Zala 1881 02 február k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	12.87 MB
Keltezés:	2010-05-25 11:41:25

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1411
Megtekintések száma:	3872
Leírás:	Zala 1881 február Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: o. szám. UadfthivaUü VWb«l fHÜOp kflnyvl eret- ked*e. Ujvároabát jutasa ftlS. a ám, Wftflietéel tlrak: Kgáw évre b (H évre 3 írt. Negyodávre I irt, 60 Hirdetmények; f> baaáboa petiitor eg T kr. iüliUiún hitdetóunól ö kr. lyogdij 30 kr. KÖZ Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, február 2-án. VIII. évfolyam. Fél kr. !«x«r .Bé- lj A LA SzorkqBzWi iroda. Hova a lap ssellemi ri> . «z]H illotfl közlemények k&IdoodStc UJ. viroshás utczá 613. aa. Bérinonictlén levelek oik iamert kezekbíJ ] , fogadatnak al: . Kéziratok viaaza nem küldőinek. I Nyílttér: Péiitaora 10 kr. MEGYEI ÉRDEKŰ. mü v eLödési, társadalmi flw g^zdászati hetilíap A ZALAMEGYEI GAZD. EGVkSÜLlíT ÉS TÖBlí MÁS HGYLIÍT HIVATALOS KaZLÖNYE. A „gentry" búcsúztatója, m Nézzük tehát az eazkóztfket. 1-ör. A grr Széchenyi K. ur ji valta b! r t o k d a raboiá h k o 1 ii ta i is. s a. KÍ8h6 elkésett ••gitsé j és a pénzügyi iuiseria ellen nem o voeeíip, sőt árt a hitelnek - korlát^ az egyéni szabadsagttak — mint I pázarlási zár. Pedig itt nem paza lók keze lekötése a őzéi. De arr tijAg ii jó, hogy a jelen birtokul oaztájy ne legyeu teljezen birtokt« Unná — hogy ne .egészen uj né álljon a kidtllt helyére (mely uj inój; o téren ismeretlen amannak iamer. erényei mellett). Az angol birtok az államé — ■ a maszka föld a községeké — na gyobb részben. \' Ott nem szalad k a föld a földmiyefl lába alul oly ha mar. Hemlesz Wflle- proletár. Eg orosi falu p. o. felosztja határbel földjét - élő lakossága közt p. n 10 évre akkor ^ismét 10 évre — ha azftporodiak, több —: ha fogytál kevoab egyénre. Az ily birlaló egé azen meg se terhelheti. Es ha ár ve révre kei ül is, a b o c I á r b i t o oyosrészén alul nem ada t i k el — és a Logmagáib igéretéri mcgtarthatj\'a az lsó jel zá t l o g 0;B hitelező, mért adott rá folös pénzt a 2-ik S-ik ? azért kérny telen uetáni jutalékát az lső jel/,, hitelezőtől méltányos ráta terminu sokban lassankint venni fö (£liii és élni bajgynil) — Nem vál toaik oly könnyen a létező állapot • Hegel szeriut pedig ami amig létezik, okos — mert ha megszűnik ■ okszerű lenni, inegszQnend létezni is. Hol vette az orosz társadalmi élet ez okol törvényt? Tán keleti patriarkális viszonyaiból ? Hát a hyugati civilisatio lenne caak, a jogaimat nem isme r<í, aki kivágja az élő húst az adásnak testé búi is?\' (Hiszen egymást érik itt a kegy* adománi\'ok,) aegélyegyletek, korodák vöröskeresztek a. a. t.) Háj m\| okért van a szívtelen drikoi törvény? ki kedvéértI K g y e HÍ ü l a hitel" kedvéérti Kz a divat szó. A modern kor bálvány a 1 Mely aztán elnyel nyndentl Mindent -- mondom — a czélt az ear.közzel együtt. Saját csélját is fel-falja, mint Saturnur a aaját gyermekét I No igy bem cauda, ha a modern világ mind gyakoribb áldozatai viaz-szakivánják a múlt századokat — vissza a Nomád életig l Inkább soványodjék hát kissé a hitel — csak ne egye meg ön czél-ját a hitelezőt. Legyen r hát birtokdarabolási gát—rváltóképességi korlát— 2-or\| vegyük át főleg a mii a z-ka végrehajtási humanitáat a beoaár1 aluli el nem kótyálhatást •i- a 2-ili 3-ik jelzálogos hitelezőknek a fenebb. irt ráta kényszerét — igazitauk a végrehajtás §§-án. fl-or ameaő gazdaaági hitel ügylet csinálják meg a hivatottak -í támogasaa ezt e pere-minenciaip fÖlduiivelő ország képviselete r— ne nyomorult 600.000 írttal — de colossális czélhoz arány-lag — állami ellenőrzéssel ne nyerészkedésre alapítva. írják össze vidékenként a hitelképes birtokoso- kát, ezt tartsák ovidentiába m. a bankokét — kereskedőkét, iparosokéti I 4-er váltó\'helyett egy u,j h 111 pa p i r t az Ily személyes hitelre 1 l\'\|, évi lejárattal. — De legelőbb: 5-Öri Drák\'oi uzso\'ra törvény tl . . Mielőbbi i . Mert hát védeni az akasztott embert is! lehet, — de alfl az uzsorát védi: az so* pbmta. Mért ezt védeni sem erkölcs - sem észjog — sem államjog szőri til-. Jem társadalmilag — sem eszelyességből védeni nem leheti ! Evőkkel ezelőtt indokoltam en-nclo bűnösségét minden tekintetből megczáfjUam minden melletto fej* hozni szokott jogi — politikai árVe-ket— a „Zala* hasábjain —j&it átvenni érdemesített a t1ffagyae Hírlap* is. De mi baszna, ha ott nem hallják — és noto felérzik, abol r ahonnét jöhetne nem már ellene. — éz kevés - - do lás, az irgalmat nem isiAerő kellene a segély a mégtor büntetés. De igazat adott ósi r 11 ltok tá fogott „Iffitol" kedvei irt, modern divatért! Lett .szabal vásár évig dúlj ee korláila rongvai látszanak is idői. uzrtora törvényünket eltö-) 1871-ben — a balul fel- után II — azégyensa Dmre e 11 félií A 8 Ez nem i Amil egésien li Azon luiuina a Ekkor min \'j, fölüli n< •lég!.., védohi nen i (irtani kell. (6 véd; péna osak llét lul. Oszkei — — - hat még ez beláUkt hibát rölték — Ítélik meg. lehet • azt e sem igaz t oly tárgjf \| v o J n a mint egyéb s igy rajta nyerni esak ugy jogos volna: százszor nem igáz a védelem alapszava, hogy oly tárgy volna mint egyéb mert „essentiája — forgalmi közvetítője minden egyéb tárgyaknak", mit az állam veret, az állam ellenőriz, \| beszed, sőt csak ezt szedi adónkba — állami szent kötelmeink leróhátásába (nem bort, búzát.) \' Ne hagyja hát a kufárok alku-tárgyai az önképére veretett, állami vércinkulat^o — tehát az állami jes társadjalmi élet szent symbolumát! Hivatalból üldözendő, közbOn-ténynyé kellqualifikálni — mi előbbi Meg kell fojtani e vámpírt. Mondják, hogy azért sötétben mégis élni fog. De csak sötétben. -Büntetés nélkül pedig nappal is. A lopásra is van büntetés: még is lopnak 4 sötétben? Ebből ugyan nem következik, hogy hát töröljük el a Ioás büntetését — mert akkor .aztán nappal szemünk láttára is kopnának. Városok — rendőrök üldözése nem elég (esak szükségét igazolja). Törvényt ellene -f vérbevágot a a véri ovők ellen 1 6-or. Tak a r é k o s sági e gy* itoteUc csinálása. Ha nem i» a régi védegylet —- csak forma, mint az egri nők kezdtek tavai, vagy 3>ad éve. -f- Ha Albíon ködös legén elharapódzott iszákonság ellen ott szükségét \'látták a „mértékloti — \| szeszt nem ivó" (egyloteknek; Bizony nálunk — nőinknél is jólesnek1 p. u. a .karton ruha-egy )>e t* s több o féle szövetkezet. 7-er A progreaaiv adó is aegítene, réazben, a kis éa közép jrJübirtokoson. Igazságos is lenne ,(i\'qüg volt ez már a\' romaiaknál is) mart p. u., ha egy kisbirtokos bo-. noraUor 100 holdon gazdálkodj emiek\' jövedelméből kell anyagi és szel lemiszükségleteit fedezni. S ha ek-ko\| a \'2-ik 100 holdhos.jut, vajmi esőkét} lyel lesz több kiadása - tehát e 2 ik 100 hold neki már több tisztát jövedelmezvén, ész,\' jog éa «7Ív szerint következik, hogy e 2-ik száz holdról többet adózzék mint az olBőrűl. (Erről, máskor bö-. vebben. Itt a sok anoli me tangere I") 8 or. A kötelező pol gári házasság is nagyot- lendítene a közép osztály baján 1 —• főleg az izraelitákkali össze házasodás által. Amaz adná földjét, — nevét, — ősimét, —- pbisikai, — véralkati, — s családi nexusának előnyeit — még most egy kis tekintélyét, — emez, adná pénzét, — fürgeségét, — szorgalmát, -P takarékosságát, — számító és kalkiilő tehetségét, sat Mindkét fél nyerne a cserével, illetőleg a Comassaüóvkl — még most — mig mind két fél ezt szerencséjének tartaná, •—: mig ez egyikőnk napon-kéut halványuló előnyei el nem olvadnak i . . ( 4\'/. ozt igy \|fátló elemek (most nem nevezem meg: tán nem is Jtudják -f■ v.^nem gondolják meg: mennyit ártanak a köz. pulg. házas-aág gátlásával (Deák Ferencz végrendelete daczára űtt mennyit ártanak a magyar közép osztálynak — a netuzet - testnek a oivilintio-nak I —j Hát itt mért nem parancsol reális okok mellett) a modern tör* vényhosási divat — a kor igénye ?t. * A ,,%ala" táiczája. K6f árva. Ekkora! taranté* napszámba ia moiwt; Dolgozzál 6* na caak load a kflaaűbtikot; Anyád u, míg gunnyáítzt, lieror odújába\', Vinné el kaxwi, aiialyait, munkára^ „Httrgény asvám l>ntag; jaj már érukAe itUi .fAíyol wrú\\ roma a aét aiwmriT. ] Kii -V Uli éo d«lg<»soáiti, doigoaoámlMivoSiin, iiujb, 4a ki wl ookuiu niaukái, jó lateuom VI" Itfy taokolt bottól ni u ily. mibaatna baii, Kgyriqk MpjM nánfa, mitianak anyja vak. i M<igibira^>\'t aa^makkel aaiiak a wiá«nak, Otthon ijiag foküaxnak evAaoak, iváaáak. nN«íin li\'4t(ini, jíi anyáin, nem h ottani kaáyeiai, \\h) it^Kigui b(is ativol éa Uiairt azomiikol I a MAtf;«ti«Mvakiói ugy ég arezum Wíre, Oh, rw kuMj.