* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.15 MB | |
| 2023-01-04 13:58:49 | |
 | |||||||
Nyilvános  327 | 549 | Rövid leírás | Teljes leírás (588.79 KB) | Zalai Közlöny 1877. 052-060. szám július Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 16. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1877. Julius 1-én. Tisetümtodik értolyaáL 1 ElMzvtéti ár eg^st érre . 8 ,! frl «»▼re negy«d évre . 2 , Egy sxám 10 kr HH-dstéaek 6 hasábos petitiorban 7, másodszor 6 ■ minden i további »őrért 5 kr. i NYILTTÉRBEN i* 1 ioronkint 10 krért vé J teti fel. . '' Kincstári illetik minden 5 ROZLOiT 1 A lap szellemi rém*ét f * illető közlemények a V szerkesztőhöz, anyagi résrét illeíő kC=''máajek pedi* a k?r:á<5hoz bérmentre intézendők : HAQY-KANIZ9A Wlasslisfcáz. |j Bérmeotetlen levelek j csak ismert mnnkatár-j. s&któl fogadtatnak el. | előbb: -SO M O G ÖZLOlNT r Kéziratok tíuu nem küldetnek. N.-Kanizsa város helyhatóságának, jj£mkülöuben a „m-kanizsai kereskedelmi s íparbank", a „n.-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótestület«, a „iL-kanteai kisded- nevelő a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kölrálasztmánya" s több megyei és városi egyesölet hiTatalos értesítője. Uetenkinf kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Nagy-Kanizsa, junins lió 1877. „Nehéz időket élünk, rosz csillagok járnak,* sóhajt fel a magyar ember és nem ok nélkül. Válságos állapotok fejlődnek, rémes szint mutatnak és ijesztő alakot öltenek és a magyar ember keleties kényelemmel egyet mosolyog. Összeszidja az állapotot s aztán hallgat, mélyen hallgat. S váljon tesz e valamit? Igen. dolgozik — nagyon helyesen ! és olvas, nem ugyan pénzt, mert ez a legkevesebbje, hanem újságot és ez a legtöbbje van. A helyi érdekű lap olyan a családban, mint annak egy beszédes tagja, cseveg mindig, vidit, vidámit; koszorút fon az érdemnek ; boldogságot kíván a házaspárnak ; részvéttel temeti el az elhunytat; megdicséri a szorgalmat, megdorgálja ahenyélőt ; öntözi a virágot s kitépi a gyomot, szóval cseveg szünetlenül, tesz-vesz, örökös mozdony s rendszeres világító torony, melyhez, mint a hajós a tengeren, bátrai, bizton jöhet mindaz. ki irányunkban bizalommal viseltetik, szívélyesen vigasztaljuk a szomorkodót s az árva kétségbeejtő helyzetét magunkévá teszszC, a helyi- s hazai Ügyek szolgálatára készséggel vállalkozunk, ha erőnket, tehetségünket felül nem haladják. És mivel magyar embernél legragyogóbb erény az őszinteség, őszintén bevalljuk t. közönségünknek, hogy e nyilatkozatra a _Zalai Közlöny* életének 32-dik fél- és (>3-dik negyedéves előfizetési idénye serkentett ennyedikszer kopogtatnunk azon ajtóknál, a hová hetenkint kétszer mosolyogva besurrantunk. ígérni is kellene ez alkalommal szokás szerint, de az ígéret szép szó, ha meg-ugy^ó; azonban háborús világot élünk, hátha nem tarthatjuk meg azt, mert bizon mi czári engedélyt igéretünk be- vagy be nem váltására nem kérünk. Azt sem ígérhetjük, hogy a harcztérre eredeti tudósítókat küldünk, dehogy küldünk: hanem azért mégis harczolunk a szellem fegyverével bátran. Lapunk ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg s nagyon természetesen fürgébbek vagyunk annál, ki csak egyszer lép — utánunk, lévén egyszer egy az egy s kétszer kettő négy. Lépést tartunk a harcztéren mind a két féllel s registráljuk az eseményeket hűségesen, szóval mint eddig, lehető változatosan áll elő a »Zalai Közlöny,* melynek előfizetési ára az eddigi, t. i.: 1877. julius - szeptember negyed évre 2 frt. „ „ — deczember fél » 4 „ mely összeg a kiadó Wajdits József könyvkereskedésébe N.-Kanizsára küldendő. Audeatur et altéra pars. A „Zala* társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap junius 20-án kelt 25. száma homlokán egy közlemény jelent meg, mely jóllehet, komoly sziuben tárgyalja a mértékhitelesitési ügyet — mégis meglátszik azonX. Y. Z. czikkező tájékozatlansága vagy pedig a stayer atyafiak jajveszékelése által egyoldalúiag informált felfogás. Való és igaz az, hogy az Ausztriából üreseu bejövő és itt hazánkban borral meg-töltendó hordók mielőtt forgalomba hozatnak, kell, bogy előbb egy magyarországi hitelesítő hivatal által hitelesítve legyenek, mint ezt az 1874. VIII. t. cz. 13. §-sa rendeli. Az átvonulás alatt mégis érvénye- seknek ismertetnek el és nem áll czikkező azon állítása, hogy azok lefoglalhatok volnának. Ezen intézkedés azonban korántsem azért történik, hogy ilymódon a hazai hitelesítő hivatalok egy kis bevételt eredményezzenek (arra azok mint országos intézmény, nem szorulnat — és a törvényhozás nem azért rendelte felállítani azokat, hogy azt majd az állam, avagy a törvényhatóságok valami hasznot hajtó vállalatnak fogják tekinteni) hanem egészen más — magasabb küzérdekü szempontból és népünk érdekében. Megengedem én, hogy egy kereskedő, ki társadalmi állása és általános műveltségénél fogva már is annyira eszélyes, hogy a hordót mielőtt megtöltené borral — üresen megméri, — azután tele töltvén azt, újra mérlegre teszi, most a hordó taráját levonván a bruttó súlyból, megkapja a megközelítésig tiszta köbtartalmat, eszerint itt rászedetés nehezebben fordulhat elő, tudván azt, hogy egy liter viz súlya egyenlő egy kilogrammal, ami pedig a netáni eltérést mutatja, betudható a bor kisebb súlyának a víznél. Másképen áll a dolog azonban a termelő közönség és népünk alantabb műveltségi fokon álló részénél, a melyek mindezekről fogalommal sem birn^í és megtöltik a sasos hordókat jóhiszeműíeg és nem kutatják azt, váljon azon előbbi időkből ismeretes madár, mely a hordókon röpköd, valamely osztrák hitelesítő hivatal jelvénye-e, avagy egyszerűen valamely szabadalmazott liordógyár privilégiumának jelvénye, hol az készült, a hol is egyúttal a köbtartalom akóról literre átváltoztatván, szintén a gyá- ros által beégettetik (tessék a kapitányi hivatalt megkérdezni, váljon nem történt-e már ilyen lefoglalás) az egyszerű paraszt ember azt sem kutatja, hol van az ellenőrzési vagy a hivatal száma a hordón, az csak a sast nézi és hisz neki. Folyó 1877-ik év január 1-tól mai napig 5000 db. hordón felül lett az itteni hitelesítő hivatalnál hitelesítve, ami közép-számitással 25 --30,000 akónak felel meg 8 ezek Zalamegyében, illetőleg Nagy-Kanizsán lőnek borral megtöltve. Nem lehet tehát Jeremiádot zengeni, hogy az uj hitelesítés miatt pang az üzlet, szünetel a borkereskedelem, nem jönnek a szépen jodlizó stayerok és a nép nem buja a nagy adót fizetni. Minthogy tehát ennyi ezer akó hordó lett a n.-kanizsai teljes szervezetű hitelesítő hivatal által ezideig hitelesítve, reményiem, mint illetékes közeg egészen tárgyilagosan szólhatok ez ügyhez és nem is kések ez alkalommal kijelenteni, miszerint ennyi ezer hordó közül vajmi ritkán akad egy-kettő olyan, mely a magán viselt megjelölésnek, a köbtartalmat illetőleg megfelelne és pedig az előbbi módon hitelesített nagyobb hordóknál 2—3 akó — az uj rendszer szerint Ausztriában hitelesített hordóknál 5— 6, de sót a Stayerországból jött borkereskedő személyes jelenlétében 9 — 10 — 13 liter különbséget is constatáltam az 5 akós hordóknál, ami onnét ered, hogy Ausztriában köbzö készülék, Magyarhonban pedig mérleg használtatik a hitelesítő hivatalok által, ami előbbinél biztosabb. Végre közönségünk tájékozására szükségesnek tartom még felemlíteni, hogy a Styriából bejövő és e hivatal által hitelesi- TÁRCZA Lámpám mellett FJ-el töprengek néma éjeken .. . Miért szeretlek lánykám oly hiven ? E gondolatnak hosszn fonsJát Szövöm, szövöm ... végét nem lelem. Elém képzelve bájos arczodat Kérdezgetem____de választ fti sem ad. Pedig hát kinn yen fejthető talány; .Mélyen szeretni költő tnd oinpán !" Halvány rilágn rezgő lámpafény, Melletted bánysaor virrasztottam én ! Hányszor kialndt égő olajod S én mégii ébren virrasztottam ott. TV tódnál szólni arról csak sokat. Mily gondok űzték lázas agyamat. Hi«* egyíltt éltünk annyi éven át, Együtt virrasstánk oly sok éjszakát! .. . Sokszor beszéltem hozzád is sokat, Pedig nem értéd fájó hangomat. S te mégis ekkor tisztább fényt vetél, Miként ha tudnád, lelkem mit beszél. Es r.éha csendes, enyhe hajnalon Együtt nyomott e! dnló fájdalom .. . Neked nem volt már égő olajod Engem ss e r e 1 m e m volt, mi elhagyott. MidSn a gondok megpihentenek, Papírra raktam bús eszméimet Te nézted, nézted, mint irok sokat 8 rezegve osxtád meg világodat. Mily jó is vagy te halvány fénysugár! Te nem vagy olyan, mint kaczér leány, Megosztod szépen enyhe meleged B mig életet tart, vissza nem veszed ! Sokszor leirtam . . . fájó hangokon, Miként szerettem egykor oly nagyon ! Nem egyszer hnlltak kinos könyeim Merengve lelkem bús emlékein. Ilyenkor fényed rezgőn rám retéd és én megértém,.. lángod mit beszélt... Ne félj .. ezentúl majd vigabb leszek, Nem kell virraaztnnnk kinos éjeket V. SÁRFFY IGNÁCZ. Egy szőke hölgy. (Beszély.) Irta: Farildi Y. Hiador. (Folyt, és vége.) — Átok frigyökre! — mondám a harag« tói és boszutól reszkető ajkakkal, magam előtt látván őrült barátomat. — Most már megtudtam a szerencsétlenség okát b könnyeztem az áldozat felett. — Tegnap megígérte, hogy enyim less ma reggel; — suttogott halk hangon Lajos. — Csalfa, igazad van barátom. Hahaha! ilyenek a nők hahaha! a szőke nők. És én szerettem őt, hittem szavainak, hiszen ujjamon a gyürü, .... hazugság, rágalom, a mit a hir cseveg. — Én vőlegény vagyok, megyek az esküvőre — jer — szólt hozzám fordulva, — te leszel a vőfély, menjünk, mert már várnak; — sezzel kalapját ekiobva,kirohant az ajtón, anélkül, hogy feltartóztathattam volna. Szaladt, futott azon ház felé, hol a szőke hölgy lakott, én utána BÍettem. A grófi fogat, melyben az anya és a fiatal pár ült, épen akkor robogott ki a kapun, sebesen hajtatva az indóházhoz. Lajos megpillantotta a szőke hölgyet, ez is Lajost. Két sikoly metszette keresztül a levegőt; a szőke hölgy megrémülve Lajostól, az ülés párnái közé hanyatlott, nagy ámulatára a gróf- nak. Lajost én fogtam fel karjaimba, b egy bérkocsiba ültetve, a város egyik leggyakorlottabb orvosához vittem. — Megőrült! — szólt az orvos. — Ah ! téved ön — szólt mosolyogva Lajos, hiszen én vőlegény vagyok! Hahaha! hiszen szerelmét nekem esküdte ide. — Szegény barátom I — szóltam az orvoshoz halkan, még mindig vőlegénynek hiszi magát. — De szólljon orvos ur, mit tegyünk vele ? — Az irgalmasokhoz kell átvinni Budára. Az őrültség igen nagy fokú, az agyvelő nagyon meg van támadva, ugy, hogy kijózanodáshoz semmi reményünk sem lehet. Ezután néhány pereznyi csend állott be; mialatt sajnálkozó tekintettel szemléltük barátunkat — Megyek, megyek már — szólt felkelni akarva a székről, de oly erőtlenné lőn, hogy visszahanyatlott. — Nem lehet! Segítség 1 megkötöztek a rosz emberek, ne hagyj el, hiss te neked mindenben osztozni kell velem. Ezután nagyot lélekzett és elhallgatott. — A gróf — a gróf! — szólt vadul néző szemekkel. — Elrabolta, — elrabolta erőszakkal, — mert gazdag — a jegyesemet,---Hah! gazember meglakolsz ezért; — szólt öklével fenyegetődrve. — Csendesülj barátom! — Én! hiszen csendesen vagyok, csak a gróf lármázik, a gróf, ki ellopta mátkámat. — Nem lopta el, mert mátkád megcsalva tégedet, önkényt ment a gazdag grófhoz, — szóltam szomorúan. — Hazugság! — Rágalom ember, vondd vissza szavadat, vagy megfojtalak — meg — foj — 1a — lak — hoh! — megfulladok levegőt, — le — ve — gőt — Vegyük gondos ápolás alá azegényt! — szólt azánakozólag az orvos. Bérkocsit rendeltem s átvittük az Irgalmasokhoz szegény barátomat, kit a szenvedélyesen átérzett szerelem, a heves, fogékony és mély érzésű szív ily szerencsétlenné tőn. Felgyógyulásához semmi remény sincs; jóllehet őrültsége alább szállott már, de még most is folytonos rohamok lepik meg, ugy, hogy szabad percze alig van. Mindig azt hiszi, hogy vőlegény s ha az orvos naponként meglátogatja őt, mindig azt hiszi, hogy az esküvőre akaxja vinni a templomba. így lesznek a férfiak a nők kacsénágának ée köny el miségének áldozatai. A szőke hölgy már rég elfeledte e történetet, mert a gróf bálvánjozáaig szereti, szórakozást szerzett számára s különben is nagyon könyelmfi teremtés volt, kinek szivében érzelem nem vala, ki kaczérkodás ée piperénél egyébre még gondolni sem tudott. S e rosz tulajdonságai mellett még az is volt, hogy Lajost a legutolsó perczig hitegette ; beleegyezett az anyai háztóli megszö-késbe, mert mindez a regényesség színezetet viselte volna magán. Lajos, mint már mondottam, egéez odaadással szerette a Bzőke hölgyet, ki elég ügyes volt viszontazerelmet fi lógatni as ifjú iránt. Mert Lajos iránt épen nem viseltetett szerelemmel s nem öemervón ki annak lényét, szellemét és fogékony szivét, talán nem is sejtette, hogy oly szerencsétlenségbe fogja dönteni hamisan tett esküi áltaL tett „Halb''-nak elnevezett hordók kivétel nélkül nagyobbak voltak a sas védszárnyai alatt álló megjelölésnél V«-1 A: de gyakran 7« akóval is. Ezen 5 akóra ,czimenté-rozott,* de valójában 5 V,— akót magában foglaló tudókat magyar népünk jó-hiszemüleg 5 akó fejében töltötte meg! Hány ezer ilyféle bordó lett Magyarországban — talán itt N.-Kanizsán is — megtöltve (?) hány ezer akó bort adott tehát a magyar közönség ingjen a sógoroknak, azt a jó Isten tudná megmondani, de hogy mennyire rászedetett közönségünk és mennyire meg lett csalva, ezt ellehet képzelni. Az nj rendszer mindezen visszaéléseket és rászedetéseket hazánkban megszün -tettc — h i n c inde lacrimae ezért jajveszékelnek és zengnek jeremiadot a Stayer vetterek és még akad is értelmes ember nálunk, aki azok pártjára áll! — persze nem tudván ama jó bácsik zugolódá- sának fó okát. Ezen észleleteim és tapasztalataimat midón tájékozás végett a t. cz. közönségnek tudomásara hozom, nem késem kijelenteni, miszerint kötelességemnek ismerem ezen üzelmekról a kr. kormányt is szolgálati uton értesíteni. N.-Kanizsa, 1877. junins 27-én. KOMLÓSSY FERSNCZ, 2!. Dtimn hitelesítő hivatal fGriöko. Euripides, Seneca és Grillparzer „Medeája* (Tanulmány.) Az arany gyapjú regeköre egyike a görög mythologia legcsudálatosb, iegköltőibb mythosainak. Nagyságot, lélekerőt lehel annak minden része. Mily fönséges látvány Hel-las ez arany ifjúsága, a Jasonok és Herakle-sek az Orpheusok és Telamonok e tettszomjas serege, mely vakmerő lelkesedéssel rohan egy eszméért, egy álomért ezer veszélynek.; mi félelmetesen — szép e nőalak, mely szerelmének lángoló oltárán egész múltját, családját, sőt tulajdon méhéből eredt magzatait is feláldozza. A megcsalt ezerelem tragicuma sehol nem jelentkezik megrázóbban, mint Medea történetében. Oly asszony ő, kinek főjellem-vonását a legföltétlenebb szerelem és odaadás képezi, szerelem, mely tekinteteket nem ismer, odaadáB, mely minden tettre, minden megaláztatásra képes: s az ily lélekben legszentebb érzelmei kijátszásának annál erőszakosabb katas-trophához kell vezetni, minél intensivebb volt a felette uralgó szenvedély. E ponton a szerelem tetterős boszuérzefté, a nő furiává fajul. Nem csuda, hogy ez érdekes lélektani föladat költői megoldására a legkülönbözőbb körök legkiválóbb tragicusai vállalkoztak. Az első, kitől egy Medea történetét tárgyazó teljes darab maradt reánk, Euripides a görögöknél. A darabot megjelenése idejében olvasták és könyv nélkül tanulták; Chrysippus, a stoikusok feje olyké-pen alkalmazta annak minden egyes versét, mint ma szokás a biblia sorait; művészek al-koták utána remekjeiket, költők vették mintaképükül. Az a hatalom, melyet Euripides művével a szellemek fölött gyakorolt, abból is kitetszik, hogy mostantól fogva e rege Euripides átalakitása szerint gyökeredzett meg a görög nép hitében. A Korinthban általánot keletű monda szerint ugyanis nem Medea gyilkolta meg a gyermekeket, hanem a koriűthu- De bármint történt ez a szerencsétlenség, a bün, az elkövetett vétek a szőke hölgyet illeti, mert kaczérsága örökre szerencsétlenné tett egy több tekintetben igen jeles férfit. Hogy mi történt az esküvő előtti napon Lajos és a szőke hölgy között s hogy mi okból kelt össze a gróffal másnap hajnalban; erről én sem mondhatok bizonyosat a nyájas olvasónak, mert Lajos szerencsétlen helyzetében mitsem tudott mondani a történtekről, a szőke hölgygyei pedig elutazása óta nem találkozhattam. Ha Lajos töredékes beszédéből valamit erre nézve ki lehet magyarázni, az a megmutatott jegygyűrű és a sokszor emlegetett .vőlegény* szó után más alig lehet, minthogy a a két fiatal az anya okozata ellenére titokban eljegyezte egymást, s a szőke hölgynek Lajossal kellett volna megesküdnie azon órában, melyben a grófnak esküdött holtiglani hűséget. Boázuvágy vezérelte e a szőke nőt, vagy a valódi szerelem hiánya abban, hogy szerelmét feláldozta anyja érdekeinek ; vagy pedig az anya okozata folytán tőrtént az esküvő, elburkolt kérdés, mit csak az örült Lajos fejthetne meg. Nézetem az, hogy a szőke hölgynek nem siak, hogy a királyuk háza ellen elkövetett merényletet megbőszülják. Euripidész a gyilkolás tényét az anyára vitte át, hogy a szenvedély romboló hatalmát kimutassa. E terméssé tel lenes tett inditó okait Euripides a legmeggyőzőbb erővel tálja elénk s as egymással küsdő érzések élet-halál harcsát oly benső igazsággal ecseteli, hogy teljesen egyet kell értenünk Jakobs-sal. midőn e #Me-deáról oly formán nyilatkozik, hogy nála a kegyetlenség is a szerelem alakját ölti fel, a gaztett maga is kötelesség sziliében jelenik meg. A Klein álul (Geschichte des Dramas I. kötet) Othello és Medea között felállított párvonalat tehát épen nem ismerhetjük el helyesnek. Me? engedjük ugyan, hogy Othellonál. midőn azt, mi neki a világon legkedvesebb, feláldozza, e szörny tett végrehajtására nem boszuvá^yának kielégítése hajtja őt, hanem, hogy férje szerelme s becsülete megsemmisítésének áldozza oda nejét; de meg kell gondolnunk, hogy Othello férfi s hogy az ő lelki élet»- fölött eszerint nem uralkodik oly kizárólag a szerelem, mint ama női léleknél, melynek mély kedély világából a szerelem érzését nem lehet anélkül ki szakasztanunk, hogy egész szive vele ne szakadjon, meg kell gondolnunk, hogy az az asz-szony, ki annyi fájdalmas áldozatot hozott szerelmének, még fájdalmasabbakat tud hozni gyűlöletének. Ami Euripides e Medeáját annyira közel hozza szivünkhöz s irányában szánalmunkat felébreszti, az jellemének szenvedő, fájdalmas hangulata, mely mindenütt, de legmeg-kapóbban anyai szeretetének borzasztó szán-dokával való küzdelmében nyilvánul. Mióta tudja, hogy férje megcsalta; „egészen fájdalmának adja magát, nem érinti étkeit s könyek között emésztődik naphosszat.'' Az eredetiek görög és latin szövegét magyar prózában adom: Grillparzer német eredetijét azonban, mint a melynek töb''> értője akad, megtartottam. Amint rettentő határzatát megragadja, összerezdül egész lényében 6 ragyogó könyek nedvesitik arczát, midőn Jason gyermekeinek fényes jövőjéről biztosítja. — Aztán mennyire szivrázó e nő ingadozása a fel-fel lobbanó bátorság s a leggyöngédebb el-lágyuiás egymást követő hangulatai között, midőn boszumüvének végrehajtásához készül. „Istenem, mit teszek ? Minden bátorságom oda, asszonyok, mihelyt gyermekim vidám tekinteté rel találkozik szemem." Iery szól a kolchisi nők körülálló seregéhez; majd újra összeszedve magát, folytatja: ,De hova tévedék V Jutalmam guny legyen, büntetlen hasjyva ellenem? Meg kell történnie." Azonban ismét erőt vesz rajta a fájdalom, megint fölül kerekedik benne az eltaszitott nőn a szerető anya: „De még sem, fordulj el ó szív b tettől — mondja önmagához — kiméld önvérédet, boldogtalan !" Végre is az ellentétes érzések e szörnyű vi ha rában hánvkodó lélek elsülved menthetlenül. Gyermekeinek halni kell, az bizonyos s ő vérző szívvel veez bucsut tőlük: „Nyújtsátok felém gyermekim, oh, nyújtsátok anyátok felé csókra kis kezetek ! Oh, e kedves kacsó! Ez édes ajk ! E nemes termet s szép szabású arcz! — Men jetek, menjetek gyermekim, nem nézhetlek tovább, erőt vesz rajtam a fájdalom I4* Fájdalmas helyzetének e mély átérzé^e a főjellemvonás, mely Euripides Medeáját Seneca alkotásától megkülönbözteti. Lessins nézete, hogy t. i. a Senecának tulajdonított darabok a Kómában szokásos gladiatorharezok s állatviadalok befolyása alatt keletkeztek, Seneca e darabjában isigazolására talál. Egy római, kinek leggyönyörködtetőbb élvezete volt, ha Nero császár, a dühöngő Heracles ezerepében Megarát valóban leölte a színpadon, nagyon természetesen vajmi keveset törődött a lélek tragicai felemelésével ; a helyett, hogy a szenvedélyek ke-délytisztitó fejlődési menetét követelje, beérte a leghatalmasabb lélekerők,— hogy ugy mond- vc-lt szive, nem szerette Lajost s csak gonosz, hiúságának tetsző játékot akart űzni vele, vétkes gondatlansága és könnyelműségének ily káros következményeire nem ia gondolván. Egy szóval, e hölgy nem volt nő, hanem egy szőke hajjal, ártatlan külsővel és gonosz, ördögös szívvel megátkozott teremtmény; kí, miután anyja is helyeselte viseletét, vérszemet ée még nagyobb ingert kapott a férfiak szeren-csétlenitésére. Az ily nő olyan, mint a halál, egy áldozattal nem elégszik meg, hanem mindenütt megjelenik, hogy elbuktassa a könnyenhivöket. Jaj annak! ki elég bátor ily nő hálójába futni. Lajos szerencsétlen esete intő példaként áll azok számára, kik nem kérdve az észt, az itélő tehetséget, a pillanattól elkapatva, vakon engedik magokat sodortatni a. nők mosolyai éa azoknak csábító tekinteteitől; nem gondolván meg, hogy a mosoly és a ».zép szem : SeylU és Charybdís. Mert: A szép szemekben mennyország honol, De a menny mellett ott van a pokol! jak — akrobatikus mutatványaival s erre a czélra Medea története rendkívül alkalmasnak kínálkozott Hogy is ne? Egy asszony, ki saját gyermekeit meggyilkolja! Mily csinos táigy ez oJy szerző számára, kinek - minden törekvése oda van irányozva, hogy a teljes czímü közönség kimerült idegeit pár pillanatra üdvös emo-tioba hozza ! S k öltónk meg is tesz erre nézve minden tőle telhetőt. Az a megkapó mély fájdalom, mely Euripides Medeájának boszuérze-tét áthatja." Seneka hősnőjénél teljesen a düh kifejezésében vész el. Nagy hangú időző szólamokkal czepeli elő az alvilág kárhozatos hatalmait, hogy boszuművében segítségére legyenek. Rettentő átok receptjeiben az örök éj ős zűrzavarja mellett, a gyász birodalmának urát s a csalfa eskü kigyófürtű boezulóit mind felszólítja, hogy részt vegyenek boszujában, melyet az Isthmus is borzadva fog nézni s melyről ő maga mondja: „Hah! vad, hallatlan az ég- és földnek egyaránt borzasztó szörny tettet forgat mélyében elmém!" Hol a düh ily vad lángokban tör elő, a köny forrásának ki kell száradva lennie; — az a lélek nem ismeri a szív gyöngédebb indulatait, mely kéjjel gondol arra, mint darabolta szét fivérét, mint rabolta el atyjának legdrágább kincsét, mint ingerelte Pelias leányait tőrrel kezükben ősz apjok ellen s ha mégi» a szív szentebbérzelmeire hivatkozik, látjuk azonnal, hogy való érzések hely ett goromba utánzatokkal van dolgunk. Medeának hideg, objectiv magatartása lélekállapotaival szemben, melylyel ezek menetét, mint figyelmes szemlélő követi, teljesen megfosztja ez állapotokat a közvetlen igazság jellegétől. így a következő helyen „O jaj! Borzalom fojtogatja szivemet! Csontjaim fagyos iszony futja át s megrezdül kebelem. — Haragom kialudott, a nő neheztelése engedett az erősebb anyaszeretetnek !" Vagy hogyan higyjünk az oly fájdalomnak, mely nem talál elég távolról hozott képet nagyságának kifejezésére? Im egy a sok közöl: „Ide s tova kerget majd a szeretet, majd a harag; kettős vihar ragad magával. Mint midőn vadul zugó zivataros szelek vonulnak csatára s az elemek általános harczában a hullámok dagadnak s a Pontus kavargva zajong: így hul lámzik az én feldúlt kebelem." Hogy egyébként Medeánknál a lélek ilyetén ellágyulásait nem kell komolyan vennünk, meggyőződhetünk, ha pár sorral tovább hatolunk az illető jelenetben, hol is iszonyodva kell hallanunk, mint panaszkodik, hogy nem szülhetett tizennégyszer, mert csak igy lenne elegendő áldozata; mint kiált fel: „Méhem igen terméketlen vala, csak két gyermeket szülék; alig, hogy apám 8 fivérem megboszulhatom." Itt dühének ez átokkal teljes légkörében ismét otthonosnak érzi magát s épen nem lep meg bennünket, midőn látjuk, mint kéjeleg gyermekeinek lassú halálgyötrelmein, mint Öli el lassankint egyiket a másik után coram publico, csakhogy véres tettének borzasztó gyönyörével takarékoskodjék s végre mint veti őket férje lábaihoz sárkányvonta fo gatából. Mily kontárnak tűnik fel ily hőstettek-| kel szemben Euripides Medeája, ki szörnyű lettének nyomasztó suly át az ön feledtség egy rettentő pillanatában rázza le magáról, oly helyen, hol tanuk nincsenek! Klein mesteri fogásnak mondja Seneca részéről, hogy Medea első gyermekét őrült visio pillanatában gyilkol ja meg, de ez a műfogás teljesen elveszti azt az értékét, melyet mint enyhítő vonás igényelheaie Medea jellemében, ha azt a meggondoltságot és nyugalmat tekintetbe vesszük, melylyel második gyermekének megölését végrehajtja, elannyira, hogy benne inkább Bzerencsés véletlent, mint öntudatos költői czélzatosságot kell látnunk. Hogy mily tévedésekbe eshetik egy epi-gon, ki mintaképe szellemi magaslatára emelkedni nem képes, arra nézve feltűnő adatot szolgáltat Seneca e darabja ez euripidesi Medea egv másik lényeges jellemvonásának kezelésében is: a ravaszságot értjük, melylyel ellenségeivel szemben Medea magát fölfegy verzi. Ez ki valóan nőies vonás s Seneca mégis majdnem egé-fczen mellőzi ; csak egy jelenetben akadunk nyomára s itt is rosszul alkalmazva; akkor ugyanis, midőn Medea Jasontól gyermekei kiadását követeli s ez megtagadja kérelmét, mert teljes szivéből csüng gyermekein, az anya egyszerre arra határozza magát, hogy a Jason által annyira szeretett kicsinyeket fogja boszuja esz-közeül felhasználni. „Ily forrón szereted őket? — mondja magában — Ah, megvagy! Most már buton elér bcszum!" Először is ez a vonás épen nem illik a Seneca-által rajzolt Medea jellemébe, mert az oly zivataros szívnek, mint az övé, nincsenek váfatlan ötletei, de meg tisztán lélektani szempontból ía hibásnak kell Ítélnünk ; mert hogy egyáltalában egy anyának, ki pár pillanattal előbb gyermekei kiadatásaért esdett, honnan támad rögtönében az a gondolata, hogy e forrón szeretett gyermekeket bostujának feláldozza, bajos lenne megfejtenünk. Nem kevesbé nehéz különben belátnunk azt xs, mért mellőzte Seneca azt a mesteri mozzanatot Medeája jellemfestésében, melyet Euripides sokoldalú, részletekbe ható szelleme oly előnyösen alkalmazott, hogy t. i. Medea, mielőtt szörny tettét végrehajtja, valódi inditó okait maga előtt is eltitkolni igyekszik s mintegy igazolni véli cselekvését, midőn tragicus önámitás sal igy okoskodik: »Ha most, hogy müvem félig végesve van, reszketek gyermekim a halál Bak adni martalékul, másnak boscoszomjas kese éri őket utói; -- meg kell hajolniok a sor® előtt.* Klein felfogása, melysserint a római tra-goedia azért származtatja a félelmes katas-trophát egyenesen szándékos gonoszság s kegyetlen ross akaratból, mert a sors eszméje, mely a görögöknél a tragicai patbos férfias oldalát, a tragoedia mozgató erejét képviseli, előttük idegen, ez a felfogás nézetünk szerint nem állhat meg Hogy a görög dráma hagyományos sors eszméjének ax euripidesi Medea ép idéztem helyével semmi köze nincsen7 már abból is világos, hogy a tragoedia egyéb részeiben a leg csekélyebb szerepet sem játsza. S mért kalan-doazunk messzire, ha a jó oly^ közel hozzánk ? Ugy hiszem afenntebb megkísértett magyarázat sokkal mesterkéletlenebb s igy elfogadhatóbb ez utóbbinál. Hogy egyébként a „tragikai pa-thosnak" euripidesnél talált e „férfias oldala" Kleinnak sem fekszik rendkívül szivén, világos lesz előttünk, ha rengeteg művének első kötetét felütve látjuk, hogy Eurípidesről szóló részében a sors eszméjét egyszerűen euripidesi bünnbak-nak nevezi (Vége köv.) Jegyzőkönyv a zalameyyei ált. tanítótestület központi választmányának 1877. májtis 12-én tartott üléséről. Jelenvoltak: Elnök: Schmidt Károly, Rosenblüh Lajos, Hoffmann Mór, Horváth Pál, Juhász Péter. Páros Endre, Récsey György, Boronkay Ká-roly, Lisztner József, Hajgató Sándor, Tóth István, Víiry József, Szalay Sándor, Vitt Fülöp, Szilvágyi Gyula, Venczel Rezső, Rózsavölgyi Antal, Zánkay Zsigmond és Németh Ignácz vá laaxtmányi tagok. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván hitelesíttetik. '' 1. Olvastatik a muraközi járási kör jegyzőkönyve, mely homlokegyenest ellenkezik az alapszabályok és a központi választmány egész működésével, miért is a kir. tanfelügyelőség megkerestetni határoztatik avégből, hogy a nevezett járási kört a tantestületi alapszabályok és az azokban a járási körök számára kijelölt működési határok tiszteletben tartáíára utalja s nevezetesen elrendelni szíveskedjék, miszerint a muraközi járási kör se merje többé magának megengedni a közgyűlési többség nevében intézkedő központi választmány ha-ározatait ad acta tenni vagy egyenesen kijátszani s akár közönyösségből, akár pedig holmi oppositiób£ a tartozó végrehajtás nélkül hagyni. 2. A sümegi járási kör jegyzőkönyve felolvastatván, oly megjegyzéssel vétetik tudomásul, hogy azon pontjai iránt, melyek a központi választmány határozataival ellenkeznek — ro-szalását nyilvánítja a választmány. 3. Olvastatik a bellatinczi járási kör jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv egész tartalma örvendetes tudomásul vétetik és a központ az említett járási körnek annál is inkább elismerést szavaz, minthogy felekezeti tanítók levén, ön-ként iparkodnak a testülethez csatlasozni és annak működését elősegiteni. 4. A baksaí járási kör jegyzőköny ve, mely ujolag a tagsági dijak be nem fizethetéaét tár-gyalja — sajnos tudomásul vétetik. 5. Hoffmann Mór tantestületi alelnök ur felöl vassá „a gépies az oktatásban" czimű munkáját. A nagy gonddal és szakavatottsággal ösz-sceáliitott munkának felolvasását zajos éljenzés követte. Ezzel az ülés véget ért. K. m. f. Hitelesítjük: BORONKAY KÁROLY, LISZTNEK JŐZSEF ^ SCHMIDT KÁROLY, a *.-»l.urnepyei áluJánoa tanítótestület elnök«. Jegyezte: NÉMETH IGNÁCZ, *z ált. tantestület főjegyzője Tárgyalóterem. A nagy kanizsai kir. bánfenyitö törvény széken a / évi jtiliux hó folytán a kővetkező bünperek tárgy altatnak; u. m: Juliushóö én: 1. Roth Móricz hamis esküvő bünügyé ben Ill-ad bírósági ítélet kihirdetése. 2. Baksa Lénárd és társa, a bírósági vég rehajtó eljárása közbeni ellenszegüléssel vádlottak elleni ügyben Il-od birósági ítélet kibir detése. 3. Matk ovics István tolvajlási ügvében vég tárgyal ás. 4. Si mon János és társai elleni emberölés miatti bűnügyben III ad birósági ítélet kihir detése. 5. Id. Vidovics György és társai elleni súlyos testisértési ügyben ugyanaz. 6. Páati János Ügyében H oá biróaági ité-let kihirdetése. 7. Varga látván ügyében ugyanax. J u. 1 i u a 6 - á n. 1. Audri János sulyo« leatisértési ügyé-b^u III a_<i bírósági itélet kihirdetése. 2. Ozv. lakatos Jánosné elleni bírói tár-u>re»ae! párosult sikkasztási ügyben végtár- ¿»valás n • Uijvanaz. 3. Boros vagy Poczek Jótsefelleni súlyos testisértési ügyben kir. lábiai Ítélet kihirdetése. 4. Ballér György elleni ugyanoly ügyben ll2yt»DH7.. j ő. Martinecz Ferenci és társai ügyében 6. Duokó Mátyás elleni súlyos testisértési ügyben ugyanaz. 7. Dómján Rozi gyermekölési bünügyé beu végtárgyalás. J u 1 i u s 12 - é n. 1. Meleg Jánoa és társai elleni tolvajlási bűnügyben vég tárgyalás. ¿. Ujlaky Baláss ellen hivatalos hatalom -mali visszaélés miatt indított bünperben ugyanaz. Julius 13 - á n. 1. Szabó Zsiros György és társai elleni tol vaj Ián ügyben végtárgyalás. 2. Parics Flórián elleni sikkasztási ügyben ugyanas. Folytatása a julius II. f«*lére kitűzött tárgyalások netáoi megváltoztatásának kitüntet-hetése czéljából a julius 15 én megjelenő számban közöltet''k. Kiadta: ZALAY LAJOS. Helyi hirek. — Lapunk jelen száma e félévben az első levén, tisztelettel Jelkérjük t. közönségünket az előfizetés szíves megújítására ] jól tudjuk s érezzük az anyagi állapotok kedvezötlenségét, ép azért leginkább akkor tűnik elö a figyelmes őrködés védő szelleme s nem kétkedünk, hogy e hosszú évek során át a megyei érdekeknek hiven szolgáló lapját a megye részrehajlatlan intelli-gentiája, pártolásával továbbra is ne biztosítaná. Lapunk felelős szerkesztője julius hó elejénismét Nagy-Kanizsára jővén, minden idejét e lap szellemi emelkedésére Jor-áitja, a kiadó pedig pontos és figyelmes megjelenésre törekszik. Ujolag felhívjuk t. közönségünk pártjogását az előfizetések megújítására. Előfizetési ár julius — szeptemberre 2 jrt, julius— deczemberre 4 Jrt, melyet legczélszerübb postai utalványnyal küldeni be Nagy-Kanizsa, Wajdits József könyvkereskedésébe czimezve. — A m. kir. honvédelmi ministeríum már az összes vasúti igazgatóságokhoz megküldte azon vasati tisztviselők névjegyzékét, kik háború esetén a katonai ssolgálat a illetőleg bevoaulás alól felmentettek, hogy ások erről kellő időben értesíttethessenek. » A nagy kanitsai távirdaigazgatő-aágnál ftoegürült üzlettitkári állást Greger György kolozsvári távidaigazgatósági titkár fogja betölteni. — haputik homlokzatán hozott czik-ket ajánljuk t. olvasóink figyelmébe, mely egy általunk korábban emelt panasz helyreigazításául g a folyadékok elárusitáaával foglalkozó közönségnek hasznos utmatatóal szolgál. — A yjMŐrkert''f mely évek óta elhagy %-tottságáról volt ismeretes, kezd a közönség ked-vencz szórakozási helyévé vállni, a mennyiben ezentúl nem csak a tulnépes vasárnapi népünnepek, — de a helybeli dalárda helyesen választott dalestélyei által is nyer élénkséget. — Sxinénxet. Miklósy Gyula, a Kessthe-lyen működő szintársalat fáradhatlan igazgatója l^jházy Edét, a nemzeti színház legtehetsé-gesb és kitűnőbb tagját nyerte meg néhány vendégelőadásra, ki is előadásai sorozatát szombaton, f. hó 30-án ,A minister el óbzobájában és .Nőgyűlölő" czimü darabokkal kezdé meg. Kedden, í. hó 3 án Csatámé, Pajor Emília asszony jutalomjátékaul Offenbach »Kékszakállú he rezeg* czimü közked-vebségü ''operettéje fog adatni. Felhívjuk valamint Keszthely, ugy a vidéki műpártoló közönig becses figyelmét is arra, hogy a jutalroa-"ndót, ki a társulat egyik legkiválóbb és tehet-ségesb tagja s kedvencz énekesnője, méltó pártolás és elismerésben részesíteni szíveskedjék. — Gelsétl e hó 26 án este fényes László névnapi előeste volt, melyen a becsületesség s munkásságáról ismert Séllyey László ar, mint megyénk veterán bajnoka lett megtisztelve, képviselve volt a vidék értelmisége, ott asegyház tanítói testület, gazdássat, de még a tiszti kir is képviselve volt; a felköszöntések sem hiányoztak, azok egymásután, de mindig egy felé törekedtek, hogy az Isten a nap ün-n«Mtjét mint rég időktől és a nehéz napok is tántorithatlan hazafit, önzetlen polgárt, páratlan emberbarátot, a mindenség istene, a hányatott haza, ugy édes megyénk díszére, csa ládja öröme és boldogságára igen-igen soká éltesse. — A keszthelyi m. kir. dazdasági tanintézet hallgatói álul (felerészben a Petőíy szobor, felerészben a „Deák'' könyvtár javára) ju-nius 9 én tartott tán cz estély tiszta jövedelme 131 frt 5 kr. Felülfizettek: Tek. Hanny Andor 2 írt, tek. Skublics Mihály 3 frt, tek. Baláa Árpád 2 frt, t. Sólyomy Lipót 3 frt, t. Varga István 3 frt, t. Forintos Kálmán 2 frt, t. Galba Károly 1 frt, t Vértesy Iván 1 frt, t. Koller Ferencz 3 frt, L Moedosy József 1 frt, t. Töreky N. né 1 frt, özvegv Gftnther Mihályné 1 frt, t. Dömötör Sándor 1 frt, N. N. 1 frt. A nemes keblű emberbarátok ezen nyilvános nyugté zás mellett fogadják forró köszönetét a rendezőségnek. — Éc*y László, Balaton-Füred országosan ismert igazgatója, a Ferencz-József-rend lovagja mult szerdán tartotta névünnepét. A nemesbozgalmu s mindenki iránt nyájas, lekötelező a finom modorú igazgató ar ő nagysága számtalan orationak volt méltó tárgya. Névestéjén a helyben működő jeles szintársn-lst üdvöslő kardalokkal és saját zenekara által előadott szebbnél-szebb müdarabok előadásával tisztelte meg roppant számú közönség jelenlétében. Másnsp reggel Horváth Béla kir. ügyész ur Kecskemétről a fürdővendégek nevében szívélyesen üdvözölte, mi az ünnepelt meghatottan válaszolva köszönt meg. A aszeretet ház'' növendékei a sétatéren lelkesítő kardalokkal üdvözölték, majd egyik növendék a szeretetházból, másik a vinczellérképezdéből szép költeménynyel s szónoklattal köszöntötte fel, megható volt a jelenet, midőn ő nagysága a szónokló árva fiukat megcsókolá Szép és nemes érzelemnek fényes bizonysága ez. A dísz-ebéden, mely 3 táblából állt, nagyszámú ven-dégkoazoru jelent meg; a lucullusi ebédet szá mos pohárköszöntés fűszerezte. Tihany lelkes főpspja, nagyságos Simon Zsigmond apát ur szűnni nem akaró éljenzés és tapevihar közt éltette a nap hősét, ki 43 év óta felei meg derekasan azon bizalomnak, melylyel 1834-ben fferedfürdői tűzvész után felruházták, olyany-nyíra, hogy „Füredet Écsy nélkül s Écsyt Füred nélkül" nem is képzelhetni már. Az ,örök-vidor" Kopeczky Vidor endrédi plébános magvas toasztjai s Bizay a „nemzetbárójának'' gyújtó, kaczagtató s ifjú hevet keltő pohárköszöntései általános vidámságot keltettek, Pru-sincsky József augostianus, e lapok szerkesz tője sat. szörpigéi zajos éljenzést arattak. Ebéd alatt a veszprémi jól szervezett s igyekező zenetársalat játszott. Nagyszerű volt szemlélni egy óriási virágcsokrot, melynek alaptartója is rózsákból volt m&vészileg fonva, a füredi rózsaerdőből kitelhetett s a nap hőse e gyengéd figyelmet meg is érdemié. Bizay e nem fiatal s mégis fiatal kedélyű ötven éves jubileumát üli, 50 éve annak, hogy a nyarat mindig Füreden tölti s ezt a szeretetházban teendő na-gyobbszerű alapitványnyal szándékozik megörökíteni. Éljen I Jókai Mór családja előbb, ó maga jun. 28-án érkezett ide. A színházban jun 27-én Dóczy „Csók''-ját, 28-án „Ernám-operát adták elő. — Rövid hirek. A hannoveri lóversenynél ismét két magyar ló nyert kitüntetést — Lajos bajor herczeg sárvári birtokán időzik. — Az erdélyi románok tömegesen mennek át Romániába. — Nápolyban egy gazembert ítéltek halálra, ki nejét összeaprítva s becsomagolva adta fel postára- — Nagy Czenk-nél a haladó vonat kürtőjéből kirepült szikrák 20 hold erdőt hamvasztottak el. — A Suezi csatornát partjai tfelrobbantásával használhat-lanná akarták tenni. — Arany Jánost az akadémiai titkári teendőkben Fraknóy Vilmos helyetesitJ. — B. Osten-Sacken orosz tábornokot a Kárpátok közt mint kémet elfogták. — Gr. Andrássy Gyula egénségi állapota javulóban van. — Komadiaovics Debren bátta-széki görögkeleti szerb lelkész megszökött. — Hornkaten helységben 13 ember égett el egy családból. — Csernajeff tábornok a csehektől díszkardot kapott. — Br. Edelsheim Gyulai lábára lépvén a ló, az tetemes sérülést szenvedett. — Gr. Bylandt-Eheit gőzös hadügymi-niater anyja aszalt Bécsben. — Alfons spanyol király jegyese líontpensir herczeg leánya Mária de lss. Merced«. — Győr vidékén e napokban erős dér volt — Háborús hirek. (Jun. 28.) Macsin megszállása előtt véres küzdelem volt Garbina mellett — Nikicsa montenegrói fejedelem egy csapatul Dalmát területre lépett. — Karsnál még folyton tart a közdelem. — Ferik Mehe-med Seidekánnál elesett — A törökök Batum-nál három rohamot véresen visszavertek. — Mukthar pasa nagy győzelmet vívott Ázsiában és 100 muszkát foglyul ejtett — Három kereskedelmi hajót röpítettek légbe a muszka torpedók. — (Jun. 29.) Ssulejman pasa a Zeta völgyében állítólag 10,000 embert vesztett. — Az oroszok Batnmnál 2500 embert vesztettek. — Nikápoly nál átkelési kísérletet tettek as oroszok, de viaszaverettek. — A Montenegróban működő egyik badparancsnok fog Montenegró kormányzójává kineveztetni — Eddig 28,000 muszka kelt át a Dunán Braila mellett — Tulcsa orosz kezekbe jutott. — A törökök által elhagyott Hirsovát szintén megszállották az oroszok. — Gyurgyevó bombáztatásánál az oroszok 120 embert vesztettek. — Oroszország és Szerbia köst bizonyos eshetőségekre egyezség köttetett. — (Jun. 30.) A muszkák Hirsovától Tultsáig az egész dunai vonalat megszállották. — A török csapatok bevonulása Gettinyébe közvetlenül küszöbön áll. — A bajazidi orosz balszárny megveretett és szétazóratott — Lengyelországban az összes fegyverfogható népességet besorozzák. — A 8-ik muszka hadtest is átkelt a Dunán Zimnicsnál. — Nikopolos az oroszok bombáztatása alatt ég. — a montenegróiak annyira tönkre tétettek, hogy a török sereg,kardcsapás nélkül vonulhat be Czettinyébe. Vegyes hirek. — Bortautó gyermekgyilkosságról ir a nagyváradi „Szabadság." A bűnt egy szobaleány követte el törvénytelen gyermekén, kit a szoptató dajka visszahozott anyjának, miután ez a tartásdijat már hónapok óta nem fizette. A szerencsétlen teremtés elbatázozta tehát, gyermekét meggyilkolja. Csütörtökön déltájban, midőn lakásáról eltávozott magához vette az ártatlan kisdedet s kiment vele a katonavárosi izraelite temetőbe, hol gonosz tervét végre is hajtotta. A gyermeket lábaival bele ta posta egy pocsolyába s ott hagyta. A temetőőrnek azonban feltűnt a nő gyanús magaviselete s azonnal kösőlte a dolgot Keresztes negyedes sel, ki vele együtt azonnal meg is indult a nő elfogatására. A vasúti hidnál utolérték s átadták a büntető igazságszolgáltatás kezébe. A meggyilkolt gyermek 16 hónapos volt — Egy leány hÖt tette. Temesvárit, mint az ottani lapok írják, e hó 13-án egy bika megölt egy öreg embert As állat s ember viadalának szemtanuja volt egy leányka, ki előbb kiáltás s kendőlobogtatás által igyekezett az állatot elriasztani, azután, kötőjét tele rakva téglsdarabokkal, megtámadta as állatot • egymásután dobálts a tégladarabokat orrára. Egy ily dobása oly erős volt hogy as állat elhagyta a megkínzott embert s uj ellenségére rohant. A rettenetes pillanatban a leány a kerítésnél levő kis ajtón, mely szerencsére nyitva volt, kirohant s azt hirtelen bezárta maga után. Midőn az állat látta, hogy ellene megmenekült ismét áldozatához fordult, kit a földön tova hengergetett A lány még ekkor sem esett kétségbe s újból előugorva, nagy darab követ dobott a bika orrára, hogy az fájdalmában pár lépést hátra vonult. E pillanatot felhasználva a derék leány, a férfit lábánál fogva az ajtón a szabadba vonta. A bika rögtön az istállóba vonult, honnan felhangzott a tehenek rémitő bőgése. A bátor leány bement as istállóba és itt a bikához közel menve, addig dobálta tégladarabokkal, míg helyére kergette. De midőn kötelet is akart reá dobni, a bika észrevette s felakarta öklelni A leány felugrott as állat hátára • mielőtt as őt levetette volna, megkötözte szarvait. Ezután ismét a bika áldozatához ment de azt már lehetetlen volt megmenteni. A bátor leány ma Temesvártt a nap hőse. Meg is érdemli. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. jumus 20-t61—1877. junius 27-ig. — «Arany Koronáho s* caimcett szállodába: Müller J. Grátz. August F. Bécs. Weiser J. Prága. Borger S. Budapest Braun I. Frankfurt Hirschteld M. Budapest Baboehay N. Marczali. Goídstain N. Bécs. Kohn M. Budapest. Pfeifer J. Budapest. Dürr F. Gy6r. Altsefanl M. Prága. BergrUin J. Bpest, — ,8»arva»hos" caimzett szállodába: Nagy F. Fiume. Hirsebel M. Dombóvár. Bors Gy. Arad. Gyöngy J. Budapest Pálffy N. PölöskefC. Laky F. Lendva. Neumann Z. Zágráb. Meits A. Budapest Hirsch el Zs. Bécs. Hahn M. Bécs. ßcherU 2m Boglár. Zsomborfy Gy. Kolorrár. Schlesinger F. Brünn. Schlikk A. Prága. Weis« I. Bécs. Vas Gy. L5r6. Gr. Török N. Ungvár. Ehrlich J. Béct. Hart-mann K. Pécs. Kánka J. Brünn. Hoffmann I. Zákány. Löwy I. Bécs. Inkey L. Reese. Schölts A. Berlim. Br. Thurn N. Trissat Fuchs L. Berzenca«. Zakál N. Letenye. Steiner J. Berlin. Löwy F. Bécs. Lessner I. Bécsújhely. PoU J. Sopron. Brunner N. 8aent-Mikló*. Hidoey Gy. Budapest. Bflss M. Prága. Fischer Iá. Budapest Mihály J. Bedapest. Hescm N. Csorgó. Walentin Gy. Bécs Widits E. Berlin Ponty K. Kaposvár. Altachul N. Pécs Kohn M. Bares. Kollár N. Csurgó. 8chmidt N. Póla. Gósony N. Letenye. Baumgartner 8. Bécs. Hoch F. Zágráb. Weiss F. Essék. Wolf A. Tri esst Németh J. Budapest Dávid J. 8se-ged. Schlesinger M. Zágráb. Horváth J. Szombathely. Káhn M. Budapest. Wodianer S. Bécs. Wertsbnrg 8. Mönchen. Mandl M. Bécs. GySmörey I. Pozsony. Kardos N. N. Bajom. Peterka M. Mönchen. Haal M. Bécs. Franki J Bécs. Bitter M. Bécs. Eisenstidter K. Szeged. Aigner K. Zágráb. Wallner J. Kis-Márton. Antr P. Gross-Höflein. Eigner J. Kis-Márton. Dom-janovics N. 8xeged. Löwy F. Kii-Kanizsa. Wilheim M. A.-Lendve. Weias A. Kaposvár. Wellen M. H-N -Vásárhely. Gulisch K. Triesat Fischer A. Triest. Scbón M. Prága. Eibek J Budapest Gr. Nitsky N. A.-L«ndTa. Lenck ö. A -Lendra. Schuller J. Budapest Gottweil H. Strassburg. SchwarU M. Bécs. Fischer J. Budapest Kohn M. Budapest. Böhm A. Győr. HochsiBger F. Brünn. Klein IL Zágráb. Bauer A. Baja Steiner J. Prága. Rosenstock Zs. Bécs. Freiszier M. Triest Lokácsy Z&. Kottori. Nsgy I. Lebenye-Sst-MiJüós. — »Orosslánhos* czimsett szállodába: Morgenstern K. Kaposvár. Scherz V. Triest Graboer J. Marburg. Schneider A. GráU. Böhm M. Atád. Wirth K. Pápa. Brnkner J. Grátz. Skrihanek K. Siklós. 8charter Gy. Siklós. Beich G. Póla. Penosky I. Bécs. Ssabó I. PinkafS. Hochstitter F. Boglár. Schwarz S. Losonca. Moskovits J. Veszprém. Löwy I. Arad. Walter F. Budapest Hermáim. L. Székes-Fehérvár. Valexe Trirüt. Glaas B. Pées. Grün-teld J. 8zigetvár. /zifr.- K. Budapest Lnkich A. Hódoság. Moser J. Bécs. Glöckman J. Z.-Egerszeg. Böbm I. N.-Bajom. Golovicz N. Prágerhof. Markbreiter F. Vukővár. Berthold J. Baja. Morgeustern A. Szeged. Bogsár J. Pápa. Gans M. hlarburg. Rosenberg E. Budapest. FOrst M. Bécs. Teran A. Marburg. Auspitz N.Zágráb. Wanger H. Gyékényes. Steiner J. Ssobbatád. Barangoaó V. Tapolcza. Berger J. Bécs. Piacéi árak. Hivatalosan jegyzett piacsiárak Nagy-Kanissaváros piaezbiztosi könyvéből: 1877. évi jonins hó 27-én. Buza legjobb suly 39, ''/« hektoliterkint, 100 kilogramm szerint: 10 frt 50 kr., középszerű suly 38, 10 frt — kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt — kr. középszerű suly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly 86, S frt 50 kr., középszerű suly 34, 8 frt — kr.— Árpa legjobb, suly 32, 7 frt — krn középszerű suly 80, 6 frt 50 kr. — Zab legjobb suly 20, 6 frt, — kr középszerű suly 18, 5 frt — kr. — Kukoricza (tengeri) 8 frt — kr. — Burgonya 3 frt — kr. — Szin-lisxt 28 frt — krn zsemlyeliszt 24 frt — kr., kenyér-liszt fehér 18 frt — kr., fekete 14 frt — kr. — Rizs 24 frt — kr. — Bu«a-dara 80 frt —. Árpa-kása 36 frt — kr. — Borsó 30 frt — kr. — Lencse 30 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — Köles-kása 13 frt — Savanyú-káposzta 16 frt — kr. — Savanyu-répa 12 frt — kr. 8zéna kötött legjobb 8 frt 50 kr., középszerű — frt _ kr.; széna kötetlen legjobb 2 frt 80 kr., középszerű — frt — kr. — Kötött- vagy ágyszalma legjobb t frt 20 kr^ — középszerű 2 frt — kr szalma takarmánynak való legjobb — frt — kr. középszerű 1 frt 60 kr., ssalxna alomnak való legjobb 1 frt 40 kr., középszsrfi — frt — kr. — Uj-bor hectoliterkint 7 frt 50 kr. Ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 60 kr. — 1 liter ecset 8 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hossza hasábokban, keresztrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül 3 frt 50 kr.— Cserfa keresztrakásaal — frt — kr., keresstrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakáj nélkül 2 frt 80 kr. — Kószén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcaéból, egy kilogrammkint 68 kr. — Stearingyertya l frt — kr. Fagyugyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — Szappan 44 kr. — Nyers fagygyn 3* kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48 kr. — Borjúhús 54 kr. Sertéshús 60 kr. — Szalonna 76 kr.— Disznózsír 90 kr. — Msrhassir 1 frt — kr. — Köménymag 65 kr. — Vöröshagyma 16 kr, — Foghagyma 30 kr. — F5tt só 16 kr., k5-só 14 kr. — Bors 1 frt 20 kr. - Paprika 76 kr. — Czukor 68 kr Kiadta: (P- h.) Maninger, v. aljegyző. Érték ét váitéfelyaa Junius 28. 5*/, metaliques 60.70 ; 5*/« nemi. köiosöo 65.95; 1860-ki áUadalmi kólosön 111.60; bank-réssv. 778.— ; hiulintóseti rássvények 142.25 ; London 125.55 magyar föld teher mentési kötvény 73.75 ; temesvári földtehermeniási kötvény 72.75 ; soproni föld tehermentés! kötvény 72.75; horvát-slavon földtehermentési kötvény 84.— ; estist 110.25 ; cs. kir. arany 5.95 ; Napoleond''or 10.05; arany jár. 72.05 ; márka 61.75. Vasati menetrend. Érvényes májas 15-töl 1876. A badA-pesti időtmatató óra szerint, indái Kanizsáról Vonat hova: szám Ora Perc. ldó 206 Eszék, Mohács,Dombovir s Fiúméba 4 48 reggel 215 , . . „ 2 50 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 .....................2 6 délut. 204 . .......... 11 30 estve 313 Bécsbe (8zombathely, Bécs-Uj hely felé)5 8 reggel 801 , ......... 11 48 estve 816 Soprouyba ........ 8 88 délut. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Qráez és Bécsbe ...... 4 60 reggel 201 Triesatbe és Prágerhoton keresztül Qráez és Béesbe ......* 47 délut- Srkesik Kanirsara 216 Essék, Mohács, Dombovárs Fiúméból 1 41 délut 206 . , , 11 11 203 Buda-PestrSl........ 4 20 reggel 201 „ ........2 5 délut. 211 „ .........9 estve 314Bécsb51 (8zombath. Béoa-Ujhely)felffl 10 27 estve 302 „ n . .46 reggel 816 8opronyból ........H ^ »14 Bécsből Qráez, Marburg, Prágerhof fel SÍ ......... 4 12 reggel. 201 Trieszt- és Bécsből Marburg, Prágerhof felSl.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villacbból Prágerhof fel51 11 — astve. Marburgba csatlakozás Villzch és Franeesíestbe. t f , . Fiancesfestből. isiiss l-téi jsliss 7-4 1877. Hé- és heti-aap Kath. és prot. □aptár 6 0 r 0 k naptár 3 utj 26. Jézus megvendégel 5000 embert. Márk. VIEL. T Vasárssp G. 6. Sim. Á. 19 B. 5. Júdás 55 2 Hétfő Sarl. b. a. 20 Method. 35J 3 Kedd Eulog SÍ Julian ?N 4 8serda Udalrik 22 Euseb. JK 5 Csütörtök Czirill 23 Agripp. írt 6 Péntek Eaaias Pr. 24 Ján. sz. fi* 7 8zombat Vili bald 25 Febrou. ** Felelős szerkesztó : Báttrf Ltjtt. Leplobérletí hirdetmény. A pápai uradalom részérói közhírré tétetik, miszerint a Veszprém megyei Hidegkút község határában fekvó • nagjmélt gróf Eszterházy Pál ur tulajdonát képező mintegy 700 hold kiterjedésű erdei legelő, melyen egy nyári akol Í9 áil, folyé 1877 ik évi ezt.-Mihálytól számítandó 3 évre haszonbérbe kiadó. A bérletre vállalkotni kivánók í. é. julius hó 15-ig ajánlataikat Pápán, az uradalmi igazgatóságnál beadhatják 8 ugyan ■>tt bővebb felvilágosítást is nyerhetnek. Pápán, 1877. junius 24-én. Az uradalmi igazgatóság. (Utánnyomat nem dijaztatik.) (395 3—3/ Árverési hirdetmény. A kh-komáromi uradalomhoz tartozó kis-komáromi és ko : márvárom vendégfogadók folyó évi augusztus hó 13-án a kis-komáromi tiszti irodában a reggeli órákban tartandó nyilránoa árverés utján l87M-ik évi január napjától számitott három egymásután következő érre haszonbérbe fognak kiadatni. A bér-'' leti feltételek a fenotemlrtett irodában naponkint megtudhatók. Kelt Kis Komáromban, 1877. éri juníus hó 20-án. (391 4 -10) Az uradalmi tisztség. ! H i raetés „A Dcmeetközi árutárlat Bééiben felosslis végett a kővetkező árutömegeket bocaát árola moioi olcson, 5 frt 65 l£rért csak 1 különösen jól járó i d ő p o u-tca órát, aranyos ott láacz-c**l, a j<JI járásért kezesség v&l-UUatik. 2 valódi japáni virágedónyt, a legnaoraabb festéssel, bármely terem disxitéstü! szolgálhat. 1 pompás fényképalbumot, arnnynyaJ gazdagon disxitve. 1 pár di&zes krleti komót-c z i p 6 t, elny fi hetetlen talpbőrrel, nők és urak számára. 1 szép asztali csenget y fit. a legjobb nj aranyból. 1 teljes japáni dohányzó készletet, mely mindent tartalmaz. a mire csak egy dohányzónak szüksége van. 2 kis olajfestményt, hír- < neves mesterek mfiveinek má- j solata, díszes keretekben. i Mind az itt felsorolt 83 tárgy fl^- 5 frt 65 kr. Czim: Nemzetközi árutarlat, Bécsben, BnrgTing 3. (368 7-10) Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosait eszkűzültctork. Jegyzet. Mi után a tárlat rövid időn foloszlik, a vidéki megrendelések bokiildéiét minél hamarabb kérjük. agymint: 1 zenehangszert, melyen bárki is a legszebb darabokat képes játszani. 1 teljes kii p o r c z e 1 á n- teritéket 6 személyre, ki viltképcn ajándéknak igen alkalmas. 2 j elleni fejet, egy egészen aj ren ikivül eredeti tréfa. 1 diszes V i c t o r i a-s é t á n y-kosárkát, dusszinczf tü múhimzéssel. 6 kitünó csász kir. szab. evőkanalat. G kit''iuő csász. kir szab. k á- véskanalat. 6 japán csészét, kiváló minóségüt. C darab dr. Dupont-iéle egészségi szappant Összesen 38 drb. legjobb kivitelben csak Sok orvos és mégis egyenlő ítélet. A fehér mell-Syrup G. A. W. May értől Boroszlóban ■ok más kBsőtt a következő orvosoktól aj in Itatott, rendeltetett és legkitűnőbb sikerrel alkalmaztatott Dr. Kalot&cb Drezdában, Dr. J. N. Auerbach Bukarestben, Dr. Webor Halieben, Dr Lebrs, kir. kerületi orvos Birnbaomban, Dr. Finkoostein Boroszlóban Dr. Korner Wolgastban, Dr. Koiebate Boroszlóban, Dr. Hesaler Königswartban (Csehország,) Dr. C. GerstUcker Óschatzban, Dr. Leng Schwarcwasserban Stb Valódi minőségben Nagy-Kanizsán egyedül Fráfér Béla gyógyszertárában kapható. < (332 VII. 1—*) Tárcsái fürdő. Tárcsa a magyar-osztrák-stájer határ közelében, Vas-megyében fekszik, öt órányi távolságban Szombathely magyar nyngati vasúti állomástól. Yasat tartalmazó forrásai és fürdője kitünó hatásnak, külöDösen 8 vérszegéDységból származó minden betegségek, idegrendszer zavar nőknél és férfiaknál, a légzési és emésztési szervek idült hurutja stb. A fürdő orvosa: D r. T h o m a s. Május 21-tól junius 15 ig és augustus 1 - tői szeptember 15 ig leszállított árnál. Az idény megnyílik május 21 én. (357 6—6) A fürdői felügyelőség. RUDOLF-FORRÁS. Német Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélkűH alos savanyu viz, vegyelemezte Dr. Fresenius R. tanár és udvari tanácsos Wiesbadenben. A legüdítőbb, legitletescbb ásványos ital, minden egyób ásványviFnél nagyobb gyópylialásaal I>ir, kivált mallbajokban és minden takhártyabánUlmakban. Szállítása csak jil dngaisolt üvegekben es*ktV*Gltetik. Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. Johannisgasse 12. Főraktár Sopronban. (397 2 - 10) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból srállitva csomagolással együtt : 1 láda 25 egész literes üveggel.........6 frt 50 kr. 0. d. 1 . 25 fél . „ .........4 , 50 , . . A hölgyvilág § által mint felülm a Ihxtlio a - bór-étépitósíer ^ Q elismertetett a hivatalosan Q Q megriexgált ár tal m a tl a o, Q i KUVÍS8ANTE o o 0 o — \ T 5 03 00 DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Na^y-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-utcza) Unger féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (346 18 -*) Jutányos áron egy 8 lóerojü, JA állapotban lévő ujabb sserkexetü és két szolnlfí-vol ellátott Shnltleworth-télo cséplőgép a e o n n a l eladó és a b » n n a 1 átvoondíi. Kuaohiljbit Kreitler H 0 n r I k uri»AI N -Kauisaáit. Í40<) 1-2) Mayer E. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. Kitünó javított szerkezetű kézicséplógépeket, egy lóerejü rudáttéti járganyokat, szilárd, ugy szállítható, tisztitószerkezetü cséplőgépeket. Ugy szintén szénagyüjtó, sorba vetó, szecska vágó, kukoriczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemkülönben szántó, irtó, magtakaró, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtöró hengereket stb. (386 6—10) E2ea világhírű szépitétzer | ''pillanat alatt a legszebb, leg teraéazeteab ff)a arezazhrt idéai elő. a bért fehéríti, frit-siti és flownitja, a léfl behatásaitól vé de la ez 1, eltávolít legrövidebb idő alatt step-lőt, máj foltokat, orrvör ősséget s a bőr minden tisxtá-talaniágait ■ a riasport, valamint minden kendó*űszert fölöslegessé tesx. Nagy eredeti párisi üvegtok ára 2 frt 50 kr. Kis eredeti páriái üvegtok ára 1 frt 50 kr. Kapható valódi minőségben : N agy-Kan inaán Práger ur gyógy Mertárában. Vidéki megrendeléseket pontosan teljesít (382 9—*)'' Schwarx Henrik, kösponti BxátkOldési raktára Budapesten, - Mária Valéria-otcza 9. «* \J l^egqiabb orosz-török csatatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Gyönyörűen kiillitot rom. kath. imakönyvek irta: Beke Krlatéf plébános. Minden hazai könyvkereskedésben kapható : Heaayei Hanáakert, 8-réta. fűzve 1 frt. Fél bőrben, tokban 1 frt. 20 kr. Egésx bőrben, tokban tinóm aranymetszéssel 1 frt 80 kr. Egész bőr, aranymetszés, csat és kereszttel 2 frt. 80 kr. Zergebőrben, csat és díszítéssel 4 frt Finomabban készítve 6 frt. Selyem- v. báreonykötés aranymetszéssel diszitve 8—10 frt. ÜMayel Maaaitkert, J finom papírra nyomva, 12-rétu, bat kitQnó GdvSsaég > SYény®, > aczélmetszetQ képpel. Szinnyomatu rzim-Biztoa lelki vezer, ^ lappal. Negyedik kiadás. Ára fOzve 1 frt. Fél bőrben, tokban 1 frt. 2t>*kr. régész bőr, finom aranymetszés és tokban 1 frt. tíO kr. Aczél kereszt és csattal 2 frt. 80 kr. Zergebőr díszítéssel 3 frt. 40 kr. Finomabb kiállítással 5—G frt. Selyem- vagy bársonykötés diszitménynyel 6—8 frt. Heaiyd Maaaáskert, 32-réta, u-mérdek képpel díszítve, papirkötés. tokban 40 kr. Aranymetszéssel, tokban 6o kr. Aczél kereszt csattal 1 frt Zergebőr. díszesen 1 frt 50 kr. Selyem-bársony diszitménynyel 2 frt. 50 kr. Egyházi éaekk&ay v, kötve GO kr. HoMokkaaáraari ealéiy, kötve 40 kr. Kh Rézsáskert, kötve 30 kr., aranymetszéssel 50 kr., keresztel 80 kr. Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr, postán szétküldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétl;üJd?e 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. G eneral-Ubersichts-Karte des gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatzes in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechen land und den angrenzenden Gebieten von 08 terreich - Ungar d, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. General-Ubersichts-Karte des gesammten russisch-türkischen Kriegsschauplatzes im Kaukasus, finom papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25"levélpapír és boríték-színes kerettel 60 kr. Gvászkeretü levélpapír borítékkal " 60 kr. 0 Mindennemű irodapapir; mm. 1 rizsma finom irodapapir csak 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . 1 , fél minister..... 1 - egész minister 2 frt 20 kr. 3 , 10 . 4 , 20 . 8 — 9 , - w --------------.... V 9 a 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Minden néven nevezendő gépek javítása elfogadtatik s javítás legjutányosabban eszközöltetik. A gazdasági gépek használati ideje közeledvén, kérem a n. é. gazdaközönséget, hogy a javítandó gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert az idény beálltával beküldött javítandó gépek mikori elkészítéséért felelősség nem vállalható. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. Rendkívüli jutalooi a .Zalai Közlöny t cz. előfizetői számára. Tetemei ildoxatok mellett nkerfllt több elitmert hirnevás meKermfi sokatoroftitiu engodólyét kinyerhetnünk, A mi álul Hton keUemea heljtetbe jutottunk, mi«*érint eme becsei mMtermfivekct a ,Z*Ui Köslöny* n&gyérdémft el6fiset£i é« olvasóinak meséi olcsó árak mellett általengedjfik. Eme mestermfiT«k, finom olajfestmények kármely teremnek is meflepS dissitményedl szolgálnak, ■ megvárjak olvasóink mfiérxíkótól, mitseríat eme jatalom meguersóaére kinilkosó ritka kedve*"> alkalmat nem fogják elmulasztani bassnnkra forditanL A »Zalai KöslBny" nagyérdemű elftfisetfti ¿1 olraiói meséi csekély árért csak 7 frtért o. ért vagy csak ifrtért o. ^rt 4 olajfestményt (ellen példányok) 2 olajfestményt (ellen-példányok) mindegyike 48 Ctm. mafas és 66 Cta. sséles, saereshetoek meg. Ezen jutalomképek, tájképekből, esendéleti képekből, tebweiesi éi alpesi tájfestményekbSl itb állanak t tetsséi sserínt rendelhetők meg. Általában mindannyi hirea mesterek »ikerült másolatai ■ as ajánlott érték* fel51 mindenki nemélyesen Kereshet meggyösődéft ax áltívlunk egyedül csak ezen csélra berendesett kiadóhivatal» helyiségünkben, Bécsben. Egyedül csak esen lap előfi*etfii és olvasói réisesittetnek a fenntkitett ssabott árakban, mig ellenben minden más vevSnek 28 frt a 4 kép, illstdleg 14 frt a í kép ára. Elküldések ntánvét, vagy a péns előleges beküldése mellett történnek t a levélbeli megrendelések küvetkeső c*im alatt kéretnek : (398 1 — 6) Verlags-ExpedföM, Bécs, Babenbergerstratse I. Wajdits József kiadó-, Up- ót nyomdatnlajdono« gyorsaajtó nyomása, Nacy-Kaaiaáa. NAGY-KASIZSA, 1877. Julius 5-én. TJs?ufc»íodlk évfolyam. ír: © 8 írt. 1 3EÍ#ft2Sté»iiX ^ ogésx érre . fél évre . . 4 „ • negyed évre . 2 , E#y s*óm 10 kr Hirdetések ; 6 hasábos petitaorban 7. másodszor 6 a minden további sorért 5 kr. f NYILTT ÉRBEN ; aoronkint lü krért Tétetnek fel. Kincstári illeték minden egye« hirdetésért külön 30 kr. Etetendő. T EB3m**= 1 A lap 1 ¡iiotK részét illető közlemények pedig a külön f SV | előbb: a-somOg ÖZLON szellemi részét illető közlemények a szerkesztőbe z, anyagi i őalemánj kiaddboi bérmentve intézesd5k r NAGY-KANIZ8A Wlttslesház 1 Bórmenteti ea levelek csak ismert mnnkatár-¡j saktól fogadtatnak el. 1 Kéziratok vissza nem i küldetnek N.-Kanizsavkros helyhatóságának, nemkülönben a ^-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, a rn.-kanizsai takarékpénztár*, a „zalamegyei általános tanítótestület«, a „n.-kanizsai kisded- neveló egyesület*, a soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kflválasztmánya« s több megyei és városi egyesölet hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Balaton-füredi szeretetház ünnepe. F. évi junius hó 30-án örömünnepet ült & füredi szeretetház, mert e napon a szeretetház növendékei Molnár Aladár országgyűlési képviselő és igazgató tanács elnöke, Écsy László alelnök, Orbán Ignácz pénztárnok, Krob Pál Zalamegye tanfelügyelője, Jókay Mór országgyűlési képviselő és számos vendégek jelenlétében a teljes sikerrel párosult vizsgát letették. Az igazgató választmány nevében ki-bocsájtott meghívókban jelzett délutáni 3 órakor a vizsgára összejött vendégko-szoru, köztük Molnár Aladár, Écsy László és Krob Pál tanfelügyelő urak a nekik külön kijelelt helyeket elfoglalván, mindenekelőtt su ifjúság a vallástanból tette le a vizsgát. Jalsovics Aladár plébános és a szeretetház k&tholikus lelkésze által tett kérdések alapján minden ifjú a kérdéseket tartalmazó czéduláját maga húzta ki, így tehát sorban történt a feledet, vétkeznénk Isten és a világ előtt, ha az intézetben levő külön vallása ifjaknak a vallástanból történt feleleteik szabatos előadásaik közt különbséget tennék, mert a r. katholicusok, ágostai és az evangelicus val-lásbeli ifjak mindnyájan mintegy egymással vetélkedve siettek mint tanárjukat, ép ngy a vendégkoszorut biztosítani, hogy az előadásokat hiven hallgatták s az e téren tapasztaltak után csak jogosan várta a vendé k koszorú, mikép a reál tantárgyak előadásából iihason sikerű feleleteket fog hallani, és íme írem cs&latkozánk, mert az osztályonként előállított ifjak az előirt tantárgyaknál tett szabatos és tiszta feleleteikkel csak megerősítették azon várakozást, melyet mint & tanítói testület, ép ugy a vendég-koszorú hozzájok fűzött volt Ha azonban veszszük, mikép maga a ház jellege szeretetház, magamagiban megoldja azon feltett kérdést, hogy ez a kegyelem háza, az árvaságra jutottak itt kegyelmi felnevelést kapnak, ezen körülményt az észlelt haladással az ifjak szabatos feleletével összehasonlítva, lehetetlen, hogy az ember szeméből az örömkönnyeket ki ne csikarja, látva, hogy a szeretet karjai mily ölelóleg hatnak azokra, kik ennek oltalmit igénybe venni utalvik, a gyermekek arczán még mindig láthatólag fel-fellobban azon szenvedés, mely őket bölcsőjükben találta, mely őket öntudatlan állapotuk időtartamiban a nélkülözések netovábbjában tartotta ; litszik, hogy a bölcső, mely különben hivatva volt nekik nyugalmat és megelégedést szerezni, az reájuk a szenvedés ágya volt ; — midőn mindezeket a most észlelt haladással egybebasonlitjuk, nem maradhatunk közönyösek az intézet eszméje iránt, kell, hogy beismerjük, mikép az áldozat, mely a szeretetház létesítésére hozatott, az nem hogy elveszett volna, sőt inkább a perczenteket gyémintba hozza meg, hogy az intézet igazgatósiga a tanári testülettel karöltve a terhes intézet vezetését, az elhagyott árvák neveltetését atyailag kezeli s a tisztelet és háiaelismeréssel párosult teljes becsülést kiérdemelte, mit Is e lap hasábjain ezennel nyilvánitni legszentebb kötelességünk, párosítva azon óhajjal, hogy az ég ura mint az igazgató tanácsot, mélyen tisztelt elnökei Molnár Aladár és écsy László ő nagyságaikkal, mint pedig a tanári testületet Molnár Aladár derék és jelesen képzett igazgatójokkal a szeretetház további fielvirigoztatisára, az árvák hasznára és az intézet díszére igen soká éltesse! Adja az ég, hogy ezen nemes intézet országszerte elismertetvén, nagyobb és nagyobb kiterjedésben felállíttatván, az emberiség hasznára szolgálatot tehessen. KOVÁTS JÁNOS, Kanizsa járás sabirája. Jegyzőkönyvi kivonat a m Kanizsai Dalárdam III. választmányi üléséről. Löwinger Ignácz ur elnöklete alatt 1877. évi jnnios ll-én. Jelen voltak: Elnök, alelnök, titkár, Rózsavölgy i és Berecs karmesterek, Valbach Mór, Eckatein Mór, OUop Imre, Venczel Benő, Szilvágyi Gyula, Kartsohmaroff Leo és Récsey György urak. I. Titkár pénztárnok ur egy iratát hozza tudomásul, melysserint es hosszabb időre a ▼árosból távozva — a pénztári ügyek helyettesi keselésével Bartos városi pénztárnok urat hatalmana fel és kéri, hogy esetleges fizetési meghagyások oda utasíttassanak a választmány, illetőleg aa elnök ur résséről. E tényből kifolyólag as utolsó kerti dal-esiély anyagi sikeréről sem hozható kimerítő referatió és as ezt illető kérdésnek a jövő ülésig való elnapoltstása határozattá emeltetik. II. Azon estély szellemi eredménye, melyben városi közönségünk as ujonan szervezkedett egylet iránt oly melegen tannsittatá rokon soenvét — esek bátorítja a választmányt ujabb vállalatokra s az általános hangulat egygyéol vad ott as iránt, hogy mielőbb rendeztessék egy ujabb ily kerti mulatság oly törekvésekkel, melyek a közönség most oly fényesen nyilvá-nult bizalmát még fokozódottabb mérvben bírják igazolhatni. Ily értelemben elhatároztatik, hogy a jövő kerti daleatéiy í. junius hó 30-án a „Sör kert" helyiségében 40 krnyi belépti díjjal — az utolján ténykedett-rendezőség újbóli közre- működése mellett — tartassák meg; — a miről as egylet működő tagjai értesíttetvén —fel-hi van dók a gyakorlati órák alapszabály szabta pontos és szorgalmas látogatására. 