit egy szerényebb fajta Deák-szobor felállítása iránt. Deák Ferencen kívül van még más nagy emberünk is, aki méltó arra, hogy különösen Kanizsa részéről emlék megtiszteltetésben részesüljön. Királyi Pál, Csányi László, a XVHI-ik század híres jogtudósa Huszthy\' György és mások. És a történelemnek van nem egy oly neve-zétes eseménye, melynek színhelye Kanizsa. Ma már mi sem mutatja, mily fontos szerep jutott Kanizsának a törökvilág idejében, mikor a kanizsai pasa parancsolt fél Dunántulnak, « ur volt le egész Eszékig. Az egykor hires Kanizsay csatád, mely hercegprímásokat adott valamikor az országnak bizonyára történelmileg kapcsolatban van a mi városunkkal. Szóval, ha nemzeti történelmünkben vizsgálódunk, találunk számos oly mozzanatra, melyet felhaszuálhatnánk arra a célra, hogy városunkat emlékművekkel diazitsük, hogy barátságos otthonképen butorozzuk be ugy, hogy külső képe is hasson reánk ugy, hogy a mult tradíciója iránt, kegyeletes érzések ? az emlékeken táplálkozó lelkesedés ébredjenek bennünk, hogy ne láttassunk olyanoknak, mint akik nem tudjuk megbecsülni multunkat és multunknak emlékeit. Ha állani fog a Deák-emlék, bizonyára buzdítani fogja társadalmunkat arra, hogy multunk történelmét teljesen kiaknázzuk, emlékeit emlékekkel megjelöljük. HÍREK. — Szemelj] hír. Mayer FereDC (ir., aki gyógykezelés végett tSbb hetet töltött el Varazsd-Toplicán, ismét Nagykanizsára érkezett. — Áthelyezés. Treiberica Titusz helybeli róm. katb. hitok4atót\'^ ruegyés püspök kápláui minőségbeu Sbmogy-Taszár községbe helyezte át. — Közgyűlés. A nagykanizsai keresztény nőegylet folyó hó 15-én délután 4 órakor az állami iskolai gondnokság helyiségében közgyűlést tárt a kővetkező tárgysorozattal: 1. Titkári jelentés. 2. Mult évi számadás bemutatása és fél-mentvények megadása. 3. Elnökség tiszti- \' kar éa választmány választása. — Az írod. éa Máréazell fíőr f. hó 21-éu tartja farsangi dalestélyét a kővetkező műsorral: 1. rész. 1. Borús az ég... Népdalegyveleg. Előadja a férfikar. 2. Aleaia dal éa tánc, Audrau .Baba" című operettjéből. Előadja Blau Margit úrhölgy. 3. Trio. Rubinateiatól. Előadják: zongorán Neumann Józsa úrhölgy, hegedűn ifjú Fesselholer József István ur, gordonkán Stemeck Zsigmond zenetanár ur. 4. a) Az impreasario. b) Couplék. Előadja Gyöngyi Izsó ur. 5. Női hármas. Miilökkor „Koldusdiák\' c. operettjéből. Előadják Blau Margit, Brocb Malvin és Scherz Malvin úrhölgyek. 6 A magyar Fregoli. Irta és előadja Gyöngyi Izsó ur. 20 perc szünet. II. rész. 7. Nyári.reggel. Daljáték. Szövegét irta Vár^dy Antal. Zenéjét ezerzette Poldini Edé. Előadja a vegyeskar. A vegyeskarb3n közreműködő hölgyek: Csizmadia Vilma, Dr. Engal Sándorné, Lajpczig Ailtalné úrnők; Ábrahám Kata, Bartoa Irén, Boréiiyi Zsófi, Berger Tercsi (Szepetnek), Beck Ilonka (Szepetnek), Blau Margit, Brocb Malvin, Bun Ida, Bogenrieder Stefi, Farkas Vilma, Fischér lréo. Fischer Margit, Fleischhácker Meianie. Gro6z Aranka, Grosz Melaoie, Heimler Anny, Krausz Margit, Lackenbscher^\' Meianie, Laub-haimer Róza (V.-Sz.-László), May Gizella, May Szidónia, Márkus Etel, Neu Károíio, Neumann JÓ2ss, Nyitrai OlgB, Nyitrai Margit, Philip Károlin, IUiner Mariska, Scherz Malvin, Sauer Margit, Sallér Ilonka és Sopronyi Paula (Szolnok) úrhölgyek. Az egyes számokat zongoráu felváitva kisérik: Bischitzky Miksa zenetanár és Bőhm Emil egyesületi karnagy. — Ábrányi Emil Kesztliolyeu. A Keszthelyi Ifjúság Önképzőköre 1903. (ebruár 15-én az „Amazon- szálloda nagytermében saját céljaira, Ábrányi Emil ur felolvasásával egybekötött .psraszt-bál\'-t reudez. Kezdete este 8 órakor. A k résztvevőket tisztelettel kérik, szíveskedjenek lehetőleg magyar jelmezruhában megjelenni. — A nagykanizsai Bankegyesület. A folyó hó 7-én tartott rendes évi közgyűlés az 1902. évre szóló zármérlsget tudomásul vette és a 3861 kor. 64 £11. nyeremény-maradványnak uj számlára való előirását elhatározta; e szerint a 29\|1902. sz. osztalék-szelvény nem kerül beváltásra. — Magyar Ujuk egyesülete Béos-ben.Ily cím alatt f. hó 8-án uj egyesület alakult az osztrák fővárosban, célul tűzvén ki & nemzeti érzés, magyar irodalom, barátságos szórakozás ős eszmecsere ápolását. Mig az alapszabályok jóvá nem hagyatnak, addig égy hatos bizottság vezeti az egylot működését. Tagjai: Maros Bódog, Klein Győző, líabiuek Jenő, Ocskay Rezső, Kovács Gábor éa Paski Sándor. Vidéki tagok s pártolók szívesen láttatnak és eziránt Maros Bódog (Bécs VIII. ker. Lenaugasse 5.) készségesen szolgál felvilágosítással. — Estély. A nagykanizsai .Társaskör" 1903. évi február hő 16-án családias jellegű estélyt rendez. Kezdete este 9 órakor. Tagok által hívott vendégek szívesen láttatnak. — Deák-koncert.-Elérkezett a n&gy nap, amelyre a puszta emlékezés is megdobogtatta nem egy gimnázista és iskolásleányka szivét. A 11-ikí estély meg is felelt a hozzáfűzött nagy várakozásnak. A műsor összeállításában, a rendezésben annyi kellemes újítást .tápasztalt a közönség, hogy lehetstlgiL a vezetőség kiváló buzgalmát és érdemét el nem ismerni. Előbb változatos műsor, melynek tapintatos összeállítása Csóthi Márk tanár ur érdeme gyönyörködtette a közönséget A zeneszámok és szavalatok sem jobbak sem rosszabbak nem voltak, mint máskor. A szereplők igyekezetét lelkes taps honorálta. Nagy haladást mutat az énekkar az előbbi énekhez képest. „Gaudeamus\' éneklése mutatja, hogy mit tud ügyes éa szakavatott kéz durva anyagból is alkotni.. Az estély fénypontja a dramolett volt, melynek XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖ K 1- 19Ó3 FEBRUÁR H Í>1. szereplői ugyancsak kitettek magukért. A koncertet tánc kötette, mely csak a reggeli órákban ért véget. A mulatság bruttó "jövedelme 1700 korona. Leányok: Weiser Elli, Weiser Kity, Blau Alice, ÍJlau Margit. Wittenberg Aecsika, Qold-sicin Ella és Margit. Katzoobaob Idike, NírIícb Mici, Bogearieder Stefi, Moran-dioi Stefi és Annuska, C/.eialer Irma, birkás JoláD, Neumann Jéisa és Elruaka, Beréuyi Zsófia, Roaenthal Etelka, Schwarz Gizella, Kollarica Panla é3 lttoi, Kobn Mariska, Sebmid Rózái, Schmid Aranka, Breuer Irma, Hocb Gizella és Irma, Seres Margii, Pilliulrm", Ksiser nővérek, Hahn Hus, Farkas Vilma, Farkas Margit,. Lukacs Erzsi, Sauermanu Júlia, lteiner Mariska, Hófricbter Emma, Bartos nővérek,\' Strickó nővérek, Geró Ella, Karóskényi Piroska, Grönhut Manci és El/.a, l\'olz Lubi, Vukászovita Margit, Berc\'nyi Vanda, Gruduer Mili, Miltényi Mariska, Krausa Bözae, Berger Tercsi, Kritky Margit, Noll Viktória, Cvetkó Ágnes, Stocker Anna, Tripammer JoláD, Matolay\'Etel, Nagy Matild, Bakó Kinuska, Polio Anna. Pkitér nővérek, Eperjessy Margit (Szombathely,) HIlvös Jolán, stb. — Az egerszegi izr. templom. Az éjiiltető bizottság a napokban tartolt értekezletet, melyon eldöntötték a pályázatot. Öt épitó pályázott: egy szombathelyi, egy keszthelyi, két budapesti 8 Morandini Tamás zalaegerszegi. Az idegenek néhány ezer koronával olcsóbbak voltak, de a biiottság a helyi vállalkozónak adta iukább a közelebbi ipar pártolása okáért. A templom nézve kikötötte a bizottság, hogy a mi anyag cak található Magyarországon, köteles innen megszorozni és magyar munkásokkal dolgoztatni. Eouek a megvizsgálására külön bizottságot killdtek ki. A templom a "Wlassics-utcában lesz s 100 ezer koronáért építik föl. — Vasutasok bíljs. A nagykanizsai állomás voDatmozgósiló és kiaérö személyzete íolyó bó 7-én igazán moxgőaitva volt. A repülő vasszárny emberei lánc vigalmat rendeztek a Polgári Egjlet nagytermében éa megmutatták, hogy az ö mozgósításuknak é< kíséretüknek mindenkor határotott célja van. Ez alkalommal a cél az volt: jól mulatni és a közönséget jól mulattatni. Szinte gőzerővel jutottak célhoz, melynél rendkívül kedélyes „aufenthaltot" csináltak. Szurovy Géza felügyelő, .a mulatság patrónusa, valamint a többi szép számban jelenvolt hivatali felebbvalók megelégedéssel látták, hogy ugy a mozgósitáa, mint a kisérot olyan kezekbe van letéve, hogy sem összeütközéstől, sem kisiklástól nem kell tartani. A szépen sikerült mulatságon az első négyest 52 pár táncolta. — Jelen voltak: Asszonyok: Biba Sándorné, Bogenrieder Józseíní, Bowr Lipótné, Bayerl Ferencné, il\'nillrt»tT Antalné, Csébi Jtónoané, Dubescll Józseíné, Dattler Isnánné, Féleeybázi Károlyné, Fiacher Jómfnc", I\' ["\'■-. >: ■ I\'.rcncné, Frk Jánosné, Kn Józsetné, Gruuler Matyásné, Huchthauneu Károlyné, Hartmann Jánosné, Henne Frigyesné, Haas Sándorné, Hannák Ferencné, Ibi Jánosné, Ivauec Károlyné, Kaszt) JakabDá, Kovács Mihilyné, Klein Ignátzné, Kemény Jánosné, Kondor Józsefné. Lasky Pál né. Lachonság Gáspárné, Lichtíuas Gyuláité, Miglesz Adolfné, Mosbamer Károlyné, Noll Jakabné, Noll Károlyné, Oláh Pálné, Offenbeck Károlyné, Pillitz Gyúláné, Pítaritza Miksáué, Rittor Antalné. Szakonyi Györgyné, Sidó Lajosné, Szaváry Sáodorné, Szendler Józsefné BpestrSI, Sölley Zsigmondné, Schrőtler Jenőoé, Szabó Józsefné, Szetiler Antalné, Szojkoyits Ignátzné, Topollta G/uláné, Tóth Károlyné, Wojnovits Mibályné, Wojnovits Nándorné, Weilandití Józsefné. Leányok: Altenthaler Terike, Biba Jolán, Babics Mariska, Berger Bertba, Borsó Juliska, Bayerl Mariska, Bindinger Gizella, Fischer Juliska, F.i\':w A •iw, Frk Anni. Eélegybázi Aranka, Grutzier Irén, GrQnwald Flóra (Keszthely), Gáspár Mariska, Heisler Etelka, Heisler Bartha, Hesa Sarolta, Kamandy Mariska (Szl.-Mibály), Lisztner Aranka, Lichtfuss Irén, Metz Margit, Noll Józsa, Oláh Erzsike, Ritter Mariska, liády Jolánka, Saller Margit, Szabó Ilonka, Szabó Fánika, Szettler Irma, Szakács Kondor Mártba, Szaváry Mariska, Tóth Mariska, TopoliU Margit, Wernigg Ludmilla. — Megbíró. A kiskanizsai Pqjgári Olvasókör f. hő február 15-én saját helyiségében táncrigalraat rendez, melyre a kör tisztelt tagjait és b. családjait ezúton tisztelettel meghívja a rendezőség, — Letartóztatás. — Rendőrségünk Petscbe Ferenc zágrábi lakóat a helybeli állomáson elfogta, mert két leányzót akart kétes bird házakba szállítani. Az . emberszámtól a rendőrség átedta az ügyészségnek, a leányokat pedig illetőségi helyükre toloncoltatta. — Köszvényesek öröme az a kellemes bir, melyet a Zoltáu-féle kenőcsről számtalan meggyógyult csuz és köszvényes beteg mond. E páratlan kitűnő szer már néháuy napi használat után a legmakacsabb csuz és köszvényes bajokat meggyógyítja, mit számos köszönő levél és több orvosi nyilatkozat bizonyít Üvegje 2 Kor. Zoltán Béla gyógytárában, Budapesten. — Köszönetnyilvánítás. Ifj. Wajdits József ur egy peres "tígyből kifolyólag 5 koronát jutatott a helybeli Ker. Jói. Nőegylet céljaira, -melyért köszönetet mond a Ker. Jót. Nőegylet elnöksége. — Felülfizetés, Ilenctalví Linzer Béla a felső kereskedelmi iskola által rendezett hangversenyen jótékony célra 10 koronát fizetett felül. — A Horgony Falu Expeller igazi népszerű háziszerré lett. mely számos családban már több mint 32 év óta mindig készletben van. Hátfájás csipő-fájdalom fejfájás, köszvény, csuznél stb. nél a Hor-gony-Pain-Expellerrel való bsddrzsőléaek mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő, sőf járványkórnál minő: a kolera cs báuyóhas folyás, az altestnek Pain.Expel-lerral való bedőrzsőlése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitünö háziszer jó eredinéuynyol használtatott az influenza ellen is és 80 f., 1 k. 40 I. és 2. k. árban a leglööb gyógyszertárban kapható, de bevásárlás alkalmával mindig határozottan: ,Richter-féle Horgony-Pain-Expellert vagy „Richter-féle Horgony-Liniment"-et lessék kérni éaa ,HorgonyM védjegyre figyelni kell. — Csokrok és koszorúk friss virágokból, elegáns és legfinomabb. Póstaszéteüldés pontosan Agátsy Benedek virágkertészet Temesvár. IRODALOM nA Balaton Írásban ós Képben" megjelent A Balaton Metropolisában, Keszthelyen, a maga neincben egyedül álló, érdekes könyv jelent meg: .A Balaton Irá-ibari és Képben". Irta: Sági János, a Keszthelyi Hirlap segédszerkesztője, a Balaton irodslniánek agilis müvelője. Ilégóta éreztük hiányát oly munkának, a mely hazánk drága gyöngyét, a Balaton szépséges vidékét irja le, amely büséges, szép szavú kalauzunk lenne a Balaton körüli utunkban,^ a mely mesz-szebb vidékek lakóinak leírná e csudás tó meséa világát, s a mely fölkeltené8z érdeklődést a mi tavunk kies fürdő- és \'nyaralóhelyei iránt. „A Balaion Írásban és Képben* min-deu sorából a Balatou szépségétől való lelkesedés és elragadtatás sugárzik ki. A szerző élénk színekkel, ügyes tollal rajzolja a Balaton\' tündéries világát, víztükrének csodálatos játékát, az olaszok egével vetekedő égboltját,, fürtös hullámait, haragját, mosolyát, bűbájos, regényes vidékét. Az egyes fürdő- és Dyaraióholyekről, a Balatouvidék minden talpalatnyi részéről szép magyarsággal mindazt elmondja, ami a hazája iránt érdeklődő magyar embert, a nyaralni vágyót, a Balaton mellett tartózkodót és a turistát érdekli. Változatos képekben varázsolja elénk a magyar tenger egéss világát. Tájékoztat az egyes helyek lakásviszonyairól, a vendéglői- és fürdőárakról, híven kidomborítja az egyes fürdő-helyekoek a többi fölött való előnyeit, a gőzhajón, a kocsin »a gyalog utazóknak elbeszéli a Balaton regényes mulját, figyelmét felhívja a Yidék nevezetességeire, beszél a balatonmenti jóravaló magyar nép erényeiről. Szóval e könyv az olvasónak kellemes, tíoha nem unalmas társalgója, szórakoztatója, tanácsadója és nagy helyismeretü kalauza, a könyvtáraknak dísze, a Bala-tonmeotének legszebb ajánló-levele és csinos emléktárgya mindazoknak, akik valaha a Bilalon hüs hullámaiban enyhülést, balzsamos levegőjében üdülést, remek vidéken szórakozást kerestek. Ebben az iráuyban a ily nagy terje-, delemben a Balatonról könyv még meg nem jelent A könyv 360 oldal, 135 képpel, pontos térképpel. Címlapját balatoni jellegű, művészies kép díszíti. A munka ára mindamellett csak 5 K. A könyvet fűzve 5 K. 60 fill., kiváló díszes kötésben 6 K. 60 fillér megküldése után bérmentve küldi a Keszthelyi Hirlap kiadóhivatala. Megjegyezzük, hogy a könyvet angol és német nyelven is kiadják, hogy végre,a külföld figyelmébe is ide irányuljon a világnak (alán legszebb lava, a Balaton felé. Szerkesztőséi/ : l>r. Viliitnyi 1Jeiirilc, felelős íxerkesztő. Kiadó; Ifi\' Wajdits József, VEGYES. — F.gj osztrák különlegesség. Gyomor bajban szCnvodöknca: ftj&ülatoa & valód i ,Mo\'l-féle eeidlitz por" hasznalata, miot égy régCft< hevilt bAziszcr, aoeiy a gyomrot erősiti és a\'z emé«té»i tevékeuyíéjcét fokotza. Dobozonként 2 koroua. Napomi szétkMdós utánvéttel Moll .A. gyógyszerész ca. és kir. udv. sz&lliló állal Ii<cs Tucblauben 9. Vidéki gyógytárakbau határozottan Moll ktozitmCDyét kérjük Védjegy és aláírással. Nyi.lt tér Az 6 rovAl alatt közlőitekért\' tieto váilil tolólő38éeot a 87.erkeBxt68ég. Vene, liueyhi>Iyag, liugjrdaro éa s líöszvénybántalmBtí ellen, topábbá a légzó és emészti szervek hurutos bántalmeinái, orvosi tekintélyeit által a LÍth Ion-forrás SALUATQR yikorrcl rcndolro lesz. Huny li aj tó hatásul Kellemes ízül \| Konayeo emesilbetö Kaj»bal6 ásványvizkereskcdésekben és gyógyszertárakban. A Sahator-forrás igazgatósága Eperjesen A Rlchtor-féle Unt ment. Cm. cow Horgony-^aln-Expeller egy régi kipróialtbázüizcr,\'a moly már több mint S3 óv óta meg-bizliatóbodönsbl&filalialmazt\'ihk kitrréifatl. ctázflil ós BtjbülMchtl. Illtés. Silányabb utánzatok miatt \'i _i bovásárláakoróvatosak ló-gyünk és csakis orodeti üYC^ekot doboxokban a..Hor$íif\' vMjogygj\'Ol és a„8iclltr"czcgjegyzc«sol fogad-juukel. — SO Í.,lk.<0f.és2 k. árban a legtöbb gvógs-szortirban kapható. Főraktár:Törők, József gyógy Budapesten. • BmrF.it. XXXXXXXXKXXXXX órák gyári raktára KAPELLMER & B0L2ER órakivltel tiagybaa. KRAKAü, Dietclgasse G$. (Ausztriaj ajánlják a jelen legjobb óráit, yfllÓ3ágo6 3 évi jótállással. UJ órák 36 éfai járással gyári árakon. Nickel rem. óra 2 (rt 50 fer. Nickel Rosskopf rendszerű óra i írt SO kr. Valódi .ezüst rem. óra 8 írt 65 kr. Valódi! ezdst horgony rem. óra 3 ezQst fedéllel 5 írt 90 kr. 14 karátos arany rem. óra 8 frt 90 kr. Jó ébresztő óra 1 írt $5 kr. Kickel rágy goldiu . lánc 85 kr. Valódi ezüst vért lánc I frt 60 kr. ; U karátos arany györü valódi kővel 2 Trt 95 ! kr. Mint «jdon»ágok kölönö&en ajánljuk a Herkules zsebórát ébresztővel, erősen ébreszt, elalvás lehetetlen jól járó 8 frt 30 kr. Meg nem felelő . készséggel becseréltetik, vagy pénz vissza adatik. így kockázás kizárva. HIRDETÉSEK. «d§ Jó órák legolcsóbb lorrAíti 3 évi Irás-hcli jólAllJta melleit. HANNS KONRÁD ór és aranyára kiviteli háza BRÖXBEN (Csehország.) Saját gyártelep óragyártáshoz és fémmunkákhoz. Jó nickel Rcm.-óra írt 3.75 Valódi ezüst R.-óra 5.25 Valódi ezQstlánc . 1 20 Nickel ébresztő óra 1.75-Czégem a1" birodalmi czimerrel van \'kitüntetve, — arany1 és ezüst kiállítási érinek és ezernyi elismcrőlevél van birtokomban; Képes árjegyzék ingyen é8 bérmentve. H\'yavalyatöréü. Ki aeliézkórban, görcsökben és más ideges állapotokban szeuved, kérjen ezekről brochurát. Iögyeo és bérmeutve kapható Schwaoeű Apotheke, \\ Fraokfurt alMaiu által. 7696\|tk. 902. Árverési hirdetmény. A uagykanizaai kir. törvazék miot tkvi hatóság kÖ2birré teszi, hogy Simoo János eBztregDyei l«kóa végrehajtatónak, Dávid Ietván esztregnyei lakós végrehajtást szeovedett elleni 3 kor. tőke, 20 kor. per, 15 kor. 20 fill. végrehajtás kérelmi, 14 kor. 10 fill. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iráoti végrehajtási ügyében a nagyktnizsai kir. tőrvezék területéhez tartozó a az eszlreg-nyei 982. 82. tjkvbeu I. 1—14. sórsz. alatt felvett 2043 koronára becsült úrbéri birtok 1903. évi március hó 16. napján délelőtt 10 órakor Esztregnye község bázáoál Dr. Tripammer Ktízsó felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10%-íU készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi december hó 6. napján. l.cglinoinabb nemesebb Gyógy borok Alított állapotban Icvíjknci, belcgck ís JAbbaUoíúknak, legnevesebb / erősítő szerek gyenge egyé- / ^ neknek. /^ \' I.cgjobb, gyomorbetegek- / v / nek, legfinomabb / Qi csemegeboiok at „Achalal" bortermelő lirsasiglól Pstras-ban (Oörög O ) ^Jftvro-da^»bne« arany na .cs édes. »Aehaiai«. \' / icuer nenx édes, >Malvasier< ^ / fehér és ciles. Vcíér-kcpviselw-\' / seg Ausxlria Magyar o. résíéte ^C. J. Schrauih fliin. 1X3 Fnstgiss, 4. Raktár KíigyU.iiiíiin KEI] dj KLElli-iiél. Oí .ii"!