* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 10.14 MB | |
| 2010-02-19 11:34:43 | |
 | |||||||
Nyilvános  1343 | 3801 | Rövid leírás | Teljes leírás (242.27 KB) | Zalai Közlöny 1913. 039-047. szám június Zalai Közlöny Megjelenik hétfőn és csütörtökön 52. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: naoykai izsa 1913 JUNIUS a Sa-IK ÉVFOLYAM 39 SZAM HÉTFŐ ZALAI KÖZLÖNY ■tlJilialk hétfőn ii ciíUrtlkln. fiafti.U.1 Kgin 10 h.ron., Ultvr. 6 koron., » kor<Tn> ÍO Ml. - £„.. ..ím ár. 10 (111. t\'elelta /.erkesaln SZELE ELEMÉR Kú»«k.»iü ! Izirkiiztöiii ii kladikWitii Diák-tír I. KEMÉNY LÁSZLÓ T,l.<o»: III. - Hlrd.U..k dlj...bi. ...rlnl. A sociáiís érzékii vármegye. Tündöklő példát nyújt valamennyi törvény hatóságnak Csongrád vármegye, mely ugyíátszik a szooiális jelszavakat nemosak ajakán hordozza, hanem meg is valósítja. Csongrád vármegye ugyanis azt határozta el, hogy fél százalékos megyei pótadót vet ki abból a célból, hogy az igy begyalt összeget községenként felosztva, érdemos földmi-ves munkások biztosítására fordítsa, liasonló határozatról még nem olvastunk. Azt már olvastuk az unalomig, hogy a törvényhatóság bizalmat, vagy bizalmatlanságot szavazott a kormánynak, arról is olvastunk, hogy felirt az örök béke és a vándor oigányok megrendszabályozására oélzó intézkedéseket sürgetve — de hogy mélyreható szooiális kezdés a vármegyétől elindult volna, — azt igazán nem láttuk addig. » Mi ennek az oka? Azt hisszük, magának a törvényhatóságnak az összealkotása, A legtöbb adóflzetók numeráinak is és pon- derálnak is a törvényhatóságokban. Ók pedig nem érzik, hogy a szegény embert hol, szorítja a csizma és hogy a lársadallui pa-oiflkáoió érdekében kezdeményező nagy elhatározásokra nekik kellne jutniok. Ezért az önmegadózás a legritkább jelenség a vármegyékben, de az meg egészen egyedül álló, hogy a gazdasági munkásosztály jóvoltára, életük végső napjaira anyagi áldozatok nyújtásával gondoskodtak volna. Meghajlunk Csongrád vármegye nemes példája (előtt, mellyel lehetóvó tették, hogy a vármegyében nyolcszázon felüli munkáscsalád nyugalmas napjai biztosíttattak. Ez a törvényhatósági gondoskodás mélyreható és ne gondoljuk, hogy osupán a 800-on felüli munkáscsaládnak a sorsa jobbítására lesz hatással I fíem, ez a cselekedet nagyobb jelentőségű. Az egész munkásosztály háláját költi föl és okos végrehajtásával a községekről leveszi a közjótékonyságnak azt a terhét, mely a modern humanizmus korában okvetetlen ráháramlana. Ez a törvényhatósági határozat nemcsak 800 családnak su- Bús Miska. Irta: Peregrinus. III. Búi Miska iszogatta > bort. Hamarosan mag i> nyílt > mája. Kérdezetlen is elmondta ai élete szomorú aurát. Hogyan termett a betyár ? — Akaratlanul jutottam éu tekintetes uram erre ai életre. Nem is gondoltam éu meg mire jutok, mikor ai édes apám (agy S6 évvel ezelőll — mikor olyan 16 éves gyerek lehettem — összeszedte ■ ruhámat a mint aféle azegéuy gyereket beszegód-tetett kocsisnak B . . . Gáspár urboz. — Nagykőrösön, ugy-e ? — Nagykörösön. — Szegény Bús Miska - gondolta, de\' nem mondta a vármegye ura — jól megválasztotta az •pád a gazdádat. Mert, hogy B . . . Uáapár uram bires, nevezetes orgazda volt, a kinek mivoltára elégséges bizonyság Heves vármegyénk átirata Pe>t vármegyéhez, hogy ne mulasszon a tekiutetes vármegye elegendő gondot fordítani II . . . Gá»pár ur kellő mevfékezéaóre, mert különben ue tekintse violeolia-1 lyos gondját oszlatja el, de jelentékenyen fel fokozza a vágyát, hogy a nyugdíjazás jóvoltából minél többen vegyenek részt. És valóban azt íb jelentik a csongrádmegyei községekből, hogy a földmives osztály rendkívül érdeklődik az országos gazdasági mun-kásbiztositó iránt és ebbe jelentékenyen nagyobb számmal lép be tagul, mint eddig. A megyékben fizetett állami adónak két század részét fölajánlani önkéntes elhatározással nem is olyan súlyos terhet jelent. De mit nyernénk a munkásosztály megváltozott érzékvilágában, ha a csongrádmegyei szép példát mi is utánoznánk? A mostani nehéz idő a legkevésbé alkalmas arra, hogy az emberek áldozatkészségére apelláljunk, — mindazonáltal, amikor Csongrád vármegye nagyszerű elhatározásáról olvasunk, lehetetlen azzal a vággyal ne fejezni be, hogy jobb idők fordulására mi is kövessük a csongrádi derék magyar népet ebben az áldozathoia-talban. Valamennyiünknek éreznünk kell, hogy uj idők szele lengedez és közéletünket modern, humánus, szooiális szellemnek kell nak, ba ezen tekintetes vármegye nevezettnek kézre-keritéao iránt betörne. — Mindszentkor szegődtem be; — folytatta Bús Miska — úgy karácsony táján átmentünk Szel. vényre B. Uszlő úrhoz. Ott egy é|szakát tanyáztuuk A hogy aztán máBuap már mind a két úrral hazaindultunk, mikor közel értünk Pestmegye határához, elfoglak a pandúrok. Hova lett a két ar ? nem tu dom. Engem bevittek Kőrösre. Olt egy rettenetes kemiszárus fogott vallatóra. — Hasztalanul mondtam, hogy semminek se tudója, se látója nem voltam, mint hogy igaz is — bizony nem hitte a komiszirus. Előbb kegyelleuül megpofozott; hiába uem vallhattam, mert nem tudtam. Azután hegyes fapeckokot szúratott a kezem lábam körmei alá; kéaóbb zab-szalmát gyújtatott a lábam\' alá. ugy perzselletolt. Szörl>yOaé<ea kluokat álltam ki. Hasztalan, nem tudtam vállalni semmit, még hazugságból se, mert akkor meg a lelkemben semmi gonoszság ueiu volt — Végre is, hogy semmire se ment velem, a komi-szérus elengedett. Kicsaplak, iniut Urialen a legyet A hogy így céltalanul ballagtam az ulou, egy öreges ember szegődött hozzám. Szíves volt a szava. nekem még keserűségemben jól eaett a panaszkodás. Elmondtam neki mindent — No, öcsém — aazongya az öreg, hogy végighallgatott — már ennél több azenvedéa léged nem érhet. — A komiszárus rád kap.olt; rád kaptak a pandúrok is, már te azoktól nyugton nem lemel, de soha. Az öreg betyár volt. Nem kelleti aok hizlalás. Hozzászegődtem. Ezóla vagyok én betyár. Az apám azóta meg-hótt. Az anyám, meg minden atyámfia, kitagadott. Mig a mesterségein eleinte többet hozott, jól ment a sorom. Akadt csikó, elkötni való, de aok. Ettem pecsenyét, ittam ri bori, ölembe a menyecske, hátam megolt sirva húzta a cigány. De most? Ha elkötök egy S5 pengőa paraszt lovat, uem jul abból több nekem öl pengőnél, á többi a komis zérusé, meg a pandúroké. Mert ba olyan lovat lopok, a melyiknek a gazdája többet tud adui a pandúroknak, hamarosan megkerítenek; a törvény rám saabja a botot s addig sz»b|a, mig aló eló nem kerül. Lerongyolódtam, rám esett a korai vénség. Bujkálok, ilyen nyomorul! helyeken mig Az uj Qsram- dróílámpák ™""""""" Töréketlenelc Képviseld és ratür .tfJjfM««ri< Mn: Fi»g«r is Fia, Budapest VI., Hajós-utca 41. í á L A I IÖÍLÖNT ÍTOIÜS |. áthatom, ha ai alakuló közszellammel ellen-kezéíbo nem akarunk jutni, ha a társadalmi békás fejlődésnek igaz barátai vagyunk, ha lelkünket és szivünket a modern humanizmus szelleme lengi át. Bízzunk abban, hegy a ml pátriánkon akad olyan lelkes férfi, aki ezt a tettre hivó szót nem telejti el és ha most az idó talán kevésbbé alkalmasnak is találja, hogy a megyei társadalmak áldozatra felhangolja, de Csongrád vármegye által mutatott szép -eszmét nem ejti el, az annak lelkes propagálója lesz. De abban is bizunk, hogy a mi pátriánkon nem is kell oly nagy eróvel cretum alakjában • kereszténységnek meghozta tUi és vérkeresztaégeu szerzett szsbadságlevelétI Ál angol Magna Obarte, a magyar Aranybulla egy nemzet szabadaágáuak s polgári jogarnak oklevele, a milanói edictura az egész keresztényiig szabadságinak s az emberi jogoknak aranybullája . . Nérótól a vérszomjas Mazentiusig a kereazlények nemcsak a polgári jogokból vollak száműzve, de az emberi jogokat is felfüggesztette velük szemben pogány zsaruoki öukéuy. Személyes szabadság, élet-és vagyonbiztonság a keresztények részére a világhíres romai iogi codex paragrafusaiban nem találl oltalmat I Az emberi javak legértékesebb kincsei azabad prédáivá váltak a pogány önkényuek. — A lelkiismereti szabadság s a meggyőződés szabsdnyil-vánilás vérbefojlva szenvedte a vértanúság kínjait — j az Áműtlieatrum porondján, máglyákon, vérpadokon Néró szurkos égó zsákjaiban. a fenevadak barlang-vekre hatni, hogy az áldozatra megnyeres- j|tib>0i , doho< Mrlío4i uyirko8 Bldj4ll... Alem. senek. Szerenosére nálunk még a nagyobb1 teriség legnemesebbjei, a meggyőződés. a krisztusi oélok iránt hajlandóság meg van. És ha a bit bós atlétái sorra vérzeitek el a legnemesebb. haladás vágyában arányban nitios mindenkor az áldozatkészség, ezt anyagi helyzetünk magyarázza. De hogy hazafias nagy célok még ebben a közönnyel és haszonleséssel telisdedtele korunkban is tudunk lelkesedni, azt nem egyszer igazoltuk. Ha nem ami ünnepünk volna... Irta Somogyi. örőratűzek lobognának a hegyormokon, zászló é« lombfűzérdiszben pompáznak, villanyárbau úsznának a városok palotái, gyertyák és mécsesek világolnának a falvak bogárhátú házikói ablakaiban, ünnepi előadások, diszfetvonulások ée tűzijátékok káprázatos fényében, ágyuk dörgése között, lelkesedés mámorával Qunepelue a világ, ha nem a mi ünnepeink volna az a 16 százados fordulója annak 313-iki esztendőnek, mely s Nagy Konstantin-féle milanói de- majd végem lesz. Elbetegedek. lefekszek egy árokba, oszt meghalok. Vagy agyonüt valamelyik másik éhes. Vagy majd felhuzat a tekintetes vármegye . . . Itt hirtelenében megakadt a Bús Miska szava. Ijedteu vette észre, hogy keserű psnaszkodásánsk utolsó kitörése rejtett titkainsk egy szálát adta idegen kézbe s bogy az az idegen a törvény embere. Hamarosan összekapta á motyóját. — Mán én elmék. Jó éccskát! mondta a már kínt volt az ajtón, kint a fergeteges éjszakában. A ráboruló sötétség, a sivító szél és s mélységes elhagyatottság érzése elnyomták lelkében a vágyat, bogy azt a titkot, mit hányódott szíve olyan neh zen hordozott, belekiáltjs a világbs. i ♦ Talált-e a bol talált pihenést ez a hánytatott, meghasonlott lélek ? hasztalau kérdem, - , nem felel a Tisza. Locsog-locsog a fövény kavicsain s fényes tükörén csak a dal száll tovább, amit egész hosszú pariján végig énekel a nép a Bús Miska virtusairól. A lelkének keserű fájdalmait, a dacos meghasonlást tán csak a néma balskuak meséli el. Tudja, hegy emberek vagyunk. Az ember uagy eszméit s cselekményeit, jót-rosszat egyként, a többi ember csak kűlsó jeleuségeiben értékelik, a lélek belső tuséit, kínos szenvedéseit, mely azokat szülte, nem kutatja seüki, nem is kíváncsi rá. (Vi|.0 legszentebb eszme: a lelkiismereti szabadság, a hitbeli meggyőződés védelmében . .. Nemcsak a szabadságnak — az emberi jogoknak is hós lelkű vértanúi e nagyidók gladiátorai ... Bennük, velük és általuk gyózölt Krisztus, diadalmaskodott a kereszténység ... A legyőzött po-gánysággal porondon maradt annak minden tartozéka: önkény, jogtalanság, rabszolgaság . . . atb. A kereszténység győzelme a lelkiismereti szs-bsdságnak és az emberi jogoknak is diadalűunepe. Az emberi jogok szabadságának is mérföldinutatója a 1U százados évfordulóié a 813-iki esztendőnek. Keresztények és nem keresztények egyaránt lelkes örömmel gondolhatnak e Bzabadságűnnepre, amint hogy egyenlő, mértékben élvezik is anr.ak áldásait. A világ leggyönyörűbb szabadsághöseinek emléke, a kivívott győzelem áldása a egy abbau a vérben fttrdő korban csodás kivételt képező uralkodónak, Nagy Konstantinnak nemsetelka, szinte isteni-sugallatára való világraszóló ténye, örökre emlékezetes edicluma, megérdemli uemcsWk a kereszténység, de sz egész világ háláját,.. A kereszténység áldásaibau fűrdö kulturnépek, a civilizációját uagyra tartó világ jubilálva zarándokolhatna el koszorúval kezében, bálazsolozsmákkal ajkaiu a Pons Milviusra — a tnilvei bidou ál az emberi jogok e csodáslelkű hőseinek s e jogokat tisztelő és értékelni tudó császár, Nagy Konstautiu sírjához . . Valóbau várható is volt ennek a nagy világeseménynek minél féuyesebb megűunepqlése, még pedig nemcsak egy ország szűk határai közöli, ba-nem, miként a kereszténység kivivott győzelmeinek áldásaibau is az egész kereszténység s mondhatni az egész emberiség rés/.ese eouek sz ünnepségnek, világraszólóén általánoanak kellene lennie ,.. A keresztény nemzetek egyetemes ünnepének kellene lennie e nagy évfordulónak. A legelsósorban érdekelt kath. egyház megtette, amit tennie kellett. — X. Pius pápa ünnepi intézkedései s az olaszföl-döu folyó Ounepek ismeretesek, — de hol a keresztény nemzetek, köztük a kereszténységnek oly sokat, mindenét köszönhető magyar nemzet, s magyar kstbolicizmus ünnepe .... Mert ugy gondolom, egy többé-kevésbbé sikerült zarándoklat, egyleti űnuep stb. tartáséval nem lehet elintézni egy ilyen, az emberiség életében korszakos eseiuéuy ünnepi évfordulólát ! A uagy évforduló derekán vagyuuk, az eddig szinte billeg, ködbe burkolt nap sugarai mind érezhetőbb melegséggel bontakoznak ki. életút, tevékenységet árasztva miudeu felé .. . A nagy keresztény szabadsághősök izzólelkének tüze. a vértanú Januáriusok pezsdülő vérének melege hevítse lelkesodésre a sziveket — hogy ez s nagy esztendő ne vonuljon el uyom nélkül a magva kereszténység fölött. Az Országos Kslb. Szövetség feladata le,, hogy ugy legyen, hogy a magya, katbolicizmui megfelelő módún ünnepelje meg ez évfordulót. _ Ügy gondoliuk, erre egyik legalkalmasabb fórum", folyó ét novemberében tartandó országos kath. nigj gyűlés leaz. — Ennek az emlékünnepnek jegyében kell lefolynia az idei katb. oagygyűlésnek. — 8,„. retjük remélni, hogy az előkészítő bizottság ebbeu az irányban tette meg s szükséges elöintézkedéseksl. A millenáris nemzeti ünnepélyek mintájára nemcsak pro foro interno, ugy szólván tehát a Vigadó" zárt termein belül, hauem pro foro ezteroo a nagy nyilvánosság világánál és bevonásával ia kellene lefolynia ennek a jubilárii nagygyűléssel kip-csolatos emlékünnepélynek. Kultura, mávészet a keieszténység e dédelgetett gyermekei mutsisák meg bogy nem mostoha gyermekek. — Ami tudomány, kultura, mlvészet, hatalom, fény és vagyon a kalbolicisinuabaii van, öltözzön ünnepi köntösbe s vonuljon fölragyogó díszben, ez évfordulói nagygyűléssel rendezendő emlékünnepen, bogy ma is igaz Tertullian szava: .sau-guil martyrum semeu OhrielianorutnA vérUnuk vére, a kereszténység magva — Hogy a n agy vértanuknak méltó uuokái éluek ma is magyar földön is. Mert bizony, bizouy mondom, világraazóló ünnepélyek folynának itt már is, ha nem a mi ünnepünk volna ez a 16 évszázados forduló. Os. kir. szab, déli vaspálya-társaság. a IDU/T. az. 1913. Adria-kiállitás Bicibin 1913 A Bécsben rendezett Adria-kiállitás alkalmából 1913. évi juoiusébó 9-án Triest 8. B. állomásról Marburg-Grazou át Wien 8. B. állomásra egy különvonat közlekedik jelentékenyen mérsékelt menelárak-ksl, melyhez az alábbi magyar állomásokról egy-egy menetrendszerinti vonat csatlakozással bir. A különvonat menetrendje alul látható. Az alábbi állomásokról a különvonathoz ceatlskozó és jelen hirdetmény alján lévő ősezeállitasból kivehető menetrendszerinti vonatok használandók. Menetárak Wieu S. B. Állomásra és vissza s kiállítás területére szóló belépődíjat bezárólag: •s alábbi állomásról II. ontály III. outi!y korona Fiume . . Nagykanizsa. Szombathely 43 10 911-60 12 70 Határozmányok. 98-30 13 30 8-30 A mérsékelt áru menettérti legyek, melyek a kiállítás egyszeri megtekintésére is jogosítanak, az állomásokon válthatók és 10 napig érvényesek. ölibe a jegyváltás uapja heszámittstik. A menetjegyek az odautazásra osskis a különvonat és az alant megjelölt csatlakozó vonatok használatára jogosítanak. A visszautazás, a jegy érvényessé i tartamán belül, a menetrendszerinti személy- vagy vegyesvouatokkal történhetik. A gyoravonatok használata a viaszsuta-zásnál a gyorsvonattal beutazaudó útvonal részére váltsndó reudes. dijszabásszariuti gyorsvonati kiegé-szitójegyek ellenében kivételesen megengedtetik. A visszautazás alkalmával egyezer! utfélszakitás van megengedve, melynek tartama a jegy érvényességi idején belül korlátozva nincsen. A visszautazásnak 1913, évi juniua bo ll-én (éjfélig) befejezve kel| MAJU8 89 ZALAI KÖZLÖNY 3 leírni. 4—10 éves korú gyermekük részére további mérsékléMk uem engédéljretletnnlí, aianban a léi -m«u«tárakkaJ való továbbítás dijsiabáljrsierinti ked-Teiraéuye a kOlŐuvouatra is érvényes. Podgyá«28ia-badsuly nem eugedélywztetik. A Trieat 8 B.—Wien 8. B. különvonat me- uetreudje: Trieat Südbhf. indult 5 óra 30 p. délután. St Peter i. K iodul 7 óra ft6 p. este (1913. évi juDius hó 3-án.) Wieuer Neustadt iodul 7 óra 60 p. reggel. Meidling órketik 9 óra 09 p. d. ». Wien ÖQdbhf. érkezik 9 óra 17 p. délelőtt (1913. évi juaius hó 3.) A fent megnevetett magyar állomásokról a különvonathoz való csatlakozás céljából a következő menetrendszerinti vouatok használandók: Fiume állomásról az 1913. évi junius hó 2-án közlekedő 1616 st. személyvonat; érkezik 8t. Peter i. K. állomásra 1913. évi junius hó 2-án 7 óra 10 p. este. Nagykanizsa, Szombathely állomásról az 1913. évi junius bó 3-án közlekedő 306. sz. személyvouat; érkezik Wr. Neustadt állomásra 1918. évi junius hó 3-áu 7 óra 18 p. órakor este. Budapest, 1918. év május bavábau. Az üzletigazgatóság. HÍREK. A hétről. Tudom, bog; irigykednek megint a zalaegerszegiek, hogy Kanizsán mindig van valami. Hát ugy áll tényleg a dolog. bogy. ba már nemis vagyunk nagyváros, de legalább nagyvárosi allűröket próbálunk felvenni. Egész társadalmi életünk nagyvárosi mintára van berendezve, ugy járunk, ugy öltözködünk, étkezünk, mint a nagyvárosok lakói sót szórakozásaink, szokásaink is kezdenek azonosokká válni. Aki a hamisítatlan dunántúli kisvárosi életet tanulmányozná. Kanizsára ugyan hiába jönne, mert abból itt semmit sem találna. Talán ezt irigyli Egerszeg tólünk ? Azt mondják, hogy náluk 270 korona jött be a gyermek napon, llá\' hiszen összegnek elég ketfés, de ók megállapítják mindjárt a tényt, hogy Kanizsán ennek a tizszerese ÍH begyülik. Szóval mi igazi kulturváros vagyunk, nálunk van érzék a nagyvárosok kulturmozgalmai iránt. Pedig higyjék el kérem, az egész osak pénzkérdés. Ki ad máma szivesen gyermeknapra, mikor mindegyiknek magának is van egy osomó gyermeke. Dehát a kQlszin sokat tesz. Hát még a koosikorzó? Erre néztek ám nagyol odaát, ami riválisaink. Az ósi dzsentri nem tudott volna egypár virágos fogatol kiállítani, mint a régi idóben? Lám a demokratikus éra szele a vidéken, hogy a dzsentri behúzódik falura, nem mutatkozik kapott fogataival s a demokrácia kiáll felvirágozott koosikkal, díszes libériásjinasokkal á lá nagyvaros aristok-raoiája. S a sors ugy kedvelt minket, bogy még egy autóversenyt is láthattunk. Persze az sem tetszik odaát, bogy a fóispán is lejön olykor-olykor s hogy itt ugy fogadjuk, mint egy fóheroeget. Én azt mond.m, hogy ahol nincs nagyobb ur, mint a fóispán, ott a fóispán valóságos herceg, ünnepelni valakit pedig az is a nagyváros szokásaihoz tartozik. Este 11-kor népesek a kávéház torraszai. megtelnek pótszékekkel s pesti mintára, lóg a kávéház ablakán a felirat „Ma Horváth, Józsó József, hangversenyez." No kérem kell-e még ennél is több. A város szine, java kint van. élvezi szivja a kellemes esti levegőt a kávéház terraszáról, bent húz a cigány s aki hozzánk jön az bizonnyára meglepődik milyen intenziv társas élet van nálunk. Pedig csalódik, mert az a város társadalma, mely kénytelen a kávéházban menedéket keresni, uem az igazi. Ez már átalakult, raffinált társadalmi berendezkedés, mely a polgári erkölosök hanyatlását s a nagyvárosi levegó behatolását jelzi. Mi még uem vagyunk olyan nagyok, hogy uey kellene élnünk, mint a nagyoknak. Most mindenki a fürdőre készül, de még megvárják a színészeket s ráakarnak oáfolni arra a rossz hiedelemre, hogy Kanizsáról múpártolás hij-ján megszöknek a szinészek. Azt hiszem az előjelek után. hogy Füredi direktor igen meglesz elégedve. Még a mozisok is önként bezárják üzletüket a színészekre való tekintettel. Most azután megint megindul a primadonna háború, de ez szerencsére, nem fog balkánkrizist okozni. Még egyet 1 Szóltam a fürdókról. Igen kellemesen lep meg, hogy a város tehetősebbjei ezidén nagyrészt magyar fürdőkre mennek a igen tekintélyes azok száma, kik, ami kincsünket, a „magyar tengert" keresik fel. Bárosak allandó maradna ez az elhatározás. — A nagykanizsai róm. kath. főgimnázium juuiua nó 1-én vasárnap tartotta tomaver-eenyél lelkes közönség látogatásául. A szép idó nagyon kedvezett a toruázóknak. akik bámulatosan dolgozlak. Legszebb eredményt Horváth Gyula VII. 0. I. ért el. aki 6 érmet és egy bronzszobrot nyert. A szabadgyakorlatok nagyon jól sikerüllek. Ezek után a nyújtón körelkezlek a gyakorlatok. Az & drb. 10 K-ás arartyat Szukics VIII. o. t., Fülöp és Pol-lák VII. o. lauulók, Kramer és Váci VI. o. tatrolók nyerték meg. A többiek 1 — 1 bronzérmet kaplak. A 60 méteres síkfutásban I. Marvalita I. o. t , 2, Roseuberg I o. t., 3. Plosser 1. o. t A II. osztályosak közül : 1. Tóth, 2. 8ubics, 3 Némelb. 80 méteres síkfutásban I. Németh üy., 2. Voivoda, 3. Babján III. o. tanulok. 100 méteres sikfutá»bao 1, Bors, S. Helf. 3. Altstúdler V. o. lauulók. A VI. oszlályból: 1. Váci, 2. Völgyi, :t. Mátyás. 120 méteres síkfutásban 1. Vlasils. 8. Horváth, 3. Polec. Fűtés uláu a magas ugrás köveikezelt. A VII. osztályból : 1. Horváth, 2- Fülöp, 3. Pollik. A VI. osztályból I . Kitliuger, 2. Völgyi. 3. Mágics. A vivás is izépeu sikerült. 1. Körei VIII o. t„ 1. KerCéaz VIII. o. t., 3. Bosnyák VII. o. t. 4. Hamineracbmidl VI. o. t. Távolugrásból > 1- Frk, 2. Tukova, 3. Villa IV. o. tanulók Az V. osztályból I. Bors. 8. Vámosi 3. Kemény. Nagyon Bzép jeleuel volt a kicsiny 1. osztályo- sok kötélhúzása. Az I. b) nagy erót fejtett ki, mlg \' az I. a) osztályt legyezhették. Győztesek ínég: a II. a), a II. b| ellenebeu és a III. a) a III. b) ellenében A 420 m.-es slafétalutásból 1. Vlaiita, 2. Horváth, 3. Scbueider VII. o. lauulók Suiydobásból 1. Kitliuger. 2. Völgyi, 9. Dou-pooa VI. o. tanulók. A VII. osztályból 1. Véosey, 2. Horváth, 3. Horváth D. A VIII. osztályból 1. Szukics, 2. Körsy, 3. Málay. A 100 yardos aík futásban: I. Horváth Qy. VII. 0. t„ aki a lornaegyleluek egy kitűzött ajándékát nyerte meg. Azután a fnleslabdamérkózések következték. Klóször a III. és IV. o. állt egymással szembe. A győztes a IV. o. volt. Utáriua az V—VI. válogatott csspala mérkízött a VII. osztállyal. Az V—VI. o. eró*en tartotta magái, de az ellenfél nagy erejével szemben veszteit 3:0 arányában. A díjkiosztáshoz örömteli arcokkal jöttek * tornászok, ahol Vécaey Idus urleáuy tűzte kl a győztesek mellére e- érmet. Meg kell emlékeznünk a zászlómóról Németh J. VII. o. tanulóról, akinek melle tele volt érdemjelekkel. A versenyen azonbau • közönség sokkal többet vári tóié. Szózat után • tornászok elvonultak — Házasság. Dr. Hegedűs György, lapunk munkatársa vasárnap tartotta esküvőiét Milosevió Olgával .Blsvelióen, a kegyúri templomban. Társadalmunk a művelt lelki) fiatal úrasszonnyal nagy nyereséghez jut. Finom lelkében sokoldalú tehetség él; zeuész, fesló, énekes, ki hosszú idén át oraiágoa nevű intézetekbeu nyerte kiképeztetését. Örömmel mondjuk el mindezt, mert minden nyereaég, mely sokszor pangó társadalmi életünkben némi felfrisaQ-léshez ad reményt, őrömmel tölti el lelkünket. — A nagykanizsai könyv- ée papirke-reskodők elhatározták, hogy üzleteikét 1913. junius 1-161 1913. augusztus 26-ig este 7 órakor fogják becsukni. Miért is tisztelettel kérik a vevóközőo-séget, hogy bevásárlásaikat este 7 óra előtt legyének szívesek eszközölni. — Sport. A nagykanizsai róm. kath. tógim-uáziüm lövésztanfolyama május hó 31-éo tartolta versenyét Treiber Kálmán százados éa Bchueíder István hadusgy vezetésével siámos érdeklődő tiszt jelenlétében. Jelen volt Léderer Miksa őrnagy la, aki szép beszédet intézett a tanfolyam tagjaihoz. A lövészek közül különösen kiemelkedik Scbueider József VII. o. t., aki az I-ső dijat, Némelb József VII. o. t. a Il-ik és Mair Pál VII o. t. a III. dijat nyerték meg. A többi lövő is szép eredményt ért el, ami mindenesetre igazolja, hogy a vezető tiszt urak lelkesen munkálkodtak, hogy hazáuknsk jó katonákat képezzenek. Nemes törekvésekről örömmel adunk hirt. — Németország műtrágya fogyasztása a mult évben Németország 1912-ben 560 millió márka — 1910-ben 390 millió márka értékű műtrágyát fogyasztott. A birodalom műtrágya fogyasztásának emelkedése páratlanul áll. Már 1910-ben azt hitték, hogy a további emelkedés lehetetlenség, mert már akkoi 170 kg. i-.űtrágyát használt fél birodalmi átlagban szántóföld területe minden kai. holdján, mégis két év alatt löbb mint 200 millió márkával emelkedett a fogyasztás s igy I91!-ben körülbelül 166 kg. különféle műtrágyát hssznált fel szánlófölojéuek minden kat holdjára. Ennél eklatán-sabbau aeinmi sem bizonyithatla a műtrágyázás uagyou is Jövedelmező voltát. Kzzel szemben Magyarország _ fél akkora száutiföld területén - elhasznált 1912-ben nem egészen 20 millió korona értékű műtrágyát, a mély mennyiségből országos átlsgban 16 kg. műtrágya sem jut egy katasztrális hold szántóföldre. ZALAI EÖÍLONI JONIüa a. BORBÉLY ÉS FODRÁSZ ÜZLET ÁTVÉTEL! Y»n BzerenOBém a n. é. közönséget tisztelettel értesíteni, hogy helyben = a Deák-tér l-ső szám alatt, ^^ illetve 1PJ. WAJDITS JÓZSEF KÖNYVKERESKEDÉSE és VÁBY ZOLTÁN oukrászdája mellett levő MUNKÁOSI-féle BORBÉLY és FODRÁSZ ÜZLET tulajdonomba ment át. Amidőn ezt a nagyérdemű közönség beoses tudomására adom, főtörekvé-sem oda irányul, hogy az üzlet átvétel alkaimával mindazon újításokra, melyek a mai kor és a hygiea igényeinek megfelelnek, költséget nem kiméire, üzletemet olyan nivóra törekszem emelni, amely tisztelt pártolö vendégeim megelégedését fogják részemre kiérdemelni. Számos évi tapasztalataim nagyobb városokban, azt engedik rea.énylenl, hogy tisztelt pártolö vendégeimet a tiszta és gyors kiszolgálással ki fogom elégíteni. — A n. é. közönség szíves pártfogását kérve, maradok Nagykanizsán, 1913 jnnius hö teljes tisztelettel Kirchknopf Ernő borbélv és fodrász. SZEMESNEK kell ma lenni, ha tiil akarjuk szárnyalni versenytársainkat. Az élelmesség nem ÁLL egyébből, minthogy ne késsünk egy pillán, tig sem, hanem soron kivül vegyük igénybe .Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, mert ott határozottan eredményt ér és a magyar hirdeti VILÁG hirdetéseit itt megtalálja. A hirdető rövid idö alatt meggyőződik az eredményről. -Annak határozottan VAKNAK kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Közlöny" rohamos fejlődését, ez pedig világosan jellemzi, hogy AZ ezen lapban megjelenő minden hirdetésnek kellő haszna van. Szemesnek áll a világ, vaknak az ALAMIZSNA / Kint uyójyforrit Varasd-Töplitz (Hariit-orizig ) Vasút-, posta-, telefon- és távirda-állomás. Uj gyógyszállód! villanyvilágításul!, hírneves radloctlv tartalmú kénes hőforrás + 58 C*. Ajánlva: köszvény, csuz éa ischiaa stb.