3. Titkár egy petitióban as elébb fennállott titkári járulék ujbőli megszavazására tesz igényt, mely beadványa visszavételére kéretik fel azon okból, hogy as egylet anyagi helyzete még rendezett nemiévén — egyelőre csak szám-nélküli tiszteletdíj alatt akarja abbeli — elismert — kötelezettségét az év végével feróvni; — az egylet belátja, bogy azon hivatal sokoldalú teendői titkár igényét nagyban igazolják; a fixum megszavazásával azonban csak később foglalkoshatik. 4. Grebens Lajos ur — a képességi vizsga sikeres letétele karmester urak által constatál-tatván —működő tagul egyhangúlag felvétetik. A gyűlés szétoszlik. Nagy-Kanizsa, k. m. f. Ifj. SLNGER SOMA, egyl. titkár. Jegyzőkönyv. A „zalamegyei általános tantestületm központi választmányának Nagy-Kanizsán, 1877. évi junius hó 19-én tartott üléséről Jelen voltak: Tekintetes Krób Pál tanfelügyelő ur, tek. Nucsecz József, Schmidt Károly elnök, Hajgató Sándor, Szilvágyi Gyula, Venczel Rezső, Rozen-blűh Lajos, Juhász Péter, Németh Ignácz, Horváth Pál, Boronkay Károly, Récsey György, Váry József, Hoffmann Mór, Szalay Sándor, Zánkay Zsigmond, Witt Fülöp, Keller és Tóth István. Elnök üdvözölvén a választmányt, annak nevében különösen a feletti örömének ad kifejezést, hogy a jelen ülést megyénk érdemdús tanfelügyelője tekintetes Krób Pál jelenlétében szerencsés megtartani. I. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. II. Az elnökség által előterjesztetik, mikép a mult évi nagygyűlés határozata folytán a T^RCZA. Hol árulják ••■•*) Hol árulják a koporsót ? Hol adnak egy nagyon olcsót ? Hol adnak egy nekem valót, — A legitlegalább valót 1 de járják a temetőt I... Temetik a hő szeretőt .... Most temetik, most siratják, Csak nekem meg ne mondanák 1 Hallotta-e a harangszót Valaki, hogy az vigaa szólt ? Busán kong az mint a bánat, 8 benne van a bűnbocsánat 1 TÓTH EDE. Eurlpideef Seneca és Grillparzer »Medeája.* (Tanulmány.) (Folyt, és vége.) Hogy a sok árnyoldal után egy előnyét is említsem Seneca Medeájának Euripidesé felett, kiemelem, hogy ő Aegeus szerepét teljesen elhagyta a darabból s ezáltal a hősnő jellemét az összhangot szerfölött zavaró vonástól »»abaditotta meg. Mert valóban (bármennyire ''gy ékezett is a derék Hartung e hibát elsimi-tan0» a hősnő jelleme minden tragicai fenségét elveszti, hs látjuk, mily kicsinyes aggálylyal gondoskodik saját énjéről veszély esetére. Hogy Honban Seneka eljárását e pontban ismét köl- •) Mutatvány a korán elhunyt költő sajtó alá J^yetett amset műveiből, melyet Abafi (Aigner) Ujos ur saiveaségéből k&alflnk. 8aerk. tői szándékosságának, vagy vakesetnek kell-e felrónunk, nagyon kérdéses. Darabjának egy helye legalább arra látásik utalni, hogy ő csak a drámai compositáo kedveért mellőzé e személyt s nem azon valódi okból, hogy fellépése által Medea jelleme kedvesetlen világításba lesz helyezve; mert es a Medea nem kevesbé iparkodik ép bőrrel menekülni a veszedelemből, mint Euripidesé, amint a következő párbeszédből meggyőződhetünk: Dajka: „Nem remegsz a fegyverek hatalmától? Halál fenyeget!" Med. »Ezt óhajtom!" Eddig még megjárná, de halljuk csak tovább: Dajka: „Menekülj! O menekülj !" Med. „Még most is bűnhődöm első menekvésemért. — Medea fusson ?" Dajka: „Nem vagy-e anya?" Med.: „Ki által, jól tudod'' Dajka: „S te mernéd . . . ?« Med. „Távozo®, de előbb boszut állok." Dajka: „De aztán bossu követ téged is." Med. „Kijátszom azt." Ez az önző előrelátás saját személyének fenntartása érdekében és véle kapcsolatban a machina, mely a darab végén a katastropha természetes fejlődését meg akadályozza, fő hibái é Medea-tragoediáknak, melyeket már Aristoteles kárhoztat Euripidesről szóltában. Nagy mérvben csekkentik a tragicai hatást, ha egészen meg nem semmisítek azt; mert, hogy a kibékülés eszméjét, a tragicum-a*k egy nagy világtörvénybe való olvadását hiába keressük ott, hol a hősnő s tragicai vét- '' ség elkövetése után diadalmasan s áldozatait gúnyolva siet tova sárkányfogatán, fölösleges tovább fejtegetnünk. Az nem szolgál mentségéül s költőknek, hogy s mythos hagyományát nem volt szabad megsérteniük s így hősnőiknek életben kelle maradni: egy későbbi kor tragicusa — neve Grillparzer — megmu- tatta „Medeájában" hogy a halál nem a leggonoszabb neme a büntetéseknek s ezzel Me-des alakját valódi tragicai magaslatra emelte. Grillparzer „Medeája" harmadik részét képezi egy trilógiának, melynek czime: „az arany gyapjú," s a melynek két első részét jelenleg ügyeimen kívül hagyjuk, caak annyiban emlékesve mégrólok teljes elismeréssel, a menynyiben a voltaképi Medes-tragoediának előzményei, melyek magában a regében meglehetős kedvesetlen fényt vetnek Medea jellemére, bennök nagy mérvben enyhitetnek. Ha már most a harmadik rész hősnőjére irányozzuk figyelmünket, első tekintetre megfogunk abban egyezni, bogy e Medea és most tárgyaltuk két társnője között, ami a jellemzés közvetlen igasságát és mélységét illeti, ég és fold s különbség. Euripides és Senecánál Medeát már a darabok elején boesuérzetébe elmerülve találjuk s így ss uralkodó szenvedély fejlődési menete teljesen veszendőbe megy számunkra, míg Grillparzernél lépésről lépésre ssemmel kísérhetjük, mint olvad fel tiszta, önfeláldozó szerelme lassankint teljesen a boasuérzésében. Mennyi sérelmet kell e nemes léleknek eltűrnie, mig a legszélső eszközhöz folyamodik! Amint férjének irányában való elhidegülését észreveszi, szivének minden keserűségét visz-ssafojtja, megtesz minden áldozatot, felhasznál minden essköst, amit csak szerető asszonyi ssiv feltalálni képes, hogy Jasonnak elvesztett szerelmét visszanyelje, valódi martyrtü-relémmel viseli el annak legmegalázóbb sértéseit, a föld porában fetreng előtte, hogy szánalmat nem ismerő szivét meglágyítsa; de mind hiába! Gondoljunk csak arra — a költészet minden varázrtval teljes lant jelenetre! Medea, ki Kreusát felkérte, hogy tanitsa őt olyasmire, mivel Jason tetszését megnyerhetné, férjét kedvencz dalávalxkészül meglepni: ez Kreusával ifjúságok emlékeibe merülve, meg sem akarja nejét hallgatni, amint ez néki da-1 ócskáját felajálja s midőn végre mégis msgá-hoz tér, ez számára válasza: „---Ja wohl! Willst du mit einem armen Jugendlied Mir meine Jugend geben, und ihr Glück? Läse das! wir wollen aneinander haiton Weil''s einmal denn so kam und wie sich ''sgiebt, Doch nichts von Lidern,und von derlei Dingenlu s Medea? Halleat és szeret; féltékenysége caak akkor tör elő nagyobb erővel, amint Jason kérésére Kreusa akarja a dalt előadni: odaront Kreuaához a a lantot ketté töri. Most még caak a lantot, később egy pár embersziv lesz a játékban. Azonban a gyermekgyilkos ság rettentő gondolatához csak a legiszonyúbb lélekgyötrelmek egész során keresztül jut. Amint Jason eltaszítja őt magától, boszuér-zése még egészen szerelemben olvad fel, óhaj taná, bogy Jason szeresse őt, mert igy az ő gyötrelmére ölhetné meg magát s midőn aztán Kreusa meggyilkolásának gondolata czikázik át agy velején, megrettenve utasítja el magától e sötét gondolatot: „---Still! Still! Hinab, wo du her kamst, Gedanke, Hinab in Schweigen, hinunter in die Nacht!" A gyermekgyilkosság eszméje határozattá csak akkor érlelődik benne, midőn látja, hogy gyermekei is elidegenedtek tőle, hogy széles e világon semmije nem maradt, mit Jason szét nem dult, meg nem mérgezett volna. A gyermekek anyjuktól való idegenkedésének jelen évi kisgyűlés megtartását Sümegbre tette át Kéri tehát a választmányt, határos»* meg as időt, melyik hónapban tartassék meg- Hosszabb tíu'' után szótöbbséggel a nagygyűlés augusz-tui hó 23-árs, megelőző estére pedig előérte- kezlet tűzetik ki. III. Elnök nyilstkosztrz hivja tel a vi-lasstmány tagjait ezután as iránt, mily kérdések megvitatása mutatkosik a többség véleménye sserint legssükségesebb • legkevésbé elma- radhatónak. IV. Hoffmann Mór alelnök felhozza, mi- kép a mult évi augusztus hó 24-én Urtott nagygyűlésen Brukker és álula a gyűlés elé terjesttett terveset végbefejezése nem éretett el, in-ditványossa ennek a tartandó közgyűlésem ujabb felvételét. - A kérdés alakja, melynek feldolgozásit a nagygyűlésen óhajtaná, a ko-vetkező: ,Miképen lehet a zalamegyei járási körök köst oly össsekötő kspcsot képesni, hogy a megyei működés össshangaatosabb legyen V Elfogad tátik és inditványosó ur fej^éretík ennek kivitelére. . . V. Felhozatik továbbá, hogy as iskolai takarékpénztárak kérdése még most is a legégetőbb napi kérdések egyike lévén, ennek tárgy aláaa is legalább annyiban kikerülhetetlen-uek mutatkosik, a mennyiben ások, akik már Zalamegye területén belül is kísérletet tettek as iskolai takarékpénztárakkal, kísérleteik eredményért! vagy eredménytelenségéről jelentést tegyenek. , A nagv-kanizsai polgári iskola részéről lyen jelentós elkészítésére vállalkozik Rozenblűh Lajos ur. VI. Megemlittetik a házi ipar kérdése, de miután a többség okvetlenül tárgyalandó kérdésnek ezt elfogadni nem hajlandó; csakis óhaj kép nyilvánul, hogy az elnökség által olyanok kérettessenek fel előadás tartására, akik mmt például Tapolczán és Balaton-Füreden a házi iparral gyakorlatilag és elméletileg tüzetesen foglalkoznak. VII. Witt Fülöp ur felhatalmazást ker nemsokára kiadandó művéből egy részt a hangtan- és hangszerekről czime alatt felolvashatni. Megadatik. VIII. Boronkay ur ajánlkozik Dr. „Dit-tesnek Milde" fölött Urtott emlékbeszédét tárgyalni, azzal indokolván ezen vállalkozását; hogy oly kiváló férfiúval, ki habár főpap ,püs pök" volt,mégis mint jeles gyermek barát pae-dagoguu örökítette meg nevét, csakugyan óhajtandó, hogy ismerkedjenek meg vele tágabb körökben olyanok is, akik eddigelé az ő működését bővebb tudomás vételre nem méltatták. Kelt Nagy-Kanizsán, junius hó 19. 1877. TÓTH ISTVÁN, jefry«o. SCHMIDT KAROLY, X c&lain. ált. tanítótestület elnöke. Helyi hírek. — Lapunk jelen száma e félévben a második Levén, tisztelettel Jelkérjük t. közönségünket az előfizetés szives megújítására ; jól tudjuk s érezzük az anyagi állapotok kuivezőtlenségét, ép azért leginkább akkor tűnik elö a figyelmes őrködés védő szelleme s nem kétkedünk, hog-y e hosszú évek során át a megyei érdekeknek hiven szol- e mozzanata teljesen hiányzik Euripidesnél és Senecánál, pedig, hogy menyire enyhitő e körülmény Medeára nézve, nem szükség magyarásnunk. Grillparzer általában- rendkivüli erőt fejt ki ez alak rokonszenvessé tételében ; már csak az az egy körülmény mennyire csökkenti erkölcsi visszetel&zésünket vele ssemben, hogy Grillparzer Kreusával, e galambezelid, a görög műveltség tiszta legét magába szivott nő alakkal ellentétben ugy tünteti fel őt, mint barbar nép barbar gyermekét, kinek szenvedélyeit nem korlátozza a nevelés állal megfinomodott erkölcsi érsék, ki féktelenül gyűlöl. Ha már a jellem alakitása által magasan fölötte áll Qrillparzer darabja elődeinek, még inkább áll ez a tragicai katastróphát illetőleg, mint est már íonnebb is kiemeltük. Grillparzer Medeája tökéletesen meg van semmisítve ; határtalan fájdalommal keblében indul néki a nagy világnak, minden törekvés, minden czél nélkül. Erős szánalomnak kell meginditnia szivünket, ha e nemes lelket a sorsával való küzdelemben ily nyomoraltul sülyedni látjuk; tragicai megindulásnak kell magunkat magával ragadnia, midőn bucsut vesz tőlünk s a színházat odahagyva a kihalt utczák magányában, sokáig fülünkbe csengenek még fájdalmasan komor végszavai: „Was ist der Erde Glück? Ein Schatten. Was ist der Erde Ruhm ? Ein Traum. Du armer, der von Schatten du geträumt, Der Traum ist aas, allein die Nacht noch nicht!" Budapest, 1877. máj. 12. BINDER JENÓ. gáló lapját a megye részrehajlatlan intelli-gentiája, pártolásával továbbra is ne biztosítaná. lapunk felelős szerkesztője Julin f hó elején isin ét Nagy-Kanizsára jővén, minden idejét e lap szellemi -emelkedésére f ordítja, a kiadj pedig pontos és figyelmes rr. w-jelenésre törekszik. Ujolag felhívjuk t. közönségünk pártjogását az előfizetések megújítására. Előfizetési ár Július - szeptemberre 2 frt. jzUius — deczetnfwrre 4 frt, melyet legczélszerilbb postai uXalványnyal küldeni be Nagy-Kanizsa, Wajdits József könyvkereskedésébe ezimezve. — Rossx%U értesült a ,Zala" szerkesz-tősége a kis komáromi község egészségi állapotáról, mert nem igaz azon hir, melyet lapja 26 ik számában hozott, t. i. az, hogy Kis Komáromban nagy a gyermekek halálozása, és hogy azon községben a gyermekek közt diphterítis ütött ki. — A kis-komáromi lelkén ur ma hivat*, losaa értesítette a setofc hfrztslt «tob la^bire kifolyásából, hogy Kis-Komáromban e hó 17 kétől a mai oapig egy halottja sem volt. Kérem legye« szives sserkeestő ur ezen megnyugtató csáfoUtot legköselébb érkezendő lapjában köztudomásra hozni, megjegyezvén, hogy járásunk-ban sokkal jobban van rendesve a közegészségügyi intézmény, hogy sem lehetséges volna bár miféle nagy veszélyt is gyors elintézés nélkül hallgatagságban tartani. Kelt N.-Kanizsán ju nius hó 30. 1877. Tersánczky József tiszti járás orvos. — A helybeli izr. nép és kereskedelmi iskola nyilvános vizsgálatai f. hó 8-án kezdődnek és folynak ugyan e hó 14-ig; délelőtt 9 órától 12-ig s délután 3 órától 6-ig. — Tisz-teletteljesen meghivja ezekre a szülőket s minden tanügy barátot Nagy-Kanizsa, 1877. jul. 2-án. Az igazgatóság. — A „ Kanizsai Dalárda" junius 30-án tartott „sörkerti dalestélyé''-neic a vára kozást még jóval túlhaladó sikere után — ujabb alkalmunk nyílik társadalmi viszonyainkra egy kis pillantást vetni — különösen — a mennyiben azok dalárdánkkal állanak kapcsolatban. A napi fáradalmak, a létérti íoiytonós küzkö-dés zür-zavarából örömest menekül az ember pillanatnyira, kis szórakozást nyújtó oly helyekre, melyek — főkép a társalgásból kifolyólag a kedélyeségnek vannak szánva. Nem épen futólagos érintéssel illethető kérdés tehát az ily alkalom, sőt joggal életkérdési jelleget tulajdoníthatunk neki, kivált nálunk — pro-vincaiális városban — ahol a társalgási alkalmak bisony csak gyéren kínálkoznak. Félre nem érthető ily viszonyok közt oly intézmény jelentősége, melynek alapelve szerinti törekvése csakis oda irányul, bogy egyesülési fenséges ctélja mellett z provincsialis nyomasztó eris-tentián is némileg segíthessen. A „Kanitsai Dalárda" városunk ason egyedüli egylete, mely as ily alkalmakat nem egyszer és véletlenül, hanem ssabályozott időközökben és évenkint meglehetős számban nyújtja és ha az feladatának olyannyira ura, mint a hogyan ujonszer-vezkedése óta fényesen bizonyítja — ugy kétségkívül amas intézmény, melynek fennti taglaltatásunk értelmében fontos rendeltetése jutott. Es egylet a mult május hóbsn számította 14-ik, de egyúttal legfényesebb fennállási évforduló ját — ez utóbbi — a mennyiben belszervezet-és ügybuzgó testvéries érzelmű tagokra nézve kitűnően és eddig nem is létezett mérvben - -jól situált — a socialis szellem és ügyszeretet egy hatalmas tömeget olvasztott itt egy be, mely áldosatok- és nehézségeket nem ismer. A dal-estélyek idei sokszorozása a mult körülmények mellett alig lett volna képselbetó; as estélyek közti idő rövidsége majdnem lehetetlent igényel, és a pontosan rendesett előadások küzdelmekről csak keveset mutatnak. A közönség folyton emelt hangulata és zajos tapsokban nyilvánítja tetszését és rokonszenvét. A mult szombati dal estély majdnem 700 látogatót számlált. a tiszta jövedelem ritka számot jeles ; a tán ez -nak 2 órakor, a további mulatságnak pedig csak világos kiviradtkor lett vége; — egy szóval minden oda matat, hogy as uj egylet boldogabb sorsnak örvend és azon álláspontra bi-rand majdan vergődni, mely őtet természetszerűen illeti. i. S. S. — Megtekintettük a helybeli izr. tanoda felső leány osztályainak ügyesen rendezett munkakíállitását. A szép előmenetelt tanúsító tárgyak as említett tanoda leánynövendékei által a lefolyt tanévben kifejtett szorgalomnak valóban meglepő s örvendetes eredményét tárják a szemlélő elé s fényes tanúságot tesznek arról, hogy ezen intézetben a kézi munka oktatása is ügyrs kezekre van bízva. — A jog és igazság érdekében. Minthogy a népiskolai érdemsorozatban Berecz Ilka felső népiskolai kézmű tanítónő működési rovatába tévedésből s IV ík leányosztály is becsu-ssott, holott ezen osztályban a női munkát afcin-tén Wagner Lujsa tanítónő keselte, tévedés kikerülése végett ezen hibát helyreigazítja as igazgatóság. — Am ecset készítés körül több ízben tapasztaltatott már visssaélés s ujabb időben % leltárok száma annyira felszaporodott, hp^y; • innak'' ellenőrzésére nem mulaszthatjuk el" az illető köregek figyelmét felhívni. Ha van szabadalmazott borkészítés e ez csak is ellenőrzés mellett árusítható- jó lenne, ha a minden gjfm-gvömből készült oczei is méltó fgyelem-mel kísértetnék, mert az avatatlan kezekből forgalomba bocsátott ilynemű folyadék art a közegészségnek s több veszélyes betegségnek lehet szülő oka. — A piaristák tempiuma előtti lépcsősort. mely eddigi veszélyes, rongyolt dísztelen állapota miatt városunk általános szé• pitésévrl egyátalán nem volt megegvestethető, ujakkal — "még podig a gerendákból öszzeú-kolt korhadt fáknak gránit kővel leendő ki cserélésével fogják helyettesítem. A muufca már folyamatba tétetett s bizton reméljük, hogy az, tekintve a templomnak oly igen szem-betönŐ fekvését s a hely méltóságát, rárónunk egyik kiváló diszsül s az általános szépitészeti terv mintájául fog szolgálni. . .'' — E lupok utján már többször téte-'' Ibit felszólalás az ellen, Hogy a vidéki zöldség és gyümölcsárusok czikkeí megközelithetlenek a kofák kapni tolakodásai miatt a így azon helyzetbe jutunk, hogy z különben jutányos árucsikkek első kézbeli megszerezheté^tÖl kizárva, mindent kétszeres - áron fizethetünk. Ujabban is szemtanúi voltunk, mint fogdossák el a falusi nép megrakott kosarait részben z város végén, részben pedig a város atezáia ostromló kofiák, a mi egyátalán nincs rendén s as élelmi csikkek amúgy is folyton panasz-lott drágaságának ilyetén tudva, akarva; lett előidézésének következményi piaczi rendőrségünk egyik mögbocsáthatlan erélytelenné-gének tulajdonitható. E tekintetben több ellenőrzést s a visszaélők ellen több szigort kérünk alkalmazni *'' — Iskolai értesítők. Beküldetett a kegyes tanitórend vezetése alatt álló helybeli kath. főgymnasium értesítője az 1876—77. tan évről, a 62 oldalra terjedő csinosan kiállított értesítőt főt. Farkas László gymnasiumi igazgató ur egy kiváló szakavatottsággal irt értekezése »Emberismeret: a nevelés és fegyelmezés alapja" czim alatt nyitja meg. A tanév adatai közül a szép virágzásnak indult „segélyző egylet" említendő, mely 8 évi fennállása alatt gyakorolt segélyzéseí után 1402 frt. 40 kr. tiszta vagyoát tüntet fel. Van a gymnasiumnak dúsan felszerelt természettani szertára, vegytani labo ratorium és termény tára, állat-, ásvány-, érem-és régiséggyüjteménye; 1404 kötet tanári- és 1031 kötetre menő ifjúsági könyvtára. A lefolyt tanévben volt a 8 osztálynak Összesen 320 tanulója. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 19, visszautasittatott 4. Tanárok száma 16. ASű-megh-városi államilag segélyezett 4 osztályú reáltanoda érsitője Adám Iván h. igazgatótól hoz egy értek esést , Adatok Sümegh történetéhez3 czim alatt. Nevezett tanodának 11 tanár vezetese alatt 92 tanulója volt, kik közül nyelvre nézve 59 magyar, 33 német. A Csáktornyavárosi államilag segélyezett polgári 4. osztályú fiu-iskolának a lefolyt tanév végén volt összesen 52 tsnulója, kiknek fele magyar, fele pedig horvát nyelven beszél. A tanárok száma6. — A nagy-kanizsai polgári 6 osztályú fia iskolát 139 tanuló látogatta; nyelvi viszonyaikra nézve volt 92 magyar, a többi német és tóth. Tanárok Bzáma 10. — Végre a nagy-kanizsai felső és alsó közös népiskolák név- és érdemsorozata. E szerint a nevezett iskolában 596 leány, 683 fi, összesen 1279 gyermek nyert oktatást. Köztük magyar 1235, német 28, horváth 15, olasz 1. — A tanárok száma 21 — köztük 5 tanítónő. — A balaton-füredi .Szeretetház" 60 növendéke részéről jun. 30 án délután tartatott meg az évi próbatét, mely alkalommal aa igasgató tanács több tagja megjelent s igen diszes koezoiut képezett a számos fürdővendég jelenléte. Jókai Mór koszorús írónk z legnagyobb érdekkel végig hallgatá az egész próbatétet, mely d. a. 3 órától 8 óráig tartott Molnár Aladár orszgy. képviselő ur, as intézet e lelkes alapitója s gondos őrködő elnöke, Écsy László alelnök, Zalamegye tanfelügyelője Krób Pál s mások szakadatlan helyesléssel kisérték z növendékek szabatos feleleteit, a tantárgyak hosszú sorát Jalsovics Aladár sz. b. rendű lelkész ur kezdette meg s valamennyi r. kath. növendék kitűnő sikerrel felelt. As intézet de-rék igazgatója Nagy Áron általános dicséretet s elismerést aratott mind a tanítás, mind az intézet helyes és tapintatos vezetéseért, melynek azon ssép eredménye is lőn, hogy a fürdővendégek számos tagja az intézet pénztárát gyarapítani szíveskedett, igy a többi köst: Ijászló József kócsi ref. lelkész 50 frt, Horváth Béla kir. ügyész Kecskemétről 10 frt, Écsy László fürdóintézeti igazgató 10 frt, Kováts János kanizaajárási szolgabíró 5 frt, 8. Sz. Budapestről 5 irt szt. A próbatét végével Kováts János szbiró ur érzékeny szép szavakkal köszönte meg az igazgatótanács buzgalmát, melyet e nemesczólu intézmény felvirágzása körűi kifejtett, melyre Molnár Aladár elnök ur szokott ékesszólással ; válaszolt. Másnap, jnL l én z vizsga sikere feletti elismerésül a fővárosi ügyvédi kar egyik disze, Bálint Ferencz s urnő as érésben'' ft ¿Szereietház"'' s .vinczellérké pezde" összes növendékeit megvendégelj al-foldiesen kéazitett gulyisbussal, Sfajf ,éz pogácsával, znemezeivü urnő maga s kedves Juliska leánya osztotta ki az árváknak az ételt • fél-akónyi bort, kiknek nagy része először része aüh ily a c y i szives gondoskodásban, énekeltek is oly gyönyörűen, hogy öröm volt hallgatni. Egy másik asztalnál ugyanazon étel i italból részesülve vigadoztak a meghivottak, Ec^y László or ő nga megható szavakban tol-mácsoiá ¿z érzelmet, mely ez alkalommal nyilvánult az ¿rvák iránt s a szíves figyelmet g áldozatkészséget az igazgatótanács nevében megköszönve, élteté a házi asszony tisztet tel jesitó ieikes honleányt, e lapok szerkesztője pedig az árvák nevében köszönte meg a tisz telt család ez emlékezetes gondoskodását at alföld nemesérzelmÜ szülöttjeinek vendégszerető fáradozását. Éltetve lett még Molnár Aladár, Jókai Mór, Écsy László, Endrődy Sándor, Nagy Ájaon sat. A vidám { kaaga}atu társaság 10 órakor elvált s a m''egörvéifdeztetett kis árva fiuk a legszebb rendben, szivökben há lás érzelemmel, énekelve haza távosának, vi dáméoskűket z park csendjében költői volt hallgatni. Fogadja Bálint Ferencz ügyvéd ur » kedvez neje e gyengéd ténykedésért elismerésünket s az ¿rvák nevében köszönetünket! Isten éltesse őket! — Kovács Zsigmondot, az uj vesz frémi megyés püspököt e hó 28-án — Rée*éu nkey László nevenapja alkalmával rokon ssenves hangon üdvözölték. Zalaés Somogy ér telmisége, a nagy-kanizsai törvényszék, ügy védi kar, birtokos osztálv szépen volt képvi sel ve e családi ünnepen, melynek egyik fúmoz-zanata az uj püspök iránt nyilvánult őszinte ragaszkodás kifejezése volt. a fényes díszebéd pohárköszöntései közül különösen kiemelkedett Ujlaky József espereshelyettesnek Kovács Zsigmondra mondott áldomása. Mel<}g hangon emlékezett meg a főpap érdemeiről, kire ZaU-megye ugy is mint szülöttére kétszeresen büszke lehet! Egyszersmind felemlítő azon szomorú je lenséget, hogy nemrég a sajtó egyes közegei oly tiszteletlenül támadták meg az érdemes főpapot, ki arra okot soha nem szolgáltatott; mert ténv az, hogy a mennyire őrül a veszpréni egyház megye, hogy Kovács Zsigmondot magáénak mondhatja, annyira fájlalja a pécsi intelÜgentia s a papság józan része, hogy őt elvesztette. Lelke* éljenzés követte a közérzelmet tolmácsoló pohárköszöntést. A derék és széptehetségü egyházi férfiút, Ujlaky Józsefet az egész környék any-nyira becsüli és szereti, hogy ujabban felirat alakjában kérelmezik az uj püspöknél, miként a kijelölendő kanonoki üres állomások egyikére őt ÍB kijelölje. — A „Vasárnapi Vjságm julíus I-ki száma következő tartalommal jelent meg: Török temetés: Kabuli pasa temetése Konstantinápolyban (képpel) Erődy Bélától. — Déryné naplójából: A menyasszonyi ruha; a kérő; a legkeserűbb feladat. — A torpedók az ujabb-kori háborúban (14 torpedó és torpedóhajó rajtával.) — „Servadac Hector kalandos vándorlása a naprendsseren át." Verne regénye (2 képpel.) — Bem kardja as orosz czár sarskőe zelói fegyvertárában (képpel.) — A kozák, lova és hadi fölszerelése (képceoportoz&ttal.) — Hogy ment Guyon Komáromba? — Iroda lom és művészet stb. rendes rovatok. A .Va sárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt; a .Politikai újdonságok"-kai együtt 3 frt, — a »Képes Néplap" legolcsóbb hetilap a ma gyar nép Bzámára évnegyedre 50 kr. E heti lapok valamelyikének előfizetői a .Háború-Krónika" czimű uj képes heti közlönyt évnegyedre 50 krért rendelhetik meg. — Beküldetett a balaton-füredi fürdővendégek névsora. Eszerint május 18 ától junius 25-éig összesen 299, köztük 5 nagy-kanizsai látogatója volt a fürdőnek. — Rövid hirefe. Romában homok» volt, mely Afrika sivatagjairól került oda. -Romániából több rablóbanda tartja rettegés ben az erdélyieket — Miskoíczon legközelébb lóversenyt szándékoznak rendezni. — Duna- ^ Fenteién a hal fontja két krajezár. — A napokban nagy hóesés volt a déli havasokon. -Nógrádmegyében Madách Imrének szobrot emelnek. — Bismarck herczeg Kissia^enből ismét Berlinbe utasott. — A- magyar athleti-kai club ez idei távgyaloglása czélpontjául Balaton-Füredet tüste ki. — Tourvílle az ismeretes gyilkos férj halálra ítéltetett — Khalil pasa párisi nagy követ elméjében megzavarodván, visszahivatott. — Mithad pasa orvosi tanácskérés végett Londonból Párisba utazott. — Albrecht főherczeg tiszteletére Weldes für dőben fényes ünnepélyt rendeztek. — Báró Münch-Bellinghausen követ athéni temetésén* gr. Andrássy Gyula egy szép koszorút küldött. — A ezukoriparosok nagygyűlését jövő évbeD Budapesten fogják megtartani. — Az uj-post-rákospalotai lóvonatu vasutat gróf Károlyi Sándor vette át 114,000 frtért. — A magyarországi lóvásár-egylet alakuló közgyűlése * ma tartatott megBpesten. — Ssabó Miklós a boesii ítélőtábla elnöke a Lipót-rend kösép keresztjével diszittetett fel. - Háborús hirek (Jul. 1.) A Suchum-Kalehban levő törők, dandár egy megerflsi- » tett katonai vonal által megsemmisíttetett. — Az oroszpk Kisássiában visszavonulóban vannak. — ki órostok Zevinnél megverettek ; ba-JotUik asáma igen nagy. — A görögök hadüzenete minden peresben várba tó. — Erternm-sál a törökök aa égte vonalról elkergették a muszkákat — Húsosok bombástatáaánál sok a halott és sebesült — A törökök lerombolták a •zisztovai mosaka hidat. — S&sxtovánál as orossok és törökök élet-halál harcaot küzdenek. — Caneá alá érkesett török flotta a muszka badi hajók megsemmisítésére tör. — (Jul. 2.) A törökök agy áron pentont 2 ágyúval, 40 katonával és egy veaéröraagygyal alásülyesztet-tek-— Mimuminil fiotk om tábornok meg-•ebezteteti — .A Batumaál és Bajazidnál vívott legutóbbi harcsok a törököknek voltak kedvezők. — Ázsiában az oroez csapatok több ponton hátráltak. — A románok is átkelést tervezőiken Dunák szerb területre. — A törökök elfoglalták a szamiai és khaezubani magaslatokat. — (Jul. 3.) A Danán átkelni szándékozott oláh hadak csúfosan visazaverettek. — A szultán legnjabb elhatározás folytán nem utazik a hareztérre. — Nikita fejedelem béke-kérésével megállította & Cettinye felé nyomuló törököket. — Az utóbbi nyolcs nap alatti csatározásban a maszka hadsereg negyedrésze harczképtelenné vált. — Kars parancsnokává M untai a Jatfik pasát nevezték ki. — Konstantinápoly erődítésére 10 millió frankot fordítanak. — (Jul. 4.) Ahmed Vétik effendi a török képviselőház elnöke nagyvezérré jelöltetett ki. — Kuscsukot teljesen rommá pusztították az oroszok. — A montenegróiak három saloniki katonának orrát, fülét és ajkait vágták le. — Oratsa folyónál vívott harcsban a montenegróiak 500 halottat veszítettek.—Huasein Sabri Tsandslar mellett megverte a muszkákat, veszteségük 1000 halott. — Mehem ed Ali pasa a moracsai zárda mellett teljesen megveretett. — A Dugaseorosok bevétele Szulejman pasának S000 emberébe került — Szísztovo és Biela közt az orossok nagy veszteséggel visszaverettek. — Az oroszok által Ssisztovánál vert híd szétromboltatott és az orossok Bjelánál megverettek. Vegyes hírek — Bölcs Salamon királynak aligha nem vetélytársa akad a berlini államügyészben, ki legközelebb hivatva less egy hasonló ügyben ítéletet mondani. A fennforgó s as ismert salamoni eset között csak as a különbség, hogy míg az utóbbinál mind akót hősnő magának tulajdonitá a gyermeket, addig a két berlini asszony éppen ellenkezőleg, az anyaságot semmi szín alatt sem akarja beismerni, illetőleg magára vállalni. Sem as egyik, sem a másik. Áll pedig az história a következőkben: Körülbelül egy éve lehet, hogy egy a bösnigi utozában lakó fiatal asszonyt — ki rend eser a házon kívül van elfoglalva — egy egészseges fiacskával áldott meg a mindenható. Minthogy a fölemiitett oknál fogva maga a gyermeket kellő ápolásban nero résaesitheté, elvitte egy neki ajánlott asszonyhoz, hogy bizonyos havonként fizetendő összegért ez istápolja magtatát. Az alku létrejött s a gyermek egy évig ott maradt ar asszonynál. Ekkor az anya értesült, hogy gyermeke a rósz életmód s az elhány agoltatás miatt betegeskedik. Elment tehát az ápolónőbez és látogatásának azon eredménye lett, hogy a fölmutatott gyermekben nem tudta, vagy nem akarta fölismerni a magáét, minél fogva aszal gyanúsította as «asszonyt, hogy azt egy idegen, tán saját gyermekével kicserélte. Az ápolónő égre földre esküdözött, hogy es a rábiaott fia s hogy itt csererői szó sem lehet A vitának az lett a vége, hogy mindkét asszony a rendőrséghez folyamodott hol ugyan a hivatalnokok minden lehető módot elkövettek tc békesség helyreálli-Usa végett, de hssztalafcil, mert a hölgyek felháborodása már tettlegességekben is kezdett nyilvánulni. A perpatvar ej utóbbi részének a rendőrök erélye szabott hattrt,az egész ügyet pedig az államügyészséghez tették át, hogy süsse ki, melyiké tulajdonkép a gyermek. — Medve, mint életmentő. A pétervári állatkertben közelebb egy sajátságos eset adta magát elő. Egy ketreezben négy mpdve lakott Egy nap a felügyelő a közönség mulatására belépett ebbe a ketreezbe. Miután sorba végeztette a medvékkel a különféle produkeziókat, az egész előadást azzal akarta megkoronázni, hogy ráül az egyik maczkóra és lovagol rajta. .Gyere Miska, lovagoljunk egyet", mondá a a felügyelő, mialatt felakarta magát lökni a MiBkira. Miska azonban egy csöpp hajlandóságot sem mutatott a lovagjához ós az egyik talpával ugy pofon verte a felügyelőt, hogy az rögtön a földre bukott és hogy megmutassa, mily áldozatot kívánt ebben a melegben aMiská-tól, most ő feküdt rá s felügyelőre, a felügyelő bizonyára ott adta volna ki a lelkét Miska alatt, ha nem találkozik egy emberséges másik fredve, mely neki rohanva Miskának, azt torkon ragadu és leránczigálta a felügyelőről és igy ha törődve is, de legalább ¿Ive jött ki Miska alól. — Bámulatos türeUvu Pária nagy város, de a rendkívüli gyorsan hírre kap s tud róla az elnöktől kezdve as utolsó. gaminig mindenki-Paris egyik legsaebb atezájában van egy nagyszerű selyem ára kereskedés és annak tulajdonosa ofy tttrelmességről lett egyszerre hires, hogy egy teJjes hétig — a kamarát meg a senatast kivéve — ő foglalkoztatta a fecsegő páriaiakat Egy vendéglőben történt, hogy 5 fiatal ember közül as egyik fogadást tett, hogy a kereskedőt minden türelmetlensége daczára ki hozza a sodrából. A másik négy tartotta a fogadást. Azonnal kocsit rendeltek.és a kereskedőhöz hajtattak. A kereskedő a legnagyobb előzékenységgel tudakozódott, mivel szolgálhat. A fogadást tevő fiatal ember selyem szövetet, igen finomat kért A kereskedő elkezdé mutogatni áruit. A vevőnek egy sem tetszett. Majd sötét volt, majd világos, ez halvány piros, ez sötétkék. A kereskedő a legnagyobb türelemmel szolgálta ki vevőjét Raktárából is felhozatta készletét és ebbJl választott ismét a fiatal ember. Végre megállapodott egy szövetnél. .Ebből kérek 10 aousért" mond (egy sous 2 krajezár.) A kereskedő a legkisebb felindulást sem mutatta. Nyugodtan elővette az ollót, a 10 soust rátette a szövetre és annyit vágott le, mennyit a pénzdarab befödött. — Erre a fiatal emberek roppant hahotába törtek ki és maga a vevő megszégyenülve, el-mondá, hogy az egész bosszantást csak fogadásból tette. A kereskedő ismét egész nyugodtan ezt válaszolta: „Oh, kérem, éu nem bosszankodtam, sőt ellenkezőleg el voltam határozva, ha nálam nem talál tetszése szerinti szövetet, elvezetem egy nagyobb kereskedőbez." — ,0, mily tstrencse — czámak lenni.c Ily csim alatt elmélkedik a »Vorwürta* a cza rizmuszról. — Ha Sanyi apó buskomorrá lett, irja a ,V.% ennek meg van a maga oka és foka. Bármily kevés históriai oktatásban részesülnek a czárok, azt tudni és hinni mégis fogja, amit a franozia Custine mondott; mondotta pedig ezt: „a musska állam szervezett orgyil-kosság által mérsékelt zsarnokság.'' 1517-től a czárok (ugyanakkor vették fel e titulust) a legkevesebb czár halt meg természetes halállal — méreg és „szűknek szabott nyakkendő" szabadította fel a czárok nagyobb részét az élet terhei és zsarnokság gondjaitól. És az ujabb korszakban e két veszedelmes betegség ugyancsak dfthöngött. A mostani czár elődjei voltaki Pál, I. Sándor és Miklós. Kos Pál saját nyakkendőjével fojtatott meg, mig reményteljes fia és trónn töd ja, — sz „ájtatosság" és „ humanitásáról" oly híressé lett „szent szövetség" megalapítója — egy mellékszobában térdein imádkozva hallgatózott. I. Sándor, ki az épen leirt módon lett czárrá, egy déloroszországi útjában méreg által mult ki és a jelenlegi czár atyja, Miklósba*utolsó török háború verességeí következtébe« valószínűleg szintén megmérge-zés következtében halt meg. Mily b e t e gs ég fogja LL Sándor halálát előidézni? — Egy zenekar drámája. Senegambiában szokásban van, hogy a zenekar a százados ablaka előtt minden reggel egy kis serenadot rendez. A seásadps már megszokta, hogy minden-nap egy és ugyanazon dallamot fujtík el neki a Troubadourból Senegambiában ez is kielégítő. Egy nap azonban ugy tetszett neki, hogy a zene gyengébb, mint egyébkor. Másnap még gyengébb volt s harmadnap egy kis trombita és egy árva klarinéton kívül más hangszer nem hangzott be a százados szobájába. A százados ritka jó ember levén, még egyszer ugy vette a dolgot mintha észre nem venné, mint csalja őt a banda, áe egyszarsmind eltökélte magát, ha másnap tem fújja a teljes banda, minden jósága mellett sftgoruan megfogja büntetni az egész orsesztru-mot Másnap pedig esak a klarinét maga fújta a serenadot. A százados dühösen nyitotta tel az ablakot és még dühösebben kiáltá ; „Mit jelent ez? miért csak egyedül?" A megszólított klá-rinetos igy feleit: — .Azért vagyok egyedül százados ur, mert a többi elhalt már mind a sárga lázban." A százados könnyes szemekkel mondá: .Eredj hát haza te is fiam !" — És a a kis klarinétos elment és másnap egy csapat katona sem kényszeritette volna a serenád elfu-vására, mert ugyanazon éjjel ö is követte társait. — Bécsi életkép. Bécsben néhány nap óta egy kis regényről beszélnek, mely a nyomtatottnál azéft is érdekesebb, mert való és igaz. Egy szegény czipészmestert az egszép számú családdal áldotta meg. Tudván azt, hogy milyenek a mostani férfiak, legidősebb leányáról akart gondoskodni és a czéiból a tanitónői képezdébe Íratta be. A csinos, alig 16 éves leányka ebédjét rendesen az iskola épület melletti parkban költötte el, mivel hazáig egy fél mértföldet kellene gyalogolnia. Történt, hogy egy ízben egy masskatábornoki egyenrufcábsn lévő férfiú pi 1-lantotta meg a leánykát a parkban. E naptól fogva az egyenruhás férfiú pontosan megjelent a parkban. Egy teljes hétig tartottas igy. Mult vasárnap történt, hogy a szegény czipész házában megjelen egy férfiú és minden bevezetés nélkül megkéri ast a leányát, aki délben a parkban szokott lenni. A czipész bővebb felvilágo- I sitást kért. Azt is megkapta. Az idegen kérő maszka tábornok és a bécsi maszka követségnél less alkalmazva. Az apa bocsánatot kért, de előbb megakart győződni a mondottak valóságáról, mert csak akkor adhat válását. A kérő csakugyan vslót mondott. A muszka tábornok a leány .igenje* atján egy 10,000 tallért megérő ékszerrel ajándékozta meg aráját Az esküvő augusztusban lesz. No ki hinné, — irigységből e vagy máa okból, — de vannak Becsben többen, kik a czipész beleegyezését kárhoztatják, ők nem adták voina leányukat egy muszka tábornoknak. — Az osztályos atyafi. Majkón Molnár Bertalan földbirtokos csínos kúriájára bevetődött egy drótoa lót. .Van e valami drotoznyi, foboznyi, töröt lábas labat, hibás bögricskinek aljat, egírfagot, ross rostát puliszkanak tep-sicakit cainyalnil" — kiabálá ékes magyar nyelven s tekintgetett körös-körül a cselédházak táján, hogy akad-e valami? Köaben-kös-ben somolygott-mosolygott, kedvtelve tévede-zett tekintete a csinos gazdaságon s a mig drót-szál t d ró Lazái hós fűzött, önelégülten mormogott magában: »Szip, szip! Hajszen nemsokara snákunknak leszünk it zurak !"— .Lesz ám a vén apád !ü — szólt az épen arra menő gazda, hallván a jámbor atyafi naiv monologilázását. — Talán csak kincset találtál s most jó pénzen megakarod venni abirtokomot ?" — Aj dehogy, dehogy l saegiay zemberkinek, zürea tanyisx-raja, háj! de lesz majd jo világ! — „Micsoda jó világ?" — Hat zosztoszkodúnk, hajssen hatha zenyim lesz joszag ez a gazdasag ? 5 — Az ördögbe, még nem akarok meghalni s ha el is következem, talán csak nem lész az örökösöm?" — „Zörökös, zörökös! — Leszünk mi maskip zörökös!" .Hogy-hogy ?• — »Hajssen csak ugy, hogy znakanknak volt zapja nagy Sava topluk ! Aztán most meg mar gyün a bacsinka (a muszka!) aztán vesz vissza zegisz zorszag, nekem agya ez a kis gazdasag ha ezipen kirem a aztan in lestem it zur!a — A szegény osztályos atyafi azóta ezzel a jó reménynyel él és — krumplival. — Most tudjuk már, ki vitellé az UdvÖ titö keresztre fessitésének költségeit. Ugyanis a N. P. J. irja: ,A bereghi határban — mint a'' .Jász-Kun-Szolnok"-ban olvassuk — egy kereszt áll, melyen következő felirat látható: .A mi urunk Jézus Krisztus — keresztre feszíttetett — Be reg községe költségén 1850-év május hó 8-án.* — Egy kétszáz év előtti török hadüzenet-Mintegy 300 évvel ezelőtt IV. Mohamed I. Lipót császárnak hadat üsent, mely hadüzenet saósserinti szövege előttünk fekszik. A had-Üzenet Igy hangszik: .Mi Isten kegyelméből Mohamed mola, Isten a földön, a kelet, Baby-lon és Judia dicsőséges és mindenható császárja, szent Arábia nagy királya, Jeruzsálem született és megkoronázott királya, a hitetlenek felfeszitett isteai sírjának birtokosa, szavukat adjak neked római császárnak, neked lengyel királynak, valamint minden hiveidnek és a római veres kakasnak, (a pápa) a bibor-nokoknak és püspököknek, hogy szándékunkban van foldecskédre haddal vonulni, 13 király lyal ós 1,300.000 emberből álló hadsereg« gel és földecakédet e sereggel elfogjuk taposni és minden irgalom és kegyelem nélkül átszól-gáltatjak a fegyvernek és tűznek. Mindenekelőtt azt parancsoljak neked, hogy várj el bennünket székvárosodban Bécsben, hogy lefejeztethessünk. És te is Lengyelország kis királya tégy ugy, téged is, mint híveidet gyilkolás, rablás, gyújtogatás és meggyalázás által elfogunk pusztítani és még aa utolsó lelket is, mely gyaur (hiteletlen). Nagyokat és kicsinyeket előbb elkinzunk és azután adjuk át a megszégyenítő halálnak. Kis országocskádat elakarom foglalni, a vörös kakasét elpusztítani és a fold összes lakosságát kiirtani. Téged és s lengyel királyt addig hagyank meg életben, mig meggyőződtetek, hogy minden fenntebb emiitetteket teljesítettünk. Adatott felséges ÍŐ és székvárosunkban Stambulban, mely 1659 utczával, 90 kórházzal, 1000 fürdővel, 999 kúttal, 120 térrel, 115 nyilvános épülettel, 486 vendéglátó hással, 1652 kis ós nagy iskolával, 1600 malommal és 4122 mecsettel bír. E nagy és megerősített város 4 mértföldnyi síkságot foglal ei és dGO torony disarti £ várost őseim a bitetlenektől erőszakkal foglalták el, mintán előbb a gyermekeket, férfiakat mind felmészárolták ás a nőket meggyalázták. E várost boszuságtokra továbbra is meg fogjuk védeni. — Adatott életünk 25 ik és mindenhaté uralkodásunk 7. évében Mohamed e. k.s — A bibornokok kollégiuma legújabban három taggal (Kucsker, Mihajlovics és Pa-rochí) növekedett. A szerint a jelenlegi bíbor -nok létszáma hatvanöt Esek közfil 6 bibor-nok püspök, 50 bibornok áldozár és 9 bibornok sserpap. A kollégium tökéletes voltához ennélfogva osak 5 bíbornak-síerpap hiányaik. Nem érdektelen tundn», hogy miként oszlanak meg országonként e főpapok. Első helyen Olaaz-ország áil, mert egy maga 40 bibornokkal bír, a itt lakik a 6 bibornok püspök is. Franczia-orsaágban 9. Ausztria Magyarországban 5, Angliában 3, Spanyolországban szintén 3 8 Németh-ortzágban csak 2 bibornok létesik. Portugalia, Belgium ós Amerika egy-egy bibornokot számlálnak. Sajátsserü, hogy a pápát most kizárólag olaszok környezik, csak ^y |^üIfoldi van tzek között, de az is elmebeteg • mint nem létező tekintetik. Papírszeletek. N. aritmaxia segéd a napokbanebéd etán a±á- véházba ment újságot olvasni,hogy a jelenleg folyamatban lev5 török-orosz háború eseményeit otthonjevő mesterének elmond haaaa. Ext megtudandó, leült egy asztalhoz 3 torbafi kezdé olvasni a űrlapokat ; kevés vártatra nagyot sóhajtva fölkiált: .borzasztó!" — Mi baja van-? — kérdé tőle egy, a tekeasztal körül forgolódó egyén. — Mi bajom van, bizony nagy a baj I hallja c«ak kérem, hogy mit olvastam ebből az újságból. No mit? — Azt, fhogy az orosaok már átmentek a Dunán. — Tehát azon csodálkozik Ön olyan nagyon ; hit ha még azt is tndná, hogy váljon mi^rt mehettek ojy könnyen át! — Igy tehát ön a*t U tudja, K -gy»r. talírt ? — Tehát elmondom; — arérv ''jwí - Dssa-ps.ri.ot a törökök nem erGsitettók elegendő Kisfaludi-otcca-féle kerékvetókkel. S cuel X. &agéd haza sietett as olvasott, de kdlönöfioa a hallott újságot mesterének elmondani- Én ecenoel köt here teszem — Ab Nagy-Kanizsa igy nevesett Vajdits Jótgef könyv nyomdájának, hogy teaen ez«n ajságaU. Kiterjesasteni hogy Gosato-lai lakos igynevssett Harkotáu Farkos az tóth teleki rótyén oly szekereit rakott — sxénából hogy a magos sága három öly a hossza sága négy 6» tél öly a szélesege pedig Ött öly ily formán p«dig »«o ** ökröket meg létni nem lehotttt mikor haza félé vitte szénáját a magas ég uél&s és hoszasága végett most már pedig még is más az ujtág és azon az sáp tOr-tént móg is, hogy Lenti hegyi lakós ifj. Ceáui János nő az kotylos tyúkjának alnt tejett töltött ki most tehát az napájáaak is a kotylus tyúkja észre vete azt kitöltött tejet hát ü is szeretett volna abal eni és ado is ment rája do ött a másiknak a ebédjéről elkergettetett most már oly rosznl lett, hogy hátt meg kiváuta az öreg Ctáni JánoanCnek a tynkja az mönyinek kitöltött alnt tejett móst már elég az ujaág az is hogy mekora szekéréi vót a széna. Utona az is elég, hogy a tjruk meg kivanta a másiknak kitöltőt alut tejet. ezel Bezárjuk és Köz here téteaen Kelt Gosztala Zala megye alaó-Lendvai Járás, Június hó 19-dik. 877-ben Lapütky aÁudor. mint kiküldő. Érték ét viltéfoiyaa julius 3. 5*/« metaliques 60.90; ó''/# nemz. kölcsön 66.25; 1860-ki illadalmi kölcsön 111.75; bank-róssv. 779.— ; hitslintósetí réssványek 144.40 ; London 125.10; magyar földtehermentdsi kötvény 74.50 ; temesvári földtehermentósi kötvény 73.— ; soproni fóldtehermentási kötvény 73 50; horvát-slavon föld tehermentés kötvény 84.— ; ezüst 109.30 ; cs. kir. arany 5.91 ; Napoleond''or lÖ.1/«» arany jár. 72.30 ; márka 61.50. Vasúti menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti időtmutató óra szerint, iadnl Knaisaárót Vonat hova t szám OrsParc. 1J6 206 Essék, Mohies,Dombóvár • Finméba 4 48 reggel 215 . . „ , 2 30 délut 212 Buda-Pestre...........4 3« regRrl 202 ........... 2 6 dél?t. 204 , ..........II 30 «sty* 313Bécsbe (Szombathely, Bécs-Uihely ieléj5 8 ref**i 301 „ .........11 48 eíftre 315 Sopronyba ........3 88 dfflut. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ......4 50 reggé! 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Qrácz és Bécsbe ...... 2 47 délui Brkesik Kanizsára honnét: f*> 216 Eaxék, Moháca, Dombóvár s Fiúméból 1 4-1 áéíot. 206 , . . HU Mt™ 203 Buda-Pestr5l........4 20 reggtl 201 ...................2 5 délat. 211 n , •........ 9 44 estre 314 Bicsbfií (Szombath. Bécs-Ujbely)felől m 27 estve 802 » i - .f^^f;1 316 8opronyból . . . . j • • • M M 814 Bécsből Öráca, Marbarg, Pragerhof fe!51 ......... 4 12 Toggö] 202 Trieszt- és Bécsből Mzrborg, Pragerhof fal 51.........VSlrdélnt. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof feiSl 11.— estvo. Warburgba csatlakozás V3Uch ós Fraaoaafestbe . . , „ Fiancerfestből • Felelős szerkesztő : Bátorfi LajiS. Molnár György zala-egerszegi ügyvéd és lakós elbalálozván, a n. é. közönség figyel meztelik, ha az elhunyt iratai között netán csa ládokat illető okmányok léteznének, f. é. de czember utoljáig azok kiadásáért jelentkezni szíveskedjenek, különben azontúl megsemmisíttetnek. — Egyúttal értesítem a n. é. közönséget, hogy elhunytnak Zmla-Egerszegen lévó lakháza kéz alatt eladandó. — Közelebbit nálam tudhatni meg. TÁNCZOS JÁNOS, rádi birtokos a p. Nagy-Kapornak •) E rovat alatt kRzlöttért felelőséget c«rp vállal a Moll könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán ! nébáiív iskolát végzett és jó házból vató ifjú mint gyakornok kedvező feltételek welktt felvétetik. (399 1 — ♦) SE IDLITZ - Pö R A. «v ümrath és társa fépfyára Préfákaa, sfint különlegességet J— 6 lóercjü kéri- és járgánykezelésre való Szegcsépféflépeket késait. árjegyzékek ábrákkal in gyen. A pépért feleség elvál-lalU.Uk. Ügy» rÍM-eUdék kerestetnek. (369 8-8) Csak akkor valódi, L* 1876-ik évi szegedi országos ipar, nény és állatkiállitáson érmet nyert kehpor, rérjavitó, hizlaló étekpor, kehes bántalmak, férbajok, áa, kóiika s hasonló bajok ellen igen hathatós szer, szarvasmarhák, juhok, sertvé«ek s baromfiak számára. Valódi minőségben egyedül kapható 80 kr. oszt ér-i Beszédes Gyula gyógyszerésznél D.-Ve«én (Pest-), Thallmayer B. és Társa uraknál Budapesten, Die-¿yörgy gyógysz. urnái Sz.-Fehér* árott, RosnyayMá-vóevsz úrnál Arad, és Wajdits József urnái Nagy-Ín. '' (260 7 - 12) Tekintetes Beszédes Gy. urnák. Hídján, jul. 2-án 1876. "ÍMlelettel megkérem t. c*. uraságodat, 8»vepedjék a hid-daaág réecáre 25 caomag „kehport" küldeni, affélét, me tolnai uradalom réaaére a birkák rémjava-a ellen küldött LbUdáft haladéktalanul teaaók megtenni, atb. Kést aiolgája SZALAY ISTVÁN, kawnár. Tek. Beszédes Gy. urnák. Ercei, saeptember 4-én 1876. egyen aaivee a juhoknak ajtón bixony ot vérbaj elleni a kevermeei uradalom — Ceaaádmegye — «Amára U 50 a peat aradi vaaut Lököabáaa áüomáaAra Prokop Antal lé ur cximén utánvéttel mihamarább küldeni. KRIEGER PA1, fókormányió. T. Beszédes Gy. urnák. r«n kérem, legyen «ive« nevem alatt poata fordultával mellett egy caomagot ason porból küldeni, a mely ba-»tegaég ellen oly jónak biaonyult. Péter, er hó 10-én. Valódi «íinGscgbun az x-szel jelftlt cz.''.gcknél F RÂNCZIA BOASZESZ SÓVAL. D 1876 GÖTTMANN TÓTH BERTA. IROP PÁGUANO, általAbab ismert, 1 üveg 1 írtnak postantalványnya! küldetik azét egyenesen FlorenczbSl hozatott, vértiaztité hatáaa miatt frt. - 1 ládácaka 12 flreggW 10 való beküldése mellett, bérmentve (261 28-52) MOLL A. cs. k. udvari sxállitó, Bées, Tuchlaubeu 9. ¿Paris. © fit,*« -4S m ► ® J 2 > • jí Sc5 ,5 l A i Mill a® ® ® T " 88 8 0 f8 1 *p ; : £ I Árverési hirdetménye A kia-komáromi aradalom has tartozó kia-komáromj ét ko «nárvároú vendégfogadók folyó éri auguaatua hó lS-án a kU komáromi tiasti irodában a reggeli órákban tartandó nyilvános árverfc alján 1878-ik éri paoár l-afl napjától «ámított három egymásután kfivatkeaó évre hawoobérbe fognak kiadatni. A ber le ti feltételek a ÍMatemlitett irodában naponkint megtudhatók Kelt Kis Komáromban, 1877. évi június hó 20-án. (391 5— 10) Az tradatai tisztség. ha minden doboz ezi« lapján a sas éa sokszorosított caégem van lenyomva. , , , BQnletű birósági ítéletek ismételten conitatálták ezégem és véd jegyem meghzmiaittatását; zzért óvz intem a közónaéget as ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra rannak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. e. A legmegbiabatóbh üusegélyző szűre a szenvedő emberiségnek minden belső és külső gynladátnál, * legtöbb betegség elleu, inin-denaemC sehftléaek, fej-, ftll- ¿s fogfájá», régi sérvek és nyilt sel-k, rákfekélyek, Oszík, szemgynladás, mindennemfi bénulás és sórfilés stb stb ellen. , Üvegekben használati utasítással egyfltt 80 kr o e. Valódi minőségben a f"tel jelölt cxégekuéL ORSCH-H ALMAJ-ZSIROLAJ. Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában.) Kzeu Lalmáj-zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között «•gyi''döli, mely orvo*i czélokra használható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o. é. Valódi minőségben a *-gal jelölt csépeknél. Raktárak: N. - K a n i t s a (x) Pr*ger Béla gyógy, (xf) Bosenberg Jóm. (x) Feaaelbofer Józs. (x) Rosenfeld. Barcs (x) Dorner 8. Csáktornya (x) G5nc* L. v. gyógy. K a r á d Bernatxky A. gyógy. Kapós-v á r (xf*) Kohn J. (x) Schröder 8áador gyógy. Kaproaeaa (xf#) Werli M. gyógy. K ő s x e g (x*) Csacamorica lat. gyógy, (x*) Küttel Í»L gyógy. Keszthely (x) Sehleifer A. (x) Wftnsch F. Körmend (xt> Rátz Ján. Szombathely (x) Pillieh Ferencz gyógy. Sopron (x) Mezey And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r-5 e ze (x*) Bécs J. K. gyógy. Bánok-8z. - György (x) Fibic gyógy. Zágráb (x) Mitlbach 8 gyógy (x) Irgalmashoz gyógy. ,x) HegedQ* Gy. gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. 8 zalo n ak (x) Schwar* Gusztáv gyógyszertárában. Határozott óvás hamisítás ellen ! 27 éven át kiprébálva 1 Dr. POPP J. G. cs. ki^ udvari fogorvos (Bécsben, Bognergasse 2.) Anatterie-priparatnmai, »» TJres fogak kitöltésére nincs hatályosabb éa jobb szer, mint dr. Ps#f J 6. udv. fogorvos dr (Bécsráros, Bognergasse Nr. 2.) f o g ó n j x, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkfil behelyezhet odvas fogaiba, mely aztán a fogrészekkel és foghassál teljesen egyesttl, s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja Anattierin-szájviz i»»nkhm I frt 40 kr., a legki.ünőbb szer a cAxos iogfájdalmak-ban, gynladásoknál, a foghns daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létező fogkövet éa megakadályozza annak uj képződését; w ingó fogakat a foghns erősitése által szilárdítja ; s midőn a fogakat éa foghnst minden ártalmas anyagoktól megtiaititja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rövid használat után eltávolitja a kellemetlen szagot. (294 I. 4-6) Anatherin-fogpasta. Ezen készítmény a lehelet firisaeségét és tisztaságát fentartjx, azonkívül a fogaknak hófehénáget kölcsönöz azok romláaát megakadályozza és a foghnst eróabitL Ára 1 frt 2í kr. Dr. Pöpp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly népem tisztítja, hogy a&nak naponkénti hasa nálata által nemeaak a közönséges tofkő el távolit tátik, hanem a fogak aománcaa is mindinkább tökéleteeböl. Egy doboz ára 63 kr. o. 6. Popp aronatikus fogpasztája. Sok év óta a legbiztosabb óvéssern«* fogfájás ellen és a legkitűnőbb szernek van elismerve a ■ z á j ü r e g és a fogak ápolására és fentartáaára. Efy darab ára 35 kr. Figyelmeztetés! Előforduló hamisítások kövstkestében bátor vsgyok a t. ez-közönségei figyelmeztetni, hogy minden palaczk az óvásjegy kívül még egy ezimmel: (Hygea és Anatberin pripera* t n m a l) ellátva van, mely egy tiaxtán átlátható rixnyomáaon as állami int ét a csimet mutatja. Kaphaték: Magy-Kanizsán : Pr^er Béla gyógysaeréw urnái, Kosonberg, ás Fessalhoffer Józ*«f flUzerkereskedésökbec. — Pápán : Tschepen Jn és BermÜller J.-nál. — Kessthelyen : PfUs-gJ&tJ»*tU*. — Zala-Egerazegen: Isóó F., gyógysaeréss. — Kaproaczáa: Werli gyógyszerész. — Varasdon: Halter gyógyss. — Sümegen : DorMr «ajet. — Szombathelyen: PiOich Ferencz és Rndolf gyógyszer. — Határőrvídáki Sz.-Oyörgyön: Flbie E. C — Veszprémben : Tasakau ás Tárta, Guthard Tivadar ás fiainál ugy Fereaczi gyógyaaerész. — S^kesfehérvárott : Braun J., Brotamaun ás Dieballa t^ógysz. — Lovas-Berényben: Heislar gyógyaa. — Kalocsán : HorráU K. gyógyszerész. — Pakson: Flórián J. gyógy-aaerésa. — Ktrmeadsa: Horváth J.Somzeurend gyógysserén. — Kaposvárott: Kohn J. Sehrőder éa Darás gyógy az — Bzagszárd : Bnhuj gyógysz. — Bonyhádon: Kramolin J. _ Baján: Mi-ehitoeh St., Herzfeldfiai, és Bőnek gyógysz, - Páesett: Zsolnay ^iw ,LWeh'' KaM» ^ StpSez gyógy«. _ Kárádon: u 7 - *Mc«Bban: Kin gyógysz. - Tolna: Fichtel 8. gyógysz. — D una föld vár ott; Lakáes ryórvsz. — Szent-Györgyön : Nöthig. - Alsó-Lendván : Kis. gyógysz. _ Rohon-ezon : Simon gyógyszerész araknál. Ries József, elóbb az .Arany Lóhoz* czimxett stálláda bérlője, most már táját, ujoaaa épített, as njkor minden igényének megfelelőleg berendeaett szállodáját bátorkodik ajánlani e cxim alatt: Hotel Ries „zur Stadt Triest" Jakominiplatz. A szálloda a város központjában, a cs. kir. postával és a cs. k. térparanesuoksággai szemben, aa öanes hatóságok, mind a két színház, a stadtpark, valamint a magyar nyngrati vaspálya tőssomaaédságában fekszik. Minden vonathoz a szállodának saját társaskocsija közlekedik. (390 3—12) Mayer E. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. Kitünó javított szerkezetű kézicséplógépeket, egy lóerejü rodáttéti járgányokat, szilárd, ugy szállítható, tisztitószerkezetü cséplőgépeket, ügy szintén szénagyüjtó sorba vetó, szecskavágó, knkoriczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat- nemkülönben szántó, irtó, magtakaró, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtöró hengere-ket stb. (386 7— RUDOLF-FORRAfc. Hémet-Keresztur-Sopron. tább vasnélküll alos savanyu tíz, vegyelemezte Dr. Fresenins R. tanár és udvari tanácsos Wiesbadenben. L legüditébb, legízletesebb ásványos ital, minden egyéb ásványvírnél nagyobb gyógyhatánal bír, lka jókban éa mindeo takhártyabántalmakban. BzálHtáta csak jól dugaszolt Qvegekben eszközöltetik! Tulajdonos: LangfeWer Ede, Bécsben. L iehanmsoasse 12. Főraktár Sopronban. (397 3 - 10) ató Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból náltít.1 esom^oláttal efTfltt: 1 lide 85 efí«« litere. Ovegjel.........6 frt 50 kr. o. é. '' • . ■ .........4 . 50 . . . W*jdits Jónef kúdó-, l«p- és nyowUtaUjdoBM fyon«jtó Sy««M>, Ktiy-K»^»«*». kfitóltS^ iTJt^l íPek if"4^ elf0gldUtik s jaritis legjatínyosabban esz-S1^ f^L T Li® "ZeledTén. kérem an. é. gazd.közöa- ÄXi^r idejekorán beküldeni sayeskedjenek, mert az idény futjaikon elkészítéséért íelelóeség nem villaiható. '' nepea árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. 5AGT-KANIZ8A, 1877. Július 8-án, Tizenhatodik évfolyam. ---r waáKS ''í tíWiftMlár: 0 J eeést érre . . 8 írt. \ tírtietssl ejéíl érre. fél évre . . 4 , negyed évre . 2 . Egy ssám 10 kr. 1 Hirdetések 6 hasábos petiuorban 7, múodnor 6 s minden további «őrért í> kr. nyilttérben »oronkmt 10 krért Tétetnek fel. . Kineetári Uleték minden f egye« kirdcftésfat külön 30 kr. fiaeteedő. külön f I0ZL0HT előbb: ÖZLON 1 A lip szellemi róízéi p f illető közlemények a V szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézeodŐk : NAGY-KANIZSA Wtassiejfcáz- Bérmeatetíen levelek csak ismert monkatár-saktól fogadtatnak ei. Kéziratok vissza nem küldetnek. \ Kézi N.-Saiiizsavaros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kaimsai kereskedelmi s iparbank% a *a.-kanizsai takarékpénztár* a ^zalamegyei általános tanítótestület*, a „n.-kanizsai kisded- neveló egyesölet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanlwal kttlválasztmánya" s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesítője. Hcteukint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő Vegyes tartalmú lap. ilprófétái. — Első közlemény. — Annyi rendőri capacitásnnk van, hogy más közügyeink & kávéházi és korcsmai asztalok körül nem is talál discussióra, a rendőrséghez azonban mindenki ért, azt mindenki alaposan ismeri, hivatott az organi-sstiora és joga van ennélfogva szidni a rendőri dolgokat. A ki halija rendőrügyeink tractalását, azt gondolhatná, hogy nálunk felbomlott társasre^ü, féktelenség és hajmeresztő tények napirenden vannak és legalább is felteszi, hogy a rendőri kérdésekkel foglalkozók legalább is a közrendóri tudományok elsó matadorai, kiknek az egész kisujjában vagyon. Majd ha fagy! Talán azért ismerik oly nagyon, mert respectusuk volt annak idején a policáj- és zsandártól? Vágy azért, mert tudják a bajok alapokait ? Vagy magok is részesek azokban ? Vagy tudják, mi és hol fáj a rendőrségi kérdésekben? • Nem, egyik okból sem, hanem nálunk most ez a divat és a divatnak hódolni kelL Oka az is. mert majmolási vágyunk kielégítve nincsen. A mi szemeink csak Bécsen és némileg Budapesten átlátnak, itt is igen természetesen csak felületesen és felszinre. Láttunk már Bécsben, Budapesten ácsorgó rendőröket egyenruháinkban és azt gondoljuk, ezzel már minden meg van. Nekünk is kellene hosszúszárú csizma, bő bugyogó, franczia sipka és helyre vau állitva a rendőrség! Comissár, constabler és rendőr, minden legyen uniformisban, mert az a magyar egyenruha, a mi hajdúinknál se nem divatos, se nem szolgál arra, hogy a tőrvénynek tiszteietet szerezzen, hanem bujtassuk őket német csizmába, lengyel nadrágba, angol zubbonyba, franczia sapkába, akaszszúk oldalára áz orosz kardot, nyakára fűzzünk pedig fénylő félholdat és meg lesz mentve nemzeti becsületünk „ad majorem Dci glóriám" állítsuk őket az ut-cza közepére és kérjünk 2 kr. entrée-t attól, a ki megnézi eme nemzeti büszkeségünket ! Hogy egy tuczat munkaunt iparos, lézengő obsitos, bamba „Landstreicher* az utcíán lopva a napot, miként tartja fenn a rendet, melyet maga sem ismer, hogyan őrködik a közjólét felett, melyről annyit tud, mint a hajdú a harangontésról, hogyan figyeljen a viszonyokra, mikor kenyerén kívül más dologról fogalma sincs, hogyan tegyen-vegyen, mikor arra törvény, szabály nincsen? arra persze nem gondol senki. Igaz, hogy rendőri szervezetünk hiányos, a személyzet sok kivánni valót tételez fel, hogy nincs sem kellő gond, sem kellő kitartás, nincs összefüggés, sem öntudatos erély — ez mind igaz, de, hogy rendőrségünk nem elég jó (rosz épen nem, mint sokan a dolgok ismerete nélkül tudni vélik,) annak sok más oka van, melyeket a nagy-szavu bírálók és korholók figyelembe venni nem tudnak, mert az okok kutatásáig eszö-ket megerőltetni feleslegesnek tárták. Épen ugy, mint egészségtelen és félszeg közgazdászati életünknek csak magunk és könnyelmű gondatlanságunk az okozója, akként önmagunkban van a legfőbb ok arra is, hogy rendőri viszonyaink sem némileg kielégítően nem alakulnak, sem öntudatos és összefüggő intézkedések erélyes életbe TÁRCZA Csatámé, Pajor Emília jutalomjátékára. i '' (1877. jnlins 3.) T jeld fel büszkén koszorú* fejed És tekints itt sorainkon körül I Nézd, csak nézd, mint szeretnek mindnyájan, A ki láthat: boldog, — mosolyg, örül ! 3 nyisd ki dalra azt a kedve« ajkat, Elfeledjük bánatunkat talán---- Dalolj, dalolj! oly jó elmerengnünk Kedves ajkad szépen csengő dalán ! Mi vagy te nékünk ? Dalos eaalogány ! Dalodtél ujra-ujra éledünk ! Te tettél boldoggá minket újra, Te hoztad meg az örömöt nekünk '' 8 jutalmai mi mit adhatunk neked v Mindezekért szeretetet esnpán . . Dalolj, daloij ! oly jé «Imrrengnünk Kedves ajkad szépen csengő dalán! Mi vagy te nékünk ? 