Zala 1880 09 szeptember n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	33.31 MB
Keltezés:	2010-05-21 15:45:39

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1022
Megtekintések száma:	3720
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (453.08 KB) Zala 1880 szeptember Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 36. szám. ÜaéOhtvatal Pwehel ftÉto kőayvkewl bidisa. UJvArwaháa utnaa. 619. mám. \\ iWÉMtéai árak; K«esa ím A frt. Fél 1 fin Sagvadévre I frt 60 kr. j Hir<1tmenyek 6 hasábos patt Uor egyszer T kr Hhhisln hirdetésnél 5 kr. Bt I10 kf. Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, szeptember l-6n. I wJiLII: , . j f MEGYEI ÉRDEK0. KÖZMŰVELŐDÉSI, ÍARSADA \|JM I "w G AZDÁSZAT1 HETILA.P A ZALAHK6YKI ÜAZI). KGYESÜLET ÉS TÖBli MÁS KGYI.KT HIVATALOS KÖZLÖNYE. t VII. évfolyam Szerkesztői iroda. Hova a lap sseilemi részét ilM köileménfek k0Jdead6k U) városház atosa 513. n. öénnentoden levelek csak ismert kaaekhől fogadtatnak eh Késira{ok visata nem küldetnek. MjrÜttér: Petiiaora 10 kr. A zalamegyei ált tanitó-tes-tület közgyűlése A mint már lapunk előbbi számában említettük, * zalaraejfyei általános tanító testület ez évi köa-gytiléaét e hó 25 és 26-án tartotta meg. A megy»* minden részéből t»e-reglfttek össze néptanítók. egyedül a Muraköz hiányzott, minthr (/• nem is volna része Zalamegyének és mintha a muraközi nép-tanitók, nem is megyei néptanítók volnának, és nem is volna szükséges, hogy magukat a salamegyei általános tanítótestület tagjainak érezzék. A törvény beülje sokkal tisztábban és világosabban beszél, miufc-hogysetn bármiképeu mentegetni lehetne az ilyo dolgot, sokan szomorú példáját nyújtják annak, hogy 1 mi képeri ignorálhatja maga a tanító I aj törvény betűjét, ha neki az ugy-tetszik, és miképen lehet a közaé-i^okuük is példát adni arra, hogy a térvény betűjét a fuvart, és napidíjakat í lletőleg, a melyeknek kiszolgáltatására az ily gyűléseknél kötelezhetők, kijátazssák. Ne vegyük adol- j gut oly csekély nők; a tűrvén y tisz- < lelete a csekélységeknél kezdődik, ! ••« a törvény tisztelete amúgy sem leg- \| erősebb olaala a magyar népnek; ha pedig a nép még azt is tapasztalja, hogy tanítói sem sokat törődnek a tör vénynek reájok vonatkozó irott ] betűjével, akkor ne csodálkozzunk tison, mikor sok esetben a nép is feloldva érzi magát azon kötelezettségek alól, melyekkel a törvény értelmében tanttójának tartozik. No de ne szellőztessük tovább ezt az odiosus ügyet; ha vannak \| tanítók a kik tani tói lelkiismeretükkel megegyeztethetőnek tartják azt, hogy évek hosscu során át magukat aa egylet gyűléseitől távol tartsák, ám jói van; mi kötelességünknek tartottuk azt registrálni. Térjünk át most a gyűlés lefolyásának rövid vázolására. 25-én esti hat órakor tartatott meg az előértekeslet Bélán yi Tivadar alelnük elnöklete alatt. 0 üdvfoiöl-vfen a már ez alkalommal is sjtép számmal egybegyűlt tantestületi \'tagokat, felhívja figyelmüket a megállapított napirend egyes pontjaira, aj melyek érdemében az elő-értekez-löt van hivatva határozni. Az elő-értekezlet elfogadta általánosságban a napirendjei, azonban mind a tantestületi alapszabályok, mind pedig a létesítendő1 segél yegy-lek alapszabály-tervezetét illetőlég, célszerűnek találta a kitűzött napirendtől eltérni, a mennyiben a se-gély-egyleti alapszabályi tervezette vonatkozólag lényeges vélemény el térések mutatkoztak a létesülés módozataira. nézve. Azért az .előértekeslet elfogadta H. M. abbéli in-dívványát, hogy a segély-egyleti alapszabály tervezet záros határidő melleit adassék ki a járási köröknél^ hojgy azok a dolgot megvitatva, véleményes jelentést tegyenek az figyről. A napirend többi pontjai elfogad tatáinak, Este ismerkedésre gyűltünk ösz-sze a Nieszuerféle vendéglőben. Másnap- reggel 9 órakor a szép számmal összesereglett tanítók a gazdasági intését földszinti első terpiében gyülekeztek össze a közgyűlés megtartására. — Körűl-belül száz húszan lehettek jelen. Örömmel látjuk e közgyűlésen a megye első és piásodtanfelügyelőjét, és más vendégekét is, kik a legnagyobb érdeklődéssel hallgatták végig az ügyek letárgyalását. \| Pont 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést a központi választmány elnöke Osathó Alajos ur. Szépen átgondolt beszédben meleg szavakban Üdvözölte a jelenlevőket, a mely után elolvasta kimje-j ritő éa terjedelmes Jelentését, egye-l sűleti életűiknek a Ijefolyt évben el ért eredményéről, j Aa élnbki jelentésből örvendetes mozzan at gyanánt emeljük ki Bényt, hogy négy uj já-cult meg és hogy a já-ékenysége,, — az utolsó szép \'reményekre jo- előórtekqzleten küldetett taguj fiánfy Alajos, azt a körül rás kör ala ráskörök te-egyleti év bén gositó volt Aa elnC ki jelentés éljenzéssel fogadtatott. Már az ki egy háro Pozsogár (Hála és Hősen blüb Lajos urakból á\|ld bizottság a pénztár meg vizsgálái ára. Most a közgyűlés alkalmával, Bánfy Alajos ur, mint bizottság előadója, jelenMst tesz kiküldetésének eredményéről mely; eredménynek soványsága meglepetést és szánalmat keltett a jelénlevőkben. Egyesületi életünknek valóban nagyon szánalmas oldala aj pénztár, a tagak nagyobb része Kioldva érzi magát a tag-dijaHjaeíéséaek kötelezettsége alól, nem tarod vén azzal, hogy az egyesületnek olykpr-olykor szükséges kiadásai miből íödöztessenek; pedig jól tudják azt, hogy a mai világban ingyen semmttsem adnak. így törik meg a legszebb akarat és lelkesedés, a részvétlenség és közöny kemény zátonyán. Ne is várjunk nevezetesebb eredményt az egyesületi éleitől ott. hol az őssze-tártozás érzéke, a collegialis érdekek közösségépek éraete oly kévéssé van kifejlődve, amint azt épen a tanítói világban tapasztalhatjuk sajnosán. A közgyűlés nkásodik tárgya Zalamegye királyi tanfelügyelőjének Krób Pál urnák felolvasása volt, Zalamegye tanügyi állapotáról. A jelen volt tanitótestUleti tagok a legnagyobb figyelemmel hwllgaták, özén érdekes részekben bővelkedő munkálatot, mely Zalamegye ciiltu-ralis fejlődésének 10 öves, keretében valóban érdekes és figyelemre méltó képét nyújtja. A munkálatnak statistikai részét lapunk mai számában közöljük és ajánljuk mindazok figyelmébe kiket haladásunk csak legketésboé is érdekel, A közgyűlés lelkesen megéljenezte a derék felolvasót előadása végén, és mi itt kötelességünknek tartjuk őszinte elismeréssel adózni a fáradbatlan tevékenységű tanfelügyelőnek azért, hogy zalanregye tanügyi állapotának megismertetésével, ujabb össetönt szolgáltatott a jelenvolt! tan férfiaknajc a nehéz pályájukon [való kitartásra és türelemre. A napi rend harmadik pontja a módosított alapszabályok megvitatása lett volna. Miután azonban nem olt kilátás arra, hogy a terjedelmes elaboratum egyes pontjai még a közgyűlés folyama alatk érdemlegesen megvitathassanak, abban történt megállapodási hogy a módosított alapszabályok! egy-egy példánya a járási köröknek inegküldetve, ezek véleményes jelentéseiket három hónapi záros határidő alatt a központnak küldjék be. IV. Bánfi Alajos Sümeghi tagtárs igen vonzó előadást tartott a gyorsírászati ól, gyakorlati példákkal illusztrálva annak rendkívüli hasznát As czélszerüségét. Az előadónak jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. — V. A létesítendő segélyegyleti alapszabály tervezete ügyében határozattá emeltetett Hoffmann Mórák az előértekezleten tett ama indítványa, hogy e tervezet melynek még bővebb megvitatása a járási körökben még szükségesnek mutafkoik, ezen czélból azokhoz tétessék j át, megbészélés és megvitatás végett. VL Az iskolai és népkönyvtárakról értekezett Tóth Lajos, sütná^k-mihályfai tanító. Az értekezés nagy szorgalommal az; ügyet érdeklő ed- digi tények, adatok és mozzanatok lelkiismeretes felhasználásával készült, szépen kikerekített egész volt, \' a mely sok helyen lelkes élijenzésre ragadta a jelen voltakat. As értekező egyike azon néptanítóknak, kik valóban lángoló lelkesedéssel működnek szerény és egyszerű pályájukon, s maga ii a köznép körében élve, ennek fogyatkozásait és előnyeit jól ismerve^ leginkább hivatva van arra, hogy gondolatait az oly fontos mivelődési eszköz tekintetében, papirra tegye is szélesebb körben ismertesse meg. — Érvelése általában igen helyes, él habár kivitel módozatai iránt történtek is felszólalások, a derék kartárs nemes és tiszta intentiói iránt bizonyára senki sem kétkedett. A tárgy fólött élénk\' eszmecsere fejlődött, a melyben e sorok íróján kívül-Pozsogár Gyula, Suhmídt Ká\\ roly és mások vettek részt. VII. A megyei tantestületek hatásköre, kiszélesbitése tárgyában értekezést volt tartandó: Rédei Ferenoz testületi tag Csáktornyáról. Értekező azonban jelen nem lévén, az erre vonatkozó indítvány felolvastatott. Bővebben nem akarván kiterjeszkedni, ezen körülbelül a tanítói]kamarák létesítésére kimenő indítványra, itt csak röviden megemlítjük, hogy Hoffmann Mór behatóbb indokolása és masoknak is hasonértel\|mü nyilatkozásai után annak ebbeli indítványa fogadtatott el egyhangúlag, hogy ez indítvány egyszerűen letétessék a napi rendről. VIII. Hock Pál, zala-szw-gróthi járásköri elnök előterjesztést tesz a tanítói fizetéseknek megvizsgálása és szabályozása érdekében e pontnál jgen érdekes eszmecsere fejlődött ki, melyben különösen alapos észrevételekben gazdag indokait, Pozsogár 6, végedi tanító adta elő meggyőaő-leg, a melyekhez felvilágosító reflexiókat fűzött Krób P. tanfelügyelő ur 6 n&ala" tiiuija. Húsz év után. í k > KflHÓ\'i beszély. IrU KESZI GYULA. L űokep van, nagy Ünnep, fejedelem névnapja. Zadng a taéll«l bélelt birka bére még ma, Jáséa kél a felség jobbra, balra, tétu, Sédar kalbáaa jütt-e kellő saám a bébid; Astán stegjr ki tágas arí udvarába Mtm, mag vaa-é már nyúzva polgársága, Kiket teanap aata saána asztalira 8 kiket nem fog látni íöbbé káscnllára, A tnkaa taaáoaM, a keresztes bajnok, ftá mag Agy ÚMtelnek, hogy mondják szamárnak. fiaik, padtf iné vérzik értők smveeskéja ! Vágta a nagy bámat mag na tflrja, tépje I tpöB mess Ml ki peigirek bfl vére, Mi luAls Uaaiért agy asepp mt as égre. Máéi a tyaiitmat MaÜk mM aélkol, Miaéaatk bke hal, méfmak si sem bégül. lAa aatéa aa amé^ mriyak aateáraéga \| aa^yw raHáért k4aaaa áll balálra, iHmi mii ka atok MrMt ayiaták ■sitifé km példává aam válik. Male éasaac ■wKak, tásjftak a áalayra, mag «ÉRt Éaérf a as%é»sk aatsa. i A «ÜI véfkéf wm te aswfS M\| a itkimif a/áj»ja. ns Er is a A vérpadról tiastal póré birkák tagja, A füstölgő konyha aztán pártfoglalja. Nem volt még ily dolga efaű birka népnek, Mert ja, konyhán még a zsírban is fllrödnek. Hogyha már a konyhát Szóba vettdk légyen, Megtekintsük, mint megy a tttat a kéményen, Kaktak-é már keltő lonbanásu tüzet, 8 a hasábok immár mind parázsasá égtek ? Bodron ingnjjakban alabaatrom karja KármUtŐ fűtött a ludtestet forgatja . Jl j Aatáni ki jforgatoá ? jé vén\' tudui, neindeí?\| Fajdaismnek lánya, feslő bimbó Krsse; A kiről maltaalag im\' ez légvan mondva : j Vál\'aipj as évak tizenhatját hordja. Szépen ia megtermelt, törném a zúzáját, , Beh asarelnén tudni ajkamon aa ajkát I Ég a Lit oreaáján, nem is mint a csillag, Ég miaéntha volna úszta égen két nap. Voltanpen aam tom, a tűz vagy a két hsam j Avvagy mind a kettő éget ilyen béren. Ua sokáig nézsa tűz-asemével énrám, Még megégne innen, onnan is as oreaám, j Vagy Ián még nagyobb baj is támadna • bennem: Lángot! vetne a szív gy áladé keblemben. UalljadL píros alma, esdda léaaan máma: Pttakafornol épült erivem lobbanáaa, Vagy még napsaárást ia kaphatok saamidtal, Már ia[ónjem én azt, a fejem mint szédül, L JBB i a Kéked bsajt megmondom, da aa széli, anyádnak, Mart ha saélsi lesz dolga a faőkdinaak Uitka^illaatias esnék sodróiéra, 8 katieSÜ \|«a4el< í^jevssft faiáatal 1 T~ - Menjünk innen gyorsan, még bezsírozhatnak Vagy nyers kappanlábat a kaebünkbe lopnak. Ömöljünk ki csendén a pecsenycsz-aggal, S lássuk, i szobái i Ridve4 az asztal. (m a\'ása köv.) A gyűlölt ohajtottak Szala/ Sándortól. 6 émm Htémk pmémümk qs$t« b i Milallüf plrs Mái 1M ■ agy kUn, a itllliil í fül MMÉ • baaaák a gárdára. As Ky wi fiÉi még szivea elnézik firtHaaségál aüg réln AMjaa>sa, sMpláay, félre naa értik, aa termettéi nékem 1, Káattf&k Ugyan moadr. vén* A M« (í éa anive. olytatáa) Hanem Kaaic tér úrban volt annyi furfang, hogy Sándor fia ióbarátjának száján előbb mé^ea madzagot búzott végig, aztán ugy kérdfczte megj hogy „hol lehet az ő; kópéja?" Kagy Umentatával kezdte, hagy „már csak találta vélna ide hasa, vagy tudná: hol van ? pénzt akárna neki adni; mert már igen régep kapott d talán ki is fogyott az erszénye 7* Az ilyen prolbg azután elég arra, hogy egy pesti gavallér Jogász örömében a kútba is bmougorjék: ment a mi a pajtásának hámlik, abból neki is jaak faskL így tudta mef Kazimér ur fia taitós-kodáai helyét Oda jutva, kévés kéfdasőaködéa után rögtön fia\'szobájába rontott As első ssobá-bap fiörjj Sándor iaaaával találkozott A megrettent iaas tiszteletteljesen , ugrott föl arának atyjai előtt ;J da Kazimér ur minden " " "itotta s egyenesen a tartott Kátniáinl inas djon Istan\'-ra legjobb tartotta ast, hogy kere- tekatona nélkül tnáiik saoM ajtaj arra a saok atlan JTogadr Isten11-oek ket oldott A nagyiégoa kr haragja még osak itt érte el a[fdif peslot Mit láttak saa^fl Kedves kupéjának Lobjában bizony hira-pora mm volt nagy Vsrbőosynk .örökre ■dlkmiMi M^ÉtÜ —ának, vagyis bájnaaa Uirrénykön; rának", sóm a oornue jinfnak, vagy as UWQti ér wí$gjW* »rvényöúk> kéknek; hanem volt ott egy csőmé mázpló-szersaám, aztán annyi festék, hogy a nagy-aágos ur oda haza egész kastélyát kipingálhatná vele; azon felül annyi pirosító, fehérítő kerülne belőle, hogy as egész alföldön felseedült és felserdülendő fehérninség egy állő esztendeig kendözködhetnék abból. Hát az a tömérdek pingáláa l Aatán egész a megszólamlásig -híven. — Amint körülnézett Razimér ur, egy festményen megakadt a szeme. \'Iszen as kép, az ő porfogéi tanyája 1 Milyen pompáaan eltalálta m a kölyök; a mint a birkák este haza térdek, a juhász utánuk; egy pár juhász vizet mer a gémesből; s számadó az akol előtt a „birp-fogé"-val. De nini 1 As a számadó minden izében porában a Péter, as ő számadó tár-kása. Na és már még is boszorkányság I Még a dohánysaoskéja ia ott ván a gawa-kötéséhez akasztva. Olyan originális kép az az öreg Péter, széles karimájú kalapjával bosxasu, göndör félig őss bajjal; hatalmas bajuszáról minöen nehézség nélkül lesétálhat a légy dprék jrál-laiM; alóla olyan megelégedett képpel j néz a nyájra éa a bojtárra, szinte leolvashatja róla as ember gondolatát, hogy „na most nyugodt szível várom a nagyságos uratf A nagyságos nr csakugyan megy is. Csakhogy as a háttérben látásik. Kazimér ur oda néz. Ezt már nem \|állhatta mosolygás nélkül. Két derék taliyért hajt as öreg Jancsi kocsis, hátul meg imnrŐt ■úve, ehritáshatlannl as ő saját peraoéája Ül; hatalmas tajtpipája bodor füsttel hlrÜeti megelégedettségét „No — hát ízé — as a kópé mégis nagy mesteri* mormogá mosolygó képpel as öreg ur. Ugy ijl feledkezett a képre i szinté álhitté, hogy a porfogói tanyán van. Mmsr fslábrénault, hát akkor meg egy gyöayjörtl leányt látott maga előtt, Olyan gyönyörűn mosolygó képpel,- mintha csak várná, hegy Kaaimér nr mafcmrógatía. Ugy saormalt volna rá ■egtowhdai; aa hát ki as Mlte tudna ilyen szép teremtésre megharagudni, kinek o&inden részéről csupa szelídség, cairoa jóság Mlgárzik. Ea tehát as a fehérnép — gondolá !az öreg —r a ki az én Sándoromat a jogtudományok mellől elcsábította. És a jó isten tudja: még se bírt irá haragudni. Minél inkábo várta, bogy végre esak moghzrz^szik, annál jobban megsxaretle; észre se\' vette, hogy nem tud a képtől megválni. Az Isten Őrizte; hogy önmagára nem haragudott deg a helyett az ártatlan kép helyett As íróasztalra tekintett. Megint as;a mosolygó csábos kép, kicsinyben fényképéivé. £a mér még is csak sok 1 A képet as öreg ur felvette, és zsebébe rejtette; errol még számot kér as ő kópéjától. Azután ÜUUott as előszoba ajtajába s dörgő hangon kiá\'totta: „Kálmán r Az inas ea értelmes előszólíttat kénytelen volt meghallani és tanácsosnak !t$rtötis meg is fogzdm ; előbújt. — Te Kálmáa — hát izé — hol, van az urad ? — Kérem alázattal, nagyságos ur, sohase mondja meg: hova megy; sokszor pedig csak as éjjel veti hasa: néha két napig sincs itthon. Ugy mondják, hogy a vidéken utaaik éapingal. —- Hazudsz, gazember I —\' I$e kérem alázatosan, éa íaasi eszemmel többet nem mondhatok, mint a mennyi aa orrom előtt történik. Hát az a kisasszony kit ábrásol; a kit as a bolond urad pingált? — fia bizony nem tadom. Valahol á hegyek között láthatta; páastor lány leheti Egyszer két napig járkált valahol a aagyiá-gos úrfi; mikor magjött, akkor pingálta. Ekkor as Öregnek mintha jó ötlete tfc madt volna, azonnal visszatért fia saob^jába s ott as o ssokott ortographi^ával a kövat-kaaő levélét irta fiáaaki „Édss Kjsffl Sándor !* Kerestelek Paatea da nem ♦\'^hk Aaat maatták O.—i FürdSbeljen ktgteraoa. Már igaa saarataém taaai, antaoda tisasot * A jdvé évi kSegyfllés kftlnli, Zala 8sent Grélfc töretett ki Mb kisebb indítvány letárgyalása atijn m érdekee mosaaoaiokbea elég gazdag gyűlés V, kettőkor végei éri egyeeité i Írékor baréteagoe likpi gyűlésen résetvevókeL {e Nieoaner vendéglőben, e hol \\ raő-kétoe felköaaönűjkben sem voll kiút, esek kOattl felemlítjük: Kréb Ml jret, király <5 felségére, Beláúyi [Ti~ vederét ^refort miniszterre, Hoffmann MÓfét Krób tanfelügyelőre, Bénfi Alajosét e másod tanfelügyelőre és 12 egyesület tagjaira, Hajgató Madárét, Friedman Alajosét az egyes illeti elnökségre és a központi választmányra slb. Végül nem\'tehetjük, bogy elis-mérésünkét ne szavazzuk a keszthelyi derék kartáriaknak, a kik a vidéki tanítók elszálieolláeát eszközöl-ték . . — Zalamegye tanügyi állapotáról. A zaiamegyei általános tanítótestület augimz-tus 20-diki köegyűléeén olvasta Kráb fal kir. tanfelügyelő. Igm íissUtí tanúéi teMlet! A zalamegyei általános tanítói testület igen tustelt elnökének kérésére tett Ígéreteset beváltandó, van sssrenceém a zalame gyei vépaeveiét Ügyének 1879p0 tanévi állapotáról e következőket közölni: hogy azonban előadásom acéljának megfelelő legyén, illetőleg; hogy tanügyOnk állápo tárói vagy annak } haladásáról hallgatóim elölt világfa képet tárhassak fal, kénytelen vagyok első •ortián a tíz év előtti statisztikai Mátok fölemlít éeé vei , jobban mondva aaoknak áz . 107$e6 adatokkal való összehasonlításával foglalkozni, azon reményben lévén, hogy a tan ügy felvirágoztatását bizonyító adatok megnellgstáaával a netalán unalmas tárgyat - mégis örömmel fogja a tisztult tanítói testi-let meghallgatni. A megye lakosainak száma az 1870. évben megeitett népszámlálási kimutatás szerint volt 333,237 lelek, esek kőzött volt az 186170 tanévben 6-12: 21,465 fiu és 90 mer 569 leány, összesen 42,034, — 12—15 volt 6,611 nu és 8,165 leány, össezsen 16,796, — együtt véve 58,630 tanköteles; as 187960 tanév elején megejtett Összoiráa szerint volt 6—12: 22,903 fin és 19,866 leány, Összesen 42769;\' 12—15 volt 6,483 trn 6,900 leány, összesen 15,283 együtt véve 68,062; — a tankötelesek száma tíz éf alatt tehát fogyott 778-al Ennek oka as 1875 és 1876. években különösen a tanké-telesek sorát ritkító gyermekbetegségek as 1878- és 1879-ben uralkodott különböző himlő és torokbajokban keresendő. As 1869J70 tanévben látogatta a Za-lamegyo területin lévő népiskolákat 15,681 fiu és 12,7U leány, Összesen 28,392 tanköteles, — o szerint iskolába járt a tankötelesek 48-26\'/, : az 187980 tanévben láto-í. gatta aa iskolákat 24,441 fiu és 20,411 leány, összesen 44,852 tanköteles, — látogatta eszerint as Iskolát a tankötelesek 77-26 %. As 1669.70 tanévben volt a megye területén 813 elemi ée egy felső népiskola, 814, — esek közül volt egy köz- ségi a többi falshsasti iflllogüj; ma van 7 evoda 176 elemi, 6 felső uóp-.l- öt p d-gári, egy kereskedelmi és egy sssrstetfca, isiseihp 3W iskola; esek küsül 6 11 községi, 110 felekeseti iés 4 magán ]i 1869 70-ben aa iakelák ellvoltak lyesve 818 tulajdon ée 6 béreli, 323 helyiségben; ma oktauatnak a növi dékek 877 tulajdon ée 17 bénlL 394 épületben. \'186970-ben taníttattak az lakol járó növendékek 394 tantmekbenl — maié ónéira van elfoglalva 652\' helyiségj: 186970-ben volt as Iskolák ftsllett 148 faífkola, — ma e osélra kihasított tarülpt van 228 iskolánál 1869170-ben nem volt az jskélák mellett sem iskolai kert, sem testpsjkorló ték ma van 9 iskolai kert és 32 felszerelt test-gyakorló tár. 186970 ben aa iskolák e követkenő taneszközökkel voltak felszerel re: Volt asok-ban 336 fekete tábla, - «7 db. fisli olvasó tábla, - 107 térkép, — 21 foldeömb ée 4 iskolai könyvtár; ma van as iakoijtoál használatban 635 fekete tábla, — 371 fali olvasó tábla-gyűjtemény, 4 822 térkép, rf 337 földgömb, - 296 térmészetrajki, — 88 természettani ábrák gyűjteménye, — 14 természettani és terméesetrsjsi gyűjtemény és 52 iskolai könyvtár. 1869 7a tanévben tanítással foglalkozott össaesen 428 egyén, — esek kösfll volt rendes tanító 367, segéd 61; ma vau slke\'-mazva 622 tanító, — esek közül rendee tanító 453, — segéd 69,— képesítve!van 411 nem képesített 111. — Itt asonban meg kell jegyeznem, hogy ea összegben 7 tanító két szer van számítva, mivel mint rendes elemi tanítók a polgári iskolánál is működnek mint segédtanítók, — eszerint mint tanító ténylegesen működik 515 egyén, ezeken kívül tanítással foglalkozik 2 ág. hitv. — íj belv. hitv. lelkész és 2 helyettes rabbi. 1809 70-ben egy tanítóra jutott 66 ta nuló, egy tanteremre 72, — 1879\|80[bau egy tanítóra 86, egy tanteremre 81 tanuló. Í7($j70-ben aa iskolából kilépett gyermekek közül jól tudott irni, olvasni 3,893 növendék, 1879 80-ban olvasni 70.1 íj, irni és olvasni 6801. 1869 70-ben volt az iskolák jövodetme készpénzben 83,627 frt, termények értékében 4742 frt összesen 88,396 fite jövedelem származott 55,311 frt értékű ingatlan vagyonból, melynek jövedelme volt 6,441 frt tőkéből, melynek kamatja jrolt 466 fii, ... tandíjból jött be 18,736 frt, — községi segélyből 62,811 frt, — egyházi segélyből 1296 fit s egyforrásu jövedelmekből 2Ó13 írt; - az 187980 tanévben volt sz iskolák jövedelme készpénzben 1S6L416 frt termények értékében 58^551 frt, — összesen 244,907 fii, — e jövedelem származott 265 ezer 29 frt értékű ingatlanból,\| melynek jö-l védelme volt 24,246 irt, - 34938 frt tőkéből, melynek kamatja volt, 2248 ^ - állami segélyből 51455 frt — községi segélyből 66432 frt egyhási segélyből 52,266 irt, egyéb forrású jövedelemből 16227 fii As 186980 tanévben az iskoláik jövedelméből fordíttatott tanítói fizetésekig 83,250 frt, fÜtéere, tisztogatásra és kisebb javításokra 2,877 frt. tanszerekre 79Ó. frt — szegény gyermekek könyveire 326 frt, egyebekbe 126 frt; — 1879j80tanévken adatott tanítói fizetésekre 206,668 frt,- — jfűtésre, tisztogatásra és kisebb javításokra 14,122 tanszerekre 2689 frt, — szegény gvermekek könyveire 1256 frt, — cgyebelue \' 18,096 — felesleg marad 2036 frt Az 1869.80 tanérben a tanítói fizetésekre fordított\' összegből egy tanítóra átlag esett 194 frt 60 kr; — as 1879(80 tanévben pedig 395 ft. 91 kr. A mit a mondattokon kívül még elő akarok adni, Éjt caskk as 1879)80 kimutatásból msritettfa, mivel as 1869170 évi kimutatás adatja! s részben kellő fulvílágosittat nem nyújtanak £ szerint as 1879,80 tanévben tanítással foglalkozott egyének között öt évig szolgált 88, — 6—10-ig 88, -lOr-15-ig 67] - !5»-20-ig57, 420-25-lg 36, - íö-SO-íg 46, - 30 éven felül 9$ egyén. Ugysnason évben a tanítói karban a következő változások történtek, meghalt 11, 4 a taajtél pályáról lelépet 8,- - el-mosditetott 2, r- folítiggoszfotott 11, — és áthelyeztetett 6t, — üresedésbe^ Volt 10 ta-II nitói hivatal. I A törvényszerűen szervezett elemi, 3 felső leánv,- 6 polgári,- és 2 gaz dám ti ssaluMstálvlyal megtoldott felső népiskolák mellett 253 néjnakoláben volt aa oktatási 6 évfolyam szerint szerv ezre. bad legyen itt a t tanitói testület t felhívnom azon körülményre, hogy ik évi 38-ik t ez. 4Ö-§-a értelmé-indennapi oktatás 6 tanfolyami, a ur Ő nmlt 1876. évi aug. hó 26-án . a. kelt magas rendeletében e törvényéé Inténksdés életbeléptetését különbeni felelőeség térbe alatt szigorúan meghagyta, mely rendelet annak idején ugy as iskolák helyi felügyeletével megbízott iskolaszékekkel, mini a tanítói testülettel közöltetett, s ennek dt csára még ma is 122 elemi iskolában nin< i aa oktatás Ü évfolyam szerint rendezve iskolai takarékpénatárak közül k a\' bálaton-filredi izraelita, a k&-)ni. \|iaj,b. és tapolcsai felső népi«-keletkezett a balaton-fŰrodi sze* 54 botevő 50 frt botéti össseggel. van még takarékpénztár a nagyig. iskolánál 12 részvényes 19 ft. téttel,.;a mihálvfui iskolánál 51 2(2 tirt 94 kr betétel, azala-eger-ri iskolánál 40 réssvéüyes.256 ft 85 ki. böfttol és a -sala-egerszegi felső leány jskoláuál ! 2 réssrényes 157 frt 39 krbetét-A sah megyei tankerűletbon vau tehát stár összesen 5 iskolánál 186rész-56 frt 59 kr betéti összeggel, t kívántam a Zalamegye terüjf Az inogszüiit »yavári kóláé; rétethásni Ezenkívül kanizai p< 50 kr. b. részvényei fzegi polgi tel (akarékpéi fényei Esek lén levő iskoláknak anyagi viszonyairól az Igen tisztel tanítói testűlettel kösölni, a me lyékből mt ^győződhetik mindenki, hogy ugy az állam n int a községek és hitfelekesetek részéről ta usitott áldozatkészség évről évre fokozódván az e részbeni halaaás tíz év le "forgása als t tetemes össegekben nyilvánul Meun fi asonban c téren még a teendő j- eléggé ogja illustrálui annak megemli tése, hogy Zalamegye területén a puszták kivételével és a muraközi hegvkerüleleket egy-egy kökséguek számítva, meg 2$5 köz ségben nincs\' iskola, — s e községekben 8744 tankáeles közül csak 3288 látogatja kedvező ide alkalmával a legközelebbi iSr kólákat; 4 továbbá hogy az 1880. évi 38 t cz. érieli lében a fél geographiai mértföldnyi távolai u községek iskolailag egyesitlie tok legydnta, még száz és néhány iskola rendszeresít isérO van szükségünk. Bizvs azonban az isteni gondviselés segedelmein n, a magas kormány bölcs intézkedéseik n, községeink és bitfflekezeteink áldosatkéss égében, — mely utóbbiak mindinkább meg jyősődve arról, hogy az ifjú nemzedék ésuz rü és psedsgogiailag helyes neveltetése és taníttatása képezi a megdönthetetlen alapj; t is teszi a uár számban kis nemzeteket no§ ygyá, a hiányzó iskolák felálli-fogják hozni idővel a szüksé-amikor is a fentebb említett mándékom volt különben e tárgyról — ha as iskolák állapotáról s«U4 értekesésre W-hlvs nem lettem volna Is — ez alkalommal értékesni s a tisztelt tanitói testülettel e részbeni tapasztalataimat közölni. Kn % 1872-lk év jknnár havában foglaltam el hivstalomat Mintán as általam meglátogatott sala-agera<gi városi iskolában s tanítók értelemfeilesstő működése folytán általában kielégítő eredményt tapasztaltatni a felűgyoletom területén levő fslusi iskolák szellemi életével vágytam megumerkedni s ea indokból hivataloskodásom kezdetéo működése^ súlypontját falusi iskolák látogatáss kénSptsT Három- első iskolalátogatási kör -utamból lézert kedélylyel, búskomor érzelmekkel tértóm haza, < mivel e körutaimban "ly vi»kolákrav találtam, melyeket csak aa egjrűti levő gyermekek lármája után lehetett isicöláuak tartani, 4- megismerkedtem oly tanítókkal,\' kik — Us iskolában voltak is, a mult századból reájuk maradt módszertan\'— ha ugyan annak peveshető alkal mirásy s a mog^orófapájeza subogtstása között, a szellem ltépzése ■ ss ember nevelése helyett, — az / emberre I képzendők között okoztak sírást és isjgatást; sőt oly tanítókra is találtam, kiknea nevtíéatan- s módsser-tanról fogalmuk nem volt, s az olvasni tanítás módszerei között különbségei tenni nem tudtak. Jó lélekkel mondhatom, hogy ész-sserű, a kor kívánalmainak megfelelő oktatást és nevelést a tanítók alig lO^-ánál tapasztaltam. Evek multává\' azonban e részben is javulás ve t tapiastalható. Az értelem feiloastő működés tanítóink sorában I mindinkább terjedt, — gyakorlati tanítás te-I l én mindinkább alkal muztatott amaz okta I tástanilag is helyesnek iiimert elv: ismertről \| ismeretlenre és könnjelbről nehezebbre; s ma már ott á\'lunk uiiukrint örömmel coo-statálhatom, hogy a fönuebbi arány megfor-I ditva áll, mivel ma rnárla régi, lélektanilag I is helytelennek ismert elvek szerinti működés a tanítók alig 10"\|I-ánáI tapasztalható. S e részbén még sok idő kívántatik ahoz, hogy az arány jobbra forduljon. Ennek oka hogy sok községi és felekozeti iskolánál a népoktatási törvény s részbeni intézkedéséit figyelmen kívül hagyva, — jött-ment, — \| buk ott tanulók, korhelyj mosterieeények \'és I\' mindenféle ezlex emberekkel tölűk be, ini-I vei esek olcsóbban vállálkosnak. Hogy ilv i s ehhez hasonló egyénektől a neveléstani lag helyes értalem-fejíessiő oktatás és nevelés terén nem sok eradmény várható, azt bizo-i nyitani nem kell.. * \\ As ilyen iskolák, illetőleg tanítók ellenében —\'j s est örömuiel vehetik tudomásul e.t taéitó ursk - vsnnsk falusi iskoláink és liom éppen csekély számmal, hol I egy tanító n törvény és szabályszerű 6 oss-i tálvbeli növendékekkel oly tsép eredményt volt képei felmutatni, mely a legszigorúbb követelményeknek is megfelel. tásához meg ges áldozatit akadály elh íritvá megyénk tankötelesei kivétel nélkül fogiák látogathatni az iskolákat Minthi hallanám óhajtásukat, mely szerint az isko ák szellemi életére vonatkosólag is kívánnán ik tőlem vialamit hallani. Föltett Szolgabíró-választási galmak. moz- Bessenyey Ernő saent-gróthi kerület orsz. képviselője C ^hó 2-t-án d. e. a sümegi nagy. vendéglő termébe hívta egybe a vidék biz. tagjait, illetve válssstóit Á tanácskozás tárgya volt s legközelebbi biz. űléseu választás alá bocsájtandó ssolgsbirák kijelölése. Bessenyey egyhanguUg elnökké kiáltatván, megnyitá az értekezletet, s felhívta a jelenlevőket, jelölnének oly ^yénekel, kik a két állás betöltéséne hivatva lennének., A közbizalom ismét mléje bajolt, telkéretett, hogy aaját belátása szerint ajánljon egyéneket Igen valószínűnek látszott előre is, begy s most jielyettatítő Saés Pengráos k szolgabíró és Fűzik Gyula \|h. saotaabitó kt-rftlnak candidatíó alá, noha többek í< vei tak említve, de esek közül senki sem vei\' hajlandó elfogadni. Elnök nem is tebetet: egyebet, mint s már szóbaá volt egyéneket ajánlani a kijelölésre, annál is bkáCh, Uoíof.. hogy kifejezte abbeli reményét, hogy] éssek diadaluknak pontosan meg fognak ölelni As értekezlet Iwnagyjibh réssé msge légedéeét fejezte ki képviselő urnsk heíy« ajánlata fölött, asonban némslvek kilitásb helyezték, hogy iárásukban jmég mások lennének talán, kik liajlandók volnának fi>\| lépni ; sőt Háesky Kálmán, OyömOrvj Oás pár és Forintos Kálmán foi is szólittittsk t azonban mindhárman megköszönve s hissl mat, lemondottak Háesky Kálmán, hogy eleget tseyeá né melyek óhsJtnak, a bíz. ülést megelőuj m, pokon ajánlott egy kisebb zártkörű érti-kei-letet melynek Feladata volna tűzeteubbei meghatározni, kik lennének a \'bizottm/tm elé válsssiás alá bocsájtandűk ? De mivel többek szerint es pártszinez^ttol biróíeljl-rásnak minősíttetett, elcjteletti»\' nohs É, K. hoesszabb bessédben kifejté, miszerint jnek nem volt szándékában személyis éráejkekt-ápolui, sőt szem előtt tartja a]pont^skösí\' gasgatás szükségességét és a járás jérflekei mint s már kijelölt egyének hivatalobkqdáu-utján biztos kilátásba helyez. 4 Elcjtetéli továbbá sson oknál fogva is, mert elnök ti jelenté, hogy es ügyben értekezletet béfe egysser nem hivasd egybe, s óhajtja a jelen értekezlet érdemleges határozatát \| Mindazonáltal határozatba meni: a megyei lapok utján elnök alliiásával telM-vás intéztetik a m. biz. tagokhoz, molybei\\ felkéretnek, hogy a kijelöltek ükyét szava satukkal támogatni szíveskedjenek. Esen eljárással elejét vélik venni annak, ha netán másutt is alakulnának pártok, melyei egyeseket próbálnának, mi áltijl a skét forgácsolt erők mellett nem lehetne soOka\' megválasztatni, kiket ajárá-* közönsége ^liají és a jelen értekezlet felölt — \| AsonlavU! elhatározta az értekéslet, hogy as ismerősök és barátok közt — kik jelen nincsenek — ods lúgnak hatni, hogy a mai értekezlet határozatát Hathatósan támogassák. Elnök ujolag föltette a kérdést, haj landó-e az értekesiet Soós Pongsáczot ásol gabiró-, Fűzik Gyulát pedig s. \| ssolgamró-jelöltekül elfogadni Egyhangúlag elfogadtattak. Esek után eluök as értekezletet Ifeloszlatta, éppen beszédét végzé, inidŐn oáK János k.-görbői esp. érkezett a, terembe, s kéri az elnököt, engedje meg, hogy iuaii-ványt terjeszthessen elő. — „Mel-t — úgymond (hévvel) — nem találom j rendsseres eljárásunk, hogy ss eddig hivatalban volt közegeket figyelmen kívül hsgyják, halott első sorban őket illetné meg s hely, mint oly hivatalnokokat, kiket előssör egyhau gulsg választottunk meg^násodszor neiic, kik olv buzgón s pontoesn jártak el kötelmeik teljesítésében; {— önök r— fólytaJá szenvedélyesen — figyelmen kivűl hsgyiák ss illetőket, öuök egyoldalulag itél&ek, hófolt szükségéé mind a kél fél körülményeinek tekintetbevétele, a mit, ugy látásik, öáük mellőztek." Fejtegeté továbbá, mennyire \|ki-váuatos, hogy a járás saját kebeléből Ivá-lassszon szolgabírót, kit ismer, mert— úgymond, nyomatékosan — nem ismerhetjük, milyen egyéniség as, ki most mint helyettes van applicálva. ( ? 1) Üoszéde végén határozottan kéri az értekezletet, foganja olj sson indítványát, mely üogvay Antal és Kovám Sánaoi újbóli kijelölését exélozza. Beszédére lutner SAodor válaszolt, ki mindenekelőtt megjegysé, hogy most ugtsa már nincs helyén a polémia, a mennyineu akarsz te Magadról lemosni ? ? ? Vagy talán valami Vássontseléd vette el az eszedet? Asst is hallom pingálsz. Tsak aztán ugy pmg^ji, hogy kenni való is maragyjon a pénzedből; mert ha pingálással lopod as Isten drága naptvát akkor a Ceaaurán aligha boldogulss azzal a tudományoddal, ami nem leszss t Hanem hát jól vsgyön, tsak járgy a Magad eese után, hanem,egy hét múlva Hasa gyere, mer asér vótam Erted. 50 pöngő forintokat ide tsatolok Utravelónak. Azt a Beiratási Cédulát kivátottam. B^ssodtél, hanem Isten nskif de Hasa gyere, mer fontos Dógok vágynák és Te köÜees, misképp le-veszem Kólád Attysji Kesejimet Édes Attyéd Eöry Kasimér. MB. A Fuvarköltséget kifüzetem, ka meggyllsa. A levelet szépen lepecsételte, azután ssrbjébs tette, ée szigorúan meghagyta Kálmánnak, Hogy ottlétéről ne merjen snólni a nagyságos erűnek, mert akkor mindent ol-fóa ha megtudja — pedig msgtudja — ^ámita. akkor ^tenyerét veszti, kiveri mat ksfy a bá (Mfl, KálsSán sfár,\'r lével mindents eakű-kegy a nagyságos ér parauésa szerint naS. Ismerte as örsg urat; nem is mart volna peraneeát szegni Issimfs ur a postára ment ^ ott W* adta e Uwést Annyi vilégisewete őneki Is vett, ksgy tfyee pM>«r meg poéta-íajták aam moa vissgálgstneh olyan IUMmhs* ddtahit, hogy oa vagy aa e Itvél kel lőtt fjrfu T fisíkatíák, Mw«Ak • kasMökbe P ísÉséeek k lé; aaaai sueotem. Aaért aa ersg « egéss Mae Wadta a lovslot í)^.n; wMUi besm vsSt on0%e visoéiés ks^UL Mér ke eica akkor bweéia lepsa; ASrl I vm olyae fclileségss sasr, kegy akol »» watsi ássMfs ostowaaftitye m e \|siea L Míg as öreg ur a házban dolgjsit végezte, az alatt künn a kertben as ő kópéja szive, j lelke mélyéből fuvolázott Aj szom-szódból me£ aa a gyöbyörűMges kis teremtés, az a [szép Vüme néste — -f nézte, mintha sohase látná többesör. A szerelem mennyei gyöoyörének nincsen határa; a szív égi tisstaságában öröklétig hordhatná lángjait Hogy a gyönyörök elmúlnak, hogy szívünk lángjai kialszanak, biaonyitékaí, nogy isteni lelket halandó teetben hordunk; és j— bár furosa dolog — de a lélek esik a (estnek áldosatául. Okoskodjék rajta, akinek tetszik 1 Szegény ártatlan lányka est hívé, hogy ét as a szép fiu nem látta!sóhaj; nnm ismeri; éppen ugy,. mint ahogy ő npm ismerte. Hejh pedig debogy nem 1 Az a fu-Tolya-hang se volt más mint egy titkos, bűvös kopogtatás aa ő Ida szivéhez. Milyen szívesen mondta volna 6 rá — ha megérthette volna — hogy ssabad. Nem tehette. Másnap ismét kiment a kcrtbeJ hogy j azt a soha nem feledhető alakot újra lét-, hassa Aa volt azj Ő titkon őrsett álmainak képe. Aa a asép ifjú nem jelent meg; hanem mikor aaon a kis sövény nyíláson ét I akart kandikálni, akkor látta, togy ott egv rajtett fehér papirfesomag van. Gyorsán fel-1 szakította. Annak a ssép ifjuáak arozképe J volt benne, meg ejgy kis levéUm. Vilma a levélkét mobéif nyitotta kL A levél tartalma es; ! Imádott Népem I Me haragudjék énért • hésaliiu meg-wéülásért; de e pillanatban mással nam áiUlak. - Minden léptének kísérő sstíleue •nél kegyadkoa; a kinek boldogsága; .vagy boldogtalansága aa. kngy aáve van, s hogy e mlvbeo a kagysd kéfét kitöröUmtAlénüJ Óni Melhatland távoznom kai j de íjiami tárok, a ekkor talán irgalmas ws a min- ták a könyi árt keserves fogták köny szenny telen szerelem gy sötétek, mer De ki As örö: megtudta, b sujtá a tudai Vilma és Vilmának szemeiből kicsordul-Lehanyatlott a, gyepre, • ott m. Ások a jószívű virágok fel-i\|) s ott resgett rajtok egy tiszta, szívnek bánatkönye. As első ngyei voltak ások, csakhogy a bánat szülte őket adja ? I n és fájdalom küzdött lelkébeu; álmainak képe ssereti; le-, htígy távozik. lelke édes ábrándokba merült Id pázsiton olssonderült. (Folytatjuk.) cy Irta: FI A reoasag leset an r zil A tanár is védenczei. Rsftej. gaf^-Gai-lén Kmllla. FeHitstts : ) TUÍMDUAKX ALAJOB X. - Jóslatok - Kis J tfszobában. Beenélffetée Jegyesek ként. Folytat ás.) se sgysasr Fog^s • smiékftl sing imái Andor, „Mitévő „feazt\| kabugod űdví tváid viszály lóban MpMÚsk olyasmit folrófánk, WSMMj rb m semmi esetro temetnék a kád NOh sne 5tt keoyen «MWI ós ha sundsa Kóssa, ugy bdosáss vsted." IJisa tnko togstási hsa Tudom, hogy bsaélss flrti khos ismédé Bözsa. — hiszem, bógy mi, én és uno-ijzölhjetjük egymást ha nsgybééinek is egvmáasal Es va-volna tőlünk, ba a tápárnak t hogy ily ártatlan dolgot o)y \| részrehajló és önző I és én mégis is oly igén vss leány nysl telélkosat — ^ taiszólit a kapitány éreé-ugy volt, de most már nem;. áron el akarsz menni ksdves meg, ba ttom tarthatok mentségül fogadja laassM U- togstési báni agságodat" válassolá UmL es tőled osak önfej űség ós m Ülik ám ifc* „Nem önfejűség, kodvjea Rózsa1 biz-tositá a kapitány, lu kénysaeritve volt kissé őszinte lenni, hogy e tárgynak véget vesse u. -- Nem önfej Őség, becsület epre; hanem bizonyos kényes vusonyok, melyeket közelebb nem magyarázhatok meg, kötelességemmé teszik, a nagynéném hásávsü való érintkezést további időig félbeszakítani0 Csodálkozva és meglepetve tekintett Bózsa vőlegénye szemébe. — Komor tűs I lobbant fel ott és a komolyság, mely min-I den vonásából ssólt, bisonyijá, hogy e pil-\' lanatban távol tőle minden könnyelműség és i hogy nyilatkozata igazságot tartalmazott .Ha ugy vau édss Nándor" szólt lassan, akkor nem kényssepte elt De szívből 1 sajnálom, hogy köstetek a nriszony nem a \| legjobb. Azonban nem látom be, miért tar-I tóztasson as vissss, Hildá barátságát meg-i nyerni Boasás meg tehát ha asáodékom I mellett msrsdok és őt látontom meg a bál helyett.Értésemre jutott, hagy ő is ott fog lenni" „De miért," ssólt közbe a kapitány, történjék meg as ma ? Nem akarod kérésemet legkevésbé méltatni ? Nem lesz örömöm, ha jelenléted as ünnepély értékét számomra nem fokossá; és mint a rendezőség egyiK tagjának nem ssabad elmaradnom. Mondd < Bozsáin, mién kell minden kiváneágomnsk nálad ellenesre találni, mss te mindenki iránt oly saafd, oly jó és o\|y kedves vagy I" ,Kad\' ssa és nem leead oi de ami a bál Hidd el, koj maidnak, ba Íjvétetss esetlforog fenn. Megvallom, hogy < fllönös ok kéUot ilyent osmekednmn, de est J még nem kösftlhststt veled [ mert tevé hassá,\' jelentőségteljesen sasmébe tekiatva nekem Is lobét kis titkom. .De, kjedves Nándorom na neheztelj rjüa, Ígérd \|Mf! Valóban nem vagyok oly kéngalatbee, hogy ma este bé-lon jalaejek msg." legjobb NéDÜorem," szólt Ró-takiatsttd kesett nyújtott jövőben PSnamkodni reám; illeti, elnéséSedetkell kérnem szívesen engedek kívánni- . lehetséges; most asonban aA kapitány arájának kezet osókólt és felkelt." — .Bemélni akarom, ssólt, hogy jövőben inkább fogunk gondolstbsn és nézetben rokonszenvesni Nines jogom titkodat követelni; de mivel nem bírlak rábeszélni, el kell mennem, mert a tanácsterem igényjbe veszi tevékenységemet" Könnyedén meghsjolva távozott Hó-ssa gondolattelieseo utánna nézett és sóhajtott : Kétlem, nogy elérkesend azem idő, paponként mindinkább meggyőződöm, hogy íellemeink, nézeteink és érzelmeink kiválóén különböznek egymástól. \' De mindent elfogok követni, hogy hajlamát megnyerjem, mivel neje leendők; él ha m sikerűi, égy remélem, hogy idővel ét elővigyázattal, hajlamaink amennyire khM közös óéiban fognak egyesülni — Csáké-kerüljön több bisalmat alapelveim és ité&-temhen bensőjében csepegni és ellenszenvet a most általa látogatott rom társaságok iránt, akkor háaias életeinket talán baréteágoaai kellemessé tehetem. Sqk okosság, sok megerőltetésbe fog es réssemről kerülni, mivw aaon érzelem bányában vagyunk, mely minden kötelességet könnyebbít — Ok, Maé neiatedt I euttogák ajkai alig hallhatóan, 4* kesét égő srosára tevé, tánenolhatok-e, mi dón lelked kinaó bánattól gyötörtetik! Nem, oh nem! Es sok lett volna reám néava, erőmet es jóval meghaladta volna I Rózsa nem akart gondolatainak o téren tovább folyást engedni Erővel felocsúdott hatalmss éneimétől .Látogatásom If kiéité és gyorsan felugrott helyéből Győrt-san fetóltözködőtt és kis vártatra fioigsoé k^öld asszony szobájában találjuk Rózsát Az Örse nő, ■yéjes és felvidult a régen vári vendég megérkestén, gyorsan fölkelt ülőbe Ivéből és Róasát s Isgssivosebb öröm minf den jeleivel fogadta. Hilda féke tette a gitárt és várva áll n távolban, mig as ölelksnéssk és üdvös« tek véget értek. Asutén odanyujtá Résééi nak üde siksit testvérim ősökre és uy^ san kára, nsosőUg érastt iwiask kiMe^ sásét ssivsssn fogadni. — Nem sokára Ró- i — begy mm as elöbm Mol m elnök Mosalatta tt ártskwiatot, «i« mi* val Wg^üH miHH H mwtw ufcj üwíyok állanak hímii, mmt i mi ktfeitA kési h ri Bök vt beoam tVvé »4t Tagadon ugytaond -te E"leesÉf ora%»tt fí «Wtk Ijtifcliil lÉlii alatt, Mari \|m ié törtem taitfaijasMk fii—élia Makóról i kormányosai. Mí rtliikMik tarajé, hogy a woi gafc. MyUü lalyik, wm peiüg csupán $ éféftáé <&£g tanáén biaialo« Arákat, azon Hl oém m Miit a soékbelyéa előfor-M wolin tikiftanlNI. melyek már oly méneket altöttek. hogy csaknem kiköltöa-hiéHak Ht—fiHl. wiudasoualui szóló nem ká>taata$a a soolgsbtrót, mart nem is tartja tiketaAg......k. hogy a sso&azéd községben ssmásnakréi tndossása legyen. • Hálj János kózbe szél: aa személyes-ksdee! Ismer 8. tagadja, sőt inkább nagy tisstolöjéoak ralija macát, o nem az egyént, kanéra a hivatalt vidolja. Elnök igen tapintatosan egyenlíti ki ane« koltanetten polémia hatását; mag vapj •arról győződve, hogy K. S. caakugyan nem ok\'iuélyeskadett; másréesről pedig kifojtelttk menni ire, nem lága czélhoz vezetőnek az siőbbwk felszólítását, mivel sokan pontosan vannak informálva arról, hogy sem Bogvay Amál, sem K. Ü ajbél el nem fogadják a jelöltség*, mert egy reszt terhesnek találják, más rését rsálar\'wek. De, bogy némileg Pály indítványának éirvény sseresf essék, ajánlja, bogy küldöttségileg Rogyay urnák bosgólkodásáért elismerés szavaz tasséky a a küldöttség sajnálatot fejezze ki a fölött, bogy a közigazgatási működéstől visszavonult, » \| Elnök felhívta aa értekezletet, óhajtja-e, bogy Kovám Sándorral •semben ugyanezen elláráa vétessék foganatba? Ai értekezlet j\|Ma-iael Mell. Ezután * küldöttség élén Besseoyey jtrnó i»épví»olő ural, névssennt: Háczky Kálmán. Gfómörey Gáspár, Takácb Alajos, fály Jáu<>». Forintos Kálmán urakból megalakult s ezzel az értekedetet az elnök fel-oaalatt>. („K—Ijr/J Katrtirfi. Helyi is megyei hírek A Uaév kdáetr. Véget értek a nagy münidók. — A deákserog, mely •a iskolaév befejezte utáu könnyű szívvel távozott < a szülői tűzhelyhez, kipihenendő aa évi fáradalmakat, iámét vissmtert a márnái hajlékába, hogy kipihent testtel és <é* lekkel újra ooki ama magát ason fáradalmaknak, melyeket aa iskola fokoaott igé-ayet minden tanulótól joggal megkövetelnek. Üdvözöljük városunkban a vidékről (rkeaó Ml fosa fiakat, kiköt a ssfllők bizonyára ueiu átért küldöttek ide, hogy az óssi és téli évad mindenféle mulatságaiban mentől jobban kimerüljenek, fogyasztva nem eaak a drága pénzt, a mén drágább időt és a legdrágább egéeaaégct, hanoin átért, bogy uiult erővel lássanak hozzá jövendőjük épülete sjülárd alapjának lerakásához, mindason tanulmányok és ismeretek elsajátítása által, melyek amannak feltételét képezik és me Ijrek szivüket nemesit ni, lelküket mi vetni egyedül bivatvák. Nem mondjak azt, bogy különösen a nagyobb tanulók, a télen kt« oálkueó nemesebb mulatságokban részt ne Vegyenek) mert a munka mellett a testnek és léleknek a pihenésre és szórakozásra is szüksége van; ámde osak A nemesebb aaó-rakosásokat tartják csélsaerüeknek és Qdvö-sekn«á azokra nézve, kiké a jövő és kik épen azért, mert fiatal keblük fogékony minden szépre és jóra kitartó morgalom és ne- asa a kis, kellemes kűrben otthonosnak éné magát. — A mama elment bogy theát ké-ssiteen, Hilda mutogatta munkáit és reményeiről szólt, melyeket a lidforsi utazást illetőleg táplált Rózsa mindent örömmel hallgatott és saivből sserapesét kívánt Hildának a kellemes utaaásbeai ámbár vesaődséges a bossaü tengri út miatt, azonban elég érdekes, már osak azért (is, bogy aa ismerősök köre tágul, kftlöaösdb frrtóakodási helyében irkeatekor. — A fét leány a délutánt és á» estét igy kellemesen tölté és megígérték qgyutásuak, bogy gyakran fogják a látoga-táeuka\'t -ismételni. Nándorról saót sem aáhak ; mindketten érnék, bogy ezen tárgy tjltati áru. XI. AB KJ tfv napja H.-bnn A aa^y városi harang éppen először hívta a kirakat ájtatosságra midőn a feketébe öltö-l mm urak hosasau eora B. pojgármester házál Ima kisiliim. UgyaMoon tdőben többjólöltö-os iparos osztályhoz tartóté arat fiadon mlw báaa küssláki i^-kelni és ea&ét a Mty-kewekedl a legszjvéíyssebbon «dvö-l •Ma fogsdta, sookás sssH&i m üdvözlők fo-\|dásáta étalak és Hajókkal dásaa tele rakott aaataJ volt mbdimött fölállítva. — Itt ott k»>stilse»tgéir mniatkeetak, aratást tar tMd^i trfrlfistln - Aa Iséasti soolgálat m lükillk báaékit vötásimfáinm-w^i—ik a káoi baritok, iistiisslík. —. A Uaémm émmékm bomw> ételek-•^rakett aseial állott ée kérki jflÜ SHknd \'és gttl ÜÜ Ml m yiüalérta ülHaeé Mgy \|mi«s (MM kMé IM Uh+áms MIÉ Üf ■nvaét im ttet * ki%Ot te üimJIH bdtáft- MP wrowt -Mwljw káüfcikár MHj p i éh M mmSr mám iiúúéih 1 H Mt> mes "Oérakoaés által vethetik meg lojrjobbau jövendp boldogságuknak alapját ás váKatnak a baaá ás nettaet oly tagjaivá, a minőkot belőlük első sorban nagv áldozatokéi hozó ssülőilj akarnak képeam. Üdvözüljük; aaért Hjra »\| városunkba érkezeit deák esreg ap-raját áegy^át és kívánjuk, hogy sxóitalmas munka közben komoly inaritMás mellett minél jopban érezzék magúkat itt t- Hefhlváa, A nagykaniaaai lö-vészeoylet Laasnakon f, é. szeptember hó U-énId. u. 4 érakor dii JfVémotet és dHte-kéaéat ennek\' végsctévH pedig táncz-ctélyt rendoz, melyre kívül oaimsett t. uraságodat oasládlával és ismerőseivel együtt tásatelettel meghiria a választmány. Nagy-Kanfaán, 1880. aug. 86. Varga Lmj tlUvtuaiiUM — Kott vaaárasp a Zalamsgyéből Budapesten hallgató egyetemi polgárok fényesen sikerült báesu táncz-usfélyt rendeztek a „Sau-vas" nagytermében. A Keszthelyen állomátooó 15-ik husaárezersd összes tisztikara réaat vett e táncz mulatságon ás a ja-lentékieny saámhsn megjelent táncxvágyó hölgyek nem panaszkodhattak táoezosok hiányáról. A mint tudomásunkra jutott, az ifja-, ség nfiat egy huss frtot kénjrtelen volt ti-(hatni a bevételre — tehát anyagi eredményben sjsegény volt a mulatság — de a fényes jtánosác fesztelen kedélyes mulatása annyilral inkább kárpótolta a rendezőséget! — Tssárasp a kis-kanisaai katonai gyakorló-téren nagyszerű verseny futatást rendezett a 16-ik uuszáramred tisztikara úgy maga! mint a legénység részére. Délután két órakor aj fényes fogatok hosszú soraro-, bogott végig N.