-nél, Ivókúrák makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- és bélbántalmaknál. Elektromos massagc. — Iszap-szénsavas és napflirdók. Egész éven át nyitva. — Modern kényelem. — Uj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a ftlrdöigazgatóság. Fürdőorvos Dr. LOCHERT J Hirdessen a „Zalai K5xlöny"-ben. aki bútort BUDAPESTEN AKAR VASAROLNI, saját érdekében cselekszik, ha vásárlás előtt megtekinti a Budapesti Asztalos Ipartestület védnöksége alatt állő BÚTORCSARNOK ÉS HITELSZÖVETKEZET áruosarnokait, melyek a következő helyeken vannak : VIII, Jőzsef-körut 28. sz. (Bérkoosis-utoa sarkán.) IV., Ferenciek-tere 1. sz. (a királyi bérpalotában.) üzen szövetkezel az .Országos Központi Hitelizövetkezef U«i» « euuek felügyelete alatt áll. VAairUxt kényatar teljc«cn kitárva. -- Slllfioíü modern lakbartndMÍMk- Jutányos Arak I Szavatosság áru minőségéért A« árnouraokba klsáróla* •laSnuva badapMtt uaUlesok éa kArpitoaok dolffoaaak. MEGHÍVÓK addig míg nim litmtt nagy lálasztikkii Jb Iá ni oi ária kéiilltitiik IfJ. Wajdits József könyvnyomdájában. Vidéki megrendelések gyursnn elintéztetnek s viríníi <• kfaUmcrt íiJdalomc.llWpíió «er) Minthogy u Aiplrln helyeit toteot pótumkcl td**k, •throkulKk Atpirtnl cuk, AipIrin-TáblctU toraiban u alábbi rajniák uwgfflrló citdtti cwmtfOlitbM (I 4<fg- 1 - ----fílgiaromoa lablHIával ára K. I.JO) váíirotol. Mladen UkUHáa r.JU Tan Nyomatott a laptulajdonus Ifj. Wajdits Jóasef könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAQYKAI IZSA I913 JUNIUS 5 50-1K ÉVFOLYAM 40 SZÁM CSÜTÖRTÖK ZALAI KÖZLÖNY ■ilJilinlk hétfőn ét ciQttrltktn. UOflieléal Arak: Kgé«< ívre 10 korona, féttvrr 5 korona, Negyed4<rr« 8 korona 60 <111. — tgyai aiém Ara 10 <111. Felelős »/.«rk<is/.tó: SZELE ELEMÉR Főszerkesztő KEMÉNY LÁSZLÓ Sztrkasztotáa is kiadóhivatal Diák-tér 1 rala\'oo : 112 — Hlrdetíaak dljeiabAa aiarlnt. Nincs közérdek, csak üzlet. Töbli fővárosi lap híradása szerint a vidéki újságkiadók szövetsége közgyűlési lartott Budapesten és annak elnöke, Sas Kde a oikkünk címében foglalt kijelentést lette. A hírlap k azt jelenlik, hogy a jővóbeu még az inteni tiszteletekről szóló kommünikéket se közlik a lapok ingyen, hanem azokat meg kell űzetni. Minden sor, mely az újságba kerül, a közlési dij ellenében jut nyilvánosságra. Vegyünk csak egy kiosi lélegzetet. Azt kell hinnünk, hogy az egész egy elkésett áprilisi tréfa. Fel,kell tételeznünk, hogy Sas Ede kollegánk ezt a kijelentést, legalább ilyen alakban nem tetle. De miután napokig vártunk az elnöki nyilatkozatra és az késik, erkölcsi kötelességünk, a saját reputáoiónk érdekébeu ezt a kérdést megvilágítani. Ha igaz volna az. hogy Sas Ede az általunk inkriminált\' kljtrieittést tette, akkor tulajdonképen ebben az foglaltatik, hogy ha keresztény hite szerint való alázatossága je- léül Osernoch bíboros nagycsütörtökön tizenkét koldusnak megmossa a lábait, — erról a hetedik nagyhatalom mindaddig nem vesz tudomást, mig a primási gazdasági hivatal a két korona beiktatási dijat a becses lapnak he nem küldi. Hasonlóképen, ha az izraelitáknak engesztelő napján tartandó szertartások közlését kérné a rabbinus, . ezt a becses lap csak az osetben szíveskedik megtenni, ha a két korona beiktatási dijat a zsidó hitközség pénztára beküldötte. Senki vőlegény, senki menyasszony ingyen nem lehet. Senki a nyilvánosság, a sajtó tudomásul vétele mellett meg nem halhat, kivéve, ha a halál hir közléséért járó dijat elóre beküldötték. És miután a sorok száma szerint kell fizetni, lett légyen bármily tündöklő közéleti pálya vége, erről a lap osak abban a határban vesz tudomást, amennyi terjedelemben a beküldött összeg erejéig a néhait méltatni lehet. Aki elsó osztályú pareutáuiót kíván. Űzessen. Meg fogja kapni, még ha Berele Hay névre hallgatott is életében. De édes Istoneui? Hál a közönség? Az semmi? Hát el tud képzelni „A ninos löz-érdek, osak üzlet" cimü szövetkezet olyan bárgyú olvasótőmeget, amely kezébe vegye és előfizetésével támogasson olyan lapot, melynek ilyen szemérmetlen és ilyen nyilt prugrammja van. llióta a színház valóban nem a múzsák hajléka, hanem szintén a gesefté, azóta nem hánylorgatjuk, hogy az újság a színigazgató tul követelő reklámjaiért dijat akar szedni. De ezt is módjával, mert ha Sas Eds pátriárkában Nagyváradon a színigazgató adózhat a lapoknak és marad neki is elég, nem ugy van minden helyen. Lám Verebélyról a színigazgató megszökött. !S ettől a szerencsétlen nótástól, akinek társulata éhezik, szedjen a sajtó közlési dijat? Nem, ennyire még nem jutottunk. Haszonleső és romlott korban szolgáljuk a közvéleményt, de hogy minden sorunkat az gyanúsítsa meg, hogy megvagyunk fizetve, — ezt elviselni képtelenek vagyunk. Mi még az elmúlt időknek élő mohikánjai vagyunk. Akik adunk valamit a tisztes sajtóra, adunk valamit hivatásunkra és abban a naiv bitben II fiore. Irta: Mókuska. — Nézd, csak nézd ! Látod ? — szólt miuden bevezetés nélkül, egy harminc évinek látszó barna férfi a barátjához. — Ugyan mit? Még csak io«k sem mondod, hogy mit nézzek, ugy el merültél a bámulásban — felelt könnyedén, egy sudár teriuetn voröshaju fiatalember. — Azl a két fiatalumt. Az egyik tiszt, a raá-•ik bankhivatalnok. Mont jöltek át az öltözőből ide az ebédlőbe, — Miért nézuém őket? •- és nevetve uézett barátja komor arcára. — Nos, figyelj idei Nein éppen nevetni való dolog történt. Szép, fiatal, üdearcu olasz leány mulatott itl a bálteremben, akit éppeu most kísért haza az a katonatiszt. Mire vicsza jölt a bankhivatalnok már várta, valamiért Ö<sieveszlek. Nézd, már név-legyet ia váltanak. Bizony mondom, párbaj lesz belőle. L)e, mit ír kellene itl tenni. Az n szép signoriua nem ind az egész dologról semmit. Hészegitóen mámoros a bálterem \' levegője, a hangok zsongásától, a tüzes melódiáktól, a fiatalság csengő nevelésétől és a kacér pillantások hatásától. Pezsog és forr a vér ereikben. Éjfekete szemeiben tüzel villogtatva, köztük mulat Qiocouda is. Csak nem rég jött Veneziából Magynroszágba. Kz a szép kis olasz leány rajongod miudxuért, ami magyar. Csodás gyorsasággal sajátította el ezt a szépen csengő magyar uyelvnl. Kissé olaszos kiejtéssel beszél, igazán érdekessé leszi egész lényét és kedvvei hallgatja mindenki. OyünyÖrü éjsölét szemét akire rá veti, az megszédül annak varázsától. Hódit, gyújt és olvaszt minden felé. De ó csak ritkán hódol. Az egész társaság körülrajongja, urak * tisztek egyaráut hódolnak neki. Különösen egy bankhivatalnok udvarolt a szép leánynak, kitel már Venezinhau ismerkedett inegf egy estélyen. — Bella signorina — szólt a bankhivatalnok. — Kérem beszéljen magyarul, mert osak azt szeretem, n mi magyar vág ko/.be Oioconda, a szép kis olasz leány. Mire a bankhivatalnok kissé szégyenkezve fordilja szavait magyarra. — Szép Oioconda kisasszony, egy kis ibolya-csokrot hoztam önnek. Ugyhiszem megengedi, hogy a hajába tűzzem ? I Oioconda minden szó nélkül kissé lehajtja művésziesen megfésült szép fejét, hogy a virágot reá tűzhessék. — Köszönöm, — felelt halkan. — Szabad egy táucra? Éppen most kezdik a keringőt. — Rzt nem táncolom. Inkább sétáljuuk egy kicsit s ha a körmagyart láncolják, akkor én is táu-colok. Tudja, az magyar eredetű, az nekem jobban tetszik. — Amint parancsolja, éjszeinü királynőm. — Sétálnak fel s alá a teremben, inind halkabbau beszélgetnek és megmáinorosodnak attól a külöuös levegőtől, amely a bálteremben uralkodik. Mikor a körmagyar első akkordjai szállnak át a termen, felcsillan Oioconda éjsötét szeme is és még jobban léuylik, mint a csillárok vakító fénye. M láncolta vidáman, lelkesedve a magyar táncot; Minden érzése csodálatosan maii varrá alakult. Az uj^SOsmm drőílampák \\zs Töréketlenek: Képviselet és raktár \\fitvirors-.it rji-.tr.:: Fiafer Is Fia, Biulapjsl VI., Hajis-iOca 41. ZALAI UILONT JONID8 élűnk, hogy közérdekből Írott minden sza- Foltette azért magában. bogv a politikailag és De Istenem, majd elfeledtem róla-, vünk a közellenőrzés nlntt áll. És voltakép- gazdaságilag «°Uött nemietet erkölwileg is magsabb M orvosnak van mondanivalója . . 1___ __11 , -A L.\'i.v ..vnpinl _ iUl L\' AP. I pen & lap bitelének, egzisztenciánknak alapja fokra emeli, — mert - hite szerint — csak er-. kölcsileg linomabb. tlszlább fogalmakkal ékeskedőí Tegnap, hogy itt volt. sok egyéb között, a megbízhatóság. Hogy tudja mindenki, hogy j Mn)leWl 1|lhet k6nliyeWlPI1 ^„j S20„ ref„m,ok i Egy csekélységet lelkemre kötött. hasábjainkon az egyes cikkeket nem a péní-1m(!iFk(>l 4 nmKw átalakításának ke-,^ üza„ hofly „incsen nagy bajom, szerzés inspirálta, hanem a közérdek. I resztolvltele céljából szükségesnek ismert meg Merjük mondani, hogy ha. Sas Ede | Azért, ha reformterveit tartalmazó könyveit ol :S hogy hamar érkezz, - jöjj gyorsvonaton !. szájába adott elvek alapján alakulna ineg vidéki sajtó, miután itt mindent hamarább és hitelesebben tudnak tueg az emberek, a közönség megvetése, bizalmatlansága és támogatásának teljes megvonása ásná kora sirját. De tegyük fel. hogy nem vagyunk jó vassttk. lépten-nyomon ÍÖlhnkkanik egy-egy erkölcs-köreteimén)\', kijelentés vagy eszme, melyekkel mint-: egy megreniiithetetlen alapot szándékozik vetni ajánlatba hozott politikai és gazdasági tervel, törekvései,! elvei és gondolatai számára. Az a meggyőződés táp- \\ litlja. hogy, ha erkölcsi elveinek hirdetésével sikert)-1 lend a tnagvar olvasó lelkiismeretét megmozriitani, akkor könnyebben fog boldogulni gazdasági és poli-, láng j. hírek. üzletemberek, hogy mi még a régi világ i tikai terveinek elfogadtatásával is. hamupipőkéi vagyunk. Mit tesz »/.? MAgís Bz erkölcsi elvek azonban kevéshbé érintik a az idealizmust mi öregek képviseljük és |theologia körét; nem oda, hanem a gyakorlati er-esak azon csodálkozunk, hogy egy testület i k«<*Wc*«l birodalmába tartoznak s bár eszmét , , , , ,;,.,\' közlll Isten, vallás, halhatatlanság nmes kizárva: szótlanul maradt az uj tanok merész htrde- ^ az embernek mint polgárnak, különö-tése alkalmával. I WIl a magyar embernek, mint ltonjinak erkölcsi kö- Vagy valószinü az a feltevés, hogy efajla elnöki kijelentés nem Is hangzott el és ebben a zavaros panamavilágban, amikor a miniszterelnöknek kell a biróság elótt be-csületéról számolni, — \'Jobbnak látták szó nélkül hagyni a téves újsághíreket. Cikkünk azt a célt szolgálja, hogy a kérdés tisztáztassék. Mert a vidéki lapok, és telmelre vonatkoznak. Ai > célja, hogy minden erkölcsi eszmét a liazaliság szolgálatába hajtson, mintegy polgári erénykönyvel adjon, mellyel a korabeli magyarságot az erény gyakorlására ránevelje. Mert az erényes országol is szerfölött szükségesnek nézi s róla az a véleménye, hogy „bármi szerencsétlen helyzetben legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbbi utóbb mégis szabadabb életre vergődik, ha lakosaiban speciálisán lapunk neveben effele kijelenté- „ polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármi- seket lenni senki sem volt jogosítva. Széchenyi István, mint Magyarország erkölcsi nevelője. A legáldásosabb életű magyar: gyakorlati er-kölcsmester volt, aki élen szemmel figyelte meg, hogy „Kelet népe", amint ó a magyart nevezte, nemcsak gazdaságilag satnya é« a veszedelem lejtőjén lefelé rohanó, hanem erkölcsileg is gyönge lábon áll, ami áldatlan politikai és gazdasági életének folyománya. lyen boldog fekvést) legyen is egy ország, bármily szaludságokkal bírjanak is lakosai, lassan-lassan mégis rabigába görbed, ha romlott az erkölcs s polgári erény nem fénylik többé!" (Hitel.) S hogy elveit erkölcsi vouatkozásnakká is kellett tennie, annak bőséges okát találhatni Széchenyi korának minden tér« n fájdalmas hanyatlást feltüntető jellemében. Azért is \'azt akarja a magyarság lelke olótt föltárni, hog;, az az életmód, melyet nemzete az időben folytatott, erkölcstelen: erkölcstelen, mort ellenkezik az isteni és természeti jog követelményeivel. Mert a kflliöldön sokszor és sokat utazott Széchenyi mit talált itthon, ha a mi állapotainkat a külfölddel összevetette ? (Folyt, köv.) Kováta Antal Levél. Vau itt egy másik fiatal ember is: katonatiszt, ö is különös érdeklődést mutat Oioooudi iránt. Csakhamar át is kéri üiocondát a bankhívataluoktól i é» gyorsan tovább lejt vele. Boldog, ha Gioconda közelében lehet s ujjong örömében, ha vele táucolhat. (Az ő szive sem volt körülvértezve, mint itt a leg-többé fal u ham., rabja lett e szép uii azempir- fíe , ^ j(j A ám, uak.l Kéjes gyöuyörrel elvezi «i illatot, mely űto- j coodát körülveszi éa szívja magába, miot a tavaszi i Gondolsz-e néha — titkon - mondd, reám? rózsabimbó lehelletét. Gyönyörű szemeiben a inenuy- Ah, szinte látom pergő könnyedet, országot véli feltalálni. S hallom, mint sóhajtasz : „ A fiam beteg, Mikor táocolva az ebedlöhöz ertek, megállt a ° liszt és Giocoudát belezette az ebédlőbe. Ott egy Gyógyítsd meg ölel, Uram Istenem, fehér orgoua virágcsokrot ad (liocondának, amelyből Ne vedd el őt, add vissza énnekem !* egy ,.ál.l kihúz és Ogye.se,, felcseréli a ki. ibolya- ^ „ ■ g f . csokorral. Kz a szál nrgonavuág Giocoudát meg bá|o- , aabbá telte ás valami felséges külsőt kőlwöntöu Ifjúságom már éledezni érzem. ueki. Az tbolyacaokrot az asztalon hagyták odavetve, ír,áu ■ • Már nem fáj semmim, olyan jól vagyok, meg SjTb-sffi:; N"m ,érI6dik - "«"»>■ »°*> — Bizza csak rám. édes siguoriua. — A ""Ütmen lidércnyomása ült. — Nem báuom, nekem js jobbau telizik »z A lelkemre búbánat nehezült. - íel"u És mosI újra visszajött a kedvem, Édes anyám, hát ne sirjál értein . . i------------- Ön orgouavirágja. iniut az ibolya Qioconda. (Vég. köv.) A. virágos Nagykanizsa Régii volt. Valami három esztendeje, hogy nálunk is megindult e^y széptörekvés; — virág nji-lott az ablakokban s az erkélyeken A virágok atina* pompáján akadt meg miudenfelé a szem tekintete Ócska hálniuk szépségben virultak. Ma már csak a múlté ez a szép törekvés is. Oreseu állanak az erkélyek s ablakok, megszűnt a nemes verseny I A krónikái* fáidaltuasan szól — a virághervadásról Csak szalmaláng volt ez is, miut annyi sok más Talán a dicséret vnrázsa daganztotta sukak hiúságát. hn#y virággal diszitsék házaikat Ma senki sem be szél róluk, — oda a virágos Nagykanizsa. Teret nyilunk ismét a nemes törekvések. 8orra vesszük nnyil a virágos házak szépérzékü birtokosait. Megemlítjük mindazok nevét, kikuek művészi érzéke megnyilvánul a .virágos Nagykanizsa megteremtésében! De nyújtson nekünk segitő kezet, x 8zépitó exyesület is Nemee hivatása is ez a mi leg-agilisebb egyletünknek, melynek a működése legiflbbet alkotott a város szépítése körül. Szólilsa fel lapnak ut|án a város közönségét, hogy keljenek versenyre a házak szépítésében Milyen azép is az a virág ! Mintha megváltoznék tustént a város képe. a mint az utcákon ismét kiviritanak az elfeledett világok! Sziueseü Mzép lesz a Deák-léien sz a sok Üres erkélv poron nbltvk Megelevenedik az uleák képe a a liyiló virágok szep-ége feledtet eay darabot az élei, robotosgoadjaiból az élei uap^záiuoaaiuál. Színház. Még egy n»p s az aréna környéke ismét hangos >87.. Megjön Füredi direktor társulatával s megkezdi »z Évn bemutaló előadásával az. évadot. Reméljük, városunk közönsége szinészpártolónnk fog bizonyulni s mint a színművészet igaz barátját üdvözölhetjük majd kritikáinkban. Füredi direktor lársulalál nem kell dicsérnünk külön: — diosérete a mull. De, hogy a színész kedvvel bontsa ki tehetsegét s ihletettségét — I — ahhoz publikum kell I Mutassuk meg. i hogy nemcsak panaszkodni tudunk kultur-hiányaink tolón, hanem azok megszüuteté-seért áldozni is, ha alkalmunk kínálkozik. — Érettségi vizsgák A Helybeli lógimoi-ziuiu szóbeli érettségi vizsgái ma megkezdődtek. A vizsgákon Kárpáti Kelemeo dr. a székealahérvári tankerület kir. főigazgatója elnököl. Szóbeli érettségi vizsgálatra bocsátottak összesen 36 tauulót JONIOS 5. ZALAI KÖZLÖNY _ Koronázási emlékünnep ul, i,r. elemi i»kol« f liö 8-éu il - A uugykaui- tarlott milfur tu otozógtilou tílobc került Horváth órakor hí Szűköli Pál cserepes legény ús siemtelenkedr.i pró-bAll a leáouyal A lanv Imbálriaára a cserepeslegeuv Irodalom. x, iskola rfagytermáben koronázási emlékünnepet tart, melye" vendégeket • szive«eu Iát. Az ünrnpség prog- társai is előugrottak és Összevisszuvertók a Hzegéujr ramroj®: 1 Hymnus, éimkli az iljusá» >. Ünnepi láuyt. A dubaj legények ellen megindították a* el- be«zéd Havas Rezsó Unitétól, fl. Dal a királyról, járást. Koznu Andortól, szavalja Kohn Erzsi 4. o. t. 4. _ Egy magyar gazda kísérletei. Duuáu- U*ak magyarok legyünk, Dalmady .(íyözótól. szavalja tul és a nyugati vármegyékben ulíg vau kisgazda, Kodor Lajos 3. o t. 5. Ösztöndíjas tanulók neveinek a ki ue »zuperío»zfálbt vítué butáját |elolv«sása 6. Magyar lány, Reviozky Gyulától, *za- megyében pl megyei átlagú minden valja Deutuch Irma 51. o. t. 7, A Fóti dalból, Vö* j szántóföldre 41) kg. nzuperfusxíátot bsszualtak el\' mull évben. Pozsony megye és logyasztá- röBmartytól, szavalja Kreisler György 4. o t. K, 8zóz»l, énekli az ifjunAg. 9. Hertelendy induló énekli | megye nzuperto*zlát a 4. fiúosztály. Németország óriási — A megdicsért iparostanonc iskola, pndig at Altold ón Az iparostanonc iskolák országos >uakfelüjíyeló|e fogyasztású meg reudkivül meglátogatta a helybeli uuonciskoláknt s a legna-1 szeiütleu ebhól kifolyólag, Az .Élet" ciroü szépirodalmi képes hetilap juuius 1. számában Török Gyula folytatja A zöldköve* gyűrű eimü regényét; elbeszéléseket irtak P. Ábrahám Krnó és Andor József. Verseket közöl az l\'otuony I Klet Lányi .Saroltától, Móricz Károlytól és Rudyard kai iloíd I Kipling től Lendvai István fordításában Cikket irtak A londoni seaMmról Ginetprué Gyóry Ilona; Az lóbbi szomszédos Aiiliá.ssyval foglalkozó két.milvet ismerteti Pethó i lehat megközelíti 8<\'moor és A koldusok sztrájkiáról Kosztolányi Dezső műtrágya lugyasziábát., viszont irt r«>áinapi levelei. Kzeukivül a rendes rovatok és keleti megyék h*up«ifox»fát illusztrációk teszi elveimé at Élet legújabb számát. Tanítói Uj Illetmények. A legújabb tauitó- csekély. hu egy Nem lesz idó- olókeló magyar iitel(\'.H rendezési lórvéuyek alapján tlyerkes Mihály gyobb elismeréssel nyilatkozott ugy az elóadók mű- guzda tapasztalntuit az alábbiakban ismertetjük. Az | székelviidvarlielyi ig tanító az állami, községi, leU-ködéséról, mint a lauulók elömeneielérftl. Nyilatko- illetó gazda már 10 ev ota vet olyau földbe, a melyik jjeM,| glfo tauitókat eKraránt közelröl érintő, tanítói zutában kiemelte, hogy a nagykauizsai iparostanonc csak szupertosziátot, de istálló trágyát «tsyHltalán ti^i^ek ni^uállapilnsáról. »zok kérvényezési módo-ilvuemü iskoláinak iskola egyike az ország legjobb ilvuemü iskoláinak Jiihiu kup. Termései ezeu idó alatt folylouosau 10^12 1 Különös elismeréssel azóllott Németh Mihály polgári mázsásak voltuk ugy a búzából mint a zabból. A iskolai tanár működéséről, akinek órái alatt a külön- mull etbeu megint csak azuprifoszláiba vcteU búzát bözó foglalkozású fegyelmezetlen inasok n legpeldá- aratott, s olyan lmja volt gabouá|n. hogy u meg-sabb rendbeu vannak, ainbicióval dolgoznak » igazán\' dőléstől kellett félnie. VI évig nem kupofi ez a fblil. szép munkásságot fejtenek ki. Gsak az tudja ezi ai i itttálló trágyát s c«upán szup.-i foszfáttal mindig jobb elismerést őszintén méltányolni, aki tudja hogy mi-1 termeseket adott mini u miuót szumszcdai az istálló lyen uehéz a kényszer tanulásra utalt, munkától el-i trágyával elérték. Kimondja továbbá azt is, miszeriut fáradt inastömeget fegyelmezni s bennük u tArgy j olvasta, hogy a loszfoi trágyázás iiein minden lalajou szeretetét felkelteni. iés nem minden évbeu érvényesül. Kire az a valasza — A villanygyár kérvénye. A Kranzibogy a hol nem érveuyesül. olt vugy a muiikabnu Lajos és Fiai gőzmalom és villanygyár r. t a váltó-1 vau a hiba. vagy a tulajban elegeudó foszíoraav vnu. áram engedélyezése tárgyúban u városhoz kérvényt, llyeti talaj azonban vajmi ttwves van uz országban, ad olt be. Közgyűlési határozat folytán egy erre ki-1 Ajánlia, üogy káli szegéuy, különösen homok tala-jelolt bizottság tárgyalta a kérvényben felhozottakai; |oku»l iih egyedül ezupertoszfiu, hanem 4<>0/®-os s a városi mérnök és Hollós József műszaki fótaná-1 knliso is alkaliuaztaasik, de csak kisérlelképeu egy-csos. mint szakértő részvételével elkészítették az uj «gy holdon e« humusz szegény lalajou. Agyag lalujou tervezetet. Hogy a tervezet mennyiben fedi a meg- nzoubau, ha uz okszerűen műveltetik, a stuperfoszfát állapodásokat erről a bizottság leleniést tesz a képviselő- egymagában ulkalmatva is nagy ter.uóstöbblt«tekét testűletuek s akkor módunkban áll maid uiegeui- !eredméuyez. lékeini róla, hogy az uj tervezet mennyiben felel _ Az Edison- szinházban póuteken, meg a város éa mennyiben a közönség érdekeinek. * sW)Iub»iou és vasárnap fényes Klite előadás lesz. A — Az uj szálloda és kávéház meg-1 Kaidag 2 ói ás műsor 7 remek képből vau össze- /.atairól szóló, s nem állami tanítói fizetésekhez meg-szövezett kérvénymintákkal és mellékleti űrlapokkal ellátott gyakorlati útmutatást állított össze es adott ki Tanítói llvtmeuyek cim alatt Szerzőnek már az előbbi időkben kiadóit és az egész országban általánosan használt hason tárgyú munkája nagy szolgálatot tett uz 1«JÜ7. évi államsegély kervéuyek helyes összeállításánál és ez alapon a tanítói Űzetés kiegészítő államsejjélyek gyors megnyerésénél s igy ezen munkája is biztosítja, hogy az össztauitóságot, jellem-külömbség nélkül érdeklő uf*ltiadványa az előbbihez hasouló gyakorlati értékű útmutató lesz. Megrendelhető 2 kor illetve a mellékleti űrlapokkal együtt 3 kor. előleges beküldése mellett Gyerkes Mihály ig. tauitóiuil. SzékeJyudvarhely. Ajáuljtik az érdekelt ta-nitók, gondnokságok, iskolaszékek meleg figyelmébe. nyitáaa. Most szombaton nyitják meg a központi szállodát, mely egyike a Duoáiitul legszebb, legkényelmesebben s legdíszesebben berendezett s állo dámák. Már külső díszes formáival is elárulja, hogy az építők .sem pénzt, sem fáradságot nem kíméltek, hogy a város monumentális épülettel gazdagodjék, a közönség pedig kellemes szórakozó helyet nyerjen" az uj tágas, modernül berendezett kávéházban — Ösztöndijpályázat iparosok özvegye éa árvái részére ^ kereskedelemügyi m. kii. miuistler ur pályázatot hirdetett Uoldberger Krzsé-bet-féle Alapitváuy folyó évi kamataiból alakított 7 egyenként HOO—-300 és egy 250 koronás segély-dijra. E segélydijakra pályázhatuak szakmájukbau kiváló, józan életű, de fiatalon elhunyt képesítéshez kötött ipari űzött magyar honos iparosme»terek sze-(ténysorsu özvegyei vagy szegénysorsu, de Ifi évet még be nem töltött, t.liu ewtleg leány) árvái. A folyamodványok a kereskedelmi miniszter úrhoz cim zetteu legkésőbb folyó évi juniu* hó 30-ig a soproni kerületi kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók1 be. A részletes pályázati feltételek a soproni keres- n,lv kedelmi és iparkamaránál vagy az ipartestületeknél megtekinthetők — Halott a malomárokban. Török Rózsa Ferenc k>»kuuizuai mezőőr tagUHp este megfürdött n Frauz malomból kifolyó meleg vízben Reggel uz nrramenó emberek holtan találták a meh-gviz-s árokban. Külső sérülés nyomai nem látszanak raita, valószínűleg szivscélhüdés okozta halálát. A hulla Mboncolását elrendelték. — Útonálló legények. Offner Aunu cseléd- ■ íóeláms.tő Meller leáuy vasárnap a kiskaniisai bálból éppen hazafelé I állítva. Felhívjuk tehát olvasóink szíves figyelmét a péuteki, szombati és vasúrunpi szépen összeállított | műsorra, mert ez felülmolja az „Kdisou" sziuházbau megszokott kiváló műsorokat is érdekesség és szépség tekintetében. / Szerkesztői üzenetek. — Az életből: Kgyoldaluan Ítélt s ebből látjuk, hogy az életet csak félszineseü Ismeri. Stílusa s egyébként előadása jó, talán máskor elfogadásra is megérik, — Éjjel. Gyönge rímek. — II flore . . . Megjeb-uik. Csak több éléuk-•>éget lliég az előadásba. — Szentgyorgyvolgyi Postára tettük. Örömmel nézzük prózái munkásságát ia Sok üdv. — Luna Ne kívánjon lehetetlent. — Deáktéri. KmliteU Jevele elkallódott! „Riska" Állal védőpor n Hiiveiii\'n íjóij- ii ó»mr- «*)- •« körömfájás itrtisiátz ál h»rBlüfl»é«z illan. A M. Kir. Blilm. miniéit. 4lt«l rtínd. enii. Ára eredeti dobozban K. 3. éa Társa IluiUpest. Kiroly-kOrut 10. dus választékban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél. NESTLÉ féle GYERMEK-LISZT9 CSreSEHŰK.arOMÜ86ETE6iKaU8AO!WI( Rgazájj la Kisérleíj czélokra fél dobozok a 1 KoronaCJ 1!i5?tellS!Űlrein6linek prtladob(Wk«rJpira)olt injyKi MAik-lésre állnak a NCRUM NÁNDORNÁL fele «S lirakláfbai) BooAPtsr. i».Kos3ulhlaiwultia7a. laltásoltuál áprilia is mijua lidtiapokban 25°|0 júniusban! FÜRDŐ SLAVONIABÁN. Vnu híforrá.ok tl i»i«of0^6k. Forr«»hímir.4kU 36-60 0. Kkilo .r»dfiian»«k ti »>•« . °"\'°í"f ,ír«.ginr»»e"\'i. bínt.lm.knil kül0n6i«n l»chl«nil ta g«fincbajoknit. ZALAI KÖZLONT ÍÜWUS 5. BORBÉLY ÉS FODRÁSZ ÜZLET ÁTVÉTEL! Van szerenosém a n. é. közönségei tisztelettel értesíteni, tiogy helyben ^^ a Deák-lér 1-ső súm aluli, ^^ illetve 1FJ. WAJD1TS JÓZSEF KÖNYVKERESKEDÉSE és VÁRY ZOLTÁN cukrászdája uiellelt levő MUNKÁOSI-féle BORBÉLY es FODRÁSZ ÜZLET a tulajdonomba ment át. Amidőn ezt a nagyérdemű közönség becses tudomására adom. főtörekvé-sem oda irányul, hogy az üzlet átvétel alkalmával mindazon újításokra, melyek a mai kor és a hygiea igényeinek megfelelnek, költséget nem kiméivé, ttzletemet olyan nivöra törekszem emelni, amely tiszteli pártoló vendégeim megelégedését fogják részemre kiérdemelni. Számos évi tapasztalataim nagyobb városokban, azt engedik re.i.ényleni, hogy tisztelt pártoló vendégeimet a tiszta és gyors kiszolgálással ki fogom elégíteni. — A n. é. közönség szives pártfogását kérve, maradok Nagykanizsán. 1913 junius hó teljes tisztelettel KírchkllOpf ErilÖ borbély és fodrász. szemesnek kell ma lenni, h» túl akarjuk szárnyalni versenytársainkat. A/, élelmeséig nem áll egyébből, minthogy ne késsünk egy pillát,, tig sem. hanem soron kivül vegyük igénybe _ .Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, mert ott határozottan eredményt ér és a magyar hirdető világ hirdetéseit itt megtalálja. A hirdető rövid idő alatt meggyőződik az eredményről. Annak határozottan vaknak kell lenni, a ki nem látja a „Zalai Közlöny" rohamos fejlődését, ez pedig világosan jellemzi. hogy az ezen lapban megjelenő minden hirdetésnek kellő haszna van. Szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna! Kinn gyógjfgrrái Varasd-Töplitz !X> Vasút-, poata-, telefon- éa távirda-állomáa. Uj gyógyszáüoda villanyvilágítással, hírneves radioctiv tartalmú kénes hőforrás ■{- 58 C°. Ajánlva: köszvény, csuz és ischias stb -nél. Ivókúrák makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- es hátbántalmaknál. Elektromos massagc. lnzap-szénsavas és napfilrdúk Egész éven át nyitva. — Modern kényelem. — Uj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdői gazgatósó^ Fürdőorvos Dr. LOCHERT J. Hiriteaeen a „Zalai Közlöny"-ben. aki bútort BUDAPESTEN AKAR VÁSÁROLNI, saját érdekében cselekszik, ha vásárlás előtt megtekinti a Budapesti Asztalos Ipartestület védnöksége alatt álló BÚTORCSARNOK ES HITELSZÖVETKEZET árucsarnokait, melyek a kővetkező helyeken vannak : VIII., József-körűt 28. sz. (Bérkoesis-utoa sarkán.I IV., Ferenoiek-lere 1. sz. (a királyi bérpalotában) Kzeu uövelkeiet ai „Oratágoa KOipouti Hitel«i6v«tkezel" tagit « eiiu«k felügyelet* alatt áll. Váaárláal kínvxcr leljeaen kitárva. — Stllaiaril módon takbarcndaitaak. Jutányos árak I Szavatosság áru minőségéért Ax truoaamokba kUtrólaff •laöranfn budapaatt teiUloaok •» kfcrpttoaok dolffoaaak. MEGHÍVOK eddig m«g asm litizatl nagy válatztakban Jutányos irtn kiizlllaliitlt ifj. Wajilits József könyvnyomdájában. \\\'i«li»ki iiM\'ionmlt\'lt\'M\'k ^vuimiii fliiilé/tiMiifk Nyomatott a laptulajdonua lfj. WajdiLs Jó/sef könyvnyomdájában Nagykanizsán. (* kflxUmcrt UJdalomc.llUpiió »»er) Minthogy ax Aiplitn h*lyr<t tokstot póüstiríct uiaik, Ml*Mk«dKk Asplrinl cuk, Aaplrln-Tablvtt* formában az tlibbl ujmak nwffcMS tinlrtí ctomafoUibui (I «rt«-1 Xttlpitonoi ublfttával (ja K. 1,20) vá»iiotai. I MJad.a UM«4Ub rajta va» f > Aiplrla nő. g 5/ NAOYKA1 IZSA I913 JUNIUS 9 52-IK ÉVFOLYAM 41 SZÁM HÉTFŐ ZALAI KÖZLÖNY Migjilinlk hétfőn ii csütörtökön. rve^yedévio « koront 60 flll. — Egy" Kelelús serkesKtú ÍJZELE ELEMÉR Főszerkesztő KEMÉNY LASZLO Szarkeizlosty it kiadóhivatal Diák-lir I 1 .l.