«ngam«t koldulni jtJvSro l" I m. , ii . f. 4 T niv-Minrk NzOlíxia, ád«M árva iányöin, i«#u eiigom, imádkozni vágyom, iww Migim, Mfiád MÍrbalmára, VigMtl Mul MÍvpii, iülkoni fajdalmára I" V> iitegi báia» S kit labm adta árm, ^itatm awkaidoz k«l<lllk aákajtáaa. aSvoii m nM, foMiányaik asabja, ö/.oűíiikbeu a kOuojrfl jágOMpokká iagyva. .11? Huta ürra borai a két árva, • VeotL a magM égbm M OloR-a\'várja, — I.IWakanii a tát fel* asamtoddja. m #J«áil keblükről a aóbal OrOkn. Itakitncj/- (jyuht, A tanár is vódenczei. fttftfn/. Irtaü JTlygiire-Cfti\'lén Km II la. \| Fardilaltb: PHIBDMANN A1.AJ08, Fakrair elseje. XV. Fél tiseoagyot (Utílt u óra. midffo B. \|M>lgánnwter a tanácatorambon holrcit foglalt. A tanáeaoaok ia bolyét foglaltak volt. oa a liailgató»á\|{ nagy róázo c«oportokat kápotatt-midőn Wid«m uagykenukodö lonlltütt tokin, lottói, Owoaott, liom biztos tartáSaal kOza-ludatt m aaaUt azon réaxéliet, hol a várót vezoiAjft oliiÓkUltí A nagykoraikod0 megba-(ölt ét jfVjkoíii oabmag pa\|i\|roit (ott az aw-tálra. \|u ma taruliuazott a eaomag V Noa, Wivdon lauácaot ooaviiiju, s liozsáUrtozó inal léklatakktl. Oly tzmtéljoa yáltozó a ozúroii\' cae fénya a keroakodal«m fgvn. Midőn Wi duu nagj\'kataakafiC. a bdttke, da.i«i férftu, ki olSlt offtv II. kalappal k««áb<n bajolt\' meg, most itmét hazatart, alig talált ogy^ogy keretkedStegAdiify ki ot ndrarínMégot (nini-titoiia volna iránta. Bár najnron izgatott volt, mégit étire volirl az udvnnjutág o hiányát ét nom kpvéaté (okozta a klilloinotien áraol-metf malylyjol lakájába lépőik(Jtaliiljái mott lieiil akarta létai, \|ianam tajál "tobájiba zárkozott, iioi iatau, do nabéz léptei, borzaszt ó vitaaliangot keltettak, a ma oly bion-dot, látogátláii liazbaii. Mont aaonlisn a tanáoaoiné bélótermá-ben kívánunk k0riiitokinloii\|. fiüiét á magá-»yoi volt a torom \| a függönyük l«wriftt» ók, iiogy a kívÁriíwi tsowutul vagy az arra mo-\| o6k fUrkáMÜ takintate ki né pubatolbaaaa, mi Wrtánik ott beou. Wídap aaatonynak, kOaOuaégaMn kápselt ertje lofitUdaó nyoma ia aivetaaU, middd a aaeiluioMiiaittétf ookOi vatkezett; áa a hoatzu ájulátok köanen, ma iy«k keaórfl éraeimait olkáhlták, folyton a ■ercuetéfleo aaavakat Itallá < „Éj hallották már as amságok, begy Wtdan taoáoaoa be* asflnNte fiwáaeít?* Caodllatoi/Iiogy a c«o-kély tuauráaok utáni gounolat, mit rotaa-ukarut ót lokrürOm okosnáoak házának, uió-lyublíoii IVyí noki, mint a dolog iéuyego. Wi-uon téazony. még nőin volt kú-pinu mai ja-lonet I kUvoíkvzinúuyúit megfontolni. fórjának beiülvetkesnolfi fogaága, a kUzelgjB jUmbeii bistoa\'ullkaóg mindoa távol ea\|Mt azon l&tkOrUSl, inóiyot Widumó aaa* azony j átkarolhatott. Nűiii volM> nagyobb tábor mint auKinnyit elvitetni bjrf, a már liokOvjitkoztitl aaereneaétlenaég ? Wideul jó aaivfi áa értalmaa aaatony volt a azari\'iibae napjaiban; ámde azon gyütigo lelltok\|egyike\|volt, kik nem tarnak a. min-oemiiteitég . otokéiytágon felül emelkedői, eöt akaratuk aiuoton azt mogkiiárleni. A tanáctotná pamlagon feküdt, ruliá* aala fendotjeu, hujn falbouiulva, homloka valamjut halváuy arc^a u tzámoi Kan do CSologi o buijogaláttól, nedvet volt, ón oaak nohozuu ailcorillt ót ájulátéból eaaniáletre hozui. A Ki\'i gyoruiokok tirvt állották kurdi nnyjttk lakvóliolyál, mort azt gondolták, hegy az, ki egy órában auuyiator megliait elöltük, végn ugy talái mi\'ghului, hogy noiii oaeppoji, teiá borogai\|tok nőin birjék életre ábreazumi} lo huiiMŐ SrOmttkre, mégil oaak aogitoti az mindankor. Ctoudea etwíálkozit-aaí liuultakl og\|ináahox. távolról aaemláliék auyjoiuat éa LuUogva uutnk kiftjeséet bámu* ! iatiikiiw, bmty\'inAr Ily kdlOuüt állapotúak azouiujiui. iígy idevon ion) Jelent mag éa papa ia flméat; Hóm airt\| éa an/jok Tinlá-! Un voll Végro Bernaó ataaooy jött be \'ót a \| kOzOntegotufl parauoaolóbb j bangón iiiondi: „Mii báméptkvaoek itt o gróriuokukV Ilon-jotok a oteléji tzoWiha áa wyotok; ott van Itoriirojaziuui tokra.i Atutáuj a fiuk itkolába menue^, KAnlin ét Jotefaipádig babájukat tzodik old éa Játaaamik. 1)( gyoraan lauut\' Tegyétek nnlt moudukl ohiitjliunijál Blliodegjlik el van iíiglnlva" azóit lia-tározottku Borimé araony. „Jőjj\'atok tebát óa aieaabtek I" " nDo Bornné atuonyj cunk mogmond-hutjn, liol van a papa ? kord é iiz idflaebb fiu. A papa uouijihati van ét azt paran-oaolta, iiogy Lmua ót ti tdbbiek ásót fogadjatok nőként. No* feliát, Unua, fogd tmi véreidet óa vezeajl be a oMlédasobába, mert már rácon olmiilt nz ohúd ídujo. Gt hogy jól viteljétek magatokat, ssiliáissel fdltdtt ka-láoaot aiitOtlomi .Iflily ló vagy Beraná aaasony H ty-lougtaki a kioaiuyek; tailvaisot kaláésot i UUiént megyilna I KOüztliijlik, kOixOnjllk!\' Ka miud a négtan ugtáudáivahsgyUk el a termői. [ AkkOaben liótta halálot félelem küat állott atyjának luoliája ajtaja oMtt éa baliga-tódsott A kulcii io voll infzva áa a tauáoMN lóploi iá mbgaiiutak. (.\'»mnl uralgott benn, miként a tfihiiu. Kózta aaiyo bangotaa do. bogott. LKopogtaaaak-ef" auttogott nm- Sábao. iÖlj iamuam, ha nom válaoulua I em tudom, mly boraaaató félelem voaa oríii rajtam. Véram jóggú dormod — uiog kuli gyözmliijlrn In v, Jóról, nem bimm ki tovább/ jkeíTéa a fiu nem twlnak „Kodvo i Bernné aat» ur\' aaóli ag)-iké s kia liwtyok iák. .mondd (áak, uiiáil ettUnk dálbon gyoraan ilam&nak aludni iakolát, ha eaal láiésebábaTf\' Ea hal psps ós Bóa a, áe se irodw arak éa a többi f ■m áldat Ii aa ajtón ; alig I kimondSpi. - J egy uysja llaug tfftiv": • \|\' llókta jjed ia eiakttaiakr trooutor halkan kopogtatott \|ijtii oa egyatloQ tadt „atyául4 >e gyortnii kiáltott bolltlról i — „Ki vhii itt, ki bábot" aég éa .Orftlit&i Otucmatanl; nagéhos iórt i< .mugiuuült liaugon juoíjdú: a Legjobb ai);ám, cii rngyok I Krotizunl bfjj iiinét nyugtom, mőg umk uem \'látliátoiár M í bTÍ) vjig}\',] kedve* gymiuekotu f* vá laazolt ái Uüláotdt ttelid Jiaágon. Kówa, koqrtDQM volt; uom Volt aay-oyl ortjM Iiogy joluutiua, J»Ar (lidalommal lőltéel aíoai Ovétjtol talélkoaai. — rfllkeh léhát a eajmlagiáljáa feluyiiá at ajiót. .Ojt atyám, aaeraiett, drága aljám I* Tájiba! nop birt Réáaa mondani i de azomortvlt,. leaujtott atyái, bont(f, gyütigód uttreUio által, ueiid, bár tzoiuoru umtolyra kéeslebk w-. Arany iiirtot .atöbdoa oltimilá bomlokánili óa eiotókolá kflunyoif, bér ajkait égoték. ( . \' „Mint. tan anyád, kedvaa gyermekem Va kárdó kia várialva. iJobban, mint hinni roméltem,4 válaszoló IIösm, ki nom lebetto azt, kegy aa niiiiólkUl ia eléggé aujtoii atyát, a talddi tóayáliá* által, jobban aaomortlaa; Báa remélem , mama nem tokára folöpttl, midíu eléggé magáboa térend." \' \'„Noiii, kadveeam* válaaaolt a taoáoaoa. .Sokkai jóiban Samaraoi" tevó hoaiá halkan. „Ilit eaamélotro t\'\'rond, Kukkul roteaabb leend; kivált, ha könnyen beküveikeeé eaé-j méuy által dválattulunk ag^-máatól, áa aae [gány Brigii la Máriám, erre elkáaSlbet, a liázat, molybeu oly tok óvott ál keoiüM éa fényben áll, wgöuy Ukáaaal Mlend leien rolnit, áa-a\'lwl uólklllüanío kdKünl á iár-tutágút, moly oly eedkafgateé vált aeki, mim a ievefe. Akkor, kedvet Kéaaám, ekum van fóldi, hogy báloreága el fogja kagyafl tlatenam, kinek miudi>n liatKbitábati áll," vila«zelá Kúzta, mikOabeo aagy meg-erfiiteléaael kfiadé le tájéi fájdalmát m«ly atyja sötét eeteteléeén^l uoetetéboa erél VűW, r^iwi adand aaki tat i* oiviiuíni, aauei aa udbOa illik, jé* aaon,bánatot, melylyei férjét aujlá, liivou, megotaija voio. litiránl Irgy nyugodi i<vjeki> atyám óa ne tetézd annyira enggti bánatot tzivtfd, » gyStrtiiemmei i. A tauánte* megtiiuiiá leánya araaáL n Mimiimkor árteimaa, jó loánv voltál, IUíhjii : a aaemonMág napjaiban légy víga-taom. mott menj gyermekem, uobány urat várok, kik papírjaimat lepeceéielai fog ják, ée miudótt ily alkalommal aeekátoe ifor-mataerOtíggei fognak iniéakedni. Ki«értd meg anyául vigaaztalui, de ne etalfa fa-ménjujrel, mert es nem baeauál eeaamil, hanem aaiái aréd, éa megadátoddal, mi érdi adaud uekad, a nélkflldaéaekel aivíielni, melyek. « rv/wi hww »hi «. ■ • wwhwhiii mw iimuu] n imqwww.fi ptT—mm, IUWJJ wmf tobatem tiayjtolá meg R<W oly bnaMggal I a^jnee I nom maradnak el, ée melyek neked atyja kaáái,\|8obáaam taUaeli neki oly édat- I oly aaavakat fognak Ii (Hotönttzni, Iiogy teának leáarááak lenni, mint mott, audón a j gány anyád íu)vében, lm nem ih «igaazta- Végra \|» § a.-kokj bajnak orvoeoAfi i i» kell hogy +>k hfjrn \\ fWtttthbiek <kk I aiuftrjáhn ki küp»v\|\| példák. a * * Maj4 (ás, akik elgon <iolk»enk falait. S a foiiiiolilnik i zomizédjfi i trl^! — \' Vsjhfc caalétinim fó elmemben — \'» w uh aludnám remén) emben I A\'aiha kép/.