<o í t/ti s s co ~ H = s íz ? % f fi! U. i í! ! /-a 2 -> s í — ÍS-5 S 2 í 3—4 középiskolát végzett jd házból / . való \' GYAKORNOK szép kézírással, ki a magyar és német nyelvet birja, emelkedő fizetéssel azonnal felvétetik < ifj. Wajdits Józsefnél, \\ Nagykanizsán. Köhögés cs rekedtség ellen nincs jobb a RÉTHY-fílo PEMETEFŰ CUKORKÁNÁL, de vásárlásánál vigyázzunk és határozottan RÉTHY-félét kérjünk, mivel sok haszontalan utánzata van. ÖK®"" i doboz ára 60 fillér. Csak RÉTHY-félét fogadjunk el! T. cz. \' Örömmel van szerencsém a t. közönség szives tudomására hozni, hogy • könyv- és papir-kereskedésemet egy uj ■ üzletággal (ilyennek- és Ifjúsági Kölcsönkönyvlárral bőviíettem ki. Általános óhajnak vélek ezzel eleget tenni, amikor egyelőre 400 kötettel, de azzal a szándékkal nyitom meg kölcsöokönyvtáramat, hogy azt állandóan hóviteni fogom a MAGYAR GYEKMEK- és IFJDSÁGI IEODALOM legjobb megjelenéseivel. Nem az volt a célom, hogy mennél, több könyvet halmozzak össze, hanem, hogy csak kitlínó könyvöket adjak az ifjúságnak, olyanokat, melyek az ő számára Íródtak, amelyekből szórakozik és tanul. Kölcsöndij egy hónapra 60 fillér. Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehető csekély összeg ez, 8 méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol ifjú olvasók vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20— 25-ször cserélheti ki a könyvet az ifjúság havonként, mindannyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. — Nyárban, ha a forró nap elöl menekül, télben a meleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a fiúnak, leánynak a jó könyv olvasása. Aki csak teheti, minden szlllö szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek. Magamat a t. szülik jóindulatába ajánlva maradtam ^ Nagykanizsa, 1902. jnlius hó. Kiváló tisztelettel Ifj. Wajdits József könyv-, papír- 6s irószer-Uoreskei&s Nagykanizsa. XLII. ÉVFOLYAM. Z A L A I KÖZLÖNY 1903. FEBRUÁR M én. Sí Z K, V,, 903. EHHia Csak akkor valódiafe. ha mindegyik dobor Moll A. védjegyét és aláírását tünteti fol. a Unil A fii. Ssldlltz.norok tartés gyógykatáas a legmakacsabb gyom gr- 6s >J-í,.íbS»f [i.k í gyomShév, rögzOtt sríkr.kedés, mijbiotalooi, ver is^t ^r\'rrKlo.b&b »íl \'b.tS.éSek ellen, e iele. hW«erUek fi,Sk óta miniig »5jobb elterjedést ,««««. - Ár. jgy l.p.os.t.lt •»-detl dobéinak 2 kar. Hamisitások törvényileg fenyíttetnek. rMÖLL^FlLE FRANCIA] fr&nozta borszssi és s« nevezetesen mint ttJiMomsilliplU »•««•\'«»\' ">\' köszvény, cbuz és a megliolés egyéb következményeinél legismcretesebb nepszer. — Egy énozolt írídell Dv«g irt I kor. 90 ll. MOLL Gyermek szappanja, Legfinomabb, legtyabb módszer sprint készítek, gyermek és hölgy szappaD a bör okszerű ápolására gyermekek és felni ttek részére. Ara darabenkint — 40 flll. Öt darab — I kor. 80 Bll. Minden darab gyermek-szappan Moll A. vényével van\'ellátva.__ Fősz étküldés: Soll A. gyógyszerész, c». és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. t>z. Vidéki megrendelések naponta po\'stautánvél mellett teljesíttetnek. A raktárakban tessék, határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. Férfiak ingyen kapnak. olván" uj\' lattlmányu orvos&got, mely ax elveszteti cryt újra meghozza, IVÓbacsomago: s egy sziz. oldalas könyvet postán, jól becsomagolva, ingyen kapják mindmok a kik érte iriuk. Ka ft legbi-mitlairsunéltOlih csodsorvos-ság, mely megmentett ezreket. a kik fiatalkori kihágások folytán nemi bajokban, s-üililisben, valamint elveszített fCrJieriJ ben szenvednek. ICz okból elhatározta az intézet, hogy egy ingyen orvoságot magyarázó könyvvel cyttlt mindenkinek ingyen küld. Kzzel a Wílor-vossággal a baj otthon gyógyítható, s mindazok a kik a fiatalkori kihágásokból származó némi hajókban, szellemi clgyöngttlésbcn.vagy krónikus bajokban szenvednek, otthon gyúgyithatják magukat. Ez a gyógyszer közvetellenUl azokra a szervekre hat, a hol a megerősödés szükséges csodálatos eredménynyel gyógyítja az óvek óta tartó betegségeket. Öreg. fiatal egyaránt irhát State Medical lnstitutnak az alant jelzett cinue, a honnan a csomagot rögtön elküldik. Ai intézet leginkább azokat akarja megmenteni, a kik kezelés céljából az otthonukat nem hagyhatják el. A próbacsotnag megmútatj-i, hogy mily • könnyen kigyógyíthatok ebböl a rettenetes bajból otthon. Az intést kivételt nem tesz. Mindenki irhát érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett posja-fordulláVal egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. írjon még ma. A csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmit senkisem fogja megtudni. A levelet igy kell címezni: State Medical lnr.títute, 17 Elektron Huilding, FotI . W:\\ync, liul. Amerika A levelek mindig bénneiitesitendok. aján Itattatnak, a7. Emésztést nem zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott minőségük következtében még gyermekek által Í3 szívesen bevétetnek. E^y 15 pilnlát tartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pUniót tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45í. előleges beküldésénél egy tekercs bérmentve szállíttatik. ll/ÉD ifllll/ Neustoin F. basbajtó labdacsait. Csak akkor IlVtnÜUIllV valódi, ba minden doboz hátulján a mi törvé-\| nyileg bejegyzett ,Szent Lipót" védjegyünkkel van ellátva I vörös fekete nyomással. A mi törvényileg védett dobozaink (utasításaink & csomagolásainkon PHILIPP\'S NEU8TEIN Q I APOTHEKER aláirásnak kell lenni, g IEÜSTEIH FÜLÓP .Szeot-Lipéthoz* címzett gyógyszertára \'/•■ K- : 1VIKN. I., Plankeugasse 0. Raktár Nagy-K>niz»4\'n: BBLUS LAJOS és KB1K. STUtí. gyógyszerészeknél. 1000000000003 000092000 oaaooooaoaoooaoaooö áoDöaa^\'QODDQaoQaaoöSaöDooaOQ üuoooaoQaoaao ó o \'^Sr-i^-OL.; Alapítva 1SSS. A tumtlík eddial száma 1200 fellll. Első Pozsonyi Katonai előkészítő intézet. F. évi taircius hó 1-én a 6 havi előkészítő tanfolyamba oly egyéves önkéntes jelöltek vétetnek fel, kik a képeaitö vizsgát f. évi szeptember hóban óhajtják letenni ésesetlcg októberben mint önkéntesek sorozandók. . , , . Feltételi érkor: 17—20 éves. Rlöképzés: néhány középiskolai 082t&ly. (Kereake-delmi tanfolyam vagy Ipariskola.) Mintaszerű internátus, katonailag berendezve, tanulmányi ellenőrzéssel. Sok azáz tok intóseti hallgató, mint hivatásos, vagy tartalékos tiszt, hadapród, vagyegyéves önkéntes tagja a hadacreguek és megíil-lapitják ezáltal ezen legnagyobb és logtekintélyesobb vidéki intézet kitűnő hírnévét. Minden további felvilágosítás, prospektusok, értesítők az igaz-gatóságoál ingyenkaphatók. Drozdek Viktor, nyug. alezredes, intézeti igazgató. Jegyzőt: Március hó 1-én oly IS —16 éves ifjak 2—3 polgári stb. iskolával is felvétetnek, kik jövő érben egj kadét iskolába óhajtanak belépni. Elektro-technikus Szakiskola (Laboratórium és tanműhelyekkel) egybekötve, Por-soiiy, Walloner-utca 14. szám .. évi m&reius h\'6 10-éo megoyitji iz ellő félévet oly Unulók 8tSmir«, kik m&gukit Elektro-technikuaokká, (gyári tisztviselőkké stb.) gyukorlatilag és elméletig (kirom jzemcizteren i 6 ké"»P) élmj\'j\'k kÍkéFelTétell életkor: 10-30 ét. Hőidéi: néhta, ks.ép, t»gy polciri Iskolai, kereskedelmi v»gy ipsiiskolat oíztily. . 20 éven aluli uoulék itt .helyben ai egjérea énkömei. jogot a elvégezhetik. \'■ MlataszerU-•ínternatna. . is ilíaidóin növekedő é.tékesitéao i> villanjoí erokooTc laité és égetési célokra, további a vegyi gyárakban atb atb. igen ajiolbato a t. e. szülőknek és gyámoknak íaikac. Sietve gyámokat. ezen atéf és jó kilátásokkal kecBegtotó pályára, a fenti intézeu belépéssel, kiképezni. Jelentkezés naponta. . . Az igasgatőság kívánatra hirdetményeket, prospektusokat szét-kald és közelebbi felvilágosításokat azonnal ad. Letz Antal, Jgazgaló. A .Nagykanizsai VII. ker. templomtéri keresztény fogyasztási szövetkezet f. évi február hó 22-én ti. u. 2 órakor saját helyiségében tartja rendkívüli köl&vűlését melyre t. tagjait ezennel meghívja. Tárgysorozat: 1. Lemondás folytán megüresedett igazgatósági — illetve felügyelő bizottsági tagok választása. 5. Egyéb indítványok. Nagykanizsa, 1903. február 8-án. Nyomatott Ifj. Wajdits könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. \'NAGYKANIZSA, 1903. február hó 2-én. 6-ik szám. XLII. évfolyam. Előfizetési ár: érre . . 10 kor. — 611. Fel évre . . . & kor. — üli. Negyedévre 2 kor. ;>u fill. Kgjres Hxám őfl (111. hirdetések Jh«íábosp«»Cíorbno l4,n»á««I»Kor 12, » mióden torábhí (snrér: 10 N Y I LÍ T E R 8EN pirlit soronké»t-2t> íiJk-réii vötet- részvény-társaság," „nagy-kanizsai é nőegylet, „n.-kanizsai izr. jótékony w m -n t * r -** T rr\\ A nagy-kanizsai „Tpar-Testíllct,0 „a 5 a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," nőegylet," „szegények tápintézete,* a A lap szellemi résrét illet8 minden köílftraéűy & felelős szerkesito nevére, hr. anyaji részt illető közlemények prdiK a kiadó nevére .cimzetsen Nagy-Kanizsára bérmentve ioiézendSk. Bérmentetten levelek n.em fogadtatnak el. * Kéziratok vlaszanem küldetnek nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár a ,nagy-kanizsai, kisdedneveló egyesület," a „nagy-kanizsai tanítói járáskor," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony katonai hadastyánegylet}," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja.. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. v A Xatykautaa, IiK)8, február 20. Ha valaki jól zongorázik, az művész, ha egy lakatos remeket alkot, akkor ez rendesen műdsrab, lia egy festő képet vagy a szobrász égy szobrot kiállít, mindenki azt mondja: ez művészet. Ha a kereskedő jó üzletet csinál vagv egy régen raktáron levő áru-\'darabot végre elad, ez szintén művészet, — de nem etikai értelemben, hanem azt mondjuk, ez fogás vagy egyszerűen becsapásnak.minősiljük. A vevő látta ugyan mit vett, a kereskedő azonban tudta, hogy olyasmit adott el, a mit már eladhatatlannak tekintett, ennélfogva szintén művészetnek minősítette ettől való szabadulását. Sajnos, tudjuk, hogy a kereskedőt Magyarországon legutolsó sorba tekintik művésznek s éppen azért művészet kell hozzá, hogy a kereskedőt, s nagy közönség előtt mint művészt bemutassuk. Tekintsük első sorban a kis szatócsot, a ki kora reggeltől késő estig a vevők rendelkezésére áll, mily ügyességgel kell neki az igen vegyes vevőinek hízelegni, itt egy szakácsnő, ott egy nagysága, azután egy kocsis, később a háziúr szerepét játszsza. szóval oly alakító képességgel bir, melyért égy színész megirigyelhetné, ha egyáltalán sorsa irigylésre méltó volna. > Menjünk egy fokkal feljebb. — Egy divatáru üzletben mily tapintattal kell eljárnia a segédnek, hogy a vevöuek azt eladja, a mit az kivin, mert habár a vevő ugyan szándékozik vásá-Witii, de ritkán vau teljesen tisztá- ban azzal, hogy mit és milyet vegyen s úgyszólván suggerálni, hypnotizálni kell ennek vagy annak vételére. — Ily esetben a segéd gondolatolvasóvá, hypnotiseurré válik. Egyben a legjobb modorral kell birnia és válogatott szavakat kell használnia. Szóval oiy tulajdonságokkal kell birnia, a melyek társadalmi embereknél gyakran hiányzanak. — A kereskedőnek tehát itt bizonyos mértékben sclf made man-nak kell lenni. Menjünk egy fokkal tovább. Az utazó kereskedő, a kinek vevői különböző helyeken vaunak, hogyan kell. annak elkészülve Ibntije, hogy üzletét megcsinálhassa. Első sorban vevői hitelviszonyairól, valamint az utazó konkurrencziáról kell tájékozva lenni, —- a kookurrenset egyszer megelőzni, egyszer előre engedni kell; ott kiszo-" ritani, másutt újra magit bevezetni, a miről a nagy közönségnek fogalma sincsen. A gyáros. — Ebben az összes tulajdonságoknak, a melyet előbb felsoroltam, összpontosítva kell hogy legyenek, miután mindeuucl számolnia kell: mibe kerül a munkabér, költség, veszteség b utoljára a haszon. Egyúttal írónak is kell lennie, mert árjegyzékét kell megszerkesztenie, kellő módon áruit ajánlani és ebben leleméüyesnck kell lennie, hogy a közönség mindazt megtalálja, a mit a gyáros néki mutatni, mondani akar. — Ha a tisztesség és a szoliditss denorumit nem akarja sérteni, nem szabad vásári lármát csapni, de ha. nagy forgalmat akar elé: ni, a közönség figyelmét kell, hogy felhívja cikkeire. Parancsnoknak is kell lennie és alantosait vezetnie, ulkalmazhatósá- I gukat ismerni kell, mext máskép csak i alkalmatlan munkaerővel bir, a piely ! csak árt neki. — Embereinek igényeit is kell ismernie, hogy mindenkit érdeme szerint kielégíthessen, — titkos rendőrnek is Kell lennie, hogy titokban megfigyeléseket tehessen alkaimazottainál, hogy jellemük és becsületükről .meggyőződjék. — Szóval kiváló és sokoldalúnak kell len-"\'Sfé/hogy egyik ■ vagy másik módon kárt ne szenvedjen, mindehhez azonban annyi intelligencia és erő kell, mely a lehetetlenséggel határos. Lássuk, miként késziil\'el a kereskedő a pályára. Nálunk, ha egy gyermek a: 14. életkorát elérte, 2—3 évig inajjcodik, s ha felszabadul, lesz belőle segéd, később -.utazó, esetleg önálló, és ez nagyjában a mi kereskedőnk. Azok, kik érettségit tettek vagy kereskedelmit végeztek, hivatalnokok lesznek. A hivatalnokok pedig nálunk gépek./Az a tudat, hogy a vizsgát letette (és az egyéves önkéntességi joga megvan, elvakitja-s mindenkit lenéz, a ki nem tartalékos-tiszt. Nálunk ez a legfőbb cél. — Hogy\' ennek a fiatal embernek csak most kell .kezdeni tanulni, senkinek sem jut eszébe. Minek ? Hisz érettségit tett! De mily keveset használ nálunk az érettségi, bizonyítja sok esetben, hogy áz érettségizett még németül Írni, sőt beszélni sem tud. Shovinizmusunk bármennyire idegenkedik ettől, mégis tagadhatatlan, hogy minden magyar Kereskedőnek legalább németül kell tudni, éppen ugy, mint a "németnek angolul. Ha t.ehát a mai kereskedőre utalok és azt állítom, hogy művészet kell hozzá, kereskedőnek lenni, nem azt. akarom mondani, hogy művészi mutatványokat kell véghez vinnie, hanem azt, hogy a magyar kereskedőnek első sorban állásának tekintélyt kell szerezni. De ez nem abban áll, hogy egyes vcrscnycégek a piacon elért előnyök miatt kölcsönösen, nyilvános felolvasásokon és hírlapi polémiákban lerántják egymást és ezáltal a világnak megmutatjuk, hogy mily kiskorúak vagyunk. Ep oly kevéssé lehet a tekintélyt az által megszerezni, hogy mint látjuk, mily,kevés súlyt fektet, a magyar kereskedő a nevére és könnyelműen oly üzleteket csinál, a melyek más országban bűnügyi elbírálás alá\'esnek. Nálunk a legtöbb esetben a hatóságok igen lanyhán bírálnak meg oly esetet, mint a melyen segíteni úgysem lehet és ugyanazon kereskedő, más név alatt üzletét tovább vezeti, ugyanason-kereskedő előbbi gyárosainál most még nagyobb hitelt élvez, mert tulajdouképen csak most dolgozik tőkével, tehát hitelképesebb. Társadalmi szempontból ezen kereskedő, — aki enyhén kifejezve, nem tisztességesen járt el, nálunk nem vesztett semmit — külföldön kerülik. Tehát ez irányban sem emelhető a kereskedő tekintélye, a mig ily esetek elö-.forilulhatnak. Kereskedőinknél hiányzik a kifejlődött jogérzék. Bzt felkelténí és előmozdítani kellene iskoláink és szakegyleteinknek. Sajnos, ez utóbbiakban azonban minden egyébbel loglaikoz-nak, csak ezzel nem. Nézzük meg egyszer klubjainkat! Vasár- és ünnepnapokon itt kártyáznak. Gyakran azt látjuk, hogy a főnök és alkalmazottja ugyanazon, helyiségben játszik, a főnök magasabb pénzbe, az alkalmazott kicsinyben. Nem volna célszerűbb ezen klub-bokban vasár- és ünnepnapokon népszerű szjtítfelolvasásokat tartatni tudósaink által? Kereskedőink és gyárosaink,\'közt is akadnának olyanok, a kik /tapasztalataikat kellő formában itt élöadnák, ha az érdeklődés és az értelem hozzá meg volna. Sajnos, mifidkettő hiányzik. Fiatal kereskedőink azt találják csak érdekesnek, a mi a tudománynyal ellenkezésben van. A mi államfentartó országunkban épen a kereskedőé a legnagyobb szerei ő fizeti a legtöbb adót, ő foglalj iztatja a legtöbb embert, közvetíti a\\ külfölddel a forgalmat és csak a kere&kedő vau hivatva saját hazáját méltóan képviselni. Diplomatának lenni ma nem nagy dolog, ehhez .csak jó csengésű név és befolyásos rokonság kell, de kereskedőnek lenni, a szó szoros értelmében, ehhez művészet kell, mert a kereskedő a kultura fejlesztője és úttörő szolgálatokat tesz azon országnak, a melyben lakik. Ma már csak\' műveltséggel és versenyképességgel lehet imponálni. De, hogy mily versenyképes a külföld, azt sajnos, saját kárunk révén igen jól tudjuk. Szépen kifejlődött iparunk van és szép eredményeket érhetnénk el, nem kellene munkásainkat elboosájtaní-és nem kellene önálló\' vámterület sem, ha hazafias és intelligens kereskedelmünk volná. A kereskedő művészete az, amely a hazai ipart megteremtheti és fejlesztheti. Ha azonban előkelő iparvállalataink élén nem csupa hivatalnokok, hanem igazi müveit kereskedők állanának, kik nem ^csak TÁRCZ A._! Jörn Uhl. — k némít szépirodalom UgojaU szsnzációja. — itta: Robot Andor. — A •Zalai Köilyny* láreAjn. — Jörn Uhl! Jörsi Uhl! . Ebből a szóból vi>S/.hangzik ina egész j Németország és ebből a sióból az egesz \| Lipótváros. Már tudniillik a mi külön ; pesti Lipótvárosunk. Ennek családjaiban ; jtiem megy művelt ember számba az, aki j legalább fium beszél Jörn IJhlrói. A nőmet kritika agyonhalmozta dicséretekkel. a lipótvárosi lányok az felé fordítják •szemüket, lia beszélnek róla. A németek lelkesedésébeu hiszek, a lipótvárosi rajongásban kevésbbé. Mert Jörn Uhlban, a regény hősében, sokkal több a német, . speciálisan.. friz vonás, mint az általános emberi. Már pedig 37, Író hazáján kívül, csak az olyan munkák Fialhatnak; mélyen az oKasó közönség szélesebb ^rétegeire, mélyekben épen annyi a speciálisan nemzeti, mint az á\'talános emberi vonás. Legújabban fényesen bizonyítják ezt .Gorkij munkát. Az ő rongyos, kóbor alakjai tősgyökeresen oroszok, de azért \'mindenek szivet megindítják, mindenek lelkét megrázzák. Mert még IcgeJzüllöUebb alakjában is van valami, ami nagyon, nagyon lényeges része a magunk, mindnyájunk embf-rvoltának ... Frenssen Gusztáv regényének hőse túlságosan friz-paraszt, annyira túlságosan, hogy lényének nagyon sok vonása egészen érthetetlenek előttünk. távoli olvasók előtt . . ; Ezekért az érthetetlen vonásokért nem kárpótol huítnüokot a könyv meséje, nem kárpótol abból az egyszerű ókból, .mert meséje úgyszólván alig van. Jörn Uhl, Blaus Uhlnak. a korhely és gazdag parasztnak legfiatalabb lia. Édes anyja, ki vidámabb, böcsülete.sebb nenuetségfiek. a Thiesz* nemzetségnek sarja, fiatalon elhervad vad. durva természetű férjének oldalán. Utolsó gyermekének. Elsbenek születése, életébe kerül Jörn az egyedüli a házban, ki anyja családjának természetéből is örökölt valamit. Zsenge\' korától irtózik a durvaságtól, anyja derűje és apja vadsága. csöndes komolysággá enyhlll benne. Korhely apja és korhely bátyjai élete, már korán keserűséggel tölti el lelkét. Nem szentelheti magát annak a hivatásnak, mely vonzza. Le kell mondani a tudományról. Ugy érzi. hogy a zölló, roskadó Uhl-házat neki kell megmentenie. És katonáskodása éveit leszámítja, ennek a munkának szenteli minden erejét. Sivár közdelemben . télnek évei. De minden erőlködése hiábavaló. Az übl-ház alapjait sokkal-sokkal jobban aláásta a három korhely, mintsemhogy ő megerősíthette volna A züllés folyamata feltaítózhatatlan. Fivéreinek el kellett a házat hagyniok. A takarékpénztár, mely az öreg Uhlnak legnagyobb hitelezője, csak azzal a feltétellel" mond le a birtok elárverezéséről, ha Jörn fogja kezelni . . . És ö magára vállalja a rettenetes munkát. Eveken át nincs pihenőnapja. Derű és napsugár csuk abban, a rövid időben éri, mely alatt a víg. dalos természetű í/eiia Tarn, a felesége. Ezt is, elveszti. Meghal, Es az Uhl pusztul. A legtermékenyebb évben egerek teszik tönkre a vetést. Atyja megbénul. meghal. Egyik bátyja, ki házában él, felakasztja magát és végre az egész Uhl-ház\' leég ... \' És ekkor nagy fordulat áll be lelkében. MinUia álomból ébredne lel. Tisztán láíia. hogy eddigi élete cl volt hibázva. Az egész. Uhl-birtokért folytatott küzdeh-m értelmetlen volt. Mi köze neki az Uhl-birtokhoz?. Neki más volt a hivatásit . . . És lelkéről olvadni kezd a jég-kéreg. Körül néz az éleiben és meglátja a nap-sugárt. Meg elsó sorban Lisbet Junker szemében. Az ő egykori tanítója leányának szemében. Ki egyre várt. várt. hogy\' egyszer csak elhúzódik Jörn elöl a sűrű köd és meglátja ót. öt az ó végtelen, mélységes szerelmével, tiszta lelkével . . . Meglátta . . . És uj életet kezd. Tudományát, melyet mint paraszt, a tél hosszú éjjelein szerzett, felsőbb ^kólában egészíti ki És nagv csatornaépítő, agyag-gyáros lesz. De a rettentő évek nyomai, sem törlődnek egészen ki lelkűből. A sötét árnyak vissza-visszatérnek. Egész lényében megmarad valami töredék szőrű, valami hézagos . . - Ez Jörn Uhl története, ki végre diadalt arat, ki végre, megtalálja önmagát. \' És ez a rettenetes szívósság, ez az elpusztithatlan kő. a fríz-parasztnak ez a törhetlensége az mi a németeket elsősorban elragadta. A nagy német nemzeti ós faji lények megtestesítőjét .látják benne, i Küzdelmeiben a németség küzdelmét. diadalában a német őserő diadalát. Ám nekünk sok tekintetben éri hetetlen a.z a vakság, melynek folytán éveken át nem Iá;, az a süketség, melynél fogva éveken át nem hallja lelkének belső szózatát, mely másfelé hívja, Nekünk bajos megérteni az ó hirtelen tudóssá válását, azt a makacsságot, meiylyel az Uhl-birtokhoz ragaszkodik, melyet tulajdonképen sohasem i vc/etétl. A népnek a földhöz való ragaszkodását szimbolizálja ez? I)e hisz V\'-fíltl ostoba ábrándnak érzi maga a hős is a családi házhoz való ragaszkodását, akkor lesz igazán emberré, mikor végre elhagyja . .