Zala 1879 06 június n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	23.09 MB
Keltezés:	2010-05-21 13:55:19

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	807
Megtekintések száma:	2502
Leírás:	Zala 1879 június Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: KMAMvsta I fiachel Fülöp fctayvktmktdáa. UjTáro»\|iá atraa, 6 Etftetiei M\| T \| . Ifin évre 5 frt Félútra I frt Ntgyed évi* 1 frt Hjrdttaéaysk: 3 haaáboa ptttaor tfytter 1 kr. WmjM hinlcUirUl B4ir«(4ii 80 kr * Wy Itt-: Patitaor a II) kr. \\ I. Mám. M kr. 5 kr ZA^LA MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSASA A Zala meg yei-0 axdasági Egyen illet, a n.-hanlxsai tUxtl 29. szám. ÉRPEKtj. Start aarlfl irtéa lova H lap atallami vénét Ulafcft kftíleinényalr klldtqdftk 0J vároahai nlota 619. «. Mtn.«ilklM lavalatr cink lainart knakbftt fogadtatnak «1, leiratok fiaata nsm kiírtainak. lllrd«tMli«l Mv«Mn«k: Rudolf Mnata RiUkput Forancilak ki tár Itt. n — k. V. Holdban r Ilüdaneat JBammtr utcui. — A OpMlIk Rím Stubanbailci ) n. — VVaias Mór B4e« II. Tibor Mim II a». KnWiwitln Mái) i* UmBtUbpaat Király ntcaa ,17, w t. mi. — IIhmmhIi k VogUr IMci I. WallÍMh(MM 10. LMI fcn GAZD^SZATI HETILAP ftmegélyzö szövetlcezet és több mán egylet hivatalos közlönye Nagy-Kanizsa,Szerdán, 1879. junius 4-én. A takarékosságról. (Folytatás.) Ezen czél elérése mellett tapasztalás folytán az iskolai takarékpénztárnak egyéb hasznai is felmutathatok. Erkölcsileg ugyanis a növendékek ikrjaiknak — a megtakaritási alkalom hiányában - csemege, néha szivar vagy haszontalan, sót olykor veszélyes tárgyra költése, s többnyire pazarlása helyett, \'melyből torkosság, cserélgetés, csábítás, csalás, rendetlenség, betegség, s egyéb rossz eredni, s rá a bíráskodást igénylő sok panasz szokott következni, — ar iskolai takarékpénztár által eszközölt — takarékossággal nemcsak saját vagyouuk megbecsüléséhez, hanem társaik tulajdonjogának is tiszteletben tartásához, az igazság szeretetéhez mértékletesség, rend-, pontosság- és önállósághoz szoknak, sőt munkássági kedvök is fokozódik. Agyagi tekintetben .-pe^ig már az hogy a gyermekek akár ismeretöket gyarapító, vagy hasznosan mulattató valamely érdekes, de értékesebb, tárgy beszerzésére vagy ártatlan örOmélvezetre vonatkozó igényeiket krjaiknak megtakarítása által saját erejükből kielégíteni bírják, sokkal hasznosabb é& előnyösebb, mintha pénzöketa wandolettí vagy gyü-jnölcsárusnál helyeznék el, és tán éppen sikkor szflkségbén levő szüléiket kellene, z&klatniok.\'— Valódi áldását azonban csak a jövendő fogja meghozni, amidőn a takarékosság megszokása által mind maguk, mind mások baján segitni képe sok lesznek; — sót a csemege és nyalánkság nélkülözése által lelki erejök edződvén, még az áldozatokkal járó hazafias erények gyakorlására is alkalma-sakká válnak; már pedig csak is ilyenek 8 nem a könnyelmű tékozlók boldogíthatják a hazát. Mindezen, a fóczéllal egybevetett álaásps eredmények vezérelhették Laurát Belgium genfi egyetemi tanárát, hogy az Angol Penny bankok mintájára l$66-ban először kistrletképen két községi, i a gyorsan bekövetkezett bámu- VI. évfolyam. landó eredményre a többi iskolában ii az iskolai takarékpénztárnak életet adott ezek indíthatták Francziaországot is, hogj ezen üdvös intézményt iskoláiba behozta ezen czél és hasznos eredmények ösztö nözzenek minket is, hogy a külföld pél dájára, melyet — culturállainok sorában méltó helyet foglalandók — mát4 eddi gelé is sok igen sokfélében utánoznunk kellett, s kell még sokáig követuünk, — minden természeti gazdasága mellett -fájdalom! >- szegény hazánkban — an nak kis polgárai között ezen áldásos intézményt meghonosítsuk. Ezen dicső intézménynek körülirt üdvös czélja s erkölcsi és anyagi hasznos eredményeit korántsem légből kaiott eszményképek, hanem »tapasztalás által bebizonyult valóságok ; — ezernyi eze-rekre megy ugyanis a pénzösszegek száma mit a már emiitett országokban a méh-és hangyaszorgalommal gyűjtögető gyermekek ezreinek serege — milliókra pedig azon összeg, mit ezek példájára szüleik eddigelé összetakarítottak. Nem . is más, hanem a nép minden rétegében elterjedt takarékosság eredményezte Franciaországban, hogy ezen életrevaló nem-izet az 18J0-ben reá vetett porosz hadi-jsarcz milliárdjjait a világ bámulatára oly {meglepően hamar lefizetni, bírta. Az üdvös eszme, hála! édes. hazánkba ls átszivárgott és Weisz Bernát F. királyi tanácsos ur buzgó apostolos. kodása által elvben majd mindenütt elfogadtatván, némely iskolába már be is hozatott; - és ugyanazon hasznos eredmények — habár kisebb mérvben, mint külföldön — az egy szatmári iskola kivételével, — de mely re.még visszatérd! -dék — nálunk is tapasztaltatnak. Hogy mindamellett ezen iAézmény hazánkban czéljának megfelelő és kívántató gyorsasággal még sem terjed, egyik oka keleti természetüúk lehet, melynélfogva az élelmesség és ennek, eszközei nem oly rögtön, qaint a nyugoji külföld lakóiban, hanem csak nehezen, könnyelmű közönyösségünk megtörése után tudnak 4 „gala" tdiczdja. A szabadban, a Lenge szellő lágy tzeliden Csókolgatja arezomat; Körülölel éi megpihen, Mágia, mégis halk marad. Ugy szeretném titkát tqdni, Ugy szeretnék hozzá jutái! Várom, tárom. De hiába 1 Lenge kbIIŐ nem itísog; Padig leikém vigyáz rája 8 peresekig elanoalog i Csókja mégis kedvet-éc(ee: A Uieknok égi més as1 Iti nyíren aat a asabadban, — Hem irig/li senki atm. Irigyektől nyugalom van, — Me jar oaak k ed vetem. Tán te jobban megérted majd, Hogy a szellő miket sóhajt. Mond el astán énnekem ia, Hadd tudjam a titkokat ; Bimjéift ott lm aa u: Kom aaenvedek már tokát f fiéf volt már eanvi éves CWTódfli többtéieképeu I BélórjL L 1 z 1 b e beizélj Irta: Roller Yllnioi. (Folytaláe.) És mégis, szólít Lajos, mintegy tovább Szőve gondolatait, mi az, a ini etfn egyszerű leány képet Oly szentté teszi előttem, mi ■aa, a mi megrázkódtatja idegeimet, midőn a tegnapi sétányra gondolok ? -j- Nem Lajos, igy te nem éreztél soha, igy nem is utál-tad meg önmsgadat még soha! • Ea Lajos isníét. mély gondolatokba merült, látszott areakifejeaésén, mint tüntetik fel futó, gondolatai más más alakban kedély állapotát látszott mint as az áhítatos szempár, mely még az imént szent ihlettel ffcggött valami gyönyörfi «zép képen, mint az a szempár megzavarodva, köuyelmű, jStymálíó ^tekintetbe ment át, látszott a mint az a kárhosatos gúny mosoly tanyát vort ajkain és ily arozkifejeftéose! as után ketté vágta a gordiusi csomót, mondván : Ah 1 mi aa Itten nyila I érdekes cjpisod, egyéb semmi 1 Majd ÍQtvdréezve, majd dúdolva folytatta ismét utjátj -T- Laios befejezettnek tekintette a harozot éráalmei és kOnyalmfl-tége között, számított rL tu mire mindenkor biáton. ezámítkatott, bogyj 6 könnyen faiejtde biz 6 moet az ecytser otaiatkosott. Meg mec jelent ewtte a\| bizalom- .és lűttoljos leány tönnrólml gontiiulfti^ágában,1 játtá őt pirulva, itfint^akköí, mikor egy án-UtHui Wkkel ^oalogattá fi, ét ezen saiaies Szégyenpír, mlko\|f lj volt \'elélte, mély wuyomázt hagyott \'hátra lolkéboa. A mido rokonszenvet kelteni bennünk, I— Misik oka pedig az, hogy a kérdés ^lóggé >e* hatóin, b minden oldalról döritó érvekkel eddigelé megvitatva, s kifejtve nem lév^ az eltérő nézetek és jkülönb ző eszmék kefló. felvilágosítással eizközlei dő kiegyenlítése és Összhsngzatba hozat tla után annak elfogulatlan megoldása a mai egyetemes tanítói gyűlésre váil Noha az iskolai takarékpénztárnak már fentebb kifejtett czélja ésj előadott hasznos eredményei annak üdvös voltát elég világosan kitüntetik, de, 4— nehógy. a sajtó utján több oldalról közzétett ellenvélemények szó nélkül hagyása által ezen intézmény áldásai iránt pémi kétely is fennmaradjon, a fontosabb ellenvetésekre szintén különböző szempontból, ámbár néha ismétlésbe bocsátkozva, de tárgyilagosan válaszolni nemcsak ki-vatás, de az ilTgy érdekénél fogva egyszersmind kedves, hazafiúi, kötelmemnek tartom. (Folyt, köv.) Az oJszQlOttek szeme ápolásáról. Egy előző czikkben említve volt, ^ni-izerint az újszülöttek izemére közvetlenül a izületét utáni perczekben a világoitág bebztáia kártékony befolyást gytkórol.! Midőn ottan kárhoztattuk ama izokátt, hogy az ujjtzttlött szemének ssinéről erőszakosan szerezzünk tudomást, egyszerinqint fölemlitők, hogy az ujízülöttek isemlob)á-nak föllépését gátló- és a már ;kifej lődott bajnak gyógyító módjairól fogu£k némelyeket elmondani. Valamely\' bajt könnyebb megelőzni kitörésében, mint már a kész bajt gyógyítani 1 De nagyon terméizetei, ahoz, hogy elkerüljünk valamely bajt, annak itinere-tével kell birnunk mindenek előtt éi tudnunk kell, minő körülmények között szokott kifejlődni. Mint mondva volt, az ujiattlött izemére izületébe eltő időszakaiban károt ne-\' hatáit gyakorol •> világoitág. Ebből önkényt következik azon folyomány, \'hagy védnüuk "kell a fény behatásától a zsenge izemet. t E czélbdL a gyermekágyai nő Izórájának ablakai legyenek a lebetőiég \'szerint zöld, sötétkék, vagy tzürke függönyökkel lefödve, de tohaiem vörös szövettel — ét csak az eltő bét végével engedhető ntóg lassankint nagyobb részit az ablakoknak fedetlenül, hagyj, mig a második hét vé- gével már fél világol szobát engedhetünk, de a pulyában fekvő újszülöttnek feje felölt moat ii leg/en egy vAkouy febéa, vagy zöld kendő elhelyezve úgy, hogy az árnyékolja iteinliéjait, de a levegőnek tsa* bad odajutáiát épen n* gátolja. Eaie a mávi-világitát lehetőleg krá belterjtt legyen, éa akkor is úgy elhelyezve, hogy az ujisttlött mindenkor háttal legyen a fényforráinak irányítva I Ha mindezen elővigyázat daczára\' azt v.\'aazUk éizrt, hogy az újszülöttnek szemhéja, vagy izemhéjzi — közönségesen a feliők \'duzzadtabbak, vfti^aek éa talán már némi szürkén teliér váladék ia mutatkozik a azemzugában, ne késaliuk a azemet naponta 6— 8-tzor letörülgdtui ócaka, puha vászon darabkával, melyet előbb tsobáVan állott vízzel kell megnedvesítenünk, azután egy tenyérnyi szintén- pulit, óoaka vásson darabkát bajtogaaaunk öaaze jiégy rétesen, ét iziutén izobábau állott — ét nem egé-izen hideg — vízben áztziiuk meg, nyomogattuk ki jól, ét úgy boritauk a gyermek izeuiéie. £ borogatást minden fél ólában inr-g kell ujitanurfk. Ha a gyermeknek mindkét iseme Jö-boa állapotban van. ugy mindenik izemre külön-külön -ruhadarabkát kell tennünk, ét te in mi etetre egy borogatást, mely aa orrgyökön keresztül érve egyik éa mátik izemet is Jedje l — Ezen óvintézkedéa, illetőleg m&r gyégy-kezeléa — legtöbbnyire eregendő is lesz z keletkezett tzeinlob elnyomására. De ba\' pontos éi lelkiiimeretei keruiztülvitele mellett eme eljárátnak, a baj folyton terjedne, hogy a szem nagy fokban felduzzadna és a ge-nyea kiválás nőitön szaporodnék, a gyermek uyugta\'anná válnék, tejét ide-oda forgatná, nyöizörögne, vagy föl-föl sikoltana, feje forró volna és szopás közben is sirní kezdene, ugy itt az idő, nem hallgatni a „js-VMaeasouyok"! tanácaára, haneiu orvosi-se-gétyt venni igénybe, mert az ui honpolgár ■zeme világa a legnagyobb veszélyben forog! Hanem terinéizeteien falvakon, aae-gény emberek között orvoi ritkán tartózkodik ; a mi meilékutaink pedig sáros időben feneketlenek, sőt esős, ízelei időben a kii beteg tzállitása nem ii tanácsot, • korlátolt vagyoni — helyzet pedig nem ent gedi meg z költ légei eljárást, hogy orvota vitethetnének ki kii betegükhöz; mit te hetnek tehát ? I Semmi-esetre ne uészék összedugott kézzel z baj terjedéiét, hanem főzzenek ■zékíüvirágbói heibatheát, az szüljék le vászouruhán keresztül, t aztán egy evő-kználnyi sósborszeszt — vagy önnek hiá-nyábzu. két evőkanálnyi közönséges gz-bonzpálinkát vegyítsenek^ össze hat evőkanálnyi székfüvirág hérbztheával ét eme vegyülékbe mártott, "jól kifacsart ruhadarabicával borongaaták\' a beteg izemet. Ekkor már mindig bővebb, bővebb mennyltégben jön váladék a beteg izem bői, és mivel az e szembajok görcsös öss. külömbséget talált ezeu leány éi előbbi meretiégei és szivrészesei között! őflize Össze hasonlitotca őt egyikhel vagy másikkal, és minél többtzör iiméte te ezen assimilátiót. Lizike aniiál többet nyert, ét ha azután belefáradva a tépelődéibe el űzte képét, lelki tzeme elől,; a mint ■irva távozott tőle, éi Lajos azon két gyöng y-gyei szemében látta-őt iimét, mint ahogy eite elhagyá, megesett a szive rajta, fegyverszünet lejárt, és a harca ujra^ vétetett. . Ily kedély állapotban találta Őt anj ja a kertben nem sétálni,\'hanem futkosni. „Mit csinálsz te Lajoskám, aa Istan kegyelmeért, hisz mind Összetaposod virágágyaimat Jtt szólitá meg az anya fiát. „Te vagy édes anyám ? Jó reggelt 1* Ezzel Lajos anyja fele tartott, kesét megcsókolta és azután karját ajánlva neki szórakozottan folytatta útját. „Megérkezett már a postaküldöues ?" — kérdé tőle anyja. „Nem szolgálhatok " * ] „De édes fiam, miért vagy olyan szö-rakoaott ? Én azt véltem, midőn szobádzt mkr korz röggel üresen találtam, hogy <a, mai Ntélyro már z uagy fogadótermet ditaittjd, >da megyek és helyetted atyádat találom )tt a kárpitossal és te itt azalatt, a helyett logy virágcsokrokat és koszorúkat kötnél, violákat ea kaméliákat össze-vissza tapo-»od. Uayan miéit * „oomroi anyám l" szóla Lajoi, tlo kas ízttnot múlva tekiétetét merően anyjára azé-jeave aokáig nézte ezt, ajkai vonaglotiak, nintha megnyílni (akarnának, de nem szolt emuiit. Anyja csudálkozva néste ötét fetaütí ■figyelemmel várta, mig megssóllamlik. nHagygy egy rövid időre magamra édes auyám", azóla. végre Lajos, egy óra alatt ott találsz a díszteremben, hogy atyámat telváltiam. „De mi bajod ?" „Semmi anyám, nem jól aludtam.0 „Talán már sejt valamit ?u mormogá magában Sárközi né, midőn fiától elválva lakoiztályába visszatért. Őiz isten már valaki megsúgta neki, talán aa Öregem ? Éi Sárköziiié sietett a díszterembe, mely fényeeen felcaicaomásva várta már a fényes társaságot, mely ma este mint as áradó tenger togjfc betölteni térségeit. „Te ember, igy szokta régi magyar ssokáahos híven Sárköziné férjét mogszOÜ-töni, Lajos künn z kertben van éa valamin töprenkedik, nem szóltál talán időnek előtte valaipit hozzá ?" Szót sem mamuakám, ugy segélejn. egy hangot aem ! „Hát mi baja lehet ?" „Nevetséges ! talán nem jól aludt, az less as egész." „De Dárdai ék bizonyosan eljönnek, ugy e bár?" „Okvetlenül !* SárkÖaioé elhagyá faiját, és mielőtt szobájába betért volna, még egy pillantást vetett a kertbe, de Lajoat már nem találta ott. „Hova távozhatott?1 mormogá és faj-ceóvalva ment be szobájába, hogy átöltözködve kéazen legyen a vendégek fogadására. De Lajos egy óra lefolyása után nem volt a díszteremben, ét as öreg Sárközi saeesorulása, meg a saemhdjak vizenyős daganata miatt nem folyhat el eaabadon a saem belsejéből, ott idŐaéee pedig izgatóing hat a mm világára, sőt annak kimaradá-Tíát fekélyeeedését ii idézheti éld, éuhól fogva a borogatások és magtörülgetésekeu kívül még minden két, három órában óva-to«an taftt kell jaitt éi tiszta négy, Öt ujjnyi magasságból bele kell oaö* pögtetni a tiuta vizet a ueiube, hogy az ott öe«zegyült geuyet eltávolítsa. Ha aa eljárást következetes pontos tággal keresatül visszük, megóvjak a zze-reuesétjeu kisdedet a legnagyobb nyompr-tól, a vakságtól. Amilyen melegen ajánlhatjuk aa itt mondott eljárást, épen Olyan komolyan figyelmeztetünk mindenkit elkerülésére annak, hogy a gyermek szemébe czukor, — I óhajtjak, hogy faját baaájá ban talál honját, ■ ne kényte eiiittessék kttl menni, Jiogy tehetségé itthon elismert isék AVde\|t«el nézünk szereplése elé s iimél-jük, \|togy nem lesz ez siker\'és erecinétiy nélkül. I— A „Zalamey»ei G-idasayi E\| nyitni a gyermek saeilthé- \| \|§\|M legutóbb tartott kjözjnr ülésén, mel iabe mártott ruhadarabból gyűlés jegyzőiköijy véuek folytatólagos lapunk mai saáma hozza, választotta » vagy úgyneveaett „Bemmi" port fújjanak, vagy hogy a másik átkos eljárásnak hódoljanak : iákszemet téve a gyermek saemébe! Ezen kurnzsoló eljárásoknak ritkán marad ki veszélyes következménye: a gyermek teljes elvakulása ! Eskuláp. Helyi és meg) el hírek — A n.-kanizaal kereak. Ifjak önképző egylete kerti ünnepélyt rendez a „Zöldfa" cziinü kertben jjunus 14-én könyvtára javára. Személy jegy 60 kr ; caaládjegy 1 frt 60 kr. - Végtárgyaiát tartatott a nagy-kanizsai kir. törvényszéknél május 29-én Nagy \' Oyörgy bünügyében, ki Jand asita Katalint gyilkolta meg, mely eset anak idején városunkban oly nagy izgat* tlságot szült. Tér-Bzflke miatt csak igen röviden emlékezhe-tünk meg a lefolyt tárgyalásról, melyet ns. Wfassits Antal kir, törvényszéki elnök úr komoly higgadtság és szokott tapintattal vezetet\'. A vádbeszédet\' Dr. Laky\' Kristóf, kir.\' ügyfaz úr tartotta, ki a tény indokainak logikai csoportosításával lekötntte a hallgatóság figyelmét a meggyőző érvekkel gazdag, hatásos vád-beszédje végeztével a tényből kifolyólag kötél általi halálra kívánja itéltetui "vádlottat. -— A véd beszédet Dr. Fárnek Láazló, hivatalból kinevezett védő ügyvéd tartotta, ki érae.mes szép előadásával, az addig leudületleuül nyugod-lan mai adt bűnöst is megindította. 4- A törvényazjék kötél általi halálra ítélte Nagy Györgyöt. Védő ügyvéd a fellebbezést bejelenté. -r — A szegedi árvízkárosultak részére rikég 22 írt. gyűjtetett Koch Mihályrjé és Tetancsky Józsefné. kisdeduevelő egyesületi yálasztányi úrhölgyek által, mely tölött a legközelebbi választmányi fllés fog rendelkezni. — Piroa pünkösd első napja, vasárnap, szépen köszöntött be,mintlfa ekedvesün nepet ga a természet is meg akarta volua \' inne-pelui. Hétfőn \'azonban már> ismét esiitt az eső. lEzt annál kevéabbé codá> hatjuk, mert a lecsapódások, ha kisebb mérvűek is, a nyár fo»ya«nábaja bizonyoaan annál gy»kj> riabbak leaanek, mert a aok vízből buzony.. caak vb lehet i«mét. — Erdöay (Biba) Ejiyenia kiaiafezony városunk szülöttje, mini értesülünk a buda- I pesti népsainházhoz szerződtetett A jelei éne- I késnének minél több sikert. kívánunk hazánk fővárosának sainpadjáu, a őszintén yesü-köz-saéí meg vá-yv il- VftSÓ- i dunk mint an-e megye — más gazalma Arvay nyif-ker-elfo-ügy. vi-oly mind m egy ujabb cVkltisra ai elnökséget lasatás lefolyására nésve a jegyzŐköi lető pontjára figyelmeztetvén a t. o kat, e helyen ősaínte; Örömünknek kifejezést a fölött, hogy aa együtt vol dasági egyesületi tagok föltétlen bi aa egylet eddigi ügyvezető eluöko István ur felé iijánynlf, ki e bizalom vánuláaának engedve, az ügyvezető é tészeti szakosztályi \'.elnökséget ismét gadta. Kívánjuk, hogy a tevékeny és buzgó férfiú folvton jobbuló* gazdaság ■zonyok között a megyénkre nézv fontos egyesületet a virágzás azon f emelje, melyet őj buzgó törekvésével évek során át oféloz. Ez lesz egyszeri törekvéseinek válódi és méltó jutalmi. . — Zalavártnegye közigazgatási bjioit-sága lö79-ik év\| íe\'»rúár hó 10-én rendes havi ülésében 34S/kb. 879. az. t\|i ke t végzéssel a „Szülőföld és Haza" mu, Hoffinann Álór és Bátorfi Lajos kiadott löldrajzi jmunkát a Zalamegye letéu levő iskoláknál leendő liaszu ajanlta. — Miutápi a végzés körözhetik telettel figyelmeztetjük a t. iskolaszéleket és tauitó urakát, hogy megtekintés végett szívesen küldünk ily köuyvécskét bér tesen, ha az érdekeltek szerzők egyil fordulnak. — Megyénk azékhelya Zala-Ege lélekemelő ünnejpélynek színhelye lesz tember l-jén. Ugy értesülünk hogy fog megtartatni [Deák Ferencz szob leleplezése és ezzel kajpcsolalban egylet zászlajának félavatása. A megj előtti parkot izéb keritéssél \|átták el s általán készülnek rá, Ijogy nz ünnepé megye legnagyobb fiáljoz méltó legyen dan. — A legközelebb fekete himlőbe húnyt Weninger I Vincze csalr még ;"46 czi-álial terü-i latra tias- nen-éhez azeg zep-kkor íjának ttfeoltó ház egy- y a inaj- , kényszerítve volt egész délig a tereinben maradni, mtrt Lajos csak délután ké^ órakor szállt le felhevülve és eljzzadva ked-Venca lováról. „Hol voltál fiam?" szólt az öreg Sárközi. „A lovamai futtattam egy kicsit meg, tudiod hogy a jövő héten Pesten akarok leuni a lóvéi seáynél." , Aa öreg elégülten távozott, és Lajos saobáiába ment, irónt vett, és naplójába a következőt jegyezte bele :> . „Szegény Litil Álmodtál édes Almokat, láttad egy saebb világ kapuit kitárva, eaer fénylő nap kápráatatta szemeidet, körüled angyalok lengtek, kosaorut hoavaíelej-béd éS vakon rohantál aa örvény fel^ — Isten veled I Lajos a tied aoha aem volt, akkor legkevésbbé mikor legjobban hitted. Te Kainbéiyeggel fogaa kóborolni nyugiűom éa állandóság nélkfll. rablódat, ki oriozva lopta meg könnyen nivő szivedet, a világ ttálvány ozm fogja. Egy legenda jut eszembe. Aninraí szegődött utitáreul a zarándokhoz. Hullat lellek aa uton, roncsoltat, bűzhödtet, a aarindok undorodva fordult el tőle, aa angyal mégáidotta a holttetemet. Azután kéjenc* jött etibök, akkor aa angyal;fordult el undorodva. Utálom önmagamat. A sértett jobb éradlet mint undok féreg qágó-dik lelkemen, a lelkiismeret, melyet sájjnoe eddig osak hirből ismartem, most mintvOr »lió niéoa tépdes bensőmben. Hiában! Uti»\' latos ha la vagyok, és a világ becsülni és bálványozni fog. El Liziké ? — Hah 1 egy ktav I Hát már megszűntél férfi lenni f — Liaike I a könnyel adózom. Sovány kárt-)Anitán feldúlt édanedért, de hisa te liajos egyetlen könnyével is megelégszel. .Hah 1° Búban sírni jó 1 Gyakran baaaélőbb a köny mint a!szó. MegairatU Lajos kedveaét, le ea be-ceületéra viTik, mert hány fiatal ember van, ki fagyoe ssoeolylyal válik mag hoaai nem méltó ée vaie agy fokon nem álló kelve •átHrvíÍ féíie dobja, mint gyennaka meg» I fojtott madsrai. (Folytatáea köv^ * volt. Mfuta Franklin társulat igazgatósági tag járói a Franklin társulat is adott ki leütést. Temetése nagyi\' részvét mellett jus 31-én vol. Nyligodjanak békével hat i — A siófoki és keszthelyi fürd 5ket tetemeseit megrongálta a Balaton. Kü\|>nö-sen. a siófoki, melyből alig látszik ki lami s mely tetemes költséget okoao vállalkozónak, ki azt (sak a mult é\\ építette. — A májuil felhőrzakadások aok okoztak Zala és Somogy megyék terül Zala-Szt.-Qródi különösen sokáig fogj sijiyleni a maju 22-iki felhőszakadást. "— (SaÜ^hiba igazítás) L"punk számában anregyei ga^da^ági egyesület j zíkönyvének 3. síámu végzésében azavnlibau helyett „meleg szavakban" sai.dó. Ugyan e bekezdésben két soir4l le-jebb — „ueui é« ez\' lieyeil „nem is olvattandó. — A 22. s/áu>baii ügyancsHk jegyzőkönyv utol-ó bekezdésében „ioly naku áll .lolyósitiainak" jieiyett és tasok" e helyett „kimutatáaok", mit ilj leiembon kérünk olvasni. — Megjelent: a Somogyi Ede jelesen szerkesztett és Rautma\'nu Fri által kiadott „Mmjijar fyxico,p" 27, 28 29. füzete a szokott lerjedel\|mben. Tei nek Belgiumtól Bertnetig. Czimkéj Népviseletek: magyar parasztok éa I déki tótok; — a csibe fokoaati s fejlő a tojásban egészen a kikeléaeig. — viseletek II. Svéd mátkapár, tiroliak. Jfgy egy füzet ára 30 kr. Á Zalamegyei Guzdaságl E^yepQ let hivatalon értesítője Jegyzökönyve. A „Zalamegyei gpzdasugí egyesületu i ala-Eyerszegen 1879. május 5-én tartott kÖ£ ryil . lésének. ({Folytatás.)\' 940-1879. Arvay litván ügyvezető elnök előteijeipti, hogy az alapszabályok 35. szerint aa egyesület elnökségemely JH elnökből és két silelnökből áll, három {vre lévén valasztandók, miután á jelenlegi nökaég aa 18^6-ik évi május hó\'2-én tott közgyűlés 78(70,879 számú végzésével lett megváluatva j hivatá\'oskodáai ideje lejárt, aaért ia a mai közgyűlés egyik legkiválóbb tárgyát aa elnökök megválafa képezvén, miként ea a meghívókban napirendre kitüaetett,köszönetét vánitván azon. bizalomért, melylval aa eiye sülét őt — ki aa Ügyvezető elnökséget W76 év óta a kertéfteU szakosztályi »lnöka pedig az egyesület nagyrabecsült\\ bizal bél már 1865. év óf% vizeli — mindenkor résaelte té ia a fcöagvülés, eaives elnéz bét kérvén hogy legjobb eáándoka s akaiata mellett oly erdmény t, minőt legtisztább s iv vei elérni óhajtott, kj nem mutathat, aa t vezető elnökséget az egyesület k\'öagyü elnöke keaeitíe lete«ú,^ly kéréssel, — h» ha r tisztelt kftagyülée nagyrabecsü mával netán ismét Őt szándékoznék ajándékozni s aa ibSkaéf; «mk \'Ug tol megválaaataiü akarná, 4- megkösaöuvi \' e felette megteatalő kitüntetést, kénytt len a föl \' előre kijelenteni, hogy egy résáről azon löldre mindenki által méltányolható körülménynél fogva, hogy az ügyvezető fclnökapget már hosszú évelt eorán át vezetvén, azon erköN esi kötelességnek uielylyeT aa {egyesület mjnt köahasanu intézmény iránt nak tagja, mint e haaa polgára MÜlöftje igazán érez is eleget teltt részről meri sem általlánosiágbanj sem padig aa általa különösen vezetett Kertészeti szakosztályban! minden törekvésa daczára is a köavárakozást kielégítő eredményt fel nem mutathat, sőt az egyesület kertje megnagyobbítása nélkül, hogy jövőben felmutathatna sem remélheti — a válajsztást el nem fogzdná, tehát ugv az ügvvázető valamint a kertészeti szakosztályrelhökségről is megbízatása megszűntével net&ni! meg-választatáa esetére is lemond. £ kijelentése mellett miut Igyjveaető elnök, elnöki székét Qlavina Laj \|os egyesületi elnök urnák átadván, a ez azt a közgyűlés éljenzése fölött elfoglalván az e gye-kára I aület elnökének két alelnökénekI igazgasó már \| választmányának aa alapsaébályólc 21 §. értelmébeoLsaavaaat lapokkal titkol pzuva-aás utján megválaaztáaát napirendre kitüa-vén, a jelenvoltak által. — \| (Olavína Lajos elnök és Szigethy Antal jegyző 4> egyesületi tagok nem szavaaván) beadott 11 szavazati lap, melyek nyilvánosan ö»szeszá-mittatván az egyesület elnöj^gére.Glaviua ur 11, — első alelnökaégéré Árva/ István ur 10, — Skublics István\\tir 1, 2-od elnökségére Sziiy Dezső ur 10. Skublics Jeuő ur I, szavazatot nyert, mely szavazás eredményéhez képest elnök ur kimoudá, miszerint 1879—1982-ki három éves időszakra a Zalamegyei gazdzsági egyesület elnökévé Glavina Lajos, alelnökéivé Arvay István éi Szily Dezső urak választatták. Az igazgató válaaztmány tagjait illetőlei a jelenlevők egyhangúlag kijelentvén mtbaerint! aat változatlanul ugy mint eddig vélt meghagyják, illetőleg pedig aáok kivételével kik időközben egyesületi lagok lenni megszűntek, —-egyhangúlag iimét inogválalfctottaknak kijelentik : Miután a közgyűlés Árvay iltyáu urnák a választást megelőzőiig tett nyilatel- kozatára kijelenté, mi zeriul teljesen meg-éves\' van győződve, hogy Árvay Jlstván ur mint üg} vezető és kortészeti szakosztályi eluök az egyesület érdekében az kdolt körülmények szeriut minden lehel Őt! a legjobb akarattal, buzgalommal, erélvlypl teljesített, és áz óhajtott siker inkább k közönség és egyesület trgjai kellő támogatásának és érdeklődésének hiányában keresendő, s található fel, buzgó eljárásával pedig teljesen megvan elégedve, Árvay Iatváu urnák az egyesület érdekében ügyvezető és kertészeli\'szakosztályi elnöki mibőségépeu tett fáradalmaiért s buzgalmaért köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezte, s felkérte hogy liekintelbe véve miszerint a gazdasági egyesületek mint közhasznú és< Ifcözczelli intézmények fontossága napról napra-nuvekizik, éa a kormány állal is\'mind [nagyobb elis-mei énben i é->zesittetvé •., fontosb gkzdasági ügyekbtu vé eményeik meghalIgatááára méltattatnak, a iná> eddig i< a ieagas kormány , nyal jotinlkezéabe hozatott, jnely ezen s az ügy mentében felniéi ülő egyéltb körülmények a czélszei bség és szükség, tekintetéből is igénylik hogy az egyesületi ügyvezetése a inegye és egyedüli t székhelyéről Utal történjék, mindezekért mini az ejgyesület yes buzgó tagja, s a közjóért mélyen] érdekés lődő hű hazzfi tiazta jó azán lékára jméltatui jed- a ugy az egyesület eluökséfét valamint a ek : kertészeti lakosztály! e.lnÖ cBÓgét is elfő Ivi- gad\|ii, s mindazokat eddigi erélye ! b\'uzgal-lése ma és szakavatottság^val fulyt^tnij és re-] lép- zetni szivestedjék — mely felkérésre Árvay látván ur megválasxláaát elfogadván. Glavina Lajos elnök ur ÁrvUy István alelnök-úrnak az egyesület elnöksége vezetését azonnal átadta, ki is azt a gyűlés tetszés nyilvánításai között elfoglalta. 