<U hí lőttem csak MeV.h^lííU Ifnnn! , "Vajba "o „bucsozt itóM hajnal-kiáltássá Iqjietne! Criqi 9y Károly. Farsangi le ril. Nagy-Kanizsán, If 91 január 27. Kedves Barátn a / i arnék i it Kegyed farsangi króiiilliu Régóta szokva lévén Joliajlái át tekinteni, most sem késem c idjciiteui szt Csakhogy ugy szemit történik j. de hiszen ii balta est, ée igy nem iog i ka valamivel ifibbet találnék ajmennyit voltaképen ktnln a faraang fénypontját é ri ncval heiczcg országlása mi r volt vároiunkbau oly fény-mint az idén. Minden hét mo it mulatságot hoz, molyok fiain lásaa izgatotuágot idéznek el«, •ág I kiáltanék tel, ha nem ni ■ nak egy guny mosolyt mogtak u nézve aa idén — átnint.tudja bol — a táneztorem elvesze\' l Csák ne higyjo az Isteuért, a rég nélkülözött iAhczúIvl couvulaivikua vonaglásba jutni meri szerencsétlen nézeteimet, mee éa égig magaszuüt tátlci oaak nem tudnak megbarátlcoi íi, ia a vágy Torpsycbore szolga sta auu szivemet eltölti; liaoem nálat, hogy aa emberismeretül id toa 6a kenyelmea tere számom a hozzáférhetetlenné vált. Soha embert jobban meg, mint i közt Sokan a játékot is bozzi bizonyára eaak az okból, mivi I az egyik vagy másik. vagy mind a két indulat kíséretével szolgáltnt nekem nagyobb üröujet ha egy IdntM ítuke rejtei éazazet észlelhetem egy pár ■ — ée ls)en (adja még mi — aajoe ingerült sürgés-forgását a Próbáljunk oaak egy kia Látja (Legyed ott ama Minő kimondhatatlan boldqgsáj telítetlen gyönyör nyer szelíd, kifejezést. Már távolról leiamerh lő ma lejt legelőször a táaczteren «i Inján, Hogy figyel környezetéi ek hogy fogadja és híazi szivrepei t< rajongó íultuczat dandy elcsé bókjait Oh to kwfcves ártatlan ha eaak felét tudnád aunak, vei ezelőtt még előttem ie szörnyű volna a kijózanodás álmaidból, ini undorodva fordu széptevőidtól. De én irigylem r )m jedig. k íböl lólag, de mégis megnyugtatólag Sorsom főleg Qárben áagykeri éa okom van a legrosszabbtól! inkább azokért rettegek, kiket] kUl hagyok bátra." „Nincs védelem nélkül di vágott szavába Rózsa a meggy] ján: „nem fognak elipQggedni. Szabad valami enni valót \|i az urak jönnek?" rNnin, gyermekem a le •tm 1 Talán e»t^e t^j&nleudt dat; most nem élvezhetek sei \' Bózaa ismételni akarta kéj caakbnmar homlokon oókélva, béré, hagyná most magára. A leány néma fejbólim (Folyt kOv Modern axerele Rolók Mimim perezben rád\' gon Jmádoit szép kedvenem, , Arankám"-at visszhangozták Erdők, mezők, szüntelen. Fényét szemed pillantása Megbűvölte szivemet, Csengő hangod hallatára bevalám szerelmemet. Jaj! de te jnem" el (eledéi M fll<afpa4«"-oniat kiadá , Mentségül aat Írva rája Hem engedi a — papád. Ugyan teliál, megnynai Hét a szivem megreped, Talán máms I ?.». hátha Halljad kérlek tervemet Vényes sasmid s cs Helyett kndves Araak JTényes esengő a Bávasaa elfogadnám I kér tőlem, parancsnak ptyezig aem magam módja mer, előre lát-utt neheztelni, icndani, mint tőlem. nálunk; ear-régóta nem ée dieataljee, több\' tánea-»ilágunkban Boldog ifju-macam itani. Mám szomorú ok paradieaom. hogy lábaim emlitéeáué. Hisz is> melyek a ne-izmululiággal Mem, nem után aa, élénk taj-ily hálada-hoaszu időre ismerhetni ée bánat veszik; de aa tflbhnyire "felváltva jár. Mi sem mint hogy józan báj — bor i embernek t^nezterambeo. kOrme\'netot. fiitnl lánykát ? minő eeee-szép eresén " róla, hogy sikamlós ta-szavaim; a kürötte >élt, velőtlen gyermek t i mi pár év-volt, mi gyilnyörteljos nél\' el sima ^adadaniágo- fognsk liatni. iked(5tői fílgg Félni, dn légvédelem néí- ága aljám 1" nűdés liang-De nem kell. lom, miotőtt ^sekélyebbet kivániágo-minit." éeét, de atyja határozottan itái ml engedett. írn, már, iáaképl?... e igA liaogod ■i nykáld Néndtr. AWií dat; meri la boldog vagy mellettejh* én nem vagyok aa. Uldahte természetesen $ jól lájilált marná vau elhelyakedve. 0 ie egy kIcáit idegmiül émi magát a helyen. Gaakwgy ejfogulűág^ egy elvan emberében hasoíjlit, aki boeszeh M válás után egy régi jó ismerőssel talál Rozik. — Ji idfíjo már, hogy utolsó diadar jait ünnepié e termekben; baldágsigiól sui glraó ama azonban elég Világosan demonstrálja, hogy sorsával teljeien ki van békülve. Hisaan lánykájába osák Önmagái látja megifjodva, ée annak ajadaai egy szere* mind az Svei is. De csak tovább. Háti ama] bOlgy egy kissé felebi) ? Ki aztán mir ottlionosabbaij érzi magát itt, mint ifjú vejélytilrsnője. Horf ia ne 7 Hiszen már tizenhárem ér óla állandó látogatója minden zártkilrfl Ós nyilváaoe, mín-j den jótékony éa nem jótébmy czélu táncai vigalomnnk, mely e termeltbea tartatik Mily S7!\'-\|» még. Dacsára annak, bogy már bar--mincasaor látott tavasat laiát\'jeTltifogáeelhal\'\| lan és ajkai epereainttek; ne ieaak azt ue\' kérdezzük : hogyan ? Karcsúnak épon nem mendliató; de legalább etbberfll igyekezett aa lenni; csak három szálas szobaleány! nyujta neki segédkezet a (infilté«nél. A lük-j rak iránt sajátságos ollcnsMuijrel látszik vf-j sültetni ée azoktól leginkább \| rovera-oldalát\| ségároztatja vissza. Kpen egy édee illnsioba mélyedt; képzeletének szárnyain meeexe, messze utat lett; visszaszállt lama egyetl< n felejthetetlen eatályhez a meljren 6 auzilre tízeoh^t év, bájoló szépség ás egy tinta, sammitól bomályoeilott kédéiyaek ékszereivel «li«7ür piUntá meg e bttssks csarnokokat. Hogy emlék isik, még midden egyes perezo-netre, a legkisebb ceekélyséjm I ás mágia, mégia már tizenhárom év zajlott lo aáóia. Tizenliáiom év I Minő rettánelM idiUzak, legalább egy öreg\' dő eő iveméiben. Ama isép tóba viasza nem táró időről ábrándozik most; ha egy pillauláa a küzellevó tükörbe viáeiavaráseolná ői a, mostoha vigtuznélküli je\|eabe, mi iszonya volna az ébredés. Káért fordit ily állhatatosan hátat az unió Uvognek. Ya amott, a ptdyhuszakáHu diák nmm ?l Ugylátszik dilig^qifr fiequentálta a tánczis-kólát s nem csekély a ködre, ma fényesen maturálni e tárgyban., És valéban! cz Ü«z-seehaaonlithalntlau tánca — néhai azabómes-tec urnák nem legazorgalmatlnnnbb tanoncza volt. Mily kecsesen bókol, mily művészileg köti nyaakeudőjét, mily vállalkozó kinázéat nyújt neki a homlokába fésült sörény; hátba még a monoklit felcaipteti ? hiszen akkor ellenállhatatlan, elragadó I — Uh ueki nem-c»ak a ruknmfivéaz uroak .hatlépés4 — in-struciioi\| hanem a „magasabb" illetnianbani utaeitáaai iránt ia tárt merne ét fülo volt. ■ Ott kinn az ét- és játáktermekben szintén zajos élet uralg; többnyire aa idősebb elem gylllbelye ez, melynél Űanymed és For-tnaának kell pótolnia aat, autif Terpsycbore többé nem nyújthat. Hát ott az ablakmélyedékben ama magányos fiatal ember, kinek mindenre nincs egyebe egy okosdi, fellengős mosolynál ? Oh aa a legnagyobb bolond valamennyi közt, aa én vagyok barmija K.....ia B . . a lág ée a hármas bérezi kan, - t nekik is fltikós/ Kanááa, • toleráns magyar nép, mely riég most i« élet halál aaraáal riv méri, nyel véért lobogójáért, állami firmájWrt — azaravae jubileuma kául klaartáaél.is. ozilkság tehát, hogy minél többen kÖdjlínk érte. Kom puszta képzelet ez, de való snflk- eéf. 4- Pedíg a képzelt szükség is - Hegelként \\r való szükaágaasá válik I Ke már ha a magyar nemzet tapet — éppen a valláaegyaolMgnek — a polgári hárastágnak — a szláv — áramlat efieiri lömörüláenek korszakában srfkeégeenek képzel a magyar inWitáknak név lóg ia nlágy árrá létekét: kit reajpok-láliák a nemzet ezen Wját — szüksígérze-ti, — ka viszont reepektáltatm ki váznak\' miméi ajéedéknete la^áolulí neveket — mire kitavasaodik a — sóska f (aa Urjön ki a magyar ember ayeIre a ne legyen kágy-«zeritve gaz/aa veket gyártani I) Ctek a kezdet zeMzkáa. 