\'.\'Vele együtt az olvasó is undorral gondol az Uhlra, mely csak j bajt, szerencsétlenséget, átkot hozott lakóiára. És ebből a regényből mégis 150000 \| példány kelt el néhány hónap alatt. 1 Nemcsak Németországon kapkodják, hanem mindenütt, ahol a remekműveket olvassák. Azért, mert részletei elbóditóan szépek. Ezek a részletek feledtetik eJ az egész munka nehéz, lassú folyását. Ezek a , főcselekvény vékonyságát, a szerkezet szét málló voltát. Uj a Frenssen nyelve, j uj a stílusa és egészen ujak a hasonlatai.\'\' ! Ujak és meglepők. Szemléltető erejük. ! rendkívüli. És uj a Frenssen elbeszélő ! módja. Hosszn pszihológiai folyamatokat egy-két szóval tesz érthetővé. Olykor bibliai egyszerűséggel és tömörséggel mond cl történeteket, melyek maguk egész regény anyagát rejtik magukban. Csakhogy tulsok ilyen történetet mond I el. Olyauokat, melyeknek semmi közük a l\'ócs^lekmenyhez. Még csak laza összefüggésben sincsenek . vele, ha csak annyiban nem. hogy jellemzők a fríz nép gondolkozására és lelkivilágára . . . Es mennyi nagyszerűen rajzolt mellék-alak ! Annyian vannak, hogy szinte elnyomják a főhőst. Némelyik Dickensi befolyást mutat, de anélkül, hogy kópiává törpülne . . . A regény leírásai a legszebbek, miket a német liiteratura felmutathat. Uj képekkel, uj jelzőkkel s uj színekkel rendkívüli életet, "mozgalmasságot varázsod Frenssen a természetbe. Hozzánk hasonló életű, érzésű és szenvedélyű egyénkent jelentkezik előttünk. Olykor megindít, éllágyii, olykor megdöbbent, megráz és megrémíti Hatalmas, mély, a légjobb, legszebb, a legcsunyább és a legrosszabb, mint az ember ! És mégsem hiszünk a „mivelt* lányok és dandyk lelkesedésében. Mert Frenssen regényének olvasása nehéz munka. Komor bánya, melynek mélyére kell hatolni, hogy szépségeit élvezzük és nehéz, fojtó levegőjét kárpótolva érezzük magunkat. . . . És nagyon bele kell magunkat élni a friz paraszt-élet hangulataiba, tanulmányoznunk kell a friz-nép múltját és jelenét, történetét és jellemét. Nem értjük meg teljesei: a regényből, mint ahogy megértjük az oroszt Tolstoi, Turgenjev, Dostoj\'evszki és Gorkij munkáiból, vagy az angolt Dickeusből és Thakerayból. És ez a Frenssen regényének fóhibája, olyan hiba, melyért töméntelen jelenséggel, szépséggel, és az írói művészet legmagasabb kvalitásaival kárpótol ... XLII. fiVKOI.YAM. ZAI.AI K Ö Z L Ö K Y 1903. FEBRtttR 21-én. igazgatósdit játszanának, hanem igazán azok lennének is, akkor másként állanánk. De igy az igazgató, aki. aláír, a titkár, aki referál, az irodafőnök, aki: elrendel mindent, szóval olyan apparatus, a melylyel a külfölddel versenyezni nem lehet. Egy. ily hatalmas apparatus sok pénzbe kerül és ezzel az árut terhelik meg, miért is a kereskedő nem veheti azt meg és kénytelen külföldi árut hozatni. Sok esetben a magyar vidéki kereskedő egyenes ellensége a magyar iparnak, mert a külföldinél nagyobb előzékenységgel találkozik. És itt ismétlem, ha gyáraink élén kereskedők volnának, kik szakemberek és társadalmi intelligenciával bírnának, ugy legtöbb esetben sikerülne a hazai termékeket bevezetni. De igv előfordul, hogy egy utazó, ki ma cognacot árult,- holnap üvegárut ajánl, egy másik, aki kézmiiárut kínált, ma gépeket akar eladni. — Alapjában véve ugyan niníS benue semtri, mert ha az utazónak agilis tehetsége van, ugy neki mindegy, hogy mily cikket ad el, de legritkább esetben van az ily üzleteknek szilárd alapjuk, mert csak a pillanatnyi önfeotartási ösztön, a gyors eredmény mérvadó és oly dolgokat Ígérnek, a melyeket a gyáros semmi esetben sem teljesíthet s ennek azután az a következménye, liogy különbözetek támadnak, az alig létesült összeköttetés megszakad, az utazó többé hozzá nem mehet s a kereskedő meg sem kisérli tovább, hogy hazai árut vegyen, miután a külfölddel már meglevő összeköttetései öt ily . kellemetlenségektől felmentik — s á külföld ismét tovább szállit. Tehát művészet kereskedőnek lenni. Vezető embereinknek gondoskodni kellene arról, hogy az ifjúság Dem csík a tiszti kardbojtot tekintse a legfőbb célnak, banem alapos képzettséggel a kereskedelem renomméját emelje, mert ha a kereskedő cukrot vagy iávét árul vagy selymet mér, ez semmi esetre sem árt becsületének, sem az, ha holnap uíra megy és szép modorával a magyar kereskedőt a magyar ipar pártolására rábirja! Legcélszerűbb volna, ha iparvállalataink élén magyar kereskedők állnának, akik kevésbé néznének.arra, hogy alantas hivatalnokaik elég alázatosan köszönnek-e nekik, hanem inkább arra, hogy mely hivatalnoktik alkalmasabb, hogy a msgyar ipart méltóan és sikeresen képviselje. A gyárosok ne indítsanak országos mozgalmakat, mert osztalékuk kevesebb, hanem első sorban legyenek ők hazafiak és saját szükségletüket fedezzék itthon, belátva, hogy a saját iparunkat magunknak kell első sorban támogatni, nem pedig ezt másfél követelni, s a saját szükségletet pedig külföldről fedezni. Tehát könnyebb igazgatónak lenni, mint kereskedőnek, mert az fizetést és osztalékot kap, emez pedig dolgozik és ehhez tehetség és művészet kell.\' Sit/ffo I\'SÖ. Községi takarékpénztárak. (K.) Nemcsak az egészségügy, hanem a gazdasági eszmék teréa is gyakran találkozunk a járványszerüséggel, amidőn a külső körülmények találkozása egymástól távol álló, egymást nem ismerő egyének lelkében ugyanazokat a terveket, ugyanazon törekvéseket ébreszti fel. Ennek a járványszerüségnek tüneteit látjuk egy idő óta a kommunális takarékpénztárak létesítése terén is; Bács-Bodrosmegye vármegyei, Temesvár városi takarékpénztár létesítésére törekszik, most meg arról értesülünk, hogy Gyöok tolnamegyei nagyközségben községi takarékpénztár létesilése van tervbe véve. A bácsmegyei, temesvári és gyönki kezdeményezők kétségkívül nem egymástól kölcsönözték el az eszmét, banem a kommunális takarékpénztár létesítésére való törekvés itt is, amott is msjdnem egyidejBlog magától támadt, mert az említett helyeken éB valószínűleg az ország más helyein is ugyanaznk az okok buzdítják az embereket arra, hogy a megye, város, község pénzügyi helyzetét ily módon próbálják megjavítani. Ezeket az okokat a következőkben foglalhatjuk össze: az óriási mérvű állami adóteher mellett lassankint egy más, nem kevésbé nyomasztó, sok he* lyen már majdnem elviselbetlenné vált közteher formálódott. A közsési pótadó néhol óriási arányosan növekszik. Győn-kön például, amelyről most szó van, 90®\|0-ot tesz ki a községi pőtadó, amihez, ha a megyei adót, az iskolaadót, az útadót és egyéb nem állami közterheket hozzáütjük, ezek összege bizonyosan jól meghaladja a már egyedül állóan is horribilis állami adót. Ezenkívül az a sok mindenféle igény, amelyet a községekkel szemben a gazdasági, kulturális, közegészség!, köztisztasági, rendészeti és másnemű óhajtások támasztanak, egyre növelik a község adóssági terheit; nemcsak Budapest úszik az adósságban és küzd nehozen a deficittel, de az ország sok sok nagy és kis városának éa kisebb-nagyobb községének hasonló sorsa van és ba a közterhek ilyen arányban szaporodnak, az ország előbb-utóbb súlyos gazdasági válságba sodortatik. Nem csoda tebát, bogy fő-és alispánok, polgármesterek, tanácsosok, községi jegyzők, képviselőtestületek és mindazok, akiknek vállaira a megyék, városok és községek gondja, nehezü\', aggódva a jövő miatt, keresik a kivezető utat, amelyen baladva, a közterhek csökkentését elérhetnék és nem csoda, iogy aggodalmaik, tépolődéseik közepette oly eszközök alkalmazására is goodolnak, amelyek a célnak nálunk nem felelhetnek meg, sőt esetleg a létező, bajok fokozódását eredményezhetik. így született meg egyidejűleg több helyen a községi takarékpénztárak létesítésének eszméje. Az eszme nagyon tetszetős, mert néhány sz országban régibb idő óta fenuálló községi takarékpénztár tényleg szép eredményt mutat fel és jelentékeny összegekkel járul hozzá a község kulturális és közjótékonysági költségeinek fedezéséhez. Bizonyos kapzsi nyereségvágy is felébred az emberekben, akik akként okoskodnak, bogy a részvény-társulati alapon álló pénzintézetek által elérhető, a részvényesek zsebeibe özönlő nyereséget jobb lenne a község pénztárába terelni, mert oz esetben e nyereségben, a községi adó csökkenése utján, mindenki részesül. A kezdeményezők a vállalkoi-áa más előnyős oldalára is rámutatnak ; a megyei, városi vagy községi takarékpénztár — úgymond — jóval olcsóbb kölcsönt adhat, mint a magánpénzintézetek, mert nem kénytelen a részvényesek osztalék-igényeit kielégíteni. A szenzáció, melyet Jöru Uh! keltett, népi mesterséges és nem méltatlan boztá. Akik komolyan, elmélyedéssel olvassák, tapsolni fognak szerzőjének. oé bárkája. \' Itu: Julit Cm. — A .Zalai Kü;tOn)\'< lircija. — Kém; — mondta lianelle, a nagy : állatfestő — nem mindig könnyű dolog embertársai.ikon segíteni és sorsukban 3 jószívű Gondviselés szerepét elvállalni. Egyszer én is megpróbáltam és mondhatom, nem tettem vele jó szolgálatol azoknak, akiket pártfogoltam. Régen volt; nagyon régen. Még egészen fiatal koromban történt 3 dolog. Olaszországból térleni hazafélé és szükségét^ érezte nj annak, hogy valahol Svájcban a havasok között kipihenjem magam a sok múzeumlátogatás és műélvezet után. Az idegeim belefáradtak a sok festett természet inegbámulásába éa szinte epekedtem egv kis igazi szabadság után. A Rhone völgyében haladtunk lefelé azok. közöli a szűk sziklaszorosok között, amelyeknek \'égbe nyúló kopár szirtfalai nyár derekán is örök hóval vannak koronázva. Neki vágtam egy ilyen völgyszorosnik es nyolc órai gyaloglásom alatt a kg. istenibb panorámákban gyönyörködtem, fcgy kis faluban szakadt rám az este ahol meg kellett hálnom. "Éjszakai tanyát-lerniószetesen a - szállóban kerestem amely uem hiányzik » legnyomorultabb A szabad foglalkozások szervezkedése. Anélkül bORy ismeretes volna az ok, minden figyelő embT előtt kézzel fogható jelenség az hoey ebben az utolsó évtizedben Magyarországon a megélhetési viszonyok hihetetlen módon megnehezültek. Nem lehet ezt csak egyedül az igények és a szükségletek növekedésére, mint okra visszavezetni, de tény az, bogy a helyzet válsájtos s a lakosságnak talán hét-tized része nyomasztó gondok körött küzd az rxisteuciáért. E változás következtében mindenki, ki existenciát akar aUpitani első tekintetre az állam felé néz, mert már a közép emberek közül jó dolga csak az államhivataluoknak van. Az államnál, fixirozott a fizetés, tisztességes viselkedés melleit biztos az állás, öregségre ott a. nyugdíj,\'szóval aki reá támaszkodik, az jő kezekre bizta existenciáját. A gazdasági helyzetnek ez a hosszabbodása csak\' a szabad foglalkozást űzőkkel szemben érezteti hatását. Bárhová tekintünk, a pálya mindenütt túlzsúfolt és mindegyiken gyilkos konkurrencia uralkodik. Ali ez ugy a lateiner pályákrar mint a többire. Az ügyvédi pálya, me\'ly egykor vagyont és tekintélyt biztositot\', ma már a legkeservesebb küzdésre kényszeríti az egyént és a nagy állagban nem jövedelmez annyit, hogy Munkaképtelenség esetére tisztességes nyugdíjnak megfelelő ősszeg lehetne megtakarítható. Azoknak, kik most kékülnek etre a pályára nincs több jövedelemre kilátásuk, mint amennyi egy állaipi jtiíbivatalnoké. Az orvosok részint a konkurrencia. részint az egészségtelen eloszlás alatt nyögnek. A vidéken liz községre jut egy orvos; a városokban fölös számmal telepesznek le. Felelősségteljes és nehéz munkájukért őket sem honorálják a megérdemelt jutalommal. A mérnöki pálya, mely csak pár évvel ezelőtt is szép kilátásaival csábította a pályaválasztó fiatalságot, szintén nem ment a nagy konkurrenciátél. A budapesti József műegyetem hallgatóiunk száma ma már több mint kétezer, tiz év alatt megkétszereződött. Pedig ez a pálya, amint mondják, nemcsak a tanulás ideje alatt, hanem az életben is nehéz, mert a szellemi munka mellett sok megerőltető fiziksi munkával is jár s a reájuk lépők száma mégis eeyre nő. Szóval minden Isteiner pályát nyom a nagy konkurrencia súlya és hiába gondolkoznak az orvoslás módjáról, még eddig nem találtak halékooy remediumot. A kereskedők és iparosok osztálya még Bzomor\'ubb képet tár eléuk stb. napról-napra szaporodik a tönkrement existecciák száma s akik még nem jutottak ezek sorába, a nagy tőke erős versenye mialt ezek közül is a legtöbbnek existenciája ciak a levegőben lóg és súlyos gondok árán tartható fenn. A kis- és középbirtoku földbirtokos helyzetéről pedig fölösleges ho3szabban tárgyalni, hiszen az egész közélet tele van ezeknek panaszkodó és segélyért esdő hangjaival. Azt biszszük, a szabad foglalkozásoknak ez a válságos helyzete csak ugy macától megszűnni nem fog. Minthogy a bajok okait nem ismerjük, azokat gyökerükben nem is orvosolhatjuk, de mégis szükséges megtenni minden lehelőt, bogy a szabad foglalkozást űzők, akik pedig a nemzetnek zömét képezik s mint a legfüggetlenebb osztály, az önálló nemzeti életnek a legerősebb biztosítékai ebből a válságos helyzetből kimentessenek és bogy exis-lenciájuk szilárdabb alapokra legyen fektetve. A legközelebb fekvő segítség szerintünk az, ba ezek a fent elősorolt foglalkozási égak űzői egymásnak vagyoni támogatása végett szorosan szervezkednek. Az emiitett foglalkozol ágak közül némi szervezettel csak az ügyvédek és az iparosok bírnak, de egyiknek szervezete sem vagyoni célu. Ugy az ügyvédi kamarák egyfelől, mint az iparkamarak máslelöl csak adminisztratiö szervezetek, nyilvántartó és részben fegyelmi közegek. Nemrégiben igen élénk mozgalmat indított a budapesti ügyvédi kamara az iránt, bogy az ügyvédek nyugdijegyesületet alkossanak de ez a terv a nagyfokú részvétlenség miatt (egyes kamarák határozottén ellene nyilatkoztak) meghiúsult. Ugy látszik, az emberek nálunk csak akkor mozognak, ba a nyomorúságnak néhány megrendítő praecedensét látják maguk előtt. Az orvosok és mérnökök közt még a kezdőlépés sem történt meg, épp igy az havasi fészekből sem. Reggjif jóizüen megreggeliztem, aztán lementein a faluban egy kicsit körülnézelödni Apró. sziklákhoz ragasztott kunyhócskákbói állott 3 kis falu, amelynek alacsony fedele alatt nemcsak a ház ura és családja lakozott, hanem valamennyi háziállatjuk is. Olvatiok voltak ezek a kis viskók, mint egy-eg.v Noé-bárkája. Szinle komikusán hatottak rám ezek az apró vittyillók lakóikkal és állataikkal. A hepe-hupás főutcán haladtam fölfelé, s egyszerre csodálkozva vettem észre, liogy az apró sárfészkek közé egy csinos külsejű kőház vau ékelve Itt a havasok kőzött csak az obligát szállót — a némi büszkeséggel gyógyteremnek nevezett korcsmát szokták kőből építeni, csodálkozásom tebát meglehetősen indokolt volt. Egyszerre njilt az ajtó és egy dou Quijolte szerű magas, szikár alak lépeti ki a házból. — .Metjan vagyok! — mondta kalapját levéve és Ügyetlent!! mellém lépve. — Ha talán vezetőre volna szüksége itt a gletserek közt? ... Az én emberem olyan klasszikus élhe-tellenségel árait el már a megszólításnál is, hogy önkéntelenül érdeklődni kezdtem iránta. Vezetőre nem volt ugvan szükségem és ezt meg is mondtam" neki, de azért beszélgetésbe elegyedtem vele. Azt mondta, liogy a \'kőház az övé és behívott ogv pohár lejre. Bementem, hinberem tele volt panaszszal Elmondta liogy ot gyermek atyja, keraszllll vergődőn az egesz világon, (le sehoUjom volt szerencséje, végre hazajött és \|zt a kis iparosok és a kereskedők között sem. Pedig éppen a kereskedők és iparosoknak lenne legnagyobb szükségük az egyesülésre, mert pályájukon, különösen a kereskedői pályán nagy szerepe van a véletlennek. Esetlegességektől függ a kereakedő boldogulása, vagy tőnkrejutása, egy nap alatt bekövetkezhetik a 110-moru sorsfordulat, mely sok év munkásságának eredményét megsemmisítheti. Szükségük volna a kereskedőknek az egyesülésre, melytől őket ugy látszik csupán a legridegebb öuzés és & határtalan konkurrencia tartja vissza, bogy biztosithassák magukat a bekövetkezhető \' tönkrejutás ellen és orvoslást találjanak a sok bajra, melyről egyre panaszkodnak. Vannak pályák, melyeknek munkásait érdemük szerint megbecsüli a társadalom és mikor azoknak rosszabbra fordul sorsuk, visszafizeti nekik azt, mit ők a társadalomnak adtak. A véletlent nem kell rettegnie annak sem, ki eszével, vagy fizikai munkával keresi kenyerét, mert ezek az átmenet nélküli eors-fordulatnak nincsenek annyira kitéve, mint a kereskedő. A tőkében rejlik a kereskedő ereje, tekintélye, megélhetése és boldogulásának épp ezen alspja van folytonosan a megsemmisülésnek kitéve. Csodálatos, hogy a kereskedők ezt nem látják át és