-kanizsa utcaáin, mind sgy-irányi félé: Kis-iCanizsára. Diszes hölgykoszorú ée számtalan spcyt-ke\|vélo férfi jelent meg a néaő-téren Er-de^epitő volt a látvány, midőn a fényesen Öltözött délozeg huszártisztek tüavórü paripáikon yágtatva ecvik a másik megelőzésérd törekedett. A páíyatéren több sséles árkok vonultak keresztben, melyeket a rohanó lo vaknjtk átkelle ugorniok. £ közbon több tisztnek lova megbotlott aa akadály árokban ős elesett Azonban semmi jelentékenyebb baj nem történt esupán egy • iohad-nagygyal oly szerenesélleoflí esett el lova, hogy az anaát kissé megsértette a talajon. Egy századossal pedig rohanása közben a ló el^re bukott, de a százados, mint egy kautschuh ember pattant vissza lovára, miután !két bukfenezet csinált eg) más után. Értékes nyeremények voltak, de az idegen tisztarák nereit nem sikerült kitudnunk, kik éyorők voltak. - • A tisztek versenye után a legénység futtatott versenyt Ekkor láttuk hogy még mindig lóratermett nemzet ea a magyar 1 Mintha lő és lovas csak egy személy lettek volna, ágy röpültek a czel I felé, mint villám! Es midőn az akadály ár-\' kok átugratásánál egy altiutnek lova két bátulaó lábával az árokban maradt, a huszár bámülatos Ügyesség és gyorsasággal segítette ki lovát melyről le csúszott és mint gondjdat pattant viasza nyergébe, hogy másodiknak érhessen a cz álhoz I — — F. ké 2-Aa reggel indul a pécsi táborba a helyben állomásoeó 77 és 78-ik , bonvád sáulóalj és pedig. Barosig gyalog I i Berzénczénél eiéjök lön a dandárnok Pécs-j ről éa Berzeoczétől Barcsig hadászatilag fog-1 oak bevonulni, itt aztán vasútra ülnék, \|: hogy a tábor székhelyére jöjjenek. — Ujáaaklr Szmerd Bubin Lete-inyaij járás orvos, ki Letenye vidékén szor-I gslma és tevékenysége folytán köztisztelet* J ben réeseeült e hó 30-án rövid szenvedés után! meghalt. Temetése\' szeptember l-jét <L uj I. órakor leend. Béke poraira — MJata-wftfetok. Miklós Gyula boráazati kormánybiztos javaslata folytán a földmiveléei minister elhatározta, hogy abo» ráazát és saőlőszet fejlesztése érdekében az oraság nevezetesebb és különösen borászati-lag kiváló fbntoaabb vidékein mintászüreí-tek {tartassanak mely szüretek un egyrészt bemiitattatván a legczólszcrübb szüretelő esz* kőnk, a megjelent résztvevők egyszersmind mepsmsrtMaek az okszerű soüretelési ők pín-eao-kesoiési eljárással. Ily mintassüretek lesz-uek\|m% ez év őszén valószínűleg a tokaji Us^alja vidékén, az Ermellőkeo , továbbá Egsr és Buda vidékén. A szüretek egy országos piucaemester vezetése és\'szakképzett j borászati vándor tanárok közreműködése mellett fognak megtartatni. — Királyi közjegyzők és örökösödési ügyek. A belügyminiszter aa összes megyei közigazgatási bizottságokhoz körrendeletet Ín tépett a királyi\' közjegyzőknek a gyámba tésflgi intézkedés alá tartozó örökösödési ügyfek tárgyalásával aa árvasaékek részéről leendő nwyhtfáss iránt A körrendelet fő pontja ea: Tekintettel arra, bngv a dijak tüzetes meghatározása által a túlságos felszámolások lehetősége mindenesetre kizárva va&L a begy m^áüapttott díjtételek olyanok, hogy azok a nagyobb hagyatékot túlságosan nem terhelik; tekintettel továbbá arra, hogy • oagysjtékt tárgyalások gyors lefolyása j a kiskorúik érdekében fe\'etttbb kívánatos, ami pernk aa árvaaséki Ülnökök ée szolga birok négy elfoglal tatása mellett sok esetben • .nem eszközölhető: felhívom a megyei kflm-I gnsntáti btaottságot, hogy a megyei árva: snáket, a rendeastt tanáreá városok és a győmhatOsági joggal felruházott kösaácek snfasaékrat otomtsa, bogy az 1877. M-t-ck $4t ^éhan foglalt encodélyt,á melynél fsgjva M örökösök kivánatára vagy ha a gy^atkatóság snélmsrüs k lát)., a lárnrslát saitisÉiril kir. kosjsgvső Is ■triiiiiill, "fékben aJkmasásha ve é IWm azon kafyadákoknál, —hsa a megháláloasH dijtéte sháséknak nem mondhatók, ia Mk i tok Uüwt a MtiNf tárgyalások ámkBeláié^il a kir. \'14. H»»stfli tfoegatóságs «vok köalásáro kért beMÜekal: • pésai püsp. jogakadémián. A allás4s köséktatásüg -i m kir. mjatssleriain ak 1874. február H o 8056- m. nmdaleté-el t^já mervmiit, s pégv éri tnaf/olyammal »irő pécsi püsp. jog-1 s állMBtadómáayi kar bál a lioiratások ai 1880—81ik tanévre t évi szeptember 1—4 lg fognak megtartatni. ■ Később jelentkezőim o i a Avétel csak igen nyomós okok alapj ái fog e tanári kar, illetve a mi ni «z toriurai os intézett folyamodvány utján megadatu — Értesíti a kesstbsto magv. kir. kaadaaági taniatéaet filől. A kesathelyi ma-gysr kir. ^atdaaági ti nintésst czélja: a me-Unadasági pályáraki mülŐ ifjakat, mint ,le-bnaő földbirtokosokat bérlőkot, vagy gazdatiszteket jövő hivatás ikra korsserÜ, tudományos, valamint gyak rlati szakképjéssel is, a gazdaság minden I gában leholőteg alaposan előkészíteni.. A tanfolyam hé -om évre teried. Aa első tanévi eu a tflimlók; kiváló-lag gyakorlatilag fo\| lalkostatnak a különféle késfogátok clsttj titása végett, e mellett azonban néhány elók nzitő tantárgy is adatik blő. A máaodik és ha madik tanévbon a szaktantárgyak foglalj! k el a legtöbb időt, Uekkel párhuzamosa i! mindazáltal Ia gyakorlat it folytonosan aell6 méltatásban pá-teosflfcsj- f A tanét ok tőbe • elsején kesdődik és JtÁíus hó 8\\-kéig tar, — As első taiiév pedig augusztus hó vé\| «ig teijesstetik ki. A beiratás ok óber hó elsején kesdődik és ugyan e h< 8-káig tart. — Félév közben felvétel nem örténik. A taninintéiet ;anulói rendesek, rendkívüliek, vagy voúdi Kok lehetnek. Ki a tanintézeti en rendes tanulóképen fölvétetni óhajt tarU tik kiinufatni: a) 1. jó sikerre végzett legalább hat Umnaahunl, hat reál skolai vagy hat polgári isko\'ai osztályt 8. jó erkölosi n sgaviseletát; il, hogy életkor uak 16 évét betöltötte és egészséges testa ki ttal bir, 4. a fölvételre j slcntkező a szülék vagy Srám aton Írásbeli o yilatkozatá\' is tartozik ; Smatatni, hogy ese; neki as inlí\'zot látogatását megengedik s ittléte alatt a szükségesekkel ellátják. Rflndei tanulók ti az első tanév elhagyásával közvetlenül a második tanévre kivételesen olyanok ii vétetnek fel, kik a gjymnasiumi vagy rcUiskolai tanfolyam si-kjeráhheffejesés^ után legalább -egy a gazdasági gyakoriéiban töltött évről mutathat-naz fel hiteles bizomritvinyt, utóbbi bizo. nritvány mellett aao tbau az ihlézetbe lépésük előtt az összeg. \| ;szdasági gyakorlatból vizsga tételére kötéh sietnek. b, Rendkívüli t mulókul azok tekintet^ nék, kik a rendes t nülóknak előirt előképzettségnél kevesebb skolai előképzettséggel bírnak. Ezek a meni fiségtsó, természettan, vegytan, és természet] ajz j (állattan, növényiem és ásványtan) üapvonalaiból fölvételi vissgát tenni s es i int kellőlep fölszerelt kérelinöket az igasgt lóságnál idejekorán benyújtani tartoznak. A rendes tanult! Itra vonatkozó fölvételi föltételek 8., 3. és i. pontja a rendkívüli tanulókra nézve is k kelepő. . e) A vendéffball falók iskolai előképzettsége nem vétetik sioroa bírálat alá. Ezek vizsgákat nem teazntk, ős rendes bizonyítványra igényt nem tárthitnak, máskülönben azonban a tanintézet kálmaskodni kötelem d) Minden oly c ietb<jn, melyre nézve az itt felsorolt pontozatc kbatl határozott szabály nem foglaltatik, a ti lári j szék határoz. A tanintézet m nden tanalója évenkint 40 frt tandijt fizet legott aj beírásnál, az első félévi egyéb szabályaihoz al- EzOn összegből 20 frt !0 firt pedig legkésőbb vizsdák előtt fizetendő, l^cenkiyűi az első és második tanévben évenkint 6 irt laborator ami \| dij, minden félévbén pedig 2 frt o vnsótermi járulék tize tendő. Szegényebb so su unolókt ak jó előmenetel, kátinő ssorg lóin,] és példás magaviselet alapján a tai á\'ii Karnak a em. fold-mivelés-, ipar- és ke eskeflelemögyi miniszte-riumnál tett ajáols éra nz emlitett tandij! egészben, vagy réu eg eiengedtetik. Országos alapból hat ösztöndíj ^an egyenkint 150 írtjával reédsferesitve. Magán alapítványok utján joint^n több száz forint adatik ki; tondijaz alapító mi etre érdemesnek lásu tanuló által Ezenkívül as Összes {hagyása folytán esupán rijvádított belvét hitval-fyerhető el. m. kir. gazdasági tanibtézetek hkllgatói az évenkint 300 forintnyi Gsáky Pt tronella grófnő által ala-lyámodhatnák, melyről a eseten, időről időre köz- ben szűkség szerint tar-ulmányi kirándulásokban nélkül rémt venni köte-i! járó költségeket, me-előre aisgállspittatnak, pilott ösztöndíjra fi pályásat üresedése) bírró tétetik. Minden (anét tandó nagyobb utt aj tanulók kitétel lesve levén, as « Ivek esetről esetr i séb illetők vjselik, J Fegyelmi re tdsaabályok as intéseibe j fölvett tanulónak bdirajás alkalmával kés-1 bjeaíttetáek, miálta ai ej rendszabályok szí-gpru megtartását i kötelezi\' magát Ak intézeti ionttlóí Mállás és élelme-cIröI öarnogók iondosliodnak: a teljes ellátásnak aa illeti igénietbes képest havi kiöiteég* mintegy i As élbolyt gyámok saem Sm fiJ öite ki ■ttbnw gipészoti, mpg, s f> Ti^r agyémsk, ab lebo- iperánlt ssáotárs magssabb képsettsigü mfi vasatok ás oly iparosok neVsltessensa, a kik önálló mflbelyoket kisebb gyáraka) alapi tani, voaAlií tudnak. ^ As uj iskolái évbni ez intésetnkk nég^r szakosztálya u. m. as épitéeseti. vegyészeti, é« fém-vasipar nyilik . gyakorlati oktatá* caéljaira szerkori lakatos- és mintassstalosmühely, a vi s férovasípar számára pedig öagyo ratoriumok rendeztetnek be. As intéseibe rendes tanalókul U- mint lapunk egyik előző száméban bőreböen megírtuk — felvétetnek azok: a) kik a gymnaiiumi, polgári vágy real-iskola négy alsó oi^tályát^ó sikerről bevégezték ; . .1 b) ipsros segédek ás mindaaol, a kik kellő készültségüket felvételi Vizsgálat utján bizonyítják. . A tanfolyam bárom évre tarja), s tanítás díjmentes. A hniratások szeptember 1-ső napjától 15-ig tartatnak, as elősdásol 15-éá kezdetnek meg. / As intését \|telyisége vsa VIII. %er. bodzafa-uteza, V8. az. a. Az igazgatóság megkeresésre mindenkinek szolgál bővebb fslvilégositásial s gondoskodott arról, hogy a vidékről jövő tanulók-az intézet épületéUm és snnak sasmazédaá-gában jutányos izálláit és ellitáij kaphassanak. Nagyon itt van az idő, hogy a magyar ifjaaág nagy része a tadományoe m hivatalnoki pályáról, — a1 hol már annyi elzüllött s s hol a prolelariaius mind nagyobb mórvet ölt — produktív munka, az jipar reálisabb körébe terelieeiék. — Kötld hírek. A király aujpiss-tus 99-én d. o. a/4 10 órakor as uzalfi vaspályán Olmütabe utazott — Az elmúlt héten Európaszefte igen szép volt sz időjárás, a bsrometer osak osekély ingadozásoknak volt kitéve. ? — As igazságügyjniniszter a büntetőtörvény könyvben megállapított büntetések végrenajtása tárgyában at összes ki rályi ügyészségekhez és kir. járásbíróságok-hoz nvaegyik büntetési nem végrehajtása körül követendő eljárásra nézve külön-kÜlün utasítással ellátott körrendeletet intés. — Liszt Fefenczet a jövő hó végére várj/ik fi pestre. — Hivatalos lap pályázatot hirdet I tanfelügyelői állásra Bountába. - E hó 12-én és 13-án Tezs-ibsu irtózatos orkán dühön\' gött, Rio-Oiand torkolata felett fekvő 6 ezernél több lskóst számláló várost csaknem teljesen elpusztította. — A kolozsvári orszá-gostdalárua-ünnepólyen az első verseoydijat a dtbreczeoi, r másodikat á szegődi, a harmadikat a losoncsi. s negyediket s ssek; szárai, as ötödikéi a Hordái,-a hatodikat a jászberényi, s hetediket s iniskolczi dslárds nyerte el — A török szultán Abdul Ha mid ellen öesseesküvést terveztek, mint szt Péterről (ivirják, melybe magssabb állam-férfisk, kamarások és hadsegédek is be vannak; avatva. — As 1880. és 8f. tsnév téli felében dr. Henslmann Imre, Tortta Károly, • dr.\' Pastleiner Gyula, dr. Hampel József és Dr. Csober Béla fognak régészeti előadásokat tartani. — Hosszas szenvedés után halt meg Msrkus István országgyűlési képviselő, kinek halálával érzékeny veszteség érte * nemzetet is, melynek buzgó törekvnsű, nsgy reményekre jogosító fis volt. — As egyetemi dősdások a miniszter. rendolzte értelmében mind a ndgy facultáson saepL 15-én fognak megkezdetni. As éj iskolai iMtolt Igeimét s bu Éuit^nMtArák fim n ásm H mm inatos. ék uhs víselénre A ímttkiU m tanmlM Atafciüstf állsSni \'éf kössledtévei áUu a szl ék dápesti ál\|am> sínek as ■ csélj jpailérok é ü U szokott lenni, a ssülék vagy s intézke-eléő éves tanulók kÖteleavék. kir. gajd. íffatgntóiága, •kBeép ipartanoda, felnirjuk ölés gyámok küaépipartano a, hogy benne koiösböső gyár- Vegyes közlemények. H i r e s lövők I Dr. Carver a lövők királyk jelenben. Ha Carver eselőtt öi-hstssáz évvel At volna, most ép ugy vitatkoznának a fölött, hogy csakugyan élte ez a rendkívüli jövő," vagy mutatványainak híre csak monda, legenda gyanánt szák volns szájról-száks, mint s fölött vitatkoznak, élt-e Teli Vilmos. Igv azonban nyomatott okmányok, \'szemtanuk följegyzése! maradnak az utókar számára Carver rendkívüli mutatványairól Carver híres lövő-elődei késül leghamarabb eszébe jut as embernek Teli Vilmos, s svajezi bős. — Azonban Tellen kívül is sok híres lövőről emlékmik meg s különböző nápek mondájs. E balos szemű és erős ksra férfiak, mint Teli, valamennyien almát lőnek cl egy-egy kis gyennek fejéről. Már 1175-ben említi Farid UdítTAttaz per sss költő, hogy égy királynak volt egy ked vencz rabszolgája, Rabszolgája fejére almát tett, s meesiről nyilával lulőte. A rabszolga azonban s (élelemtől halálra bejecedett A dán monds hőse, mint osxo Örs-mstikus tudósít s XlIX-dik száSsdról,. Toka harezos volt Kékfogu Herald király szinte oly almalövéaftléie kénvsseriiéite őt, mint Oessler Telit Toka a királyt később egy rengetegben szíven lőtte, — A norvég mon-dybsn Olsf Tryggsson (meghsl H»;10) lövő-versenyt ajánl Fmdridi pogány híres lövőnek, a csél egy sakfigura, mások szerint egy kis tábhláoska volt egy kis gyermek fején. A király eltalálta a saksfigurá s erre Emdridi a fin aúyjábak kóréhére elállt a lövéstől, legyőzöttnek ismerte I el magát i megkeresztelkedett A norvég Henningupk, HaSrald Hardrede Sigurdson király paran-osára (1047—1066), halUbflntetés terhe alatt kellett egy mogyorót lelőnie testvérének Bjünsneklsjéiől. A holsteini mondának bőse Benning Wnlf; i itt lép előtérbe a Tell-mythosban foglalt spsbadság harozi moementom j agya-nís fleüiiag, ki 1471-beo felláíadt 1. Xns tián klpilv ellen, osak agy Nyerte vissza ssahadtáfét, bogy agy gyermek psk (a monda nem rabija, bogy s^ját fia volt-je) fejéről egy almát lelőtt Aa angolok e monda szerint a XIH> században éJt Bodra Hood zsiványról In4ják a legbámulatosabb lŐtörténetokét E/itn ó angol lövőbős ifjsbb epigocya WÍIt liam <»f Oloudeslev, ki Cerlisle nmgeteibeO élt mint vad orsó, míg végre meghódolt » királynádak, s kegyelmet lspoti. — Hogy ügyességét megmutassa, srfjál fiái kiállitolUj 120 lépésnyire, s aa almát lelőtte fejéről. A király csért testőrei közé vette jfbL A szerb mylhoss Míloss csak ugy k-pta meg menyakszonyát, hogv egy gyfljrüs keresztül lőtte 1« s lásdssabegyre tüsött almát As észt regék Osáwklpje fneg ugy nyeri meg a király-leány kezét, hogy esy magos hegyen álló embernek a szájából kilövi s fél-almát. Teli Vilmos igen sok utánzókra sksdt még pedig s legújabb korban is. 1868 bao Speierben ssért ítéltek el egy takácsot hét forint pénzbüntetésre, mifel fiának keséből egy slkslommsl egy, daran papírt, más al\' kalomóial pedig fejéről egy burgonyát lőtt II. — Ilyennel akarta magát produkálni Bécsben a napokban Captain Frank flowe és M\'^Tillie Sussol, de a rendőrség eltii-totta Őket á veszélyes játéktól. Vagyon ügyes lörők as indiánok iif a kik között Carver oly bámulatos Ügyességre tett szert Báde Th. azt írja „D e r Holapjlgerf csimQ könyvében, hogy egy indián, ezitfonyagvságu prairie-tököt lőtt le egv fiatal IndiánTeány fejéről; a ca-nadal vsoászok pedig oly ügyesen vadásznak egy igen kis fajú mókusra, hogy szemébe lőnek, s ritkán tévesztik el a czélt — D mókus szőrméje igen becses, s hs s golvó lyukat üt s bőrön, a prém értéke már csökken. — Alhafunk-a nyitott sblsknál? As tji levegő kiválóan dús a szénsavban, különösen olyan helyeken — a hol kellő mennyi-ségü növények vannak például kertekben. A miért első sorban a kertre nyíló ablakokat kell zárva tartani. Egyenesen káros lesz azonban s nyitott aU^k akkor, mikor sz ágy ugy áll, hogy s beömlő íiüvös lég hullámai ss alvónak meuteltn testrészeihez férhetnek, s a rajta mutatkozó izzadságot el-nyomják. A bor sejtedényei összehúzódnak éJ a oennOk megmelegedett vér lecsapódván nyomást gyakoról a belső szervekre. Hanem a belső idegszálak működése is eláll sőt egyes ágacskáik egészen elhalnak, a mit „siVrtség-nek nevezünk, ami azután apró szúrásokban és csöndes, köesvényeserű csúszós oántalmaknak nyilvánul. Egy orvos megvallja, hogy o maga is nyitott ablaknál Aludt, ;dc sokszor megbánta és bár nem biztos , beiimv hogy rögtöni megvakulás eredhet-e innen,: ahsolutc lehetetlennek sem tartja, főkép olyan személyeknél, kiknek feje és ar-j1 eza- állomközben erősen izzad. Ekek után leginkább azoknak ajánlatos az ablakot zárva tartani, akik s köhögésre, vsgy rekedségre hajlandók. A reggeli levegő nagvoo egész-séges, ezt érdemes bcbocsájtani, de usak akkor, hogyha betaksróztunk. azonban az esti levegő mér»-g és nincs olyan készséges ember, a ki ezt megpróbálhatná a nélkül, hogy megtynó baja -lenne neki Közgazdaság. írtesltén a keleti marhatési állásáról, s egyéb ra-gályos és járványos állati betegségekről, folyó évi augusztus 15-tól aug. 22-ig. 1. Magyarország. Horváth-Szia von ország teljesen vész- mentes. 3. A Horváth-Sslsvon kstonsi határőrvidéken uralg a marhsvész az ogulin-sslmni! kerület Ogulin nevö községében és a vako-viczai kerület, Brezorac nevű községében. 4. Fiuméből érkezett távirati jelentés szerint Fiaméban és vidékén az állategész-ségügti állapot teljesen kielégítő. Horvát országban Bisovoc községben lovak köst tskonykór uralg. Kelt Dudapesten, 1880. évi augusztus hó 2£én.. A fSldmivtléf^ ivar- ét keret-fodéltfmüíjfif ni. kir. miuiiete-rúna állalegéteégreiidŐn otetáUja. Szerkesztői üzenetek. H. F. Bftdnpetf. A bekü dött közlemény későn érkezett, mintsem bogy még a múlt saámban fölvétethetett volna; — most pedig már idejét mujta. Üdvözlet kedves atyjának, hozzá intézeti levélbeli megkeresésem ismétlése kopasábsn. y. F. liudapeti. Több napig távol voltam hazulról; kártyáját megkkptam, a lap küldetik. F. A. Tapelex A küldeményt köszönettel vettem basa érkeztem után. Csütörtökön délután annyira magtérfiit szemem, bogy orvos által kellett megvizsgáltatnom ; a baj, ha nem is olv jelentékeny, de minden esetre oly fájdalmas voh, bogy annak gyógyítása végett pénteken délelőtt basa kellett löknöm. Szememet podig még most sem hSKaálhaiom és még néhány napig fog tartani, mig magam is aolgosbatem; maja akkor peked is és mindazoknak Írok, kikkel még annYira szerettem volna néhány órát együtt tölteni. F Om. Véged, Aa előbbi hír második réssé keked is ssól Mihelyt teljesen felépülök, a köziünk megbeszélt ügyben terjedelmesebb levelet írok; akkor azután elvárom, bogy le és B. oem fogtok a soron kívül ál* faun. á\'uniWra- Más könyvből kiirt termé-szet-rajzi értekezéseket oem hozhatnak la* punkba. A küldött levélért még büntetéspénzt is kelleti fisetnüok; ennyit pedig a ősikkel egy üt se ért a levél i értshaéetet, fc ■%<á én\\filí>i ■íM mm agy wM Un t méL tagadé* és psaa gahsiÉk hiaiebakedáae alatt, Mrt am ■i wr, mi I r4- •fjmmá — Ini« rwd uralgott vobaa m Mm fcrtl ■4 •éruhoeás áltál vetheük m« lugjobban \| jöMő boi<kig«4gukttek aUpját é* válUuak \| » ]»• fc rtmm\\ oly tagjaivá, npnŐM I belőlük első sorban nagy áldozatoké* bksé sdfttk ikvaik kapatni. üdvözöljük átért tytj* a yjkrosunkba érkezett deák sereg ap-**t Mttjit és kivonjuk, hogy norgabas valláséi kösókthtásügyi st klr» minisztérium ndk 187* fébrtár Mo ÉOflft. tt. rendeleté v«U ajjá «vr« itt, i néflr W tanfolyammal Ufó péoli püsp iog- is iwHAiiiyi kar-nfl a lUira táiak aa lMO-81 ik tanévre tjévi szé\|>temb< r 1 — H ig jfuguak niDgtorUtni. Kjétőbb jilidtk< löknolk i ouk igen H— •■éM ülkiiiMiik tartja, k«C7 a (moI-gabwé Mrkn lakjék, mm pedig csupán 9 faM4éfcg imm hivatalos óiikat, im lat pata a seékhelyéa etlfor datK> nafcn kiM\|twllil, melyek már alj Élé vakait sfcmeéu bogy csaknem kiköltöztetitek SUwgTÜi aindaannéltal szóló Mm Ui h nafji a seségihiréi, mert nem i> tartja tabsaágesMfc. bogy a szomszéd községben ®te4öekről fámáim legyen, Pkiy Jtax köebe saál : m ssemélyes-krndml fciiAer S. tagadja, sőt inkább! JeraMáUiuri Makóról i mUnka közben kossol.v iparkodé* mellett mi- ! nlromós bkok sapjáu fog s tanári kar, nagy I tassMltyéaek vallja magát, ó ucmas egyént, 1 klM a hivatalt vádolja. \' Elnök igen tapintatosan cgyenlité ki tmm kellemetlen polémia ketálát; meg van furvl győződve, hogv K. S. csakugyan nem ^MMMHditt; inén f—i 31 pedig {elfejtette, ■natin Mm látja czálhoz vezetőnek az előbbiek fel—ólitésát, mivel sokan pontosan vannak informálva arról, hogy som Bogyey Antal, nem K. B. íjból el nem fogadják a ialöluéget mert egy résa terhesnek uláN ják, más réest reáfizeMiek. De, bogy némileg Pál/ indítványának érvény ssereatesaék, ajánlja, bogy küldöttségileg Bogyay urnák basgólkodáséért elismerés szavaztassak, s a küldöttség sajnálatát fejezze ki a fölött, bogy a közigazgatási működéstől visszavonult. Elnök felhívta aa értekeeletet, óhajtja-e, bogy Kovács Sándorral szemben ugyanezen eliárés vétessék foganatba ? Az értekezlet pnttn" ju#I felelt. Ezután « küldöttség élén Bessenyey •Ernő képviselő úrral, névszerint: Hácaky K almán, Öyömörey Gáspár, Takácb Alajos, Pály Jáno. Forintos Kálmán urakból meg alakulj ■ ezzel aa értekezletet aa elnök feí-osslatü\'. (nK—ly.tfJ • I áiwvjKjfi\'. Helyi is megyei hírek • A laaév kradrtr. Véget értek a nagy tzttuidjSk. — A deéksereg, mely aa íilqaiaév befejezte után könnyű szívvel távoztjtt a szülői tűzhelyhez, kipihenendő m éif fáradalmakat, jsaét visszatért a múzsák kajléksbá, itocv aljábeot testtel és é> lekjcei újra Mjű adja/ magát azon fáradalmaknak, nioly^ct aa iskola fokozott ígé-■Jei .minden tanulótól joggal megkövetel nek. Ödvüzöljük városunkban a vidékről érkező múzaiiakat, kiket a szUlők bizonyára nem azért jLtŰdötífik ide, hogy az őszi és téli évad tnindcnfélo mulatságaiban mentől job-ban kinerftljensk, fogya^tva nem csak a drága pénzt, a még drágább időt és-a leg-drigábn egéseaégei, hanem azért, bogy ujult erővel lássanak bocaá jövendőjük épülete satláré alapjának lerakásé hoz, mindazon ta* állimányok és ismeretek elsi^Atítása által, melyek amannak fellételét képezik és melyek szivüket nemeMtni, lelküket mi vélni egyedül bivatvák. Mem mondjuk azt, bogy ktlönleen a nagvobb tanulók, a télen ki-aálkoeú nemesebb mulatságokban részt ne vegyst»fk, mert a munka mellett a testnek és léleknek a pihenésre és szórakozásra is ,«ttkságe van; ámds csak a nemesebb bzó-raku«£okat tartjuk caélsserüeknek ésttdvö-seknak azokra nézve, kiké a jövő és kik épen aaért, mert fiaúl keblük fogékony minden népre és jóra kitartó aaorgalom és ne- saa s; kis, kellemes körben otthonosnak éné magá\|. — A mama elment hogy tbeát készítsen, Hilda mutogatta munkáit és reményeiről szólt, melyeket a lidforsi utaaást illetőleg táplált Kózsa mindent örömmel hall-gatotl ée ssívből ■ersaosét kivánt Hildának .a kelrmes utazáshoz j ámbár vesződ végen a boMzá tengri át miatt, azonban elég érdeke. már csak aaért is, bogy az ismerősök kőre tágul, különösen tArtóakodáa helyében érktwekor r- A két leánr a délutánt és U ssjét iay kellemesen tölté és megígérték egyitipsuak, bogy gyakran fogják a látogá: tásolnt ismételni. — Nándorról aaét sem aeéhaA i mindketten érnék, bogy eaen tárgy liMÍáru. XI. I Ab mj ét aapjs E4u U aagy váron harang éppen dffször hívta a hrvpket ái\'atosságra midőn a feketébe öHö-■M \'i^nsk k 11—s sora B. polgármester háaá Ugyanazon időben több jólöitö-iparss —táivhas tartoaó arat vvíedeu kUslihi iár-kelni és ezekét a nagyjkralkeAi a legsjvély^bben üdvö-•fMpi égtém, asokás sasdnt aa tdvödők fo-laÉli ■ Ml és Halakkal dáaan tele ra- , m LéI rnírnimm flliállitva —. Itt j hfralthnslgét matetkeatal, teatást tar \' iMé rtitáirtlii — ÁM kmm m^géUí mÉaka jjfciili báléban vilié rméiiase-a háai harálok, tiHu^fC — ÍA taaáeaoa émrmékm hom* Mígpitt amrnJ 0m és Mrfci jött Ül és iaw, mii ________A mmm jBikm Mi lééitaMiki éttn mun hmm Mttpo m és fMé fásé* tfélád —t mmwí ar l\' v\|Ri i IdAiS ám ij frfiW ■ k^tift- <fjt1m Hh,) I aéí joblian érezzék magukat itt — Negklváa. A ns^vkanizsai lö-\| véáasgylet Lassnakon f. é. steplember bó l lj-én d. u. 4 érakor díj lövé«aotet és dnte-kaéat ennek végeztével pedig táncz^tályt rendez, melyn kívül ezímzett t. uraságodat esaládjával és isáierőamvel együtt tiaatdettel méghiv^ a választmány. Nsgy-Kanisán, 1880. iu. 85. Varga Lmj m MlMtueulift — Mait saaárma\|i<s Zalamegyéből Budapesten hallgató egyetemi polgárok fényesen fiksrtUt Mesu táncs-estélyt rendeztek al„£«arvMa nagytermében. A Keszthelyen áliomásou 15-ik huszárezered összes tisztikara rést vett e tánczmulatságon él a jelentékeny számban magjelent tánezvágvó hölgyek nem panaszkodhattak tánezosok mániáról. a mint tudomásunkra jutott, az ifja-sag miát egy huss frtot kénytelen volt rá-fisetoi a bevételire — tehát anysgi eredménybén szegény volt a mulatfájr — de a[ fényes táfwaaág fesztelen kedélyes mulatása annyival inkább kárpótolta a rendezőséget! — Vaaárnap a kis-kanissai katonai gyakorló-téren nsgvsserü verseny Altatást rendesett a 15-ik bussáreaered tisztikara úgy Etyaga, mint a legénység részére. DélunTn két órakor a fényes fogatok bosszú sora robogott végig M.-kanizas utcaáin, mind egy-isány felé: iCis-Kanizsára. Disses hölgykoszorú és számtalan sportkedvelő férfi jeleni mag a néző-téren Érdekfeszítő volt a látvány,, midőn a fényesen öjfözőtt délcssg huszártisztek tüzvérü paripáikon vágtatva egyik a másik megelőséeéru törekedett. A pályatéron több saéles árkok nmultsk karesatben, melyeket a rohanó lo jaknak átkelte ugorniok. E közben jtöbb tisztnek lova megbotlott az akadály árokban és elesett. Anonban semmi jelentéke-qysbb baj nem történt csupán egy fijhad-nsigygyal oly szerenosétlenül esett el tova, bogy az arőát kissé megsértette a ialj^on. Egy századossal pedig rohanása közbjui a ló előre bukott, de a százados, mint j egy kautschuh ember pattant vissza lovára,! miután két bukfenezot csinált eg} más jitán. Értékes nyeremények voltak, de az idegen liazturak pereit nem sikerült kitudnunk, kik nyerők voltak. -- A tisztek versenye után a legénység futtatott versenyt £kkor ljUtuk, bogy még mindig lóratermett nemzet ez a magyar! Mintha ló és Iovm csak Ssemély lettek volna, ágy röpültek a I leié, mint villám! Es midőn az akadály kok átugratásánái egy altisztnek, lova hátulsó lábával az árokban maradt, a huszár Bámulatos <flgyesség és gyorsasággal segi-tntte ki lováL- melyről le csúszott és mint gondolat pattant vissaa nyergébe, hogy másodiknak érhessen a czélhoz I — — V. hé \'Ha reggel indul a táborba a helyben állomásosé 77 és honvéd aáswalj és pedig Barcsig gyalog I Berzeuezéuél eléjök jön a. dandárnak Péo-ről és Beraeoczétől Barcsig bsdászatílag fogtak bevonulni, itt aztán vasútra ülnek, bogy a tábor aaékbelyére jöjjenek. — Oyánklr. Szmerd Rubin Lete-pyei járás orvos, ki Letenye vidékén asor-^«lma és tevékenysége folytán köz tisztel et- e bó 90-án rövid szenvedés Temetése szeptember l-jén tL u. S. órakor teend. Béke poraira - HlalJMairetek. Miklós Gyula borászati kormány biztős javaslata folytán a (Ökimivsiésj minister elhatározta, bogy jabo-f-áazat és ssőlósaet fejlesztése érdekébén aa brsaég nevezetesebb és különösen boráMalí-jag kiváló íoatosabb vidékein mintaSzüne-tek tartassanak, mely szüreteken egtrészt bemutattatván a legesélsserübb szürelolŐ eszközök, a megjelent réutvevők-e^yszersinind mt ismertetnek az okszerű stttretelési és pin-Bse-keelési eljárással. Ily mintaazürotek lesznek még ez év őszén vaiószinOleg a . tokaji Hegyalja vidékén, az Érmeilékeo, tovsbbá iEger és Buda vidékén. A szüretek egy országos pincaemester vezetése és szakképzett borászati vándor tanárok kösremfikftdéM mellett fognak megtartatni. - Királyi közjegyzők és örökösödéti Ügyek. A belügyminiszter aa összes megyei köaígasgatlsi bizottságokhoz körrendamtet, intézett a királyi közjegyzőknek a gyámhatésági intézkedés alá tartozó örökösödési Ügyek tárgyalásával as árvaszékek répsérŐl leendő megbízása iránt A körrendelet fŐ pontja ez: Tekintettel arra, hngy a dijak tüzetes meghatározása által a tulságoé 64 vámolások lehetősége mindenesetre kji kan, s hegy megállapított díjtételek olyanok bogy aiok a nagyobb hagyatékot túlságosan bem terhelik; tekintettel továbbá arra. hogy a kagytftdki tárgyalások gyom lefolyaajt i kiakonsak érdekében fe\'ettebb kivájnatoa ami pedia aa árvaszéki ülnökök és «olga-pirók négy. elfoglalutása mellett sok esetben rajit eszjközölhető: felhívom a megyei pagalási hiaottságot, hogy a snékot, á rendezetí tanácsé gyémilijiségi joggal felruházott árvMaáksét utasitaa, bogy aa 1877. Mc Ut f-áhaa foglalt engedélyt, Ihgva M örtfcösBk kíváttatira va(ff pámhatfeág nlliirtnik tétje, a tárjgyalás Mrtkir. kö^agvaŐ » msehGUti, MMUl aagyebh méríákbfn alkmasáahe ve Ml 4 NIíiIiiii MN hagyadékoknál, iwlyatN SMaben a ms^hstárosott díjtéts Mt U»ilitliÉkiih nem msaáhatéfc, aa W czél ár két béczi YMk bsn részesült Után tnegbalf. Idtve a inmisstjeriumkoz I intézett folyamod-vány utjján ^noj adatni. ~\|ÉH«UI a kstathelvi magv. kir. gjmdasági tan in éut felöl A keszthelyi ma-gvar kié. gazdi lági Uninjiézút oaélja: a me-apgaadaéági pál j\'árak^zU p iQnkat, mint leendő földbirtok isokall bójjlŐköt, vagy gas^a-tjszteket jövő I ivatámkrf korszerű, tudományos, valamint gyaknrlan ssakkétnéssel is, «[ gazdaság mi időn ágáo\|in lehetőleg alaposul olőltésziten.. A tanloly un birom évre törted. Aá első tanévbeu a tanulók kiválóiig gyakorlati ag foglalkoztatnak a külön-fflto kérfogásol elaejátitása végett, e mellett ázonban; neháa r elŐkésaim tantárgy is adatik élő. A másodil és lármájuk tanévben a saa-ktantárgyak bgUljUt \|l a legtöbb időt, ázekkel jpárhui amosán mindazáltal a gyakorlat U .folytt noun kellő méltatásban ró-izcsfll, f- A tanév október elseján kezdődik és iulitts bö 81-k ig tart> —j As első tanév punig augusztus bó végei£ teijeestetik ki, A beíraás október lió elsején kezdődik és ugyin e bó 84kál\| tárt. — Félév közben felvétő nem történik. A taninii téiet tanalói ; rendesek, rendkívüliek^ vagy vendégek] lehetnek. Ki a tan ntéietben irenjles tanulóképen fölvétetni óhaj;. tartozik Ikimutatni: a) 1. jó likőrrel vjigzdtt legalább hat bymnaslumi, l zt reálizkülai i vagy hat polgári isko\'ai oaitályt 2. jó erlulosi magaviaeletét; 3. hogy jÜetkoránajf II évét betöltötte és egéssséges msta kattai bír* 4.1a fölvételre jelentkező a szülék vagy gyám azon írásbeli nyilatkozaté\' is tartozik előmutatni, bogy ezek néki aa inléset látogatását megengedik és iftléte alatt a szükségesekkel ellátják. frmdos tanulókul s\| első tauév elhs-gyásával közvetlenül a második tanévré ki-ivételesen olyanok is tétetnek fel, kik a jgymnaslumí vagy reáliskolai tanfolyam sikeres befejezése után legalább jegy s gazda-sági ^gyakorlatban töltött évfől mutsthatT nalt fel hiteles bizonyitványt, i^tóbbi biio. nyitvány mellett azonbaa az intézetbe lépé-eök előtt az összes gszqasági\' gyakorlatból, vizsga tételére köteleztetnek. b, RendkíVüli tanulókul azok tekintetnek, kik a rendes tanulóknak előirt előképzettségnél kevesebb iskó^si előképzettséggel bírnak. Esek a mennyiségtan, termétzuMfn, vegytan, és természetrajz ^állattan, növénytan és ásványtan) alab{vonalaiból lülvételi onatkozó fölvételi fontja a rendkívüli yissgft tenni s ez iránti kellőlep fölszerelt kérelmüket az igazgatóséinál idejekorán be nyujtaoi tartoznak. A rendes tanulókra \'föltételek 2., 3. és 4. tanulókra nézve is kötelécő. e) A vendéghallgatók iskolai előképzettsége nem vétc\|Űk szoros bírálat alá. Ezek vizsgákat nem tesznek, él rendes bizonyítványra igényt nem tarthátnak, máskülönben azonban a tanintézet egyéb szabályaihoz alkalmazkodni kötelesek. d) Mindéi itt felsorolt poi nem foglaltatiki A taníot oly esetbén, melyre nézve as ozatokbaü határozott szabály a tanári szék határoz, et minden tanulója éveukint 40 frt tandijt fizet. Ezen összegből 20 frt legott aj beírásnál, 20 fn. pedig legkésőbb as első félévi \| viztg&k lelőtt bzetendő. — Ezenkívül az e\|ső és második tanévben éven-kint fi irt lab< ben pedig 2 tendő. Haegényel netel, kSt\|pŐ viselet álapján mivelés\', ipar-riumnál tett oriumíl\' díj, minden félév-olvasótermi járulék tize- •orsu tanulóki.ak jó előme-irgalomj és néldéís üiaga-tanáii aaroak a nm. föld-kereskedelemügyi mínisste-lánlatára iaz emiitett tandíj Ogészbeb, vagy résjEleg elengedtetik. megyei városok kaá árra ée a közeégek ^Txx. melynél ha a MhHlléa ttrgyaláaek dssköeéésévei s kir. - I alapból egyenkést I iapitványok adatik ki; er töndij as alapi erre érdemesm lásu tanuló áll Eáenkiv sági taninti forintnyi Csák pitott ösztöndíj pályázat hat ösztöndí j van írtjával rendszeresítve. Magán ián szinten tpbb száz forint k között la „Vltéz\'-féle ösz-OMghagjfása folytán csupán nyilvánított helvét bitval-nyerbétő aL az össaes m. kir. gazda-Hallgawí az évenkint 300 Petronella grófnő által ala folyamodhatnak, melyről s eseta, időről időre köz- hírré tétetik. Minden timévben Szükség szerint tartandó nagyobn tanulmányi kirándulásokban a tanulok kivétel nélküjl részt venni kötő-, lesve levén, as eszel járó költségeket,\' me-1 lyek esetről esetre előtti insgálUpittatnak, I aa illetne viselik. Fegyelmi rendszanjüypk aa intésetbe j fölvett tanulóiak beinttás alkalmával kéz-besittetnek, miáltal az \| rendszabályok szigorú megtartására kötelezi magát Ak Intézeti tanulóit aállás és élelme-sésről önmaguk gondoskodnak; a teljes ellátásnál sz illető igényeihez képest havi költség? mintegy 26 8f frt szokott lenni. safllék vagy intázke- iparágak tsáfflára magasabb képzettségű művezetők és oly iparosok neveltessenek, a kik önálló műhelyeket, kisebb gyárakat alapi tani, vezetni tudnak. As ty iskolai évlmn «a intézjUnek négy ssakosatálya u. m. ax epitészeti, gépészeti, vegyészeti, és fém-vssipar nyílik meg, i s gyakorlsti oktatás czéljaira sserkováos-, géplakatos- és mintassstslosmühely, slvegyésask, s ftmvásiiiar számára pedig nagyobb laboratóriumok rendeztetnek be. Az intéseibe rendes tanulóiul — mint i lapunk egyik előző számában bőtjebbeu megírtuk — lel vétetnek azok: a.) kik a gymnasiumi, polgári vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel bevégezték ; * b) iparos segédek és mlndssok, a kik kellő készültségüket felvételi vizkgálat utján bizonyítják. A tanfolyam bárom évre térjed, i tanítás díjmentes. A beiratások sseptnmber Ij-ső nnpjAtóI 15-ig tartatnak, as előadások/ 15-én kezdetnek meg. I As intézet helyisége yanl VIII< ker. j bodzafa-utcza, \' 8. sa. a. Az igazgatóság megkeresésre mindenki-•nek szolgál bóvebb folvilégosilással s gondolkodott arról, hogy a vidéarői Jövő tanulók as intézet épületében és annak; ssomsséd«á-gában jutányos szálláit és ellátást kapbas-1 sausk. Nagyon itt van sz iéé, bégy a magysr ifjúság nsgy része a tudományos és hivatalnoki pályáról, — a hol már a\|inyi elzüllött s s hol a prolstariatus mind nagyobb mér vet Ölt «- produktív munka, az ipar reáli sabb körébe tereitessék. - Révld hírek. A király suguss tus 29-én d. e. •/« 10 órakor\' az éssaki vaspályán Olml^sbe utazott — \|áz elmúlt héten Európasserte igen szép volt az időjárás, a barometer csak csekély ingadozásoknak volt kitéve. ? — Az igazságttgyminisster a büntetőtörvénykönyvben megállapított büntetések végrehajtása tárgyában az össses királyi ügyészségekhez és kir. jArásbiróságok-bof mindegyik büntetési nem végrehajtása körül kivetendő eljárásra nézve külön-külön utasításul, ellátott körrendeletet intéz. —v Lipt Ferenczet a jövő bó végére.váljék Bpeitre. — Hivatalos lap pályázatot hirdet tanfelügyelői álJásra Boszniába. - E bó 12-én és 18-án Texasban irtózatos orkán dühöngött, Rio-Oi and torkolata felett fekvő 6 ezernél több lakóét számláló várost csaknem teljesen elpusztította. — A kolozsvári országos ^dalárda-üunepélyen az első versenydijst s debreeseni, r másodikat a szegedi, a harmadikat a losonezi, a negyediket a szekszárdi, az ötödiket a tordai, a hatodikat a jászberényi, a hetediket a miskolczi dalárda nyerte el — A török\' szultán Abdul Hantid ellen összeesküvést terveztek, mint szt Péterről távilják, melybe migsaabb államférfiak, kamarások és hadsegédek is be vannak avatva. — Az 1880. és 81. tanév téli leiében dr. Henslmsun luire, Torma Károly, dr. Pssteiner Gyula, dr. líatnppi József és * Dr.\' Czober Bélz fognak régészeti előadásokat tartani. — Hosszas szenvedés után halt meg Márkus István országgyűlési képviselő, kinek halálával érzékeny veszteség érte a nemzetet is, melynek buzgó törekvnsü, nagy reményekre jogosító fia volt — Az egye- temi előadások a miniszter rendelzte méhen mind a ndgy facultáson lógnak megkezdetni. isept. értei-15-én Vegyes közlemények. Híres lövők Dr. Carver a lövők királyi jelenbon. Ha Carver ezelőtt öt-batssáz évvel élt volna, most ép ugy vitatkoznának a fb ött, bogy csakugyan élte ez a tondkivUli l< vő, vagy mutatványainak bire csak monda legenda gyanánt száll volna szájról-ezáirá, mint a fölött vitatkoznak, élt-e Teli Vilmos. Így azonban nyomatott okmányok, ■emtanuk feljegyzései maradnak az utókor számára Carver rendkívüli mutatványairól. [ Carver híres lövő-elődei közéi leghamarabb eszébe jut az embernek Jl\'ell Vilmos, a svajcsi nős. — Azonban Telién kívül is sok híres lövőről emlékssild meg a különböző népek mondája. E biztos ncnfl és erős karu férfiak, mint Teli, valtsnennyien almát lőnek el egv-etty kis ryennék fejéről. Már 1175-ben említi Ferid Udin Áttas per ssa költő, hogy egy királynak voll egy ked vencs rabszolgája, Rabszolgája fejf tett, s meszirol nyilával lelőte. A . azonban a félelemtől halálra betaajedett A dán monda bőse, mint Suxo Gra-maiikus tudósít a XIII-dik százsdkól, Toka harezos volt Kékfogu Herald király ésinte ply almalövésféléic kénysseri tette Qssaler Telit Toka a királyt rengetegben szíven jötte, j— A nejrvég mon dfben Olaf Tryggasoo (msghalt te) lövő. versenyt ajánl Findridi pogány ijíres lövőnek, a csél egy sak figura, mások szerint egy kis tábblácsas volt -egy kis gyermek mén. A király eltalálta a sakkfitíurá n erre Émdrídi a fin anyjának kérésért elállt a lövéstől. legjősöUnek ismerte sl magát • megkeresztelkedett. A norvég Hinningnek, Hsrald Hardrsde Sigurdaon kitjály páran íre almát rabszolga Őt mint Msőbb egy Len ó angol lövŐhŐs ijfjsbli opigo^js Wib Üam <«( Obudealsv, ki Oarlisle rengetelben élt mint vad orsó, mig véci* meghódolt a királynénak, s kegyelmet kapott. — Hegy ügyesekét megmutassa, saját fiát kiállította 120 lépésnyire, i as almát* lelőtte fejéről A király sóért isstŐrsi kösé vette fel A szerb mylhoss Milosa esak ugy kaPt* meg nísnyasssonyái, hogv egy gjrürün ka rMstül lőtte Is a lándzsahegyrs (flsött almát Az rmt regék Osavklpje meg ugy nyert meg a király láuy kezét, hogy egy msgas hegvon álló embernek a •zajából kilövi a fll simái- Teli Vilmos jgen sok utáesókra akadt még pedig a legújabb korbsn is. 1869 bán Rpeíerbeo azért itéHsk el egy takácsot hét forint pénsbüntetésre, mivé! fiánsk keséből egy alaálommal egy darajf papirt, más al kálómmal pedig fojérCJ egy burgonyát lőtt le. — Ilyennel akarta magát produkálni Bécsben a napokban Captain Frank Hows és\'Misi Tillie Süsse\', ds a rendőrség eltil-tptta őket á veszélyes játéktól. Nagyon ügyes lövök u indiánok is, a kik között Csrver oly bámulatos ügyességre tett szert Bade Tb azt ina • r Mclaniftger1 czitnü könyvében, hogy egy inuiAii, ezitromyagvságii nrairie-tököt lőtt le f egy jiatal indián leány fejéről; a ea-nadsi vnuászok pedig oly ügyesen vadásznak eév igen kis fsju mókusra, bogy szemébe lőnek, i ritkán tévesztik sl a estit —\' D mókus szőrméis igen becses, s ha a golyó lyukat üt a bőrön, a prém értéke már csökken. ■r Alhalunk-o nyitott ablsknál? As éji fsvpgő kiválóan d&s a szénsavban, különösen olyan helyeken — a hol kelő mennyiségű növények vsnnsk például kertekben. — A yntórt első sorban a kertre nyiló ablakokat kell zárva tartani. Egyenesen kkros lesz sfonbsn s nyitott ablak skkor, mikor as ágy ugy áll, hogy a feömlő hűvös lég hullánaí sz alvónak m esztelen test részeihez férhetnek, s a rajta mutatkozó izzadságot elnyomják. A bőr sejtedényei összehúzódnak 04 a Ijennök megmelegedett vér lecsspódván nyomást gyakoról a belső szervekre. Hanem a buliiő idegszálak működése ia eláll sőt egyes égseskáik egészen elhalnak, a mit „sikeuég"-nek nevesünk, smi szutáu apró szurésOKoan és csöndes, köszvényszerü osu-sros bástalmsknak nyilvánul. Egy orvoa ■ megvallja, hogy ő maga is nyitott ablaknál aludt de sokszor megbánta és bár nem biztos bebn<7 bogy rögtöni megvakulás eredbet-e innen,. absolute lehetetlennek sem tartja, főkép olyan ssemélyeknél, kiknek feje ée ar-cza állomközben erősen izzad. Esek után leginkább azoknak ajánlatos az ablakot zárva tartant, akik a kühögésre, vagy rekedségre hajlandók. A reggeli levegő nagyon rgées-séges. :ezt érdemes bebocsátani, de csak akkor, hogvha betaksróztunk, azonban az eati levegőf méreg és nines olysu egészséges ember, a ki ezt megpróbálhatná a nélkül, hngy megbánó baja lenne neki. . KSzgazdaság. Érteülté* a keleti marhatéti állát ár ól, t egyéb ra-jjályoi ét járványot állati beUgtfgekről, folyó évi auj/twluB 15-tól awf. 22-ig. 1. Magyarország. f. Horvátli-Szlavon ország (ejjesen yész* mentse. 3. A HorvátIi-Szlnvon katonai határőrvidéken uralg a marha vész az ogulín-szluíni kerület Ügulin nevű községében és a valto-viczaí kerület Brczovac nevü községében. 4. Fiúméból érÁezett távirati jelentés aserini Fiumcbau és vidékén az állategéaa-aégügyi állapot teljesen kielégítő. Horvát országban Blzovoc községben lovak;közt tskonyaór uralg. Kelt Dudapesten, 1880. évi augusztus bó 22jén. A IHldmmlii) ivar- ét keret-kdUmilgji m. ser. mmuele-ríum áUal»géiiigr*dőri outály. As gyámok elhelyesésre nézve i a személyes megjelenése fisé foiötte kívánatos. 4> első éves tanulók aanka^gysnruks viselésérej kőtsleavék. A faithelúl kir. gaté, imintŰm üotgatótájja, \\ A Ms^tsll állami kőiépiparunoda. Aa Éf fikoiai év köeslidtévsl felbirjuk ol-asfák és gyárnak fi-kftHyipai tano esárs (1047—1066), halálbüntetés jterhe alatt hőse Benning Tslkaytkosban moeaenuta; agya-Kna- vsaAíák általában a iPn1 dám. - Ife iatéa Ibil^malMk kellett egy mógyórót lelőnie testvérének Bjönmek fojéiől. A bolsiani mondának Wulf; s itt lép előtérbe a fogiáit asabadság harpti nis Haming, ki l47Í-ben felláaadt 1 tíán kir#y allén, csak agy nyerté sribadségát, hegy egy gyerasÉe* ía a^ada aea ao^a, hogy suát fia volt-e) mérői egy almát lelőtt Aa ssaslnk e monda aasriat a XIII aa Aj asátys, kegy benne I ssáesdhaa Itt Badm Bood asiváayrál tudják pallérok i a knienboső gyár- ja kgháanhloeabh lltlrtéostsktt basaélai Szerkesztői üzenetek. B. F, Burlnpnt, A bekü\'dött közlemény későn érkezett, mintsem hogy még a muJt számlán felvétethetett volna; — most pedig már idejét multa, l/dvözlet kedvss atyjának, hozzá intézett isvélbslí megkeresésem ismétlése kapcsában. F. F. Budawri. Több nspig távol voltam hazulról; kártyáját megkaptam, a lap küldetik. f. A. Tnjfolct A küldeményt köszönettel vettem kasa érkeztem után. Csütörtökön ! délután annyira megsérült ssoaem, bogy orvos által kellett iuegrizsgáltatnom; a baj, ha nem is oly jelentékeny, de minden esetre oly fájdslmss, volt, bogy annak gyógyítása végett pénteken délelőtt hasa kellett jönnöm. Szememet pJdig még most sem hMzaálhatoa és mée néhány napig fog tartani,Wig magam is dolgozhatom; majd skkor neked is és mindszoknak írok, kikkel még annyira eserettem volna néhány órát együtt tőUeai. V (Tv. Fs\|d. Aa előbbi hír második résM neked is eafil. Mihelyt Islísssa felépülök, a köztünk megbeszélt ügy ben teijedel-laesebb levelet írok; akkor azután elvárom, bogy te és B. nem fogtok a soron kívül ál leni. frwitirira Más könyvből kürt tenné-ssstrJá értekezéseket aea hozhatnak lapukba. A küldött levélárt aéa büntetéspénzt k ksllstt fizetnünk; eatyu pedig a eaikka) agyüt se ért a ML ÍTx \'\'^Ps^i i oara. — Nv&ri ónra. Vawtl menetrend. tiéil ftUai««ár4l fcsvi kvittét; RÉ» óra. mc. Nk. Kekem. JK)«iWvái b 10 • I 11 \| U (mifNiti 5 Sp , (jjtyüveeet) I t , (tWM Y\'Wl) 11 n lWÍ8a<nnWtbtlj, ftopron-íelí1 6 15 H . » 11 M kfiwk 3 4T [A ftagwbeí, Kottorl, Ciiktymj* 4 * • • yi • . (ifőm.) • tó ni Érkezik Kanizsára: 1 • ll i n ll M Idé. ■ éjfél y délet, W Ti dflutl délut, H (•161 ll! •«< 0)1 (nf)TM T0D»i) (pottavoiftt) (gyemoatti mM Vrtfvrbof fttti (gyorsvonat) M i 17 nml 11 détb. 11 [1 éjjel 4 lft retgv! t 15 41 ti 10 ÉQ éjjel 4 II néni 10 » 8M 1* 5 délD. 5 É tmg* 1X> delut 10 $ éjje Felelői szerkesztő: HOFFMANN M Ó B Ta WILHELM-féle köszvóuy- éi cnuelleoei vértiszfitcMhea Wllheloi Fereneuől rssirén Neunkirchenben (A. Auetr.) L lapos gyógyulást e»akösöjl otút, kösS-vény, gyeimokágyaaok lábbetegségeiben és idillt ukici bajokban, uiindig eveaedő sebeknél, valamint minden nemi ét bírkíti-tési betsgeágekaél, pört«n4>«kuéi m arca-bao vagyteeten, sipoly él bujakóros daganatoknál, a «máj- éa lópdugaláinAl, aranyerei bántalmakuál, lárguáf, hevet ideg-isom- ée könyökfájdalmak ben, gyouiorfájái, sselek bántalmai, al testi dugulás, vftalési bljok, magömlée, férfigyöngeifg, női iolyáa •tb, ellen. Qörvély ée miiigydaganalot tartól he—tálat folytán alaposan gyógyít, mivel enyhe oldó ét viaeletbajtó eaer, ami taer-nyi elismerő irat által bisonyiitatik. Biao-\| nyitvényok kívánatra ingyen, Egy 8 adagra feloeatott csomag 1 forint bélyeg ét esomegoláe külön 10 kr. Óvakodjék mindenki hamisítványok váaárláeátél ée mindig oeak az, Jimerl törvényesen védett „Wilhelm-féle kössvéuy-ée eeéa-ellenee vértiititó theát" kérje. Kapható Práger Béla gyégysaertárában Ni Pályázat (734 10—26) Ösz: lágy-Kan iasán. i oara. — Téli oara. A dóljzalai takarék pénztár részvénytársaság Nagv-Kanizsán, ugyanott Ilétező éi két utcsára nyilót kö rttl Jelül 900 □ öl területű tóikén egy két jemeletili házat építeni szándékozván) terveld elkészíttetését határozta el éi a legjobbnak talál andót 500 frt a It-ikát pedig 250 frttal dijju-zan lónak rendelte. Felk,éretnek tehát azok, a kik ezen terv elkészítésére pályásai hajlandók, hogy azt t é ri október 81 ig bezarólag elké-szittni ée ide beküldeni szíveskedjenek!; megjegyeztetvén, hogy a beépítendő térnek alaprajza valamint a terv kéiat6aéoéi irányt adó fó- elvek a társulat irodájában betekinthető, ugyanitt le ii máioltathatók. Kell N.\'Ksnizián az igazgatóságnak 188(1 sug. i2-én tart ,tt üléiében. Kiltdte: Knausz m. k. (873. I-4) tán. jogyifi. BUDAPESTI HITOKOIi. Aeztaloaiée kárpitos bútorok pb száz) (szoba, berendezésére a legolcsóbb ár mellett ée osakln stolld s oiegblzliató kenzitménvü nagy készletbén Sieinbach Sándornál kárpitos éi bútorkészítő 765,4-10 \' BUDAPESTEN, ^erencz-Józseí:tór, 6-ik szám. Mt- A láncakid átellenében, ^^fl, kihazMillai 1 berendezéseknél különös tekíntetbe-vétel. Aa ujonan mértékeit iárjegyxék Ingyen. kiünUh. IC k>áit fon Parit 1878. HOHOX1H UHiaVdlU f OOOOOOCXXXXXXXX»OOOOOOOOOOOOCX)CS [ Árlejtés. » } ^ A zala egeri/.egj kir. ügyéiziég réssérói közhírré tétetik, hogy a felUg) elete alatt álló központi börtönben, valamint a tapolczai, sümegi és alsó iendvai kir. járásbiróiági fogházakban letartóztatott vizsgálati és elitéit egéeziégei ugy beteg foglyok éi rabok\' élelmezése, — együttesen, vagy a körülmónvek-hez képeit elkülönítve; — nemkülönben a központi bdrtönökhes szükséglendő ágybavaló ziupisalma szállítása az 1881-ík évi január hó lo napjától, azon évi dec/omber 81ik napjáig terjedd időtartamra, a nagyméltóságú m. kir. igaziágügyminiizte-rium ytal 1872. évi juliui 22 én 11218. sz. alatt kibocsátott •zabályrendelejt értelmében, folyó 1880-ik évi szeptember hó 11-ik napján, (dólelőtti 10 órakor Zala-Eger^egen a kir. ügyészség hivatalos helyiségeiben,hol a feltételek előre is megtekint* lietők. Írásbeli ajánlatokkal ii egy bekötött nyilvánoi árlejtés utján a legkevéibéri vállalkozóknak ki fog adatni; melyre vállalko-sók azonlfigyelmeztetéuel hívatnak meg, miszerint: lAr. Kikiáltási ára, ugy a központi, mint a járásbíróság]\' Brogle J. és Malter gép- és Toulu-leuiez gyára Budapest n. * Marcii- kid közelében, kénit Trleuröket (konkoly v&latztó; 6 kfl I8nléle ngjágb«n. Trieur hengereket malmok taámára. Kőplatókat. Maelekó roatákat. HaltáÍLai és rostákat otépltfgépek taáiiára. 702. 28 60. böitön- ps fogpázak részére egy rendes étadagnak 11IS kr. ehhez járó 56 [ dcgrból álló egy kenyéradagnak B^ kr., összesen 18\'l4 kr. ! 2-or. A7 orvosi rendelél folytán betegek izámára kiszolgáltatandó kórházi étkekért. vagy italokért, vállalkozó réizére azon ár fog fizettetni, mely a m. kir. ig.-miniszt. számvevőség által, a kiszolgáltatandó czikkek közép árának arányához képeit kéizitett étkezési táblában megállapított adagon kinti öMzegek-ből a vállalkozó leengedéie után fennmaradand. v 3-or. Árlejteoi kívánók köteleiek 800 frt, azaz nyolez-izáz frtot készpénzben, vagy tőzsdei áron számítandó államkötvényekben, a szóbeli árlejtés megkezdése előtt, az árlejtés vezetőjének. kezeihez ovadékképen letenni; Írásbeli sárt ajánlatokhoz pedig ugyanazon összeg csatolandó. 4-er. Az ágyszalma szállításra vállalkozni szándékozók is tartoznak, — írásbeli ajánlatukhoz zártáé} vagy a szóbeli árlejtés megkezdése előtt 15 frtot, mint a vállalati összeg valószínű 10°/,,-kát óvadékképen letenni. 5-ör. A vállalatok után járó összes illetékokjés bélyegek költségei vállalkozókat fogják terhelni. 6-or. Az élelmezési .vállalkozó részére" járó összeg havonkint utólagosan; az ágyszalma szállításra vállalkozó részére a szükséglendő mennyiség teljes feszüllitása után egyszerre, — az igazságügy min iszt. számvevőség helyesbítési jogának fen tartása mellett, bélyeges nyugtára fog a kir. ügyész által kifizettetni. 7-er. Azon esetben, ha vállalkozó a szerződésileg, felvállalt kötelezettséget nem pontosan, » nem a szerződés határozatai szerint teljesítené, a kir. ügyésznek joga loend, a szerződést azonnal megszüntetni, s az élelmezést magán-alku, vagy ujabb árlejtés utján.másnak adni; mely esetben vállalkozó az általa letett biztosíték elvesztésen felül, ai államnak köteles lesz mindazon kárt megtéríteni, mely mulasztása által a kincstárra hárul. Kelt Zala-Egerssegen 1880. augusztus hó 12. napján. BEM£T£ MAXDOB, kir-alftfjMJ. 5000C / x rveit ^aia-j^gerssegen \|onu. U 7«9, 3 3 I . í\' vboooooooooooooocx: A Nlagyar-francziai biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezeunel jelenti, hogy Zala, Somogy, Baranya ós Vas megyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-kani zs^nvezérügynöks ég\|et llitván fel, annak vezetését annS. H. arra tási kötvények kiállitóHíira, károk felvételére, ugyinlut ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. 689 35—62 Gut ruházta, kit egyszersmind a tftz-, szállítmány és jégbiztosi tási ágazatokban jogérvényes biz Budapest, 1880. janoárbaa. 1: _ c ; % Ív j J \' \' i A Magyir-franciia biztosító részvénytársaság igazgatósági: \' SCHWEISER. MOSKOVICZ A Magyar-íranczia biztosító részvény-társaság igazgatóságának fenntebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a . Nagy-Kanizsai vezérQgynökség vezetését elvállalta e a vezér ügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajádlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg-készségesebben megadatnak IHztonit pedig a lára$ág aj tűzveszély és robbanás álul okozott károk ellU ;4 c) szárazon vagy vízen szállított Javák károsodása ellen; b) jégkárok ellen d) az ember életére minden ismert módozat szerint. a Magyar-franczia biztotitó részvénytársaság, melynek 20 millió frankot, aznz 8 millió arany forintot tevő siapWkéjéből a részvényesek álul mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint , kétspénabeu befizettetett, e réeaint a főváros legelső pénzintézeteinél, résaint pedig magyar államérté^ekben és elsőbbségekben l«tt elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság üg\|yvezetésének élére következők választattak me. Felügyeli biiotUág. Be ok Nándor, a magyar jelzálog-banknak igazgatója. L ánczy Leo, a magj. ált földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. L e w i n Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. 8 e r rebou rce Jos. Mária BmilJ a párisi Societé de IÍJsíob génerále vesérfrlflgjelójt Párisbsn. Igsijaiieig Igazgatók: Dr. Hiller Albrecht, köz- és fáltó-Qgjrvéd Bécsben. Kistenmacher Károly a aHolmanD József /nagykereskedő czég fónöke Budapesten. £chireiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató : Moskovicz Lajos fiodapeMen. Tálas simán Elnök: Bittó István,\' ó Felsége val. belső títkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykeiiesstese, erm. képviselő stb. Budapesten. Alelnökök: Báró Bánhiidy Béla,földbirtokos, orsz. képv. stb. Bpesten. Bostssz Jenő, a párisi Societé de l\'Ünion génerale elnöke stb. Párisbsn. Vilssrtmáeyl tspk. Bobért Morin marquis de Banoe ville, az osztrák déli vasat igazgatósági tagja stb. Jfárisban.l Nessslt Ármin kir. kereeked. tanácsos nagykereskedő. Lovag zápori Hegen har t Ferenci, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, oria. képviselő etb. Budapesten. Bárő T111 i Károly cs. kir. kamarás, la oszt déli vasat alelnöke, az osztrák urakháza ug)a sili. Bécsben. TeStelve, • lrmip>k iittáebbb kitttnteteU tőkeerejű Aa e> SiletTeaetáa élén léffl, basánkba^ U na^yobbréat iamert ó, klatúateletbea áUé •gywjjáffckft bátran^ elmondható Uhát, kogy atn jrolt ■wmlÉkMi Müsrill táfieeÉg \'\' " " ~ " ÍMÉ^l L-t " " \' t&*r«)« 4e as áUé njfaittyk i)\|Ma aeeg les tateleé, •áwéarA a S mtiim lakál lt—lilrtlsi ég aa egéei Biíud — ttalg, »ely • btataaiUé keeftMé«a«a aaayi garattoai nyajion twui, mint » »«wj» ®ai, e tanaaag nnsajan »«»«"« utujimh « • buwb a —-» l®"** Uüwb» •gjréwríl Ullée blatoaitáfi eye\|l acrá aéere, koty a táraafg ttaletviiele a méttinyoiafta, a pöntoa^a é» a legáaioAibb bsoalleteaiig minden követelményének mindenkor és aaakfeetX avaiottaága aa iránt u kéaewégül taolgál, bej^ia tártaiig a díjtételek megnkbáaánil is kellé tekintetül fog lenbi a veraeay jogosult követelményeire. ! A Uiktttiié u köeönséá biaaléál aa általa képviaelt támaác iránt ajbél felhiyfa éa kéri, megjegyzi egyaaeraniaá, kogy a veaérOgynökségi terSletea a vidéki Igynökaégek aaerve- ba telelni. •AaréenH w JHi lebál tiaaieleUe! elélépett ___ ___ w ^ ait mim fi\'yiMiikin vna, ée kegy ajánlatok n nUf"(eláUiUO Sgynökaégek" által kéeeége^a eUogadutnak, H agy SaaUeáa, ím M\|nebea Kerületi Igyslkségekt V" Zala tieresigw t Üeeher MIkaa m>áL Csáktornyán: Hirwhmann A.urnái. geezSMtyee: Paly Jánoa I A, Leedván: Tanaa Perenca a BET SpeMia V. A. n Csaksslehee Ub Ignáoa , NyomatotrííicbŰ fjliöp\'ű ptnlajdonoanál, H\|tgy-Kanizsán 1880. maradván teljen tisetelettel A Magyar-franozia biztosító részvény-társaság vezérpgynöksége N. Kanizsán GUTMANN S. H. 37. fezáni. Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, szeptember 8-án. VII. évfolyam. Kiadóhivatal FímH Fülöp könyvkor,. hodéas. \\Tyrirotká» itM. 511 mám. WfliiiKa árak: Efi« ém ft fri. Fél a frt Negyedávr* I fri. 60 kr. gtrélUlÉayk . I hasábos potitwr a\|jwr 7 kr. tlMmii hirdetésnél 5 kr. Béli > kr. ZALA X MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI. TÁRSADA ; A ZALAMKGYEI 6AZD. ÉRDEK 0. - M I ®h G A Z D Á S Z A TÍ BET I LA jP \'(\|BB MÁS EGYLET l\|IVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztői Iroda. Hova alap szellemi réséét illeti közlemények küldendők Uj városház uteza 513. se. Bérmentetlen levelek asak izmort keeekből fogadutnak el: Kéairotok visssa nem küldetnek. ayllttér: Petitsora 10 kr. A korszellem és a haladás. Minden kornak megvan a maga sajáteágoa bélyege, e bélyeget a kor történetében nyilvánuló kiváló éa Irányadóvá váló mozzanatai adják tneg neki, melyek a társadalom ősz izesége elé bizonyoa igényekkel lépnek fel, a melyek előtt a társadé lom ja legritkább eaetekben zárkóz-batik el. Ezt nevezzük a kor szellemének. 8 mivel a kornak eajátoe bélyegét leginkább annak erkölcsi éa cultur törekvéseiben ismerhetjük fel, világos, hogy az, amit mi kor-szellemnek nevezünk, kiválóan erkölcsi éa coltur-irányu. Azért, mikor azt mondjak valakire, hogy a korszel letumel halad, azt éítjuk alatta, bogy "felfogása azonosult a kor mű-veiúdési törekvéseivel $ hogy meggyőzedén Megegyezik azon irány toyal, melyet i a kor különösen a mi-velódéii éa erkölcsöt illető kérdésekben vett* A korszellem nem mindig a hely ea irányban halad. S miután az egyik kor rendesen a másiknak adja át az omlitett téreken való törekvéseinek eredményeit, s miután mindig jvannak bizonyos hagyományos -fogalmak, melyek már ódonságuknál fogva is tiszteletre méltók, azért minden korban két irányt látunk egymással folytonos liarczban, mely Irányok képviselői az emberi társadalom minden rétegében féltalálhatók. Ez a szellemek haroza. A kor-isellem, mely legerősebben a társadalmi intézmények átalakulásában nyilvánul, mindig követelő ; eszközeiben nem is válogatás; dúló árjai folytonosan mossák alá aa elavult de aokazor kedveltté vált intézmények szilárdaknak vélt sziklaalapját, s a hol az elavult helyébe ujjat, bir rakni, a legtöbb esetben le is dönti amast, és diadalt Úl, habár áldozatok árán ia, mert a diadal mindig csak igy történhetik. — A küzdelem az elavult intézmények és a korszellem követelte átalakulás közt, gyakran igen hoaazú ideig tartó — bevdi és fájdalmas, s némelykor csak erős társadalmi megrázkódtatások között ér véget; de minden küzdelemben meg van az emberi üdvnek csirája, a ha a társadalom jókor megérti az intő szózatot és helyes felforgassa! . vesz részt a küzdelemben, akkor a romok közöl ii uj éle] virul ki. — De mint mondottuk, a korszellem-gyakran téves ösvényejcre lép, de ez nem apnyira a korszellemnek mint az ezt képviselőknek tulajdo-\' nitható. Az emberi ész már \'végei; aégénél és gyarlóságánál fogva ia, is az emberi sziv szenvedélyességénéi fogva nem mindig helyes felfogással vezéreltetnek a korszellem irány ozásában. Rombolólag törnek az ódon intézményekre, melyeket túlhaladottaknak tekintenek, de a helyébe léteaitendő uj intézménynek terv-vonalai még kuszáitan állanak heves képzelmük előtt; lerontják a meglevőt, ronba döntik a biztosat, habár kiaaé elavultat is; dndva és gaz veri fe$ magát a ledöntött épület romhalmaza alatt, de az újnak léteaitése fölött összevesztek az "épi-tfek, mert nem értik egymáat s ao-mok között nem uj élet virul, hanem fölöttük gyászos halál lebeg. Valamint az életben éa termé- azetben, ugy a szellemi haladásban sincsen dgráa.;, a világ folyásának eseményei egymásba Kapcsolt lánoz-szemei sz emberiség történetének \\ s habár mindegyianelc okait világosan felderíteni nem képei, a mélyebben vizsgálódó előtt lepol sem hiányzik az okozat. Az ember a közönséges életben sokszor kénytelen, ha valamely Ösvényen eltévedt, az egész utat visszafelé megtenni, hogy magát tájékozván ja kiindulási ponton, a helyei útra rátérhessen. Ilyen jeleniégeknek a szellemi haladásban is vagyunk sokizor tanúi. Az emberi társadalom nagy áldozatokkal kénytelen sokszor viszktéipi törekvéseinek kiindulási pontjára, hogy ujabb eszközök megkiiérlélével törekvéseinek biztosabb- él helyesebb kiindulási pontot szerezz in. Bizonyos értelemben a szellemi haladásra is alkalmazhatóvá közmondás: lassan járj, tovább érsz. A szellemi haladás terén legjelentőségeisbb a fontolgs t haladás, az eszköaök, módok la gatása, számba igy biztos, csak igy igazángyGo öl-csöző. A fontolgatva haladás á tal sok téves és kárbo :atos eszme z to-nyá^jperülhetni ki. Persze, hogy jó dolognak léteaitéie vérbe, szakba is került: m ir i mert az béri cérmészet mai :aci és konoi;, s a jónak elfogadái ára sem mitdig hajlandó. — De aa lomnak nincs más ladás, valamint ma nek sem mái a rei emberi táru zélja mint a gának az em deltetéie, roiijt a tökéletesedés. Százai .oki munkáját •zázadok veszik át, törekvését bármenn a tévedések fel-fel rése, mert ciak da- ha-ler- n ás a az emberiség ire zavarják i íog merülő gyáizos sok t6-5m- eredményei, a homályon keresztül I utat törnek maguknak mpgis az igaz ] lág lugárai, az igaziágé, a melyre végre mégii minden jé emberi törekvés vezethető vissza. — A tudományos kutatás zajtalanul, meglepd eredményekkel végzi dicsőséges munkáját, i lesz idő mikor a tudományos világ e munkája nyomán a telvilá gosodás mellett az emberi nem bol* dogsága ii fel fog sarjad^ani. Katona Jóuef. A középtanodák tultömésé-nek kérdésihez. Évek során át, de különösen az utóbbi 4 -5 esztendőben a tanév kezdetén a napilapok habjain ismételve merül fel a pa naiz, bogy a tudományos szakpályára elő-készítő középtanodák túl vannak tömve, hogy sok oly elem látogatja, a melynek egyébiránt nem is czélja az iskolaidőt a kö-zúptanodában kitölteni, s hogy valóságos társadalmi betegségnek tekinthető a szfilők részéről azon indokolatlan óhajtás, hogy a tudományos szakpálvára sem hajlammal, sem képességgel nem bíró fiaikat is a középtanodákba kergetik, ahol ezek czélt sehogy sem érnek, ahelyett, hogy olyan iskolába küldenék, a hol tisztességes polgári Apályára szükséges ismereteket elsajátíthatnák. A ki azt hiszi, hogy ez anomáliával csak Magyarorsiágon küzdünk, hol ás ipari és kereskedői pálya sohasem részesült valami nagy becsben, az csalatkozik; korunk iránya fájdalom olyan, hogy ezen jelenségek kiválóan iparral foglalkozó államokban is elég sajnosau tapasztalhatók így egy bécsi szaklapban találtunk erre vonatkozólag egy czikkei, melyet saját okulásunkra is jónak és czélazerünek találunk e helyütt reprodukálni. - „Az általunk már többssör megvilágosított tény — mondja eaikkiró —I hogy gymnásiumaink és reáliskoláink reqdkivül magas százalékát tüntetik fel as oly tanulóknak, k\'knek szándékuk sincs szaktudományra lépni, hanem kik a középtanoda alsóbb osztályainak befejezése után a gyakorlati életbe lépqek át, legfelsőbb tartóságunk figyelmét is msgára vonta. Kezdik lassankint belátni, hogy a jövendő állampolgá- rok ezen nagyobb réssé teljesen ferde fisvényre l\|p, a félműveltség, a szellemi pro- » lotáriátus ama gyanús fisvényére, melynek jeligéje: „Ázni és dolgozni nem htrok, koldulni szégyellem magamat" Elhibázott élethivatás — ebben fekaák nem egy társadalmi betegségünk ktfW. Ennek helyes felismerése folytán az állam már egy évtized előtt « polgári iskolákat és fiugasabb ipariskolákat léptette életbe, amelyeknek kizárólagos feladata a praktikus élftre előkészíteni; de megálltak ftl uton és ez intézeteket átengedték sorsaknak Az ipariskola, egy oly intézet, mely mint kevés mis arra van hivatva, hogy Osztrák ország boldogabb jövőjét készitse elő, nem búja magát pólyáiból felszabadítani, s babér az ogész monarchiában csak 12 oly intézet állott fenn, as egyiket (a bielitzit) tanulók hiányában már be Ulett szüntetni." „A magas oktatásügyi ministerinm ebben az ügyben a középtanodák tanhatóságaihoz és igazgatóságaihoz rendeletet intézett, mely "bővebben foglalkozik é kérdéssel és azon szempontokat fejtegeti, a melyekből az iparral és gazdasággal foglalkozó lakosság aziránt világosittassék fel, hogy miképen válassza meg helyesen gyermekeinek kiké-peztetésére nézve a jövendő hivatásának legjobbal mégfelelő tanintésetet A közoktatásügyi ministerinm mindenekelőtt kiemeli, hogy a középtanodákba tóduló oly elemek áluu, melyeknél a hosszabb és drágább tanulói pálya snyagi és társadalmi előfeltételei hiányzanak, becses erők vonatuak el as ipartól, és gazdaságtól, mig az ellenében a keresmény nélküli „műveltek" proletariatnsa folyton saaporodik — Ezen bsj leginkább a legsQrűebben lakott koronatartományokban, nevezetesen Csehországban, vehető éssre, a hol a tanulók száma a gymnásiumok és reáliskolákban 1874 óta 15.224-től l9-90Ü-re szaporodott,.mig a három ipariskolán, valamint a kisebb ipari szakiskolákban, kereskedelmi és gazdasági tanintésetekben Csehországban összesen 1000-et tesz ki számuk. Ámbár aaonbsn a tanulói pálya ezen tömeges tódulás következtében semmi kilátást sem nyújt valamely bistos és előnyös életpályán, a lakosság nagyobb része a tanintésetek választásánál a szokott uton halad, mig másrészt a derék munkaerőknek as ipari téren folyton érezhetőbbé váló hiánya sok, egyébkor viruló iparágak hanyatlását vonja maga után. —" „A közoktatásügyi ministerinm első sorban azon uton kíván s bajnak\'elejét venni, bogy a )iépet közvetlenül felvilágosítja s utasítja tűért a középtanodák igazgatóságait, hogy a tanulók felvétele alkalmával, ha ka- é tijciija. Húsz év után. Kaitól bsuAly. %ts KSSZI GYULA. (Folytatás.) . u. r, jlíjnyf, hát aa mi ? csúnya „kánisz máterV [ia, mes/eoskét osipkea azent-fisrencu fráterI Dörgő menykfi 1 fráter, est is megtanulta ? NáflM mg es ember, mit csinál s nurka. No, ha ezt meglátta makulátlan Fránczi, PekJot Makés útját kell ám kendnek mássni Muet még nem ssól szájam, isten néki, hagyján 1. • A akék ilját bízza rám fráterként; A tshto* néahet ájtatos szemével, Jémkm mm amimnek jámbor vén asszonj keli . . . \| iHegy\' msr eied saavi ssemnek csillagába ? I i yiéaaM inkább kardán légé szerszámára. Mái Mán msafkik, obagatta dolga t psm mélák est, hagy a konyhán máski volna? jfja, tfja tflaesi, kássÉ szive babja, ■aM s mégaai a tét, a smyeottét háizs. Mgle ide kávám, máfm tatipénja, ma, édsa atka, mstéam. msg nem bánja, H M* a tésztát slw^Ma, aem km Mmlsi \|tmhÜ\|éaJj^» k keMe «M\|«ft, mmá Mm bogárkám, Ml mvásel mmhiém mám. fUMm m sfn iát sgy Mi lliiiilgii, Heéi mák i\'^am mi m a ytres méet Hát ea a kis ürge mit keverget itten? . Hogy* megizzad a nagy főzőkalán-nyelén, Befordul, megérem, abo* a híg tésztába, Jé less csimpeaakedni karosa derekába. Ejha, mi a meny kő I lelkem beh csiklandós, \' Vagy, hogy inkább mondjam úgyanceak rátartós. ; — Hogyha igy teáz mással aa én hitvestársom, Hogy mellém köttettem, égy se\', meg nem bánom 1 — Ki az ördög látta ? 1 itt kapós a fráter, S nem kelendő rendes bőrben járó ember. Fontolóra véve a dolgot, hát igy lesz: Szemtanúk előtt nem sükertd aa ilyes. \| Híg magán volt férfi a barát a házban, Mitsem gondoltak s ím\', most meg már botrány van. > Értelek már, szépek ; szél, tudom, honnét fuj: j I Egymás héja láttán a némber szemet btany j Férfi emberek közt mélyen titkolóztok, Egymásnak titkáról mágesak nem is szóltok. I Köztünk férfiak közt máskép\' van egésaen, : Mi saemünk nem hunyjuk, s hallgatunk nagy-mélyen. Titkdt nem beméiÜnk, mégis a .verebek Titkainkból annyit, oly sokat feosegnek. Ámde ennek nem mi volnánk okosoi, Méltóztassék rólunk ilyent nem gondolni . . Kánya hordja dolgát I ismét félretértünk. Van pedig mit látni a saobában nékünk, Miagyárt megtekintsük, mi dologban jártak, M\'ért is Mitáoak hátat a konyhámé. Ráborul a tészta a Usates abresata Mini Ml a fafitft ss ág boltosaira, gálslik ki amán mákkal, ownloláva\', Török oreaághaa nétt aprt sssaselyával Tarka süuégára wirMyókat fiotnsk Vas ii iftnnf" se Hym térképeek. Barna asaaoey kaija gOegyfiliB fiama, Ledayaká betfiket mJpd ki bsUe. ^ \| A kalinkó már késs, S áttekint a tepsi gorn r Oly Qrfinyör nézdelni Mem-níában ízlett a az( ffeju ott a ládái edő négy vállá szamfény-vesztí at Közlégényni\' LÍoczá ni rjhat a* mi a Ssilva-izzel mázolt ba Barnára van arcza, I Homlokán, nem látszik ú z r kemencse táján van a száján füle ffistve, Sie szemöldök] j, kot, A kis tenyerekre készt Qk (vannak szapva, Pipafts-szinre festett sso cnyija, beh tark l Hát még ott a polcion, a Memencze tal ián, Milyen raréaZ dolgot v tt m ghsa a kis 1 ny: Rétesnek szánt tésztát kenj W Csökönyösek lettek Gyurkó paripái, r Ejnye anyja-asssony, nem tuaott még várni ? I Hajh 1 nem vette Gyurkó játéknak e dolgot, Mint a gyermek szokta, szörnyen haragudott Egyik mutatóját foga kössé vetted \| • Főjét a mellére daezosan vetette, Végre, hogy kudarczát méltón megbossulja, Önként beleállott a kemenczesutbá; I Itt fejét lógatva — nagy-feserényen álla, — Meddig meg nem nnta tartogatni álla . . • köv.) fel a kis tafka, Asszony légyen az, \|ki innji í levakaij; — Soh\' sej bántsa slnyj ik, tagvja, hadi dsgaszszo; Lesz belőle, látom, pompás gazdaasszon, Mire osók után vágy* niczij pzájacskája, Nem vázolja as ízt mosplvg1 arczára, Úgy is édes less a\'J hrnyjoí el, szép aijyja, Majd megédesíti szájjá két (1 imbófa Ott meg egy kis kópé, pöpjj BhrDs ,fiomk ^ Jómagát egy zsíros jtepii el fogta; I Rokka onuáról ibnklati áshUa, Lovainak Obből sserezámot \|( sinala j A mosólapátra pönáil4t Öif »tte, BáránvbŐr (kucsmával i fejé befödte, I E meUé Olmsté az ebVfitt k >rbécsot; Egy másikkal finnfin iáaibsj rágott. .Gyi Fakó, gyí SzürkJ, gyí te a vásárik if 8 osfirgve tát a tepsi aj lo^ma nyomába. Aa asztalt néháavsaor körny Üstáguldozik 8 a messolyás tálnál céíkóit kifogja. (Foly, flgWMl " báron sor Beisoés a A itán abrakoltat fonéittsk iwi { Udán beverweo tejfelei De szekero<( taaiánk A tejes kanéiba\' saag jm «üi, i atnij \|u feMMi. lésfin jára: \\ háta. A gyűlölt óhajtotta Szalay Sándortól. IV. A gyűlöltek. (Folyt és végi.) Efeyik őszi napon a jó istennek as jutott eszébe, hogy Z... helység fóé irgalmatlan vastag ködöt bocsátott Ugvanaaon köaségnek egyik királya és több javadalmaknak örökös ara, a már általonk ismert, nagyságos] Kondorossy Ágoston ur ugyanaaon alkalommal megtette a reactiót Ha a jó Is* tehnék hatalmwan volt olyan irgalmatlan Őasi ködöt ereszteni a határra, bogy akár rostába merhetnék; hát őneki meg hatalmában állott olyan (Alstfelhőt csinálni, [hogy fi\' aŐból mint egy sejthető Jupiterköonyenao-mázbatott a jutandó emberekkel. Hanem Ágoston aram reectiójjtaak is oykhamar megszületett a reaqtiója] Tudni illik aa fi malomgáti pasztáján a birka-akol-nak az jntott asaébe, bogy eMg sokáig éh már: s] Semzodéknek ia kell helyt aztán megvetette sírágyát 1010 birkának a! hátán. Kbbtt meg as lett hogy as fi Mártod számadója mindjárt sietett a nagységoi úrhoz eat es ístsn rögtönözte őmi tájképtjt beje-kmteni. Már beakart as ma uo bájába nyitani I — miután a nagyságos ur sem as útonálló, sem az ajtónálló népséget nem szerette — hanem ott a Ruzsinka, lányasszony és szolgálóién}; előbb megezirógatta, hogy „mi jót hozott Márton bácsi ?" A Márton bácsi pedig engedett as ilyen barátságos fölhívásnak, hát ott as ura ajtajánál, a piUrban kezdte mesélni a dolgot A szomorú birkameséből — ami ugy 60 vagy 70 birka levonással bizony igaz történet — valami bejutott a nagyságos Jupiter olympusába is; a miró az kiszált trónusából és feltárá az egek ajtaját és amire a földi köd kissoritá az ő égi füstjét Amint Márton a nagyságos urat meglátta, hát egész alázatossággal levette\'a kalapját és megkesdett történetet — gondol van. hogy azt Ura is hallotta — bölcsen igy fejene be: — Hanem hála a jé Istennek ugy (0 vagy 70 életben maradt — Ki maradt életben ? — kérdé u ur — Vagy hát kik haltak meg ? — Mar kérem alásatossn nagyságos ur a mi közönséges nyelvünkön a szegény párás állatra csak agy mondják, hogy megdöglött — De hát mi döglött ? — Hát bizony kérem alázatosan mondtam én a nagyságos urnák régen, meg kellene csináltatni. — — — Hát izé — bolond; nekem hamar rukkolj kii — Aztán kérem alázatossággal, most, bogy ezek a tartás fisai eefik voltak .... — Micsoda 7 Csak nem a malomgáti akolnak esett baja ? — Nem esett bizony nagyságos aram, megtústölön alázatossággal ? talán most már nem esik olyan nehezére, ha megmondom ? As akol beleunt a sok áldirfláska; senki fia se támogatta; bét rá feküdt a birka-nyájra. — Mara — két isé — eredj hasa J A dögökkel tegyetek valamit, a birkaakolt meg hagyjátok agy, ahogy van. Ha aa Is- !WV olyanok, UMMmi UkML ttralmáa.rekra akarnak ke-igyslnsateosáá sanlket aa ipart, Imwkulw éa gaaiasági saak iskolákra, é» kanaénioáHl világítsák fel, ML" A eukkiré a muisteriuiii • lépését na-IhQwA tartja. Látjuk tehát hogy § baj seáimtI » affu, Iwrtw hwim ebez IM* - 11ÉBIlink Ilin I Slüiők I kg- tfhb esMhaa tudják, hogy fiuk erőszak o« fllittM képasaégn és iittjlatya ellen, csak péeirtkfrt kerül és nélhaa nem vezet, ét — mm akarnék «s» maguknak bevallani, ós tekabb kitétetik magukat azzal, hogy fiuk g\|\| utdé* Ián, minisem hogy tisztessége* k«vatnódn adva, jövendő boQogsáf át mez áimák Sokasor peroze kéaŐ a kiábrándulás, ninlmen akkor, mikor a fáradalmas, ét bnailmn munkától való iszony már ki •na irtható. Közérdekűek. 4 kimidSi lakó uon magyar állampolgároknak, kik saját jár-műveikkel Danán hajózói szándékosnak, íz 10 7. évi november hó 7-én kelt donallajósási szerződésbeli elóirt hajózási okmányoknak minél könnyebb módon teendő elnyerlieiése czéijából, a közlekedési miniszter egyetértői eg, a külügyminiszterrel és az osztrák kormány-nyal elrendelte, hogv az osztrák-magyar consulaiusi nivataiok lelhaialinaztatván arra, bogy hivatali területükön lakó ál-Isopolgároluiak, bajúlevelet kiállíthassanak — e hajóleveleknek, megfélelőleg az oiztrák-magyar vám és, kereskedelmi sierzódéi VII ik fejezetének, a dunahajózási uerzódéi ben körülirt követelményeken kit ül, azon határozatot is magúkban kell foglalniuk, hogy a hajó a monarchia határain kívül a tengeri baják számára előirt közös lobogót köteles ksszaálai. A bflUgj Miulftztfriurabaii Próuay József államtitkár elnöklete alatt szeptember 8-án és 4-én több órán át tartott beható tanácskozások folytak, a pénstg) i közigazgatási bíráskodásról azóló javaslat, s a kösadók kezeléséről szóló 1676 : XV. t. cz. módosítása felett — Ezen két fontos kérdés — mint értesülünk — a végből bocsáttatott a pénzügyminiszter részéről a belügyminisztérium tárgyalása alá, hogy altoknak politikai szempontok aláesó részei kellően megvitassanak. Kzed tanácskozásban, melyet tegnap befejeztek, az elnöklő államtitkáron kívül Lukács György belügyminiszteri állam titkári helyettes, Nóvák Lajos miniszteri tanácsos és Trifn-nács Pál és Btojacskovics Sándor osztálytanácsosok vettek réazL Felhívási e tfpr4mi balolon\'füréd\'tapofetai vatut Ugyébn Balaton-Fürtdse 180. ssupt. 1S~4\\ tartandó érUk$tkU% Századunk ogyrt szaporítja és tökéle-laaiti közlekedési eszközeit. A leetávolabb cső vidékeket benövi vasút- hálózatával, I hogy azokat aa ipar, a karoakedolem és a társadalmi ériaiknls pengőbb érnének meg nyism és m álul aa általáaos haladást a kamantasnua Uujedéat, aa anyagi ps saellemi {óiét könnyebb éa szabadabb megteremtlieté-lét anhftaöQs. Ily <áaaa tevékenységgel szemben sen-! kinek aem aeabed tétlenül inarajdni annál I kevésbé saabad \'ezzel ellentétes éj láa pontot elfoglalni Amit korunk nyújt, a inivei éa a mi által aa bámulatot vívmányait j létrehozta, ált nekünk aem lehet kicsinyelnünk, sőt ellenkezőleg ugyanazon eszközöket\' kell neK künk ia megragadnunk és a mennyire es le-\' hető, kizsákmányolnunk. A Balaton vidékének Veszprém-zalai része köziekedda tekintetében oomlrfn áll; pedig e vidék aa, melynek szőlőtermése, mennyiség éa minőségre nézve, aa eled, vagy legalább egyike a legelsőknek egész Magyarországon éa talán egén Európában. Bőrke-reakedésünk pang; a szőlokifitelí e vidék ről, mondhatni, semmi; a Ca éa kiipar melyből pedig népen leketne pénzelni! azunnyad. Csoaa » tehát lm e vidék napről-Wpra aze-géayebb-azegéuyebb lesz. Balaton-FÓred, hazánk e kitűnő fürdője nincs-e ép a közlekedés nehézsége miau a külföld elétt mintegy elzárva, vagy gyógy-ereje, egyéb Jtineae ki van-e el étté laéktftá-ayolva, lel van-e kellőkép baanátva ? Van-e környéke mint az egy elaőréndu ftlr-dőt megilletne, oly virág műveiéle, amely jovüdelem forrást tudna nyitni ? .De sok volna mindazt felsorolnunk, a minek vidékünk jelenleg hiával Iván éa a mit, ha bírna, mennyivel gazdagább éa mindenben emelkedettebb lehetne. Esek és eaekhez hasonló tjagyon ér-zékeny hiányok keltették újra fel Veizprém városának Ielkoaebb polgáraiban egy vasútnak eszméjét, amely Veizprúmbőj kiindulva a Balaton partján haladva, Halatfin-Eüredet érintve, egéaz Tapolczá\'ig, aŐt még azontúl ii terjedne éi vidékünket gyora őeaaekötte-télbe hoená a nagyvilággal. E lelkei polgárok f. évi mároziui l4-ón értekezletet tartottak ; ezen értekialet több tagból álló bi-aotuágot küldött ki, mely azóta minden fel-tünéi nélkül bár, de (szakadatlanul működött ti aa ügyet annyira fejtette, hogy jelenleg már czéuzerünek Játszott a tervbe vett vonal mentében levő községeket és kiválólag érdekelt férfiakat egy nagyobb értekezletre meghívni, bogy ott az ügy tüzetesebben és behatóbban megvítattassék. Ezen értekezlet hülyéül Balaton-Füred tűzetett ki, napjáÜh rníg folyó 1880-ik év izeptember lV-ike e. 10 érakor. Ennél fogva a venprémvároai érdekeltség tisztelettel kéri méltóztassék ezen ér-értekezleten akár maga megjelenni, akár magát képviieltesni. Hazafiúi üdvözlettel maradtunk Veiiprém. 1880 aug. 24-én. A vesrprém városi bisottaág nevében ka) i táji mind ÉfgUkon hordják aeératlsn, lkgin\' u»b ki* hrituai diosértetéa utáal kap-kedá fjüi-eiamei hrtlnn bélyegét llogy MSB volni még aavag, vagy inkább erdemes anya; a feldolgozásra^ azt sebiwyan aem lehet álKtani, mert cak körűi kell néznttiik a iái uuiftlomban, melynek annyi a kórja éa bete\| lége, hogv aa arra hivatott iró gyen m\|s megvMéa«el fordujna el u ily>irp-dalm kjurazswktól. Látjuk ezt, legszebben Csík; néj, aki feladatául, hivatásául l jekih-tette a í kor Jdnövéseinek friéfblásét, anjit ,Pro Btárjaiben\'joly főn vei aikmel tégbezia vitt. I proletárakban oly bő tárát nyitja ml a ko esámékneki hogv azok egyenkint nézfe is\'ahpj\|t kepezLetnek drámai cselekvéseknek. Aa£ iróknalj nem lehel csélja a (ejidej -cziozus írány drámák kai halmosni el a szín-padot, mert ennek tudvalevőleg ninos irodalmi Öccse, Me a mai korban aa irő nem km eszmét, hanem az abból kifolyó esé-lekménjjt személvekihez kötve dramatiiálhatjá s így síkot korszerű életképei müvet. A legonb ■ legjelesebb példát nyújtják erre a „Proléiárok." lAz enme nagyon is ui. — Mert caák olvaam kell a napilapokat s fűrgŐ hangon sít eziklteket olvashatunk a pályák •tulhaunozódásA altal keletkező, éhes prole-tárhal ellen, amely a kenyérérti Uarézban kényralcjp tudományát a egyébként talán nemes i rzslmü ni Vét például fegyvernek baaz nálni Uaik) mint igaa költő ezt dorgálja* A évben találkoztam „Lea gróraő* ca. azinmlvll, amelynek irányulja tudvalevőleg a leg i\'abban felmerülő antiizemitikna mes k ulicn van intéive. Az eazme modern, lefoly galmi felt oltozáira ásonban \|ogoa méje látjuk volt még. De ha azon i még korántaem azép cselokményt veaszi ik tekintetbe, mely az egén szövedéken l (húzódik, áuuak a maradandó értékű a bee U művek között elaő rangú helyet biz* tonit. Mindössze háromszor adták. — Hogy miért 1 Ast nem szellőztettük, hanem legyen lég i xt megjegyeznünk, hogy a darab e«s- Khmarkff Jótief Lévay Imre m.tJc. bbotuáfl thkAr Fővárosi levél. (Ntmetí i unkát. — Néptnnhás.) BmUput, \|880, szept. 6-án. I A saison morte észrevehetőleg keid éle- I tet nyerni. Amint hónapokkal ezelőtt a kis- I dott jelsiót tki a szabadba" követte, úgy most minden „be a városba" iparkodik. A nemzeti szinbás augusztus 8-án nyílt meg Jókai mfiuytleári vértnintk" cz. ismeretes drámájával Eaen mű a magyar drámairodalom aranyaerájából származik még, amely hazánkba ifézve \'Szigeti,\' Tóth, Caep-reghl s többiek kilialtáva\' eltűnt As újonnan feltűnt drámaírók termé- üokoldulu ÉLnadásnak volt kitéve. Nem be azt, mgy as, akinek bátoraáea y narabot ssutre hozni, annak ne le-gyeu bátorsága ja kritika részrehajlásának, is olh itállnia. i r.Jhó 4-éai pénteken a nemzeti színházba i Moiiere-éste vagyis jobban mondva Mollói B-ezáaz este volt. A hires franona vígjátéki ó 0 darabját adták elő, oly kitűnő s egybe égő előattyaban, amint est a nemzeti ^ginhá mái megszoktuk. ^Hganarvleban" Viz-váry smert komikus adta a czimaserepet kitűnő ml Az ezt [követő aMizanthropban" pe-dig N gy Imre tűnt ki nemea játéka s aaép asayai ata által Ugyané darabban Halmi a költőt igen jól adut. Legpompásabban mulatott iköiönségia .Kénytelen házasság "bao Szigeti i József a jókedvű,» hfcsasodni akaró 63 óvi i öreg Sgpoarellet, szokott művészies-«\'ggul adá. A két tudós azerepe Vizváry és Ujuálj kezeiben a legjobb helyen volt. i iépumkútbttn iámét örömnapok vannak. I lanágé a nemzet csalogánya bevonult a ilúz a ex elhanyagolt templomába. „Sárga csikó" irzsikéje volt Közreműködése felvilkr nyozta a aaereplsket s aaok oly szépen játszottak áhogyanl aat titkán .szoktuk meg a népnii héshsn j de még a publikumot ii, a mely t psolt kedvenczének; kinek távol lé-tét oly érzékenyen érezte. .\' HiUUt Friyyet. Helyi és megyei hírek - A Megyei Itftagy ti lésen szol- Iga birói zelebb. válautásék is ejtteitek meg legkö-Mégválasltattak Ondi Mklót, Paesa {járás as >lgabirójáyá; VértMy Béla keszthelyi jsegédsz ilgabírővéj; 8»ói Pangnia szolgabi-Iróvá ésj f)Uik Qwla sogédszolgabiróvá Sümegre. 4 4 éfm Irél jaiileMa Irótársunk. MjitorH Lajos ur, a f2alai Közlöny* uerkesitője, aa elmúlt pénteken ünnepelte esendői családi \| körben liuszonötéves Írói jubileuiijm, bizonyosan csak a nyomasztó időviszonyok \'ekintetebŐl oly ossadsaae; mait péntekeii volt n éve, hogy a jubilánsnak ellő czíkke aa akkor Szilágyi szerkesztése niait megjelenő ,Pesti HírUp--baa napvilágot látőttiAmde, hogyha ezen napnak tt-dik évfordaléjs sokkal csendesebben mu t íl el,mint aa 6 évelfllt ugyanez alkalomból tartott kii \'ünnepély, mely akkor a „Peater Lloyd" nagyoÉBvil szerkesztőjének ia alkalmat adott, hogj a zajtalanul működő vidéki íróról meleg hangú aorokben megemlékeznék, minket köl.olebélizer\|lleg felhív arra, bogy irótársunk ez emléknapját egészen ügyeimen kívül ne hagyjuk, i pegalább aa elismerés egy uár sorát szenteljük annak, ki a szép, de a vidéki iróra[nézve kétszeresen háladatlan pályán; melyen az elúmerés babérja helyett annyiszor fizetnek a félreértés szaró töVisei-vel, nem várhatja, hegy nevét as utókor is elismii éssol emfitie/ Napról-napra íz időauki wíjtó szolgálatában/ aem várhatja érdemei njéhányláját; i gyakran minél önzetlenebbel szolgálja az általa igaznak vélt ügyét annál inkább kell tapasztalnia, mennyire nem biz-hátik a közvélemény ingadoso hullámzása kösepett a kösönaée réstrehajlatlan ítéletében. Agy negyedszázad azép idő. A ki évi bosgó tevéken) ségre visszatekinthet an-uak keblét az öntudat büszkesége dagaszt hatja. 8 a ki ei idő alatt jót akartf i ki munkásságát a közügy szolgálatának szentelte az időszaki és aaépirodalmi sajtó tóén, as érdemet tett reá, hogy biizgó tevékenységét Mftly * társadalomban is sokféleképen Uavösnek mutatkozott, elismerve méltányolják. — üzért irtuk\' e sorokat • kívánjuk, hogy Rátorfi Lajos irótársunk még másik 26 éven szentelhesse írói tollát a aajtó téren a közügyeknek. Kívánjuk, hogy fárado/isait ezentúl az erkölcsi elismerésen kívül az anyagi siker is koionázza. Éljen I j . VJ Unité. A tanügyért sokat áldozó nagy-kanizsai izr. hitközség, kereske* delmi osztályokkal bővített elemi tanodájában iámét egy tanítói állomást rendszeresített és ez állomásra az eddig Tolcsván működött Friedmann urat választotta meg 44 pályázó közül. A buzgó iskolai bizottság ezen « tanügy emelésére czélsó törekvései-; ért meleg eli\|inerést érdemel. Nemirll iiisésiet \\.-üanU\|án. Hoszu idő után lamét egy magyar ■zíntársulat fogja legközelebb előadásait megkezdeni Nagy-Kanizsán. IVissonyamk olyanok. hogy heyiaég híánraban télen, a báli évadban, azinészek nem lőhetnek hozzánk, mert az egyetlen ezáinba vehető terein a bálokra szükséges. Ezért knUett már jó idő óta nélkü\'öznünk, habár m csak rövifl ideig maradhat nálunk, a színtársulatot melv pe-dig egy intelligens város társadalmi életének mai napság már nélkülözhetlenifdssere. Most végre érkezik hozzánk míu társulati mely előadásait legközelebb megkezdeni szándékozik, s amint inás helyen közlendő repertoir- Í\'ából kitűnik, a legújabb dvabokkal rendelkezik a dráma; népaainmŐK és operette-iro-dalom terén, melyeket támulata itt előadni fog. Csóka Sándor színtársulatát ugy pécsi mint kaposvári szerepléséről igen jó hír előzi meg. A mint a pécsi és kaposvári lapok tudóintáseiból olvastuk, a társulat igen Jól van szervezve, minden sserapkörbSI jo erőkkel rendelkezik s ami a támlát összjátékát illeti, ez aa igényeknek teljesen megfelelő. — Ha Kanizsára színtársulat érkezik, nagyon szükséges, hogy ilyen jŐjöa, mert művészet pártoló közönségünk! joggal megkí-vállhatja, bogy igényei kielégíttessenek. S úgy hisszük, liogy az ílyeh társulat azután \| elegendő pártolásra ii asamithat közönségünknél A hosszabb kipiUenés után kétsae- resen htaanflk, hogy egy jél slrvseeÉt társaiét Kanizsán most oly mérvű pártolásra számíthat, hogy ennek sem-Ina panasaalkö-aönaégflak ellen. Uak hazafias kötelességet vélünk tet jesiteni midit -1 közönségünket aa előadásait legközelebb magi wdff scínl^rsulatra fi-gyolmsztetjük s felkéljük, bogy hasai ssb-mfivészetflnket vigye hathatós nártlogása alá. E pártolás a közönség részéről hazafias érdem ís. (De azon reményünknek is adunk egyúttal kifejezést, begy a színtársulat valóban olyan lese, aminőnek a hír pondja és á méltányos igényeknek mag foe felelni. Köaönségünk e tekintetben nem tolkövetélő, de amit várhat aat megköveteli a vidéki színészettől is. Melegen óhajtjuk, hogy kősönségtsk várakozásában«ne csalatkozzék, de an is, bogy asinészeink, ha innen távosai fognak jó emlékeket vigyenek önmagukkal — Csák Hásdor színigazgató jelentése igj hagzik: Van szerencsém jelenteni a m. t közönségnek, miszerint teljesen szervezett pécsi színtársulatommal (dráma-, vigjlték-j népszínmű- és operette társulat) megérkeavés, előadásaim- sorozatát folyó évi szepteproer hó ll-én keadem meg. Ugy színtársulatom szervezésénél, mint a műsor összeállításánál csélul tűztem ki magamnak, hogy Nagy-Kanizsa város és vidéke m. t közönsége müigényei-nek megfelelőiek oly előadásokat rendezhessek, melyek ssiVes pártolásukat méltán megérdemeljék. Itt időzésünk alatt as előadandó uidonságok nevesetesebjei lennek: Daniseffek, Proletárok, 4?-ik czikk. Fourchambault család, Nagyralátó, Törvénytelen fia, Jfju Pro-mont és Bisler színművek ; Rosenkranz és OÜldenstern, Nagyzás hóbortja, EUenálhatlan, Czitromok, Hamis asszony vígjátékok: Nótás Kata, Pletyka pad, Agoes asszony, Borzáoé Mamája, Legény bolondja, Szegedi árvíz, Hajnal Torka,\' néfflinmfivck; — Boccaccio, Kis doktor, Jokey, Favartné, Kornevílli harangok Kisasszony Feleségem, Szerelmi varázsital stb. jelesebb senéjü operettek. Jelentem továbbá a m. t közönségünk, miszerint IS előadásra bérletet nyitok a következő hely* árakkal: kötnék 8 firt, zártszék 6 frt. — A bérlet szíves támogatását engedjék bizalommal remélnem, i viszonzásul előre is fogad )ák azon ígéretemet, hógyi a m. t bérlőkö-zönséggel szemben — mint eddig, ugy ezúttal is — a legméltányosabban fogok eljárni Az operettek előnyöiebben leendő ssin-rehozhatása tekintetéből rendes színházi zenekart szerveztem, az előadások összevágó menetéről legyenek általam biztosítva. Ezek után ugy magamat mint színtársulatomat jó indulatukba, pártfogásuk ajánlva, maradok őszinte tisztelőjük Csőka Sándor, pécs-kerü-leti színigazgató. f- Tanfolyam. A nagy-kanizsai polg. isk. tantestület által felserdült leányok számára rendezett rendkívüli tanfolyam, mely re a beiratások folynak, a hét folyamában fogja kezdetét venni Figyelmeztetjük azon t szülőket, kik a teljes népiskolából kike rült leányaikat még tovább is taníttatni akar Í\'ák, hogy azokat mentől előbb beírassák, lOgy a tanfolyam akadálytalanul kezdetét vehesse. — — Tanári változás A helybeli ke-gyesrendü fogymaasiuiuban még as utolsó órában történt úgyszólván váltóiéi, amen nyiben Berkei Imre tanár ur Budapestre helyestetett át, Kanizsára pedig Paekkgtr Altija* tétetett Midőn az előbbinek, kit szeretni és tisztelni megtanultunk, isten bozzádot mondunk, üdvözöljük a másikat mint a, helybeli főgymnasiumi érdemes tanári kar uj tagját. Clyáaaldr. Városunk egy igen derék polgárát a helybeli izr. hitközség egyik buzgó tagját Souuner Miksa urat éa családját Aidái mai csapás érte. Hosszé id£ óta betegeskedő nejét, ki derék áldotthásinŐ, és példái anya Rúzs ka, aa as Majd kiilusiszs tea csomóra hányta, saét is hordatja a szelekkel. A Márton is meg a Buasinka «i szájtátva néztek egymásra, mikor aa ar visszatért jellegtelen ssobáiába. Hanem a Buzsipka szemes lány volt. — Tudja Márton bácéi! mióta a nagyságéi ur a kisaaszonykát meghozta — pedig csak tegnapelőtt hozta meg — annyi sok aj-lntl veit a házban ; de az ur félvállra sem vem. Már pedig tudod akol mégis esaa akol losa. arunk a haragját B<s aat nebéa len kialudnia. Utt benn a mohában újra (ellegaik; pedig a köd már népen ffrlnállott Mire való hát aa a nagy reactioV Hanem van ott a nagyságos ar hom-lakáa valami, ami igen hasonlít a felleghez. Talán aat akaija pipa/Üsttel elkergetni. Megáll a szoba közepén, pipáiéi benál — Nem baj -f hát izé — nem bánom ha minden jószág balomra döglik is. Egy láeynn van - kát jmé — aa is valami nap leyihn menjen? Aki minden őé birtokot sépuffolna t — hál iké — ennek a íorm^ja » \|tk (így arosképát van fai antaIáról él vsssgálfa) N«n k lőhet jé Me tmtío. Vagy limsl vagy kalendárium niaálé! — hát ml — Méé naüiiljsk f I mit mondjak az éa drága smnaaád érámnak II A IsMag nak ott maradt honlokáa. iMmni sn volt. kötonW ouysá\' Kery lÉiiimir ar IjsiHyÉhes Ott Is vnH Am a mohában és «Ne a homlokon j mert a nagj ságsa «r mmM tovább aáaett egp IémÍImÉ WWI wpMeeS. aswál jobban wmwtt as aakt és éisf )<leaa liinill a kap, \|üál ^sUsa Wmag»á"ii teagára s aaaM Ars smM jabUa M a ms iém ütfy ifia aagy lett á «et, ak-km a a^ysáyw * kmméá kmám.U-etn « itat Bé as 11 as aMe kiayitvs kitóett • ffAi nézd Jóai siőesemmogptt — Te Józsi — igen is kérem meg, mit eiinál a nagyságos úrfi j Jóaii lurül hozta, bogy pingál j—• Már én nem bánom, ha pingál is Igen is kérem ^-f nekem benélni aalívele. n nagyságos ur a kesébeá tartott képet rejtvén lielao zsebjébe, fiához ment Sándor urfl bizony nagyban pingált; hanem mikor édee atyja az o jelenlétét kö hécselve tudaté, mindtárt megioninlt és as ecsetet letevé. ^ — fo Sáodof — igen Is kérem — (Itt elakadt) — Parancséi Valamit apám ? \' — Igen is kéijeni — te Sándor, te még 1 nem tudn valamit. — Apám, éfi még igen sokat nem tttdok. — Jól vanl jól — igen is kérem —I i csakhogy hát as nem olyan, amit a könyv- ! bői is mmrtadhataál. — HaUgatn\'i fogom. , * — Jól vanl -f- igenis kérein hát éa... mi .... azaz: mindákettea: tudniillik i— igen ia kérem — a saomsaéd uram meg éa... hát aat gondoltak, hogy ebből a két\' dominiumból %én is kéram . gyönyörű egy domiuium lenne. — Igaa spáffl. de\'ahbos nükségea volna, bogy as egyta fél eladni kébyteienit-tetnék, s a mááa vevő-képes lenne. As utóbbi akármely eeetbea meg volna, da as alió nem hinem, bogy bekövstkesaék. — De kát, nem ugy fiam — igen is kérem hanem hái láto# nekem van fiam és aa U) vs0\| sí mosmaéd uramnak meg vaa égy Mttiya — igen is. — (Már nem fai, rá k érni-) — Meet már értsn apám. Aa a terv tgea seép, hegy kél ily domínium egyssfo tasaák; agy aa iámi mint emberi törvényék-iul onesnr; kanén akármelyik deníaiaasért óriási Ar vekm «gy-igy mit. Beírat rabobi domtjfalHléft aasrwa»et haaudni dwmniummal Mm fcgeá saka. — D» kát 4- i\|p« is késem — éli s» láttam a mnMaéd ar iásyát lus leány kora étaj le se láttad; Ők se ismernek tél \|ged — nát igénl is kérem — ast io tudod milyen nép. Tslán megszereted ? Játszótársak voitntok — igen is kérem. — — Apám! néne ezt a parányi ecse-tetl Megwhet, hogy ez len as életben Uiin-> jdenem. (Es valamiképen est se tenném le édes apám egén I dominiumáért, Vképen szivem sem eladó. Apámmal szemben nem volt Isoha titkom, bs eset volt\' a mui egyenes Intőn k<! pegl Hégy miér A mrdó-évfl Pesten agy léi egy Hátai Ián; mentek. Akkor lem, hogy annak ■faár, leUtemhm dni se bírtam. Egyetlen ori, mikor apámtól nem rtem pénzt Ezt bocsássa ; történt nyíltan bevallom, k beállta\' előtt utazott át ar család... atya, anya Megtudtam, hogy D. .be lett as a pénz, martéra-a lánykának képe folyton, ött, hogy pmélkül nem élhetnék. Éi gondoltam\' akkor, bogy pénzt kérek; dé féltemjj híven őrzött titkom oMru-kásátólr\'jtartottam attól, bogy még mái ii pegtudnálja ast 1 mennyei &zéményty amit pmménii jgondolkjoaásom szerint, egyedül is-lenemnek [volt szabad tudnia... így kflvst-tem el ázt az ártatlan csalást amit külön-pen ap^ mi elég ja! volt megbomátanl — No lássa \|g fim I mon bevallom. Ások a gyö-nyürC 15í\| alakok egyik^másili fmtményjeluen l. iSoksio: dicsérte, hosszan elnéate fpám, ^ Mdem Keasüít a büszkeségtől, bogy J El láais apám, ha es a aii eíoiet ti mindenem senki se leend ss enyém, Ml Ejnye mos — igen is kérem — }éá ms\| annyira; szereted f fjsewténj epém igazán! folytathatták, inert ns^y-Aáoeton ar nolgája beillő tisstenégpl előadta, ar a nagyságos areaá-úrfit fisalöJteti, saiva-is barátságos ebédre." a Mgyiágn ar, Wlsg nőtt a honlehna. Tivább nem iáges lefiera^ topogta ott, éi itt I W PC*** Igot ma snagyiai ám lá^i eket egyk lg n kömöake ttmarnn u iHaamn\| la f - p. \| I \' I II Történt aj magbiválnál fogva és ahhoz képeit nyárion forgó kénül édes. Tizenegy órakor Ágoston ur kedves leányával az elfogadó teremben Ültek. — Hát isé — leányom, édes leányom te olyan szomorú vagy. Hejh pedig ma jön ám csak ide nép fiatal ember. — Hát izé, bizony —- iszen te jobban emlékezel talán rá ? Mindig együtt játszodatok. JKis gyerek kora óta én se láttam. Olyan bolond no-kán volt hogy a szünidőket mindig máiutt töltötte. Hát izé — majd meglátod. ) De bizony akár hát iizé, akár nem hát isé. Kondorony uram lányának arcra osak szomorú maraűt Ast gondolta Ágoston uram hogy akármelyik gyönyört fiatalember szép szeme ragyogásáért el lehet feledni, akit egy fenkölt lelkű, éneimének iélő nő me^nere-tett Legíölebb annyit fog rá mondám, hogy .igen szépu. Hanem azután mégis osak szobor marad. Mindjárt megtudjuk. Nagyságos Eöry Kasúnér ur már tolja előre nemesi tajtpipáját és maga is törekedik után na. Belép, megáll, és a mája tátva marad. Utána bejön Sándor úrfi; moet meg Ágoston ur ssája marad tátva. Sándor a lányra néz, es meg Sándorra; mind a kettő olyan lem — mint a (eQegtelen égen ébredő bajnál fj— Hát isé? (Ea a „bosta isten !fl í— Igen is kérem I (Bs meg as vad-jon isten r) Most mind s kettő a tényképet rántja elő; Ágoston ur Sándor úrfit, Kasimér ur a kisamsonykát — Hát izé, fia? (Kat A^iston ur mondja.) •J- Lánya? — igen isj kérem. — (Est meg Kasimér ar kérdi). Aztán mikor megtudjál hogy es híaoay nem optikai csalódás.... 4 két fiatal már agymás hőseiébe jut Mennyire csalódlak I Aaok as arakénak hogv mignalták őket Pedig mindegyikre iá lehet Kimerni, ha így ia natura látja aa ember. A gyermekkori voaáaek msgmuadiih Volt öröm imaelbea. Kkmmér és igee- ton urak kifogyhatlanok voltak á „hát izé" meg as „igenis kérem\'-ben. Vilma és Sándor mihelyt megtudták, hogy gyermekkori játszótársak voltak, kezdett szűnni a feszültség; beezédbe eredtek. Milyen sokat tudtak, és milyen örömmel, neki gyúlt arcicsal beaélaí azokról a asép fílrdői estékről. Mindegyik egy-egy fényes csillag a lélekben ; csak ugy ragyog tőlük a homlok, mint a megdicsőülteké. Gyönyörű őszi nap volt; a köd egészen felssállt Kasimér és Agoiton urak homlokán nem volt felleg, de annál pirosabb öröm araaikon. Abba a kii nomorb szoborba életet öntött nem aa, hogy gyönyörű ember érkezett, hanem mert ast a gyönyörű embert forrón szerette. Néhány hó múlva a gyűlölt arcskéaek tulajdonosai egybe keltek, s ágy nagy Z. . helységnek csak egy királya loo. Másfélévre megszületett a trónörökös. A tanár és védenczei. Bsféej. Irta: Flygare-Carlén Emili". Fasdltetta: FBHDKAVK ALáJOe XI. As aj év napja E«bsa <KoJy tatáa) A hozná időkösben s tanácsomé folyton as étteremből aa slőnobáha és megfor ditvá, támolygott. As előbbiben bor, és mindíaoemü süteménynyel volt ss assisi telve éi itt lehetett látni a vára i(jait, és mindent mit fikny, islés és kecajank nyakat ogyaamtéo a terembe volt gyűlve, mit a vára tomas, büszke és irfim harafiak ban osak Mbárt smtatai 1 továbbá, a kara* kedelsn, aS ipar, tadmBéay és m igazság flgy mimMyiHi u a vmdégsmratő antalnál engiteUe b étvágyát - II I Mártii T-nnataea a ktaflaaég nagy Ite Mta* tíia 4ékalás bérekor ami #1 A kopárét ubb méf kanunt la di ! msuw - A mélyen aMgaeeaaeredott oaelád taMHy mmi e»m htaflmiBey millrtt kegy a» állett ksákfl al ét aeya Umh NM AmálM i4sa>4lheu, alkalmával matatkeaott Hgj aanav kaik. piipik. Ael már Hm fyk, begt Saabé lsarw, •MUáMljfl Mpia J>Ű»lk>K Ugy uagy A-4MÍRjr«M\|iaAI. w ritae imJíerbniAli ér eslmeirél általáé** lé lúiiimk örvend. E kll mmaae tnl^A—éaik u: abban is fényez jaké* adá agy a magvai ervaaok is termé-HM i tamiléi l^nirkk lefolyt nagygyűléséé, Jjaah MT^ 6 mint ebdk nagyban «at\|», vutaaaml ea ugyaaceak Szombathe-\|Mi Vsgkaeetebb vm»w«i zsidótemplom ■ÉBrUáeánái, melynek fényét jelenlétével ő m aaaeh — A nagy tudományu és kivá\'ó saéuuk hírében álló püspöknek megnyitó beás 4)* a nanir orvotok éa természetvizsgálók nagygyűlésén oly aaép 44 nemas euun-inaünja a tadomáayo* éet éa katatáa fon-koii — ItemŰ felfogásának, amely kétezeré-««b lacaaim és nagyjelentőségűvé vilik egy katbelikua ffipap ajakán. Vajh* megszívlelnék sokan. M bon < több kanonokkal meginteni agy Jebovahuak emeli imjthiz Mara-láaé fonepélyén, mutatja, Hogy a valódi ke-raaxlény érzületnek mnes köee azon bóbor-toekadó gyülőlségltez, mely ujabban egypár saruién, hígvelejű amharben olvas sajnálatos driUokaaéaokra vaeetolt Egymás meg-győzfdéaénak tiszteletben tartása mellett egyltitértó Aa együtt érné munkálkodásra van BZÜ k fégttnlr- a közös anya, a haza javára ; oeiii Ipedig, na wrők kölcsönös gyengítésére, n nmlyÜA reá néeve oaak rom\'ás éa kér szánt aabatik. Hely I TisaUk. Két meghívást talál lapunk mai •számában t. olvasónk. Bimm nt ff helyi vasutak kiépítését illeti. Fel-hivjJk e meghívásokra L olvasékösönségfliik figyámét annyival » inkább, mert mind-krtui n maga nemében valóban fontos éa nagnpdekti i igen kívánatos volna, bogv miiHwetUí meotől elébb létesüljön is. Beánk nézve kiváló érdekkel bír a szent-iván-zala-tmaraeeg-caáktornyai vaentvonal, melyre nézve\'■ uagy buzaalma Árvay István, mint elnök hívja agyne tanácskozásra aa érdekelteket iáéra íazept, 7-ére) Zala-Kgeneegre. Aki ■Mgjénk közlekedési viszonyait a (í (teteiben ismék 4a tudja, bogy éppen a rendes utak éa köalékedéei eszközök hiányában -e vidék teljes clmMnyedésnek megy oléje, pedig termékei H különösen pedig fa) volnának, melyeket értékesíthetne, esek volna bová éa mi at< n ssáilitaoi, al nem aaftkaéges czifra azavákka! meggyőzni e kiépíteni aaándékolt vaatitronal aattaa4guss4g4rCl éa nagy (ontoa-aágépi; aa velOnk agyttt mag tesz gyfaódve róla, bogy rendes küalekedési saakO^űk «lo éilitnaa n vidéken eiodázhation életszükséggé vilt.f— Mintán a meghívó értelmében a magyar vasúti bank réeevényláranÉk haj-landA ea érdekelt társulatul a aaflkaégea Mtefcgek \|^\'»zenése ügyében tanácskozni, naen btztoai bitünknek éa reményünknek aduók kifejapeat, bogy a tanácskozások nem lesznek eredménytelenek, amit megyénk kü lűouM pedig e vasútvonal mentébe eaó vidék térdekében óeséntén óhajtunk is. — A Veszprém balatuu-fttrad-Upolesni vasutat il-letll«K felhívásra figyelmantetjak a t. ol-vaaót \' — I44j4r4auuk. Ez a aaeptemberi időjárás szakasztott mása a jttliuainak; oly\' íbrrú napjaink vaunak aa attgnastuai UűvOa m\'n napok után, bogy a gazdák, kik egészen lemondottak az idei bortermés jó minőségének gkiaebb reményéről ia, a tekintetben ismét bism kezdenek; a ha maonyiaég tekintetében jó termést nem ia várhatnak, de mind-aégtlag a bor {ó lehet még, ha e meleg Íd5- Jáiia tarlés ia Uaa Ka kjétlégen klvil nagyon ia kivétatoe ▼M4kl tmmmUk. M««UhetÓs snép számmal \|ekauk mag vidéki tanulók aa évben is Ksmaaén; apt még tAvnkbb>ri-dékekról ia I ittak, hogy tauulmáuyaikat itt (alyiaaeák. — é mást. Idr.apaalaU Máén sajátkezüleg aláirt oklevél által Uttmm* István aa kír. nyugalmazott Őrnagyot .Sárvári" melléknévvel aemaai rangra emelte. (Eeen hir lapunk 55. márnában hibéaan köifllletett, miért ia kijavítva újból koósljflk.) — A lagrar vamtt kaak rési vénytáran\'at illetékee megkeresésre adott ér-teaitéeében kéaaaégét jelenté ki, a Zala-Sxt.-lván-Z.-Egeraeeg-Csáktoruyai vasút kiépitéae ügyében különösen a azflkaégea pénz bwmar-zéare nézve a Zala haent Iván Zalaegersceg-Caáktornyai vasút előmunkálati társulattal tárgyaláeokba bocaájtk»zni, n mint núndaaon adajok, tervevetek, számitások, vele közöltetnek, a mélyek a táradat rendelkaaéaére állanak, a mélyekből aa építési költeégek nagysága iránt tájékoaáat szerezhet. Ez alkalomból a már teljesített előmunkálatoknak aaon czélra tclliasanálhstása, ugy egyébb azflkaégea leendők éa e járáa iránt folyó 1880. évi aeeptember hó 7-én dél előtti 8 órakor Zala-Égerszögen a városház termében tartandó tanáoskozáara a társulat L cl érdekelt \| tagjai tisztelettel maghivatnak. — Zala-Egerazeg, 1880. aug. 25-én. üxigelhi Att m. h \' Aitn/Wrdii m. k. titkár. kőj>. Ma. alaSk. — Mmcckrfl a követkeaő érdekea hírt írják az ff£DenŐru->uok: A sümegi pUs-pöki rezidentia, moly a rombadőlt regényes tekvésfl vár oldalában régied aaiazsMérei, kinyaló erkélyével, kicsiny, de igen csuio-aan mdvak kertjével, sudár fenyőivel \'oly kedves, lestől képet nyújt, - néhány hétre tfyra megélénkül. Vasárnap, a bó 6-én meg érkesik kedvélt püspökeink Kovács Zsigmond, ki sflmegi udvarában rendesen jól érzi magát Itt szokták meglátogatni régi ió barátai, itt g ól öaaaa rokonaiból ap a kedélyei esa- j ládiss kör, mely a különben csöndes resi-\' dentiában élénla sürgetést forgatást támaszt, j tkeretett fűpásxtorunkkal most Szabó Samu legfőbb itélőizéki bíró fog megérkezni, ne-! l)ány nappal később Kovács Kálmán miniaz-I Un tapácsoa jő meg családostól. A "jövő vasárnap, e bó 12-én pedig több előkelő vendég fog érkezui a fővárosból, akik a tiszteletükre rendezendő nagy vadászatokban fognak azórakóani. Püspökünk eközben 8o-mogvba Kétbelyre utazik, hol e hó W-án a gr. Hnnyády Imre kegyealelkületü neje által alapított leányiskolát és kápolnát fogja ünne-pélyaaen Wlmentelni A püspök buzgó és , uépazerü jósaágkormányzója Báth Iván már i megérkezett, hogy az ideiglenes püspöki udvarnak igazi lelke legven a fontos gazdaaági leendői ine lett az érkező vendégek kedélyes szórakozásától is gondoekodjék. — tíyászklr. A leUnyei járás de-. rék orvosa fihunerd Bubin aug. 80-án meghalt. Temetéee aaept 1-én nagy részvétül történt A boldogult lengy el azánnazáan volt \| s annak azabadságharczairól nagy érdekkel beanélL Ka1 érdemben egyébként egyik t munkatársunktól még a következő közle ményt vettük: Sajnálattal jelentjük a köztiszteletben részesült éa vidékében kédveh Hzmerd Rubin letanyei járásorroauak életének 69 ik évében, több heti betegség után aug. bó 80-án bekövetkezett halálát. A boldogult Összesen 46 évig működött mint gyakorié orvos. 88 érig mint macán és járásorvos Le-Uoyén. A sors nem áldotta fényes állással éa vagyonnal, hiányaotl nála uaa aurea praxis — de ő azért fáradbatlanul ritka Mzga\'ommal éa lelkiisinereteeséggel élt nemes hivatásénak, nem járt ő kényelmes hintón a főváros ogyenef utjain, hanem többnyire rozzant,\' rázós paraszt kocáin járhat lan utakon P^liah, éa hóftttttaok d icsira, m tkkogy mit érfan as orvosi azért hlveu telj nirniu ki talaaa4g4t mint ma gán éa byi gezte jártáéban orrom teendőit, rí néUtJözött, alföldi hazája nyelvét gyar hazafi vol mellett történt minél előbb segélyt 1 áré beteghee; de orvoa, legpontosabban ve-aa oltás és más hivatalos nógyitó ta, ápolta bata\|eit e mellei) já.Ar) atva volt, ki gvermekoi boldogságán mi idént áldozott éa inkább ma ckkhogyj ozeker származása M jól nevelje, megtanulta uj teatestöMelkestől jó ma-Temetése számos részvét ott látjuk az öassea leU- « nyei értelmiséget, a kir.\|törvéoy«iék, a kir-toéaz ér, V, siámos orv< neki a végtizzl pr fenekedő vár] * öltőket hozta, nek és njdivai hölgyeioK nei ■W\|tAiitanj m RAraby ~ ikba fogják Csak Itbb a tüagy, Pjadjg aaept Bábolnán; ok október \|IO-én -j.Ait Ovfiző képvisel folyóirata legk me pedm e fol. Ezt nem igen eaitandó deríteni e fu ember önkényt ,Bolond lyukI ur és osaládja, uraósai adták meg ce hamvain 1 inad budapesti Trkezett és magával női öltözékeket éa női lel: darabeit valóban oly aaé-ak, bogyj bizonyára tisztelt lolmulasztani azokat napig tartózkodik száljodábzn.) leaxnek legköze-imi ménesekben és Íren; azept. 