8«erény ibolya ! Legszebb virág szép virágos kertben I Büszhe f ¿zsák s tulipánok között Elvonulta ah I de nem feledten ! Nem ! hiA koszorú leng homlokodon, Játszi sxellŐeske langy fuvallatán . . Daloü, dalolj 1 oly jó elmerengnünk Kedves ajkad szépen csángó dalán ! Mi vagy te nékünk ? Kérdezz biikit is, Ki mtfst téged itt ünnepelve lát ! Mindenünk vagy ! Benned imádjuk mi 8zép jelenünk koszorús angyalát 1 Bálványunk vagy. — leomlunk előtted Imádva téged buzgón . .. igazán . . Dalolj, dalolj ! oly jó elmerengnünk Kedves ajkad szépen csengó dalán ! VÉRTESSY BÉLA. Öröm után bánat. Beszély. Irta: Balogh Béla. Hazámnak egyik legregényesebb vidékén, — ott, hol az utas ha elhalad, lehetetlen, hogy eszébe ne jutnának a múltnak regéi, a melyek keblét édes érzettel töltik el, s az elmúlt boldog időkről elmélkedvén, lehetetlen, hogy vissza ne kívánná varázsoltatni a multat. — A Balaton fölött Tihanyban élt régi — s mindig egyetértő barátságban két család. Esek egyike Tihanyi Bálint gazdag földbirtokos, másika Herényi Já nos egy jómódú kereskedő, ki nejét házassága negyedik évében elvesztvén, minden örömét fiában, Árpádban találta. £ két család közti jóbarátság onnan eredt, hogy Tihanyi és Berényi együtt járván a tanodákban, egymás iránt mind nagyobb és nagyobb rokonszenvet éreztek, míg lassanként e rokonszenv szenvedélyes barátsággá vált. Különben is mindkettő nagyon hajlandó levén az ábrándozásra, a fellegvárak alkotására, kiknek mindig valami regénybeli hü barátok lebegtek szemeik előtt s ezek tetteit kívánván elsajátítani, mindegyik egy hű barát után vágyott s ezt egymásban meg is lelték* Amint barátságuk megköttetett, megfogadták egyúttal — a mi fájdalom, nagyon ritkán szokott teljesedésbe menni, — hogy azt megtartják éltük végéig s amint látni fogjuk, ezen ifjúi felhevültségben tett kölcsönös fogadásnak a legszebben megfeleltek aggkorukban is. Tekintsük meg egy pillanatnyira Tihanyi házának környékét Amint benyitunk a ka-, pun, rögtön szemünkbe tűnik a nagy tisztaság, a rend, moly az egész udvarban uralkodik 5 a iéptetésóre irányzó .törekvések nem érvényesülhetnek. Registráljnk mindenekelőtt a panaszokat, meiyek uton-utfélen a rendőrség ellen hangoztatnak, szállítsuk azokat valódi értékökre és tüntessük ki, mennyiben tehetők azokért felelőssé rendőri közegeink ? Figyeljük meg a viszonyok általános és speciális jellegét, azok hatásái a közérzületre, kutassuk socialis viszonyaink ferde jellegét és kihatásait, az egyének álláspontját a közhatalommal szemben és viszont az intézők helyzetét a tömeg- és egyesekre. Vessünk gondot az anyagiakra is és okszerű következtetések levonásával bírálva oda jutunk-e, hol légbekiabálásainkkal magunkat gondolni hiszszük ? N. vaj éa a benne lévő sónemúejt könnyebben emésztetnek meg a gyomor által, mint amúgy természetes tej alakban. Hogy. pedig a tej egyike a legjobban tápláló anyagoknak, az tudva van. A kumlssról. As emberi ész követelménye, hogy minden dolognak oka után kutat és igyekszik az érzékelt jelenségekkel, dolgokkal azok létezésének okával, létrejöttöknek mikéntjével közelebbről megismerkedni. És ez nagyon helyesen van így 1 Közelébb nagy zajt, nagy feltűnést oko-zott ugy a gyógy tudomány terén, mint a nagy közönség előtt a .kumisz" néven ismert étrendi anyag, melylyel kissé közelebbről megismerkedni minden esetre a tud vágy követelménye! Oroazorszagn&k vándor népei Perm, Oren-burg, Samara és a doni pusztákon már évszázadok ota használjuk a »karnisát* mint kábító italt. Ezek sajátképen lótejből készítik azt erjesztés folytán és olyan folyadékká képződik, mint a must. Az erjedés folytán szénsav fejlődik a tejben nagyobb mennyiségben, mely e folyadéknak mig egy részről kellemes csípős izt kölcsönöz, addig a gyomorra és bélhuzamra izgatólag hatván a szénsav, a tej, vagy már most a ku-mÍB8, szilárdabb alkatrészei, milyenek asajtany, A szénsav agy vértorlódáat és így az agynak azon sajátságos állapotát idézi elő, mit a bor vagy má« szesze ''tai élvezése szokott előidézni. Innét van a. Aogv & kifgizek, — Oroszország nomád népei — a kumisst nagy meny-nyiségben iszszák, mint kábitó szert, melytől a mámornak egy nemét érezik, jól alusznak tőle, gyomruk emésztési képessége jó karban marad és testi erejök növekszik. így tehát a kumias két szempontból jöhet tekintet alá, mint tápanyag és mint kábitó ital. E két tulajdonságából magyarázható meg jótékony hatása a tüdősorvadáaosoknál, hol épen alkalmazásba hozták nálunk is e szert. Azonban olyan gyógyerőt, minőt annak tulajdonítani kívántak némelyek, a tüdősorva-dás gyógyítása körében, épen nem tulajdoníthatunk neki, hanem kétféle tulajdonát véve tekintetbe, a mi társadalmi életmódunkhoz ido -mitva, annak jótékonyságát következőleg kell értelmeznünk: Szénsav tartalmánál fogva könnyebben emészthető a közönséges tejnél, de nálunk nem járulván közbe a szabad levegőnek oly korlátlan élvezése, mint a pusztákon barangoló kirgizeknél, mi nem is fogyaszthatja^ azt olyan nagy mértékben, mint ama nomád nép teszi. De meg nem csak a tüdővészeseknek képezi az kizárólagos tápanyagát, hanem minden emésztési akadályokban szenvedő egyénnek ajánlandó mint a táplálkozást könnyű módon elősegítő tápanyag. Mámort szerző hatásából pedig az következik, hogy ugy a tüdősorvadásos betegeknek, mint minden más, a táplálkozás akadályozott-ságában szenvedőknél, a mi társadalmi viszonyainknak jobban megfelelő, sör és bornak mérsékelt élvezése nemcsak, hogy megengedhető, de előnyös is. Mint tápanyag sokakra nézve érdekes lehet, azért ismertetjük a módot is, melyszerint azt háznál készíteni lehet. ház melleti kert, szóval minden arra mutat, hogy itt egy szorgalmas, rendszerető családot találunk. Az udvarból menjünk be a lakosztályba, a melyet azonban mint sok írónk teszi, nem írok le részletesen; elég legyen annyi mondva, hogy várakozásunknak az itt is található rend teljesen megfelel; hanem jobbnak találom ennél, ha meghallgatjuk as öreg Tihanyi szobájában az ő és neje között végbement párbeszédet. — Kedves féljem, talán te nem is gondoltál arra, hogy rövid idő múlva névnapod lesz, azért említem ezt meg, hogy tudasd, hol akarod megtartani névnapodat. — Oh te kedves feleség, mindig oly eló-aékeny^vagy s mindig ason töröd fejedet, hogyan szeress örömet nekem. — Hagyjuk eat édes Bálintom, azt akarom csak tu<űii,hol akarod megtartani az ünnepélyt, talán Bogláron ? — Ott hát édesem, hisz tudod, ha egy,kissé távol van is Tihanytól, azért as az én legkedvesebb helyem. Különben pedig, ha messze volna is Boglár, ott van a négy ozürke, könnyen elérnek ók oda. . . — És kik lesznek a meghívottak ? A tisztes nő e kérdésére már Ilonka lányuk is megfordult az ablak párkányából, a hol eddig szótlan állt s azúrkék szemeivel bámulta a Balatont, ez Isten könnyét Valljon miről gondolkodott s miért lett ekkor rögtön figyelmesebb a szülői közti párbeszédre ? hisz tudta úgyis körülbelül, kik lesznek a vendégek; s miért hullámzott azonnal hevesebben keble? — Hát azok, kik nekem mindig legkedvesebbek voltak s kik úgyis mindig jelen voltak névnapomon — feleié Tihanyi. De a szerető anya, ki régóta észrevevé már, hogy leánya naponkint ábrándozóbbá, merengő bbé válik s nem levén titok előtte, hogy kedves Ilonkája szerelmes — hogy leányának kedvét szerezze, mintha nem lett volna kielégítve Tihanyi felelete által, folytatá: -- De hát egyik a megszokott vendégek közül nincs itthon? pedig ugy hiszem, hogy ason egy vendég nélkül nem lesz teljes a házi boldogság —. s ekkor anyai szerető tekintetét leánya felé veté, ki elpirulva ismét a Balaton felé fordult, s szép szemeit a távoli Somogynak rónáján legelteté, mely a Balaton oldalán valóban regényesnek tűnik fel. — Apatvarbais! hogy felejthettem ki az én kedves öcsémet, Árpádot? Itt kell biz annak lenni, ha törik, ha szakad! elhozatjuk őt Pestről, az kellene caak, hogy ó maradjon ki! Igaz-e Ilon ? E váratlan kérdés úgyannyira zavarba hozá a leánykát, hogy nem tudott mást felelni mint: — Amint kedves atyám gondolja — s hogy zavara még inkább fel ne tűnjék, különbféle ürügy alatt elhagyá a termet — Nem vetted észre édesem e zavart leányunkon? — Eh, a patvarba is! ha szeretik egymást, hát legyenek egymásé; Árpádnál úgyis aligha kapna jobb féijet — De lásd édee Bálintom, Árpádnak még tanulnia kell s ritkán van itthon ; én tartok tőle, minthogy így ritkán is láthatjuk egymást, hogy e merengéseiben Ilon még beteg less. — De hát mit csináljunk ? — Jó volna, ha egymást minél többször látnák, így nem adná át magát annyira az áb- Eredetileg kanosa tejből kellene készíteni, de art épen oly nehesen sserezhetni, mint az ebe* leginkább hasonlító szamártejet, átért készíthetjük azt nem nagyon kövér, tehát kis bornyas tehén tejéből a köreikezőieg: '' Vegyünk tis liter tejet, ebben olvasassunk fel y4 _ egy ötöd — kilogr. szőlúczukrot, a mint ez felolvadt, tegyünk e keverékhez egy mogyoró nagyságú élesítőt és tegyük tüz mellé a* egész folyadékot, hogy mintegy 25 Reaumur hőfokig bevitetik. Ekkor félreteszazük a tűstől, ki hagyjuk hűlni. Kihűlés után ismét a tűzhöz testesük és lassankint engedjük fölmelegedni odáig, hogy a fölforráshoz közel legyen, azon-ban még se forrjon fel. Ezután kihagyjuk hűlni ismét és jó vastag üvegekbe töltögetjük, ugy, bogy a dugó alsó vége ós a folyadék kösőtt legyen négy ujjnyi üres tér. így eltessssűk hűvös helyre ée készen a reggeli és ossonnára való táplálék, melyből egy negyed liternyit lehet egyszerre «1 fogyasztani hidegen, vagy meleg vizbeállitás által átlangyasodottan. Ezen módon készül azon kumiss, mely Balaton Füreden és más fürdőhelyeken, hol as emésztési képesség bántalmaiban esenvedő be tegek nyernek ápolást, alkalmazásba jő! Helyi hirek. _ Lapunk jelen száma e félévben a harmadik levén, tisztelettel Jelkérjük t. közönségünket az előfizetés szives megújítására j jól tudjuk s érezzük az anyagi állapotok kedvezötlenségét, ép azért leginkább akkor tűnik elö a figyelmes őrködés védő szelleme s nem kétkedünk, hogy e hosszú évek során át a megyei érdekeknek hiven szolgálé lapját a megye részrehajlatlan inteüi-gentiája, pártolásával továbbra is ne biztosítaná. Lapunk felelős szerkesztője julius hó elején ismét Nagy-Kanizsára jővén, minden idejét e lap szellemi emelkedésére Jor-ditja, a^ciadó pedig pontos és figyelmes megjelenésre törekszik. Ujolag felhívjuk t. közönségünk pártjogását 07. előfizetések megújítására. Előfizetési ár julius -szeptemberre 2 jrt, juUiLs—deczemberre 4 p-t, melyet legczélszerübb postai utalványnyal küldeni be Nagy-Kanizsa,'' Wajdits Józsej könyvkereskedésébe czimezve. — Követhető sorokat vettünk: Meg lévén győződve, hogy e becses lap sohsem vonja meg as érdemtől a koszorút, vagyok bátor a következő egy néhány sor közlését kérni: Re méhem ugyan, ¿iogy nálamnál hivatottabb toll fogja e helyt t városi közös népiskola leány-osztályaiban kiállított női kézi munkákat elismerőleg felemlíteni. Miután az nem történt, kényszerítve vagyok magam az emiitett iskolában tanúsított képességről, illetőleg kitűnő munkákról annál inkább jelentést tenni, mint-hogy egyrészt mind a tanítónőket, mind tanítványaikat további szorgalomra serkentsük, másrészt pedig épen a téren való működés hivatva van a külföldről drága pénzen vásárlott szóban lévő czikkeket, végre hazánkból kiküszöbölni. Berecz Imréné úrhölgy osztályának munkáit a szakértők kiváló megelégedéssel rándozásnak; mert mikor Árpád itthon van,oÍy derűit mindig, mintha misem bántaná szivét; ha pedig nincs itthon, sokszor alig vehetni szavát, mindig csak galambjait etetisazokkal enyeleg. Te persze ezt nem veszed ugy észre, mint én, mert te mindig el vagy foglalva a gazdasággal. — Ha lehet, hát kieszközöljük, hogy minél többször lássák egymást. Különben pedig majd fölhagy as ábrándokkal s nem bámulja talán mindig a Balatont s nem nézi mindig a holdat — Ö talán nem is sejti, hogy én már rég ellestem szive titkát s azért sokszor oly tartózkodó előttem is: — Eh, hagyjuk abba, hadd merengjen csak névnapomig, majd enyelghet a bohó akkor szive királyával. Te pedig kedvesem találsz arra módot őt megvigasztalni, bisz az anyák ezt ugy is jobban értik, mint az apák. Ezzel elhagyák a termet. Az öreg ur a gazdaság után nézett, a háziasszony pedig a konyha körül forgolódott. És Ilus ? hát biz ő galambjaival enyelgett az udvaron. Tihanyi Bálint birtokainak nagyobb része Somogy megyében volt, legszebb birtokai közé tartozott azonban Boglár s ezt, — mint már említők is — az öreg ur leginkább is kedvelte; ide jött családjával leggyakrabban mulatni; a névnap is itt volt tehát megtartandó. / Közeledőben levén az ünnepély, a majorsági épületek körül mindenütt tisztogatásokat látunk, melyeket a szolganép nagy örömmel végez; mert hisz tudják, hogy kedves uruknak lesz névnapja, kit ugy tisztelnek e szeretnek, mintha csak atyjuk volna. A ki egyszer Tiha- szemlélték. Nekem a többi is tetssett és sajnálom, hogy az illető osztály tanítónők nrreit nem ismerem. — Végül vagyok bátor megjegyezni, hogy az izraelita tanodában nemcsak a felsőbb 2 osztály, hanem Freund Karolina asszony vezetése alatt álló *ég? osztály is ki-tüntette magát. Maradtam sat Witt Fülöp, — A nagy-haniMai kegyesrend tanári karából Szűcs Lajos ée Kappay Ignács urak a tanév végén a rendWl kiléptek s mint világiak Budapestre utaztak. — A hilelsor* jegyek julius 2-án történt húzásában következő sorosatok njertek : 164, 283, 1126. 1244, í532,163o; 1644, 1891, 2179, 2779, 3083, 3223, 3642 ée 4119. — A zala-eqerftzegi kereskedelmi ifjúság julius havában a „Sörház kertben* alakuló segélyegylete alapjának javára sártkörü tánczmulatságot rendezett, amely csakugyan jól sikerfiit. Es érdem a a. é. közönséget illeti, a miért is fogadja a rendezőaég őszinte köszönetét. Felülfisettek : Habinsky A. 9 frt 60 £r., Lipschits Zs. 40 kr., Sipas 20 kr., Lakner K>, 60 kr., Pauk Ő. 60 kr., Karmassin 40 kr., Fangler N. 60 kr., Krismanich L. 40kr., Krob P. 40 kr., Katona 40 kr., Marton M. 60 kr., Weisz T. 1 frt, N. N. 10 kr., N. N. 10 kr., Weiss P. 60 kr., N. N. 10 kr., Bertók 60 kr., Rosenthal 60 kr., Deutsch F. 60 kr., Zsilinsky 20 kr., N. N. 60 kr., Weiss Ignács 60 kr., Bo-schán E. 60 kr., Gráner G. 1 Ért., Grünbaum S. 50 kr., Prager K. 50 kr., Kluger S. 50 kr., N. N. 30 kr., Fischer ö. 50 kr. A n. é. közönséget a jövőben is e nemes czél pártfogásáért kéri a rendezőség. _ Gyászhír. Alulírottak fájdalommal telt szivvei tudatják bcnsőleg szeretett férj, illetőleg édes atyjuk, ipjuk és nagy atyjuk Ro-senspitz Salamon orvos urnák, folyó- hó 6-án reggeli 7 órakor rövid szenvedés után élednek 85. évében történt gyászos elhunytát, a boldo-dultnak hűlt tetemei folyó hó 8-án d. e. 9 órakor a neme8vidi izrael. sirkertben íognak örök nyugalomra tétetni. Nemes-Víd, 1877. julius hó 7-én. Béke hamvaira!! Rosenspitz Anna neje, Rosenspitz Farkas, Rosenspitz Sándor fiai, ösv. Bichler Albertné szül. Rosenspitz Franciska, -özv. Landler Dávidné sz. Rosenspitz Katalin, Rosenberger Sándorné szül. Rosenspitz Éva, Goldberger Józsefné szül. Rosenspitz Ro-záJis, Kohn Józsefné szül. Rosenspitz Regina, Schönfeld Fülöpné szül Rosenspitz Lotti ée Krausz Ignáczné szül. Rosenspitz Antónia leányai, Rosenberger Sándor, Goldberger József, Kohn József, Schönfeld Fülöp és Krausz Ign. mint vői, Rosenspitz Farkamé sz. Bichler Terézia, Bichler József és neje, Bichler Vilmos és Dénes, Landler Lajos, Pál, Jozefa, Erzsébet és Róza, Rosenberger Pál és Jozefa, Goldberger Jozefa, Mari, Ida, Hermina és Izidor, Kobn Ignácz, Albert, Pál és Jozefa, Schönfeld Jozefa unokák, Rosenspitz Albert, Jozefa és Regina, Boskovits Bertha és Landler Miksa dédunokák. — Balaton-Füredről Keszthely re julius 13-án a „Kisfaludy u gőzössel kéjutazás rendeztetik ; Balaton-Füredről az indulás reggel történik s este Keszthelyről vissza, ebéd után üévvizre is kirándul a társaság. A balatonfüredi „Szeretetház* fiók intézete , a „vin-czellérképezdében* julius 21 én délután lesz sz évi próbatét, melyre a közhasznú intézmény barátait tisztelettel meghívja az igazgatóság. Előtte való nap, julius 20 án délelőtt pedig a balaton-füredi izr. imaház fog ünnepélyesen nyi Bálint szolgálatába jutott, az nem örömest lépett onnan ki! Az ünnepély előtti napon Tihany iné ki-ment — ezúttal csak egyedül — megnézendő valljon parancsát pontosan teljesítették e s csakugyan megelégedve levén mindennel, azon tapasztalatra jött, hogy hú szolgái vetélykednek egymással, neki minél nagyobb örömet szer-zendők. Végre megérkezett a várvavárt nap,a névnap. Az ég azurkás szint öltött, a nap magasan ragyogott az égen^zerte árasztva áldásthozó su sugarait; a madarak csiripeléee, a bársony gyepen legelő juhnyáj méla koiompolása s a ménesből kihallatszó telivér csikók nyerítése mind oly derült színben tűntetik elő a napot, mintha csak a természet maga is ünnepelné e jószívű öreg ur névnapját A vendégek már kora reggel szállingóznak. Itt látjuk az öreg urat, a nap hős^tnégy szürkéjén berobogni, vele hozva Be-rényi János régi barátját s amint nevezni szokta, kedves öcscsét, Benényi Árpádot, kit csakugyan lehozatott Pestről; majd egy másik fogaton látjuk berobogni Ilonkát. Amint beérnek az udvarba, előjön a cselédség elmondva mindenik szivből jövő üdvözletét urukhoz, kinek öröm-köny rezeg szemében, meghatva szolgáinak egyszerű, de szivből jövő köszöntésétől. Miután köszönetét fejezte ki hű szolgáinak az öreg ur s inté őket a további hűségre, igérve, hogy benne mindenkor pártfogójukra találnak— megmuto-gatá vendégeinek az épületeket, ménesét s gulyáit. De a fiatalság inkább bement a kertbe s párasával jártak a gyönyörű lugasok közt, örülve, hogy kiki érdekeltje karján mehet, nem mint jövetkor a nők is külön — s a férfiak is külön fogatokon. megnyittatni, mely a fíorváth-hás balatom pl-öalán csinosan rendestetett be. A fürdővendé, gek száma jun. 30-ig 417-re emelkedett — RUka meglepetés. Egy ritka öröm-aaprűJ sietek értesíteni önt« becses lapjának t olvasóit, mely annál meglepőbb és Örvendetest volt az érdekeltekre nésve, mennél atkáiban fordul elő as életben. Dicséretes Bokás némely egyházmegyében a papságnál as, hogy a tanulótársak, kiket egy kor a gymna-siumi osztályokban a mesterkéletlen gyermeki őszinteség és a papnöveldében az intézeti élet kedves emléke "több éven át az önzetlen barátság és testvériség kapcsa ősszel űzött: később s leikipásztorság terén már hivatásuknál fogva is a megyében elszórva s egymástól távol élni fcénytelenittetve, évenkint valamelyik tanulótárs-plébánosnál találkoznak ée a fiatalkori barátság ée testvériség szent frigyét megújítják. — Ily tanulőtársi összejövetel volt vagyont Papp Károly kis-kotnáromi plébános ur házában f. é. jul. 2 án az estvéli órák-bas. A régi fiatalkori édes emlékek felújítása, a kedélyes, élesekkel fűszerezett beszélgetés kissé hosszabbra nyujtá a társalgást, elégülten, de annál örömestebb hajtá le mindenki fejét az éji nyugalomra, nem is álmodva, minő meglepetésre fog holnap felébredni? — As éjjeli vonatról pécsi utasok ssállnak ki a komár-városi vasúti állomáson, hol a hajnalt bevárva, iiggeli órákban minden saj nélkül Kis Komáromba sétálnak, — a plébánia ház bezárt ajtóján kopogtatnak s a házi gazda, ki már ébren volt, a kinyitott ajtónál maga előtt látja állani főpásstorát, — az ujonon kinevezett b praeconisált veszprémi püspök ő n méltóságát ns. és főt. Polák János pécsi kanonok, ur kíséretében. A megyés püspök urnák tudomása volt az iskolatársi öszvejövetelről, Ő is mint szintén egykori tanulótárs óhajtott részt venni a találkozásban a nélkül, bogy ezt tudatta volna a házigazdával. — Elképzelhetni, mily örvendetes volt a báziurra, a tanuló társakra és a később érkezett vendégekre e meglepetés. — Fokozta a jelenlevők örömét a íő pásztornak nyájas leeresskedése, mindenkihez több isbea intézett szavai ée kérdései, a fesztelen társalgás és a barátságos lakoma alatt mondott szebbnél-szebb feiköszöntések. A házi ur emelt elsőben poharat főpásztora egészségeért. Remek felköszöntésének amint igen taiáió, ugy megható volt azon összha-soulitása, hogy valamint Jakobnak 12 fiai közül Jósset a legkisebb ós legkedvesebb: ugy Kovács Zsigmond tanuló társai közül, mint legfiatalabb emeltetett az isteni gondviselés által a legnagyobb méltóságra. — E nap fe-lejthetlen lesz előttünk, mert ott láttuk ót, a főpapot egykori tanulótársai közt, mint jóbará-tot, testvért, egykori bajtárst s most mint fő-pásztort, mint atyát. Áradozott mindnyájunk szive az örömtől, mert Kovács Zsigmondban, mint püspökben láttuk valósulva a keresztény bölcsnek azon intelmét: „Q uanto major es, tanto magis te humilia." — „Mennél nagyobb vagy, annál inkább alázd meg magadat H . ... — Meghívás. A pest] áru- és érték-tőzsdének alólirt gabnavásári bizottsága elhatározta, hogy a budapesti IV. nemzetközi gabona- és magvásár folyó évi augusztus 16-ik napján tartassék meg. Midőn a bizottság t. ura ságodat ezen gabonavásárra tiszteletteljesen ezennel meghívja, egyszersmind kéri, hogy az Itt találjuk a szép Szendey Klárát a gazdag Zalay Imre karján sétálni; majd amott Somogy legszebb leányát, Somogyi Laurát Lövőy Ákossal s több másokat; de a sok kösül leginkább szemünkbe ötlik egy gyönyörű, karcsú, deli termetű fiatal pár, kik egymással édesen enyelegni látszanak. Talán ha nem mondjuk is meg, kik e deli termetű alakok, kitaláljuk, hogy Berényi Árpád ós Tihanyi Ilonka. Az az Ilonka, akit nem rég oly busn*k, oly epedőnek láttunk lenni s ki most oly vidám ; egész alakján a gyermeki ártatlanság, a gyermeki öröm van kifejezve. — De hogy is ne? hiss ő boldog, láthatja, karján sétálhat asive bálványának s ő neki egyéb vágya nincs, mint forrón szeretettje közelében lehetni, vele enyelegni. De ne gondoljuk ám azért, ha eddig nem is szóltunk Árpád érzelmeiről, hogy ő kevesbé szeretné llust! Oh nem, ó is keble egész hevével csüng szerelme tárgyán, ő íb csak akkor boldog, ha Iluskája közelében lehet, ha hallhatja dallszerű hangját, mikor oly édesen cseveg sze relméről. Ha látjuk ez érdekes párt egymás mellett, önkénytelenül azon gondolatra jutunk, hogy egymásnak vannak teremtve. Ilon szőke, szépen kifejlett alakján az irigység sem találhat megróni valót; ábrándos kék szemei képesek ölni és életét adni; haja fürtökben csüng hattyú vállaira ; szóval oly alak, minőt egy Raphael vagy Wandyk állíthattak szemeik elé, midőn remekeltek. , ¿T^i barna, tüzes fekete szemei villognak, különös« most az örömtől, hogy kedvesét újra ölelheti; keble hevesen dobog, melyben lángol a tiszta szerelem, de nemcsak a szerelem alanti határozató katUtdomáaui venni méltóztassék. Keh Budapesten, 1877-ii évi jun. havában. A pesti áru- és értéktőzsde gabonavásári bizottsága. Általános határozatok az 1877 ik évi augusztus IGráö Budapesten tartandó IV. nemzetközi-ás gaboto a magvásárhoz, a) A budapeati XV. nemzetközi gyabona- ós magvásár az ,Uj-vi lág* kerti heijiségeiben (aTüköry-féle töltésen) fog megtartatni és f. é. augusztus 16 án reggeli 8 órakor csengetési jel mellett megnyit-tatni s esti 5 órakor bezáratni, b) A tőzsde, titkári hivatal ezen napon a gabonavásáron is nyit irodát, a melyben a szükséges felvilágosítások késoéggel megadatni fognak és & tőzsdei jogszokásokat tartalmazó füzetek, továbbá favartariffák is kaphatók leesnek, c) Sürgönyök és levelek fel- és kiadására ezen napon a gabonavásári helyiségekben külön m. k, távirda- és postahivatal felállíttatik. A gabo navásár látogatói, a hozaájok intézett sürgönyök és levelek minél gyorsabban leendő kézbesítése végett, felkéretnek, hogy hozzájuk értacendő leveleiket és sürgönyeiket .budapesti gabonavásár" (Budapest Ssatmarkt) jel sét mellett czimeztessék, d) Belépti-jegyek augusztus 15 éig délelőtt a tőzsde titkári hivatalában 1 frtnyi dij mellett válthatók, de s, gabonavásár napján is a pénztárnál kaphatók, ej Külön helyek is, asztallal és ülésekkel ellátva 10 frtnyi dij lefizetése mellett kaphatók. A kik ily helyekre számot tartanak, szíveskedjenek legkésőbb f. é. augusztus 10-éig & tőzsde titkári hivatalában ez iránt nyilatkozni, f) Valamennyi magyar- és osztrák-vasúti igai-gatóságok, továbbá a cs. k. szabad, osztrák duna-gőzhajósáai társulat a gabonavásárt látogatók számára az ide- és visszautazásra 3V/Z°I(>-nyi dijelengedóst engedélyeztek, a mely f. é. augusztus 13-ától augusztus 22-ig (bezárólag) érvényes. Ennélfogva figyelmeztetnek az idegen látogatók, hogy ezen utazási dij-kedvez-mény elnyerése végett idejében rendeljék meg az igazolványokat, a melyeket a belépti jegy váltása után a tőzsde titkári hivatala az ille tőknek azonnal meg fog küldeni, g) A gabonavásár gépkiállítással, továbbá malom- és szesz iparra vonatkozó szeret kiállításával lesz egybekötve s ezen kiállítás díszítéséhez a bejelen tések f. é. augusztus 10 éig a tőzsde titkári bi vatalában elfogadtatnak. — Rövid hirek. Gróf Széchenyi Ist ván magánleveleit Rosenberg bpesti antiqua-rius vette meg 1000 frtért. — Abauj megyében Felső-Vad ászon Minárcsik József pltTpá-nost egy prfraszt csekély összezörrenés miatt megölte. — Gerster Etelka a londoni Her Majesty színházban nagy óvátiókban részesül. — Tourville védője 25,000 irtot kapott; ha megmenti védenczét: 50,000 frt dijban részesült volna. — A mult héten három helyen csapott le a vi.lám Somogyban. —- A campacbei öbölben épületfákkal megrakott tizenkét hajó sülyedt el. — Budapesti török consullá Khalit bey fog kineveztetni. — A balassagyarmati megyeházba betört rablók 3000 frtot raboitak el. — A zempléni keresk. és iparbank pénr-tárnoka Eperjessy Imre főbe lőtte ma^át. — Egy Mayerhofer nevü mérnök szavazó gépet talált föl. — Budapesten a napokban uagy vihar volt, mely a budai hegyekben nagy kárt okozott. — Bemnek Marosvásárhelyt szobrot fognak állítani. — Háborús hirek. (Jul. 5.) Szerbiának actióba lépése már csak pár nap kérdése. lángol abban, hanem amint majd látni fogjuk, a hazaszeretet is. De hallgassuk meg e boldog párt, mit csevegnek örömükben, melyet már régóta nem élveztek a jelennek egész boldogságában. — Elhagytuk a többieket, nem hallják, mit beszélünk; mondd édesem, gondoltál e gyak ran reám távollétemben? — Még kételkedhetel benn Árpád ? hi#i te töltéd be minden gondolatómat, téget láthatni volt egyedüli vágyam, a mely vágyamat végrt teljesülve látom. — Oh te jó lélek, te angyal, nekem is legforróbb vágyam volt téged láthatni, hallhatni ajkaidról, hogy irántami szerelmed még nem szűnt meg s hogy nem fog megszűnni soha! — Nem fog megszűnni soha! — rebegéátszellemülten Ilonka, mialatt Árpád kezét gyengéden megszorítá; — nem fog megszűnni még akkor sem, ha a te szived meghűlne is irántam s szerelmeddel mást tennél boldoggá. — Oh te kis bohó, ne gyötörd magad ily agyrémekkel. Már hogy is gondolhatod azt. hogy én hozzád valaha hűtlen lennék; magasztosabb, forróbb az a szerelem édes Ilonkám, a mely keblemben irántad ég, semhogy e szerelmem meghűlhetne. — De lásd kedves Árpádom, engem sök szór annyira gyötör valami s ilyenkor mindig a gondolat aggaszt, hogy hátha a távolban olfeledsz engem — De most már — tevé hozz* vidáman minthogy biztosítottál az ellenkező ről, nem foglalkozom többé e rémes gondolattal. — Ne is epeszd magad ily rémes gondolattal, ha szeretsz, mert nekem végtelenül fájna téged boldógtalonnak tudnom. S miután meggyőződött róla, hogy már senk: sem látja őket, — A köiéptengori britthajóraj a besikai öbölbe vitorlázott. — Kan ostromával a musskák felbapyni kónyaserül tok. — A musakák vesztesége ax utolsó aivini ütköaetben 4000 emberre rúgott. — A görög kormány a fölkelést minden erejéből támogatja. — Biela és Gartra folyó körül folytatott csatároaáaokban mindenütt megverettek a muszkák. — Ruscsukban iszonyú rombolást tesznek a muszkák. — (Jul. G.) Ismail kurd pasa Alaschgertnél két isben visszaverte a muszkákat. — Sumlába 400 orosz foglyot szállítottak. — A törökök Ázsiában támadó álláspontot foglalnak. — Az oroszoknak Totsakannál kísérlett dunai átkelése meg-hiusittátott. — Siatovánál 18 orosz és 12 török zászlóalj közt vívott harcsban a törökök győztek. — Dervis pasa az oroszokat Batum-nál visszanyomta. — (Jul. 7.) Karakiiissa mellett a muszkák teljesen megverettek. — Á zimniczai hidon eddig 40,000 muszka ment át. — Dragomirov, az átkelés alkalmával hirre jutott tábornok, Slobitiánál halálos sebet kapott. Vegyes hírek. — A budai Ferencz József keserűvíz forrás legtartalomduaabb és leghatásosabb budai keserűvizröl következő ujabb bizonyítványok jelentek meg: Dr. Korányi kir. tanácsos s az egyetemi belkoroda igazgató-tanára folyó évi tebruár hó 15 én kiadott bizonyítványban következőkép nyilatkozik: A Ferencz József ke-sorüviz különösen az által tűnik ki, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen izü; hogy már kicsiny, alig 150 grammnyi mennyiségben biztos hatása van, hogy ez aránylag rövid idő alatt, minden kellemetlen mellékhatás nélkül szokott bekövetkezni és hogy a víz még hosszabb haaz-uáiat után sem zavarja meg az étvágyat és emésztést. Dr. Leidesdorf Miksa tanár ur véleményadása: A Ferencz József-keserüviz az álul különbözik előnyösen a többi ismert keserű-vizektől, hogy kisebb mennyiségben hatásos éa hosszabb használata nem okoz utóbajokal. Béca, 1877. april hó 21 én. Dr. Leidesdort Miksa, az elmegyógyászati kóroda tanára. — Veszélyes utazó köszöntött be mult szerdán a chalonai indóházba, ki nem volt más, mint egy óriási krokodil. Az állat egy a városon keresztül utazó állataeregletből szökött meg s most általánoa rettegés közt folytatta sétáját a7 indóház perronján. A szörnyeteg elfogása igen nehezen ment, mivel oly gyorsan futott, hogy alig lehetett elérni; időnként megállt, mutogatva rettenetea fogait, mi kissé megszeppentette üldözőit. Végre egy azéntartóba hajtották 8 ugy sikerült eifogtíi. \ tulajdonos azután magával vitte a krokodilt, mely két méternél hoazazabb volt. — Meglői>é kenyér golyóval. Alig történhetett még, hogy valakit kenyérgolyóval meglőttek ; egy moszkvai öreg asszonyt érte a szerencsétlenség, ki meggyőződhetett arról, hogy az sem tartozik a lehetetlenségek közé. Egy Petrov nevű ember 7 éves leánya az asztalon egy könyvet kereaett éa talált helyette egy pisztolyt, melyet minden má8t feledve, megragadt és kiment vele a konyhába, ahol a cseléden kívül egy öreg aaazony is volt. A gyermek minden szó nélkül az öreg asszonyra irányozta a pisztolyt, az elsült és áz öreg átlyukasztott arcz-czai egy nagy jajjkiáltással a földre terült. A pisztoly nyílása kenyérrel volt beragasztva, egy forró, az első csókot nyomta kedvese ajkára, ki azt első felhevültében egész hévvel vizsonozla, de aztán rögtön megdöbbent, hátha tovább ment talán, mint illenék s gyengéden kibontakozók kedvese karjai közül. A felhevült ifjú akaratlanul is azt kérdezte: mikor lész már egészen enyém IlusV Ilus elszomorodott e kérdésre s nem felelt; mert hisz nem tudta, szülői bele egyeznének e házasságukba. — Akarod-e, hogy mig itthon leszek, megkérjelek s így tudjam sorsunkat''? Ilus Árpád keblére omlott, miközben re-begé: Engem is megöl e kétség! E feleletre ismét vidám lön az ifjú, földe-rité kedvesét is és visszafelé tértek. — Útközben kérdé vala a leányka az ifjút: — Meddig maradsz itthon ? — Most csak néhány napig édesem, de majd ha megjöttem ismét, akkor soká itthon maradok; hanem most, ha megtudjuk szülőid véleményét a ha az kedvező lesz reánk nézve, akkor irok is majd, amit eddig nem tehettem. — E szerelmi ömlengések után felkeresték a többieket, kik ez alatt az üvegházba tértek s nésték meg a szebbnél szebb ritka növényeket. Itt megtekintve mindent, kisétált az egész társaság a kertből » még rövid ideigaz udvaron néztek egy kissé "ét. miközben a szívélyes háziasszony jelenté, hogy lehet ebédelni; a mi szintén a szabadban egy jól berendezett helyen történt. Aszúihoz ült az egész társaság, kiki elfog helyét; a fiatalok egymással szemközt 6 Árpád épen Ilonkával lett szerencsés szemközt helyet foglalhatni. (Folytatása köv.) maga * pisztoly lőporral megtöUva. A kenyér'''' idővel kőkemény lett és a golyó czéljÁnak nagyon is jól megfelelt, ugy, hogy a megsebesült esszony halálán fekszik. Színészet. Keszthely, julius hó 1877. Miklósy Gyula Keszthelyen levő jól szervezett színtársulatát a közönség mindinkább jobban kezdi pártolni. A társulat jelesebb s tehetségesebb tagjait már egy alkalommal volt szerencsénk e lapok t. olvasóival megismertetni. Az előadásra kitűzött darabok mind olyanok, melyek ellen kifogása senkinek sem iohet; egyáltalán elmondhatjuk, hogy Miklósy Gyula teljes erejéből iparkodik azon lenni, hogy a maga és társulata részére közönségünk pártolását kinyerje. Legközelebb, mint e lapok utolsó előtti számában ia emiitettük, Újházi Edét, « nemzeti azinház elsőrendű s kitűnő tehetségű tagját nyerte meg néhány előádáara, kinek első fellépése mult szombaton, junius hó 30 án volt. Ujbázi eltávozása után — mint e sorok irója hallotta — Vizváry és Ni-d a y fognak néhány vendégjátékra körünkbe rándulni. De lássuk az előadások sorozatát. Szombaton, folyó évi junius hó 30-án Újházi Ed<i első vendégjátékául „A n ő g y ü-1 ö 1 ő" czimü vígjáték és „A minister előszobájában" czimú dramolette hozattak színre. Az eisóben Újházi a czimszerepet kitűnő ügyességgel adá. Kőmivesné (Irma, az erdész neje) nagy tetssést aratott. Gyönyörűen fejté ki ama jelenetét, a midőn a nőgyülölőt, mint a nők esküdt ellenségét, szokott kedves mo dórával iparkodott legyőzni a a nők iránti tisztelet- és szeretetetet benne újra feléleszteni. Tóth (Roma László, erdész) előadásában semmi vonzó; előadása akadozott; mi arra mutat, hogy a tanulásra kevés gondot fordít. A máaodik darabban Újházi K.nábe Farkas dijnokot páratlan ügyesség- és kitűnő alakítással adá. A szép számmal megjelent közösség Ujbázi jeleneteit tapsvihar és „éljen'' kiáltásokkal fogadá. Vasárnap, jul. l én nagyszámú közönség jelenlétében a .Falu rossssa'' került 2-or színre, melyben Újházi Goaoss bak tért köztetszéssel játszá. Szép (Göndör Sándor) nem felelt meg kellőleg a neki kiosstott ssóp és háladatos szerepnek. Előadásában több zavart jelenet volt. Árvay Gizella (Finum Bözsi) egész egyked-vüleg recitálta el aserepét» Hangja iskolázatlan s a szavakat ének közben nem elég tisztán ejti ki. Sok taaalás s hangja kellő iskoláztatása után jó énekessé lehet. Dállnoki (az öreg Feledi) Hevessy (Lajos) Csatámé (Boriska) Mártonfiné (Gonossné) ügyesen oldák meg szerepeiket Vihar és Szepessi (czigány zenéazek) egy kissé túloztak. Kedden, folyó hó 3-án Csatámé Pajor Emília asszony jutalom-játékaul adatott „A kék szakállu*her-c z e g*, Offenbach 4 felvonásos mulattató nagy operetteje. Ez előadás alkalmával az est hőse Csatámé (Boulotte, pásztorleány) a társulat ked-vencz énekesnője volt, ki biztos és kellemdus éneke, megnyerő modora s meglepő alakítása Az első ősz haj. Midőn először megjelentél, Jött még ajkamra csak sóhai 1 Kértlém anyámtól, mit jelent ? O azt mondá : szerencse baj. Hű vendégként fogadtalak Titeket én ti 6sx hajak ! Midőn gyakrabban jöttetek már Szerencsémet bizton Tárám ; Képzelmim közt már büszke lettem, Hogy mennyi boldogság vár rám. Hfi rendégként fogadtalak Titeket én ti ő*x hajak I Kissé agyán négyei telek már Én bennetek — de ai se bzj . .. . Nem mertem még hozzátok uyulni Korom fürtök között ósz baj Jól illik, hfin ápoltalak Titeket én, ti ősz hajak 1 De most midőn szerencse, hit, név 8 vélt boldogság helyett üröm, Lett fáradalmam kínos bére, Hogy itt vagytok, már nem tűröm. Egyenként majd szakitalak, Titeket én, ki — ősz hajak. Volt sürgés, forgás olló s kéaxel Tarték irtó vadászatot; Bár fáradtam regtől napestig Kezem nektek nem árthatott, így hát ismét meghajtalak Titeket én ti ősz hajak ! Csak jöjjetek hát gyoraao, gyorsan .... Ne féljetek, nem vár átok, Kit agy megcsaltál és rásaedtak, ^Szerencsét éa agy sem várok, így lettem ifjan agg alak Miattatok ti ősz hajak! I GYÚROM. által a kellemetlen esős idő daosára is oly szép számmal Összegyűlt közönség igénysit teljesen kielégité. Megjelenése alkalmával egész virághalmaz vette Őt körül. ^ A gazdasági tanintézet hallgatói egy gyönyörű koszorúval lepék meg, melynek szalagján ez állt: „A pj. k. gazdasági tanintézet hallgatói 1877." A szalag csokra felett pedig a gazdasági tanintézet czimere diszlett. Egy ifjú barátunk pedig egy alkalmi költeményt irt, melyet lapunk mai számában közlünk. A czimszerepet Csatár ügyesen oldá meg. Ferenczi (Popoláni) nemcsak mint jeles és közkedvességü tagja a társulatnak tüniV ki, hanem, mint rendező is ritka ügyessége eií ki s teljes erejéből iparkodik azon lenni, bogy a közönség igényeinek minden előadás alkalmával elég tétessék. TIHAMÉR Papírszeletek. Mi különbség van a penitoncaiatartás. és a há* zasság saentsége közt ? A panitencziatartásnál először jön a szánom-bánom, asntán aa öröm; a házasságnál pedig először az öröm. asntán a szánom-bánom. — Nézzétek, micsoda csoda nagy füle van en-*ek az embernek — mondja egy nrfi egy öreg nrra Cxél ózván. — Épen ennek könzönhetem, bogy a leghalkabb szamámyeritést is meghallom — válaszolt az öreg nr. — Papacakormány alatt fagy, mondhatom, szép dolog — pirít x. y-ra — Tudod, nőm igen tanulékony; tarai nálatok volt és nődtől rögtön eltanulta ezt a gyönyörűséges kormányformát — felel y. — Mióta nem láttalak, egéssen megváltoztál. Bocsáss meg, de ngy nézesz ki, mint valami újvilági majom — gratulál x. y. nak. — Tegnnp azt kérdezték tőlem, ha nem-e testvérem vagy, mert — úgymond — mi ketten nagyon hasonlítunk egymáshoz — szól vissza y. Egy vidéki lapban nem régiben ez volt olvasható : »X. agyonlőtte m agát. A szerencsétlen azonnal kórházba szállíttatott. Életéhez kevés a reménység." Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. junius 28-tól—187^-julius 3-ig. — .Arany Koron áh oz''ezimzett saáll ódába : Wolf J. Klagenfurt. Kohn M. Budapest. Unger I. Csorgó. Lacher F. Bécs. Weiss I. Csurgó. Hochreiter N. Bossok. Hírschl M. Berlin. Lang J. Bécs. Boichard I. Bécs. Braun Zs. Brünn. Romner J. Leipzig. 8tera M Budapest. Weiller J. Bécs. Wirtb N. Budapest. Burkovits N. Sopron. Löwy M. Bécs. Weiss J. Budapest. Guga J. Bécs. Kaiser M. Sachsenfeld. Hartman N. Bécs. Neubauer H. Huttendort. Hochginger J. Weissenburg. Korács N Segesd. Beer A. Frankfurt. — „Szarvashoz* czimzett szállodába: Svastics N. Rajk. Szekér N. Pölöske. Hary N. Z -Egerszeg. Ualler I. Triest. Bernhardt L. Bécs. £rnfeld N. Bécs. Peresei J. Budapest. Hirschler M. Dombóvár. Au^änder N. Bécs. Apler K. Biünn. Schüller K. Zágráb. Baáu K. Szabar. Kohn K. Kaproncza. Fuchs M. Zákány. Weiss K. Kaposvár. Fischer A. Buds-dest. Gipss N. Pécs. Löwj Za. Prága Graf N. Zágráb. Hoffmann N. Bécs. Goldstein M. Kaposvár. Kárász M.Bécs. Sommer N. Bécs. Krausz M. Marczali Gutenthal M. Budapest. Horschetxky M. Ih.-Berény. Deszáth J. Csokonys. Rosenthal M. Bécs. Fuchs M. Prága. Müller M. Zágráb. Clement M. Prága Agarász M. Páris. Koppel M. Bécs. Weiss M. Zágráb. Kárász M. Triest. Silberberg Zs. Budapest. Damm N. 8zt -Bálás Erdélyi K. Tóth-Szerdahely. Böhm M. Somogy-8zobb. Kaufmann A. Berzeucze. Kiss K. Marczali. Stein A. Bécs. Haas Zs Budapest. Br. Grebeszburg Ii. Rajk. Löwy N. Budapest. Bogyay N. 8ármellék. Hédinek N. Bécs. Herr M. Vétyem. Fischer Zs. Bü-kSsd. Skublics M. Sst-Mihály. Tolnay M. Szt.-Mi-bály. Földesy Gy. Budapest. Bojar Gy. Budapest. Brüll M. Berlin. Stern M. Budapest. Franki K. Berlin. Kalívoda S. Letenye. Zakál N. Lotenye. Molnár E. Csáktornya. Agulár N Tiest. Zambofszki N. Bela-tinca. Hanek Zs. Brünn. Franki K. Rajk. Alberty K. Keszthely. Liptay M. Pozsony. Böhm E. Brünn. Hoffer Zs. Bodapest. Hackl M. Lackenbach. Hagl N. Szegzárd. Adlesz K. Grátz. Goldschmidt A. Sopron. Hirsch M. Dombóvár. Adler M. Pária. Kohn K. Bécs. Qeornovica N. Zomhor. Weinberger J. Pécs. Heffer H. Dobronak. Hor\áth N. Yráazló. Fiicher Zs. Kesat-hely. Kohn M. Szigetvár. — .Oroszlánhoz* czimzett szállodába: Moger J. Bernstein. Berthold F. Kis-Márton. Winter T. Marbug. Weiss M. Eszék. Hausner N. Triest. Hoffuian M. Prága. Schaffer J. Debreczen. Schulbof E. Bécsújhely. Kaufer A. Budapest. Wiener B. Atád. Schwarz M. Szolnok. Farber E. Budapest. Schrieder M. Szobb. MuroviU N. Bécs. Luxenberg S. Bécs. Berger A. Budapest Scherz J. Győr. Mahler L. Klagenfurt. Markbreit«r A. Grátz. Moskowitz S. Budapest Kaiser H. Brünn. Weiss M. Pápa. Stubwohl J. Kis-Márton. Reich A. Grátz. Bartos Zs. Prága. Lang A. Kraln. Herzl K. Sziszek. Schmid A. Bécs. 8tern M. Budapest Reichenfeld E. Zágráb. Wolfgang J. Laibach. Ehrenfest M. Linz. Milhoffer Ö. Szabadka. Böhm I. N.-Bajom. Honigman A. Berlin. Stattler Zs. Berlin. Ulreich M. Kia-Marton. Polster F. Bécs. Czigány B. Letenye. Löffelman P. Grátz. Baumgarten E. Béca. Herzer L Budapeat Roth A Neustadt. Tauber F. Tyrol. Hoffer A. Klagenfurt. Wolf V. Grátz. Deaseő M. Valicaka. Varga J. Pécs. Püspöky G. Budapeat. Konyáry M. Csáktornya Böhm I. Z.-Egerszeg. i Lottobus*. Piaeziárak. Hivatalosan jegyzett píacsiárak Nagj-Kanizsaváros píacabiztosí könyvéből: 1877. évi julius hó 5-én. „ Buaa legjobb suly 39, V, hektontorkint, 100 kilogramm szerint: 10 frt 50 kr., középszerű suly 38, 10 frt — kr. — Kétaseres legjobb suly —, —frt — kr. középszerű suly —, — frt — kr. Rozs legjobb si ly 86, 8 frt öOfcr., középszerű suly 84, 8 firt — kr.— ¿n a legjobb suly 82, 7 frt — kr^ középszerű suly 30, 6 firt 50 kr. — Zab legjobb suly 20, 6 frt, — kr kösépssorfi suly II, 5 frt — kr. — Kukoricza (tengeri) 8 frt — kr. — Burgonya 3 frt — kr. — 8zin-Iiszt 28 frt — kr., zsemlyeliszt 24 frt — kr^ kenyér-liszt fehér 18 frt — kr., feket« 14 frt — kr. Rizs 24 frt —'' kr. — Buza-dara 90 frt —. Árpa-kása 36 frt — kr. — Borsó 30 frt — kr. — Lencse 30 frt — kr. — Bab 10 frt — kr. — Köles-kása 13 frt — Savanyu-káposata 16 frt — kr. — fiavanyu-répa 12 frt — kr. Széna kötött legjobb 8 frt 50 kr., középszerű — frt — kr.; széna kötete .legjobb 2 frt 8<) kr., köaépszorű — frt — kr. «— Kötött- vagy ágyszalma legjobb 2 frt 20 kr., — kÖaépazerti 2 frt — kr szalma takarmánynak való legjobb — frt — kr. középszerű 1 frt 60 kr., szalma alomnak való legjobb 1 frt 40 kr., középszerű — frt — kr. — Uj-bor hectoliterkint 7 frt 50 kr. ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 50 kr. — 1 liter ecset 8 kr. -Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hosszú hasábokban, keiesztrakássaJ — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 50 kr. — Cserfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresr.trakás*al — frt — kr., keresztrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Kószén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — 1-Ámpaolaj, repczéból, egy kilogrammkint 58 kr. — Stearingyertya 1 frt — kr. Fagyugyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — Szappan 44 kr. — Nyers fagygya 32 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48 kr. — Borjúhús 54 kr. Sertéshús $0 kr. — 8zalonna 76 kr.— Disznózsír 90 kr. — Marhazsir 1 frt — kr. — Köménymag 65 kr. — Vöröshagyma 16 kr, — Foghagyma 30 kr. — F5tt só 16 kr., kö-só 14 kr. — Bors 1 frt 20 k*. - Paprika 76 kr. — Csokor 68 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, v. aljegyző. Szerkesztői üzenet. 2375. N. Pécs. Mielőbb megküldöm a kivánt költeményeket másolat-, vagy másod példányban. 2376. L. 8. Szeged. Viszonti szíves üdvözlet l 2377. K. R. P Keszthely. Minikettót közöljük. 2378. M. 8. Bécs. Épen az nap lett elintézve. 2379. V. L. Sopron. A 4 frt előfizetési pénzt átadtuk a kiadóhivatalnak. Üdvözlet ! 2380. K. V. K. K. A cserepéldányt xAegindi- tottuk. 2381. P. Keszthely. Köszönjük V. urnák üdvözletünket ! 2382. R. Bpest Az okmányt megküldöttük. Szíves soraidat onnan kérjük. Sok szerencsét ! 2383. N. A. B.-Füred. Sajnálom, hogy nem búcsúzhattam el tftled. 2384. X y. z. Gyenge versek. Ertek es váltofolyam julius 6. 5*/, metaliques 61.05; 5*/, nem», külcaön 66.70: 1860-ki álladairai kölcsön 112.75; bank-részv. 788. — ; biUlintéaeti részvények 145.70 ; Ix>ndou 125.25; magyar föld tehermentés! kötvény 75.50 ; temesvári földtehermentéai kötvény 73.50 ; soproni földtehermentéai kötvény 74.— ; horvát-slavon földt«hermentési kötvény 84.— ; ezüst 108.85 ; cs. kir. arany 5.96 ; Napoieond''or 1001.7a; arany jár. 72.60 ; márka 61.60. Vasat! menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmatató óra szerint, in4«l Kaoisftáról Vonat hova: szám Ora Perc. Id6 205 Eszék, Moháes,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 . „ . . 2 80 délut. 212 Bnda-Pestre........ 4 58 reggel 202 ...........2 6 dálnt 204 ......................11 30 estre 313 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 estre 316 8opronyba ........ 3 38 délut. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe éa Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ......* 47 délut. Srkesik kauiaeara aoimi^í '' 216 Eszék, Mohács,Domborárs Fiúméból 1 41 délat 206 , , . 11 11 «tv* 203 B«da-P«tr5l........ 4 20 raggal 801 „ ........2 5 délut 211 ........... 9 44 estre 314 Bécsből (Szombath. Bécs-Ujheiy)felSl 10 27 estro 302 „ „ . » 4 6 regfal 31£ Sopronyból ........11 53 délal. 114 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof felíl ................4 12 raggal. 205 Trieszt- és Bécsből Marburg,Pragerhof ftí«l.........1 21 dálnt. 204 Trient- és Villaehbél Prágerhof fel51 11 — ««tra. Marburgba csatlakozás Villaeh és Franoasfestbe. # , . » Fiancasfestbdl. 8-tü lalhis I4-I| 1877. Brünn, jnn. 27-én: 22, 51, 10, 63, 23. Buda, , 30-án: 60, 24, 57, 73, 22. Line«, , „ 52, 75, 80, 18, 33. Hé- és hati-aap Kath. és prot naptár Görög ¡9 naptár | alj 27. A hamis prófétákról. Máté VIL 8 Vasársaf G. 7. Kilian 9 Hétf6 Berecik 10 Kaid Amália 11 Bsarda Pius P. 12 Csütörtök Henrik 13 Péntek Ödön M | Szombat Bonarsnt 27 Samu 28 C. Ján. 29 Pét és Pál 80 12 apóst 1 Ó Julius 2 8. b. asss-j ái Sl I m m i Felelős sxerkesztó : Bát«rt Uljtt. tttxtxttnttmttnttmxttxx JFIivatal^^ Vasbuíorot Schlesinger János és társa cs. k. udvari uállitók ca. k. «mabad. vaabator-gyárukból Bécsben. (403 l-l) Részletfizetésekre Lógonyórák az I. gyárból 3 frtnyi havi részletfizetés mellett. Képek a leghíresebb művészek után, valamint f ü g g ó- és öltöző-tükrök bámulatos olcsó áron részletfizetésekre. Szíveskedjenek a szerény vevők czimeiket fenntebbi czégek megbízottjának, ENGEL M.-nek (az „Oroszlányhoz ezimzett szállodában) tudomására adni. twmww Cséplőgépeket i legújabban jsvitott szögecs-reodszer, 1 vagy 2 vonó marhára, akár pedig k¿«erőre is alkalmasra jótállás és próbaidő mellett bérment vasúti szál-litással felette olcsó árak mellett szállítunk. Jóravaló tigyuökök kerestetnek. Mayfarth Píi. és társa gépgyáruk Frankfartban a Majna mellett. (402 1—9) Árverési hirdetmény. Jí kia-komáromi uradalomho* tártoaó kis-komáromi ós ko márvároei rendógfogadók folyó évi augusztus bó 13-án a kia-komáromi táró irodában a reggeli órákban tartandó nyilvánoe árverés utján 1878-ik évi január 1-rf napjától «ámított bárom egymásután kővetkező évre haazonbérbe fognak kiadatni. A bérleti feltételek a fenntemlitett irodában naponkint megtudhatók. Kelt Kis Komáromban, 1877. évi junin» hó 20-án. (391 6-10) Az uradalmi tisztség. íröe ucmxetkori áruúrlat Dicsben fclosili* végett a kővetkező árutömegeket bocsit árába me«éi olcsóu, 5 frt 65 urért o é caak 1 különösen jól járó idűpon-t o a órát, aranyozott láncx-rzal, a jól járőrt kezesség vál Ial tátik. 2 vslódi japáni virágedényt, a legfinomabb festéasel, bármely terem diszitéselil szolgáiba*. 1 pompás fényképalbumot, ar«nynyal gazdagon diszitve. 1 pár díszes keleti komát-c z i p ó t, elnyfibetetlen talpbőrrel, nők ét arak számára. 1 azép asztali cscngctyfit, a legjobb nj aranyból, teljes japáni dohányzó készletet, mely mindent tarul maz, a mire caak egy dohányzónak szüksége v»n. kia olajfestményt, hir-nevea meaterek mfiveinek másolata, diazea keretekben. 1 ngymiut: 1 »enebaugazert, melyen bárki ia & legszebb darabokat képes játazaui. 1 teljes kis porczelán-teritéket 6 személyre, kiváltképen ajándéknak igen alkalmas. 2jellcmfejet, e^y egészen uj rendkirűl eredeti tréfa. 1 díszes V i c t o r i a-a é t á n y-kosárkát, dus&zinezetü műhimzéssel. 6 iitünó csász kir. azab. e v ő-k k o a 1 a t. 6 kitiinő csász. kir. szab. k á-véskanalat. 6 japán c a é s z é t, kiváló minőségűt. 6 darab dr. Dnpont-íéle egészségi szappant Összesen 38 drb. a legjobb kivitelben csak DKEHER ANTAL kőbányai sörraktárában Nagy-Kanissán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sdrház-utcza) (inger-féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksőr megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (346 19-*) Mind az itt felsorplt 38 tárgy MF 5 frt 66 kr.__ Czim: Nemzetközi árutarlat, Bécsben, Bnrgring 3. (368 8- 10) Vidéki megr endeléaek utánvét mellett pontoaan eszközöltetnek. Jegyzet Mintán a tárlat rövid időn foloszlik, a vidéki megrendelések beküldését minél hamarabb kérjük. FERENCZ JÓZSEF KESERŰVIZ~FORRÁS Balló fővárosi vegyész és Benoáth J. tacárok vegyelemz^sei egybehangzó eredményei sserint valamennyi budai, valamint bel- 3 külföldi keserüvi-zek között a legtöbb szilárd alkatrészt tartalmazta és pedig a gyógyha-Us elérésére nézve eddig el ki ért lenyiséíteii i ott teirezi összetételi arányban, hogy ez okból enyhe ize miatt ia mint legkellemesebb és leghatásosabb keserű tíz ajánló elismerésre talált. Forrás-nyomtatványokkal s orvosi bizonyítványokkal ingyen szolgálnék. — Ezen viz kapható Bänden gyógytárban és ftiszerkereskedésben a Bosenberg Jánoa és Weli Seb József fűszer kereskedésükben Nagy-Kanizsán s (378 A. 4-5) a forrásigazgatóságnál Bpesten. Hirdetmény. A t. veszprémi káptalan részóról közhirré tétetik, hogy Siófokon a Sió-torkolat napkeleti részén a balaton-vizi fürdő és vele hapcsolatos fürdőház állítási joga s haszonélvezete a legközelebb jövő jannár hónap elsó napjától kezdve tizenkét egymásután következő évre zárt ajánlatok utján haszonbérbe kiadatik. Zárt ajánlatok folyó évi augusztus hó 31-én déli 12 óráig kellőleg bepecsételve és a t. veszprémi káptalanhoz czimezve, a káptalani elnökségnél nyújtandók be. A zánt ajánlatokban foglalt ígérvény határozott ösz-szegben számmal és betűvel teendő ki, mások ajánlatára való hivatkozás nélkül, valamint kiteendő az is, hogy a vállalkozó a részletes feltételeket olvasta s minden pontját elfogadja. Feltétele* Veszprémben, a jószágfelügyelói és Kíli-tiben, a tiszttartói hivatalban bármikor megtekinthetők. Kelt Veszprémben, 1877. julius 5 én. Nagy Károly, (404 1-3) jószágielügyeló. Legújabb orosz-török csatatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nag}--Kanizsán (233 8 — *j kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr. postán szétküldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. • • G eneral-Ubersichts-Karte des gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatzes in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechen land und den angrenzenden Gebieten vod Österreich - Ungarn, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Német-kereszturi. savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Nénet-Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélküli alos savanyu viz, vegyelemezte Dr. Fresenius R. tanar és udvari tanácsos Wiesbadenben. A legüdítőbb, legizlelesebh Ásványos ital, minden egyéb ásványvíznél nagyobb gyógyhatá&aal bir, kivált mellbajokban és minden ukbártyabántalmakban. Szállitása caak jil dugaszolt (Ívesekben eszközöltetik. Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. Johannisoasse 12. Főraktár Sopronban. (397 4 -20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból axállitva csomagolással'' egyfltt: 1 láda 25 egéaa litere» «reggel.........6 frt 60 25 fél 50 k^fo. é. Rendkívüli jutalom a ,Zalai Közlöny* t ez. előfizetőt számára. Teteme« áldozatok mellett sikerült több elismert hírneves mestermfi sokszorosítása engedélyét ki nyeri) élnünk, */'' mi által ason kellemes helyzetbo jutattunk, miszerint eme becses mestermfiveket a „Zalai Közlöny* nagyérdemfi előfizetői és olvasóinak raesée olcsó árak mellett általengedj ük. Eme mesterművek, finom olajfestmények bármely teremnok ig meglepő disaitméayeBl szolgálnak, s megvárjuk olvasóink mfiérzékétól, miszerint eme jutalom megszerzésére kínálkozó ritka kedvező alkalmat nem fogják elmulasztani hasznukra fordítani. A „Zalai Közlöny" nagyérdemfi előfizetői és olvasái mesés csekély árért csak 7 frtért o. ért. vagy csak 4 frtért o. ért. 4 olajfestményt (-allén-példányok) 2 olajfestményt (ellen-példányok) mindegyike 48 Ctm. magas és 65 Ctm. széles, szerezhetnek meg. Ezen jutalomképp tájJféptkWI, caendéleti képekből, schweiot és alpeei tájfeettnényekből stb. állanak s tetaaés szerint rendelhetők meg. Általában mindannyi híres mesterek síkerfllt másolatai ■ az ajánlott értéke felől mindenki személyesen szerezhet meggyóaódást Stz általunk egyedül csak ezen cxélra berendezett kiadóhivatali helyiségünkben, Bécsben. Egyedül csak ezen lap előfizetői és olvasói résceshtetnek a fenntkitett szabott árakban, mig ellenben minden más vevőnek 28 frt a 4 kép. illetőleg 14 frt a S kép ára. Elküldések ntánvét, vagy a pénz előleges beküldése mellett történnek s a levélbeli megrendelé-T sek következő czim alatt kéretnek : ¡¿398 2 — 3) Vertag*Expedition, Bécs, Elisabethstrasse 26. Mayer E. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. Kitünó javított szerkezetű kézicséplógépeket, egy lóerejü rudáttéti járgányokat, szilárd, ugy szállítható, tisztitószerkezetü cséplőgépeket, Ugy szintén szénagyQjtó, sorba vetó, szeeskavágó, kukoriczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemkülönben szántó, irtó, magtakaró, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és röfftöró heneere-ket stb. (386 8—10) & & / Wíjfcts Jósaeí kiadó-, Up-és nyomdatulajdonos gyorsaajtó nyomása, Nagy-Kaniaain. w~ x, Ml?def néven nevezendő gépek javítása elfogadtatik s javítás legjutányosabban eszközöltetik. A gazdasági gépek használati ideje közeledvén, kérem a n. é. gazdaközön- ZÜh^í \ javítandó gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert az idénv beálltával beküldött javítandó gépek mikori elkészitéseért ielelósség nem vállalható. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek. NAGY-KANIZSA, 187?. Julira 12-n. Tizenhatodik évfolyam. í Báftzstésl ár ö • írt. I J epéa* érre. fél érre . . 4 . | negyed évre . 2 „ Egy szám 10 fcr Hirdettük í 6 hasábos petitsorb&n 7, másodaaor 6 s minden < további sorért & kr. KYILTTÉRBEN «oronkint 10 krért vétetnek fel. „'' Kincstári illetik minden \ egye« hirdetésért külön | 30 kr. fizetendS. ws»** —- maec j külön r finus / ----wj^ffi 1 A Up szeBemi rési ét r * ffletö közlemények a szerkeastöhöz, anyag« íUető k 3d 1 fajik pedig a kiaáóho« bérmentve íatéseodSk: HAGY-KAHIZ8A Bérmetttetlen levelek csak ismert műnk i tár-saktól fogadtatnak el. előbb - S OM O O ÖZLOlNT bj xatok TilW nem f küldetnek. | - --r-- N.-Kanizsavkros helyhatóságának, nemkülönben a „iL-kanizsai kereskedelmi s iparbank". a ^íL-kanizsai takarékpénztár", a ^zalamegyei általános tanítótestület0, a nn.-kantrsal kisded- neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanizsai külrálasztmánya" s több megyei és Tirosi egyesület hlratalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. a kisbirtokosok flHdhitel egyesülete. Majdatm három évi küzdelem után végre révpartra látszik jutni egy oly ügy, mely méltó pártfogásra találva, hatalmas lendületet adhat országos anyagi viszonyainknak. A kisbirtokosok földhitel egyesülete ez, melynek küldöttsége a napokban jelent meg Bécsben ó felsége a király elótt, hogy alapítói névsorát „a legelső magyar ember* fényes nevétfel nyithassa meg. A Tisza László által vezetett 16 tagu küldöttséget, melyek közt több főispán, képviselő, kis- és nagy birtokos s ezek közt, mint ez eszme egyik indítványozója, csekélységem is jelen volt. Ó felsége a király a legnyájasabb leereszkedéssel fogadta ; a küldöttség minden egyes tagjával beszélgetésbe eredett s mindnyájunkat a legjobb reménynyel bocsátott el magától. Ha az alapítványok ily nevezetes helyen indittatnak meg: nem lehet kételkednünk az iránt, hogy a legmagasabb példa mindenütt követőkre fog találni; hogy főpapjaink és nagy birtokosaink, valamint hazafias érzelmű tőkebirtokosaink tetemesebb összegekkel fognak ez ügy létesítéséhez járulni; de arról is megvagyunk győződve, hogy mint ez máskor is történt, közép osztályunk sem fog elmaradni azon áldozó oltár köréből, melyre avégből rakatnak le áldozatok, hogy kisbirtokos osztályaink — az önsegély nyomán is az uzsora körmei közül kiragadtassanak, és igy azon roppant veszély, mely hazánkat az által fenyegeti, hogy azon földbirtok, mely eddig leghazafiasabb néposztályaink kezén volt — onnan elesvén, hazafiatlan, vagy legalább is közönyös polgárok kezébe jusson és épen azon osztály, melyben hazánk századok óta vészben és viharban bizton számithatott, megsemmisíttessék. De hát miként akarja elhárítani e nagy veszélyt a kisbirtokosok földhitel egyesülete? — fogja kérdeni a nyájas olvasó. Két uton: lehetőleg olcsó kölcsönnek ki-utalványozása és igy a lengő kölcsönnek hosszú tartamú földhitel kölcsönre alakítása által — mi lehetővé teszi a kisbirtokosra azt. hogy roppant uzsorás kamatokkal fizetett adósságát 20—30 év terhére ossza el s törleszthesse lassanként anélkül, hogy magát tönkre kellett juttatnia. Evégből az ország fővárosában központ alakittatik,mely záloglevél alapon igyekezik a kellő mennyiségű tökét megszerezni s abból a minden vidéken alakítandó fiókegyletek részére any-nyit kölcsönözni, mennyi azok hitelszükségletét kielégítse. A második eszköz épen ezen vidéki hitel egyletekben fekszik. Ezek által igyekezik a központ eszközölni azt, hogy egy felől a kikölcsönzések a legbiztosabb alapon legyenek ; más felől pedig ezekből egy országos hitelszövet8éget képezvén — aként akarja az öntöke képzés czélját elérni, hogy ezen fiókegyesületek ide s tova képesek legyenek saját vidékök szükségletét ellátni és csak nagyobb elemi csapások idején vegyék igénybe a központot. Két módon lehet tehát hazánkfiainak igen csekély áldozattal ezen emberi és hazafias czél elérésére közreműködni: először alapítványok tétele által, hol az áldozat mértéke csak annyiból áll, hogy az illető befizetett alapító tőkéje után, megelégszik a régi, rendes és törvényes kamattal; s másodszor, hogy a ki teheti, biztosítani akart tőkéjét a kisbirtokosok földhitel egyesületének kibocsátandó zálogleveleiben helyezi el. Ez utóbbi nem hogy áldozatnak volna nevezhető : de merjük állítani, hogy a legbiztosabb pénz elhelyezési mód, feltéve, ha valaki nem akarja uzsorás kamatokra ki-fektetni pénzét; mert az egyesület csak az ingatlanok ''/> értékéig hitelez; s miután a kisbirtok értéke mindig magasabb a nagyé-nál (mert könnyebben elárusítható), — ez lesz a legbiztosabb értékpapír Magyarországon. Ezenkívül biztosítékot nyújt még az is, hogy a fiókegyletek együttes felelősséget vállalnak az általok félajánlott alapot illetőleg. A kisbirtokosok földhitel egyesülete, melynek megalapításához a kormány Va millióval járul, működését akkor fogja megindítani, midőn a másik 7j millió egyesek részére aláirva lesz. Egr- alapítvány 500 forintban van megállítva, de ezen tőkének csak 10% kell befizetni s a többi befizetés nem is szokott szükségeltetni. Szabad-e kételkednünk afelől, hogy ezen — a czélt tekintve — csekély összeg már az első néhány nap alatt alá lesz írva, midőn a sikerről ő felségének, a királynak 8 kormányunknak áldozatkészsége tanúskodik ; midőn főpapjaink legjelesbjéiÉtk, az ország legkitűnőbb férfiainak s vidéki takarékpénztáraink legtöbbjének már is legbiztosabb ígéreteit bárjuk a támogatásra ? p. szathm£ey károly. Jegyzőkönyv a , Zalar-Szt.-Gróth járási tamiókörnek J. é. május 24 én Szt.-Gróthon tartott féléves közgyűléséből. Jelenvoltak: Elnök: Somogyi Imre, pakodi; alelnök: Qlmw Gyula, aat-gróüú; jegyső és pénztárnok : Kontor Zsigmond, batyki; Rákos? \n-tal, salabéri; Possogár Gyula, végedi; Hock Páí, türjei; Nagy Károly tekenyei; Békefi István, eaáfordi; Ssti.cs Imre, sst-gróthi; ev. Hoós Jánoa, szt.-gróthi; Steogii Lajos, türjei; Lövinger Mór és Lipsits Miksa, szt.-gróthi; isr. Nagy Alajos, kis görbói tanítók. Nem voltak jelen: Rigó Ferencs Szfc-Gróth polg. városi; Nóvák Károly v. szóllfiai. Takács Ignácz, ad vara oki; Pécsi István, sst.-lászlói ; Lakács József, gyülevészi; Kováca Mihály, kehi dai; Zohb Ferenc», kallod ; Dikai Károly, koppányi; Marton Pál, bezerédi. További tárgyak; 1-ör. Elnök üdvözlé az egybegyűlt tagokat és megnyitja a gyűlést. 2-or. A gyűlés megnyitása után ól vas -tátik és minden észrevétel nélkül hitelesíttetik a legutóbbi gyűlés jegyzőkönyve. 3 or. Inditványoztatott, hogy elhunyt Glaszer József a járási kör volt elnökeért a jövő őszi gyűlés alkalmával gyá£3 isteni tisztelet tartassék és keresztje egy kösköltségen készítendő gyász koszorúval diazittessék fel. 4 er. Pozsogár Gynla végedi néptanító „Mi a ponyvairodalom? Minő akadályok gördülnek ennek terjesztése által a helyes értelemben vett népmüvelődés utja elé? Vannak-e eszközök a tanító, esetleg egy járási kör birtokában^ maifék által <a fennti akadályok el-háríthatók s melyek azok ? '' — czimü érteke-zéséf. olvassa fal. értekező a járási körnek folyton ébren tartott figyelme mellett a feltett kérdéseket — szakavatottaágról tanúskodó érveléssel bonczolgatá; kimutatta a ponyvairodalomnak a népnevelésre kiható káros voltát A többi között azon igazságos nézetének ad kifejezést, hogy „a ponyvairodalommal visszaélők megbocsáthatlan bűnt követnek el a miveltség, a társadalom s a nép jövője ellen, mert megvetésre méltó müveikkel arra törekszenek, hogy a nép továbbra is a setétség, tudatlanság és babonában maradjon. S ki tagadhatná, folytatja tovább, hogy nekünk néptanítóknak jövőnk is igen szorosan függ a ponyvairodalomnak leendő élet vagy halál T ARCZ A Fiamhoz.*) Mig te sötét éjjel jártál A sík tengeren: Vészt nem sejtre, kis szobában Öltem csendesen. S mig egy csillag sem derité Utad éjeiét: Itt a gyertya kis világa Fényt áraazta szét. Egyszerre mint fölriasztott Alvó kis madár : Szivem elkezdett remegni Téged félt és vár ... Mit tehetnék, hogy feletted Vént hárítsak el ? Tiszta lelked homályait Küldtem éghet feL**) S meghallgatta a jó Isten A dal szózatát; Visszahozott nekünk téged A veszélyen át! Visszahozott téged épen, Dalod paiss leve, I-egyea áldott mindörökre Az 5 szent neve I majthényi flóra. ♦) Mutatvány koszorús költőnőnk sajtó alatt ''evő ujabb költeményeiből, melynek tiszte jövedel-®ét a neme&keblO bárónő halhatatlan Madáchnnk-etnelend5 szobra javára ajánlta fel ; sajnos, hogy ^dig nálunk csak 6 elSÖsetS jelentkezett; ujolag ''elhivjuk a t. kösönsóg fiíryolmét. A kötet ára csak 1 fn. 8zerk. **) Ax 5 szerzeményeit harmóniámon. M. F. Öröm után bánat. X* Beszély. Irta: Balogh Béla. (Fol ytatáa.) Megszólalt a somogyi barnák zenéje is s igy víg kedély és zene közt képzelhető, hogy az étkezés is vígan folyt le. Lehetett hallani különbnél különbféle vig toasztokat, mert hisz a pompás badacsonyi talán nem is engedett volna komolyan beszélni; de egy valaki mégis komolyan szólt s ez Árpád volt; ő komolyan köszöntött fel mind az öreg ur, mind pedig nejének, — kit csak Francziska néninek szólított — egészségére; midőn pedig Ilonkára kelleti poharat emelnie, csak némán meghajtá magát, mely tetta vig czélsásokra adott alkalmat, különösen as éltesebb asszonyságok s urak közt De minek is ott beszélni, hol a sziv szól, hisz úgyis megértette Iluska minden kivánatát s talán jobban is esett neki, hogy Árpád csak egy fejbólintással adott kifejezést érzeményei« nek...... Ebéd után a badacsonyitól s a zenétől felhevítve, még az öregek is kedvet kaptak a tánezra. Látjuk, miként az öreg Bálint or is kedves élte párjával lejti a lassú tánezot a fiatalság közé keveredve; kik közt itt is kitűnik Árpád s Ilon, kiken majdnem minden szem csüngg j a házi asszony leányán, Berényi pedig fián legelte ték gyönyörködve szemeiket i mindenki azzal a gondolattal foglalkozott, hogy egymásnak vannak teremtve, jó volna őkei talán össze is adni. De ki volt ismét legboldogabb a tánczo-lók közt ? est talán felelet nélkül is kitaláljuk, hogy Árpád és Hon. Boldogok voltak, mert an, mig a többiek átkarolva egymást a táncz közben, ezt csuk agy szólván a dolog természeténél fogva tették, nem élvezték azon boldogságot, melyet ők: hisz ha folytonosan figyelemmel kisérjük őket, észreveezazük, mint emelked''k keblük, ha azok egymást érik s mint pirul ki arezuk; melj körülmények, ha nem tudnók is, hogy itt as ajkak helyett sziv szól a szívhez, engednék sejtetni, hogy ók szeretik egymást. Igen, ők szeretik egymást..... Azonban lassankint beállt az alkony; az öregek még egyszer as ivóasztalhoz ültek, ürítvén a haza, a házi gazda ée egymásnak egészségeért serlegeiket s midőn már jól kimulatták magukat s az álom is kezde szesoeikre szállni, a fiatalságra rontottak, hogy elég lesz már a tánczból; a mit ők nem szívesen fogadtak de akarva, nem akarva, mégis csak fi tak vele s a szívélyes házigazdának s család jának még egyszer minden jót kivánva, elbncsu* zának tőlük s a szép holdvilágnál mindnyájan elindultak, ott hagyva a Tihanyi családot, mely csak másnap volt hasaiérendő. Lezajlott a mulatság, kiki hazatért a nap fáradalmait kipihenendő s üres lett Tihanyi majorja, üres és csendes .... Csendes volt as egész környék, melynek a hold világitász még emelé regényeseégét. Ki ne volna meghatva a természet e szépsége által ? annak euáault kebelnek kell lennie, a mely azt látva, nem ád önkénytelenül hálát az alkotónak, hogy neki megengedi élvezni e szépségeket; — kőszívűnek keli len« nie, hogy ne küldje imáját ahhoz,ki oly bölcsen intéz mindent. — S mégis a természetűek e nyugodtsága daczára találunk egy lényt, kinek keblében iszonyú harezot viv a remény és a félelem. És e lény — — Don I — A vendégek, jobban mondva a vendégek egyikének távoztával eltávozott az ő vidámsága is, bár meggyőzte róla Árpád, hogy az ő szerelme soha sem szűnik meg iránta. A kertben, hol a zephir suttogva snyelg a rózsabokrokkal, találjuk őt a lugasok közt egyedül andalogni szerelmével.--— Gisz a természet oly szép, e méla csend oly ábrándozásra késztő; hogy ne engedné tehát magát egy szerelmes leányka ábrándjainak. Jár, mint as árnyék, léptei alig hallhatók; járás közben meg-megáll s szemeit a légbe mereszti. Ha látná valaki, megesnék szive ez angyali lényen. — „Szeress és bizzál* est sugád kedves Árpádom, midőn elhagytáL — Iges, szeretlek 1 szeretlek szivem egész hevével. Hisz nélküled nekem az élet csak egy sivár bfunokpuszta lenne, melyben az utas al&kkadtan halad a végre kimerültségében aléltan roskad össze. — Igen, nélküled as én keblem is csak üres paszta lenne b te tanaimat nemsokára hideg hantok fednék. — „Bizzál* mondád zaóg^Bisom s reményiek, mert te mondád, hogy hízzam. — Ha eljó az elhatározd perez, melyben kijelented szülőimnek szerelmünket, s ha ők beleegyeznek, oh, akkor boldog levek édez Árpádon a boldogok leszünk mindketten szerelminkben 1 .. . . Ekkor hirtelen ismét a levegőbe mer eseté ábrándosé szemeit z megijedt, hogy az is megtörténhetik, a mire még csak mezt gondolt először. — Nem, nem! as án anyám lehetetlen, hogy oly kegyetlen legyen, miként megtagadná leánya kérelmét, lü látja hogy leánya szerelmes aha látni''fogja, hogy leányát csak szerelme tárgyának birhatása teszi boldoggá!-- És ha xn4gi* .... ha lehetséges volna az, hogy kérdésétől ? msrt — Bgy kisswi», feleslegee is mondanom, miszerint oly néptől, mely a szellemi »etétség álmát alussza, mely a tudatlanság és babona móczáraiban fetreng, mondom, ily néptől hiába várunk lel kiitta eretae működéseinkért tiszteletet és hálás elismerést.'' stb. stb. A ponyvairodalomnak a nép köréből leendő kiküszöbölését illetőleg a következőket ajánlja : „Járási körünk rendelne meg .Aradvidéki tanitói egylet" népirodalmi kiadványai közül pl. 100 drbot s ez egyenlő arányban kiosztandó lenne az érte járó dij lefizetése mellett ezen kör tagjai között s ezek községeiben törekednének eleinte az iskolás gyermekek előtt ezen füzetkéknek hasznos valtát a lehető legszebb szinben elótüntetni és nekik belőle egy ügyesen választott résst felolvasni s a füzetecs-kéket — a mi különben sem nagy erszény megerőltetésbe kerül, mert drbja csak 3—4 kr megvétel végett a legmelegebben ajánlani, ezt annál inkább is kivihetőnek hiszem lenni, mert talán nincsen iskolás gyermekeink körül egy is, kinek néhány krajcsárja néha-néha ne lenne. Ezekből kiindulva, meiegen ajánlja indítványának a kör résséról leendő elfogadását. A járási kör értekesőnek abbeli indítványát, hogy a népnek ssánt e hasznos füze-tecskékból rendelne, a tagok között leendő szétosztás végett bisonyos mennyiséget azon hozzáadással fogadja el, hogy értekezónek eme minden tekintetben szép szakavatottság-ról tanúskodó munkásságáért jegyzőkönyvileg elismerés ssavaztassék. 5-ör, Ugyancsak Pozsogár Gyula a számtani négy alap müvelet próbáiról tartott módszeres előadást. 6 or. Hock Pál türjei tanitó a .Canonica visitá--ról tartott felolvasást. 7-er. A jövő őssi gyűlésre egy a nevelés és oktatástan körébe vágó értdkesés kidolgozására Glaazer Gyula szt. gróthi és Békefi Ist-váu, csátordi tanitók lőnek kijelölve. 8-or. Kontor ¿aigmond báty ki tanitó, bemutatja Mádai Izidornak a .Falusi gazda" i-iimú képes gazdasági lapját, a kör tagjait előfizetésre felhívja. 9-er. A korelnökéhez a gyűlést megelőzőleg két héttel előbb beadandó Írásbeli dolgozattok megbirálására, bíráló tagokul Hock Pál turjei; Szűcs Imre és Lipsitz Miksa lőnek megválasztva. Egvéb apróbb ügy elintézése után elnök a gyülést bezárja. Kelt Szt-Gróthon, 1877. május 24.