Zala 1878 12 december n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	38.69 MB
Keltezés:	2010-05-21 13:37:01

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1169
Megtekintések száma:	4145
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (399.51 KB) Zala 1878 december Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: HMMI rtt> ktoyHMéiMii m«M III MAM Kf** «vn fc frt FéHws S frlA N»fjmi itt* 1 frl M> Hlréetaeiiyek • twAV" \'«•»«» t kr. Mlwrin MnUiiwUl ( h> tly»f4ij »> Itt I Hyttttér: P • »II • i« r h 10 k r KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSA i Zala megyei- Qi^xdmági KgyestUet. a ih-kanlxnal t 49. szám. Nagy-Kanizsa,\'S;: Anyagi hanyatlásunk ; I . J A felvett tárgy egyik legkedven-czebb themáját képezi a sajtónak, niort kimeríthetetlen; mert olyan, amelyet bár-mely oldalról is iparkodjék uiegvilági-I tani, mindig ujabb Ji ujabb részleteire \| akad az ember, melyek nagyon is meg-j fontolásra méltók. De minél lehatób* I bau vizsgáljuk és kutatjuk az okok és l az okozatuk bosszú \'lánczolata között va-I ló viszonyt és egj be függést, annál in I kább kénytelenek vagyunk belátni, hogy csak sok kedvezótlen körülmény; egybe-j folyása idézhet eló oly viszonyokat, me-I lyek az általános jólét viruló rétjén ter-I mő virágokat hervadási a készítik. A mily mértékben egybefüggnek az anyagi jólét szálaival a nemzetlét minden egyes nyilatkozásai, oly mértékben foly be az anyagi hanyatlás a jólét alapját képezó föltételek megsemmisítésébe, Egy rövid cxikkbe összefoglalni azon okokat, melyek ahyagi hanyatlásunkat első sorban előmozdítják, fölösleges és I cfeéltalan, de egyszersmind lehetetlen dolog volna. Sőt csak egyik oldalát vizsgálat alá véve sem lehetünk kiméritőek. Csak abból, amelyre a tapasztalás min- I dennap tanít, akarunk egyetmást elmondani. Az okozatok hosszú lánczában egy \' gyürü, mely ha talán nem is a legfon-f tosabb, de mindenesetre figyelemre méltó. Anyagi hanyatlásunk egyik főoká-nak véljük mondhatni köznépünk elszegényedését, fokozatos tönkremenését. A köznép jóléte nézetünk szerint nagy befolyással bir a társadalom felsóbb rétegének jóllétére ia. Az úgynevezett középosztály,sok tekintetben a köznépre támaszkodik ; vitális érdekek fűzik egymáshoz e két társadalmi réteget és egyiknek anyagi hátramaradását, vagy még inkább hanyatlását a másik is( nagy mértékben érzi meg. — Valamely nemzet anylgi érdekei tehát jó részben szorosan e két társadalmi rétegtói függenek, nem lehet tehát közömbös a nemzetre nézve, hogy különösen az első —r a mi fekszik a kí\|/jién,\|.bizonyos anyagi jóié vendjein, mely Hqnnyttvé teszi létéinek fodözésM és beimo bizc gedet (Béget szülj Itt e helyen fölösleges felemlíteni, hogy az jobblét határozottan befolyásolj kölest életet is, hogy a rmbláso kolások egy jó részét a durva kpn, a neveletlenségen kiVül, a ríllihénviiek is iclrovbatjuk, hogy kor a szükség a bekövetkezhető úgyszólván kényszeríti a duYvát I érzé-bü embert .az eszközöket szülta ;e kie-lógitépérq ott venni, a hol vai: sokszor erőszakkal történik. Mi tehát közelebt) mint az, hogy kdinépünk jólétérjek (emelésében anyagi hany tiásunk egyik fó oka volna elhárítva? £ mi kö zelebbi mint a-/, hogy első rend l szükség gondolkodni azon eszközökr 1, me Ivekkel sbk bajokban sinlódő k( raépün kön i némiképpen segítve lenne, vak nem láthatja, hogy éppen a az, moly első sorban igényli és heti a segélyt. Itt nem mon< hogy: Kaparj kurta, neked is lesz néptjól nem kiwhatjuk, hogy maga-magán, vagy hogy terem 8z eszközöket, melyekkel jobblét mozdíthatná; hiszen azérrtelmi ség sokkal alántabb fokán áll, fcintsem hogy akár az eszközök megválaszt ásában, akár pedfg ezek, felhasználásába^ még egészen magára lehetne hagyni ttidjuk, hogy e?ak magunkon se wmnmnm vw Hét J s )h(. mllaral ráiét Illeti k«tl-HHtiHAk. 0) \'livmíí A1S. n. W»m mIMIm let«l«k #•« lnnwt Itt* IMI Mg4fcstfl«k «1 \|4sir«talr tIhm mm böMeinel. I folifcir ]#<•«• IIikIh\|)Ím r«rm»al«k Imi V r pMitm Ranirmlí (plcxul, — A n. 4 MAr MM IL TMmm-ib ét UÍtm lludapMt Mlrwy itm n. n w IM L WftJlfcfhfÉM 10. JJInNUWiet Mv«wtfk: II a A V. ÍJoMlie lelik Hüm Ht»ltanl>Mt«l WIIM, UfiÜitMdn Mi in. —\' lf(wwnil<il»i & Vojj DA !,M \| pm qAZDÁ BZAITI HETILAlP f xtl d megél yző HtfiMt/őiízcf H whh mm egylet fii rutaion Mzt finyo irdán I878.deczember 4-én V. évfolyam. ck ör-sjzllkáég-yos elé-m lesz anyagi az er gyil-lajlámo-m kö-! é mely-nyomor BOsak a köznép gényel-hatjuk, köz. Segítsen se elő it elő-núvelt- S ha itünk, ha a köznépnek jó voltáért valtnit te- szünk akkor valóban \' idej^ volna a nemzet sorsának intézői praktil us mó dozatokról gondoskodnának azon i nemzetlétre nézve foqtos. jntézk^áése) meg-tétetelre, melyek a nemzet egy elemes részét a végromlástólf- az ahyagi < lszegé-nyedsétól és erkölcsi romlástól\' mef óvnák. Csak aki \'köznépünk rohamosan ha- a ki bizo" eou ladó elcsénevészését ismeri, csa tapasztalásból ^u^ja, hogy számot nyos jóllélnek örvendett földmives em- berek kénhrtelenek koldulni, mert tartozás fejébexí. mindenüket el gy kis esztve csak á ki beláthi kópé", hogy c/.bn el- ! szegény ültek nÖ VGlik azon elégületlenek ijesztő számát, kílc- oly jlönnyen hajlandók a bttnös kihágásokra, s hogy ez f egy okkal több az élet* vagyon bizton- ! ség nagy riiérvU banyatlásáuak -4- csakis az tudja egyszersmind,. hogy itt az \| ídő, miszerint nemzetiétünk érdekében \' a köznépen segíteni kell. Az eszközök . sokfélék, a melyek a czél elérést elő-j segítenék. Sokkal többször .foglalkoztunk , ; már ezekkel, mintfem, hogy szükséges\' nek tartanok ez alkalommal is \|z eszközök elsorolását, melyek néháiiya már \| I inkább kísérlettétől végett foganatba is I l vétetett. De mi ezt kevésnek tartjuk. Bárminők is legyenek viszonyúink a j I külpolitikával szeihbcn, ez nincs semmi- : féle befogással\' arra az igazságnj, hogy i a beké jóllét, a gyarapodás, külré is erő- I sebbé és tekintéhiesebbé tesz berniünket. Az 1 bogy ékolal takarékpénztárak.) Sjorgalmának fa Ukarékouágánftk kö-isöub I Frftnceiaoriság nzt hogy »z 5 mil-liárdiiyl óriási nagyi hadi nurcio\' N^meíor-uágna 5 ntogiUfltiieitf, n hogy legköselébb ia 830 millió frankót volt kApe* vmutakra miniate lének reiidnlkézéMére adni. I- Hogy ilyesmi e mi ii képeeek legyünk szükség esetén, Wra szakadatlanul (örekitdnttok keli • ea ir nyban legtöbbet tanitóiok tehetnek. iS vájjon léteinéiiek-e csakugyan, a paedig gia szempontjából léuynges kifogások az iskolai takarékpénztárak ellenében ? Eltekin ve a már ásnyisaor idáaett külföldtől. hol nagyhírű tantérfiak 1 irdetik aa isf kolai ti karékpéiutárak előnyeit, s terjesztik ez ii tézméuyi, —Ifigyeimen kívül hagyva a fővár leunkban levő uejnaetgaadasági egylettől é egvéb, neiu oeupán aaakférfiaktól eiedő Iflyeslő ítéleteket; eainto. fájdalom, nagyon u korán elhunyt nagy böieattnk, bol- j dogult Deák FereVcja nyilatkozatát I: „én is \| toglaljk< jstam e tárgygyql. ez régi óhajtá- \| som" - j hallgassuk meg csak a baaai is-kolai h jóságokat, és akkor agy találjak, \| hogy 1. a fővárosi tanügyi bizottság, — \' mélynél \' tagjai legnagyobb rés/.ben a tan- j teitület&ea Jartoznalc, — az iskolai taka-rékpénatárakat , . megengedbetÓknek és ajánlhalókoak" véleményezi; hogy a) -Weisi B. K úrfiak lupuiik múlt ss.imábun \| órittiulegésen fjileiiilitett fözetób\'U köz«»ljük « meg-nivlelsndA, Hoijok\'at,: s ajánljuk azokat az érdeklődők figyelmébe.\' * • Szerk. I 2. A fenálloU iskola^tanáps, ezen in tésmény életnolépi^tésétÓI ugy a pácdago gia,. mint a npinzetgazdaaág i^eiupontjáDÓ1 ^Ióiy0ket rem«l miért is az elvben helyesl « a tóvárosi iskolákban életbe lépteta: ajánlja: hogy\' 3. A reformált iskolák múlt évi május hóban tartott konventjébe^ * az iskolai takarékpénatárakra vonatkozólag [jegyaó-könyiríleg kimondatott, miszerint „Ezen ÖdvíJs [ intézményinek állalánpa nlállítáaa í^flh óhajtandó lévén, a jövőre megnyerendő anyagi mint erkölcsi elonylík iMi in létéből ik . . T. . . a fői. egyh. aer. pártfogásába melegjén ajánlja.^ , L"het-e még \'ezek után éx intézmény áldásos voltát kétségbe vonnupk ? Vannak akik! aa iekolai fjik^rékpónz-i árak nak rosz kiivétkezményeílől tartanak. BzeriiitOk a ^aegénvebb gyermek, ki csak keveset lesz kénes, megtakarítani, irigyelni fogja nagyobb betéteiért a gazdagabbat, és igy aa irigység nála már asenge korban gvOkeret verend. Vannak továbbá, á kik Ifinek, hogy a gydrmek, csakhogy iübbet tikarlthaBBon; riteg.lsaUlóit koldulással zsarolni, sőt csálja eiéréséból mej; nem engedett módon Is pénzt szerezni iparkodik, és hjíiry a tulnáffos takarékoskodáshoz Bzokta-ícilt gyermekbó! igjsn könnyei gyűlöletes „ásugori" vájhat ik. Mindez ellenvetéseket ugyan saakava-. tott tollak már rég(sn éa alaposan mogezá-foUták, még aiam lesz uzélszorü elmulasztani ea alkalmat sem, .e tárgyat pár szó val megvilágítani. . • A mi az irigységet illeti, Jer re a tanuló az iskolai takarékpénztárakon IkivülT ia elég alkput talál, a ménnlyiben a ganqagabb gyermekei azebb rahábfn járnak, csinosabb Írószerekkel bírnak, a többet adhatnak ki nyalánkságokra. mint a szerényebb aorauak; —;; a szorgalmasabb tanulók pedig kitüute-télben éa jutalmakban saoktak részesülni. £a utóbbi kOrülmény tulajdoiikiépen inkább ösztöuaésül aaolgál nagyobb szorgalomra,— vagyis itt az írigyaég nemesebb törekvéseken kelt, u. m\| dicsvágyat és versenygést,--* tehát oly rugóit az jeinberi. tetterőnek, melyeknek a viliig oljj sokat knzOnhet. — Hájnyazor gerjeszti a költőt írigyaég arra, ho^y művet irjoir, a festőt arra, hogy szebbet fee&en, a szobrászt asebb mű faragására] Valóban nagy szerencse volna hazánkra, I haj mi csupa irigyvégból ia képeaek vdU. náuk .a már ,több«áOr omlegetett országok féwyea ipénz éa nemzetgazdasági viszonyait elérni. Ea így: míg egyrészt gyermekeink ax iskolában talár ajtakarékpénitárakon ki-vül ia megUlálják aa irigység indokait, \'<-máa iészről gjyakran épen aa iiugyiég forrása a dicavágynak éa veraenygéanek éa igy legtöbb indilója kitűnőbb tetteíbknek. A mi aímáeik ellenvetést illeti ,>azt t i-Mwgy ezj intézmény a gyermekeket aatU löikj pénaénef kicsikarására, ragy épen arra leseti, hogy aat takarékpénztáruk:\' aaá máik- elíulajdjonitsák, — erre niéave ■ lehe A „£ala" táiczája. Goethe .Faast^-ja) n Madách: Tragédiája* ét Byron: 9 Mnnffédu-jé (Irodalomtörténeti mist) £gy híres görög tragédiaköltónek, Sop-1 hokleanek, Iphigénia czimű drámájábajb azt I énekli a kar: Sok hatalmai teremtihény i van a földön, de hatalmasabb aa embernél T nincaen 1 Aa némber gyarlóságai dacaára \\an ebben a mondáéban sok igaz A földi J teremtmények hosszá láncolatában 6 aa utol- i só aaein; phiaikai léteiénél fogva, korlátolt éa véges; mint minden más teremtmény; de j a végtelen terméeaettól ugyanazon Szeretettel hordoztatva. A azellemileg legtÖkéle-teaebb földi teremtmény a természet jaéttép \' hetlen kötelékei által az anyaghoz tan kötve \| éa esáltal fttgffÓ, korlátolt, véges %y. De 1 saellsme, éli Telke, mely enyéizetnek alá* I vetett poi hüvelyébe van helyezvo, folúle- j meli 6t e kerlátokon, aattletve a aiaoedaáffra as Öntudatos szellem isteni bélyégéfr koraja homlokán j #semeibe» ttlkrózik vissza lelke, j egyenes járásában, nemes tar tálában, fölfelé I törekvl, magaara törd aawlleme. A fiíWi te-remtaiéoy\|k Mseaó sorában aa egyik ÍÖI- á Mni adkálsM atUay h előtt elrsstoas Tel segjobfc kfsdas^f etótt. ^sof Mp f#-Mai s váslsi a fcmeJörfbb tsasliaány liéöyajn^f-1 liwliliyn s Wüsiilsi «0Ü afcesitw sm vwaa <li\|wl. Ds uIm e Tislal U iM vtIM derít seea alnl aiiiiU4n a ■atf<\|\|sl (ogw^iuuk, « utm »u-u tes»sl la Ü Mslá* nmk maaká-JevaJ vaéé míjmiim, - S a. J téte a máalknak,/kfllönben nem lein $k ma-gyarázatát {egyiknek sem ; az embei\' a gyüj rüje ennek a láncának, de az ő a: elletne különvált snyagiságától; a termé<ae jelen-Bégéiben éa magában ia megismeri i i «iste\| nit a szellemit, de az anyagit, kor fctoltat és vége«et ia amazt végtelenségébe u, teljességében; emezt semmiségében é \' kor-iátollságában; megíamerí azon élepJ ceaerŰ ellentétet, mely a természeti azüksl g kö-J aött éa szellemi szabadság közt fenni I; felismeri aeért, inert; e ketlÓa életalan az o lételének feltété, mert ő benne jutottá : eaen kaserfl ellentmondó eleinek teljes kiF jezés\| re, éa e megismerés ea által leaa fájd ilmaa, belső küzdéssé I 4t Az ember mu ismeri saját érzéki lételének semmiségét, kpmátoltH ságát és- tökéletlenségét, önmagát természeti szttkaég merev békóíba de eaelleoiifége folytán a aaabada hatalmas törekvés él lekötött kOa lében. Aa Öntudatlan gyermekié azoti állaéot bölcaÓ szenderébőt küzdelemjterére vettetik aa embei red édea I permek i eseudergéeébdl •találja mwát a VeJaÖ kfladelem villa faébsn. Az a feladat jutott nefti, h már.önmakát kttkaje fel emberré,!ö tt\'kéletesitáe mágát valódi emberi Jen téeéte: addig belaé .békéhez, bolddg. nem jut^ a a mint e beled küzdelem gávajViaaj: aa.a aaellem és öát étíátéi^EÖwó ekiadéieraben aa eml maki korának éa ternáeaati álli vihartalan, v^aatelen idejét a bold< laaaáf aranvkérának tekinti a raelyi e ebess tó vág/ml visssatekiijt. —• i£sen k Isde-lelo as tgféolM^ \| társadalom bau, aa tgéaa embtrilégUn éeg van, aa egyrf éa [ 1 • :-^\|I!bí r il l^tjá a >ritva utáni kebe-I ertné óriási eléb-i ott vé-most naga lelte-sighoa i ma* áuftk tyer-ánsk irtat- ■ társadalomban ott, hol a gyermekkor és természeti asükaég öntudatlan állapotát, melyet aa anyag cae idea áloméletének le-hetue nevezni, felváltotta a szellemi tevékenység el hő öntudatos működése As álóm-élet félh omálya osaladosni kezd fc feltűnő sugarak pírjában, s a világosság árnyalatainak fokozátos növekvése, az Öutúdatra ébredd lélek előtt mindig világosabban tünteti fel azt a kettős természetet, melyet ! érzékinek éa[ aaellemíuek nevézünk, de a kezdődő küzdelemmel mindig hatalmasabban ébreszti fel a vágyat, e kettoe természetnek öazqangzátbu hozatalára,; mely a győzelmet jelentené, \| de melynek sikertelenségé annál fárasztóbb}, annál nevesep-bé teSsi a küzdelmi! - A aaellem véghetetlen vágyá az érzéki termésaettef nemben tesst aj küzdelmet oly nehéasé és fájdalmassá, s a mi a k\'ettő köaött vjan, aa hossuá lánczolata annak% a mit az emberi Aletbeu tévédéinek éa ígaaaágnak, Muúék és erénynek nagyság- j nak éa gyiarUaágnak, magasztosnak és alá-valónak, jfenaégfisuei éa aljiiánakJ many- i országnak és bókolnak neveafluk. (Egyszó-vaj a m\| li kfzött van — as az emberiség története, azért leveaik ezt az ember Jegjobb taMtMnestetépek. Nem osoda, ha i e küzdelem "alapján as emberiség legna-. gyobb sMiemei költeményeket készítenek — hiss e\'aüsdés jnaga a legfenségesebb költésset ft 1 Memnaakj as ömhejriség, hanem a tár-aadalmak Ha egyénék életében is .Vannak bizonyos1 ÉtósEakok, mai vekben e kttade-lem hathaMtabban nVilvánal. Zavaroa táis aadalinl [ét toolitikai viaiouyok korában as»-kott aa iMiaftl Aa Mmék wrén u J lentétek élesebbek lesznek, a kutató viaa-i gáió ész mélyebben hatol amazok világába I nagyobb váovgyal, mohóbo elé^uletlenség-gel tör ideául czélok felé, fokozódott ero-megfeszítéssel ragaszkodik a megoldás lehetőéégéhez ; !ez teremthet dicsőt és szépet, \| de dicstelent J6a rútat is. Ar egyén, a társadalom, az emberiség a küzűelrae megragadja a f k ö 11 61 kinuk lelkében aa enü>erí fejlődés pro-czesausa tájáig még hatalmasaboau bullám-zlk, ii ilyenkor születnek Mon örökké dicső költeméuyek, melyek jaa emberi fejlődést mint egyj kicsiszolt v\'iükörbén mutatják, Vagy vigasztalást hoiva azoknak, kik olvasták a megoldást, t. i. a aaellemi éa anyagi természet engesatelő kibékítését, habár osak a remény távol ködén kereistül, Ígérve, vagy fándalmas kétség bsesiést, sötét alapon as [ e n y é a a e t kérlelhetien, kétaékbeejtő jelszavát a halált, pntatVa. Ilyen bárom költemény fskisik\' előttünk, mslysntsl megismerkedni 1 akarunk. Qötos Faustja egy mondán alapszik, melynek hőse a középkorban Dr. Faust neve alatt él j, A mondanak e hőso k vfiftsm-bergi nép száján éa hagyományaiban ma ia él, és Jelqüleg már Isljeáso bizonyos, bogy a monda bőse agy würtembsrgi falábán aaüUtstt a hogy miirt olyan jemher a ki kQlötifélai csodadolgokat miviel, a tudatlan u^puój nagy hirbea állott;lkat pedig sehogy lém kell saodálaunkj hoay a nép ráfogtk miaaerint a gonoasasal álijöeaaeköt-tetéebed kioék saját vérével irta le lelkét, / ha bisonvoa [ideig minden él veaetbjen résas -siti. A monda, a egvuttal Fáaitnak vége, begy aa prdög vauiban elvitte, mikor a kontrsktu lej&t, mélyebb jsiintésif^t miVA\', 1/ cr i nnnrht/ i válaszom, hogy llysswu il életben előjöhet « Ukolsí takarék péuatérek áll Ir, - • miért U uem tubád aiokataa Ily ki?é-Wtt jelenségek forráiaj gyanánt! felhoznunk, — világot, bogjr m ily töUöjt követ-ketiaényei kevésbbé káfaeak ason tiolek-ben, midőn a kikoldult, vagy épettelorsott pénz es likoltj takarékpénztárba vándorol mintha ta baaiontalauiágokra költetik. A gyermekek oktalan hajlamát, mindenesetre kall, hogy a astllők okaaerüen gátolják. Do hogy a gyermekek* nagyobb betét, kedvéért ragadtatták i tagúkat lopásra, I már a priori it fólötte vslóiainUtlen, inéit otak-ugyan végtelen romlottnak ét végtelen egyQgvUnok kell leunie aaon gyermelcuek, * ki ily nagy bUnre ugy vetemednék, 8 épen aaon caélra, a melynél jól tudja, hogy könnyen rábuonyulhs. hogy naghron ii • könnyen rajta kaphatják, — ,a mi, ha aa elöntött pénat nyalánkságokra adja ki, már nem oly hamar történhetik. Ez utóbbi eaet I ben ngyania nyom nélkül maradt ■ gyer-I mek bűnös tette, míg az iskolai takarékpénztár igen egyszerű ét könnytt ellenőr-aéare ny„ujt módot. Térjünk most át az annyira félt és gyűlölt „zsugoriságra " De liát nincsenek-e ilyenek mostanában az iskolai takarékpénztárak nélkül is elegen? VizsgáljukIcsak a jótékonyaági gyüjtőivoket, s azt fogjuk találni, hogy soaan, nagyon, aokan vagy teljesen hiányzanak onáM, vagy oly parányi összegekkel szerepelnek} melyek ] semmi arányban sem állnak vagyoni viizényaik-kai Az ilyenek híven őrzik pénzes \| ládáikat, ezreket ezrekre halmoznak, de a jótékonyság érzetét nem ismerik. És ez embereket nem az iskolai takarékpénztárak tették ám \|ily megvetendő zaugorikkn! De mindenekelőtt is az csak a tanítón áll, hogy tanítványainak a középutat megmutassa. Hiszen mi a gyermekekét templomba járásra in szoktatjuk, midőn hitoktatásban részesítjük, defazért még nem akarjak őket fanatikusokká tenni, — ón ugy, mint nem jut eszünkbe\'^ltftfőiadatufiká, a gimnasztikát tenni azért, inéit őket tornászni is taníttatjuk. A gyermekeknek józan taka rékosságra kell aaokniok, — arra, hogjr pén-.züket ne hitvány nyalakodáara pazarolják, hanem batanot czéíra takarítsák meg. E részben már dicséretreméltó tapasztalatokat szerezhettünk azon néhány iskolánkoan is, a hol aa iskolát gyermekek megtakarított péuzükön ruhát, czipőt, könyveket vettek szegényebb társaik számára, s azokat más tnóaon is segélyezték. Kereskedelmi aka-demiank tanulói, hogy tőlük is példái idézzek, — megtakarított filléreiken mái egy koszorút tehettek oly korán elhalt Deákunk koporaójára! Ezek és még sok legye* bek követkeaményei az iskolai takarékpénztárak áldásos intézményének ! De ha egyezer a gyermek pénze nyálán knágokt aj vagy egyéb haasontslans^gpkrs ment fel -+■ nemeseb)) ét magat^bb czélokra nem játhat t És mégis nem egy oldalról még mindig felhozzák az ss intézmény rosz Következményei iránt táplált aggályokat. De kérdem : mely intézmény, melyig elem nem 1 válhat ártalmassá, ha fonákul \|kezelik;? A lég, a tűz, a víz áldásos eleméi nem tjehet-nek-e tönkre is bennünket ? Mennyi veszélyt okozott már a hajózás, a vakult ? S mégis: visszariadunk-e tőlük ? A halhatatlan \' Széchenyi aaerint: „félni jó , mert bizonyos, hogy a ki soha lóra nem ül, biztóaitvá van \' a leeséstől, de aa aztán a\' haladásban is 1 hátramarad I\' Vannak többén, akik nem tagadják az iskolai takarékpénztárak hasznát, dé azt akaruák, hogy a gyermek caak akkor kezd- ; jen megtakarítani, ha ezt már zaját keze után teheti: caak smunkája saeraeményét, szorgalma diját takarítsa meg. Hát kevesebbet nyom vagy kevesebbét ér aa ajándékba kapott krajdzár, mint az, a mélyet munka által azereaiünk ? Mindkét téléből csak egyformán 1QQ tesz egy forintod Azért mi azt mondjuk: igenis, takarítsa meg a gyermek ezt ia, de] Ukaritaa még egysaers-mind ai ajándékul nyer tfillói éket i s. Gand-(Belgium)-bau 3(30 lúsdedóvó intézeti. kii gyerek közt 12)0 takarított 1Ö,C05 franc; i 9729 elemi iskolai, gyerek kőit pedig 7009 , takarított 87,4671 frkne.) Vegyük caak; azemügyre a mindennapi életet közelebbről: A gyermek hatodik évé ben kezd iakolába járni. Esetleg kezébe kap néhány krajcaárt, 4- akár mirit buzdítást I arra, hogy jól lábujjon, akár mint jutalmat, j hogy jól tanúié fcUtóbbi esetben tehát már e néhány kraj&árt szellemi munkásságával kereate.j A rendea azok át szerint a gyermek ez Ötszögért ctukorkát, vagy máane-mtt nyalánkságot vásárol. Ugyanígy törté- Itga esti ny satu ládobiii dii . uik éa holnap, holnapután is, mig — aa emlltatt kifogás eltti —-• a] gyermek maga fog mnnl mit kereshetni, a síi aionban tán éstk 4->6 év inalva köve De addig u gyermekeknek már Ágaftt a pénit egyre otak osi meg i bavaló piiianatnytTelveaettkre, gokaa pazarolni, azt teiomlre olysánsk tartani, a mi o»ak hogu még nyoma se maradj BioiuaijauK le már most mi c egyikéire ariól. a mit 0 4-6 korolt, a mi neki már miutagy méisetévé vált, hogy tegyük tákaj-éaoaaá ? Aa uy gyerinekjok aajnálandók, de a tanítóknak adat jutna I Hogy e rendeset tői ménvt várhatni, nztiiui^ fájt romlásunkou láthatjuk A aso ról legközelebb Lederer Ábral képézaei igazgató egy kimeritó mi daddlgi I gadtau és áldosstkésssn, mint ea egy uem életi ájáv Ifj f al uáao mii álon s I ám tani szerint, il vala • lább it lik be. kásává re, hiá-lánktá- való, logyan r inakat nem maradhat el, eredményt fog satlios jllfl, —. a siker munkánk jbitonyotaii tényei sstui, u \'uzsora meatartég mtgsaünaiid a a nemzet Linunkéssit", a nemzet ..napsai-mosait" M elért jóllét öléből milliók áldása itt gyft ük tar- éj yiaerre alóban ne\|éa felered- 1 Baját h\|ttaliná-tsuitó-lmányt hogy, tábf ara nléave1 ibb ni i ( fe ajái 10 jui-ninot koruk-in1 oly asoká-Inőve, a lüke tlen dékba örök-elpa azol-hogy k fel locial-önök! ükség irt. Ki e művet olvassa, lehetetlen, föltéve hogy még miudaddig.tisl volt felőle, — aaon ineggyőzöd són, miszerint a gyermekekre Üdvesebb, mint őket már zsen^ tói lógva jóra izoktutui, éi som ■ káros, mint könnyelmű és árt sok» engedni. Egy Jily gyerme folyionns pazarlása folytán fokrí lyea szükségbe, nélkjülözésbe és nyomorúságba., Meg szokva az kapott pénzt nem becsülni, a gi sdt( légjii könnyelműen lett elt$koz)lva sarélva, miről zzjnoaan lok péld ivul gálnHtnánk. — „Áz a roaz tett ibljjton új roaaat azüi !u így aarjadz aztán a proletariátus,^ igy terjed democratia, — igy télnek meg. a „A nyomor büut követ el," • törvényt ronUa I Yesöünk csak egy pillantástáílimunk éa fővárosunk hiteléré, t azon vipzQ melyek a külföldön uralkodnak A mi lesutolaó arany járadéki 40 milliójára saját hazánkban cakk milliót Hrtak alá. Francziaeraságoa i mult évi államkölcsön öataege magában a i or-aaágban nj olczszorosan jegyezteted tul I p A tóvárosi 6\'\|#-os kötvényeit 90- en ál !an\|\\k. A lókkal kisebb Lipcse csak 400-oa kölnsönének papírját pedig ez évbJn \|0Ba\|4-e vet)ék. Eszerint Lipcse egy 6cj0-qi l\|ö caöu-nél 10 millió forintért 18.000 Oüd-et) Uapna mi pedig kapnánk 9.000,000 ol, vagyis 4.600,000-rel kevesebbet, mint LijbCM.JÉpen ilioöt vette át egy konzorcziufn Fánsean 200 millió 3aie-0f államköloiönt 19y 0-a nálunk a 6\\-os 84°0:; bámulatot ktllönb-ség. liS miért van ez Óiiási különbség a hátrányunkra ? Mert mi nekünk iinctpn jó hitélünk. És miért niuci jÓ hitelünk ?\| lleit a pénzzel könnyelműen bánunk, mqrtj nem i rokra ró zben ldoléa indul 12-13 tudunk eszélyeien gazdálkodni. Hiize mondja a bölcs tapasztalt Schultze-De litioh „csak a takarékosnak van jogoiultta^ telte Es Rothscildról állítják, hogj mondta volna Weningernek: ^má\|i i Magyarország takarékosabb lesz, ol< kölcsönöket kap. j\' Minden takacékosságra int bendU^ket, aőt; körülményeink kérlelhetlenül kén ritepek arra. A neinaeíurk sok bájai nals, de betegségeinek egyik legfőbbje: paajarláa kórja. Égy hitelt érdemlő! következő jelenetet besaélte el : , j \| „Néhány külföldi egy vendéglebé holj akkor löbb jogász mulatott. Üióbliak káli beszédbe elegyedvén, ctakhaiuaj zetjaég és az egyes nemeetek tulajaön lettpk a társalgás tárgya^ miközben nösnn egy néniét a köliöldiek közül állította, miszerint 9a magyarok elŐlb-ukóbb ki lesznek szorítva a többi elöbádotabb nemaotek által, mivel, és ezt hosezal bau magyarázgatta, nélkülözik a lótjogbeul taág és élőhaiadás 3 alaptulajdonságát, melj a tanulás, a munkásság és a takarékon ág. — prre a jogászuk egyike telkeit éa vii ion-zá:\| ,Tudja uram, tanulni tanultunk éa tanuluuk is, dolgosok leszünk majd takarékos leuni, éi itt öklivel nagyit az aaatalra mulató kedvében, felkiá ffaoha I" — Múltkor egy tanítói gyülek köloaönzött annak, mely legelőazör Dr. Fault János históriája czime alatt 1587-ben jeient meg majuai. Frankfurtban, — Bély 92-ig 4 kiadásban magjelent ée a Másra végéig dán, angol éa francai a nyelvre fordíttatott. Ennek a Faoat mon dának karatéban dolgozta ki Oöthe aaiát Fauaat-ját, a világ irodalom legremekebn költeíné-fe/éiaak agyikét, de 6 azt a középköri sae-mélyi, a monda „FaoatjátM, {ki talhatetUn-légében oly nyomora véget ért áitaláooai* toita, ée Faaat képében aa égvén jellemfő-nátai dtcaára aa emberíeég képviselőjét ismer Ifik fél, nem mint Gr ege ruta egy előa* délében mondja, iogy m\'m\\ atoa agy kft-ftéjpken Maméiy latja régig pályáját Er-ftf kü uiíben a kfilteaiéayra fltaiánoa ééK MMaél M h^i aéaaftk most Qfttiié Imm taitataAt — (Folytatása kör,). a. jól bi-azt ha sóbb ^sze-van- ir a nent agai ülö-azt 1.1. már de vén tol: I w Ml- neki egyik tagja körülbelől következőleg nyilatkozott; Azok a materialismusaal telt fraiicziák, angolqk atb. takarékoskodji nak tetakéaök szerint,\' mi magyarék nemi fo\| juk őket követni; mi aaeretttnk költeni! E rajtuuk rágódó pazarláti kódból felnpttjéinket már alig gyógyíthatjuk do g/eriuekeink, —\' szigorú életrend me meritek maradhatnak tőle. Kell tehát, 1 miniden tényező komoly tetterővel kflzre nü- az ezt or- kftdjék erre: a kormány (ugy min Angliában,\'Francziaorazágban, Olazzbraáágt báni Belgiumban atb. tetzi), az tgyhái fér-fiak, a közhatóságok, aa itiolaaaé\|iek sajtó, szülők, szóval minden jÓ hj minöenekíölött pedig a tanítói téatfl szavak keveéet használnak itt. .A \|szó szál\', a tett megáll." Minden J>efolj\|áit kell haaanáini, hogy ez intézményt latiing minél<tÖbb körökben életbe lé] Ez áldátteliet békeművet minden tét Léikül hozhatjjikUétro, dfczárz tani lallamaavarnak, a kedélyei iakolf bau heteukiuti félórai kía munkávi •okkal tdbhet ér ama kétséget hót in«lytt leot\'^ropptnt vér-és péd tattal teasflnk. Qyakrau n^veisUk magunkat b&rtkttéggel vagy büszke tteréoy^ a boto .munkátainak", a haaa ,m nak ?u Nos hát vegyÁ a dolgot "ne hanta két vét* a, taljai komolyr Ju<almasai\|djs! Helyi én megyei lilrek. ; — lapunk null námibsn közöltük a ii»o/<K\'ó»itott ezred réizért gydjiött ötstegtk kimutatátáit t a izirat adakozók névsorát. Az egyik liévior akkor kimaradván a tzivei adakoaók Vnegii) ugtatására közöljük utóla-goian, amint aa liOatánk bekiildatett; Babócliay 3 (t, Darázs Zi. 1 ít, Vag ler K. I ft., Bmelteue F. I It, Lang 11. 1 frtí, Rartoi 1 ft. Sieidl I ft. OizeizTy 1 It. Szalay V. I ft. Berényi 2 ft, Stakonyi 1 ft olvaibatlan 10 It,\' Belui 8 ft, tik Takarék-péiietár 10 frt Kéreak. és Iparbank ft Irt. Giitmnn jj .frt. Yalbaoh I ft Velitch I frt. Pi^áger B. 1 ft. oltashatlan 1 ft Haldhen 1 ft. Vamberger 1 ft. Veiaz M. 1 ft. Veit-tar I. 1 frt. olvaiba\'lau I fá Ledofizky I ft. öinger 8 1 f\'i Itich\'or mFi ft. Fessel-hüjfer 1 ft. N. N. \'I It Uchwarz & Tauber 1 Ift, Ooldateiu tntv. 1 ft. M N. 1 ft. Hsu-eep 2 it Ebemptngtr 8 It. tik. bankegy<.» attlet ÍJ ft N. M. 1 tt. Lövinter éi (ia 3 fi. Réienb^rJ 1 kft. Veiier 2 ft. Stréin éi IC le in lift. Kürtyhrier l ft N. N. 1 ft. Oroszyáiy 1 ft. Simon 0. 1 ft. Hixachl E. í ft. Len-KVél 1.jl.lt N. N. 1 frt. Szigrítz R 1 frt. N. [N, 5 ftL Barta I it. Dr. Laky Kristóf 2 frui Scherz 1. M. 1 frt.. Eiiiuger 11. [1 írt. Vjeínborjger 1 ft. Hein M. 1 ft. Qróíz A. 1 ff I N, H 1 frt. Érdődy I fu iBlankenberg I ft. N. N I frt. \|N. N 1 ft. N. N. I ft. H. N. II ft. \| Scherz -[ Englitnder 1 ft. Hol man 50 kr, Hoffmann oO kr. Boaejiberg 1 frt\', &ohn fi. 1 ft. Hujtiuan l 1 frt. Berger A. 1 ft, N. Nj 1 fu f N; I ft JH. N. t ft. N. N. 1 frt] fiobanrínger 1 fit. Velitch 1 frt. Bauer M. 1 fit Panábérg ljfrt. N. N. 50 kr. I. Hl B. tíO kr. Sdhiffer 50 kr. N. N. 50 kr. Koljn 60 kr. N/N. 50 kr. N, N. 60 kr. Bartoi B. 60 kr. Qrebena 50 kr.- Vit-tinger 50 kr. N. N. 3a kr. M. N. 60 kr. Zjerkovitz 1 fu N. N I ft. Ollop l ft. N. l}. 60 kr. Vlasiict 8 it. N. N 2 fu N. N, lí ft. N. M. 50 kr. N. N. 60 ir. H. N. 40 kír. Kohn 50 kr Hinchl 1 ft ! Veiier M. 1 frt. N. N. 1 frt. N. N.íl ft, N. N. 1 ft. N. N 50 kr Milhofer J. 60 kr. Alilbofer ö. 50 kr. N N. 00 kr. N. N. 50 kr, N: N.5Q kr. QrUnhut 1 it Plihál. 1 ft.- Bauer 1 frt. Qaniel A. 1 ft. M. N. 50 kr. iBachrach 50 kr. Kilik F. 1 ft Benczik 1 frt. Egyed 1 fi. Fábián 1 It. Maaznozker lift. Ni N. 1 ft Práger L. 60 kr. Varga 1 ft. Muotect 1 ht. N. N. Henct A. 50 kr. M, N. 60 kr. Löbl I ft Gutman A. 60 kr. Oiizeien 178 fru 40 kr. f — A sebesült bzresotok aegélyesésére Zala-egerszegen folyó é. novemo. hó 17-ik tombola ^atély alkalmával megtartott sorsjáték nyeremény tárgyak kihúzott számai a következők úgymint: 6787, 4421, ö7ll, 3361, 4583, 2364, 2902, 2422, 4636, 7935, 8047, 4817. 2032, 2162, 2201, 5634, 169, 2C58, 2492, 4240, 2484, 3703, 1940, 3787, 4589, 6786, 4189. 3418, 7515 2197. 797tí, 431?, 4423, 4336, 5302, 421.1) 332Í, 4010, 3o04, 6U72, 3525, 2775, 1729, 544Ö, 3634, 4191, \'354, 34.6, 1674, 5395, 343), 4074, 5252, 7081, 2615, 5(29, 3583,16690, 3208, 2633, 8150, 8030,. 2485, 0930, 6651 7516, 3063, 2553, 3469, 7339, 3767, 5415, 2885. 482U, 3316, 4310, 2818, 1651, 4É0O, 3110, 3627, 3656, 7754, 6187, 4929, 3133, 1792, 7171, 3427. — A nyeremény tárgyak folyó £vi deczember 10-ig a megyei iiámrevő-tégnél az eredeti zorajegy ejőmutatáia mellett átvenetők. Az ezen natáridjőig át nem vett Ifcrgyak elárvereztétnek, a a (befolyó összeg a aorijáték éi .tbmbola \' jövjedelmé-bez fog ciatoltatni. — \| — (Thea-BStely.) A táriailcör tbea ei-télye, mint az első ez évadbeli mulataág teU jeien megfelelt a várakozásnak) A mulatság igen jól likerfllt t ja mégtéíent szép számú hölgy és férfikösöutég uégy . óráig reggel kedélyesen éi fesstelenül mulatott. — A mínt értesültünk a Helybeli dalárda nagyszerű aylvettar fliiúepélyre készül, melyen agy vig operntte it élő log adatai. A dalárda tagjai fokoaódott buzgalom-mai látogatják SS. énekórákat és igen vig estét isáiidékcjznsk iseresui közüjiségflnknsk A mi izomont napjainkban kéti\'.erei ttUk-ség. Kiváujuk is, hogy sunsk i(leién a da lárda ii aikert arasson, a közöiiiég ii jól mulssion £z pedig snnál is iukább msrt igen örilllnóhkj ha a dalárda fennátláaa minél jobb alapokon biztosíttathatnék. — Gyászhír. Udvsrdy litván nyűg. {Szdatiist meghalt Koistbelyen november ló 30-án. Béka vsls I . — A keszthelyi mdkedveld társulat f. é. no vem b bó. 30áu — egy minden tekintetben fényessfa likertilt itinjeióadait rsn-deaett a aalsniegysi hacoztéri aebeattltek i a harctéren slsisti e megye bsjnokai hátrahagyott óulMjatk javára. A láfikeidvelÓk neve t s ssenti flgy nagyaaámu közönséget hozott öskze, ditteS kit színházunk zsúfolásig megtelt hlénk érdekiódétsel lestük s Hlggöny felgörsélétét, látni akarván mie\'őbb a derék szereplőkét. OsencstnSk I Mély easud A tüggtíoy motog. A kötönség táptól S virágokat aaór a aai«padra A legttebb rendben eijátsskákss első darabot, aa egy feivi tápró félrsértéasksi." A gPhrsUW Qsimfl bohózatot szintén slísaisrésre méltó-Ikg játasák, Veltner Adei, PaUky Lujza , Uarger ^sgsuit, Üalaaiy £> tsike; (iltimano Györgyik., Htooktr Vilma és Vértsscy Jo # iánké ÚrbÖlgyik s női szerepekben valóban meglepően jól játizottsk. Volt ít viharos tapi, „éljan, koazoru, virágcsokor, quan-(oid aaUt. Meg ii érdemelték I A férfi ize fepl k közöl ífj. G.aray Sándor, Pölts, Pál, Beláayi Zakár, Lupereabek , Véritiiy K. ésOalbs B. tűntek ki. Kliiiperéit i di-oiéfetet érdemel a művezető idóib. Garay Sándor városi tsnáóios. kisek j4rées\|>io kö" izöuhttő, hogy tz eit ily kiválélsgjél íj. kerAltt Szolgáljon e liker derék műkadvi-lőioknek buzdításul az ez irány báni további mdködétdkr* Ha jótékony izélt mozdítanak elő izent ügyet szolgálnak \| Íme a mai siti eredmény 300 Irt, melyből az elkerül-hetién költiégek levonatváu, a liemei célra szép Összeg kerül Hogy togoak áldani benneteket!? . .\' i . . De msnjUnk tovább. A ssiníelősdát után „tánckoszoriicika" volt aa ^Amazon" nagytermében, mely daczára, hogy as\'inliáaból számos család nyugalomra tért, atufoIáiig megtelt. ~ „Huzd rá c .í-gány l" kiállt a t. rendező. A ctigjmy búzza, a hogyan az iiten c<ak tudni adta; a fiatalság pedig járja, jókedvvel, szakadatlanul i mikor már majdnciji östzeroskad, akkor is azt kiálltja (a ha Szt uem Éirja susogja) ^hogy volt" „újra !•* N. — barátomat, bíztatom, hogy menjünk a tárioztertmbe" izét nézni; aa idí ép \'egalkai inasabb ; kezdődik a négyjti. Két \'nagy coloqban a mennyien csak elférnek, rogyik hölgy aaebtt a másiknál ; angyali arezukrói a megelégedés bája mosolyog; örö>n őket nézni is. Most séta van jobbra, nézr.Uk hé>, kik a k o i s o -. r u c a k s virágai: Pajaky Maríakla, Qsrger Ksrolin, Lakner Antalka, WUnsjih Ilona, Nagy\'Mariska, Garger Zieni, Patalky Lujza, ■ Hanny Mariska, Halassy Erzsike,! Regens-J pergel\' Gizella és Inna, Grttuhut pina, Király. iLujza, Hoffmann pzidi, Nagy Malvin k. a. s több mAaok. Mondanom 4em kell, hogy ja tánoz reggelig\|tnriott. — Jöjj sietve Il-ik műkedvelői előadás. A viszontlátásig\'I B. W Halálozás Az 184^9-ikij magyar szabadaácharcnak ismét egy derek, bátor bajnots nunyt sí f é. nov. 25-én Keszthelyen. p. ez Kuglír Nándor voll. Mint hadnagy vétt részt a szabadnágharczban s Bu-davár.bevételénél — 1849. máj. U-én mint lős \'baftárflRÍvtft{iUflitják — A és testvérbátyja volt aa, kik elsők voltad\'a várfalán s súrü golyózápor közt tftzékhi győzedelmes zászlónkat. Alkotmányunk eltÖr-léae után s derék bajnok keresett kőfarsgó üzletet vezetett szülővárosábsn Kessthelyen, melynek ama gyászos einlékü korszakban rövid Ideig polgárinkt<jre—, 18i5-iŐI 3 évig városbirája. A honvédség felállításakor ő az elaŐk között volt, ki ttlajánlá ismét ssolgá-latkt a hazénsk. A király kegye sksor ssab. áll. lőhadnagygyá, most s legutóbbi őfst elő léptetéskor 1-so oszt. százsdo s sjf emelte. Szerette hasáját véghetetlanflj utolsóié helleteig, A deli termetű férfiú egy év óts testileg rohamosan fogyott, Nov\'emp. közepén ágynak eaptt;\'126-án d. u. 1 órakor az erőa a művelt lélek el hagyá az összeroskadt I porhüvelyt. 50 évig óit. — Temetése nov. 28-án d e. 10 órakor meut végbei melyen a nagyszámú közönségen "kívül jelenvoltak a bold. régi honvéd bzjtársai közül {többen, néhány inagy. kír. honvéd tiszt N.-íuntaiéról, a 16-ik buszát ezred tisztikara it. Midőn a beszeutéléi után a honvéd tiaati jelvényekkel s koszorúkkal elborított koporsó a gyászkocsiba helyeateték, a harangok rém«égeseu bús szt vára megindult a gyászinenet. Némán, elmerengve a múlton, köiiytelt azeinekkel kísértük örök nyugvó helyére. Legyen könnyű neki a hánt 1 A szomorodott család pedig leljen vigaaat a Mindenség alkotója változhatlsn akaratában. — A kisdedóvodai válaaztmanynak utolsó (izombatl) fllésé\'ieti a boszniai sebe-süitek ét ^zok családjainak felsegélyésére rendezett sorsjáték eredméuyéről szóló jelentés olvastatott fél, melyet a választmány helyeslő tudomásul vett Kél kérvény is intéztetett el ez ügyben, mely szeriut a kérvényezők minfogyike 25—25 frtot kapott egyszer — a mindenkorra: A még fennmaradt körülbelül 200 trtnvi összeg kamatos-tstván tnlndazoknak, kik aegélyrs igényt taitanalj:, 8 hónapi idő engedtetett folyamodásaik átoyujtáaára, melyek fölött a válaazt-mány tseiről-eie^re fog határoaui. —i A wékssfehórvárl országos kiállítás érdekében országszerte megini íult a mozgalom. \|Ai dunántul több városában azServező bizottságok alakit tatnak, hogy aa illetők lehe őleg minden téren érdemlegeaen kép-vitel ve legyenek eaen valóban országosnak ígérkező kiállításon. A kiállítási bizottság elnöke grl Zichy Jenő személyesen utsaik sz érdekben, igy legköselebb Veszprémbe jő\' Nincsen ta£mátunk arról, hogy nálank is flskittalott-e már iserveső bisotuág. — Ez mindeneaetre tzttktégei volna, a ha már van kívánatba, hogy minél többaaör életjelt is sdjon mÉgáról, hogy annak idsjén városunk is kellően kép vitelre legyen s kiállításon, -4 (Oktatás sz Iparft-stgéásk sayt-sülstsbss). Ügy értssflltönk, hogy u iparos segédek egyesfllstében a téli hónapok folytán req^ei eiti tanórák fognak Urtatoi, melyekben a különféle tantárgyak Hajtató Sándor, Sealay Sándor, Juháaa Pé\'er, Váry éa Maysr urak által fognák eiőadatnt. Sssn ss úton Őssinte Őrömmel üdvöaöljük as ipa-roe-eegé4k egyeiflletét s aaiveaen rsgiat-ráljuk s bírt, mint oly moaaanatot mely tansaáget tasa aa sgyeefllet életrevalósága ról. — kuMmét** hsu — JA la-punkas már jelsstt s ssm\| népiskolai OM* rajai tankönyveiké megyénk népiskolái saá-tttii\'ft megjeleet. A pVeaspréiu" osítml lap • könyvecskéről a követkesőket jrja. .A I ssttlőfó\'d éa a I aaa. — Ea osiiue ásou kisded Unköuyveek, melyet népiskolai használatra aaerkesatett Nagy Kanizsán Bálorfi Lajos és Hoffmaun Mór, Minden esetre igeu helyes aa elv, hogy a uöveudék előbb sao-roa szülőföldjét iamerja meg éa estin a nagyvilágot. Ezt tartották a szerzők is aaeui előtt, éa rövid, miudau lölííslogosl vagy tiiltudoiuíányos (ejtegetést kizáió világos előadással adják Zalamegyének tel-jsa éa Magyaroreaáguak rOvid földrajzát. Kiváuato> volna* hogy Magyarurazág többi megyéiében ii találkozzanak férfiak, kik inegyéjöket ily oldalról iamertetik. A tan-könyv ára 25. kr éa igy Zalamegye leg-aaegéivyebb községeibe ia. utat törhet magának. Üdvöíöljtli a szerzőket e hálái té^ ren." Mindazokra nézve, kik e köuyvecskét .megszerezni óhajtják mejégyezzük, hogy a könyvecske 8-rét 64 lapra terjed éa négy képecskével vau diszitve. Tanítóknak, ia-kolahat óságoknak tudomásul még aat, hogy a\' könyv olcaó ára daczára, minden ! 6 példány után 1 ingyenpéldáuynyal szolgálunk, melyek eajtleg a szegényebb tanulók között kioszthatók. Megrendelések akár az egyik, akár a másik szerzőnél eszközölhetők. Nagy-Kanizsán utánvét vagy a pénz előlegeit beküldése mellett. Figyelmeztetjük megyénk t. néptanítóit a czélszerü tankönyvre. — Kérelem a hazai tOldöntözéa ügyében. A magyai országi földöntözéa uiai állapotáról hü és teljes képet óhajtván nyújtani," a nagyméltóságú löld-miveléai minisztérium meghizása folytán erre vonatkozólag 1876-ban tett tanulmányaimat kiegészítendő.: tisztelettel éa bizalommal kérem tniudazokat, a kiknek földbirtokain mesterségesen öutöj zött területek vannak, a aat a nevezett uiiuiszteiiuin felhívására 18j7 6-ban nem jelentették be, vagy az öntözési bereudezés 1866 óta létesitelott, tehá» arról a részletes adatok még nincsenek birtokomban, legyenek szívesek ezen öntözéti telepek .hélyó-ről és terjedelméről — az ügy érdekében — engem mielőbb érteinteni, hogy a részletes adatok megszerzése végett, az erre vonatkozó kérdőpontokat megküldhessem, hogy igy a hazai földöntöizés mai állapotát tárgyaló művem bén ezen öntözéai berendezéseket is föl vehesse m. A szíves értesítések nevemre czimezve Budapestre (VIII. ker. üllői-ut 1183. sa.I. em.) küldendők. Mély tisztelettel Qonda Béla, műegyetemi magántanár^ Gaadaaági Mérnök szcrkesstője. — Zsengery Samu budapesti tanító Peitalozai válogatott munkáira hirdet előfizetést. Ugyan az 6 fordításában jelent meg Lienhard és Gertrúd a Fijanklin Társul a\' kiadásábau, Pestalozzi váljogatott munkái füzetekben fognak} megjelenni, s igy azok megazerzése annál könyebb lesz a tanítókra nézve. A jövő számban az előfizetési fel hívást közölni fogjuk. Előre is felhívjuk reá az érdekletlek figyelmét. — Palotáiy Jánot dalaira előfizetést \' nyit Riszaer József zenetlnár Jászberényben. A közelgő karácsonyi ! és újévi ünnepek kétféle vágyat ébresztenek a szivek* ben: megörvendeztetni szeretteinket s jót tenni szűkölködő felebarátainkkal. Polotásy János uáratlan szépségű dalai megfelelnek e kettős csélnalc; mer\' aki ezeket szerzi be: tartós élvezetet nyújt mindenkinek s a boldogtalan dalköltő árván maradt családjával jót teaz. A dalok f. évi december hó elaő napjaiban elhagyják a sajtót. Az elő-fizetési ár 15 —15 dalra füzetenként: I frt 40 kr., mindkét füzetre pedig : 2 ft 5U k,r. a 30 dalra : diczes, aranyozott vá^zonkötés-ben 4 írt. Ez utóbbiia kérem a jókori meg rendeléseket, hogy az Ünnepek előtt a disz-. példányokat elküldhessem« — „Képzőművészeti szemle" cím alatt közelebb uj vállalat indul meg: £ hézagpótló közlönyt, melynek létesítését egyes körökben évek óta tervezték, Prém József a képzőművészeti társulat n.ásod -titkára szerkeszti, kit az e caélra szövetkezett ösz-Szes hazai művészek^ valamint tekintélyes irók és .tudósok fognak támogatni. A hazai művészet minden jelefiségét számon fogja ▼enni e közlöny s az itthon a a külföldön élő magyar művészek érdekeit fogja képviselni j egyúttal pedig megfelelni kíván a nagy közönség igényeinek is, azért a szakszerű cikkeken kívül uépezerüen irt közleményeket s tárcájában a művész-életből vett elbeszéléseket is fog tartalmazni. Csupán eredeti • magyai tárgyú illusz-tr át lóit a hazai festők a jeioi metszők készítik i miudau ily kép a művészet ezin-vonalán állaod. Az előfizetési felhívás, a i közreműködő összes irók és művészek név sorával a kiadó-hivatal néhány nép. múlva küldi szét; a mutatvány-szám deczomber kösepén jelen meg. r RAvtd kirak: Alfonzé spanyol király elhunyt nejének idősebb nővérét Obrie-tínát lógja esőül venni* Krisatina heroeguő 1862 ben Sevillában safl leteti e jelenleg 20 éves; Alfonzé pedig most lett 21 éves, — Kolozsvárott aggasató mérvben pusailt a dinbteritia. — Józesffy Rátáéi so^mragid-véss kitűnő játéka nagy eliemerásben ré-ssesÚl Budapesten — Hidasey Kornél mi-nissteri osztálytanácsos s a vallási ílgyek elladéja, eastergomi fŐkáptslsebeli kánonok oaímaetos püspökké neveztetett ki 0 FaleAne által. M Csepreghy Fenne aj «én-ssiamŰvé.; A , mros bugvsllárist • kevés megsaakasatással folyton adják a népein-káéUü, « bírálat nuku mk Wf* Hí bsikó". ki- deaett lel a darabban s a „sárga íjál ksvósbb^ hatásosnak mondja (HhŐ jelenetek híjában ee sincs. — Msgysrorsxág és tNanyrlI^^ ik ssáinának tartalma i Szöveg: Aucier Emil — A H ■uti asegény (uháss lenánya. K uiios.) Egy agc magyar bzíiimb liől. Irta; Halugb litván. (Vili. fol •J" Japáni képoki (Porohnyai látván UaksSakáll történő e. Qellérhegyi. riri gmoae (Hermán Ottó.) —- Hogyha rózia Költ. (Kösse \' Khibór hegy tó — A kis kedvence (P. Í)L_ ftlék. — Képrejtvény. — SakklTeU ezerk. üzenetek. Rajzok: Augier Emil. — I esi a Khiber hegylánca. A kis kod 4- Az olasz kílrályi család. agliy Oéza.)""— Peai alános — Az olasz k anyós • (PÓSII életé tatás) ) — A volnál, és a i osa-ÍUlün-dv. - fer és kozonk 4 a bírálók aa prsaág ktilö kereskedelmi ós iparkamkrái által kb vén ki H kétségkívül kot nyujtandia az iránt, legjobb bizi jiogy a dijaaáwk mi a legszigorúbb tárgyilagossággal toguak közöltetni Jjelea sorok klegéentásedl még C »ak aat einiitjBk. fel, hogy á\| magú koijm mj ugy mint jSaékoefehérvár város ée ] e ár-megye törvényhatóiága a kkiállítást m n ten irányban támogatják éa előmozdítják, h gy ae or-aág összes mezőgazdasági ée ips re 57 tetei a {legélénkebb rokonszenvvel k s< rík ^idködösünket s végi e, hegy a felérm ig ^ei gazd efyesQíet lloademé&yesése telyti u első vá£aorgyÍl\|j\|ere-a gaada- ée éraéek- zöns^aet jpeghivabdja. Mlnfleaeknél fogva, tekintettel sunk kídvezd fekvésire a fővároe ée f eaeéáal fferttok köaslébeo, a kiálfitái látoMto^uldra 1 tg- fO-nana Htf Koz^a/.ditúi:. J/l isckctfphérvdri onsúgon ipar-J tér fiéiiu-ii (illatítidttitái végrthajtó bi£otliá[ litól. Az 10 cs. kir. Feuséga József\' [főhe\'r-azeg magas védnöksége alatt 1879-< ík év l tavaszán Bzékeslmérvárott tartandó iorsrá-\| gos kiállítás tekintyo az iránta elidi c mutatkozó általános \'érdeklődést —I a hozzá cpatolt várakozásodat inésize túlhaladt I igér. Icezik. Miért is már ma bistoauak \' ehető, hogy teljesen meg fog felelni dzél inak „mindaiiiiajc hű képét adui, init sí íretott hazánk s társországai a közmivelőd • terén, termélzoti kincsekben, ipar-1és aŰter-inékek te iintetébeu általában előálliti ni Képesek, yaiijmint feltüntetni azok iejl dóuét, tdkosatosjelőhaladMát és növekvő vt seuy-képességéd" Da hagy e tekintetben valóban jelentékenyet éé tökéleteset érhossüuk el, félu-toíu uiegáÜaaunk uéni s -abad. Az oiszl razer-tej nyilvánuló érdeklődés nőin taaz e jizot-tnká, sőt abból merítünk ösztöntV lUnlül nagyobbsflérü eredinóny érdokébenjto \|ábbra is lankadatlau orélylyel közre működi i. Minél több oldalú és tökéletesb loeiídi kiállítás, aunál nagyobb a jelentősebb ai eredmény; s ea eredmény elérésében sefédke-zet nyújtani minden honpolgárnak! (gyen-lően szép feladat. . A czél, melyet kitüztünk, keltő l Egyrészt; leltüntetni haladásunlat a közmivelődés terén, továbbá gazdks igupk és ipartermelésüuk.fokozatos haladásit\' és emelkedő versenyképességét; másrészt: közrehatni a hazai forgalom, kereskediis s fogyasztás élénkítésére , tehát ugy az egye* sek, miut az összesség jólétének emel isére. Mem egyedül közvetlen nnyaai éide keinkről vau tehát azó, banein egyeit zl hazafias\'érzületünkről is, melynek azáltil adjuk leginkább bizonyiitékát, ha minden < gyes, é havában egy vagy .más téren mnk ödve, kicsinyt vaay nagyolt felmutatva, az p 79-ik évi Székesfehérvári országos kiálltásbkn részt veend. 