30-án [bor &• éa\|6-án lieaőbegyeaen; Brassóban, mlta rslyélrzL Istóczy ur tud itta a Izpokkal, bogv lélebb ■ ag fog indulni. Ozl-\'(íiratnak less : „12, röpirat\' shet érte ií ; de talán a kibo-itidelési isa ezim Sqnül rág( bolond caéf ,ejgy kisl vérosában. Az judta, ki felhivás fog világot értelmére, addig az ndol a közmondásra: saél fuj." történt Cseboraság ottani postára egy : .A Ugiubbkisnif zavarLin volt a postames- levél érkeaett MgONIfÍltlli.U N Ur ur, a nem kinek azolgál ia akarta tenni) egéazen csinos kis leánya, fogúit, liogy legszebbnek, ai volna, mert ne aeuki sem,, m leányának. Ezl amint Inre mei tameater nem ráznj} Honnan fyamar(?)pjöttei melyik (nem éa vindikálta ihagának k levelei. Hogy mi képnen >szabadult meg a póstamesUr ajáró kelo hölgyektől, arról hallgat a krónika. — int nem ia tudhatta,\' Ibvelet Eleintén félre de neki is volt egy s haljár nem volt oly el* egyenesen leányát tartsa is a i ellen azonban tiltakozott is :í csak neifi írhatott. levelet úi\' megmatutta i nejének* és pedig kar volt fennie, mert t a lévélnck, liavár a pos-bírta magának l meginagya-meg a városban oly tudták cgymátlután a hölgyek, mert ná magát a legszebbnek, - íJIaiylir Paedi Január: 1-jétŐl [jelenik inej keaztéaébeu éaikiadásábui közlöny a lönmbbi czim a\|t\|fal Nieaile. }eg Rill József zzer-tn egy tanügyi havi alatt mely élénk összeállításánál I éa tartalma gazdagságánál fogva ifegérdemli a u ni tó világ me\'eg pártfogását: Az anKUSstusi a. füzet tartalma a követk«ő: Azfegyetemps tanitógyülés korelnöke. : (Böaaorményi Mihály életkjzával, fénykédnyomam arczkinével éa sajátkezű aláiréaáhak lenyomatává! Rill JózaefiŐk — Iskolai bflveltiég. Mádé Mátváa (Arad). -Előítélet érzékenykedés, tehetetlenség és párbaj Dt. Mirki József. — Néptanítói kö-rflltekiiftéa a iMenbeo. Fápay 04a tFadd.y — Az ev. ref. tanító önállósága kérdéséhez. Kiss Kálmán. í- SterkésztŐi megjegyzések. H írtmabni Kalauz: ai Tankönyvek es tan-észközök (9 bírálat), bj Tanitóegyletok irodalmi mfiködéne (4 ismertetés), c Tankerületik éj intézetek állapota (28 nrogramm tartalma), d) Tanügy éaiegyéb irodalmi moz-nlmaki(é mrX e) Könyvéazet (18 ezhn). Tan ügyj lapok! éa folyóiratok reportoriuma. í 15 lap tartalma.) Tanügyi krónika. (14 esemény registráléskl) — Tanítók „Emlékezte- Hóaae aa ablak mellett állott Szeme éa fitie a( utcaára volt irányozva ; -de még mindig jiiaa értelem vagy öeatön veaérelU aaon vuaiankat, miket három négy fiatal embernek adott, kik a legkünOn/ösebb kérdések-kai áetromolták a bálon vajé meg nem jer ieséaa miatt Nem a kapitányt illette aa éber, ut-oaára ftgyeUa, mert aa már pár órával ezelőtt itt vnlt éa eaer gyöngéd phraaiaaal biztositá rész té Réasftt, hogy egéaa délelőtt annyira igénybe van Véve, hogy oaak délután fog iámét tiae-Ul^tétui.De Hanneratedt nem jelent meg a ta-niosfe háaáhan még pedig karácaoo máz-aapjá éta. I Eéaaa azive valódi mártírságot aeanvt-dett idő alatt. - Kényaearitve volt anyját \'Óik mulatságból a másikba köretói, lieeqi de pompás magántárzaaágokban ját- \| tmaa^ énekelni éa táaoaolnm keltett, miközben jftiviaelbetlen félelemtől gyötörtetett, mert Jlaatoratedt iámét megbetegedett, bár uam vasalj sssn de atégjré, hogy több napon át neas tawabeUtt taobájábóT — Aa egyenet Im »>iaat kadélyisduiatok, melyek marta-Mkáéfm, tavibbá aaon vigyázatlanság, me-faret fla által kivaastt ot, mivel a roppant Ma tíjáa azonnal edekagTá az ágyat, éa a Inv la^fin nwnt, mtM-ea A^éiag betegsé fal ánam aaámárz, mely talán roazabb vak az oémM, bár fönt veit éa halk lápukkel Jift pá-aM saobé^áW — iUaiaMa körUmée/aiiat a meaavibeo a kflM ÍM Izttták, \'— Mrti mart • taAÉeaea IM^QPMmmi jh^Sli hagy lianká m (hutiiiali^, az- oltötu és bi- Éppen midőn a beszélgetés az élénkaég bizonyos magas fokát déré éa amiatt aa ajtókopogtatást nem baJ!aoi» Bósaa figyelmesen hallgatódzó füle, ilyesmi^fUott Aaon [lillanathan as ajtó 1eltéru<t «s )E\|nnerzUdt épett be. — \' Fekete, finom ilivatoa ruháit > volt fol. Kalapjával kesében, ügyesen zonyos kecscael hajolt meg a táraáaág előtt, mely után Bóasáhoa\' lépve — a tznlcéozné éppen vándorlását tbtto meg a spopákhan — éa egyazert, de Válogatott •kifejezésekben annyi azerancaét kiránt neki * jövő évben, — mint amennyit a halandó sorsa caak felkarolhat A lakaaobében jelenvolt vendégek nagy mértékben caodálkozwa jelölt nj öltönye éa modora fölött, aaely utóbbi némileg; ka-eonliiott az afyegyaéei mulataág alkalmával tanasitottboz, midőn Rózsával a lengye1 két lejtette. Halkan suttogták egymásnak: „Kih, mhI mit jelenthet ea?* — a gtioiák felső ajkaikat fintorgatták, aa urak meg felelték,\' hogy legalább még tíz \'látogatást kell tan* niöL Mannarstedt azonban három parczig sem maradt Bhre, henem felkelt ^jolag meg-hajolt éa eikagyá a termet. — A Éunéiatt lénaa igen jól » aeaeaaéi tuda Mk af ka4l ttijill M f* áá aaztalhdz közeledett, hol Rózsa egéazen ártatlanul a keztyüket liolmíjával eltemeté. Blgeu, hiaaem, hogy meg fog történni" válaszolt Rózsa UljesenTmegzavarodva, mivel először találkozott Lmal, ki az azztal mellett folyt jeleoettől fogva, mindinkább ve-zzélyeatntve iőn ínyugalmára nézve. ,jBooaéaaoz meg, Ita feltartóztatom," I hebegett Feróra^ épen oly zavartan feint Rózsa;!csak keatyüimet akartam kereani." fis moai mindkettő a legnagyobb sietséggel hozzáfogott a féresésliel Végre Rózsa tárgyait főre dóbaj megpil antá a vesztett jó-saágot és odanrftjtá tulajdonosának „bocsánatot kérek" skvakkal.f- Hanneratedt a hófehér kezet tartalmá-ás legelőször bátor-odauyüjtott kézre lehelni ;\| .tartá érzelmét, elereazté halkad de erőteljesen mon-ilátiy réizemrol a fájdalom (mkivflltoti állapotban láto-nkább meghalok^ mintsem há-Kis jvártatig ballgatottt JLegbéaaőbb imám min. ta ő szerencséjének leazen boldogságnak mindenkor agvbe tíell olvadnia, mdt az üyenaek aér-hmanaéáa aaant, saaot önmagának <éa min-nAl való tiaatelgés időt kívánt éa az^jkívül\| i den tiltott kiván\|«mk, mely kígyó alakjában még több illeni 14 togatást kellett tennie. — Azon kévéi párat alatt, mig Ksranca flk, keetytit kalapja matté lette egy m éa saérakeaattaágában aa eWbbak val együtt me kodott Mkot de a drága kezet dá: „líng kad okozta maj4nc1 gatott meg éa UUlan Itovek.1 azután lmlytatá\| denkor Bóxsa szentelvk ** mtt gyáatswl aNjpas^ Mmm. liimiim stt - -- n .\'i •- i— MN HH SSIM, HZ vna éa még ma I» HM^Mv MmXí éohétf-üp mi tftMm fwmmmm BímMhmi«ÉZ lejté, fudőn ae étterembe távozott —, nagykeraekedl ftegvee Jatéee, áhalk4ttvaee-mro toll aa iflüT maűett helyet %lalni. — AmW iv Mrtiai, a helyet Isklmihlhan gyflit téiaaséf laaaaakéaC eháveaott, éa Bé-m »él maradt - hm tykötfjét éa katanm akarta föltenni, mivel kiaééálsá aaáa-kékah, midöa Mannaraudl belépett fla ott-hagyett kesmüt kawill — A kalap, ál fátyol amNértatt, tairalfla 4 a béke Ka ártatlánaág paradicaomába lopód ajk, hogr ott jpredtfl lebeüete által, üde, buja éljét meg nétgeazei Nem I oly kivá-éamaék be magnkat oda, l rágódjuk; mert a rózsa t éa anl a távolból aviaa-gudag éraaágában örvjdanllk." I UkizKeU Róeea roh lütjrev Azonban köay-l pUlmn gyöngyözni. — ha ólmán lecaókolha^a, bUnaétl megvetnie. -akiretárajk távpzoti tö\'-le (II pontban.) - Hearkeaetői iaonda-ni válók.. Felhívások aa olvaaéboz. (4 lap lőrémében éa a beritákoa. — f — vár Lazleaa. Bautm^a Fr .Mécyar Lexlcén" ától ro<«jelent aj 60. éa 81. Ifiaet Aa első as vncstklopedia, a második as épitésaeti fisai imát szóig tetted. Az elafl^ek képmelléklo\|o: Emberi UstTlII., a : Ejaaak-Amerika. - A Naéplredalail kAoyvjár, Ua-regény-oseruek kettős vállalatbpl mag ideát egy-egy füzet éa Fiacbel Folöjt könyv-kereskedésében kaphatók: Aa előbbi Milkó Izidor .Mindenütt és sehol" ozjuttt\' \|lolgo«a-Uit tartalmazza; a másik Jókai- MAp ,Aaz.-azonvt kísér Istent kiaért" czimü regényének kezdetét hozza. Ebez egy-kép ia van mel-lékelve. KétkeUnkint egy füzet jelen meg, igen azép j?i díszes ktallitáaban; ára egy fizetnek 30- kr. Ajánljuk I — Bérli hírek* Ooloradó államban nagy a hiány a nőkben, a férfiak és nők közötti aráúy 6 : 1-hes — ezt jelentik Amerikából. — A Hugó Viktor kezdeményezésére alapított nemzosközi író-egylet Lis-, aabonban fogja tartam legközelebbi 09 egres-susát, szoptembor 20-kától 19-ig. —j A Lu-doviea Akadémia igazgatóságában 4a tanári karában léuyegee változások történtek, melyeket a hivatalos lap saept 3-diki ssáma közöl. — Király ő feleégének fogadtatása Krakkón fölötte fényes volt, a nép lelkesfllt, a ő felsége a tapasztaltak fölött többször ki-fejeaéat adott magelécedéaének. — A keleti iparm&kiálitáa iránt Budapesten igen nagy aa érdeklődés s mindig többen látogatják. — II. Lipót belga király, ki \'jeleideg Os-Undében időzik, Tisza miniszterelnököt legközelebb meghivu ebédre. —, A badénbadeni lóversenyeken a magyar lovak isméi fényes diádalt arattak. — A szerzjpvói vendéglőkben nagy az élelmiazerok drágasága, j— Aal-berg Ida a heUingsforsi azinház primadonnája Budapesten időzik most, egy hetot szándék ózván a fővárosban tölteni, mely Idő alatt fel ia lép a népazinházban a „Falu j rosszába 11." — Az unitáriusok egyházi fytanáCsi ülése auguaztus 29-én Jártatott meg. — A király utazáai iprogrammiában változás téht agyiban, a mennyiben ő felsége ai e hú W-ón Gödöllőn tölti. tör \'éjét s a budapesti had gyakorlatokban 20, 21 éz 22-én részt vesz 23-án Czegiédre, innen Péesrv utazik ; 2fi-én esti 1 reg •atalkára j \| al ottfe- \| nahnak ine caa Itt a! Hallgagak éa ■a emléke pmiáft* MaimerttM jelen leaz a pácai hadgyakorlatokon, órakor lolvtatva Útját, 26-án 3U-k\|>r gel érkezik Béeabe. — Hubcis Jáuot gyor lakos pátenst kért oly szerkezetű kocái fel tartó készülékre, melvlyei a vasuű kocsikat rögtön veszély nélkül meg lehet állítani. Vegyes közlemények. — A kecskémen kofa ét 1 flnanct hónap 24-én reggel a kecskeméti Ipiaezon egy dohány áraa aofa — ki a gCMmókai* szoknyája alatt szoku tartani — egy fiatal fihánez álul gyanúba véutvén, figytolamme kisérteteU. Es valóban a finánca „oira\'.nem hiába érezte a „szagot", mert az asssonyj nmg volt pak ol va,dohány nyal. Megkezdődött hát a vallatás. A kofa tagadott a finánca áhított, a publicum pedig gyülekezett Mikor a finánca látta, hogy azép szóval eemmire sem megy, „kutatni" kezdett, éa Uunadáaát 4 a mint luvihetŐ volt — az alaóskoknvák ellen irányozta. De hát ea már „aaemUleu aégH-nek tűnt fel a kofa előtt, éa al finánca j uák jobbról ia, meg a balról ia pofonokat, l\'éi míg a finánca caak caillagokat látott, ad-: dlg a kofa lerúgta lábáról azokat a híres páttogó „papucsokat" és clkozdto a finánaut \| amúgy iütemgazában agyabugválni. A finánca erre kirántotta a,karaját, a kofa pedig eldobva a papucsokat, elvette a fináucztól a kkrdot ea a szegény gyámoltalajit addig \| vérté, vele, anig caak a kard ketté Inem tö-Imii. a kofa már kéazült a kard markolatjával ütni , de a fináncz uccu, Veatl el magad, nekiindult a azaladáanak. A k»fa már J elérte az igazán „kardoa kofa\', mikor a , finánéz beugrott egy házhoz éa az ajtót el torlasztotta, miközben szívszaggató hangon aegélvért könyörgött. Ekkor azután a kofa megelégelve a közönség Upsát, dohányával a győzelem jelvényével a folyton éljenző publikum között elhagyta a eaatatért; I a fináncz pedig mindaddig a torlaszok kö-I aött „zzonilt" j mig felmentő csapat azámára \' meg nem épkeaetl. — A rakiaai kanári. Egy páriái lap közli a következő történetet: Muii vasárnap egy st bonoré ntezai ház lakói egy kanárit kergettek, mely ablakaik előtt repde- rtt ide-oda. Senkise , tudta, honnan jött. A adarat annál inkább üldözték, mert éaare-viették, hogy nyakára papírdarab van erő ■tve. Végre megfogták, levették róla a papirt a ezt olvaaták le róla: „Beteg vagyok 4á szegény; ae munkám, ae azritaégjam nmeken, nem tudom mit tegyek r Oaak huaz évaa vagyok, deaaaégyen életére nem adom magamatf Határoztam; ma éjjel mindennek véget vetek. Az egyedüli igaz barát, akim ekek volt egéaz életemben ea a kia madár; szabadon bocsátom, de kérem azokát, kik-vak netalán keaébe fut, hogy ápoljak gon djoaan. Olvan kedvesen énekel, a kis. hun-ezut és ah — nekem annyi keserülgoodo-mat énekelte ki azívembó] I * sMaríu. A madarat agy kiakereakedéa tuladonoaa fogta aM. A történeíke majd minden franejria kareete, de l&T volna, lapégybk de akkaa önmagái aa aaa- Aayja ttoleé dolva f> ora Wifésf kiiiiinf taÜi umpUmba aeaaiP kirdé MaaaervUdt, éa m \| és a levélre gon lapban magjelent, a óriási tai tünést keltett. Éterek aiettak a madár eandájáraf 4 mint hwy egyúttal váaárotniok ia kailatt valamit a aareakadőnél, ennek agyanosak virágzott vőn kívül, melyekai a tulajdonos méltó kegyeletül őrizUt, mi aincs ott a Kisfaludy-amiékekből. - OikéatO epaciak A puluval orosz kormányzónak értésére esett, bogy a veb-kobudsásai apéezák a parasztokat a jelenleg körutat tevő egészségügyi bizottság öllen lázitiák, azt mondva, mty ennek a bizottságnak minden fertőtlenítő szere egveneaen a pokalbél felhordott ördögi kotyvalék. A kormányáé erre egy iapravnikot (bírót; küldött aa apáeaakoloetorba tizenhárom rendőr kiaé-retáben, hogy,a azeot hölgyeket éaare térit-rítaék. Mikor a koloatorhoa értek, a tomp-lomben éppen mlae volt., A isspravaik mise alán a néphez fordult a mutogatta neki, bogv a fertőtleoités nem ördögi mesterség. „SHiogv bebizonyítsam nektek aa aüanke-aőt", végezé beszédét aa aa iaspramik, most rögtön as egész kolostort és as apára ék ezelláit dizinncziáltatni fogom. Alig f^jaaU be mondókáját aa iaapravnik. mikor az apá-cz^k közt pogány lárma keletkezett a a aa összes harangokat félreverték. Egyazerimiifd megrohanták a rendőröket, paraaztaaazonvok-kafegvetemben. A rendőrök fegyvereikből nyúltak,-az asszonyok nedig — seprűhöz, • villáhoa. piszkafáhoa. éa dicaőaéMaen saétrar ték a cseod étrend embereit, kik siettek kereket oldani, hogy azét ne tépődjenek. - Embenaíen telt. Tamási, aug. 24. Oly vérlázító jelenetnek volt szemtanuja a közelebb lefolyt napokban Tamási helység* ben, milyet széles magyarországon talán még soha nem látott egy helység sem. Tamám aa órában csendes, ueaztelen volt, kiki egy-szerü déli ebédje mellett ült aszúiénál. Egyszerre szomorú, nagy halotti ének-léa tölti be Tamáai keskeny utczáját, a aa ének hangjai közé szivetrázó jajgatás és sikoltoz^ vegyül élykor-olykor. A kíváncsi, de föltiadt nép egy pillanat alatt a házak bél kiualadozotl És a mit látott, az a leg-durvább embernek érzégk is (felháborította. Ugyanis egy Tamáai ombfer A. J. nevü, 18, évaa fiatal nejét vetkeztette £va anyánk pa-radieapmi köntösében, lánczczal körfllkötve sugár derekát, $ nsgy hosaau baját lebontva éa vállain azélvlvel szórva, s egy ifjú legény-nyel ősazefüzvé karonfogva: hajtotta a boáz-azu tánezon maga előtt. Ez djalt mindig efnr igen megható halotti éneket énekelt a kit fojjoly után a falun végig, z közben-közben jaigatji nejének egy áztatott kötéllel mezi-telen háta éa vállai közé vagdalt; mire mind-avnyissor iszonyú jajg táat és ordítást bal-• látott a meggyalázott nő, kinek mára azár telén m kegyetlen Ütések alatt piroa vér bo-ntotta el egéaz tealét. Éneklés közben többazör ismételte , a bámész néphez ezen gúnyosan kérdő aaa-vzkzt\'t láttak e már ilyen két Mp medvét, mint nekem van ? a mikor aztáto a durva félj parancsára mindannyiszor meg kellett egymást csókolni a nevezett két szép medvének. A legényt nem ütötte ugyan a vad hiéna, de még aem ugorhatott elftóle, mert puakája vállán függött, melylyel a falun kívül nundkettőt agyonlőni antadékoaott a addig is a legény ha meguogrík, figéreU szerint azonnal belélőIt volna. Végre a biróné volt oly oroezlánazivü, hogy midőn a férfiak mind félrehúzódtak e látványra, hogó ne ia lássák e vérlázító Üttet, mondom, a biróné volt oly bátorlelkü, hogy közbevetetto magát a meggyalázott nőért s összetett kezekkel rimánkodott a szívtelen barbar férjnek, hogyha canffé tette már a falu-előtt a feleségét, legalább tekintse ár tatian szopós gyermekét, s arra nézve ke-gielmnzzen meg az édeaanya életének. \' A kérés hatott és foganatos lett, mert vérrel, borított és Összevert nejét ekkor egy udvarba terelte éa ott a kúton néhány rocaka vízzel-végígzuhintváo, a vért igyekezett lemosni róla éz aztán a legénynyol együtt haza hajtotta. Ily vérlázító embertelen tett elkövetése után megvárta volna a közvélemény, hogy ha a temázi-i bíró vasra nem niqrte verni est aa embert, legalább hivataloa jelentéat tehetett 1 volna a járásbeli szolgabíróhoz; mert qabár vétkes legyen is a nő, de ily minden emberiséget a nemesebb érzék levetkeaett vad lugyetlenséget egy gyenge nőn elkövetni: mégis példáz megfenyitézt érdemelne. („R.H.") BalogvSlg\'tu (<- Rászedett Ügyvéd. Minap 9tr kunsági ember .állított be egy jóhírü fovároai ügyvédhez, élőadu baját, nagy oaomó poros irományait, a biztosította az ügyvédet, bogy ha a bőrt megnyeri, 400 forintot fizet jutalom fjében. Megül kész 100 frtot adni, de oly föltétellel, bogy ügyét azonnal megindítsák, mert ellenfele a peres földeket eladni azándékdÜk. Az ügyvéd jóhiazemttieg rőgtpn megfogalmazta a telekkönyvi hivatal* hoz szóló beadványokat, a peree földek eladásának magakadályoeáae végett, a este, a munka végeztével figyelmeztette megbízóját Ígéretére, mert a bélyeget nem adják ingyen. A kunsági ember erre azt felette, hogy minden pénzét a vásáron hagyta, 1 legott azért táríratilag fog kérni hazairól 100 frtot Késő este újra megjelen aa ügyvédnél aaon szomorú hírrel, hagy eddig semmi választ aem kapott, eanekí folytán roppant zavarban van, mert mér viaaaa aem utazhatik. Kérésére aa Qgyvfd készséggel adott neki útiköltségre 8 forintot kölcsön, csakhogy ezután emberünk ugy elment* hogy azóta még caak abban a községben aem tudják hollétét a melyet illetőségének nevezett meg, paraee itt aaaaeam - Kitf\'My Kártly almaftja kOaáradt. Ea as üreg fa ott állott a téthi volt Kiafa-Ittdt-fale\'báa udvarén, melynek most Kriaa-tinkovioa Ide kir. iizniaitftaaéki jcbyzÖ a birtokoaa. Bandita-almát termett * kuhfad^ Imi azerial a költő egyik azép versében ojt drtkitj mag. A mait szigora tél — jgy ti-jak latranuak — kiölte a vén mér a háromaaáeadoa diófán és esem ismeikékt Vasúti menetrend. Iss4ssl ÜMla.áréi basa 1 Ját 1 most a malomkő Tanai saaa 807 E»«4k, Msbess. taúwb W 7 , . m Ös\'és Nn U/antaest) SM 0 üpostsvoast) Hl w <mgyéa rsasl) ón. hit Itt » 10 I 10 II I I u t f II » ncp1 éKt. ■«M II II II I 40 T 4 « I !f 10 10 ÉrkeaJk Kai inára m haltéi (fMtoNMD ^jrprtveam) IMM N\|«M Mii (jwtmi) I lf 1 41 II I 4 11 I • 10 w 4 1 10 II It I III 1 ® 10 M fb tUiL ié\|\|e1 X Xt Feleiét szerkesztő; HOFFMANN M Ó K Hirdetések: Egy zongora FIS kön A GHEL FÜLÖP eMánteioat [billentyűvel, 3 keresztvassai: éa érolemesaei legokaóbbao eledé Winkler Terét asszonyság aákghisábeB (761 4—•) , 3 * 11 ávek óta fennáJlő és a legjobb 4iraévnek örvendő v% mű- és hangjeg:yk\|ere8kedé8e, Nagy-Kanizsán ajánlja a nagyérdemű közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát, úgymint: Pompás disznűvek nla^ai^iicniet és franczia uyelven. (ivöiiyöríí képes-könyvek magyar, német és franczis nyelven. Ifjúsági iratok mindkét nembeli ifjúság számára magyar, német és franczia nyelren. w ; lr Elegáns levélpapírok és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. Éndtwmii köszőntöjegyek nagy választékban. / Ajánlom továbbá B^PfTa>l melyre nézv 20 °0-kal leszállítottam. Ajaniom iovao»a: •zve azon kellemes helyzetben vagyok.! nogy a különféle papírok árát ■ár erdemet emmtl kitünUlvt. W kiirt 4ma Paris 187b. Brogle J. és Műller gép* és rosta-lemez gyára Bodapeetco. \'Margit-híd kleelébes, kéirit Trlearftktt (konkoly vála«té; 6 kür llaféle nagyságban. Tricar hengereket malmok Máméra. KipUlékat, HirlrlO HilAkat, kilUkal ée mlákal oeéplőgépek teására. 702. 29-60. BI D4PEITI B (TOKOK. 0000000000000000000000000000000« Tiell- én ifldőheleyelineh \| bútorok százt Iszoba berendezésére Asztalos éa kárpitos i a legolcsóbb ár melllett éa eaakin nzolld a njegMzílülÓ kénzhinénvll nagy készletbe n Steinbach Sándornál fyzjtp , 765. 5-10 f-tpr, 6-ik szára. kárpitöelörbutork BUDAPESTEN, Ferencz Józs Mf* A láncshid áteliené klházmsllást berendeiégrkn? Aa ujonan mérsékelt árjegy; lék Ingyeu \'9080XH& usadva ui f különös tekintetbe-vétel. 725.11—26 Wilhelm-féle SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA 0 # Wflhelm Ferenci, gyógyezerésa Xenaklrchfabea (A..4u«ztrin) 9 25 év La légaőeaervek megbetegedése ellen, torok- éi brondhial-^ ketarhelu, khe, rekedtségée egyéb torok éa tüdőbetegségek ellen e legnagyobb s ■ gyégyerórel ée hatással. i S Különben figyelemre méltó eeén störp 6vszerül ködlis és bideg időjárásnál. — ™ Rendkívül kellein ee isénél fogva gyermekeknek is basanoe, a ttldőbetc- M aionbati ssQkségei; asonkivflí salikséges srer énekeseknek és sió- -fátyolozott hang éa rekedteég ellen. — Számos bizonyítvány megerősíti Megrendelhet^ Nagy-Kanizsán Práger Béla gyógysze- A gekre néave B nokoknak ■ a fentebbi álliti !— mb miután « ^psmmtgs VEz ■0000 A I. ezj közömé^ gy«neten a Wilhélm-féU Schneehtrg uövény-allopot kélje. miután ff csak tó Un kft z itt\'tik tintán, t a Bitlntr OyuLi jelién alatt ilőforduli b«rg növény aHoo-féU gyártmányok ctak ulániátok, melyik\'ól különönn óvok. 2 0000000000 3000000000000000 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala, Somogy, Baranya és Tas megyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-K a ni z sin vezérügynök^ éget llliron fel, annak vezetését Gutmann S. H. arra r ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztoiitásí kötvények kiállítására, károk felvételére, úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Migyir-fri&czia biztosító részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. MOSKOVICZ. \' 689 36—52 A Magyar-íranc/Ja biztosító részvény-társaság igazgatóságának fenntebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint I a Nagy-Kanizsai vezérügynökség v«tetée<\'t öl vállalta a a veiérögynökségi irodát megnyitotta, hof is biztosi tási ujáilatik elfogadtatnak » a bístoaitáai Qzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások* leg kéeaeégeeebbea megadetoak Blzloiff pedig a lársaság a) tözveszély és robbanás álul okozott károk ellen; c) szárazot! vagy vízen SláUltOtt Javak károsodása ellen; bj Jégkárok ellen I d) az ember életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-francai a biztosító részvénytársaság, mélynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tkvő alaptőkéjéből a. részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frankL azaz 4 millió arany forint kéecpéntbiu befizettetett, • részint a főváros legelső pénzintézeteinél, jészint pedi lését, mélyen a társaság t Tálantaáay. Elnök: Bittó István, ó Felsége viL belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagyk^reszljese, om. képviseld stb. Budapesten. Á ielidkök: Báró Bán kidy Béla, földbirtokos, oru. képr.j stb.Bpesteu. Bostiix JeaÓ, i pária Societé de l\'Onion génerale elnöke stb. Párisbsn. TAIasstaaAaji tigek. Róbert llorin aarquis de Banaeriiie,ax osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. K i ■ «111 Árain kir. keresked. tanácsos nagykereskedő. Lsvig sáporí Regen ha r t Ferencz, az Albrecht-ragálya elnöke stb. Bécsben. 8 i á b Károly földbirtokos, orv. képviselő stb. Budapesten. Báré Tlstí Károly os. kir. kamarás, az oszt. déli vasat alelnöké, aaj osztrák urak háza dCjs stá Bécsben- r iuigyar államértékekben és elsőbbségekben llett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló kOsgyd* gyvezetésének élére következők választattak meg. reUgyell bizottság. B e c k Nándor, a magyar jelzálog-banknak ( igazgatója. Lánczy Leo, \| magy. ált. földhitel részvény-társsság igazgatója Budapesten, L e w i n Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Sérrebource Jos. Maria Emii, a párisi Societé de l\'Onion génerále vezérfei&gyeiője Párisbsn. ■eseen\'iyibee kéeieeilé téwség «aind ee ideig, mmív a bistoslltó klaÖMégaek annyi garantíát ;ek jeliemé wyréeerD teljes bis^piiást njujt arra ntfeve, MmSB sr^s és ee éiéa éfié ipéiliéjaik mm m Im faMei. mimémrQ a I Méla Máéi tlKisIxist s Ufmmtbtm vaa, Is begy laeWeteeitéri piaiatok a sBár felálUtett Igyalkeégok állal [kéeeiégeiie elfogadtatnak, li\|\|\|laa.ÍaiAS\| IHOL aé\|asbaa Ipufstéiág. Igazgatók: Dr. Hi 1 ller Albrecht, köz- él váltó-ügyvéd Bécsben. Kiitenmacher Károly a „Hoftosinn «Jóoefc nagykereskedő czég főnöke Budapesten. £chweiger Márton kii kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató: MöikoTica Lajos Budapesten. Tetatte, a lárseeigaek tésetebbb khlatetett tőkeerejét ée u Ba etveaetés Üéa lévő, áaaáokbaa is nagyobbrészt ismert <g« köattaateletben álid egyeniségéket bátran elmondható tehát, hogy sem veit nép aa egéé1 oeHté kpaönségitek annyi garaatiét lyejtoU volna, mint a mennyit neki e támaág i btatfptást nyújt arra nikve, hegy a társaság flaletviiele a méltánjoasáff,« ponU - it - _________te&iteitel _____ alé\'ifell a hiaosüé t. kMeeé^ btaaJmái aa általa{ képviselt) Umság iránt újból íelhivfa és kéri, megjegyai egyessramiud, hogy a veaérüfirntfkségi területen a vidéki flgynökségek eeérve- It lyujtoM volna, mint a mennyit neki e tánaaág mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a társaság eaes, eddie páratla1* bo( y a társaság flaletviiele a méltányosság, » pontosáig és a legsaiorubb beosflleteeeég minden követelményének mindenkor é* esakveeetw avatetleága aa iránt is keiességöl aeelgéi, hol r a társaság a díjtételek mégsaabásánál is kellő tekaateitel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. fÉiMiMi hmm ■ fyj 1r Nyomatott Fischel erQlell Igyalkiégekt Mikwj urnái. Cláktinyái: Hireehmana Ai Taina Fém V. Áj » Csalreedakeo Uh Ignácé Csáktornyái: A. Unrfváij: Csalreudsken FŰöi laptoiajdonoiaál, Nagy-Kanizsán 18f maradván téljee lisateleltel A Magyar-lranczia biztosító részvény-társaság vámügynöksége Kanizsán GUTMANN S. H. i 38. 8ZÁD1. Nagy-Kanizsa, 1880. sz U EkiéWWlBl FMal PUflf klayvks™. hsléas. Ujtárwakáa iHu. Ö13. saám ink ém ft fin. Fél ém 9 fri NagY«4vr» I frU 60 kr. Hirdetmények b hasábos paCiUor «fjr«Mr < kr. tabhsaSn hirdetésnél 6 kr. Bé-\'y^llOkr. án, szeptember 15-én. ZALA MEGYíil ÉRDEKŰ KÖZMŰ V ELÖDÖSI, TÁRSAD A ÍALAMÜGÍIÍI 6AZ1). KGYESÜIET lí K IJ TÖI A zalamegyei gazd egyesület ltSOjik évi szeptember 6-án; tartott közgf üléséből következő feliratot in-nézett s m. mi nis toriam hoz. Nagyméltóságú földmiveléri, ipar is ke• wskedclmi m. k. Miuisterivm! A hírlapok közleményeiből oem csekély meglepetéssel értesültünk a m. oxfniiteríumoak azon szándékáról^ miszerint több egyéneket Amerikába ktlldwi fog a végett, hogyottaaző-lőtőáék különböző fajait észleljék, a azoknak a pbylloiera pusztítása elleni élet-, s ellentáUási képességét tanulmányozzák, a szaporításra leginkább ajánlható, és a pbylloxera pusztításának legkevéebbé kitett fajok vesszaiből nagyobb mennyiséget hazánkon szállítsanak. Ézen közleményeknek teljes hitelt nem adtunk mindaddig, mig megyénkből egyik szőlőmivee társunk ily megbízatással tettleg el oem utazott, pnnek megtörténte után többé lehetetlen volt a közlemények alapos- ( •ágábán kételkedni. És éppen azon okból, mert ily j 1 űz iiíi my után az amerikai szőlő vesz-k behozatali ezáudokát komoly éa foganatba veen-kell hinnünk, hazánk borá-ránti legnagyobb fggodalom-töltöttet ve, azon tiszteletteljes 1 járulunk s m. Ilinisterium-részbeni saándokávnl feon-, sőt ellenkezőleg mindennemű •sszőoek országunkba leendő tálát eltiltani, s a tilalmat kitelli ető szigorral feganatoiitani, de a iíú lő vesszőknek még a legközelebb szomszédságba leendő átvitelét i\| lehetőleg megszorítani, a ezt saőknt •Ihatáfozáanak dőaek szata tél öai Léréss hoz, i hagyni szőkív behozi ia csak a legszigorúbb ellenőrzés mellett engedélyezsi méltóztassék. Aggodalmunknak él kérésünknek okai a következők. Tagadhatatlan, hogy Lazánk bortermelését megsemmisüléssel fenyegető pbylloxera amerikai szőlővesz-szőkkel lett hozzánk behozva; méltán aggódhatik tehát minden szőlő-mi vei, ha a néhány izáz vagy néhány ezer amerikai veasjző/ ily ki-izámithatlaa veszélyt hozott reánk, kézvetlen Amerikából a pbylloxera eredete hazájából történendő törne-gea vessző-szál litái még nagyobb mérvben fogná a veszélyt növelni, -valószínűleg azzal az .egész orizágot egyezerre elárasztani. Es éppen azon okból, mert véleményünk éa az eddigi tapasztalatok szerint, hol a veazély a rovarnak rajzása utján támad, az kezdetben csak kiaebb mérvű lehetvén, a kiírtál lehetségesnek mutatkozik, ellenben a vesszük általi elczipeléi egyszerre oly mérvben terjeszti és hó-\' nositja a veszélyt, mely a kiirtásnak lehetőségét is kizárja, teszszük azon tiszteletteljes kérésünket, hogy a szőlővesszőnek a legközelebbi szomszédságba leendő mozgósítását is kiteli-betőlcg akadályozni méltóztassék. Onámitásnak tartjuk azon theo-retikus véleményt, miszerint az amerikai szőlőfajok, hsbár bot termeléshez alkalmas fürtöket nem szolgáltatnak ia, azoknak hazánkba leendő behozatala mégis ajánltatik, azon czelra, hogy ezekre, mint a pbylloxera pusztításának ellentállókra honi fajaink oltassanak, s iiyképpon szinte pbylloxera mentesekké tétessenek. azonv állítást, teznének oly mái országba VII. évfolyam. Szerkesztői Iroda. Hova a lap szellemi részét illető köslsméoyek küldendők üj vá#«ház utasa 618. sz. Bérmentétlen Iévetek esak ismert kasokból fogattatnak el: Kéziratok vissza nem küldőinek. Pyilttér: Petitsora 10 kr. Ml^\'GAZDÁSZjTl HETILAP B JIÁS KGYIJvT HIVATALOS KÖZLÖNYE. N«n tu< juk. pebizonyitottnak bogy Amerikában lé-Bzőlőrajok, melyek a pbylloxera pi íztitásjának ott, vagy telepítve kitéve nem volnának. Cis cii az\|t hallottuk eddi állítani hogy lőfsjok a phy vább kibírják ny esebp faj tul esikLaz erűi évtizedékig da Mindenek nak hinnénk < némely amerikai szőlőien pusztításait to-egyik-máiik ké-ő alatt áldozzék állított fajok k azzal, bebisfonvitandé- imig Ivid iü íbbeki czolris előtt részben azt,]mily nagy azon idő koldnbiég, mely az egyik ■ másik fajnsm ellentáUási képességét elválasztja ? MéjgÍB: váljon sz amerikai erőpebb Fajok ellentállási képességüket negtartják-e hazánkbsn is ? s aj mi \' iszonyaitok között mily arány mutatk ozik líoui éi az amerikai fajok ét tképeejsege között ? az Amerikában íosazabl ellenállás nem annak tiulaj\'di nitandfi e, hogy ott talán a szplőgy íkéren Idijvül létezik más növény is, mt ly a plij lloxcráoak táplálékul izolgá i b ez .o kozza a szőlőtő* kébeni kevetebb pusztulást? Ezeu utóbbi mltevi íre alapul szolgál uc-künk annak tudata, Aogy Amerika buo\'is a Col >rado^W irtásoknak \'nagyobb dottiág után I némileg is foglalkozot/l, tudnia kell, bogy a izőlő oltárnak — a zöldbe oltás, Id vételével - mindig nyákba f~ vagyis a föld alatt kell történni, tehát a bele illesztett nemei ágnak legalább 1—2 izeme a föld alájön, s ezek már az első évben hsjgyö-keret eresztenek, tehát ja pbylloxerá-nak legkedveaébb táplálékát nyújtják. De ha ez nem volna is, minden nemű izőlő oltás, — Aiég a földön felül történő földbe oltás ii - első vagy második évt Őssiel mulhatla-* óul lebojtandó, — BalatonmeHékie-spn mondva — lekötendő, különben a téli hideg azt megsemmisíti. Ha nUr moit bojtái X döntés — által >tt honi fajaid jön, an- ak az ői "erdő-mérvű \'el óh alá- vetette magát a burgonyára, i\| Európában már kizárólag csakis a burgonyát pusztítja. De pnámltásoak, s a gyakorlati-aágot teljesen • nélkülöző theoretis-musnak tartjuk azt, jhogy honi fajaink amjerikat szőlő-alanyokra oltva, azoknak ellentáUási képességét ol-sajátítják, p válnak, \'f—- Ki a iző ■ A „Sala" tiiaija. lyjlloxerá mentesekké őtőke késelésével csak a^ anjprikai tőkére olt nak egéaz vesszeje föld nak minden szeme gyí keret ercszt,< egy izóval igy tőkeágyi t képez, nem lelz-e ezen oltott tők honi fajú tőke, mint látt volna ol-\' tái nélkül, és nem lesz-a a pityHuxera puszutúának éppen ugy kitéve, mint há oltás helyett egyszerűen ültettetett vblna ? A különblég a munka és káltiég haszontalan szaporításában van. Mert az ültetésen ; felül az ol-likra éa bojtáara is kell költeni, (tehát a költség háromszoros,\' és* minden eliíny nélkül elpazarol tátik legalább ,is hat.jjv, mig a töke kinevettetik, s ezen Lat év alatt semmi\' hasznot nem\'hoz, rnerjt ültetés, pitói és bojtái után csak a 7-jk évben kezdett volna a telep teremni. A midőn tebát igéaytelen nézetünk szerint az amerikai vesizőknek behozatala nemcsak hogy előnyt nem n^ujt, hanem -ellenkezőleg a már úgyis nagy mérvben cíterjedett ve-Bzelyt tetemesen fokozni fogja, és kilététképpen is a könnyenhivuk. nekic^ak arra szolgálna, hogy feles- \\ legel költség, és faradság mellett / . életük bő) 6 éy elpazaroliaasék, fentebb; lett tiszteletteljes kérésünknek megújítása mellett a m. miniiteriom %yélinét ezen felettébb fontol tárgyra felkérve, a legmélyebb tisztelőijei vagyunk. Levelezés. Pécftl tábor 1880. szopt. 5-ik) ^Eredeti todöaitáa.) > TiutdL Sitrkui\'.b ur! Engedje meg, hogy a páesi tábortól, mint egy egútzeu uj Lunvédtégi iatéziuény-rCI némi novczeU»»éget elmondjak olvasói előtt él evvel kancsolatbsn a kanizai sász-lóalijak idfljöveteíéról is megemlékezzem. Hiszt\'u kétszeresen érdekelheti ez a dolog Kauizsa kűzuusvgét: ott kellet t volna lenni a sátortábornak; és onuét jött ide a \'két zászlóalj, melynek ott kellé vulá táborozni. — Hzi pt-mbcr 2-án reggel fél\\6t órakor indultintk Kanizsáról és a rendkívül forró: nap hevének tikkasztó Itatása alatt d. u. (él háromkor értünk Beraenczére I Kemfny menetel volt; de konvéduink szépen 1 megállották helyüket lkrzenezéu megliáltuuk Reggel fél ot órakor- már ismét útban voltunk é« mentünk , d. u. 4 óráig, inidóu In-értünk Barcsra. Brrzcnczétül Hangig dindárnokank a csapatok előtt gralogult, hogy ez által is nsj^ouu k\'lku»eílé«t lintaöu a Ivgénysógbe. 4-i-n d. ui fél kettőkor bevouuhnnk a táborba! Ety «-gcaz kii város ez, im-ly illő láv-közükben szép sorbau épített részint eme«e-tcs, rémült (oldszinti esiuos Iá, majd beton építményekből áll. A tágas utezákat és az egyes nagyobb épületeket parkszerűen gesztenye iasorok szegé yezik, melyek előrelát-liWtóbig gyönyörű árojékus sétány okul fognaa szolgálni idűvet\'l \' A labor férlielye minlcgy t">—2C fzer ember befogadására vau fölfogva. Kz idoiWe-rint még esak ö-000(1 honvéd gyalog és huszár vájt jelen, o hó 15-én azoubon 3 soroz- >\|Mult Mamiinkra, kisófl. értetett Ixfrk. ú12 iv utan. K8lt3i bsislly. Ma KKSXI GYULA. (Folytatás,) in Jünáek k vendégek; gazdánk várja kéoseo; kllüwam éket ilyen méltóképpen : .Akfya d jó Isten, a ki kassánk lépe, Mint seáBnk kivánja, történjék ővéle; Ugvsa áldás Itása minden egyes tagján, K^ytk a másiknak örvendezzen sorsán 1 Tessék myfoglalni, régi jó barátok, iláeaa égy taaintvén, mintha honn volnátok." Ilég aaJ végsi a ssót; teljes komolysággal Bért Urna kántor a szobába lábal j QMgé pipáját saájából kitépi. Ukss swwekáfái ilyen módon keadí: JMm H kösételt áldás láfwakése; r«^ae Mdafdklak végéi sah\' se éqe. ^ esriÉdieli fája Mstőil teremjen, Í 0i■flném «iadig U» dogtággal séaam A gyMftisll tartó láaak mindkét ágs 8 Baeisaü ne ligjsa ek a baseJásra. Bém, ésja és rees Mc tsnaajná s senyi, Hegy mL takhet hilhmifc éM ikgrln Mftw* gas a iMrtaak áfylásit, An4t Is Éiiijliifc Isüe bf áUésii i A lifén Is Ulls aéjds Mfa, saátté, lesnem jftsjafe sÉBássrik terfasísté. H Bh 4ÉflÉk etsÉtta, Hmám káM 4M)ee a aagr ssitÉl^il i1, ís a \\Uimrn \|§g aa éíémiés Mater, kM MM wi tos e wkmmáám \\ jÜM «Mí\| km a MM Ha l-MM aíkiiiin\'sst kim Otisksifls, fWi M UÉmb H aáMt ÉbwÍMesk, IIéwmiI MhsÜ Kg smA —fcwAr Még sokáig ssólna kántor 8 kegyelme, Ha el el nem táradt vén\' Kjében aa e\'me j Még aztán a tálben a gyöngyös levesnok Illat-osztó gőze felhőként kevorgnek. Válogatói nem volt a helyválasztásba\' Csak a kántor gondolt as ebéd-utánra; I Mert hiával vannak itten aa Ülések, Háta nem kerülvén minden egy ülésnek Minden két saék át van deszkával hidalva, Hogy a. toldott asstalt környülfoglalbassa; Kántor ur pediglen Önt ma a gégére Foglal a miatt nelyt a bnsnló-ssékbe\'; Bátor megfogadta, hogy jósán marad ma, Mert lesa fontos dolga, Isten ha akarja Kenr kívánom aa 5 titkát\' elbeseélní, Anuyit ságok csak meg, hogy jött láayt is nézni ... I A leves már elkelt; Eme hoz be mártást, Vét a kántor rája nááméeas pillantást, Hogy megértsük egymást: nem ám a mártásra, Hanem Emikének csillagos arczára. Megzavarta Ensét vagyhogy nem zavarta, Elég aa kossá, bogy tőidre pötty antotta A kajánt keséből rózsabimbó Eme ; Nem maradt a kántor a besaló-aaékbe\' A kalánt Mkapta, és csodák csodája: A hig mártás rádült msdeasfllt hátára, Ks itt hl folyóként kMa kigyón, Széles medret festve lépett a padiéra. \| j \| • ttj Kántor aram kelve elment egy Híre, ■ipáiéba néaatt grakran aa Svegbe, Hegy mit elvett jm as a pim alma MagWá blvébn a bornak hatalma. ir« Vígas lilgihib a bl fasiiráetl, As as - Hpf a Ueier, w* -jHLl aál, él; Csillogó pohár 8 pürgi a sok á ni ujjának közötte, dást borbáa ázott.nyelve. Végre arrajyék id f9ssere\|jbe«éde, Uogy a háznak gyöngyét „Ha akarja IsjU Isten néki, légyéi, Ámde a kii Érzi iKem lessek kát Vagy, hogy ink4bl Erre, kántor ura „,Nem elégj a vá Boldogtalan k Igy sóhajt lel hő Aa éa tót-teast és akarji (mi ugy eg)ben meg i kérje. lánynuk, ih nem bánjuk. e miig pii u! s igy szól { rné, váls íztbttam máshol; b mondji m: neui megyek még férjhez, eztán. íj ráérek." asa, sokkij több a soknál, »r, i nem így számítottál ("\' sünk titkon jó-magába 1 ül;gőzölgő agyában; Ékes saója bothl forgó nyelvén, ajkán, Megromlott az ál és szűk az ádámosutkán. Sértett büszkeség jel jpillant a leányra, Piruló orcaával s s ivó bamra. Szól most a szent En is így jártam \' De követtem ész Jó szívvel áafrt Leljen orvoéságst Lányoktél loraltsá 8 áldozzon Lsivéi el rfí : „Fáj ialmát én értem: volt, hósa az évo .épen; ek bölos i anáes-adását, Megkértem m vet em hitvesli csal — kámzsát i önnek a t ajánlom, a aeentaltj csnbábea, táskáját! szivének, 1, mint ésja szentségnek. ét ;ül kántinnk, de nem ssól, lat öblös i poharából. Hosszú szóiá ki Válással nagyot ©töltvén tspűm sjra t^S Hogy maradt-e bfnne, mégtj^k meg ae\' nézi. ésérí, Hosszú est-eWnen Béélht a bojtái-1 Farké, Miskf, P»s Lábaik köleSöasél fi V. történtje eáráss, éle a daiája fiis, Róasai wi, Ems, sél forgóasétask bérbe. , Kem kerül idő most a beszédre itten, , . Járja gazda, vendég, és, mily észveszetten 1 I Cak\'á kántor s fráter l&rsalg szorgalom tusi, \| Del ritkán egymással, inkább a kulacscsal. Most már szopják ajkát esak a csutorának Mint iker testvérek kebféUas anyának ! Hi-jz\' a kántor s fráter ikrek is olyképen : KgV féreg rágódik mindenik\' szivében. Jól esik egymásnak elfcusulni. sorsát, Fájldalmuk egymáskdzt cjly hiten megosztják, Cssik a könny hiányzik a kélt ssempillárót, Mely szemekből nem huU, hull s csutorából. Mendegélt az idő fogyván a bor véle, Kigyuladt a kántor és a fráter vére, Félj-e verte az ész benník a harangot, Mit; tehettek mást, hát hallgatták, mint kongott. • Végre a hajnalra pitymal\'imi kezdett, 1 BiriU bőre hallgat, tán kapolj is léket I Szundikál az anyink, pislog Erese hágom, \| lllőj bogy a vendég immár baka jusson. I Mesl\'rem is megindal sjentíerbnez vitézzel A harangláb \'mellett fordel az ösvény el I Itt á kántor éazbe-vette szent Jkötelmét, I Így I vévé, ajkára keserű beszédét : \' VeLed neki hátad\' itt ej haraáglábnak, I Míg[«y verset házok vsrasstd banyáknak. Ment búzom már többé satáa á barangol, Föknpok még holnap scentferchca barátnak. Légien, bölos fejedként iídje k ímzsa bőröm, Avilággal immár többé sem térődöm," (És kezébe fogta a lelógó kóes »t, S húzta kántor uram, mig ketté nem mállott) ,A kötél [kiszolgált, éa ia kisn Igáliam, let a rongyos véget as utóda* i szántam, Ha tenyérre nem Hsa, léjgyen módja néki E sáros löldgömbríSt levegőbe Ippni, (Folytatása kör.) A színészet Balaton Füreden. A.aZalak t olvasó közönségéatk annak idejében megígértilk,\' hogy Károlyi Lajos sziutársulatáuak bnlatonlAredi szerepléséről tuég fogunk emlékezni, \'lázeu ígéretünknek ounyival is inkább ólwjtunk eleget tenni, míveí a sziuószet egyik leglialluitósb és leg* közvetlenebb tényező á nemzeti művelődés előmozdítására s mint ilyen, mindenesetre megérdemli, bogy vele kissé tüzetesebben fugáik oSutuk. Jól nevezik a színházat a felnőttek iskolájának, mert csakugyan iskola az; csakhogy nem olyan akadémikus természetű. — Ott látja mint egy tükörben saját magát ? szép tulajdonait" dicsérve, jutalmazva, — hóbortjait, ferdeségeit, kifigurázva és vétkeit gyűlöletesekké téve, megbüntetve. Miért ne foglalkoznánk hát a színházzal és annak Személyeivel, azokkal a szigora erkölcs-profesz-szorokkaj, (kiknek szinte nem ártana olykor egy kjt léczko) a kik bennünket annyi szépre^ jóra és nemesre tanítottak? Igaz, hogy as ii oiyik az a legkellemetlenebb, legltálaaat\'anabb feladata, midőn kritikát kell írnia 11a szigorún bírál s kíméletlenül tiporja el a gyomol, hogy- a nemes növényt a virág szépségét csak anrálinkább kitünteUiésse; a ezigorérl elítéli a közotuég, mely szimpatizál a megtámadottal s kinek érdemivel tüzetesebben, míg hibáival csak nagyjában szeret foglalkozni. Sőt még ha tlisatorí is a kritikus igazaágusságát a kritizált bátron speUálbai léasMteúcz, nála mindig rokonsaenvet talál, a mely ügyét tártfogoliá Ka onnan van, mert a kritiku-an reoaown tmruok-i vá- a közönség, mig a kritiaáldian mindenkor igp»itfalaui ű(> d \'tjitd. A részvét a szívnek egyik legdrágább kincse s aszal megajándékozni a sze-moceéthmt, a legszebb, legmagasztosabb tettek egyiks, minőt iclebarátunk irányában hozhatunk \\ de fölötte pazarul bánni vele ép olyast rosm. mint teljesen megf onni: mert ez állal etjében állunk az igazságnak s magasabb érdekeken ejtünk csorbát Meg keQ pj h hH nMs üteg % ide jénai a nátikMk karartSlvitolAra. mImi vúU a láUr liaipHjw Ad* ««Mléar sgy a tábor kápolnájában tartott mm által. Aa itt tevő űesase honvédlég teljes disa-b»<« voftuit kí a dittíérre, Iwl a kápolna ia áll Ktfcsffe árakor tfkmM ki a városból m V«k hwMu botivM tábornoka Holláa \|i«». Mt tgr 80—30 a soruaacad minden i>\|tiwMNlt klfnl éa táborkari főtisztek kw> ntékaa, aur» a disz-fo^adiatás vatta fcdMk Baatk v4fea»«&rel a tábori rniee vatta kóláiéi a »éc« saékrsscyhás zenekarának áumuáküJ««é mellett. Aztán az impozáns tiívj>jrt; ksauunvtt uívlv kö zel félórát vett «éeyW A városból nagy számban jelentek meg hölgyek éa arak, kik érdeklődnek a\'tábor -baa történendők iránt, Később, előreláthatólag, lesznek mozzanatok, melyeknek, megismertetése érdekes ferad, azokról majd későbben. *** Balaton-Füred 1880. szept. 9-én. 7. fttrUtstő nr! A kötelesség, legyen az bárminemű, már természeténél fogva kellemetlen; de kellemetlenebb a fürdötudósitóuak az a kötelessége, midőn ebbe meg ebbe a számba okvetlenül irnia kéíl valamit s aztán nem ta-ái tárgyra, a miről újon. A szerkesztő nr ás as olvasóközönség persze nem tArődnek esepnet sem aszal, akárhogyan keres. Mi gonujok arra, akárhonnét veszi, bq éppen agy teremti is, a levelező azokat as érdekes dobokat ? csak írjon. Hanem azért azt m«g-kivánják tőle, hogy adatai ujak • és valók jegyesek éa bogy azokat szelmncaen adja e\|ő : mert egyébként levelei átolvaáét mindjárt az — aláíráson kezdik. Pedig vajmi aehés dolog onnan valót is, ujat ia éa e mellett érdekeset is írni, a hol va\'éaág ugyan van, de nem érdekes; ami pedig érdekes volná, as mag nem uj, aztán meg egyszer már mag is irtai De hála a végzet bölcsességének, hogy bennünket ide plántált ebbe a szép Balaton-Füredbe, a hol nem igen kall ezen butulnunk, hogy Jeremiás sorsira jutunk, éa pedig ezen egyszerű oknál fogva sem: mert itt mindig akad toll alá való uj is, való is meg érdekes ti. Utolsó levelem óta a legérdekesebb esemény mindén bizonynyal tízekrényessy Kálmán mult hó 29-iki bravourja, melylyel fényesen bebizonyította, hogy a magyarom-bar is tud sportsmann lenni, ha — akar.\' Vesse lé nyi éta most nssatott keresztül a „magyar tenger először; de azért ne tessék azt hinni, mintha ismét évtizedek kerülnének bele, mig Vosaelónyinek éa Szekré-ayessynek utódja megszületik 1 Már megvan aa, Csentery Kálmán, Károlyi színtársulatánál működő fiatal színészben, aki már a múltkor u akart Szekrényeseivel versenyezni. Mikorra levelem napvilágot lát, akkorra harmad mot is keresztül lesz úszva a rakoncátlankodó Balaton, nacaak valamely természeti akadály elbáríthatlan gátot nem emel a bátor virtuózok elé. A versony-uszás folyó hó 12-én tárta-tik BM9g. Indulás Siófoknál, czél a b.-füredi hideg nrdő. Csentery előnye félórái idő. A páros táv usaásnak nagy érdekeltséggel néznek eléje. Károlyi Lajos színtársulata tegnapelőtt távozott el innen Nagy-Kanizsára. A tényleges fürdővendégek száma 250-re telető, mely saám Iáikig minden bizony nyal emel kadii log. Hogy megfogytak; hogy altávo«ukl A .tekintet akadálytalanul röpülhet vé g\|g a balatouparti korsóo, nem áll útjában sem egy szoszélyes karimájú spanyol kalap sam azok közül a színű* harisnyák közű egypár, melyek ugy meg tudjak fogni i sáemet, mint a lépes vosaaő a madarat At uj-fürdőház meg a Horvát b-ház kabinjai csak ugy konganak aa ürvaségtől. A sétányuk kMönféftt leginkább a foglalkozás nélküli saobaeaicanaok képezik, \| k»k Rómeóik, a pin etérek társaságában érdekes csevegésekkel ölik az időt Hova lettek azok a suhogó selyemruhák, az»k a piczi lábacskák, melyek azok ból a mélyen kivágott csípőkből olyan ele-gáncziávaf tudtak aikaczéntodni ? Mért nem csengenek azok a vidám kacsajok, melyeket egy-egy szellemes anekdota, egy-egy pikana történetecake, vagy ironík\'as epigramm fa-kaaatott? —- A mostani Füred mintha csak paródiája volna a jaliuainak. Ugy néz ki, mint az a bájos ifjú hölgy, aki ott méláz boudoirjának aelyerakercvetén az átvirrasztott, átmulatott báli éj után. Az az álmatag tekintet, az az érdekes halaványság azokon as ifjú arezokon, az a pongyolaság az .öltözékben és az az egész lényen elömlő Kel-lemteljes lustaság, jnil}co ellentét a tegnapi életkedvnek, elevenségnek I A mamák már nem djigják össze tisztes fejüket gyönyörködve az ő kedves kicsikéjükben, a ki olyan nagy cróberungot csinál; akinek körébe csoportosulnak a tiatal dandyk legdélczegobbjei, uogy szellemes fe-c&géseikkel, utánozhatlan hunjaikkal az időt lehető legkellemcsbbé varázsolják neki, s hogy elrabolják egy-egy mosolyát, egy-egy \| tekintetét, melyért talán szivök nyugalmát áldozzák 1Ü1 hosszú, hosszú időkre I A „kicsike" persze vaamonnyit nem szeretheti, legalább) a aziv törvényei szerint nem; hanem azért ne félien senki: azok közül a dijádyk köztiI egyik sem ugrik érte a kútba, bakkal több esze van. Az előkelő világban ez már megszokott kótoleescg, sokszor ke-nyérkeresatmód. — Inkább lehet félteni, azt a magába Zárkózott fiatal embert, aki csak 10—lS lépésnyi tisztességes távolban követi a kicsikét. 0 nem. tartozik udvarához, nem i is szól hozzá eg) betűt sem, mivol az ál-j lása vagy egyéb körülményei tiltják ; hanem azért, alti csak egyszer megnézi és jé figyel-, meaen, az egjh^lleu százat merne tenni, fiög-yi az a jó tiu a szerfölött makacs kicsikének a j legnagyobb bcuondjji^: mert igazán szerel-1 mos bele. [f; Hanem ezeket hiába keresné most akárki i is. Eltűntek\' mindannyian!.. . Csak az az j ércz-cuiber ott a gránittalapzaton, az uj-für-ji dOház előtt, csak ap maradt a régi. Azt a I .tiszteletre indító komolyságot sem az érke-k vidám üdvözlése, sem a távozók bucsu-t zása, nem volt képes csak\'egy pillanatra is 1 letörülni magas homlokáról.\'Mintha megvetné 9 az egész emberiség)-t hiúságaival, azentimen-táiiskodásaivai együtt a lelke minllia most ;j is ott reftkedne a\'költészet, az illusiók t-n- \| séges világában, az istenség magaaztos gló j fiijában, amelyről nekünk apró embereknek I legfolebb csak sejtelmünk lehet, de benne \|j nem gyönyörködhetünk; meri lelkünket az önérdek, az érzéki szenvedély a prózaiság \| salakjába vonja. No de ne-fplvtassuk tovább, mivel azi; aféle szemlélődések ^ígyis inkább a tárcsa-J csikk, mint a levél keretébe tartoznak. Még egyszér, a saíson végével, ugy j hissem, lesz szerencsém életjelt adhatni magamról. Füredi tita. } Helyi és megyei hírek - ■flgmlváa. A nagy-kanisaai .Tár •aáköi" évi re ides közgy^knét, aaját ntdyí-•égeib n t. IH) 0. évi oktolier 10-énl délután tor- Jartji» —• melyre a társaskör ronts kfilta Qait tisztelettel meghi\\ja as efakök] ég.Ttó ^sorozat: H. A multJévi ssá-mádáaok megv zsgálására kiküldött bizottság elétetjeaztéa. !. Titkári jelentés a társaskör áljapMáról. SÍ A jövő évi költaégvoiéa meg-állapítása. 4.\' U igazgató vájasztmánv lemondása, és uj igazgató választmány, aláki-I táta. a. Indjtvi nyok. A kik bármely önálló iniitváoyt kivi tiuak a közgyűlés eléj teriess-teai, azok fuik cetnek, hogy eblwli előterjesztésük tárgyit a közgyllléat megelőzőleg 3 pappal az e nöluégnél bejelentsék, mert kaúbien elűM ijeszteni szándékolt indítván alá nem bucUytatnák. Kelt ndok jtáigyalái KiKabizsán, 1180. augusztus Hó 2ökin. Dr. ,ky {Kristóf, í- A «s •etélyvő jegyiét Jápos igazgau! lését, * mely azj egylet alaps jeenlegi állapc bizuttmány kö ui^enok Kisa \' jiy Emil Gijttiuger Kajn ársaskörí elnök. gykasslza«l tőgymnasiumi folyó hó 14-én tartá FiJ Pap ur, elnöklete alatt alakuló m elsőben ft. igazgató ur abályait fölolvasta- éi annak tárói fölvilágosítást adván a etkezőleg alakult u\|eg. El-C yula VIÜ. qszt., uuiknukuttk Vili. oszt. péuztárnéknak : ner Vili. osztályú tani lók vá- Vi tant lehetetlen Ghiky Gergely nédteink. Mind szőr adatott, n i laaztatuk. V ál laztiuáóyi tagok: VI táKból: Ehn K ílmán,-Kovács Gyula, Löweu-soln Emil, 011 p Mó\|f Topulica QyÖ -gy, VÍ-ikből: Eis] u Lajos ellenőr, Oaák Mán Pírnál Győző, : •eliöufeld Méla, Radotcs Ist-váu. Vl-ikbój: dvastics Géza, Duci Dn József. — V-íkbt I: Malonyai Dezső, fc ebinidt Endre. K^lt Ki gy-Kanizsáu szopteml er lá. Akitkár. j\'ojI azintarsula1 elű\|idásait várói 1 mr NziiióM/et. KároKi La-szombaton kaadettn dieg lunkbau. Eddig három e\|őa-iáttuuk a társulattól. Szombaton mutatta czimű biijneves operettől, ruap Győi í Vilmos elhibázott és lélek- légekben bővelkedő INőtás Kalá\'-ját volt jükalpiunk láuu; hétl\'ud pedk iProletáru-jait adták dio JT lárom darabitfKanizsán elő-ndhármat csak híréből ismer- tükL „Bokkacct ú" melylyel a társulat előadásait megkez< ette, egész az utolsói zúgig megtöltötte a i ziuházat, a másik két eloa-"^táskor szintén szép közöuség g>ült egybu. Ezúttal csak á uüápiosnu akarunk megemlékezni a azíntár utal játékáról, az egyes erük méltatását a j jvu sziam hagyva, pikor még néhány szerepben la.tuk ükét. Az előadások összevá;ú voltára uézve eltsmérÚMol szólliatunk a\' h rsulatrót; a társulat laiudeu tagja %yekazil az iró íuienliúiuak megfelelni, s szerepé a.lehetőleg ;egelőnyösebbcn érvényre eiueln. Már az eltő előadások után is, mondhatjuk ohát, hog)\' a táruial minden egyes tagjában meg vau az a nemes auibi-liÓ, hogy érvé lyt szerezvo alakításának, a hozzá Kötött vi rakozásnak megfe éljen, liogy mindegyiknek < g)éui tehetsége mennyiro felel meg az atn úlionak, arról a legközelebbi saiui rovatúukl an. - A tár«ulatot ajánljuk a közönség meleg pái\'tolátália. -r U\|ásslilr. Lackeubacher Adolf, kani/sai magánzó hosszas azeuvedés után életénél 4-1-ik [ivében elhaláluzotL^lemetése ma 14-án d. u. 2 órakor lesz. Béke ham-vaiialt- I —■ Za In-Eferaaegea a megyének uj hivatalöB hoiyíségei auuyira elkészültek, hogy a novemberi bikottsági gyűlés már az uj te-renibon fog megtartatni; de a hivatalos szobáit az illetők altal már e holnap vegével elfogUlhalók. jA vállalkozó minden tekintetben dicséretet Jérdemel., és kifogástalan ^járásával fl\' mécVének bizalmát teljes mérv-bee kiértjemJfe. Aa épületnek külseje elég csinos, de a belső felosztás ellen több ész j revétel t^NWő i és\' sajnos, hogy a hibák olya; nok, melyeket váltostetás által javítani sem tehet — — lg) na Iala»E«sisHgrll írják, hogy ott a vadászati idény megkezdé- I ■ével sarégasan, és még olyanok is vadászatra 1 adták mágukaL kiknek kezében puska W- I Ián soliaMn völt — Egy Ily ál-S\'imróddal \| történt a\'napokban azon sajnos eset, hogy nyul helyett agyon lőtt egy kitűnő jóságú vizslát, mely (pedig nem is volt sajátja, a melyért á tulajuonosnak V60 frt vételár igér-tetett. üitágén) állat, hív szolgálati után nem érdemelt ily becstelen kimúlást,4* méltán megfjontola^dŐ a hatóság által, valljon ily tapasztalatlan nimród ujoncz keséből nem lonnu e tanácsán a puskát kivenni, mielőtt még\'nagyobb liaj bekövetkezék. — 0\|-áaajhlr. Palkovicli Mána férj. Petrich Iknréné lés Petrich Lajus szomorodott sziwel jeleotik I felejthetetlen félje illetőleg édes atyja Petrfeh Imrének hosszaa szenvedés után,f é. siept ldán.d. u. 2 ós fél óiakor, életének 56-ik évélieií történi gyászos kimsltát. A boldogultuak hűlt tetemei l hó lá-én <L el U órakor, tétetnek\' örök-nyugalomba a loaczarlaki sírkertben. Az engesztelő szent mise áldozattal megelőzőleg. Kelt KajaorlakJ 1880. szopt. 