Zala 1880 10 október n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	25.24 MB
Keltezés:	2010-05-21 15:49:48

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1383
Megtekintések száma:	2794
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (338.97 KB) Zala 1880 október Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 41. szám. Nagy-Kanizsa, 1880. bzerdán, október 6-án. Ti^ÉAtWtit. Tmhd T&f kttyvker. • bÜN. UjHnáái tfai 511 saám. H^taláat ára: Égése évre 6 fa. Fél [4m I ét tlyijiw I K $0 kr. Btrjletaéajrefc ft hssébm pttUuregy«Mr ft kr liúM hiiédiiaél 5 kr. Bé- IU ME(\|5Y KOZMÜ VjJELÓDÉSI, TÁRSAD Cl ÉRDÉK 0. AtMl toGAZDASZATl HETILAP VII. évfolyam. Szerkeeztól iroda. Hon »lap szellemi ré-azét ölető közlemények küldendők Uj városház uteza 513. n. Bérmentetipn levélek csak Mm art kezekből fogadtatnak alt Kéziratok vissza nem küldetnek. \' Holttér: Potitaora 10 kr. A ZALAMK6YKI 6AZÍ). KGYESÖLhT í S TÖBB MÁS! EGYLET HIVATALOS KOZLÖJÍÍE. A munkás osztályról. (VffM (2) De miképpen Jehet segiteju ? Erre azt felelem, hogy minden eeetre segíteni kell, mert itimnk és mii" liók szenvednek e társadalmi kérdée alatt, — lassú de biztos lépéseikkel kell 4 kérdés helyes megfejtését akarói, mert ez folyton fenyegeti Európa társadalmi rendjét. De hogy valóban segítve is legyen, e czéfra mindra oldalról kell közreműködni magukfnak a munkásoknak, de ugyan sxt kejU tenni a csalidnak és köz-eégnek, ax államnak és a felekezeteknek, egyenkint és összesen, elméletileg M gyakorlatilag, a különféle munkásosztályok szüksége szerint és azon segédeszközökkel, melyek a ne-, vezett tényezők természetével meg* •gyesnek.* Ke ha nem is vagyunk lépesek a modern nemzetgazdáfczat téves elveit vagy elveinek téves ma* gyaráaását érvényen kívül helyezni, Illetőleg ellensúlyozni és uj jogviszonyokat alkotni, arra mégia képesek vagyuak, hogy ennek útját egyen-gessuk és másképpen is tehetünk valamit, hogy a táraadalmi bajt vagy clháriiauk vagy legalább enyhítsük. Nem lehet tagadni, hogy nap* jainkban a népnek mind testi, mind anyagi ereje túlságosan igénybe van véve, ás pedig nemcsak at ugyneve> zett tökének hírvágya, hanem a kll-lönfél" nyomasztó terhek által is, melyek, nélkül a jelen korban az állami háztartás el nem lehet Ez ellenében kötelességük a népképviselőknek és a sajtónak szavukat szüntelen felemelni, mig meg nem hallgattatnak és a törvényhozás utján ac óhajtott segély nem nyujtatik. Hasonlóképpen oda kell törekednünk, hjogy (\|dv$s rendszabályok által at liksora garázdálkodásai korlátoltassa-link. Kzenfelul óhaj tan dók lennének oly törvények, melyek a vasárnapi, éjjeli, ünnepi éa más egyéb munkát •jubályoazák és a munkásokat az egészség lés élet veszélyei ellen biztosítják. Továbbá elő kell készíteni az utat az álllami segélyre, mely aa állam polgárainak minden\' osztályát átkarolja; Valamint a tőkepénzesek állam-biztosi tékot nyernek gyakran kétes vállalátojknálj épen ágy lehetne a középosztály t a munkások részére állami előleget, vagy kamztbiztoii-tékot nyújtani nagyobb vállalatoknál p. e.j kösOs építkezések kivitelénél, vagy pedig drága gépek megszerzésénél. Sokkjai könnyebb elérni azonban a másik, czélt, t. i. hogy a létező ipartörvépyek hiányai elbárittaaaa-nak, amire pétit a legközelebb megtartott enuuet, figyelemre méltó ijió-don iparkodott ia ezeknek- felderítésére és Üdvös intézkedések! életbeléptetésem. Munkásuknak, iparosoknak egyesüMiök, egyetérteniük és együttart^niok kell. Renttaaeftkcll hozni a íjanoaczok, segédek és mesterek egymásközti munka viszonyába. S miután senki sem ismerheti fel jobban aj létező bajokat, mint méga aa iparosi senkisem ajánlhat is llat-hatósabb gyógyszert e bajok orvoslására mint ők maguk, hacsak Képesek asját javukat felfogni. Azért igenis sztlkségük van az iparosok-iuik az egyesQléarej mert az egyet-«tée kölclsönöz nekik erőt; csakhogy ez egyesülést ée az egyesülésből származó erőt, ne semmihez sem vezető mellékozélokra használják fel, hsnom egyedül asakis állapotjuk javítására és iz iparos osztály erkölcsi becsének emelésére. Minthogy a társadalmi kérdés csak egy alakban oldható meg, a társadalmi szükségen pedig egyetlen sazközzel segíteni nem Ilehet, azért lehetőség szerint mindenütt életbeiéptóttessenez az iparos segély-egyletek. E tekintetben azon módon kell legelőször a nrunkásoBbtályiUk magán segíteni, hogy törekedni fog a legslirgetőllb szükségeket felfedezni és ai azbknai; megfelelő intézményeket megalapítani. De eri)e nézve mindenki örömmel és áldozatkészséggel közreműködjék. Éa ezen intézményekhez sorolom: az ipariörvény értelmiben létező társulatokat és a régi ezéheket sót a produciiv társulatoké^ is, ha azokat kedvező viszonyok megengedik ; továbbá! a tanoncz-, segéd- és mesteregy (eteket; a takarékpénztárakat,, népbankokat és hitelegyleteket ; az aggok-, betegek- és temetkezések egyletei;. ide tartoznak a segédek szállást és munkahelyiségei. Igaz ezen intézkedések által nem fog még a társadalmi kérdés megoldatni, de a különféle bajokon ós szükségeken mégis segítve lesz, vagy azok legalább is enyhittetnek, és már .ez által is sok leéz elérve. Leginkább pedig .szükség van arra, — hogy a munkásosztály erkölcsi és vallási élete ápoltassék. Számtalan* esétben a házassági viszonyoktól függ a munkás boldogsága vagy boldpglalan-aága. Ha értelmes, hű és vallásos neje van, ugy biztosítva van amaz elégedetlenség ellen, ami minden társadalmi baj közt a legnagyobb. Hivatásának fáradalmai és kellemetlenségeiért kárpótolja őt a a hű nő, ki <5t\'\'szereti és szeretettel fogadja, okos , takarékossággal gondoskodik a szükségesekről. Istenbe helyezett bizalmával támogatja és fenntartja, jól nevelt gyermekei által neki örömet szerez, és szelíd befolyása által megtartja vallási kötelmeinek gyakorlatában, Vele és általa élvezi az egély nyújtotta vigasztaláaait, örömeit és reményeit, melyek mellett egyedül bír az élet értékkel és csakis így viselhető el. Hogy azonban a családi élet á\|dása és jótéteménye a munkásai nézve megőriztessék és nehogy a munkások különben; is nem nagy béré saját neje és gyermekei által még inkább lenyomassák, e végből szükséges asj ünnepi szünet biztosítása és a férfiak, nők valamint a gyermekek munkuságának okos mérséklése. Bárcaak belátnak a gyárok és műhelyek főnökei, hogy Ők nemcsak Istennek tetsző művet visznek végbe, ha munkásaik erkölpi éfi anyagi javát előmozdítják, hanem egyúttal ss-ját maguknak ia jíóu tesznek. De, ha nekünk sikerülne ia a, külömböző irányban segélyt éi könnyebbséget szereznünk, vájon ezáltal annyira meg lenne-e oldva 4 társadalmi kérdés, hogy jt szükség és szegénység eltűnnék éa mindenütt jólét és boldogság uralkodnék? Távolról sem! de azt mégjs Mérnők, hogy számtalanok, jcik bőst boldogtalanok, elégedettek lennének és hogy a baj fenyegető jellegét elvesztené. De erre nézve is szükséges, hogy \'mindenki, közreműködjék, A szegények és-szerencsétlenekről, kik még ezeken ki-vül is vannak, a szeretetházak és a jószivü tehetősek buzgalma és szeretete fog gondoskodni. Ha a „Cul-turkampf", melyégyedül a mammont bálványozza, a szeretetterén verseny küzdelemmé fog átváltozni, ha minden párt versenyben fog munkálkodni, hogy a szegényeknek és szűkölködőknek segélyt nyújtson, akkqr a győzelem biztps, mert a tátongó mélység, mely a gazdag és szegény közt .támadt, betömődik; a vérző sebet a szeretetnek balzsama meggyó-gyitandja. Ebben rejlik a társadalmi kérdés megoldása, amelyben az egyelőre lehetséges. Helyi és megyei hírek. — Október elsejével nj előfizetést nyitunk lapuokra, as 18B0-dik év utolsó ne; gyedére. Kérjük eddigi t. olvasóinkat, hogy lapunkat pártolják és ismerőseik között tor-jestteni sziveskédjenak. £ pártolást lapunk folyton érdekes és változatos közleményekkel iparkodik kiérdemelni. A lap előfizetési ára as október-decem- beri évnegyedre 1 frt 60 kr# A sa\'amegyá gazd. egyesület tagjai részére kedvezmény-kép csak 1 irt. Az simult negyedévtől kezdve lapunk alakra nézve ia lényegesen nagyobbodott i A kí\'id\'fJiÍMinL — KlrAljr C Felsége névnapit fé-nyesea megünnepeltetett a helybeli plébihia templomhsa. A polgári és katonai hatóságok hivatalok, lanári test Öletek, a (ogymua-iumi polgári és népiskolai tanuló-itju^ág é* nagy számú Bpoepiő közGnség töltötte meg a fe-nyesea \|dvilágított templomot minden zugában. .Az(ájtatos küziiuség nem kis mértékben meg volt lepetve egy elaasioos senés-misének Horáa D-dnr miséjének kifogástalant előadása álul, melynek léte-sitésében már hetek óta -buzgólkodott fu GrosSmattn Ignáez kegyearendi tanár or, ki e ezélból fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki, hogyi ugy a fogyón, zene- és énekkart, valamint; a többi közreműködőket iá a clas-sicus aenéju misére betanítsa. As eredmény agy a zéno, mint as énekrészletekben valóban meglepő volt éa kétségbevonhatlan je-léQl aaolgál annak, hogy a buzgó akaratnak misem lehetetlen. Az orgonát Hock János ■polg. íak. zene és énektanár kezelte oly mfi- . •vésziesen1, .amint még eddig a templomban ritkán hallottuk. Ki kell emelnünk klilöuö-tm Qiofamann ur magánénekét a u o n b a n, B i s c h i t z k y ur énekét és a gyermekkart. Kgyáltalán az egész, mise arnil gynzQtt meg bennQnkat, hogy a ne-mosbalt Istepi tisztelet nagyban képes emelni a hívek ájtatouágát. A featuevezatt tanár urrt a legmelegebb elismerés illeti Gtradha-; Utlan buzgólkodásáért A közreműködők küzdi elismerés illeti Práger, Palink, Knöpf-Itr Rizwilyyí ét Vencjtl urakat valamint a helybeli zenekar több tagját. Szolgáljon e kxep siker uutditúul a fogymuaaiuini tanuló ifjúságnak, hogy a szép egyházi éneket, mely a lelket felemeli, a keuélyt éa szivet neme-siti, tovább is szorgalommal ápolja; városunknak pedig arra, hogy egy derék kántor választása állal minél előbb egy egyházi énekkar szervezéséhez jusson. — (Hséltfváaár.) Eredeti szőlővásár történt eí napokban /\'"koson, mely G. Gut-man Henrik ur tulajdonát képezi. Két stuttgarti kereskedő városunkban járt, szőlőt keresvén krvitel végett. A fiakosi szőlő, mely körülbelül 3 holdat test, a melyet okszerű ápolásban részesített tulajdonos, a kedvezőtlen időjárás daczára igen jó fajú burgundit éa rísnnget termett az idén is, a rothadtja sem nagyon sok. Ezt a szőlőt meg ia nézték stutgarti kereskedőink a töviről ugy a mint ott tolt 105U Írtért vették meg. Most már ládákba pakolják, s viszik ki a német ^ „£a/a" tiiuija. Dalok. L Bár csapongó a pillangó, Száll világról virágra, Mégis minden bimbó, virág Hsomjaaik a csókjára. m Istrora I éa csak egyet, Jsfcy Virágot szeretek, — 8 uiéti, hogy saért olyan sokat Nagyon sokat szenvedek! ? fUls» sóhaj, Jllra bánat I nfiafku wsipok j\' Ai aesponfő pillangóért Itajoagaak a virágok. \|i ad fiáaak a leányok mint Htaasa, tarka virágok: íí} pittasféit fagpak kasét, Cisaps álmák Moapok I QMfaéásnái saspadérahh fiifisá lattms éti ftet Mmb saéluftasft k, Barnáaaií ísf tíí! d* sü a kis fcáeykii B mm mém Ka «gy«it tuétm (fsa ssstUI sasreMl WL (\| Ükfle Hay—lista jé IÜ#> salis m lipMi l ft ÉpiasWfSi IÜ iaftar 4 8 mintj fekete lányasemeknek: Kék szemeknek se bigyjntek I Kék színe van as égboltnak, Kék aj lángja a pokolnak. Sötét skemben éjfél honol . . L Kékben meg a menny vagy pokol; fis én jnégia ~ nem tudom mért, -j-Majd meghalok mindkettőért RósétMm •Soma. Quem dii oderunt — A kit aa istenek gyűlölaaki — 8zalay Sándortól. (Folytatás.) j Eaztíkoi oiyaa szomorÜn elnézte a snM-anzódott virágtartót; egy kényoaedá hnllitt arra saeméML Pedk as csak eey vtrágtaip volt 8sépenl dkoante szedegetni jj széthullott darabokat kötényébe; s mikor éllesatyj^ Bodor HikJóé, tisztaíetos ur, Horvát Dónds-sd aa satólan váratlanul megjelentek, mini a rajta kanojt tolvaj, elakarta rejteni a cserepeket — Ejhiye lányom, lányom 1 te nem is sietsz hozzánk fela»ag«astaltatni aáLp diós-•éct által Néad a te iá tané társad, les a jft Déass, milyen derék ifja embernek termett meg. — A ijfoltárossal taólván, énjis motí-dem as én népemmel: „léte hallotuink rólá ^fratáfaaa; Mltaláftak azt as erdő étsaejéa.r <— Báseny, bfesonj as ő saép lúrtl ^fnoá taté tflietóúajik saáanorosaa, hogyíj kOsénM UU éa ssélstt aa Uraak nejében\| nyelve UcHm hardá aa ígasságot és eanLt piád aAiá aat a sajvakks és vaeékha. A JSl.zsol-tíkr II- vmm mondom éa as Uranmak, IsifismHifc. LiBmséfsit gyaUsatka ehos-\| IsSesa { ^Mi pedig vMgtf« (og as éa Ka a J4\| «wt twsklsfss ápWifarjoazté i kasaü aa m! sasnaraak kél Mfit nitt- í ián aa lÉWi l^ilséhá lak küsé máma állának m 6 alansaa/sá- As a.asép nlszkefö és büszke termet pedig lehajolt) és gazi bensőséggel\' c&ókolá meg az áldásra k byujtott jobb kezet. Ugyagjsbban a pillanatban Esztik® aty-jának balkezéé csükolla meg. A \|ó ilintcle-tee szivében; tttlán dl a boldogság; átkarolá ázt a két gyöayö Q sománezoa ifja főt a először leánya \|az.t lo Dénra homlokára lehelt egy-egy kemíttclje i csókot Déndsnek kekellett hajolnia, midőn a öreg átölelte nyakát; s a két fiata\|nak orró homloka ériptkesett ölelés közben : mi ítba két tüzes nap boralt volna eermésra. Akkor lépet be nemes, nemzetes vitézlő Kákái Hot rit János. orosafiuvi ne mee ur, az eclesii nak hatalmas pá trónusa és as latenpíek re ideléoébŐI Dénes [úrfinak apja; azon \|ic«ő lapon iBodor Miklós, tisz I telétes urnák, nx ghivott vendége, minden I más alkaloibmál és időbea pedig i kedvea j komája. — Mi légyen a te bölcaeségednek akarata, I kedves tiszteletét tornám ? 1— szóllita meg s j két ifjét lesúroló k imáját Horvát urkrn. — Kiteneazkedpoek a te keaeid, éa szivednek I búzának valá löm seket, a röikoron Imagad-hoz foglalnál Őke. Bodor Miliő i, tiszteletei megérfé a? ő\| kedvea komájának igéit és Qr mmel. bétellett saivének taljfas tíh mával tárt kaijai közé, mondván: j; — Légyenek tiszták a t i aaavsid, mint a legelsőben fesjlő plánta és i jazak mint as égen a nap. Bisony, bizony I edves \'komám as éti kedves kereaztőam, a.t i derék Dénsa fiad, egyet lépett ás urnák bi odahnába; és" én asak most érzem, hogy az én napom nagyon áldozóban van. Ma magaastajion e igein keresztapám I — szólt kikbe Dénes. - A óiagaSz-taiáa, a diesíités a valódi toíi tsépak bos-áitáa, a kfl>Bai<g^Sahb teiwtséj nek egy nagy tassitás visasaMk Bogy rám nésva mínőha-tást asfllbet, azt1 megítél ni nagyon aahéa; sssrt a\| éa Mrakpn nagyon ettt attél, a sübe sÉBlttési él aa took ambitiéja ntal; s így a ■aÉMaes^s la dicsőítés közepette ia egy smbí, ais sárba típert easass lebeg előt- tem ; ezt tisztítani vagyok én küldetve. Nem fogok én ragyogni, nem fognak áhítattal enQngeni ajkamon; habom talán soha senki által, nem méltányolt napszámosa fogok lenni egy szent ügynek, mély parányokból alkot óriásokat, vagy —- haj ross irányban halad --■ óriásokat törpithet parányokká. Jövőmet tisztán látom. Sscllemilegés anyagilag tönkre ment martyrok emlékei képezik e szent ügynek múltját i a kik most járulnak oltárához, azok a táksadalpm pétiái!; s ezek után a jövő sem ígérhet mást töriidL A két Öreg némán, szomorún, Erzsike lelkesedéstől ragyogó ara csal hallgatá as ifjú beasédét Dénesnek arcza miiden ujabb gondolatnál lobban kigyúlj s mikor elhallgatott úgy A>lt ott mint egy & égdicsőült, lángoló tekintettel ragyogó arcze ai; fenséges homlokán ott tündökölt Isten esókjá, a lángész. £z előtt némult el a [két öreg, aa fcsté meg Ksztike aiczát -a iolkáffilé i pírjával. \' A két öreg talák m sgse értette szavait, de Kaztik\'j lelkében ritszh ingra talált minden szó; és sejté, hogy az aj út, melyre ilyee reményekkel lép valaki, :iem vezethet azon cséihoz, a hová üécjést [két öreg azáota. Kisietett a szobából a li lopva szerelmesen te kin: iQura. Es megértette hogy aa vele gondoltai a nüt mondott mind tesai, még azáaasorta ifjú volna, ő as tenne másképpen; meét nyo mor ée nálkSlösée kflsi haladni egy. szent esél felé sokkal dicsőbb, mint j sima utón átért, nsélokal matatni fel aj világnak. — Dénesnek aa aileldvel, a miből az lelaő elianméÉ sugársotl eftejméire. boldogitább, ÍÖlemelőbb fett mindeonél a íilígön. Félém múlva a [tiszteletes ar asztalánál öltek a vendégek, LaffeUtl Olt a nemes Inomsetel Itákéi iióryiuh János, jobbról a liestelelas ar maga, bálról Horváth Dénes, utána Andódv Pá1, IMossaak iskolaiária; resaésytaÜM ifin; papnak késaűL Aa aastal-végén a kis Ksstíkéaw vaa twitve, de as a hely többnyire trsa, asrt a jó, ssergaJ- nyka s e közben ; a komoly lelkes H a tekintetből, vele érez, és hogy szép, s ha megless: ka ő fiatal mas házi (lánynak mindig van dolga a tálalás körűi,raztán meg egyik-másik szemérmesebb vendégnek a szájába beszélni még egy kis ártalmatlan falatot; elmondani, hogy „rövid lem ám az ebéd majd éhesen maradnak, vagy talán el van rontva?" kérni, hogy „há\| az ő kedvéért még egy kis falatot ; az! nem jó, csupa csont, ez a másik •zebb, azt tessék." így aztán a vendégnek három becsületes falat is jut a tányérába. De ha egyszer ez ágy szokás. A tiszteletes ur meg as üveggel gondoskodik. ;Az ételből senkit meg nem kínál az isten világáért sem; az nem az ődolga; azzal ügyeskedjél^ a kinek az érdeme. Hanem a W, az már as ő hatáskörébe tartozik ; éa o rajta is van, hogy mindeukinek tele legyes a pohara, — a vendégek meg ugyancsak;\' igyekeznek, hogy a gazda ne legyén dolog nélkül." — Végtére eljön a pecsenye, ea a minden gyomrot megtöltő és minden boros üveget kiüritőflelke ax ételeknek. Ekkor már miuden aréa ragyog a megelégedéstől. Kfl(-vetkezik a toaszt, a pecsenyebornak ikertestvére. 4 Mint a társaságnak legidősebb, a ennél fogva-.as első felkössAntéere illetékes tagja, előszűr is Horváth János aram emel poharat és ülve elmondja, hogy a vendégszerető házigazdái aa Úristen éltesse, hogy minél tovább gyönyörködhessék aa eclwáa aa ő wájáéak" beszédjében, és minél tovább féljék a gonoesok aa Ő megrontásaikat. — Aa öém ártól ennyi nntig elég volt. A szén Eszükét nem htstta utóba, as a fiatalok kötelessége. Mind a kettő reménvtdjes fiatal; ka aa ég is úgy akarja, papok lessnea; — hát ilyen kie siztalfölötti papolás igen kedveaő afkálom kisebb gyakorlatnak. A claHsmmo Ándódy nem soká várat magára; ntíéd folytán keveset baasélt, a toaszt már ia vsa flsvs; (dUL kükéctsl, poharát MeasÜ, de mj kjpsit reszket kát bogv észre ne wgjék, leteszi; — aztán ott kezdi forgatni, nratba asgy goadolatokbta átírok aak, kik eat jó péamért fogják mag waat — A tanultág bódig vbból at, hegy u okaaert eaMtoraeraet áhaláuoaaa mag Mleue Immomuih. mwt ee miotlvfa korúimé , vt4 kütöU Waáa* kiHaelí magát. — Né jiHrÍi ttokjék el a rigi achleudriántúl, ue nwwája aradig, hogy w^ink ee tették inát-fc.ep, akkor még oljiukor ia fog pénaolni k<-«« utunkba uláu, mikor uera it vájja. - K laptk uerkfulljéHrk i PA mmtakirfj ée mmm(i apafa Haaaiiaa el-kadetok eauuU munkája ináaodik, julányot kitdáta jolent meg, • moguoriabeto a Icia,-döezl Vim4n4 Falfip urnái. A 176 Itvitvu tor caiaoe bon lék u ku tol Arn 80 kr. (At vV- kiadát 1 írt 10 kr. volt) E munkát, inagiolenéto alkalmával n Dallagi Mór Által oörkwututl: Frot. ogyli. óa lak ólai beiden- kövelkotökig újAulolta: „lá munka egyike azuknak, iuc)yuk telve vannak Ii k«edé«Ml • melyeknek niindou toraat igaz liiu&ti aggodalmát árulja ol féltett kinotüuk potmsotiaégüuk ,iránt. Iloffraaan eaéban leví kiH munkájában azomünkro hányja a bünüa közönyt, aa éraéketioniégel, melynél fogv •• armn"iagöakot ét nyelvünkot olbanyafol jak • kifejti a rultura, a neveiét, a hölgyek u ukola, a tainéeaot ét a a»jló IiatáaátG nmizetitégre, kyeliilvón egyteeretuind aaoul irányt in, u moly bon ta omliiott tóuyozőktiokj hatniuk kell, ho^y a Jótolüuko^ Icuyegot kóráilapol ineguünjék. U hajtandóhogy liojli ntaan munkája, mini alapof gondolkoaáa- óil niuuimány Orudinényi, minél azeleaeldi ellen p-déat nyerjen, Különüien a taoitók, nevelők! vehetik auuak Itaaznaij inert áilátukuál fogva I ő nekik vaunak Itgaúlyoutbb koicK-aat\'tgril a uemzetuégU érsttlut kiíejleeetéeo tekinteté büu." M«it luultfn iámét zzóltébuu a magya rutodátról hetiéinek, talán aiivea logadla -tálban ráeaeeül o köuyv it, moly orro uétvo hoaaua lepeaataláaon érlelt véleményeket tartalmai. Ajáuljuk iigyolmobo olvatóinknak. — JAiektuj ttlontu). A mint órteiülünk, lnkoy Káliuánué úrhölgy Anagy >%á XU Irt udoníáuyozatt a kituodnevmó «gyetUltUH>k. Aa egyotUlet váletiUnánya a »jotékony úrhölgynek jegytökUnyvileg kuatvl uetet Mavaiotl. — A hrljbrll lugymuátinmi (Uya-korlé itkula" ltíbO. tsopt. Ü0>áa Uulotta W Imiik évt\'ulyami g)\'Qlétót, a melyon 1\\. Papp Jánot igaxgmó ur, miut a (pakorlóukult cinüke, a tagukhot iutéactt .buioIléboMedöbon klllOuÜten auwa óhajának adott kiiejotéat, liugy irodalmi mŰlűklétébou mindenldk, a uep, jó, ét igeauak utxméjo vméreljeu, t hogy uu (ttumóiy uemoly olleu, hanem aa Ptxmu kiUdjüti at etamu ollón. — Aaután pedig) hogy ütmetek uivrehatö taavakkal üuitliUon a haetnot nuukára, hanem hogy a MUilluUii voiouuyl it oluitiozdítaa, dijaeátul 2 db. aruu)at tilKütt ki: ét pedig ogyiket át\'tv iülyián iuundő legjobb tsaviűó julalr malátára, a máaikat pvdig ogy legjobwui ti-kurttlt uabadtárgyu tenuetaotiani vigy tor* mútmtraiai értekcaetro. Végül gyakorlúitko> laukra Itten áldátál, mükodétünknek pedig a legjobb eikort kivánva ullávosolt. -- lü-uián Fu Hátn Jóuef vciértanár ur vette át a botaód lunalát { ■ lé\|okumel6 taavakkal apaatelve a „Gyakorló ítkola11 nemei czúliát ét a hatsnoi munkáttág ebuaradhatlan ju»\' lalmát laámtalauiaor (unuaitott áddoaatkéaa* aégének i numutaaivUaégénuk uj jelét adá, uudwn egy db. aranyt UUÜtt ki annak taá-mára, ki K,un Látalóról egy likcrttlt elbe* axeleat kéaziloud. Alnjd peJigAuiai egy db. aranyai, melyet tek. Kuautz Üoldiatár ur, egy ike \'aaon uagyórdomli féríiaknuk, luk több éyen át nemoaak érdekkel kitérték a gya* korlóitkola múkodétét, hunom pályadíjakkal a nemet velélkadétt u ibikeltettek, txabad rendelkeaéare bocsátott, egy iejtegetéire lUztö (ti, melynek csime: A inoíiáótí vén tattlé okait határnapéi a Uuavét utáid £>\|k éra vau aÜelelva. Keek utáti a válattUUokra kivik fel veaértanár ur a gydlukiMtot Ügyel-aiét, ajánlnláxá i9jegy»ónok Hita tiyula; >al)i^vimiek MaikoviuUyula; klliiyViA\'iiiíik nakKawtl Adéif ( \|téniiárnukiiák U«gvay Kmil Vili. alkttuviámukuak Plihát Uyfw.i Vili, úint. tanulóit válaaitatlak iu«g; inira a gjdléi hangot éyeu»ét«k kuii,i»leaali»u. - Al^ilkttaAv. I<). tók Nándor Ui e hó 1-eu i^gKult 1,7 érakor ItéktwUleg votflU végrt életének. A Vlévottt^p tehet iQu Uugvilkoatáuának nka itiiitrDlleu. Midfin a derék étaláu iránt ótiinlé rétavé-lUeket A^oaiUk ki, kütilljUk a kiíuhiU gjátt jeleiitéet, tnely ig\| haugaik : Zók Náutlor, nelo Karolina, ugy Ln tke ioHeiett Takáoa\'Jáiioané éa Jéaief,H\'iim>ro l\\H\|. ttívvol jnlouti kedvoa lia illotoK»g te»t vérül imk. 1Q, Kok Nándor I. évi d. e. 7 órakor, 6hrip U2 ik nvédéa után történt; g) átaut iigultnak htilt tetouiu f, é.i u» it.! 6 órakor fog iá nagy-\' tfibe UrUk uytiguíojnra tó; iktóbar hó 1-ée évében, vOvhI w kiiiiÚliAi, A bolti október kó tf-án kauiuai kötlomi telni Aa engeeii aló nőni mietáldoaát pedig f. lió ji-én ngge ^it.-Feronnijend(luk egyliáiiábiiii. K«4l Nagy MdHlÉÉiÉiÉ\'Béke IV órakor tar tátik meg a mm :co]i októlmr hó i-éti. Kaulwáu, IH80. evi hatuyilra 1 A kiMh\'ilóvAn ügyel vAro-aiuikhaii. Aioii kellouiot InJyaokbun va-ip\'UiikL hogy ua ügyet llletíilég igenl üíVen ui\'io< íiirrol l"\|)licijilk meg tleitelt mvaaóin-kkl. A klidednovolő ogyeaítidl buigó válaitt-ujáé Vf mryauit elhatárolta, hogy aj kiadod iHivoíóif Jotékonv ét Udviit omlmmiyeiben aiokat it rénoiitoai akarváu, kik Mogóny aortiUK miatt tnnilijiil Haetni uom képoaok, alapeMbáh\'ai eat Ulotó poutjának mrgnkar van felölni, ttegényebb toreu iparon óh Iliid mivei gyermekek taámára tiókMciidojlovodát nyit a qugyar-ulupában. — Midflu aj kiadod-uoveié egyoaiilot oaeu uemoa ellmlárjnaaáért eliattierótt ttavaanáuk, luegiuulitjtik egytiort-inind, hogy úgy a kiadedovotla valáulttt an nak liókja uovuiubor elejéb fognak tnogltyll-tatni. fűt utóbbinak voaotéie a helybeli kin nlovoda dorúk vuaetójéutk Keittóuv umak uojo len, ki oddig a kóadl vátá^holyu ovodét veauttu áJtuláuot elitmurvt mellett. I Figyel* moitetjllk a taogónyebb tonu iparonét lo!d-mdvua taülöket, hogy gyoi\'initkoik Btlvétolo vógett idtdokuráu jelentkeatouek. Uyoiinokeik ingyen minden díj uélktll véuitnok l\'ol. A kia dednevelfl egyeettlet válatamá^ya ei iugyo-not iutéiet megnyiláiával nagy liáJáfk kuto-leato le mindazokat, kiknek alkaliuijf nyújtott, liégy 3 -0 évot korú gyprinolooikuok, mire aa iparoi ét iDIdmUrijt iitjlókuekh kik/ k luilkaégotok botteriátórul vannak el-oglalva, oly kévét alkalmuk vau, ae ovodá-biűi a tilikaéget uevoléat megadhatják. A kia g)unneki taiv logi\'ogékoimibh aíjótaiii\'J táaek bol\'ogttdiwAni, a kit- iSelkek éa imák, kit p^jtüokal v«ló loglklkoaát áltjil jó or-kölcaük véiódliotuuk a kit győrinek ftívébfr, melyeknek kétóbb lehet ibginatjukl éa ti* korúk. ÜdvuaüljUk tejiát a kituMnuvulü «\'uy«. ittlét váUaamányát t kívánjuk, hogy tlűviltl koi^eiuéayoiétéuok üdvöt aikwo it legyen.1 — A uiegyHilautteitgl tiagok megválaastáaa legkOtolobb a^oaithol yun ut Pacaán történt mag. Keattliol) en C!ao«<nák Látaló kir. taiiáoaot ót Lír.1 Lipp Vilmoa gymn. igiagató válaatattak uiflg.raoéáu pi/* dig a váiantái, Dervarita Akue elnOklute alatt ejtetvén meg, luegválaaiiattakj: Üjlakj Jóttel\', Neiiaidlor Janói ét Uotka Körunn uelga-biré. — Milirrl. A ttaaiiadliegyeu wivül á iiUret már mindenütt keidotét vette, ntt otak oki. 1&-4& t\|áudékoanak megkoadeiil a tiü* retet, remél ven, bogy addig, ha aa illó kedvezni fog, a tzólo állapota ínég javul. Ai igaz, hogy az utolaó pár napon verőfény ea aeép na\|t\|alnk voltak, <)«• uta (liélÍBo\| lantéi imnlara fordult aa id6,, hideg átél fáj ■proat-tlil a tlkiiu 6« at auiUack tájdalmaa pillán táaolat vetnek téli Oitduyolkre, melyek ta IAji már tokon la ye«>lk uoaaaó niol]{fal<ilé«l\|< kot, A aió((ihtuyt\|k ueui gen haiigaauak viat-tta al \'UltreteHlt.vig tkjától \| a rottt\'lan méaitl való kilátáa, aa lllo* aaeb, a keaervnt adó Itloliaiitották aaonihiromagyar vandAg-■aerMetat, ét a gaada tjrnl, ha etokélyke bo-ránukj árából (eutiüktégotohh kiadáeait tb dötliek. Hliony uiaouy, tokát vcmnIuII a ttü\' ret (iMbbi kultói vult«Í»tSl a unni It flaodn a rothadi tiölA lelőtt.nagvon ii alinagy m ont liorneN kedve kOlMli atfóilkat imtigelii. \| IJ)Aaalilr. jlolmann H(m«m ugy iM\'prntekoi éihoiaátartoÉilltioiniiroilolt aahrvnl Johuitía aioreU\'tt mjjóilijjt, illetflli\'g ányjilM\' növérüa, dregaiiy\|uk, nupuk ét tógarnÜJük UoDuaim Atnllia talll. Betlhoim aataoitynak nu hó .\'MlAn nggeli íl óiakor hoataaaiianvedét utáa élnla lié lk óvébon Vlrténl gkáaaot kimúltál. A béldógu\' lUllt bijetnei nénlilkon I. évi oktéiNir kó l ön d. u. lel .4 órákor tétettek aa Ur. aiiltertbeii örök nyngalbmra, llékn Univ«lrn\| Fany ízül, latinaim, llaokrah 11., .Unni iW\'j. Avarra, Laura l\'órj. Itéuat, gyoj\'mekol llotlheliit lli\|r, HvarfklUmu Ügyvéd. })r, tónál vejei. HoIiüih LMi, rerj. H«o)\|vnli laennyo, Jtóttal Béribe. LhIor, Hae llua} In\'n, [Ilona unokáig Hetlhi-m ll\'igó,- Dó dojjN i\\ÍlVot\|, Knill, lúeljiali ,IJéle,.MvHrim Uó kii, Uaeár, llCívrnly, Fot «eiea, Oiljln, lUla\'Uim kál.j lietljie in Betli. Tellheim Uktiilio nfivo-rel. BólUtel ii Károly tlvóre. Hofnnuiti Alboh, Wilhoim luiiát/-. Maaohtniker Mór tógnral, liol^iauu Kjat., Wiiheim Uogina klaavhautker ttutftnia (iikoriiAi. , ealr/ll a ktlvetkoiAket Írja Jl. luveloióua l A Kitlkhiily<Tártatág ut. Itó titáljió iierdlUán tartotta duó (tléeéloi idény- , Imii a moly érdoket táigyaiuál Ingva UHgv ] aaáinu köátaiaéget otalt u» akwloniia heti iilóa ormébo.lOyulay Fái elhök m^nyltólá-l\'HII: llielegfl \' " [tál élhunvt dóagiuk ét \\ •aerjttte auu. Otol\|gery A jináU KilltUM jlnrt I üüveltaé ój\'MÓlÓllAI k Htaojlilbnil ál ork(lloal ói\'tk\' tolvol, \'í«Ii\'!h\'moI i mi pártjaiiotia u láuiwi llllomi ét ploliilkai oZió; \| uitpjuibi kbzöpolitiui emlékezett n.og Otengery An ágról. aValóbanM ugymom) tu lolitikufaiuk kiliOtt tenki tom\| i buutfliéggel a koltétiieiol, mint tal, a ei uuiitoaak a izép l\'or Ibiül, aokolilnlu éi (lnáhangia [ébfll lulyt, llianum nimak éltük hogy ai liléi (Igye tiur/n kan a láraadalilii) éa az áJhnu nagy Oivngury a tudományi tdkotl/JÍ eröa orkö\|ei\| éraéa«t ! >m txenVmlétek uélktll, de tiai i\|t l\'övol Alította niog; Irodnltni >ályi\\jál \| a \| forradalom, a rnak ii i az ulkeiiuátivoa kllnleliuok ut IdrlapiróL tudói, éa képviaokí •toli* aotu aláiia meg mngát a hutaloin ó« uépkegy oaál jal ölöt éa jtAomélyct InMitvágy tiéiklll véglel elotoig a kjiiatlgyuek éli. Cao-gerj pAlyána it képe omeljon Ixioulluket tuu gaaábu eaztU1 begjeu eml1 tuegnyilóboi leniéée, mely vállnlaiának \| megtud luk li gyar Molitirr elvállalták i tJyéry Vi)m l»«, reréuVi at\'bh tárgya Viletoa oz. uépiziliu lek Ifilúln^oa dani Adotté, inegvArjiik nyíl 1 t HnlJÜiy llecedüa litváa .A kllll/l leánya!1 oa, dpániaLlinllNinéuvét. ^ néjNlleháeiwl téh^ttái v .BeotÖlol •aogé(iitt<\| nép tttumflvai uéalyet a holt idényben adtak <44 máeodraegu teeiaélyakkel. Unat Bieháa4 Tamátl vállaliák el a iW\'riipeM miáltal ininlagy lUsoosággal álltunk a darabbiü Minimben, fiUkréMy a databja tnheieégi^ laáutkedik á mtM»ta0vétbea, letapadt italok lielvm alkalmaaáaélian Megvagytuii róla gv ózod te hogy lia a iteraA tálinbmgi ki mtollMleg ewliive ugyan tzíiii\|iiiii kaitlah iiolfa\' kalltf tnéltány látii talál, iiaiu«»iiáni t\\) ,ét lökéletoaolib termékével állunk azjtfw hón, A neiiiietí izlltházbnn Wllli^é aiatlmv araija baUrjall JlugtiimUAk,4 .ftrdog ítél l»eri,k „Alilá," „HAIui kltályntyi" atb, dal> ItilMbeii, \|V hátai nrfik knaüJ kililnntk inellirttet Méy, l\'ei\'Otty, Malenakyné atb. A uómiil atinkju llgve mulattágot fordvlatoí veti A dllhllttgö germánok ugyanit ivekot IxHMáianala ki. aláiimt végntt « nmket ■ mi\' nliitl4rimk.fogják yalarjeeitattl. // ~u, F », - líaaaaáaafaall képoa naptárt ad. ki a ápai Laiiok" amikeaatAaégo. A boitáitk bekillaiiti telfiivá^ból Útjuk, Imgy a nantár igen élénk éa Ini lartaliau lom m a taalleti pagyeu oIwmV. Kgy példány ára 4i) kr, bá^ a naptár nagy M rétü Hil III) lapra fog tar; jednl éa aaáieoa képpel loat ellétva. Ajánhnk olvaaóiuk UgyelmélNi. Metfrondtléeek a J\'* \|ml I^apok" aiorkoaitóté\|ébun tehntAk. — A 4«liány éa dohányáéiról i gy igon liaaAue*, kóiiyvenakét irt Htot u Jóiaoll tuely .Ili lapnyi luzotbou Bartaliti luiro kl< adAaélmii llniíapo«ien leltot meg, MaeriA világofau Aa aio\|H\'ii lejtegetl tárgyát, bA el-vaioit^ágot tanuiiU A kia iüaetket kóahaaiuu voltáért nti\|lflgen ajénlliaijiik lléfea ld ftilpflu A anik ul iaiein levelet intéiuai ai albán liga tkularii bUoil-j aágálHii ét feltaóiilntla, hogy hi^jojjon meg a kalifa akarata elAtt ét ii« elleiiaue Du(v: nigiio álftdáüt. A etikául ielam llyeli érlelmü levelet iotésetl a ikutarii éa provitiiai \|UnllM •ikhok it. Uonuában <a topublikáiáiiok lol^hlották a laknaaégol, hogy tüntető fo-. gadta iáiban rétaotiiie Uariltabli tálramokot. eliy M iliály a hó végéu Urotioraaágbi\' ittaail i, hol uiilláuy hónapig log idóitii, W KereniM Aiz aettakflIlAiik novntnlier Ion liolVmi évei, Uhloey Kálmán a i, (ftvárotban fogja tlllUmi. K kí-pvmivolt Ardoiuwl elnllko oddig (gtuátidi Itlrke 7Íui leiét léliáa A Oaul\'l1 aeum tueg tólag haaái ház k vett l\'iaza !. UUM) III lAlmf komi) jóm örtins lmiltiiii tltii jérea(, ki aa allöídiln Ore\'g bé-rqHiiük mén alik. Még Vaduay plvaatai foi Vjajdá költei voliíft; elkezdi, bógy „tiutolt veodégrózia la akarom ibondatú „vendégkotaoru." , Peraae a tlieiua aavarta invg ; „a ko-ta\'frúban van egy rózea, az Ei^n kuattaony." Uattom ez a km botlát nem hozta; ki a ke-.rékvágásból; íélytatta: tLo it aaon tzorencaébcn róizeaUltom, hogy a tiaatolt vendégkotaoruoak tagja vagyok. (A tiazteletet Itt már köhéeeeit j Uor-vátb Jánot uram a bajutaát ringatta: Dé-néz úgy tet^ mintha egy isót-ée hallana,) - Van ebben a rónában egy kotaoru (Megint as a gonou róaaa 11 akarom mondani a koszorúban egy bokréta... — (vége volt, ez a dupla botlát kihozta •odrából./ (Folytatáea kör.) A tanár ii vódenczeí. Raftny. Irta Flygare-Curlén limilla. )i>rdilatU : rUMDHAMM ALAJOS XII. Aa Megtt. — A taaáeittaé zavara. TaaAraek atb. (Felytaiát) -Kern éppen aeaet már", válieaolá Mán-der, <te attól tartok, hogy tokára va-1aiai katiauM^eatég fog tűelénoi. 0 Rím, Im báterkodba<aé»a veied étaratén beaaéiai I A laáay aUMGHttpJ atyába goadell ée imiadl l M NAfcdor ■ kfHiteeablwa el t^ffok kéea4it« Már tóbb aa^éia tap— lakwa, kegy valami kiiöröArata vaá, de aihéM ttUkátiM m% kiaa kaon tdé éta aá-ia«é mm voMl P A kapitány eawltlkoeai láMaatt, mm nett h$íktt, if ta»r amMtueég^ MjtlUitt — „Nem ér-kmk mk gméttm hmm Vénám\', tmák t, > i éalm, méfS** teaáetedet ktrem, amémmjim* Kéek,* Hl I Ml Hmm, atyámat íttfti\', rák- paolt lléaaa, Nóhány uap ólai olv gondolat\' teljoa éa ntugialan, hogy azt lutteul,, hogy euuok valamely kellemotleu. i/ka jutót! tuifr mátodra. Jól van tebát I lialljuk, mit akaraz velem közleni; ramélem llOgy meg vagy gyfi-zödvo, hogy olég réazvétet valamint azon beotÖ ólityt fogod bálám lelni, imtzerint nyugtalaniAgodai, tőloiu telhetőleg onylút* •em. ÜJj mellém éa hennáid l\'pl ogyjodUl létünk idétariaiuát. Arája tzolidiége éa izivélvottége által felbátorodva, a kapitány iQuaága élményeit torolá fel; a játáktioi való tzonvodéayéi eitl-lité fel, miáltal nem egy caiklkudóa kalandba keverddött; azután n/lővAroijbk utijzáaAt, a tivornyát, táraainak guayolódláiát —j- mivel a játékban réiztveum nem akart ót azon vá* gyet eaak ogyizor it mogkitérleni ol Játékot — továbbá a gytyngotégónek éi azon taeron-etéUon éj izerenoeétlen efeeméuyeit, I betaélé el j de ÜOlcHtu elballgatá mindazt, ini Ilor* gentkiöld Hildára való ötizoköttetéeéro vo* Litkoaott. Uallgatagou ée halványan üli liózaa niüllctto, — vUágoa volt elottk möat már, miéit tantiiitott iránti ttkudor oz időben, midőn kapitány nyá lön, oly forró tzoi almot, miért kérte meg oly Itevényébon ét miért akarta aa elhamarkodott ejjegyzée uiáu azio-tén elhamarkodva a lakodalmai. —* JÉind»n* ttok nka többé tommi :kéteégol lom éngedett. — £a lia Uózta gondolatban a kapitány I különöe viezotjyát néojéhmt, leginkább eauu* j ban Hildához, fontolóra főtte, továbbá, ha a kapitány eziránt! tagját valíomáeá^a, mely \| eaehat oly körülmények forognak len, mt-lyeket AMerlteai nom bátorkodik, v\|eMaom-lékaafU s ugy a kapitánynak etéta, arörtgé* dan amabva, azamteien larve elég vUágutan feldaritva volt előtte. Kleé piliaiialbau Hóna boacankodolt a hallottak fölött, de toi^An a kaaéiány köaoyelmOaéaét, fai amiét lutézótoi-8ek Mtkné atabadtágét, nelynek általában a kalenatág hódol, megaondella, aal találta, kegy bár eulyde vétkat kövataU el, J- aeén* Ua ama aaaylra roeteatágb^l, mint öngyOn geeége ée aa Oteeelalálkotó kOHtlméayjik folytál, wejeydatl így. - Mott eaoabau hálát nyek" fülé. i Aidát pinára t le> o kooiiiink \| A uiogéljouiell idol küvotlb Beöthy /lelt je-joloteu a Aluliere lordiiAaa.il jeloulogi állapotával fnglalkoiik j hogy iioiiiin ikára toHoe malink Ion. A lorditaudó réaioket — 8zá«i Karoly, Lóvay Jóuef, I, Oaiky Útrgoly, Márkut Mik-lltváu. — Az lilét logérdeke-moat következett inidón Oyflry z emolvéuyj\'n t az BUreg beroi" felvonáaát olvaita írunk itélotat lltiiti■ bbeu tették, liánom c Idejét. Oaak auy-ani, ltogv a darabj i\'óti) Céreat jolnnt, Uvónok olat u ltom ak mint ait U1 lóadatáiáua k inogj egy nényét, „Méri leikom oly tükür" birtol it\| tkrtózkodott euéaz viitravonultan« budai I ditznófó lájati éidnkea . magyai nikqt találtak, llampel\' Jótaef » )mi régliégtáróre tO^IOtt kltuont nok viiagáláaára. Aa eredmény elOrelátlia> liiiilon letz azou iparág, törtenetébe uétvo kbau. — A gyapju-ulvaai uémetaiin Ílgyóbon Mllllor aaiiitgattfalé ludienliát fiaaa miuiailereltnlk urlál. A lw-ói_ árvauékeknél utóbbi\', idóben nagy* I íikkaaitáiokiiak juiotiak uyomára. iraaágoa magyar gaadatágj efcyeeUlat kiráíjduláti terveiutt Fiumébe. Q répa ban doaaág miatt Bgy 6 tagból éllé eilgány tból i\'Ot haláira,> a Mbhi Hat aulyoa bortiiiiblititetéaro Ítéltek. ~ Nnmee«JUdonv* biti at idei araiét elölt olyan roiiet talll lak, melynek cgyetieu aaárán 10 kaláaa van loljmi-ii kilejlAuvo. — At aradi laka\'rékpéua\' tárba betoréit kiaérletlek meg. — A. magyar tud ekkdénua a jövfl héten keadi meg ülé> aoitiek, tor ál. Nemzeti színészet (Si.) Umi dilit aeept. 8U-én hozták aelnre kOaklváuatra máaodtioi\' Oaiky Uergoly «rülj lutárok\' ozimU 4 ielvonátot eredeti aaimtiA\' vét. \' A laiuétzek áilalábau jól látizotleki, ivlijliliUiou Köuueol Lmta (Irén.) m Móazá rm (Duwat Károly) réaaeeoluét jtaniban k kiliivátban, Fereaazy (Motolygé Meny kért \| pedig ataraplée kiltbnn taptlNUt. (Lagjobiaa Miagulatta.) A jelen voltak lét^iáma tjam Igen igazoiia a aköakiváaateiM. \'\'mmtMMh. aeepi. Njáe mietd a«or adták tiéiinu éa 2MI 4 lal«jiiaáaoe %ig eaarHlejét i (Bokkaraoaéa t UákoAy ét Ktrá tol fordítva, A darab tjladáai megleltA< lAttn likerUli, Kéatné, Uptay Láura (link kaateté, novella irá.) éa Taiay Kugania íKih. maita.) miaduntalan taneot arattak. Htafap köiábéa a várakeiáanaa (A\|jlMön megfeialvf jáueott Motny Péi(ir(LAiuborliiiw\|MÓ.) A kii töntég közéi) ttámban volt Jnloiil \\li.) oimhrílan, okébr g-k. lágy j,® toaa történaU, ^HtimaO & falfoaélibaa, .\|>\|Ak Dérmaejr éa (Jormon. —* K hatépoe nniiijiiij oiAadáat igi« aa<ipon alkerllt Kloceol l]ni-iának (Adflénne) igon tlkarült jjilanete viilt az, mikéi\' apját a gáh arabok\' öllöeyébae filtitaeri. A darab elAaoáta Altiilábaii Ot^ta végé volt ét tejjeeen kMégiletuJé jelentei kk \'eeámu küenneéget. (//•) FatdrtüUéfnrS-ik. 4* A áaÜfó. NéoatinMf HligligolllAl. Htlgllgei nok MfAlA erejét a néMeiiimd-lárea, moly lAílf^jlitk íi llioglereliltójo volt. mi antu lu«uoillh«^i ji>b-beu. mint aa a kOrlIliiiéiiy, hoglr azok at életliű alakok, melyeket M. a lámpádra jut-tolt, még miuilig vomam képetek A Otlgée még tuimlig oiiylke aauu nepaaiumüveku^, \|i\|tolyuktil azlveieibbott lmunk rtki\\i tijolyik ujubl de miudemitk etak uépaaiiimAueli nna lm-veeh«tA dartb helyett. kiltOnOaen éiveabétlk at ily darabek oly elfladái melldtt, minA\'a mai volt, uitiybfMj agytiertiiiinu 1 két t^jou min iMrkAd(fil taginutatta be maiét. I(n réli a ki BénezAt tdtt, még uhuIbiI véglegea Ítéletet inoodanl nom akarunk][de Kuni\', jé tziitóazimk ét kitfluA éuoKluitiék ITA latu bi mai •ég megér. A tok laptól, mtgjeí ilylyel a íOiépazAmmal h v»rm urat Utilnietta, aáat lataámitva, liolyoteh adja ÍU idt ÍMerepét, iel(oaon megérdendalié. I ián mu- éü kihiváet, kit tal-Ujtár k" j f\|lipfic» eulala Veret uraik aaeniidltil téVn\| c4k nyert. A tolfbi aiereplékrAf it e fikelom mai otak jól mondhatunk. A lurom top* órát igéuybe vivÖ darab élénken folyt 9 a köiOuiég megelégedetteu lávotoU A\'addtn. oki. (Mo hlétiilrit JtíUltilmhi .A fotyir fdndfíje,\'1 Abonyi hl látna, bér kitaé uagyott komor uépiilumflvt. Métiároi megérdemli a ktiattnaág pártlegá át, géniéi Jilk, hogy jutaloudálékápi izép at áiuiüal fog megjolouiii. •• „//.fiANi a p\'i\'a" etitne azoi i beltóial nak,1 moly Itfkoaeiabb aainre kei III, Balogh QuaÉláv tiiahaái karnagy juták uijAtékAul, Igen érdeket otíéuok utaltuk el< be, aauyi-val inkább, uiorl a darabet aeimáfttlatunk egyik Halai tagja IrtaH hOZ(iAZIUSÁ(í.