1042-1879. ] bassy Lajos egyesületi pénztárnok ur az 1878-ik évi május 1-tttl, 1879 évi május l-ig lefolyt évről vezetett számadásait beterjesztvén. Megvizsgálásával Farkáé Dávid, Dr. Czinder István és Mayer Jakab egyesületi tag urak a végzés kiadásával megbízatnak. Minthogy pedig a bemutatott számadás szerint az alapitói tökéli után Ő130 fU a rendes tagsági dijakból 5jt7J> ,ft, bátralékkép tétetik ki ezek behajtása és az I egyesület vagyoni állása további tisztába I hozatala czéljából elhatároztatott, hogy. 1-ör Azon alapító tagak; akik alapító tőkéiket bekebleahető kötelezvények sz őllő-váltsági nagy töldtehermentesilési kötvénynyel kicserélték, azonban kamatokkal hát- , ralékban maradtak, ha bátraiékuk Öasaege 50 frtot vagy többet tesz ki aztfofyó 1879 évi augusztus hó 31-ig, szőllpváltsáai, told-, tehermenteeitési \'vagy magyar arany járadék kötvényekkel ezek névaaerintij értéke szerint lefiaethetik, a kötvényekkel! be nem fizethető összeget azonban készpénzben befizetni tartoznak} — elmulaaztás. esetében pedig a kamatok tő lök péruton laj behajtassanak. 2-or Ügyvezető elnök nr me és utaaittatik, hogy aaon alkpitó akik alapítói kötvényüket aem bekebleahető köteleaővel eaőllőválteági vw \' mentesítési kötvénvnyel ki aea aem be nem fisettw, ugy a ukákejt matokat valamint a rendes tkgoktó dij hátralékokat ludadálUalánal a lyeeebben peruton is hajttaala be. II Minthogy pedig a köagyülés i leggyő- t a beu kárt stén nég 21. gy- np\'y inu-ér- ur la hy aődött arról, miként jegyaőköoyvei is iga-aolják hogy ügyvezető elnök ur a lefolyt 6 évei isszák alatt az egyesület vagyona tisztába hozáta, aa alapító tőkék biatositása körül éber gondoskodással eljárt, az ered méuy elérése végett mzga részéről minden lehető intézkedéseket megtett, s az alapító tőkéknek résaint készpénzben vagy állaio kötvényekben befizetésével lett biztosítása legnagyobb részben már meg is türtént, s ha mindamellett is még alapító tőkék biztosítatlanul, kamatok és dijjak hátralékban maradtak, ez nem az erélyes eljárás hiá-nyánzk, miut iukább a mostoha idők\' által előidézett nehéz körülméuyek nek tulajdoníthat^ : ugyanazért ügyvezető elnök ur e tekintetben minden felelősség terhe alól feliueutettnek nyilvánit\|^tik, • mindezekről a végzés kiadásával értesíttetik. 11,23-1879. Nagyméltóságú Báró Kemény Gibor ut Öcs. és apostoli királyi felsége által föld-mivelés ipar és kereskedelemügyi kir mi-nisterré lett kegyelmes kineveztetését tudatván a gazdasági egyesületnek erkölcsi és a viszonyokhoz mérten anyagi támogatását ajánlja, egyszersmind őket felhivj, hogy aaon munkakörben, mely hivatásuk szerint részökre nyitva áll —- erkölcsi és tehetségükben álló anyagi eszközökkel tevékenyen, erélyesen, vállvetve működjenek. Tudomásul vétetik s ezen egyesület mikéut eddig ugy a jövőben is aszerinti működését legkészségesebben ajánlja. 12(128 —1878. Nmgu földmivelés ipar és kereskedelemügyi kir. minisaterium 10302 878 sz. a. megküldvén a befásitások alkalmával a fanemek czélszerü megválasztása tárgyában kelt és az ország összes törvényhatóságaihoz intézett rendelete másolatát, oly felhívással hogy élőforduló alkalmakkor a közigazgatási közegeknek szakszerű tanácscsal a rndelet végrehajtásával segédkezet .nyújtani szíveskedjék. * j A kertészeti szakosztálynak tudomás * és előfordulói alkalmakkor aliuz, alkalmaz-I kodás véged kiadatik, a megküldött rendelet pedig az egyesület közlönyében közzétételül határeztatik. J 13 1-1879. Székesfehérvári országos ipar termény és állatkiállitjáe végrehajtó; bizottsága a kiállítási helyrzjz egy \'példányát megküldvén a levéltárba eltétetett. 14,3-1879. A felső ausztriai halászati egyesület első országos értekezlete prograinmját tudomás esetleg használat végett a nmgu földmivelés ipar és kereskedelem ügyi kir. ministeriuui 41691879 sz. a. megküldvén — I a keszthelyi és Tih >nyi urodzlmaknak másolatban tudomás végett megküldetik. k 1532—1879. A földmivelés ipar és kereskedelem ügyi kir. luiiésterium 224H 879. sz. a. megküldvén a JMémet halászati egyesületet" által a jövő 1880 évi april havában Berlinben rendezendő álialánus halászali kiállítás programját. Az egyeaüiét közlönyében közzététetni tudomás ét aj kiáliiláiibaiii neiáni rénzvevés esetében haazaiá^at s áhlio\'z a kalmazkodás végett a kesatheiyi és Tihanyi urodalmak-uak uiegküidetiii ha (ár-oztatolt. 16.2-1879. A qUiezo és erdŐgitzdák egylete" Bécsben — Club der Land \'und Forstvrirthe iu ■4- megküldvén, 1-ör Fruukl — Br<aolup Lajos ur fadbirtokoa áitai f. 1879. évi január 9-én az egyeaületbeu tartott i y czi-mü lelolvasásl: .der Zollkrieg mit Deutsch- { Ipndwirtschaltlichen Gesichts- egylet által a£ auatriai biro és magyar országgyűlés mindbeterjesztett kérvény máso- i fii ése neg- jbizatik agoktól ileahető fijldteher-c erélték, és ka-• taa-legeré- laud vom puukte." 2-or. Az dalmi tanács két háaához latát 3-or Az]Ausztria-Magyarország, mező és erdő gazdiáihoz intézett felhívása egy példányát olv felkéréssel, hogy tekintve azon nagy horderejű, fontoesagot, melyet a vámügynek a I Német birodalomban átala: kitása aa Ausztria-Mag} arországi földtermelésre és ál attenyésztésre gyakorol hasonló saellempen működni és eljárni szíveskedjék. 17^18—1879 Ezzel kabcBolatban felvétetett a Nyit-ravölgyi gazdasági egylet 1879 éri február hó 27-én Nyifra Zsámbokréten tartott 93 XVI közgyűléséből ezen gazdasági egyesülethez átirata, melyben értesiti az egyesületet, bog? a Német orsaág és Osatrák-Magyarbirodaún köst fennforgó számkérdé-■eket tárgyalván a magas képviselőházhoz ez ügyben kérvényt intézett,, melynek másolatát megküjdvén, felkéri az egyesületet, hogy aat pártolni saiveakedjék. A német! birodalmi véd vám moagatom érvényre emelése a Magyarországi meaŐ-gaadásaati fölitermeléet éa állattenyésztést aggasztó tnéijvben fenyegetvén, s ennek megelőaése vésett a törvényhozás Örködé figyelme e bölcs, intézkedése leletté szükségéé lévén, a közölt felirat pártolása, a e czél, a képviaélő házhoz kérvény felterjeez-tése elhatároautik, azonban annak kiemelésével, hogy az esetben, ha Maayaroraaág mező gazdáaiaÜ földtermelési éa állattenyésztési érdekel kellő megóvása aa 1868 évi kereekedelaú szerződés vámtételeinek s egyébb előnyba feltételeinek teljeo fenntartásával egjjeaményileg nem sikerülvén, a Német birodalom irányában erélyes ellenintézkedéssé életbe léptetése asllksérel-tetnék. ea aa iparoaikkeanek onnét Osztrák* Magyaroraaágba mint nyeratermelő • ftidntttvtlé orsaág sbbél tolvé érdekeire kiváló &gy«l»si tekintet mellett a legnagyobb óvatossággal, * viizoiivok mélyen be-bté tumltaánjosásáu alapult elére litii-tl alkalmaaMMaék, nehogy as által ft birodalom másik- isiében ntár kifejlett 6» olí rebaiadt gjári éi kézi ipar oly előnyt nyer jen, mely u>ig egy réwról Magyarowzág-bu ai élig ríjlőahotő iper emelkedéiét ép-pea lehetetlenné tegye más réssrél • már agy üt aránytalan túlsúlyban álló oiztrák iparnak Mugjarortaág lelett oly fölényei állást biatoiitson, mely a hazai ipart lenet-leané téré éi ai osztrák ipar részérő egyed árunÁgot alakítva, aa iparoaikkek és uyere teniiéuyek ára köa&tt oly aráuytalauiágot idésseu elé, uiely uem csak a mez/ígaz-dásaetot megiemiuisüléiiel ienyegesie, ba-iteni a Némelbirodalini iparcsikkek verie-uye kizárása az oiztrák ipar részére a jel-zett. egyedárui előny nyújtása által ezek megdrágulása folytán az ország miudenrendU lakosságát éraékéuy kárral sújtsa. 18J1S—1879. A Nyitravölgyi gazdasági egylet 318 sz. a. értesíti ezen egyesületet, hogy aa 1878 évi decsember 26-án Nagy-Ugróczon tartott üléséből a szeszadónak bizonyos körülmények bekövetkezte alatt, az állam által leendő visszatérítését tárgyalván, elhatározta a másolatban megküldött kérvényt a Nmgu kir. pénzügyminisztériumhoz betei-jeazteai, s felkéri ezen egyesületet, hogy UasonlÖ sselíeiuben a kir. pénzügymiuiiz-teriumhoz fel terjesztést intézni izivesked-jék. A megkeresés folytán az ügyuek pártolása és o végett a kir. pénzügyminisztériumi a hozzá beteijesztett kéivény értel-mébeui intézkedésre kérvécyileg felkéretni határoztatoit. , 19,18-1879. . Ntngu fö dui. ipar és kereskedelem-Ügyi kir. minister ur 90001879 sz. a. értesíti az egyesületet, hogy a tnult évben egy az arankának a. lóher és luozernábél kiválasztására alkalmas rostát szerzett be Hobenbeiiubél, mely azóta egy budapesti magkereekedŐnél kísérlet ala vétetvén, jó: nak bizonyult annyiban, hogy habár nem is tisztitolta meg teljesen a luezernát az aranka magtól, ez mégis már igeu jelentéktelen százalék tőredékbon marsdt vúz-sza. Azoi ban miutáu a teljesb eredmény elérhetése tisztán csak a szorgalmas kitartó és lassú rostálás ismétlésétől függ, a gépet a gyakorlatban alkalmazásra ajánlatosnak tartom, s ast az egyesületuek, illetőleg tagjainak használatára egy egy idényre átengedni hajlandó vagyok és pedig első sorban azoknak, kik nagyobb mérvű luezerna mag termeléssel ,foglalkoznak, másodsor- ban azoknak, kik nagyobt) tiirttiatekeu lu-osernásokat léteiiten«k, A gép áteng< déléért dij nem köv teltetik, asonbsii \\\\ siálltyáii kü«tiégnk hassonéivezők által lesznek vise endok. A további módosatok iránt az egye ■ sttletuek e tárgyban bbérkeznudő jelenté* alapján fog intézkedni! Köszönettel fogadtatván a Nmgu ministe ur megkéretni batároiiatott, bogy ha a roi ■ tát a folyó évi idényre 8sily Desső. König mayer János, Skttcs látván, szekerei Jóss uraknak ezen gazdasági egyesület tagjai nak, kik nem ossk nagyobb területe luezernások létesítésével, luuem. nagyobb -uiérvü lucserua mag termeléssel is -fogla ■ kosnak — átengedni méltóztassék, azon kötessél, hogy a rosta hzsználhatóságár és müködéso eredményéről a Nuigu kii, ministerium érieiitbetéac végett is eze i egyesülethez körülményes jelentést teun sziveskedjeuek miről is e végzés megkül dé\'ével értesittetnek. 20,9—1879! A Nmgu fóldin, ipar és kereskedelen ügyi kir- miniszter ur 0561 1879 sz, a. ér tesiti aa egyesületet, hogy a vezetése alatt ministerium részéről eszközlötteddigi viss gálatok azon kétségtélen meggyőződéari vezettek, hogy hazánk,, éghajlata aa indigó festanyagot szolgáltató jíeutö csülleng ele" jiia tinctori) uövény termelése <gen kedvező i— Ezen raiveléei ágnak felkai olásával föl dünk termő egy eddig\'uem ismert jövödel mi ággal lenne hasznosítható, a mely addigi kísérletek eredménye után Ítélve] jövedeliiiesési szempontból a gabna termelés fölött határozott elŐuvt látszik 1 A festő csülleijg termeszt ieére IUt- muiatá\|tu kidolgoztatva, ast ol sal küldi meg as egyestiletuekf tagjai éi a vidék termelőivel termesztésére vállalkozók uevéit jstsutm b<\\ a midőn ii a bejtlonU Utoiitnni. felhwásf hogy a(t, Uösölvéa, a 1 ■miaobbj ott topiőr lók maggal utirtutatánsl i esetlég a ifcük sétlendo felvilágosítással onnan ] fognak dij nélkül elláttatni. I • I A megküldött utaiitái kösltínyében beiktatva ugy a séggel valamint aü)öuöseu az egyesület tag aa egyeiülot söo* a gazdák i egreiülc illetik, he jaival azon értesítéssel közöltetik, UegV in digó termelésre vállalkozni kivinéli ebbeli szándékukét az egyesületi elnökségnél üsó val vagy irásbau a további intesked^sek megtétele czéljából jeleutsék bel i. 2ljl3~ 1879. Nmgu földm. ipar. és kereskedelemügyi kir. ministerium 1279,879 ás. a./érte* siti az egveiületet, hogy a több olHai^ól érkezett kérdesősködések általi indíttatva a osallán mi veiéit és kikészítést illelőlpg a m. é. 3218 is s. márcziui hó l én kelt körlevél kapoiáu jegyzeteket állíttatottrass-ize i adott ki, melyeket as egyeifileiuek tudomás eietleg a termeiéli kísérleteket teuni száAdékozó gazdák tájékozása dzél* jából megküldi. A megküldött jegyzetek az egyeiU-lel közlönyében közsé teendők. ! I 22\|10—879 A Nmgu földm. ipsréikereskedeletn- bogy a m. kir. péniUgyminiiteriao a birodalmi tanácsban képvnelt országokban már érvényben levő szabályokkal öiizbaogsás-ban a sótartalmú tpgyaanyagoknak (péld. kainit itb.) ílletéki\|ientes behozatalát szabályosé rendeletet1 adott ki, melyet azon cz\'Mból küld meg iia egyesületnek, bogy arról tudomást vévén, a területén lakó gaz-dákat eséo a mesterséges trágyaanyagok bnhozaialáuak kedvező kurmáuyíntózke-\' déiről minél tágabb mérvben értesítse. Egyúttal felhívja as egyesületetj hogy a rendelet első pontjában érintett igazolványokat as illető gasdákoak as Ugy érdekében álitia ki. A megküldött rendelet as egyesület közlönyében köszélétui i ügyvezető, elnök ur a végzés kiad t iával megbízatni határos-tatptt, hogy a rendeletben érintett igazol\' ványokat as illetők kívánatára a rendelet érte!méh«?n kiálli\'ani szíveskedjék. lV\'nljrttlé-» ló* J i . . l\'olelús su rkcsztó: nOFFMANN MOB. ügyi kir. minister ur 3tOl\|879 kelt Hirdetések. körirata, melyben értesíti az egyeiü etet, A pátisf 1878 iki és egyébh 5 kiállításon I rendii érmekkel . kitüntetett. C^ ISTVÁN, lábhHi iryííra Bbdapesi, mpzeumkörut 8. Van kzprrnr«M;iii rt t. cz. videki közönséget értesíteni, miszotjnt lí:l)li"!i i ^yiifatiral akként (>erendekt hogy miinli nneinü (Bizonyítvány.) As öntől vett Burrel-féle gőzeién10 kénzü ékk jgen meg vagyok elégedve, valamennyi egyébb gyártmánynál előbbvalóvá teszeid, s nem. mulaszthatom el önnek esiránt teljes eliimerésemet fejesni ki. Déva, 1878. augusztus 10. 611, 8-1? 3Juí Lásir Lajos Párisi világkiállítás 1878: A legmagasabb kitüntetés, \| A becsületrend lovagkeresztje és 4 "érdemérem* \'- fi! ö ivatraintn forint a frgtzilnrdabban készí - Miiollütt,. i/i/ortan ét pontottan kis % legújabb ík eit» Kálhatok. Kivált a tavaszi idényre ajánlom a mainri ty rjv bijl csino Kin készüli lovagló csizmákat, él kivé j gatta topotokat tiwtclettd Lőrincz István. Arjegy: ékek iujzycn i* Iiémwitvi? knldetnek. — JVét áwí Hirdetmény, A nagy kanizsai pploári ayylet tulaj-donát kéuező bérház, kert és italmérési jog liánun fgyniiiflutáii következő évre 1. évi oktober hó l-\'ő! bérb<Kdandó. .Ajáulátok t. évi juuius hó 15-éíg be zArólag nz egylet elnOkébez írásbeliiig uyujtandók be. B<Vr!t;ti teltételek az egy Int elnökének én titkáré mik lakásán, valamint ax egylet heiyiflégéhrn hármikur megtekinthetők, Níigy Knnizsa, 1879. május 25-én. 613 2—I). K7, i\'lllÓkMte. ©f1 i ő \'1 u i> • 9 0 0 f 1 0 AAb Sr AiftAjiaá Angol királyné íIIíhL B r I) V PEST EX Eisn rnngii jó Jiírnek örvendő •zállodH a Duna .luellett, u gőzha-jók kikötőhelye közelében, a legelegánsabb és iégforgalmibb városrészben fekve, ajánlja magát 160 kényelmesen berendezel szobáival I írttól kezdve feljebb, elismert kitűnő konyhával, kávé- és kitűnő italokkal jutányos Vakon éi pontos szolgálat mellett Kiváló tisztelettel 6lu 4—4 Schalek Lipót szAlloda tulajdonod. 4) f xxixxxx: 160 araíjy-, ezüst-es bronz- ! > érem az összes iiemzetKÖzSfeegyéf mezősi izdasügi kiállitáson. BUSTON, PROCTOR és TÁRSA Budspexl, nádor-ule/a 41. s/am. ajániannk disaovfelusreit raktárukból: javított gőzmo\'zdonyok^t fa-, síén- éi ssslm&ftiésre ; go/xseplípípeket % OssSgtfntlté kMiUékkst; malmokat, Bneker-\'rptók^ trieurekft stb/ -#tb. - M>.. __■ ^fi 002, 7-10 HíRDETMENY. A dél-zalai takarékpénztár kebelében szervezett, gvüjfo s önsegélyző szövetkezet 1879. évi april 14-én tartott közgyűlésében e társulatnak végfeloáslá-sát h:ttárv»/.váu el végíelszámolásba lépett Minek következtében mindazok kik rzen feltörni határozott szövetkezet elbánni rziiucii jogokat formálhatni, vag\\ t\'llcüc követeléseket támaszthatni vélnek, <\'zennel felhivatnuk, miszerint ezen bírdetinétiynek a szövetkezel hivatalos közlönyében a „Zala" eztmfl lapban tK íénendó 3 ik bdgtatásátől számítva 6 hó alatt érvéig esiteni el ne mulasszák, mivel kfliönbiMi a íel<is4inolá«ába lépett ezen szövetkezet vagyona ennek tagjai között üzletrészeik arányában felosztatni fog* Kelt N .Kanizsán, 1879. máj. 24. A tféi-stiltii takarékpénztár UMkH.mrTWtt I gyüjfö- s önsefélyző ssövetkeset 612 2 v I\|ss(it6iá(a, fffl Tnmm ím\'-ü i*i ü d L F >. a « L -3 T -----4..$ Tp Sí « -IS S i Í fl! 2 f> j . .&&S2 a\|« w 21 Iá i 2 £ : tt « j í ri -s> v -v 5 -- » s " , -éj-c íj íjt? ® ; B 2 S • f ^ B I f S S 5 2 S f a 3 5 5 t S a g Hl a t i wt tísí -r . I ! Ír x ^ E f K = * f a. « a. 1 v vt 1) » ■ . 4 L «•* S^ ^\'i ti-- V í - \' \'T m \\ V rj g :\|i § 1 liIISS5\|lt\|\|Uf tt l « fi 8 ,S « í ;» =\'i ^ - i " ; Hifii!* \| ifhilllllllllllllj A!! S fl5\|ril fC • I js § I S^lilillisilisiss 2\| ^ » r?!" • S-? M? sS f \| je S fl\'fe-áfgjfíá\'igsSá\'f^\'l§\|1 ^r"l^tílls\'If \|1h • ^I • lit\'§ I a 5 =i\|iiii!liNsf,iiiíjr7fl« ?Jlllf^is = """"\' r~\\ .u fi e Tkíi.i.Ci-bl\'Skl.CkbkC^ a V/ ■ o 5 v ^ i . o B! fi OII ° o a 9 O V . p i « 4 t 4 5 i & .jzi\'^l_ -l >" x r"— ^J 1 —» ^ = ~ ^ . "7 %£ P Tn Moll , <13. CLc ■, w M m - 5 • L* ^ •o O {pt 5 ■BBBCtjSBÉ\'flBrfBssfl c 3 srfs c fclaj = ^ § ^ «D x-^ + S-n+\'nx* . •bI^P ^ g.= ti 15 -5S U3 an nz, állam jótállása lurM vllá\|rfllúlll<á» 18?§! 2 arany érem gőzmozdonyok én Ips^piégdpckih\'i, Marshall Sons gazdatufcgl.gépgyárosok C (Htt Budapetf, váez \' Tisztelettel meghív Ceéplogéjpéife 607. 5—6 elkészítő művel és rz eddigi mini őrlőmalmaik itb. megtekintésére Marshall Sons a t. cz. köznséget mielőbbi megrendelésre! felkérik, hogy a közel Képei árjegyzékek kiv&i dlnokmány uii mozdonyokért ét tőbb mát díjjal. & Comp. Lmtd. AIPBOROUGH (Angliában) \\ kőrút ^fatzúm. Ak raktáruknak, u. m, \| \| krénynyei, szabadalmazott Ezpanaiv-Ezcentqrrel, előmelegítő vei, szabadalmazott szalmavágy anélkUl; legújabb szerkezeti; eb tekintetben czélezerűnek bizonyait % általában kitűnőnek elismert úezÖB\'kéezQlékkel & Comp. Lmtd. f cséplési icUiiyre miiidoii kívánságnak pontosan megfelelhessenek, alra ingyen éa béimentve. < oooodooooo»ooooo<oooooooooooo 5 Nyujtsnnk kezet a szerencsének!! 0 400.000 JCCLá-rlssu főnyereményt nyújt kedvező esetben a legújabb nagy pentkisorsolás. mely a magas kormány a Ital jiiiliiijri és biztosi tvj» van., 1 Ezen uj Itrwft előnye ibbu áll, hogy néhány hónap lefolyása al. nyereménynek okvetlen kisorsolás alá kell kerülnie, köitük 400,000 ftuyi fin ni állapíttattak uief. tt nyereményhuziis f I nyerem, a in.250,000 A nyeréményhnaáaok te\'rvszerint hívatni\'_ 1 n Verem. a m.160,000 A legközelebbi első, az állam áltrl biztosit] 1 nyerem, a m l00.000 jiinins 11- és Iá-dinére megállapíttatik. j 1 nyerem, á m 60.000 I egész eredeti sorsjegynek ára, csak 6 márka ti jjy 3 írt 60 kr 1 nyerem. a m. SO.OUO t fel „ ; L j „ ,3 2 nyerem, á m. 40.000 ,1 negyed „ L 1 1 2 nyerem, i m. 90,000 ; Valamennyi megbízás ax összeg elAleges bekü fi nyerem. á ui. 25,000 mellett azonnal m a legnagyobb gouüdal eázkőső__ 2 nyerem, a m. 2U.0U0 m állam czimerérel ellátott eredeti sorsjegyet k» pván tőlünk kezéhez. 12 nyerem, á m.15000A megrendelésekhez a megkívántató nivataoa tervezetek dij. nélkül 1 nyerem, a ni. 12,000 mellékelteinek. minden hutás után pedig felszólít is nélkül .küldjük resztül nyerem. á m,10,000 ■ vevőinknek hivatalos huzáai jegyzéket. 6 nyerem, a m. 8000 A nyeremények kifizetés^ mindenkor ]font< 64 nyerem, á m. S000 mellett történik s akar közvetlen megküldése vsa y kivanatra érdekeltje-71 nyerem a m. 3000jínknei Ausztria minden nagyobb piaczaiu fennalljt piszeköttetéseiiik alta,l 217 nyerem, á m.2Q00: Lézbesítiethetik. 631 jhjerem. á in. 1000 í VallatatSnkoak mindenkor kedvezett a szeri 17$ pyeren á in. 600! nyeremény iftsfttt gyakran as első fónyereményeki 2 nyerem, a m. 300 as érdekelteknek közvetlenül fizettették ki. * \' \| 50 dyerein. a in. 1381 Az ily a legszilárdabb alapon nyugvó vállalatnál, előreláthatólag lenfltt biztonsággá\' a legélenkebb résztvételre szaruit hatvan, kéretik mar a közeli huzéa miatt íe minden megbízást minél előbbi kAsretlenül alulírott bsnkbazboa intézni. (O Kaufmaun & Simon O tt \'« sursolasbau 41,000 e remény, részleg \|«dig dése vagy postautalvány tetik, mindenki magat nfiae, sok más tekintélyes ek örvendvén\'az, melye.k bank- és váltó-üzlet Hamburgban, « bevdkáriéaa és eladáu mindennemű államkötvények, vasúti részvények ée kSIcsőnsorejegyeknek. U ü. i. Köszönetünket fejesre ki ezennel irántunk eddig, tanúsított bizalomért, felkérjük az D uj kisorsolasoali részvot-lre, fő törekvésünk ezentúl is oda irtnyuUnd, mindenkor pontos és asilárd Q Wntebbiek. w jk szolgaUt által tisztelt érdekelteink teljks megelegedését kiérdemelni 000000000000000)00oooooooooooooö gpj^TÜi U ri\|L cxíooooooooooooenontooooooooooooo FELHÍVÁS 0 a hamburgi állam által biztosított nagy pénzlotteriá nyeremény-esélyeibeni. Q részvételre, melyben 1879. juoius 11-től 1879. november 12-eig Q § millió 177.600 r. márkát o bizonyosan nyerni kell. A 7 uaztályba beosztott uj játékterv 80,000 sorsjegy Q n közt 41,000 nyereményt tartalmaz, esetileg Q és pedig: 1 nyer. 26(4.000 márka I , 160.000 í: ,. 100,000 „ i „ 6o;ooo .. 1 » 80.000 „ 2 40.0011 3 80.000 .. 5 ,. t&OUO .. 2 „ 20.000 „ W 16.000 ,. 1 „ 12.000 v 94 10.000 8 nyer. 8»O0 márk a nyer. 6000 „ 64 nyer. 5000 u e •yér 400» „ 71 nyer. 8000 „ 217 njfér. 2000 „ 2 nyer. 1800 „ 2 nyer. 1200 „ - <681 nyer, 1000 „ 678 •yer. 600 „ 950 nyer. 900 94,850 nyer. 138 ,, 400,000 r. mar kaval, Az első nyereményhuzas 1878. jun. 11- éa 12-ilikere van* hivatalosan i megállapítva. j .. i \' \' ■■ } % Kzen n <g\'y pónzkísorrolas legközelebbi nyeremfnybazisáhnz egy sgéa eredeti Sorsjegy• Ara csak 6 marka vagy 3\'\|, jfrt. fúl „ „ 3 „ l\'\|, írt. negyed[ „ .. „ ., 1\', „ 90 kr. ;éa én ezen államilag bifiotiloll eredeti iorsjtgyeke((nem tiltott promeaaék) lat dmtg beküldést mellett a legtávolabb vidékre is bermenteaen elküldöm. Ceekeiy o>se(ek posUjegyekben is beküldhetők, j A Stiinueckrr hát rövid idő alatt í25.000. SOÓOO, 30.000, 20,000 több IOjOOO stli, mirkajs nyereményeket fizetett ki velőinek,a az által aok család szerencséjének \|inegaiapitasahoz járult, i A betétek a nagy nyereaégkilátásokhoz aránylag igen csekélyek, éa a I szerencaekiséHetet I csak ajánlani lehet. \' [ < Minden réaatvevl megkapja a megrendelés alkl liunvnl a hivataloa t r-vet, ée a hozaa után a nyeremény lajstromot A\' nyeremények kifizetése és eUtlIdéae a szereiícsés nyerők kívánsága [szerint termerüleg eszkőzöl tetik. \' . [ Megbízások aaoqnaí bizalmasan intéz^ndők az alulírott kipróbályrégi M. STRINDEIIKER, i)amnithorstrasso bank-; éa váltóüzlet Hseaabaarffban. ü. I A Steindecker-hás — mindenütt mint túlérd is bitit hitelű it-\'j méretes — nem szbrul különös reklámra; miért is az mellőztetik, mire t. kSzönáéff figyélmttt^tik. II . 606> atb. \|a t. kSzönáég figyilmttt>tik. I 600. ooooo ooooo::o::aooooooooo V A U O D I I Willitlin-lVlr aiiti&MliritikuB ön antirlienniatikaH Vertisítiío-tlieii. gyógy hatásáról következő elismerő isorokat küzül jíik: \' ! 1. fóvél: . T. Wilhelm Ferenct gyógyiteréte úrnak NkUNKlRCHBNBEN. Qiersdorf, Hirsc\'ibergi kerület, 1877. apr. 15. Postautalványnyalk küldök ma 6 márkát, és kérem nekem ez összegért az öp Wil-irelm-féle antiartbritikus és antirheujnatikui vér tiszti ló theájából forduló postával iüideni. Tisztelettel Sohüttgen K. 2. levél, T» Wilhelm Ferencé urnák gyagyaierétz NEUNmOHKNBEN. Qiersdorf, Hirscbdorfi kerület, Slézia, 1877. május 10. Hét évig irtózatosan szenvedtem a rbeu-matisinusban, hasztalan volt az orvosi segély, az ön Wilhem-féle vértiáztitó tijeápnak y napi használata jeleutékeuy jobbulást hozott, és 2 csomag elnasználása után \'egészséges vagyok és pedig oly egészséges! nunt már régóta nem betegségem előtt, ismerőseim mind az ön Wilbelmftle vértiszíitó! tbeáját kétik, miután ezek rajtam meggyéződtek annak sikeréről; ezt bizonyilékul\|önpek le-nyomatás végett. Kitűnő tisztelejttél Sohüttgen Keresztély, _ [kir. iryjwv.r Egyedül valódilag készítve Wilholm Fereucz gyógyszerész Neunkirohenben (A jeó Austria). Egy csomag, 8 adagra osátva az orvos előírása szenut készítve — \| használati utasítással együtt s különféle nyelveken 1 írt, bélyeg és csomagolás különj 10 kr. Wiíhelm-Íéle Schneeberg növény-allop Wilhelm Fr. gyógyszerésztől Neunkirchenbpn kitűnő hatásáról Wilhelm Ferenci gyógytterén urnák. NEUNKIRGEENBEN. Kaltern, Dél-Tirol 1877. fehruár 16. Tekintetes ur ! Még 6. év előtt, mint 24 éves nemzetőr egyik nagyobb fpgyvergyakorlat alkalmával meghűltem és méhés mell-bájba estem.. . \\ \' . Mellszorulás, nehéz lélegzés kesbe-közbe kellemetl^p köpet vérrel vegyítve voltak a jelenségek. Ez évről évre ismétlődött különösen őszszel és tavaszszal, ugy hogy az orvosok lemondtak rólam. Akkor múlt év őszén Dr. _Pupetschek törv. orvosunk az ön világhírű Wilhelm-féle havasi növény italát ajánlotta mellből 10 üveggel bevettem és iine azóta nem köpök .vért, egy napon át sem feküdtem ei még kereshetek is ismét magamnak. jMeUszoru-lást sem éreztem ée könyebben lélegzhettem. Ujabban egy egész napon .át [a szabadban* voltam 2 nap óta ismét mellsMrulást> érzek és nehezebben lélegzem, xéle\'k teháx hogy ismét vért köpök, mit szeretnek megakadályozni. Azért tekintetes urt igen kéreti minthogy Wilhelmféle havMÍ\'növényiulben igen bízom és bietos gyógyulásomat jőle várom, ; saiveskedjék nekem néhány ttveggsl kül- deni. Mély tisztelettel KiCCABONA M1RÁLY, cs. k. fok kant-nemzetőr fór«dasz. Minden üveg hsaználati utasítással láttatik el. Egy lepecsételt eredeti üvqg ára 1 irt 25 kr. s folyvást üde állapotba kap. ható as egvedüli feltaláló Wilhelm F. gyógyszerész Neunklroheiiben A -Aastriábas kapható. Csomagolásért 20 kr számíttatik. Csász. kir. kizárólag szabad alra. Wilhelm folyékony növóny-sedativ Iti^^OltlV Wilhelm F, oyogyizerésitól Neunklrchenben; Wilhelm Ferenci gyógyeieréei urnák. NEÜNKIRCHENBEN. Sebvent, post. KOsssn, 1876. máj. 14* A Wilhelmféle antiartbritikus és antirheu-matikus vértisztitó tbea által köszvényes bajom jelentékenyen javul. Kérem most nekem két kersóc-ka cs. kir. kis. szab. Wilhelm-féle iolyékony növény- enativ Basso-riot küldeni. Tisztelettel F1LZER GYÖRGY, pintér. Wilhelm Ferenct gyógyueréet urnák, NEUNKIRGHENBEN. Foltischung, a Moldválan, 1870.\'jul 2. Wilhelm-féle vértisztitó theájának hatása után ítélve kérem a mellékelt 2 fi 20 krért két korsócska cs, k. szab. Wilhelmféle folyékony növény-sedativ „Bassorinat küldeni. Teljes tisztelettel Lubosnlsi Tretter Neator lovag Egy kőkorsócska orvosi utasítással együtt 1 frt. o. ért. Bélyeg és csomagolásért 20 kr. ktylön. j . Wilhelm-féle rég kipróbált római, valódi fő, seb, égés- és fagyellenes általános gyógy és buztf-ír. Wilhelm Ferenct gyógyueréet urnák NEUNK1RCHENBEN. Három év óta folyásban szenvedek és mindenki tudni fogja, mit szoktak ilven idő alatt a\'kalmazni, amit én is te\'tem de hiába. Ezen gyógy erejű, régi római flastrom használata óta lábaim meggyógyultak. Flatz, 1872. febr. 20. Trlmmel Antal. Wilhelm Ftrenct gyógytteréet urnák NEUNKIRGHENBEN. R a n n, Steinbruck mellett, 1870, febi — A. mellékelt 2 ft 20 krért kérek öt skatulyát az ön hires csu,da flsstromából postaíordutl tával küldeni. Becses ősimét EisensUUler, urnák köszönhetem, aki azt moodá nekem hogy csak as ön rég kipróbált római osu* daflastroma szabadította meg sok évi lábbajától. jUvárva a £astromot tiszteletteljesen maradok Meraonits Antal, férfiruha készítő. Ezen ír valódilag csak egyedül Wilhelm Ferencz gyógyszerésznél Béct melletti Neunklrchenben kapható Egy ekatulya ára 40 o. ért 2 ir<l ikalulyánál Uveeebb nem küldetik el a kettő ára bélyeg ét etonagoldttal együtt 1 frt. out. ért. Föntebbi készítmények valódi minőségben kaphatók PragerB. gyógyszerésznél N.-Kanizsán. Paris^ilágkiáilitós 11878-ban. Aranj éremjs több mis jijtaimat nyert a lei jobb gőzmozdonyok, vaskeretfl cséplőgépek, szal „ROBEY"-féle állá gépek, malmok, «tb,ért BUD APES T. 6-IS irodahelyiség: Gy árhekjf ftBé\|r: IX k,t üilöi-ut 36. szárai 11 k.f Ri\\ko8-«tca 7. vl • avitott gőzmozdonyok. egyszensmitid ajinlünk JárgánylceBplögépeket BorTen-vépekett ekéket l^ronákat, lihr íljiiillkit Sri turlkel, sseo0lca?Ís<kat, valamint minden Szabad, vsskerstü cséplógéa^. leakü&nm él mát egy a gatdatági szakmába vágó « a legkité* keietil g eetkdtöket. B4T A jag^zókek ée fislvOáfpsitáaok ingyen ée bérmentve küíáetnek meg. M~Mlndflnxiemft javítások jél ée oloeón essközőltetnek. íyoneija ée kiadja PiícheMFfliöp Nafy-Kaniaáa 1879. MMtaM Fiscfcel Ftldp Ojvimhái átess.! 618. isAm. ElMettii árak i l^n & fri WMm S ftt Negyed ém 1 írt W) kr. Hirdetmények: 3 hMitwa pstisar fjmr l\'kr. ttbbssftrí hirdetésnél 5 kr. Blj«f41j 10 kr NyUttéc: Petitsora 10 kr. MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁjRS AD A A Zalamegyei-QaxdaságiEgyesillet, a n.