14-én. Béke hamvaira. — Hazafin* ünnepéi}\'. Szigetváron, mint imndea eazteudőbeo, e hó fi án ismét megünnepeáék a Zrínyi emlék ünnepélyt. —; Szigeti ár hazafias közönsége az üncpély reggelén nagy száinmsl gyűlt egybe azon helyenT hol a Zrinyj-emték áll, itt a czigány zenekor hazafias darabokat játszott E»tc Unuepülyescp volt kivilágítva a város, a fiatalság nádig az olvasókörben rendezett kedélvesjtancavigalmat, mely kivilá--gos kivirndtig (tartott. Szigetvár közönségének hasaias érzületéről nép bizonyságot tesz, ez évenkim megtartatni szokott ünne póly, -» hazá eg}ik hősének emlékére, óhajtandó volnál ho( y o napnak megünneplését az ottani isfcolák se mtaaazszák el a serdülő nemzedék liszaáas urzületének ébresztésére. 4- J — Határzár elrendeléa. A Hor-vát-SzlavTínérszá j bellovári aliapánságához tartozó Ferdinai dovécz községben kiütött keleti marliavész következtében f. évi 22210. az. rendeletnek latályon kívül helyezése mellett a f. évi se iteiifbér hú 8-án 2fid3t). az. a. Uorvát-tjálavénorazággal szemben az 1870. XX. L czikk 4J §-a ahtpjáu a szoros határzár elrendeltetett a földmiveléa- ipar és kereskedelmit miuiszterium által. —^\' Kérréssdeletet iutézett Kozma Sándor kir. főügyész a kír. ügy észségekhez, melyet áz egyoui szabadság érdekében bocsátott ki, s mely a kír. fuAgvész urnák egy-arant fenkölt gondolkozására és nemes szivére vaU. Miheijt terünk engedni fogja, c körrendeletet egéazjteijedeluiében szándékozunk közleni; tartalma, mely az egyéni azabadság védelmére Itel, olyan, hogy azt csak a valódi huunuiijimus diktálhatta. Czélozza pedig a vizsgálati fogfág szabályozását, mely eddig a saj tótján és a közönség részéről sok pauaizia szolgáltatott alkalmat. Ez alkalommal is köztijük annak egy passusát, mely az egédznek emberies gonolatmenetére világol vethet: nA i vizsgálati fogság legtöbbször két índokbul rendeltetik el. Az indokok egyike a- mpgszőkésnek, a másik a vizsgálat meghiúsításának vélelmezése. Mindkettő, je-lenücezuetik oly komoly alakban, hogy azokkal a személyes szabadság ideiglenes fel- (ÜggesBléeét vélelmezni tudjuk. Da még kai j gondolni, hogy a asagénv még nem egy ér- ■ telmü a csavargóval, s hogy a szegénység magában véve még nem elég a „-nietijs pro. fűgu vélelmezésére." — A helyt álló zsellér, a meeterlegény, a cseléd a jó <\|őélat« napszámos, habár vagyontalan, nem eshetik a vélelmezett szökevények kategóriájába. — Kéjtélyos bonyolult és nagyobb fontosságú esetekben — melyekben csak a gyorsat, közvetlenül felfogott vallomások nyomán lábét várni az eredményt, a gvanusitettei saia tén le\'lehet tartóstalni, nehogy meghiusul-joh f vizsgálat. - De ezen joggal ovjatesaa kéli éhil, mert ezen ezég alatt jelentkjazik a legtöbb viaszaálés.\' aaL aaL r- BsrMbsa jótékony nőarjrlet alakult, mely ne ty alapszabályai legközelebb lá-i tatlak el a bemutatás záradékkal. /■ — (H\|ftslas.) Körmenden aa iparügyi miniszter engedélye folytán a szeptember 21-ére osŐ oiazágos vásár ugyané hő 22-én fog megtartatni. . (Balatea\'Ffiredn - Mléfak* ról). {jsekrényessy Kálmán, a híres távúszó ismét áiuszta a Balatont. A nagy kíváncsisággal várt vebenyuszáat illéfóleg a következőket távirják szept. 12-érői Ualaton-I\' U-redről az „Ellenőrnek". Versenyuazár* nem volt, mert Csenteiy visszalépett, aunthogy nem volt biztositéka. Szekrény essy mégis elindult, puszta pasaióból, féttízenkét órakor Siófokról, ahol 500 ember gyűlt össze, hory tanúja legyen as indulásnak. Szekrényca»yt csónakflta kisérték Papp Farkas és Adorján, az „ Ellenőr" .dolgozó-társa. Egy órakor csónakunkba jöu Ssekrényessy, kettőtől fogva ismét úszott négy óráig, és ekkor érkeztünk meg a füredi partra, hol Jókai, Császár az atíiletikai dub titkára ép nagy néptömeg várt A levegő melegsége 15 fok volt, a vízé mély" busz öl széles hullámokat vetett, 17 és fél fok; a szél nrojnása pedig 7 font volt tjrn kltUxött pályakérdés. A „Nemzeigazdftági Egyesület" már régebben oly műre hirdetett pályázatot, „mely kifejtvén a forgalom és takarékosság fontosságát, azután az ezekből fejlő előnyöket \'és hangsúlyozván az .azok hiányával járó hátrányokat, a nép szorgalmának és takarékosságé-\' nak emeléaére hasson, egyszersmind mind denikre nézve a gyakorlati eredménynek minél biztosabb elérhetése tekintetéből irányi és módozatokat jelöljön." Erre 5 pályásat érkezett be, azonban a bírálók egyhangú véleménye szerint a kérdést egyik se fejtette meg s a jutalom egyiknek sem volt kiadható. Az egyesület-tehát mint Galgóczy Károly tudatja, e kérdést most ismét kitüsi. A kérdés népszerű irmodorcal a rövid tömött-séggel 3—4 nyomatott ívre terjedhet. Jutalma száz forint osztrák értékben. A pályamunkák idegen kézzel irva, bekötve s jeligés lo-t veikével szokott módén ellátva 1881 julius! 31-re küldendők be, alulírotthoz a nemzetgazdasági egylet titkári hivatalába, — Az előző pályamüvek ugyanott vissza vehetők mától számított két hó alatt a tulajdoni jog igazolása mellet L — — Fé városi levél. (A német szín-ház kérdése. — Népszínház. — Színészet Budán.) Budapest, ltí8Ü szept. II. Újra, de ínég sokkal sürttebbeu foglalkoztatja a sajtót, a közvéleményt a német színház kérdése, melyről már azt hittük, hogy a városi tanács által a télen hosott határozat értelmében megszűnt kérdés lenni. De most midőn s színházat újra bérbe kérik, ezen kérdéssel ismét szemben állunk. Már egy bét óta folyik a harcz a sajtóban, amelyben a kis tábort a magyar s a német sajtó képest Korántsem tartoznak azon fanatikus hazafiak közé, akik erdőn berken át vakon nyomulnak előre; s így mindazt ami nem magyar viasgálnunk előbb, .hogy a szercneeétlenL ki- \' méazetes egyszerűségnél, mert ezzel minden! nek részvétünket nyújtjuk, valóban azúrén- ) kor és mindenkivel azemben in^ponál, mig a szerencsétlenséget faló-a végre, hogy minő\| az eaétlen-4\', éa hogy baa megérdemli o, érdek, a melynek áklosata lett Y Mert így fvlcikeiüuk meg a< magunk éa as ikaa-ság iránti kötelességeinknek, — Ua pedig a kritikus ennek, vagy annak protektiúja alatt nyög, elnéző, s inkább jnak aa énleuiekat tűnteti ifi, mint a hibákat I akkor részrehajlónak nyilvánítja a kOavé-lernéay s mint ilyet asínte elítéli. A közvetlen érdeklettek persze nem jöhetnek 1 anóba, mart aaok, kivivé a valóban . hivatottakat, mmdig igazságtalannak; tartják a kritikát, ha esak nem tMiiy \'nez nekik. Kpen azon óknál lugva mi itt nem ia írunk asoraaabá értelemben vett bírálatot; hanem inkább csak hírlapirúi kötelességünkét teljesítjük1) midőn* aa Olvasó köaönségnek egyet-mást elntbndunk a kuli sasiák törtwne- i tébul. - . ] j Károlyi szín társulatában, a tavalyahoz arányítva, haladást aem találunk Hiányaik a kedves Abonyiné, (jelenleg a aápsaiwltásitál működik) Kövesi JSarolta, Nmsv Antónia, lijvár^ ^szinte a népsziuuáz- \| bál) T\'iib doma, Ballá, Abonyi, s többi te- \' hetságea mávésn. Ezek helyett van Bádané, Kíisíe«»»l Lása. Mésaárosné, Serényi, Mjmsi, \| Dansn, Mr^lnis. Hát« atb. — Bénsná aaaraódtatése Hatner Alítania Mvasi, haiáraatua előny a társulatra; Lact Wwár IMissá baagisr^cdelnM nem mémuz-hrtik * HsÉNvéfe^ plassiika és saiapadi alak í tsÉmaialélN% savlyaa a hatásra akvatlan lé- í aystili, aívitáakatlaattl aMaayef Ur Raíaer . ásílaa Mm, — Bbsi egyformán kod vas és asn asiaéaaafl. Hangja jpr Isgmagasahh kíl-ÜMésni káasi wIMMidi s élaasá. Játéka UfMm* saaart#»íÉdin. msaSasktlta^iál, ■Isátsuaiilil a éa «ssa urmésaatas mnm> férném* lagva gMtotfrkedtei, eft^M, é-vagtd. KiMal MM >pssai>s Isánilt, és awn> mm ■^mhnill alak. Kgy kM Mii iimhilggsl. np kés mtfété affektá-asÉévná,\'e\|ésa kés Bfláná válhatnék balMa. 11 Ük ■MíéN ÜKÉ ennél a Mr amazzal eaak a I felületességekért rajongók tapsait tudná kiérdemelni. : Nemkülönben a társulat jelenlegi énekese Bcrényi is hasóalithatlanul fölötte áll Baliának, a mulli évi énekesnek. Egészséges, magyaros lypus,\'Imént minden német szen-timentaliskouástól, zamatos, népies nyelve, naub jelent let sem anélkül, hogy Ötször szor meg n< akadjon benn. Mezei soko dalu szjnósz; de iegothonoubb comnóis és - iz intrikua szerepekben. Ijjancz kitűnően helyettesíti Tóth So- Btei ibb alakításai a bamba a ha- aofló elmebeli ak-T- , Bacs la k mély tenor hanrfa, ügyes ■ alakítása éa jó\'\' ft ^ fír £ ^k~vüsoíak ritkáb-.t.iT:. Kwí^Zii^ . LnJL l MI vak benne egy kis elevenség. alakja egy iránt kedvunczévé teszik a közönségnek. Ueiuer Antónia éa, B a 11 a kicserélése Báesné éa Serényi által minden tekintetben nyaraaég a társulatra, de annál pótolhatta-Nnabb vesztesége van a többiekben. — Abo-nyinét senki, sem pótolja. Kövesi Saroltot a kiflnő tragikai tehetséget Kőnczfl Luiza helyettesíti,* de milíyen kölömbsóggel I Annak korlátoltságot feltüntető sze-izépszerü telietségek közé tar- egy kis eieveádég. Pjvárít is alsó&bfcku komikumban F« udy pótolja, ki bár elég szabadon mozog jel inésejjben, az irt távol marad előde mögött Uj ráiy falusi zsidói a legmestoribb alkotások a maguk nemében. — Iihe rövidrn jellemezve a társulat uj említésieméljóbb tagjai. A régiek köziU mdgemhtendő fferenczi. Kiváó tebeteéjg, a tál sulati legsokaldnlubb, legképzettebb tagja, nyérc, minden esetre az igazgatót lehet hibáztatni elspsorbjuí^ s csak másodsorban a közönséget\'mely idegen féreztnűveken, sí- \| ksmlés fraaczia ledérségeken lelkesül akkor, mikor sajját szinírodalmunk, hála a gondri- i selésnek, a szinköjtészet minden ágában olyan t müvekkel ékeskedik, melyek a legkényesebb J műitéazt is kielégíthetik. A színháznak, mint már föntebb is em- j Utettűk, legfőbb hivatásuk a népet művelni, — és pedig nemzeti sáeliemben művelni. — De hogyan vegyen a közönség nemzeti szellemet azokból a nemet vagy franczia dara A tanár és védenczei. Itsfésj. Irta: Flygftre-Gárlén Km illa. K(ir<lltptt.-i: PRIEDMA5N ALAJ08. XI. Aa aj év napja 11.-ban (Koly ta tás.) Egy órával később két fiatal, melege Ubót, melyeknek legnagyobb mel- I minden savában; minden mozdulatába* travll ugi.8zólUu lelkié. Károlyié a legkitűnőbb mély lelki küzdelem, \| Z Lat, —, ^ ^ giloia erő, megríízó \| igaz éa természetes fljda\'om nyilatkozik,; mely könnyet varásaol a szemekbe, éa a azi-vet egész a kitörésig tudja megindítani; mig ennek játéka legtöbbször csupa beteges ér-selcősaégból áll, eanpa rikitóssinecés, melylyel a tárgyst aimak természete ellen erő. I szakosan bemázolja, a mely a néző lelkére [ hdércznyoaniaként nehezedik. Hasonlóan Mészárosban is van drámai tehetség; de ez ia legtöbbször tulaágokba haj- \' lik. A hol eaak barna czentzarajs kívánta- i< nék. ott tussal fsat; a hol meg saűrke ga j lambot kellene, ott hattyút rajkói. Ajánljak \|] az é, valamint Köncaöl Lujza figyelmébe is, < hogy soha ae terjeszkedjék annál a szerep- < fcotitf tovább, mint áj Melyet aa iró számára kijaM t mart így első sorban ártalmára van I a darabMk, melynek erkölcsi belsőbecsét \| Mcs^ja mag, máaadsaov pedig ntpéneto eaak / íWytyukajíás marad, melyet a (gondos kar-tése Irgalom nélkül \|s4ág a törzsről. Besmlk Vaa hivatás, csakhogy ferdén idomul, ízetlen saaMea köntösben jetefcik meg. Mésaárosné klaabb UeMééa\|agíakább casát\'keanyü, ledér sampskra alkalmas; da agy boaasmtó hibája vaa, vWass)at Somogyi Kornéliának is: aem tad al;átaaam egyatkn mi Itták egyike.! Ferenczmé, Békefi és llzaé, kii ;nél mivel régebben már történt e lapok ha álgain megemlékezés: jelenleg a jmvebb jel emnés alól felmentjük magunkat. Károlyi színtársulata a legjobb operette-táisulatnk egyike, vannak jó népszínműi te-he ségek is köztc\\; de drámai tenetaégestban ki éve a vigjáléksájokat, a legszegényebb, ml tént mm alábbi katistikából ia kitűnik. A társulati bálatonfüredi szereplésit ju-nui mn a Kőtás\' Katával nyitotta éa ptembar 2-áa a Kobínzou czimű dalművel te be. Előajlott Összesen 67 darabot és I lett, hogy gyengej még tele van beteges {azenlimentiakskodáasal a néha igen is rikító erkölcstelenséggel ? A fővárosi színházak I igazgatómái ha kevesebb a hazafiság, még csak megjárja,\' njert ott Őrködik a sajtó, mely befolyásával a mákvirágokat és pipacsokat nem engedi [mcggyökorcscdnij a színpadokon. De a vidéki színigazgatóban több i hazafiság kívántatik mint müérzék: mert . közönséget leginkábp a nép alsóbb oaztályai \| képezik,-^ kik általában nem bírnak a fővá-. rosi kösönaég műérjékévol s helyes(télőte- j kikötő-utcsa falé aétált Ling tanár háza \' előtt megálltak és azután beléptek as nteza-ajtón. — „Jer, jer, kedves Hilda I" szólt Rózsa, és Bottensköld kisasszonyt magával vonta a kis tejembe, „halasztbatlanul meg keü látogatnoái Ling bátyát éa akarom, hogy élkiséij. —• Biztosítlak) hogy saiveaes fogad. •j~ „ügy hát lelkiismereted rovására tőr ténjék," szólt Hilda gyönge mosolylyal" — „ha .mmjt lesz irányomban nyájas. Azonban lehetetlen, hogy akaratod ellen cselekedjem, MŰÉ ée bsa- lej 2 eredeti drámát, 114 eredtíi népszínművet, V eredeti VígjiUéko^ . ÍJ fordított vígjátékot, 23 fordított operettet és 3 fordított bohózatot Aj ■Betyár kendője" czimű heteégével s így azhkásaikat s \'erkölcseiket " UhBe» . - inkább megrontja a színház, mint azokat fej- fontiak jó Boasám, hogy nagyon szenvednék, leastenééa müveint. Aztán meg a ridéki \| ha a íanár tíea, ölő tokmtetét «on kifge-sajtó aem ellenőrnhttf eléggé a rosz igazga- , !^joui, mely rendalkesésére táat, mivel közel La rendelkezik olyan A»r ha akarja. „Nem, nem, nyagtatá meg Résaa, azt j semmikép sem teheti meg. — Jer, csak bisd j én rám. —- A leányok a dolgoeó-azobába léptek. népninrafij 1 os? j Imfi 261 eredeti \' daiabok\' I I . 29-ln és d vNagyonsséa asszony1 fordított vígjáték aag. 904n nem i aló] mivel ás előadáson senki sam as arái y milyen megdöbbentő 1 lusss* dara! > és « fortütett I A magyar alhaay foláaáért aa idegan* alő- anyagi és szellemi erővel, mint a fővárosi. A legújabb darabokból is c<ak kurió-somkép mutatott bel agypárt Károlyi színtársulata. Nem látlak as EOenálhatlant, Mu-kányit, a Tőrt, a Ldgazcbbot, a Legény bolondját a nagyralátót Székelv Katafint, IV j tíllá hadnagyot, s a [többi érdekes ajdonsá* I gokat Pedig meg .vagyok győződve, hogy \' ezek nek lett volos j [közönsége s hogy nagyobb hatást csaháHák volna mint a „Miért aszták"keresetűi a Balatont" Réd$j/. \'i.Dt talio B.-Fft sdsa bsb, s kol a fti 44 vsa- 4^it HU tektatsibs T) Ürsssá Mai nurt. a Ea űrss volt ; de Bóasa bátran fafayitá kis sáiga lakószobába nyíló utót — Hildát késen fogva, aa ajtóba dagá fejét és e kérdéssel: ^aabad bácsi?" a küszöbön megállt Da eser áraié, gonosz öiboHslhő öaté ftnyét arcaa és homlokára, midla a tanáron kivül, a pamlagon mást is vett étim \' mást, kinek ittlétét aem sejtheté. — u mégis I volt Maaneratedt kiLútf taaárfot-jőtt, hogy meleg hálaénsetének a^on kifejezést a nagylelkű, hathatós támogatásért „Maa. mi baj, gyerek ? Jűfl be, j^ K kiáila elejbe a tanár, és élas m pinüé araéréi a isi i J eMpk i mMaaeaáltal %yban okvwt-Ni kwubiik pérlkiL n kait •orakosMjk, ak 4 a német seiikés IMh a árvU.i A tesnséstmaaawk ia tat^ékl M osaaa a U « Itéivéke iMttoMukaak U m^öm aaiaháa lUar a p-rmsaisáxA B)%kí»r hu »edig mííHÍt««í tgae p, akbir eW sorban &«u •4 wtkémel terjs\|slésdt. Meri W vaiaii M. mi teglml S4enekL kMH taft&tak Mtok ^ akiialMl a » i«<- eloluiWwatoak, litru aiaa muiyí-sel rákért tákh ásaent-i fut «ede»n», mi pe-l\| a Mfuk réme«kr.>) caak ajtofl élíaji f^NBNKjik, hogy aa aa ifie«ág méltóságához ■Mféw askaNwitt Ssrrdán iog a tanács a kMk* »bt tf-inteutíj réméjflk, bog)\' oly amint aaj a w<j#ar neii&et nut-m\| 0«Moálél elvárni lehet. A aépazm-ktumú ige»> érdekéi vendége volt. Anlherg 14a J kiaasasoaybee, a beUíngfórsi n-raseti süniéi drámai azméasaöjében. Fellépőit; a áluléaos kérelemnek engedve kedden a laáaodwor sokoldalú oetrnmoUatáa ntán esll-: tart 4 >n a „falu rosszában". Kern. tulozunk, t mondjuk, bogy egész; Budapest szino-tudó* világa jelen volt aa eJőadéaon* ltoríakát láttunk, amílvet talán Haigli-\' Ferike adott egyik szerencsés órájában, odvalevőleg évek előtt a nemzeti szia-Isfi tragikus szereplője volt Óriási taps-fogsdta beléptekor, mit a szép művész-er^nyen njegköízGut Mővésai tehetsége járt az eisó jelenetben nyilatkozott mi-u öreg (ióiiau l\'i.\'tu bakter eegélyével pl<t hámoz; de teljek magaalaiara ak-•in<-lked«tt, mikor kz elkeseredtítt Göi.-»áiidor arra kéri. hogy Teresíi, ki ép ■jóját tarija, hívja ki A non pillanat, i. - lijntdl — kimondja, l»ogy iiy \| leirhaflao liatásn volt; a közönség (tccfii nyelvl«$l kiértette minden «aó ér-t A tetszésnyilvánítás pedig ;Valódi lel-mlt midim az aőiától1 eltaszított flUGü eHdéayoakénl 6$ krért msgmarsska-tő. A könyv nanv nsolnzadrét HO oldalra ülyf aki vijuti B inínt dón krn kot dftr[ ké/,t JM Imi agy a* « \|pga a arát itt i IU-I a,, ! tiss télm kast ______ Borifka, KSiidurtől szerelmében elíiagyatvaJ n- ugrása elolt utolsó „Isten hozzádot" Sándorjának. A taps ki nem akart togyt/i Ntoiewr hív iák ki e jelenet u\'áu ]g«z lágtaíanok volnánk, ha megfeledkeznénk hí szereplőkről. Igy első sorban nep«ui-azetflnk két első rangú csillagát: 111* •« Tamásyt Előbbi a l^ewWí^aJ^^ s legszerényebb Finom Bözsi; g a legneuiearbb s legtisztább d paiaszi legény volt. Szépen iparkod-Tihaiiy i stb. a lo műn Itáu 1ted nt»l n pedig a legneuirerbb s legtisztább nsen tak: H. Dancz Kína a*aouy, A bjidní Muuli&aban a szitu előadások —■ \| lábaik —■ már megszűntek. Valóban áreenak jelesen a német Budának van li\'gt? jó uiagyar w/n)>áara, amily eunek •ainkOr lenni mutatko/.ott. Jó aai-kről, kUlűnüson a népszínműi érzőiben mi volt hiány. Első sorban kiemelcerc 1 a szeretetreméltó Latskó Aranka k. lathmáry, stb.; de erről jövőre szólunk Kiteliben. HnUmt Vtigf. Ussáálnk figy rluit-be. <>rüm-m-\'l Iji\'U:utlipíjlik, hogy a sslamegyrr gasda-gvfsdlet által jutalmazott niléwtí pá- linnks. tfiely megyénk láradhatlan biia- fági Ivat\' gall iu »sólúas« Art\'iy h\'vün ur tollából kt ti, elhagyta a sajtót ée eainos kiállításban, fami\'tuzHd táblával díszítve Fiacbel Fű löpu I megjeléot Hogy pedig a korszerű és hssanps kis tMakát, mesy mindsu fííllwlegfs aporitast mellőzve, füzetesen szól a tirgy • hoz rá valúbun hivatva van szÓlömüvelésŰUk iczelésűnk emeléaet elűéiosditaui, tízok élta! i« ni«"gseiesteth«,ssék, kik a gazdasági egyi stílét által kiosztandó ingyen példányok-* ra i sam«i nem larthstnak.. a gazdasági •gy« »ület által megrendelt kéieser példányon fölül ssjtó alalt van a mtiadtk kwd-ii, mely Ftstfiel Fülöp ur kereskedésébtn díssesen enyv nsny leHed s s következő Mezeteket lbgU(ja magákén: BoveeeUa. 1. Fijn: A tsLjváU«-téa. II. A kimerült vén uőlők felifjitása, földforgatás^ fajok válamllla, .ojraültetés. IU. As ültetések kezeiéi 1, H, 8, 4-ik évben. IV. A saőlőmivelrá áltslában. V. A lúgos mivelés. VI. Befedés télre, és trágy ás^s. VII. Ohés és annsk keselése VlU/A stf ret IX. A pincze. X. A hordanak és bornál tubái, betegségei 5 a szőlőtőkéi öjk \'ellenségei Mélyen ajákii)Uk gasdaközrm>H<ganku«\'lpn-gye mébe e munkát, melyre jrifcszaté-rttnk. — • "vji — A Virág Benedek ünnenélynek —- miut nekünk budapesti levelezőnk a főváraiból 13-iki kelettel írja i— a vártnál ssebb eredménye volt Különös fényt kölcsönzött sz ünnepélynek axon körülmény, hogy Pohut Imre sz.-fehórvárj püspök végezte a misét as ünnepélyt megkezdő isten-lisztolctáéL Ugyanő tartotta aa ünnepi be-raédet a templomban, honnét az egéss közönség, melynek nagy részét a bpesti tanú lóiljuság képsnft%\'a Virág Benedek által la I kott háa elé ronnlL Ugyanitt Ország Sándor tartott kaaefias beszédet mire s lep -1 lehullt ss emléktábláról, melveu s követkézé sorok Tárkányitól olvashatók: s-ursti íéléláft tlM* sbrmtéj* J.i»-tt iu 2»ifrr d \'lát, s inia nsiiiifte Kxud.lt Itt uit, íiaIi, de lieiu balt. mwtliitlrn u cl fki-dg^t j Mint 1 a>\|T}tf uem\'ipt diitr Virág Ijaradi. álliUUak tiMtílii tMU. jan. 23 Ezután a temetőbe indult a közönség, hol Győrffy jiigász és Toldy rövid beszédekot mcodtak. Ezzel ért véget aa ünnepély,melyen llsgysrorasjgelső kitűuőeégni vettak részt —- Hév ISI hírek. Kríasiiua spanyol királyn<t loáiiygymtneket szült As infánsnő — kinek kert»zieuyja Izabella királynő keresztelés? nagy Űnnepélye«ségekkel fog végbeménní. — Usymerle báró kűlügymi nis/.tm- s múlt napokban találkozott Uiainark-kai. Aa eeatergumi aj kath. lőgymnasiu* inot Kruesz Krizosztom ioapát avatta fel nagy ünnepélyességgel. — Aa élleuirvudőr-ségnek a kormány által szándékolt felálli-táaa a IDnl. ("orr. értesülése saerint éveukiiit 50J- 55í»,«.M«0 frtnyi kiadáai többletet fog igénybe .venni. — Tűrr István, olass kir. tábornok ur a közmunka és közlek. minis-teriumtól egy év tartamára engedélyt nyert a Duuát aa Adriával égy Vukovártól Számáráig kiássndó csatorna utján, és Számáétól s Száva éa Kulpa folyók felhasználásával ö»szekötő vixiu* tanulmányozására. —I Az „K-s\'-t arról tudósították, hogy O-Bes-seuyőrol, Tarontálmegyéből 40U család készül kivándorolni Bulgáriába. Már az ilyen kivándorláshoz is elhatározás kell. — A lem-liergi ügyvédi kamara elnöke Dr. Mali-tMiwezky József, a kiiály Galicxiai utazásának em>ékér« Io0,0ü0 frtnyi jótékony alapítványt tett — Aalb-rjj loa k. a. linu MÍnmővészuő nagy határul játszotta a nép-sziuliáabau a .Falu nnwza" Erzsike szerepet. - Rudolf koronaherczeg Berlinbe ula-aott. — Brikából azt távhják, hogy 30 főnyi rablóbanda egy gazdag lörök házába tört a tiOUUO frtnyi vagyonát elrabolta. A rablóbanda nagy részét már elfogták s fogságba Wyeaték. — -- Megjeleni és bekttidetetthokzáuk a dr, Komtu*y Frrenct szerkesztése alatt megjelenő gféva>osi napilap\\ mutatvány üzáiua. Elénk ée változatos tartalmú, ügyesen összeállított lep, melynek előfizetési ára egéz évre 14 frt, s es arány szerint a fél és negyedévi ejőlizetések. A lap szerkesztői ée kiadói hnralfla: Ősz utcsa, 22, szám; a Sándor ulesa sarkán, A lap főbb közleményei 1 A hölgyek regéje. Költemény, Kontó- dé . Inaoerstedt fölkelt volt és gyors mozdulatú I mélyen bámulva állott — egy szép virá [tartó előtt — Ling tanár nétnikép értett as ijy bámulásokat ée habár nem is ienM rte tcíjewju a viszonyt, ugy mégis aa el-jegy tés estéjén felébredt gyanúja, m«ginkábo meg irősödúk b< ütne. A tanár szeme akkor réas "éttel ve\'t reá, a szegény, szorgslmas iQui t irányasva és enen alkalommal világo-ssetnléihett, miut leblmnt fel aa igu ssen\|ében a ttls, valahányszor Bóasa fehér asuklnyája arra lebegett. — A tanár e kö-köv^tkaatetéer szókáss szerint hosszan tartó -liiu" beo nyilvánult, midőn botjára támasn-kodta fölkelt, a lényeket üdvözlendő. -laton hozott, gyermekemBuasa homlokét msgeaókolá; „és te Hilda is! — hm" „Jó, kedves bátyám I* esdekelt Bóasa ksseleg ve és atmogatá n tanár redős eresét # bátor voltam Hildát bizttNutnni, hogy sat* veami fogadod, és majd meghalok féJelmem-bea, hegy nem ugy fogadhatnád;* ,Kis bebó", ssólt a tanár, „már avval nak na terhelem lelkiismeri temet, bogy oly hsjban leljed halálodat. Jer Hilda 1 ■psieesa mag s tasi el MMsa Ugy I jel «aa igy ?* - és ót is homlokonI r»Ma»ita — ,fcs most mindkettőtöket üdvö-l adflsk. Üljetek J. De mit na ördögbe éli itt kfTwi Msenersudt ur ée bámulta a virág-lattébea lévé virágokat^ ka Itt élő virégedt sssiHéAsaik f — Rea, dsrddjaa ssépea és le hölgyeknek,hogy nem fe!t\|» __J Msasm és jémsidort, mikéat láwder est éHil/i Méeéuf aeve a téU^vel, nem idézne \| dl ^ luM nsaésS a fiatal térsság ssémke- \| at és savait feaieiattaseslÉban.^Laseeakénl aesakna Maneorsieét vmsnnyeri nyugalmit \'fcjiy e társéIgést kellemes és iNNÁttjlj aalvtm mrika, — miksa a lé haagulatasia míI iaéf k dnrelussaa hO»yAraUc «I<uUmi maa égf km ksrinh, sü-Umámj vagy MíséMS, nmttü^laaér aáaá-IH iü ikisM, Wrt ihra nesneey ms* f^tt rn$- A mm tmwimmmm nem féejsk üiosiéM, de a gaaés akarom Mfti ehés Utié^kikavéMs tdéhea, egv aeáísée a MÉÉ attksa vott gyorsas m- I \' H I 1 \' ajtón kisistéM és nemsokára a kívánt tár gyakkal tért visaza. . RÍlol as ördögbe vsa flrun asszony ?" kérdé a tanár ki kissé saVarbau volt, hogy Hildát ismét oly otthoniasnak látta házéban. WA konyhában van elfoglalva, jó bá-esi, mivel éppen a templomból jött", vála-szolá a leány és nyugodtan és elfogulatlauul vitte a háaiasesony szerepét, odanyújtván a vendégeknek n frissítőt. — Jól ízlelt a tanár kitűnő muskotálybora és süteménye, ~ midőn egysserre Nándor sarkantyusan és kard csörtetve benyit „Noe, as isten nevében 1 mi dolog itt bátyám I" kiélte csudáikosvs, midőn a poharakat, bontellákat a süteményt és a vendégeket átpillantotta. Mert Ut közönségesén csupán egy pohár vizet vagy sert lehete látni. — De Hildát megpillantva, elhalványodott és vidámsága erőltetett hangulatba ment ét ás bér jól érezte, hogy nincs rendén, még sem bírta ssokott hsngulntát visz-nyerni. — Ez általános lehangoltságot idézett elő; csak Borgeoaköld Hilda büszke elméjét nem birte a pillanat hatalma lesújtani. Közönyös de nem éppen barátságtalan hangon kérdezé aMos Nándor, hányféle álaresban fogsz ma sete megjelenni ? aSemmi álaresban !c válsssolá a kapitány sértett hangon. Az! hitte, Hilda őt éleseinek tárgyévé szemlélte ki és aaért in-teste a beszélgetést a bálra. Nándor félreértése és majdnem udvariatlan felelete a vért Hilda ereiben kevesebben lűkteté és igy gyorsan vékásoké: .Ugy hiszem, hogy as még változatosságot fogha nyújtani" A kapitány dttb , U veit Wvtfvs. Érné fájdalom- és bortél begy e három fejebe máik és eMg jókor meggondoltn, bogy jlé* vésik; mart Alkelvs^ némái meghajolt és edakmryta a saebét fióete, a tanár és Mannerstedt ekkBa-bee a kk ^>1—nset figyelemmel kisérték, j -Vénier sltévesU nián, é kitiné, kellemes viseeer még iakékb mjgnavarsddlt mint fél-léptlill, aaSUrt is a leányok seekbarnsr el-bnetrtsb) és Maaaersladt egyedi! meredt fMÉVtol ^f oly tatjuk^) esv Jósseftől 1 A Lvllágiél. Vértassy Arnold efyesaélbe; pasit Vietoí egy regénye Lubv Gyula forditasábln j — Hírek, divat, művé eset éa\'egvéi auróságokl — ajánljuk a lapot 4vuóinn éflrelmébci 4 BIMbMMl IfelklvAn a ,12 röpirat] czúu I, sgy évrn tervezett havi fo-. lyóiratrk. Azt n qFnk sssmeioosgslom, mely a civilizált ál snmkbsn s ezek élén Német-országmtu a isídpkérdést ületőleg megindult s teljes hull ,msjksl>au \\W nem hagyhatja úriutotleutÜ Unn4»setesen basánkat sem. A My ügatpn fel nerjlit miudeu uj easme, min-i minden uj törekvés, minden * orőisakos forradalom viss-Iqldön is, I e nemzet kebe!ébeu életrevaló eszmék befogadáa időben fogékonyságot tanúsított, kkdésu Jkeléli kérdés-nek mely a tulajdon- den ui jirény Uj héus VB\| hangra talál is, a mny ai iránt minden Egy második megoldása fo rog szóban képen i {kelel meg, urnák lova, melyek oly anslidek, hogv semmitől, sem melységtől, sem meredektől nem riad* nak visasa. Ha a király a ho^y tetején levő kastélyba akar menni, két ily \| lovat egy el* mésen szerkesztett kis kocsii slá fognak, melv alig nagyobb Ékít sgy jókora zsöllye, csak a kiiály ssáméra ven benne hely. A zsöllye fo ott ernyő van a hirtelen jövő nyári Sápotok e len véneimül. A koésis hátul áll egy lépesén. A kosai igén biztos járású, a Irghirteleoebb kanyarulatokat minden baj tjeikül teszi nfdg; <fs kell is, mivel a király rendesen éjjel ssokott hegyeim utssni. A királyi kocsi előtt ns lépésnyire egy lovász lovagol biztonság kedvéert, utána megy több esolatbea egyelőre fsfaragásasli tanmÜbele-lyel életbeKpletendő iparmfivésseti mm-kola igazgatásával msgbtsván, ugysnezen szakiskolához, ss\' épiiésseti és ipermlvémeti ssakiskola igssgatáséval msgbáván, egyenesen szakiskolához, ss építészeti és iparmű-vésseti htyltanra Bauschsr Lajos mtnUjrajs-j tanodat tanért műszaki vssstévá éa tsnérré\', a mintásat és (sfsrsgásssl gyakorlati ékte-tésára MuderUk Lajos szobrászt és mtfsra-gót, tanjaibei vvesetővé s szak mesterré; sz ornamentalis és műszaki rajz tanítására Behi* kedans Albert iparművészeti múzeumi titkárt, tanárrá; s Végre a mértani seakokra Wardsnstedter hsilárd minurajstanodal se- Cms nd őr, eé uián a ikoqsi, amit \| szlutén több gédtsnárt tanárrá; — valamennyit ideigisees kérdéssel egyidejűleg indult évöluitóvall parallel ua\'ad s előrelátfiatóla r vele cgyiuejilleg s többé ke-vésbbé vele Kapcsolatosén fog megoldatni. Egy, faji teki atetben, társadalmára, vallására, moráljára, g indolkosásmódjára, világnéale-lére, embénj eire s. törekvéseire nézve az európai) kerei ztény népestől teljesen idegen néptörzs téra dalmi, pénzügyi s nemrelgas-, dászsti juráim 1 alól való emanczipátióról vau szó, a kores/. énr népek felszabadításáról a •/.ijídóiiAg dezp itismuss alól, a mely deapotis-must mérhetetlen pénzerejének s esertorkn hírlapjainak spgélyüVt-l gyakorolja felettünk. A magyar nemzet hősiesen és állluilatossn mellét \'szegezze minden idegen ura\'omnnk, minden deSpolisiausnak. ÍHitünk rá meggyőződés hogk* a zsidó \|>éuz és u zsidó toll deepotismusának noüi szegezi ugyan mellét, — meri erre ugyan n\'ndsen szükség, — ha-Hiéin ezen, csak megvetésünket kihívó des-\'potismus ellen sssvát s Háj tóba s a parlamentben felemulni, s ezen égetővé vált politikai, kársndslmi, neuisslgszdá«zsti cultur-kérdést s töbla európai keresztény népekkel karöltve, a tervényliozés uijáu megoldani fogja. Őseinktől ránk maradt örökségünknek: hazáuk sildjének a zsidóság által békéé fegyverekkel való csöndes elhéditáss van folV\'amatbkn, a mely föld inog már lábaink ^lattJ a ba haladék nélkül a vissza-hóditás munkájához, nem fogunk : sz végkép kirántstva lábaink alól, saját hazánkba Idegenek leszlmk. Ugy hisszük, 0 rövid szs-valtból is eléggé megértett bennünket s hazai .közönség. A fentebbiekben kifejtett czél\' , , . .—■—, szolgátftttmn állani less folyóiratunk felsdaU.r ^iri>an ."P1^ kir4^ Nem yjjidóhajsááról, hanem egy. a szelleme csendőr kisér. A király nem igen szereti, ba éz utak .mentében cmlíerdk ácsorognak, hogy Őt lássák; de ha es embereket mégis el nem koi\'ülhéli, akkor szigorúan megköveteli tőlük, hogy s lehető Idgtisztelettsljesebben kö-dsönjenek^Houensekwsogaubsa akárhánykor megtörtént hog^ oly embérek, kik va-Ijtmelyik fordulónál liirlolct^ találkozván a királyival, aietaé^akben nem jelég mély* Smelték le kaldpjukli, A mrálVi komornyik ijöjriön megkérdeste tőlük, /jiogy mi a ue-vük, s lelkükre kötö^ bogy iháskor tiszte-Iptteliesebben köszömenek á kiiilynak. Ha azonban valaki oly sssrencsé^, bogy a kiiály megszólítjs. nem győzi eléggé dicsérni leereszkedő modorát Azt monnjlk, hogy n\' király, kinek sohssém leesnek gyermokei, végteleu(fl szereti n kicsinysketl es aokssnr iljétszik velük. Nem szereti hal szolgái szerelmi viszonyokat kjötnek; rögtöu házasságot követel, mint valsmikor Mária Terésia. Szolgái iránt különbén igen jói s nem egy-jser ter^a gyemekefitet kereszürizre. A táv-vatoknt, mivel a hegy telepére nsm vezett jodrony, egv futár: viszi ,(01 a kastélyba, napiában sokszor háromszor ii; mindeu fordulóért tíz márkát kap. Hoh mschwangau-tau a királynak egy százezer foriulos póni-szánja van, ine)y legutólsé részleteibea páratlan remekmű, f^aiorkirály ki Münchent ki nem állhatja, tél^n is hetaket tölt Hű* leusehwangaulian\', í vasárnapinkint, magános dinerje után szinon megy] s három órá-jiyira. fekvó Blöckenauha. Ubgy a király krauylsánja szélvészként robshnuson s hó eleit, sá ölnyi magas hsvatj 18—20 sser nárkányi költséggel hányattatja el egén Blö-íkenauig ; s ha fél \'óra múlva a luvatag is-iuét ölnyi vsslag lepelt borit jtz utakra, is-Inét kidobhat IS-iü ezret, miinek daczára minőségben nevezte ki. kel mindenütt élénken foglalkoztató világ-kérdésUek komoly, beliaió, szakszerű fejtegetéséről van szó, s mely feladatunk teljesítésétől semmi sem fog visazsrinsslaiii bennünket Az általunk vitatott kérdés mindnyájunknak pártkűlömbség nélkül közös ügye, sj -folyóiratunk e felfogást következetesen szem előtt fogja tartani. Vállalatunk részére sikerült úgy a fŐvaroaban, mint a vidékén kiváló irói erők közreműködését biztosítanunk, a kikhez való társulásra különösen vidéki elvbarátainkat azon kérelem mellet hivjuk fel, hogy illető vidékeik visz.O; nyainak képét feltűntető s a zsidóság elha-rspódzásánsk körülményeit, uzsoráskodásait s egyéb üzelmeit-ismertető leveleikkel folyóiratunknak e crélra azáut rovatát gazdagítani ssiveskcdienek. A hazai közönségtől függ, most, hogy as s zámló, a melyet éveken át folytatott küzdelmükben lobogtattunk, a végre valahára beállt kedvező constellá-tiók között, győzelemre vitethessék. Budapest, 18-0. szeptember 4. Iihics Uyözö, felelős szerkesztő s kisdótulajdonos. Szerkesz-tőségi iroda: Budapest, Vili. Stáczió ulcza 87. sz. 1. emelőt A .12 röpirat" ezimü, egy évre tervesett folyóirat megjelenik havonkiüt 8-ad\'rétü alakban, 2—3 imyi tartalommal minden bó 15-lk liapjén, Aa első fUzet f, é. octóbur 15-én tog kíudati^i. Az összefllggő egy művet képező 12 ttlzet előfizetési ára 6 frt As előfizetési összegek, legczélSzei\'űbben pósta- . utalvány utián, a kiadóhivatalhoz (Budapest.\' V1H. bíáczió:utczk 36. ss. I emelet) inté- , sendők. A budapestiek kényelmére asonbsn helyben előfizetráeket fettey Nándor és társs váczi-utczai könyvkereskedése is e fogad. Magunknak \'kellő udőben való tájékozhatádk \| ezéljábpl az előfizetéssket mielőbb eszközöltetni kiérjük. Gyűjtőknek minden 8 példány után egy tissteietpéldéoynyel szolgálunk. Bu-. daneet, 1680. szepi 4. A tl2. röpirat• ki-1 adóhivatala. Vegyes közleményeit. «f- A bajor király élsleböl. Azon re-génves világról, m< ly ben s bajor király él, tündéri pompában agyogó havasi kastélyairól sok minden fékt Meséltek már; a kíváncsiság asonbsn, melyre s külvilágtól, egészen elzárkózottan < lő uralkodónak életmódja el enállhalatlan vaiáasssal bir, még korén sines kielégítve. A wjor ée ssász lapok mindig tudnak róla valamit irni, 11 sok ismeretes adst mellett 1 kad, egy-egy egy érdekes spróság is. Most a .^esdéner Nachrichten" j bős éraekes hobeni msrangsni leveleket melyekből átvesszük a következőket. Lsios királynak egyes be >yUuicsolst majd minden begyéi) van egy kii ebbezerű vadászlaka, hol sokssor betekig tar óskodik. Hogy e vadász-lakokhoz kényelmi sen feljut hámon, szelíd emelkédésü hegyi 1 takat készítetett roppant költséggel. Hatahm • teste miatt Lajoe király ttem képes he> [yét móssni,, lovoú szintén nagy tcrfjedslmi miatt nem Ülhet, vitetni szintén nem vitelbe ti magát, ssért nem marid egyéb bátra, a int tailtiókbi kerülő nom-pás késkanv hegyit lakat késsittstai, mJjA-aek s közönség íi nsgy bambát verni. A kösönség öy médm a legkisebb megerőltetés eé\|kll jttt fbl mlsasr léb magasaágra, beeaaa f4M ki élést éfvssbet — A királynak vat s^ 1 fém utáló pompái hegyi kat „A pénz legalább\' bent tnarad az or szágbán.", szokták mondaui.igyöngfed esél-záasal 1. Lajosra, ki sok miluó bsjor pénzt költött Görögországra. A mostani király qind e roppant költségeket egyedül s civi-listából fedezi, s igy terméssstes, hogy sokszor nincs pénz a civillista pénztárban. — A kivégzések az uj büntető törvény1 könyv szerint. As igazságtkyminuzter a büntető-törvénykönyvben megállapított büntetések végrehajtása tárgyában az Összes kir. ügyészségekhez és kir. járásbíróságokhoz mindegyik büntetési nem végreliajtáss körül követendő eljárásra nézve külöu-külöu uta-\' sitással ellátott körrendeleteit intézett A halálbüntetés végrehsjtáss tárgyában a következőket renden el: Midőn halálon ítélet vég-\' rehajlásának bekövetkezéséről s kir. törvény-1 szék elnöke hivstslosan értesül, köteles erről s kir. ügyészt bizalmas uton tudósítani s intézkedni, bogy az Ítélet nyilvános kihir-1 detőséig hivatalos titokként megőriztessék. Különösen a kir. Ügyész kötelessége arra figyelni, bogy az ítélet végrehajtásának be-követkesése as elítéltnek tudomására ne jus-I sou. Hslálos ítélet végrehsjtápárs csak oly egyén alkalmazható, ki hiteles okmánynyal igasoijs, hogy ily eljárást már korábbsn is és sikeresen teljesített Más alkalmas közeg hiányában a budapisti kir. ügyész keresendő meg, ss itteni hóhér. kiküldése végett Es inlézkedést iuegelósŐleg köteles a kir. ügyész az elitéltet á börtönorvos állal megvizsgáltatni a végből, hogy ninca e es oly testi állapotban, (súlyos testi betegség, erős dsga-natok a nyakon), mnly az ítélet végrehajtásánál akadályul szolgálhatna. Hslálos ítélet ünnep- és vasárnap nem hajtható végre. Ha a hóhér már rendelkezésre áll, as ítélet a reggeli órákban akként hirdetendő ki, hogy az elitéltnek a halálra valp előkészületre még 2é óra maradjon, mely [időre vallása-beli leikéss sdsndó melléje Az elítélt nyilvános szemlére való kitétele mellőzendő, idegenek zárkájába be:nem bocsáttatnak, beszélgetni vele, vsgy neki ajándékokat (szivart, italt) adni nem lehet. Aa elitéltnek aa ntólsó 24 óra alatt a kir. Qgyész előleges A faragászati iskok igazgatósága annsk alapién ugyancsak a hivatalos lapban a következő értesítést teszi közsá: A vallás- és kösoktatásOgyi m. kir. ( miniszter ur egyrészt ss országos miDtarajs-tanodával, másrészt as orss. iparművészeti lAuzeúmmal szerves kapcsolatban, levő » egy mfifaragáststi tanmfibelylyel összekötött ipar-. művészeti szskiskols felállítását - rendelte el, mely az 1880 81. tanév kezdetével fog megnyílni.- Ea új intézménynek ezélja és rendeltetése loend; s. szakszerű elméleti és gyakoris ti kiképzésben részesíteni oly ifjakat, a kik (a bútoriparra való különös tekintettel) a műfarsgáasst szakmájának szentelik magukat; b) aa oly iparos-segédeknekj kik a mfiasztalosság vagy eszei rokon ipar téren\' már régebben gyakorlatilag foglalkojmakt alkalmat nyújtani arra, hogy a nélkülözhet-leu szakismereteikben mutatkozó hézagokat kipótolhassák s s mfiislésnek magasabb fokára emelkedjenek. As iniéset e szerint feloszlik: a) egy mflfsragássati szakiskolára, melynek növendékei egéez idejüket a szakmájukban való kiképzésre fordítják, egyut-tsl az előkészítő, illeiőRg továbbképző tanfolyamot rendesen látogatni tartoznak; b) előkészítő, iletőleg továbbképző tanfolyamokra melyekben az oktatás hetenkint 3 félnapon át délutáu 2 órától esti C —7 óráig fofy s mindazon tanlárgrnkra terjeszkedik ki, melyek \|s művésziéül) jellegű, de különösen a la- és bútoriparral rokon iparágak nélkülöz-hetlen előismemtei gyanánt tekintendők. \'E tantolynmnak egyelőre főbb tárgyai: 1. elemi és ábrázo ó mértan. 2. ékítményéé és műszaki rajzolás, 3. mintázás, 4. jépité-szeü és iparművészeti styltan. A mölaragá-suti; (gyakorlati) tanfolyam 3 évre; f- az előkészítő, illetőleg továbbképző tanfolyam két évre terjedő. .Ar. oktatás mindkét tanfolyamban teljesen ingyenes. Jó tehetségű oly ipsros segédek, kiknek sz előkészítő, illetőleg továbbképző tanfolyam rendes láto-gstáss heti keresményük csökkenése tolytán elviselhet len anyagi áldozatot okozna az er-ro kirendelt javadalmazás erejéig eshetőieg némi pénzsegélyben is részesülhetnek.\' A műtaragúszaii tanfolyamra fbivétetnek oly növendékek, kik éltük té ik évét már betöltötték, a népiskolának legalább 4 osztályát végezték, a rajzban vagy mintázásban néiui előismerettel bírnak • szüleik vagy gyámjaik engedélyével jelentkeznek a fölvételre. Az előkészítő vsgy továbbképző rsjs-beli és elméleti tanfolyamra fölvétetnek oly fiatal iparosok és ipsros segédek, a kik bármi elfogadható módon, eshetőieg a mestertől hozandó bizonyilványnyal igazolni képesek, hogy s tanfolyamok rendes látogatására kellő készültséggel és idővel rendelkeznek. As intézet látogatásában hanyag, kellő szorgalmat ki nem fejlő vagy a fegyelmi szabályok ellen vétő az intézetből kízáratik. A mfifaragássati szakiskolába egyelőre 12 rendes toövendék fog fölvétetni. Az előkészítő és továbbképző tanfolysmakra külön felvendő növendékek számai egyelő ugyanannyiban állapíttatott meg. A növendékek előjegyzése felyi évi sseptember hé 15-től kezdve a szskiskols (egyúttal as orss. mintsrajstsnoda) igazgatóságánál (Budapesten, VI. ségárut 83.) fogadtatik el. As oktstás f. évi októbai }ió elején fog megkezdődni. Kelt Budapesten, \'1880. évi augusztus hó 12-én. As igazgatóság. Közgazdaság. Értesítés ri _ a keleti piarhacés* állásáról, 9 egyéb ra~ engedélyesése mellett csakis rokonai s ssok , . .. . .. . , . . - találkozhatnak, kiket as eliték óhajt - As é* gangos állati betegségekről, ítélet végreliajtáss 21 órán tul semmi ssm alatt el nem hn\'asstbató. Az ítélet zárt udvaron vagr bekerített helyen, a közönség kizárásával de legalább 10 tanú mint bizalmi férfi, továbbá a törvényszék egy bírói tagja, a kir. ügyéssség egy tsgis, L törvényszéki orvos és egy második, lehetőleg közhivatalt viselő orvos jelenlétében hajtandó végre. As ítélet a kivégzés hülyén ismételve kihirdetendő, A kivégzett bullája aj halál bekövetkeztének constatAláss után még 30 perczen át a bitófán érintetlenül hagyandó e csak esetén, tgnbb orvoaij vizsgáiét megtörténtével emelhető le n Utófáról, Hét óra lefolyáss előtt azonban aa é\|MietbŐl vagy sért helyről, a hol a kivégzés történtjei nem ssélht-baté, sem fel nem boncsolhsjó. A hulla el-temetés végett ki nem adható, hanem mb-den külső dim mellőzésével, k legegyszerűbb módon, a köztemetőben takkriundó el. A rend fentartéaa végett a kir.j ügyész katonái segédlelet is vehet Igénybe - Uj ipantfvtszitl szakiskola. - A hivntmos lopbsn a kéyetkeső, kink nézve köa-érdekű köslsméeyeliksl találkozunk : A vallás- és küsoktetáskyi m. kir. mi-nlmter Keleti Öusstiv kir. tknáesoel és min-larajstanodai igasg^lól, as ins, mintarajn-tauodável ée fparmlrésMti i^nieemmal kap- folyó évi augusztus 31-tól ssept. 7-ig. I Marhavész. 1. Magyarország területe vámmentes. t. Horváth-Szlavon országban a károly-városi alispánságban a Stnbicsa és Moeilo köst elterülő Koeosioe nevű legelőn marhává* van. — 3. A Horválh-Szlavon katonai katár-őrvidéken uralg a marhavész aa ogulia-esbnai kerület OgnUn nevű községében ée a fake-vicsai kerület Bresovac nevű községében aa uj-gradiskai kerület Maekovoc könségi-markavéas van. 4. Fiume és vidéke tejesen véesmsa-tes. — Kelt Budapesten, 1880. évi sssptmnbsr bó 22-én. A /étferéetis, ipar* és ésrss MdmMffi n, kár. niw&U\' ...... j "tmm i. ) ; , . ; v " T\\ ÜIHBbI toP w - T \' fTmmm J_BÜPiFÉITl BUTO»OH__I l . * ? t* i? fl í S i lifr J I Ainfife I Asatalojl ée kárpitoe butorojc 5 { jT ! ® fpf\|Íf§fÍlJ* i PMaÍ \|J5P§? I mnifflÉiiM ? ? 2 >s«^i"ilfI Lilííí RíJJn í 5 » legoloaóbb ár mellett é« eakU HEOlld• megblBható krizitinénvU £ i \| 1 fJ* JÍJf &Í"j-SfJ^j — risgy készletben S . ÍBŐ I w £ JS 1 0 f iiH-líl« « 12 S I S i 5 5 1 Steinbach Sándornál t rfW^l ij 5 kárpitos és bútorkészítő \| tss. s-ío < jr £ £ & 2 5 \| • . .3 J>ag« o bJ f $ jjfB j g 1 BUDAPESTED Ferencz-József-tér, 6-ik azám S ?. íj,? 1 1 ^1111IIIÍM\'Í«j\|4ÍtJr ° - M.AUüiddteM^.I j iuSmi\'ill^^^jfi Síi 2 Kihnzasiltist berendezéseknél külöilöa tekintetbe-vétel. g- 11 g* t* * ai ff* "f B^ieJ H** S S\' \\Á 8 _áMjoU mMkelt árjegyzék Inien. S g, ^ \| ÍZ* j\|j.\|\|I\| j s j i KQttoxm ixsajrqm """ I" I > \| * iUMllíliiltifr I 11 )000000000#00000000000000000000000003 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖÖOOOOOOC \| íOOOOOOOOOOOOOaXXXX^^ FISOHEL FÜLÖP i11 évek óta fennálló és 9 legjobb hírnévnek örvendő I\' j\'l könyv-, mű- és hángjeg) kereskedése, \\ C Nagy-Kanizsán 1 S fi ajánlja a nagyérdemű közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát, úgymint: 6 § Pompás feniűvct nagyar,nemei és hmm nyelvén. Gyöiiyiiríi képes-könyvek § 0 ~ niajyk némeí és Irancíia íjyelvcn. • * g 8 a * ui- I Ifi uh 11 öti iralok \| 8 O mindkét nembelij ifjúság számára magyar, német és franczia nyelven. X § Elegáns levélpapírok és borítékok csinos tokban, színes monogrammal, g g Nindeiincniii köszőnlójegyet vnicry választékban. § O Ajánlom toviHibá: 0 g UTaLg^Tszei-Ci pa,pimaJfctáj:ajscieit "^J 8 0 melyre nézve azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a különféle papírok árát 0 o 20 °j0-kal leszállítottam. 8 8xxxxxxxxxxx<xxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ 0000000000000000000030000000000000000C OQOOOuOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgstóságs ezennel jelenti, hogy ZalaJSomogy; Baranya és Vas megyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán vezérügynök s égc állítván! fel, annak vezetését Gutmann S. H. urra ídj ét jégbiztositási ágazatokban jogérvénves biztosítási kötvények kiállítására, károk felvételére, udymiht f\' ■ ..[V f . Á Magyarfrubzii bizt»sltó részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. MDSKOVICZ A Magyar-franczia ibiztosi(i) ratkozással alólirott tisztelettel jelent^ miszerint a Nagy-Kanizsái vezé p irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak BIzIomII pedig a Int CSZély és robbanás által okozott károk ellen; I árok cl Ion énvénytárgatdff, melynek 20 millió frankot, a: 10 millió frank, azaz 4 város legelső pénzintézeteinél, részint pedig magvar álla lését, melyen a társaság Qgyvesfltéiséoek antaány. val belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, Béla] földbirtokos, oraz. Mpv. stb. Bpesten. »té de ftJnion génerale elnöke stb. Párisban. Válaatfáiyl UasL Banaerille.ak osztrák déli vasúi igazgatósági tagja atb. X\'árbbaa. esked. tanácsos nagykereskedd. Ferencz, az Albrecht-Ttapáljs elnöke stb. Bécsben, i orv. képvlselé stb. Budapesten. tr. kanális, az out déli varat alelnöke, az osztrák arakháía lár—éfMh !ttflt«bbb kitlatsUtt tdkesrajlt én u fljaletvssetés álét lévői baiáakbia is oagyobbrént lánMéf « »4«g, m«Jv a bíta«iUó köáöoilgetik annyi gUrantíát1 nyújtott lolpa, mint a menn Allé fj»»épk failm •cyrwtrdl Utjat Wto»Ílá«i nyújt arra aéara, hdgy a támiiág OalatTÍtsU a i ■ttrfiarfl s taakfaMtéa «TftU»tUáfa m Iránt is kw«négUl tMlgil, hoky a iárMaág a dijtétalak mi U alé\'irvtt a lri«tMté t. kMnség biaalMÜ as általa képviselt társaság iránt ajkéi íalbiTji •é^ és begy MaiNelMitAá aktiatok a mit (aiiUiUtt IgyaSkséásk által kéMségsUa sliogadutnak, Ma, 100. «A\|Mkan Kerületi Ügynök Zala £#«razsgea: í\'isáir Miksa éuál. Caáktarayi Kusjtiwtyaa: Paly Jáaaa A,LsadvSi tlpiMi 1_v. A. L i CsabrsAdsl Nyomaton Folop laptalájdoDÖaaál, Ilisiil\'íSilIíÉ é SJaluflflillM - mviUVihu ? itö wúlfi) Mfin Vasöti maaetrüid. KMUtArSI kvta i !«l mm óra. fmt; US. in feM. i\'Éaw. .5 10 rt\|Ml at . , s sa afiát m • . u .1 om m Mi hail lfjrwf»M»t) b SS reggél «M , {]Kt»TOH >1) a 6 déjot. atl • TMaU) tl 20 éjjel SU tártai—littilj, Söpreo kii\', 6 15 reggel SOI . 11 60 m SvpiMfe I 40 délaü Vb rúprtoi, Kottori, Cfíktomya 4 ?«5 reggel aa , • 47 dtiui M , , (gjonir.) , 10 SS éjjeli Érkezik Ranlx8ára: Stt Iskáaj MN W • . ÜB . . ült Stte-PwtiSI tmA) m , (fMtoVMUt) tOt a \|flimiui\| 803 BécabS) 314 t SIS Sopronból Xtt pfagefboí MSi (gym«ul) M . • w • » 17 reggel 1 41 d«ib 11 .1 éjjel 4 IS reggel t S déiuL 10 SO éjjel 4 1 reggel 10 ll (M It S tfb 5 37:reggfl 1 2U, délut IS St\' éjjel Feleiéi aaerksaztó; HOFFMANN lói. Hirdetések. ímSTTüníTariJ^^ir^cirír^niiT^Tiimr kUiinUtv. ■C KOK km Pari is7b rmm Brogle J. gép- éa ro8ttt«4emez gyára Bndapesten. • Margí t-hid k6asléban, kénit Tri«irlktt (konkoly válMaté) 6 kfl ISoféia nagyiágban. Trftear hengereket malmok aaámira. Kőplatókat, Hwlell mtékat, Haltakat éa raatékat oaéplé^épak aaáaAra. 702. 30-60* llJPAPyiTl BUTOiBOK^ Asataloa és kárpitos hutoro 1 a legolcsóbb ár mellett és esik Itt HZülld s ÉéebizIlAté krazitinénvü nagy kéaaletben Steinbach Sándornál kárpiUiH és butorkéssit<5 i 741. s-lo « BUDAPEHTE^^ Ferencz-idzsef-tér, \|jik szám MK^ A láncahid átellenébon miházmsUnnt berendelégeknél külöiöa tekintetbe-vétel. ás ujonan méjraékoit árjegyaék lngy« MOHOX1H I1M1.I VÜ IH I00000000000500000( DCX)pooaxxx)oocxxxxxxxxxxx^oooooocxxxxxxx>: F I S 0 H E L FÜLÖP évek óta fennálló és q legjobb hírnévnek örvendő könyv-, mu- és háogjegykereskedé$e9 Nagy-Kanizsán ! ajánlja a nagyérdemű közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát, úgymint: Pompás diszniűvek m»\|ry»r9fiéiiiet és trtiuc/iia Hyelvén. Gyönyíirii képes-könyvek 1 \| niii^ynr; némeí és francziA nyelveih • t.j • I írjaHáyi fraloh; mindkét nembeli\' ifjúság számára magyar, német és franczia nyelven. g Elegáns levélpapírok] és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. Mindfjnncmíl kimníőjegyek ii<i«y válnszlékbiin. § Ajánlom toválibá: 0 \|j [4F ^Ta-g\'yszier-a pa<pirra-fctá-ra-naa,t ^J 8 melyre nézve a/.on kellemes helyzetijén vagyok, hogy a különféle papírok árát 0 20 °«-kaI leszállítottam. 