8 erre aunálinkább velüuk si ámíthatni, mivel — tekintve a czél nénjei voltát\'és hasznosságáta k iái lilással járó költségek csak igen csekély mérvünk A térdij — a mint az a mellékel; sza-dályjzatbóí kitűnik — lehetőleg inéin kelt. Alólirt bizottaág gondoskodni fog, no( v a kiálltáéi tárgyak a vasúti igazgatósáét k által szállítási árkedvezményben részéit üssenek, sőt kívánatra késs a kiállításra [küldött tárgyaik biztosítását is, valamini -ha ez iuut különösen megkai estetnék 4- szoh lehecő legkedvezőbb e^dását eazloö; ölni. Végil késznek nyilatkozik a tisztelt! k állítok érdekében a czélnak legmegíeleleb i ju-tányós c/.ÍmtábIák,:kiállitéBÍ aisekrények jagy asztalok boazerzésérŐl is gondoslioáu \| £ mellett arra is: bátrak vagyunk felhív li a t. kiállítók figyelmét, különösen pedig azo-kétj kik Párísban is állítottak ki tárgyi kat, hogy, azoknak egyenesen Székestchári ^rra leendő küldése altal tetemes szállitáéi dölt-ségek kiméltetnénik meg j alólirt bizo taág goudoskoíiand, hogy a beérkező tárgyi k a kiállítás megnyíltáig fó és biztos őrizét ilatt legyenek. raoha a bejelentési határidő évi márczius hó 1-jéig terjed a a kaál Cás\' csak U879. máj. 10 éá nyittatik meg,In égia azon kérést intézzük a tisztelt kiálliték joz. hogy bejelentéseiket ne jhalogaasák, 11 ivei számuk előreláthatólag igen nagy lesz 1 igy miuél koraibb bejelentét által jutuatdnk csakkázon helyzetbe, ihogy a térbeosatá inál miuden tárgypak a legmegfelelőbb és pg-előuyösebjb nelyet jelölhetjük ki. [ Végül asou eljárás, melyet a pi \'aló bizottság j összeállításánál I követni ss{át délit oző l w 01 ité- gyüjteuiénjrt e , mely eli ssámu idegénekfe tt\'rnfl bizfo<aVban ssá-mlthetnl, mivel ssánios hon0j ss ország legkülönbözőbb vidékeiről beniknkst már eleve bistoeitott rnegieleiUsérőj s alójlirt bizottságnak egyik főfslttdatál máf ma szeretett vendégeinél^ méltó elaaá(lásjo\|hatása képeii. As ittlelőadottaa alapjsu a reánk vá rakoaó ueití köonyü {feladat megoldásánál i. ősim jóaliaró támogatására is velünk számíthatni s (jegyen sssiisd asén reményünk-n«k kNejesist aduuk, hogy á hatáskörébe tartoaó a ejjt feltüntető egy vagy iné* tárgy-gyal kiálliipsunkbau t czím is részt veend, a mire ezennel is tiiatelette) I fol leérni ls bátorkodunk. Kiállíttató mindeu basánkban előálli\' tott termel vény és gyártmány, ajcár ozéli-. lányos volU vagy\' ölosóeága, jóminőségs vagy finomsága, gyakorlati alkalmazhatósága vagy egyazerü kivitelei vagy bárni egyéb külUnös sajátsága áltsl tűnjék as ki; kiállítható továbbá külföldi gyártmány í.h, ez asonban kiállítási jutalmakra igényteeiu tarthat. De egyúttal azoh kéreliuet is kockáztatjuk, Itögy a közel átló kprÖkejL a kíálli-tásbaú való réfezvételije buzdijani Saivesked-jék a megemlítjük, hogy kisebb kiállítókra nézve a kiállítás jelentékenyen \'megköuy-uyitliető azáltal, ba valame\'y vidék kiállítói a kiállitáni szándékolt tárayakat u. n eis kiállítás alaltjáDaa jelentik jiuely eljárán as egyeaekre nézve jelentékeny aöltMgkiméléasel járna M. Logyeti sz .bad a czimuek azives támogatása- és köziéiuűködése^rt már előre is köszönetet nyilváultanuukj s arra kérnünk, hogy velünk iijennél előbt tudatni szivesked\|ék,\' hány benelentée ivét bocsássunk saját éá ismerősei szájára rendelkezésére. Tekintettel az j előadottakra a bejelentéséknek. mieílŐbbi inegtételt Inérve, ma-padunk ennek bistos reményjébei Székes-l^tehérviWott, Í8r8. év novemper havában, hazafiúi ü lvözlejttel ManJioU Antal) Ot, \\Zichy Jonfí, kiállítási t i t k ár. kiállítási elnök. Án Oitfráli-wigi/nr rnowi^cbid vasu\'há-lózata \|fr évi juliua l-<n ösis«jsen 18,030 kilométerre terjedt ki, melyből MagynrorszAg-r» 6891 (ebben a köz< s vasutnic magyar réssé 2651), as\' osztrák tsrto/nányokra pedig 11,139 fehboij a közöl Vasutak osztrák része 2603) kilómé ter piik. A mousrhia vas-utbálóssiából tehát i iag^ar^rszdgra 38, Ausztriára .pedig csupán b2\'0-i jut, amely viszonyból \'láthatólag \\gazdasági VÍ»zonyai-nak fejlettségéhez és izüks^gieteinkhez képest valóban ftul bőven el vágyunk látva vasutakkal. Nem kévéibe tanulságosak a vasúthálózatunk fejlesst4sén<M elkövetett hibák vonatkozásában még a következő adatok is. A közbs v.isutak kiterjedése. 1876 ban 3327^ kilométer s belekletésj tőkéjük 41)0.975.9J\'d forint lévén, miod\'n jcilouiéter ekkor még 120,>500 foHntba .került; 1876 ban már 5131^ kilométer vaéutkiterjedóe Bel szemben; TSÓ.878,294 forint volt* a befektetési tlőke^mi^deii kilométerre 143.609 íoriut esik, enuélíogval as épitkesés költségessége 20"/i,val emelkedett. A injagy. as • utak ki erjedébe 1865-lpaii 1001., kilométer volt s a befektetési tőke 7Íll2,96r> frtot vágy is kilbnjcterenkiiit 73.434.1 tot, jel euben .18,76-ban a kiterjedés 4088., kilométert, a befektetési tökje 457.87u,648 frtot, jtehát ki-lobétereukiui 111,878 frtot telt, ugy hogy a jköitsógeas^g szaporodása 5\|í]t0-ira megy. Végre az osztrák vssutlak kiteijedése 1868-ban 2693.- kilóméter, a befektetési tőke pedig 371.6l!7 227 forint, kilómé orankint 137,958 ft, ellenben lŐpÜ-ban a kiterjedés 8OJH,0>kijoméier s a befektetóái tőke „1,163.740,305 forint, vagyis kildméterenltiut \'l4^,530 ft levéh, eseknEl aa épltkezéa költségessége csupán 5\|A-val lett á kileuca év ala\|tt\'\|nagasabbl — Tehát ha be is irmer-jük, hogy 1.868róta épített vasutaiuk egyik tetemes része hegyi pálya, elléupeu korábbi viisutaiuk nagybbbára aikfőldiek lévén, az építkezési költségek emelkedése természetszerű mégis e iöbb mii t 50ujo-ps roppant emelkedést más egyébbjokokra is kell visa-szavezetnünk. A mi a forgalmait illeti, az a kiloineterek anáuyábau iiiouarciiiánk mind három rendű vasutOBoportjaiui tetemesen hanyatlott és e részben as a vigasztaló tény constatálható, hogy a hanyatlás a magyar vasutaknál! a legcsekélyebb. A közös vasutak nyers bevétele 1 ugyanié 1068-ban 60(46l,ö8ó fiot, ailométereukintj 18.170 ttot, ellebben 1876-ban összesen 71.202,2j44; ftóí, kilométereukint 13,681 irtot tevén,la hanyatlás 25>.-ra megy ; a magyar vasutak bevétele 1868-báu 17.Ö27M2 irtot, kilómé-t^renkint 7162 tortát, 1876-ban pedig ösá-szeseu 22.573,39 r forintot, kiloiheterenkiht 5766 fortot\' s igy a bánjratlás 20 \' „-it tett J végre as osstráfc-vasutason a bejvétei 1868-ban 61.270,4231 forintot, ailoiéétsnukiat 19,034 forintot, és 1876-ban 97.^104 forintot, kilométeren kint 12,115 f(pt tevén, a hsnyatlás 30 protrel rug.í Annál! roaaabbal állnak vuutaink ellenben a tiszta jövedelem tekintetében. Ea ugyanis kilométeres-i kint e kösös vuataknáll868 bán 90B6 forintot ellenben 1ÍB76 ban 6680 ftot, jvagyís az előbbinek 73 protjéra, a magyar] vasutaknál 1868-ban 1298 frtra. 1876-baij pedig 1691 forintra, Úgyis as előbbiuek csupán 39 protjére, végre as osstrák vasutaknál 18Ö8-ban 3900 forintra! és 1876-ban B090 frtra, asas ss előbbinek 180 protjére ment Valóban e tények eléggé ér^emsaelt volnának rá, hogy elmdéaő^okaikai löuösen közlekedésügyi m vatott kösegei behatóbb jty (.BiisaVo r szakköreink, kü-inÍMteriumrtak hl-riasgálslt alá von- Cnarnok Dr. Rómer FiórU P. nA háti iparrólu Bertiiyó\'itffaluban (A „Sárrét" után.) Örv<indstes tudomásomra eséit hogy Bersétyó-tJjfalu szíves községe, mély előtt csak sgysaer volt ssereocsém, és pádig csak igen rövid időre megjelenni, ide Ijttttemet várva-várta, ide nem jöttömet sokjon vette \| mondhatnám restelte I, Resteltem est, megvallom, magam is és talán épen ezért, nemcsak ssivssebben jöttem, hogy az egyszer megadotlt szavamat rncgtartaam, hanem hogy Csekélységem I iránti sziveiségöket, ragaszkodásukat ha-l eouló szívességgel, és ha ez lehetséges lenne, még gyökereik ragaszkodássfil visso-I nozzám. « De benső meggyőződésem szerint ott ! van a baj, ott van íenaksdáeom, hogy ezen j méltányos várakozásnak \'épen nem fogok I megfelelhetni. TJjst, sőt a legújabbat várhatjuk jogosan, kik ide villóban fáradoztak; és én inil Ijogok meglehetősen gazdag és utolaó utazásim alatt még inkább gazdagodott tárházamból szeretteimnek nyújthatni V ! Meglepőt,; eddig iiem hallottat alig, hissen azt sokkal szerencsésb elődein) ragadták el és közlék a tanulni oly annyira kíváncsi hallgatósággal 1 Lemondok tehát jelenleg, de magamnak máskorra tartom fen, hogy a hazai, a\' legközelebb fekvő régiségekről valafnit szói-jak, ézeket önök már eléggé ismerik; de beszélek egy más, szintén kitűzött és kevésbé ériutett tárgyról, a nemzeti háziipar ról, annak méltatlan elhanyagolásáról s ba még lehet, általános, országos fölemel-tetésM. Bármi cseaély eredményűnek látszik e tárgy, emelkedni fog és ujonuan virágozni, ha kedves hallgatóimnak csak egy részecs-\' kéje íís e fontos Ugy serényen működő apostolává válik, ha as eleintén csak egyes kéztartásokban elébb veudégül, utóbb háziba rátul iogadtatik. És ha kérdezzük, mi oka annak, hogy a háziipar nálunk annyira elveeshetett, hogy sok helyien annak nyomára sem akadhatunk? Erre \| vaj mi könnyű lesz a felelet sut L hogy az időt egyátaláu semmibe sem vesa-szük, hogy az úgynevezett szabad, üres óráUt, vagy is a holt időt, még nfo leg sem ismerjük, hsnem csa\'c öljük, és átkos u talómban töltjük I Eddig és pedig erősen ast hittem, hogf a mennyei gondviselés as unalmat osak azért 1 ÜJ-é, hogy vele a gazdagokat gyötörje\| miatta a munkások édes foglalatosságát irigyeltesse, és tŐIÜk a fáradozások .ülni kéjt élvonja; mai nanen látom, hogy uá-luuk majdnem mindenki gazdag, vagyis muuklRkerUlő, mert unatkozik, és amint a főúr a polgár a nevéről ugynevesett ca-• sinókat keresi, ugy van a földművesnek korcsmája, melyben bujának véget] vet és eredménytelen beszélgetéssel a drága időt ölí I" \| : így volt ez az északi tartományokban isi ós sok tekintetbe^ még misképen is; szerelték l. i. ottan ls a szeszei italokat, éjs a csapszékekben mindég több va-la\'az jöinber, miut a fonódákban és^ a házi iparos, műhelye kben. \|3s vájjon, mi képen lett ezéb á bajon segít viel? Az ember a földkerekségén mindenütt egyenlő és annál egyenlőbb, minél inkább eltér a józanság, a munka as emberiség utjáróh hgypdttl egy mód volt a szeszes ital által elbódított embert a társadalomnak, as emlyriségnek, aa iparnak — és ea áltsl az országnak — visssaadni aa iskolai <és a templomi nevelés által. A tanító keaet togott a pappal; aa itjuság gyeugéit megerősité a ssorgoi anya, és s csaladjáért felelős aps és — a faluk —• a kerületek, aa orazág maga meg lett mentve. . Uj meg U) igazságok termettek, a régiek fölélesztettek; és a hol a nép semmit vágy alig valamit dolgoaott — a hol as estélyi, főleg a téli időt ölték, vagv fajtalanságokban tölték, ottan mo\'at nemcsak, hogy lulndenki a munkát áidáanak veszi, hanem Saját családjának tfompás ellátásán kivül, még piacara is küld ssép teremtményeiből jannyit, hogy gyakran magának a földnek gyümölcsei árát is felül ári. (Folytatása köv.) Szerkesztői üzenetek. Kuttluljfre, Szíves soraidat érdekkel várom. 4- A folytonos érdeklődést, . mint öusetlenfégednek eolatáns bizonyítékát köszönöm. Mikor leu esőzök között általános, kiknek léginkább érdekében feküdnék, hogy egymást utógondolat nélkül támogatva haladjanak ? Tegyetek valamit! Á 1 Venprému h a nKeiiÜislyu t sesr-Jbss\|tŐmaI. Kössönöm a szives megemlékezést. flapoktára. Remélyem, hogy íevelamet megkajjtád. A könvv tévedésből később ment. Szíveskedjél érdekében megtenni, a mit teoen [ Zé. Budapest Aa iv nem jitotfftié\'-\' zeimhoL ;Azért egyelőre tfvidea teÜMÍr omlltóstj á hírek között Szíveskedjél n]na elk^ldeiiil hegy a jövő saáahaa ÚzÖ1mu\| , sem. — TJán kttldhetnél egy társára vaft általános étdektt mutatványt a karácsonyi saámra s saóban forgó muukából. . Vasúti menetrend. ; k r]\' Tfc iiiiiimiljj \'i-m « h* *** T Érréúju májúi 1MM 1876 , ] BJ* \|\|IIfPf™P I 1 JJ2 t\| \|\|2 j* FŐ t I b«da-pe8ti idótmutató óm üorint « 11 Jf 1 I íVTlI llf 21\'lí* 1 indul Kanizsáról J „ H 1 .11 í J ■ * - 3RJJ I hot.: fi; r Ull ■ f\'>4^111 \|3 Síi :Ií\'ll öMbMfMj r ití A aj j s .g j-í s ali 11« • s SÚA Knéi.lfoháM, Dombóvár • KHttftai K n(, 11 4 ifií t" í § I 1 Ö vl jJl? S 3 Sglsl 3 « i m .. ft P» B Sü J 5 ^ 5í>ÍS a a a b a á ii é é a S Iíra,\|\|#l<fl síi * * m»«u-p»t.......< fin Nf. • J < SS -5 s ° aíiT f t fi 3 .ssa 53 3J2$. f&íJ.I - SS : :;:-t:; ;: 11 í8 1 P Jl 3? iJÍJÍJIÍK, f Eri m II iá 11 5 It t^í* «É* i \| © W3\|1-«^w«íbí LH.iií Áíbi áftíi lili iBOi^.t sSj • te li «£EÍS© T i "lll ÍM 14f\|f i saí^í frlisr Érkezik Kanizsára £ íttj - £ 1 ifbÍJí 1 f fii f* hónáét: 3 \'SS3 I T\'tf . • \|JH1 . 15* lií%M ISils l»4l§ 2lá Butk. MphiÍM. Doinboíír. Wumíból 1 41 délu I -0 g g 5 2> 9 g § g igggggPfififiSR J3 fc 5 I 51 3 1 flIfW BilJ ...... .. \'iijiiMtr a ö® sí ÍLRWlloi88888583rl! mts íllilc ssí^^gö I§1 ÍU 9 M eafcvv i A "S ► IS J N v [ J 53 * SÍ4\'Béabó( (Sxoin l»a thai jr RÍe«\'Ujb«l/) Mt* I ^ \|\|\| ■ 9 ^ 8 \' 8 Íj \|jí Hfl\'í\'S \| lí 1 WlS A* 901 Sopronból " 1 " II r>3 dél J S tóf^j g -1 £ * % § SHÍ íll J i ^ uJl I ■ * lí 114 Bleib4i Grácr, lUrburf, Prifcrbof • 3 §f ° N ? g ^ g ® S S.\| . & j g í** " T 1 o® ^ .. ta * fen « f . liml\'Biiiiééiimtl fl iMíiáíif^lii I .______& i; b Bg S b b é 3 a a b b b aa-iSj S í líáiíí ll&\'rli.i j < ! ! a. ► "a • cott. la ff f r pf r f MB i.íP ? « g 3 s 2 2 Felelős szerkesztő; , , f ^^ ^hhh^kh í 1L 4Í M jl^l ■ f HOFFMANN MÓB \| ]j S ál ^ c 0 fl B ° B " a B Ti J t«í tíf ílií iSfi\' - BJÍ- \| 1 P.H.H^HtO^L j let J5t SÍ3 $ f igS i \' •\|j Hallás-olaj II (§ S^S^W11flfK^^t Dr. Schmidt hadi foorvostól 0 \'ST , IH j \| ji gyógyít mindennemű sükelségíet ha nem vele ji n: jJí J í J aK I Pvwifi llllflIlloOro" születeti, (nehéihallóst, füliúgást azonnal mel- nir(lfllill\|fljl)j. V j ieiryelcn^lc, lözl,) Ari. üvegenkint hasznáUtr utasitássaí 2 Ntg^U y^ljJ, § ! fytf ui^S^T^.T™^ frii Vidékre 2 frt 3U kr beküldése mellett I1 taü a városi M}\'u^táRL Pptadó^ccis) m { i ú/ek kllencz millió forint I , I elküldetik. _\' 5 l°í lM^^i janu\|r hó jl se M$ \| ^nyeremény 315,000 forint! J L r * I I _ \| \|\| jóvel kezdődő égy — esetleg három egy- ! a fciiűMbb ny^mény kurtatai ) Főraktár! Gretz Gyulánál Bécsben VI. 1 i&mtM-^ éJíj, irá»Mf Sf&Éiaidk ut && m ftí Im ^ B7frt í Mkriahilferstrasse sro 45 (Hirsckenbáus) I Q í bérbeadatni ** 1 lg iffi S ; i u i Stiegei II. Stock. \|Hl Bj tjJ^ JI [ \| A n, é. közönsco kényelmére a provinciali városokban V \| meghatározott bánatpénzzel felszerelve mépuift követkeiő havi régietekre U. raktárak kerestetnek é8 kérek levélbeli ajanlatokat alkalmas fiz- \| folyó évi deCMftnber hó lO^dik aUw [Előlegek uiindennemtl órtékpu lettulajdonosoktól, 1 \| napjának déli 12 órájáig bezáró 1K\| j pirókra •\' \| _ __:____\' l \| lajg nyújtandók be a városi] polgármes wC icírUWAR7T oftrA t Pn 0 téri hivatalhoz, kfsóbb érkefeendó aján fliS pvIlrYAl\\/i íeStver K, Dli- / Ttnnsitvány. Több mint 12 éhren át nem hallbttam 0 1 latok figyelembe vétetni ne* fognák. fk • i dapesten. semmit M főiemen betegség folytán, Hn ntktm üzletemben i , \|(1 Az\'árveré? egyéb feltételei atyán- flffi Ii tYttiii-utca Fercncick ba/irja. \' I S A I° k; iríl m ^^^ ) «ak a városi polgármesteri, liivatalban JJ j Vidéki cégek képelteté.t nver- nilt, míg ezelőtt 3 héttel egy régi barátom hallás-olajara figyel- Q a hivatalos-órákon belől bá mikor meg Jg U Ti.«te«áeí ügynökök felvétet- i meztetett; mintán már oly sokat használtam, tehát^ezt is meg Q tudhatók.— I nE j nek. 562. !—5. \| ? akartam próbálni, éa legnagyobb örőmömje már 14 náp múlva Q \\ Kejt Nagykanizsán 1878. novem- W ^ \' Ámmmm■■■■■■■ 1 egy fél flveg használata után hallásom teljesen helyre volt állit- / ü,. 25 én. f wm ■ m^^w-ww i i va, Ily szenvedőknek tebát Önnek hallásl-olaja a legjobb lelki- Q u.»hAíilm» ím I ismerettel ajánlható. — X ■fa«IU«MilJ Jg L l B \| póigármeater. öjfy Arveresi hirdetes. I Fflrstenwalde augusztus 8-án 18781 9 r ! I T ii 0 • L 8 áí!66Í5í55édSIS5á66 a! miháldi nagy vendéglő korcs- O__J ü 1 i u a S t e »n b e r g. Q ZV \|k joggal, ]8 hold szántófcld i^HHHHHl^BBBBSnM^fflKffiBHH Sr " hűld rét és 18 darab marhalé- ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ wl grftetósi joggal együtt fog f. évi S t ct í\|0 J a e:««rt;L.48 .w\'ífMjB\'K 3Í g\| \'L 8 \|E dacíémber hó 19-én helyben nyil- tf\'U -g-lo-3 ÉiiiiiiiSs I-" 2\'i fis 15 I l\'á il\|\'-li « # vá\'noL árverés utján 3 évre haszon- « ti Ml B f\|\| fii I® Él adatni. - Bővebb felviligo- Í1I J "Pl .........Í M} ^lílíi HA ^nyerhetni. 8 U 0 iJile .111,1 M íh0 schwarz Jakab Hl § m?: ^^^riii illlíiísi . 5 \|:iS l\'^Mri^íS ^fslplliifilll Miháld, 1878. november hóban. \| fii 1 1 Pl© f 1J\|JIÍÍ\|!I íjBPi^lliJjlltiljlilll\'i II Vasúti állomá« Konritráros. £ lüg •= -S g H • "1-sSir\'IS 3 < tfl co Nagyon kedvezőtlen ido esetében Slfl^ Ig!sl§\|\|\| \|:1 J-Ü H ll 1 £ itt az árverés 8 nappal későbben tar- II \'é íííáílí\\ W HL $ ii i fi Ü i l\|3j= I I a !i>I§8MS8?81SSS8§»s«Í \| IJ-tf \|\'J 1 g \| 5 f lí 8 Ifa-í ".fi 1 * i-fi;: i ILi.s 8 Í\| wxr"®! ^ Bi .Ili .... 1 ..í m sssií\' a^fr £ I üi» a 35 Ja ■ r I « - S * -s w- BigááaáB iáBásBEBf ésí..^ g.»íi = * I 5K iBlL ■ 3 M • S 7! N . ® ^ tD Op«Oö©S® > © © © « c> « © ©: © M* « % \|e — « — ffl ^ = = fJ B JnC ■ Jg J5 f tá a -a 2.S # • ® « s a © S £ © ©.© © • © 5. s = w • t = sr\\ 1 - ; r/j ■ ftjfe I I , Ili W ÍÍÍÍ&&ÍS íl\'&S\'í&S\'SS\'&í 1\| . \' fii \\A I»as-Sis2- I Jf HA J ^ a SS5 iv ^ ^Prr 11 llsa^ « viiilí Ö K 8 A ll P í s s • iií J^JÍl ^ U, 1 líini!\|lbitx! 8 h » 8 I § 5S 8 I • IBI ÍKiiilíMHiii dl f-yilri Pllddl X ÍP A X Jg £ j > f fg. C 55JÍ j « & J JŐ 5 5 5 a a aí j „i ii ^ sE <5 Í2 fíí J Í 1 4"" ^ 51 ? in-Wlitfelült UÜi --M^í^Mii\' I I líl— i M \| -\|\|\|8tísI?it Kif] iifflf]\| mi i 151 3B 0 sí - ! 1 líf \' rijkrlflijEii«u X ® K O \' - § h. ?% í B a 0 b b 0 b í b a s i b ú é a I E< fc iiífll-íf "í I X \' ? II 1 i i llllilli»IUIIiil I liWIrlki tt A S i 1 S \' ^uiipn íja 0.0 0 Ke « ö T« «» 3§ jiJ ¥ ^L ■ JC V 1 8 v J 11 \|j <lfl ■> J* g W toMVUlt lü/itonhiitu UfHmMi m. ui* EtMistto árak IftM avt» ft (rt félém a Art. N«fH étái J fr» 6Q k< Hlriil—tytfc: V \| H«Hiu «crMr 7 kr WhiKw tili liiflbáij. Wlr^ij 90 kr HylHüf Patti sor 10 \\tt KÖZMŰVELŐDÉSI. TÁf^S ADA [ Zalamegyei QazdiiságiEgyesület, a n.-kanizsai tiszti —H- Nagy-Kanizsa,.Szardí n I878.deczember 11 -ón. I VM« lléft » M^iJf I rhiM (IMA iHM/tHík. 17] vtnr* n ÍUrmnttlUn J+iJ-íPkf (unwl kJ»kbM rt K^kittfír fiijtsR n#m ÍM4«tf>k j . IIIr\'idí.ekH r«\|>M»tk Uaáoif. Mof Mndtfk VtmeiUk JM Ur!(í. m — A V. Oulrftaf * Oedupwí S«mMür uiml. — \'A DpMIIk Mm S(aWnbft<M«l t> \'-» W#Wr. M6r Bén U. Ttíhr mmi l\'í m. BaMwMMn j./«kA\|i ás Um Hélanat Kitifj witut íl, n I. «Wl - lltUWUtllI AjVdftif (Mm J. WsJMkM-kfVtM 10 nr < ifi • * \' l" \'■!..;. "\' ; \'I 1 * I V \' \' l^M I 4 GAZDA[SZATI HETILAP mnegélyzö ttzfi vetkezet én mhh trvín egylet hlvntition közlönye 50. 9zám. V, évfolyai Egy paraszt vezérczikk. Gondftzó pipáját mégegysser megtöltötte János gazda a 3 kros trafikból, rágyújtott, a félliteresből kihörpen-&fcte a maradékot, kifizette aprópénzzel, nehogy a korcsmáros felesége két vonást sínáljön egy helyeit, azután felkelt, hogy jaját tanyájába is betekintsen. A felesége és gyermeke otthon Tárják már a vacsorával. Olyan isten igazában neki bnsulta magát. A korcsmában, a mélye t odahagyni készült a világ Borsáról volt szó; de keveset szólt bele, csak hallgatta, mit leszólnék a többiek ; különben illett hozzája a komolyság, mert a falu házánál, miut értelmes embernek volt neki befolyása. Ott a korcsmában is nógatták, hogy mondja meg mint vélekedik a dolog felül, de ő csak elütötte a kíváncsiakat égy pár szóval. De most a mint kiért az atczára szerette volna lelki gondolatját elárulni,1 asak találkozott volna valakivej. Forgatta is agyában ez óhajtást. De valósult j is, mert alig haladt egy pár házat, az egyik küszöbéből jobboldali szomszédja JUrton gazda lépett elő, a ki most hozzája csatlakozott. A szokásos ,jó estét" után egy ideig szótlanul haladt egymás mellett a két ember. János gazda azonban végre nem állhatta. fiát Márton szomszéd, kezdé végre, hallott-e már ma valami ujat? Nem én, — feleié Márton — ma még nem is voltam a liba zsidónál, hiszen tudja kelmed, pár nap ótakis dol-i gom volt a ház körttl. Pedig van újság elegendő, minden embernek panaszszal van tele a szája. Álig győzik. Csak az ur Isten ,már jobb időket adna egyszer a rosszak, helyébe. Az igaz -- veté utánna egy kis gondolkozás után — értem én már rosabb\'idóketis $zek~ f-nél, de a panasz még süvölt eBtfyi. i Ll- .....{■ í LL Hm, János, gazda — mondá Má bon közelebb lépve szomszédjához — li szén van ebben a panaszban valami ig z is; de hiszi-e kelmed, hogy mind igaz ?l Már mégvallom -r szólt János g< i da magam is azt tartom, hogy aftjle se igaz; baj baj volt mindig, és a mc dó vagyok, hogy a baj most csak az rt nagyobb s a hangos panaszra most cí ab azért több az dk, mert az időviszonyok változtak, és azokkal az eszközökkel mpsfj már ugy mint 30 esztendő előtt lehet elütni a bajt. Azután —\| Vágott közbe Márton gazda — az ilren rost időkben, milye! nek egyébiránt mindig; kerülnek, m\|\|■ a világ világ lesaj, a jó munkás embei íb szenved, — de j lássa János szomszéi a legtöbb panaszt mégis; csak légink. ,bb azoktól tjallja, k kik pájtátva ülner a meleg padkán és lesik,j hogy a sQ.lt jaj-, lamb a szájukba repüljön; ház tájuk ptf I dig, a hol akadna mindjennap egy kis i ed-dezni való, csak ugy Jaz Isten irgalnárki van hagyva, aj szalmaípdelet se bánt ál(, ha csurog is keresztül I rajtá a víz <peb bele a bögrébe, mely a tűzhelybe van állítva. Nem törődik q vele, ha m nq-\|árt az ajtaja! előtt lltt fel magát a Kamasz fia röstelli, hogy valamely jo-l tevő szellem helyette nem látja el a pár lovát meg azt az egy darab jószágot; eladó leánya j>edig egy álló eszten Jeig se veszi észre, hogy ; az a kis ablak szen vak; pedig órahosszat silabizál az álmoskönyvben , mely ugyan elfé\' az imádságos könyv mellejtt a mestergeíren dán szép békességben. Igaza van Márton gazda, gam is a fölött töpjrenjkedtém, hog; jon af panaszolkodók legalább felének volna-e jobb dolga, ha\| csak egy pic; is akarna magán segiténi. Ugy vej észre egész életemen át, 4iogy még az dást se adja az ur Isten ingyen,\' kell szolgálni. — , Biz ugy Fan az! Ismeri szooiszéd uram, a Fehér Jóskát ? & „ Zala," tizcziju. Goethe ^Fáust\'-ja n Madách: Tragédiája■ és Byron: 0 Manfréd-jt (Irodalmi mlat.) (rolyútU) IdŐkiinéléa uempontjából csak röviden érintem\', hogy Göthe Faust jávai 60 évig fog-Ulkosott, hogy #e első réast 1774-ben keidé dolgoani, • 1808-ban megjelent,%a máio dik hn pedig, mint Göthe hátrahagyott munkáinak 1-bő kötete halála Után 1832-ben jelent még. —^ Fauatot \'telhetetlen vágy tölti be, Mellemével a magasban és mélyben egyaránt kutat* Bejárta ai összes tudományok tereit, tanult mindent,, mire aa emberi elme képes, de. belső megnyugvást, —»saellami éa érzéki terméssétének kibékítését nem talált A mágia, melynek ellenállhatatlan vonsódáasal engedte át magát, nem véseti őt a lét ősforrásához A sasiig mtkkel társaloghat ugyan, de tsek csak ganyolva ssólnak hoaai, hogy as érsékfÖ-iöttit nem képes feli égni. Sasért egésaen aag skar \'ssabadulni as auyag nyűgétől és mérget akar venni, de a kftseli ssentegybks-bol ÉurangidgM Qti meg Allét, ssivébe lo-pédaik a nusréi édeee,a lágy éneke s as , énekkar hatalmas báliéi Alája, a as ajkáhoa ▼i\|a aéisgfivsgosét eldobja, msrt ktbelébeo faléUátak a gyermekévaa boldog $m)ékeij mikor még leUts nyugalmat talált a kátben. £ hitet ojrs akaijs raegerŐsiteni bensejében. éreelmet bámulatos uép«é\|l ss»-vakba ÖBtÖtis Göths. Faust moaaáaának mlodsn bstfljéo a halhatatlanság féoye ra- pn< rna-í va-j nem ikét ttem J\| mei 11 Hogy ne ismerném ? Hiszci taka* I jros leánya a fiamra fotbtto szemét. Már ped^g látja János gazna, ez a Fehér József sem u\|y cselekszik a ize-rezményével amint kellene. Ha /ez igy mfligy esztendőről-é8ztend({re, hocv ijya -rapitás helyett csak mindig fogyaszt, akkor idők multán ebből a Feli^r Jó* zaefból is szegény eiubei lesz Kgy pár rosz tsztendő még nem tenzi t/inkro az embert, ha egy Ificsit számitani MidJmár pedig enélkül a mai világban sL\'iikisem él meg. A ki pedig a templom mellett elhaladva előbb a korcsmába megy az Istent dicsérni, az később aztán fiiéba megy a templomba könyörögnie Lelkemből\' beszél kegyelmpd. h-A mondó vagyok, ty>g£ egy kicsit ttybb munka meg egy kicsit kevesebb henyélés sok panasz/ megszüntetne, aztán az Isten áldását is hamarabb megjhozná. No de haza értünk. Isten áldja meg kegyelmedet. A székesfehérvári 1879-ikl orn/i-gos kiállit&H sKHbúIy/atának ki vonata. 1. A asékesvári 1879-iki országos ipar-, termény- és állatkiáliitás ^óswf fő-hercsef 0 os, kir. Fenségéhek fővédnöir-j sége s Fehérmegye és Székesfehérvár köztörvényhatóságának pártfogása alatt áll. 2. A kiállitás Melleim részére, uevHetesen as intéső és vezényli közegek kiizti érintkezésre vonatkozó levelosések: LAzI országos ■ kiállítási végreiiajtó-bizotság elnökségéhez Székesfehérvárott" intésendők 3. /I kiállitás Ssékfsfehérvár területén a polgári lövölde és méntelep helyiáégeibeu s esek ssoiDssédságában levő sssbadtéren rendestelik. A kiállításra rendelkezés alatt áll 4384 Q méter tedél alatti jtérés pedig a méntelep helyiségeiben: 33Í13 Q méter, a lövöldéi helyiségekben H74 M iné\' ter; — továbbá 4074H Q méter szabadtér — és pedig a méntelep udvaraiban 119611, a méntelén udvarain kivül .17526, ja polgári lövöldében 3611 Q láéteK í^zttaség esetén a sáabadtérekSn ideiglenes épületek emeltetnek, 4. A kiállitás láp- k ovi május hó 10-én nyittatík meg s tart )»eaáró lag juniya \| hó 16-ig. —• A« állatkiáliitás juniiiB hó lén nyittatík meg s I tartl r. kiállitás besártáig. 5. KfAllithaiók Afagyarhon és kapcsblt részeinek erre inóttó mu- és termé\|ycsikkei, ssépművésseti és régészeti tárgyai, tanszerei és iskolai munkálatai, ál- latai, gép- és gazdasági eszközei; kizárva csak a robbanó ée tttsvesséiyes tárgyak vannak Elfogadtatnak a külföldi gyártmányok is, ile esek kiállítási díjra igénynyel liera biru\|tk 6. A bejelentések 1878 évi ju\'ius bó; eleiétől e£éss 1870-ík évi április hó :0-ig küldendők be. 8. A kiállitás tiszta jövedelme országos, megyéi és tárosí jé-tékouy epéi okra fog töraiUalni. % A kiállítóknak .a sspkásos bejelentési ív megkdl detik. A! haza összes vasúti vonalain nyerendő szállítási árkedvezmény a kiállítókkal annalk idején kösSÍtetni fog iÓ. A (érdi j felé. a tárgyak bejelentésekor, a másik fele a tárgyak beküldésekor fizetendő j és pedig a I kiállításra rendelt termekben és szobikbáu: 1. a.) ssanadou álíó térQ mé-terenkinf 4 írt. b) Í\'ÁI mellett egy tolyli l1/, méter magasságig 2 Irt. e) ngyanaz l\'\|, inélfeinél magasabb, a 2 írton kivúl még I Irt. 2. Folyosókon 1 iolyó >méter; a) I\'/, méter magasságig 1 írt. b) annál magasapb még 50 kii\'3. Ideiglenes épületekben h méter \'J fit, 4. Szabadtéren Q méter I irt, Asstalpkat a bizottság díj nélkül ád/a kiállító (csak az elfoglalt térségeket fizeti. Kívánatra a bejelentő terhére állványok isjkéaaitteuok. 11. A kiállítóké nikj jogukban áll, jeaégjttk vagy nevök. után azbn bárininemu segédmunkások neveit felírni, kik a aiallitott tárgyak készítésénél kitűntök, 12.JA kiállitás 17 csoportra bsztstik, a következő osztályozással: L Erdőtetjménysk és tslkéssitmények — ne-bezebblfs ipar II, Bányaterményea — és félkészitinénypk —j uehezebb érez-ipar. Nemkülönben Uvegj, gyurma-, agyag- éa kő-ipAin. III. Mezőgudasági termények és \'félkészitménvek, kert-ipar IV. Malom-ipar \' és élelmi csikkek. V. Szesz-ipar, borok és egyéb szeszt italok] yi. Fonó;, ssövő-ipar, ruházati táigvak. Vrjl Háztartási és butor-ipar. Vili Vas ipari IX. Nemes érez, nemes kő- és (éni;ipar.: X. Bőr, csont- é^ kancsuktárgyak. XI Műipar és zenészetí. tárgyak. XII. Közművelődési tárgyak, tanszerek! tudományi wszépuiüvészeli tárgyak XIjU. gazdasági essközök, iparos szerszámok ék ké jgépekJ XIV. (iépek, gőz-, via-és lóeiőre;\'.X-V. Halászati, hajózási és vízépítési,1 tárgyak. XVI. Állsttenyésstés, állát-kiillitis. AVII. Régészei! tárgyak ós mű-emlékr kiállít ás. 13 jíiinden kiállítónak joga van külön képviselőt tartani. Egyébiránt a kiállítás minden -mozzanatáról a 9ó\'sékes-feliérvár" csini U lad, inim h kiillitis híva-talpa közönye gyois és .hiteles tudósítást adaud 14. Az oras. magy. iparegyesület javaalátkép bírálati szabályokat dolgozott ki, a niráiftjí reodsaer és a kiosztandó érmeik illetőleg okmányok targyában. 15, A kiállítók s jazek munkásai, valamiül a rett-deiésiiél kiizreműkodő tagok \'átlaudó szabad-jegyet nyernek — A látogató közön aég rj6széra érvényes 50 kros bemeneti-jegyei^ adaitfak. Bágasolt munkások és 14 évén alóli gyermekek, ipartsnoucsok és, azolgátaibai Tívíjkftonák (őrmestertől le-\' felé} íéláru) jogyekat nyernek. Uunepélyes Mikor as angyalok karának Faust fülébe hat, s a mérgkeljhet 1 asól: Faust. Sselid hatalmas égi sengsetek; A porbsn mért kerestek engemet ? Ott asálljatok, hol lágy kebel dobok t nejke - sokat baszaálja. Ezek hatnak é^ az idpk. érit, En hallom as igét, de hinni nem A hitnek édes lánya a csoda: En nem birok felssállani ofla. Honnan aa édes hír hossánk hatott Mégis e hang gyermekkoromtól isit is a létbe szólít vissza ismét A szombat méla csendjén illetett Csókjával akkoron aa égi szeretet. Oly sejtelme^ volt akkor a harangszó, Az imádság oly kéjes, asivből hangzó. Egy édes vágy mind titkoaabban, T { Erdőn, mesón bolyonganora űzött 8 saerayr forró köny között Világot értsék ssűlétni öolmagamban\| Gyermekjátékot hirdetett aa éhek1,! A kikelet kísérte ezt a dalt, , Emléke napit e gyermekécsemén/iwk A végső elszánt tettől visssstart. \| Oh aeugj tovább te égi Halleluja 1 A köny f4kad a iö\'dé vagyok ujrj. j Asonban es Fauftnak nem sikerül, a tétély újra feltámad szivében, ismét kutat s elmélkedik s és által a gonossnak ss Okmánya less, ki\|sörbe fogta. A követkeiő je lenetben F a if s t Wagneri el egy ül t eé tál % város kapuja elŐU, as öruög pepi, kutya képéban desasírŐi kiséri, laká iá Isii ér ve közeledik éa Carkosóválvatimul bofzá, ugy konr Faust magával viaai ssolájába. ItTidéai a gonoss sseliemet, meiyné Fáust • ráfi >íréiakön/vekban aiokáaoi i toqdá* állati hüvelyből mint ás uszkár léniege kóbor diák képében jelenik meg Mepbisto. Kérdeztetve Fausttól ki volna ő,ja tagadás saellemének jelenti be íag\'át, aut a jellemét meg is tartja aa egész költeményen keresztül; ő tagadása mindennek a mi jó, igas, a várfolyosó .faláukk öblében álló Mater Dóloijosa kjőszobial előtt, Uj virágokat rsk-1 va as elŐtQe álló Jvirágos edényekbe. De ujjotuorusága inégjnövekszik, éa a szentegyházban összetöaik annak salya alatt, a hol * aa orgona hangjai [az utolsó ítélet harsonáikéiul sengeuel^relébe és a gonoss ssel- « -«»»>l » "■5——, t —-q—» 1 —1——----o-----ur----------_o szép, magasztos éstiasta; külsőleg angolna j lejn i\|rtózatos suttogása alatt ájultan lerogy. simaságú, Ügyes, behiselgő, belsejében pedig ss alávalóság, geiiitizság és önösség. Mepbistofeles megígéri Faustnajk hogy es életben boldoggá tessi őt, hs skersŐdésben leköti neki lelkét. Faust akövétkeső teltételhez köti: (Üécsy fordítása Ispon,) . Ha ssólok majd a tünde pereshez : Maradj, oly szép vagy énáeketn ! ; Akkor mindjárt bílíuosre yerhks\'s Elhullok akkor saivesen. Miután Faust a saeraŐdést, épujgy. mint a régi mondában vérével aláirtá Mepniato* .pheles ót aa éraéki élveset különféle foko-zatain vezeti kereastül. De uep> oljégiti őt ki, aem Auerbach óinoséjében aa éktelenül lármás korhelykedés, sem a Jbossorkány-konyha bűvös dolgai. Ekkor Mepnistopna-lea eléje hoaaa Qretoheu bájo^ kénét, mely saivébeu ellená Ihatatlan ssenv adéVi kelt Faust kösel van as hajtott bjoldovsághoa, ágy tűnik fel, mintha beune Grmcueuuel ssemben aa ideális, tiszta törekvés győsne aa aljas érsékisag fólötty\'ide a goaoas befolyása győzedelmeskedik s ő ismét lesü-lyed as eaaményi mlgaslstbó\|. Mindkettő Faust ugy. miut Grtftohen miudigl mélyebben lülveu a nyomorba, ő ansta, Bvére és cysratite kaljklának okoséfa. «rai juivébau Bfrsiisstóan ssép jelenet, amint a lelkiismeret furdalásai utal gyötrött leáuy vigaszt nem találhat ott, ahol ast. feltalálni vélte, bamulatosau rövidj de yeloa saavakban van é jelenetben a lelkiismeret uatalma festve. \'De Faust is-pgotő kint érea szivében I és a Walpurgís éjszaka zűrzavara, melybe [ Őt Méphiato vezeti nem képes keble kínjait lecsillapítani. Üötke életének legmeste-ribb kajsoléinak egyike aLewes* (t\'ordi-tásbaju megjelent í munka Szása Károlytól) mélvpelmajtt felfogással} mutat oda, hogy Ofekha e jelenet ájtal alaiU feltfintetni a •vállás malasztja és a botkorkánysá^ vétkessége köst levő elmntéiet, — A Valpurgís éjszakának vad larmája kösenstte a kösel* múlták emléke ismét felébred szivében. — Margitról hallja, üogy őrület fogta körül elméjét, hogy a bttatető igazság kese nehe-zen suljosodott réájs, hogy bűnéért halállal kjell bűnhődnie. Fauazt szemrehányásokat (esz Mjephistópak, hogy mínd^st eltit-kblta elŐtté, a kétségbeesés köti most hoz-sajaJ a követeli, Bogy Margitot a börtönből kisaábaditani aegisen. — A tragédia tvég kjfsjlésékSs közeleg. A börtöqjeienet köny-nyekre indítja aalolvaaél. Köteg kuloscsíű éa lampfval kesobeu lép Faust a börtönbe, högv Margitul kilaabaditsa; de aa ast hi-aii, ibogy á bakó lépett bt, ki őt a veaatő- V»UW\|\|» «■>■• MlfVVW MM HV\|/ w v»»wi -jr mt yi p fvtmr írtósatoi bttoét\| lljkl állapotát •\'pknassDlja - tette akaija kiér i, s tűikor mtgiamertj wJfSSl I I MEGYEI ÉRDEKŰ. ! . \'.."Ji i\'Ztm alkalomskkor a belépti-díj t Art 11. A ki-állítók, ka köteleaettséceinek elsget tettek, tartósnak tártjaik eltáblitásáiö a beaá ráai naptól s simítandó 80 nap alat intés kední: aaan időn tul el nem ?Ü( tárgyak a kiállító terhén beraktárostataek. 17. A kiáliitott tárgyak Uia elleni biatositását — kiállító terhére — a végrehajtó bisottság eaaköali. A 1870 ik évi ssékest\'ahérvárí or-aaágos kiállítás végrehajtó buoHeágnak 1879-ik évi aprilu hó 8-én tartott Üléséből. Gr, Zichy Jenü} kiálliléai elnök. Unvramk J4-uf, kiállítási h. elnök Atánhold Antalki-állítási titkár Helyi és megyei blrek. — Fromm Antal kereskedelmi kép viselő éi ss első magyar ssólésseti boiá-ssati é« pezsgő gyártási képviselőség alapítója több rendbeli javaslatnak psövegét küldötte be hosaánk az indokokkal együtt, ugy ssiotén az\' általa kidolgozott [ országos magyer kereskedő szövétség alapszabály javaslatát. A beküldött nyomtatványokkal megfogjuk ismertetni t. olvasóinkat, egyelőre hélyszüke miatt azok egyszerű felemlitésére szorítkozván. — (Tombola.) Még nincs jég, de korcsolyázó egyletünk mégis jelét aaja életre-valóságának ■ e hó 14-én tombolát rendes as „Arany -Szarvas" vendéglő disster-mében. Fényes sikert jósounk e mulatságnak. As e tombolára vonatkozó tudnivalókat a következő falragaszok lúrdetik, miután meghívók nem bocsáttatnak ki. j A "nagy-kanizsai korcsolyázó-egylet f. hó 14 én este 8 órakor a „Szarvas" vendéglő helyiségeiben Tombola estélyt rendes, melybe a n. é. közönséget tisztelettel meghívja. Belépti jegy ssemélyeúkint 40 kr. Családi jegy i frt. Tombola jegy 20 kr, L. ilálpnen és fia üsletében, valamint I eite % pénztárnál kapható. A rendező bizottság. " - Körözvény. A 21. számú m kir. hitelesítő hivatal részéről köztudomá-rs ho-[zatik, hogy mindazok, kik a város területén kívül eső ssőlőhegyekből akár uját termésű akár pedig vett boraikat Nagy Kanizsára beszállítani óhajtják, és ehhez elégségei hitelesített hordóval nem rendelkezvén, — kénytelen volnának azt hitelesítetlen edényekben izállitani. Nehogy az 1874 ViII-ik törvényczikk által maghatározott bírságolásnak- tegyék ki magokat óva intetnek és felhívatnak, miszerint boraik beszállítása előtt .mentelmi bárosát váltsanak a m. hitelesítő biva tálnál, melylyel magokat leltartóztatás esetén igazolhatják. Ellenkező és tetten kapa-tás esetén a bivatolt törvény világos szavai saerint 100 frtig fokozható birsággal fognak sújtatni. Nagv-Kauizsán 1878 évi deczember 2-án feliobb engedély folytán, Komlósy hit. hivt. főnöke. — Hltblzomány. A gróf Andrássy Aladár és £utódai javára néhai gróf Anarássv KárOlyné szül. Ssapárv Etelka grófnő ál- j tal tett hitbisomány nagyobb, mint tör-vényszékileg jegyezve volt, mert benne foglaltatnak a letenyei 47, 356 . 361. és 474 saárau telekkönyvekben foglalt birtokok is mit a kanizsai törvényszék pótlólag helyre-igazit. (E-r.) — (FuziO.) Nem politikai fúzióról van szó; az a íuzio, mely városunkban megesett, szintén a politikának, de nem a nagynak — a. kifolyása. Két zenekar fuzionált, a Kovács Gáboré, meg a Grűnbaumé, aszal a különbséggel, hogy az előbbi, teljes integritásában megmaradt, as utóbbi pedig csak néhány emberét hosta át Nem tud- i aók határozottan megmondani, vajjop előny laármaaik e belőle mindkettejük részére. Majd elválik. Az igaz, hogy Grüobáum ze- hekara már éraekető nyomait bor lotta magán uz elöregedésnek, • így rnag^ rá 4 W-aönségrs nésve valjisklllog előny Hs Ijojiz a fuaia - j jM (Zültiy.)A Baombetheiyeb taegje-lenő e osiinll éloslap, mélyet eay ti .rRuiet ad ki. s melynek saarltesstője Iforpd é (?\|fuie, felelős ssorkeestŐ\| Ruta Kdlmdn i « aselőtt megjelent „Vasmegyei Figyelő" li n ért nevű saarltesstője ujabban Fisohi Fülöp nyomdájában nyomattatik. A la\| élőfise* téli ára félévre, 9 f]rt, negyedévre frt. 1 hóra 40 kr.. — lletenkint egy is i n jelenik nieg. — \| (TánQgy^ Tapolczáról i j; flk ne künk > Hatalmas erő rejlik aa Jsszmű-ködes eszméjében; összegyűjt töm (í egészbe szétforgácsolt erőket s egy kt Íoöb czél-nak alávetvén , í valóságoi ciodí Itat mivel. Paránvok képezik a nagy ég umeket, cseppekből áll a nagy világteng fr,J kraj-caár lÉrajjcaárhos téve eredményes; a nemzet tőkéjét, mely orsságos intése léket és iutésménveket létesít. A kinek l ünót eltölti a kötelesség saava, vagy najamoly ssent érsjés, valamelv gondolat, a I abban él egyedül, ennok áldozza erejét, nyugalmát. Ily áramlatot lehetett két éven atlszem-lélni a tapolózai iar. hitköuég k ibelóben egy elemi iskola felemelése én améhen, míg egyes lelkesített férfiaknak ai Del ült as ügytől idísgeukedőLet egy kalap aáltömö- : riteni, és egyesült erővel a nép no nejés ss. ügyének oly csarnokot etnslni, tn ilv bármely projrincaiálii kii vároiuak dis léte vál. nék Nem hiánysik itt sem tane -őj sem tansser, sem ejyéb szükséges kelhkl Ami . pedig a pompás műnek a kossor it teszi tel, aa a jtiazteletieméitó Singer A. úrhölgy vezetése alatt alló Fröbel gyerín\'ekk irt mely közvetlen- mellette van a teljes éi cfélsse- ( rü fölszerelés minden kellékeivel >s azért \' \| valóban kellemesen meglepetik mi tdpn lá-\| togató, midőn hallja,.mily gyönyörben sza- \' \| valnak, énekelnek a kis vitézek <dés ha- 1 zánk szépen ciengő nyelvén, nem cevósbé t gyönyörű látvány a kisdedek társa gána él j mindennemű foglalkoaáia is. Hogy m H nagy horderejű előnyére van egy ily üdíöi inté- ! zet az elemi népiskoláknsk és tspknek minő hasznos szolgálatokat tesz, i rijól itt , ssólni szükségtelennek tartjuk, mivil az b. lapja 47 számában egy „A t. tani lügyelő urakhoz" szóló felhívásban elég kii lantően fejtegettetett. Mi csak ason ohajnal adunk kifejezést, vajha minden elemi n imskola szerves ossseköttetésbsn állna egy ly kellően felsaerelt kisdedóvodával, mi itl amilyennel at\'polcaai elemi iskola dicsek jöhetek ugy nemsokára eljönJ\'NevelésÜgy i te or-saágod. j Z.... L.. 4- Rózsa 3 w 1or hal a Iára voni kpzolag a következő részleteket irja a M. ? : Az öreg ifetyár 68 éves korában, Öregitei vé gelgyengülésben halt meg. Utolsó ni piaiban alig lehetett ráismerni, arcsa szén1 epéseit elárulta, de nem panaszkodott, iői mióta caak fogházban ül, soha (egkisebb I panau sem volt ellene, nem kért soha semmit, s nem eipelt panaszt senki ellen Ereavf vég-peresei^ s a felügyelőség is látván, i hogy kevés idéje van már hátrs, njegkfdesték tőle: nem óhajtana-e papot hivatni ?»A betyár király igennel feleit. .Heajslent a fegyház iómj kath lelkésze Pap Jí lós, s a haldokló meggyónt, megáldozott, Istjsnhez tért ufolsó élet hprezákan s meghalj. iA halál constfláltatván, a Min feje dr. Zpkba-rí ás áltál! levágatott a törzsről, h\| gjr dr. Lenhoi^eknek egy korábbi óhajtasz teajeiit-tessék. \|(A bires rabiul ki egés^ t lelteben kárára vjolt a táraadálomnak, halfaj etán koponyájával • szolgálatot fog tenni\|\|a ;tudo- mányuálc\'. záratott, A holttest \| egyszerű kor orsóba s a fegyház temetőjébe Nagv ós visszatetsző feltűnést okosé t, hogy valaki a vén betyár koporsójára I oisorut tett. Mint mondják, egy SsamosujvUt lakó- rüeteU. saegedi saUlet^sÜ sssionyság volta megem» lékeső. ftóasa Hátidor/eje borasessbtn a napokban güldetett el Budapestre dr.\' Len-hosseksek. «- Virágzó baainn Ai münebani bo-tauikus kart egyik Üvegpalotájában jelenleg egy igen érdekae Jslenség kinálkosik a mégtekTotéirs, Mem egylb et, mint egv virágzó banána (Moss Eijietflj) melynek magfát ezelőtt 6 évvel, 18pban ültették el • azóta mái mintegy 8- í mé^er magasra növekedett. Hazája Abysslnia,! a hounso lb64 ben host^k át Európápa, s\| a világnak egyik legnagyobb fűféle növényi A virágzó példány szára mintegy 25 oenjtiméter átmérőjű k 6—7 méter magasra emelkedik, a hol aaután gyönyörű, nagy j másfél sőt két méter hosszú, a végén lekerekített lánd-asa alakú éa haránt bordáaatu lévelei mintegy koronát képeave.emelkednék a magas-ba. E levelek kösül bajlik ki ak egyetlen virág. Ssine virágos csurom iámra, harang-alakú s átmérője mintegy id centiméter lehat. Nagy gyökere btfrgonyaisü s eredeti hazájában a benszülöttek még is essik, én ugy mint egészen fiatal levélhajtáiait, Es a faj nem terem ehető -gyümölcsöket, hanem oaak nagy magvakat érlea, éi csakis magvak utjáu szaporítható. Leveleit mint roitaoyagot szövetek késaitéiéije használják és fölötte becsülik. Eonek rokonai as ismereteiebb Musa paradisaca, lluss sapi-entum éa más bánana fajok terinjilc a forró-\| övi vidékek ama nagybecsű, lágy. bogyó-I féle gyümölcseit, melyek ott a gabonaféléket pótolják. „É." — Hogyan laftt Lenhotsékbpl — történész. Mulatságos jelenet folyt le ja történelmi társulat kösgyüHién. A sok előkelő vendég közt volt Falk Miksai és Lmhoi- I lék Jósssf rektor is, Falk elbibáata a termet s a ueinzetgazdas/gi bizottság ülésterme helyett a történelmi társulat termébe tévedt míg Lenhossék meghívás folytán jött egy más skadémiái értekezletre. Midőn tehát ss első elnökre megKeadődöjt a szavazás, a két vendég, jóllenet nem tagjai a társulatnak, egéss íóleknyugjaloinmal szintén szavazót A tévedés CHalt akkor derült ki, mikor már a ssavasatok be vcjltvk adva. Falk először kelt ftl, bocsánatot kérve, utána Lenhossék, szintén mentégetve mzgát. Persze lett nagy aavar. Némmyek uj saava-sást sürgettek, mások két szkvaaat mellőzését kívánták, de egybe se j akartak bele* egyézni. Végre fölkelt ütátt Károlv s .ál- \| talános tetszés közt indítványozta, hogy a baj ugy orvosolható legkényelmesebben, ha Falk és Lenhossék beállnak a tagok köaé ő iefiaetik aa öt forintot. Falk eltávozván, nem hzllhAt a az indítványt, de Lenhossék rektornak akarva nem akarva fól kellett Jáluia s kijelentenie hogy belép a történei* mi társulatba. A jelenvoltak ugyan ráegél* jenesték as öreg urat így lett Lenboseék Józsefből — történész. „E " MeQ\|alant: U j k o o s i p o s t a i d i )• szabás, egybevonva az érték és áuly-portót Levélpostai bel-és külföldi dijsaabás és portoinenteas4gi kivonat a legújabb rendeletekből. dssaeállitotta és kiadta: Linter Pál, m k. postakeaelő Keszthely városában. Ara 40 kr ,-Megrendelések egyedül a kiadóhoz Keszthelyre intézendők. "fS nélkü-lözhetlen utmutatót PMtai ügyekben mindenkinek legmelegebben ajánlhatjuk; az összeállítás nagy ssakértelemra és szorgalomra mutat és mindenkinek, kinek élénkebb összeköttetése van a postával, igen hasznos szolgálatokat fog tenni. — A „Csöndes Órák." ozimü hetilap utolsó száma a következő válogatott I érdekei tartalommal jelent meg: „A gyógvifc- \| hatlan aebtf (ered. regényjFeoqprtól. — JDol-oe faf\' niente" (ered. köll) MijtHényi Flórától. — „Pompéji /és Herculáuum" (ered. költ.) Benedek Aladártól. - - „Egy régi osa-lád végső.sarja1* (Vacano Emil M elbesaé- i lka), t „A mbar dalokból0 (Lord Byron Költeményei Jj. II) Ábrányi Emiitől ~ jlrigyiég* fwalt Withmaon költeménye), Darmáy Vilnor hagyományaiból. — „Az éjbmtf]Turgemeiv Iván elbesaéléie. — _G«n-dplatok. — jToilette-ezijtkek a pArísi kös-tárlaton. Gellftri Mórtól. — .Tia nap törté-«»left (kitépett tanok egy írju naplójából). ¥. Sándortól, — -Szomorú fölírat", (8aphír uján ) fordította N — k. N.