-katUzsai tiszti őt MI éh GAZDÁáZATI HETILAP túegélyxö szövetfcezet és ifibb >r%ás egylet hivatalos közlönye 24. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdá RDEKÜ SurfcssitH Ni Hová mIUiní réizéÚllsW lefcUmtaysk fclMruttk Oj ?árosbái DWlk 611. II. fttnpuMiMlMi levelek esik Uaert kuekMl f0f»4Uln%lr vieet n«m J!\';<lertiek«t Műznek: Kodolf Mom Budaput Fertncxiek fam ikr II. •» — A- V. Ooldbwfir IlucUuest Seniutir Utcui; — A .Opptlik llécs Stubtqbutei 1. ss. — Welu Mór Hécs II. Tibor ■VMM 11 es. Unbloitcln Jftlub éi UrmUaiüput KUUy utcx» 17. m 1, m. — UMitniUlo & Vogtsr Bfcs I. Waliflicbguie 10. if 1879. junius II-én. VI. évfolyam. Zalamegyel Gazdasági Egyesület. Pályázati figyelmeztetés. A • „Zalamegyei gazdasági egyesület a inalt 1878. év szeptemberi közgyűléséből egy magyar nyelven irt szőlészeti szakmunkára, mely Zalamegye helyi viszonyainak figyelembeu tartása mellett a talaj s ebez alkalmazva a fajok megválasztását, földforgatást, mivelési módokat, szüretiélést, borkezelést, szóval a bortermelés minden ágazatát alaposan, uépies nyelven és modorban, röviden,, de kielégítően fogalmazva tárgyalja" — pá 1 vádiját tűzött ki. — Miután a pályázati határidő juillllS 30-ílÍka, ezennel figyelmeztetjük a pályázni kívánókat, ■ hogy pályamunkáikat a fentebbi hátáridóig az egyesület titkárjához tek. Szigethy Antal úrhoz, Zalaegerszegre beküld-ji\'k — A pályanyertes mű ötven da-•ab tiz frankos arany jutalomban részesül. A takarékosságról 1. Lélektani tsempontbóL (Folytai ás.) Az Ügy lényege, fontossága és az :iüiifa való érdeklődés a gyermekded jér-ielein és felfogás határán túl nincsen. -- (Ugyanis: a házikör viszonyaiba a gyermek is már annyira belát, miszerint •;szreveszi: mikép váltja fel szüleinek bús aggodalmát a vidám derültség, mihelyt pénzbeli állapotuk jobbra fordul. — Látja és tapasztalja, hogy uj ruhára való neki is abból jut, a mit szülei meg-ukaritaui j önmagáról pedig tudja, hogy ba valami értékesebb tárgyat akar megszerezi^, — ingyen bolt nem "lévén, — krjait összerakosgátnia kell. Ismerik, tehát sót gyakorolják a gyermekek — a nyaíakodók ^kivételével — majd mindnyájan a takarékosságot, mielőtt ezt az iskola,ismertetné meg velők: ritka család vfen ugyanis, hol a gyermekeknek, ha egyéb pénztáruk nem is, legalább kis cserép-takarék persely ük ne volna: az is- I Icola tehát; ezen Házi-perselyt gyjUmöl- I csözóvé\'és igy hasznosabbá alakítandó, \| rendszeres kezelés alá oly gyermekektől veszi át, kik a takarítás jóvoltának némi fogalmával már bírnak, és iránta érdeklödnek is; ezen alapon azután a már említett mód szerint az iskolai takarékpénztárnak fontosságát általáuosán felfoghatóvá tenni, és az érdeklődést a többi gyermekben i& I fölkelteni és növelni nem a legnagyobb mesterség. Ezen intézmény az ártatlan örömökkel bővelkedő gyermekkor vidám elevenségét sem iojtja el csirájában, s ki nem teszi veszélynek. I— A tapasztalás ugyanis bebizonyította] hogy a gyermekek ezen intézmény, életbeléptetése óta ép oly vidám és jókedvűek, mint annak* előtte voltak; és krjaikat nagyobb örömmel adják át tanítójuknak, mint ezelőtt a csempgeárusnak. A különbség csak abban nyilvánul, hogy erinekelótte az öröm himoora a csemege lenyelésével azounal letörlődött, most pedig a jobblét Ízletes gyümölcsének megtermése által állandó marad. Gyermekségéből tehát csak annyiban vetkőzik ki,! hogy a torkos, nyalakodóból előre gondoskodó, derék gyermek válik. Kétségbe vonatott! még az is, hógy az iskolás gyermek a birtok és pénzértékről tiszta forgalommal bir; holott, mielőtt iskolába lép, már tudja, hogy az a pénz, melyet neki adnak az övé, .azaz birtoka, azt még Szülei som veszik el tőle, szabadon rendelkezhetik vele, és ha el nem költi vagy veszti, tovább is az övé marad ; - továbbá azt is tudja, hogy 2 krért egy pereczet, 4-ért pedig kettőt kap; — ezen bírtok és pénzérték fogalma ískolábait a számvetés tanú-1 lásával fokoukint. mijndink\'ább tisztább lesz. A gyermek szellemét sem veri rabbilincsbe; azt szabadon hagyja, mert a fentebb körvonalozőtt\' tapintatos eljárás a kényszerítésnek még árnyékát is kerüli; csupán atyai tanácsra, tehát önkényt és azon meggyőződéssel adják át a gyermekek nélkülözhető krjaikat megtakarítás végett tanítóinknak, miszerint czélszerübbnek tartják azokat szükség esetére Összegyűjteni, ipint hiábjavalósíi-. gokra elfecsérelni. — Meggyőződés és I szabad önkényre mutat az elem i tanuló i által a uépiskolai takarékpénztárba tétetett be. Tapasztalás szerint azonban a legtöbb embert ném a vagyonos )ág, hanem a Bzükölködés és az ezzel járó tudatlanság tette mások vnkcszközjóvé. -Erős lábon az áll, ki nem szorul m^sra; ezt pedig takarékossággal lehed elérni. Kérdeztetett továbbá; miéit kelljen a gyermek szellemének idő ilótt el-vénülnie? érteném, ha egyedül nj-ala-kodásra és játékra volna teremtve, az ember; — az életkor ugyan csupán a kettővel kezdődik; de a szerint, a mint a gyermek nóttön növekedik, sziifeséges, hogy játékát fokonkint nagyobb hasznos foglalkozás, . végre komoly munkái sági —\' nyalánkodását pedig,rend, mértékletesség, csemegenélkülözjls és takaijékosság váltsák fel, mert csakis ezen átmenettel fejlődhetik haszonveliető férfiúvá vagy nővé, ném pedig, ha iskolás korában is csupán csemege és játékkal dédelgetjük. Az ezen fokozatos,eljárással eszkpzlendó takarékosság által pedig - miután ehhez a hevelészdti elvek szerint aiBgked-veltetőleg sznktatjuk, szelleme nemhogy el vénül, hanem edződik, ,és mivel önkényt szívesen teszi, nehezére sem esik. fFolytat&BA kfiv.) Helyi és megyei Iiirejk - Iskolai értesítés. A Nagykanizsai 6 osztályú polgári fiu-iskolábau az 1878/9. évi rendes zárvizsgálatok f. junius hó 23 án veendil^ kezdetüket, és tartauak ugyan e hó 28-ik bezárólag. Ének-, zene és szavalattal összekötött zárünnepély napjául, junius 29-ike tüzetett ki. A magánvizsgálatok junius 30-án fognak megtartatni. A vizsgálatok kezdődnek reggeli \'/, 9 órakor a polgári iskola rajztermében. Mindezekre, a t. cz. szülők és tanjlgybarátok ezennel tisztelettel meghívatnak. Nagy-Kanizsán, 1879Í junius hq 9-én. Az igazgatóság. — Iskolai értesítés. A nagy-kanizsai polgári iskolai tantestület által mini»téri engedélyijei — serdUló leányok Márnára — rendezett tanfolyajn zárvizsgája f. jun, hó 22-én reggel féli 9 órakor a polgári iskola pajzterroében fog megtartatni, mire I t cl szülök és tsnügybarátok ezennel tisztelettel meghívatnák. N.Kanizsán, 1879. junius hó 9én. k polfl. itk. tanUitüwt, — Oalestely. Városunk szülöttje, a magyar nemzeti szinhás első baritonja, Láng Fülöp ur látogatóba városunkban idősvén Buküídalu kívánatra szerdán, asas I. hé 11-én az „Arany Szarvai0 dísztermében „dal-eitélyt" rendez. — Oröuimel üdvözöljük várusunkbau a sok babért aratott nagy művészt és uagy feszültséggel várjuk, hogy szép hangja, és ismert szabatos énekében ismét egyszer itt is gyönyörködhessünk. Ez estélyt a legmelegebben ajánljuk t. közön-ségüuk figyelmébe. 0 A város közegészségügyi állapotára nem kevéssé gyakorol káros befolyást az úgynevezett ncziglenicsetf tói Es önkénytelenül kinálk ozik az az eszköz most, midőn a főtér kikövezése alkalmával azt látjuk, hogy onnét nagymennyiségű föld lesz elfuvarozva a kiskanizsaíKhatár telé a szántóföldekre, vájjon nem lenne-e Udvösebb ama földmennyiséggel a cziglenicze fenekét — emelni ? í — — Érdekes tornagyakorlat tartatott az elmtflt hétfőn a tornaegylet uyári helyiségében. Reichenbergből S. ur helyi tornászainkkal együtt tornászott, és valóbau bá mulatós tornássati mutatványaival, melyekben ügyesség é<< elegaucia párosul\', a számos jeleuvoltat elragadta. L helyütt örömmel conatntáljnk, hogy a tornaegylet «mét a virágzás stadiumába lépett, s ha tagjai tovább is azon buzgalommal fogják a gyakorlati\'órákat látogatni, mint ujabban, e virágzásra méltó egylet újra szert fog tenni egykori hírnevére. Eet < szintén kívánjuk is, és különösen az ifjabb uemzedéknek ajánljuk, hogy minél számosabban iparkodjanak m tOiUMKJ\'lvl ,lgj«v4 louul. — (Amerikából.) Városunk izr. hitközsége érdemes, ősz rabbijának leánya látogatóba jött haza Amerikából. Férje a magyarországi születésű, kiváló szónoki tehetséggel biró Dr. Sonnenschein, jelenleg zsidó lelkész és hitszónok St.-Louis ban. A szellemes hölgy, kitől sok érdekes dolog jelent már meg amerikai lapokban, három gyermekével tette meg az utat, hogy tiszteletre méltó ősz atyját még láthsssa, s vele boldognapokat tölthessen. Ugy értesülünk, hogy égy évig marad most az óvilágban, mielőtt ismét bucsut vess tőle. — A zágrábi bankfiók e hó 23-án kezdi meg kiterjedettebb működését A váltóbi-rálók, szátpra nézve tizenketten már ki vannak uevezve — Tavaszi mulatság falun. A sormási népiskolai növendékek f. é. jun. hó 7-én a falu erdejében gyönyöff lombos .fák árnyában tavaszi mulatságot tartottak, melv várakozáson felül, kitűnően sikerült. — A növeudékek d. e. 11 órakor tanítójok: T. Runuiáuer Simon ur által vezetve, ssép £ „§flla" tiiczija. A td titka. Ilaiváoy képpel ébred a hold Es elomló sugarai Szétzilál tan, mint a tépett ^Irvaláuyfd csüggjenek le, S aranyozzák a vidéket. Sápadt képpel át a bércen. Halad tgv nő aijált hajjal. Karján kisded: és utána, Mint kisértő é)i szellem Rohan hosszú, rémes árnya Eaűft képpel len a völgyben, Alszik a tó sima tükre; Alszik a hab, néha csupán Aa ébredő szél csókjára, Üftudűl meg a néma hullám. Dttlott képpel áll meg a nő, Fart-szélén as alvó tónak. \' Alj, • alakja a habokba Még sötétebb, még rémesebb; Vonásokkal van rajaolva.\' Aanal-képpel alszik keblén\', A Ültöd kéj kis magaatja, — Bés neme a habba tévőd. \' Halk looecaanás a habokban: Qiik seeogáe : „Isten véled If >• \' 11 JUtélenkíiri a hab fBlÖtt, Mist baaáilan bée kisértet^ Térdel a né a tó partjáé... . S as éji szél sóhajába dltöaik az ima ajkán. £jfélenkint az imával Bánatos dal zeng as éjbe; Altató dal seng a parton: .Légy csendesen erdő balom I Hadd alugyék kis magzatom Ia Éj félénk int kél a hulláin ; MÍeg-megresfen a bálvány nő ; . Aztán k^zdi halkan, szénen : .Ringj azeliden édes hullám, \' Ringasd, ringasd picai szépem 1" Éjféleokint, a hogy eljárt Imádkozui dalolgatni: Vihar kélt, s a kósaa villám, Sírt jelölt a bús Anyának A habba ÖU gyermek sírján.. • - £jfélenkint most a tj&nál, Kél a szellő, kél a hullám, Rezgő ének kél * tónál, Mintha sbngne á mély sírból gOh alugyál, oh el ugy ál l" i 1 siimseyí L I B 1 M.é beszé ly I Irta: K11ler Vlla (ntMM" MÍdío Lajos kedélyének háborgása megssint, midőp ss etolaP könnyMepp ar~ ckáról TeesánUlött, pieglgsisito^ta öltözetét, rendb«(hosta haját,* ell^te még nsindég borús gondolatait és Deme&t^M étterembe. Itt anyja kesénél fogta, és egy kis asztalkához vezette, hol hárman ültek együtt Dárday gróf nejével és leányával. Miután a bemutatási ssertartásnsk vége volt, Lajos mint negyedik foglalt helyet az asztalnál és könnyű, meguyerő társalgási modora a család minden tagjainál, de kűlödösen a 17 éves\' Ellánál, elismerésben réssesült. Cssk ugy özönlött ezután\' a sok vjsndég, és ss étterem zsúfolásig telt meg Kisebo nagyobb csoportok képződtek, mindenki kandi szemmel Ellája és LajoSra néSett, de jLajos észre sem látszott e különös kitüntetést venni. Este felé az egéss társaság a díszterembe vonuit, a karzatról harsogó sene IhaUszott és a legtarkább csoportozatban a párok keringőhös késsültek. — Lajos azt lem tudta.hogy történődé mintegy össtön-szerflleg Ellához meut és rövid pár másod-perex. múlva a villámmal [versenyt röpült relé körűi a nagy teremben. As öregek mindkét réssről összedugták fejeiket és mnA »olyogva súgták meg egymásuak: „Szép pár, ülenek egymáshoz." A sárközi kastély ^nár régen épült és iok disMs társaság frequentálta uiár ter-neit, de ily animó, ily csapongó jókedv mint es este, emberemlékeset óta mag nem jutyásott es ősi féssekben. Lajos a társa-i^ff lelke volt, és a míg aa Öregek \| potro-lái rengtek meg a nagy hahotában élezés neg)e0$és«i fölött, 1 ssép, nem élljuvttlve t>lt általa, és a mf legeredetibb volt, vaj ahány leány volt ott, mindegyik bizton litte, hogy a deli fiatal embert ő hódította ueg. lEs Ella? — Oda ^kunorodott neVelőj tője Mellé, vele sugdosott Isten tudja mit, \| és ha Lajos jött, hogy Übcsrs kérje. fel ót, • mosolyogva emelkedett fel kedvoncz helyé-1 ről nevelőnője mellett, egyet kettőt kerin-{ gett és köszönetet súgva Lajos fülébe, ismét leuif. Ells különben igen művelt leány volt. — Beszélt franczia, angol és olasz nyelven, ismerte a világirodalom legjélesebb termékeit, de a magyar költőkkel nem rokonszenvesett ; fiuorn Ízlését ezek ki nem elégítették. Nem is igen szeretett magvarul beszélni, és ha valamely fiatal ember esetleg nem értette as ő angol csevegését, annak a szerencséjét nála el is hegedülte szent Dávid. Lajos szerencsére világlátott ember lévén francziául vagy olassul is tudta neki mondani, hol vaunak a uagy világban a legpompásabb szállodák, legasebb színházak és legnagyszerűbb mulatóhelyek. Midőn reggel felé a társaság szétoszlott és as egéaz kastély elnémult és elsötétült, csak Lajos ablakai maradtak egy ideig világo-aak, végre asék is elsötétültek, és a hol ftár óra előtt a legzajoaabb élet ée mosga-om volt ésslelhető, most halottias csend uralkodott. Hova lett a színpompájában oly büsak^ nyár, hova íüntek illatmámorba riugató hajnalai, tikkasztó delei és a fülemüle dalán merengő estéi ? — Messze távolból kihűlve majd megdermedve látogatnak el hossánk as elaggott nap gyenge sugarai, a patakon jégdarabok csikorogva és csörömpölve úsznak tova, as északi ssél az akácsok száras ágain csörtet át, vesssőu mint büntető ostorokat suhogtatva, a varjuk károgva csoportosul usk a kopár mezőn majd a a elaggod! fákat népesítik, és nyihognak vihog- ZALA rendben, sene kíséretével — telvo keulbk örömmel r- mentek a zöldbe ki. — D[ u. 4 órákor kezdődött á szavalat éa dal, a mely nagyon változatos éa saépeu összeállított volt, ■ moly annyira megnyerte a t. közönség tetaaését hogy utónU néhányat — közkívánatra — ismételniük kellett. j— Ugy a gyermekek és szülők, mint a Jkö-aöuség örümo teljes volt; mely Örömben .kétségen kívül legnagyobb érdemo váhj t. Rumsaáuer Simon kösségi tsniló urnákJ ki busgalmának, lankadatlan kitartásáuak, we-ívei tauuiódsserének, aaelid megnyeri mo-dorának ea alkalommal épugy, mint egy\'éb-kor fényes tanúbizonyságot adá, s ezért nem csuda, hogy a község osztatlan beosü-léeében részesül. — Nem is mulasstotiák el tanítványai, mint a közönség ez alkalommal sem, bogy az iránta tanasitott szeretőtöknek a több isben harsány éljenaés-pel élénk kifejezést ne adjanak.\'— A tnii-latság a legszebb rendben éjjeli 11 ómig tartott, a midőna vidéki vendégek — miután megelégedésüknek kifejezést adtak] r— tőlünk búcsút vettek. Ugy Nagv- és Kia-Kanizsáról, mint a közeleső falvakból [érdemes vendégek szerencséltették becses megjelenésűkkel szerény mulatságunkat, a- miért fogadják tőlünk köszönetünket. Megem-\' Ütjük még hogy Sormáson a tan. ifjúságnak ez volt euő tavasai mulatsága, mely, hogy ennyire sikerülni fog nem is reméltük, s ezért hisszük, hogy ezen sikertől felbüzflit-tattva — nem is lesa ea egyszersmind láz \| utolsó, miről úgy a köaségi tanítónk nji&tj az érdemes iskolaszékünk ügybusgó4ga biztosit, -r- Éljenek 1 K. — iJgy értesülünk, hogy a Zalamegyei gazdasági egyesület által szőlészeti szakmunkára kitűzött pályadíjra, amelyre nézve lapunk élén figyelmeztetés van, eddigelé már 2 pályamű érkezeti, s kétségonkivül a határidő leteléseig lősz több! is. — Halálozás. A zála-ejgerazegi gyámi törvényszék egy derük hivatalnokát Me-gyesi Lajoi szám vivőt kisérte mult pénteken, június 0-án számos résztvevő aa örjök tjypgaloiu helyére, a zala-egemegi sírkertbe. Jelen volt aiőiapáu, a megyei hatóság, • a kir. törvényszék éa nagyszámú őszinte részvétet mutató közönség A gyéiifi törvényszéki testület elhunyt tagja részére Bzép koszorút is küldött, de a legnagyobb mér tékben kellemetlen érzést szült az, mint la-punk egy barátjától értesülünk, hogy a n\|e gyoi hu»zárok hivatalosan kireudelve nem vultak s min! magánszemélyek uein díszben jelentek meg, s a gyámi törvényszék I által küldött kosaorút is a hivatalszolga; a legpongyolább öltözékben vitte a koporsó mellett — N) llátkozat. Alulírott, mint a „K cs- ksmét" saerkesatője, miután arról értesültem, hogy ason ieletie sértő kfisltmények melyek a napi lapokban jPárragb Öedj tanár urat illetőleg még)elemek, alapját lapom mult számában megjeleut. „A vége" oaimü újdonság szolgált: ezennel nyilatkoztatom, hogy az igen tisatelt t — A keszthelyi kath. algymnásium-ban a nyilvános zárvizseála\'ok a következő sorrendben és napokon loguak megtartatni: Jun. 14-én "•«■»» I—IV. osztály Jun. 1G-au nyelvtani cropoet és földraja I-ső oszt. Keálcsoport 111-ik osztály. 17-én nyelvtani csoport Il-ik osztály. Rcá\'csoport Iv-ik osztály. 18-án R«ál csoport I-ső osztály. Történelem, Földrajz Ill;ik osztály. 19-én nyelj vi-tani csoport Iv-ik osztály. 20 án nyelvtani csopoit Ill ik osztály 21-éu Keálcsoport Ilik osztály. 4- A magántanulók vizsgálatai Jun. 23-r24 fognak megtartatni. Miről aa illető szülőket vagy gondnokokat étemnél értesíti Ax igazgatóság.. uak mint aa alvilág sötét daemónjai. É§ aa emberek örülnek, mert a tarka csörgő-sipkás Caruevái berezeg ujoncaokat jött el toboraani a házas ólét derűs boius or-Hzágának benépesítésére. Hymen aratásé i van most. A mi aaép álmokat szerelemnél téi boldogságról aa emberek szivében elvetett, azt most egy tat ló vágással, a lel kösz áldásával mind letarolja és a >aép álmok sűrű kalászaiból egyebet nem hagy hátija, egy pár méaes heteknél, és utáua a létért! küzdelem sivár tarlóuiesejét Bocsáss tneg nyájas plvaló, hogy farsang alkalmával nem vezethetlek mulató társaságba, hanem a helyett a puszta télhes lia-■ conlóbb képet, a t\'Ajdaloii} és szenvedés sö-tét tanváját kell felkeresnünk. — Nézted-e már a\'tövéről letört virágét, mint konyítja bútan a föld pora felé fejéi, mely még .aa imént büsakén nézett a nap vakító képébe, mint fonuyadnak levelei, vraint vesztik színüket éa jllatukat? — Ha még nem Itttál, mutatok én neked olyan .hervadó virágot, mely míg nyillott, a viruló tavasat saégyenítette meg, melynek kelyhe oly tiszta, illata oly mennyei éa levelei oly zöldek koltak, és mely most tövén founya-doaik ée szárad. Aa utféli csapszék mogorván néz a bó-födte tájakra, nem aa jognak belsejében a a vig farsang mámoros kénviselői, Betelni nesz sincs, oáak a kutgémrol lecsüggő vödör barangol a szélben, és a tyu&ól ajtaja. nyikorog fttlb aaogatólag. — Esteledik 1 A koroimaajtóbó\'l Áron korcsmáros lép ki, és egyenesen s pincseajtónak tart. Itt egy vé-keav ligygyugyertyát gyújt meg, és aa 1« korhadt lépcsőkön félig tántorogva hatol i •Ötét üteg belsejébe. Kövessük ót! — A riiittM egyik ságiban megállapodik, ée a WhomáJyban keseível tapogatni kezd, « BHol vagy édes leányom ? — Jer fel kiérlek, aem hagylak iU e bűzhödt lyukban éjjelre." »Te vasjy atyán saőlt egy gyenge mint sírbolt hurkán áttörő kísérteties hang, és tfy roskadozó alak ingadozva köteledül aa trs# int ieü JUfyi magamra kérlek, ne matasd SMg leányodnak a ragyogó MffiláfOt, mert ek pon I a % - aAr ur egyáltalában neiu .szokott efféle jöi cn dőléseket tenni, és lapom közleményét az illetőr lapok félremagyarázták. Kuieless4 ge mül ismerem a nyilvánosság előtt Parr igh Gedeon urnák oly módon elégtételt ssol\| áltatni, liogy úgy a fővárosi, mint. a vic óki sajtót felbivom grraj hogy jeleni nyilat co-aatoinat felvenni szíveskedjék. Kecskei lét, 1879. junius 7. Németh l)ánik sserlfssitft) — Budapestről vasárnaponként mos látogató rándul a székesfehérvári orsz. kiállítás megtekintésére. így as utolsó ra-sárnapon is a rendes vonatokou kívül i >ég 3 kéj vonat szálliíotta a vendégekéi. Ki lö-nősen nagy látogatásuak örveid az állal ki állítás. As állami ménes által kiállított lovak feltűnők. A keszthelyi gazd. taniuU iet tanulói is meglátogatták a kiállítást taná uk kíséretében. Eddig sgy csoportban 30 v ilt. — A Csáktornyái nóeyylet erdekei és jól sikerült majálist taitott aa elmúlt sz< in, naton. Volt jókedv és tánca elegendő és ilyen szomorú időkben ebből is ráfér rálátni as emberre. A- Hévízen közelebb lle^ folyt majálisról is sok szépet beszéluek. A székesfehérvári kiállítók ré»z 160 arany és 500 ezüst érmet aduak A „F. H.-ban melletti partvédművek olvassuk: „ a Balaton nyom ,sa lénti jegyek e másra át nem ruíiázbafó meg hívónak előmutatása mellett válthatók este s pénztárnál, Belépti djj: szemőlyjagy 60 kr., családiegy 1 frt. 60 kr. Felülfisétések köszönettel fogadtatnak és hlrlapilag nyugtáztalak. Kezdete 8 órakor eat.e. kedve-sőtleu idő esetén s mulatság juniua 21-érs balasstatik. —• Mindazoknak, kik az L n.r kanizsai kereskedelmi ifjak önképző ügylete által rendezendő kerti Ünnepélyre mindeddig vólotleuségbŐl meghívót nem kaptak volná, kéretnek ezért Stern tgnácz urnái a dohányfőtőzsdébon jelentkezni. (Figyelő.) At Ahaji Lájot fiUt oda l szer-rténeti t meg. sió következtében átszakadtak. A beömlő nagy veszélylyel fenyegeti a szomszédos i gyeket." Az eddigi bajókhoz csak még máuyzott — Előfizetési felhívás ily czimü mdn-kára nA tűzoltás népszerű könyveu kisepb mezővárosi, faluoi és püsztai lakosok ha nálatára irta gróf Kreith. Béla. A tüzoltist népszerűen tárgyaló munkánk máig ninc s így szerző hézagot pótolni akar e kön) vei. Tartalma: I Kisebb községekben és pus/\'tákou is szervezhető tűzoltóságokról. I. A küzségF és gazdasági viszonyaiukb )z mérten alakult tűzoltóságok részére alapsi á-bály 6a gyakorlati szabályzat, tervek egy ib tudni valókkal. III. Tűz elleni óvintézkedések községekben és pusztákon. IV. Fal .u és pusztán is elkészíthető vagy beszerezhe ő tűzoltó eszközök haazuálati utmutaiással. Kisebb községek és pusztákoú is alkalmak-ható tűzoltási trendszer, teendők tüzvé is esetén és a tűz után. A nagy 8 adrét alal u kOrülbelfll száz lapra terjedő munka, tű t-oltó eszközöket, a velők való báuásmódlt és egyéb tűzoltási jeleneteket ábrázoló sz mos képpel Juuius végén jelenik meg, A 1 frt. Gyűjtők ő példány után egyet ingyén kapnak Aa előfizetési pöuzek CttóC Krei b Bélához iutézeudők Budapest, lövészutc: 5. 8Z. — Az I. nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző-egylete köny tára javára 187). junius 14-én Nagy-Kanizsán, a „Zöldfi czimü kertben fényes kivilágítás mel\'éjt, melynél a hatályos Brummondf^ny Jtt el szőr alkalmaztatik nyilvánosan, tánczk^-ruval egybekötött zártkörű k«rti-ünnepél; rendes. A vigalomrendező bizottság. B a derengő tény, lelke sötétségét öregbítem Ne untasd meg szégyenemet >a kíváncsi $ néha tulszigoru világnak, ine\|taeuteui ne bírsz rágalmazó uyeívétől, hagyd tehát le; uyodat eleveneu eltemetve, \'ki .tudja lessz s még soká szükséged rá, elrejtve tartani ó. Árun korcsmárost a gondviselés ne ruháztá fal ekesssólásiiehetséggel, de azé netu tartosott a szívtelen észemberek köz akik csak gondolkozni, de érezni nem bi uak. Leánya, kiben az olvasó ujár rég sikóre ismert, inély benyomást gyakorolt csendesrezignatiója által apar szivére,\| a helyett, hogy ssót vesztegetett volna, lei nyát karjánál fogta £s félig erősaakkal lépcsőkön fölvezette. „De édes apáin, szóla Lizike remegv mit szól majd anyám hozzá, ha felveaetsaf „Ne félj Lizikém, már meguntam szí kait hallani, ugy is ő az oka taindennei majd megvédtek én la As utóbbi megjegyzést a korcsmárt oly remegő hangou tfvé, mint mikor az áb tatoB, jámbor hivő aa első titokkal terheli meg lelkiismeretét. • ™ Most kiléptek a napvilágra. — Nagy ég, mi lett a virágzó; hajadonból; I Saép sz mei oly bágyadtak mint k tüuedeaŐ alkon; pir borongós estéken, nem rég még virágzp üde arcaa most olyan beesett és oly bah vány, mintha, csak sírját most hagyta volc a el, hogy mint nyugalmából fölvert léle visszakövetelje elrablojtt édenét, szép ifUrUi rendetlenül össse-visssa kuszálva csüggne^ alá mint testének egyetlen meg nem fogyo része. „Apám bobsás* el"t suaogá reszkető hangon, midőn a korcsma ajtóhoz érte be nem várva míg apja enged kérelménel erőszak ksl bontakozott ki Öt átkulcsol! i tartó karjai köaül, és amint osak erejéb 1 kitellett futásnak eredt, de nem vissaa sötét pintaM>S\| hanem a hófödte orsságuula ki, tpvaíram)ott, mintha eser fúriák (Űdöi ték. tolna. Áron utána\'szaladt, el is érte sihálÓ leányt, de őt \'visszavezetni képtelek volt Kérte, rimánkodott, sírt a ssegény ap de leány* hajthatlak maradt,<csak utjacsé ját mondta i^ftr atyjának ér tovább síetelL As öreg kórosmáros lecsüggssstett fi kesstett „Figyelő" csimü irodalom lö köslöny VI. kötelének 1. füzo\'tojpJei Tartalma: Vitkovics Mihály életi, llzvorl-nyi J.-töl. — Toldy Ferencz és Ka tiaczy. Gábor. Jakab E/ekiÓl.r- Révai pályaválasztása. Ctap\'ár Benedektől. — i$zenai ] íolnár Albert nyelvtudománya, fír. Jancsá Iiene dektőL — Tompa Mihály költészete; Kerék-gyártó Elektől — Mikes Kelemen ifj ikorá-boz. Thnly Kálmántól. — Irodalomtörténeti repertórium. Ssinyei Jőiiep.őL Magyarország és a Nagy viliig 23\' dik számának tartalma. Szöveg: f Weninger Vinoze. — A magányból: Költ. (Mészáros István.) 4- Du-brovizki. Orosz elbeszélés Irta Puskin. (Az orosz Aedetiből fordította Timkó Iváá.)Té-ge. — A .bíbornoki biretum föltevese. — A nagyravágyás. (Sebeszta.) — A kis zöldség. Elbeszélés. (Széptaludy Ö. Ferencz.)— Lóverseny napja Sanghaibau. — k vér. LStraíIimore.") Regény. (IrU Ouida.) XXlI. folyt. — Ablakodnál. Költ. (Rónai Kálmán.) — A kegyetlen halott. Rajz. (Petelei István.) — Álomban.( F. J) — Különfélék,— Sakkfeladvány — Képrejtv.— Szerkl üzen. \' Rajzok : Weninger Vincze. -— A bíbornoki biretum föltevése. — Alomfajan. — Lóverseny napja Saughaiban. 1 Ziilamc^yei tíiixdasá^l Esésűiét hivatalos éríesllője Jegyzökönyve. A „Zalamegyei gazdasági egyesiüetu Zalar Kgersaegen 1879► májas ij-én tartott közgyűlésinek. (Fülytatás és vége.) * 23,17—1879 Clement Lipót ur jószágbérlő „Néhány szó a lótenyésztésről különös tekintettel Zalamegye lótenyésztésére^ czimü muukáját 20 példányban Qlavina , Lajos egyesületi elnök úrhoz a aalamegyei gazdasági egyesületnek leendő bemutatás végett bek üld vén s ezen a zalamegyei! lótenyésztés érdekében sok tekintetben felette becses figyelmeztetést tartalmazó .munka felvétetvén. A becses mü szerzőjének Clemept Lipót urnajc a Zalamegyei lótenyésztés^iránti érdeklődéséért, éa az egyesület irányában tanúsított figyelméért a Közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetet szavazván, ez\| neki a jkv kivonatának megküldésével levéli-leg kinyilváníttatni, a megküldött mfl egy , példánya a könyvtárba eltétetni, egti példánya az állattenyésztési szakosztályi elnö- I kének átvizsgálás s annak folytán ésrevé-telek/ b javaslat .tétel végett kiad^ni, a I többi példányok pedig as egyesület tagjai köst kiosztatni határostatott. — . 24\|20—1879. \\ A Nmgu ftyatn\'. ipar és kereskedelem* ügvi kir. mmisteiiunr 729767$ szám alatt kelt köriratában értesíti as sgyesülstst, begy az országnak számos vidékéről jött jelentésekből értesült arról, hogy métely beteg* ség a juhok köjrt nagy mérvű hullást idézvén elő, a gazdáknak érzékeny veszteségeket okos. Habár a mételynek jeleuleg aggasztóbb mérvben való fellépése mult éri és az ez évi folyamán tápasztalt nedves idő* járás következtében vizenyőssé vált legelőknek és a romlott takarmánynak következménye, s valószínű, hogy e baj az időjárás szárazabbra változásával csak hamar el fog enyészni, mint ez az 1874 évben is történt, mé£ is tekintettel arra. hogy a betegség ma igen sok áldozatot követel,\' valamint tekintettel arra, hogy e baj egyes vidékeken as ottani legeltetési helyi viszonyokból folyólajr ugy szólván állandóvá vált. szükségesnek tartja az egyesület figyelmét e tárgyra felhívni azon megkeresés mellett, hogy a területén létező jubtartó ■ gazdákat figyelmeztesse mindazon óvintézkedésekre, melyek alkalmasak arra, bogy a baj ha végleg megszűntethető nem leune is — de legalább kisebb mérvre szorittas-sék. Nevezetesen felhivandók a juhtartó birtokosok és gazdák, hogy a nedves időjárás mellett a jqhokat otthon tartsák és száraz takarmányra fogják, a beteg állatokat t. i. melyek álla alatt duzzadás és a tag vagy nyakbáttyákon erősebb balvá-nyulás észrevehető, kimustrálják, — a még egészségeseket pedig jobban tartsák és sózáskor a só közé gyakrabban gyautás keserű szereket (keserű só, gentiana, fenyő-mag) keverjenek, a juhokat legelőre hajtás előtt pedig tiszta kutivizzel meg itassák A pásztorok ez utóbbi szabály megtartásán kivül még as iránt is szigorúan utasítandó k< hogy a pocsolyás vadvizss helyeket minden körülmények közt kerüljék, s az állatokat a dombosabb szárazabb legelőkön legeltessék. Jelen jegyzőkönyvnek aa egyesület közlönyében beiktatásával közzé tétetni ha-tároztatott áp 22-1879. Győrffy János ur n.