8 oooocxxxxxx xxxxxxxxx: 000000003000000000000OOOOC00000O00000000000000000000Ö 689 37—62 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zaln, Nomogy, Baranya és Vas megyék részére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán vezérügynök s éget állítván fel, annak vezetését Gntmann S. H. urra ukázta, kit egyszersmind a t&z-, szállítmány éa jégbiztosftási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására, károk felvételére, udymiht ezek azonnali kifizetésére Is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. . [ ^ \' • 7" 1 f Á Hagyar-frubzia biztjbsltó részvény társasig igazgatósága: SCHWEIGER. MDSKOVICZ. A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság igazgatóságának fenotebba közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsái vezérügynökség vezetését elvállalta s a vezérügynökaégi irodát megnyitotta, bol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási Üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágoiitások leg-késwégesebben megadatnak « r- íj " : í Blzlogll pedig a lárgnság a) tűzveszély éa robbanta által okozott károk ellen j T c) szárazon vagy Tizen szállított: javak károsodása ellen; b) Jégkárok ellen 1 d) az ember életére minden iamerl módozat szerint, j A Magyar-francxia biztosító részvénytársaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő Alaptőkéjéből a részvényesek álul mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió, arany forint készpénzbeu befizettetett, a részint a főváros legelaó pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekbeu és elsőbbségekben let) elbelyezvje, f. é. október 14-én tartván alakuló közgyűlésé^ melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg. Válautmány. Elnök: Bittó István, ó Felaége val belaó titkos tanácspsa, a Lipót-rend nagykeresztesé, ona. képviselő stb. Budapesten. A lelnökök: Báró Bá n bi dy Béla, földbirtokos, oraz. Mpv. stb.Bpesten. Beittvx Jenó, a páriái Societé de fdnion génerale blnöke atb. Párisban. Válintaáayl KotMrt Meria aarqnisde Bannerille,aa osztrák déli vasúi igazgatósági tagja atb. Páriában. Keivel! Ármin kir. keresked. Unácaosnagykereskedő. Lovag sáperi Kegaikart Ferenci, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Btáb Károly fMbirtokoa, orv. képvisel* stb. Budapesten. Báré TUti Károly os. kir. kamarás, az out déli vasút alelnöke, ai osztrák urakháfa ifjt aU fliortna. FeliitfeM bUotlaág. Beck Nándor, a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánczy Leo, a magy. ált földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lein Jakab, á kere&kadelml akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Ifmil, a párisi Societé de l\'LJnion génerále vezérfelflgyelÓje Párisban. liaiiaU^g. Igazgatók: Dr. HiHajr Albrecht, Jcdz- éssváltó-ügjréd Bécsben. Hoftmann József" nagykereakedó caég főnöke Budapeateo. Kistenmacher Károly a , D.L 2 _ ... Urfl £chweiger Márton kir.lkereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató; Moiko Tefcfetto, a fl MMKé IlMrtj ét M été* Mínm aMg laf CMai I mSéitt tafcl fát ü^aa liyamaiMa Ni\|; Itaii kiifatataU tőkeerejét ét n ű\|l«treseléi álée léyő\| h&Unkbin is nagyobbrént wmert éa kSstiastalatbsa álló; »\|ji riez Lajos Budapesten. Uégakat bátran alnonáhsté tékát, kogy nem volt még aa egéét aa íáeif, aeely a bístoeitté kéaéeeégmk ennyi gUrantíát nyújtott feolpe, mint » mennyit neki a láreseág mindjárt keedekben nyújtani képei, e a midén a táfaaeág eeen, eddig párét lei. faliam egyrwwíl tetjae Wetoeitáei nyújt arra mva, hogy a lámeág fialetvitale e méltányosság, a pontoeeág aela lepeiarabb beósQlataecég minden követelményének mindenkor ée •eakvaaetée avaietteéM aa iránt is keneeeégtl ewilgél, hogy • iárMeág a díjtételek mepsabáiánái ti kellé tekintatiel fofl lenui a vtreaoy jogomlt követelményeire, alé\'íwtt a tofMité t. kBaéneég biialjmál as általa1 képviselt társaeág bánt újból felhívja és kéri,\' megjegyzi egyeaarsmindJhogy a vaaéttlgynökeégi tarllatee a vidéki Igyndkeégak eterve-ttatoatoeétáei a^éaletak a már falálUlatt Igyaékséásk álla) kétaiégakan elfogadtatnak, aijaekae maradván taljsa tiwtalattal líií j* m A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság Ittriuti «»y»»k«éfekt veaértgynékaége N.Kanteán Zséa CfVUigia: Riaobér Miksa Urnái. CsáMorayáa: HiraehmannA.uraáL - O 11TII á II II C U 2SÜÍ1\' ÖT. T. ír.JSr • UüiKIANN 0. H. tlanii i iftm V. A. L CsabraAdsksti; Lob Ignáos , Nyomatott hscbel Fülöp (aptulájdonösnál, Nagy-Kanizsán 1880. 39. szám. Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, szeptember 22-én. VII. évfolyam. Kta4flfeúrala] Fiaehal Falap htvvksras-Méta Uj\'ársskás alma. 5is\' saám árak: ém ft fii. Kél #»ts I Írt Megyeéévn 1- fi-t 50 kr. f i Hl letméayek : 6 hasábos peútsor egysaer 7 kr tebbasAn hirdetésnél 5 kr. Hólyag! 90 \|kr. ZALA P p I MEGYEI ÉRDEKŰ, K ÓZ M 0 V ELÖDÉSI, TÁRSADALMI G A ZDÁSZATh \|H ET I LA P A ZALAMKGYKl 6AZD. KGYKSOLET ÉS ItöBB MÁS eÉIIF HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztői Iroda. Hova a lap aaallami részét illető közlemények küldendők Uj városház uteza 513. az. Bértoentetleu levelek osak ismert kezekből fogadtatnak ^ eli Kéziratok vissza nem küldetnek. ífyilttér: Petitsorá 10 kr. Valami a gyümölcsészetböl A jmult évi október holnap aö iiH«éu evéssen váratlanul éa roppant lucus/i^bdo két napig esakadatja-nul esőét bő, párosulva orkánszejru zivalanjal, a gyümölcsfákban nagy iiiérvít pusztítást tett. As esővel vegyült oó a még lombozat os fáknak . leveleire rakodván, aaok ágait lehasogatta] Hozzá járult a rendkívüli szélvész, mely szinte kisaámiibatUn károkat! okozott a gyümölcsfákban* igen sofat letört, tövéből kiforgatott. —j As ily képpen megrongált fák a tkrtós lő —20 foknyi téli bi-f Jeget ki nem bírhatták, teljesen megfagytak s lebet mondani, vfdékűn \| köu a gyümölcsfák egy negyed ré§«»j kiveszett, és pedig nemcsak a fiajta i Ittbbak, hanem 20—60. évesek is. Szaft vedélyes gy tmölcsfatenyésztő gyümölcsöse soraiban támadott csorbákat, hiányokat nem tűrheti, azokat lebétő gyorsasággal pótolni törekedi kj. De éppen kiveszett fáink helyébe leendő ttltetésuél merül fel az kérdés : honnét, és mivel pótoljuk] a veszteséget ? Honnét most, midőn a rémséges! pbylloxera elcsipeléeének megelőzése tekintetéből nemcsak a szőlő vesí-J szőnek, hanem általiban minden nemű cseimetéoek szállítása igénytelen nézetünk szerint igen helyesen ögé-í •zen betiltatott. — És ba ez betiltva neaá volna is, én senkinek nem merném tanácsolni, de magam sem j merném tenni azt, — bogy bármely gyümölcsfa iskolából csemetéket bo-jussak,I mert a gyümölcsfa telepekkel rendesen szőlőiskola van Ösz- ssekOtve: tarról pédíg ma senki sem kezeskedhetik, hogy szőlő-iskolája pbylloxera mentes, különösen nem teheti ezt oly kereskedőkertész, ki ftz újdonságok után vágyó közönség igényének kielégithetése végett a legújabb fajodat is különböző he lyekrfl beszerezte. Mily könnyen történhetett a világ minden részéből összegyűjtött szőlővesszőkkel a phylloxerának be-czipelése: s ha már most ily gyü mölcsfa és szőlővessző telepből a ke\' reskedő kertésznek munkásai a gyü mölcaia éa szőlővessző rendelvényeket vegyesen szedik és csomagolják, nem félbelni-e, bogy kapán, áaón, vagy a munkás lábára ragadt gö-röngyöcske j» csomagba keveredvén, azzal a pbylloxera hozzánk által szál-littatik. 4.J, j Nem eléggé ajánlható tehát azon óvatosság, hogy telepünkbe semmi nemű csemetét be nem ereszeink oly vidékről, hol aphylloxeru veszélynek Caak lehetősége is fennforoghat. f-f De hit ha a csemeték forgalma egyáltalán eltiltatik, s az valóban \\eszélyesnek mutatkjzhatik, honnét fedezhetjük gyümölcsfa-szükségletünket? £ részben bajos határozott választ adni, A roppant szükséglet te kintetéből, és mivel az nem is kívánható, de ezélra vezető sem lenne, hogy mindenki magvetéstől kezdve maga növelje és nemesítse gyllmölcs fáit, kívánatos lenne, hogy a ininíu/j-terium lelkiismeretes vizsgálat utáá jelelné ki azon gyümölcsfatelépekeí, melyekből veszély nélkül lehet vásárolni, — Azonban megvallom,, bogy én még sz ilyenből sem mepék ültetni, egész telepein fennállásat koczkáz-tatni. — Ha figyelemmel vizsgáljuk. elfagy ott. éJ kiveszett fáinkkal, azt tfc pasztaljulq, hogry majd mindegyiknek van egy,/ vagy több gytikér- hajtáss. 4. I Ápoljuk, növeljük qzen gyökér-haj tásokat figyelemmel, s a jövő tavasszal oltádJ lapozás, párosítás által ; ha pedig erro még gyengék volnának a jfövő nyáron aljvó szemzés-I sel nemesítsek azokat oly fajokkal, melyeknek: tenyésztése jbelyí viszo-I nyátokhoz; képest ajánlatosnak mu-! tatkozik. i- Még inkább Unácsolnám a gyö-"kérbajtásnkat két bárom évig neme-sitetlen hagyni, a leendő fának derekát egészen a vadoaczból kinövelni, és hsak ba elég érős, szt koron á b a nemesíteni. ji- Ennek — különosOnsalmáknál — azon előnye is van, hogy a fa derekát pusztító kukacz a vadonezba nem esik, alma • fáink ezen pusztító veszélytől meut-tesek lesznek, a miért is az alma alanyoknak ; ily módoni- növelését egy általán, és saját tapasztalásom alapján aiánjlom. A korona ol tásnak, azon előnye is van, bogy hamarább terem, s általában a kprona-oltás által termé kenyebb fát nyerünk. A magas, vagyis koronába ol táat csupán ja kajszi nem tűri, különösen ha beezterczéi szilva alanyra \| történik a nemesítés. Ha a kifagyott gyümölcsfáknak gyökérhajtásait a leirt búdon ápoltjuk, növeljük, és koronába nemesit-jük, időbén is sokat nyjerünk, mert az ily fa 5.6. éves korábap bizonyosan terem. — / A gyökérhajtásokra \'vonatkozó-lsg azonban figyelmet kell. fordítani-arra is: mivel a gyökérből előtört kis csemete as egész nagy "termőin gyökérzetének táplálékát [ kapja, és azért igen buján hajt, ha etészen magára hagyjuk, nedv és táplálék bő- ségében meg nem\'érik, ne dv edényei kitágulnak, bideg és tartós forróság iránt érzékeny, könnyen negfenése-dik; nemesítés után— ned ?ének vize-nyőssége miatt - sebje kollőleg nem forrad; a táplálék bőségeben a nemei ág elfullad, vagy oly bója hajtásokat hoz, melyek saját sulyok alatt vagy mérsékelt szél miajt is leszakadnak* — Azly bujahajtásoksA tehát szt,-lván nap iáján hegyeiknek lecsipésé-vei, tavasszal hosszúságúk két harmad reszére lett visszametszésével oldalhajtások hozatalára {kényszerítjük ; ciQnkitáA által a nedvkeringést mérsékelve, a fának nedyét érleljük, tömöritjük, Azon kérdésre s, mit ültessünk? szükségletünk, izlésflnk, legfőképpen talajunk miuősége, és fekvése adja a feleletet. — Ültessük azon faj gyümölcsöt, mely — tapasztalásunk szerint — talajunkban leginkább díszlik, de még is figyeljünk arra, hogy a kiveszett, s uj éltetéssel pótlandó gyümölcsfa helyére ugyanazon fájt ne ültessük, kivált-ha a kiveszett h már korosabb volt, és hoszszabb ideig állván azon helyen, fajának táplálékára szükséges erőt álló helyének területéből felemésztette. — A mennyire a talaj minősége\' engedi, alma helyére ültessünk kör- tét, cseresnye után szifvát, vagy \' megfordítva. — Azt már rég tudjuk, hogy vannak kényesebb fajok, melyek^ talajban, helyzetben válogatósak: termé- /~\\ szetüknek meg nem felelő helyén gyümölcsöt nem hoznak. A mult télnek rendkívüli erős, és tarlós hidegsége megtauitott arra is, mely fajok állják ki az erősebb hidegei is; — és melyek a kényesebbek. — Nálam egészen hasonló körülmények között csupán a téli angol arany pármén, az ananas, és nagy angol reinette, a töröfÜálint hozott gyümölcsöt az idén; ezekhez hasonló módon \'teleltek, •— habár gyümölcsöt nem hoztak is — az arany szerecsen (gold. mohr. bollüadische goldrci-nettó) áz angol kórodai retuette, és az ananas eper zamatu csikós Börs-dorfi. — A többi alma faj kisebb nagyobb mérvben szenvedett a nagy hidegségtől: ámbár áll az is, hogy ugyanazon fajú lak, teljesen hasonló körülmények között külömböző mérvben leltek a bideg által érintve. A körték még többet, különösen a finomabb őszi vajouezök;s kivételt csupán a Hermán (st.-gerinain) colmar manna, nyári .tüskörcz, tüskés colutár és Diel vajonc képeznek. — A Sándor orosz czár (Calebasse Bosc) általában mind tövig fagyott; ugv a Tottlebeu, valamint az Angou? lemi berezegné minden faja. A kifagyott alma és körtefák mind szálasak és szelíd gyümölcs-magból növelt magonezokra voltak nomesitve. — Cseresnye, meggy s a szilvák összes fajai semmit sem szenvedtek. 4 »&ala" tiiaija. Húsz év után. XSiUíi beszély. Ifta XESZI GYULA. (Folyt és vége.) Vi A nap karikája sok b^jt és bűt láta, Lévén nagyon luoaaa világ járása, A Md munkás népe annyit izzadt, ftrad, Itt iiőjf, üljök torát flydalmának. Fősek Iának magja meg van immár érve fcs arany könnyet sár a szőlő gerezdé: kumaymM a háuat ceurrantott uemUnaből Mtt sájtó faesaijon a szőlő gereadből, IM/aeft táae üssön minden bánat- és bűt, A saivimk rirOmre ágyis néha nap ját Agg, dje é? gyermek nyissa száját daka ik mkmtaen módján kiaí a kniaesba. Vsaiágjhívé őség ár a kémény ftUt-toUa Jekm akárhány, ettá^a a konyha; Háf Iffet?", »aa kettő, a—esik kettő, károm; Mert ajgaada geat^a, tartsa hát ő saámon. Isgssi jártam káetlk, tán mag m\' ismérem, ki auar gyászáéi vak s H)avá lett régen. Kekem [is aaém komálom meggyérüli Ktotk Usbm kém éve? megvénült As a téasbéképa, iáM Miammtá Isii íáhk mak i &SM, almk i i Mm vjssnaaásAak, sseg vágynak, .vésdlee. \|É Uf a mAjaml a saWg ■egvnlni> Hl W mJL a IémrA jMat i\|M jtersa Ml taéé MkL §m ÍM s r<m semmdaafiniáini Gazdánk is magvÓDs, pöttyént bár járása, Homlokára a gond sok barázdát vága, Kenden az egázség, ezt abból \'gyanítom Pőflenőeen füstül a tornyos pipábóL Néném asszony még él, és pedig ugyancsak Bordája a lelkem a ház gazdájának, Mindig zsörtölődik) ha űl, hogyha ballag, Zörg a nyelve^ mint a megszántott hólyag. A késit nem tu^j* tenni már csípőre, \| ZeeUérkedvén bennük szárazfájás-félo, Eljártak aa évek oly kévését hagytak A késősen járó sárga,, vén {halálnak. Tisztes Ténségén kfli nem marad egyéb meg, Tán azért nem isiik a halál Ínyének ? Mégis, bármint légyen, jól esik megnésnem, Olyan áldott asszony, áldja a jó isten 1 Uim\' meg is áldotta hosszú, ió élettél, Gyengéd hitves-társsai, ép s jó gyermekekkel, Békés hásuk táját valahányszor jártam, Mintha lettem volna aa Isten házában. Lássa meg az ember, majdnem elfeledtem, Hogy mooéuttág volnánk itt a szőlőhegyben. Hajh, ne csddáljátok, mert hogy eljár azajarn, Ritkán támad kedvem, hogy szómat használjam, Bégi ismerőink mind itt vannak egybe\', Alig ia hiányzik valaki belőle. A ki nincsen itten, Isten tudja, bol jár, JCgyik, mánk régen elpusztulhatott már. Kántor ér\'helyébe másik kántor lépett; Jéra méltó kűsség a nélkül nem éUwt Meet került é innen, pattonos jár filé, A kenyér agy réa^t, mostan gyűjti egybe. Tisslatik. mfeii látom, mert ha jŐai lá^ák, üs^tt béíámass^ák a hajlók ajtóját, j Es I elmegy esmdsn, mintha n^tas\' látna. Itt aiass aysnash « meddő a bajlék gazdája. Báte^ják éootíafl; népes ott a gazda; Mif aem talt a patton, Önti a Uferká, Aztán megainálják szives barátsággal, A zsebit mjegtnitik csürgős pogácsával. — Kántor távoztával, áhítatos képpel, Hajlékról Uailékra barát fiiier lépdel, Hangosan mfielve tördel föl a begynek, Izzad homlokáról gyöngyssemek peregnek. Vén az isténanla, már nehfan is jár, Ilyen tisztes aggot igy kinőni beb kár; Még aztán [vépsége hagyján,, isten néki I Csak ne kóou oly nagy, hájas hasnak éhü. i [• \' .Hozta Isten, Ambrus, Isten bozla nékünk; Tessék helyfo jl\'alni régi jó nrendégűnk! Miqtha száz <sztendő nőtt vón\' össz\' azóta, Hogy láthattok eg}-mást; nem is megy in nét ma I F „l4yűtt vólnank minden, tin vagyunk T\'. \' ] búcsúzni 1 A jövendői évbe elfogunk-e ljutni ? Vagy van a végzetnek szent kezével irva beazállájiolnak a nyugalmas sírba ?* ,„lsten szent kesében Sorsunk, bizsuk rája\'1 -r— %y szólott a fráter kenpttelies szája. — „jÁlnnie hol is vannak á fiuk, leányok? Hadd beszélek vetyk, hadd nézek reájok. Hoztam gyűrűt, képet, tarl a imádságot, Tiszta igaagyöngyöt, cseb-ü\' es gyémáátot tlesae, íisti, Ferkó, Tréui, Klára nyújtsad, Gyémáotos gyűrűvel ékesi iem ujjad. Trombita U aranyból készült Albelógó... Ide fitsson hozzám a ki jó tanuló ... Jaj I de már több nincsen, apró kis porontyok, Még egyszer ha láttok, ssámínr ennyit kaptok. Jertek visjna, jertek I egyet elfeledtem : . Itt is van még, Vagy mi, itt a jobbik zsebben. Moé, mi íján hát ebben ? elmem találjátok I"\' ,Díj éa táism: abban hordja a tubáköt1 jjjJőI van. oh te kópd, mintUŐgy megismerted, Tartsad «e bestém [aat a ssőwlye képed I" lestaien seájávalt\'y nagyot nyal rája, belé s kis lény salyemTorosáosk^ja. Néztem nézdegéltem; törtem áz elmémet, S ezt gondoltam: láttam már egyszer e képet, E megtermett testet, borvirága* orrát; Jókedélyü hangját fiileim lialldtták.. Tisztelendő fráter! bárhová temt Isten, Azt- hiszem, hogy láttuk egymást az életben. ibúsz éve. kor elvitte év-Űnnepjéo. rézzentém. Az igaz, régen volt, lehet egy Tudja ? Hogy ne tudná! A m A szerelmes káotort gazdánk i A inennyecskéktől önt mikor el „Hogyne tudnám, édes, magnak: lőtt barátom, Emlékszem rá, meddig napjaim számlálom. Hejh, azóta húsz év szállt a sen miségbe, Sir partját azóta át sok ember lépte\'!". Hát ,a kántor árat, merre vitte Vigaégban vag\\r búban folydogi Örvend-é jó nőnek és ép gyeru Awagy bánatában béállt remei él-e sorsa? dolga? ekeknek ? t iuek? ,.Dömjén pAtdr, gvárdján isten jámbor papja, Széles ország ajka annak tudjál vallja. Hogyha volna bennem büszkeség, mint \| nincsen, Büszke volnék rája telim életelemben. Isten iátia lelkem, általam lett azzá, Általam lett légyen páter — gvkrdiánná." Robespierre, XIII. Lájoe korától egész a nagy firan-czia forradalomig tűrte a fneczia nép az önkényuralom nyomását A ptlaári szabadság ezen jégkora 1789. májas ö-én a né{t mozgalom oly kitörésével ék i éget, a melyben hasonlót egy sép sem ért A felbőszült népszellem felébredte előtt megrepedt a asar-nokság merev kérge; nemzeti földindulás olt, melynek lökései egy edéss világrészt ráztak mag, s melynek elemi1 ereje süapjá* ban azétdarabolu aa évszázadukon át uralkodó állami Jbrmát Ezen hatalmas politikái tragédia Önmagából ki oly jelemeket alkotott, minők nyugalmas időkbea sohasem jelenhetnek meg. Háromssor topogták égikig a forrsdslpm lángjsi; Danton,\' Robespierre, és Napóleonban a az utolsóval már az Ulyra-pust nyaldosták. De mig Dámon, ez óriási lorradalmár as uralkodói homlokkal, amint Miguut nevezi, mindig ugyanaz volt: merész, féktelen szeuvedélyű, gyakran kegyetlen a tömeg iránt, nagylelkű egyesek iráuyában ; mig Napóleonnak utolérlietJcu hadvezéri láug-esze pályája kezdetétől fogva egész St-Uona .szigetére" való utolsó menetéig lényegét megtartotta, és szerencséjét mindig a harezbau találta, mely egy európai egységes állam eszméjében tetőzött, addig Robespierrenek a történelem által reánk hagyományozott életében nehezen megoldható talány fekszik előttünk. Ki merészelne vállalkozni ama hidnak feltalálására, mely a humanistától, ki nemes felháborodásban lép fel a haJálitélet ellen, s második prairial-terroristájáig vezet Kem volt oly szerencsés, mint Macbotb, hogy_egy Sbakespearre tegyen szert, ki lélektani igazolására vállalkozzék. Ha a franczia megtalálta volna költőjét, aligha maradt volna azon vérengző szörny, mint a milyen bennünk a történet szerint ól. Egy német iró Dr. Brunemann, ki vázlatokat és tanulmányokat tett közzé a franczia forradalom történetéből, megkísérelte fiobespierre emlékét számos vérfblttól mag-tlsztiiani, nem annyira öuáUó munkával ipar-kodék est tenni, hanem inkább as akkori „Monitear UnivorseH»\'* esimü hírlapból — ebben fekszik az említett\' Uirténetiro könyvének beeső — mint tárgyilagos bizonyító eszközöket, Kobespierenek még keres vagy általában nem ismert bessédeit közli és hely-lyel-kössel ezekhez kaposolj* észrevételeit, a melysk mindenesetre némikép helyreigazítani kényszerítenek bennünket, as e férfin fölött táníált szokásos véleményünket, Ro-bespiere Miksa 31 éves korában lépett be a forradalom viharába, és m időig — m iránt mindnyájan megegyeznek — nem volt aseny-folt rajta. „Szolid és jó, egész odaadással aa Övéi iré&t, nyájas mindenki irányában, iáin-dig késs a szerencsétleneken segíteni, általánosan kedvelt, mindennemű megvesztegetés tekintetében bossáftrbetien, csoki* a haa* * Kdvidee él homorjábon Nta fesleléeeiBet ét igénytelen nézetei-m«t kiviauai ismertetni, bogy ben tttU veheeee as, ki AÜaai i« keve »»bM ért a grömöl osésn thea. Az iskolai ét népkőnyv-tárak. A büeili kssál Aljak, melyben mind •autaa miadra téren ujabb ée ujabb eee pék —lUmUenk s nyomukban közhasznú miésmtnyok létesülnek. Így a tanító világ aak t* megboate minden kor a maga njdon ságaii. Omi nem rég zajlott le tanitókö műkben a káaiiparOgy, aa Eötvösalap; 5 é* előtt jött aeónyegre a mind nagyobb tért tetteié iskolai tasarékpéstár; még ezen eaz mit értéke aaerint nem is tanebnányootak itt — ,<u iekolen ét népkö-ytlárüfg. És minden ea általános népnevelés, a népiskola érdekébon I Erre némelyikünk tán boaaankodva kiált tel; faiskola, takarékpénztár; kalapfo-uás, kosárkötés, farát ás, lombfüréassléa, sely mészét, méhészet éa iskolai és népkönyvtár 1 — Ob vájjon van-e még csicsema, amit terád — osak Toldy Miklós lovaként tengődő árva népiskola — rád akasztani nem töre keszoek ? 1 — Rád raknák a nép, a nemzet tökéletes regeo ara lmjának összes terhét: hal oem hogy is. avagy hogy méltánylás is jitsson, arra senkinek semmi gondja. £s valóban, mmdea egyftttesao a nép iskola mellé tehernek véve igen sok; esi-csórnának, sallangnak — iskoláink jelen ál la polábos mérve — nevetséges; nev. tsnitási eszközül tekintve tanulságos és háladstos, Mindenesetre, akár tessék némolyikűuk-aak, akár nem, minden, aa oktatásügy terén felmerülő ujabb eszmét egyleteinknek tanul máayoani és ismertetni szent kötelessége; különben sokan lemaradónk a pályáról, melynek sovány kenyerét asseflk As isk. és népkönyvtár essméje, noha as előbb említeti intézményekkel majd egy időben fogamzott nálunk a hetvenes •években; mégis csak sok vajadás után egy hatalmas műtő, Trefort befolyása követkea-lében jöU napvilágra, bogy a mi tanáosko-sási termünkbe is eljusson. Más sóéval: sokan ée jó rég beszélnek már felőle; de osak Trefort miniszter ar beavatkozása folytán lett mintegy országos ügygyé emelve s neki a mostani irány kijelölve. Már 1870—75-ban Mayer Miksát, Do-liaayt és társaikat látjuk a lapokban a „népkönyvtárak" felállítása ügyeben agitálni. Ugyan e tájban sürgeti Dohnay az „iskolai kis köröket". 1870-ban már egy országos bizottság alakult tekintélyes férfiakból azon teudeubával, hogy a „népkönyvtárakat" tar-ieszszo. Es sok helytt lettek népkönyvtárok. Hanem s tisztán népkönyvtárakkal fisakét csináltak, amint as utóbbi (189U.) orss. tanítói gyűlésen sopsi sosnt-györgyi liartbs Béni is bobmonyitotta mondván: „lOU-nái több könyvtárt állított nálunk nagy áldosstokksl a hazafiság, és a nép feléje som ment e könyvtáraknak;" Ma már es as orss. bisott-ság ~ tán okulva a multakon — mint „iskolai és népkönyvtárakat toijesztó bizottság" működik, és a valóssinünél több, hogy a vallás és kösoktntásügyi miniszter ur ezen bizottság köebeqiárása folytán karolta^ fel es Ögyet és adta lű ltf77--ft-baa e tárgyú háf rumrondbali rendeleteit i E rendeletek másouika fojytán intézj kedett is némely megye — ti papíron -4 begy as istésmény mogalapittassék. Lognaj gyoebsserü esek közt Pestmegye intézkedés^ mely — a többek kOai a njulauityi bűn mléspénsoh %-Al és auadeo falu és város egyenes adójának \'/slt^M es isk. és nép-Meyvtársk oaáljára 3 ) éven fcmessttl bsfi-sstm rendeli. Többé kevésbbé lissonkj Irány-boa intésksdett Arad, Bécs, Szabolcs, INyílra megye. Nrau szabad aaoabon a tanitó^gnak figyelmen kívül hagyni a posspnymegyei alispán eljárását sem, aki, midőn k tanfelügyelő a megyei hiaottság elé tejjessté a [könyv-térfgyet, úgy nyilatkozott, hogy Ő -J- legalább még most — ea ügyet nem pártolhatja, „mert általa a szellemi proletariátust neveinők". A miniszter urnák ugyanazon (1877. évi 30535 -sz.) rendelete kapásában a mi megyei bisottságnnk elé\' is tojesztetett es ügy, de itt a hivatalt rendeletitek asak aa állami ée államilag segélyesett iskolákra vonatkozó rémét tették magukévá; a többi iskolákra nézve benyújtott tanfelügyelői javaslat azon indokolással, hogy, ha a könyvtárra is beiratásidyt szedünk, a gyermekek iskolába sem mennek — clejttötoit A isk. és népkönyvtárak Ügyébeni Összes mozgalmak eredménye na, hpgy van Zólyonitnegyóljen 1, Gömörben 108, Pestben 78, Vasban Jegtübb 151 és Zitában 52, öss-ssesen a basában mintegy 2 - 4000 isk. illetőleg népkönyvtár. (Lá-de liaaonosimü lap* egyik számát.) Legyen elég e vázlat ds ügy történ, fejlődéire, nértük inkább annuk lényegit, esMkségességét, létrehocásánnk ée keteictéwl. viódosatait. fí Iskolai ée népkönyvtár" blatt oly könyv-gyijttménut étiünk, vie\'yfan fz itkmúeyyei • sses, a kimaradt ifjú ^ a nép egyaránt fel-tataija a esttlemi bitköréhes il\'ó, felfog deákot ét tsükségUteihet mért oleasnidnyokát. No, ily intésmény létreborásáőrt bizony feleslegesek a miniszteri rendeletek, kár s fáradság, mondják oémelyek j— mert a népnek, ifjúnak S legkevéebbé s gyermeknek olvasási szükséglete nincs. Es es — fájdalom — igaz! 11a asonbau e sajnos jelenség felett gondolkozunk, azt fogjuk mondani: hogy ppen azért szükségesük as iskolai és népkönyvtárak I Boldogemlékü Eötvösünk egykor azt mondá: a nőp művelődése órdekékjon „tennünk kell sokat, nagyon -sokat rövididő alatt I" Ka okból állították\' aztán fel a népnevelési egyleteket, rendezték a felnőttek okulását. Minthogy azonban egyik sem bizonyult csélravesetőnok, at olvasással líell<i\\ nép művelődését előeegitenilnk, bt áthatván bennünket Eötvösünk lángszava, Ml, hogy hiányzó olvasási stükséglelet oieasdivágyat a népben megtermi tik. Ez bcrculesi munka tán; de vele megmutathatjuk, mire vagyunk képesek. Tény, ssomoru tény, hogy áltsljábsn a népnek olvasási szükséglete nines. Tény azonban az is, s ép oly szomóru tény, hogy egysser-másssor mégis vesz Ő könyvet. Vess ssárfiául tán iskolás gyermekeinek vagy hogy a legutóbb kivégzett betyár hőstetteit nyomtatásban, illusztrál va bemutathassa, vagy régre hogy valami esodaerejü talizmán birtokába jusson, — osss, a Hol ilyeneket kap — a ponyván f — TekiU <i fold, melyet mi népnevelői parlagon hagyunk, a ponyva bur-jánai által foglaltatik et, ée annak maulau- toe termékei altal megmetrlyestetik az tikSlee, ugunyo\'tatik a valLis, m cini vert tik a tudomány; t a butatág uőruyetUiöttti által képestéinek a kuruiiiók, a bandita kisiettek ál- [ tol pedig at akaatéfmirágok. — Ki a pouy - \| vatormékek ily átkos hatása fellett kétkednék, vegyen táradtaágot magának, olvassa el a 400 Öves Csíziói, a Tóbiás áldását, a szent leveleket stb. f e keménynek látszó állításokat ott. mind igasolvs találsndja. Állandó sssbsdságrs csak .művelt ném- áétól képejsek, j mondják többen s Igazuk van.l A mi alkotmányos életünkben nagy, hatolom vaa letéve a aép kesében; befoly o s ktevissl^válamtások állal a törvények al-kotááába, sőt unogábo a konMsvsásba; magi inKai községi, iskolai és sók egyéb ügyoit fis hol a ktoeséége mindoure ? 1 — Amit tesz, leszi többnyire Öatadaüáaal vagy vezettetve] i lejut e hatalom sokszor gonosz vsoy önső czélrik eszköze. Úgves bajor dol-gaiban pedig esenssr esik tuastlsnsáfa ál-dosstáva. Igssak van azoknak, kik ast állítják, hogy ss 1848-iki szabadság; nagyon msgelőste sépOnk műveltségi állapotát; és sot ai sliérostíjvát állítják lel, bogy vsgy népünknél a művelődésnek keH gyorsan ter-jeaniey vagy ssahadságának megrövidülnie, (amire ma még nem képes.) Hogy tehát a két alternatíva közül a rosszabb be ne következzék, műveljük népünket, — ha a népnevelési .egyletek s a felnőttek oktatása czel-ravesetőnek nem biaonyult — müveik at isk. ét népkínyulár által 1 De vaa ea ügynek egy közelebbről ér deklő oldala Is. Ha a ssenge népet as iskola nagy nehezen vslamiro msgtanitotta is, as iskolának hátat foiditva ások agy ából csakhamar ki-párolog mindon ismeret, kiváltba idapja is gyenge. A kis iskolsvé^sott polgárt tárt karokkal togadják a gonosz csimborák, léptennyomon előtte s ro»a példák; lebetséges-e, liocy ily körülményék kösölt ily korban, midőn a kedély a legfogékonyabb, hathat >» gyámul, támasz nélkül meg ue sikainoljék us erkölcsös maradjon y I — Nem: a legtöbb esetben less tohát olyan, mint a kik ráhatnak : paiko", ssemermeiloo, naplopó, tolvaj, stb., osak val>ás-erkölcsö« ember és hasznos polgár nem. TJtát kiitta peesett a\' nevefet-tanitiisra /ordított idő, pént, re — a mi verejtéke fáradtságunk! Kell tohát aa iskoláoak működéséi annyira kiteijoszleni, hogy a legkényesebb korban is as ifjú az ő jótékony hatása alatt niaradjoó. ^Annyivalis inkább tehát, mert az ismétlő oktatás cak jámbor óhajtáv; Kössük aa ifjút a könyvtár által az iskolához, igy a gyakori érintkezés által, alkalmilag adható taiiácsok és as olvasmányok \'állaL legalább némileg ellensúlyozhatjuk azon rossz* hatásokat, melyoket reá környezető gyako roh Ha e czélt elérhetjük, megtartjuk aa ifjúságot as erkölcsnek, a művelődésnek. Ilyen, így nevelt néptől várhatjuk astán, hogy szeressen vallást, erkölcsöt, iskolát, becsülje "Szók képviselőit, és miudezckcrt, ha kell, tenni is tudjon. Es mind szép dolog volna, de mikipp tarieuk, hogy in iartkatnank a könyvtár aUal kahitkoilnk a alt ifjóinkat t Más szóvál: hogyan kutljük a könyvtárt, hogy if]uink ha tatkörünkben maradjanak t — Ez a kérdések kérdései As 1878. orsz. tsnitói gyűlés is tárgyalta és elfogadta mtr a népiskolai oktatás betijezéseiil és s továbbképsés eszközéül s népkönyvtárukat; de benne a tauiló nevelői hatásáról s enuek ii ányozaaáről egy betűvel oeip emlékezett meg. E popt követen teliát legiukább. tjgyelmöket, hogy nevelői ssskképsstiséggel tnogoldhsssuk. (Vége köv.) Tóth Lajot. Helyi és megyei hírek — Oktéber elsejével uj előfizetést nyilunk lapunkraj sz IboO-dik év utolsó negyedére. Kérjük eddigi t. olvasúinkat, liojjy lapunkat pírtolják és ismerőseik között ler-jeszteni asivmkedjenek. E pártolást lapunk tolytou éfdukos és változatos közleményekkel iparkodik kiérdemelni. A lap előfizetési ára az október-decaem- bari évnegyed* 1 Irt. Ml b. A salsmem gaad. egyesület ugjai résaáro kedresssány kép cssx 1 frt As elmúlt negyedévtől kssdvr lapunk siókra néivs is léoyegeseo nsgyob-bódott, •• I i . I A kiodékivutal. — Mtvély • »loéf e gsbesisi uU sáséból visszstérve átlépte s magyar batárt A „Bud. Corr," táviraté szerint Tif-én, magyar tábornoki egyenruhában I óra 60 pereskor érkezett Légim ve-Millióiba, s hol tísspáry László gróf sítábornstty, Ssfársy gróf, a magyar éuak-kcloti vasút képviselői: Boros igasgatótaniesos és Ivánka Imre vsaérigaa-ntó, valamint nagy néptömeg várta s megérkeztekor viharos, lelkesült Aljenzéssel fogadta. KAtorajia-Ujbenren a megye képviselői, továbbá Czáswa {szoposí Scl.uster kassai és Pásstélyi-Kováca munkácsi püspökök; Kncsvinssky jászói a] át, Ssinnay gróf, Üeo- án országgyűlési kép-jelentek meg a feUóg varon. As állomásokon nagy néptömeg élükön ila hitközségek élőljá-össsegyülvq, kik h^ nvoy báró, Zalay lat viselő és \'több mások űdvüslósére a pályoud Szerencsig mindenütt s papsággal, az isiké rói és tűzoltók voltok___ n_ sogó éljonckkul fogadták ss átrobogó udvari vonstot. Bserencsré délutáni 3 őrs 28 pereskor érkezeti meg.ő felsége s ugy s kösön-sémi, mnt a vjuutirazgstósággal kegyesen tudatta megelégedéséi — ti} áoahlr. A kis Erdífy Gizella olhunyt Elköltözött az oogyalokboz a itt hagyta á földön a jliánatosjó nülőket, a szomorkodó öreg nülőket, a kis testvéreket és tárakat Pedig minő kedves -kis teremtés volt a jó Gizella, mielőtt a halálos betegség kis szivét kez<lette eméesteni. — Bo-szedés kis ssemeiben mosolygó vidorság ült\': okos csovegéeével ug;r meg tudta uevetteiui a jó anyát és szeretői apát, s agy meg tudta ••r rendes lótni a jó ,örég szülőket, bogy esek l\'órrón szerették fi jó kis leányt és szép reményeket nőttek a Ilus Gisellának fejlődő szépségéhez, okos elméjéhez. Azután jött a kínos betegség, mely Ielhomályosította a mosolygó szemeket, ssomüzto az élet viruló pírját as ajkakról, a jtgyhoz sscgozie as erőt-lon testet Kméastő láz képében lépett a kis teremtéshez a halál hzomoru angyala, gvö» törte, kiuozta, s ssálaukóut tépte lo róla aa élet virágait 8 a jó kzülők pibogő kebellel, könnyes szomekkei ott állottak a kis szén vedő ágya mellett De szerették volna kiragadni a halál karjai köattl. Vissza is tartottá a szegénykét es a szjurotet sokáig; \|geu sokáig, mialatt szenvedései miud nagyobbak, mind fájdalmasabbak leitek; de e jó Istea követelte magának a kis ártatlan lelkét s még a gyermekek Istennek tetsző imádsága sem tarthatta meg az életnek. Siép virágkoszorúk közt vplt elhelyezve kis koporsója, mikor a K\'s Gizellát kikísérték a temetőbe. Búsan zengatt a halotti ének, s as eső oly szomorúan permetezett le a borús, égről. — Most már kmn fekszik a hideg, nedves földben a jó kis leáiiy, s szülők öröme; s drága unoks és s szoietett kis testvér. Hogy meg nom érhette s kedves kis léén y ast a boldogító ksrácsonyestét Elment a mennybe, hogy sz angyslok tiszta örömeit élvezze, majd mikor s szülők halottak estéjén meg* látogatják sírját, akkor- meg fog jelenni fölötte a kis elköitösöunek lelke, s a jó szőlőket vigasztalni fogjs a viszontlátás egykori öröméiül a boldogok honában. — Béke legyen a kis elköltözöttnek porain \| — A oaoládi gyámjdeutés így liangzik : Erdődy Lajos és neje >oms»kii Mária s Műiéi a legmélyebb fájdalom gyötrő érzetétől áthat va fudatják kedves leányuknak Erdődy Gizellának f. évi lazeptembor hó 18-án déli 12 órskor életének 4-ik évében történt gyászos elhunytát A boldogultunk hült tetemei f. évi ssepi. hó Sb-án d. u. 4 órakor fognak a helybeli rom. IkaÜi, sírkertben örök , öyugalömrs tétetni V.-Konísss, 1880. é^.J ssoptomber hé lMo. — Aa MiJArAoréL As simáit ki len, as Oceánről iövő részint ésukkeleti, ri szint Jcelöti szélvész zavarólag hatott a már hetek óta sgyenletessn folyó időjárásra. \| légrétegek ismét élénk móagáaba jöttek, i különösen a nyugati tartományokban, AngiU és j^rsnpzisországbsu, valamint as utolsó sápok slstt tívéd- és ÍMboraáfbsa egész vt-baiyé növekedett — ugyanakkor fraaeas orsaághan és ss alpesi tirtomáayokbas tarlós eső állott be, s a hirtelen támadt északi szelek a bőmérséket annyira teoseppsoták, hogy a hegyi ésslelő állomásokról auedss-(innen hóesést, sok belvről zivatarosat jeltl. tok. A hirtelen, támadt soyhülés Hiaji kiegyeoliti s bőmérsékben támadt kliüz^. get, s állandó, szép őszi időre van kilátás. — IVnri aátorfáber, ltKM. ssepi 19. T. sserkesatő art A fiatal pécsi táksr kesd miudinkább nagyobb jelentőségű gjAl-déju lenni a m. kir. v-ik honvődkerüktask. Ma vonult be a táborba a Körmenden álló. másosó huszárezred, ma jött meg két üteg tüzérség. Budapestről a Schmerlmg ezred zenekara van itten, kik délben és esto/blséeei operák, de mindeuek fölött fóUégesebbJtá-koesy, lluüvady és Kossut indalók, népkyis nu", szózat, ós más eféle a magyar \'Vértől dobogó szivet erőteljesebb lüktetésre buzdító zenedarabokkal üdítik föl a megerőltető )»> digyakorlalok fáradalmait étkezés közben kii pihenő harezosaiukat! Elénk képet öltött a tábor nemcsak azért, mivel a város szépé tömegosen vonultak ki a jó zene hívogató hangiaíra, hanoin mivel a külföldi liatalmásságok képviselői is mindig nagyobb, nagyobb számban összpontosulnak itten, hogy saját saemeikkel szorzott tapasztalataikat közölhessék küldő hatalmukkal honvédségünk életképessége felőli Huszadikán tormasserinti ütközetek veszik kezdetüket, hogy az ágyak segélye melletli lisrezászstbaii is otthonosságot nyeljenek Csapataink ! — Fées város közönsége is mogteszen mindent, hogy ő felségét a magyar, királyt megillető disassel és hódolattal fogadhassa. Nagyszerű diadalivek kéazüiuek és a főbb utczákon állványok emelkednek, melyek, valamint a felség elvo-uulási irányában lövő ablakok, már is el vannak árusítva tekintélyos összegekért — Eddigi észteleteink azon jogos reményre báto ríianaa bennünket, hogy honvédségünk a legkomolyabb katonai kívánalmaknak is min-douben meg fognak feleim. Szeptember . reggel 6 órára várjuk ő felségét, bogy azon alkalommal és az utána köyotkező nap folytán mik fognak történni, arról később fogom értesíteni szerkosz tó urst — *„ — Hymsen. Fürst Ignácz nr, városunk egyik tevékeny kereskedője jegy et váltott s bájos Fischmsnn Ottilia kisasszony-uyal Prágából. A ssép frigyre sz ég áldását kívánjuk. — tij\'Asshlr. Prágor Lipót ur hosz-szabb betegeskedés után életének 64. érében elhunyt 1 emelése Kl-ón d. u. 6 órakor loss. Az Öreg ur, ki városunk egyik legismertebb alakja volt, as utolsó időkben sokst bete-deekedett Béke poraira. — A ieszpréisbsls(sB-flrH\' tApeleaAl VAaaC — ügyében mult vssár-usp, ssepf. 12-én, d. e. 10 órakor B.-Fffre-deu nagy vendéglő termében mintegy 4Mi érdekelt tsg részvétele mellett népes értekesiet tsrtstott Késmárky Jóssef o usgyságs rövid azsvskban jelzi e vasút eszméjének felelevenítését a veszprémiek által, kimondja snnsk létjogosultságát, reményét fejezi ki jövője iráot és igy indokoltnak találja\' [hogy a Balaton-vidék ügyoimét erre folhivlukj kori as értekesleiet, hogy s tanácskozás vesetésére válssssson elnököt és jo^zőt Elnöknek Késmárky József, jegyzőnek Lévay Imre vá- ée a közügy érdekeinek ssentolto magát 1 Embersseretets meg is épekeltetett, es őneki rek egvik versszaka így hangzik: ^Karjaimba repülj bizalommal, szeren* esétlcnck támasza, ártatlanság msgbossulójsi te ss eréayért élsz, ss édes barátságért, á te wvssanek felét követelheted.!\' Jellemző ssemélyéro nésve azon módi bogy miképpen akarta A hogy a törvény] hozás feladatát felfogják, melyet miat as arrasi (ssfllöföldiének) akadémiának t a g j a ssék foglalója alkalmával fejtegetett, ahol esőket mosdja: „Minden jogtalan törvény, min-\' den kegyetlen rendelet, mely a természetes jugot megsérti, ayiftan ellentmood eséljénak, ss#\'y uom más mint as emberi jogok fenntartása, a polgárok boldogsága és nyugalma." Nemsokára azután hogy Bobespierre mmt szülővárosának követe rárinba ment lakai, 1790. február 9-én ékesen szólásának egéaa hatalmával tiltakozott a gyűlés azon határozata ellen, moly s némely bolyon történt békeoovarások ellenében, fegyreierőt akart alkalmasai. Mindhiába —• a törvény elfogadtatott és következménye volt a ühamp-d* Marsi vérfürdő 17UI.julius Í7-jén. — Életmódjának integritása, és sson kóásége által, msriyfyal a samsausátlsask pártját fogta, rop-paet Aépsasrtsigi s tett szert Midőn ssepC. M-éa a asmsot ama dicsőségteljés gyűlése, •séy kés évi ssipfnisi Kunkéval a legnagyobb ferrodolmaí fb^st be, feMatAsiboo látott, kernü, me ybea MoUspisrrs Fé\|íonnal mm mm irtíin kiáltás kísérts: .Vsélá ím vanmkéos mm ét People, les isgí érnmtm mBsnsyiibéasf* I§ vek áMéosk oisésé sos-rmmét m\|nM mert ettől ken^vs iakább a tmftáfchal voié ktodséMs é s^p Ügyé-#t flsey Mstiipiisii klavédééi (,É nnesimm mmtik V00U ktves^yf issgas ias-rnm m a vitti m «ájr MM épkw MsMs^ fMfefe^A tgÉM éSmtlimmmtém mm éi mésis énH védoH SBglte e " Jp akarok ais lilmtifÉii laso a hü kftano% uh étr eAnm Üái térekm^ S mm PÉ\| matat HMÉMHM émnsa s rályságrs nésve omíáosus napon, rendkívüli töivénysséknek kelhj leláUittatuí. Kobespiere msgs nem fogadta el a választási; a tor rohamost, molylyol vádolták, kikerülte. Jellemző reá aésvo azonkívül Boaolieu royalistának Ítélete; „Ha inakványát elfogadták volna, a gyilkosságok \'bizonyosan nem történtek volna meg; nom lehet tehát Kobespierroi arról vádolni, .hogy" o volt oko-sójuk; hogyha szokj meghiúsítására indítványozott eszközi." Es sson hírhedt és Danton által inacenált házkutatásokra Vonatkozik, melyet 3t)0O személy, bobörtönözése követett De mégis Robespierre volt ss, kinek minden gazemberért bűnhődnie kellett; eső ritka megv esztego illetlensége, as Ő igssség-Moreteto, moly oly messzire ment, hogy leg-nsgyöbb ellevségeit is védetto s méJtatlan-ségok ellen, nem tetszhetett stiuxniiképon al giromliak feetiójának. Ok ez erények ben olyl gátat láttak, inuiyen minden uralkodási vá-gyuküak megtörni kellett. lliné illoe loeri-l mae I Ama véres szeptemberi nspokbsn, mi döfi a börtönöket megrohanták, színlén nem volt neki része s mégis mindig snomére vetették neki. JLét vádló emelkedett fel ellene a nemzeti eonvontben: Barbarán, kinek egy nagyszerű philippikában felelt: juf. 25-en, es Lee vet, ki ooatbetpáít ellene hajította ás miodeo vádpontot oson issoo/atos mondáméi vezetett be: .Hobespierre, én bevádollak téged I" A vádlottnak felsiető lesújtó, meg-semsúsitő volt a vádlókra aésvo de a fényes védelem elragadta as eréss oooventet, mslv fel^o ujjongott. Áttértek a [napirendre. Amit egyik Isénjra a Danlay-hásnsk, melyben lakott, róla mond, Le Bm\| tudósnak anyja tolt m, o1/ embernek képét ssolgAlta^a ao-ktakf\'kit mindenki szereti „Ha valwi bú-bánat nyomta lelkemet, neki tártam fel egéss ssivomei Kssa volt ssigera Uró j oly erényes veti és szüleun iráot oly nagy tinelotst ta-aesétett, kegy ;mlAdoyJ\|jaif gyoagédoe soe-leuAk. Deosombsr 3-áfl tarfetto Hobespierre bomédjst a kirAlvpörbee. lUen ssk tskiatot-ü —isaelm ssóooki tett p sas vakkal vég-t „Cfvéi—, bogy a btlDÖsnek ds halálra méltónak nyilatkoztassa i ki.i Es tudvalevőleg igy is törtéut Miképen egybztethotő össze e beszéd s halálitélet ellen tartott messiási szónoklatával. Brunemanu itt kísérletei tett, hogy ss ellenmondást mint látssólsgost megmsgysiisss. De akármily moegyózőnek is tartsuk Kobespierre okait Xvjl. Lmps halála iránt, sem as ő beszéde, sem Dr. jBranemsnn oíegendőkép nem ms-gysrászák meg azt, hogy e vaskövétkeze-tességü ember miképpen tagadhalta meg ezen habár exceptrónaus esetben, elveit ? Egy emberi életnek ilyen lélektanilag neveoetes mosfumatai kihívják a költőt.\' (Vége követkeeik.) A tanár ós védenczei. Itegénj. Irta: t^íygtlii\'ö-Cát\'lén lOrailltt Korditotts: fbiedmann alajos. XI. uj év napja U* (Folytatás.) bsn Sokkig tanár MhM ss is mssad ínak? Nem. ífr fipíít1 akaratok éi hátaimévá] Idái ^«vH de klabeé as iitutMllfcid a «ém hakussábs hallgatott mindkettő. Végre Liag : „fim, hm I a világ balgs és Tudják as emberek, mit akar lelkemre nem tudják I1 mégis tudják, mit akarnok," aserésysn Maimératedt, „de ha kivéealmak a szükség vsskani állsosk viszálybau, igy u snge-«lt oréur.\' ksdvss Jelöltem ?" szólt a tanár ylyal „igen, igen, ugy tehetne, embsrok meggoDdolstlan ess-kfltilwség és káayssmlsksk bonyólainak, mik nélkül ugyan lehotnénok és melyek astán részükről kissámithotlsn követlomméoyeket vonhat-uak maguk után." Mannorstodt, ki a qsslád belvissouysi-val éppenséggel ismeretlen volt, nem tudta; mire csélos a tanár, és azért legjobbnak tartotta, hallgatni; de az öreg ur maró te-kin tétét Fereuczro irányozva, fo\'ytatá: —j „Öcsém és árájs például vf rr Es szünetet tartott — j „Hogyan ?tf kérdé maanerstedt mogle-hetős nyugodt hsngou, bár sz kissé remegett „Esek nésetem szerint ép ily viszonyba léplek és kötelességeket vállaltak magukra, melyek félek, ugy az ogvikuok, mint a másiknak nehezére fognak esal; mért éppen ugy iiíenek egymáshoz, mint én és a leány." „Mmes szerencsém la kapitányt közo-lebbről ismerni" válaszolt Manuerstedt, a házigazda bánatos beszédje místt szomorkodva; „róla tehát nem Ítélhetek. De Videó kisosssonjrt már régóta ismerem, és oem dom, milyenek kelleno lenni sson férfinek, kit ssereletreméltó és valódi nőies tulajdonai által ssereeeséesé nem tehetne ?" „Nos éppen olyannak kellene lennie, mint az én kedves öcsém", szólt s tanár, pIsmerem s dolgot és e két egyén ámítását szívből sajnálom; és őssístén kívánom, hogy e nártieből ne legyen semmi. De mit mond ehhös Maanerstedt ar? <4 Ha belátiak, hogy a dolog nines rendjén, nem jobb-e idejekorán a nem illő frigyet szétbontani ? A tanár hangja szokásos keserű kife-jesést nyert: és lehetetlen volt méghatárosni, vájjon komorság vsgy tréfs lejhk-o nyilat-kozatában, vagy osak kísérlet volt Msnnor-stedtnek e réssbeo való Véleményéi kipuhatolni —. Bármi lett légyen azonban szándéka. Fsrenss bensőjében kiválóan kellsmet-lsa érzelmet gerjesztett, [mely a korán be-\'ssitt oloMlvtk folytán erősödött meg benne él pereme sism bsnosott,\|— bár a tanár állal mondottak valósaiéit végtelen boldogságnak lehetőségéi, holyeste kilátásba, -Imnem szüártl bangón mondá: -Bámsmről as eljegysést, ftjálláiát fllitllM, épolysMnt-uak tartöm, mmt magát s hiiimégot; kát kevésbé szent legyea si Ur ssine előtt sdott ígéret, mint as, melyet ss emberek előtt adunk egymásnak ? Mindkét fogadalom szétbontható; de vájjon jogos-e, azt nem kívánom kutatni; legalább nem merésslek róla ítéletet mondani." Bizonyos szívélyes jóakarat tűkrösődött vissza s tanár tekintetében Mannersledi e ssavaioál és a mosoly, mely ajkai körttl játszott, jósággal volt tele, miaőn rövid vártat vs válsszolá: „Az éppen nem hangzik oly bolondul, kedves jelöltöm I Sőt igen szép alapelvek, melyek szószerinti követését látni szeretném; de mégsem minden körülmény közt alkalmazhatók. — Hogy est bebizőnyit-samj Manuerstedt ur előtt oly fejezetet fogok tárgvalni, mi ez ügyben talán más né-zetru fogja terelni. — A házasság, asofl változatokat oem asámitva, melyek ép oly sok-sserüen képződnek, mint a fekete és fehér kösti ssinjáték — főképpen háromféle. Az első helyet a szerenosések foglalják el, és két egyenlő jó jellem szövetségéből száras sík. — itt szükségtelen ama szó: ^bocsánat", melyre a házas életben különben nagy szükség van; mert semmit sem ksll elfelejteni. — Van rá eset, bogy itt-ott egyik-másik elnéséee igényeltetik; de ezen kölcsönös elnézés sson pillanatban el van feledve, a mikor történt — A ssív és nem as ész vsgy ss emlékesés omlekvénye volt — Oly ha-saseég kevés vaa. — A legtöbb házasság a kösépfajtából való; itt sem bsesülés sem megvetésről né nem lobot A ssokés, a táp lálák és arahásalitb.fixikai szüksége, gyakran összetart oly köteléket, melv sokszor s közöny vsey még rosszabb indokokból köttetett - Emb kötelék, jobb sorara való ki-látással éppen oly köosyea felbontatnék, mint két Mosó ismeretsége, kik előssör találkoznak égy vendéglőben, egymásnak kezet nymtanak és shwva egymástól mindegyik saját utfát követi — Esek etáo kö-vetkeaoek s ssereneiétlen házasságok. Eveknél folytonos mertosdUásra vas aüksig, moly nem felejtetik sl: mert s hegedő m újból felnakittatik. Eaen hásssségok oem j mindjárt olyaiok, mint a milyenekké végra m «a» Kbüt m t Urna késié* PfMa es énaksalsl alá. i, Yajeo e t ttaSNÉfet en»keé\|esaek tartja-e om vasutat és akbe* Wa^áralaiV MntáaOsé fM.H«iáMi MAunbt, a veaH Tiftkiá •ál Im mellékágra kívánta osataiu, meljek-»kUc%ihe Htwaát ib. KufAbi, pm Hw^tilyin 4t a ásüi vaapá-ljr«hk tilM m «m\| UidiiványS (angoUg: f<t\|xh>Ut: Hlosa egyhangú? Ing M «li t. VafM iáásaesV-a, # Él w müM látaeiitsMék V —• A tálast étre b nÉiki^M m nltinUi aiua iür-t<-ii)ji a fMmnigpf — Km atiw ciélase lát«Mtt sit Sl fn Tapolmfta koa-Éj0m tartaiu. wj teliét aa elnök kimondja, iaf) a lavábhs latéakodéaek megtétele v& te* I .. <«ki 3l-éa Taoolczán köböléi lUgkoMáara a Wkea részvétet, aa én«\|f«l«M WfaisM\'aek jiyilvánjjottn. — lii«a hagy a a^ép lelkesedét meg is fe&foftásas a kívánt tikért! Xsgyar nlaésyet. j CnlUörtökUn, ívptmlw Jó\'-dn aij-< U: Le\'errier ée Vaaloo: ^Kúanticmy (4+ seje** (Marzsolén.) czimü 3 felvonásos víg wu««nKtejét, fordítva Rákosi Jenőtől; saoésitve iuL Lnoai által A darab zenéje remok alkotás ; fájdalom azonban a roas ének ás ie-jneksr eUHányitották. A hallgatóságnak valódi oázis volt, mikor Bácsné liptai Lkurá, (Mwzaolén, Palaméd neje.) és MilíaloviU (Friekel, órás-legény) — ámbár kissé rek-dt hangon — vagy Tatay Eugénia Avehn Pe-teradp leánya.) á kettő* saótamu rész\'e«ik brn kielégítő hatással énekeltek. Liptay Latira a hnamnéc kedveaese; s erre aesva nv-li-lt\'-0arn iskolázott hangja mellett, alakja tek&tólyesobb szerepet játszik. Tatay Eugénia különösen aa első felvonás elején hatást kéltő melegséggel énekelt Hangköre: alt; « ha kissé iskolámé, idővel jó énekeenő vál hatnak belőle. — i Fereaczy (Petersop, knlosár, •Palaméd-nál.t comiku* szerepében kifejtett (lgyes alakításával folytonos derültségben tartotta a kösiaségot. Meglehetős otthonosságot unnsi-I loÚ:ÍM»\'zy Péter (Palaméd Vanderbum, báró) j A hasúóság jueglohctőí számban volt jelen, j (H.) &OoiiwrfoM, ssepl. 18-án Rolniién nagjt opervtte, amelynek az a megbeesűlhe-\| U-tlea előnye van, bogy nem tart sokáig. Egjrfpár kettős-ének (doett) s a kókuszdió-tátK-á sikerüllek. A zenekar becsülettel iitá-ködiji azon bogy esek S> darabok teljejeo éhrsahsti\'llsni k legyenek. ](•\'.) Vntimip, >s#adiók Al-fnási Tihamér „/Íou\'/ití Alarc»újau ca-mü 3 tejvtu>ásos eredeti uépssinművét. Köztudomású dolog, hogy aa 1879. évi népszínműi pá-Ijauiankák közöl dicséretre méltatott dara* Iwk jegyike. A műnek valóban vannak syős oldalai; p. ügyes bonyolítás, a színpadi elő-ayön eamszerü írlbaszná\'áas, comiku* j«lo-netofi itt-ott egészséges — ámbár néha ín-Vylitjúba hajló — élez. Hanem azután van beoM halványszínű jellemzés. — \| Kínos ágy szólván egyetlen egy alakja sem, a mely a hallgató lelkére erős benyomás! tnhetno, jó vagy ross jellemével; s vé-gig baVgatva és nézve a darabot, egy kis ügyésen szőtt lurtéoetks Öröklődik meg a kosüaség leckében egyetlen kimagasló alak nélkül. — A szereplők as író kigondolt, gyenge erkölcsi hatást arató esélja felé egj üt-I s«\'íj., majdnem egyformán mozgó alakok. —- A bepsainiaünek életképet kell adnia; e így Imán a jellemek kidomboritáaa min-i d«u Kgyéb szintnüi kelléknek eléje lőp, , — Valakni osekéylvsl erősebb vonás«al rajzolt alakok öavegy b«rsáoé, vondéglőené, -Pétsrí dal társulati igazgató; a csak esek után ! jő. Marosa, a darab bősnője. A daltársulat ret- tMtfca tulotttt, pojácsAkki fet két alak]á-nem is ajkarok szólni. A «ak\|t köuől a rétf^k ják, de u aj ssn^isüs sqt pár kivételével bitony magyar sametwnsk vkjmi gyariA » Ifipek után röviden űgy jellemes-Mtl a mfl, hagy «w/j»Wí son[ it srMes< <s\|DiU sMmdre i§m kn<<\\^ A színpadi batát ígaaolta ts a közönség nagy tetszés njikáaitáaa. 4j A ssiné-\' szak kfisől szerepkörükben helyes alakítással átszóltak: Bácsné, LipUy Ls\'ura, (Boiiáaé fogadott l< ánya.) Káro\'yióé Bpmáná. vendéglő^no. i Meaey .(Pavelka, LiptŐmegysi kisbirtokoalBácaotf\'(Péter, daltárntbiti igaz- Íató.) utoljap emlitemj mert a ,ZaU leg-í\'zclebbí szamában . VA szinéswt Bsjlston-FtöedonH cmiuü eaikkben mint tásulj egy kedvű, c\|aÍ\\ritkán elevenséget mutató színész van jellemezve. — Jelen műben az ellenkeaót igazolta.— Báes sem több, seci kevesebb nem von mint a mire szerepkörelntalta; ée ennek megfelelt. Hatást nem VSdáss, és as elfogulatla nok előtt émien ezzel bál. — j Az a roás színész-szokiás sincs meg nála, hogy párbeszédek alkalmával is folytonosan a közönségre tekintgetne. — Herényitől (Nagy Pista, éseod-biztos.) mint Ügyesnek ismert szülésztől elvártak volna, bogy -4 ha esetleg a Szerző résszel jellemzett is —f legalább o lett volna igazán csendbiztos, ne pedig hetvenkedő, félqualifioált osikósasámadó. — Várakozásai nézünk a „Legény bolondja11 eli; tiogy a részrehaj latlan kritikának volt-e igazji, midőn ennek ítélte a 100. arany. páívadiiat l vagy a fővárosi nublicumnak, a mely „Bor-sáné Marcsáját* léptette előtérbe valóaúoü-leg a színpadi előnyökért. Ktddm, szept 21-én. Bérénvi jutalmára. „A piros bugyelláris.* Ez előadásról csak a jövő azáinban referálhatunk. —. RévM kirak. Simor János bibor-nok bercsegarimás egy általa Érsekújvártt felállítandó iskola számára a napokban vette meg az ottani Schönberger féle házat 22000 írtért. As épülőinek iskolává való átalskitá-sát a jövű tavaszon kezdilf meg s ha kész less apácpákra fog hisatnl —i Csáky Albin gróf, Sáros és Ssepesmegye főispánja, niint a „Magyarország" értesül beadta Jemotndá-át — A képviselő-házi ssabadelvü párl folyó szeptember bó 24-én előleges értekezletet tart a bizottsági választások, előkészítésire. — Öv. Ilolonn würtembergi herczegnéért 8 napi udvari g.vász fog viseltetni. — I)iqn gróf Scholl Aurélt,, egy páriái lap szellemes tárcsaíróját. a kavéliázbia felpofozta. A mint a lapok írják, aa arezulütéeek oly erősak voltak, bogy 8oholl valószínűleg magvakul. A verekedő gróf el van fogva. — wyőry Vilmos „Az üreg béres4 cziin alatt uj népszínművet irt, mely be fog nyújtatni a népír/in-háznak. — A nemzetközi postaértekoslet Páriahan október 9 én fog megtartatni. Tárgya lesz a csomagok szállításának szabályozása. — A mint\' udvari körökben hírlik a korouaörüköe esküvője február végén l<z, mihez a szükséges előkészületek iránt történnek már most intézkedések. — A népsziu-hás egyik jelesebb tfgja Pártényi János hosszabb botegeskedés titán 46 éves korában elhunyt. — 0 felségének Csernov itzból való buosuia megható volt Ezrekre menő néptötneg lepte el az utczákat, az erkélyeket és az aulakokat s viharos éljonkiáitás-sal üdvözölték a királyt A pályaudvarban a király kegyes szavskksl mondott köszönetet a szíves fogadtatásért a polgármesteroek és tartományfenOknek. A iiemowég az ország határam vett búcsút a királytól, a király a többi közt azt mondotta W a a s i I k o báró beesődére, bogy itt tartózkodása emlékét él/e legszebbjei közé sorozza. — A keleti kiállítást szept. 