exisztenciájuk iogatag alapjának tudata nem sarkalja őket az összetartásra, a bekövetkezhető tönkrejutás ellen való egységes védekezésre. Pályájuk természetén kivül nagy részben a kereskedők maguk is okai annak, bogy jövőjük nincs biztosítva, bogy mindennap . ki vannak téve a teljes tönkre-jutásnak. És ez az, hogy nem becsülik meg a tőke értékét és hogy hiányzik belőlük a jövőről való józan gondolkodás érzéke. Alig van kereskedő aki mérlege szerint élne és nagyon kevés van, aki jobb nspjaibao jövedelmének feleslegéből valamit megtakarítana. A pénzszerzés könnyű módja elvakítja őket és nem látják, mily ingatag talaja van exiszlen-ciájuknak. . Ily iparosok és kereskedők osztályának volna legnagyobb szüksége az egyesülésre, annál ia inkább, mert a többi foglalkozási ágakban egyre nyilvánvalóbb lesz a testületi szellem uralma, a mai társsdalom harcát\' pedig nem egyének, banem a testületek vivják és mindig azé a győzetem, melynek tagjai a legjobban összetartanak és melyekben a testületi élet a legfejlettebb. Ha a kereskedők és at iparosok nem veszik észre a társadalmi állapotok változását, az egyén önállóságának megszűnését és a testületbe való beolvadását, a társadalom küzdelmeiből mindig legyőzötten fognak kikerülni. Erős szervezkedésre van szükség a szabad foglalkozások minden ágában, mert a megélhetés egyre súlyosbodó feltételeivel szemben hajótörést szenved az egyén minden törekvése és eredményt csak a tömörült erő éB összetartó törekvések érhetnek el. X s. kőházat épilelle. amelyet korcsmának akart berendezni, liogy versenyezhessen s .gyógyteremmel," berendezésre már j nem jutott pénze. Most üresen áll. mert j ó nom lakik behnc a családjával. hanem a szomszédságában levő kunyhóban az édesapjánál. Szóval nyomorognak. Az ember olyan ügyetlenül, de annyi közvetellenséggel mondta el baját, liogy megesett rajta a szivem és gondolkozni : kezdtem, liogy ugyan milyen módon segíthetnék a szerencsétlenen. — Csak legalább a falak lennének ; egy kicsit befestve! — mondtam, a fehérre meszelt, csupasz falakat nézegetve. Egyszerre valami hirtelen eszembe jutott. — Megcsinálom én a szerencsédet, Metjan! — kiáltottam a vállára ülve. Kiszakítottam egy lapot a jegyzókönyveni-ből, egy pár szót jegyeztem rá a gyógy-tcreni tulajdonosa számára és átküldtem vele Metjant hogy hozza el festékeimet I és ecseteimet. Emberem nehézkes, hib-. bánó futással indult meg a gyógyterem felé és egy pár pillanat múlva lihegve ! rakta le elóm a szükséges dolgokat. I Azonnal nekiláttam a munkának. Nyolc napon keresztül dolgoztam reggeltől estig és a terem belsejét átalakítottam ecsetemmel egy nagyszorü Noé bárkájává. A világ minden létező és már nem létező állatfaja képviselve volt a nagyszerű tömkelegben, $ még a Metjan-család tagjait is odapingáltam különböző bizarr és komikus foglalatoskodás közepette, akik azonban ugy voltak karrikirozva, hogy maguk is hasonlítottak egy-egy fantasztikus állatfajhoz. Az egész pedig olyan menagéria volt. amit igazán érdemes volt megnézni. ; Minden, élt. rúgott, kapált bömbölt és i tülekedett a megelevenedett, falakon. A A levegő tele volt a legfantasztikusabb szárnyas fajokkal és minden fáradtságot elkövettem, hogy a rendelkezésemre álló helyet lehetőleg jól kihasználjam. Ajnint a dolognak híre futott természetesen az ecész falu apraja nagyja oda- . gyűlt körém és szájtátva bámulta mun- I kámat. Ami pedig különösen emelte fres- \| kőim lokális értékét, az az a festett ablak volt a jobboldali fal közopén. amelyen a . sikerült perspektívával a közeli havas \| vidék egy érdekes részletét lehetett látni. , Természetesen az is csak festve volt. A [ sziklák, az ég, a gletser minden minden az én ecsetem müve volt, de a csalódás \' majdnem tévedésbe ejtett. • A ház homlokzatára nagy fekete betűkkel irtam ki: „Vendéglő a Noé bárkájához." Az én emberem .el volt ragadtatva — mint minden hecsvágygyal biró embernek, neki is volt érzéko a reklám iránt és azonnal felismerte azt a tökét, melyet áz én állatseregletemból kovácsolhat. És nem tévedt feltevésében. Az én képem valóságos látványossággá nőtte ki magát A nevem akkoriban kezdett már némileg ismertté válni, s igy az esetről a kanton hírlapjai is megemlékeztek, tehát nekem is tisztességes reklámot csinált a dolog. A turisták pedig valósággal tódultak a Metján bárkájának megtekintésére és én egyre kaptam emberemtől a hálatelt leveleket, amelyekbon roppant naiv dícsekedéssel számolt be a vagyona gyara- I podásáról. Metjan két esztendő alatt valóságos Krözus lett ott a havasok között. A legjobb uton volt. hogy a -gyógyter-metM teljesen tönkre tegye. Egyszerre azonban valami borzasztó dolog történt. Kgy napon hivatalos idéző levelet kaptam, hogy tanuként jelenjek meg a Metjan pőrének végtárgyalásán, aki gyilkossággal van vádolva és tanuul engom is megidéztetek. A tárgyalásou aztán megtudtam, hogy miként Jett az én szelíd, ügyetlen emberemtől gonosztevő. A gyógyterem és a Metjan vendéglője közötti elkeseredett-versengést nem akarom részletesen leirni. A rendes kenyérBarc volt az: áldatlan, késhegyre menő. Egy napon Metian felhajtotta a nyáját a hegyi legelőre és mikor este visszatért, korcsmájának mind a négy falát , fehérre meszelve találta. A kép teljeseirmeg volt semmisítve. V-. A dolgot természetesen a gySgvtorem tulajdonosa csinálta titokban, amig Metjan oda volt. Metjan azonnal ót gyanúsította és nem. sokat gondolkozott, liánom rá lesett és lelőtte Éppen a szivébe küldte a golyót. Metjant természetesen elitélték, de nemcsak ő maga szenvedett bűne miatt, hanem egész családja is, amely elzüllött, szétszóródott \' > \' Az én képem nem hozott nekik szerencsét és ezért mondom én, hogy ne ártsa az ember magát a végzet dolgába. XLII. ÉVFOLYAM. ZALAI K Ö\' Z,L Ö ÜT hírek. — A p&pa jubileumi. Tegnap volt buszonöt éve, hogy a hamvvcderban elégett a bíborosok szavazólapja s a Fufflíta égnek szálló füstje hirdette világgá, hogy a kalholikus világnak uj fejedelme van: XIII. Leó. Világszerte nagy fény nyel .ünneplik meg ezt az ér-fordulót, mélyet a szelidlelko főpap, a ; béke igazi apostola, bár roskadozó testtel, de üde, költői szárnyú szellemmel ért meg. — Halálozás. Krasovec Ignác dr. Csáktorn ya egyik legtekinlélyesebborvosa, a közegészségügyi tanácsoknak és a M A. V. orvosa, f. hó U én 60 éves korában Csáktornyán meghalt. Elhunytát bagy8zámu rokonai és a város közönsége gyászolják. ■ _ tármegyénk 1902. éti termés érodménje a m. kir. központi statisztikai hivatal kimutatási szerint: őszi buza learaltatott 50.666 hektár, termett átlag egy hektáron 12.66 q, összesen 636 297 q, tavaszi buza learaltatott 120 hektár, termett átlug eey hektáron 11.7* <). összesen 1.429 q, őszi. rozs learattatok 4G.222 híkur, termett átlag egy hektáron 11.07 q, összesen 511.631 q.; tavaszi rozs learaltatott 479 hektár termett átlag egy hektáron 9.07 q. összesen 4.348 q; kétszeres learattatott48 hektár, termelt átlag\' égy hekiáron 10.90 q, ösz-szeseu 436 q ; őszi árpa learaltatott 647 hektár, tsrmeit átlag egy hektáron 10.38. q, összesen 6.118 q; tavaszi árpa leatat-tatott 18.982 hektár, termett átlag egy hektáron 12.44 q, összesen 236.142 q; zab learaltatott 12:291 hektár, termett átlag egy hekiáron 11.67 q, összesen 143.457 q; szemes tengeri learattatott 35.606 hektár, tercnett átlag egy hektáron 11.92 q, összesen 424.472 q. — Eljegyzés. Dr Lecboer Antal kéthelyi uradalmi orvos eljegyezte özv. Stiriing nyugalmazott őrnagyné kedves \' leányát, Ella kisasszonyt. — Nőegyletl közgyűlés. Vasárnap délután 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet. Miután a közgyűlésen a tagok határosatképes számban jelentek meg, az elnök és alelnöknő távolléte miatt dr. Szekeres Józsefné nyitotta meg a gyűlést. A tárgysorozat előtt Herte-lendy Béla egyleti, ügyész üdvözölte Clemeot Lipótuét, az egylet védnöknőjét, A titkári jelentés, melyet a közgyűlés tudomásul vett, Hertelendy Béla terjesztette elő. Az 1902. év pénztári forgalmat Dobrovits Milán titkát terjesztette elő. mely sserint: Pénztári maradvány 1901. évről 5830 kor. 10 fillér volt. Tagdíjakból befolyt 961 kor., adományokból 496 kor., mulatságokból 2168 kor. 31 fill., kamatokból 243 kor. 37 fillér, a mult évi marádványnyal összesen 9698 kor. 78 fillér. Ennek ellenében kiadás volt: segélyekre 2135 kor. 02 fillér. Szolga fizetésre 290 kor., összesen 2375 kor. 02 fillér. Pénztári maradvány, mint vagyon 1,902." évi december 31-én 7323 kor. 76 .fillér, melyet a közgyűlés tudomásul vévén, a számadóknak a felment-vényt megadta. Ezek után a közgyűlés a tisztikar önzetlen fáradozásáért köszönetét fejezte ki. A tisztikar nagy lelkesedés közben következőleg választotta meg: Elnök lett özv. Zadubánszky La-jouoé, alelnök özv. Stiriing Sándorné, pénztárnok Sebsstény Lajosné, titkár Eperjessy Qábor és Dobrovits Milán, ügyész Hertelendy Béla, orvos dr. Szekeres József. Választmányi ta?ok lettek: Bogenrieder Józsefné, Deák Péterné, Fiá-lovits Lajosné, Horváth Jánosné, Knort-zer Györgyné, Mantuanö Józsefné; Pálfi Alajosné. Plihál Ferencoé, Szalay Sándorné, dr. Szekeres Józsefné, Sallér Lajosné, dr. Tuboly Gyuláné,\' Tinagl LajoBné, Uuger Ullmann Elekné, Vusztl Lajosné, Farkas Vilma, Prangsr Karolin, Kaán Irma, dr. Bentzik Fereocné, dr. Szigethy Károlyné, Jaeger Ferencoé, Marzsó Tibor-né, Milténji Sándorné, Lajpcig Antaloé. Számvizsgálóit: Knortzer György. Vécsey Zsigmood éa Tripammer Gyula. A tárgysorozat után Hertelendy Béla Indítványára, hogy az egylet védnőknőket válasszon, Dobrovits Milán által javaslatba hozott herceg Batthyány Strattmano Ödönné, Píliuf, ítikey Kálmánné, Szalacsy Farkasáé, gróf Benickj Lajosné, Inkey LáBz-lóné, Jerfy Adolfné, Somogyi Vilmosné úrnőket az egylet védnökéül a közgyűlés nagy lelkesedés közben megválasztotta. A jegyzőkönyv hitelesítésére elnöklő dr. Szekeres Józsefné részéről\' Pálfy Alajos-\' né éa Farkas Vilma kérettek fel. — KSyegyzfiség Csurgón, Mint bennünket megbízható forrásból értesítenek, immár befejezett tény, hogy Csurgón a tavasmai közjegyzői állást szervez az igazságügy miniszter. — Carneval-eutely. A Katholikus Legényegylet 1. hő 14-én tartotta meg mulatságát. Dacára az erős reklámnak, közönség nagy számmal nem volt. Az első négyest 70 pár táncolta. — Mívész-estély. A Kereskedő Ifjak önképző Egyesületének meghívására március 7-én művész-estély lesz. Eljönnek Krause Adél ojieraénekesnő, Aranyosy Janka, a Vígszínház tágja. Jsrtitít Mihály zongoraművész is közre fog működni. — Közgyűlések. A nagykanizsai ipartestület 1903. évi február hó 22-én délután 2 órakor" saját helyiségében rendes évi közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. A mult éyi közgyűlési jegyzőkönyv felolvasása. 2. Az eloökség és elöljáróság évi jelentése. 3. Számvizsgálók jelentése. 4. Az évi zárszámadások előterjesztése s a felmentvény megadása. 5. Az 1903. évi költség előirányzata. 6. Netáni indítványok. 7. Az elnökség és elöljáróság megválasztása. A sümegi takarékpénztár f. évi február hó 15-án saját hálában tartotta meg Gyömörey Gáspár részvényes e\'nftkletével közgyűlését. A mérlegboo kimutatott tiszta nyeremény: 22562 kor. 78 fillér a következőkép osztatik szét. 400 részvéuyes á 20 kor., 8000 kor. Részvénytőke törlésre 10000 kor. Tartalék lörlésre, 3000 kor. Nyujrdíj slapboz \'11200 kór. Jótékony célra $62 kor. 78 fill. összesen 22662 kor. 78 fill. — Könyvnyomdászok mulatsága. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegyesületének nagykanizsai csoportja február hó 28-án este fél kilenckor a .Polgári Egylet" éttermében felolvasással, szavalattal éa tánccal egybekötött családias jellegű társas vacsorát rendez. Egy teríték ára 1 k. 60 fill. Bejelentéseket elfogad 25-éig minden helybeli nyomdában egy-egy.bizalmi férfiú. — A vonatvezető személyzet f. hó 7-én rendezett táncmulatságán felülfizettek: SolmoBsy Ödön 10 kor., Perger János 5 kor., Hercog Sándor Barcs, Fekete József Légtád, Antal János 2—2 kor., Lasky Pál, Harlmanu János, Moahammer Károly, Henne Frigyes, Dattler István, Bindlnger Antal, Junker liezsö, Dobesch József 4—4 kor., Takáts Mihály, Fischer Adolf, Lichtschein Pál 2—2 rkor., Pasqualetti Gyula 3 kor., Bindinger Gotfred, Junker Nándor 2—2 kor, Berger Lipót 4 kor., Ilolcer Leó S kor., Tóth Károly 2 kor., Ritter Antaloé 1 kor,, Huchthauser Károly 2 kor., Harnogozó József 5 kor., Kelemen György, Vojuovica Nándor, Koréin Salamon 2—2 kor., Belus Lajos 5 kor., Petrics Ödön, Weilandier József 3—3 kor., Kohn Ferenc. Kovács Miska,. Szaváry Sándor 2—2 kor., Tausz Ignác 3 kor., Bayerl Ferenc 1 kor., Svetec József 2 kor., Neu éa Klein 8 kor., KováCB N. 1 kor., Szavary N. 2 kor., Kutonka N. 1 kor., Kasztl Testvérek 4 kor-, Bielitz N. 10 kor., Wittenberg Ignác 5, kor., Topolics Gyula 3 kor., Hessz Sándor 1 kor., Lachonság Gáspár, Mikos Géza, Kaán Ignác 2—2 kor., Goda Lipót 3 kor., Ibi János 1 kor., Káldy Mór, Kertész N., Rubin mérnök, Szigety Károly 2—2 kor., Weisz L, 10 kor., Grutzler Mátyás 8 kor., . Szulovi Géza 20 kor., Berényi Aladár. Scliw-irz doktor, Büchler hivatalnok, Práger Béla 2—2 kor., Boronkay N. 3 kor., Rüsszoer József 1 kor., Francsics Miklós, Eperjesy Gábor 2 — 2 kor., Bogenrieder Károly 10 kor., Szendler József, Komerska Frigyes, Bauer Ferenc 2—2 kor., Franz Lajos 18 kor., Szakonyi Györgyné 1 kor., Aicher Antal Bécs-Ujhely 10 kor. — A könyvnyomdászok szanatóriuma. Az ólombetű sz ó szolgái érdekében járul a nyilvánosság elé. A tli\'dővész a betűszedőknek 50°\|o pusztítja el, azért most szanatóriumot állítanak. Adományokat a szanatórium-bizottság VII. Klauzál-utca 2. sz. fogad el vagy pedig ifj. Wajdits Józsel kiadó Nagkauizián. — Bejelentési hivatalról.Sajnálattal értesülünk arról, hogy a bejelentéseknek e héten tőrtént felülvizsgálása alkalmával oly sok mulasztásnak jöttek nyomára, hogy a hivatal már alig tudja a lakówág változásait nyilvántartani. Mi ennek okát abban leljök, hogy a nagyközönség alig tud eligazodni a bejeleotési szabályok bonyodalniaa útvesztőiben. Bizony nem ártana, ha a főkapitányi hivatal újból értesítené a nagyközönséget az eljárásban követendő szabályokról. — A tűzoltó zenekar válsága. A tűzoltó zenekar anyagi nehézséggel küzd. Kevés a jövedelme. A báltermekben nem alkalmazzák. A nyári jövedelemből nem képesek, a karmestert is fizetni és Baját tagjait díjazni- A tűwltó egyesületnek meg nincs fedezete a karmester fizeté* sére. Válságos helyzetükben a közönséghez fordulnak támogatásért. Kérdés, vájjon a közönség kedveli-e annyira a tűzoltók zenekarát, hogy felnyitja majd erszényét Annyit tudunk, bogy a .Zöldfakert" közönsége nagyon szereti a tűzoltók zenekarát ésva ayomszédos fogház közössége is. — Csodaszámra megy azon rendkívüli jó hatás, melyet a csuz és köszvényes bántalmakban szenvedők érnek el a hires Zoltán-féle kenőcs használatával. Oly betegek, kik már 16—20 év óta szenvednek .és. fürdőket s különféle szereket eredménytelenül használtak, e szer néhányszori haszoálata által meggyógyultak. Üvegje 2 kor. Zoltán Béla gyógyszertárában Budapesten — örült tanuló az Iskolában. Szomorú jelenetnek, volt színhelye f. hó 14-én reggel 8—9 óra közölt a zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskola felső Osztálya .Udvardj Ignác iga/gató órája alatt, mikor is az intézet egyik tanuló-jan a heveny ..őrültség tört ki.-A fú? egy bét óta különös viselkedésű volt áz osztályban, társait nevetésre késztelő dolgokat követelt el Most is óra alatt kétszer olykép köhögött hosszasan, mely a növendékek neveltetésére irányult. Mikor harmadszor iismétlödött a do:og, az igazgató kérdőre vonta, de oly liáutó felele-, tet idott, hogy a dolog elsimítása végeit ibaga az igazgató mosolygott felette s vele a növendékek. Ezután az igazgató az ép felelő tanulónak jegyét irt be jegyzőkönyvébe, mit a fiu látván, felállt s kérdezi,, hogy- öt ina be? Az igazgató tagadólag\' válaszolt a kijelentette, hogy az ö dolgát már elintézték előbb nevetéssel. Erre löláll, eré.lyeson válaszolt, hogy őt nevetéssel nem lehet meggyőzni, hanem érvekkel; beszéde közben maguk a tanulók kérik az igazgatót, ne vegye komolyan társuk beszédéi, mert már vagy nyolc nap óta..különös viselkedésű. Az igazgató utoljára komolyan rá szól, hogy most már hallgasson s hagyjon fel a leleBelgetéssel. Erre a fiu leült, löbbé fel nem szólalt b az osztály a rendes medeiben tovább dolgozik. Vagy öt perc múlva kisirt szemekkel s kifeszített karokkal áll fel a fiu, kitörve rajta teljes mértékben a heveny őrültség; 6—é tanuló társa fogta meg, de kiszakította magát közülök, kit elért ütötte,-, egy favágónak sz ujját harapta meg, mig megérkezett dr. Fürét Béla iskolai orvos és Salamon rendőrkapitáoynyal egy rendőr s ugy vjtték a rendőrségre, onnan pedig a kórbázjja szállították. — A sári ellen. Városunk, mint értesülünk, egyMitca-aeprőgép beszerzését tervezi. Örömmel üdvözöljük e tervet, meri a köztisztaság terén már csakugyan gyökeres reformokra van szükségünk. — Mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle impregnált tsk&rmányrépsmag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy yirágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauthuer-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók. — A jő kávé! Melyik háziasszonynak nem képezi büszkeségét, ha jó kávét találhat asztalára? Sajnos, gyakran a legjobb kávéfaj kétes értékű pótkávéval elrontatik, a miért azután a kávéfsjt okozzák. A Kathreiner-féle Koeipp-maláta kávé iniut legkiválóbb ízű és egyúttal olcsó pótkávé a babkávéhoz, nemkülönben ennek helyébe mint legjobb pótlék ajánlható. A Kathreiner-féle különleges eljárás.utján a babkávé kedvelt zamatát nyeri, miáltal a kávéitalt enyhébbé és kellemesebbé teszi, és az egészségre nézve előnyössé válik. Aki tehát a Káthreiner előnyeit magának biztositani óhajtja, ügyeljen saját érdekében a bevásárlásnál az eredeti csomagokra, a melyek a .Káthreiner" nevet és a .Kneipp páter* védjegyet viselik. Azt, a melyet nyitva mérlegelve és hamisan mint Kneipp.kávét árusítanak, rendszerint nem más mint közönségesen pörkölt árpa vagy rosz maláta, de sohasem Káthreiner. — Csokrok és koszorúk friss virágokhői, elegáns és legfinomabb. Póst&szétkíüdós pontosan Agátsy Benedek virágkertészet Temesvár. ANYAKÖNYVI HÍREK. Halálozások: — 1903. február 1Í.161-20-ig. — Özv. Tomasics Józsefné rk. 99 éves: végkimerűlés. Gerócs Ferenc rk. 10 hónspos: hörghurut. Csukás Franciska rk. cseléd, 18 : tüdölob. \' Andor Katalin rk. 6 órás: gyengeséj, Németh Györgyné rk. 73 éves: njg- kimerülés. Vincék György rk. 10 éves: gücoőkír, Furdán Erzsébet rk, 16 nBpos: börghitut. Nagy György rk. 5 éves: torokgyik. Kochon Mihály rk. drótostót, 62 szi\'vhaj. Molnár Rezső rk vasúti állocoás X (Nagy-Atád) 36 éves: szívbaj. Jákischa Géza ág. ev. 3 napos: görcs. IRODALOK — Á PeBti Napló Magyarországé^, régibb napilapja, mely ötveanegj^jk évfolyamába lépett A régi hagyom ágihoz híven pártoktél függetlenül, mást, inint az ország érdekét nem ran^ve, küzd a magyar alkotmány sértetlen^, ért a nemzeti jogok kivívásáért, ország érdekeinek isrápolásáért. Bíjor szókimondása a napi politikában és^g, életünk mindon terén, támdalmi iro^i-mi, művészeti és közgazdasági kérőkben a hazafias és müve.t magyar község kedveltjévé tették a/ újságot. Munkásai a legkiválóbb publicisták éa írók, kiiu6k komoly, magvas és gazdag munkája tr(eUó pompásan illeszkedik a vidám & beehar orazágszorte népkzerüvé vált Tarka Iftó-nika A lsp irányán és tartalmán kivül barátaivá tette olvasóit azokkal ál irodalmi és művészeti jelentőségű disjojö-vekkel, amelyeket hat éven át, éíről-étre előfizetőinek karácsonyi ajándékul sjolt: Madách „Ember tragédiája", „Aranj bal-ládái* Zichy Mihály rajzaival. bán-Album", „Hirofy-Album* * a Költők-Albuma" után az idén orsíágot feltűnést keltett .Zicby Mihály-Albumá\'^ A lap előfizetési ára egéftz évre 28 !tör., félévre 14, negyedévre 7 kor. Aki táost legalább egy félévre előfizet s BÍgát kötelezi, hogy egy további féMvítr át előfizető marad, mig a készlet tart Uj^j. kapja a Zichy-Albumot. Az előfizessek a lap kiadóhivatalába, Budapest, vjt, Andrássy ut 27. szám, küldendők. — A beállott vadászati szünet eit. A vadászközönséget oktatva legjWbán mulattatja Parthay Géza díszesen íllú«t--rált kitűnő vadászlapja a „VsdászAt Állatvilág", melynek főmunkatársa Bársony István, Fóuagy József, ésazot^zág legjobb vadásziról. Fegyvertaai ciVk^Jt Herényi Gotthárd Sándor, kync^giai részét Hanvay Zoltán, Kerpely Bált stb. írják. Mutatványszámokat ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, Rotteubiller-utCa 30. szám. SttrktsxtCség : J>r. VUlAnyi Henrik, felelős íierkcj^s. Kiadó: Ifj. Wajdits József. VEGYES. 