\'on : 112 — Hlrd«ta..k dlj...bá. .i.rlnt. A tanév vég-e. Az iskolai év utolsó hetében vagyunk. Alig van ember, ilyenkor, aki akár közvetve, akár közvetlenül ne keresné az összekötte-tfibt a pedagógusokkal. Ez az érdeklődés helyes és üdvös is volna, ha az iskola és a nagyközönség között az érintkezés intenzivebb volua, ha az iskolának a társadalom nagyobb figyelmet szentelne. Sajnos azonban nálunk a pedagógia ugyíátszik marad csak az isko-4fé s a szúlök, akiknek elsősorban kellene gyermekeik jövőjével törődni, közömbösen viselkednek minden pedagógiai törekvéssel szemben. Usak ilyenkor jönnek a szülök, a rokonok — az óv végén, — hogy bukásra álló fiaikat megmentsék az egész évi uem lauulás kellemetlen következményeitől. Hihetetlen az a naivság, mellyel a legtöbb szülő beállít. A/, egyik alapítványi helyet szeretne szerezni nem tanuló csemetéjének. A fiu ötből is elégtelenre áll s egész évben rovóoédulákkal dolgozott s a szülőknek mégsem jutott eszébe évközben érdek- késői lődni. De itt a tanév vége, jó szóért, pro-! érzéketlen az ilyesmikkel szemben tekeióval — gondolják majdcsak el lehet közbelépés már keveset hasy.nál. a dolgot igazítani. S hiábi magyarázná in?-\' Az iskola igazán keresi az alkalmat, kik az ember, hogy egy vizsgái felelet maga kogy a szülők figyelmét felhívja a gyerekek még neiu lehet irányadó az egész évi nem-1 előmenetelére, viseletére, de a legtöbb szülő törődömség. hanyagság palástolására. Minden egyszerűen tudomásul veszi a figyelmeztetést szülő ilyenkor a megváltó vizsgái feleletben 18 napirendre tér fölötte. Sok szülő még bo-bizakodik. szunkodik is, hogy miért molesztálják a ta- * nárok. Ez a hanyag nemtörődömség, közöny, A másik szülő azzal az elkopott frázis-; mindig megboszulja magái így nem lehet sal hozakodik elő, hogy a gyerek ugy sem * pedagógusokat okolni, elfogultsággal vá-i jár tovább iskolába, hogy elviszik más in- Jolni. Pedig a legtöbb szülő elkeseredésében j tézetbe, hogy az apja beteg s a üu bukása ^szen vau felületes Ítéletével s e taníerfia-tán sirba vinné stb. A sok tanfórfiunak való-1 kat vonja felelősségre azért, aminek saját ságos diplomatának kell lenni, hogy a kü- \'"aga az oka. Ilyenkor tele vannak az uj-jlönféle kifogásokat elüssék, hogy megnyug- «»gok a brutális tanár, elkeseredett diákok, adni. Rendesen az a miatt a halálba stb. rémes cimü hí- rekkel. Keresik a hibát ott, ahol nem kel- ialó választ tudjanak asszonyok jönnek, mert ezekben nagyobb | rábeszélő képesség ; ugy vélekednek a papák I,ene> | — no meg a tanár urak is csak elnézőbbek Az iskola célja a tanítás és nem a buk-lesznek az asszonyokkal, szemben s ha már tatás; azt minden pedagógus tudja; de a mai semmi sem használ egy-egy asszonyi tanrendszer mellett lehetetlen, hogy az is-könnycsepp megteszi a magáét. De a sok kólába nem való. gyenge eredményt felinu-megcsontosodolt professzor ugyíátszik már tató gyermekekkel szemben más eljárást kö- II fiore. Irta: MókuBka II. Mert, lm uem is igen hódolt, a/.»írl ót sem liajijla hidegen a tiszt délceg tormete. mély tekinteti) ütemei és ügyes modor.«. Mintha valami egészeu uj lörtéut volua most az ó szivében is ugy dobogott, ugy zakatolt az u kis veszedelmes valami. Uíoconda remegett attól a gondolattól is, hogy mi lunue akkor, hogyha ezt valaki meghallaná. Jaj. be rettenetes is vulua az. Taláu éu is jobban tetszem magácskának ? — Biólt halkan a tiszt. — Igen . . . felnit zavartan — azaz (iiocomla. Hirteleu felébredve gondolataiból ijedten nézett fel, arra gondolta, hogy most lelkébe rejtett gondolatait meglopták. — Hogy lehel édes V HUz aaal u bauk-hivataluokkal oly .soka\' tud beszelgetni. — Hát a/. termeszei es is, vagy ii.mij ? Ó vele már Wiioziábau megismerkedtem é< «»lt külöuöseii a/.-il K/«ivttf|U \\ele társalogni. mert magyar eg>edlll csak ó volt közlünk. De ó uem is igazi magyar, ezt csak később ludtam Olaszországból származott át ide. A neve is olasz Kacchini. ügy-e igazam vau V Azt is ludom, iiogy a nagyatyja még Milánóban élt é» csak az atyja jött Magyarországba, inert Veneziábau buleszereiett egy ott üdülő magyar leányba és el is vette feleségül. Nos és akkor jölt ide lakúi, mini tőkepénzes, mert a leány örökólt a szülei után. Knnyi az egész amit róla ludok, ez elég sok, de már egy cseppet sem érdekel. — És táueoluak tovább, most már ogvikük sem beszél, csak egymást nézik, sokáig, uémáu. Az észre már niucs szükségük, a szivük lángol, a szőniük beszól. neszéinek némán egymáshoz, mig csak valaki fel ue.ii rezzentene őket e prózai szóval: — 8 abad ? — Egy kia ideig mással táncol (iioconda, s aztán isuiét álkéri a tiszt. Éppen akkor táucol el mellettük egy szóké leánnyal a banklmuuluok, s amint meglátja. hogy virágirtt kicseréllek, piros lesz a szégyentől és u dühtől. Szólni akar. <ie mégsem, gondo!|a, majd inkább a bál után vonja kérdóre azl. a aki kiesei élle. Az eUó hajnalpír átszűrődik már az ablakon. Lassankint haza szélednek . . . üiocouda is készül néuiké|ével haza. A tiszt engedélyt kér a hazakisérésre. Kellemesen hat mindegyikükre a friss lég, de azt a mámoros kábultságot még érzik, ami a táncteremben leple meg őket. Az utcákban félhomály uralkodik. A villanylámpák e félhomályban ugy pislognak. mintha csak most ébredtek volna fel valami mély álomból és szemükből az álmot törülgetnék. * (iioconda lefekszik pihenni. Kialudni szívesen, szempillái majd leragadnak az álomtol, de egy furcsa előérzeti bántja és ollói sehogysem lud elaludni. Kéje forró csak hánykolódik párnái közt és még mindig fülében cseng a zene, az a különös zsongás, ami a bálteremben volt. (.iioconda félénken körül néz, niiullia keresne valakit, de uem lalálja a keresettet yehol . lecsukj a a szemét, hogy legalább igy lássa azt a férfiul, azt az édesei, aki az orgnavirágot a.Iiü Hideg kézéi, Ibrró homlokához szorítja és lassan, elh.ihm suttogja: .Alom voli. csak álom, luindeu mi r<zép volt. csak alom (Mipáu . . . Hirtelen csengő i.erieues hallatszik, mely mo«- LUJ .£4 Kipvistld és railtr Ift/KirjrnJ/ rSnir;: Fiiig*? és Fii, Buhp:st VI, Hajós-utca 41. ZALAI KÖZLÖNT JONIDS vetenek a pedagógusuk. Semmlesetre s«m kellemes, ha a gyerekek existontláját kénytelen a tanár megakasztani, ha a szüléknek így közvetve kesertlséget okoz; de gyakran igazán ez az egyedüli pedagógiai eszköz. Erre nincs más orvosság, mint hogy azok, akik az szenteljenek több figyelmet gyerekeiknek könnyítsék meg a tanárok muukáját Széchenyi látván, mint Magyarország erkölcsi nevelője. ii. Itthon a sok fúld mellett i-s szegénység, tétlenség, az európai művelődéstől való elmaradottság, iskolával érdekeltségben vannak j**"*; ^^^ betyárt,,,^ fékte-lenség, vad erőszak róluk az uralkodó vonások a magánélet vonatkozásaiban, A közügyek terén a haza iránt való kötelesség elhanyagolása, a mult nagyságának el hús Alt bámulata: elóitélet és elfogultság minden haladással szemben azon indokolással, hogy ragaszkodnak a régihez, mert régi. ha nem jó is, és. elvetik az újat. mert új, ha jó is. Szűkkeblűség az emberi és polgári jogok kiterjesztésének kérdésében* görcsös ragaszkodás a nemesi kiváltságokhoz még anyagi romlás árán is. önzés és igazságtalanság arcpirító uralma a parasztosztálylyal szemben az igaz- Több igazgató igazán üdvöa kísérletet tett, hogy a szülőket közelebb hozza az iskolához. de az eredmény igen elszomorító volt. Az egyik pesti gimnázium igazgatója pld. 400 gyermek szüleit, hozzátartozóit, Szolgáltatás és a közigazgatás mezején, hivta meg értekezletre, bogy a gyerekek > Szétszakadottság és fásultság a nagy célra irá-házi vezetésében bizonyos egyöntetű eljárást nyúló egyesülés és lelki rugalmasság helyett, kövessenek, hogy megbeatéljék ezl a közös Ilyeneknek találván Széchenyi a közállapotokat, e. , . t „ .... , arlfAl \' csoda-e, ha elkeseredett; de ez az elkeseredés nála feladatot, amtre a szülök és tanárok erttöl- „ munk>kwltuek. .u.nk^leg, csileg kötelezve vannak; s sz értekezleten|^^ ^^ Mtfkn ^^ S az ösztönző, az ok, mely munkás lelkesedésének szárnyakat adott, lelkének kél indulatában található meg. Az egyik: mérhetetlen dicsőségvágya; a másik rajongó haza- és fajszeretete. Az elsőről maga azt irja: „nem tudom, hogy határtalan dicsvágyam hová ragad"; a másodikról azt vallja: .Felhevült s rendetlen képzelet-e, vagy a tavasz életkornak szóval ki nem fejezhető édes vágya, nem tudom ; de azon álom: egy nagy dicső nemzethez tartozni, szivem legtitkosabb húrjait édeni harmóniában ringatá mindenkor. Ilyenekkel kérkedni nem mertem, sőt titokban tartám inkább; mert nagyobb kín alig , vau, — — mint hideg visszavonulással és zárt ke-zavar ja álmodozásába. - J.j, ki lehet? - kerde!M|el lftlA,kozni a hazaszeretettől lángoló, tár. szív- önmagátó1" nek - í Viláu i Léptek zaja hangzik, amely szobájához mind- """\'J jobban közeledik majd nyillik az ajtó. A szobaleány K kettős lelki indíték hatása alatt tökélte ma- jftn, távirattal a kezében. arra- boK>\' ujjáaikolójává lesz h*4ja, nemzete — Giocouda kisasszony, ezt önnek hozták, és I gazdasági, műveltségi és erkölcsi éltének. Ez utóbbi átnyújtja a táviratot. tekintetben pedig arra törekedett, hogy megneme- — Köszönöm. Alszik a néni? — kérdé,*\'^ kortársainak a hazáról, az emberiségről és a Giocouda. ! kötelességekről eddig táplált gyarló (elfogását. — Igen, araióla megjöttek, azóta fel sem i Fejtegetéseim további során is ezt a hármas ébredt. — I célt követem, ki akarván mutatni Széchenyi mflvei- — Kérem, most hagyjon egy kicsit magamra. — W| VHtt ^„el vényekkel, hogy a nagy hazafi szemei Alig, hogy kimegy a szobaleáuy. Giocouda L,ftw M erkölcsi átalakítás szüksége is lebegett. idegeseu tépi fél a táviratot, alig várja, hogy ki s hogy Sj,óc|jt.nyi maga j8 ^s erkölcsi tartalmú \' ember volt, azt megragadó erővel bizonyítja, az imád- A jó hazafi gyakorlati fontosságú kötelesgégét abban irja elő. hogy az egészséges itéletü nemzete elsőbbségén örül s azokat mind jobban jókban kifejti. Oll pedig kettőzteti fáradozásait 3 |,aiaf| /(o/ hátramaradást sejditne " (Hitel.) Csakhogy ehhe* nem elég a fellángolás, mely bőven van bennünk bár ez is egyik alapja a jövendő nagyságnak hanem a szálmátüzre a komoly munka cserfájából U rakni kéne. Ámde a Sz. felfogása értelmében megtisztult hazaszeretet vajmi kevés vau hazánkban, amint ezt panaszolva említi is. „S honszeretet minden önzéstói kitisztult honszeretet, mágnásban, nemesben ahhoz képest, hogy szinte kirekesztóleg rájok halmozódott a haza legszebb áldása, a szabad birtok, koránl sinc« elég. de annál több a viszálykodás " 1 Világ. 1 megjelentek 40-en. Ez a száiu érdekesen | illusztrálja, mily nagy mértékben érdeklődnek nálunk az iskola ügye iránt. Talán, ha az iskola iránti érdeklődés a közönség körében nagyobb lessz, ha a szülők többel fognak törődni gyerekeik nevelésével, akkor kevesebb lessz a panasz ós több a belátás a pedagógia munkásaival szemben. kérdé! küldte. — „Ma kilenc órakor a katonai vívóterem- sága, mellyel magát a nagy munkára mintegy Is- beu, öu miatt íog párbqozui Facchini bauk-j lennek lölajálja, — midőn igy fordúl hozzá: „lla- hivalaluok, azzal a tiszttel akivel az éj|el öu, lalmas hirnja a földnek, a megfoghatatlan miudeu- mulatott. Kérem okvetlen akadályozza meg ." ségnek. aki előtt bámulattal és imádással leborulok Kgj jóakaró. \' & gyengeségemnek, aggódva dobogó szivemnek olvasta I tl|(lAtál»aii, hagyj az erény és tökéletesedés felé jutnom! Add nekem a benső vigaszt és a lélek . .. „ , . ... csöndes liók éjét, mely nélkül az ember a te szcmlé- páruáira. D« gyorsan összeszedi inindeu ere el, hogy • r ?/. . . . ... \' ... | letedbe nem merülhet: Giocouda megremegett, amikor végig a táviratot s szédülve, öntudatlauul hanyatlóit vissza erősítsd meg gondolkozó tehetségemet, hogy tiszta képzelő erő állal hozzád föl- fel kel hessuu, Nézi az órát már háromnegyed kilenc. Jaj, sietni, csak sietni, hisz én vagyok az oka — , .. .... ... ... emelkedjem, jóságodat os nagvsagodat megismerjem suttogta zavartan. De miért.\' — gondolkodik. Oh , ,, J . . ,T, . „ \' „? . . , ... J . , . , , és létemnek indokát felfogjam, tisztítsd kedelvemet igou, már tudom, a virág, a virág. Miért is hagytam kicserélni, de ... . aztán meglátja a kis asztalkán az orgonavirágot, (elveszi és megcsókolja . . . — Megkell őt mentenem I — mondja százszor is . . . 8 még egyszer megcsókolja a fehér orgona-virágot és aztáu rohau, hogy még kellő időben érjao a vjvóterembe .... (Vig..) felfogjam. előítéletektől és töltsd meg szivemet határtalan odaadással és szeretetlel az összes emberiség iránt. Boríts te magad fátyolt életemre s hagyj kalandjaim-, ból, hibáimból és vétkeimből tisztulva, uj életet kezdenem!" ügy látszik ez imádságból, mintha Sz. a maga megtisztulásában és átalakulásában a nemzet megtisztulásának és átalakulásának képét festené. S most lássuk első sorban azt. aminő elvekkel és eszmékkel akarjt* a hazáról való felfogást megne-mesiteni. (Folyi. kuv.) Kovtils Antal Igricnek. Igric ur, én konstatálom: Ön egyre jobb verseket irt Mikor az ember olvassa, Nevetni kén\' — és mégis sir. Pedig Ön versit azért irja, Hogy nevessünk rajt\' ugyebár? De ha ugy szivünkön fekszik Az a nagy por, az a nagy sár! Mert hát ugy a szivünkhöz nőtt Minden Mis tégla. minden ház, Mit tehetnénk maist Uyénkor, Szemünk a könnytől karikáz? Mert szeretünk mi otthon mindent, Amint szemünk egyszer meglát, Szeretünk minden kicsi zugot, Minden téglát és minden fát. Igric ur ön bölcsen irta. Hogy szerelmes,:jegény s leány: Hogy tavasz van, — mégis teljes Az öntözésben a hiány. Igen, de okát feledte, Hogy a Tanács is szüntelen Azt sóhajtja szép tavasz van Első gondom — a szerelem! így jutunk mi, porfelhőhöz, Reggel, este, a nap nyugtán, Komor féltés, vagy szerelem Sem a korzón, sem az utcán. Mindenki fut a por elől De öntözés azért nincsen Oh, be nagy kár, hogy a tanács Csak tavaszt lát, bizony Isten ! PETÁNCZY GYULA JONIOfl 9 Z A L A 1 KÖZLŐ [i-Y 3 HÍREK. Színház. 4 császári é« királyi Kensége születésének emlékeze-zetére lelt ilspitvAny folyó éri kamataiból alakított kél egyénként 1100 korouás OnctSiiüijra Ezek ai ösztöndíjak képeailéséhez kötőt, ipart üzö két oly, szegényebb sorsú, érdemes, "lakmájukbsu kiváló éa józan életQ fiatal uiagyar honia iparoa mesternek vagy idősebb segéduek fognak odsitéltetui, tovább-képzéa vagy műhely! berendezés céljára, illetve forgó-lék« gyanAnt, kik atyjuk iparéi folytatok a allól az iparüzlelet Átvették vagy Átvenni akarják. Az ösztöndíjakra csak olyanok pályázhatnak, kik katonai szolgálatukat már teljesítenék, vagy az alól jogérvénye-seu felmenteitek óh akik, ha mesterek legalább I éret iia segédek legalább öt évet töltőitek ebben a raiuő-ségbeu. A pályázatok legkésőbb folyó évi juniua bó 30-ig a soproni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. — Ma hétfőn éa holnap kedden az „Edison" szint,ázbau uagyou érdekes és tanulságos bemet\'és\'iiyeD I l8k"n E*""4™11- R"l\'°»u ÜS°W földroives két kis et6aiJáa lesz, melyen Ismét -Isóreadu képek lesznek uyengén indul, mit remélhet Pűredi direktor később.. W*\'™1". " 5 é"« é- • 4 éve» Rőzs SZÓ-> bemulalv.. A g.z.lag és élvezetes műsort lapunk K t közönségről uU" " lullllluk A krt KJ«im«k ulJa -zük tere uem engedi hegy ismertessük újváriakkal. Mit mondjunk a társulatról a. eddig 3 előadás j16 m1,ll«" \' Ml,"k \' P\'" ™"" j Minden kép egy érdekes szenzációi Aki egy élveze- alapiáu? Uj erével a .ziakáz nem gyarapodott. mind j4\'"™ ^ kW"" " kíl \'\'""J1\'\' * ">\' *> k«"«"»" «bajt magának olcó pénzért tóek jó Ismeréseink. Talán az a köreimén, csak • "»» - ««\'"»* ,\'\', „ " "" raul",n\' 6 6......•..,. belefúlt. A hatóság a goudatlai, szlllók ellen meg- összeállított rémek műsort. Szerdán és caOtörtökön — A polgárt lakula Junlállaa Most szombstou tartotta a helybeli polgári fiu és leAuy-iakol. egyottes tuuialisát a lazsnakl parkban A mu-lalsAguak pompAs idő kedvezett és őröiu volt nézni . sok api óságot, amint lAncraperdüllek . park terebélyes fái alatt. A park uj lul.i|douosa Biliül Kérdi-Hosszú azüuet után ismét llt vau Fllre.ll dl- uál"1 *r6f »14kel4 kedvességgel bocaAtotia ren- „ktor népszerű társulata, bog, a szluiévad ujdou-, ,l8lk»,é\'r» k<"li41\' »4< 50« ™\'»»K cllk">\' »»*«-Jj.it bemutassa nekünk Nagykanizsa városnak " («"""k»k k4l»» tanárkép lüzijáté- Zdig örülni kellene, ha valami műélvezetről van Iko; r""1\'1"11 4l4k4P. torusmutatvány és sok sió Ugyanis ritkán jutunk színházi estékhez zené I l\'ob6»4* A kerl lampl«nokk«l pompásan h„ melyek ami .zűrke hétköznapi éleihez szökell!1" ,ilá*ll» <" " n\'ul"4« »»k4i« \'""•<" kinl lelkinket kiemelnék közönyéből. És csodálatosI Mozi- 1 l",,4,",k f*l«CT.el»tév«l l\'lk°° -..............- 460 tani tói állás A kőzoktaiAsűgji miniszter az országbau 4f,0 állami elemi Unitéi és Ebből Zalame It tanitóuéi állAs. pártoló közönség link lávollartja magét a színháziéi mig . moilk zsúfolva vollak közönséggel s uaponla 3 előadás is tartott, magát, addig a színház már | U.. t4l.M állásra h.rdet pályázatot el,ő előadásokon is g,engén látagatoll Ezt nem ér- ^^^ hal4lQ9 demli meg a nagykanizsai szinlársulat. mely mindig Két J"8 «y»«n«t halálos szeren !lbic ™ kedvvel ját.zolt . erósen kiemelkedik . oaétlenség.. Halálos szere,icséll.nség tötlént pán- vidéki társulatok közül. Ha már előnyére vAlt a táisulatnak, mert .z összjáték eg, óutetQbb, simább, mint az ósszel láttuk. A rendezés kifogástalan, a diazletek vidéki viszonylatban első rendűek Egyet azonbau nem akarunk li|i;elmen ki vq| hagyni, hogy a társulat egyik másik tagja még nem elég legjelmezetl, vag, uem akar régi hibájáról leszokni: elneveti a komoly jeleneteket, ami pillanatnyi derültséget okoz ugyau. de nagyon is illuzióuk rovAsér. meg,. Pénteken és v«sáru»p Lehár nagysikerű operettjét az Évát adták a eimszerupbeu Telek, Ilonkával Ez a kedves, bájos művésznő óriásit fejlődött azóta bog, utoljára láttuk. Arcjátéka sokkal őszintébb. Közvetlenebb lelt, kie|lése tiszta, érthető. Nemis hiszik sukau. hogy az érthetőség a d.lban, milye foulos. A legtöbb énekesnóuek kellemes u hangji de uem ériünk belőle semmit. Meg kell Állapítanunk, hogy Telek, Ilonkát tartjuk a társulat lelkének. Évái pompásan szernél,esiletle, kitűnően énekeli, méltó pailuere volt GJelta Kereuc. Virág, miut iniudig, most is kitűnő volt, BAkossyt pedig kisebb szerepében talán fölösleges is külön kiemelni. Ernjei Aurélia temperamentumos játékos, de uem fegyelmezi mtgAl eléggé. Az eló.dás mindkét eslen igen lelszelt sokíl tapsollak s a közönség igeu jól étezt- magái. Szombaton kevés számú közönség előtt adlAk Hajós darabját a LakAjokst. A darabot már ismertettük lapunk hasábjain s most csak az előadás regiszl-(AlAsár. szorítkozunk. A színészek dicséretére legyen mondv., hog, » gyér közönség ueni vette el kedvükei a jAtéklól s helyi ambícióval játszottak azoknak szerezve kellemes estél, akik a darabot meguézlék A szerelmes fókomornyikot jól adta Uj Kálmán. Jauelte szerepében Kondr.l Ilonka julolt jól megérdemelt tapsokhoz. Kákussy, Virág mini mindig mosl is ludAauk legjavát adták. A komornl szerepében lláuyai Irén igen |ó voll. - Haláloaáe. Bőd, József keresk. iskolai UnAr 73 éves korában elhuny! Zalaegerszgen. á« elhunyl pedagógus valamikor igen tevéken, ré-zl veti Zalamegje kultur mozgalmaiban Sok pe,l«gógi.i cikket is irt s lapuukuak hoSsiu időn ét voll uiunka-társa. Temetése nag, részvét melleit ment végbe. iuditolta az el,Arást. i uj műsor. — Aa izr templomban a pünkösdi \'űuno-pek alkalmából az islentisztelelek a következő sorrendben lesznek megtartva: f. bó 10-éu, kedden este fél 8 őrskor máriv isteutiszlelel. II-én szerdán d. e. lu órakor muszaf, leányok konflrmátio|ával, este fél B órakor máriv 12-én, csűtörlökön reggel 7 órakor chachrisz istentisztelet, a halottak lelkiűdvééri való mával (HAzkárálll d. e. 10 órakor tisztelet szintén HAzkársval. — A péntekesti istentisztelet továbbra is változatlanul 7 órakor fog kezdődni. ~ — Jutalom a keszthelyi poetarablók késrekeritőinek. M. kir. posla- és lávirda igazgatóság Pécs, 27977/1, sz. Hirdelés. A keszthelyi pályaudvaron f. évi lebruAr hó l-éu postakezelés .közben elveszett eg, póuzeszsAk, mel, különböző levelekben összesen 14.000 korona készpénzt, 57 drb. ajánlóit s számos egyszorü levelet és egyéb post.anyagot tartalmazott. Az elveszett pénz avagy a tettes nyomra vezetője részére a kereskedelemügyi Miuisler ur Óuag,méltósága eg,ezer (ÍUUO) korona jutalmat tűzöl! ki. — Éjjeli telefonaaolgálat a postán A nagykanizsai lávbesiéló közponlnál az eddig csak próbaképen tartott éjfélig meghossz.bbitolt nappali távbeszélő a szolgálatot, mely a nyári félévben ápril 1-tól szeptember 30) reggel 7 órakur, a téli lélév-beu pedig október l-iól március 31-ig reggel 8 órakor kezdődik és egyfolytában mindennap éjjel II: óráig lart — f. é. junius hé l-lól lesz Állandósítva — Előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter Breuer Vilmos bánokszeulgyörgyi lakosnak a dunántúli helyiérdekű vasulak Bak állomásától J Zalasöjlör. Z.laszenllászló, Pusziamog,oród, Bénok-szeutgyörg, és Borsfa érinlésével Becseheljig vezetendő gózmozdouyu helj-iérdakü vasútvonalra az elómnukálati engedélyt egy évre megadta. — A m kir 20-Uz honvédgyalogezred Tapoloán. Juuius hó 9-161 kezdve löbb napon átltula|donjogot ezredösszpontosilAsssJ éjieli és nappali usg, gyakorlatokat végez. A gyakorlatok éjjeli állomásai közölt ivsn Tapolca is. Zal.vArmegye alispánja rendeletei gjakorl.l lerűletén lekvó községek Irodalom. Az Élet 1913 junius 8-iki számában Török muszaf isteu- ti,ula fol,tálja „A zöldköves g,őrű" c. regén,él, elbeszéléseket inak Audor József és Balassa Imre, verseket Juhász Q,ula, P. Pál Ödön éa Beg,ála László. Ezenkivűl ebben a számba,, találjuk Leudvai István följegyzéseit a nag, tárgyalásról, Kovács Dezső tanulmányát a szoluoki művésztelepröl. Vajda Eruó cikkéi a gondolkozó állatokról és Abdul Harnid ez-szulláu uaplójának ismertetését. Ezenkívül Halasi Andor és Sztrakouiczk, Károly krilikái, valamint a rendes akluális rovatok egészítik ki az Elet legfrissebb számát. Szerkesztői üzenetek. — F. VwrsH 8i»bülcslu Mihály egjr liaugul*-tox kis lirikiiK verséiifk csak uem Niósinrinti leirAita-Siói pHíiig igy: Van egy barna kis lány Exen a világon, Énnekem nem it lány, llancm tündér álom. tí<hölj rám, bomlj rám, Edcs mennyoiszagom, Csicsergő madárkám, Kehér gyöngyvirágom, Lelkem kis leányom I ÜgjH, IuhoiiIó ön ver.séh«t ? I Tisztelje • - H K A. TnlRágósan hossiu — a igy uualmaa. I. Komolyan irta vagy tréfából? — - Érettségi vlzega A Kárpá.1 lolélkedik kir. fóigaigaté eluöklésével megtartott éretuégi \'7b*l°\\b6,f Xt 4a\' ^őtui^rS ösztöndíjakra. A keresüedelemügyi m.niszter "ép eredmeunyel vegzódőll. A >0 leien kozó ko .....u V4ÍgU|ua,r Pri?í6, héoai lakos Ugje, nem komolyau? Mi se ug, vettük. TréfAnak azonban — rossz vice 1 — Nem közölhetjük, össttlaposva Su-— Pályázat a Voigtlánder féle Iparo. Trul a. j/matat Messu, nusszc. 3 jeles. 6 jó érettségit lelt é, »gy tárgyból. kelten buktak , pályázatot hirdetett a VoigtlSnder Prigyes b kereskedelmi tanáosos által Mária Valéria főhercegnő | ZALA[ közlöny JDN1D8 ! Vasas és iszaphfeások 34-50° C. Fangó gyógykezelés Hideg vizkura Szénsavas nap- és légfttrdök. Szabadban való fekvés. Mérsékelt árak. Prospektussal szolgál a fürdő igazgatóság DARUVÁR Szlavónia. „Riska" Állat védőpor av. egyeli.\'ii gyóyj- él iiizir. ízi)- II karomfáját tsrlatritz éi kinnfliéiz illan. A. M. Kir. földm. miniszt. álul reud. eng. Ara eredeti dobozban K. 3. Póeláiusitó Mellei- ée Társa Budapest. Károly-kórul 10 szemesnek kell ma lenni, ha túl akarjuk szárnyalni versenytársainkat. Az élelmesség uettt áll egyébből, minthogy ne késsünk egy pillanatig seui. hanem soron kivül vegyük igénybe „Zalai Közlöny" hirdetési rovatát, mert ott határozottan eredményt or és a magyar hirdeló r világ hirdetéseit itt megtalálja A hirdetó rövid idő alatt meggyózódik az eredményről, Annak határozottan vaknak dus választókban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél SflLVRTOR GUMMI SARKAK VILÁ6 C2IKK UTOLÉRHETETLEN TARTÓSSÁGI!! kell lenni, a ki neiu látja a „Zalai Közlöny" rohamos fejlődését, ez pedig világosan jellemzi. hogy az ezen lapban megjelenő minden hirdetésnek kellő haszna van. Szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna! MINDENÜTT KAPHATÓ. Kinn íyójyforrit Varasd-Töplitz (Horvát ortzag Vasút-, posta-, telefon- és távirda-állomáa. Ijj gyógyszálloda villanyvilágitáeeal, hírneves radioctiv tartalmú kénes hőforrás -f- Ajánlva: köszvény, csuz és iachias stb.-nél. Ivókúrák makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- ée bélbántalmaknál. Elektromos massagc. — Iszap-szénsavas ée népfürdők. éven át nyitva. — Modern kényelem. — Uj szállodák, környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdőigazgatósig. Fürdőorvos Dr LOCHERT J. Hirdeaaen a „Zalai Köxlöny"-ben. aki bútort BUDAPESTEN AKAR VÁSÁROLNI, saját érdekében cselekszik, ha vásárlás elótt megtekinti a Budapesti Asztalos Ipartestület védnöksége alalt álló BÚTORCSARNOK ES HITELSZÖVETKEZET áruosarnokait, melyek a következő helyeken vannak : VIII. József-körul 28. sz. (Bérkoosis-utoa sarkin.) IV.. Perenoiek-tere I. sz. fa királyi bérpalotában.) Kzeii sziivelkezel az .Országos Központi Hitelszövetkezet" tagia s ennek felügyelete alatt áll. Vásárlási kényszer teljesen kizárva. — SlilszerO modern lalcbarandeiáeek. Jutányos árak I Szavatosság áru minőségeért Az áraoearnokba kltéróUg elaöranfu budapesti aastatosok áa kárpitosok dolgosnak. Tabletták (• kflxtimert f/ijdalomcilllaplió ixer) Hogy bizonyos legyen az ember, hogy csakugyan a j valódi Aspirint kapja, mindig A pirin-Tablelta formában kell, hogy kérje. Ezek eredeti csomagolásban, 1 üvegcső j 20félgrammos tablettával K. 1.20-ért, kaphatók. Minden | egyei tablettán rajta van az Aspirin uó. \\ Farbeníabriken vorm. Frledr. Bayer £ Co. jübcrfcld und Levtrkuitn \' ^ jfö&h. Mfllhelus w KheJ». KITUNO ALPESI TEJCSOKOLÁDÉ Nyomatott a laptulajdonus Ifj. Wajdits .József könyvnyomdájában Nagykanizsait. 53 IK ÉVFOLYAM 43 SZÁM i CSÜTÖRTÖK ZALAI KÖZLÖNY ~Í7|jilinlk héttőn ét csQtflrtttk&n. fc6fU«ti»l *r«k: K|iu évre 10 korona, félévre 6 koron*. Megyedévie 2 korona »0 flll. — Egyaa uám ára 10 Ml. Telelő* zerkeuló SZELE ELEMÉR Kö»««(kcftxtó KEMÉNY LÁSZLÓ tzirkiutiii) ii kiadóhivatal Diik-tér I. A pllári is Katonai tűrsaflalom. A helybeli 20. honv. gy.