3U án fogják bezárni. — Nagyváradou Oroez Mihály rablógyilkos kil«il/lnk Bisonyítják, mily nebesen lehet foledni. Lényünk teljes megsemmisitéee kívántatnák, vagy jobb vissony bekövetkezésé nck \'kellene a lefolyt sértések emlékét eltörölni) bogy e házassági vissony javuljon j d« ka ilyesmi nem történik, legalább állandóan, nam, akkor a tjesaaemléiLeaés mérges kicyoi erősebben besxivódnak szivünkbe és Mtr ée házias boldogság toemioi azon sso-nioftt biztossággal fognak bennünket kerülni, mely* »erint többé vissza nem térendnek. HtstOsan feltel«^ük, hogy Ró/aa ée Nándor hésassága nein fog aa alsó fajta háaasság-líOz birtomi, mert jellemük nagy mértékben k<tMbÖaík rgyináátÓL A másodikhoz nem fiznák sülyedni, ast bizton hiszem; de attól lelek, hogy a hsmadik fajtához, kellend ŐkAt saárniiam. — fis es esetben még egy-srar jkérüem, helyes-e, okoe-4> egá^i jövendő-h^li eanr>n"-éjét lelálaozni, hojgv egy elbs-rnArkndutt igéiét vak rabsMigájává legyünk?* tMnoiiarstedi mélyen meg volt hatva és j * >a A tanár bő és különös elmélkedő „Jól van I és mfly kilátása van jövő alkalmazására nézvó . 1 ; .Azok után, miket Öreg barátom, Sif-ver tanácsúé írt, határozottan igérvh van, hogy j mihelyt tanulmányaimat végeslem, Születési helyemen a eegédrectori állomást elnyerem ós ha a mostaiu roctor, ki mái öreg; ember, lelkéeaí hivatalt nyer, ugy hiv«tálára számíthatok." „Hisz nagyon jói hangzik luliijiez1!,— szólt a tanár; „és mert iparkodó jfiátal embereken segitheini, benső öröinömro! szolgál, ugy azivessá küremflködöm, hogy Manner-stedt ur elutashsssék innen. Benső hálás érzelemtől, i némán hájolt meg Manberstedt „Nincs Iwawbh óhajom; akarok éa el is kall innen n^ennem." Megzavarodva aaon jelentőségre, iliekyetja tanár éles esse lehetőleg s ktU Mónut tulajdonit-hat, gyorsan felkelt és elakan huosazni, de 1 a vendégszerető tanár őt visszatartóztatva- \| válaasolá: .Ma reggel Bnunné asszonynak megparancsoltam, bogy kft Usnéhrre ké- dánynysl szolgálok. kaloaátj hUksssiotlék- — A finn ssinmC-véssnŐ Aelberg I la kisaasaony Kolozsvárott is tog fellépni. - A nemzeti színházban Ieg-köseiebp gr, Te \'ki „legyanez" ét fogják előadni ^j betani lássál. ««H 4 As „Oi aaág-VlIáf* ozimü ké^ws lap 80. fiiztíe a. Következő tartalommal jelent meg: pzövt j. Margit (elbeszélés.. IC.\' Tóth Kiotói t A I ikintetes nr (ballada), Tolnai L.-!ő\|\| i Alkcny (rsis) Sümrghi K.-tól; Régi dolgok \', V isuti kaland.. Frankenburg A.-tói; { NsnlóW-zctek l84ÖbŐ\|, id. Szioy-n ei ji-ióí j Vii ssaemlékezé»ek Széchenyi Istvánra, Kertbeily K. M.; Az állatkertből,1 QrubkÉy OL-tál {[Keleti míiparczikkek kiállítása QeUéri M.4óh Rodey Lucia (regénv); Hazafelé (képpel)\' (Szarvákvadftszston (kép pel), Tibanjy (kepoel), Olcsó János (képpel) M.-Szalincz jyéra! (képpel), B-Füredtől Fiúméig (képpel/, Irodalom, Zene, stb. stb. 4 legjelest és beküldetett hozzánk: MpnttU tcplőmtiveléi és hoiktxtU* iria K-wl Jdemf bonerme\'ő. 12 a szöveg közé nyomatott ábtával, A balatonfUredi szeretstbáz javára. Szerzi sajátja, — Budspest Aigner Lajos bisománya. Ara 80 kr. — E uét ívre teriedŐ csinosan kiállított munkát, mely a szőlőmüvoléit és borkeselést kimeritŐeu felölelt s a függelékben is több hasznos ujj-mutatást tartalmas, siánljuk saőlőmüveléssel) foglalkozó gazdáink hgyelmébe. \\ - Beküldetett hozzáuk: K. Icneli ért«kné»tk. Irta CŐl< Ignács. A kis 8-rétü 100 oldalra terjedő csinosan kiállított , füzet mely Nyirlakv Tarányi Fereuczné született báró Hifiéi Mari úrnőnek van ajáulva 3 értekezést tartalmaz melyeket a szerző tantestületi gyűléseken felolvasott As értekezések czimei: 1) A családi nevelés és sn-nak viszonya az iskolához. 2) Rousseau életéről. 8) Lszmék .a nemzeti nevelésről, -r Ára 70, kr. Ajánljuk a tanító világ pártoló ügyeimébe. —í Megrendelési felklváa a módszertani hitelemzések rom. kath. népiskoláink III. (és esetleg IV.) osztálya számára cziin alatt megjelenő munkára. Ama kedvező fogadtatás, melyben as L osztály számára írt művem a nm. püspöki kar, a Ssent-István-Társulat, sajtó, tanférfiak és hitelemzők által résaesült; ama megtisztelő felhívások, — melyek által a mjfi folytatására lettem a legilletékesebb körök által több oldalról felbiva és buzdítva; de mindenek fölött azon körülmény, hogy kezdő bitelemzőink, nnpuö-vondékeink és k^jpeadei ifjusárunk kezébe edd^^gynflen oiyjniűvet sem adhatunk-, mely Őket a nagy\'obbjgyermekek előtti feliépé-seknél óriról-órárjT biztosan kalauzolja: — többszörös indokul ssolgáltak e mű megirá sára és sajtó alá Való rendezésére. Alapul a nagyra, püspöki kar által előirt „Kis katekizmusok lapról-lapra, megritkított kérdéseivettem, s ebből féféívről-féiévre, hónapról hónapra, sőt óráról-órára felmutatom, mit, mily toijedeleutben és ásutépen kell ezen osztályban a tanulók előkéttültségének, képesé-gének és vallási sptkségleteíuek mérlege éte mellett elősdni, s mit kell ebből a lob l»b tanfolyamok számira e hagyni. A katekismus szavait és az ezekuen kilejezett fogalmukat a paedagogia és njethodíca összes segédett-közei, magyarázat, érzékités, hasonlat .ellentét, példa, idézet, tözmondás stb. által törekedtem a legjelese ib szerzők nyomán uieg-érteni. — Az özeinél használt közlő a\'akot mindig a kikérdez katechetíkaí tanalakkal egyesítem, még pe lig ugy, hogy az apróbb-kre a gyermek kénytelen lire felbontott feleleteinuk >1 azután a magyarázás kikérdezés és értelmezés az emléztetéssel a legszorosabban össze van kötve. Mivel pedig a bíteletnzésben nemcsak az elmére, hunom azonfelül a szívre u akaratra is kell hatnunk, minden egyek előadás, (mert mindenik öuálló egészet képez,), a gyermekük hitéletére s vallási érzületére vonatkozó intelmekkel és buzditásokkál van betejezve, melyekben a feldolgozott \'tananyag gyakorlati alkalmazása Van következetesen Összefoglal vs. Záradékul ftlévről-félévre részletes tantervet adok, mily a kezdój hiteiemzőnek óráról-óiára biztos tájékozást luujt, míg a „Bevezetés"-ben a bitelemzés kpréből merített gy akorlati utmutaiások és utakíások lesznek dióhéjba szorítva összefoglalva. A uid 82—36 nagy nvolczadiét/l ívre fog terjedni, s megrondo-Icsi árát tömeges pártolás reményében dkkis 1 frt, 75 kijra szaü\'tara, ami basuntoijedelmü munkánál páratlan (kedvezményi (A bolti ár legaldbb 2 (rí. 25 kr. lesz.) Megrendelésnél legczélszcrübb a postautalvány M levelezési lap hsssnálsta, s a i kik megrendelési árát előlegesen uekülditt, a művet Ikeresztkötés alatt bétmeülve kadják, miáltal iámét 30—40 kr. postaköltséget kiméinek meg. A gyors éf hibátlan szálbtás érdekében az utolsó posta és megye tikzta s hibátlan kiírása kéretk. Gküjtőknek minden 10 pld. után tisztelet-példányuyaf, s az ej yházi íróknak cscrepél Az ízléses, tiszta és hi- et bli és pártosatok- i gazdasági ;t fajok hűl. 1 drb. eijy-ímzérem> részi (honi) gyleti ezüstül össseálli-bronzérem. nál apróbb kérdése a katekizmus részi szavaival felelni, b (Redó\|ute) helyiségében gyümölcsésáeti és kér-téáastl kiállítást fog tartaai, melyWk intézése és reédeséso e»onf(^ylel kerű sieti szakosztályára lett bizvá. £ klá\'litás a nuigyar haza (kész területére lojsjl ki és w^ff osztályra oszlik a. m: 1. igrüinölc, H, vetemény fi főzelék, 111. szoba kertészet, végre Ív. kértl or/,közük és kázi gépek. A kiállításra szánt toriuékbk és tár< gvak la ssükséges hely biztositlnt áss végett okó. [ió. I&íére az erdélyi gasdaiági egylet titkári hivatalánál (Kolozsvárt, bt Iruonoíztor utcza 8-ik s/ám) ssŐvaL vagy iilsba beji Isnteudők és legkésőbb bkt. uó 24 ére ugyanazon eaim alatt bekjüldandők. Ez sn megbatározott időn tul bejelotttQtett, vi jjr beérkezeti küldemények a verienyből kizáratualű* Résiletés terve I. osztály: Gyümölcs (As évssakhoá képest leg^oy leghelyesebben megnevezett cs< ban)..— T 1. alma. / a) Csoportozatbk az lordéi egylet által tenyésztésre ajánló (Lásd a függeléket) Jutalmak lotí ezüstérem, 2 drb. egyleti br b) Csoportosatok az érdél , almafajokból. Jutalmak: I drb. érem, 2 drb. egyleti bronzérem: e) Csoportozatok vegyese* tott almafejokaóL — Jutalmak : 2 drb. egyleti 2. Körte. a) Csoportozatok sz erdé\'éi gszdsaági I egylet által tanyésatésre sjáuiptt fajokból. (Lásd a függeléket) Juta mák : 1 drb. egyleti ezüstérem, 2 drb. egyleti bronzérem. tri Csoportok vegyesen összeállított kftr-tefajokból. Jutalmak: 2 drb. egylet bronzérem. 3. Szőlő. a) Asztali szőlőcsoportozaiok. Jutalmak: 3 jlrbj arany, 2 drb. araoy és 1 drb. arany, L b) Borszőlő csoportozatok! Jutalmak: 2 drb. egyleti bfonaérein. v) Erdélyréai (boni) aazialí és bor- szŐlÖfiú csoportozatok. Jutalmak 1 djrb. egyleti ezüitérem, 2 drb. bronzérem 4. Vegyes gyümölcs. Dió. mogyoró, gesztenye stb. csoportozatok érdem és szükség szerint dicsérő oklevelekkel fognsk jutalmaztatni. IL oszt Vetemény és lozelék. 1. Vetemény b. m. petrezselyem, hagyma, paszternák, zeller, paprika stb. 2. Főzelék u. m. burgonya, enni való kerek (tarló) répa, murok, kel, karaláb, káposzta sth. mindezek csoportosatokban vagy egyenkint kiállítva: Jutalmak: csoportos kiállításokra 3 drb. arany, 2 drb. srauy, 1 drb. arahy, 3 drb.. 2 drb. és 1 drb. kettős ezüstforint, továbbá 8 drb. ezüstforint külön-külön egyes kiváló termények jiitalmazásáfa. Ili. oszt Szoba kertészet. 1. Szobában tenyésző virágok. 2. Szobában tenyésző dísznövények. 3. Virágcsokrok (Bukótok). Jutalmak: a legszebb esoportozatokra és virágcsokrokra r- ikereskedelmi kertész által kisllitva: 3 drb. arany, 2 drb. arany és 1 drb. arany —\| megáncgypnok által kiállítva dicsérő oklevelek. IV. oszt Kerti eszközök és kézi gépek. 1. Tslajudívelési eszközöl. 2. Uyümölcskertij „ j 3. Szőlős kerti 4. Szoba-kertésze :i 7. VegyesbsMaál Jutalmak: frUrt egyitl drb. egylsti bronzérenj A tárlat minden rálő bizottsága ezen k elegendő számú dicsén okjev szükség egyes vttí itt utályának hi-el nem sorolt 4lel rondelke-szerint fog* zik, melyek érdem és nsk odaitélietní. Mindéin érem vagy pénzt íjhoz még kü lön oklevélj is lesz mellékelve. Egy kiállító tigyánazon a julen „Er-tesitósa-ben arabs aumjegygyi I jelölt) osz ,, , \| (U«(f>C«(UVWIHHU>, OJ "r ID I -1 —4 -T -\'II----—— —---7---- - tal magxyosődésével meghasonlásU ^ nrtleg vendégeit taliálók fogni." ^tlan kiállításról el ive gondoskodva lett A 1 \' \|\' ) neptamber 30 ig^ tart j példányok száma iiánt ékozhassam. tisztelőitől lietőleg megrendelések >hns Urek, nem bátorkodom es eset-4yi\'at^<«am, ssólt lassan: nem támasz-ssyát kélstemrs. flaial rag/ok vég \'49 mm gyejtliittesa elég lapasatalatot, sa»áljf^gva táenilhetnk. De üst bizton ta-4aw, i hmelegen ér henelleg óhajtom, \\ttf Mm halljam aaon kárt, miszerint Rá-14 aa, kl a fngpá Mbesttá, ha aa he is kNuhsauét; mmi wMysa mefsaossori-•Ma-\'Wy aséy, ■snisnsJjse kedélytől a kön-aféás% ily, asséaáaényivsl lalalkanL* iUfétsÉfaa tekintettel nyitott kenet a tanár Me\'sasssii átnaé. JMi luasssa, htn m\|P kg m tiriáani , aséét a tanár i M \|HI B H hessáljüek, atásról. Mikor isné>lMei a lala ratásü ela/srheuu h s4f "sah ér mén. MMM aaf M á1 Mánneiatedt szívélyesen magküssöné a a meghívást ás újra leült, mire a] társalgás általános tárgy skra terel letett Midőn a jelült estafálá almont, a tanár követkenőt aormogoit: „Átkoson, becsületes fieskó; valódi gyOngygverek; fétek volna, ha nem segjtesiési; hmT luk i nem értem as aráeakát: Las saámíthntoq rá, hogy e be-estleéss lélek nem fog megfutamodni \| de talán Mit, hagy a nagykereakedó és neje nem fognak soha bslsngyeskí Fiatal lányok főképpen mm fogiaJkoaaai a ijplMfék-kel Jöhet még sz a osjp, melten a. W aáeeM fássllliaeet vejéül fbgadána édr rec-toft fíttj M mert KáMorraL aatj látom, mm isg/étl, aa ürdOgla, semmik \| lüp hm. (felytatáas Uv.j megrendblési határíd1 Hogy a j nyomatandó! magamat némileg táa kére m előfizetlek\' mielőbbi beküldését Bsiján, 1850. tályban csak egy kitüjiteiést Erem vagy pénedijat kizár termelő vagy készítő csakis absotut becscsel birő Az összehasonlítás és b ezüstérem, 6 yorhot. Hág tenyésztő, nyerhet, még pedig iálliunánoysl. rálát megejt- szept 8-án. -K»!térif (Iritiiiii és slffcÉiM Mlilioil). f Waj:daság. A2 erdélyi gazdasági ügylet kertészeti ssskosztál IHöU. okt 2H-IÓI no gyfélwéMli ée k Érteskcéi ikü As erdélyi rt.í% által Koloasvárott v imber <Mr reodsoendő i rtésosti kiállítás prog UUal flybfu. gaad sági ÍoIm ivárt pi egyleti 1M0. okt • városi rigtáA betése végett a gyümölcs min len egyés fajtájából legslább 4 drb. vágy gerezd, vals mint a vetemény és főzelékfél iből is megfu Idő éldányszám küldendő. Egy csoportosat bemutalására többen is ^yesűlhetnek ugyan, de ily esotfwn s netání kitüntetést ifcsakegvüjtessen nverik. Minden gyüntylcs, szóló lés ogyoltalá-ban minden, kiőlütási tárgy npvvel látandó el, mely altba és körtének magára az illető példányra ijwz fontával feljegyjzendd, más kiállítási tárgyra pedig szilárdad fela ggatandó. Azonkávüt felkéretnek af t beküldők, bogy egy külön Imelléklendh jegyzőkben részletezzék a termelésre vagy előállításra vonatkozó Bbbb aástokat, illetőleg rövid leírásban kösöjjék kiállításuknak gazdasági statisztikáját vagy kezelési módozatat és azt is, begy a kiállított mutatvátmvok egyenlő minőségű termékből mpnöyj készlete vhn (vsgy kívánatra mennyit ájulhatna elő) és mi árért eladé. A különben ia eladási csikket kéneső kiállítási tárgyak ugyan ebsdbatók, oe a tárlat bezárása előtt annak í helyiségeiből semmi asin s\'att el nem távolíthatók. Mf akiáUíUÓ világossá meg nam jegyei, hogy küldeményét viessaváiya, akkor ss a tártat javára el fog, árvereztettii (Vége követkssik^) Vegyes kfizleményen. — Iszaayi éagyllkaasái. A map no-mélien páratlan öngyilkosság törtéot aog. 27-én Szicília Cataasoro ,nevü városában. A víz 44 Carmise «nrik házában hosszabb idő ét\| lakik PieooU Rafael garibaldista ex úrnaxy nejével ée gyermskoiveL A legnagyobb nyomorúság uralkodott e házban, ram Piorolí <aak 800 llráoyi nya^dijat él vésett ú állam kegyessége részén, s ebből aííg téli ki a házbér. Ily körülmények közt nem lehet csodálni, bogy Pi&oli életunttá lett s eltökélte, hogy megöli nisgát Bátor férfiú lérvén, borzasztó módot választott száa-dokának kivitelére. — Több napon át egy atre köszörülésével fogbűkozott s midőn a mait hó 27-én egyedül volt hálószobájában, az élesre fent szeget eg^ kova-kő segélyével jobbik hslántékábs verte, llogy a másik szobában alvó gyermekek meg ne hallhassák az ütések zaját, a szeg fejét rongyba hurkolta. Mikor éhező neje a szobába lépett, már cyak egy eltorzított bullát láthatott. Mód nélkül sokat szenvedhetett s még.sem bál-Intett egy jajszót sem. Ennyi bátorság jóobr J sorsra lett volna érdemes. A \'boldogtalant-: számtalan barátja kísérte az örök nyugalom helyére. — — Arlrocrstle.és demtkrstia ■ kinv hábait —\' Angolhon és Amerika —• Sir Joshua Wsluie«ley ss öt\\enen években a demokráliát; kép visel te az sngol par ia uent-beu ismerőse lévén, gy ukrán bcszélgHllljik politikai elvekről s ő csakugyan be>snie<ie bogy áz angol nép minden izében ansiokrais. Ilinden deuiocraticus gyártulajdonos l»gidő<b fiára hagyta fekvő birtokát\' s a gyármun-kások buszkék a lordok psrkja ra s palotáira melyükből egyébiránt az egés/. tava»zon át vasárnaponkint niuvseuek kizárva. „Még tulajdon bázamban is cselédeimnél kelleti talá koznou^arisiocrnia nézetek-kel" szólt Sir Josbua, megválasztván per-líameftii tagnak e háxat vettem meg, a« éppen akkor elkészült Westbourne Tenaccon a cselédek szobáit kényelmein rendeztélt«ra el, van nekik tisztességes étiennök s abba uagy kerek asztalt tetettem, s kénye nies széket minden cseléd száméra, a/.t líittein. meg lesznek elégedve. Másnap reggel bejő az, inas s jelenii, bogy felmond, s bogy a szakáesné is felmond, s összes cseledség meg nem marad a háznál. •pHitt fizetésiek, s bánásmódunk nem tiszlusséges-o ?" — „Nagyon is tisztességes, e részben nincs panaszunk, de a házbau nincs rend, nem maradhatunk, méltóztassék a konyhába lejönni, a szakácsné \'jobban el tudja uiondnni panaszainkat.4 —\' . Sir Josbua lement a cselédek éttermébe s vártak már cselédjei s a szakácsné volt q^ószóiójuk. — ,.Mi ueui maradhatunk meg olyan ház-ban, altul niucsen reud, ki látott éleiében koruk asztalt ebédlőben V ide bosszú, u£gyzögü asztal kell, három sfcek s kút lócza. Éu űlok felül, jobbra alattam az inas, ba ra a kocsis, mind a keltő széken, a többi más ló-czán lil, mindegyik a maga rangja szerint, így tmudeulu tudja, melyik a hely, mely őt megilteti. Ez a jó rend, ezt akarom énlrf ^Erre mindnyájan, még a lovász szolgáló ős kukta is, rákiáltottak, „így akarjuk mindnyájan, azt akarjuk, bogy rend legyen a háanáJl" Meg kellett tüstént változtatni a cse-lédebénlo eJtvuderéset,is a megelégedés helyre volt állítva, de dir Josliua nem bízott ezentúl a demoeralia győzelmében Augolhonban. Auierikábau más nézetek uralkodnak a cselédeknél ,New-Yorkhau meg voltunk híva ebédre egy előkelő ügyvédnél, ki egvszorsmind tábornok volt s a néér-yorkí miiili* főparancsnoka^ •— Villája egy órai távolságra feküdt a váitoshoz, pontban öt ófakör ott voltunk s a háziasszonyt aagy zavarban találtuk. Panaszkodott, hogy ssákácsnéjs egy őrá előu belépett saJoujáoa, leliuondott, liat dollárt tett az asztalra, azon két heti bér megtérítéséül, me\'yet a cseléd szabály szerint a leimondás utan még kiszolgálni köteles volna s rögtön islávozott A háziasszony egy bét előtt jót kiázidta valami rendetlenségét, azt ő democrata nézeteivel nem tudta összeegyeztetni, 1 bogy megbőszülj* magát, bevárta a napot, mikor vendég jő a házhoz, nem főzött s akkor ment e>, mikor már, késő volt a városból ebédet hozatni, mert a ló sem volt otthon. A háziasszony bocsánatot kért a ross ebédért, maga főzte, pedig nem értett e mesterséghez. Nagyot .nevettünk, és én . mégköszön-\' tem ezen első leczkét aa amerikai democra-tíából és egyenlőségből fE—r.* Pulttkj Ferenci. — A 14 értélmeMégóröl igen érdekes adatot közöl Sz. A gróf felső magyarországi birtokos. A gróf est írja: a, napokban alkonyatkor hazafelé lovagolván, Ce» helység\' község legelője esett utamba, £^psu basafelé hajtotok\' a ménest és csak agy vak ló maradi e{, mely hasztalan törekedvén társai után, tpakis maga körül forgott és kínjaiban nyerített, kapált első lábaival; szóval: ss izgatottság legnagyobb jeleit adta; a hegyről azonban nem távozott Nem messze haladván el, megállítottam lovamat, bogy lássam, mi fog történni. A ménes már aftHU-belül 1000 lépésre elhajtott, mikor kivált belőle egr ló, és Ügetve egyenesen a v ak nak tartott Oda érkesvén, melléje állott, míg ss megnyngodott, és azután előtte ügetett hasa fslé, ugy, hogy a vak fejével érintbeté hátulját : a veaető helyenkmt visszanézett ée sebességét ennek követése szerint módositá. Futása a legelőn át egyenesen a< ménesnek irányuk, asaián egy ngartbldön, egy barázda mentén veaslé a szegény világtalant aúr csak tóbbbi társukhoz értek. Sztrkmttfi üzenetek. ft«tos Ute. astasksájtt rtlen jsbalMi tar* lul MWiil MMal 1- %» fMÉMi ílsfjr • rtttáma a laf 11 ItáaÉfiM miiiitMrt nt«e* > « 4ss Maitok atat t<iy%aut, jfV «eafcs Vasúti menetrend. laáai HMüwárél tava i InA. MMi Dwuhovar (fj«n>MUt) (fMbltMt] itét (fHJN VOMt) (siambauielj/sopröu-ícw; € 8 PragírUt, Eottori, Cíáitorpja 4 • ■ (fJ®*) to Érkezik Kaulzsára Pere. 10 S0 1 U .6 to t& 50 40 f>6 17 60 U. reggel drjüt éjfél ncftl délot. éjjel dálutl délül. «Ü«H tDjr felül Ssda-Psatefll (f«C7M toast) „ (fMtomtt) • \|\|jRimul) BéwW SopnmW\'l fiinrlmf MM (0Nn«aa) 204 » ti mnl 1 41 d«ib. 11 1 íjjtfl • 4 U r?gg«l 2 5 déíut, 10 10 éjjel 4 1 regijei 1U 15 éjj-l IÍ 5 dílD. b 37 (W\|»l 1 20 délut 10 M éjjel Felelős szerkesztő: hoffhann mób. Hirdetések. AlimieH ktuilitaiwn as MN &dmtremiHt küiiuMvs. k\'itit étmu Parii 187b "XI Brogle J. és MQller gép- éa róHta-lemez gyára Budapdöteb. • Margit-kid közelében, készít Trleiartket (konkoly választó) 6 kü- löuiéle nagyságban. Triciir hengereket malmok eaámára. Koplalókat, Mselfll roKtákat, Hsllákat éa rNlákat cséplőgépek ssáiuéra. 702. 31 -60. 1 P I S ÖH E L-F Ű L ö P \| • évek óta fennálló ós a legjobb hírnévnek örvendd könyv-j mű- és hangjegykereskedége, Nagy-Kanizsán ajánlja á nagyéraerott közönségnek dúsan felszerelt {nagy raktárai, úgymint1: Pompás fa müvet magyar, német és trancxia nyelven. Gyönyörű képes-könyvek májryar, német és tranczia nyelven. Iff as a jfl Iratoh mindkét nembeli ifjúság számára magyar, német j és franciia nyelven. Elegáns le vél pajpirok és borítékok csinos tokban, színes monogrammal Mindenncfliii köszöntőjegyek nagy választékban. Ajánlom toyábbá: pa.pirrauk:tá,ra,rcia,t ipj melyre nézve azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a különféle papírok árát 20 °0-kal leszálíitottam. 1 joooooooooooooooooooopooooooooot (Mell- és lüdöbetetfelLneli KIDAPENTI BVTOROK. 72612-26 As7.tfl.lofl 6a kíiíjpitoB buL II száz szoba berendezésére \\ legolcsóbb ár uijölíetti és CstikU H/olhl s megiilzllilló lu\'szituiénya nagv kéiroletben Steinbach Sándornál \'kárpitos és bútor kés BUDAPESTEN, Ferenci-József- Mt^ A lánczhid átcllení kiltazanUam betendezé«knél Ikülöuös tekintétbo-vótel. átO 765, 7-10 tér, 6-tk szára. Az ujonan mérsékelt Afjegyzé l ingyen Wilhelm-íéle SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA Wllhelm Ferenex, gyógyiierési Neuaklrehenben (á.áiutrls) \| 25 év étá a légzőszervek megbetegedéss ellen, túrok és bronchial-katerbalit, kehe, rekedtség és egyéb torok* é« tüdőbetsgségek ellen a legnagyobb gyégyerővel ás hatással. Különben figyelemre méltó sien szörp óvszerül ködös és bideg időjárásnál. Rendkívül kellemes iáénál lógva gyermekeknek ii hassnos, a tUddbate- jes; asoukivül rattkségss sser énekeseknek ás ssé* A rekedtség ellen. — Számos bisouyúváuy megerősíti Z Megrendelheti Nagy-Kanizsán Práger Béla gyógysze- # 9 uuivii"au iiijiiibiuk iu«iiv , Rendkívül kellemes iz< A 8®kre nésve azonban asUkségt o 2 nnkoknek fátyolozott bang éa £ 1 I » fentebbi állítási. ® j ■ Mh Megrendelhet ■ rése urnái ^fcg ■ A t. oi. kötdtuéj tgytnuen a WiUulm-féU Sehutbtrg növényallopot kérjt, ■ miuidn u csak to\'em kUtiiUlik tintán, s a Bittmr Oyuln jtbú* alatt lőforduló S tidouiturg növény allop féU gyártmányok csak utániatok, ntlytk\'ól küiönönn óvok. Z 000000003000000000000000 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság 689 38—62 tisztelettel alótyrt igazgatósága ezennel jelenti hogy Zala, Somogy, Baranya és Vas megyék réssíére kiterjedő hatáskörrel NagypK a ni z sán Vezérügynökséget ál itván fel, annak vezetését Grutmann S. H. úrra juháxta, kit egyszersmind a taz, szállitmány és jégbiztositási ágazatokban jogérvények biztositjUi kötvények kiállítására, károk felvételére, ugymlut ezek azonnali klfiseté«ére is feihataloatott. Budapest, 1880. januárban, ) A Magyar-francziá biztosító részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. MOSKOVICZ A Magyar-íranc/j igazgatóságának fenn többi közzétételére hivatkozással alóllrptt tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kaniz Itol is liiztosítápi ajánl vezetését elvállalta s a vozérügynükségi irodát megnyitotta, késxtégecebben megadatnak. Blzlo f a) tűzveszély és robbanás által okozott kábfc\' ellei b) Jégkárok ellen A Maoyar-fraticxfa biztosító; részvénytársaság, melynek 20 millió 10 millió frarj kéeapAnsbeu befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig \' lését, dielyen a társaság Ug TálasitnAny, Elnök.-.fiittó István, 6 Felségé val. belső titkos Uuácsosá, a Lipót-rend nagykoréi «ra. képvieeló stb. Budapesten. Alelnökök: Báró B á n h i d y Béla, földbirtokos, orsz. képir. stb. Bpesten. Bontenz Jenő, a párisi Societé de l\'Űnion géneraie elnöke stb. Párisbao, Tálaartmáayl tagak. Róbert Morin marquis de Banneviíle,az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Pál N tavelt Ármin kir. keresked. Unáctos nagykereskedő. Lovag sápod Begenhart Ferenc?, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. 8vAb Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budápesten. Báró Tlati Károly cs. kir. kamarás, az oszt déli vasát alelnöke, az ojsztrák on agía fik Bécsbea. ji , T#kí«tv«, a társaságnak ieaotebbb kHlatetetl tőkeerejét ás as Isletveaelée élénj tévő, bazi >.ar> ktáWa bisiená támaág miud ea ideig, melv a bistontté kösönségnek annyi garanUái nyáj ás aa éiáa állá eayé«iaé\|ek jellem egyrészről telfae biztosítást nyújt arra néare, hogy «m Iaa4ietfiat sMaréwfl a saakveaiMs avatattaága aa iránt is kjeaeeságll szolgál, hogy a A mUm tekár lisstfeietiel alé\'iroU á yuoeitá t. kBadnság biaalmál aa általa képviselt t \' • >es fetyamatkaa vaa, áe kagy tSabietetfláeí ajánlatok » már folállitett ügynökségek; által ki tf eiy-Kealasáa, 1880. má\|«akaa a l)jíz(osi((i részvény-tarsaság sai vezérügynökség l tok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg- Ker U pedig a lánaaág ; I o) szárazon vagy ylzéo siállltott Javak károsodása ellen; d) az ember életére minden ismert módozat szerint, frankot, azaz 8 millió arany forintot ifivé alaptőkéjéből a részvényesek álul mindjárt kezdetben k, azaz 4 millió arany forint rjiagyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló köagyO-y vezetékének élére következők választattak mpg. Felügyeli blaolUág. ztese, \|\| B e c k Nándor, a magyar jelzálog-banknak igazgatója. L ánczy Leo, a mag}, ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Buujipesteu. Lewin Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Ser rebour ce Jos. Mária Emil, a párisi Societé de fŰnioo géoerile vezérfel ügyelője Párisban. isban. \| Igazgatóság. Igazgatók: Dr. Hiller Albrecht, köz- és váltó-ttgy.véd Bécsben. Kist\'enmacher Károly a „Hofimann József* nagykereskedő czég főnöke Budapesten. 5cli weig er Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten, ulkháza] Vezérigazgató : Mo^ko vicz Lajos Budapesten. tári uái ínkbanlís nagyobbrészt ismert és köztiésteletben álló egyéniségeket bátran almeadkalé tsbát, kegy nem volt még as egész \' ott topna, mint a mennyit neki e táreaeág mindjárt kezdetben oyqjtani képes, s a midőn a társaság esett, eddig páratlan társaság Üzletvitele a méltányosság, a pontosság és k legszíorubb beoetleteeság minden kBvetelssényéask mindenkor és áreasig a díjtételek megsaabáeáaél ia kellő tekintettel fog leaai a verseny jegosalt követelményeire, g iráat njbél felhívja és kán, megjegyai egyeaeremiod, kegy a mértgyaökségi területen a vidéki igyaökeégek saervs-§en elfogadtatnak, maradván teljes Üszteleitel a H . . A Magyar-franom biztosító részvény-társaság llaftl ttgynökaégekí vezérOgynöks^ge N.-Kanizsáé •a umál Csáktarayáa: Hireobmann A.urnái, O 11TII A II kl C II r Sn,^0" ; aUllnANN ö. H. Zala CffraisgM s Fiscber Mii KatztMyw: foly János Matfea i Epttefo V. KyomatoU Fijiebel Fülöp laptulajdonosnál, Nagy-Kaniasán 1880 L Ceabreedeken 40. sxám. Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, szeptember 29-én. * VII. évfolyam Ili ápivatal FMmí Mílp kSayvkeres-liwt. Ujtátnkái H 513. szám. iaeteei árak: Egéaa éjre 5 fut. Fii lm 3 ki. Neffvsdévrs I Ért. 60 kr. IHIIIméMAj 5 kasába* petit sor egyszer %( V kr. Wfch-Bn hirdetésnél 5 kr. .Bé- \|ffM » U , \' * ZALA meggyei erdekö. * KÖZM 0 V ELÖDÉSJ. TÁRSAjDALiMl ft* G AZDÁSZAlii HETILAP A ZALAMKGYEI GAZI). tiGYESÖLlíT ÉS TÖBB MÁS EGYLKJ HIVATALOS KOZlhíE. Szerkesztői iroda. Hova a lap asellemi ré-uét illeti közlemények küldendők Uj városház utcza 518. aa. Bérmentedsn levelek esak ismert kezekből fogadtatnak alt Kéziratok vissza nem küldetnek. * ; Holttér: Peüuora 10 kr. Földmivelés ipar ét kereskedelemügyi mdgy. Ur mí-nisrter ur ó nagyméltósága a Zala me-gyei gá idasági egyesület által f. é. szeptember sett a (i-iki közgyűléséből kossá mté-JZala" 38-Ík számában közzétett fiHralfyn a kővetkező értesítést adni méltóztatott! kelt fe aü letét luve.i terük I Fi Idmiveléa-, ipar- éá kereskedelemi igyi m. kir. Miniszter. 27453 a megyei gazdasági egyesületnek £ la-Egerszegen. — jj., FílyA bú 8-ról 4jl95 számaiéit terjesztésére értesitejn az ejíje-bogy az amerikai szőlővesz-gzők Behozatala iránt táplált aggodalom! csak is azon a tévés felfogá- \| aon ni apuikat, hogy az amerikai sző-iúk phyllozera mentes az«jlő-re fognak cl ül tettetni. — \\ y intézkedés elrendelése azóiy-ban s )ha sem volt szándékom. — Aa ai lerikai szőlők a fbldmivelés-nek t tol só mentségét képezik oly vidékéken, a hol a phyllozera már nagyon elhatalmasodott, a hol az elárasetás kivihetetlen, a e szerint mindi n egyéb intézkedés mér elégtelenné vált — 1 y helyek nálunk is vannak már i e helyeken szükséges a sző-lőm ívelés azon módját vagyis az amerikai szőlők meghonosítását alkalmazni, a mely Francziá országbsn ma\'már nagy területeken kedvező eredmény nyel gyakoroltatik, amiről alkalmam volt az e tárgyról a helyszínei teljes tájékozást saerzett szakértők! jelentéseiből meggyőződni. Aa egyesülőt megnyugtatására megjégyzem még, hogy az amerikai zőlők közvetlen a nagyobb phyl- lozeralepétt területekre fognak szálj-littatni, b e mellett azok beazállitá? aánál oly elővigyázati rendszabályokat léptettem életbe, hogy ezen int tézkedéaem folytán, a\' pbylloxera mentes területekre semmi veszély se káromolhat, —■ IJpest, 1880. szept hó 16-án. Br. Kemény s. k. A munkás-osztályról. (1.) E lapok hasábjain régóta nem pendittetett meg az ipareso kérdése, melynek egyszerű megöl* dása elégséges, hogy as általános jólét korszaka beálljon; de a mely caak azért nem oldatkatik meg gyor} san éa kellőleg, mert a birtokosok érzéketlenek a munkásosztály iránt s mert a társadalomnak kilenc/, tif zedrészc seui nem érti. sem nem érzi, mi baja van a hátralevő tizednek. A mi törekvésünk oda irányul, hogy a kedélyeknek megnyngtatáaára mŰ-ködjünk közre, s pedig épen olyan Ügyre nézve, mely az állami közrend és a társadalmi jóllét tekintetéből felette fontos. De miként fogjuk mi ezt kieszközölni ? Az jáltal, hogy jő-zanul fogjunk az egyes kérdések fejtegetéséhez, s buzgó szeretettel a munkás osztály iráut, bajain egyenkint lehetőleg aeglteni iparkodjunk: Léteznek bajok, ez tagadhatlan, s ha aztán ezeket együttvéve mun\' káa kérdésnek nevezzük, akkor megf közelit vén. felvett tárgyunkat a következő három kérdésre ajándékozom válaszolni: a) Honnan szármszik voltakép!-pen az, amit manap \|munkáskérdésnek nevezünk ? b) miben áll tur lajdonképpeu e kérdés? —r e) hogy lehet rajta segiteni. 4 vagy jobban mondva, mennyi6en Segíthetnénk mi rajta? — Meg nem engedhetem hogy & munkás kérdés, azaz: azon különös bajok, melyek különösen egyes társadalmakban éa Ikisebb mértékben Magyarhjon munkásait is zaklatják, korábban, mint a folyó század kezdete körül keletkeztek volna. Keletkezésükre különféle körülmények működtek közre. A mult század végén a munkás és iparviszonyoft terén már számos elavult es változást aürgősen, követelő mozzanatot szemlélünk, melyeknek megváltoztatása, ha nyugalmas időkben, fontojlva haladó józan emberek vezetése/mellett hajttatik.végfe a- munkás-oszmlynak javára és üdvére szojlgált ívolna. De akkor egyszerre I j franezia forradalom támadt, mely szabadság és egyenlőségi eszméi,tekintet nélküli erőszakoskodásai, még inkább a belőle keletkezett háborúk által minden eddig fennállót hal-epira; döi tött. Ezen sziliem következményeivel együtt franpziaország határait többé kevésbbó átlépvén, Németországon keresztüli hozzánk is átszivárgott s valamint társadalmi úgy iparviszo-nyainkajt ia tökéletesen meg yál-toztatá. jUgyhnazon időreesik a gépészetnek jnagkszerü fejlesztése is, különösen a gőznek alkalmazása ál\'al, mely áljtal n nagy ipar egészen uj irányban indult, a hatalmas eladdig merőben lelieteilen lendületet vőn. Hogy pedig ez által nemcsak a számra és jelentőségre nézve tetemo-sen telskaporodó gyári munkásoknak helyzet^ egészen megváltozott: hanem a kis téarra, s az ez által képviselt polgári! kSeöposztályra is mélyen ható bjefolyás gyakoroltatott, a/.t szükségtelen bővebben bizonyítanom — Éhez járult a háborúk után a tőkének s a pénzüzletnek roppant kifejlesztése, a mi által a tőkének hatalma Növekedett, és pedig nem épen a népek javára. A negyedik a közlekedési esz- közök szaporításában s az ebből folyó szabad költözködésben fekszik, mely tettleg már jóval elább létezett még, mielőtt ttevényhozásilsg kimondatott volna. E\|cként lehetővé vált a nagy ipar számára szükséges munkaerőket tömegesen beszerezni, melyek kivétel nélkül a kis kézi- s föld ipartól vonattak el s elszánt vezérek keze alatt az időről időre beálló üzleti válságok alkalmával veszélyesekké válhatnak a nyilvános rend és békére nézve. — Leginkább pedig a materialis-tikus elvek elharapódzása okozá so-cialis bajainkat. Ezek eleinte esak a munkaadókat, nemsokára pedig magokat a munkásokat is megszállották. A valódi liberáliselvek helyébe arra nézve, miben álljon az . embernek e földön teljésítendő feladata, a földi javjsk becse s jelentősége, az úr és. szolga közti viszony — ezek helyébe s jelenkorbán az önzés lépett; mely a vallásra alkalmazva a szegényeknek megvetésére és kizsákmányolására és viszont ezeknek a gazdagok irányában való irigykedésre és gyűlölködésre vezetett. Ezek n ma létező bajoknak főokai; — de vannak még mások is. i Ezen igen rövid előzmények után átmegyek a második kérdésre: miben áll voltaképtilt a munkás kérdés? Minden embeirnek, tehát a munkásnak is, azaz annak, aki minden* napi kenderét mindkét keze munkája által keresi, arra, hogy jól érezze magát, három dologra van szüksége: biztos jövedelembe, társadalmi ál-lásrsés nyugodt Kedélyállapotra. A ki ezekkel bir, legyén az magas rangú vagy alacsony helyzetű, tudós vagy csak közönséges ismeretekkel bíró, városi vagy faltai ember, az boldog; aki pedig kénytelen e hármat, vagy akár csak egyetleneg yet e három tényező közfii nélkülözni, az elégedetlen. Igaz ugyan, hogy sokan magok oka annak, ha szép jövedelem mel- / lett mégsem tudják azzal, amijök van, beérni. Azonban vannak még fájdalom olyanok is, kik minden szorga lom és ügyesség daczára sem tndnak többet szerezni, mint a mennyi éppen szükséges arra, hogy a maguk és családjuk puszta életét toyálbb tengessék, arról pedig, hogy a jövjír\'e az örökségre, bizonyos, előre nem látható eshetőségekre, példánl betegségre, egyéb ínséges esetekre valamit félre tegyenek, szó sínesen. Hogy minden ember bóséfb en éljen, lehetetlen, de nem is szükséges, de szükséges, hogy legalább annyit keressen, nehogy mindjárt az első pillanatban, midőn ön vétkén kivül munka nélkül van, koldftlásra, kelljen kezét \' kinyújtania, hogy magát és csatádját fen tarthassa, — Igazságtalanság lenne már most, ha ezen, semmiké* pen sem kielégíthető állapotokért a munkaadókat, gyártulajdonosokat, iparos mestereket s. a. t, felelősekké tennők. Sőt nevezetesen a korlátlan versenyből származó viszonyok ép oly nyomasztóan a munkaadókra is nehezednek s vannak körülméáyek, melyek közt még a leggazdagabb gyártulajdonosnak minden roppant segélyforrásai mellett sincs módjában munkásainak biztos existentiát szerezhetni. Sezen bizonytalanság — ez az általános elégületlenségnek oka. A munkásnak, hogy megelégo- \' dett legyen, továbbá megfelelő Ur- \' sadalmi alláara is van szüksége. De ily állása máig sincsen a munkás osztálynak. Hajdan ez máskép volt. A régi iparrendnek számos hiányai és fogyatkozásai mellett mégis az a jó oldala volt, hogy szerinte mindenki az inas nem kevésbbé mint a legény és a mester — határozottan tudts, hová tartozik, mik jogai és kötelességei és hogy ennélfogva határozottan körvonalozott szabad küzd-tere is volt, melyen jogos és tisztes- táiczdja. Quem dii oderunt. A kit az istenek gyUljilttek. — Szalay Sándortól. iisotty félig-meddig mozi út ngy van gy akit as Itten meg akar verni, hát magdsrstetti vele azt a taép, de hálátlan tanító j pályát, lgaa, hogy a r^gi ét mostani álUpdt aaáa meg egy j hanem I azúrt mostan ia a I jfoggyttmölotteieuebb é« iegttiyisetebb életfáim. fabmlett a kor, nem aldszaak mi sem. jáokan küzdöttek nemeefjn és elvesztek ayeampanul; sokan viselték csupán e nevel, etatktt megörökítették a regények, a samoMrek. Így epttlt a legnemesebb, a leg-hivatásnak emiékusatopj undorító aár-tót éíí\'fíi küteieasegük az uhukáknak ezt ssétrmábeliH; kikeresni abból ja diotők em-WtetlTs aUfál áílHani emtékofMlopot. Hadd áUjssT ^4>yes tanU>águl, ho\|y \|a hallhaintlan- 1(H seat feli fi. i tsnetni nem leliei. iíuk. e igee sokasi voltak, a kik a gyarlóságét hirdették a kOzAn-Eéaárei lagyeesk plyanuk ia, a rtlc tMUgwooi, a iaent Ogy iránti ayf« cisMMiKik ffiiamerest. Ha ■ ____ •fötlsífe! a ki1t sgy<«0 gyárié eoeukua alakon amaéek. Isgy—A etyaeek iá a kik aa el-tataéweai kses^asas. [Ajr tgasaág aairt ftí la^ebben; mmm! ollsMíjlaaMa mm Ishei • es silsitted\| is <é* nart as fűi évaaiaa^ll sóm ad eiss- anNti - •\'Ifi \' ]A Hat aaekrél e saagfcy légi laei-iékrjl Mtei shasedlsk, káaeejr — Irdalom 1 ^ éo \|é Msnsrt mm tedieh: éket hÍmtiaÍMfc-% agj e aórt, iMy ékei oly e-MÉiaá tumalNta r Vekak, 6S assgvanaak «Míái« sk^aAatkssl. Béjttsk le má esek uésdétíésAm, kskm a fstumk sias gyar-H agyléére a éHMássS adsítl ^legyei wekél a Md slattank, • hák Isten, nem estünk le rúla. Aztán még kt (ndja mit rejteget méhében a kor. Es a társadalmi paránynak tekinteti tanítói osztály érzi erejét \|6a szarvat kapott arra ia, hogy igen sok elfogult, vaskalapos atyaiiiiak szarvakat caináljon. Hallatlan yakf meróseg^k tfihénnek 1 Újságokat csinálnak 1 megtámadják a közönyös publikumot, szói emelnek a" célszerűtlennek látszó vagy ismert felsőbb rendeletek ellen; beleszólna^ a culturalis mozgalmakba. Mindezt persze ezelőtt 40 vagy 50 érivel Icgfdlebb egy néhány jprótétai lélek ái[ modlÁtta csak meg, De hát ha egyszer most már mindezt a kor jkivánja. A polgár ember mólt már azépen ko czOgat, ha. tanítójához be akar menni j az urak ia oda teszik a neve után, hogy „or\'j a tiszteléndé arak se biztittják az elóljáróf ságot, hogy segitsen a domine magiaternek bonlozóskodni — — a faluvéguig. A régi jó! atyafiaknak bizony ez kiaap furesiiuiak tűnik fel; de igy kell lennie. Aa ígéret földére jutottunk. Még sok vár van, a mit be kell vennünk; de erősek a mi fegyvereink Emlékműnk meg Hódhseinkről 1 j Egyre sOrübbea .támadnak a Józaiték. Az ut egyre veazélytelendbb, egyre súnáhb less. Igee tanácsos ilyenkor a mult mohos* kövét ehposditani j hadd lássák azt a vasfaj; sötétséget, melyben aa elődök szent buzgalmuk fáklyájával ia csak nehezen haladtak egy-egy lépéssel előbbre. [Tanuljon aa ujámi nemzedék, és lássa be, hogy a férrilágostd\|-«ág korában — mikor ow nem kell tapé-gatódania óriási lépésekben kel haladniju ás rlal Upé. I ! Vala as emak im esetsqdeje a ftyi-gali kereasiéey világban [s enaélfogva Út gyaronsághaa és annak toyik derék latha-rSees ksaságéhwi t OvasejJván ls\| vala pe-iiM annak aa aestidfadk li)L hónapja, a r%wk kaleodanuma iaerlnt ? ssérlsflsva, oáskfppeii! Mé, asokettahkaai \'Sst,-Mí- bály hava, s voltaképpen: szeptember; éa ennek is íaz utolsó vasárnapja. Ez az utólsó vasárnap csak annyiban kalendarlumi nevezetesség, hogy — miután Szt.-Mihály arkangyal kedves neveűnopét a hét többi napjaival sorbsn ülte — ert is sserencaéltetí utoljára. Hanoin Oroszfslva a szentek \'sorából csak egyet rcapectált, Ifevéu as 6 ocmiájok evangelicaf ez a szent pedig vala : Snmt Gábor, a gyülekezet érdemea kuratorá. —. Tesiát abban a községben semmi ne-vezotesseggeLsom bírt szeptember utolsó vasárnapja ; csak is az Urnák feuirt esztendejében ; és .pedig azért mert ezen vasárnapon, minden öreg és fiatal férfi gondolkodva, magába szállva a minden öreg asszony kisírt szemekkel ment haza a templomból. Csupán a fiatal lányok-és menyecskékcsintalankodtak, kandikállak vgy • gyönyörű, sudár,\' barna liatal emberre, a ki ott legeiül mont Bodor Miklós,! tisaeteletes orral. Mikor aztán a paplakba tértek egész aereg fehérnépaég vette azt körül i\' ott kezdték el, hogy „bizony derék ember vált belőle; ugy beszél mintegy superítodeJ \| igazán aranyozni való szája van a lelkemnek; csak az én fiam volna, nem adnám aj fél Magyarországért." (JA magyarnál ez a legnagyobb ár. ügéssetj sohase mond, mert érái, hogy ngy sincs aat érő (kincs a világon.) Mindezen dicséreteket pedig az hallotta legkevésbé,, a kinek szánva volt, az a szép barna mq ; hanem hallotta a paplak ablaká-ban égy gyönyörű szőke fő; s azon a szőke ion a hallott jMaaédre egyre jobban ragyogtak a buzavtfág-szemek, s a halvány homlok és isres Hígyolt, mintha az első csók isteni herétől ogett volna. — Annyira bele-mertlt á sok dicséret hallgatásába, hogy éazre sem vette, mikor valamennyien körüle voltak. Js^n kenves Eszti kisasszonyka, mért nem jWt al ma szent bessédet hallgstni. Ilyet osak a]jó [tiszteletes ur szokott mondani m-talabb kóljíbán, de 0 is esak ritkán. — Igy feodé aa érdémes kurátor tiwteletre déllé felesége, 8zei t Oáborné asssoay. As a k dves fítttiko kiassony, a m tisztcletos urnák 10 jéVes s\|(emefénye, egyetlen leánya erre a beszédre olyan lett mint a cseppentett vér, pedig a jóindulata asz-szonysereg még nem (árádt bele annak a liatal szép prédícátoruak dicséretébe; hogy „milyen igaz, egy-egy bibliai mondás, egy-egy\' zsoltárvers annak minden szava; ha beszél, méz loly ajkairól, ha hallgat ajka bezárt szentírás. Milyen gyönyörűen el tudta mondani, hogy miért szegények, hogy menynyire rajta volna 8 [szive iuélyéböl, csak segíthetne, osak köztük élhetne. Pedig a jó Isten azt mégis teljetné. A Dénes urfiból még pap lehet, aztán akkbr az Esztike kisasszonyból már csak papáé lenne. A tiszteletes ur innen-onnan úgyis belefárad a sok prédikálásba. Az ilyen okoskodásra a szegény Esztike nem tudott mit fölélni, hanem azt mondta: — Jaj Utenem, az epéd után kell néznem I — Az ablakot gytoraan becsukta: A savar okozta sietségben a legszebb szerecsendió virágot leverte. Tarkója öauetört, i a szegény virág olyan sSomorákm borult le melléje. Régi társak voltak, aedvenczei a kis Esztikének. Egyformán szerette mindakettit, mert egyszerre kapta azt Horváth Dénestől, a\'tól a derék jó fiútól, a kinek dicsőségétől hangos ma Orossfalva; a kinek első lépése annyi szívet hódított meg. És milyen különös ml Ugyanezen napon tört el a szereciendiővírág tartója. Ez egy ablak becsukás áldozzts. Igy van az élet ben is. Néha a sora egy ajtót becsukat velünk, a ugyanakkor kizáratunk az örömök tanyájából. Vagy néjta máa sálja be as ajtót, s mi ott maradunk a aárt ajtó mögött; csak egy leány távozott el, és as elvitte —-msjpuu se tudjak hogyan ? — minden örömünket — [Folytatása köv.) (Folyt éa vége.) Nem mintha Rppespíerro ezen tettnél, a miat ast hihetetlen borntrtaággal felytooosaa állítják, vérszomját mutatta volna — I oly férfiú, mint milyennek ő az előbbiekben vázoltatik, nem bír a tigris vágyával, nem ; hanem hogy ő elveihez hűtlen lett és eljárását sopbispiákkal iparkodik szépíteni, as a tálányszerű ilyen egyéniségben, mert ő talán egyraaga Őrizte meg ezen idő népviharában a jellém tisztaságát, az igazságszeretetei és a meffvaaztegethetlenaégot, rendilhetlqn szikla a vadul zajongó ár közepette. — Mint tudva van a király halála után kigyúlt ama neve-zetea élethalálharca a hegypártiak és jakobinusok között Robespierre nem ismert személyes tekinteteket; ezen barbár azonnal erélylyel lépett fel halálos ellenségei érdekében, midőn a jakobinusokkal felirat indítvány ostatik a rokon társaaágokhos a girondiak visszahivatása tekintetében. A forradalmi törvényszéknek márczius 10-kí alakításában nem volt része, épolv kevéssé azon erőszakosságokban, melyekre a girondiak egyes kerületekben fellázítottak. Ama rémidőnek\' véremberei Fouché, Collot d\'Hcrbois, Tallien s. a. t maguk voltak aa Ő vádlói Thermi-dor 9-én. As oktober 30-án hozott terrqris-tikus törvénvt is (a vita befejezése az esküdtek kellő informatiója mellett) az o tollának tulajdonították, pedig ast Osadin iadítvá-nyozta, éa Robespierre inkább azon korlátozó clansulát vitte keresztül: „hogy nem kánom nap lefolyása előtt". Ugyanaz áll aa .ő befolyásáról a közbist választmányban, melynek tagjai tudvalevőleg mind személyes ellenségei voltak. ;í794-bea tetőpontján állott a rémara-loih hatalma Robespterre-rel élén. igy ol-vassuk est a történelemben Es esztelen hazugságot feltárja á szerző, mert Robespierre június 10-dikéig uemcsak részt nem vett az uraló sí ban, haaom többször meg kísérletté az utoioá síroadiaUk megmentését; a június t-kán történt protestáló 72 egyén ellen as üldözés megszűntetését kieszközölte éa ellee-azegűk azon petítio aláíróinak tömeges sse-cutiója sliea, — mely a fedéréa-ek tábora éa — ás Í792. juaius 10-diki események ellen jmtérietett tífiez Hrunemaaa fontos ész-revéiaU kapcsol: „Bobespierre ágyban fekvő •égen utaa moa nagyra vágyásnak tehetett elegei, akötióra valamikép pea kasremdkftdketat. ▲ munkásnál - § mesterembereknek meg volt i maga iltó állása a társadalomban • Mórt megelégedettek is voltak^ (A * mostaninak is meg van, ka akarja, &mrL) Ur még a bistesitott jövedelem ée a i^m társadalmi illái tem elégségesek arra, hogy a munkást elégedetté tegyék Igen ok fa Isuul valaki ast mondta hogy a tuunkáskérdés nem egyéb, mint puaita gyomorkérdéa; — sok-kai iakább aaiv- éa kedélykérdés az — mellékesen astán gyomorkérdéa ia. (?) As ember nemcsak kenyérrel él, haoem szellemiekkel ia, melyek a kedélynek nyugalmat megelégedést szereznek. Pedig a kedély nyugalma a léleknek eme megelégedettsége, megnyugtatott volta, békéje, ez az. mi manap minden Osztályainkban, magas és alacsony ranguaknál egyaránt hiányzik. As uralkodó korszellem, az önzés elve, a rationalismus , és materialismus, ezek azon tényezők melyek a munkások vallásos iityét megingatták, ugy hogy elkerülhetetlen bajai, gondjai és fáradalmai közt immár az egély nyújtotta örömöket, Ktgaszialásokat és ijemények^t nélkülözni kénytelen. Pedig szerény jö vedelem, alacsony rangú társadalmi állás, sokféle áldozati és- nélkülözés juéllett az ember igazán boldog és megelégedett lehet, ha az erényeket gyakorolja, hite Qnnepén annak örö Miben osztozkodik, mslasztjai a ál-, dásaival táplálkozik s a földi lét ayomorain tul reményteljesen a jö-. vőbe tekint A vallásos meggyőződésnek aláá-Jász sok helyütt a Családi viszonyoknak felbomlását is vonta maga után. Jól tudom, hogy van még elég derék, becsületes és tisateletre méltó munkás család, melyebben bőség és gszdsgság nélkül csajládi boldogságot s meg nehéz időkben is elége dettséget találunk. De ezek mellett vannsk szerencsétlen háztartások is, nem mert a munka I hiányzik, vagy a munkabér csekély,1 hanem mert u csáládi és házassági boldogító erények hiányzanak. 0(4 aztán ugyan Csák létezik a munkaskérdés és pedig annak leggonoszabb nemei Levelezés. Pécsi tábJr 1880. sseptlö. Tsh tecrfantv ur I A pécsi sátortábor első bemutatása nagyszerű eseményt képez ugy a honvédségre, mint katonai szervezetű intézményre, - Janiint az ország .hsderejének bemutatására! E hé 24-én reggel fél kilence érakor r búgott be a külOn-vonatjapécsi indóházba, ely magával hozta 6 fölségét a magyar ki* d rályt, Tisza mioisaterelnököt, Orosy báré i fiKa saeaélye körtÜ, és Szende áonvé-deltni\'irfwitereket, Mondói báró udvárfcss-tort Edelahrim Gyulai bájé fóhadpajranes-nokot, Oráf altábornagyot és számtalan más katonai és pqlgári nagyságait aa Qsaabiro-dalomnak. f Fényes bandériumok fogadták aj felséget, majd a honvéd tisstikart és a kÚlön-höao testületek küldöttségeit fogadta \|ő felsége a püspelű palotában. Azután a;város aydváaoe épületeit szemlélte meg, folytonos mozsárdörgés hirdette a koronás tőneu a városban idozését \| — Délután fél 4 órakor erős Szélroham mellett nagy csönpekben megeredt as eső, de alia tartott néhány peresig és négy [órára ismét kiderült as ég, midőn a már előre a táborba érkezett főurak fogadták a táborba érkező királyt 1 Számtalan I megyéből ide sereglett hölgyek és férfiak roppant serege képezett sorfalat és ezeknek harsány éljenzése IkOsOtt lépett a táborba az uralkodói ElsS volt a tábori helyiségek kösött a gyöngélkedik és betegek háza, melyet Ö felsége megszemlélt Minden egyes beteggel külön-külön váltott egypár szót és éléqk érdeklődéssel kérdezősködött a kórház vezető-orvosától a legénység általános egészségi állapota, felől! Es midőn félórai szemlevizsga után a kórházból távozott, legmagasabb mbgtdége- í dését fejezte .ki ő fölségc a tapasztalt remi és tisztaság fölötti Astán az összes legénységi barakkokat megtekintette 6 lolsége, miközben az altisztekhez több kérdést intézett. JJtolsó a 92 acéltáblával ellátott czéUövöldd-snegtekinté-sévet a tábori szemle hat órakor véget ért! Ezután a városban Vette kezdetét az ünnepély a városnak pompás kivilágítása mellett fist megelőzőleg a katonai zenekar a hymnuat játszotta olj egypár operarészlettel, mialatt kigyúl adtak az e czélra külön készített gázlángok és a szinos lampionok ezrei. Féi^ytengerbeu úszott a város és ezrenként hullámzottak as Ünnepélyen résztvevők I — \' Másnap reggel derült ég, de hűvös levegő mellett fel bét órakor vette kezdetét a hadászati gyakorlat két ielüte£ tüzérség kös-reműködése mellett a várostól másfél órai távolban. A kíváncsiak nagy száma vonult ki a küzdő-csapatok utáni A hadimozdulatokat itten leírni nem lehet feladatunk, de végeredményét abban jelezhetjük, hogy ő felsége legmagasabb megelégedésének adott kifejezést I Fél tizenkét órakor vonultak az első csapatok a táborba az elvonuló csapatok oldalánál a-katonai zenekar játazá a Rákóczi, Kossuth és Hunyady-indulólut, melyeknek lelkesítő hangjain a barczáazati gyakorlatok tanulalmai után is ruganyos léptekkel vonultak, szállásaikra az egyes osapatök 1 0 felsége egyenesen a Városba hajtatott. Este bet órakor \' indult: el a ielséget szállító vonat, midőn ismét beüáthatlan. néptömeg es fényes bandériumok kisérték a távozó uralko&t I Még öt nap, s aztán beáll Pécsett és a táborban a régi csend I — Az iskolai és népkönyvtárak. (Vég a) Ha pusztán „népkönyvtárral" van »zó. ott nem is lehet semmi egyébb teendőnk, mint legfeljebb alakítására lelkesíteni, rendezésére tanácscsal; szolgálni, s egyszer-más- saor Ott ériakeaést tartani, — más sgyéb ezirilisált tágnak. Aa isk. és népkönyvtárnál ellenben a tanító mM lanttá koll, hogy möködlék és padig módszeresen \| Ugy, hogy elmouqhatnók, miszerint a néptanító osak.az isjkl és népkönyvtár helyes és eredményes kezelése álul less a szó szoros .