-én. SOMOGYI IMRE, egri. elnök. KONTOR ZSIGMOND, egyl- jepyso- Helyi hírek. — Lapunk jelen száma e félévben •/ negyedik levén, tisztelettel Jelkérjük t. közönségünket az előfizetés szives megújítására ; jól tudjuk s érezzük az anyagi állapotok kedvezötlenségét, ép azért leginkább akkor tűnik elö a figyelmes őrködés védő szelleme s nem kétkedünk, hogy e hosszú évek során át a megyei érdekeknek hiven szol- *nyám megtagadná szerelmemet, akkor lábaihoz borulnék s mondanám: anyám, tiporj el, mert leányod az életben nem talál örömet, nincs, mi őt boldogítsa, meg van fosztva szerelme tárgyától, őt boldoggá csak a sir teheti! — Es ha nem tenné, ah, ha élni hagyna — akkor-- — akkor — — — " — .Ilus, Ilus!" — hangzék az udvarból az aggódó anya hivása, ki szeretett leányát sehol sem találta. — Ilus, mint kit édes álmából keltenek fel, felrezzent merengéseiből s ugy tetszett neki, mintha valaki nevén szólitná s mi-dóu a hivás ismételtetett, kifelé intézé lépteit, hogy aggódó anyját megnyugtassa. — Hol jársz édes leányom oly soká egyedül V — kérdé az anya, kinek figyelmét nem kerüle ki leányának kedélyhangulata. Ilus, hogy anyját megnyugtassa, derülten akart felelni, de ez oly annyira nem sikerült neki, hogy anyja megszánta az epedM s véget vetendő leánya szenvedéseinek, mondá: — Édes leányom, én már rég észrevettem, hogy téged valami bánt, a mit nem akartál vagy nem mertél nekem bevallani; de tárd fel most titkodat szerető anyád előtt b ha lehet, segítek rajta. — Anyám! — volt egyedüli válasza Honnak, mit rebeghetett b anyja karjai közé hullt. — Leányom, — folytatá az anya, te szerelmes vagy, te szereted Árpádot. — Eltaláltad anyám, szeretem Árpádot, uélküle meghalnék! — Lásd édes leányom, ezt már rég megmondhattad — » nem kellett volna magadat annyira epesztened. — Tehát beleegyesei azerelmünkbe jó anyám V — Én Árpádot mindig derék, becsületes tlat*l embernek iamertem s mindig az volt óha- gáló lapját a megye részrehajlóban imteüi* gentiája, pártolásával továbbra is ne biztosítaná. Lapunk felelős szerkesztőjejuiius hó elején ismét Na&Kana*raj&vén, minden idejét e lap szellemi emákedésáre fordítja, a kiadó pedig pontos és figyelmes megjelenésre törekszik. Ujolag felhívjuk t. közönségünk pártfogását az előfizetések megújítására. Előfizetési ár jv&us szeptemberre 2 frt, jidius—deezemberre 4 frt. melyet legczélszerübb postai vJalványnyal küldeni be Nagy-Kanksa, Wajdits József könyvkereskedésébe ezimezve. — Névmagyarosítás. Ualitzensteín Benő nagy-kanizsai Ügyvéd vezetéknevének .Garai''-ra kért magyarosítását a belügyminis-teriom megengedte. — Meglepetve halljuk azen leverő hiit, hogy az önk. tüzoltóegylet kitűnő buz-gaimu elnöke Valbach Mór ur, az egyesület vezetésétől visszalép; a humánus egylet iránt rendkívüli közöny mutatkozik, ugy, hogy a közgyűlést mult hó 29 én megtartani sem lehetett, egyetlen egy tag sem jelent meg 23 működő tagon kivül. A köztiszteletü elnök a városi tanácshoz egy memorandumot adott be, melyben intézkedést kér. Őszintén sajnáljuk e nemes intézmény iránti megfoghatlan közönyt s óvatos intézkedésre felhívjuk a városi tanács figyelmét. — yagy Kanizsa város képviselőtestülete szombaton, julius I4-én délután 3 órakor közgyűlést tart. — Lapunk egyik számában az volt közölve, hogy a városi felső templom lépcsőzete gránitkőből készül, tévedésen alapszik; a Varasd mellett levő Hild-féle kőbányából való s oly előnyösnek bizonyult, hogy az idén a bécsi udvari muzeumhoz 40 — 50 ezernyi cub.J_ szállíttatott. — Ijedelmet okozott egy helybeli üzletben valaki által ott feledett (!) töltött revolverrel való avatatlan bánásmód, a segédek egyike addig forgatta, mig elsült s a mellette álló másik segédet alig, hogy agyon nem lőtte. — Farkas íerencz hahóti orvos, ki pár évvel ezelőtt Törökországban orvosi szolgálatba lépett, a napokban haza érkezett 8 Nagy -Kanizsán telepedett meg. — A kisdednevelö egyesület választmá nya julius 14-én, ssombaton délután 5 órakor az ovoda helyiségében ülést tart, melynek főtárgya az évi zárünnepély megtartásának kérdése lesz. — lübb oldalról megkérdeztettünk, hogy a török sebesültek részére készített tépéseket hova küldjék? készséggel kijelentjük, hogy a „Zalai Közlöny" szerkesztősége is elfogadja és rendeltétése helyére juttatja. — Borzasztó kárt okozott mult szombaton délután Zalamegye déli s Somogy megye éjszaki vidékén a jégeső; több emberélet is áldozatul esett; nemcsak dió, tojás, de zsemlye-nagyságú jég is hullott alá. Vidékünkön csak az első magyar biztosító társaság 75 eze«- frt kártérítésben van érdekelve, középszámitással a kárt félmillión felülinek mondják. Letenyéről jelentik lapunknak, hogy ott egy negyed négy órakor nyugatról kelet felé egy negyed óráig jom, hogy bár csak ő lenne az, ki életét veled megosztaná. — „Oh anyám" ! — ezt rebeghette csak Don örömében. így lassanként visszatért Ilus jó kedve, melykésőbb annyira ment, hogy anyjának kelle figyelmeztetni, miszerint túlságos jó kedve bánattá ne változzék. Mikor aztán Tihanyi a cselédség közt kiosztván rendeleteit s bejővén a nőkhöz, mondá neki neje: «— Nézd csak édes Bálintom, lányunkra nem lehet ráismerni, oly víg. — No, — mondá jókedvűen az öreg ur, — nem mondtam, hogy te kedves feleségem jobban értesz az ilyes dolgokhoz, mint én, aztán megmondtam, hogy majd megjön sütni valója leányunknak is ! Váljon gondoltak-e a jövőre ?b váljon mit álmodótt Don? Bizonynyal boldog szerelméről álmodott, mely édes mosolyt vont rózsa ajkaira. --Oh, ő nem látta a jövőt! . . . . Mig ezek a Tihanyi család közt lefolytak, mit csinált addig Árpád ? Oh, ő is mint Ilon, a szerelem ábrándjainak adta át magát, ő is a jövőre gondolt, csakhogy ő nagyobb reményekkel volt eltelve, mint a szegény kételkedő Ilon; ő bizott abban, hogy szülőik áldásukat fogják adni szerelmükre. S midőn atyja előtt még azon este bevallá szerelmét, ki szintén ugy örült annak, mint a Tihanyi család leányuk szerelmének, dobogó szivvol várta a reggelt, hogy Tiha-nyiék haza térjenek s hogy a szerelem szárnyaival siethessen megkérni Ilonkát. A regg lázas várakozás köst végre meg jött s Árpád atyja kíséretében a Tihanyi ház felé tartott, hol t szülők jelenleg épen leányuk fölött tanácskoztak. Amint beléptek, Tihanyi szokott jó kedvével kérdezte barátját: „Mi jó __ i gtf nélküli jégeaós okozott rémületet a mmt es megtartott ugyanaz este bárom negyed hst órakor délről éjszakfelé öt perczig tartó g esővel vegy« erős jég verte el. Állása- ós ter-més tétén él fogva komoly Filipies János kir al-járáabiró barátunk gyönyöré szép virágait s veteményes kertjét k teljesen letarolván ősi magyar érzelménél fogva, hogy .sírva vigad a magyar" kapta magát s egy dézsát rendelt a kertbe, ha már — úgymond — kárt tett s jég, hasznát is akarja venni s tele szedetvén a dé-ssát jéggel, abban boros ós savanyúvizes üvegeket hűtött be s koczintáara hívta fel vendégeit, óhajtván: adjon isten jobb jövendőt a magyarnak. Ugy legyen ! — Gyászhír. Rosenspitz Salamon So-mogymegye Nemesvid községében f. hó 6-án 85 éves korában elhalt orvos temetése e hó 8-án d. e. 9 órakor a helybeli és vidéki számos résztvevő jelenlétében az izraelita vallás szerint foganatosíttatván, megható volt látni az e város és vidékében több, mint 50 éve, hogy ott működött orvos iránt mily nagyszerű volt a részvét, szegény ós boldog ur és szolga sietett kegyeletadóját az agg orvos elhunyta felett nyilvánítani és sorakoztak a végtisztességen részt venní^nun-káaságát tanúsítja sz is, hogy még 5-én este is orvosi rendJvónyt az ágyában irt, ez volt az utolsó orvosi ini^zkedóse, — legyen a hant, mely fáradhatlan testét takarja, könnyű — nyugodja örök álmát békében. — Uj zenemű. A költői lelkű & a gyengéd érzeteket oly édesen zengő Malvina, O''Donnell Henriknéaz. Tarnóczy Malvina grófnőtől .Magyar nóták" jelentek meg zongorára alkalmazva, melyek 80 krajezárért Rózsa völgyi ós Társánál Budapesten kaphatók. A kiállítás osinos, csimlzpján czigányzenészek s tánezot lejtő néhány népalak látható. — Parragh Gábor jeles borászunktól a .Közvélemény"-ben közzétett .Borászatunk bajai a közéletben és közforgalomban" czimű érdekesczíkke külön lenyomatban is megjelent. Parragh ur Budapesten a .Nagy-Kom ló kert" bérlője levén, nála hamisítatlan jó borok kaphatók. — A szombathelyi püspöki egyházmegye 100 éves fennállásának emlékünnepélyét f. évi aug. 20-án tartja meg, melyre nézve Szabó Imre püspök ur ő méltósága körlevelet bocsátott ki, jövő számunk közölni fogja. — G-óxon Imre szentgyörgyvölgyi ref. réptanitót a nagym. vallás és- közoktatásügyi m. kir. minister ur f. évi május 28 án 13,145. sz. a. kelt rendeletével Zalamegye délnyugati részének régésseti szempontból teendő megvizsgálása végett kiküldé s e kitüntetés már a szenvedélyes és szakértelmes régészszel harmadízben történik. Hiszszük, hogy amerre útját folytatja tisztelt munkatársunk, mindenütt a legnagyobb szivélyességgel és segéd-kéznyujtással fog találkozni. — Nyilvános köszönet. Rosenspitz Salamon elhunyt orvos családja nevében Nemesvid és környéke mélyen tisztelt azon lakós-sága, kik az elhunyt végtiszteletén személyesen vagy fogataik közrebocsájtásával megjelenni és közreműködni szívesek voltak, fogadják a hátrahagyott özvegy és az egész család nevében hálás köszönetünket. Rosenberg Sándor. — Zala Egerszeg, jul. hó. A napokban ritka élvezetben részesültem. Voltam oly sze- hirt hozasz János barátom ? íme alig, hogy megjöttem, már is amint reménylem, jó hirt hallok." — Jót vagy roszat; amint veszozűk s amint sikerülni fog czólom, — feleié barátja. — No csak kiveie! köztünk nincs helye a tartózkodásnak. — Hát biz édes barátom, én nem vagyok oka, ha leányodnak szemei megsebezték fiam akivét, mondá mosolyogva. — No anyjuk! — mondá Bálint ur nejéhez fordulva — mit szólsz hozzá? nem pompás dolog ez ? leányunk épen így panaszkodott tegnap. — S ezután átölelték egymást a jó öregek, mig Árpád ?rulva-pirulva kezet csókolt Tihanyinénak, aki — bár szintén szívből beleegyezett Árpád s Ilon szerelmébe, — épen figyelmeztető őket, hogy Árpádnak még tanulnia kell s bogy Ilon beleegyezik e a várakozásba. — De hol is van az a leány ? — kérdé Tihanyi. Mire neje mitsem szólva leányának, behivá őt. Amint belépett, pirulva veté szemeit Árpádra, ki most ugy állt ott, mintha egy szót sem birna szólni, — s mindjárt tudta, hányadán áll a dolog ; de repesett szivecskéje örömében, mert s derült arczokból csak jót olvashatott. — Leányom, — mondá az apa — Árpád betört hozzám, hogy téged elraboljon tőlem; mit szólsz hozzá ? — Ugyan ne enyelegj kedves apám, volt válasza a piruló lánynak. Ekkor már Árpádnak is elő kellett lépnie, ha akart, ha nem. — Igen, kedves Ilon, eljöttem megkér deni, akarja-e azzal megosztani életét, ki önt renosés JUJb Ignáez csab-*endeki áll.»izk. tanúr, becses lapja egyik jeles munkatársának fel-olvasását .A korszellem" hallgathatni. E g lis fiatal ember szépen oldotta me^ nehet fe uda-tit Az egé* felolvasás arra mutatott, hogj Löb ur sokat tanulmányozott, de még többet gon-dolkodott. Daczára, hogy a felolvasás humoristi. kus volt, mégis egész kis lélektan feküdt benne. A felolvasás végeztével mindenki hozzá sietett, hogy kezet foghasson vele s üdvözölhesse, mind egyikünk meg volt gy őződve arról, hogy e fiatal, széptehetségü ember idővel irodalmunk egyik jeles munkása lesz. K. G. — Bellatinczról Írják nekünk : Mint egyébütt, ugy abellatinczi kath. elemi tanodában is junius végén tartatott meg a zár-vizsga. Az iskolaszék összes tagjai, élükön a két elnök ur (helybeli plébános- és tek. Mocnáry János urak) és még számos tagja az intelligi-ntiá-nak — benső örömtől eltelten hallgatták, mily helyesen, kedvesen és mily fényes sikerrel tettek vizsgát, akis vend tanonezok. Az eredmény meglepő volt különösen as által, hogy a gyermekek az egyes tantárgyakban szerzett szép ismereteiket nem csak vend, de édes magyarnyelvünkön is — egész szabatossággal tudták előadni. Minden jelenlévő felismerhette a fényét sikert, mely az évi szorgalmat koronázta; de tapasztalhatta azt is, hogy teljesen magyar, ha zafias az irány is, melyet e mintaiskola (már nagyságos Bója Gergely ur által igy czimzett) tanonczai nyernek az egyes ismeretek helyes elsajátítása alkalmával. Erős abbeli hitem, hogv nem csalódom, midőn azt állítom, hogy a vizsga végén minden éretten ítélni tudó azon meggy» zódésre jutott, hogy a tanonezok nevelése — ebben az iskolában — ügyes, kitartó és nagy elismerésre méltó férfiú kezébe van letéve. Hisz megyénknek mivelt szivü, nagy tapasztalata, az ország színe-java előtt ismert névü b igazán loyab''s főispánja, Ürményi József ur ő méltósága is — hasonló dicséretre méltatá abellatinczi kath. elemi tanoda derék tanítóját, a midőn junius 15-én Bellatincz mezővárosát magas látogatásával szerencséltetve, — első kedves kötelességének tartá annak iskoláját keresni fel, hogy lássa, minő haladást tanúsít a jövő nemzedék az egyes ismeretek elsajátításában . . . Ama férfiú pedig, ki megyénk főispánjának, ürményi József ur ő méltóságának magas dicséretét kiérdemelni szerencsés vala s kinek fényes sikerrel vizsgázó tanoncsairól eme sorokban szó van, nem más, mint i. Murkovits János ur, kit az Isten Bokáig tartson meg jó erőben a hazai tanügynek ! . . . Sok ily tanítót a hazának s a jövő nemzedék nem fog szűkölködni derék, ügyes és hasznos fiakban és leányokban — Gáspár Imre tehetséges fiatal költőtől második kisdásbsn megjelent „Dalok az időnek" czimű költemény füzér, mai; erős, tüzes hangon ostorozza a felsőbbség hatalmát s hévvel lelkesíti a népet szabadságra, harezra. .. Ára 35 kr. Megrendelhető Aig-ner Lajosnál Bpesten s Nsgy-Kanízsán Wajdits József könyvkereskedésében. — Kis-Komáromban a felső uiezán 9-én este 10 órakor nagy tűz volt. — Rövidhírek. Az országgyűlés s/.ept. 15-ig elnapol tátott. — A csanádi püspök 90 ezer frtnyi ujabb alapítványt tett. — Az uzso ratörvény jul. 1 én lépett életbe. — Tisza Kálmán hosszabb időre Gesztre megy.— Felséges ki- ~ forró szerelemmel szereti, ki önt imádja ? b ha igen, vár-e addig, mig tanulmányaimat végzem V — „Igen is várok" — volt Ilon felelete. Erre a jó kedvű apa leánya kezeit e szavakkal veté Árpádéba: — Menj rosz leány, nem szeretlek többé, ha te oly könynyen elakarsz hagyni minket. S Ilon észre Bem vevé, hogy hullámzó keble Árpádén nyugszik, ki őt lázas örömmel tartá átkarolva. Váljon gondoltak e a jövőre? — kéidjük ismét. A lefolyt események után áttérünk egy szomorú időbe, melyre, ha rágondol a magyar, könyek tolulnak szemeibe, keservében iszik egyet b felkiált: „Sirva vigad a magyar!" Mi lelkesithet egy népet jobb. n, mint » szabadság érzete ? Mi adhat egy népnek nagyobb boldogságot, mint a szabadság! Szabadság, lelkesítő szó, mily csábítóan hatsz te az emberi szívekre. Igen, elérkezett a végzetteljea idő, elérkezett a gyászos 48. Érezte ez évnek mindenki nyomasztó hatását, érezte Berényi íb. — Szomorúan tapasztalta, hogy a forgalom mindinkább hanystlik, hogy fáradsággal sserzett vagyona mincLinkább csökken ; fájlalta, ha fiára gondolt, hogy neki nem hagyhat annyit, mint a menyit fia talán reményit. És a haza ügyével az 6 ügye is mindinkább roszabb lábon állt s vagyona a végenyészet felé közeledett, a mi mind inkább elkeseredetté tette ; s innen van, a mit Tihanyiék nem bírtak megmagyarázni, bogy Berényi miért kerüli annyira hásukst Berécyit vagyonának roncaolt állapota egészen kétségbe ejté; már egy estve fegyvereit vizsgálva, azon tűnődött, nem volna e jobb fia s a világ előtt bekövetkezhető szégyenét zsok rálynénk aug. 26 án haza, Gödöllőre jő. - Az otobi- tőrük háború átviteli illetékben 52 millió forintnyi kárt tesz a Dunahajózás és vasutaknál. - B. Baldácsy 1000 drb. sebszoritót adott a törököknek. — Farkas Miska zenetársulata Krakóba hivatott — A prágai tanulók több magyar törökbarát lapot elégettek. — A budapesti munkások gyűlését a lárma miatt feloes-latták. — A ssliácsi fürdőben jun. 27-ig csak 127 vendég érkezett.— Botusán a pápa megőrült b paradicsomi öltözetben futkosott azutezán. — a török országgyűlés oct, elejéig elnapol tátott. - Széli Kálmán Rátóton időzik. — Sallai István fuleki szolgabíró agyonlőtte magát — Hátszegen Grossmann bérlőt a rablók meggyilkolták. — Hábonia hirek. (Jul. 8.) Kalarásnál az orosz táborban typhus ütött ki. — Az ázsiai harcztérre ujabban 30 ezer török küldetett. — A skuptaina nem oszlik fel, mig a szerb függetlenség ki nem mondatik. — Mihály nhg. Tiflisbc vissza futott. — (Jul. 9.) Georgia és Dageatan lakói fellázadtak az orosz ellen. — Sístovában a bolgárok nagy pusztítást tettek a török házakban. — Karakallisnál futó oroszokat 700 kocsi követte sebesültekkel. — Tirno-vát az oroszok bevették. — Klapka Bécsbe hivatott. — (Jul. 10.) Kossuthot a zultán Kon-btantinápolyba hivta (?). — Sistovából Rusat-suk felé nyomuló orosz sereg visszaveretett két Dapi küzdelem után. — Mukhtár basa egyre közeledik Karshoz. — Szulejman serege a l)u-iiához rendeltetett. — Abdul-Kerím kijelenté, hogy az oroszok ez évben a Balkánon át nem mehetnek. Vegyes hírek — Fdhivát\ Az alulirt kereskedelmi- és iparkamara szükségesnek találja, a kerületé b*n f^kvú községeket következőkre figyelmeztetni. Verseczen tavai a „Tortrix Pilleriana0 □evü lepke hernyója őriási pusztítást vitt véghez, a szőlőkben mintegy 1500 holdnyi területet annyira elpusztítván, hogy ott nemcsak szőllő nem termett, de juniusban még levél, sem fiatal venyege sem volt található és az egész területnek oly külseje volt, mint tél közepén. E félelmes hernyóról idáig még kevés volt hallható Magyarországon, és vélni lehetett, hogy az Verseczen kivül talán elő sem fordul; azonban a kamara caak imént legújabban a magyar-óvári felsőbb gazdasági tanintézet tanáraitól azon értesítést nyerte, hogy az már Mosony-megyének több vidékén jelentkezett, szintúgy tudomására jutott a kamarának, hegy a „Tortrix Pilleriana* a soproni és rusti, ugy más fertővidéki hegységekben is tömegesen észleltetett. Feltehető tehát, sőt valószinü, hogy ezen hernyó kamarai kerületünknek más vidékein is előfordul. Lehet, hogy eddig nagy kárt még nem okozott, de épen azért kell, hogy már most kiirtaasék, mert most még csekély költséggel minden további baj megelőzhető, mig ellenben; ha moet hozzá nem látunk, néhány év múlva ezen szép, sok bort termesztő kerületnek szőllőhegyeit ugyanazon veszely érheti, mint a vereeczieket Ennek következtében a községeket önnön érdekükben ezen veszedelmes hernyónak '' előfordulására figyelmeztetjük, őket sürgősen felkérve, miszerint a területükön lévő szőllőket gondosan megvizsgáltassák és ha találtatik, egyikével örökre lemosni, midőn belépett Ti-hányi. A jószívű, mindig vidám öreg meglátva 3 barátjának dult vonásait valóban megdöbbent 8 egész komolyan szólt Berényihes: — János, miért kerülöd te egy idő óta házamat s moet is arezod miért oly földelt ? Téged édes barátom nagyon bánt valami, amit még nekem sem akarsz felfedezni; mikor nem segítettelek, ha segíthettelek ? miért nem fordulsz most is hozzám bizalommal, a mint azt máskor tpvéd ? Hidd meg édes barátom, végtelenül fáj nekem, hogy most sem bízol bennem. Mikor aztán Berényi kitárta titkát előtte, mindjárt a derült öreg ur lett s vígan mondá: — No hát nem szólhattál már régen ? az embert ugy megijeszted, mintha csak erővel megakarnál halni, kisegitiek én bajodból- De Berényi nem akarta elfogadni barátja ftziveeségét, hanem mikor ez fiát hozta elő, ak-kur barátja keblére hullva felkiálta: — Igen barátom, igy talán még v issza-nyerhetem vagyonomat s fiam előtt nem kell pirulnom. Ezután megeiégedettebb életet élt Beré-Dyi íb; Tihanyi pedig épen boldog volt, hogy barátján segíthetett, habár vagyonának nagy részét áldozta is föl. Azonban a hazából mindig roezabb ée roszabb hírek érkeztek s a roM hírekkel fiának egy levele, melyben csak ez volt irva: „Talpra magyar, hi a haza!'' De e kevés szó elég volt atyának, hogy megértse, miszerint fia felöltötte a honvéd öltönyt s nem kárhoztatta tet-"t» mert tudta, hogy ez hazafias tett volt fiá-M s hogy ő is igy tesz, ha fiatalabb. Midőn halhatatlan Petőfink az egyetemi ltjuaág előtt élénk színekkel festette a haza ezen hernyónak öaazegyüjtéaét éa elégetését eszközöltessék. E hernyónak létezéséről igen könnyen meggyőződhetni. Hossza mintegy 2 czentímeter, feje fekete, teste világos zöld, az oldalokon egyes fehér pontokkal ée a test-gyü-rükön egyes szőrökkel. A hernyót magát csak akkor látni, ha a ssőllőlevél, melyet föleméss-tés előtt rendetlenül összegöngyölít, szétnyit-tatík. Az akkor szembetűnő hernyó még azon sajátsággal is bír, hogy igen gyorsan tud hátrafelé huriadni. A megtámadott leveleket nem nehéz megtalálni, mert — habár egészen rendetlenül — össze vágynák göngyölítve és rendesen lankadtak s hervadtak, mert a hernyónak as a tulajdonsága van, hogy az esetben, ha a levél nagy vagy kemény, a levél szárát félig elrágja, ezáltal az öeszegöngyölitést köny-nyebben eszközölhetvén. Az irtásnál oly módon kell eljárni, hogy a levelek öeszeszedet-nek; zsákba vagy köténybe rakatnak és ha már sok együtt van, elógettetnek. At Ösoze-szedés természetesen csak akkor használ, ha az össze« szőllősgasdák által teljesíttetik; az egyesek tevékenysége sikerre nem vezet. Minden tévedés elmellőzése czéljából jó volna, ha a talált hernyóknak egyes példányai a levelekkel együtt a kamarához küldetnének, mely ezeket a magyar-óvári kir. gazdasági akadémiához a veszedelmes hernyóval való azonosságnak megállapítása végett áttenné. Sopron, 1877. június 25 én. A kereskedelmi- és iparkamara. — Az orosz katonatág fegyverzeté, egy szemtanú állítása szerint, régi szerkezetű Kruka-féle puskákból áll, melyek hordképessége és biztonsága a török Henny-Martíni puskák ellenében felette gyarlónak mutatkozott. A vadászok b a kozákok ujabb szerkezetű Bertrand-puskával vannak ellátva, melyek állítólag kitűnőek. Az ágyuk oroszországi gyártmányok s aczélból készültek. El van ismerve, hogy az orosz tüzérség még a románokénál is roszabbul lő. Ez utóbbiak soha sem kezdenek lőni sán-czaikból, hanem a török részről elsütött első lövés után a mellvéd mögött hasra feküsznek s mindaddig ugy maradnak, mig a törökök föl nem hagynak a tüzeléssel; ezután ők kezdenek lövöldözni, de caak addig, mig a törökök puskát nem fognak, amidőn ismét kezdetét veszi a kényelmes manőver. És ezek az emberek kapják aztán derűre borúra a rendjelet, melyet Károly fejedelem alapított. — A dunai orosz sereg szaporítása, mint látszik, máris sürgő« szükséggé vált, a 300 ezer embernyi tömeg, mely eddig összpontosittatott, már eddig is érzékenyen megfogyott Egy mai sürgöny szerint a déli orosz vaspályákon a teherforgalom ismét megszűnt, csupán katonaság szállíttatik. Az orosz kormány ujabb ujonczo-zást rendelt el. — Mult szombaton reggel 3 órakor az Almásról Szabadkára induló postát ismeretlen egyének Almás alatt megtámadták, a postalegényt ée a kisérő katonát lelőtték, kik a hely-színén halva maradtak, a lovak azonban a lövésekre megrémülrén, visszafordultak és sebes vágtatva rohantak be as almási postaállomás udvarába. A lovak láttára a postamester szerencsétlenséget sejtvén, azonnal megindult a vizsgálat, mindőn a helyszínére érkeztek, a két áldozat már halva volt. — Szabó Miklós kir. táblai elnöknek nagy ünnepélyességgel adatott Lipótrecd nyomorát s midőn elszavalta »Talpra magyar, hí a haza!" czimü költeményét, megragadta Árpádot is a hazaszeretet, mely moet jobban lángolt keblében, miut eddig, de melyben most jobban lángolt kedvese iránti szerelme is. Kemény tUBát kellett önmagával vivni! Itt a haza, ott szerelme! Ha a hazának adja az elsőséget, ugy lehet, hogy kedvesét többé nem fogja karolni, ki nélkül pedig élni nem tudna; ha pedig szerelmének adná az elsőséget akkor nem volna méltó, hogy a hasa ápolja őt még kevésbé, hogy hazafiúnak neveztessék. Ez az ut legyőzte a másikat Ment ő is, mint a többi ifjú, ment ö is a szabadaágharezba! De midőn Ilonkájának irt levelet, lázas izgatottság fogta el egész lényét. Hisz most éldelé szerelmét leginkább, most, midőn már szabad volt Ilont szeretnie s most kellett neki ahoz a gondolathoz szokni, hogy hátha nem is fogja kedvebét viszontláthatni. -- Levelében azonban vigasztalta kedvesét, hogy megfog ő térni a csatából s annál édesebb lesz a viszontlátás percze, minél később s minél nehezebben történhetik az meg. S végre felkiáltott: — Igen, forrón szeretett Ilonkám, szeress csak, mint én szeretlek s vigasztald magad a viszontlátás édes örömeivel! ez ég nem akarhatja, hogy ilyen két szerető szivet örökre el-szakaszszon egymástól; mi még látni fogjuk egymást s azután soha sem válunk el! Nem, nem válunk el soha ! Szeress, Isten veled, élj boldogul! Mint a raj csoportosult a fiatalság a zászlók alá; elhagyva tűzhelyeiket, saeretö családjukat b el kedveseiket! Hisz az eazme, melyért vivni szándékoznak, dicső s ez eszme a szabad - közép keresztje. — ó felsége a magyar képzőművészeti társaság részére 3 éven át 10—10 ezer frtot engedélyezett — Nagy József birtokos Veszprémben meghalt. — Orosz közmondátok. Izten nagyon magasan s a czár nagyon távol van. — Hiába emelsz panaszt Tulában, igazságot keresni Moszkvába kell menned. Adj ajándékot a bíráknak, minden peredet meg fogod nyerni. — Ellenségeink száma több, de karunk csak egy van. — A bajt baj követi; menekülünk a farkasoktól s medvék tépnek szét — A tolvaj nem lop mindig, de óvakodni mindig kell tőle. — a gazdag, midőn harezol, arczára ügyel, de a szegény ruháját igyekszik megmenteni. As ősz bánja azt, amivel az iiju kérkedik. — A ki egyedül vétkezik, sokaknak okoz megbotránkozást — Ha inget adsz a k oldusnak, panaszkodni fog, hogy annak szövete igen durva. — Mérj tízszer, mielőtt egyszer vágnál. — A legkisebb tűk okozzák a legerősebb szúrásokat. — Ne egyél cseresznyét felebbvalóiddal, mert kiütik a magvakkal szemeidet. — Hiába tartod jól a farkast, mert mindig aa erdő felé fog tekinteni. — A czár haragja hírnöke a halálnak. ság! s a harcz, melyet vívnak, az a szomorú szabadságharc«! Egyik zászlóaljban a víg fiatalság köst egy deli alakot látunk, ki társai közül kiválik komoly magaviselete által. Nagy, sötét szemei tévedezve járnak a távolban, eltekintve a kedves vidék télé, hol szerető kedvesét hagyá. — Ót nem mulattatá, nem tette derültté társainak élezei, a mi reájuk boszantólag hatott s nem szűntek meg őt ingerelni, hogy : — Beh hamar elvesztetted kedvedet vagy bátorságod inadba szállt már ? Mire ő egész nyugodtan csak azt szokta felelni: — Majd meg jön az én kedvem is s majd meglátjátok, hogy bátorságomat sem vesztettem el! E deli alak, e sötét szemekkel Árpád volt. Midőn a távolba merengett mí másról gondolkodott volna, mint szerelme tárgyáról, Ilonkáról. Fájt szivének, hogy el kellett válni e szeretett lénytől, de vigasztalá magát, hogy minél előbb ismét meglátandja őt Nehezen várta már, mikor vezetik ütközetre, mert nyugtalan lelkének e semmittevés egészen terhére s égett a vágytól, minél előbb részt venni a harezban. Nemsokára teljesült vágya. Ama zászlóalj is, melybe ő volt besorozva ütközetre vezettetett b nemsokára ott látjuk a harcz tüzében mint egy oroszlán vivni; megmutatta barátainak, kiket most derülten ösztönzött a harezra lelkesítő szavaival, hogy sem kedve, sem bátorsága el nem hagyta őt. Minden pillanatban ott látjuk, hol nagyobb a veszély, hol legnagyobb a csatazaj. — Ah, hisz ő kettős éraelem -tői van áthatva s mindenik éraelem oly magasztos: a .hazaszeretet* s a „szerelem.* Győzelmesen akart ő vissaatérni szeretett X. fiatal ember nem akart megházasodni. Atyja végre rábírta, hogy menjen el Laurához, meg kérni kezét. — A fiatal ember félve ment be, mert félt a kosártól ? Egy bét múlva kérdeai tőle Y: — Nos, kosarat bortál ? — Nem, barátom, hanem keresztet I — felel X. szomorúan. Lottobvsán. Prága, jul 4 én: 86, 76, 63, 55, 19. Innsbruck, „ . 53, 5, 74, 11, 80. N.-Sídben. r . 39, 88, 37, 18, 2i. Szerkesztői üzenet. 2385. V. S. I. Yesaprém. Örvendünk a találkozásnak. A költeményt később hozhatjuk 2386. Ca. Székesfehérvár. Sajnálom, hogy moit meg én nem lessek ott található. 2387. A japáni mesét amikor terünk less, közöljük. 2388. R. .Bárom hassár Sárossynál* és BSá-roasy Gyula utolsó kirándulása 18<l-bena ccimfi nagy érdekű közleményeket igen kteeünjük. Balogh Béla baasélye után azonnal hozzuk. 2389. H. Bellatincs. Jövőre is kérjük ; minél gyakrabban legyen szerencsénk. 2390. Q. SaentgyürgyvClgye. A körlevelet oem kaptuk, K. B. lakás* Alsó-Lendván van. Szép utazásod eredményéről sr:"ee értesítésedet várjuk. Doakájához, hógy mint hős, tőle nyerje el a babért Azonban nézzük meg Ilonkát, mit csinál ő addig, mig a csatatéren esek történnek, mig kedves Árpádja oly vitézül küzd, mindig reá gondolva, mely folyton uj és uj erőt ád neki. Árpád levele, melyben tudatta, hogy kardot kötött a szabadságért, nagyon lesújtotta őt Az a gondolat hogy kedvese a csatában eleshetnék, lázba ejté, mely életét is kétségessé tevé már. Réme* álmai voltak, kedvesét mindenkor a harcz tüzében látta s látta, mint irány ózta tik rá egy-egy csapás s ilyenkor lázas ajkaival felkiáltott: — Hah, mentsétek meg öt, mindenem a tietek, csak ne bántsátok !... Hát nincs, a ki szenvedéseimet megszánná, nincs, ki ót megmentené ?--talán irigylitek boldogságunkat ? ... hah! most esett el! Árpád, Isten veled! (Vége köv.) Városliget... Városliget csendes taván Csónakon kordon tam őt, Nelly forgatta a kormányt, Én meg a két evezőt . . * í * • , • •• • A leányka suttogva asél: .Légy férjem, én iecsek nőd, Éa vinné« a háa kormányát, Te pedig tat evesét* Szegény leány! mikor erre E^On majdan aa idő. Akkor már vén csónak leendsz, Én mag korhadt evesó. SPIEGEL SAMU Papírszeletek. — Hány éves a te Jolánod ? kérdési x. ass-saonyság y. asszonyságtól. — Oh kedvesem, as én Joláakám még nagyon fiatal, még majdnem egészen gyermek : 17 éve*. — Hogyan lehet aa ? Hisx Jolánod meg az én Margitom egy évben, egy napon születtek s Margitom már 21 éves. — Akkor Margitod pár évvel elhagyta Jolán-kámat, mert láthatod, hogy ez caak 17 éves — felel y. asszonyság. — Hogy tetsaik „A férj és feleség" czimü, legújabb sxindarabom ? — kérdeai az író nejétől. — Ugy bissem, hogy színmüved tárgya inkább drámai kidolgosást igényelt volna — ballatja saak-értó véleményét a nő. — Ugyancsak drámát akartam írni, hanem e darabban én és te szerepelünk s a tőledi elválás gondolata oly vig hangulatban tartott, hogy akaratom ellenére is vígjáték lett belőle — aárja be a gyöngéd társalgás folyamát az iró. — Hallgass már te szamár — ordít as Írással elfoglalt atya pajaán fiára. — Igen is, édes apám — felelt meghunyászkodva a fin. Két uracs felé egy saép, fiatal hölgy közeledik ; ax egyik felbiggyeszti awickerjét s a hölgy füle hallatára ezeket mondja: — Most jól megnézem est a gyöngyalakot — 8 kibivólag bámulta a nőt, mire aa igy talált neki felelni : — Önnek négy szeme van, mégis szemtelen. A szerelem megfordított hideglelés: először meleg, aaután hideg. A mély tudomány olyan, mint aa arany; hanem a közéletben inkább forog az aprópénz. X. odadja a caigánynak távcsövét — minek hírét sem hallotta a cxigány, — hogy néase meg vele a város végén épült kétemeletes hásat A cxigány épen akkor nézett oda, mikor a kőmives lapátra kapott egy batár máltert s a esigány leejti a távcső vet. — Nos, mibaj, cxigány ? — kérdeai X. — Jáj arám ! hát áss á ketexsni váló kümü-bes pofon ákárt dobni egy lxpát málterral — válaszolt a more. Érték és váJtéfefyaa jutíus 10. 5*/, metaüques 60.90 ; 5"/« aems. köloaöu 66.65; 1860-ki álladalmi kölcsön 72.65; bank-részv. 112.50; hiulintézetí részvények 802.— ; London 145.30; magyar földtehermentési kötvény 125.80 ; temesvári földtehermen tési köt vény 75.75 ; soproni földtehermen tési kötvény 74.— ; horvát-slnvon földtehermen téai kötvény 73.75; ezüst 109.20; ea. kir. arany 5.99 *; Napoleond''or 10.04—; arany jár. —.— ; márka 61.85. Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A bnda-pesti idótmuUtó óra szerint, indnl Kanizsáról Vonat hova: saám Ura. Perc. Ldö 206 Eeaék, Mohács,Dombovár b Fiúméba 4 48 reggel 215 , „ . , 2 30 délut. 212 Buda-Peetre........ 4 58 reggel 202 ...........2 6 délut. 204 . .......... 11 30 estre 313 Bécsbe (Aaombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel »01 * ....... . . 11 48 estve 315 Sopdóyba ........ 3 38 délut. 203 Tríesatbe és Pragerhofcrn keresztül Gráca és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Tnesatbe és Prágerhofon keresatül Gráca és Bécsbe ......t 47 délut. XrkemJk Knnizaára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Ruméból 1 41 délot. 206 , , , II 11 estve 203 Buda-PestrSl........ 4 20 reggel 201 „ ........2 6 délut 211 H .........9 44 estve 314 Bécsből (Saombath. Bécs-Ujhely)felől 10 27 estve 302 „ „ „ .46 reggel 316 Sopronyból ........11 53 délel 114 Bécsből Gráca, Marburg, Pragerhof c felől ......... 4 12Í r«gg»l 202 Tríeeat- és Bécsból Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut 204 Trieszt- és Villacbból Prágarhof fel6l 11 — estve Marburgba csatlakoti« Villacb és Franceslestbe . „ ii , „ Fiancesfestból. Felelős szerkesztő : Bátorf UjlS. Legipbb orosz-török csatatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8-*) kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr, postán szétkftldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Handtke Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. General-Ubersichts-Karte des gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatz e s in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien nnd Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich- Ungar n, finom papíron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. General-Űbersichts-Karte des g&ammten russisch-türkischen Kriegsschauplatzes im Kaukasus, finom papíron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapír és boriték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok feoritét&al. 20 levélpapír 20botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr.. Mindennemű irodapapir; 1 riisma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 „ 10 , 1 , fél minister.......4 , 20 , 1 , egész minister . . . • 8 — 9 „ — , 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Ries József. elóbb u .Arany Lóho«® csimsett szállód* bérlője, most már uját, njoaan épített, u újkor minden igé-nyéoek megfelelóleg berendezett szállodáját bátorkodik ajánlani e cxim alatt: Hotel Ries »zur Stadt Triest" Jakominlplatz. A szálloda a város kőrpon^jában, a cs. kir postával ét a es. k. tár parancsnoksággal szemben, as összes hatóságok, mind a két színház, a sUdtpark, valamint a magyar nyugati vaspálya tősxomszédságában fekszik. Minden vonathoz a szállodának saját társaskocsija közlekedik. (390 4—12) Hirdetmény. A t. veszprémi káptalan részóról közhírré tétetik, hogy Siófokon a Sió-torkolat napkeleti részén a balaton-vizi fürdó és vele hapcsolatos fürdőház állítási joga s haszonélvezete a legközelebb jövó január hónap első napjától kezdve tizenkét egymásután következő évre zárt ajánlatok utján haszonbérbe kiadatik. Zárt ajánlatok folyó évi augusztus hó 31-én déli 12 óráig kellőleg bepecsételve és a t. veszprémi káptalanhoz czimezve, a káptalani elnökségnél nyújtandók be. A zánt" ajánlatokban foglalt ígérvény határozott ösz-szegben számmal és betűvel teendő ki, mások ajánlatára való hivatkozás nélkül, valamint kiteendó az is, hogy a vállalkozó a részletes feltételeket olvasta s minden pontját elfogadja. Feltételek Veszprémben, a jószágfelügyelói és Kili-tiben, a tiszttartói hivatalban bármikor megtekinthetők. Kelt Veszprémben, 1877. julins 5-én., Nagy Károly, (404 2—3) jószágíelügyeló. Férfiaknak. Mindenkinek elkerSlhetlendl szükséges a saját minőségében egyedüli könyv : WA1 iasególy,* ez oktatást ád a nemi viszonyokban, ifjúsági bilnök, tehetetlenség, női betegségekben stb. a ragályok elleni biztos óvszerrel, a férfi és női nemzőrészek rajzaival stb. — I 2 frt beküldése mellett kapható : Dr Erist L.-nél Pesten, két sas-ntcza 24. (406 1—50) DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-utcza) Unger féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (346 20—*) Árverési hirdetmény. A kis-komáromi uradalomhoz tartozó kis-komáromi ót ko-xnárvárosi vendégfogadók folyó évi augusztus hó 13-án a kis-komáromi tiszti irodában a reggeli órákban tartandó nyilvános árverés utján 1878-ik évi janaár 1-só napjától számított három egymásután következő évre haszonbérbe fognak kiadatni. A bérleti feltételek a fenntemlitett irodában naponkint megtudhatók. Kelt Kis Komáromban, 1877. évi }unius hó 20-án. (391 7-10) Az uradalmi tisztség. ()LL SE IDLITZ - POR A. Csak akkor valódi, £^TJ^o^tS^ ~ lenyomva. Bfintető bírósági ítéletek ismételten constatálták ezógem és véd jegyem meghamUittatáaát; azért óva intem a közönséget az ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak szá aiitva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt e. é. Valódi minűségben az z-ssel felölt czegeknél. A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek minden belsS és kdlsS gyuladásnál, a legtöbb betegság ellen, mindennemű sebülések, fej-, ftl- ás fogfájás, régi sérvek és nyilt sebek, rákfekélyok, üszök, «zemgynladás, mindennemfi bénulás és sérflléa stb. stb ellen. Üvegekben használati utasítással egyfltt 80 kr. o. é. Valódi minőségben a f-tel jelöh czégekníL Dorsch-halmaj-zsirolaj. _ Krohn M. és társától Bergenben (Norvégiában.) Ezen halmáj-zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi caélokra használható Ara I üvegnek használati utasitássai egyfitt I frt a é. _Valódi minőségben a *-gal jelölt cségeknél. TX í * '' í V« (X) Pri|rcr ^ <x+) Józs. (x) Fesselhofer Jóxs. (x) Rosenfeld. Barcs (x) Donier 8 Csák t or n y a (x) Göncz L. v. gyógy. K a r á d Bernatsky A. gyógy. Kapós-vár(xt*) Kohn J. (x) Schröder Sándor gyógy. Kapronesa (xf*) Werli M. gyógy. K ő s x e g (x*) Csacsinovics lat. gyógy, (x*) Küttel Ist gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünsch F. Körmend (x+) Kátz Ján. Sz omb ath ely (x) Pillieh Ferencz gyógy. Sopron (i) Motey And. gyógy, (x) Molnár L. gyógy. V e r ő c ze (x*) Bécs J K gyógy. Bánó k-S «.-György (x) Fibic gyógy. Zágráb (x, Mitlbach gJögy (x) Irgalmashoz gyógy. vx) Hegedűs Gy. gyógy, (x) Perklet Ján. gyógy. Saalonak (x) Schwarz Gusztáv gyógyszertárában. egyenesen Florenczből hoaa- _____I tott, vértisxtitó hatása miatt általában ismert, 1 üveg 1 frt. - I ládácska 12 üveggel 10 küldetik?«* P°''Uat,ÜvánWal beküldése mellett, bérmentve (261 21)-52) HOLL A. cs. k. ndvari szállító, Bécs, Tuohlaubeu 9. Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német-Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélttll dtfi savanyu viz, vegyelemezte Dr. Presenlns B. tanár és udvari tanácsos Wiesbadenben. A legüdHóbb, legízletesebb ásványos ital, mindet egyéb ásványvisnél nagyobb gyógyhatással bir, kivált mellbajokbao és minden takkártyabántalmakban. 8«áU»tása caak jól dngas*olt üvegekben eszközöltetik. Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. Johannisgasse 12. Főraktár Sopronban. (397 5-20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból axállitvs csomagolással t?yütt: 1 láda 86 egéss Uteres üveggel.........6 írt 50 kr. o. é. l . 25 fél . . .........4 „ . 50 , „ . Mayer E. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. • '' '' '' '' Kitünó javított szerkezetű kézicséplógépeket, egy lóerejo rndáttéti járganvokat, f '' szállitható, tisxtitészerkezettt cséplőgépeket, ügy szintén szénagyfljtó,"sorba vető szccskavágo, kukoriezamorzsolé és darálógépeket, tisztító rostákat; nemklflSnben szánté, irto, raagtakaro, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtőrő hengere- set stb. 9—10) ____ Wajdits József kiadó-, lap- ét nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomáaa, Nagy-Kanizsin. ^ f f TÍ ^ ifnt4Ei elíogadtatik s javitás legjutinyosabban esz-kozolteük. A gazdaság! gépek használati ideje közeledvén, kéremTn é JdakflJn- séget, hogy a javitandó gépeket még idejekorán beküldeni tóreskedfenek^ ««WmÍÍv beáUtával bekftldött jarttandó gépek mikon elkészítéséért Sg^^Z '' Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingyen küldetnek? NAGY-KANIZSA, 1877. jullus 15-n. Tizenhatodik évfolyam. ga*^------- ? ElHzstéslár: J egész évre . . 8 frt. fél évre .. 4 . uegyed évre . 2 Egy szám 10 kr Hirdetések 6 hasábos petitsorb&n másodszor fi s minden további sorért 5 kr. NY1LTTÉRBEN loronkint 10 krért vé tétnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért kfllCn 30 kr. fizetendő. Bsy»-- ROZLORY sa»^ ITT. ■! nutt I lap szellemi részét illeti közlemények a sa«Tkeszt5^5c. anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmeutvo intézendők : NAGY-KANIZSA Wlassisskáz Bénaentetlen levelek csak ismert mnnkatár-saktól fogadtatnak el KAairatok tUhi nem küldetnek. ] egyes niraeiesen anion i » Ké«iíatok rum aem f kr'' fi''eteDd8^D| előbb: .Z AL A - SO JVL OQ YI KÖZLŐN Y.'' J^ ww^nek. j| N.-Kanizsavkros helyhatóságának, nemkülönben a ,,n.-kaniz.sai kereskedelmi s iparbank*, a „n.-kanizsai takarékpénztár*4, a „zalamegyei általános tanítótestület", a ^n.-kanizsai kisded- nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal külválasztmánya* s tdbb megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap-s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Szabó Imre, megyés püspök <5 méltóságának a püspöki viegy p Jennállása százados évfordulója aU kalmából kiadott körlevele. A szombathelyi püspökség Isten kedvező kegyelméből e folyó évben fennállásának századik évét tölti. Mária Terézia áldott emlékezetű apostoli nókirálynnk 1777. febr. hava 17 ról adta ki fejedelmi okiratát, melynek erejével egész Vasmegyét a győri, a zala-egerszegi kerületet a veszprémi, a Murán inneni kerületet a zágrábi püspökségekből kiszakította s legfőbb egyházvédnöki jogánál fogva önálló püspökséggé alakította, melyet Szombathely kiváltságos városáról rendelt neveztetni, mint a melynek kebelén az ujonan felállított egyházmegyének püspöke székesegyházi káptalanával együtt székelni fog. Ugyanazon évben és napon felső-szopori Szily János tinnini választott és fölszentelt püspököt, a gyóri székesegyház kanonokját és vá-zsonkeói gr. Zichy Ferencz gyóri püspöknek püspöki segédjét szombathelyi püspökké nevezte ki. Az apostoli fejedelem mindezen intéz • kedését az apostolok fejedelmének akkori utódja, a nagy tetteiről és szenvedéseiről egy iránt emlékezetes VI. Pius római pápa még azon évben helybenhagyta, legfőbb egy -házi joghatóságává megerősítette és ez által lehetővé tette, hogy Szily János az nj megyének püspöke az ő fópásztori székébe 1777. augusztus 20 án szent István király öChepén, gr. Batthyány József esztergomi érsek és Magyarország herczeg-primása, mint az apostoli szentszék megbízottja által az egyház szertartásai szerint beigtat-tassék; amint valóban be is igtattatott. TÁRCZA Madaraimhoz. (Ajánlva Dengi János barátomnak.) Kis sárga tollú énekes madárkák Miért búsongtok oiyan szótlanul ? Máskor dalolva zengett ajkatok fel, Mqart kebletekben bánat áija dnl MsMpr csevegve dalra keltetek fel, Mosodáitok fájón önmagába fal I Mi bántja békés lelketeknek enyhét, Talán viharzó bánat dúlta ast szét?! Mily nagy különbség : ti k i v ü 1 hordjátok A szint, melyet az ember bennt visel 1 A inig ti vigan ágról-ágra szálltok, Ezeken sárga dölyf s g5g ömlik el, Ti hisstek Istent . .. hisz est dicséri daltok, Az ember góggel utasítja ell Ezek szavára ffi s virág lesdlyed, A ti daltokban^jj örömre éled I Ürömre !. . mondtam, oh 1 mert fájdalomban Nagyon pazar hozzánk a sors kese 8 babár szivünkben látszó nyugalom van,'' Ritkán virul az élet reggele. / Csak dalljatok ti ! mennél hosszasabban, Hisz a ti daltok bájjal van tele! Daloljatok csak I bosszú vig zenében, EWel mélázok rajta önfeledten! Ti békén éltek zárt magányotokban, Vigan csicsergve ajktok csókra száll, Nem ¡gy minálunk,... gyarló embereknél. Itt nincs egyéb, csak pnsztitó viszály ; Jó nektek ott elélni nyugalom ban, Haj! ez minálunk oly ritka madár! Ti költök vagytok!., kiknek énekében Lelkünk viharzó, súlyos kinja vész el. Daloljatok bát kedves dalnokim csak, A dal ii élet, melyb«n irt lelünk, A dal a forrás, melyben mély nyugalmat 8 bizton meríthet uj erőt szivünk. Nekem, mostani püspöknek jutott ''a kellemes feladat a szombathelyi egyházmegye összes papságát és hiveit fópásztori szeretettel felhivni: egyesüljenek velem a hálaadás kifejezésére, melylyel a mindenhatónak tartozunk azért, hogy megyénket a fölötte átvonult első század folytában atyai oltalmával fodözte, területét és hitéletét épségben fenntartotta, áldásaival elárasztotta. a hit, remény és szeretet növekedésével gyarapította és erősítette. Azon reményben, hogy intézkedésem a megye egész területén szíves készséggel fog találkozni, u, hálaünnep napjául augusztus 20-át, szent István király ünnepét tűzöm ki, mely napon száz évvel ezelőtt a szombathelyi önálló egyházmegye elsó püspökének ünnepélyes székfoglalásával elsó lélekzetét vette. A megtartás módozatára nézve a következőket rendelem: 1) Augusztus 12-én, pünkösd után XII. vasárnapon minden templomban, melyben rendes isteni szolgálat tartatík, ki kell hirdetni a szt. István király napjára kitűzött hálaünnepet. 2) Ugyanekkor értesitendők lesznek a hívek a szentséges atyánk, IX. Pius pápa által ezen alkalomra engedélyezett teljes búcsúról és elnyerésének foltételeiről, miként azokat a szent atya eredeti szövegében ide ./• mellékelt apostoli leiratában meghatározta. 4 3) Augusztus 19-én esti 6 órakor mind az anya- mind a fiókközségekben, valamint a szerzetes rendeknél összes harangjaikkal negyed óráig tartó fcarangozás legyen. 4) Augusztus 20-án a szokott órában (a székesegyházban r. 10 órakor) elsőbben is az ünnepély jelentőségét magyarázó és hálára buzdító szent beszéd leszen tartandó; ezután a ,Téged Isten dicsérünk0 kezdetű hálaének a megfelelő imával együtt, ezután az ünnepélyes szent mise következik. Kívánatosnak találom, hogy azok közül, kik szt. István napján végzendik gyónásukat, legalább néhányan a hitélet tanusitására ezen szent mise közben áldozzanak. Nem mulaszthatom el ezen komoly alkalommal megyém lel készkedó papjait, Krisztusban szeretett munkatársaimat atyailag inteni és buzdítani, hogy midőn a lefolyt században megyénkre árasztott áldásokért Istennek hálákat adunk, ugyanezen áldásokat a jövőre is buzgón kérjük, azokra magunkat és híveinket méltókká tenni törekedjünk. Minden mulandó a földön; csak az Ur szent igéje marad meg . . . örökké, melynek hirdetése a mi hivatásunk. Hirdessük tehát azt állhatatos buzgalommal, rendithet-len hűséggel, hogy a ránk bízottakat a hitben megerősítsük. Istenben való bizalomra bátorítsuk, Isten és felebarátunk iránti szeretetre hevítsük. Gyökereztessük meg híveinkben az Ur félelmét, mely a bölcseség kezdete, rajta legyünk az iskolák lelkiismeretes gondozása által, hogy az értelmi fejlettség a miveltség és erkölcsi nemesbültség s tökéletesedés híveink közkincsévé váljék. Ápoljuk az egyházi és polgári törvények és törvényes felsóbbségek iránti tiszteletet és engedelmességet; az egyházunk és hazánk iránti tántoríthatlan húséget; sürgessük a keresztény és honpolgári kötelességek pontos teljesítését. Tartsuk állandóan szemeink előtt a felelősséget, melylyel híveinkért Istennek tartozunk s mind magán-, mind nyilvános életünket ugy intézzük, hogy egykor bátran jelenhessünk meg az isteni biró előtt, ki midőn minket szigorú igazsággal megítélni fog, egyúttal híveink lelkét is számon kérendi tőlünk. Isten, a mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme vezéreljen mindnyájunkat á szent engedelmesség és feddhetlen jámborság ösvényén, szentelje meg mindnyájunk szivét az ó malasztjával; gyulaszsza azt a jónak állhatatos szeretetére; adjon erőt annak gyakorlására, hogy szent hivatásunknak minden irányban lelkiismeretes betöltése által, egyházmegyénk életének második századát méltóképen kezdjük meg. A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájunkkal. Kelt Szombathelyen, szt. Péter és Pál apostolok napján, 1877. junius 29. IMRE, s. k., püspök. * * Ő szentsége apostoli leirata. Venerabili Fratri Emerico episcopo Sabariensi 8abariam in Hungaria. Pius PP. IX. Venerabüis Fráter, Salutem et Apostoli -cam Benedictionem. Gaudemus, Venerabilis Fráter, imminere iam isti Dioecesi laetam diei . . . aaecularis suae erectionis memóriám, eam-que peculiari religioso cultu celebrari vei le a Clero et popolo tuo. Eorum itaque pietatem fo-turi, libenter, te peiente concedimus, ut omnes Christi fideles, qui rite oonfessiet eacracommu-nione refecti, ecclesiam aliquam devotc visita verint, ibique pro Ecclesiae neceasitatibus nt exaltatione, errorumque extirpatione iuxta men tem Nostram oraverint, se mel indulgeutiam plenariam consequi valeant a die vicesima A»i-gusti dicata Sancto Stephano Regi, usque ad diem vicesimam sextam eiusdem mensis inclu-sive ; quae indulgentia converti valeat etiam in Fájdalmainkban csendesen elaltat 8 terhiink viselni nj erőt nyerünk Ti költők vagytok ! kiknek lágy dalára Ujul a szivnek kéjes dobbanása V. SÁRFFY JGNÁCZ Öröm után bánat. Beszély. Ir iá : Balogh Béla. (Vége.) Majd ismét azt képzelte, mintha Árpád dicsőségesen tért volna vissza a csatából s ilyenkor gyenge mosoly játezék ajkain s szerelemit-tasan susogá: — Nem estél el? lásd én már azt gondoltam, hogy mi soha sem fogjuk egymást látni .....kis szünet után folyt*tá: — Lásd, mennyit szenvedtem érted, de szenvedésem meg van jutalmazva, hisz újra ölelhetlek .... De most nem mégy el tőlem többé sehovr e amint Ígérted édes Árpádom, ugy-e nem válunk el soha! Midőn az aggódó szülők az orvosra veték kérdő szemeiket, mon-dá ez: A láz szünőfélben vsn, nemsokára teljesen meg fog szűnni, de a kimerültség még hoss-szabb ideig fog tartani. S csakugyan a láz nemsokára felhagyott, de Ilon ereje csak nehezen tért vissza; de midőn mégis annyira felgyógyult, hogy szabad levegőre mehetett, legtöbb idejét kertjében töltötte. Ábrándozott a boldog múltról, midőn még a boglári ünnepélyen oly jó kedvvel lejték a tánezot s az eljegyzésről, midőn Árpádnak karjain oly édesen pihent. \ mult emlékei édes érsettel tölték el keblét, de annál sorvasstóbb volt gyenge idegzetére a jelen. Élte egy hánykódó sajkához hasonlított, mely a hullám csapásainak engedve, majd ide, majd oda vettetik, minden remény nélkül a menekülésre. Egyedüli vágya volt, mely benne az életet még fenntartá, kedvesét viszontlát» hatni. Ha repkedő madarakat látott, busán But-togta nekik: — Mondjátok meg neki kis madarak, siessen haza, mert szerető Ilonkája nagyon, na. gyon várja. Majd ismét a kéklő Balatonon legeitété szemeit, várva, hogy talán onnan nyer valami kedvező hirt. De ki várhatna ily időben távolról tudósításokat ? így Ilonka sem kaphatott tudósítást arról, a kiről oly nagyon kivánt bármit is tudni. — Szegény leányka, már csak ugy jár bánatával, mint as árnyék; a hosszú várakozást aligha birja ki, ssive aligha meg nem reped a szerelem súlyától. A kik tegnap még nevettek, ma mindnyájan sirnak; tegnap még reményltük s ma már reményünket is meghiusulva látjuk; gyászban van a nemzet, gyászban van a h-rza! Szép reményekkel fogott a nemset kardot hazája szabadságának kivivására, de fájdalom, azt el nem érte. Nem érte el, mert Világosnál le kellett tenni a fegyvert a magyar honvédnek s mehetett kiki merre neki tetszett. A honvédség szétoszlott szép reményeit igy meghiusulva lát ván Árpád is tehát, minthogy karjára szükség nem volt többé, ment a szerelem szárnyain arra, ahol őt epedő kedvese oly régóta várja, ment Tihany felé. — Szép légvárakat alkotott magának a jövőről, nem gondolva, hogy a légvárakat egy gyende szellő elhordhatja, a mikor a légvárakkal együtt minden reménye, éke boldog- sága romba dől. — Keble hevesen dobogott, ha a viszontlátás édes örömeire gondolt. Boldogította a gondolat, hogy kedvesót végre a hosszú fájdalmas távollét után örökre magáénak fogja mondhatni. Ilyen s ehes hasonló gondolatok közt közeledett Tihany hoz .... Már beér . . . már látja Tihanyiék házát is, látja, mint repdesnek a háztetőre Ilon galambjai, a melyeket, mint régi ismerősöket, már távolról üdvözölt.... Közelebb érve a házhoz, látáUont a kertben virágai közt, melyekkel most is édesen susog; nem is képzelve, hogy a kiről oly édesen cseveg virágaival, már karját tárja felé. Benyitá a kert ajtót Árpád s a szerelem édes hangján rebegé: — Ilon! Ilon felrezzent s a hangok felé fordulva, egy „Ajpád!" örömsikolylyal annak karjaiba hullt..... De az ég nem engedte meg, hogy egymáséi lehessenek, mert Ilon szive a viszontlátás édes örömétől megrepedt; nem birta ki szegény leányka, hogy a kit oly soká hiába várt, most egyszerre megjelenik előtte, gyenge testalkata nem birta ki a várva-várt viszontlátás édes örömeit 8 Árpád karjai közé hullva adta ki végső lehelletét...... Ki mondja meg, mit érzett Árpád, midőn kedvesét karjai közt kimúlni látta? Ki képes felfogni & nagy fájdalmat, mely Árpád keblét azaggatá, légvárait rombadőlve látván? Ki képes Árpád értelmeit leírni, midőn annak, kinek birhatása tehette őt csak boldoggá, kiért egész életén át küzdött s végre midőn már-már czél-jánál volt, csak hideg tetemeit karolhatá? . . Ki képes leírni es érzelmeket? — ,Ah, tehát igy kell, hogy viszontlássa- suffragium animarum piaculari igne expianda-rum. Interim vero euperni favoris auspicem et praeciqaae Nostra benevolentiae pignus tibi, Venerabilis, Frater, totiqae Dioeceai tuae B^ne-dictionem Apostolicam peramenter impertimus. Datum Komae apud Sanctum Petrum die 2. Aprilis Anno 1877. Pontificatus Nostri Anno Triceaimoprimo. PIUS m. p. PP. IX. Valbach Mór, Ö tüzoltóegylet elnökének átirata Nagy-Kanizsa város tanácsához. Tekintetes városi tanács! E folyó óv május 28 ikával telt le azon második 3 éves cyclus, melyre én a« önkt. iüsoltó-egylet (1874. május hó ugyanazon napján tartott) közgyűlése által az egylet elnökévé megválasztva, ama közintézmény vezetésével megbízattam. Nem hiszem, nogy a városi, de akár a megyei közélet terén is még eg;y második tiszteletbeli hivatal (nobile officium) létezzék, mely annyi nehézség és felelőséggel jár, mely egy ember idejét és erejét oly rendkívüli mértékben igénybe vehesse, mint egy nagyob önkt. tűzoltóságnak elnöki tisztje, az az feltéve, hogy annak hordozója helyét illően betölteni és kötelességét biven teljesíteni akarja. De ha már magában véve mindig nagy és nehéz feladatot képez, egy oly jelentékenyebb önkéntes testületnek kormányzása, hol a szolgálat katonaszerii alárendelést és nem csekély személyes önmegtagadást követelve, a vezető mégis csak erkölcsi eszközökkel rendelkezik, — akkor ezen feladat N. Kanizsán még kétszeresen válik nehézzé, mivel itt a társadalmi viszonyok jtöbb, mint egy tekintetben kedvezőtlenebbek, mint másutt. És a helyett, hogy nékem ezen a viszonyok kedvezőtlenségéből kifolyó nehézségek legyőzhetésére segédkezet nyújtottak volna, sok felől még igen gyakran uj meg uj akadályok gördittettek utamba; — miért is G évi működésem kezdettől fogva mindvégig szüntelen küzdelemnek mondható. Én ugyan nem ijedtem vissza azért. Feltett szándékom volt, hogy ezen jótékony in-tézményt, — melynek létesítésében majd 1 évig fáradoztam vala — bármely áldozatomba kerüljön is, fenntartom és városunkban meghonosítom, — és ezen erős törekvésemben senki és semmi nem tántoríthatott el engem. Azonban minden eredmény nélkül mégsem ma« radhattak ezen folytonos küzdelmek. — Hatásuk as lón: hogy engem végtére mégis elfárasztottak — és pedig olyannyira, hogy lassankint megérlelteték bennem a komoly elhatározást, miszerint én, ha elérkezett as idő, melyben tisztségem lejárt, többé nem foglalok el oly helyet, melyen annyi kellemetlenség jut osztályrészül. Minthogy én az egylet alakitása és szer- lak Ilon!" — fciálta fel tájdalmában. — Eltűnt veled éltem boldogsága.....A kegyetlen sors elszakaszta bennünket egymástól örökre s akkor, midőn már-már czélunknáWoltunk! . . . . Nem vesztem el z csaták tüzében, mert ott fájdalmam nem lett volns oly kínos s az irigy sors azt akarta,hogy midőn boldogságom tetőpontját értem el, akkor szakaszszon el tőled örökre, hogy szenvedéseim terhe alatt megtörve, néma keservek közt tengessem nélküled nyomorulttá vált éltemet!..... De ki birja leírni a szülők fájdalmait is ? Ók már régóta észrevevék, mint fogyott Ilon napról-napra, ők szintúgy várták Árpádot, mint Ilon, mert csak as ő megjöttével reménylték a szenvedő Ilon sorsának jobbrafordultát. S most, midőn elérkezett a várva várt perez, menny egző helyett temetésre kelle készűlniök......... A tihanyi temetőben egy nemrég behan-tosottsir fölött láttunk naponként egy szenvedő ifjút térdelni; arcza beesett,földúlt, nalvány, de melyekből lehete azért következtetni annak volt szépségére; az egykor tüzes szemek csak bágyadt sugarakat löveltek ki. Árpád, as ifjú, kit szenvedései után csendes őrültség fogott el. Ide jár naponként Ilonkája sírjára, virágokkal disziti fel azt s csak estve tér haza, megígérvén kedves halottjának, hogy holnap ismét visz-sza jő virágokkal s susogva hozzá teszi: — Jó 4jt, szép álmokat!........... Nemsokára újra friss hantokat látunk a temetőben ugyanazon sir felett, melyen Árpád szokott megjelenni.... Egyszer nem jött haza estve s midőn keresék, Hon sirja fölött találták, a hol csendesen elszenderedett. Most ott nyugszik kedvese mellett .... a sok szenvedés után együtt alussszák a boldogok álmait........ S kik látogatják most a sírt ? A két jó barát, kiknek vesztesége egyenlő, kik naponta kijőnek gyermekük sírjára. — De már csak megtört alakok, kiken nem látssanak meg az egykori derült arcsok nyomai. Osztoztak az élet örömeiben, osztoznak keserveiben is!..... Vajh, ki fógja őket is nemsokára eltemetni ?..... vezésével is közel 1 egész évig fáradoztam, jelenleg már mintegy 7 éve, hogy ezen közhasznú intézmény szolgálatában állok. Hét év valóban nagy idő! — egész korszak egy ember rövid életében. A ki ezen idón át a köz érdekében ily terhes állásban kitartott — az helyéről visszalépve, bizonyára már nem félhet attól, hogy őt bárki is közérzület és áldozatkészség hiánya iránt vádolja, hanem az bátran elmondhatja magáról: »Én polgári kötelességemet megtettem, — megtettem azon leg-pzéísőbb határig, melyig z társadalom azt bármely egyes tagjától követelni jogosulva lehet." Szerénytelenség nélkül utalhatok azon nagy és kitűnő szolgálatokra, melyeket as önkt. tűzoltó egylet 6 évi fennállása óta városunknak tett vala — és ha ezek után szabad remélnem, miszerint a tűzoltótestület szép és hasznos működésének a közönség nem fogja megtagadhatni az elismerést, akkor én egyszersmind azon reménységnek is engedhetem át magamat, miként csekély személyem fáradozásai sem fognak talán egészen méltánylás nélkül maradni. Amint bevezetésemben emlitém, a 3 évi idő, melyre én kiküldetésemet nyertem vala,. már folyó év május hó 28 ikával járt le, — és mindazonáltal több, mint 1 hónapja, hogy mégis helyemen megmaradtam. Ez nagyon természetesen csak kényszerűségből és as egylet érdeke iránti különös tekintetből történhetett. Két izben, (először május 19 én, másod-tzor junius 2 án) hívtam össze s válssztmányt a végre, hogy az alapszabályok értelmében a nagygyűlés napirendjét megállapítsa s az egyéb szükséges elóintézkedésekre nézve határozzon, — azonban mindkét alkalommal csak, 1 mondva egyetlen egy jelenvén meg a választmányi tagok közül, ülés nem tartathatott. Már ezen körülmény is eléggé bizonyítja azon rendkívüli s alig megfogható közömbösséget, melylyel*a közönség az egylet irányában viseltetik. — Ha semmi más akadály sem merül fel, már ezen közömbösség maga is ele gendő lett volna, hogy az intézmény fenntartása nékem igen nehézsé tétessék. Ha maguk a választmányi tagok sem tartják érdemesnek kétszeri meghívásomra egy rövid tanácskozásra megjelenni, akkor mire lehetett volna Bzámitani másoknál, kik az egylettől egészen távol álltak ? Hogy as ily feltűnő részvétlenség által a tagok mindinkább elkedvetlenedtek, azon alig is lehet csodálkozni. Hisz én magam is elég kedvetlen valék 1 én reám is hatott azon snjtó érzetnek szomorú tudata, miszerint ama kösönség, melynek érdekében mi időnket és személyünket önként áldozzuk fel, — mindezeket még figyelemre méltatni sem látszik! Azonban nekem még sem volt Bzabad efeletti fájdalmamnak a többiek előtt csak legkisebb jelét is adni. A ki másokat buzdítani akar, annak magának erősnek kell lennie, — tehát erős maradtam. Ezen erő nem hagyott el engem a legutolsó perczig — és még a végső pillanatban is, midőn már távozni készültem, buzdítás volt a búcsúszavam. A választmány által magamra hagyatva, nékem nem maradhatott egyéb hátra, minthogy a szükséges intézkedéseket én magam vétessem foganatba és a közgyűlést mihamarább egybe hívjam. A meghívók már készen is voltak a kiküldésre, midőn most meg Hencz Antal ur, a testület főpsrancsnoka távozott el több hétre a városból. És mert nem akartam, hogy as egylet egészen kormány nélkül maradjon, — mivel féltem, hogy azalatt, mig utódom a vezetést átvehetné, rendetlenségek és zavarok következhetnének be, elhatároztam magam, hogy még junius hó végéig helyemen kitartok, mikorra is Hencz ur visszaérkezését kilátásba helyesé. A közgyűlés nspját (melyre z tzgok az előirt időben meghivattak és mely a helybeli lapok utján is a közönségnek tudtára adatott) junius 29 re tűztem ki. — Azon általam jelzett és sok alkalommal tspasxtalt réssvétlenségnél fogva én már egyelőre gya-nitám, hogy a tagok alig fognak határozatképes számban megjelenni — és csakugyan nem csalódtam. As alapszabályok értelmében az összes tagoknak legalább is */* ró»0 követeltetik t határozatképességre. A tagok állománya ekkor 196 levén (u.m. 138 pártoló és 58 működő) ezen */t rész 49-et tenne — és megjelent egészben ?3 kizárólag működő tag, miért is kénytelen valék a gyülekezetet feloszlatni. Minthogy az alapszabályok, — melyekben ily esetről nincs is gondoskodva — nem kötelezik az elnököt egy második közgyűlés egybehívására és azonkívül (tisztségem már több, mint 1 hónap óta telvén le) én már jogosítva aem érzem magam egy ujabbi nagygyűlés hirdetésére; — de, mert as előzmények után ítélve, a további egy behívások tói sem lehetne jobb eredményt várni, — és végül, mivel egy uj választásnsk még alávetni sem akarom magamat, — én részemről nem vagyok hajlandó egy ujabb közgyűlés kiírására, sőt ha más által hivatnék össze, azon megjelenni sem fogok. Az itt előadottak után magától értetődik, hogy én helyemről végképen visszalépek — és mivel egyfelől as ily fontos közintézményt kormányzat nélkül hagyni nem lehet, máa-felől pedig s tekintetes városi tanács, mint minden városi közintézménynek törvényes főfelügyelője, bármely körülmények között is hivatva volna as egyletben történendő nagyobb változásokról tudomást venni, — én nem akarom elmulasztani lemondásomat, (melyet a nagygyűlés előtt is fenntartottam volna és minden esetre fenntartani fogok) ezennel a lek. városi tanács előtt kinyilatkoztatni ée hivatalomat becses kezeibe letenni, azon tiszteletteljes kérelemmel együtt: méltózUasék annak mi-hamarábbi betöltése vagy as egyletnek más utoni vezetése iránt a kellő intézkedéseket meg tenni. Én a mai nappal minden eddig viselt kötelezettség alól feloldottnak tekintve magamat, az ezentúl történendőkért semminemű felelősséget többé nem vállalok. Számitok is hivatalom mielőbbi átadhatására. A pénstár, valamint a pénztári számadások, — melyeket Sommer József és Tomsics József ssámvizsgáló urak által megvizsgáltattam, — lezárvák és minden a legnagyobb rendben és átadásra készen van. E helyütt szükségesnek tartom felemlíteni, hogy Barát János urnák tavai, octoberben bekövetkezett halála után a választmány Horscbetzky Frigyes urat bízta meg a pénztár további kezelésével. Horschetzky ur — ki ezen hivatalt csakis különös kérésem folytán vevéát ideiglenesen, — kinyilatkoztató ugyan előttem, hogy ő azt most már nem fogja tovább vezetni, — azonban hiszem, hogy mégis megteendi, ha a tek. városi tanács őt arra felkéri. A mennyire lehetett, igyekeztem minden függőben volt ügyet its az utolsó idői.tisztába horni a végre, hogy utódomnak működése mindjárt kezdetben nehézségekre ne találjon. Hogy például csak kettőt nevezzek m« g, az uj szolgálati szabályzat és a szolgák nyűg díjazását tárgyazó szabályzatnak kidolgozását akarom említeni. Az első, — mely által a testület szolgálati viszonyai most már végképen rendeztetnek és mely még csak a legutolsó hetekben nyomatott és adatott ki a tagok nak, — nem csekély meggondolást igényelt és hosszabb idejű munkámba is került. En, habár nem is fogok többé az egylet élén állni, mégis mindenkor szent kötelességem nek fogom ismerni, az egylet érdekeit minden tőlem kitelhető eiővel támogatni s előmozdítani és utódomnak — bárki is legyen — az e téren szerzett bő tapasztalataimhoz képest legjobb tanácsommal szolgálni. Mert eltekintve attól, hogy nékem valóban nagyon fájna, ha mindazon áldozatok, melyeket as intézmény létesítése- s fenntartásáért hoztam, hiába történtek volna, — én a tűzoltóság fennálláaát szükségesnek, de majd életkérdésnek tekintem városunkra nésve. A közönség, mely soha sem sietett igen a tűshöz azért, hogy kényelmét a fáradságos tűzoltással cserélje fel, 6 év óta már egészen hozzá szokott, hogy mindent a tűzoltóságra hagyjon. Nem egyszer fordult elő az eset, hogy a legnagyobb veszély láttárz is alig találkozott valaki a sok néző közül, aki a tűzoltóságnak segédkezet nyújtson, — ezen általános közö ny ősség tehát csak kétszeresen teszi nélkülöz -hetienné a tüzoltóegyletet. De a legnagyobb vétek is volna ily jótékony intézményt, melyért egyesek már annyit áldoztak, de a város is meglehetősen költekezett, — és mely jelenleg már oly szép eyközökkel is rendelkezik, — elejteni és a feloszlásnak átengedni. Ha épen senki sem találkoznék, ki a ter hes elnöki tisztet elvállalja, akkor egyéb nem maradna hátra, mint: hogy a tek. városi tanács maga vegye át az egylet gondozását, midőn annak vezetésére valakit különleg kirendelne, — de az egyletet kormányzat nélkül hagyni semmi esetre nem lehet, — nem szabad! Hogy az egylet egészen kielégítő anyagi helyzetét közelebbről megismertessem, következő adatokkal szolgálok, u. m.: 1 szőr) Az évenkint szükségelt — 1600— 1800 frtig terjedő — kiadások bőven fedezhetők azon 1000 frtnyi subventió segítségével, melyet s városi képviselőség most már 3 év óta megszavazott s amint feltenni akarom: jövőre is megszavazni fog. 2-ssor) Az egylet felszerelése s összes berendezése — melyek mintegy 6600 frtnyi értéket képvitelnek, — oly kitűnő, hogy bármely nagyobb városi tűzoltóságnak is becsületére válnék. 3 szór) A segélyalap, mely a szolgálatban netán sérülő tagok segélyezésére egymásután letétetett — z nélkül, hogy az egylet pénztára caak legkevésbé is megterheltetett volna, hanem csakis a működők saját járulékaiból és néhány rendezett mulatság jövedelméből megtakarítva — mintegy 1600 frtból áll. Ezek Hencz Antal ur által, — ki is ez időben az alap kezelője — a takarékpénztárban helyeztettek el. És végül 4-sser) A szolgák nyugdijslspja, melynek szervezését még csak ezelőtt 2 évvel vevém foganatba, szinte már 200 frttal rendelkezik. Az itt előadottakból kitűnik, miszerint az egylet fenntartása ezentúl már^nem fog nagyobb \ anyagi áldozatokat igénybe venni. A város je- 1 lanlegi subventió jávai, — mely özzzeg egy nagyobb város tüzbistonzágaért csak ménékeltnek nevezhető — as intézmény fennállása legalább anyagi tekintetben tökéleteaen bistositva látszik. Ha a fenntemlitett segélyalap jövőre is hasonló arányban fog felszaporodni, akkor már néhány év múlva juthatna az egylet azon szerencsés helyzetbe, hogy szegényebb tagjait — hosszabb idejű buzgó szolgálattétel után — némi anyagi támogatásban is részesítheti. É> & mely perezben az megtörténhetik, a tűzoltóság fennállása N.