0e tudom már, van a ki kezdte itt ia. De a kinek nincs hozzá értéke: hagyja —■ nem srósaakl (J/újátiji Károly Névmagyarosítás. ,Nomen ómen" vagyis a név = lel 1 külső jelvénye az embernelr 4r tagadiut-lamtl. Tehát oak az a kérdés: kiváunak-e iaraelita polgártársaink\'külsőleg azoknak látszani, a mik beolőleg ti. kívánnak e magyaroknak látmni ? Ugy hiszem kivámlak! Nincs okuk ~ de éppen semmi beveheti okuk nincs néta magyaroknak látazani. Mo ha kiránnak^ kát tegyék I nevükkel ia. Kicsiségnek tartják\'? Akkor azért tegyék meg e csekélysége; kevéf szóra. Nagy esetnek tartják ? . I akkor meg mutassák meg, bogy nagy dolgot ia birnak áldozatul hozni a magyar nemzet geninsá-nak — a \|iép közóliajának 1 llajos kezdeni? Hiszen izr. polgártársainknak nem jellege aa angol nehézkesség, — Inkább jellegük a „gedaoht gótban" flirge tultevés. Bajos vele bíbelődni ? .Hiszen nekik éppen faji jellemük a mjnulákat is számba veVŐ részleleaség. e I 0 A kicsi dolgokat aagygyá fújják fel néha a körülmények —I a kor igényei. - A kinek 48bn kokártjája, vagy a kuruez világban Rákocai képp nem volt: ütötték. A ki a Bertalan éji jelszót nem tudta: halál fia\' lett. í A kinek ajtaján Egyptomban bárány-vér jel nem volt, áboa bement aa „öldöklő , r J i A kjndk gyászfátyol nincs kalapján, aat mondják rá, szivében sfno^l Ymj k81 jel aokazoH világokra hat I. . „In hoc aigno vincaa" mendá az ur aa apostolnak. Egy lobogó-esalák sorsát dönti el sokszor I . A szabadkőművesek egy kéajelrói isménk fel a „testvért" világszerte 1 , Hiába 1 a lépten nyomon, kölsőégekbe botló ember keresi — él sem engedheti a küljolt, — e ezután indul és k Ö v e t ké-telt a beJsőre. Bőr cégér alatt (bocsánat \|a kullnar Íja-saalatértj ueht ia keres borházat Német firma alatt !aem is njt magyar kebletl • e Igényolbeijak-e lát izraelita magyar-jalaktél, bogy magyarokai mutatkoaaanak nevftkkel is. Bbeanyal kea I Seükiwsnsa képeeli a skea — a ftll — a Natimllko •• a aápszámláláe — a vi- má 8 mi ez a rpagyarság óhaja —j név-mngyarosilási kivánata — agy faénsólfg? Viaszatassitás? Kizárás? Zárlfozott- \' Ugy-e nem ? . . SŐt éppen fordítva: oaztékony — elmúlást, egyenlőségi vágy. Tehát nemes fajdokból ered. Van-e kívánatban (ra. mindenben a mi emberi) egy kia önzéa is. De ez ii hazafias; tehát szent is. Felérezte már a magyar nemze>, bogy a közte élő heifrogen .ni (pfajokból az nr. faj la logulkalmasabb a magyar-ság az ám sza poVitására, mert ez sem önálló állami létre nem divergál,\'; sem semmi rokon államra nem kacsintgathat. Nyelvinket értik — szokásainkat meg-sokfa — közé bünk van beosztva — századok óta (tatakosunk jó ás balsorsban. Osz-\'■ze\'szoktunk 1 . . . Együtt kapjuk az égi haijnatot — derűt — borút — phyloxenu. Egy lget szivünk — egy hant alá temetkezünk — annak idejében I Van bál ok egészen 7- tehát névleg özibépk magyarosodni. Megvnhatiák már a „status ia t u" lenni — mert elszigetelt — len-türt osztály volt. — Má<uti is ... De volt!. . Törvényeink ledöntik a válamfelakat Nyiéra vao számokra minden tér, minden álíádl \' \' Most már érezniök kell, bogy aem o I á 1 a pénz uralom hegemóniája. ~ éjt lm y „v 11 á g p \'i I g á r a á g"! Erezniük kol, bogy államhoz, nemzettestbez kell tartozni >k, testestül, lelkeelül, hévvel, návvel, mind nnel 1 i ily államot — élő nemzett estet Izrael-beu 1 em találnak (nem is küldjflk őket. oda) áftak itt a négy folyam partjain: Jogéletünk — alkotmányunk álgise így takarja őket mint az Árpáddal bo 11 agyart Jogos kívánat hát magyarosodá«ák -részli ikről. ÜUzélyes ia réaaükről Jöhetnek izgalmas napok (mint Csornától i írja az „ISIIcnörhcn") a bol inség — p rtszenvedély — bel- vagy külzavarban — In, csak helyenként, kis időre ie 44 ki-nyitb ltja Pándora azelenczéjét, a Imi a fékeit ár zudul a válaazfnlnkra ! . . Jó ha Fővárosi magán levél. (\|p laalssst keévsanMukss.) Vasárnap jaa. 30 ikán. Édes Kariczám! Helyi ét aegyei Urak/* - Mamám ért asam ati tett csal de ta c>akí jóit 11 Te leajobbaa tudod, Iwjobhan hogy.,, nem igaz. Btsonyosan védeni is fogód aze-; géay barátodat a gonosz világ mindennemű j alaptalan rágalmni ellen... Képzeld a minap ie azzal vádoltak jiogy a „Létbé* vizében fürdöm éa elfelejtek rövid órák folyamában édes-keseri emléket egyaránt „Loín das yenz, Jóin dn coeur" szitagá tegnap aznmrehányélag egy kis feketaeaemü tündér nekem s én — elpiraJtam mert — mem akartam a jé hang ellen véteni, nem akartam... hölgynek ellentmondani. Hát védjélTe, kinek jelen firkám által is tanúsítom élénk emlékező tehetségemet Jégy prókátorom... őrangyalom s fogadd járté a szellemileg is forró pdziliouorá- -riumot . . . Neked es is ér valamit, mert tudod, hegy „szegény ember vízzel Üt — száp szóval fizet Mióta eltávozál, a (óvárosban misem történt, bár a faraang folyton tánezol, tombol, hogy a vigadó abuümi reazkotnek belé. — A eugány pardonI nápzeaész napról aapra recte éjjelr^-é[jelre jobban beié jöa a húzásba (Auszteberei-nak szokta aat a német nevezni) ás a báli tőzsdén tetemes nó ta .4- banase észlelhető, a mennyiben a „Fe-kete szem sötát éjfél" 10 0. ó. Ért. a ,to-iknie csárdáé 2 drb uj tízes a az OdoneH grófné keringje 60 pengellóe, de megér azá-zat ia (a kinek van) mert msgsszioesu le-hot rajt\' táuczolui ée az erősen kiemelt ütemezés daczára igen sok benne a dallam. Ezt csak ugy félhivataloean mondhatom, mert aa emiitett „valczar" csak Uh ráár elsején a kereskedők bálján less Anno pélyeson k ö a f 0 rg z 10 m-nak általadva. En a nőegylet álarezoeán hallottam saerdán — de csak midőn a közönség eltávozott mutatta be Lehár bácsi szívességből uj kedven özét . . . Apropos nőegyleti bál megjelentem, bogy non plas altra — unalmas volt az előkelő közönség tömege dacaára, — A számtalan frakkos hős közepett néhány f é.l é n k, de elegáns egyszerűségű dominó és egy-két tricot-vaelő débardeur s több eféle merész demimoodníne parádézott végig a sima parketten. — A díszes ásítozó közönségnek Lehár katonabandáján kivül Berkes is muzsikált, de Orpbensnak sem sikerült volna e merev bét feleleveníteni. ztétl -i • ezzel 1 is kevesebb less n válaszfal. Idegen nevük ne mutasson idegen kaaztot. Nevük ac letessen jelszó a támadásra, ne lelieasen (vgétj z túlzók botránykozáaárz. Tessék átnézni a azomazádoraaágrz I e • • Aztán nem is szégyen — magyarnak látszani I \' ! Szegények voltunk és vagyunk bár, mégiá megsüvegelt minket még ellenségünk u, -4 nemcsak midőn Velenezét, Bisanz kapuit MrgettQk, és mikor hazánknak három tenger part virányi vetettek határ falat", de Ituaig ia — tul az Ooeanon is I Amerikában százezer kalap omolkodott \|\|- száz ezer „éljen" harsogott Kossuthra 4 általa a magyar hazára. Kínában ismerik a trikolort I — Lovagiasságunk (lovunk is) — bobunk -j- búzánk — hódit, zenénk — költészo-ttluk- már uiár festáóetünk ie bódít a szolle-ibék jo/saágábana földgömb tulnanjáa isi Multunk nagy — jolónünk nem meg-^otci dő — jövőnk ? . . Isten kezében yan I De Itié nem? . . a a Nem üres asztal mellé hívjak kát nr. polgártársainkat I — (akár horvát, rácJtét, oláh,!evábszerb honfiatokat is). Ily kotorná il y a arának felcsapni lehet — á<ó lupa választásig I Lehet abban eey kis nomzeti önhittség is. Szebb néven; ön érzeti De hálj ki tudja mire jó ez? Bem zpó tudta IBéSbaa, mondván „előre magydr f" Előre hát tlaatelt barátim — földjeim — jó kanizsaiak, egemegiek sál. a aévma-gyarftásban ia I Ne maradion Zala aa utolsók közé. Mondtam én — írtam én est é—a évvel 1 iőbb — Ut agyan 0 t. lan haaábjma, okol kai — meleg szavakkal; de peresei ki halig atna efféle faluéi prekátor táblabíró [ftle exali Kit nagy ideális-hangra? ebben a faagy hide\| ben — akarom mondani: rideg prpzai vilé\|wa? Es ime most klrta 4—6 év maiva fává nőtt a kis mag. Pesten Budán -J ország kerto testté lén az igei í A Hpesti uévnmgy. egyesület ugyancsak működik - Jókaival élükön 1 . .jlpár caég már könyvvsaetésát is magyari^aj — sét s pesti vámbivatál is keoelési eljárását A nagyváradi izraeliták tömegesen magyar iának. Pele se tréfa imaári Időre magyar, alának bál tlaatelt M- Ibfe i I Poríiisuk ét a LöWBOtritt, Rossntkal, OslAsrfai, Eggtubergsr sat. Imid. Jitaf \| II órakor nagy sorsolás esett aa ott kiállított tárgyakból éa én ki egées esta co-Iquettiroztám egy pompás — Sicberfaaitss lámpással, azt lávám bogy 10 sorsfegyem, ás egy áoalmaaan virraeatott ej jelem lejébea meg fogom azt nyerni, mert egyebet (pofonunkon kivül) hasavibetni nem igen volt ki-1 látás. De ó jaj \| olyan ostoba sajnos \| meg nem vagyok, bogy Fortnna IstanesesonyaaC öröme lelnék bennem ée vérző szívvel létéin már 1 órakor totáliter Urasén a nagy lermM a mi valóban hallatlan eset anélkül, bogy nyertem vagy legalább dommóztam volna. Másnap hallottam • csak, bogy osupa vénjés csúnya maszkák voltakJ.... UuiI mondám elérzékenyülve, gondos látamom felett, én még zúgolódni merészeltem tagnap a gondviselés el en, boloti tudhatnám, hogy: „Egy az Isten* és most apropos „Isten, elmondom, hogy a minap egy szeilemdás fran-czia ismeretes atheista létére egy processió mellett elhaladva alázatosan kalapot omelt. I— „Hogy teheti est? förmedt rá gúnyosan egy Ismerőse ki tanuja volt a mély kösaön-tésneik .ilyen istentagadókból még pápa is iJebet!?. ." „Nous noussaluona, mais ne nous con-naiasons pas" felelt a franezía hamisan moso-l/ofta. Minthogy már aa atheistákról bsaaélak almoedom azt is, hogy mennyire mehet a Ltagadárdéfaioaa" aa emberben, tsrmésaetesen csalt a férfiakat értem. A mull farsangban egy udvaronca betegedett le, ki egész életében a „Minden-haió"-val hadilábon állott éa házában remél lék, bogy