\| firtOalléN íi krlrfi huh hatén d/ldidrúl, t fgfiébm* {ftUyot éi JtUvilHn<H dllali bfl\' itéijrkiúl) folyó évi ufplmbn Ifi tél ir< pl MJf-iy. Keleti Inarhavéea 1. Magjraroriiágliau Hoi logvmtgyt nagyatádi járátábaa\'! Vízvár köi légíioz lar Uinó Jama puutáu tzeptember tl-lke óta ni közön QBP^QBP p____ _____... ujábbi betegedéli eaet elo nem fi rdull 9. liorvát8lavou oraiáglMtt van a károly vároai nllipáitaég Niublea ét Mooiie közi oiterül Bevtt legelő niarhaállumáoyáUan, belovárí álitpánaág loéületéo a Miáeibaii ói lelkodett Rozaa Holmin auraaluk magát intéz ijúhei { moit a kapitány tijog gondplullau biaalma uiogiuenté ót (ilü oly jét* .liuval való laazoköttotéitAI, kl annyira ttél-kUlOze mim üli tzivot élj iinomább fnolikeL Mlodazo iáital tu^joáltk ni jelen nyemaéitó helyzetél>en mert elég vtlágotak mutatkozott n\\jta a mul^a HllüUi mogbápái, aöi a aértett büatkeaóg ée éuitomroháttyáe égy ueme ii. - • Uéita tehát lemmi áron loiu akarta etoi pillanatot válaiztaiii, bogv L(ng nnk megmi (yarázaa, iqiizoriiit oly kötelék felbontandó mely rétaérol, oly okoknál fogvt köilétatt, lu lőtt1 ét booahleleieége ét jellem tzjlHi\'diAga iráitli bizalnja vezérelte, de mely Izép tulajd nokat a tapaiztallakná! fogva, neiá lelheti fol benne, X \'Ment, ezt el kellett iikliiaxtaiii t do ei&i azáiidékz volt, orro lehetőleg mi tél olöbb alkalmat keroaoi I ée ha atyja viazo tya olyan vélt, miufinek ö aoJ-tetté) úgy mm aok nelt\|kuégbe log Jkoi\'lllui, a kapitány arról moggyóziu, hogy Jogjobb az oly Oiei skOtUitéet, moly ogyi liil\'éli-o uézve tom izenm aét igéró, még iu^jéil felboutahi. \' Valéili Onu idmat tanuaitva, a nobofttelét leg-kitebb jelfa nélkül tzakiiá tehát Uóiaa, a kapitány valhmáea után Ifeküvolkeiett oaen* uot lalbe. — „Mee\|lfly Nándor I* isólt llózttL avzló-ban f^lalo n, hogy Uy- bánattól atytva látlak. Periat nem vagy mindeu bibe ét gyen-gnégtól n out: de megbáiiátod, valamint ■zent fogai áton, hogy (Üiibé uom fogn izanl, talál engoezleloleg fog liatui nagybá-tyádilá. -w K tekiototbeö miudeut magieeti-dek, mi eilmbdl tolik, do bizonyocat előre nem igérlu tok. — Mura titkolhatom ol azon-, ban, hogy kévéi tikért remélek k (li bt tejáré-^ tómtól \| dt ha lalieteégee, Nándor, negvbá\' tyád aaivt t konyörtlletra inditni, ugy légy m^gvAzM re, >hogy ügyedet jobk\| azöezóléra nem oMni Iád." töltöm, ligjebb Kóztám11 taélt Ung kÖufl\\yü eé tejjal ée magotókolá aréjá kezét aMikor U irtz a tanáraoi menni ?? nJÍol lap1, iálataoll Kótta. ée, levé boiiá bált rité Boeolylyal, legalábo meg légy gyAzíídve. hogy aiéláii toheliégem orejét mogpróbálandoui,\'\' [iMoat be\|é\|uitt a lauécaoaué éa Jitlvol a kaplfáoy ltom volt kellő haugulatlikn, hegy kóiö\|ivöt lérg)\'zk ftlltíll lAratlgAiliz Imi-Wijt-komik, hivalaloa dolgok ürügye alatt oltá^ voseti, bár aayóta Igen káizteite umredátrt. algen boMUinak láttáik ma Nándor", iólt a latiáötoiofi, mldOn aa ^jtét betette, aiután munkáját véve az ablakhoz Ult. Mem alkonyodott volt be még leljosmi, midiin buciL do eröa kooeizörgéi nagyobb kooM megéraeetél eolltoté. i .Ki lehet ez?" ezólt a tanáotöttiA ki vámjaién, midőn oly gepeiatat. molv inkább kia háahoz miutaem zikiíIioi haionlltoil, Vi-don laiiáoio^ik átellenében fokvé nagy von dégló olOtt megállt. „Mit gomloliR. kedvet\' Umlia I Néed baak tUiul elet a lépoMro maga a voudéalAt ét a liáei Memélyeet". Miaöaben a tauáoaotáé eeeket moodá, a kocái ajtaja lOlnyilt ée hoawu, azikár alakú fériitt, a lóriikor deléo, nállt ki bolöle. ét miként a lanáceoané moudá, öiltüglóij elökelA tartáatal haladt fel a lépeeóaeten. — aBe<w rotnéiu tudni, ki oz" koedé újra a tanáoeoené pár pillaitalnvi azünet után, j,valóban aaenU-uém tudul. Látni akarom, mely felAI gyuj* Uuiak világot. Ha onio oldalon történik, ak* kor biaouyoeau igen ieleutékeoy lérflu \| mert hite erre felé vannak az elAkeJök aaámára kéeiletboö tkrtott lakoeetályok." liózaa iein aa utoaára, tom pedig ke-oiyára, tartáiára éiielökelAtégére nm ügyelt, mert hite oly tok máeféléval volt el (oglalva. De mott a tanáotóené gyorean fáik iái téti i Neiá mondtam el Mem ugy lörUmte mikén( noiidoltam I A diaeterem van kivilágitva I Séztt eaak mily lótái futá« a éok idegen leokgataemélyzettAl; ée tnoil aa ur maga \|Öi) a vendéglóttel, ki kát gyertyát vím etótt Aa ég neralméáil, kl lenet ea aa ur, kngy oly kiváló Ügyelemben réeeeeétteük I De nemi mily boteutan orneti lé a kit ozopfoi a uh dötfOket I — llm eat fel nem teghatom I da mént igaz, abadawág fölült majnnem elfolflj-tettéin Bernné aaeaonvnyal néhány randeleiel kozólm. U gyorean luiielett • tanáoeoeué. marhavéai lerületéu a Koootict valamiül a Ferdiuau- „Bernné aieaouy, Bocimé ejmotty I horváti V" I „lu, Itt, Hit \|iarem»o\| e nagyiágoi attioiiy V — válzianll a gaidikeaamiy, ki gyortait klugroltia konyhából, keaiében tinivé a konyhirtfitát éa lölözó kaualaLl „Kiégette k IwijuvÜgyet, uortiné eea ixonv V" térdé a tanáotuené, lu váratlan mtgjeltnéte által a oaeléitég kiiráoeaiaáfát felkelté, ée eeak átért iutáate e Xormótzoiot ét kütönaéget kérdáit a Kaadaiuiaoaylioa, hogy a otalédiéget áltávoliua. mente laton, ee magától Artetfldik* viizoDzá a gaedaataaouv } „de talán eeivet leez \'geaeonyom aa almaiit megilletni Btrnné atezouy Ily féle alkalomnál elég eletetzü Volt, lel lógni, hogy urnAjének külo uöa magbiiáta vult réaaérei ét azért elég rávenni, ae altnaia uiegialeléeére kérte lel. „Igan, ae épnan helyén volna. KöeOu-aégenon édeere OMnálja", válaaeolt\' a tan A otottté, aiuián be!é\|ielt vele aa éléitá^ia éa eliárta aa ^jtót. • „Kadvea Bernné aaeaony", izélt mkit a lanáototné letreeekedó nyAjattággal, < oillanaihau tartóit egy koeei a tűké vo oéglfi elélt, molyból ewkalA eaAke ir lépett ki. ki miatt oda át annyi liődiót etinálnek. mit legyünk, hogy magtadhaeeuk, kl légveu az ai Uj* ? ~ Tudom, kegy jön érti e aol-■ot ieraaé aaeaony; nem lehetne valamely Íliíi Ürügy alatt Hvaáeledl aataonyhoi átküldőm éi mintegy véleUeniágl>ól egy rél-mázról tudomáal aaoreaniT" „Rím eéak ráta aagvaágee aeMon » azonnal meatuduak mkadentl láaea eaak aa ember j izékének mondta Dagyaeaeeeyem T Igao, igen, alt mbndtam ? Ka nem oeu\|»áii mukUalát v%aU tüat ki a kártyákbál; boa majd megláMik, miat fog történni I Akköt ban Uluit átkaidom, hogy e Hvawitedtéktfll köleeöaaött nagy torta auniál liaza vtgve. Ka ha Bagveeteoay»m moet bemegy. miwwiHU Íondtokodnl foguk. Ka ka aa Mténál kér Ulti fogom, UatHi atlére (kok, akkor tade fogji, mennyit ütött ke éra. (relytaMea klvetkeeUu) r^ i » T a nikevvai kHMwl Juu livtM Hk^i t jyiM kWfkü. Ujabban ugyan »ee« l terttiatéa Qrabiaaefolie kőaaéfben Ifetft. 3.. Horvát von határőrt idékea mm kavéta t«i u <<glu> alemt kerület Ogulin, Bwvrér éa aa uj gt edia-iwvá^ kó&?<>geij<Hi. llyabliau M tygvediakai kerft\'et 8hjíim éa a 8ituui IfervtWt ÍuwAi4u koeaégébe» kiütött \\ 4. Oalwa»áket\\ a benactoti k«rOkt tiivü kri—fréhrn a tiiaihavéez u mi Hál l«f1»i\'»á«>i\'k véta- . mi<mk i Kiütne éa vidéke tftyeMm vésa-mentse Továbbá a Hwvát-8lavonj orazig te-ftJrttvii * vetőetet aÜspáiiaág térülőién Ómét* k Jiafg h~n l nitnai aliapánaág területé* le dija kézségben I lé tftkoúykór miatt kiirtatott Végre a Hot \\ai 31avon határőrvidék területén • pehíajei kerület Borocrie káztégébea I j aaarvawnerha lépfenében elhullóit, u véjkai krrttk\'t. Alt pamft községében 1 ló takony-ke* núait Kiirtatott, a végre a\| aurdiki Jte-F rüleíT kaaonnevü községében 1 szarvasmarha lépfenében elhullott. •• Kelt Budapesten, 1380. azipt. 23-án. A fWtlm\'mtft. inm- c$kr iltyn a felelőség már uti megkívánta* légién vegafb falsam öléssel a,-1 ténendŐ AlUl adás m Rhéart bereudeeheié erjoaato kamarával, dül a jwállil\'U terli »l(: enuak kiftelkezléÜM ée bein jósaié kétadlökkel el Volna látva j blstoe^lékpt. aetu i ytritbá, leplrpstlettll de továbbá a (%ö évi rendkívüli" aflánv kijelentjük, Itogy I a ily IrátiybtMi k«xd«U«k lertnéo 1\| h eaürátelée folytatására nagy i -éa luIvUtUumk a l krayaláeok a teőlőiafjuény akadályul sanlgálkatna, mért la • mintssiü- \| kivitele lljetőleg szüli ketejkedép liAiit ftk retelési a folyó évben egyeaületünk lerdle- kor m solia nsm he léiwjiíitni, nn-Vt f \'ler] tén esélswrüen megtarthatónak uem védjük, i ufylő réaaéfől leheti Hon tnri^nésva lejeléréget Minthogy azonban aa eaam* igen hp- jfy\'íUlnhii, IWgy * »illitmány hibátlanuíiuity érkoaeud. A jpirtmmlet, mar a wr u liuMemilgyi t. or, mmúHw rjMml Zalaimegyei gazdasági egyesülettől. i lyci, kivitele igen kiváualoa, kOvmketmáityet\' j ben igen Itaasnoa leend, hogy a kivitol mf I nél olftbb valóaitttttliansók i», íolkérjük Nagy-I «ágodet Qiéltóatáaaék a Magi tnélió«águ fiija* I mivé é«-, ipaf\' ét kereakod«otuQgyi kir, mi-{ niaateriuiOuál kiaatkOifllni, ,ln>gy a ktaetbelyi\' I m. kir. getd. láitintéaet nAI6telepét a minU { Milretoléaliei piogkivártaté nindounemli fel* I taereléoaol akkép borendoateaaék, hogy ott már a jövő lH8lik érboo ba nem ia a tan intését még leljea termő állapotban Iev6lu0> lötelepéről, hanem vétel - utján beaaeraendfl ! avagy "aaőlóbirtokoaok állal biaonyára <>ai* veaaéggel átengedendő aA16tarmé«ael a uutiia •aüretel^i fennakadáatalnnul megtartalliaMék. Kelt a Zala megyei (raadaaági egyolu-let 1880 évi aaeptemWr ttján tartott kfls* gytüéoébőfi _ . Nagyságot Miklós Gyula ilmail\' ortnipot borátiati kónHttnybtetatnali tíudap4tf«». berger Mér kérelmétől eérMto meg oJbajtanij <i« bár V í b\'l &V ! \' • Itogy miféle Aaetéei Ikltétolekbex \'köt-teék a ál lilát, eleijük, ,h»uy a t/cil»ir\|r\|» bel\|4u a termelfitA átvétel alkalmával aaoii-nali kéáapéna llseU téliéi, mert a termeié tá- vol vidékre idegeu dáaokat nem teltet. Általában rae jábél aaUktégeanek Tekinttíéi ornégM iiilttnék magyar gazdimig! Bitd^tf\'\'-, A folyó 4vi Auguut bő 3l4röl 93asöv. atiiu alatt egycaülatüuk elnökébet iotőzott inogk. tolyó é^i aaept hó 6-án tartott köagyüiétiinktin tárgyaltatván, ügynnekkor hozott rtaiárosalok fulylán a köalölt ké. délekre követkeeö leíeleteket adliatunk: -r-pedig\' i-«5 ktrdésn. likait aaarvaamarlta, egyeaülotüuk te-rflletéa kapható,; — az átlagot \|uly \|>ároi-kint Bj marad mellett A termen« a» A i. évi aug. 29-rÖl C9\' se. alatt ér-keaott beoaea Iblbiváea ogyMQjetQuk mai napon tartott kösgyüléaében tárgyaltatván ou-nek eredményeként tiaatetc\'tel érteaitjflk nag)\'-■Agodat, Ijogy a f. évben réezint a mennvl I •ég tekintetében felette silány torrnéa, réaxint az idő rövidsége miatt nem látjuk kivihetőnek éa csflaxerönnk a asölötenuéiiy kivitele üslvténok meginditáaát, mert ugy a kolifl j mennyitég hiánya, valamint a \|é minÖM-g még igen bisonytalanaága éa (okój\| a ■aélli- tett éa LMrupd«iMlt melyeket [pedig mi tarthat minthogy oi bau nem álld göltaéi A iLnta\'ládá megküldést kfriük üalamegjjfi gi tí-áin tartott\' oraságokba Idtelbeli eln i kivitel létaeiflietéto oaziláltuk liogt miiként aa érteaitéa iiennt Bu apett é« vidékéti éa Caeg léden ugy agyébb , vidékeken 1* \| UgynOkiili álliiatnak (ül, a kii aa átvételt éa eltiálliláti a koreakedÖ eiég r baérAl te[\|eaitik, mert a tenuelfik áltáljában a aaáliitmánynak a , fei-adáai helyig élkttli éaét aem bijiandék j ét* váUlni é$ tey^aiteu, mert, n«lli lévén miuden axClAtalep a vi\|««i llomáa köielél\|eu, aa oda laállitiaiíl ia alkalti aa eaélaaerUen, taerketa- koeaik aatlkaégflltytnek, idén egyet tiiiiukoe n< m a nyereménynvel árány-;ekkel terhelné. kiHntÜneitel fogadjuk éa y.da«ág töagyül\|) egyeafllet eébol. — IHin. 1500 küngr. éa pedig a hua aulyra »\\-701i. é"etre; 24 érái koplaláa IÜV—411% azáiiiitl^uik. i i ára különböző ée ez többnyire a ek jobb vagy roezabb évi terméee jerint kokott váltoani, jelenleg 1.00 kilugr. élő súly: ára 24 trttél egéts 28 ftlig megy, I vánitilatjukS. de ka Honátorazág nyíltan marad, m/g 9 \| fVttal fog csökkenni. — • 2-dik kérdétro A vidék lietviikint a kívántat^ hizlalt maiba* mennywéget azállithatja,, mert már rnoat ia aa évűek niajduein uiinjleu időszakán — heten kint a vasúti Állomásokon lióca-be feladva, éa Sopronba gyalog hajtva 2Ull— 500 drbj elszállittalik. 3\'ik kérdiire. NeU hizlalt marhát e vidék hetenkint tuegfelelíi mennyiaégbeu Bzállitbat, mert\' a vidék tlildmivflo népe mar)mkereakedé«ael Ubbuyirto foglalkozik, éa azon kivjul -nagyobb aaámbaji vanuak kereskedők, akik egyáltal* jában raakia marhával kereakedoftk, de Somogy megye uiarhatenyéazléee ia napról-napra emeikwiik, ugy nemcsak az e viféki gazda-aAgokból hanem a azomtaédoa Horvát 81a-von offaágoftból ia .00 -300 drll. nem hiz-Italt marhAt lehet betonkint legokaébb ároú béssert-zni. — táai kellékek kéaztt\'etlen vpba miatt az ig«V nyéket kielégíteni alig lehetvéo, e biyolt miatt vállalat iránt luár kezdetén bizalmat inrg nem asereahetnék, é# további aserenctét fej-lödhetéaét már a kesdetén<dölnék. Igen kiyánatoa azonban hogy vállár lat tovább fejleaatetaék, a a jövÖ évre az elS-kétsül etek jé idejön meglétet heeaenc.k\', j uiert eaen legyeeUlet területén a uól$birtokook Altaljában kedvezően fogadják a apélö\'ermény ily értéketillietéae módját, a a vállalkozók nagy mennyiségben juthatnak bor de cati-mogű azőliskhöi ia (A te^etj. kérdetek re következőket nyilj Vegyes {tfzleménye. tr4 tttnouyok, ! Méfygk-1 lazoiyjt bllii] a azombalhelyi tör termét asbrnoflátig Kgy euomii aaaaon dolva, mértrazéni g\\ banréaiettBggel. b nak idejében ojly ( u 4 ik kérdésre. lia a társulat a vidéken vágóhidat fog to\'álb\'ant, btzius kilátásba leliei bely«-zutj hogy a fí\'i^ R^díii a marhahizUábial aa-jAt érdekükből nagybán fognak bglalkozni, mert ez leendvén akkor azon gazdiazati ág, mely törlmáésnók nag) kereslete I-folytán ja értéketitrtt táp anyagok és mtjnkaáiit a iiei\'ektetatt tőke nyereményét — legtövidebb uló alatü visszátéritr a a melietf a hislaláa-»al eredményezett trágjamennylaég a mezS-gMdAhZiiiot.il határozottan emelj a tapn«a-íalmnió inlmazon a uiezögaztlákal • az állat-lenyésztés éa inarhaliizialát tertedélmescbb mérvű \|dlytatáára aerkenti. — I Ily 1 körülmények között legjojbban ajánl Itatjuk hpgy a társulat Kagy-Kaqizaán, mely v\'Aroa Horvát« Slavon országok \| közelében tv)ks2»k, a mind^u irányban napoakinti több-t>zi5iös viwuti közlekedéssel ösazekötve van, vágóhídiul állítván tel, vállalatát aj bizton vágható legiobb eredmény reményével e vidékre t« teíjcMZn ki. — A Zala megyei gazdasági egyeeület ZaU-Kferazegou löbO. aaept tt-án tartóit\' közgyméaébóL — \' $afyifH Mik\'ói Qyula urnái oru. bora-fittti kormiinybiM(ot"ftk Bpitlsn. k minta tzüretelés rendezése érdemében L évi Mgatztus 20-réfi 645. szátn alatt érkft«tl bectea foUiiváta a mai napon j \'ártott kixgytflésflnktJn tárgyai tatján, ennek d»éey alapján van aaereocaéek Nagy ^odat á kővetkezőkről értamtedi. A aaaiaeáfi egyeatlH helyjwli, a aso-kéaüveté gt aker i) oktatáná- ns kaMéBiak, agraMatH kívAaatowak ttrija, bdgy aa tiiaaágn j^aiaamwter vcae-Üie aiaU nvnutzümelétek mjntnnaih. Ca egyesületünk tiactelt elnöke nagy^ <y fífcjtáía vételével rtetttf lépéeelet «•>, MnIjm wat e gizdai^My^üIet tar Hé» [%Élfcalili<hiiálr iMrNj^y a mm Miurfii megtartbatása vfeett, egy • MktváiUi himdt kivántatéa^gei aaanM mtíakfr éa Mlkdfee aeölótets IkfpMti mihi aajiéliWal kt(* Ml ty»nl>iikt bőgj laaetMyaa van igy m MtMi Utíff \|M a IF* fcWkMawá MM • ftójfc m k li mén, mm MM e^r eWtiilelu pÉÉ WB ai l~tó kérdésre: A zaUmegyei gazdasági egyouület te-rületéji leve szőlőbirtokosok részéről meg vau a hajJandóiAg -a tzőlfikivilcl előmozdításéi a, a ezt legjobb igyekezettel tettleg ia érvénye-aiteui i fogjak. a 2\'Ík keidetrt: A feládási bely távolaága a aaőlőtelep hely étül felette különböző lévén igy a feladási helyig (elmerülő azállitáai kiadások ia kulönbtaőal ja okból az, bogy a foladáti helyen mennyibe kerül a pezsgő éa fehér vagy vüröebor készítésre allalmAs, valamint a csemege azőlö j métermáaaéja átlagban meg uem határozható]; — hanem a szőlőtelep lielyén átyévé a folyó évi általlánoa azük termés mellett is, á borszőlő métermáaaája 10 Irt, a csemege szőlőé 12 firt \| a harmadikra: Hogy \| miféle kiadások • terhelik a .küldemény t aljéi függ, bogy a vételre vállalkozó kereekedőkja azailitáara elkéasitéat(múl-bázátCi mil^ép kiváltják teljesíteni, p. o. a borazcjlőt búraókban vagy ládákban; a cao megeafeólőkét • koaaiakban vagy ládákbau ? s iniují begángyöléa alatt? atb. a iiegytdih t: Hogy jmeunyibe kerül ezen gazdaaági egyeefllet területén lévő vaauti .nllómásokról brüaaél, títjrlin, Mánnheim, KShrnbreitstein, üorotzló, Séhierslein, Lipcse állomásokig — e gazdasági egyeaület az odáig közvetítő va-tutak tzáilijáti díjszabályai birtokában nem leven, meg pem határozható,, ua es azon a a hazái vaauoak díjszabási alapján az ország központján lüuriapeatBP. a ^íj\'Mbáaoknak a kir. kGslekfldém minisztérium vagy consula-tusok lutján leendő beszerzése folytán legpontosabban kiszámítható. \|\| les Ő-ífc kérdfire: bogy mely időre lehetne megazabni a* fehér éa vörös bor azüréare alkalmat azőlő kivitelét, ] I n hatodik kérdés: eti tárgyalt szept, 2íiáu ényszék, melynek (awW-inegiöltötto a köaönat-g. állt a törvény előtt, vA> ilkosaággal éo abban való reudkivUli esel, moly nn-iltüuéat keltett, a tárgya láa folyamában a t tegrenditő kétxlatek egt^sg halmaaéva) tárult \\ hallgató elé. A vjilhytlak padján ültek a tóbunó "avegye Honáth Iatvánué, asülotett Nagy Anna, májt néven \|Lyukaji Káli-, továbbá Y< áth Jáneané, Fekete Int-ios ístváu Hzerdahelyi la-mérgezi\'jti gyilkossággal,, ó btlfnéj izettéggel voltak Györgyi)é kia-pöréí mér-kiaérlet, Tengeliúa Rozália Bnzsnkról magaátelhajtü, öav. Horváth Játaoaué pe-miatt állottak a 87 I hogy \| jyörta azőlők. éretaégére \| lehet e] számítani-: á fentebb előadott körülményeknél fogva hogy t. i ajüplyó évben a vállalat czélue rüen meg nem inditkatik jelontőéégébeu ele-tik, létetülée eaetén azonban caciiicge fajoki a auguaatut, iteptember hónapok :bor fajokra néave október hónap elatí fele mutatkozik legalkaimatdaabbnak. — a budik kérdhro i hogy i L minő eaomagoláai mód ajánl-tátik a bor azüréare szánt szőlőtermésnek ■állítására, az útbaigazítátt, oatalátt vagy javaslatot nn jéppeü nagytágod/réaaéKl várjak éa ké^tiky mert a legeaélaaerübb módozatét esek a gyakorlat tanítja meg, a mi eddig a wálitjüal sem foglalkozván aa iránt kieérletot sekStehettünk, míg ellenben azok luk att eddigj ie gyakorolták, a legjobb módosatokról ta^aaatalatoi aaemtek. é mtoktadik kéiMnot hogy miWle bítíosíték ny^jtátik a aeál-litaáey hibétlaa magérkaiiaéia Mo(jak, hogy a termeié a aálitmány hibátlan megérko sém iránt aémmifóle falaléaoégtt magára netii tálaihát, 4a a lenaelée belyaaiaáai, vagy leg follebb • legköeeéebbi vasúti állvmáton pica Laiotné, llor váuué és (lliiMkov kóaok, kik réaiint réezint abban vi vádolva, niig Otki geséai gyilkosaágil éa Uorváili Agne Horváth Mrsse é< dig mérgezési g rilkoatág lörvénytiék előtt A löfvényt ték llárdotay Láslló elnök • léte alatt MbliuU látván és Pekloer «lóra*t\| saavazébirikból kilőtt, a vádlói tjsxtet Ko-j váos látván kir.laltlgyész vitte, jegyző Sártól Károly, véjlő Ügl védek: dr. Weghojer Titusz,! Vidoaa Láaaló, Jdr. Stiriing Józaef éa Elien Qyula votuk. A büiitény c»k vázlata, qielyeket Nagy Anna egyiől-eg >rig beitmer a nV^a«megvei Közlöny" azért it a követkl\|zű: FnpicaLa-joané.»akkor i lég Korváthl Józrotné öt év óta bünöa via onyt folytatott Mentőjével, Pepica Lajoaaal miért ia minden álron megakart szabadul! i férjétől. Fölkerehte tehát Nagy Annát s 1 forint 60. krt adott ueki, hógy azon j mire ayt vásároljun, mdrlyel férjét meg akart i íérgezni. A rosalurü Nagy \| Anna utána is árt a mirouynek, d» miután j a kőszegi gyó{ szortárban nem kapott, Uer-ger Miksa rollt uczi orvothoz metil a olpa- \| unszolva, hogy a patkányok majd fölvetik [ liáaában, e oaell il utalványt kapóid melynek alapján vett la 100— IbO gram tt\|ireuyt, a ennek felét Illái le Pepioa Lajoanénák, a.má-•ik felét pedig iiegtartolta. llorvátl^ Józsofué ezután, hooy ^ ybekolhessoti, féijéniek, Horváth Jósaefcitk mákos metéltjére lunteite a mirenyt, uiítől ia néhány óra inülVn elhalt. A másodi i bttntéuy ei: Nagy Anti Bónya Katilin folazólitáfára ^pját, Horváih Mártont áphlta, de miután megsokalta azeu-vedéaeit, (így á litja a nő) savanyu [levesébe mirenyt tett a i tegölte. Ezután az Öreg Horváth Jánosáé h izzájáruláaával Horváth Er-saének beteges 7 éves fiát, Jánost, szintén miitnynyel mér fez la meg; hogy aietteaaék a gonosz áaezei yok a hzegény ffu halálát, tojást tütőitek i s abba mirenyt keverve ad-Iák i ál a gverna knek, aki ugyan kihányta, de máanap belé mit. Beismeri ovábbá Nagy Anna, bogy Bencze Katalin felszóllilottá, miszerint iszá-k<M éa veksekidő iénétől azabaditaa meg, \'.ennek fejében wököa ellátást ígért, csakhogy Blaakovics latvánnal akadálytalanul folytat-jiiasjia anrelmi viszonyát.\' Miután Blaakovioa jlatVi\'n is bvzditdtta a mérgezésre, Nagy Auna Bemte* Katalinhoz, ment lakni, hol azzal kez\|te mealerkepétét, hogy a férjjel, fekete !itv\|ánnal, maxoiiyt szőtt, először fekete ká-vévál, tnajdj bor ai, zutáu tojással tett kísérletet Fekete látván megtnérgezéeére, de a méreg mindannyiszor hatástalan maradt, utoljára & porfcaátl sütött s abból az éjfél Után I órakor bóazá betért aaereneaétlon férj kettőt meMvett, ez megtette a keresett hatást, 4 bálái néhány papra bekövetkezett. Nem mindennapuik a következő esetek aem. Nagy [Annát Legetica István elhagy a-iott özvegy ápolóul felfogadta, de a jósziv\'ü mérqgkeverőno megunva aaenvedéaeinek né-aéeét éa tirttátalan betegingét, Legetiea borába mirenyt hintett, a avval ölte meg, rn^jd Molnár JEvát, Molnár János boteget édesanyját küldötte a más világra mérgbzott fekete ká vévál i nővérének Nap Katalinnak it adott mérget,] a U aat.réaaben kutyájával eiette meg, réaamt pétiig a vele aoríédáaban élé Gergely: Kaulia megmérguaéeére foídt-tetta. de ortdménytalostü. Nagy Aana még IWbfta liorvájh Agntt la sseretójo Oüns annak gyermekéi ki a sert á nő megtlte, a hatáli elmaradt. IJgyatiesak Nagy Annit Teugelies Hósa magsa<ál is elakadta bujtani, de sikertelenül A vágtárgyatáaon as.iszoéyu oő bldeg vérrel iuinerto be büatétiyeinek lajstromát A többi vádlottak közül Ösv. Horváth Józsefné lérjeaatt Popioe Lajotné beismerte, hogy férjévé! folyton rosz, Ponlcs JjaJottaJ pedig mar S év óta szerelmi viasonylmn ál-Iott} da azt vallja, Imgy Nagy Anna jött hoszá mjut knlduanő és klr(h«Ofköd<>u éle* tOkrŐl, s ajánlott éf adott b neki poialakú aaert utaaítáaiáli mindk követé* a halált élőidéit te. i r liorváth Jáuoané tagadja, hogy neki .tuilomáfea lett volna ajrról, mUzerínt Nagy Anua porá, melyet a tojásra /hlnloM, mére^ lett voftt. / Kllenben Benese ICatafii férj. Fekete\' Iatvánué beval\|ja Blaakovioa/Utváunál fuíy tatolt bünöa tierelmi viasonyát a mindazt, a . mit Nagy Autia aa ó férje eloméaatésére az ö tudtával elkövetett, Otki Uyörgyné ssül. Nagy Katalin U* vallja mérgesééi kitérletél üergely Kaaliu ellen. — Tengelies Rozi uliim«ri azer«lmi viazu-i\' uyát Haalay JévaetTel, de iirui vrtte éaarc. Itocy aierelmének gy üihoI^mi , lesz t mikor Drenovácz ltosi neki a jelennégnk miatt tzem reliáuyáat tett. Lyukas Kati (Nagy AnuaH tanáetára labdaosokat tett lie magzatának elhajlása eaéljából, dn a axer nem uaaxnAlt. Horváti) Agnet beitnieri, hogy trirlies állapotában Nagy Anna azerftt hatznália, de tagadja, hogv uiagzatelhajás ezé íjából telte volna, ő gyeeiuekét élve Imzla világra éa ez i\'Hiik B hét múlva uiult ki terméasetea halállal. . Öby. H írválh Jánpané, Bónya Katalin tagadja, hogy Őnekr tudomása lett voj^t. inia, llor váll j Mártonunk Nagy Anna álWT olfövetolt megiuérgezéaéről. Alfrégtárryalfa folyamén a kir. ügyéaa Nagy Aliját (Lyttkas Kati) mérgezeti gyil koatágbau, táérgeaéai gyilkotaági kiaérletben és, a magzate\|h^jtáa büntettéheii való réazea-tég mlatl köjál általi halálra, Horváth Józsefnél szAndtfko ninberölét miatt 15 évi ! Wtöure, Keketv latvánnét gyilkoMágban való •! részestég miatt 12 évi fegyliázra éa Ilalaa-kovica ittvAiit ugyanezért H évj fegyházra,. Otkj Oyórgytuét kattőe gyilkoaaág miatt B1 évi börtönre, Tengoliea Rozit magzatelhajtás és tolvajlás miatt \'4 évi börtönre kéri ítéltetni. A vád- és védboezédok megballgatáa után a törvényazék vilezavouult a pénteken délutáni 4 órakor nagy asámu közöutég le t/illi vérakozAaa közt kihirdettte a követkt«ó ítéletet: Nagy Anna (Lyukat Kati) élethoaz-asiglani fegybászal, Horváth Józsefué és\|V-kote Iatvánué 10—10 évi fegyházzal btintet-J telnek, Oaki Uyörgyné H lióuapi vizegélatil fogtága büntetéséül tudaiik be, a többi vád-.loltak a vád alól felineutetnek. A kir. ügyén és ks elitéltek fellebbeztük.I — Aproeágok Hóin eielebQI. Booea berezegné, Heine, a birot német költő, tinó* kahuga nemrég érdekea müvet booaátott ki Fiorenezben, melyben a ielea költő életéből köaöl külön léit; mulattató apró aág\'ikaL A tok köaül adjuk a köveikesőkot; „Mtdőu az akkor még Hatal, de hiree költő egy izbon Müucheubeu időzött. — egy bajor herczegnő kávéra bitta meg, „Fejezze ki kiiilyi fenségénél leghálásabb köesönoiomot —• felelte Heiuo a meghívónak —- do ugyazerainind legyen szívós hoazáleuni, hogy én csak ott szoktam kávét iniii,, a hol ebédeltem." — llambuigbait a költő egy iabeu Heine Salamon gazdag uagybátyál kereste löl, hogy megköszötoe az ötszöget, melyet nem rég ka* pütt tőle. A milliomoa szemére hányta öcs-étének, bogv a pénszol oly pazarló módon bánik, mire ilbhio következőkép feleli: rKikI-vo<« bátyám, a legnagyobb aaereucee, mely oatálvréiudUI, jutott, nem millióidban fekszik, liánom abban, hogy hozzám liasouló növel viselsz." — A nagy bácsi albumába Heine uzeket irta: BL>rága nag)rl>áiyára! Adjon 100,000 frankot, s feledje el mindörökre szerető öcsesét." — A hagy költő épeu nem volt bámnlója Seribe dráiuaköllői/ék. Egykor lélckzéai nehézségük miatt orvoshoz fordult. Az orvos azt tanácsolta, hogy vegyen mély lélegzetet vagy — füiyölgfosoii. „Arra sehogy se lessék képes — vélte Heine — még akkor, ba Seribe darabjait kellene ki-iütyöluüm." — A bakter mini knérlat, Budapes-len a Forenczváros végső végén egy házsor omolkodik, melyet bátrau nevezhetünk a j,miliiuáiiktt negvüdének, miuthogy kizárólag ilyenek lakják, itt áll a többek köat Stocker Maria lejárut nő liása ia, moly egyrésst a feieuesvaroti teiuetö, máaréat ery hosszú ká)H>»aláskert által határoltutik. E ház 14 nap óta naponta ü—-8 óra közt egy oly ha-felmos kő sapor álul oetromoltatik, bogy a különben szilárd alapú ház falai már roskadozni kezdeuuk, nem ia szólva aá ablakokról, melyekben már egy üvegcserép sincsen, A ház, de még a környékbeli lakolt is ennélfogva már 14 nap óta lázas izgatottságban voltak, mert hire járt, hogy a mull télen e környéken meggyilkolt ember nyugtalan szel-lomo kitért itt a addig nyugalomra ae té-rend, míg valamennyi remeie-utezai miitmárt házát porrá uem zuzaa. Így állottak a viszonyok\' midőn egy jól ismert rendőrbiatOa szombatosa kísértetet helyen meg nem jelent a a sokat aaklatott milimáríknak a rég nél-külözölt* nyugalmat viaeaa nem adta. Krend-őrbistos életül vén a tituktojjes eseményről, minden áron annak nyomára kivánt jutni, a egy otomó miliinári által veaettétvo, Steeke rék udvarábba ment. Dó alig tette a lábát a küszöbre i Bum 1 egy ötfuutoe kő esett le mellette a kövét híja, hogy fejét\'netu találta. A reudőrbisloe erre aaon irány felé vette ui^át, honnéul a kő dobatott a észrevette, hogy a karttét mögött mozog valami. Uccu I vesd el magad, ~ átugrott a kerítésen, a milimárik utána i adtug üldösték, a kwér- I letel, mig el nem fogták. Hoaau vitték nagy diadallal «g holdvilágos \'helyre « midőn Itt a seemél* tekintettek, ugyanénak eleaodál-koatak, mert a kísértet nü/ii volt má«. ml#t Főit Károly bakter. Osalt nagv uebesMtt került a mndőrbistosnak a bekiert kiszabó-diiani a leíW^aült nwlimárik kezéből M* nundeiiárOn felakaHák kötni. A liekiaértetvén á readóráégre, jt«mwiyen ta> gadta, hogy ő volt aa kia kAveiat dobálj — Krrte a rend4rfastos két rendőr hitére* lében i^jrá kiment H t o k e r é k b o a a ime —i a ködobálás otakugyan foly tovább! A rendőrök most ismét iUOim vatták a má •ik „kísérteti** sast isfogták. Ka meg Fett Károly baktornak a barátja volr, ki ily tttoj) akarta a bekísért baktarrél a nut ellj/iritani, A nyomozás tnoet már ktter-jeáztetett a bsktef gunybójára a íme két gyönyörű „Imjftdónra" uukiutntak ott, kik •zorontó kebellel várták a boldog véc^l. ItSznk tt lelartóztáttak a klhaigéiátuk atkái\', mával \'töröde\'meaen beismertél* bogy a bakter vuli az, \'ki tifefibégy nap óta minden este a kerítés mfktti dobálja a Mtockert-k hását, tnég pedig ly ezélbói, bogy e báa la k^nak ügyeimét a maga gúny bójáiul — bol y^t^.shölgyekkel1) esténként mulaiotiit iMokott VNilfereljti, mert etakis a Steekeiék házából veit jfy. 0 dolga ellenőrizltető, Most Az egész R kitértél fa mi ia- a boriíliiüen váij íil/\'lty i>Ünl«téeét. " — A Pafófl uobra Huszár Adolf mü-fentiébijn tökéletesen elkée<fllt agyagban..K szolair a kitűnő niüréeso^ eddig le^stkofül-több milye. A tzolmr a neumet költőjét gyo-nyörü\'^dlogátaal érV-kttetie, épen a n \' alp>a ai^" szavalja éetjobb kesét mintegy %■ ktlre oijiuli, mintha rnvüdená: gj>kü/4nk, hogy niltok földié neih i%züuk.* Az erez át van aae\|lemülve éa a lelkesedét sudár>lk rajta Vissza, A drapeira a legktiabk xévzleiig tinómén vao keretziülvive éa a bal oldalán láttcó kardmarkolat egyúttal a köpeny megérő•i\'é-sén* szolgál.. A szobrot a jövő héten kendik gypszbo önteni, hogv dkutin ércben örOka-tessék m"g. llogy hol fogják óresbe Önteni, az még nem btaonvoa j. nem követünk el aaoábatt talán indtaerteziót. ba eláruljuk, \| hogy a művész azzal a gondolattal foglalkozik, hógy itt Buda ponton létesítsen ére/.Ümői. jlár uz nagyot: sok akadályba ütközik, talán, tekintve a közel jövőbeni\' alkotandó szobrok nagy számét, mégis kivihető lesz.)Felemlítjük egyúttal, bogy llunftár az opera aiámára megrendelt B^vtiiofén ll Haydn asobrainak agyagmintájával azintén elkészült éa a két mii it pöiupátan aikeilll. Beetlmfen jobb kezét, melylien irón vniij füléhes otneli. mintha Jvalami túlvilági hangtmra figyelne, balkézé \|bin \|iodig hangjegyeket saorít. Haydn, az i\'iryliází zene e nagvmnetvre, a liaugiegyekon kívül ogy orgouasipot u tart kezében. Hu-R/ái a Vn-tor Kinmannel < mK-kt/ofínlrt\' hir uetett iteiuzeiközi» uályásatbau it szeretne rétst venni, de tekintve az aera kiszabott idő rövidtégét, éa a\' művész nagy elfoglaltságát, e eaándókfrói való azinülog le kell ■lUJ^jd mondáit ia. ^ t \' H O Felel óa FF M ixerkealő. A N N M Ófi Hirdetések. 1-3 .Idouozenvedóuék úd}iiÍMtllllk j u«k t\'ni wril, Uftrtt. ttuir < «rr)ijl wstskUa kii Meseyitíi IAd^muM Alul. mly t UmUw) ImtUn W JIn Vrvuí SImI kSiuhatik Akárki ila Jslswli ;SU IrUlvííft 4$ \|\'r)m«KHaiult i»r»k»4 atkstaiMUtná, ill^Sil vl4iuf>>s térti Muu »\|k»rlr\\i« kkáso4ke«. a«i »jcnvfiini mmmMMI e ni"iy f«Un IMIM lsltil«gu«IUtMl Miilsü k kiiVuilifíft trt\|: Mssek srétliéts IfjtUiAiuéd l\'(il<Miliktik It aluli itkuk, klkttsll\'taillt( fsisi 4tttlll«s, tfét-ttewkaktraak esraéeL Irt tir Miül-"s. Ars á krfih Kasa trs Isi taiksr tstil éfsaáltsaljSlsUreritgklttotftkkaa ás Isgliivsblitn kcssiL Kaph it\'í.\' FltcHel F. tftnyrl. Ntey.KaoUwu, Hu a ézoroucsétlenség legnagyobb) Lstcji segítsége legközelebb! (tyogyiiiis a lélegzés-, ée táplálási szerveket ügy a végelgyengülést Hot linót fele valódi maláta tyógyitátl-»ier kátználtla által. KarOpt legtöbb anlkedékásaask udvari ssatlttajs 11 o f í J án os t. Ur. téaicto. m arany Meikemt ts kuroaa biitoioMtutk ttkk tupi iu\|« poroa .és Mae - j • -rtnil isvaajsaak « Fabrik i Wien Grakeahef 2 F ibrioks-Niederiage Slaül Brsksa BrhemstrstM 8,. «?4 2—4 Bsrlia aprít l&sn )». Üröminél V«1\|mi ks tawl, hojty atltU égésiéi Jker áttsaalé«a S StMBSt BMatS aMf — (fa kuáii Ma \| tktfBfwUeui \|jMsMk\|i>M s IpíIí düa{H\'toiu iniailiDkabb rwaeakko«\| t vé«flbb mir leaimit ttai MrUei Illatai, msrt st »lt«lut lUUck«t)ISbk»seri h«ajta alul iríuet ki olt mdijlrlei voltaiu, hogy eifel sIHmi rtféi* tlliiMilMt, Hmlt kéttt ImtatlUai ai 6o e»da«ssrk sérst t ael t»ijMea tfNiMfst vagyok, mitUtvii «o leask ISatkekk tliniiio tsts TAgjók »i\'>- vagy Irat ball kér-4\|atkr* kvaat tatemak aáal, ki.«J i>utttk ssátlal tajplakb ialsaMt. aiigiaíQtftt éistwnért WUso nyüktsssúl. Kértté W Inf •alaU-«r. D ts. msUtsHibo külsJé és 110 tMt«f matsta-csakorka kaktláás! av tttaliaal Wisesnitraass »». ILivatiilos Ryó^ryhir. Dr talppal flisrtsoriaa. A Uof laMt\'féia aulaU-tSr igaa kitttaé rr* sikA st«v pMMtab^at aakH ktliy<$ttknél. ÉfJ SMÜktlaeekaA, lasrt aeai kot lwáÍMilt,«>a<) rkruaófa teroiuor 4s Rthaorboidaí ssav«áéa»k4t IfM «i al(«U. FlrakkarFí»»!hefrr Jö»«f K--R»kltsau —] L-M«rata\| Hakletaky A luprte: I. Mltltr thetv; WIntek K»rte«. kipwwn Lajpehr \\ wSBTmmBBT^S^fTTK MNMM. » HT mm «ra» Brogle J. és Mfliler ép- é roaU-lemei gyára j, fiudiApűntexi. Margit-hid kttaaliban, kéeait Trlmrékel (kOnkoly válaaató-j 6 kU- löuUla oagyeigban. Trlrar hengereket malmok aaámára. Kőplatókat. Kaelelé rostákat, MaitAkat fa raaUkat qaéplégépek aaámára. 702. 33 - 60. Több kiállítanál kitüntetett F I H/0 H E L .FÜLÖP \' évek óin fennálló óh u legjobb hírnévnek Örvendd könyv-, mű- és hangjcgykerenkedéBe, Nagy-Kanizsán ajánlja a nagyérdemű köittnnégnek dúsan felszereli nagy raktárát, úgymint: Pompás dimM magyar, nénid és Iranc/Ja nyelven, (íyönyörö képes-könyvek magyar, német és Iranczia nyelven, iriuNájri iratoit mindkét nembeli \|fjunéif szriimira magyar, német ós l\'rnn.rajii nyelven. Elegáns levélpapírok és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. Mindennemű küs/zönlójegyek nagy választékban. Ajánlom továbbá: pC pa.pirra,kztá.ra,ma.t 0 melyre riésfive jajeon krllcmes helyssetbon va&yok.. hogy a kfll/töíéle papírok árát 8___20 Vkal leszállítottam. 3 wooootyowxmKx^xx , Er(fd(\|ii Ziiiimeniiiinii-rél( Yelögépehfl^ Irieiii mcal > roNfáltttf, l>or»Jt{>ltut, iMM s/iiiiMlLiilÉai i 5 i 1? \|:l \| » - 01 8 Í.lí " lEflf ác -III » ® •OSiVai _ rtQTti a H - díTd"! 1 fVWVH - "Ill^f Jí sJ?! « a sHIÍSiyíl« <5 : :Hi Éjféli ® 8 a Ö Stti te ö - Pa a. m Z íj - B. o s ;< ; ö Mí w 88 1 & m^p ü M i< Tww wwvrwww wwwwwwwwv ^ wajUD\|i3\| jvuwuIV!* WJ.I zállllanak M. és S. et és technikai iroda Himlőkéi MOSKOVITS gépbeliozatalii (\|s {kiviteli ük Iroda én rnk BUDAPEST, Vftczi körút 4[7, bárány utczu sarkán. (715 2—8.) U [ Sürgőnjf cfcű MOSKOVITS mérMk BUDAPEST. xxxxxxx C000000000000000000000000000009 Mell- én iMilőlielcKc^iielá 796 13—26 Wilhelm-féle SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA Wllhelm Perrura, gyógyaaeréfta Nraiklreli«Rbei (i.Aaulrlft) 86 év óla a légaéeaervak oiegbetegedéee allén, torok éa bronobial-katarhaus, kahe, rekedtaég éa egyéb torok- ée tüddbetagaégek ellen a legnagyobb gy égy erével 4a batáeaal. KUlOnben figyelemre mélté eaen atlirfi 6fasarttl ködöe-éa bideg idéjáráanál. UendkTvül kfllamea iáénál lógva gyermekeknek í« liaaanoa, a tUdébete* ea: aasakifttl ealikaégea eaer 4nekaHkoek ée aaó-rakadlaég elleo. — Saéniui biaonyitvioj raagerdaiti Ígekre oéave aaonban aaUkaégi uokokuak fátvoloaott bang éa • fentebbi iliiláai, M^ K«ffr«nd0lh6l rósz urnái Kifprandelhattf Nagy-Kanizsán Práger Béla gyógyító í A t. ci kiliönrfg* 0gj/n»$fn a Wilhilm-fiU Selmáing ullviny allapot krrjtf ■ mi uh in rt ciak löUm kéilittilik tint\'ln, ■§ á tiillntr Gyalu jthitt Jatt tlt forduló S ticJmMbtry növény allop félt gytirlmdnytk cmk ulduidiok, mtiytktöl ktMönötun óvok. 9 0000000003000000000000000 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság j tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel joleutt, Yipp fi Zulu, gomogy, Ilarmiyii h Viih mogyók részére kiterjedő hstánkftriíel Nagy-K a nilziián v e zér ü gy n ö k s éget I á\|litván fel, snoak vezetését GutmannS. H. urra ruházta, kit egyszersmind a tOz-, szjállitrnójny és jégbi/totitási ágszstLkíanpogérvóuyé MzUitilsi kOlUny^k KlAIMtAHÍtru, kArok felvételére, mymlill 0/.0k ji/oiiuhII klflBeténére is felhaUlraswtt Budapest, 1880. j&nuárb&it. ! j i A MAgyir-frAickfat biztosító részvényt^nissig igszgstóságs t SGHWEIGER. MOSKOVICZ. 689 40—62 m A Jnagyar-íitancKia biz(osi((> részvény-társaság igazgatóságáoák feontebbi közzétételére biiatkosással sdólirott tisztolptt^l ( i.\'V * Nagy-Kanizsai vezérügynökség vezetését elvállalta s a vezérüjrynöksé^i irodát megnyitotta, uoj i<Tbiztositá\|ii LjÍil\|atolf: e fiogadutnak i a bistosit&si üzletre, vágy a társaságra Vonatkozó mindenféle felvilágosítások leg-készségesebben megadatnak. T J I I • . • ■ \' ; \' a v\'- \' V fílztonfl pedig a lárnnaág a) tűzveszély és robbanás által okozott károk ellen; c) lurason vagy vízen BBállltOtt Javak károsodása ellen; b) Jégkárok ellen 1 [ ! , d) az ember életére mindep ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvénytársaság, mdyfek 20 millió frankot, azaz 8-nfillió arany forintot tevő alaptőkéjéig! a részv^yesek álul mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pédigj magyar áll áruérté kokj bon és elsíJbbségekbeo lett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló knsgyfl. lését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg. kéazpénzbeü befizettetett, a Felügyeli bliettsá\|. De ok Nándor, a magyar jelzálog- banknak igazgatója. Lánczy Leo, a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lewin Jakab, a kereskedelmi-akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos, Mária Emil, a párisi $otiieté de l\'Üníou génerále mórfelOgytlójc PárilbiO. Tálas itnaá 117. Elnök: Bittó István, ó Felségé ral, belső titkos tanácsosa, aWpót-rend nagykeroaztese, orsz. képviselő stbl Budapesten. Alelnökök: Báró B á n h 1 d y Béla, föMbirtofips, orsz. képvJ stb. Bpesteü. Bontóu 4 Jenó, a párisi Sociejté de rUnion géuersle elnöke stb. Párisbau. lálatttsUayl tagok.