1903 FEBRUÁR 21 én. ------i---------- --- vHlRBETÉSEK. — Sokoldalú használat. Alig ___ »rer, melynek hmnátbaióságA többo\'dalu U^ioe, mint „Koll Fcreoc-páliokája és sójfC* mpJv ép ngT, mint Ugsx&ggfctásokoál fájdalom cailí^pitó bedöriíölö ízer, valamint iom é8 »Cíít5 fQrdö pótlék stb. lesz hnsKOálra. Üregje is]rór. 90 fill. Napönti szétküldés utánvéttel f<oH\' A. gyógyszerész C8. és kir. udr. szállító ^lut öéíí, Tucülauben S. — Vidéki gyógytártkbau batá-rozottan Moll készítményét kérjük rédjp^ és aláirásával. Nyilttér Az « rovat alatt kSilUtekért som ruial felelés,íget a Bzerkoiztíííi Tese, hugyhélyae, hngydara ís a köszvénybántalmak ellen, továtl,^ a légző és emésztési szervek burifos báutalmainál, orvosi-tekintélyek a Llth ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelte lesí. Hngyhaj tó hatásn! ■ > Kellemes ízű! \| w+ Xőnnjen emésiltó Kapható áaványriskereíkedéíekben ^ gyógyizertirakbaa. A Salvator-forrái igazgatósága 7916.\|tk. 902. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy az első magyar ált. biztosító társaság vbajlatő-nak Herczeg Vendel orösztonyi lakóa •vbajtánt szenvedett elleni 29 kor. S2 fill. töke, ennek 1897. siept. "1-től járó 6J0 kamatai, 7 kor. per, ,6 kor. 40 filK> Yhajtás kérelmi, 14 kor. 30 fill. árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti vhajtási Ügyében a nagykanizsai kir. tszék területéhez; tartózó 8, a baksabázi -5. sz. tkban I. 2— 5—9. eorsz; felvett ingatlanoknak Herczeg Vendelt illető\' fele része 1032 kor., továbbá a/baksabázi 35. sz. tkben f 5]a brdz./\'a. felvett, ingatlannak u. azt illető (öle része 825 korona becsértékben 1903: március 26-án d. e. 10 órakor Ral&abáza község házánál dr. Tripammer Rezső felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvá-iob árverésen eladalíKfog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lOVo-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Nagykanizsán, a kir. tv^zék mint telekkönyvi hatóságnál, 1902. évi december hó 22. napján. Jó órák legolcsóbb torráaaS évi írásbeli jótállás mellett HANNS KONRÁD óra éa aranyáru kiviteli háza BRÖX8EH (Csebomág.) Saját gyártelep óragyártás- hoz és íémmunkákhós. Jó aickel Rem.-óra írt 8.75 Valódi ezüst E.-óra 5.25 Valódi ozüBtlánc 1.20 Nickel. ébresztő óra 1.75 Cségem a birodalmi czimerrel van kitüntette, — arany és ezüst kiállítási érmek és ezernyi elismerőlevél van birtokomban. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Az életben sohasem fordul többé elő egy hasonló ritka alkalo.m, osak 2 frt$6 kr.-ért ^ a következő pompás.- áru - gyűjteményt megkaphatni: 12 darab 2 frt 96 kr. 1 Nickel horgony r^Jti zsebóra pontosan járó 3. óyí jótállással, 1 valódi goldib vért láoc (vagy nickel), S darab valódi goldiir g)\'ürü legújabb alakú simili \'gyémántokkal, 2 nagyon fiuom goldin nyakkeodőcü, 2 valódi goldin lüggő legújabb alako, í tok a horgony óráboz, 1 goldin melltü párizsi rendszerű, 1 goldin vagy nickel Knc-disz. A meg nem felelő kéízséggel becseréltetik, vagy a pénz vistzaadatik,- miért is kockázat kixárva. — Hasonló hirdetések utáozatok. — Mind a 12 pompás ékszer a horgony rem. órával • csak 2 frt kr. Megrendelhető előre péDzküldés vagy utánvéttel KAPELLNER & HOLZEB óra és aranyáruk gyári en gro ráktárában. KRAKaU, Dietelsgassű 88, (Ausztria.) A Rlchter-féle Llnlrnt. Caps. eom Horgony-Pln-Bxpeller ogy régi kipróbált háziszor, a mely már több mint 33 év. óta megbízható bedörzsölée Ül alkalmaz tátik tíutíifatl, cifuiil és ntikiJÍMkíil. Jjj^^ Silányabb utánzatok miatt ■m w bevá^rláskor óvatosak legyünk ós csakis oredf^i üvegeket, dobozokban a„Briiy"Védjegygyel fe a.vfiltittr" ozégiegyzéssal forad-junkeL — 80 f., 1 k. <0 i. ós 2 k. árban a legtöbb gyógyszertárban kanható. Fór&któr:Török József gyógyszerésznél Budapesten. BleHlerFJfl. is lám, «á». és kir. uá»rl asAUIt^k. xui évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY 1903. FEBRUÁR 21-én. <!>h jajt Megfojt éz az átkozott köhögési Köhögés, rekedtoég és elnyulkáROdás ellen gyors és biztos hatásnak mm illpszfái az étvágyát nem rontják és kitilnS IzOek. Doboza I kor. és 2 kor- Próbadoboz 50 ül tér. . Fo- és szétkOldési raktár: „NÁDOR\' GYÓGYSZERTÁR Budapest, Vi., Vftei-kömt 17. Éljen! Egger mellpasztllla csaköamar me£gró£7ilott. Kapható Nagykanizsán: Bellis Lajos, Práger Béla, Reik Gyula Csáktornyán: Pető Jenő gyógyszertárakban. 3—4 középiskolát végzett jö házból való GYAKORNOK szép kézírással, ki a magyar és német nyelvet iirja, emelkedő fizetéssel azonflal felvétetik Ifj. Wajdits Józsefnél, Nagykanizsán. es . J. .51. os s i s i >09 o. í - 5 \' OS X Z • orvosoktél, mint könnyű hashajlé_feloldó szer _ajánltaítatna\'l^ az emésztést nem zavar-jáí és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott minősé- . . lauua. uuki ózott gttk következtében még gyermekek által is szívesen bevétetnek. lítt1 «Rn,lIát íartalmazó doboz 30, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pilnlnt tartalmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél egy tokercs bérmentve szállíttatik. 1/fD IIjyjf Sensteln F. hashajtó labdacsait. Csak akkor lytnuuim valódi, ha minden doboz hátulján a mi törvé-\| nyilcg bejegyzett rSzeut Lipót védjogyflnkkel van ellátva J vörös fekete nyomiEsal. A mi törvényilee védett dobozaink Iutasításaink és csomagolásainkon PHILIPP\'S NEUSTEIN \| APOTHEKER aláírásnak kell lenni. neustesn fülöp g Szent-Lipéttioz címzett gyógyszertára Z. K. ,\',, O V _ . , \' WIKI, I., riankensrasso 6. 8 Raktár itgy-Kuiain: BELUS 1UJOS és KEIK GYULA gyógyszerészeknél. DooDDCjaonQaoaaDQnooaaanQQDaSoaaaaQaooooac MMuofcnk, kik .i gycnc meghűlése, v.i«y leliecl.elise, f,.ss,. ,,ei,e«n e«ií»al,ei3, Mgy°» meleg yajjy Meg M 8W* által, v.-,gy nndttlcn éleimé,I köveike.itto.l gyomorbetegséget, hiihí G-yomot i-iUrut. gyomorgörcs. Gyomorfájdalom, nehéz emésztés, vagy nyálkásodást kaptak ámulunk egy «M«» huuzejt, melynek kiUM Inti, „,a- évek.éu, ki ,.,„ ilva. E« . Hubert UíJriclr fele növ<?nybor. lí EZ°"."Síf ?b<ír ,kilü"4\' SV^gy^atdsunak talilt füvekbíl, jó borra! van készítve és j erösilr, életre kelt, az ember emésztő szervezetét. - A ntivénybor mogakadá. I lltyozza az emésztés, zavarokat és olömozditja az eEészséges vémjjákópzBdését. \| A tfArM\'HtjM. t«<H gyomorbetegségek „,ég .-> esi,íjukban elfőj, tatnak syn.ptomA m,u,? Kíájis. folMfögé.,, gy<,n„.rigés, Jelfává,II,. ,oss Jlei hl„y:,Jl ^•^"ítái S>-»n-rl-\'«Pé«ek,,él.oly gyak.a,, elöfordelaak .elmúlnak Székrekedés ífi ^^\'"ellenkOvetkcciK-iivci, mint síomla,. kolika, slzív- clobogás. almallaní.ig, valamint víriob.lis a májba,,, ej,ebei, éi nagy Zs.ger-erben (Aranyér bintal.nak) a növényből állal gyorsan megszüntetnek í njvénybor meg™iitetr az emészti,ellenséget is Manyii kikelés illat cHávoli,tatnak i gyomorból es 1,elekből alkalmaikul résiek. Sovány,halovány kinézés, vérszegénység,elerőtlenedés ■legtöbbször a rossz emésztés következni,lyei, hiányos vérkép,Mis és ,\'a n,áj betegei állapotáé. e.tySgyhjinyn41, idege, bigyaduig es rossz kedélybangnlat, lovát,bi fsmjástk álmatlan íjjclex következtében ,ly egyének lassan egésze,, elpusztulnak. ESS" \\\'övenvboí l\'Wl.tt^\'í lokozia a^ étvágyai, az emésztést és tipli Wt előmozdítja, elősegíti a. anyagosért!, gyorsítja a vérképződé!, !Ti!?s°yigÖjSk <£* í,"Udv" elismeri, és hálanyilvi- \' M\'énybor kapható 3 és 4 korúdért a Nagykanizsai, Újudvar!, Kis-Komiromi, Csákánya Nemes-V.d,, fapsony., Bóhónyíí.^Nagy-liajomi, Felsü-Segesdi, CíergOi Berser-eze., Gólai, Ligrldi, AIso-I)„„borui, Kó.orii, Mura.C:sányi, löfkai PodlS Sielniezai, Alsó-Leadvai, Pikal, üaksai, Novai. Maki, Palóskei, Caesai Ali Kajk Nagy Marezalii\', K^svirC N.^Sl/S^ Kalinovaci,____^________________f ____,„„... iU, fUsücrüzlctckbcn, ís ai osítrAk magyar .nónaVchirVcgt\'ö\'bU \'gy^yt\'^ibái^\' tiiM-b g^gytárak 3.6S több üveg nCvénybür rendelniI crcJeíl. 5rak mellett kUldik sx<t nniKlcnüvé a monarchiában. >»<-neu , Utánzásoktól óvatik. "^g} Kcrjenek csakis c^t!©1 Hubert UUrich\' féle növénybort." Alnpítwi 1888. A t\'iuulók rddúri szfimn I\'IOO feliU. Első Pozsonyi Katonai eiökészitö Intézet F. évi márciuí h6 1-éo & 6 havi <?15késrit5 tanfolyambii oly egyéres önkéntes jelöltek vétetnek fel, kik & képesitő vizsgát i. évi szeptember hóban óhajtják l«:enűi éseaetleg októberben liint Öukéotesek aorozandók.. Felrétell érkor: 17—20 éves. Előképzés: néhány középiskolai osztály. (Kereíke-dclmi tanfolyam vagy Ipariskola.) Mlnt&wcrü internátus, katonailag berendexve, tanalményi ellen-őrréssel. Sok száz volt intézeti hallgató, mint hivatásos, vagy tartalékos tiszt, hadapród, vagyegyéves önkéntes tagja a hadseregnek és megállapítják eiáltal ezen lognagyobb és legtekintélyesebb vidéki intétet kltDtíö hírnevét. Minden további felvilágosítás, prospektusok, értesítők ax igazgatóságnál ingyenkaphatók. Drozdelc Viktor, nyűg. alezredes, intézeti igargató. Jegyzet: Március hó 1-én oly IS—16 éves ifjak 2—3 polgári stb. iíkolával is felvétetnek, kik jörő érben egy kadet iskolába óhajtanak belépni.; Elektyo-teclmikus Szakiskola (Laboratórium és tanműhelyekkel) epybekötve, Pozsony, Walloner-utca 14, szám f. évi március hó 10-én megnyitja az első félévet oly tanulók számára, kik magukat Elektro-techníkusokká, (gyári tisztviselőkké stb.) gyakorlatilag és elméletig (bárom szemeBsteren át k 6 hónap) óhajtják kiképezni. Felvételi életkor: 16-30 év. Klőkfcpzés: néhány közép, vagy polgári iskolai, kereskedelmi vagy ipariskolai osztály. 20 éven aluli tanulók itt helyben az egyéves önkéntesi jogot is elvégezhetik. Mintaszerű Internátus. A.x állandóan növekedő értékesitése a villanyos erőknek hajtó és éggtési célokra, továbbá a vegyi gyárakban stb. atb. igen ajánlható a t. c."í2üiöknek éa gyámoknak fiaikat, illetve gyámfiaikat eten szép és jó kilátásokkal kecsegtető pályára, a fenti intézeti belépéssel, kiképezni. Jelentkezés naponta. Ax iga«gato\'ság kívánatra hirdotményéket. prospektusokat kQia és kőzí lebbi felvilágositásokat axouual ad. v " Letz Antaly igazgató. Kyaialjatörés. Ki nebézkórban, görcsökben és más ideges állapotokban azenved, kérjen ezekről brochurát. Ingyen és bármentve kapható Schwanen Apotheke, Frankfurt 8iá\\íain által. gQacK3QaQaQoc^űaaooooocxx3aaooaooöaooa OOODQSO Q melyek már évek óta jók- 8 O \|j\|lÖ\|CliSÍ Cí FI á^^Tlorr^ nak bizonyultak és hírneves a a o □ 8 Legfinűni&bb nemesebb Gyógy borok /iliiott állajunban lévyknek, bcicgck ii UbliadOfOlcii.-tk, legneve>elili^/ ^ crosití; i/cick gyenge neknek. legjobb, gyouioibetegek Icgfiuci lilább / & _ y .t/. „Achaiai" ^ / liOrtertnelo lársaságtvl / Patr«-l>an. (Gőröíi o ) / -Mavro-dapline\' :u.any bap»a és cdci: n\\chainí* \'/\'. tclitr neut cile>, -Malvniicr* ^cher «■» «<le.<. Veiéi ^cj»vi>elí5-\'ft / Magvai <>.- C. J- Schrauih Vitn. IX 3 Frankgmi 4. Raktár Nagykanizsán REU is XLEin-níl. Teljes tejfel csokoládé \\ táblákban és hengerekben. —. \' A legtejfelgazdagabb Tej-es o\'kóládé. Legutolsó újdonsága a világhírű csokoládégyárnak PH. SUCHARD. Férfiak ingyen kapnak. olyan uj találmányú orvosá«ot, rjjely az elvesztett erőt újra meghozza, l\'röbacsomagot s egy szüt <>l<Ul-s könyvet postán, jól becsomagolva, ingyen kapják mindazok a kik érte írnak. Ex a Icgbi-inuLnranitkúbb csodaorvoiság, mely n»egmeütu!t ezreket, a kik fiatalkori kihágásuk folytán nemi bajokban, siitilísbcn, valamint elveszített férfierő ben szenvednek. Ez okböl elhatározta .íz intézet, hogy egy ingyen orvosigot magyarázö könyvvel együtt mindenkinek ingyen küld. Ezzel a háztor-vossággal a baj otthon gyógyítható, s mindazok a kik a fiatalkori kihágásokból származó némi bajokban, szellemi elgyöngiltéshcn.vagy krónikus , bajokban szenvednek, otthon gyógyíthatják magukat. Ez a gyógyszer közvet ellenül azokra a szervekre hat, a hói a megerősödé\' szükséges, csodálatos crcdménynyel gyógyítja az evek\' óta tarló betegségeket. Öreg, fiatal vegyarSnt írhat State Medical Instítutnak az alant jelzett címre, a honnan a csoinagot rögtön elküldik. Az intézet leginkább azokat .akarja megmenteni, a kik kezelés céljából az otthnnukat acm, hagyhatják cl. A próbacsomag megmutatja, hogy mily könnyen kigyógyíthatok\' ebböl a reclenetes bajból otthon; Az intézel kivételt nem tesz. Mindenki írhat érette bárhonnan magyarul, mire titoktartás mellett postafordultával egy ingyen csomag orvosságot kap magyarázó könyvvel együtt. Írjon még ma. A csomag oly szépen be van csomagolva, hogy a tartalmát senkisem fogja megtudni. A levelet így kell címezni: State Medical lnstitute, 17 Elektron liuilding, Kort Wayne, Ind. Amerika. A levelek mindig bérmeutesitendök. QpaTODP0QP0paaQ0a3ií30a0Q0C^ Z.K. V„ 903. Cwtk aickor valódiak, ha mindegyik: dobos Moll A. védjegyét és . aliiraaát tünteti fel. A Moll A.-féle Setdlltz-porok tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyomor- és al-testbántalmak, gyomorgörcs gyomorhév, rögzött székrskedés, májbántaloin, vér tolulás. arat^ér és a legkülönbözőbb női betegségek ellen, e jgles háziszernek évtizedek óta mindig nogvt.bb Kiterjedést szerzett. — Ara egy .lepoosőtelt eredeti doboznak 2 kor Hamisítások törvényifeg fenyi11etnek. SOLl-FÉLE FRANCIA] 15 Csak akkor V&ÍÓdi, mindegyik llveg MOLL A. véJjeíry^t tQutnti tel ____—• „A. Moll" feliratú ánozattal "van zárva. A Moll-féle franozla borszesz és só nevezetesen mint fájdalomosillapltó bed5rz»Ölésl szer köszvény, csuz és a meghűlés egyéb következményeinél legísatcretescbb népszer, — Egy ónozott eredeti Dveg ára I kor. 90 flll. MOLL Gyermek szappanja. Legfiüiiroabb, lesrujabb múdfljtcr .rerint készítek gyermek és hölgy azappao t hír nkszerQ Apolia&r.. gyermekek és felnfittek részére. Ára darabonklnt — 40 flll. Üt darab — I kor. SO KII. Minden darab gyermek-szappan Mell A. védjegyével van ellátva. F ő 8 7. é t k 0 1 d é b: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállitd által, Bécs: Tttchlaabeo 9". s». Vidóki megrend^éaek eapeata postautAarét mellett teljesíttetnek. A raktárakban tesi\'ék határozottan MOLL A. aláírásával éi védjegyével ellátott készítményeket kérni. . Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. I aoaooooDoaoopnQooDiooooDoooopoomoooooooaocaaP KX3KKKXKKKXKXXXXXKXXKXXXKKKft „TIP TUZSZERSZAM. IU I l;j \'■ A „Tip" tUz>z«^árn Icgt\'. írJckclczv. :«>r legsikerültebb tívfábaánya. » jele, Csak egy nyomás\' szükséges - eihulj.ul egy vakítóan világító lángot kapunk jiipak 5tb,f mely éj, ugy szivaiok mcggyujtiwíifa s/ölga). valamint aiiel i.iebldntpa kitilniS sielgi-latnkai teljéit. Évckhi>s3íu hAáznalliatóságen kcreikcdvc. \'ÍM Ara cLarabeiikenl írt 1.--. • 3 . 2.s5. Pénz elöreküldés esetében bérmentes küldés, másként Utánvéttel. ti gyedüli iittkiiUlt Henrich Kertész, Becs, L 1\'JeisehmartL IS\'236. Legjobb, legkia-r dósabb és ezért a legoicsobb szappan Minden kártékony hozzákeveréstől mentes. Mindenütt kapható. bevásárlásnál vigyázzunk különösen arra, hogy minden darab appan » .Schicht" névvel, s a fenti egyik védjegygyal legyen ellátva. ■ Nyouutüu lfj. Wsjdita József kOnyvuyumdfjibutt\' Nagy-Kaoiüsín. «flGVKAWilZSA, S903. február hó 28-áit. 9-ik .Si\'ám\'. XLII. évfolyam. Előfizetési ár: JSgósx ívre . . 10 kor. — fill. Fél, évre . . . ö kor. — fili. Negyodérre . . 2 kor. 50 fill. Egyes szám 20 flll. HIRDETÉSEK 6 hasábot pctitBorhan J 4, mAsoüsr.or 12. a miudcu további torén 10 fiJl NYI LTTÉ R 8 £ N petit soronként 20 fillérért vétet-sek fűi. A nagy-kanizsai ^Ipar-Testület/ A inp salllerai részét illető minden közlemény n felelős sxerkosxtÖ nevére, az anyagi részt illető köz-leoié»yek p.^dSg » kiadó nevére ciuizetten Xatry-Kanizsára hér-mentve iuíézendök. Hérwentetlen levelek nem fogadtatnak cl. Kéziratok Tlmaucmknidétnok nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár . részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tözoltó egylet/ a ,nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület, a ,nagy-kanizsai tanítói járáskör,« a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete.- Á „katonai hadastyánegylet.« a „soproni, kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HBTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELELŐ VEGYES TARTALMI] HETILAP. A régi kaszárnya és az uj gimnázium. XtigjrL&nlz., 190S. febrnár 27. Mindnyájunknak élénk emlékezetében van még a millenáris városi diszgyülés. ama határozata, hogy a modern pedagógia kívánalmainak megfelelő uj gimnáziumot épít. üz elhatározás ne gondoljuk, hogy a lelkesedés mámorában történt, ne gondoljuk, hogy tán az ezeréves Magyarország fennállásának emlékét akarták egy monumentális épületben niegörökiteiii.Nem. E határozat hosszú ideig tárté panasz, könyörgés és vajúdás eredménye volt, mely panaszok sötét színnel rajzolták j gimnáziumul) k elhanyagolt és egészségtelen állapotát s melyek már már veszélyeztették az ifjúság és a tanári kar egészségét, s ezzel egyúttal a tanítás sikerét. Mégis e határozat után a feledés fátyolát borítottuk a szánalmas intézet épületére. Hisz miért vegyítettünk volna abba a szép örömmámorba üröm csoppeket, mikor az egész város lakosságának szivét ,egy örömkiállás hatotta át: lesz uj gimnázium! A mindenütt örömmel fogadott határozat egyúttal éléuk tanúsága volt annak, hogy városunk lakossága hálával és szeretettel tekint a piaristarend tiszteletreméltó működésére, tisztelettel tekint arra a rendre, kiknek áldást hozd falai oly két férSut neveltek, kikre büszkeséggel tekintett és-tekint az egész ország, s kiknek ifjúkori neveléséről büszkén vallhatja városunk közönsége, hogy ók a mi falaink közt kezdték gimnáziumi tanulmányaikat, A tiszteletreméltó rend milleneumi évkönyvében sietett köszönetét kifejezni e határozatén a város .