közelgő halálával a magtérés I is taagifm . . A vén „negativus" fekete selyem donfinét Oltat magára és végső óráját kölo-Isgui éretvén, aa ad vari lelkémt magálios liivijlla. — Es hivatalának magas tudata ban jővén megütődik a szokatlan „maaehér-radáa". „Bsau qui ia vDamiaé" moriün-tar e nevet aa öreg ás nyugodtan megy --Luclfprbez? J lA népszínház tegnapelőtti prenúerején sajnos nem voltam és ensarint „A Boka a-nai\'-ról nam referálhatok de ma este hi-megynk „A sevillai borbély" Beaumárohai-féle vígjátékát a nemaotibea megnésoi s erről majd bővebben írok . . . ! Odakinn olvad a bé a jég . . idebisu olvad aa énj saívem, ha un gondolok, hogy már ! be kell v égetni terelemet mert aem osevsgbetak ad infinitum és mert ki Usll mennem a jégpályára msgaéani, hagy a márs hirdetett viüeayvüáfitáe til. ésnéMf Kélek hogy ina, mart „traasit gtáéia Halifaii" Páll Páll Sttrtt J4liú mé<tfcéga a w rokban járt lisiwés a közig. bóoMg MéUt. tagjaival, vxsgátatalá varénaz^ laaú bértönt a a benne zynnta épült mlkdyt ée egyéb helyiségeket Főispán nr keáasé yixsgálat alá vatta a börtön aslyiségaiuée a tapasztalt read ás asttasá Mett amisg «a. szkfia^ adott kifejezési JisnerMmá Lákr Kristóf CMgyésa nr e a többi késig* ir/ nyáhna. - Beák Aawpéfyl tartott • y I 294n l e. 9 órakor a kelyheü polgári á-kola tantestülete. 9 éra előtt gyűlt áasas az ifjnsáf a polgári iskola rajztermibe^ a U\| a kitűzött időben Ntesetz Jássef iskolam&í elnök ar is megjelent, At. leeiflly K«iessy bvmnasáaak eíénotlésévW vette kezdetét, llock János polg. ís\|c vezetése a\'stl. Nsgy József, 5-ík osztálybeh tanaié Tóth Kálmán-pak vDaák Fereaes emlékezete" cziaal remek költeményét szavalta. Utána H. M. hosszabb beszédben ünnepelvén Daék Fa-renez emlékét, az i emberi ée hasaim jeles tulajdonait ecsetelvén, az iskolai ifjúságot Deák Fcrencz nagy erényeinek követésére buzdította. \'Az ünnepély a „Szózat" élések-létével ért végat, mely ataa JfaeeeU ibud, iskolaszéki elnök araság néhány bmsdító atót intéseit az ifjnaágfioz. Az finpepéfyen növendékeken kivil még több nr ás hölgy vett részt y — A iagy>kaalzsal segély-egyle^ . szövetkezet január 23-án (felelőtt 9 érakar. i tartotta meg közgyűlését a városház nagy- •,] termében, \\Veiss tfama nr elnöklete Ü alatt. A jelaotés felolvastatván, az kelyhet -hagyólag tudomásul vétetett ée a mérleg elfogadtatott; a tartalék tékére 2U Irt tétetett léire. A betegsegélyzó egyesületnek 20, a tlzoltó-egylatnak szintén 2J fid azzvazta-tatt meg. — Az alapszabályok nnkány pornja rcvi.íó alá vétetett, bogy jobban megfelelje nak a törvény határozatainak. E megvál-. Untatott pontok felolvaatatván, a k&zgyülée a lett változtatásokat magáévá tatie. Weits Hamu elnök nr köszönetet azavaZ a közgVl-lésnek azon megtisztelő bizalmáért melyhrol lót mert már Iá év óta kitűntették, s midőn eddig viselt tisztát z közgyűlés kezeibe leteszi, kéri, hogy helyette mást v* (asszanak elnökül A közgyűlés azonban ujA lelkesülr közfelkiáltással W a i s z Samu arat választja meg elnökül, ki az így nyilvánult bizalom előtt meghajol és a választást elfogadja. Szintúgy megválasztottak ismételten; alelnöknek: Feseelboffer József, pénztárnok-nak: Koeenberg Izrael, ellenőrnek: EogUn-der Lajos urak. Közfelkiáltással választmányi tagokai megválasztattak: Som mer Sándor, Stern /. IL, Weitz K L, KeOer Jöl, Fischer József, Ilonig Dávid és Wmst Adolf urak. Számvizsgálóknak megválasztattak; Deutach Mór, May Mátyá<, és Bacbneb Gyula nizk. — A segély-egylet szövetkezet derék elnökét, Wetsz Samu unu, ki ezen egylet körűi kiváló érdemeket szerzett, e ki- j nők erélyessége és kiftrtásántk köszönhető, bogy ezen egylet a legsúlyosabb körűimé- \| oyek között a \'résztvevőkre nézve foqáaa \| vóll aa áldásnak és Jótékonyságnak, lelke- j sen éltetve fejeztetett be a koigvoles. - Deálihassgvernessy. Btaaéljem . bármit z kar gáncsoléi, mondjon akárü \' az előbbi idők ssekésaibtn ragaszkodó, w mísaatrept, nincs még sem smw éeérako-táat, szívélyesebb mulattatója aa ifjúságnak, mint egy kedélyes táuczvigaloin. Ilyen szivet I lelket andahié mulatság volt a nagy-kanizsai kaik fiÜgymnasium segélyző ás zene-egy ete javán rendezett hangverseny, a melyet a mulattató koszoruoska követett.- Hagy a zene- ás énekkar oly sikerrel működött, főtisztelendő Qraazmaun Iguáee és Veneztl Kezed tanár aruk szivei btugő kodásának érdeme, a kik karöltve fáekdoztak azon, bogy aa egybegyűlt diares köaöaeég igéaytit minél tökéletesebben kielégítsék. A működő ifjúság közül különös elismerést szavazunk lüób Károly 8. osztályú tanúiénak, a ki M, lépésében vonzó, tagfejtéseiben megnyesé,1 baoghordotáaábtn kellemea volt, et éreti mek és indulatok árnyalatait finoman meg-különböztette és a közönséget számos tapsa ragadta. A hangversenyt kövatta a táneeke-szorucska, midőn a fkvtlmto rendezőség sikeres bnzgélkodáaai folytán a Isgváliyitul-tabb táiwMág lejtette a osakkttaar rákttdett csárdást, n melynek saflntt alig vnhaa^gém vigalom alatt, mert Barcaa JAnef lelkes zé-nekara agy talp alá hnita aat a rebeg ét daliás magyar tánctot, begy at tmbar il szellemült és önkényteienU tánetre állatta lábal Én falrevonnltam a terem szögletéb , örömmel tekintettem a vidámaa ■sashgi j lelkes ,iQuaág ée kisaastntykák afttáka, boi nan a megelégedett boldogság, a vidáméin pir sugárzott azét és túlvilági ténynyel árat!: ta ta « a termőt. Vidám moao\|y ültaaaayá arcsáa ia, kik megtiégtdytien szemlélték ánykáikat a lelkes ifjúság boldog ksijaibai Itt leitettek sorbaa a véréé és yidtit legkf josabb hölgyei, közöttük nem egy bálk rályné. A mulatság arkölai sikerét támept aa anyagi kattan, a mtnayibtn \'majom 600. frtra rug a tiszta jáwéslm, — A aafj-kaalssal katk ügyuu segélyző egyesülete által jaa. ÍÖ-án n tett táneavigalommal agybeköMU bangm seny jövedslméhet Isllltisatáaik által kassá járultak; Kovám Zmgtsan^rempr. püi 4 enfa 10 frt Főt. Bereay Élek i tt\'f kr. ttalkó József kapósv. nas. m írt. UBger Alajos képv. 10 frt. Fai János I frt öü kr. Kareaag lstvá 10 H Sohmldt F/ígyes I frt Freiltr Adol M kr. Mnkay Dznrf I kt Fának Káhná I üt Mtasáry János I fit Ft Doreay bt vén 2 frt Suták Bak 1 irt Pnohingtr Ak ks 5t kr. Ft Basám Akks 1 frt 10 ki 1 Baekrneh l & l frt 60 kr. Ft Hám Játot 10 kr. Ft Paikovios Kárely 50 kr. KlNi i I M. M k?. bekera Aladár M kr. \|éfcr f^gi 50 kr. Kiefen Frigyui % frt I obn II kr, Ráca áttol 50 kr Farkas mré 50 kr, PölíU Anoitt 90 kr. llafcn Bi rn«-lii. 50 kr. Horváth Ln^joi 00 kr. Iloi rátk ibscl &U krN LíJ\'tóoger Igaács 2 fit j otly iCiMtjf 58 kr. Radios Ffirenes I frt. M kr. tfefcert f Frt. 60 kr. Kotáca J Lnoi M kr. Hibái bVnuea I frt, Ft, Vőnek Pál tO kr. Rafia Kálmánná 1 frt. Plarhuvr fán-ím 60 kr. Ulhuann 60 kr. Prágor B. I.Hl kr. Ka»*v N 60 kr. Ilauwr János 9 frt 60 kr. IVbrtw ttéuő 4 frt. Bckreier B. 9 frt WaiU Alak 3 frt. Uajó* Mihály 9 fri 50 kr. PtoM»> N. 60 kr. Ebonipangor I. 3 frt Kóaus* ltoldiaár 8 frt. Nagy Bél i 3 frt. Ml kr Bartei Béla I fit Stolczer C uu-táv I In. 50 kr. Föl. Kőitek Nándor í frt 5ü kr.\' Singer Lipól 3 frt. 60 kr. Qultmi nnn H. 3 frt. 5t». Vajda N. I frt 60 kr. P !an- JE _ Ü. 50 kr. Talabér K. 60 kr. »jmngt"r Loo 6 Irt 60 kr. Báró Oaál Náí 1 frt. pO kr. ttiQubut F. I frt. 50kr. £ ger 11. X frt. Simon Q. 50 kr. Vágnef iuly 1 frt. 60 kr. Spitzer B. 50 kr. Uiziiuly Antul 2 frt Sommer Ignács 160 kr. G\| Jm 50 kr. Ragyák .látván I frt 60 Zur» Károly 50 kr. — Meiics N., 8cl N., sSzífí\'bicü N., Blaser József, Slirling Zamboni N., TóltÖay Béla katona fin egyénkint>60 kr. — Oaterhuber LáizM kr. Grünbut Imre I irt 60 kr. Bári Luz.iui K 50 kr. Noumann Adolf 60 kr. Vi n Jáno« 60 kr. Ft. Mrréuyi Lajoa 50 kr. tcliiir \'Józefuő 2 frt. Ifj. FesselliollVr J. fi llrrtfUmdy Béla 5 frt Ziatliurcczky 2 íig-muiwl 50 kr. Tóth Lajos 60 kr. VioaxF" hály 50 ki. GiosunSnn Ignácz 60 kr. f — Klnutat fin éi kéaattBcta; ánltáft. A ludybeli katli. fögj mn. 8eg,\'-l ^«>Ul(i8 nevében van izereucséin közönségnek becies tadoniáiára honi, hj a lijgyimi. ijuaága éltál iau. i\'6-áu rondc táucsvigalommal ogybukölött hangvera >ny iisszea bovételo 910 frt fiOr kr. mulybf 379 fa 10 kr. költaég luvonáin után ti jövüdi-h-inből 531 Irt 49 ki-, murád ;d_ gyet< mbon kedvet kOloleiaégoinuek tar >iu i t ez. azülőknek ■ általában, a n. é. löuiégm\'k a nemei ozél iráu\'i iziveiH vételükéit\'\'meleg köszönetemet nyilvánii Ai i\'J\'iigutóirii — (Oru. Mgélyil nfiegyli A terei aereiat aegélyaó nőegylet, n i udvalevőleg Királyné 6 Feliége véd fégé alait áll \|G iakiuteibei előli in, d« tper.