\' Róbert Morin marqoisde Sanaenfie.az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párlsban. Neveelt Ármin kir. kéresked. tanácsos nagykereskedő. Lovag zápori Regen ha r t Éerenczj az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben.: j M H t á b Károly földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. Báró Tizli Károly és. Idr. kamarás, az oszt déli vasút aleMke, az osztrák urakháza tagja atb. Bécsbco. \' - \| Takintfe, a Ur«aaégoak ieontebbb kitüntetett l^kaerajil ée aa tUlatvasa^e élén léró, báaáukban jls^nagyobbréaat iimerl éa kUatiiateletbeé álló egyeniaAgeket bátran alnoudbató tahát, Hogy nam volt ®f Igaagal^aág. Igazgatók: Dr. Hiller Albrecht, köz- és váltó-Ugyvéd Bécsben. Klstenmacber [Károly a „üofimann József nagykereskedő ezég főnöke Budapesten, ^chweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. iVoz őrig az gáti: Moskovicz Lojos Budapesten. ClPnigjunürmi ipiuon un ■viuMniniii ui« «\|jioih\|»si biitu biirohhu«»v hum, avgj bibi tw» •"■b "" \|v" ...._____H___I___________PP PH P R\|L a, mint a mennyit noki e tárasaág minöjárt kaadttban nvujtaui képes, a.a midén a tiraaaág eaen, addig páratlan 1 éa aa élé éllé agyé«iaégsk lelleaie agyréméi tel)ea bistoeiiáai njrujt arra nésva, bogyla táreaaák ÜsleWiwle a wéltáuyoeaát, a pontonig és a legaaiorubb beoeUlataaaég miuden kövstalaéayéoak mindenkor é. •ac fog (ataUu mMréaSrOl a aaakfaaStée svatottaága aa iránt ia kasaeeégfll aaolgál, hogy ja táreaiáí s díjtételek roegaaabáaáoél ia kellé tekintettel fog lenni a »areooy jofosult köretalménysirt. I MaioMsí sléliroM á biatoaifé t. köaOnaég bisalmát as álula képri.eit tfmaág ifot ujb^l felhívja ée kéri, bagjegysi agyessremiud, bogj a Taaérttg/aökaégi tsrftlataS a vidéki Ogyuökeégsk sssrva éa to!fa« f^/a«s:bsa vao, ée logy tOabiatoekáei ajáotalok a már felállitoU IgynBkaégek által k^eseégsieij elfogadtatnak, Msgy-Ksalsláa, 1890. má\|uakan Ke ZsIa CiersitgM: Flsobor I Ikes bmjű-Ksszthéiysn s nüjrJéots „ PfüMi * WMtsln A , NyoiatoH Fisichel í rllleM llgynfikftéffekf Csáktornyán: ALsedvási PUlfÉílÜf > Hireobmsnn A. urnái. Tauea Ferenoa , Lob Ignáoa t maradván tal)ea tiaatalsttal A Uagyar-frauozia biztosító részvény-társaság vezérügynöksége N.-Kanináu GUTMANN S. H. lltlp laptulajdonosnál, Nafy-Kaniisáfl 1880. 42. szám. ©adóhivatal Fieilrt ralflp tányvkerce-kötése. Uj\\iwhár utaaa. il8. mim. Dfttartéti áimk i 5 irt. Fél évre $ fn Negyedémrl frU 50 kr. Hirdetmények : 6 hasábos petiuor egyszer í far> 0Wa8ri hWstésnél 5 kr. Bé-lyegdu 30 kr. Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, október 13-án." lAUA VII. évfolyam. MEjOYEl ÉlRDEKp. KÓZMÖ V ELÖDÉSI, TÁ RS!A!D A. LM I «« QAZDASZATI HETILAP Bsorketáfcfll Iroda. Hova alap —II—nt ré-saét illstő közlemények klüdondők U) városház a lóca 510; ss. Bérmontytlöu lovalok euk Uruart lusskből fogadtatnak öl: Kiíratok visssa nem küldetnek. VjtiUét I l\'oÜUofa 10 kr* ft A ZALAMEGYEI GAZD. EGYESÜLÉT ÉS TOBfe MÁS EGYLET HIVATALOS KOZL (Nemzetiség és színészet Hofflnann Kórtól. Mutatványul szereinek : „A nemzetiség és neraiüti o/ejr" cimü munkájának második kiadásából. Sem minden ok nélkül fejtegetem e tárgyat. Hogy fejtegetésünk alapi gondolatával a t. olvasó mindjárt tisztába jöjjön, én habozás nól-kul pár é fejezet bevezetésében kimondom, hogy a színészet ügyét erattaai\\és nemzeti szempontból aránylag flppen oly fontosnak tartom, mint az; iskolát. j Később szándékozom azon viszonyokat keresni és .fejtegetni, melyek la dráma és a népek álUpotja köa\'t okvetetlenül fennállanak, s hogy nemsttéletttnk alapján mennyiben fej-lúuhetik «zin ügyünk, £n nemzetisé-güjik szem pontjából, miután könyvemben kizárólag ezzel foglalkozom, kutatva azon befolyást] melyet a szíiiEDjű vészét a nemzet erkölcsei és szokásai, a nemzetiség emelkedésére gyí ke rolni képes, sáln ügyünk álla poháréi akarok szólani, i ezt gyarlónak rossznak b czéljánsk meg nem felelő tek találva, sUlyedésft okainak ícldei ííéeével egyszersmind., keresni akaró Ok az.on módot, ^taely által kd-ltfnösen vidéki Bzinügyünkcín. lendíteni lphetne, S igy a színészet ügyét nem annyira általános emberi, mint inkább nemzeti szempontból akaróm fejtégetésem tárgyává tenni. Színészetünkről szólvty előre, is jónak látom iijiegjegye2\|ji, Ti ogy nem fővárosi viszonyainkat tartom izem előtt. Birtokában azon eszközüknek, melyek a scinügjy felvirágozását elmozdítani hivatvík, kielégíttethetnek a főváros lákésainak igényei, bár ott eem volna sem aeithetikai sem nemzeti tekintetben kifogásnélkuli az iránya — Nem1 kicsinyeljük, a színészet általános emberi czéljait sem, tőt a menynyiben e czélok magasabb eszmék kifolyásai, első sorba helyezetik őket, de elv^lhatlan kapcsolatban állának ezek a hazafiúi és nemzeti érdekekkei, • éréket épen nálunk méllőznji, h«-. valóban megbocsátja tatlim j bi.T(u volna. Volt idő, mikor a magyar színész ogjyodül volt apostola\' n^mpoti-ségünknek és nyelvűnknek,\' mikpr & magyal színészt nem pártolni annyi \\ olt, mint magára vonni a hazafi a t-tanság vádját. De bezzeg volt ia pártolás, és mintha csak ebb$n az időben fo^ta volna fel a ssinéksi tolh jes mértékben magasztos hivatását, becsülettel felelt meg ennek, és igazán lelkes apostola tőit a nyelj és nemzetiség ügyének. Ki ne emlékeznék a nemzeti elnyomatás izoj morú napjaira ? 8 ki ne emlékesnék arra, uógy mikor valamely viqéki vándor {színész társulat megjelent vaj lamely kisebb városban, finjnedetjUli az in tel igentia, mert hiszen másiké-pen alig adhatott kifejezést apnj érzelmeknek, melyek szivét megdobogtatták. AlUotmányos életünk új aeráj-} ban többet kellene foglalkozni\' aj színészet, különösen a vidéki magyar1 színészel Ügyével. Itt hrolna ideje annak, hogy belássuk, miszerint a magyar szinügy nem tisdtán azok Ügye, kik kenyér-: keresetből vele foglalkozik, sem tisztán lazoké, kit* egy vagy két órát akár időtöltésből akár a művészet iránti hajlamból eltölteiii akarnak, hanjem., hogy\'a magyar szinügy köztlgy, mely kell, \' hogy mindnyájunkat egyaránt érdekeljen. Ezzel foglalkozni,I habár vázlatos vonásokban ts e sorok feladatai. Nem vagyunk birtokában a statistikai adatoknak, nem tudjuk, hány sziétársulat működik jelenleg\' széles e hazában, de tudjuk, hogy a közönség i pártfogása a magyar szí -nészettel szemben \'alig- figyelemre méltó, s le körülmény sejtenünk en- gedi, Ikogy a vidéki magyar színeszet a hatvanas évek! óta ijesztő módon Bül yellntt s a társadalom Irán yának túlságos Engedményeket téve, megszűnt lbnái a nép erkölcsi és ae\|-thotikiui iskolája, a minők tulajdon-képen lennie kellene, A rossiabb értelemben comédiává I sűlyedett alá. A ssinéasotet közügynek kell tekin-nünk\'J azzá kell tennünk, na azt akarjuk, hogy a közönség éa valamely működő színtársulat közötti viszony olyanná legyen, mely egyrészt a színpad eredeti nemes uiéljánák megfeleljen s másrészt a közönséget Hz,(jmbu\|i a szinészettel, mássá tegyí, mint a milyen eddig volt. Dux Adélfnsk a /Budapesti Bzomlei 18(18.1 folyamának második és harmidik lUsetében jelent meg a KísfaluUi-társuság nagy gyűlésén felolvasott egy értekezése e ozim alatt: „A esméssGt mint közügy, különös tekintetkor a nppesinmdre.* Ez értekezésből idézem a következő sorokat : Á kik zsepökre ütvén, azt mondj-ják, pénzünkéi t ínyünk szerint akfij-runk mulatni I — azokat szavoknál fogva azt n}onljuk: Jó, de nemcsak ti vagytok itt, az egész nép vásárlója arnia szolh mi árunak, melyet a színpadon árul\'fiak. Es ha i&indazoit elemek jössaegéi tekintjük, amelyek együttvéve a nppet képezik : akkor igaz, h<jgv érzéutiea embereiket találunk, akik kiel\'gités után sóvárogd nak, delfogékoi y sziveket is, melyek élénk érzeSenirt indítva; értelmei emberekjet, jaki-k badarság szUlto mbgf undorodást jó erkölcsök barátjaitl akik durvaság (értéseit körüliti kívánják. Aki eléj ;gé igazságos, JioffV igyekezzék mim enkinek Ízlése sze{ rint hozni valamit, Jfülső pompát a szemnek!, értelmis és átérzett tartalj mat az értelem\' es sziv kielégítésért —- az miqdjon élvont műbölcsészet nélkül 8 mégérti, hogy a szinháa legahtbu ia az erlcölcii épülés és dej rülés templopna. És ha így fogja lel a dolgot, akkor lehetetlen, hogy a városi községek ne buzogjanak ugyan azón mértékben színházaik mellett, mint a vallá#községek .iskoláik érdekében. És ha est teszik, akkor a színészet bizonyosan olykép fejlődik ki, hogy megfelel hivatásának. Ití pedig nem azt vessem tekintetbe, hogy a város sokkal nagjrobb pénz-erővel rendelkezhetik, mint talán egy színház igazgató, aki csak magán ember — hanem a községeknek fentérintett, az iskolák által kiemelt hatalmát tartom szem előtt — ama lelkesítő varázserejü hatalmat, mely minden valamely közös erkölcsi eszme áltat vezérelt tömegnek tulajdona. Azonjprő pedig csak akkor juthat érvénybe, fia tudják, hogy a színház köz intézet, mórt pénzért mindenkinek szabad a bemenetel, hanem a ma- Íasabb szebb értelemben, és pe-ig azért, mert ott azon közslgnak, melynek kebelében áll s színház, becsületéről és erkölcsi érdekeiről van szó. A községnek a színészetre gyakorolható befolyását érintvén, szükséges arról szólanom, mely közegoi által gyakorolja a község ezen befolyását, vajon helyhatósága, vagy valami más a községeket képviselő közeg által ? , A helyhatésági szellem hazánkban nagy jelentőségű; helyhatóságaink már egyszer, mint mondám, a színészet előmozdítására nagy lendületet adtak; könnyen támadhatna tehát nálunk az eszme, hogy a helyhatóságok volnának hivatva a színészet reformját lótesitoni, hogy a helyhatóságok a művészetnek ugy, mint talán az alkotmánynak véd-fslai." Az idézett sorokkal csak annyit akartam mondani, hogy önkormányzati életünk e tekintetben is ró kötelességeket hatóságainkra, akár városi, akár megyeii legyen az. De puszta elmélet fog az maradni mindig, 8 a papíroson, sz^p szó- ként talán szénen is veszi ki magát mindaddig, mfg általánosan gyökeret nem ver azon (elfogás, hogy a magyar színészet nemzeti szükséglet, olyas, mint akármilyen más, mely nemzeti érdekeink emelésére hivatva van. j— Már tulajdonsága az embernek az, hogy a forma gyarló volta vagy kisszerüsége miatt, kicsinyelni szokta a lényeget is. Nem panaszkodunk\'a vidéki magyar színészet nem pártolása miatt, mert jenlegi állapota mellett a legtöbb tfc»ulat, a pártolást a legritkább esetekben érdemli meg s csak azt oonstatálhatjuk sajnálattal, hogy mind a közönség, minu pedig a vidéki magyar szinészot képviselői kezet nnijtottakegyityásnak abban, hogy a sziaészet ügyét egyáltalán oom-promlttálják és egyszóval tönkre te-rték, s igy vidéki színészetünk a legkezdetlegesebb állapot bélyegét yisell magán, de nem a haladás, hanem á sttíyedés föltételeivel együtt. A vidéki városainkban megforduló színtársulatok játékrpndjét a legnagyobb! figyelemmel szoktuk kisérni, a fölött is tájékostatjuk magunkat, moly darabokhoz szokott tömegesebben eljárói színházlátogató közönségünk s a köznép, s bár mindoz teljesen biztos hévmérőt nem nyújthat sem a közönség műislésének, sem a nép erkölcsi érzületének megítélésére, a tapasztalásból kiindulva, any-nyit biztosan állithatunk, hogy vidéki- magyar színészetünk elkorcso-Botlásának nagyobb része van a szín-ügy sülyedésében, mint a közönség részvétlonségének. Vidéki színészetünk regeners-tiÓja tehát elodázhatatlanná vált immár, s miután az ezekhez szükségelt föltételek legalább jó részben nem hiányzanak, ez egy kis áldozattal és egy kis fáradtsággal létesíthető volna, s lassanként a fővárosi népisinügy fokozatos fejlődésével, az egész játékrendben, melyet mostanában többnyire a véletlen állapit ^ „£a/a" tiicxija. CLuem dii oderunt. — A kit az istenek gyűlölnék. — Szalay Sándortól. Aa els6 lépés. (Folytatás.) A tissteletes ur gyakoriét! correetor volt, kisegítette a savarból. r- ftJól van clarisstnio, igen szép, a lányomat akarta éltetni. KöszönOm. Hejh Esrtikel\'l— " ClsrUaime Aodódynak legnagyobb szo-r«Kéjére Esztike kisasszony nem volt oda Uaa s csak apja hivására jOtt be. — „Nézd lányom, tülta egy kis bort a peharadba, kocaints! Andódy ur felkö-rátotiKt Mikor szegény anyád élt, azt U-krtu. ö is szokott koenntani." Andódy aramnak a képes részét a ki-gyttU4s»iM lehetett félteni. Persze tálán élé-rnm se reh a legetó föllépése I Az az át-tatttt sok botanikai elegy-beiegy: rózsa, bokréta, koszorú megzavarta a fejét, vagy tata pecsenye-bor} Bizony es furcsa óm5 lépés veit a papotis terén. — Mwdasoaáiul es egy cseppet se rontott a jé kedves; kocsi stoMai ittak, élesei-tak, hanen dáriimim* Aadódv hiél/a ígve-keaett jé kedvet matatni; »tája sohascui fiu-sédstt sysslitsssa kétfelé mosolygásra \\ mi-ael iitsesi—Wisn akart ssoeeiyogDÍ. annál keewfifcboi feqyarodoti jobbra végy balra a nája. , Kikér egy kiesé elfsMtlk HÁsriestott AmÜij sárhaa akadt mondókáját, felállt ktf wmh, tátim dftféésttsáftél tíasU are^oaal émtm Btnitk Déassf ss a ftíéiét el« hagyta, hmm kwdé fgyeo ; JI Mra lisslulrtis Of mondu, hagy Amttff twíiee is^Bsstetése ssáskor Ksa-dke kmmmmf MmtejjH illette { most már m Ipi Isse éa megtagadni Ssatike lÁsaeBBMy pill és pekafsl emelek ádee anyjáért, aki iránt 6 nijní leánya szent lfU-telességgel urtdsik, akmes szintply aaóUOr-hetlen kapocsosal van nlsve, mint édesanyjához; akinek életével égy az 6, egy miijd-, nyájunk élete; akinek elitétől nagy numeu i lételülik fliag j a iegss^atebb anyáért, édes hazánkért emelek poharat. Virágozzék nemzetében a liou; és a bonban a vihar-ázott nemzet I A haza boldogíjtáaával szemben test-véreeflljön az apa, anyiu gyermekével, ismeretlen ismeretlennel, ellenség ellenséggel; ugy fog cbak ojra felragyogni sok vértől, sok dicsőséfftél nagy emlékű nevűnk, a magyar. Ne álljon a honfi előtt ut b a honleány előtt áldozat olyan, a mitől — járjon as millió vessélylyel, legyen, bár ez a legóriáaibb — azon gondolatid: „a hasáért I vimta-riadjon 1 fiijen a baza! JSIjenek mindnyájan, a kik ezt a szegény beteg anyát rajongó szerelemmel karolják If Persze, hogy a tüsteletes ur mondta legjobban és legtebbssir, hogy „éljerik; mert hát as a papolás .csak olyan dolog, hogy a ki jól hetanüljsL aztán jé hangja, meg jó gesbuass! van, hát csak megteszi a hatást, hanem ilyen rögtönzött ielkOssOntés rövid, velői mondásokban már hogy ez nehezebb s ennél fogva érdemesebb dolog, aat a tissteletes úr sósat próbált >. életének azon pillanataiban tspaastaíts, j mikoron is a rögtönzött toasst kttsepén megakadván, még as se jntott eeiébe: mit níondott, nem hogy mit mondjon. ■— A többiek is ngy ráfelod-keatek arra a saép, lelkestül képfl gyerekre, hogy még kocsin tani is elfeledtek. Nem is toasst volt es és nem üjgy volt elmondva, hogy még valami közönséges dologra is gondolhattak volna. Ea a fialal, tapasztalatlan, iskolajporos gyerek agy a saivOkbe markolt. Eresléz, hogy bízoay annak uay kellene lenoL ahogyan 9 kívánta, és tudták, hogy as btsony — fájdalom m ninosea agy. Hát a kiásk aevéVsl es a ssép tomt kaaeselédoU, fisstike ? Ott állt a poharas seserény élőit, hallgatta á lelkes szavakat} as 6 ssrvébe is beesíspott as együttérzés vjl-lámfolyama ; s sa égé ssívtöl olysti laU as a ssép eséks srez, mint a kélő nap. Mikor s toaaztiisile. vít\'-ge volt, akkor a ssomoi telvt voltak könyeluDSl j kinetett, hogy iwnki tnug ne lássa, nlért uok nl ragyogó ki\|nyek hátha töbliet találnjmsk eláromi. min\| a basáját] sxorető hojileiny lelkésfllését I As aisstal körfii ogy ■ időre megszakadt a társalgás; \| inintha mindeniknek valami nagy gondja jutott vc volt is mindegyiknek jutott eszökha, mikor poros gézengúznak né vahuni beosűletesebb Icerokedott! szóba hosn Ina essébe.— Disonyl Hanem csak olyankor] egy-egy ilyen iskola-ia a bortól, néha meg\' ologtól hevülve kedve; a hazát. Nagy fellegek tefingtok fejők felett; de már szomöik hozzá szoktak a borúhoz. De mégis derjmgott minden felől valami titokzatos világosság; akt tudták: honnét jő ; mitől van f Éh ssoktatuk lassan-lassan szemeiket gyebge világossághoz, hogy meg ne vakuljanak, ha a nap újra felragyog. És minél jobbján kesdtek i szemek felnyílni a világosságba, annál jol ban borultak ol néha-néha a homlokok Mii itha láthatlan szellemek szálltak volna mi idenfltt, és sugdostak volna kisétteties dplgúl at a halandók füleibe; persze hogy est nem é lelte meg mindenki, osak egy-egy fölkent zellem; és esek (itt-ott félhanoősan, egyik- násik érthetően) kezdték mondogatni, hogy mit mondanak az»k a bűvös szellemek, a ;ik s kor méhében születtek. Ezonjyolcnzás ne nrvcnliatot írtak. \' Ások a furcss sz illemek perszo Oroszfalva felé még nem ve ték atjosat, lévén as a jó Istennek meglehe Ősén a háta mögött AZután meg nemes likéi Horváth János aram ki is leérte volna magénak, hogy as 6, curify\'ába kísértetek iái snak. Hanem ugy vélel edtek, hogy uok s kisértetek leginkább i betűkből, s sorok k&sől vigyorognak as < mborro. s (innét hs-bonássák meg. Akkor isután llorváth János-aram residsntj^ja ogváislátt nem veit kitéve\' vsssélynek, m«rt ott i smtendős jövendő monlé" jkalendá rfwoon én a ssoltá-ros kÖnyvOS kivfll más kísértés kö&yv nem létezett. Kosle meg igoi jámbor, r%l könyvek. s betűk és soro i igen megvásuk j i azokba bizony semmifélo szellem sem rej-töshotik, ha még olyan vékony is. A tiszteletei ur meg esaa a „Mindentudások* könyvéből keresgélte ki azon szép1 tcitátumokat, amikon nagy vsla aa oelosia öi-ömo. Mind osupa istenes, ártatlan k0nyv(\\k tele hallgatag uotűkkoL Magyarázni ugyan lobot őket, hanem akkor so ért belőle mást as ombor, mint a mi benno van. No az Esztjko as olvssott másfajta kűnyvekot: de hát.leány ; mit ért sz abból, amit olvas r TapássUlatísn leány, nem igen volt tovább Orossfslvánál Pedjg bizony, hogy Ő ss olvasottakból •okkal is többet megértott, s osak khnoadani uem mert t- oléggó hisOnyi^ja, as a nagy Idkosűlés, a molylyel Endre szavait kisérte. De bármint rojtőskUdOtt, titkolózott Esztike, Oroszfalva mégis osak tadta aat, a mit ő elhallgatott. Ide is eljött az a titkos szellőin; as a kisértő lélek Endre uram képében. 0 is egyike volt azon fölken teknők, akik megérték a korszellem szavait, és tudták aat a bűvös igét, a moly képes a migyarnépot megrázni mintegy vihar, s tudták ast s ssenL akt ss imádolt nevet, melynek emlitéeénéi töllángol a vér, Endre osak egyszerűen basáját omlité; s íme Orossfalvának intelligen-tiája lidéreznyomás alatt van; hiába igye-kőznék szabadulni, olyan kűlűnűs, olyan vé-saea gondolatok aergotődsnok agyaikban: ssinte félnek, hogy valaki looivashays homlokaikról. A tissteletes uram ftllq tövét vakarja; és mert a fülét vakarta, mindjárt esaébe jutott a bibliából és éppeu János jslonésoinek könyvéi)^, hogy t „akméftlU en^yea, W)s: ni^Ü mond «lém a fiftUkmtn$k: „A ff/ó»lŰUU mttmk tnni adók. tiniai t\'rtfttti n<mmiMl; é* adók annak Jéfér kOvtctkét 4t a köPKMén irott fidast, mtyii ssaái asm tod, Amisei cmí ni, a ki art tmtii." Milyen ártatlan ssavak esek j ossébe no jutott volna ő tiszteleteseégének abból valsmi mást is gondolni, ns itne most elit esdett töprenkedni, hogyha minden gySlskeset így jár sa olyan lelkes, hssafias beszédre, mint ők és megértik, s kitől hallják; liá most minsk lehetne értolmesni a mannát, a kövpeskét és a kövoeskére Írott nevot ? Es a mikoron igy gondolkoznék ós mondogatná\'félhangosan, hogy „tuanna kö-voeske" hát osak valami titkos hang su^\'a neki: „Szabadság fegyverei" — A tiszteletes uram mogborzongott, odakapott füléhez, hogy a titkos saellemet megfogja; Endre ba-rátunknas egy csomó haja maradt markában. Senkise vette észro más, csak as akkor belépő Esstiké; és es bámult styjánsk kűlö-nüs arcsvonássin, mintha valami megmagya-ráshsüan vará^sfóny ömlött\'volna,azonssét, sokkal mebb vélt, sokkal ragyogóbb mint egyébbkor. As a manna ss a kövöcske! ... Milyen pompássá megtanulta es as Endre fin a szentírást. Csak két ssót hallott s már is tudta as égési részt Endre barátunk legelőbb megunta a hosssas esendőt, hallgatást, a minek hogy 6 aa oka, igen jó tadta. Helyre akarta hoani, s így keadé Andódyhos fordulva: „Na Pali barátom, te papnak készülsz, hát mond meg: mién papol a pap V — „Hát kathodrán.* — De hogy Pali I A talpán. Erre azután jóisűt nevettek, s mintha valamennyinek lelkéről valami nagy nshés kő gördült volna le. Hanem itt már kákói Uorváüi unűu is belessólt: — Hiesoda, hát talán te prókátornak készülsz Bandi?-- kérdé fiát. — Előbb nem égy beszéltéi, mintha valami osgy hajlandóságot érésnél felebarátod nyusasára. Nagy küzdelmekről, martyivősökről szólottál, ebből aat értettem, hogy. mindnyájunk \'űrömére papnak készülsz és ékeskede) egykoron a mi ecbsiánk templomában mint as árnak JNtftífci .1 Most m«g már talán prókátorságra ki-ssűitt. Már. tudod Iram prókátor-martyrt még neai műit s világ. • ~ Jól van apám I Erről majd etthoan ssó(juok.v Csak pár napúm vaa már ágy is, ígj nyugtatá meg apját Endre. \' (Folytatása kűveikeaik.) tttegi aeaieeebb irány volttá megtio* ^^•ílKaló, Bistoa áttÜhatOHji ast, hogy a saiahá\'Utogaté kftsOaség nagyobb réea* mis érzéketlen tv snnirodalum o^aicKibb termékei iránt Aa * vidéki eainigasgatd, aki tn&gii-túagárft utalva sökssor egy vá* roeba \\y\\ s nem tudja milyen közftu-»>«£g<el áll stenikdst él\'üd dórban m* j it <N> táreulata megélhetésé- iül mdoakodik Atl kell rá nioa-•Ununk. hogy méltán, pitrt könnyön itti^febttl hívgy a legelsői alkalommal aat a veeateeéget kellj iparkodnia beboani, mit talán más városban a kOaönség résúvétlcuségo és k«3-m>n)e miatt iwu vfcdütt, Alig kárhok> tatkató ti\'/.órt; Ha minek- folytán oly darabokat aiiat molyok a nagy t\'üm^nAl tartalmuk, trágár irányuk vagy a társadalom ^gyik-jmásik oss-táiya iránt tartalmazó jctélsásaik \' miatt vonzanak, az életfnntkrtáa stök-eégénrk hódolt. Meglehet \| hogy ej-sol íteletet csinál, veszteségeit holyre üti, de hivatásának nem felel meg. Hogy eaen segitve legyen, hatóságainknak valamit tenni kellone. A kevés v4déki állandó színházat ki-véve, m.tíiy«ík azonban Bzinién inkább tengőnek, hazánk kevés varosa van abban a helyzetben, hogiy állandó szinházat tartson. Khez egészen más mdvelő\'léiii viszonyokra van szükség. De a hatóságok a magyar színészetet, nemzeti szükségletnek tekintve, jelentékeny szolgálatot tehet nének kuzmUvelódésUnknek, ha a megyei (illetőleg váfOBÍ) költségbe ^bizonyé* o.-jszeget vennének fel ele* gendű -íiitfkfctíl rendelkező jóravaló színtársulatok\' bizonyos foltétolek alatt-való fubvontiánálásra. Kz által hármat lehetne elérni. Eiőszttr azt, hogy-a színtársulat, legalább a legszükségesebbekről biztosit;a, nagyobb gondot fordít hatna a kititsött színdarabok előadására és ideje volna a közönségnek, mely ba eleintén idegenkednék tömegesen látogaini, pártfogását megnyerni, s (liimtvolna kénytelen, a Qiint ez uiár megtörtént, a közönség közönye elől idő előtt menekülni, veszteségét víve magával és adósságot hagyva hátra* ami annyira nem válik a színtársulat becsületére, hogy emiatt gyakran elzárja maga elől a vissza térbe téd útját. — Másodszor egy jóravaló .és hivatásáért buzgó színigazgatónak lohe* tővé tenné legalábj) a főszerepekre nézve, néhány jelesebb -tag szerződtetését, ami által nemcsak a közönség, hanem a. színészet Ugye maga ttyernej jelentékeny befolyással lé-, vén e körülmény á műsorozat meg* állapi tására is. —- Ilarmadiior t szintársulat kölcsön fejében egy szinügyi bizottság\' nak ha nem is felügyelőt, da ellenőrködés mellett állapítaná meg já> tókrendjét, h mely tainügyl-bisottsáir-nak volná gondja arra, hogy mind a nemzetiség, mind a műláléi sem-pontjának, oatod pedig a isinpad no meaebb hivatásának az erköloei finomodás tekintetében elég tétessék. Az emberiség ideális cséljait neia szabad szemünk elől tévesste-BjUiilc soha, Ide esek után teljes erővel csak akkor törhetünk, ha gondolkodásunk öaszenőtt háza fin Agunkkal, nemEetíségQnkkel. As ügy m»gérdemli, hogy jobb-jjtink melegen érdeklődjenek;, és fá-riadozzanak érte. — Nézzük, már qiost, hogy szinügyüak emelkedésé tol Imit várunk nemzetiségünk gyarapodására jnéavo. —j Van valami igaz abban a Uioüi dánban, bogy az ember rikán becsüli meg ast, a minek birtokában vjauj mig vagyátlik utána, mikor nines s a legnagyobb áldozatokra kész, mig birtokába kerítheti., Ugy látsfik, hogy igy vagyunk Magyarországon \'a* alkotmányos élttel is; a tapasztalatból legalább lat véljük, következtethetni, bogy az alkotmányos élet öregbedésével egyaránt fogyott a nemzeti kOzérsüiet. A vagy minden következményeivel igaz la* f yen az, hogy a magyar népnek po-i ti kai érzülete jóval msgasabban áll, j mint itözérzülete, mely egyik szükséges fejtétéle minden társadalmi, haladásnak J Akkor kétszeres kötelessége a társadalom jobbjainak, azoknak, kik e\| köaérzület vagy közszellem emelésére hivatvák, minden eszközt megragadni, mely ezéljukat előmozdítani képes. Ennek pedig ná* lünk kiváló eszaöse volna a színművészet — életre való befolyása következtében. ~- A szinköltészet ese-lekvőleges nyilatkozásra hozza mindazon eszméket, melyek az embor lelkét megragadni és íoglakoztatni képesek s a mennyiben e nyilatkozásokban élet éf .költészet. egymást átszivárogják s élet és költészet kölcsönösen. egymásba folynak, «-képző hatása különösén ott Ichz keresendő, ahol ez eszmék cselek vőle-ges nyi\|atkozásla nemzeti formákban történik, ! ; (Vége követkeoák.) Zalamegye t&rDényhatói<it]i baoUtdydnak Z,-Eg«r$ttgtn 188 0. évi ijsQpt Ab\' ti-un 8 folytatva tartott v \| JifagjjuUio júyyiillkmytvböl. 78881 \' ni (880. K A nsgyméltóságn m. lcir. belUgyiuinia-toriuipnsk f. évi juniua 28-nn 29878. is. a. koJt leirata, melyben as 18791 évi XXXVll-ik A tanár és védenczei. ltiféuj. Irta: Jb\'lygare-Curlén liltuilia. FonütvU: PRIBDMANIT ALAJOS XII. \| Jkn Idegen. — A tanáeeoeiié isvsrs. Tftnáesek itb. (FolyUtás) „Még noro tudora, mit akarok", ssólt a taoáo«oDé musterkélt kötónynyel. Pillá-j natra kimegyek, és uzutáu rendelkusni fogok. D« esen pillauat, mely alatt a -Utmt-I ért ölve maraut, majdnem elvisolbotlea volt Jfiiy fárasKtók a liástortás guudjsí11, ssólt mutat rosskcdwelf mivel tovább nem hírt a pamlagon megmaradói, csak ugy égett as alatta a né teljes értei méhen. Sietve átment Brimé awxony uohijira, kai-ss^kbe veté motfát és hiugalommal kiáltá: „JEsIom, kpit íiozoit noiiét át Lujzá Vlgno, a következőt tudjuk.meg." szólt ftsmtó awsony, miközben katonái \'AlIAaba 1 • Wi) t\'tír líia^áí a taaáco«né elétt. „Blowör, \| . o»n ar Déniábói jo; másodszor, hogy Ktoatalmim uind^kutik utazni; harmadszor j (egy raadkitOl #udagnak kell lanuis; n«v-: sjnUmr. hogy j és MOdaaSr, u Coljára; és mi a l«fívii«Mabi»f h»gf kérdette, tárol \| lakik-i> a vaod^giAtül Vidoo (anáoaos és mi-\| -Hm Mi f«jétték rá, ho(Qr ss átoll«pb«a I#t6 I kés eté, aaaytt m^edott, hogy nmtép, Mép H1 teatá* érájára Uk intett és mosidá ; tma es-Mn már késén br. Üwét Ia)u netd bírta Í^ Mfefai: é is. est mUMm, vés Itnlis^o/sii etánt iwUkusásáoáL De ait j wmi sáe4uiilf ascyeeMweyoie 7" •IfalébM te kttkioMt,* aeélt a Uaé sweaé gpiidilsU>fae mcrüÍTc, „LtyUeflr m, auéNi es esséwrt rnypUlaatáie, aeenaal seesb )n«tt iws sasber, kH Béreeé ese-mmtf lUr fégen kártyáikéi asejriÁselr iste mm, vasif ewdálsioe > Oseáag, slé kelé, Üxregy, brit hml Vidsn tanéosoa Stáá kérdssésködött ? t Igen, igen. itt valami íontoi dolog rejlik! ós holnap hlsonyo-nn eliön, — tuaja-e BnrnnA aassonj^ hogy a kapitány elkozd uem tetszeni V fin azt lánném, ss ember nem becsületes. Ezt Videó nek is már as elsó pillanatban megmondtam; de mikor mondatnak maguknak a i\'órfiak. Hiividon, Ling és Hézaa nem illenek \' o^iiáahoz., De as ég Merőiméért, honnan vegyünk most nyakra-főre Sowtrigát és tengeri rákot? A legroMzabb azonban, hogy nem adhatok jelt Vidennek o látogatásról, uiert akkor megtudná, hogyan jöttünk nyo-ntra ét ezt nem szeretném. — Dem is ssük-gss, hogy tudjon valamit réla. — Hadd láa-•Ul^ .biu van elég nyal óí nyirfsjd. Valóban owBzsnté, hogy az utolsé fajdtyukot va •ániap fölhasználtuk. Ugy páczoljon sonkát, Borimé asszony, azon esetre, ha hosszabb ideig itt tsrtóssoduék. ilolnap est asonban idte nem hassnálltatjuk, ennélfogva másról ktöi-\'gonduskodni; mert hisonyos, hogy üregem meghívja ebédre, ha délolétt látogatást nálunk. SS fontos táigy.mély a tanáososné és Jtsodoasaonva kOzott imént tárgyaltatott, h^aiább is két órát vett igénybo. annélkül, hogy megállapodásra jutották volna; végre Bernné asszony elment, a cselédséget mozgásba bózandó. A tanáososné is a régen teritett Iheeaastalhot ült; de kénseletét tol\|e-wm elfoglalták légvárai \| ésmafdnem először történt Hetében, hogy vyetlen tárgy által annyira lebUincáellétett ngVolmo, hogy min-dm külső körülményt elisledvs, savarában vieet és teffsit Sütött össze, oly ártatlanul, mínt egy tizenhét éve* leány, kinek első wveriéja vsgy kérője után jár aa este. Midőn a oaolád másnap reggel félkilenc ómkor a reggelinél alt, Lerssoun lépőit be, létastéjegye! adta át nréaak, és aérdeeé, mikor leheti tístekitét ason cup, kinek a asrre a jegyre vea irvsi ÁS inas asatán as ssstalra tevá a látögatójogyet és visssaha-sédeu, hogv genléja válassát hsvárja. A teaáosos nfrette a jsgyet és magerőiteté gjtage is maiit, hegy a még nem teljesen tdkksa alapuló katona besaállásolási pót adéra vuuad.osélsg alkotott törvényhatésági ■abályrsndi letet jóváhagyja. 4 Végiét, Miután easerinl, s kstena baszálláso lés terhénsk srányqssl^b megoastása ezé íjából, as 1879 évi XXXVIl-lk törv. feikk alapján kiveendő megyei pótadóról • annak keseléséről • (ójé sáabáhrrendelet Jéváhagya-totti annak értelmében, Svas\' Its ttenó al> ispán ur; ai f880-ik év második felére fise-tendő pótadí réulstes kivetéas alapjául szolgálandó s i lcir. sdófelügyslőaág által ki* állítandó hivatalos adókimutatái tasgssersé-sére, a msgy< I ssámvevőiég: sa annak alap* ján as sgyes adónemekre eső pétadó össse-geknek köstégenkénti kusámi tására • elő* irésára, esei pótadó Ötssegeknek a kössé-gekkol a saolgobiró urak u\\]án, i Nagy* Kanissa vám tanáesával kösvetlen mielőbb leendő köshiéro, és ugy s kösségenkéut előirt, lerótt s netán hátralékban maradt pótadó Uasxoi ;ok, valamint a katona tartá* sért kiutalvi ínyosott kártalanítási ösasegek nyilvántartásira, a kösségi elöljáróságok és Msgy-Kauissi. város tanáosa pedig a megyei esámvovőség által kösölt pótadóöszssegeknek egyénenkénti aaonnali kivetése s előírására, nemkülöQbeu as egyénenként előirt pótadó-nak, jelen hi tArozst vételétől ssámiundó 80 nap alatt, efflrsperre s okvetlen történendő beesodésére, ugyninte á bessodott péosnek a szolgabíró urak u^ján, Ulotve Magy-Kaui* ssa város U náesa részéről kösvetlen a megye pénztár ha szabálysserü ellennyugták mollott logkijebb késedelem nélkül történendő s as egyesek által lerótt össsev ilvántartására utaslttataak. betérj sertéséi i gek. kellő nj A nzolj sbiré urak foládatát képezvén t a kösségenké at kivetett pó\|tadé Öassegok be-ssedését, a >elük köslsadő s fentebb emli-jött .ezámvov II kimutatások alapján nyilván-Urtani, lolüf yelni, a kézségek által beess-aott össsegel nek ssabélysserü ellennyugták melletti pont m beasoígáltatását te\|jositeui, és kártalanítási összegekről, a sza-Öik §-a értelmében olkéezitott kimutatásokit, a megye sliepánjáhos kellő időben bomu atni. Megjogyuztutik, hogy ugy a boszáUásol «i mog)\'ei pótodé kivotéso, vs \'talanitásul kifiseteudŐ összegek , a subályrondelot 1 pontja ér-yó 1880-ik évi július hó l-sö a kifisetend( hályrendelot lamint a ká mogállspitási telmébeu, fo napjától veoi idi kesdetét . Végre ssákoz képeit, a asintén felhit soláai a\'apu azabályrendelet 10-ik szuka mogyoi fllpénstámok ur atík: hogy a katona heszállá-külön reudsseree ssámsdáat Miről i határozat, kellő azámu \| Villányokban kin pomattatván, Svastits Beuó alispán, Skublic i Zsigmond főpéustárnok, Czu-kelter Jóssef (ŐssámvevÖ és a }árási ssolga-biró uraknak ugyssintén Nsgy-Ksniass város tanácsának i minden \' e mogyobeli küzség elöljáróságának kiadatni rendeltetik. — Ulágos napp d a Iftnom betűket elolvassa. — KOgten hamt szürke lőn aroea, ajkai vonsg-lotuik és ogi m büszke lénye a fegssélső jelentéktelen rgá fakadt üsszo. Asonban ma-náhos téríté uon tudát, hogy inasa jelen van és igy imét érselmein némikép uralkodva. erőltetett tekintély lyel, i mely éppon nem illett mégronjlült kodtíyállapotáhos — mondá: „A \| legnagyobb örömmel fogadom Gárbcn nagykereskedőt a nap bármely ssa-kábsn." I .. Mihelyt Larssohn as ajtót betevé, a tanácsos felnit és intett nejének, hogy kövesse. Midőn! as ajtó mögött voltak, Rózsához fordulva! mondá: ^Öltözködjél át por-san, nyisd fal a nagy fogadótormet és ül) Ip a kék sai)bábaaH. -j- Rózsa as enffedel-meeség jeiéel némán meghajolt; do fájda ibmmal gondolt a ssegény Nándorra, ki-ha* í&los félelem köet ment hasa és a tanárnál való fáradozásainak eredményét váija. — A legnagyobb sietségben irt neki pár sort, melyben értesiti,\| hogy ogy idegen érkeaéee sá-tpjja délelőtt látogatást tenni. £s ha előre Som láthatói akadjly nsm iŐ közbe, mindenesetre meglátogatja estefelé a tanárt és minden lehetőt el foá érdekében követni. Miu* tán a levélkét eluldötts Volt, ssob^jára ment; hogy atyja jparanow szerint válogatott reg goU toilettebon jelinhessen meg. I Akkösben á tanáeeoené erősen dobogé szivvol követte^ sápadt, kénéből kikelt férjét, annak Lzooi\|jál>a. Miután mindketten beléptek és a nsgykeroskedő maga a tán be* sárta as ^lét, — J majdnem elhaló hangén mondá: Brigitta Mária, tönkre Vagyok téve I vagyok fessvs I — toljeson végem van I és poka I látoje mint áll á dolog — in: tést kapott,! — ulördög vigye a titkos ér-téesket I —I elégn isorult belysetben voltam annélkli isIIAs egyetlen ssalmassál, laelybee kabassk adtam, s hásaál való hite* lem volt, Most miijdennek vége, Qarben roo psnt adóslsVelekét bír tőlem t msrt ss utébli tia év óta ásgyméWfl üsleti összeköttetésben vtoltnnk.ha uioit, min nem kételkedőin, aa a LéniHw bogy as ügyet tisstásvs ss sdéslefsLksI b > ksil váltanom, Ugy tel* m mmr A a^eiéltéságe in, klr. peeelgynl-eisteriumnsa (olyé évi lulius hé 104a Mt 4100. sa. leirata, a földadó luiaeelsne vs-aatkosélsg. Végűt, A BÜnlasteri leirat jelen határosat sérstáosa. oly utasítással adatik ki a ji\'-ráíi becsié bizottságnak i hogy annak caÜ-eserü foganatosítása Iránt osonnál tonéeikos-vánf és msgállspodván, a aaükaégee toes-dŐkre nézVe. a kösségi kataszteri bisettsé-gokat, kásedsles nélkül kellően utasítsák, és aeokat folyton ellenőriszék. Tekintve toábbá, hogy a gssdakösős* •égrs nsgy fontosságú Ibwsdó saabályosás feladata,T 1. a földadó arányos felosstása, belresou és lehető gyoressáegal osak ókkor oldható meg, ha as annak végrehajtásáia hivatott közegek kellő támogatásban réese-sittetnek ji eonólfogva as e mwysUli kösségi slőlláréságoktmk sslgoru koteleeeégévá tétetik) hogy a kitassten kősegek által hos sájok látáséit megkereséseknek rögtön mog-feleljenek, külOnöeeu a beoslőblstosok által slsvs kitűzött és tadomásukra hozott határ-napokat kellőleg köshirré tegyék,\' a bisto-sokst idsjekorán értesítsék, a becslőbittosok részére rendes időre kellő Irodai hetyiségrÜI gondoakot\\jaiisk. a szükséges ée pedig oly birtok bemondót, s ki a hstárt keljőképeS ismeri, valamint ason kocsit mely a becslő bistost a kOeeég határán belül fuvarosandje, ax általa kitüsött érára ponloean kiállítsák, és s kösségi lÖldadó bisottságnak legalább néhány tagját a muuká)ios naooute kirendel jék, a .járási ssolgabiró urak feladatát ké-\|iozv\'ón> mtndezok pontos fbgsustositáaS fa-lett folytonos és szigorú sllenőrködéit gya» korolni. -h ;. Mivel pedig\'a közgyűlésben faihosol-tak sserint többször előmrdult azon eset, hogy a járás földadó bisottságoknak időköz^ ben válaestytt s tényUeg működött tagjai na* pidljait, a klr. katsssteri igazgatóság nem utaiványoeta azért, mert aa illető járási bt •sottsági tagok msgválasstetásárél nem értesíttetett i ennélfogva ily eeetoknok Jövőbeid el hárításé oséljából. nemcsak az ezentúl v&» lasstandó járási földadó ssabályosási bizottsági tsgek nsveinsk a klr. kataszteri igao- fiatóaággal eeotről esetre aaonnal leendő aö^-éée, hanem as e megyebeli ily blaóftsápok jelenlegi tagjainak te]Jes uévsors, as említőn igazgatóságnak msgkttldetui reudoltetik- MirŐI e határosat Hvsstlts Boné álla pán uraak, továbbá a járási saolgabiré- araknak s Nagy-Kanizsa város tanáosáaak, ugy-asintén minden e mogyobeli kűpuégi elöljáróságnak kiadandó. Kmf. I Kiadta: Oátonu ÍAtm a k. rt\|»tjió 1 Helyi és megyei hitek. — A követkraO aarekal vettük TinUlt sasrkttttó ar\| Engedje meg, hogy becse* lapja utján egy kedves kötelességemnek tehessek eleget, melylyeljBersouoas községe lelkee lakói, ée külöuöeen gyengéd és> zelmü nőinek tagosom I Midőn s n.-kanizsai két zászlóa\'j ssept hava 9-án a péoai táborba menetelt és a nagy hőség, meg aa erős meuetelée tikkassté hatása alatt BerSenceéro ért, bent a . kösségbou Öt honvéd -f a két aásalóaljtól — aléltan dőlt ki a sorbél. A kézalatt lévő 4ditő i gyógy-szerok alkalmastattak bár, de legtöbb erod-ménynyol nyújtattak as alóli legényeknek ama Steleg leves és Umtekávé adagok, t& , lyekst a bersencssi nők a Isgnagyebb kést séggel hoztak elfl orvosi teaéci ily tán h nem késtek a ssflkségaf ápeláeb^s résis«i teal s legénységet I A fétett l^r éemsgéUu kordja jutalmát, mégis kötslasség malassté* nak tartanám a berieaeseisk emberbaráti o» guk viseletét agyonhalgatni I Fogadják tsbéi nyllváaei köseöneteotet, melylyel vagyok UsatelőjOk { « Isniseáfi 1860 okt, Ö-én, Dr. Tomttdn^i Imtt, m kár hmrUmnÍMtm - A ■agy lraalseaf társaskör % választmánya — hétfőn este 6 dpokejLtai tette első ülését. As ülés folvá flgysl Srin képezik-e rövid értesítés tármt, » ai r\| nöa Dr. Laky Kristóf urnák >msgtyilé tu veiben, melyek bon első sorbsü. melegeo üi\|, vösfllte a majdnsm tejjes ssámbsa megMen* választmányi tagokat — volt egy (tgyiíomtr méltó nyUatkoMt le, melyet már aa^t szükséges a nyilvános felemiitás témán tenni, nehogy a kéasa hlr kapja szárnyra • felesleges keserűséget okossoa azok közöu,» kiknek inkább oks vaa, hogy egymással me( férjenek e pangó társadalmi életüok élénkít tételén kösös erővel fársdossaaak. Aa elnök rövid megnyitó saavaibsn utal azokra a akadályokra, melyekkel a társaskörnek esé! jsi megtestesitéséuél msgkttsdeni kellett, • felemlíti, hogy a körnek ellenségei külSsi-son két váddal illetik est. As egyik az, Imey s kör ariitokratíküs, a másik pedig sa, ho^ < germsnizáL\' Mind a kát váddal méhatlaoul Uletik a kört. Kanizsán nincs arietekrstia, • aki magát itt annak tartaná, bizonyosa nevetségessé NSné magát A körnek asé(ja ss, bogy s mivolt elemeket magában egyr-sitse; ennek a czélnák,.. megfejelt eddig i«, ée sristokratikas hajlamokat nem fedeeba tett fel benne senki, ha osak valaki er<* esokoeon le nem akarja nyomni viesonvain-kat Firipéesig. Mert anstokrátiáról abban a gúnyos, kisvárosi slskban osak Hirípéceou lehet szó, ahol a néstameeter, as adóeaod>\', mog egy kiszolgált stráseameater képesnek egy kiiOn kasztot, mert van mire büsakél ksdni. Bgv oly egyeeülethen, mint a kö>, minden müveit ember igényt tarthat arra 11 tiasteletro, ée résseeül is benne, a moly ín megilleti, ha alapasabályainak aláveti magát A második vád nevetséges volta inejleii még róezakaratu is, mert ofmseüetlen érzll-Isfttel gyanúsít oly férfiakat, kiknek* hsinfis ■ émolméhoz gyanú nem fér. Igaz, hogy ék leien kuriongatásokat nem hall as embor n körben, do ennek nincs is köse a hossfi ér séehes, mely egyenlőképen nyilotkoiii e magyar könyv- ée Isnirodolom pártolásában, a magyar felöl vasásokben ée más egyebek ben. As ilyvo vádakat \|ó előbb msgtontolni mielőtt szárnyra boosáttetnak. A kör feni állása óta magyar volt, a a magysroeéoál hon nem kevw érdemeket a eaanett, öt> t< hát a germanisálés vádjával! illetni, tM il-domoe dolog a nem is nagy virtus; kulöu-sen olyan időben, mikor a leglisztábbi ér aelmfl hazafiak is könnyen magukra vosják egy aaévál a hazafiatlsuság vádját, ha ta n: esé bizonyos füleknek nem tetszik, — Amd > s kör, nunt térsaeéletünk egyik fttényes^a, még eaoktól is,, kik nem barátai, olvárkalji a méltányos mogitéléet ée jó szándékain!, olismorését, mort nem engedi meg, .bogy miu I oldott kéve zeéthuHjanak" a társadalom Oson elemei, melyek egymásra vannak utalva, i melynek együtt Sirtása teremtlmt valami idővel még ott is, \| ahol most semmi siaos. -Uisony, bizony no növésük mainkat még ilyen dolgokkal is. lesen tönkre vágyok téve, és soha Mn emel-hetem fel többé fqjomet, liánom csuQa lessek as egéss sereguek, moly saelŐtt a hatalmaii boosülte bennem. Oh éu saerenoeétlen, töuk-rojutott smber!11 — És a büukc nagvk^ reskodő keséit tördslé és jajgatva dőlt a pamlagra. — „Az Istenért kedves Widen, légy nyugodt\', kéré megindulva a tanácsomé. „Kérésiünk valamely módot, mi által az első vihart elháríthatjuk; mert a valódi körülmény nyomát sem saobad feltüntetni. Emlé-kosoál vjsssá öregem azon útmutatásokra, melyeket Rózsa e\|)egysése előtt adtál nekem, midőn először felderíted szorult snysgí hely-sstünket. Uralkodj megadón, légy gondatlan és ssabod lényedben, éé alteMuk el hizelgé-sok és lakomák által, hogy egvhamsr ee legyen alkalma jövoteléoek valódi okéra gondolni Oly sokféle seülemlik agtamban. Azt hallottam, hogy .