-Kanizsán végképen biztosítva le-end: — mert, akkor sokan az egykori segélyezés kilátása által is fognak az egyletbe vezettetni és ezek, — hogy a segélyezésre méltóknak találtassanak — nagyobb odaadással is fogják magukat a szolgálatnak szentelni. Én részemről csak nagyon méltányosnak és igazságosnak tartom, hogy az,ki ideje és nyugalma feláldozásával, sőt igen gyakran személye veszélyeztetésével szolgál a közérdeknek, — az működése jutalmául bizonyos anyagi előnyökre is számithasson, — különösen midőn azok igénybevételére utalva is van. — Nálunk, hol a vagyonosabb polgárság egészen visszavonul és a tűzoltóság tagjai ieginkább csak a kisebb és kevéebbé tehetős iparos osztályhoz tartoznak,pedig nem fog ritkán előfordulni az eset, — hogy a tagok egyik vagy másika csakugyan ezen segélyezésre utalva is leend. — Utódomnak tehát legelső s legfontosabb feladatát a segélyalap mihamarabbi s minél nagyobb mérvben! szaporítása fogja képesni. A mint már megemlitém, a működő tagok száma ekkor 58 ból áll. Egy n.-kanizssi önkt. tűzoltó egyletnek bizonyára nem sok — sőt na gyon ig kevés! — de ha azt vesszük, hogy az egy Irt még a legjobb időben sem vihette 72 tagon felül, akkor ezen utolsó időben leapndott szám még sem fog oly napon csekélynek feltűnni. — Tüzeseteknél soha sem lehetett többre, mint 50 re számitsni —■ és most is, ¿a valami nagyobb veszély mutatkoznék, 40—45 mindig meg fog jelenni. Ezen megjelenés — illetőleg a szerekkeli kivonulás — rendesen nagyon gyorsan történik — azaz a viszonyokhoz mérten — éz pedig a tüzjel vétele után közönségesen 10—12 perez alatt, — csakhogy a tűz jelét még csak akkor veheti a tűzoltóság, midőn a lángok már olyannyira fejlődtek és terjedeztek, hogy kiki álul észlelhetők. Mig z tűz rög töni jelzésére őrtorony és állandó tüzórség nem létezik — addig lehetetlenség — hogy a tűzoltóság mindjárt a tűz legelső kitörése után jelenjék meg a véss helyén; est pedig a közönség, — minden közömbössége mellett — nagyon is követeli — és miután azon emiitett oknál fogva természetesen nem történhetik, a szegény tűzoltókat kárhoztatja. A mi magát működését a tűzoltóságnak illeti, ugy as nem csekély mérvben nehezítetik, de msjdnem egészen megbénit-tatik azon rendkívüli vízhiány által, melyiyel különösen a magasabban fekvő városrészekben küzdenie kell. Több izben bátorkodtam a tek. vár. tanácsot ezen körülményre figyelmeztetni, de ezen figyelmeztetések valamint a baj gyökeres orvosolhatására általam tett javaslatuk — tekintetbe nem vétettek. Szivemből óhajtó m, hogy utódom szerencsésebb legyen, mint én és hogy neki nem csak a vizmedrek, (reservoirs) hanem azőrtorony kieszközlése is sikerüljön. Bocsánatot kérek, ha eddigi hosszú fejte getéseim által a tek. vár. tanács szíves türelmét nagyon is igénybe vettem, de kénytelen voltam rövid fővonásokban as egylet helyzetét ecsetelni és a tek. vár. tanácsot a viszonyokba némileg beavatni, — de kötelességemnek is tar tottam, hogy azon jelentésemet, melyiyel választóimnak tartoztam volna (azonban nagygvülés hiányában nem tehettem le) egyúttal beadjam azon fórumhoz, melyet én lemondásom eleibe vételére nézve illetékesnek tekintek. — Mégis, hogy a közönség ily fontos közintézmény állapota felett tájékozva lehessen, z tek. vár. tanác« nem fogja rosz néven venni, ha én ezen — jelentésemet tartalmazó — soraimat nyilvánosságra is bocsátom; és est megtéve, nem akarom elmulasztani tisztelt választóimnak és különösen a működő testület tagjainak irányomban több alkalommal tanúsítottsziveebizalmáért szivemből eredő legmélyebb köszönetemet mondani. Legnagyobb tisztelettel maradtam a tek. vár. tanácsnak Kelt N.-Kanizsán, 1877. julius 11-én alázatos szolgája valbach mór. Helyi hírek. — Előbbi számunkban említve volt, hogy Farkas Ferencz orvos ur Törökország ból viaszajőve Kanizaán telepedett meg; erre nézve a .Fremdenblatt'' f. évi jul. 2-ki 179. számában olvassuk, hogy Farkzs ur két an gol orvossal azért hagyták el serajevoi török orvosi állomásukat, mert havi rendes fizetésüket nem kapták meg, sőt ujabb szerződésüket nem aranyban, hanem török bankjegyben történendő fizetéssel akarta a törökkormány megkötni. Ezt ők nem állván, kötelezettségűk le- jártával állomásukat annak rendje- mód ja sse-rint elhagyák. — Tárgyaló-terem. A nagy-kanizsai kir. bünfenyitó törvényszéken í. évi juliui hó Ii. felében a következő bünperek tárgy altatnak ; a. na. — Julius 19-én. 1. Deutsch Jakab elleni hamis esküvé« ügyben végtárgyalás. — 2. Kollár Mátyás elleni birói zártörés iránti ügyben ugyana«. — 3. Nóvák Balázs és Basa Mihály elleni emberölési ügyben II. birósági Ítélet kihirdetése. — 4. Szabó József betöréses tolvaj-lási ügyében végtárgyalás. — Julius 20-án. í. Biliige János és társai betöréses tolvajok elleni ügyben végtárgyalás. — 2. Wusz József és társa elleni nyilv. erőszakoskodás iránti bünügyben II. bir. itól. hirdetése. — 3. Hosszú János és társa tolvajlási ügyében végtárgyalás. — 4. Voga József elleni, a védtörvény megsértése iránti bűnügyben végtárgyalás. — Julius 26 án. 1. Kreppl Vendel ujonczszökevóny elleni bünügyben végtárgyalás. — 2. Siket Gábor és társa betör, tolvajok elleni ügyben végtárgyalás. — 3. Hó-bor Boldizsár súlyos testisértési ügyében Ill-ad birósági itélei kihirdetése. — 4. Sebestyén Jó-isef tolvajlási ügyében végtárgyalás. — Julius 27-én. 1. Krizsanits István tolvajlási ügyében végtárgyalás. — 2. Sánta Antal ügyében II. bir. it. hirt. — 3. Kovács József tolvajlási ügyében ugyanaz. — 4. Hirschler Miksa ügyében III. bir. itélet kihirdetése. Kiadta, Zalay Lajos m. k. — Gratulálok Wucskits urnák Nagy-Kanizsán jól Bikerült szódavíz gyáitásának. Merem mondani, mert kétségtelen, hogy szódavize kedves, kellemes ízü; savanya nagyon jól talált, szénsava olyanyira arányosított, hogy szomj oltásra ugy, mint csillapítás és üdi-tésre a czélnak legmegtelelőbb. Nagyon jótékonyan hat a vizedény és idegrendszer szabatos működésének helyes megtartására, felbomlás eltében a kiegyenlítésre. Nem tudom kitalálni egyelőre, mit változtatott készités módján, annyit észrevettem, hogy ily jót még soha nem készített. Mintha a legválogatottabb czitrom almákból készítette volna — mintha málnát vegyitett volna hozzá, hogy mindenkinek tessék. Hogy mit tett, mit müveit vizével, az ezúttal titok és nem kérdés, jelenleg elég annyit mondani, hogy nagyon is jó módot követ szódavize gyártásában. Fajta leszünk titkát felderíteni, hogy mások is utánozhassák jól sikerült módját, szüksége van erre nemcsak az egészségeseknek, hanem sok betegnek is, legfőkép e forró napokban, midőn a vérnek gyúlékonyságra, a májnak epekiömlésre, az agy velőnek vérnyomásra, az egésztestnek he-vülósre van nagy hajlama. Midőn ezeket felemii-teltem, részrehaj lati an kötelességnek kívántam eleget tenni. Tersánczky József, megyei orvos. — Gyásxhir. Városunk egyik érdemes polgárs, Mattosh József julius 13-án reggel hirtelen meghalt. Szorgalma és az ipar terén kifejtett buzgalma folytán általános tiszteletben részesült. Béke hamvain ! A kibocsájtott családi gyászjelentés igy szól: Ösvegy Mattosh Józsefné, született Kiss Katalin mélyen szomorodott szívvel jelenti maga, ugy gyermekei, édes atyja, fivére, nővérei, sógornője és sógorai, ugymind számos rokonai és ismerősei nevében forrón sze retett féijórfJk és a legjobb atyának, Mattosh Józsefnek, munkás élete 56 ik, boldog házasságának 21-ik évében szivhüdés, következtében f. hó 13-án reggeli 5 órakor történt gyászos kimúl tát. A boldogultnak bült tetemei f. hó 15-én d.u. 5 órakor fognak örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szt. mise áldozat pedig ugyan e hó 16-án d. e. 10 órakor fog a Bzt.-I" erencziek templomában megtartatni. Nagy-Ka nizsa,julius 14-én 1877. Béke hamvaira ! Vilma, Béla. Gizella, Ernő, Jenő gyermekei. Kiss József édes atyja. Anna, férjezett özv. Kráso-vetz Ferenczné, Mária, férjezett üjváry Ulésné, János és ennek neje Gönz Lóri, Etelka, férjezett Scherbaum Ferenczné, Rósa, férjezett Török Gáspárné, testvérei. — Nagy-Kanizsán a második bor-& gabona vásár f. <&i aug. 23-án tartatik meg, múlt csütörtökön délután ez érdemben ülés tartatván, az előleges intézkedések megtétettek. — A törők sebesültek részére a főgymn. ifjúság Kanizsán tartózkodó része zártkörű tánczestélyt rendez, melyre a meghívók a napokban bocsáttatnak ki. A nemesczélu törekvést helyeseljük és jó sikert kívánunk a lelkes ifjúságnak. — A rDélibáb'' DeWreczenben Dengi János szerkesztése és Gróf Csáky Alfonz kiadásában megjelenő heti szépirodalmi lap igen díszes kiállításban s válogatott dus tartalommal adatott ki; az uj folyam előfizetési ára félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — At .Apollo'' xenemüfolyóirat kiadóhivatala előfizetést hirdet a folyó év második félévi folyamára. A szerkesztőségünk-köz beküldött juliusi első szám következő érdekes tartalommal jelent meg. 1) Török dalok, zongorára átírta Magurányi. József. 2) Két Magyar népdal I. Ezt a kis lányt nem az anya •züJte. II. Húzzad csak. Ének- és zongorára *l»rta Kapi Gyula. 3) Potpourri Strauas János P-rint Methusalern czimü dalmüvéből, zongora szerkesztette Hölzl Lőrincz. A) Menuetto Beethoven Lajostól. — A songorásók és éne- kesek számára igen sjánlható folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, mely a lap kiadó kivataláhos (Budapest, I. kerület, ország ház- utcsa 94. sz.) küldendő be. — Balaton-Füredre julius 7-éíg 424 folyószámban 659 fürdővendég érkezett. — Meghívás- A b.-füredi .Szeretetház vinczellér-képezde* növendékeinek folyó hó 21-én délután tartandó vizsgijárs van szerencsém a tanügy baratait egész tisztelettel meghívni. B.-Füred, jul. 10 én 1877. As igazgatótanács nevében Kanovici György igazgató. — Héwixröl irják a ,GyŐri-Köslöny '' -nek: Mindenekelőtt tudatom, hogy igen sok vendég van, lakást csak nagy nehesen, 5—-10 napi várakozás után lehet kapni, addig pedig meghúzza az ember magát, a hogy lehet. E hó 5-én megérkezvén, egy borzasztó rémhírt hallottam, mely a hévvizi fürdőre érkezett egyik vendég családját érte. Mint ma, a tóban türödve, egy mellettem fürdő egyéntől haliám elbeszélni, Khon nevű edericsi korcsmáros 4 én jött el hazulról. Azon napon este ennek egy legényke fia az udvaron egy hordóból spirítust fejtett le a kocsissal, hogy lehordja a pinczébe, mely ssal-matetős. A kocsis elől viszi a gyertyát, a fin utánna a spirítust fertályos sajtárban, mire a fiu megbotlik, a spiritus fellocscsanik s lángra kap. A fiu, nehogy a szalmatetős pincse meggy uladjon, tudva, hogy a konyha boltosott, beviszi az égő spirítust oda, de kezei megégtek, ruhája pedig meggyuladt. Az edényt a konyhába bedobta, hol a szolgáló volt, kinek ruhája lángra kapott s menthetlenül szénné égett az egész leány. Ennek sikoltására kijött az asszony a szobából, kinek ruhája azonnal meggyuladt ez is elégett és meghalt. Ennek jajveszéklésére kijönnek a gyermekek a szobából s mindnyájan hasonló sorsra jutottak. A hordó mellett volt még egy fertályos sajtár, tele spiritusszal; a kocsis azt gondolván, hogy viz, felkapja, viszi a konyhába s szét önti, hogy majd ruháját megmenti, mely a ládában ott volt, azonban a láng attól még nagyobb lett s a kocsison is a ruha meggyuladt, mire ő is a lángok martaléka lett. üt kocsi jött az itt fürdött Khonért, ki, mire haza ért, az egész családból csak ő egyedül maradt. A falusi bakter azt szokta esti nótájában kiáltani : Nincsen homlokodra irva, Mire virradsz fel holnapra, Őrömre-e, avagy borura, Imádkozzál stb. Igaza van. Khon barátunk is eljött, hogy a fürdő jótékonyságát élvezze s lankadt tagjainak erőt szerezzen a most egy nap alatt megfosztva családjától, egyedül áll a világon. Czink. — Rövid hÍrek. Deák Ferencz bútorai az akadémia palotájába szálljttattak. — A magyar rente őszszel fog kibocsáttatni. — A párisi magyar egylet menedékházat állit fel. — A székesfejérvári ipar- és gazdasági kiálli-tás 1879-ben lesz. — A .Vásárhelyi Közlöny-szerkesztését Matók Béla vette át. — Kleno-vics Fereuczné Budapesten meghalt, arról nevezetes, hogy 34 gyermeket szült. — A kőszegi *v. iskolában fényes porosz tallérok osztattak ki jutalmul. — Németországban a ló-kivitel eltiltatott. — Ugodban a cholera tüneteit észlelték egy betegen. — A közjegyzők orsz. gyűlése indítványoztatott. — Deák Ferencz szobrára 110 ezer frt gyűlt egybe. — A hamis tíz forintosok seriese II. G. 937.528 évszám 1863. — Az ^angol ministerelnök leköszönt. — Tegetthof emlékszobra jul. 20 án lepleztetik le. — Király ő felsége Vilmos császárral Salzburgban aug. 8 án találkozik. — Párisban az uszályos ruhát mellőzni kezdik, helyes. — Rónay né jeles színésznő megőrült. — Háborús hírek (Jul. 12.) Karsba bevonult Mukhtár basa serege. — Az oroszok elfoglalták Tirnovot. — Rusztsukot körülzárolni igyekeznek ez oroszok főhadiszállásukat Batakbá tették át. — Redif basa Sumlában hirtelen meghalt. — A török hadihajók Eupa-toriát bombázzák. — (Jul. 13.) bukaresti hír szerint Miklós nherczeget a törökök elfogták. — Redif basa halálát megczáfolják. — Románia defensiv marad. — A czár beteg, életéhez kevés a remény. — Szerbia nem tud kölcsönt kapni. — Sulejman seregei Raguzánál hajóra szálltak. Vegyes hirek. Jótékony »ág. Mező-Lak veszprémmegyei községben Eszterházy Pál gr. 2500 holdból álló birtokát néhai T.-Nicsinger Sándor ur bírta haszonbérben 13 évig. Özvegye szül. Bősze Katalin asszony óhajtván boldogult férjének nyughelyéhez közelebb lenni, midőn a bérlettel felhagyva, Győr városába, saját házába tette át lakását, gazdasági tisztjeit, cselédjeit mind nagylelkűen megajándékozta. Ezen kivül a mező laki reformált ág. hitv. ev. közös iskola számára 200 frtot adományozott oly czélból, hogy ezen összegnek kamatja a két evangéliumi vallású felekezet szegény sorsú iskolás növendékeinek tandíjára és könyvekre fordittassék. Ha pedig as evangelikus hívek annyira szaporodnak, hogy külön iskolát építhetnek, akkor egyik 100 as egyik, második 100 frt a másik gyülekezet iskolája részére gyümölcsözzék. — Egy élet tgy\ galambért. Kassán egy tizenegy éves leánykát a városi hatóság egy szegény családnál helyesett el Közelebbről a házból egy galamb vessatt el, mely a leány őrizesére volt bízva. A gyermeket veréssel fenyegették, ha ast elő nem keríti. A leányka ugy megijedt, hogy megmérgezte magát gyufákról leszedett phosphorral. A nagy-kanizs&i takarékpénztár részvénytársaság 1877. évi június havi forgalma. BEVÉTELEK. Pénztárin axad vány~l Ó 77. 30-án..... Pénztár számla 17. Hitelezőnek. Betét számlának Váltó Kötelezvény » Kötvény ¿a váltó kamat ElSlegesési . Bélyegilleték . Beiratási dij . Késedelmi kamat „ Költség Százalék Házjövedelem „ Kintié* 5 kamat . Váltó kamat „ Betét kamat 3°/0 illeték Adományozási , Frank betét . Értékpapír , Betét arany „ Arany költsön kamat Franc B , Bánatpénz letét „ a « május számi* 780 70 Íii7 KIADÁSOK: 15 Adós Pénztár számi. Betét számla Váltó Költsön „ Betét kamat „ Költség . Kötvény és váltó kamat sr Vegyes Házjövedelem számla Tiszti őzetés „ Elolegezési n Százalék Betét kamat 3°j0 illeték „ Bélyeg illeték , Értékpapír B Arany betét „ Ösztöndii . Osztalék , Frank betét . Arany és frank kamat . 70 8 75,352 98 73,173 99 66,202 30 3,126 7,112 81 2070 6 69 80 152 02 9 56 97 685 136 30 26 Gráts. Altmann*Fr. Lincz. Lang A. Bécs. Batty J. Bpest. Ulreich E. Bécs. Kacsa K. Szakácsi. Pretsinszky P. Egerazeg. Weiwer M. Bécs. Fischer N. Pcc». Ka-locsay J. Egerxseg. 71 98 5301 163,426 16 Pénzkészlet 187?. jnaios 30-án| 2(3 összes forgalom. 850 55,771 54,104 14,610 4511 39 1117 598 375 3,400 80 3 38 23 44 59 52 20 801 85o| 134,711 94,067 437,558 28 10 70 59 55 Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877. julius 4-töl—1877-julius 11-ig. — .Arany Koronáh os''ezimzett szállodába : Mandl S. Bécs. Kárasz J. Csáktornya. 8knblics N. Keszthely. Herzog M. Bécs. Posch F. Grátz. Leitner F. Bécs. Politzer K. 8omogy. Kohn J. Bpest. Dentsch M. Berlin. Berger 8. München. Neustidler 8. Prága Vértesy N. Keszthely. Hager F. Brünn. Deutsch E. Bpest Weiler M Bécg. Resch M. Mohács. Neumann J. Bpest. Schuster J. Bécs Eeiter G. 8opron. — a8zsrvashoz« czimzett szállodába: Altschul k. Bécs. Stróbl N. Z -Egersxeg. Krausz A. Bécs. Kollár N. Dombóvár. Miskolczy Oy. Temesvár. Hollósy J. Bpest. Jüngst A. Berlin. Weiss. A. Ro-honcz. Grünwald P. Bécs. Koppler N. Bécs. Molnár E. Csáktornya. Gózony L. Letenye. Jamko N. Tilos. Kollerné Pacsa. Böröndy Gy. Hidvég. B«er N. B.-SzenkGyörgy. HUd L. Koloivár. Eisler N. Bécs. Kerber Mór Brünn. Adeller M. Tarnócs. Jakobovics N. Szabadka. Tráchis N. Tri est. Kardot N. Bajom. Hajós M. Lendvs. Riífi báróné Belexna. Siffer A. Bpest. Knansz 8. Bécs. Zakál Gy. Letenye. Winterberg N. Bécs. Kopfmann N. Brünn. Lederer N. Bares. Kaufman M. Bécs. Muskiter N. Csurgó. Schwan L. Brünn. Bogenrider N. Barcs. Babocsay F. Kaposvár. Weiszberger M. Páris. Gróf Auersberg Prága. Báró Waldsteinné Trieszt. Zerkovicz J. Bécs. Zimmer B. Trieszt. Majer J. Szent-Gothard. Haszica D. Pancsova. Hofmann E. Berlin. Spitzer L. Zákány. Polscsek U. Berlin. Löwy 8. Barcs. Kirschner N. Bécs. Brenner J. Kaproncza Löwy F. Bécs. Feigelstok N. Lendva. Jung N. Bécs. Kist H. Dombovár. Wiener M. Szeg-szárd. Erdélyi N. 8zerdahely. Schmidt J. PÓTa. Tomka N. Tilos. Hiech A. Dombovár. Somogyi A. Bpest. Heller A. Trieszt. Gróf Schlippenbach A. Várasd. Gr. Csáky A. Pécs. Bokosy M. Orsóra. Halász N. Somogy. Orel A. Brünn. Vértesy K. Bpest Fnchs A. Orsova. Hoze A. Bécs. Weiss A. Barcs Wedinger A. Bécs. Löwy L. Kanizsa. Schön A. Szarvas. SkubÜcs S. Szent-Mihály. — .Oroszlánhoz« czimzett tzállodábs: Pámer A. Egerszeg. Berdoch S. Bécs. Delicz G. Arad. Bognár M. Pápa Kortics E. Kórös. Krauts M. Gy5r Tamás F. Letenye. Glrtner M. Trieszt. Borovict J. Bosnia. Beichart M. Nagv-Várad. Linburg A. Bécs. Löffel A. Bécs. Milhoíer B. Károlyvár. Mild J. Stayer Morgenbesser A. Béci. Hauer F. Suyerm. Tuboly J. Söj-tőr. Böhm K. Varaid. 8totz B Párit. Káposztás F. Bpest. Martinyek E. Marburg. Deumann A. Lincz. Both M. Bpest Földy J. GyGr. Ehrenfest M. Prága Smolár J. Grácz. Worell J. Zágráb. Jeske H. Szóny. Varasin V. Temesvár. Kaiman 8. Tapoleza. Vizmathy M Bpest. Mazorích E. Trieszt Horváth J. Tolna. Weber H. Béct. Hirtchel M Prága. EberUng F. Griklach. Eger P. Sopron. Boldanf J. KSsseg. Lázár E. Készt hely. Schneider M. Prága. Pollák M. Breslau. Karner F. Grácz. LöbeJ J. Bécs. Kr» iL Gráts. Tauber A. Placzi árak. Hivatalosan jegyzett piacsiárak Nagv-Kanizaaváros piacsbistosi könyvéből: 1877. évi julius h<S 11-én. Basa legjobb suly 39, hektoütcrkint, 100 kilogramm szerint: 11 frt 50 kr., középszerű suly 30, 11 frt — kr. — Kétszeres legjobb s*iy — frt — kr. középszerű suly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly 36, 10 frt — krM középszerű suly 34, 9 frt 50 kr.— Árpa legjobb suly 32, 7 frt — kr, középszerű suly 30, 6 frt 50 kr. — Zab legjobb suly 20, 6 frt, — kr középszerű suly 18, 5 frt 50 kr. — Kukoricza (tengeri) 8 frt — kr. — Burgonya 3 frt — kr. — 8zin-liszt 28 frt — kr., zsemlyeliszt 24 frt — kr., kényér-liszt fehér 18 frt — kr., fekete 14 frt — kr. — Rizs 24 frt — kr. — Buza-dara 80 frt —. Árpa-kása 36 frt — kr. - Borsó 30 frt — kr. — Lencse 30 frt — kr. — Bab 9 frt — kr. Köioc-kása 12 frt — Savanyú-káposzta 16 frt — . .. — 8avanyu-répa 12 frt — kr. Széna kötött legjobb — frt — kr., középszerű — frt — kr.; széna kötetlen legjobb 3 frt — kr., középszerű — frt — kr. — Kötött- vagy ágyasalma legjobb 1 frt — kr., — középszerű — frt — kr ■silmi takarmánynak való legjobb — frt — kr. kösépaserű 1 frt 10 kr., szalma alomnak való legjobb — frt — kr., középszerű — frt — kr. — Uj-bor hectoliterkint T frt 50 kr. Ó-bor 10 frt — kr. — 1 liter pálinka 50 kr. — 1 liter ecset 6 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hosszú hasábokban, kei esz trák ássál — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 50 kr.— Cserfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Kóssén a bányából 100 kilogrammkiut 70 kr. — Ltámpaomj, repcséból, egy kilogrammkint 58 kr. — Bteariagyeitya t frt — kr. Fagyugyertya öntött 68 kr., mártott 72 kr. — 8zappan 42 kr. — Nyers fagygyu 31 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48 kr. — Borjúhús 54 kr. Sertéshús 58 kr. — 8zalonna 76 kr.— Disznózsír 90 kr. — Marhassir 1 frt — kr. — Köménymag 65 kr. — Vöröshagyma 16 kr, — Foghagyma 30 kr. — F8tt só 16 kr., k5-só 14 kr. — Bors 1 frt 20 kr. - Paprika 76 kr. — Czukor 68 kr Kiadta : (P. h.) Maninger, v. aljegyz5. Lottohnxás. Brünn, jul. 11-ón: 69, 49, 88, 82, 38. Szerkesztői üzenet. 2391. Csáktornya. A jkönyveket vettük; mi-elSbb közöljük. 2392. Gy. A. Mentegetődzésed semmi esetre sem fogadható el. Sajnálom. 2393. Bácskai. „Mariskához* elfogadható. Érték ét váitéftiyaa julius 13. 5*/, metaliques 61.05; 5% nejns. kölosön 66.60; 1860-ki ál ladaimi kóleaöo 115.25; bank-riasr. 8001— ; hitelimtéseti rfctréayek 146.60 ; London 125.75; magyar földtehermentési kötvény 76.— ; temesvári fÖldtehermentéei kötvény 74.— ; soproni földtehermentési kötvény 73.75; horrát-slavon földtehermentési kötvény —.— ; ezüst 109.30 ; cs. kir. arany 5.97 ; Napoleond''or 10.02—; arany jár. 72.70; márka 61.75. ? a 8 q t 1 menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, indul Kaniseáról Vonat hova: siám Ora Perc. Id5 205 Eszék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 , . . „ 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 ...........2 6 délut. 204 ........... 11 30 estve 313Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . ......... 11 48 estre 315 8opronyba ........ 8 38 délut. 803 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ......S 47 dönt. Brkésik Kauixaara honnét: 216 Essék, Mohács,Dombovár ■ Fiúméból 1 41 délnt. »6 , , . 11 11 estre 203 Buda-Pestr51........4 20 reggel 201 „ ........2 5 délnt. 211 „ .........9 44 estre 314 BécsbSI (8zombath. Bécs-Ujhely)felSl 10 27 estre 302 „ „ . .45 reggel 316 Sopronyból ........11 53 déltl. »14 BécsbSI Grácz, Marburg, Pragerhof fel51 ..................4 12 reggel. 901 Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt-és Villaebból Prágerhof fsICl 11 - Marburgba csatlakozás Villacb és Francesíestbe . M m • » Fiancesfestből. Heti naptár Julius 15-rtl Julius 21-ig 1877. Hé- és hetí- j Kath. és pr^t. Görög nap naptár naptár utjl 28. Az igazságtalan sáfárról. Lakács XVI. ! 1&* Vasár sap | G. 8. Ap. o. 3 B. 7. Hyac.j 1« Hétfő Skap. ünn. 4 András ra 17 Kedd Elek H. 5 Äthan. S^ ; 18 Szerda Fridiik 6 Síseua. 19 CsütbrtOk Paal V. 7 Tamás 20 Péntek Illés Pr. 8 Prokop 21 Szombat Dániel 9 Pank rat | Felelós szerkesztő : BátfHI LajfS. Legújabb orosz-török esatatérkép^k. Wafdite József könyvkereskedéséin Nagy-Kanizsán (233 8—*) kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezett*) ára 60 kr, postán saétküldye 65 kr. Ugyanaz fekete axinben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Handtke: Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. General-Ubersichts-Karte des ge6ámxnten Bussisch-türkischen Kriegsschauplatzes.in Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien nnd Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Ös te r r eic h - U n ga r n, faoro papiron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. General-Ubersichts-Karte des gesäumten russisch- türkischen Kriegs- s c h a n p 1 a t -z e s im Kaukasus, fiiom papiron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 fcánc$ia levélpapir 25 borítékkal eg7 csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boriték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapir boritokkal 60 kr. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. ¡Hirdetés! A nemzetközi árutárlat B*«sben feloszlás végett a következő árutömegeket bocsát áru" a mesés olcsón, c^ $ frt 65 perért o. é. ^aim: 1 különösen jól járó idSpcu- | 1 « e n e ba i e r t,.melyen toe órát, aranyozott láacz-•OMd, m. j<l járásért kezeeség ril- S Valódi japáni virágedényt, a. legfinomabb festéssel, bármely terem díszítéséül saolgálhat. 1 pompás fényképalbumot, XTAnynyal gazdagon díszítve. 1 pár diszes keleti komótos i p ó t, elnyűhetetlen talpbőrrel, nŐk és arak számára. 1 «ép asztali csengetyfit, a legjobb uj aranyból. 1 teljes japáni dohányzó készletet, mely mir.deut tartalmaz, a mire csak egy do-bányxóusk szüksége vad. 2 ki* olajfestményt, hírneves mesterek műveinek má- l bárki is a legszebb darabokat képet játszani. 1 teljes kii porcselán-teritéket 6 személyre, ki vilik ép«» ajándéknak igen alkalmas. *2j ellemfejet, egy egészen uj renlkivül eredeti tréfa. 1 díszes V i e t o r i a-s é t á n y-kosárkát, dusszinezetü múbimzésseL 6 kitünó caász kir. «zab. evőkanalat. 6 kitűnő caász. kir. szab. k á-véskanaiat. 6 japán csészét, kiváló minóséfrüt. 6 darab dr. Dupont-léle egészségi szappant. Összesen 38 drb. solata, díszes keretekben. Iáind az iu felsorolt 38 tárgy a le^^b kivitelbon csak Czim: Nemzetközi árutarlat, Bécsben, Burgring 3. (368 9 -10) Vidéki megrendelések utánvét mellett pontosan w&zközöltetnek. Jegyzet. Miután a tárlat rövid időn foloszlik, a vidéki megrendelések beküldését minél hamarabb kérjük. Árverési hirdetmény. A kie-komáromi uradalomhoz tartozó kis-kascáromi óa ko márvárosi vendégfogadók folyó évi augusatua bó l&-án a kU-koBouáromi tiszti irodában a reggeli órádban tartandó nyilvános árverés utján 1878-ik évi január 1-aó napjától számított három egymásután következő évre baazonbérbe fognak kiadatnL A bér-le ti feltételek a fenntemlitett irodában naponkint megtudhatók. Kelt Kis Komáromban, 1877. évi juniua bó 20-án. Az aradalmi tisztség. (''391 8-10) Juh - eladás. Alólirottnál Alsó-Rajkon, u. p. Gelse, 270 darab, részint anya, ürü, részint tokjuhból álló, fiatal, tenyésztésre alkalmas juh-falka eladó; ára páronként 11 forint. (407 i—3) Koller István. DREHER ANTAL kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-utcza) Unger-féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, h&zhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (346 21 -*) ■ Ul I1 523. ja (406 1-2) ... _ _ ______ jj i i Férfiaknak. < Mindenkinek elkerülbetlenül szükséges a saját minőségében egyedüli könyv : ,Az önsegély,- , e* oktatást ád a nemi viszonyokban, ifjúsági bűnök,tehetetlenséf:, 1 női betegségekben »tb. a ragályok | ellen* biztos óvszerrel, a férfi ós női nemzőrészek rajzaival stb. — 2 frt beküldése mellett kapható Dr Erast L-nél Pesten, két sas- '' '' utcza 24. (405 2—50) j Hirdetmény. A t. veszprémi káptalan részóról közhíré tétetik, hogy Siófokon a Sió-torkolat napkeleti részén a balaton-vizi fürdó és vele hapcsolatos fürdőház állítási joga s haszonélvezete a legközelebb jövő január hónap első napjától kezdve tizenkét egymásután következő''évre zárt ajánlatok utján haszonbérbe kiadatik. Zárt ajánlatok folyó évi augusztus hú 31-én déli 12 óráig kellőleg bepecsételve és a t veszprémi káptalanhoz czimezve, a káptalani elnökségnél nyújtandók be. A zánt ajánlatokban foglalt ígérvény határozott ösz-szegben számmal cs betűvel teendő ki, mások ajánlatára való hivatkozás nélkül, valamint kiteendó az is, hogy a vállalkozó a részletes feltételeket olvasta s minden pontját elfogadja. Feltételek Veszprémben, a jószágfelügyelói és Kili-tiben, a tiszttartói hivatalban bármikor megtekinthetők. Kelt Veszprémben, 1877. julius 5-én. Nagy Károly, (404 3—3) . jószágfel ügyelő. ejtési hirdetmény. A zalamegyei kir. építészeti hivatal kezelése alatt levő áilamutak > fenntartására szükséges ntí szerszámok beszerzését a nagyméltóságú közmunka és közlekedési ministerium 1877. éri június kó 30-án 8834. | ■zámu mafas rendeletével 625 frt 35 krnyi összeggel engedélyestetett. Esen ntí szerszám hússertésének biztoaitáaa tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1877. július bó 30-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésben! résstvevés esetére magukat a fentkitett összeg 5°/«j-*el mint bá-natpéntzel ellássák, mely vállalkozó esetében 10°^ biztosítékra less kiégései tendS. As Írásbeli ajánlatok f é. julius hó 30-ig reggeli 10 óráig fogadtatnak el, özekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő ; továbbá számmal és szóval kiírandó azon ssáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy & költségvetést betekintette s hogy a különleges feltételek tartalmát ismeri, ezeket elfogadja. Az ajánlatokhoz a vállalati összeg lO^-je készpénzben, vagy magyar állampapírokbau csatolandó. A költségvetés és különleges feltételek alólirt hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1877. évi julius bó 11-én. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. § A hölgyvilág § A által mint f e 1 ü 1 m nlhatlanZ által bór-szépitószer elismertetett a hivatalosan megvizsgált ártalmatlan, RAVISSANTE o o t © ce oe § "D Û9 CO i Mayer B. gazdasági gépgyára Szombathelyen ajánlja a n. é. gazdaközönségnek. Kitünó javított szerkezetű kézicséplógépeket, egy lóerejü rndáttéti járganyokat szilárd, ugy szállítható, tisztitószerkezetü cséplőgépeket, Ugy szintén szénagyüjtó,"sorba vetó, szecskavágó, kukoriczamorzsoló és darálógépeket, tisztító rostákat; nemkülönben szántó, irtó, magtakaró, kapáló és töltögető ekéket, vasboronákat és rögtörő hengereket stb. (386 10—10) G. A. W. Mayer mell-Syrupja. Háziszer (332 vxn. 1—•) több, mint 20 év óta hires minden megbütés saL sat. által előfordult torok- és mellbajoknál „dijaztatott Párisban 1867. ¿▼ben." — Kapható : Práfér Béla gyógyszertárában N.-Kaipzaán. Egy orvos elismerése Mann, F. J. ur 8tranbingban (Bajorország) a G A. W. Mayer-ÍUl meál-Syrup letétnökje ásóról szóra következőkép fejezi be »869. oktober hó 27-dikér51 kelt levelét: „Dr. Weiss or helyben, [városunk legkedveltebb orvosok egyike mell-Syrupját a legbue-góbban ajánlja." Ezen világhírű szépítószer pillanat alatt a legszebb, leg természetest] ifjü arezszint idézi elő. a bört fehéríti, frissíti és finoaltja, a leg beha tásaltól védelmezi, eltávo-lit legrövidebb idő alatt szep-lőt, májfoltokat, orrvöröaaé-get s a bőr minden tisztátalanságai s a rizsport, valamint minden kendózőszert fölöslegessé tesz. Nagy eredeti párisi üvegtok ára 2 frt 50 kr. Kis eredeti párisi üvegtok ára 1 frt 50 kr. Kapható valódi minőségben Nagy-Kanizsán Práger or gyógyszertárában. Vidéki megrendeléseket pontosan teljesít (382 13—*) ferhwarx Henrik, kösponti szétküldési raktára Budapesten, Mária Valéria-utcza 9. s*. Németrkereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német-Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélküli alos savanyu viz, vegyelemezte Dr. Fresenius R. tanár és udvari tanácsos Wlesbadenben. A legüditóbb, legízletesebb ásrányos ital, minden egyéb ásványvíznél nagyobb gyógyhatással bir, kivált m&Ubajokban és minden takbártyabántalmakban. Szállítása csak jól dugaszolt üvegekben eszközöltetik. Tulajdonos: Langfehter Ede, Bécsben. 1. Jobaanisgasse 12, Főraktár Sopronban. (397 6 - 2C) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból szállítva csomagolássál együtt: Minden néven nevezendő gépek javitása elfogadtatik s javitás legjntányosabban eszközöltetik. A gazdasági gépek használati ideje közeledvén, kérem a n. é. gazdaközönséget, hogy a javítandó gépeket még idejekorán beküldeni szíveskedjenek, mert az idény beálltával beküldött javítandó gépek mikori elkészítéséért íelelósség nem vállalható. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve, és ingjen küldetnek. ■ •"»f» v —— x- ■ ■ » * — wv —— v »wvyw u^j um) 4 1 láda 25 egész literes üveggel.........6 frt 50 kr. 25 fél ...........( , 50, o. é. Rendkívüli jutalom a .Zalai Kizlöny* t. cz. előfizetői számára. kiuvXS^^mi^rilíf w"?neralt íb,b euUnürt hÍrDerŰ8 m6''t0rm* sokszorosítása engedélyét aKm . ™ a^ keHemes helyzetbe jutottank mitterint em b mMtermCveket a .Zalm Közlöny- nagyérdemfi előfizetói é. olvasóinak mesés olcsó árak mellett áUalonaedjík i-3nÍm fo^mS^^^u^íUrír^0" ^^ ^tka kedvfző al- A „Zalai Közlöny« nagyérdemfi előfisetGi és olvasói mesés csekély árért csak 7 frtért o. ért. vagy csak 4 frtért o ért. 4 Olajfestményt (ellen példányok) 2 ohyfestraéayt (ellen-példányok) mindegyike 48 Ctm. magas és 65 Ctm. szeles, szerezhetnek meT Ezen jutalomképek, tájképekből, csendíti kénekből, schweiczi és alpesi táifestménvkbKI «tb «é^Vd^; ítló^^fer^^ezbjt meggyózódést az általunk egyedi, csak ezen sek kTelÍtr5k^Í«^reínePké,UJ>151egM bCkÜldéSe ^^ 8 * megrondelé- (898 3~3) Verlags-Expeéition, Bécs, Elisabethstrasse 26. Wijdite József kiadó-, Up- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Na«y-Kanixsán. XA0T-KA5IZ8A, 1877. Julin* l^én. Tizenhatodik évfolyam, --- ■"wa^gg EUtxettsl ár: f . ogé«« érn. • 8 frt. 1 fél évre • • * . negyed ¿«re . 2 F fjgy szám 10 fcr Hirdetések fi hasábos petitsorban 7. másodszor 6 s tnindec további sorért 5 kr SYILTTÉRBES 4l,ronkint 1U krert Te cetnek fel. Kincstári illeték minden TTL --^Btííj lap szellemi részét l illető kötiemények a '' 4 szsrkesztSbös, <) anyagi részét illető , közlemények pedig -a Hadához bérmentve intézendők : NAGY-KANIZSA Wtessiesfcáz. Bérmentetlen levelek i ca'' r ''*m»rt rannkatár- ! sa '' fogaaisigak e: es hirdetésért külön f 30 kr. fizetendő I előbb: ÖZLÖN Kéziratok vissza küldetnek. | Kési í:- ---- y-Kanizsavítros helyhatóságinak, nemkülönben a „m-kanlzsal kereskedelmi s iparbank", a „m-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n*-kanlxsai kisded nevelő egyesilet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal kulválasztmánya" s több megyei és Táros! egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Álpróféták. (Második közlemény.) Sokan, igen sokan panaszkodnakarend-órség ellen, de a panasz csak általában han-gozt&tik és tévesen, azok is csak igen kevés dologban tndnak speciális panaszokat emliteni, azt is oly alakban, hogy a részt tekintik az egésznek. Ily általános panaszok mindig voltak és lesznek; hisz nézzük csak a bécsi és budapesti rendőrségekre folyton hangoztatott panaszokat, élczlapi gúny és sarkarmusokat, hogy meggyőződjünk arról, miként a rendőrség épen azért rendőrség, mert hibák, rendellenes dolgok, viszszaélésck történnek és vannak. Legfőbb panaszok azonban mégis következőkben foglalhatók össze: Laza és tétlen a rendőrség a foglalkozásnélküli egyének ellen, minek kifolyása, hogy a városok telve gyanús, lézengő és kéregető egyénekkel, kik számos házi tol-vajlást követnek el és elég ok van az aggodalomra, hogy az ily kéregető munkakerülők a férfi családtagok távollétét a védtelen házi nők ellen használják fel. A városok hemzsegnek * minden ajkú és korú házalók tömegétől, kik többnyire egyúttal tolvajbandák közt tartják fenn a kapcsot, a lopott tárgyakat idegen helyekre juttatják. A cselédügy teljesen bomlott állapotban van, féktelenség, szolgálat rögtönös abbanhagyása, cselédi dorbézolás és kicsapongtok napirenden, buvhelyek a heiy-nélküli cselédek részére. Fel ügyelethiány a törvénytelen gyermekekre, minek oka a szerfölött! halandóság, főkép a tartásra kiadott gyermekek közt. Az utczai tisztátlanságok abnormis állapota, moeadékok és piszoknak a köztérek és utczákra akadálytalan kijuttatása. Vezeték nélküli és igy veszélyes marhahajtások a hetivásárokra, nemkülönben nappali sertés, bika és vágómarháknak a fővonalakon veszélyes, tüdóölő porfellegek közti hajtása. Csatangoló gubanczos és maró ku tyák veszélyes barangolása, a gyalogjárdák közlekedést gátló elzárása, targonczák tolása. A lakosság nyilvántartásának teljes hiánya, ebből folyólag minden,a közbiztonságra és közerkölcsiségre veszélyes individiumok akadálytalan eltűrése. Korcsmai kihágások, tivornyák utczai csendháboritások, a vendéglőkben, korcsmákban a prostitutió féktelen üzése és eltűrése. A fosztogató kártya és más játékokból éló csavargók nagy száma, ezek buv- és védhelyei. Végül a rendőri panaszok laza, érdekelt, lassú és egyoldali állítólag méltánytalan elintézései Ilyenek azon vádak, melyek itt-ott felmerülnek. Arról azonban, hogy e vádak fennforognak, csak kevésnek van tudomása és a kiknek van is, nincs ily átnézetben, egyes kiszakított részek „azt mondják" állitások felületesen elkapkodva szájon is forognak, sőt egyes kérdések e lapok hasábjain is tárgyaltattak, sokszor helyesen, sokszor alaptalanul, legtöbbször pedig a dolgok rendjeinek ismerete nélkül, vagy túlzással, néha meg személyes bántalom és repressaliából. N. Jegyzőkönyv a nagy-kanizsai általános ipartársulat választmányának 1&77. évi junius hó 30-án tartott rendes üléséről. Jelenvoltak: Elnök Kápli \ntal, ügyéss Lengyel Lajos és a választmányi tagok kellő számban. Elnök lelkes beszédével a gyűlést megnyitotta. 1. A mult gyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, jóváhagyatott. 2. Elnök felhívására, ss ipartörténeti társulat kívánalmát illetőleg: a szükebbkörü bizottság jelenti, miszerint megbízatásának közbejött akadályok miatt — minő például az illető okmányok tulajdonosai hon nem léte, ezúttal meg nem felelhetett, de ígéri, hogy legközelebb minden lehetőt keresztül visz. 3. A szükebbkörü bizottság azon indítványt, hogy szereztessék be egy fehér sássió ily felirattal: .A nagy-kanizsai általános ipar-társulat" a kézszorítás, illetőleg a testvéresülés jelvényével olyformán, miszerint a gyászszalagok feltüzésével a temetkezéseknél is egyformán használható legyen, a választmány egyhangúlag elfogadta. 4. A választmány egy hét tagból álló bizottságot nevez ki, névsserint: elnök, Topo-lics Jó»e>í, Lengyel Lajos, Vass Károly, Pál Sándor, Nagy Károly, Weissberger Zsigmond és Léber Ignác« urakat, kiknek réesrehajlatian teendője lesz az egyesület tagjait az alapszabályok értelme szerint a tagsági meghagyásra vagy ellenkezőleg méltatni. 5. A tagok hátralékban levő évi tagsági dijak mikénti fizetésére vonatkozólag Topo-lics József választmányi tag indítványozza, miszerint a hátralékosok tartozásuk lerovására a jelen pénzviszonyok közepett ne szoríttassa* nak ez évi szeptember hóig. Helyesléssel fogadtatott. 6. Elnök egy szegény család felsegél yo-zésére 5 frtot kér utalványoz tat ni. Elfogadta-tott. 7. Jegyző, Molnár György és Petrics Fexencznek a társulat tagjai sorába leendő felvételét jelenti. Elfogadtatott. K. m. f. KlPLI ANTAL, alelnök. Jegyzette: JUHÁSZ PÉTER, társulsti jegyző. Jegyzőkönyv a muraközi tanitókornek 1877. évi május 24. napján Csáktornyán megtartott közgyűléséről. Elnök: Jeney Gusztáv. Jegyző: Alszeghy Alajos. Jelenvoltak: Polyák, Valló, Szinkovica, Pálya, Majhen József, Szántó, Schmidt, Ehédey, Mencsey, községi-, Horváth állami a Majhen Ferencz, ifj. Tiszay, Gerencsér. Kresinger, id. Tiszay, Zdacsek, Krampatics, Czinczek, Berta-lanics, Altmann, Kovacsevics, Koúez Jakab, Koosz Ferencz, Ssffarics, Odnikovics, Sztanics, Szlanek, Kutor felekezeti tanítók, mint rendes tagok. — Mint vendégek; Molnár Elek tiszt elnök, Konyáry Mihály köes. iskolaszéki elnök, Pecsornik János, Schvarz Jakab és Pe-czek Péter arak. Elnök üdvözölvén a tagokat, a gyűlést megnyitottnak nyilvánitá. 1. §. Elnök ugy a maga, mint tiszttársai nevében az eddig viselt hivatalról lemondván, kéri a közgyűlést az nj választás elrendelésére. — A gyűlés azonban az uj választásba nem bocsátkozott, hanem egyhangúlag felkéré az eddigi tisztviselőket, miszerint múködésöket továbbra is folytatni szíveskedjenek. Felöl vasta-lott tehát az 1876- május 9-én tartott közgyűlés alkalmával megválasztott tisztviselők névsora ; a közgyűlés ezt helyeslőleg tudomásul vette. 2. §. Ezután megkezdődtek az előadások és pedig a) ifj. Tiszay a kis betűk tanításáról, b) Szinkovica a magyar nyelvnek Muraköz néptanodáiban való mikénti előadásáról, c) Pálya Mihály az érintési villanyosságról tartottak értekezést. — Ezen ügyes és szakavatott előadásokért a közgyűlés megelégedését és köszönetét nyilvánitá. TÁRCZA Midii* veled , . . Midőn veled ^Llálkozám. Megemeltem kalapomat 8 nem szóltam én semmit neked, B£r akartam szúUni sokat. Ne hidd, hogy az én szerelmem Olyan, mint volt az a régi Nem olyan az, ne hidd te azt. A mint azi a mnlt meséli- Nem olyan az. má.r változott. Hisz az idő halad, halao, Rombol, épit, gyógyit sebet, Feledteti a multakat. Nem olyan az én szerelmem, Mint volt elébb, most jobban ég. Sokkal jobban ueretlek én, Igazabban, miként elébb K. RUFFY PÁ1 Három huszár Sárossynál. Ez elfeledt magányba zárkozom, Mint fényűzés legszebb selymét szövő ; S hitegetem magsm, hogy egykoron Ezt rám ezüstöü a szebb jövő . . . A meglehetősen hosszú, majd fényes, majd borút hozó nyilváuos élet után igy vonult el a költő az ő csendes magányába s bár ,1 egjo b b-)* i" közül sokan elhagyták, elfeledték, többen félreismerték: nemes, nagylelkű lemondással, Panasztalan, emlékeiben, néhány igénytelen jó-o&rátjival élte mintegy sejtett végső napjait... Él, él valami kimondhatlan benső sejtelem a Q*gy lélekben, mely előkészíti útját, szabad röptét ott is ugy, hol többé nem leend földi korláta, hová erőszakolni, de a honnan visszavonni sem lehat. A nagy bölcsek meghatározhatnák, hogy mi az, midőn : — — elhagyva, mint az éji fény, Éltönk végén ég a sir szélinél ; A lélek fölszedett emlékivei A túlvilágon jobb létet remél: (hogy) mi velünk e léten áteves — Eltünk bubája, talizmánja ez . . . Érezzük, tapasztaljuk, sót néha tudjuk: de meghatározni nes| bírjuk, mivel okát elmondani nem is mindig lehet. Ezt mondhatjuk épen Sárossy Gyula végső napjaira ie. Azonban ugy volt vele az ő kis köre, mint a lenyugvó nappal, mely előre elkészíti az embereket arra, hogy csakugyan s nép mondája szerint belezuhanjon a tengerbe ... a midőn aztán nem tudjuk, ugyan vissza jön e többé, Sároasy sserint: mAlma tengerében megmosdott lélekkel". Épen ilyen időben jöttek Sárossyhoz a huszárok, mondhatni küldöttségül, ami élte boron-gósabb napjaiban, ha nem is valami dics sugár, de kedvesen meglepő meteor-jelenet volt. S minő kedves vendégeink voltak az akkoriban madár-látta huszárok: arról ők is meggyőződtek nem egyszer, valamint arról is, hogy mennyire vagyunk mi büszkék rájok ? Szinte töri magát egyik is, másik is részünkről, hogy őket ugy fogadhassuk, mint megérdemlik. Természetesen ilyenkor az ősrégi, mintegy velünk született jellemző tulajdonunkká vált vendégszeretet tárt karokkal fogadja dicső érverését, csontja csontját. A fiatal ember kényesebben, kihívóbb te- kintetül megy végig az utczán, ha huszárral mehet karonfogva. Van pedig ennek oka, amint tudjuk is ... . Igy voltam én is, midőn tanúja valók •egy szép, kegyeletes huszár-jelenetnek. — Es pedig történt fenntebb emiitett utolsó napjaiban Sárossy Gyulának. Ugyan is egy szép őszi reggeles, 1861-ben nagy csörtetve haladtunk föl az emeleten három takaros huszárral én és Szabó János a mi általános Gyula bácsink ajtajáig, mely nyáron át, mint ablaka, kora reggeltől egész estig tárva volt, nemcsak a régi és uj barátok napról-napra gyérebb látogatásának elfogadására; hanem mint ő sokszor mondá, a szabad, egészéges, üde lég élvezése végett, melyet ugy is eléggé nélkülözött ott, ahol irta, hogy: Friss levegőt színi az ablakra megyek, Mint jég alá rekedt hal szokott a likra. Ajtómon az ablak, mint egy sürő rosta, Sodrony karikákkal becsavarva — csűrve, Hajh ! a szabad lég is csak ugy juthat hozzám: Ha elébb a rostán keresztül van ssürve .... Bemegyünk tehát s megállunk katonásan félkörbe,s midőn asián én csak annyit mondtam: jelentem alássan Gyula bácsi, ime berukkoltunk ; hsnem a többit majd elmondják a vitéz huszárok, hogy miért? Erre előlépett az egyik, hogy elmondja látogatásuk okát, hanem Gyula bácsi odaintette magához, mivel ő mint már gyengélkedő, ugy pongyola öltönyében feküdt az ágyon s letéve kedvencs fekete palatábláját, melyre írni szokott, kesét nyújtotta a huszárnak ; maikor pedig kéz a kézben volt, kezdte el a huszár ilyen tormán: Bég hallottuk mi már hirét Sárossy urnák, olvassa is egyikünk vagy másikunk a munkáit, hanem nagyon szerettük volna személyesen ismerni és megköszönni figyelmét azért a sok szép igasságért, a melyet a huszárról írt . . * tehát, mi meghallottuk, hogy itt van s azért jöttünk, hogy ast illően megkössönjük as egész ezred nevében is . . . Vegye ugy, mintha itt volna most valamennyi magyar huszár tisztelegni. Talán többet mondott volna még a huszár reszketeg, érzékeny hangon, de Gyula bácsi emelkedni kezdett fölfelé ágyán, a huszár pedig megértette, lehajolt és megcsókolták egymást. Ezután jött a második és harcnadik huszár; e tempó után ismét sorba álltak, midőn Sárossy egy pár fényes könyet morzsolt el szemében és újra szokott, gyöngéden nyugodt derültséggel tekintett a huszárokra s kissé, mintha megakarta volna pödörni kurta bajuszát, intett a huszároknak, hogy üljenek le, majd ajkán egy őszinte mosoly kíséretében szólt: köszönöm barátim, köszönöm; oh, a huszár mindig nagy és kedves emberem volt nekem; amit mondtam pedig a derék vitézekről, azt csak a szivem súgta ... de köszönöm, hogy megemlékeztek a szegény költőről! — Hanem mikor a kardcaör-gést haliám, szt gondoltam, hogy dragonyosok jönnek értem ; bát ime huszárok! Haha! be derék lett volna, ha egyszer már csakugyan huszárok jöttek volna értem ! Azután azon kedves humorával, mely majdnem utolsó napjáig nem hagyta el, szólt a huszárokhoz; de barátim üljenek le már, hiszen most nem as ezredesnél vannak rappor-ton; aztán a férfias kézszorítás csak megjárta, de ngy.e a csők helyett talán jobb lett voln& 3. §. Pálya Mihály eWterjeszté, hogy ő a jövő közgyűlésen a villanyosságról megkezdett előadását folytatni szándékozik, amit a közgyűlés őszinte örömmel vett tudomásul. 4. §. Olvas tátik a Krampatics-féle Un- és óraterv birálaU Mayhen Ferencz és id. Tiszsy-tól. — Tudomásul vétetett. 5. §. Muraköz néptanodáiban használandó horvát nyelven «zerkesztett magyar szellemű olvasókönyvek ügyében a közgyűlésen nmlt-uágu vallás és közoktatási minisztériumot határozza megkerestetni. — Ezen ügy felterjesztése a választmányra bízatott. 6. §. A jövő közgyűlés helyéül Csáktornya, idejéül november eleje tüzetett ki. — Előadásra jelentkezett Pálya (1. 3. §.), Mayhen Ferencz (a kertészetről) és Odecikovics. Ez utóbbi horvát nyelspn. 7. §. A közgyűlés Haidenegg Szilárd helybeli távirdatisztnek a villanyosság előadásához szükségelt telep kölcsönadásáért jegyzőkönyvileg köszönetét határozta nyilvánítani. 8. §. Elnök által felszólíttattak az egyleti tagok, miszerint egy forintnyi tagsági dijaikat a kör pénztárnokának szíveskednének lefizetni. 9. §. Több tag felszólalt és előadá, hogy a községek vonakodnak fuvar és napidijat a közgyűlés tartamára kiszolgáltatni, azt adván okul, hogy ő nekik nincs arról hivatalosan tudomásuk, vájjon az illetők csakugyan tanítói közgyűlésre mennek e? Határozat: Az alsó- és felső járás szolgabírói hivatala ezen ügyről az ekiökség által értesíttetik s egyszersmind felkéretik, miszerint a jövő közgyűlések idejéről és helyéről, nemkülönben a községek kötelességéről az illető elöljáróságokat hivatalosan értesíteni szíveskednék. Jeney elnök az egybegyűlt vendégeknek és tagoknak megjelenésükért köszönetét nyilvá-nitá s miután több tárgy nem lévén, a gyűlés bezáratott. JENEY GUSZTÁV, elnCk. ALSZEGHY ALAJOS, jegyző. Hangok a vidékről. Gyór-Gyömörö, jul. 14-én 1877. E hó elején végre kibontakozván a tan évi foglalkozásból, régi jó szokás szerint útnak indulva, Kis-Czelben ismerősök körében kedélyesen telnék le julius 6-ka, ha földet és eget rázó égi moraj nem hangolja le a barátságos csevegést. — A gazdagon hulló földned-vesitő czikázó fény és erős hangoktól kisérve termékenyítő hatását nem adja százalék nélkül, lesújt villám ő urasága említett 6-án ns. Dömölkön s mi több, egy kedves barátom házába, kinek neje a mellékszobában betegen feküvék. A bajt szerencse kiséré; az oldalterem felső része megreped — az édes anya — gyönyörrel ápolhatja tovább uj szülött mag-''zatát — Menjünk falura. Elhagyva kényelmes coupémat, a m. nyugati pályán nem igen panaszkodunk helyszűke miatt, egyrészt helyes! — as utazó így szereti, kivált nagy hőségben, — az állomás felirata „Gyomoré" a 15 percznyi távolságra fekvő község Gyömö-rónék hivatik a nép által, sőt hivatalos kitételeknél is ez utóbbi szerint iratik ki; ez alkalommal nem áll rendelkezésünkre két név között a valódit megállapítani, nem is szándékunk a község történelme kutatása, egyedül valakinek, már a nyalka huszár Ínyéhez képest mondani, hogy : Meuyecake, ha huszár nyújtja feléd száját: Csókold meg a világ első katonáját?*) — De bizony e csókot többre becsüljük, mint a világ akár melyik szép menyecskéjét, mert ezt költő adta, mert.... Tovább is beszéltek volna, de ő igen előzékeny és gyöngéd lévén minden vendége iránt, elhalmozta őket jóféle dohány nyal, kérdéssel és kínálással. Legjobb szivarjait, mikben ugyan épen nem bővelkedett, aztán valódi jóféle dohányát, pipáját előszedtem és mindnyájan kedvöket kerestük a huszár vendégeknek ugy, amint csak tudtuk. *) Ugyanazon huBzárvem töredékéből, mely megjelent elóizör 1849-ben az „Arany trombitában*, mint .Nyolczadik Lehelet," később 185«. körűi a Sze-lestey László által kiadott Huszárok könyvében, majd S. költeményei között s melyet igy kezd : A huszár név onnan ragad a huszárra, Hogy egy halálának mindig húsz az ára. A vasas is azért tartja tiszteletben, Mert hol e gy van, buszát lát az egyben. Alkalmilag megemlítem, bogy ugyan esen versében mondja a kővetkezőket: Történt, hogy a huszár talált egy gyermeket, Ki as ellenségtől a barcstéren rekedt; 8 mig a gyermek apját halálra koncaolta, Magát a gyermeket megszánta, s csókolta, 8 egy-két öreg cseppet hullatván szeméből — Kivitte s halál sflrfl ővényéből. Egy ily jelenetet ábrásold szinnyomatu kép van mostanában (1877.) könyvkereskedés forgalomban (Budapest Eggenberger-féle könyvkor., Barátok terén) Wágner Kálmán, jelenleg Münchenben élő művész hazánkfiától. Nem tudom bizonyosan, de meglehet, hogy 8 e fausaár-vers olvasása után örökítette m*f • jelenetet a várromon is. R. L. üde levegőjének élvezete mellett legfeljebb aa aratás idő beszélgetés tárgyáról mondhatnók el, hogy az egész sokoró aljai járásban a termés & tavalyihoz arányosítva, jónak mondható — a kapás növáttyek minden gazda örömére díszlenek — sok burgonya és tengeri reménylhetó, ellenben a közel fekvő hegyek Szerecseny, Fő- és Kia-Pécz — kevés szőllőt ígérnek. Távozásunkat e csendes helyről, a megismert baráti kör teszi nehézzé, kiktől rokonszenvező kebellel veszünk bucsut, még egy Isten hozzádot intünk, midőn a vonat Győr-felé roboetában a falun siet velünk keresztül, BANFI. Helyi hírek. _ Fagy-Kanizsavárós képviselőtestületének közgyűlése mult szombaton csak részben tartathatott meg, a Petőfi-utczán keletkezett tüz folytán félbeszakadt. Elintéztetett a kitűzött tárgysorozat három első pontja, nevezetesen a számadások uj összegezésének egy bizottság általi eszközlése, az uj cataater folytán felmerült földadó többlet utáni pótlék szedés jövőre rendeltetett el 8 Kis-és Nagy-Kanizsa városok közti egyezkedés újbóli felvétele mindkét részről kinevezett bizottság által előzetesen kidolgozva. — Következő sorokat vettünk : El nem mulaszthatom, hogy e sorok által ne fejezzem ki elismerésemet azon dicséretes előmenetel felett, melyet a helybeli izraelita község 3-ik osztályú tanulói, nyilvános vizsgálat alkalmával, a magyar nyelvben tanúsítottak. Bámultam s örültem a tiszta magyaros kiejtéseken, nyelvtani correctségen s helyesíráson. A dicséret oroszlánrészét azonban Witt Fülöp osztály tanárt illeti, ki tanítványaiban a magyar szellemet, hazafiságot tapintatosan oly kép kelti fel s éleszti, hogy hazafias szellemben irott, vagy történelmi darabokat tanultat be 8 szavaitat el. A mily irányú az iskolai nevelés, oly szellemű lesz a közműveltség. Szász József. — TiíX. F. hó 14-én délután 4 óra tájban a tűzoltói kürtök s a városi harangok ismét tüzet jeleztek, amely ugyanis a Petőfi-ut-czában volt s melynek egy istálló s egy pajta lett áldozata. Városunk derék tűzoltói — mint minden ily alkalomnál, ugy ezúttal is — meg akarák a tűznél jelen volt közönségnek fáradhatatlan munkásságukat mutatni azáltal, hogy a tűz tovaterjedését igyekeznek mihamarabb megakadályozni; ami sikerült is nekik, bár némi merészség után, minthogy a fennemlitett lángban levő épület tetőzete cserép zsindely• lyel volt fedve b igy csakis ez akadályozta volt a tüzet még hamarabb leendő elnyomására tűzoltóinkat, de mindennek daczára csakhamar czéljukat érték. — jBalaton-Füreden működő színtársulat művezetője Nagy-Kanizsára jött, hogy a füredi saison után a társulat néhány előadást itt tarthasson. A 7 dik számú névsor ezerint jul. 9-ig 496. folyószámban 768 fürdővendég érkezett a kies Füredre. — jElek napja fényesen lett megünnepelve a kegyes tanitórend egyik köztiszte-letü tagja, Bei-zay Elek, nagy-kanizsai házfőnök urnái mult kedden, ki a legnagyobb vendégszeretettel fogadta az üdvözletére jött tisztelőit. A 60 terítékű díszebédet számos és lelkesebbnél lelkesb pohárköszöntés füszerezé, melyeket Ujlaky József pacsai plébános, Pli-hál Ferencz kir. közjegyző, Tersánczky Jó- Közbe pedig elmondottuk, hogy előtte való nap, vagy inkább este egy helyen összejöttünk a huszárokkal, hol Szabó JánoB barátunk az ő huszárról irt költemény töredékét elszavalván a huszároknak, azok rögtön készek lettek volna hozzá jönni tisztelegni és megköszönni a sok szépséget, tehát igy határoztuk el a látogatást. — Lássák barátim, minő jó volna most, ha „A z én albumom" vagy a költeményeim egy pár kötete megvolna, mindjárt kedveskedném az én vitéz vendégeimnek. — De kering a mi embereink közi egy pár, ugy suttyomban, onnan tudják, mert a ki tud olvasni, hát annak is elolvassa, a ki nem érti az írást, — mondák a huszárok. — Mégis jó lesz leírni egy pár példányban a huszárt; azért barátom lásson hozzá, anélkül ne ereszszük el a huszárokat, hadd vigyék el tőlem is . . - Én pedig ugy cselekedtem, mint ő mondá. Jó ideig folyt a társalgás, hol élénkebben, vidoran, hol komolyabban, miközben egyik is, másik is elmondá életének töredékét, migSé-roesy fölkelve, hol egyikhez, hol másikhoz ment, hogy újra, meg újra kezet szorítson velők. Asntán az egyik, ki gazdagabb, de kipusztított családból való erdélyi fiu — és most (t. i. 1861-ben) altiszt, néha napján pedig tiszt volt: beirta nevöket és fekvésűket .Gyula bácsi" tárcsájába, mert ó ugy kivánU tőlük, hogy szinte csak Gyula bácsinak szólítsák. Végre fölkerekedtek s ép oly érzékenyen váltak el, mint ahogy találkoztak; sőt most már azt mondja a vesét -huszár: Uram, ha előbb saof járási orvos, Ssakosyi József városi k*4l pitány, Kováts János ssolgabiró, Wlassics As- talkir. törvényszéki elnök, Bertalan Alajos kr. tag, Heimerl N. Iozsi pleb. sat. Legmeghatóbb volt, midőn a kedves házi ur szülőföldje derék lelkészét Heimerl, plébános urst s rendtársát, Pintér Eleket köszönté fel. Altalános a tisztelet az ünnepelt férfiú iránt s általános érzetet tolmácsolunk, ha a helyen is azt kivánjuk, hogy éljen 1 — Cftengery Antal országgyűlési képviselőnk családjával mait szombaton Korytni-czára távozott a fővárosból. — A keszthelyi szolgabírói járásban .jegyzői kör" alakul, a meleghangú felhívást Milkovics Gézaszántói körjegyző bocsátotta ki, melyet egész terjedelmében közölni fogunk. — Vargya#né-Petz Vilma győri felsőbb és elemi leányiskolájának hozzánk beküldött értesítőjéből közöljük a következő adatokat. A tanintézetben 14 tanerő működött, a növendékek összes száma 70 volt. Az intézetben előadattak mind azon tárgyak, melyek a felső leányiskolák és az elemi iskolák számára elő vannak írva. Tanszerekkel az intézet kitűnő-leg el van látva. A jövő tanév szeptember 3 án veszi kezdetét. Az intézet 6 osztályú felsőbb leányiskolából áll, a női kézi munka tanításra kiváló gond fordittatik, nevezetesen : gépvarrás, ruha«zabás sat. A növendékek lehetnek bennlakók 8 bejárók. A növendékek a lefolyt tanévben dicséretes előhalrdást tanúsítottak, azért méltán ajánlhatjuk a szuMk és gyámok figyelmébe. — Curiosum. A „Sziní Világ''-ban olvassuk : Egy vidéki földbirtokos elhatározta, hogy nejéül művésznőt keres. A keresett nő fő-kellékei: kellem, fiatalság, szépség. Vagyont ő akar adni cserébe szeretetért. Szándéka komoly és határozott! Azon művésznők tehát, kik Páris i * almáját elnyerni kívánják, arczképpel ellátott leveleiket Demkó Sándor birtokos ur czime alatt küldjék Puszta-Magyaródra, pr. Bánok Sct. György (Szigeti-ház). — Jüehner Vilmos kiadó a „Házasságtörés drámái" regényfüzetek olvasó közönséghez következő körlevelet bocsátott ki: Miután a berlini gyár, mely az olaj nyomatú képeket készíti, e hó elején tűzvész által egészen elpusztult, tehát s regény 10 füsetéhez járó .Margit s majorságot eteti" czimű, esedékes jutalomképet ezúttal ki nem adhatom, miután azokat, minden erőfeszítés ellenére se lehet azonnal elkészitení, mert, miként emlitém, az egész készlet és a hozzá való lemezek elpusztultak, kérem tehát t. megrendelőimet, hogy várjanak addig, mig a regény befejezve nem lesz, a midőn is mindkét képet egyszerre kapják meg. Minthogy azonban lesznek olyanok, kik talán addig várakozni nem akarnának, nem kímélve semmi áldozatot, hogy kielégíthessem, két igen szép képet rendeltem, miknek czime: Szerelmi boldogság éa Családi boldogság; e képeket t. olvasóim minden kézbesítőmnél és ügynökömnél megtekinthetik és legott megrendelhetik. Egy kép ára, ámbár tetemein nagyobb, csak 2 frt 50 kr. Budapesten, 1877. évi julius hóban. Mehner Vilmos, kiadó. — A .Kisfaludy" gőzhajón mult pénteken Balaton-Füredről Keszthelyre tett kirándulás fényesen sikerült, ugy, hogy az összes költség fedezése után, még a „Szeretetház" alaptőkéje jsvára 100 forintot adott át a társaság. Esen igen szép és emlékezetes cselekmé- nem engedte meg, hagyja most legalább elválásul, hogy ezt a kezet is csókoljuk meg sorba, a mely lyel irta azt a dicső huszár-verset! Csókoljuk meg egyszersmind a homlokot, melyben a való gondolata megtermett. Ok is érzekenyek voltak s ugy cselekedtek, mint mondották, Sárossy pedig szinte önkénytelenül engedett kivánságuknak, mig arczárói ránk tükröződött szerénysége. Igy váltak el, mig mi örömkönyeken át láttuk, hogy mind a huszárok, mipd pedig Sárossy szinte könves szemmel válnak el . .. Midőn aztán a lépcsőkön lefelé az utolsó kard-csörrenésiselrezgett, ugy voltunk, mint mikor az apai házból elvitték a boldog meny asz-szonyt 8 a tova haladó násznép örömdaná át a távolság végkép elfogta s csak mintegy képze-letileg cseng fülünkben végső hangja, ekkor hozzám szólt Gyula bácsi: — No barátom! nekem kedves vendégeket hozott, egéssen jó nspot csinált; lássa bará tom, ez a költő legszebb, legdrágább jutalma; ez az őszinte elismerés, méltánylat, s minő keveset tapasztal az ember s mai világban . . . .Ez a versem most volt igazán honorálva ..." Egész nap derült volt. Halála után, midőn kopott tárczáját elkésett vers-töredékekért böngésztem, hogy a sir emléke fölállithatáaának jövedelmére szánt ál-bumra a figyelmet lekössem, nehogy egéssen kialudjék ; ez alkalommal egy lapnak csak a helyére akadtam; gondolkoztam tehát, hogy éa csak tudom as ó tárcsájának minden tekintetben mikénti állását: ugyan mi lehetett e lapon, hogy kiazakitotta? nyen örvendünk s elismeréséeí kGtftljfk * derék kezdeményező Bálint Ferencz ügyvéd ur szivet buzgalmáért hazafias köszönetünket. — Törvénycxikk a gyámság és gond nokságról, mely "1877. jul. 4 én szentesítést nyerts a képviselő- ugy a főrendi házban jul. 7-éo kihirdetve lett, az Eggenberger-féle könyvkereskedésben (Hoffmann és Molnár) Budapesten megjelents ára csinos kiállításban 60 kr. Kime ritő betűrendes tárgymutatóval van ellátva. — Uj könyvek, a Franklin-Társulat Budapesten ismét néhány, kiadásában ujab ban megjelent 8 igen csinosan kiállított könyvet küldött be szerkesztőségünknek, még pedig: A falusi könyvtár 24. füzete. Állatorvosi jó tanácsok. Második hönyv: A beteg állat-gyógytan, szülészet és hullavizsgálat. Saját tapasztalása nyomán irta Dely Mátyás, Ara fűzve 50 kr. Gazdaaági olvasmányok míoden rendű gyakorló ée tanuló gazdák számára. Összeállították Sporzon Pál és Ébner Sándor. Ara kemény kötésben 1 frt 20 kr. Olcsó könyvtár. 36—40. füzetei. 36. füzet. Zichy Antal elbeszelései. Ara fűzve 30 kr. 37. füzet. Quin-tus Horatius Flaccus. A költészetről. Fordította Czuczor Gergely. Ara fűzve 20 kr. 38. fűzet. Flegler Sándor. A magyar történetírás történelme. — Sayous Eduárd. A magyar történelem kutforrásai. Mind a kettőt fordította iíj- Szinnyei József. Ara fűzve 60 kr. 39. fűzet. Sand György. Az ördög-mocsár. Beszély. Francz. frd. Csukassi József. Ara fűzve 30 kr. 40. füzet. Lessing G. E. Laokoon, vagy a fes tészet és költéjzet határairól. Futólagos fejtegetésekkel az ókori művészet történetének egyes pontjaihoz. Forditotta és bevezette Braun Zsigmond. Ara fűzve 50kr. Történelmi könyvtár 34 — 39. füzetei. Ara egy egy füzetnek 40 kr. 34. füzet Erdély aranykora. Irta Aldor Imre. 35. füzet. Nagy Constantin császár. Irta Aldor Imre. 36. füzet. Kereszt és félhold vagy a mórok Spanyolországban. Irta Aldor Imre. 37. füzet. Augusztus római császár. Irta Aldor Imre. 38. füzet. Nagy Lajos király uralkodása. Hazai történetírók nyomán irta dr. Toldy László. 39. füzet Róma alapítása és hőskora. Irta Aldor Imre. Találmányok könyve 15—20 füzetei (a második kötetnek vége.) Ara egy-egy füzetnek 40 kr. Ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről. Szerkeszti Frecskay János a a földmivelés-, ipsr- és kereskedelemügyi magyar királyi miniszter megbízásából. Tartalmuk: Sárgaréz. — Talmi arany. — Ólom, czinn és higany. A foncsor. — Ezüst. A pénzverés. — Arany, platina és társai. Az arany-mosás: Az uj arany telepek : Mexicó, Kalifornia, Ausztrália. Aranyfüst. Aranyozás. Palla-dium, Osmium. Irídium. — Alumínium és magnézium. — Agyagáruk és a porczellán. — Tégla, pipa, edény-, terracottagyártás. — Mész, czement és gyps. — Timsó, sziksó és sa-létrom.Az üveg és gyártása. A kén ipara. — A gyujtószerek feltalálása és a villó. - A fényképirás. — A lőpor s robbantószerek. — A festékek és készítési módjuk. — A B.-JSdericsen történt szerencsétlenséget, a lapok a valótól kissé eltérve, tehát tévesen közölték. Ama szerencsétlenség áldó zata csak Khon neje és a szolgáló lett, ez«k is az iszonyú sebekben egy napig kínlódva, a megtörtént szerencsétlenség után következő napon haltak meg. a fiu és kocsis, kik szintén nagv sebeket kaptak, már jobban vannak s sebeik annyira javultak, hogy — az orvos véleménye szerint — azok épen nem életveszélye- Ékkor jöttem rá, hogy a hiányzó lapon volt e három huszár neve és látogatása körülményesen följegyezve; de a melyet a jó Öreg az idő által megtanitva, csupa szokott előrelátásból kitépett. Kitépte pedig azért, hogy a mindég várt idegen kezek helyett szivében vigye magával sírjába élete sötétebb könyve végének ez egyik róssaszinű lapját.... Ilyenekben úgyis fösvény volt hozzá « élet, melytől valóban többet várhatott, követelhetett, ée érdemelt! .. '' * De Petőfiként nem volt oka, hogy: A költő és a sorsharag Egy anyaméhből született; Iker testvérek voltak ők . . . Azért a késő nemzedék méltánylata és a kegyelet szelleme békével őrizse, mint a ma-gasbra vágyott lelkű költő és nemes honfi szive hamvait! RÁKOSI LÁSZLÓ. Maiigkához. Árnyas liget rejtekében Csalogány sir kezervében ; Lágy epedő bns dalira Megtér hozzá kieai párja. Sötét liget az éa keblem. Csalogány benn hfi szerelmem Lágy epedS bna dalára Hallgat»*« kis barna lányka? BÁCSKAI 1. S. sek. No de elég ebből a bajból ama kettő« ál-dozat is, kik — mint e sorok irója h állottá — non: máBnak, mint egy ügyetlen és meggondolatlan fiu kapzsiságának lettek áldozatai. — Náday Ferencz, a nemzeti színház elsőrendű tagja Keszthelyen vendégsaerepel. El»6 fellépése ,Ferreol"-ban, második .Delilá*-ban volt. Kedden Ibolya faló adatott, melyben Nádayn kivül Újházi Ede, valamint Faludy Antal és Heveaay Gábor — e két utóbbi azin tén a nemzeti Bzinház tagja — is felléptek. — Rövid hirek. A honvédség felszere lrt»ére felföldön magyar iparosok egyesültek.— Nyéken egy 7 hónapos gyermek ujjait a disznó lerágta. — Stombathelyen szept. 9 én lesz a tűzoltók zászlójának felszentelese. — Perezel Mór neje meghalt. — Shakespeare „Julius Caesara* indiai nyelvre fordíttatott — A bpesti osztr. áll. vaspálya díszes indóháza ukt. 16-án e vatta tik fel. — Merkus k. a. Plojeetiben van. — Heidelbergben zeneszó mellett árvereznek. — „Über Land und Meer* alapitója Hacklün dermeghalt. — Teljes holdfogyatkozás less látható uálunk aug. ?3-án éjjel. — A veszprém-iuegyei pénztári ellenőr eltűnt. — Háborús hirek. (Jul. 15.) Sistová-oál az oroszok 26 ágyút vesztettek. — A bolgárok kegyetlenkedéséről hajmeresztő dolgokat irnak. — (Jul. 1G.) Montenegro hosszú időre harczképtelen. — Maratin bombázása egyre tart. — Bajazid környékén nagy csata volt, előbb a törökök visszaverettek, de később a muszkáknak kelle visszavonulni. — A bajazidi oroszok lóhussal éltek. — Dervics pasa serege már oroazíoldön van. — (Jul. 17.) A román sereg egyelőre nem megy át a Dunán. — (Jul. LS) Pétervári hir szerint: Nikápoly feltétlenül megadta magát, az oroszok két basát b 6000 renden katonát elfogtak. — Balkánba 18 zászlóalj orosz hatolt. Egy szántogató reflexlói. Néhány év óta hazai lótenyészetünk oly virágzásnak indult, hogy e téren külfölddel a versenyt ma nap minden tekintetben kiálljuk. Zalamegyében az állam által évenként kiküldött csődörök, melyek egyenesen lovaink minőségének nemesítésére, javítására, erősitésére s felfrissítésére hágatókul állíttatnak, általános tapasztalat nálunk az, hogy lóállományunk év-ről-évre szaporodik és szép előmenetelt nyer.