-ezred népszerű parancsnoka, alighugy elfoglalta uj állomá-8*1, igen kedves figyelemben részesítette n város url társadalmát. Kzredparancsbau kihirdette tisztjeinek, hogy a város uri családjait az ó vezetésével testületileg végiglátogatják. Az ezredes intenciója nyilván az volt, hogy ezáltal a polgári és katonai társadalom közötti laza kapcsol, szorosabbá, közvetlenebbé és szívesebbé tegye. Tényleg ugy áll a dolog, hogy a polgárság mindig idegenkedett egy bizonyos fokig a katonaságtól és viszont. A polgárember sehogy sem tudott beleilleszkedni a katonai légkörbe s a katonaság kényes, feszes helyzetbe kerül gyakran, ha a polgárság ünnepein részt vesz. Különösen a kis város társadalma kerül sokszor kényes helyzetbe. Hányszor ol-| vassuk, hogy egyik másik körbe — társas egyletbe katonatiszt nem teszi be a lábát, mert valamikor súrlódás volt a tisztek s a civilek között. A kis város uri társadalmá- nak tekintélyes részét a tisztikar adja és igy mindenkénen helyes és szükséges is. hogy ne éljenek elzárt, külön világban, elegyedjenek kicsit a polgárság közé. vegyenek részt ünnepein, szórakozásain s biztos, hogy a polgárság szeretettel fogadja óket körébe. A közvetlen érintkezés hatása alatt ledól: a kél társadalom közötti ellentét s a szives baráti viszony magától megszünteti az nnti-militarisztikus áramlatokat. Nem lesz kétféle erkölcs katonai és polgári. de nem lesz kétféle becsület sem. Hisz a polgár épen ugy büszke az ő polgári erényeire, mint a tiszt az ó tiszti beesületére. Minek a ketló közé mesterséges éket szorítani, mikor a két elem igen szépen megférhet egymás mellett. A polgárság ugyanis heterogén elemekből áll arra, hogy a kezdés tőle induljon. Aki tiszti társaságba jár. óket magánál vendégül látja, az a többi ember idegenkedését vonja legtöbbször maga után. Hogyha azonban a katonaság részéről indul ki a kezdeményező lépés, föltétlenül eredményes lesz. Közöttük a testületi szellem annyira ki van fejlődve, hogy egyel akarnak s egyet tesznek. lia tehát a parancsnok azt mondja, hogy inától lógva minden tiszt keresse az alkuimat, hogy a város uri társaságával minél többször összejöjjön, akkor minden tiszt örülni fog annak, bogy nem lesz kénytelen magát a civilek társaságától elkülönözni. Az ezredes lépését föltétlenül kedvesnek és tapintatosnak tartjuk s ugy vesszük észre, hogy az egész városban mindenütt a legjobb hatást keltette. Egyébként is az ezredes nem mulasztja el, bogy minden városi ünnopélyon, az intézetek, polgárság ünnepélyein akár személyesen részt vegyen, vagy magát képviseltesse. Ez az a katona, aki ami ideálunk. Hékés, normális viszonyok között együtt érez a polgári társadalommal, de biztosan hisszük, hogy háborús időkben is osskugy megállaná a helyét. Ennek a katonának van érzéke ahhoz, bogy a katonaságot, hogyan kedvel-i teaBe meg a polgársággal s midőn ó a fél-ulat megtette, a polgárság sietni fog a másik félutig elébe menni. Évfordulón. Imiiéi flmull ugy HKZlfiitló \'l\'öit nyoraokou járva. Hivmi kisért régi tárnunk Az Urea pénztárca ! De legalább a rablóktól Sohae kelle\'t félteni, Meri Cöbb a péuz ugye raánhol Kdes feleségem I Amig máitok jól mulatlak 8 világukat élték, Színház, estély, fai .-angolna Náluk egymást érték : Addig varrtad, foltozgattad A téli eatékeu Kicsikéink ruhácskáit Édes felségein. Az uj Mig más asszony a változó. Oifra divat bábja, 8 «zép kacsója bajfodrait Félnap babrikálja . Két kezed a sok dologtól Qserepedzett s rérbeu, — Ki-kimoss egy halóin ruhát ftdes feleségem. 8 mig sok cseléd urnól játszva Kényelemben élhet, 8 mást seiu tesz, miut parancsolgat A cselédségének : Te uem tudod, mi a jólét, Mert a szegénységei^ Cseléddé tesz! — De sírhatlak, Éden feleségein I Miudeukilól elhagyatva Csak maguuknak elünk; Szórakozás, vendéglátás? — Nincs arra költségünk I 8 ha bajod van, — luáa feküdnék Nékem kell beszéluem: Ogyun hagyd abba a dolgot Édes feleségein I De tán mégis vau valainiuk, Ha jól körülnézünk. Csak kiadta a jó Isten Nekünk is a részünk . . . Ült tanulja a nagy fiunk Az .öreg", ugy vélem A sum, est-*t. Eladnád-e Kdes feleségem ? Mellelfed meg a második Ép inoM kérdi tóled : Méri ii\'-m női ki u bajusza Solion\'in i\'gy n<Wk ?! Qsram- drőílámpák """""Xörélcetlenek: Képvisclel Is raktÁr Mifyarors-.ig i■inén: Fin\'er « Fia, fíitl.lpjsl VI., Hijós-Hica 41. ■1 ZALAI KÖZLÖNY JUNIU8 16. modern élet feltételei. a sajtó általános elterjedtsége és maga az iskola is sokkal korábban érleli meg a serdülő fiatalságot, mint ez annak előtte történt. A maturáns ma már Ítélni tudás dolgában megközelíti a férfi ítéletét és feltehető róla, hogy tudja már. hogy mit akar. A pályaválasztásnál adjunk inkább neki igazat, mint a szülőnek. Széchenyi István, mint Magyarország erkölcsi nevelője. Hám utat Sz. n vagyonilag tehetősek és a vén nevek birtokosai küzdi azokra, akiket életunalom s ennek következéseként boldogtalanság bánt és pedig ••gyedül azért, mert ifíines terök képességeik és terveik kifejtésére. Pedig mily könnyű volna az ilyeneknek az életunalomtól is megszabadulni, meg boldoggá is lenni, „ha csak vagy egyszer jutna eszökbe megpróbálni. mily könnyű s jutalmazó jó hazafinak lenni; mert soknak, ki mindennel bővelkedik, amit a világ csak nyújthat az ember boldoggá tevésére — kacajt vagy szánakozást érdemlő életunalraa nem ab-bul ered-e, hogy kirekesttóleg csak a maga dolgait s önszemélyét hordozza keblében « az örömök szűk körében forog, midőn születése szerint oly sphaerában haladna, milyen csak kevés és kiválasztott lények | pályatere s melyen virágokkal ékesített élet rairtus-koszorú, istenek itala, hazafiak dicsérete s halhatatlan vér már bölcsőtől fogva kisérik a halandót." Meg-j rajzolja mintegy rllenképűl azoknak a pályáját is, akik nem hajlandók hazájok javára tétlenségök sziklavárából kimozdulni. Ha az ilyeneknek dicsőség helyett „csömör, életfáradság, hazafiak gyűlölete, idegenek megvetése, tüskekorona környezi csak fejét 8 lakja palotáját, és fizetett jóbarátot kivéve csak az társalkodik vele, ki düledező udvarából egyet s mást akar szerezni magának: ki tehet róla, egyedül önmaga." (Hitel, i A honfierények sóriba iktatja azt is, ha valaki jó guzda; sót annak is kell lennie „mert csak a takarékos és jó módú lehet általában hasznos és nem csak lármázó hazali. (Hitel)v,/ Szintoly fontos nemzetfenntartó erőnek ós di- cséretet érdemlő polgárerénynek minősíti a becsületet, amely azonban nem r nemesség kizárólagos tulajdonául tekintendő; vagyis nemcsak nemesi becsület van, hanem kereskedői becsület is. És ez utóbbit 8z. igen kívánatosnak itéli. ..A kereskedői becsület is fontos dolog" — .irja a Hitelben. „S néhány csalárd ember az egész ország becsületét veszedelembe hozta. Mennyi idő kell most majd ezen csorba ki-köszörűlésére ! A becsületes cselekvési mód haszmTa h-gtávolabbi Időkre is kihat, egyes személyekre is jól nQl el s hát még nemzetekre, melyek élete oly hosszú ! Íme, a nemzet jelenlegi és jövendő jó hírének egyik követelménye gyanánt állítja oda, hogy becsületesek legyenek a honfiuk minden eljárásukban; politikában, kereskedelemben, hitelben, adott szó szentségében egyaránt, hogy aki a magyarról beszél a külföldön, az hozzáfűzhesse azonnal ezt a megtisztuló megjelölést: becsíUeUs-, és ne legyen a hírünk olyan, mini amilyen ránk maradt a régi görögökről: „(Jraeca lldes, nulla füles\'\\ vagyis a görö^ szavának nincsen hitele ! iFoljrl. Mv.) Kováin Antal Bnosnzá>s. . . . Akiknek barátságát mosoly és könny szőtte : most buosuznak egymástól. Még egy meleg, szótalan kézszorítás . . . s elnyeli őket a bűnös, lihegő, ismeretlen titkokat rejtegető Élet. Buoauzik egymástól huszonnégy fiatal sziv, huszonnégy életváró fiatal ember, kiknek barátságát a nyolc éves iskola nyomorúság, iskolás öröm teremtette meg. Óh, ez a buosuzás is. uiint minden buosuzás — fáj. Tudja a Teremtő miért, de.olv nehéz a válás nyolu év minden nyomorúságától, minden örömétől I Talán az fáj, hogy mindeniket ismeretlen tájaira hajítja az élet, a kenyér; talán az fáj. hogy a nyomorúság pereeiben nem szoríthatnak kezet s nem nézhetnek résztvevő, könnyes szomorúsággal egymásra... És talán a sejtelmek is fájnak ; az egyiket itt. a másikai majd ott töri össze Micsoda kedves kis társaság »z I Parányi kejecs-kék, arasznyi lábacskák, apró feiecskék a kicsinyke sziv. Hej I de azért sok elfér abban ai apró fejecskében, kicsinyke azivben. 8ok jó, Bok rossr. Mikor igy bekertll ai első hokedlibe, Ores még a fej, de a síi, tel.. f.irmulátlau, ébredezi érzéssel. 8 mire végig jár|a valamennyi kis, nagy és leguagyobb iskolát va;rai gyakran roegtórléuik, hogy a fej meglelik, a aziv |iedig Ore»eu marad, kiürül. A feiet akár igy, akár ugy kezeli valamennyi pedagógus; talán épou azért, mert jobban szembeötlő. A síi, ellenben be van zárva ac ó kis lakóba, csak szüntelen dobogósával árulja el hngy neki is vannak kívánalmai. Azonban aok pedagógus vau, ki a dobogás nyelvét nem érti, csak a csengését. 8 a nevelés lőlbaérezéssó, a lauitó pedig közönséges mesteremberré válik, ki tauitváuyai között nem mint a lobbet tudó szerető édesatya foglalatoskodik, liaueiu mint a virgácsul tartó miimia. a élótilalomfa, kire a gyermek remegve tekint fel, kinek már belépésekor a legvidámabb gyermekarc is siróvá változik Hégi vicc az már, bogy egy festímilvéazt nagyban dicsértek, hogy egy mosolygó gyermekarcot egyetleu ocset vonással airóvá tud változtatni. Erre egy paraszt asszony azt jegyezte meg, hogy nem kunct az, megteszem éu azt egy aőprüuyéllel is. És igaza volt. Ugyanezt megteszi akármelyik tlgyellen lauitó egy vesszővel, avagy egyetlen tekiu-tellel is, amikor belépésével egy oszlály derOs arcát borússá tudja változtatni. 8 ha a claxsisnk folyamán az anyai szeretet • meleget nem érezve ilyen nevelik kezébe kerül véletlen a gyermek, az iskola reá nézve nem leaz egyéb, mint a siralom völgyében folytatott élet mintaképe a a földi vezeklés elsó állomása; tiol a gyermek launlhal kibővülhet értelem világa, de szive üresen innrad s erkölcsi érzése a fagypontra száll. Nagyságos Mamák I Ölel|ét«k kebletekre gyer .....keiteket, had.! szívják azok már az anyatejjel magukba azt a legdrágább legédesebb érzést, a szeretetei. a mely a felivn órzö\'t a mihamar lehulló bájak után gazdagon fog a,.ok lelkéből számotokra kamatozui. Tanítók pedig az ily szeretőt hiányában kezeitek alá kerülő gyermekeket kétszeres gonddal neveljétek, — oltsátok lelkükbe azl az igazi krisztusi világ és emberszeretet, amely nélkül oly üres, oly sivár az élet a amely nélkül nem is ember az eulber, — üres zakatoló gép, lombtalau liget, virágtalau rét. az élet; az egyiknek minden álmá\', a másiknak minden nemes ambioióját löri össze a piszkos, bűnös élet küzdelme I S ha összejönnek valaha. . . uent tudnak ugy mosolyogni. mint szeretnének s szégyelni fogják hogy homlokaikról súlyos, szomorú kis élet-históriák olvashatók. Ilyen a buosuzás s ilyon a találkozás. Most még fiatalosan, sugarasan lélegzik a szivükben az élni-skarás, most még aranyosan osillognak a merész tervek, az akarások; a huszonnégy fiatal sziv most még mámorosan kaoag bele a közeledő Életbe És idí Iwjk akkor, ha ezt a sok Hxinos álmot összetöri az Élet , akkor a mámoros kaoagás olyan lesz, mint egv összetört gyémánt pohár babonás csengése . . . Most élnek a leikeikben tisztult, ideális eszmék; a XX. század fiatal nemzedékének fiatalos, uj eszméi. Ott él mindenik szivében a béke. a modern haladás, a tisztult emberi kultura eszméje, az emberszeretet I Megvetessél fordul el mindenik a fáraók véres piramiséitól s a holttetemekkel boritoti véres balkáni harciéitól I Valahova másfelé, valami ismeretlen tájra irányul miuden tekintet; az ébredést, a hajnalodást máshonnan várják. És ha ez az ideális törekvés mindig megmaradna I? 11a nem tépné ki sziveikből a tisztult. ideális, fiatalos eszméket a lázas, lihegő életi ... Ha nem nevelné óket küzkődó kenyér-emberekké, Fáraókká, Napóleonokká, a küzdelem I Az élet ismeretlen nekik, osak sejtik, csak érezik a közelségét s mosolyogva üdvözölnek most minden uj eszmét, minden nagyságot I , Ilyen a buosuzása egymástól huszonnégy fiatal szívnek, Gyönyörű és mély\'™."!" Ott kacag a szivükben az élet-kedv, a napsugaras élni akarás . . . Még egy pillanatra megállanak: elbúcsúznak az iskolától, a nyolc év örömétől, nyomorúságától; s búcsúznak Kanizsa város közönségétói ■ fogadják szeretettel e búcsúzást I Még egy biztaló. könnyes tekintet egymásra. még egy imádságos, meleg kézszorítás s aztán . . . végtelen ölébe fogadja óket az élet; az ismeretlen pusztaság . . . ... A buszonnégy fiatal sziv, melynek barátságát a mosoly és könny szőtte szent szomorúsággal, fiatalosan, büszkén köszönti az Életei. . . -ó HÍREK. Színház. A Koldusdiák ment csütörtökön este. Millőcker muzsikája dallam s motívumban gazdag témát ad a játéknak, kedvet az énekesnek, inert természetesen gördül, keresetlenül egyszeríl a mégis szép, tapadó Művészeink pedig, mint a kikel a zenei és librettói tartalom iuspirált, alakításuk gazdagságával balmoz- JUNIU8 16. ALAI KÖZLÖNY iák éuekbeli tudásukat s a szépszámú közönségnek élvezetei estét szereztek Nein emeljük ki egyiket sem a mátiik rovására, uem korrigáljuk ebben az egyben a legkisebb szereplőt uem, — mert csütör-tőköu jólesően leptek meg miudauuyian miudauuyiuu-kat. A hézagokat a dicséret után is megtalálja Füred? direktor tapintatos möérzéke Péntek este fényes eredmény kétszeresen is Lirno-uádé ezredes énekes vígjáték kerOl sorra. Fényesen sikerült az est a direktornak, — telt a bázl s fényesen a közönségnek mulat, babotáz. S színészeink, mintha kétszeres megszólásunk fogott volna rajtuk, már uem izinészek. hanem a cselekmény alanyai, kikbeu nem a személyesitő játékosokat, hanem a cselekvés megtestesült végrehajtóit látjuk. Az illúzió tel|eK. Feledjük a színházat s egy darab komikus élet pördül előttünk. Nem uevetuek csak akkor, ha az esemény fonáksága vagy komikus oldala fakaszt náluk mosolyt, —• s így lesz teriiiészetessé, masszív valódivá szerepük kreálása. Izsó Miklós (az ezredes) lelülmulhatatlan. Goromba, mint a pokróc, lágyan érzelgős, mintegy ifjú apa — s életerős állandóan minden szava, gesztusa s uevettetve táncol, dalol s a közöuség nevet, mulat rajta s a sikerbeu vele osztozkodó társain is Bányai Irénen, Zalai Margiton, — ki előkelően finom s mozdulataiban a krislalizált elókel-\'ség volt, — Galetla Ferencen (herceg), Virág Fereuceu. Matány a Kruyei kettőse zamatosau eredeti, Somlár Zsigmond pedig, Biharyval, Sípossal, Loiánttal együtt dicséretes. Szombat este Évát adták a már említett sikerrel. Vasárnap délután a Peleskei nótárius volt soron, este pedig az Obsitos. A szokatlan operette librettó hatásos interpretálásra talált. Sárközy Blanka, Bányai Irén, Bibary Sándor tudatos művészettel keltettek hatást, míg Rákossy Ferenc, Matány Antal, Teleky Ilona kedélyesen komikus szerepükkel aranyozták meg az est sikerét. Az elóadás is gyorsan gördült s a felvonás közök sem voltak hosszúak. Igy haladunk évadunkbau előre s dicsérő krónikánk lapjai a siker jegyében szaporoduak. Kritikus. - Mozart hangverseny. A szombati hangverseny ügyében a felső temlom épitő bizottság tegnap közgyülét tartott, a melyen a szombati pára\'Uuul szép hangverseny ügyéyel foglalkoztak. Csekély belépő dijat határoztak s1 hogy megyénk főispánját kérik fel védnökül A közönség körében is uagy érdeklődéssé! beszélnek mindepütt a művészi előadásról. — Képkiállítás Zalaegerszegen. Csütörtökön nyitották 1 meg y2alaeger*zeg»u a vármegyeháza dísztermében a körülbelül 100 darabból álló mőki-állitAst: Akiállitók\'kdzőtt a legiohb nevekkel talál-\' koxuak(p$tagb. Komároray.Pállya, Celestin Neogrády, Mednyánszky, Olgyay, 8páoyi, Kézdy, Kovách, Iuno-1 cent. Margittay stb.) s ez már maga is jelzi, hogy a kiállításra került anyag magas művészi nivenuou ált.1 A kiállítás sajnos csak kedd estig marad nyitva. — Eljegyzés Fischer Antal táci liérló el-legjezte Grünhut Elzikét, Grünhut Alfréd és Dobrin Irén leányát. — Bay kapitány szabadságon. Bay ÖyCrgy rendőrkapitány a rendőrség büuügyi osztályának vezetője egészségének helyreállítása végett bőszebb szabadságra ment. Helyettesítésével a Deák főkapitány Pollermanu János rendőrtisztet a bünügyt oáxlAly helyettes vezetőiét bízta meg. — A nagykanizsai izr. hitközségi isko-lák^éyzáró vizsgálatai a felső kereskedelmi iskolában : ■nflfVNK| fM|s5 Közg. és jog isin. ker. számtan, könyvvitel, uémet ny. — 2ü,rén felső o. Menuyiségtan, földrajz, ker. levelezés, francia ny. — 30-án felső o. Magyar uy., történet, vegytau, áruisme, híttau. — Juuius 1—5, felső o. Írásbeli érettségi vizsgálatok. 18-án alsó o. Magyar uy . ker. számtan, történet, franoia ny. — 18. közép o. Uémet uy., vegytan-| áruim., könyvvitel, mennyiségtan. — ló-éu alsó o ! Német ny., földrajz, ker. ism., mennyiségi. — 19-én | közép o Kőig. és jogi ism.. ker. levelezés történet, földrajz - 20*áu «lsó o. Fizika, ker. levelezés, hittan 20-án közép o. Magyar uy . ker. számtau, francia uy. hittan. — i3-án fB|*ó o. szóbeli érettségi vizsgálatok. 24-én felső o. szóbeli érettségi vizs-I gálatok. — 25—2fi-án alsó é* k. magántanuló szóbeli vizsgája. - í\'-éu női kPr tanf. záróvizsgája, j - Az elemi iskolában: Juntu*. I.Vén I. liu o. — Ifi áu II. leányoszt. — lH-án II. liu — ja-én III. leáuyoszt. — UI. fiu. —. ao-án IV,^ leáuyowt. — 20-áu IV. fiu Az osztályvizsgálatok \' »\'felső kereskedelmi iskolában délelőtt 8, az elemi iskolábau y órakoi kezdődnek. A nyilvános vizsgálatokra a tisztelt szülőket és tauügybarátokal meghívja Az igazgatóság. — A kereskedő tanonciskolában az évzáró vizsgákat juuius 19 én délután 6 órakor tartják meg. — A nagykanizsai munkásság reklám cédulái. Most vasárnap rendezte a kanizsai össz-munkásság kerti ünnepélyét a Polgári vendéglő kert-helyiségében. A munkásság lalragaszokon hívta fel a közönség figyelmét népünnepélyére s ugylátszik. hogy szükségesnek tartotta reklÁmcéduláival a nyilvánosságot elárasztani Semmikép sem tudjuk azonban helyeselui a módot, hogy a nyomatott cédulákkal az összes ablakokat leleragasztották a háziasszonyok n«>ra kis boszuságára. Ez a mód talán ötletesnek látszik, hogy a cselédek és szobalányok Ügyeimét felhívják a mulatságra, de semmiesetre sem méltó az „össz-munkássághoz", hogy az összpulgárságot ilyen izetleu-séggel traktálták — Katonai kísérlet postagalambokkal A 48-ik gy. boszniai zászlóalja érdekes kísérletet tett postagalambjaival. A galambokat vasúton elszállították Nagykanizsára s innét tagnap reggel eresztettek útnak vagy száz galambot. Mindegyiknek lábán karikára erősített kis cédula volt az eleresztés napjának ée órájának jelzésével. A galambok egy kettőt fordultak a levegőben s azután mintha kilőtték volna, repültek dél felé. «- — Akin nem fogott a javítóintézet. Horváth József 18 éves napfzámoa nemrég Került ki a javító intézetből, de már azótától többször is követett el apróbb lopásokat A minap Feldman József szarvasi szállodástól a vízvezetéki rézcsöveket ellopta, de tetten érték és a reudőrs-ígnek átadták a javíthatatlan bűnöst. — Tiiz Tegnap oste 8 órakor tOz ütött ki Ki<kanissáu a Körmös utcában. Az Alőhivott tűzoltóság nyomban megjelent a helysziueu, de vízhiány miatt uem tudott dolgozni s igy az oltás csak II óra körül sikerült. Három i.sláló és pajta égett le, de a kár biztosítás utján megtérül. A ttlz okát nem tudták megállapítani — A csizmahuzáa halottja. Jóna Sándor 76 éves gelsei gazda tehenes fogatával kiment a mezőre. Mielőtt munkába fogolt, a mezőn le akarta vetni a csizmáját és a kerék küllőbe akasztotta a lábát. E közben a teheuek megvadultak és a gazda a küllők közé szorult lábával, a mely eltörött. R^mis fájdalmak között szállították be a kórházbt. a hol másnap meghalt. — Kirándulás Montenegróba. Igen érde kes kiránduló csoportot vezet Qróf Gyula vállalkozó, Nagykanizsáról kiindulva 1913 julius 8-án, Fiume, Dalmát teiiíftryart (Zara. 8pafató, Cattaró, stb.) és Abbázia meglátogatásával és utközbeni autókiráudu-lásokkal kapcsolatban, Montenegró fővárosban, Oet-tinjébe. Részvételi díj a 9—10 napig tartó utazás, étkezés és elszállásolással együtt, fejenkiul e-rnpáu 230 koronába kerül. A még részt venui óhajtók |ul. hó l-ig jelentkezhetnek Gróf Gyulánál, Tapolca (Zala m). honnau a részletes felvilágosítást bárki is ingyen megkaphatja. —- Bálkor a baba csacsog. Baj-baj sokszor, mikor a kicsinyek qka meguyilik s őszintén, uaivul kérdezóskődui kezdenek. Az eset, melyet közlünk, a múlt bét utolsó napján történt. Lapunk egyik főmunkatársa uton volt a kanizsai s tóvárosi vonalon, mikor ez a mulatságos jeleuet lejlCzódott. Közéig a nyár s a főváros népe nyári Jíülő hely után néz. Elegáns hölgy ült az egyik kocsiszakaszban. babaszerüen öltözött négyéves kia leányka kíséretében. A kupéban több ur ül s hallgatagon temetkeznek az Újság olvasásba. A kicsike kiváncsiau körülnéz s látszik rajta, hogy báutja a csend s szereim; sok-sok kérdést iutézui a mamához s a bácsikhoz. A mama észre is veszi a kicsike mozgolódását s halkan súgja a lülébe: —■ Baba. itt uem szabad hangosan beszélni 1 — De a hallgatás uagy szenvedés a kis leánynak s nem tudja elviselui s kíváncsian fordul anyjához. — Anyuskám, miért nem szabad szólni apu«-káuak, hogy mi Gyula bácsival voltunk sétálni! — Mert magam ak.roin neki megmondani: feleli a mama bosszúsan 8 pirulva. Az olvaaásbau néhány perc szünet a mindenki feltekint újságjából. — De bit miért küldessz ki mindig, amikor Gyula bácsi uálunk van ? — folytatja a rettenetes baba a kérdezősködést. — Idegeaen mól rá a gyermekre. — Hagyi már békében I Olvasni akarok. A kicsi egy ideig gondolkodik, maid uira stól. — Gyula bácsi öreg, ugy-e? Van már tizéves la?? A nő Örömmel kap-a szón! — Bizony öreg. Legalább 15 éves s ezért nem akarom, hogy vele játszél. Tehozzád már nagyon idős. — Ebbe aztán belenyugszik a kis despota. Az urak tovább olvasnak elmélyedve. Egyszer a baba megint szól. — Nézd, mama I Alinak az urnák, ki most beszállt, éppen olyan nagy fekete bajusza van, mint Gynla bácsinak. A nevetés halk nesze vegyíti a vonitkerekek kattogásába, mire őnagysága a közeli Stélokon idegesen száll ki. — Az .Edison4 sstnhúban mindig érdekes ós tanulságos idősort talál a közönség. Ma hétfőn ós holnap kadden fényes Elité elóadás tartalik, melyen a legszebb és legérdekesebb kópék kerülnek bemutatásra. Szerdán és csütörtökön uj mősor. A n. é. közönség szives pártfogását kéri Az igazgatéság. — Pályanyertes gyermekek Most hirdeti ki, junius lt-iki számában, Alnianach-pályizatának eredmóujét Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, r Jó Pajtás, összesen tizenöt gyermek nyert pálysdijit, egy-egy szap könyvet. E szára ko-löubeu is aagyou érdekes tartalmú: Benedek Elek irt bele verset, 8z»meie Gyórgy elbeszélést, Sebők Zsigmond ós Rákossy Viktor regényt, Osajlhay Pe-reucuó szép mesét, Bér Dezső pompás képet rajzolt Zsiga bácsi kedves történetet mond el Hold apóról ós a gyermekről. A rejtvények, szerkesztői izenetek egészilik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás t a Franklin-társulat adja ki.; előfizetési ára negyedévre 8 korona 60 fillér, fel érre 5 korona, egósx évre 10 koroua. Egyes szám ára Su fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat kaid a .Jó Pajtás- kiadóhivatala Budapest, IV., Egye-teul-utea 4. ZALAI KOiLÜNV JUNIUS Itt. 11650 1913. r hirdetmény. Vasas és iszaplifcrások 34-50° C. Fangri gyógykezelés Hidegvizkura Szénsavai nap- é» légfttrdök. Szabadban való fekvé*. Mérsékelt árak. Prospektussal szolgát a fürdólgazgatóság DARUVÁR Szlavónia. )1 Ri.ska" Állat védőpor az egyetlen jj6|j- ii é»IZir. IZÍ|- él körömfájás nrtéivéiz él kariBfWéiz •!!•■. A. M. Kir. íöldm. miuiszt. által reud. eng. napján. Ára eredeti dobozban K. 3.— Kfteláiositi Mellei\' és Társa Bodspest, Károly-körut 10 Nagykanizsa város lanaosa közhírré( teszi, hogy városi alsó és f.-lsó erdóben, 2 a városi alsó és felsó nyiresi erdőben, ugy 3, az összes mezei magánbirtokokon való vadászaii jog kalön-kulön 1914. é»l atigoiztlll It-til 1920- ívl augaiztiii 14-élg t«rjv<ló Itat egymásután követkézé évre Nagykanizsán a városház tanáosteriiiéhen 1913. éti Jtttllus hé 19 napiknak ti l 10 órakor t»rtandó nvil-, vános szóbuli és zárt Írásbeli ajánlatok mellet! a legtöbbet igérónek u v. képviselőtestület közgyűlése jóváhagyásának fenntartásával bérbeadatni fog. Az árverési feltételek a városi kiadóhivatalban a hivatalos órák alatt megtekint-\' betók. I tárul taaici. Nagykanizsán, 1913. evi május Itó 30- dus választókban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél. SRLVRT0R GUMI SARKAK VILÁ6 CZIKK UTÓLÉRHETETLEN TARTÓSSÁ9UI V É C S E Y . polgármester. MINDENÜTT KAPHATÓ. fizesse eló a pártoktól óslkormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot áZ ÚJSÁG-ot Előfizetési**™ : Egy hónapra — — — 2 korona 40 f. Negyedévre — — — 7 „ — f. Fél évre _ — — — 14 „ - f Egy évre — — — 28 — f. Nyáron át mindenüvé uláuna küldjük Az Újságot még akkor is, Ita naponként változtatja tartózkodási helyét. Oim: AZ UJSÁGilkiadóhivatala BUDAPEST VII Rákóoi-ut 54. Kinsi gjégjforrái Varasd-Töplitz (Honíl-ortzag > Vasút-, poata-, telefon- és távirria-állomás. IJj gyógyszállója villanyvilágítássá!, hírneves radioctlv tartalmú tecnes hőforrás •(- 58 C°. Ajánlva: köszvény, osuz és isehiaa stb -nól- Ivókúrák makacs torok , gége-, moll-, nit\'ij-, gyomor- és bélbántalmaknál. Blektromos massage. Iszap-szénsavas és napftlrdők. — Modern kényelem. — Uj szállodák. Prospektust ingyen küld a fürdőigazgatósót,1 Egész éven át nyitva. Mesés környék. — Katonazene. Fürdőorvos Dr. LOCHERT J H.r leaoen a „Zalai Kö*l3ny"-ben. Nyouiatott a Ifj. Wajdits József könyvnyomdajaban Nagykanizsán. NAGYKANIZSA I913 JUNIUS 19 5»-IK ÉVFOLYAM 44 SZÁM CSOTÖRTÖK ZALAI KÖZLÖNY Migjilinlk hétfőn n csütörtökön. É(fln««i»»i M-gjredívi Arak: Kgt«i <«re 10 korona, i 3 korona 60 fitt. - Egyai Fetoló* íerkcníló SZELE ELEMÉR h ösccrkesztn KEMÉNY LÁSZLÓ lurkiizloiig ii klidihlulil Diik-lér t Tala\'on : III Hlrd.té..!. dljii.bá. •■•rlnt. A gazdák. Az elmúlt hál a gazdáké V"\'L A kurucok ősi városában Rákóczy Pantheonjában. a müveit Kassán tízezer gazda volt együtt. Történelmi nevek viselói között számra leg-. inkább képviseive a mándlis, közép és kisgazda,\' Magyarország ereje. Akármit beszélünk én akár mennyire törekszünk, mi mégis év századokig agrikultur állam maradunk és sorsunk, boldogulásunk, jólétünk, nemzeti virulásunk attól függ: milyen a termés? Nekünk mezőgazdaságunk fejlesztésén kell fáradozni, nekünk azt kell mindenáron eló mozdítani, bogy a magyar föltl minél többet teremjen. És hogy a mit termelünk, annak kivileli piacait alkalmas külföldi egyezményekkel biztosítsuk. E részben egyhangú állásfoglalás lörtent. amely alkalmas arra. hogy a miniszternek eröl adjon, mindenféle mezőgazdaságunkat fenyegető ellenséges törekvésekkel szemben. Nagyon helyeseljük, ha az Országos Gazdaszövetség a gazdákat egy táborban egyesili. Olykor felvetődik valamelyes for- j inában az a destruktív törekvés, hogy a nagy gazdát a kiygazdáktul elválassza és köztük érdekellentéted támasszon. De ez oktalan törekvés és káros is, inert a mezőgazdasági osztály nyomatékos állásfoglalását gyengíti. De ninos is megokolva, mert nagy gazdának és kisgazdának itt ezen a földön, ahol élni és htlni kell az a hivatása, hogy a/, ősi főidnek mennél nagyobb termését biztosítsa Az egyik nagyba csinálja ezt, a másik kicsibe, de az a kis parcella éppen olyan véiáztatta földje Szent István koronájának, mint a napjáróra terjedő latifundium és szemünkben minden gazda első hazafias kötelességét akkor teljesiti. ha az ősi földet tehermentesen és osonkitatlanul hagyja utódaira, A mai küzdelmes korban ez pedig osak ugy teljesíthető, ha földjén intenziven gazdálkodik és lelkében a haladás vágya él. Azért van nagy jelentősége az évenként megszokott gazdagyüléseknek. mert ezek hivatva vannak, hogy a gazdák látkörét fejlesszék. Hogy kölcsönös érintkezéssel egyes, fejlödöttebb vidék gazdasági kultúráját lássák. Micsoda okos dolog volt például Kecskeméten rendezni a gazdakongresszust, ahol a zsiros földöu gazdálkodó kunsági. I.ajdui magyar csodálkozással láthatta.