áldozatkész közönségének. Azonban jól mondja egy jónévtt hazánkfia, hogy „az álmoknak varázsában több boldogság van, mint az élet valójában".....Mi már a milleneum évében kirajzoljunk képzeletünkben egy szép és modern gimná-l\'/iumot, kirajzoltuk nisgunknak az álmok varázsában, hisz az életben ma, az Ur egyezerkilcncszázhiirniadik esztendejében sincs még gimnáziumunk ! w I)e ne. ugorjunk akkorát. Tudjuk azt, hogy a gimnázium, építését a kaszárnya épités miatt el kellett odáznunk, mert lia nem. ugy elvesztettük volna a város gazdagságára ! nagyon fontos katonaságot. Elodáztuk , azért, mert a majd így megüresedett kaszárnyában akartuk elhelyezni, az uj gimnázium felépítéséig, az ifjúságot. Most már meg vau az uj kaszárnya, üres a régi kaszárnya és az uj ; gimnázium építésé még mindig nem \| lépett a megoldás stádiumába. Tisz-, tázzuk a helyzetet. Városunk egy uj a pedagógia követelményeinek megfelelő gimnáziumot akar építtetni. Az összeg, az összes ez tlgygyel össze- 1 függő dolgokra is, mog van szavazva I és rendelkezésünkre ál). Első teendőnk tehát az, hogy az ifjúságot az uj gimnázium felépítéséig oly helyen helyezzük el, ahol zavartalanul folyhat a tanítás. Ennek megoldására két tervet hallunk. Az egyik, hogy hagyjuk fennállani a régi gimnáziumot a jelenlegi helyén, s mig itt folyik a tanítás, addig Kezdjük el az uj gimnázium homlokzatának építését a régi gimnázium homlokzata előtt. E terv szerint az uj gimnázium közelebb jutna a „Szentháromság" szoborhoz. Ha pedig elkezdenék az uj gimná- zium keleti szárnyának építését, akkor ennek helyéi a régi gimnázium részleges lebontásával biztosithaljuk. A második terv, a regi kaszárnya épületének _ átalakítása, mely terv átment njttí- a pénzügyi Bizottságon es ennek helyeslésével is találkozott. Mi a kérdés megoldására ez utóbbi tervet tűnjük célszerűnek. Ha az; első terv.szerint rendeznék a dolgot, akkor a tanítás az ott duigozó sok munkás zajától, s a sok ide oda helyezéstől zavarva volna. S nem-e lenne nevetséges az. hogy mi a gimnázium építésével arra. vártunk, hogy/ a kas\'.árnya üres legyen) hogy legyen hová elhelyeznünk az ifjúságot s most hét év múlva, mikor a kaszárnya üres. állunk elő kétos sikerű tervekkel I Miért kötnék meg mi az uj pályatervek készítőit hoteji területi megszorításokkal ? Adjuk oda a pályázóknak a rendelkezésünkre álló egész területet s hagyjuk a ter.vet oly művészi formábau kiforrni, hogy az disv.ér.e váljék az egész vámosnak. A kaszárnya átalakításának eszméje a rendfőnök tetszésével is találkozott. Az ifjúság elhelyezésén vitatkozni tehát meddő lenne, mert ez csupán késleltetné az ügy gyors rendezését. Hátra van még a pályázati hirdetmény közzétevése uj pályatervekre,. melyet — sajnos — a hét év elmultával sem oldottunk meg. Igaz, hogy pgy egyetemi- tanárunk adott erre tervet be, de ez több okból nem alkalmas a kivitelre. Teendőink, tehát: az átalakítási tervek végrehajtása, pályázati hirdetmény" és végül az uj gimnázium felépítése, fia elég gyorsan elintézzük ez ügyet — nem mondunk sokat — elmúlik három év, vagyis az uj\' gimnázium tiz évvel a ínillenéuuii fogadalom után lesz készen. Sokkal jobb, ha nem tervezgetünk annyit, nem odázzuk el oly 6okáig ez ügyet, hisz tekintettel kell már lennünk az intézet épületének rém-züllött állapotára Megkell már egyszer szívlelnünk ások panaszt és könyörgést, mert jusson eszünkbe, amit Calsac / mondott: .Okoskodni ott, ahol as/ embernek éreznie kell, az a hétköz/ napi lelkek különös sajátságai I" <:. . Rendőrségünk fizetése. Vávosttok rendőr közegei csekély fito-tést kapnak, oly kis fizetést. hogy abiól meg nem élhetnek. \\ Jól tudjuk, hogy városunk háztarfasáv link költségei szaporodnak, ha véghez^ viszünk újításokat, s tudjuk azt is, hogy e téren, mily szükség ie/ii.e az államosításra. de mert ez utóbbira, vagyis rendőrségünk Államosítására, a közel ypyőben nem számíthatunk, s rendőrségünk szervezésére égető szükségünk van. csak azt mondjuk, hogyha háztartásunk kiadása oiy célok létrehozása miau szaporodik, mely célok kivívását a polgárság gazdasági, egészségügyi, vagy közbiztonsági érdeke megkívánja, akkor a kiadások növekedése nem ellenezhető. Már most az a kérdés, hogy rendőrségünk mostani állapotában teljesíteni tndja^o azt a nehéz feladatot, melyet a nagyközönség jogosan megkíván? Legyünk tárgyilagos bírálók, s vizsgáljuk meg rendőrségünk mostani szervezését. Kgy jó rendőrségnek alapfeltétele szerintünk a rendőrségi legénységünk tisztességes anyagi díjazása. Eiiy közrendőr-nek nálunk 50 korona a fizetése. A különböző levonás után körülbelül -16 korona marad nékik. Már most ebből tartsa fenn családját s maradjon ifiog szilárd\'erkölcsi alapod? Pedig, ha elfogulatlan rendőrséget akarunk, akkor kötelességünk volna megadni az erkölcsi érzéshez szükséges anyagi erőt. Előszőr tehát a fizetést kell javítanunk. A második ojitás a legénységi létszám emelése. Megszokott dolog a közönségtől, hogy a rendőrségét szereti ócsárolni,- ha nem terem ^iíiindjárt ott egy rendőr, abol valami\' történik. Pedig ba^utána járnának-a dolognak, mint mi is, meggyőződnének arról, hogy a mai létsi.áoi mellett ez \'(ehetetlen. íme adataink: Rendőrségünk lítszáma 30 emlier, éhből 24 közrendőr, C tizedes. A VI—VII kerületben van ebből -1. Iiodában -.J. Vasúton állandóan 1. A polgármesteri és főkapitányi tisztiszolga, — melyet takarékosságból, vagy miokból szintért a csekély rendőrségi létszámból alkalmaznak — 2. Pöcegödrök tisztításánál 1 állaudó rendőrfelügyelő. 1—2 ember többnyire beteg. 2 ember, átlag — lévén .14 naponkint 24 óra szabadság — szolgálaton kívül van,: A tizedesek nem tesznek mást, mint piaci szolgálatot. Marad tehát legjobb esetben 6 rendőr őrszemre, melyből felváltva 3 -3 teáz szolgálatot. Hogy e rendszer mily terhes, ■^rról mindenki meggyőződbot, ha egy szegény közrendőrt megkérdez ez ügy-benX^rról ia értesültünk, hogy néha a bűnügyi nyomozásokat a nagyon terhes szolgálat miatt, csak szabad idejükbeu végezhetik I Ilyen szomorú viszonyok vannak egy 25 000 ezer lakóssal bíró város rendőrségénél I Petiig kell, hogy legyen jól szervezett rendőrségünk, nsly testi s vagyoni épségünkre felügyel. Kem kívánunk mi oly fényes anyagi díjazást rendőrségünknek, mint amilyen a fővárosi rendőrségnek van;\'\' mely az uj fizetésrendezésí törvény megszavazása után még javulni fog, hanem adjunk oly díjazást, melyet anyagi erőnkhöz mérten igenis győzhetünk. Vegyünk példát Szombathelytől. Akkora város körülbelül, mint mi, sőt, h8 jól tudom kevesebb a lakósa. s mégis 43 rendőr van és egy közrendőr fizetése 60 korona. Be kell látnuuk, -hogy nem szabad elzárkóznunk oly összegek megszavazásától, melyek a rendőri reformok keresztülvitelére szükségesek, mert — újból hangsúlyozzuk — csak jól szervezett, kellő számú, s anyagilag jól díjazott TÁECZA. Egy fordulat. Irta.: Vallir Bambray, — A .Zalai Kvxl^ny* tárcája. — Highgatenek egyik kisebbfajta épületében egy alacsony szobában egy középkorú asszony Ult a tftz elölt, s fázósan összehiuta uiagán angórakendójét. Hideg novemberi délután volt. s mikor az ajtó kinyílt, hogy helyt adion egy \'20—ü2 év körüli leánynak, aszélvégig-süvöltött ^ szobán. — Megjött már a posta? — kérdezte a leányt $ anyjának igenlő fejbólintásái-a felemelto az asztalon heverő két levelet. Nehéz, vastag csomag volt mind a kettó, s midóu felbontotta a pecsétet, sürün beirt fehér lapok hullottak a szőnyegtelen padlóra. A leány elsáppadti . — Visszaküldték! — mondta csüegod-ten. — Ismét! — pedig volt idő, mikor csakugyan kapdosták a novelláimat .... De magam is belátom, hogy ez az életmód elnyútto intelligcncziámat, anélkülö-zes kiűzött minden gondolatot fejemből ----fe neked anyám levegőváltozásra van szükseged, erős borra, amely vért adjon s a nagy, haszontalan leányod, ákit két áldott kezed munkájával neveltél fel, tehetetlenül nézi, hogyan soványodol, bete-geskedel jobban, jobban, minden nappal .... Oh Jsten! — kiáltott íel összekulcsolt kezekkol — szánd meg vergődésemet s add vissza tehelségom ! — Leáuyom — szólt a beteg nő csi-\| titólag — nem oly reménytelen az én állapotom. Gyenge vagyok, igaz. de az még nem- nagy baj. Majd megsegít a jó Isten Most pedig ne izgasd magad, végy egy könyvet és olvass. Semmi sem nyugtatja ugy meg az idegeket, mint az olvasás. A leány még néhányszor le- s felsétált a kis szobán, azután az almárium tetejéről leveti egy könyvet — valami régi hetilap bekötött példányát — s lapozni l kezdte. j Eddig még nem is nézett bele a könyvbe, melyet egy szomszédasszony kölcsönyzött beteg anyjánakv De most egy eimen megakadt a tekintete. Olvasni kezdte a történetet. Klőbb csak átfutotta a bekezdő sorokat, de.lassankint felköltölték azok érdeklődését. S mikor végre a történet befejeztével visszatette a könyvet, igy kiáltott fel: Ha én ilyet tudnék irni! — Nincs a világnak az a szerkesztője, aki visszautasítaná! — Vájjon ki Írhatta? — Az álnév: „Pentauru nem magyaráz meg semmit Azt hiszem, amerikainak kell lenni, mert az összes londoni lapokat figyelemmel kisérem három év óta s ezzol a névvel még sehol sem találkoztam. Különös tekintet csillant fel a szemében, s az arca vérbe borult. Izgatottan ugrott fel helyéről. Majd kinézett az ablakon, mintha félné, hogy valaki reá los. — Öt év! — suttogta. — Ki tudná meg? Magamért eszembe se jutna ilyen. De mama, szegény m^ma!. . Neki bort — azaz vért —, jelentene. S ki mond- \' halja előre, talán annyit kapnék érle. hogy megfizethetném az útiköltségét is S . . . . ig* Ott már a nővére. Faunv néni vigyázna reá $ gondolna róla ... . De az ; borzasztó lenne! Én, tolvaj! Pedig nincs más hátra, a jó szellem cserbenhagyott s az anyámat nem hagyhatom a pusztulás utján esak azért, mert ostoba skrupulnsaim vannak . . . Az \'ajtóhoz ment és kinézett rajta. Az anyja még mindig ott üli a kályha előtt, s fejét karjára hajtva aludt. A lámpa és tüz egyesült fénye kísértetiesen halvány-uyá tette az arcát, s a szegény leány szive fájdalmasan összehúzódott. — Nem tehetem, nem tehetem ! — suttogta mintegy önkívületben. — Pódij* talán az anyám életéről van szó! Mit válaszszak? A szégyent, amelyről csak \| én fogok tudni, vagy azt. hogy anyám, szegény anyám . . . Nem fejezte be. Fölemelte a fejét hatá- j rozott, büszke mozdulattal. — Ej, hát jöjjön, Jtminok jönni kell A cél szentesíti az eszközöket. — Papirost és tintát vett elő, és másolni kezdett. * Egy hét múlva . megjött a válasz A szerkesztő dicsérő szavakkal emlékezett I meg a novelláról, s nagyjövőt jósol Írójának. Egyben arra kérto. .keresné őt fel személyesen irodájában a honorárium átvétele miatt, de meg azért is, mert szeretne megismerkedni a „Gaztett* zsoni- i ális szerzőjével. A leány nagyon csendesen ült a h\'olyéni mikor bevégezte a levelet. Nem futott át i örömsugár az arcán Bűnének tudala száműzte talán még a gyermeki szeretetet is szivéből egy pillanatra. Anyja észrevette gyötrődését. — Mi bajod van, édes gyermekein? — kérdezte aggódva. A leány egy pillanat alatt mellette térdélt. — Anyám, édes jó anyám, egészséges leszel újra — mondta sirva. kacagva. — Titokban tartottam előtted, hogy újra beküldtem egy novellát, s nézd. most írják, hogy pénzt kapok érte. sok pénzt . . . Te pedig el fogsz mehetni Faunv nénihez és egészséges leszel újra! Oh, azért szívesen adnám oda saját eleiemet . . . Délután felment a szerkesztőségbe. Max Ormond, a főszerkesztő, kellemes külsejű. 40—12 éves ember fogadta. Idevezette a belső szobába s olt székkel kiuálta meg. — Igazán kíváncsi voltam megismerni kegyedet, mióta „Gaztett-ét olvastam — kezdte udvariasan. A leány mélyen elpirult — Örülök rajta uram. hogv megnyerte tetszését. — szólt zavartan, mert minden szó tóvsziiráskéut égette, a lelkét. — Irt meg\' más történetet is ebben a modorban? — kérdezte a szerkesztő — ha igen. mi szívesen átveszszük azt öntől! — Köszönöm Ha a dolog nem nagyon sürgős, ugy igyekezni fogok holnapra . . . A férfi néhány szót váltott titkárával, ki erre elhagyta a szobát, azután a leányhoz fordult: — Egy sürgős levelet kell befejeznem, — mondta — talán lesz kegyes addig .várni. Hogv ne unja m»gát, itt van,egy könyv, melyben igen érdekes dolgokra akadhat. / E szavakkal a könyvszekrényről egy vaskos kötetet emelt le s a leánynak \' nyújtotta. •/ Az halálsáppadt leit. A könyv — mert 1 jegyzék volt benne — közepén kinyílt, \| s a leány halálra rémülten olvasta e • vörös ceruzával aláhúzott szavakat: • Egy gaztett törtenete. Iíia: Pontaur. Egy pillanatig csönd ;volt a szobában. Max Ormond fürkésző tekintettel nézett a csaknem önkívületben levő leáuyra, mintha a szivében akarna olvasni. Azután határozott, de gyöngéd hangon kezdett beszélni, s a leány egyszeriben megértette, hogy végzeté betelt. — Mondja meg, miért tette ezt ? — kérdezte halkan, sürgetően. — Jogom van ehhez a kérdéshez, niert cn — magam vagyok Pentaur. Remegő hangon válaszolt a leány, suttogva, szakgatottan. — Az anyámért ... az anyámért tottem . i . Azért, mert anuyira nyomorult vagyok, hogy nom vagyok képes rajta másképp segíteni. Azért tettem,, mert ez a becstelenül szerzett pénz megmenti-az egyetlen lény életét, akit szeretek a világon! Egy időben tehetséggel áldott meg az Isten és sok pénzt szereztem tollammal. De egy nagy betegség, anyagi zavarok, az anyám miatti aggodalom kiszárították agyamat s utóbbi időben, bárhová fordultam, elutasítottak. XLII. ÉVFOLYAM. ZAJ,AI KÖZLÖN 1903 FEBRUÁR 28-án. rendőrség tudja betölteni hivatását. S mert ez nálunk még — sajnos — hiányzik, ezért nagyon szeretnénk, ha > vezetők részéről benyújtott s e bajokat gyökeresen orvosló javaslatokat, mielőbb üdvözölhetnénk. Az Brod. és Művészeti Kör farsangi dalestélye. Elterjedt nézet, hoej dilettáns az. aki akár az igazi (produktív) művészettel, akár az iparszerü (reproduktív) művészettel nem kenyérkeresetből foglalkozik. Eszerint léhát Kiss Jóiset dilettáns, mert nem a versírásból, hanem magánhivatalnok! fizetéséből él, Molnár Ferenc szinte az, mert az Úristen gazdagon áldotta meg javakkal. Sióval művésznek lenni csak a vígyontalan s egyébb foglalkozás nélkül való egyének privilégiuma. Világos, hogy nousens az előbbi definíció. Dilettáns az, akibon az utánzási vágy. vagy enyhébben a buzgalom éa törekvés, a tehetségnél nagyobb, sigy a jóakarat szent nevében elnézést követel magának « kritikus részéről. Mert hát a kritikus (mint Greguss tréfásan megjegyezte) Útonálló, ki uton-utfélen leselkedik szegény művészre, hogy a kellő pillanatban dorongjával leathejje. Elhoztam én is azt. ami nem az enyém, t. i. a szereplök érdemét, s mint ^afHle jőfajta zsivány, mint szegény boldogult Patkó, odaadom annak, akinek szintén nem birloka t. i. a közvéleménynek. Minek szóljak ez egylet kulturfelada-táról, aki ott volt az estélyen annak ezt nem kell magyarázni, aki ineg nem volt ott, annak ugy is hiába mondanám. Lássuk csak a műsor összeállítását 1 Ez állolt 5 dilettáns. 2 művészi és egy vegyes számból. A művész éa a dilettánsok produkcióit nem fogom összehasonlítgatni, miot az estélyen sokan tették, Elmellőzöro, mert helyteleneknek tűnnének fel előbb-kifejtett esztétikai elveim a dilettánsról. Az első szám pompás bizonyítéka a szereplők igyekezetének éa a karnagy tudásának. I\'gy lett a dilettáns énekkar művészivé. Az énekesek tehetsége, igyekezete egyesült Bőhm Emi! vezető [antaziájával. Audran - „Babá"-jánsk egy jelenete következett Mily bájosan lebegett végig a szőkefűrtü (?) ;baba a színpadon és mily bájosan énekeit. A szereplő hölgyekkel a próbákon mír beszélgettem a bekövetkezendő koncertről. Az éneklő hölgyek unisooo mondták .Higyje el Srem, énekelni a legnehezebb!" S bele ~ó) az egyik: ,£n énekelek s játszom íb. De játszani még nehezebb." Hát még énekelni s játszani egyött mily nehéz lehet — gondoltam magamban, mialatt felrúgott a tapsvibar, a szőkefűrtü baba tiszteletére. Bubinstein Trióját csak azért nem poroltam a művészi produkciók közé, hanem csupán műkedvelői ...számnak minősítettem, mivol a plakátokon nem így volt rajta. A tökéletes játék csak emelte a hangverseny magas nívóját. Kiemelendő Neumann Józsa k. a. finom, dÍBzkrét kísérete, mely a maga szerény-Bégében oly szépen olvadt egybe a hegedű lágy kesergésével és a cselló tompa sírásával. Ezután következett Gyöngyi ur produkciója.\'" Csupa udvariasságból is berekedt sz uton ób azonkívül is régi, elnyűtt dolgok-előadásával mindenképpen igyekezett a dilettantizmushoz közelebb jutni Mondhatom -ez kitűnően sikerült neki. Mégis\' csak-Isten csodája, hogy. ezek a színművészek mily élethűen tudnak mio- x &ö Vké] denféle embert, a kis Józsit, a zsidó grajzlert, a bakát stb., de még a dilet-tinsot is utánozni. Millöcker .Koldus deák\'-jáhól adtak elő egy jelenetet; Broch Malvin, Scherz Malvin éa Blan Margit úrhölgyek. A három bang kellemes harmóniáját ügyes játék kísérte, melynek betanítója Blau Margit a sikerből oroszlánrészt vett ki magának. Broch Malvin k. a. és Sebért;. Malvin szép hanganyaggal tündököltek.\' Végre a 8zőkelűrl0 baba a grófi mamát hasonló kedvességgel játszotta és Ogyes-•séggel énekelte. A 6. szám iámét Gyöngyi uré volt. Majd Heimler Anny dialógja következett a kétcsillagos úrral. Először azt hittem, hogy a két csillag alatt egy fess éa snejdjg főhadnagy lappang. Do azután eszembe jutott, hogy udvari gyászvan, s rögtön Blau M. és 6ai cégre gondoltam. Azonban felmerült lelkemben a kérdés, ha e cég. valamelyik tagja vagy alkalmazottja egy jegy mögé rejtőzik, miért nera választ jegyéül mindjárt négy csillagot. így azután egyik bypothezisem sem lehetett valószínű. Anny k. a. a szokott kedveseéggel éa eleganciával játszott. Minden mozdulatát ki tudja aknázni, s ebbeli igyekezete nem maradt eredménytelen. Partnere ugyanis (Gyöngyi ur) a siker érdemét akár udvariassághői, akár kénytelenségből neki engedte át. A busz psre szünet alatt az összes szivek hallhatóan dobogtak. Mindenkinek volt valakije ott lenn a színpadon, akiért félt és örült, llost fogja eredményét felmutatni az a hosszas fáradozás, amely annyi csütörtök este hozta \| a leánysziveket dobogásba, zavarta meg ■ a békés családapák pibeuését és dúlta fel a tarokkpartikat a kávéházban. .Vájjon érdemes volt-o ?