-kanizsai köz és váltó ügyvéd: „Hitel viszonyaink és a kis-liirtoki földhitel" czimü a nkanisai társaskörben 1879 febr. 16-án tartott felolvasása egy példányát megküldvén: kösaőnettél fogadtatott és a könyvtárba elhelyeztetni határoztatott. 26,27-1879. Lobermayer T. J. termény bizományi üzlet tulajdonos Budapesteu „az 1878 évi budapesti termény és liszt üzletről szóló jelentése" czimü müve egy példányát megküldvén : a könyvtárba eltétetui határoztatott. 37j3l—1879. Nmgu főldin. ipar és keres, ügyi kir. ministerium 2103,79. az. a. értesiti az egyesületet, hogy Kodolányi Antal mezső gazdasági író és volt gazdasági tanár. „Gazdasági könnyvviteli naptár" czimü müvet bo- .vei tért vissza, szemeiből könyek peregtek, és minél közelebb ért házához, fájdalma annál nagyob^/ arezkifejezése annál sötétebb lett £e otthon ? Először életében* láaádt fel neje «ellen, szidalmazta, átkozta őt, és [dühe végre oly féktelen lett, hogy drága Bettikéjét a szobából kikergette, azután szprnyü felháborodása ágyára vetette őt, nehezjéu lé-lekzett, keble csak úgy zihált, egész teste görcsösen vonaglott, majd ismét: -felugrott és nagy léptekkel méregette a hossza termet és csak későn, igen későn, közéi éj; fáihoz csillapult egy kissé felháborodott kedélye. Ekkor kinyitotta aa ajtót, maga után /smét bezárta és a sötétségben eltűnt] E rejtélyes események kulcsát köby-nyen megtalálhatjuk, ha egy pillantás^\' vetünk a múltba! Lajos h£ maradt fogadásáhos és többé •nem látogatta meg a csapazéket; I • Lizike, midőn másnap Lajost huztalán várta, még alig estéieaett, visszavonult szobájába, ós az egész éjjfet\' aggodalmak között virasatotta át. De midőn se másnap se harmadnap, sem az egész héten L^jos nem jött, Lizike arczának rózsái .hervadozni kezdtek, és egász fvalÓját a búskbmprság sötét árnya fődtö él szárnyaival. A drága Bettike minden nap nágyobb csudálkozással csóválta fejét és a\| gyors váltosást aíe-hogy sem bírta magának megmagyarázni. \' Egy saép estén körülbelül két héttjel a végsetteljes este után Lisike anyjával küun Olt az akácafk alatt. „Anyftm 1* szóla a leány remegő hangon, én nagyon szerencsétlen leány vagyok^ aat osakjt magas Isten tudja, meg éa." „Miért lilikéin r* .Lajos nem saeret többé Ma — Itt Lisike tofkán akadt a ssó, neth folt képes bessédét elvégezni. QÉs ? kérdé a korcsmárosné, "szúró tekintetet vetne remegő leányára. [ „Lajos megcsalt", hebegé fuldokolva a Isány, ki szokva volt boaaá, hogy anyja előtt semmit el ne titkoljon, llegoealt ? Hogyan ?* -„A ssó legirtóstatobb értelmében, én meg vagyok gyalásva örökre." A korcsmárosné arcaa sötétvörös saint fálto,tt sseaei kimeredtek, ajkai eUéktl- tek, remegvo kelt fel helyvről, és féktelen dühében fel és alá futkosott mint as őrült I az udvaron. „Anyám ! szóla ismét Lizike benső fel-; indulástól remegő hangon, ne fél\|, én uem fogok terhedre esni, — elmegyek elrejteni i vagy tisztára mosni Szégyenemet a világ i előtt. \\ Mész 1 -hová mész alávaló teremtés, j hitvány gyalázatosOeány? —Talán bizony I rokonaimat akarod felkeresni? —Inkább! ! látod ott azt a kutat ? — Éa az anya meg-magyaráahatlan vérfagyasztó tekintetet ve-I tett leányát a. Azután féktelen dühében neki ! iramlott, gyönyörű hajfflrteit tépte, arcaát össze-vissza karmolta és vérbe fagyra tá- S \| szította ki udvatáből. A leány \'csendesen és ellenszegülés \| nélkül tűrte a. brutális bánásmódot Midőn magát az udvarból kitaszítva látta,\' nem j sietett vissza anyja engesztelésére, hanem I nehéz és bizouytalan léptekkel aa erdő felf haladott, és á sűrűségben \' eltűnt. As\' öreg iCron korcsmáros jnradezt, báijiógy vérzett is apai szive, csendes megadással és békével tűrte, és csak későu este hagyta el hajlékát, hogy leáuyát föl keresse. Meg is találta, de caak sok rimánkodás után, biata rá őt, hogy vele hass térjen. Ki birná Lisike kedély Állapotát e 1 nehéa napokban ecseteibi,! — Megosalatva kedvesétol, ssámüsve anyja szivéből, atyja I szemeiből és a ssánslmst anyjáénál, bor-I aasstóbb vádnak magyaráava, szerette vol- I na önmaga előtt elrejteni magát Kedélye eredetileg sepi volt igen élénk ée csapongó, inkább oda hajlott a- komoly néha komor világnéalethea. — Hite Lajosba és végtelen sserelme yolt az egyetlen de--rengő fény, mely lelkét kivilágította, és neki éltető napja tolt, és a gyermeki vonzalom szüleihez volt kedélyének csillagos ege. £s es ég borzasztóan beborult, ugy bogy a osillagféáy a sűrű lelbökön nem birt átssürödni. (Vége kör.) c#ájtrán kökre a hazai gasdaköaönség használatára azon tekintetűéi fogva, hogy kö-táp ét kisebb gasdáink körében a gaztlu-»á£i ssámreté* ügye igen kezdetleges állapiban vaiv. i mijiél kívánatosabb, hogy egy reudsaeres bár, dje egyszerű könyvvezetés aa emiitett körflkpen uiiolőbb meghonosodó jéa annál azüksógesebbnek tartja, hogy aa árdelüett naptár, mint amely, aa említett caélra teljesen megtelelőnek lilnik te), gaa-iláiuk körében méít^nyoltaeeék. Ugyan es oknál fogra oly megkereséssel hivja fel a gaadasági egyesület figyelmét e „gaadasági könyvvezetési naptárta", hogy attnak az egyesület kebelében ieeudő terjedését előmozdítani igyekezzék: a miuisterí értesítésnek aa egyesület közlönyében jelen végzésnek beiktatásával, aa egyesület tagjainak megküldésével az ériutett mű.illetők figyelmébe ajánltatik. 28j80—1879. A szolnok-doboka megyei gazdásági egyesület az általa 1879. évi október hó lé- 26-án Deés város területén rendezendő j,ípar -gazdasági és állatkiállitáz" szabályzata és bejelentési iy több példányát meg-kaldvén az egyesületi tagok között kiosztás és a \'kiállitásoni résztvevősre serkentés végett az egyesületet felkéri. A megküldött kiállítási szabályzat és béjeleutési iv egy példánya megtartatni, a többi az egyesület tagjai közt a kiállitásoni r&izvevésre felkérésük mellett kiosztani egyszersmind az egyesület közlönyében köz-, zététetui határozatott. 29\|28—1879. Az „aradi gazdasági egylettt 1878-ik évá év könyvét. , 80(29—1879. A „Pozsonymegyei gazdasági egye-aüjet0 1178 évi évkönyvét. 3t\|43—1^879. A „Győrvidéki gazdasági egyesület" 187H évi évköuyvét megküld vén : , , j köszönettel fogadtatott és a könyvtárba . megőriztetni hátároztatott. 32:44—1879. Főtisztelendő Sztraka Qábor ur be ieléuti, miszerint az 1878 év November l$-ki kőigyülés n\'[iqv 878 sz. végzésével lett megbízatása értelmében Tóth Lajos Sümeg-mi-hál jp fai tanítónak odaítélt 3 azaz három\' db. 10 [frankos aranyat 1879 april 22-án Sümeg-mjiályfán a községi elöljáróság, iskolaszék, Rom. kath. plébános és izraelita rabbi nem-külpuben a tanuló ifjúság jelenlétében őt a (ombbi szorgalmas működésre buzdítva ün-uepélyesen átadta: I tudomásul vétetett. * [j: - i 33 4Í—1879. : Thsssy Lajoí egyesületi pénztárnok ur bejelentvén, hogy az egyesület alapító tőke vagyonához tartozó két darab IÖ0 fitról szólló 10322 és 14125 számit szőllőváltsági kötvények 1879, januárban kisoroltattak, az öis^c^\'k* felvétele iránt intézkedést kér: Thassy Lajos pénztárnok ur a végzés kiadásával megbizattk, hogy a Kisorsolt két lUI); fntos szőllőváltsági kötvényre az állampénztárba kifizetendő 200 irt összeget felvévén az ogyesü\'et törzs vagyoua gysnáut kitüntetve péuztársserüleg kezelje. 34J24—1879. Reischl Venczel ur mint az érdemben felkért egyesületi tag értesiti az egyesületet, uiisseriu\'t t. Ambrus Mihály ur 15 frt ; For-uer Antal ur 20 frt j* rendes tagsági dij hátralékot nála befizetett, egyssersmiud ezen 35 frt. még is öntnága Reischl Venczel ur 25 írt dij hátralékát összesen tfO frtot az egyesülethez beküld. A teljesített befizetésről t. Ambrus Mihály, Forner Autal és Reischl Venczel urák jelen végzés megküldésével megnyugtatnak, a beküldött tiO frt összeg pedig je-Idffl végzésuek Thassy Lajos egyesületi pénztárnok urjrészére kiadásával n pónstárba ueutalialik. , " 3533—1879. \| ütéglar* Lajos ur mint ez érdemben útikért egyesületi tag értesiti az egyesületet, hogv BogJáu György ur az 1874 — 1877 évekre 20 frtot, Deurbányi Klek ur 1871— 1877 évekre \'31\' frtot, főr. Molnár Istrán ur tSt5—1878 évekre 20 frtot, Összesen 70 frt tng«áí9 d\'jt befizetvén .ezt aa egyesületnek belflldöite: A tel jesített befizetésről Bogdán György ur, I Öiv, Deurbányi Elekné asszonyság, t. Molnár latrán ur egyesületi tagok n Zieg-SíJi Lajq üy a végzés megküldésével meg-irytigtattalnak, s a befizetett 70 frt o. é.. a* * Résnek\' Thas y Lajos egyesületi pénatár-ii >k ur részére kiadásával a pénatárba be-utWtatik. aőSíö-1879. Takács Alajos ur mint a sümegi kir. jbiiéság területén lakó egyesületi tagoktól ta alapitói tőke kamatok és dij hátralékok \| átvételére felkért egyasűieti tag bejelenti, I nú4áerÍQt aa illetftket fizetésre, résaint sse-mél/eaen saóbeiileg, részint irá»l»elileg fel-Méfitotta, de annak eredmányo netq lelt, továbbá. s 37116-1879. Kö ffli M-tiyás ur beje1«otése a Ipud-a»i kí. jhiróság területére, kamat és tag-vádi dij ná\'ialéaok bevételér telt zftülsa aredtnényteleiiiégéről; tudomásul vé» tetSt. % j Csigán j Bertalan «r a 1 §{46-1878. sa4tm vágaétre bejelenti, hogy mps An-Hl gróM iészétől letenyei urodaimi tiaat- sége által kesére fisetett 20 frt kamat hátralékot egyesületi pénztárnok urhos postai uton beküldötte A teljesített befiz\|etésről m. Ai drásy grófnő uroualmj ÜKatsége ugv Czigány Bertalan ur éa az egyesületi pénztárnok jelen végzéssel értesíttetik. 39{15—1B79. BácS\'Bodrog megyei gazdasági egyesület értesítése) miszerint az 1871-ik évben tényleg megalakult „Bács-Bodrogh megyei gazdasági egyesület" 187.8. dfoz. hó 17-én Somborban tisztújító és szervező közgyülé-sót tartotta, amelyen ] mindenek előtt elhatározta hogy a gazdasági egyesületet, mint a megyei gazdasági érdekeinek leghivatottabb fejlesztő közegét nemcsak fenutartani fogja, nanem felhívja- a megye t. közönségét, hogy az egyesületet további működésében erkölcsileg és anyagilag lehetőleg támogatni szíveskedjék, mert át van hatva annak tudatától, hogy az egyesületnek alapszabályai értelmében hathatós munkásságot kell kifejteni, hogy zilált viszonyait rendbe hozva — ugy a megye, mint a nemzet javára sikeresen működhessék, azon tért, melyen a Bács-Bodrogh megyei gazdasági egyesület működését különösen kifejteni óhajtsa a következőkben ismerteti: 1-ör. A megye közgazdasági viszonysi-nak felvétele és ismertetése. 2-or. Egy gazdasági tanintézet felállítása a megye legalkulmasabb pontján. 3-or. A gazdássat ipinden ágából időn-ként, s a megye különböző helyein kiállítások, valamint verseny szántások rendezése. 4-er.. Vándorgyűléseket tartani a megye külömböző helyein, hogy a füldinivelés, ipar- és kereskedelem körébői időszerű kér-aések sTélesebb körben me\'gvitathatók legyenek. 5-ör. A gazdaközönség érdekében ösz-szeköttetésbe lépni, a mezőgazdaság külömb-féle ágait illető jelesebb beszerzési forrásokkal. 6-qr.. Lehetőleg ismertetni mindazon elveket és szabályokat, melyek az okszerű birtokrende\'sés, a bérletek, foldmunkálatok, nöfényhonositások, állattenyésztés, trágyakezelés, á kertészet és szőlőművelés, erdészet és egyébb kereskedelmi növények gyakorlati alkalmazásaira vonatkoznak. 7-er Lehetőleg ismeriQtni a gazdasági eszközöket, a takarék magtárak, kísérleti telepek, olvasó körök gyűjtemények s a mezőgazdasággal kapcsolatos műipari ágak hasznosságát. 8or Lehetőleg odahatni, hogy a mezőgazdaságnak megfelelő törvények hozassanak. 9-er Kitüntetni kisebb, de szorgalmas és jól gazdálkodni iparkodó birtokosokat. 10-er Végül, hogy a gazdasági egyesület közérdekű lépései a magas kormánynál erkölcsi támogatásbau részesüljenek: Tudomásul vétetett. 40j8—£79. Niugu földtn. ipar és kereskedelemügyi kir. ministerium 4703,879. sz. a. kelt körirata, melyljel a múlt évben több törvényhatóság területén uralgott b Szörény taegyébeu ez évre is átszármaxott keleti marhavész megszűnése következtében az összes törvényhatósághoz intézett rendelete másolatát megküldi; továbbá. 41\|10—879. Ntngu föidm. ipar- és kereskedelemügyi kir. ministerium 10800,879. sz. a. kelt körirata, mellyel a Háromszék megyei Már-kos községben .uralgott\' keleti maraavész tényleg megszűnte következtében az ösz-szes törvényhatóságokhoz intézett köriratát közli. I Tudomásul vétetett. 4347—87Ü. As 1878-ik évi Sept. 2-ki közgyűlés}^ 53\|105—878. sz. a iiozott végzése folytán.! © Lénk "Ödön, Polgár Jósséf, GyŐrífy Dániel, jfc Koller Ferencs, Szilágyi I Gyula, Egerváry ^ Károly, Kodolányi János, Fejér József, Ba-, ^ ronjri Ignátz, GyörgyjJános, Molnár István, j Szíj Sándoi, Sibrik Adorján, Tárnok Ala-j g jos, Dr. Horváth Károly, Vlasica János, — Vlasics Antal, Beck Kálmán, Englftnder © Lajos. Bogdán Gyöfgy, cxeiuodics Elek. Fá-1 >1 biáuics Gyula, Báneli Sálidor József, Bisu ^ Pál, Verli Fereucz, GyŐrffy János,^ Foruer O Antal, Mocsáry János, I röszér Fereucz, Rajky Lajos, Lövinger Israel, László Ignác, Kerkapoly Mór, Szigethy Lajos, Büky András, Vizy %ula, Tuibk Atilla, Kis János, Hertelendy Imre, Öimon János, Oko-pely Liszfó. Horváth Pétar, Szisseky Márk, Dávid János, Gráner EmŐ, Mórncza Kálmán, Takács Alajos,\' Berger Ignácz, Molnár Pál, Bellostcs János, Magerl Gu«z-t^v, Keisebl Veuczel, Nemes Sáudor, Ra-1 józár István, Böhui Manói Strausz Sáudor,\|^Í u Chinoráuyi Boldizsár, Vendl Ede, Sipos Imre, egyesületi tagok bejelentik, hogy az egyeaület tagjai.továbbá fenni nem akarván, abból kilépnék, — Ibvábbá Tralcsibs József, VUsictt. József, Vlasics György, Kug-ler Ferdinánd, Eugel Imre tagokhoz, intá-íett felszólítások vissaa érkeztek, azOn •értesítéssel, hogy meghaltak,\'Bülun Manóé pedig hogy holléte ismeretlen. • A beérkezett uyiiatkozatok illetőleg 3 értesítések, egyesületi titkkruak s pénztár- «! uoknak kiadátnak \'őly utaátissaJ, hogy azok "g szerint aa egyesület alapító éj, rendes tag- jS lai uévjmzliét- ö#sze állpán, a legköze- 4 iebbs köá0üiésre terjesnék be. í j » [ 44,48—87Í4 ; \\C Psdostcsky Laies tuj bjjijlentr,. hogy M egyeStletoek további is tagja lenni fog: \| . Judomásul vétetik, k \|q 4S]48—879. Pénztárnok ur beterjesztvén - 4 kimt tatást a pénstár állapptáról, mely szeríi labbáu 8f0. május I én 881 frt.J6Ő készpéus, 1 db. ezüst 2 írton, 92 ^b. ezüi 1 fríos, 5 db. ezüst huszzs volt: tudomásul vétetett. 46129—1878. . Ügyvezető elnök ur előterjeszti, bog i nmgu Ittldmivelés-, ipar- és kereskede etuügyi kir. ministerium u 1878. novea t>er 28-én 18136 sz. a. kelt rendkletévl közölvén, hogy az ország mező és erd gazdasági viszonyairól, mint azok ek 187Í ívben léteztek kimsn^iájékozásra levé i züksége, az a acélból megkivántatjó ads» ok gyűjtésére siolgáló kérdőívet azon fel -íivátfaal küldé la, nogy azt\\ az egyesül őrületére1 vonatkozó adatokkal kitöltve, t rábbá az egyesület állapotára és működé lére vonatkozó külön Mellékelt kérdő iv izinte kitöltve, az egyesület a lefdlyt 4 \'égéig beküldje, minthogy közgyűlés csál tosszabb idő múlva voli tartani, az egy űlet területén a lefolyt évbevIétezeU mezi is erdőgazdasági viszonyoarol és az egyen ület állapotáról és működéséről a kérdő vek kitöltésével a jelentési melyet ás e^yej-ülef közlönyben is köz/é tétetett] esztette: helyeslőleg iudomisul véteiett[ 47Í1M&-879. Ügyvezető élnOa ur elősldja, hogy a oproni kereskedelmi és iparkamara u649\|87o t z. a. az 187S évre készítendő feljelentél léhez a Zalamegyei gazdasági ós termelési \' iszonyokról töob adatokat szükségelvén s több kérdő pontokra értesítést kérvén, a földm, ipar é« kereskedelemügyi kir. mí« nisteriumboz 281361878 sz. a. rendeletére /elterjesztett jelentés értelmében a kamarának ügyvezető elnök által megküldstetl jóváhagyva tudomásul vétetett. 48 49 -879. Nmgu m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. ministerium 8850(879 ss. a. a Phyloxera rovar behurczólásának nieggátiáas czéljából az összes törvényhatóságokhoz intézett rendeletét megküldvén. Az egyesület közlönyében közzététetni határoztatott. 49)50-—1879. Soproni kereskedelmi és iparkamara a nmgu m. kir. földm. ipar- és kereskedelemügyi ministeriumhoz intézett 1876 évi statisztikai jelentése Il ik része I, II. füzetét megküldi: A könyvtárban megőrzendő. DO a jegyzőkönyv hitelesítésével. Königmayer János és Szekeres József urak bízattak meg. Egyéb elintézendő tárgy, nem lévén, : elnök ur köszönetét fejezvén ki a jeleovol-I\'laknak szíves közreműködésükért a gyü-\| lést befejezettnek nyilvánitá. • Glavina Lajós tu. k. elnök. Arvay István, in. k. ügyvezető elnök. Köuigmayer János m. k. Szekeres József m^ k. Szigethy Antal in. k. egyesületi jsgyző. Felelős s/.f\'i\'kcsztn. OFFMANN M o \|p \' 11 li- fc\\i \| Z gt H ÜL \\ Z% 3 ^ tn ik * t Ife \|\| \|:f\|i\|;fr\|g \|\| I g H m I ^ < \' lf if 5 ^ JyÍf ° I Wl . a>. frN ± cas o. _ fi^Hl B << II,riiII III ^^ inat . * N ^ oz s azt S L o 3 éSm C=WSS.®BN S O 8 ™ S 5 .. ® 00 £.2 S * S— ss j. bi « S-2 C ~ Í: ^ \'g o m eí «o —• - c o a > <b — c c — s eST ^ ^ü^sWSe, e ° a ~ \| w 50 fc£ Ni U tí M ÍJ "* O W iii 2 S ^ cm ©»2 5 u B s a TT . S-ío^öfi a® Ssl- S 1 SÍI • I ö « . U I V * 1 -fc " 2 1 m * t- I- o in__ 1."%. t- e® B \' "Sj. js ec a \'«—g * g s líj. I 2 , ií í \| 1 M V \' — 9Í \' n 5 X 8 lO 9 ; O . 3 3 5 8 M i m\' M OBO £-2 — 91 «-!>• M g 22 -P 3 a w >-9 »« — £5 C — 71 m « * tr 6 t 2 * 5 =51 \'SL ® a ►» B ff Hl 9 l I — J* Jt , 1 -o 1 ^ © rio t-n n — KM -fj". an Sj.S-* ^ 1 Ű : 5 .2 ^-ís fco w f O* =3 u ■ 5-i 1 "SS 8 ^ 1 s ■ í 1:® £ 122 8 — \' \| r- r- ri CxiSi; PIí NO * ü -t — \|s s g 5 §5 «2 3 3 t- • i • a \'s* ■ ■ e ■ ca a " \'A \' 9 1 g r S 1 rí .1 • § . A - 4 £ ^ ! • : m H — . S ■ S 5 fflj 5 3 í ii ű •■!"« í í-ii ec < — •iT L « g . .-n . j • c ■ c \' 5 \' r • "e ■ P C • i . e •É f 2 8 .í í M -I \' E \' 2 B-S \' 3 1 I II 2 x j \' \' 5 \'-SJ ti.ti Jj 4 s^lfs B • ^ l i® « :spi ! Í g ^á .1 p a, t* \'sE« $ jl LBlr « \|JB í ® í \' 4 = « g£ -- it» 1 81 \'l=Iií 5 ! ••1 g • fc Jt 8 b ji- JÍ B -ji Ljti if t< II fc? S . • m ?»5 fi 5 r i J : « ■iíH\'ljdi Ullfil^ + <6 .US £ • Ili •* : ÉaM p ilut l-^ll sSlílfl &;M« £ - 2- c bM 1 "S II la _ C.; u JS i Saí \| - "3 t\| j as .B.^-t ■ - -I • l l-^I- I — m -22 jí .3 • 5 "Ss ; .o .1 .±m a > " « :j -m .a-.-Jí "Z i \' í Í]\|.\|\|1\|Í SIÍ3 SBC 6\|2 fjtíflí 2a . d •>-» \|1 \'ii g a ÍJ :? íj 3- c s Ilill iifli * k. S I 3 -3 pl 1 S ! to.\'ii 2 J-fcí 2 >2 2 a s ü Ö t: M < S S 1 wtM" . í 5 2 S í 11,-i t: §2 § , 1 >. fi; , <s_____ <e S "Y\' "1 g\' S 1 i R " í* I 8 ŐO\'t 5 O "-JT ~_— —S s" 835 g i 1 Isi 1 5 g "Sg i \'S 5 * 2 B B II 3 t S - i •á-l s c> ec «5 S ® 33 S Z I 111 ! L I ÍM ír f. <s__ -i ■ i . iS l s 1 1 2 c «c r- r _ <t! il I f p B -3 § Ivi ■ § ; 11VI fnVu ij x ^ l1?\' a 0 1 Jll^í [ o 2 i«\|\|! >bwU rmn :lím JdJ \'4 1 \' ü III É ii Ijl ■íl iii \' é 11:11:11 hhű a f 4 ,14 ilili \|\| Jflill: Üipl \\\\ kMhv iiflPn A \|> PJŐ 2 tr j íjjHifit 4 -Íj íl ? f! ■ Ifí Y tii\' ■ 1 -le "siijtg : pl íj rtíllf h 1 -ipi Ifi* Ji -IÍ\|S;; jlíJljji-fií\': ^tÍS3ÍÍ\|\|ll flÜ d 4 ti* mf. . ! \'ki S gS 3 ti 2:? £ S5 fí ib II 1 ^If ti B2 I - jjtllíll b ii IpKS lat II o Iliid ííllií g ii I < PárlNl vllauhlullhiis flg»g. 9 arany erem gőzmozdonyok én CMépiögtpeMri, dhiókméuy ull mozgoayokéri vn ióbb mán díjjal. M^rshall Sons & Comp. Lmtd. gazdasági, gépgy&rottok GAlNSBORÖUGfl (Angliában) ftCT Budapest, páczi kőrut nzám. Tisztelettel nnghivják rak táruknak, a. m. nagyobbított lüzszekrénynyel, szabadalmazott ExpaniuV\'Exceuterrel, előmelegitővel, szabadalmazott szalma-fűtési kóezUlé ekei, vagy anélkül; legújabb Bzerki-zjitÜ\' G-0za2ciozd.CDnL3rai.3s, ^íöá\'VSl nr^á\'^An V elkészítő művel éa az eddigi)minden tekintetben czóUzerünek bizonyult • általában kitűnőnek elismert űszög-kószDlékkel WÖW^J^Wg ö^pei.K őrlőmalmaik itb. megtekint éjére Marshall Sons. & Comp. Lmtd. a t. cz. köznséget mielőbbi megrendelésre felkérik, hogy a b 607. 6-6 özelgő ciépléai idényre minden kívánságnak pontosan megfelelhessenek. Képes árjegyzékek iivánatra ingyen és bérmentve* ■! A nagy-kanizsai kereskede\'mi- ét iparbank résavény-társulat ezennel az érdekeitek becses tudomására hozza, miszerint a kamatlábnak mind a leszámi tolás, mind a bei étekre néz re általánosan történt leszállítása kovetkeztór ben a bank részéről mátó1 kezdve további megállapodás fen tartása mellett 30 napi felmondása betétek után 5% -nyi 15 4°/ ■ » ... 5 » n 4 \'0 n kamatszámitás fog alkalmazásba vétetni. Bégi betétekre nézve azonban ezen újonnan megállapított kamatláb csak f. é julius l-jétől fog foganatba lépni. Nagy-Kanizsán, 1879-ki június 6-án. Az igazgatóság. \| 613 3— Hirdetmény. A nagy kanizsai polgári egylet ulaj-donát képező bérház, kert és itafméréi i jog három egymáautáu következő évre íj évi oktober hó 1-tői bérbeadandó. Ajánlatok f. évi junius hó 15-éig be sárólag az egylet elnökéhez irásbt lileg nyújtandók be. Bérleti feltételek az egylet elnök\' nek és titkárának lakásán, valamint az e( ylet helyiségében bármikor megtekinthetők Nagy Kanizsa, 1879. május 25-éii Az eluOkséj PlRNITZEl ALAJOS mezőgazdasági jjepraktiréi fJJSSg i javító műhely \'V&ér ü(\|ynoKe az; a770=kévöeh: alapíttatott öépbyárnaK CH.\|fltjMUTHÉTFORDBAN(ANGLIA Az egyesített cséplőgépek feltalálói ajánlja, ezen $yár felulmulhatian pozmozdonyait w Qözcséplöit.nem különbjén mindennemű mező iazdasájji gépeit aJutányosabb irakdn ét kedvező feltételek mellett. L l&M iiyfeékek kívánatra íntyin fe bérmentve. (Bizonyítvány) Az öntől vett Burrel-féle gőzcséplő készülékkol igeu meg fttf* vagyok elégedve, valamennyi egyébb gyártmáuynál előbb valóvá teszem, s nem. mulaszthatom el öunek eziránt teljes elismerésemet íejezni ki. Déva. 1878. augusztus 10. Lázir Lajos 611. 4-1? i-fél VALÓ UillielBKi-féle antiartliritikuB éo untirheuumtikns VertiKKtitó-tkea. Ezen thea megtisztítja az egész szervezetet, mint semmi másféle iker átkeresi a test minden részeit — és I belhuználat után eltávolítja á lerakódott kőanyagokat; ugyszinte hatása biztos és tartus. Alaposan gyógyítja a köszvény, otúz, gyermekágyi lábbajokat és idült csökönöd bajokat, a szüntelen gc oyedő sebeket,- ugvsziute raindenemi- és fa őrkiütéai betegségeket ; a testen és arczoi 1 Jevő porse-néstket, sömört bujakóros fek ílyeket. lítUónÖseii kedvesei r»ikei;t mutat ezen thea a máj és lúpto ulatnál nem killönbeu aranyeres állapotban, sárgaláz, éles ideg-, in- izom \'és. csukló fljdalmakuál, továbbá gjomornyomáü, s\'.élbi ntalmak, al-lnmi dugulások, hudcsőbáutalinik, magömlés, íéra-erőtlenség és a nők fo lyásánái stb. Oly l&jdülinak mint j ;ÖrvéIyes-be-tegségek, mirigydaganatok, gy >rsau és ala-posau meggyógyulnak tartós \\ teaivás által — miután ez enybe, (feloldó!) és vizeielhajtó szer. Egy csomag, 8 adagra oBztva az orvos előirása szeiint készítve — használati utasítással együtt s külöuiéle nyelveken 1 írt, bélyeg és csomagolás külüu lü kr. Csasz. kir. kizárólag Bzkbudalm. Williftlm folyékony növény-sedatlv „BASSORIN" Wilhelm F. gyógyszerésztől Neunkirchenben; az. egyetlen, mely a magas cs. kir. egész-\| ségügyi hatóság által saorgosan megvizsgál- Párisi világkiállítás A legmagasabb kltflutetés, A becsületrend lovagkeresztje és á érdemérem,, 10 RUSTON, PROCTOR rany-, ezüst- és bronz- 8 íz összes nemzetközi és egyéb ezögazdasági kiállításon és TÁRSA Budapest, nádor-ulcxa 4(1. niaiu. ajánlatiak dúsau felszerelt raktárakból: javított gőzmozdonylokat fa-, 8ÍúD- és síalinnfütósrű ; a^cséplógépeket k üizögtiiztitó készülékkel; • I malmokat, Backfer-^rostákat, trii ureket • »- 602. 8—10 stb. atb. stb. tatváu — ö felsége 1. Ferencz-József .által, kízáról. szabadalommal tÜntettetett ki. Ezen szer oLy készítmény, mely be- dörzsölésül alkalmazva, gyógyitólag, nyugtatóig, fájdalomcsillapító és engesztelőieg hat iaeggyöngeség, idegbántalom- és fájdalmakban, testgyöngeségben, csúzos ideges köszvényes fájdalmak-és csúzos fájdalmakban. tagszaggatás, izombántalmak-, arcz- éa csuklófájdalmakbau; köszvény, csuz, főtá-jás, szédelgés, fülbasgoatáa, derékfájás, tagok gyengesége — különösen nagyobbszerü gyalogolási megerőltetéseknél (katonák, és erdészeknél,) oldalszurás, mindennemű ideges betegségek- és más idült csuzuál. Egy kőkorsócska oivosi utasítással együtt 1 frt o. ért. Bélyeg és csomagolásért 20 kr. külöu. _ Wiiíelrp-féld Schneeberg növény-allop Wi.helm Fr. gyógyszerésztől Neunkirchenben \' Ezen nedv rendkívüli hatást gyakorol török" és meöfájdalmak, hohhurut, rekedtég, köhögés és nátháidat ti l. Sok vevők erősitik, hogy ezen nedv élvezetének leoszönhetik kellemea alvásukat. Különösen kiemelendő\' ezen óvószer ködös és zord időjáráskor. GHb Azon t. cz. vevők, kik az általam 1H5d. és óta készített kitüaő Schneeberg-növény-allopot valódi miiiőségben kapni óhajtják — szíveskedjenek határozottan : Wilhelm-fólo Schneeberg- növény-allopot rendelni. UtcuitáM minden palaczkhoe mellékeltetik. Egy bepecsételt eredeti palaczk ára I frt 25 ar. és mindig friss állapotban csakis az egyedüli készitő Wilhelm F. gyégyszsrési Neunkirchenben A -Aasbiákia kapható. Csomagolásért 20 kr. izámittatik. Willielm-féle rég kipróbált római, valódi fő, seb, égés- és fairyellenes általános gyógy és huzó-ír. Ezen ir U Felsége és római császártól szabadalmaztatott. Az erő és hálái ezen. irnil különösen kedvező mély, sz£ttépett oá yotl és izurott sebeknél, mindennemű roff fajú daganatoknál, ugyszinte elévült idösza- ( konkint kiütő lábsebeknél, csökönös mirigydaganatok és fájdalmas Mések~\\ és Ujifér égnél, sebes és gyuladisos ewúÓknél, égett sebek, t/uk-szem, ztaásokj fagyott tagok, kösioényfolyás és hasonló bajokban, Eien ir valódilag csak e?jedül Wilhelo^efencz gyógyezerósznól Béci mel-lettJ Neunkirchenben kapható. Egy skatulya ára 40 kr. o. ért. 2 skatulyánál kevesebb nem küldetik el a kettő ára bélyeg ét csomagolással együtt l frt. ostt. ért. . Föntebbi kéizitmények valódi minőségben kaphatók Práger Béla gyógyszerésztől Nagy-Kanizsán. mmmm Párisi világkiállítás 1878-ban. Ari ny érem és több más jjitalmat nyert egjobb gőzmozdonyok, vaskeretü cséplőgépek, szab. „ROBEY"-féle álló gépek, malmok, stb.