—g. —,„Bolond-gombák és Csodabogarak." — „Nagyvilági hírek, adatok!" „vegyes újdonságok/ apró blrek." — A borítékon : tartalom, Hyineo, sákktejány, kép-talány, szám rejtvény, szikrák, a sserkeéztő nyílt válással, hirdetés.— Ej disaasen kiállított hetilap, melv a liszté irányánál fogva is bármely családnál helyet foglalhat, moss lép decsembartől negyedik I évnegvedi Iolyamába, előfizetési ára negyedévre 2 frt As év végén egy disses s értékes mfllspot ád ingyen és a kiadó-hivatala j van: Budapest, Sándorutcaa 23. II. emelet ; Ift. ajtó. Kívánatra egy saámot mutatványul I .bárkinek ingven küld. \' ú. ** A nMaoyr Lexlcon" 16. és 16. füzete. Amaz aa Ajisztria Avi-cebron, ez padig az Avicenna — Ázsiai társaságok köMtti czikkeket foglalja magában. A 16. jfüaet melléklete: a kJasszí , kai ókor Utedei II; a 16 diké: „A magvar-orszájgi borfajbk térképe. — Ajánljuk e i vállalatot olvasóink figyelmébe. — Egy-egy fíhet 30 kr. [ J 4 „Magyarország éa a MagyvfláQn 49-ik számának tartalma. j Szöveg: Kényesiy ur. Elbeszélés.(Né-vy László.) 4 A szerencse. Költ (Ifj. Ab rányi Kornél.) — Az sfganisstání angol sereg vezérel — Aj nápolyi merénylet. —• Ut a Niagarához éa vissza (Szokolay Hermina.) — Vasárnapi leiéi. Jankó János. (Porzó ) —■ I osarajevo. —4 Egy agg magyar színész életéből. Irta: Balogh István. (IX. folytatás.) i -i Különféléi - Betürejtvény, — Sakk-feladv. — Szerkesztői üzenetek. Bajaok i Jankó János. Szóra)evo. --j A nápolyi merénylet. — Jankó Jánosinak önrajzoltk arczWpe. — As efganisz-táni angol sereg vezérei. Irodalom Elöflwtésl felhívat egyház és izkola Protestáns közéből he-czimü tilap lapra. Miutád aa eddigi Debreosenben meg jelent „Magyar protestáns egyházi és iskolai Eigyelmeáő" és az „Ev. protestáns lap" a folyó év vegével bevégaik pályájukat, — \| elhatároztuk, bogy a jövő 2879-ik évtől i lógva a oxinssett egyházi és tahügyi lapot szerkesztjükjés adjuk ki. Deb^ecienben, egy oly nagy kitelje-désü s 800 Her ref. lelket saámláló egy-háakerületnei központjában, m(g akkor is elmulhatlanul ssükséges volna egy egyháai és tanügyi lap, ha as egyhási élet és tanügy terén mindenek a legékesebben és legjobb renddel folynának; ha építeni, javítani és tölulétesiteni annyit és oly sokfélét nem kalene; ha életérdekeinket félteni, ások felett a legéberebb gonddal őr-. ködni ezer okunk nem. volna. Most pedig, midőn egyházunk a1 kotmányszervezete a legalsóbb szervektől fogva fel, megújulásra vár; most midőn as oly sok reméuynycl óhajtott asioat előeftyjén állunk; most midőn gymnásiumaiflRéi jogacadenpiánk aőt általában! egyhásu^j9\|ogvissonya sjs állammal aaempen rendezve ninosen,\' midőn egyházunk nagy meaején annyi tenni,L ja-vi\'ani és épittini való, ineggyőaődésflnkísse-rint a protestáns egyház életérdekei elleni vétség nélkül as időszaki sajtó terén I némán nem yerategel betűnk. A magyar ref. egyház kebelébfol főleg az ó\'rszág keleti részében, sok szegény akkor Mephisto vigyorgó képe jelenik meg as ajtóban, s eliszonyodva fordul el, ilyen menekvéabeo nem bízik. Margit nem kerüli kí a földi büntetést, de a magaaabb biró, kinek kegyelméhez fordul bocsánatért, meg-boosát neki s egy hang felülről a kegyelmet e szavakban hirdeti neki: Oaeg van mentve. Faust eltűnik Mepbistóval. Itt végződik Faustnak első része. Faust keresztül ment a tudás minden terein, megízlelt minden élveaetet, de kielégítést nem talált. - A második részben, majdnem kizárólag symbolikus alakzatokban, allegorikus képletekben Göthe aa udvari, állana, társadalmi. nemzeti, művésú tudományos és irodalmi élet rendszereit állítja elénk, amelyek uj pályákként Faust tevékeny elméjének uj tápot nyújtanak. Eaeket bevándorolja lCephiito mellett Faust,\' inegiamerni tanulja legelőbb is aa állami és társadalmi életet. Azon államban a bová jőnek mind Mepkisto mind Faust bassuossá teszik magák at ; de tartósan aa udvari élet sem elé- fftbetí ki, kereestfll fiit a kjlassiküs világon, egy a szépség eszményét felkeresse, s melyet végre He tanában megtalál. A középkori Fauai mondában a elaseikus világ a saép-aége már Marepel. de Göthe eat saját sasi-laoe saerint átalaaitotta és sajátságos allegóriára kásánálta fal. Faust és Helena egya-söJésében Göthe aa 6- éa köaépkoii költé-aaat s0bao!vadását állítja aléok. Felelva-eáeaak folyamán ézt még meférÍAt\|tk~\'D4 I gÖrtj esamény le eltflnüt.. 8 a mávésaái, msly FaaiUak —II—iéi megérlelte sem képes neki vaM kiaiéfiiéet aaai. Oda törekaaia tehát a g-y a-hirlati ts vékeavi égre. -.il Jm$éi$ ipari 4» karaskadalal távé- ée vi iijó E volna I ksnységet fejt ki. Má^ok javáért fi a^osik. s a folytonos munka, as ernyedetli a I szor galom, a nyugalmas öregség él vese élt szerezték meg reki. itt van a pillaná , mely ben ennek at mondhatja, hogy kés iqk, oly [szép. — i , I Itt végződik Faust második nsse. — Faust második rész^ költői tekii tetben [messze mögötte marad az elad résziekt de I vannak benne egyes darabok; melye c a köll téaaet örökbecsű gyöngyei maradnsc min denkoron. — • Mint oldja meg Göthe as élet lég problémáját, arról később less váslatos tartalmon kívül szükségei még legalább as első résanek egy<s\|saép-Bégéit megismerni, de est az anyag bősége folytán egv óráig tartó felolvasásbs szorítani oemJehet De szükséges jnege olékes-nflnk. a tragédiának két kis beves itp Részéről,; az egyik beköszöntő a szin lázban, a másik Proloaus a mennyekben, i Jbekö-szöntőban aa fgaag.átó, költő és bo-bóoa szerepeluek. Aa blaaa és nanyol azinművekben gyakoriak az ily előj itékók. Ebben aa előj£ékban Göthe tulajdo aképen aat akarja megértetai, bogy as ő < tárnája nem kösdnséges ssin darab, ée a ki^ltőnsk, kinek Oemes tiists mándoka van, ne n ssük-ségoe bogy a tömeg akaratának h< aoljon. .. As ifaagatój saját álláspontiá^ oly darabot akar, mely aa ő kaasáfát lehet Rag jól megtftUeOt jlbe bóo s pedig oly Iusrepet kiváA, melylyel a köxönséget mulstisss. Es a bohóca, aa dgyneveaett vig szem ily különös szerepet Játeaott, f németben uans-warat .roll a nsrs, ngyanas mit aj isgyar-ban Paprika Jánosinak nevesünk, li költő MBftte.álláitott\|áa marad. Aa aéia elő-Játék fük gúy akart Imi némely i liuid író,színigazgató és színész lelketlenlége ellen. Prolog a mennyekben, annyival kevezebb egybefüggésben van a tragédiával magával, a mennyiben az Ur az angyalok serege közepette, kik ót diosérík. Möphistóval beszédbe ereszkedik, ki az embert! mint a legillatiasabb teremtést gyalásza. S az ur szavára: Csak vádaskodni jöss megintan ? Nem látás a földön soha semmi jót ? , M e phist o. Nem én uram, csak áldott rosa ott minden, As ember sorsa oly nyomorba jár Restellek is beléjük bújni már. S kérdezve Faustot, azt mondja róla Ma-phisto: Forrása őt távolba ha\|tj% 4 Hogy Őí ült félig tudja tán, i As ég\'ől legszeob csillagát óhajtja A földtől minden üdvöt megkíváii 8 ném tjejf olyant .közelség, messsNÓg Mi tnagnyuga— leikavart slivét, Aa\'ur tágra megengedi Meáhistóaak, hogy Faustot aa ő hivét a jó utilól latéri-tani iparkodjék: f j S ísjnerjp majd eaécyenQlve be, Hogy jó] embernek jó utat Ssorgalmos össtöne mutat, Ijtt kérhetünk ját Madách költeményére,\' A költemlny lő színbe van oaatvá. Aa első esin ugy jniult Göthe prologaMalkaBiJM^ ben jántilt, az angyalok serege és a Aaa-gyalok környeaik aa Ur tróntaát Madách a teremtés aláni mennyei Jelenetet állítja •Uik. As aagyalok Mrefe dMltí aa eea- \' ; Í V. ; \' li\' \' egyedül Luoife 5 aa Alkotó d^- -------1-- tJJJ-- - i-.-" inét, as erőt éi a jóságot, áll távolabbiul önhitten, ó Méretére n^n talál ssót, sót aa Ur kéjrdé-sére gúnyol a teremtés fölött Itt Luóifer maga vallja Imagát aa Úrral aaemben a ta gadáa szellemének, mondja bogy minden létnek gátja volt. Aat mondja az Urnák t í \' \' > \' \' Győztél felettem, inert aa végzetem,\| Hogy harczaimbatf bukjam szüntelen; De nj erővel falkeljek megint, Te anyagot ezültél, én tért nyerés, Az élet mel\'ett ott van a halál, A boldogságnál a lehangoláa, A fénynél árnyék, kétség és remény. As ur megájíkoaaa, de ő követeli outáljyré-eaét, a aa Ur aa Éden keltjének köaepéa levő két sudkr fát megátkozva, neki adja. fia gúnyosan mondja ismét: Egy talaalattnyi fóld alég oekem, - Hol a tágadás lábát megveti I Világodat meg fogja dönteni A kásodík annben Lucifer elcsábítja as kis ő emberpárt. Ama két & a megismerés ée élet fáia;a áMgíaaarée fája gyümöloiét megia-lelik, da aa alet fajához nem ayulbatnsa, a Cherub kilai lángpallósával. X megismerés azonban a kftadelmek tarára tasaitbtu ki pket. E küzdelmeit tárja eléak sokféle átalakulásokfajau a IV egéss XIV ssinit. A 4. Izin Egvpiomban Ijátaaik. Ádám Phárao, JLuíifer ipraig minisztere, ki m«t foWtoa kiséri őt, Eve!egy rabaaolga neje ; később a királyi trónralal,Itt is mint ott erőteljes vonásokban fee ett, i a népet nyomorító nok mellett { nép saabadiágáaak ssóeaó lőjél alttelemekkor * belépti-dij I frt 11. A ki* állitók, Kft köteleeetteételnek eleget tették, tartoznak tárgyaik eltávolítását ó e beeá-ráú naptól ssáwitanfió 80 nap álat latéi-kedtn: eeen időn tul él nem vitt tárgyik A kiállitó terhére berak táros latntk. 17. A kiállított tárgyak tfla elleni biztosítását — kiállitó\' terhére — á végrehajtó biaottaág eeeköeli. A 1879-ik évi saékesfehárvári or-sságos kiállítás jégrehejtó bizottságnak 1879-ik évi április hó 3«áu tartott üléséből. Gr, Zichy Jené, kiállitáii elnök. Havranek J6~ mf) kiállítási h. elnök Mtmhold ki-á\'lltáai titkár Helyi és megyei hírek. — Froma Antal kereskedelmi kép viselő és az első magyar szőlészeti boiá-szati éi pezsgő gyártási képviselőség alapítóba több rendbeli javaslatnak szövegét küldötte be hozzánk aa indokokkal együtt, ugy szintén aa általa kidolgozott: országol magyvr kereskedő szövetség alapsza- > báty javaslatát. A beküldött nyomtatványokkal megfogjuk ismertetni t. olvasóinkat, egyelőre hélysaűke miatt aaok egyszerű felemlitéiére szorítkozván. — (Tombola.) még nincs jég, de korcsolyázó egyletünk mégis jelét adja életrevalóságának a e hó 14-én tombolát rendes aa „Arany Szarvas" vendéglő dísztermében. Fényes sikert jósounk e mulatságnak. Az e tombolára vonatkozó tudui-valókat a következő falragaszok hirdetik, miután meghívók nem bocsáttatnak ki. A nagy-kanizsai korcsolyázó-egylet f, hó 14 én este 8 órakor a -Szarvae" vendéglő helyiségeiben Tombol a estély t rendes, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja. Belépti jegy ssemélyenkint 40 kr. Családi jegy 1 frt. Tombola jegy 20 kr, L Ilálpnen és fia üaletében, valamint eite a pénztárnál kapható. A rendező bizottság. — Körözvény. A 21. számú m kir. hitelesítő hivatal részéről köatudomára ho-■atik, hogy mindazok, kik a város területén kívül eső szőlőhegyekből akár saját termésű akár pedig vett boraikat Nagy-Kanizsára beszállítani óhajtják, és ehhez elégséges hitelesített hordóval nem rendelkezvén, — kénytelen volnának azt hitelesítetlen- edényeiben szállítani. Nehogy aa 1874 VÜI-ik törvényczikk által meghatározott biraágolásUsk tegyék ki magokat óva intetnek és felhívatnak, miszerint boraik beszállítása előtt mentelmi bárcaál váltsanak a m. hitelesítő hivatalnál, melylyel magokat feltartóztatás esetén igazolhatják. Ellenkező és tetten kapa-tás esetén a hivatolt törvény világos szavai szerint 100 írtig fokozható bírsággal fognak sújtatni. Nagy-Kanizsán 1878. évi 4ozember 2-án felsőbb engedély folytán, Komlóty hit, hivt. főnöke. — Hitbizományi A gróf Andrássy Aladár és fiutódai javára néhai gróf Andrássy Károlyné szül. Saapáry Etelka grófnő által tett hitbizomány nagyobb, mint törvényszékiig jegyezve volt, mert benne foglaltatnak a letenyei 47, 356 . 361. és 474 námu telekkönyvekben foglalt birtokok is mit a kanizsai törvény izék, pótlólag helyreigazit. (E-r.) — (Fuzio.) Nem poétikai fúzióról van szó; az~a fuzio, mely városunkban megesett, szintén a politikának, de nem a nagynak — a kifolyása. Két zenekar íusionált, a Kovács Gáboré, meg a Grűnbauraé, azzal a különbséggel, hogy az előbbi teljes integritásában megmaradt, az utóbbi pedig csak néhány emberét hoafa át Nem tudnók határozottan megmondani, vájjon előny •zármaiik e belőle mindkettejük részére. Majd elyálik. Az igaz, hogy Grüubaum ze- \| nekará már éreshető nyomait hoi dotta magán AZ elöregedésnek, s ify mag ira a közönségre nézve valósainüleg élőit \'ös lett a fusjeT— f- (Zuhsny.)A Hsombatheiy n megjelenő é oalmü éloslap, melyet eiy {irsulat ad ki. sjmelyuek »eeruosató\|e líorvi tk Qyitk, felelős sser késs tője Rum Kálmán iá azelőtt megjelentL"Vasmegy el Figyelő" unert nevű szerkesztője Rabban Pisobll Fülöp nyörajdájában nyomattatik. A Isji előfizetési ára félévre 9 frt, negyedévii I frt. 1 hóra 140 kr. — Iletenkint egy t ám jelenik ilieg. i 1— (Tanflfly.j Tapoloaáról rják ne küpkj: Hatalmas erő rejlik aa összműködés essméjében; összegyűjt tön Ör egészbe szétforgácsolt erőket s egy k Szös czél-nak ialávetvén, valóságos csoulket mivel, parányok képesik a nagy ülteiteket, cseppekből áll a nagy viluteaj or, kraj-ciár knjoiárhoi téve ercdqiényni i a némáét tőkéjét, mely oraaágos intéki teket és intézményeket létesít A kinek j I síkét eltölti a kötelesség saava, vágyj valamely szent éjfe&s, valamely gondolat. 11 a abban él egyedül, ennek áldoaaa erejét, nyugalmát Ily áramlatot lehetett két évei át szemlélni a tapolozai iar. hitközség k tbelében egy elemi iskola felemelése ériemében, míg egyes lelkesített férfiaknak si kot ült az ügytől idegenkedőtet egy kalap i Iá tömörítem, és egyesült erővel a n«nt veién ss. ügyének oly osarnokot emelni,] m sly bár mely provincaiális kis városnak dii kére válnék Nem hiányzik itt pem tkn< rő, sem tanszer, sem e^éb szükséges kel ék. Ami pedig a pompás mflnek a koiioiut teszi fel,. aa a tiszteleti eméltó Singen Aj vezetése alatt alló FrÖbel gyermekk közyetlen tnellejtte van a teljen és rü felszerelés minden kellékeivel valóban kellemesen meglepetik raj togató, midőn hallja, mily györiyöj valóak, énekelnek a kis vitézek zánk szépen csengő nyelvén, nem gyönyörű látvány a kisdedek tárad linjdennemü fogjalkos tea is. Hogy ri ily nagv horderejű előnyére van egy ilyTüdj ös intézet az elemi népiskoláknak és I izoknak minp hasznos szolgálatokat tesz, xról itt Bzólpi szükségtelennek tartjuk, mivel az b. lapja 47 számában egy „A t. jani ilűgyelő uralhoa". szóló Felhívásban elégi ku leritően fejtogettetett Mi csak azon ohajnal: adunk kirejjezésf, vajha minién elemi nJpiskola szrves "SsAköfitetésben állna egy\| ily kellően! felszerelt kisdedóvodával, inj ít ami lyennel at-polczai elemi iskola diosek sdhetek ugy nemsokára ieljÖnn Nevelésügy tságod. Z. L 1 — RóztaSlindor halalára vonaikozólaQ a következő részleteket irja a M. P.: Az öreg, betyár 68 4ves korában, öfegiégi vé gelgyengülésben halt meg. Utolsó ni pjaiban alig lehetett ráismerni, arcza szén edéseit elárulta, de nem panaszkodott, sői( mióta cs4k fogházban ül, soha legkisebb panaaa sem volt ellene, nem kért soha! sei amit, s nem emelt panaszt senki ellen Ére perczei\', s z felügyelŐseg is látvái kevés idéje vzn már hátra, megk^ rdeztélc tőle: nem óhajtana-e papot wva ni ? A betyár király igennel felelt uegjslent a fegyház róm kath lelkésze Pap! Já nos, s a haldokló meggyónt, megáldozott stenhez téit utolsó élet harcsában s meghal. A halál constatáltatván, a hulla feje Ar. Zakba-riás által levágatott a törzsről, \| h gy dr. Lqnhosseknek egy korábbi óhajtása teljesíttessék. A hires rabló, ki egészl i leteben kákára vo\'t a társadalomnak, hialá a után koponyájával szolgálaftt fog tenni I tudo-mauyuak. A holttest egyszerű koj orsóba záratott,* s a fegyház temetőjébe itetett Nagy és visszatetsző feltűnést okozo t, hogy valaki a vén betyár koporsójáig liosaorut telt* Hint mondják, egy Szamosujv irt lakó úrhölgy ert mely oaélsae-és azért iden lá-öen sza-ides baké vésbé Igána éf ve rég-hogy saegedi ssÖlstésÜ ustODysáf volta megem-lékeső. Rózsa 8ándör feje botíssssaben a napokban güldetett el #udap#»ire dr.\' Len hősieknek. r- VlráQiö banána A mlnebeni botanikus kart egyik üvec-naíotájjiban lelen-leg egy igen .érdekte jelenség kínálkozik a megtekintésre^ Mem egyéb ei, mint egv virágsó banána (liusa Ensete) melynek magvát ezelőtt 6 évvel, 1813-ban ültették el i azóta már mintegy 8- 9 méter magasra növokedett Hazája Abvssbia, a honnan 1854 ben hozták át Európába, s a világnak egyik legnagyobb fdféle növánye, A virágzó példány ssára mintegy 26 centiméter átmérőjű s 8—7 méter magasra emelkedik, a hol azután gyönyörű, nagy másfél sőt két méter hosszú, a végén lekerekített lándzsa alakú és haránt bordázatú leirelei mintegy koronát képezve emelkednek a magasba. E levelek köattl hajlik ki az egyetlen virág. Szilje virágos csitromjsáigs, harang-alakú s átmérőié mintegy- w—2d centiméter lehet. Nagy gyökere burgonyaiaü tf ere* deti hazájában z tienssülöttejt meg is eszik, én ugy iniut egészen fiatat levélhajtásait, Es a faj nem terem ehető j gyQmöloaöket, hanem osak nagy magvakat jérlfl, és csakis magvak utján ssapontható. iLévflelt mint rostanyagot ssövetek késaitpsére használják éi fölötte becsülik. Ennék iioftonai az ismeretesebb Musa paradiiada, Muia a alpi->ontuin és más bánana fajok tprmik a forró-\| Övi vidékek amá nagybecsű,! lágy. bogyó-I féle gyümölcseit, melyek ott a gaoooiFélé-; ket pótolják. „É." — Hogyan lett Lenho^ékMt—törté-i nélZ. Mulatságos jelenet folyt le a történel-\| mi társulat köagyül^sén. A sok előkelő vendég közt volt Falk Miksa és Lmhou-. tik Jóssef rektor is, Falk elhibázta a fór-I met s a nemzetgzsdisfgi. bizottság üléstier-l me helyett z történelmi táriulzt termébe ! tévedt mig Lenhossék meghívás folytán jött ! egy más akadémiái értekezletre. Mídőu te-I hát aa első elnökre megkezdődött a saava-I sás, a két Vendég, jóllehet ne m tagjai a \| társulatnak, egész léleknyugjalominií szintén szavazót A tévedés csal akkor derült ki, mikor már a szavasatok be valtak adva. Falk előssör kelt föl, bocsánatot kérve, utána Lenhossék, saintén mentegetve magát. Persze lett nagy aavar. Sémelyek uj szavazást sürgették, mások két szavazkt mellőzését kívánták, de egybe se jakartak bele* egy ózni. Végre tölkelt Stdtt j Káról v s általános tetszés közt inditvániozta, hogy a baj ugy orvosolható legkényelmesebben, ha Falk és Denhossék beállnak a tagok kösé ő lefizetik aa öt forintot Falk eltávozván, nem hallhatta az indítványt, de lenhossék rektornak akarva nem akarva fól kellett álnia s kijelentenie hogy belép a történelmi társulatba. A jelenvoltak ugyan megél-jenesték az öreg urat így lett Lenhossék Józsefből — történész. „E u ) Mefl\|elent: Ujkoosipós\'tai díjszabás, egybevonva az érték és suly-pórtÓt Levélpostai bel-és külföldi díjszabás és portomentess^gi kivonat a legújabb rendeletekből. Őtseeállitotta és fciadta: Linter Pdly m k. postakezelő Keszthely városábzn. Ára 40 kr Megrendelések egyedül a kiadóhoz Keszthelyre intézendŐk. u£ nélkü-Jözhetlen utmutató t postai ügyekben mindenkinek legmelegebben ajánlhatjuk; az összeállítás nzgy szakértelemre, és szorgalomra mutat és mbdenkinek, kinek élénkebb ösueköttetése van a,postával, igen hasznos .szolgálatokat fog tenni. — A „Csöndet órák.11 ezimü hetilap v utolsó száma a következő válogatott s érdekes; tartalommal jelent meg: „Agyóevit-hatlan seb" (ered. regényjFep«)rtól. — nUol-ce far\' mentő" (ered. költ.) .Mijthényi Flórától. i- „Pompéji és H\'oifcüláuurtt" (ered. kölf.) Benedek Aladártól..--JEgy régi család végső earjau (Vaoano Emil M elbeszé- lése). - „A héber dalokból\' (Lord Byroa költeményei I. 11) Ábrányi Emiltől — .IrigyUgl (Walt lUfithmann kílteméoye), Dirtaay pktor hagyományaiból, -r .Az álom" TurWeniew Iváo albeszélése. — -Gondolatok". f- pToiletta-ozikkek a plrif köz-tárlaton. (lellérí Mórtól. — _T» nap{ törté-nelfiu (kitépett lapok egy ífju naplójából) V. Sándortól, - -Szomorú fölirat", (Saphír után) fordította N.—k. N.—g, — „Bolond-gombák 4s csodabogarak." —j „Nagyvilági hírek, adatok." „vegypi üjdons^golc,j apró hírek." —(A borítékon : tartalom, Eyineo, aakktalánlr, kép-talánv, szárarejtvényj szikrák, a szerkesztő nyilt válaszai, hirdetés.— E diizesJn kiállított hetilap, melv a i tiszta irányánál] fogva is bármely családnál helyet foglalbatJ most lép deczembertől negyedik évnegyéqí folyamába, előfizetési ára négyed-évre 2 frt Az év végén egy disaes é értékes mŐlapot ád ingyen éi a kiadó-hjvatali van; Budapest, Hándorutcai 2% II. emelet 16. ajtó. \'Kívánatra egy izámot mutatványul bárkiuek ingyen küld. — Meajeliot: A „Magyar Lexlcon" 16. és lp. füzete. Amaz zz Ausztria -4 A vice broo, ez pedig az Avicsnna — Ázsiai társaságok közötti csikkeket \'íogleJjai magában. A 16. füzet melléklete: a kjasssi kai ókor istenei II; a 16-diké; nk magyarországi borfajojf térképe, — Ajánljluk «. vállalatot olvasóink figyelmébe, r- Egy-egy füzet 30 kr. . — „Magyaroriráfl ét a Nagyvilág, 49-ik számának" tartalma. Szöveg: Kényeasy ur. Elbeszélé!af(Né» vy László.) — A Szerencse. Költ. (IfjL ábrányi Kornél.) — Az afganisztáni [angol sereg vezérei. —A nápolyi merénylet — Ut a Niagarához és vissza (Szokolay Hermina.) — Vasárnapi levél. Jankó János. (Porzó ) — Szerajevo. — Egy agg magyar ssinésa életéből. Irta: Balogh István. (IX. folytatás.) - Különfélék. - Betűrejtvény, - Bakk-feladv. — Szerkesztői üzenetek! . Rajzok: Jankó János. —j Szeijajevo. - Al nápolyi mőrénylei. — Jmjkó Jánosnak Ónrajzolta arcak^pe. — A* Masnin-táni angol sereg vezérei. Irodalom I — Előfizetési felhivál. Protestaojs he-tilap az egyház és iakola köréből > lapra. Miután aa eddigi Debreczenben jelent „Magyar protestáns egyházi és \| lai Eigyelmeső" és zz „Ev. protestáns lap" \| a folyó év végével bevégaík pályájuklat, — elhatároztuk, hogy a jövő í879-ik évtől fogva a ozimsett egyházi ós tanügyi lapot sserkesatjük és a^juk ki. Debreczenben, egy-oly nagy kiterjedésű a 800 eser jcéf. lelket számláló egyházkerületnek központjában, még akkor is elraulkatlanul saükséges volna egy egyházi és tanügyi lap, ha aa egyháai élet éiT tan-ügy terén mindenek a legékesebben ét legjobb renddel folynának; ba építeni, javítani és tökéletesiteoi annyit és oljn sokfélét nem kellene; ba életérdekeinkpt félteni, azok felett a legéberebb gonddal őr-kÖdui eser okunk nem volnz. Most pedig, midőn egyházunk alkotmánvszerveaete a legalsóbb szervektől fogva fel, megujuláara vár; most midőn aa olv sok reméiiynycl óhajtott zsinat előestvéjén állunk ;i most midőn gymnásiumaink és jogacadejniánk sőt általában egyházunk .jogviszonya iaz állammal szemben rendezve nincsen ,\' midőn , egyházunk nagy meaején annyi tenni, javítani és építeni való, meggyőződésünk szerint a protestáns egybás életérdekei jelleni vétség nőikül\'az időszaki szjtó terén némán uem vesztegelhetünk. A magyar ref. egyház kebelébén, főleg az oraág keleti részében, sok szegény czimu meg-isko- akkor Mephiato yígyorgó képe jelenik meg aa ajtóban, a eliszonyodva fordul el} ilyen menekvésben nem bízik. Margit nem kerüli kl a földi\'büntetést, de a magasabb bíró, kinek kegyeiméhez fordul bocsánatért, megbocsát neki s egy hang felülről a kegyelmet e aaavakban hirdeti neki: Oraeg van mentve. Faust eltűnik Mophistóval. Itt vegaődik Faustnak első része. Faust keresstül ment a tudás minden terein, meg-Ízlelt, minden élvezetet, de kielégítést nem talált. - A második részben, majdnem kiaáró-lag symbolikus alakiatokban, allegorikus képletekben Qöthe az udvari, állami, társadalmi, nemzeti, mfivésu tudományos és irodalmi élet rendsséreit állítja elénk, amelyek uj pályákként Faust tevékeny elméjének uj tápot nyújtanak. Eaeket bevándorolja Mephisto mellett Faust, megismerni tanulja legelőbb is aa állami éfr >tánadalmi életet Azon államban a .hová jőnek mind Mephiato mind Faust hasznossá teszik magákét ; da tartósan aa udvari élet sem elé-fitheti ki, keresatfll ftit a klaseiku* világón, BO0 a szépség esaményét felkeresse, a melyet végre Halasában megtalál* A középkori Faust mondában a elaeatkua világ e ssép-eége már seerepel. de Qdthe ezt saját szelleme aaerint átalaaitatta és saiateágos allegóriára kaeaoáita fel. Faust és Hslsna egye-adésében Oöthe aa 6- ás k ősén kori költészet egybeolvadását állítja elénz. Felolvasásunk folyamán ést még meférintjük. De \| firig eeaméoy is eltűnik. 8 a m d v é s a e t, mely Faaatnsk faallamét megérlelte sem képes neki valódi kieiécitést adni. Oda törekszik tehát agya* ttrlili te vékea vi égre. ipari k kereskedelmi távé- szőrét szemelv* I kenységet fejt ki. Mások javáértífáijadoeik, s a folytonos munka, az engedette galom,la nyugalmas öregség élvese reiték meg reki. itt van a pillanat ben eonek ait mondhatja, hogy kés ék, oly az^p. — Itt végződik Faust második rásze. Faust második része • költői telein tetben messze mögötte marad az első részi skt de vadnak benne egyes darabok, melyei: a köl tééaet örökbecsű gyöngyei maradna dejokoron* — Mint oldja meg Göthe aa é)et túin- ér>i lág problémáját, arról később le^z fzó E volna aép- váalatos tartalmon kívül aaűkaégeé még legalább az első résznek egyei ségeit megismerni, de ezt az anyag bősége folytán egv óráig tartó felolvasásba ssori tani nem lehet De szükségei meffei ilékez ntkJk, a tragédiának két kis bevew tő ráesőről, az egyik beköfzöntd a gziu\| ázban, a másik Prológus a mennyekben, A beköszöntőben az fgaagato, kö 11ő és bo-hócz szerepelnek. Az olass és i sanyel ssinművekben gyakoriak el ily előj tékok. Ebben az előjátékban Göthe tulaídoj képen aat akarja megéretni, hogy aa ő <\| rámája nem köaönséges ssindarab, és a kö tőnek, kittek nemes trssta ssándoka van, ne< i ssük-séges hogy a tömeg akaratának h4loljon. Aa igaagató aaját álláspontján >!y darabot akar, mely aa ő kassáját leheti leg jól megtoltfOi a I o h ó o a pedig oly a erepet kiváo, melyj\|yel a közönséget mulatt 4a.Es a bohóci, as dgtneveaett vlg ssemi Iv kfl-löpös szerepet [Átszőtt, a németben Laeas-wurst volt a neve, umnaa mit a a Rgyar-ban Paprika Janesinak deveaűnk. A Ültő aaonbA álláspontjáé sarad. As ^gi a előjáték Deák \|ímj akart laáai oéaalf • intaő \| iró,színigazgató és sainésa lelkellensége ellen.\' ! Prolog a mennyekben, annyival kevesebb ! egybefűggésben van a tragédiával magával, a mennyiben az Ur az angyalok serege kö-aepette, kik őt- dicsérik. Mebhistóval be-\| szédbe ereszkedik, ki as empert mint a legállatíasabb teremtést gyalázza. S az ur szavára: ísak vádaskodni jöss mJgínten ? Nem látás a iöldön soha Isemmi jót ? Mephisto* Nem én uram, csak áldott ro^ ott minden, As ember sorsa oly nyomorba jár Restellek is beléjük bújni már. S kéidezva Faustot, aat mondja róla Mephisto 1 Forrása ót távolba hajtja^ Hogy őrült félig tudja táL Aa égtől ienaebb csillagját óhajtja A földtől minden üdvöt Oiegkiván S nem rejt olyant köaeliég, measaeség Mi meguyugassa felkavart ssivét. Aa ur végre pegengedi Meghittének, ho^y Faustot as ő hívét a jó uttpl letéríteni iparkodjék; . 8 ismerje majd sségysnüjve pe, Hogy jó emberne>k Jó utat Saorgalmas öaatöne mutat. ^ Itt térbetünk át ^Madách költeményére, A költemény 16 ssinbe van oaatva. Aa első •ain ugy mint Qöthe prológusa a msanvekben játesik, as angyalok serege ép a főangyal ok környeaik as Ur tróojaát.\' Madách a teremtés utáni mennyei jelaoetat áltítfa •Ilik, Aa aoiyalok iwegs dio^Őitl as bét, as erőt és a jóságot, egyedül Lucife^ áll távolabbról önhitten, ő aa Ajlkotp cséretére nem talál ssót, sót aa Ur aérdé* sére gúnyol a teremtés íölött. Itt Lucifer maga vallia magát aa Úrral aaemben a ta gadáa szellemének, mondja hogy njindén létnek, gátja volt. Aat mondja aa Urnák t , Győztél felettem, mert az végzetem,\| Hogy harcaaimban bukjam ssüntelen; De uj erővel felkelek megint, Te enyagot ssUltél, én tért nyerek, Aa élet mel\'ett ott van a hajál, A boldogságnál a iehangoláa, A fénynél árnyék, kétség és rebény. As ur megátkozza,, de ő követeli osslÁlyré-ssét, s aa Ur aa Éden keltjén^ koaenén levő két audar fiit meaátkoava, neki aaja. Ez gAayoaan mondja ismét t \\ Egy talpaiattnyi föld elég nekem, Hol a tagadás lábát megveti Világodat meg fogja dönteni. A második aainben Lucifer eleaábttje as els 6 emberpált. Ama két fa a megismerés ée élet fája; a megismerés fája gytlmölesét mégis-ileíik, de aa élet fajáhos nem nyulhatnsk, a Ckerub kittéi lángpallósával. A megismerés aaonban a kftadelmek terére taaeitotu ki őket E küzdelmet tárja elénk sokféle átalakulásokban a IV egéss XIV esieig. A 4. ssin Egyptómban játasik. Ádám Pkárao, iLuoiáer petfig minisztere, ki most felyton kiséri őt, Éva egy rabsaolge neje; kéeőbb a királyi trónra jut, itt is ittint otterfteljas vonásokban íintett, • a népet nyomorító ssai -kok mellett a sáp aaskediágáaak saóeeó« lója \| él kiriad efyháikösléfüok ▼alUUi ás nim-aetiségi tekintetben ai Inyéiaot örvényének ítélés ingadoz, bogy mér már aíáine-rüljöu, Eaeknek eleayisaéee örökké égető aeb, )el keinkben folyvást végighaugió vádlevél leeaea Mi óhaj íjuk, hogy eeeh ine-tartassanak é« e végbél a nagy egéssnak, ii egyesülendő nagy magyar rif. egyháznak édw anyai szárnyai iIA vétessenek, hogy vi lásuuknak él uemsetiségünloiek u idegen elemek köst biztos őrállói lőhessenek. £ oiél elérésére egy kösös dotnes-tioa óhajunknak legtöbb tárgya, Debreczen a a tiszántúli ref. egyházkerület irányadó fórfiai egy magyar protoa-lána egyetem felállításának szükségét, ugj a tudományos haladás, a valódi magyai mu-velteég ia nemzetiség, valafnint a magyar proteatántismua magasabb életérdeke! aaem ■ pontjából, már rég feliimerték. £gy ily egyetem felállítása gymnasiumi tanáraink; kép aéae végett homu időkre nagy károk nélkül el qem odázható -4 S ■ minthogy egy fly egyetem eszméje műit már szélesebb körben ia élénk gondolkodás tárgyát képeri b ez áltat a megvalósulás lehetősége is növekszik, mi a kedvező leg megindult mozgalom ébresztgetésére egy lap segélyével is mindent meg\'enní óhajtunk, míg ser-kentí* szózatunkat a kövek is meghallják, \' inig ri alvó erők fe\'ébrednek, mig a szétágazó nézetek a nagy eszme megvalósitá-sára egyesülnek. j Mi ezek szerint a tanügyet kiváló goud-da! ápolni és fejlesateui törekszünk. Elemi iskoláink, tanképző intézetünk, gymasiu-matnk s felsőbb tanfolyamaink szervezete s illetőleg tanmódja fejlesztésére és tökéletesítésére prot. egyetem felállítására erőnkhöz mérten mindent megtenni törekszünk. \'Vallásunk s tanügyünkre nézve nagy (fa sok fontos tárgy ét kérdés tudományos meg-\' vitatására vár. £ vitatás elől kitérni nem szabad legszentebb érdekekeink koczkára tétele né\'kttl. Mindezekért egy lapot fogunk szerkeszteni és kiadni. Lapunk az egyhási életet -és tanügyet taindén rétegeiben és ágazatában élénk figyelemmel kiséreudi,; egyházi és tanügyi életünknek bű tilkre és elő-mozditója lenni ikirván \\ lapunk az egyházi és tanügyi kérdéseket tudományos komolysággal fogja tárgyalni, hogy irányt je j löljön, s tervszerüleg élőké tsitse és földolgozza az oly fontosabb tárgyakat, melyek távoK időkre kiható intézkedésekét, életér- j dekeket érintenek. Egyházunk szent hitét orősbiteni és élévé tenni ismerjük nehéz, de nemei feM adatunknak, ason alapon állván, a melyen kivül mái alap nem vethető* A Krisztus less utunk, életünk, jvilá-gosságunk, 6 less vesérünk az igazság hív keresésében s példaadónk a szeretet erényében. Tisztelettel és kegyelettel viseltetünk egyháiunk tanai iránt, és e tanok valamint egyházunk minden jogai és szent igazai iránti tj^ateletet és kegyelétet másokbin is élesztefei, élévé tenni buzgón törekszünk, aa evingveliomi igazságok fényét követve divatos elméletek muló ragyogása után nem járunk. ••!/ V De tudjuk és valtjuk ast is, hogy egy házunk lételve\'\' ;a lelkiiimeret szabadsága, melyet Ieten i\|é\|e .Jtoelátoa csupán, azért ahoz rendületlenül- hivek maradunk ; hisz-uük és valljuk, a szellem ori/ágában is a folytonos tökéletesedést, azért az igazságot szomjúhozó lélekkel keressük s a mit; jónak ismerendünk, azt valljuk, kötetjük és megtartjuk. Egyházkormányzati tekintetben a zsi-nat-présbyteii elveket valljuk magunkénak s ezek\'következetes valósulásáért küzden-dünk j ez alapon nemcsak az egyháikerü-let tagozatai között szoros összetartozás elő-moiditásái;a, hanem az egyes egyháikerü- oUk költ is a teilvéri kipeiok isér sabbá, lensebbé tételén, a kösös nsgy főn Igysknek kösbs (ntéskeére tértksiü Egyháiunk lutohomíájáhos re idület lenül ragaszkodunk, ;«ort villásunk i Y +áft* s iskoláink filitli üurindelkmU Íunk ősik addig állanak épségben mai autonomia ftloteÜen. Rendületlenül ŐrUsük ezt, m\|n (fiúmét, a polgári és Alkotmányos \' Ságnak, melynek nem jegyszer fett má r meg mentője, i ki tudji, hogy i jövőbem » nem vár-e arrl ily fontos életmentő (elad it I osságu k. ab\|d> ti lof I palíá-sáabid- ;lapot unkát buzgó I\|y vezérelvek mellett kivándn szerkesztem és kiidoLHogy vállijti siker koronám, a nagy közönség ányi\|tj pártolására • jeles és leikés munkatársak szellemi támogatására vwi szük-iégünk. — Eddig \|s sikerült helyUec és vi-aékenl munkatársakat nyerni meg I ipunk mellé, kikuek ha ipost bistató jóifi atjuk osüffgedni uem fog, reményijük, hogy la-puuk a hagy feladatot megközelíti, - - Lapunknak következő rovati elé lennek : i) minden saiám hozni fog l oj yházi vagy tanügyi vezé^czihjket; b) egyUzi és tanügyi mostfgaluiaiokró, egyháskösaé ;eink, egyházmegyéink s a testvér egyhásk írüle-tek köréből, rövid {tudóLitásokat; i) árcá-ban közlünk tankönyvökről s tudóin Inyos művekről réssletes bírálatot, kitűnő e( yhási és tanférfiak életrajzát, az egyház na( y oél jkit előmozdító táraadaljni stb. ozikkiket d) könyvészeti rovatot, melyben a tm- és tudományos könyvek röviden ismém nek e) szemlét hazai és külföldi egyházi é i tan ügyi lapokból; t) rövid közieményeke. napi lúrek alakjában. Lapunk hetenkint jegyszer, szdm 1 iven jelenik meg, a pártolás mérve rint azonban terjedelme folyvást nöye fóg Előfizetési ára: (me\'y: szerkési Nagy-Péterfia 961. sz. aj intézendő utalványon) egy évre 6 IfrL tél évre Az előnzetéai pénz beküldése folyó 4 20-dik napjáig keretik. UDebroczen ] nóv. 30. Felelős szerkesztő és kiadó-doiios: Joó István. Főmunkatársak Sfmuel és Békési Qyu\'aj 9iton ize-edqi őhöt tostai frt. dec. 1878. ulij- róth Csarnok. Dr Bómor Flórig F „A hiti iparrólu BenUyó-Újfaluba (A „Sárrét után") (F olytitás) A köz elsülyedésnek t. L egy közös orvosság is kellen, és ezt nem i külfö döu vajtó számkivetés által, ném a távol > fékvő szigeteken keresték, liai^em magába országban. A /helyett, hogy dé\|i országok májából j szükségleteiket fonnak a helyett, hogy ritka és csakhamar szakadozó te itő-ket, kendőket sokba kei ülő széke kel v agy még inkább gépeken késiitenének, a he lyatt, hogy egyes tanítókat boldogabb szagokból drága pénaen hinának és izékat egyei közaégekben letelepítenék, és vi lük faragtatnánzc olyan tárgyakat, melyék bár bámul tatnak, még sem fele nek meg lem az izlésteljes kívánalomnak, még kevés ibé a kíJzéposztályu vevő pénzerejének; aiok kik a mázi iparrel nem játszauak, haipm azt sokféle tekintetből nemcsak szükséj es-neá, sőt elkerülhetlennek tekintik, ügy noaítják meg, hogy h^zai készletből és bedig] á\'talános mozgalom következtében n in-deqütt egyenlően taníttasséic, és minél tpb-beM áltafgyakoroltassék. L 1 Hát nálunk nem történik-te elegen jő, hogy a házi ipar emeltessék? ninosepi érré szolgáló iskoláink nincsenek felflgte hik-é Up)aiok i ^ÜlfBIdiik nhromain mintákat, él uim látunk Hl elégséges losodimi-vokit iskolájnkhau és kiájlÍtáEiin(bifi V Valónian ei mind igája, tat mind lát* luk ; de omI\| mint elliigetelt láté\|ot, mely jön és megv^ milyet lirabig utánjiunk, de nem követjtili. és a mi föfíd íleig tan ugyan, di sobi i ujéplg lé nem biti sőt a mint látjuk, énen oly sévéieó iliuypuili; mioden nvotn nélkül, a milyent nyilieiiességgel fel-vlllint. . \| Es ha kérdessük : lionuRii él miért vau ii igv ? miért libit csflk sok áldozatai ilyen iskolákat fentartani — mig végra mint sok más is, n ál útik ismét semmiségükbe visssi-dűlnek? Oki mind ennek több, —] sőt sokféle és pedig: mindenek elolt hifcijriik erre u általános kedv — és UtfskeJf^ltség migá-ban a népben 1 Népünk nem biaii, hogy annál többet ;njer, mennyivel\' {többet dől-gozik, és ea ismét onnln vau, mert népünk barátai mindég osak terheire figyelmezteti^, azokat nagyi^ák. a folytonos eredménye* munkát pedig mesterségesso hátráltatják, mert igy a kormány üdjvös hitfsát [ia benit ják. Továbbá liiányzilfi nálunk; i rájz iránti mély érzék 1 A szomszéd országokbin a miut észrevették a külföld óriás haladását, mely helyes lefogáson épült és a hátároiott rajzra,mindent fektetet, a legnagvobb feszült-aéflgol kezdék i gyakorlati rajzot Uuitani, mindenkorra ügyes mestereket és olésó mintákat elküldeni, ugy, hogy egész völgyek, melyek a szűk termés jniatt éhcziiónok, a müfaragás álul tartják fen magukat, és a mit eleintén oauloltik és ni vitték, ázt most migmentŐjük gyanánt tiutelik és gyakorolják I • \| Ehhei járul u, hogy izok, ki nek valódi barátai, egyelőre kitauu paionléUg vapvtnk a lüiftval U, Van-e, volt i már náluik ember, ki ja te-mérdák kiáridáii Urüléteken« haaéoátaUn téglavetők elhagyiiott jóidéin, vifvl más pirligon beveropusitiságpkon osakpOi—<40 fajta fűzfát Ültetett volná, nem fajsás tjekín- ic a nép-ják mit szerel, mit kedvel a nép; mi a legolcsóbb a I égés megítél. tá- lőiqk, társulataink, tanítóink; nem kö Oh Pharao, lúsi el,, de megbocsáss, Hi a nép jajjanem hágy megnyugodni Lásd jól tudom, hogy aaolgálód vagyok Hogy éltem caélja tegedet mulatni, Felejtek mindent kívülem mi van : Nyomort, nagyságot, ábrándot, halottat, Hogy mosolyom üdv, ajkam láng legyen; Űe nogyha a nép, e milljókaru lény >. Korbácsolt háttal jíjgit odakint: Mint fájó teitnek kisded poraikáji j En, én a népnek elszakadt leánya. Saivemben énem szintén mind e kint. Éi Lucifer álokoikodásai dacára, s dacsára u álbölcselkedő rettentő képeinek, melyeket Ádám elé fest. ez géniusz nemesebb lugalmainak enged és subáddá teszi, más caél után tör, miután Lucifer megengedte neki, hogy pillantást vessen előre, híréből mi less egy pár ezredév utánra. — Az ötödik kép ellenkező képét mutatja az • többinek, ott a zsirnoki egyed-uralom a éép ftlött, itt i nép •ralkoülB. — Merfa-gadólag van itt Evlbaa Miltiades nejében i szabadságot szerető nő njaolfi\| ki meg-érdemli, hogy hős neje és hős anyja lehozna. — De a nép ? in a tökfejű siüntelen »0«gé tömeg, mely azokat üldözi, kik érette halált mnvsdnek. azokat fontja még éle tjjlpj kii szabadságáért mennek bareaol-ni, aa a nép, mélyít RÁdám (MiltUdoi) Oiak egy pár sséba is oly kivon fut: E \|]f^Ti népet meg nem átkozom, Hp" Ma hibaSf-anoak természete Hogy a nyomor iael\|ávi bélyegeise . 8 a szo\'gasáf véreníaŐ eeaköaévé Süliveeaeae néhány dölyfös pártütőnek Qhs Mjedül ét voltam oly M»<L Hivéa, Wy Uftt oépeak kell MaMdk Ukm bét écajédett 4i kiákvéaélí, péf üél Té\|y» Umht u énéki ké- jek posványábi fulasztja. Adám Serig 1 u s, Evs Júlia szerepében; Evábinini íci elfojtva as enyéiző Rómi feilettsége dac Jra minden jobb érzés, és Ádámban is van n ég szikrája a lelkesülni tudásnak, — Madt ebi mikor a. koros Róma falai közé viszi ró apostolt, igen helyes ellentétbe hozza, erkölosi romlottsággal járó enyészetet ka tan mély ftrkjöloai erejének \'újitó hatáaávíl Ádám és Éva párbeszéde, melybe réi apostol vegyül, sajátságos nyilatkozása történelmi igazságnak, melyet halhatott Berasenyink e szavakban fejei ki:\| Mert minden ország támasza talpköjr A tiszta erkölcs. Maga Éva kelti fel Ádámban a jo ériéit, eat önmagában ia tudja, letérdel könyörög högy aa Isten uj eszmét éi népe hozzon a világra: Amazt a korosba jobb vért Öntmi, Ezt a nemeebnek, hogy köre l.ogyiá, Magasra törni. Eftem, él kopott mind. Mi i miénk volt — i ujat létrehozni Erink kevés; Hallgass meg istenemi Péter azt mondja, hogy meghallgktt tott, a föld ujjá születik, a testvériség as efryéansk felsaabadulasa meg fo\|j^i ráini i világot. Dó aé ember nwM voltánál osak ii egyik végistbői a másikba esik, le- anyag, melvot értékesíteni lehet, na tartósabb, fiogy a nép magkedve vegve és ini ajunák mó4ja, hogy m ganb körben ismertessék ineg, És hl csakugyan eltalálták>miudeieket, szükséges hogy i népnek legyjen bizalma j ahhoz, kilrez késs munkáját i>ládáiul viszi A népnek mindjárt kell a\| készpénz mert máskép, jfőleg minálunk il kínált kupi-ezi pálinkáért odaadja forre ke 11 tehát már most lenni egyeséknek vsgy agyloteknélc, melyek a próbát kiálló tárgyatFuierveszik, és a fŐváro lókban vagy \| lerakódé helye 1 ken, ha eleintén mindjárt osak csekély haszonnal is eladják I Ezek topát a legszükségesebbek arra, \' hogy i ináig ii i népben rejlő ipirösztö-nöket ébresszük, a szegényeknek és a tehetetlenebbeknek kellő munkát adjunk és a.1 jóakaró hazfiakat honi ozikkekkéf lássuk el, amazoknak iojglakozást éabasznét, emezek- \' nek hasznot él azon meggyőződés ükét mentsük meg, hogy hazai ipaninkit megmentet- I ték és lábra emelkedni éegitették I Ha itten szabad a szomszéd országokra tekintenünk, csak néasük azt, mit tud-nik, mire képesek as emberek 4 Ki ügyesen nem képes keretekét, levájsiuntókat-vagy nyomókat kéasiteni,!osináltassunk vele \' taragOtt szép botokat, fa^agtasadnk fapipá- í kat, tükörtokokat, cserepiákokát j lesa ezeknek vevőjük, csak legyen ki éi kinek eladja és divatba hozza. A gyékények ssövése mindinkább ki- j megy a divatból; pedig akik ezeket készítik, képezek izok gyönya\'üfiliipuyegeke, I s/atyorokat, üvegtokokat stb. csinálni ] csak-; hogy ritkábbak az egyes példányok s gyak- j ran bámulatos árnak és Ámbár végtelen sok pásványainkban a gyékény —• e növényt nem j táp\'áljuk mesterségesem, hi&tározott számmal, i bizonyos syövők szátaiáril hanem ha van, lesz — ha nincsen, nem dolgoznák és in- j kább óoógatunk j feeéből, melytől a bagyár nép anoyir^ ir Ipni látislk, hanem próbául azér& [hogy itniffkisértie, melyik jobb termő, melyek liajiékonyább éji alkalmisb, melyikét lehet llhámoavi n év akármely szaluban toxiásii ielbassnálni ? A ki oálunk ilyenéket gyűjtött, tudja, hogy népünk a fülből ciak akkor dolgoiik midőn az a természettől meghajol { azonkívül egész évben nem baaználji. Fedlg mit nem tudna ebből csinálói ? Ima ott vannak a különféle kosarak, a kasok, a siekérülések, ketreczék i kis gyerek óvodák számári ezükiéges, tyúk és i liunyo gok elleni védek ftb. Mind ezt taváéikor rendeld meg,!mert azoutul nem aaphatók! míg a kosáijkötő niesterimberek és a külföldi bási-ipiarpsok egész évbeu felhasználják !