— Ez érdemben osztjuk nézetünket, elismerésünket, mert a megyében a tavaszi ivad alatt működő mének kezelésével foglalkozó tiszti kar és azok közül kiválólag Kandi Simon százados ur valósággal nem csak a kormány és hivatala iránti engedelmességet, nem csak at ügy iránt buzgó ténykedését, de minden egyes lótenyésztő irányában előzékeny tevékenységgel jár el ; a mi fegyelmi szempont!jól a ménekre felügyelő személyzetet illeti, a legnagyobb pontosság és tisztaságot követeli, de kell is; mert ha figyelmünkre méltatjuk, hogy a kormány lótenyész-tési ygyeinket előmozdító tenyész intézet közp. katoíiai felügyelőség sszakszámvevőségre 1870-ben megszavaztatott 22Ö50 frt, ménesbirtok gazdaságokra 67657 frt, ménesekre 719275 frt, méntelepekre 841942 frt, csődőrökre 288000 frt, lóversenyekre 28000 ért, lótenyésztési jutalmakra 7152 frt, tenyész anyag vásárlására 144G0 frt és igy összesen 2598029 frtot, — egy ily költséggel járó hazai lótenyésztés körül megvárjuk azt, hogy oly fáradhatl&n tevékeny és szakértő egyének aplicáltassanak; mint van Bterencsénk Kandi Simon századoc úrban azt ¡«merhetni. N. Vegyes hirek. — ElfhÜ szakácsné. Egy vidéki városban lakó urf\ágnál az inas és szakácsnő férj-feleség voltai. Egy alkalommal uri vendégek voltak érkezendők az urasághoz a déli vonattal, ki elé illő volt, hogy a saját fogat teljes díszben rukkoljon ki inas, kocsisostói ; e végből kíidatott a parancs, hogy János és Ferencz a gála anezugba öltözködjenek — czilindereeen. Már épen indulófélben volt a fogat, a tüzes paripák patkódobogáaa visszhangzott fel a kapualjból a longe-chaisenelülő nagyságos asszony-bot az emeletbe, midőn Trézi ifjasszony, a szakácsné, arczán iszonyú elhatározással, kezében óriási fakanállal lép be a salonba. „Nos, mi baj ?■ kérdé egykedvűen a ház fiatal ur-oője. »Nagyságos asszonyom!" felelt Trézi lel kendezve, „én, Isten látja lelkemet; igen szeretem uraságomat híven és becsületesen szolgálni; e ház ellen sem volna semmi kifogásom, hanem már azt az egyet csak nem tudom kiállani, mert hiába — én teljes életemben balpárti vol-tam, hogy az én Jánosom figarót tegyen a fejére! azért hátén inkább ma itt hagyom a "«olgálatof Képzelhetni meglepetését a fiatal házaspárnak, mert már arra csakugyan nem voltak elkéssülve, midőn cselédet fogadtak, hogy még politikai nézetek is merülhetek fel, melyek miatt egy vagy más intézkedek a nem teljesítés veszedelmének is ki le-bet téve. A házi urnák erélyes fellépése azon- észre téritette az elvhű szakácsnét, ki, miután látta, hogy Jánosnak nem is áll olyan nagyon roszul a figaró, nyugodtan visszament a fakanállal s kavarta tovább a rántást. — Ebben as egész históriában azonban az a legkülönösebb, hogy megtörtént, s maholnap egy uj rovatot kell nyitni a cselédkönyvekben a személy leírásoknál — s ez: politikai hitvallása. — Az agg szüzek. Prága mellett van egy kis helység, — irja a ,M. H." — melyet a prágaiak nyári tartózkodásul használnak. Egy magányosan élő prágai hölgy e helységben egy nyári lakkal birt és néhány nappal ezelőtt oda is költözött. A nő oly elzárkozot tan élt a külvilágtól, hogy még azt sem tudta, kik szomszédai. Pedig az egyik szomszédház-ban nagyon haragudtak reá elzárkozottságá-ért. A szomszédházban ugyanis két agg bzüz lakott és az agg szüzekről tudja azt mindenki, hogy a fiatalabb nőket már elvből is gyűlölik s miután maguk a suton maradtak, erkölcs-birákká lesznek és még a házasságot is erkölcstelenségnek tartják. Az elzárkózott nő ropp&nt-tul boszontotta az agg leányokat. Egy nő, aki elzárkózik, kerüli az embereket, éjjel gondosan elzárja magát, ez csak valami rosz dolgon törheti az eszét. Van-e valami, ami az ily titokzatosságnál jobban érdekelhetne egy vén leányt s vén leány volna-e az, ki uem igyekeznék birtokába jutni egy oly ;itoknakV Igy voltak szüzeink is, kik feltették magukban minden áron megtudni, miért oly titokzatos az a nő? És a szerencse kedvezett nekik. Egy holdvilágos este a két szűz a kertben sétál. Egyszerre a szom8zédnő kertjében valami neszt hallottak. Egy pillanat alatt átrohantak a kerítés egy nyílásán és egy bokorban meghúzódtak. Valami tíz lépésnyire látták a szomszédnőt, ki hóna alatt valamit vitt. A nő megállott, elővett egy kézi ásót éa egy kis gödröt ásott. Mikor készen lett, fehér lepel alul valamit a gödörbe helyezett és földdel behányta. Még egyszer visszatekintett a sir felé és az után lakába ment. Évek óta nem töltötte el oly öröm az agg szüzek kebelét, mint most. Végre tehát felfedezték a titkot. Másnap reggel beutaztak Prágába és az esetet följelentették a rendőrségnél. Egy egész küldöttség jött ki a helyszínére. A kertben azonnal rá találtak a gödörre és a hivatalos felásatás kezdetét vette. Egy rendőr vette ki a fehér lepelt. Felbontják, az egész bizottság csupa szem és — a lepelben egy kis kutya dögteste volt. — A roppant titok felfedezői ez eset óta nyomtalanul eltűntek. — A párizsi közkiállitási magyar országos központi bizottság a kiállításnak ügyét telhetőleg előmozditani és a kiállítók kötelességeit mérsékelni kívánván, elhatározta, hogy mindazon gyűjteményes kiállításoknak szállítási és berendezési költségei, a melynek egy-egy szakból több kiállító csoportosulása által alakulnak, — a mennyiben ezek az orsz. alap segélyét igénybe venni szándékoznának, — ezen alapból fedeztetnek. Nevezetesen e kiállítások díjmentesen fognak Párizsba szállíttatni b az orsz. alap terhére készítendő szekrényekben díjmentesen elhelyeztetni. Minthogy azonban az országgyűlés által e czélra megszavazott összeg korlátolt volta nem engedi, hogy a központi bizottság ezen ajánlatát határtalan összegekig tekinthesse kötelezőjének; — minthogy a kiállítási czélokra szánt előirányzat a szekrények előállítását 6 a szállítási költségek fedezését illetőleg bizonyos meghatározott korlátokat szab a központi bizottság elé: ennélfogva a költségek teljes fedezése caak is annyiban ígérhető meg, a mennyiben a közp. bizottság által e czélra szánt helyen és tetemee kiterjedést elfoglaló szekrényekben az ilyképen kiállítandó tárgyak elhelyezhetők lesznek. Azonban valószínűnek tartja a közp. bízottság, hogy ezen kereten belül is valamennyi ily módon bejelentett collectiv kiállítás igényt tarthat e kedvezményekre és díjmentesen lesz szállítható és elhelyezhető. A mennyiben azonban a jelentkezések ezen korlátot mégis túlhaladnák: a körülményekhez képest vagy aránylagos tér leszállítására fognak felhivatni az illető kiállitók, vagy pedig a költségek részleges megtérítése fog kívántatni azoktól, a kiknek kiállitott tárgyai aránylag több tért foglalnak el s több szállítási és berendezési költséget igényelnek. A bejelentés zárt határideje eddig már letelt ugyan^ de a fennálló szabályzat értelmében rendkívüli esetekben bejelentés mégis tehető, csakhogy ennek elfogadása az orsz. közp. bizottság külön határozatától függ. Igen óhajtandó, hogy a gyűjteményes kiállitások tekintetében ezennel nyújtott kedvezmények azon körökben akiállitás irántérdekeltséget költsenek, melyek netalán a mostoha anyagi viszonyok által lettek visszatartóztatva. Az aluiirt vidéki bizottság minden további bejelentést sziszi vesen fog fogadni és ezt haladéktalanul az orsz. közp. bizottsághoz határozathozás végett feterjeszteni. Sopron, 1877. julius 13-án. A kiállítási vidéki bizottság. — Szökevény lengyelek. Varsóból Írják: „Vagy 3 hét előtt olvastuk itteni lapokban, de minden közelebbi részlet nélkül, hogy 300 lengyel származású orosz dragonyos megszökött a hadseregből. Hol és mi lett belőlük? nem tudta senki. Ma egy Konstantinápolyból érkezett magánlevél a következőkép adja elő a dolgot: Ezelőtt négy héttel negyven Jengyei dragonyos, Zaleaki kapitány vezetése alatt, dezertált és a határ felé sietett épen azon a ponton, Myslovácz környékén, hol az orosz, porosz és, osztrák határok érintkeznek. As oroszok azonban fölfödözték a szökést s üldözőbe vették a menekülőket, egyúttal, ugy látszik, értesítvén a porosz hatóságokat — A menekülők a határon egyszerre három ellenség közt találták magokat. Jobbról egy porosz patrouille támadt rájuk, hátulról egy csapat orosz szorongatta, balról egy osztrák fináncz és egy zsandár fogadta őket. A szökevények védték magokat; a 40 közül 23 a harcz színhelyén maradt, köztük Zaleeki százados nehéz sebbel, ki másnap az oroszok által főbe-lovetett. Tizenheten bemenekültek Ausztriába, ahol különben az egy szál fináncz ée zsandár nem is vette nagyon komolyan az ellentállást. A tizenhét közül tizennégy Konstantinápolyba utazott, fölajánlani szolgálatait a török kormánynak; kettő sebesülten, egy betegen Ausztriában maradt. A szerencsésen török földre érkezettek egyike értesíti e kalandról honnmaradt rokonait -Az orosz czár főhadizzáUáeáról, nem egy érdekes hir szivárog ki a nyilvánosságba. — Mig a minden oroszok czárja szemei előtt szállinkózik át a muszka a Danán s kapja a verést ellenfelétől/ addig az orosz birodalom hatalmas kanczelláqa, Goroaakoff herczag, egy bukaresti egyszerű egyemeletes házban tölti napjait és várja a jó szerencsét. A román fővárosban csak kevesen ismerik föl abban a folyvást mosolygó, fehér hajú öregben Gorcsa-koffot, ki egy hét óta naponként polgári öltönyben s kicsi doroskéban az orosz konzulhoz kocsiz. Ezen egyszerűség kirívón elüt a pompa b fénytől, mely a császár s nagyherczeg főhadiszállásán uralkodik. — Az embernek alig van fogalma a fényűzésről, mely az oroszok czárját környezi. Valahányszor például a császár utazni akar, mindig külön 17 kocsiból álló udvari vonatot használ. A császárnak minden látogatása Plojesztiből Bukarestbe (60 kilometer) 6000 frankba kerül, csupán a császári asztalnál havonként 4000 üveg pezsgőt fogyasztanak el. Ahova csak néznek, pazarlás, tülbőség mindenütt; a főtisztek szintén szólják a pénzt. — A főhadiszállás élelmezését egy bukaresti vendéglőtulajdonos vállalta magára. Ezért négy kocsit kellett megszereznie és tizenhat lovat, hogy csak a hideg-étkeket szállíthassa. — Egy üveg bordeauxi borért 15 frankot számit, a rajnai borért 20 frankot, a pezsgőért 25 frankot üvegenként Egy darab vajas kenyér 3 frankba jön. — Vannak különben, akik ez orosz urakat mégis fölülmúlják a jó életben — s ezek az angol hírlapok tudŐ8Ítói, kik esznek, isznak, mintha la-kodalmaznának. Hétfön, folyó hó 9 ón Ujházy Ede juta-lomjátékául telt ház előtt adatott „XI ik Lajos, Frankhon zsarnoka." XXI. Papírszeletek. Z. A-ban nagy és igen kedélyes bucsuk esnek. Egytaer bucsun voltam itt E-éknél. Folyt & mulatság, de zene nett volt Kimentem az udvarba s épen akkor jött be egy banda czigány. — Kit keresnek ? — kérdeném a prímástól. A prímás föllengós stylban akarta magát kifejezni s a kOvetkezóleg felelt: — Mi ragyánk az tapolexai hangászok, néhány jeles magyar darabbal sseretnénk mövelkedni. Színészet. Keszthely, julius hó 1877. Miklósy Gyula Keszthelyen levő színtársulata által szerdán, julius hó 4-én Ujházy Ede felléptével „Milton- Jókai Mór világhírű 4 felvonásos színműve került 2-or színre nagyszámú közönség jelenlétében. A czimszerepet Ujházy Ede páratlan ügyességgel adá s az egész közönség teljes figyelmét mindvégig lekötve tartotta. Miklósy, az igazgató (Morton) szokott tapintatosságával, megnyerő alakja- és kitűnő alakításával a közönség nagy tetszése közt adá elő szerepét Hevesy Gábor (Lambert) köstetszést nyert Kömivesné (Bóra, Milton leánya) a társulategyik kitűnőbb tehetségű tagja; megnyerő, előadását jó alakításával párosítva vonza magára a közönség figyelmét. Glezer Hermin (Lady Milton) sokkal gyengébb, mintsem e szép szerepet csak kellőleg utánozni is bírná. Csütörtökön, folyó hó 5 én „Egy játszma piquet'' czimü franczia vígjáték és „Fimotheus apát keres" czimü Schribe által irt 2 felvonásos vígjáték kerültek színre. Elébbiben Ujházy és Ferenczi és Hevessy arattak diadalt, utóbbiban pedig Ujházy (Plumkake) Hevessy, Mártonfinó és Szentesy nyerték meg a közönség elismerését. Tóth (Fimotheus) a czimszerepet ügyesen oldá meg. Köstetszést nyert ugyan minden egyes jelenete, de legkiválóbb volt az, melyben ő barátjának keres apát s magának talál azt Nehogy azonban barátjának imádottja elől — nem tudván, t i. kimutatni származását — szégyenülve kelljen visszavonulnia, kész volta maga részére talált nagyobb mennyiségű örökségről bizonyítványok hamisitásávsJ is lemondani. Tóth ez előadása alkalmával többször megélje-neztetve hivatott ki. Maga a darab kitűnő ügyességgel van írva s minden része vonzó hatással bírt a nagy számmal megjelent közönségre. Vasárnap, f. hó 8-án Tóth Ede „Toloncz" czimü 3 felvonásos népszínműve került 2-or színre. Ujbázy aratta ez estén ismét a diadalt Mravcaák, öreg vándorlólegény szerepében. Csatárné (Angyal Líszka) kedves és megnyerő énekét volt alkalmunk ismét hallani. Márton finé (Ördög Sára) és Lipcseyné (Krizsa) igen ügyesen s jó alakitáasal adák szerepeiket. Csztár (Miklós) Dálnoki (Kontra Frido-lin) köztetszést nyertek. X. és Y. baidani Iskolatársak találkoznak az élet színpadán. M-^i. gystüáS, hogy X. kitűnő diák volt, Y. pedig sötét ^jC. — Hát hogy vagy, mi lettél? — kérdeai Y. — Köwönöm,jól, postatiszt vagyok, — feleli. — Csak ? !... Csudálom — mond Y. gúnyosan, kit minisztertanácsosaágra emelt a sort. — 8 te? — mond X — Én ministertanácsos vagyok — válaszol nyomatékkal Y. — Csndálom ! — felel X. X-nek ebéd közben kipottyant mesterségesen betett foga. — Nem is tudtam, hogy 5a disznó-fogat vi sel — mondja valaki ftnnezóvaL — Igen is kérem, tegnap óta. Ugyanis tegnap kihozattam hibás fogamat « a fogorvos az ön fogát Üleeaté áUkapczámba, mit mnltkor kitetaaett nála huzatai —- válásaol X. Egy társaságban egy 8r«g és egy fiatal nr Össieaflrrent A fiatal lekapja as éltssaek fejéről a parókát s gúnyosan nevetve bemutatja a társaságnak. Erre az öreg is lerántja a fiatal parókáját s igy azól: — Már most nem tudom, melyikünknek van nagyobb oka a szégyenre : én már 80 éves vagyok, ezen ur pedig még csak — 23 éves. 1 Előfordult a saó bizonyos társaságban a léghajózásról is. — Oly magasra hatott már a léghajón Croce-Spinelli, hogy aa embereket akkoráknak látták, mint egy macska — mondja X. — Ez még semmi.X. olyaa magasra ment vele, hogy a földet akkorának látta, mint a lencse s az embert pedig akkorának, mint a borsó. A bölcsesség olyan, mint a só : minden ételben benn kell lennie. — Ha még erre a kérdésre sem tudsz megfelelni, akkor benn vagy a secnndában •— mondja a tanár a deáknak a vizsgán. — Hát mond meg nekem, bol köttetett meg a linczi béke ? — Pozsonyban — felelt as eminens deák. Szerkesztői Üzenet 2394. B. Sümegh. Balaton-Füred üditő és gyógy" batánya igt-n ismeretes. H. barátunk hihetőleg Készt'' helyen van. 2395. Szent-László-Egyház. Köszönet ! 2396. V. S. I. Veszprém. As Ígért czikket kérjük, amint & tér engedi — közöljük. 2397. L. K. Szeged. Az értekezést vettük, mi-elóbb elolvasom. 2398. E. Korytnicxa. Mindkét leveledet reuetn, jövő szám hozza. 2399. W. Sümegh. Köszönettel vettem. Érték ós váittfoiyan julius 17. D*/® metaliques 61.60; 5f/« nemz. kölc^öü 67.25; 1860-ki áüadalmi kölcsön 114.—; bank-részv. 801.— ; hitelintézeti réssvények 150.— ; London 124.85; magyar földtehermen tési kötvény —.— ; temesvári foldtehermentési kötvény —.— ; soproni foldtehermentési kötvény —.—; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.— ; ezüst 109.45 ; cs. kir. arany 5.90 ; Napoleond''or 9.94—; arany jár. —.— ; márka 61.30. Vasúti'' menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A bnda-pesti időtmutató óra szerint, indul Kanissáről Vonat hova: szám Ora Perc. Idő 205 Essék, Mohács,Dombovár s Fiaméba 4 4tí reggel 215 , . , , 2 80 délut. 212 Buda-Pestre........4 68 reggel 202 ,.......... 2 6 délut. 204 ........... 11 30 estve 813 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Utf ely felé)5 8 reggel 801 „ .........11 48 estve 315 8opronyba ........ 3 38 délut. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Gráca és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Gráca és Bécsbe ......8 47 délut. Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovárs Fiúméból 1 41 délut. 206 . , , . 11 11 e»tve 203 Buda-PestrSl........ 4 20 reggel 201 „ ...... .. 2 5 délut. 211 „ ......... 9 44 estve SliBéesból (Szombath. Béc»-Ujbeiy)feUH 10 27 estve 302 „ „ , .46 reggel 316 8opronyból ........11 53 délel. «14 BécsbSl Gráca, Marburg, Pragerhof fel51 . . . ....... < 12 reggel. 20« Trieeat- és Bécsból Marburg, Pragerhof fel 61.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof fel61 11 — ®»tvc. Marburgba csatlakozás VilJech és Franco5ie3tbi . , „ Pianeesfestból. Felelős szerkesztő : Bátsrfl Lajts. Legnjabb orosz-tőrök csatatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 S —*) kaphatók: Orosz-török hábopi térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr. postán szétküldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. G eneral-Übersichts-Karte des gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatzes^ Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich-Ungarn, finom papiron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. General-Übersichts-Karte des gesammten russisch-türkischen Kriegsschauplatzes im Kaukasus, finom papiron, pompás színezettel ára 25 kr, postán szétküldve 30 kr. Árverési hirdetmény. A kis-komáromi uradalomhoz tartoaó kis-komáromi én ko-márvárosi vendégfogadók folyó évi augusatua hó 13-án a kis komáromi tisati irodában a reggeli órákban tartandó nyilvános árverés utján 1878-ik évi január 1-ső napjától aaámitott három egymásután követkeaÓ évre haszonbérbe fognak kiadatni. A bérleti feltételek a fonntemlitett irodában naponkint megtudhatók. Kelt Kis Komáromban, 1877. évi junius hó 20-án. (3919-10) Az uradalmi tisztség. Önmentő Megjelent é* minden havai könyvkereskedésben kapható : I)r. Kriegler Mór. tf" vénymintákkal mindkét nem- beli betegek számára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. „hz dvaswtt idsysiémk vlaaiapetíása6 \<''-nyinintákkal orvosok és betegek számára, ára 90 kr. Mindkét fűzet egy kötetben diszes kiállitásban 1 frt GO kr. Szegéoybél toti gazda«, jó számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás- és verésnél. Ára kötve e díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr. Usgari ia Spiegel deutsober Diehtng. Magyarország a német költészet tükrében, díszes kiállításban fűzve 1 frt. 80 kr., elegáns diszköu-sben aranyozva 2 frt. 80 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapir 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapir borítékkal 60 kr. Feltűnő olesóságu monogramm-levélpapirok feopitéfc&aL 20 levélpapir 20botiték és tokkal 30 kr., szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapir 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapir 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal diszes tokban 1 frt 50 kr. Mindennemű irodapapir; Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélküll alos savanyu viz, vegyeleniezte Dr. Fresenlus R. tanár és udvar tanácsos Wlesbadenben. A legüdítőbb, legízletesebb ásványos ital, minden egyéb ÁsványVirnél nagyobb gyógyhstással bii kivált mellbajokban és mindeu tfikhártyabántslmakhan. 8sállitá*a caak jól dugaszolt elvegekben eszközöltetik Tulajdonos : Ungfelder Ede, Bécsben. I. Johannisgasse 12. Főraktár Sopronban. . (397 7-20 Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Arak Sopronból szállítva csomagolással együtt: 1 láda 85 egész literes üveggel.........6 frt 50 kr. o. é. 1 * 86 fél ...........4 . 50 „ , „ Ries Jóaaef. «»óbb a« .Arany Lóhoz6 czimzett szálloda bérlője, most már saját, ujonan épített, ez újkor minden igényének mpgfelelóleg berendezett szállodáját bátorkodik ajánlani e czim alatt: Hotel Ries „zur Stadt Triest" Jakominiplatz. A szálloda a város körpontjában, a cs. kir. postával és a c*. k. térparancsnoksággal Bemben, a* összes hatóságok, mind a két szinház. a stadtpark, valamint a magyar nyngati vaspálya tőszomszédságában fekszik. Minden vonathoz a szállodának saját társaskocsija közlekedik. (390 5—12) 25 cc t— CO FERENCZ J0ZSÏ KESERŰVIZ-FORRÁS a budai, valamint minden be!- és kQíf• j 1 di keserüvizek k''.''.zül legtartalom-dúsabbnak van eli*merve : enyhe ■ r-itt pc-dig különösen ajánlható mint legkellemesebb, leghatásosabb keserűvíz, mely hatás elóldézésérr íiz egyéb keserüvizeknél szokásos adagoknak csak felét igényli. Nagybani lerakat : Kosenberg János és Weliaob J ó z a e í b c i Nagy-Kanizsán, kapható továbbá minden gyógytárban s fuszerkureskedoisbeE s a forrásigazgatóságnál Bpesten. ¡Fér fiaknak. 1 Mindenkinek elkerfllbetleníll «•/¡ikftége* a »»ját minőségében i''gycdíili könyv : „Az önsegély," ; t-t »•kiutast ád a nemi viszonyok- ; i■ a 11, iijusápi bfiníik, tehetetlenség, niíi betegségekben stb. a ragályok elleni biztos óvszerrel, a férfi és j női nemző részek rajzaival stb. •J frt beküldése mellett kapható : Dr Erőst L.-nél Testen, két sus-utcy.a 24. (40T> 3—60) Juh-eladás. Alólirottnál Alsó-Rajkon, u. p. Gelse, 270 darab, részint anya, ürü, részint tokjuhból álló, fiatal, tenyésztésre alkalmas juh-falka eladó; ára páronként 11 forint. (407 2—3) Koller István. Dréher Antal kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sörház-utcza) Unger-féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (346 21—*) S K1DLITZ - POR A. Csak akkor valódi, S lenyomva. Büntető bírósági ítéletek ismételten constatálták czégem és véd jegyem möRhamisittatását; azért óv* intem a közönségét ar. ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok caak ámitásra vannak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz kra I frt o. é. Valódi minőségben az x-szel jelölt czégeknél. 1 rizsma finom irodapapir csak 1 „ rovátkos, duplán enyvezett 1 „ fél minister .... 1 „ egész minister . . . . 2 frt 20 kr. . 3 . 10 . . 4 „ 20 . 8-9 , - , 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Látogat ó-j egyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Továbbá egy néhány iskolát végzett és jó házból való ifjú mint gyakornok nála kedvező feltételek mellett felvétetik. (399 1—*) »tototo? ¡/mmmm K*#*n i i n 1 m u tc >rr» Î » « - ___i___ » _ _ 523. n. (406 2—2) 1877. Arlejtési hirdetmény. A zalamegyei kir. építészeti hivatal kezelése alatt levő államutak fenntartására szükséges uti szerszámok beszerzését a nagyméltóságú közmunka és közlekedési ministerium 1877. éri jnnins hó 30-án 8834. száma magas rendeletévei 525 írt 35 krnyi összeggel engedélyeztetett. Ezen uti szerszám beszerzésének biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1877. julius hó 30-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozok azzal hivatnak meg, bogy az árlejtésben) résztvevés esetére magukat a fentkitett összeg 5°/0-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10°^ biztosítékra lesz kiegészítendő A* Írásbeli ajánlatok f. é. julius hó 30-ig reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakáaa és polgári állása pontosan kiteendő; továbbá saámmal és szóval kiírandó ason ixáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy a költségvetés betekintette s hogy s különleges feltételek tartalmát ismeri, ezeket elfogadja. Az ajánlatokhoz a vállalati összeg 10''^-je készpénzben vagy magyar állam papírokban csatolandó. A költségvetés és különleges feltételek alólirt hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Ege rasegen. 1877. éri julius hó 11-én. _A zajagogyel nagy. kir. építészeti hivatal. A legmegbízhatóbb önsegélyző szere a szenvedő emberiségünk minden belső és külső gyuladásnál, a legtöbb betegség ellen, miu-dt-nnemű sebüléaek, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyílt seL-k, rákfekélyek, üszök, saemgyuladás. mindennemű bénulás és sérülés stb. stb ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Valódi minőségben a f-tel jelölt czégeknél. (Norvégiában.) Ezen balmáj-zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o. é. _Valódi minőségben a »-g* 1 jelalt czégeknél. tx ,RvatUr*k,; N. - Ka n i z s a (x) Práger Béla gyógy, (xf) Kosenberg Józ*. (x) í esaelhofer Józs. (x) Rosenfeld. Barcs (x) Dorner 8 C s á k t or n y a (x) Göncz L. v. gyógy. K a r á d Bornatxky A. gyógy. Kapós-Kohn J (X) Schröder Sándor gyógy. Kaproacsa (xf) Werh M. gyógy. Kő szép (x*) Csacainovícs Ist. gyógy. (x#) Küttel Ist. gyógy Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünacb F. Körmend (xf) Rátz Ján. Szombathely (x> Pillic-h Ferencz gyógy. 8opron(x) Mezey And. gyógy, (x) Molnár L. gj-ógy. V e r Ő c se (x*) Bócs J K gyógy. Banok-Sz.-György (x) Kibic gyógy. Z á g r á b ix) MiUbarh S. gyopy (x) Irgalmashoz gyógy. ,x) Hegedűs Gy. ^yógy. (x) Perklet Jan. gyógy. 8zalonak (x) vSchwarz Gusztáv gyógyszertárában ÇIR0P PÁGLIANO, általában ismert, 1 üveg 1 frt. frtnük naitUnUkxnvnvgl _.) i egyenesen Florenczbői hozatott, vértisstitó határa miatt — 1 ládácaka 12 üveggel 10 frtnak posUuUlványnyal való l^küldáse mellett, bérmentve küldstik szét /o/»| on -o, IWLL A- k- ndvari szállító, Bécs, (261 30—o2) Tochiaubeu 9. Wajdits Jóaef kiadó-, Up- ót nyomdatulajdonos gyorsaajtó nyo»4ga, Nagy-KanUsáo. .VÁGY-KANIZSA, 1877. julius 22-én. s ^ • • ♦ Tizenhatodik árfolyam. ElWrrtésiár: J t.cís7. évre . 8 írt. •VI é^r^ • * * „e^yed évre . 2 * MP sxáin 10 Jer Hirdetések ha«ibos petitanrban T másodszor 6 s minden ''•ovábbi sorért "> kr SVILTTÉRBES goronkint 10 krért vé tétnek fel. Kincstári illetik minden y y ejryWl hirdetésért külön a 30 kr. fizetendő. - ---^2*3 ) KÖZLÖNY előbb: ÓZLÖN 1 AUp szellemi részét ¥ J illető kőtlemények a * szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY-KANIZSA íj Bérm»—ceÜou levelek csak ismert munkatársaktól fogadutnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. ) Kézi S-Kauizaaváros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s Iparbank«, a „n.-kanizaai takarékpénztár«, a ^zalamegyei általános tanítótestület«, a „n.-kaaJiMÍ kisded- nevelő egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és Táros! egyesölet hivatalos értesítője. Mcteiikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap._ Lótenyésztés-ügy. Ezennel közhirré tétetik, miszerint a zalamegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési jutalomdíj oszt ás f. évi szeptember hó 20-án Keszthelyen fog megtartatni, — mely alkalommal kővetkező államdijak lesznek kitűzve: „I. Sikerült szopós csikóval bemutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s a jó tenyészkanczák kellékeivel bírnak. Klsó díj 12 darab magyar arany. Második díj 10 „ Harmadik dij 8 ,. „ „ Negyedik díj 6 „ Ötödik dij 5 „ Hatodik dij 5 „ „ II. Három éves kanczacsikók számára, lut-lyek kitűnő tenyészképességet Ígérnek. Elsó dij 10 darab magyar arany. Második dij 8 * * „ Harmadik dij 6 „ „ „ Negyedik dij 5 , „ Ötödik dij 5 „ „ , Minden tekintetben kitűnő mén- és kanczacsikókat a kitűzött dijakból pályázaton kívül is jutalmazhat a dijosztó''bizottság. Ezen államdijakra pályázhat minden zalamegyei tenyésztő, há községelöljárói bi-zonyitványnyal igazolhatja azt: hogy a szopóscsikóval bemutatott anyakancza már a csikó születése elótt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított három éves kancza-csikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik és általa neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva, — minden egyéb fajú — akár nagyobb, akár kisebb tenyésztő által nevelt ló, az aranydijakra kivétel nél- kül pályázhat; ha azonban valamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydijat a közügy érdekében a helyszínén ujolag pályázat alá kívánná bocsátani, ugy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany-, ezüst- vagy bronz-diszoklevelet fog nyerni. A bemutatott lovak meg bírálása, valamint az odaítélt dijak kiosztása is, egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal a helyszínén fog eszközöltetni. Hogy a dijosztó bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén Keszthelyen, a helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Budapesten, 1877. évi május hó 22-én. A föídmiveíés-, ipar- és kereskedelemügyi m k. ministerium. 452. jzói 77. Felhívás a keszthelyi közig. szolgabírói járásl>an be-keblezett községi és körjegyzőkhöz. Tisztelt kartársak, általam igen tisztelt barátaim! Menu, az indusok prófétája egy ifjúról beszél, ki szerelmes volt a tavaszba, — én Menu hive nem vagyok ugyan, de ezen történet nagyon érdekelt — amennyiben a lélekvándorlás logikájánál fogva szeretem hinni, miszerint a nagy keleti bölcs én rólam szólt, t. i. én szerelmes vagyok a tavaszba, rajongó örömmel üdvözlöm az első ibolyát, — minthogy a hosszantartó iszonyú kemény tél egyszer valahára elmúlt, folyton a jövendő tavaszról álmodom s re- ményem nem csalt meg — a tavasz jó — a kedves ibolyák már elódugták szemérmes fejeiket a hó alól — tehát ki akarna ellenállani a tavasz bájainak ? ki ne szeretné őt - kiben 3000 év előtt már Menu szerelmes volt — ki akarna jég közt elmaradni? mikor naponkint haladunk tavasz felé. Ne aludjunk többé, — mert a tavasz a tettnek, a dalnak korszaka, — a tettnek és dalnak czélja pedig a jegyzők ébredése! A községi és körjegyzők központi egyletének alapszabálytervezete a nmélt. m. kir. belügyministeriumnak 22367./Juni 3-a 1877. szám alatt a bemutatási záradékkal elláttatott — az egylet székhelye Budapest főváros. Tehát egyletünk cziméból minden tétovázás nélkül positiv megérthető, — mi-képen az egyesülés szilárd alapján — kizárólag a vidékek egyletekké alakulása — és ezek egybeolvadásából érettetik el azon czél, mely az ország összes jegyzőinek valódi központi egyletét, mint iránytűt fogja képezni és azt sarkkövében ingathatlanná változtatni, illetve alakítani — elvégre országos nevűvé fejleszteni. A haladó koráról ismeretes keszthelyi szolgabírói járás jegyzői karát, mint igen tisztelt barátaimat sürgősen hívom fel, — miszerint egy, legközelebb Keszthelyen tartandó jegyzői gyűlésre bizonyos határidőt kitűzni és azt egyhangúlag velem közölni szíveskedjenek, — mely alkalommal az egylet megalakulásáról és annak hováhamarábbi kiviteléről tanácskozva határozandunk, — hogy az igy megalakulandott egyletünkről a központi egyletnek tudomást szerezhessünk. Magától értetvén az alapszabályoknak ügyelettel a központi alapszabályokra — azon napon általunk történendő megalakulását eszközölni, stb. Álmaidból föl, gyáva nép, Hisz már a nap hasadra süt; Osak nézd a többi jegyzőket, Talpon állnak már mindenütt. Ezt dalva bátran, — legyenek Vidék-egyletek szerteszét, Hogy igy a központ egyletet Majd váltsa lel országos név. És im a jegyzők megértik Az egyletet mint uj tavaszt, Fennen áldják a nagy nevet, Ki szülte, — s helyben hagyta azt. Kelt Zala-Szántón, 1877. julius 4-én. (P. H.) MILKOVTTS GÉZA m. k., körjegyző. Meghívás* Zalamegye gazdaságiegyesülete a mult évi gabona- és borvásár kedvező eredménye folytán és egyetértve a nagy-kanizsai kereskedelmi testülettel, elhatározta, hogy f. é. augustus 23-án N a g y-K a-n i z s á n egy vidékbeli H. gabona-és borvásárt rendezend. Mely vásár látogatására az alulirt bizottság t. uraságodat tiszteletteljesen meghívja s egyúttal bátorkodik becses figyelmét a tullapon körülírt határozatokra irányozni. Nagy-Kanizsán, 1877. julius 15-én. A n.-kanizsai gabona- és borvásár rendező bizottsága. GLAVINA LAJOS, elnök. TÁRCZA A csalo^ány^panasza. — Pöltz Pál barátomnak. — Bezárva igy, — ah ! oly kinos nagyon ! Börtönömben búsan folynak napok. — — Megfogának rosz szivfl emberek, Megfogának, — és most im, rab vagyok 1 Börtönben igy. olyan bús az élet.... Szép szabadság ! érted pped szivem ! Szabadságot, — — szép szabadságomat Mért nem adjátok vissza énnekemT! Midőn vigan repülhetem be még A zöldelő kis lombos ligetet: Életem ekkor oly boldog vala, Szivem mindent epedve szeretett l S elfogának,--börtönbe tártak Hm berek ! ne hsgyjztok epednem ! A ligetet, az árnyas ligetet Mért nem adjátok vissza énnekem ?! el Oh, hogyha bús keservét látnátok, Könyörülnétek, tndom, bánatán 1 Vigak voltak ezelőtt dalai, — Bús dal között eped most érettem .... A k''s bokrot s vele kedvesemet Mért nem adjátok vissza énnekem ? t Hisz oly kedves nékem e kis bokor : Lombja között ott raktam fészkemet; Ott éltem én vigan BOk szép napot, Miket szivem soha sem feledbet! S elfogátok 1 elhoztatok messze. Árván hagyva fiaim s kedvesem.... Kis tanyámat: elrejtett fészkemet Mért nem* adjátok vissza énnekem ? 1 Nem I oh, ennyit nem kérek tőletek, Csak egyetlent kérnem engedjetek 1 Jó emberek 1 szivem csak egyért esd, Toljekitsétek, ha van szivetek ! Szabadságomat adjátok vissza S vele meg less hazám és mindenem .... Régi, dicső, szép asabadságomat Oh! azt adjátok vissza énnekem ! VÉBTES8Y BÉLA Irigylétek talán, hogy boldogan, Vígan töltve folyUk le napjaim? — Szánakozzatok rajtam most, kinek Meren?tetok annyisxor dalain! Börtönbe igy bezárva éltem bús, Vele egy (itt elhal szép énekem .. . A kies völgyet és szabad legét Mért nem adjátok vissza.énnekem ? ! Engedjétek, hogy elrepülhessek hazámba vissza, messze innét I Engedjétek ! hallgassátok meg, ob, F«g!yotoknak könyörgő énekét! ° ''< hagyjatok vissza szállni oda, A hova rágy folytonosan szivem.. A szabad hont, a kedves azép hazát "*rt nem adjátok vissza énnekem ? 1 hazámban kis bokor lombja kőst 5 párom már oly régen vár reám ; — A kőfejtő. (Japáni mese.) Élt egykor Japánban egy szegény kőfejtő, ki a kőbányákban dolgozott; szakadatlanul fá-radott, kereset keresett s igy bizony sorsával elégedetlen volt. .Oh! ha én egy szer gazdag lennék, kinyugodnám magamat, s&rü gyékényen aludnám és selyemruhát viselnék!" — Igy hangzott töpren-kedése, melyet az égbe küldött. Est meghallá egy angyal. »Történjék a te kívánságod szerint" — mondá az angyal. És a kőfejtő dúsgazdag lőn, sürü gyéké- nyen aludt s tagjait az óhajtott selyemruha Tódé. Ekkor jött a király az ő nagy környezetével, lovagokkal, udvari tisztekkel és szolgákkal, kik gazdagon aranyozott ernyőt hordoztak feje fölött. „Mit használ nekem a gazdagság" — sopánkodott a kőfejtő — »még ily fényes kiséret nem környez 8 aranyos napernyőt nem tartanak fejem fölé! Oh, mért nem vagyok én király!" „Te akarod — legyen* — mondá az angyal. És az angyal szavai azonnal teljesedésbe mentek. Gazdag, pompás környezet kiséré lépten-nyomon és aranyos ernyő védte fejét a nap égető heve ellen. A nap perzselő sugarai kiszárították a földet és a sziklatömbökről visszaverődött sugarak kifáraszták, megvakították a szemet. „Gyönyörű gondolat királynak lenni" — töprenkedék újra — „ily tikkasztó forróság, a napnak ily roppant hatalma mellett. Inkább szeretnék nap lenni*" „Igyekezzél azon, hogy boldog légy" — hangzott az angyal szava. Csakugyan a királybői nap lett Sugarait le, föl, jobbra, balra, köröskörül, mindenhová elküldte. A föld növényzetét elfonnyasstá és megégette a királyfi bőrét is. Azonban közé és a föld közé a zord szél egy sötét felhőt hajtott, mely akadályozta sugarainak a földre lövelésében. „Ez mégis sok!" — tört ki haragjában, — »Igy hit egy hitvány felhő képes aa éa hatalmamnak ellenszegülni ? Talán még jobb lanns, ha felhő lehetnék." „Legyen ugy* — hagyá helyben a jó angyal. Az átváltozás rögtön végbement. As ujo-nan létrejött felhő büszkén állt a nap és a föld között, feltartóztatta amannak sugarait, ugy, hogy a földön a jótékony árnyékban újra zöldéit minden, virágzott, uj életre éledt az egéea természet. Ekkor eső következett, felhőszakadás, vizár, oly iszonyatos, hogy a folyók kicsaptak medrükből s messze-messze kiterjeszkedtek, magukkal ragadva mindent,elpusztítva mindent. Semmi sem állhatott ellent ez ádáz elem fék-vesztett dühének ; csak egy szikla emalkedett ki magasan, épen, sértetlenül, mozdulatlanul az általános pusztulás közepette. Hasztalan kisérlék meg a hozzá csapódó hullámok azt megdönteni, a szikla daczolva azokkal, erősen, rendületlenül állt és a megszégyenített hullámok megsemmisültek lábánál. „Mit s nekem e szikla törvényt akar elém szabni?" — orditáa felhő. — „Egyetlen kívánságom az: bár e szikla helyzetében lehetnék!" „Kívánságod — teljesült" — harsogá aa sngyah Eb a felhő azonnal erős, megmozdithatlan sziklává változott, melynek a nap égető sugarai mitsem árthatnak, melyet a zivatar, a vészt-jóslón morajló hullámok romba nem dönthetnek. De lábánál nemsokára megpillantott egy halavány, szegényesen öltözködött embert, ki csákánynyal és kalapácscsal föl vala fegyverkezve. Ezen ember csákánya alatt dühöngött a szikla; eszközeinek segítségével a sziklából darabot darab után vágott ki és a kivágott ssik-la tömegek bői egy keskeny nógywöget alakított „Mi az?" — kiáltá s szikla — „hát van <4 Nagy Kanizsán rendezendő vidékbeli 11. gabona és borvásárra vonatkozó határozatok] 1. A gabona- ée borvásár 1877. évi augusztus 23-án Nagy-Kanizsán as »Arany Szar-vas''-hos czimzett szálloda helyiségében fog megtartatni. 2. A vásár s fenntirt napon reggeli 9 órakor csengetési jel mellett megnyittatik és ugyanaz nap déluttíni 5 óráig tart. 3. A vásár megnyitása alkalmával a gazd. egyesület elnöksége vidékünk es évi termésének általános állapotát fogja köztudomásra hozni. 4. A titkárság a létrejött üzletkötéseket a délutáni órákban jegyzőkönyvben ik-tatandja. 5. Az üzletforgalom biztosítása érdekében megáflapittatott, hogy e vásáron valameny-nyi üzletkötés a pesti áru- és értéktőzsdének szokványaira való hivatkozással történjék; továbbá, hogy vitás esetekben as idézett tózs-dének 1870. évi II. t. cz. értelmében megerősített békebiróság illetékes leend. 6. A belépti dij a gabona- és borvásárra összesen személyenként 1 frt. o. é., használatra szolgáló és s bizottságnál előre megrendelhető asztalok dija 4 frt. o. é. 7. Azon résztvevők, kik eladás végett bormustrákSt kiállítani ssándékoznak, megkéretnek, miszerint e czélra minden borfajtából legalább 05 litert tartalmasé 4—4 palaczk-kal a bor fekhelyét, ugy az eladásra szánt borok faját, mennyiségét éa árát kitüntető jegyzék kíséretében legkésőbb f. é. augusstus 19-ig a rendező bizottságnak díjmentesen beküldeni szíveskedjenek annyival inkább, mivel e jegyzékek kinyomatván, a vevő közönség között ki fognak osztatni. - A palaczkok vignettéire a hegy neve, a termés évszáma és a .,bor ára szinte feljegyzendő. Gondoskodva lesz, hogy minden kiállítónak bora elkülönítve elhelyeztessék és az eladó vagy megbízottja által s vevőknek bein utathassék, A beküldött borminták elhelyezését és kiállítását a bizottság díjmentesen eszközlendi. a beküldött palaczkok és a fennmaradó bor az egyesület tulajdonává válnak. 8. A vasúti társulstok s vásár látogatói számára dijmérsékletet engedélyeztek. — Az erre szükségelt igazolási jegyek a belépti dij megküldése mellett a rendező bizottság által az illetőknek azonnal megküldetnek. 9. A küldemények és levelek „a nagykanizsai gabona- és borvásár rendező bizottságnak N.-Kanizsán" czimzendők. Korytnicza, jul. 13-án 1877. Levelezői szokás szerint kedvem volna levelemet ugy kezdeni, hogy „Budapesttől—Ko-rytniczáig; de mivel itt szokatlan hatású helyen vagyok, tehát eltérek a szokott modortól már csak azért is, nehogy valaki azt gondolja — mint a német franczia hadjárat alatt történt egy napi nagy lap levelezőjével, a ki irta vala: Páristó!—Lyonig s olyanforma megjegyzést tett reá a ^kolléga, hogy könnyű az ilyen leveleket (Budapestről) írni: ha a szobája egyik szögletét elnevezi Párisnak, a másikban meg Lyon (kis kutyája) van s egyiktől a másikig téve az utazást, azt leirja — egy utazó naplójából. Mégis mielőtt Kory tniczáról valamit írnék, embernek hatalma arra, hogy az én testemből egész darabokat hasogassson ki ? Igy hát gyöngébb lennék nálánál? Ily ember akarok én lenni 1" „A te akaratod megtörtént" — szólt az örökre eltűnt angyal. És^a szikla lett, ami volt, egy szegéry, nyomorult kőfejtő, a kőbányák egy egyszerű napszámosa. Feladata nehéz volt: reggeltől estig szüntelenül dolgosott, ssüntelenüi fáradott és amellett keveset keresett. De"*orsával ezután megelégedett volt. Németből fordította: HYACINTH. íve gondolj te semmit azzal.: • Ne gondolj te semmit azzal, Bármit beszél ránk a világ. Rosx a nyelve, — gaz a szava 8 nem átok as, mit szór mi ránk. Én nem bánom, legyen átok, Az átkoknak azine föl-le. átkozzon el arra, hogy mi '' Szerezzük egymást örökre. K. EUFFY PÁL. Berecz Ida, keresztlányom síremlékére. Angyali jóság, elhervadt liliom ! tova tűntél. Bfiv mosolyod megszűnt, fenn az egekbe'' virnlsz. Várj ; mi is felkarestink ott, könynyel imásva előbb itt, Hogj sírod tetejét fedje virágkoazoru. BÁTORFL nem hallgathatom el, hogy a mi az ide utazást illeti, Budapesttől a m. állami vasúton, különösen Krivány állomástól Zólyom, Körmöcz-bánya, Jánoshegy l^Berg) vidékén keresstül egéss Stubnyáig - megragadó ssép, változatos ; a midőn a vonat minden kanyarulatával szebbnél-szebb vidék tárul az utas elé; az ember órákig néz ki az ablakon, majd as egyik, majd a mási oldalon; a társak nem győzik egymást figyelmeztetni a fel- és eltünedező szép Ujakra. Maga a vonat meg ez alatt egyre magasabbra kapaszkodik a hegy-oldalakra, egyiket megkerülve, a másikat meredek töltésen el-hagvva, a harmadiknál meg mikor ast gondolnók : no itt már megakad — akkor homály, majd sötét éj borul reánk s a hegy túlsó oldalán köszönt a világosság, jeleül, hogy rövidebb, hosszabb alagúton robogtunk át, mert hiába, a gőzerővel haladó emberiség sok akadályt legyőz s még a hegyek — gyomrán is áthatol --egéss épségben ! S ez, a váltósatokban gazdag, merész kanyarulatokban még épen dus ut annyira lebilincselte figyelmemet, hogy csak Kusska felé, a meglehetősen egyenletes sikon, a növényzetnek feltűnő élénk tenyészete közepette, kezdettem a meglepetések hatása alól kibontakozni, a midőn ia mintegy szabadnack érezvén magamat, megjegyzéseket is tenni — azt mondottam útitársaimnak, hogy nekem ugy tetszik, mintha csak kocsikástunk volna — va suton. Aki pedig s messze fürdőbe igy kocsi-káshatik, annak már ez kezdete az üdülésnek — mert elkezdett^ szórakozni és élvezni; a mi meg olyanforma, mint midőn egy hires regénynek a bevezetését olvastuk el s örömmel gondolunk a szerzőre, hogy még mennyi élvezetet fog sóvárgó lelkünknek nyújtani. Azonban e bevezetés egészen a fürdőig tart; mert Rózsahegytől, az utolsó vasúti állomástól kezdve kocsin teezssük meg az utat, mely a rőczei (Rauza) patak mellett vezet s azon számtalanszor megyünk át,, míg jobbrólbalról a legpompásabb fenyvesek borította hegyek között haladunk, hol majd egy lecsörtető patak, egy szelíd vizveseték, egy zugó viz esés, majd meg a hegyoldalból kitörő forrásnak mintegy lengő ezüst szalagja köti le figyelmünket. E közben egyre beljebb haladunk a Kárpát völgy-kanyarulataiba, melynek levegője a minő üditő, oly nógató is, hogy csak elő azzal a melegebb ruhával s fedjük be meleg éghajlati, elkényeztetett porhüvelyünket, mert különben a szépség mellett — meghűlünk. Igy indultunk Bpestről nyári öltönyben, s értünk ide — téliesen. De sem a kedély, sem a tüdő — még a lélek sem bánta e változást. Mondhatom, könnyebben léptem itt le a kocsiról, — mint léptem fel arra Budapesten. De a minő szép volt idáig a vidék, annak még kiválóbb pontja Korytnicza. Környezve fényes hegyekkel; ellátva a fűszeres levegő mellett bőven gyógyvízzel — minden lépten forráz mellett, csörgedező ér felett haladunk az árnyas fenyvesek alatt. S ha közben a fák koronái merengenek, a morajjal illatos lég érintésére nagyot lélekzünk s önkénytelenül gondoljuk, hogy — itt gyógyulunk ! Nem is fukarkodunk a jó levegő élvezetében; de már a vízzel igen; mert ebből a a jóból kevés kell; hanem azt a keveset aztán rendszeresen használjuk fel, hogy viszont használjon. Nem egy világ-fürdő látta vendég mondja: a Béla forrás hatalmasabb a marienbadinál; a másik meg a Zsófia-forrást becsüli többre — Karlsbadnál. Én pedig as eddigiek után azt mondhatom, hogy még ilyen gazdag szénsav, glauber-só 8 ezekkel együtt vastartalmú vizet nem ismerek. Ezen s egyéb tulajdonságaikkal e források vizét ugy látszik, a természet különösen a nagyvárosi rosz levegőben, még roszabb vízzel, mellette szellemi munkával, gonddal élő és ülő foglalkozású, ezek következtében kimerült, bágyadt testű, lankadó szellemű ée nyomott hangulatú emberek számára állította össze az ő titokzatos vegy-műhelyében. Különben jon ide jó karban levőnek látszó vidéki ember is elég, mert az egyik forrás használ a kövérnek, a másik meg a soványnak ; az egyik gyógyul, a másik üdül. Ha nem látnám — alig hinném. Esek után illő ezúttal legalább röviden az itteni vendégekről is emlékeznem, a kiknek száma ugy látszik 300 on felül van, mert a 350-re tett szobák el vannak foglalva. Itt vannak többek között Horváth Mihály püspök, Henszel-man Imre, Barabás Miklós festész, Dr. Arányi Lajos, jön Csengery Antal családjával Hajós József a hazai első pesti takarékpénztár igazgatója, Korizmics László az orsz. m. gazd. egyesület alelnöke Budapestről, továbbá számos közel és távol vidéki család. A viz- és fürdő-részvény-társulat felügyelője Dr. Siklósy Károly, ós bérlő társa Stanek Albert, orvosok: Dr. Vogel Gusztáv és a hasonssenvi gyógykezelés végett Dr. Balogh Tihamér, mindketten Budapestről. Végre azon reménynyel zárom soraimat, hogy amint e csodás hatású viz kedélyemet és tollamat élénkebbé varázsolja — én sem 1 észak fukar a .Zalai Közlöny- iránt. •) RÁKOSI LÁSZLÓ Jegyzőkönyv a muraközi tanitókör választmányának 1X17. június 12-én Csáktornyán tartott gyűléséről. Elnök: Jeney. Jegyző Alszeghy. Jelenvoltak : Mencsey, Szántó, Pálya, Szinkovica, Schroidt és Való tag urak. 1) §. 01 vas tátik a szilágy megyei tanitó-egvletnek a kormányhoz benyújtott abbeli kérvénye, hogy az országban létező tanítótestületek és egyletek, valamint azoknak elnökei és az úgynevezett járási körök elnökei egymás között hivatalos levelezéseikben póstadijmen-tességet élvezzenek. — A kérvény pártoltatott és kimondatott, hogy hasonló szellemben a muraközi tanitókör is kérvényezni fog a nmltságu vallás és közoktatási minisztériumnál, hogy ezen ügyet kedvezőleg elintézni kegyeskednék. 2) §. Krampatics-féle tan- és óraterv a beérkezett bírálatokkal együtt felülbirálat végett Mencsey Károlynak kiadatni határoztatott- 3) §. Az 1877. május 24 iki közgyűlés jegyzőkönyvének 5) §-sa értelmében a választmány a Muraköz néptanodája számára irandó horvát nyelvű olvssókönyvek ügyében való eljárásra és a magas minisztériumhoz való kérvény szerkesztésével as elnököt és jegyzőt bízta meg. 4) §■ A f. é. augusstus havában Sümeghen tartandó calamegyei tanító-testületi közgyűlésen a választmány magát Jeney Gusztáv elnök és Schmídt Márton tag által képviselteti. — A napi dij kiszolgál tatása végett Csáktornya községi elöljáróság az elnökség által fog megkerestetni. ö) §. A Budapesten létező tanszer-muzeum tanulmányozására Pálya Mihály, Majhen József és Alszeghy Alajos küldettek ki a választmány által. 6) §. Elnök előterjesztő, miszerint a tagsági dijakkal még igen sokon hátralékban vannak, miért is felkéri s választmányt: mondja ki: minő intézkedéseket foganatosítson, hogy az illető hátralékosok kötelezettségöknek minél előbb eleget tegyenek. Határozat: a választmány elégségesnek tartja, ha a f. é. novemberi közgyűlésen az elnök által a tagok figyelmeztetnek a tagsági dijak pontos lefizetésére. K. m. f. JENEY GUSZTÁV, eln&k. ALSZEGHY ALAJOS, jegyző. Helyi hírek. — Értesítés. A nagy-kanizsai „Kisded-j nevelő-egyesület" választmányának határozatából az ,ovoda* második évi zár-ünnepélye 1877. évi augusztus hó 1-én, szerdán délntán 3 órakor tartatik meg a „Polgári egylet" kert-helyiségében. Kedvezőtlen idő esetére másnap, augusstus 2-án délután 3 órakor okvetlen meg-tartátik. Az ovodai növendékek eltávozta után este alkalmas idő esetében „tánczkoszoru* rendeztetik. Belépti díj egyénenkint 20 kr., gyermekek felét fizetik. Fölülfizetések köszönettel fogadtatnak. Minél számosb látogatást kér a rendező bizottság. A növendékele saját kézi munkálataikat a zár ünnepély után való nap az ovoda helyiségében vehetik át Az ovoda harmadik évfolyamának megnyitása 1877. szeptember 1-én lesz. Augusztus hónapban szünidő van. — A „ Na gy-Kanizsai Dalárdau augusztus ho 4 ón a „Szarvas* szálloda csinos kertjében fogja e nyári ivadban pártoló tagjai számára III ik dalestélyét megtartani, az ez után következni szokott tánczkoazorut pedig ugyan e szállodának termében, melyre a n. é. közönséget már csak azért ia eleve figyelmeztetjük a szives megjelenésre, minthogy e jelenlegi estély még nagyobb részvétet enged reményeim mind a választott helyiség szépsége, mind pedig Knortzer Frigyes ur kitűnő konyhája mellett. — A dalárda maga is ez alkalomra nagyon előkészül és müsorozatába ritka és kitűnő szerzeményeket iparkodik felvehetni. — ,A Sörkertben'' a nagy kanizsai helyben tartózkodó főgymnssiumi ifjúság f. hó 25-ón jótékonyczélu zártkörű tánczvigal-mat rendez. Belépti dij 50 kr. Jegyek a pénztárnál válthatók. Felülfisetések köszönettel fogadtatnak s hirlapil&g nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. Kedvezőtlen idő esetén következő napon fog megtartatni. — Lapunk mai számához van mellékelve Vargyasné-PetzVilma győri elemi s felsőbb nőnöveldéje- s tanintézetének terjedelmes és körülményes értesítője, melyet a legmelegbben sjánl-juk az érdekelt szülők s gyámok figyelmébe. *) Magunk között mondva, mint a kinek azin-: tén kiváló érdeme lesz abban. — Onmérgexés. Jul. 21-én viradór halt meg T. polgártársunk 17 éves ssép leánya ki szerelmi búbánatból megmérgezte magát, orvost csak harmadnapon hivattak neki s ennek meg is vallotta tettét, de már megmenteni nem lehetett. — Az .Apollo• zenemű folyóirat legújabb számának tartalma: 1. Novelette Zapf Antaltól. — 2. A bájos beszterczei nők, polka m azúr ka Géczy Lajostól. — A zongorázok énekesek számára igen ajánlható folyóirat előti-setééi ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, mely & lap kiadóhivatalához (Budapest, I. kerület, or-szágház-uteza 94. az.) küldendő be. — Mohitschról írják nekünk, hogy & fürdőhelyiség oly tsufolva van, hogy pár hétig is ott kell nyomorogni, míg megüresedő szobát kaphat a később érkező vqpdég. Anna bálra erősen készülnek. — Mura - Kereszturban egy ik legszebb leánya a községnek csintalanságból as arató, gép mellett gyümölcscsel dobálta a férfi munkásokat, miközben megcsussott s egyik lábát térdig azonnal összetépte a gép, életéhez kevés remény van. — Galambokon egy fiatal ember perlekedés folytán felakasztotta magát, mire észrevették, már halva volt. — Balaton JEüreden a gyönyörű park elején a fürdővendég-hölgyek szórakoztatására függőtekejáték állíttatott fel, egyes társaság egy órai mulatsága csak 20 krajezárba kerül. Lsleményes és helyes gondolat 1 — A „Kisfaludy" gőzhajó most már naponta két&zer közlekedik Füred és Siófok köst. — \ Balaton Fü reden működő színtársulat a fürdői saison utáu nem Kanizsára, hanem Pápára megy. A 9-ik számú kimutatás szerint jul. 16 ig 633 folyó-számban 976 fürdővendég érkezett. — A Balaton legújabb áldozata Sólyomváry Ferencz nyugalmazott hivatalnok, közbecsülésben állott aggastyán erejében tulsá gosan bizva, folyó évi julius l8-án Keszthelyen fürdés közben a mély vízbe beúszni merészkedett, a hol nyilván szélhűdés következtében — közel segítség nem létében — menthetlenül el merült; sajátszerű az, hogy ő csakis s balatoni hideg fürdő kedveért lakott Keszthelyen, b a Balaton iránt mindig nagy előszeretettel viseltetett és épen abban lelte halálát. — Körlevél *z összes színigazgató urakhoz és társulataikhoz. A IV-dik ssinész-cou-gressus t. é. augusztus 27-dikére hivatík ösz sze, azon megjegyzéssel, hogy ez a megjelenési nap és a tanácskozások 28-kán kezdetnek meg. A nszínész egyesület« és „nyugdij''-alapszabály tervesete, mellékleteikkel a végből küldettek meg a színtársulatoknak, hogy azokat beható tárgyalás alá vévén, véleményeiket a cogres-suson képviselőik álul tolmácsolhassák. Szükségesnek tartjuk az alapszabályok alábbi §§. idézését: 48. §. A közgyűlés képviselete rendszeren alapszik, és áll a k. k. tanács tagjaiból, a színigazgatókból, illetőleg szinügyegyleti művezetőkből, vagy ezek, ugy a színtársulatok képviselőiből. 49. §. A közgyűlésre minden tagból álló társulat egy, — 20—30 ig két, azon-fölül három képviselőt választhat. 50. $ E,gv és ugyanazon társulat társigazgatói közül csak egy bir a közgyűlésen szavazattal. 51. §. Igazgató társulatot, és egy képviselő több társulatot nem képviselhet. Azon színigazgató urak, kik a congressuson résztvenni óhajtanak, sziveskedje nek ebbeli szándékukat, valamint sz általuk netalán megbízandó, illetőleg a társulatok által megválasztandó képviselők neveit, az igazolás alkalmával szükséges választási jegvzóköny v vei f. óv i augusztus hó lü-dikéig, a magyar szinész-kebelzet központi kormányzó tanácsa elnökségével (Feleki Miklós alelnök úrhoz intézendő levélben) tudatni. Kelt a m. színész kebelzet k. k. tanácsának 1877. julius 13-dikán Buds-pesten tartott üléséből. As elnökség. — Következő czáfolatot vettünk: A „Zalai Közlöny" f. é. 55 ik számábsn egy tudósító, a f. hó 7 én Letenyén és vidékén dühöngött zivatart és jégverést irván le, nem tu dom, miféle gyönyörűséget talált abban, hogy nevemmel kapcsolatban oly tréfát hozzon nyilvánosság elé, mely lehetetlen, hogy a tudósító szavaival élve: — természetem és állásomból folyó komolyságomat ne sértené. — Esen körülmény több hazai lapba is átvétetett s egyik másikban a szerkesztőség által rám nézve semmi esetre sem hízelgő megjegyzésekkel kisértetett. Midőn ezen tudósítást a valósággá'' ellenkezőnek nyilvánítom s a személyem ellen tapintatlanul, meggondolatlan módon irányzott sértést határozottan visszautasítom, — kénytelen vagyok egyszersmind nyilvánosan kijelenteni azt is, hogy az illető tudósító meggyó zódésem szerint sem természeténél, sem állá sánál fogva nem tartozhatik s komoly férőak sorába. — Kérem t. szerkesstő urat, hogy ezen nyilatkozatomat magam igazolása végett becses lapjába felvenni s a fenntirt tudósítást átvett lapokat is ennek közlésére felhívni sz: veskedjék. Hazafiúi tisztelettel maradtam Le tényén, jul. 17-én 1877. sat. Filipits János, kir. aljárásbiró. — Csáktornya, 1877. julius 20 án. Tisztelt szerkesztő ur! Legyen szives alábbi sorokat becses lapjába felkenni: GrófFeste tics György ur ő nagyméltósága a folyó évi június 12-én Strahonineczeo, Csáktornya kötelében kiütött tűzvész alkalmával kárt vallott gazda részére 200 frtot utalványozván, ezen összeg íolyó hó 17 én Zigler Lajos urad. tiszttartó ur által jelenlétemben kiosztatott. a mi-dón ezen nemeslelkü adományozást köztudomásra hoznám, el nem mulaazthatom a szerencsétlenek nevében legmélyebb köszönetemet nyilvánítani. Vrantaits m. k., szolgabíró. — Pauler Tivadar badacsonyi birtokára érkezett s aug. végéig kies szőlejében marad. — Sajnálattal értesülünk, hogy Szent-László-Egyháza lelkes • hazafi erényekben oly jelet zárda főnöke Sskóky Sükösd ur ez állá-sáróli felmentését kérve, Sümeghre helyeztetett át, hol nyugalomba lépve, érzékenyen megtámadott szemeit gyógyítja. Kapcsolatosan megemlítjük, hogy a sorsjáték visszamaradt nyereménytárgyai az U) zárdafőnöknek átadattak, ki azoknak a czél javára történő értékesiteáéról gondoskodni fog. A Borsjegvekbőli bevétel ¿3,121 frt 38 krt, a kiadás 15,457 frt 10 krt tévén, a tiszta jövedelem 7G64 frt 28 kr. s a nyeremény tárgyak értékösszegéből áll. — Rövid hirek. Battán egy huszár felakasztotta magát. — A fehérvári ménesde nemzeti szinü kapuját sárga-feketére festették. Haladunk! — Asbóth lapja az „Ébredés" megszűnt. — Manasses szökési kísérletet tett. — A lánczhid előtti koronázási dombot már széthordják. — Deák Ferencz sirkápolnáját kijavítják. — Budapesti török fóconsul Halil bey lett. — Gr. Andrássy közelebb 2 óránál tovább volt ó felségénél. —Székes fehérvári püspökké Pauer János neveztetett ki. — Gr. Zichy József elmezavarba esett, mert egy vasútnál negyedfél milió frtot vesztett.— A londoni egyetem nőket is felruház tudori fokozattal. — Lulu herczeg Mac Mahon leányát nőül veszi. — — Háborús hirek. (Jul. 19.) Plev-csánál véres harcz volt, előnyben a törökök maradtak. — Anglia Törökországnak a Bálnán átlépése folytán szövetséget és hadsereget ajánl. — (Jul. 20.) A törökök megczáfolják, hogy a Balkánon áttörtek volna az oroszok. — Ha ax oroszok Drinápolyt elfoglalják, az angolok Konstantinápolyba vonulnak. — az elfogott két pasát a czár bemutattatá magának. — Tirnovoban már hivatalos bolgárlap adatik ki. — (Jul. 21.) Oroszországnak a háború eddig 800 miliő rubelbe került. — Tirnovánál nagy csata volt, melyben az oroszok 12 ezer embert vesztettek. — A görögök Thessaliába törtek. — Abdul Kerim heWére Ozmán baaa neveztetett ki főparancsnoknak. Vegyes hirek — Hogyan lehet a lovakat ét marhákat a legyek ellen óvni ? Egy igen egyszerű eszközlés által, mely abban áll, hogy &z állatok szórét, főleg a farkon és az orrczimpák körül diólevélből készült erős fözettel bekenjük. V,zen szer által nemcsak ama kellemetlen vendégektói, hanem azok tojásaitól is megszabadítjuk marháinkat. — Jó lesz e szert emlékezetben tartani és e forró évszak alkalmával vele kísérletet tenni. —; A pólai cs. k. kikötői tengernökség hirdetményt bocsátott ki a b*dtengerészeihez felveendő hajő-suhanczokra vonatkozólag; felvétetnek oly ifjak, kik életkorok 15-ik évét betöltötték, de a 17-et még meg nem haladták. Bővebb felvilágofeást a kapitányi hivatalban nyerhetni. * — Petőfi tirja. A N." czimü tót újságban egy nyitra ivándi lakós a nemzet langlelkü költőjének siijáról a következőket közli: „Petőfi sírja a fehér-egyházi határ felső felében van az északi oldalról jövő patak mellett, ugyanason dűlőben, hol Petőfi méiy sebet kapott. As elesett, de még élő Petőfit Varga Zsigmondhos vitték, kinél sebei következtében csendesen kimúlt. Heydte báró közös sírt ásatott, s abba temetts el Petőfit is más társaival. Az oda összehordott kis kőrakás tán még ma is jelzi a szomorú helyet.* — Egy óla*a uójáték járja most sorra az olasz lapokit. „Pasquino" és „Marforio", — ismeretes római ■ssbrsk, melyek ezelőtt kiválóan *zod czélnak szolgáltak, hogy az örök város élcze rAjuk ragaastotta ki gunyiratait — tehát Pasquino és llarforio urak a pápáról beszélgetnek egymással. „Mi hallatszik a pápáról ?« Humoré. (Mendemonda.) — S mit szól a mendemonda ? — Hogy a pápát fogva tartják. — .Kicsoda?« — Vedd el a „rumore''-ból az első betűt — Umore (aaseszély); ,és súlyos s fogáig?- — Innét végy el egj betűt. — .More (meghal bele) ; és mikor ? — Még egy betűt végy el. — „Ore (nemsokárs); és ki lesz az utódja?« — Megint egy betűt végy el. — • He (a király); melyik király?'' Vedd el az utolsóelőtti betűt ia. — ,E (Emánuel.)- — Cterkavtski irtóháborút hirdet a török ellen b így nem csoda, ha muszkák és bolgárok Womias vérengzéseit halljuk. A »Köln. Ztg.« ^nrata szerint e „szlávszabaditő* követke-"^«g nyilatkozott legközelebb: »Nekünk jótéteményekkel kell elhalmoznunk a sokat szenet bolgár népet ■ ki kell irtanunk a muzul- mán elemeket, mint megsemmisítettük Lengyelországban a villongó katholicismnst. Ugy hiszem, az oroez kormány nem panaszkodhst a Lengyelországban általam életbeléptetett reformok eredménye miatt." — Vilmot c*d*xdrról egy német lap a következő esetet beszéli »1, mely vele egyszer Emsben megesett: As orosz czár orvosa dr. Carell nagyon hasonlít a német császárhoz. Ez a hatvanas évek végével néhány hétig Emsben volt s ott egy nőt, ki hozzá folyamodott orvosi tanácsért, gyógyított. A rákövetkező évben e nő ismét Emsben volt s ott találkozott a német császárral. Gyorsan feléje aietett, kezet nyújtott neki e szavakai: „Nagyon örvendek, orvos ur, hogy ön ismét itt van." Á császár egész nyugodtan azt válassolá: „Ugy hiszem, gyermekem, ön téved.- — .Tehát ön nem dr. Carell?" ,Nem vagyok az, de mégis örülök, hogy becsületes emberhez hasonlítok.* — A muizkók kegyetlenségeiről egymást érik a legborzasztóbb hírek. A „Horning Post* szerint Kaagrad közelében 200 sistovai menekülő törököt lemészároltak; Karacsunakban ismét tíz kocsit tele töltő menekülő török aggokat, nőket és gyermekeket; Salvatában és Osz-tancsában Euscsuk tói 4 órány ira as összes lakosságot lemészárolták; a Bal kánban Kague közeié ben a környék összes lakosságát foglyul csipelték magokkal az oroszok b a nőket mind meggyalázták. — A pápa egészségi állapotáról legutóbb fölmerült aggasztó hireket a „Figaro41 egyik barátja határozottan megczáfolja. IX. Pius egészsége 1874. óta nem változott. Feje és melle minden tekintetben ép, csupán lábai gyöngültek meg a legutóbbi három év óta. Járni alig tud, miért is hordszéket használ. Mint ennek előtte, mai napság is naponként kétszer tart nyilvános kihallgatást és pedig reggeli 9 órakor lakosztályában és délután 5 órakor a vatikán kertjében. A pápáról elmondhatni, hogy habár 1792-ben született, tán tul fogja élni mindazon faizeörőket, kik közelebb az ő halála hirét használták fel tőzsdei szédelgésekre. — N6 orvotok. A londoni egyetem tanácsa tizenhat szóval tizenegy ellen elhatározta, hogy nőket is fel fog ruházni tudori fokozattal, tekintet nélkül más egyetemek határozatára. Nyílt kérdésnek most már csak as marad, hogy vájjon azon esetben, ha egy ilyen nő*orvos férjhez is talál menni s esetleg a férj is doktor s ha köztük bizonyos gyógymódra nésve különbség merül fel, ezt s nézeteltérést ki fogja kiegyenlíteni, ha még hozzá el talál futni — a leves. Színészet. Keszthely, julius hó 1877. Miklósy Gyula városunkban időző színtársulata által szombaton, f. hó 14-én, K á-day Ferencz, a nemzeti színház elsőrendű s kitűnő tehetségű tagjának első vendégjátékául adatott Sardou Viktor „Ferreol- czimü 4 felv. színmüve. A czimszerepet Náday páratlan ügyességet tanúsítva oJdá meg. A színpadra történt kilépését, ugy jelenéseit is s közönség Viharos tapsban részesíté. Ferenczy (Perritol, esküdt) igen jó alakítással adta szerepét. Csatár (Martíal, erdéss) Kőmivesné (Roberte) Csatámé (Thereze)Szentessi (De Bois-martel) Dálnoki (Lavardin) ügyesen oldák meg szerepei zet. Közönség szép számmal. Vasárnap, f. hó 15-én Náday második föltép te&l »»¡nre került „Delila,* dráma 3 felvonásban. Náday (Roswein András, zeneköltő^ kitűnő előadásával az egész szép számú közönség figyelmét magára vonta. Kőmivesné (Leo-nora herczegnő) választékos öltözéke, ügyes alakítása, megnyerő modora és vonzó előadása által minden fellépése slkalmával a közönség teljes elismerését vívta ki magának. Faludy (Carniolli, lovag) igen jól alakított; előadáaa vonzó) szavai tisztán érthetők. Dálnoki, Csatár-né, Árvay Gizella, Lipcseiné ügyesen oldák meg szerepeiket. Kedden, f. hó 17-én Moser „Ibolya faló-czimü 3 felv. vígjátéka adatott, mely darabban Náday, Ujhásy, Fatody és Hevessy, — utóbbi kettő szintén a nemzeti színház tagja, -— léptek fel. Nádaj (Berndt Viktor, huszártiazt) nagy hatással adott szerepét a közönség élénk éljenzéssei fogadta. Ujházy az altisztet játazá. Az altiszt szerepe csak az önkéntesek betanításával foglalkozik, melyet Ujhásy egy kissé tulozvs adott elő. Dálnoki (közlegény) derekasan viselte magát az altíaat zs&rn okoskodása alkalmával. Ferenczy (Eembrach, ezredes) igen jói alakított. Az ezredes s várparancsnoki helyzetet, melyet szerepe következtében elfoglalt, élethű utánzással tölté be. Kőmivesné (Wildheím Zsófia, ösvegy)Ardai Ida (Valeszka) Arvai Gizella (Minna) ügyesen oldák meg szerepeiket. — Ily nagyszámú közönség a jelen ivad alatt még nem*volt a színházban. A hely-árak felemeltek voltak. BAKA. Kát rab kinéz a börtön rostélysztán. Egyik: Jaj be cxadar idó vsa oda kűaa, mintha dézsából öntenék aa esőt, ugy esik. Máaik: De jó hogy asáraaoo vagyunk. Levélcxim. T. cs. Németh Lilának Németh Káplár József fslnsi csordát leányának gogánfán. 1 fK vsa s levélben, semmi tBbb, retnr iecze-p i a z ap, Sümegh. SfirgCs. A «<Wghi királyi járáibirósághoz semmiségi panaaz a bent Írtnak tisztele it«l küldetik 25-én mar-tiusi délutáni órákban ■ adassék a t e. iktatóhiva-talban bejegyzés végett, ajálvz Sümegben. Esen levelem fóbotáaaát ajálom szalam egyében okban a ■ . . . H ... . eseíédjének, as Kérek ferencznek tisztölettel Jánosháxábul np. 8ümeg Dénes* Lissi julius 16-dik. 1877-dik. Kövérfy: Hej 8oványosy aram, de nem szeretnék sz ön bőrébe lenni. Sovánosy: Ugyan miért, ha szabad kérdenem? Köréríj: Hát mert as nekem nagyon szűk volna. — Kosák logika. As eleven embert nem sza-bad semmijétől sem megfosztani, a kosák tehát megöli a sebesültet s mint bolt embert irgalom nélkfil kifosztja. — „Tisztességes nók." A rennezi törvényszék elStt minap erköleselleoi vétség volt tárgyalásra kitörve, melyre igen sok hölgy gyűlt össze. A tárgyalás megindítása előtt a trvszéki elnök következő felszólítást intésett s hallgatósághoz : „A mai tárgyalás ügye kissé botrányos, felkérjük azért a tiastessé-ges asszonyokat, hagynák el a termet."— A felszólításra némi moraj felelt, de azért senki sem moadnlt helyéből, mire néhány peres múlva as elnök oda fordalt a teremorökhör : „Most, hogy a tissUeséges nók eltávoztak, vezessék ki a többieket is.* Utazók névgora A''agy-Kanizsán, 1877. julius 12-töl-1877. julius 18-ig. — .Arany Koron áh oz''esimzett szállodába : Brau G. Lines. Walner E. Bécs. Schönberger M. Brünn, ßteiner I. Bpest. Goldberger H. B.-Ujhely. Bánr 1. Berlin. Schlesinger U. Buda. Müller E. Pest Schvarczenfeld B. Villi. Deutsch M. Bécs. Kohn Z». Prága Deutsb F. Klatten. Daneicz I. Bécs. Lerncz L. Bécs. Müller I. Prága. Kirsner M. Pest Löwy M. Bécs. Eisler L Bécs. Brsun L. Grácz. 