^ .hogy a sivár homokon a szívós kecskeméti magyar micsoda elágazó gazdálkodási kulturát fejlesztett, hogy ezer számra ültetett baraökfát és az egész világot elárasztja a kecskeméti .magyar legjobb" kajszinbarackkal, Hogy miosoda hatalmas szólótelepei vannak és ezt mekkora hozzáértéssel kezeli. Minderről a kötött földön gazdálkodóknak fogalmuk sinos. Az ó felfogásuk szerint osak a zsiros fekete földön lehet gazdálkodni és osak az ősi magyar kalász termése hozhat jólétet a gazdának. Pedig éppen ellenkezőleg, aki egyoldalulag kalászt lermél, az állandóan szegényedik. Az boldogul a mai világban, aki gazdálkodása geriuoének a rendszeres állattartást tartja, | mellyel földjét termóerejében nemosak megőrzi. hanem fejleszti. Megnézem a vetésforgódat és megmondom, hogy kivagy I Mindég örülünk, ha a magyar kisgaz- A kozák. — Genre kép. — Irta. ADORJÁN SÁNDOR. Kemény kozák volt Vaszil Vucseticsa doni het-máiiHftgból, a S-ik szolnyából. Olt szoplalla az édesanyja, egy erős kozák asszouy valahol az Azovi tenger melleit, a Tagaurog városa körül elterülő róna vidéken. Lehet annak már vagy huszonöt esztendeje. Lassanként felcseperedett kaueatejen, meg lóhuson szépszál, sudár legéunyé, megtanult futtában folugrani a lóra, azután mikor a pajtásait már mind földhöz birta csapdosni dulakodás közben, ó is a cár Nikoláj hőségei kozák|a lett Szeut-Pétervárou Mert az atyuskát szolgálni jó. Az szereli a kozákjait, szereti ót is; ad a kozáknak zsoldot pálinkára, meg kenyérre, az állította ide a Czarszkoje-Szelo előtti térre a 8zent György kut mellé, mert ó tudia, hogy kozák Vaszil Vucsetics a doni helmáti-ból, a y-ik siotnyából halni kész érte. Megmutatta ó ezt elégszer, amikor még nem volt ilyen nagy ur atyuska kegyelméből, hanem Sza-morov ezredes lovasai közt szolgált, min\' közlegény. Nincs íh a méltóságosan folydogáló Don vize menlén auuyi susogó nádszál, sem Pétervár városában annyi szép, halováuy asszony, mint a meuuyi szocialistát, kommunistát, meg mit tud|a ó. még milyen népséget halomba lődözött, darabokra kaszabolt Szentpétervárban, ulon-utfélen. Mert a jó kozák uem nézi ki áll olólte, kiúszott agg-e, vagy gyenge serdülő, szép lány-e, vagy megáldott asszony, neki megy az a tulajdon édesanyjának is, ha a cár paraucsoljB, mert amit az atyuska mond, jól vau mondva, amit \' parancsol az okos és bölcs, szent és megmásíthatatlan. Most már egy éve az vau neki parancsba kiadva, hogy itt állion őri a Czarszkoje Szelő előtti léreu, a Szt-György kut mellett. Ott ül délebéd idejétől alkonyati hatig őrhelyén paripá|án, amely csikókorában az asztrachani sik füvét harapta. A ló a cár Nikolaj istállójából való. büszke is rá. Szent György vitéz nem ül különben közparipá-jáu Moszkva matuska György templomában mint ő a magáén. Dh kell is, mert hátha az atyuska az ablakból nézi. vaijon kozák Vaszil Vucsetics a doni üet- mánságból, a 2-ik szolnyából nem-e érdemetlen az 6 ajándékára. Az pedig uagy baj volna, ha ót valami hibában találná, teszem, hogy szóba ereszkedne Anna Ko-szovval, aki naponta vizbt meríteni jön a kútból knyáz Urusov konyhájára. Pedig szó, ami szó, takaros egy fehér caeléd. Olyaukor mindig mélyen belelocsol a kútba, felemelkedik formás, gömbölyű termetén a szoknya éa ki-lálszauak alóla erős, kövér lábikrái, melyek oly fehérek mint az Azovi tenger ingoványai felett repkedő hattyú madár. Azután estéukéut, mikor vége a szolgálatnak, milyen s ép szelíden elbeszélget a kozákkal, akinek senkije ebben a uagy lélekvesztó városban, csak a lova. Mióta elkerült az édesanyai otthonból és bekerült a vészek forgatagába, csak a parancs zordon hangján szóltak hozzá, hogyne hallgatta volna szive-són Anna Koszov kedves beszédjét, mely oly szelíd voll, mint a galambbúgás és oly jól eselt kemény katona lelkéuek, mint a frissen hulló harmat a \'«-gaurogi róna füvéuek. Egy este azután, amikor már oly fényesre kefélte lovát, mini a cár csi/.mája és a leány is elvé- 1 ZALAI KÖZLÖNY JUNIÜ8 19. Ját. aki ugv is oly nehezen mozdítható, megmozdulásra, utazásra bírják. Ebból oaak busz n fakad ó rá is, az országra is. Hiszen minden jelenség azt mutatja, hogy a magyar gazda nagyon szemfüles és nagyon szeret tanulni, különösen nem huny szemet a tapasztalati tények elótt. — nem is igen van más hátra, minthogy megadják neki a tapasztalatgyűjtés alkalmát és ebben jelentékeny érdeme van a Magyar Gazdaszövetségnek, mely kassai gyűlése rendezésével is a magyar fóld Iránt való tántoríthatatlan szeretetről tett vallomást és arról, hogy hivatása van az ország gazdáit értelem és vagyonkQlönbség nélkül egy táborba egyesíteni a gazdasági haladás jegyében. A magyar gazdák a kis kassai ejursiók után nagy esenienyek elótt allanak : minden munkájuk sikere a ránk következő hét idó-járásáu malik. Uiszen azért nehéz és kockázatos éppeu a gazdálkodás mert hiába tudás, szorgalom és igyekezet, ba hiányzik a jó időjárás. Aratás előtt vagyunk, az ország közboldogsága függ még ma le attól, hogy minden, a kalász learatására munkába menő kaszás boldog örömmel vágja a rendet Boldog aratást a magyar gazdának I Széchenyi István, mint Magyarország erkölcsi nevelője. A megnemesült hazaszeretetnek magában kell loglalni a trón és a király szeretetét is ; mert nem oly két érzelem ez, mely mint „eczet és ohy — soha egygyó nem vegyül" — hanem olyan értelem, | mely szorosan összetartozik, egymást táplálja. A király iránt való húséget különben nemzeti sajátságul tünteti fel; ámde a hűségre csak akkor tarthat számot a király, ha az „hatalmas urunk, de egyszer-smind kegyes atyánk is." (Hitel.) Általában Sz. a király és nemzet közt fennálló viszonyt családias! bensóségünek óhajtja látni s az ilyen viszonyban állókat h legboldogabbaknak állítja - Igy ir ugyanis: „A törvényes magyar király az atyai érzelmek legszentebb kötelékei által kapcsoltatik nemeseihez s mivel valódi bizodalom bizodalmat, igazi szeretet viszont szeretetet, atyai gond fiúi háladatot szokott szülni . természetesen foly, hogy viszont egy tör-1 vényes állam megint a fiúi érzelmek legszentebb kötelékeivel kapcsoltatik urához . . k a királyszék körül a nemesek akkor állnak leghívebb pajzsként, mikor a: veszedelemben forog - (Stádium) A hazaszeretet erényének gyakorlásában vegyen részt a nó is, mert Sz azt követeli, hogy ue csak a férfiú, hanem a magyar nó íj? szeresse hazáját " 8 a nók kötelességét a hazaszeretet gyakorlása terén ebben jelöli meg: Ók tanítsanak már gyermekkorunkban mindenekelőtt igazság szeretetre. az adott sió szentségére s a csalfa. ha2Ug szó és telt gyűlöletére" : (Hitel.i tehát ebből Jfitetizőleg az erkölcsi nevelés alapjainak lerakása hárul kötelességül a magyar nőkre, mint anyákra. Egyébként is Sz. korszakalkotó s honboldogitó reformtörekvéseinek meg valósításában nevezetes szerepet szánt a nőknek, atnint as, páratlan hatású, nagy munkájának, a Hitelnek ajánló soraiból is kirilágol. — ő ugyanis e könyvét „Honunk szebbkehlü asszonyainak", azaz jobbérzésü, a "haza előmenetelével törődő nőinek ajálja s ez ajánlásban a leggyőuyörübb költemény értékével vetekedő sorokban örökíti meg a magyar nó honleányi kötelességét, uiely a következő: .A Hitelrül szólok s ami belőle; foly, becsületrül, az adott szó szentségérül, a cselekedetek egyenességérül s igy előttetek nem lehel a tárgy idegenebb, ruint előttünk (férfiak előtt) mert annyi nemes és szép, ami az emberiséget felemeli, a ti nemetek műve. Ti viszitek karjaitokra az életbe a kisded növendéket s jó polgárrá nevelitek; a ti nemes tekintetetekből szi a férfi lelki erőt s elszánt bátorságot. S ha léte alkonyodik a haza ügyében, ti fontok koszorút homloka körül. Ti vagytok a polgári erény s nemzetiség védangyalai, mely nélkületek higyjétek, soha ki nem fejlik, vagy nem sokára elhervad, mert ti vontok minden körül bájt s életet. Ti emelitek egekbe a port s halhatatlanságra a halandót." íme, ily magasztos feladatok betöltésére nézi hivatottnak Sz. a magyar nőt! Méltó a vélemény* arra. hogy a magyar nók most is a szerint intézték életöket s tetteikkel állandóan igazolják az ó magasztos véleményének helyességél. (Folyi. köv.) Kováta Antal A Mozart hangverseny. gezte a konyhán dolgát, igy szólt hozzá: Anna Koszov. Hallgatlak Vasr.il Vucsetics. Anna, — és megfogta szelíden, gyengéden a leáuy kezét — messze, messze napkeleten, a Don vize mentén a rónában ahol éu születtem vau egy kápolna és abban a hélfájdalmas Szűz Anya képe a falon. Az igeu szép. Niucs olyan még a knyai Uru sov felesége sem, — de te még aimál is szebb vagy. Te jó ember vagy kozák. Anna - és a nagy bivaly ember megremegett - átkarolta a leányt és megcsókolta: szeretlek, — ugy miut a lovamat, mert te jó vagy hozzám, jó. I mint volt egykor régen az édesanyám. És éltek cseudbeu, boldogan Vaszil csakugyan jó ember volt. Pálinkát csak^ egy kupával ivott uapouta, mig a többi kozák egy fél literrel is. Annát pedig sohasem verte meg Csak az fáit a leánynak, hogy pap uem áldotta. meg a frigyüket, mert nem tellett a gémükből csak | a jó Isten tudott a nászúkról és ő félt az elkárho-, zástól. Vaszil szentül is ott állt a kut mellett őrt és most sem szólt soha a leányhoz egy szóval is, vala-háuyszor vizet jött meríteni a konyhára, de azért a szemeivel mindig szerelmesen kisérte, amig csak el uem tűnt, meit azt uem tudhatja meg az atyuska, hogy kozák Yaszil Vucsetics kire néz a szemeivel. Történt egyszer, hogy Anna megint vizet jött meríteni a kútból, hogy elvigye kuyát Urusov konyhájára, egy kicsit mélyebben talált belehnjolni a kútba, megcsúszott és beleesett a vizbe. A kozák nagyon megijedt. Hátfia bele talál vexzui a kútba A leáuy pedig elkezdett a mélyből felfelé kiabálni. Vaszil, kedves Vaazilem ments meg. A kozák pedig elgoudolta, hogy ha ö most el-hagyia az őrhelyet, megtudja az atyuaka, börtönbe veti, sőt még talán a lovát is elveszi tőle. Otthon pedig, a doui kozák pusztákon nótát kezdeuek reá a szép lányok azt éneklik majd esténként, az lesz a nótában, hogy kozák Vaszil Vucsetics hitvány ember volt, mert megszegte eár Nikolái parancsát és az atyafiság között átok lest a nevén. Égésien belemelegedett a nagy gondolkodásba és az arcán fagyos veritek kezdeti lefelé caorogui. Lekiáltott a mélybe^ Sajuállok Auua, de uem segíthetek rajtad, mert aem távozhatom helyemről, nem engedi az alyuska. Még hallotta a mélyből: Vaszil, kedves Vaszi-I lein, ments meg, — mind egyengébbeu és elhalób-bau hivta ót a leány — majd cseud. hosszú, halálos uémaság. ó pedig — miulha semmi sem történt volna, I ott maradt az órhe|yeu alkonyali hatig, amiül a pa-l raucs szólt — mert ó kozák volt. Azután hazaméul Leemelte a szögről a jobbik fegyverét, meguézte, jól vág-e a ravasz, uem nedves-e a caó, rá ült a durva katona ágyra, egy mély pehéz sóhaj szakadt fel a melléből, azután két, kemény ólinöt eresztett ki a karabélyából be — atyuskn dolmáuya alá. Még két nap a városunkban valami szokatlanul nagy dolog* történik. Szokatlanul nagy pedig az előadott darab tárgyánál * művészi értékénél fogva. A témát most kikapcsoljak a szenzáció keretéből » a művészi szintáju érdeklődé* körébe állítjuk. Sokszorosan érdemes. Mozart személye, Koronázási miséjének nag^zerüsége, művészi tartalma, külső szépsége, az előadók törekvése, fáradozása a határozott tudáia, — kivonják a szombati hangversenyt a köznapi élet sablonos hirei kötül s városunk szempontjából is művészettörténeti esemény fontosságát adják a vállalkozásnak s a sikeres kivitelnek. Nem reklámdobot ütünk itt. A szombati hangversenynek nincs szüksége erre. Egy na^y művészi vállalkozás et, melyet sikeresen ineg is oldott a szereplő művész gárda egyenként s összesen. A koronázási mise zenéje tulajdonképpen nem egyházi zeus. Inkább a cim, a librettó, vagy inkább a szöveg az. mely az egyházi tene birodalmába itatja. Uyora ütemü staccatok cirádázzák, hirtelen átmenetű futamok teszik szokatlanná. S mikor a zenekar megragadó egyöutetüsége kibontakozik a látszólagos disszonanciából, Bkkor lálni s érezni meglepően a zene gondolatok frazeológiai szépségét s gazdagságát, melyet az ihletett mester halbaUllan művészete belelehelt lelkének ezeu csodás szülöttébe, az előadásra kerülő Koronázási misébe. S mig a zenekar mintegy titAui erővel tör fel a hirtelen tompított piauisstimokból a forték markaus tépett akkordjaiba, addig[az énekkar bűvös szólama rendkívülien lágyan, békéltetőleg hat dalamaival s szöveg variációival. 8 bár a zene különálló az éuektól, látszólag függetlenül egész mindegyik önmagában, a mfivésí teremtő genieje egy szoros egésszé forrasztotta Össze a kottót, a külön álló két szép rész egységesen olvad össze az előadásban. Hat részből áll a Koronázási mise. Hat drága gyöngy ez a művészi hagyatékok kincseiből. Az első a Kyrie fájdalmasan esdő, melyet a rapszodikus Glória mintegy ujjongva vált fel futamaival, hogy a Kyrie hgalmal kérő szövegére a mindenhaló erő ma gasztosságáról beszéljen — önfeledten s diadalmasan. A Credóban kelté szakad az ének és zene egysége. • Különböző uton indul miudkettó s mindössze néhány taktus az. melyben egységre jutnak s azután ismét kezdődik a hit erősségének lelkesedése, a vallomás álérzése, melyet derékban tör ketté a fenséges Adagio, hogy azután ismét az emberi életproblémák tör-téueti hitelű, feuséges témáiról beszéljen a zeue és éuek uyelvén. Ez a koronázási mise legerősebb része! A Saactus a maestozóból allegroba oldódik s tárgyainak magasztosság* hű kifejezésre lel a két kar interpretációjában. A Benediktus az ószövetségi egyházi zen* Újraéledése megtermékenyítve a haladó kor tapawta -lataiuak szimfonikus szépségével. Fenséges variansa az egész az audanie és allegro váltakozó kettősének. JCNIÜS 19. !Uil KÖZLÖNY Az ulolwó rósz. az Agttus hegedű szólóval ve-Hlj bo s n/Wioszoprán magán szólamát. Kz s leg-„tsbb része talán az egésznek. A Benedlclus inenu-(UÓszerO zenei tartalmára miulegy a komoly bölcse-„g szavaiképpen következik az Agnns maeetozója. [)j esak hamar isméi az allegró medrébe tér s válto-„losan adja a Kyrio melódiájának refraiuiél, mig az allegro cou spiritó esaltanójiial befe|ezéeét ad|a tlozart reiuek alkotásénak. Ennyi röviden s koronázási mise. Értékelésére gyenge a toll hatalma. Azl csak ai instrumentumok sokszavu ereje s az éüekludás és .liaitás művészi készsége tudja teljeseu kite|ezni. A vállalkozás már a kivitel nagyszerűségéig |utott próbáiban A mi büszkeségünk lehet, hogy uombatou nálunk Nagykanizsán ilyen művészi esemény lesz. Ezen büszkeségünk,-] meg is kell mutatnunk sz érdeklődéssel A cél nemessége s a tárgy aigyszerüsége egyaránt vonhal miudeukit oda hol nokallau s nem mindenuapi művészi előadá. kerül ki — nagykauizssi erőkből Lukács József iparostanoncok rajzkiállitása. P. ho 16 •áu állítottak ki u helybeli polgári iskola rajztermében az iparosinasok rajzait. A helybeli iparosok és kereskedők kézül számosan megtekintették a kiállítást s igazán az elismerés nuogjári nyilatkoztak a kiállított dolgokról. A rajzok gondos kivitelűek, esinosak voltak s uem egygyen meglátszotta móvészi érzék szikrája. A kiállítók nagy része alig végzett négy elleminél többet. Hétköznap a munka kérgessé teszi kezQket, fáradlá a sok dolog s ói a rendelkezésükre álló kevés időben mégis gondosan húzzák a kihuzót, forgalják az eosetet. Nagy türelem kell ám ahhoz, hogy ezeket a fegyelemhez nem szokott gyerekeket rendre szoktassák s velük eredményt érjen el valaki. Ha valamire ugy a rujzru^N ez legfókép, mert itt a figyelem, gondosság, tiszta preoiz kivitel a fő. Németh Mihály rajztanár érdeme, hogy az inasokkal ilyen szép eredményt ért el. Most mikor együtt látja ezt a Bzép gyűjteményt, igazán jól végzett munka jóleső öröine töltheti el ót. Németh tanár egyébkent is valóságos kulturmissziót teljesit az inasok között s azok igazi jóakarójukat láiják benne. Nem egy gyereket terelt már a neki megfelelőbb irányba, ha látta, hogy képességeivel más pályán jobban érvényesülne. E/. a csendben kifejteit máködés iiemis maradt sokáig titokban. A minap ittjárt min!szt«ri szakfelügyelő Fejér Győző budapesti felsóipariskolai tanár a többek között azt mondia növendékeinek : -Hálát adhattok az Istennek, hogy ilyen kiváló rajztanár a vezetótök. mint Németh Mihály tanár ur. Ismerem az ország összes iparostanonc iskoláit s ezek között a legkiválóbb a nagykanizsai." Ez az elismerés ékes beszéd, melynél többet már mi sem mondhatnánk A kiállított rajzok nagyrésze iparművészeti dolog, de sok n dekoratív rajz, reproduoliók s más művészi kép közöttük. Az ügyesebb rsjzokat díjazták is és dicsérő .oklevelet is kapott több kállitó. Itt jegyezzük meg, hogy a közoktatásügyi miniszter Bo koronás jutalomdijál Pa-volkovita István szabó és Jakab József áos-tanono kapták Ének a múltról. Verőfénybe n elsárgult levél; Szálas erdőn Itetlélöi l sudár; Tüiulérliget elrejtett.utjja Hova soha nem jute/fl sugár: Lehint esztendőim ifyeiuk (íflátok! Zöld lombsátor alatt komor, barna árnyak-, Lombos erdő mélyén ott felejtett a var; Pajzán nyári szellő csukló zokogása; / Táncoló portorony, melyet szélvész, kavar: Letűnt esztendőim ilyenek villátok! Madár dalolás közt fú-felsíró ének: Fakadó rügyeken csüngő jégvirágok; Égbe tolakodó üresfejű kalász; Cafatos köntösű hajdan díszes álmok : Letűnt esztendőim ilyenek vakítok. Bárhová tekintek letört színes álmok!____ , Szivet hasogató, gúnyos kacagások .... [ S mégis, mégis, (messze — jövő egem alján) Reménysugárt fakaszt biztató szivárvány. SZENT6 YÖRGY VÖLGYI. HÍREK. Színház. — Három darabról. — Fali Leó operelte ojdon.\'Sgáuak premierje volt □álunk bétfőu: A kedves Auguszlin. A szereplők egész csoportja vonult lel. Válogathatunk bennük s művészetükben. Nem egy kózülök utolérhetetlennek mutatkozik helyén s teiemt olyan szerepet, inely párjál ritkiljs sok sziqjátékos között. Azonban a ko-j molyság még mindig -áutit javuk részénél. Még mindig ugy fogják fel helyzetüket, hogy nekik is szabad mulatni, ha a közönség loillat s szerepük isva részét értékében elveszítik, — meri nevetnek. Nagyon nyárias a hangulatuk. Nem hi-zem hogy ezt komoly színházban megtehetnék. De az aréna l| Meg sz s néhány ember, s ki Kanizsát képviseli. — majd meg-bocaátja azl a kis mosolyt, amely azonban agyou üti — az egész darabol. A múltkor már dicsértük óket komolyságukért s ms ismét a megrovás skuti-kájál kell tnogsuhogtatuuk s s direktor lotuiuához apellálunk, mert ez uincs rendién. Különben Ujj Kálmán. Virág Ferenc, Teleky Ilonka, Ernyey Aurélja, Rákossy Ferenc elég törekvést, s tslán művészelet is adtak Kedden isinél újdonság, Bernelein* H" szenzációs sziutnűve az Ostrom vouzott több-keveaebb közönségei. A darabol mindössze nyolc szereplő adja elő. Mindannyian jó erők. Összeválogatva, összepró-| bálva játszanak s mindenek előtt Majthényit külön kell megdicsérnünk. Átélte szerepét előttünk a szi-uen Nem túloz, nem ad hozzá többet, mint a menynyit geuieje jóuak lát, de azt azután olyan rutinnal adta. hogy minden szava helyre talál szerepében s a közönségben egyaráut. Mennyi munkakedv s erő dagad ebben az emberben, tanújelét adta az Ostromban. A többiek sziule törpék mellette Legközelebb áll hozzá Koudráth Ilona, ki áronban olykor sablonossá válik; hiányzik belőle a változékony találékonyság, mely i|jat Is mutál. Nem tud kápráztatni, bogv más személyt más beállításban lássunk alakítása révén. Uji Kálmán, Lóránt. Somlár a tipikus flaran-cier, Sípos Zoltán, Bányai Irén sem tollak elég elevenek. Hiányzott belőlük a valóság és az élet. A papírból kivágott alakilás nem jár jó sikerrel. A tömeg jelenés sem volt elég kifejező Szerdán isméi a Limonádé ezredes volt műsoron. Már egy alkalommal foglalkoztunk vele, most nem ^akarunk ismétlésbe esui 1 Ismét tetszeti, ismét sikert hozott S lelt házat. Kritikus. — Látványos repülés Nagykanizsán. Végre egyszer, talán mégis sikerül Nagykanizsán, repülést Iáim. Kz alkalommal Dobos latrán okleveles P\'lots kért engedélyt a rendőrkapitánytól repülés bemutatására. Az engedélyi mégis kapla s a jövő hét valamelyik uap|áu bemutatja látványos repülését. Dobos pilóta nem tartozik a kísérletezők közé s már eddig több szép röpülést produkált. Nagy reménnyal nézünk kanizsai szereplése elé. — Az öngyilkos özvegy. Özvegy Horváth Józsefué az Varga Júlia klskauizsai fiatal özvegyasszony I. bó 16-án fél 7 órakor este borotvával elmetszette nyakát. Aa öngyilkosságot bátyja Varga József házábao követte el a padtáaon s mire hozzá lartozói észrevetlék, már elvérzett. Mivel az öngyilkosság kétségtelenül beigazolódott, az ügyészség mellőzte a bonooláat. — Szocialista népgyűlés. A helybeli 8zo-olaliala szakszervezetek f. nó 83-án léi 7 órakor a Polgári Egylet kertbelyiségében népgyűlést tsrtanak. A gyűlés tárgyponlja: A napi sajtó. A rendőrség a bejelentést tudomásul vette. — A dunántull dalosszövetség versenye. Junius hó 88. és 89-en larliák Veszprémben a TI. dunántúli dalosverseuyl, melynek műsora a következő : A versenyző dslegyeeületek junius 87-én érkeznek. Onnepéiyes fogadtatás. Zászlók megkoszorúzása a Rákóczi-téren, kedvezőtlen időben a sziuházbau. A versenyéneklés a színházban lesz. I. verseny junius 88-án délelőtt II órakor. 11. verseny juoius 28-án délutáu 5 órakor. III verseny junius 8!)-éu délelőtt 11 órakor. IV. verseny junius \'29-én délutáu 3 órakor. V. verseny juuiua 2H-én délutáu 5 órakor. Az I. és II. verseuyen a kötelező verseny karénekekkel a III. és IV. versenyen szsbadon választoll karénekekkel versenyeznek a dalárdák. A IV. versenyen lesz még az első di|al már nyert minladalárdák versenye is Az V. verseny díszhangverseny, melyen az összksrok is előadásra kerülnek, melyeket közel 8U0 dalos fog énekelni. 88-áu este 8 órakor a veszprémi sziupártoló egyesület műkedvelői elóadásssl egybekötött táncmulatságot rendez a dalosok tiszteletére. Junius 30-áu Kirándulás s Balatonra, ludulás Veszprém állomásról délelőlt 9 óra 87 perckor. Érkezés Balatonfüredre 11 óra 04 perckor. A fürdőtelep megtekintése, fürdés, ebéd Délután 1 órakor indulás külöu hajóval a Magyar Tengerre, fisle 7 órakor Almádiban azután feloszlik a társaság. — A .Központ" kávéház megnyitása. Kedden nyitották a Dunántu! kétségkívül legszebb kávéházát a nagykanizsai „Központot" a kávéháznak berendezésében, és külső díszleteiben érvényesül mindsz, ami a kávéházi épilő technikában a legújabb időkig szépnek és praktikusnak bizonyult Az uj ká -véháztal Nagykanizsa közönsége igazán elsőrangú azórakozó helyhez jut. Az étterem és szálloda később nyílik meg. 4 zalai közlöny JÜNIU8 19. -< NYÍLTTÉRI ZALAMEGYÉBFN, Nagykanizsától 2 óra járásnyira, szarvasuk hazájában II 1 remet Hflísztcrllct haszonbérbe adatik. § Egyéb szép vadállománytól eltekintve, évenként lelóhetó 3 — 4 szarvasbika, melyek között 8 9 kilogramm agganossuly sem ritka. Az erdőben lévő erdóőrl lakban megfelelő vadászszálás, A haszonbérbeadó oime a lap szerkesztőségénél megtudható. • E roval alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. r Vasus és iszaphfcrók 34-50° í Fangó gyógykezelés Hidegvlzkura. 8zénsava» nap- é» lágfllrd8k. Szabadban való fekvéa. Mérsékelt Arak. Prospektusnál szolgál a fürdóigazgatóság DARUVÁH Szlavónia. dus választékban jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél SflLVflTOR GUMI SARKAK VILÁG CZIKK UTOLÉRHETETLEN TARTÓSSÁSUI „Risku" Állat védőpor az egyetlen üjóyf- él ÓHZtr. száj- Él kirinfájái nrtéuÉii éi kirMfiiéu illin. A. M Kir. földúl, mioiszl. álul rend eug. Ára eredeti dobozban K. 3.