\' • I Ki\'mit mondjunk meg a mesterséges slalinafonásokról, a különféle kalapokról, melyek megyénkben annyi mesterséggel t orma változtatással készülnek; szükségei e ei«ket pártolnunk, vagv csak azt engedjükí meg, hogy egyes pefaányokkal mutassukJ meg azt, mit lennénk képesek, ,ha t. i. elégséges támogatást oyérnénk ottan, ahonnan mjndeki segítséget, buzdítást nyer és vir? Mit mondjunk a kukoricza foaókák-ról V a levél izma, melynek úgyszólván sejmini hasznát nem vesssük adja ás elvágót arra, hogv a leleményes műértő abból] bá-mulatós áttekintette! olyan négyzeteket] készítsen, melyek a szakismerőt is bámulatra ragadják és a közönséges, olcsóbb, del hamarább üs -elromló szalma-székeknél és nyugágyaknál ^áromszor is tovább tartanak. $0111 is említjük e helyen ason egész ktfzségekptt melyek jó ínyiggil bírván, alig tpegneveihető, pénzért tállkat, imló\' kit, korsókat stb. késziteuek, és gyakran boldogabb tájakra viszik, hogy ottan \'búzáival, árpával zabbal vagy gyümö\|osBill teli töltvé, illőd kereskedőit űzve, kicseréljék \| Nem hivatkozunk isokri, kik ái~ alkalmas tából i derekát kiválmtva. széna, villákat, lapátokat, tiknőket, tauoéká-kat és loklléle kereket késaifenek és árul-nik! Tanulja eit\'ipji mellett a fiu, és lennek fia, ée egéss helységek élnek ezen iparágak után, i nélkül, hogv i világgal egirébbkéiit érintkouenek, hacsak ailel adás alkalmival, midőn a fővárosok tuja* it tiporják. Jőnek akkor tele szekerek különtéle sajtárokká!, \'bödönökkel, szita és abrincs félékkel, és boldogok azok, kik osalid likat valami vásárfiával örvendeztethetik! És mindazok közt van e bot, vágy tükörtok, pipa és iróeszktSz-késrítő; ! yan-nak e kik az erre nagyon Is éncedolmes fálJól bábokat, nyargalókat csörgőket, himbáló lovakat, különféle látott és csaki a rajtbin észlelt ál\'itokat készítenek? Ritkaság, hogy erre valaki figyelmez-teséék és még is hány ezer, talán százezer frt is vándorol arra a boldogabb külföldre, a hol jól tudják azt, hogy nálunk aa ember mindenre képesititt és képea, — hogy mi csakhamar nélkülözhetnék a tíjb-bi haladottabb világot — ha erre Jievál-tetnénk, ha erre valaki figyelmeztetné és végre, na nem mindig oaak aat keressük, A földtől ég felé veti iiiemeitL a 8L színben Keppler csillagvizsgáló, a világ tirjed, lom-lomra jő, az avult társadalmi fon ember gyarlósága nem angodi mag, bor f, a i üdv valiiban meghouosuljon. Mint Tani tré 1 lovag, a sáÜsbeosUlétÜ panaszkodik osida tatásadért i ő befoJvt ed\'dij jelé z világ fd páki, de < oem akar többé lelkesülui \' MoMgjoo a világ mini akar . JUtikeit többé aaa igasitem, nrvM«i«p nésréb botlásait \' Kffáfi4ÜUit pihenni álunk* in rend összedüléssel fenyegpt s a teijedés elégületlenséget szül (IX. szirt). A francia forradalom ezen társadalmat\'átalakító mozgalom. iídám azonban itt is osakhamar kiábrándul s visszaváltozik Keplerre. (X. szint,) de a tudományt niúnák iámeri, az elmélet avnlt. Faust mondása szeriiit, Szürke barátom minden elmélet, kivánkoaik a gyakorlati életbe, s hol találná ezt meg jóbban mint a per exoelleno kaliéár népnél j- az angoloknál. A XI. szín Londont mutatja i nekünk, iá szin, melyben! kiváló szerepet játsaik a polgár elem, mint a mely zömét képezi a társadalomnak, iaa adáiyevés legnagyobb tényeaőil, hasonlít . aémikénee Oö-the Faustjának két jelene^éhes kíuátn ismét csalódott, mirt aat hijré, hogy elég ledönteni a multak rémeit, s saabad vemnvt szerezni-\'az erőknek. Rendist ki ván. Lucifer pedig kérdeii, niucs-e rendszer iz élit md* nelyében. Nézz egy peresre szellemi Isse-mekkel, és Iáid a munkát, milyet!létrehoznak (A klp megváltozik, a váiáii osopor-tosattá alakul, mely a Min közepéi, tátongó airon ás és egymásután mind beléje ugornak.) A lélo^nsirang kondulás! kosboé) a társadalom, egyes tagjai faját 0arléiágtkra vonatkozva mondanak égy-egy Hrt. Eva mondja osak a mély jelintéefl Bzftvakajt t Mit álln tátongé mélység Ubaiijinál ? Ke hidd, hogy éjed eogom oltiaklt! A por hull oiak belé,4e föld ssllötte Én glóriával <u4lépm iát öasiclem, kölUwet ü ifjúság Mtn flf I4r W ö.ök honoinbi \| I Ej földre esik mosolyom hoi gyönyört I Hi napsugár gyanánt száll egy-egy irc^a. (Fátyolt, palástját a sirbi ejtve, di-csőülten félemeikédik.),Ez utolsó jelenetnek feltűnő hasonlatossága van, Göthe Faustja 2-dik részének azon jeleuetével, melyét az ejlőbb futólag említettünk, hol Fault Heléna és Euphprion együtt vannakt Helena eltűnése teljesen hasonlé Éva eltűnésében, aszall a különbséggel hogy Eqa a sírba ejtve palástját és fátyolát dioaőülten felemélké-dik. Helena pedig, Euphóriontól a mély-séghjSI hivatva Faustot, ki a művészettől elfordul és gyakorlati életbe vágy, átölelj, s visszahagyván ennek keaében tátyolát és palástját, fölemelkedik. Egyáltalán Goethe Fauájának II. része, amott a színek, emitt pedig a jelenetek beosztását tekintve, hi\|-tárosottan több és lényeges érintkező pontot mntat a két költemény között mint aa első. E körülményt még káőbb figyelembe fogjak tenni. Adám oly társadalmat ismét meg XII. uni, mily ban minden tudományod elméjet rendszerére van alapítva, i phalan-^ ster rendszerét. Az emberek számozta yan-j nak, • ai egész társadalmi rendszer hason-1. Üt agy nagy géphea, melynek minden kereke katározott helyen áll, ez a lelketlenség sam őt, sem Évát, kit e rendszer alapján gyermekétől szartak megfosztani, ki nem elégít, Megunva már a folytonos esa-lattatást, nem talál a küzdelemre\' méltó tárgyat de még mindig aa ő géníusa Eva, ki \| ÜUY; ninj még az eezkimók rideg, kopár élettelin likh^lyén. bár ilnyomorodva, Adám a msgtBrötiség képét .mutatja, as ogyotlia deritojob jeleuség. Hojfmwn Mér* küv.) 1 a Krtenok\'o ezekhez ? talán csak értettek addig > mig e falun szokások Jogy- kegy egyedttBt eddig item látottét, de nem l\| meg?ehetól késziUÜnk t 8 ee áe haeonlák egyedül e férfiakról saóllauak ; mit mondhatnánk, be e tekintetben e ntfrilágre akarnánk igjelnil Ok kik többnyire ottbon ülnek, ok kik nameeek férjeiket, gyermekeiket de ön-nönmeguket le ecéeeen felruházták, sőt e ruhák eaépeégérOl, disaéról jellemed voltukról gondoekodúk, nem értenének e ssö-véshet, himeéahee, reozéiésbez stb, érti . JPWPPI1PIP WP •eerüebbek, ez erények háziabbak, e közélet pedig .niazzzvonultebb volt. — Mos-ten ee áiteflnos mivelteég elragadja mindezt kiket e vasutak áldása, vagy átke érint. Változtek azóta a telkek és báaak, váltó aott az egyszerű ruházat, változott maguk a szobák belseje is. Kérdezzük esek a lelkes, igazmondó gazdákat éa kérdezzük meg miért nem tudják oly sokan as adót jEzet-ni; tudjuk csak meg. miéit öli meg oly sok, különben jóaan ember mindennapi buját már nem is a borban, hanem a kábi • tóbb ssesses rizben ? Egyszerű zz oka. Amott a háa belsejének állványán, hajdan sorban állottak a festett tálak és a cufránál czifrább tányérok, alattok fogasokou lógtak as aastal díszei. a földmives egyedüli örömei, a oai- \| meres éveket és a névbetüit iogialó boros- I korsók 1 A kora ócskák egy réssé, bár fo- gentyu nélkül mái található, de beiket >ia leányok mai napon epres koséi nepon epres k< hívják !efiünt a ber, és aa égetett övegeolkékben fojtsák I £ nioio már mege elég e veh Imtrátiéjára. lassankint eltűnik a gyöngyAet tniridejn nyoma, a zöld kai elit \|i éknek lkokét kitűntek a \'kandallók, mert m % lajdani oikák-ndenki jnilrafogó fényes lámpát jégét, eltűntek ládák, mert w masina I Haladtunk^ igas, ds változott i emzeti Mókásunk, ruhánk mindenünk; jeli agy luk öleink ezredéves szokásait, t»\|ig \' rannak faluk, melyeket még ruházataikról, lövegeikről följöhetne ismerni I de mjt tettünk esek helyébe? Semmit — és es az, mi minnn bájunknak bensőleg fájbet, mert he a rég uél való maradás, soknak egy a\' barátság jal j bizonyára nem lehet mindegy, miijei ek házaink, szokásaink, hogyan növeltül gyermekeinket, m ikepen öltözködünk 4 élünk négy falaink közt ? Haladunk a világgal és arí gén — igen drágán, a világon talán a lóg drágábban élünk l Váltoatek mások j — és ek saját tüzhelyéné I dívik is \| van ; — de a még a régi beféazkelt szokás, dn don majmoláat tilt akkor, midőa is majmolás, és istenit és követ mii a valódi haladáshoz tartozik. \| Innen van ni, hogy különféli igy jól )Z romosak ident mi orszá- Ípkban arról gondoskodtak* misaerint a láaüpert ismét régi tieosületére, ősrégi befolyására emeljék.\' Ottan a aoJ a mindenható gyárik a osaládi élelet megfújták s egészen saétsaag* Íratták, és Ui emnenáég esek kereső martává vagy céppe lesjacsoiiyluatott, migaa egyik csaJáoJ vagy gyakran egyes emberek mások v^ras verejtéke után meggazdagodtak, fe\'ioszták a munkát, és a gyermekeket és leányokalt a sstt\|őknek Jvissza-adván. eaek otthon saját tűzhelyeiknél dolgoznák, a késs kisebb munkát a gyárosnak vissík, ki aá ilyen minta szerint ké-ssitett epróbb részleteket egy nagygyá Ösa-sseállitje és eladja, j. Kapja itt mindenlű munkásságának bérét, és a gyáros is, kevesebb munkntár-saivai él. A gyerekek akkor keinek és fekszenek, mikor szüleiknek UMsikt ekkor és annyit dolgoanak, mennyit nyerni akarnak, és aaját tűzhelyeiket Őrizvén, megtartják est is, a mi egy ósaládban a .legszentebb — jó —- hírnevüket Erre már van több .póFda e külföldön, és maguk a minisztériumok nem i^stel-lenek jutalmakat, ezeknek pártolásé miatt eltogaaui 1 £ mellett megóvetik a családi szent tűzhely becsé — és es ember szzhzd aka- . rata I f (Vtgs k6i.) Vasúti menetrend. Érvényes május 16-től 1876 A bűda-penti időtmntató óm Meriut indul Kanizsáról Vsssi hove: j •táni 0r« jjcrr J46 ÜU5 Kssik,Moháos,D«mbovérs ríinéb«4 48 tu. m , „ ..I fa difii. H1\'4 Baáa-Psstrs.......* frt r«( ijW „ , . . } , . / . I 16 détu- 904 ........... H\'jlOsstr Ö13 Aéesbs (Ssoni\'sthslr, IJéc#.lJJb"lj Mi 6 8 nr 801 n ........ .11\' ks««tf S15 Sopronba I 86 déln 1108 Trfssstbt é$ Prsf«rbofoo hretttül Grée* és Bécsbe 4 50 rtg 102 9 47 déls Eíkwik Kanizsára honnét: 816 bték, Mohiét, Demberflra Fiúméból 1 41 délu aoe „ . „ IM-ll sstr 208 BtwJa-P«tr»l 4 20 ng. 201 . 21 5 délu. 211 r 9 44 e«trs SUHfabft {Sxünibufcbolr Wct-Uib«lr) tMUDfímt.\' 316 „ „ L k .6 reg 301 Sopronból II 53 dél <14 BécsMI Cricz. Marbury. Preferhof felöl 4 M reg ffl Trírat- és Bécsből „ 1 \| \'M délo 204 „és ViUschbéi „11 ~ petv Felelöl szerkesztő. p HOFFMANN HÓ B. \| FlsclRel Fttköp könyv- és papírkereskedő -Kanizsán magyar irodalom termékei különös előszeretettel Tankéit nemzetek irodalma gyorsan 9 pontosan és minden ár- ajánlja dúsan felszerelt raktárát, melyben nak képviselve, azonban általa bármely mii felemelés nélköl megszerezhetők. A hosszú léli esték kellemjes betöltésére a kővetkező családi és képes folyóiratokat ajánl n. m. „Vasárnapi újság1* . . , , i , egv aavi füzet árki 70 kr. ,-Ueber Land und Meertf . . ; • . J : • t J 80 kr. „Ilhutrirte Welt* , . . . . . \' , J Ú kr. „Román Bibiiothek" . , . . . \' f L\' ,J J 21 kr. fBoch far Allé* . . . » U, „ J 18 kr. * és a t. és a t. Höléyeink számúm a követheti divatlapokat: BMagyar Bazár* J . . , . negyedévre Ara 2 frt 50 kr. hBazár\' [nőmet] I .1\' . . ., . 1 vModenwelt" j J 1 i „Comelia\', i j • . . .j : . t „La Saison" . J ..... • , j i ! ffMontieur de la Modé\' j, . . félévre 2 frt — 1 frt — 1 frt 20 kr. 1 frt 50 kr. 13 frt 80 kr. író és rajzszer kereskedésében mindennemű ^ft legjobb minóségQ irspapiroktenl kezdve egé ffummi, bel- és külföldi tinták, rnhajegyzó ji V minták, ecsetek. festékek, rajsesikösök, köszöntő papii lí ró* és rajzszerek a legolcsóbb áron kjapbatók. Folyton nagy választékot tart a sn le a csomagoló papírosig. Azonban [mindennemű ir- rajzol- és színes radir; ta. pecsétviasz, bel- és külföldi réztollak, fa- és csont iolUtyeUk, vonaltik, rajz-és üdvözlő-jegyek és sok sZáz mlpél^ tárgyból folyton nagy készletet tart. Dr. Handler Mö orvos és sebésztudor, szülész és szemész, gyógyít gyökeresen fényes a tartós siker -biztosi tás a mellett mindennemíü titkos betegségeket 1) Az Önfertőzésnek minden következményeit, u. m.: aaj injgerlékeny gjenge»éget, az ondófolyáat, különösen a fi!H\| . j : " tehetetlenségei 0000000100000900 (elgyengült férfierőt). fl I • f \| 2) bwycsófolyáaok&t (még idüliekst U), a nemzőrészek b irfö yátt, lyett és másodrendű bujakórt minden alakjaiban éé elcSBfiiá-saifc 8) hugycsöaaükűléaeket; f 4) friss a idtilt nyákfolyáaokat nőknél, az ügynevezett feb i 6) bőrkiütéseket; 6) a húgyhólyag betegségeit és njinaonnemü [vizelési nebésiégaket. Rendel naponként: délelőtt 10 óljától Jíg, délután 8 órától ~ 1 órától 8-ig. LakikPesten, belváros, jjigyó-tttcaa 1. bz. fcigyó- fe rArotehi kán. (Hottenbiller íéje lit^l iTéMleiji lépoiáa. II - íros feké- őjig, és este -otm sar-j MTDijjal éllátott levelekig azonnti táiMzoltailik éa a gyóf fszerek meg ™ - w •1 " :i\' küídt^ek. é Biztos nyerémények! Eladunk kíhuLott ser^án^okat ta 1839-iki államsorsjegyek jdecerab. hó 2-án törtóut utolsó sorszámú busásából, melyek mindegekének (biztos urereméoy- nyel ki kell húzatnia. Össses nyeremények kHencz ■ílli(hfb-riat körül; Főqyereiuény 3 ll 5,000 forint 1 A legkUebb nyferménjr kfaAtiaárftl 1 fél dt5d d5 fti 1 léi ötöd 67 frt 1 negyed 60 n í^wgyad 30 „ , 1 tized tt\'J tiSéd 14 , t huszad 12 f pók.! 1 hu\'szad 8 „ Ugyanazen vak itaellett 8 egr-másutáu kövitkezí payi részletekig ii. Igérrénv6^ minden húzásra. Előlégek miodeánenfl értékpa-I pirókra. 8CHWARZ iWvéjvk, Bu- Hatvani-ii\|ca Férericiek bazárja. Vidéki dzégek képkseltetést njfer-nek. Tisztességes tigyriök^k felvéíet-nek. \' 568. 1-5. wmmmmm Matti 3000000100000000 »d. 4060 Hirdetmény. { Nagy-Kanizsa Táros közönsége ál: ital a városi fogyasztási pótfdó (accis) \|:szedési jog 1879. évi\' Jsauár\| hó Ideijével kezdódó egy — esetleg báron egy másatáni — 4vre, Írásbeli ajanlatok utján bérbeadatni fog. Ily ajánlatok — a feltételekben meghatározott bánatpénzzel felszerelve lolyó évi deexember hő 10-dik napjának déli 12 Órájáig bezárólag nyújtandók be a városi polgármesteri hivatalhoz, később érkezendő sján-latok figyelembe vétetni nem fognak. Az árverés egyéb feltételei ugyancsak a városi polgármesteri hivatalban á hivatalos órákon belfll bármikor megtudhatók. -r \' Kelt Nagy-Kanizsán 1878. november 26 én. Babécbay polgármester. íiyomays 71 Fiaehel Fttlóp Nafy-Ka&ilW wi AwM ftta* ■>■<»■ tyvámkáa Mm »tl. mám. INMU árU \|t\|M «td \| frl FAtétM I frl N»f»«ul éti 1 frl M ki riitala»ifc: • Km^ p«H4m»í n)iw 1 kr. Mknta tMtiémti % B4lf»ff4iJ 90 \|r NyWMr: l\'#tll k» r» 10 kr MEGY EJ ÉRDEK 0. Kiír BH CW . 1 ; 1\'i y \| KÖZMŰ V E LÖD ÍSl T Á R S A M 1 L M I: ft* GAZDÁSZAT! HETILAP I \'/Mhunegyei G(wl<i8iiiii RQi/GHtVfít, a n/uuiízhuí t imitt] önné ff élyzö Hzihwt/coiftt mh ifibb tfyU etfi/let klnatiüon közlönye 51. szám. Nagy-Kanizsa, S z •srtMihéi Ho«4 k li-fi m»IU>m1 risift IIlleti klelMifcfsfc k liih U/>kÍ tí] rtmkái Mi III. « HmumM^I l«T»i«k «Mk íjniort kwtkkM \\ K tojniuk VÍMM o«m k»<ÍMit«k A Mw MkMiykx falv^umk Kudfclf Mo lár II, » f- A. V.i Otíldlwrg r Ifn4&«a\| linir ím/ Omlik B4N mubaitMUI I. M. — W«IM Mór B4M II hippik MrMM II rn- HnWnMtln Jáknb 4 lám ÜiImiK Király Mcm II. m A \\. Ml - ÜMMMlaki 1 V«§l* Mm I. WallflMhfMM 10. rd»n l ö78. deczember 18-án V. évfolyam. Erítofcakoskodto a közéletben. * . A nyilvános és közélet teréu.külö-nösen ix ujabb időben igen gyakran oly jrleniégekkel találkozunk) melyek komo\|v gondolkozóba ejtenek azon megdöbbentő fogalom zayar miatt, melylyel dolgok és személyek megítélésében nton útfélen találkozunk. Ez a fogalomzavar némely-kor a dolog félreértésében, rosznl magyarázásában nyilatkozik; olykor a helytelen felfogásból ered, de sok esetben a speculativ okoskodás roszakaratu elfer-düéseiből származik. Vannak olyan emberek, akiknek az igazság toindenkor fáj. akik azt sohasem szeretik hallani, s ha hallják kitérnek előle, Főczél ezeknél mindazoknak félrevezetése, kik maguk gondolkozni nem tudnak vagy a gondolkodásra restek, tú nyák. Ezek a tapintatot, melylyel a közéleiben dolgok felöl nyilatkoznak, mindig gyávaságnak fogják tartani; különösén akkor, mikor az égö parázsból más által szeretnék kiszedetni a maguk szériára a gesztenyét. A komoly megfontolást ezek mindig a jellemtelenség habozásának fogják tulajdonitini az okszerű cselekedetet pedig, mely mindig a tényezőkkel számit, kétezinüségnek fogják mondani. Ezek barátjai az erőszakoskodásnak, kik maguk ís játékai a nyughatatlan izgatottságaik, mindenütt előidézői szeretnek lenni ennek. Azonosítják magukat rendesen a társadalommal, s ha önös érdekeikben megsértetnek, az. őket ért sérelem\' megtotolására síkra szeretnék hívni az egész társadalmat. De csak rövid ideig tartó uralmuk van az erősza-koskodókuák. hamar leélik magukat. Ez az erőszakoskodás, ez a minden áron valö gázolása mások érdekeinek kü-, lönösen kirívó a sajtó terén, melynek \| egy része már alig ta\'álja meg a belfes irányt, a polémia komoly, habár éles és kíméletlen, de azért még nem szükségképen ízléstelen, goromba modorát A fővárosi sajtó közlönyeinek, egy része igen rósz példát nyújt e tekintetben a vidéknek ; j pedig éppen ez iránybkn Ke-í betne a fővárosi sajtó jó-iskolája \' daadója a vidéki ujtónik. A viféki sajtónak — igazan ; mei feladatával izemben — nem \| irigylésre méltó helyzete van. A ; sók egy része elégedetlenül teszi , séból i lapot, ha legalább viliim\' skandalum nincs benne. Az ily ki (értésnek nagybji Is ki van téve a vidiki fikj tő. Mert íicsi, figyelemre alig mé tő személyes érdiekele a kis városias szeli im sr.fi retetreméltóságánál fogva, a vidék fú sakkal hamarabb találnak okot az öj szekíic czanásra, s ez azt teszi, hogy i vidéki közönség egv része nagyon ís tíjlandó oly dolgokat a sajtó utján ventilálnu melyek a sajtó ieliditától nagyon is messze fekflpznek. — Ez az oka anni k, hogy a vidéki sájtó még saját szük tőrében is még vaií akadva elterjedésébe 18 fdly tonosan küzdenie kell olyan ánmlathk-kai, melyeket leküzdenie vagy nagyon sokára, vagy a legtöbb esetben sikerül. Egy furfangos baráton hozzám egy hajszálnyira hasonli közben a következő tíz parancso litotta össze, mindazon vidéki töknek figyelmébe ajánlva, kik a ják, hogy jót mondjanak reájuk 1.) Bizonyos titkos ambitiókft tiszta szívvel szolgálj. 2.) Ne utasíts vissza egy l set sem, mert ha visszautasítod, fűzfa poéta lángoló boszuját. 3.) Bizonyos megtörtént dolgokat mázolj be a felebaráti szoretet kppenyé-vei,, egy darabot azpuban nyitva hatsz, hogy a kíváncsiak\' serege tési nyerjen. * !\'\'. . t, \' 4.) fiszteld a véleményét aitnaki ki szemedben roszat mond a lapodi &1, mert ha véleményét tiszteled,• másuttlizoiiyo• san jót m<j^d rólad,lés ez öreg aíti lapod életéti! 5.) Né tiszteld senkinek a i iegiyó-ződését, vagyis inkább mindenbe i áment mondj, amit mások mondanak, íj y aitán senkivel se lesz bajod. nem is a ki beszéd latotjál-ierkesz-t akar- )sz ver-féljed a 6.) Ne lármázz sokat.] 7.) Ne idegenkedjél as\| olló használatától, csak a publikum mulasson. — w 8.) Ne válogan sokati munkatársak között, mert külön bei) lassanként, mind elmaridoz. — $ 9).Ne mondd egy versre.\'su, hogy rosz, nehogy te légy vili^ely pngyil-kosságnsk felfedezhetlen oká. tpA Ne vedd semmibjt he embertársad múzsáját, se. versét, se prózáját pegazusát, akár 10, akár szamár .legyen az, mert nem vehetik megirajtsq- En pedig azt mondom^ hogy ez öli meg a sajtó reputatióját; a mi nem a nyilvánosság elé való, és igen sok dolog nem iz elé való), azt kár aj világ elé bocsátani. Bizonyop perlekedni, szerető emberek mossak ki odahizi a izfnoyest, a meddig nekik tetszik, a közönség jobb részének pedig hitározottin jogi vin követelni, hogy ót ettől megkíméljék. A mi pedig megérdemli i gáncsot, az azon komolyság gil és a személy kíméletével gáncsoltassék, bogy a rosz akarat belőle egyenesén ki ne rijjon. Mert a mi viszonyainkat már már tárthatlann4 teszi, az azok kíméletlen, duira, Ízléstelen hang, mely visszataszít és undorít. A ki másképpen írni nem tud, annijk legjobb, ha s tollat felcseréli az ekével. htóy-kielégi- A „Zala" tázczája. Goethe .Fausf-ja ff Madách: Tragédiája ét Byron: „ MaufrédB-jf\\ (Irodiilini viulnt) (Tdytetáfc) A XIÜ szín, malyről itt a 14-ik után tessünk említést egy kin dramatiaált Allegória. Ádámot a sok remény és megcsalat tatás megöregbítette, kívánkozik el a föld tői, magasabb régiókba, Luciferrel átröpüii a világűrt. A föld esetiemének saava társai •srgődik hozzájuk. A föld mindinkább eltűnik saeaeik elől, mígnem csillagul tűnik fal, sötétség környeai okét. De Adám ea tttat nem képzelte oly ridegnek, és visaaa-aiv, Iá) hogy elsaakadott. 5ucifeimek mondja; mm Néts csak földünkre visssa, RlőeaÖr a vi ág (Int «í aaemünktoól Aaláa aa erdők rasgŐ lombjai: ) , A jól ismert táj aaáa ladves helyétől Jellem néikati síksággá lapult. Hja falalt Laciler: Emelkedett eaem-paotanabéi alőaaör a báj ?en al, sántán a Begy tág ée erő, meg nem marad saántaakra mit, aüal a msthesis 8 Ut tör ki Ádám a etavekbe * See-rtlam éa kftadée nélkül mit ér e lét?\' Hi-dag bevaoagat As agéaa jelenet páradanol »aaygrt kepíetben tAateti elénk aaoa aa^t-Mobatlao kltajékat, malylyal aa ember\' a . Aid röfékaa van aötve, a aaaa vértalaa j gyarléslgel, melynek éraata a t«kl fínjil-1 Mél í» Ujdslmaaabb, i aialy akaar lógja \|l, \' mikor félreimö^ve emberi termáéi ítétJ túlmegy azon határokon, melyeket a tár \| ár-aéki akár eaellemi tekintetben naki a g\|m4-vieel.és kijelölt, Asért felkiált újra Vesess csak visssa, égek látni m A megmentett földön, mi aj tané Fogok fellelkesülik A tiaenötödik esiíi isniét a 4-dik e in pálmafáé vidékét maiaffa. Adám ismét Kiint ifjú, még álomit aaan kilép a kuny lóböl ée kölrat- Iálmélkodva körülnéa. De erréil ívelésnél. k Manfréd váalatoi tartalmát későkből fogjak megismerni. A hírnevei sp-nyol ál lem fért nok és iré pas\'ellár Emil „Manfré l litja ée méltán Byron életrsjaábao legkiválóbb művének. Nyugtot ne n tfijláló •gyéuiségaHa aaon geniáfis erő, maygUak-ran Byronnak magának terhére vál k, paen drámai költeményében nyilatkozik ségeeebben. jiiaolrédről szólva párl u ál In is vele Faustot. Már aa előbb tikból kitüiiík, hogy mindennel, anit tallér Faitsttől mond, nem értünk eáfret. De osak éziel értbét\|ük meg jól iát,Timit „Manfréd" ről mond, abban a Hisgaiaag, a képsiilem düe^raftSsával aomáooa »tt i ital-ven. mely CUstewiiak saiátia. — Idluve Tainna k\'aaoníáll egyéniségnek, Faust as emberiaégdek tamééye, maiyt^llitáat teljesen roajuoljérá taeaaaflk, igy íoly^atja tovább^: „fin inlílbb neveaném Manfr de érsée, él Faustot aa aaama költeméi yéi ek vagy lianfrtóot a terméséét éjp F« istcjt a törMaelem költeminyéi<eK — Este a\|t\|on baa OaWiHár TéiW\'k Wőbbí átfitáa « TiirvéiiyjavaHliiiok a (brmészefös borok védelméről í. $. Terméssetes bor alatt csak a friis szőlőbogyó mustjából ée minden más snyagnak , —habár a firisi ssóuőbogyó romijának egyik alkatréssét k^aesí is, dé a friss szőlobogyó muatjáhok méaterséges módon adatik, s mely mesterségei módhoz Gall és Petiot pótborkéisitési módja is tartozik ;—hossáadása nélkül neaitetjt éi kiforrott ital értetik. 2. § A friis iKŐlőbogyópól éi a frisi saől^bogyó mustjából Gáli ék Petiot pót-borkéesitésí\' módja saerint ké-»aitett ét kiforrott ital terméssetes bor név alatt forgalomba hozni, eladni vagy kiinór-fij ti\'o«, és esák pót bot név alatt engedhetik meg; — a nem friss szőlőbogyó mustjából készített" italnak pedig, vagyis aa ugynevesett mdbornak még a készítése is tilos. "I 8. § A pótborkéssitő pótborainak a forgalomba hoastalánál árjegyzékében esen kifejeaést „pótbor11 világosin kitenni, s azonfelül est aa\| elaláei ajánlatoknál U »* eladáenál határokottau ée világosao kijeien-leoi, a \'hordókra olvasbatólag és. eltörölhet\' lenül ráirai. a palaeakokra pedig oaímjegy alakjában reánypmtattatni köteles. 4. §. Ugy a terméssetes, mint a pótborokat csakis azon borvidék neve alatt saabad forgalomba hozni, elsdui.és kimérni, a mely borvidék anyagából kéeaitettik, ée e mely borvidékről származtak \\ —] a a külföldről, - Ahustriát is ideértve, 4- be-hoaott friis vagy szárított esőlőbogyoftkból s magyafj koiéua országaiban késsitett természetei és pót borokat, a magyar ko-rona oriságai bármely borvidékének neve alatt Ifrgaloinbk hozni, eladni vagy kimérni tilos I r 5. A foxyssstási adó a pótborokra épen annyi, mint a természetei norojknál. 6. § Az épen törvény ellen vetők a magyar büntetőmrvénynek a oszlásról szóló § si éri elmében] büntetendők. -7. §. Jelin törvény végrebajlátával a\' közgazdászat 4-, pénsügy — és igaziág-Ugy miniszterek bízatnak mfg [Beadja: Frqmm Antal \'koroBKedeimi képviselő, s as első magyar szŐlŐsaeti, borásaáti és pezsgőgyártási képviselőség alapitlója. \' l\'\\n dokok\\ Minthogy aa 1876. évi brüsielij nemzetközi orvosi oéngressus a teriojészeies bort illetőleg a kövslkező határozatit hozta: ,1.) Bornslt egyedül és kisárőlag a fiissszőlőnek kiforrott nedve neveztethetik. 2.) A fris LaőlŐnsdv semmi más anyag\' I által nem helyettesíthető, s aa Ily helyette-I sitéi hamiiitásnak, Illetőleg aa árat illető csalásnak/tekingetendő i a törvény által ! büntetendő, Minthogy továbbá a budapesti j árá-éi éctékt^asde (ognokásaí igy isófnak Bor elnevéaés alatt osak a uőíóból szűrt s tisztán Qefejtett ital éijtetikj; ugy-\| mint, aszd, szama vagy csemege; fáj, pecsenye s asztali borok, melyekhas a jpessgő \| Ürmös és főtt bprok h tartósnak, a [meoy-, nyiben az anyágra és saármasási helyre i nézve valódiek és szintén tisztára leféjtvék és e jogszokások szerint ítél. 3 minthognr továbbá Budapes( fővárosa ital/nerési szabályzata 19. j a igr ssól: .A ki vegyésar vagy gyári uton kékészült borokstjkisebb mértékben, és pedig akár paUaakokban áruba bocsátani, I akár korosroa«zerttleg kimérni kíván, köteles minden hécjtoliter után 4, aaaa négy 1 frtot községi illpték ősimen fizetni, aaon-felül kötelee aj bor vegyészí vagy gyári eredetét aa engedélyérti íolyainodványban külön megérinléni, és azt, bogy a bj>r nem terméuetes. haaem vegyésai Úton előállított, a palaeakokra illesztett vignetjtek álltai világosan kitüntetni, ennek elmulasatáaa esetében az illeLő ellen a 10. \|-ban kiszabott büntetés vétetik alkalmaaáaba, ímegje-gyeztetvép, hogy minden egyes eseltben a tényAlláenák a fővárosi vegyéea köabenjöt. I mit sem váltoatatott, sőt nelybéabagyta, i mert úgy mint az érzés és természet, as egyénilég fogaimát födik, ugto födikj as ess-I nie és történelem az emberiség fogalmát.\'— Castellár igy folytatja tbválib! \| nMindég)ik a kiábrándulást feeii as élet határán, Faust kiféred, miutián gondolkodott, és Manfréd miután élt. áz ejgvjik meghal, mint egy német doctorhpz illik, miu tán tanulta as orvosi tanulmányt,í ak alchi egybe- miát, a Tbeologiát és a bölcséssetet, és Jmindezt hiába, A másik megaal, miután ér aett, küadött, szeretett hasztalanul; miután bejárta az Alpok óriási lépoeeaetét, nem ta-: iá!ve eemmit, csak a fagyos szelet, pana-i szos hangjával; a hulló derei, a lavináktél ! kitört fepyŐket, hideg kristMy sivatagot, hol ninosen élet; feoeket\'en I örvénvt, hol, nincsen világosság; lant as emberek nyü-! zaögtek, mint a rovarok, ott \| feut a sasok i kört kéneave és éhségtől . kióostatvk, éles I kiáltásaikkal tölték be a mindet sétet; a\' látvány egy más eromoni képe\'. idjéaéU am> lékesetébe, ast a holdvilágos1 éj«t, midőu meglátogatta a Coliseumot, I nem találva egvtbet a romok felett, miat kórét, fe a kó rók féléit baglyokat, melyek egyilangu elé-giájokat bangoatatták a vártai dk jUjglsdiá torok öeizvégyült hamvai felétt. Féáet Öngyilkosságának me\|akadál)os\|Uára szükségei volt, nogy a gotb templomban a hasvéti feltámadást a hallelujál énekeljék; Manfréd megmentélére egy aargeVaoása izmos karja volt szükséges, a ki éúeij aa örvény iaé\|érŐl ragadta őt visiik As egyik ialalvén k való iaerelm sammiiégéL Helénát a ItliUilkai népséget (déái, l Uért ré ■- ■ 1 büszke Trója égett j a mákik ízlelvén lem-miségét éi niaságát a múló izarelemnek ée a dicsőséguek, látni akarja a természet aym-pháit. a kik a VUesésekoeh áatatják hullámzó fürteiketj a kik e lenge fenyők robogásában sóhajtanak ; a kiknek a felhők felett, van a szürkület félhomályából! alkotott palolájék, a kik aa óceán tiszta kébe lén pihennek hófehér alakjokkal, kagyló és jkoráilvánkoson nyugssátva gyöngyökkel terhelt hinárhajáatokat. Innét van, hogy Faust „Kelet^-et kereste fel hitregéivei, üdvözölte a klkssikus szobrokat, s a gondolat Örvényét a góth székesegyház kapólájávai váltotta f«jl. mely tömjénillatot ée [la ima morajló viosaang-ját küldi ég fala ; és Manfréd a hűbéri kastélyt elhagyva a hegyek köaé megy, a ke-grakből osatábaL a csatából a vadászatra ; mert Faust as egyetemei történőt gondolata és Mantséd\'aa egyetemes élet oselek-vése. Egyik költeményben minden eaáaa-dok. a máikban mindlen lények sóhajtanak. £ két költemény, melyeknek egyike ette ténel met ée gonpolatot, másika padig a ter-inéezetet ée aa Tletet öleli magák, egv harmadik kfiteménpr képezi as ÖeeaekÖlő kan-c löt, ni oly telöjéli a társadalmat és anaak küzdelmeit. Talán áa én baaámaak tartotta fenu esáaadaok le nuy diosőeéget eau faa-séges előcsarnok áltaT melyet ISsprtmoedo alkotott .Aa ördögi világ* diablo maado) caiwl muvébenJ mely épen agy mini még támadelmhink szerkezete, még befej eset len." [ I Eddig Ciajtellái, Balk^gié, hogy agyalőre aa köveisük őt toHkk fejtegetésében. Mm* rét ontá ja izép Oörögoniág, ji a kiért a Kíiír<ilik mi\| leit körtlkalÁ migsllap téval történt constatálása után a bírság felt réeae a feljelentőnek fog kifizettetni/ Aa eiőooroltakból tehát világosan ki tűnvén aa, miszerint út/ a terméssé tea, mint a vegyészi vagy gyári atou késattU borok oaaatatálása lehetséges, kéiein tehát a míl-bor tárgyában kiküldött t. bisottságot, mi-eaariat a törvényjavaslat ne a gyártott Uniókról sioljou, hanem aaou terméséét ee bo* rok védelméről, melvkket haaánkben fris ssőlőuedvből millió és millió akó saámrrf késaiteneh éveukint, és eseu okból kérem a/ idesárt törvényjavaslatomat tárgyalás alapjául elfogadni. « Beadja: Fromm Antal kereekedelmi képviselő, s ss sl«l msgyar szélóaieti, borászati t pes^tgyartasl képviselőség alspitója. Nyílt levél a „Zala" tisztelt szerkesztőjéhez. Kedves barátom! Becses Ispod 50. számában egy Z...!.<• cbiffrebe bujt tudósító, Tapolcáról egy hang-zatos frázisokkal spékelt, tanügyi dolgoktól szóló fairt közöl,\' melynek azon paasusát, mely a lapolcaai izr. hitközségnek a tan-ügy terén hoaott áldozatairól szól, készséggel aláírom; ~ mert mint már saintén a kedves „Zaládban elmondottam, e hitközség roppant áldoaatok árán építette fel iskoláját gyermekei számára, és emiatt valóban a legőszintébb elismerést, dicséretet érdemeli. — A chiffrébe bujt tudósítót nagy költőnk Kölcsey Paranaesisének bevezető mondata azonban oly dolgok állítására ragadja, melyet én, eaiotén a tanügy és igaz-ság érdekében szó nélkül nem í hagyhatok. Mert a hírlap nem . a közönség (félrevezetésére, hanem igenis a valódi tények Ősainte és hű registálására szolgál. Azért bocsásd meg kedves barátom, hogy a közönség érdemleges felvilágosítása cséljából, a kétréses tanügyi tudósítás 5 első mondata illán -következő tételeit, valódi értékükre szállítsam. Amint én a tapolozai izr. tanügyet ismerem, és azt csak elhiszed, hogy isméi rom. amaz özvegy asszony által Fröbel gyermekkertnek csutolt óvodátéle — as eieini iskolával semmiféle összeköttet>sben sincs; de nem is less mindaddig, mig a hitközségnek az iskolaépítés Altat nagyon igénybe vett oasaája, magához nem tér kissé jnamint pedig a körülményeket ismerem, a hitközség józanon gondolkodó és jól gazdálkodó elöljárósága egyhamar nem is fog saját rí-likojárá óvodát nyitni, — mert egy siak-képzett okleveles óvónő egészen más ám, aa ellátás és fizetés dolgát illetőleg. 4- Nu aztán, ami a vélt collegük közű collégialis ▼iszoéyt illeti, vallja be maga a jámbor tudósító, hogy önmaga sem hiszi el azt, mert ha elhinné, nem bujt volna álnév alá nem választott volna oly gyanús chiffret, i hogy Zeisler kisasszonyt gyanúsíthassák. — Menjen csak a jámbor I Én nem tételezem fel i Zeisler kisasszonyról, bogy mást érezzen, I mint a mit beszél 1 De hát akár hogy áll a \| dofog a nyulat ki kell Ugratni a bokor alól !\|~ Én elébe állok a dolognak! Sajnálom a szegény szülőket, kik félrevezettetnek. Elhiheted barátom, hogy nem szólltam volnn, ha o sajnos óvodaügy ily tolakodó gőgöt köntöst nem ölt. -»• Felszólalásom nem ellenséges indulatból történik, hanem csupa ügyszeretetből. — Kár, hogy ez asszonyság aijatlanokat. ugraszt neki, hogy ót égig magasztalják, a közönség félrevezetésére. — Működjék szerényen j tanuljon, bogy [mig a tanfelügyelő ur által kitűzött határidő elérkezik, a vizsgát letehesse. En magam is támogatni fogom ; de először képességéi ől meg bftaár-sk azt a ajuió-glíipki i ség mit aiísaó; nakJ — dhátja: llonsé-I ani fojtani as mi, a, IPrö-l m i. enilé koll meggrősődnöm. — Te lamenp lom, tuooai hogy mint busogtam i talabb koromtói fogvia a tanügy • májéért; Usrosoltam: nyíltan, lej ott, hol a tani tó és tanügy érdeke váüfa; tudva van előtted mennyi gyok részei aa izr, iskola fölépítésé tad a tanoméi izr. hitközség dlosí merő okíevislétl ...... M ég a gy e se r ki kell ed jelentenom, hogy ne m volna tél, ha a té tett szQ lőjk , mágzi eleji alapuévelésébe u 11 a t n á n a k meg. -ég égyet: Mielőtt levéleme álnevet használó tudósítón tanácsot akarom adni, hogyha valóbi akarója azon asszonyságnak, kinek siiásban a Szépet teszi — mondja aat, hogy .ily tudósításokra a köaö sem ad, ha képesség kimutatásról ily tudósításokkal csak árthat mag i As asszonyiság pedig msjd elinoi: ments meg Isten I jé parátaimtól; geimtől (haj olyanok volnának) uia gom mngamát megmenteni. rj- Most Redves barátom, elmon igazság érdekében a valót, hogy tudj ben áli az égig msgasstalt —j óvói belkertnek csúfolt —[nagy s e Ama álnevű jámbornak pedij; kébe citálom a költő ama szavait :■ Ha fölül a gál\'ya, " Álul a viznek árja : v Mégis la víz az Ur^l Isten velünk. Maradok Őszinti barátod. Tapolcsin, 1878. decsember 3-án; Friedmann 4 Unjot.) Helyi és megyei hírek 1 — T. olvasóinkHoi. Lipunl jelen száma az utolsó előtti ez évben. jövő év elején lapunk hatodik évi pályafutását kezdi meg barátjaink és jóa! aráink részvéte és pártfogása mellett -- [Tapasztalatokban gazdagulva, melye [ét lapunk minél tartalmasabbá tétekre!felhasználunk, reméljük, hogy laptnk olvasóit szerény tehetségünkhöz és 1 v dék által nyújtott eszközökhöz mérten a következő évben is kielégithetendjük. E ing-zatos Ígéreteket nem teszünk ; de törekvésünk mindig az vojt, hogy lapunkat a mennyire lehetséges irodalmi aiuro-nalra emeljük és tartalmát minnl változatosabbá tegyük. Ez lesz törekvésünk ezután ia, amiről egyébiránt lapun c . Övó számánál) élén bővebben fogunk szólani. A szerkesztőség és kiadóhivatál tud; s \' •) Mindig köszönettel Teszem, bogy értetité<ek a komoly higgadtság hangian b litűtnak. Természetes hogy én a tspolcsai 1 I kat oly kflzelrftl nem ismerhetem, nem hat hogy az illető asszonyság ovod ij.i jó s v A gyermekek érdekében óhajtanom kell agjja I jó legyen, s szülőknek azonban sehol a vili I lehet megtiltani, hogy rósz ovodaba küldjék I keiket, végre is csak maguk sintik meg, Zei asszony a csikket ném írta s ha a béküli ! használta e\'clilffret, hogy a csikk írásává 1 kisasszonyt gyanúsítsák, akkor nekem — I nem is nevezem meg — a fölött határozott j Iásómat kell kifejeznem, s as ovod* tulajdoi p; ; nek semmi oka siacs különösen höszkélkedn j számban kiféjeiett dicséretekben. Idösierünel \| azonban i helvBtt is arra k4bi .azon t. ttri tudósitásaikkiil megtisztelni szí vélted nek, • menten minden személyes sympatbi* vagy hiától sí igazségask megfelelők legyenek, Szer tatai ason viszonyt moly a bárom szóban lelvő kiváló költemény között létezik, éta néz-ztjk meg minő hely illeti \'meg Madách drámai költeményét Faust és Mauíred mellett. Elfogadtuk T a i n véleményét, és e vélemény helyessége bebizonyult a két költemény tartalmából, hogy Manfréd aa egyéniség, Faust as emberiséi? költeménye. Manfréd egyedül áll, ő érez, szenved és szeret, s mikor ki gúnyoltatik, csalatkozik és megcealattatia, keble kihfi1, jninos benne érzelem, szenvedés és szeretet; a gondolat nem bántja őt, — e a mi hátra ván még — az a halál, a földön tfóiiimi sincs, mi őt még kielégíthetné. Manfréd monológja mindjárt a drama kezdetén est ha-táeos szavakban nyilvánítja iz, minden magyarázat helyett többet fog mondani aa idézet, melyet Böttger német 4brditáaa után gjrarló erőmből kitalh\'tőleg tettem át ma-0arra. Manfréd (egyedül.) Olajt kíván a lámpa, — de akkor is Kehezen ég addig, míg virrasztanom kell j Almom, ha szunnyadok, nem való álom, Semmi, osak a gondolatok folytonotf csej «f\|« Aj Bolynak éllentállni nem birok. 8iveesben aa álmatlanság virrssst, 0 ssemem csak aaért csukódik le. nofir be-pilluUtk j j b mégis élek még éo hordósom tl6 emberek ábráutfát és alakiát á bölaeaek mestere osak bá lehat} I A ttjdalom megismerés; ki legtöbbel t«d Legmélyebben érzi a borzalmas igazságot 3 Defy a megiemerés tája nem aa életé. ÁiMiattaa a böleeéeaatot és Hdáet. $ forvteah « omdáknak • « vüif böloeessé- Erőt érsek msgamban bogy aiiiiilat AMfaléuá togyia. ! 4 ♦\'I I Mihaszna nékem 1 Jóttevék az emb I 8 az embereknél én iz jót találtam, j Mi baszna nékem 1 ellenségein is vo\|t Nem állott ellent egv sem, némelyki Mi haszna nékem 1 Jó vagy gonosz, I Élet, erő, szenvedély, mit másoknál I Ama névtelen idő óta nékem-annyi Mi as eső a forró fövénynek. I Nem ijesst semmi Csak az átkot érzem, hogy a féléimet\'nem ismerem. Sem az ingert, mintha óhajtanék, nék valamit Yegy kedvem volna valamihez a.ftl dt}u. Munkámra mostl Oh titkos hatalom 1 És\'ti, megmérhetlen világegyetem sse Kiket a sötétségben és világosságba reetera, Kik körüllengitek a tőidet, és tisztája ae therben lakoztok. Kik ott tanyáztok elérhetlen hegyoa essin, « : Kik ismeritek a fold és tenger hazádé 1 E varázsszó erejével idézlek elo bein Mely batalmat id nekam fölöttetek. Jeleujetek meg. (Szünet.) \| Még késnek\'ők l Annak szavára mojU KI Köztetek.aa első aaon leire Melyre ii rosskettek — annak (ocáll Ki mentt a baláltól - szálljatok fel jetek mag. (Sattaet) Hát ifj vagyunk ? Lég- és ftld ezel Se gínv^ljaloa engem így. Azon ha^sljom paaL y A Mely >ég rettentőbb, a varássigévsl Mdyet egy átkosott csillag kisiftlt, Egy paszta vtlág lángomladéki Aa égi»«r^aii potelként lárva italvt Ab átokra, mely faksaik lalkinea Imi lyijeiga- nye-itc 11 te- tJK nJhogy ;oif sem gyarijiH-lei! kis-ö JiZért »isler ia jevét nvsza-8-llfijó-a jmul\'. találom kai kik yfasok tlipst- btg eistö, iséjtt látok romét lejmoi, ke- csú- t — ptek Hl eim (Hynan) Zalay Lajos kir. telek könvvi irat\'árnok ur eljegyfate magának Paulus György kis kanizsai mJloiMtulájdonos ur ssép és kedves leányát Karolta kisasz-ssonyt. Fellegtelen bolaogségot kívánunk. — ^Tornaegyleti valsej\'mányi Ólét.) A nsgv-kauiaaái tornaegylet választmánya deoeniuér 15-én esti 6 órako U^ékt tartott, melyuek iőczéljn volt a\' nagygyűlés elé terjesstendő uj költtécterv ás egyéb kimutatások elkéssitésa iránti iiiMsk^dés. Eszel kapcsolatban u tagok laja roinának kiigazítása is ssttkségesnek mu atkoziján abba több újonnan jelentkezette^, kiknek fel-véiele iránt azonnal le ia szavazgatott — bejegyeztettek — és viszont aéfanknyan, kik időközben hol \'elhalálozya vagy a városból távozva, résaint nedig kiléptUket irásbelileg bejelentették volt]a tagok sorából töröltettek. Ez utóbbira nézve ki-mondatott, hogy a mennyiben egyik vagy vagy máaik járulékával lemondása idejéig hátralékban maradt volná, aijnak lefizetésére kötelestessék. <— A jjegyjjőkönyvet egész terjedelmében kőzzéloout nlein akarván csak megjegyezzük még, hogy n rendes évi nsgv gyűlés Január hó élső nap jaíban, — de ezt előzőleg valószínűleg karácsony másodnapján még egjy választmányi Uléa fog tartatui. — T A nagy gyfllés eredményiét annak idejében bővebben fogjuk közölni. ( — (A phonograph\'1. Ediajonnák, a ge-niális amerikainak e találmánya körutat tesz Magyarorsságou. A bét folytán nekttuk kanizsaiaknak is alkalmunk vtolt megismerkedni vele. Néhány napon át a tanodákban mutattatott be. Pénteket^ a gymnaai-um tanulói, Ssombáton a polgári iskols és néptanoda növendekei isineijkedtek meg vele. Vasárnap pedig délutáni3 érakor a Társaskör elismerésre méltói intézkedése folytán nagyszámú művelt közönség csodálta a gyorsan haladó kor egyik legújabb csodás találmányát. A bemutjatás előtt a kör derék altlnöke Farkas Lásjzló főgymná-ziumi igazgató ur adott talpraesett felvilágosító magyarázatot. A phonograph szerkezetéről Morgen-besser János polg. isk. igazgató ur szívességéből a követkesőket közölletjUk; Képzeljünk mzgunknak egy körUlbelUl 12 cinternyi átmérővel bíró és 16 cntrdyi hosz-szu csavarszárat, melyuek csavarmenetei igen sUrthn következnek egymásután. E esz varszár vízszintesen nyiugszjk és egy óramű által oly mozgásba bolhától hogy a szár amint tengelye körttl forog, egysaerzmind hosszában előre is halad. E csávarSsárra al-\| kalmaziztak egy olyan ónleinez, mely a csavarszár egész felületét betakarja A Csavar-ssár oldalán van egy tölcsé*alaku cső, mely • I nek alsó végére egy igen finosn fémlemez van megerősítve; e fémlemezhez tgy gyé-I mánttű ván illesztve, ugy hogy. a tűhegye a staniollemez felé van irányulja. A tölcsér-alakú cső elhelyeztetik a cszvjzrsz&r szélé \' re, ugy hogy a gyémánttá a stanioUemest gyengéden érintse/A csavniszér inost for- . gásba hozztik, a tölcséralajcu oső felső ré- ! szén beleszólunk, a cső végén levő Jfémle- ] fnez erre rezgésbe jő, s evvel egyUtt mozogván a tű is, a folytonos\'egyenlő sebes- i séggel forgó csavarszár felüUtén levp ón-lemezeni bökések ejtetnek. Minthog^ ja csa- i varszár annkivttl hogy forog, előne is ha j lad, e beuyoinások egymásután kövétkezünk a csavarvár másik széléig. Most a cáavarszár ugy helyeztetik viss-ssa előbbi Kolyzetébe, hogy a gyémáuttú- j hegye az eraŐ mélyedésbe, a csavarszár pe- ! dig előbbi mozgásába hoaatik. A gyémánt- ; tűnek, minthogy a staniollemezt érinti s 1 minthogy ev forog majd mélvedés majd emelkstíés ekik útjába, mi1 állal inajd tel, > S a gondolatba, melv bennem s körültem • Idézlek bennetek I Jelenjetek meg 1 Egészen máskép Faust, A költemény maga ugyan yöthe saját ssavai szerint as egyén aavart kötét állapotából folyt ki, és tárgyául egy egépz kor állapotát öleli fel, átengedve a tárgya az öntudatlan állapotban nyüzsgő ifjúságnak; de Faust az em- \| beriség képviselője, magában hordja ennea ; átkát, és igaza van ez örökragyogású köi- j temény egyik szellemdús értelmezőjének, mikor ast moudja, bogy: Faust a geiman ; szellem legbensőbb sajátságaiból nőtt ki, és iegnagyobbszefO, legsikerültebb kísérlete a világ és élet talánya költői megoldáaának. Faust érzi, hogy megemés^thetlen problémák újból és újból való mngrájgáká, a természettől és dolgoktéfl való [eltekintés a szó kedveért, a megkínzott v\|rzgáló előtt ugy tflnik; fel, mint halála a tudásnak. Érni hogy a lélek sejdítő ereje, as érkékelét igaz- * sága még túlér a mérlegelő el\|ue hátárain. Fiatal, uj erőket idés fel saját; megöregfllt lényében, és tiasta szellemi lelke mellett sejti a tisztz érzékit, mely hatalmai szerelési vigygyal ragaszkodik a tenraésaethes ée világhoz, e mely a szellemi szárnyak mel- j latt a testi eaáxnyakat is Beetetné bírni; melv a legmagasabbal a legmélyebbet, a I aaellemi élvezetekkel aa éraékíekét egybekapcsolni a a phisikai és erkölcsi arŐk ösm-hsngaatos egyensúlyát iparkodik helyreállítani Ea az emberiség törekvése és fiílada-ta. Erre néave a történelem elegendő tanúságot nyiüt nekünk. J—^ majd lefelé moaog, aa 0 vele összeköttetésben levő fémlamest rezgéebe bozza )és pe dii oly saabályos és szabálytalan rezgésekbe, ami yen rengésekben a fémlemez a beleszólás alkalmival volt, a tnível mindén rezgő test bízod)oe hangot sdiá képel, agy tehát e re »gő Imnei Is az előbbi hangokat adja vissza. L — (Hymefl) Oaray Benő ügyvéd dre hó 24-jün tartja Teskttvőjét a szellemes és J bajos Beok Hertnin kisasszonnynl ajesztba-j lyen. E saép frigyhez őszintén ft-atuláluua s kívánjuk a boldog fiatal párnak hogy életük a derült Szép napoknak szakadatlan Jánosa legyen. — (Januári?) A nagy-knnizsa elite-! bálra szét vannak küldve a inephiv ók. A nagy-kanizsai táhzskör a tiszta \|öve Heímet 1 alap vagyonának gyarapítására fordítja Kivá-j natos tehát, hogy aa idő is kedvező Ipgyen, . a á férjek és papák se sajoálják leányaik-j lót a költséget ;j tért mindenre van idő, s valamint az] r«sŐ neui szárazság ágy a farsang se böjt, Fi gye\'mtatel juk tehát ezennel a váró,/és közel és távolabb vidék szépei\', bojjy ne mulasssák el jelen I lélttakeí tündöklővé Ítenaí a X-dikí Lzoká-sos bájait -J Még mo^emlitjak hogy a belépti díj : ssediély jegy 8 frt; csaladjegy 6 frt. kaj-zatjegw 3 frt. A vigalom rssideaő ! bizoHtKágot pedig a következő tagok \'képelik. Baboss Láizló, Dr. Benczik Fejr^ncz, I — (i)sesznák József; Ebenspánger L-ó;; — ifj. Fésaelbofer Jóssef; — Físchl Pál; — Fülön.K zmér ;•]— Oózonv László ; -Oó-eony, Sándor; — (Jutmaim Vilmos: — Étái \' DeasŐ ; 4- Űanáy Elek ; Sebestyén Lajos; ( ! ~ TripámmerRezső; — Dr. Tuboly Gyula — A kalocsai éraakröl a következ/i anekdotát olvasnak a „Magyar Lapojabao : Egy kalocsai aatuó a napokban uieghjkaas^-dott, nőül véve egy kedves szőke leányzót. Megesküdött a boldog pár — s tagyogé aicz-czal vették az atyanzag éi a< jó barátok üdvözletet. Nemi sokára megeredt rája víg lakozás, az öröm »é* bor magyarán fiilyl és nagy volt a vioámság Izraelben — piidőn agyszerre megnvilik az ajió és azon belebeg az ors/ág legsÍÉeretetreméltóbb embere a kalocsai érnek, Alázatosan hajlongva á fér-fi-aösönség és k rendesnél még bódítóbb mosolygással járulva a- hölgy koszorú elé, melynek minden! egyes rónszszála még job-bau kigyúlt s minden hsjadou-bimbsjá osak ugy fakeidozott a nyájas hajuali derűtől, Jött pedig az egyházi méltóság azért* hogy — „szomszédja44 lévén z vőlegény, -11 a fiatal párra, melprnek fején már a rábinus pátent áldása nymgodotit, keresztény főpapi kezével még egy áldást adjon. Az elegáns inousignoreuak egyszerre gvönyörü udvara támadt a terémben s valóban nom volt volna utolsó föladat egy finotg ecset számára : lefesteni s szel!epics kath. főpsp finom metszetű mákját a hebroni virágszájak és aároni rózsák köt, a miutokos mosolygással hallgatják a félig kegyes,! félig világi saózatot, melylyel ha téríteni nOm is, de meghód tani lehel őket. — Uj zenemüvek. I áborszky és PzrsOh ssnemnkereskedesében Budapesten megjelent ; \'II \'fi \' . í ■ L . . A piros bugyelláris. Énekhangra zongoralusérettel (vagy zongorára külön) alkalmaztz prkel Elek 1. ZöM\' leveles diófa 2. Az én urain akaratos. S. Fösvény az én Jiram szörnyen. 