* morogják a családspák és a tarokkozők. „Nem volt-o hiába?" suttogja Bőhm Emil, mialatt homlokát törölgeti. Felgördül a lűggöny s nem caudálkozva, hanem megilletődve és meghatva halljuk, bogy cnit tudnak a mi leányaink és legényeink. A siker elérésében az énekkar igyekezeléu kívül még közreműködött az egylet éa a szereplők áldozatkészsége. A szólisták meglepő ügyességgel feleltek meg a feladatuknak: Broch Malvin ékesen csengő szopránja, Blau Margit tömör allhaogja egészen a szivünkig hatott. S mily édesen csicsergett a bájos Ssuer Margitka a rigó szerepében. Szóljuuk már most arról a férfiúról, akinek érdeme ez a mulatságos estély, aki ily változatos mŰBOrt tudott összeállítani, aki egy kis operát tudott a mi leányainkkal és jfjaiukkal előadatni. Munkásságához sok szorencsét kívánunk, s ba nincs is érte elismerés, ott van a siker, amely a dicsérő frázisoknál szebben, értelmesebben és igazab-I ban beszél. -B. X. Szezonképek. Ki- íb Lejelentés, vagy akasztás NagykanizsAn. 8zerdáo sok béringet megettek az emberek és sok sört ittak rá. Ezzel vége a farsangnak. Nem siratom meg, hogy elmúlt, mert ezt a farsangot nem jegyzem fel oda, hol .jó farsangjaim feljegyezve vannak." Voltam egy-két mulatságon, udvarias tenyereimen a sok tapstól lehámlott a bőr é« végig élveztem egy sereg élőképet, de az unalom a mulatságokon egy percre sem hagyott el. Tudja ördög, mindig mulatni mentem és mégis, sohasem mulattam. Egy-egy őrizetlen pillanatban, ha példáol városi képviselő lépett a terembe, csak galléron ragadott az unalom és az egész estén — De hát mi baja van az anyjának? — kérdezte a szerkesztő résztvevöen. — Nem tudom. Az orvos titkolódzik ulőttem. De azt mondta, ha tovább is itt marad e hideg, ködös vidéken, nincs mentség a szániára. Ez késztetett e dolog elkövetésére: az anyám élete drágább . nekem, mint a saját becsületem.\' — Még egyet akarok kérdezni, — szólt a férli csendesen. — Ehhez kérdéshez, ugyan tulajdonképpen nincs már jogom, de a dolgok állásából kifolyólag intézem azt kegyedhez. S előre mondom, hogy véleményemet teljesen befolyásolni fogja . .. Mondja, őszintén feleljen, mint ahogy mostanig beszélt, hány ilyen . . . ilyen . .. irodalmi csalást kövelelt cl már? — Ksküszöm az Isten nevére, hogy ez az első — mondta a leány komolyan, bátran a szeme közé nézve. — Hiszen ez is annyi\'szégyent hozott reám. hogy sohasem fogom tudni lemosni magamról . . ; Mai Ormotní megkönnyebbülten lélek-zett fel. — Sajnáltam volna, ha másként történt i volna a dolog — mondta jólelkűen. — \| Kegyed még liatal s jóváteheti ezt & \' tévedékt. A kéziratot egyelőre megsemmisítjük s az érte kiutalt száz koronát , fogadja el tőlem előlegképpen — a kővet-\| kező tárcájáért. De hogy az intencióimnak \' megfeleljen, esetről-esetre fel kell engemet . keresnie, hogy a dolgokat együtt meg-j beszéljük. Hálatelt szívvel vett tólo bucsut a ■ leány s még az aznap esti gyorsvonal egy . beteg asszonyi szállított az újjászületés \| felé . . . . \' Kgy év múlva pedig a kővetkező hymenhir járta be a lapokát: .Mai Pentaur Ormottd. Sir G. Ormoud \| fia, az N. N. lap főszerkesztője, ma vezette oltárhoz Westminsterben, a St. 1 Margaret-temp.lomban\' Sessie Beatrice Verrael kisasszonyt néhai E. Nalhuret Vermel kapitány leányéi, a hires Írónőt." át nitn tágított mellőlem. így ment ez elejétől végig. A farsang utolján már igazin kétségbe estem és öngyilkosságra gondoltam : érdemes-e tovább élnem, ha még a kanizsai kapitális ostobaságok sem képesek nekem egy derűs pillanatot szerezni? Határozottan nem -érdemes! Ma reggel már az Öngyilkosság kellemesebb ■ módjai felől .gondolkodtam és sötét tervein) véghezvitelétől csak egy rövid félóra választott el, midőn a postáB levelet hozolt. Elolvaatam egyszer, aztán még kétszer éa az öngyilkosaágról egyelőre bzó sem volt többé; íme, a farsang multán megérkezett az én. faraangi mulatságom, melynek akkorát.movettem, hogy kisiklott tőle a prágerbófi gyorsvonat, így szólt a levél: Tisztelt uram I Én fölötte becsülöm a szezonképekhez címzett, rovatot és utolsó perceimben nincs\'más óhajom, mintáz, hogy életem szomorú tragédiáját ez, a rovat halálom után közölje. Vagyis közölje mindjárt, mihelyt ön e sorokat megkapja, mert éo akkor már nem leszek az élők^ sorában. Holnap reggel egy szomorú aktus fog végbemeuni a nagykanizsai királyi törvényszék udvarán és ezen aktus főszereplői lesznek Bali Mihály és én. A nevemet ön alább megtalálja. Ezenkívül \'- még tudatom, bogy 45 éves, családos, bat neveletlen gyermekkel rendelkező, vagyontalan, római kalholikus államhivatalnok vagyok, illetve az utóbbi csak voltam mindaddig, míg a rendőrt agyon nem ütöttem. A rendőrt pedig azért ütöttem agyon, mert rettenetes dühös yglt^m. Irtóztatóan dühös voltam és valakit\'MvotlenGl agyon kellelt ütnöm, mert különben engem ütött volna meg a guta. y Eddig Alsókubinban laktam. Tavaly áthelyeztek Nagykanizsára, aminek éo nagyon megőrültem, mert már rég óta szerettem volna eleven sáskát látui. Míg itt rendes lakást nom kaptam, addig feleségemet a gyermekekkel Alsókubioba hagytam, magam pedig Kanizsán a Riesengaaaliról elnevezett fensíkoo béreltem egy legényszobát. Két hónap múlva aztán találtam egy két szobás lakást melynek méretei ugyan nem álltak arányban gyermekeim nagy számával, azt ideiglenesen mégis kibéreltem és családomat gyorsszállitmánykéot azonnal idehozattam. Ekkor jelent meg családi éleleűi láthatárán először az a bizonyos rendőr, — de ennek a szerepléséről toajd alább sommázva beszélek. Egy hónap múlva, hogy családomat kézbezkaptam, a szomszédban megüresedett egy kényelmes báromszobás lakás. Szerencsémre akkor helyeztek ; ide valahonnan Torontálból egy adó-1 hivatalnokot, ki éppen kétszobás lakást keresett. Ez az adóhivatalnok aztán — miután qikeiQlt előtte letagadnom, hogy a házban hemzsegnek a paraziták --; átvelto tőlem a kétszobás lakást éa én felmondás nélkül álburcolkodbattam a háromszobásba. Eddig van nomád életem törtéuete. Szükséges megjegyeznem, hogy időközben három cselédet fogadtam fel és ugyanannyit elbocsájtottam. Most jön a rendőr. Kérem, én ezt a rendőrt agyonütöttem. Ez tény és bár a finom pszihológiaí átmenetek illusztrálásával meggondolatlan tettemet e helyen nem tudom valószínűvé tenni, hogy a rendőr agyonűtéae mégis megtörtént, az tagadhatatlan. Egy májusi napon, a bimbók feslése idején, éppen ebédnél ültünk, mikor rövid kopogtatás után a jelzett rendőr belépett. A kapitánysághoz citált éa útközben tanulságos előadást tartolt nekem a bejelentési kötelezettségnek a kőzrendészetben elfoglalt áldásos szerepéről. A kapitányságnál fizettettek velem öt forintot, mert álhelyeztelésem idején elmulasztottam bejelenteni, hogy most Kanizsán tartózkodom. Helyest Az öt forintot lefizettem minden zúgolódás nélkül, mert én a rend barátja vagyok és mert tudom, hogy a bejelentési kötelezettség életbelépteléte előtt a sikkasz-tók sokkal könnyebben elrejtőzhettek Nagykanizsán, miot akár Amerikában. Itt az őrdÖK sem kereste őket. Másnap ismét meglátogatott a rendőr és a kapitányság\' ál\' fizettem, mert annak idején nem jelentettem be az egy szobát legénylakást. Ennek is van teteje 1 Az egy szobás legénylakásokat be kell jelenteni, mert aki ilyenben lakik, annak nincs bútora és könnyen megszökhet. Harmadnap is jött a rendőr és fizettem, mert a két szobás lakást nem jelentettem -be. De most már megmond-tam a rendőrtisztviselőnek, hogy hagy- janak békén. Mondjon egy összeget, melylyel a közrend egyszersmindenkorra ki lesz egyenlítve és én azt az összeget felveszem vilióra, itt lefizetem, aztán kvittek leszünk. A tisztviselő sokáig keresgélt a fiókjában, aztán szorzott, meg összeadott, a végén azt mondta, fizessek negyven forintot a két szobás lakás, a bárom szobás lakás és két cseléd be nem jelentéséért. És még az nap vállóra megszereztem a negyven forintot éa átadtam a rendőrségnek. Ezután fellélegzetlem, mintha sokáig a viz alatt lettem volna. Mikor kijöttem a rendőrségtől, * városháza udvari üvegablakát ügy bevágtam, hogy az ablakok csörömpölve a földre hullottak. Az ablakokat is megcsináltattam éa mert igy minden pénaomből kifosztottak, egy álló hónapig pattogatott kukoricát ebédeltem a családommal. Egy hét múlva — miot régi ismerős, kopogtatás nélkül — ismét vizitelt nálam a rendőr. Valóban nyájas volt Sőt humorizált is. Azt mondta: .Mögen csak möggyűitem." A szerencsétleni Éppen jókedvemben talált. Ráripakodtam: .Marhal Ha éa nevelni akarok, akkor előfizetek a Kakas Mártonra, de a maga vicceire nem vagyok kíváncsi!" A rendőrségnél elitéltek ismét negyven foriotra. Ördög és pokol, de hát miért? .Ugyanazon lakások és cselédek ki nem jelentéséért,,melyeknek a be nem jelentéséért a mull héten fizetelt hasonló összeget" — magyarázta a tisztviselő. .De édes barátom - ■ ordítottam éo vissza — hisz az a fizikának a legelemibb tudnivalója, hogy egy tárgy egyszerre két helyen nem lehet. Ha hát én bejelentetlem, hogy -egy uj lakásba költöztem, világos, hogy az előbbiből ki kellett költöznöm. Csak nem gondolja tán, hogy én egész utcákat bérelek ki és oda bekvártélyozom a 48 ik gyalogezredet! Vagy nagyon magas ez magának ?" Eh, kár voll a szóérti Fizettem a I ki. nem jelentésért és még külön, hogy a rendőrt és a tisztviselőt megsértettem. De legalább megmondtam, hogyha már további harminc napig is kénytelen vagyok a családommal együtt pattogatott kukoricát enni, legalább többé rendőr i az én láthatáromon belül ne mutatkozzék, mert én azt a rendőrt \' megfogom. — megragadom és ugy kirúgom, hogy a Principiíl kanális túlsó partján szedi össze magát. Fizettem ezért a fenyegetésért is: de ezután legalább jó élvágy-gyal ebédeltem a kukoricából. TÍBztelt Urajcrl Ajánlói)\', hogy ama. régi vicc alanyát, mely szerint van egy lény. akit ba az 8jtón kidobnak, visszajön az ablakon, változtassuk meg, mert az a lény nem a vigéc, hanem a rendőr. Másnap ismét beállott. A legkisebb fiam — két éves mullott — elébe szaladt és kedvesen selypítette:\' .Mit töll medint tijelenteni? — Löndél bácsi a papa madát ti fodja ludnil" A kis fiam nem csalódott. A rendőr azért citált, mert úgymond én a kétszobás lakásból felmondás nélkül költöztem ki és az adótiszt, ki helyembe költözött, a lakást tőlem albérletbe bírja. Én tehát mint felbérlő szerepelek, vagyis háziúr vagyok és mint ilyen, tartozom lakómat bejelenteni. Kérem, éo éhes voltam s kukoricától, a cipőm rongyos volt, nem volt pénzem megcsináltatni. A feleségemnek nem volt egy becíületes rubája. A leányom beteg volt és nem tudtam neki orvosságot venni és mikor én két nap óta járom a várost, hogy az orvosságra szükséges két forintot megszerezzem, jön ez a rendőr és tizenöt forint büntetést követel tőlem. Amit Ígértem .megtettem. Felemeltem a gallérjánál fogva és Kiskanizsán teltem le. A katasztrófát röviden elmondom. A rendőr bántalmazásáért becsuktak-Az állásomat elvesztettem. Egy hónap múlva megint itt volt a rendőr. Ugyauia az adótiszt a lakásból már három hete kiköllözölt és éo nem jelentettem ki. Fizessek. Sötét lelt előttem a világ. Megragadtam a felső templomot karcsú tornyánál fogva és oly szerencsétlenül vágtam a rendőr fejéhez, hogy miután «z a kapitányaágra szaladt és egy másik kollegájára bízta a városházára való felügyeletet, négy gyermek hátrahagyásával holtan rogyott össze. Engem holnap akasztanak. Kérem, hogy a sírban nyugtom legyen, jslentse be a rendőrségnél, hogy immár beköltözöm a temető hidegháznak neve- zett lakosztályába. De az Istenért, valahogy el ne mulaszsza a bárom szobás lakásomat kijelenteni 1 — őszinte híve: Kátóti János. HÍREK — Bíráink memoranduma. A nem rég megjelent, állami tisztviselők fizetésének rendezéséről \'szóló javaslat nyomán megindult sérelmek felsorolásához, városunk birói és ügyészi kara is, egy terjedelmes memorandummal járult hozzá. A memorandum, — melyet lapunk szűke miatt egész terjedelmében nem közölhettük — részletesen kifejti..a_ birói karon történt sérelmeket. Kimutatja, hogy a fizetés rendezés nemcsak, hogy nem emelte a birói kar nagy részének fizetését, hanem az előléptetés lasu>ága még rosszabbította ezt. Sajoálattal említik, hogy a silány kezdő anyagi díjazás miatt, a biró már pályája kezdetén adÓBság-csinálásra van kényszerítve, ami későbbi állásinak függetlenségét már csirájában megtámadja. Szinte nevetségesnek akarják feltüntetni a javaslatot, mikor megemlítik, bogy a javaslatot, az egyetemet és legalább is jogtudományi állam vizsgával biró, bírósági aljegyzőket egy fizetési osztályba helyezi a kiszolgált őrmesterekből lett kezelőkkel I \'\'Összehasonlításokat tesz a többi állami tiazlviselők fizetésével éa az összehasonlítás végeredménye mindig a birói kar méltánytalan díjazása. Az óbajok.egész sorát; fűzik a javaslathoz, melyek bár elsősorban az anyagi rugók javítását célozzák, egyúttal azt is, .hogy a bíráknak megcsonkított lüggetlensége és különösen a magyar bíróságnak hajdaui méltósága helyreállíttassák." De a józan éa nemes birói gondolkodás nyilatkozik meg, ama Bzavak-ban, midőn azt mondják, .hogy az általános anyagi helyzetre való tekintettel, . égetően szükségessé vált fizetés rendezés elodázásának kikerülése végett most nem kiváoják, az óhajok teljes megvalósítását, hanem miiit figyelembe veendőt tartják fenn a jövőre." Végül reményüket fejezik ki, hogy az \'évtizedekre kiható kívánságunk meghallgatást nyer s nem talál rideg elutasításra. — Gyógyszerára kereikedéa. A m. kir. belügyminisztérium 137.737. számú leiratával Ferenc Andor okleveles gyógyszerész, pécsi lakósuak engedélyt adott arra, hogy Nagykanizsán gyógyszeráru kereskedést nyithasson. — Az atkát zsinórgyár ügye egy lépéssel ismét előbbre jutóit. Ehó 16-áo Wollák gyáros, két budapesti mérnök kíséretében Nagyatádon időzött és megszemlélték a gyárépítésre alkalmas telkeket. Megállapodásra azonban mindeddig nem jutottak. A „Békéscsabai kötszövő-gyár," mely szövőtláruk előállításával foglalkozik, a Wollák és Berkovics cég kezdeményezésére beleegyezett, hogy ottani gyártelepét szintén Nagyatádra helyezi át. A két gyár egymás mellé fog épülni és működni. Hozzávetőleges számítás szerint 300 munkás fog dolgozni a gyárban mig a külső munkások száma ugyanannyira fog rúgni. Hit bizony 600 láb nagyot rúghat olyau kia városkában mint Nágy Atád. — Ipartestületi közgyűlés. Városunk ipartestülete folyó hó 22-én déi-J után 2 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. A szép számban megjelent tágok az elöljáróság és a felügyelő bizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vették éa a felmentvényt megadták. A megejtett választásnál elnökké újból Geiszl Viktort választották. Alelnökök lettek Guttmann Sándor és Varga Jinoa. A megválasztott elöljáróságban 9 uj név van. Számvizsgálók lettek: GSrtner Vilmos, HildFerenc és Dants Kálmán (uj). Az elnöki jelentés az elmúlt év eseményei kiemeli a munkaközvetítéssel egybekapcsolt iparos segédek utas szállójának felépítését, további azt, hogy az újonnan megalakítandó ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait a nagyms. kereak. miuiszt jóváhagyta. A pénztár végleges megalakulásáról rendkívüli közgyűléson határoznak. S végül egyetértésre hivja fel a tagokat, mert közös munkálkodásra és összetartásra az iparoa osztálynak nagy szüksége van. A gyűlés az elnök éltetésével ért véget. — Kereskedelmi s Iparbank. A Keresk. a Iparbaok f. bó 21-én tartotta évi rendes közgyűlését Az 1902. Ozletér 201S8 K. nyereséggel zárult. Eoból 2416 K. fordittatik az igazgatóság éj felügyelő-bizottság díjazására. 1600 K. a tartalékalaphoz csatoltatik. 16000 K. 4°L osztalékra fordittatik. A váltó tárca 791.974 K. volt. Érték papírra adtak 41.867 K. előleget. XUI f.VKOLY.UI. ZALAI KÖZLÖNY 1903 FEBRUÁR 28 án. _ HaUlozán Özv. Buchgraber Ká-rolrné szül. VacbantAnna febr. 23-ín éleié 83. ívében elhunyt. _ Yárosnnk dimimógépe. Arról a íurcw tirr61 érte.stiiönlí, hogy a most Víf íve vízfelbajtásra beszerzett dieamo-céoet « t0201\'0 lektanj-Abao lariják. H« j.,y 411 a dolog, akkor egész fölösleges volt beszerezni e gépet, mert nem hisz-«zúk, bogy igy\'raeg van-e, az az időmegtakarítás, ami végett beszereztük. Már pedig parádénak nem kell ily költ aéges dolog. — Jótékonyság. A Zalamegyei Gazosáéi Takarékpénztár igazgatósága a folyó hó 8-án. faltolt közgyűlés által rendelkezésére bocsáj\'.ott ősszegből a következő közhaszna és jólékonycélu adományokat lette: a helybeli felső templomnak SO kor., a helybeli Keresztény Jótékony Nöegyletnek 30 kor., a helybeli. Izraelita Jótékony Nöegyletnek 30 kor., a helybeli főgymnáziutni segélyegyletnek 20 kor., a lioíylieli népkonyhának 20 kor., a helybeli tűzoltó testületnek 20 kor., a helybeli községi ipariskolának 20 kor., a kiskauizaai Polgári Olvasókörnek 20 kor., a keszthelyi gazdasági tauintézetoeb 50 kor., a tapolcai m. kir. vincellériskolának. 20 kor., azonkívül: színházi építési alapra 50 kor., szegényház építési alapra 100 kor., mely utóbbi két alapot évenkinti növelés mellett a takarékpénztár egyolőre maga kezeli. — Hangverseny. A Kereskedő Ifjak. Öuképiő Egyesülete Nagykanizsán 1903. évi március hó 7 én, szombaton, a Casino dísztermében saját segélyalapja javára Krsuie Adél ufhölgy a berlini udvari opera magyar azármszásu éuekinfivésznője, Aranyossy Jancsika úrhölgy: a budapesti vígszínház művésznője és Yartin Pál ur zongoraművész közreműködése mellett jólékonycélu estélyt rendez. Kezdete poutbau fél 9 órakor. Műsor: 1. Mosz-Kowszky: Grandé valae de Conoert. 2. Liszt: E-dur Polonaise. Elóadja: Yartin Pál ur. 3. Dr. Urabély: Kaland. 4. Ignotus: bölcső mellett. Előadja: Aranyossy Jancsika úrhölgy. 5. Meyerbeer: Apród ilala (Hugenották.) 6. a) Strauss J.: Kacagó dal (Bőregér.) b) Magyar nép dalok. Előadja: Krause Adél úrhölgy. 7. Beöthy: Baba. 8. Tömérdek: Szerelem iaknlájs. filófldja: Aranyossy Jancsika úrhölgy. 9. Gounod: Ékszer ária (Zaust.) 10. s) Loewe: Öh édes anyám., b) Kulifluy: Pásztor fitt. Előadja: Krause Adél úrhölgy. 11. Cbovau: Bapsoilíe Hongroiae. 12. Brüll:\' Gherzo. Előadja: Yartin Pál ur. — Meghívás. A Kiskanizsai Polgári Olvasókör f. év március bó 1-én délutáu 6 órakor saját helyiségében közgyűlést tart. melyre az Olvasókör tisztelt tagjait . ez utoo\'tisztelettel meghívja az elnökség. — Kivándorlás Zalatne?yéböl. A mult féíévbeu Zalamegyéböl a kimutatások szerint következő Bzáma van a kivándorlásoknak. A tapolcai járásból kiment 9 ember (négy napszámos, öt főldiaives,) a sümegi -Járásból 27 föld. a uagykáui-zsaiból egy iparos, a csáktornyaiból egy lakós, összesen 38 iakós. Ezonkivül rövidebb hosszabb időre meutok át még a szomszéd Horvátországba is.