-ért. & BUDAPEST. QMPe m 7-12 Irodahelyiség:. Gyárljjelyiség; IX. k.t Qllfti-ut 35. szám. IX. K., Rálos-utca 7. sz. Javított gőzmozdonyok sgyssmaiad ajánlunk JárgánL-Méplöyópeket sorvptő-gópeket, ekékek, boronák&t, IlilMlll IlllUlt Srjleur AkeS, aseoikavágókat, valámmt minden Szabad, vaskeretü cséplőgépek, vjds tjfféb\\ a gardasági sMakmába vágó\'S a legkitünow ver kuAü\\acp- és eszközöket. ffftf Árjegyzékek és felvilágosítások Ingyen áe bérmentve kiúdotnek meg. fjVMlndennemfi Jávitéaok jól éa oloaón oaaközöltotnek. íjőíaija és kiadja FíschEi Fülöp iNag;- 1879. NltáéWvaUI Fiseksl Fllftp kaayrkmak«üc<> UJvároskás ttesa, 518. aaáa ItiflatM árak. tfén ém 6 frt- S frt. Nagjt dérre l frt 60 kr. HMetaáeph: S toaébw patíaw U«ff 1 kr. tftbbssfirl hlnlotéaaél S kr. BtiyqpHj 10 kr 1 Myfttér. Patitior lo kr. lAtÁ MEGYEI \' . \' \' \' 1 V KÖZ M Ü V ELÖDÉSI, TÁRSAD A A Zala megyeiGazdasági Eg yen illet, a n. kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet és 25. szám. Nagy-Kanizsa, SZerdi RDEKÜ MI ffis GAZDA n, 1879. junius 18-án. A SisrtasrtU HSa Hot* » l»\|> wlliiul réitéli illtfcó UtiMéajek tllSaatfAk D) fáratbni itasa 618. as. Hini.fiiU.il"" \|it»ltki Mí lamaH tnakkftl fognAUfotV I>«ir«itnk (Imi Min kll«tnk. * QfoiaUaakrt foh\'Mxiieki Rudolf Hmm Hud>pMt PcraucíUk b» tár 11. aa. — A. V. OoUb«r\|<r Budapeat Heriirulr utcwi, — A Oppillk Bica Btubanbaaüi 3. n. — Waiaa Mór Béca II., Tábor atraaaa 11 aa. KfÁiaaWlo Jakab éa lámBaduM Király itm ll-m t. aa. — Haaaaoatab 4 Voglar Báaa L WaUSaahgaaaa 10. S3ATI HETILAP ifibb más egylet hivatalos közlönye VI. évfolyam. Pályázati figyelmeztetés. A tZalamegyoÍMidaiági egyesület a. in olt 187$. év szeptemberi kjöz-gyiüéséböl egy magyar nyelven irt «ó-lészeti szakmunkára, mely Zalamegye helyi viszonyainak figyelemben tartása mellett a talaj s ebez alkalmazva a fajok megválasztását, földforgatást, miveíési módokat, szüretelést, borkezelést, szóval a bortermelés minden ágazatát alaposan, j gépies nyelven és modorban, röviden, de kielégítően fogalmazva tárgyalja" — pályadijat tűzött ki. -—. Miután a pályázati határidő juiilllö 30-dlka, ezennel figyelmeztetjük a pályázni kívánókat, hogy pályamunkáikat a fentebbi batáridőig az egyesület titkárjához Szigethy Antal úrhoz, Zalaegerszegre beküld-\| jék. — A pályanyertes mű. ötven darab tiz frankos arany jutalomban részesül. Két mágnás. (H. M.) Hajlandók vagyunk a székesfehérvári orsz. kiállítás erkölcsi horderejét nagyobbra tartani, mint anyagi eredményét,bár ez a másiknak nyomán szokott járni, ha az a sok Hzép szó, mely már eddig is ejtetétt ott a magyar iparról, nem lesz a pusztában elhangzó, és a* lelkes ülés mely ismét mutatkozott, nem lesz hasonló a BzalmalánghoE, mely egy pillanatig élénken ég, azután ismét szép .csöndesen elalszik, csak az emlékét hagyva fenn. Vtfzérfiakra akármely téren senki sem Szorult annyira, mint a magyar ember ; a polgári név maga még kevésbé jóhangzásu levén, megkívánja, hogy a nevet bizonyos fény is környezze, hogy szükség idején azután legyen valamit le is tépjbi, miikot a népszerűség kesd halványulni. Azért a magyar ember akármilyen egyesülésnél, társulatnál szereti, ha a vezérférfiu valamely fényes névnek hordozója. • Ahol ez nincs meg, ott bizonyosan csak fél a működésnek eredménye, akármily erőltetéssel is legyen az egybekötve: Mi igen szerencsés véletlennek tartjuk, hogy a legújabb időben két fényes név hordozója lépett ki a társadalmi nyilvános tevékenység küzdterére : Gróf Zichy Jenő, a székesfehérvári orsz. ^kiállítás kezdőmé: nyezője és mozgató lelke-és iíj. gr. Károlyi István, ki a nemzeti caszinóban tartott sensationális felköszön* őjévei, ahol a magyar nyelv és hazafiasság érdekében szóllalt tel, általános és méltó feltűnést keltett. Azóta az utóbb nevezett mint az orosházai ipartársulatnak a budapesti iparos-congressuson kép viselője, ősziate jelét adta annak, ihogy a megkezdett uton tovább akar haladni, és egész életét a haza ügyének akarja szentelni. Hogy a magyár mágnás ha akar, sokat képes kivinni, azt fényesen bebizonyította gróf Zichy Jenő, ki egy nemes Ugy érdekében két év óta oly rendkívüli buzgalmat fejtett ki, és ezt oly szép disidalra emelte, hogy minden magyar , embernek őszinte elismerésére méltó ; hogy ifj. gróf Károlyi Istvánnak époly buzgó akarat mellett szintén igen sok. sikerülhet, azt kétségbevonni nem lehet, -r ha ily két férfiú a társadalmi tevékeny ség bármely terén tettel, példával elől jár, az oly jótékony befolyással lehet, hogy annak végeredménye ki-számithatatlan. Azért csak őszintén örülhetünk, ha két férfiút oly mozgalom élén látunk, mely nemzetünk szellemi és ányagi fennmaradásának lényeges feltétét képezi. Ha nyelvé ben él a nemzet, amit gróf Károly István az emiitett felköszöntőben oly hazafias szavakban demonstrált, éi ez szellemi fejlődésének fontos tényezője, akkor más részről csak az iparnak miuél szebb és nemzeti irányban való fejlesztése és versenyképessé tétele, képes csak a magyar nemze-zetet elszegényedésétől mégóvni és idővel gazdaggá és erőss$ tenni. És igen szerencsés véletlennek mondjuk ha a két nemes gróf a nemzeti lét és fennmaradás ezen két sarkpontján találkozott a haza javát czéízó üd vös eszméivel, Ha az aristokraták lesznek a társadalmi tevékenység minden terén a jobbak, a nemzetjszi vesen fogja magát vezetésükre bizni mert a történelem elég fényes név tulajdonosait jegyezte fel mint olyano kat, kik a magyar nemzéf szellemi és anyagi felvirágoztatása munkájában elől jártak. Járjanak) elől jó példával, s miután szavukra liallgat-nak, buzdítsanak és támogassanak ott, ahol csak lehet, miután lehetik, s Lkui* fogják, hogy sok o\\4 dolog könnyű módon megoldást fog nyerni, ami különben, a társadalom initiati vájára bizva csak hosszá és nehéz vajúdás után képes gyökeret verni, mert a magyar embernek sokszor deroiál,ma-gát oly vezető alá rendelni, ki az ő szemében nem több, mint jó magul Azt is őszintén kívánjuk, hogy példájuk főuraink közül többeket is szóllftsanak a tevékenység mezejére. — Amellett hogy üdvös tevékenységük által a hazának tesznek fontos szolgálatot, a nemzet nem felejti el azok heveit, kik elismerésére és hálájára érdemesek. A takarékosságról. t Lélektani szempontból. (Folytatás.) Ellenvetésül felhozatik még, hogy a gyermek most is oly gyarlón, gyámoltalanul lép a világba, mi nti Ádám apánk korában.— Épen azértpevéljük életképessé, sőt élelmessé] hogy a midőn majd a világba kilép, a maga lábán járni tudjon ; —lennek elérésére pedig a nevelés tölti eszközeivel az i\'Bkolai takaréktárlintéz-mény hathatósan közreműködik. Ajánl tátik még, hogy „a takarékoskodásnál ne a szegénység tői és rongyos öltönyöktől való félelein, ha- I mérek az mél-enzfar nem a belátáo, lelkibátorság tékletesség és igazság vezérelj egyénít Ezen erényeket mi is tatván és az iskotyi takajékp alapjául vévén fel, mégis r n liután nem csupa szellembői, hanem bői is állunk, — legjobbnak testijük, ha e kétféle tényező által egyesülten vezéreltetünk, s elégnek tartjuk, ha anyagi természetünket a szelle ni lelett uralkodni nem engedj át.. Felffozatik még:\' „Hölgy a a kívánhatjuk gyermektől, hogy megbecsülje a pénzt, melyért semmi; sem kell adnia vagy ténnie ?"— D< igen, kell tennie, ha egyebet nem, jónak lennie, érdem nélkül a gyerme t sent jutalmaztatok. Ugyanis, amidőn egy pár krajezárt vagy más egyebet aján-dokul adunk is neki, jelőre szoktuk bocsátani: no mivel szorgalmasan ta- \' nultál, szépen írtál stl>. vagyjóvol* tál ; sőt nozzá teszük : máskor is iparkodjál! Ezen elő- és utómegjeg-y-zéssel mintegy tud tokra adandók elismerésünket a már tett — és buzdításunkat a teendő érdemért; sőt még azt is hozzá szoktuk tenni; „becsüld meg, tedd el emlékül !" Ek- . ként a tanulás és -a gyermek minden egyéb iskolai teendőjének teljesítése, sőt erkölcsi jó> magaviselete ^ is munka levén, miután ebbeli ér* demeiért jutalmul kaipott krokban, mint munkadíjban nemcsak az ismét-lő- és felsőbb népiskolai, hanem már az I. osztályú elemi tanuló is bzo-kott részesülni, és ezen krajezárjait nem .ingyen", hanem „szer\'~ z e 11 pénz" czimen takarítja meg, az is következik, hogy az iskolai takarékpénztár nem\'csupán az ismétlő-és felső, hanem az altó népiskola l-ső osztályába is behozható. 2. Ne telét i nem pontból. Javasoltatott: ,?A gyermekben gyermeket kell nevelni éa nem komor férfiút vagy nőt." -r- Ezen javaslat imigy módosítandó : a gyermekben a gyermeket életrevaló emberré kell nevelni ^ hogy amikor szükséges leend, soha komor, hanem.ko-mo 1 van gondolkodni tudó, s mind magának, mind másnak hasznos fér- * fiúvá vagy nővé váljék. Ezt pedig valamint a természetszerű fejlődést, mely szerint egyéb mását is megtakarítja- és gyűjtögeti, az iskolai ta-karékpénztrr nem akadályozza, ha-, nem inkább egyengeti és elősegíti. Azon intelem ellen pedig: Ne rakjuk a gyermek vállaira azt a terhet, melyet előreláthatólag-, mint felnőtt elviselni kénytelen lesz. Épen azért, hogy felnőtt korában vállait teher ne nyomja, vagy ha valamelyes ránehezedik is, azt elviselni könyökben birja, szokjék, a tehernek takarítással eszközlenüő eltávolításához már kicsiny korában. Es miután felnőtteknél is nem a takarékosság, ha-\' nem a bitangolás eredménye, a szegénység a teher, gyórmekeknél a takarékosság a szegénység ellenszeréül é tirezdja. Llilke Beszély Irtai Rsttsr Vllmei. (Folytatás éa vége.); ^ \' A korombötét éjaaakáo baglyok huhognak és denevérek röpködnek, rémek éa kisértétek járnak, kelnek éa a hova aá emberi esem nem hatolhat, ki tudja minő asokatlan és borzasztó lények népesítik a lajt! — Aat eera búja .aenki eem meg-magyttráini, mi történt ott benn aanak> a kii leánynak teuadjében, min$ érseimek voltak ások, mélyek aaiwerését egyre gvor-aitották, vérét Vad robanatban hajssol Iták ereia kereaatül és a aaemeiben ragyogó tinta eget oly sötétté ée réasterhe«aé tették. A benéfyiré oaak aat mondhatja el felőle, hogy a éaépeu kinyílt virág tövérdl letörve gyura lankádásoak és hervadáenak indáit. . tiaíke ii«iQ bátorkodott nnyia aaemei elé a»uu, Qoae k aeat be, monn as er-dóbdl atyja visssekoeta, a lakssobéba, ka-nem a wíd alá bujt, a pin&sében verte fel tasyáját A M»oa<* eleárt ée enyéestd leregé-(éoek a^Htt vsatsrméenete eokáig ellestáUl de a mii a téetr* beható környaaett nem bírt lerestaiiíl ast megaméeatették eaellemi #a«a»edéee»„ teetap elfonnyadt, afoevaséssi, •lutwűtak és aéka séka ugjainek gönoaöe voneftáee sitii tassikodtak, hogy «\| it kágfidt tset msgbet#gsii^ Aron korcsmáros még mindig nem birta lerázni a rabbilincset, a járssalagot, melynél fogva neje vesette ót, még mindig görcsösen a markába szorította. Ha leányá nos el el látogatva látta ennek caendea szenvedését, látta ; hervadó arczát, habár leánya soha egyetlen szóval sem panaszkodott sorsa ólleuj mindig azon elhatáro zásaal hagyta cl leánya altét tanyáját, hogy! még fogja mondani Idrága Bettikéiének, minő\| nem azép tőle ily lkánásmód aa ját éd es le ánys irányában, sot azt is meg akarta nek mindig tnondani, hogy aa egész saeranoaét-lehségnék tulajdonképen senki más mint 6 az pka, de ha ne\|4 Bzemébeta nézett, inába azállt a bátoraága \'{és halgatott A korcs marbsné pedig vas volt ssját hibájs ellen éa egyedül caak lelányát vádolta, a kieuy nyire megbirt lelöikezni önmagáról éi ekkora szégyent hozott as 6 és családja fe jire. Igy nőttek a napok hetekké éa eslik hónapokká. Elmúlt a nyár, ejinult aa ösa u, él Liiike mindig közelebb lát^ jönni azoí boraaaató iddt, midőn sségyepének gyümöl ess -naDviJágpt fog Iáiul a Ekkor töjtént w-a nagy vitágOMda melyet senki Sem kitt ~volna, hogy Ároi k^foemároa érelmének fonala egvezern ketté pattant és elhatározta, hogy leányá dojbös lakhelyéből felhosea napvilágra ée seje elíen, ka pjí\|i\| ha szabad, meg fogji őt védni/ \'T - Fel is kosta. Őr s pinoaéből, de hi tudta volna, mi i^bg ebből kflvetkeani, ali\| tett* volna. Midős Lisike oly kosssa idő utás isaé napvilágott látott, midőn az Isten. izabad ege alatt állt, msgmagyarázhatlan én emény fogta el szivét A magas égbolton vészterhes sölét felhők tornyosulnak össze\'. Olv borzasztó sötétek, hogy a legelésző gulva a szélrózsa mindé, irányában szétszalad iiedtébén és a gulyás remegve,, vonul be alacsony gunyhó-jába. Ki tudja hány tenger, hány nakalmas folyam páráit tartalmazza az ég sötét feurka! Ki tudja hány virág gyöngyharmata oszlott szét, hogy szárnyra kelve a lég tobzódó tengerével egyesüljön 1 Sötéten, de osesdeaen közelget a vészterhes tömeg a látkör felé, el íz borítja azt egéazen a zajoa természet elnémul, csak a síró vész harang rémhaiig-ja azáll fel esdőleg a magas meny kormánv-séjához. — De ki parancsol az elomeknekl Egy légnyomáa, a szél egy lehette és a yil látnók ezrei végtelen harsonával hirdetik, hogy a természet fájdalmát már nem; viselheti tovább némán és csendesen, hogy a sivatar vad kitörése elkerülhetetlen. flogy ha belenézhettél volna- nyájas olvasó azon leányka aaivébe, a ld minden tagjában remélve atyja által sötét tanyájából kihurozolva, egyszerre a szabadban érezte magát, még a leírtnál bórzasastóbb eleipcastának jöhettél volna ssemtauy l fis ugyi mint lehetetlen a véssfelhő pánit és oeeppeit megszámlálni, úgymint lehetetlen meghatározni, mennyi villaojosasikrát ne jt aa nagy vesatömeg, ugy aainte lehetet en a fájdalom és keserv egyes örömoeeppj út át-lekinteni, melyek Lisike belsejében véez-lelbővé gyQltek össze, és ugy leheteti en aa érssloMk egyes villámait megasjámláln í, melyek a napvilág első látásánál keblét osto- rozták és égették.. Ét ugy mint a zivatar . kitörésének előidézéséhez elég egy fával-\| lat, ugy elég volt a legváltozáa arra, hogy Lisike csendes, bár sötét kedélyét felddlja, j és érzelmeit a kitörésig fokozza. De mig a .természet, ha kiairte keservéit,, ha égő \' fájdalmának tűznyilait szélnek bocsátotta, I ismét mosolyogni kezd, és ismét kidéről, j addig a halálra sebzett szívnek nincs több mostnygé verőfénye, nincs.több üde lehel-late, és nyugalmát, caak a úron túl találja ! meg, hol többé nem .dobog, nem érez, a I hol többé mint népdal mondja: „nem táj I semmi, nem bánt senki." . Elbesaéltük már, mint szakította ki i Liaike magát atyja karjai közül, és mint ! rohant tova könnyű öltözékében a hófödte 1 országúton, de mielőtt követnők őt, vessünk \' még egy pillanatot a csapszékbe. Emiitettük már azt ia, ,minő senkitől I sem várt módén szakadt meg a hézibéke\', és mily kézzelfogható módon nyilvánította Áron nemtetszését neje irányában, ennek eljárása fölött. Bettike most érezte előaaör [ a lelkiismeret vádját vállaira nehezülni, elő- ■ szőr számolt önmagával, ée először keadte belátni, hogy ő nem caak leányábak bűnrészese, hanem talán a legnagyobb bftnös. \| E.-ért csak passiv elleutállásra akadt nála férje, nem is szidalmazta, oem is bántbtta I Őt, hanem oaak tttrt mindent, mint a gúzsba-került vad, végre sirni kezdett és elfogadva\' száműzetését, elhagyta a házat éa a szomszéd falába menekült barátnŐjéhea. Történetünk most már gyorsan siet véss felé.— Liiike atyját e szavakkal: „hasztalan ityáa, engem vissza nem tarthatsz, én LtTosbot megyek,8 víssssnlisitva, a Sárközi kastély 4 éO* jobblét esskOseül tüntepséjc fel A gyermek előu alkalmilag a be> rsületea vagyonosodéiról, ennek eiz* kőiéiről éa a vagyon fokozódásával arányban álló kötelmekről való sió? hat is az iikolai takarékpénztár nem hogy ellenezné, de feltételezi. »/ Felhozatott még: „Elegend^, ha népiikolában a gyermeket okoaaá<éB jóvá növeljük." Ez! minden tanítónak akarnia kell, csak azon ktílprib-éggel, pogy mindenekelőtt jókká és pedig oly jókká, hogy máaqkoq segíteni necaalc akarjanak, hanem tudjanak is ; azután oly okosokká, hogy necsak imától holnapig, hanem továbbra is legyon előrelátásuk t necsak költeni, hanem szerezni, takarítani is tudjanak; továbbá az igazságos uton módon kinálkozd haszon megtartásában,sőt elnyerésében ügyének, szóval életképesek legyenek.— Aki\' pedig nem takarékos, az teljesen sem nem jó, mert mindig mjagát, mind hozzátartozóit veszni hagyja, s nem elég okos, mert2 -f 1, sőt 2 X3 helyett 2—l-hez nyul1. f Továbbá, ha a gyermek betett pénzecskéje után egypár krajczfrnyi kamathoz a nélkül jut, hogy azért külön fáradozna, ebből nem káros, hanem hasznos következményt lápunk, mert ezen kamat mint akármi birtok jövedelme, megszolgált vagy érdemlett tőkéjének csak gyümölcse. Itt azonban az is megjegyzendő, hogy az iskolai takarékpénztár czélját nem is a kamatnyereményeknek vagy a betett pénzeknek összege, hajiem inkább a betétet hozó £ és azok betététeinek száma ) i z t o s i t j a. (Folytatása köv.) t Helyi és megyei liirek — A föflymnasiumban a folyó tsuéyai l efejező vizsgálatok jun. hó 16-án veszik I ozdotokét s tartanak 26-ig bezárólag. A agán vizsgálatok 26, 27, s 28-ikán fognak iMegtartatni. 21-én délután 6 órakor dísz-iprnázással egybekapcsolt ének-, zene- és szavalati ünnepély lesz, melyre valamint a nyilvános vizsgálatokra is, a t. szülők, rokonok, felügyelők s általában a tanügy ii\'ánt érdeklődők tisztelettel meghivatnak. A tanév 26-én fog bezáratni ünnepélyes „T0deum"-mal. Nagy-Kanizsán, 1879.- jun. 12. A fógymn. igazgatómig. apón 3J hg a mi a isása leié iránypsta lépteit. — Távolról senesxó (Itötte meg ibleit, összerezzent, rövid időre megállt, azután tovább sietett. Hogy miért akarta fölkeresui Lajost, erről önmagának sem birt számot adni j vágya , szenvedélye, lángoló szeieline, és a megcsalt leány ideges felindulása vezették őt, és ő vakon követte vezetőit. A főbejárásnél egy osifrán öltösött usolga állította meg e szavakkal: Hova tetssik menni ?" Mi gondod rá hitvány ssolgalélek? vágott oda Lisíke, és őt félre tolva tovább \' akart menni. De a ssolgs gyöngédtelenül ksrjánál fogva őt haragosan kiáltott rá: Hová Y"— Liáike remegni kesdett és ssétlasul állt meg. alzután alig érthetően mormogá: „Hát nem ssabad bemenni ?" Zsebeiben kutatott, hogy a kutyának koncsot dobjon, de egy fillért sem talált benne. —- Ez slátt a szólta elfelejtette előbbi felindulását, és a midőn a szenvedő leány ssemeibe tekintett, részvétteljesen kérdé: „Kivel akarsz beszélni szegény leány?" — „Sajnálsz?" susogá Lisike, és kimondhstlan fájó tekintetet vetett a caifra szolgára. „Eredj, hívd ki hát urada^ Vgy bocsáss be." A sí o Iga eltűnt, és pár, peres múlva Lajos díszes tösetben, de igén komoly arcskifejeaéasel Lisike előtt termett Midőn megpillantá őt,j halálsápadt lett, és soká\' bámult ssótlanul és aavsrodtán egykori imád ott iára, kinek emléke már itteni kesdett lelkében, ée ki most n^int la boesá angyala állt előtte: Már távolról senét hallottam, siólelt meg Lisike, talán épen menyogsódbös jövök? Lajos halálsápataága fokesódott, egy esőt sem birt esőiéi, kesével esivábes kapott As sltávesott. Lisike utái»a akart menni, de két is-moe kés ólaira sshesOlt, és visesstsrtés Lmke visssapillantva a asolgát Itttá, \| ki sajaálkosé tekintettel de határosam mondá: „Nem sssbsd tovább meesi, awrt sok urak vasnak ott benn, és s nagyságos sr ms tartja lakodalmit/ Lisike megkövülten állt sjsolgáttl sswskist, ssss mozdult, nem ssélt ésMUt bámult asután mist s gyilkoló vadáastél halálra sebzett vad agyét eéhajtva, hanyatt — Kedvezőtlen időjárás miatt laa 1. uagv-kaniasai kereskedelmi ifjak önl épső egylete által e hó 14-ére hirdetett kar i ün nepély jövő szojnbaton folyó hó il-éijs ha. lasstalott. Hs netalán aa időjárás e se engedné az ünnepély i megtartását, es a következő vasárunkra vagy pi reá következő Jsdjp napra hálasststík , Zöldla kerti nagy ár bot sássió felli által adatik a tj közönség tudtára. - ■ Az előkészületek e^ ánuepélire nsgyban folynak ; a kivilágítás igen ip fényes leei dissités egyáltalában sok ialéssel rew ezve,< ugy, hogy szép meglepetés várja a lá ogató közönséget Kívánjuk, < mintán a tiszta jövedelem a könyvtár javába fordittatik hogy ssép időjárás mpsditsa elő a neiues c ;dlt. — (Legfelsőbb köszönet. Neihaus /brahám, tapolcsajxsbbi ur OFolsége isűst- «-menyegzője alkatínára hódolati kÖÍte lényt irt s azt 0 Felségéhez juttatta. A rabbi nr a követkeap átiratot kapta ZjUav irme:-gye főispánjától.: Tisztelendő Rsbbi i r I <Ö császári spostoli kir.-Felsége f. é. máj. 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával tiszti lendő rabbi urnák az ezüst ii$nyeg?ső ni kai nából alázatosan felterjesztett hóoplaíi költen éuyát legfelsőbb ktyteönetének nyilvánítása n ellett legkegyelmesebben tudomáéul venni méltóztatott. — Miiéi is a kif. belügyin nister ur ő excellentiájának folyó évi juni s hó 2-án kelt 3566 elv. szám alatt kelt (irata 1 tú-unnia Neu- folytán, tisztelendő rabbi urat örömi dósitom. Zala-Egerszegen, 1979. évi 9-én. Urményi József b. k.. Üieztelendi haus Ábrahám rabbi urnák Tapolczá 0 Láng Fülöp ur lapunk mult s lámában eleve jelzett, f. hó 11 ikén a „Szarvas" dísztermében rendjezettdalestélyén várakozást tálszárnyaló mérvben bébi inden onyi- tá, hogy kiváló jó hirueve teljesen ala] os és ... , ki-I het- igazolt. — Mi ssép hsng és müvéiei fejlettségben tökélyesejbbet alig képi 9 tünk, — Láng ur ason kiválóbb mu\\ éssek egyike kik minden mozgás, minden lang-lejtésben mély ércéét elárulván — fi lyton lebilincselni képesek a hallgatót. - - As estély az édes benyomásu pilla aatok oly halmasával birt, aminőket a múzsák egy valódi felkentje halgatóiu csak előidézni képes. — A^megjeleut köz ínség lelkesültségének minden egyes szám után zajos tapssal adott kifejesést —és de ezára a hosszadalmas és fáraastó műsorosati ák az „^frikai nő" nevető ariájának ismét éséro kényszerítő a hangversenyzőt. — . M ögva-jffuuk róla győződve, hogy1 ez estély 1 artós szép emléket hagyott vissza azokban kik e valódi műélvezet részesei voltak és büszkék vagyunk a művészre ki, mint városunk ssülöttje ennek díszére szolgi I. — Kisérje őtet boldogság szép pályájs tc vábbi utjain I — A zalamegyei ált. tanltétestüle közgyűlése ez idép Tapolczán fog megta tatni. A közgyűlés prograinmja, mely termé izete-sen még vita tárgya lesz az elŐértekez elen, több érdekes (árgyat foglal magában — Felolvasás. Dr, Lipp Vimos, a készt helyi gymn. érdemdús igazgatója f. 1 ő - 8-án d. u. a gymn. muzeum termében érde- suhsnt a kövezeten, — elvesztette letét. I Midőn föleszmélt csinosan beren szobában, disáes kereveten találta .körüle hárman voltak: atyja, ki zol és könyesett, az orvos, ki iejét csóvá egy nőcseléd,! ki " jégburúteatásokat i szivére. „Minek ia jég ?" szóla gyenge ha ugy is kihűl, ha lángja elenyéssik, a jég ?" El is enyészéit a láng, ki is hü sike szive. Utolsó lehel léténél mosol as első mosofy hónspok óta, de örökké tartó volt smé- dezett gAt; ogott ta, és akott igon, ihinak Lajos Dárday Ellával egybekelj, de házassága nem volt sserencsés. Ella 1 öny-nyelmü msgaviselete által csskbamar el rész tette Lajoe barátságát, és a megbason ás a két háuspár között mindig nőtt, mig\' égre tátongd örvény válssstotts el őket mástól Nem teremtette Isten egj nak őket, as öreg esülők csalódtak, volt egymáshos illő pár, ép ssért nem, sok tulsjdonság közös volt köstük. Cs ellenkező pólusok vonshátják egymás csak ott jöhet létre mint Schiller m as össhangsat, hol a szigor a gyengi gel, at erőteljes a gyengével egyesülne Lajos ismét elhagyta hazáját, ismét \' dön barangolt, de nem találta meg, keresett; lelke elvessett nyugalmát, ssajöve csak édes anyját találta még ben, atyja munkás élete utáa már ss nyugalmat élveste. k il Első útja, midőn hasa érkesett, sirdombhos vezette ő{, Lizike sirjáhoi, amint vslamikor ssebb időkben s csspi ben mindennapos vendég voltf ugy - IÉl itSUk minden csendes este ason helyen hol asnak pofló hamvai nyugszanak, a nagy világban egyedül, igaaán sse bírta. A sírok kffltéuete. Kissé ktitónöt- ámbár nem kelle len hanj^sáes vsp.e ősimnek: és pedig ssür ssért, mst ssokatlan ; másodssor ssért, ssivel tudjuk, hogy 4 halál s félrems\|;yaráshatkusbb prósa\\ságok egy. Ámde easlslkosnáak mégis, ha sst hin i hogy s halllbán s költéaaetst föl nem t Li-gott, e mpsoly másnem mert k ss j 6s o^dja, •ég-k.— fölamit isz-élet-Brök egy és 4sék-DBOSt •etni sli met-élőidig lag-ks. ők, ts- kas felolvasást tartott „Atiili, a\'tilda otlo-rdrdl," A jelenvolt dissss kösöniég \\nind végig éber figyelemmel hsllgstta s kitűnő történelmű beosü felolvasási, s s tudós felolvaszt, ki már máfodisben nyuíto t a készt helyi mflvelt kÖsüMgnek fslolvaiájával élvezetes órákst (felolvasnának előbbi tárgya „A kettlhtlyí ötkorí teme.tőu volt ), lel-keseu megéljenesUk. Isten tsrtss meg jó egészségiéi s nemesen gondolkodó derék igszgstót még sokáig Keszthely s s hass jsvára l — ,1 -fíríly- — A keszthelyi gazdasági tanintézet hallgatósága által a kebalbeli RDsátr könyvtár" és „segély-egylet" jsvára f. hó 7-éu „Hévvizén" tartott tsvassi mulatság igen jól sikerült. A vidéki kösönség dicséretre méltóan volt képviselve, asoiuisn a keszthelyi mulatni szerető fiatalságnak\' is egy szép része ott díszelgő\'t. Ott láttuk : VVttusch Ilonka k. a. Keszthelyről, Amburg Maliid kisssszonvt Kéthelyről, Haiuiy nőv. 0. Ma-gyaródról, Hetényi Maliid k. a ^-Egerszeg-ről, CiOBznák Mariska k. a. KJefzUielyrŐI, Szabó Etelka k. a. Kesztkelyrflistb. stb. A disses közönség reggel oszlottj cssk el szép emlékekkel, a mi igen világos. 1 i Jofa. — Székesfehérvárott a hazai ipar védelmére congressua tartatott, amflyuek lefolyásáról a következőket írják : A gyűlést Boné Qéza fehérmegyei. alispán nyitotta meg, mire elnökké gr. Zichy Jenői jegyzővé Havranok József sz.-tebérvári polgármester választatott. A meghivé felolvasása utáu gr. Zichy Jenő fejtegette a hazai ipac/yédelmének szükségét, ellene nyilatkozván azonban a „védegyletekének s24tagu bizottság kiküldését indítványozta, melynek feladatául tétessék tészletes javaslat kidolgozása. — Az indítvány igeu különböző hálást .tett. Ilegedüs Sándor. Neumanu Armm, Ráth Ká-i oly, Boué Géza, Melczer Gyula és Itakovszky István mellette szólták, ellene Verhnyay Gyula, Szalay Inira, Szederkény Nándor és bza-lay Károly, kik a védeeyletek eszinfejét pártolták. A többség Zicny Jenő iudlitváuyát fogadta pi Ráth pótló iuditványával együtt, mely szerint a bizottság határozott iustruc-tiók adassanak. A bizottság tagjaivá választatlak : gróf Zichy Jenő. gróf Dezieffy. Aurél, Falit Miksa, gróf Károlyi PistsL gr. Ap-ponyi Albert, Hegedűs Sándor, Ráth Károly, Melczer Gyuls, Szabó ky Adolf, Szve-ténay. Rakovszky István, Lédeier]Sándor, Mudrony Soma, Havranek József, aimonfay Imre. báró Liptay Béla, Kaurtiermáyer Károly, Boné Géza, Jágocai- Péterfy József, Scbnierer Gyula, Baross Gábor, Szalay Imre, Helfy Ignácz, Neisiedler Károly és Gaál Jenő. ,E névkor, melyet a kijelölő bizottság ajánlott, hrves vitát keltett Szalay Imre kijelenté, hogy nem kíván tagja lenni. Gel-léry nem helyeslé, hogy olyanok isi vannak a névsorban, kik nincsenek jelen, s ast sem tndni hajlandók-e elfogadni a inissiót. Ne-poríts\' Ignácz azt roszalta, hogy a névsor tele vau uiáguással, de kiszorították belőle az iparosokat Jágocsi Péterfy József (ki elég szerény magát az ipar fölkent apostolának nevezni, a kisebbség eilen fakadt ki, mit Ssaláy Imre utasított vissza kellő orély- lálhatni; mert nincs oly prózaiság, melyben a költőiség meg he völnaf s hogy mégsem látjuk mindenütt ] egyformán, vagy csak ke-vésbbé is nyilvánulni: annak oka a szellem korlátoltságával! rejlik, mely nem tudja azt mindenünnen\' elŐvarássolni Megvan a halálnak is az ő jkiiltői- oldala s költéssete s ezen költészetnek gyöngyeit csskneni kizárólag a még kevésbbé czivilizált ke lel termi. Általában minél fanatikussbb valamely nép,* annál teljesebben virágaik nála a halál\|költéasete. .. A tőrök küllő, hs s műessin a karcsú minaret erkélyéről kihirdeti a nap nyug-tjU, elhagyja titkon a város saját a fölkeresi JEhub elhagyatott sírjait, melyék egyikére aztán ledül pihenni. Nagy fekete szemei, melyek a kelő holdon csüngnek, nem ssikrásuak mint egy spanyol hidalgóé,\' de melyeknek sugara azért mégis .förróbb, mint a gazella szívből fakadó tekintetei lArcsán as a mélabás kifejezés, és szemeiben az a sajátságos ábránd pihen, mely a keleti képek, de különösen a törökök tyuusának egyik főbb vonását képaái. — Vajíon miért megy épen a temetőbe, mi vopshatja oda, hissen msgányt máshol is találhatna? Tán lelke ott a szellemeskel társalóg, melyek a hurik féuyes birodslmáról mondanak neki tündérmesét, melyet ó aztán olyan elragadó; fantáziával tud lefesteni, bogy minden igszhivő késs feláldosni életét], csakhogy annak a gyönyörnek és boldogságnak egy parányában is réssesülhessen ?1 És aa a kószáló _]>eduin, melr Arábia forró homokján barangol, miért ufc.ll meg mindig, ha utja egy-egy turbános hémokkő mellett vezeti el? Tán as alatta esdonyadó hősre gondolj és ssabad lelke annak esel-lemétől bátoreágot (s kiUrtást kölcsönös ? Vsgy arra msaase nyugaton gény és lenésett indus, miért kei másnak jelentéktelen Hunanucot, h< rényü áldosstát ss egykor hatalmi néma sírjai közelében nlutathssss len isteneinek? Mind olysn kérdés, melyre pssa s vallás bölcse tud egyenea feleletet adni, mig s lélekbúvár kfUönböső népek skerint, különböző ^jieinpontból kiindufvs pnsgys-rás meg. Ás tóny, hogy S temető j^ánt iösstpn-sserü vagy tán inkább mondhatni babonás kegyelettel viseltetik mindenki, caak i lyel. — As értekesleten s törvény ha\'óíá-I goknak síig egy negyed réssé volt jtépvi-\| selve ss ülés terembeo mintegy 120-an lehettek, de s legnagyobb réssnek megbízása I nem volt (F. H ) — (Geröfy Keszthelyen). Ugy értesü-I lünk, bogy Gerőfy Andor jónevü ssintár-sulatával már köselebb kezűéndj meg e\|ő-j sdásait a kessthelyi színházban. A szinlár- 1 sulatnak Keszthelyen valé működéséról\'ren-I des tudósilásokst hozsndunk. —. (Székesfehérvári hírek). A kiállítási jury befejezi* inuiikálstait — A dolog nem oly simán ment, amint azt sokan szerették volna, ssért a reclsmáliók száma is \| meglehetősen nagy. No, de ezzel is csak i fognak végesni s jury tsgjsi. Ugy értesű-i lünk, bogy a többiek között egy derék lie-I lyi iparosunkra Kellerczipészre vár nagyobb kitüntetés, kinek kiállított lábbelijei .miiid \| csín, izlés, tartósság tekintetében általános tetszést arattak. Ugy halljuk, hogy az arany é.