4. p4ua bokorba., 5. Hiras város (Szentirmay [Ele-mértőh 6. Fekete szem éjezakaja. 7. IIven olyan kis legéoyl 8. Érett a buzá. 9. Piroz piros piros. 10. De szeretnék rámás csizmát (Csingilingifl. II Azt kérdezi. Ara l forint. Ír j • — sMaflyaroraiág éa a Nagytflái1\' 50-ik számának Jtartalma: Szöveg: Két uj miniszter. 4- Oh \| nézzetek .. Köt (Ábrányi Emil.) 4- Kényesei ur. Elbeszélés. (Névy László;) Folyt. — A tollfosztók. Rájz a Dunántulról. (Sümegi Kálmán.) — Egy agg magyar sírin ész életéből. Irta: Baldgh István. (X \|folytatás.) — Mexikói iráa-jelek. — Drága menekülés: (F. Jáaot)]— Egyiptom, Helláas ée Róma. (L. J.) 4 Pénzűgvi levelek. VIII. A miniszter. (Wftgi Aurél.) — Kossuth La-josuál, - Caledioscop. Rajz. (Ti) — Kü-löufélék. — Képrejtvény. — Sakkfeladv. — Szerkesztői ÜMnetak. Rajzok: Ghi Saapáry Qyula, pénzügyminiszter és báró Kemény Gábor, kereste, mi nisztér, — Az fm QeUopolis nap-templomának loborja, — Forum, romanum. — Mexikói iráa-jelek. -f Drága menekülés. — Rövid Hírek. Gróf Zichy fsrmris-Viktor országgyűlési képviselő belügyminiszteri ájlamtitkárrá neveatetett\' ki of fel-tége által. — Olaszországban uj minieate* rium alakul. —Philippovics tábórsaeraagy Budapesten togádlatott a király által, Uj évtől kezdva megszűnik a „Kelet Népe" a egyeset ellenzék közlönye ezefatÓl BjMa-gyarorzaág" leend ifj. Xbrányi Kérnél ezer* kesztése mellett] — Az angoi kormány a rhodöpei szükölWödők felsegéléséliez 50,000 font sterbagat fog kérni a parlia^iaattőj. -\' (Folytatása köv.) m Irodalom BtfMUm/rftMi Képzőmé f ésssti Ssam-lé cimű ilhutrált havi közlönyre. Kivitásfcat-lan tény, hogv hazánkban a nivésaotok közül aa utóbbi \| évek alatt egv eem vett oly hatalmas lendületét, mint s kénsőinüvé-sset. Tehetséges! messzebb körökben is elismert müvéesek egéea sora hirdth 0 téren nló előhaladásu&kat, 1 köstük vannak o\|ya> nok ia1 kikre i$»Mt méltán bdaakt lolot, kik eUaaaaréet, díoadeéget sserestek a, magyar névaak. Höítaau vau raigil, ho\|v inig a tSbpí mSvéeaet Állapota a ittegetóao időkbűs képééi űrveodeteanek mqndu»ió : legkevesebb méltatásban ép as a művészet részesülj melynek kápvtseldí asiotén hasonló vagy tan tlbb igényt tarthatnának a kttaöuság elismerésére, támogatására? * Nézetűnk aserínt e közöny egyik (o-oka abban rejlik, hogy inig a testvéf-mdvé-•aetekkel eaemben lapjaink számos enskös kii rendelkeznek a küzöuség érdeklődésének (felkeltésére, est a képzőművészeteket illetőleg, melyeknek magyaráaata, as illető műtárgyak szemlélhetővé tatele nélkül, mindig oiak hiányosan easkösölhető: alig tehetik. Sőt e részben képes lapjainkra sem támssskodbatnuk .eléggé, mivel esek, már általánosb jellegüknél fogvr is első sorban a társadalmi és politikai élet napi mozzaná-taiuak, alőtüiitetésére tannak utalva. - Általában annak, hogy évek óta ily kivételes viszonyok uralkodnak nálunk, egyik iőoka az, hogy uincs külön képzőmű-vészati közlönyük, mely kizárólag e sza-mává foglalkozva minden egyes számában, hetenkint vagy havókint, általános képét nyújtaná a különféle művészeti törekvéseknek s mintegy központját képezné a művészek sok oloa\'n érdekeinek, melyek a napi •ajtóban is kifejezést nyernek ugyan, de ott, a politikái a társadalmi mozgalmak zűrzavarába!!, nem keltenek elég figyelme, és érdeket. Hngy pedig a kontinensen szétszórva élé művészeink solidaritását elósegitsUk. as összes képzőművészek folytonos tevékenységéről koronkint a\'tekintést nynjtsutik s ekkép a köaönség általános érdeklődését is lassankiut fejlesz\'szük : arra külön köslönv szükséges, a milyen a külföldön . igen sok isn s a milyennel nálunk is más szakmák rendelkeznek. E hiánv pótlása végett vállalkozott alélirott a „képzőművészeti szemle8 megin-ditásáia, még pedig számos közreműködő iió és müvéez támogatása mellett Irodalmi muvfeket Ígértek r D. Ballagi Aladár, Barabás Miklós, Beréayl Lásrló. Rubin* Zsigmond, dr.l Csöbör Béla, Fiudura Imire. urejguss Jfgost, %;ötg)j Aladár, Haea Lajos, Havait Undor, lpolyi Arijold, K«lé(yÍ0usaták Kukbeny Károly, Keasler Jésaef,]MassáklHa^,l\|ssa-laghy X. Péreoo, Mudpony8om\|, My ikorsa-ky Victor, Orlay Soma, Ur. iWeiutk (Jyula, Pulssky Fareno. K6mer Flórls, Hsana lamás, Ssáss Károly, nonuelifeld Zilgjuont) Üzent-Ryörgyl Ottó, dr. Tha lóozy Lajos, Zichy Antal, Zisilinsaky Mihály. Aaonkivűl igénybe vesasaUk míjduem össses művészeink támjogatását. Esefc névsora : Agghasy Gyula, Benczúr Gyulai, (Miin hen), Bönm Pál, ^Münohen), Brodszl i Sándor, Bruck Lajos,.\'(Párna), Dux £«igjmónd, _ \'---- ---1--1 . j " jlí i j . n g i»vu«ijim u \'w (Bécsi, Ebner Lajos, flPáris>,FeaztyÁrpád, j szeti Szemle" havonkint egyszer jelen meg \' Greguas Imre, llaán Antal, (Róina), Jankó \' két ívnyi tartalommal s ára: Egész János, Kajziányi OdöU, Rliinkovits uerenc Kovács Mihály, Ligeti Antal, Liqaei ankyer Sándor, (Műucnen), Lotz Károly, M íjuaráss Victor\' Markó András] Marké Károlj J Fló renc), Molnár Józsefi Munkáqsy Mihály (Pária), Pacaka Ferenc, (Pária), Sz (fdatits4 Ferenc, Róma), Teletíy Károly, Th .iTMór, Tölgyessy Arthur, (Paris), Valentin Ulános Wagner Sáudor, (München), Wébfel Ferenc. Váilala\'unk szóban és képbebl egy aránt hő tükre fog leinti a magyar Idép művészet jelenlegi állasának, előhs adásának és fejlődésének Közölni fog ei okból MHm egetéseket, t JÍulíná-k\|iváló!bb hezjti és külföldi ibeste-jellemrajzok & tár-ismertetését, s[ mű-1 kisebb jrova-fogja lisérni idvésset-töriéíieti nyokat, rekról eaakss^rUl\'g latok és -egyes müvek vészi életből veti rajzukat s taibau folytonos tigvejemmel hasai művészeinknek tevékenység is. így inig egyréizről\' a nagy közönség éra ejklődé sé t és rokonszenvét! a képzőművészetek iránt felkölteni igyekszik, másrészről, a magyar képzőművészeknek is alkalma tj nyújt, hogy ujabb múvéik bemutatása álUL azoknak píaczot és kelendőséget is esi nézhessenek Ez Utóbbi ezét elégése végett i L Képzőművészeti Szemig" hasai tárgyú lapokét fog hosni. melyiket as illegő művészek \| magok rajaolnak fajra sas etérenosaknem j nératlanul álló mU»é«s : Moreili Ousatáv 1 fog metaaeni. Vállalatunk ekkép, minden év végével külön köte be kötfe, oly illusztrált aissmŰvet is fog képesni. m el vét évek multán is érdeklődései, aőt élvezette\' la-pozgathatunk. Ily törekvések mellett, ui liisműk, egész bizalomidsl számíthatunk, ugy a művelt közönség, mint ssakféi^aink éa művészeink pártfogására és roadnasenvére. Budspest, 1Ő78. decssniber elején. Prém Józtuk ss orsa. inagy. képzőművészeti társulat másod titkára, s a „Képzőművészeti Szemle" sserkesstŐje. ElőjíitUtt ftUáttUk: A vKépzőművé- avre 4 frt«— kr. Félévre 2 frt — kr\| Négyedévre 1 irt 30 kr. As előfizetési pénzek (legcél-sserübben póstaatskánynyal) á „Képzőművészeti ssemle" kiad hivatalába: Zö\'df%-utca 29. ss. s. küldendők. Csarnok \' Dr. Rómor Flórlfc F „A háti iparrá1" Beritty6-\\Ujfaluban I \' (A „Sárrét után«j (■Folytatás), j • j Más mód az, midőn az joktatás által egy főbb hatalom, például a világi vagy egyházi kormány, vagy mindakeltő a házi benaő növelést és podig egyáltalán megragadja. Mindenütt, ahol ilyen törekvés elszigetelten marad, olyan helyen mint csenvész kinövés el is satnyul; csak ottanjdisalik és hoz\' örvendetes gyümölcsöt, ahol a)t iskolai oktatás a papi\' felnőttek nevelésével egysránt működik. Nem is egyes tanítókat, vagy tanitó-uékat ofclattatják az ilyen tartományban, hanem a magas kormány, évjeuklnt mind azoknak ad-jutalmat, kik a mesteremberi fogásokat hónapokon át azért tanulják, hogy a gyarnjakakkfjí ugyanazt begyakoroltas- Míodsn íslcöla mellett van egy gyakorló terem, es a pint a leoskésésuea vége van, ott áll nyitva a tanterem melletti s»ba mslybea nemesik a falakon a szükséges képekben mindén gyakorlat le vaa rajzolva, hanem ottau késsen állanak as egybeforft\|ée kevés k\'pltségü gyalulópad és esztergálj ozó műbelv ; ottan a j^elme és bőr varráaokhas ssükaéges enzkpzök; és a Hu vagy 1+ány próbálgatja au vagy amast, dolgozik; iU vagy ottan a mi inkább ínyére való, vagy keseügyéhez iikább ajánlkozik ; és a ínes-ter? a masUr látja szülőkkel agvfitt kinek mihez van a tanuláson kívül leálnkább lkaj-lama. T va az í\'ypn nem képzelt, hanem való ban boldog hazáoan többé nejn büntecés » csiriz, vagy azl erfyv kezelése, uem fenyegetjük mesterséggel ast, ki a tudományban nem halad, hahem a szülők oda vésetik as elemekben jól gyakorlott magsataikai, a mely meaterséket magok válaastsnsk j- és a melyhez kiváló kedvük levén a po gár-ságualr ás as illsmnak leginkább bassnára válhatnak. -i Jfis a játnzi, az iskolábau egészen szabadon vftlasztdtt tanítás; de evvel ofég távolról sjncsenj aa oktatás befejezve, kísér-teiték nálunk! is a vasárnapi iskolát, menynyi köibéget/adott ezen szegény oraaía a felnőtt taníttatására ? mennyi haason kép-zettetett ezen utógyakorlatból, és miket rév-tak fel a bíitókeny hivataloknak.. Ast tudjuk, hogy as írástanítás ^gyik helyen psal£ sssporítntta k váltók aláírását, mert inin< denki tanulhatta, miképen lehet nevét jtán-torgató betűkkel oda pingálni ? f- tudjuk, hogy másuttl a padok mindég üresebbek! lettek, mig a jelentésekben4 as eredeti szám évekig díszlett és azokat jutalmazta, Mik a szegény népnek növelését semmiképen előbbre nem vitték, de az országot mindinkább károsították] (Vége köv.) H 0 F h clelóa szerkesztő. FMANN MÓR * BiJlipste Bezapflqiíetle für Weihnacfiteii! TKBL HOMOK? Berliné Atexsr W-aeastr. (ftgen Emseudong des fietrags erfoigt Zjasendung dtífl GevönFchten mit jdirecter Post franco! FritZ Reuter98 Sáuistl JVerkc elegant. flebün-íen .... statt 60 4rk- uur Mrk. IJeker\'s Weltgeschichte . . statt 59 Mark uu- 50, Mark. as ± Byron\'a Werke . ... „ 9 Chamit>&oB Werke „ 8 Goethen Werke . ^ . fl 30 Hau ff> Werke . „ 9 Heine s Werke ... n 45 Homer\'e Werae\'von Voss „ 4 Horaz\' Werke von Voss. n 4 Korner\'s Werke ... „ -3 L^sing\'s Werke . . . B ..12 v. i Platen\'s Werke \' , . 3 ScjhiUor^ We ke . . .i ^ g Shakespáere\'s Werke (Deutsch von Schlegel u. T,) n \|5 Zftíhokke\'r* NovelTeu . « 20 8H 5d 24,50 6.50{ 35,—j 3d 1,50 9,75 11,50 14,00 ol- 5 • \\ birfrtt iiűinra ©tcjl lirfrre i^ ui^t rtisa núr eiue JKuönt í)í, faabrra fémntli^r Sdjrijten brr gnionntru Vntoreu iu Originál:^! gabejt, Gi\'ös^tes La»ier vön Brifti ellem, Complimentirhtíchern} Gratulationtbüchern, tochbüchern-, \|í terabenrizehtrzen) fjggr lovie fűr die Weihnachtazeit: ^^ Júgendscjtriften, Bílderbücher, Aíianfen, Kalander etc. CATALOÖb AJF WUNSC11 QEAT18 UND FRANCO. EMI Hohorstj Bochhandlong. Berlin, Alexándrinenstr. és j> üiUiii üonoretj Ducnanuaiung. ueniij, Aiexan annensir. sö. w Dr. Handler Mör orvos és sebésztiídpr, szülósz és szemész, gyógy it gyökeresen fényes s tartós siker biztosítása mellett min titlios betegséjrekel 1) Az ön fertőzésnek minden következményeit, u. m.: az ing gyengeséget, ajs ondófolyást, különösen a i tehetetlenséget \| •\'•(eJgyenglllt férfierőt). - , ! \'\' / r 2) buffyca<5folyásokat (még idülteket ia), a nemzóréazek buja lyeit és mísodi^ndtt bujákért minden alakjaiban 4s elcitifiiásaibaDd 5) hugycsriezűkuléeoket; I 4; friss « idolt nyákfolyásokat n^knA, ai ngynemett fehérfolpfi 6) bőrkiotéseket, 6) a bugybólyag betegségeit és mindennemű Viiélési nehézségek Bendel naponként: délelőtt 10 órától 1<ig, délután 8 órától 5-ig \| órától 8 ig 1 Lakik: PeMen. beltárog, kigytatcsl-1. vi. ^i^yá-éfl▼iroBhá^q lennemü jrlékenyí (gottcibiiler wt liiDti) ll elteire bemenet-vlépwfln. n Díjjal ellátott Uvelekr akoimai vjálaaaoltatik éa a gyógyszere iM)a* en küldetnek M u Van szert Dcsóm, tisttelt ügyfeleimmel és i^meróséimmel tudatni, hogy bó 10 én. itfOjvédi irodám és a ki Ml lakásom mától fogva utcai 10. száma Bírni Lá2ár-fole házban van. Nagy-Kanizsán, 1878. évi december Garai Bénii ügyvéd. Legnagyobb fontosságú iMbrlLi §zemeioeh A valódi Dr Whiteféle szem viz Traucett Ebrhardlól Orossbreitenbachban [Tliíiringen] 1822. év óta világhírű. 1 Ugyanez űvegecskékbeu 1 forintjával PRAGER BÉLA gyógytárában kapható Levélkivonat: TV. Erhardt urnák! Valódi kitűnd Whiteféle ^zemviaét agy év jóia haazuáltam, ós ea aa egyedüli iser, mely által szemeim javultak,, de máa Bgynerű haeanálat után azonnal javulnák, [következik a megrendelés) Carbyje \'L.j 77 ). P. Wittkofí. Továbbá\': Valódi Whiteféle nemvize jnélkűlözhetlen lett eidttűnk éa laűoÓ aaér az izemgyuladás\' ellen,(Következik a megrendelés) Zaborae 25,ÍC. 771-516 1-12 Phű Drescher. ! )B feké- It, és este csasar- OOOOOOOIOOOOO^OO Biztos nyeremények! j Eladunk kihúzott serszámokat as 1839-iki államsorsjegyek deceinb. hó 2-án történt utolaó sorszámú busásából, melyek mindegyikének biatos nyeremény- nyei ki kell huaatnta. . Összes nyeremények kllencz millió- forint körül. Főnyeremény 315,000 forint 1 A Ufkiaclb njnm kJaMainű 1 fél ötöd 95 ft 1 fél ötöd S7 frt 1 negyed 60 n \' 1 negyeid 80 n 1 tized 33 ,n-j \\ tized U „ 1 huszad 12f 50 k. \| 1 huszad 8 t Ugyanezen árak mellett 8 eg^r-márután következd havi résaletek;re ia. \' ígérvény\'^ minden \'hazáéra; Előlegek mindennemű értékpapírokra. SCHWARZ Testvér k, Bu-dapesten. DatTani-ntea Ferbncieíl: bazárja. Vidéki cségek kipiiseljetési nyernek. Tisztességes ügynökök. felvátet- tmeg nek. 562. Mi ad. 4060 I 878. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város közönsége \| által a városi fogyasztási pótadó (aácis) szedési jog 1879. évi Január bó lfse-Jével kezdődő egy — esetleg három eg^" Imásotáui — évre, Írásbeli ajánlatok utján bérbeadatni fog. Ilv ajánlatok — a feltételekben meghatározott bánatpénzzel felszerelve folyó évi dectember hó 10-dik napjának déli 12 órájáig bezárólag üvujtuuílók be a \'városi polgármesteri hivatalhoz, később érkezendő sján-Istók figyelembe vétetni nem fognak. As!árverés egyéb feltételei ngjmn-csak a járóéi polgármesteri hivatalban a hiyafáljos órákon belül bármikor meg-tudhitokí — Kélt Nag}-Ksninán 1878. november ibéri. ^mmmmmmm 3000000100000000 Babócbay polfámwtoti ry ítíi i A * SMÁÍ S[ Y* <m a lí^a* Muj k . 2 t s-. s a I co j >i Hfl K * &. £ w 5 e i "« 3 fis mi ■( * oi : > t- 3 C -■ O) m tt 3 CC ^ p - rm y a s s B nféi^ in S Sál 4-1 Hi i ^ b»o i J c N ff K S\'Sj1!!! I w « w » 8-ri 3I« • KI W ^ s^-pá 55 w \' a ** «>o -.n^ ^ rS \' ^ k \'fi c ^ * fii 2. -IJ^ÍíS i F i ® f II & Hl % a«i Hl fi cíl S S\| J mmmm^y^msi karácsonyi és újévi ajándékok! ]11FISCHEL FÜLÖP érek óta fennálló és a legjobb hírnévnek örvendő könyv- mü-és hangjegy kereskedése ajánlja a n. é. közön karácsonyi éb Gyönyörű képes könyvel íImf^I® \' t mindkét nembeli ifjúság sri f -IKZsmizsáiii. (égnek dúsan falszeralt nagy raktárát újévi a j á n d ék okból ugy mint: Pompás diszművek nmgvar, német és Iranc/Ja nyelven. magyar, német és Iranczia nyelven, usági iratok mára m agy a r ném^ t \'és franc* i a nyelven. Elegaos levélpapírok én tiorltéholL. csinos fokban N7.ioc(( monogrammal. Iljévi Icösztikltőjetfyek nagy választékban. Mindenféle házi, ügyvédi, orvosi, gazdasági, irodai és tárcza-naptárak a legjutányosabb árakon. Egyúttal bátorkodom a n. é. közönséget értesíteni, hogy jól berendezett könyvnyomdámat , a már benne levő két nagy gyorsaajtón kivtil még egy legújabb szervezetű amerikai gyorssajti beszerzése által nagyobbítottam, miáltal szon kellemes helyzetbe jutottam, hoey némi nyomtatványokat mint: névjegyek, meghívók, gyászjelentése k és névvel ellátott papírok és borítékok, leggyorsabban és rendkívüli olcsó árakon szállíthatók. Megrendelések pontosan eszközöltetnek. Papucsos bános vagy MrMI . . . - ft 60 kr. Komodctipík finom bír __eberlaatinMjl f 70kr SKomodoaipík ebsrlaatin fili vagj bőrből sarokkal it I ^^^^^^^^ ">»gy elegáns csokor- «T . . . 1 ft. 70 kr. Bír t. eber\'astin regatta féloiipí szögelt dupla l»lppal rokoko-aarA-kai. . , . g ft. jó kr. Fttaí topin eberlastin-bíl a legassbb bimafaH Urak iiánára Papucsok bársony Tan MrMI 80 kr. Komodcjipík finom bor vágj filabíl . . . . . .:fM 20 kr, Regatta oiipí (lélosípd kötnivaló) finom okagria bírbil, sría talppal . . . . . . 8 ft. 20 kr. Topán obagrlnbdl jól ké-tótra. . . . j .\' . 8 fu 10 kf. Taaáa obagrlnbdl finom dladtiafl \' laksiegályljel legújabb divata . . . . . 8 ft. 80 kr. Topán borjubírbdl isBge-aati, csavart kattó» tJp-paJ igen «tía . . . . 3 ft. 80 kr. Topta insa fénymáaot BRAUN MÓRICZ lábbeH-gyárában BUDAPESTEN, sugár-ut 44. szám alatt Hölgyek némára. > sál diaaes .4 ff. Topányok ebeiiaatln ( bol raganyhuzóvaj { magsa kivágással, rc - > koko-earokktl finom i kiállításban . 2 ftí 80 kr. Topányok mganybu-tóval ería cbagrin i borjubírből, ssBge-satt Tagy csavart kottás talppal j eaíi idíjáiáaboa tartós . . . 2 ft, 90 kr. 0 kr. x x X X X X X X X 5 1 mellbetegek sz&mára. óvás euuek utánzása ellen!! 10 kr. tía talppal eaíi idíre . 4 ft. [Topán aflon-lányináaoe, main ti borból, keatyfl T. cbagrin aaár-ral legfinonQabb himaáasel 4 ftí. (0 kr Caiama térdig irí viamsntsa ba- gariabírbíl háromasuroaan loiávjúrt kattis talppal . .. 8 fu $0 kr. Caiama borja T. anagrinbál ma-Ina saárral s ránoaaoal . 8 ft, l(o kr. fmtopin borjtt vagy cbagrin-bíl eríasn MÖgesett kettöa talppal . . . I. . . 3 ft\| 4(0 kr. Vtiof topán ebarlaatin vagy biifOpl legfinomabb diasitástl jlaknagálytaal önrmak oaipík sbsrlaatin vagy bórbíf I 50 krtál 1 ft. ,„ I Jf 1 ft 10 kr. MrMI, MÍgaaátt aaaTart kst Megrendelitek portai •tdmtí mtlM Mr ét Weg Után nrtt i fonioian teljutíUlnik Nm Malmai UiMi a «wim UeurtUéa, Műié* irjttfék kívánatra bémmtvt IWWaí- ,r ! ,]\'.•\' i > [ i— iK wkii- £#xtxtxtxtxx«x»®<xex#x«x#x«xtx®> X 1 X t 1 X 1 V Már több áiint 80 év óta kedvelt egyedüli, és legjelesebb «yóg> £ szer a torok és ralektő szervek minden bajai ellen, mint : köhögés, V nátha, rekedt,ség, torok- éa meUbaj tat. fl A STEIfiá nÓVJSNYNÉDV üvegeire e szavak : ,A p o t h e-Xkeium Hi r se b eju in Grtti yalkmint a jegy J. P. vaknak rá-A nyomva, itonkivttl la ragjegyeken a késiitő névaliirása: J. F a rlg 1 e i t-X i(r Apotheker kék srinben van feljegyeive. A A számos atániáa és hamisitáa ellen intjak és kérjüu a t. c. ve- ö vöket csak axon Öregeket mint valódiakat elfogadni, a melyiken fen-® tebbi ismertető jelek láthatók. — \' i I \| • ■] , . s\'HtMvH 8 Főnrétkílldésl raktár: Pargleltner J. gyógytAr» Gritc X Fóraktár Magyaroruág részére: Török Jóaaf gyógyszerész urnái Badaptiten I RAKTÁRAK NAGYKANIZSÁN Btha JóulgyÍMtnrtu tné, Pt X y«r Béla gyifi/utréu unél, Rotnbtrg Anno it Sehicars é Taubsr nrmbtiL # 568 1-11 M w Ar« üvegenként 80 kr; o. é. KlMMMviUI, . \' j Vtt* kéiytlweMiw. UJvirotta •« III, sstoa, KlWeeNal érik (f Rftts nn I M Félém \| fri N»fH étraÉ fct Ml t< pftttam V MtaA* I hi •«My«tdl\| 80 ki Ny III tér t«Hk«rf» 10 k r KÖZM 0 V ELÖDBSI. T ARS AD A LMJ G AZ Dl A Zalameggei Q<ixd<i#ágiKgyeniUet, ti n.-kaiklzai timfÚ mwegélyxti Hx/ivntlcaicf 4 52. szám. Nagy-Kanizsa, Sz >H> Előfizetési felhivás „Z A. L A. 011011 megyei érdekű, közművelődési, társadalmi 6b gazdássati hetilap a .Zalamegyel Gazdasági Egyesület\' hivatalos közlönyének lB79-dik Vl-dik évfolyamára. Lapunk a jövő óv. elejével a hatodik évfolyamba lép. Tekintve azt, hogy e szerény közlöny, mely a rendelkezésére álló eszközökkel caüggedetlen törekszik az eléje kitűzött ezé! felé, a legsanyarubb anyagi körülmények között kezdette meg pályafutását, és terhest viszonyok között képes volt magát fentartani, azon biztos reményünknek adhatunk immár a betöltött ötödik év végével kifejezést, hogy ez {továbbra is szívesen látott Ven dége lesz azon családoknak, hová eddig bejutott, s hogy müveit közönségünk ezután sem vonanejja meg anyagi támogatását tSle. 31i tavnadaimunk javulásától, illetőleg újjászületésétől sokat várunk, mert a társadalom javulá- ! ról sem, A „Zalámegyei Gazd sa, - újjászületése forrása a közjó ( Egyesület t, tagjai lapunk utjá axaölósónek Azért agy mint eddig- j tesíiinek a gazdasági egyesület lapunk ezutáh is gondot fog fordi-1 gyűlési határozatairól, miután e tani arra, hogy a különféle társa \| zökönyvekét idökraönkónt egé dalmi kerdések megbeszélése által I jedelmükben közöljük, és e az eszméknek e tekintetben való \| tetben lapunk tahimat még tisztázására, ezaltal a közjó emelésére szerény tehetsége szerint befolyjon. A jó, szép és hasznosnak tovább is személyes érdekek tekintetbe vétele nélkül szószólói, meleg nél érdekesbbé iparkodunk ténniJjs pártolói leszünk ; s az előítéletes igy bízvást igérltoíjük t. olvtyókfr turtaartU Mi ltf>jt i \|4 ♦••iiúi féiiét illsW UkMejsl fifMsztfli ÍJ) vátsihás ntffl Ali M IUohmMI* litéltk d«\'»íi IflMfi bu«kMI fofsdteJaat a», ] létfrkWii IIMH MIR MMfiiiik ItliYIlN—ÉSI MfSMMll Rudolf Vnmt HiuUptot kt tár II. -^lA- V. ÚftMMrg-r llgdMti Hwnmr ausal —• A \'T\|ip«lU( IMm: Hnil)tiffbaK»ijl 1 ». — VVbIw Wx IMm II, T titor •Imma I) w iattasllta JaM> át lAmBuSsM* Kirüy atn* 11 m lj óm — IImímmmIm * v«g\|* fléoi I WillílicligMM 10. A BIZ ATI HÉT IL A P h Kihb tutin ugylui htminim Mklflnye ej dán 4 iiji 878. deczember 25-éi V. évfolyam. fogjuk az illeni és a tisztessé tárain belül. Kfi:múvelód<>ihik ftílyto-nos fejlesztése, I az orrú szolgáló esi; közök kimutatása U azok mi ;ént> czélsz^rtt felhasználása — a hi-lap irodalom nagy ép s»nt feladatni körié tartozik, Ugy ílninn eddig közrllve-lödésünk terén i nem kerülte k 1 figyelmünket egy [kiváló mo/jalnat sem ; ugy ezentúl is legszebb tolj-dataink Iközé fogjuk\'. sorolni mii dalinak lelkiismeretes feljegyzését, ami közművelődésünk bármely ágiban leendő fiajlesztjésót; remélnünk engedi, s lápunk mindig nyitva á laiid \'az ily köKleményeknek. Azt is tudjuk, hogy közművelődésünk a sok iao gen befolyások daczára csak nunzki alapon fefilŐdhetilo jogosan, ij^rt mindig ezt fogjuk hangoztatni. is társadalmunk magyarosodása \'urdu-kében mindent meg fogunk ten ni, a mit szerény lapunk hasábjain i ebi* tünk, a mit hazánk ós nemzetünk iránti hŐ szeretetünk sugall. Nem I fogunk megfeledkezni ja megyénket! és városainkat annyi íja közel érdeklő gazjdászati viszonyon- ísájji n \|\| kött- ink&bl) kor színvonalára eiJielni foly tonoMan buzgólkodunk, ami t, niuu katársaink buzgalma mellett, kik a lap kiállítására önzetlendl hoznánk csatlakoztak, Isten flogiMMvbl mí-keralni is fog. . A Hterk\'vuttiiHiyj. A lap\'előfizetési ára ti isnul az e<Mifci: IKgész éVre fi fiit. FAI évre ? irt. Negyed évre 1} frt 60 kr. A „Zalmefiyni Oatdumji hii/mu- hogy jfctepnl izllletéie napján (jn-nfp^ljiin siivttlik ; meunyivel inkább Öiztttiiliz irre uiz egénz emberi nom j/íkevújénea, M nkija, mit Ka A j réui ví gváltójának születése ráesonyoak itövezüolk. lág intézményei las- Ict \' tagjai réstér f: Higész évre esak Fél évre „ Negyed évre „ I A Kelt deczember Nagy .Kanizsai), 20. 4 frt. 2 frt. 1 fii kiujdéhl vataJ. 878. teni is fogjuk, biryján e tekint néhány munkatánsunk szíves tét. Lapunk \| többi tartalmát \|u stet«r-trtkiij-M-ötben !Wr mt- szükkeblüségét tovább is ostorozni zönségünknek, hogy lapunkat ni : lehetetlen, hogy az a miai nap \| fenségétől áthatva fölül ne e^ielked- \' tiike nopjdt Uli jék léte szűk körén az égiek lakása négi^világ erkö telé, s a dicsőség énekesejneli; szelíd ! u», ni\'iliő ra vil karához ne csatlakoznék akellpmileg. \| jöttének minél Mert ha a hálaérzet ind jkolja azt, ! a szeroteti s e karácsony nap\|a. A föld az ártatlannál? szolid mezébe öltözött. Az emberi lélek lerázva kis id<5re áz emészd gondok • bilincsét, röptét magasra irányítja, a minden dolgok kúifeiYnok laka felé. 8 erre ösztönzi mini on körülmény épugy, mini önszive sugallata. A harangok ünnepélyes kongása, az orgona lelekemelo öszhan; ja, s min* Jati, miru tok iu te tünket foniitjuk, arra figyelmeztet bennünket, mire az \'angyalokéara inti a régi világ pásztorait : Örvendjetek, ma nülejtett az Üdvözítő, a világ MegválUjn.i Kinek szivéUen a hitvilága állandó helyet vőn ; ki megtanulta a nagyszerű eseményeket értékük szerint jmélluinyol- Buiikirit lejártájc magukat. A pogány Oultus inéra ny Iveknek áK.on beldoglságj\'t, i oiribert a iüldít n \|S bajaiban v )1 vigar4taln ft gts él h tart (ínyeket, !míg kUck meg kel megváltás: ezredek :ofca rifla bűnbe esett enc tin lía, IW.iz/.án ll öltjve tnagá Fimsé IwinnÜoket inak jin f viláf kM)ztUiik\' h)veki nLilvét s íjul m Mii ni. ja kii óp -azért teiz. ájv n agyluierü gyermeki kedt agész\' élei re A tori tel bekösz flárserVif, (le íjlotta többé a kedé-édes megnyugvást és . egyed dl képes az k szeretetén túl oinftl-. jövő élet remónVé-Üizonyos sóvárgás, tta hatalmában a ke-végne megjelent az, / a jelennie az embejri* \| végett, ki után ^v- J sóvárgott a gyarlói és bor, megjelent, az lábason Ló emberi tjes-a^ ondoljit, mely kiemel >rb6l ! Mint kis gyjer-ra annak Megváltója, zik, végzi nagyszérü dtdek társa tűnik föl, születésének ünnepe hatást a romlatlan lyre. hogy kihat - m mm Jni { annulc Ijer; de hsak \| liajualán, a có I aál vigabpan I fhloti púsan cs kel lottóéit mi J Ijol taliilljatná euiiber társaink azoknak majlék A széretet máshoz fuzi az it aludni, tér, amint a SÍ búcsúzott tőle a ma-kedvelője: az 4m» azért, hogy ébredése-sás tavasz nyiitán an- Mit.se. Hötét álimu aláz a szél, s az élet máshol keressüki S lol azt inkább, mint barátságos körébén t fibán? s-l részvét az, mi egy* embereket, mire épen ajz tanította mdg .őket, kinek szUe-a [föld. Sivár vollt a lesi s társadalmi éle-ig Megváltója följdre <5 ültoté tehát abba \| ymás iránti részvét I 1 Msrt \|ni a t úrsadalom ? \' lCilzön Me Lok áltsl ogybekspclolt, flgvbsfaaütÍ! paalá( olc üwoiége. fi kw* jrdeksk valtakts nyelv\' és h vallás as épot 4i kösépkor tárudalinaíBao.\'A mi ssSkst megzavartat as veit a romlott^aoyag. msly a társadalom teáit mérgei fekélyekkel borította, . Middn Madách Ádámmal együtt társ-ijőjéuek Éváufk i i juttatott iierepft, j ai-cjöu\' est anuatma lé adta, habár a kacpér •ág éa hiusilg [ mi ideu vouásáyal, akkér 6 I aem akart liiail, a iut a ixent, a társadalmat, tpitartó elvet fennen hirdetni, melynek alapja k oialád. A né geníuif a férfiúnak arra teremtve, hogy saomóiyeaitője íogyeu. •S erküUii éi éráéki népnek. És tekttdt a gondvíielés isálidokában, mikor m<\|gte-rémtette a n 5 t. Madách Évája nfcm yon suude loruiéssetu Gretohen, kínok a Faust-bau mái ttiirepe usm jutott, • minthogy a beldogtaUuiiág Ikesertt kelyhét fenékig tlriths, Madách B^ája, nem ason atl^go-rieu«, symbjilicu\') jHeiena, a Faust másdaik réuében, asou garűgfilldi olasaíous asépség melyre a vároa van térfiai il osodálMosé bámuláaaal tekintluek, a mely EttphoYjfon-nak életet adutt, mely aaemélybeu Qotho Byronnak emelt emléket, ki ! bámáOsto* san egyesitette m igában a olasaioua Jhig-gadtaigot % rom Lntíka lázával; Madách Arája ason nd, M-méltósággal Ül Ádám issllett a trónon, ki éles 1\'eUogáaával ij po-likába is beieaaólpat, ki mint rsbasolgá neje, fájdalmai aíkoltáiíaat férjére, buruiva sa -gítaégért aaedesíkj éa ssél: \| Hiába kéred UU Ki kínjainksak nsm volt réaaese, Heti) ért, uem érj I —Halk a jaj nak sWa 8 a trón magaa.^\|M4rt uem hivw engemet &i eltakarlak a Uatemmel togok fél Minded oaapást ?l Madáoti Évsja ason né, ki fis ssivé* b« osspsgtsti a ljoaissrelast j ki magában sfyssiu s qőj as ssasony, a bittts és ít* 4 „gala" tátezája. Goethe .Faust"-Ja „Madách: Tragédiájaaét Byroni nM\'infrédu-je . r (Irodalmi ráilat ) : (Foljtatas és röge.) Faust éa Manfréd nyújt nekünk anyagot, hogy Madách költeményét érdemlegesebben méltányoljuk- Aat mondja Caatellár, ki egyéb fényes tulajdonai mailett láoglelkü hasan is, hogy -a két költemény között egy harmadik képezi aa összekötő kapeaot,. mely felöleli* a társadalmat éa annak küsdélineit. Megérinti egyszersmind Eapronceda spanyol költd művét „Az ördögi világot", mely bár - osak előcsarnoka még a befejezetlen műnek, mégis fenséges és as d hazájának tartotta fenn a század e nagy dicsőségét. Fájdalom, nem iamerjflk Espronaeda művét, távolról aem sejdíthetjük iniképen öleli fel a társadalmat és küzdelmeit a pes-simistikus világnézet alapján alkotott költemény keretében. De ágy hiszem e feladatot megoldotta Madáob. Madách drámai költeménye, a tár? sadalom- —- nem as egyén, nem az emberiség költeménye. Madách költsménys, nsm valamely főestnéoynsk, i aa e körttl esoportositott Biellékeseméeysk folytonos láncsolata egészen ason határig, hol as slms hiába fttr-késs, egészen s halálig) Madáeh kdfte mélye hasonlít a Caleidoskophos, mslyben as sgyes ssínea üvegdarabkák mindig Ugyanazok, de minden fordulatnál másképet, más smltagot matatnak lmerjök iniudhárom költemény vázlatos tartalmát Tudjuk kogy Manfréd ugy mist Faust, mindvégig egy maradt, az Önmagában kordva a goaoas izeflemst sgjf vsls egyitt, mlg meghal, ss pedig \|lsém a moss szellemtől, folrtooosan, szünetlent!, Amas meghal, anélkül, ko». a benső issfs/afvást megtalál, a volna, daosárs as \| --l-l- apát intésefnbk busdltássinsk „egyed 111 élt, egyedül akatt meghalni is nem asub idujva a oenaejét :m\|srozsngoIé gonoss asel emt^l, — Faust tevnkeny életben bizonyította joe nemes erejét, a a munka verejtékéből i iparkodott szabadulni az őt kiiérő gonoi i iseil lemtől, s igy j megmenti őt ss isteni 1 tegyé-lém. Másképén van ez Madách költeti lényé* ben.1 Az Úr maga \| játszik itt tevékeny pet Ádám felemelésében, a tagadáa mével Luciferrel szemben, kinek Mef stóvp annyiban^tanhaaonlátaságahogy min Faustot, .as ifdámot kiséri Nem szabad még egyet felcdnüti k. Adámnsk még egy kísérőié nő-Éva. Egygyel több hatinítós órvlí ra, hogy us Ember \'tragédiája a tár\'i dalom költeménye. Ázok ellen, kik Madách költeményét ÍGöthe j Fauatla váltósé vagy utánzatának tartják, Ágost mellett yagyiink, ki ezen the zn a nk ar-Ulom Imre Ltának G rc^goSi fö- lött: A nő .Madách! Imre drámai kC kemé- nyében a budapesti nőképző egletei tartott felolvssáaábab M idáoh művét télyén n ál- ló n a k mondja" dé nem egéisen u (yawa-zon okokból melyekből Greguaa tar ja azt önállónak. Azt monflja ő t. l hogy ladáph hősében az összes emberiség történeti szédik el előttünk, s as ő neve-nem is Faust hsnem osak épen az ember, az öi^k einber." Ez áHiiáet. esvbebasonlitva Tauitot Idámmal nem foganhatjuk el föltétlenül hely unok, ée Madách költeményében nem is a > emberiség történetét látjuk lejátesya. Benbe ossk a név Ádám általános. Ha Faultot ke smbsríség költeményéllek nevezi lik, ez s költemény egyéni, vonásai dáosárs szert lehet helyza, msrt as örökkévaléeág ssmé-\|e iránti.kttsd^met látjuk benne sss néljfe-eitve. Ez eeztjpe pedig ép oly egy temes mint as smbsriiég. Est as egyetemi ssétet azon nyomok daczára melyek aa egy In lelkében s különleges neinseti, vallási és sgi^éb irányokra törő Ujirtlés\' hátrahsgy. i liudeu ember Ireabeti, msrt lelkében mély«a g^ö- gyfrapislk, keresik a lélek balhatlanságác\|ak,j örökké-, valóságának hite, reméuye. ; ALidáoh a váslatoian (iiu erteített színekben jelenetekben bein zz embeiisig, ha-! nemfea társadalom egyes kénéit \'ismerteti I kevesebb egységgel és össsetiiggő lánoso-• latban, mint egyes megrázó vonásokban, melyekben a gyarló ember ktadelmei nyilatkoznak, de oaak a , társadalmi slakzztoa keretében. Ádám és Évában nedigj nem as emberiség, mint az egyetemesség, hanem a társadalmat alkotó elemek képviselőit látjuk a tróntól kezdve egéssa\'unröinor kuny-nójáig. MadáobnSk a két fősSeinélje kjörill oso* \| portoiuló eieméiiyek éi cseiewvéiek Ádám éa- Eva erényeiuek és büneiuek otjrolláriu-\' mát teizik. A kérdéiek, itelyeket \| Madách megoldani akar, nem aa emberiaég, hanem a társadalom kérdései. Mkga {Gregusi látszik ezt bizonyítani, mikor aa egyes szikeket, melyekbe költeménye oizkva Ivan, tár-aadalmi alakzatoknak nevezi, [— Az emberiséget külöuféleaégeiben, ralaini oszt-hatlan egységnek tartom, az élolélekkel megáldott teremtmények egyi égének. Es fenáli, nem bukhatik el nem enyésshetik. A táNadalom bukásnak, enyéisetsek van aiávAve, s a mit Greguss as emberiségről mond, hogy sgvik véfflstből a maiikba esik. a miből a végletek folytonoi következe tessége ecedu, ss inkább a társspaloinról áll, mely különféle alakaataiban. tarká váltósat osságaiban Sgvik véglstbőM a másikba sodortátik, mlg ha élstképesséfénep föltételeit még akkor is magában aordja egyedül boldogító középutat Jil nem éri. Már Aristotslss mondá est. FUldák erre, Réme, Athén és más ókori vágyj kösép kori Űrssdalmsk. A társadalmak egymást váltják fel. Ha as egyik büué miatt szett el, erőteljesebb, izmosabb, lép hs lyébs, mely a msgs részére f< bukott táresdalom romjaibél i srkölcsi jót, élstcépességébsn fialván el a megmaradt is által is k Jt f-n \\ » li J i^i lami. ■ t J-1 driga erényeinek virágát, melyek a morális életre lassankint földerülő tavast Ólén ssépen fölemel ködének. Igy merte ai alárendelt he\|vsethon iíá ember emberi > méltóságának drága kinc Bét, üűb(\|t$ hasonlót at ó világ semminemű intéaményo nem teremtett. A kii gyermek, mihelyt öntudatra ébred, Örömmel várig a nagy nap elérkeatét, melyen új ssUletenuö itteni gyermek, as ö kis barátja, saeretetének ajándékával <5t megjutalmazza jóságának elismerésein. \' Hol van a boldogság, mi ez éraettel fillér; hol a törekvés, iái a vallásos, vagy erényes nevelés alap-ját ennél jobban megvetni képes ? A mily nagyszerű a gondolat, époly képtelen az ember e nap jelentősé* gét kellőleg méltányolni bármily szempontból is. Az embert boldogtalanitó állapotok többször jótiék el<5 az életben, \' miről tanúságot tehet az események hQ őre, a népek történelme., Napjainkban is akad elég példa úrra, hogy a szabadulás reményétől is majd megfosztott lelkek összhangja a társadalmi élet képét sötét színben \'mutatja föl. Kétségbe esés vagy örök megsemmisülés volna a következmény, ha nem akadna egy-egy hőse & helyzetnek, ki föl ül emel kedve a bajok árján kitűzi a győzelem zászlóját, mit lánglelke sngalma teremt a kislelküek vigasztalására, magasan ezeknek feje iölött, A Karácsony biztos emlékünnepe a megváltásnak. Tornyosuljanak bár a fellegek, nem csügged az, kinek lelkében gvőke-ret vert a népek millióinak megváltójában való bit, mert itaeggyőző-dötfc arról, hogy a ki nagy bajban, a társadalom korhadt állapotában saját fiát kuldé az emberiség nieg-szabaditása- és a társadalmi. erények ujabb fölvirágoztatására 1 nem for . dit el népétói a kisebb bajokban sem, hanem kezébe adja valakinek az ösz-szebonyolult állapotok szálát. A tár-l sadalom egy élő szervezet, mely a változatok legkülönfélébb nemein megy keresztül, mint saját testünk ft növekedés különböző .stadiumain. A testi élet egyes fordulópontjait, épugy, mint a társadaloméit a kicsapongás bizonyos neme jellemzi; mely fölött azonban .csak az eahetijn kétségbe, ki az események okait mélyebben kutatni nem szokta. A test vagy a társadalom - uj állapotai is szokatlanok, melyekhez t:)rődniök kell az embereknek. Mint a folyam mely tartalma tálszaporodásával meg nem fér többé medrében, hanem átszakítva a gátat rohan azon túl a mész-azeségbe, mig a fölösleges tartalom eltávoitával visszatér azeM galmas állapot, h a fylyam önmagon1 dlidalnJaakoJva 1 gnti tovább habjait, híven vissza felületén p ég tiaatk Így jár as ember Is. &tosa) mégelégelvén s aj neki károi ket eltyyolitván ti helyzet sa baditó \|segélyével: visszatéi nyugálmas állapotába s az< ntd gyogtatja kebelén a béke eg megliozxa a megtisztult elem dogságát. Üdvözlünk tehát a* szent e^amejénok ilünnppe c eo n y ! létünk ekak egy i por, mmyct azótíui a viszály ha nem óvakodunlc. Mint a ban ében éfr szomjan.tévolyi hetntfk magunkat, midőn angyalai a nyugalom kis száll bettőle, ha Ipeui volna alapra ffektetve pogváltájmri műve, mire az évenkint mom-j leuő Karácsony ünnepe ügy bennünket. Érjen\| azért bárm a hit, a legnagyobb kincs m zárva keblünk kincstárában elmondhatjuk, habár gyönge hangjaként a halhatatlan köl Bistooi tekintem jmély sírom éj Zordoa, de oh, toeni, nem lehet ai r, Mert a te muukád; ott ii elsz< I Caontjlaimat kezeid takarják. Smücs í lii ayu-mlntegy linprtly-tfgrüzve képét. Rágását eme-I jlo aza-iidbbi pen ra-it] mely ók bol- Törvén,vJavuHlaí a keresd lel ml képvlBeüok logal én kOtele^gel rfll.\' sonyos kere* 1. g. Kereikedelmi képviie magyar kereskedelmi tttrvény éri af tekintendő, ki képviseltjei nevífoen és rétzére jutalékdij mellett egy területen rendel mények gyüjtésévi set-módképen foglalkozik. 2. a. A keroskedelmi képvisel viseletre megbízást, mindég a\'főtel fióktelepek helyein kívüli egy bisc rttletre, ók mindég levelíleg és ossl birtokosaitól kapj a , 8. & Jogsi: s) As áltsls IjKpviselt bel vegyi külföldi oégek vagy egyi nek ér iek ne-énlaV dekében lett készpénzbeli kiadásai gyedévenként való \'mcgt\'Yitteiésjtae helyére megküldetésének követelhdJéae. b.) A képviseltjei által a inaf Var korona országai területén megjelelt (j kisza-bott vidékeken képviseltjei réssére képviseltjebek ssját árlspjai és mintái sserint rendelményeket gyüjthetni vagy gyűjtet he!iii, óh s csalás vagy bukás, eleteiben a képvinoltjei értékének megmenthi lése vé gett a lehetségest elkövetni. . i c.) ] A képviseltjei réssére gyilj ii dflményéktől, s ason területről. I képviseléte azóll, az \'általa képviseli 4. Kötelességei • a.) Képviseltjei réisére és ne^éhsu eseknek saját árlap si és mintái sseriut ssou terülsten, melyre képviselete ssóll, rendslméi^yeket gyUJteul vagv gyűjtetni, s állapok j kionstáss áltsl odahatnl, hogy képviseltjeinek áréi ason s torlilelen, melyre képviselete ssóll. mis-lébb és minél gyorssbbau ismertté tétessenek. b.) Asou terület hitel., vám és konsu-látusi viszonyairól, mslyre képviselete ssóll, képyisslljét folytonosan értesíteni, i arra figyelmesélni. Uogy a reudelméuvek gfttjl-hstésénelr mely akadályok Alinak útjában, s mslysk ason módok és oekkösök, melyek által nézete sseriut essn akadályok elhárít-hstók volnának. baladja: -oraságaihsn a kisbar k hecségsststn gyár Ipar - t »u0 s mag kinteijdd íp inditotUa er elkésdtéeére és • sserint a mag var korooa nindan iparos, a kieek Islete ét meghaladja, köteles magát I <4- minthogy ason ban a márvány nem mondja rnpg aal, ar korooa orsságaiban ki (e-[rosaak, tehát sseu indokok Oinet, a jelen (örvéuy-jsvMlst Beadja: PfOmm Antal kereskedelmi képviselő. u[váltás R aráin knyi I ason a területen, a melyre képviselete ssóll, Iq szeld, o.) A bukás vágy oíjslás sseteibsn, ilvei tlllSZtá* m érez* 1 telünk l^re el* biztos k\| dicső iiegje-Ijneztet ím csak tradjon lak kor vissz* iönek: létl íonosz, \| érvény bon* levÖ törvények értelmébeu áKV ( a kousulá\'usok, mint a bíróságok segélyé-I uek rögtöni igéáybe vétele által miudont megtenni, hogy líépvissltje értéke megmen-I tessék. v 6. §. A keioNkedelmi toségjsg/sékbe osak akkor jegéssheló baJns kereskedésre l is vau oly iparjogoaitványa, í melyet éa rníf nőt a ksreaksdslml tök\'véejy fi ik § a ssaba* tosan sldir. 0. \| Rxeu törvény \|régrialiajtáaávsl a földinivaléa-ipár és kereakjedeleiuügyi m. kir. minisster bisatik meg, \' \' \' ,i \'\|J Beadjat fj Framm i4nta/ \' kerekedeimi képviseld Indokok I 110$. Íiek a nében kép-) ,és a tfyos te-a oég- nek vsgy egyéneknek akár levélbt ki., akár szóval vagy írásban adattak mogren Ijilések, e^eu megrendeléaektfTI a jutalékai jut » ssám-laösiseg{megkapása után, a uegve tl; éven kónt kövcelhetni, s eiiuek megkülaéi jVt késs-pénzben bérmeiftve lés saját lakásé ia. Ott ren-melyre pégek* Minthogy a kereskedelmi képviselők-1 nek Jogai éa kötelességeiről a magyar kereskedelmi törvénykönyv megíeNdkesstt, a kereskedelmi képviselő pedig épen olynél- \| külösbetlen tényeső levén sT kereskedelmi téren, mint as Ügyvád a jogi téren, esek tehát asou iudokokil melyek engemet a kereskedelmi képviselők jogai és kötelességeinek töfvény általi inegsssbáiárn iodt-tottak. 0 e s d j a: Z\'Vjomni Antal kereskedelmi képviselő. \| , L L . Türvényiaoasud arról hogy a jao^yur korona J omiigaibQn a vUiyynr iptirt"r^ény\\tiiilmMn ki t«kúifi)hdő ipar omolt.\\ 1. §. Ipsrosnak a magyar korona országaiban a magyai ipartörvéuy értelmében as tekintendő, ki saját nevében és -ssját maga réssére a magyar koroaa területén bármely ueii^ü ipar-ággál, a kereskedést ide nem értlre- miutbogr\' azt, hogy ki tekintendő kereskedőnek, a kJ t. B §. ssab-ja meg; kereset-jnódképen feglslkosik. 2. §. Jelenj törvény . negrehsjtásával n földmivelés,- ipar éa kersskedelsmQgyi Minisster bisatik i meg. ^ e a d \| a i Framm Antal kereskedelmi képviselő Indokok l Minthogy a magyar kernskedeluii törvény 5-ik §-a igy ssóíl: nJel m törvénynek a kereskedelmi éségekre, a a cségvesetésre {vonatkozó kulárokra és hásálókra egyá ssibárusokra, kotosmárosokn, fuvarosokra, hajésokra s m KftUmeiye tanügyi Állapota. T. Viaosr Pál msgyei %. taafelttgvslő Összsállitotta a Zslamsgys népoktátáai állapotának táblis kimutatását as IH77\|8 dik lánévrol Ifa n kimutatás liaerínf a megye kerületén vai 886 iskola és psdigj: 8 állami 70 köáeégi, 246 rom. kath., tl UeJv hitv. \'M) ágéit, bit r, és 20 isr. felekeseti Iskola melysfnél \\an tanköteles 0 —12 évig 42770, 12 4~ 15 évig 14671 Bassesen: K7360 Ezen I tankötelesek közül elemi iskolába jár MM7 fiu 1001)7 leány, összesen 87204.1 Ismétlő iskolába jár : 4M0 fiu, 8071 Ijsány, feeseaeo 8801. 7elaŐ-iép vagy polg. iskoláM jár 611 fiu, 128 leáyy öss-sseseo 034, Magán intézetbe és kösépteno* dába jár össáesen : ÍÍÖ. E sseriut ss iskolába néui járd: 6813 fiu és :;2í8 leány ösz-ssesenj: 105(\|n, íikd lába járók kösött vsHésra nés-87417 rom katb., görög kalb., íelv h tv., 944 ágost hitv. iés 2482 Ezek (ősül nyelvre nézvs j 83138 028 német, 20 )6 vend, 5300 bor- ve VSI\| 1391 élen-n^áron iskolába járt 281)29, csak 4189. Tankönyvvel nagyobb részben látva. 31102, kíaebb részbed 11095. Ipot a egy mulaaztáanak azámfctva volt ulajíztás. E«ek kösttl megbüntet- lói kiíauett tanulók köslll olvasni és lott 01)8$, csupán olvasni 300. könyvekre és ntéskedéssi a aláo nem; a közönséges ia iparosokra pedig osak annyiban nyerne! alkalmazást,\' a mennyiben Üsletfik a kisipír körét ineg- magyi vát. télen elvolt Fél n 228942 tetett \|.1l0. jel mente teli 2276^7 At iskolát \| Imi ti Xlkalniasva ívol" 610 tanító, kik közül 898 ké\|pe»Ítslt\| s 112 nemképeritett.Tanterem vau : Í38, tanítói lak 891. - Müvelés alatt levő miskolák száma: 86, iskola ker^: Tanesskösttk: 377 fekete irótábla, 355 fali oly. táblák, 840 falitérkép, \'itíl földgömb, 246 természetrajzi 80 terméjizettani képek és eskkösök, könyvi ár 42, testgya-korleli] késeietek 18 helyen. A népiskolai törvényben kötelesett tantárgyak előadásában ss sredméokr álts-I lároságosn kielégítőnek \'mondható. \| Iskolai] takarékpénstárak vannakakft-vetkesp helyeken - bfttredi izr iskolánál 14 betevA 4 frd botélel, nsgy-Kanissa\| polg. iskolánál 49 bstevő 157 irt 79 kr, betéttel, klnyavéli rk. iskolánál 10 betevő 4 frt 90 kr.l betéttel, mihélyfai községi \'iskolánál 44 betevő 9B0 irt 50kr, betéttel, ssU-egsr-ssoffi (. leány iskolánál 17 betevő 82 frt 64 kr. aalamgerssegi polg iskolánál! 54 be tevő 3)10\|frü, betéttel Vsn teháts sála-ms-gyeit ^ankei ületbeu iskolai jakepéiistár 7 iskoiáilál 211 betevőre! és 884 frt 9? kr, betétiösssejgel. As iskolák évi jövedelmineköshsege: kéapénsbe\' 794062 frt., terményekben pénséijtókre nézve 65025 frt, OSssesen 149687 frt mély fjsármasik: l-pr. iskolju ingatlan vagyonból,! melynek öászos Irtoké 284860 frt,Téri jövedelme pedig:] 29936 frt. • leség minden erényét { ki letöri i a férj verejtékét, melyet a munka éa fáradozás vert ki homlokán, ki megosztja férjével a fájdalmat és bánatot. Madách £vája az a résztvevő, miuden szépért és nemesért hevülő teremtés, kinek bája ép oly leírhatatlan, mint a milyen bámulatot gerjesztő erénye. De nemcssk ez, hanem as a nő ia, ki ksezér és hiu, ki férjét akkor csalja meg, mikor enyeleg vele, ki üres szive mellett nagyravágyó lés fen héj ázó egyszersmind. virág mely illatával kacsérkodik, de kelyhében ölő mérget rejt Egy ssóvaí az a nő, kiben a végletek bámulatos módon együloek s ki a meny ország gyönyöreivel a poklok kinjait hordja magában. Eva, ki ssás alskban, mindig egy ott van a társadalomban, önfeláldozó tevékenységben éjieket virraszt gyermekének betegágya mellett, mely kétségbeesésében emeli fel büszkén fejét, a szenvedőkön segít, az éhezdket táplálja, ss ügyefogyottakat gyámolítja, a sírók könyeit letörli, ki sir és nevet egysserre, szsva bűbájos ének. mint a fülemile\' éneke, ss a csevegő, éneklő, ka-ozérkódó, biu, mélységében ielületes éa felületességében mély teremtés, mely nélkül a föld vírágnéiküli kert volna, nemtője a férfiúnak — ez Madáeh nője. Es teszi as ember Tra gédiáját, Madách költeményét, melyet telán többen dicsértek mint a menayieu olvasták, és többen gyalásták, talán figyslemmel át sem olvasva, a társadalom költeményévé. A férfiúnak oldala mellé adván nem- ( tőjét, jelképezte vele a családot, a társadalom alapját. As egyes jelenetekben pe dig, a melyekben e kettőt a társadalmi j élet majd mindén terén sserepelteti) sejtenünk engedi, hogy a költő ssemei előtt lebegett halhatatlan Berseenyiuk igas ssavk r Mert minden ország, támasaei talp-köve, a ttssta erköloe, mely ba megyést. — AMa leddl e rabigába görbedj pí Itt van egvsaerseiind Madáoft költe-ayéeek helye adva) Feost éf Jhsfred wel« Wü \| és bét tuii/eu aagyseertt legyet JStf ron* oeda NÖidügi világa8^melyet Ciintc!