— Főelái usitó Meller és Társa Budapest, Károly-körut 10 MINDENÜTT KAPHATÓ. fizesse elö a pártoktól ós kormánytói független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ UJSAGot Előfizetési ára : Egy hónapra — — — 2 korona 40 f. Negyedévre — Fél évre - — Egy évre — - 7 14 - 28 - í. — f - í. Nyáron át mindenüvé utáuna küldjük Az Újságot még akkor is, ha naponként változtatja tartózkodási helyéi. Oim: AZ UJSÁG|kiadóhiwatala BUDAPEST, vn Rákócl-ut 54. Kinn gyillforrít Varasd-Töplitz (Horút-ortzág ) Vasút-, poata-, telefon- és távirda-állomAa. Uj gyógyszálloda villanyvilágítással, hírneves i-adioctiv turtulmu kénes hőforrás -{- 58 C°. Ajánlva köszvény, csuz ös Uchlas stb -nel. Ivókúrák makacs torok, gége-, mell-, máj-, gyomor- os hélbiíntalmaknul. Kloktromos masauge. iszap-szénsavas és napfürdők. Egész éven át nyilva. — Modern kényelem. — tlj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdőigazgatóság Fürdőorvos Dr. LOCHERT J Hir.lesscn a „Zalai Köxlí>ny"-ben. "Tabletták (• kflsiímcri fiJdalomcillUpitó tttr) Hogy bizonyos legyen az ember, hogy csakugyan a j valódi Aspirint kapja, mindig A pirin-Tabletta tormában kell. hogy kérje. Ezek eredeti csomagolásban, 1 üvegcső 20lélgrammos tablettával K. 1.20-ért,kaphatók. Minden j egyes tablettán rajta van az Aspirin szó. . F«rbrniabrlkcn rorm. Fricdr. fUyer II ( kid atad Lcvcrkaxa M" LKA KITUNO ALPESI TEJCSOKOLÁDÉ Nyomatott a laptulajdunus llj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA I913 JUNIUS 23 5a IK ÉVFOLYAM 45 SZÁM HÉTFŐ ZALAI KÖZLÖNY Nigjilinlk héttón ii cütörtíkSn. EldfliaUiI \'rak: Kg*n «,ro lü korona. íflle„« A korona, „.gjadá.io a korona 50 flll. — fcKy.a aiám ara 10 Ml. Kal.löt . larkeiciű SZELE ELEMÉR KEMÍINY LÁSZLÓ \' T.i.f„ : l|l Snrkiaztiiig éi kiadóhivatal Batk-tir I Városfejlesztés. Ha visszapillantunk az utolsó egy-két esztendőre, azt látjuk, hogy városunk szépen, igen szépen halad a fejlődés stádiumában s lassan-lasBan régi hírét visszanyeri s ismét a Dunántúl szépen fejlődő városai közé sorakozik. Rövid egypár év múlva az egész belvárosképe megváltozik. A már meglevő monumentális alkotások s a sok szép terv, melyek a jövő Kanizsájának gyönyörű középületeit jelzik, jogosan engednek erre következtetni. De tovább is megyünk : nemcsak a város középpontja fejlődik rohamosan, hanem örömmel konstatáljuk, hogy külterületeken is egészen uj városrészek keletkeztek s vannak keletkezőben Nézzük osak a Sugár-ut végét, az egész József főheroeg utat; ezek az utoák, illetve utcarészek, mind osak az utolsó évtized szép alkotásai. — Ott a Blau-telek; ennek megnyitása nemcsuk városszépitési, de egyúttal fontos szooiális célt is szolgál, inert a vasutasok lakáskérdésének megoldását jelentősen előmozdította. — Az iparra és \'fcereskedelemrev\'nagy fontossággal bir az az eszme, melyet a Szent Perenc-rend igyekezik megvalósítani oly módon, hogy a rend tulajdonát képező hatalmas telektömböt paroellázza s ez által a közhasználatnak adja át. Nem kevesebb jelentőségű veknél az a kérdés sem, mely a Petőfi. Hunyadi, Rákóczy utcák és az Eötvös-tér között elterülő óriási mezóségnek megnyitását célozza Maga az eszme lám már több évtizedes. Hiszen nem\' osak ma, már többször és nemcsak mi. de mások is foglalkoztak a tervvel, ez azonban még mindig csak egyszerűen terv, még pedig olyan terv, melynek megvalósítása még talán a késő jövő kérdésé. Pedig, ba egy kissé gondolkozunk, belátjuk, hogy a terv realizálása nagyon fontos és több rendbeli cél szolgálatában állna. Csak a közelmúltban történt, hogy egy képviselőtestületi ülésen szőnyegre került a Király-utca szük volta, minek következtében kívánatos, hogy a f rgalom könnyebb lebonyolítása végeti a jelenlegi László fürdőnél a A kis gnóm. — Mese egy rút emberről. — Irta: Sándor H Egész otthoniam járt-kelt a királyi palotában. Végig futkosott a csillogó termeken s ha valakivel találkozott, azt barátságosan üdvözölte. Az óriási tük-rok előtt tánoolt ugrált s néha-néha megállván, beletekintett a tükörbe elkezdett kacagni, csakúgy hang. zotl a terem. V§lóban azánalmas alnk volt így látni Alacsony, púpos termetével, kiálló pofacsontjaivsl, valami ugrándozó majomhoz hasonlított. Az udvari emberek csak kis guómuak nevezték. A virágokat külőuöseu azerette. Ha lemeut a kertbe, addig uem lehetett semmivel sem felcaalo-gatni, amíg keresztül knt.nl uem járla. Azelőtt a liliomot szerette legjobban, de egyszer elkábult a szagától a azóta csak elfut mellette. Most is olt jár a kert kauyargós utjaiu s az ul szélén lévó virágokkal, beszélget, majd felkacag s tova ugrik. Az egyili kanyarulatnál elébo tonik a király- kisasszony. Üyorsau egy bokor mollé oson, hogy .ha majd oda ér a királykisasszony, akkor ráijeszt. A királykisasszony kézelődéit. Lenge királyi termetét finom, pehely könnyII, testhez simuló ruba födte. Karja mezítelen volt s a mélyen kivágott ruhából kilátszott a nyak s a drága csipkék alól a rózsaszínű kebel. Qyönyörtl baja kibontva úszott ulánua. Soha uom volt oly szép, miut ma. Olyan volt, mint egy megelevenedett Vénus szobor. A királykisasszony oda ért. S a kis guóm nem ugrott etó. Valami oda csatolta a földhöz, ugy bog.v moz-dului sem tudott. Osak uézle. . . hosszan nézte, kidülledt szemekkel a lova uszó gyönyört! alakot. Álmodott, vagy mit csinált. Nagy változáson esoll át. Hiszen mindig láthalla. s soha nem érezte keblében olvao hevesen dobogni kicsiny szivét, miut most. Eltűnt a királykisasszony. Aszott, csontos kezeit végig törülte gyöngyöző homlokán s kitámolygott az ulra. Szomoroan ment, nem törődött a virágokkal; » violák, liliomok, fuk-szisk mintha érezték voloa, hogy a kis guőmusk baja van, egymáshoz fordilották kicsiuy fejüket a így szóllak egymáshoz. Király-utoával párhuzamosan egy uj utca nyittassák s ezen uj utcának a fíozgonyi-utca folytatásaképpen a Petőfi-uttal való összekötése u király valamint a Petőfi-utca forgalmát két részre osztaná. A mult évben adlák át közhasználatnak a Rozgonyiuti elemi iskolát, mely mintegy központját képezi az egész felső városrésznek. És ez a központ honnan közelíthető meg ? Mindössze a körüle elterülő két három utoáből. A többi utoáből nevezetesen Petőfi, Honvéd, Atilla és Rózsa utoákból, valamint az Eötvöstérnek egy jó részéről o«ak alapos körüljárással lud eljutni a gyermek az iskolába. — Tehát az uj iskola elhelyezése is sürgeti a terv megvalósítását. A nevezett mező beépítésével egész csomó egészséges, tisztalevegőjü, modern tisztviselő, lakás keletkeznék, amire ugy is nagy szükség van; s azáltal, ba itt a tisztviselők egy része lakást nyerhetne, ez az iparra és kereskedelemre, de főleg a kisiparosokra nézve bírna nagy fontossággal, mert ma még az iparosok nagyrésze lakáshiány miatt kénytelen — Beteg a kis gnóm* 8 miuduyájan helyeslőleg bólintottak. Többé uem lehetett hallani bohókás kiabálását, kacagását; nem lehetett látni vidám ugrándozásait; miudig lehajtóit fővel hátra tett kezekkel Bétáit az udvari emberek közölt. Ezek nem tudták mi történt kis bolonddal, azért incselkedni kezdtek vele, hogy majd ók felvidítják. Egyik oda raout hozzá, kabátjá -nál fogva fölemelte s vigyorogva kerdezte. — Talán szerelmes vagy valakibe kis gnóm ? — Igen. igen szerelmes a kis gnóm, feleltek az ötletre a többiek és elkezdtek iszonyúan kacagni. A kis guóm meg ott vouaglolt a lakáj kezébeu s dühében szeretett voloa kis öklével az arcába vágui, de gyengének érezte magát. A figyelmesebb emberek észrevehették, hogy könny gördült végig rut aroáu. Meggyülölte már az embereket is; folyton ott járt a kertbeu s virágok között. Sokstor találkozott a királykisasszoiiuyal s minél többször találkozott vele. annál szomorúbb lett. Egyszer megfogta a ki-lálykisassioiiy I\'uha, selymes kezét végig simította u gnóm baján a részvétlel\'kérdezte tőle: — Beteg vsgy kis gnóinom? mondd. Azuj Ósram- dróílámpáJk Törékeílenelc Képviseld és raktár Magyarország részére: Finger és Fia, Budapest VI, Hajós-utca 41. » ZALAI IÖZLÖNT JDNIOa 23 a mellékutcákba húzódni. S at említeti tervezet megvalósítása mindezt szolgálni nagyban hivatva lenne. Ha mindezeket tekintetbe vesszők, szinte érthetetlennek tOuik fel, hogy miért is késik már évtizedek óta a dolog, mikor csekély anyagi áldozat árán az egészei könnyedén meg lehetne csinálni. Hiszen voltak már tervek, melyek jóval később láttak napvilágot, de ezeket rég el is felejtették, osak az emléküket hirdeti a hamarosan nyomunkba lépó valóság. Széchenyi István, mint Magyarország erkölcsi nevelője. Ha Széchenyi uagyra becsüli a hazaszeretetet s annak raegnemesbült alakban való gyakorlására buzdit, csak természetes, hogy a hazaszeretet ellenkezőjét. a kozmopolitizmus, a legmérgesebb günnyal üldözi. Ámde nem az ellen a kozmopolitizmus ellen \' kel ki, amelynek hősei azért világpolgárok, mert esz-méik. törekvéseik és telteik által méltókká lettek az egész világ tiszteletére és elismerésére és akik folül-emelkedve a nemzeti élet körén is, alkotásaik által az emberiség javát szolgálják; hanem azok ellen zúdítja gúnyjának nyilzáporát, akik a minden bokor szállást ad elve alapján azt tartják hazájuknak, ahol önző vágyaikat legkönnyebben kielégíthetik. Az ilyeneknek magyarázza meg a hazaszeretet mibenlétét, mely ugyanazt a szerepet tölti be a nemzetekben, mint az élettelen testekben a vonzás ós taszítás törvénye Nem felületes és múló érzelem a hazaszeretet, .mélyebben fekszik lelkünkben, mint sokan gondol nák, azon ki nem mondható édes- aggodalom, mely anyaföldünkhöz vonz s mely a halandó port félistenné magasztosithatja s lelki feldaltság (robbanást jele, hol a természet ezen szent törvénye ki van már dörzsölve. 8 mint a kiégő üstökös csillag iszonyú forgásában se határt, se utat nem tart, de mint átok, a végtelen űrben magamagát emészti s napsysternákat rendit, ugy bolyong a cél s törvény nélkül a hazátlan, hiv jobbágyokat csábit el, megelégedett polgárokba nyugtalan bizalmatlanságot önt s végre maga kélségbe esvén, nem ritkán önkezével végzi örömte- len életét. S mindezek után hány dicsekedik mégis azzal, hogy kozmopolitái!! A kozmopolita tágabb szirtinek tartja magát s igy jobbnak, mint másokat, ó mind.it embertársát hordozza „szivében, mig a patrióta csak hazafiakat. Ó magasabb értelműnek képzeli magát, mert minden régi szokáson, bevett Ítéleten áthág, egyszerre keresztény, török, alheista lehet s chameleon ügyességgel szabhatja Inagát a körülményekhez, a hasznoshoz. l»e ily tehetség ^1-j természet s többnyire igm sok, vagy bal tudomány-Inak éretlen és savanyu gyümölcse * az emberből \'oly csúfot tesz, mint nevetséges a szelid farkas s kacajra méltó a láncon idomlalanul, táncoló medve s \'csúf a legvékonyabb vesszőtől is rettegő, kalitkás oroszlán," (Hitel.) A hazaszeretetet összehasonlítja Sz a szerelem-mel s a keltőt egymástol erősen elkülöníti. Szerinti a valódi, nemes hazaszeretet uem tévesztendő össze a szerelemmel, mely vakon, mindent tökéletesnek lát a szeretett lényen ó e helyett azt vallja, hogy „a hon igaz szeretete valamely neiUesb s állandóbb gerjedelmek tartalma, nem vak szerelem s azért nincs is oly változó időszakok alá vetve, mint azon bűvös (inágosi) de még is tökéletlen érzés, mely cs k nyo-moruságunkra emlékeztet, midón pillanatig félistenekké magasít s megint, minden szép vágyaink mellett is porba gázol." (Hitel.) Ezekben mutattam bt azt, miként igyeUzelt Sz. kortársainak n hazáról és a hazaszeretetről eladdig táplált nézetett megnemesiteni s magának a hazaszeretetnek bettnök tényleg meglévő érzelmét n köz számára gyümölcsözőbbé tenni: mosí* áttértsk azon eszméinek bemutatására, melyekkel az emberiségről való felfogást szándékozott magasabbra emelni. Megdöbbenve kérdhetné valaki, hál Sz. korában még arra is szükség volt, hogy uz emberről, való felfogási kelljen nemesíteni? Bizony nagyon de nagyon is szükség volt, meri a mull század elején élő nemesség nagyon önző, sznkkörű. .lantas nézeteket tápláb azon honfitársairól, akikel, bár vérükből való vér, magyar emberek voltak, de a sors . jobbágysorlm helyezett. Ezek iránt kelleti kora fér-fiainak szivét nemesebb érzelmekre hangolni Hogy célját megközelíthesse, a minden nemes lélekben meglévő tökéletesedési vágy és hajlam erősítését sürgeti, mert ez a vágy külöuösen emberi vonás annyira, hogy .amint az ember halhatatlan része jobban fejledez, annál inkább nő és erősödik benne." Ebitől, a saját tökéletesedését előidéző vágyból, mint önző tulajdonságból fifjlődik a másik, a/, altmisztikus, melynek jelszava: „felebarátaim s mindenem, ami őt környezi, szüntelen javitni." (Hitel.) Ez a cél pedig, nemes ós dicső, mert a közjót mozdítja elő. Aki pedig a közjót mozdítja elő, annak a legédesebb érzelem a jutalma. Mert „mi melegítheti a nemes véri édesebben s mi által felelhet meg az ember jobban titoktele ittlétének....... mint midőn Önálláshe- lyén . . . hazája s ez által a mindenség tökéletesítéséhez tehetsége szerint járul (Hitel.) (Folyt, kttv.) Kováts Antal A Mozart hangverseny. A dicséret színes szavait kell permeteznünk n Mozart hangversenyre. Elmúlt, megtörtént. Emléke azonban Ode, friss, elevenen tartja a meglepődés, az általános dicséret és osztatlau elismerés. Szokatlanul nagy inéreteibeu az egész darab, a vidéki városok szürke krónikájában rendkívülien teljes, erós, kifogástalan az előadása. Mindenki kilenni \'törekszik magáért, fcnekeljen bár, vagy zenéljen. 8ziuez, modulál. figyel, — tökéletességre törekszik s n ének avagy zene rejtett gyöngyeinek meg is mulatja csillogását. Hangverseny a szó teljes értelmében. Az orgona szólamának színe hiányzik ugyan a* egészből, de az orchestrum erőben ezt Is pótolja A hiány oka volt, mert a felső templomban ilyen alkalomra teljesen használhatatlan az orgona. Az alsó templomé megfelelne, de ott a kórus beosztása hibás, használhatatlan ilyeu esetben. A (első templomban kétkorusou énekellek. Egyiken helyezkedett el a hatalmas zenekar, s a másikon eztel szemben az énekesek. A merészség ue továbbja, mondjuk ki igazán, — ez az elhelyezés Minuciózus pontosság, feszített figyelem, átérté ludas, azok a faktorok, melyek ily köiOlmény mellett a szombati sikert megteremtették. 8 a pariitura tökéletesen elevenedett meg. Művészi- tolmáasólás mellett támadt életre mindeu markáns vonás, melyei Mozarl belerejtett ezen hagyatékába. Szólistáink Dr. Fábiánné s Lajpcig Antalué elragadóan énekelnek. Nem adósak a hanggal s nem a tiszta szöveggel Fratirozásuk felül áll a dilettantizmuson s művészi értékű dicséretet mond fölöttük A szoprán, alt, teuor s basszus méltó társuk, illeszkeduek, simulnak s méltán részesednek az elis- — Igen, beteg vagyok; felelte a gnóm — Mondd meg mit fái? — Azt csak a virágoknak lehet megmondani királykisasszony, mbrl az emberek kinevetik a szenvedőt. — Hiába (aggatták ezutáu a kis gnómot, soha nem felelt seukinek sem. A királykisast>zouy selymes kezét érezte mindig a haján s a képét látta mindig maga előd . .. szomorúan súgta a virágoknak : — Meglátjátok nem sokára meghalok. A királyi palotában mindenki ünnepre készül. A templomok harangjai már kora reggeltől búgnak. A lakájok mosolygó arccal futnak végig a folyosó-kou s arany és ezüst tálakat, tányérokat, evőeszközöket visznek a nagy ebédlő terembe. — Jót mulatunk ma ugy-e Jáu? — Micsoda? kirúgjuk a palota falát. — Iszunk a királyi menyasszony egészségére I — Én a boldogságárai — Boldog lesz az, ne félj te attól. Igazad vau, daliás alak a királyfi. Az üuuepi játékokon mindig ó volt az első. — Az semmi! de szivét nem tudta más megnyerni, mint a mi király kisasszony uuk. -- Ez is igaz. Megfordullak és elsiettek. • Már kezd sötétedni s a kis gnóm, — akivel a nagy készülődések közben nem törődik senki, — ott támolyog lehorga8ztoit fővel a kert utjain. Szomorúan hajol le a virágokhoz s valamit sug nekik. Megcsókolja őket s azután hangosabbau beszél — Szegéuy ... szegény kis gnóm . .. beteg ... fáj a szive... nem lud meggyógyului. Mondjátok meg a királykisasszonynak, ha fölétek hajol, hogy beteg volt. . . igen beteg volt a kis guóm ... a szive fájt .. szerelmes volt.. De ugy mondiátok neki, hogy királyfi férje meg ue hallja meri bálba megharagudnék rám, hogy nekeiu a kis gnóraiiak a szivem fájt. Egészen besötétedett már. A palota ablak soraiból csillogó fény áradt a kertbe s a végig folyó patakban visszaverődött, miulha száz szemű sárkány lenne. A termekben rig nóla járja, az arany serlegek össze koccannak, miközben az uj párt éltetik. Egyszer csak az öreg király elkiáltja magát. — Kis gnóm I Kis gnóm! Hol ragy ? Jer, kacagtasd meg a társaságot! kis gnóm hallod?! De a kis guóm nem jöu elő. Hívja már mindenki, de csak nem akar előiönni. — Menjetek keressétek meg — adja ki a parancsot a királykisasszony. 8 a sok cseléd fáklyát ragad s rohan le a kertbe, a hol a kis gnóm tartózkodni szokott. — Hahó kis gnóm, hol vagy ? haj kis domb merre vagy? — 8 a kiáltásra csak a közeli darab ver vissza risszhaugot. A fáklyák kísérteties fénye mellett járják be az utakat. Egyszer csak egy szolga a fáklyáját a liliomok fölé tartja h elkiáltja magát. — Itl vau a kis guóm. Nézzélek, hogy mosolyog. A hamis becsapotl bennünket. Az emberek oda jönnek. A fáklyák féuye oda vetődik a kis guóm pergameuszerű arcára... Mosolyog . .. kezébeu egy liliomot szorongat ... De a kéz már hideg ... 8 a mosoly az arcon a halálé. Meghalt a kis guóm. « J1JNIDB 23. ZALAI KÖZ LÖN* alkalmazkodó kél k DlöubOzó helyzetű szerepköréhez. tetszeti SHjnovics Györgynek, nferl ő meg a máaik jetölt pártján volt Kbből verekedés keletkezett a két ember közöli, miközben Sajnovils egy li te reád véggel uxy kólintotta fejbe Zóreczel, bogy ennek feje betörött és a koponyájából orvosnak kellelt kioperálni az üvegszilánkokat. Zorecz sérülése igen súlyos. A vizsgálat (olyik. kir. szab. déli vaspálya-társaság. •hierés dicséretében. Nevüket szeretném sorra szedni1 telt házat hozott A maré gunv, *zerkazmus subogésa szelesen nagy kortes\' edés s at ezzel járó nagy ivás , bearanyozni a magasztalás szavaival érdemüket jól hangzóit a szereplők ajkán Kitek valóságosan aelözlemeg Bgy Ilyen körles-ivás alkalmával, közvel-ciak igazságosan mondanám el. Do criól most hall- helyükön. Nincs fölösleg jálékukbau, s kivénui való lenül a választás előtti órákban, a slridóvári Bánffy-(jilok. mert egy béllel el\'bb már emlegettem az sem sok marad. Ujj Kálmán megtalálja helyét, hangját, j hegyen levé Mlkulek.féle korcsmában Zorecz József énekéért ideálisan bui^ő ezemélyükel, s még külön Dániel szerepéhez s Koudrál Ilona ill már élesen az egyik jelöllel kezdte dicsérgetni. Ez aehogysem j, egy cikkben hamarosan ráiuk térek A zeneksr erós, talán itt-ott a templom mére-teiu is tul, de igaz, érzésleli. Nem csoda, lloffrichler Kinma, Qrafl Joláaka, Lówy Mariska, Dr. Králky vezetik a primszólamot érzésteli hűsiggel, hiáuytalan tökéletességgel- Hofricbler Emma, az igaz meslernó, bárom kiváló lanitványával plasztikus szépséggel viszi a dicséret diadaléra a koronázási misét. Oürller Ferenc s OAspAr B. az érzés inlonAciójál viszik be gordonka szólamukkal a rapszodikus futamokba, hol s szekund hegedűsök éa fúvósok ereje a bégé sziporkázó játékával ad egy tökéletes egészei. Emlékezetes marad ez a haugverseny deklódés is nagy voll. Vármegyénk lóispáuja. sipeki Bálás Béla, nemes lelkű feleségével egyOlt megjeleut. A templom pad soraiban zenei életüuk kiválóságai, s ideális éizésü sokaság, melyei résziut a nemes cél, részint s műélvezet hozott össze. Nem csalódva távoztak a leien-levók a felsó templomból. Pontosság és szabályszerűség mindeubeu. Hat óra uyolc perckor kezdődik a Kyrie s bél órára a művészi siker teljes, ai Agnus triiimpfaha záró akkordéi is elhsugzsuak. A caodA-Ist és meglepődés entűziasmusa az uralkodó hangú-Isi. Szép emlék, a művészei, a lörekvéa dicsérete s . lismerése fűződik juuius 21-éhez. A karmester Lukács József, piarista tanár voll, kiről ha rövideseu emlékezünk meg, lalán Mnír akkor is eleget mondluuk. Iteaiéljük, bogy a Koronázási miséimig lesz alkalmunk hallaui. lalán egy hangversen^lereiuben is. Hiszen három hónap kemény muukája uein szoritkozhatik csupán egy usp műsorára Közkinocsé, hozzáférhelővé kell lenni populáris Arak melleit, bogy városunk miuden rendű s rangú embere hallja, gyönyörködjék benne a a lel kesedés az ének és zene iráut hadd indulion fejlődésnek a szomorú pangás idői után. Majthényi pénteken kissé pózol, föllengzős, de azért kielégítően jó. mert rokonszenves. VsrlAciójAnak tónusa néhol tompul, de isméi erőtől duzzad s ósziméu eleven lesz. SomlAr Zslgmoudrs mos! mondok ósziute azól. Régen figyelem. Komoly művész, ki tud élni, szomorkodni, nevetui ha kell, azoubau mindig tapintatosan,igazán, ki szerepét fölöslegesen nem terheli, s könnyed igazsággal mutatja, hogy hivatásának igaz magas-lalAn áll. Virág Ferenc (Grüufeld) lenségesen játszanék, ha sokszor uem feledné, hogy neki mosolyogui csak Az ér- - akkor szabad, ha a szerepe kívánja Mellettük még sokan buzgólkodnak, hol őszintén, hol sikertelenül Szombaton Üdvöske, AudrAu nagy operettje kedélyesen, sziporkázó eleveuséxxel gördült HAkossy, Virág, Teleky sok tapsot aratnak s kedélyes este emlését hsgyják bálra, éppen ugy vasárnap is az Aranykakasban Zalai M. Ujj Kálmán Rskossy. Bányai Irén, Majthényi, Sárközy Blanka. Kritikus Verue. Hl R E H. Színház. Releráoiouk kicsap a közönséges jelonléa lőréről. Operáról számnluuk el, a Carmenra. A halála utáu diadalmas Bizet zenéje cseugett, égett, forrougou- már véráldozattal is járt. Az esel a következő. Egy golt a csütörtöki előadáson. A sziuen erők küzdelme temolésbez szükséges eszközökkel megrakott kocsi |ött a darab az elősdAs diadaláért, a nézőtéren Bizet ki a Magy.r-elcába lorko\'ó Arpád-utcából. Alig haladt • zeuekar diad.il- a kocsi néhány mólért, midőn hirlelen szombe találta — Orvosok gyűlése Tapolcán Az Országos Orvosszővelség Ziilavánnegyei Üókegyesllleln I. bó 23-éu Tapolcán, a községháza tanácstermében larl.a tavaszi közgyűlését. A házak fellobogózásávnl adjon a lakosság a vendégek iráut érzell tiszteletének kilejezéat. A helybeli orvosi kur pedig ezulon ie felkéri a fogaltulsjdonosokat. hogy a vendégek részére a reggel 8\'/i órakor érkézé vonalokhoz fogataikat kiküldeni szíveskedjenek. A gyűlés ulán az Eibes-büiz vendéglőben lársaaebéd lesz. — Érettségi a kereskedelmiben. A helybeli felsó kereskedelmi iskolában ma kezdődön a szóbeli érellségi vizsgálat, melyre 33 lf|U jeleutke-zell. A vizsgáló bizottság elnökei dr. Mutschenbaohei Viklor nyugalmazod jogakadémiai igazgató, mini a közoktatási miniszter megbizolt|a és Multai József kereskedelmi Unácios, mint kereskedelmi miniszteri biztos. A vizsgálatok holnap belejezés| nyernek. — Küry Klára Zalaegerszegen. Zalaegerszegen jelenleg a 8zalk«y-szlntársulat játszik. A mull héten Küry KIAra vendégszerepelt llArom napig a társulatnál. A művésznő kedden az .Ártatlan Zsuzsi", szerdán az .Erdészleány- és csütörtökön a .SáVga csikó" c. darabokban lépell fel teli ház ilőlt. — Karambol Magyar-utcán. Ez is pénteken törtéül, miként sz elózó eset, amely azonban zenéje nlán sóvárgó közönség, s lenn a zeuekar diail.il-illasau játszik, bogy lényes este legyen. S ha a körülményeket azámbavetlUk, azt mondjuk rá. az volt. A direktor, ez az ideálisan művésziélek is örömmel nézi a pattogó ritmusu játékot s Bihari baritonja (Eac-amil) frenetikus hatással osendűl szerepének minden részében, mig Békefi Lajos (Don Jose) ilt olt látyo-los tenorja sem utolsó. Teleky I. a kacér a pajzán lágyu Germán áll az érdeklődés középpontjában. 8 szerepe .neguövelte alakját, kedves, közvetlen, életerős; bár imitt-amott még [nyirbálni kell alakításán, hangján pedig szitfesiteni. Osapongó, de uem élethű, néhol otthonos, nem ritkáu azonbau idegeu s szokatlan neki a nehéz szerepkör. Ernyei Aurélia (Micaela) áriájában megragadóan művészi s teljesen hibátlan Minden ciráda tökéletesen hull ki ajakán, melyet s kotta sűrűjébe rejtett Bizet. Zalay Margil, Juhász Margit kettőse a kérlyavetéaben szépeu váll be. Maiáoy. Virág hő reproduklorok helyükön. MMszltrcim Nagy Endre darabja csaknem jbó 19-óu voll a káutorválaszláa. magát Ujuépi Elek. városiétól jövő billiójával. Az egyik is máaik is kerülui akart, így törtéül aztán hogy zavar leli dologból s a teibes kocsi rudia neki lökődött Ujuépi Elek lovának Közel a szügyböz ért a rud s igy a ló elég sok vért veszitett. A meg sérüli lovsl behozták egyik állalorvoshoz a karambo színhelyéről. — Megbokrosodott lovak. Gsavnicsár magyar-utcai kovács előli várakozott Somuier Ede szállité kél lova a vasalásra, pénteken délután Miközben a kocsis egy pillanatra félrefordult a lovaktól azok valamitói megijedve vad iramban száguldottak a város felé. Szerencsére az egyik ló Turek Giza háza előtl elesett, a másik ló pedig belegabalyodott szerszámjába s ugy sikerült azokat megfékezui, igy előzve meg a uépes városbau bekövetkezendő szerencsét leuségel — Véres kántorválaBZtáe Slridóváron f. A választást lermé- tls. JUlo/l számhoz. Hirdsiéi. A 211 számú személyvonat Balatonlellel alsómegálló-nál már f. éri janiua hó 22-től l vasárnaptól) kezdve fog utasok fel- és lessáilása céljából feltételesen megállani. Budapesten, 1913. évi juuius havában. At üzletigazgatóság. Burgonyabetegeégek Az eddigi lapaszla-lalok szerint a burgonya betegségek az olyan talajban léptek fel leggvakrabbau, amelyek humuszban gazdagok, a melyek a burgonya ollevésp előtt közvetlenül Islállótrágyázásbau részesüllek. Az istállólrágyázáaból lehal az a ba] származik, bogy a burgouya elbetegeskedik elrothad, ha ellenben az istállólrágyázáat elhagyjuk, akkor uinos miből táplAlkozzon, rosszul fejlődik, a betegségeknek uem tud ellenállani és uem ad lermésl. Ellenben mindenütt olt, a hol a burgouya alá megfelelő mennyiségi! és miuóségü műtrágyát adlak, nemcsak kielégítő, hanem határozottan jó termést aialtak. maga a burgonya pedig sokkalta egészségesnek bizonyult. Ezen elvekből kiindulva még a mull évben elhatározta az Országos Magyar Gazdasági Egyeaülel. hogy az ország különböző részeiben fekvő gazdaságokban burgonya műlrágyázási kísérleteket végez, s azok eredményeit széles körbeu fogja ismertetni. A lolyó évben tehát uagyszámu kísérlet ejtetett meg, s azok eredményeként közölhetjük, hogy (az átlagtermések a következők voltak.: Trágyszallan talajon egy kat. holdon 83.43 4, 20U kg. káliszupet foszfáttal trágyázva 80 13. q. Több terinéí 10.80 q., a melyei q-ként 4 koronával értékelve, a levonva 23 korona műlrágyázási költséget, marad -11.80 korona liszta haszon. A harmadik táblán a 200 kg. szuperfoszfálon kivül a mAr elvetett burgouyAra 60 kg. chilisalétromot is szórlak ki a ezen lAblák állagon lerinés eredménye 93.32 q. vagyis tehát a Irágyázatlaunal szemben 31.87 q-val több, a melyet 4 koronával értékelve, s ebből 40 korona mfttrágyázási költséget levonva, ez a trágyázást mód 07.48 korona tiszla baszuol adotl a műtrágyázás javára. Ezek a kísérletei is tehál azt bizonyítják, hogy a burgouya műtrágyázása rendkivdl nagy hsszonual jár. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazon kedves rokonok, Ismerósök, jó barátok és jóakaróink, kik lelcjthetlen férjem, édesatyánk temetésén résztvettek s lájdalmlnkat bármely módon enyhíteni kegyesek voltak, ezen uton Is hálás köszönetünket. Özv. BUDÁT LAJOSNÉ éa gyermekei. NYILTTÉR* ZALAMEGYÉBEN, Nagykanizsától 2 óra járásnyira, • legazebb szarvasok hazájában íD 1 rumét vadászterület haszonbérbe adatik. Egyéb szép vadállománytál eltekintve, évesként lelőhető 8—4 szarvasbika, melyek között 8 9 kilogramm agganoasuly sem ritka. Az erdőben lévő erdőőri lakban raeg-felélő vadásuzálá*. A haszonbérbeadó alme a lap szerkesztőiégénél megtudható. ZALAI KÖZLÖNY UMT JUNIU8 113. DÉUVASU1 ALLOMA0. DÉUVASUI ÁLLOMÁS FÜRDŐ Vasas és iszaphfiforcésok 34-50" C. Taagó gyógykezelé» Hidegvlíkura. Bxénaavaa nap- éa légfürdők. Szabadban való fekvéa. Héraékelt árak. Prospektussal szolgál » ÍUrdóigazgatóság DARUVÁR Szlavónia. • K rovat alatt kOiIOIUkért nem tállal felelía-aáfet a aiarkesftéaég SSSSS®888í8 | i „Riska" Állat védőpor az egyetlen g)t|f- él ómir. azÉj- él kiriaifájáa itrténéii él karaafliiaz illn. A. M. Kir. földia, aiiniait. által reud eng. Ara eredeti dobozban K. 3.— FSaláiuaitó Meller és Társa Budapest, Károly-kOrut 10 IM) OMÖK dus választékban jutányos árban kapható Ifi Wajdits Józsefnél 5ALVAT0R GUMMI SARKAK VILÁG CZIKK trrÓLÉRHETETLEN TARTÓSSÁQUI MINDENÜTT KAPHATÓ. fizesse eló a pártoktól és kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ U JSAG-ot Előfizetési ára : Egy hónapra — — — 2 korona 40 f. Negyedévre — — — 7 — f. Fél évre — — — — 14 „ — f Egy évre — - — — 28 „ — f. Nyáron át mindenüvé utánna küldjük Az Újságot még akkor is, ha naponként változtatja tartózkodási helyét. Oim: AZ UJ8ÁQ|kiadóhivatala BUDAPEST, Vn Rákóci-ut 64 (Horul-ortzag gyógyforrás Varasd-Töplitz Kasul-, posta-, telefon- és távirda-állomés. Uj gyógyazálloda villanyvilágítással, hírneves radioctlv tartalmú kénes hőforráa 58 C°. Ajánlva: köazvény, csuz és ischias atb -nél. Ivókúrák makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- és bélbántalmaknál. Klel^tromoa masaagc. — Iszap-szénsavas éa nap fürdók Egész éven át nyitva, — Modern kényelem. — Uj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fUrdfligazgatóság Fürdfiorvos Dr LOCHERT J Hirdessen a „Zalai K5zl6ny"-ben. Atvirin-Tabletták ml lka KITUNO ALPESI TEJCSOKOLÁDÉ Nyomatott a laptulajdonos Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA I913 junius 26 52-ik évfolyam 46 szám r f \' "■! csütörtök ZALAI KÖZLÖNY ■ilJilmlk hillín •» eiltlrtlkii. j P,l<ul, .,„„„„<;; fwk-.ió: £,»n..tlal »r.k: K,é.. ».r. 10 koron.. falt... a koron. SZELE ELEMÉR ! l KEMÉNY LÁSZLÓ n ogyíd4»ro » koron. 