-Miet Ítélték oda számára. . — Tavaszi közgyűlés. A duuáutuli helvét hitvallású egyházkerület mult hétfőn, jun. 9-éh és s következő napokon taVtoUs Balaton-Füred községben Pop Gábor és Vég-hely Imre urak elnöklete alatt tava«zí rén- { des közgyűlését, mely; leginkább a pápai \' tanítóképezde és tŐiskola slspitvájiyaívsl . foglnlkozott. A gyüiésen mintegy 60—70 tag volt jelen. A lelkészek felavatása juu. * 10-én volt. (v.) •— Assscuracioní Generáli. A nevezett intézet részvényesei által máj. 24-én Triesztben tartott közgyűlés elé terjesztett szám-tételből kitűnik, unszerínt az rlÖ/,B. üz-letév össznyeresége 289.475 frt. 25 krra rúgott, így tehát többre az előző évinél. Az osztalék réssvéuyenkint 61 frt 20 kr. alanyban s ju iuH 10-től kezdve fog kifizettetni A lebolonyitások iiiintaszerO pontossággal vaunak felállítva, s világosan bizonyítják menynyire iparkodj az intézet kitűzött czélját: a biztósitéki alapok uagyobbítását a tártaiékok emlése által érvényesiiení. Ezek Összes növekedése az lÖ77-ik évhez képest 748.249 frt 18 krt tesz ki, miáltal a tartalékok 17.693,217 frt 79 krra rúgnak* a mely összeg következőkében oszlik íueg r az elemi biztosítások tőkésített nyeremény-tartalékai 713,798 frt 15 kr; az életbiztosítások tőkésített nyeremény-tartalékai 778,557 frt 59 kr j — rendelkezés alatt levő rendkívüli tartalékok \' 200,000 trt, értékpapírok árfolyam-ingadozásának tartalékjai 43,814 frt 1Ü kr, folyó elemi biztosítások tartalékjai 1.595,510 frt 15 krajcár, folyó életbiztosítások tartalékai 14.281,537 frt 74 kr., künnlevő kétes tartozások tartalékai 80,000 frt. összesen \' 17.693,217 frt 79 kr. A lebolonyitásokhoz az életbiztosítások tartalékainak pontos ki-számiláaai vannak caatolvajugy hogy azokból \'minden, osztály és minden életkorra nézve a tartalékok szeittlélhetőaké válnak, A 61 frt 50 kr. osztalék teteiuesebi> ötszögre emelkedhetett volna, ha az> intézet előnyesebbnek neiu tekiuti a feltételes.élet-járadék üzletből elért 194. 086 frt 84 kr nyereségnek felosztás alá nem bocsátása épen a legmagasabb czivilizáczió neinvmely a halottait elégetésével megsemmisítésére törekszik. Lehet, hogy enuek okoskodása észszerű, és eunek következtében helyes is; de mégis megborssd a vallási_fanatizmust még teljesen le nem vetkeső mostani ember, ha ennek eshetőségére gondol. Minek is elégetni a holtakat? a minek meg-fosstsni az embert attól az egy Q méternyi kis területtől, melyet holta után igé- ■ nyel a földtől, hogy alatta báboritlanul elhassa keresztül szt a hosszú-hosszú éjszakát ? De a temető iránti tissteietinditó oka! is a népek sserint különböznek. A török ősei sírjánál magábsssáll s hajdani dicsőségén kesereg: a német asért térdel a sírra, hogy telerakhassa magát ke ressttel a homlokától egéss a hasáig s as elhunyt bűneiért rimánkodjék ; a magyar ember pedig igen gyakran caak szórakozást keresni megy a temetőbe. Szórakozás temetőben! ? kérdi tán va-láki ? Már miért ne ? Egy temető egéas kis történettár, melyben a. szereplők bár egytől-egyig halottak, s aztán meg nem is afféle világraszóló j de mégis eléggé érdekes arra, hogy az ember legaiább egysser régig silabizálja. Egy nagyobb temető egész gyűjteményét foglalja magábaa as életiratoknak, gnőmáknak és epigrammáknsk, melyek ss elmét és ssivet mindenkor lessokiák bilincselni Találunk, ott szellemet, melyet csodálhatunk és tsláhink jóízű humort, mely kedélyünket gyönyörködteti\'. Az elébbi a műköltésset keretébe vág; mig as utóbbit kiéétel nélkül a népiee költészethez so-roahstjsk, már t. i a mennyiben ast a köl-tésset rovására tehetjük. Angliában a síriratok egysserüek, alig néhány szóból állanak s pár soron tál osak ritkán terjednek; de mindenkor velŐcek és jellemsók. A frsnesis síriratok ellenben dagályosak és igen gyakran nem egyebek, pussta szó virágnál. A magyar síriratok sson része, melyet s mű költészethez számíthatunk, hasonlít as angolhos. mint s francsiától különbözik, — s mennyiben es se nem rövid, velős, se nem dagályos: hanem mindig tárpyilagoe, többnyire plaaatikai tömörséggel írva. Ezen versekben uralkodó elem a nn, melyért még a tartalom ia sokszor föláldostátik, mint például as ismeretes sir-irstbsn ia: Derék két ember volt mind a három Age. hftlystt, es«U ÖSSS\|g«l iükibb u osstáljr urislékslspjit gyarspiUoi, mi álul is Us-Jetekre * kamatokét jövőre nsm mint ed- dig 5 aaisalékkftl, haaein csak 4 taiiaiék I Hám Magyartruág ói a Nagyvilág 2Í; £8 •Bimitbatja. ik eaámáoak tartalma. __ Szfag.- Költöaködia. 4- Kéakenv utcia aarkán. Költ (Jakab Ödön) — A panamai ioldiforos átme^aaáse.— Akis aöld-iég. tlIbsHssáiáa. (Saánlaludy U. Ferenoa.) I. folyt. — A vér. (-Strathmore •) Regén?. (Irta: Ouida.) XXllL folyt - Virág-álmok, kall. (Forráai János.) - Aa orról. (K. T. K) — Uabnás hajók a Danán. (F,). —.A hangyák tebenéaaete és mesei gazdasága. (Tégláé Gábor.) — Zala gsvsllérok. — Külöulélék. — Sakkfeladvány: - Ssórejt-véuy. — Szerk. Üzenetek. Hajtok\'. Költözködés. — Qabnás hajók a Danán. — Zulu gavallérok. — A pan-mai földszoros átmetszése: Képek a Panamai vidékről. Vegyes. j — Tájkép egy nő hátán. Párisban egy %jtő ne{e hurutban aaeuvedstt — meséli a „Figaro". E baj ellen a párisi orvosok ib-iakiv.bekenéat ajánlanak, a est ajánlották töjbbi közt a mi festőnknek is. A festő ib-lalnyt hozat a gyógyszertárból, ecsetet vesz, s jpeje hátit kenni kesdi. Munkálkodása Misben ielébredt benne művészi génius, s nejének hátára egy elragadó tájkép váala-tsut veti. A nő egy negyedóráig csak tűre-leuiuiel állta, de mivel a „műtéttel" a festő nem akart fölhagyni, nyugtalankodni kes-deit. „Csuk még egy pillanatig várj", mondá a kyengéd férj, „még csak a nevemet jegy-sefu alá s azután elmehetss a kiállításba." — A tonkáí: királya. Mait alk^lomr mái említettük, hogy Vojuita Dávid O-Mo-rojriczáról egy nagy sonkát küldött » azé-kestehérvári kiállításra, ezáltal , közöljük aijnak „családfáját" is. A Dávid bácsi ál-ta kiállított sonka, mely étvágygerjesztő-lei kaczérkodik az élelmi csikkek táras-sápban, — friss állapotában 34 kilogram sújylyal bírt. Jelenleg 16 klarm. és 10 de-kugrsmmot nyom és képes Tenne egy oly hajalmaa gyomrot ia, — mely őt egyszerre befogadni tudná birodalmába — egypár hé-úfA ttiegleküdni. A sonkának biographiájá-bój a következő érdekea adatokat jegyes tül fel. Az ártány,melynek ő is egyik élő-oszlopa volt, apja az efaő párisi világkiál-litlsbói importált Dadley téle angol faj: anyja a disznó társadalom egyik ünnepelt szépsége és bájos tágja volt,.s a disznófej gyengédebb neméhez tartozott, fia neveltetésére sok gondot fordított, ámí — hála a Báfsmegyei jóféle kuköriczárfak és mosléknak I— nagy réssben sikerült is; a jó anya-Aosi msngalicaa Vojnich Simon nyájából izármaaik. A boldogalt ártány kihizása, melynek fölfH maradványaiból ez országra ssóló sonka ssármazik — 6 hónapig tar-totj. S/.alona és hája 218 kiló, busa 122 kilé, öasseaen 340 kilogramm. Hosasa 142 czebtimetsr volt. Bisony, bizony, kár leone e nemei fajnak kiveszni. — A nihilista /oglvolcnak egy k étségbee-seti izökési kísérlete kell most legnsgyobb lehilnést Oroszországban. A tobolszki bör-(Öu politikai foglyai ugyanis emberi erőt meghaladó erőfeszítéssel Üreget vágtsk a börtön roppant ssilárd alapfalai alá, s azon • litván, Péter. János, meg a telesége. í A sorok aaonban nem ritkán tik, tizenkettőre is terjedvék, aszerint t. i. amint aa illetőnek tőbb mozzanatait több.vagy kevesebb vonással lehet kikerekíteni. Leg szoaottabbak mégis a négy — hat sorig terjedők, melyek nem oszlanak ugyan határesett elő ós utórészro mint aa epigrámm, hősein egy szorosan összefüggő egészet ké-jtosbek; aa ugyneveaett élport (pionre) azonban végsoraikban többnyire inégiB föllelhető, a aa előrész inkább a tételt látssik képjöani. Mint például: Itt nyugszik e sirhalombá Borkösi Boros Borbála, Pjálinkás Pál hites társa, Kiuek a bor soha meg nem árta; De a pálinkától gyakran Kék vala a háta: Vagy: ..;.-! \| ;-í:] ; Négy pogácsa nyugszik itt a sir gyomrába: üy&gy, rálf Menyhért, Jánoa mindahárom í ^g)»ain élt kftsólttk negyvenkilenc* évet, Hégis mind a négyen Ötven évet éltek. Ha valaki tiz-tizenöt nagyobb temeti Osaaeiár, bizonyára akad bennük aok tantsa sir iratra, melyek többnyire egy-egy koeaa poétává aratott falusi vagy kisvárosi kosta (emberedett eezmeszilleményei. Olykor asonbaa ulálkosik köstflk igazán cai-so* í* jellsaiső míal például: (A nagy-k\'l^öpi temetőben). Aat mutstjs e néifia jel, Itt nyugsatk Boadás Dániel: Biré, polaár, ügyvéd;, barát, ■ Sok ssoginy satv áldja porát. Legjobbak asoubaii köztük a bumo-"ak, melfokkel átint bővelkednek tosae-tifck Hadd álljon itt oaek köattí néhány, ^éoáiliatliflyi Uastlbon). Itt t<ya\|ssík Issolag AbrabáfBj Ki Ig«i6«s6r v»Ja jordáo, De Akelme • vallást aegaováa, Fsréits e végből sfyat a buudán, l\|jr lett Málé pápista atóljáo. mintegy alagúton akartak elmenekülni. — \|Kár mind benne voltak as üregben, midőn egyik társak árulása kOvstkestAen ae őrök mjtiik ütöUsk, s a aserenoeétlenekst vissza akarták tsreloi. De esek kétségbeesetten ellenszegültek, mire as őrjlk, sortüzet adtak reájuk, s legnagyobb réasttket ott gyilkolták le, mint a kutyákst. As eset aunál kínosabb beuyomást tess mindenfelé, mint-Hogy épen nincs bebizonyítva, hogy a foglyok osakugyaiKellensssgttltek, sőt nagy a gyanú, hogy megadták! magukat és asután konczoltattak fel,\' mint] ehes hssonló eset már Kiesben is történj — Ast mondják, hogy bizonyosán őrtisstek is bele voltak bonyolódva a szökési kísérletbe, és hogy a foglyok reájuk ne vallbassanak, legyilkoltak őket Érdekei a dologban as h, hogy az árulót, aki a szökevények nyomába ve sette as őröket, szintén meggyilkolták. — Fbnti fa. Ujabban — egy német sjssd. szaklap köaléae szerint •— Ausztriában szabadalmat nyeit egy volt gazda, évek hlosasu során át folytonos munkával ólért saon találmányára, melylyel a falapokat a csiszolt fémlapok^külsejéhes teljesen hasonlóan, tükör lenyes felülettel látja el. Minden fanemat sötét s világos színekben képes ilykép fémositeni s azokat a láng be-hatása iránt is ellénállóbbá tenni. E találmány a monarchia erdészeti iparára kivájó fontossággal bír, mert eddig alig használható fanemek, vagy melyek jelenleg csekély értéket képviselnek, kiviteli kereskedelmi csikké is tétethetek. A fémes fa az asztalos, esztergályos iparban, metsző és szobrász művészetben döntő átalakítást idé-sOnd elő, i különösen ji gazdasági építkezésben, gépiparban is előkelő szerepet ját-saand. — (Fanatismus). Rechnitzer Juli, Rech-nitser Mayer pápai isr. vallású, alkusznak Ív éves leánya, Horváth Mihálv ozigányba beleszTetvén, szülői ellenzése aaczárs, hozzá nőttl menni, s a keresztény hitre áttérni kftssült; éa asülőinek e miatti üldözése elől vőlegénye rokonainak házához menekült.— 187d. septemb. 10-én történt, hogy a leány atyja, Rechuityüer Mayer, a mintegy 30 főből álló rokonságát összegyűjtötte, s esek-nék élén, különféle ütlegekkel. felfegyverkezve, a pápai czigány városrészben, u. m. i„Ford£n"-bau fekvő házat megtámadták, joda erőszakkal behatoltak, s a szobából az jajtó mögé rejtŐdzÖtt Rechnitzer Julit az ud-vsrrs kinurczolván, itt saját atyja a női sze-mermet sértő módon egy bottal megverte, azután pedig előbb szülői házához, majd innét kocáin Brúder Lipót nevü rokonuk há-záfaoz szállították ; mígnem a rendőrség közbejöttére a leány féijhesmeueteléig a „szürke laénék" zárdájában talált menedéket. Rech-nitzer Joli, most már Horváth Mihályné szüleinek és rokonainak időközben megbocsátott. — A veszprémi kir. törvényszék büntető osztálya f. é. juniua hó 3 án megejtett yégtárgyalás alkalmával: Rechnitzer Mayert, Schleiin Henriket, Gold Jakabot, Schwartz Vilmost és Brudei Jóssefet közbotrány oko-záia által elkövetett kiU&gáaban vétkesnek mondotta ki; ■ őket a pápai ssegények pénztára részére fejenként fizetendő 10—10 frt pénzbírságra; vagy nemfizethetés esetén 2 —2 napi fogságra ítélte. Vádlottak, és a királyi figVéxz ezen ítéletben megnyugodtak. I (Veszprém). — a. — Felelős szerkesztő: HOFFMANN MO ---k- Vagy: (A köpösdi temetőben) * Gonoss ember vala, mig csak élt Durang Pál, Sok terhes bflnei mind rábisonyalván, Moitt legutolján is még dísznóhurt lopván; Ifcnem itt sstáp a fogát is ott hagyván. L Másutt: (A gyárfaiak kesergése). Eáehült a halál Győrfa községére, A tisztelendő ur keserűségére. Mért a léiekpénz már leapadt felére — Kz a halott már tizedik e hétre. Még másutt: fláklyás Dömötörnek van e boly ssentelve, Ásatta pediglen ösvegy felesége j Süniek van már eddig hét bajadon leánya, HlMrolcaadik is megless nem uagvou sokára. Tárj uram fület a sok rimánkodásra 11 Ismét másutt: Ejz emlék jelsi,* hogy Kocsis Pál meghala, Ki eltében, mig élt mindig Kocsis vala. Nem sokat gyalogolt, de most hogy meghala, Másvilágra mégis gyalog mene vala. S Végié : (A\' L-magyarósi temetőben.) Egjrj ssentéletü ssüs hervad itt az árba1 Kánok hat félje ílállt örök nyuga\'omra, A hetedikkel meg épen most járt jegybe, Dje egybekelését a halál nem tűrte j "Nehogy még ezt js a másvilágra kfildje, l\'Aa efféle verses, sirmondatok leginkább a mait Ssásad második felétől ajmen saásad kösepéig vivtak, mig jelenben már inpápb alkaimajuák a sokkal egyszerűbb tmat. Voltsképeni eredétök aaonban a osépkorba esik. Ssép is volt as a mesés kflnépkor,. melyben nem csak a sírokat, de mfffaa ágyúkat és agjréb barcsi essköaö-keit ts a kdltomédyek virágaival díszítették föl. fiiáka 1 jasoknak a kozépkorbelíeknek jobb Utazott és regényesebb volt még a Uélj is, fals caifra kfintfiebdl jött, és ba oaifrt szemíödŐ alá .bö\|ha^iilí.\'{ ff - ;" * Bidsy. Kollarits József ós Fiai legelső kéflz fehérnemfl, vászim, asztalnemű és szövött áru gyári raktárukban az „7PSILANTI"hoz Bodapeileo váeil-tlcie 5-lk nsáni Alatti ái állásban, líapliatók mÍDdenaemU kész ibrfi-, női és gyermekférfioemUek, vászúak > és aiztalnemüek « ItfuaffoU edlanUhban is I itémi minfnégben a Ugjutdnyotb arnkon. FEltFWNöElC, rambnni, hollandi nrj irlw/di víu •ionból, darnbjn 3, ÍM, 0, fi.WJ 4. 7, S, 10, 11 frt FKUPMNOEK. bfnMtUk, tuuUpoUoból, mellé írU kw, d»r»bi» 3, 4, &, 6, 7. 8, l(L 11, H-ZO írtfg. FEttFI MADAPOLAN-INOEK, darabja 140, 1, Í50„ 8, 3^0, 4 fit i FK8FI SZIKES-INGEK, dtyn l£0, I, tiO, t, 4^0. , Két kfílön nlléml SJ0, 3,160. . FÉRFI 8ZINE8 ANGOL OXFOKÍMNOEK, dbj« ÍJ..V 473, két küírm gtlléml dbja 2.80. fi frt. F&BVI\'GATVAK, magyar, vajjy, francxU tubáan mutb\'ól 1.10, 1.30, 1.76, vtnoefcíl llSü, 140, 2 frt, rnmliurgi vitsionbúl 2.26,\' 240, 3, 3 frt. i FÉHFt KEUTAHISNYAK. pamutból, fehér rtgyj bm, tur»0a 4, 440, fij &40, C, 340, 7, 740, S4-14 frtig, némából, fehér tucutja 340, 4, 443, fl jjjj\' 7, fi, 0 Art. U frtlf, félbariiavák, fc\'ljúnt«itl(\|d fi-hmhIm\'.I, varrottak, turnus é.50, 6. 7 frt. FÉltFI-ZSEllKKNDOK, fehér vámob, tttcaaU 3, \' 4, 4.50, fi, 6, 7, 8, 9, 10. 12 frt. 20 írtig.\' FÉRFl-Z8EHKENI>ftK, vtacoíibúl, frbér fii dm (iille\| 440, fi, 6, 740, 9, Utktb.il axin. axóUtl, C40, \' 40, 10—IS frt. biIiim pamutaMbkaoddk darabja 3A far.H 40 kr, ákmut batútuébkeodfik aziuci aaélUl, ta-í rxatja 3 frt. fERFHIALLEROK, mindeu formában, lugfiiiumjibb tucxaüa 3 frt, 60. \\ FERFI-KEEELOK, tucutja, ÍJ pár, fi frt, B frt NÖI INGEK, rumburfi Táaaonból, rima, dbja IfioJ 340, 4, fi frtig, lÜngait. 3, 840, 4, fi frtig. Fran mallvarráMal és himwittíik 840, 4, fi, 340, 6, 18 frtig, madapolankól yna 140, 3 forint, alii^clt , 2 frt, 50 kr. NÖI IIAI/K^OESETTEK roada\|H>latiból, cgytveibek 140, 140, disabaU 1.75, 1U, L&O. 3, 340, 4, -„ 8, 10 frtbr. NOI LÁMKAVALi »K, mad^polanWl, aima augél) .dbja 1.60, alingelt 1.90, diaziutt «40, 3, 340 . 5 frtig. NÖI AL&iSZUKNYÁK, madapoianból, azcgiljt^kel <[•• diaiili-aw\'l, darabja 240, 3,3.35,340, 4, . fi,\' Ifi, frttlg, uuálrljral 4, fi, fi. 7, 8, 20 frtig. NŐI 1IAKI.SXYÁK párnutb^, kltüní uiinónégbeii. \' exatja 5.50, G, 640, 7, 8, 22 frtig, cxérnából , czatja 10, II 12. 14, 82 frtig, asm«aok jminiiljból pária 78, 80, 90 kr. 1 frt, 1.20,140,140, 340,1 rig NÖI ZSEBKENDŐK, fehér váízoubúl, tuczatju S 41 , 8, 340, 4, 8, C, 7, 8, 16 írtig, angol eaér&abaliit-. Iwl-fehér, 4, fi, 6, 7, 8, 80 frt NOI FRANCZlA OEIlfeKFÜZOK (Micder;," dbju Í30, 2.30, 2.75, 3, 840, 4 frt 50 krig. FIU\'INGEK, fi évetek sxámára, maiJapohutM, dbjk t, 1 140, aiines 1 frt 26, IÁ0, váajönbói 2.10,840, fél-magyar gutyák 1.10, 1J0; 8 EVESEKNEK inkák maáapolanbúl 1.10, 140, aán««k 1.35, 1.55, [vá-axoaból 2.20, 2.48,g»tyák 1.25. 1,40; 10 ÉVESEKNEK, madapoianból 1.2Ö, 1.65- ai neaek 140, í 75, vászonból 240, 245, gstyák 138, 140; 12 EVE- SEKNEK ingek iiudapóliuból 110, 140, cúneaek 145, 1.90, viiüJiib\'il I frt 40, I, 880, gályák I 55, 140j 14 EVESEKNEK iogak madapolanMl 1 fr: 40, 140, adnaaak 175, 2 10, ráaa«BMÍ 245, 315. 4 frt, gályák I 65, 2 írt; II EVKSgEK nuuUp<> tanból 140, H0,.ttfi»Mk 1.76, 220; rámából 3 frt, 840. 4, 460, (atttk 1,76, 2, 225. KÉSZ FEltKKNKMfKK Uáaynk Márnára, mindeu nagyságban éa ininfiaégWu. ngyaxiaU c—rannlk ■x^toára, mclypkrűl khaoatn uagy áijagyaékftaM bénMMUaen beklililjiilt. Továbbá pjsuljuk nagy raktárunkat váaaon éa Mattal-iiemttekben. KL\'MHÜUGI VÁSZON, ti méter (51 rőf) 23, tt, 26. 26, 2,7, 29. 80, 32, 35, M. 40, 45, fiO, 120 írtig. HOLLANDI VAGY Mamii váaaon, 39 méter (ifi rMj 22, 28, 24, 25. 20.28,-30.32,34,3S, 40,60, IW frtig. IIOLUNJ)! VÁSZON (yvmek-fabéntemftkra é ágy-uein&kre, 3t\'l, méter (42 ríifj vége II, 17, Itt, 19, 20. fl, 22. 23, 24, 26, 30. 50 frtig. CKEAS-VASEON, 23\'. mmr (30 röfi vége lOfio, II, 11 &0, ]2. 13, 1,4. 151 IS. 17, IS, 19, 20, 30 írtig. LEI\'EDO.VÁSZON egy nélbea, 29 méter (37 rőf,) 12 lepedőn vége 83, 26, M, 40. 42, 44, 45, 4S, M, 100 frtig. FEHÉR PAMUTC8INVAT. ágyneműre. 1 méter 38 48, 48, 88 kr. MADAPOLAN VAGY CHIFFON, vége 40 méter 9 80. 10, 1120, 1250, 1320, B6SO, 1180, 18fi0, 19, 28.\' SZÍNES KANAVASZ, 23\'!, méter (30 róO 9, 950. 10, 11, 12, 18, 14, 18 frt T SZINE8 Rl?IIAPEKKÁI/)k dúa válaastákban, 1 méter 36, 98. 48, 60, 62, 54, Bt, 60 kr. VÁSZ\'INZSEBKENDÖK ! hölgyek éa urak etámán, tnexatía 260, 3, 350, I, 5, 8, 7, 8," 9. 10—20 frtig. TÖRÜLKÖZŐÉ, l\'Wíta válton, tueutja 360, 580, í, 890, 750, 8,_9, Ui, 20 frt ASZTALKENDŐK, ti.vt.-i len, luncatja 440, 5. 5.W. 640, 7, 8, 9 frt, abrad»k G, 8, 10,-12, 18. 24 ate-mélyre, dbja I frt !H» krtól 14 frtig. I DAMAST ASZTALI TERtTEKEK, 6 személyre 540 . fi, 880/ 7, 7 60. 9, IU, 21 frtig.\' 12 ttmtjrr 12, 12. 50, 13, 1440. 18, 16, isi. 20, 40 ffcg, 18 azmljre 25, 27. 32, 48 ílig, 24 Umljrre 32, 34, 40, 46, 5,1, , 76 , _ KAVK8 KENDŐK axinee {és frhér, dbja 3, 3.60. 5, fi. " 50, 6, 11 frtig. caemcgc-kendók tuczatja 2, 340, 4. 60. 840 krig. .CSII\'KEFCUGÖNYÖK, I nbUkra 3, 340, 4, 440, fi, 840, C. 640, 7, 8, 9, 10, 15 frtig. ÁGYTERITÖK, dbja 440L fi, C. finom ripeböi 940; ASZTALTERÍTŐK 3Í0 4. fi frt riptbül 740 kr. ÁGYPOKROCZOK, ki«ebb<;k 440, 6.5ti, nagyobb 8, 640, 7.50, 8.50, 11, 14 frt fii) kr. MENYASSZONYI KÉSZLETEKKEL 180 frtól 1800 frtig éa feljebb kéaa f szebb kiállításban szoli küuket kívánságra b« nenn\'inü éa .váasonban a ieg álliatuuk. esekrtl aáji\'gyié nánteaen l>t küldj ük. I A» árak Ufjutdnyoiban tiabotlak, i ka halami a nemeit 9ayy rendelt \\dryyakbvl akdr mi okttdl fogta tetiüirr nem lenne, 14 nap alatt Iáin at árt irltinfűnkkel el tat hitta, nemetak luteils kicseréltetik, de kitántdjra at irte /Uetelt önttg u tinta adatik. Letel általi megrendelitek mrg m nny. melym irktintk, külunót /i^yeiemLr/ ét ponlotan tukutol-tetnek a ctomagolati dijt nem ttámilunk. \| {JJ cd L M l\\i« 1 \\ 1 ffiíj itt a \'a Z s ll b - 1 1 i h ^ 1 iV/jK 1 ■ X PB © ^ mmlmMÁ B Rfl ® Pl V 1 S ^ 3, V3 jf ° P 5 . cd K ® s T a lm 14 2 T fl 2C fl 1 ^ IBI <m CQ I > \| fc£ CD 1 s B ^ M & i 2 2 B ^ O fl \|Í\| r/lfrlV [ftl 1 \'1 i* fl >. CQ • t£ - Ifi erj Db «3 fl » 0 í ) <0 eo . ctí lJm \|9 Iffi 11 .o-r-a N -8,2 IS V X m • 1 a N M ríjjJ fifis Jareá % o B • £ £ 1 i Ml s<f?» \| s 2 2L2 ö g a e ] k N CD E rs Km ur ^ / ASS / WLÉ Fti 1 >> sis ©ql a a \' r, x — ■ e 4* fl G 1 r/ S > t: 1 1ü/ ■ ^ a 0 \\ ® iÍM\| ■ US -"2. ö s s i 1 E ^llitiuB Is 1 — — O5 n - o > C ■ c c* ° ■ u UCMomfl M\'Hlf Sppl 5 "S J ■ 1 ^ 3S lka tf J €0 a&mTHjdí 1 9 s l íli l r<D 1 . a 99 ■3 w a - r m\\ iil pff^y: » 1 1 © . CS £ X * ö Ja fl •m co ] m m.\\ « Sfeg c > *** M ft. JÖfTÍj 1 51 - & £ Bfs M © I 5 \'5 e 1 4 - • • E< 1 c* — H • I o » » M a j CC 1 i\'^é I \' !r K s 5 r ú B, ö ■ i 99: r ® " M r = © í i- j > ~ g E « j J o o -a 3 fc o 1 N 9 a j* d — jrr • 1 P ji • • 40 4P e g, m Sí ff ^ ed 33 i m ÍZ # ctf lm . •r U a P, « 2 v b M •5=1 e 0) e C0 1 £ 8 * P \\ w J PQ 3 32 írj .5 ű f 5 o i? 21 ÍQ-l «. u A K « = 6 m CÍ « ho2 N Ö g S o > r < a 08 5 fr SS \\ ír** r® f«i s « i -a D a i M «o o éJ « a, -S* -o 1 PIRNITZER ALAJOS r; rnezooazdasayi Qepraktares ra JAVÍTÓ MŰHELY Ti. ÍVezér ütjynöKeaz 1770 ke\\\'ben alapiitatou Qépijyárnak CHTBÜRRELL& SONS THETFORDBAN.ANGLIA Az mm CSéplO\'Qépek fMtaláloi. ajánlja ezen jyár felulmulhaUai óozmozdonyaít w (jözcséplöMem kulonö^n mindennemű mező oazdasáöi öépeit a le^utinyosabb arakon éi kedvező feltételek mellet; Képes ariebvzékek kívánatra infoen ét birrotntvc. (Bizonyítvány ) As öntői, vett Buirelléle pzciéplő IcóosÜlókkol ige vagyok elégedve, valamennyi egyébb grártmánynál eJJbbvalóvá tessem, mulaszthatom el önnek eziránt teljes elismerésemet fejezni ki. Déva, 611. 5-12 1878. augusztus 10. Láxir ] iBjos Az elió Trieszti , gőzfeávé-égetés és őrlés. MAITl E. TRIESTBEX. Valódi prJLparált kávét 8zá\|Iit,jttgy Bordókban valamint pléhdobosokban és kartonokban igen olcsó Arakon. Xjegtisz-tább erős Árúért és legfinomabb zamatért jótállás. Megbízásokat elfogadnak a magyar* országi vezér-ügynökök. , WEI8S TESTVEBEK, 617. 1—3 Nagy-Kaniaain. Legnagyobb fontosságú ; liárhi szemeineK A valódi Dr Whiteféle szemviz Traugott Ebrhardtól Grossbreiteobachban (Tbüringen) 1822. év óta viUghUrH. « Ugyanez Uvegecskékben 1 forintjával PRÁGER BÉLA gyógytárában kapható \| Levélkivonatok: Erhardt TV. urnák! Mintán már régibb idő óta Ojanek valódi White-féie szem vizéből egy üveggel Wulfhagenből hozattam, mely áTtal a szem ismét teljesen helyre állítva volt sat. (kö- i ■vetkezik a megreudeiés). — Volksmansen 31 577. A. Scherf. Továbbá: Miután Ön- \| nek valódi Dr. White-iéle sseraviséoek valódiságától és jóságától megvagyok győződve sat. (következik a megrendelés). őr. Weis-sandt Auhaltbau, 40. 77. Friedericlce Kretschmann, ,516. 6—12 fBldbirtokosnft EXISTENZ- oder lukrative Nfibenbescli ilftí jruiiK Suchende aof Grund 23 jthriger Erfahruf gen, Beob • achtungen und eingehender Su dión meine glinaendbewlhrten Inatruktion m und Be-lehrunKen gegen mlLssiges Hon >rar fiir go-bildete Herreu redlichen, elirenl a£ten Oha-rakters, —j in Wien, Vortrag m( udlich und nebenbei scbriftlich und sshr grü idliche An-leitungen bei vollstlodiger prak icbér Ein-führung in Allemf in reelen, acl ibaren, o-liden, stabilén und ausgiebigen (loldverdie-nen — in der Provins, aaf dem jande oder im Auslanfle domizilirend, suob \' irioflich ÍUr jedeu Stanid und in jedem Örte zur eofor-tigen Grüudung einer selbstíln dlgfin genebiueu, ebrenvollen gesicherten ExisVent mit grossev Zukunft auch ohno 1 Lapital und Ohne Doiiizilverandorung BOglt ioh unter Qarantie des Erfolges; Einzig Art ohne.Konoorrenz in Euró lich mit vjeleri Neuerungen Ver und einef aneehnlichen Bereidh grosse lukrative Zweige. Bei gesi tioneller Flührung, Auí dauer, aufji Pflege und reeller Handbabun Anno aucfaí 30000 bis 50000 fl. gowinn, nach (Jinstftnden aber als das Doppelte su verdienen. Eine Menge sprecbender B jweise be-leucbteu gesagles durob die herrlichen Licbtstrahlen der glünsendsten llffolgf Adresse: Leo Binder, Wien, Reisners poooooooooooooooooc^^ 60 arany-, ezüst- és bronz- rem az összes nemzetközi és egyéb mezőgazdasági kiállításon. Párisi világkiállítás 1878. A legmagasabb kitüntetés, A becsületrend lovagkeresztje és á érdemérem. RUSTON, PROCTOR és TftRSfl Budapest, nádor-utc;ia 41. szám ajánlanak dúsan fclszerjelt rakta: javított gözmozd fa-, szén- éa stalmafStésn onyjokat gozcsép légépéket V Á L Opl Wllhelin-féle uiitlarthrltikus én ankiriieumatikon Vértisztití-then. pógvhatásáról következő elismerő sorokat k (Miijük: T. 1. levél Wilhelm Ferenci m> feuréet urnák ÍKIBGHEMBEN. t, in Bemer ; Alljübr-sserungen erung in hickter ra-lerksamer ; sind pro als ^ein-auch mebr rasse 29. • gp m NEUÍt Qiersdorf, llirscnbergi korúiét, 1877. apr. 15. Postautalvány nyal küldök ma 6 márkát, és kérém nekem ea Összegért aa ön Wil-liolm-főle antiartbiitikus é/antirbeuinatiku« vértisztitótheájából forduló postával küldeni. Tisztelettel Bobtittgen K. 2. levélj T% Wilhelm Ferenct urrnlc gyógytteréet NEUltócHENBEN. Giersdori. Hirscbdorij kerület, Slézia, 1877. május 10. , 7 Hét évig irtózatosan saenVedtem a rhou matismusban, hasatalan volt aa orvosi segély, uj ön Wilbem-féle vértMajitó tbeájának 8 napi basanálata jelentékeny] jobbulást boaott, és 2 csomag elnasanálása után egésaséges vagyok éi pedig oly egésaséges, mint már té£óta nem betegségem elÓtt, ismerőseim mind aa ön WilbelmTAle Vértisztitó tbeáját kéiiL miután esek rejtam meggyőzódtek annak. sikeréról; est bizonyítékul önnek lenyomaté* végett. Kitűnő tisztelettel SohÜttgeii Keresztély, / kir. mpjugysr. Egyedül valódilag készítve Wilhelm Ferencz. gy ógy sseréss N e unkirobeubpn (Alsó Austria). Egy csomag, 8 adagra osatva aa orvos előírása szerint kéazitvje — busnálati utasitással együtt s különféle nyelveken 1 ás blOo * frt, bélyeg és csomagolás icjtllőn 10 kr. Wilhelm-fW Schneeberg növény-allop Wilhelm Fr. gyógyszerésztől Neunklrchenben kitűnő hatásáról Wilhelm Ferenci gyoúytzerin urnák\' NEUNKIRCHENBEN. Kaltern, Dél-Tirol 18)7. február 1^. Tekintetes ur ! Még 6 év éves nemzetőr egyik nagyol korlat alkalmával mi bajba estem. Mellszorulás, nehé£* lélegns közbe-közbe kellemetlen köpet vérrel vegyitve voltak a jelenségek. Es évről évro ismétlődött különösen őssszeLés tavasassal, ugy hogy az orvosok lemondtak rólam. flVeggél bevettem és íme asóta nem köpök vért, egy napon át sem feküdtem és még kereentek is ismét magamnak. Msilaaoru-\' lást so n éreztem és könyebben lélegabsttem Ujaiban egy qgéez nspon át a szabadban valtam -2 nap óta ismét inellssomlást érsek lés nehezebben lélegzem, lélek tehát hogy ismét vért köpök, mit sseretnék meg. akadályoaiii. Azé j-t tekÍDtetes urat igen kérem, minthogy Wilhelmféle liavasi növényitalban igen biaomjés bietos gyógyulásomét tőle várom, ssivesledjék nekem néhány üveggel küldeni.. Mély tisstelettel K1CCABONA MIHÁLY, e». k. rokkant* nemvotör Minden üveg használati utasítással láttatik el Egy lepecsételt eredeti üveg ára 1 frt 25 kr. s lolyvást üde állapotba kap. ható ak egyedüli feltaláló Wilhelm F. gyógyszerész Neunkiróhenben A.-Asstriika . Csomagolásért 20 kr isámittatik. kaplm! 