\|ír em \'lit, éa Faust én Mau£red leendő öissekölő kspcsánwk mond, velem együtt min in ma? gyar ember büszke lehet, hogy iro< dl műnk Sir egy [ilyen költoménynyeí, mel n talán hiányai daczára nem a-.egyelheti, i Faust és Maníreddel való össsenasonliti sr. Est tsrtván i társadalom költeméúyéne u mely^ nek hiányát a lánglelkü Castellár annyira érzi, én (Byron Manfrédja éa Qölhé Faustj Összeköti kapcsának tartom e költaményt. Még a probléma mikénti me mldáeá-rój kell szólnom. Manfréd megöli fása az enyészet. Fauszt kibékülve, egy p ilkntás-aal az örökkévalóságba hal meg, a son pil lanatbae, mikor jelssót sd a mun iára, éa Mephistö felrássa a lomha munkások it, hogy dologra keljenek kik azonnal dolo ;ia keinek de Fauat sírját ássák: Jellemsf k Faust szavai \| Ez a bölcsesség utolsó határa\| k Szabadságot, éltet.as érdemeli Kinek naponkint megtseresni ily forgást nyüzsgést sseretnél: Saabad földön, a szabad néppel Ugy mondanám\' a pillanatnak kilép as aj tess neki ő irtk; mert: áldozat Megállj, ne siess,\' olyan ssépj en boldogság sejtelmeiben] HraLJHHIIB A legdicsőb pero^et most éUt A dám nem hal meg. Madápl oldást as úr kesére bistá, Adám öngyilkosságot akar jslkövstni A tis^nötÖdik szin iámat C 4. szín (álmafás vidékét vmutatja nékünk, Xdám isii iQu álomittasan kilép a ksnybóló rsttentő képekre goUdisl, a panaszkodik hogy csak a esive mektörört. I Luoifor rideg áloaoskOdásáffal kosságra késsti, aat felelvén nosU: Msgállil mi eesme Villant-meg]fejemben, psofolnatdk még isten, véleíl is Bár ,ssáaseoft,mondje a sors: ÍEdlli Kikscsa^om, s ha tetsaik, hát; Nem egymagam vagyok a>é\| Előliem f ssirt és alatta m Fgjf ugrás mibt uloláó fslv 8 aat moudom vége a Oom ^ r kell.\' én látni állni.-én; agy te, meg- öngyil- f élj I mwm élek. világon f ik, (Ádám a ssirt felé halad, Év ión.\') A nŐ szemrehányásokat azonban haragsSik hogy ízs ugvmond : Nenesebb less most mác ai IMit a jövduek hoaui tai!to:[oinJ Évat j ■ lls meghallgatsz még könyebb lesn talán. Mert ami eddig kétsége\|i yala Most biztosítva áll már: s jnvp. ildám kíváncsian kérdi fiogyaif? I \' Éva\'fe laJlJ Tudom, fel fog mosolyogni arosod Ha megsúgom.! De jöj hát köaelebb: Eva fülébe ság Ádámnak valamit, és Adáin térdre borulva felkiált, j •Uram legyőztél, lm poroau vagyok \'Nélküled ellened hiába vi^ok i Emelj vagy sigts, kitárom i keblemet. Luoifer gúnyolja mindkettőt, de as ég megnyílik s sa Űr diowült^n angyaloktól környezve megjelen : Az Úr kegyébe veszi Ádámot, a Aaáin elpanaszolván as Urnák bsját, kéti hogfy világosítsa tél a vég fölól: D e sí a u r fél él t j Me kécd tovább e titkot mii jótékonyan Takart el istenkés vágyó szemedtől. Ha látnád, a földön mulékonsran Pihen esak lelked, s tál örOft idd vár t Erény nstn volna itt aaenvedjni többé. Ha látnád, a por lelkedet Msstia: Mi sarkantvásna nagv eszmék miatt Hogy a múló neros élvéről lemondj ? Mig most,\'jövőd ködön osiliogva át, Ha peroanvi léted súlyától légörayedss, Emel mafo a végetlen érzetet 8 ba Snnsk elragadna btlsskeaégs, \| Fog korlátoani aa arasanyi létf Es biatositva áll nagyság, erény. uaolfsr gúnyos kacsajbjm tér ki a fölött kogy aa ember veeérei oagyság, erény, ée Adám kétdi ea Uralt miutin megízlelte-téd velem a tudás rrftaObak ki Kg feltartani a hely ss utooY As Ur odamutat bogvi Karod\|erői, esived emelkedett. Végetlen a tér, mely nunkára hiv. Figyelmezteti lelkiismereté szózatára, a keblében aOimlé \|obb erköl :ai érzetre, éa a nőre, mint gz ő géuiuslUi.\' Ljicíferiji\'ek pedig dőre tagadása UÜnhódéae ír, mely végtelen leend, kbnoud-ja, hogy szép és eemeanok uj oairájá lees minden, ajait rontani vágy. Jellemzőié Lu-oiferuek tehát tökéletessn hsSonló Mjefistó-hoz, ki inágát jellemzi mint részéi azon erőnek, mely mindig\'a roezat akaijá, de a lét előidézi, i a emberi munkáeság terét kijelölte tebái as Ur, Eva érti az angyalok karának én >két\| melyben as ember szabad akarata, < 4n ée erény köati uabadnn vá-lasstás) s as Öntudat jutalmáuak édes voltát diosőili; de Adám is félemelve érái urasát, s mégis lelkiéit mégsgyeaer:, Csak as k végi osak\'aat tudnám feledül As Ur pedig újra vigasztalja: Mondottam embor küzdj és biava biasál 1 * • /Boffmam Már. Hogyan oktatja tíertrud gyermekeit.) XIII. ML (At arköloti muolML) ,«.. Milyen Összefüggésben van as isteni tisstelet tton alapelvekkel, melyeket as emberi nem fejlődésére nósve általánosan érvényesnek mondottam? Ebbeli feladatom megfejtését isin tén magamban keresem kérdezvén: Mi-képen keletkezik az Istenről vtió fogalom lelkemben ? Hogyan vau as, hogy egy istenben hissek, hogy karjai közé vetem magamat és boldogságot ériek, ha sseretem, ha bisom benne, ha hálát adok neki, ha engedelmeskedem teld ? Elsó pillantásra éasre veoeúi, hogy a szeretet, bixalom, hála éa eagedelmea* .) Matetfáay .Psstaleasl rájlogatott p«<U-fsfial mutíl\'-W a miyikiü móIo Ilalráai Mhl« vssl mai uáautUi MiMpt • MMm mául Újra Mhltjal a l elissékliaas4\| Igenét, 1) Tőktpéuzből, mely (Akik Ömafi lATft wt, melynek Avl jövedelme aaa kamatja : 1496 frt. 1) Tandíjból, melynek tttiaoge 4065\'i Irt. A.) 64615 irt. állami segélyből. 0 60051 fVt kötiAgi segély b4\'. 6.) 37303 firt egyhö segély (tál I) 81434 frt. egyéb forráiu jövedelmekből; \| ] As iskolák Avi kiadásai voitak. I.) A rondot tanítók fiiioéénéro fordít-tátik ( 184542 frt. 1) A tegéd tanítók fiae-tétér fordittatik 26089 Irt. 1) Fűtés, tiiztogatái ét javításokra 17580 frt. 4.) Tanszerekre 2647 frt. -mn r.t 8701H frt. 5.) Szegény gyermekek könyveire " 1399\' frt. 6J Egyebekre 6496 frt Összesen: 241453 frt. Midiin Zalamegye tantelttgyelőié\'ié-nek haaafiui olismerósünket nyilvánítjuk a buzgó tevékenységért, lebofclen o nagy szór galoin ■ kitűnő szak avató ttsággal öatzeál* litott munkalatért a tanügyet oly hévvel képviselő máiodtanfelügyelő urnák kiváló kötzöueiiinket nem nyilvinitani. „Z Ktt. Helyi és megyei lilrek (Társasköri tombola.) A nagy-ka-niaaal társaskör aylveiter estijén Kisebb mérvű tombolát rendet. —A késaülŐdések után ítélve, e tombolának fényei siker! jósolhatunk. A társaskör vigalomrendeaő Ibi- 1 zottaága a aaéi küldött meghívások -mellett a következő felhívást is koráéi eszi, melyet részünkről ia ajánlunk aSártaskör tagjninWk figyelmébe: A nagy-kanizsai társaskör $ éti 31-én. nlapvagyona gyarapilásárií belép-tidij mellett, egy zártkörtt s iáuczczal egjy-iíékiötött kisebb mérvtt tombolát rendez, melyhez egyet tárgyak a táriaakör minden tagjától köszönettel fogadtatnak. A szivén \| adakozók tiiatelettel kéretnek, miszerint ado- i mány«i:í( tárgyát f. é. deczember 30ig be- \| r\'.árólag ifj. Fesselbofer József urhos békül- i deni aziveskedjenek. T A népnevelel lelkei bajnoka Főt. é§ nagys. Modroyits Gergely, salavári apát úr a Sátorfi Lajot ét Hoffmann Mór által szerkeisteft „Szülőföld ét a Hazatt oiimfi ; könyvecskéből száz példányt rendelt meg, ; i>agybecs(i levelében elismerő szavakban Ud vözölve a vállalatot Ajánlják e 25 kruyi könyvecskét, mely 4 képpel van diazitve a j népneveiét narátjainak ügyeimébe, falusi i gyermekek azámára alkalmat karácsonyi , vagy újévi ajándékul tzolgál. — (Tánczkoszorucska.) Az 1. nagy- \| kanizsai kereskedő ifjak önképző egylete e hó 21-én aárkörü táncskoitorucekát rendeseit aa egyleti könyvtár javára. A jól lá- ■ togatott koszorúcska pompásan sikerült. A j vig kedv általános volt i Merkúr ea alkalommal barátaágot nyájassággal forgolódott Terpsychoré körül. A mulatság hajnal ha- i aadtáig tartott ét a könyvtár javára aaép összeget juttatott. — (Koszorú.) A „Petőfi Társaság" egy rendkívüli fényeten kiállított vállalatot indított meg e czim alatt „Koszorú," mely rendel havi közlönye leend a nevezett tár- \' taaágnak. A lolyélratnak, mely Afl na Ta-mii, a Petőfi társaság titkárának á erktat UjtA alatt jelenik meg, eliő januári fUeetle nJogjelent éi bekttldíiaU hoaaáiik. J V, lélek-kll mondhatjuk\', hagy ugv kaléőlij (Keut-uíanu Frigyet kUdáiji, a Franklin ,\'áraulat nyomdájából) mind pedig beljiő utalnia tekintetében nemotakj haránkbtu najdunm páratlan, banen) a külföld 5 ik)uiU vállalataival ia kiállja a verienyt. Oha tand k hogy ágy művelt mag/ai qatlád aia\'aláró ke biá-nyoiték o. vállalat. A 06, nagy nyo ossdrét Wlnyi, fényit kiállltátu füaeíuek tartat- Sej Petőfi Sándor ataakéni (A k töltőnek r. Bolioaay Imre birtokában levő (lyetlep fényképo után uláaol a Jtlöaz GVÖr\| f.) Jó-kay Mór : Maguk .kelten. (Adalék i Petőfi, Korszakhoz.) mtlrödi Húnaor: Aa e vataett ideáj, (költemény.) Ktr^my Kátyú Petőfi arcaképeiről. Hn/dti brfiWor: A 181. láp. (Elbeiaélée.) tVfomi Tamilt: Petőfi h átirat a Névy Ldíiló: Prósádkrfl. Na mi A Ma-relemfÖl .^Költemény]) ^ lrodalbii \'él mfl-vésaeit. if)» Álmi\\m Kornél: Véu ró ; ót fia-uil Ariátok. — Oyula \| I ndtődy keltemAnyei. — 8t: Bevay élete éi 1 munkái. — JÖTŐre a mellékletek meliaéi »k lesznek. — Ismételjük, {hogy e folyói atot a legmelegebben ajánInaljuk imtvolt iMa^at éikélmU közönségünk ligyelmébe K!< fiaatési árj: Egéta évre 10 fI, félévre 5 frt. Gyűjtők 6 előfizető után ifgyetipáldányt I kpuak. Aa előfiaetéai pénzek H a u t in a un \|F r i g y e a-hoz, a „Koizoru kiadóhivatalába, ltoroua* helrozegoUtoza A, ta. küldondők. - — (A (. olvatokhoz]i Lfii szama ea évben ta utolsó. Éppen uj ével* aőlnanián jelenflnk inog ismét t. ol nasóink előa, folvtatvli 4- pártfogásukban b jsvu p%alutáfluu1cat a kjlzmivelődet, k< terköl-OBi-tég, a jótán fel világítódét, a In Aafitág szolgálatában, A hírlapíró éa" az ivatók között évek torán át bizonyot ömi ikötte-tét léteiül,. melyben ugyan nemin I sincs még a oouveutionália formákból, d< i mely aa éveken át megszilárdult érzület Jk közönsége folytán tálául bensőbb mint eliő pillanatra látiaanék. fiz állit kunkat számot levél i által erősithetuénk. 1 Fagyon tejméiaetéi tehát hogy a nzentl U inepek alkalmából ti alkalmából a közéig/ újév-nelc érdéuilegoBebboij nem nyithátn k meg ez esztendőben Qtoltö hirrovatuijkii, mint őszinte, i a szokját hideg formájától távot álló, igaz kivántágui\|kkttl. Azért m esztendőbeu buotut vennénk t. olv hóinktól, önaotlen munkatársainknak, fá adhat-laa, egyedül á közjó érdekében kifejtett buzgó munkálkodásukért hálát köiz uetün-ketjiyilvánifva, ymkik valamint L Ivasó-inknak it boldog Ünnepeket kiváuujkj - (Izr. hitközségi elö\'járó Vá< ásztái. Mindig fontol ténVkeaétt képez ás nlőljá-rók választása olw neveaetes zsidó litkos-ségnél, mint a kaüiataí. E választ\|át< le nap-1 ja közeledvén, a legközelebb mult adom balon több válautó ér\'ekesletet hívott pgvbej mely külöfiöien a meg választandó iiíköz tégi elöljáró-elnök megválasztása Hl Ott tanácskozott Aa értekealeten trép tzá pu iar. hitközségi tagok megjelenvén elnallrosta-tolt, hogy kebeléből küldöttléget neneizt Qeliei Qutmann Henrik úrhoz, a j ni gy - ka-niztai izr. hitköaaégnek évek óu buzgó, áldozatkész elnökéhes, mely felkém, bogy a reá eső tiistilégeí ismét fogadjl el. A küldöttaég, mely Wolheim Ernő, [R áüheu-foKá Márk< Sommfljr Sándor, .VVoU \|l. H, Ebentpanger Lotji, íEug\'U .d Lajos. Weiss ség érzelmei, már kifejlődtek bennem, még mielőtt az igtenre alkalmazhatnám. Kell embereket szeretnem, emberekben biznom, embereknek hálát adnom, embereknek engedelmeskednem, mig any-nyíra emelkedhetem, hogy istent szeressem, istennek hálát adjak* istenben bízzam és istennek engedelmeskedjem: „mert a ki felebarátját nem szereti, a láthatót, hogyan szerethetné mennyei atyját a láthatatlant ?* \' Ennél fogva kérdem: Miképen fejlesztendő sz emberek iránti szeretet, bizalom, bála és engedelmesség ? 8 mi módón keletkeznek természetemben azon érzelmek, melyeken az emberek iránti szeretet, bizalom,, bála es engedelmesség alapszik ? — s ngy találom; hogy ezen érzelmek forrását főképen a gyermek és anya közötti viszony képezi. Az anya érzéki ösztöntói késztetve kénytelen gyermekét ápolni, táplálni óvni és felvidítani. Meg is teszi, kielégíti szükségleteit, eltávolít előle mindent, a mi kellemetlenfll hat rája, támogatja gyámoltalanságában ~ & gyermekről gondoskodva van, a az Örül; a szeretet cairája kifejlődött benne. Majd olyan tárgy Ötlik szemébe, minőt még nem látott, bárnál, fél. sir } az anya szorosabban keblére Öleli, enye- i leg vele, szórakoztatja, #iráaa aegszű- , nik, d* szemei mindamellett nedvesek maradnák. A tárgy újra szemébe Ötlik \| — ax anya iámét óvó karjai köaé szp- i ri^a • enyeleg vele — most már nem , sJf többé; viszonozza az anya mosolyát derült szemmel — a bizalom cdráfá kf j vaa benne fejlődve. Valahányszor a gyermak iiúkiéfst nyilvánít, anyjáóda siet bölcsőül iez; ha éhezik ott, torom, ba szomjuik csitítja szomját; a gyermek bll mihelyt anyja lépteit hallja; feléje ja karjait, ha látja ; szeme sugár zik ha keblére sioritja, nem éhezik többf, anya és jóllakás egyazonos előtte, ná A szeretet, bizalom és hála csakhamar kifejlődtek.. A gyermek aéyja lépteit, mosolyog árnyéka; láttára.; ily te erem a ki rá formázik azt széreti; áz remtést, ki anyjához hasonlit, jo tes\'nek tarja. Mosolyog anyja alal mosolyog az ember! teremtésnek; atyja szeret, azt ő is szereti: a ú any-\| ját megöleli, azt ő is megölejlí; a kit aiyja csól:ol, azt <3 is csókolja) 11 em bérszeretet csirája, a felebaráti szeretet ki van benne fejlődve. Az engedelmesség kezdetben ellenkezik az érzéki termésaet hajlanaival Ennek fejlesztése csak mesterség! s módon eszközölhető. Ez nem az\' öszl önnek közvetlen kifolyása, de mind aj n tellett sioros kapcsolatban áll vele. Első kiké-peztetése határozottan ösztönszerű, Valamint a szükség a szeretet,\'a tel esités a hálát, a félelem a bizalmat me [előzi, ugy előzi meg á mohóvágy kz engedelmességet. A gyermek sir, ha rárnia kell, türelmetlen, ha engednie Ml { a türelem fejlődése megelőzi az len pedel - Máik, Báron ^ajost Taoliaötr 4a Honig urakból állott, el li Indáit aé általánosan tiaatalj elŐljárAiágl elnökhUji. hol Biloban-fild Márk tolmáoiolta a httlflöstégi tagok érzelmeit. Kiemtltt at«luök Umak a nagy kaulzaki iar hitkOaiég érdOMÍ Mrlll addig la iaeiaatt értjomeilj felkértei hogy to« vánhrit te vette míg a liitkpeiég tagjai\' nak beléjt vatett binalioátj a fuplja el a tlaa\'aéget. melyre ő annyira méltó, a ma* lyen o elévUlhetlen érdamekaj azérze\'t. Aa elnök Vir meghatottan fotfadla a] küldött\' aég énielmai nek iolinfoaoláaát, megköasöii\' te a bannt halyiaatt blaaljinel t a lisataé^ gat elfogadui ígérvén biatofitojlta k( Idöttaé* get, üogy ezentúl it mindent el lug követni aa iar. wtküzaég érdekében, IA küldöttaég emalkidett hnngulatbau távozott. 4- Öyórffy lánps urmk a llövetkező felhívását ajánl\|uk olvatólnk. figyelmébe: RNagy lCania«a várna aanu éírköluni aulyt, uiily élénk forgálmi életéuakiÜzérkedő irá\\ nyáoai, kalmár ijzelleméiiak magasabb je-lentőiwaf, erőt éto tekintélyt ad, áöziuléze temek é» kü ö.iöaeu lőgym láziunjának kö-tzöiii. jpsen főgymnáziuiu é\|ilnkólMin, ezen főgvmiiázitfm (íjuaági könyvára láelíittbá\'\' torkjodniu felemelni gyangf aoavwnat. Kedvelő alkalom nyílt a „yaaáruapi< Újság"! Öi-vai - 1854. éviől IH7H. végéig uiogjelbnt, évfolyamok láerini beljötöttj)é\'* dányaíuak i (25 kötet) mQg4zeizós/\|re. Esen Jap enuyklopadiei jelentotégéi a á tudományok íjépazerUsiléte körllt )Mvivot( erdemeit nem ^karjuk bo\|Sfaaiabban Mtevatni, aa ügyit mindenki tjlőtt iameiieti érdekű, munkát \'akarjuk több a. Ezt a na a nagy niaaai főgymnáainm iljuiági \\ öny vtára aaá 1 mára negazereaiu. A munka árai azonbau 180 M Olyan jélontékenkr öaáriik moly ctaa szélesebb körben elterjedt pártoláséi áldozati által iientzbotő bel < neatelettel [kérjük fel eanéllfogva^a-nizta váron ét vidéke lelkei hdlgynit ét pof-^ gárait, kik lógymoáziumuiik gyasapodáiát, tanuló iCjutágunkj indvalódéiék • városunk trköletl eineiked^iét óhajtják tziynskedje-nek oselunk nlérj^tébon anyagi áldozataikkal támogatni, i Az alólirt éi adoináilyokott öaastgik a „Z4la\|i%Közlönyu- éa „ZjiláKba ) fognak nyugtáitatiii. A lógymnázijuu ifjúságnak ea \' lenne a, legszebb újévi ajándék 1 Nagy Kanizta, lb78 deczeuib. 18-án. • \'Többejc uévében: \| GYOEFFY1 JAK08. ZtIZ Ajánljuk olvasóink figyelmébe a Franklin-társulatnak lapnak tuai számához melléaélt könyv éi hirlapjegyaékét. Újévi ajándékul ttolgáló kiváló éaép^kiállitátu műveket talál benne aa olvaip, mfndoo kor uak számára. — - A „Csöndes órák" josimü hetilap utolsó száma a következő válogatott t érdeket tartatommal jelent mpgt LA gyó-gyithatlan teb" (ered. regény) jreoaortól. — .A váéai ulezárói" (ered. költ.) Szabó Endrétől. — „A* igtai nagy hétf, E. lilét Láialótdl.. „Heinoból" L 11. LSzabolot-tói. — „Két virág tÖiténetfe" (beszély a franoaia forradalom korából)\' Berecz Károlytól.— „Karácsonyi ét tuévi\' szokások Oruiiorsiágbaii. — „Ne hiddp (tárcra-veri) Nagy Györgytől. — „Az abl^k Uezáródott4 (eredeti táieza) Bulyorazkv Gyulától. — „Nagyvilági hírek, adatok," „jegyei újdonságok," nanró birok.u — Abonitékon: tartalom, nymen, itkktaláuy, kép talány, számrejtvéuy^háromféle jutal\|nak\|kal), szik- rák, a atarkaaatő nyilt válaszai, Wriat^i - E dimten klllftott hetilap, — mel-tiszta irányánál fogva ia bármely oealá<í nál helyei foglalhat, eltfsaláti ára, ne gyadávre 2. (fi. Az év végén egy disaat a értéket ittAlanot ád ingyen, ée Idadó hivatala van i Budapiit, Háwdor uUza 18 II. emelet 15. ajtó. Kivánaira egy aaámot mutatványul bárkinek ingen küld. i UJ zaaamflvek. Táboraaky é^Parieh aiiiemAkereikedéiébeu megjelentek; Négy kedvelt népdal. I {Ritka ritka ritka báaa 2 Sarkon van a Buza Jánoa koroamája (Mluden etti fuvolázok tokáig). 9. Békót vertem (Temetőben láttalak meg). 4. jftötét aa éj. Knekbangra zongora kiaérettel (vagy zongorára külön) alkalmatza lluber Hándor A\'a 80 kr. — .Magyararaiág éa • lagyvtág" 51-ik ttárnának tartalma. Szöveg: oiitrák-magyar jegybank alkormányzó f Karácsony. Költemények. (Simay\'j János, Vay Sarolta, Pap Kálmán.) Kényaiti ur. Elbeszélés. (Irta: Névy Látzló.j) Folyt Szerecsen karácsony. I í Forgó Jénot.) zz Egy agg magyar isinéss életéből. (Irta. Balogh István.) Folft. -r* \' Az árVis Boszniában. A teKniéaset aönf-1 véből. Mi a meleg V (likkert Antal.) f Vér aámapi levél. Karácsony a nyomdában. , P»»rsó,) — A „Cuaztoaza" olatrák-magyal ^ hndilia ó, — mini\' éi művészeti isenle. M Sümegi Kálmán) Különfélék. í— Sakkíe-Madv. 4- SrAréitvény. — Szerk Üzenetek. Itajzok: Lukam Vílmoi. éa Feeat Im-ri. -- Szorecten karáoiony* -4 Aa árvia, Boszniában. — A „Cuatoaea\' !oszlrák-\|ma-gyar hadihajó Irodalom. :X: Ai ole$ó$da nttoodbbja. Aa uj Av közeledése alkalmából felhívjuk a n. A. kösöntég, kttlönötau a fÜggétlensAgi jpárt-hoz tartozó hootfitáriak figvelméj) a Buda-peaten Munde Bódog órizaggyÜléti képvi-•elő által nagy iapítattal éa jefieen iswkesa-tett „ ftlggiUtn Hírlapra". & lap a függetlenségi párt eUloi mellett küad i munka-táraai közé azámitja a párt jeleni köattli 8imo-nyi ErUŐJJelfii Igndct. Degre Alajoi, TOfe Kálmán képvieelo urakat Hazánk dioiő fiának Koiautn Lajosnak időnkint a magyar nemaet* hez intésett örökbecaü nyilatkQaatait a lap mindig eliő forráebAI, egéiz terjedelemben mát lap által megnemelősve hoaaa. Tattal maaááff éi váltoiatouág tekintetében a legkülönfélébb igények kielégitéiAben ta-láQa sikerét. PoUtikai rhtfben felöleli tömör rövidtégben a bel- éi külpolitika minden neveiatat mozzanatát, • azokat a köa-jogi ellenzék izempontjáoAI commentálja. TúijaHalmi ré$u a legváltoiatoiabban van öaaMállUva. - Kii Napló" rovata miuden* nap egt érdokee befejezett történetkét vagy raji\|>t^oa. Hírrovata lépést tart a nap eat-ménjtiiel, a hű tüköré mindannak, a mi a hiaábku ét külföldön napi érdekkel bi* lé törtél.ik, vidÁh Uvéluéni rfvid és tár* gyilágpai érteiitéieket nyújtanak aa oriaág uiiotfen vidéko nevezetetebb politikai és lártjidfitilui eteméuyeúől. A kösgasdaiági rovatából a gabona ét mát nyeritennAkek árairól a gazda Aa kereikedő idejében tá-jékozodátt meríthetnek. Mindmféb czim alatt a fővároií \'politika^ jnüvéitl ét táriadalmi élet napi-eucQe, betű ét uámtalányok, halá\'oaáií legott allgat, nyújt* át ád. csirái ismeri ának, a kit mésség fejlődését, mert tulajaoi oÉkis a türelem követkéztébep lesz a gyermek •ngedelmeasé, Ezen erét yí köz dőtben- csak szenvedőleges valami ; főleg t kemény f-azüliég érzetéből kélelkezík. De ez az érzet ii az anya ölében f^j-., lŐdik ki legelőttör. — a gyerneknek tárnia kell, QÜ\| M lo;a amlíjé neki képen nyújtja, várnia kell, mfg ölbe veszi. A tevőleges engedelmesség soUkal későbben fejlődik ki benpe ésimégi ennél is későbben annak tudata, Uogy cslkis az 6 javáig válik, ha anyjának fngeuelmeske- Az emberi-nem fejlődése azon mohó vágyból ind^l ki, mely ajs érzéki szükségletek kielégítésére törekszik. — Az anyai emlő csillapítja az érzéki vágyak első rohamát és fejleszti a szeretetet. Nemsokára mutatkozik a félelem; az anya karja eloszlatja a félelmét, Ezen bánásmód egyésili a szeretet és bisalom érzelmeit éa fejleszti a bála első csiráit* A természet makafcsul eilentáll a tomboló gyermeknek. —• Ez ráüt a fára köre, de a természet meg nem hajlik előtte ; már most többé rá nem Üt ezek-p re. Majd az anya is makacsul ellenáll rendellenes kívánságainak. A gyermek tombol és kiabál — i az anya állhatatos -t- megszűnik kiabálása, a gyermek megszokja, hogy akaratát alá kell rendelnie anyja akaratának — a türelem első csirái, s vele együtt az engedelmesség csirái is kifejlődtek. Engedelmesség és szeretet, hála és bizalom egyesítve fejlesztik a lelkiismeret csiráját, annak az érzetnek homár lyos tudatát, hogy helytelenül cselekszik, ba az anyának ellene szegül — első sejtelmét azon érzetnék, hogy az anya nem csak m/atta van a világon j első sejtelmét annak a nézetnek, hogy a világ sem miatta létezik. 9 ezzel az érzettel kifejlődik az a másik értet is, mely iqjteti vele, hogy ó maga sem sa* ját magáért fan a világon - a köte- lesség- \|és jegérzet első csirái fejlődés\' nek indáluak. 1 -jfck az erkölesi önfejlődés első alapvonásai, mely a csecsemő és anya közötti \'természetes viszonyból ered.1 De ezekben rejlik egyszersmind egész terjedelmében annak a kedélyhangulátnak érzéki csirája\', mely természetünk teremtőjéhez való vonzalmunkat jellemzi; más szóval:! azon érzet, melyből az istenhei való\' ragaszkodás fejlődik, lényegében ugyanaz, mélyből a csecsemőben az anyához való ragaszkodás {fejlődött. Do ezen érzetek kifejlődésének módja ia egyforma. A gyámoltalan gyermek mindkét esetben hallja a szózatot, hisz és engedelmeskedik, de ezen korban még nem tudja mit hisz és mit cselekszik. Nemsokára megszűnnek hitének és cselekedetének első okai. Kifejlődik önereje s ez kibontja kezét az anyáéból, érezni kezdi önállóaágát és kebléén fölébred annak homályos sejtelme, hogy nem szoijultöb-bé anyjára. Utóbbi pedig ebbeli gondo-htatt kiolvassa szeméből ós szeretett gyermekét mégjobban. keblére szorítja! megható hangon mondván: Gyermekem! van egy Isten, a kire szükséged van, ha rám többé nincs is szükséged, van isten, ki karfal közé fogad, ha. én többé meg nem óvhatlak; van isten, ki téged boldogít és felvidít, ha én azt többé nem tehetem. — 8 ekkor ismeretlen értet dagasztja az ifjú keblét, szent borzalom szállja meg szivét, a \'hitérset feléled keblében, örvend istenének,^mihelyt anyja azt vele megismerteti. A szeretet htía éa biialom érzetei, melyek az aqya kebelén kifejlődtek folyton gyarapodnak a gyermekben ét felelik istenét épigy, éa káttaságt árteeitéeek • \|8M» mis itámoi közérdeke apróeágok köadlletnkk. fWav-utki rovatában » tóvárosi vidéki éa kUlftldl érdekeaebb bűnesetekről kimerítő tudósításokat kot. Köaöl klinorijŐ idv* t«>fuW a vüág minden réaaébŐl. Érintve éa méltatva vaunak kQlttu rovatokban a tutlom4ny irodalom ét Ugujthb uiotaanetai. Van kitűnő Uíicju rovata, • a lapból kivágható • bekötheti tg<ínymMtik-lee, melyek a legélvetttesebb tsépiiodalmi olvasmányokat iaolgéltatják. Ily inódon a lép elófiaetől <J£y«egy éven át 10-19 frt. értékű 10—12 kötetre menő eredeti énita* ditott kitűnő regény birtokába juthatnak. legjeliiebb paedagoguseknak tonjtciára tént, kikkel esen oeélból érlnfkleéibe Urr ut tam itugauiat: mind a mailag iklveien fogadok ti bárkitől oly tauáo^oi] mely a uiuuka lávára saolgáhat, A egén nul 10—13 fűeétbku jalanik mag. i mindegyik fii el (i 1 It teijednl-uiU ltíM» a lagosh.oatbb kiállítóért, tigy-egy Alaat ára 50 kri A fdaaiak ára kéibaaitéakok\' Aaeleu dó la. Minden hónapban uiegjelan\|k agy fU Mi Egy-egy kötet 6 füsetbőlj áll. Gyűjtőknek 10 példány után] agy tiia ti a geadag a váltoaatoa tartalmú napi i telet példánynyal kedvaskeden} lapnak, inely egy évben 366 iv, tehát ittÍnX [ Egyes megrendelések legodéltaerttb denntp, gyakran terjedelmei melléklettel jelenik nieg áraegy évre csupán 12 frt. Negyedévre 3 frt Lgy hónapra 1 forint. Mina e lap tartalmaiilga, mind hazafias iránya ét rendkivfil jutányöi előfizetési ára ,. ctak indokolják aaon óhajunk kifejezőiét, hogy bárcaa^ e jóravaló hirlap egyetlen magyar oaalád olvaaó aaataláról ae hiányoz-nék. A „Függétlen Hirlap" kiadóhivatala, hová aa előhzetéaek inteaendők Bbdapea-tan a taerecieuutcaábeu 7-ik jta. aluli vau. Még egyszer aj&uijuk á jelei központi la pot a< n. é. közönség pártoló figyelmébe I — AldirtUra JelkivtU Petalosai Váló gatott Paedagogiai Munkáira. A magyar tanférfiak éi tanügybarátokhoa. \' 1 Midőn tavaly Peataloaai „Lénárd éi . Gertrudn otimü munkájának magyar kia dáaára elszántam magamat azou megygyő-zŐdéaben tettem, hogy basánk tanférfiai kik minden jóért éi üdvödért lángolni ké-peaek éi hazai tanügy előmozdításán egén lélekkel fáradoanak, ebbeli uehéa munkámat ii fogják beciei pártfogasukba réize-titeni; e feltevésemben nem ii csalatkoé-tam. A magyar tauügyi lapok ép ugy mint aa összes napi sajtó, igen kedvező tugnd-tatáibau réateiitették vállalatomaL kartár-aaim pedig réiaint inagáu levelekben, ré-zzint aa egyetemi gyüléiekben tett- nyilatkozatokkal szavaztak eliimeréat szerény munkáságomért, és busditottak a megkezdett munka folytatására. Most tehát rajtam áll, hogy emiitett művem előszavában tett Ígéretembe* képeit a munkát folytassam, • noha ez a jelenlegi mostoha anyagi viszonyok között nagy nehézségekbe ütközik, mégis mindent elkövettem, hogy e munka kiadása saját érdekeim háttérbe aaorítáia mellett is meg-\' indulhaiaon. De valainiut a fÖldmiyes osak i annyiban teheti kötelességét, hogy földjét vkellően megműveli s jó magvát bele hinti, munkája tikerét pedig a gondviseléstől várja: ugy én ia kötelességemet vélem az által teljesíteni, ha anyagi és szellemi nehézséggel jaró munkám megjelenését lehetővé teszem; a siker a t. ügy társak és tan-Ügybarátok azivos támogatásától függ. A mű izükiégét. fejtegetni már asért ii feleilegei, mert aa eléggé nyilvánult a kedvezd fogadtatásban, melyben az első három kötet részesüli ét azon tényben, hogy a magas kormány iskolai ét népkönyvtárak izámára ajáulta. Peatalozzi válogatott paedagogiai munkái mintegy négy kötetre fognak teijedui, melyek a következő jelesebb dolgozatait tartalmaznák: I. kötet „Egy remete esti órái." — Pestalozi tanítási módja. — Hogy aki oktatja Gertrúd gyermekeit..\' Ezek aehrosan vett methodicai munkái. II. kötet. „Hattyúdal." Ebben egész paedagogiai működése és önéletrajza tarul elénk. [beu levelezési lapon esaköaölhétő Aa aláirátQK legfelebb I8¥0.\|í\|eu 1-ig küldendők be. * Zmg9r\\\\üamu. fŐv.í tanító Budapeiten, V. kar. akadéujU-utoaa, 9 aa. dek.\' HL kötet. „Mesék éa alkalmi beazé- IV. kötet. Ezen „Vegyes öiizeállilát a dolgozatok,!" hazai éi külföldi mint földi atyját és anyját. Az engedelmesség ezzel tágasbb hatáskört jnyer; & gyermek ki ezentúl istenben épugy hisz mint anyjában, isten kedveért teszi a jót, valamint eddig az anya kedveért cselekedte. Itt, midőn az anyai ártatlanság és anyai sziv legelőször, megkísérti, • hogy összeolvaszsza az istenbeni" falt által keltett önerő érzetét az erkölcsiség kifejlett érzetével — itt nyitnak meg azon fondamentalis nézpontok, melyeket.\'a tanításnak és nevelésnek k&lönösen szemmel keil tartaniok, hogy általuk nemes-blllésünk sikere biztosíttassák. Ha azonban a szeretet, hála, bizalom és engedelmesség elsó kifejlődése csakis az anya^és gyermek érzetéinek találkozásából következik, agy ezen érzetek tovább fejlesztése csak magasabb emberi mesterség által eszközölhető, de oly mesterség áltál, melynek fonala azonnal elvész, ha a nevelő csak egy pillanatra szem elől téveszti azt a kezdő pontot] melyből szövevényes munkájában kiindult; ez utóbbi esetben nagy a vénél y a gyermekre nézve s káros követ kezmenyeí csakhamar be is állanak A gyermek anyja nevét dadogja, szereti, hálá\| mond neki, bízik benne ée enge-íeliWíkedik; dadogja as isten nevét is, I ót ii szereti, neki is hálát ad, bfnne I Vegyes. — Míqwí ptítpölcllnlc, irjal ]„Kana éa Vidéke Dr. Schu.ter Kon. ik a u t i n Ö méltósága f, évi nqveUber hó I 28-án kelt egyháai kSrlevelébeu ignu sté-jpjm és erélyesen intézkedik a U\| ilüatáni ^örvény minél pontosabb inegvalpiHása érdekében. E nagy jelei\|tőségü irakbolíkivált-kfpen kiemolpkl a magyar nyelv unitásál jljetŐ következő [pontot: „A nejn magyar ^jku köaiégek itjko\'áibau a gyaimaKek a {nagyar nyelvre ii tanittaiaanalc 4* eat — Ugyniond q inéilólága — minden uyfi e köa-■élben a izülok hathatósan kiváaiáKltólem. Ennélfogva az iiliolataékek teljek el\'alylyel od» Itassanak,\'i llsseriiit a tanítóit gVerme-kaket a in agyar nyelvre aaon ogyíjerll s tapasztalásból u eritelt, terméiaetMi mód szerint naponta tanítgassák, melyet íJlíoláí\'k-baji iiemélyeien s gyakorlatilag plŐUlam i melynek kfllő kinaaanálása mellett kz öiz-szw gyortnokülc három év alatt a jntgyar nyelvet megtanulhaiják annyira, uojy már harmadik évpejti s méginkább tolábbra tantárgyakat már magyar nyelven tanulhatják. Ehhea áaoinbau mulhátlánul Jzükié-gea, hogy a latlulpk — mint eat Iniijdenütt kikötöttem — a juzünkónapok űjunép- él vásár-napjain tartandó taniimétléiek alkalmával a Szorgalmi időben megtanul ma-iyu szavakat aj gyermekekkel jól inetbány-\|ák és begyakotolják. Felhívom a kerületi tanfelügyelő es^eresekefl, misaerint minden iskolai év végével jelöljek ki azoli janiió-kat. vagy pRpoknt, kik a fenjelaett mhdszor erélyes alkalmaaaaa .Himl a gyermekeket, az általam iniuden évrel kitűzött mérvben magyar nyelvre sikerOien fogják taliitaui, hogy ekkép őket a megígért jutalaiaaáibau részesítheuem " ~ VÍH»xaiÜkr<iíődik l saa vaknól a iáugléjek, melylyel ő nwltbtága, egyházi megyéiében kivált a mtgvanág ügyét fölkarolja. HiiattÜk, hogy aliiker nem fog elmaradni. Éa e likéi ben fqg állani jő méltótága e- követéire méttólttgy-ezeretetének „aeijeperpnius monumentuma 1" i — 4 magyar MMUtUtröl. Poasopybó I kavetkeaőket Írják A isŐ\'ŐUslet dvlulja linult már,- lefolyása kielégítő vullt.rUgy Pqasouyi piaoaon, mint az orszáfn más szőlÓ\|v)idékeiu, mint Nagy-Maroson és keiuéten, as idén lényeges haladás \' iliutat-kozott ez üzletben; \|Sok külföldi ke\|eikedő,tf kik küiöubeu köUmiiő üzérek utján Mez-, ték szükségletüket, megjelent izemélJeten, hogy aa eladókkal köztj\|tleu ötanlötte-tétbe lépjen. Aa ia körülméuv, hogy L jjejgy-mtroli atőlőkerejikedők minden érefiöjket megfeszítették, miszerint a Magydrország más kiváló borgidáéiról eredt ^\|erpepyt is bízik és neki is engedelmeskedik De a hála, szeretet lés bizalom indító oka-azonnal megszűnnek ezen érzetek első kifejlődése után. jNincsen többé szQlsége az anyára; a világ, mely őt mósü körülveszi, új tüneményeinek egész érzéki ingerével feléje kiáltja: most az eqyém vagy. A gyermek meghkllja az üj ffloe-mény szózatát, mert nem zártatjsj él fülét elple. A gyámoltalansftg ösztöné Juríg-szünik benne, a \|növekvő erő ösztöinq foglalja él helyét és az erkölcsösség csirája a mennyiben oly érzetekből fejlődik] melyek a gyámoltalannak tulajdonai, 1 tüstént enyészni kezd és enyésznie ts kéli ha e pillanatban nincsen senki, ki az erkölcsi terméfoet magasabb érzelmeinek első dobbanását hasonlóan az éle( fonalához hozzá nem köti a teremtés [arany orsolyáho. Anya I anya 1 A világ most elválasztja gyermekeidet szivedtől a ha nincs senki, ki e pillanatban hozza tolja nemesebb természeteinek érsjslinelt az érzéki világ tfineftényeihez, íjéiz a veszedelem. Anyai anyái Oyermekei el lett ragadva szivedtől { az uj világ ttesz ezentúl «z 4 anyja, ez lesz as ő ulene — az érzéki élvezet lesz istene; az ön hatalmaskodás fesk istene. megállhaiiák, sokat tőn aa et idei ttslet emeléiére, a mennyiben a iiagv-maroilak egyréiat lehetőleg oloióra isthták aa árakat , máaréeat péalc gondoiebbau késelték a MálliUádó eaőlőatt Ha efyei borvidékeken mint Aradon, Péoeetrito. a laőlő-ttslet nem érhetett el (elentékenv mérveket. énnek oka aaon módban rejlik, mely lyeí aa illető kereekedŐk eeeo (isietet megindították. Aat hitték elégi ha több termelő koneortlutnmá egyeetth éi kéaanek nyllat-koall^ hogy aa évad folytán egy biaonyos mtunyiiéget saálllt; a külfölddel való dm laeköttetéiek és a vevők majd eljönnek a4tán önmaguktól. A laŐlóttalet alkaréi vitelére tgéiaeo más mérvban kell aiaUkié* gei intétkedéaeket megtenni.As oly helyekfa minő Béo«, KattovUa (Btiléaiában), Lembtrc Krakkó, Botosaié, Lípoaet Hambura, Varié itb. próba küldeményeket Intézzenek mindaddig, mig a. uj szőlők aa ottani kereskedőknél meghonoiultak én mig aa ismételt küldemények folytán ugy a szőlő olcsósága mint a viteldíjak magfetelŐ volta kideritte ük. 4ltalábau arra aeil tl\|rdkednit hogy kedvező feltételek utján külföldi vevők izernatesianek meg. A budapesti piaozou aa elmúlt évad alat saáinoi küilHldi vevŐ fordult meg éi aa üalet egéiaben kedvező volt, noha jaz eladott mannfiiégek nem feleltek meg a Váiakozáeuek. Aa ösizei forgalom körülbelül 1800 — 2000 mmáaiára ment; aa árak 5 éa 8 frt kÖet változtalnta Minthogy a környéken a szüret be vau inár fnjnave, aa árak miiiáasánkiót f 1 frtíg emelkedtek Nagy-Maroson aa utóbbi héten élénk volt aa üzlet; a\'gazdag isüret folytán a termelők aaon helyaeibe voltak, hogy miode i megrendelést ju<áuyoian kielégíthettek. Vevők na^y izámmtf jelentkeatek és izepttm-ber folyamán 6 — 9 írttal fizették a mézeit éi muskotályt, mig aa évad vógén 12—14 frtra emelkedett a mmázsa ára. — Nagy-Maroson megjelent vevők nagy réiae elhagyta már e Injlyot éi Stent-Györgyre, Budipeitre éi GalgÓoara menL Galgóoaon leginkább öreg szilmtt iaőlőfajokat, úgynevezett ökör-szemű ^aőlöt termelnek, mely «most aaért keresettf mert a legiosaabb időjárásban ii kiállja a hosiani laállitáil, lp — lf> htjával veiaik. SjMontEndrén éi Bogdanyban néhány üaér nagy vételt tet^t, minthogy a gazdag termés tpiytáu aa árak igen olcsók voltak. Aradon éi környékén aa idei laőlő-évad nem felelt meg a várakozásnak, miután oaak kévéi vevő jelentkezet ét eaek is keveset váaároltak. — I.lány rabló cigányok. Margitta körttí nemrégiben öt pzekér ozigány táborozol s a uhu falvi erdőben elraboltak 3 makkszedés let lojrlaikoBÓ leányt. Két leány megiaö-kött tőlük, hanem a harmadik, Roitái György papfalvi lakói 12 évei leánya, Ilona, nem menekülhetett mcjg. s inint pesztra vándorolt velük. A napokban egy laekér cigány Sólyom köaeége határára érkeaett, velük volt a kis leáuy is, a kit a malomba küldött a cigány népség. A gyermek Petegd községét kikerülve, Kocauba köaségébe érkezett, itt a\' bírónak előadta torsát. A bíró megkereste a bolfenyéri jegyzőt Thamkó János urat, minek folytán as egyik izekér família Ifogatott a már a tenkei járásbiró • s&glioz békiséiietétt, A kii leány aat beszélgeti, hogy f cigány karaván Röjt mellett kirabolt ép megölt egy embert innen Aradnak menvén egy draamegyei faluban feltört egy boltot, azután! kerü\'Ő utort Sólyom köa-lég határápa a hol egy öreg\' vak cigány amdonyt karaván egyik lakját nyárssal Ölték meg, aat állítván róla, hogy oosaor-kény A kit leánynak aa volt mondva, hogy viselje gondját a purdéknak, \'majd hogy ha megnő, tesznek néki szép ruhát ét eladják. A leány Belfenyéren maradt. — finyu ktUngyt. EgySk Rotschild leány .kelengyéjét köselébb kiállították Pá- Ahyal anyai Gyerpi^ked e vau-Utte alkját, elveestette istenét, de m iga is. el van vessve, mert a szeretet lángja kialudt kebeléből; az önbecsQlés csirája kihalt belőle; vaktában neki rohan a veszedelemnek, mely az érzéki élvezet utáni vágyból okvetlen ered, Emberiség! emberiség I Itt az eltűnő gyámoltalansági érzeteknek átmeneténél az anyától qem függő világi ingerek érzeteire ; — itt, hol először ingadozik az alap a gyermek lába alatt, melyből termÓBtetünk nemesebb érzelmei kelnek : itt, hol az anya megszűnik az lenni gyermekének, a mije eddig volt és viszont a világ uj tüneményébe helyesett bizalom keletkezik és ezen tünemény ingere az anya iránti bizalmat is a lát* hatatlan isten iránti bizalmat is elnyomja és elfojtja, valamint egymásba kunkorodó kemény gyökereinek szövedéke a nemesebb növények finomabb gyökérsző-vedékét elnyomja és elfojtja — emberiség I ezen időpontban, midőn as anya és isten iráutí bizalom az qj világ4 tüneményeibe helyezett bizalomtól elválnak • ezen idópontban használd fel minden ügyességedet és eródet, hogy tisztán fóntartsad gyermekedben a hála, szereteti bizalom és engedelmesség érzeteit. fisén étietekben nyilatkozik as Isten, és erkölcsi léted hatalma is szorosan összefügg aioknak fentartásával. Emheritág I Mindent «1 MI követ* riibaa a\'Rotaohild faubourg- st. kotor-, palotában. A nátaruha drága lehér allaeebé készüli, egéiaen point-otipkékgel boriivá: aa ueaály 8 — 4 méter botisu éa tlaól a ra-bán láthatók a Grammon! Hoteuhild eeaiád himaett egyesült oimerei. E himtések ma gukbtn véve ll metlerművek ét két kilQnő Kiintő nőt miu^V hónapig foglalkoztattak. A «étauhák mind eötétlea yiláces diizitéeeel. Körül bal ől bárminőül divátu Kalapot kéeei-iettek a divatát osnőa. A prémet öltönyök közül kitttpik egy értékei oob\'oílybunda. A drágakövek valóságos kirakatéi képmte: a Kun de la Paiz elad éktttrétael szolgáiul ták a legdrágább ékaaerekel; a kövek fénye éi Kikaeága aaamkáprástató ; kfllönösen feltűnő egy ritka eaép nyak-ék, melynek értéke ftOoOQO frknál többet kép«\|sel A gyü rttk, fülbevalók, karperecek értéke is jelentékeny. i - Utótok fiayélmébé fiatal földbif-•ől Arad felé utáaván, egyik tokos Budapeitrő állomáson nagyobb Máig leszállott raggellani. foglalkozott a rottélyotával, ugy bogy már másodikat csöngettek, tóikor fizetni akart. Átadott a piooaérnek jlOfrtot, miből ea viseaa akart adni, de játia, hogy a másik asztal tát egy másik ur fizetés rtlkttJ távozik. Először tehát a\'tói követelte aa éjei! árát, mire aaonban már aj harmadik 04Öegetéi következett. P. urnák a köat i kélljitt választania, hocy vagy 110 forintját oflt hagyja, vagy lekésik a vonatról; ] gál-[léron fogta tehát t pinoaért és btvitte a i kécsiba, i olt egész liígoadtan fqlaaólitoita r pTejisék számolni." D« ideje it volt, begy\' e kupéba ment, mert ebben a perekben • fütyölt a gőzös és a vonat elindult. A piu-c/,pr — mint aa .Alfül4" meiél í— víaita-adjta a kijáró 8 frt egyuehány-krajoaárt éi a földbirtokot egész lOvagiaitn kifizette neki! az agy itatíó utat, kérvén] egyszeri-miiid hogy máskor neki adjon elpizür visz-saa, mert uem szeret lekéanr a yonaurdl Vasúti menetrendi i lÉrvényee májút 15-től 1876. A buda pesti id($trnatat6 óra saerint indul Kanizsáról Vonke hova : \' •mi j óra pnv M Wft iKsRák.Moliáei.DaiuboHr s íhioábté 48 rtg. Hlö L . .. . i. .. Í SO délu. 5Í1S\'Bmls-I\'sitrs.......i 68 r\|. m ,1......• . S édtiu 804 j J .........II. W wif SIS llécibs (Sionosthalj, Bécs-ÜJhsly fali 6 S rr\| ........Hl 48 ailv 801 s as dilit < 60 tH f: 47 délz 81& pobronba U08 Triaalb ás PrafirbofoR karmtfll Urács lés Sénbs 108 Érkezik Kanizsára honnét: 816 Mk, Jleháos, Damborári Piamábál 1 41 ááli „ „ „ 11 11 mv 808 Hiidz-FaitrSI 4 80 itf. 801 [ 2 Ö éAa. 81!) II J • 9 44 saive Sl4l«ís\'bhl (Niombsthsl; Oáos-Ujbslj) faISMOr aat.\' 316 „ „ „ 4 (M 801 Soproabál II 68 W >14 IMcébAl firáoi. Marburf. Prsferbof ] MAI 4 12 rag UM Triét- ás BáosMI „ H t Sltti 804 \' J ás ViUaohbtfl .. 11 - Felelős szerkesztő; H.OFFI A N N MÓR I. II Sl I .1 I . I.. I ned, hogy az emiitett anyagi okék meg-szjüujtaéhéj, melyekből ezen érietek a gyámoltalan gyermekben keletkeznek, U} élesztő szereket készen tarts és ne engedd, hogy a világ qj tüneményeinek ingerei ezen érzetek kizárásával izgassák énánit. * fiz az elsó eset, melyben ném biz hatol a természetben, azért mindent el kell követned, hogy a gyermek vezeté* sét a természetnek vakon intéző kezéből kiragasd és azou szabályok, és ejróknek alávessed, melyek ezredéves tapasztalatok folytán czélszerüknek bizonyulok. Az a világ, mely most lép a gyermek sze« me elé, nem isten első teremtésein oly világ, mely értetlen érzéki élvezeteire-és belső természetének érzelmeire nézve egyaránt veszedelmes, oly világ, melyben önző. czélokért küzdenek s melyben ess-telenség, erősük, kérkedés, hazugság és csalás uralkodik* Nem isten elsó teremtése, hanem ez a világ csábítja gyermekedet a veszedelem tátongó torkolatába, mélynek örvényében szeretetlenség és erkölcs) romlás honol. — Nem isten teremtése, ha* nem s^ját romlásának mesterműve az, á mit és a világ gjermeked szeme elé állit. . t . Zsmgm 8m Melléklpt a „Zala\'i HiKDístDESsx BRAUN MÓIUCZ lábbeli-gyárában ■ BUDAPESTEN, ug6r-ut 44. n/íiii nlatt. Hölgyök számira. Papucson béraon i vagy bőr-ft "60 kr. X x x x X X X i 1 api Ml K\'otnodctipŐk finom bőr vagy aberlaatinbdl t f 7Ukr Koiuodeaipők eberlastin film vagy bőrből sarokkal és nagy elegáns csokor-1 I ral .1 fi. 70 kr. Bír v, eber\'uiiu ragntln félcaipő u> gelL dupla I talppal rpkokó-tfarolc- 1 kai . .ül). 20 kV. Füad topán oborlaatin- I bői a legszebb hiniaia-Urak számira, i Papucsok bársony vagy bőrből 8(1 kr. Komodciipők finom bor vagy Síiből......I l(. 20 kr. Regatta c/.ipő (lélcupő ktynivalé) finom elngrín lőrbol, orda talppal...... 3 ft. 20 kr. Topán chagrinből jól kó-saitve.......8 ft. (0 kr. aol dtsaes . í II. Il\|) Tonányok oborlastln ■ bot ruganyhuaival magaa kivágáaaal, ro kokoiiarokjfsl finom k^llllljhbau . 2 ft. «p TopáuVok rugauybu-savai\' ardi onagrin < horjsbőrből, aattga-aatt vagy oaavart kiittilil talppal ospii időjáraahoa tartói . . . 2 ft. SÓ Topán cbagtinbdl finom diaaitiaU laksaegilylyei legújabb divatú ......S fl. 60 kr. Topiii borjubdrbdl aafige-zett, csavart kettős talp-pal igen orda . . . . 3 ft. 60 kr. Topán oroaa fénymázos bőrből, szögűzeit oaavart kel- tda talppal oadl iddro . 4 ft 6 Topáfi aslon-tinymázoi, málnai bőiből) koatyUj v. plmgrln aaár-ral legttuomabU hímzéssel 4 ft, Ciiaina iáidig irő vizmeutes ba-gariabői\'ből háromazoroaan oaavart Ikettőa talppal . . 8 ft, Csiama bprju v.l onagrinbél magaa aaárfal i ranonoal . H ft, fiatopán borjú vagy ohagrin-bdl erősén szögezett kétfős talppal 1 . J.....2 ft. 4< Leány topán ebarlasjin vagy bdrbdl legfinomabb diaaitistt laksaagilrlyel. . . . . 1 ft M Oyarmok qaipők eberlaatin vagy bőrW . 60 tartól 1 ft. 20 U IV III Megrendelések postai utánvét mellei/ vajiy a/ tsueg bijkúl után gyorsan s pontosan teljesíttetnek, rtg 6(i/íi Nem tkkalmas lábbeli a legí ségesebben kicseréltetik. Részletes árjegyzék kiúánatra pérmentve, küi lelnek meg . ! r \' \': r \'I \' I\' I i 1—1\|- Dr. Handler Mór orvos és sebészt udor, szülész ós szemész, gyógyít gyökeresen fényes s tartós siker.b i z t ejs i-t á s W mellett mijidoiinemll 1) Az önfertőzésnek\' minilen következményéit, u. m.: az i gyengeséget, az ondófolyást, imlönOsen a tehetetlenségst (elgyengült férfiéről). P 2) Augycsőfolydnokat (még idülteket ia), a nemzőrészík buják? lyeit és misodtendü bujakórt (minden alakjaiban és elűltlfliásaibdr.\' 8) hugyCBtJezttkOléseket; 4) friss s idült nyákfolyásokat nőknél, az ügynevezett fehérfol 5) bőrkiütéseket) 6) a húgyhólyag betegségeit és mindennemű viselési nehézségi Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 8 órától 6 7 órától 8-ig. I Lakik: Pesten. bclmrog,i kigyö-ntcza 1. kz. kigy6:és v&roBh&z kin. (Ruttenbiller féle Szitán) 1. emelet, bemenet a lépcsőn. Dijjal ellátott levelekre azonnal válaszoltatik és a gyógyszerek meg küldetnek. aWr Van szerencsém, tisztelt ügyfeleimmel, és ismerőseimmel tudatni, hogy! ügyvédi irodám és lakásom mától fogva a kirAlyutcai 10, számú Blnu Lázdr-föle házban Van- [ Nagy-Kuizsán, 1878. évi december hó 10-én, • •. Garai Benő ügyvéd. i 878-jk évi 52-ik azamálioz. 1 kr. «9M X 1 X i • x 1 X f J .. Stejriuher c, itrautersaft IV FurBrustleidende > steier iiH-lllietcgek Mzámára. Óvás biiuok iitiliizásíi elien!! kr. Ur. kr , kr. kr. kr I fi Mi r tébU niiilt 8b év Vitii krdvtjlt egyedüli és legjelesebb gyégy-\| (k szer a toibk én lélc ui\'i szervek nílHnIeü hajat ellen, mint: hSMoétf \' r X nAthn, rekedtnél/, torok- én mell baj »t. A NTKIKIt íjiÖYÉNYNKDV üvegeire e szavak : ,A potbe-ke r,u in III r sc b n n j hi (1 r a t z valamint al jegy J, P. vannak rányomva, ojtankivlll u lagjl\'iiyi\'ken a kész td uévaláiráaa: J. I\'urgl ei t-n o r A pKi]t,li ekei kqk sí1,Iliben van (o\\jegyezvo. A számos utánzás és liainisitán ellen j IntjOlt és kérjük a t. c. Tevéket csak! azon llregeketj mint vtljúd i!aka;t elfogadni, a melyeken fentebbi ismertető jelek láthatók. — x x A X X x i. Ara Uieffenkent NO In iWtUldéHl ni Már 5 iFéraktár Magyarurszá^; részér ^..... \| • m l\'urglel^ner J. gpgytAru Grátz. 