Özvegy. Oh, kwlvos Wi den, lm csak asavsimra hallgattál volna. — Sohasem pártoltam a Ling kapitánynyal való hásssoágot. Erre talán emlék esni fogsz, Ki tu^ja, mint fqjlŐdbotik ee? — Kóaaa Uájos; kevés ftrfi látta anélkül, hogy ns tetszett volna. Qondold . Ji. .Igen, gondolod, a véez elmúlik. Ha holnap a világegyetemünk elpom-tal I" aaokitá őt félbe bossaaaa a tanáosos. „Ti nők még ii kéeoen vagytok mindaokor terveket koholni" .Nem-e kötelességünk Igy. tenni, ksd-vee Widen," váloeoolá a tanáeeoené alásato-san; mert becsületére legyen mondva, Wi* denné, jó, értelméé nő volt. — .Nem-e kötél eeeégünk as, ba ast véliük, hogy l\'érjs-inknsk esáltal segíthetünk ? De ha jobb terved van, ügy — azonfelül hallottam, hogy Qárben a fővárosba uéndékomk utasai." „Hm, hml" mélt a tauáosos és fbl és alá ksadel sétáin, a ssoháhan. ,tiri\|itta Má ria, kinoism, elhissem bogy jé a szándékod, és ha kiaeé goudelkoeom a mondottak Isiéi, ágy ast találom, hogy a tödologban nem éppeu olv dőre. Enfedje az Isten, hogy sfta-köst teláutdk ss slsé vihar slháritáaéilkl Csak bisonyosak legyünk abban, hogy Qá> -ben Stokliolmba eiéndékoslk és ha sikerül ss üsleti teendőket visssaérkceléig elbaiasz tani, akkor két hetet nyertünk, os oly kinr , mely ily valópontoknál kissámithallan értó kü. Véleményem tehát sa, hogy oatáé lá< Hón utána, mint biztoeitje pénzét, mert kéttj azerülvo vagyok, hitelezőim igényeit oly mö don rendezni, mely mér kellometloo rám nézve; de osak ee aa eryeüoo ut, me^y rímemre nyitva áll, hogy aösöepéaelárt ksp jónak.* . „Widen. kedvss kincsem,* ssólt a tanácsomé reszkető hangon és észrevehető f«\| ceévéléssal, „valóban megyeestese. Nem-e ép pen\'oly rossz es ée égy ssóhrs, éppen o\\v tieosteien, mint más egyéb ?" „Eh, kiooeooském, ehhez te nem ér-tees," vágott isaváha a nsgykereikedó. #Bisd csak rém; ilyesmi mindennapi dolog. Utó-vei el van feledve as egén ée asért éppen oly beooületee flddtó marad as ember, mint ss olőtt^ ha as ügtet holyeeon keee\|jük és h^ -rosszabb ssorgotéi nkkal kieg>eabetünk. Magátél értetődik* tevé hozzá, midőn láii hogy n^je es okok által kevéssé volt m< g nyugtatva, hogyha Réssát figyelmével m^ ajándékozza, égy Igrünk máskén isreedt* • hotő volna, est ternaéeeeteseo legjobbeak találnám ; msri mindenesetre véget ekamk Vetni a Linggsl veié öeeseköttotéit iUeUUiy, mivel ágy (átesik, a tanár határozottan ssán déka me&ett maród. Asonban nsm siebsd es ÜŐt olfooeerélnünk angyalom; erőm, mely aa első pillanatban elhagyni látszott, im«t visszatér. Most tervünket fontolóra vernem. OlMektMfyéL kedvoe Brigitta Marim, és térj lakoaotályodba, a hol tövid idő malvs ms gam is megielenendok, mert nem akarom szobámban fogadni, hol seükségképpen Üt Isti dolgokról kellene bcmélnttnk. Figyel meeteed Réeiát, mint visofye magát oly mtiiu iránt, kivel atyja e)y tenedelmes és külön lile öMoeköttetésben áll, és bogy különöse i eaivélyeeeu fogadja. (felyt köv.) -IMumUH kftanrftM. A ».* Mt e U lD-éö M m«g a váksrtások is m«g> VPB * körk«<»í •redménynvsd I UkT afeiaökké: dr. 11 n\|tk Wnwea, titkárrá: U- timtté: Lengyel Ujos, köntárnok Vá . ír Csukám Nándor, péeatáraókká: Kr h&tnagygvá ÖaraUás Béla. \\\'á-tápokká: Sfeauwk Uriuce, Mtiu-st Jáa^Weekusl t«ifmMNHÍ. Qulrés JuuA, Wégver Kémly, Üutuaan Hetink, Lövik mK Foaeelkoésr Jóaaet. Pótunkká: VottMkMca Wi, Umspaager Lipót. U<yun á kengyelét által vigaloraren-kuNtoséfi tagakká megválasstattak : Béaé latra* Csessnák Jizsef, Ebeiisnanger Lm, Kibiáaies Károly, Qutmann Lászlé, Eámay Klek. gr. Hugonnay Kálmán, Keícs 04u. Lengyel Lajos, Lovak Ede, Osaterliu-W Lásstó, dr. Kunt Efugö, Töttöay Béla. Véker Károly, dr, Weíss Zsigmond. NwaélyváltuáMk r-s egyliáz-■Mgjcl-". föltár László lengyeltéthi-i plébános a kaposvári egyházkerület aleeporceévé kiaeveateteti Boór Antal tapeouyi káplán (letasre, Juk József kis-görboi káplán Kis-Koiuárouilja, Havassy József barcsi káplán Kia-€)örb6f^ Orbán Endre mura-kereeaturi káplán Bal-ósra -segédléikésEÍ minőségben át-helyeztetett. — MuésieL — Kéddtn, oki. 5-én. Mészáros Lajos jutalmául: n/t bjtyir ám dije.* A nppssinmfiock hatásos jelenetei vaunak, melyMet a saereplők, kik kflafli a ja* tnlmazottat, BAwnét, Veres Sándort ás Kön czöl Lujzái különösen kiemeljük, kik szere-peiket dicsláretremóitó buzgalommal érvényre emelni Iparkodtak. Könczül Lujza Örasi szerepében sok drámai er6t tanúsítóit Közönség nagyon is köaép számmal volt jelen. Sutáin, oki. 6-án. 9Nhúuf franczia boltéaat. -\| Ab előadáa mindvégig í-lénk és Ügyes volt Kiemelendők Báotné aíacret játékáén, é< Fereoczy, ki a színtársulatnak igen. teheti %es és sokoldalú tagja. Közön-•éa kevés. —• * {8tj (.Wőrtninm. oki. 1-én szilire boi-ták Ceepre rhy Ferenci: „A sárga osiké-caimU J felvonásos eredeti népszínművét Bánná L. Laura intalomjátákáol. A darab elé várakoi ássál néső közönség megelégedéssel távozol, mert színészeink általában teljes odaadáiaal játszottak. Bácsné (Erzsike) színpadi jártasságáért, Veres Sándor (Laczi.) énekéért nmgérdumlette a nyert tapsot ás kihívást. Iftreucay (Csorba Márton) és Ha-ray Sándor Bak aj András kritikus ás a szerző áltál homályban hagyott jellemzésében^ kitűnően oldották meg feladatukat. Közönség nagy számban. Vasárnap, old. 10-in, A balatoni ha-lénlegéng. IÁ darab szerzője bomo novus, a kinek a színpad titkaiból még sokat kell eUssuie, bory\'jó, darabot írjon. Vasárnapi darabnak uonoan megjáija. Az előadás jó j volt, köaOnság azonban a vasárnap dacaára nem nagyon kok, //ttyM, oki, 11-én, .il eornovilUi ha-rangok.9 H E kedves seuéiQ operettet szí-n énei ok múst másodszor adták. — Bácsné, Tatay Engenia és Veres Sándor éneke ás játéka elismerésit) méltó; ugyanezt azonban ez alkalommal nem mondhatjuk a karra is, melynek eg)M részletei nem sikerültek. Kü-züaséjj bizony még mindig köiépszáuiiual. - Rejtél/ea gjllk«wáf. Oácaek Antal, udvarnoki iletőségü, Chinorányi Boldizsár nagykanizsai lakos kocsisa í. hó 8-án reggel a Chinorányi istállójától (ennék háta tuetfeU) mintegy 15—20 lépésnyire levő nagy diófa alatt, egész vértócsában, meggyilkolva találtatott p Qécsek lőfegyver által mult ki. A jobb jesomb felső harmadába — elölről r- két lövést kapott, mit igazol az, hogy egy kócsbój való fojtás a halott mellett egy Iraényire, a másik pedig testében megtaláltatott — Az ejtett seb toiásnagyságu, s körülötte 16 borsó nagyságú lőtt leuek van-nak- — A csombcsont eltörött, s az ütér megroncsoltiitott, s így yérvesztés következtében mslt jk£ — A gétyáján támadt tojás-nagyságú vés széle megpörkölődött miből világ os, hogy a lövés közelről történt — A mnyilkolFmellett egy három ign vasvilla, s tőle mirítqgy 50 lépésnjrire a ssántófÖldön egy ponyva\|találtátott — Hogy ki követte ePesen borsasstó gyilkosságot, i mi okból kivettetett ás .el (bo«saból, haragból, ssere-kasíéltésből-^, vsgy hogy lopni akartak a hásfcál, de s meggyilkolt által rajta kapattak) -- dactára az azonnal megindított leg-•rwyesebb dőnyomozásnak : eddig még nein sikerült kipahatolnt — Legvalószínűbb, hogy a manyilk^lt tolvajokat gyanítva, ment ki as istállóból vasvillával (hajadon fővel, ing-foa, gatyában, s mezítláb), s üldözőbe vei te azokat, da \|ik által as istállóhoz mintegy >5—20 lápéiaytre levő nagy diófia alatt agyon-tewlstl. — Megemlítendő azonban, hogy són a m^p^ilkoittói, sem gSsdájától ezen étid sernssí pem lopatott el. — (iécsek egy ürog kotdusésl fdtüdt as istállóban; es azonban kintk legtöbbet k<dl«Ds tudni az esetiét, kihalcaSaiváfi, ast állítja bogy ő nov«-sstt nap tyááto l^éat nem hallott, s 0. meg-gyÜkolutMról aesomit sem (ad; • mi ns-0«» valósiéultlesK, mert a Idvéaek egészen s bersuát itlyiá káta omgett lörtéatek i ott vuMkodáo-, fcraáaak á« eegé\'vkiáltásoknak w MUiCt kmif (msrt a meggyilkolt nem balt Mg mfodjtity méy kössfi «y hogy fal aem ékraisteUe vi^ha as Örsg kotdatt, nagyon vs ássíaitlmi, A hásbsbsk ka««l mindösess Okwrhntl wnú fótd (MMfit, bfigy (, U. pl \|ÍWI óra htot kásáit UbléWn Ut, «ff sÉi<táa mm gyorsoa oU»Mt vá U&Jtt, sasa ilvásst sasnbaa neki uam Mimé W mn, smh — ngymond - e vi-4(4aa ptkita asktair va&nL s aü §m-M^ IH Mi is vklrs láttak, s m ok —1 $mt ki a mohából - Hm * ü turné 0m Nftíhm tyUkosságaal kiayo é i laáaiat h$fm éiáifcfcil — A m*jr lpar«ah derék munkása fr. JHÍ i „Bsfvár ás Vidék* esiraa lanboa ás ipar érdekében esikta Irt • caim Slátt; tá kormány mostoha gyermeke." ftMálásMl kösöllük a kövkOMtó passuit: A míafin s magyar klrálvl ,Ulmn-vasutak sservtsését bonoakés alá wittsk, áson érvst hangulyostuk leginkább, I bogy afcoo sservesstbsn sem a miMgssdastit, »«tn a kereskedelem, sem as ipar eidi iket {aellSi leg kép visel vs hinosennek, As ü\| igawatió-tanácsnak bekövetkesett klnsvt«4se ifi) ián abban két nagybiftokos, s kerMkedel^innek két képviselőíe nyert helyet, 9 a hangostá-tott követelményeknek még engedmény tété-tett: t. L az igazgató tanácsnak ebjökeeaen-tol nem fog kejltős állomást elfoglalni, mert lemondva miniitertanáceosl mfiködésérfil a köz\'ekedési miaisateriuban. mint miniasteri tanácsos aaon ténytódésnok saentelendi ma-melyet tőle Állék* a magy. kir. államvasu* tak igazgató tsaáesában követel. Azonban hol maradt as ipar képviseleto? Ks a kori mánynak örökös mostoha gyermeke I Talán a magy. kir. kormány a kölIbiddel ssetuben magyar basánkat ugy akarja iblttlntelni, mint a melynek ipara egyáltalában ninoisn, hogy csupán osak a töldmivelő állam vagyunk és kereskedelmünk osak a nyerster-ménjrekre torfed ki ? Vagy talán egy általán nem akaiják a misers plebs oontrlbusna jogos követelményeit finyolemro méltatni, s tüntetnek a mellett, hogy a közvéleményt éppen semmibe sem veeaik ? Alkotmányos államban a közvéleménynek, moly ez érdemben osztatlanul mellettünk nyilvánul, okvetlenül döntőbbnek kellene lenoi, , mint egv autokratikus minisater vagy államtitkár véleményének. A msgesömörülásig ismétlik aaon elcsépelt phrizist, bogy Magyarországnak ipara nincs és akkor mineít auuak, a mi nincs, képviselet Mi asobban azt kérdezzük : hol kelstkeaett a modora malomipár és honnan ssármosott ki reformálólag az egész vUágpiacara ? A mi tudtunkkal Budapesten és aa talán még Magyarországban van I ? As pedig, hogy vas- és gépiparunk a külföld előtt nemcsak nem hátrál msg, véle igen is versenyképes, sőt \| uémiily ipé-czialis csikkekben a verseny téreu teljes győzőimet aratott, bisonyitják s legutóbbi párisi, cincinnatii, molbourui sat kiállításokon aratót kitüntetéseket Mindkettő állami segély nélkül iófonnán saját erejéből M«tk,<v aett és fejlődött Orossoraság, a moly a gép-, részeket nagy mérvben vásárolja, válóban s magyar ipar fejlesstésére és gyarapítására többet tett, mint a magyar xormátiy. Ei ugyan sségyenletes dolog, do asérlj niégii így van I sat Avagy taláu az iparosok k(Jz<Kl jiutti találkoznának oly egyének, kik kéncs<ágök és jellemöknél lógva e magy. kir. állam vaspályák igazgatótanácsában helyet foghijjhat-nának ? Vagy talán attól félnék a közlekedési minisztérium azon férfiai, akik olyfi nagyon sseretik ketlős minőségük technikai oldalát válaszfalul fölállítani, hogy az alkalmazandó, a hivatalos bűvkörön kívül saak-fertiak, a hivatalos lepel mögül hibát oe\'ri-tenének napfényre ? Minhogy pedig az Iparos térm\| elég uskférfisink vaunak : a j következtetés ezen utóbbi feltevésre utal pen-ntlnket Mi nem kérünk, íni nem kódulnnk, hanem a magyar ijtar érdekében követelünk Sz.-Fobérvár, szept 8U. 1880. Or. Zichy Jn6. I — nilUtressdtfrök agaadaéág bss" czimü m&veosko küldetett be hozzánk, mely a „gazdálkodó kösönségopk" van ajánlva, hogy olvasva tanuljon a természeti jelenségekre figyelni, rajtuk gondolkodni ás belőlük okulni. A munka hawna szembeszökj Hemélni lefyet, hogy\'a megyei, városi, kösségi és íidcplai hatóságok, a gazdasági egylomk, a népnevelők is külüuö-sen a íblabirtokos urak a terjesztést ielwtő-lég támogatni fogják, annyival inkább, Imgy ára — nagyobb mérvű terjedés lehetősége czéliából — rendkívül csekély, ugy. Iragy egrietek és liatóságok ingyen is ossiliaUjáK ssbt s ssegéuyebb nép körében. Ars « 3Z oldalos müvecskénok: százával 4\' frt, esjré-vei 30 Ért Megrendelhető készpénzért vagy utánvéttel ily ezim alatt: — Mádai Mátyás Aradon. —r — PaatalMsi válogatott paedagogiai munkáiból Zsengeri Samu fordítása ta kiadásában megjelent a Ylil. íUzet, Egy ífü set ára 50 kr. Ajánljuk e munkát tanítók és tanügy iránt érdeklődők különös figyel mébe. — — Beküldetett. Mint értesülünk, utóbbi időben biztosítási ügynökök vergődnek a vidékén, kik az általuk szolgált intézetek akarata ellenére, saját készített hírlap-csíkek, pamphleták által iparkodnak régi és jó hírben álló intésetek mint például a „Uhu-ham" üzleteit befolyásolni A közönséget óvjuk esen egyének garázdálkodásaitól. — UJ zeneas(Ivek. Táborssky és Psrsch senemfikereskedésébon megjelentsk: Rudolf it irdát és Stefánia aárHUt. Rudolf trónörökös és SteAnis kir. hercseenŐ ő fensége késfogójának emlékére. Minu a kettőt zongorára szerzé Bácz Pál Ara egfnek-cgy-nek I írt Ei azon két csárdás, melyet szor/.ü saját zenekarával a közelmúlt napokban ő felsége a királyné előtt Gödöllőn eljáuoott, s ss első disapéldánjokárt ő felságétői 10 arany jutalmat luípott — ál „Ajp\|\|«M senemff folyóiratból, mel r Dr. Fellegi Viktor sserkssstése és kiadásában jelenik msg — beküldetett hozzánk a szept navi füzet, s követkeső érdekes tartalommal : 1. Öaldápolka llölos Lőríncztől. 2. Virágok és tövisek, Heller Istvántól. 3. Lssmysl tánes gr. Ogiaskr Mihálytól, i. Pe-tflfi-oalok KapT Oyalától. Kgyss szám ára 1 Mit > — BMMáfll felhívás Vajda János 0s«ei költuménysire. Algner Ujos könyv-áras úr vállalkozott ösesss költemóuyoim kiadására. Mem mulassthstom el kifslenteoí, kegy fmtotgb irodalmi vissonysiak köeöU est oly vállalkosásaak tartom, mslybeq a hasafi Ügysseretete msgsssn eaelkedstt ss llilstsm bssskmltása ijlli, és a moly sitnAl-fogva msgérasmlené, hogy mslsg vlsaonsásra találjon a nsOuaág irfisérdl, andállnkább, minél ssokatlanabb jolenség (» mai napság ssembou azon, niáMiiar Isgypontig sülyeat köeönynyel, mélyet aíkösöiissg, kiváltkép a a költésseti ág termékei iránt, es e téren őt ért ssskadatlau osslóoások stán, (\\jabb Idő-bén tanusit A körülményi molv sseriut varairól mflködáwiu iránt as önállp ItélotÜ olvasók réuéről aa sliimeré sövekodés/ümk egyre sÜrfibp jeleivel tnlAlki koiu,\' hiiineul engedi, hogy í a közönség\'nem éorol aaou ir.ók kösé, s kik lehangolj csalódásait okosták, s nem fog engemet Uüntetnl i lások visssa-éléseiárt, melyek köyetkesmén rei (alán épeií rámuéave vQltak súlyosabbal. Ennélfogva legyen sssbad romámon), bogi a n. é. ltö> sönség neiu touandja meg út! \'es támogatását a jeleu vállalkozástól som, annál kevés* bé, mert minit minais, gondén volt esuttsl is, hogy as elötissto küsOoM ;et, legalább anyagi tekinteiboiu a koosásat rássosové mi tegyem. A megreiidelések" ns jyobb száius éraemekbeq Is kivánstos iun an, do s mü Sogjstooéso éttől rayátalán nin »fbllételosvo. sasos külteményeiin már aajw alatt vannak s a kitllsött időre okvetlen meg fognak jelenni. Budajpesldn, 1880. Most vécén, 1 Vjy\'clíi Jiínot, Vajda yúnoá Síim IwsiMnysí disiosen kÜUitva, kétj ogyjankint 20 -10 Iruyi kö-egy legujabp, logkikorül totboii\', saerzQuok tebb levétel szmiil és pedip as első ben, a második ősemberben ingna ti finmyomn — lyrat — {hsnovomber- előfisetőknok meg tüldotui, Uitéil <ira u két kötőinek Mm jtri, mely ösuog utánvétel mellett i midn tiuUlet uildi seket f. ó. jokt. Később érkeaS bolti áron telieiitl ian Írói és eiuolkt kincsei kösé sorol gyenek is könyvüz elbeszél/5 megjelenni u arcikipéve1, — ré«z, és S t do- /rf, diné i ss olső köti i lefisethotŐ sy jdr, As I kötéehen 6 A áWételokor 10 elíjuelö veket és pén végéig kén m beküldeni, greudolések bsak feloioolt ütők. Vajda I JdnfH mjipéi nem szorulnak ho wsss diósére\|ro. Qfogulat- dottebb isláaü oltrasó-kö- rök azokat költési eti irodalmunk elévülhet- ák. lUrmi sanyarúak le-eti viszony ni t\|k, saémnosés-vál- jaek érzem mairanat, hogy kiadásukra lalkozhatlam. Illud npoit, Vácsi-Utcza I. Aigner -Lajo^ kiad i. — IMtld hírek. A montenegrói kormány kiút isito ta a Montén igróbkii tartózkodó kora stéu r albán kot ftkeaőkot, s kéuyszeritetto őkei, hogy roppi nt vopztoség* gol adják el i.ruikat. A montenegrói kor* hiány erre lef iglál a az oladáfböl boiélyt Diz-laegéket A kiuüu itott s vagyo aukból meg-losztott albántk kisül sokan Ükutariha érkeztek. — Ejiy N iwyorkba lér tesett bárka tiulsjdonosa je outi, hogy a kikö őtől két napi távolságra tali Ikosptt egy „Ql idiatoir nevű angol Hajóval, mély lá(szólsg i orenosútlonül járt Utbanj esvén [kiküldtek o ;y csónakot, uogy «;lsülyesasze. pe e/ a liajóp levő oszlás-njalc indult vjisszatérui; of loszinüleg s ti rnwgariai .bán fok miatt V nytelen volt ktrós holt(ost< t látták, ve-ott van. - • A doiubo-ih, moly Rcujird gról tu- lajdona pár ni p e őtt nagy azt roncsét lenség történt A viz oehátolt a oányi ba s az ott dplgozó 54 bányásji közül csak ötöt mentettek meg, 49 i sunkás valószínt leg a vizbe fult — Egy [Burgliardt nores tü 30 éves, foglalkozás nélküli egyén Hiflm inu lovéllior-dót gyilkolta meg Bécs* egyik iotol garni jében, cyankalival méigeaván neg ut. A gSílkoS( terve, hogy a nénzosjov sleket birtokába eitse, nojn sikerült A tet os az Union szállodában szintén megmérgozti ma)(á. — •Petőfy MttlŐhákát Kis-Kőrösön f. hó {7-én vasárnap vessj át as írók éq n űvéssek Úr-ssitgánik biséttsága. A hás kösadakozás- t egv lakli bóf vásároltatott 800 írtért \| pártól, ki holtig a házban Ügyelni tartozik. Az átvétellel Szaija Tamási Komóesy Jóasé1 Mi\|üós bisattal meg. Jóltay\' I fog tartani, Komóesy púdig al mteyt fog ssaralnL.— Bpm ss vásárhelyen leioplúM. Marosvl ~iS3séee gyönyörű ^sörfakoszurd ta alkalomra. \' öreg házai-íij»t, h rá fül-Jókai Mór, l-oljki ór beesédöt talmi köllu-jlii\'At Msros-lárlioW kö- készittotott Vegyes közlemér ye<. \' — Haéna t végy szalma Mikes János gróf elhalálozása alkaldából számos adoma ujult jneg, melyek az] elhunytnak Deák Ferenczüöz való benső baráti viszonyára vonatkosnak. A sok kösül hadd álljon itt a kövjotkeső: Deák Fdrencs utolsó életéveiben jóslatsserüleg érezte,] hogy ő hamarább hagyja itt; e siralomvöigyot e esen előársetánek (gyakorta adolt kifejezési hü barátja előtt, kre^n „bogarát"]-- mint ut nevezé — [mindig fkai > igyokozott elütni, bogy hát ő az időseim s iay noki[dukál majd előbb buostazni\' nem pedig Deáknak. Midőn egyszer magok ikösdtt megbitten]eson tliumá-ról bessélgettelt Ddák trélálkoÉva jegyoste meg, hogy mi Után ő fog előbb d mennbknok országába berujckolni, mint jó barát, közöl a maga hajlékáhos fog Mikesnek kovártéyt Iqfóglalózni, ds ezen Jó szolgálat Ajében feltételül sst kötötte ki. mikép Mikes jó hír rei Örvendeztesse majd meg nagy Magyar orsságból. „Tudod, < — mondá T- opdmista úem voltam soha, í most sem hiszem, hogy maid akkoron valaihi nagyon jól hittel saO[-gáJnaas, de miutániossut hallani nem sksr-nék, mikor lelérkésel csak esi kérdezem ■y: széna-e vagy ssalma ? H* Malma less a álasa, akkor nem fsggstlsk tovább, hanem asó nélkül bustlolt majd veleq i a részletekre egy cámpót sem lessek kivéti-<»Íff A jódat beMUeesdett, Dnák vmóban eldönt kovártélyt ottnálni, tegnap mott Mi-kai is berukkolt t felhők fdöttl birodalom-be 1 — kérdés, hogy mikor Mfkea parolát adott § hu barátnak, Deák kérdéséi mily Mot rebbent le Mikes mest már áüsollo-mült fkáról i .. Jseéoae na taalma 7" Sisrelal tSrléwt Zágrábban agy A. B. kasdlbetüs nsW huszár gyerek, káplár, különben óráediósdl „fi, katonás módon belessehitett M. A. klssstsoiiybt, kit ssép lége époly ösupnrtté tett Zágráb férüvilágs előtt, mint- Irigyeltté ügyessége varrónőtársai nlfiH a viszony komoly volt s a leány sas relme által sarkslva, kétsseros érővel igye-kesstt ksresul, dolgozni) mert sserstője megígérte, hogy elveszi feleségül; ősért el kellett begytus ősei hitétl is: a síidó vallást A liussár egy ssép napon buosuii\|t Anuától. de «\'»ak a vissontlátásra, n^ndván, hógy ö utaaik haza, de jöjjön otánna órásra, ott férj é* foleség lassúak, Anns (Öl is pskoló-■ott menyssssonyi sserénvke kelengyéjével, s egyszer ott termett Oiison, de a h^ssár most már alig Umert rá egykori szeretőjére s kyelsntette slőttt, hogjf nmo\|t már- máskép álliisk a dolgok, csak menjen vissza, njurt a liázas»áf( b\'hr u-t leit." A sst^gény lány lesújtva ment a ssállóba, hol lakott, • ,cl!ia-táro8a, hogy s szenvedett estlságétt bossut áll — a utsgs módja sseriut; még ssnap WlmetsEotie balkarja ereit, lassú vérséssel akarva véget vetni életóuek. Mielőtt azonban a vérvesstés megölte volna, öukivüloíbeu jajgatni kezdott, mit meghallottak s a, vérzést elállították. A ssoroncsétlent Iwhosták teguap a Rókuskórházba, s bár életét veszély nem fenyegeti, balkarja.örökre béna maraa. — Nim teliül ám gyire kl l A felvidéki városkák kösöu Osslánv olyan Abdore-féle hírnek örvend, hogy laaoiait már a priori félkogyelmüeknek nézik. A maga nemében furcsa adomáról értesít onnan nyitrai levelezőnk : volt ott ugyanis pgy bécsülotes ember, akinek osak az az egy hibája volt, hogy mód nélkül szerette a mákos Isskát, abból is ast, a mi a iasék fenekéhez odaégott A napokban ssületéso napját Ütte a (ógor, mel v alkalommal egy vascsuporral telő jutott iraki a táskából. Meg is ette, de a ferieké-hos tapadt darabokat kikaparni neln tudván óvatosan bedugta a lejét és kinyalta ast — Kéiflbb kiakarta húzni a fsjét, a mi áxon ban netnlikorUll. Kx már soliogysom totsaott a komának, de hiába minden forásáii kísérlet, a konyltaiissknek határozottan konsnr* vátiy térmésso^ volt Utoljára olbalárosták a ssonissédok, hogy ÖMSotÖrik a makacs csuprotj a ml meg n történt A póruljárt atyali lejét egy fatönkre,tette, a balta lezuhant, n a csuporból Janó bátyánk feje tűnt olŐ mint egy óriá\|l galuska. EJIsé szava ez volt: „ÉlfogVott a laskaV\' A 8zabóky-emléti\'bizolUá\|) a következő fölhívást bocsájtolta ki: nA hála és kegyeloi, moly a magyar ]iparos-közönságet néhai Saabóky Adolf álüoti emlékéhez köti,\' a kösv^leuül érdekelt MWKtostfllolokot arra indította,, hogy ulbunvt jelatünk süjára ömölendő méltó emlék folállilása énlckébon együttes mozgalmat indi\'sanak meg. M e ezélhi szolgáló adományok gyűjtését ssounsl meg-kesujük, Fölhívjuk a hazai ipartársulatokat és test\|l\|otok, as ipsroi és nagy közönsé-get, hogy a kogyoletos caél előmozdításához bármely csekély mértékbon is hofczfjáruliii szíveskedjenek. — figy férfiú, tuinfi Hsabóky volt, ki agésa idejét, teliuts^gét szellemi és anyagi ^rojét a magyar iparügyéuok és os által nasáiánsk önzetlen otlaadással ssuntolé, megérdemli, hogy emlékű külsőleg is méltóképen megörökítessék. £s e tséf mogvsló-sitásárs első sorbsu s magyar iperoaság, — mélynek Ssabóky hű apostola, de s nsgy közönség is kivstott. melynek & tovékour napnámosa volt Járuljon tehát oz\' emlék létesitésélies ki-ki ,tehelségo sserlht« A közönség és iparosság .filléroibő) omoloodő díszes emlék hirdetni fogja, hogy ás érdemdús elhunyt Iránti olismerés és kegyelet toyább él!a néuizot ssivébou. Adományok okt hó vég^ig^z orss. m. bsrogyesülot igazgató-ságához küldendők. Kelt IJudapé»ten; 1Ö80. uépt 2(1 tán tarlóit Ülésltől. As orss. in. ipsr-sgyosület, s msgy. ált ipar egylet, tóvárosi iparogylet, tóvárosi iparoskőr, a 1. ofsz. tpf-i ros gyűlés kösp.. bizottsága, s kogyesreuüi gyiunosiUm és IV. ker. reáliskola tauárteb-\| tbletc és a kath. logéuy-ogylet láküldöttei* \|lnil alakult .Saabóky-cmlekbisottiiág nové-bob i Öréf Zichy Jonfli elnök; Háth Károly I alelnök. — 1 - Sóletban világitá festék. Két év qlőtt nagy föltűnést keltettek azok a Páriából importált órs-szamlspok, melyeket lia as cmbei nappal a napfényre tott ki, éjjiel világítottak. Osakhogv az a vsgyiték, molv-lyol ss óraszámlapok prseperálva voltak, nem tartott soká, illetőleg namár elvossté foisforeukáló képosiégéL Most ogy Balmain neyü chomíkusnsk\'sikerült oly fossforesskáló anyagot előállítani,-inoly firmssssol keverve, másoíófosték\'nek liaunálbató. As e színnel bemásolt tárgyak világijttuiak, ha nappal fénynek voltak kitéve. £s uj találmány uom-osak holmi mutatásra való, de van kiváló gyakorlati liassna is. Lóndoubsu máris hass-uálják a világító fostéket hási és.utcsai osim-Ispok, utmutstók stb. stb. bevonására j ezek nappal elég fénvt abssorbeáluak, hogy éjjel- szépei! világítsanak. Kitűnő haszna lehet a világító lostéknok puskaporos tornyokban, kőszénnányákban, spiritusz- és petróloum tárházakban s mindenütt, hol veszedelmes tűsből származó világosságot bsssnálni; fontos e találmány a teugeréasotre nésvo is, iniut hajók, kikötő-bójára tok. montő-gyürük stb. festése. 8sobrok, ékitósok, kerti barlangok stb. o festékkel bevonva nagy hatásúak. Moll béosí gyógyssoréss máris nasználjs s festéket tegy oségtáblájs van vele bevonva s a bétái publikum ugyanosak bámulja es-ténkint. Nála kapható is s fosték, mely ason-ban most meg igen drága: ogy angol font SO forint — • KÖZGAZDASÁG. A mefőgiudiiiáftl UnQgy érdeké-Mii. K napokban egv kis közlemény akadt a kwű&kbe — inja as ^Egyetértés" — HOftlynek minifl ss vo\|t t aEgy u\| metőgat-daségi milkols. Mohón fogtunk olvsséshos, msrt kkt liivfik, hogy e köehunénv liazénkra vonstknkik, ds csaióidánk,- mert nis abban, as áílett, liogv, a müuoM poly technikum mszőgaedasági nakosstályánea tanártestülete egy uj) lényegesen bővített hátomévre terjedő tatmluiánvtervst dolgozott ki a msső-gazdasági fölsőbb tsnfoiysm számára, melv már a jövő taáév elején éíwtbií fog lépni Ksáltal s mtlnelisni pótytoehnikumon íelál-jlltótt gasasságí szakowtály, melynek tanerői csaknem mint elsőrangú \'ssiúiemberek e téren.\'s merőgszdasági szakosztály elsőrendű intéseiévé emelkedett. ^ Mikor fogjuk mi eat a budapesti Jó- idon a gazdasági ssokoszlály, oly hegy az a mái kor kívánalmainak jíseí tnflsgyotemről elmoadhatni r vsgy ogyá-talában pPDogjuk-e mondliatui valaha? pedig, ha Van ország, melybttn a^mssőgssds\', sági sukoktstáa torjesstése\' és pedig{mia-don kiUdhető esskösökkel vsló teijotttese — valódi életkérdést képos; ugy ss"valóbse Magyarorsság. Ks mégfi mit fátünk, ast. \' hogy mig .Uécibon már eselőd fi évvel fel lett állítva a polytscbnikumon a gazdsági fltfiskobv (líót\'hsohule^BajorfirszáK sem akar-;ván 6 táron c\|idaragiti, legújabban ott is siervetvé lett 4 kibővítve a phoütochniku- qiérvig, minden iükíntelbcu inegfeleljon 4- addig a budapesti Jóstof-tyOegyotemon ss Összes gszdssári ■»-kokat mk is egyetlen egv tanár adja elő. Iliudoselikul szemben vauiban az kell kér\' desuünk,1 hogy vsjjon azok sz urak, a kiknek piMwihtijkum fejlesstéréss való (elügye-let kötelességét képezi. — bírnak e tudomás* ssl a, küjfóldön o téreni ujabb haladásról ? vagy egyetlen egv sincs közöttük, a ki a (ne* aőgasdaí4gi felsőbb szakekalás ügye ixíat érsékkel jnirus ? ~t mon másként loheiot-len insgértoni ast, hogy mig a József-Oiü-egyetemnek miadeo egyes sakosstálya oly •zép fejlődést mutat, csupán a mezőgasdaiégi legyen senyira ellisnysgolva. Vagy talán a magyarótári akadémia Téoyo kápráztatta! el amaz urakét annyira, bőgv nem mcréswl-nek vorienyetui vele a beuérért ? mindetek öly kérdések melye nézve, ha bárki U, kellő felvilágosítást uyujtana ssámunkrs, igen lo-kötelezne isle nemcsak minket, de ast biás-szűk, as toészág ruluilazün mezőgazdáit, a lak K mazŐgatuaiági felsőbb szakképséinok mis alakbaui taogo! [diait óhajtják, mint azt a magyarótlári akadémián mogoldva, lllotőldg meg nem oldva látják, mely úgynevezett „Qosdasági akadémia" hogy mennyire nem áll a kor kiváualmainak színvonalán, árral milliónak ogy — 0 akadémiai tanár * által aláirt — ; általunk a földraivolési, ipar- Ú koreskedelmi mioisstoriumbos benyújtott, dé ott — amint látsiik —• ad aota tétetett, elég torjodoljues emlékirat tanúskodik, liánom megj győzliettf örrO\| a töldmivolési, ipar- és kol reskodeluii miniszter urat ama iegköselobla m.\'órvári ilátogatása alkalmával ogy intézeti hallgató által hozzáintézett üdvüilő bcszédbi béléssőu felhiVás is, melyben egy intézőn hallgató kéri fel a minisater tigyounét arra, hogy teg)le meg. — a látogatásával megtiszj telt gazdasági akadémiai ilejlesztéie éraokéi bon «— ast, a (nit o Uikiutelbeu a gazdaság^ .tudouiányókuak Viiai kor í szinvonslán vat állása me\|kÖvetol \' ^ , (Végo következik.) Kelelói iserkeutó. HOFFMANN MÓR- 774 9<n8 mm iryi! Ideumnvtdesek Jubbsa U \|> IluwwsVbes, mint un-— j^y\'wrti, biíjlnk Mr mnij einHsn UtaM Milnultyujt \| liSütwil Által, uívly s kn««uM Inliata w Jshs -«rus ilu! kOifillsilk. jAkirkl ams j«luultu íj/ iÍHi\|lr»M és a(au\|iüutall ssrskst atkawastao, iSSfW VÍMijiíng\' Unt saua, »U»m«U»s- Muksindtllioi, mltr sok #«iiiv«.18i «s^SMMri«it is mstjr Nsi fouts ftlVllAoinIlAfc.il unl^tl • kilvolkfiA trai: A* IHf»rh srésilfse K(\|lisiiu4i .-(dsjtilavtdflkask Is; ailadaaskaak, klksisllssrilsg friss fs tsslIIez. «gita-s4ssa4 ajtsrnsk maradajl. Irts ])r. Roch Al-láü. Ars knnr. Kssa Irat as sabsr tssti is assllsnl U tétért t ls\| b lat osak baa 4s\'\|sgli\|»sb\|ssa bssaiL -Kspli jji; Ftotot F. klayyk. Nsgy-Ksnlnin, II& a szerono8ótI.on8ög leguagyobb, Iston őogíteége legközelebb! Gyógyítás a lólogzós- ós t&pliltoi szervekét ugy a ▼ögelgycngttlést Hof János-féli valódi Maláta lyógyitáil •xer hasznalata altil. Kurépa Itigfőbb oraUMéhássask ndrsri siallitójs Hofí János es. kir. teslsses, ai afeuy árdssiksraait és korosa blrtskesauak több sufai raa\|s (hhoh és néiuet rand lo?s\|)áBAk Faferik i Wien, BraksaSsf ! rkrioki-Mislsris«s 8ta4t. Brskss. BrisMrstrasss 8. Tlé :»—1 I Üsrlla april 16-ao 1880. tjrömmpl tsIIom ba Aaask. hogj«sla aiatáta sRésiséfi H^re lusiaaléia életemet assté BMf. ■ (g»u hosutf Melg si«amlt«oi gyouior^jisbui, (míí altapohim tnlndinkébb rosssabbslt s késlkb inéi- ssainii sem birtaai istalai. mert as általam lilalkást többszöri bsajás ahzl tritsm ki s sasr elr TsaiéayíslM v\'oltaiu, hogy bufsmst {lefon rógíre et»ké«»lWiu^ Huroiu I bétif kssssaltaet ■ fin »»éuwt sAeM s snsl tsíjssea sfésiséfss yayyek. laitUisu •s önnsk liVuOmik - (Uivssré késs vagyuk sió- vagy Iraibsll kér* dásekrO kiránt tudbi&ast sdai. kofy laask etéltal Isfalsbk kalasui. BMgsiMtott étstse^ri hsMse-ajlUiasasa- Kérem éd Ing «4lata»s&r. fi ka waléts-cke* kóládé és II) Mooisf laaláta-esakorks bskllééséi Isv Kssélasfc Wivaantrasaa ti llivatnltis gyö^yhir. Or teletel flISrtsor.os. á Hot isaos-MIs aulaU-sAr Igen kltttnÖ srt kltl sssr Uspusvaisscsat asbés bstafséfokaél, if] aietlbslwtksdlt ni\'trt n«m boa iuattst slé, (fw throslaea tjíouior éi BéaorboidsT ssaastdésékMi ígee sissINM. PlMkUr! Fv«slhsfer Jésssf N--Iaslasáa. — g.-KgM«SSf 1 Uakiaasky 4. Oipros: f. Mllisr lessiaslf! vlassb Carsaes. kspesvar; L af umfrimm* Brogle J. és Malter! gép* és rosta-lemez gyára Budapesten, a Margit-híd kÜaelóben, késnit Trlenrékel (koukoly válnsntó) 6 kO-1 Ifuléle nagyságban, Trieur hemgereket malmok saámára. Eftiükw, itirltlA rostákat, Baltákat én mUk«t cséplőgépek ■sántán. 702. 34-00. " -———— i Több kiállításnál kitüntetett. — ■ — o 1 I : \| i I M^ M . \| .5 El* ^ S -S ft g.lj 4 □ « -S . P KI" 5 * -s - KI2 0 z e ^SUl ÍsíTíI * ilHs aWÍ2* * - mZrM « - Ki • r « a - ■ Ha £ J3 Iíííí M « ?S = f2 s\|s 1 3 * ! mmm 2 * séjíI * fc! y i^l Ö ® "J tí a ^ £ CJ í\|Hi \| e <El~ H wl<i s - EB s .M - „ - M 0 2 s* Z es« £ g 5 jc Hl W B 5 ■■I ö ... M O 5 ? 5 i __«_* i XXXXXXXXXXXXXXX)XXXXXXXXXX XXXXXXXXXX)OOOOOOOOOOCÖOOaXXXXXX»OOOOj OOjOC F I S C QEL FÜLÖP 1 I évek óta fennálló és a legjobb hírnévnek örvendő könyv-, mű- és hangjegykereskedéae, Nagy-Kanizsán ajánlja a nagyérdemű közönségnek dúsan felszereli nagy raktárát, ngymint: Pompás disznittveb mftjryar, német és Irauc/Ja nyelven. Gyönyírö képes-könyvek magyar, német és (rancsia nyelven. 4 Iflutiiifrl Iratok mindkét nenmbeli ifjúság szAinArn magyar, német és frinczia nyelven. Elegáns levélpapiij\|)k és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. £ Mindennemű köszöntő jegyek nagy választékban, Ajánlom továbbáp I 61 DC I^ag3rsjzeru papirra^fetdr^mat \'P] c melyre néáve azon Ke llemes helyzetben vagyok, hogy a külAníéle papírok árát 20 >kftl leszállítottam. . g ooooocx>oooooooooocxyxx)ooo )00000oooooooooooc ooooooooooooooooooc ! XXXXXXXXXXXXXXXXXXpCXDOOCXXXXXXXXXXXXXXXXX xxxxxxxxxxyxxxxxxxxxxxo ;>ooüooüouxk Eredeti Zlmmermai velöxépeket, IrleurAI borsaitokul,! bonfcit lömlölcel száll i-lele ei> ronl&kat, jiltyuktti, t$ ínnak MOSKOVITS Ml és S. WJiTO i?U8?\|i[[\\ji}( qqox j gépbehozatal és kiviteli üzlet ás technikai iroda. Iroda és raktár: BUDAPEST, Váczi korút 47. és bárány utczu sarkán; (775 4—8.) Prgjtoy czim : MOSKOVITS mérnök BUDAPEST. JOG kjoooooooücn i j\': t !;!, 2 \|!\|1 s n ^ V I /{ \'a\' li í\' i III 0 111 \'8 l ■ i i u.: X \'.í \'a\' e Ti H oqooooo<9Í j 9 íiiiíítfei\'flillÉii 14? 1 M • « ihűs\'fflfl!\' AAÁ \| i i 4 á]i i®íiM É§ i) 19ém s int iniHii^í^^iirc^ * ; rtólAjifiKn lill é 40-02 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság j tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy %<ua, Nomogy, lKaranya és Van megyék részére kiterjedd hatáskörrel Nagy-Kanizsán v e zéf ü gy n ö k s éget\' állítván fel, annsk vezetését / Gutmann S. H. úrra ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány és; jégbiztositási ágazatokban jogérvényes hiztositáki kötvények kl&llltáH&ra, károk ielfételére, luyinlot esek azonnali kifiseiésére Is felhjitalmatou Budapest, 1880. januárban. \| i Á Magyar-franczia biztosító részvénytársaság igazgatósága: SCHWEI6EB. MOSKOVICZ A Magyar-íranczia biztositii részvény-társaság igazgatóságának fenntebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miuerini a Nagy-Kanizsai vezérűgynOkség vezetését el vállalta s a vezérügynOkségi irodát megnyitotta, hol is biztosi UUi ajánlatok elfogadtatnak h a biztosítási üzletre, vagy késsségesebben megadatnak.\' BizlokU pétiig a lrir$a»ág a) tűzveszély és robbanás által okozott károk -élloí; o) Bsárazon vagy vizén Uállttott Javak károsodása ellen j b) Jégkárok ellen ^ f J d) az ember életére minden ismert módozat Bserint, társaságra vomúl/ozó mindenféle felvilágosittiok 1 b) Jégkarok ellen t J d) az eilioer eietere mmaen ismeri moaozai Bzorirjc. A Magyar-francaid biztosító részvénytársaság, möfynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek álul mindjárt kezdetb ..... .. I \'I lg f Mf \\ 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzbeu befizettetett, b részint a főváros legelső pénaintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben ós elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. c\|któber 14 én tartván alakuló kAxg) lését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattuk meg. Választmány. Einők: Bittó Istv\|n, ő Felsége val. belsó titkos tanácansa, a Lipót-rend nagykert képviselő stb. Budapesten. • f Alelnökök: Báró B á n h i d y Béla, földbirtokos, onz. képv. stb, Bpesten. Bontón* Jenó, á párisi Societé de l\'Union génerale elnöke stb. i\'árisban. Válwit>ÍM)l tagak. Róbert Morin marqnis de Bannévillé, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Pl £f enwelt Ármin kir. kereskedő tanácsos nagykereskedő. zápori Uegenhart Ferencz,azAlbrecbtvsspályaelnöke stb. Bécsben. H t á b Károly földbirtokos, orsz. képjjseló stb. Bndspesten. Báró Tinti Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vssnt alelnöke, az osztrák uijakiiáza íztese, fisban. ■paarchiáhaB feifjtcmtiá UriMág iftiad tt íiiit, mol W)mi aic Im A MM 4h»fjt és m élés áUé éeyéitiiégtk \|«Ub« «gyr Éf MMMréflMi al tVIttgjrlé klaaUaág. B o o k Nándor, a magyar jeizálog»banknak igazgatója. Lánczy Leo, a magy. ált. földhitel részvény-táisaság igazgatója Badape^en. Lewin Jakab, a koreskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebouree Jes. Mária Kmi), a párisi Societé de l\'Union génerále vesérfelOgveK Párisban. I(U\|it4á\|. j ) Igazgatók: Dr. Hiller Albrecht, köz- ós .váltó-ügyvéd Bécsben. Kistenmacher (Károly a „Hofimann József nagykereskedő czég főnöke Budapesten ^chweigei\' Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató: Moikovica Lqos Budspssten. Ugja stk Bécsben. Ttkiutv, • tártuágsak UnaUbbb kiiloUt«U tőkMrtjii és m UiittttssUa élén íév& hsUnkbaa is nagyobbrésat ismsrt és köitissUlstben álló sgysotségtkat bátran «lmondkató tehát, hegy atm volt mig aa ögí Iv a biatöfíttó kOsOoségotk aonyi garaotiát nyi íjtott volna, rnlot \'a mennyit neki e társaság mindjárt keadstbea nyújtani képes, s a midőn n társaság esen, edttig párn\'lf •évről teljes bistositáei nyújt atra nétve, hegy \\ társaság flaletviiele a méltányosság, a ponteeség és a logsniorabn beosülelesság mindlen követelményének mindenkor \' svnloUeágn aa iránt ii.keaesséfll seolgál, hogy a társaság a díjtételek megusbáiiuá! is kellő tnklnteltei fog lenni a verseny fegeealt követelményeire. toeíté t. könönság biaaimál aa általa késviseu társaság iránt újból........ és tnfjee fWyMMiWn vna, áe hogy UUbietosítási ajánlatok a már felállított Bgynj^Uégekf által kélwiéj •éerásnrői • snakvototás vj i44a totói tismaloitol nléiíroU a Wetosíté t. könönság biaaimát aa íltnla kénvise jfagf-Eaalasáe, im. máfüsbaü. rsaság iránt ttjból fölhívja és kéri, megjegyai egysaersmind, hogy a veaérögyuökségi terlleteo a vidéki Igyaökaégek eeerr \'igeien elfogadtatnak, maradván teljes tieeteleUei Ke rttletl Hgynökiégeki ksa Urnái. A. 1 Nyomatptt Fiscbel F^llop laptulajdonosnál, Nagy-Kanizsáu 1880 lala-C\|»íiafgM t flseher I tKmmfym: faiy Jio< Maefea 11 Cpstdu \\ Csáktirayán: A.Leadváa t Cssbrendeken Hireohmann A.\'urnál. Tnum Feranoe M Leb ignáos § Mflffyar-franom biztosító réMvőny-társasit- vesérflgynöksége N.-Kanlnán GUTMANN S. H. 43. H/.aii». Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, október 20-án. fcfeiókftaial KmsImJ falap keayvksres-kM^Mv l$váruaUi atesa. AU! saátu. tJ ftietéau trtk tfém ám 5 frt. Két é»re $ ht Negyedévre I frt, 60 kr, \' 5 kasébes \|Mttli9r«DiNr 7 kt. ttbketfn hirdetésnél 5 kr, Hé- ZALA M$0YE1 tÉjHDKK 0. KÖZMÖV ELŐDÉS1, TÁRSADA\|LÍM 1 «* G AZ\'DASZATÍ HETILAP VII. évfolyam Hzerkeaztöl Iroda. H-iva alap szellemi rászól il\|i>\|/í k\'ftUmények küldendők (J( városház flou 619. •. Uérm<iiit«tlón lévslek tsak ismert közökből fygadiatnak el; Kéziratok vissza ooto küldetünk. KyIJttér.\' l\'eouora 10 kr. A ZALAMlíGYKI ÖAZI). liGYESOljliT llS lÖJlB MÁS KGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Nemzetiség is színészet. Hoffotana Kórtól. Matat vénául uer^őunk : „A rujnuutiijóg é« nemzeti nyelv B dmű muotkájáuak második kiadásából. ) (Vége) A színművészetnek jelebleg1 nintsenek már oly hatalmas ellenséget, tuiut voltak valamikor, sőt" az erkölcs 6b nemzetiség iskolájának mai napság már oly, körükben is tekin-tik a színpadot.) a hol előbb határozottan károa beí^lyását hang oltatták, szünetlenül. Téves felfogás volna csak az egyiknek vagy a máaiknak toki t-téui a színpad czélj.it, vagy mit a nagy tömeg többnyire keres benne, egy harmadiknak : élveset éa mulatságnak. % As élet azou különféle vonatko zásai, melyek a színművészeiben nyíl* vanuInak, sejtenünk engedi szón kapcsot, mely e művészetet a nép szellemével egybekapcsolja. Ez szolgáiul nekünk egyszersmind kulcsot azon kölcsönösségi viszony megfejtésire, mely a nép vagy társadalmi élet és a drámai Költészet köztut lé tezik. Az erkölcsi corruptió idejében a jelen története is szolgáltathat ugyan olykor alkalmat,>a kbr képét s tAr s a dalomnak a cselekvőleges művészet-tükrében egész meztelenségében bemutatni,. dé kttlönös geniusra van ázitkségé a költőnek, hogy egy cor-rumpált, mindnyájunk által ért kor silány typusail egyénítse. De nemcsak a költőnek, hanem a .színésznek is egyénitnie kell. Beleélve magát a költői intentiójába, melynek a különfélenyilatkozásokban mindig csak a szép, jó és igaznak szolgálatában kell állania, a műalkotás leg-feuségeaebb képe tárul élénk, mely — minden illasiö mellett -r a művészet hatását h legmagasabb fokra képes vinni. — A merev anyagi mely talán olvasás kösben is kellemesen izgatja képzeletünket, megragadja elménket, kedélyünket, a színész al kotásában életet kap, mely képzel-műnket nemcsak kellemesen: izgatja, elménket, kodé)yünket nemcsak megragadja, — de caelekvésre készt, tisztító viharként felkorbáosolja szenvedélyeinket, a szenvedőire! kóser-Késre, az örVeiidezővel uilongásra kényszerít, s Mikiinket jótékony tisztuláson viszi kenesztal, melyre ily mértékben a uiŰvészetek egy ága sem képes. Nem joggal nevezik-o sSinköltét sxctet a költészet koszorújának ? A lyra érzelmeinket pillanatnyi felbe-v ülésre gerjeszti, az eposz irányában az események nyugodt, szenvedélyt telén hallgatói vagyunk, a dránm testi és lelki érzékeinket, egyaránt mozgékony cselekvésre hozza, egyesülvén benne mindazon elemek, m< lycknek együttes forrongása általi nos emberi és nemzeti voltunkatje lemzi, — Épen azon körülmény, hogy drámában a költő teljesen háttérig szorul költeményének alakjai és egyénei elől, s hogy a színésznek, Ira művészileg alakítani akar, teljeseh lé kell vetnie alanyiságát, állapítja meg azon benső viszonyt, mely ja s^inpad éa a közönség között létezik. — És azon körülmény, hogy a színész műalkotása Ítéletre hívja fel a közönséget két irányban, ipaga és a költő müve iránt, ;niután á benyu-más egyaránt a közönség belső külső érzékeire! hat közönséget nem hagyja szenvedőleges állapotban, hanem Iniótjl má • oplitők, cselekvésre készti.; De nem mdbölc olmí elmékitet szándékunk i,rni, a gyakorlati i^fc nyeket ítnrtva sz,ein t lőtjt, csak^pár szóban I kisérloiWik,.í\'f pad fontosságát és annak a közönséghez való viszonyát vázoli 1.1 1 A I jejönpr nejnl táplálja már magában uzoii olőiió Jetokol ezen ind vészét iránt, mint még csak a múlt kzúzád, vagy az előbUi századok és a szinéázek, mint a~oiL jbár öutuda> teian és önállón, műkwló ós alkotó eszközök^ melyek u színműnek lm-j tusát egyedüli képesek pskösölnij je-! lenleg (már nem részesülnek azon lenézésben, mely őket izázadokon át* időköziiukégt emel kedv i és sülyeclve, majdnem ki retesz lék a t trsadalomiből mely nifivésztitöket min iig bámulta és művészetük: hatását sohasem tagadhatta. el. Persze, y vaunak a jelenkorban is. bitorlói e művészetnek, leiket a. restség itjknii szerétet vitt e I pályára ós műveszetük ígé* nyei i\|iántsemmi érzékkel sem bírva. valósagos terjea/töi az mik ós tt- fájdalom — urkölostelenségnek is. I szent pályát nem becs vatlanok serge, vagy a déstelomié^-sokszór - az e hány nm« elenit a hi-töredék én>- beri gyárlóságaiért, botrányt keltő tulajdonságaiért okofr.zu c az Qgyet magát, vagy itéljül^ el azokat is, kik Igazi lelkesültséggel művészetük \'iránti hivatásuk azob hi tását igyekeznek érvényesíteni,!melyet az mint valódi művészet, avatott bajnokai* tói\'vár? Púdig ha a világ Ítélete Ilyen is, ez a ulüvészeinek fényét, mely az igaz, szén és jónak szolgálatában reá derül, elhomályosítani nem lösz képes, valamint a ssinéHX, ha személyes tulajdonai undort kel* lenek és a becsmérlést kihívják, ezt nem azon művészotnolc tulajdoníthatja, melynek képviseletében ■ inkább uiég árnyékát is kerülnie kel> lene annak, a mi személyével együtt művészetét is lealázhatná. . Kmli tettem hogy a színpad három irányban érvényesítheti hatását a társadalomra. Az általános emberi eszméknek, a mennyiben azokba költészetben nyilvánulnak érzókitése által. A i^mzeti erényeik szolgálj tiVbjiju való buzgó apostélkodás által, jíía harmadszor az örökszép leil-jeistése által. Mind a három örök, olévillbetlon. AjíM bármily változásnak1 is legyenek alávetve a népek és uemKetek az idők folyamában, az élet J bárminő viszonyain is menjen keresztül az emberi társadalom vagy az összemberiség, eszmék nincseneV alávetve a váUozandósáu^ak, csak azon gyarló Walmak,v nielyeket az ember az eszmékkel egybekapcsol. A drámai1 költészet, n cielekvés költészete lóvén, a kéltqí uiűvéúek anyagát ott találja, hol i az , ember cselekvése az élet különljMe vunat-kozásaiban nyilvánul. — Nagy események, nagy embereket szülnek; s osak; nagy jellemek képesek nagy tettekre. Ezek pedig csak >a forrongó mozgalmas népále.tnek szoktak lenni nyilvánulása!. A színpad is uagy-szerüvé válik, ha alkotásait sz élet nagyszerű jelemtégeiből vesli. Olyan korokban, Imslyekben -nagv erények ritkábban [juttiak órvényeoülésre, ha ileiu az élet összes jelenségei inkább a kisszerűség, ferdeség, hazugság -és egyéb emneri gyarlóságok bélyegét viseli magján, ahol a tragikum majia is törpévé\| válik, mei-t uem az .er* kilesi fen^gből húzza tápját, — a színpad is! inkább játékká lesz, tisztán a mulatozás és érzéki élv tanyájává, abvl.jlegnzUks6gesebb föltéte hiányzik — [az erkölcsi \'épülés. — így keletkeznek válfajai a tiszta szín költészet fajainak, ao) válfajok gyávább és t^hstetlanono kor gyönyörködtetésére szolgálnak, itt ott az erkölcsi tanulság nagyon is czélzatos előtérbe Másával, — mint Idllöno-son az úja\|)b franczia irány színmű veiben . vaky a német1 életkép- és korrajz féSékbcn melyek ugyan a költészeti ;mű elnevezésére igényt pern tarthatnak, de melyekkel — miután itt\'vannak számolni kell. —• A íranezitű színmüvek, mint, bizo-"nyos irány; termékei, még megjárjuk. Francziáországnak \'van társadalma, -mely* tesz cselekszik, de a német - mely azokban a localisált bohózatot életképekben nyilatkozik, még kezdetleges és a czélzatosiá\|, sokszor a nevetnégességig botrányos. Hatása talán uem : is uyiiatkozik másban, minthogy egyegy nagyon is er£seü színezett jelenet megríkatja a jószivü kofát, szakácsnét, su»%torle{éuyt saL A szinleöltészet azonbau úgy, mint minden művészet csak msgáért van, első sorban minden czélzatosság nélkül, s a taoúiág csak azon hatásban rejljék, melyet a színész által való alkotásban élőidéz, ebben fekszik az egyénítés varázshatalma. A „gála" táiczdja. Visszhang. (Irta: Egy ksresztény VN« itélj, D«b«fT ínugitflltemél." I \\ A tOrténalem u élet nsgy mesters, mi meetanit bttmüuket a éomw erkülesré, kijeleli a haladás biztoi \| fényét, pí\'ípvsl int ét tanít bennünket mindarra, a I tyróp, oemei és dicaé, i\'élé bírája wagénynek é« gas-i ilagűtk ogvariot, axánnszáara való tskintut nélkfll ko-szuruaza mtsjicaöalt narfjait, ellenben otlorossa a bQ-niiket; nem kjkaélfén még i leghatáljaiasabbufc trónu-aát »ein ax otékor elé pelengérre állitani, megbélyegzi \| ast i# kérlelbstlen szigorával. Midén tehát ily igazságos ítélő biró széke elölt \| állunk s tudjttk ait, hpgy századunk mozzanatai is ily 1 Migórm clbiráÚu úi esnek, gondoljak meg eselekmé-Bjoioket, az^ljnak á messze Utókorra is kih oható nagv horderejűt, látlkdjtina aa utókor által követhető jó példával éfol, Qelfogy a későbbi kornak kicsiny létére vagy bal ítéletére okot ssolgáilMsank. Egj Ir]ombolé eszme kezdett napjainkban lábrakapui, jini ugy a la p irodalom ban, mint a s a j l é egyé b b termékeiben veszélyes alakot Sttfa, f.-iiVrj^iissal fenyegeti társadalmi rendünket Kzsisjme napról-napra szélesebb körökben ter-jidt fotkorÜe£ija a közvéleményt, azt magának min-4** alakban n^egnyerni igyekszik ; s mert igen jól tudjak asi, i.ofj &2 -mézes madzaggal oly könnyen lépre nwdblí, ssért rénra kell illanaak és nem ssbad eausdaAak azon vad áramlatnak, mely koránk •ttTiJt l íf I a\|m aaasabb intézményét lerom-W <Ütp&érrti. Krm saaí>0 téri engedni egy oly eszmének, mi a libaralismus gyiíkát, mi elbo-aaÉfywüja «Aaadaak érdemsit s anyagot asolgáltat a tör-kurvák ée^rlására. IwBoak tarai nenl szabad, de sót határozottan illáBsHi ketJi^\'éfink mimUst, ami a saabad saal-lassí fejlidésaak útjában áll, a mi sarlé-dá«ekr% Melleaietleaségekrs és vissá-lyafcra 4kj4iao:i$iitMt, mi álladalmi jólétfln-kel rmléh?UAi a nasiaeti nsgylétflnket rak lÜMiiiáakM íaajagati. Nem etaat még oh féttftUtas alakot, hogy eep-r a11ér a lenee asCufe * sáaís basánk értafae fémé fslsíláf ositá sra yilktégs, d« van s iliSllf, » kémm/tm kivi sMpinHÚ ki «yol 4al» asftvak MM i «a\|«dj magát agy-kéi kelőm-pm JM 0 ÍMrW fmmtlm, benaa az mafiMkvs, hMji liiiilfcnf Umt§n. U mm Jk mUé Uriés ls\|ysm« Mis, ke ®B®k a .Magfar Au#É É*it velea Weefit issserelee tso- dentiájáért, legfeljebb valaakpÉKi Jézus [szavait citáltuk volna midőn] tyet monaa: nboos \|un me( Uram neki; meri iióin tuaja, mit ase-leki zi ku. j .-JPP i Dó ielietetlen, hogy fel tie koraácsolná .minden jobbnak érzéséig midőn mindenféle á 11 a d a I b in és társadalmi rendaavaró m un k ák k or Ülnek; asinre, osstogátta túak ki a n(é p kösfr tt, farm a I i • faj és vallási háborút Usenve a zsidóknak, kik oMl.en a rlégii ellenszenv többé-kje V-ésbé lm ég különben is él a műveletlen nép ssivében. Ezt lutll megakadályozni, ezt kell kiirtani a néf szivéből s inog keli árt győzni arról, hogy a aalddj\'ís ember s olyan ember, mint a1 kérésziény, ugyan azon jogokkal, Ugyauazonjkötelesett^ ségqkkel bir, mintoárki m ásj Ő is olyan áliatepolgár és magyar alaUvaló miut az, kinek előde még a honfoglalás lényével szorzott magának érdemeket. Ki kell tehát kelni ez érdemben a sajtó Utján ,is, meg kell vitatni az Ügyet a maga mezítelenségében, egy reszt azért, hogy az ily s z é"d el g i t é s e k n e k vége szakadjon, a ezélbarett társadalmi rcin d felforgatása meggáioltsssék, á láda Imi jóiéi tünk és nemzeti felvirágzásunk cJőéoz-dittaasék, másrészt pedig, hogy az istáeslsmnsssl szemben a zaldO vnmullpatlóért az utókor mjé I-tánylását és elismerését hazai történclmijink lapjain elnyerhes-sük. A gondolat és Lvélemény nyilvánítás az ember egyik legnentebb joga, ezt mindenkibe^ tisztelni mbra-lis köteleaségünk. ugyan azért nem csalunk a magunkéi másokra octroiálnj, kövesse mindenki saját stive és laike sugallatát, de ne ítéljen senki sem aa el len tel inegliSjUgatááa nélkül, ha igazságos akar lennL iLéásuk csak röviden„ összefoglalva a vádpontokat niiudenekelőtt, melyekkel á isidók tsrhelvék, s dia ezeket már ismertettük, akkor helyén lesz a védek es és, az ítélet hozatal joga pedig al. 0. közé u-ségat illeti. Vádpontul hozatík fóf a zsidók ellen: a h enre-ség, tononyaság, assivtelenség, könyö-rttlatlenség, aa ttzsoráskodás,a nem «si-dó vallásúak iránti %yUlöjet, jolesu>t\|iek ők eialóknak, tolvaj oknak,1 rabló k n sk haajulan csavargó n é pue k, piszk os jieW lemtalsn fainak, ki csak ön másáért és ön-ezé íjéi éré él, s üaelmeiért aa emneriség vam-p y r a i a a k is deolarál tatnak és minjlesen súlyos jr á-d sk még tatécvs va^aak a s aj kin tej sn ség, a lo-lakdát praadioauunairál, mely utóbbi lulajdo^sá-gefc ereássényekédt jslsatetik ak hogy most már b ell e-avatkoanak npdénfélo v jpáci\'és egy h Is I dslgokba is,már-már batalomrsjuuUaaJ fenyegetnek liwMBlst mi megdöfithéil á Jadalml lé* tlaket) sert as önnek alakját ké)>«aő ntnss (fí, tt ül« U posi B tik livál My(ö lUpO! loni nlik1 -.0 k\| .bőt asi t is 1 a Iliink Iák. l te 4g ekm I pros; ■k, oldd jUlspo< berél •I-k 1 Jiok bl én tn ki fd Ppy mert [ teiMié rerd kom egyei BZOllás épen képezi kens dekc sebne _ illl birálal döshetp mélt aitiak leni nem vére nél ninde i dött süket és eréilyioko\| k zsidóság lábbal p írba. \| íaelbeii (julniiunliialc Ja vádpontok s ne-etpvrasu fellkljaimk benuttukel ssur-ss aii tiselui ta ligákat orsiágssorte, felsők, r üjp i raj.ok,. fII se t o k jeleauek meg ijy v ád akk a 1, serkenltk a.ii oiu Bii.dé ál-jgAvokát a t ö iu ö\'r Ü I é s r e. fojlúsztik a widók gyűlöletet. sxilják a/, o 11 o u s a o ji V et, ol-ax egyjo ue 11 nnsé g u o k, a bnlvi fsának tnagvát, nem gondolván inog jazt, hogy minő coIombIis fa női, mit a romboló yjllám os^ Midssen félkoreliui szyklak s agyon sújtják még ki mindozoket ósalc a távolból asefniléli.\' tosv\'névoir veaxik a zsidó szülőktől, hogy győriét a g y ni u a s i ia I ijs oskolák bá JArat-uii essk azért tőr\|éuit, úgymond egy ealkk, a legaljasah\|b intriguák Véghez I é r.e a sfs II k s é g e s értelmi k\|é p ze i í-t és álljásokát elnyerhessék. Minélfogva a izHidiiiduÓ! tariliatatlaunak áUittatik éa és SzásEijrszágok példáira, zsidó hajszát rendez-zsidékatj jogaikban megnyirbálni vagy teljesen [megtqsstani igyékeanek, sinkatl20ÜÜ-od év ciőui állspolokkal óhajtják lel-ji vagy azti kívánják,hogy égessék in e g a zsi-alnuslalkat és legyenek kert-aalények. tal&nossá^ban mindezen vád s k r a — tekintve erjesztésí módozatait is — midőn a formális liá s, 1 ijz i t á a bélyegét kell r e á-ugyajuakkár.M rrudérség léi leit" IVIeit is egy úttal, m e g (11 k öji é s U n k ot ossükl fo I lilivj;u k ugy siteramind Imiét cü n fia <)a ijli atási jogára is; gyáialábau meg nom nngedlietű, e6t bttnte* ciflckinéuj a társadalmi rend f e I-atisárij .Irányuló tény, a mivel j I y,» u IfonyogStuok bennünket (llkoa lüzelek. Ez már tul ősik a szabad éaasabadi sajtó körén és a renfltfraégnek bflnök;olkövotésének aeggállAaa a 1;ő hivatását, mit uem tstjaaitvén hivsn, i uy feleUKaaég tcrhelsaál. Ijlzokjiok előre bocsájtása után áttérhetünk a v é-sésre, do hogy föladatunkal Minél sikore-oldhaasua meg, legelőasör ia iégi asem-b ó 1 kell (fejtegetnünk az Ügyet álialabsu, s sídé less sa, ha váljon — jogilag véve — ül-e a aaldóaág, fejlettjük) azután ugysuBst ánVosaágí ssttnpoufból, inig végre áttérünk meghatározására, hogy mi volt a mi je-g ss a Xftldo, vsflon Igás-e as hogy ttas osak in Indou má« hit.üník, de ugr min t terméasste éa Valláai elvet-ogva is minden Jónak, nemesnek éa Illadalmi iutésméuynek Is eskü- lUnsége.1 — Hogy jogi .isoiudoutbél boucsolgaUiassd^alSK\' vetett kéraóst, mludouekíolött mug kell isinedt^dnüuk magával aa omber lényegévol, el k^l \'dönteni azt, hava(jou ember és ouibor mint élí 1 é u y közt vau-o k ÜI ö m b s é.g. Hogy mi as o in o o r, azt mindnyájan igen jól tudjuk, s inog ia hu vulaki fölvetné e kérdést, ha* marjában listta logaluii j lueglwtározását miudvn ember bajosan tüduá adui. Lvgegysserübb felelet lenuiie as „Imt.onnok jto-r^nitménye". De a tudomány — ha bár kéazek is vagyuuk min denuok eredetét a\'S laton iu fivére v t as a aa v o z s t u í -i\'Uy gyarló felolcttel meg nem eléguik, hanem kutat tovább, inig azt vezér elvei alap-ján csakugyan ki uem uiagyaráasa magának. Ha aa ember, e(óljait vizsgáljuk, meggyőződünk arról, hogy as anyagfi éa szeltemi, ha pedig a ezéIo kat már lntudl\|ik, skkor fészek is vagyunk az ember fognimivah Hogy!pedig ezen czélja-inkát elérhessük, bisonyos tulajaonságokk al képeaiégekkol, kell birnuuk. As embernek nemde ezélja a léleaéa. a ha mar létesik. kétségtelenül j ó 1 ia kiváu élni. i— ! fel* fóliát as embernek e^-ik anyagi esélja. Ann körülményből pedig, hogy az ember mindent és iHhjdeuuekokát akarja tudni, következik i^y uiásik ezél, i. i.\'as ész fejlesztése és ez szol lejuii ezél. S minél többet tudunk, annál többet kivánunk tudni, s igy törekedünk ismeret körÜiAet bövitení. Kz pedig annvit toa, mint ssiellemileg halailni asar: stökslyosedés fe!4 kösaliteni. Ezeu kettős osMuuk elérését Pedig éráéit e i n k közvetítik s esek szók a tulajdonié-gok, képességek vágy helyesebben mend-v\'a e s s k ö a ö k, melyekkel czéljaink elérése végett bírnunk kell. Mindeson most előadottakból az következik • egy-réut, bogy ember és ember kőit nlMra kii Ittmbaég. legyen az kmnités) v s g y aaldft i mert esélja mindkpttőuek egy éa ugyan az, máa r£«t pedig as hogy akar az ember vagy nem, annak folytou haladni kell. Ez torinészeti törvény 1 I Az embwnek eg.vik.raáa ik any aftí osél ja, nőmének fennlartáaa éa c ezél megMüli a asaporaiágot, mi állal egy eg}-iuá«lies különös vonsalommal, szeretettel és raga«skodá<aal visbiiimő társaság koletkesik ual neraizdlt liááián családnak, a család ekisporodlával töhb család, ebből több nagyobb társaság Ml&hk ki, » mind«feyik (vis társasignak — egyéni tagjainak esépain kivflt;— i«mél van usgyobb ós kfzös érdekű es él ja is, mig végre nagyon elssaperodnak a ossládok s megteremtik az egye^ állsdslmakat ásóknak eaél\|aivaT együtt, s igy kifejlődtek aa államok is, a nélküli bogy azok létesítésében Nekünk magyaroknak nincs (u* Ujdonképeui társadalmunk. tíainmű véeeetunk tokit tárgyát vagy a idrtéeelembdl, vagy ptnlig n tulaj-képeai nép romlatlan elemeibál ve* sai. így uekiink nemzeti érdekeinknek ttt^M^l^ vagy történeti drá-mánk, aaoiuorujátékuuk, vagy nép. •ttautúvtlnk van A vígjáték, általit* v ben a drataa kifejlettebb társadalmi el< tel tételes fel, mint a tuidővel biruttk. £a állítás paradoxnak tün-hetik fel ivemben a magyar vígjáték megteremtőjének, Kisfaludynak, táegyftkeres magyar vígjátékaival, melyben <5 oly eredeti alakokat állított a ssinpadra \\ .de e darabok az ébredező nemzeti élet kUezöbén ke: letkestek; ujabb vígjátékainkon bizonyos idrtgejnezértiaég vonul végig, aminek alapját talán a nemzetegység hiányában kell kereauUnk, moly miatt meg mindig át nem hidalható azon hézag, mely a nemzeti élet éa a társadalmi élet között létezik, a mi nálunk még mindig két fogalom. — A népszínműben elértük a műalkotás felaőbb fokát, az elaűbpn a kítflnő alkotások daczára, melyekkel inzulinunk dicsekedhetik, még várnunk kell azt \\ tragédia, irót, ki & drámai irodalmk. legjelesebbjei mellé eáielkedhetik. De ágy, mint a művész hazája, a mű vértset hazája is a naj^y világ, S ha ez alfajokban is találja nyilatkozatát, \| a népnek egymásközti szo-» rosabb vi»/.onya a legélénkebb Jiüz* ekedéstj idézte elJ a szellemi áiun* terén. És részben \' eb bon •gy szersmind színészetünk #ii- Kénével és aa arehltektoriíkiii kiállt* táaaal, míg a saöveg semiáitsent ér, fejl<tyéflo 10 ripontjál. thhól klildulva, !regendlnl lliüliuji fejezet ;öls< Göc Tekint 4 igaz tűk,sénak tatbon Ijnnc Wéi A mult téli ek jiegaégo la kárt utazott vasa imitáv il niuoruij ax Miségi sem tító .unnj le tioii OlihSUlil virágzás alatt kálkodás látjuk ly ed ét ének okát Aí I néjQkkel: operettek az <5 behízelgő ze-az életképek, korrajzok, gyalázatos cjuplettjukkcl, magyar talánná jették színpadunkat, s a ferde mflizléa dédelgetéae -mellett többet jgermanísáltak, mint a mennyire a Bacb-korazak cseh hivatalnokai képesek lettek volna, ifíem nyelvben, hanem szellemben. A mi--sokkal károsabb a nemzetre nézve. S ez izléa rontásra színészeink hűségesen kézét nyújtottzk a mindennapi kenyérért, I amit csak azért lehet rosz néven j venni tőlük, mert elfelejtették, mi- ! vei tartoznak mint magyar színé- j izek nemzetünknek. Az ily darabok azután, melyek tulajdon képen inkább! külső érzékekre akarnak hatui, a I kissoritották legalább a vidéki isi-néaaet repertoárjából lögjibo nemzeti darabjainkat s a német qouplett pol* ? ár jogot nyert népdalaink mellett. >o eaek a darabok nooieatk a közönségnek Ízlését rontják) él tompít* \|ák erkölcsi érzülptét, ínég a színésznek érzéket is megvesztegetik, mei\'t á darabok fordításai gyárink, silá* nyak. Nem magyar nyolvet hullunk i/inpadninkról. Mert á nénjei dara-(tok rendesen lokális érdnküek, és dialógjaikban a hol »at s\| költő a situatiú val ösizcogyeatefchettfnek találta, valami tájszólást használ, k magyar stinéaz necScaak ezekben,! hanem nép y. egyéb színműveinkben is ply nyel-vet használ, mely letu as irodalomnak, sem pedig a népnek si nyelve. A magyar nytejv csak legfeljebb n\| • hány kifejezésbe!) tttri meg jezt, min* d\|on, ami ezen túljár, vétók <!»h bilit a magyar nyelv és s% illőm jelluu. -Bár csak belátnák oat tauiésaeiuk, különösen a vidékiekl kikhék oly szép hivatás jutottoszuiiyrQlj A.m.on-dottak azonban még saj.ttmgos ilt; luitratiót nyeráek az nftaJ, hogy fé* niesebb kiállítat• igéi yjlo jlarabokl, ott, ahol o kiállítás hijmyjzijL semmi értelemmel sémi bírnak.;A színészet alakoskodássá faiul, s az uluaió bíá nya mellett, mely legalább a képzőimet ingerli, a szí népei valódién* dekei is veszenljőbe mbanjeki Ki ne réméi te voUiia.; ssinművé-fczetünk és drámaifoUa^uplo haladásán az alkotményot épp, béálltával ésí-enaek jdtókjony ha (suták ja társadalom nemzeti ^rdekeirej nézve? f-. És mit tapasztalunk I színészetünknek a színi tanoda, [daciára hifi nyatlását. (Egréssy MM reményei nem^mentejk teljefibdÉbk) S habar színműi roda lm mik nplláay magf vakabb szín költészeti m Tpu gyarapodott is, a nemzeti épkikn\' -nézve ennék semmi besfolyást sein tulajdoni thatiink A bjidnpOHtij kslinpacokon néhányszor előadják, a n\| aö/öiinég mŰ- és erkölcsi ízlése au obNciiit je-lenettt operettek és bazasBágf$rő IraA\'* czia drámák felé vonznnkl melyeknek mindenesetre meg vnn azoii elő-nyllk, hogy széllemdnsan vannak irva. Vigasztalótiesak néppainniűvünk iddu nyújt, mely mint lotll jile sikerei ségletié azt bizonyítják, méit korántsem, érte el éa \|Jiaif kö; i saínésset ügyét volna a vidéki jssloészét feladata. MíMpen ! k ügyén jlend\'Utni, aat e ré^zAbeii ?negmon(Jotlam. ei, octóber 16. ites fiierkeuté art ! lászsti évet teljesen berejes-(redménye tehát minden ága* •etes* bon is sxÁjllok a szdio(ról. > hosszas, és száraz bf* 416 itökébbu rendkívül sok ugjí annyira, hogy a ta-már bí kellett látnunk, idef bor jtermés sem meny-minőség ioklototébcn klelé ■4- Az ercdmdiiy min HzáililUson aléli. A szélé fii) tonosan szél és hideg ssö ubillfoil ott, iiiliiol] folytán a fürtök ni termek myültok (Césébb sxinle kod* o/.óimu vol: az időjárás, én s rendet-Ij\'ii viijágzán iiiioi iiuwiiiaradutt esőkéig inenyiflégO flríökldl isi nagy rész lepfir keni, olszái mlud éxok i jn kilxjé\|mxo Bátran elnu Uort, ni\'Miny loázok fogyni Do ha adott, utóbb tán H/.Ui0Ulnk rothsdott, eredménye s része. (I f.o luéxnpk ogy tize ndhaijiik, nom kitplunjj anm i ügénz évou> által a műn xtottak. [ luji:- .évjiek ézen nioino 4láni« rnsá^os lefohá^áti; áz eredmény "igát, jflgj\'Opiibo] verjük, \'* uk 4<l\'ij,i rpHiiíl\'a kdlOutlmle skélÓ íajogra \|nr t\|iit bóbatását V Xígáljuk, abból sok iá ujtlságot vunltatnok, ijii jóv<»b«D is sipIgálljaítV > \' \' llíá pnuhájg aa, hogy a kelh> szakismerettel bef uunkra ii Eh állaJ .alig 4 Músod k(i^so szül a) ok vesszői álWl tönkre . Hamm iben törté nek folyii ira síig iticHzliiig, ai Kim jharoii uiést adntt, 1(1 W i Á találj in vé nótii p iflott jiókólí i téli itogy* o ve\|tek talamit. tini a! $ et nek nem lik ulság, a mély bfafknek kalmával felbo\|i\|fiMittv, icrnei a téli ipllno\| e.iók téuttgk. anulság: kedvcáét len it viHágiáüé utóbbi sok fó, beá yiived Opor faj in g^ier ott M rothadj «ia ett válamit az Ohm-ó és felelt kadarka, csakuem remle* Ut* :ukor. tartalom jI. jobb mínosiigü bort íiizula tehát a bori tkj hói a napi (fl ez jkzQk- vásárdlnuuk kell. — jjuta, kz emberi ésanok akaratnak érdeme J Tgy■ Ion ne. — Ebből s illetve az emberben létező ü»ztönből loly az, hOgy minden embernek legyeu ez keneaa lísj vagy zaliló egy állodalmi kötelékbe kell természetszerűleg tartozni, aha ez igák, mi,tor* juéwetesebb annál, minthogy minden embernek jogában ii Alj valamely illadalomban lakni, Visszatérve ismét az emberre, kinek ha igaz az Lugy czéljtai vauuak, akkor joga is Van czéljsi ólr rruw-u.láradozui, s mert a ezét minden einVer* a é 1 egy v<t ugyan az, akkor a j o g tekintetében is áll áz egy en löség. Miből ismét csak ak t k e a b 01 i k, b«<gy keresztény éa sáldé leült nlnes kü-Hflshaér. Miíia a mellett, miként * családban az apának, a tereseknél a törzsfő nek, épen ijmy az állJ^Ati uukl»au is <®r\'h átalomn ak le»ui kell,.mdy a« < nagy egészet összetartja, sőt ngyan é czéj-túi eattek több kisebb alárendelt hatalomra is [Ván B!ükége, mely körülmény ember és ember közt jógii üiömbséget szül, a e j 0 g k ü 1 ömbség K íimbílltó alakban nyilvánolhat, sőt azzal viMzaéiir sék is történnek, mihez azoubaa e helyen.mi kö-\' z tnk tincsen. Tehát még ia lehet ember és ember közt jogkll-gmbség, de mert ez állapot —legalább e gjy é-»g véve — vaJamftnyiUnk akaratára vezethető aa, azért e jogot nyugodt lelkiismeretit)! eJueveflbet-származott jognak, mitől lényegesen küjöm-L\|«mek azoo jogok,melyek tnind.eu embert élet-eztiljaik elérhetése tekintetéből egyaránt megijlet nek s miket eredeti vagy terméazeti jogok-su nevezhetünk el. Természeti vagy másként eredeti jogok azok, flssiyek as embert mint embert illetik meg, a eaek ItAzé sirozfaatjuk kétségteleuül a meglelepAléel jogot, a válla* és lelkllamereli szabadság 0 t; at-rt as i«tubértól épen a lét jog alapján a liejfe-Itpll4sf jogot meg vonni nem lehet s wiáak. •4 akarva vagy nem — valáhol laknia kjeli. Husi* péÉg minden ember egyeplŐ hatás-ki> r f eredeti jogokkal bii r, m 1 n d e gptk etl települhet meg akol akar « ni étel e aéljait 1 sseg valésijb a I j a Eb-ml anxáa g^ké^f Zövetkeaik az, bo^y Mgyrj>r\' •áághaa is niadss eiu bor I eaoí\'ö puléai és iakh a tá síi eg i» I b i r, hogy pedig min(lao sslsgyarerssá\|i lakésaak nem keli sztlkség-hippm keresstáayaek lenni aa ismét tér-nt#«aetes feyesiáaya a vallás és lélkiis-iaireli s a ab a á •trgiaaky ni esek egy t ii kos kelti éraés, flJií\' elfojtásai hui képeáj a l#gka t aIna s • \| b mm; soerl aa ember góa-^ éilata éa wftfyÖslráéae temmiíée 1 er* tft nf ékal m assüályeskaté s mm képaafiiatŐ My • i"saak^b^gy as geadelateakat véleméayls kéf üytlliBtaiiri W1®\' Ü4 teéát as ound Wy vsa, (d mm ié aa, hegy g 0 n d ol a I u \| k-•ak, 9 J#s»é«y takael és eallásj gMaldésSah aeh » awért ae adbatnáuk k \|T «fg Sa nsaek által ij Islisss%rkst6 je- lét. l>e igenis nllíaijuk sőt egy m í tetbeni vé 1 e m e ny k ÜI ö in b s é köt el bss égjünjk lis; meit mi joga csak oly mjsuzire terjedhet, hol > delét vészi.. Ez az\' élet ^liiloséphia, s ha vol ezen állapotok itom U voltok, nom i voljtak]^ nyok Bólía sem prodeu medrük bon, 01 tl^log hatfljnaéabbak jogi tor lássál «f\|>iitak ki, uz élét loly aulát. I . . Czokl>ől láihatjukl hogv a val s n a k gét ti« adogjji 1 a s iili lalc iidűk nan ogy\|o ij) os á erjuéS ásU akanstlain tokin te la t n e k é kez- nndÖul viszo-tos 6s bice 10 s - az euibieríta>iuM^til>eu gyökeredző — mi hogy minden óulbeilbún inog vau uisoiiyitui a uem no li ozik iigy* ly val-ilönben ép tl rmésnek egy hárma* g «gy érzés. s/.orul- i mert hiba aj l<kvadabb nép ia Imlnr tenhez, db a naphoz] taziiez vagy vimez iiuml nem k\'hot senkise\'seé) leáparancsolnii hogy I mii ion; mert leheljeiM ak, liogy a purubci báriai lásfelckeaetet is ésazetaztani képes leheti, ml a ia a természet rendes fplyámáunk feUtirgatpáiii irányzott czélzat lenné, minuk kivileléhéz Minbtiiu df > neui elégsége* egyrészt, musi észt pedig künúiry opszii \'a szolgáltatna áköt. Igaz az tehát, hbgy minden emfber r- dai lOi sék legyén az bármely vajl^iselókezothoz —•! termeszei szerint jogosítva van oU élni, lábol akar, kjüvotkezú keppeu ha a zsidó honunkban javán élni, éljiei itt is. A iiii a.zsidó kéj-déanek védeliaezés^i Iléltá-n y 0 s s á g i ^szempontból, illeti — - dtekiiitve a jog* egyeulösékükot tfizfoijité törvénytől; mért hisz ^ )ún un* ilek (elforgatása\' czéloztatlk — bátrák vágymk azt kérdezni, ha neui yezeiliejő-e viszaa zsidóknak has mkbani létezésük első kíMivaiuk korszakára, pieui-e v tt részt e vallásfelekezeiü nép is viszontajgság jeljes multunkban, nem Szenvedte-e meg ú is bukásainkat, s\|nem osz tozo tt-e [osnjpásaiuk- ban épeo i^gy,iminjimi, annélkül pedig) kto nak teki\'n t e tejt.t\| volna, lujk gi áll ainlp y a n-guuk blgári és pon-10 )i 0 r jndása Ij vesz, I dái ailt.i, Atyn, inb a közép termést ; mugköxsll\|\|tie, ss mindeii szetaiú terf I ményünk a mázén rothsdott, a sxeia I klcslrzótt; kukoricia jéj tarmsit, axont bau (lehéz agyag talajunkat a kijkohrza nem sxeretvéo, ax vidékQnkAn csak a ház) I s/Qkségre szorítkozva tm mslu tik. A huri ifwya közép termést ndoft, do már fels 1 elrotlisdott — tténárik, tarjunk a sok I esú folytán támadott áradáaoknak, elli üxspoltatásuak esett áldozatai. Ily előkép »xűlettel mqgyMk a télnek elébe. Fővárosi levél. (Német "zinház. — „A szerslom sötéil vorsm.\' i— yjlloroer marqulnjí lillajmí, 1880 éjit.\' 11. A liailiyalbél JTeltámadt némst sainliáat uiolsé erőlköjléso is souimlvé lett é« tulajdonkép iieia volt egyéb, miut klszámiUHt komédia, melynek esélja esak végiére is nak a német ssiufs^íknt luartyroknrfk odaálUiani s a dologuak az erészak alkalmasásáig va\'ól Vile\'e. A lükapitáuVstg Ugye tapintaltal ke rültii ki ezt s akként járt el, kegy a néni-ungadélyiicelt i sálul előadásnak útjába ugyau mit iiem tolSt \| dn más nap MttlW igazgaiót a kapitánysághoz eziiálták, s illető pénzbír ság lizotáséro Ítélték el; ogyszersnún^ kiíá lúsbá bn^eztátstt neki a karhataloit. alkui mozisa aá DSMfe, ba a tanáoa világos vég* r-émi!daczára jmégis tartana vlŐadásL Mozi ni/ir olnieut: iu kedvlik játszani j de a sziué-NRok az ül taszított s kitafsitott halandók inartyrinmAVajl világnak eresztettek egy kiáll vényt, melyboo a 15város lakosainak elismert jés«ivlts<jgéhoAL N\|ipiillálnak, kurván a liatáridili. s meddig a pi,i.isad\'\'iú«nyojk ollo-ga<lialuak. íJsúlliMleg megjegyezzük, hogy as ason túl H érkező kUldeuéayek sem találtak elzárkózott rideg szivekre, hanem I- nyílt Urés tzse^krs). Aláirta K. Vosíló .1 \'■Kilppeliueistiir. V ÓMaogyÜlt három ew»r forintnál töblr, lel Is omtoitik egymás között, h ? azoniul ncib .is hallani rélok. A dolog igy végsédött. De (izzitl sssmjben meg oly érteímtl ajánlatok törtéuilik a tauáesnál, uiikép a uémut színházai adják ki\' bérbe magyar slintárau Dániel nevn as Ogy), 6, a kí (odvalevflte a magyar parlamentnek Wgtisziábbaa J legwniaeeliban érző tagja, a numsoílás kv jalval mindent átölelő lanilizinusálw olyaUi oyilstkoiott «gy német hirlapíró íráayábai, hogy nem helyesli azon eljárási, mely rlnt egyik vagy másik nemzetiség l#ármily módon Is korlátoztassék. MÍ.porai felkap iák és lett belSIe Md oj Viadd, mely a szo ss^dliS is tflhat t, i: Bécsig, ahol azt irfákt lapok egyebek közöli, hegy a l^esgyofat lki>ztttjk s éltiköu Irányi; iucoii Irányi, ak áltatok politikai páriáuáse miatt sonyi lina dásnSk volt és vau kitéve) magyar bonfisl baiátai a német sunliázuak. Ko de még ^ egyebet is iriak. mire kileijeszkodoi mj. roszl nincs illőnk s nines hála ac égii»k okunk, mert..... nem lialUtjuk si0. George Haud, a liiras fram«ia k</« tőnő dramatírált regényét LVilbmwr ont-quisf e héten adták w a uimxiti stínbát lían a Ingválogaf/tiabb kozlbis^ jélmiléti beit. 18 évi sr.Unet után újra lAtuk Osorn Hsnd alakjait, a scjriordon m\'izogOH.os«k-hogy —( más képvlsritoklien, A régi tfárdj helyett uj, frías élőire váló tioinwsiljíí- k* l\' tKesett, molrot ugysnszon lulkesedés éi ezél luizdit, mint amazokat. Maga a dráma a regényhez képest fogyatkozást mutai, ami azonbao a oramati-■alt* regénynél uum is esodn. (Lásd e tekintetbon Daudol Alfonz hires dramatizált. regényét t a nábob, melyet tegnap adtak 1 várszínházban; Természetes, hogy á hely azonosságok, esolekmény és jellemek rová »sii csorbái »zenved. Jt/eorge Hand finom érzése és sr-ellemes tolla mmden jelaoetbea do jolewiu a harmadik felvonásban teljes érvényre jut. A jeleneitek valódi szenvedélyes-•ége nlsodói ja magával a nézőt A mű komoly jellege népi záija ki az élezés elemet sem. melyet leginkább Ditleria heiezeg képvisel. Az ii Jollointj a legsikerültebb és fel\' iftégoftou adatott Ualmi által. As előadást noiu ko\'l luosiny eintlok, ak oly kifogástalan volt, mint mindig. Helvey Laura a Ursalkodéuét linóm elegantíával személyasité. Prielle Kornélia rokuiuzenvosen adta marquíset. Bzint-úgy igen juliis gyámleány volt Csillag Terét. Ugyanígy vagyunk Nagy Imrével, ki aliősí Urnaint adta. lie alakítása kifogásaié esik. A senliinentalis* és mizantróp fértiüt kel/i érzékkel álakitá; do uetn lielyesen mutatá be ason álalakitáat. moly jellemével a nu latnak. Így eknymossy.Klok nevével, hozzák ! zantliropiAbúI a szorelmoaktdosbe történik, kaposolatba 0 liirt. Másrésaről Bzatlimáry az aréna - birtokosa nyujtott.bo engedélyezési kérvényt. IXt a tanáé* ozokut is olutaaitoiu nem akarván a dolgot a részrehajlás és pár-toskodáa áltkl élére úllitni. Már njos^, midöu ez odiósus Ügy felüti napirendre tnrlok, legyen szabad egy megjegyzést* csatolni a doiogboz, s aatáu a le-leaékeurségjiek áiadui. A uémtot tap<ik erőnek erejével a\| pártharca térére akarták torolni a dulgjttj nem elégedlek mog a lo^n-lantabb fogájsok ulkalniazásával, hanurn még oly íérliak nevelt vontak be a dologba, a . kiknek Itasáthiáka leluHo áll, mindeuuutuU \'1.unkának a !uutaláiu gyanusitásoknak; á uhukét lüzték ásután pi»«kos UgyUk mooa-kos zászlujúra. Ily ártatluuul korült hányi r%éuy- Ln-me-égle- igoii huixiíuy képét látjuk csak hör, Urbain kellőmének a drámában. nA sxereleiu sötét verem* ezimti kácsy 8ándor Jogajsbb ué\|MziumSvénok lyet lognup adtak a uépsziuliázban n holös jo sikerrel. A népezíniuű egy szerepért vau megalkotva, vagyis jobban mondva egy ssereplő kedvéért, I. i. IMabánéért, a kire szabják legifjabb népsziuiufiiróink termékeik lő alakjait. A szorzó inkább a színpadi jc-lenetekbeu keresi a hatást, ,iniut a caelek\' ménybon, a moly úgyis igen laza. Az e>tú fölvonás drámai raonoiU, aa utolsó komikus\' jellemekben nem szűkölködik. A dalok részint ujabb, rézint régibb népazinműböl \'vannak kiböugéssve. Hatan Frimu. a különösen reá nézve veszéltesou leijedo kereaalény valia»IOI. iclkellett tehát a\'£almád által tgitaui mind-azpu rég 1 .el v0k0 t, molyok ogy iüében uy nagy h á l a 1 in u t, í é u y t és u ie s o g 01 szereatek a aal- régi moJltja és sorsa közös a v 01 t\'u n k, annak dimmra, bog y köteles si g e i t mindenkor épen oly hívei toaan téljeiitó íjiiat nji. b miután la kii ▼1 Se lécnek ájlaiánosan lett kim után, mindeufdeiUölterheinknon ré... méltányos i\|ntés<kodés leonae aséni j0ga ikban és eaa>bjs(\|eá\'g ai kb a\'S — • melyeket mi élveaüak azökajt megnyirbálni vby azdk-lói őket\'megfoaátáoty — Wem I és isméi ;iomt . JDe e hazáf kívüli m u 11 ia sem olyan á zsidósá^;-nak, bogy\'azért ré^ét te^méaaetét elitélUtuékJs hogy ek: téléaünk indokát-iaék isák réasben is lollslbeUtw vallási s I ve i,k b e n. n«U igaz agyán, hogy falj Hadak H mostani kor ki vájnál uiaínak meg nem t\|i l e t, de ne hagyjuk ügyein^ kiirül aat sem, hogy s Talmud za kr a állapotok Val 1 ás felekesetaek\|ljí^ elvei, s így lultttollún az, hegy a Talmnd keletien alaé elvei a keresatabység slőttl idő vesetbstők vlsjssis, tollát lejleiléuebb köai jöttek szék mint hárma\' ojy tökéletes és m 1 igazságokon, 1 nyugodhatnék, miniajksMbbi kor sz(\|ll\'e dogmák A z«idéaágnak a Talmudra alinfk nkgy ssOkségk Ivéltj meri sz hjvatva • vsílásl megolts v d ö 01-y e keu állási idejéa lett voiaa maani dáknak. A zsidóit világ ili i u d 0 n iivelvti és ilntU népével, azok ii kéjboroiva nomád életet éllul<[. Ualászölt, vadászbtt^ a madarászott biz az is egy időben, foglalkozott barom lotjiyészlóssel,- l\'öldiuiveléssol, Multák vitézei, v e z ö> , r oi, k. öltői és hatalmas királyai. Ki ne ismerné Saul íiüt avitéa jíanathant,ki annyi fényes harczotlvivott a tiltsleusok ss amiuonitak, moa-bilkk, odoinitákj és a luitalmas amalokitak toluti V \|Ci ne ismerné az iljiletOtt költőt, a uemeskéblü és\|elkentkjiráiyt,ki SHSjMé országát oly uagy-gyá éshafimaasá tövé — Dávid 0iV Nem e {fitaaldáaraaággazdag cfrkölceök b ou, nem e Volt nékik művészetük s álti^jában nomeolyan a aaldóaág iáulija, hogy arra e klIfelekezet 1 e-I 0 k 0111 ul ó éa Ö n é r z 0 11 e 1 \|;e s meguyugvással lolk inthet vissza Do elérkezett a halál érája ia; morl mikor a Zsidóság hatalmának tetőpontjára liágötl, labra kapott nála a féuy-ásés, a pazarlás, a kéjelgés-uoik minden ueiuu és foka\|asorköloste-10 ii s é g, mi az 0 g y 0 n 011 oíu s é g, a szakadás és á bel viszályok magvát hiuio ol köztük, megfeledkezett a aaldé nép hazájáról, kiakuáuta. mitldegyik a maga jólétét, addig pedig molloitük más népek erősödtek erkölcsökibon és tönkre tették,az ogykori nagy zsidó ál \| omlót. Így ssüut meg kzsidók diosősego, hatalma^ s leigázott néppé alj a s ö fi ott. Ez voltsor ss a zsidó áilladalo mn ak, s óiindon állam, hol a 00rruplió lábra kap, ezzel voszélyoztoük. Azért legyünk ébren, szolgáljou in^ő például más népek történéhue; mert a magunk kárán ha tanulhatunk is,-de miut nemzet többé föt uo\|ii éptHUuk I j Ugyebár ilyen volt mindon hatalmas népnek sorsa.? ! Ily körülmények közt pusztult ol Oartbagó és ít óin a is.