-idor •tü-Ká iláa kr. rott tek 50 f írt. Mi- II- o 11 k-kit. aa íá ■ »"r Szidónia\' úrhölgy ftúiitktséiba levén ma [ál itol\| rlihál Ferenosné ő nagysá ;ál M rid ité vArOfUnkbau ii inogn1 tétettek mar l-iiérletek körű\'mények mindeddig- ollák mega\'akitááát Ujabban £bao\|ai éi kQapi Icéile tol u aaivoi küsremákDdéare, pát nap alatt «gyfltt aikarttlt annyi _al« íi rendéi tagol nyerniük, hogy aa b\|ali aló ujü éi iiioal jinár a hó 31-én délután 3 altér ineguriatiiaioH. — A nemen oié ra nöfitkeatll deiék bülgyek iaép laánmal jaleutek mag a (élaell uapon n kúdvdi tó Ky«UI«t belyiaégébeit ltul aa Qiéa veze i »ér« Plíüál Ftte.\'űz urat kérrén fel, ealij-legelte as oroigui aégélyaó nőegylet oi él ját, rámulat ráii aa alapaaabilyvkra, iim lolváB azokat fóbb pontjaiban; a batár talhá menvéi\', bogy aa egyeiDll Nagy lii-Kaniiaa 3 kerülőire outalik, bogy váiori válaúlwáuy megalakita hi<i,ek I. éi III. kerülőt váláaalmáuyi tagjai m rálaaatoliak, niindkettóbeu 9- 9 bülgyL 1—2 férfitag. A megválaniott k<rli!e!i Sók gküaalebb magalakultáu. aa eaekbólH lanatáudó 3-3 tagból fog aa L kerületi ókja a egytaerimiud vároi.i v\'álaaatuiány ti-kerülni. A 11: éi Hl. kerületben meg á-laaatott. tagok névaorát ilt közöljük. U 1 e-lU-eij: Ebeuipanser Llpótné, P ibál I e-rei.cané, Somiioh Lóiiiteaué, Laky Kiiitóii é, Eningei Héuiikné, Hoffman Mórné, Wl «-»iu Aulalné, ."\'u in mer Sáudurué, Sehi ra Síulina úrhölgyek. — Dr. Pota^ Sáud ir, Hoffiéanu.Mór. — 11L keiület: Featelb, i er Jéaaetu, Erdódy Lajuiné, VV^iiz Samu. é, Babéohay GyCrgyné, Veiier Józielué, Bl iu Máudurué, Kűriobuer Ignácaué, Kuauaá B< I dia-árué, Botetiberg liraelné, úrhölgyek; — Plibál Fereuca, Knáuaa Buldiaaár uiak. * J-r TáBCSMlélj. A uagy-kauizi ni Ivvéuegylet IMI. évi február hó 10-éo a .Szarvaa" vendéglő nagytermében zártkü -Q iéscaeat«lyt nrndea: Clemeut Lipót, Bei a Antal, Oro»zváry Gyula, Sebealyéa Lnj Virga Lajoa, 2alhureuky Zsigmond. Belé; ti dij: bzémélyjwy 1 frt 60 kr. — Üaahidje y 3 frt. Belépi i\|eagrek válthatók febr. 14 10- n d. o. 3—7 ójfiíg a -Szarván" veudéglő I. < inelot 18. »aáutu uoháoun éieite a pauxt r-iiál; kezdete 8\' órakor. • E\|\| kin aUllatlka. A leguja b kjízámlláiok áserint as egéex világon léte ó nyelvek asima a dialectuaok nélkül 304 2. A különféle vallások azámá 980. Kvenkéi ti haiáknáa állag 33\'\|( millió ember, teliéi mi i-doo náaodperczben egy ember. — A köz p * étkor 83 év. Aa emberak \'\|4 réize 7 év w kora elölt hal él, éi fele 17 évei kon eli u ItJO aaer emi»r közül egy leea izáz évi i, Mi) közül egy 90 évei éa nár közül oj ▼ 60 éfW. A pnpok a leghoMzabb életkorul a üriibÁk. az orvotok a legkorábban halni k A feríj uépewég kötfll Európában mind n Midik ember kaiöna — JátékonjmAff. Weiier Józaefi i, iAL Lövonitein Hermina aanaony 100 o. i. ítioi küldött po^fármeater urboa aaon ez< I-bófi bogy as üiaag «gy a két nőegylet hó t-üAjáruláía által awkiiaudó népkonyhám i alapitáaátl ixolgáijott Kívánjuk, bogy a d k r/-k nÓ minél Wbb kíívetöre találjon, hoj y ra tldáaai intézmény vároiuukl^aa u min I UÓIib {állittatbanék y a ráasornlók javár. - Teraai\|;Ml kteyAléa i aagy-kaaisaai toroaegylot jan. hó :j\'ó án fa <«la meg tiaaltyiló közgyü é6t (a tomm-gj -M éleiében a 16. küwyüléi) Valhaoh MÍ r ttr elitükkto alatt A közgfüléi a rondoi mi ■ 4m fiáyvén le mefejttottok a válaastéaok i küveÜMaéképpM í ülnök t Valbach Mór, a rtiiík: WoianMyer Mór, jigyaí: Hoffmann Mór, Trippamtner Gyula, pénztárnok: Hchlo-ilnger B«nó, mfifelflgyelfl: Milhofer Ödön; aaortártiok t Lóvy Adolf. Válaétlmányi la* Sok: Baekraoh Ch-ula, Bottelkeim 0yözö, iotaohild <8amu, KMnipmiaor Lipót; póttá* gok j Ebonipangrr Loo, NVmueli Adolt - (í aldfokl batatoMMbályoi aAal értekeilrt.) Ka .ügybrn lerjedelmo-•ebb ludó^tált romélünk bosni lapunk jövó ■sémában. £• alkalommal caakia • as érdo-koltaég rénéról jelenvolt kúldütiekcl éi po-dig Zala-, Veszprém-, Somogy-, Tolnarao-gyoi valamint a balatoni láriulatok küldötteit említjük fel névleg, valamint a Sió-saí-lipro vonatkotó fontoi határozatot. A Riófokon megjeleni küldüttaénk a küvotketók voltak : Zalamogyo részéről jelen volt: Slurm György kir. főmérnök i a megye mfiazaki kép-viselője Aa érdekeltiég ronéről Gtofznák László kir. tanAciioH vesetéee alatt Modruviti Gergely salavári apát, ArVajr látván, Zolim - fBalaU» aaakályoaáa.) T. olvgáóink eg* terjedelmei cikkben értoiül-tok a BaUŰn aaabélyosáa ünéuek álláfáról, a jaéuár 36ijki aiófoki érteCttlet előtti Míg as erről izélni érdemlem cfúkket liotsiiób, esiel üwseniigéiben némelyíjkknl litcgii/ncr\' totjllk olvaaamkat — A sülainegyei érdekeltség a fiólpki\' értekesleteu küvetondő «l-járáa tátrgjábán előértelyesletet tartott jannár 204n Reezllwlycn, melyen a megye minden részéből izáinbiuii! jelent, miig. A megjolűnt érdekoltek közül megemlítjük aliipáii Svai-lila Benő urat, Modrovici Gergely apátot, Svosiiu Károly apátot, Arvny litvánt Zala-Egorizcgról, ntram Györgyöt ugyanonnan, lienta Antalt N.-KfttiiwáróT, ~ jelen voltak még: CieesnJk Láoló, Bogyav" MfUé, No-doosky Jenő, Nóvák Kerencz, Trazlyánizky Lajoi, ftelioljl Vonczel ut, i. a. I. -As értékeslotj JkOzliectoltítben álló aliipánt kérte fp\| elnökül, ki a jegysőköuyr veseté-léte StrUin Gy. fömérúökót kérte fel; As ér- rcczky Ziigm. a palini urod. jogi képvimlője, ! tekezleiArvaylI, imlitv/iinára, ki as llgyuek Triiyánszky Lajni, Herlelendi Béla, Svaititi ( fo\'ytonoian cfré>s figyelmét Kontelte, legelőbb " ii a ({7. évi közgyüjegyzőkönyvét iiall-gatta ineg, ennek kapuén untán megeredi a sok érdekei nyilatkozatokban gazdag ta-náoikosáa, mélyből kitűnt \'r- a mit már mull számban \| megjelent terjedelme* csikkben bőven elvblt mondva — a zugó lelkiia-meretlen ketelniének ténye, egyáltalán pedig\' azon inegdOntnolellen tény, melyet elnöklő aliipán ur emlitell, hogy t. i. a Balaton iza-bályozái koséMO nem a 07-iki közgyűlés megálInpodáiBi szerint \'.történt, a mi azután okozta, hogy I a Balaton vislükra a megálla-pilolt vonalon felül mai nap két méterig terjed i es által I Zala éi Somogy megyében mintegy 70000 holdnyi terület mocsárrá lett. As előértekeilet azután több\' tagit küldött-ttégei monouieát a aiófoki értekezlethez, hogy a talai érdekpltaég nevébeu a nilipek azonnali kinyitás/1\| kívánja — A aOmcghl, Polgári OnképsŐkör" ■aját könyvtára javáru i&Sl. évi jaouár hú 29-én zártköijü tánczvigalmat rdndezctt, mély ■jótékony ózelra, melyre reodesteteit acép Gyula, Csendes Józwf, Ilanny Imre, Hrocs Antal, Beek Sándor, Sallói Mihály-mérhpk a Bogyay Máté. Vestrémm. révéről Véghely Ue-viő m. főjegyző, Kenewwy Károly, m. tiszti ügy fa, PaálDénei kir. főmérnök, Purgly Sán-dui, Tóth Kálmán, Talliáo Lázár kanonok s K«Miesiey Mikiéi asolgabiró. Somogynjegyo K\'iaéről Jankovich László j elnöklete alalt Jankovkw Tivadar, Makfalvay Géza, Lech-ner Sándor, Vánony Sándoríi Váiony János a táriulat réaséről j a megye rénzéről: Som -aich Andor, Bárány Dénea, Ssemetiecs Jáno, Lássik István, Horváth Gábor, és Bosnyák üukstár. — Tolnamegy rékséről: Für-dói Vilmos, Peithy Mór, Dobrovukv Kálmán, Bóbita Antal és Tóth Ödön. j Ezeken kívül as ösasto balatoni társulatok kOldütieí, éa pdig : A fehéimegyei sárvisi táriulat ré-■aéről: gióf Zichy Nándor, gr. Széchényi Sándor ée Say Kerencz mérnök. A kanoai tár ulai réizéről Fördói Vilmoiéa Tóth Oaön. A »ió-berki társulat részéről Baday • Jánoi elnük, Kriutiukovicn Aladár igaagató. A ao-mogv-balatoniitáriu\'attól Jankovich László elnök, Lochner Sándor. A tihanyi apátság réetéról Trstyániky A lajoa. As értekezlet asután azon határozatot hozla, hogy a aiófoki aailipet, miután as ár immár mindent elboritáual fenyeget, megnyitja, s podig a ví«zonyokat teaiu\'etbo véve február 3-án, 2.20 méter megkezdéssel s a csatornán addig üiuleati le a visel, míg az rendes ni-veu-ját el nem éri vagy még távirati hír nem érkesik a kormány biztosiághoz arról, bogy a Kapoa is duzzad, a így a további levesetéa voizélylyol járha. Aa lSHl-lk éri népnámlálái ered-■éaye Zalidneioébrn. 4 Tapolcsai járás I 41663 Altió-leiidvai járás 4013H Perlaki járái 35689 Csáktornyai járás 34386 Sümeglii járáa 30423 Zaln-egerizegi járás 33721 \' Kanizsai járás 29050* Pacai járái 27606 Keszthelyi járásban 24783 Letrnyu járásban 21951 Novai járásban 22774 Nagy-Kanizia város 18393 öurfitea : S01M57 Egybohaionlitva as 1870. évi népasám-láláai eredmény nyel, mely 333.237 lelkei tett ki, mutatkozik naporodáa 32.320. \' Vároaok: 1870. népasL é Tapolcsa Sümegb KeMctíiely ZEgeraaeg A. Londva Csáktornya Kaniziavároi Nagy-Kerület. L 11 111 IV. V. VI. VIL VIII. IX. X. XL XII. XIIL XIV. XV. XVL Nagy-Kanisaán Kis-Kanizsán Oiszosen . Együtt : 4081 4491 6473 6424 1664 2384 15125 Kii 1881. népül 4914 6025 5341 qW 1906 3127 18393 Kanizsán Férfi. 