2, l\'tirék Jépef gy ógysterész urnái Budapeiuii. K „ KAKTAKAK. ÜAOY-KANMiSÁN: IMui JóttUflimtorhi urnái, Pri- V f\\ per Béla Mgyutréu urnrfí, Rtunbirii Ftrufcs él\'. Hekwírs <t Taubtr uraknál. X (K 508 0—12 I iL 1 r \' I 1 •] II I 1 v:#x#xtxtx®x#xtx>®ix#x«xtxtx»x«xt> irorMkeny rés I leké- rT \' ket.j g,\|és este ntcza Ritr- III, ft. Mznbnrtatmuxolt EgyeípiiieS éí^k por. (IlliiTorsal Speisenpnher.) Dr. GOIímIoI lléCMlien. Kddig utói nem éretett batáaábanja nehezen emá athetiü ételok feloldását at íflténUtt él tiértiitítteul, u teltnek tájfldbíidt ét erfíiitUét rártu\'eg. AaonkivtU napokint kátueri ás liotstnlib időn át folytatott liaaad latnál, kilavttve ia sok) makacs bajoknál ia gytayeaerlll aaolgál \| in utódig : em uteii ijyengtiégnél, i»or(3j/í?.v»í7\| ii háíbűleK béiiuíjnhíiüínal, jutjuk] tweufjuéyem\',. minthnnemll nltért{ bdntAmaknáL ekrofolottunál, sdrjjiaáj/nlfl^ éíí/íf liörkltlt kéknél, periodikus fwth járnál, bélféMgek" ét börhtfígeégnól, nyálkéttnrjiiál, klíizvr iy rs tubvrkuldiündl il#- ifnyiiükura^udl úgy aao\'k baaanálata olőtt mint Jíözboii jobb szolgálatokat taaai. Évek óta diricriteien itrnirt trny osi hogy sott még pedig hírnevet orvot a gyomor gyöngetégóné^lturut/^mát vagy érre Vtilo hajlamo,nul Dr. Oiilis egyate-inctn était porát mint diittatiuui saort kitttud aikerrel uj inlják, ia kitűnő arád- minyhyol rendelik ezt uovsaatea ily gytngttégi dllapoto AkniL . ■ J f\' j j \'I\' " i Ara egy nagy ikatúlyának ,1 frt. 16 kr; egy kn is aa utókuránál aIfg- ian nőknél ét gyerkét Kaphat^ Bioaben k oa, kir. udvari gyigya^ertárban, is a tartományokban nevsaeteaen katulyáuak 84 kr. o. 4. valamint Bécs ltjfc több gyogystartáraiban Nagy-Kanizsán Prágtr Béla gydgyit; Roúnfeld Adolf, keretk,; Rótt nbtrg Femet, tartat. Zala-Égerszageii: Jsaó Ferenci gyiyyai. Keszthelyen: ^tfinucA Ftrtmet kreek., Kalocsán : HonátK Károly ^gyigytt. Soakulon él Vsilon: \'Fmiler Viktor, gyógyu.; Pécsett i Sipőct litván gyógyei. — \' Ezen k&eaitminysm utánaáa ia bamiaitáa ollón aatt vidmárka által tBivinyeaen vidva van ia világosan —iÜÉ " " kpór Dr I Ca. kir anged ilyaaett Bgyatemea-Etekp ponti raktár (poatakttldia naponkánt.) Bécs. latv mtér 6 t hivatalosan bajegy-caiggel jelölve. Jtllistöl Bécsben, Küs-(iwottelliof.; t í Nincs többé köhögés. figger eodeon-inollpa^lillai a legkellemesebb, legbiztosabb gyógyszer költőgéJ, rekedtség, torok« { bántalmak, elnyákosodás és mindennemtt katarus jelien. — Kapható < eredeti esomagokban 60 krajezárert, 1 fitért antink készítőjétől Egger A. Budapeti, Eruékctler 3. 1 A szállítás naponkint szakadatlan, postautalványra vagy utánvétellel. \' Napon lel ut- lVlHiaon lcéssstlll tinóm thoswiltomOny \';a ki- -lo csomafeoltbim 1 frtjftval. \' E G G E H A. \| lludapeet, Énsébettér 2. s. , Nyflmatja i, Uidjt .FtaBWk)jM«p Uagí\'^"^ ytö&Ao\' Jfff KnrÁpmnnvi ka újévi ajándékok! I M Ivek óin fennálló s q legiolé hírnévnek , örvendő ff m m könyv, műi * fuiiisjeg\|y- ^^^Wikereske dése f ff 2tfagy--fEtap.izsáxi. f ajánlja a n, é. közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárai \| HHE \' I Ili Jfi 1 \' ; < i :j * karácsonyi és újévi ajmkkokbó! ■í\'-i í\'i\'\'"" fy ^ -\'rillní j \'" \' r \' \'\'fflPli- \' "lí; \' • m mini: % Pompás á/mt\'l> nwm, nemei és Imncé nyelven. Gmiin\'i képes Maiid mm, német és írnia nyelven • CT r fM\\ m i (4 Xjd JíjüSl M iratok nP mindkét nembeli ifhság síimíré magyar német és francz ia nyelven. RE ]1 \' . " I : \' \'I \'■ I\' f í I I. / / I filegnns levélpapírok és poritékok csinos (okban színes \' \' / " \' W / \' fi-"\' \'/•■ \'l I I í ÜÜ monogramraal. , rfj 11 . 7 ■ , . 7! ■ \| 1 \|y íMnrnl tkiBlmá migf ulml Mindenféle házi, ügyvédi, orvosi, gazdasági irodai és járca naptárak a lemtánwabb árakon, Egyúttal bátorkodom a n. é. közönséget értesíteni, hogy i berendezett könpnyomámat, a már benne levő két nagy \| ■ i 1/ i\'l i , \' M • \' • /.\'í/;/. ,1 ír i; gyomjtm kivűl még egy . ,i leftnjM siermeíű Jj -j AMEHIKA GYOfíSSÁJTÚ É I a m által nagyobbítom iálfal h/m kellemes jütúltam, bogy némi \' \' ni vinyokat mint! legkiiú, gyirnje- lentések fis névvel elláíotl papírok és borítékok, leggyorsabban rs rendkívüli olp araion szállíthatók, ■ H / A/ I Megrendelések pontosan \' eszífőzöltetnek. • jí ];\' tfutit. — Tflbeaör Jéttem, agy aa okos tmalé rögtön oda aitt, ahol zongoráinak, M itatásra hajtőit flkrök pedig megéltek aa ebiek alatt a kihalló aeeaerére. — Sok tehén píéue ceak in /alre ni megf»>tMÍ\' Ae emberi ét da! mellett. Óhej\'andó volue . _ ,k dalárdák. Mily kel leiueaeit — üemeseii lehetne esekkel be-ifitieni a téli boeoeu festékei, uévnapi- lakodalmi- tar- ée buceú- eaiélyeket, ae ör-k»a iváa - örükOi káityáaás helyett, vngy i-aak fölváltva is Meun/i roealól tartauá rína a — mennyi nemesre serkenW éa e tintái résavevőkel ée hallgatókat ?! ■ A wmmn a kik dalolni aaereinek : i ■ lehetnek.* 10} ittnka ia köuuyebb deilai hogy népesebb fal-miukbau ie alakulnának dalárdák. fogfe laaági jepi Tlxic évlo- saerkeeateui a „Qszdasátfi lapokai, Saadaságf egyesület ___ IpŐ köJünyét. — — A nagy-k«nlzal kereakedó ifjak Onképaő egylete által december 2!i-án tombolával egybekötött tAaeakosaonmeka a vá-mkliláson felül jól sikerült. Nagy eaáma mindkét nembeli kSaáueég volt jelen.\'mely ugy a lumbola alkalmával, mely 9—ll-ig J\'ariott, mint az ezután következett táucz-uál mely ceak fél négy érekoi* reggel ért véget, feeateleufll éa Kedélyeaeó_aiolatott\| Ai mert a ipjában roseaek C&i\'/fíiii/ Károly. • > Helyi és iii^í.vel lilrek — (Megye\' tisztújítás.) Míg lapunk e flsáma i. olvasóink kezeibe kerül, addig megkezdődik, r uiesfyé aaék helyén, Zala-Kerwegen, a tiaatujitáa. Aa eredményig termésaetes csak iövő heti szamunk ndbít fel világosiidat. De sokkal komolyabb fonius<uuk tartjuk aa alkotmányos pol -ári joguknak, a Usatujitáeban nyilvánuló ívakorlfltát, minteeiii hogv néhány szóval * kífcjezést ne adjunk azon reményűnknek, g uaztujitást gyakorló polgárok e nagy - M^éggel járó joguk gyakorlásában mellőzve minden személyes érdeket \\ „1,0 sorban eaak a megye éa közvetve a haza érdekét fogják aae.n előtt tartam f Kppeu azért, mivel aa önrendelkezési jog féltékenyen őrzött kincse aa alkotuiáuyos, eaabad polgárnak, épp.n azért hallgatni kcfl a azemélyea érdek knek ott, hol kiválóan a köaérdek Ifbrog saóbau. Adjk latén, hogy a megye tisztikara ugy kertljön ki a válaaztáai urnákból, hogy a közigaa-gauw és egyéb más téreken netán mutatkozó bajok aaünjenek meg. A jó köaigaa-gntáa sok más bajnak ia elejéi vesa[Aaon reményünknek ia adunk kifejezést. Apgy a megválásátott tisatvieelók megfelelH aaon bizalomnak, melylyel a megyi fontos hij vatalaira kiszemel tettek, mindent el fognak" . követni arra nézve, hogy a bizalmat meg ia tariliauak. Ezen reményben üdvözöljük! a megválasztandó uj tisztikart előre ia. A f megejtett választásukról ós a ralaaztáa le-tolyaHáióI -jövőre bővebben érteeitjük t. olvasói ríkat. — />. -r- iTanczvi(,alO.TJ.j A nagy-kanizsai tái saskör január 7-ki tánczvigalma, melyre a inegliivók a szélrózsa minden irányába már ezétküldetlek kiválóin féuyes-nek Ígérkezik. A vigaloiniendeső bizottság mindent elkövet, hogy a közönségnek mi-I uél kellemesebb estélyt szerezzen. Igy biz-I tuá forriaból írhatjuk, hogy » tánczvigalinoa az Ernő főherczeg gyalogezredének zenekara fog működni, mely kéteégenkivdl uj vonzerőt fog gyakorolni tá\'iczkedveló mini-két nembeli fiatalaagunkra. S miután más részt bálijuk, hogy az e táiiczvigalouira való kéesülődéaek i» nagyíj n folynak, biztosan következtetünk az idén a fényes ai- I karre, mely hogy anyagilag ia gyar-pitea a táraaakör vagyonát ő«ziu»én kívánjuk és[ óhajtjuk. — iáu szikaégteleii felemlítenünk, bogy a tánezvigaiom a „Sis/vsi" vendéglő nagy termében fog megtartatni \| Saemélyjagy J Irt; csal adj egy 6 írt. Ka:-\| aatjegy 3 Irt. Névre aaóió belépti jegyek válthalók a társaskör helyiségében január 5., 6., éa 7-én dt.ufúu 3-6 óráig. — Maday Izidor a „Földmivelési érdekeink" eddigi szerkesztője már jövő január i-től fogva Mórócs Istvánnal, as országos gazdasági egyesület titkárával együtt is^m\'egelégedécsel távozott. A rendoaők mindent elkövettek- az est sikerülése érdekében ée fáradozásuk nem is ímaradt eredmény rélkül, a mennyiben U bevétel 83 frtot, tett, melyből levonva a,3 frt.fju k»-adáal 46 f\'rt tiszta jövodelein fáradt. im\|ly Osaaeggal könyvtárát .fogja gyarapítani aa egyesület. — A rendezőség á kÜvotke.aŐ hölgyeknek én uraknr.k, kik a tombjlálioz saivaa-I leedtek különféle tárgyakat adományozni \| eaenuel nyilvánosan köszönetet eaavaz : Neu Josefa k. a. Neumann Amália k. a., Sóhwarz Sándor , Singer Ignáca, Pollák Gyula. Marton Adolf, rráger Gyula, Grttn-span Linót, Killer Lipót, FletechackerGyula, Horváth Imre, Samek, Kosenberg ignáca, Hreuer Jakab, Lázár Albert, Kürschner Jakab, Scherz H. Pfeifer S. Ling Gyula, \' Ftáifk Józ«eí\', Kobn Izidor, Deutsch Lajos. \| I Grünbaum Antal uraknak ; mégis Lobi Miksa uinak, ki 2 frtot, éa Varga György \| urnák, ki \') krt felÜlfizetett. — — A gumai jatekszerek veszélyesek. • I A berlini rendőrség több hozzá éraeaett \| panaszok fölytáo,, indíttatva éreate magát ! több jgummí \|átékazerf vásároltatni öaaze a azokat inegviaagalutni, a aa eredmény aa lett, hogy ta\'ainen lyiben nagy mennyiaégü ainkéleg találtatott, r(a kamutartalom 60/u-át tette ar, ami tenát a játeksaerek snlyá-nkk m. e. felét teszi ki) a miután azt a kia gyerinokuk rmidesen a aaájokba vosaik • ea által mérgezéctfk jöhetuek e ő, jó lesz olyakat a\'gyermek keaébe nem adni •í \' E. L. Ósarnok. ! A-.Pout deli Arts\'-l koldasoff. dr«v «I.l a.) MastWI. jfaaf jfümúJ aiáa g r i e d a a a a éUjot. (Kelytatéaj 2a Nem kevésbé volt Joeefa dicsőségére , barátja előtt az ia. hogy ugyanazok voltak az 6 kedvencz költői is. Bár egyik máaik I költeménynek aesthetikai fejtegetését még csak először hallotta Fröbeutwl; de felfogó ( rahmeege, terméaae\|ee UpintaU éa gyöngéd éricirne,— mely egéaaen a költő ihletében I élt,. — még mielőtt barátjától bizonyoaaá-\' > got szerzett volna valami tölölt, legtöbb-\| szőr\' megtaláltatta vele a valót, a helyest. „Mégis gondolatul teljes ezen Hespe-i rus !"\') moudá egy napon. Minden emberi éraelem, Ip^yen aa öröm és bánatban, aao-\' relém ée fáj dalom ban, szóttagolva fekszU itt előttühk; a virág legbelsőbb résaait, finom leveleit, porodéit, oly élénken leirja, „Igen. nsoadá f miéUtt fáradtaágga ai került tréfáé hangon folytatá ; aaM melyet ön itt tnmaaintén haaonüt az enyxmébea, ée még most ia eaoretek, talán több nyugalommai, de nem kevésbé bensőn szeretek, mint aa eieő napon, eőt majdnem reménytelen szeretek, mert azhrem hölgye nem ia tud szerelmemről éa, amint lét\|é, még sem eméastett mag a bánat. — - f^ytatáaa kér.) • Közgazdaság. — A borseprő értékesítéséről aa eseri íparkjáliitia alkaimábó. megjelent „Kíáüi-lé>i Erteaiiő® a következeket mondja : „A borseprő ée borkő képezi a jelen kiálihé-son a borosztályban .\'átható, Rósa Lajos Ede, újpesti vegvgyáros «r által kiállitoU \' \' \\ tehát a termén rőpálin roe\|_ borolajnak, lyek nek J____ ,---. ikénak, bórsavnak éa seignette-eóaak nyers anyagát. Miud megannyi becses termén/. A borolaj aa eröecbb a fiuomabb szeszes italok, lepuourök készítésénél a bor sav a kelme a főleg a aelycmfesiészetuéi, gyógyászatban, főlíg a pezsgőporok készítésénél \| n eeignetté só a gyógyaazamál ta-lált a visz fontos szerepet. A boreeprő ki- r—o —---------. iluiaa a gyártásra, » na meggondolfuk, orodáit, oly _______ , , __, hogy szintén édes il\'atát védnök beazivni, l nréaalve, vagy pedig szántott alakban pl-aunélkül, hogy a virágot szétbonczolná. — j ka Mert a költő mély titkát éppen abban .rólam föltalálni, hógy minden mélyebb érzést nein ia kőrülir, hanem csak mintegv rámutat, éa ezt sem fatólag, hanem a hasonlat finom górcsövén tett mélv pillantást aa ember lelkébe, hol gondolat gondolat után felbusog és a szem meglepetten, de elbájolva a csodálatos teremtés.fölött, könybe lábad." -Üii" válaazojá a vendég * — Bek jl(Jelelt a/ „Orpheua" zenem ú-I folyóirat IV ik évfolyamának elaő kettős azéiua, a következő érdekes tértélommal : \| \|. Fanzler L : Török nópdél. 2. Öchloil K éa Óoll J t Gallilécai mdíi.ó. négy kéare. 3. Goltach F: Dél szöveg nélkül4 F. ul-wetter A. cs. k. karnagy: Jeanne^ Janjite, Janneton, ttancaia négyes. 5. Kiarómai M. B: &aén kilátás, polka franyais, Ns. Dr. Eiumerűoroel oraz. képviselő úroak ajánlva. 6. Mutzeuaueu F. Ottó: Jégvirág, polka mazurka. 7. Kapp Sándor : Fra ludiuin, bármoniumré. •— Mind éz eddigi 3 évfolyam munkássága, mind ea ujabo bővített tartalom ke-zeekedők o zeueműf\'olyóirat megliúliétóaá-garól. Változatos, bő tartaloié, éa ólt\'sósaga miétt é legmelegebben ajánljuk é t. zouélő közöutég figyelmébe, éunyivéi is inkább, uiert teher-légea és elismert aaakté.éiaktói hoz érdekes darabokat — Előfizeti éré : egész évre 4 f\'rt 50 kr, tél évre 2 ü 60 kr. negyed év.-e 1 frt 30 kr Saeric utő és kiadó hivatal: .Budapest, 1L ker. lo utcaa 20-ik az. a. — yj — MJ szamunkhoz vau mellékslve a „Franklin társuléta-oak kiédáaábéó megjelenő hírlapok előfizetési felhívásé ét különféle köuyvek díszes iegyaéke E jegyzéket ajánljuk oiVésőink lígyelmebe. A jónovü tarsuiii\'nak ugy lép, miül köny vkiaíi ^á-yei, melyek külső kíáililásuk mint belüi;élinuk tekintetében egyarunt jelesek, nein ez örülnék ogyébiráíit külőaÖMj ajánlgatásra. — é veaoég — „ugy tűnik föl előttem 4- e azavakban vélóbén a költő titkát mondté ki. — Előttem aerami aem oly gyftlöletaa,; mintha valamely aaeraő észrevehetőn láradpzik, hogy olvaaójánék világosan tüntesae ki, egyik máaik hőse, mit éraett vagy gondolt. De kOKŐuk! — Mily pompáa, mily dus e pontban is érzelme ; aa éppen itt emiitett műben a költő által nyilváuitott minden mozzanat akérét-lén lelki azemeink elé állitja aa abbéu szereplő aaemélyek mindao életmozzanatát. — „Lásié, moudá többek közt Josefa, aa egész regény, uielynjek iegeslegrövideb vázé\'. adjuk, tartélmál Illetőleg, különös jó , hatással vau rám nákve. Mennyire örülök, hogy éppea e kedvencz kOltőm, föl-téláltétja szép inunkájábén a szerelmeseket, hogy a holtomiglan holtodiglant elmondhassák egymásnak. ~ Gondolja csak mily fájdalmas lett volna r^uk uéave. ha é pár reménytelen végeste volné be éle-tét I Mert é férfiú, különösen,, nem bir viszonzatlan szeretni. — \' „,\\ alóban. aat hiszi t" válaizolá Frö^ jben tajdaimasun mosolyogva. „Oh mily kevéssé ib.uer bfnnüuket, mi(y kicsinyleg gmidolliai rólunk, ha annyi erélvt aem eo-gea nekünk, bogy e rövid életod keresztül azeresaük, még éonétkQl is, bogy szerettetünk !u t Nőknél lehetségesnek téHoa," moudá < kéaaép hűlgy, szerelem viaaonaaerelem nél- i ül mély azerencaétlenaég éa a nők inkább arra teremtvék, hogy teljea életökben csen- , dea fájdalmakat viaeljenek. A férfiú aa ily bánatot magától dobuá, végy auuak heve megemésstené ót l11 ^E<yiket aem — hiaa élek még és aaarelok, moudá Fröbeu aaórékoaotUn maga ejé tekiutve. „Ön aaaret!" kiálta Josefa, éa oly különös kifejezéssel, hogy é fiatal ember ijedten tekintett fel; Joaefa Iesüté szemét éa midőn tekintete amazéval találkozott, mély pir boritá, el ércaát. mely ügyén olj I bogy ez ideig hrfrank legnagyobb részén1 trágyán! vagy még igy aem használták : »e-lenldg pedig 100 kilogr. .préselt aepro 4 forinton. azáritott jdékbau pedig 10—U forinton Újpesten a regygyárban eladható, mindenesetre látói fogjuk, hogy a- magyar gazdászatnak egy fontos tényezője aa igénytelen boraeprő. Hogy mily tekintélyes tőke aa, melyet a termelt seprőben bir a közönség. egy rórid számvetés igen azépen megmutatja ; vegyflk péicUul a legkiaebb öaa-aaeget, no^y Eger városa évenkint 500 mé-termáza ilyen seprő: termel, inéterméaaátá. 4 forinttá, szémitvé már 2ü0 forintot, mely eddig luiiftdrn évben majdnem telieeen kárba veszett.- . . Ha meggondoljuk, hogy a borseprő egy aaon termények közül, mely a 4-5 ménfőidnél távolabb aaaliitéa diját fedezni nem képes, de el kéli ismernünk , bbgy a.aeprőből nyerhető termenvek előállítása, mint ezt a aaeaakéazitáerol hozott csikkekben kiemettik, szorosan é bázi-ipár köréhez tartozik Közönségesen azonban csakis a seprőpálinké előállításinak mesterségét gyakorolják, és pedig est aem a legjobb eszközökkel. A borkő, borolaj, bórsav éa seignetie-eó előállításának mesterségét még nem ismerjük. A seprő-préselés mestersége tudomásunk szerint ceakis aa ujpeati vegygyárban gy&koroltétik. pedig nem minden embernek vén kedve csupán a seprőpálinka-készítéshez, mely agy látásik legkevéabbé haaznos ágaséU a borseprő iparuak. Érdemes dolog lenne tehát a aepro-próaeléa mesterségét a ennek nyomán aa említett vegyterméuyek készítését, házi-iparosainknak bővebben tannlmányos-niok. . (HaL gdé.) Szerkeztői üzenetek Drávahét y. „Névuapomnak előes- — - — -----4- n—i--r-- jénu. Nem közölhető. O.i egyáltalán meg gyon meaaae áll attól, hogy közölhető tájén! négyou __ verset inon. - Igy tehát „aaerény murf-kéaágávéi\' még neH &orakoshétik munkatársaim közé. K. B As igért memoiret hiába vártéin. F. A. Tapolcza. — Kedves soraidat Fr. ur levélét illetőleg biztosan vártéin. Pedig szerettem volna, mert fül. A máaik dologban ia érdeklődésedet. — L. u r n é k Keszthely. Csikkéi jövő é dolog elekére m meleg • ■____, ju. u r n a & awiuan. \' - , x - .. ■ ;8y\\a í " számúnk hozza. Üdvözlöm. -gyorsan elenyészett es holthéléVényságnék _ engedett helyet. — • 1 \') Valóatinülug Jaan Pal munkáiról van itt sió. Feleloa ö2ci a esztu HOFFMANN M 0 B z e QJ e s oS £ M © 09 * c 1 1 * 1 • 9 2 ► 2 * © grj . • £ * > ** ffi •3—0 o * ** I* » ^ ■■ e m ^ I__ ___ s-stf5 a 2 Z "u • S-cJ!" SÍ s -® ««rs.s c•« .5P8 3 Z 2 O > • Str 2 < a a fn £» A B ► _ 3 M-O O J SOs - w J ti s _ 5®_S t«e-3 SM J jSlísl.Ps* P e z ofc „ e w 1 I E 0 - - s Ji-g-s as u 9 Q* Z ce * gjjgjffjgj j +* 1 a j Sp o a. /poc OKXXXXXXXXXX\' XIIXXXXXXXXXX-CO X üflEIiLIIETEC^ilGIé ü * Q 30 év óté kedvelt ée orvosi jóváhagyás folytán sokszorosan kipróbált tt es - 2 » ^ u ® • c _ 5« 5 í -r * — kf S C ÍZ ~ - -í 3 * <4 a © ^ta * 0 a H Z S 2 oá a, ► • a a : 2 ti a >. • mm V . — Zt-^Z^e y ® 6 s a „ t ► c s tffAnn ©"S-a ^r Éa^Ss ásíi ±> X ti 5 5 9 3 , t .03 ® © \' i" a a 1 i I s-á s Igls © X u N vo , SJ-íí 3 s S ~ = < % ü r S ^ c Ju i + ^ s - . rn O* ti5 ~ fs S * -a i oo 4»7"3 "•©.dO > a C (N W Ohm C. O, S Budapest V. Józseftór 16. ízAiü bel yetteee Ili! •llá\'lá ^I.f " lia mellbetegek számára > K ■r _ £ 2. Ft a rr Mindig triss iniuőségben képható egy üveg áré 68. kr. ! I Idt\'ubcíj és eng^ség ellen ! Wlieler A Wilsou a. k. udvari stállitókaak Mfg Oo. New-Yorkbéil, t a tisztelt háziasszonyok, ős varróinknak legjobbnak elismert varró- ptroiok iiáaiára nagy raktárt tartok a legciéluerflbb varró és séfcrto Ml a legjobb feltételek mellett [•§ym figyelembe ajánlom jól felszerelt raktáromat mindennemű tár-II báaí- ái tárfrdák vfllámháritók Márnára és elfogadok minden e rágó «akákau 8p4 Knge liolVr i.ijtoiiitte iuO.üc eiieiajiaromatikus havasi növényekböl Kétségenkivül jeiéa szer rfaeamétikua arca- ée oaonüájdélmék, asédüléa, ke-resztfajdalmalc, ideg- és.teetfcyengeeég ellen, külőniiseü pedig a u e m s ő-részek g y 0 jn g e s é g e ée ebből gyakiau osoaoU tehetetlenaég u ellen. • .. Ára egy fi vegnek 1 frt. i\| F o g f a j a s elleni! Stoiuatlkon 8/Ájvlz. Dr. Brunn btósi fogorvostól. Egy jelesnek bikonyult asájvis a f^ghus épentnitásé ée erdaitéáére^ a asáj roas aaagé ellen éa kesdődo fogrotnláa ellen j Ara e^y Öveknek 88 kr főraktár magy^orasági: Tfrök Jósaet gyógyasertárá. Kagy Jóssef gyógyasert Bősenkerg Ferencs. Kéktár Magyaron x X X x X X X X X X X X X X X X 8 vaniaaat Balos Magyaroraság minden na- 45á 6-1)t j. ■IIII-" -tt-^í >«„■■ -ÍT--IIIH\'^W __ \'Melléklet a „Zala" j87B-kl 3-lk számához._ \' f pn7T^T?r TT Th^Tn? Milhoter Ödön 1 21 ^^^^^^ rU^DÜlUJti JU^^Jli^ 1 hatóságig engedélyezett harangok uj felszerelésének éa harangállványok feltalálója, Kir. saih. fuvógyámok !éa J uáloginléicléb en N-Kaniztáv fe^ " r ~ \| nagy szerkovács Budapesten, VI. ker., gyár-utca 10 ndln ját házában, ajánlja nünffannemá nranr. ezüst és ék- É . TA ll \' \'t találmányait a tisztelt építészek és érdekeltek becses HgyHméb:. Tisztelt építészek - SKJXL ^ií.JST -Tll S > - \' S J = * akármikor megtekinthetik gyáramban a különféle mintákat, harangok .felszereléséről \|éa Cftf s^éi SkosDÍrorrs ia a le" V * h \' ó 5 tornyok berendeléséről. MBr iJEffiTH „áM jIbb > tas g > Blkéssit saját ssab. modora szerint uj harangokat. Ksen* .modor j alkalma* mái a harang nem 1BEB lehető legnágyobbössaeg adatik, ^f- . _ repedhet meg; 94-sser tovább tart minta régi tolsserokuul, mogiartja erml^i msU hangját. SSAk (MM * legmértfkeltebb kamatok h- \' _ Z 3 tornyokban nagy harangok Is alkalmazhatók; a falasatok semmi rosg4it .v ra -lyet a régi foltzore PM eetíéae mellett. I fjr £ 1 %crr~ a lésnél kikeralat teUes wheteüsn — nem ssenvednek sa harangotásho* hatodról* sem BsOkiégeldtik kHHLÍ# l.„ÍjL. - Ji , , I * " C* > t£ AM i t smn srénsk, ■dyarégi módnál. Ssámulan bisouyitvány Igazolja esV , flSST poetAn kttldBtt e neratt tárgyakra \| i f ~ - J= % M 1 Rsen uj telssereíéii modornak célsserQsége (a elflnyo annyira sl van ismerve, hogy nomciakMa* \| naeonlóképen kéaa vagyok a ^ >j 5.0 á" • * gyár-, KnlOly-, Osztrák-, de a \' lágkiállittoón 1867., nUtkvai megfeleld (tssaeget pon\'osau éá - «f ^ c \' a \': 4 Uajor , te--, Franciaomág- ^^ kiállításod 1872, koékemtti , ffyorla Jtküídeni \' \' * £3 * — f o 2 }<au «t Bserbiftbaa is a feltaláló __^ ipsr-makiMUtáson 1»7Í, bé«i ijoraan ausuaefi. . . ^tó , aungokat feUserelt és wálli- J JHUVBI lik 1 11 M VI világldállijkéon 1878á a kc- ŐÍWl-4> 1 J fc tolt — Ki Isti pedig seen ta- gedl kiállilHon l?7ii bSn; - ■WB £ »—— 3\' « Ulmány tQntetve két isben már mf ^^H f BHI i u. slA kévéi kivéullel miudeautt el> -— - - a 52 - £ « * Felsége a király álul két ÍJ ■■] \|JJ f" R d «érsndQ édcnmel T«n pijjsal. T ^ ! U^ a í J Í* rendjellel a köreünsó helye* Yjf Jn^ifcW Qyáramlan mindsu nagyaágn j _ I -í—* , \'— 3 Magyar ijMm^reitóei által tfSwI^^Q kjurján^ok ^mtééá én iMnrelmé B ^S^ S5SSSSÍ ^sss^s^fi iffifestíSí •1 y)\\vi ffl fesáS^^. : ói kiállításon 18Ö6.. párisi ?i- gokkal át»Urcltetnck.J ^kj Aj MlJ ^j. ■ .\':>- - o Továbbá ajánlja u újonnan UltaláU turaugáilványatt kov^ciolt vtsbél. melyek iákkal kisebb ú\'rt fegta\'mk J- . . Sfl ti szilárdabbak mint a faállványok — As olso mag var, ugy b;l- mjnt kültoldOu legjobb UraárbeH álló I fr ) J\' ^S. . \'■ \'JSu^M^S^\' f * ftivé-gyáriim kovaoelúahelyeket dne TáUntékban késsitbeti MindentőlJ .hu: nr-.V éi satuk VíjsMttatuak. ttlflk •II\',.\' scolostatnak, késsQlnek további kovács-, lakatos-, kőbányai sn-r^m^c, Hj lom lon-^lyek, láncok, kalspjciok.tfcr/.1 \' HHIHHIBiHIHHIB ^ \| j /OOCX5IOOOOCX)taiÜlüOtVÍXXI1XX XXXX - JOCX)C\\ Pserlioler J. \| í; tiellretegweh ir -g gyógytjzerósz béCBbötl, ÜinKemtnWSC 15. nzum gold. ftelollHaplel," 1 Q TŐ\'évióUiMvett és onroal jóváhagyás folytán soasaoreaan\' kipróbált \' fl jéiOja s t. olvasóknak as alant j«gy<stt óu nők »ivi ta^ustalst uijaii j«lc»»iii"k b^souyult gyögysi«r i« 1 O ; j j"""""""""" \'ff W W Kunmti«g.!»sbg»kHt liiisfON bási sserokot. A llrf VWn^MfinilimHI ? 3 3 O aegTsodnioMiKUst korsui .» • tim «•« poataa.i jinat ponto mogjuíflá«ul. As alaut (vUsni- tf , T i HkSl^T^^Wa^^^^Í i>l - I * * Uuu kivttt ui6g «ok Mgjou ajfíüiitagotauguk vanpak késilftbuU vs netatan «tf«slutbrii MOUi i«vé IW < O M ;\| „ \| 3 ^^KIKEIfjllQllJlls] III j j r W W tranti iu0gr«u(iei«M>s togfOridebb Md alint és logjutáuyo* ■ Ixu eNikósóltet^uK, ós (stviUgoittások U A \| I m 1 ? IHÉHDKJfl ■BÉÉHÉÉHflRLjMBHBBBi XI, Q usgy-ibo kij«igg«t <li\| usiaui sd«iaa<. KQlIlmüliy«< .i rldókre, btfnn«aisslt«tt, uíittibiikUldos J il \' J \' . JK UKMivut niBilott - ViUtfsi in,igr«U\'ioiÓHükuál csoiusgulasárt •iurabonkiut 10 kjaiosar, sUinlttatik nagyO ivi Q IllOlll) ÖÍtíiTOk H/Hináttt< f I M 4Uia«Méu/«siMt <MouMgui«M Hujat Kóltisógro. Uméástsrnsitok inttlskbau rosstMiSinst O^Jjl ? «• k Q Akufltikon (iül8ze,z) IVflt1,,^ ) Kali-crém«, 1 J 8 fe iriü «UM\|bu kapluti <0«^»18,kt, \| ~ f inalogsn m uw1v«m<« ur\\j», ulutiiuui* ut«gli(U«a <m \\ ssAau. I Ovsmm 1 frt. I W ! I I l i i • , .A/> aIIah M X •MMt k.»UikuiuMyil 4il«u ; Utrciliiulwlyoi / -!--------------A I II l(Jtk\|fD8j ÖB tfVCn,rÖb ®K ülltll ♦ 1__^ Jjjéji. u«ijr«a hM,©ük..ly Mit \\ Lmultm)í. ttístvrérok hiros tyut- A :r~rr i ■ —7TT-"T?T~ ~^.\'•nahavtiRinövénTeUbfi S ( . a(,bWokbW. ts dsmMe kr, W hngelliüíer l izom ós idcgOHencuiljiiaromattk ttB Uft,vllsl nofenjökwi v HavaaifU-SXtíéZ ( ...... 3 Kéfégenkivlll jeles aaer rtieumatilcus arca- és oson,\'X •tM .irv.«i MMU.U.IJT.S »iui i.áa.iu.K>bb i.MtMr..«k ( f ..^.„..„{i, T /umuodu t V resatfájdalmak, ideg- és testgyengt\'ség ellen, kOlOnb W* JW \\í 7\' J\\m . * ^MíMCtt mmo-ausma , Eaiasos^ \\ Net-UHBOUUltt (prttgttl üHüppo t, ^ résieígrongoaéireéa ebből VvakAn oaoaoU 2 «uim4U«i Mv4y.iuuiy, g/uuiuriiurui, stíi. i y /WanniiH msgwmlolt gyaMur, 11»«» jí I • y n-n"" wmu»v»« w i\'lUiu 1 iMrMtftMt iiovhU. Üvugust-jti ?o kr. \\ oVOil l/bÖpJJUiVy tiossiUa, mluiiu uiioniU sl Q ellett. U Ír_- - 1 \'\'\'^"i iBiii f toti liuiük ottun, kltiM liHU«r. Hgjr ftvsgus* kr. /__M. __ , . - . O íBÉSÍ^^Í X Aw W »W\|Mk 1 frt. X V^HUKttUiUJ-OlUjf Hív* a IsgkHUii&i\'b tniues gb Q ilrOffflllÁfl aIIaíiIT ^ Ngy Ovsgl frt. II _\\_\| _ J^ _. \| ° nilP " « i __n.IM . WSgllMfll. gurus, ki«tg«M IUglajM,\|igiajM7lUlMMgftlM J ^J Molmiiövéiiy-Mzulutkúk,n„i,;!ií!\|Z!ű»•" Q ?,tott,"ftt,íf,n1 Vl2, Jr X /Vliatliontl azáj-viz Tk\' "•JJj1 í\'u,,p ( bsmrt^oMtfuyban, Uttiuö gyéfyutr SOWügé, Q. ur UIUIlll Ü0CH1 lO^OrVOSlOl #IWlwrt .o^tjb .^.un.Lr ií^TSn; ) kJU^rm Siii, «iio». Kgy áuCu. IS kr. X tfigy \|eleafikj biaenyult saálvis a Í.ghus énoutartása éa erősitáaére ; a snáj X kraj«u ) Miuu\'A\'y vlin UKHHAWV gjrágysssrvssiAL <j\|- rosa aaaga ellen éa keadódo togntmlás ellen; X ( ivUUIOAjlllI, ,(l)a, lUsckMl kM»»«tt nttvéarM- ^ i 1 « . , , O SZtíin-üHtíülltia í". ; vonst kóNvéayM, ssisos, k(U0u0ssa pstllg edidéa f\\ i Ara OgT (lVtígnek 88 kr M WcSSékKnS^t íK X főraktár magy.roraáági, rfJÓMefgvógysae,tára. Nagy- .aniaéa: Belus Q ti ub ri Lkiiu ( \| i \|C -----!" JK Jóaaef gyégysaert. Eoaeaberg Fereooa. Raktár Magyarország minden na- ö Beuczétí tapasz ^ Hil9k ^ / [>or iibiziadáö ollüii. S^/iTwm Z, 8 BT0^ uyógyiaertámbau. 464 ö-li ö ^ k,aitMr• _ ____ _ . J • m oiáiul ksltifcs/) ksllsaMtlsa s^wt, spoii t rj\|s Vértwzütó labdacbok ^ ? f UlfOiMiMk »ov« dMl J uuililít nsyst ki^m joggal ( ... fioiu\'.l/ll álul«íu.MN léltt rnk i • ^ra.u.na mivsi } SmélCtöpOr S^T^r^^S \|H r iiuiyüaii « labdsuNuk nsmm luiUsukai MrM«rss«o \\ __V . .. . ... . „u. \'JTT7 STÍ.M, volna, A IsgnmkH^bö Wslül / wTS\'SSffi sKW ■ \'" \' \' \' " \' ——— i mlysküíu<«iíi«l™ ögyöbli í«r •iMrt«NiiUl „\|. \\ ^ » H SO kr. ffl dobos Si V, k^iM^uwu, ö/itiii uiMMuuk :)/.íiiiir«li(\'ii«/,!(r «s u \|«g- 1 ( .„ . i • i n 11 IWii„i.r j Íl fOVtaelM W« alatt ts^sa gyógyaidst srsdméMyssIss. ) I ailllOClllllirt llllJKOIIOCH 1 j_,____ ! ÍÜ^l 16 IfJ***^! ai ír,„1 •akwvs 0 d»l«asal { M laikusok MUi valaiii«uiiyi b^)uOvssslfl hu k sétl fammmmmmmmtmmmmmm^mmmtmmml^^mmm. \' ——« Líü. \'.f^íün .Srv1. Í.Í\'.V^.^T1 ( • \'xJl^i tiiisíiiorvo, T oilhosHi. kiaiHMt isgy Vlaagállatok iniutleút a a ledobhat a kalmaaaátok. . »v«soum tiaiii kUMullk s/<il;/ o/Aiii\|.unu mvol h/\'Hm- \\ m/.hIchc/.o I frt> 1 i rujfadiű.\|iéi.i.bisg.uiyuiíi.^fiujsSnii\'iii ) tr,rVMKuiriítn tüi»unv ets"wiifiisfci v gi,ii ECoFcsixi&lTosoh ós boptoFxzioIAlK •gMKMiguk iMl/rMlllUMt k.,«K.uik A kl KMk ugy- / l^gyüWJIIlüB ulpdH/., „űrt sskék. «»rgss ^ ™ m wmm mm mm mm wv nrw* ÍWAAMIMWM •Mr kiMritMi uu fvdtlk. Uivabli ^iitlja. ) kalcvéiiyak, s ISb«k régi, litÖMskoHklnthluylId M- í. . j i . % L • • ( Mmak^tidrigJsWk.\|ffijMíivs\'( iwbwié- j IIVÜ88fttOK ttíl 8Zl5lQeteKut I I llmrlinfi ki\'íiiiutl m<»M •» >mj ) gvulUduNM rnvll. msgfagyuii iswok kossvéuy t n , ) ^ i J. Én mw°:L\|6líini ri ű i:íiíbb 41 w kr«jí«.r. ; ( .f;fl»fifA ..A Uiitiriuií a. M ,-wi, tanácsadó a legbltitosbiés ogfjobb bor-j ivitó-, nome^itö! é» ataporito. elj&r&erftL J iw«w>mü8 liSZillO-HU Kbünft bssiissr „ ,,\|y által, ha a IbgtiHxlábl termésaetei bor már a hordókban van, legalább ia még Ohinai toíiotteszappan, iJT^ > Xljs^í/L^oaíílí^SSy^ .yőV- 1 litz«r annyi bör, Jelen ékenvon jobb mlnö^ ^bői, éretik el. LoffgyakorUUbb M/aritu jjioro/ií Hh«im1<iu uUi. » bftr búrnony »ínin iluguls* ntb. fllloii. t omutui^ am f frt. uimutatás leásskult, még f ut.nl borok ueiuOttitésn ós aaapotítására éa oaekély, ront. 5í é. iS\'wiíSS iTiraWS: rtükil,K } LWl,n««\', W. Vb. .a.í. warb W^ ftvoK óborok \|avitására. Ku.önösen alkaloiaa u mííőnségot illető ro« borter- j i óta lyukas fugák onpluinbirns sr« njéüok alkalmávali Biuos és jó ekedinényétt Ueaesség vállalutik t+JT Saáa meg l : k . " Tíít3» Uiíiert \|ulös hktisur hu- \\ ^^ ulul 1 ,rl ao..............sááa hhonyitvá.iy fokisik elŐttUnlc, melyek mind erősitii, hogy csakis es e(járáa aa riaatíi por ^ r«k«il^óg, fojidkoh stb. •Usu, / « iisidsr tanár uusiusa usriiit, agy iobo» \' ofejedall legjobb, lüH^yiilcorlatlbb és legegysterUbb d vevőink kdsttl igen sekam, id^ssAkmMr. \\ iíogpoi 40 kr. ofakis e kOnyvuek kbaaőutíetik moatant \|óWW és azdairaAyukat. b\'ui/v-liíilywíiin » Itolvr i t»i, <-yuk «u \\ Mindennemű fogpuruk, pMsták 4s tlukturák. FOiuiebbi munka igen kttnityóR érthető s\'ylben van irva. a aat minden lei* l UKy\'UHUAdUi, j,ui, tilttij níénjoK von slbüijorvo / \' ,j • _t > . , J . \\____.,,7 . , , , : H^kiiMfitu fagyb^ok ,t>£ Idült ssUk Mb, siiea. i \\ , . . , «UB, ööt minden gyermok ia pontosán megértheti:\' egyébiránt kéaaek vagyunk, ugsiy 40 krajcár. t FoggyÖQ\|{yOkf aai^k ui^kduuyiidsAra i?y "\|őg küaelebbi fólvlláffositásokat i« adui, dU nOl\'cül, ha tisstolt vevőink előtt valn- I Jr I n b 1 g muuíum sswiat k.. )/ ««aag a (H. mely pont homályosnak tűnnék 101. Ara 3 frt. H »giendelé»ek kéro\'.i )k:ntánvét fiuB-ki vonat Mitvf, h Lbibig iAMs<«igtói Kry j -j i" ~ I , I Ias ttasseg elősetes bokU dése melleit intéstetni, a kOvetkeaő oBim alá ; ^^s\'^tuTírS^fíní0^ Tr."m> \' ( Pftjg pektorale-ja, ££ m fl-li ,a Bór-azshaiyoiO" kiadó-kivauűa JidsbM, »Mr Ms.wr«. ^lí^f&tWien, TtiboiW ásse, Uotei zuiu .wkwdiion .ulier-\| 0ül) va hal/^am, :Ju.,( lü»ígo.« 40ki ( gWmrosk átndáiMMaii sSsoisr»s. 1 dobos ára 10 kr ______ . •• / • " \| : i\' • \|\| I íJjT / \\ • j , #i \| » \' ~ ■ ii # 1 I : % ,\' I • •\'• í • ! ív i^^JH ■ • \' ■■!•" I ! • J i \'! h;, 1 \' :i • ; -.M t RANSOMES, SIMS és HEADTS^r IPIWlCIt, AMOOLnONUAM, ŰÖYNiJK , GROSSMOT.J, táoil körút 3j4-dik szám az osztrák lUhunvswiniiy\'í indóháza küzelebon BUDAPÍSTI^ sjisljil i Mai világkiállításon lS?3-ban tisztelot-okmánynyal Vs íiilmiiiji más kiállitau Ii juokkii ktttaUUtt GAZDASAGI IGÉPEIKE\'. úgymint javított mozgonyokat, fo-es szén-tiizelrsre}. Javított mozgonyok, hsáéi fckaúitkukifalM, ■ szalma-, káka-, kakoricza-torzsa- ütb., ugy.tinta ía- él uen-tuselésre. G6s-cséplőgépek kettós tisztitó szerkezettel 4a Javltot —lnlaliuaiutt oamtályaó hengerről, valamint as ttezög tisztításira szolgáló külön készülékkel. — Árujegyzék dlJmeBteeea. lil i:ffrnuii:er. fÜKézi bssnálatravagy 1—4 vom-jerőre tintitó-kéuOléki el,elismi ,t f\| legjobb kivitelben, a kinnyll já-Trat a nágy munkaképesség irioú pl lóléllés és ölesé árak mellett. IV Megbízható ÜgjnSkík kivi-Mlsatawkk. Tovább eladók .jelenté-pjkeny á r k e d v e t m é n y b o n ll]\| részesülnek. Megkeresések czimtícndük: Ph. Mayíart & Oo. Gépgyáráhcz. FRANKFURT A. M. 606 U-tí.=SSSE2 XXXXIXXXXÍXXXX > HMM KKKKHWKHKKKIHXXXKXKXIXXXXXHXXX Umrath és Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják, a szilárd kivétel, kénnyü járás, nagy munkaképesség, és tiiztt csép-lésról legelőnyösebben ismert, ugy rámán illó miut kerekeken j&ró 8 $ kézi és járgány-cséplökészilleteiket 1-től 8 16, vagy ököreröig. Továbbá kéesitttnk különféle nagyiága ia elismert jé mini légii 8 tisztító rostákat kukoricza morzsolóhal éssiecskavógókat.M es árjegyzékek ingyen és bérmentve El íf^T" Iskolai értesítők Nyilvános \' I polgári es keresMelmt \\Mm is J nevelö-intézetemben együtt, Bttdapcktfn, Uroty-kSnt 22. ez. (omáffot 4.) a 26 dik iskolái- év folyó éli september 3-áii veszi \' kezdetét. A uöirendékek felvétele augustus 20 átél naponta délelitt 8 órától 12-ig és délután 3 órától 5-igejtethetnék meg. "Sj\| Intézetemben (nevelőintézeti a reám bízott növendékek általain v nöm álul a leggondosabban ügyeltetnek fel s a leu&zeretetteljeaebbben ápoltatnak. Azok nevelése körül nekem több mint 30 évi több oldalú tapasztalás áll rendelkezésemre, a mi arra jogost, nevelőintézetemet minden t. e. szülőknek a legjobban ajánlani. Tadóntványok kívánatra tagyen. „ 522. - 10 i 8 i Elköltözés végett bérbeadandó lakás magtár-, bor, és bútorok eladása. Egy öt szobából álló kényelmes lakéi, kerttel, nagy pineze, I padlással és minden hozzávalóval f. é. Ocloliei elsejétől esetleg Szeptember elsejétől; — szinte egy magtár padlással, f. é. Augusztus elsejétől bérbe adandók. Ezeken kivül tökéletes öt szobsbutorrst egészben, vagy részben ; egy szelelő-rosta, egy borfejtőgép, 1875 és 1877-ki borok, pálinka-hordók, plékályhák és sok mindenféle tárgyak\' eladandók. " BROGLE J. és IÜLLEB, gép-ÓB rostalemez-gy Írnokok Bud«pe>t, Margi hld t(hetében .jilljik . mér Uulgi. iéí.jr^.cí lébb\' gudulgi kiülltiti. JK^mjkf imllM >Ué áijjal jSisuo t Bővebb tudósítás 527 1—8 ScDa/wsuxz s^cLolf -oxxiáuL, U«l«9t«it Ki{j<SiiUiti . Á \\ TRIEUR-jeiket , Mkbíojt] »hot atb \'ilaiiU roiU), mely gépui uwtt é. \'ilwiMmfiWil IkonVolyt, .... -.-•»— nmj, — j i-r-1 - \| - .- m.nkMrednínj. naodsn mit «»4l« rjittatajijd ™r.«.j»i TtaaUt-mlft Bárkor mlnlájára futéiak X .liáMrt I\|\|>», B«l» rmd uan „nrint kéoítrn u eredeti tl ..maiim Ma ént át, . wltfip. .ato-mlsliltt k wm mmJ u .reditünl A\|és\|)ék Wrilté Ueatllk-rwuAlthem és eaé»lC*ekke« nlé I rtsIsslIiMlfcét ■IséwaM.I Mtu «a upii\| wnV . hrtl mf ár\|r(JMkek Innen éa Ml■UStfé. V\| A budapesti kereskedelmi AKADÉMIA f. évi szeptember 1-én nyitja meg húzónkéttedik tanévét Az intézet ezrotal a gym-nasiura, reál vagy polgár iskola 4. osztályához csatlakozó háromosztályú felsőbb keresk. tanintézet I lesz, égy elökéBOtö osztálylyal. Az intézetet végzett a&-veodékek jogosítva vannak az egyévi önkénylesi szolgálatra. — Proepectuaokkal és bárminemű falvili-1 gositássai sziyeson szolgál 6M8—s. 4 tisztelt házi asz• szonyok ossk ugy vannak bistositva, egy eradeti Lotz féle mángorlót megkaphatni, bogy ha ast aaját gyáréból Lob Károly Wlw, MsWmm, HatptstrMM, II Ma alatt raaMk st( B» 1—10 IjWMlja k küdía »eeGoeoo(»eooooooooa Keréskedelmi tantolyam felnőttek siamára. Alulírott bátorkodom a nsgyérdrmfi közönséggel Isdaln hogy azok számára, kik a kereskedelmi tantiír I gyakat magáknak elsajátítani kívánják, a 11 g j a 11 n y o 8 b föltételek mellett lesti-tanfolyamot nyitói Az t téren stereett ugy elméleti\'mint gyakori: ! ismereteim á légjobb eredményt biztosítják. Minthogy a helyben működi tanító urak között I kercskedélmi tantárgyakai csak én értem alap MA, a tanulni kívánók siessenek aj tanfilyankui id venni, mert későbben alig ha lesz erre alkalmak. A beiraiánk lakásom boa, a Zsointiüry-fi Káxban történhetnek. Tusuieitei METSZEL HENRI R tkal laalU Ii e>t tStpA, íagy- 11: $j jp n F ft iiÉta rw m (M tfef M IgofalUtik. K CMm saám kor sserintl pouios jegy-, i kUontatandók. 11. K is bor kiállítás kiiorjiuV Murák dai ét Mura Wpavti begyek tor-\' mirt KiálMtáara becaéjtatik minden süllőié PSIÍ. eaflő tft&k telsőkfigép é« alsó fak terméséül. AtaílŐ fBrt leíaláhb fatrum pár levelet tarialmsaó <.vtnyigével,; tiráfeterépbou álijiamU ki W\' KiáMÍthau. továbbá a leuUbb érintett fafteységekben i\'cfpítt^tl mmdiuuuíniü bor Uj lacakokban, ha lehetséges ugymiazou laj1 több évekről; taüretelési időinek i a bor; •jto* folyó árának megjegyzése mállott. A! fontabb uevezett Hegységek- termé-i íi kivül o mfeobolt minden! m$IIŐ bíirJ íös is vénát voltot ti\'aját hüllőt ás borter- PvtI1 Tv :í Jut a,l ni a k : j j Minden kiállított érdemesnek ta-1 t] tárgy róezeeiUetik \'jutaloinann, h pe-: fi: pénzbeli v^dijbui^ yjfgy (tícaérő ökle-! Mboti uii na elismert éi\'dem lojkozatn szérűt! osítatik ki\| \| Pénzbeli flijak következők : \'J \| l\| Gyümölcsért Elaő rendű díj 2 db. frailicos arany az. álfcaljábaii legszebb Uniöi\'cs kiállítójának, továbbá 3 db. lOf aiko^\'a tegsaebb álma, éáüí- ditb. 10 fMikoi ar^ny a legszebb körte 1 Csoportra. Másod rendű dijak : flláróin dij egy U ezfist 2 foiiutostal és ihat d\|j egy egy ef\|st egy fitossal.. íj. Fatenyjésztésért: Egy jutalom. 3 db. ea\|st 2 fitossal] azou néptanítónak, ki naját Fgnlkna utáma legszeub gyümölcs íais* Iával bír, vagy olyant kezel. Ijovábbá egy jutalom 3 db. egy fi-tös?.] _ IIaz első díjra erdemesitett\' után köve.tfj Hó .néptanító/ ak, — atftiiyíaztőkjndk, bárom ela$ db. ezüst ifgy fribssal ób fbiii másodrendű dij JHj" db. ezüst egy jntossal. —\' II . 111. Szőlőért: Első. rUdU két db. 20! jilioa, egy mnqod roudü B db 10 franko,r inn harmad Ireudtt egy egy db.\' 1.0 frati-1 < m aranynyal [V Ezeken kfvül. a szolgalmat I tanus1jjó\| \| 111o 1 f>k. számára. Négy dij\\l 1 ezüst két j tssál. Tizenkét dij egy egy db. ezüst egy, DHBsil. rr \', \| \' \' I\' ] IV. Borért: iEgy elso re.ndü" dij - dbj I jjtrankos -arany nyal fehér borra, egy elsői J llj 2 db. 20 trankoe aranynyal- vc-\| t borra. Két\'másod roudü dij 1—1 drbj irankos aianynyal fehér borra, két níján lUtt rpndü dij 1—1 db. 10 lrankoa arany-j ál ví\'res .borra. A pénzben {utalutazásoknál a \' íő tc-j Intet aa (fend hogy leginkább a népuekJ pitólujalc s oiaoii. viucre^léreknek szolgáljak i>\|i7.tönzéBÜl,\' kilc ügyainHZon telttpHjji bb óvpn által dicséretes Msorgalommal iéi erddménynyol inűködfek. ^ i figyébb ki\| tüntetlek oUí & tnátod jreidll dicséliS ok-Itívelekjkftl unnékj /\\j satfidl jlijklmaziUnál jfigyeUjnliis vétetik: yan-n \|iHr\|tva pi.t^Uj, niolyjon \| a kl-állított tailló UimeltMÍk V a kiúUit<>nnU ját fllürtméup i? 4 iniveli jtzőlő- jét? flalajk jnilv vo^ntWia Myuek nI]áb»M\| derekáiaWagy l\'e^ó.Uskén iokWlk V j Mindez \|ug\| « sall/l ijerü D^nt^saji fel? jegyaeádó, viáólj\|i)l(iu\| !t)1pfl\|zo kUÍU^üsés Síi-ruit\' — F,)ieii\|>kUrUHio6\|iyi \|t,; Valiimint a gyttihö csro uéssvjí a .<a\|át ter nolóa tigy a fa teuy^ztéaí (\|ja\|at illtíloleJ a fáknak,é\| eseiaetpknok tulajdon len^éMéHe, Hjálispota hiteljsijm igajjulijiidó, U ; j! ji\'íK \' kiálli\|ásflál bowpti (i i\| vjcfm izáTítík. ■i4ltalái\|\|iop tudni Vuá\|([: !K\| Hkiálluá«!\|egy központi i\'emWaő, bi-aottmá\|iy, s enn^k lnllgyple:e ilkttia vidék beliialpizot\'n ánifok almi! eiikMOlthtik. JüttkU i iij áu,\|i „I bity-Ihol a kiai iták riuHzául üuntpslíegyiii k fí{ i n)qgl<\|vw\|\|itj ■■■■■! >■■ 1pili RfllÉ kiállittijnolvO mdé\|Alp .{miit},\' t)Utt zonviukokkal ügyelet i\|er(fyiio -M-»\'i ueer- Aíagános lü dij 34-3 tobér í»-6\'n délut&tú 6lóriig u zotUnmiynak áljádaúdok. [4-kezenqn táigywi jegyLékibo i íjjdiQMytlUt-vén, aj mennyi.™ uohelkégea looiid , * ieláilit tátinak ugy unj duüijbtiu uefn i\'éái\|wslll\|i4tno:k t, A kiá\'lilásiaz eliiük általj íttiiniopélyp-sen mT^nyiitliUlc október jöUn; jí.; >Wlti 11 órakorl. s miüduduig, míg uj biíjÚál \'v.tí.^44 -mány, ja kiállítóig tárgyak; inojiibiiUJhát a jytalinjik kiti(\|i\|etósok upaíiííw% Mizok Uuiiépfi^vs luosioását llbiojéz^, jjii oKtobor 7-én (Miuián leeiid. A kitiltott jüttévul b! vuudő péi fordíttat ik\| Aeüyísíft ft^ybi\'jiií <>* U kéretií kiiliiiöm telt le kész 1 r»í\|, előmozdításáéi\' b jenel ■ólliáfi liúÜ tárgyak \'a kiallitjii I bele-ryerbs temek, s az érot\'jöic béjö* a ki) llltási kt)lisógek pótlására resztí retu< A\'i\'vji taivj.! nyai Íkial vitel fel: irP fp Inuk niinden ta^ju, minden icit. szíves részvétre fel* n a mogyjebelt nagyon tiia* [ hogy; a kiállás sikerének izditólagj katui szivesked* igaiiatositi iiára,sikeres ke- kövOtkczí uiak ké bizottmányhoz: : Ziegler Lnjós, jiezevieh Cons-Inár Elek, Ko-, S/.akónyi Z4g- iM A ikö^j oíjlí rendező y IstVui nliLiklíité alijl oivezern . Ki \'oly-, b. \| Hi\'g\' lUsH lózsof, M. Miha y. Molnár lstva I Jouey] Ousztáv. ■ A birálo bizottmúnylinz :. Glayina La jos élnöklete alatt: Arvai l»tván, I Iükoy L4ai!Ő, Szali csy Farkas, Hörvátli Mór, kir. kain irá.4, Sé \| Lásztó, jlpp- Tűkáés J-láuoa, Tort áyezjc)\' lóíéeí, CneszMik Í\|áialóJ Ziítg alilii Imre, Bordái: (lyörgy, T. Ileg^dukT Jilzsi\'í ler abei Elei BóM isnojj, pOOOOOOOODOOúQOOQCK>OOOOOOOOOOÖü köznevelési elgyesiilef" budapcBÍi iiyi fogymnasiuma-, foreáliskplája a J(fő(l\\t(iju:v acéptemberhó 7-én vesét\'- líézdeltU I . 27-élői tcej)tember 6-iij di\'wótt h 4 Milliós és Ez ir.tézet czilja az, hogy a, jómódú n^velo-intéxel^lH\'n Mclure s meiralutok hó futait áráwan torU\'nntk. családos cnrcrmpkeíro nézve lelio- jnyolczl osztályún szerzéséi e,\|bielyAkétia tővé váljék a házi nevelést egyesiteni\'a uyilváiios oktaláaflal az jf\|uság()t alapos képzés által keresztülvezetni a középtaifodál aen előkészitoni a mágasabb .tudományok inu intézet, az egyetem ulyujt.\| . \| Az iutézet ujonuaii szervezőit tanári iörfíakból áll, kiknekiucvei inegiélőUk n nev nak az inté\'setbeu uralkodó saníléinről. TanÜ Hugó; tanárok: Banmyovszky lguáoz, dr. C ílsrveiiJF.éns, dr. Üo rzáíi-A vje kara országosan isim rt \|\|elbs l\|in-lUéii irányílj, » biztosit ékdl; nyujln-jji. igazjga^i: dij. Károly uisz stb. no Gábor Harraeh József, KÖpesdy Sándor^ yák Lajos, Szavkay iJpajosi dr. Szinuye .József Taneszközeinkhez- tartoznak, a gazdag ou nyi és terinéajZejtrajzi gj^ijteinények, valamint könyvtár, mely i nlagábafi foglalja az ifjak íze d-n jelesebb tehnék& a nemzeti és ^ilágirod Súlyt fektetünk arra, hogy, as intézet gol, 63 ojaíiz nyefvekben is alapos oktatást Iyikét elaajátitbusák. A tornászat, táncz, zene, vivás, úszás tauittatík. j. Az intézet, növendékei lebetnltk 1 kiválp Ügyelemuiél listai eiejéuliueg\': úeui \|omu\|il íÖveAdókp1 a német iverhess suelk. s e nye be AnU\'ík, gyámok eíjász ellátásra adnak az intézetbe; 12. /<!■\'<:o4(oio/., kik] hogy ottlión n^livüiÖ/JKjtwélt a házi nevelő\', egésZn$p az iiitázetlie .\'inatadiiak a réüdei félÜ-\| gyelet alatt, 9 ebéddél ós, pzsvnnával is ellátti tnaki; Imjtírók,^ kiik a rendes tanórákon az oktatásban Részesülnek. I . y !\| Megjegyezzük, bqgy fz előkészítő otzályba kaebb növ.end n vAtetnek, kik élői(épzést nyernek a gymnasiumi vagy! \| reáliskolai ryaló iöl«éulre. ;. \' [M\|[ , Gondoskodtunk, bogy aa iutézet ujon mn pereodezett hely] korul 54. te. I. emMtrf,) a testi és szellemi ueV< lós ínindini igönyéiiei: legyen; tágas, díszes tantormuk, nappali és li klószotják \| a szüksége 1 eazKözeivel teljesen öl vannak látva, » az inté íétuefltl Balat rendelő n Ama bizalom, mely)jel a t. szülők éelgyámok intózotünket évi fennállása alatt megtisstelték, emeli öuérzetüdket I urr i nevelés és oktatásügy emelésén kétstero«eu farado4nökj s niidő.n valljuk, ajánljuk a t. szülők és gyámok becsiis ügyelniipe int\'éztitii (két Teljes programmal egysZerü ísvélbbli iugk eroaísre ea iiitá ja szolgál, kivel a uttnnapok alatt előlegesen \| érte cphpni aa idté^tÜ gese tégbf* ívdcii-körut 64. tf., I. tmsUi) Jiuaap&tkn bity ^rszágos közuéveiési égyesülsj4\' iy»lvános küiéy-isko\'aja- oak éa naveldiqtózet IOOOOOOOOOOOOOOOO IZligm iKonyá\') .M iluilj, I jtiijváth I liiiiisz^. Kis* A ^közi onli rentlézOi \|)izüiPini}uy; E]er«\|ipz, Névjr László -bej\'enilpzétt • teriqészettuiloiná-ÖSBBéáUÚOtt haladó iijin-: •\' franczi^, vnek báríne* jh lovpgláí külön mBBtérek Isiket a t, szülők vagy ff I ti • ■ H I 1 , -.. tMWM \'ifflMW— lílnlr \'I \' ; !\|f fj f í - 1 . I;- . 1 )\'ll\|\| : v ; .! : \'Nr v; : gyellte alatt mSkidő vídWSkbol sjl Isottmá- . getlsJl T mllköoi .k. Az oj \|foga\|ket0.kljí n}olt lagjaittl í dk éretnek \| ; \| mozdji ív H^^gpi>bAeii gyáiádl Atirit batj \| I. A itritói vitjékn e\'a$i\|fmáj- Józiel próbálj: má^ UvM^or az Aaran ét BM elullklete aLatt. í árjmkii Viaéze tfoOsányl nenwlinh kézl>ui pu!Vavoúalon\| kielégitHeg * JáiWft, Kocleth Uátyásj Wrábétz . ózsef. megálílL llogy mi mi befb./ésiftl (tigAiűÜ Hzt.!Má to líra fi t aél k \|bna zjélu^kV a he^)\'i! és má^páreudü pj&^yáls1 feilődééér. léte jrtlátti Juh hu Sándo Náj\|eu Tereno^ < ha a fOyŐre a pályatest oá/mely részéu irőf \' \|8.VisijSal,Q füfgjrjn \|: iogdhi György oiiiellj^ések.alkálmazhaték - bélkUl, 1 ógl\'1 ioijiökjbtö alktt. lil ^gW^ lói 191,; D i Grosa u vouflpk lu^ájbliitátábin üly kiivarp 11 e«-Jáutj^ HzPájgyj Gyulai - \| 1 állásók szUk«éfl0«ek leiméinek,tómbojjno,1 4. LmkIvi v d^MÁfö jjí (sh l)é a elnök- ujj gén állUijuduH alkaljnaaá^a lebái ;sak jígtó: illl\'tt: ft. {th líiÉlAri jfwai d idíl Elblc, niég tz idő kéfdt ie I lehet , ÜiM-rkrid l\|ál\|iiu. fUli ^ {fmj\'l f\'r i ff\\W fp\| \' • T I Jí p \' p.