\' Demiért nem gyűlöljük Cárthagó és Kóma egykori népét, s miért gyűlöljük a ástdét, , ligyikuok. mulua sem szolgáltat okot erre, ha pedig erre o k niuoson, akkor indokolatlan gy ü I ö l 0 t-ü n k. Igenis nincs indok orre a múltban, hanem lőhet a j e 10 n b e u, a ba van, vessünk számot öumaguuk kaJ, verjük mellünketeszavakkal aén vétkem, én vétkem, énigen nagy vétkem"; mert tudjuk meg aat, hogyliá ván a aaJdéeágnak bütio, u g y a a t n e m a Talmndban koll keresni, hanem ami magunk moggondo lati an os alak mé\'« tyeibon, j>s\|rbsristions fo!fogásaiben. A Talmud oiavoit intézmény, aat a népek fejlődés törtéi** igaso(js; mert y állás mai nápság mar nom, kepuabeti alladalmi életnek alapját, mit biso* nyit ason körülmény is, hogy miudeu eddigi te 0 k r s-11 é a s alapokon nyugvó á lam — tyrmésast alienes voltánál fogvs su ba saáll. . Maga a világ msgvá I tó j a Jeaui Is elismerte ezt, midőn! elkülöuité a vallást az álladalomtól és kijelenté a világi és egyházi hatalom külöo-külön létezésé nek szükségét e szavakkal: „a d d iu e g a császárnak a mi a esássáré éslsteunoka mi 1 s 10 11 nié." Tubát midén megszűnt a T a 1 in u d n a k ezélja az emberi iáim IqjtOdéseuél lógva, akkor azt a aaldék neiu is hapuáljak, uuui pedig kUlönösuu a l\'i a t z 1 * b b u e m V- e d:é k, mely ,a Talmudot uom tanulva, nnuak tartalmát uem is ismeri. De foltosáéra, hogy ismeri, tagadod azt, hogy a szeriül él no ésolhetne; martaz altain — a iu s os ve ndi, ius su pírem\'n 0 iaspeetiönis és n i u s p 1 a oe\'t i eltfuool fogva aaa egyházi hatalmaktól ,tietan eredhető sérelmek és aa államra háromolható hátrányok ellen, előleges intézkedések által" — magát biztosíthatja jo-gositva sőt kötelezve is van aa egyháai ha-talmakiatéakedéseire felügyo<ni, s a mennyiben azok a 1 világi érdekokkel összeütközők .lounéuol^ asokuák végrehajtáaát meggátolni. A világp hatatom ezeu jogaiból következik aa, hogy aaldállsk a TaImud elveit, tanait, ha akarnák stto követhetnék, s ha mégis akadna olyan ki cm k övé t n é s aa elveket egyszersmind r e á-lisáluu is, van olégszigom bün totő törvényünk, majd\'karjaiba ölulné as a vakmerőt! De hogy. hazáok amldó IQal a Talmudot nem ismorík, árréLnyugodtak lőhetünk; mert maguk is bolátták a. aanlek, hogy Talmuduk a kor igényűitől migyoi{ távol á ll. midőn lHll. évi juiius hó iö-áu záhlalot"hívtak ogyíie Augsburgba, hol ia a asmai k\'imoudta api, hogy ,az izraeli ti sinus fejlődött a töVtanelmi korszakokon át, a az fejlődés kepes jole\'oleg is, és a zsiuat elv\'eté s TaInaidból mind aat, a mi elévült, a mi ezé) irány tnltmnak bizonyult be, egyúttal pediga kor-ssejlem\'igéueyelte reíormokat létesilett." lls-zánkban a ssidówig pedig még az Augazburgi aagy gyülos elölt, is reiorraáita magái slegnagyol>b roszo tuár t»ü a,b aladó* párt aa Ib7l. éviaov. hé 16-éu kiboeaájtoti\' 26,914 sz. a. vállas ée közoktatás Ügy miuuulen icudeiettel is jóváhagyott a illetve mog-eiositott vÜohlohan Aruoh* szerint gyakorolta és gyakoro(ja jelenleg is vallási meggyőzé-déaéL Végziegyhási aa s r t a r táa a i t, s vajmi kevés basánkban, a hitéhez hé maradt ao r t h a d 0 Z* aaldáknak száma, kik otejek-ményoikért azonban aziutéa nom élvmik a t ö r v é-uyen kívüliség kedv esményét. Kiőadtttk eaekbeo a méltányossági okok égy részét u, s midőn még egyszer azt a kérdést bátorkodunk kooskáatalni, vájjon flldöahetjftk .0 a aaldékat T Ismét osak aat kel idelni, nogy nem és neas: mert mikor ajogésa méltányosaági elVok ezen üIdÖs-és ellon hanaulnak, akkor az emberi méltéságrovása nélkül „Igen*** n el nem felel hetünk. llindflBekbee járul még amaz igen foatos körülmény — a mire, uatss amoeti éraéanak osak egy p-ráujn szikráz is vani bennünk, áros pirulás nélkül vw-ssa nem gondolhatunk — hogy L l a aaldéknak fölrótt bftaei, amimaltankatsaesyssikbaj Helyi és megyei hirek Lrményi József P\'Mt vktm tó-in. \|lÓ. alnlt volt M Isi— mi NmM\|i »eghall hogy-haugv JlpM nitt « p r< uárj»i»ai aága ki »ittk» 6\'mi. I Áj^p ézjió alait volt már, uii-imh édwi^it vettük, bogv no !?f»k ko4ÍÍMl«lth«U véSZÖSÜll l\'tfia- péái altóeágo« VJrtuóuy i József ur Ma bab- — Jelünkig csak őazinte réaa-véflluknok adtUik kifejyaéat u jele I r4« elkun\\ ia fölült, — lapunk jövő >ím«íáWb buvehl-n fogunk megem\'ó-ki;-aui m clbzuyiuak honfiúi érdémok-bed gazdag pályalutásáról. 4- A aaiykaalual Társaskör vi ge\'<>iui«>ud«ső bizottmánya e hő 18-án est ti niaÖnr tartotta meg alakuló / ülését, »«t»ly-Ufit lig.ilarilK.Mt i« maguk köaú\'t eluokol, j,-y,ül u nitiinokot vílintuilak. tílnö-. Ml n\|k;váieeiaMt gvóf //w^mnajr Ktni ur, j«f yzöill //fi ur, éa péuztárnokul dr. H! i»t Zitjmt wi ur. A vigalomrendező biaotukg így teljeaeji megalakulván egye-i lörö i követkecő kben állapodoit nn-g. Kövembe >-án lojya megnyitni láncacstMyeiDek aorát. Hiúdon két hétben láncaczal egybekö-tölt m leesiélyi rendes; Sylveaterkor pedig tombol ivat egybekötött tánczeatélyt fog tar tani. A társaakör vigalmi évadja tehát igen kecseg c-tűnqk ígérkezik. Azt ia hallottuk,- társaskör a lehetőség szel int néhány myt ia fog reade/tu. I j belal tltkoa taaénaa. Ki-U-begt- Szabó Imre szombathelyi pQ«-aa egyház és tudomány tern szer tinei flumorékotll a belső titkos tetőén óságot adományozta. A hivatalon lapból. Filipich Ja nos (et; ínyei aljáráabiró ur ugyanide kir. já-a neveztetett ki ő felsége által. Qra-találuni; az eloléptel«,b«,z. - A 14% Aroa képaőmfivéaseti bizott uotldotta, hogy a tabáni tenplomlioz hárem szobor kivitelével ísJ \'• tessék meg. A házi Iparaali rendazeresitéwe, in a gyakorlati ipari szakszervezé* tárgyaiéin, a kereskedelmi éa közoktatásügyi ntimstei iuntok képviselőiből Matlekovita ál-Itutitit ki .r Wnökletc alatt alakult bizotUág, kera kedeiuii minisztériumban, f. hó 13-áu délelőtt 10 órakor kezdette meg tárgyalásai. —I lakolni takarékpénztár. Azon ta-uitók között, kik aa iakolai - takarékpénztár késelésével foglalkoznak, tudvalevőleg na-gyolib oszzeg sorsoltatott ki jutalmai. Váro-■uuklial. Roseublüb Lajos polg. i»k. tan. ur reezesUB líd Irinyi jutalomban, ki a hely- hali polgári (ekoiáhan honosította tW ssép orvdűréu^ayel aa iskolai ukarékpéaaUnt - Mlrek a Balavtlgi Ml* ÍKop pán uktj 10-én 188&) Tumhu. Amm napokban majd uunden irányba láthatáok bor-sasató vészt jelző (Üst fr\'legek«t J klí»«Üuk-hen A\'sifiis kttaaég majdnem eféas«ei elégett K\'>í-L<h pedig í háa Ion ii lángok iiiátla)éka, r- A tiirit, Aa aranyvdi \|f,oppé>ij lesáfordi hrgyakea már mindanki sajln^v, jjerske a csekély tnennyUég s nom jó muióség iuellett nem igea tpól a duda, tapsol a tánosi s a •arkantyuk perégnek"; nfe i« mii ára a T^Hlikiáek, 7-9 krról jhiutohm ftlsspkfttt 11—-U koa. Ami kövén kis bónsokiloss, talán rnsád még sem loond oly rosaá minőségű mint ahogy széltébon hangoztatjuk, [mert a vüretdéa előtt néhány nap, valamint Jinost — Itogv j folyamatban van — folyton ja időjárással, vwétényes napokkal diosokadhetitliik. — A áojfi/ áor/ii kHtt. Egy otubor a hejwek-iWj ruustott eellectá\'t a koppáai temalom •fámára, !s midőn egyik tolt coobolyÓvia lo-meal a jtiiár több naupai bzulöU szedet nUts-lot tartaliaaaö pincaébe, rögtön elvágta ma-gát eaztá^lotét tökéletesen etvaaztottoj; HOsd fél óiáig [volt már a aaénaavval telt ipiuezé-l>on, mmon azon ombmok kik látiáli Ijogv lement, Megsokalva ott idézését, éifc wejttak a sokszori megaaakitásaal (mert íilt iw azon nal kábuláit énének) kiházkodtál^ ki»ui you •iHává i\'l\'itháUiudott fekhflyéből, jaz atyiifi-uiidön nltgy sokára életre kosdott Ijün\'ui egy darabig Mfeheazélt. íme egy példa, Iwgy bizony jó a falusi iakolákbísn ifc ngy;k)s népszerű fizikát vegytant tanitani. Ili pedig jóuak látjbk a népvesotóinek Bgvohnét tlul-hivni arml hogy világosítsák fol s P&H* iueatessék! a népet — a must oredMéottWje-Ion. tsitfláftW a szükséges óvaWsHjb\'al — Htifadsiiiv A s.-koppáni aözségi níjpislto-Iánál egy se^édtauitói állomás rendsaartiil-totetL ! I R — Niép Aaarpélytsséirk kniitt meel végm Bctuti ssölntést bása AtvSétMo ar. irók és naívésSi\'k köre éa a Petőfi társMmak kttldV)ttségjiálötl Kis-Kőrösön. Jókai Mér telke* ovátiötnak tárgya volt K.-KörOs, du ínég a •aoiuazótto* hely oégekis valóban kilelteji tűn-gukérU Jnkai 11 ör uagyhatáau beuyWut inon dotr, moly köayekro indította a jsleuvojt líöl-gyékot. A gyönyörű bes/éd sárasavai rzék: .Áhlá>« h\'^yett rajtad emlékezetes hnulek : Ijjgy megtelve a dicső asollomével Urö\|tU\'é 1 Uten kezé takWjou be minden vészek elül • vezoasen kü«öbödre minden boldogságot. IVŐfi szülői>aj)éka alalt muló szava légyen a lájdal titiak, tartós az örömnek, fátovjen-dég legyepí benne a Imi, rendes szállói az áldás.\' J\'ikai beszéde után Komóoay Jóisi\'l\' i olvasta ft\'i: j,K«loli szülőháza előtt- ctzituű i. költeményét, Melyet a több eserre tneiuíkö zönség lelkesen megéljeuzett — 31 a I tArcaaczikkünk. iurly o-y . é rae m <■ a l é r fi u tollából foly, kiazuritiuta e agámból a lapunk tárczájáljan folyó két saépifbdalmi dolgozat lolytatjáaáL Nigy hasábra pndig azért van felosztva, imert külön fózepen la jelenik meg. Ez az oka egyszersmind annak ia, hogy egyszerre kés-loitUk a aét meg nem szakaszthattuk- Egyébiránt nem azándékozunk (bglalkozui oly tárgy- gyah taslynS L as Utóesy által magiadíloti slakMn som értelme, aom eié\\ia« ^ A iilsasiysl éli. tan. tostulat uok tapohaa árási köre, 2. nyülését f. hó 10 án rnggsl ü érakor Iwemtta á f.-népis koU helyiség bsa . tartanjlje. As értekezlet tárgy ai \| 1. 1 os^ászójlás n módoallott alap ihály^klmi Ili Qyakonati tauitás a szám tanból. 111. i s Írásbeli feladatok a uénlskot Iában. IV, íj Iltyányok. Kmler üyuía já rásk. e)iüik \' meiiiO. Ijálnirsikv és Patsrh uukcrosktMléséliob liuds pesten idiille" llulim Cgbke. Aial t\|»ull»" teménU folyóirat, ji9 Ur. Pollid Viktor uorknsz tése éa kiadásban — ncnelonj s \'küldototi bé hozzánk. Tartalma: Íj Rövid séta, son-BormO Ulndéil Kdétől, i Samlta keringő Tlöloa Lőrinciuől. U. Előjáték, orgonára Kapi OyulátóL 4. Siorelml dalék Kiithan kflllo- 7 l\'J neiii\'eU, ju>n<< magjah>nt M - Aa oku liavl l\'ütít bora tereiig s Itt M<>nak a Ugvíéáaabh sstf i retl Outtspok ii Pramziaorsság sok nagy bódítást téti I hadvseérolval, mévéaaalvel és nagy mfiveU vei { de a Isgttagyobb liédltásssl mégis bora dkaokodhetlk, A tliatoau Lalltetaláa Joliban \' emelt dicsőségét, mint XIV. Lajos s aOha tnan-d\'Yqeum aranya mellett tuég Napolaou j kétNi ia alhalaváuyodik. 8 oMk a hlras borek mint gazdag han károk- éa granéseigneurükéi, kik a Ué-doeban. pompás kastélyokkal i>írnak, liuna pélyakat, nagy vadásaarfHial rendaseak és minden világi örBitinek ildosnak. A Médoa a szilről allalt épan oly tiépes, mint lleau* vilin a lóveraouyek alaalmávsí. A kastélyokat ilyenkor as előkelő vendégek nagy sokaság népesíti 1h> ; a kttloaönöa látogatások napirenden vannak; pompás fogatok re- ményeire, szer jVagvöltfl M. Béla. irszttke miatt irodalmi tunk s több r ndbeii köslénéayeink, e szám tova- bél kissorultal * \'HllUV Hailéaiába é^k doutltt likasa leányai ttyönyl ták ntntf^a ná kölni thuii IqU gokkel történ a osáaaállné a mos kaldöttsén diasót, A köln auguaatus 14-é nevesetoasbb ágost hUv. ev lése Rotli, Ida b ignak végig az omágatekon; egéss nap ú lilrek. " lolsége a király satt. A nép ő felségét minőn fogadjál — Bsombathely Hl sáaalóaulagga) ajándékoz isai luagyár agyletat. - A eutelése négy ttnnepélyeasé-meg. A nétaet császár, ilbb fojedelmn valamint szá-emelte a ldlékos»I6 ttnnopélv dóm, melynekalsjpkövét Ili-IH I tették (íJ a világ egyik leg-pfilele. — A msgyarorssági ingv agyháMgyotem közgylt-kiaasszonyilak i pozionyi) ki\' nvoloz oaatálytl kitűnően tégsett, engedélyt adott az órottségl vizsgálai letehetésére -j A Lourdé* tisatsletére szánt magyar lobogót áprilisban jtl fogják ájlitaní liuds\|>e»tes a a jövő mvj\' nmlusbuii ogk\' Lourdosba sat lámlokoló társáaág í"\|áa elvinni rendeltetés^ helyére. Féisgybáuu két testvér az örük» aég midii összeveszett elannyira, hogy as egyik a tiiásik kopouváját hegyes karóval átl\'urta; lliárom heti kinoé szenvedés után meghalt Rudolf trónörökös e hó végén vagy a jövő hó elo)én Máramarusba utazik kiséjjriévél medvevadászatra. — Nagyvárad d»n ltajy»4atöréi köve (teteti el Pollacsek ottani üilotébenL — Egy Francziaország< bau iuo\|\| letárgyalt pürheu Cissey lábúm ok i-u nézve\' nem szép dolgok jutottak napténvrei; folmenlették viselt hivatslál, nlól. — A poross országgyűlést oku 28-ára fogják öwnehivni\'. — .Prisrendben ineggyíl-kolták »z oaitrák lí. drsgoiuént és uejét. A p<irta ulrimdelte a gyilkosok erélyes nyomozását, s Veyyes közleményen. Egy trQrct a Médosbsn A Méd.okban, hol aj hason nevű bor rubinforrása lákad a szólőulről, a szüret valóságos űnhopJA legszegényebbtől a grand seigneUrig mindenkinek résSe van as örömben. A Médorbau- Kranczlaorszég legjobb h vadáasnak, s a sport mindén német egy reg llatal ember n gy kedvvel Űzi, kik mindnyájan Haint Legier gróf-, a grand puy«l kastély urának vaaetésa Alatt állanak. \' A Módiié hliH\'s bor4 a kllvstkeső hat fii rlgnetto alatt szerepel i Chateau-d Yqem, t/hat^u-Lafiite, Chaleau>Marganz, (\'liateb Latnur, Cliateau-Uaut-Brion. A Chaieud-d\' Yquem 1785 óta a Lur Saluees családé; akkor adta «l Hauvaga d\' Yqsum Lur-8aliioot maranis\'itak. Asyeustui uradalom léi liektaita (2 hektár = 1 74 osstr. Iu»ld.) lened; 90 hektáron terem a fehér ssőlS s ebből szűrik a legjobb sauler- vetUlt meg » társasécba állették, hory mő-lŐbegyeikst köenysbboe ktssákmányolhassák. A iüia^au Latour különösen Antliábaa ör-vaud aagy kedveitségnnk. As evi termés miatsgy vo tonnára rug. A f%ataaa-Ílsitt-Brion nemes borága sokat Monv.sd«ttU ^ítyHoserátől. E borterű-lot fl) liekiárra Urjoo. Ebből tulajdoaeea, Larnen Amédés, tM^mi mint sgriianaad-résztj a phylloxarával gfVfltt, nwjy eUspte, kilrifUilt; aztán uj saőiővosaőkkef fllUjttejte be, i rsinénye van, hogy néhány év mnlva asőlele épiwn V»1y t«rtnő lesz mini koráidban voIi.\'Mu Oliatau lUut-Brionbél eaak lOOtou-nát ssUrimk. » A V. /- •. [-- Aiyoavart néplrlbun.lAzordély havasok kősűl Lnpaáról írják a .Kelet\'-nok : l A liánokban vásár volt itt s pap, kántor és \| sgyébn iráatadó ott ivott és dőzsölt versdbyt a nafasatokkal. Eat cselekedte Panorlia Kyi-kulaj Is, ki itt a féle zugprókátor, a «,tiép köst sok haragosa vsa. Ezek egész nap szem mel tartotiák, s mítjfin éjjel iT^-tt óra to \' \| rlil tántorogva hasámeut, pár lépénuyíp a > ] koresinától, állítólag 17-eu rárohantak «ö«z \' i ésomárezangollák»aiil^\'guliék, a híd-alá j vétették s uugy kövekkel mngnyomiaitá^. l)n taint él«u£en rókatáí,laéa«rtu vala, é.-<a \' igen szívós voit-a másnap ugy 11 óra tájban, midőn falufei& a b«B«riesáhól liasa r« tek, a híd alatt észrevették tompa ny 0z>r gését s onnan a másokat inkább ke,dvel \' ueje lopedőben hazaviuute, hanafn a nyo<no njll másnap kiszenvedett. Mondják hogy bort Hire már a régi időkben meg bsdaágharrzunk alatt tribun volt • mint I volt alapítva; de a. legutóbbi hanaínes év alatt annyira eiualkedett, hogy e borért ma mesés árakat fiieteek. As lödO- és 1061-ikl évfolyam as els0 késből touánkint (808 1)6- j esi pint; 0000 frankért kelt el, I nabány évvel későbben már 10,000 frankot ÍUoUek \| egy-egy tonnáért j 1850\'ben pedig egy tonná IB17"Ikí d\' v a nemit Konstauiin nagyher ezeg, ki sa inőbían liofdeauzban járt, 20,000 francon vásárolt mag, A Chstoau Lanttn jelenleg Rothsetiíld Allonzf Gusztáv és Odoo báróké 1703 előtt fiadig Pícardé volt, ki mint royalista Paris- j ián nyaktiló alatt- végeste be életét s kinek jószágai elkoboztattak. Mint nemzeti vagyon VanlerbergltAa novU gaadag urnák adatott .el ] 1.900,000 franoért Lemsire Rosalíe ktsasz-asotty 181 H-ban e gyönyörű birtokot egy\' millió francon szereste meg, s későbben ugyan; ennyiért adta el toott-nak. fHGB-hitn Tfotln schld James báró Párisbau a Cliatoau-La litto ért 4.14O,O0ü francot adott Oröküsoi bírják ma o becses ssőjőlerületel. A Ohateau-Margus is régi hírrel dicsekszik. A IS. ssázadbiu egy megerősített kastély aláu, mely e helyeu állott, Lamotte nak nevezték ol, Akkor egy Monlforrfnd nevű ur volt e vidék tulajdonosa. A tl7&0 ben de Fürtnél Ültetett ido szőlőket, melyek jelentékenyen ouiolték: a bor értékét O. Aguado víoomt 1836-ben a t\'hateau Mar , gauk-t f) millió fráuoért vásárolta meg. Mai tulajdonosa Pillét Will. A Chataau-Margauz-ból évenkint mintegy l&H tonnát tcrmeluek. A Chateau Latour t de Flers, de Beaa-mout, de Qraville és do Courtivron urnák bírják, kik e szőlőterületet 1.611,000 franoért .lyi Anruéuáoya Osszoégetésn * pusztításakor je leotékeny vesére volt a közaiebbről eljm-r--tult Bálint osoersa vezérnek, s aséla, nuut pénzeli magtalan, szüntelen népe kösött kon • tárkoiott, s írástudással esulogntoit — iöIk bek köst még a pépét is bspörölte \'öbb rendbe. A mii ven volt élete: ép oly végzH-toljes volt balila ia. Bllnei bocsánatáért vh-sániap, itlolsó börgésa alkalmával teaiált a pöpának egy tetjedelmos tötökbusás-kertet s mint mon<\\ják, tán •gyilkosai kőzöl is né hányat megnavesett volna. KÖZGAZDASÁG. A mcy.ö<a/,iluHágl tauQgy érdeké-Immi. , s (Vége.) E felhívás egy tanuló asájáhólegy föld miveléfi miniasterhes igei) naiv olt ugyan, de egyszersming jellemző is arra nézve, -hogy- ölily. gondozásban rénoaűl nálunk a löld mi felesi minisztérium részéről a gazdasági szakoktatásnak jelenleg legmagasabb 1 fokú intésete. De épen asért, mert es igy van, s \| mart olt a gasdaiági felsöhh szoktatás kellő méltány\'á«ban a loldmivelési miuissterium \| réaséral n«m Téaseaitteiik, és mert annak j fejleulésére az ország egyetlen tanintéselén ; nincs a-\'mód oly mérvbeu megadva, sem a tanerők kiválóságát som a langyüjteraényak gasdsgságát teluutvs, mint a Jósael-mflqrye-teiueu, a hol már a gazdasági ssakokuak különbén ia egy tanszéke létezik, — asabad-jou felhívnunk as illető intéző körök figyel-\| inét épeu most midőn aa uj műegyetem épi- mm magunk iettűk azzá a aaldél a mi az tényleg, s] ez a 11 méltányosaági ok, tui a isldék Ül- ellen mirczoi. ka eiuler, ki saját, hibáját le{Mmeri, do egy ve kéuywtól ttt megváibatui annál is inkább, zeni űwlás w azt tartja, bugy Rj o b b egy rt bünösnoBL mint szaz igaznak" lián túrodehnes bánattal yalljt/k csak be, hogy a a mimarlyrisiuk, a mi inhumauua, l is térvényeink eredménye aa, hogy -a aai-kilialt a haza iránti szeretet Ei el-a aüöl, hogy magát magyaraak nevezze; isMé, mi {Min}it tett, hogy a kit mélyen rteni akartunk elég volt azt „anldé** • zni, ez már magában foglalta a becsület [t j a mert e jelzőt csak személyi kisebbítésekre jttaználni, lassanként maga a zaldó ia fér-ftltí. váuyouk-majd miuden nemesebb fog-shatást tucgvóiiáuák a zsidóktól,s dfStetétt Ki bácsíilirl mert a mjegt^ ni sar k aelflók ipay i áébaa vélt tilt mnr t ö laíegsj mik czii i sérté szektuk tesnek T\'T 1 a 1 k < juiirt a a ítlr, egy ház eltiltá Üiellett 1 t á s i- I li d t a n á k p kereazteuyeket pénzt kamat öloaöiiúzui, a d a i d ó pedig élet fonta r-I s z t ö fi b ő 1 \\ u ezen .alkalmat ielhaazuálya, és akaraté nélkül Inasanként k o r é -naüéérévé lett. De mi is lehetett volna mi«, uitkor zsidó keioaztény ibilett semmi némű hat óai go l nem gyakorolhatott, közhi-vála^t nem iviaelhetett,javak szerzé-aét \| dlvolttiltva, csak megbatározott i ár Hsukban s ásóknak iabizouyoa ntezáiban Voltak kf> el esek lakúi, kényszeröltönyt «e ugy aevecett as ildó s ap k á t ke He viael-a i et mély tórvényoi in-tézkedések mind meg annyi ok vdjtek a z ■ i d ó h a j s z á r a, mi oly aokator éswádódöit érzék etle n vad passióból ia tiysa veit a zsidók sorsa Magy arsságon, kik eak le ^Mazi HEóbi" „szomszéd" ueven velük lsw-rikeÍL s kiknek csak is as 1840 ik évi törvé-jnaBaMii táa az orsságliani Iakbetásijogakat, a baeyavártiaek ée kerületek bői még e törvények ia luííi ek <^ket. Ekkor jog»sittatuk lel a kereskedés és t\'paé ttz^aére, de e jogukuak sem vehetek l^zna; , iuf! volt a „c z é h"-rendszer, hovz zaldé iti tíxtm itKstsü. Eoshtvataluk visdéséiöl még ekkor ia d vo^uík zárta, vámok, nemesi birtokok bérlői nem lehetlek ud\|g tvkinteieklaw is megszoritáso- kai «srn«^düHL Jogk-«Ok csakis IKŐI. évi deczembor y vsgevfi kezdett aéaiiieg axéleshednr oly ánnyira, l^éfbaa asár Igy védi képositvéayre is szert trtsart,birtek képességdk makis 1800-bo* kitt É&ndva Ts^es főttük* jogot és niahadsá gas Mglisalie ás ■ H\| ty ^wwa#náge^ee és liAaött mujt után mi-dfa aéaes egjedsa egy ládaaáaat mm, míbaa iraasÉ «4Maé a eiagéa/ as id 4 a awlőa baa-aftaá IÉ \'áraatbea aesi egyhaa láthatja éaaafa gyÜ-keeéaaa tfadiéát, osodae aa, ha a láagtlé aaaa és falekfráii e«er;l mm í\'JUdútt kl aála,.éa (gyík-jk\'fátfmk éMaí hánraaariieuet saokáeává tett kaá«ir •mUum\'M kivetkőzni • édii 4>ésii Éjn aa^a éu —m veit kápes, s aeha-m \|MfM jegM baéa ééai, ka a.mssis nyél- mes politikai Vmfl-\'iít évi törvények Ustoeltot. vét — melynek ő uj tagja,! s melyen mint sajátján csak nem régtől fogva éngtaazketik — tökéleteseit és oly hibátlauul nem birja, oíint asl kinek ehídol talán vérükkel. azantclék meg e haza sünt földét, (a lia lal-i hatatlan költőnk eme azavak ; bA nagy világon e kívül iniucsen számodra hjtly I I j Áldjon vagy Verjen sors keze, itt éiued ludpodi koll.r felfogni él átérezni nem tuina. Es mind másként leéz Idővel, el lóg jőéi az i( ir. hog)* a zsidó (a oly hazéltí a magyar hwínd^ ho ;y iiagy költőnkkel együtt érékve, hazája jóléieért in n^ kiinélend sem\'pénz aem vör áldozatot, majjl ha t\| őt, is édes emlék köti uj hazája múltjához. >1 . Ezt hinuüak éa hmtéjnüuk jogunk vih, d« liátráliaaauk a haladást; mjirt tudjuk inog azt, jho^y o»ak az az álladalom nagy és erős, melynek lakói Iái jgeióL szereléttel ragasakoduak Ihazájuklioz és emburlá! xaik\|ioz, s hogy .ott valósíthatók meg legkönnyebb az ember életczéljai, hol\'a ézoretet az egym\|shoái raguazkodá<a és vonzalom Utók IWI nyájtkat. Erre pedig - tekintve hazánk külitúfélosjk nemzeiiaégü üs vjilláau lakosségát — senkinekluagyol)] szüksége nincs tálán, mint épen nekünk magyarof nak. Asért ne álljuuk tttjáb^ nemzeti fdvirágzáeun nak, ne uiáltaasuk meg polgártársainkat, felebarátain! kat a aaldékat, s ne térheojük őket a magyar bűn tetötkv l7l. §-ába ütköző módon alaptalan vádakk ne asak azért, hogy a 17\'<f. és 250 ik §^-ok éllenűn alkalmazást ne nyerhessenek^\' hanem Étért se: meri i«zeu eljárás tár«adalmi reudttuk felforgatáaávaí nemi Zeii nyelvűnket éa létünket a megsemmisülés örvényéi vezetheti. A büntető törvkv. fiivaitkoxott §fi-ai mk B hely laendő iktatása az olvasottak Jután nsgyou azű^eane! látszik, s azért álljon itt a 1%-ik g, mely azt mondja Í évig terjedhető álljim fojházzal és (000 fiiig tétjedl bető pénz büntetéssel büntotmtik mindaz, ki valamely osztá y t, nemzetiséget vagy klIfelokastttV • aj máaik ellen nyomtatvány, irat, képes ábrázolat teiijoas< tése vagy közszemlére kiállítása által gyűlöletre félliiv vagy izgat. A 259-ik §, szerint pedig I évig teijedhető fog-Itázaal és ezer forintig taijeahejő pénzbüntetéssel büntetendő« rágalmazás, ha a rágalmazó állítását nyomtatvány vagy inyilvánosan kiállított képes ábrázolat állal tette közzé vagy terjesztetté. Űogy pedig az említ v^jak nem egyebek rágalmaknál I, az kétségtelenül kitetszik onnan, hogv ÜÖ0 vádlott köat egy van asijdó hitű, fűi elvitáaiatlati jel* annak, hogy a zsidó a íörvényt tiszteli Ea pedig egyik első polgári kötslcaaég 1 • Rágalom aa, hogy a zsidó a keresztényt gyfllOli, baWna kówi eszmék a IriMOs szokások s a kösös mait, köaös érdekeket (is ezfllMk, s ennél fogva hítsoiv aeiA ilfánt tefméasetsseralsg töljb vonzalommal fy]viselj1 tetik, aiint más iránt, de minaameliött nem gvitíöli a\| káreátienyt j nem ttivtalen éa beat ktlnyőrűldlen j sőt a tekfetetboo példakép ; merteilaokezáleg annyira gonj f doakodik szűkölködő szegényeiről,hogv asidókoldtú vígml I yitkáa kooaol keresztény ajtaján. Nem henye és nem \| tohonya afp, sót ipkáhh késs » nappalt u^al\'dmef., toldani, hogy osak ozistentiáját bktositsa, ellenkezőleg olyannyira serény éa. munkáé, hogy ezért a szemtelen ós tolakodó bélyegét sütik reá oliogult ellenségei. Vagy azért dologtalan, mert nem kapál s nem kaszál? Nuiii is ssókliatta meg est múltjában, s igy nem csuda, ha ínég egyelőre idogeuedik aa e nemű foglalkozásoktól. 3 mlirt elzárkósodlan és takarékosan élj,\' azért bűnös, est bUiiül jsllelie csak irigyei hozhat]ák lel, kik tétlenségeik éa, Örökös dőssöléseikkel kezűkbo játszák as ősi kastélyt. Nem is uzsorások most már, mert tiliju a töíjvény, do inige tűrvény nem Hit megalkotva, liáuyj kereszténynek volt kint pénzű 40 — 80 1\|ft-os kriJMl0uj\| \| A mi a ssidók hatalmi lerjoszkedósét illeti, sa való lel levés —\| és ez kétségteleu jolo életre valóságuknak, éppen azért nem asabad őket nyomni - hanem meg irigylendő\'hatalmi állásuk, és az általuk elért siker koszorúztál törekvés szolgáljon ösztönzésül. Alaptalan továb\|\|á azon vád is,\' bogy az e gjr-. hási ügyekbe is boleavatkosnsk zsidóink, hiss még az e g yli á z v é d}o g gyakorlatából is kisárvák. liogv podig a v i I á g i II g y e k b o befolynak, lest csak állampolgári joguk mértékéig tehetik, s nagion holyo-aon osoleltazik, látszik, hogy - érdeklődnek al kösű-g y s k iránt miket minden jóravaló magúnak szivén kell htjíraaui. > Vannak ezoken kívül a zsidónak njég más tulaj-donaágai is, mely tulajdonságok mind meg annyi bt-zouyitékai munkáasága, életrovalóaága sőt ojő haladottságának is, és es abbau áll, hogy nem riad vissza semmiuemfl foglalkozástól becsületes kenyérkereseti módtól som, uum kisobbiti egyik a másikát bármiuő megengedett módon is igyokűzzék magát fenttartani; mert a munkát nom, de ajk o I d u-lást szégyen ii ek tekinti, szóval a világ loghfrtalmasabb népének sa angolnak asellomslongl át O a munkásságot erénynek tartja, s iuuon van aa hogy a mit a keresztény ember sokszor elvet, ast a skiaó felveszi és értékesíti, s míg a keresatény ember vagyodilag alá szá 11, addig ő gyarapszik és hatalmasodik. Mióta kezdett a magyar ipar és kereskedelem virágzásnak indulni, ttom-e azóta mióta a szabad ipar és kereskedelem áldásaiban a s s I d ó k is részesülnek ? Tehát nem űldüzhetők ssidó po\'gártársaiuk sem jogi sem méltányesaági aem pedig szükséges-sági ssempontokb<)l és as eüeuttk indítóit háború nom egyébbnek, mint as undok irigységnek, kifolyása, mit keményen megbőszül and a tolytonos haladásnak alá vetett lermésaet. Addig is pedig saolgáHon zsidó polgártársainknak vigaszul eme kösmondás i t n-kább legéén szás irigyünk mint egy szénák os ónk. BenŐI ám a kl gyermek íejelágys is idővel I A ttidók felsorolt előnyaibdl s as előadott nemes talajdonságokból kiviláglik egyssersmiad as erény is, a M pedig ss honol, ott ajsllsmtelsnségosk vádja Is rágalomI Nem aatlsoiuita ligák sservsaésére van ssűksége ez oraségnak, hanemjóT«kólákra, hol a tudományos képzettség tydlett erényt, erkOlosOt és hasassorststat tanul a fiatalság, nem szabad o\|y kárhosalos appndiaaaióuak kif^úíést adni, hogy „már a zsidó is a gymnasiali^ iskolába járatja fiait* elíenkosőlfg ezt tndjuk be neki érucmül éa tekintsük a kor haladásának, kz eman-cipalió eredményéáek. Aa autiaemiU ligák helyett alakítsunk oly egyleteket, s * boosáitsuuk ki oly röpiratokat, melyek a kOsmivelőaés, a magyarosndás a nem seti nagyság és a hasa lelivirá\'gosta* tása iránti nemes tOrokvéseket ll-aanek hivatva előmosditaniis mik közelebb hozzák a zsidót üu-magunkhds és hazánkhoz, melynek egyenlő jogú és kö-telosettségekkel bíró tini, egymásunk pedig édes testvérei vagyunk. liáasunk oda, bogy a viszályokra és a kölcsönös gyűlöletre okul szolgáié válaastal a polgári há sasság intézményének behozatalával ugy lerombol-tassék, hogy kő kövön ne maradjon; mert nem igaz az, hogy ezen intésmény létesítését egyik va Hasfal ekeaot sem ónajtja, eőt ellenkoaŐleg mind az, a mely szivén hordja a kasa sorsát és jövőjét, aa égető szükségességéi is érzi unnék. Do ha igaz lenne is asou védekezés, hogy uisaen ezt egyik vallásfelekezet sem kívánja, akkor som lehet azt tovább késleltetni j mert elég indok ennek behozatalára nézve az, ha csak ketten is óhajtják. De mmek is hazni halasztani oly dolgot, mi senkinek joghátrányt nem okozhat ártalmatlan voltánál fogva, a minek clőfyb vagy utóbb afearv* vagy nem, önként ia be kell köVetk ekni; mert természeti jogunk az is, hogy sasai töltsük el földi pályánkat, kivel szivünk ollenálhatlauul parancsolja. — S midőn a a polgári háaaeséga haladásnak, a tustvé i iesülésuvk és a szeretetnek imét egy megtostosűlt igéje leend, ugyan akkor legyen asabad remélnünk azt, hogy nem volt, de less Magyarország, s amiig is bizva a gondviselésben, ne múljék el nap, bogy ajkauk a magyarok Istenének zsámolyához be repítse e fohászt: Polgári házasság, mely még szám- e neved, jöjlö\'n el mi-eiőbb\'a te áldásod, mit éívesai óhajtunk basánkban is ugy, miként élve-sikaztakfllfÖ(ld eai-vifiaalt aépei, jó» leleményeiddel ár as ss el bennünket és bocsáss meg nekünk érted sóhajtozó híveidnek, miként mi is meg-beesáitank szellemi szegénységben sialőiiő ellenségeidnek és ne vigy minket az örökké való reménység tengerére^ hanem saabadits meg bsnnOu-ket a nemzeti JÓlét éa a haladás ut-jábaa kavargó feaeketlea örvénytől, veaasd sokat aaklatott igaz híveidet aa örftk boldogság révéhas. A m m e o. s Sfy űzve vtagy honunkból, iktattassák törvénybe a t1 Jlrll- én iNdAbflfiflinfh SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA t.uté\|>« kftln •r»lk«"Uh»iím» mlttn Hol! János n Ur. Untam. •« irtij1 4r4»iakfwit 4* lnwi* klttok<>UMk léU ruii r«Nf« I«fu«i U Mmi j l««J l<\'»»Sj«n» r«k\'k i Wim, IrikésMf \| F.thrlpki«Ni»<Maft\' IMI. IrilM IrlMfriirim B TT4 4-1 lUilln li.au \|NM I Wéuiuifl llwliNi ka l\|Mk\| k\'Mfl 11\| ut.tit i rtfillltyl lkh> l\|MII\|él\|«it éllllHMl Mait M\| Imii Iiumph ( m^VHIIPM \|;«atHfi^4atM • i«Mi «IUp>tMÍi inluél»k«kb ittnukkut • kMI\'b Mllr iWMlI #tu bllUm IlifUl, »i»r< II allaUlu liWitekil HhltiArl kjt álul 4hWu» hl ■ u\'í ri>á>yy.l tiltom, tUtom égéi* •IIImimií lldioiii ml\| li iui\|»ltiiii ii Qn HS<l»»tt[l i4nl i\'Mül 4»)nh IfMiMfM vigyek. tuiH* él Ultik kiaikmU Hilvi\'»i\'ft iiéti rifjrik ni- »HJ IfAiMt kér <léMkr* klful taéwasit idol, bifikauk Mlhil lifilikk Ii«Ui\|i«I, wifminWU éliwiMlk bébim n;lik«Mui [ k\'iiur"Aa Si\| hihiuih-ihi. 0 imi. ui»iíi»mii( . fcolé4é él lp élKUlif ui iUu-etiikufk kilttld* •• Aif Hnkiiok WléRtninwH »" Moly által közhírré jtétetik, hogy ur. alul irott takarókpótixtnr uj házának építésére kívánt tfrvok beiiyujtÚHáru , u f. évi uugUHZtUN 22 ón kelt hirdetmény nyel e hó 3l-ig kitűzött határidő ez évi november 11 ín bezárólag ki terjesztet vén, u pályaművek ezen határidőig elfogadtatnak. Kelt Nagy-Kanizsán a délíz^lai takarékpénztári! réMvény-tárnaimg iga/, gatósag&aák 1880. évi október 17 én tartott tolósóben. 780 í-U-i, í . I í iAe igazgatósig. 0r Mflpsl fliAiiNrioi. A Hnf JtfwfSli iniIiU i#r Ipa klUitft •> •III aMr IImuiInmii aik4« k>ugi4gik*l. i\| mtlllwlifikaél, mari uaui kél lig«lsiíilS. 4\|>M\| ckrviilMu n^\'lBur ét Hirnvikutiiil iiMfttiliilii1 lgi« aiénlhjiu\|, KArikUr rMMllMfK Jérní N\'lm\|itn l l.jfai»i»\| Hukluilky A- «\|«r««li j I* Slttll* Hrtilkial; W\'Owíb Parallel. k\|M»mti l<a\|\|MÍA i ii«\'\|»m»üiii ifUHviiiivn qqox oooooooooooooooo mm fccftfttfca véSrtik^ arra, hagy miután * jBjkfc fsada»4gi ssakaktakás év •MN * IMsititM Mtiwitiiwi i k«Ui * Hb^-kw aMftosat ÍaMÍaU>Ua, — vwva mi a b^itlMáii hnuujimimis, Ai MptVccMa a MélftiMMM v^v \|K gasda láp «ak\'<atau ^ ■ msty i hgfttkwhb foka Mk«m4á^ keráaaMtamAk m»< iSwiwkihWk. hagv taUáj\|os aok ü]n lóriul\' S Jsfi as arasi pálya tul t-öuWWyw «lM imr Méfuk m orrotok IMMtMkdiliwtk káajt okltv«lM u»ár vsr » Ki év«k«s t ktáo« vár dkftlmMáart ~ «sl kőtáraira •gy uj egyovoiu tVl- Kc< m síért faouuk M, muulia iái mit nlkiiw vduáuk, AKiioui osupáo aaért k im puiaok (Uttára ru péni ogt «cyksai telállUás^rn, akkor u km-MK.v a uiúegy«loiunét loUllilaodé tu-MAkosíiály (triállitáaáuak som tul [iml I uiftl\'i utjAUtttt áilaai n péaskériléiook, a mit rétáirntfl okul hallunk tolkStBÍ U ilÚtS kS ^\'kj által raindcn oly omiIim, midén ogv vuriv mái ilgv oiodá\'ását. ogyeao4 lagaué •atyai- kimondani oom akarják. Haiánkhau melynek locfllbb jovadolmi tui^ását a fökbuivoléa képou, a tf^adaiági tuilhmányok UxjMatéav, aaoréav véioményiia azoiinl oly nagv lontowiággal uir, nüunrint e jrj\'«l>«n aa uraságnak amuniinoinil ákloaai-< tél fviajtóttrottonni uoip mliri j pedig; télig akljor nrm szabad, midőn «\|gr öly. intétot felállitá«áról van aaé, molyiiek liiánya liova-lováblí mind rrealuitíibbé válik, • luiilóu otuoa intocct n< iur«ak arra vau hivatva szolgálni, md bonwo a awőgaadaeági SalotvoaeléMoi , kfliK\'otv© vagy kőftvetlontil foglalkoaé birto koápk ■ gaadiák éa laendű gaadaaági tanárok BMiaaabb l\'oku gaadasági oktatásban résae* \' lümm\'k, haui\'Ri nojfy uiiudaioknak, a kik néki akár a leehnikai, akár a jogi pályán haladva biaouyas gaaaaugi Umemtekro u>(lk- 9 lég^k vau, alkalom uvujtnnsék pályájuk M«iua alatt amaa ismeretek olsajáti i Halra, — " i llag> aromásnak ilynemű, a szó sxo- I ti ros rt!rielni-lM-n a ielsolib gaadaaftgi lukok- D . tataisal foglalkozó intézető máig siaet, és (4 tu a* a Józseí-mfisgyptemen faíállitra m-m ksi — nagy kérdés mikor is kend. — K< épsji azért, mert orréi teljosou megvagyunk 85 gyusédvo; mart erről benn linket mindaa, a milicaak a Addmivoléai uiiuiizterium u gaz- -dasági szakoktatás fisjlo«stéso érdekében od< digjteU és tenni olmulautott — mindinkább ue^yAgf\'k, liitIlik olérkeaettnok aa időt arra épifjr mo»t, midén aa áj műegyetemi épttlot feliJlitáiái al majd a belyiaénuány sem tog tOblé útjában állani óhajunk ) létoiitésének, — Iiogy l\'elliitjuk aa intésé körük figyelmét n airs. nogy a mezőgazdasági tudeuiáuyiiak is kt kr^itéenfk a raál tudományok ama templo- . mábak egyik csarnokában I \| „Fóldmiv. írd.\'1 K { Kelelél uerkeutó: \' g8 HOFFMANN MÓB. I 78 Ha a RiereucHétlfliiftftt legnatyobb, laton (jegiUégo legkOielcbbi Oyégyltáa a lélegséM- óm táplálánl morveket ugy a végelgyeniifliéftt Hoff Janoa fals valééi aslán fyégyMásl-•isr bsiiaálsla állal. kuilMS MaiaóIIIs atslkia (InSlAaik MMaaM AiaUiUi. ITflbli IiíiIIHAíbAI kllfliimiwt 1 j ! I " ní i I Hl M * á Hí í 11 > 2 H 81 : tv mKI3 o ^llDr h í El1 ű 5 5 - ,1 i -0 kü • r Hitié * IHisln i rKlifc\'0 H s * * BMl 5 tí it " a . mSm ö 3 f "1\'»I m, immz n ti u ^ mzí " s F7 y a í m i S l x H" * ! í * Ü! (fl * ; X 5 4 \' \| 4 ifaif)inv\|]\| qqox I A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tiszlelottel alélirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zsllf Komégy, Barauya és Vas uiegytk réuére kiterjedő hatáskörrel JVagy-K a ni k 8án v é zer ü gy n ö k H égel állitTÍD Íol, un ijik vtiméiét 10—61 GutmannS. H. úrra ruláita, kit egyszersmind a tttz-, uállitmáoy ée ijégbiztoiltási ágazatukbadjogérvényei blit^iitáil [Otvéuyok kUllllMru, károk lolviltóro, ugymlut 0/,0li ns4Min«ll klIla^^N^r^ Is folliitslniaiou Budapest, 1880. januárbán, Í\|\| \' i \| I A Magyar«fraaciia blitoilté réiivénytáraaiág Igaigatéiága i SCHWEKER. M0SKQV1CZ 11 A Magyar-lranc/Ja bÍz(osi(ci óny-(ársttsa(í igasgálóságának Ceootebbi közzétételére bivatkozánal slúlirott tisxtelettel jdleutl, miazerlnt a I \' % f t * \' \| r í Nagy-Kanizsai vezérűgynökség veietését elvállalta s a vezérügyoOkségi irodát megnyitotta, bol is uiztoiitási ajiluiitto c alfogáfdtatuak r a blitoeitásl liilotre, vagy a Utsaságra vonatkosé mimitfnfél* felvilágosítások leg két aiégesebbeo megadatnak BhtoMll pfdig a ItérMaarig s) tttzveszély éi robbanás által okejzott károk ellen; e) izárazon \'vagy Tizen mállltoU Javuk károsodáea ellen; b) Jégkárok ellen d) as embér életére minden Irmok médoiat sperint. A Magyar-francxla biztosító rééxvénytársaság melynek 20 millió frankói, azaz H millió arany forintot t®vó alapuikéjébdl a résivénynsfk álul mindjárt keadethtn 10 millió frankJ azaz 4 millió arany forint kédspénzbeu befizettetett, s réssint s íuváróé legelső pénaintétetelné), ^éitint pedig imt\|yar állsmértékekben éi eladbbRégokben lett elhelyeave, f. é. ektélmr 14 én tartván alakúié köagyll\' léiét, melyeit a társaság Ugyvowtéiének élére kOvetkexők válaRitattak iqeg. j VálaiitHásy. j i rsltt\|/elt blistlsá\|. KIsök: Bittó István, é Felsége val. bolsó titkos utnáMa, • Lipót-rend riagykereiitJée, I Heck Nándor, a magyar Jelsálogbanknak f«asgaUl\|s. oru képvisslé itb. fiadipeitcu J ! j L án ciy Leo, a maiy. ált földhitel réssv^uy-társasáy Ifugatója Bodapeiten. A leI s 6 k Ök: Báró B á n ti 1 d y Béla, földbirtokos, őriz. kópv. stbi Bppsten. j I L e w i a Jakab, a k#r«sk«dslmi akadémia i\|R>«atéJa Budapesten. BosteBZ Jenő, s párisi Societé de l\'Uiiion, génersle elnöke stb. X\'árisbao. \|i Herrebource Jtis, Mária\'KmII, s páiUl Bodoté dt l\'Uulon génerále vuéiMfigyeléjn f álmmalmám/l tagok. . ) \' PárllblN. Róbert Morin mafquigdeBsnneville,azjbsztrák déli\'vosut igailstósági tsgjsstb. Párlsbsn. h l\|si\|slésá\|. Keswelt Ármin kir. kereiked. tanácadf nagy keres kedé. h lgatgatóki Dr. Ulílfr Albrecht, kös- és váltó-ügyvéd Bécsben. Lovag zápori Begm ha rt Fereuci, ax AJbrecht-vupály a elnöke stb. Bécsben. Kiitenosoher .Károly a „Uoílmann Jénef nagv keresketló cség főnöke TludapfiUn. Bváb Károly földbirtokos, oriz. képvisélé itb. Budapesten. <9ehweig«r Márton kir. kereikedilnil tanácaoR lludapeiten Báró Tlall Károly e^-liír. kamarán, sz oszt. déli varat alelBöke, m osztrák nraltbázs ] Vezérigazgató : Moako vlcs m« Budipeitao tagja stb Béctkes. N % \' i ll TskMtvs, s társsaásnsk ienntibbb killststStl téksers{ét és ss flslstfisstél élén. lévé, haaáakbas is najryobbrésst ismsrl és köatisalslstbsa állé s\|jsaisé\|skil bátran slmondkaté libát, begy asm volt wés ss igéss aS\|srclMákaa bwiötóé térsaaég mind lí lésig, nifllf a bistosltté kOsönségnsk spnji gsraotlát nyajtell velsa, nfint a mennyit neki e lárssság mindjárt kssdatbsa avi^taoi kéass, s a midén s társaság ssss, aieiÉ párallin ékééről és as élén éllé sgyMéásk jíllems egyriMj tsi)ss blstosiiási nyaji srrs nésvs, bog; a társaság ttaatvitsli a méltáoyossás, a psnlosség és a U\|saior«bb bsesalstssség mludsn kövttslmésyéask mmeiwkör •• jsiWééw M fog fslslsi, aMisréss\'él s ssakfssstéé Statetuága as iráat is kasességal laolgál, bogjr s tátjsoiás s d Itétilik msgsaabásáoái il kallé tskiatettsl fsg Isaul a versanj (ogossll kttvstslméajiirs. \' 2 mlááa is hát ÚssíslatiaJ, alé\'irttt a kwtésUé tikösöaség bi sulin ál asi általa képviselt társaság iránt it bél (elbiv\|s és kéri, megjsgjal sgyssersmtsd, hogy a veaérttgynBkségi tsrBlstsa a vidéki Igjatkstg^a isarvs< és [•« fe\'ymaaibas vas, és úgy tílsblstfwitáél áéslBlek a már felállított Üg^nÖklégsk állal késeiégsssa lile, adutuak, Vagy-KasiBiáaTlMlO. májssbaa „ # * ^<Mf,jt J___ s- IIÉ iLi\' É A Magyar-íranczift biztosító rtevény-tWsartK KirlIiillgyBlkiégekl vezérögynöksége N. Kssluás Zala Kgifillgn i Tisebsr Miksa írnál. Csáktornyái j BirsoJnnann A. urnái. fillTliAUhl Q II Kssitks^lg t Puly János , A .