8tern I. Pest. Weis F. Logos. — „8sarvashozs czimsett szállodába : Hak er M. Pols. Gróf Töröky Ungvár. Spitser M. Bpest. Ifj. Szegedy Kónyból. Gr. Erdődy Vaamegye. Br. Baborizn Sopron. Banmgartner F. Bécs. Kollár A. Pacsa. Zampf A. Preitei-Deutscbland Tribics A. Pratica. Müller A_ Eszék. Hirschel A. Domború. Schlesinger M Varasd. Tranko A. Grácz. Hirsiheln A. Prága. Peternics N. Pacsa. Böhm A. Tri est. Fischer A. Triest. Pálor Zs. Berlin. Zakál Gy. Letenye. Fuchs A. Zabbány. Somogy A. Budapest. Haller A. Triest. Br. Wése Komárom. Wertheimer A. Bécs. Lőrinczy A. Pécs. Ertel K. Bpest. Kohn M. Ográn. Csepnyok A Pnssta-Magyaród. Löwy A. Budapest. Hoihron N. Pest Bogyay M. Kaposvár. Gr. Peácse-vics Bécs. 8ohr M. Budapest ßteiner A. Bécs. Orosz A. Bécs. 8mith A. Póla. Anteritz A. Zákány. Csapy 1. Sőjtör. Cselkó I. Kaposvár. Péky I. Kaproncsa. Johlson N. Bécs. Taráayi N. Puszta-Szt.-László. Karász N. Brünn. Joachim A. Triest Szalacsy F. Vente. Kohn M. Bpest Kohlmán N. Bpest Fachs I. Barcs. Schüller I. Prága. Maat M. Triest. Ladersman Bécs. 8chöffer N. Bécs. Kardos N. Baja. Feicht A. Triest Möller I. Lakenbach. Welesz Zs. B.-C«aba. Löwy A. Budapest Monheim Zs. Budapest Grünfeld I. Szombathely. Szimund N. Bécs. Neomand A. 8zigetvár. Csepringer N. Triest Hackler A. Bpest Fischer I. Keszthely. Liehtneker N. ßzabadka. 8chaltz L Brünn. Scböffer Gy. Gy5r. Weilboffer L. Bpest 8chiflekker A. A gr ím. Schertz Zs. Boglár. Horváth A. Barcs. Hertelendy N. Keszthely. Klein I. Berlin. — .Oroszlánhoz* czimzett szállodába: BretUchneider Pest. Marschal A. Prága. 8chwarcz A. Bécs. Wilhoffer F. Pozsony. Petzman N. Laibach. Lang H. Steiermark. 8totz A. Mohács. Neuman A. Bécs. Berjer I. Pett Bacbrach M. Kapo«. Schlesinger L Bécs. Rodendorfer M. Bpeat Löwy L Zágráb. Goldcer A. Bécs. Weifienger F. Bécs. Plecbschmidt J. Kőszeg. Löyfer K. Lemberg. Beide F. Zágráb. Bricks I. Bécs. Weifenberg A. Pest. Felsenbarg M. Losonc*. Wnrtaner Bécs. Weicbselbrunn Laibach. Piriinger L. Bécs. Weiler A. Lintz. GeiszUer M. Bpest Jegér I. Orosziony. Goldberger H. Jageradorf. Waschasch ©k I. Laibach. Péterffy !. Pest Lea pert A. Post Zilasy L Kolozsvár. Zorék Kósseg. Bertolf F. Bécs. Schleeicges: A. Kőszeg. Kern B. Bosmexx. Graf I. Sopron. Schercz E. Pest Eisler M. Bpest Graboer I. KörnUen. Fűnk B. Eszék. Strobel A. 8ziszek. Kabb F. Ersenburg. Haas» E. Bécs. Hirschl M. Pápa. Weber E. Laibach. Domaniczk; G. Matteradorf. Stern A. Zágráb Pintér M. PinkafS. Prsjer M. Altendorf. Pa-lay 8. Horvátország. Raffer A. Line* Reon M. Grácz. Brüll M. Bécs. Böhm K. Somogy. Kraus: 8. Somogy. Papírszeletek. Fehérmegye Pér kőssége a határba ujj keresztet csináltatott és e felirattal látta el; Krisatns felfeszít tetett 1877-ben s Féri helység költségén. Piaczi árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsa város piaezbistosi könyvéből: 1877. évi julius bő 18-án. Busa legjobb súly 39, hektoHterkínt, 100 kilograasa aserint: 11 &t — krn középszerű ruly 38, 10 Ért 20 kr. — Kétszeres legjobb saly —, — frt — kr. középezerű saly —, — frt — kr. Rozs legjobb súly 86, 8 frt — középszerű suly 34, 7 frt 60 kr.— Árpa legjobb suly 32, 6 frt 20 kr„ középszerű suly 80, 5 frt 80 kr. — Zab legjobb suly 18, 6 frt, 80 kr középszerű suly —, — frt — kr. — Kukoriesa ^tenyéri) 7 frt SO kr. — Burgonya 3 frt — kr. — Szin-liszt 28 frt — ar., zsemlye!isst 24 frt — kr., kenyérliszt fehér 20 frt — kr., fekete 18 frt — kr. — Rizs 24 frt — kr. — Busa-dara SO frt —. Árpa-kása 3S frt — kr. — Borsó 32 frt — kr. — Lencse 82 frt — kr. — Bab » frt — kr. — Kölsa késs U frt — Savaoye-kápoesta 18 frt — kr. — Savanyu-répa 12 frt — kr. Széna kötött legjobb — frt — kr., kösép-sserű — frt — kr.; sséna kttstisa legjobb 3 frt — kr^ középszerű — frt — kr. — Kötött- vagy ágy- szalma legjobb t frt — kr., — középszerű — frt — kr szalma takarmánynak való legjobb — frt — kr. kösépsserű 1 frt 10 kr., szalma alomnak való legjobb — frt — kr., középszerű — frt — kr. — Uj-bor hectoliterkint 1 frt 60 kr. ó-bor 10 frt — kr. — 1 liter pálinkc 46 kr. — 1 liter eezet 6 kr. — Bükkfa, egy köbméurkint, egy méter kosasu hasábokban, kei esatrakással — frt — kr , kerssztrakás nélkül 8 frt 60 kr. — Cserfa keresztrakáasal — frt — kr., kr íresstrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa kerseatrakáasal — frt — *c;, k?^«ztrakás nélkül 2 frt 80 kr. — Kősaéo a b ^rábó: ¿00 kÜogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcséból, egy kilogrammkint 68 kr. — 8tearingyertya l frt — kr. Fagyagyertya öntött 72 kr., mártott 68 kr. — Szappan 42 kr. — Nyers fagygyu 81 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marha has egy kilogramm szerint 46 kr. — Borjúhús 64 kr. 8ertéehns 58 kr. — 8zalonna 76 kr.— Disznóssir 90 kr. — Marhazsir 1 frt — kr. — Köménymag 85 kr. — Vöröshagyma 16 kr, — Foghagyma 30 kr. — F6tt só 16 kr., kö-só 14 kr. — Bors 1 frt 20 kr. — Paprika 76 kr. — Ccukor 68 kr Kiadta .- (P. h.) M Lottohnxás. a n í n g e aljegyző. Prága, jul. 18-án: 14, 3, 50, 64, 49. Szeben, „ „ 90, 63, 74, 81, 11. Érték és váJtéfoJyui julius 20. 5*/, metaliques 62.75; 5*/« nems. kölcsön 67.70; 1860-ki álladalmi kólosön 74 80; bank-réssv. 114 25 ; hitelintézeti részvények 806.— ; London 155.10; magyar földtehermentési kötvény 123.80; temesvári földtehermentési kötvény 76.— ; soproni földtehermentési kötvény 76.— ^ horvát-slavon földtehermentési kötvény 73.— ; esőst 109.— ; cs. kir. arany 5.91 ; Napoleond''or 9.86V3; arany jár. —.— ; márka 60.80. Vasúti menetrend.. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, indul Kanizsáról Vonat hova: saám Ora Perc. Idő 206 Essék, Moháes,Dombovár s Fiaméba 4 48 reggel 215 , „ . , 2 30 délut. 212 Bada-Pestre........ 4 68 reggel 202 ...........2 6 déhit. 204 . .......... 11 80 sstve SIS Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel «01 , .........11 48 estve 315 Soproayba ........ 8 38 délut. t08 Triesztbe és Pragerbofon keresetűi Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Grács és Bécsbe ......S 47 délut Brkezik Kaiiusrs * 216 Essék, Mobáes.Dombovárs Fiuméből 1 41 délut. 206 . , . 1111 estve 203 Bnda-Peströl........ 4 20 reggel 201 „ ........2 5 délut. 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (Szombath. Béc»-Ujhely)fel5l 10 27 estve 802 „ M . .45 reggel 316 Sopronyból ........11 5S délel. tl4 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof felöl ......... 4 12 reggel. 20t Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof fel 81.........1 21 délut. 204 Trieszt- és VUlaebból Prágerbof felöl 11 — estvs. Marburgba csatlakozás Villach és Fraacesiestbe . ... „ Fiaacesfestból. isiiss 22-t« Jsiiss 28-f| 1877. Hó- és hetinap Kath. és prot Öüríj naptár naptár 9 ntj 29. Jézus megsiratja Jeruzsálem városát Lakács XIX. 23 24 25 26 27 28 Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Libór P. Krisztina Jakab ap. Anna Pentele Lneze 11 Euphem 12 Propos 13 Gábor 14 Aqnaüa X6 Cyriak 16 Athin. f. ■ Felelőt szerkesztő : Bátsrft LajSS. Hőstett A »Zala* utolsó számában „Veritas^-féle tOz- és vízmentes köpenybe burkolt Don Quixote, egy honleányi szelleme és kitűnő műveltsége miatt méltán köstissteletben álló nőtanitőt »női gyöngédség- czimü rágalom-közleménynyel utonállőlag aszal támad meg, hogy ,egy leánytanulót bizonyos vétség miatt olyannyira megverte", (ne neked magyar nyelv!) hogy ssétkuszált hajjal (majd ezentúl a tanító fésim tanítványait) és kék (ténta) foltokkal asalaSt haza.'' £z — mondja — nem egyezik meg a mai finom, müveit bánásmóddal. Hát aa — ha saabad kérdeznem — megegyezik-e a férfiasság- és lovagiassá^-gal, egy védtelen nő jó hírnevén ripők-öklökkel kék foltokat ejteni ? Kuczkóba önnel, akárki légyen l Ki jobb viezre és hősiebb tettre nem képes, mint nőről koholt „férfias tetteket-nyelvhibákkal közölni, az előttem — anyámasszony vitézei Teri Társ. •) K rovat alatt köslöttért felelősséget nem riUal s Legnjabft orosz-török csatatérképek. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (233 8—*) kaphatók: Orosz-török háború térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel árc^oO kr. postán szétküldve 65 kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétküldve 45 kr. Handtke : Generalkarte des schwarzen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétküldve 95 kr. General-Übersiehts-Karte des gesammten Russisch-türkischen Kriegsschauplatzes^ Europa und Asien, nebst Rumänien, Serbien und Montenegro, dann Griechenland und den angrenzenden Gebieten von Österreich- Ungarn, finom papiron, pompás színezettel ára 40 kr, postán szét-1 küldve 45 kr. Juh-eladás. Alólirottnál Aisó-Rajkon, u. p. Gelse, 270 darab, részint anya, ürü, részint tokjuhból álló..fiatal, tenyésztésre'' alkalmas juh-falka eladó ; ára páronként 11 forint. (407 3—3) Koller István. Pályázat. Sümeghen (Zalam.) az elemi főtanod* I. főosztályához képezdét végzett tanitó kerestetik. ÍM fizetése: 120 frt, lakás és élelmezés a fótanitónái; de mosás s ágynemű nem adatik. A szállás- és tartásért köteles a megválasztandó a kántorságban segédkezni, vagyis e teendőket szakavatottsággal végezni; különben a szállás- és tartásra igényt nem tarthat. A tapasztalt megválasztandó fizetés-javitás s mellékes jövedelemre számithat. A még e hónapban személyesen megjelenőnek előny adatik. Az állomás f. é. szeptember elsején foglalandó "el. A kellőleg felszerelt folyamodás, az oklevél — (s iratokkal) alulirthoz küldendő. Sümegh, julius 16-án. 1877. Árverési hirdetmény. A kis-komáromi uradalomhoz tartósé kis-komáromi és márvárosi vendégfogadók folyó éri augusstus hó 13 án a kU komáromi tiasti irodában a reggeli órákban tartandó nyilván** árverés utján 1878-ik évi január l-u6 napjától sxámitott hárorr, egymásután következő évre haszonbérbe fognak kiadatni. A bcir leti fel tételek a frnnterolített irodában naponkint megtudhat.^ Kelt Kis Komáromban, 1877. évi junius hó 20-án. (391 10 10) Az uradalmi tisztség 550. íz. "ThTT " •í I: í (410 1 — 3) Exner Alajos, fótanitó s éneklész. r-~ ■ " Férfiaknak.|; Mindenkinek elkerülhetlenül . I szükséges a »aját minőségében | egyedüli könyv : „A2 •»seflély,'' j '' ez oktatást ád a nemi viszonyok- . 1 bsn, ifjnsági bűnök, tehetetlenség, | n8i betegségekben stb. a ragályok elIeDi biztos óvsrerrel, a férfi és '' n8i nemzSrészek rajzaival stb. — 12 frt beküldése mellett kapható : Dr- Erist l -nél Pest«, két sasát«* 24. (405 4—60) Cséplőgépeket legújabban javitott szőgecs-rcndszer, 1 vagy 2 vonó marhára, akár pedig kéterGre is alkalmasra jótállás és próbaidő mellett bérment vasúti st.il-litással felette olcsó árak mellett saállitnnk. Jóravaló ügynökök kerestetnek. Mayfarth Ph. és társa gépgyáruk Frankfurtban a Majna mellett. * (402 2 — 9; ! H i r (1 e t é s ! A nemzetközi áruúriat IV-csben felosrlás végett a következő árutömegeket bocsát áru * mesés olcsón, C3. ngymint: 1 zenohangszert, melyen bárki Is a legszebb darabokat képes játszani. 1 teljes kis poretaián'' teritéket 6 személyre, kiváltképen ajándéknak igen alkalmas. 2j ellenf e jet, egy rgésren uj rcnikirOl eredeti tréfa. 1 diszes V i c t o r i a-s é t á n y-kosárkát, dusszinezctü műhiroxésacl. 6 kitűnő csász kir. szab. evőkanalat. 6 kitftnS csász. kir. szab. k á- véskanalat. 6 japán c s é e z é t, kiváló minóségüt. G darab dr. Dapont-iéle egésc- 1 csak 5 frt 1 különösen jól járó idSpou-tos órát, aranyozott láncz-rzal, a jól járásért kezesség vál-!al tátik. j 2 valódi japáni virágedényt, a legfinomabb festéssel, bármely terem díszítéséül szolgálhat. 1 pompás fényképalbumot, arnaynyal g*»dagou disaitve. pár diszes keleti komót-c z i p ó t, elny&hetetlen talp bőrrel, nők és nrak számára, síép asztali csenget y fi t, a legjobb nj aranyból, teljes japáni dohányzó készletet, mely mLndeut tartalmaz, a mire csak egy dohányzónak izükfége van. kis olajfestményt, hírneves mesterek műveinek m:í sulata, diszes keretekben. Mind az iU felsorolt J8 tárgy s I ecgi szappant Összesen 38 drb. legjobb kivitelben csak Czim: Nemzetkőzi árutarlat, Bécsben, Biirgring 3. (368 10-10) Vidúki megrendelések utánvét mellett pontosan eszközöltetnek. Jegyzet. Miután a tárlat rövid időn folosxlik, a vidék! megrendelések beküldését minél hamarabb kérjük. Árlejtési hirdetmény. 3 4 A budspest gráczi államot24 —g— mértföld ssakasxán SOmegh-Mi hályfa átkelési szaka szán lev5 83. sz. hid helyreállítása a nagyméltósága közmunka és ködekedési in. kir. ministerium 1877. évi julius hó 12-én kelt 9848. száma magas rendeletévei 370 frt 48 .krnyi összeggel engedélyeztetett. $, Ezen mnnka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájábau f. 1877. évi sugustns hó 6-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadá 8ával párosult nyilviuos szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni sráudékoxók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbuoi résztvevős esetére magukat a fentkitett összeg 5°/0-vel mint bánatpénzzel ellássák mply vállalkozás esetében azonnal 10°^ biztosítékra lesz kiegészitendc'' \% Írásbeli ajánlatok fenntkitott nap reggeli 10 óráig fogad tatnak e:. ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő; uvábbá számmal és sxóval kiírandó azon száxtóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételeket, ugy ezek tartalmát ismeri és elfogadja. - Az Írásbeli ajánlatokkos a vállalati összeg lO^-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek a* alulírott hivatal irodájában * szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1877. éri jnlins hó 18-án. A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. 551. szám. 1877. (413 1—2) Helyiség-változtatás. . - ■ Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint f. éri jnlius l-tól lakásomat Városház-utcza Keichen-feld-féle 8-ik házszám alá helyeztem, hol is mindennemű kárpitos munkákat s javításokat a legjutányosabb ár mellett elvállalok, egyúttal hálás köszönetemet fejezem ki az eddig bennem helyezett becses bizalomért s tisztelettel felkérem a n. é. közönséget jövőre is, hogy tömeges megrendeléseivel szerencséltessen. Kardos Sándor, (414 1 — 1) kárpitos Nagy - Kanizsán. Árlejtési hirdetmény. g_y A mohács-varasdi ¿Hamut 26- mJld. közti letcnyei Mura hid balparti első jármának biztosítását a nagyméltóságú közmunka ós közlekedési ministerium 1877» évi julius hó 13-án kelt 7959. számú magas reu-deletével 862 frt 85 kr. öszszcggel engedélyeztetett. Ezen munka biztosítása tekintetéből alólírt hivatal irodájában folyó 1877. évi augustus hó 6-án reggeli 10 órakor Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy aa árlejtésbeni résstvwés esetére magukat a fentkitett összeg 5t''(0-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében azonnal 10°^ biztosítékra lesz kiegészítendő. Az írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben aa ajánlattevő neve, Ukása és polgári állása pontosan kiteendő ; továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elenged''s. melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati összeg lÜ°/0-je készpénzben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek az alalirott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1877. évi jnlios bó 18-án. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Dréher Antal kőbányai sörraktárában Na^y-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sőrház-utcza) Ungef-féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szal-litva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (346 23 -*) immmmmmmmtm Birtokeladási hirdetmény. Zalamegyében, Baksa község közbirtokossága részérói közhírré tétetik, hogy a közbirtokosságnak Baksában: a sopron-varasdi útvonalon kőből épült vendégfogadója, mely 4 szobát, 1 konyhái, 1 kamrát foglal magában, 2 istálló és 1 nagy színnel, — V/, hold nagyságú beltelek, 6 hold szántóföld és korcsmáitatási joggal együtt folyó évi augustus hó 5-én nyilvános árverés utján, vagy magán kézből is el fog adatni, mire a t. cz. venni szándékozók meghivatnak. Az árverési feltételek Baksában, a körjegyzői irodában megtekinthetők. Kelt Baksán, 1877. évi jnlins hó 15-én. A közbirtokosság megbízásából: Páslek János, (412 1-* körjegyző s birtokos. Német-keresztúri savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német-Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélküli alos savanyn viz, vegyelemezte Dr. Fresenlns R. tanítr (>s udvari tanácsos Wlesbadenben. A legüdítőbb, legízletesebb ásványos ital, minden egyéb ásványvirnél nagyobb gyógyhatással bir, kivált mellbajokban és minden takhártyabántalmakban. Szállítása csak jól dugaszolt üvegekben eszközöltetik. Tol&jdoBo^ Langfelder Ede, Bécsben. I. Johannisgasse 12. Főraktár Sopronban. (397''8-20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból szállítva csomagolással együtt: 1 láda 25 egész literes üveggel.........6 frt 50 kr. o é l . 25 fél ...........4 , 50 „ . „ mmmmmmmmmmumtmmtt Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gJógy5t gyökeresen fényes ós tartós siker biatoeitása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) az őnfertőzésnek minden következményeit, úgymint: magomléseket, az ingerlékeny gyengeséget, az endófelyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) • idtílt1eketJ8'') a aemzórészek bujakóros fekélyeit ¿» , másodrendű bujakort minden alakjaiban és elcaufitásaiban • I 3) hugyosÖ8züküléseket; '' 4) friss és i idftlt nyákfolyásokat nőknél,^» úgynevezett fehérfolyást, és az onnan eredő (409 ! -50)< ! 5) bőrkiütéseket; a húgyhólyag betegségeit és mindennemű vizelési nehézséeeket Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig és estve 7 órátói 8-ie. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ik szám, a Kigvó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. Wajdits József kiadó-, láp-éa nyomdatulajdonos gyorssajtó nyoaiaa, Nagy-Kanizsán? NAGY-KANIZSA, 1877. julius 26-án. Tizenhatodik évfolyam. r-CDa^J . , ElWttrtssI ár: ; tfisl évre. . 8 frt. fél évre . . 4 „ negyed évre . 2 . ¡¿gy szám 10 kr Hirdetések iiM»boí petitsorban 7, miío^s*01, 6 » minden további sorért 5 kr. nvilttkrben »oronkint 10 krért vétetnek fel. Kinrstári illeték mindeo |j , egyi-s hirdetésért külön '' i 30 kr. fizetendő. - I0ZL0IT előbb: MOGYI ÖZLO ff5*-----— 1 A l«p szellemi rétfeét * illetS közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendŐk : NAGY-KANIZSA Wlasfetosfcáz- Bérm*ntetta> levelek i csa \>asrt munkatársaké. fogadtatnak el. 1 Kéziratok vissza nem í J küldetnek. k -^---''^^SlSj ií- . |diJ* 90 y-Kauizsavkros helyhatóságának, nemkülönben a wn.-kauiz8al kereskedelmi g Iparbank«, a „n.-kanizsal takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanizsai kisded- nevelő egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválaMtmánya« 8 több megyei és városi egyesület hivatalos értesitdje. Hetenkiat kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Ál próféták. (Harmadik közlemény.) Igaz, nem lehet állítani, hogy bajaink nem volnának, (hol nincs?!) és valamint teljesen nem lehet felmenteni a rendőrséget egy némely dologban, ép oly bizonyos, hogy azt sem elitélni nem szabad, sem a méltányosság nem engedi, hogy a reá szórt vádak való értékőkre leszállítva, védelem alá ne vétessék és kitüntetve legyen, hogy bajaink kútforrása sokban a rendőrségen kívüli okban keresendő és a javulás csak sok-mérvü más tényező átalakulásától, vagy átalakításától várható, valamint szükséges az iDstitütionális szabályzatok létesítése. A rendőrség jelen szervezete és viszonyai közt meggátolni épen nem képes, hogy a munkátlan dologkerülők határainkat át ne lépjék és munkakeresés czimén itt-ott ne barangoljanak, proletarius népünk ép azért szaporodik, mert a város forgalmi jelentősége vonz, de meg legtöbbire a tétlenek a város származottai, kik ellenében csak a munkakényszer a helyes óvszabály. Különben is dologtalan embereinkkel sem állunk ép oly roszul és a rendőrség sem oly laza, csak tessék megfigyel íi azt, hogy évente mintegy 1200 letartóztatás és mintegy 400 kiutasítás esete forog fenn, a mi 12000-nyi népességünkre viszonyítva oly óriási szám, hugy azt aránylag sem a bécsi, sem a budapesti rendőrség sem igen mutatja fel, a melyre pedig oly hangsúlyozva és oly sokszor hivatkozunk, a lézengók és prédalesók tömege ott még félőbb és kirívóbb, mint nálunk és még annyi zaklatásnak sincsenek kitéve, mint itt. A vagyonveszélyező tolvajösszeköttetések csomópontjai nem nálunk vannak, hol tolvajlás, legalább jelentékenj, ritkán fordul elő — nálunk a tolvajlás űzött nsme csak élelmi és majorsági szerekre találtató leginkább, mire szövetkezetek nem igen alakulnának ; a gyanús egyének forgalmát a vasúti keresztezések okozzák és a nyomnélküli tolvajlások szálai a vidékek alkalmas nyngpontjain vannak, Legterjedtebbek a cselédügyi panaszok és még tán leginkább, bár meg kell engedni, hogy nevezetes javulási intézkedések tétettek, utalunk csak a szorosabb nyilvántartásra, az igazolványok ellenőrzésére és a megkötöttebb szegódési viszonyokra, valamint arra, hogy kicsapongásaik alkalmai egyelőre szűkebb korlátok közé vonattak, valamint sok tétetett a csendzavarások meglehetős mérséklésére, e két, már hirlapilag szellőztetett kérdés kedvezőbb fordulatát, jobban az egyéni érdekek össseütközése, de nyomott volta is gátolja, valamint az is, hogy a regalejog korlátlan terjeszkedése, minden ellentétes intézkedésre maga-magában zsibbasztólag hat és nem is abban van a dolog bibéje, hogy a rendőrség nem tesz, hanem kötött kézzel, lábbal levén legtöbbször nem tehet, akár azért, mert kellő támogatásra sehol sem talál, akár azért, mert elég actualis erő nem adatik, akár az^rt, mert másunnan vele ellentétes törekvések és intézkedések létesülnek, akár azért, mert törvénykezés és a rendőri administratió nem függnek össze, nincs szabatos határ vonva a két hatóság köre közt és ez okból mindegyik inkább magának vindicálván a jogkört, az intézkedés pad alá jut. N. Értesítő a keszthelyi m. kir. gazdasági tanitézet felöl. A keszthelyi magy. királyi gazdasági tanintézet czélja a mezőgazdasági pályára készülő ifjakat, mint leendő földbirtokosokat, bérlőket vagy gazdatiszteket jövő hivatásukra korszerű tudományos, valamint gyakorlati ssakképséssel is a gasdaaág minden ágában kítelhetőleg alaposan előkészíteni. A tanfolyam három évre terjed. Aselső év folyamában s tanulók kiválóig gyakorlatilag foglalkoztatnak a különböző kézfogások elsajátítása végett, e mellett azonban néhány előkészítő tantárgy is adatik elő, a második és harmadik tanévben a szaktantárgyak foglalják el a legtöbb időt, ezekkel párhuzamosan mindazáltal a gyakorlat is kellő méltatásban részesül. As első tanév tanalói a második félévi vissgák befejezése után is, — eltérő leg a következő tanévek Márnára megállapított beosztástól, — még augusstus hó végéig az intézet kötelékében maradnak; ezen utóbbi hónap alatt azonban ősapán gyakorlati teendőket végeznek. Tanév közben az első évfolyam hallgatói, a gazdaság folytonos menete miatt, a különben szokásos karácsoni, hasvéti stb. szünidőket nem élvezhetik, sőt olyanok, kik a gazdaság körüli foglalkozásra kijelöltetnek, vasár- és ünnepnapokon is tartoznak a reájok bízott munkákat teljesíteni. A tanév oktober hó 1-én veszi kezdetét és julius hó 31-ig tart; as első tanév pedig mint fónnebb emlitve volt, augusztus hó végéig terjesztetik ki. Abeiratások oktober hó elsején kezdődnek és 8áig tartanak. Félév közben felvétel nem történik. A tanintézet tanulói rendes, rendkívüli és vendéghallgatók lehetnek. Rendes tanuló az, ki magát minden előirt tantárgy hallgatásárass gyakorlatokban való részvételre minden kivétel nélkül kötelezi; szabály szerint végbizonyit-ványt csak ezek nyerhetnek. Rendkívüli tanulóknak ások te kintetnek, kik kellő iskolai és bebizonyított gyakorlati előképzettség mellett, as első év kihagyásával mindjárt a második tanévbe lépnek. Ezek csak kifogástalan magaviselet és kitűnő szorgalom folytán nyerhető különös engedély alapján és dij mellett bocsáttatnak vizsgára, melyről félévi bizonyítványra tarthatnak igényt; végbizonyítványt mindazáltal a tanári testület ajánlatára csak a nm. földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministerium különös engedélye alapján kaphatnak. Vendéghallgatók ások, kik csak egyes tantárgyak hallgatása végett lépnek az intézet kötelékébe. Ilyeaek csak önálló és nagykorú egyének lehetnek. A rendes és rendkívüli hallgatók egész tandijt fizetnek, a vendégek csak azon félévre, melyben az intézeten tartózkodnak. Ki as intézetbe rendes tanulóként felvétetni óhajt, tartozik kimutatni: a) 1. jó sikerrel végzett legalább hat gymnasiumi vagy öt reáliskolai, illetőleg hat polgári iskolai osztályt. 2. jó erkölcsi magaviseletét, 3. hogy életkorának 16 ik évét betöltötte és 4. a felvételre jelentkező a szülők vagy gyám azon írásbeli nyilatkozatát is tartozik előmutatni, hogy ezek neki az intézet látogatását megengedik és ittléte alatt a szükségekkel ellátják. — Ezen szabály a rendkívüli hallgatókra is kötelező. b) rendkívüli tanulóknak rendszerint csak olyanok vétetnek fel, kik n y o I c z gymnasium, vagy hat reáliskolai osztályt végeztek és legalább egy, a gyakorlatban töltött évről mutathatnak fel hiteles bizonyítványt. Utóbbi bizonyítvány mellett as intézetbe lépésök előtt a gazdasági gyakorlatból teendő, dij alá eső vizsgára köteleztetnek, c) oly önálló egyéneknek, kik hosszabb időt töltöttek s gyakorlatban, de az előirt fölvételi föltételeknél is kevesebb iskolai előképzettséget bírnak felmutatni, as intésetbe való belépés kivételesen szintén megengedhető, TÁRCZA Volt egyszeí^gy király (Rege a hazátlan költőről.) V.,lt Hol egy király. Ne kérdje senki sem, s merre volt nralma színhelye? Tilio az éjjaak bérez tetóje fenn, ''tűn a forró dél volt lakhelye ! •s*vét se tndja tőlem senki sem, ''i>u tudva sem sokat nyerünk vele. A gazdag! az miadütt hasát talál, legénynek ®gy van, — ugy tadom — csupán. Meiiette mindjárt, csendes kis helyen \ költS élt szerény vagyon köxött. volt hatalma, sem fényes terem, •>*i»fisve volt szegény és ttldösött. ö''^ldog volt mégis, mert szivére mély bfi szerelemnek üdve költözött, izerelme volt a korona s l*atjibsn volt tej de! mi bíbora. % tiízta nap derült esthajnalán Kertjébe járt ax aggott fejdelem. A munkás napnak terhei után Vl?Uzt keresni bolygott cxéltalan. ''^h. mert ne vélje senki, hogy talán J bíborosnak élte gondtalan____I p ®M5n igy gondra gondot űzve járt, méla ének száll kertjébe át: iársz hazátlan Árva dalnokom, Miként madár a Hervadt bokrokon, Kit szívtelen kéz Hajszol szüntelen, Pihenj meg itt « Csendesült helyen.* „Ki elveszitéd Dús reményedet, Itt mzjd a béke Nyújt kezei neked. Szorítsd szivedre Ajzott lantodat. Majd az lelkednek Uj nyugalmat ad." .Nem fény s bíbor közt Szólt bölcső-dalod. Hisz fájdalomban Telt minden napod. Száműzve élsz Honod bús vándora, Nincs más vigass-szód Csak lantod dala '' • .És mégis, mégis Boldog vagy szegény, Hisz lantod álul Hfi szivet nyerél, Kiért kevés egy Földi dús vagyon.... Pihenj meg itt bó», Árra dalnokom I* . .. A száműzöttnek mélázd dalát A fejdelem haUgatta szótlanul. Nemes szivében felserkent a vágy Meglátni ót, a bánatnak fiát Ki lelkében gyújt nj remény-sugárt, Kinek dalára uj élet virul, óbajtja látni. Biztató szavát Küldvén, hivatja gyorsan dalnokát Az megjelent. Halvány vonásiban Viharzó élet súlyos kinja ül. Arczán az ihlet szent varázsa van, De haj ! min5 kín dúl lelkén belül ! Arczának görcsös rángatásiban Meglátszik, mily kín folyja 5t körül, Megszánva nézte Ct az agg király, Amint előtte téveteg megáll. „Jó dalnok — ssól — ki bolyguz hazátlanul, Kinek lelkében bánat árja dul, Kinek dalából fájdalom beszélt, Leljen hited még újra egy reményt I r* Pihenj meg nálam, aggott szivemen, Maradj örökre nálam e helyen Dalod borússá tette lelkedet, «U1* ^g • • • ne dallj több éneket I" Szólt s biztatón a száraüzöttre néz, Várván a vándor dalos válaszát. Hiába mind ! ... as búsan visszanéz S ajkán egy fájdalmas mosoly fut át : „Mit, én király, mond, szív mellett az ész, Midőn hiányzik, ami enyhet ád. Nekem lantomban van csak énekem, Lantját a költő nem hagyhatja el. A szám fiz ött találhat uj hazát, Szerelmet is lelhet még éneke, De lantjátI... oh est nem hagyhatja el, Ez az, miben tápot nyer élete. Részvétedért légy áldva bölcs király, A költenek csak lantja mindene. Ez osztozik meg dúló bánatán Öröme, bója csak a lant csupán!" V. 8ÁRFPY IGNÁCZ. Sáros8y Gyula utolsó kirándulása. (Rákos-Palotára 1861-ben.) Ülök csolnakomban, Habzó vízen; Hallok súgni darvat, Röptébe'' fenn. Röpülj égi vándor, Föld s viz felett: Sorsom oh nem adta Szállnom veled! KSIcsey. Átérezve, mintegy titkos sejtelemből, csüggeteg vágygyal mondá el gyakran Sárossy ez ábrándos sorokat; mintha lelke önmagának jósolta volna meg előre, hogy csak menjen ki a szabad természetbe, gyönyörködjék bájaiban; bár már ekkor hozzá volt hasonló, hervatag, I sárgás levelekkel borítván be as egykori élénk reményszinü mezőt. Talán rokon érzelem volt ez, mely ugy vonzotta őt ki, mint elhaló gyermeket a végső vágy édes anyja keblére; talán szabadban akarta látni azt a földet, melyért annyit küzdött, szenvedett, hogy nemsokára benne pihenendő meg — magával vigye le utószor látott képét, hogy örökös álmában is többé fel nem szállható holdként saját világa sugaraival szője körül . . . Halála előtt alig pár hónappal oly sokat beszélt a természet szépségéről, a vágyról, hogy régen nem volt már ölében, hogy végre elhatározta magát egészségi szempontból is kijárni egyhangú magányából; de a pesti loVegő nem elégíti ki; tisztábbat, szabadabbat óhajtott egyrészt, míg másrész! itt alig mozoghatott itteni ismerőinek minduntalan való föltartóstatása miatt; azért könnyen engedett a meghívásnak s elhatározta magát, hogy Pesthes bár kösel, mégis egy jó ideig egészen kivonul Bálint J. leikéss barátjához falusi magányában. Mi ugyan eleinte csak a fönnebbi okokat hittük; asonban hosszas készülődése közben elejtett egy-egy gondolatot, melyből megtudtuk, hogy ezekhez járult s rá leginkább határozott legjobb régi, kedves emlékű barátjainak elmaradosása a csalódás és önérzetének sérelme.. S elmondhatta szinte Kölcsey vei: Menj ! s temesd el bús fájdalmad'', Hol reád vár szent magány; S vonj korlátot álmaidból, S alkoss ideáljaidból Szebb világot alkonyán. Ki őt ismerte s tudta utóbbi néhány éve viszontagságait, tudta, hogy mily keveset járhatott ki, mily megtöretve jött elő — — nem d) mind«« oly esetben, melyre nézve az itt felsorolt pontozatokban határozott szabály nem foglaltatik, a tanári testület dónt.*) A tanintézetnél a következő tartárgyak adatnak elő: I. Tanév. Téli félév. Mennyiségtan és gazd. kiszámítások, természetűn, általános vegytan (szervetlen rész), ásvány Un és foldisme, rajzgyakorlatok, vegy-elemzési gyakorlatok. Nyári félév. Gazdasági állatUn, növényi szerviame, álulános vegyUn (szerves rész), gazdasági ügyiratok, rajzgyakorlatok, vegyelemzési gyakorlatok. * Minden egyéb idő a kézfogások begyakorlására, valamint egyéb gazdasági gyakorlatok eszközlésére van szánva, mely.sk a fennforgó szükség szerint kora reggeltől késő estig kiterjednek. II. Tanév. Téli félév. Talajismeés ált. növénytermelés, növény-boncz- éséletUn, állatboncz és élettan, íöldmi-velési vegytan, erőmütan, mértan, éghajlattan, kertészet, rajzgyakorlatok, vegyelemzési gya- j korlatok. Nyári félév. Különleges növénytermelés és rétmivelés, gazdasági növényUn és növény kórUn, általános állattenyésztés, táplálkozásUn, baromfitenyésztés, gazdasági gép- és eszköztan, szőlőmivelés, gyakorlati mértan, rajzgyakorlatok, vegyelemzési gyakorlatok. III. Tanév. Téli félév. NemzetgazdásatUn, sUtisztika, gazdasági üzlet és berendezésűn, juhtenyésztés ós gyap-juisme, állatgyógyászat és egészségűn, iparüzlettan, borászat, erdőszetUn, gazd. épitészetUn. Nyári félév. Gazdasági becsléstan, saámvitel, az intézeti gazdaság berendezéséről, gazdasági törvény- | isme, szarvasmarha-tenyésztés, lótenyésztés, ser- ! téstenyésztés, méhészet és selyemtenyésztés, iparüzletUn, erdőszetUn, gazdasági épitészettan. | Az itt felsorolt tantárgyak igényeihez mérten az elméleti előadások mellé a második és harmadik Unévben is csatolutnak gyakorlati. okmuUtások. A tsnitás segédeszközeit képezik: a mér- és természettani készülékek ; a vegymühely, állatUni, állattenyésztés és gyógyászati; továbbá növény-, ásvány-, eszköz- és gépgyüjtemények ; ezekhez járul a mintegy 2000 művet tartalmazó könyvtár, nemkülönben jól felszerelt olvasó-terem A gyűjtemények helyiségei közelebb jelentékenyen tágasbittatuk. Gyakorlati okmutatásul szolgálnak: az intézet saját, közelebb czélszerüen kikerekített és ujonan fölszerelt gazdasága, sző leje, füvész-konyha és gyümölcsfa kertje, állat-tenyészete; nemkülönben Festetics Tasziló gróf ur ő nagyméltósága engedelmével okmutatásokra használt gyümölcs- ós minden egyéb fanemekben gazdag urasági kert; az uradalom jeles gazdaságai, kitűnően vezetett ló , szarvaa- •) Hiányos iskolai előképzettséggel biró egyének a mennyisógtan, természettan, vegytan és természetrajz, (állattan, növénytan és ásványtan) alapvonalaiból főlvéti v««(r*t tenni s eziránt kellőleg felszerelt kérelmöket az igazgatóságnál idejekorán benyújtani tartoznak. csudálkozik, ha legjobb, leglelkesebb akarata mellett is gyengült testében, mig az viszont lelkére is hatott, mert bárhol legyen is a lélek az emberben, de az agy annak a Unyája... Egyszer csak egy őszi napon (1861) rögtön elhatározU magát, hogy megy; vele pedig én és S......barátunk szinte megízlelni az ő leendő magánya boldogságát. A kilencz órai reggeli vonattól természetesen elmaradva, esti hét órakor indultunk Rákos-Palotára; a hol ily váratlanul igen is nagynak hitte a meglepetést, a mit őkül onosen szeretett. Midőn ígérkezett is, nem akarta az iaőt bizonyosan meghatározni, nehogy holmi készülődéssel várják. Dicséretére legyen mondva a váspályai gyorsaságnak, tiz órára értünk ez egy vasúti állomásnyira, hova kocsin is elértünk volna akkorra bizonyosan. Hosszú vajúdás után végrs kiszálltunk, hol egy árva kocsit, sem kalauzt nem Ulálva, elindultunk a kakas-szó és ebugatás után, mi a falusi egyedüli tájékozó, mig nem egy haldokló mécavilágot pillantottunk meg, mely aztán a buczkókon és apró árkokon keresztül csakugyan becsalt a faluba. Hárman voltunk s mind a hárman külön, bizonyos távolságban haladtunk. O volt leghátul, én közbe pedig, ki valamennyire sejtette itt a tapogatózást, elől ment. Mire elértük volna a mécset, az is elaludt; mi azonban csak ugy gondoltuk, hogy mivel itt legtovább volUk fönn, bizonyosan itt lesznek legéberebben. Közel Pesthez s minő ellentét ! tiz órakor már csak egy-két hú állat őrzi gazdáját. Beszólunk s a gazda egy jó darabon, majdnem a falu közepéig azon módon, amint kijött, hajadon fővel i n g y e n elkalauzolt; hol az- marha és juhtenyésztés, jelesen berendezett osztató, a terjedelmes és jól kezelt erdők stb. Azon ritka természeti előnyöknél fogva, melyeket Keszthely vidéke a szőlőmivelés és borászat üzletére nyújt, a tanintézet egyik fótó rek vécének tekinti ezen a haza számára bő jövedelmi forrást biztosító iparágat minden kitelhető módon felkarolni s annak előmozdítása, ugy az elméleti, mini a gyakorlati téren is erre alkalmai} módokat és eszközöket felhasználni. Minden félév végén vizsgák tarUtnak. melyek eredményéről az intézet hallgatója fél évenkint bizonyítványt nyer. A rendes hallgatók vissgadijt nem fizetnek. '' As egész untolyam sikeres bevégzése után rendes tanulóknak minden további akadály nélkül, a rendkívülinek pedig a fent emiitett módozatok alatt végbizonyítvány adatik ki az összes, ezen Unintézetnél végzett Unulmá-nyokról. A tanintézet minden hallgatója évenkint 40 frt tandijt fizet.Ezen összegből 20 frt 1 e g o 11 a beírásnál, 20 frt p«d i g legkésőbb az első félévi vizsgák előtt fizetendő. Szegényebb sorsú tanulóknak jó előmene tel, kitűnő szorgalom és példás magaviselet alapján a tanári karnak a nm. föld mi velés ipar ée kereskedelemügyi ministeriumnál tett ajánlatára az emiitett tandij egészben, vagy részleg elengedtetik. Országos alapból 6 ösztöndíj van egyen kínt 150 frtjával rendszeresítve. Magán alapítványok utján szintén több száz forint ada tik ki; ezek között a ,Vítéz*-féle ösztöndíj az alapító meghagyása folytán csupán erre érdemesnek nyilvánított helvét hitvallású tanuló álul nyerhető el. Ezenkivül az összes m. kir. gazdasági Unintézetek hallgatói az évenkint 300 frtnyi Csáky Petronella grófnő által alapított ösztöndíjra folyamodhatnak, melyről a pályázat üresedések esetén, időről-időre közhírré tétetik. Minden Unévben szükség szerint Urtandó nagyobb tanulmányi kirándulásokban minden hallgató kivétel nélkül részt venni kötelezve levén, az evvel járó költségeket, melyek esetr<51-esetre előre megállapittatnak, az illetők viselik. Ezek az intézetbe fölvett hallgatónak '' beiratás alkalmával kézbesittetnek, miáltal az e rendszabályok Bzigoru megtartására kötelezi magát. Az intézeti hallgatók szállás és élelmezésről önmaguk gondoskodnak; a teljes eHátásnak az illető igényeihez képest havi költsége mintegy 25—35 frt szokott lenni. AZ INTÉZETI IGAZGATÓSÁG. Korytnieza. jul. 20-án. Az itteni fürdői idény utóbbi napok alatt meglehetősen élénk lett Van vendég elég, alig tudják elhelyezni; itt van Bíró Sándor színtársulata, játszván közben vígjátékokat; majd a vendégek rendeznek a közeli helyekre kirándulásokat — élvezni a fenyvesek levegőjét, a lejtők s meredélyek izomfeszítő sétáit, rfemkülönben a paUkok pisztrángjait, valamint a távolabb pontok aludttejét és savóját. Tegnap nem csak ünnepünk, de ünnepélyes mozzanata is volt a fürdőnek. Ugyanis Császka szepesi püspök felszentelte az itteni szt. András kápolnát nagy közönség részvéte tán ellátva bő utasítással, eresztett el kalandosnak látszó utunkra. Egy pár német katonába belebotolva, a kik ugyan nem tudták a falu papjának lakását — a templom mellett a közelről legjobb képű házba zörgettünk. Nem is tévedtünk. A mi papunk ily egészen váratlanul, már tizenkét óra tájban lehető szíves vendégszeretettel fogadott. Mikor két régi jó barát Ulálkozik, akkor soha sincs késő. O nejével együtt, kedvünkre bár fölforgatta volna házát; de különösen Gyula bácsinak csak a nyugalom kellett. A kifogyhatlan beszéd alig Ulálta már végét, mígnem folyUtását reggelre hagytuk. A septemberi reggel igen szépen, egész kihivólag köszöntött be hozzánk elannyira, hogy Gyula bácsi szinte siettetett bennünket, mivel mint mondá: olyan szép künn az idő, hogy csak ugy két kézzel kinálkozik az élvezetre; azért kár vclna magára hagyni . . . Először is elmentünk a kertbe, hol megnéztük azt az uj épületkét, melyet a lelkész, mint mondá : Sárossy magánya kedveért építtetett ; mire ő azt a megjegyzést tette, hogy biz es oly takaros uj épületke, hogy ebből ugyan soha sem kívánkozik > pesti uj épületbe 1 — Meglásd barátom! mint szedem én itt rendbe költeményeimet — és magamat... Minő szép a kilátás Fóth felé, minő szép kép az ott, hol a lila szinü felhők úsznak a hegyek fölött ... Öszi Uj biz ez, no de magam is őszü lök már ... — Ez lesz a tied, barátom, addig, amig csak meg nem unod, akkor pedig berepülünk Pestre egy kis zajos levegőért, hogy itt ismét feledjük el, bizUtá barátunk. — De Gyula bácsi, mi is eljövünk néha meglátogatni. mellett Mis* alatt a kápolnán kivül zenészek kisérték az egyházi éneket, közben pedig meg-hatotUn hallgattuk tőlük a Hymnus és Szózat dallamait. A mozsárdurrogások sem hiányoztak, valamint az ily ünnepélyességeket kisérő — nagy ebéd a nagy vendégek számára; mig az apróbb vendégek a két vendéglőben megoszolva bár, — de egyetértő jó étvágy mellett dicsekedtek az ásványviz hatásáról, kiki a maga — nem csak módja, de kezdő vagy haladó egészségi áilapou szerint, mígnem az ilyenkor elmaradhatlan esti íáncz izgató éa fárasztó hatását megtéve pitymailatra, az alvó fürdőre s a legélénkebb álmok fölé is: csöndes köd borult. Ma Dr. Arányi Lajos ny. egyetemi U-nár tartott fele részben jótékony csélu felöl vasást következő czim alatt: Öt nap Konstantinápolyban. Erre nézve nem jegyeshetek meg egyebet, minthogy az előadásra nem czak elfogyott, de kevés is volt a belépti jegy, valamint, hogy az a hallgatóknak — a keleti kérdés áltsl is nyervén érdekességében — igen tetszett. Ujabb vendégek : Csengery AnUl családjával, Érkövy Adolf, Gyürky AnUl; sőt több vendég van, a kik — hazafiak — Kurls-hadból jöttek ide a gyógy-idény tökéletes befejezése végett. Mai napig az itteni vendégek száma 436. Deazt is meg kell jegyeznem, hogy az idén nem várt számban jöttek av vendégek, annyira, hogy alig kapUk helyet, többen e miatt el is mentek Tátrs-Füred re, mig sokan a szobákba társakul szegődtek ; a mi minden esetre arra muUt, hogy e ffcrdő megérdemlett hire már messze terjedt s csak az volna kívánatos, miszerint jövőre egy pár ujabb épületről is gondolkodnának a fürdő-intézet részvényes társai, — hogy minél több részvevőik legyenek, a kik viszont itt egészségi részvényeket vásárolnának. Időjárásunk egészen — akár Uvaazias-nak, akár ősziesnek mondjuk, többnyire hűvös, néha derült, de alig múlik el nap eső nélkül; mi azonban buzgóan iszszuk a vizet reggel 6—7 óra között, a midőn hozzá ráadásul di-dergünk; de aszal vigaszul juK magunkat, hogy oda lenn — a sík földön az otthon ma-radotUk bezzeg nagy melleg mellett hevülnek, de igy legalább reánk hűtőkre is — melegebben gondolnak. Jó élet van biz itt, — mert a ki ide jön, annak minden gondját és nélkülözhető baját otthon kellett hagynia; tehát nincs itt egyebünk, mint s mit el kellett hoznunk, t. i. pénzünket, testi és lelki bajunkat, a melyet még mind itt szándékozunk hagyni. Hogy az Isten — a gondos fürdő orvos, meg a víz, levegő és a séta segítsen reá bennünket ! KA KOSI LÁSZLÓ. Helyi hírek. — Mondottuk, hogy nagy hangú ígéretekkel mi nem csalogatjuk közönségünket, hanem teszünk. íme hareztéri tudósítónk berukkolt levelével, melyet lapunk jövő száma hoz; hogy ki? ő jól ismeri közönségünk. Ali bey, magya-án Kővári Béla fiatal munkaUr-Buuk. — Keszthelyen legközelebb egy érde- — Ha nem jönnének, ugy is kihozatnám, így beszélgettünk, mig leértünk a kert lábjában futó patakhoz. Itt nem tudom, azért e, mert a paUkot kiválóan szeretem, vagy, hogy elmerengtem az ő egyes élete töredékén, mely ugy hasonlít a rohanó hegyi paUkhoz, mely szikláról-sziklára zúzódik szerte, mégis a hol kissé megállapodhatik, a tiszU, a derült eget, sőt magunkat is megláthatjuk benne: Ez még jobban tetszett neki s folytonosan derült kedélye élczeivel mulatUtott, mig elértünk Gr. Viczay lakához, kivel lemenve kertjébe, egy tónál áilapodánk, meg, hogy nézzük és hallgassuk as oda vezetett zuhaUgot. Nézze barátom, szól hozzám, amott az a kor hadt szomorú fűzfa, mint fíirdenek fiatal ágai a tóban; egy pár hattyú kellene csak, ha az én mulUm egyes jelenetét nem képzelném oda... Nem emlékszik, mit mond Kölcsey ? De igen : Ülök csolnakomban, habzó vizén stb ... Két napot töltöttünk ott, mialatt ő, mintha sejtette volna, hogy többé nem látja virulni a természetet, a Uvaazt; a mennyire csak lehetett, kivül volt, hogy lássa legalább az ősz búcsúzó hanyatlását ... Eljövet nagyon megígérte, hogy mihelyt jobban lesz, egészen múzsájának fog élni. Két hónapra rá egészen jól lett, mert oda ment, a honnan többé vissza nem jőn, visz-sza nem kívánkozik ; legfeljebb szelleme pihen meg porain, mint a lehullott meteor fölött a tünő fény s a néző képzelete, mint a nép mondáiban a mesés kincs fölött a föllobbanó világ uUn a tündérrege ... Mi pedig, akik kösel állunk hozzá, szent áhiuttal mondjuk és kívánjuk: Légy nyugodt és boldogabb, mint a minő életed volt... RÁKOSI LÁSZLÓ. késs élvezetdui hangverseny leend, Biba E u genia kisasszony, a berlini királyi udvari operaház elsőrendű s jeles képzettségű énekesnője két havi szünidejét kedvég anyja körében, Nagy-Kanizsán töltvén, a balatoni fürdő üditő hullámai használata végett Keszthelyre jött s itt a jövő hét egyik napján, az .Amazon" szálloda nagy termében, Ollop Imre ur s többek körremüködésével hangversenyt rendezend. Felhívjuk Keszthely vároea érdemteljes közönségét ama szép élvezetet igérő estélyre, melyre vonatkozólag a falragaszok 8 a házakhoz kikűldendó műsorosatok bővebb felvilágosítást fognak nyújtani. P. P. — Zalavúrott sebes hajUs következtében egy nő agyon gázolutott. — Lapunk kiadója a héwizi fürdőbe uUzott. — Balaton-Füreden a szokásos .Anna-bál" julius 29-én tarUtik meg. Győrből Vörös Jánosi jól szervezett jeles zeneUr sulata- mulattatja a nagyszámú fürdő vendégeket. — Ürményi József főispánunk az in te Balaton-Füreden van. — A 10 ik számú kimu-tatás szerint julius 22-ig 702 folyószámban 1090 fürdővendég érkezett. — Ab. füredi szeretetház fiók vinczel-lérképző intézetének évi nyilvános vizsgája f. hó 21- én délután szépszámú közönség előtt Ur-Utott meg. Az igazgatóUnács tagjain kivül je-lenvolUk: Jókai Mór családjával együtt, Dr. Huray István és neje, László József, a helyben működő székes-fehérvári ssintársulat több jeles tagja és mások. Annyira érdekel minket e vizsga és ezen életrevaló intézet, hogy mélutlanság volna tőlünk, ha terjodilmesebb tudósítással nem szolgálnánk e becses lap tisztelt olvasóinak. Az intézet, melynek vizsgájáról szólunk, előbb állami, gazdasági szakoszUlylyal összekötött felső népiskola volt, de mivel főkép Unalók hiányában fennállásának értelmét már-már elveszitni kezdé, a vallás- és közokutási ministerium intézkedésénél fogva 1875 ik évben a szeretetházhoz csatolUtott, melynek ma fiók-vinczellér-képző intézetét és fblytstását képezi azon növendékek számára, kiket hajlamuk és tehetségük a vinczelléri pályára vonz. Azonkívül felvétetnek helybeliek, vagy vidékiek is. A Unfolyam 3 évi. a vizsga sikerére nézve csak annyit mondunk, hogy minél több ilyen vizsgát szeretnénk látni. Különösen érdekes volt a növendékek tu-lajdoiLképeni szakjuk, — mint a gazdaságún-, terméazetrsjs- és természettanbóli feleleteiket hallgatni. Az itt felmuUtott siker, továbbá ez 1 hold terjedelmű faiskola és 4 hold terjedelmű szőlő kitűnő karban Urtása és művészileg való kezelése Kanovics György igazgató urnák becsületére válik. A vizsgát Segesdy Miklós helyetteselnök ur a vendégekhez és azUn az igazgató és tanárokhoz intézett lelkes szavakkal fejezte be. Erre László József kócsi ref. leikész ur mondott köszönetet az igazgatóUnácsnak a nevelés terén kifejtett buzgalmáért. — A Balaton az idén is megkivánU áldozatát. Prosics István, a .Kisfaludy" gőzös leg-fiaUlabb matróza, egy öreg matróz fia, f.. hó 18 án midőn egy vitorlás csónakot kikötji akart, a vizbe zuhant és alámerült. Midőn kifogUk és partra szállították,már holtnak látozott. de szorgalmas dörzsölés álul annyira életre hozták, hogy már szólt is, mindazonáltal pár peres múlva kimúlt. — Ujabb tudósítást kaptunk S ó ly o m-váry Ferenc z, a ro. cancsellária nyugal mázott hivaUlnok haláláról, ki szerdán, f. hó 18 án reggel 7 órakor a balatoni fürdőházhoz ment fürdeni. Minthogy a viz nagy hullámo kat vert, a lég és a viz is hűvös volt, a fürdő nél levő felügyelőn* esdve kérte őt, hegy ne fürödjék meg A 75 éves s Keszthelyeu min denki előtt köztiszteletben álló férfiú az őt kérő nő szavára nem hallgatván, a vizbe ment, hol alig pár perez múlva elbukott s a vizbe belefúlt. Egyik zsebében egy gondosan összehajtott ne-gyediv papir volt, melyen kivül e szó volt irva: .Ilka ;u belül:,Tárcsám és irományaim a szekrényben vannak." A szekrény kulcsa ezen emiitett papirba volt illesztve. Ezen jelek elég világosan megms-gyarázák a különben zilált anyagi körülmények közt levő tisztelt férfiú halálát. Temetése pénteken 10 órakor nagy részvét mellett történt. — Kovács Zsigmond veszprémi püa pök ő excja jól sikerült arczképét közié a .Vasárnapi Újság" legközelebbi száma, — Sümegben egy polgárleány, mint halljuk, szerelmi bubánatból gyufakénoldattal megmérgezte magát. — Fiuméből veszszük a tudósítást, hogy a hosszabb ideig Csáktornyán is az egykori só-hivatalnál működő buzgó tisztviselő Keömley Ferdinánd nyug. állami főtiszt julius 17 én ülte aranylakodalmát. A kedélyes s most is mindie vidám öreg ur s jó nejének e ritka ünnepélye meghatottan tartatott meg. Fogadja üdvözlet''in ket s Zalából számosak szerencsékivánaUtl — Hirdetmény. Ezennel ismételten figyelmeztetjük a t. cz. közönséget,hogy azon i g a zolványok, a melyek előmutatása mellett a budapesti IV. nemzetközi gabnavásár látogatói 33VsVo nji uUzási dij-elengedésben részesülnek, csakis az 1 frtnyi belépti jegy váltása ellenében adatnak ki. Felhivatnak tehát a t. cz. gazdák, foldmivelűk, kereskedők s általában a gabonavasár összes látagatói, hogy a belépti jegyeket 6 igazolványokat a tőzsde titkári hivatalában, a dijak lefizetése vagy beküldése mellett, idejeben rendeljék meg, minthogy belépti jegyek utánvét mellett nem adatnak ki s nem küldetnek. Hasonlóképen azon t cz. ¡jatdák ós ken skedők is, a kik a gabonaváaá-roD külön helyekre (10 forintnyi dij mellett) számot tartanak, e végett idejében jelentkezni és intézkedni szíveskedjenek, mivel ily külön iu-lyeknek csakis korlátolt száma áll rendelkezésre. Végre felemiitjük, hogy a gabonavásárra vonatkozó meghivási nyomtatványok magyar, francziaés német nyelven a tőzsde titkári hivatalában kaphatók. Budapest, 1877. julius hó 21 én. A pesti áru- és értéktőzsde gabonavásári bizottsága. — Iparosok figyelmébe. A magy. kir erdélyi csendőrparancsnokság a nagymél tóságu magy. kir. honvédelmi ministerium állal utasítva van, a magy. kir. csendőrség mindennemű szükségleteit, a mennyire lehet, magyar iparosok által szállittstni. A szükséglet különleg kiierjed posztónemüekre, béllésekre, fehér ruha ós egyéb vászonnemüekre, zsinorzatokra s más gombkötő munkákra, tábori sapkákra, vadász kalapokra, posztócsillagok s egyéb rézből való jelvényekre, gombokra, szijazatra, kard és szurony hüvelyekre, háti bőröndökre, tábori.palacz-kokm, bőrből való oldaltáskákra, bőr- és téli fej''^keaztyükre, csizmákra, talpakra stb. Az illető iparosok tehát felkéretnek, miszerint e kamerával mielőbb tudatni szíveskedjenek, hajlandók-e az emiitett ruházati és felszerelési tárgyak szállítására vállalkozni. A jelentkezőknek kivánatuk folytán a szállítandó egyes tárgyak mennyisége tudtára fog adatni és szá inukra a mustrák is a fennczimzett parancsnok ságtói beszereztetnék. A posztónemü mind a legjobb minőségű valódi gyapjúból készült fél-tinóm, a vászonnemü fehérített lengyolcs hasonlóan félfinom, a bőrnemű a legjobb marha és tehénbőrből készült gyártmányból állítandó ki. A késztárgyak az erdélyi csendőraégi parancsnokság raktárába Kolozsvárra ssállitandók. Sopron, 1877. julius 20-án. A kereskedelmi és iparkamara. — Rövid hirek. Gr. Eszterházy Pál (a pápai birtokos) meghalt. — Nyugat-Virginiában a munkások fellázadtak. — Egy leib-oiczi fiu méhszurástól másfél óra alatt meghalt. — Francziaországban 1037 könyvnyomda van. — »Magyarország és a Nagyvilág" szerkesztői üzenetei közt hozza Manasses arczképét. — A horvát országgyűlés aug. 13-ra össsehiva* tik. — Airifi uj t''irök külügyminiszter neje magyar nő. — Manasses kun-szent-mártoni születésű. — Somoskeőit a franczia bíróságok nem adják ki. — Bpesten 100 éves koldust .irtóztattak le. — A dobai uradalom kertjében egy 100 éves aloe most virágzik. — Klapka Budapeaten ma,jul. 26 áu valószínűleg népgyűlést tart. — Haynald Lajos érsek a váczi gy m-nasiumnak 10 ezer frtot adományozott. — Háborús hirek. (Jul. 23.) A czár kijelenté, hogy aug. végén Konstantinápolyban lesz. — Ozmán pasa Pleonapolnál megverte az oroszokat.— Moukhtár pasa előre nyomul Ázsiában. - (Jul. 24.) Lom Palánka ét Kalofernél az oroszok megverettek. — A német nagykövetség élénk rokonszenvet Unasit a törökök ügye iránt. — Az ,Izzodín* yacht Mid hat hazavitelére elindult. — Kréta szigetén kitört a lázadás. — (Jul. 25.) Hirszerint Klapka Szer-dar-Ekremül van kiszemelve — Romániában nem*hi|aiik az orosz fegyver sikerét. —Niksicset a monté^egróiak újra bombázzák. — Ruscsu-kot az oroszok borzasztón lövöldözik. — Tschof-koi berezeg dandárját Nikápolynál 4 embert hagyva, — feikonezoiták. — Nikápolynál elfogott 2600 török az orosz kíséretet legyilkolva, elmenekült. Színészet. ¥ Keszthely, julius hó 1877. Miklósy Gyula körünkben létező színtársulata álul Szerdán f. hó 18 án Náday, üjházy, Hevessy és Faludy felléptükkel Roeen Gyula „Oh ezek a férfiak" czimü 4 felv. vígjátéka került színre. A helyárak felemeltek. Közönség középszámmal. Ujházy (Morland, tőkepénzes) a papucskormány alatt nyüzsgő hős férfiút élethűen adta. Náday (Valter Károly) köztetszéssel adott előadását, ama sok számitgatást és t ö r 1 ó-9 e k e t a közönség hosszas „éljene" követte. Faludy (Bollman) a nőgyűlölő és Hevessy (Raden Bruno) jó alakításuk tiszta és érzés-teljes előadásaik által elismerést arattak. Lip-caeiné (Schraube, tanácsosné) az anya szerepekben a vidéki szinuszét legelső hősnőinek egyike. Alakítása igen jó; előadása vonzó; szavai tisztán érthetők. Jelenetei a közönség kívánalmait fűszerezni szokták. Arvay Gizella Károlin, Morland leánya) igen szépen oldá raeg szerepét. Mint Vaíter (Náday) jegyese, ez által előirányzott költségek s illetőleg kiadások törlésénél sok tapsot aratott. — Csa-Urné (Franczisk aj nagyon kedvesen adta sze- repét. Lekérdekfeszítőbb volt Bollmaa birtokán történt jelenete. Páratlan ügyességet fejtett ki ama pillanatban, a midőn őt Bollman nőül kérte. Mártoafiaé (Olga, Morland neje) igen jól játszott, ugy Kőmivesné (Helena,) Csatár (Haberland.) Ssentessy (Dr. Sauber) és Vi-harné (Luiza) is. Csütörtökön, f.hó 19-én „Godelot Hotel" czimü 3 felv. vígjáték volt előadásra kihirdetve, de az Uiházy rekedtsége miatt nem volt megtartható s helyette „Alfonz ur" czimü vig játék adatott Náday a czimszerepet és Miklósy a tengeréss tisztet kitűnő ügyességgel ad ták. Lipcseiné Arday Ida és Mártonfiné köztetszést nyertek. A közönség, hihető, hogy a felemelt helyárak miatt, kevés számmal jelent meg. Ujhásy Ede Szekszárdra utazott, hol jelenleg Kétszeri színtársulata működik s itt fog vendégszerepelni. Náday utolsó előadása vasárnap leend s még azon éjjel ő is Szekszárdra fog utazni. Szombaton, folyó hó 21-én Náday Ferencz a pesti nemzeti színház elsőrendű tagja jutalom játékául adatott „D o r a" vígjáték 5 felvonásban. Igen sajnáljuk, hogy a 2-ik felvonás végével hirtelen támaSt zivatar következtében e sokat ígérő darabot — aszinkÖrbe erősen hulló e&ő következtében — végig nem láthattuk. Náday (Mouriilac Andre'') s a czimszerepet Kőmivesné kitűnően személy esi ték. Mindketten sok tapsot s teljes elismerést arattak. Nádayt a színpadra lépése alkalmával a közönség egéss virág halmazzal lepte meg. Ferenczy (Favrolle) igen jó alakítása, szép és megnyerő előadása álul tüntette ki magát Mártonfiné előadása a szerepében levő sok idegen szó következtében egy kissé nehézkes volt Vasárnap, folyó hő 22 én Náday Ferencz utolsó vendégjátékául adatott: „Godelot Hotel'' czimü 3 felv. vígjáték. Náday (Bertis Olivér) tapinutos, ügyes és vonzó előadása a ssépszá mu közönség figyelmét mindvégig lekötve Ur totta. Kőmivesné (Miette) és Dálnoki (Godelot) jó alakításuk s meglepő ügyességet Unusitó előadásuk köztetazé8t nyert. Mártonfiné (Virginia) Arvay Gizella (Róza) és Hevessy (Ridel Pál) igen jól s mondhatni elismerést érdemlőleg játszUk. Héttőn, folyó hó 23 án Hevessy juUlom-játékaul „Ördög űző huszártiszt, vagy a mafc-ranezos hölgy" czimü 4 felvonásos vígjáték ada tott. Ferenczy (Kristóf) páratlanul oldá meg szerepét. Ügyes comicus jeleneteivel a csak kis számmal képviselt közönséget folytonos kaczajra gerjeszté. Hevessy (Erős, huszár őrnagy) és Kőmivesné (Újvári Francziska) köztetszéssel játszottak. Kedden, folyó hó 24-én Odry Lehel, a nemzeti színház elsőrendű dalmüvésze első vendégjátékául adatott: „Két pisztoly", czimfi 3 szakaszból álló énekes népszínmű. Odry az itt érintett darabon kívül fellép még „Falu rossz a", „Parlagi Jancsi" és „V irág asszony leánya" czimü énekes népszínművekben, melyekről e becses lapok jövő számában teend bővebb emlitést TIHAMÉR. Vegyes hirek — A török-magyar légió ügye — mint illetékes helyről halljuk — egészen uj stádiumba lépett. A török kormány a légió szervezésével néhány erélyes és szakképzett tisztet bizptt meg. A feloszlott lengyel légió Ugjai a török-magyar légióba lépnek, melyben a vezényszó kizárólag magyar. Többet ez ügyről könnyen érthető tekintetek miatt egyelőre nem írhatunk I s csak azt jegyezzük még meg, hogy a porU ■ jelentékeny pénzösszeget tett folyóvá a légió l szervezésének költségeire. — A párisi kölcsönösen tegélytö magyaregylet egy menedékház építését tervezi s e czél-ból felhívásokat bocsátott ki, melyeket az öbz-szes hazai sajtónak és a hasa nevesebb embereinek megküldött a czélból, hogy a tervet anyagilag támogassák. OhajUndó, hogy e nemes igyekezetet siker koronázza. üzleti szemle. Kelt Nagy-Kanizsán, 1877. jul. 20 in d. a. 2 órakor. Időjárás: Borús, szeles. — Áz éjjel hevesen megfakadott esőzés nagyértékü eredményt matat fel, lényegesen a Uvasziakra nézve, melyek mindeddig lépést tarUnak az álulánoa siker kedvezőségével. Usleti és aratási mozgalom. — Ismét egy évi időszak végén állunk; — az üzlettelen- és tétlenség egy évének ! Hosz-szu egy időszak, ha azt ásitozással, unalommal kell elküldeni. — És mily számos most már az ily egymást követi év! Letűnnek egyformán a hiu remények, — az eredménytelen várakozások tömkelegébe — anélkül, hogy észrevehető, maradó hatásnak csak legkisebb nyomát íj hagynának hátra. A gabna-kereskedés már évek ÓU szerfelett hálátlan tőke elhelyezést képes — és nem csoda, ha ma amaz ág képviselete oly parányi a múlthoz képest — oly sok hézagokat jelez és ha városunk kibonUkozott egykori dicsőbb kereskedelmi jelentőségéből. A sebek — jóllehet — nagyobbrészt természetiek, de réazint önmagunkban keresendők, mert az ép. egészséges fát az idővel elhanyagoltuk, — elvadulUttuk, anélkftl, hogy — gondos kertészhez képest — épentartottnk volna a vad csírázástól. Piaosunk sokféle visszaélés- és kártékony működésnek színhelye; — kicsinyben-nagyban az álulánosságra hatnak és utóvégre oly mérveket öltenek, hogy az eredete utáni kuUtás illetékes helyen nagy ügyet-bajt — vagy uláo lehetetlenséget is képes. Sokszor érintettük mi már ama sebeket e becses lapok hasábjain ; sokszor hányUttuk-vettettük már — és ma mégis hol vagyunk? Városi atyáink egy idő előtt nagyon helyesen — más nagyobb üzleti pontok intézményéhez képest — hivatalos mázsát állitUt-Uk fel a bevásárlás alkalmából eszközlendő igazságszolgálUtás szempontjából. Ez intézmény logicaílag is nagyon üdvös ; de ép ugy nagyfontosságú és kényes ily hivatalban a mázsálással megbízottnak válo-gatáaa — sőt megkivánUtó, hogy ily lényeges — igazságszolgáltatási ügy nem mint ed dig — hajdú, hanem ha már bizottságra nem, de legalabb illetékes szakértő személyre bi-zasBék. Ha a kereskedőt károsító oly bisonyi-tékok lépnek alkalmilag felszínre, mint a minőkre nemrég személyesen is akadtunk — akkor a czél nemcsak, hogy elérve nincs, hanem nagyan is veszélyessé válik. A hivatalos mázsál ás rendszere továbbá azon káros jelleggel bir, hogy a kereskedőt megcsonkítja az eddig fennállott minden tíz zsák után számiUndó 1 fontnyi be mázsál ássál, mely kereskedői usancenál fogva elporzás és calo pótlására rendeltetett. — Es as egyes termelőnél csak kicsi, de üzérnél bizony nagy rubrikát képez évenkint — és ha kereskedelmi képviseletünk es Ügyben eddig síkra nem szállott — ugy csak rendkivtli — csodálkozásunkat ébresstó véletlennek tul^jdö* ni t ható. A hivaUlos eljárás smaz igának üdvössége ilyformán csak egy oldalra áramlana ki, — holott -T a fő-tactor — a kereskedelem háttérben maradna. Szerintünk az igazságszolgáltatás amaz uton kétségkívül eisó-izben részrehaj latían, szigorú, pontos mázsálást — továbbá pedig a kereskedői usanceok lelkiismeretes tekintetbe vétele- és azok igényeinek megfelelő kielégítését igényli. Azon beneficiumok, melyekben termelő-közönség a kereskedelmi osztály rovására részesülne — homlokegyenest mind a kettő kárává fajulna: mert a tőkepénzes kereskedő áldozat nélkül fog visszahúzódni a térről, midőn megrövidittetését észleli, holott a termelő a kereskedőre utalva — annak részvétlensége, vételkedvtelensége mellett csakhamar fog kényszerülni — gabnáját potom áron odaadni. Semmi szín alatt sem mellékes tehát a kereskedelmi érdek! — Hanem nézzük tovább. Kártékony befolyású a hivatalos piaczi árjegyzék. — Nem egyszer UpaszUltuk, hogy a hivatalos jegyzék jelentékenyen magasabb árat jelzett e lapok b. hasábjain — a valódi napi áriolyamnál. — A gazda közönség már természetszerű hajlama mellett hogy ne hinne inkább ily árjegyzéknek, mely egyrészről jóval magasabb, másrészről pedig hivaUlos és hasonló a „csalhatatlsuasági dogmával.'' — És ki tudja kifogásolni, hogy ily körülmény a forgalmat kevésbé többé zavarja? Ki Urthatja feleslegesnek a hivaUlos árjegyzék kiállítására egy szakértő egyén kiküldetését? Szükséges ama teendő horderejét bővebben taglalgatuunk ? Hol marad továbbá a gabna-piaca viszonyainak korszerű rendezése, a közvetítés („gardsos* üzérkedés) szabályozása, megakadályozandó a kapzsiságot, as árak sokszor rosalelkü felkorbácsolását — részint vetély-társi roszlelküségből, részint tudatlanságból megrontván a termelő és kereskedj közti jó viszonyt Ezek mind lehangolják és kedvetleni-tik a hivatásos kereskedőt és képezik ama bajokat, melyeket mindig érintünk és melyek orvoslása égető szükség. Az idén a természet is megtette a magáét Mennyiség és minőségileg áldásosnak nevezhető az aratási eredmény és a hangulat a beköszönő uj űsletévhez általánosan nagy reményeket fűz, melyekben külföldi hirek egyaránt csak erősítenek. A cséplés teljes folyamban van és pía-ezunk azalatt végkép látogaUtlan. -- Határidői kötések csekély számban jöttek eddig létre. As árak reguláit állásponttal még nem rendelkeznek, mert adók a létezett magas árakba nagyon beléssokva — leengedésre még nem igen hajlandók. — A jövő hét ez irányban hihetőleg már bővebb adatokat nyujtand, nagyobb mérvekre terjedő behozatal mellett, míg az álulánoa forgalom a bécsi-, pesti- és táa nálunk is nagyobb mértékben a kaaissai-gabnaváaár után veendi alkalmasint kezdetét. Ifj. S. S. Papírszeletek. — Mondj valami újságot, Pista. : — P. Q. a több» közt, bocy a tanév véfén megbuktam. — Az nem újság, nagyobbat mondj. IfSzfatá: fen oseonel bessegCdtetem az urat jellemscinésznek s csak arra az egyre kérem, legyen önnek is annyi jelleme, hogy ha sok adósságot talál csinálni, megssökése elStt ne elClegeztesse ki a gázsit Fin: Édes snám I miért végződik majd minden vígjáték háza -*mgal. Apa: Mert u.«j¿ * házasság után szomoru-játék kezdődik. Eonye de csinos kalapod van, hol vetted? — — kérdé egy utczai suhanc* a másiktól. — Hát a kalaposnál ! — felel a kérdezett. — Ugyan hogy volt ? — Azt nem tudom, mert senki sem volt benn & boltban s nem kérdezhettem meg, hogy adják. Lottóhúzás. Bécs, juh 21 én: 52, 85, 53, 29, 5. Grácz, '' „ „ 72, 24, 28, 33, 9. Temesvár, „ n , 30, 42, 49, 66, 53. Szerkesztői üzenet 2400. V. S. I. Valamint a „Társadalmi bajaink," ugy az ujabbi közleményeket is köszönettel vatták. 2401. B. Oy. Szombathely. Hétfőn a délelőtti vonattal érkezett meg, sajnálom, hogy az indóházbsáa nem találkozál vele 2402. I. Z.-Egerazeg. Mielőbb átolvassuk, de becses nevét kérjük velünk tudatni, ha titokban akaija tartani, megteazszük. 2403. P. G. Bpest. Örvendünk, hogy zalai szü-lefcésü. A lapot- küldjük. •-■ ,, 2404. A. P. Sátoralja újhely. J»vC számban közöljük. 2405. 0. A. Rohits. Nem mehettünk el. Szives buzgalmadért köszönet. 2406. N. A. Füred. Nagy befolyással van ahá-ború az Qgy sikeres rendezésére. 2407. Számos kézirat érkeavén, nem olvashattok még el. Igyekszünk. 2408. P. Alexandria. A küldemények rég el-meotek. A levél nagy örömmel s köszönettel vétetett. Érték és váltói olyan julius 24. D*/# metaliques 62.70; 5"/« nemz. kölcsön 67.65: 1860-ki álladalmi kölcsön 75—; bankrész v. 114.— ; hitelintézeti részvények 796.— ; London 155.60; magyar földtehermentési kötvény 124.15; temesvári földtehermentési kötvény 74.75 ; soproni földtehermentési kötvény 74 50; horvát-slavon földtehermentési kötvény 73.75; ezüst 109.— ; cs. kir. arany 5.92 ; Napoleond''or 9.89—; arany jár. —.— ; márka 60.95. Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, indul kauiasáról Vonat hova: szám Ora Perc. Id5 206 Essék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 . „ „ „ 2 30 délut. 2l2 Buda-Pestre........4 58 reggel 202 ......................2 6 délut. 204 ........... 11 30 estve 313Bécsbe (Szombathely, Bécs-Uj hely felé )5 8 reggel SOI . .........11 48 estve 315 Sopronyba ........ 3 38 délut. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ......«47 délut. Brkezik Kanizsára honnét : 216 Essék, Mohács, Dombovár a Fiúméból 1 41 délut 206 „ „ , 11 11 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggal 201 .......... 2 5 délut. 211 ........... 9 44 estve 314 Bécsből (Szombath. Bécs-Ujhely)fel51 10 27 astve 302 „ „ „ .45 regfel 316 8opronyból .........11^3 délel. »14 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof felöl ......... 4 12 reggel. 20* Trieszt- é* Bécsből Mzrburg, Prager- hof felől .... >.....1 21 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof fel51 11 — *stve. Marburgba csatlakozás ViUach és Francesíestbe. , , . . Fianceafestból. Felelős szerkesztő : Bátort Ltjts. rsjylXtt^r. *) Tisztelettel van szerencsém tudatni a n. é. közönséggel, miszerint boldoguit férjemnek, Mattosh Józsefnek a régóta jó hírben álló férfi szabó üzletét Ugyanazon név alatt tovább is folytatandom. Minélfogva a n. é. közönségnek es érdembe ni pártfogását azon ígéretem mellett bátorkodom továbbra is kérni, hogy becses megrendeléseiket a lehető jutányos árak mellett pontosan s a legújabb ízlés sserint teljesiteodem. N.-Kanizsán, 1877. julius havában. Özy. Mattosh Jóssefné. *) E rovat alatt köalöttért felelősséget naa vállal a Saerk. Hirdetés. A soproni m. kir. posta igazgatóságnak ösz Gábor elleni biztosítási ügyében lefoglalt s Marton Panka József csapi hegyi pinczéjében és birtokában levő 125 akó 1875. évi termés, kitűnő finom siller bor szabadkézbóli eladását a Dagy-kanizsai tekintetesJpir. törvényszék megengedte. A venni szándékozók szíveskedjenek akár írásbeli, vagy személyes érintkezés végett, kis-komáromi lakös, Pintér József zárgondnokot megkeresni. Minden órában eladhatók. (418 1 — 1) (413 2-2) . 