6. előtt, mint 24 le nagyobb fegvvergya-léghüTtem és nehéz mell- ekkor múlt év őszén Úr. Pupetsohek törv. orvosunk az ön világhinü Wilhelm-féle havasi növény italát ajániotla melyből 10 Qizfigtiutitó készülékkel malmokat, Backer-^rostókát, trieureket ^ 602, 9—10 Btb. stb. Btb. :XXXX>OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXIX)0OOOOOOOOOOOOOOC Cs&iz. kir. kizárólag szabadalm. Wilhdlm folyékony növóny-HCdutiy B49IORIN" WilhelÉ F. gyógyszerésztől Neunklrchenben; Wi\'helm Ferenci gyógytteréet urnák, NEUNKlBCHE^fiEN.. chvent, post. Kösssn, 1876. máj. 14. A V Mhelinfóle antiarthrítikus és antirheu-matikoi vértisstitó tbea által kösavényes bajom ielentékenven javul Kérem most nekem k It kersóc-ka cs. kir. kis. ssab. Wil-helm-fdle folyékony növény-aenativ Basso-rínt küldeni Tiaatelettel FILZER GYÖRGY, pintéri Wihelm Ferenci gyigyneréu urnák, ■ * NEUNKIRCHENBEN. Foltiséhung, a Moldvában, 1876. jul. 2. Wilhelm-féle vértisstitó theájának hatása után Ítélve kérem a mellékelt 2 ft 20 krért két korsócska os, k. szab. Wilhelmféle folyékony uövéuy-sedativ „Bassoriuat küldeni. Teljes tisstelettel Luboenlsi Tretter Neator . lovag. Egy kőkorsócska orvosi utasitással együtt 1 frt. o. ért. Bélyeg és csomagolásért 20 kr. külön. _ . \| Wilhelm-féle rég kiprób&lt római, valódi • fff, seb, égés- és fagyéi lenes áltn láuos gyógy és huzó-ír. Wilhelm Ferenct gyógyiteréu urnák NEUNKIRCHENBEN. Három év óta folyásban szenvedek és mindenki tudni fogja, mit ssoktak ilyen idő alatt a\'kalmaeni, amit én is teltem ue hiába, Ezen gyógy erejű, régi római flastrom használata ótá lábaim meggyógyultak. Flats, 1872. febr. 20. Trimmel Antal. Wilhelm F&enct gyógytteréet urnák NEUNKIRCHENBEN, R a n n, Steinbruck mellett, 1870, febi — A mellékelt 2 ft. 20 krért kérek öt skatulyát aa ön hires csuda flastromából postafordutl tával küldeni Becses czimét EisensUder, urnák kössönhetem, aki azt mondá nekeiu hogy osak aa ön rég kipróbált római csu • danastroma szabadította meg sok évi lábbajától. júivárva a flastromot tiszteletteljesen maradok > Mersonita Antal, férfiruha készig Ezen ír. valódilag csak gyedül Wilhelnt Ferencz gyógyszerésznél Bécs melletti Neunklrchenben kapható. Egy skatulya ára 40 kr. o. irt. 2 skcKjilyánál kevesebb nem küldetik el a kettő ára bélyeg ét ctumagoLíttal együtt / frt. oett. ért. FBntebbi készítmények valódi minéaéfban kaphatók Prágór Béla gyógyszerésztől. Nagy-Kanizsán. a. Arany érem és több má\|s jutalmat nyert a legjobb Párisi világkiállítás 1878-ba iá gőzmozdonyok, vaskeretü cséplőgépe k, szab. ,^ROBEY"-féfe álló gépek, malmok, stb.-ért B(JD APEÖT. 003 8-12 Irodabeljliég: IX. k., mi5i«ut 3». szám* Javított gőzmozdonyok. Gyirlielylség: IL ki vR&kos-utca 7 sgyszeramlnd ajánlunk \|írgány-csóplögépeket JOTYeto-gópeket, boronákat, B I írlavrlkM, szeoskavipókat, valamint minden Saabad; vaskeretü cséplőgépek. iát egyéb a gatdatági ttcémdba vágó s a legkitűnőbb eset\' jtsefiZ gép- ét ettkÖtikeL irjogyaékek ée felvilágosítások Ingyen ée bérmentve küldetnek meg. Mindennemű javítások jól ée olosótt eszközöltetnek. Nyomatja & kiad a Fiscbel Fül6tt Na\|y-Kanixiáo 18\' 9. KlatftMvalal FiMhtl Fölty k5Bjrrk»raak#4l UjvJroiliM iku, (1\|. ai&m. EÜlaHai árak; Bg&t ém&fti S frt M egyrul óm 1 frt 60 kr. Mtréstefayek: 9 hasábot páfíwr egyawr 7 kr. tftbbaiBrl ^trdcUaaél & kr. B^y^ij w kr ] Nytttér; Í PetUsera 10 kr. ! tivkustA Iraéa ilova a Kp írelUmi rétiét lllatf khlanéeyak kBId-od6k Uj váiaabaa itat 611, «, ItfrmantaUm Unlak c««k iwu«rt knakMI fojr%dlt»>k «i létiralok \'imi nem k Oldalnak. MEGYEI ÉRDEKŰ, lIlrdtÜHkc blrtMik: Bodölf Hmm Bodapatt fiirirt U ikr 11. n. — A V. QoMbarf-r Badaptal Btmnair almi. — A Opptlik Bka HtubenbMUi 1. as. — Walas M6t Bfaa IL Tábor «trau« U ss. BaUoaUln Jakab ét tiru Badsaaat KIrily ntcaa 17. w Lm. - BsasaaatalD & VogUr Bies I. WiUflicbguia 10. KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADÉ A Znlamegi/ei-Guxdatági-Egyesület, a n.-kanisai Hsztt 26. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1879. junius 25-én. Előfizetési felhívás „ZALA" czimü megyei érdekű, közművelődési, tár sadalmi és gazdászati hetilap VI. év folyamának H. negyedére. Az oj negyedév beálltával lapunk" ti olvasóit ajra bátorkodunk felkérni annak támogatására és terjesztésére. Ipar-kodásunk folyton oda irányai, hogy a lapot, amennyire a vidék körülményéi engedik, a koc-Szinvonalán megtartsuk. Eí azonban annál jobban sikerülhet, minél inkább tapasztaljuk a t. közönség pártfogását. — A lap előfizetési ára: Negyed évre . . . 1 frt 50 kr. F61 évre . . . . 3 frt.— Egész évre . ... 5 frt. — A ■„ Zalamegyei Gazdasági Egyesület* tagjai révére: Negyed évre ... 1 frt. Fél évre.....2 frt. Egész évre . . . V 4 frt. Hátralékban levő előfizetőinket tisztelettel felkéljük a hátralékok szíves be- [ .küldésére. \\ A kiadóhivatal. LM Iíjs GAZDÁISZATI HETILAP ötwaélf/MŐ szooetfeezet és több inás egylet hivatalos közlönye > i ■ ■ ■> i iii VI. évfolyam. r- ,n 6417. sz._ n. i. 1879. - Zalavármegye alispánjától. s, f e 1 h I y á 8. Kevés hete mult, hogy Kottori, megyénk ezen népes és .virágzó községe, a Mura és Ternava folyók áradása által elboríttatott. Még düle-dékeikben vannak a rohanó árban * összeomlott épületek, s már is ujabb csapás érte a szerencsétlen községet F. hó 9-én délutáni 5-6 óra körtll tttz támadt, s a gyorsan hara-jpódző lángok esti 8 óráig 212 lak-házat és melléképületet emésztének fel. 500—600 ra rug a szerencsétlen < lakósok száma, kik nemrég az árvíz ! által pusztítva, s most a tűz által mindenüktől megfosztva, egyedül polgár- társaik könyörületes részvététói vé hatják szánandó sorsuk enyhítését. A község megtette irányukb azon kötelességét, melyet a törvéi és az emberiség! érzete parancsolna :; de segélyezése ily nagymérvű szerencsétlenséggel] szemben, a pillán legégetőbb BZükséglbteinqk fedezésen tul még hagy fenn tért,melyet a gaszt és segélyt esdők oorsa enyhli tésében csakis aj tágabb körben nyilvánuló részvét és jótékonyság tölthet be. Azon bizalomteljes várakozásijai, hogy a I megye\| t lakóssága, mel f jótékonyságának és áldozatkészségének a legutóbbi {időben is oly fényei jeleit szolgáltatta, bizonyára a testvéri részvét nem csekélyebb melel gével fogja Kottori község aorsái felkarolni; a ffsztelt közönség kö4 nyörületéhez fordulva felkérem a nel mes emberbarátokat, bogy az elemi) csapások e szánalomra méltó áldozatainak felsegélesére akár pénzbeli adományokat vajgy élelmi czikkeket nyújtani szíveskedjenek. A pénzbeli adományokat a szolgabirák utján az illető helyrejuttatás és kiosztás végett hozzám kérem küldeni, termény és egyéb élelmi czik-kek pedig közvetlen az általam alakított községi Begélyző bizottság elnökéhez Ft. Kollay Gergely plébános úrhoz Kottori ba küldendők. Kelt Zala-Egerszegen, 1879. junius hó 17-én. Svastlts Benó m. k. alispán. A mit mi az Iparosmozgalomról tartunk. Hírrovatunkban alap multj^zár mában értesítettük i. olvasóinkat a\\ Székesfehérvárott megtartott iparos-/ congressusról; amint a rövid közleményből láthatták, egy v24 tagu bizottság küldetett ki, mely javáslatot dolgozzon ki egy a rúafcyaj: ipart* emelő és védő mozgalom/rendszeres megindítása iránt. Szép és^jó minden, de bármennyire is örvendjünk mindéi) mozgalomnak, mely véd& szárnyai alá venni szándékozik fejlődő magyar iparunkat, habár nem tudjuk még, minő elvek szerint fog ezen ^vaslat raegállapittatni, s habá ragyunk győződve a vezér lendkivüli buzgóságáról, nem\' kötjük át magunkat azón vére lesre nénynek, hogy egyhamar, vag r csak kosszabb idő után is valami nevezetesebb eredményt lehetne ilórni. Nálunk a politikai pártok mé\|; mindig nem kéjesek társadalmi kérdésekben egyöttetüen eljárni. A társadalmi kérdés, legyen az bárn ilyon, még mindig a politikai elvek szolgálatában áll, és iiindenben, komolyabb dologra érdenes buzgalommal, összeütköznek az érdekek és n izetek ott, ahol csak yáll/etett műkő lés segíthetne a bajon. Es ez nagy baj. Ott hol az oppositiSnak mindé a áron kell lenni, feleméizti magát a leg-buzgóbb törekvls,a legbecsületesebb I akarat. — Ez az egyik ok, imiért I vérmes reményebet nem köti letUnk a megindított mczgalom győri ered-ménjéhez. A második pedig a valódi I vezéreszme hiánya, — és az a körülmény, hogy nézetünk szerint r nehéz \'lesz az egész országo vonni a mozgalomba és egyöntetű eljárásre bírni, nemcsak azért mert a politikai pájtok a kérdésbea egymással szemben állanak, haneni azért is, mert jérész vagy koráinál általában. — a szükséges fel nélkül kirihetetlennek tartja az egész mozgalmat s igy nem igen bizik I benne. Xaga az ipart pártoló ps ter-\| jesztő egyeaülfit csak RporaHi«jf> hírt némi eredményt felmutatni, pedig nem panaszkodhatunk a fűlött, hogy buzgőan nem iparkodott volna azt tenni, a. mit az adott körülmények és viszonyaink között tehetett. Ugy vélekedünk, hogy nem csalatkozunk, ha azt hisszük, hogjy honi iparunk felvirágoztatásának és emelésének módozatai iránt, fent éjs lent nem vagyunk teljesen tisztában. Ennek a kérdésnek annyi az qka ée foka és a szép czél elérése kedvezői körülmény szerencsés Játszásától es találkozásától/Függ-Bizonyos határozott vezérélvek állapítása nélkül nemcsakya^ mozgaloii költséges és medd nem egyáltalában nincs íb 1 arra, hogy valami eredményi jön. Ez még akkor is nagyot meg-fcrfiak nged- agyon bele- Hgy ételek! nem volnának annyira széthuzók s ha a jó siker feltételeinek legalább egy részével bírnánk, pedig ez is hiányzik. A mi meggyőződésünk ma jobban mint ennek előtte az. hogy ka-thodrai bölcsességgel ép oly kevéssé lehetséges lesz az iparos tanonezokat egyszerre tudósakká tenni, mint sok szép fczóval honi iparunk versenyképességét emelni. Amazoknak czél-szerű kiképzése afe utóbbi felé volna az első lépés, de hol állunk még ama tekintetben nálunk. Itt is mint sok másban azon sajnos tapasztalást teszszük, hogy sokat akarunk markolni a annál kevesebbet szorítunk. Az iparos ,\'t^nonczok képzése eddig igen sok kívánni valót hagyott maga után, most egyszerre olyan kiképzést akarnak számukra, a milyent mi nemcsak, lehetetlennek, de szükségtelennek is tartunk. Erről azonban okadatolva máB alkalommal bőfreb-"ben és behatóbban akarunk szólni. .— A másikra nézve pedig egyelőre elvárjuk, hogy minő lépéseket\', fog a kinevezett bizottság tenni, s a.szűkség szerint megállapításait elmélkedésünk keretéig fogju^ vonni.\' . dées volna, ha a különfélér ér lekek annyi ÍSVze- Wyí mpg-L egész \| 5, ha-ilátás I ázül-kér- Gocsei, junius 24. Tekintetes szerkesztő ur! Azon reményben, miszerint igénytelen soraimat szívesen veendi, rég berozsdásodott tollamat előkerestem, hogy terményeink állapotáról, aratási kilátásainkról lelkiismeretesen tudósítsam. őszi vetéseink tűrhetően teleltek, dé az áprilisi, különösen májusi tartós hideg és a (felesleges eső a búzában sok kárt tett, elsárgult, sok helyen a rozsda meglepte; azért búzából a középszerűnél is silányabb termést várhatunk. A Rozsokat a tavaszi Bok~esőből ía szántó földeken támadt tavak, \'vízállások, az áprilisi hideg kiölték, -megritkították. Legalább egy negyed részt fel kellett szánttani; a mi megmaradt íb ritka, gazos, egész mezők a vadborsó által semmivé tévé. — Mind ezek folytán a rozsból a szokottnak egy — harmadát reményei* hetjűk. A „£ala" tíiczija. Egy városi történet. Németből fordította: Friedrick Ferencz. Lövés hallatszott a asomtaódaágban. Világos reggel volt; már 8 óra lehetett, sok ember járt-kelt a város ntcaáin. Mindenki megállt, korUl tekintendő, honnét jöhetett a .durranás; volt kérdeaőiködéa s tudakoaódáa, mig végre a kicsiny keskeny «-i utoaában uagyiaerfl építmények alul körülvett, elhagyott hátikéra matattak, mit akkoriban egy caipésa lakott £sen háaikóban egysaerre náosgtö ós lárma vala éaalelhető; bejutván oda és mint már beljebb érvén, Iőporgőa árulá. el a je-leaeéget. A esőbe ajtóboa érvén, mely aaon ban belli sárva volt osak nagy eitffeiai-tés után míkerült a kutatóknak ast betörni putkspurgós párolgott a betörők felé; á kicsi saoba felhőkbe burkolva oly Miayjra, hogy lehetetlen volt a bent IttvŐ tárgyakra laoierai Aa ablakokat aaon ban feiaaakiták, a audfa már a füat ée nagy gőa oleaáUt a jelenlevők előtt eaabad volt a néaőholv. £gy kiesi a legtaSkeógesebb botoroa-kai barendfsett saoba volt es. Puha fából kéeallt e—talon könyvek ée papírok pén-gyela^odfCleaeégbea feküdtök; két nád-"eeák. melyak mikén egy vispaJacsk egy ••edóeiéeyiyel/ a másikon peoig egy K-OlbéJ mAi Moőkabát ée egyéb saegénvot rahaaeml volt elhelyeavo. A saoba rejte- > kében egy ágy, melyena saalmaasák, ms gyapoti tarttővel volt bttoritva. As ágyon egy körűlbeldl 20 éve fiatal ember fekfidt; hosun fekete bajaata majd egészen elfedé arcaát, vonásait nem lehetett kivenni. Inge vértől átásva, áz ágy melletti pndlón pedig egy pisstoly találtatott. Kél seborvoa r\|)han csakhamar a Szobába a szerencsétlen listai ember .testét megssemlélendők. —[Sebeit kimosták, a szerencsétlen halántéklát ftIllesztő szesszel dörzsölték és kisérletök csakugyan nem vala eredménytelen. Néhány peres alatt a szerencsétlen fiatal ember feloyitá sötétkék szemeit s magja) körűi tekintett . . . • A lövés fj&lreefl t, szivét kellett volna találnia — és csak karját találta. — A szerencsétlen fiatal ember kórodába eaállittatott — és^enüek megtörténte után aa egées város tudtai hogy Kálózdy irőj ön-gyilkosságot kísérlett meg. A #-i ntcaábaíj emiitett kicainy és keskeny háanak átellenében palotaszert épület áll; hómlokiatán tizenöt ablakkal. A kapat mátrványwslopok diasitik. Egy aranvasinoroa aabátu kapuit látónk esOst-\' jgombu bsmbusbotjárá táuiaazkodvs, unat- kozni Egy a felső kánál fiatal höfmt lami kézi mbnkával saőke fiatal* selyem letfl saoba sarkabla-iílláinunk meg, ki Vár mgialkosik. Nagyhaja, jjopi csavarog kOrO- lőtte, sikertelenül njálsdosvaa keoees hölgy ntáa. Mert a majom aánezhos levén kötve ás igy nem hihető annak, kiváltképen ba pávSoi císiádból sáfitaááik. \' A pő mágas; nyalánk termetű. Alabástrom mellét e aytaát boaasu saőke hajlat környeai; aeemei nagfok J» sötété^: jfoje nooiis blsakeo^fot taouiit Vonásai ssenvedélyességet árulnak el, mind immel-lett halaványan és elfogul tan nézett ki. — 11a azt gondolnók, hogy eme állai otábsn beosejét izgatottság és lelkibarcs ailja — tán téyedénk; de figyelmesebb ss emiélő ast állitimá, hogy ezen arezra a vak di élet van rálehelve. Rózsát igy\' hívták\' őt — a nélkQl nem láthatjuk, hogy meg ne rázkt djuuk. Valami csodálatos kecsegtető, és csáb tó volt rajta,. — kivált azon hosszú, vslóbai > hihetetlen hossza fürtök, melyek őt fiSlí g ssé- I pitik. Még meglepőbbek sötétkék i zeinei. Czekben valami bűbáj rejlik, mint a kék tengerárban, melynek fenekén az ember csak. gyöngyöt és bárányt vél, és dfelejti szt, hegy annak mélyében márgas kígyó is rejlik. Róasa énekesnő volt Mint mű észnő igenis dicsérve a közönség által, d<> mint astsony elátkosvs, mint a hereseg k dvese; mert aralködván a hercseg, as óriság és oénsűgyei > fölött azon palotát /ii melyben lakott — fenséges arától kapta ajándékba. ■ P / Mondtak, hogy Bóasán vaíami bfibáj áramlott el, tehát ismerve van aaon (faliam, mely igy keadődik: Nem tudom, mi tevő legyek A szomorúság ágy elfog, fiégi időkből egy lányka, Helyre szüntelen .-gondolok, Gondolatim fogva tartja Bár maltía előttem titok. És igy végződik: 8 aat dalával eszközölte, A bűbájos teremtés* — £ dallamot nem kell gondtalanul eldúdolni, hanem inkább vigyázattal legyünk arra, hogy Rózsa miukét is valósággal el ne bűvöljöu! - DL \' Rózsa erősen csengetett. . „Henrikai" „Parancsol, kisasszony?" „Mi történik odakinn? As egées átess aajhan van. Néhány perez előtt a szomszédságban lövést hallék." „Igaz, kisasszonyom-! De még senki sem tudja, hol történt" — \|\' „De mily zendülés és láaadás ?" „Hogy as isten őrizzen." Az embertömeg sűrűen Rótsa háza. köré Jmaódott „Ok jöunek engem megsemmisíteni Oh 1 én szerencsétlen 1" „Legyen nyagodt, kegyelmes kisass-seonyom. A köznép a lövés nyomát katatja. Ugy látásik már nyomára jöttek, amott a keskeny házikóban." „Siess, Henrika 1 tudakozódjál, mi történt" Henrika elsietett, a pár peres maira viaszatért. \' „Mi sem történt kisassaonyom I Egy író, ki itt átellenben aaon psdlásssobában, mjily köselebb aa éghez mint a földhöz, lakik — magát agyonlőni akarta, de véletlenségből karját sérté meg." Hózsa elsápadt. — „Mi készületé a szerencsétlent esen lépésre „Aat nem (adhatni. — „Hihető szükség és nyomor?" mond Róssa lássa hanggal. 2 A IÁ\' termést adott a többi Tavasai vetésűkre az időjárás aaerfelett kedvezőtlen volt A aok es<5 miatt alig lehetett vetni, • i mit hellyel,-közzel vethettünk ia, i «ok zápor beiezapolta, megtömte, ni ányoaan kelhetett. Ha ezután kedves az idd, dr-pából 6b rozsból mérsékelt közép ter uiésunk leend. Kukoricád, burgonya^ takarmány répa a májusi hideg, és folytonos esőzés miatt nagyon hibásan kelt, a mag a földben megromlott. Ezen három czikkből alig számíthatunk valamire, mi annál sajnosabb, mért kaszálóink, legel te tűink juhíus elejéig tíz alatt állottak, $6ná\\ik kevés lesz, az iszappal borított legeltető pedig az ősszel bizonyos veszélyt hoz összes marháinkra. A vetett takarmány, különösen a lóher kitünóleg sikerült, és gazdag de ennek takarulása munkával összeesett, azért lassan ment, futózápprok verték, részint már lábán rotiiadott, részint boglyákban romlott, mennyiség mellett tehát a minőség nem kielégítő. . Szüleink vékonyan mutatnak} a mezei munkák összetorlódása miatt a szőlőDeli teendők visszamaradtak. Most kötünk, most teljesítjük a második kapálást, pedig a múlt heti tartós meleg idő következteben a virágzás általában megindult. - Bor mennyiségre kevés mutatkozik, a minőség az időjárástól filgg: de egészen jó alig lehet, mert p. szőlő fej. iődésében par heti idővel hatra maradt. — Egyébiránt borterjméB(iuk-kel oda jutottunk, hogy a nagy termés csak gondot es boszuságot hoz: ptaczéről hordókról kell gondoskodni midőn borunkat seoki sem veszi, vagy legfeljebb oly áron, mely a bordó-beszerzés költségeit1 sem fedezi. Adóárveréseknél is, bordóval együtt történt eladásnál a hordó ára. pem jött be, s rendesen a befolyt összeg alig fedezi az eljárási dijakat. Bor kereskedésünk sUlyedését okozta egy részben — kivált itt a batár szélen — a hordó hileleaitéfii /-ivar, a steyer bor ve vöknek súlyos I büntetések miatt lett teljes elmaradása. De nagy hátrányára szolgál borkereskedésünknek az is, I hogy a megyei székvárosban vannak borkereskedők, kik pénz előlegezjés által is hozzájok szorult szegény ember borát potom árért veszik, azt meg is zagyvalják. Az így készült csaknem ingyen folyadékot olcsón adják, de a vevő még is károsodik, mert mire a bornak mondott folyadékot haza szállítja, az rendesen használhatatlanná vált Gyümölcs aj tavasszal szépen mutatkozott, a fák általában jól virágosuk. April, május azonban tel- .Könnyen lehet" Rózsa a hallottaknál nem elfogultságát elrejteni, hugy szemei könybe jeaen egész ■ Th remény és inaój tönkre tette. Öyflmőfci t>bát vidékünkben egy mn emlett. szomorú kilátás m illett mit hetünk ? Semmi jótj nyolort ot; a már is tömeg ion neg-intjtylt i igatlani adóvégreha táaoloak ama belvilágfból rt felfogni bírta: és többet ér a os azeguty VÍiZO- roliamo gazda nybk kdzött egy két évig cai k usptt: adóssággal tartogatta magát egyjibb szaporodását. A kedvezőtlen ország már eaátutalan gyermek krajcárjait össss-lakosgatta, és pedig neio (nások erőszakoskodására, hanem csupán eredt indokánál fogva, m< jobb a van mint a uii.es több, mipt a kevés. A gyermekek cankoi élvezésének pártolását illetőleg: hogy a csont és iaomképződéeére szeríutUn c ts szllkséges cu-kör és osakroe eledelbél nikor h mennyi adaasék a gyermeknek V < s az édes anyák 1ÖVŐ\' rei keiett bukás. ényében; de ez ne m kö/et-hanem jött helye tte a \'ég- Szegénységüuk hé< mércéül szolgálj m azon tény, mísze rint ájég megyénk jelentékeny részét töncre verte! Kottoriban a Muri áradás mintegy 60, 80 házat elsodr ugyan -ott\'f. Ló 9-én 210. épület ééget\'i s HatósÉ ,g — ismerve a me fyei lir- tokosságnak nyomorát — künyir-adománji felhívást kibocsátani nem mer, jöJ tudva azt, hogy le{ nagyebb megszorítás mellett is í\'ájdal nas rtte véten kívül másban nem ró, zeaitlet-jük szűkölködő íelebarátaini át.) Is önnel. r. /. \| gondja és dolga; ^ á gtt nem tudja a éppen aaér éa ninos módja att me torkosságbél mind arra len élvezésével gyomrát emellett a caokor ée gyü setének egéiaaégi isempo is megadva, még a takarít] korlátoazok annyira, ho olykor erre ne adhassa j nyuláé eltávolitáaára és e állítására az evés, ivás, "d tornáaaáa és fürdés kellp rmek megbírálni ba pénzhez jut kari tani, csupa :ti és mértékte-éjroqtja. — Mind-öles kellő élve-tból a magáét mi gyermeket sem pénzét olykor-nbaü az elaat-nemz+dék elő-log, játék, álom, lvezéeét a testi ten A takarékosságról 2. iVe vei éti $ se mp ont ból. __birta mély nem sok hiányzott, ^Bl lábadtak.\' De aaon ritka vendéget —"a könyeket még idejében vieeaa birta eaoritani. nMost viszik — mond Henrik a — az ifjút a kórházba." Rózsa arcsát zsebkendőjébe reité. Hoez-szu szünetre azonban igy szrfl: -Hiányozni fog neki biaonynyal a jobb ápolás. Édes Uenrikáml Vedd ezen huaz aranyat ée juttasd a betegház igazgatója keheihez. Ezek Káfózdy részére küldetnek De halld I hogy honnét küldetik, senki meg ne tudja." Henrika caakhamar elsietett a küldeménynyel. Rózsa szomorúan aa ablakqos lépett, hogy magát némileg ssórakoataaaa, de komoran visszatért .Leereszkedik egy nyugigy habos virágú vánkosára, de onnét is nemsokára kearetleuUl felemelkedik. Egy [könyvtár-boa lép ás onnét egy egées azintflen kőny-voeskét vévén elő j majd megijedve fttg-geeaté Mérné) annak eaimlenjára. Kálózdy költeményei voltak abbaa. áaetnébe tűnt uéháy vers „Késaáboa" felirattaLj A könyvet kesébe véve agy lát saák, mintha csókolni akarta volna a sorokát; — olvasni keftdett: Nem tekinthetek rád sohaseakedvee. Hogy fájdalmas érzet ae fogna el; Es mégis, titkos soedéeeal kene Saflm, mely látáeoflnál teljee a gyönyörrel lfint menél oly hamar, tieaU Lűlötté A langy tavasnak, mint mesél oly hamar, Itt hagyád aat, U aaerftlfttt saereieU 9 most ketten kivtl pusau fövény takar. Vannak, kik ezan intézmé uyt, mint tanítói tekintélyt lontó szolgai ío{ lalkosást, az iskolai nevelés lőrébe bevonhat ónak nem tartják, ^zon taiitói tekintélyt, mely — amint kell — kölcsiuös saereteten nem pedig hatalmaskodás és est viszonzó félelmen alapul aa iskolai nkaréktár keai lése által rajta ejtendő csorÜtáetól félteni c am lehet: a gyermek ugyans a hosaá nytjaaan leereszkedő, nem csipán szellemi J iképezte-tését és szive nemeútését eszköz ő, hanem emellétt mind joleu, mind jövenc őí anyagi boldogságát is szivéi hordozó, s azt atyai szeretettel\' előmozdibni buzgón ti rekvő tanítóját ueju annyin féli, mint sereti, és péuzecekéiének goudozásáért iien szolgájának tekinti, hauem mnt szüleinek jóakaratú helyetteaét, méginkáfab becsüli éB tiszteli. A szülék aaon eljárására i onatkozó-lag, miszerint gyermeküknek kedv eskedéaül krajcárokait nyujtauak, a Invánt latározott válaszul k jelentjük, hogy jti az skolai takarékpénztár pártolói is a ptedaj ogiai elvek tserini krajcárok helyet, a náa érdekesebb táíjgyákkal való Uedveake lést, főleg pedig a gyermeknek tauulságis < Wezetben például valamely gyűjtemény, panorama megszemlélésében vagy kiránddi sban való részesítését inkább helyeeeljük »gyan, de viazont kérdezhetjük : melyik tanité bír minden szilére oly nagy befolyj aeal, hogy őket a krajczárokkal való kedvi ekeéésben meggátolhasra ? Miután egysem, nem caél saerübb-e, ha a gyermekek az< n krajezá-rokat lentebb előadott elvünk a érint megtakarítják, mintha hiábavalóságra iliecsérlik? Annyival is inkább, mert s tői b oldalról ellenvetett • erősaa koskodásról szé sincs, nem ie szükséges. Ugyanié, mielőtt v ilaki az iskolai takarékpénztárról caak álmodott volna, Usoflj szomorú kilátások, mclyeki 11 imnk\'atár-sonk száraz tényekkel eléggé érthetoeu den onstrüt. — Ás a sai Ugjobbsá l\'clsegitené a közbirtokosság t, núlány\' t lundci jó termes, caak nem akar jöniú. évrül kvra Aplálgat-juk magunkat is jó reményijei, dc a bolyát, hogf cz tcl-caülut, még üfúoévcl juSa .csapás vií\'tüi lau. Kottüril illetőleg a»»oban buzgó mq mÍDt lapunk élen látszik, felhívást intézett megtö lakos-1 sájpűwiz. Hisszük, bogy e felhívás nem fog eredménytelen maradni, a ham azok, kiknek módúkban á , sictú Itnik « Cklhirás értelmében a sogelyreszorultakat \| yáinoitani. 8ssrk. Ott tiszta déli hajnalpír ömlöt rád £e zárt bimbaid napsugár csó :dosá, Itt a puszták vadai dulá^ átc ád Midőn a tavasz ráömlött ezivé De olykör mégis mint gyöngy tiarmat.. Eaen pillanatban as ajtó n ilik, a ko-mornok ő fenzégét jelenti be, ki taen órákban szokta kedves hölgyét meg! átogatni. Rózád zavarban dobá el a könyvecskét. A berezeg belépett Győng iden ment aa énekesnő elejbe^, e hiaelegv i nyakába borult A berezeg egy gyémántos nelltflt hozott ée ázt sajátkézüleg öltőzé cébe tűzte. Rózsa msgpsókolá mit a hercze \\ een^ hagyott viszonzás nélkül. Enysleg ek, nevetitek M sswjelmeekedtek mig vé\| re a berezeg Rózsit magára hagyta. Qóssa nem volt vig, hanejn szomorú ée elkábult. A felbomlott hajfürtök szbmorú tűsként omlottak le hideg nyakéi a; szemei aavaroean Korogtak, kebele ben ő izgatottságtól hevesen emelkedett Oi kénytelenül ismét, kesébe vette az .imént old ibott köny Vécékét { snomsi aaon költőmén t keresték, melynek VKgét elolvasni a her zeg megér-kerte által] gátolva lőn. erő még hathatósabb edzőizereiuek tartjuk. A mr/pedig a gyermeknek a kísértéssel való /megküzdését és annak legyőzéeét illeti, valamint a hadfinak minden vitéssége meilett alkalmat mutatni] s fegyvert kell adni keaébe aa ellenaég leverésére, tygy a gyenge gyermeket a .pénz eltecsérlesére, többnyire elnyalakodásárJ csábító kísértésének legyőzése végett inéginkább szükséges valami easköszel gyámoli tannnk; és miután 1—2 krján vágyait kielégítő érdekesebb tárgyat nem vehet, ily védeeskö* settl az iskolai taksrékpénstár ajánlkozik; — ennek hiányában, hacsak pótlására maga magának takarékperselyt nem csinál, utóvégre is elesik a küsdelemben: hasaonta-talanságra költi el pénaétj Ezen intézmény továbbá materializmusra sem vezeti a növendékeket. Ugyanis semmi egyebet nem czélozván, mint a gyermekekét meggyőződés alapján takarékossághoz való ezoktatáa áltaL oly anyagi helyzetre vergődő emberekké nevelni, kik a helyett, hogy miuduntalau [másokra saorul-janak, magukon e embertársaikon aegiteui képesek legyenek j eaen elv és az ellenvetett vastag materialismus lejtője köaött igen nagy hézag vau annyival I ia inkább, mert a takarékossághoz való szoktatás korántaein történik a ssivnemeailŐ\'egyéb erények háttérbe szorításával, hanem ezek ápolásán kívül mellékesen, és ceak ezekhez iileezthe-tőleg kezeltetik. Ajánltatik továbbá ai Iskolai takarékpénztár helyett a munkássághoz való ezoktatáa azon okból, mert a\' gyermek péust keresni ugy sem tud \\ s azért legfóiebb csak azon iskolákbau véleményeztetik fentartan-dóuak, melyekbe a hasi ipar behozatott. — Tekintettel azonban arra, hogy a gyermek nemosupán r«ndszerea munkával is szerezhet pénzt, hauem kisebb Uolgálatai, jóvi-selete, szorgalmaa tanulása s egyéb érde- is kap egy pár meiért, eőt néha ajáudokul krt j és e csekélység éppen oly érdemes a megtakarításra, miut É^H hiszen krokból lesz a th, lés ki a keveset nem becsüli, as a sokat sém érdemli; továbbá figyelembe véve, nogy s takarít ni vágyó satgéuysorsu gyermék addig is, mig as általunk is óhajtott háziipar iskoláinkba behosatik, talál módot a pénzszerzésre: például özszerakja a tört üvbgdarabokat, barackmagvakat gyűjt, gyógyfüveket és rovarokat szed ; ezeket eladjjt, • mindjárt van pénze. — Ezeknek előrebocsátása után bebizonyított dolog lévén aa lis, hogy takarékosság nélkül csupán munkássággal senki meg nem gazdagodhatik, már pedig csak gjsdag polgárok tehetik gaadaggá a hazát; as ajánlott munkásság, mint a gazdái ko- Talán ott fent a dicső menyországban Békét kötve, uj hazát éditendünk, 4 Ámde itt, maradjon mindegyik magában Hogy sohasem láthassa egymást szemünk. Hosszú pillantást vetett Rózsa azon lapra, melyen, eseu veri vélt Ee ma má-eodszor ejtett könyet és ezen. könny azon versre cseppent, E könyceeppek kettői bánstnak voltak köunyei; magáért és im első szerelemért ejtett könyei voltak ekek! Rózsa halkan végig olvaaí. De olykor mégis mint gyöngyi armat hulla Huvá^jfl vontról a bánat k >nnya ;, KüImIVjO küzdél, mint néhai ) agdo.lna, Uj megváltóért eédve teljee 1 ánattal I — MegváUédul hi\\bk /rálasstané Hegy elkésetett üdvödet visa aszerésd j néi kildnben hiába fáradoi Uo jy ma - Saaonlou leikeinkét i isgny ugtasd IV. Káfózdy a beteg ápoló intézetben fe-\| kfldt Aa orvos ügyessége a sebesültet, rö-\| vid idő alatti ielgyógynlásra remélteté. Mé-i hány n^ mnlva sebláza iz megszűnt, amidőn a betegnek a beszélgetést ajánlák. Midőn Kálózdy már magához tért s j épen ápcléjával maga volti ettől mintegy . szorongatva kérdésé: Hol SftEetnek irományai ée könyvei, melyeket a váróéban la kásán visszahsgyott As ápoló a beteg előtt ugy nyilatkozott, misaerínt azokról miit aem tud. „Uh Istenem I" aóbaia fel Kálózdy • „mi történhetett azokkal ?" Ab ápoló gondoli, hóiy hisz nyacton lehet a beteg; mert ily. ee itben a hatóság intézkedik, hogy aa eltávozott tulajdona megőriateeeik, ée ha már i ep a halóság, ugy a házigazda bizonyé a gondoskodni fog;, hogyahátrahagyott javak el ne tévedjenek. (folytatón kftrj) dásnak ugyan első, de nem egysdüK. lé* nyesője, a takarékosságot, pint édes test\' vérét a ténykedésből joggal ki nem zárhatja. — Czélszerübben ájánlhsló elv tehát es: nevel tesenek a gyermekek mind a kettő, t í. mi ad munkásságra, mint takarékosságra. Azonban, mintán a házi-iparnak álfa* lános meghonosítása a tanítói karnak hozzá* képesítésénél fogva hosszabb időt —• talán éveket irényol, ez okbél Keneeeey Kálmán miiiisteri osztálytanácsos úrral egyetértve az iskolai taksiékpénztár é itbeléntetéeének a háai-ipar ineghouoeitásáig elodázását mi is károsnak tartjuk, mert ami üdvöset az iskolai takaréktár addig is létrehozhat, as sem megvetendő baeson: amig egyik kés senyved, jobb, ha a másik dolgozik, minths míudaketto nyugszik. Ami pedig az ajándok-krajgárok megtakarítását illeti, miután ezeknek meggyőződésből eredt megbecslése nagyobb lelkierőt igényel, miut a fáradsággal szerzetteké, \'meg nem becsülése pedig emeseknek elharácsolását is maga után vonja: azok megtakarítása as önmegtagadás erényének gyakorlásánál fogva még előoynysl is bir. Ások közül, kik az iskolai takarékpénztár intézményt elvben elfogadják, némelyek egyedül az üzletreképso ipartanodába, mások as ismétlő, a iámét mások a népiskoláknak csak felsőbb osztályaiba Véleményezik csélszerüen behozaodónak. — Es mind fél rendszabály lenne. — Ugyanis a takarékosság nem kizárólagoean az üzletembernek, hanem minden sors- és rsngbeli-1 nek, szegénynek, boldognak saükséges és hasznos; aaért ezen üdvös intézmény á?dá-* aaibói még a kisebb gyermekeket is kizárni kár és igasságtalsnság lenne. — Az I. osztálybeli hat éves gyermeknek már több esze van, semhogy egy két kiját betéti könyvecskéjével a tanítónak át ne tudná adui i egyéb pedig nem kívántatik hozzá, a többi a tanító gondja és dolga. Némelyek tovább mén ve, ezen intézményt még oly helyeken sem tartják aa iskola feladatával megegyeztethetőnek, hol a hazi-ipar taníttatik azon indokoláasaal; mert a gyermek a szülőé, iparczikkeit ezek által, vásárolt ea erek kel éa anyagból készíti, tehát gyermeki kötehnéuél fogva leghelyesebben cselekszik, ha szüleinek turbén . segít — Hogy a gyermek saüleiuek terhén segitaen, ezt az iekolai takarékpénztár nem hogy ellenezué, hanem javalja, sot\' éppen a krajezárok megtakarítása által agyeime-keknek szüleik érdemleges segélyezésére kívántató képességüket eszközli és előmozdítja. — Ugyanis, amidőn a gyermek elkopott kalapja, rougyos nadrágja helyeit újnak vásárlásához vagy elszakadt csizmája\' megfej eltetéaéhea aaükölködő szegéuy szüleinek nagyobb összegű megtakarított pénzt adhat, aaükaégükön érSahetrfbben segít és sorsukon többet lendít} mintha keresett néhány krajezárját nekik azonnal átadja..