60 OH. — Egy** •\'*"< *\'« 10 flll. Szirkeiztüiig ii klidóhliatll Ditk-tir t. T.l.fon : Ili. — Htrd.tAa.k dlj.i.bi. aaarlnt. A magyar pedagógia reformja. Jankovioh miniszter legújabb javaslata a magyar közoktatásügy reformját célozza. A magyar közoktatásügyet nálunk még uia is jóformán a Mária Terézia idejéből való Ralio eduoatipnis szabályozza. Ez mutatja, hogy a magyar közoktatás ügyével milyen keveset s mily kovés hozzáértéssel f glalkoz-tak. Az uj javaslat az egész országban kellemes viszhangot keltett már azért is, mert akadt egy vezetőember, aki a magyar kulturális kifejlés ezen elsőrendű ágával komolyan foglalkozni akar. Nagy vonásokban jelzi a miniszter az irányt, hogy a kérdést hogyan gondolja meg-oldhalónak s igy mi is osak nagy vonásokban utalunk reá. A javaslat most még osak kipattant gondolat, melyet törvényorőemelko-desig alaposan meghánynak-vetnek. A lényeg az, hogy végre a legilletékesebb faktor, maga kultuszminiszter jöu reá, hogy beteg a magyar közoktatásügye s azl mog kell gyógyítani. Vezérgondolatok a következők. A magyar közoktatásügy legfőbb hibái abbau keresendők, hogy szervező .szabályzala igen régi keletit s nem felel meg a mai kor szollemének. A mai iskola nem elégili ki a praktikus élethivatás szükségleteit; lulságo-san elméleti ahhoz, hogy a gyakorlati életre neveljen. A különféle iskolák izolállak, ninos meg közöttük a kapcsolat s egymásnak semmikép sem kiegészítői. Innét származik az a ferde helyzet, hogy a középiskola az elemi iskolára, az elemi a középiskolára bánija a felelősséget, az egyetem viszont mind a ketlóre. Valójában pedig olt a baj, hogy sem a tanítás, sem a taubeosztás nem megfelelő. Az elemi iskula keresse a kapcsolatot a középiskolával s ne legyen óriási ugrás a kettő közölt, mert ezt sok gyerek megérzi. Ne álljon a két intézmény egymástól elszigetelten, bánéin keresso az érintkezést. Erre vonatkozólag különben a miniszter már tett Is egy-két intézkedést. Ami különösen a középiskolák tanbeosz- A bucsuszentiászlói kolostor. Irta: Banekovlch János. Százados kőris ós szilfák közölt visz utunk a vasútállomástól egy kies völgyön át a lágyan suttogó lombok árnyékába, molyok ogy monumentális, régi kólloruyu templom a egy hatalmas kolostor ódon falait takargatják. B fák. « domb, e néma falak, hej I de sokat tudnának regélni elmúlt, régi, jó éa rossz időkről ; — tatár, törők, kuruc, labauc dulásokról, háborúkról; jámbor azerzeteaok, bóa harcosok haláláról, kikuek uevel a Hzt. László idejóbeu éptllt régi kis templom falára felvolLak róva, amelyek azoubau a kőunyelmü hanyagság folytán elmosódtak, a vakolallal lehullottak « örök időkre feledve lettek. Csak a gyöuyörüon, vndregényeson beültetett lemplouikörnyezet árulja ol, hogy itt valamikor gondos kezek plántálták s ápolták ama laasu növést! uiathusálemi kori elért fákat, melyek több századon át oly sok vihart látlak hazánk felelt elvonulni s melyeknek kérgébe vésve oll v minden kor vouá-a emlékül solt ezer hívőnek, kik a tását illeti, már nem állhat meg mai keretei között. A humaniórák mellett kevós szerephez jutnak a reáliák. Igaz, hogy a középiskolák egyike-másika nem szakiskola és az általános műveltségre készíti elő az embereket. de azért számolnia kell a gyakorlati életszükségletekkel is. Nagyobb súlyt kell tehát helyezni a természettudományok és kü-ilönösen az élőnyelvek tanítására. Középiskoláink különféleségéból következik, hogy az uj szabályzat ne húzza óket egy kaptafára s mindegyiket külön-külön szabályozza. A javaslat ugylátszlk legfóképen a gimnázium reformjával foglalkozik, melynek tanterve leginkább rászorul a revízióra. A miniszter ugy gondolja, hogy a holt nyelvek tanítását a minimumra kell leszállítani s helyette a némel nyolv tanítására kell a fősúlyt helyezni. Ezt ugy véli elérhotőnek, hogy a görög nyelvet ós az azt pótló tárgyakai teljesen kiküszöbölnék a gimnázium tantervéből s a latint is osak az V. osztálytól kezdve tanitanák. A olassioa-filologusok természetesen élénken fogják védelmezni a csendesen bólintgató árnyas fák alatt oly sokszor uyertok lelki vigasztalást és megnyugvást. A Sít. László korában épüli kis kápolnácska volt o hatalmas templom alapja, amoly régi styliével kicai tornyával ma is, mint a főtemplom kiegészítő része ugy áll olt, mint baldan, — azonképpen a templomtól mintegy kétszáimótoruyire fekvó szalmafödeles kis kunyhó is. mely az akkori szerzetesek kolostora volt, hounót csónakon át járlak a kis kápolnához összegyűlt híveknek lelki vigasztalást nyújtani s az akkori ifjú uemzedékét oktatni A hatalmas méretű templom mellé a még nagyobb terjedelmű kolostor sorakozik, melynek labi-riuthus szerű folyosóiu Sil. László királyutik korának főbb eseményei számtalan régi képben vanuak megörökítve. a nagy lomplommal szemben egv vadregényes szelíd kis dombon áll a kegykápolna, melynek tövéhói bugybg egy tiszta vizű forrás llditő kristály vizo. amelyei a rvgeaierlnt Sil. László fakasztott átvonuló szomjas soregéuek. tí kápolna tövében nyugosziiak ré*i dicsőségünk, loek tanul, sok vitéz lomul.\'- , jámbor szerzetes atyák, kik annyi vihar közepett a jó magyar lelkeket buzdították, erősítették, bátorították a az elnyomatások idején vigasztalták és lelki gyógyirt nyújtottak szomorú sziveknek. De mull az idő s vele megváltozott itt is miuden. á régi ló szerzeteseket mások váltották fel, az önzés itt is tanyát ütött s a kolostor, templom elhanyagolva. vakolatlanul iniutegy esdokelfe nyújtotta ég felé, miként két imádkozó kéz kél tornyának rozsdás keresztjét s a százados fák búsan nézték az addig uem látóit pusztulást. De jött a jó Ooelesztin alya, a uemea lelkéről ismert franciskánus házfőnök s a vadregényes völgy roudezleletl, a templom belseje óriási költséggel renováltatott a magától miuden élvezolet megvonva, fáradtságot ueinkimélve. u zárda összes jövedelmét reáforditva, a hívek áldozatkészségével támogatva az elhanyagol!. penészes porlepett oltárokat diszea, ragyogó belsővel oly harmóniával váltotta fel mely nemcsak megtekintésre méltó, de mestorien renovált kilenc hatalmas olláiával s festésével valóban Áhítatni gerjesztő s lélkeinelően mélló hely a aeivek kQsram drőflámpák Töréketlenelc Képviselet és rak tár Magyarország részére: Fhiger és Fia, Budapest VI, Hajós-ulca 41. ZALAI KÖZLÖNY JUNIUS 26. két nvelv igazát. de végeredményben ugy-jván meg. erkölcsi alaptörvénye « •«: • felebaráti szeretel. Ez a szerelel sugaijs azt "W * kM látszik mégis a miniszter álláspontja győz. Mostani formájában a javaslat sok ap rőbb következetlenséget árul el. Ilyen a latinnak a felsőbb osztályokban heti 8 órás tanítása. Mi marad akkor a többi tárgyra ha 8 órát a latiu nyelv lefoglal? Hiszen a reáliák tanitása épen a felsőbb osztályokban vát a magunk java elé helyezzük s Sz. szerint az ily cselekvő ember jelleme » legszebb jelletnideál, j mert „ki a közösségnek akar használni, legelső kötelessége magáról egészen elfelejtkezni. S ki ezt uem cselekedheti, nem is lesz seha ralódi hasznos embere hazájának." Rz az önmagáról való migfeledkezés pedig ina-... , , arával hozza azl. liogy a haza minden flát részesíteni fontos s a gyakorlati ismeretek megazerxé-1 £e)1 t ^ ^^ 4,(|4sll||M már ^ ukt aére különösen a két felső osztály a legfo- is mer, tl salblld n4p a lrt[l„sk és a birtoknak leg-gékonyabb. Ilyen következetlenségnek tarl- megbizhaióbb támasza. juk a napi 3. illetve 4 órás tanilási időt a Széchenyi érdekesen festi » saját korabeli némái 6 óra helyett. Igen nagy különbség mely nemesnek felfogását u szabadságról. Elmondja van ám a két órás leszállításnál egy egész "«-»»»- hjJ -«* . korlátlanságot tartja szabad-. . ... ságnak 8 abban helyezi elsősegét, hogy zabolátlan héten. Három nap, óra mellett a bet, orak ^ ^ kWn s ,örténv melje, száma 18; napi 5 óra mellett 30, tehát sokszor ki is jálszthat. de annál keményebben majdnem mégegyszer annyi. Heti 18 órába bűnhődik a2 ártatlan nagyobb rész." Van olyáh fel igen nehéz 7—8 tárgyat beilleszteni Amint azonban hangsúlyozzuk, minket ezidőszerint csak az elv maga érdekel, hogy a középiskolák reformjára végre sor kerül. Részleteiben a javaslat benyújtásakor úgyis alaposan megvitatják a kérdést Csak egy dologtól lehet félni, nogy mint eddig is, a közoktatásügyet nem a szakemberek fogják reformálni. Itt volna az ideje, hogy a pedagógiát tényleg hozzáértő pedagógusok is csinálják. fogásu is, ki .habár nem hiszi is a féktelensége! szabadságnak. ... ezt gondolja valóságosan szabadnak, ki nem adózik." (Világ.i Széchenyi ezekkel szemben szabadság alatt alkotmányos szabadságot ért, mely a korlátlanságot bünteti s a nemesre is rárójja az adófizetés kötelességét. A szabadságról egyébkén! az! hirdeti a nagy magyar, hogy az csak akkor ér valamit, lia vagyonosság az alapja. Helytelen beszédnek Ítéli az olyant, mely azt hangoztatja: „maradjunk szabadok, habár szegények leszülik is, mert akárki mit ábrándoz, csak vagyonos nemül szabail Az, ki jobban birja magát, rendszerint niggellenebb. mint az, ki néha más segedelmére kényszerül." (Hitel.l áranyszavak Széchenyi István, melyeket az életta|>aszialat nap-nap után igazol ,_. s mindenki tudja, hogy a más iránt való lekölele-zettsóg érzete mekkora megbénHója a cselekvés sza-lauiságának. Amint áll ez az egyes emberre, áll egész nemzetekre is, melyeknek cselekvési szaliadsá-gát sokszor s hitelező nemzet érdeke nyűgözi le amint ezt a napi politika lépten-nyomon igazolja. Az anyagi lllgg- llenséggel azonlmn érvényesíteni kellene a lelki niggclleuséget is! Ámde csodái- mint Magyarország erkölcsi nevelője. A tökéletesedéshez pedig a testi és lelki erők teljes harmóniája szükséges, mert, „sem azon könyvtudós, ki testével tehetetlen, sem azon gymnazta, ki lelkének hasznát nem tudja venni, nem tökéletes ember." (H.) Ebből folyólag „léleknek a testtel szoros egvbehangzása tökéletes élet s megelégedés." j ^zva kérdi: „Lelkileg független ember., hány (Hi^l * van?" Hány mer jobbágyi, liiv s alázatos, de egy- Az igy tökéletesül! emberi lélek aztán könnyen szersmind férfiúi önérzéssel királyszék elébe lépni, s belátja, hogy a közérdekért folvó munkásságnak meg- » fedelein atyai keblébe a hon kívánatit bátran _____kiönteti}-? Ki mer tiszta lélekisméreti bátorsággal felemeléseire a szeretet, » béke, a türelem, az •^\'"i előítéletek seregével szembeszállni s egretértés, az irgalmasság, a könyörületesség felsége, \'"f*""1 »P™ "" \'*\'"»\'.....« vágás leg- elveinek, igéinek hirdetésére inkább, mint ama pos- kínzóbb?" (Világ., A felelet bent. van a kérdésben, fányos légkörrel biró helyek, honnét az erkölcsök, ! \'"W "J™ «ggetlelPlelkO ember egy sínes, l\'edtg felszabadítani vágyó, kiaszott, kiélt, élvezethajhász,, »*•» bátorsággal vértezeti,lek kellene lennie annak, pénzsóvár, mumiaképü, lelki méregkeverók dobáljuk aki a hon-derületén akarna munkálódni, az udvar ós (Kolyl. kov.) Kovátö Antal maszlagjaikat a gondolkozni nem tudó amúgy íh köny- ft nem*et ki mer»ó ,uoudRni AZ nyen romló tömegnek a amely elvek oly féktelenül, siKot\' oly rohamosan ragadják magukkal a uzáuandó emberi-1 séget a társadalmi erkölcsök csődje felé. A százados fák alatt érenkiut több izbeu- a zarándokok százai pihennek; testi npomjukat a rég fakadt forrás üdítő vizéből oltva, a mult édes emlékein elmereogve, a vallás igéi által megvigasztalódva, megköunjHbbOive térnek ismét otthonukba, áldva a jó Coelesztin atyái, ki az elhanyagolt, a ronimá-készülódó ősi templomot oly fényessé, a r«-gi dicsőségért küzdő hós leventék s jámbor szerzetesük hamvait borító ligetet oly rendezetté s a kegykápoluát s környékét oly meséssé, megtekintésre méltóvá vará- j magyar pedagógia oltárán. A tanügy három jubilánsa. Csendes, zajtalan munka több éves dicsőségéről szóljunk most. A magyar tanügy három napszámosáról, kiknek eddigi élete nem volt más, mint egy folytonos áldozat a zsolta, mely nemcsak külső képével, dn belső diszével s emlékeivel is valóbau megragadja a szemlélőt s jobb, szelídebb hangulatot kelt a fásului készülő szivekben is, felvértezvén azokat amaz erkölcst inéreg-keverők ellen, kik a még romlatlan embeii lelkeket is ama posványszagu erkölcsi maszlagokkal bódítják. Ódát szeretnék dicsőítésükre írni s kötött beszéd szárnyaló fenségével elmondani életük történetet, szivük nemességét, lelkük jóságát s tudásukat. De, mert ismerem őket szerénységükkel, hiszen a legnagyobb peda- gógus flai mindannyian, egy Calazanoiusé, — igy osak szárazan emlékszem meg róluk, a prózai krónika soraiban mondom el, hogy ünneplésük oka tanügyi munkásságuk négy évtizedes, illetve negyedszázados fordulója. Nagy futásu méta mindkettő az ember életében I Az ifjú ábrándja, törekvéso, a férfi munkája, komolysága s a munkabírás és kötelességludás hosszú tapasztalata fűződik ezen évsorok történetéhez. Nádor Béla a/, első jubiláns. Negyven esztendeje szórja gazdag egyéniségének sugarait. Ifjú korában poétikus lelke vonta a piarista rendbe. S annak már négy évtizede nemes munkása hivatásának teljesítésében. Hozzánk tavaly nyáron jött. s most betöltvén munkásságának ezen hosszú évsorát. innen megy érdemeinek jutalmát élvezni — a nyugalomba. Tanítványainak sokasága édes emlékkel gondol nevelőjére, jó tanárjárs, kinek szive, lelke s munkája mindig az iskoláé voltl Incze István is a megemlékezés szép szavaira tart igényt. Negyed százada atyja az ifjúságnak. Nemes lelkének szeretetéi a a gimnázium első osztályában a sorok írója is érezte, s jóságosan halott rá. Egyénisége a minta pedagógus prototiponja. Csak az tudja igazán, kit a tanítványi hála és ragaszkodás szálai fűznek hozzá, hogy miiven jeles tanár Calazanciusnak szellemében. Incze István pedagógiai tnuukásságánuk idejét városunkban töltötte javarészben. Valósággal ideforrt nemosak munkájának emlékével, hanem nemes lelkének baráti érzésével is. Városunk ifjú nemzedéke mind keze alól került ki s részese pedagógiai tapintatának, jóságának s tisztelője a jubiláló tanárnak. Incze István működése elé még szép rtmény-nyel nézünk s hisszük, hogy áldásos működésének még számosan lesznek tanúi városunk ifjainak köréből. Sáfrány Károly az ünneplés és megemlékezés harmadik alakja. Szintén negyedszázada mult annak, hogy a magyar kegyes lanílórend hagyományosan ideális munkásságának terére lépelt. S azóta hivatásának szakadatlanul dolgos munkása\'. Talán még egy napot setn mulasztott az iskolából. Ápolt fizikuma hűen kitart munkaköre mellett, melyben sziporkázó szellemének, tudásának g. kincses házából telt kézzel szórja, mit lelke sugall. Most másodízben tanít nálunk a főgimnáziumban A jeles pedagógusok jubileumát osend-ben ülte meg a főgimnázium tanári kara. Nem vert sikeres működéseik diadalára zajt, hanem ünnepi komolysággal ismerte el munkásságukat, érdemüket — s kívánt a jól kiérdemelt nyugalomban még bosszú pihenő évsort — Nádor Bélának, s továbbra is kitartást, türelmet s eredményes működést — Inoze Istvánnak ós Sáfrány Károlynak. Lukáce József JÚNIUS 26 ZALAI KÖZLÖNY 3 Mozart laiOTSiy ti Ujj Kálruáu (a fauu) — többel akar, miut a meny-1 nyit uyujt. Még nem élte bele magát teljesen szere Már a múlté teljesen. Elparentáltuk mull soraink- p«\'be. A szatirikus komikum csattanója, mely pedig bau dicséretes emlékét, sikerét, szépségét. 9 most mégi" visszatérőnk rá. Meg kell tennünk, hogy a szombati diadallal kapcsolatbau még egyet-mást elmondjunk. A aiker teljesen a mienk volt, a kanizsaiaké. Díszes művész gárdánk névsorát pár héttel elóbb közöltein uem csak ezen lap hasábjain, hanem még laptársunk soraiban is. Az tehát ismeretes. Néhányan ugyau kimaradtak a szereplók lislá|ából s igy lap-tárnunk vasárnapi számának tudósítása nem hú, jóliiszemüleg téves. Nem sorolom fel a kimaradtak nevét, hiszen mindössze öt személyről volua szó. De tanulsága, az volna bóveu a Mozart hangversenynek, ha megfogaduók. A legfontosabb, az elsó, hogy sok népet tudnánk a művészetnek ezen terén termelni, cjak akarnánk. Eróuk nem hiányzik, de a kitartás oréoye nem tulajdonságunk. Hamar foguuk tüzet, de lángunk gyorsan ki is alszik. Okát keressük: — kényelmesek vagyunk ú dologra s nincs beuuünk elég lelke-iwdt»» a kezdeteu tul a kitartásig, a sikeres eredméuy eléréséig. Ioueu vau, hogy kérészéletű dalárdáink caak uem mind egy év leforgása alatt megszüueshez jutnak. 3 ha paug is egyik-másik, komoly munkára képtelen — a tagok lanyhasága iolytán Él ugyau, de élete csak stagnálás, éleiének nincs eredménye. Pedig a zene és ének a közös megértés legszebb terrenuma. Itt leolvad az emberről a nézel különbsége, a rang s nem marad más, mint a tiszta idealizmusért való lelkesedés. Mily bárgyú balgaság, s mily fanatikus egyoldalúság kell ahhoz, hogy az egyenlóseg ezen legszebb országát darabokra tagoljuk — párloskodó nézetekkel, egyáltalában uem moderu s felvilágosodott emberhez m tendouoiákkal, majd rangkórsággal. A dal i a zeue közkiucs. Ki árendálni világnézetek privilégiumának vagy társadalmi osztályoknak — helytelen, bigott elfogultság. Ez elleu tiltakozni kell az emberiség nevében. A hol niucs szükség védváraokra^ miért olt kicsinyesen szítani az ellentétet. Az általános emberit akarja nem egy világnézet diadalra jut-latui. Ezen törekvéssel szemben disszonáns minden baug, mely kisajátitaui törekszik öomagáuak az era beriség közkincseit. Vajha, megjegyeznék ezt miud-tuuyian, kik a zenének s énekuek igaz barátai! Ne csorbítsuk az örök remekek szépségét azzal, hogy ráksuüuk olyau mázt, mely sokak szenében annak igaz szépségét megmásítja. Nagy szellemek művészi hagyalékáuak legszebb tisztelete, ha párloskodó né-telek felett emelűuk uekik piedesztált s arra állítjuk — ugy nézzük, ugy tiszteljük miudaunyiau — kivétel nélkül, miut közkincsünket! Verus. HÍREK. Színház Egy szokatlan, bizar tár#yu vígjáték, Kuoblauch Faunja ment hétfőn este. Az egész dsrab inkább •zokatlanságával, semmint komikumával lep meg — Pejotetejére állított helyzetek s válogatott gorombaságok röpköduek minduntalan. A főszereplő a fauu, ki valósággal favorizálja magának a vaskos udvariat dai ab szellemének gerince fellétleuül, nom érzik ki játékából. Sok-sok hiányzik a faun szerepéből ao ó játékában s inkábba törekvést említjük itt meg, miut a sikert. Pedig Ujj Kálmánban volua erő a szerep iukarnaciójára, csak kissé inélyebbeu hatolt volna bele a komikum szokatlan irányába. Mellette jó erők törekszenek a telt ház közönségének művészi gyönyörködtetésére Majthéuyi (Lord Stombury), Nagy Sándor, a nyugodtan charakieriszlikus 8omlár, Zilai Margit, Pajor ■ gnes, Dinnyési Juliska eléggé összhangzalosau, kifejezésteli hűséggel, bár még nem életerős alakítással elevenek a színen. Kedden az idény szenzációs kasszadarabja, Limonádé ezredes ismét telt házat vonzott. A darab sikeresen pördült, az előadás a tudás allegro tempó-\' jávai halott iirazán mulatságosan Szerdán a mull szezon slágerdarabja, a Leányvásár, mintegy varázsát veszítve került szinre. — Hiába, ennek a darabnak már niucs vonzó ereje. Nem uj, s a sziuház félig üresen dokumeutálja, újdonság kell változatosan az embereknek, a régi, a ko pott dolog — a modern opereite hamar vénül I — uem bir csalogató erővel. A tavalyi erőket láttuk most is. llákossy masszív játéka acélos koméuykomi kumávai utolérlhetetleu. Alakitasa világ sziupadou is erős helyét megálló volua, uem nálunk. Pajor Agues hú társa, inig Teleky Ilonka az, a ki tavaly volt ; uem adott hozzá, neiu is vett el semmit tavalyi alakításából. Olykor hiányos, álltig hűen charakieriszlikus játéka. Virág Ferenc (Gróf Botten burg) jelesen játszik, mig Lóránt (fritz fial többet nevet, mint játszik. Ualelta ének és játékban egyaránt jó, mig Rózsahegy^ a lelkész szerepében játszik iosszuI s hibánai). Ernyei Aurélia nőve maga a dicséret, Ön-tudatosan művészi. Az eső is jól szerepelt, bőségosen hullott be az Arénába I Kritikus — Te Dejlin. Itt a tauév vége. Szerte az országban most kap itt- ki a gyérekekvbizouyit*áuyai-kat s most megy a logtöbb szülő is nyaralni. Kit a a tenger mellé, kit a Balatonhoz, kit a Tátrába röpít a száguldó füstparipa s csendesebb losz a város két hónapra. Sok szülőnek nyaralását teszi kellemetleuué a nem tanuló gyerek rossz bizouyitványa, de háuyét megédesíti a jó bizonyítványnak örveudő, mosolyképü gyerekhad öröme. Igy ismétlődik ez évről-évre s a Te Deum, ineg a Péter-Pál napja már auuyira összeforrtak a diáksággal, hogy a keltől el sem lehetue választani egymástól. Mi is kellemes uyaralást, jó nyári üdülést kiváuuuk olvasóinknak. — Uj mise. Horváth Lajos pécsegyházmegye ujmisés vasárnap féltízkor tartja első miséjét a felső-templomban. — Halálozás. Miut részvéttel értesülünk Id. Hársing István, Hársing István helybeli fógimuáziumi tanár, lapunk munkatársáuak édesapja tegnap 64 éves korában elhuuyt. — A helybeli felső kereskedelmi iskolában a boirások az 1913/14 iki tauévre következő rendben foguak eszközöltetni. Juuius 30-án, julius 1., 9. és 3. napjain a belépni óhajtó tanulók utolsó évi isk. bizonyítványukkal ellátva előzetes felvétel végett az igazgatónál jelentkeznek, é. p. juu. 80-áu a nagykanizsai illetőségűek és azok. kik az intézetet a most lefolyt tanévben látogatták jul. I., 2. és 3. díjat és a nyugtával még aznap az igazgatónál újból jelentkeznek. 8-án és 9-éu (mindig d. e. 9—18., d. u 8—5 órakor) történik a többi tanulók felvétele a megengedett számhatárig Akik a tanév végén előjegyzettek közül szept. 7-ig nem jelentkeznek felvételi elsőbbségüket és a befizetett beirási dijat elvesttik. Minden tanuló at igazgató által történt végleges felvétel után, az osztályfőnél tartozik jelentkezni. — A javító és pótlóvizsgálatokat aug. 29-én tartjuk meg. — Kiugrott a robogó vonatból. Hattak Mihály murawányi lakos Székesfehérvárról utaaott Murakirályra. Murakirályra jövet ki akart szállani, de a kocsi ajtajai bevoltak zárva. Közben a vonat elindult s igy Hattak Mihály az ablakon ugrott ki, de olyau szerencsétlenül, hogy egyik lába a vonat kerekei alá került s azt tövében elmesszetle. A szerencsétlenül járt utast beszállították a nagykanizsai városi kórházba. — A siketnéma-intézeti tanárok orsi egyesülete Keszthelyen, a községház emeleti tanácstermében juu. 29-éu és 30-án d. e. 8 ó. 3o p.-kor rendes közgyűlést lart. Tárgyak: Juniua 29-én, vasárnap: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzókönyvhiteleaitók kiküldése. 3. Titkári jelentés. 4. Kii* Lajos tb. előadása : A siketuémák nevelése és oktatásügye. 6. Schnell-bach Ferenc kaposvári Uuái bemutatja a suk. tauitáaát. 6 Dr. Herrmann Antal egyetemi m. tanár, tb. tag előadása: A mozi, a vetített kép és a siketuémák. 7. Szerkesztői jelentés. 8. Az állandó bizottságok jelentése. (Ügyr. 87. §.) Junius 30-án, hétfőn: 9. At évi zárszámadás felülvizsgálása. 10. A költségvetés megállapítása. 11. A debreceni tagtársak előterjesztése: A sn.-intézeti tanárképző reformja. 12. Adamosik István értekezése: A siketuémák ifjúsági körei. 13. Indítványok. (A közgyűlés előtt legalább 8 nappal írásban beuyujtaudók. 31. §. d.) 14. Tisztviselők, választmányi tagok ós számvitsgálók választása. 15. Szerkesztő, rovatvezetők választása. 16. A jövő évi közgyűlés helye. A köigyűléssel kapcsolatban a an. tauulók rajzaiból és kézügyességi munkáiból kiállítást reudezüukr — Méhészeti tanfolyamok tanítók és lelkészek számára. A földmivelésügyi miniszter az okszerű méhészet ismertetése és terjesztése céliából tanítók és leikéstek számára a márraarossti-geli, a pápai, a stékelykerestluri és a temesvári állami tanitóképzó-intézetekuél méhészeti tanfolyamokat tartat. A tanfolyamok mind a négy helyen julius hó 10. napjától 27. napjáig tartatnak. Egy-egy tanfolyamra 90 hallgatót vesznek fel. A hallgatók díjtalan elszállásolást és élelmezést nyernek. Útiköltségeiket is megtérítik. A kaptárkészitésél szintén \' tanulják 8 a saját készítésű kaptárokat ós méhésieti eszközöket magukkal vihetik. A felvétel iránti folyamodványok a földmivelésügyi miniszterhez adandók be. lauságig vitt igaz szólást s olyau helyzeteket teremt, napján a többiek, mindig d. o. 19—12 óráig. Ez al-melyek furcsaságukkal inkább szatirikusán, miut ko-jItalommal a hitk. pénztárnál II K beirási dij fize-tnikusan hatnak. A darab kiállítására Füredi direktor ! tendó. 8zept. 7—9-én történik a végleges felvételt igen nagy gondot fordított. ízléses gazdag, meg- még pedig 7-éu azok részére, kik már a tanév véderő díszlet környezetében folyik az előadás. Erről gén jelentkeztek. Etek a tauév végén kapott igazol-aioobau már ciak hiányos dicséretet moudhatunk. váunyal ellátva a hitk. pénztárnál befizetik, a tan- Irodalom, Az Élet ciraO szépiiodalmi képes hetilap juuius 22. számában Prohászka Ottokár irt vezércikket .Ki lest egész ember" cimen, azután Sttra-kouiezky Károly vasárnapi levelét találjuk a nókon-gresszusról s Mátrai Rudolf tanulmányát a feminizmusról és a színpadról. Török Qyula folytatja .Zöld-köves gyűrű" c. regényét, elbeszéléseket irlak Pásztor Jótsef ós P. Ábrahám Ernő, verseket Elek Alfréd, Kosztolányi Dezső, Haraugi László és Mentes Mihály. Az irodalmi rovatot Halasi Andor kritikái teszik elevenné, valamint az aktualitások ós illusztrációk egészítik ki az Élet legfrissebb számát. zalai közlöny JDNIU8 93. ZALAMEGYEBFN, Nagykanizsától 2 óra járásnyira, szarvMok hazájában remei Mászterttlel haszonbérbe adatik. Egyéb szép vadállománytól eltekintve, évenként lelóhetó 3 — 4 szarvasbika, melyek között 8 9 kilogramm agganossuly sem ritka. Az erdóben lévó erdőóri lakban rueg-felaló vadászszáláa. A haszonbérbeadó olrne a lap szerkesztőségénél megtudható. DÉLIVA8U1 rAnnA OtLIVA9UT állomás, f Un L/U Állomás. Vasas és iszaphfiforrások 34-50° C. Fangpó gyógykezelés Hidegvizkura. Szénsava* nap- é* légfürdők. Szabadban való fekvé*. Mérsékelt árak. Prospektussal szolgát a fürdőigazgatóság DARUVÁR Szlavónia. • E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelős-aágel a szerkesztőség. „Riska" Allatvédöpoi\' az egyollen yjogj- ii ó»»zer izíj- ét köramftjá* •«rt*a*íaz n birom(l«éiz allan. A. M. Kir. föleim, miuiszl. által rend. eng. Ára eredeti dobozban K. 3.— Főoláiusitó Meller és Társa Budapest. Károly-körut 10. dus választékban jutányos árban kapható ifj. Wajáits Józsefnél SALVATOR GUMI SARKAK VILÁG C2IKK UTOLÉR HETETLEN TARTÓSSÁGUI MINDENÜTT KAPHATÓ. fizesse eló a pártoktól és kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZUJSÁG-ot Előfizetési JAra : Egy hónapra — — — 2 korona 40 f. Negyedévre — — —- 7 „ — f. Fél évre , — — — — 14 „ — f Egy évre — — — — 28 . — f. Nyáron át mindenüvé utánna küldjük Az Újságot még akkor is, ba naponként változtatja tartózkodási helyét. Oim: AZ UJSAG^kiadóhivatala BUDAPEST. VII Rákóci-ut 54. Kánét yyógyloiTáj Varasd-Töplitz (Horvátország i Vasút-, posta-, telefon- és távirda-állomás. Uj gyógyszálloda villanyvilágítással, hírneves radioctiv tartalmú kénes hőforrás j 58 C°. Ajánlva: küezvény, csuz és ischias gtb.-nél. Ivókúrák makacs torok-, gége-, mell-, máj-, gyomor- és bélbánlalmaknál. Elektromos massagc. — Iszap-szénsavas és napftlrdők. éven át nyitva. — Modern kényolera. — Uj szállodák, környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdfiigazgatóság. Fürdőorvos Dr. LOCHERT J Hirdessen a „Zalai Közlöny"-ben. Nyomatott a laptulajdonos Ifj- Wajdits József könyvnyomdájában Nagykauizsáu. NAGYKANIZSA I913. JUNIUS 30 5a-IK ÉVFOLYAM 47 SZÁM HÉTFŐ V ZALAI KÖZLÖNY Mig)ilinlk hétlön ii ciütörtökón. (|On<*li«i Irak: t£gừ évi* 10 korona, UUvra 6 koron., egyeilivre 2 korona 80 fiit. — Egy*» «z*m tr* 10 Ali. l-\'elotA* xer\'Kosstú: ÖZBLB ELEMÉR I~6ltcfkcizti« KEMÉNY LASZLO Szirkuztöiig n klidthlutil Diik-lir I í.l.