-leadván Tiuss Ksrsaoa R U U I Ifi M 11 11 O. ll. SlsMcesi • Ppi^ebi V, A. , Oasbraséikesi Uh Ignáes a________________- - 1 pl1 "i T Nyomatoit Fiiebil Fülöp\' U\|)tulujj(lortosnAl( Kagy-Kanisián 1800. \| A öagy-kamzsaij kereskepelmi és iparbank- Rl^VfiN VTAl^üLAT íé. novemberll-óiid e 10órakors\|ijilt ludyiség^n rendkívüli közgyűlést tartand, melyre a t. os. réfsjényei úrak ti(ntelc\|tel mogbivatnak. a kOsgyUléa tárgyát aj* lalausiabályojt niédifnitása fogja képemi, Nagy Kaniaián, l\|88(i. oktdber lí)Unt. Aa lgasgutóftág. m 1^-1 Figyelmo/itotós : l a kbigytlléscn résai Tenni saándékosd réisvéuyes urak felkérelnek, hogy réaavényeiket a még le nem járt eaeMnyskkel ogytltt a bank péus táránál, innen nyerendő térit vény mellett SB alápsxabályok 61 §a értei-mébéa f. é. novemberi 18á g\| letenni lalvotkedjenek,\'moly téritvény egyúttal igazolványul esolgjálsndl \| 2. Aa alapsaabálvok 4ö §-a értelmében \|mk azon réinvényei bir izavasaü joggal, kioe\| réasvsnye legalább 14 áa\|ipal a körgyltléi elilit részvény könyvileg aa <$ luvvirj vau Írva. i ] l Hirdet méfly. Vasúti menetrend. I SmSmi SiHlatárél kain \| f«M Snai fsito Illa fcsSSSI/ ff \'I _ ^^ I Ui« 0l%< f«t« léé \| 1 f wL w Bailk. h4am. PéttbéVM 5 10 imm) vtu jj .. i so íföi I Ufl wm M IMi^Ué (p»m«a»U 6; Ok r«M»l f y (ysNiVMil) t; I Mit f ( WJBtó^T^iJ Inm íotut) II t0 éi\|l I \\ 4 ^TvMJl iii ü4mw(s.omuui»ly,sv)iito«-w4) 8 15 wni \| ^tl »» » ti w )mí f m flWMNtm s<6 l\'rsfsrkwl, kiiinI. Crtklvniri 4 k rt«-l ! » ^lÜirA\'l i - s •\' Brogie 1. és Mer no saláaj msi b u? l^P- p rosU«le®iei g) ára 114 , , 1 4! Jé b lludapMitNi, , VySmvsaS J 1 I éélsi (kenkely válaaatél « ku i"i . t\|]rnv«aiű in so Itfuléli mgyiágbaii. sol B^akAi A i .»„. Trlrur Kragerfket malmok saámára. 1 4 - Lb HontaiOknt Sls latmM ll \| déiti. r.lLu I .^ H MII (gjot»»->intj í I? Nwri . 2 . \'^f® fH . t f \| > „t MallAlial é io!4Ual oiéplé\|épsk • • »0 Mi 4\|iél I laáiaáia. 70.» 8&-ÍÖ0. 44. szám. Nagy-Kanizsa, 1880. m Kiadóhivatal ftduá Falttp kftnyrkarea Madée. L\'jvároskás utesa* 613. szám. StéSgltéeí arak: lm A irt. Fél ^m 3 ét Negyedévre I frt fto kr. Birdatményak 6 lki4bM patiteor egysaor 1 kr, töhksaöri hirdetésnél 6 kr. Bó-tyagdij 30 kr. BA MEGY KI K^M Ö V ^LÖDÉsj,. TÁRS A D A i\| A SALAHKOm GAZI). OTliSÜLET ÉS T( rdán, pktóber 27-én. L VII. évfolyam. LA fcHpKKO. ,m\|i «n gazdAszati hetilap I1B MAS KGYLÍiT HIVATALOS közlönye. Sjserkosztől Iroda. Hm a lap szellemi részét íll#tŐ közlemények kitldoudfik U) városház u(ma 6)1, m, Hérmeutatlen levelek esek ismert későkből fogadtatnak el; Késirkiok viasza nem k Ilidéinek* - wyllttér i Pciiuora 10 kr. Egyről-másról a ház körlil. agyán a jmnadzon valami. A jitselédügy vagy pedig akár a ceelédek ügye nálunk is nagyobb ügyeimet érdemelne, mint a .menynyiben eddig részesittetett. jjföl\'gyeiuk leget panaszkodnak^\' hanem túl nem igén történik Az úgynevezett cseléd mi/ó riáról, ímely alatt háziasszonyaink-nak is eleget keli szenvedni, egy nő tollából figyelemre méltó czikk jelent meg egy nagyobb német lap-, ban,. mely a mi viszonyainkat is igen jól jellemzi, s mely sok megszívlelésre méltó tanácsot tartalmaz. Jónak látjuk e csikket főbb vonásaiban reprodukálni; e tekintetben most nmr vidék és nagyváros között kevés UulOmbség van s a hajt aiyott ép ugy érzik, mint itt. Maljdnem félek — kezdi a\'iaer-zőn\'ő, miután ezt a fejezetet talán* nem is a jó társaságba valónak te-líinlik, hogy trivi lilásról fognákvá-dolni, mi<16ii nyilvános lapban meg-beszélj tárgyává teszem e tárgyat s mégis az találom, hogy miután valamely baj agyonhallgatásával, a melyet inkább gyógyítani, mintgyó gyithat annak nyilvánítani kellene, mi lio.cs téve, hogy minden gyakorlati háuasszonyank kötelessége mindent ^llövetni, hogy a-rendezett ház-tartásnak esküdt ellensége ellen a cseléd-mizéria ellen küzdjön. A\'szer-zőnő igén fontos dolognak tartja,Ihogy a háziasszonyok együttesen bebaté fi • gyeiem jtárgyává tegyék a dolgot.Még ebben a részben igen sok a teendő. A gazda (asszony) és cseléd közötti viszony főbajának tartja a bi-zcláyitvany kiszolgáltatási módot. — Külföldön különösen Berlinben is Lipcsében, hol hásinő-egy letek vet« ték kezükbe a dselédllgy ujjjuzoi v j-zéséti és a hatósággal együttesen törekedtek jobb viszonyokat teremteni, a főelv aa, bogy osak a valóságnak megfejelő bisonyitványol kiszól* gáltatása által, melyeket ai \| juráig maga ir pe cseléd könyv be. tétetik lehetővé \| szolgáló személyzetnek javulása, A nevezett egyesületek tág\' jai kötelesek selnmitsem szépíteni és az obligájt ihű, szorgalmai és becsületest" csak akkor íadni, mikor ji cseléd valóban megérdemli. Ezen egyöntetű eljárás folytán mind az uraaág, mand a cselédre nézve S"k< jó éretett lel. A cselédek lelkiismeie-tesek voltak, iparkodtak szolgálat adójukat kielégíteni, mert féltek, högy hűtaienségük és tunyaságuk a cselédkön] vbén feljegyeztetik, ée ez által más tely elnyerése megueliezit-tetik. A (.éti hétről, két Ihétre való \'gyakori lielyváltozás megszűnt, m<ri t egy rendos cseléd szégyennek tartotta, hogy a rendes negyeden kiflii elbocsáttassák. Ezen kitartásra való^ szoktatás már nagy haladás vojtfj1 most ar. a leány,! ki már 4 hétig házba szoktatta magát, könnyebben, hozzá szoaik a házi rendhez éB annak különleges berendezéséhez, mig a nagyon L gyakori vándormadarak seholsem lehetnek otthonossá. Nálunk, ha két-három napig egy háziban van sínem tetszik neki, Szépen elpárolog slaz; asszony megint indul cselédkeresésre. Ott\'van cseléflkönyv, bizonyítvány, .szorgalmas, hí!, becsületes", pedig nem lehet tudni, minő lényege^ fogyatkozás, hiba miatt bocsáttatott él. 4 n&ala" tiiczija. A virág-tolvaj. ÜrSságí fényes kertnek Tarka mezejében, Jár á azegény, kopott gyermek Elbúsulva mélyen. —• Istenem, ha nagy ar volnék t — Tépelődik benne, — • Es a sok szép bársony virág Mind as enyém lenne. Oly kedvesen hívogatnak, Intbnek köréjük; Mintha volnék ismerősük, Szerető testvérük. — Szabadna is elvinni tán Néhányat mogomnwl, Eszel a kert meg nem -fogyna, -Csak egy kossorúval Bíztató végy kel szívében, Ast ragja reménye, Hegy neki majd megbocsátják: Inát rebeg érte. Ke irtaiion nyugalom közt A Asér elkéasflT; SubU radlog, szinte ragyog Leike gyönyörétől. Ok I de máskép volt megírva ; A fogy átesk jodtíi, Jse a kartéas nagy haraggal, Mindig serdeaahbal t Yérj te eséda virág tolvaj, tsaáyon nm fizetsz «M\|J Mea; s saavára térdei eaik k> rsaisgrt gyermek — U, m Mf kát bűouaéeal Bm» lAgdivelve, Begy miiéiiss ,m hántsd* neve /WM sNrid Moedbe f p kiáwad, deM Mkslia vjfágsdlJ j Így legalább gyarapodtál, Egy kia tanuUággal. MegadiUsal türt a asegény, Méma keaervében, S mikor épen elbbcsái&k. Sírt cmk i OzUnébea. Mért ö kények ? mond-a kertéis,\' Hias elég volt mára 1 . „Oh \| mert viszem ajándékát Anyám sírholmára." Haígató Sán^oi. Quem dii oderunt. — A kit az istenek gyűlölnek. — Szalay Sándortól. \' Az elad lépée. (Folyfatia.) Erre a megnyugtatásra dilectissime Horváth annyira inaraodott a nyugalom után, hogy azt estéit kelve teljes mértékben el is érte j lévén már akkor olyan állapotban, hogy testi és lelki voi\'ában semmi kUllistáa zavart elő nem idézhetett volrik. Ebbél önként következik, hogy 8 nyu-galmaeaága abban az estében azeretett, remény ee fia jBvéjérél még osak nem is álmodott ; mobeteu volns az őmiatta akár kéményseprőnek vagy ryRpmeSternek; mert a világgal kibékfllt állapotában minden jé volt nemeinek és minden ember. becsületes 6 előtte.. Nem nyugodott le r nap as 6 haragjával. Hanem Siásnap bekövetkezelt az as .otthoni* beaséigetéa; a mi biseny furcsa dolgokat okozott. Éppen ebéd után van. Horváth ram a jteritett aeatpbál ül j aa aactakvn érintetlenül áll mindsm, még a boros Qisg ia. Mintha abban a\'ssubában aég s holt táigyaknak is valami nagy gondolkodni valéjsk volná; máskoragyet-egyst eaak nyuitéskodnak, bocy szinte ropog belé S eievtjek.....J most hallgatnak. Kppen mint a gaadájok. A goiáelkosé örsg ur mistt KösvstltŐ inttaetekL csslédküz- \'vetítők nágy azáni Inek érdekében fc gyakori változását minden Ilyen vá mai vsnnsk ezek-kizlk a cselédek előswitsni; mert tosás alkalmával I asszonytól oaelédtill ogyaránt kap-inak közystitői dljit, Gyakran még j\'incstersógos fogáso tkal ii idézik elő Iaz ilyen ibelycserél Olyanforma törvény létetik, hogy az uraságnak nrm szabad a cselédet i nyál elbocsátani, szili Illeg,\' hogy a I zonyitvány /elytán és a proimutió kiti Azonban más váró talás nzt liizonyito súgnak megfelelő l osztásával a aselé(! tása és fmelése o "SL^J I « I k prostítuti^aak \| ho\| y a ÜP- \'ésiz I .tti>i lány at lolsbi ■ta, I izmi; ■QlSt lene ben való egyazetjt m egyébiránt erkölcsi s lei hajt a)prostitqtio 7Őleg, hogy az, miu nehezitutt körülmények szoJ[gilI\'ftfcii viszonyt \'és iuIkiiimeret(\|soi megrovótt hibaje megbizbaló egynn lé fogja magét képezni. A megró vá i javuláshoz vezet nem\'a proetilutiol oz, éa ások kik századunk ez icfsta nyen hatalmába e volns val\|th(\\ liasz rendes báptartáiqt lesség; eddig m^ izonyitvány-félnek való-a roiiz bi-áiláilt nem talál közé Űzetik n a tapasx-ogy az Igaz-itványok ki-IIymtk javi-dolgozik ív cselédkönyv-tgrovás ogy ijyfc ínég nem karjaiba ellenkc-án —■habár meg-között isinél i, siigórunn küzdeni a likaknál hu tó lé en él rának inek, oly küny-aligha lettek nálható tagjai egy k. Asszonyi köte-teljesitteilen, do bizonyároj el nem utasi(hatd a hatóságokkal Iegyütt vállvétVe ellene működni az oly nágy baj továbbterjedésének, áldozatul B/.íilii/it, !kevosbi-teni és. eijkölcsf \'BÜlyedi-silktŐl szukát megóvuii kik közel vannak hozzá, felfordulhsjina a világ, ledőlhetne faa eolesia temploma ^nagyobb esőknél most as ő legkisebb goíjdjn is. Néha-iiélis, isiikor igya belefárad a j munkába és szemei \| mogunják a semmittevést, akkor fol-fullukint. ÍiJ>, a te-\' kintet az ajiéhnz tanad. Aa a lolkottnu kilincs nem ttiosdul; uiába már kOrjllbeilll ogy éra óta. Végre megkapja a szent ^iftal Ume, szájából a vastag mSggyfaSaárt kikapja, arra nem ia gondol, hogy a saén úti eroklye, gyönyörű faragványu lajipipá)ának életére tör: fítldhöz vágja. Áiszár tompa vonaglás-sal simul le társa me\'lé, a kinek, már old-zőleg- volt annyi belátiása, hogy. ujikoi\' őróU is annyira megfeledkezhetik \| ar/, ur, liogy idejekorán kialhatik benne a tttz, na inár akkor legjobb lgiz\' igazán aludnia. Mikor gazdája legjobban azítta a száft nagy goudo-latot között, egyet mozdult, aztán lent vala a földön. Ime a pipa nyugalsias bölcseségu és a garda hóbortos indulata. Meg se nézi mi vége lelt pipájának, hanem elkezdett föl-alájárni ée haiagjának hangos beszéddel adá tanúságát: — „Szégyen, gyalázat I Fölnevelem, maturirál, nem kimélek semmi költséget; fényesebbnél fényesebb kilétások /árnak rá, ha tisztosségos hivatalt választ, fy uramlia\' tsufiió, részeges mester akar J9nni. H0 megálljt (Itt aaután gondolkosik ss t^reg ur. hogy nem őneki van-e alaposabb oka attól as ijeestédtŐl félni.) Még megteszi ss s da-csos kölyök, hogy visszs se jő. No \'jssen, osak ast merje tenni, tudom istenem; megemlegeti l" Oda megy as sblakbos. Oyöbyörfl kilátás nyílik elmét az országutrs, meg a temetőre. A Milectissiine kinéz. /Innak a szeleburdi Bandi gyereknek arra kellett aa ut-ját vennie. Bizonyosan ott édalog valahol és váije, bo((y gyenge sslvtl ama utána kllldí Horváth nrao legalább igy gondolja, mikor a nyitott abukon ss ocsságiit felé nos. „Na hát nsm volt iaasain?!" — ssólt fél örömweí, mikftr msgláUs, hogy Bandi oSakug? an méa a hol yséá a örül éds\'og, és Sédig a tonetoM. Nini I Egy sirsmlék előtt II j most lehsjolf, valami kis virágfélét I* hogy áldozatai Iegyeljük, do nem 11 rendezett háztartás rovására, s ez különösen a nagyvárosi viszonyok mellett, alig képzelhető, oly viszonyok melletti hol a nőre más kötelességek is Mromoldak, minthogy msga a házat, konyhát, fehérruhát s. a. t. gondozza; képzel hetetlen ad-<li<?i mig megbízható, hssznos és értelmes cselédeink nincsenek. Ila p, hatóság az olőbb nevezett és félt baj leküzdésére a háii asz-flzonyok segítségét igénybe venni hajlandó, akkor ez más módon érhető el és értékesíthető, minthogy jobb belátámik ellenére és azon tudatban hogy igaztalánságot írnak, arra kényszerítik, hogy a cselédnek 6lbócsá-lása alkalmával Jó bisonyitványtad-jnnak. Váló\|bsn .erkölcsi kényszer gyakoroltatilc e tekintetbe)!), amint azt nemrég magamon tapasztaltam Kn elbocsátottam egy leányt, ki megengedte magának, hogy a családdal vsgyonközöpüégben éljen, t. i. fésűt cíipőt, mely az bvé nem volt, maga is használta, s miután meggyőződésein ellenére nem akartam neki bizonyítványt jadni, elkerülvén a^hfl" nevezetet, astiftam könyvébe: többnyire szorgalmas. —,Egy órával később az én szépem egy spndőrhiva-talnok kíséretében jött vissza, ki paraiicsolólág kinyilatkoztatja, hogy az előirt rovatokat be kelt töltenem, neki tehát Ihújiégéről is kell bizonyítványt szolgáltatnom. Az igazságnak megfeleloleg ast írtam be tehát, hogy N. a család tulajdonát képező tárgyak használatát engedte mog magtinák. Azt jiom szabad Ön nek, — mondá parancsolólag a hivatalnok, ön köteles a leánynak jó bizonyilványt adtri. Miután határozottan tudtára adtam, hogy engem a világ semmiféle hatalma oemkényf •keríthet arra, hogy valamit mir\| győxődésem ellenére tegyek, s hngj indoko\|atlan kívánalmának nem H szék eleget, délután 4 órára a ründ-őrhlvntalha hívott meg. • A srol-gálaltoyő. hivatalnok, kinek Itt e -magyu^áztani; hogy itt nem boszu-ságról, hanem elvről van szó, azzal felelt, bogy itt etetyfívvel keresztülhatolni nem fogok i hogy vagy meg kell változtatnom a bizonyítvány! vagy pedig be kell vádolnom k leányt. Az ukébbira nem határoshst tani el piagamat, álőször mert me\| vagyok arról< győződve, hogy az i létő a ;többi elzártakkal való érin kezésében aligha javulhatna, rnásot szor uiert, időm nem engedi, hogy ilyen kihallgatásoknál jelen legyei:. Mi volt teliiit a leendő? Miután a kjl-lönbenibelétással biró hivatalnok rendel kezéére lom kinió, sem kényszer-eszközök nem állottak, belátván egyszersmind hajthatatlanságomat, abban egyeztünk meg, hogy a csemd ez alkslompial a hivatalnok áltál szóbeli mvgfuddésben részesüljön, do hogy a törvénynek ia olég tétessék, az obligst ahű, szorgalmas és bp-csületds\' rovatok betöltessenek. As eset ugyan egysserü, — de messze kiható koiiBcquonciái vannak. Tudja ugyanis a esőléd nagyon jól, bogy bármit irjon is a láziasszony j-mégsem marad érvényben; a hasé* ság nfomást gyakorol a sso IgAlat* adóra, hogy csak jó bizunyitván fi szolgáltasson; kisebb fogyatkozást ík fel ue\|n jegyeaMők, tehát nem büs-tethetdlc. • szskit ii sirhalomról, mkaihos emeli, ott tartja sokáig \|és meg po mosdul, mintha niokknl a dréga hamvakkal bessélgetne, kik \'Ittlött as \'íj kis virágfsál nőtt l Kslspls ott hever s lömön; s sinint igy födetlen Ifivel, az ajkaihoz emplt -virággal ott a nrha-lomnál morniigl olyan dult, olyan \'ágról sza kadt formája,Tmiutha egyelw aam volna a világon azon iisomiuru halmon kivül. Most fölemeli kalapját, /esókoHa aoká, soká; és az öreg urnák ágy „tetszik, , bogy ez h kő-,szivü gyermek orotfen tfokog. Eito azután ő is esak olfelejti, hogy caak\' egy órája átkozta ki; elkead vele együtt sírni. Milyen jé szive van annak a dsozos gyereknek,! Milyen esilárd léptekkel, bflsske srczczal hagyta el szülőházát, még osak ogyotlon arosislna sem mozdult meg; s ime szegény édesanyja és nővére érzékotlen ham-vsitél milyn knsorvfisen buosusík ott ai temetőben. — As Öreg ur éssre i setn veisi f mennyire együttélés 0 is ássál a kitaszított gyermekkel. - Ikkon, külöubon csak tréta volt, eg^r kis próba. Nem kell ast a ross líut féltem. Msjd vissahúzu as igaz kenyér. LegfÖlebb egyet kóvályog az erdőben, vagy elmegy a szomszéd faluig, ott betér s psphos ;«ez meg jé borral és jó\'szóval ugy a saivére hát, hogy rá se gondol arra ss ostoba utazásra, a minek eséljat a pagy világ. De hát miért air olyan keservesen ? Na bisonyosan ott eirjs ki a sértett Büszkeség könyait, azután visszatér és beismeri, hogy apjának van igaza, nem báty, hát pap less vsgy pyékétor. Bandi csakugyan föláll, kalapját fejébe nyomja, megindul a temető ajtaja télé. Mikor aS ajtón kilép gondolkozni kezű. Most kllzd rmerywi-e, ne moiyene"? Nem Mjs nem is gondolja, hogy ÖiSt-snla mindent lát, aa ablakbél, látya aa Ő kűsdéaát és már előro mosolyog, hogy égyii visszamegy. -> Már késsül is a jeWhetré, hogyan fog roes Aával tfllálkosiuj a-\' mért olyan komolyan vetta a dolgot és Őt égy megssomoriiotla Íme Bandi aakngyan visaaafelé lép; hansto ttjra megáll, isebkéaét alővesai. Ak öreg ur rettegni kezd; még vslajni bo\'ondtS toss az a diébortos iltt, annyira sn-véro vette a \'dolgot I)o hogy iosz, dehogy tess. Qyilk m saándék\|k minaössse is abból áll, hogy o(jy meglobdtős vasisg Aistélyt vág a temető 1ÍJ-vényébql. Legalább ne utaasék egyediül I .. Ajkozott kölyök I Hát nem is awa goQŐnllmzott, hogy induljon-e ne-o V hsnan caak aai.vtolt oúében: minő térsat vigyen arra a különita útra, a muljnek a asomaép-laluban • is vége lehet, meg olyan hosszura is elnyúlhat^ hogy osak egy félöl mélységű négyszögletes ároknál szakod vége: űiírnlí, Mikor vándortársát is, hasonlóság oka ért éppen úgjM megfosztja mindentől, mint a hogy fő megvan fosztva, kesébe veszi m megindál. , Msjd ossk talál ebben - a nagy vilégbáu valahol myiigpontot. Ha valamikor megnyu-godhatií, íuilyi\'ii foledhetleu, milyen beosaa, emléktájgy less aa a vándorbot Ha pedkg mindonQtt bsak hányatás vár reá, hűségeseik társ niubsen a koldusbotnál. Valóbb* maid mind a ketten csak megnyugo«snak Arökns. Ilyen gondolatokkal indult nagy dijára a saűlőhástél, mely oszol o nappal idegen iÖ>adé lett olőtte. Al öreg ur iá^jo. No de lehetetlen. 4-Issen essk trálál; majd riaaaajő. Fogadni merne akárkivel, bogy holnap ilyenkor utár itibon lesa. 0«ak hada meujen. — Már be* akarja tenni as ablakot, Bandi akkor ftt^ dal visaha amist apját meglátja aa obiaknál, leemeli ludogjái, köszönti: aztán csáljs felé fordul éa vissza se aás többé. As öreg .mintha nem is látná betedzí as ablakot; m aat gondolja magában, hogy ime s daoMM uHi már enged; aa o kolap-entelés aiár félbocaáaatkéréa. Itandi lehajlott tővel, gondolkozva, de ssilárd lépésekben megy; nem láUaik a?ou ogy eséppet \'se, begy vissaawáedéhoaaéfr. nőgy béootoi, nagy szomoruaágot visz mf-gávot, 4* ueui inog a\'atiok. Elbucuzott mifa-donkítőli most már mehet. A taiuetf túlsó azfigleténél még ia uS-ját álUf valaki j ettél asaiáa keservesebb Kim véfkövetkesések kószáló eaelédeinkaek vérivéésbuaává váltak; Wnnök s>\\y proletimtuat nevelünk aiuely most csuk apn családoknak reia torbér, tyelyek koronként Iá itattatnák »eg tőlük, később aaon bu ab állunuk és kOuignek is.—-tn<4<loljuk csak wt»g, Uogy as ev költőileg neitteiitó befolyás, melyet fgy rendett háztartás, egy derék kAsio<) elireudelijeire gyakorolni ké-pt4, ueumelgfty.dászati szempontból megbecsülhetetlen értékű. A szolgáló ••sitily á népnek tulajdonképpeni I6rssftkét képezi; a leányok, ki ke) hátainkban a használhatóságra, lelkiismeretességre, igazságszeretetre és rendre kiképezünk, egykoron a jqnJ nópnemzédék anyáivá lesznek. Bárcsak felfogná minden nő, hogy <5, mint Lázának elöljárója, magas óul-tujrálifl feladatot van hivatva teljesíteni. Ugy menni hagyni a dolgokat, a mint mennek, ezzel nincs ae-\' gitve semmi, a bajokat megszüntetni kell j a károkat gyökömtől Mii kivágni, csak akkor lehetnek 6 fának erőteljes ágai, jó gyümölcsei. Minden háztartás magában véve fához hasonlítható; az egyik elkorcsosult, elcéenevészett, egyetlen része sem fejlődik helyesen; a másik égnek tör s kiterjeszti ágait mindenfelé; a nőnek teremtő szelleme a fa életvelejéhez hasonlit; nem látni a velőt, de az egésznek alakulásán meg lehet, ismerni. A nőben lakozó szellem is láthatlanul keresztül hatja áz egész házat és saját kinyjmatát adja reája; sőt a házasság szffk határain is tul terjed, mert a mit égy értelmes, gondolkodó nő tesz, az a. kiknek javát is ezélozza. A socialisms vörös kísértete, mely a munkálkodó osztályt\' gyakran nyugtalanítja, könyebben elűzethetnék, hogyha cselédeinknél akarnók kezdeni, őket hűségre, kitartásra ée munkáiságra szoktatni. Fájdalom est egészben éa nagyjában nem tesz-szOk. — Mi elküldjük, vagy ők szaladnak el tőlünk; mi kicseréljük a hibákat, ők a gyűlölet és keserűség érzelmeit, melyeket magukban felvesznek — ez által a társadalmi nyomor még Tosszabb lesz, s a cseléd baj nincs megszüntetve. Cselédek számára szakiskolákat kellene alapítani, melyekben hiva- tásukra elkáaaittetaénok. Hál valóbáo oly könnyű dolog as, tfj gyermeket ápolni, a ruhát helyesen késelni, a konyhát jól ellátaif Eat tanulni kelj, és legyünk nyíltak, as asszony és oseléd közötti kbníliltUm t&Eb-nyíre onnan támad, hogy amaz. többet kivin, mint a mennyit ez \'ké* peuégénél fogva tenni blr. A jó régi\' idó, mikor az assaony még a cseléd mellett volt, elmúlt; as ő társadalmi, üsleti, vagy alva-táiszerü állása többnyire másihovú ■zóllitjai őt, a melyep lont^iabpnak tartja jbagát, mint a konyhában iragy a caaládi háaban. tízekben pedig olyan leány, ajnelyatftnem tanulta, igen ibaRManMmerTiel magát a háti uszony segítsége nélkül, mindent tanulni kell, Mindéi férfi munkás meghámozott tanulási időt véfgez: a leány kéacülctilenül lép a szolgálatba ( a 14 éves leánysa bizzák .gyermekeiket, használjuk szobánkban, 4 végre rá bízunk miudent Ha nem egy derék nő l\'ellíjxyo letet alatt van az ilyen leány néhány évig, akkor semmire sem viszi, sohasem használható, s minduntalan állottja helyét. Néhány városban megkisérlették ugyák a iiakiikoíák felállítását; de erre Ütfsvc jelentékeny eszközök ir.Uk-ívesek. Nőegyletek azonban orro nézve ia sokat tehetnek.. Állatrendtírifk a gazdaságba^ Ezen czim alatt egy kis ftlzotkót adott ki Mádai Mátyás Aradon, mely sok ügye-lemre méltó dolgot tartalmaz; vajba mentől többet olvasnák. A füzeike százával 4 frton vásárolható meg. Közöljük belőle á zárfeje-seiet és ajánljuk gazdakösönséglluk figyelmébe; —. Végfll elmondandó ifffcg, mikép szokták aa állatbarátok és mindenre Ügyelő ok-szertt gszdászok a bogarakat írté éueklő ma-,, darákat védelmezni, elszaporodásukat elősegíteni és gazdaságuk kört telepíteni. Kétféle módot alkalmasnak a küllődön. As első abból áll, bogy s kertekben belUl, a kerítés mellett Végig ribiiske- és pöesméteoserjéket nevelnék; melyek esetleg — kfliönösen tanyákon vagy .falvakban jé szomszédok közt kerítésül is szolgálhatnák. A\' kerteken tul pedig, további ss utak mentén és földeken lialado árkok sánezuin nagyon ajánlatosnak bizonyult galagouya- és kökény pokrökat terjeszteni, melyoket az apró énekesük fékskelésro nagyon kedvelnek. A másik mód az odvskban fészkelő madarakra vona1 kőzik, minők a csinegék, seregélyek s más spróbbsk és milyenek még a kitsebb bsgoly félék is (még a denevér is a ház és kerthez szoktatható.) £zek számára fissekládáksf akasztanak a fákra. Ezen mestinépee ndvsk «* Igss — ellő évbefi rendssertut lljrtiíöíi maradnak, iiiort as üldöz toláshoz ssokott madarak iskább esell mini sem ólaimat vélnek beeifBk látni. Ds már a második év bátrakká leasi. as okos állni kákái s ha osak egyetlen pár fésskol U llyoti ládikóban, ennek ivadéka tsár nőeserewttél fogja ismét fklkeresui. Tlz 4v multán •• kd lönöson erdőkben — nem lé gyfiti as emlÍAr a ládák kellő szaporítását. A féssekládákst akként kall a fákm akgatnl, a mint éppen\'a ozélba vett mfdár azeroli. A seregély p. o. msgsasn szerit fészkelni (20\|r29 láb magasságban), inig Jn eaiuegék alaosuuyabb IU—Ift lábnyi) liníyeii ii elmaradnak. Utóbbiak kfdvelvén a «ühi lombét, tanácsot a ládákat sllrü helyek io akasztani és lohotőlog fávol egymástól, luivél nom Igen asewiik s usgy társaságul A féasealádák rendsseriut keményfa-desskából kásziiietnek, sötét ola\|festékk\|l másoltatnak be és össaeapritott mohéval, poiyvávnl histstnek be, ugy hogy némi ha sonlatosságuk logyen a fakéreggol. Aselöol dslon van a j kerek nyilán egy tolóléoson; slul pedig a jmsoskák, görények és monyotok ullou egy jól kiálló védolécs £ fészek-lliiláltj nsgysiga és slskjs az illető madarak nagysága kedvtelése szőriül változik. A továuni leírás helyett logyen szabad ráutalnunk, hogy Uu Ja pest fo város Jiá tótága a tuuli télen határozatba vette, erdőségei megvédéséru, illetőleg a rovarirtó ina* darak szaporítására ilvon említett fészek lé-dáknak alkalmazását, JcIÍIUqU^oii miután meggyőződést ssorssU arról,* bogy igen olcnqu lehelt beszorozni. As érdeklő gazdaköiöua^-get ea okból minták szerzése végett a főváron polgármoateri bivataláhos, vagy Héonlje Frieaj\'ien Zeller kereskodő nrhos (Wien, I. Pnstgasso 20.) utssitbstjuk. A fára akaak-tásnál arra kell ügyelni, hogy a nyilán mindenkor kelotfelé logyou. Ajáiilalos továblíá a ládikók alatt - a mennyibe atüksége* és lehetséges — a fadorék körül töviskesaorut fonni, legjobb évszerUl s kászó ragadozó\'emlősök ellen. Sohleswig-Holstoinban, Ilannovsra nik (Öldéji és Németslfóldön, jliol a mesőgaslla; ság oly uagy gonddal űzetik, a gabona-pajtikon, pádíásokon és magtárakban a keleti oldalon a.baglyok számára külön bejáró lyukat hagynak, söt még isekrényt is helyesnek a legsötétebb zug ha buvóltoly gysnáut. ^Logyen; szabad mégamadsráktéli óte-tésoinok ogy két gyakorlat i módozatait felhoznom. As ordéazek lakóházuk mellett, s falusi gssdák s kertnek pgv a hideg «sél ellen védett nelyon, a tanv ások a szélcson-d()8 hásoldal()n vsgy s földeknek alkalma* helyén, (taláQ a kazalok, boglyák, rözsn rakások mellolt) elséprik a nagy havat és a tisztás helyre odaszórják a táplálékot. Ila a hó kiesi és as idő. nom igon zord, eiég eleséget találnak maguknak ugy a magon mint a rovurokon és ezek bábjain élodű nuidaiak. Kemény hidegben ellenben, I— hu e«ak száras, a rovarevők nussttllnsk, ha nagy ^hó ia van, valamennyi éneklő madár veasély-l ben forog. . * Hogy mit szoktuk hzélelmező helyekre szórni ? — A mit a madarak sseretnek 1 Kenyérmorzaa, gabona és eUnek ootája, mák, köles, kender stb. magféle; továbbá fölt burgonya, stb; a nyers húsnak és a hűltelek -nok hulladékai, ös)zoaj>ritoU nyers (vo\|o)J esontok. Hogy hamarabb az etotjílielyhez azokutuusanak a madárkák, gyakurlmi dolog nekik alkalmas edényben, -tört eviipfok és fazekak fenekében) lÍMtkekacsot nyújtani A rovsrovő madarak részére apró szalonna koczkékat szokás akgatni oly helyekre, hová bátrsí) szállnak. A \'szalonna élvesete Vtllö-nősen a ezinegéknek esik nagyon javokra. Városokban, ha a háznak egy ablaka kertbe vagy ksvés\|>á litogatottt ténécre ayi-llk, igen mu\|at«ág\')« dolog as sblikból jó hosssu dosekát kinyiülUfíi vagy s fal h»*Sá ban migerŐsjtMil és as aleségnt oda móréi. A kia Uiromtóíek egy m^gsanlidÜlnek, 1wgv még a ssobális is bosétálnak, -- As stetéa fdem Jobb, Iist délslőttre liatárostatlk, mért s délutánok gyskrsn zivatarosokra váltsanak, mire a madarak hamarabb elölnek és igy étlsndl maradhatnak. A Ilaiaavidékoii li.ivtí Wuppnrv^lgy lakosság régéüi hirss árról, \'hogy mindee uj iránt negyén érdnklfdik é« igyokiMk n Jót haaxnéra, forditaui. minek követksstébeu f)o vésett tájék has<mlit a pafedtasombos és la-kouégs nsm\'lál isükséget- Díestsrweg ál\|i-tása szerint e trölgy iMiídegságát néptanítói-,, nak kóssöNl^otl. i— Kgy német tanító képző tanár ott jjútastában esudá\'koiását lejw,té ki a ftJlötl, hogy soha nsm látott mony-nyiaégben \'.vnnuak aa éneklő msdsrsk és hogy a gyümölcsfák feltUnŐleg szépek és számosak. Mim kilérője ss ottani gasdasági sgyoefllstnek /egyik lagjs 7 ast felelte j Ka onnan jön, hogjl oltalmunkba vesszük logjobb barátainkat — az éneklő madarakat. Mssa amott a gy(liQö(eslák kősé bujt falucskát (tteukirchon); ha ké«X fagyitk és egyéb idővissonyok 110111 ártanak a termésnek, a liernyóktól mit seui tartanak, n/eiét pusstit\|ák táj madarak, tehát esen falu lakó-aai évente \|Ü,Ü00 frtnál töblmt vusznok In-osupán szép gyümölcsoik után. rtzomünk, (U-llliik, orszényünk sokat köezöohetnek s madaraknak. Tessék bármely ksrtbs belépni, mindenttU fég találni féssskládáksl és a hol a gyormeko)( szabad un talá\'nak mSdárfiW-ket, aat idindim módon megoltalmazzák; még pedig s macskák, görónyek ellen alulról tüskoaoMora által és máskülönben az által, hogy jt narkálut előzik e tájékról. Itt mindnt jnnllor állatvédő!" \' Vaj hé! hazánk tanítósága is mielőbb meggyőződiink as állatvédelmi! txttkaóg<uú-géről. Vfilui gaidaségi egylets\'nk mindany-nyian nArtlugóivá leimének as állatvédelem essméjenek minden tag odahatu 1, hugy már as iskql\|igynrraikflk lagyikorolják.iua- tat állaUw, kivált a madarak olialtnazá-in és tálon azoknak émtésébkn. Áldott] hazánk, miut az ássisi műveletlen pnsstákj védtelenül maradt a kártékony rovarok classporodása ellen, mert büntetlenül üldösőbé vétőinek s gazdaság, nujlorei, a fölsorolt 4s leirt áüatokl . Hflrvéiyek ns\'m sokat érnek, ha a népben hiánysík ss érzék as iránt, miért a törvények alkottatnak. Jelen sorok mlsdsts ezen érzéket éb-reaitem, ós igy \'jobb jövőt elkészítem* Helyi és megyei hirek. — Ctméuyl Jósael f. Zalam^gve föispánjánali ollialálosásáió\' tnult asámunk-bsn tettunk j rövid fomlitésL Klhuuytárói s u holttetemaek Égerszögen történt bessentelé-séról a lapok kimeri tő tudósításokat közhit tek. A kóvetkezőkben adtuk e köziemé-nyékből s IwnnUukot érdeklődőket: Örményi József XHlsmegye fónpéuja f, hó \'20-án az éijoli vonattal jHpeitról haza érkozvéu, Szt-lván éa Zala-worszog közt hirtelen ros azul letL miért is aoensát a lehető leggyorsabb hajtásm össtifiöztc. A kocsis m<1mm vágtatva ért haza, s a,toipAn, noha nagy (áj-dalinat érezhotett, mégis önerejébőllépstt ki kocsijából, 1 ment fel szobéjáoa, hol rögiöu a dörzsölő keztyUL melyet többszöri sziv-görcsQ alkalmával izokott Jiaiználni, elővétetvén te\|je\| erővel dörzsöltette mellét. Ez alatt házi óevosa i\|, Dr, Háry inógórknzott, kinek —, mellére mutatva -—\' uagy fájdalomról panaszkodott. Dr. lliry orvos meg meg sem vizsgálhatta a baít, már b a stes vsdőnek kesa, melyet a lájdalom tóíalt W\' Vén tartván, lehanyatlott, m<ig»z\|lrit élni. Hs«Nivedéee síig tis (lerezíg tartott. Az orvo» •ivssélhpdést eonstatilt. Már s nlgy-ksni-aaai íniéhisnál \'is rosszul érezte : migát s mig s gyorsvonat után. melyen ide érkezett a néesi vonat megindult volna, as wlső osztályú vá/ótsr««ilieo IcfekUdi. —- urméayi ióísef ss ősi Örményi előbb Dinéd nemzetség ivadéka április ll-án sziileuo* Hzé-kosfeltérváioíi. Magyatyja, Urméiiki JómsI <irszáábiró, iuig atyja, Miksa fia ^sUletéea-kor Fehérmegye s!ispáoja volt, sifyja Mső-hílki Négy Juliánná, Nagy Józsefi kir. szt* mélyünk leáeya volt urnéoyi mső éveit töpnyire Válón nsgystyja házánál töltötte,-sa IHll-iki országgyűlés alatt asesban l\|iive\| egytttt Pozwifyberf volt s midós 1H\|3. Ilsn atyját kir. helytartósági taaáesossá ae-vssték ki, Budára jött, hol a leggondosabb ttevejiíitéslien réazoiült, 1818. gyemasiu\'abs j lépett, bárom év múlva pedig áljsu Pestre s! pliilosopkiáia, hol töbmik közt Hdasdjes, liorvá^h voltak tsnársi. Tizooliét étres koráiban a bölesésieti tudományok timoj-ji Isti, réiro s következő évben, IH^-lá»n iMgkeadts Ijivsislos pályáját s Bartal OyönTy poug-»yri alispánhoz került joggyakorlata. 11(29-Ijpn letette az ügyvéaí vizsgálatot s- fogsl-tiazó lett a tiumeí tengerparti lurmáarzó-dél. lH80-bao Fehérmegye tlsztojotbeii al Myzőjévé iiovezto ki Cziráky ietal.grót fŐihpén, s következő évben pedig főjegyző lett s nőül vette tolnai Festetics Aétal Amália leáováL Hazsfiss, alkotmányok érzülete már ekkor közhirüvé vált IHlö-bán épp^n mivel alkotmányos érzelmeit eénvs látta, lemond\'Mt, de még ugyanazon éviben nogv Mkseedé«4«l alispánná választatott A tu aj-dqnképi politikai pálya akkor nyílt mrg előtte, midőn 188ü ben orss. képtiselő lett, IlköszAnvén as dispinságról, nemsokára s kir. tábla clŐadéfydiiökc, 1H11-bee pedig al-nádor é nnveztotett ki s IH43-banJnintilyfn vett részt az országgyűlésben. IMO-bao Tol-namsgyének lett főispánja s a főrendi táblának egvik kiváló tagja, ugy iobi szónak! képességéuél, mint éles elméjén il fogva., Ason orszéggyQléaen s kir. fő ajtói aló mnl lóságra is belyettasittetstt. Főls] ánségárél IH4H. április 11\'éli mondót! le axl alkauné-liyos conservativ párt több ta-^jávll együtt. 1^48-iki pesti nemzeti gyűlésre ftoprenme-gye követével kandidáltatott, de a német választók julöltje győzött ellonébdu. A for-mdnlom lezajlása mát} egyik lőmditója és liléirója volt a hires powouvi memorandum* nak, de asóta a politikai pályánlik örökre bucsut látoott mondani, annál nagyobb hévvel karolva lel azon mozgalmakat, melyik loleg társadalmi téren voltak bivaiva emelni nemzetünket. Hzántos nagy intéimény fűződik Örményi nevéhez. A neinseti könyvtár msgalspi\'ásában élénk részt vettl ő tekinthet\'* s budsi alagút tulajdonképosi megalapítójának, a Balaton bajéinak élotbelépteté séle\'ii szintén jelentékeny része van, s Ti-ssaszabályozás lelkes kivét, egykori elnökét, S magyar ssinhás érdekeinek kOUnÖs pártfogóiét bírta benne, ki tagja voltj a dráma-bíráló bizottságnak, s ki lehet/Ívé tette a római és hsllen clss«ikusok kíadjtsát eszd is óhajtván lendíteni nemzetünk művelődé-íjén. Igy mffködött ő, buzgón, csöadosen, mig -alig ogy két éve, Tisza külügyminiszter ajáu-.lft(úru\';í o felsége Zalamogye főispánjává ne-főzte Jci. As utóbbi időben ama megtisztel-leiésbon részesült, hogy a tud. Jegyetem * dsztuletlmli tudoráig oklevelét küldte insg Soki. ürményi két fiúi hagy hátija, Miksát, it jelen parlament egyik ismert tagját és Pák. - Halálának hírére a nemzeti calino asobnal kitflste a gyáazlobogót -4 A fényei multu férfiúnak temetése, iUetőleg beesente- \| veit a válás. Bsegény Eastike várt ett reá. Mindent tudott már. As egy órai idő, a mit Qaudi a temetőben töltött, éppen elég volt arra, bogy becsesebb holmiját összeszedje, s utítársul szegődjék a mellé, a ki nélkül ugy som élhet \' - „Bandi 1* — szóllitá njeg halk hangén s* iíjut I Az ifjú fölemelte gondterbes\' fejét, és ijrdteu állt meg. Ettől a halvány lánykától, a kit önmsgánál is jobban szeretett megijedt Az a sok vessély, nyomorúság küzdés, emmerés nélktlli guhy, hányaü&s, a mit a „nagyvilágba* vivő út ígért nem ijesztette meg j és Esztike piczike batyujával kesében, megállította. Azonnal kitalált mindent As a leány vele hozza szerelmét, bogy as ő szerelmével egyeiUe ; másként annak a két egymásért verő szívnek szerelme egy kettéssakitott világ. — I „Esztikém, édes Esztikém I mire gondoltál ? - Ott életed adója, agg apád, a kinek egyedab gondosója vagy, a kiben most már eak te tartod as életet; itt pedig kedvesed. m lueek fájdalmában, bányatásában leend élete, és a ki veled eg)\'ütt talán nem bírni cj ast as életet LátodEsstikém magunknak saeavcdai^ nyomorogni sokkal könnyebb, mint sasai együtt, a kiről tudjuk, hogy értitek ST<HSwro(. Meni Vissza galambom." „ka, én veled akarok msnní. Nélküled meghalok Együtt nyomorgók veled, ha lé ébmik, éa ii il«M, ha te hájléktalanuJ plaasi éíokpertea lepihen ss, ölembe Isaasd fljsdet s ett éhnednnfc ogytu ebben a ssgy lakéiban, mépak a aevs. f^ytu veled, ngfsliBim gondjaidat, meg-sttMMsHÉ veled SremSaAfSj efcrüU megyek. HMBtslsh tavMsa, rögös pályádoa Asma ra-^egé rtái Wé, mely leié Uirekawd.- Maadi látta, hegy saayi saerelawl el-dkatiM sewauftle böMnséttsl am lehelj k áás fsadilpls táaai -iél vsa - fpp — hal péltí $ mim Hmm k bogy llnulat j okker apáddal titáasm jöhet; nyugpontot taláSk, te- megnézbettek; mert as egéss világ nyitva van előttem j de szülőföldem zárva jfoond mindaddig, iuig atyám, a ki bezárta elettem, ki nem lógja nyitaui. —\'• Mosase nom megyek ; i less talán mód, bogy örökre egye-sülhetünk." ^K Ekkor átkarolta Esztikét és vanára hajtá nemes homlokát, hogy feltörő könyeit elrejtse. Szegény Esztike keservesen jsoko-eott,! marasztotta Bandit Jtért, kŐnyöilgött; de hsáw^lan volt; minden szó hatását[zséj-jeltépté az apai átok. I Néhány porczig pihentek egymás Itaif jain, a biicaucsók eÜbangzott, csnpán a búcsú könnyei ültek a szempillákon. Elméntok kdlömböző1 utakon; Esztike szQlőházábsí apja karjju közé, Bandi a nagy világba a sors ksrjai közé. Bizony nagyon külömböző két apai — I Esztike sirva nézett a távozó Után, hinti utána bucsucsókjait a mig csak láthatói Bandi vissza-visszanézett; érezte, hogy minién lépésnél ni fájdalma; de nem ingott] meg alatta. 