\'Lelti\' (lüra: 1 ^r \|áui Lí^zló \|ol\|-\' • \| \| jfe tí ! ! N,^\': íJjklMe alaijtü \'őt\' V\|d\|os iLjJló Kjojeníten \'B. Dobri íii ékre j j. Jláiti ^er.euca \' eluökllfttu aluli laisstl tívi pl .J\| AI_X. 1 i 1, Létén)ei [vidékro l1\|»l y Eeiiáát ol- \' ^liPMlílit! nokmljü illául: Bubb Ká rdlyjTi 111Ü Ferenc. ^gHRj^S 8. Dobro io« vidék fej fí. Spsz^ky. "bj^yMWalHn Míirk eluökletc alatt tóaj tá\|l>tváiJ NagJ( Károly, \'Sztjrec y KiÚ. \' , j jii ; f . ■. / ^t^ffiy^H-: Vasúti menetrend. ^ niánvl;tag i\|iriii k fvalí iiil\| n iie;ré ható- j ság tklzbe.járKiái kk kik ró ív )1 n azoljga- \' 1 ! j ; ríj L bi\'röijjbk\'utjit , lii\|u e\|u eg: e 1 í jégnek i jK^^P\|má)Ui 16-től[lÖTfl Wnff^Sií fíISHH? :T(1iA ü\'ÉaHiíM diitmiit ife\'jirft wieiinti - I \' jKelt aiiIí -Lgerskogt j i mfíyíí ga/.- .. [.PL. :,V . \| ;l. dasáffi ögyoBíi! ilnék tóit ik ó i" 11 áj. J-án \| l\| indul K&nlztáról \\tartoit közgyillóioből. lij :r #\'\|\|1 j -1\', TT T 1 > ifiö IS VoiKitl N hova í \| j i ,\\\| i 4: . \' ; rií, ii. I I ; •\' 7 . • Síjiiu ;:.r ■; . . I Onpsi; i« «j iviKr\'kr\\ JjM.f •" \'i .mKyk,Mp\|^öbiiiWHr#ftoiwbl\'i 48 reg .. ►úlUEpii AS (AL III. k. tílö n\'• 17; -> [ „1 s • 3<> dáluj títk fé ; I . 2!2\'\'Ui\|táSlÍÍI r . ...\'.\'. 4 M r«;, ■ \' j !.•;;, 11 ■ i I 2Ü2 • f;.i.\|. . . . \\ 2. t déjí, J 1 1 \' \| m [ [[ [ ] j. imi ;\' „ j-i. \' . . . . . . 3t fitr. ■v« i.íj ji\|T j I f \'! \' i MIS IwWlt; (W-m Jithvlf. Ucci Ujlifcl)\' feléi 1 f \' . kr\'; 11\' I • 11 aot ■ jü\'1 ■ \'I! i-. 7. C . . • . . 11 4é ww]" !, f.VgJ(l • ; 315 S<tiijiMihs;1 1 » 3í délai 1 I\' f J • • 1 f i i } \| 303 Tvfa\|Btl4\|ferarMwtlÜ \\ j— Kyji ■ pí/jí/Mj/íijf Jhz írlteze ,ü [lógás- . U»»lk Uei<b - ■■ j 1 j •• < &1 n :kordkü luozdquyj a kÖzkiálUittAson \' Itó i\|í ; " jíj I - 4 <le" nagy mértókhau [migá>a vo iji. n s/íakértő\'. i [ Érkezik Kanizsara figyilm^t.; Ez ilyHén Iván bpieiidekve,1 j -\'íj ÍVl jp hogj nemcsak loj ;a»\'rau-\| nly iu i tnem kö- I j I ( honnét I zÖiisiiges siiiváL\'á lyrokon is,f\'s ezfue i Wri .. IJjsaltlI . . . Li L..I, .J\| \| 1 x \'r fi L. \'I 111 „ \| ni r . • Jl;> 1.4,-U, >u i i. li\'>H»o->vár• riutaekol I 41 •lals J s 1 mószetesen; nakyi bb gyoUatttgija bír lutni. \| M •. f n l e»t? A gpp 12 (ouiia nllylya bii\|. 1 . gjrln egy- .1 -jo:; í; ikiv.tjsi j 4 r^j. szorjí ób elinéij 1 és^ Ők álta uj .vézetifi a j -\'0,1 , ; \' í\|j 2 1 délo.- iWatkerbkét- \'ttöii ityüi%í A 110 yJa ioti liiitá- \'.:)}, L ^ Lt > é4 \' i[b ,:;L\| , l /It 0 t \'i h , •\' l» l.tm-?i!(\'« > \'Vihtfjrk Ml^tl: 7 ljroul\| kivul IÓ9JIW inalja ft négy bafli 6kerj\|kot\|; m I T Ih\'i 4 a tojcndékrudlal i\'MÍizek ütiijtft mI^ Iv. nem :ik; S«XLnl»AlJ I [ \\ !" . j ; ll >3 dél igéutli a ino^&lli :ásü Ijn u \| nidnlii közben: .íllVlklmn lirft \|\|.,pi4T\|iiiW-. Prijncijbi^" f ÍB clzkötöl^iűio, A Imga cerék . lr uvisztÓBÓ-i i L \\ i 4 J ■ ** \' ,1 . liél niuüon Uly elojij ín ráiáa a l gurudba \'Aj > fS^ffiilBlitlfa Vj 1; % - Ntr 9 ifgy tökl\'-lefejrt 11 rizjos % I \'s/jiili k á tul loliet- I lenn • vánitéy 5. i^y ínts •.Íj\'» n ozil mi1, mely - f !V\'\|\|. ím1\'\'!1 j .\'4 i :j,: -y ■ I ji fognikc(ci0i i ál; áni jéa :üz\|itiiéBei-iiuéköii \' i;: 1 \| , \' j . , •. I y fttíj wiiri 111 ierpi v; ipily ^ vjouatonl vau \| jííippins s/.i-iíkrs/lu . ■r alknlninza^bai : útin gi mpl uzoijbnn k fo< Uorójc a I H 0 r ím A Ki N m 0! B > rsol a, inig a 1) tíiiwK 1 zíjlin 1 II1 gank^rek-! •es- Inijlókiu1. ] el (\|fiym ÍhI\|I tc\|i« sen ÍÜírj I llj___jV. .f\'^. ^ ^ .- ^ \| ^ \' V-mXXXXKnXXKXMKXmXkXXHXXXHHHU , \| ■. Iláz-Eladás \|. íj I j\' " Ip-Kanísfiii . i: j\|J\|i\| A királvMitcza Hp; S7(, ilrntti liáznmaf, fnclvjilj itnjdor forint vah ppitye mcpképfllci\|(rpf w !naf?v kerttel Ibirjiitj lúigiituiijosftbb föltaíelok \'llielleli, saj brjl k^,btl su\|pirijj« veiini .•jzuníiékoznk bínvbb tudósitáiérí. hjotzáni \\; hluliit tulaj loonshoz for ítillia(tijk \|j \|\| iiíuI^WffiytíLázár./ I i XltkÍ\\lMtonÍU.~XXKKXXXr.XXXXHXXXXX j \| -»—V.--—L-T- ; i.l,j ----T-ijl L\'l --1 " ■ r T 1 II l i ÍÉ pES \|ji! plw^ ^\' i,\' \'jr -",\'j. ; \' jj Ja \'\'.^\'l.-tti- k ■ iniin lv,Tf- ftlki^;1^^\' I ^Wú ^^ÍJPí j ^Qtv ^"M ^» ü 5\'e 1 ® 11 BS1 fSNH 1 I ^fí H\'t\'r"ISLT vhií"- í-n 10 .unitén* to h. j! iö 1 1 \' hénr»k\'\|»l»p ion r^liifr. J, J f.. * » { ff \' I Í4ÍÍifWi R i \'frxf\'r : rág:? ós 1- 4. Tüliócrőr^, tlsx? \' I \| \|;(M tí^kéizdlékkr.. , .mert ibg- W > iS" sm^í\' Üikl fti\'é Hrf i?"\'K if i livjtclbeu, á könnyű já-11 l líSmoKlgfSÍ Rfeifr, r* m\\i iaiy mnui^Hpesiég I Lf f!}í Wázi rr1148 ^ oícsó ! 1 owííisflS^ nM ) fí ö\' "f\'if^ lépkható ügynökök kivé- í J I Ptlgf! fe, g j\|;\|!ft I»:\|4i ífí\'í . nltijak. rroTább^ladó^ jelen- j * £ C iáíhlrth f"Ki 4.i *** \'Lt^T^ t$<jnyj Mrkedverménibco ró- j j T?7vít nr 1KF^fe^íitfer^ ! wi^V : jj \| ! m f\'\'díS01 o\'■ tíM r 4\' í f Mtígljercsésck I ctimeiendfík : 2 FBSwjdenuml W- í / 1 \' ^Méll^riW. f Í. \'IÍ \' flolll! l. lVl -Vi\' I ........\' 1 \' II17íffiirCTra ^• M\'T^K Mucbinpnfabrik, I \'ifiríW^ÍSifí^te^T t - F r n k fu r \\ a. M. I f J ^ VWfiftM. (SWWg\' W l-l I\'ilífk I NWf WWW i II MPi iHil MSíftfr \| í\|Si jfisltteíkC ÍíÁxx&^ 1 " 1 iH ; ií-1 1 n\|\'. • i : ÍHÉSIÍMJÍIIli V«®rtk Seemügyre <Isőben saon vo- ! rdk, amelyek!)^ a fecske él • a » i natkoaixjkai melyekben tavast és nyár irányában hogyha aj hiai madarak, a tyúkok remiki\\illi köti rai as ke darák eg] Jevegóhet őeaaael túuk ,J ast lid vi< ék okét, ahol nekik a ivikben, a levegők Ha a viijd nek, aa l; télnek, m eŐbb is ii vándorlási lakásokba kosnak ft dög leel digbeu js •tábori s a vissza lutt vígan pacsirták vegőben tenni, bog a táplálék uál szo mo nyakkal nü, hogy újra hideg még bei tél áll b von alakit naay okos , »agy. ssámbat ktömény és koihül i A ék sejtik iddj 6114a a tél, 411. Kétségtelen i Qlönösau pedig vedlmiék, ko- 11a a viándorma-indulnak meg a éa még korai télre Mmiths-h felkeresik a éa a tftldöu biijos a táplálékuk. madarak m«lg kécőn fészkel-ía\'os jele a sxelin ősznek éa előny nekik és HóMáikuakj\|i)\|ég ké-egtngedi a melegebb tájra való. 11a télen a uerobek közel á k, pajták és Ujállúkhoi : mutat-kuazáU tollazattal,\' kemény ■ hi-11a rajtok a la Hazát még a hi-elaimul, hl <iamét eltávoznak az .helyektói akkor ismét sselidebb jdő bekövetkezésére I\'éhetjszániiláljii Ha valamikor tavasszal ésí hó esik érkezett seregélyek mindammel fütyölik mellette, nótájukat s a risaza nem tartják magukat a le aló daloláatól. Bzázat leltet egyre f azon aggodalom, ntitmin a , hó sokáig maradna, folöslegoa. A hó nemao kára olvai rii fog s a madánták ueii\| félnek hiányától. De Hogyha késő hóinak s hu lelogdó, kuszát, szár-, gráudosuak, ha la pacsirta Jegy- hanguan t siritiel, akkor nágyou is jiValószi- nak azt amazoknak a csklatkozh hű hosszabb ideig megmarad s lessz. Egy épolU\' nizto-r »eiőjele Iló \|hidégnek aí többi Hnzsánk visssaérke ielt tavaszi hírnökök szoíuotusá- tkák, miután ti\'Jbbnyiro rovarok-féljek és agi\'óanak támálékuk i émelyek a legiftózatoasabo! éh- ga. Ea áll bél élnek, miatt-és halálnak áldozatává leszne! . Kedv esőtlen (tavaszi MŐj\'áráat jhlesnek> a madarak, ha-.össze caoputoaulnakL uyug-Jolánul ide a Oda röpködnek, sehol: nyugton nem llnea és vidám daluk helyet csak aipolnak. l«z által \| különösen zivataros, esői időre muUtnak. 4- Máskép egyet páipkra el magukat és fészkelni jkez-merj. a legtöbb madaruk iféSzke-jövendő tava- .i időjárás azlerint íekl Hogyha április \\ kezdetén Llönlitik lel magokat és sokat tar-féspkeiltuél, akkor a tavaas ked- kttlönitené denének, lésükkel réndeaked párokra k tózkoduak vesó. Időjárási;! változásokat] mellek yi»víd_ időn beálliaiak a madarak biztosául mutatnak. Ha az éneklő madarak reggel Marsa nyúl és ta tósau epeitk hangjaikat, akkor bizony oa, hogy aa nau zivatar jleaz.— Es ha a \'kakas reggel élesen és huzamosabban ku korit, akkor nagy valósiinüség-gel délbon esőre, jés\'fjfr.ó évszakban délután sivati rra számíthatni. \|Jgy látszikfliogy valamint i lég villamossága zivatar lelőtt az ember ide ^rendszerére bágyasztó lag hitt, a madarakra inkább elevenítő befolyási gyakorol. I \'l • íjt A legtöbb ismert-madár az időjósok ozébébe Urtozik. Ila nem1 is ifoindi\'$ .í\'öjtétlenül bizt js tudósítást adhat ha\\Jgyakrau kétértelmű bizonytalan czél is márad, a madarakmk azok között, kik ezen iczélhes tartoznak] mégirf nagyobb joguk van a jól kiérdemelt bizalomra, mint az ő 1 emberi társaidnak Amint] ezek kiokosodó! • iikqr-jövendő dolgoknak itlau (uőliejtelme ínondja meg, melyet Istm jósági ez állatkáknak fenntartására I ermészotükbe lek teteit. Aki figyelmét r ájuk fordítja, az 1 iztosan halad éa aokazor különösen amiül föidmivoB, kártól és hátránytól\' óvhatja magát Ha a fecske már koVán i cggei a kék űrbe repül\'tel, ugy hogy gyakran csak kis pontocakákuak látszik, akkor derült, száraz nap következik, A levegő tiszta nehéz nedves gőzöatől, mert a kis :iegyei^, rova- vér-, „gyilkolás-, halál- és vílággyUlöletre gondol. Ami a gyplkosban gonotz, á halálban borzalmas, a világgyiilölőbon tagyaaztó: ebben az egyetleii emberben mind Ósszpón-tosul. Termete magas; erős, ceontosí nlkatát száraz, sárgáa bőn fakarja; teje majdnem teljesen .kopasz, olsak .oldaii és hátul fedi ritka hajzat, mely vörösbe játszik ; homloka széltében redőzöts. — S .emeiben a körülményekhez képest koldus-alázat, zsarnoki gőg, angyali szelídség hiénát vérazOmj, hi-degaég majd megja luelégitetlen szenvedély törtfény.ü tüze honol. Beesett szemeitől le as állig a szenvedélyesség barázdál húzódnak ; melyek jcözöít az idomtalaiiú) nagy és széles orr merpz bajlásaal lapul a vékony és szorosan I zárt ajkak íölo.JSzáját az orrából jöhető veszélyektől aürü, tömör, tüs kés bajusz védi. Hoaazukás, csontos arcza simára van borotválva. Kunok a pompás ábrásainak közvetlen oszlopául képseljen a k. olvasó egy villaalakun meghajló, as iamok tél nagyon ia uiagkimélt, caontalkotmány-féle nyakat éa az ószlop fundametiloinául a a fentirt véana törzset, ehhes ügyetlenül illesztett végtagokát; e késsen van Oolotbár ur photoprapblája életnagyságban. \' Most aa ember bőrbe öltözöl t hlena lap* Iesetlenül áll előttünk. Künn a vihar tombol, a hásnépe párnái kbzt piheiv: éem kell tartania [avatatlan szemektől. Teljesen átengsdé lelkét a bírvágy asenvedéjyének. Az a sok; bankó, as p roppant váltókkal inas! Ah épek vol tak iQaaága álmai., midén még s világtól megvetetleu éhes — szomjan kellé nyomorait életét tengetnie! — Hányszor áosörgo11 \| skkor téli, tomnoló viharban a i paloták •aflfletétéJ, későid megadással riniatva. röptében ittagfiigad, fel a magásba aiúit nem tették]] volna, ba a j légU és vizgőaökke »lt lett víolnai Nen vigság Teaetttt hn a (eoakét, nejn mint az másutt oly gyakran mot tiszta aethk bén \'kehflét megíÍirÖsz\| nem ogéesen anyagi álláspontra dik ez álkwloanmal mikor a nkaga só gyertnekei ssámára reggelit aki Ha 4 l\'«ps\|ke aláhb a jföldö egéssen közel, a falhoz röpklra, n ra eső less Del ez utóbbi nem az nék az oka. muiein a dolog ugy i a nevezett ki\| állatkák, melyek ai táplálékát kénetik és tiszta száraz bon felszállaimuak, sejtve hoj/y « légrétegek! csSKnamar neiu vohiána re, ink^)bfa iöld köselébe jöttek, éa haHadéljokon helyezkedtek el, i dig \'még ott jMif.ülzsongnak, ; hogy eso jiga\'^án hefill, mindjárt biztos hily lyük legyeit. nül megbízhat 61 időjóssá teszi Kétsége állatok, • mlelyi kj beható inegngyeu idŐjósokkái bil különfAle vi AÍMSI lUr TUktti s as, mi a feevkét elyekm Uálitak ködös valami dalik, a eui, ha-ezke-ís élik-r hozni. veiy sinsoká-előbli- II * mert fecskék Itwegp-inagas c ínyük falak agy pk-ha r monh j-feltétlp- kivül vannak még ohyiiluniak. Kljdeki dfkekeo^különMle tett ^r.paszialstqkat egybeálliuni. ssámós »» után volsa I1 á lakokén m Levelezés. jyt Hzeptembe[rj 28-UÍatet Szirke$MU} \'ur! Uifi. - A<l<)raánj^gy9jtéi áu, 18 n Ibi v Keszthelk\'\' város választást a j polgárai a legőszintébb\' polgári és érzület tud4tw>ái f. é. szeptL hó LisztAk városi \' tisztviselőikéi lommal megtipzieh f órfíak keheibe le vároaúnk sjz <» n I » m i és a\| n y a inek üdvös eKblípvitele; s l^merv válasz\'.ottak lelkiUmereles ügybuzg hazaszeretetei, hinzszÜk, a buinük bizalomnak meg {lógnak felelni. . A választás \| ssepU 24-én rei véssíel 9 óra utátr vette kezdetét ( jos járási Hzéfgapiró meleg szava i-öziflte a válaaztó polgárokat s felh hogy élve fosps jogaikkal, higgad jót Czélzó pa^tatlanság^\'al vájaaza< tiszt vi-».lőiketL A képviselő testület kitúka utáii, haz első állomási a vi állásra f&yháiigulag a mindenki á telt js becsült\' idősb Reischl Venczi ía8ztatott tneg, ki azta polgárok leg Örő tűére ej \|iJj(ogadta.;El^o.iaéácso beljjettea \|bitónak megvalssztaU Őáullor. MegÜámsztatUik lo abbá sokká: Bkk\| Kálmáu, Grőlier Józi múuii Adolf, Szeglet Mihály,[Láss: Puly-Jánqs, iGaray Sándoij, Gibbi Jer J. CsélkalL. Horvát Gy. Várc táriioknakl: pötz Fe^ettcz 1 Itdósz Szabó JáltnsII \| :közgyámnas i Lu Sándor j. váróin Ügyéssuek: Gtúnár i kórházi orvnsnsk: üékmar Já lasztás megtöjrténte után\\ ai uj tisi azonnal liitotték a hivatalié esküt síukat elfoglalták i Üdvözöljük őket s ezr.ol egy tiszta szivnŐ\|\|kívánjuk, hógy lelkűi buzgalmuk , ügyszeretetük: s haz mel törekvésüket a legszabli siki i r _i\' i igositott hazafiúi én vá-A biza-tétetett i ügye-j a meg-ágát! a helyzett jnásut De láaUk, ini\' mivel Ke^zthel té.i aebcsttlteU, a mozgósított ka jgé\'yért osdő családjaik és kz egri vizkárosullakj nyomorának enyhi ben \'i!. A pjfsvéf itt általános s juk, hogy a koszthelyiek tehdtségU\| pest hozzá iáiul nak a szerencsét len lyezéséhez isi helybeli polgári let jelkea felpi vástira Lénára £)rnŐ nök és Pölts \|Pál egyI. jegyző buzg i oly tán nagy [mennyiségű tépés éa adományo-t pjv\'ul ez ideig a inagyj r itéi1 olv u ílyóiikor gyí irau benézett a rossni lüggö-j gyökké pyösött ab\'atpkon, s a mit lálott, delejes álpmj jjá lőn. Látott boldogi gélő családoj jt látott pénzei\' plvase üiz a két ktjóf ItUlÖnÖHcn gyökeret kében. A tijikzatos jövő. tájain ol tek bűvös á mnképen j\| és ő futott kninjt a fórrá > csalóka délibábja után juságtól hah ijg gyötöri karaván tengeréit. In mednyorszáj hoz.; nrtijH megesett r* vei éíátkosá jutalmul s lőle dús gss Mindéi pénkolvi olkében n tieyet-t^zsért vert lel-lelwg-utánok, s szem-sivatag ádkozott .lázas kílzdeliéieiOenia mén vei- ázt, és kezet tOgott a tokoflal. Elhagy á, megátkozá az isteni I \' ....... hároste H sebesH\|uk javára begyfiit 169 ti. s egy \|i \|at ah a»ny; s kessthaiy) és hegyi itott katonák \|ésalá^j,aa javára 100 ít. b arany;; a vizkárosultak javára : s egy [db. arany, W össsssen 711 ) diT). arany Msg)egyselidő^ hogy Szeg a pQyOjtŐ-kötyf* folyó szá-1 jegyestetett be s \|togy\| a gyűjtés még er\|lyesen foly. A g/jijtp-köjivvben ss adkkos\|lk nevei közt első helyen látjuk ragyogni fotói, Fpstetips Tasailpt, kj Cstssnák László \' ószágkprmáiiyzó köznenjaiása folytán a l( gnagyo\|bb készséggel! 300 frtotsdo-inányOs<itt s vízkároHultak irftiséie. - Már előbb á neiiie^ Gról 1000 frtol\| küldött a katonai! se 6ly\| egylpthez s harcatéri sebesültek lészére továbbá urojialnmból mos-gójsitottj katonák családjainak;] kiknek száma s fizetést ad Adakoztak továbbá : , teiji eszná László 15 j frt. Garger Vida 11 ft. Slbiffer J. 6 frt fri. Dél 1 ségről lemond ée aj választás plrendsiésere ÍHívja fel a kőzgjyülést, mely is Gózonv F> i nehezet, mint eluököt, Dr. Bepcsik lereh-joset mint titkárt és még 8 tagot szavasai-[szedő bizottságul kiküldvén s#-iif túbtiksr jválasztása mégkezdetett Megválasztalak] \' Elnöki: Dr Láky Kristóf < I" Alelnök ; Farkas László Titkár: Dr. Bencsik Fereuc ! \' Pénztjárnóki Fischl Pál\' Könyvtárnok : Sobmidl Káron* \| Háznagy: Bsboss LAéJló Ogyésk: Freyler Addiff Vabuttmányi tagok c Belus Józaeí . ■ 1)7 Gt Reis :h V. 30 frtL itj. Rouch V 18 frt. St)cke\| Antal jlO frt1 BarouVi X. [30 forint Htjck tf. fiai 30 frt A kessihelyl .Ukarék-pénztár 74 frt Vériessy I. 6 frt özv. Bö-röbzlyni > 15 frt, Károlyi Zsófia lo. a. 3 frt. S. 9. frt Breyer Gy. 9 trtl Böröndy Lázár L, 9 frt. Geyachteger J.\' 9 már J» 2 db arany, Vejisz Albert el Im-öde Lakai üd-á őket a közük\' meg megaja-rosbiilói tal >Hz-1 ur vá-Itagyobb , illethre tt Nagy tanácso\'! ef, Iíofi-L. U. J„L\|u- si pénz-donek • I erazbek Ernő; A vá tviselok áljá- temben meretes >fiui ne-koro- 6 frt. 8>ép László 10 írt. Veltndr J. lő ft. Sohillin isky Ki egy db. arany. Sl ilinazky J( sefs; irhölgyí 5; frt A. premónj i tanár-ki r íiO] frt.\' Mskayj::^.\' \|ö frt. Bt mer H. ui íczén 1 fra PethŐ Lajos 3 frt. Somogyi E, 3 fr . Luperszbek S. 4 irt. dftu Mihály n írt, ozv.«negensperné 3 írt Becaer A itta 5 frt. Wolf Fr; 3 frt Memer F. 3 frt Ji nkó Péter 1 frt föeich K .3 frt Baohár A 5 frt. LenháM 1 ;J\| 6 frt s meg többen kisebb nagyobb összege . Midőn az áldozatkész hazafiák nak kösz inetet mondunk, Összetett kezekkel esedi1-stluk koszorús költőnkkel: .\'[ ..\' „Isten óvja több csapástól jMi magyar hazánkatu ! Curtiut. Helyi és megyei hírek. — (Társasköri közgyűlés.) A nagy-ka-uipui társaskor, mint fz már íapuuk inuk .saáuiáUan jelesve vo t.szepteinbe^ hó 28jan délután 4 órakor takottk rendes évi .köz-grüréséi. A tagok kellő számban! megjelenvén, , az elnök Dr. Laky Kri«tóf, néhány percééi \|4 óra után tuegnyitpttsja közgyü Iónt Emelkedett szellemű beszédében olő-Bqróljajá társaskör egy évi iqrtéuOtében előforduló I szomorú és Örvendktes eseménye-k v ti in a harc-ténák se-niskolci e UgVé-londliat-thez ké-k aegé-só-egy-J ogyl.jel-lkoddal vásson-őrségi t,; a\'zjok közé srámitváu Issoii fájdálmaa aztestjgoki t,\' melyeket a kör iöbb derék gjának^tíhunytaiokozott, ekek közül kie-elvén alen körülményt, Injgy ft kör jelentékeny könyvtárra) bir eddikelé Következett azután a IqGzgjfQléatárgy 8(\|róza\|n, e sorozat egyes .bont\|áinak. tárgyalása. A póíizt^ri Számadás megvizsgfilá-sara kiküldött\| biz/»tt«ág nevében Varga La jds olvasta feli a jelentést, melyben a kiküldött siámvissgáló bizottság a nénztáti ki-niuUtást és\' számadásokat helyeseknek és rendben találgatván, a pénztárnök felmen-,tereését\| [javasolják a közgyűlésnek. A közgyűlésije javlaaha értelmébe\'\| a ponztá-nok-nák a ielmentvóiiyt meg is ndta. A jövő; évi költségvetés megállapitá-sáuél élénkebb vitára csak tpout adott alkalmat, és pedig azon nsázj forint, melyet rála íztmány a jvigaloinrepdező bizottság a költségvetésbe Ibevett és. ásott vajon a rendes tagok évi dija mog-tnkradj) ii-e 20 frtban! vagy pédi^ 1> frt le-gyen* <zeniül.l A; jelenvolt tagok nagyobb ion néáetbpn [volt, hogy a megaza-kiadási tételek tekintetbe vételével aItagsági dijai esj alkalommal lejebb -zál-iiiaui dem lehet. — A költségvetés megál-után elnök a saját és a választmány megköszönve a bizalmat, a lisst- számár kérdés része vásott Ispitáal névébe éget 1 és\| ott be- ökol coljeaité álmait; lag^családapa -j ■megfordul inoit elinéjjóljenj a /1 \\ saossn . ICOXt • A.megblvasott péuzta váltókkal együtt sséáen ösMpcsomsgoljs. Azután íosibmra gyujit. tígris-ábrázaltaí mosolyob. 1 „Har ía, hal" • Mit jelcini es a psendes kaosai ás ? finnek jelentMege óriás. — A kizsái tnánjrol tak! íóhajainL a könyörgök \| könysirej as egén vijágl fájdalmára H visszhang. Vkgy még töbn is ltslán?! GyinWs nw ányuala a küasemeilj áldozat élet tragédiájá tak.! — Hisz mi qttpt nagyobb gyönyöre m pokol, a klárhozat Irigy ősének a bjoszunáfl \| r ] fis njindjátok meg: VslÓban loldog-e es k Gpjp\|i)»r. Mi Ő tuTsjdbnkéoé ? Báb-rabi melyljjjsl a pokoli inie\'itvedmjj. Isi játé* Kait aaásafi boldogságának árán. h i mégis sst hilH hogy sasbad, kégy h lUlniaö I A azoniazéd szobából gyermeki irás nal-jiat4»ik.n]\|l] Il As ^jothár osstádjin^k lélÓNme. Halványan pisiogo, drága, aranyost tt lámpás világítja meg a nehés selyei i-ftlggö- ledett ágyakat A terem egyik ol-ditlán femokmi]vüj bölcső hirdeti ss igasán anyánac termett hásinő fekhelyéti A solyem-fdggöuy kifjHÓ ol vau lebbéntve; ott Ül ígérő pOngywábaij, gyérmekét tartva, Go\'othár iiéje, 4j-V \| As átellenes ágy üres; a függönyök még nbcsenek Összovonva, A feltűnően halvány (iréol-barna nő oda tekint; azután ne-héz&illiaj epielkedik kebléből. Milyen so-kitt néstélhetne es s sóhaj I Aa elaltatott gyermeket újra viilza-tessi bölcsőiébe; s gyönyörű termete eltü nik « habzó párnák kösött Á nő Kéje fölött kisebb nyoszolyában két ártatlan}, kisded-lányka alszik Duzzadó, gömbölyű karjaikkal átkarolták egymást, ■ ugy pihennek ott, mint két egymásba fo-npdott liliom. Milyen édesek lehetnek álmaik! Alugyatok ártatlan angyalok 1 Vigyen benneteket as álom\' igazi hazátokba , a ujunnybe I Átkozott legyen a kés, áraly kristály tiszte lelketeket egykor ÍÖlssvarja l Merevüljön meg ja karj melv pisakai kösé li* j libmot kivált 1 Oievegjetek csak örökké aa g^albkkaT! Me éMedjetétt föl soha 1 j -lIsTtujftnátolL jiogy agátok, kitártat-liq karókkil ölelhi jszoktatok, ördögökkel t&logjVI SzegényI jó lelkek ti t Boldog tikdatlanjok.1 Égy fpdol alaU mennjforsság éa pokol: angyal és Ördtig És oly kösel egy-idishos} sók pgytpáf kaijsiftaal, 01 innét PTovább, toWább I r Dr. T Henc? Dr. S Hofi\'n iboly Gyu\'á Antal hreyer Lajos sun Mór Szalá Hausc Pót Zlamil Gusztáv \' Lajos r János agok: Jguatí anem meg- Garav Benő Simon Gábor -- (Hánflver»8Dy, tombola és tjwci.) Helybeli didáMánk ismét nagyobb mértékben vonta magára közöneégOltk figyelmét a asept 29-éd rendesett tombolával és tádő-koszorúcskávijl egybekötött haigyersáay lí tal; melyben a dalárdán és bslybelijje\|es innkedvelőköu kivüj, as éppeu[ városjuikhá érkesett kitttoő songorsmavén\'GtÜnmld ur is résstvenni szives volt A „Sfinhvásf véíi-déglő nagyterme ismét nagysjá\'ptt Közönséget látott, sj közönség pedig egy sikerült ronlstsággal tobWt számit vigajinaiitak naplójában. A hangverseny egyes darab;ki, kü lönöseu -pedig Gi finfold tr művészi Zongorajátéka tűnt stő t^tszésnrilatko«boUra ragadták a közi nségi\'t A bevétel 400\| forint körül van, ip« nnyf obből a tisitajövötteloiu, azt ez ideig\' r éin tudh ttuk meg, imlndfu-jeselre szén öi izeg jutott á ]óiekOuy cséjra s a dalárda lazafiaa vállalkozásáért teljes \'elismerést érdnmet — A nagy-kanizsai tiszti önseplyzó !szövetkezet igazgatósága ezennel tudomására. hozza a szövetkezet t tagjaiiiakL-hogy jt. évi októberi hó 6-tól kezdve ai hivatalos órák nem miilt eddig este 6-tól 7-j délután l\'j, arától 2\'ja óráig fogni tsrtntni. Magyi Kanizsán. 1878, ázeptieinbi\' hó 30-án. Oprisiu Péter, elnök \\ \\ — (Bekűldetatt.) A „Zalai \'KőUöny* I\'.ok." szerkesztősége által 2 és fél.kilo tépés lőn hozzáin bfküldve s helybeli pi k -caapatkórliásbisu elhelyezett nágyssáiilu betegek kösött leendő feütaszuáljis végfjtt.Midőn a kegyes adományt nyilvánosan meg köszönöm, nem inulaszthstom el a skepve dők nevében forró köszüheteiuet\| nyilváni-tsltű inindsaoh úrhölgynek, kik) e küldé-inéiiyhez járultak 1 Es bár a kegyes szivek nek legszebb jutalma as öutuuát\| ht gy \|ét tettek; — azelgáljoii a nyilvános! elikmérós buzdításul aséknak, kik még ezután pliajía-uek könyörülétesseget gyakorolni! -{-\'Nagy Kanizsán 1878. szept ti-án. Dr, Tjnucsa-uyi Imre, in. k. honv. ezredörvös, w Kerelent! Asou ^ olvasó inkát, kik\'a lap díjaival még ez évről, s6\'t a tuult és azoldtti évről batrálékbaa Vannak, tisztelettelIjéaien kérjük a hátralékok szíves :és \| haladók laltin beküldésére, hagyj a lápért hozott iicúl jelentéktelen áldjazata-inkért ne kénytelenittessQnk, külön •levelekben is kérni a dijat beküldését — . j — Galambok kÓYeég, Tettes $rastics Károly járási szolgabíró ur fölhívása folytán, folyó hó 23-án es évi ssflrej1 re! vonat Ti ^asdagok, kik boldi sWlj fjgesejvegj&s psözt bl kandallók mellett gyönyörrfl hallgatjátok a jságtól ragyogó •sony székeken, hszátlsn vihar tombolását: gond)olték-e a nyomorultak íja V Jut-e eszetekbe, héty es j alatt milliók dideregnek éhség- éa nioegtől aábadtau fűtetlen szobák\' nedves,i sötét an gában ? Hogr is jutna ? Hisz ast asj életét osak regényekbeti olvastátok 1 As jyiiu i« léteshelik} csupán a pesaimista iro sötét képzeletének borzalmas álma. As aletnek niucsenek ol/ nyomorultjai. Oh bár basud* nék a költő tollal valahánynsor sse»veé\|éat I ecsetel 1 ^ Ne téltiétek bársony-, selyeifimUíto-I kat 1 Lépjétek át a asegényes kueyhök küszöbét ; győződjetek meg kéiselfoghatólag ( as elhsgyott nép ínségéről I Látni fóitok siralmas képettel. Előttetek állkud % I osont-j vásképü éhség: piszkos rongyaiban a nél« \| . kölöses; mesteíen elhagyottaagábatt undo-ritó asörnvksnt a botejység. Ne forduljatok j el í Osak Kasotokat kell kinyújtani; a meg* szenteli ast s segéltek ezernyi áldáss. El- 1 piaskosult ruhátokat cárok hála-köajrje fogja \| hófehérre mosni. Nincs a jótettnél nagyobb boldogiág. Próbáljátok meg. Asutá-i msjd tíssteltebb less a költő Jszava, midőn a sújtottak nevében ssól. Hinni fogtok neki. Tudomi hogy mindenki sseretn\|i, ha a boldogság umyájába vésetném V IgSn különös hatásuk van as ilyfto méíeg sia? vaknak\'i mujdnem meg fagy tőlük) as olvasó ereiben s vér. De én esaveimáak bizonyítékot adok,,.,.. A Goldthár-féle palotától jobbra egy Szűk utoa vqnul a váios keleti irányában. As első tekifatetre leolvashatfe WÍlsí mtu-denki, hogy ast a nyomor és i•egé^f4\|, NMk tűi •I A* yni Mér^bat ÍOluitOK szartyteMt \|! Ni nek uzjL\'leU pkit rntok jj4 aa íj Ha (igy u W réÜeji, jhiky egyik u\'oiiiU .egy azpujíjvel fiseltetik és lls valafcely társulat mint m^ii, a veserók által tényleg táplált sserényoab (lényeknek sem képei megfelelni, negyen tél-eeeg dolog volna eeen a bajon ugv aofei-teaiakarui, ka kavéebé szerén/* aot lelt* teően igényekkel álltunk elé \' Epén ellenkeaőlng. Aa igas liogy. aa igények lasaállitáaábetf is bizonyos tatárt Megtartani ssrikaéges. M\\t mond azonban a Balaton* melMk ahnoa, hogy a mi tapaeatnla-taiuk saerivtf, aa Őitök kilejesése Vi tejeké-eével élvv>, aá elattllésuek, ha nem mond-juk általános lankadáanak, sülytdésnek sőt feloealáanak a közhangulat oly- kedveső s tA iránt a azéthuiás és kölcöoös vádaskodás ellenkezője na egyetértés is oly sailárd, hogy a pasat a negatión.U jobb íigyrd fordítva1 is • aaámot tehetne V1 f Nem ^ a hivatalos tantestületeknél egyedül morvádé tninÍMeri szervezetben vagy annnkí kiegázzitctt vagy annak ki sem egészített voltában kéretendő a hiba, kanom abban, hogy semmiféle szervezet sem kell komolyan senkinek. Mi tagadás l m ne, hogy eien téuynok most már nyilvánosan i« provokált . Ijfiuióti-dáaa a nagy közönség olőtt-new a legkedvezőbb világot veti az,érdekeltekre, de idójcr talán aunak-kimondását61-sein Irtózni viza zza többé), hqgy a nemzet napszámosaiban a fogadott napszámosénál válamivél magnsabb \| kötelesség érzet s as ugyancsak saflkuek ! bizonyodült, eddigi látkürön váló tulliUáa í egyedül az. ami a tani ló-egy I utó életnek a j mi megyénkbeu is, ugy mint országszerte, aa uj lendületet megadhatná. Egyfelől tehát melegen Üdvözölve a .Zala" fentebb megjelölt számában . közölj j íelezóllalásuak, egúszben ós nagyban véve neir.0s iutentióját, ínáifolől íatározottzn vissza kell ntazitauunk a tulolóWój^ot niou eaallem iránt; a melynek jogosulatlan, do \| tény legez eralmát a vezetőkkel együtt más j egye* kivételek is sajnálhatjákJ de bárnjily : szivrebátó panázzolkodásokkal aíst uioguzlin- , tetui nem- fogják. I />Mint mindenben a világolj, ugy itt ia aajksaes bajokon egyszerre épen neui, egyik májaik kisebb bajon isnsak tf nnm* szavak- J kkl játszó, banetu tettre kész rgyértel- j mQ támogatás mellett lehet seateai. Csak j aa akarat ne hiányozzék. E, nélkül szaliuattizntk fog ^ilóuyoilm I jövőre is ininden lelkesedé, a nuntéak kár-. I ba fog vessni a szó \|cgko wolyáb b őriolirié- Mgo-vj bjen jövőre is as egyes bármilyj erőlködése, \| ofralqdtftl \|* \| inpti hittem bármily — kivúlólug olyl rralia iMI Dé v no oszkös, a melynek töl meghódolnák, jüs ez a polgári íi ma is, h villás a naiv tutajduna De a saefploin is aa övé hjngedjUk ! át a saivnek és ba ajegyonlm a külömbségeket A\'j\'it a szuronyok százéi réi, máglyáig tnés\| ő tilsai, amit a asaHioisáÉ. az léiboriségöasshai aat elvégül. a Össznflihdenséget a mi idltbttőt, amit a nagyobb le( aliji ai onzédi fii szeretet larti i as ojnberisé j kell vizttzöu, nei milliókat pu iztit< inooriség meg isttni n j mi terméz nenatetj jeiősbődésének előmo mint az Uirszécl tuiadeu lak nyitni [aa mrlc szabad esskÖzpk(m nyújtani a azivből; ságpícrji, i \|iijznu a uiiudennaj tanit beiiiiünket a nyomor fö mólvj fejííjdik ügy ogy erőszal olt\' adth! csalad kdében 1 r- észleljilk\'e ta tainn álli üli al qgy ell semmi l\| jij\'lft^n\|aj nincs, inig elldn\'táUhiiliínn ösztön által hajtva gát / \' Az émber pedig eleő so ban csak; azután szellemi lény l ^ Miként korlátozhatnánk, tefli nyomó erptj úgy, hogy no\' szil jön tast akkor, midőn a természet törVt liut jel Le u\'lktif únt szül iniuden látás j lift [íjoiqáfi-Kázasság ló :ezik értelmé ueriiit \'nősttl ..a zsidél és gye^ íjnjtl a ketosztö<iy A* ombbriség lolónyíndk Öuijek elég ván téve \| líz üliii kiivetkezik a ai Dtldl a tylor jiiotkék kiawltatésé, a y otgAr i mek tmiekitésé, a vallási néz< lek iitkaé 11 -41II lJacz4r:i-«zámiió világné letlj ^s(aládaniL(á\'á\|iak legfőbb köielék izere Át h hogy érdekből kött! a jobb •egyéb,] tuti. alt ülyn században a milyen a iitierik--éa szebb jövő reménye is alig i tesz imámitáenál és hiu képzfclődésnpl. f , Etjy hbzm v&t Uh. .. ■ Ll: Mj; 1 .;■•\' várhatnánk a polgítjri liii/nH- Ságtól? (Poiymw é, A koi lejárt, midőn elég vjolt. az ősökre I való hivatkoaás ós \'uiinduui njleg voll, Jnjire szükségünk volt; \'Vagy lj.i nióg íit\'in járt is le Részen, legalább itt vaii »ötéi al-sjonya, 1 — Ke amilyen 1 mértékbeli kel a személyes ismeret és tudomány, igymcc^et tinaja ■ iáreadaloni egén, azon méri/jkboti sötqtO\' dík az ősök érdeino utáni i\'iucl(!t cuhntós ai-uoiiyu. II\'Íh ha ugy vagyunk }- lilitnl (indokoj-ik a zaidiraág iránt gynkran i-yálvánítolt iifézésttiiket, kicsinylftsUnkqt, yafS\' iui \'áll üt\\inkl nn, hogy ogy lelkiing milv\'j!\' zsiidó-leánynyal képezz\|nk a hntina^ iia<ziir<ve-ltofő polgárokat V\' — \' Csupán a vallási sáertartiaoli aénez-nek válaezfalat! - Miként előbb moWl^n, u\' vallás jíír-nyei bajiithatlanok és Jvjvált j erőszaknak n engedők ! \' j n ojt h&ijaksit^ la \|ér\|nt\|-fzM\'. t^ztfcloi, Ujk íjt^e link, othH\'in al dp az együttlét s atná \'érdeket eretetté; és alko\'nak \'-a Jédos, egyik V«aládt .Ilát nézze ■ foktson .ij 04\'ninitj. h ojsjotér szerint fog zabbsl tizeim l és pe-nig ád aa OlsŐ szegért i ogy ymáiiiot; a második rt$gArt : kék «/.(si\|mt; a liar-madiáért: négyét j a negyedík^iil: nyol-cjzat és igy mind% megdnplázia a zabszo laekot az utolsó szegig. „Salamon elvesztette a éapkájábél a bélést* inondá Csiosa. Lova sinoéen, és mégis mj áhrak/ri akaV tiz forintot adui." „Áll az alku, ,móndá a itiobiár. Azt apjn hittem volna, hogy oly dloaén jussak o fbkooboz.. nMem fogja\'0 megbánni V" liárdé 8a \' latnon. „Eb bánja )u volt a váíatz. Hist különben van itt tanú elég. Keset adtakegy-másnak a az alku meg volt kiitvo. \' A molnár behozott egy in\'érŐ zabot és áondá tréfásan „Ebből csak kifutja -Aztán néhány maroknyit belőle aa asitalra öntött, éa kezdé egyenkint elkülöníteni a szemekot. Halamon megszámlálta, s a töb-blek felülvizsgálták. Kérem az olvapót, legyen niegolvasó. „Első aáeg: egy ssem ; második; s^ag: áét ssem j harmadik szeg : négy saem; ne\' llyadík láeg: nyolcs saem ; ötödik tieen fiat saem; hatodik : harminozkét izeift; ho* tpdik : hatvannégy saem j nyolrzadik: ssáz-Maaaonnyolcz ssem; kilenozedjk t kétaaáa-Otvanbaí szem ; tizedik * ötazáztizenkét saem. „Csaplárosné, adja kérem ide aat a wvewungos bádogot!" ,j . Ka épen megtelt aa Ötsaáatiaenkét sab-mbm\|. .Csak tovább, mondá a molnár, 44ibb tolván a saHo4.; már látom, táa egy mával ia leaa.* I* tovább oUastak. TUonnsgyedík szeg: két\'/élvarduog, niit I lla jniucaenek vúlabzluljvlc, qrzoim^ asc laladi vwz Oiosönösj s lamtibá foi ilrmiJ ifHitl. ön kepebzjtéuy J m rm tnl j lik \|iz< juk, 1 ni luk it t\' ifii I öii köthet liáanst a csnládut at sdtcjl-et ba!óltiuj te :jk jezt, mógátioB [jouoni \|é\' orze kojbölt 1 H kíli\'Ujuintl i I, ImkI I Mtlfl Iliül] a ui éből ag4taii wu t ik n"> nősen H íjih pn ii \|j Hk iiymik OL\'.lltl \|l. •inlii Ui iMi rdólogj link, i karess n! séivébŐI a elle-adj k Ipnni 1 etesibb égy ditápára, náll tfirt ogyfc (ülésére, kötő tt hkzas-pautalat éaerc, a IMMSág tOk\| )tör ák iránt I árosolni iáa\|k elé érzi ma- atvi hol áll^t, és t a tul-eilénna- \|ny( sze-? - \'isfive ei érint . Lílati f oésa:: Ijntel-iegyen- egésp odaadással éraraaa Magyarországért 1 Igaa, hogy ez időeeerint ésak egy kis részi a asidéaáfgHflhc vin annyira előhalad-va, lliogy kéf>a ^élgári háaasságra lénni I De pzt\| a kis rém kovász képpen kellene fölhaeziiálituiik, I«gy lé\'esüljöu boőlr az oreaiaot boldogitpi kenyér ! ! Mert a vsinóságiiál\' vau a számitás y tllőrolátáa, a iálliukosási szellem, nini Ihiányaik a »n magyar nemzetünknél, és nngy \|ótétemé\|«v Volna reánk nézve eme tnliijdon 5«gok «tlfluá\|litása, mert épen f\|zek hiányában megyan országunk tönkre I! — Ha nemzetlek vegyül a zsidósággal: a vi\|g;\'Ül5s folytan saámiió. kereskedő rte-n-zetlé uőhotjülc ki. magunkat; ;és a jaleu kor ijgényei szerint erre égető; rzflktégüjik ivan^+j J j. Bs azt hisz k Udáu azon qrak, kik éllenoi a polgári- liáaasságnak, hogy az ál-c^resztényvalláz I? — * ^en nagy tévedésbon él MNi mint 4 ván ia) boanyál izemet kanytak a \' nza rónákra, melyekből nemciak titkon, ia ayil- nagyj nyareeégflk volt, bi takfa* ravjkaz és alfitomosj egy felől en-kLM tál etökkenne a Ezen urak\' nek! -I Vngyilk a d ként az lolicftne • Igot gyakorlntilag.úgy mi<-vogyea háznssagbon I V— Egy fsidó 1 fttnl-omber keresztény le ánytj vészen — fagy ex uei meg kölcsönösen láanak; a költsönü azoktzi a maga nő il polgáti-baáfsság utján zsidó fjérjéuek aizeiintj. Ez ped főpöit étehökot iieje! fozto azt 1 . Vagy l\|a ku got (ért kulöb nyeli lülc zata; got uitó Ül si vot foj )k, a szü-\| r i M lotö-itatja nem vagy éiárik táí-; illőn Icü- !»jok löspúsé-u! szive iii a á Is azükzégOa, engedjék n keresztény és zsidó val-\\ liáaasságot I— a uő meg-áztartáaa iilóHját, éa f őz elkölti jó izÜen ; inert • szerette rrsztéuy zsidji nőt veszeu nőül cjmk a kt rciatény vallás gyarapodik általn p inennyib in mindkét részről a szerelem fogna mől ödni és egyjlf a másik kedvéért föláldozná azt, mit vallása elle: nez 1 [\|-" J Ijyen .niódo: Som nélitika-aem elérhető volua az, mit erőszak el nem férhet és a^ erőt\'!1 jos, muiil a és keresetképos zsidó-ság ney olvadna aégbieJiogy ítibb( az őttéiro íiiva\'kozui, hanem a. kettő egy-inásiiiátlett és egymásért a hasa boldogitá-riárn kütnók fel kardjaikati • Bendegmir bolé a magyar ueiaaeti-egyikuek seiu volna oka T lljtrc/.tórl levél n anyps, LÓI k ma-eltűr- Égy ,c j)rék huszár, atyjához a következő ér-d»kps \'levelet íntéztn, mely sok tekintetben li»s szinbjm uintet fel egyet mán y V i s o t r á d október ü-án $78 .SWstH hedeet fltydm! . ki előtti kél Ibveletnból megérthette kedveli atyáin, bogy én iv mostani hadjáratról z punok orediijóny óről kdvos hazánkra, a áltáijjában az Ojztrék, Magyar monarohiá-ra niit tartok, uie [irtani résaebejlás nélkül, iból, közöltem volalstia-met, —- vizsgáljuk inost »k lakosságát, ha volna a Ipgkisebb perci_űj ^ nek. mi afeldl pedig a nviltáQjn^^ lő maszka prop tgonfla és agitatiéíiak iolaj< snithatd, dologtól an lista nép. de azért kev ily, gyilkol ha közéibe Ankit nem éies megfijt ha rá n elegtttenek, hazug a jhaszi ntalanal esküduz I, felhasztikttiitja magit ké itnek, de szolgál innak, ki többet fizet, lop többször minukéttŐnoK, nagy okunk vqlna i okik én-pen séminit nem hinni, — na de ránvadó kömink tudják [uiit tesznek 1 imine . is kontárkodom é i. A kt. racz ez jószi rü, szolgálatra kész, megosztja utolsó falat jj t, ápolja sebesültjeink\|et,eTrejtisaját ventélyei tetéeévél \'üldözntteijiket, utnt mnttt az eltéve Iteknek, sokszor euiMri n rlső kalojmi o ápotboa, t-t ezek számba legkevesebbe\|i vag \|rnak. 7-Mit mojidjuli n bosnyák törö^rőj, U vitáz* kitárté 8 fáiísdliatatlan, ott hol az ílbánok-kal kfveiso hárczoV, kégyejlen, késs a gyaur ellen Iwindeure, akkor niü» előtte uiagyár* leszúrja ha teheti, mjsg is csonkii" ja ua vau rá ideje, ritkán fdszt^j at, mestersiget [jolbban a szqrb z 1110 aiárialóc^pk] űzik, kik mint jui élWi lyük lepik el éjnek idején - ní [csata ha azatán jily madarak IcmAinek hegyére,\' gondolhatja, lu;y a hui iiuicri mi k 1 pardon, pedig v hurczoiuakj a asákiuáuvoiha\'áá reir jében a t<r-qki>k soraiusn el\|enüi saiiől folisiuernek bennünk a hit ha szorul a \|kapcza,« ugyaneeak síi irhával. — JA törökök többnpríée szépnövésiü \'k,. nemkülönben i neje talislák mind, biztosan hiszik, lliO todik égben ja logskebli Imiik vái karokkal halielesiiok, n^ért vfija I rouy tán adáit, kWk\| non .ha lovoa vágynak »»gy HSaaai inegtáioadai,j-ilyonkor aztán sze^ói káu in\'^ kúluek még, azt hiszik, ho] ka lovasság jelien harezóluak,! osa volna, de istlen átkozta hely az a veszedelctn kakáinkra, kik mint nr verekeazuik, del a hegyek aiásaá fo\'ytonos, testileg tonkiein-iinek, lOgj\'t ha most de<« is, de későbbe jaikuál ■ oióéfjvteiii s megölni; nag — aa a borjú a me\'ynek üsszs itujazása nem engedi ízt kitágulni, hátráltat — De beszéljfjt a .polgárosodás \' csak a szomsiéc bad lélegzáeti r a, C niáról, ha majd fog jutni a bbvá" is jutott, küz(gu2ga áia és igaa4g44>lgaíi tása nésaie liájiatlanul keseUetik, a inisii* álul la- h;idá\|>znti azeuipoi tngiii lészrevétele tehát iRosiiiát, cm időül, \'•• kiterjesaksf luém tekré, de most 11 később ha óletbc dunk I • liink «ruuk b 111, ben yési- m 3 a wcí,H lí KOttükn. knoty ezii ti agy apán a Khtea 0 ilietn teg ki ölcl\|mtuéli kuból ftki nJazotl) g) ■ÉtiHlTlt édes e tt" fonálból 4 \'7>r ^léttkl "I .arra ébri hoi •gyí m Ón jog uemze Hogy kik tisztázni napViiil it,\'melyet tinta hijánosa iozsu-férjo- l\'KZÓl- I ép-vágyj najgy bl.jk anno II fa-zánk, liizeti razoi1- { tiség {j pnilooi- batvnnuégy unt, írek ő tápndt .lett. „Mont elveszteHom j vagyunomat", kiálta fel. Yji jéa hozzá adva mindent az éliő\| íve l! annyi\| upm termett az idé^i eg( vernéken I, I nJókádve llíjblijáii már mind eszakad-ttfk a gouibok I" tréfált Osio „Tovább számláljunk?" Iférdé j „A ifiini tetszik Iw fele ja infolúár. lA.oegyvoiiharinadi millió mérff aabot olrostak már nnlikr az ír nd&rő szem és Inár a »0(j:ogy ki magát, n\| I mind a k« 1 anyagi ebéiért! k iui\'j dobo, jou szívjuk }• -\|4 I j:l( az egyetlvn linód kinálko* Ujiy a imtgyaroimági aaipóeag ím m Uh ; j.npjiji ■ i< i i " »W>J >üjjf_\|Sl\|.gj hragy ejgt wi\'flnng; tisouketujdik nie«izu\|y ; iiadnliariiiadik szou : og(y rizoiiuejprédilt szeg; n«y .piníj; tiz jkéi piilt\'i1 .tiviniiliAto^lik ; hégl pii; hetedik nyolcz pint; tÍKoniwoiCi lidik j ti zenited pint; lizeukiicuozfklikl hánmiijcakét {pisit 4 ^usaáajg atoatk f- \' s -j i . „tlu a nyoloi itezét életi {ed< dá falamon, akkOr marad rom vika vagy egy pesti mé A moluár egy uagyot kkron ia többiek folytatták a számlá ást Á hahiuuczadik szegnél rő zabba került a fokos A uonnal vnzetek. értotnek a török\' ogyeisült és kt. M 1 raja I nf\'ven ismorq1 H/,oi\'oi:\|uuJÍí val HéggWí va éa az^rb ny.ilt, a nztf Híil m^giiimidjr a hol keverve van link il 11 yol vél és vi» baii inbltan egyl lejül a török, jhogy kényen árul, iellon «égo az bosnyáknak, gyülö „Tudja mit, 1 [arótor ur, mondá ítaae : moij, eladom* mag inak aat a sahot, a Irte . iiölöflikt i\\ kilei rady \|12H in, iiióii* izám ihá- kod ott a eair irfé-j halál-egéaz zab I tőílkozd- pW- fogók.i egy kis sághak egy kis gyunk\'l Itt a fokot potf utána. k.nl, inéivok persze költségbe kori nek, et-látutik, kio-utei ki foguak akuázlatu kuk üdv folób esatetik, gazdag nép kott gazdag éruaggá vélhatik, márt a tet uiészet iniédmi álaástival bilRvon \' 4u meg áldva, csali értem ktt annak ha z ijósliáaa ezen {enegiéi kese-iezőt, s ezrdunk aár sem I S(tmi aftuiMSS quye fs-I, mosz-inyok s Dtnek az áálaa éi ■ is, fa jr a be- ; ak\' tárt.\' H\| iá a sao -h_.nninC:ui jtegyve \' " 1 huszárt 1 r«k rii- 4MUSZ- terüuk iií-.zárra, plánok »a, mely iMl-kór \| család-fi részét* á a zza* ■V B H ikal oda\' iftzorbia vasutak idonf RH maradó1., leOigoirt Írni részié-a, liu\'jd IUnsuia lnl<o«»ága alatt a göl\'ög nem Ogyosüit, nyákok, ezan utóbbiak nsek, tostvérjei a magyar Hiyelvbnn, ifrnn küiönb-hogy mig I izeknek najpl ié«»ze diir lóttnlő iiabim), midig n iiingyar iini neki flj, jiahnxáa nél I nem égyeapll bosnyák n iliriikkel, lu»>/.«Mi on-iont, a mosiaiii hadjárat ia tnrtnmik] most elfe-ágyauk zajával egy gyé-igyeaÜU ée kl ezeket velünk együtt, kárt tesz annak uéy mfiit nekünk osak a\' kalom legyei) az< gények uagVobb részt, mert hát a hely tar ;ó baeák és kerületi fő- Valamit «l Iszok* Jellt&lt nuetut, ilőaég ML •iS-kigy jtjetvo ne á tanilósii kedvéé Iuihí. -Ml osetfrt hoz, apuiul kall a nép. azorgálmái latin a kajaudus rablA ílotijiódtó teni boiiuök as egymás Jiánti -s unni sértoiji valláaukat, • az egy> Vénél fogva faignruan órkiídm a égy^k u \'ináslk rovására előnye Ugysm, uil a,gyűlölködést c^ak ha\'uá. Ennyit akartam ogyylőrj atyámmal Ito^niánM s népérvl fu Hát magiutitói mit írjak. aal>em sem, hogy szénvedek, taom,i éhes küiöaök, njerl hallai4«e valalia ol járatról. niti(yben ilyesmik\' eltf n«i tuk, luuoni hegy nem; éhen még ni g fenki a\'bizonyos, hogy a I néha \|KzUkiilki(dÍk, oka ogytélől s leges kiialekfléa, a vághetatlan r s ama renéaaér nélküli elj ués, im lilás körül mutaikoa k, ha n^ta u állaua, sok profia Mirangs ofdoier megkaefittlaé, ée ezen váltoatattil uince rám biaVa n a n<Ri • m Üal-löi\'tlul -iitMii hall igéiiyság kéedet >s« utak, ly a Hsál- oeabban tessék ha hallgatok, ,inert jolyaii magaet forma; ombbrilhanáv kérdőre! von nyertein, Vegye 111 „Rs mit ic <%r ÁtUa a ková t intőt a Tokosért; íl fo^dje )Övő hétoii< iiioiit nem bírom in ár el « nehéz batyut -ád ínajd \' valahádyi sor a inálotnban etetni abi iknt as fgész társa\' álifoináat — és j kvittek vá< A inolnáij mohén ka- snak a követelt tia fo )vamuak, ni!t inald veutij 1 énhegyesi J vásáron fokos _J^alaniotí t mdgánkivUl nölveno-ina több világ te: dig nd 4bab hali ■ kot IdlkOél kiaital Uiiosa: A im (aabét ■véeMt4üi mint a nteiiB renilése ót^ lóriiéit, A iuoinftr koial-l egéiz testén. r.QVobno lőtt valamit, hogy a föld ihom, te llütfy toreg vele. ltoszul lett, fi égj tpööj dá Áatamon a többit eleOgod\|ofn. kos] fiaasee kii Csiosa egy # I üveg bort 1 ipst érez* égi mon\' Itt a fo öntö I á félig áfu\'dnaó molnár arczába, mi^e ej; viasza4 kapU aMupétabéi Jionnét vagyak annyi zablát, bogy aat ktiű\\mm ?u kérdé toiipéa >\|\| íiUl, mm I „Nem ksllené nekem ná mofeidá Oeiosa, mert több aau kell neki, mint aa ogéss világ valameniurl lovának lö Ki e történeti valóhilségébeu kételkedik, kfrdeaze ineg\'Csicsát, a b)tonyáta\'aat nyerealdi válaszul, jhogy a csárda még most » - áll. Iga ve Usícsa ?---4 HfíW Fülfip. Iplilgénla Tdiirfoban. i. DMma Mt OoklHE. 0 r d i I á\|s\|i \'m üt a t v á n y.) IIAHMA01K FÜL VQ^ÁS itíő \'j«ln< Oraetae. (ftolyíattá)\'. Inhigenla* j jloaaám \|essáí)iuis I végre, bótel^s Legsaebb leánya J legsaebb atyának! Mily bámulatkelmOsg áliss előttjem I H ste Mik teJvék al kasod, koszorúival Lehoaaák aa Olympna kincseit, Miképp a bővkui osatoti aUo0aay ilelleinai a klijáíytj kinek. o^Okétv Mi oareknek gazdagéig; éppen u Isineniek bankotok, ék Utfwjk. Kik ÖssaolialntuzoU adoinányitak Böloa kiméietfel oaatutok ezét. Osak ti tudjátok, hogy mi néh\|lnk* Látjátoa a Jövendő tag oraaágit, Ha előlünk aa é\|i köd taKarja A kilátást alaárva Oeendeeeu Hallgat játok meg gyermekes fohá isiink, Mely ettrget; ánw ti éretlojiül Lé noiu ssakasatjátok aa ég\\gyin lölratt. 8 jaj annak a ki ittreimeÜetrfiT Csikarja ki, halálos étkéül. \| •\' I Oh no Imgyjétok a még alig reieJat* DeJrég várt jé eserenoeét* mtut ki mull Barkturk ámyát, Vosstalsa n\|ikém\| S eaoreaeree kinonna elouy^aani, Oroatof, (la Önmagad ée Pyladea aaimáta Kérnéd aa Isisnek /kegyét, ijevan^ Me aetliied. Ugy aeiu menthétad üüoöet kinok saogődől társsal, Osak átkot oiatauát vele a zjyomtfi Iphlgenlaj Sorsom van kötve a te aóraodbjit 0 r OSt e a . I natu I liad menjek kiaéréUohtjl edül á holtakhoz 1 Takarná l Bár Atyoloddal el a bttalalijE. ^ Htm rejted al I taekrdők éwl!]f 8 jelhnftted té égi léuy, osak flilfe Zavarta őket, ám 0! nem lal. Erna Mkaikkel nem aaabad Iti\'ekll A aaant borok ftldjfre lépniök • Do a távolbél kallóé itt V ott Isaonytató kacaajuk. Farkasok neg a Qh nem 1.1_____ \| \| Itiai i niflÉi]