\'on : III — Mird.té.ak dlja.abáa atarlnl. A magyar fürdők pártolása. Itt a tunév végű A legtöbb családos ember ilyenkor ves/.i ki szabadságét s ez-idótájt indul nyári üdülésre, A városokra unalmas szürkeség borul s mindenki fürdőre, üdülőhelyre készül. Észak délre megy, a délvidékiek északra, abogy épen kinek-kinek kedve tartja. Egy egész esztendei idegölő munka után jól esik fáradt tagjainknak egy kis pihenés, üdülés és természetes is, hogy minden ernJber elkívánkozik a megszokott millieuból s más vidékre vágyik, más szórakozást keres. Költségvetésünknek igen tekintélyes tétele a nyáralásra szánt összeg s az egész ország nyaraló közönsége együttvéve több milliót költ el évente nyaralásra. Nemzetgazdasági szempontból tehát 11 tini közömbös a dolog, bogy a nyaralásra szánt sok uiillió nálunk marad-o, avagy kivándorol az országból. Magyarország par exoellenoe fürdóor-szág. A világ egy államában ninoe annyiféle gyógyhatású viz, mint nálunk. A begy- vidéki fürdőktől kezdve a tengeri fürdőkig! minden fajlája megvan, vasas, kénes. jódos, bróm, magnézium, rádium, szénsavas fürdőt mindenféle változatban, a berendezések 1110 ! dérnek, jól megközelíthetők, a gyógyitaláé vetekszik a világ bármely fürdőjével. Egyik-másik fürdőnk párallan fekvése, kilünő levegője üdülőhelynek is nagyszerűen beválik. A Tátra a magas romantikájával kiállja a versenyt Svájccal. S mégis I A magyarországi fürdők statisztikáját olvasom, Tátrafüred és Póstyén kivételével egyellen fürdőnknek slnos világhírneve. Azt mondják, hogy nem reklamirozzuk őket eléggé Mindenesetre az is igaz, de biszen a reklám haszontalan ott, ahol a közönség oaalódik, inert reklám után lehel egyszer közönséget csalni valahová, de ha az egyszer csalódik, többet oda nem teszi a lábát. A jó fürdőnek nem kell reklám, terjed annak Ilire magától is. Hogy fürdőinket nem látogatják elégge. annak a magyar indolenola az oka. Miért menjek magyar fürdőre, mikor az rossz, drága, nincs szórakozás, semmi kényelem: külföldön olcsóbban jövök ki, látok idegeneket jól szórakozni. Ez a jól ismert frázis, amivel mindenki előáll. Megrögzött balhiedelem, hogy a comfort a külföldi fürdőhelyeken nagyobb, hogy a konyha jobb és olcsóbb. Más vezeti itt a fürdőző közön-; nagy részét; a beteges hiúság, a di-osekvési mánia. Minden ember boldog, ba legalább a Stájer határról küldhet egy „an-siohoot" barátainak, hadd lássák, hogy ó külföldön nyaralt, Ha az egyik Salzburgban volt. a másik pedig Svájoban, már fitymálva beszél a salzburgi nyaralóval s dicsekszik vele, milyen fényes nyaralás volt Svájoban. Minél távolabb nyaral valaki, annál előkelőbb s annál jobban lehet vele „repeszteni" a barátnőket. Hány ember feláldozza kényelmét, koplal Útközben a szalámin és kenyéren él, de henoeg vele, hogy eljutott egész Helgolan-dig, Blankenbergheig. Lenne osalr a magyar fürdő divatos s jönnének a külföldiek ide, nem mennének tőlünk annyinn idegen fttr- Az cn é Irta: Bnuekovich János Sajátságos is ez az élet. Mennyi mellőzéssel, mennyi mostohasággal találkozhatunk benne I Némely embernek ugyanis, hogy csak egyet említsek, már életében megírják az élettörténetét, telehintve a hizel-kedés legékesebb virágaival. Ezek mind magasabb, zsírosabb poriliókhoz jutottak, ezektél valamit kapod vagy vár as élet iré. Másokét csak haláluk utáu írják meg, itt a hízelkedő szavak már a legtöbbször el-maraduak s helyöket a kritika foglalja le, sót sokszor elfojtott elleuszeuvét Önti ki az életiró. A kisemberek életéről azonban, aminő éu is vagyok, aom haláluk előtt, sem haláluk utáu uem vesznek tudomást h igy mivel sem előtte soiu utáuua valami hízelgőre nem számíthatok, elhatároztam, hogy magam irom meg néhány vonásban mindazt, amire leginkább emlékezem. Szüleim körülményeit nem is említve, hogy elölről kezdjem, gyermekkoromról bármennyire óhajtanám, nem sok hitéig\' vonást jegyezhetek fel, mert u koponyámon megmaradt süiüm s<>r;ik<-zó mélyedé.M\'k élénken igazolják, hogy a verekedésekben tevékeny részt vettem s az ellenség tűiében gyakran megfordultam ; nem is számítva ama sok kellemetlen kimeuetelü kirándulást, melyben a gyümölcsös kertek megdéz8málása körül oly sürün volt részem, hol szintén a tettlegesség mezején kerestem babérokat, mely után nemcsak a helyszínén, de a ruhámra esett (olytouosxági hiányok miatt otthon Í6 nem egyszer kellemetlen leszámolásra került a sor, amikor is Öregem, mint rögtón ítélő, bíró, ki a bíráskodás összes fórumait képviselte, végrehajtotta rajtam elég keményen ítéletét. Nem számítva a keresetlenül is bekövetkezett incidenseket, egyébként is mindeuben pechem volt. Ua a deákokat tiltott cigarettázásou csípték meg, éu biztos köztük voltam Ha egyik vagy másik tanárom ballábbal kelt fel. vagy gyomrát rontotta el, bizonyosai! akkor került reám a telelés sora. 8 mi sUlt ki? hogy mintmiudig, akkor sem tudtam semmit. Szóval akár milyen jámbor arcot igyekeztem vágni, tanáraim észre vették, hogy a szokáshoz hiveu ismét uem készültem s igy évnegyedkor, amikor hazafelé bandukoltam bármilyen derűs arcot igyek-itein erőltetni. Öregem már módiiról megérezte, hegy iit bsj van h calculusok körül s bárminő lassúsággal is kotorásztam irományaim között, a nádpálca előre megkezdte működését, sót a többszörös ismétlődés után a türelem erős kötele is elszakadt s elhangzott az ítélet, hogy inasnak mégy kölyök. ^ Az Ítélet uem sújtott valami nagyon le s öregem várakozásában láthatóau csalódott. A változatosságot amúgy is szerettem; anyám nem sirt, szegény, ó már rég ott leüt pihent s igy mihamar belenyugodtam sorsomba. Eleinte fűszeres inasnak szánt öregem, de félt. hogy a sok cukor elrontja a gyomromat. Mig végre miuden mesterség esélyeit meghányva vetve, abban történi megállapodás, hogy lakatos inas leszek, hol erőmet érvényesíthetem. Jte is álltam mihamar b mint ilyen, boszut lihegtem mindazon társam ellen, kiken mérgemet gymnazista koromban ki nem tölthettem. Szóval itt sein voltam a legjobb, dacára, bogy helyzetemet súlyosbította egy raefísxtóképQ. bandzaa-szemQ segéd, ki nagyou sokszor lépett érintkezésbe oldalbordámmal hogy indulataimat megfékezze. — De mesterem sem volt sokkal jobb ; \'jeatDQffcép sem mondhatnám, hogy bármily súlyos etféTtJpn ieljekb- Képviseld és raktár Magyarország részére Fin^er és Fia, Budapest VI., Hajós-utca 41, V. zalai közlönY juniUS 26. dőre. Ha a cél a nyaralás, az üdülés, aklror azt otthon kellemesebben elérhetjük, mint idegenben, ismeretlenek között, akik mellesleg, hogy kényelmet nem adnak, még ki is uzsorázzák a gazdagnak vélt idegent. Tény, hogy külföldön mindent kétszeresen űzet meg az ember. Nem szólunk arról, hogyha valaki körutazást tes«, vidéket akar látni, az érthető és helyes; tisztán azt kifogásoljuk, ha egy beteg embernek jó magyar fürdő és rossz külföldi közölt kell választani, a rossz külföldit választja csak azért, meri az divatosabb. Ha valaki otthon olcsón nyaralhatna, mondjuk a Balaton mellett, elmegy ogy rongyos Sleyer faluba, mert azt senki nem ismeri s arról lehet otthon meséket regélni. Kár a hiúságért a kényelmet feláldozni. A magyar fürdók s üdülőhelyek ma már állanak olyan niveaun, hogy a legkényesebb igényű ember is jólérezze magát bennük. Miért ne keresnők fel ezeket még egy kis áldozat árán is. Széchenyi István, mint Magyarország erkölcsi nevelője. viu. A politikai szabadságnak minden magyarra leendó kiterjesztése Sz egyik legfőbb eszméje, de kortársai sehogy seiu akarták ennek a fontosságát megérteni! Azért mag)arázza nekik, hogy lehetetlennek hiszi a megindult válságos időben, „hogy a királyi szék s a nagy birtokosság biztonságban legyen, minekelőtte a nép felszabadítva lett." (8tadium.) Lelkiismeretére hivatkozással állítja: .Honunk, minden lakosinak a nemzet sorába iktatása bizonyos éle- viteli bíróság lelt volna, sőt magam vizsgálva az Qgyet, alaposan helyben hagyva bennünket, megerősítette az ítéletet. Egyszer azonban egy nevezetes csínyt követtünk el. mely inastársaimmsl együtt belerántott bennünket a feketesuBickós kádba. Bármint igyekeztünk is nem tudtuuk tisztára mosakodni. Minek az lelt a következménye, hogy egy évi vendégszereplés utáu a sta-táíiálio területről megléptem s ismét az iskolapadba kerültem, hounét öuelbatározásom folytán e nemes, de mostoha tanítói pályára léptem, éppen abban az időben, amikor az összes jobb féle ételek szakszervezetté alakul.ak s bojkottálták a tanító asztalát. E csekélység azoubau egy cseppet sem vette el kedvemet, sót még kurizálui is megpróbáltam s bár száz leáuyuak is vallottam szerelmet s esküdtem a holdvilágnál hőséget, szerencsémre egy sem hitt, egy sem számitolt rám. egy sem bolondult utáuuaiu. De végre itt is elért a ueinezis, lépre kerültem. Ez is meg tűrhető lett volua, foglalkozásom minden keserűsége, társaim mindenkori, oknélküli megszokott lorzsálkodá-ia s kicsinyes keoyéririgysége felett is lenéző mosollyal ciklanék keresztül, csak két kis serdülő leánykám előtt ne kellene oly gyakrau . pirulnom s iudulatimal magamba fojlatnom, amikor gimanazista liam, mint egykor jó magam is megterhelt bizonyítványát nagynehezen előkotorássza irományai közül, szemlesütve elibém tárja s oda szól anyjukom : Alá kedves papája. — S el kell némulnom, be kell látnom, hogy itt is pechem van, fiam sem külömb, miut annó dacumáló abban a korbau magam voltam. Ui terjesztend: milliónak euntul is abbuli kirekesztése ellenben elkerülhetilU\'H halált hozaud anyaföldünkre. Ez lelkiismereti vallomásom." (Stádium.) Azonban a szabadság kiterjesztésével együtt kell járnia azon minden emberrel közös jognak, melyet büntetlenül soha sem lehet megsérteni, 8 ez: i törvény előtti egyenlőség. Mert az a szükkörü felfo gás, hogy 800 esztendőn keresztül fönn lehetett i törvény előtti egyenlőtlenséget tartani, nein bizonyíték ez utóbbinak helyessége mellett Mert bár a természeti jog elkobzása miatt az elnyomott és jogtól fosztott nép dühe nem lobbant is fel, de ott lappang azért annak tüze benne, a szívben ós ha alkalma nyílik a kitörésre, annál nagyobb erővel rombol mindent szét, minél nagyobb teher feküdt előbb rajta. És ép azért, mert 800 esztendőn át. valóságos csodaként, nem tört ki az elfojtott keserűség a kiváltságos osztály ellen, „ezentúl nem kellene többé kisérteni Istent, hogy érettünk, bűnösökért ezen csudának még továbbra is terjessze lentartását." (Stádium.) Eléjök rajzolja meggyőzés és tanítás céljából, hogy milyen furcsa, Igazságtalan intézmény az uri-szék, hol bíró és alperes egy személyben a nemes s ahol annak a bírónak .az öltözetén, bajuszon és sar kaniyun kívül" semmi egyéb jogcíme az Ítélkezésre nincs s ítélnek ott mégis a legnagyobb önkénnyel és kiáltó igazságtalansággal a szegény, tudatlan, neveletlen, állati indulatu fölött, holott azt kellene keményebben büntetni, ki nagyobb vagyon után jobb nevelés ós tanulás által köteles volna szenvedélyét zabolázni s a törvényt semmi tekintetben át nem hágni. (Stádium.) De mert az elleukező szokott történni, hogy t. i. a tanult nemes urat törvénysértés esetében futni engedték, a tudatlan jobbágyot a legkisebb vétségért is vérig kínozták, a legkomolyabb erkölcsi okokra hivatkozik, hogy a lealázó jogszolgáltatással hagyjanak már fel „Minden keserűség nélkül — úgymond — barátságosan szólítom fel az igazi magyart, hogy semmi egyébért, csak igazságszeretetért mondjur.fc le nemeslelküleg s önként azon hatalomról, ntélylyel részint a törvény, részint a szokás és tán a legnagyobb mértékben a visszaélés fegyverze föl minket, földesurakat, jobbágyaink ellen; s emeljük őket messze minden gyarló emberi szenvedelminken, in-dulatinkon s önkényes liatalinaskodásinkon fölül az örök igazság s részrehajlatlan törvény magas szóké tlé, hol csak az erény lehet paizs és semmi más a világon" Stádium.i Méltó szavak egy nagyszivű, hazája fényét emelni óhajtó s egész erejével a humanizmust szolgáló férfiúhoz ! 8 végre harmadsorban meg kellett tanítania Széchenyinek a maga kortársait azokra a kötelességekre, melyeknek teljesítéséből a jövő jóléte és boldogulása fog fakulni. Nem volt ez sem valami könnyű feladat, mert először le kellett rombolni a nemzet lelkében fennálló, százados előítéletek várait, másod- Jegyzetek a hétről. A mult héten feminista gyűlés volt Pesten. A vendégek már el is távoztak, pedig kár. Néhánynak évekre itt kellett volna maradni nálunk, bogy egy kis valószerűségét, egy kis lelki-séget vigyenek bele, a mi femiuisláink mozgalmába. Mert eltekintve attól, hogy helyes-e a feminizmus, vagy sem, — maga a küzdelem, mint küzdelem az absolut értelmében, mindig szép és simpaibikus még ha téveszmékért folyik is I Az a küzdelem, ahol a léleknek miuden megnyilvánulása az agysejtek minden munkája a kitüiött célért történik, ahol az idegek és izmok spaunolva vannak — ahol egész ember van. Egy Horváth Istvánnak, egy Körösi Csorna Sándornak az élete mindig szép, felemeló éa megható, habár amauuak munkálkodása a nevetségesség hutárán áll is, emezé peditf majdnem az absolut negatívummal egyenlő. így S4cklelouak,egy Roold Aruundsnnek a sikere mindig fenséges és az emberiségnek örök időkön át ünnepelt héroszai maradnak, ha van felfedezésüknek gyakorlati jelentősége, ha nincs. ^P >gy rokonszenves az a londoni suffragelte is, aki szembe mer nézni a legrelteueleaebb halállal, az éhenpusztulás8al, — de elveiből nem enged egy jottányit sem. Rokonszenves, annak dacára, hogy eszközei, fellépése, muukamodora a szép fogalmával még CBak Össze sem hasonlitható, rokonszenves annak dacára, högy nőiességéből is kivetkőzik. Rokonszenves és szép mert igaz, mert valószerű, mert egész. A mi feminizmusunk azonban csak szalon femiuizmus. Leszámítva azt a néhány lelkes harcosát, akik a vezetőség élén állnak, siéllyel az országban, a pe-ripheriákon nem egyéb az egész, mint néhány schön-geistkodó asszouynak ama törekvése, hogy lássák az emberek, hogy ő modern nő, 6 képes felszívni és magában leldolgozui ilyen nagy és súlyos eszmél mint a (eminisiuus, hogy lássák az emberek hogy ó egy 8chöngeÍ8t annyira, hogy még Pesteu is tudják, — ím most is neki küldtek egy csomó röpivet a közpoutból széllyelosztás végett. És ó széllyelosztja. És boldog és az emberek elvannak hűlve, döbbenettel beszélnek róla.^ bogy milyen mélylelkű egy nő ez. És miután igy világrengető nagy dolgát jól elvégezte és boldog, lett, mert mintjhirél megalapozta, begubózik boldogságába és a legközelebbi uzsonnánál is elitélőleg nyilatkozik a szuffragettek-ekről, akik bolondok, nő létükre dinamittal és bombákkal dolgoznak, a helyett, hogy szépen férjhez meuuéuek, gyermekeket szülnének, jourt adnának és pletykálnának. Igen, a mi vidéki szalon feminiitáink felfogásuk szerint az agresszió, az elvekért való küzdelem bolon- szor a leromboltak helyére remek kilátással kecsegtető, gyönyörű kastélyait a reménynek kellett emelni. Mert erőt senyvesztő képzelgéshe merült a magvar Önmagára nézve, azt hívén, hogy csak a múltban élt dicső életet, hogy csak a mult volt nagy : de mivel a dicsőség és uagyság Mohácsnál aláha-nvatlott. nincs többé mód a fölemelkedésre. K gyarló képzelgéssel szemben Sz. &A dörgi a nemzet fülébe, hogy a magyarnak nincs nttg siratni való, dicső múltja, de lehet szivet derítő jövője, mert van a nemzetben az életre elég erő és lappangó jeles tulajdonság. De előbb meg kell a nemzetnek ismernie önmagát, erőit egyrészt, hogy azokat a jövőre nézve dós forrásokul használhassa; hibáit másrészt, hogy megkezdődő előhaladá«ában azok további gálokul ne szolgálhassanak. Kováts Antal (Folyi. kttv.) dóknak való. És épen nistáiuk. azért nyugodtan alhatnak antifeiui- Levelek. Ma rózsaszínű levelet küldtek. Édes az illata: Kacskaringós, japáni belükkel A kis Ninetl irta.. . „Nálunk most tavasz van. Nyílnak az orgonák. Színesek a rttek, ... SzeretlekI J0NIÜ8 SO. ZALAI KÖZLÖNY ,V Ugye eljössz hozzánk1 .. Reád gondol s várja, Hogy tied lehessen: Ninetled." ...Ma valahonnan levelel küldtek. Elmerengve nézem: Ily ismerős, japáni betűkkel Ninett irhaI nékem: „Oly csókosan szép most A messze-kéklő provánszi ég ... Velence is bájos. Mi álmodva járjuk A lagúnák szerelmes t/izél... Én haragszom Önre; Meri tudom, hogy régen Feledte; Ki nászúiról ir most, VNmelle." RADICS K. HÍREK. Színház, Ctrl Bösler darabja, a Frankfurtiak, melyet csütörtökön este mutálták be a színkörben, Molnár Ferenc fordítósában, — nem közöuséges drámai erö burokja. Elet, elevenség, komikum, jellemzés — erőteljesen domborodnak ki benne. 8 ba a tehetséges művész hozzányúl a komédiához megértéssel, akaratul, sokat bozbat ki belőle sikeresei), mulataágosau. És csütörtökön ezzel a megértéssel kezelték művészeink Rösler vígjátékát. — Meglátszott rajtuk, hogy kedvvel tanulták, s a tanulmány próbakövén csiszolták ki finomra az előadások. A szezon legjobb, előadása eddig ez volt. Sárközi Blanka élethűen adja, a mit a szerző Gudula asszony szerepébe oltott s mellette óriássá nő Ujj Kálmán cizellirozott játéka, melyet a művész természetével Összeforoltau átél elóttüpk. Somlár (Anzelm) sem közönséges szereplő, nála nélkül hiányos lenue az előadás sikeie. Galletla, Rákossy, Nagy Sándor, Sípos Zoitáu mind ? tehetségük javát hozták színre. Báuyay íren kedves Oharlolte. Naivul egyszerű s jellegzetesen okos és számító s miud ebben hűen kifejező. A darab nagy hatást keltett a hallgatóság sorában is, mely csak nem minden< mondást tetszéssel fogadott. A leli háznak csak a rossz időjárás volt hátráltalóia. Péntek óta Béldi Isor és Zerkowilz operettje — az Aranyeső — volt műsoron. Újdonság a Népopera műsorából. Kz a cim reklámnak elég ajánló, de az üres darabot értékbeu tömörré alig teszi. A librettó szellemes, tartalmas, változatban fordulatos. A zene azonban — tejjos a határozatlanságban. Cseugés-bougÁs innen onnan I Osupa tört reminiscentia ismerős áriák erdejéből, melyet azonban szereucsésen toldott o»*ze a kompanista, —. hamarosan váltogatja őket s igy nincs időnk azon gondolkozni, honnan is ismerjük ezt, vagy azt a vezető motívumot. Az operelte szerzőjének még nlnc? léikében felhalmozott zeuei gondolatsokaság, hogy abból tudna egy egész estére »»lót adni. Inneu kalandozása, kapkodása — az Aranyeső gyengesége. A tartalmi sikert pótolja azonban az olcsó hatásvadászat — a közönség énekeltetése pl. » mely ilyenféleképpen megfeledkezik a kritikáról s inert mulatott, önelégülten távozik. 8zinószeink azou- \'bán erősen pótolták a~Urtalmi fogyatékosságot s átékukkal adták meg a látszólagos sikert, melyot különben a darab megnem érdemelt volua. Ujj Kálmán, üaletta, Teleky Ilonka, Krnyei Aurélia, Virág Kerenc, Bihary, Hákossy, Sípos Zoitáu, miud kitűnően s kedvvel játszottuk. A |ö*ó hétnek mpg lesz a szenzációja — jő Beregi Oszkár, a budapesti Nem-í zeti Sziuliáz művésze. Kritikus . — Magyar nemesség Ó Felsége a király | Sommer Ignác nagykanizsai lakó* zalamegyei törvényhatósági bizottsági tagnak volt csapi fóldblrto i kosnak és törvénye® utódainak a közgazdaság és köz-i Ugyek terén szerzett érdemei elismeréseül a magyar nemességet c*ap i előnévvel dijmenteseu adományozta. A királyi kitüntetés egy mindenkép érdemes, szerényen de annál buzgóbban és önzetlen, lélekkel munkálkodó férfiút éit. A város előkelő körei őszinte ölömmel vették a hírt és elárasztották a kitüntetett férfiul és családját gratulációkkal. Minthogy Sommer Ignác a nagykanizsai izr. hitközség iskolaszékének is egyik oszlopos tagja, ugy a kereskedelmi. mint az elemi iskola tanárai és tanítói is testületileg üdvözölték. — Változás a főgimn. tanári karban. A kegyesrend kormánya a jövő tanévre Tőkés Lajos és Nádor Bélát Nagykanizsáról áthelyezte. Tókéb Nagykárolyba megy, Nádor Béla pedig Máraraaros szigetre nyugalomba. Helyükbe Pap Jáuos |Öu Nagykárolyból s Madarász Pál Vácról. — Uj főmérnök A délivasut igazgatósága Rubint Károlyt főméi nőkké nevezte ki. A kinevezés társadalmunk széles körében talált tetszésre, meri l Rubint Károly társadalmi életünk egyik közkedvelt tagja kit közvetlen modora, úrias lelkülete, művelt i sége — az uri körök vezetói közé sorakozott. Szak-. beli magos tudásán kivül ezen kiváló lelki tulajdonságai \' is előmozdítói voltak Rubiut Károly soron kivül való ! előléptetésének. — A helybeli kath főgimnáziumban a tanulók július 1. 2 és 3 napján d. e. 9 — 11 óráig vétetnek fel. Kz alkalommal azon tanulók, kik az I osztályba lépnok. magukkal hozzák az elemi iskolai bizouyitványt, az anyakönyvi kivonatot és az ujraoltási bizouyilváuyi. a II —VIII. osztályba lépő tanulók az előbbi évi bizonyítványt. A tanulók személyesen szülőik vagy megbízottjaik kíséretében tartoznak megjelenni — Felvétel a csáktornyal leányinternátusba A csáktornyai áll polg. leáuyikkola iuter-nálusába ftO uöveudékel vesznek fel. A növendékek teljes ellátásért (étkezés, mosás, világítás, fűtés) 45 koronát fizetnek havonkiut előre A francia nyelv és i zene tanításáért a jelentkezők külön mérsékelt di|al fizetnek. A muraközi és Imrvát-sziavouországi szülők I gyermekeinek uyolc 200 koronás alapltráuyi hely ; a perlaki járás számára külön egy 100\' koronás s végül a máv. alkalmazottainak egy 200 és egy 400 , korouás alapítványi hely áll rendelkezésre. Kzekrft szegéuysorsu, jó elónieuetelü növendékek tarthatnak igényt. Mindennemű felvilágosítással szívesen szolgál az ottaui polg. fíu és leányiskola igazgatóin: Palaky Kálmán — Pályázat posta-táv. gyakornokjelölti állásokra A kereskedelemügyi miniszter pályázatot hirdet posta-táv. gyakoruokje.öltl állásokra. ^Pályázhatnak 18 évüket betöltött 8 középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet sikerrel elvégzett ma-1 gyár állampolgárok. A felvételnél jogvégzettok olöiiy-ben részesülnek! A sjyátkezül-g irt folyamodványhoz mellékelui kell az orvosi bizoriyilváuyt, erkölcsi és | eddigi működésről szóló bizonyítványt, iskolai bizo-1 nyitványt. A közszolgálatbau állók saját hilóságuk ! futján, a közszolgálatban uein állók pjdig a járás • | főszolgabíró, illet** polgármester utján adják be kérvényeiket f. évi julius 16-ig azon igazgatósághoz címmé ahol alkalmazást nyerni óhajtanak (budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsoui, soproni, temesváii, zágrábi). A pályázók jultüs 20-ig személyesen jelentkezni tartoznak az illető igazgatóság vezetőjénél, ahova felvételüket kérték. A határidón tul elkésve érkezett, hiáuyosau felszerelt kérvényeket nem veszik figyelembe, úgyszintén azokét sem, kik a julius 20-ig szóló személyes jelentkezést elmulasztják. A felvett jelöltek azouban évi 800 korona, segél)díjban részesülnek s azt havi utólagos részletekben veszik fal. Akik beválnak és a p. t. tisztképző tanfolyam alapvizsgáját sikeresen leteszik 120\') korona aegélydijat kapnak A szakvizsga letétele után, minősítést szereznek tiszti, illetőleg a jog-végzettek fogalmazói kinevezésre. — öngyilkos katona. Tegnap esle a hon-védlakfanyábau szolgálati fegyverével agyoulótte magát Nagy Kálináu honvéd, a tiszti étkező szolgája. Hogy az életuut honvedet mi vitte rá az öngyilkosságra neiu tudni. Levelet nem hagyott hátra. — Egy hires cigányprímás halála, ötmplioiua után ismét egy hires prímást temettek el a nagyatádi és barcsi cigáuybaudá gyászkiséretével. Az elhunyt prímást Zsolnai Vilmos uemcsak 8oraogy-uak volt leghíresebb cigánya, de ismerték az egész országban is A régebbi időben gyakran fordult meg nálunk is. — Az „Edison- színházban mindig érdekes műsort talál a közönség. Ugy a szerdai és aaütörtöki előadás is uagyou érdekesnek igérk zik, melyen két nagyhatású dráma kerül bemutalásra\', azonkívül a fényes kiegészítő műsor. Seuki el ne mulassza e művésziesen összeállított remek műsort megnézni. Bővebbet a falragaszok. Magyarország legnagyobb és legelterjedtebb lapja, a Pesti Hírlap, az uj jul.—szeptemberi évnegyed küszöbén a magyar olvasóközönség figyelmét felhívja a következőkre: A Pesti Hírlap minden iráuybau független, bátor, szókimondó, szabadelvű és demokrata irányú, kérlelhetetlenül ellenzéki újság. A Pesti Hírlap napról-uapra a legnagyobb terjedelemben, vsgjis legbővebb tartalommal jelenik ineg, naponkint 12-16—20 oldallal is többet ad, mint más napilapok; tehát járatása egyenlő előfizetési . ár melleit legelőnyösebb. A Pesti Hírlap ma kétségtelenül a legelterjedtebb lap, ameuuyibeu példányszáma (hétköznapokon 120 ezer, vasárnap lfto ezer) a legolcsóbb és leg-uépszerübb boulevsrdlapokét is felülraulja. Ezért van legtöbb hirdetése is, lévén a hirdetés a Pesti Hírlap-ban legcélravezetőbb. A Pesti\' Hirlap munkatársai sorába számitja hazánk legjelesebb és legkedveltebb iróit. A Pesti Hirlap speciális rovatai: Vasárnapi krónika (irja Molnár Ferenc), Ksti levél (írja Porzsolt Kálmán), Kis komédiák (irja Hjllai Jenő), Hétköt-napok (irja Lux Terka), Mindennapi problémák éa Egy ideges ember naplójából (irja 8zomabázi István), Szerkesztői üzeuetek (irja Murai Károly 6s Mai. .a lm re); a lap mindennap auuyi szerkeszlői üzenetet hoz, mint más lapok egész héten át, tehát a közönérdekeit e téren is legnagyobb mérvben elégíti %i. A Pesti Hirlap Naptárát az 1914. évre, gazdag szépirodalmi és közhasznú tartalommal, minden uj előfizető is kapja, aki legalább negyedéve járatja lapoV^ — A Pesti Hirlap előfizetési ára egy hóra <2 kor. 40 fillér, két hóra 4 kor. 80 fillér, jul.—szeptemberi negyedévre 7 korona. A Divat-Szalon kitüuő és gazdag tartalmú divatlappal együtt negyedévre 9 kor. í»0 fillér. Az Érdekes Újság ciinü pompás kiállitásu képes hetilappal együtt negyedévre 9 kor. 50 fillér A Pesti Hirlap kiadóhivatala, hova az előfizetést legcélszerűbb postautalvánnyal beküldeni, Budapest, V. ker., Váci-körut 78. sz. alalt vau. zalai közlöny JUNIUS 30. NYILTTÉR* ZALAMEGYÉBI N, Nagykanizsától 3 óra járásnyira, a legszebb szarvasok basájában remet vadászterület haszonbérbe adatik. Egyéb szép vadállománytól eltekintve, évenként lelóhetó 3—4 szarvasbika, melyek kösött 8 9 kilogramm agganossuly sem ritka. Az erdóben lévó erdóóri lakban meg-íeleló vadászszáláa. A haszonbérbeadó óimé a lap szerkesztőségénél megtudható. • E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelóa-aéget a azerkeaztóaág. iW FÜHDÖ D«".T Vasas és iszaphíiforrások 34-50° C. Fangd gyógyketeléa Hldegvlrkura Bzóniavaa nap- é» láKfflrdők. Bxabadban való fekvés. Mérsékelt árak. Prospektussal szolgát a fttrdóigazgatóaág DARUvAk Szlavónia. dus választékban Jutányos árban kapható Ifj. Wajdits Józsefnél SfiLVflTOR GUMMI SARKAK VILÁG CZIKK UTÚLÉRHETETLEN TARTÓSSÁGU f „Riska" Allatvédőpor az egyetlen (J&IJ- él 6»IZir. IZÉ]- Él kiriafijii nrtínéiz ii bsrinfliéiz atlan. A M. Kir. fohirn. ininiszl. által rend eng. Ára eredeti dobozban K. 3.— FőoláinsiiA Meller és Társa Budapest. Károly-körut 10. MINDENÜTT KAPHATÓ. fizesse eló a pártoktól és kormánytól független legtartalmasabb, legnívósabb budapesti napilapot AZ ü JSAGot Előfizetési ára: Egy hónapra — Negyedévre — Fél évre — — Egy évre — - 2 korona 40 f. - 7 „ - í. - 14 „ - f - 28 - f. Nyáron át mindenüvé utánna küldjük Az Újságot még akkor is, ha naponként változtatja tartózkodási helyét. Gim: AZ ÚJSÁG kiadóhivatala BUDAPEST, Vn. Rákóol-ut 64. Kínai Ijóyyfirrái Varasd-Töplitz (Horvátország i Vasul-, posta-, telefon- és távirda-állomés. Uj gyógyszálloda villanyvilágítással, hírneves radioctiv tartalmú kénes hőforrás -f 58 C°. Ajánlva: köszvény, csuz ca iachias stb-nél. Ivókúrák makacs torok-, gége-, moll-, máj-, gyomor- és bélbántalmaknál. Elektromos massage. — Iszap-szénsavas és napftlrdók. Egész éven át nyitva. — Modern kényelem, — Uj szállodák. Mesés környék. — Katonazene. — Prospektust ingyen küld a fürdőigazgatóság Fürdőorvoa Dr. LOCHERT J. aspirin-tkbietúk (• kOsltméri UJdalomc.ül.plló mr) ■ Hogy bizonyos le«ytn az ember, hogy csakugyan a | valódi Aspirint kapja,mindigA-pirin-Tableltatomiábaa I kell hogy kérje. Ezek ircdell csomagolásban, I üvegcső I 20lélgrammoa tablettával K. 1 .*Wrt, kaphatók. Minden i I egyes tablettán rajta van az Aipirin azó. iFaskniabrikn ím. Frtedr. B*yer B ( a k—S Umfcwn . ejm: KITUNO ALPESI TEJCSOKOLÁDÉ Nyomatott a laptulajdouus lfj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. |