— De hálál van elég oly jómódú szülő is, ki gyermeki segélyre neiu szorul, azért gyermekétől nemcsak keresete . átadását, de a házi-iparhoz szükségelt szerek, eszközök és anyagok ^megtérítését sem kívánja, annyival inkább, mert látja, hogy aat nem fecaérű el, hanem összetekeri tgatja. „ Az iskolai takarékpénztár intézmény több oldaliéi uiég veszélyesnek is lartatik azon felhozott okból, hogy t L a gazdagéi saegénysoreu szülék gyermekei között a vagyonkülönbséget előtérbe tolja, köztük válaaavonalat állit, az egyenlőség elvét sérti eőt — mi több a szegénysorra növendékekben a takaritni képesek iránt irigy-Béget, gyűlöletet keit; továbbá hogy a szegéuy, de különben jéviseletü és szorga mas gyermeket iparkodására idővel várandó va-gyonosodási reményében elcsüggeszti Eaen ellenvetések mind meg ennyi egy rémek és csupa gyanitáara alapított álíitáaok, melyek-melyektől — kivált okot tapíntatu kezelési eljáráe mellett — tartani nem kell; mert ezek az ijeaatéeül felhozott veszélyt épngy nem szü^k, mint ama mindennapi körülmény, mely a rongyos öltösékfi és száraz fekete kenyeret rágiczáló gyermeket a bársonyruhás éskalácaot falatozó növendékkel t aa iskola ugyanazon padjára — sokszor egé- \' szen\' tőszomszédságába hozsa. — Ily különbség msg van az életben is minden lépten nyomon, de saért \'veszélyt nem hoz még akkor sem, ha valaki a nálánál érdemetie-nebbet maga íölé boldogitóbb helyzetbe emeltetni, ée akár arányosillag, kereszt vagy egyéb díéajellel kitüntetni látja. Saerfslstt túlzott követkestetée tehát, bogy csak egyedül aa iekolai tnkarékpénatár-intéamény tűntetheti fel gyermekek közöli a sorskülóub-eéget; még talaottabb pedig aa, hogy gyengéd szivökbe as egymásj elleni -irigység és gyűlölet fattynhaitáaát oltja Aa irigység eredete évearedekkel előre, a történelem első korssakára, aa emberi nem ŐSkpjának idejére — amikor pedig iskolai takarék- i pénaiár csakugyan nem volt — vihető visz-sza. — Ellenkezőleg, a közéletben a legrégibb időktől fogva létezett ée miuden so cialiaticua törekvés dacaira mindenkor létezendő rang- ée vagyojikfiliafceéggel idején karán megbarátkozván a gyermekek; tovébná, látván és tapasSpahrán, misaerínt taniiójuk által oeakie aa erényes magaviselet ée szorgalomba helyestetik aa éraém, e végre aa eaen érdemek alánján a legalacsonyabb soréból ia magas polcara emuke-kedétt nagyemberek életképei eléjök ter- v jeesjetvén. idővel várandp vagvonoaodási remftnyökben korántsem csüggednek el, hatan inkább iiegerőéttetitak, mert Ke«4-saoanak, kogy csakis aa eírény, munkásság éi takarékosság utján, ne* padig a oom« launiimui vewélyea lejfljén keréuék éa •tereaaék meg jövendő boldogságukat. Tévéi állitái továbbá, hogy aa iskola csak as utat uokta megmutatni, mely as eredményre veset; hissen minden tsntwgv-bau gyakorolja is növendékeit, sót a iiuk-kal Tadouososemetéket nemesittet, a leánykákkal pedig harisnyát köttet különféle ruhaneműt varrat, ioltoatat i olt; es pedig uem csupa utmutatái, hanem eredmény, — A takarékosságot illetőleg is csélsserflbb a gyakorlat, mint a puszta utmutatái. A pénsörvényébe isfcsak ások meggyőződése, elve, jelleme és becsülete süljed, Kiknek szivébe a növelés egyéb eizközei ezekre szilárd alapot nem vetettek, kik a pénz olrós használásában nem gyakoroltattak^ éi ennélfogva aszal mind maguk, mind mások kárára visszaélnek. Azon ellenvetésül felhozott némely gyermek pedig, ki állítólag sok eietben még tiltott módon is fogja tőkéjét szaporítani nem más csélból, hanem hogy dicsértessék vagy diciekedhenék, okos tanító vezetése alatt, ki még betétel alkalmával is a gyermeket nem betett öiiaegéért, hanem as ezt eredményező érdeméért, jóviselete és szorgalmáért dicséri éi oly szellemben nevelt tanulótársak között, kik ily dicsekvésre semmit sem adnak, czélját nem fogja elérni, s ennek folytán a dicsekvéssei is fel iog hagyni. Helyi ét megyei hírek. — Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése e hó végével lejár, tisztelettel felkérjük előfizetéseik mielőbbi\'megújítására. — A hátralékban levőket pedig a hátralevő dijak ssivei beküldésére kérjük fel. A kiadóhinatal, — Eríejités. A nagy-kanizsai polg. iskola folyó junius hó 29-én reggel fél 10 óiakor a polgári iskola rajatermében ének-, zene- és\'szavalatból álló zárünnepélyt rendez, mire a t. szülök és tanügybarátok ezennel tisztelettel meghivatnak. N.-Kanissán 1879. juniu hó 24. , Az igazgatóság. . — A nagy-kanizsai izr. 6 osztályú nép éi az avval kapciolatban álló kereskedelmi Uuodáuál a zár vizigák f é. július hó ü-án veizik kezdetüket éi a rákövetkező napokban folytattanak; mire a t, c. izülők es tanügybarátok tisztelettel meghívatnak, N.-Kanizsa 1879. junius hó 24-én. Az igazgat óság. — -\'(Vizsga). A nagy-kanizsai polg.< iskolai tauteitület által serdülő leányok izámára luiuiiateri eiigedelylyel rendezett tanfolyam évi vizigaja vásárnap 22-én tartatott meg Kucsesz József iikoíaszéki elnök ur elnöklete alatt. — 24 lánynövendék ilá- 1 togatta es évben a tanfolyamot • A vizsgán nagyszámú kösönség jelent meg mely érek-lődésiel halgatta a leánykák feleleteit különféle tantárgyakból s a Jeguagyobb megelégedései távozott. A tanfolyam életképes i azért reméljük, hogy az mindig jnb-bau eliimerve fenn is fogja magát tartáoi. — (Gabona és borvásár. Az augusztus havában Nagy-Kauizsáu rendezendő gabotaa* éi borvásái ügy ében vasárnap ülés iog tartatni, a melynek\' lefolyásáról jövő ssámuiik-ban kimerítő közleményt fogunk adni. ; — Buzgó megyei alispánunk jelen számunkban foglalt felhívását melegen ajánljuk olvasóink becses figyelmébe. A Kotto-rít ért kettői szerencsétlenség valóban oly nagy, bogy itt csak gyors segély nyújthat némiképen vigasztalást és reményt az any-uyira sújtottaknak. —• Hirschler testvérek Domboruból valóban ritka emberizereteitel iparkodtakaz első pillanatban a legelső szikség enyhítésére segélyt hosni, amiért teljes elismerést érdemelnek, mert e segély valóban bőkeztt volt — (A tanév végén.) Van izzadás ezekben a napokban mindenfelé az iskolákban. A vizsgáló bistosok példás türelemmel iöli-tik a délelőttöt as iskolákban, hogy magúknak meggyőződést szeressenek aa ifjak élőj-haladásáról. Kern csekély munka és sok béketűrést igénylő, de mint sok másnaki, szükségképpen meg kell lennie. A tanulók szemeiben aa érdeklődés is neuü csekély ier-kölcsi elismerés s a jó tanuló bizonyosan örül, ha nyilvánosan ii bebizonyíthatja, hogy a drága időt haszontalanul nem töítötye!, s hogy szépen (halad azon az úton, melyen hassuos éi derék polgárává válhatik a hasának. (öntudata éi busgalma nem kevéssé emeltetik es által. A hanyag tanulónak pedig, ki a drága napokat édes aemmitievpe* ben töltötte, most nyílik leginkább alkalma belátni, mennyit mulasztott és magába szállani. Talán a belátás is érát ad n^ki, hogy jövőre as istentől neki adott tehetségeket jobban felházánál ja. A tanuló \'ifjuság nemsokára a izélróssa minden irányába fog esétmenai. A szülők, különösen aa aa^a, rég várt fiát anyai keblére fogja ezoritani, s ki idejét hasznosan töltötta el, milv Maa leea p. viszontláUi a meletígető szülői kéri ben, a mily boldogok a pihenés órái. be* gyen a viszontlátás mindenütt édes éi Öi-v ifidet es! \' • \' 1 { — tlériüipÉly.) A nagykaniaaai ke-gyeareodi kaik. fágymnáatum airünuepélye e bt 21-én délaiáa 5 órakor tartalótt mlgj és a dieataraásáeeal együtt fél nyolca étá-tg tartott, A sárünnepély mfisorosata igaB érdekesen U ügyesen volt összeállítva a következik énen : 1) kü* dwöstgé. Betí-í kavaatil Ktoadja a főgypináziom énekkar. 2) lymnm ét m patriéf ŐaékaiytŐ) t &»< során előadja ffieindl Ármin III. osi;. tan. B) RéstUt %Ai \|r/%ö/? a\\földön* — czimü pperetteből. Snapétól. Előadja a Myrmn. zenekar. 4) Nagyar népdalik} átírta Tai caky. Előadja a főgymn. énekkar. 5) Tstsn n hl-vdi. Arany JáaistÓÍ. Sssjvalja Preim • Domonkos, VJL oszt. tan. -4 0) Kotxíts Gábor hattyúdala. Előadja a főgymn. zenék r. 7) Ekgia. Ernsttől.l Fuvolán előadja zo gors kiséret mellett ttodipa Lajos, VI- ou . tan. 8) Vig vaddstokl Astholzíól. Előadja a főgymn. énekkar. 9) Panna héni, Kék Hys cinttól. Szzvaljal 8pi!skopf Gusztáv, lll-ik oszt tan. 10) Hunyadi induló. Eloapja főgymn. ének- és zenekar. A mdsoroaat minden egyes daribja legnagyobb prieciaióval s a közönséj folyton megujoló tetszés nyilatkozatai éa sai között,adatolt elő. — Igen jól si terültek a helyesen megválasztott issvals i darabok is. — A műsorosat utolsó di rabja előtt, Farkai László főgymn. igzzga ó ur fejtegette a közönség előtt a gymm liumi képzés czélját, mely ellentétben a tá iada-lom gyakorlati és % puszta megélh ítéire irányzott anyagi törekvéseivel, miut a tudományos pályákra előkészítő intését hi ratva van az ifjúság szivét az ideális csélol felé való törekvéseknek megnyerni — ^égül elismerést szavazunk még a kiváló si! érért azoknak, kik a művészeti tárgyaknai oktatásával es irálynak kétségtelenül látal-mas tényeaőivé Válnak: Bereca Imre, C ross-maon Ignác és Vencsel Resső uralnak.. Éljenek 1 — \'Kerti vigalom) A nagy kanizsai kersk. ifjúság kerti vigalma, mely ej yszer z rosz idő miatt; elbaíasatatott, most uon baton tartatott meg nem oly sikerrel, mint ast vártuk volná. Az est gyönyörű szép volt, b a „Zöldfa" kert kivilágítás ol fényei és sikerült i volt, hogy dicséretéi > vá lik a rendezőségnek, mely meglepő ii lénél felelt meg feladatának. A bejárás igész, fénytengerben újízott a különfele ssin l papírok által beragyogtatva. A belső di sités és kivilágítás ugyanazon gyakorlott cézre mutatott. Nem tudjuk ez óráig men lyi a bevétel, de ez a várakozásnak, tekin t,ve a megjelent közép számú közöuségnek, bizonyosan messze mögötte mzradt. Kivá itink egyébkor jobb sikert-a törekvő egylt tnek. — A polgári iskolai tanulók z írün-nepélye vasárnap e hó 29-én lesz a pol gári iskolai rajst^reiuben. A műsoroza igen érdekesen van összeállítva. Figyelmest it)ük az érdeklődőket ;erre s hisszük, hogy mentől nagyobb számban fognak megjelec ni. A zárünnnpély délelőtt tartatik. — Munkatársunk Kabdebó Fennci, kitől néhány sikerült költemény Ispun cban is megjelent, költeményeit egy begy Uj tv > egy kötetben száudékiozik kiadni. Az erre vo* natkozó eiőfizetéki felhívás aagusztui hó elején fog szétküldetni. —iBiba Eugénia.) A mint már la muk mult számában említettük Erdősy Bibi Eugénia kisasszony mult héten lépett fel először Budapesten f Kamargo czimü o] eret-tebeu, és pedig 4- mmt azt reméltü i — izép irkerrel. A kisasszonyt szp éne te ért és jól ifkolásott hangjáéit többször nyilt jelenetben is tapsolták: az operettebei előforduló mókusdzli pedig ismételtetté : is. Legköselebb a „Sárga Csikóu-ban léj fel mint Bakaj Jtírzsite. — A sikerről értei iteni fogjuk as énekesnő iránt érdeklődő k( sön-séget — • > — Geröfí Andor színtársulatával : hó 21-én előadásainak Forát „Egy kztons története" czimü szinmüvel megnyitá.Az előadásokról a jövő izámbsn szólunk, nost csak annyit a vidéki t. kösönség tudi mására, hogy Qerőfyl isin társulata a leg jobb erőkkel rendelkezik s hogy hallomás szerint Geröfy HJca aMzony, a budapesti lép-színház második csalogánya egész ii lény alatt Keszthelyen ^endégsserepel, A zeti nyelv harcsosut ajánljuk a t, kö ség b. figyelmébe. — Gr. — A keszthelyi balatonfttrdő üjme-pélyei megnyitása f. hó 29 én, vagyis "" ter és Pál nspján leend. — Művészek (?) Keszthélyeh. A héten Kessthelyt, ijiint a sáskák, ugy ték él á moudva osiuált művészek. Előbör egy ballet tánczosiié, Fabrí k. a. hirdette, hogy „csak egyBzejr" fog fellépni, mel aztán Jcöskwanatriu (?) lett második lépée is.- Azután Fplgár J. pápai nép kei társaiágában Hét fehér esudsssülöll banisi téitvér iöttJ kitf harmónián játi tak. Végre Boka Jóseef hegedűművész, as kérdés, hogy jutott-e nekik ily kis rosban elég számú közönség? Egynek em kön- Pé- nult e? szép számú közönsége, de sségyenelve juk a t. olvasónak hogy az az egy. a valódi müvéss Bbka Jósaef volt, hi a Fabrí k. a. lha ki tehet róla, ha, a söniégnek ízlése a pikánsJ A fesztbe érkezett Gerőfy ilinigazgatónak ajánllat- BROGLEJ 622. f—10 bői fel-ine-al- lOt- De váróit ug-i em hapem kö-yre nékt ■eraődtesse Fabrí k. a.-t, akkor as ő kÖaOnsége is ellátogat a ssinhákba. — 1CsaUtjn — Magyar-horvát barátság, j A kőföii i Horvátország) gssdasági intézet hallgatói közül 8-an két tanár vezetése alatt f. hó 19-én meglátogatták a keszthelyi ra. kir.\' gazd tanintézetet A vendégek vklódi isi* vélyei magyar vendégsasretettel fogadtattak a k^zthelyi gazd. int tailárkar éi hallgitóiag által. Azon nzp eitl Keischl arép lörkertjében volt ismerkedési eitély. lyen.a horvát atyisfisk — ielviilutyosva a számos toast, zeíie és ének lelkesítő hatása áltál kitünő/sni érezték mz^ukzt Tört magyarsággal szólva, ragadtak minduntalan poharat s éltették a vendégszerető ina* Ö. Fereacz.) (Sziklai Soms.) j— A vér. (nStrathrnors.") Be- ség. Elbeszélés. (Sépfaludy \\ II. folyt. Mim Saffi dalaiból. Költ (resti Lénárd.) A nagyra-a népéletből. (Palotás Fsuss-ui Ünnep a párisi nsav ope* sr .népet Az ifjúság látva és hatást, melyet vendégszeretetük testvérekre gyakorol, mely tán ne pillanatnyi, feltára isivét i örök got kötött, kérve őket: terjesszék ban a magyarok iránti izeretete Ők megtenni etőseo fogadtak vendégek megtekintvén a többek I vizet ii i d. u visszautaztak Kór — Csabrendokeo közelebb ták iqeg a\' takarékpénztári vezéiigazgatót tek. Chernel Olivér úr személyében. A választás a megválasztottnak mind jelleme mind személyisége ós hasifisága ekinteté-ből fölötte szerencsésnek mondhat & Az intézet kétsógenkivül mindig virág sóbb jö vőnek, néz elébe — (Balaton Füred) Vettük J Balatonfüredi fürdővendégek uéviorát. & ájus 14-től kezdve eddig 319 ssemély. étkezett kies fürdőbe. — Akzrjuk hinni,- hogy hs-zánk e uevezetes fürdőhelye népes isiion-nak fog örvendeni. — Bendei tudósitónz-időkösönkint a füredi saisou nevnsetesebb hallva a horvát m leend barátiá-/othonuk melyet Ijlásnap a Özt Hév-jsre. Jofa. vá\'asitot- mozzanatairól meg fog emlékezni ban. Bírjuk erre nézve isivei igi —• Zsangerl Samu fővárosi t ditásában megjeleut Peitalozzi dunkáinak III. füzete. Euuek is mint az előbbi kéltének ára fűzve 50 kr. Ajánljuk Ipilönöseu tanítóink figyelmébe. — Magyarország ós a Nag ik számának tartalma. - Szöveg: Pázmándi Horvát De izotnoru. Költ H.) — A kis zöld lapunk\' iretét. nitó for- gjvIláQ 25- Endre. — kis ■ ■ wmiomm m gény- (Irta: Quida.) XXIV. folyt. — Megláttam ót. Költ látó. Baji tin.) — A szegedi Ünnep a páriái nagy o rában —■ Az ember fajbeli egziége.Tjiequi-nyi Géza,) - Különfélék. Sakkfeladvány.— Képrejtvény. — Szerk. üzenetek. Bsjsok: Pásmándi Horvát Endre. — A szegedi ünnep a nagy párisi operában. A firandole-táucz. Theo kísassony miut illatsserárusnő. Hála Francsizorizágnak, — Pázmándi Horvát Endre „magánya.„ — Rövid hírek. A ianyaró Budapesten is mindinkább terjed a gyermekek között. — Nspleou [Lajos hercseg e Zuluk ál-utal egy kémssemle alkslinávsl agyonssura-tolt. Angolorizágqz hozzák. A bonaparlisták között nagy az izgatottság. — Az egyp-tomi kbedive leköszönnie bizonyos. Utódja leg dőiebb fia Tewfik pzsa leiz. — A bolgár fejedelem folytatja körútját az európai I fejedelmeknél. — Egy ciomó rendjellel is\' \| kitüntettetett már. - A frsnesia kamara megizavazta ennék Páriiba áttételét A horvátok 1881-ben Zágrábban ipat kiállítást akarnak rendezni. — Nagyváradon Kos-I suth Lajos nevenapját fényesen megakar-, ják Ünnepelni, —• A spanyol kirái a Cortes bezárása után Béc»be jöu. — Hsdii Loja megszökött; de ismét szépecskén bekísér-; ték. A inácska bizony csak egerészni ize-I ret. — Jókai Mór a Vág völgyébe Tren-\| csénbe éi Nyitrába utazik. — Béaben egy i Pick Hermina nevü zsidó .eány inegkeress-; telkedett. — Czraffi bibornok meghalt •— I A válóperek ujabb időben óiiáii arányban \| izfpurodnzk hazánkban. — Gf. Audrázsy j Gyulz teljeseu felépült betegségéből. — j Eudolf trónöiökös visszatért spanyolországi útjából. — Jókai és Arany \'Jáuos a Ion-I doui irot\'ilini congressui által beváláists-I tott a tiizt. bizottságába — Alsó Austria í helytartóságánál a szegediek számára több miut 100,000 fórint gyűlt egybe. Felelős szerkesztő. I O f ? i A N N 2Ű ) E. Pl RNITZE1 ALAJOS mezőgazdasági ^praktir\'éit - - ^ IL t w 7\'\'1\' "Vtaér.\'UQj^tWKé^SSríévben aldpittatott ijépíjyarnaK k eQyesitelt cséplőgépek feltalálói ajánlja ezen tyir felülmuihiuah pöifrTiözűonyait es gözcséplöit,nem kulönbiri mindennemű mm- {áídasá^rgépéit i leCjutányosabb árakon é$\'kedvező feltételek mellett Képes írje^yzéKek kívánatra inoyenves bermentve (Bizonyítvány ) As öntől vett Buirel-féle gőecaéplö kéuQlékkel igen meg vagyok elégedye, valamennyi eddig is ismert gyártmány elé helyezem, s nem mulaszthatom el önnek eziránt teljes elismerésemet kitejesni. Déva, 1878. augoiztus 10.1 Lázár Lajos. k611.fi—12 IASSICURAZIONI GENERÁLI. H E biztosító intézetnek utolsi 8 Igazgatónak Triesztb I I j Igazgalótanácsosnak t » közgyűlésében történt választások a következő A eredjnénynyel ejtettek meg: t pn V. di S. Ségré ur 566 szavazattal J Aligazgatónak n \\ Dr R. Calabi. ur 566 szav. Velencében Elia báró Todros 58g szav. Ko^izmics László úr Budapesten £ 566 szavazattal. 5 Jelenesében Camillo báró Trfcves • dei Bonfili 586 szavazattal. S JÉ Örömmel cout&tálhatjük,\| hogy ezen intézet a belföldi üzlet jelen-tőségének tekintetbe vét síével Korizmice László urat választotta 0 lyhez báró Wodianer M. ur is, ki a belföldi X iutén igen jól ismeri, tartozik S igzzga tó tanácsosnak, ame ® viszonyokat s s b fii MOLLEM &P rostalemez-gyirnokok Budapest, MargiUhid közelében, tolják i már kftt«lft idényre bonnak több gudusfi kiéllitáeéii ve«eayké* pMelyért elal 4{jjsl jiUlauiott a javított rieur-jelket íl^^MsztMrosták kl ty. tóltót ítb. rálanté rosta), ineljr gépnek tupm h tinte oiaakt-rrtd-mrt minden\'inát afféle gyártuiaDpyul r«i—jtl, valamint tisttitö-rosták citt Mintájára. RooUiiik sd (iiaMft legjobb, Bofckff mdntn uerint U fevft, ai eredetitől atmnibu icun térnek el, ■ ruétfagra uiuakstírcdmé-■ytk ik uoaiM nmd u ítídejiével." Ajááiják továbbá /íiífifó-r«ii<UtAt>» ii w<pHwiítt>i nló rttolmntAtt udennemö minta fi nsgjút auHat, a ligyirtáMOBb áron. lHÍF" Árjtgytibk tnyytn is Wfi^aíw. A köratí lóeonatu vaapáya a gyárig kötlekodik. mmtaja a gyárig osztva az or- * Egy kőkorsócska orvon utasítással együtt — használati I 1 frt. f ért Bélyeg éa csomagolásért 20 nyelveken 1 \| kr. kü)ön. lön 10 kr. - BUDAPESTEN, ÜJiíi ut 25. Um„Költőiek." BICSBEN, III. Pragerstrasse 13. es..„H6tel Hungaria." ajánlja a t. cz. gazdaközönségnek pl agy választékit 1 SzerQ álló vagy szállító kerekekre szerelt szilárd alk Nemkülönben a legjobb Hofheit-féle szállith Járgány csjéplő-gépelt, szabadalmazott leeresztő Vás állványu cséplőgépeit a legújabb dáknak ajánltatik, kik gépekkel meg eddig nem bánta (Ár. jogyzókok k i v* mmá^jÚ^i^UmthA^ mm iil4 és belföldi gyártmányú alacsony fekvő, ugyszinte magas os/jopos renű-tásii és konnyü járású járgány csépi ő~gépelt. itó 2—4 ló crejfl igen könnyű járatú legújabb tisztító és zsákoló S\'/.erkezetG készülékkel ezélszerü kézi csép Ifi-gépeid szalinarázó?al vagy anélkfll. jsaVar-járgánynyal, mely felett^ iujgy egyszerűségénél fogva különösen oly gaz- ajn. Arany érem és több nás jutalmat nyert tar a legjobb Párisi világkiállítás 187 gőzmozdonyok, vaskeretü cséplőgépek, szab. „R0BEY"-féle álló gépek, malmok. stb,ért. BUDAPEST. 603 8-12 Irodahelyiség1 I Gyárhelyl^ IX. k.f üllői-ut 35. szám. IX. Lk., Rákos-ut Javított gőzmozdonyok. egyszersmind ajánlunk járgány-cséplőgépeket sor vető-gépeket, ekéket, boronákat, Baker-félje liiíikil frleurOkei, szecskavágókat, valamint minden Szabad, vaskeretü cséplőgépek. mde egyéb a gazdasági szakmába vágó s a legkitűnőbb szerkezetű gép-, és eszközöket 3WT Árjegyzékek és felvilágosítások ingyen és bérmentve küldetnek meg. Mindennemű javítások jól és oloaón esskösőltetnek. Párisi világkiállítás 1878. A legmagasabb kitüntetés, A becsületrend lovagkeresztje és á érdemérem, 160 arany-, ezüst-és bronz érem az összes nemzetközi és egyéb mezőgazdasági kiállításon. RUSTON, PROCTOR és TflRSA p/a 4L izám. tárokból: donyokat r Budapest, nauor-nl ajánlanak dúsan felszerelt >ra javMott gőzmoz r fa, njb- és txalmaflt irtaéplógé jefcet ÖMőgiUititú késifilékl malmokat, Bachjer^rostákat, trieureket 002, 9—10 i l atb. stb. Btb Nyomatja és i adja Fischel Fülöp Nagy-Kanizsán 1879. FEHÉE MIKLÓS angol, frsnczlá, amerikai és német mezőgazdasági gépek raktára VALÓDI Willielin-féle antiarthritikns és antirhenmatikns Vértisztitó-thea. Ezen thea megtisztítja az egéss szervezetet, mint semmi másféle szer átkeresi a test minden részeit — és belhaaználat után eltávolítja a lerakódott kóranyagokat; ugyszinte hatása biztos és tartós. Alaposan gyógyítja a köszvény, osúz, gyermekágyi lábbajokat és idült csü-könös bajokat, a szüntelen genyedő sebeket, ugyszinte mindenemi- és bőrkiütési betegségeket; a testen és arcson levő pörse-néá\'ket, sömurt bujakóros fekélyeket. K.üiónörten kedvező sikert matat ezen théá a máj éa léptolulatuál nemkülönben aranyéres állapotban, sárgaláz, éles ideg-, in- izom és csukló fájdalmaknál, továbbá gyomornyomás, a \'.elbánta! mak, al-hasi dugulások, budesőbántalmak, magömlés, íérh-erőtleuség és a nők folyásánál stb. Oly f&jdalmak mint görvélyes-be-tegségek, mirigydaganatok, gyorsan 4* alaposan meggyógyulnak tartós tkeaivás által 11- miután oz enyhe, (feloldó) és yizelet-■ hajtó aaer. Egy csomag, 8 adagra vos előírása szerint készítve \| utasitással együtt s külöuléle \| frt, bélyeg és csomagolás. k(l Csász. kir. kizárólag "Wilhelm folyékony no „UAÜOR ] Wilhelm F. gyógyszerésztől N< az* egyetlen, mely a magas ségügyi hatóság által szorgos taiván 4— 0 felsége 1. íere tal, kizárql. szabadalommal zabadalm. , ény-sedativ i$" unkirchenben; . kir. egész-iu megvizsgál-acz-József ál-üntettetett ki. Ezen szer oly készitmé dörzsölésül alkalmazva, gyó; tatólag, jfájdalomcsMlapitó él hat idegjgyőngeség, idegbánti I makbanj testgyOngeségben, köszvényes fájdalmak- és cs ban, tagszaggatás, izom bántál d osukiófájdalmakban; kőszvér jás, azéaelgós, fülhasgoatás, gok gyengesége — különösen gyalbgoljási megerőltetések né erdészeknél,) oldalszuráa, mii ges betegségek- és más idült Wilhelmi-féle Schneeberg növény-allop Wilhelm Fr. gyógyszerészül Neonkirchenben Ezen nedv rendkívüli hatást gyakorol , torok- és meüfajdalmok, Anhhurut, rekedttrg, köhögés és náthaldznál. Sj>k vevők erősitik, hogy ezen nedv élvezetinek köszönhetik kellemes alvásukat. Különösen kiemelendő ezen óvószer ködös és zord időjáráskor. I Azon t. cz. vevők, vkik az általam 1855. és óta kéazitett kitűnő Schneeberg-I növény-allopot valód* minőségben kapui Wilhelm-féle Sohn^oberg-növóny-allopo€ rendelni. I UU » V>UJ -»I.VJ.V. ---- -I------D---— r iy, mely be- \| óhajtják — sziveskedjenék határozottan: gjyitólag, nyűg- I ____ _ __________* engesztelői eg om- és íájdal-csuzob ideges ufeos fájdalmaknak-, arca- és y, csua, főtá-erékfájáö, ta-nagyobbssérü (katonák, és dennemü ide-csuznál. Utasítás minden palaezHhoz mellékeltetik. { Egy bepecsételt eredeti palaczk ára I frt 25 kr és mindig frisk állapotban csakis *aa egyedüli kéazitő Wilhelm F. gyógyszerész Neunklhshenben A-Aestriábis kapható. Csomagolásért 20 Er. számiltatik. Wilhelm-féle rég kipróbált, római, valódi fő, seb, égés- és fagyellenes általános gyógy és buzó-ír. Ezen ir U Felsége és római császártól szabadalmaztatott. Az erő és hatás ezen Írnél különösen kedvező mily, széftépett vágott és szurott sebeknél, mindennemű ro»z-fajú daganatoknál, ugyszinte elévült idösza■ konkint kiütő bíbsebeknél, csökönös mirigydaganatok és fájdalmas kelések- és JJjjféregncl, sebes cs gyuladásos emlőknél, égett sebele, t /uk~ szem, zúzások, fagyott togok, köszvenyfolyás és hasonló bajokban. Bjen ír valódilag csak egyedül Wilhelm Ferencz gyógyszerésznél Becs melletti Neunklrchenben kapható. Egy skatulya ára 40 kr. o. ért. 2 skatulyánál kevesebb nem kü\'detik\'ét y^fc a kettő ára biiyeg és csvmagohtstd együtt 1 frt. oszt. ért. Föntebbi készítmények Valódi ptinbégbeq kaphatók Práger Béla gyógyszerésztől Nagy-Kanizsán. Fontos háziasszonyokra néz?e Aa újonnan használatba vett valódi práparált kávé által mely aa arabs, iud és brazíliai bab-kávét erő, finom zamat és kitűnő ízlés tekintetét ben felülmúlja, aa" eddigi bab-kávé teljesen fölöslegessé válik. A valódi priparalt kávé. az „Ellő tríesti kávé gős-égető és őrlő gyárából MAITI R. TRlESTBEN, sokkal egészségesebb, táplálóbb és erŐsébb, mint a bab-kávé és mégis felével olcsóbban kapható minden jónevü fűszer- ée gyarmat- áru-kereskedésben . Vezér-ügynökség WEI8S TESTVEREk 620 1—9. faagy-Kanizsán