669 366 241 252 . 389 533 619 613 673 294 469 670 477 321 176 182 6636 2318 8954 18393. Nő. 606 374 203 265 465 681 683 673 693 327 467 604 609 859 192 168 7129 2310 9439 1870-ben volt:. Nagy-Kanizsán 5454 8674 Kis-Kanisaán 1085 2012 Ömsomu : 7439 7686 Együtt: 15125. Osasehaionliiva as idei Összeírás ered ményével; á szaporulat: 3?68.. — Meghív Aa. A , zalaegerszegi takarékpénztár réizvénytáraaiág* aa\' alapszabályok 6-ik éf 26-ik § a értelmében folyó IH8I. évi február 19-ik napján d. o. 2 órakor iáját helyiaégében közgy fiiéit tartami, melyre a t ré«vónyoi társak ezennel (in telettol megybivatnak. A közgyűlés tanán-közéi tárgyai: 1. Klnüki je énléa. II. Aa igasgatőiág levámoláaénak megvissgáláia, a mérleg megállauitáaa a a nyereség feloszlása, a felügy idő bizottság jelentése alapján. 1IL At igaumtétág éa felügyelő bisotóág filmentéee. IV. A felüffyelő biaotisig bárom évre megválasstáia. V. Aa alapsaabályok érteimábeu netán beadandó agyén inditvá-nyok lám alásá. Kelt Z.-Egmiaegen 1881. jannár li-áo. A igazgató választmány meg-bigáaébdlt Hé»ütr Mm,!, elnök. kii öiizeget llvedelmezett, a oaekély belépti di) daczára. I mulatság kivilágoi kivirradtig tartott, ét cedélyei fenteleniég jellemezte. — Janii Ariim! vá»áiunk egyéb években eetn igen izokott likerülnL Az-idei még emlitéin leffl méltó. Időjárásunk éppeu az utóbbi időiibsn nem ii\'volt olyan, hogy a vidékről naj yobb részvétolt remélhettünk volna* — \| i —J 2jnlaegfraxfgl mezőgazdasági gépkiálliláa [szántás ée fekevorseny éi cseléd-jutalmazás. \'&en májúi I., 2., 3.-ik napjain tartandó kiálltéi szabályzatait most küldi szét a Zalamégyei Gazdaiigi Egyesülőt. — Figyelmeztotjük rá gazdaküzöniégünket, ■ mindazokat,\' kik ezen megyei gazaászatnnk emelésére eztizó üdvüe intézkedést előinoz-diiftiii bivalvák. -<- E tárgyra még többször viiazatérünk. \' — Vetítik a aala-egernsegl ta-karékpénzlár Irészvényiárioság. 12. üzlet évi rirazámadáaáj az 1880. évről. E sok tekintetben érdekűi zárazámadáinfck cink főbb téleleit íogjiiU ide jegyezni. I) Forgalmi ki-mutatás. Bevitel: 1.853,559Irt 20 kr;pénztári készlet 1880. deezember 31-én 19.290 irt 78 kr; Mériog a vngyon kimutatásból: tinia jövedelem: 14.769 frt aat. B.-FBredrtfl 1881. jau. 24 óu. T. szerkeszti\'nr! Kiiünóeo sikerült bált rendezett & b,-füredi intelligens ifjúság folyó hó 22-én t Károlyi-féle nigyren-déglüben. Kivilágos kivirratig folyt a táucz általánosé júktdv között, ineltre a buzgó rendezőség, s a fesztelen háziasság, melylyel fi bilt leghívebben jellemezhetjük, csak fokozott. Legtöbb elismerés ét kóazouet illeti e tekintetben Orbán Ignáczoé őnagyságát, kinek »kÖz-kcd» cssége n patriarkális szellemet az egész közönségbe úgyszólván — belelehelte. Nemkülönben Dr. Engel Gyula urat, a rendezőség bézgó s fáradbatlau-tagját. »\'I A vidék Carneval berezegnek áldozó összes inielligenli&ja csaknem mind, a helybeliék pedig kivétel nélkül jelen voltak, A szépnem azonban kevesebb számmal volt [képviselve j na de aunál jóban mulfiltfin a jolenroltak, kik közül megemlítjük: Szabó Imréné (Veszprém ból). Morócza jKálmánné és Zsigmondné (Füredről ifit Veszprémből). Imrék Bé-láiié és Jánoené (Veszprémből és Pécseiről). Somogy] Zsigmondné! Segesdí\'Hik lósné, Varga Jánosne, {Nagy Aronné (FOrcdrőj i). Sörös Gézádé (Pécseiről.) Hctf-tné, Heímanué, (Füredről), ((nagyságaikat, — I Valamint Gsepely Klára, (Pécseiről). Ms Anna (Füredról)yPapp illlka (yésznremből) kisasszonyukat és szép Vöröamcrty Gizejla k. a. Kőver-kálléról. jttegétiilitjük még Mórocza Kálmán általánoun tisztelt járásbii ónkat, ki kitűnői humora által régig központja maradt á kbeönségnek, nemkülönben Mórocza Zsigmond, Csepely Károly Uencz Ödön, Éáy jjójuef, Imrék Béla urakat. Igen kzéf volt a hölgyektől bogy Cüakuem kivétel nélkül háziasan voltak öltözve, mit á jelen luxus-áramlat\'il szemben Cfitk wnnáí örőiuestebb regiitiá-ilbratt is követteuiék a Ftrtdi P. klrvk. Ipol/1 Arnold aa vmáaoa nöijiar kiálli-intézkedett, mioeriut álló beailereae-bányaí-IHmIvo legyes mjukálval a kUllilAiorij jmelyre a Bewterew-bAnya vidékén dívó péprájr-táRgyek ezebbjeit ia elasál lifthlja, — Otvfie Léadó egykori Tolna megyei lUztvijttliíti éi jiírlokoil, mint Kreiúből írják, a Goböly járási híd kékeiében meg-laMyva találták* A nemzeti rzinházbaii \\ylítnó óriási llal&i \| mellett vendégszerepel. —I Zyblikévitz, IKraaó várói polgármvetere Qaliezia tartomány finökévé nevesletelt ki. -flPompéjlben sjakk leletekre akadták, — Aj névmsgjraróilfáiok folyton nagyobb tért foglalnak cl. — A föblmiveléii miniuter a magyar gazdaiági muzeumnak- gazdaiági taneeskfizOK beszerséfiére a mull évi megta-karitáson fr\|llll még (00 frtot atalvásjrozott. —1 Veizotlsfigí dűli tőrt ki Szombathelyen égy aortésen. lljiuláti a veezett állat Ifibb iijijléit megharapott, a hatóság egy időre beoltotta aVrtéieknik legelőre hajtánát A káló pérok itaiiitikáia érdekei világot vet azü liocy az oiztiirgoijii flí szent, azék .előtt, a lefolyt évben; 786 ! válóper volt folyamőr bán. —« Hjnjnydlprizégban nagy havaséi h hidnr Van jelenleg; ntka eset ott, hogy mint. az! idén Malagábtin éi az egész napfóuyei boijterinő vidi\'kéi\| óriási JtőtOinegok takarják el a földet — A franeaia állathí gyárakban a görög kormáey 60 ezer darab kdlönféle fegyvert reria<,lt Meg. I - (Majllhfbák.) A zalamegyeí gaad. wyeillleHijtk drcziinberi közgyliléin lapunk ;IlL izákijában liöalőit j»gysűkőoy-véljen több sajiohiba c mzolt! b», melyek köalll aa érie\'iuet zavaróbbakat ide jegyez-r.al\|. As ^liő haiáh 125 ik lorában kimaradjuk a következő saavak. „az egyesület neiji gondoiKodík éi a beküldött gépekért i aaaközökért nin a verieny tarta n* alatt vagy azok eliiáliHáiáig." — A 2-ik haáb 24. -órában .éfiiel" áll e bilyett ,ekév«l-A 4 ik baiábon 63 aorban Ko l»r Uiván iieva kétsfir Indul elő; a 79-ik sorbiu pralg Sírmai be\'yrt\' Srirmai olvaiaudó. Irodalom. AzU r»r»l nl .tt flIlmliUtt rnűrtk ktclulAk h wtg-rrM«lb«tök i«fj-JUaiu<n Fi«btl rSI6p iőnj»-kiwbidéBél. — Aa ..Omzfig-Vllág" képes lie-tilnp X-ik fQzele — Wílkeni F. C. éa fiia kiadóhivatalában — a következő érdekes tartalommal jeleut meg: Oregnég — gyöngeség. (Víg elbeszélés.) Lauka Ousztávtól. — Mirp képes fi női? (Beszély.) Biart Lucíou-től. — Egy gépész kalandja. (Angolból) Sz. O-íól. — As 1848—40-diki nemzeti dráma zárjplenetei. ÍLuitich Antaltól. (Máiodik közlemény.) —! A halottak elégetéséről. Dr. Szaibmáry Imrétől (Második közlemény). — A párból. (Költemény) Márkim Miklóitól. — Hóna-iuiból. (Költemények.) F(\|redi Fereooz-től. I — A kíváncsi szarka. Rettenetei történőt! — A kézimunka és a nők. Dr. Prém Jósieftől. —í Menyaattony. (Regény.) Beőtbjr Láaslótől (10. közlemény) — Idegen földön Adorján SáújdortÓI. — Leaben. (tJanzi Heziő •red«ti rajzához.) — Egy kii baleiet. (Canzi \' tiö eredeti rajzához.) — Liha\|níiztarok. Karlovizky Bertalan eredeti ntisálmz.) — izeretet adományai. (Képp«l.) — Azéizaki tenger partjáról. (Képpel.) A hpe«ti vám-pahea (Képpel.) Sine Irá ól. —\' Irodalom. — iZene. (If.\| {.)[— Színház, itb. H — Huasorlastikua könyvtár 10 éi II. ÍUzete, melyekben aA millioraoi" ezi-mfijérdekee regény folytattatik. Dohrowsk/ éi nranke budaneetí könyvkereskedők mint e vállalat kiadói eiupa víg éi mulattató régénveket nyújtanak abban az olvaióközöo-■égnek, a aa eliő évfolyamot a világúafi hunuriiztil^xi regényíró Rock .Pál regényeivel {kezdték meg, melyekből ez eddig kiadott \| Dízelekben már „A fizorolmeiok utjai1 román utasítván, egyúttal elmulaazthatlan köKlességóvé tagye a községi előjároiágok-nak: hogy a községlte érkező éi himl^kór-tél lepett idegent tovább nem hncsálván, as elkülönített helyen azonnal ápolás és gyó-gyitáa alá voeodő.. llb pedig a közaégbelíek kösültlép fel himlő kór: minden belagflléií «et a községi elöljáróság állal szolgabíró urnák, a kör-pnrM által podig a járáa orvéinak rögtön \'bejelentendő, U s asflkiéged óv éa gyégyin-ti\'-xkedÓMk ezo\'gabiré itr a járáa kőroirosok által • legnagyobb pnntouágeal rögtön al-kalmazsndók, különösen pedig a himlő be-tigrk az fgézaégeaektől elkülönítve orvosi-Irg gyóg)\'kezelendők és oly" egyének által ápolsndok, kik már jó oredmétinnyel beol tittak, vagy a tennénetei himlőt kíállot-tók. Ssükaégei leend továbbá sz oly házakat, melyeiben himlő Ir-legek vaunak, — k> imyenjeliimcr\'i jelek által megjelellotní • a k -4M-gbe1í lakosiágdl) az ily luuakkal, a •r <mnédos községeket p«lig a járvány lepte kí .