8segény Horváth uram bizony hiába \'várja fiát A ki igy teszi meg ss ruó léyéd a uagy világ felé, nem azért iqdul meg, bogy a Ijatárszélnél megforduljon. (Folytatása kövstkeaik.) A tanár ét védenczei., fcftej. Irta: Fljrgai-e-Carlén Emília. FaféltsMa r FAUDMAHlf ALáJOS xm A ksulatás. — Aa ekéd. - i la ■iana—<1 litt reggeli lélttgsláa klvdknméayi. (folytatás) I „fgm, igsn, miedent megteesdek, mi UUaá ftigg," válaasolt a tináososaé; Bés re- mólom,. hogy kevés ideje .marad tlaleti dolgokról beszélni. De hogyan, hivjunk-e ebédre idegeneket is ?" „Mára osak néhány urat, öregem I De ha tovább marad; akkor holnap nagy ven* dégséget adunk." „Amiut akarod1 sióit neje és kijnönt, hogy gazdaasszonyával tanáoskozsék; arónban feje a gondolatok egész halmazától szinte saédult — Miután aa ajtót magaután botové, a tanácsos nyugodtan hozzáfogott as öltös-ködéshez és gyskrsn tekintett a tükörbe, megtudandó, vájjon t ikerül-e biztos tartált, előzékeny nyájasság, ;ai egybekötni. A nagy, pompá i, csak Qonepek alkalmával kinyitott kék teremben tilt a tané-csosné és Rózsa, min iegyik kesében hímzés, előbbi csinos pamlag sarkán, utóbbi tábori széken az ablak mel ett A tanácsos ogy aulai mellett állott és egészen elfogulatlan egy fiapagájjal incselkedett mely aranyozott ka-itkájából, uha kesében levő darsb osukor után kapkodott. Csak kevés ideig tartott es igy, miaőn egyeserre Larssobn által a kettős ajtó felszakittatott és miholyt bejelenté: „Gar ben nagykereskedő I" a lélve várt vendég ii mecieleqt as ajtóban. Halvány, sovány ttr volt es, nem közönséges bosszúságban. — Meglehetős ssép vonáisi, néhány vékony, világol híjtól voltak beárnyékolva^ melyek csinosan a baridéit homlok fölé voltaik iésülve, és kis éö> tétkék aseinei jósággal párosult komolyságot fejestek ki — De ajkai körül erő éi határozottságról tanúskodó vénás tünt fel, még akkor is, hi mosolyra nyíltak, vasy ha esen mosoly eltűnt, azonnal észrevehető volt, hogy el könnyű leheljét szerint elvonult és esM a felső sjkát fodritá. — Asonban még eem látszott merev irodaembernek, hanem minden mosdulata a komoly világát árulta el. Divatosan és giadagon volt öltözködve, ügyel kellemmel nejeit meg a hölgyek előtt, kezet nyújtott e tanácsosnak, ki ildomos tusteleits! fidnöiölli a nigyrs beosült vendéget „Nőm U leányon, kik régóta vágytak 0 érben orral megismirksdni; Qárbeu ar, kiről oly isámtaUnssor tettein emíitést" — -igy mutatá be as illetőket egymásnsk, Wi-dón tauáesos. — E külöúUi bemutaiásnál, a tanáososné egy ro-másra hajlongott Róza ssép fejecskéjét mélyen fnegbajté-és a különös bemutatás föllötti cludálkozásában, majdnem slsj tette hímzését: mert mikéut yissza sinlékea-hetett a kérdéses oly uagyrabeosült férfin nevét, soíiasem hallotta emJegetai, kivévo\'ué-bány só és gabnaszállitás alkalmából. A dán nagvkoreikeuő szintén csodálkozott kissé a rendkívül barátságos és l/izalmas fogadtatás fölött és komoly, kutató ; tekintetét, ssilárd kil\'ejüzéaaol jártatá a jelenlevőkön, azután udvariasan meghajolva, Helyet foglalt a hé sigssds által neki aiáit széken. A tanácsomé azonnal számos kérdéssel oitromlá ss ut és utazás fáradalmait illetőleg: de minthogy az idegen, csak rövid feleletekkel válaszolt, a tanáososné légjobbnak tartotta, a bessélge tésnek más irányt adni. „Meddig le» sserenesénk a nagykereskedő urat körünkben láthatni T* A dán ur a házigazdára tekintve udvariasan válasaolá: „Ha a tanácsos urnák bem esik terhére, ugy lehetőleg még ma elő-foghatjuk ügyeinket Holnap azatán, ha végeztünk, toyább folytatom utamat Stok-holmU." Widen ur Sötét pillantást lövell,* mi ssonnsl meggyőződteté. bogy ttgyetleuül fogott a dologhoz, és mikösben nagy ssivfélel-méhen mentő útra gendolt\| hogy halfogásit ióvátegye, a tanáeioi nyugodtan, előre jól belemül hangon mondá: „Erről ma délben\'pri-vát isbeszóllietllnk,ha Qarhen ur ínyére van." A biztonság, melylyel e szavak mondattak, és as észrevehető, büszke nsmtetssés, mely e asavákból kitűnt, amiért a vendég I hölgvek előtt oly tárgyat ériatatt, Oarbent mindinkább m^ggyőaték arról, hogy első kellemetlen sejtelme, esupán egynémely besúgás követkesménye j mert Hy biilonság, isa-hadság és büsaknég nem téleleakető fel oly embernél, ki, pár éra mulvá s bokái szélén érsste níagáL Nem, ellsakesőlsg, a tanácsos I arozkifojosése nemes nebestelésre mutatott, j as irányábsn táp\'ált bizalmatlanság miatt, (lárben ur teliét azt gondolta, hogy as Őt <jly szívesen fogadott családot megtérté aa jaltai, hogy belépésénél azonnal a fedologra Sért, azért is szívélyes hangou mondá: „Ma délután, vagy holnap, amint tetszik. — Bizony elég jól érzen magamat, hogy ne kell-i\'eu ^oly foglalkozásra gondolni, milyennel mi Merkúr fiai folyton vsázfidünk." — Ezután Qárben figyelme Rózsára irányult és miután Szon művésziességről szólt, melylyel a virágokat a kendőre varázsolja, igen ügyesen aaon tárgyakra tarelé a társalgást melyről udvarias, ismeretlen ftrfiu jelesen képzett feány\'nyal beszélhet, t i. művészet, irodalom, költészet s a többire. Pár órai idő csakhamar eltelt, qúkösben Garben urnák mindinkább megtetszettek Rózsa finom megjegyzései, melyeket beszédtárgyává! finoman előidézett. Helyes tapintata, és kellemes, mesterkéletlen társalgási modora most sem hibázták el mint mindedkor, ast elbájolni, kivel beszélgetett „Lesz szerencsénk, Qárben urat ebédre üdvözölheti! Uuk,11 szólt most édes hanggal a tanáososné, midőn e vendég, fölkelt és az órára tekintett — A nsgykérsskedő leköle* tezőlcg köszönt aztán távosott, hogy néhány látogatást tegven még délelőtt A család nyugoataa megmaradt helyén míg Qárben ur alakja a közelobbi ház sarkán eltűnt A sután saonban a tanácsos, mélyw léleksetat véve ueiébes mondá: .Mily ostobs vagy Brigitta Mária ? Mily kéraée volt az. ely körülmények közt? Ha nsm birok olv rendkivűli önunűommal, ugy az ép forradal-Stat idéztél volna fel as által; asonban sss-fenosémre oly msgaviseletet tanusitottaa, mely kiválóan előnyös benyomással volt iá aésve, mi éesrevebetfleg feltűnt — De a aillanatok becsesek és osossn kell szokat Mbassnálnudk.Mit kesdjűak a ksphánynysl ? Meghívtad ebédre ?" „Légy [os iránt gond aélkal, kedvet Widen I Kósak levélkét Kapott, mezben k-tosittetik, hogy Nándor fslurs megy ét ne-kány napig távol leend.* (felyt kOv.) Mp «akl%omngae i y 8iö« d. e. lu árakor iArt fait Kit iiplligln a pláháaia-s»nt)<k»mkan ú\|ü Arakor gyáse itiMu ti$<< ad teltetett Megható képet nyújtott a t«>m pfetm Wjó&Wií Mátttto* katafalk, a btddo« fwt eala4i enaarival ékesítve, «aáaKM> hj«t-tfm titajrétei mg»^ái»va « a diaabe a töaátt megyei kat>««ak álul körülvéve. a gyász út-tvni tMtrtiflcMa voltak aa elkuuyt tiai áé ; a megy* uuttkara «aá»ao>, ré- aata* MyM». résaint a vidékről érkeaott ■Mfyvi\'fcaMMáfti tagok ká^ébw, a kir Wtvéfivaaék, kir. tgynsaaég, kir. járásbíróság, kir u^rmiki hivatal, kir. adófelUgvelőség, k«r Ií \'ii \'w i "X. kir. tanfelügyelőség ; kép-ia«lv«u>>luk továbbá Zala Egeraz«-gről a > as oakáuiM ttlaoltó-egylat, az iar. hil-kxaüg \| m^éíöpt a tűzoltó csapat zászlóval ti« \|iknu»ak vezetése mellett; a polgári, faésá a4f is arpiakola tahitói "testületei növendékeikkel jelent,ek tueg. A hivatalos tes-Mk-t»k4> kívül egyesek is-főkép a nők kö-ívbJI vaiának képvisel re, ugy hogy a di«srs ea tágas egyház zsúfolásig toló volt. A g?»z itteni h-ztil-t után a küldöttségek a •aall^sliázhez tueotek, hol a kapu alatt volt felállítva a raVatal. As árczkonorsójaKg . látszott a szebbnél szebb koszorúktól, melyeket* a gyászoló család, tántuktok és .egyesek leví-uek a boldogult ravatalára, ezzel alíarvá teefetetűk. tiszteletük és hódolpluk-nak utoljáira, kifejezést adui. - Koaaorut tettek, ijletve küldöttek a ravatalra a gyászoló csálád tagjain kívül Zala vármegye tiaz» tikára, á kir. törvényszék bírói kar, a vö-ids kercjszt nőegylet, szegény nőegylet, ön kéntes tüzéltó-egy let, Reaseberger Sándorné, elŐ magyar általános biztosító társulat, Duna gőckajézisi társulat aat. — Beatentelés után még egy óra folyásig a virágokkal elborított , koporsó UeeuiWhatő veit. Felesleges mondani, ■hogy igen nagy volt a szorongás; mindenki akarta móljára megszemlélni azon koporsót, inély egy érdemekben gazdag férfiú poriadé hamvait jfiodű - A holttest m;>g 2\'í-éti az aatí vonattat Vaalba szállíttatott, he\' a családi eiiUoltbs h\'az «4temetve. — Áldás és béke lebegje körül porait I — (U; tara.) Fürst Ignácz ür, helybeli Jiatajl kereskedik e hó3t-én, <Lu.tórakor tartsa mennyegzűj ét Ftsrhmann Ottilja . k. •a.\'iiyid Prágában. Kívánjuk, bogy a derék fiatal párnak életútja örömmel teljes legyem < — A oag) kaalual társaskör évi november 20>tkán saját helyiségeibeu sasi-kört l•incintilyi reudez. nagy-Kanizsán, IfWO, évi okt havában, a társaskör vígalomren-dezö bizottsága Belépti díj: tagoknak I frt, nem tagoknak I frt fiO kr. Kezdete 8 órakor. A tiszta juvedelem a társaskör ceétjaura fordíttat ik. i — A lengyel lf]sk bárom uapi BuJapoaten való időzés után okt. 29-én reggel t órakor elutaztak a fővárosból. -Már reggeli 8 óra tájban nagy élénkség volt as ifjak által lakott Hungária szállodában, hová a lengyel vendégek fogadtatására alakult . 30-as végrehajtó bizottság és a helybeli lengyel egylet tagjai majdnem teljes .számban , gyűltek egybe. A lengyel vendégek az utolaé perezekéti is arra használták lel, bogy ilja-inkuak s/jive* vendéglátásukért liálás köszönetüket kifejeznék. Fél liét órakor aa öasz-szaa jelentőitek bérkocsikra ültek a a magyar állam vaspályák Iwlybeli indóházába hajtattak, honnan a lengyelek a 7 órakor in-1 duló vonattal kölcsönös s szűnni nem akaró üdvözlések után Sátoralja-Ujlielyre utaztak. 8á toralj > Cjhelyeu tudvalevőleg Uókus-Gy\'ula ur vrud<-jM lesznek, ki ókét szüreti Ünnepélyre huta meg; az ifjak\|tal 5 budapesti egyetemi Jwlgár ia elutazod. — Hrfhlváa. A nagy kanizsai Ida-deduevelő egyesület a kebelében már f. é. nevemben; hó l-éd felállítandó szegények óvodája mváta £ c. uoveuiber hó €-án a ^ICeroM! j vendéglő nagytermében\' tánesczal egybekütflt tnr»<i+»ii Wt render. A választmány. Btlf-ptidij 40 kr. Kezdete 8 órakor. rVlütfi/e^éek köszönettel fogadtattuk. — fiamat.) A xeszprétu-halatontUrcd-tapolcaai yaaut Ug\\ ében — vasárnap, októ ber 3l-«m kl. e. IU órakor Tapolczán köi- \' gyüléf fűd tartatni, melyre mindazok tisztelettel nraoiivatnak, akik ezen vonal által érdeke te vaunak. 4 lenéaifk. kik távol voltak tőlünk éa a küllőd neveaeteaebb -városait malattát-ták nótáikkal, vi«a/aérkéstek hozzánk, dé «gy hulljuk rövid időre, s mint vándormadarak .Untot el fognak távozni, llát velőik Wirtcntí volna meg az a uevezetea eset, hogy Stuttg^fois ken«ztül utazván,\' előadást hir-iM<> kt a melynek ellenére egy másik p ákát: i»j nMnfeh«t, mely felhívta a stuttgarti •métákét, i hogy Magyarorazágon napirenden i--.uk Jir<aadteulM\'tzea neTmllgaaaák meg « Magyar ^ugáavtkaL Azoóban úgy látazik, Uay tu imIb tartotta viasza a jó atnttgar-\'>a£af/;lmg^ e felhívás daczára tömegesen • tw né jaéf jenek a angáay zene meghall- CataMWV 4 A mágia prefVaatsrs Oottlíeb kinn ns\'stls be bárom eatén át mfivéaie-tfc k^iaWwfiaknak. Aa ilyen bivésaeti mu-toivar \|s»kfcak, ideje ugyan már teljesen lejárt. éáí e afNvavueck meg kell >imi4>i, kegy aaakmáleáná tg^e ügyei éa dndin fölötte mahii\'aié óéérdekea Matat váayai aem min-láewta^mk « bétMkde»k a meglepő réaz-h«Mkhel\| Ím taktaae aek, ba mái lapon ma t^ÖvészeU matatváayokra rá léket aaaáai I M u írtam aráit OottUeb ar vá-\' Mkan n^fá^éámU. A k«MnaÉy uagy érdek-MPM/másét eééniánnlngy a edaervaskaae ■mm a üloéeftábaml—I twipréai A Wamft nUrkaáa «M mmi lap mgmékhi számá- \|\|pa fnNflnié ihImuii bea a nép rnémkkmmiA* É0 emkkek eeknt ha^- . flálmlk maiU\|y a aipaaámiákbrél elter-M «%» HtjÉnkal kilyimfmfák M 9 Hmm MmM » tt elte* lalvilima-0ikd \|fiti \| ótikk egpttt MM»ft %y lügsiái 4ek kim lmom é\' Via Ur pén «m mm MhfH Mgy mtém m- tisatikai bemutatás eaak aaért kívántatik be, hogy aa jedó omeíteasék. K felfogást meg kéü sciumUitenj. A staiísúka ma ép oly tu-douiáuv, akbt bármely más ága as emborí tudásúak. IValamiut ezen tudományágak lej-lŐdiiwk és gyarapodnak, akár emelkedik az adó, akár neu: ép ugy halad és tog haladni a statistikai tudomány is akár gazdagabbak, akár szegényebbek lessünk, mert <a statisti-kának öröamiunig az volt és a - is less a feladata, hogy megmutassa hányan vagyunk, akár puaaqawáral élünk, akár ttcfánczoiub-kal; bogy megmutaaaa, mennyink vau akár egy maroknyi yoli a termelésünk, akár any-nyi, bogy száméi aem győzzük, —lly szem-l-MUtbői keli a jpvfl évi népszámlálást ia felfogni, s azért szólítjuk iní fel megyeink köz1 aégvinek elöljáróit, magyarázzák meg a nép-aek, bogy dé víaeleasék ellenszenvvel e számlálás iránt, banem legyen inkább annak tiasz-nos, sőt MÜkaégjas voltáról meggyőződve aat. -iwpt. kereak. éalpnrkamrából. A c. és kir. közös hadügyuiiniste-rium tobb hemü csikkeknek az 1B8I. évire való beszerzését; biztosítandó pál>ázatot hirdet Ezeu pályázatban csak ia azon ipafo j sok vehetnek részt, kik az illető czikkelfet maguk készítik mfihelyeikben avagy gyáraikban; a közvetítők tehát kivannak. zárVa.) Tekintettol ezen; foltételre, azon czikek neveztetnek meg, melyeknek nagyobb mérvű előállítása aa alulirt kamara kerületében ia törtéuik. Ezen csikkek as ajáulható legese-\' ,:kélyebb és legnagyobb u>unuyiségt:ek kitételével köveiktzők : 30ÜQ—C40Ü db. lótakaró 3üi - 420 djkgr. sulylyal. 3000-11000 db. téli pakróefl kek kzetcélyzettel 504—őöOdgkr. sulylyal. 2\|)öO-HOOO db. nyári jiakrócz 250Í~269.$ dgkr. sulylyal! 400 db. áttilláia való préiu. tíÜU db. áttilíára való bundaU • lés. 1100 dia. zsebkendő kék nyomatú ua mutazüvctből ■ fégiYcncrok számára- 500Ö -35009 pár bőrkesztyű. 10UUU Üb. hosszú drótszeg, 17 dbi rövid diótszeg.\' kla azon megjegy zéssel hozatik köztudomásra, hogy i>* ajánlatok éa a l^llüu előtcrjeaztondő 5/„ bá uatpénz leglolebü I. é. uovember 110. u-\'li 2 óráig a euisz. s kir. közös hadflgymini"t>-rium igtató hivataláukl beuyujtaudók, és h»gy a minták, melyek szerint a szállitá kívántatik, a budapesti, brttnni, gráczi és b«-ed ruliai aktárakbat^ ugy a jaroslávi és gyula-fehérvéri tiókraktiárakban a közelebbi foltéf tulek, 3zorz5}lé>ii és.ajáulati tervezetek pedig ezen kamaránál ia botekiuthelök.Soprou,l380j okt 15-én.; A kerrtkrdelmi cs ipa<ka — (l\'iélaierfl eaere.) Az összes régibb kamatozható sorsjegyek oly magasad állanak, bogy a legkisebb nyeremény esetéj ben jelentékeny veszteség éri a sorsjegy birj tokosát tfagyon áiánlalos \'tehát az ily sorsj jegyeket az uj Vfc-np Tatai torrjtiyekré ftflcserélní, melyvkuek legcsekélyebb nyereg menve magasabb az árfolyamnál; — Ezeii sorsjegyek azonkívül megfelelő kamatozta áa mellett jelentékeny nyerémény-kllátásokafl nyújtanak három évi huzáaban, miért ia megtakarítások eszközlés>\'-re legjobban ajánlj hatók. Eredeti sorsjegyek szigorúan a napi árfolyam szerint a legolcsóbban havi rész-j lettizetés mellett a . „Mercur" kiadóhivatála váltóüzlete által\' Bécsben kaphatók. — (Néptaasds ) Azon UnÜgyi la pok között, melyek a tanítók érdekeit vaj lóban szívüköu hordják, és igzz szabuilell vü46ggel karczolnak a tanítók Ugye mellett [ a legrégiebbek egyike a Pécsett, Schneider lstváu szerkesziésében megjelenő „Méptsf-ueda mely mos\' már 13 éven át fennáll, ea idő alatt mind a tanítók szellemi ügyéi mind ^soknak anyagi érdekeit valóban Ötj xev-enül szolgálta. A n Nép tanoda* az ígaz-é« nyriltszólásnak a barátja, t ba hangja o\|y-kor élesnek is tetszik azoknak, a lüket a-let; részrehajlásról annál kev^sobé lehet vádolni. mert maguknak a tanítóknak is megmondja a kemény igaszságot, a mint- ezt áz októbet £i-iki számban is megteszi. A n Nép-tanodát\' jó lélekkél ajánlhatjuk mind a m-nitók inind a tanügy barátok figyelmébe ; elő-tizetóiti ára a betopkint megjelenő Upnak, uept - juúittslg 4 frt. ? — A lapunk mult számában^ Visz-hang* cziui alutt nlQgjelent tárczaczikk külön lenyomatban is tnegje ent, és fílsve 10 idrért kapható minden könyvkereskedésben. \| r- Kanffnamnn én Hlamna liam-bui-gi czég hirdetésére hívjuk fel a figyelmet; szó vau abban eredeti sorsjegyekről, melyek iőnyeremény< kkol bőven el vaunsk látva; ezen sonijegyek nálunk i« gyanithatólag kelendőségnek örvendenek. Ezen vállalat méltó a teljes bizalomra, miután állami jótállással kezeltetik s a czég szoliditásáról or zág-szerte híres. \' r HekűIdeírII hozzánk: Úr IVlMfiU Gyula: A hatásköri ösákeütl özés ugye czímü fUaete, me\'y a „Poster\' í<eiydu és „Magyarország11 czímü \'apókban eg ide-jülcg közlött csikkeket tartalmazza; - és érőt Oyuh : Az\'adókezelési rendszer rofo inja czímü irata. Mindkettőről érdemleges is ner-tetést fognak bozui lapunk jövő számában. — Kévld hírek. A cseh áártviszér Rieger több napon át tartózkodott Budapea tea. —- Biandd Biamá énekesnő ő felségétől a kamaraénekémő czimet nyerte, — A JBe-gulus" nevű magyar bárkahajó, mely Ticliíar kapitány alatt állott a átbau volt Bbideaau-ból Nevrportbai a ileatí vidéken hajótörojtt azenvedett. — jSöiupskeŐy Gézát a legfőbb íteiőssék Ili büntető tanácsa az/iámon ;lő» casi lopás ügyében elévülés.alapján fölmeu-tette, -r SSftrmw ur. Knöofler Vilmosnak váeárhnlvt azŐltmbmi a földraireléai tnín\|aa-termm éa a boráaaaü kormánybíztoaaág Mez-demáayeaéaávs^ éa iatézksdéaéral e hó üMn mietaaaünst larteMU) melyre a vidék aeőlős-gtadái ia megváltak Uva, — Ai oroaa efeár loáaoadéaérdl aMlé kirak nagy kálárosett-eággal lépnek kl. — A Draa aat áUifa, kegy i bunmial néstahivataiok magyanM-táaát imfkaaáeM. - A magyar képviosl^ kéabaa az egpte mieiarteríainek költégve itetnuk tárgyasai t»a aafmdan. — Vegyes közleményen. I Ai anphitnastfun romjai Ó-Badáa. Mégnéztem a romokat; az okhoz Ó-Budáról a azant-endrai ul vezet. Kmellett az úgynevezett csigahalom 11 á\| fedezték fel régé-sanuk a romai kot ból maradt amphit (teátrum mmjail, Ak amphitlieairum alapzata már kivehető ; alakja tojásdad, nagy terjedelmű kő-iálakkal farmékövekből, köröskörfll bizonyos wforma iávelaágra lépülettámogató falazattal A ezeal-endrei útnál látszik "d ölei szé-leatégü keitős falazat, melynek átellenében meg egy ujabb bejárénak aollett lenni, az északi ée eéli részen a bejárók hasonló kei tőa falazatai immár kiáavák. 1 A keleti oldafon bizonyos távolságra kmyuló falazatok, mutatják a nézőszobák (páholyok) alakzatait A délre eső részen levjs falasattói azon ketreczeket tünteti fal, a hol a ktUdtérre szánt vad állatok tartattak. Az északi oldalon a bejárái a gladiatorok, küldőké, ezzel szemben a vad állatok be-veáelőt bejáró bolyé. Nyugati oldalon kel-lottllenilj a néző közönség réaaére fentha-1 gyqtt bejáráanak. A kelet felé eoő bejárásnál balra egy vatí ablak\'látható, hol a világító lámpa áll-halétt, ezeá folyosón jöhettek éa mehettek a aenátorok; a déli réazen egy vízforrás mutatkozik, ez ugy látszik, a rómaiak közel eső 1 vízvezetékével volt kapcsolatban, s a padlmeutumnak a vértől a egyéb tisztátalan -aágmóli felmoaására a a kűzutérro hozott állatok itatására azolgált j Hogy ezen amnhitheatrum Vespaaianus idejéből való, tauueitia annak tojásdad alakja meif az előtt, Augusztus császár alatt, az amphitiieatrumok körabtkban építtettek, és hogy az utáni időből való, tanuailja ínég az is,^ogy koliől volt építve, mert azelőtt fá-• ból emeltettek ily arénák. ! üogv ezen amphitlieatrum a neveze-UseLbek közé tart izi\'tt, azt Titus idejebeli hasénló szinjátékhelyek leírásából lehel következtethetni, ki épen ugy, mint utána Nero azeavedélylyol nézte az ily látványoaságot. I Jolmtleg az aréna közepére, a romokból kihányt föld magaslatára állva, alattam k$nyje!tuin azon szobrot, melynek feláHitása sZojtásoLVolt az aréna közepén, a keletre esoj páholyokbian magam előtt képzeltum az egykori Aquincum, Mletőleg bicambria seua-torni s egyéb magas, hívataluokai nézőszo-bált, páholyait, eméfkedő kőpadokkal, mely ekeu rangfol^oza\' uzéríiit ültek, középen a euniculuit (császári \'és imperátori páholyt), álaltok a locaríusok (ülőhely kijele\'őkV és a suratatorok (felvidítók) ál)óuelyeit; szemben \| ozekkol azon szobros emolvéuyeket, melyek eg)\'más fölé épilve a populusnak közuép-nqk) és a legio adiutrix katonáinak voltak szánva, ezek alatt as orcbestrum állhatott. K«zaki o\'dáláu a merész gladiatorok (küzdők) alakjai tűntek fel előttem, kik rabszolgákból szabádákká akartak leuui, s ezért ai vad állatokkal is kűzdtérro léptek, szemben lestek azok bevezet\' etését, melyek megölésével szabadságuk a bírák által, kik külön helyet foglaltak, kimondatott Az amphitlieatrum mellett keresendő /lesz a „spoliauum," vagyis azon kamara, (hol az el vérzett egyének hullái) ál atók bőim\',tartattak, , Ezen helyről hol annyi ezer látogató fordult meg, érdemes volna egyik vagy má-aik szakértő régésznek véleményét mondani mert az odacsődülő nép, mely maga-magának magyaráz, oly badarságokat kord öiaze, hogy azt felemlíteni nem kívánom, -r a köz éét könnyű volná megtenni, inert már \'Rómában éa Verónában. fedeztek fel s ástak ki amphitheatrutnokat, és azoknak leírásai kollŐ j tájékozást nwjihatnának. Ezou ó-láidai romok aiafása í! é. s/ept {20-án kezdődött, a muukálálokra a vallás j és közoktatási iniui<zteriam 1H00 forinttal járult Ha a munkálat készen, lesz e helyre • gy- Őrállomás reüdeztatik be. \| Ugy tudóin hoiy e romok az ó-hudái rom- katli. plébánia tulajdonát képezikj 3 évre Vaunak bérbevéve, és, kisajátításra várnak. ,; \|f Ennyit bátorkodom mint Imcus előadni, és kérem a mekériő régészok elnézését, h^ nlialábau, vagy rézben tévedtem és következtetéseimet as előttem á\'ló romokról nem Sielyoseu vontam le. (Komárom.)- \' B/tn Entel Sándar. I- — Apa és la. Bybniskben S. gabna-ereakedő s nagy tőkepénzes, egyszerre 700 ubel paaaivával megbukott. Néhány nappal !i kátaastrófa előtt ismerősei előtt még azt leazélte, hogy az üzletpatigás folytán nem iudja mit miveljcn j senyvedő tőkéjével, hogy a bankba folyó számlára 5IO,OöQ ru-belt tett be. 8. aáoiibau ugy látazik nem vett figyelembe minden körülményt, s főleg él feledni látszott aztj hogy neki Péter váron égy általa teljhatalommal felruházott fia van, fc derék fiu, egy szép reggel a következő kvelet intézte S.-liézl; Kedves papa. Köte-maségemnek tartom Önnel tudatni, hogy egy vállalatnál ennyi meg ennyi, egy máaíkmu mmét annyi séázezen kártyán vagy három-azázezer rubelt veazmttem. ] 100,000 rubelről égyátaljim nem ia tudom bévá lett Azt hl-szem helyzetemben kénytelen vagyok fela-laartani magamat Lmil mond ön a dologhoz?\' ^z apa lehető leggyorsabban Pé t^várra utazott, boL a követkecŐleg találta a dolgok állapotját: j Vagyona el Volt költve. Házal bírói fcáti alatt 1 jvégül 700,000 rubel tiezta adóeaág, — A dekíey Maláta s fezakra — Az JOdontolgioal flocíety of Londön" előtt, dr. fiepburn a dohánynál á fbtakra.való hatá tárol tartván értakeaal. azon nézetét nyilvánította hogy á 4Manék határozott jé vau alhgakrá, túatán a dohány füst lealiens tulajdooaága a aaáj minden teva-\|y»k váladékát magtMmbdaitL a e mailett nWin terméaaote a fogazu által á fogflr- Koarmou<i; Rol^rtl eh; Paul Verderlíer MigdeWiihán: Botiért Albért; B. PólJ Iák Oebrüdor Bíntenís; \'A. W. Hebönborg Naehfolger. //W\'Wxm: F, J, fíbtzgreve WittwJ u. Mohn; I. H. Utten ; C. Retmerí j VoW & Btublibsira. q . fíhbtíibarit V. W Helmers et Sohni F, H. Hloffmann }. 0. Red macher A öomp 1 H. Albrecht & Comp ; Baemeistar A Möilerl ^cliulc A Upteu. ibvxnw írben} t Louis Janaaon; Pb. l»wrn-j sen; Fr, Frísehe, UrtsdáhtH\' A. Fiscnor;! Tlieodor Lö <F«d. Vfllíog. % * 3/iy\'no üiii\'ettt Frankfurtban 1 Bertieh A9tpegsn; Rueser A Crisman; Qebr. 8ebnltzeu\'\|-dérf; Cári Binder. — \' Z.-Egerszeg, 1(180. október 19-én. Seigttfai Antal. I ?_ titkár. ,§ KM^Iléü a keleti \'.marhatat állásáról, 1 egyéb ra-gályos és júiwínyoi állati beie\'itégeknA. folyá évi október 7-tól okt 15-ig. I. Keleti marhavész. L Magyarország területe vészmentes. ■ 2. \|lorvát-Slnvöii or«zágban 111 írliav -<tz vau a béíovári alwpánág terű étén Sesve -kiizv\'gltcu, Ellenben nn-gi/ilni a tnnrliavú-z iigvanezou alispánaág terűleién Orub anep kocségbep valamint a károly városi alisp»u ság területén a •Stubica- és Mocile nevü marhaállományában.\' — b. A Horvát-Slavon határőrvidék- • marhavész van as uj gr^skai kerU-ei -icca és Ljupitjn nevü községben. Ellenben tiiü^ szűnt a marhavész ugyan ezen kerület Maes 1 kovácz f\'az Ogulin sluini kerület F-Ogulú és Kozmiazarác nevü községében. \' 4. i Fiume éa vidéke teljesen vérmentes. t Hofváth-Slavonorazágban a rumal ali«- kikerfllhellen, hogy ellene e sorok küzzété- I g^.T^ BudJa"0,rci őségben - n r -- - I 2 ló takooykór miatt kirtatoit ben előidézett roth^at megakadályoitt. llrplmrn ezeekivfll meg azt ia hiaai, begy a fekotn lerakomány, mely a azeevedélyeöebb dohányozok fogain látható, a dohányfüst aae néjjől áll, a miután legtöbbször a fogakon I oly helyen rakodik az le, ahol a fogtsn sokszor fel szokott lénai, s a mely helyek a fogak tisztításakor legkevésbé érintetnek a kefe által, - mintegy külső óvó, taksfóké-peu szolgál a fog elromlása-eüen. A. dohány továbbá nizonyoa fokban a fogfájást ia csillapítja, mire nézve például felhozza- azon tényt, hogy a tengerészek aránylag legkevésbé szenvednek fogfájásban, mivel náluk nagyon dívik a doháuyrágás, a — bagózás. — a stájer Rozin 8 indarf: Quzaej \' Ferencaet végre elérte a igazaág keze. Két érig volt Alsó-Stájerorazág igazi réme.\'Rabolt, gyilkolt, fegendaszerü bűntetteket követett el a tavai folyamodott a/királyhoz kegyelemért, „inert r- ugy • irta/ — elevenen ugy aem kerül a törvény batalpába." Fényes nappal azokott járni népes helyeken, aő nemrég nyitott kocsin behajtott a rohicsi fűr-\'dőré is valami \'asszony-személy kísérőiében; a néjnbert elfogták, de Guzaejnek sikerült elmenekülui. A kocsin láda volt álruhákkal és hamis szakálskkal. Sorsa végre iliult hó 10-én a iclzeí korcsmábsn érte el. Két csend őr Hbukaant, mire a haramia belevette ma gá* a pinczébe a onnan lőit kifelé; a e«end-őrök vis/ont. Negyedfél óláig tartott a harcz; a eaeudőrök ia m\'egaelieaü tele, de QuZsejt aikorölt agyonlőniük. Utolsó szavai voltak : „Nem adoiu meg. magam, inkább iheglialok, Homuiitil a börtönhn üljek." A lelzei koren-rnároat, ki Quzaej ezinkoaa, elfogták. — Jelentékeny bukatok. Zombonból írják az aEgyetértés"-nek: Alig ceiUapodott le az izgatottaág, melyet Gtromon Dezső bukása okozott, máris egy uiabb eset kelti itt a legnagyobb senzáeztól. Markovits Mihá\'y, az SO év óta fennálló) nagy hírnévnek ür-vötulejjő „Markovit* M. vaakereakedéee" tíég tulajdonosa fizetéseit beszüntette, és miután á kiegyeifesi tárgyalások 0 perczig semmi eredményhez nem vfzéttek, valószínű, vsgvit teléig a c«éd meg is\'-uyittátott. Markovits Oromonért körülbelül 40.1100 írtig jótállt, és ennek bukását feUiaszuálta saját ftzete-aeinek beazüntetésére. Az egyeneo pasaivák 130—140.000 Írtra rúgnák. Károsítva vannak főleg az itteni kereskedelmi éa iparbauk, melynek igazgatója Markovits volt, továbbá a zomborí takarékpénztár, vidéki pénzintézetek, az osztrák-magyar bank szegedi tiókja, számos magánzók lUUO tol—8000 frtig, és a pesti piacz. Ehhez járulnak még a sok\'giró* kötelezettségek, melyek lolytáu további bukások kikerülbetlenek. Mennyire vannak a hitelezők fedezve, ezt nm >uég mondátii nem lehet, mert ő & házát és pár száz hold földjét nejére és gyermekeire, számos értékpá-pirt és kötelezvényeket pedig ípas, Triscliier nevére icatta, míg nagy ánikéazletet a takarékpénztár á\'tal bírói zár alá vétettek* A környékre, különösen pedig Csouopla és Kor-nyajára nézve ezen nukái a legszomorúbb következményeket vonja maga uláu. Markovits t. L az ottani parasztok váltóit, mely okot abban az alakban a bauk nem ak-czeptálhat, magaa kamatok mellett leszámítolta és azokzt zaját aláiráeával a Iánkba tovább adta. Most ezeket fedezni kell, és most fog kitüuni, mennyi lesz fedezve, és mennyi fog fizetésképtelenaéget maga után vonult Az elkeseredés Markovits ellen óriási nagy. — Élez és tréfa. Cajil&nok. Minduntalan mormog ajkad, Panaszkodol, hegy megcahltak S esküdözöl főlilro, égre, llogy uem nézoaz több legényre. I Hanem azért egész napún Legény után sóhajtozol, Sóhajtozol s közbe-közbe Kacsingatsz a nagy tükörbe. Aztán hízelegsz magadnak, Hogy a tükör szépet mutat; Pedig hidd el a tükör is Most az egyszer ugyan hamis? •Szemedben a szende lény csak I - \| Lárvája a cssICaságnsk, S orezáidou a szemérem Pipacs virág az útszélen, ^ Nyelved pedig a ézívéddel ValMgoa pletyka-bnűhely; Amit ebbeu üsszegyártnak, Amaz áralgatja inasnak. Ilyen leány vagy te lelkem, Ezért nem kellsz jenkinek sem 5 szép kilátásod vkn rája, Hogy fejedhez nő a párta. Bidey István. KÖZGAZDASÁG. A talamtgyti gazdasági, ÁffjfatUUt köíUmcnyé. A Ntngu földmiveléi ipar \'éa kereake-deleműgyi kir. miniszterínm 30571. szám alatti körirata alapján Ném^t praaági Consulátu-sainkfól beuvánt adaték aromán aa éjazak éa délnémetországi nagyoti) gyümölcs kereskedő czégek jegyzéke meanel köaaé tétetik : LipceéU: Theodor Hold Nadifolgor; Ernát Kieaing; F. W. (iwtae; M. D, Schven-nické A Witwa, litrlinhrii: Joli. Beurmaun et Oá 49. Cerldttonstrease; F. W. Boncliard 48. Fran-aösiaebeatraaae; Ad. Barinké 13. PíwUtíasse ; Carl \'Hiller Untét den Linden; £. Luoaa aen.12. Gkhstinenslraste; Leo ttchaefer 10. Bpandauer Brüoke. Kelt Budapeaten, 1880. okt 15-én. 1 A (öldmwtlét, ipar- ét kr«i kiuekmüggi m, kir. minú/h- Üzleti tud03itás. Nagy-Kanizsa, okt 28, A héten élénken ment az árpaflzlet nálunk, mert bajor számlára vétetett vagy 50 waggon, shevsiier árpa 9 frt 35—9 frt 75 kr. ezon utóbbi 74 kilós kitűnő szép volt jBor is sok adatott el, voltak itt Szerajevó-\| ból, Banvnlvukáról és Koatajniczából, vettek I ltnU kil {5 frtig hectoliteret, l5ll0 liect Egy nagy obb uradalomban adatott el 20 waggon búza I0-r20 Irton helyben, árpa 15 waggon 7 Irt 90 kron. Heti váaáraink daczára as erős esőzésnek jól hoztak, szerdán éa ma lehetett waggon buza, ö waggon roza, 5 waggon árpa, 2 waggon uj kukoricza, 3 waggon1 fehér bab. Az üzlet nem igen jó, mert Stájérba nem lehet eladni, éa külföldi vt;vók nincsenek. Triesztben pedig a héten 10.000 mm. 7fí kis. Bessarábiaí busa 12 forinton adatott el, oda nem lehet szállítani, mert az árak buza 10.15—11.50 frtig, roza 9—9.75 frtig, árpa közönséges 7.50—8 frtig, uj kukoriezz 7 frt, \'bab 10.15 frtig, zab 6—6.25 frtig. Szerkesztői üzenetek. D. év. Tapolcza. Vivát I Üdvözöllek, mert akár hosszú, akár rövid, — mindig érdekes, Imáieros, egyáltalán ölelni való. A mi pedig tjz említettel- ill\'-ti, sokszor rá kell arra gond^lui — már mint nekom — aball-gass nyelvből, nem fáj fejem." Sorba jőnek. H. Ilely\'tru. A kis novellának helyt sduilk, inihum terünk engedi — Szíves türelmet kéHinn. F. Firancz Budapest. Ugyanazt izen-jűk, a küldüttrc vonatkozókig, mely meg fog jelenni, IL li, Zala-Egerszeg. Magánlevelünk megy, a hosszú késedelmezésnek ismét más körülmények as okai. — K. I. Grács. Egyik közelebbi számban. •R. Istvánhoz ngyia megy a lap. Hanem aa atyóa koniequenter hallgat, — ez szolgáljon neki gyengéd intelmük — . heielúc szerkesztő. HOFFMANN HÍR, I Minden kluUitOSun ni első enirmti wmmL kitüntetve, Kiüit órain Paris 1878. J. és Műller étt rotU-lenfc gyára Budapetti. Már fik* kid ktael ében, kásáit Trlrnrtkrt (keakely válaaaté 6 kl lŐiiféla nagyágban. . Trleur hrngrrrkrl malmok saámára. Hepfalékal. Mariéit reatákaf, Halukat In realákat : 70.\'. 8t 5ri.\| Nuijtsmik M a urrvaoéNfll t 400,000 márka «t«i» Ulwd NflWa » Mán eagy pIHilNralÉá te-4) * Mfu ÚTMaji tlul JÓ tahira Kmí K laiawai fitaja ikku áll. Inq nrbáuj >m\| MM^im alatft I tviwiüUo 44 Ml ijfVMWfljf-Mk 4Ntl» it»<t%vite alá k«it ávralujv, kim uiálaé-4SSSS0 fri«yi Üi^nakij. HmI«c pedig: 1 aytr. á m. 8&0.0ÜÖ 1 nyer. 4 m. 12,000 I nyer 4 ni. 150,000! 24 nyer. 4 in. 10,000 1 nyer. 4 m. 100,000 4 nyer. 4 m. 8000 I nyer. 4 tu. ti0,000 52 nyer. 4 m. KOfc) 1 pyec. 4 in. 00,000 66 nyW. 4 m. 3<K)0 2 nyer. 4 in. 40,000 214 nyer. 4 m. 2000 2 nver. 4 m. 90,000 531 nyer. 4 m. 1000 5 nyer. 4 m. 2§,000 673 nyer. ám. 600 2 nyer. 4 m. 20,000 950 nyer. 4 m. 300 Ifryer. 4 m. 15,000 25,150 nyer. & m. 138 ■tb. stb. 4 ajtnaétf kniná lervaaerint UnUloai áHúi UtUk Mg. A UgküKlcbbi cl»>, as ilaa Álul ÜMMÉMtt nyert1 outsybuxaa • kMkni éMWgto karul i 1 aga» ered. mn}. ám caak S m. «ay 3 frt W kr o. 4 k. I . • • • * • » • i lt ttkeá\'l I HgjW • » . , III , -,10 b . . VaJAmwiyi aagttaéa aa1 M\| ■lllifii MlWe vagy MMiahiaj aalMl immI • » a k(lwo \'iLL guaifel aaik laUtlft. B>ia4eaki W\|U m t\|ia i-cimtrvvel dlitutt ere<)tii Krr»j«jy1 k\|ivsi> l.iluuk krttliti A M\|MWéHUNi —gtiiÉliiii kmUka tenaae trk \'dij A\'lkal mdn-aekrUíck, miod«n kaaéa Mái f6g lehuó-\|»Uí DíikuI kakijuk ro»tf«» ..inki4«k a bivaftaka buiúi je^j ikti. A w—fi. klÉMiM aMaakar fmémmm •< 41-Imb j -Uttaaa arilM i-<ruuk a akár küívcifop a^klUéH ki i >mMi v.,-l«artj«inkntk Auaith minden aagjubb jiU-tana taaMb daaaaáMMéaaéak kllal kcaUaitutbcttk VéiUUtuaknak niiuUviúur tad taaatt * axerisucte, uiái tekiuttljöa Bfarrttteaf köjott gyakran át finjiareutoujdkuek urréu<l ven aa. isiak f SO.OOU ««a eee i&o,eou ouoo «oouo 4O.0OO Itb. tiicttctuk ki. Ai ily a lagaailanUbb alapos Tálalatnál, elft- niaiWl Itj ataiMlM yaMÉ\|\|»l a Ugélénkabb ráaiTétak umMhiii% k<-r<űk mái a kúicli htuáa ■laW ia mindtu ■^Maa büdH aiúbb, dc mhud—mtn f.«. aoveaber 15-ike •k-tt lu.ívtüeiiui ftlulirotl baokbitbuE intézni. kauluianu & Simon, bank- ét váltó üzlet Hamburgban, kmiirUki ta tdadáaa uiinltnnoiuu ilUBUlréitit »ir\| a«iti r-.<éaiak ál kolcaönaur»jcgje nek U. i. köazünetUnket fejeare ki ezennel irán-1 tünk eddig uuuaitott bizalomért, felkérjük az uj kiaorauiu-iuáli réazvclelre, — t"otörekvésünk ezentui ia uda irány ulaud, mindenkor pontos és sziláid aaulfilal által tisztelt crdekeltjeiuk teljes tucgeicgudéaét kicrdemuhni. Fuutebbiek. 761 1. 1—3 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OO 0"OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG FISCHELFÜ L 0 P évek óla fennálló éa a legjobb hírnévnek örvendő könyv-, mii- és hangjegykereskedéne, Nagy-Kanizsán ajánlja a nagyérdemű közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát, úgymint: Pompás diszművek magyar, német cslranc/Ja nyelven, (iyönyörii Lépes-kőn I j magyar, német és Iranrzía nyelven. j j írj n« a írl Irátolt \'•[••\' mindkél nembeli ifjúság számára magyar, néipet és franczia nyelten. Elegáns levélpapírok és borítékok csinos tokban, színes Mindennemű köszöntő jegyek nagy választékkan. Ajánlom továbbá: IbfTsLg^rszeria papirraktáramat nn\'l vre nézve azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a különféle papírok árát 20 %-kal leszállítottam. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO^OOODO 30000 000000000000c 0000000000000000c jOOCX&OOOQOOOOOCXXiOOXXXXXttOOOCX cs monogramra i q> ituvjimm* • T R ° • ® -jaC-S J 5 w «2 Safi " - 5 % I a 1,^3 ?ifiil .fifkll Mj.i.J t >k t = 3 82 e»o = s 2"5 s; -3J . \' sJ 5 - í^íJlHflIlr^e\'fi-iíl- 1 Í LÜ i. N wll lS e.-.HaPl^ifli fi« s^.f .. » Si t 0& \|LSÍTít ^íiíkaí\'sí} ..le.í tl I = I S~£í®1.giSBB f-i éS-í"8^-" lt w 1 ^ sfi^rii-li^liIII \' \'w ST J ►je •jí«cfre\'! -fi "Eiai > M 5sSOJTJJ^ = M w JÍ J : c.; e = a C . i XXXX5000000000000XXX50000000000C v S i II I^.líiP.. I M-... » Oá 0: y - . Oa JB -S I - I 85 f C ^ ö V • »V lf .I 9 i S 1 Alii = í ^ SS 5 í « Om m f V H ■M 6 ií C •f g • if ; S É .5 * fl 5 Ö e ■AiA ; c V * I : . I t fi tSi í* p r I e l3 N MMMIM ! ! I 2 3 f = \|S s 1 f a " • o t t ■ - » o • itiA í Hi lí- 4 § ? H ! t - J^^i «JÍi E « W - - í^T I ö^oL I* 2 m áh A — * + ri i «!S I \\ú . Ét ;l II I n - . ■ I 689 43—52 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezenirel jelenti, boxj Zala, Somogy, Baranya és Van megyék résrére kiterjedő hst4sk0rrel • Nagy-K a ni z sán v e zer ü gy nlö k s éget állítván fél, annak vezetését Gutmann S. H. úrra ruh4ztt, kit egyszersmind a tQi-, sz4llitm4ny és jégbiztositlsi ágazatokban jogérvéuyes biztosítási k«l\|éuyok klállltMra, károk íeljrétdére, U\'íyiillilt ezek azonnali kifizetésre In felhaUlmaiott , Budapest, 1880. januárban. • j < I V . I 1 H i * A Magyar-franczia biztosító részvénytársaság igazgatóságai * 8CHWH6ER. MOSKOVICZ A i>lagyar-(ranczia biztosiírt részvény-társaság igálgatóságának feuntebbi közzétételére hivatkozással alulírott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai vezérűgynökség vezetését elvállalta a a vezér ügynökségi irodát megnyitott,. Lol ia biztosi táai ajánlatok elfogadtatnak s a biatbaiUni Uzlotre, vagy a társaságra vun.itkiizó mindenféle folvilágoaitások leg. ; készségetebben megadatnak. í j Blzionll pHtlff a lár»m§ág a) tűzveszély és robbanás álul okozott károk ellen; I c) ssártson vagy vízen szállított Javak károsodása ellen; b) jégkárok ellen d) az ember életére minden ismert módozat szerint. A Magyar-franczia biztosító részvénytársaság, melynek 20 millió frankót, azaz 8 millió arany forinlol tevő alaptőkéjéből a részvényesek álul mindjárt kezdetben , 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint , készpénzben befizettetett, s részint a fóvárós 4egelő pénzintézeteinél, részint pedig magyar államérté ;ekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é október 14-én Urtván alakuló közgyO- ^ lését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattok meg. Tálaiitaány. Elnök: Bittó István, ó Felsége val. belső titkos unA&osa, aLipót-Teud nagykeresztese, em. képviseló stb. Budapesten. Alelnökök: Báró B á n h i d y Béla, földbirtokos, oraz. képv.j stb. Bpesten. Bontoui Jenó, a párisi Societé de 1\'Union géoerale elnöke stb. Párisban. VálaaxtnaJtnyi tagok, liobert Mo ri u msrqujsde Baunevtlle,az. osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. Ntuwslt Arait kir. keresked. tanácsos nagykereskedó. Lovsg záport Hegen har t Ferencz, az Albrecht-vasp41yaelnöke stb. Bécsben. B f 4 b Károly földbirtokos, orsz. képviseló stb. Budapesten. Báró Tiati Károly ca. kir. kamatás, az oszt déli vasút alelnöke, as osztrák urakbáza UQft stb/ Bécsben, Felügyelő biaötteág. B o v. k Nándor, la magyar jelzálog-banknak igazgatója Lánczy Leo, a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Let in Jakab, ja kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebourde LJos. Mária Emil, a párisi Societé de IlJnion génerále vezérfelügyelóje Párisban. \| • Igazgatósig. Igazgatók: Dií Hiller Albrecht, koa- cs váltó-Ugjvéd Bécsben. K-istenmacher Károly a „Höflmann József* nagykereskedő czég fónöke Budapesten. 5ch weig er Maion kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten Vezérigazgató : tyoskovicz Lajos Budapesten. Tskt»ta, a tiraaaArnak IsaaUbbb kitfintétett tőkearajét éa aa UalatTaaatéa éléa léfő, haaáokban ia nagyobbréaat iaaert 4a kőati.atala^ban 4\|ló egyamaégakat bátran almondható tabát, hogy oam VoU még ^^ aaa^rkUW. UaiaaHé l4r.Mg mind aa idáig, m.lr a biatoaitté köa^naéguék annyi garantiM nyújtott tolna, luiiit a mennyit neki e táraaaág Mindjárt kaadatban nyújtani Wpaa, s a midda a táraaaig aaaa, é* aa éiStt 4114 «»4.ia4gak íallama njrLtx6\\ Uljaa biatoait4at niajt arra néav^ hogy a t4r.a»4g Oalatriiala a mélt4nyoaa4a, a pontW 4a a legaa.orubb bacattlataaaég mindan köratalményénak ■i.Staaar tr^ Mi fH faiáíoi »^r«aa<dl a aaakraaati* aratottaága aa >r4al i« k\'leaaéftl .aolgál, boéy a »4raaa4g a dijl4talak «aagaaab4a4n4T .. keltő raktntoUal log l.au, a Taraaoy \|ogo.ult kOratalménya.re. , X JuAm trnkAi ikai^M^I mWiM a b.atoaitó t. kö.öoaé. biaalmll aa 4ltala képviMÍt táraaaág iránt újból íalkirja 4a k4ri, magjagyai W/aaSranind, hogy a rta4rttgynöks4gi terUaUn a nWi Igyaoaaagaa «• f»!ya«ia,baa vaa, 4a begy ttabiatoaiUai SjáalaUk a már Ial4lütat\| tgyaökaágtk által kiaaaégaaau sUagaálatoak, Vegt\'KrsISsés, 1880. a4\|«abaa maradván talfss liastslsttsl A Magyar-franczia biztosító részvény-Wrsasí/? Eerlletl flgyalkségekl I rézérflgynöksége N.-Kanizsán Zals cisrsssgts: FUcbor Mikaa urnái- Csáktornyán: Hiracbmann A urnái. KssiMalyss: ray Jáasa , A. Lss4vSs: Tauaa Farsaks , ÜBStSS : Kpatain V. A. , Csabrtftdsks*: Löb Iguáoa \| j, \|_ %omatotríischei Fülöp laptaUjdonosnál, Kagy-Kanizsáu [I88ój \'31^\' ;H .:;L_____ GUTMANN S. H.