- —\' HS szolgálatért. Dolmányos ■ Ferencet, a VII. kerület gazdaközönaé-gének csordását, Darányi m. kir. föld-mivelési miniszter ur bű szolgálatáért 100 koronával jutalmazta meg. Az átadás, mint értesülünk, egy kis ünnepség keretében történik. — Értesítés! A földművelésügyi ni-kir. miniszter rendeletével íoult évi október hó 12-én, megnyitott időleges lópat-kolási tanfolyam záró vizsgája f. évi március hó 1-én, délélőtt 9 órakor az ipariskola egyik tantermében. Illetőleg Tóth József kovács mester Teleky uti műhelyében fog megtartatni, : melyre az ez iránt érdeklődőket tisztelettel meghívom. — Nagykanizsán, 1903. évi február hó 23-án. Vécaey polgármester. — Köszvényes és csúzos betegeknél kitüuő eredménynyel alkalmazzák az orvosok a Zoltán-féle kenőcsöt, mert ez még oly betegeknél i«.. kik évek óta szenvednek, pár nap alatt\'tökéletes gyógyulást idéz olő. Kapható üvegje 2 koro-fiáért Zoltán Béla gyógytárában Bpeeten. — Cselédek caoporívl&aa. Több o\'dalről panaszt kaptunk arról, hogy a Király ulca 47. számú ház előtt hely-nélküli cselédek és utcai csavargók oly botrányosan viselkednek, hogy a jobbér-zésű közönség az estéli órákban restel arra menni, sőt hogy az ily csoportosulások meggátolják a gyalog járók közlekedését is. A bajok orvoslására felhívjuk a,rendőrség figyelmét. — Hlndenbl tudja, hogy a Mauthner-féíe impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem éB hogy vírágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauthner-félo magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók. — Csokrok és koszorúk friss virágokból; elegáns és legfinomabb. Póstaszétküldés pontosan Agátsy Benedek virágkertészet Temesvár. VEGYES. — .• Egy olcsó h.ialsw. % jó emésztés szabályozására és megtartására, ajánlatos 0 sok évtized óta elismeri valódi „Moll-féla seidiiix-por," ruely kov^s költség mellotl a legjobb eredményt nyújtja, az emészténi zavar-gásokríST. Kredeti doboz 2 kor. Kapun ti szétküldés utáuvéttel Atoll A pyógyszerész c?- ós kir. udv. szállító áltul UécR, Tuchlaubca 9 — Vidéki gyógytárakban határozottan Moll készít, ményét kérjük védjegy és aláírásával. N vilt tér Papírszeletek. Csudálatos, hogy mennyi feltűnést keltett a korzón a lelógó zászlóra festett kereszt. Mindenki Damoklesz kardnak nézte? Pedig hisz annyi kereszt talán egy városoif sincs, mint a miebken — b ez fel sem tűnik. Vége a farsangnak I Régen mulatlak annyit városunkban, mint az idén ->- s ha, így folytatjuk — rendezve lesz nálunk a szegény-ügy . .. Mindnyájan . .. szegények leszünk .. . rovat alatt kflxlOl\'Wíért nem vállal felelögsAftel a szerkeszlíiaíj: as^fte 1 ANYAKÖNYVI HÍREK. Halálozások: — 1903. februflr 20-tól— 2C-ÍR. — Wimmer József rk. cipész, GO éves. Németh Katalin rk. 9 éves. Kunícs Ferenc rk. napszámos, 21 éves. Nagy Kálmán rk. napszámos, \'33 éves. \'Robinson Gizella izr. 8 hónapos, ösv. Buchgraber Károlyné rk. msginzó, 83 éves. Horváth Teréz rk. 1 hónapos. Ifj. Kállovics György rk. 10 napos. Házasságot kötöttel! : — 190S. február SO-til-SC-ig. - Reidinger Géza cserepes — Hliva Máriával. Németh József vasuti-ffitö — özv. Bok Antaloéval szül. Dénes Teréziával. Németh József vasuti-muukás — Flumbort Rozáliával. Varga\' József napszámos — Török Erzsébettel. Veszelyi Ödön kocsifényező — Jelaeics Birgittával. Kaminár József csizmadia — Tóth Teréxzel. Mujdrica Márton bonvéd őrmester — Tóth Lídiával. Horváth Istváo cipész —- Varga Katalinnal. Vámosi István juhász — Mayer Karolinával. Mere Mátyás pék — Schei Terézzel. Nagy Antal íöldmives — Törzsök Gizellával. IRODALOM — Technológiai Lapok. Ennek a gépészeti, elektrotechnikai és ipari szakfolyóiratnak 1903. évi február 15-én megjelent 3-dik száma újból tanúskodik, hogy ez az egyedüli és legrégibb magyar nyelvű szakfolyóirat, melyet Zachara Lajos és Sziklai János szerkeszti, tanulságos és változatos tartalmánál fogva mindazokra nézve valójában uélkülözbe-tetleu. akik gépészeti és elektrotechnikai Bzakismeretok és újdonságok iránt érdeklődnek. A XV. évi. 3-dik számának dús tartalmából kiemeljük a kővetkezőket: A m. kir. technológia iparmúzeum. — Váltakozó áramú vezetékek számítása, tekintettel az egy-, két- éB többfázisú áramú vezetőkbeo föllépő ohmikua és induktív ellenállásokra valamint a kapacitásra. Seereiner Alfonz. — A modern automobnlizmus úttörői és az alföldi eleő gazdasági vasút. (Folytatás.) Fehérvári István. — A Dieiel-gép. Fenyő Kornél. — Öntöttvas dugattyugyűrök gyártása. AndreideBz János. — Ipari szemle — Vegyes kőzleméuyek. — Üzleti hirek. — Állásközvetítő-, eladási éB vételi rovat. — Hirdetések. Mutatványszámot a kiadóhivatal (Budapest V, Mária Valéria-utca 11. sz.) kívánatra ingyen küld. Sxcrkwtö9(g: Xtr. Vill&nyt Btnrik, íclelóa arerkeaztS. Kiadó: Iff. Wal&ila Jözmf. Köszönetnyilvánítás? Özv. Buchgraber1 Károlyné szül. Vschant Anna temetkezése alkalmával mindazok az ismerősök és jó barátainknsk. kik megjelenésük által részvétüket nyilvánították s ez által fájdalmunkat eiiyhitően érintették, ezen ülőn hálás köszönetünket fejezzük ki. Özv. Pinterics Fererusné, ssítl. VacliaiU Amália és rokonai. Ye«e, hneryhólyae, lmgydara ób a köszvónybántalraatt ellen, továbbá a légző és emé&ztüsl szervek lnirutos báotalmsiiiál,orvosi tekintélyek általa tiíh ion-forrós SALUATOR üicliiilck Henrik 1 HIRDETÉSI IRODÁJA\| \| Bécs, 1., W oJízeüB li» földszint és i. emelet i J Alapíttatott l87ii S Telephon 80D. \\ s A cs k. pöítatakarékpénztáir Cleariog-szim- ^ Iája 804. 816. ^ v ajáolja rnsRát hirdetési meghizások oyors ; <. és olosó eiintérősé\'re bel-ós külföldi újságok ; ré82é\'re. \| \\ Szaktanácsok, hirdetési terveretek, ársza- \\ \\ bások dijmentesen. \\ > Leflu\|ahb nagy hirlap-árfegyzek hirdetőknek \\ ingyen és bérmentve. ^ Saját gyűjteményes-hirdető $ í rovat a ^ < „Wiii! Mt \\\\mi; k ylmí \\h TagliliiU" S ^ hírlitp<»k6aa uandvnuetuil hiruetéB részéVo, i • mint: Adás-vételi közlések\' \'minden Dzlet- J j ágnak, Társ, képviseleti, ügynöki, állást-j kereső, ajánlati hirdetések stb. 3—4 középiskolát végzett jó házból valö gyakornok szép kézírással, ki a magyar és német nyelvet bírja, emelkedő fizetéssel azonnal felvétetik Bfj. Wajdiis Józsefnél, Nagykanizsán. xlkcrrvl remlclvy le?/.. Hiuy hajtó hatátt u ! Kelleiues ízül * \| Ködhjcs emászlbet5 Kapható ásrányvizkíTCtikcdési\'klien i:S gyógyszertárakban. A Salvalor-íorr&a igazRAtósájfa Kpcrjcsou \|SD> nlnUtlt Sca, ...o il/l> hcmcncM G y o fj b c r o k áWolt Alt:ip0llw» lívöknek. hetosek > :> Í:iM>:i,K.A>k:i.ik, icjjncvv^\'M; / ./.erek Rvcnsc ^ I.C(jjoí>li; jjvoiHorlietcgoJ:- /_ ^ iwk, U-jífiiionsaWi / V , A- / v-\'- ..Hchaiai" <Y\\ / Q /i>OítcMHclü tittsasigiol \'W /Patras-iwn {Cö.ö«o> / / ,Mavro-aa;»huc arauy / A y^iKiíiia. cs i<Xa. ».\\chai:«> -ft. \' / íohör nem öks, ^Mnlvasicr-/ \'ulicr Cs C-ik\'v. Vcéi-kei>visclii- ^ / / i. S o Í <i «t« Wisn. IX 3 írankgasss 4. Raktár Hagyianlzsán 1EU cs KLElü-uél. Genfi órák gyári raktára MELLNER & HOLZER Óraklvltel nagyban. K1UKAÜ, Dinelgasse 63. (Ausztria.] ajánlják a jelen legjobb óráit, valóságos 3 évi jótállással. Uj órák 36 órai járással gyári átakon. Isickel rom. óra 2 frt 60 kr. Nickel Roaskopf rendszerű óra 4 frt 30 kr. Yalóói ezüst rem w óra 3 írt 65 kr. Valódi ezUst horgouy rero. óra 3 ezüst fedélül 5 frt $0 kr. 1-4 karátos ar,\\oy rew. <íra 8 fri 90 kr. Jó ébresztő óra 1 frt 36 kr. Nickel vagy goldio lácc 36 kr. Valódi eiüst vért láoc 1 irt 60 kr. 14 karátos arany gyürÖ valódi kövei 2 frt 95 kr. Mint újdonságok kOlöoOseo ajánljuk a Herkules zsebórát ébresztővel, erősen ébreszt, elalvás lehetetlen jól járó 3 frt 30 kr. Meg nem felelő készséggel becseréltétek, vagy pénz vissza adatik. így kockázás kizárva. gli\' Köhögős és rckedtség ellen nincs jobb a fecSS-jj RÉTHY-félo 0 PEMETEFŰ CUKORKÁNÁL, dc vásárlásánál vigyázzunk cs hatáVozottan RÉTHY-féüt kérjünk, mivel ^ sok haszontalan utánzata van. IfíSsSl 0K8T i doboz ára 6o -fillér. Csak RÉTHY-félct fogadjunk el! T. CZ. Örömmel van szerencsém a t. közönség szíves tudomására hozni, hogy könyv- és papír-kereskedésemet egy uj üzletággal im<a bővitottem ki. Általános óhajnak vélek ezzel eleget tenni, ■ amikor egyelőre 400 kötettel, de azzal a szándékkal Dyitom meg kölcsönkönyvtáramat, hogy azt állandóan bővíteni fogom a MAGYAR GYERMEK- és „-IFJÚSÁGI IRODALOM legjobb megjelenéseivel. Nem az volt a célom, högy mennél több könyvet halmozzsk össze, hanem, hogy csak kitünó könyveket adjak az ifjúságnak, \'olyanokat, melyek az ő számira Íródtak, amelyekből szórakozik és tanul. ICölcsöndij egy hónapra 60 fillér. Egy napra tehát mindössze 2 fillér esik. Számba sem vehető csekély összpg ez, s méltán remélhetem, hogy minden házban, ahol ifjú olvasók vannak, igénybe veszik könyvtáramat 20— 25-ször cserélheti ki .a könyvet az ifjúság havonkétít, mindannyiszor ujabb örömöt, ujabb szórakozást szerezve magának. .— Nyárban, ha a forró^-ijap elől menekül, télben a njíleg szobában, egyaránt a legkedvesebb, „leghasznosabb, legnemesebb foglalkozása a fiúnak, leánynak a jó könyv olvasása. Aki csak- teheti, minden, szülő szerezze meg ezt az örömöt gyermekeinek. Magamat a t. szülök jóindulatába ajánlva maradtam Nagykanizsa, 1902. julius hó. Kiváló tisztelettel Ifj. Wajdits József könyv-, papír- öb irószer-kereekedfes Nagykanizsa. XI.II ÉVFOLYAM. Z \\ I. A 1 KÖZLÖNY 1903. FEBRUÁR 28-án. itxx»niiooogoooooooc^oocx>iooqoooao Z.K. \'/„ 903. MOLL SEIDLITZ POR Cuk »lcot vilAdiolc. hu mlndogyit dobo« Moll A. védjegyét ée aláírását tünteti fol. Kell A..félt Sflldtttz-pírok tarlói » lcímakaeasbb gyoaar- 4l al- fgslbáBtafaiak, gjomorgörci ityomorhóv, rögzOtt aztkriKadaa, mlijbánt»loai, vor ttlHlál arttnyír és a lojkolflnbőESbb ni! betfflsáQek «]len, 0 jeles hissiaxecnck Wiied\'.k óta mindig nagyobb olterjcdéat sieriett. — Ara sjy tipeoiítalt «rí-dfltl doboznak 2 kor, Hamisítások törvényileg fenyíttetne k- rMOLL-FÜE FRANCIA] BORSZESZ ESSO Pealr akkor valfírii mindegyik Öreg MOLL A. védjegyét tűnteti fel üsak aKKor vaioai, A Mo\|l:,fclirataR 6a<>xtítt^ v&u ,4m. a Moii-réio franoil* borszesz és só nevezetesen mint fáldalonosIlUpItó bed3rz«5lsl »xer köszvény, cíux é$ a meghűlés egyéb kóv«tkeményoinél legiamoretoaobb népszer. — Egy ónozott erődet! flveQ ir» I kor 90 fill. \' MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer líorint kémitok gyermek íi bolgy ««pp«o o bír okíitejtápoltííra gy«rek«k él felníttek rétjére. ■ Ara dtrabonklnt - 40 fill. 8t dirab — 1 kor. 80 411. Minden darab tjermek-sríppin Holt A. vM)oayóy«l van olUtia._ Föszétkdldés; Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. _h/.. Vidéki megreodeléiek naponu poiuut&nvét mellett íeliesilteloek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátóit készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. ytt EGHIYO, A Nagykanizsai YI—VII. kerület főtéri keresztény fogyasztási szövetkezet folyo évi március hó 8-án d. u, 5 drakor saját helyiségében rendkívül! közgyűlést tart, amelyre t. c. részvényes tagok meghivatnak. TABBYSOROZAT: 1. 2 felügyelő-bizottsági tag megválasztása. 2. Az üzleti helységben ellenőr kinevezése. 3. Részvények felemelése. 4. Esetleges indítványok. Az igazgatóság. Öli Jaj! Megfojt ez az átkozott köhögés! Köhögés, rekedtség és elnyiilkáxodás ellen gyors és biztos hatásnak Ener isUplái az étvágyat nem rontják és kitűnő izliek. Doboza I kor. és 2 kor. Próbadoboz 50 fillér. Fő- és sxélkoldési rakLár: „NÁDOR" GYÓ GYSZERTÁR Budapest, VI., Váci-kórut 1?. Bíjen! Egger mellpasztllla csatíiamar meg£yö£7itoU. Kapható Nagykanizsán: Belus Lajos, Práger Béla, Reik Gyula és Csáktornyán: Pető Jenő gyógyszertárakban. í\'i E G"HIIQ> A Nagykanizsai VÍI. templomtéri ker. fogyasztási szövetkezet március hó 8-án d. u. 2 órakor rendkívüli tart, melyre t. c. tagjait tisztelettel meghívja Az igazgatóság. TÁRGYSOROZAT: 1. Lemondás folytán megüresedett ig. elnök, illetve igazgatósági tagok választása. Nagykanizsán, 1903. február 25. A RIchtor-féle llihment. cm. bbm Horgony - Padn - Eipeller egr regi üpróbált hAztszer, a moly már több mint 33 óv óta mog-bizJiatóbedömölósölalíífűmAxtatik kJurtifDíl. ciiiiil ós nefibSIitttaél. Intés Silányabb utánzatok miatt ....____ bovisárLUkoóvatosak legyünk és csaki eredeti üvelőket dobozokbanat,8afg«Bj"vcdjegygycl ós n„Fichítf" ezógjogyzéssel (okádjunk el, — SO í.,lt. <0 í. ós 2 k. írlan a legtöbb gyógyszertárban kapható. Főraktár: Törők Józsof gyógyszerésznél Budapesten. hlcúlerF.Ad.és társa, Ctktx.it kir. u<Jv»a »illl«SJc. _____Ructolatndt.. C^AND PRIX PARIS CHOCOLAT / XACAO Jl\'SZTASÁGERT Kezeskedem KÍTÜNŐ mínőseg. Férfiak ingyen kapnak. olycm uj találmányú orvóságol, mely a elvesztett ■ erőt újra mcghoria, r/óbnesomngot s egy szit oldala- könyvet \|>ovUn, jól becsomagolva. ingyen ka\|>ják miiuluok a kik ér!e irtuk. Ki a legbá-mulatraméltóbb csoslaoivossig, mely megmentett ezreket.-a kik liatalkori kihagyok folytán nemi bajokban, s/.ililUbcn, valamim elveszített férfierő l)<u Mzcnveánek. t-Iz okból clhat.\\rom az intézel, hogy egy iiigven oivoságot magy.irizó könyvvel egyuit uiímleokínek ingyen kübl. Kziel a bá/ior-vo»>iggat a tsxj u\'.tbon gyógyítható, s miu.laiok a kik a. liatalkoii k«hágá\\okl>ól származó nin»i /bajokban, >zclleini elgyöngiil<ithcn,vagy krónikus bajoklwu "szenvednek, itthon gyógyithatják magokat. Kt a gyógyszer kőzve? cl lenül atokra a szervekre hat, a hol a mcg«ö-.úi!é* szükséges c<odi-lato> ere«^mcnynyel gyógyítja at évek óta tartó betegségeket, óreg. "iatal egyarAn: írhat State Me<lic.it liutitutnak az alan: jelzett cimre, a honnan a Criomágo: rögtön elkittOik. Az integet Icg-ink.\'ibb azokat aítarj.i incgmciucHÍ. a kik kezeié.* eéljüból az utliiiiiiiikat nem bagyhr.\'.jíik et. A Vróbae.-tvHiag iiicg<nn:.ilji. .bogy mily kóunyea kigyógyíthatok «Ut»>t a retteuetes l»ij!>ól ollh<»i. Az intézet kivételi nem tssz. Mindenki írhat érette. bArltonnan magyarul, mire tituklartívs melletti<o>ta-íonluliávat egy ingyen csomag orx\'ossigol kap Diiigyará^ó kónywc\'. cgyiltt. Írjon még. ma. A csomag oly ü/éj en lie van c>OmagoK"a, hogy a tartalmat senki sem fogja megtuilní. A levelet igy kelt címezni: State Medtcal Institutc, iTKlektroa ltuihling, Fort Wayae, Ind. Amerika A levelek mindig bénnentcsilendük. Jó órák legolcsóbb torrÁ?3 ériir&i-bcli jótállás mellett HANNS KONRÁD óra t aranyára kititeli háza BROXBEN (Caebomág.) Saját gyártelep óragyártás hoz és fémtnaokákhoz. Jó Díckel Rom.-óra írt 8.76 Valódi esQat R.-6ra 6.25 Valódi ezttitlánc 1.20 Kickel ébreaztö óra 1.76 Ciégem & birodalmi czimerrcl van kitQo-totTC, — arany és ezüst kiállítási érnek és ezernyi elÍBmerólcvól van birtokomban. Kópés árjegyzók ingyen ób bérmentre. Xyavalyatőriés, Ki űehézkórbsn, görcsökben és más ideRes állapotokban szenved, kérjen etekről brocburát. Ingyen és bérmentve kapható Schwanen Apotheke, Frankfurt alMain által. ,SZARVAS JEGY „KÚLC8 Legjobb, legkiadósabb és ezért legolcsobb szappan Minden kártékony hozzákeveréstől mente,8. Mindenütt kapható. A bevásárlásnál vigyázzunk különösen arra, hogy minden darab szappan a „Schicht" névvel, s a fenti egyik védjegygyei legyen ellátva. goooaoaoanDDaoDoaGDaaooaaooanaaaanDa QoaoacQ melyek mér évek óta jók- S nak bizonyultak ée hírneves orvosoktól, mint könnvfl hashajtófeloldó szer ajánl tattatnat,_ az emésztést nem zavarják és teljesen ártalmatlanok. Cukrozott mlnésé-Kdlc következtében méü írj-ermekek által^is szívesen bevétetnek. Epf 16 pllntát tartalmazó doboz 80, egy tekeres, tiiely 8 dobozt, tehát 120 pllnliit tarUlmaz, csak 2 kor. 2 k. 45 f. előleges beküldésénél ecy tekercs bérmentve szállíttatik. I/£n B\|"ly 1/ Nenateln F. hashajtó labdacsait. ÍCsak akkor IVELnuUlllV valódi, ha minden doboz hátulján ami törvényileg bejegyzett ,Szent Lipót" védjegyünkkel van ellátva \'SrSs fekete nyomással. A mi törvényilez védett dohozaink □ \' utasitá-taink éa csomagolásainkon PHILIPP\'S NEUSTE1N £3 \\P0THEKER aláirásoak kell lenni. g neusteihfOlöp .Szent-Lipóthoz* cimxett gyógyszertár* Z. K. tju X WItíN, I., PlankengM»o 6. g Raktár Nagy-Kanii^án: BELUS LAJOS és KRIK GYULA. gyógyzoréueknél. ^ aooaDaaaaD3aDoaaaDoaooQDQaQ5üOoaoobocK3GoaöQO Mindazoknak, kik a gyomor meghűlése, vagy túlterhelése, rossz, nehezen emészthető, nagyon meleg, vagy hideg ételek élvezete iltal, vagy rendetlen életmód következtében gyomorbetegséget, mint • Gyomorlmrut. gyomorgörcs, Gyomorfájdalom, nehéz emésztés, vagy nyálkásodást kaptak, ajánlunk egy kitűnő házitzert, melynek kitUnö hatása n>4r évek óta ki van próJ^lva, Hz a Hubert Ullricli\' féle növényből. í ézen növónybor kitűnő, g/ógyhaUsunak talált füvekből, jó borral van készítve és I \| orüsiti, élotro kelti az ombor emésztő szervezetét. — A növénybor megakad.I- I 1 lyozzaaz emésztési zavarokat és előmozdítja az egészséges vér ujjáképzödését. \| A nővénybort idejekorán használva, gyomorbetegségek még & csirájukban elfőj-tatnak. Symptumak mint: KófijAs, felüófógéí, gyomorégés, felfúvódás, rosszullét hányással, melyek chroiiikus (idős gyomú.1 betegségeknél oly gyakran előfordulnak elmúlnak néhányszori ivis ul&n., >* * \' ^•yAlrr^lr^H^c ** kellemetlen következményei, mint szorulás, kólika, sziv- OígMCM-UW^^ ilmatlansAg, vakmint vénolul&s a májban, epébcíí é» nagy Zsíger-érben (Arany-ér háolatmak) a nóvénybor állal gyorsan mcgsiüntetriek. A niSvénybor megszünteti az emészthetlenségct és könnyű székelés álul eltávolíttatnak a gyomorból és belekből alkalmatlan részek. Sovány,halovány kinézés, vérszegénység,eler6tlenedés, legtöbbször a rossz emésztés következményei, hiányos vérképződés és a máj beteges állaj>o:ié. r.tvigyhiáhynál, ideges bágyaduig és rossz kedélybxngulat, további főfájások, álmatlan éjjelek következtében ily egyének lassan égésien elpusztulnak. W Növénybor az elgyöngült életerőnek uj lüktetést ad. By* Xövénybor fokozza az étvágyát, at omésztést és táplálkozá-st eliimozditja, elösegiti az anyagcsorét, gyorsitja a vérképződéit, megnyugtatja a feldúlt idegeket és életkedvet szerez; Számtalan elismerés és-háumyllvá-nitAs igazolják ezt. Növénybor kapható 3 és 4 koronáért a Nagykanizsai, Ujudvari, Kis-Komixomi, Csákányi, Nemes-Vidi, Tapsonyi, Böhönyei, Nagy-Bajomi, Felső-Segcsd^ Csurgói» Berzenczoi, ^\'ólat, LégrádI, Alsó-Domboruí, Kotorii, Mura-Csinyi, Rátkai, Podturcnl, Szelniczai, Alsö-Londvai, Pákai,:: Baksai, Novai, Baki, Pölőskei, Pacsai, Alsó-Rajki, Nagy Radai, Kéthelyi, Marctalii, Kai>osvári, Nagy-Atádt, Tarányi, Virjel, St.-Gcorgchi, Kalinovaci, Novigradi, Kaproncai, Perlaki, Csáktornyai, Varazsdi stb. gyógytárakban é» fdszerOzletekben, és az osztrák magyar monarchia Jegtöbb gyógytárában. A kanizsai gyógytárak 3 és több Üveg nCvénybor rendelésnél eredeti árak mellett küldik szét mindenQvé a monarchiában. SW Utánzásoktól ővatik.^pjl Kérjenek csakis Hubert Ullrich\' féle növénybort. ------. Nyomatott Ifj. Wajüits József könyvttyomdájában Nagy-Kanizsán.