értelmében a i\'nénnsk" tanítójává. Ennél fogva az ük. és MpWw\|fp<d»l at itMa ét nép tanettkSté\' ntk tekintjük. a tantervbe btilUttíjük, miködé-tünk tervét pontot* kido\'gottuk. A kezelés mópszerét a kivetkező vonásokban kívánom vázolni. I Nagy ozébkért sokat és megfeszített erővel kefl nfunkélni. Hogy a könyviárt va-Jóban létesíthessük s cséljának megfolelőleg ja nép mjlvelődésére gyümölcsözővé ia tehessük, működésünket as abc nél kell kezdenünk. Tapasztalás szerint azon egyén (gyermek vagy felnőtt) szeret olvasni, aki köny-nyqn is olvas. Nekünk tobát már as olva-sasjanuláiit tíönnyíívé, vonzóvá kell tennünk; minden kerülni, amivel ineggyülöltothotnénk és\'minden alkalmát kezdettől fogva felhasználnunk, lunjvel a gyermekben az olvasás iránti ssdretetot felkölthotjuk és ápolhatjuk. Es Lz első és legfontosabb lépés ozélunknoz. Mii olyt Itbupyon, szivoseu olvas a gyermek, a kjönyTtárliéz\'szöktetjük; ha elbeszélés aDró törtpnotkék képes leírását vesszük elő az isk. és népkönyvlárbói, azt olvastetjuk s kérdé-seiukkol vilákositiuk, ugy, hogy a kiolvasott tételeket, igazságokat mintegy saját .felfedezéseként tukintse éa Örvendje. Ki nem látott volaa más ily örömet a gyi-riuek arezánV! A könyvtárt\'mig egyrészről ilyen módon ok-tetájsuuk ltoVábbi folyamában miut becses segédeszkézünkut mindig felhasználhatjuk; addig mám-észről annak hasznosságát imiíditt-kábl) belálta^juZ és igy azt megkedveltetjük. Példa vili gumt. A tatárjárást beszéltem a töhénelenaiöl Egy nagyobb gyermek találja jelenteni, pógy ez azépen meg van irva a „Hasznos Diai. \' 70. cvfolyamábau. Hat is készül, hogy elhozza a könyvtárból és ol-vasaassa, pagy hazára elkórbease. Vagy : a kis gyoriubkoKuek egy loczko folyamán; a ragadozó sasról szóltam. Mind szeretné látni azt a képet és olvasni azt a kis leirásL a mely ugyineirről a BK. Lu egyik számában megjelent. Mindkét esetben kívánságuk iolje--sül: tnagy srázat közben lelolvaatauL És a tárgyat k ;tség Jcivül jobban megtanulták. De nyert » által az olvasástanulás is g}n-^korlatjjérd okében éa a könyvtár is becaülé-benj llu 11 olvasóU ós igy a könyvtárt a gyermekei megszereUek, ezzel bennük az iguiágot, i népet is a könyvtárhoz, magunkhoz csatol uk; mert ami kedves és hasznos előtte, feli eresi és használja azt később is, és lesz ig] a ^népkönyvtárnak" is, .azaz a köuvvtár lépi részének is olvasóközönsége; különben waig mindig az erdélyiek sorsára jut \|az. li iviláglik ezekből: bogy uekfiuk nemcsak togy fel kell álliteni az iak. és gépkönyv! árt j hanetu enuek olvasóit is rend-szerjsseu magunknak keli nevelnünk az iskolában. Az igaz hegy egy nagy tehenei ismét több; de dús erkölcsi kamatokkal is tizet Az olvasmányokra ezúttal nem teijeu-kedbetem ki bővebben j csak azon főszabályt állítom tel ide, hogy azokban a képek azáina az Olvasó fejlettségével megfordított viszonyban élljou, azaz: miuél gyengébb az olvasó, annál több<legycn olvasmányában a kép, és megfordítva. Ukát mindenki tapasztalásból tudjio. —■ j J Olvasmányt az ifjúnak s felnőtteknek is tsrvszerüleg adunk. Először könnyebbet, előtte kedvesebbet: mulattató meséket, regéket,! humoreszkeket, történeteket, nép- és útleírásokat és csak legvégül gazdászati vagy egyébb komoly irányú műveket. Hogy mily müvek iegyeuek a könyvtárban ? arra már az előbbiekben találjuk af általános feleletei. hegy i i. abban as is-kolásgyermak, as i\'Qu és k nép egyaránt fel találja a neki való olvasmányokat: részletes fejtegetésbe ezúttal nem ItoosátkosíetojB as idő rövidségéül Önök türelme kímélése miatt. — Arranésve, hogy mely művek sser;n-dők be aa isk. és nspkönjr v tárba, utmutatást ad aa isk. és népkönyvtárakat terjesztő oraz. bizottaágnak egy kesénél levő könyvjegyzéké, niely azonban korántsem elégíti !ai könyvtárunk előbb yázollj szükségletét, mert azVtulaidooképen 8 részből állván a gyermekek inak és felnőttek ssükségk itét van hi; vabfa fedezni; a\'jelzett névsorból pedig éppen munkánk olapj^ioz szüksége müvees-aék hiányzanak. De* hiányzik az ide azülu séges művek nagy része egész ,könyvpia-ezunkról is. E bajon azonban segítve fasz azonnal, mihelyt komoly szándékunk az isk. ét népkönyvtárakat megilspitawi; mert\' a szükséges művek\'iránt dák kívánságunkat Sell nyilvánítanunk, teliejséges írók azonnal tömegosen sietnek a nyilvánuló szükség fedezésére. — i \' J • Végül idegen vagy vegyes ajkú községekben a uijtlvi kéidci is felüti tejét Mily nydven olpiutuMunk t Hallottunk oly baugot a lapokban, mely as idpgoii ajkúak kai is miiyyar müveket akar owaslatni. A nyitra-megyeiek pedig tát nyelvje kívánják fordi-tiatui, illetőleg kiadatni i az ide azűkséges műveket Szerény véleményein e kéuyes kérdésből! a következő. Az Ha. .és népkönyv-tárak »ltó ét fóctétja a ejüqs&Mr, és esak mtuodih nzintén igen fontba ézjpja a magyarosodás. Nagyot hibáznék tehát, sőt veszé-lyos játékot űzue a nomMtiség^kkeí, aki ha-zalias bővében a mellékcaélt a foczél elé helyezve arra törokednék mind mi droiü Az erőszak keserűen boszuIhatná ^icg magát. Olvasson kiki azon nyelvim, melyen legjobban szeret; a tanító esak e [szeretetet irányozhatja. Olvasson, azonban [bármely nyelven, arra fogondunk logyen, hogy olvasmánya no bazaellenoa, liánom hauilias szellemű Jegyen. Ily körülméuyek között merev szabályokat nem álitbatunk fe a irányadó a tatii-ták eszélyességgel párosuld hnzalisága. Lrie sppqllálunk. Ha a könyvtár belyjM. kezelése által hosszú évi fáradozásunk után u népnél az. olvasásvágyat- megteremtjük, akkor könnyű lesz őket a társulási szellem fejlesztése czél-jából is olvasó egyletté tömöríteni. Oly egy-Jetté, mint aminőt áz országos teijesztŐ bizottság a „Népt. L". évtolyamának egyik sián^hoz csatolt „ Utijsitásu-ában óhajt, ahol aztán nemcsak a tanító, hanem lűin-den czivilizált egyén érvéiMesitheti czélszerü előadások által a közreműködésre irányuló törekvéseit \' \' Hátra van még egy fonté kérdés a pénzkérdés. Szándékosan hagy iám ezt utoljára, nehogy benne mindjárt az első lépésnél 1\'eun-akadjunk. I i Honnan ntyyUk a pénét ae itk. ét nép-k\'inyviár nuynlapú\'itJra f Hz nebéz kérdés oly körülmények között, mi lőn a nép egyetlenegy krajezárt sem ádázéit, hogy a könyvtárból egy könyvel olvaslutt ion. Errenézvo a vallás és közoktatásügyi miniszter ur az 1876. évi ftj3il. az. a. az állami isk. gondnokságoknak kizdott utasításban igy szólt: „Beiratásj-dij fejében az elemi tanulótól legalább 26, aj ielaőuép és polgári iskolai tanulótól tiO kri lehet szedni, s a begyült pénzt az isk. könyvtár gyarapítására keü fordítani." ] A 877. évi 3053(1 sz. rendeletében pedig hivatkozva az olőbbeniro azt moudja: „Ismételve rendelem, hogy i z állami és ál-lamilag segélyzett köza. b nintézeteknél. a szabályszerű fel vételid ij az út czélra pontoson beszedessék; továbbá óiajloin, bogy az b^teg volt január 19-étol\' márcsius 13-áig; éppen eobe as időbe jesik a terroristák falnia; épugy hiányzik j neve négy héttel I halála előtt a jtiéii bizottság listájában: s \' mikor a commune ■ a gyanúsak halálát kí-\' vinta e szavakban tört lp: A forradalmak inlózatos látványt nyujtaéakj mindig vér; ném elég ontátott ki már\' belőle ? Önmagát emémme fel a köztársaság ? 8 így szólt e férfiul éppen abban aa időben, a melyre nézve a történészek a No-nasmua Kaiabéíyaffét sütötték homlokára. A Borsot, melyet neki ellenségei késsi-tettek, ő előre sejtette ée sokszor elóre mondá s mikor két nappal előbb intették őt azt válasaolta: „Mindegy, vagy megfogok halni végy megszabadítom a köztársaságot a gazemberektől ée árulóktól kik azt megakarják rontani. Tudvalevőleg a TWmidor (tán lépett Í és öescse, ki nem akart tőle elválni, valamint St Just, Couthon és mások ja nyak-tiléra. tA párt emberének a vérpaoon kell kímalaia, agy mint a hódítónak a háború-baa. De még utolsó napjainak története is mnghaonaittatott Általában ast hiszik, bogy KeUapwrre maga zúzta szét állkapcsát egy fráatteiylötéme!, est a veraiót Mignet a &an-rata forradalom történetének cllasstkus írója is etáawMwIja. Es mégsem áll es ugy. Min-táa inlsepime első fogságából megsaaba-dáh és a Oeasssl géaéralbaa ( nagy tanáes) eieasaagtk minden fcgyveree inswrecüónak, kiáltván saerksasleteti s párizsi kösönséghaa. lUbes\|Mrni nevének első két bm^át. BÉ aláirta vol^ mikor as ajtó megnyílt és Ürde usmllr p—fcéjébél mágddrdaltavég-jpi. tovés, .aa Beámon Lmsié esíako« véi; a isavsat shiSks ChaHier insgsiHkeha aigyikesL Ugy sas— Mtrém a M^sskva 111 Itklasiam eaaM«4,, auat aapoleoaí Aa ^l^íélil aa sévasé Uaaymi bs»> ■Ma aSMt kátettbaéget, sasly Bmasmssa mmm és a MrUnsImi hagyemáay között HöS ás valáhmi knal kárdbsSi as saskor, hágj Oats, lu M éftár Sgyik Ugr.rágaébb kádé sÉMsa m- nácstlés után, bo0 Nspoleont, ki bemvá gyának alattvalói százezreit áldotta fel, miért ulcsőitik annyira, jés Aobespierret, lu min den pillanatban kééz volt életét feláldozni a népért, miért kellene megbélyegezni, ki iálárj a nemzeti áramlat foppant előretörésének nem bírt mindig ellentallani. .4- Jelentékeny férfiak emlékét megtisztít tani igen nemes feladat, és llrunemann tanár igen sikeresen tette ezt (W. A. Z.) Németből. & F. A tanár és védenczei. Rsfiaj. Irta: Flygare-Curlén Kmllin. KunlitetU j FBIEDMANW AÍAJ08. XII. Aa Megeau — A laaácsemé zavar. Tsaáessk sth. (FelytatáA) Karácson örömeivel elmúlt, és a mindennapi életben érezhető volt aa egyforma-ság és unalom. — Ling kapitány aa ünnepek és aa azzal jásó mulatságok és tivor-j nyák közt, teljesen megfeiedkezedt közönsé- i ges bű kísérője — a bánatróL— De midőn i ^bussadik.és utólsó béé is elmúlt, és 6 pár nap aulva iámét meglátogattatott hű kísérője által, nyugtalansága nóttöa-nőtt, midőn \| a halárül nápja közeledett — A keresne- j delmi issáosos állliátatos maradt a menyegző napja maÉliatáreaáaát illetőleg, mely menüt eddig asm nyilstkmett róla, mig a kapitány, aa^fbátja gnartosktndásénak irásbrb tanújelét aam mutatja Ua. Nándor tudta^ hogy Üjet soka aem fog kapni, és eiuiatu aggodalmában majdnem kétségbe esett-) Vegre a tervek «gém tömkeéegeaak megbáaya — vetése után, aaon gondolata támadt, hogy Rózut megkéri, legyen szószólója a tanárnál, íreméi vén, hogy Uy nemes, nőies érzelmű kösMijáiónak, sikerülni fog nagybátyát kiengesztelni, és jelentékeny adósságának általa {leendő törlesztését is kieszközlendi. i J Egy napon, január vége\' felé, ezen dicséretreméltó szándékkel útra kelt, a tanácsoshoz menendő. — Rózsa sem volt ment minién gondtól. — Néhány nap Aa, szokatlan búskomorság urklkodott a tanácsos lányán. — Könnyen észrevehető volt, hogy nagy megerőltetésébe kerül, csak látszatát ím, előbbi bízjos gondtalan tartásának, megőrizni. — j Magáiía hagyott peresekben azonban, miden szerepéről megfeledkezett, oly nagy mértékben lesújtott és nyomorteljesoek tűnt jel, hogy Bnzsa.\'ki szorgos figyelemmel ki-aérté atyja minden mozdulatát, efölött mély fájdalmat é sftt 7-1 Visszaemlékezve azon szarokra, siket anyja néhány hét előtt, nyi>-vánitott, uj aggodalommal tölték. — Oly események bekövetkezését sejtette, melyek szülei jóvol a miatt, rettegésbe ejték. \| Bár, c részben már. eléggé Ugatott volt belseje, my oldalról is hatalmas érzelmek hábörgatták Rózsa szivét Mannerstodt ama nevmetes uj W reggelén kinyilatkoztatta, hogv most már i épes Juundra ntaáni, és ennélfogva nem akarjal akadémiai taulmányainak befejezését továbbra halasztani, a miért is H-ba való itazását február elsejére határozta eL í- Ea i lőközben ügyeit helyben rendezte. — A keres tedelmi tanácsos házában is beszüntette I cákéit — Okul mély gyászát tűntette fel, azonfelül pedig úgymond, tanulmányaiban. elkövetett mulasztási akária bely-repótolni, Rózsa sejtette, bogy Mannerstodt fólfedezé, miszerint mindketten tátongó örvény uél n lebegnek, és bogy erős lelke, férfias ereje egész teljével azon munkálkodott, hogy magukat fentartsák. — Rózsa aaéri kétau rm heosűléssel viseltetett iráayá-hao és nme már nem sebsé meg nŐr gyengéd érsel m é, bogy M. sejtette, misserint, mély .odaad tssal viseltetik hossá. — Man nerstedi em ek tudatával nem fog visssaélni, arról sMgv »h győződve; mert oly férfias nemesség ós igazi érzülettelJ mint 6 viseltetett ez ügyben iránta a vklópontnál, csak .ily szeplőtelen jellemű férliu ól lehetett várni. Mannerstodt azonban náskép cselekedett. — A majdnem meggy ő pillantás, melyet Rózsa szivébe vetni mi részelt, a biztossággal határos remény, bog\' reá nézve sem közönyös, bogy érzelmei, m ilyekkel iqiádja, visszhangra találtak, oly bo dog érzelemmel tölték kebelét, melyekről sí haséin álmodott hogy emberi kebelben lakhi tnának. De meggyőződve arról, miszerint fi izsa Ling kapitánynak csak azért nyújtó .te kezét, mivel nincs reménye hogy övé lel essen, Mannerstodt kötelességből, iemondoti. — Még birto-káér sem akart aljas, vagr kevésbé jogos cselekedetre vetemedni —j Ezen éraelem vezérlés a tanárnak adott savait, midőn a Ling és Rózsa kösötti szakításról szólt — Mannerstodt gondola: „Ha éz Rózsa részéről történnék, úgy leheteflenséd leendett, bogy nem iránta való érzelmei maériikés nem volna-e es utóbbi gyöngeségének tanújele, mit azonban. szive imádouláuál tapasztalni-nem akart Talán sohasem lett volna ily szigorü ítéletében, ha nincs befolyással e viszonyra. — Most azonban az egész dolgot más szempontból nem tekibtheté, és azért komolyan elhatárózá, hogy ^mindaddig nem látogatja meg a tanácsösékat, mig emk elu-lasténak napját mm határozta meg. Mannerstodt msgas példáján elmélkedve, ült Rózsa, munkájával a térdén, midőn Ling kapitány belépett Halvány volt a fájdalom és bd, mely különben máskor büszke Homlokára terűit, Rózát megijeesté. .Mi baj, jó Nándorom ?a kérdé résa-véttel. „Mi történt?41 (Folytatása kővejkssik.) államilag nem segélyezett közs. elemi, felsd nép és polgári iskmai tanulóktól is a helyi viszonyokhoz mért felvételi díj szedessék az Isk, könyvtár javára.* Hasonló megkeresést Intézet ez Ügyben a felekeseti főhatóságok-poz is,, --fs En pedig nsgy részben osztom a sa-I hunegjei bizottság aggodalmát: bogy ha felvételi dijt nuáünk a gyermekektől, nagyobb-részint legalább egyelőre — hátat fordítanak as iskolának is. Községeink pedig szegénvek és nemesak szűkkeblűek; S örfllhe-fűnk, ha magunkat éjien halni nem hagynak. A miniszter úrtól kívántam volna segélyt; de ő is azt moodía, hogy folyó kiadásait Sem fedezheti. Jóakaratáról biztosítóit ugyan bennünket, de kedves bosnyák atyánkfiainak oaivilisatíója égetőbben, azükségfi tárcsáját. Kérjen, könyörögjön, gyűjtsön .tehát a tanító minden adandó alkalommal, begy e ezélra alapot teremtsen, — tanácsolják némelyek. -- Hogy a tanító alkalomadtán ki- \' válóbb tanügyliaráteknak figyelmébe, pártolásába ajánlja az ügyet, ast óhajtjuk ; na-nem hogy bármi czimen örökmipdig csak pénzt zsaroljon: szt sem tekintélyével; som az e«zélyeaséggel Összeegyeztethetőnek neuk> tartjuk. Az ilyentől hamar megvonják az jí-kamat s kikerülik, mint a hitelezőt — Elotiovnló tenitó oda törekszik, hogy as elól> járó«ággal egyetértve nem várt jövedelmek, léqlyok a k»z«ég meeterhcltetése nélkül folynak be, fordittassaoak első sörben ezen közművelődési czélra. Rövidrq^vonVa tehát: az isk. és nép-köúy Vi4f \'feíiiilartaudó 1-ör az iskolai pénztár .mértékolt évi segélyéből. 2-or ajándékozásokból, á-or blintetéspénzekből, 4 er ő—10 krnri bóiratásidybél, 5-ör végre a legjobb esetben a könyvtár cséljára gyűjtött alaptőke kamataiból. Végül az iskolai és népkönyvtárakra vonatkozó véleméofytne\'. a következőben vonom össze: 1-ör. JL könyvtár alapjául a jif violát r.t a tlitvényiifü isMisdit fó\'tétdtím; \| 2 Ór. Ily hely-m a könyvtár a héy ntu-vélödétéééf a ponyvairodalom Uieoritátárn igen alkuimat etzköi: de 3-or. A tanítónak ttl romi tan-tik-ist, módtiéreún kell hűlnie, koyy általa at ol• vitáit, a k\'inyvtártf megiuretúttet igy a kényv\'ár publikumét, obatóil maga mgh-rémtie » végctéljibnij a nép erkölctitégét ét miivelő\'dé>ét hatá\'yotan elómotditta. 4-tr. Egyelőre a köttégeklól ktvét (iUo-zatot .kívánjunk. 5-ör, A miniiM^ ur 6ndt. mtgUrtndó, hogy legnhíbb rétiben ingyen, rétiben igen ölesd mioek kiaddidvkl a könyvtár csélját !ömazditmi IvgytiktHjék. Azon óhajtáaommal zárom be előadásomat : vajha az uk. éa népkönyvtárban valóban feltaláílek volna azon világító fáklyát, melynek vezérfényénél népünket aa erkölcs és felvilágosodás azon fokára vezérhetnénk, melyen neki e haza birtoka biztosíttatik s számára jólét éa dicsőség virul. Tóth Ujon. Helyi és megyei hirek — Tanügyi Jelen lén. A nagykanizsai kath. fógytnnasiumban a pótló érettségi vizsgálatok Írásbeli részé f. h. 29. 30. és oktober l-só napjaiban, s szóbeli pedig okt. 2-án fog megtártatni. Miről a vizsgálatra jogosítottak azon hozzáadással értesíttetnek, bogy a szükséges utssitások vétele végett a fógymn. igaz* I gstóságnál f. hó 28-án személyesen jelentkezzenek. N -Kanizsán, 188Q. szept. 23-án. At igaigatóság. — (A király a^a.) Csak posi les-tűm emlékezhetünk meg S Felségének Kanizsán történt átutazásáról. Miután minden tüntetés és zajosabb fogadtatás el volt tiltva, városunk nem is tüntethette ki magát es alkalommal ő Felségéuek fényesebb fogadtatása által, amint azt a király iránti szere-^ tele és rsgssskoaásáhos híven szerette volna* de azért megtette aat, amit a körülmények szerint tehétett Két helyen, hol a Becsbe menő vasút a város utczáit keresztül vágja pompás diadalivek emelkedtek és ragyogó fényt árasztottak széjjel; as alispán pedig a polgármesterrel egy városi küldöttség élén, as indóház pcrronján\'várták be a vonatot, melyen a király Bécsbe utaaott A vaggon, melyben Ő felsége ült te\'jesen el volt füg-gönyözvty ő Felsége kísérői közül Titaa Kálóién miniszterelnök és fidelsheim Gyulay fohaduarancsnok kissé Utak, hogy a másik írányoan Budapestre folytathassák utjokat. Alispán ur itt a kinlievő küldöttségnek több tsigját mutatta be a miniszterelnök úrqak, ki az egyik diadalivet megtekintette, a melyről azonban a lampionok nagyobb réme ekkor már elhatott —\' — A helybeli fogymnásium köz tiszteletben részesülő igazgatója\' fót Pap János ur hétfőn flnnepulto születése napját. Számos tisztelője adta át 0 napon őszinte gratulatióját, amelyhez mi is a iegőssmtéb-ojm csa\'akozunk. OrlmsNl aaillU&k, hogy Inkey Kálmánné ő nagysága, kinek kisleánya a napokban a Csáktornya Kralievcczi úton, a Vasúti vaggonból kiesett s ki utánasserető anya utánna ugrott, (mádén veszélyen kívül van. Valóban a csodával határos, mind az anyának mind a leánynak ily csekély megsérülése ily\' körülmény mellett. — A iiűífi igen szomorú időben in-dalt meg, Ssóltá gazdáktól hallottak, hogy elkeadték már a rothadtját szedni, de a leg nagyobb réssé Kmb ilyen, s as egésméges asőió leszedése nem sók dolgot fog okosai, Jé borra tehát vajmi silány a kilátás. — Felhívjak t olvasóink figyelmét as „Első magyar ált bietositó társaság" lapuk mai ssémáhsn foglalt kirdstésérs. 1 mm HHIit Ürömit 1 H 1 H t frt nurHÍ»a£vik\|i a \'ejaát, i. (ptM — mkmm$% hiUabtff (W a wAsáinl IM4MÍÍ«: Onikii 1\|hjtf to •>■■ alatt SrMU. Boaá alitot. \|£f«ú, hUM Zlipmi, Mádra * Hi ü«ríri», lierrátii Kánk lukev LáaW, l^j* KWw fröt HfAlk Vér le mari Mmitolá* i Mfyar < Mtfvfc* aali ij\|>mn tékegvltoa Mi rsaéwsitkt\'íü ••\'.\'bt Í\|ártMÍB to kiftdá«AÍ<ól t faMMi lw- Mái 42 kr. Ihw. karfáé 411 fii. XI kp.. IM» jwubMmh ÍM )Vi 11 kr. íiláalawá 4 iUwlBy í In IWUa G««\|a I! pri H^ík Jáuuaaé 1 Irt. Uröt )Vf« t H bék (ktt 1 frt (lriarr Te-- •« \| frt ihr. 0>«m Jáime I frt HaudW l»<vaii< • fjfrt lláufcy Kai maii •> frt Hol fet 4 frt. u. lí náti. Károly apát 2 H .\'k Mklotaé I f,t lekey Uraié 9 bl Ki)1** L^m 1 fri. uéró Patoány Géza I frfc&ja&W/g Sándorod 7 fára. SkuWies \| frt. Mávciiérlá LajMaé 1 frt (it+rxr 4 Irt. HtmUt* Benő 3 tr . Kfrí\'-\'M-itté 3 Irt. Tbaesy Fereorx 1 ijí Mmtí 4 frt. Vaedáoyej ÍVeia» Mabetto 1 frt. Zarka Józaetné \'Urka Mikié* 1 fii. Zarka Zmgwmá fy frt. Ih MnnftH K. pénztá nak. Ilyim-n. (Jrli-j Qutmann Izidor ar, a Mnrlí nagy hírű Oiiaata n.* beess föMénak" lajfja a mull oaponMa váltolt j^píit hifi n, fóliák N. urftólg;- nul, a Mtn* (áa mqt jrjiirk\'inyságárél ismert PnUfk gyá-roi bátywkl. I/K))Vfk mindeo földi bol-rátfuMtvé, ndy tartásán légyéit kt-fcéröjg r if-f\|> frigynek. ~ \|á Huniéira. UiOmiud n-t »trál jak a hívéiaki* lap után aaon kát, bogy a gyári tariwji ulot oarvérdaaü, bsigé laté kenyargil aiaigaiója Dr. Németh Antal h közoktatás t«\|fn i<wwH érdemei elist^t-réseiil m i<>.iii/:g<!i4l[ a kir: tonácoaai czimet nyert-dfjaMMtoetl —• Midőn a derék tanfértittnak «• kiéfii^iiiMt kitörjW\'iéíprt öaointén „ram-Ihlm4, kínaiak, bogy a fárad hat lan t kwtirftt lagasgeté ur még aokáig az nt-!-kfM Wrt\'ü a hazat középtanodai UriUgynck, HMljnck rttka avalottaágu képviselője ő. % papa kraitkeljl vaaut rég reltajtú Uasttaéga IMU. évi aaept Jm> 16 áu Pápán tarjotl méat, melynek lotttoanMi tárgyait a k6««tkaa&k kejwzák: Aa rlaökeég i joleoli, kegy aa ujabban kinyomatott al •irát i iveket a ai\|)ió bizottságok elnökeihez kelló \| idSb^n in%külil-»u«v OltiMtalott Lá«kai Mik-[ lée BHrnJlíunuüt jc)«atáao, mely md-vtt be-lijeein a\|\| \|ápa-k^Batlieiyi vaaut általáaoe tarv«atét \|tet egfvulő példáu)baa, raalyrk ■t«rv«Mit vonalnak 1. hdlywi jHStaaalii ayét, J, kOkaéxretéeét tartalnwuajr— Uaadia továbbá a db. mv-I d«ti muulutervet, malyak bár sem tarioauak aa általáuak uirves«n karetobe; de a kéaübbi iÉi\|paláTali>ál eiwu> Awn frlkaaauálka-» aüa-l tat kéyáék. A muiikálatuak a megaiabutt kalándüw i Mttl kitt befojaaéaa OrveiaeMa iu domáaal veteietl; a maakatarvok l^laiáiilá-eáért aedid LiWkay Mikléa urnák olitmtvű koeeúuet amvaatatoiL Aa eloOkeég döiur\'-j»«5EJ-\'- aiMMríat # Lúakay Mikléa or által b«;-ltrjaaai«-tt\| maakálat u«gtuiáláaa utljáHúI a köaWtfde iBiMwatenMmhoi fordalt, mintán aaimban <i«t«n aaon értaaitáat nyerte, bogy. a NuitMiici etai eaak a kiépitúai tmgedély aé> rvJétf-a\'-aa »otm booaátkoaik a vmuu el»-mulikáUlm\| tSaetM v\'É«\|álaiába, —. aa »l-nOkar«; kiváló aaakvmbert Wacbaman Kvmt«a [u^at, a rnagy. kir. államvaautak kérlv 11 a munkálat mgbtrálá-a aierafldtoiwk áe a fauállé aaa akiiek nimlmlvH iu«^f\'.i»lö)iok űterMaatatt aéakvélamány alap-it\| Lóckay Mikléa u Miuukále* 4dm liMUHmtark mwgtwlé fio^k jé-Léekay tuf dtjáuak báualavé trtat w ta«-QMi kiútalváiiyúela; d a viaagálaiut tvljeaito VVuoli* araak rtíaoieráeui Hj db. araity navaaott utvg. llaaauvr llrla ur jvkaté, bogy aa ulomunká-befulyt »«Meeen -Mii tiu kiadáa (Mőb Irt. maradvány kr. Oivaatatoit a tapolotai iiök imM. ert juiiue 14-átt tartntt it jegyiMkOu^r, mely aanriut liul htaulieag liatárvaaulog ktiuuntl ntg a »wt«\' luaotUág vgt\'Wfn M la prnpaütiókal Mout tarieaat «a\|itkrlyi vi»ui t«rvV»t (arifwgelui MvgutkUavaaal l\'ogaala a végi ettfág oaett l.aiár<»aai»H, tuelt b»»M tt\|té«ár«> alakult Hék bisotteág a lifci, ;ftil Mt vaautt t«rv> art bírálatára tőr iIm w a titkolúdaáeva^ja ala\|> a vfrnbajhi btautUég tatfeei\'u a NiUM a Rartolt ayilváuoa ülve liatárn/a-taf ««nt i jut al akkor, tutdúti ujabb Mié-I t i>ira i if<k k^kükláaefa kitttaMtt határidő taiMm i4i H aem larwtt. A \|«gyaákóayv a ?>---s.«ji2,, .í átf nlrálíalt to adaútflcút tél tu ui iiaé lilMáreto Iniaalala eatéljábtii iia-aikl 4pt B.Í Aa etaékarg jtdaalé, maacrmt to adüat ItofkeaHt abUnUi ivekea ivai db. (4«ar#ayt n frt. \'vaa aH)jagymv; aevdba* tfraai -vtal mta, frngy a gy^táivek I fr m máa ke atoa érk< í»^t, a aa meafcl m eg\|r» MaaMUa vaaaak, Meto^akft i4al awf a topábba a^kml fárai Aa ellira^ik m/aaaataaa rb i laaltiári kitaa^o Sir i ári eáiakev hé lé4g blniaU ntM eatoi IfSrdltaéayni. kegr a« áft Wmyiátly ktowfrá^aára aeik i igJi ^tf-enk Jmi\| égj m%ji fáaaa mm aa átég MM» ii aláiráaakkai toáiara, eéi ka a arie jUiava ««Ma K a l^pmiin Iftgaa m [aMaéa eaama ifÉayk\|i taeMá MM «44a?We MIIIÉI ifcnffi wá^béi M ÍMkéi Mánaa ar daaklite akit, U U4b» «teáer «e Uafray Mik Ma mak^jaM 1 ijj IMáiiiM ki. to felágyviówt aára, ki ka lakh hudtle taliÜta. Aa ri íáa a btaol lát a aatai UmtVM ki rtet, l\|l tljn^tá}. mán M-h tpa eleid \|a uéiutáru ik lati kott n^ekn 54 kr. < I I3&6 Irt. bmrtuág i aléave41 i aevriatt btoryeiHi t. ayilt áe a M aem h\'tó ii kulié bt! i amMMli gj már r\'~ vtoent^P lalaa. mé»«áfr a kf-veaett TmmÜ vaaal «fjea pontjainak f«í\|;lmt aatotpoetbél v«lé iixuertetlie ia iBikaégaa butád; ca iráaybaa adatok gyüj-téeáia to mmllkb leeudő betorieeaiá^n Pápák Wattá Jlaaef to Mteiaar Antal, Üevo-eaeibua CMÍea Oytogy, Sümegen tíitner! Sándor, TapUexáa CaeadU Jéaaef, Kamtke lyea RWaekl Veacaal to IWstyá^ky Le íoa arak kér#aek fel. — As Qltu-rúl ratíló jegyőkönyv egjáb esatolmátiyaival égy Ott a Pápai Lajwk utján ktezététetni rendelte\'ett. — Infanfr j»l-u arámákot r-a-olt, v(Nrasá lár\'j\'tt. fo\'yéirat tbeeeiide éhi á-lki-váaát ajáníjuk vUa^ítak ticretmébe. - ftMvid hírek. As óbudai áaatá-aok közbenJj egy ampfcitksafram romjaira akadlak; a közoktatási miniszter ur által es ásatáaokrs jadott kormánysegély tékát caak-hamar Dagyttintosoágu leletre rezetett. — A bécsi fó díittc^bank a német szjnbáz ügyében feUolyamodá4 n) ojtott be. — 0 felsége S6-áa rvggol b érakor étkezett Bécsbe. — Budalf troaArekfle nManyeksője, mint tóbb oldalról \| megeréeitik, lebaikr 22-én fog megtartaini. — tfzabákynak, az iparotok nagy barátjának cmiékezifbrot emelnek Budapesten --1 A ságráby örfzággyalés okt. 10 ig napol (a el Aléseit/ — ] A magyar ptkspöki bás -20-éii d. á. tartott fcnárekokást, meiyaok tárgyát az aj bmstot#tarr\|aykBoyv életbe léptmpPHPHHHHIi által elSrd&süti viszonyok körül küreteodő jjj a£ h gyermekei neveket ae végett eljárás megvitatása képezte. Az Ülésen a;\|yAztj lúazem, éa velem\'együtt mind börcxegpriiaái Üiinur János bibotnok elndflÉ ajp IRM i hím rnmmmm mámff !«% • piH lM\|\|iHaÉal kolL — dáudor bolgár fejedelem hát miuisz-ter kisáretábeta Belgrádba utazik. — Francaié küldg)miliiazier Bartltélémy Saiat-Hiléré leit. — Ungváron egy L"karszky< nerü pa raazt 76 éree aayát ag) eniutto. — A péosi pol-gármeeter Aid inger, a közügyek nevezetesen I a péoei sátortábor íkürül esarsett érdemei ol-isuieréaeül a királyi taoáevoai czioMt uverte. — Az ..OrazAg-Vllár* lMI-dik évi L füorto ja kivetkező változatúé tarta-iomioal jelenti meg: Szabó Pál uram eseté.\' \|(Történeti novella egy krónikás elbrexéléee után.) P. izaá.máry Károlyiul - Bégi dolgok. Béke Lajostól. — Voltaire levelei ör«. hoéosea Antaltol. 4- Andrei Florea, a gri-j rieai boa. (Uoiuán dbeaaélée. N. Gauetöl). Hsér* Gyula.; (Két képpel.) tíz. A. — Az asar ló orscána. Uti emlékek/ 1879-ből. Dr, Sziuiyey Júztoftől. —■ Opium-ovók. Dr. Szatbj márytót — Sjteuierjáu. (1ÜM0. mái un. Költemény. Száaf Károlytól. — Vixi kiarrtet. IA Motdsee cykiuabál. Heine. (Költemény.{) Entlrody Saudurtól. — Menyasszony. Reg. lloétky Láaslmól. — Derék papok, iAdalékul Virág Benedek életéhez.; Dr. Oaipolyi-tóL — Lovelcpée. l>r. Behányi Jeuőt 1 4-Az óuodi gyüjéa. (Képpel.; — A baláas (képpel.) — A taayán.\' (Képpel. > — Az uiolsé üdvözlet Ur. Prém Joztoftél. -- Túendtl etedoti magyer dal, (KéppoL) If\|. Ábrányi Kornéltól. — K >»eotli kulaca. (Képpel i. — Irodalom, atb.latb. — h tüzet mellékletéül ,11. Mákécey iPéronca elfogatása czimü ja* talomkáp van I csatolva Az BOr«zág-Világ" kiadója jt köveiké-1 aőket ajánlja olvasói hgyelmébe: \\ Me hozzsl zavarba t olvsMÓimat a jelen füzet eme megjMoleoa : BOrazág-Világ* if»Ö\|. értolyam 1. Étzet* — Mint ígértem, ponto-eaa meg fogják t előfizetőim kapni az egy évi 26 füzetet, i fiz aj megjelölésre csak az a körülmény inmiott, bogy a Itasonirányu né-kjét MülyoiraUik átalálieii október, hónapban nyitják meg #rfolyamaikat és nekünk a mi kizárólag baz# ráilaiatuukkal csak ugy le-bet aikereseu fersoáyre kelnünk á Magyar-országon! 44,0ÜU paldányban elterjedt eme német fohróiiatokaid, hu egyidejű eg kend-1 jük és sáljuk íbe vpiök as árfolyamot Kérem továbbra ia aalvea pártwgáaát! tbabad legyen eaatal írövjuen koWonaloznom válla latom megiuditását áe tovább vosobásét. Kezdetben jobbára külfuldí lenyomatokat használtam iliUati átiúul. melyekuek bt-aaerxése -éa nyomat ám nem jari semmi nagy iaridaág-I gal, a aairoa tugadtatáa azonban, melyre váJ i uúatom a koábtiség réaacról talált, cSakha mar kötelességemmé tette, bogy csak orede <i képeket a^jak. Ezáltal azoubaii egy át-meaeti idő ál[ott be. Kényudea voltam saját lauietsiő tuüinléaetet falállitáni, kellő erúkot hazaédfágotm bele a ezeket öeazhaug niM együtt myktfdfare begyakoro\|tatiii; tor vábbá rajzolókat kellett\'eiiiuin, kiknek [dőbb a fiira tijjzulás aajatoeaégatt kellett i\|ltuiajdynit\|ui;okt bogy kifogástalan raj-aokat adnaMaitak. Ea a kendet aztán aaük-•égssrrüen aat Ivonui maga utalt, bógy fi lap iUuazfciácziója l\|\|tuyailá»i mulatott, de kiazem, hogy^ kétikégftfrl el fogja On i«ra«rni állitá-aom ke\'yseeégüt. bogy as iOreaág-Világ" utóUu fiúotei uiüv észi tekintotllmn már iemet vianutoglalták \| előbbi álláipoOtjokát — £u i«ósa erűmmel! rajta leszek s katáronotuu biztontbaiom ti l!4mitinay bogy e kizárólag hazai vállalat minden ki földi iliusz trált lap közőit kivirja és még fogja tarta ai mivátoi belbectot A mi aj lap tartalmát Ulen, a szrrkomtooég a legnagyobb baigal-mat fejti ki, liogylkitünó itjunkatáraaiuak tekintélyes számát megurtsa ee öregkitee. \| Itadapeot I^UL szeptember havában kitün tiazteérttel t\'ngpi* kuoyvkiadő. .4 kéveihez* soiok köziedre kérettünk (el: IxVj^ UnUm aioyyar LmJS-1 "Miaos. Val Magyareraaágnak egy iu« kertlotoi kn navét a magyar kimondja, aaiye fbldekog. 2ongtooa nyelvünkön vkaaánk gyéagyt\'uek szoktak nevosni. A legeV. megtar ember, a viMgan legnópaasrübb arai ko«( fjk amgylr koNaa legatobb gyBngjé41-noh iir—M. F\|lllsla\|m kimoö4«nom, négy e km magyai ijnea toett pgyélj, mint Fíamo r^nea és karüttm: aá egteüen magyar m^rnyan. Míéjk e támei áejlmraiMéi ka-aáaa aamél msjláaal »M»4\|aJ áriáéi é% aatokkal ás rsmanMi gywraaéággal aal hsaink aptoieh iameé firtat e ge alttá, mo yea a Magor Matti egyediuai-mát MM áwhHÉa isngn rtosmii —nksa imasár batraa Mphal o vamau fc^ájilli I. Phnno- éa «iéaÍÍM tokái ^maoeén éné babokat aa i^jawig lifgk Alfa tek, melyek1 a magyar állam költségén az általános éa tudományos műveltség előmozdítása Hzemnoijtiából városunkban emeltettek éa miudmkább nagyobb emelkedésnek örvendenek, még közelebb hozta a loknoság ina vöt az amaOrazágkoz. Egy szent kötelék azonbau még mindig hiányuk, mely hivatva rofam betoi&nii állandóul bizton tui és mintegy anegpeeéétejni azr olso és mag\\arajku magyar hazafiak érdekegvaégéoek értelmét-, és ez : a .juagnarajkú polgártársak rokon-•z«-uyének lettékbea nyilvánítása ott, abol azt a magyér tengerpart lakói irgénylik. A fiumpi olassájkn Izkasság zöme szegénységgel küzd. Gkermokoii nevel tetésirv nem telik azon maroknyi földb$l, melyet Karút sziklái köeá maaa hord as ünfentartási Ösztöntől üaetve, Hogy az áldott éghajlat bőkezű részesülhessen! Es mig a horvátajku testvéreink által rárúhtnkban fmtartott nevelőintézetnél a szegényebb sórsu növendékekre minden lehető I anyagi kedvezménv halmoztatik, n nevelés ügynuzgé basátai által ; addig az olaazajka nép részben azon helyzetűek van kitéve, [bogy vagy kénytelen elvonni gyermekét L magasabb Mik>\'pzés áldásaitól, vágy oly intéseibe küldeni, melynek; szellemei az ő érzel nővel ellenkezik; —-és így rá nézve füstbe mennek azon uagy áldatok, melyeket ja magyar Állaim épp ■■■plPibiteott. — cgferfltt mindauik. akik e vinzonyokat ismerik, legbeusöbben tuug-vannak arról győződve, hogy a azant kötelék, mely fiumei testvéreinket úliandőulés felbontbattanjil a magya nemzethez liUné, nem egyéb mint: « eioj niayt a jIumi <///»imi / /\'iiji »/\'(^ njfiprm nöMa< rbknek iróiísrtkkl kihyjvrkh!) . raádeaí ti oaw l\'i\'segrltfpeétre. —j j aeűsk fiumei lestréreitek aegályalapot j — Tettek! fiaégtokra apnelálok, rnk esetleg éUlmtfJttrl laggaiok! Teremt-gyermekei [részére en nyilvánuló haza őn a haza nevében kéréssel fordulok hozz tok. Viszonozzátok hmalább rétiben, azon mi lyet Fiúmé bazott Sze jedértl Mindeu leg ciekályebb adományt is éi nyilvánosan nyugtázol mányok gydmölcsözés/ -v égett a fiuijiei ta karékpéilztártia helyezteti ek el, és azok ka mátjai a4iiyúei magas k srmányzéaág utján kinevezendő gondnokság [ " " " czélra fordíttatni. Fiume, Dr. Z<tffé.iy Karoly, a liu nei állami )fel»őbb köséptanoda \|ga?.gatőju. tar katajuig <ido-/>«éé köiépta»Hlá&\' páratlan álnozalot :öezÖnettel Ipgadok A begyűjt ado- Nemzeti színészet - \'(•Sr.) lítAitn, cent 21 -én\|adták Herényi Gyula jutalomj ilékánl Ceejnegby Ferenci ;,„A piros bngy« láris. czimü 3 fel vénásos eredeti népszinmt vét Zenéaité Krkel Bek. A mi a műnek belbecsét illeti, a fővárosi kritika annak idején, nem jogtalan mondta ki, bogy a .Sárga\'csikő" szerzőiétől nem ilyet várt. A tölgyön bíró felesége, Zsóti, jellemzése következetlen. A darai\' ele-\' jén tele van aóhajokkal, boldogtalanságról panaszkodik, a mert nem Uebetett as ;ő rém kédveeéé, Csillag Pálé. -fi közbon az úr i beláltatja vele helyzetét; s belenyugszik; urának kedveekedik, szóval hol szereti, hol ném. A közönség as előző jellemzésből ép-ppji nem roméllieU, nem sejtheti, hogyjolyan ronditbetlen hűséget tanunnon a megpróbáltatás idején. Zsótihoz haspnló kacíerkodó uóiben — különösen a köznépnél nem találunk valami nagy. hűséget — És^leiute ámpár — a biró neut győződik meg k bűt-Isin lúgról — mégis a néző na hallgató !á sze-rtjnléa közben —. mint soruk közt —I mintegy látja a megcsalást, — Zsófinak régi ked vtoe Csillag Pál bussárőrm ator, milyun el kOOeredetten veti a tölgyesi biróné szamére, bogv öt elfelofc j;viaszavet urának a segély pétizt, reiiealéeu méltatlan todik; a a da rau végén milyen könnyen örömmel karoya ét Mencz szeretőjét Ugr bogy a nem ludkatja: elébb volt szava, szenvelgés, vagy uti \| Jellemzői alakok: Ti gyau bíró, a féltékeny féri tulkos szeivtőkct lat j és huszárkáplár. \| fclviúzhailan, hogy beleoyugazlk, sőt t egyik legutóbbi lij yeluies szemléli minden bb as? irök 11 iliál ki fi ben, jfeták Jánod, tette, tfil-fában vén műnek szí npndi 1 van nem myö-ma hsitáaa nagy, A mint é dar ib menetébe n elő nyöeot, a színpad nyújt, of ügyeaea f< 1 vat o műben használva, hogy a hatás el non maradhat. Nymveseie: tos( yökeres, g) rüm folyó. A dalokban a legtisztább gyarvs ia ée samat Színészeink igen ezéj en ée igen l\|elye-\| sof oldották meg feladniuk it Benmyi (íyű\'a (CnJlag Pál kiiazárérmoste .) többször fészc-l sült tapsban és kibivaaban, ée valóban előadna folytán .ezt sikerűit a akitálával meg is éritemelte, tiécW, üpfai I mura (Török Mi-Itáiy tölgyesi biró fetoiégi ) taóko\'ni való kuj magyar menyecske 1 ral minden ízében. feUaczy (Török Mikáiy. ülgvesi biró j sze repet leljeaeu álértvó, kedv* el es aikerrai ját-todt — Izsó (reták Jáno, vén buszájkáp-lárb jő alakjámd ée életi i modorával bái-[ ran oda állhat4tt volna a lároonaor cipilu-lálj huszárok közzé. -) M balovita Pál san Gyurka, párasaHagjáty) játéka a szijuuüben — á mihez val wmüieg az vőm van nőre,— tolmeen\' Mtkonoa. I Köeöueég aagywb a ámbaa is jelenhc-tot volna mek. A népi únmŰ szinénjeink oldala. Ka alkakumi! mégiboaiá! egy érdemes tag jujalmtMírtrf is volt szó. \| //. ótoiAk 9 ? ^ Iflaaáa Cki-üálk Vk operato 9 M ónAatíkn^ Az opsiroUo bővelkedik á aeép leoei rMelékben, a trtöe nevettető jsMIai hea; aa eláadás Ötotovágó, éléflk, Mm u HMtal relt, tasak aal aa egyét saiuá-jfk őss mén, logy Maön-sági nagyon, nagyon eaaki ly saámbaa [roll Mij otj mkMf eUmba l kegy nmatóm-szűk mieasnat lUrojyt igi tgató m a s2án/ bevétellel napi kiadásait %riaaheits Peáig a szerejilék ma nagyon dieponálva voltak, i egyiken aem vojt fezrevehető a legcsekélyebb kedvetlenség í* a kicsi közönség fölött Hajlandók vagyunk az trés házat a roaz időjárásnak tulajdonítani, s azon reményünknek adunk kifejezést, hogy műpártoló közönségünk több tele házzal fogja kárpótolni, a színtársulatra nézve anyagilag oly rosszul •kiütött estét Az erkölcsi sikert azonban-határozotton szépnek mondhatjuk. — Az operetté meséje ügyesen van síőve, s a azép zene* éuekrészeken kivül töbíf igazán komikus jelenet folytonos derültségben tartja a közönséget. Ferenezy (Lüders gazdag ham-\' burgi keresbedőj nagy ügyességgel as^mélye-aiteti, maazkja\' játéka egyaránt likerült; Bácsné (Mária), Tatay fingeoia (Rertha) mindketten diazponálva voltak mf estén, néhány duetteben és magánénekberi megérdem-lett tapsokra ragadták a közönségét; Beré-nyt (Druiumond Harry hajóskapitány! \'jól színsééit s elégszépen énekelt; Mezei Péter (Boaenfeld Alidor) diesérétreméltó diserelié-val játszotta szerepét; Dancz (Gntmann, hei-niheni jegyző) sikérült alakiával sok derültséget szerzett ~ Csak ismételten fejezhetjük ki sajnálatunkét bogy e sikerült előadást nagyobb közönség nem nézte. Qtitórtöiőn, szept 23-án. Tiz leány és egy fétj sem, operette, és Lucifer a zöld ördög, néma játékJ — A darabok élénken játszattak le, ás folytonos\' derültségben tartották a kis számmal megjelent közönséget. Siombaton, szept. 25-én. A boisyi boszorkány, operetle, E darabon is elvitatliat-lan volt á szintársolzt igyekezete. Berényi jól volt dispooálva, a karok azonbzn jobban működhettek volna; Közönség caak közép szanunal volt jeleni Fasora-p szept. 26-án. aA szomszéd uram kakasa" Lukácsy népszínműve. Tnlaj-donképpeu nem is népszínmű, hanem roaz-azul sikerült népies jelenetek lehetetlen zagyvalék. A darabban aemmi hűség, a dalokban aeuiuiÜbredetíség, még a kakasnóta is hidegen hágyjji sz embert. Erre ezután rá lehet mondani Goethe e mondását: aBla«en beint nich\'t pfeifenJ" A szereplők megtették a lehetőt. . Bet fi: A korne viliéi harangok, operetle. Közép számú közönaég előtt azépen sikerű11 -előadás; Bácsné. Berényi, Ködczöl Luiza. Tatay Eugénia, kiemelendÖk. Ktddrn, Mihalovies jutalmára: A falu rossza. —! Erről jövőre. KÖZGAZDASÁG. \' Az erdélyi gazdasági egylet kertészeti -szakosztálya által Kolozsvárott 1880. okt 28-tól november 3-ig rendezendő gyümölesészeti és kertészeti kiállítás progH . rammja. firtealtéa a klalliuisl figyben. (Vige.) Mindennemű vaanti a postai fuvardíj Kolozsvárig, vallzmint a kiállitmány netám vissaacsomagolásánaik és visszaküldésének költsége a kiállítót terheli, azonban a vasút tói vagy póetától a tárlatba és innen oda vissza a küldemények díjmentesen fognak szállíttatni. A kiállítás napirendje. Okt 28-án délelőtt a tárlat finnepéles megnyitása. — Okt. 29-én a bíráló bizottságok műkő désu, mialatt a kiállítás zárva marad. Okt 30- ée 31-én valamint november 1-én a kiá litás a látogatásra nyitva áll. November 2-án délelölt II órakor a megítélt jutalmak kiosztása. November Ö-áii a tárlat javára vissza maradt tárgyak árverése és a kiállítás be-zsráea. — A kiállítás naponta\' délelőtti 9-től dél utánni 4 óráig nyitja áll, belépti díj október 28-án és novomber pán (a megnyitás és ju taldaioeztás napjain) személyenként 80 kr, gnáa napokon 1U kr. A kiállítás egéaz tartamára érvényes\'; „Állaudó jegyét" darabonkint 5ü kr láva] az erdélyi gaznaiági egylet titkári hi vatalai ál és a tárlati pénztárnál kaphatók. Az ilyen jegy caupnn a rajta megnevezett egy tűre szól és másra át nem ruházható, a kiállítók — jelenlkeuési esetén — az „Al lando jegyM-ot díjtalanul nyerik. Üa több kiállító egyeaült egí eaoportozatnak bemutatására, akkor csak az általuk kijelölt közös képviselő taTthati az emiitett ingyen jegyre igényt — Müldeo egyéb, még netán kívánatos részletez felvilágosítással szíves megkeresésre az erdélyi gazdaságii egylet titkári hivatala teljea készséggel szélgál. Koioitrart, lbpö. szept bó 14-én Az erdélyi gazdasági egylet kertészeti szakosztályának rendező bizottsága Veress Fereacz mk. bizottsági elnök; Gamauf Vilmos sk. egyleti titkár. Fflgjgolák. Az erdélyi gazdasági egylet állal tenyésztésre ajánlott gyümölcsfajok a következők : I \| / 1. Almák í Nyári rajalma, Febéraazt-akáni, Piros asz trák áni, Nyári pirps Cal-rik, Szt-János borizL Nyán parta/un, Nagy Selyem alma, Bevak\' i körte izü alma, Gro-renstehfi, Skimai piiioe parmaia, Omi piros Gahrii, Sándítóár, Oaasigi sz«jges, Pomme ananae. (belga), Lniékea alma, Kék atez, Drapodor, Pifnyík, Batuly Romos esotoaika, Szász pap, Séiaotto muígue, Tál angol arany pármin, Bkmhaim péppin. Angol kórodai resnotto, Amanás reihette, Malkaopt carmin rmnotto, Fokét (8pao^vai) tafota, Unnteaiazkó, Angol UiiMtag, mettiai pinM, (Török Bálinti, Kerti jákitos, \|>o Jongbe jrássa almája Bawley, Bokkeat, Monetvonse de Bergrrac, Boubo dóri ftaapaagnr liacfc^ Otlnl, da r6i (Londoni peppin) Kornvaljiii fűszer alma, (Corinisk jnly florved) Oroago peppin Cos, Cannellita roinetto (Gyöngy kormos) Orie-aaei reinetfe, Parkőr kormos peppinje, Hy-ton peppin (Aagol gránát) Ádám parmam, Kanadai Iskér, (Páriái Rambour retneUe,\' Court neu^u ronge royak (Piros királyi kar-taesára). Labondante fBÖtermő.) cbaobrúani rétnette, Bouman reinatte, Sikeiai a nja,.JCos-selí nagy temette, Cbampagnei remeit, Ja-nn almáin\', Mádai reinette, Daru alma, Bánffy Pál, Borsos zlaa. — öáfeeeen 60 faj. 2. Körték: Apró muskotály. Nváii zöld Magdolna, Jnliusi eip^res, Bpoin muskotály, Nyári király 8intt$árti kecáVéőr, Nyán tövis ípékamai Hifférd vojoncza, Tör-zaátlan iLőrincz Kovácsj Vilmos körte, Con-greaaua emléke. §alisbury, Őszi pergámen, (Beurré blánchéi, Izenbárt, Beurré d« Boía (JSrdoi vajancs) Alexándrino Doullíárd, Bo«k-kobakja. Yermillon de hant, Pisztráng, An-goulemei berezegné, Blairgeau Biiani.-u-i ízletes, Testuér körte, (Donx soeurs) Cóto-ma fiszi váj körte, Szürke esperes, Lou-t bonne, d\' Bvranskes, Esperen vineme, Ad-mirái Cecil, Manic Louse, I. Kapoleon vaj, Heléne FrSgoire, Colmár d\' Aremberg Ca- fiauniont, Piel vajoncza Generál Du hl leni\', íeliee llardempot, Nee plns Menria, CVurré d Gbelín, Steketman vaj, Togoigne diadala, Senatuer Vaiate, Uj zephirine, Egri köre, Esperen liergarnotle, Rousselette ran der Wecken, Téli Hardenpont, Dr. Capron, Ja-minette, Madame Eragoire, Keverőn sans pareil, Gruitkovi vaj, Licgel téli vaj Beurre d\' Argenzok, Passe.Colmár(Regentin),Manna Colmár. Josephine dea\'Mánilea, Nélia téli vajoocza, nrüsseíi pergamen (Doyenne d\' lii--ver), Bollwöüí vaj, Uj Falvai, — összesen 60 faj, — j K S rri: Ssiq-thi Aulai Zdsm«\|jr«l(ssdiiifl tfjrssaistf titkár Vasúti menetrend. honnétr ?ua«t s^m i 207 Estéit, Mohács, Dombom »« - T. •208. .. ■: . , •202 BadvPftár* ((jsnroa«t) 2ül.\' (fMtsvszst) \'21* s (ifjfjM vonat) J\|3 B«ili?(SiiiinMhf\'lj,8üproii-Mé) 6 301 , [ 11 Í15 topnabal 8 206 Prsfsrhsil, Kottori, Osáktornjra 4 W . f . S ttll . \| . (fjorsv) . 10 ónuiPfte. 10 80 1 55 I 10 16 60 40 I 47 to 6 t n 6 s 11 Érkezik Kaulzsára: Ml. rt<itsl dalut «g<ei rfént. delutl recgvl dtolt ifjstl 210 Zaksnr f«l6\| StS I, 206 211 ?13 í\'l . JUJ IW.bM 114 314 aa 20\| 206 aad«-Pssli4l (vsfjss roast) . < (po»Uvsaat) igjanivoaiti 8opruab<i Prífsráof MII (gy<>rsT<>ast) 5 27 remi 1 41 déib. 11 1 tjjil 4 15 rtffsl 2 á dsiat 10 éjj.l 4 1 reggel 10 16 Wil 12 i dsio. 6 17 ref j»l 1 2ü dl.ot 10 M sjjsl Felelős szerkesztő; HOFFMANN MÓR Hirdetések. 774 i-3 Idayszenvadóiak nem gYÚgyithstiuli jobban is jfjökerrjtbben. mint snw-tpm »tj.itru b»ii.< wur rurají rssiskbw kitűnőnek bebizuiiynlt láiiunuil által, mely s fcúrtlkeiő irttbM Uj J<ics «c<n álul kóivitc.« Akárki un jelaulsf %ij IclJIcicrt és itm(MiUU »vrkr.i «lkslnuuUtná, min »mniás Iftni un sitrrie\'ju ítnödbox. mr\'j Nk mSinlh mfgmnite\': SS uitly felett ponUM feliü\|;i>«ÍUtoll Mulgal sléntiiri Int: ál láeseh eréalireo. Bf y IsaáasaáS U(fii«i>itUiik Ii Biiinikssk, klássallsatlsg friss éitssitlsc, H\|»fk ifaruk anitiL tn» Dr. Kotb Al-kis. in krr.-r. Ezcu irat as cnber tastl ■ 4s »ie lle mi jéliklril li\|kliliiskkis éiUfklfikkis b«ss41. \' Kapluté.\' Flechal F. ttoy»k. Nsty-Kmiiyn. Ha & szerencsétlenség legnagyobb Isten segifcége legközelebb I Gyógyii&S a lélegzés- és táplálási szerveket ngj a végei gyengülést Hoff Janoi-fila valódi auláia gyógyítást azar haaznaiata állal, h\'uráps legtöbb araUaáéhásssak udvari azalUtója Uotí János es.) kir. tasácsas, as arsay érdemkeresit ás kórosa birtokosauk, tbb aipi rsíjga poross m nimii rend iovsgján.tk Faferikt Wisa, Grabeatof 2 F.brick»-NMa lep Stail. Ssztoe. ■riessrstrasse 8. 774 í-4 JWlia spril 16 aa Üröminél riliu to to«ak. togy«sto miilifo jféstaé(i »4n> bsssaia«s\'S etiast SNeta SM\|. — Imi ks«li 4s f skMfs4tási jpyomwlajástoii » te,ti aiiaputzái aneáínkabb\' rwmkksil W4W •ér swsui s?ot butaa iiklai. uisri i attlMa iiilriiikst ttoouari áaiyas ali«l( \'örit«n ki • ■ •ly nsMsjuia volum, tofy asfuut «<mb régéi tUtnálMi. Ugróin tous hiuaslun u to wliaet 4nt i aest ts jsssa eyssiséfss tofyeá. « SaaN .toston Siivcs«n rifyok sxér vagy Irasbsll bár áéalft kivaat taáaaaat s4zl áafy iMaá ttilwl irjpii.bb lislaasi, a^aoiitt mwnt Wbito ujjihuj.m. 1 gérea 68^ ftvag —Ua sSr. 6 to. ioatáto4fc<tf keléM ás 10 saaiwr aalaaa-sastarka tolMot •av lasaasá Wkonmntm to. Hivatala .nrögyiiir. Or fltárzsai——— á Kftoff IrtSS\'Hli iiu sSr ipe kítiaí «■ «itá sasir fcassosatwasrt astos «§j erfltotegsktolj\' <A#rt a«a kot ttittlá. éftgj rbtvnirc.i piáit ál Hlfkulál sawrnátolaH IgM site bsU. rlnitw: yasosltoto Jml S\' lisiasaa - -\|i,-Kfft>-»«f ttabiBwky A. f- lailsr a—sés): Wíomk rsssoti. ^Tgy^^jj^^ TÍ«I oorti — Ny Ari cara. WILHELM-féle kössvésy- éi c—mIImm vértisxíitó-tliéa Wllbelm Ferencitői gjéjjmmém MmliriéiibH (A.-Austr.)i Alapos gvógyulázt —skSsSl ciú, köu-témf, tfaiaszágyasok lábbetegségeiben él iéflfi aisksos bájokban, mindig evetedé •«-baáafl, valamint minden nemű is bér kii* Uh betegségeknél, aSraeaéeekaél aa arca* boa vagy testen, sipoly ée bujákért* daganatoknál, a máj- és lépdngnlásnál, arany-•re* bán (álmáknál,- sárgaság, hsree .ideg-mm- és köny&kfájdalmakban, gyomorfájás, ütlek bántalmai, altaali dogmát, viaeiési bajok, magSmlét, férfigyőngetég, ifi f oly át! stb. ellen. Qörrély él miiigydaganztot tartás hssxnálat folytán aUposaa gyógyit, mivel anybs oldó és vizsletbajtó sser, ami eaar-nyi elismerő irat által bizonyiUatik. Biao-nyitrányok kívánatra ingyen. Egy 8 adagra felöntött csomag 1 fo-! ríat bélyeg és eeomagoláa küiüu 10 kr. Óvakodjék mindenki hamisítványok vásárlásától és mindig csak aa ismert tőr- \| réayeeea védett „Wilhelm-féle kfiaavéay-éa ctúzellenet vértistító tkaát" kérje. Kapbató Práfer Béla gyógyszertárában j Nagy-Kanizsán. (714 II -26) öaasí curu. t— Téli cura. Az ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZÍflSITÓ TÁRSASÁG f Iliben • biztosit az elsó évre 9 lakházakat és »az ■S^MMMM^ia^sETl^SM^WISMl kduidilvi. tf* StSet áras Perie 1S7S H t ! I aaságf épületeket, ugy hogy a dijfhelés ingyen I év srlózeles élvezete uíán ] i I a második évben veszi kezdetéi j üleieK nála hat évi tartamra bizlositatnak. \\ 1 Brogle i. és MOller gép- és ro8ta-lemesB gyára Badapeaten. a IIargl t-bid kSsslébea, kéezit Trleuröket (konkoly válasatéj 6 kl- lönféla nagyiágban. Trleur hengereket malmok saámára. asptstékat. asrlria realikat. NalUkat éa rosUkat cséplőgépek saámára. 702. 82-60. csak S ha az ily éj \| Bővebb felvilágosítást nyújtanak a társaság ügynökei. Kl DAPENTI II r TOK OK több száz Is^talos éa l\|úrpitj(ts\|\|butor<>k us T* i hmHI mmáámmmmáMSml a legolcsóbb ar mellett és caaklataoJIds megbízható készitménvQ nagy zészíetbdn Steinbach Sándornál kárpitos ét butorldészitő 7«s, s-te BUDAPESTEN, FerenczJökif-tér, 6-ik mm. MK* A láncsbjd áteUenétau. ^fcg kiházmitián bet\'endezéseknel különös tekintetbe-vétel. Aa ujonan mérsékelt ári egykék Ingyen. HO&OI.1& IXSM.IVUIII g»ooooooa»oü()üoo<A»<»oooooooot^ ö Eredeti. Zimmermann-féie időgépeket, Irieuröltél, rostáhal. boi^ailóltuí, bomhaKjubal, és tömlőket szállilanak MOSKOVITS M. és S. gépbehozatali és kiviteli üzlet és technikai iroda. Iroda és raktár: BUDAPEST, Váczi körül 47. és bárány utcza sarkán. (775 1—8.) J Sürgöny cziui: MOSKOVITS mérnök BUDAPEST. KOOÜÜOOOOt A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, bo^y Zala, £onlogy, Baranya és "Van megyék készére kiterjedő hatáskörrel Nagy-K a ni zsán ve zérügy nökséget állítván fel, annak vezetését Gutmann S. H. úrra ruházta, kit egyszersmind a tűz , szállítmány és jégl\'iztositási ágazatokban jogérvéiyes biztósitási kötvények kiállítására, károk teltételére, úgymint ezek azonnali kifizetésére ia felhatalmazott 689 39—52 Budapest, 1880. janhárban. A Migyar-franjaia biztosító részvénytársaság igazgatósága: SCHWEIGER. MOSKOVICZ. A Magyar-franézia biztosító részvény-társaság igazgatóságának fenntebbi közzétételére hivatkozással alulírott tisztelettől jelenti, miazerii t a Nagy-Kan zsai vezérügynökség ánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy vezetését elvállalta s a yozérügynükjségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási készségesebben megadatnak BátioiU pedig a lrira»ág a) tűzveszély és robbanás álul okozott Itiroklellen; \| q) szárazon vagy vizén szállított Javak károsodása ellen; b) Jégkárok ?llen \| f d) az ember életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-ftancxla bittositó rétxvénytársastlg, melynek 20 mi 10 millió társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások lc£» ió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből!a részvénynek által mindjárt kezdőt! frank, azaz! 4 millió arany forint késipénabeu befizettetett, s részint a fóváros legelső pénzintézeteinél, résiánt p( dig magyar ájll áruértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló kítagy lését, melyen a társasát ügyvezetésének élére következők választattak meg. Felfigyelt* blzottaág. YAllsitná ny Elnök: Bitté István, ó Fciaége val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-re\|id uaffy keresztese, om. képviselő ajb. Budapestcu. Alelnökök: Báró BánbidU Béla,földbirtokos, orsz. képv. stb.BpeslW.L Bon tou x Jenój a párisi Sttieté de lUaioa géaerale elnöke stb. Parisban Valaaataaányi tagok. Róbert Kori a marquisdeBann^ville,az .osztrák déli vasat igazgatósági tkgjastfi. Párisban. Heiwell Árala kir. kanakedi tanácsos nsg}kereskedő. Lovag lápori Regen bar t Feróncz, az Albreekt-vaspályselnöke stb. Bécslfen. Sváb Károly földbirtokos, onaj. képviselő stb-. Bad^apeslen.; Báré Tlatl Károly ea. ^ftr. kimarás, as ont. déli vasat alelnöke, as osztják nrakbáu tagja stb. Bécsben Taklatte, s társaságnak tanntebbb kitűntetett tÓk«bs)4t és aa SiletTeaatés Déa lé wsrijs és aa é\|éa állé igyimsécek {tllssaa SgyH ijss biatoaitáat nynjt arra néave, B e c k Nándor, a tnagysr jelzálog-banknak igazgatója., Lánczy Leo, a magy. ált földhitel részvény-társaság-igazgatója Badapeaten. Lewin Jakab, a kereskedelmi akadémia igaxgatója Budapesten. Serrebourcc Jos. Mária \'Emil, a párisi Societé de TUnion géuerále vezéifelftgye% Pária ban. Ifaagatéeáf. Igazgatók: Dr. Hiller Albrecht, kőz- és váltó-ügyvéd Bécsben. Kis tc ura a c her tKároly a „Ho&mann Józaef* nagykereskedő czég főnöke Badapeaten. fichveiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató: Moskovicz Lajos Budapesten. J, karáakbsa is jnagyobbrészt ismert és köstisstéletben állé egyéniségeket bátran elmondható tsbát, begy nem volt még as agé«s BMreaiektábaa biztosi\'6 tártaság sssad aa Ideig, taalr a biatMitté kSaSaségaek annyi gsranüi t nyújtott volna, mint a mennyit neki e társaság mindjárt kezdetben nynjtani képes, s a midén a társaság ezen, eddig páratlan jilesifl teljes biatoaitáat nynjt aira aéava, pogy a társaság üzletvitele a méltányosiág, a pontosság as a legsziorubb becsületesség mindan ktvatalaéayéaek mindsnkor Wsgy lsalsiáa, lMa múmkm laljfiaffa »•* fog f#lsl«i. aésrésmlí a saakrsasléa kvatottságs aa iráal is kezességül iselgil, sogy a társaság a diitételek megszabásánál is kellé tekintettel fog lenni a verseny jogosait kűvetslménysire. A •sélo\'akál tisctsleltsl alé\'irétt a blstostté t. kSsSnség biaalmál aa általa képiriUlt társsság iráni ajbél felhívja és tyi, megjegyzi egysasrsmiad, hogy a veséiügyuökségi területen a vidéki Ogynűkségek és lat\|as Wyamátbaa van, Is bagy ISikbliiÜiÉ ajánlstek a már felállított Űgynökié^sk álfal késatégesen sllogadtstuak, maradván teljes tisstslsttsl ...... -i. . t \\J k Magyar-franczia biztosító részvény-társasa* tröletl ügynökségek: D" vezérűgynökaége N.-Kanizsán Miksa árnál Cséklsrtyás: Hirschmann A,urnái. János t A. LsaÜváS: Tanss P< V. A. t Ctabrsadikss *. Lsb lgaáns Zals Cfsraegsi RasitMysa: GUTMANN S. H. Kyomatott; Fiictel Fülöp laptttlajdonoanál, Nagy-Kanizsán 1880.