1 Férfiaknak.|i Mindenkinek elkerülhetlenül '' szükséges a saját minőségében 1 : egyedüli könyv : „Az K«egély,* , '' ez oktatást ád a nemi viszonyokban, ifjnsági bűnök,tehetetlenség, női betegségekben gtb. a ragályok , í slleni biztos óvszerrel, a férfi és , női uemzőrészek rajzaival itb. — | 1 frt beküldése mellett kapható : j Dr. Erőst L -nél Pesten, két sas-ateza 21. (405 5—60) | 651 stám. 1877. Árlejtési hirdetmény. f> 7 A mohács-varasdi államát 26— mfld köxti Icietiyoi Mura bid 8 balparti első járnának biztosítását a nagyméltósága kCzmnnka ét közlekedési miaisteriom 1877. évi julius hó lö-án kelt 7959. saámu maga» rendeletével 862 frt 85 kr. Oszszeggel engedélyeztetett. Csen mnnka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1877. évi sngnstus hó 6-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásival párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállal-kosai szándékozók azzal hivatnak mee. hogy az árlejtésbeni résmtvevés ecetére magukat a fentkitett Összeg 5°|0-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében azonnal 10°|0 biztosítékra lesz kiegéssitendő. Az Írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása poatosan ki-teendő ; továbbá számmal ós sióval kiírandó ason ssáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati Ossseg 10*/,-je késspWmben, vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfizzerslvények és feltételek az alulírott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetek. Zala-Egerszegen, 1877. évi jolins hó 18-án. Zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Pályázat. Farkas Ferencz, gyakorló orvos Nagy-Kanizsán letelepedvén, (Király-utcza Weiss-féleház) rewiel délelőtt 11-12, délután 3-4 óra közt. Szegényeknek díjmentesen. (419 1 - 3J Sümeghen (Zalam.) az elemi fótanoda I. ¿osztályához képezdét végzett tanitó kerestetik. Évi fizetése: 120 frt, lakás és élelmezés a fótanitónál; de mosás s ágynemű nem adatik. A szállás- és tartásért köteles a megválasztandó a kán-torságban segédkezni, vagyis e teendőket szakavatottsággal végezni; különben a szállás- és tartásra igényt nem tarthat. A tapasztalt megválasztandó fizetés-javítás s mellékes jövedelemre számithat. A még e hónapban személyesen megjelenőnek elóny adatik. Az állomás f. é. szeptember elsején foglalandó el. A kellőleg felszerelt folyamodás, az oklevél — (s iratokkal) alulirthoz küldendő. Sümegh, julius 16-án. 1877. Riea József, «USbb as .Arany Ivóhoz" czimzett szálloda bérlője, most már zaját, ujonan épített, as njkor minden igényének megfelelóleg berendezett szállodáját bátorkodik ajánlani e ezim alatt: Hotel Ries »zur Stadt Triestu Jakominiplatz. A szálloda a város központjában, a cs. kir. postával és a ea. k. térparancsnoksággal szemben, az összes hatóságok, mind a két színház, a stadtpark, valamint a magyar nyugati vaspálya tőszomszédságában fekszik. Minden vonathoz a szállodának ssját társaskocsija kózlekedík. (390 6—12) OLL SE IDLITZ - POR A. silíknr valódi h* minden dobox «''»''»w*0 • ly&iK aKtLOr VdlUUl, és „ én tok»zorositott csége» vaa lenyomva. Büntető birósági ítéletek ismételten eoustatálták ezégem és védjegyem meghamisittatását; azért óva intem a közönséget az ilyen hamisítványok vásárlása ellen, minthogy azok csak ámításra vannak számítva. Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. ó. (410 2 — 3) Exner Alajos, fótanitó s éneklész. Árverési hirdetés. Alnlirt kiküldött végrehajtó a polg. tk. rdtt. 403. §-a értelmében ezennel közhírré teszi: hogy a nagy-kanizsai kir. e. f. törvényszék 5747/1876. számn végzése által Ősz Gábor volt kis-komáromi postatiszt ellen, a soproni m. kir. postaigazgatóság részére 1689 frt 05 kr. követelés végett elrendelt kielégítési végrehajtás folytán bíróilag lefoglalt s 1689 frt 05 krra becsült bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés atján eladandók, minek a helyszínén, vagyis Kis-Ko-máromban leendő eszközlésére határidőül 1877-ik évi augus-tus hó 9-ik napjának délelőtti 9 órája kitüzetett, melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel meghivatnak : hogy az érdeklett ingóságok emez árverésen, a polg. tk. rdtt. 406. §-a szerint, szükség esetében becsáron alul is eladatni fognak. Kelt N.-Kanizsán, 1877-ik évi juliushó 20-ik napján. Barts György, (420 1 — 3) kiküldött bírósági végrehajtó. 550. sz^ 1H77~~ (411 2-2) Árlejtési hirdetmény. 3-4 A budspest-gráczi államut24 —g— mértföld szakarán Sümegh-Wi- hályfa átkelési szakaszán levő 83. az kid helyreállítása a nagyméltóságú kfizmunka és közlekedési m. kir. mínisterium 1877. évi jclíus hó 12-én kelt 9848. számú magas reodeletévei 370 frt 48 krnyi ökszeggel engedélyeztetett. Ezen munka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában f 1877. évi augustui hó 6-án reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyTe a vállalkozói szándékozók azzal hivatnak m*g, bogy az árlejtésheoi résztvevés esetére magukat a fentkitett összeg 5°/0-»p1 mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében azonnal lü0^ biztosítékra less kiegészítendő. Az írásbeli ajánlatok fenntkitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteondő; továbbá saámmal és szóval kiírandó azon száztóU elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételeket, agy ezek tartalmát ismeri és elfogadja. As Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati vagy magyar állampapírokban csatolandó. A mfiszerelvények és feltételek as szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1877. évi julius hó 18-án. öíszeg 10°|o-je készpénzben, alulírott hivatal irodájában a A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal. Valódi minőségben ax x-szel jelölt czégeknél. issvbin wwiiwLkUf. UU V HU. A legmegbízhatóbb Önsegélyző szere a szenvedő emberiségnek _ minden belső és külső gyulád ásnál, a legtöbb betegség elléa, mindennemű sebülések, fej-, flll- és fogfájás, régi sérvek és ayilt set»k, rákfekéiyek, üszők, «zemgyaladás. mindennemfi bénulás és sérülés sth. stb ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. e. ó. Valódi minőségbe» a +-tel jelölt czégeknéL DORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. - Krohn H. és társától Bergenben (Norvégiában.) Ezen balmáj-zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara I üvegnek használati utasítással együtt I frt o. é. Valódi minőségben a *-gal jelölt czégeknél. Raktárak: N. - Kauizsa (x) Pr«gor Béla gyógy (x+) Rosenberg Józs. (x) Fcsselhofer Józ» (x) Rosenfeld. Barcs (x> Dorner S. Csáktornya (xi Qftnc* L. v gyógy K a r á d Bernatzky A. gyógy. Kaposvár ixt*) Kohn J (x) »chröd''T Sándor gyógy. Kapron cz a (x+*) Werli M gyógy. Kő sxeg (x*) Csacsinovics Ist. gyógy. (x*) Kuttel lst. gyógy. Keszthely (x) Schleifer A. (x) Wünsrb K. Körmend (x+) Ráta Ján Szombathely (z) PíUich Ferencz gyógy. Sopron (x^ Mezey <ud gyógy, (z) Molnár L. gyógy. V e r ő c ze ^x*) Bécs J. K. gyógy. Bánok-8z. - György (x) Fibic tryógy. Zágráb (*. Mitlbach 6 gyógy (z) Irgalmashoz gyógy. tz) Heg<düs Oy. gyógy. (z) Perklet Ján. gyógy. Szalon ak (z) Schwarz Gusztáv gyógyszertárában. egyenesen Florenczből hoza- __________I tett, vértisztitő hatása miatt általában ismert, 1 üveg 1 frt. — 1 ládácska 12 üveggel 10 frtnak postautalványnyal való beküldése mellett, bérmentve küldetik szét. (261 31-52) MOLL A. cs. k. udvari szállító, Bécs, Tuchlaubeu 9. Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyógyit gyökeresen fénye« és tartós siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) as őnfertózésnek minden következményeit, úgymint: magömléseket, az Ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hugycsófolyások&t (még oly idülteket ía,) a nemzőrészek bujakóros fekélyeit és Hiáaeirendti bujakórt minden alakjaiban és elcsutitásaiban; 3) hngycsóss&kü léseket; 4) frm és idült öyákfolyánokat nőknél» asmgy ne vesett fehérfolyást, és az onnan eredő maMTtalanaáiffot; 5) bőrkiütéseket; , (409 2- 60) 6) s húgyhólyag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket. Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután S órától 5-ig éa estve 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ik szám, a Kígyó- és Város ház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) L emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal váiaxz adatik és a gyógyszerek megküldetnek. tttttttttttttttttttttuttttttuttttmtttm ''V W Néraetrkereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német Keresztur-Sopron. A legtisztább vasuélkűli alos savanyu tíz, vegyelemezte Dr. Fresenius R. tanár és udvari tanácsos Wiesbadenben. A legüditóbb, legízletesebb ásványos iul, minden eg>éb ásfáoyrirnél nagyobb gyógyhatással bír, kivált mellbajokban és minden takbártyabántabnakban. Ráállítása csak jói dngnssolt üvegekben eszközöltetik. Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. iohannisgasse 12. Főraktár Sopronban. (397 9 —20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Árak Sopronból szállitvs csomagolással együtt : 1 láda 25 egész litere* üveggel.........6 frt 50 kr. o. é. I . 25 fél . . .........4 „ 50 _ _ _ W^dits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssaitó nyomása, Nagvlg^^^ VAGY-KANIZ8À, 1877. Julius 2$-én. Tizenhatodik: érfloljam. —— - * «fiíffl ■j QHzstisl ár: P J egé»x érre . . 8 frt. I fél érre • • * -nfKyed évre . i „ ¿^y Kz/aa 10 kr. HINstéssá 6 bwáboí petiuorban 7 m»»od«tor6 « minden ''további sorért 6 kr. kyilttérben loronkiat 10 krért vé tétnek fel. Kincstári Ulaték minden :j , hirdetásárt kttlön í i iO kr. fisetendí. fc KÖZLÖNY S Ala, •* niotK »f előbb : cb^sr i ÖZLON Up scellemi rétsét illető köxlemények a scerkecstShOs, anyagi réstét illető "i kőrlemények pedig a kiadóbos bérmentve intásesdSk : NAGY-KANIZSA Wlatslosfcáz-Bérmentetlea levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. \ Köriratok vissza nem f J küldetnek. t --m^-- s -KaniMaTkros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanUuü kereskedelmi a Iparbank«, a ^.-kanizsai takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület", a „n.-kanlzsal kisded- nejrelő egyesülef", a „soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai külválasxtmánya" s^öbb megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmo lap._ Társadalmi bajaink. Volt alkalmunk szólni épen e lap hasábjain egy izben a nőnevelés irányáról, kifejtve ott szerény nézetünket azon szem-poDtból tekintve, mint azt, mi a nők neme-sedésére, tudományos képzettségére nézve a legjobbnak, legczélszerübbnek gondoltuk. Akkor még tán a nók nevelését csupán lelki nemesedés irányadójául tekintők, ma ez már majdnem életszükségletté látszik válni, finnek indokait akarnók ma megpendítem. Hiába mondják azt, hogy tudományos haladásunk által a mélyebb, nemesebb gondolkodást akarjuk elérni, mert legtöbben vannak, kiknek ferde felfogása ezt teljesen tönkre teszi. Vannak igen sokan, kik szívük nemesedése helyett csak eszüknek erejét növelik; s eszerint számitó gőggel utasítják vissza a szívnek nemesedésre buzdító szavát. Mi lehet annak oka váljon, hogy hazánkban, de sót tán egyebütt is — hol pedig a szép nók oly messze kiterjedő hirnek örvendenek, — aránylag oly kevés házasság köttetik? Az ugy hiszem, hogy a féiszeg irányban felfogott képesség teljesen elkülönzi a sziveket egymástól! Hajdanában i házasság a családi élet vég- és a földi boldogság tökély e 8 i t é 8 e volt s arra a; embert az ész rideg szaván kivül a sziv, a szeretet, a kölcsönös rokonérzés vezeté; ma az sok esetben csak pénzvágy és érdekfüzés. Van a mai kornak egy ferde felfogása, melyet nem tudom, mikor sikerül kioltani s melyet a helytelen szempontból felvett képzettség idéz elő s ez az, hogy a mai kor TÁRCZA Együtt valánk ... Keszthely, 1877. jnnius b6 28-án. — Együtf valánk a lugasban, Le-lehaftott a lomb mí ránk, Axt kivém, hogy menyben vagyok, Nekem ngy tünt fel „a világ. Pedig nem ngy I lelkem, miként Pokoli tfislánggal égett. .. Kösel valék a lelkedhea, A mely engem régen éget. K. BUFFY PÁL. Saphir irataiból. Ax én esfllagom. Oly ssép rolt hosszú, fekete, felbontott hajival!... . As utolsó nyári est volt akkoron oly szép 1 Gazdagon omlottak alá hosszú, sötét fürtéi, mintha gyermekét, a földet akarta volna ^göngyölni as össsefont selyembe s a sötét fonadék Irisfátyólával elfödni a világot 1 A szürkület halotthalvány ujjaival játszott a lehulló szálakon. Mélyen a láthatáron, as éj homlokán világított a hold; előtte miriád csil-,a? táncsolt, mint menyasssonyt vezetve as ég *árpito» menyegző ágyára. Tiszta esthajnal csil-Á laS pompázott a sötétségen át, mint a szerelmes ,siny szeme a sötót szempillák alól; ós a tejút, ®u»t fehér rózsákból szedett füzér vonult át a Vetkőzött éjszaka fürtéi között Ugy szeretem a halvány, özvegy holdat, ®>dón minden éjjel oly ssomoruan a föld, ked-Ve*« beleplezett sirja körül bolyong; midőn a emberei sokszor megbocsájthatlan véteknek tartanák, ha egy tudományos képzettségben alattuk álló, vagy származásban alsóbb fokú nőt vennének el! Higyjék meg ííekem ezen igen tisztelt s ily gondolkozású urak, hogy ez öreg hiba! A nőnek hivatása egyedül az, hogy boldog családi kört alkosson, a családi élet s gond terheit helyesen vezesse. Ehez a magasabb szármkzás hiánya — a mennyire ezt mégis nem választják el teljesen a körülmények nehézségei — nem vétethetik számításba. A boldog családi kör megalkotásához csakasziv-n e k szabad hozzászólni. Vannak sokan, kik lehet, hogy féltudósságok által érvén el tudományos pályát és állást, állásukon alólinak tartanák elvenni egy polgári nót;s miért ? egyedül a szempontból indulva ki, mert derogálna nekik a nőt hason társsá felemelni, nem gondolván meg, hogy tán ők maguk sem származtak valamely fényes nevü ágból. Magunk tudunk esetet, hogy a szerelmi és összeköttetési óhajt csupán e gondolat tépte szét. És mi ezt vajmi nevetségesnek kell, hogy tartsuk ! S most már uraim, mondják meg nekünk, mit lesznek teendők azon nők, kik felnőve, legjobb szándékkal sem felelhetnek meg élethivatásoknak, nem lehetnek önállókká férjük oldalán? Erre a mi feleletünk az, hogy: a mily mértékben emelkedik a férfi nem hajlama a tudományos képzettség felé — már pedig ez, talán sokszor saját rovásunkra roppant perczentekben emelkedik — kell, hogy el- lensúlyozás kedveért emelkedjék a nőnem haladása is, mi által az magának önálló tért és életmódot biztosítva, ne legyen kénytelen alávetni magát a világ gúnyolódásainak. Ilyképen lenne ez által a dolgon segítve leginkább. Isten mentsen attól, hogy nőinket emáncipáljuk, ezt a legtávolabbról sem akarjuk érinteni. 3 mindezen dolgokban az eredményt legczélszerübben a nőnevelés által érhetni el. Kell valaminek lenni, mi a nőt biztosítja abban, hagy saját keresőt- és életforrásra talál s ez újra csak a nőnevelés, mert ezáltal a nő képesítve van mindarra, mit csak férfi tehet, képessé van téve megállani amannak főhatósága nélkül is. Nagyon helyeslem azért a nóneveldék mennél tömegesebb felállítását s daczára az ellenvitatkozásoknak, ez eszmét azoknak, kik felfogják a nő nehéz hivatását az életben, pártolniok kel1. A kik fekete szemúve-gen keresztül nézik a dolgot, elitélik, de nem gondolák meg azt, mily nehéz a nő sorsa az esetben, ha az másra s nem önerejére kénytelen gondolni, kivált a mai világban. A nő saját létbiztositása vajmi nehéz feladat azon félszeg gondolkodásuakkal szemben, kikről szóltunk fönnebb. Jaj uraim! ha a nő a társadalmi lét e nehéz álláspontjaiban magára hagyatik, Isten a megmondhatója, mi lesz vele később, akkor különösen, midőn e nehézségeknek elejét venni már nem lenne hatalmunkban! Természetes dolog, hogy a nőnem nevelése legyen mindig ugy irányítva, hogy ez által az élettől se legyen elvonva, mintha az a családi életnek többé nem bírna megfelelni. Azért igyekeztünk eddig is s még lesz alkalmunk kifejteni, miképen lehetne ezt legjobban vezetni, melyhez különben nálunknál szakavatottabb bak is szóltak már. A legfőbb kívánatos dolog különben az: hogy mivelődésünkne legyen a szívnek s az emberi érzésnek alávetve és viszont; mi által a létnek mos ti nehezségei sem jó-nek oly összeütközésbe társadalmi helyzetünkkel. V. SÁRFFY IGNÁCZ. Keleti levelek. L Syra, jul. 18. 1877. Épen Cerigo szigete mellett megy a hajó Görögországba, midőn a »Zalai Közlöny" számára e sorokat irom. — Röviden pár ssóval akarom elmondani eddigi utam néhány élményét s egyssersmint ason igéretemet megújítani, hogy e lapot a Sstambulban és Kis-Ázsiában történőkről hiven értesíteni fogom. 12. júliusban indultam el Nagy-Kanizsáról, még pedig főtisst Farkas László főgymn. igazgató és Nncsecs József urak becses társaságában, kikkel egéss Pöltsokaohig együtt utas-tam, azután egyedül folytattam utamat és ugyanazon este Triestbe értem. — 13-át ott töltöttem és csak 14-én délután indultam el a Lloyd társaság ,Urano* gőzösén Sztambul felé. — Láttam a Dalmát tengerpartot Lissa szigetével, hol Persaudt Tegethof megverte z azután egy napig tartó tengeri vihar után 16-ik iuliusban Corfuba érkeztem; — első dolgom volt partra szállni, azonban káromra, mert e díszesen épült terjedelmes, de szerfelett ronda városban a görögök lelketlen csalfasága 12 frankkal könnyebbítette meg erszényemet, ámbár egyebet Corfu panorámájánál nem vettem. — Egy pár ősn ba-raczkért J/j francot, egy limonádéért 1 francot vettek rajtam, as as ember, a kicíceronémvolt, 5 francot vett tőlem, hát még a bárka és egyéb szétkuszált felhők közül fel''ünik s könyüs pillantásait a föld felé irányozza; midőn halavá-nyan és csendesen halad tova s mégis boldog, boldogtalannak arczába mosoly g; midőn a nap elől elrejtőzik fájdalmával s este azok összesével visszatér. — Vig, zajos társaságból jövék. Épen ünnepélyes órákban és órák után tart szivem mindig csendes és ssent hamvazó szerdát; épen a zajos és nagy machbet-lakomáknál kél fel bennem az öröm helyett a nehéz bu s egy üres helyre mutatva szivemben kiált: »oda nézz!'' Igen, míg az ember szellemének öt kapuját mind jól feltárja, hogy az örömet, csevegést s élveket za-jo{ kísérőikkel bebocsássa; akkor lopódsik be észrevétlenül a bu; elrejti magát a szív egyik szögletkéjében s várja, mig a lármás vendégek kitakarodnak, s aztán előlép s lassú, de fájdalmas léptekkel jár fel s alá szivünkben. Épen a zajos nád között s a sürü öröm-bokrokban lakik egy sötét vágy telhetetlensége s épen a lárma sugarától riad fel keblünkben as elssunyadt fájdalom s mindinkább s erősebben kapasskodik belé. Minden érzékeny ssivben, mely egykor nagy ssenvedést állott ki, nehés sóhajként hang-zik az öröm utócsengése. Így mentem én is ki édes-bus keservvel az éjszaka végtelenjébe, mely csendes volt, mint a jámbor haldokló, az egész természet átlátszó b tiszta s a lég oly barátságosan mozgott s hullámzott, mint az emberszív mozog, ha jó tettet vitt véghez. Fölnéztem a csillagos égre, hogy fájdalmam megszelídüljön az éjszaka kézaimitásától, hogy igazán s melegen keblemre vonhassam, oly húen ismerni tanuljam,miként asttessssük mindazok- kal, kikkel kesetfogva kell vándorolnunk a mindnyájunk ssámára közös sírig. •> Oh, h& azt tudnók, hogy a fájdalom örökké mienk, akkor elkészülnénk arra s egy csendes lemondási szerződést kötnénk vele; de a fény legcsekélyebb közbejötte, mely a szerencsétlenek tömlöczéjjelébe nyomul; a csekély, múlékony remény hosszú reménytelenség látszata közt; parányi felüdülés és önámitás hosszura terjedő fájdalom ideje alatt; ezek azok, melyek bátorságunkat felemésztik, a szivet meglágyítják, ép ugy, miként tulajdonképen nem a fagy zúzza szét az ablak üveget, hanem a fagy engesztelő meleg időközében pattan s világos korong kétfelé. az éj lebocsátott rostélya előtt ültem. Szo-morun nézett le reám sötét fátyolán keresztül s vigasztaló hangon mondá: »Szenvedősziv, vigasztaló csillagokat küldők neked, hogy felemeljenek, megszilárdítsanak, erősítsenek s felbátorítsanak sötét életpályád második útjára!" .......S az alá ssürküló éjszakán keresztül világos csillsg ragyogott le; körülfogott színes sugaraival s szólt: ,Én vagyok a szerencse!" Vigasztalódj! kiterítem előtted az élet aranyszőnyegét; meghívlak a teljes élvezet ingyen-asztalához; a legtarkább színekkel s legékesebb románcscsal vonok be mindent fénysovár szemeid előtt; megtöltöm hangszomjas föleidet a legkéjesebb zöngésekkel «leggyöngédebb s nyögdécselőbb hangokkal; teljesíteni kívánságod sejtelmeit is, még mielőtt azok kebledből kibontakoztak s élted minden óráját felékesítem gazdag zzinü öltözékkel s drága kövekkel, mint a kelet menyasszonyát lakodalmas ünnepélyhesl Megnéztem a csillagot, szivem érinthetet- len s bezárt maradt s szólék : »Hagyj el ragyogó kép, hiss sserenose ! Hasudó festőnő, ki minden lényt Ores fénynyel övei körüli Ssemfény vesstő 1 Nem nyúlok szivárvány színeid közé, melyek üres buborékra hullanak ! Hagyj el ! Szétfolyt a tünemény. A csillag átszelte s levegőt s eltűnt a végtelen mélyében. Ekkor egy másik csillag lépett elém ■ mondá »Én vagyok a di esősé g !" Körülveszem halántékodat a zöld babér zúzmarájával, nevedet az utóvilág milliárdjainak ajkára füg-gesstem s mint eskütáblát a történelem csarnokába 1" Megtekintém a csillagot, szivem érintetlen s bezárt maradt s szólék : Távozz tőlem hia felhónjáró, te szappanbuborék ! Ki az élet virágos fáját s gyümölcsökkel megrakott ágait száras levelekből font koszorúval vessed körül! Díszöltönye a hiu életnek, száraz fényedet ne oltsd a pihegő szívbe, mely más sziv után áldva küzd! »Eredj!" Szétfolyt a tünemény, a csillag átszelte a levegőt s eltűnt a végtelen mélyében. Ekkor harmadik csillag lépett hossám, szólt : »Én vagyok a képzelem!" »Saját világot teremtek neked s Iris sziveiből s szűzi rózsa illatából rakom össze azt. Hegyekül a Hyb-lát és Montblancot adom, völgyekül a Tempe-és Chamoncy völgyeket, tavakul a Comer- és Genfi tót; szólőbegyekül a Magyar hegyeket és Tokajt ; síkságul a Rajna völgyét és Sara-gossa fönsikjait ; erdókül Itália olajligetét és H es per ia bokrait; barlangul a Bancloset és Montmorency-t; sziget gyanánt Capri és Rügen szigetét ; fürdőkül Nizzát és Icshiát s mindezt Spanyol égali alatt építem fel neked, Grönland esthajnalával és éjssaki fényével ; holdvilág szí- dolgok, ott, ha »okiig maradna ideges ember, könnyen éhen halhatna. A váróéban akárhány öt emelete« ház van, as utczák azonban caak sikátorok, telve mindennemű élelmiszerek hulladékaival s a kiáll-batatlan bűz elárulja, hogy kelet határait átléptük. — A piacson nagyszerű déli gyümölcseik voltak fölhalmozva, óriási emberfőnyi czit-romok éa narancsok, paradicsom-almák, fügék, Bsilvafélék, ólinák és zöldségfélék. — A szük utczákon nemzeti öltözetű görög uracsok feszelegtek, megvető pillantásokat vetve az én valódi török fezemre. Nagyszerű látványt nyújtottak a teherhordók, kik ocsmány kecskebórrel fejeiken, mint athleták emelték a roppant terheket. A kávéházban telegrammok voltak kiakasztva görög éa olaas nyelven, melyek a törökök óriási vereségeit consUtálják. — Állítólag kormányrendeletből vannak kifüggesztve. _ Láttam a hós görög katonaságot is Corfu-ban, midőn a Pireus felett uralgó, valóban jó karban tartott várácsokban tüzérségi gyakorlatot tartott. - - Mondhatom, hogy hitványabb, véznább katonákat soha sem látUm. Magában Corfuban minden utczasarkon rendőr áll, kiknek azonban kimondhatatlan kevés a tekintélye, de azt nem is igen igyekszenek latba vetni. Már csaknem este volt, hogy vissza tértem az .Uranóra," hol egészen keletiesen nézett már ki minden, az uj beszállók által, kik között kitűnő Mollah Mehemed Eíendi, az épen most Taninában elhunyt Húszéin pasa testvére, elhunyt bátyja háremével, mely állt 4 hölgyből és vagy 6 kisebb-nagyobb gyermekből, kik rögtönözött sátorban a hajó egyik folyosójában igyekeztek magokat a kíváncsi férfi szemektől megóvni. — Kíséretében voltak még Ibrahim Efendi, Izmail Efendi és a nubai Ozmán Efendi, ki egészen íekete és rendőrhivatalnok Sztam-bulban. — Kíséretüket képezi 8 nizám a lehető legfoldozottabb uniformisban és kik kártyázással ütik agyon as időt. Van még számos görög és oláh, de ilyen lappáliákra nem terjesztem ki figyelmemet. Apropoe! Mehemed Efenditől hallottam, hogy Redif pasa Schumlában meghalt! Azon hirt pedig a leghatározottabban megerősítem, hogy Triesztben a görög kormány számára 15.000 fegyver szállíttatott. Holnap reggel Syrába érünk s ott adom fel ezen levelet, Syrát majd Sztambulból ismertetem. „ , KŐVARY BÉLA. Kimutatása a tárgyak tananyagnak a „b.-füredi felsőbb népiskola és vinczellér képezdében• *) az 1876/7. tanévben. 1. As anyanyelvből: Az L oszt. Készséggel olvasás. A mondat és részei. As írásjelek. Szóalkotás. Köt- és hiányjel. A,hangok változása. Szóelválasztás. Egyszerű és összetett mondat Értelmes olvasás, hangsúly. A főnév, melléknév és ige alkotása. az ige faiai. A névmások. A számnevek. Igenév. Igehatározó. A kötszó. Indulatszó. Névragozás. Fokragozás. Igemódok, — idők. Igeragozás. Összetett mondat, összefüggő mondat. Mondatszerkezet. Többszörösen összetett mondat. II. oszt. A legfontosabb polg. ügyiratok közül: a számla, nyugta- és ellennyugta, ve-vény, elismerény éa folyamodvány. — A le- *) Hogy e Zalamegyében levő derék intézményt t. közönségünk közelebbről ismerje, közöljük a khnutatást. tzerk várványnyal s repkedő fénynyel; reggelét a szűzi arcz bíborából szövöm, midőn a szerelem pirja bearanyozta azt; befelhőzöm Dolee Károly szobraival, Jean Paul Fitánjaival; az erdőket és bokrokat tele rakom csalogánynyal, magasan ujjongó pacsirtával s e világ fölé egy végtelen aeolhárfát vonok, melynek húrjain tova játszik a sziv minden fuvalma, minden téveteg sóhaj s te fogsz uralkodni e teremtésben, mint korlátlan király, letépheted annak minden viruló bimbaját s azok örömest képeznek koszorút boldog homlokod körül !" Megnéztem a csillagot, — hívem, érintetlen s elzárt maradt s szólék: Hagyj el, te tarka kolibri, te paradicsommadár, ki nem jársz e földön soha! Jön id<5, a hatalmas, a gúnyos, a csendzavaró, kihúzza csendesen, egyenként tarka tollaidat e ha az ellankadt TÓr átlüktet iz-maimoo, lehull lepkeszárnyad s as első hó, mely megfehériti fejemet, belepi Tempedet és Mont-blancodat, Caprirodat s a képzelem sasfogatu Phantheonja törött szánkóként vánszorog a fagy-gyá dermedt teremtésen át! Hagyj el! Ssétfolyt a tüneméDy. a csillag átszelte a levegőt s eltűnt a végtelen mélyében! Másik csillag lépett most elő, szólt: .Én vagyok a re mény!u A szívnek ingerkedő játszótársa, az élet rege-ée esthajnala, Elysiumot festek a töm-löcz falaira, paradicsomi világot mutatok a megtörött ssemfénynek, balzsamos vigaszt öntök a szenvedő lelkébe s aranyos napsugarat veleaésből: a levél kellékei, levélke, köszöntő levél, kérő-, tudósító-, intő- vagy emlékeztetés köszönő levél. 2. A számtanból: I. oszt. Egész ssám éa tizedes törtekkeli négy alapművelet. Némely számtani rövidíti. A méter rendszer. Átszámítások. II. osst Az I. oezt-ban előadottakon kívül még: a viszonyok és arányok. Egyszerü-és összetett hármasszabály. Kamat-, tőke-, idő és százalékszámítások. Közönséges törtek keli négy alapművelet. 3. Rajz és mértanból: Az I. oszt. egyenes és görbe vonalak szabad késseli rajzolása. Ezekből egyszerű alakok rajzolása, folytatólag kisebb rajzminták másolása. — A tanított mértani alakok körző-és vonalzóval való rajzol tatása. — Egyenes oldalú sikok területének kiszámítása. II. oszt. Ezeken kívül a körről, annak körülete ós területének kiszámításáról. 4. A földrajzból: Az I. osst. A Magyar-királyság részletes földrajza. Térképek készítése. II. oszt Ezenfelül: Európa, Ázsia, Af rika, Amerika és Ausztrália rövid ismertetése. 5. A történelem- salkotmánytanból: Az I. oszt. Magyarosság összefüggő története egészen. II. osst, Ázsia és Afrika a hajdankor-ban nevezetes ^népeinek rövid ismertetése. A görögök és rómaiak. „Környei: Alkotmány Un ból" a vallási viszonyokig mindent. 6. A természetrajzból: Az I. oszt. Téli hónapokban az ásványtan, különös tekintettel azon fajokra, melyek az iparra hasznosak s melyek elmálásuk által a talajt alkotják. — Nyári hónapokban a növénytan ée végre a gyümölcsfák nemesítésének gyakorlati módjai. II. oszt Téii hónapokban az állattan, fő kép az állati szervezet megismerése s az embertan ; végül a főbb rendeket képviselő fajokból a gazdaságra hasznos és kártékony állatok. — Nyári hónapokban * növény élettan, a növény boncztana, a növények külső, vagyis összetett szervei: termővessző, termőnyárs, stb. a gyümölcsfák szaporítása és nemesítése, a gyümölcsfák állandó helyeikre való kiülte-tése, fametszeti vezérszabályok, a gyümölcsfák betegségei s terméketlenségéről. 7. A természettanból: A H. out A testek általános tulajdonságain felül a melegről s annak hatásáról, a napról, mint hő ét fényforrásról; a viz ée levegőből kiindulva a folyós ée légnemű testek nyugvás ée mozgásUnából a legszükségesebb ismeretek. 8. A vegy tanból: A n. oszt. A növényt alkotó elemek is mertetése, a növényi szerves anyagok: kem-nye, mézga, czukor, borsav, csersav, stb; a U-lajról és trágyaUn. Pacsa, jul. 24-én. Kellemes dolgot vélek teljesíteni, ha községünk egyes mozzanatairól önt értesíthetem, hadd tudja a világ ason idylli életet, melyben manap, ezen kánikulai hőségben mi szerencsés pacsaiak kegyetlen izzadáasal, de bárány türelmű kiUrtással tánczestéJyeket rendezünk a nélkül, hogy annak valami alapos czélja volna; értjük a török sebesültek javára, va^y egy ujonan alakuló .szeretet házra" vagy valamely kisdedóvó intézetre, vagy bármely nemes czéihoz vezető ügynek szentelve értenénk a kiindulást, — azonban minden alap és czélt mellőzve, ily zaharai hőségben egész éjsza- hintek a bánatosak éjszakájába. Azt mondom a fájdalomnak: „vigasztalódjál" s a bánatos Bzem-aek: ^záródjál be békével!" .enyhítő hűvösség gel töltöm meg az égő könyüket s a boldogtalan szerelmeseket virágok fölé épített jövő szellemcsókjával illetem !u De én mondám: .Hagyj el!" „nem indítod meg szivemet!, Lehetsz sötét szívnek bágyadt fénysugára, hervadó sóhajtás karmelita-völgye! Szenvedő lélek édes horája, lotusvirág a szerencse sírján s boldogtalan szerelem megtörött szivére lepergő könycsepp. De birodalmad- összeomlik, hatalmas remény ! Vigaszulásod hatásUlan less a szívre, mely életének üde, piruló forrását, szivének titkos ¿letét, lényének gerjedelmeit végtelen szerelemmel másik szívhez köté; s e sziv meg-csalU őt! Az igaz szerelem édes ringatása, es küje, a bizalom ezer és ezer édes, heves, benső, szenvedély-átszőtt s szerelem-áthatotta órái, mind mind csalódások vo.''uk ! Akkor, akkor, hóbortos-remény, akkor áll«.* a sziv elé s egy hamis hangot akarsz behazudni, akkor állsz ide kigúnyolt őrült! De varázaod megtört, ragyogásod leszivárgott! Mert a szívnek, mely egy másik szívtől a legszentebben megcsalatott, melynek gyökerei a szenvedésektől széttörettek, nem nyújthatsz semmit, de semmit .... Hagyj el, szegény remény! Szétfolyt a tünemény. A csillag átszelte ! a levegőt s eltűnt a végtelen mélyében. Ekkor I kán át járni a kállai kettőst, annak ugyan nem látom értelmét Ily táncaeatély rendestetett I paasiv napjainkban, folyó hó 15 ón a pacsai nagy vendéglőben, mely álkalmasint a már Uvosóba levő dilletUns színészek utikőltségök fedezésére rendeztetett; Erdődi 8 —10 tagból álló színtársulata egy pár hónapon át mulattatta a mezei munkában nem kévésé kimer< népet — kivételével egy pár tekintélyes családnak. — A sikerült játék valóban megérdemli, ha nagyszámú közönség által pártol tátik, — de a ponyva ssinészet caak kiküssö bölni való — és Pacaa vidéke, hogy tiaztelet-toi legyen mondva, e téren szépen buzgólkod tak; abban tetszettek maguknak, hogy a nagy vendéglő lépcsőzetén feljutva a színházba, olyan lég vonatos athmospherával fél évre lát-hatU el magát náthára!, hurutul sőt a kinek a szerencse kedvezett csuzzal is, — a színielőadás pedig tökéletesen egy színvonalon állott a légvonatul, a ki pedig a zenét hallotU, annak bizonyos, hogy fél évré el van rontva zeneizlése; kívánatos tehát hogy azok, kik a .színész" név alatt oly rettenetesen művelik a legrettenetesebb hangférczelményeket, hogy azok szerepeiket jól betanulva iparkodjanak az alakítás mimikában haladni; mi falusiak nem kivánunk valamely panorámasserü fran-czia darabot,''sem valamely klassikus Moliéret, hanem annyit mégis igen, hogy a színész az ő nevének méltóan megfeleljen. Mint értésemre esett, a társaság jelenleg Bucsu Szent Lászlóra utazott, hol 32 bérlet álul biztosítva remény lik a még épülőfélben levő zárda javára egy pár előadást rendezni, — mi pedig P&csa és vidéke hiszszük, hogy hasonló meleggel bellelt Unczestély auf wieder sehen Szent Lászlón is fog rendeztetni. r.— Hely! hírek. — A Nagy Kanizsán tartózkodó gymn. ifjúság által a török sebesültek javára rendesett nyári mulataág a .Sörkert*-ben megtartatván, a tiszU jövedelem 56 frt 51 krt tesz. Es alkalommal felülfisettek: Bosnyák Zoltán 3 frt, Ebenspanger Leo 1 frt 50 kr, Zakál Zsigmond 1 frt 50 kr, Plihál Antal I frt, Neumark Albert 1 frt, Kovácsics József 1 fir. — 50 krt fizettek felül : Bachrach Mór, Belus József, ifj. Benczik Ferencz, Benke Gyula, Berger Mór, Ebenspanger Lipót Fleischhacker Jakab, Kohn Gábor, Máningeí Jóssef, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N.N., Plosszer Anul, Rács Antal, Schercz Richárd, Stolczer GuszUv, Simon Gábor, Vein berger Imre, Vismathy József, Volheim Bódog; 20 krt fizettek felül: Deutsch Zsigmond, Friedländer Mózes, SpiUkopf GuszUv; 10 krt fizetett felül: Obál Imre; egy krt fizetett felül: Müller Lajos. Ezen t. felülfisetők-nek legmélyebb köszönetét fejezi ki a rendesőség. A jói sikerült nyári mulataág éjfélig Ur-tott és ezt helyeseljük is, mindenütt a legssebb és példás rend uralgott A táncs kedélyesen s vígan folyt. A fiatalság nagy része fesbea jelent meg. — Sajnálattal halljuk, hogy Bothó Imre ur, a .Társas-Kör* tevékeny s ügy buzgó elnöke Nagy-Kanizsáról Körmendre teszi át lakását s körünkből mároktober 1 én eltávoznék, óhajtjuk e hír nem valósuláaát. — Zongoráxók figyelmét hívjuk fel a helyben tartózkodó jeles zongorakészitő Wog-rincsics János ur által saját lakásán (Főgymn. épület megett levő Scherz-féle ház) julius 30 és 31-én közszemlére kiállított zongora megtekintésére, mely egy régi alakú b rozzant zongorából általa lett átalakítva. A megtekintést ajánljuk az illetőknek, mert szemmel látható, hogy e másik t&nt elő s szólt: „A vallás vagyok!" .Keblemen a vigasz, karjaim közt a nyugalom, ajkaimon a béke. Hadd rángatódzék széttépett szived ! Hadd száradjon ki szemedből a mardosó bánat cseppköve s metsző krysUly cseppjei; hadd vihogjon s lobogjon el a csaló tüzjáték pillanatnyi lángja s ha a szerencsétlenség, a fájdalom, a bőszültség, a csalódás, a UpaszUlat, a lélek eme szolgái, minden földi öröm és szórakozás-bóljkivetkőztettek: akkor jer keblemre, jer anyai karomba s mint ujdonszülöttet takarlak a szeretet és vigasz pólyájába! Jöjj hozzám ! hisz én vagyok maga a szerelem! a legegyszerűbb s azért legfenségesebb szerelem s minden földi szeretet az enyémnek csak hulladéka! Én vagyok a szeretet kezdete, tartama és vége! Csak nálam van a nyugalom remetekunyhója s csak nálam a béke frigyssekrépye. En öntöm egyedül a ssent éa utolsó olajat vihsrdulU szivedbe, jöjj karjaim kösé!" Ekkor halk, Uvassi fuvalom vonult át keblemen s ugy tetszett, mintha egy mély lehelet felolvasztaná szivem jégkérgét s as értelmek újból felébredt s bilincsét szétzúzott patakjai rohantak s csörgedeztek, keblemből örömmel ismét az életbe s a rózsaszínű mindenség felé Őrömimát zengedeztek. MÓR. téren mily hal adást és naplopó ''ügyességet tanu-1 sít a névezett zóngoraltéssitó. — Deák lerenez megjegyzése. A „Vasmegyei Lapok" legutóbbi számában, olvas suk: Zalabéri Horváth János kamarás, Zalamegye volt alispánja, 1844-ben elküldé Belesnai nevü .udvari borbélyát'' egy n.-kanizsai keres-kedókfte oly megbízással, hogy a a oki átadott levél tartalmához képest hozná meg aa álula eladott gyapjúnak 1000 frt. pengő hátralékos vételárát Gyors futó jobbágylovakat adott as uraság a bisalmaa borbély alá, ki midőn. Kajdon megetetett volna, megismerkedett aa ott ssinte átutazó igritzei Rumy Károly urasag ispánjával, névszerint Varga MiháJjlyal; kivel csakhamar meg is barátkozván, abban álUpodUk meg, hogy visszajövet Kajdon ismét találkoznak. Ugy is történt. TalálkozUk, borozgattak ; a borbély egy kicsit be is nyakalt és múlatás kösben elővették as ördög bibiiáját, mit fcös-nyelven kártyának nevesnek. Szegény Belesnai saját .költségét" csakhamar elveestette s a szenvedély olyannyira elragadU, hogy hozzányúlt a gyapjú árához. De minél inkább iparkodott visszanyerni veszteségét, annál többet vesztett és igy az ezer forint alig néhány óra után az ispán ssebjébe vándorolt Meg volt rő-könyödve a bisalmaa borbély és szomorúan ült fel kocsijára. Útközben azonban oly lassan búcsúzott el s járműtől, hogy á jobbágy csak akkor vette észre hiányát, midőn az uraaág kas télya előtt megállott. Az uraság rosszat sejtve, nyomba küldte embereit az elpárolgott borbély keresésére; de helyette csak as ispán urat UláJ-Uk meg, ki a lefolyt eseményt elbeszélte. Deák Ferencz épen Zalabérben időzött az időben, ki midőn hallotU volna az ezer forint történetét, ily megjegséssel fordult a boszankodó urasághoz: .Mukicaa, Beleznai tudtommal már több, mint 30 éve borotvál téged, hanem annyira még sohse borotvált meg, mint most." — A zala egerszegi nők több tagja a török sebesültek javára 1877 ik évi augustus hó 11-én Ólában a .Rozenkrancz József-féle kertbea táncsvigalmat rendez. Arvay Istvánné, özv. Anisits Dánielné, Czukelter Józsefné, Donászy Ferencsné, Háry Józsefné, Isóó Alajosné, Ru-ssits Károly né, RosenbergerSándorné, Szigethy Antalné, Szecsődy Pálné, Szigethy Sándorné, Zarka Józsefné. Belépti dij ssemélyenkint 1 forint. Kezdete déluUn 5 órakor. Jegyek előre válthatók Horváth Miklós ur kereskedésébon és délután a pénztárnál. A jótékony czél iránti tekintetből felkéretik a t. cs. közönség, hogy fe-1 ül fizetéseik kel s jövedelmet szaporíUni szíveskedjék; tépések kössönettel fogadutnak és Donássy Ferencsné urnőhes beküldhetők. Kedvesőtlen idő esetében 1877-ik év auguastus hó 18-án fog megtartatni. — Gyászhír. Következő gyászjelentést vettünk: Galanthai és Fraknói gróf Esterházy rPálné, ssül. Gslsnthsi és Zólyomi Esterházy Ilon a grófnő, csillag-keresztes hölgy és ő felsége a császárné és királyné palotahölgye, ön és kiskorú gyermekei: Galanthai és Fraknói Esterházy Móricz, Jenő, Ferencz, Pál, Sándor, grófok s Maria-Anna grófnő nevében, fájdalmas szívvel jelenti hőn szeretett férjének, illetve atyá-nak, nagyméltóságú gróf Esterházy Pál árnak, Fraknói grófnak, Galanthai bárónak, Pápa, Ugod, Devecser és mezőlaki uradalmak örökös urának, császári és királyi kamarás és belső titkos Unácsosnak, Levicoban, déli Tirolban, pénteken, folyó 1877 diki év julius 20-dikán reggeli 7^6 órakor, hosszas szenvedés és minden halotti szentségek ájUtoe felvétele uUn, életének 72 ik évében, történt gyászos kimul-Ut. A drága boldogult hűlt tetemei, Levicoban leendett csendes beszentelés után Pápára vitettek és onnan ugyanott, szombaton, folyó julius 28 kán reggeli 8 órakor Urtott ünnepélyes beszentelés s gyászmise uUn Gannán a grófi családi sírboltba, örök nyugalomra helyeztettek. Az engesztelő szent misék ugyanazon napon ée a következő napokon minden pápai templomokban, valamint minden többi grófi kegyúri szentegyházakban a Mindenhatónak bemutaíUttak. Kelt Levicoban, 1877. évi iulius 21 én. * 1 — A* athleták távgyaloglása Balaton-Füredre alig marad mögötte a két év előtti versenynek az ünnepieaség tekintetében. Az élőintézkedéeek megtételére odauUzott titkár jelentése szerint az útvonalon a községek elöljáróságai örömmel vállalkoztak az ivek látUmozására s Füredon bál, szinhází díszelőadás és kirándulás lett tervbe véve a verseny alkalmára. A füredi mulataágok azért is Ígérnek fényes sikert mert az idén a fürdői élet fölötte élénk s a Flórabál is fényesen sikerült. — A „Haza" biztoeitó és hitelbank <dlen a biztosítók érdekében teendő lépések iránt Blaskovich Sándor fővárosi ügyvéd vé leményt terjesztett a közönség elé, melv suWos • vádakat támasst az intézet ellen. Ily körlevelet mihossánk is beküldött. — Tapolczán ipartársulat alakult; elnök dr. Löwensohn Mór alelnök Sebestyén .Mihály, ügyvezető alelnök Friedman Alajos, titkár Frisch Lipót A tagok Bzáma 80. — A vasmegyei rögészeti egylet tar Ulmas évi jelentése, melyet Lipp Vilmos oly buzgó figyelemmel s szakavatottaággal szer- készt, megjelenvén, & Nagy Kanizsán levő ta pok az egyleti évi dij lefizetése mellett a „Zalai Közlöny* szerkesztőségi irodájában átvehe-tik. At évkönyv 28 szobrászati ábrával s di-szes kiállításban adatott ki. — Érdékes uj könyv. Sátoraljaújhelyben 1877. julius hó 19-én. Az 1877. évi jun. hó 4-én szentesített árva és gondnoksági törvény alapján annak életbeléptetése előtt oly rljárási kézikönyvet szándékozom közrebocsá uni. melyben a halál-esetek felvételénél, — ieitarozásnál, a hagyaték tárgyalásánál figyelembe tartandó körülmények, családi, birtok és jogviszonyok, a szülők hatalma, kötelessége, » — gy*1*»» gondnoki választások. — a gyámi, gondnoki jogok és kötelezettségek előadása mellett iromány példák is lesznek. — Azon reményben, — hogy ezen eljárás módját meg-künyitő kézi könyvemet a tisztelt közönség méltányolni — és szives fogadásban részesíteni fogja, tisztelettel kérem fel a venni szándékozókat, méltóztassanak megrendeléseikben avégből, hogy tudjam, mennyi példány nyo-matásáról kellessék gondoskodnom, — vételi szándékukról, — lakásuk helyéről és az utolsó posta állomásról, melyre munkám küldendő lészen, engemet ide, Sátoraljaújhelybe f. évi sept. utolsó napjáig értesíteni. — A kézi könyvnek 1 forintban határozott ára, — után vételénél lészen fizetendő. — Albert Pál Zemplénmegyei árva-széki ülnök. — Csáktornyáról érteaitik az „Ellenőrt,* hogy at ottani uradalmi fővadász 8 te fai ts Miksa ur egy kétlábú nyul birtokában van. Ezen állatka a nyak alatt a test hátulsó részéig egészen sima és az első két lábának semmi nyomai nincsenek. Figyelmestetjük az állatkert igazgatóságát ezen ritka állatra, mert ugy tudjuk, hogy azt a fővadász ur készségesen átengedné az állatkertnek. — Rövidhírek. Roaenberg Lipót szombathelyi kereskedő a Rábába ölte magát. — Az ezüst árkeletpótlék aug. hóra 10%. — Kudolftrónörökö8 az utolsó vizsgát is letette. — Gr. Szapáry Gyula fog kereskedelmi mi-nisterré kineveztetni. — Az olmüczi postán 180 ezer frtot tolvajoltak el. — Browning György angol iró Kolozsvárott öngyilkossá lett. — Haynald érsek a párisi magyar egylet tagja lett 100 frtUl. — Hazánkban 1863-1875-ben 44244 péui font arany és 624234 pénz font ezüst termeltetett. — A bpesti összekötő vasút szept. 15-re elkészül. — A népszínházban Nikó Lina tetszés közt vendégszerepel. — A sultán jósa azt jövendőié, hogy a czár fogva vitetik Sztambulba. (Ez ugyan háborús hír volna, de még korai, ide való tehát a rövid hírek közé.) — Indiában roaz az aratás. — A bécsi gabona és m&gkiállitás aug. 20. és 21-én tartatik. — Dóczi „Csók"-ját Berlinben nagy hatássa! adták elő, — A bpesti török consulátusnál orvosok ós gyógyszerészek szerződtetnek a török hadsereghez. — Háborús hirek (Jul. 26.) Ruacauk-nál több ezer orosz elfogatott. — Plevnánál a czarevics serege megveretett, mindkét félnek 4U00 emberébe kerüit — (Jul. 27.) Hadseregünk mozgósításáról erősen imák a lapok, Szerbia és Bosznia occupáiásáról is. — A román hadtest átkelt a Dunán, — Keleten nemcsak az ember-, de marhavész is kiütött. — Ruscsuk-nátfc mértföldre vissza verettek az oroszok. — MidRu pasa vis?zahivatott, Bécsen át siet Konstantinápoly ba. — Vegyes hirek. — A nagy népgyűlést a nemzeti lovárdá-ban, melynek helyiségeit zsúfolásig megtölté a a fővárosi közönség színe-java, jul. 26-án d. u. 5 órakor nyit^meg Pulszky Ferencz, emelkedett beszédeben kiemelve, hogy bár a politikától teljesen visszavonult, de a mostani események mégis arra bírták, hogy kilépjen visszavo-nultságából: majd élénken ecseteié az oroszok álul elkövetett kegyetlenségeket. Utána K i r á-1 y i Pál szokott ékeeszólásával taglalta az orosz által minden népjog ellenére provokált háború jogezimét, mely abban állt, hogy hívatlanul beavatkozott oly népek ügyeibe, melyek közül egyik sem óhajtja az ő fensőségét. E közben Klapka tábornok megérkezvén, előadta az orosz-török háború egész genesisét, bizalmát fejezvén ki Törökország életképessége iránt, de figyelmeztetve arra a veszélyre is, mely bennünket közvetlenül fenyegetne, ha Törökország a jelen háborúban elbuknék. — A tábornok után Helfy Ignácz orss. képviselő vette át a s*ót, kijelentvén, hogy ha röviden akarná as itt egybegyűltek, de as egéss ország egyhangú véleményét kifejezni, caak azt kellene mondania! „Fegyvert a kezünkbe a muszka ellen;* (perczekig tartó riadó éijenzés.) Azonban a körülményekhez képest három pontban véli kifejezhetőnek a népgyűlés nézetét; az orosz kegyetlenkedések iránt yaló megvetésben ; az orosz hatalomnak bármely irányában való terjeszkedése ellen vsló tiltakozásban s érdekeink minden körülmények között való megvédésében. Elnök Pulssky hasonló értelemben rekapituiálván a közhangulatot, a jelenvoltak azt egyhangúlag helyeselték. — Háromszázra mégy azon folyamodványok száma, melyek az .Egyetértés* stsm-buli hitelesen értesült tudósítója szerint részint a budapesti török konzulátushoz, réssint közvetlen a török kormány hoz hazánkfiai által egy kis török rendjelért benyujtattak. Vannak a kérvényezők közt kormánypárti és .független szabadelvű* képviselők, köztük néhány az újságokból notabilitás hírében állók, továbbá ügyvédek, kereskedők és egyetemi hallgatók. A kérvények szövegezései piruláara késztetnének, ha nyilvánosságra hozhatók volnának. Legtöbb a folyamodók közül nem általja elárulni, hogy a török küldöttség fogadtatásánál és a .hatóságilag nem akadályosott" tüntetésnél csak azért tolakodott fel szereplőnek, hogy rendjelet kapjon. Bisonyoa szomorú dolog, hogy a magyarság javából kiindult törők rokonszenvi tüntetést az ily gézengúz aláva lók, avagy hiu üresfejüek felhasználják önső czéijaikra, nem ártana, de megérdemelnék, hogy neveik a közmegvetésnek átadassanak. A törők kormány egyébként több oldalról kapott ajánlati jegyzékekkel sincsen tisstában, minél fogva a rendjel osztogatást alkalmasabb időre hagyja és ezt jól is teszi. — Halált hozb rózsa. Dr. G — m. ismert budai orvosnak bájos 18 éves egyetlen leánya néhány nap előtt egy kinyílt rózsa szagát oly mohón szívta be, miként annak illatával bizonyos rovarkát is felszítt, mely magát a főbe fészkelvén, a szegény ifjú hölgynek 3 napra reá halálát okozá, miért is nem tartjuk felesle gesnek hölgyeinket figyelmeztetni, hogy virágok szaglálásánál a lehető legovatosabban járjanak el. — Egy derék magyar nö hunyt el a napokban: Peresei Mór, ssabadaágharcsunk hős tábornokának neje, Sárkösy Júlia. As elhunyt hü nő, derék családanya és jó honleány a legrokonszenvesebb emléket hagyta hátra. A „N. H u tárczairója a többi között a következőket írja róla :j Az 1847-iki követválaastásokkal megszűnt a nyugalmas családi élet a komárommegyei Kömlődön, abban a két kis szobácskában, melyekben oly nagy szerelem és oly nagy boldogság megfért. Áldozatul kellett hozni a családias nyugalmat a közügynek s itt kezdődött a huss évig tartó hányt-vetett élet, ritka örömeivel, sürü keserűségeivel és viazontagaá-gaival. Az 1848 iki márcziusi örömnapok mámorát csakhamar fölváltották a pesti orsság-gyűlés viharos napjai, az - alvidéken a lásadáa mind fenyegetőbb mérveket öltött, as elnyomására küldött hadvesérek nem bírtak vagy nem akartak megfelelni föladatuknak és Peresei Mór egyenesen a képviselőház padjairól ment le azok ellen, kiknek — Kossuth ssavai aze-rint — nem a törvény fegyvereivel, hanem a statárium hóhérkötelével kellett felelni. As események rohamosan követték egymás. Percsel az alvidéken végesvén, tevékeny résxt vett a szabadságharcaban mindvégig s az ifjú nő ezalatt kis gyermekeit neveié és férjét si-ratá,kiről néha hetekig se hallott hirt Börtönben is kellett sinlődnie azért, amit férjének büneül róttak föl. Pozsonyban volt elzárva Guyon Richárd nejével, ennek anyjáyal b. Splényinével, b. Uchtritz ezredes nejével és másokkal* Később híven megosztá férjével a számüzetésts anemes, önfeláldozó hölgyek egyik mintaképe volt mindvégiglen. Emlékét áldani, elhunytát siratni fogja a szerető rokoni kör, melynek egyik büszkesége, dicsfénye volt. — Az atlanti óceán mélysége a legújabb Greenvioh mellett esskösölt mérés szerint 13,000 méterre rug. A Himalaja, a föld legnagyobb begyének magassága csak 8840 méter. — A rohitzi magyar fürdővendégek tiszteletük jeléül Damjanich János özvegyének, ki itt tölti a fürdőidényt, arany virágtartót nyújtottak át virágbokrétával. — Száznégy éves asszony. Angliában közelebb halt meg Lady Smith. 1772-ben született s nyolezvanegy évvel ezelőtt ment férjhez. Mikor 100-ik születésnapját megérte, nagy ebédet adott a környék szegényeinek s ugyanekkor a királynőtől ajándékot kapott. — Sakkfigurás fogú hölgy. Páriaban tartózkodik egy hölgy, ki az 1857-iki amerikai indián fölkelés alkalmából egy felkelő csapathoz került s annak főnöke, mivel szeszélyének engedelmeskedni nem akart, fogaiba a sakkjáték összes figuráit bevésette. Indiánus szobrászoktól Bzép előrehaladás! — Még oly nagy csizmadiát nem sokan lógtak, minőt Kolozsváron a .Magyar Polgár" szerkesztője fogatott as »Ébredés* szerkesztőjével. Es utóbbinak ugyanis meg volt as a szerkesztős természete, hogy a .M. P." táviratait kiollósta s azokat a forrás megnevezése nélkül mint saját híreit fcösölte. \ ,M. P.« sserkess-tője ugy boszulta meg e lovagiatlanságot, hogy a napokban az .É.''-nek külön lapot nyomatott, minek távirati rovatát a legzöldebb, sületlenebb, bolondabb hírekkel tömte meg. Benne volt, hogy Abdul-Kerim lemondott, — Loria-Melikoff elesett, — a törökök Htobsa (visszafelé olvssva: Asbóth as „É." szerkesztője) mellett döntő csatát nyertek, — irt Lord I Nolispy (Ipsilon, ama lap főmunkatársa) hajó-1 hadáról — stb. stb., mely képtelenségek másnap as .Ébredes" hasábjain — as olvasó kö- zönség kimondhatatlan mulatságára — hűségesen megjelentek. As „E." szerkesztője any-nyira megrestelte est a talpraesett tréfát, hogy letette a tollat, a lap ssépeoskén elaludt s nem is tudom, mikor ébred föl. — A 9ekartr$%rnm történsU. Ki ne ismerné, ki ne islelte volna a chartreuse nemes csöpp-jeit ? E fölséges .gugyit" tudvalevőleg Fran-cziaorsságban gyártják, honnan a világ minden részébe szétküldik s évenkint több milliót jövedelmez a karthauzi szerzeteseknek. Mivel pe dig a pálinkával való kereskedés még, ha oly iliatoaan finom is, a kolostor czéljaival meg nem férhet, az okos szerzetesek a római curiának hallgatag beleegyezését évi 3 - 500,000 frank-kai fizetik meg. Ezenkívül a szerzetesek sok alamizsnát osztogatnak és minden utazó bizonyos időre barátságos hajlékra talál náluk. A „chartreuse" készitésmódjának titka, mely a szerzet szerencséjének is forráaa, pergamentre téve, már három század óta pihen a kolostorban és a legnagyobb titokban tartják. A drága pergamen, mely a titkot őrzi, lepecsételve a kolostor egyházának főoltára alatt van elrejtve s akkor kerül napvilágra, midőn a szerzetesek uj rendfőnököt választanak. Mivel pedig nem rég Doni Sais8on,a rendfőnök meghalt, így nemsokára a ritka ünnepély ismét színre kerül. A karthauzi pálinka tisztelői bizonnyára nagy ssámmal lesznek azon a ritka ünnepen, a melyen tisztes távolból kegyeletes pillantást vethetnek a titokzatos pergamenre. E hírt franczia lapok írják, melyek azonban elfelejtik, hogy chartreuse-t Spanyol és Olaszországban is készitnek (igy Certosában, Páviánál és Florencsnél). As azonban bizonyos, hogy a franczia .chartreuse" örvend s legnagyobb elterjedésnek. Papírszeletek. M fisz aki munkatársunk a vároaház-utcaában tátongó mélységekről kimerítő monogTafíát ir, melyet mielStt egéss terjedelmében közölnénk: a főeszmét «16re is ajánljuk város gzépitési bizottmányunk min-denre kiterjedő figyelmébe. Ez röviden abban áll, bogy a menyiben nevezett gödrök megvédésére régészeti szempontból igen szOgségee: állittassék fel azok körül egy tucaai erőteljes kerékvetöfa. , A Teleky-ntczában egy torban 13 száras élófa találtatván, nehogy esek időnek előtte kipusztuljanak, ajánljuk egy közkedveeségü általános óvszer alkalmasását, mely abban áll, hogy nevezett gyenge csemeték erői kerékvetőkkel rétessenek körül. Esek aztán a kövér disznók! — csodálkozik egy ritka elbízott ur. — Es még semmi — mond a kanáss — as ólban kétsser oly kövér dissnók is vannak, mint az ur. X. faluban nagy volt a marhavéss. — Vége van-e a marhavésznek ? — kérdési as orvos egy odavaló, évektől betegeskedő pátién- Bétől. — Vége volna, hanem még én, meg a fiam nem gyógyultunk meg egészen — felel a beteg. Beállít egy paraszt a gyógyszertárba e szavakkal : — Adjon az ur nekem két krajcsárért ökörmérget — Ast nem adhatok orvosi irás nélkül — válaszol a gyógyszerész. — S mire kellene az az ökör-méreg ? — Hy I iftyuram, hát egészen leégtem, megakarnám magamat mérgezni — felel a jámbor szűrös. Elnök a vádlotthoz : — Volt-e ön már büntetve ? — Igen. Elnök: kii miatt? — Egy ablakot betörtem. Elnök: De hiszen lopás miatt volt ön büntetve. — Nem, mert a szoba — üres volt. — Mi találta az orrodat, hogy olyan «ebes, Ferkó ? — Még tegnap semmi baja se volt s ma reggelre — körömméreg nőtt rajta. A beszéd tárgyát a nyelv képezte egy társaságban. — Melyik nyelvet szereti ön: a magyart, németet, vagy a francaiét? — kérdezi Rebeka nagy-sám X. úrtól, kinek tányéra tartalma annyira igénybe vette figyelmét, hogy a nagysám kérdéséből egy árva szót sem hallott — Hallod, ast kérdezi a kisasszony, bogy melyik nyelvet kedveled ? — téríti magihoz ssomszédja egy oldal döféssel. — En, — a disznónyelvet eczetea olajos tormával — hebegi a szórakozott X. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1877, julius 19-töl—í877. julius 26-ig. — .Arany Koron áh os''csimsett szállodába : Berger R. Olmüts. Sohwarzenfeld B. Olli Tamás F. Letenye. Kohn 1. Budapest Weiss L Essék. Gróf Or-sies Bpest. Skublics N. Egerszeg. Gottlieb H Brünn. Schlesinger 8. Prága. Panaj O. Tosárt. Schön A. Bécs. Kohn J. Pozsony Spitzer M. Bécs. Dr. Grész N- Eger-szég. Wallner F. Prága. Rosenberger B Pest. Weiss M. Brünn. Schenk G. Berlin. Müller R Kassa. Tofher 8. Bécs. — .Szarvashoz* czimzett szállodába: Szalay A Bpest. Krainer N. Rámaház. Fischer A. Berlin. Wild A. Prága. Jáll IL Csurgó. Bainer K. Bécs. Friedusder A. Bécs. Clohrl A. Bécs. Grünwald A, Prága. Blum N. Szepetnek. Brauugertner I. Bécs. Hersein N. Triest Erdély N. Tóth-Szerdabely. Raj-kay Zs. Rajk. Bekovics N. Rohits. Albert H. B.-Csa- bán. Malim ós 1. Qyulavees. Kováts L Temesvár. Ko-váts L Ó-Arad. Rosenberg M. Z.-Egersseg. Haller H. Triest Auslinder M. Budapest. 6cbüller M.Budapest. Kohn S. Bécs. Fuehsz 8. Vizvár. Schüler N. Páris. Hiller 8. Bécs. Monheus 8. Keszthely. Weiller 8. Marcsali. Lásár L Keszthely. 8churnmeier 8. Várasd Fábián N. Tol ^^egyn, Schmidt N. Prága. Lusztig B. Debrecaen. J n í Sssgcd. Deutsch 8. Prága. Fehér I. Debreczen. Kunnel M. Berlin. Wunsits N. Bécs. Flink Gy. Bpest. Lzndresze S. Berlin. Tarányi 8. 8öj-tőr. Bokor F. 8zomb«thely. Weiss L Boglárd. Gróf Festetits N. Boitád. Vesény." N. Baja. Müller K. Bécs. Lanndaner N. Prága. Lubetzky 8. Prágerhof Haártb N. Berlin. Kalivoda N. Letenye. Wéres I. Góla Nikely N. Bpest. Kohn M. Bécs. Triner J. Berlin Fábián N. Tolnamegye. Neuwrirt M. Grátz. Franki N. Bécs. Bereu X. Ormánd. Szamek N. Prága. Somgics N. Triest. Miklósy N. Keszthely. Hirsehel M. Domború. Trojkó N. Marburg. Hahn N. Bécs. Lakenbacher N. Triest. Mandl M. Triest Csapringer N. Triest Schwarts K. Bpest. Perlaky N\ Segesd. Ents K. Bpest Wersucs I. Eszék. Gróf Erdély Vasmegye. Báró Liptay Fehér-Templom. Idésy Gy. 8sabadka. Farkas L Baksa. Böhm A. Prága. Lővy L Bécs. Kohn A. Triest Weiss L. 8isseg. Visegrády Gy. Bpest Haás L. Budapest. — „Oroszlánhoz* czimzett szállodába: Markbreiter L. Pest. Schwartx A. Bécs. Bercsky L. Csehország. Winurn A. Bécs. Wilhelm B. Lipcse, Hsuer P. Dörfl. 8eidl P. Prága. Backor I. P.-Szt.-György. Genács R. Pest. Mültöld L Ussenburg. Risz-brun J. Grits. Mleazen K. Olmüts. Kohlbaur L Bécs. 8zeitenpren 8. Psst. Lövrínger M. Feiatincz. Wesen-dorfer G. Heimburg. Brömmer A. Wien. Sefnind G. Karlsbad. Jagics L. Berlin. Baier F. Berlin. Weil-berger A. Laibach. Wrum R. Agram. Gönn A. Berlin Reiner A. Budapest Mihály P. Bersencze. Páf-mig G. Cilii. Zeifred F. Belgs. Szarvasy M. Varasd. Gottlieb L. Laibach. Farnek A. Bécs. Reisner A. Bécs. Gubdorf O. Brünn. Licsold R. Bécs. Gottfried M. Prága. Goldschmied W. Schlesia. Albertien I. Gyßr. Vromer K. Lines. Weiss L Bécs. Érték és váitéfolyas julius 27. 5*/c metaliques 62.60; 5*/« nemi. kölcsön 67.40; 1860-ki álladalmi kölosön —.—; bank-réssv. 11450; hitelintézeti réssvények 797.—; London 156.10; magyar földtehermentési kötvény 123.— ; temesvári földtehermentési kötvény 74.75 ; soproni földtehermentési kötvény 74 50; horvát-slavon földtehermentési kötvény 73.75; ezüst 108.75 ; cs. kir. arany 5.92; Napoleond''or 9.86—; arany jár. 71.85 ; márka 60.65. Vasatl menetrend. Ér vény ea május 15-től 1876. A buda-pesti időtmatató óni szerint, indal Kanizsáról Vonat hova: ssám Ors Perc. Id5 206 Essék, Moháes,Dombovár s Fiumébs 4 48 reggel 815 . . , . 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 .....................2 6 délut. 204 , .......... 11 30 estve 818Bécsbe (Szombsthely, Bécs-Ujbely felé)5 8 reggel 801 . ......... 11 48 estve 315 Sopronybs ........ 3 38 délut. 303 Triesztbe és Prsgerbofou keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ......8 47 délut Brkemik Kanizsára honnét: 216 Essék, Mohács, Dombovárs Fiúméból 1 41 délut 206 , „ „ 11 11 estve 203 Buds-Pestr51........ 4 20 reggel 201 „ ........2 5 délut. 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (Szombath. Bécs-Ujhely)felől 10 27 estve 302 „ „ , . á 5 reggel 316 8opronyból ........11 58 délel. 114 Bécsből Grács, Marburg, Prágerhof felől ......... 4 12 reggel. 20« Trieszt- és Béesból Marburg, Prágerhof felől.........1 21 délut. 204 Triesst-és Villacbból Prágerhof felől 11 — *«tve. Marburgba csatlakozás Villach és Francesfestbe. . . , . Fiancesfestből. Heti naptár. Jsllss 29-t*.'' asgsitss 1877. Hó- és heti- Kath. és prot Görög 9 nap naptár naptár ntj 80. A farizeusról és publikánuiról. Lukács XVIII. ¿9 Vasársaf G. 10. Márt 17 B. 9. Mar. 35c 30 Hétfő Abdon 18 Sisoas 3ht 31 Kedd Ignácz L. 19 Makrin JK 1 Szerda Vas. Péter 20 Illés JN 2 Csütörtök Portiunk. 21 8im. J. iHf 8 Péntek Istv. tal. 22 Magdol. 4 Szombat Domonk. 23 Troph. M Felelós szerkesztó : Báttrf LajSS. KTyllttér. *) Tisztelettel van szerencsém tudatni a n. é. közönséggel, miszerint boldogult férjemnek, Mattosh Józsefnek a régóta jó hírben álló férfi szabó üzletét iigyanazon név alatt tovább is folytatandora. Minélfogva a n. é. közönségnek ez érdembeni pártfogását azon ígéretem mellett bátorkodom továbbra is kérni, hogy becses megrendeléseiket a lehető jutányos árak mellett pontosan s a legújabb izlés szerint teljeeitendem. N.-Kanissán, 1877. julius havában. Özy. Mattosh Józsefné. *) E rovat alatt közlöttért felelősséget nem vállal « Sserk. Z 0 Egy jó IV G O R A 421 olcsó áron eladó. Közelebbit e lap szerkesztőségénél. Önkénytes birtok árverés. Sümegh mezőváros határában fekvő és néhai Mayer Josefina oldalőrőköseit illető ujabban 6000 frtra becsölt üleméri és sósi birtokok a közősben foglalt legelő illetőséggel együtt a reánk jövő augostus hó 9-ik napján reggeli 10 órakor Sümeghen, a városházánál az előbbi feltételek alatt újra ár verés* alá fognak bocsáttatni, azon megjegyzéssel, hogyha együtt a két birtokra vevó nem akadna, akkor az üleméri 32V2 holdat tevő birtok 3500 frt; és a sósi 59''/« hold kiterjedésű birtok 2500 frt becsárban külön is árve- reztetni fog. ^ c ^ Barcza bandor, a hetes bizottság elnöke. i Dréher Antal kőbányai sörraktárában Nagy-Kanizsán, Kazinczi utcza (ezelőtt Sorház-utcza) Unger féle ház. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szál-litva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (346 24-*) Férfiaknak. Mindenkinek elkeríilhetlenül szükséges * zaját minőségében egyedali könyv: „A1 isssíély," ez oktatást ád a nemi viszonyokban, ifjúsági bűnök,tehetetlenség, női betegségekben »tb. a ragályok elleni biztos óvszerrel, a férfi és n6í nemzSrészek rajzaival stb. — 1 frt beküldése mellett kapható : Dr Ersit L.-nél Pesten, két sas-utcza 24. (405 S—60) Pályázat. Hartmann Ignácz, lakatos mester N a g y - K a n I z s á n alánlja a n. é. közönségnek saját műhelyében készült kitűnő és erós szerkezetű (423 1 —8) tizedmérlegeit legjutányosabb áron 5 évi jótállás mellett. Sümeghen (Zalam.) az elemi fótanoda I. fi osztályához képezdét végzett tanitó kerestetik. Évi fizetése: 120 frt, lakás és élelmezés a főtanitónál; de mosás 8 ágynemű nem adatik. A szállás- és tartásért köteles a megválasztandó a kántorságban segédkezni, vagyis e teendőket szakavatottsággal végezni; különben a szállás- és tartásra igényt nem tarthat. A tapasztalt megválasztandó fizetés-javitás s mellékes jövedelemre számithat. A még e hónapban személyesen megjelenőnek előny adatik. Az állomás f. é. szeptember elsején foglalandó el. A kellőleg felszerelt folyamodás, az oklevél — (s iratokkal) alulirthoz küldendő. Sümegh, julius 16-án. 1877. Exner Alajos, fótanitó s éneklész. (410 3—3) 2350 p. 877. Árverési hirdetés. Alul irt kiküldött végrehajtó a polg. tk. rdtt. 403. §-a értelmében ezennel kőzhirré teszi: hogy a nagy-kanizsai kir. e. f. törvényszék 5747/1876. száma végzése iltal Ósz Gábor volt kis-komáromi postatiszt ellen, a soproni m. kir. postaigazgatóság részére 1689 frtOÓkr. követelés végett elrendelt kielégítési végrehajtás folytán bíróilag lefoglalt 8 1689 frt 05 krra becsült bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladandók, minek a helyszínén, vagyis Kis-Ko-máromban leendő eszközlésére határidőül 1877-ik éviaugus-tus hó 9-ik napjának délelőtti 9 órája kitfizetett, melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel meghivatnak: hogy az érdeklett ingóságok emez árverésen, a polg. tk. rdtt. <¿06. §-a szerint, szükség esetében becsáron alul is eladatni fognak. Kelt N.-Kanizsán, 1877 ik évi julius hó 20-ik napján. Barts György, (420 2 — 3) kiküldött bírósági végrehajtó. Farkas Ferencz, gyakorló orvos Nagy-Kanizsán letelepedvén, (Király-utcza Weiss-féle ház) rendel délelőtt 11 — 12, délután 3-4 óra közt Szegényeknek díjmentesen. (419 2 — 3} FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ-F0RRAS i_________ Balló fővárosi vegyész éa Bernith J. tanárok vegyelemzései egybehangzó eredményei szerint valamennyi bodai, valamint bel- a külföldi keserüvi-zek között a legtöbb szüárd alkatrészt tarUOmaaaa és pedic a rvóavba-tls elérésére nézve eddig 87 mé£ al nem ért mennyisben s olx Mrezö Összetételi aránybaiL hogy e* okból enyhe ize miatt is mint lefkeUemesebb és leghatásosabb keserűvíz ajánló elismerésre talált. Forrás-nyomtatványokkal s orvosi bizonyítványokkal ingyen szolgálunk. — Ezen viz kapható minden gyógytárban ét faszerkereskedésben sRcsenbere János ésWelischJóz«e/ füszerkereskedójökben Nagy-Kanizsán ■ (378 a. 5—5) a forrásigazgatóságnál Bpesten. 2 és fél forint egy valódi hajfonadék! 80 centm. hosszú, süni, betét nélkül fésülni és mosni való, egészséges és hosszú, tiszta, rendezett emberhajból, hamis haj bekeverése nélkül. Nem csalás, valódi eoiberhajért kezeskedünk. Schreiner Károlin, (422 1—1) utazónó a Zimermann-féle hajfonadék-gyárból BÉCSBEN. Eladási helyiség: XX az „Arany Koronához" czimzett szállodában XX XX H XX XX S XX XX XX 6-ik számú szoba. Csak 5 nap! s Német-kereszturi savanyu kutak. (Rudolf-forrás.) Német-Keresztur-Sopron. A legtisztább vasnélküli alos savanyu via, vegyelemeite Dr. Fresenios B. tanár és udvari tanácsos Wlesbadenben. a legüdítőbb, legízletesebb ásványos ital, minden egyéb á»ványri»nél nagyobb gyógyhatással bir kivált mellbajokban és minden takbártyabántalmakban. Szállítása csak jól dugaszolt üvegekben eszközöltetik! Tulajdonos: Langfelder Ede, Bécsben. I. Johanísguse 12. Főraktár Sopronban. (397 10—20) Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf ur kereskedésében. Arak Sopronból uillitra csomagolással együtt : 1 láda 25 egész literes üreggel.......... 6 frt 50 kr. o. é. 1 • 26 • - .........4 ■ 50 _ Dr. Haudler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker bistoaitása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) as önfertózésnek minden kővetkesményeit,ugjmint: magömléseket, az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hBgywőfolytóokat (még oly idülteket b,) a nemzórészek bujakóros f*kélyeit és másodrendű bájakért minden alakjaiban és elcsnfitáaaiban : 3) hugyesószttküléseketj '' 4) friss és idült nyákfolyásokat »éknél, as ngyneveaett fehérfclyást, és as onnan eredő « VA^la^ u a Pk>n,1 RiTlBálgOt J 5) bőrkiütéseket; (409 3-601 6) a húgyhólyag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket. Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délntán 3 órától 5-ig ás estve 7 órától 8 i* Lakik: Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ik szám, a Kigyó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) L emelet, bemenet a lépcsőn. DtÜ»l ellátott levelekre azonnal válási adatik és a gyógyszerek megküldetnek. W^jdits József kiadó-, la*- ói ayomdatalajdono. cyorssajtó nyoaiaa, Na«y-Kanizsán." |