-jéggel vall közlekcd -iiöl tartózkodására uUtitanL Kfllönöe orvosi éi tanítói felügyeléa gyakorlaádó az iikolás zyermekek lelett, s szön fjeiben, ha szók között himlő kór mu-tatknzik; a betegek az iskolától távol tar-taV\'lók,1 aőt ha nüluége, az iskolának ber sáratinfi iránt hozzám rögtön jelentéi teendő : jelentést várok még ss eeetben is, bs s jár-áay nagyobb kiterjedése miatt, segéd-orvo- alkalmsváis volna ssükségea. llimlő kórbeoi ha\'.il eseteknél halotti torok tártáui izitorunn éltíltandó, és a Inl-Iák nmia umUntK. által viendők, hanem dze-kéreu ■zállitamlók a temetőbe. — A himlő kór Ji\'l\'ilyáiánáf pedig akár Halállal, akár g)Wvn!áKil végsődfitt Sz, a lcrtőü^iítes acáUlyaterQon teljeailendo, éi a gyógyult kim\'ő betegek caak a betegség teljes hjfo-lyáMi, illetőleg tök életei felgyógyulások s ruliáik fertőUeoilése utan boaátníttók oá-\' sok közé. Mindezen óvintézkedésekre nézve, még a jgrvány fellépte előtt a községi elöljáró-tágok, kör éi járás orvosok l szolgabíró \| &r által már mo»t kellőén ntaaltandók: hi^lő kórnak I lény legei előforddu eaetében pedig az U«cuti gyógy, és óviutézkedéiok azonnali élétbelépteteee azolgabíró úr, azok pontos ío-gsnsoiitáia ft\'lt\'iiilblyiunos felügyeléa és a holegrik gyógykezelése azonban a járáa él körorvosok haláiköréb\'* tartozván, ezek hatói éi nagy felelőséggel járái kivatalo* köte-lencgnek lelkiismeretei pontooággal leendő teljeaitését ngy a isolgabiró úrtól, valamint a jénai éí körorrosoktol elvárom. Végre a himlő járvány terjedése meg-gálláíáimk\'egyik leghalóeabb eszköze a himlő ojtái lóvén; a járási é* körorvosok asolgabiró ur iréizéről arra különösen is utaiitan* dók, hogy magukat ojtó anyaggal azonnal ellátván, sz ojUUt főúg a még be nem oj-tollakon, továbbá a fault évi himlő ojtáalol eliiiaradttikon, a asokon kiknél a himlő nem eredett, nemkülönben a viszont ojtást ii késedelem -nélkül (eljeiáiék. PigyetmezÜMem \'még anlgabiró kral arra i«, högy a iliímlŐ járványnak járásában való lellénte Metélten, null éri 494J «sámn itteni\' reud^lnt értehnéb"S\'izerkaizt«nd« Itfl-vételi ji\'gj\'/őköayvot az-mnal a tudúiitó tiklát mind\'-\'u nyolozadík ; napon, a járvány i tHegMÜutcval pedig sáijoleuiést azonnal hps- í zára tcrjenze oe. t J - 4 \' Közgazdaság éi ijtágy férj aki nejét kereii" cairaű két-két kötetes regjények teljesen megjelentek, >ike-rUll lképpel illuitrálva. — A humoiíszlikus j könv vtár™ pimi Itépei regényfolyóirat he-tenlunt jelenik meg, egy-egy négy ivei Hl-zetbén. filőfizetéia ára az ,egé«z évi iolyam-nak 1(52 filzet) 1 irt; félévre (25 füzet) 8 frt Qü k.; [évnogyedre :l3 iüzet) 1 frt. 30 kr. {- Ijuljei iiámu példányok aa eliő füzettel kezdve folyváit kaphatók. Uegrendo-léseid .Dbbrowilly és Franké könyvkereike-déséaek,jHudapeit, egyetem-uteza 2. az. czi-mczf\|ndők.uj — Ezen \'regény folyóirat (Üze-tenk\|nt la megaserezhétő bármely könyvé-I, ejgyj fliaet áim 16 kr. - ül aeMmAyek. Táborszky éa P«r» h zennmÜBureikeaéiébcn Hudapeiien megjslent Kla\'iji Polka zongorára uerzé Fahrbaeli Fülöpi Ára 60 kr. Közegészségügy. Bár lünk. szép péhra püspök értaLeti tán biaottsilgot, a védoflkaéje nőipariskoU k " Tudvalevő dolog, hogy buzgó sff«pá-nunkj mindenre kiterjesati figyelmet, a mi a meg)Mbeé hivatájiát képt-zi. - Többek közölt kiváló gonlloskodását\' képeai a közo-géizWgtig}\' íi. -f A megyének némely réiaé. ben öehurczolái [folyiáu a himlő kór lépett fel (mi Kanizsát^ ia tbdnnk ily esetet.) Ezi-u kór Ip^ojlés meggátlásának czC-ijából a megye .\'valamennyi asolgabirájáhos a következő Jrendiutéj boc>á\|\|itta ki január lió 22 iki kelettel, Inely a klizegésziégUgv érdekében leijei figyelmet étdemel: .Stájeroroáából történt behmtsolá* kfi-vetkéktélien, a himlő kór ílellincz, Iaák<Wa éa lOeklezam községben továbbá Káp-talái fa éi a kauúiai járáa Ujluk köriégében vándor eaigányok által beliürfcsolva jár vá-nyoMa {bilépviitti miután a tok áldozatot ki>\' váoóípárvány iirjedéaésíl alaposan lahottar tani: [felhívom • isolgabiró unt, hogy a szóban levő járvány terjedéiének megakadálrosása czéljflWI, a kölw^í előljánJiigokat éa \'köror-vospnat, a esigáeyok, vándoHé egyének éa s köUiégbe jfivé tdageoek \'felett való éber MftdslMWt a* kóbor eíigánvoknak a köz-•ágbsj való be nem bocsátására ssonnal «ai- Fplklváa. Aa .Ornágei Higiar Qa>-I daiági EgyeaOlet\', luiiánk m^sőgazdaiági I érdiíki-iitek egy léloázad óla állandó ápolója és képviselője! már évek óta érzi lüányál annak, kogy nincs s iováro.-ban egy oly könnyen hozzáférhető központi helvuég w intézméuy, hol a gaadatárnuval találkozván, alkalom nyíljék számán ezekkel gazdaiági élményeit tapasztalatait él bajait minden lír-vatalos formaliuU mellóxéíével bizalmasan megbeszélni, egyszersmind dolgait éa ügyet személyesen vagy lovulezéa utján értelmes biztos éi kéazségoi közvetítők által gyorsa, éa haszonnul elintézni. Pedig ma már, midőn a gazdss/gi élet mindeu egyes ága oly haun gosan igyekuik érdekeit érvényeűteni, igen-kívánato«, hogy a gaidaköaöuiégoak ia álljon egy oly belyítég rvndelkeaéiéro, melybe as akkor, midőn a lüvárosban időz, fíazély-I tolenül béiéphenen. magát otthoaoeaak erezze éi gaüataraaival biialnimaii értokezhoiieu; de etniél még inkább kívánaioa, aőt mondhatni, [hogy elodáakatlanul aatlkaéges, bogy a gúfia oly érte\'mes, ügyei és.a mi fődolog — leitathatni megbízható közvetítésre találjon, melyéfdekei képviselőiében,ugy terményeinek elárusiAiban mint gazdaiági nfikaécMriack fedezéiére megiuditaudó bevásárlásaiban ta- / mogasM éa számán a lehető legkedvezőbb előnyöket kioszköaölie. Mind e czélok eléfé-•érts ai „Országot Magyar Gazdasági Egye-sülöt* (ílhalárűzta, hogy kebelében a afizveti* tésok fa társalgás eaéljain külön oealályt jK\'twitJ mely ia feladatai illetőleg két irányban nfilkWend: I. Kvzveutéaokot anakAaél a mezMasdák érdekében éi pedig a beküldött\' gabonnmutaiváayok alapján eakfiili, il> letőh\'gj közvetíti a kénl- tak eladáaát; feladata tüv^bui: b) gépek be^senésa cj. taoyéaaál-tatok ncvné* él síánláia, d) eladó vagy berbeaUÓ birtokok ayflvántartfisa éi aiánláia; o) gazpaiustek syllváatartáis és a^ánláie t-f) jó fóiuedtett velőmagvak bonenéte. 1 TánwIW kört nyit, mennek caélja: a) tár-^algáaJb) lasok és köayvak haainálata; e) értekiiáaík «■ fiáólvaiáwk; dlowUeg tárni játékul, a kör tagjai lehetnek mindazon gazdán, keróiksdik éa iparosok, kik as évi 12 foriatoán megálhiMtMt tagsági díjnak vagy Hyaaajn, rtgr láévi részletekbea vué fiaetétóre tnaguksl1 kOl^nak ás a kör iaga-tóaága által lagojinl felyéleJnek. A gasdakfir U megalakul, mihelyt 80(1 ím j«lcnlkes\|k. Ai »Orii<nii Magyar liaiÍR>ÍK> Rgvsstlel" biatea rméeyli, kan Mink KiinkMa-méltányolni luni mn inté>uiényuknek slaá aorhaa ak f« Aliink\' m kihaló Mulvását piitíufftM AHhI leli tővé (m\'iiAi ások lé-\|(-.itv\' «K A j«lutkMÍM i ItigkfaAbli február KA I út u „Umágoa Uigjfir QmUii\|i Kü\'HIW titkárt km iIÜmi, Dudaposteu, üHfli m (KOiIalikl lalé ,ondók. lludapMin, IHül. lauuár bé XI 4>, At „Orazágua Ma-lívai úwlui\|i M1 onébti: a ki kUia-.it biaollaág : Korit mo« László, Sotmtia-aioli l\'ál, 8«éch«nyi P&l gróf, Dessewy Aurél gTÓl, Tormái lirla, dr. Cedecoí Sándor, Morén látván, Schosabergi r Henrik, Ksrpele* Albert. I rníkrdS fiáral a«fltt Mániái viszonyt, \|do! Jolin azülsi naui akartak boloegyozni , a liba j kon tiuk olyan aascáay leényt u3Ul vegyen. I Jolin uMgaaáKUtta Joonyl, néhány\' h onapig I éli yele, Mién uiagunta éa otthagytál r A raaggyaláiott lány haza akart térni ■ülpiliw j Mvin\' bocsátották be. N«m ia loti volna boré. I Anyját a búbánat imjgOlto, atyját olkoacitité annyira, hogy abbahagy tá a munkát, ivásniuk •r kin házikója dobra koriilt, —bovotiwk I a azegényvk háxába kogyelomkonyérrc. Jraiiy olfáaultan kóborolt m utczákon, hiába &«•-reave azt aa egyetlen hulyot, hova kétségbe caott frtjét irihajtljaaaii lilvotődütt a Tetdae partjára, a as nstn kertit hoaasu kttafeltnébe, lovotio magát a hullámok kösé. OU,\' a «r Kjílén segítségért kiáltott n egy rendőrnők \'likVült \'fit kimenteni. Elvitték M örssabálm a liiianap, minthogy aa angol kormány juh-bOMti aa öngyilkossági kísérletet bírája ojó vitték, hol a küvelkozö nárboazéd fejudOtt ki koitfijuk kilzütt. Bilié; Nem tudja Un, [mim, bogy az iingvilkomiági kisérlctot törvényeink megbüntetik ? Vádlóit i De tudom. Sir. Bíró : 8 mógia elkövette ? Vádlott: Aa romütojn, hogy azért nem vdnnak tübbó íplelösqégdo. Uiro: Önnok uem volt joga úloto fűlött rendelkezni. Vádlott: As én életem olyan nlt-gyon nyomorait. Sir. Biré: do megjavulhat, Láthatja, bogy jó sora érkodik tOlótte, la la megmontette a baláltól. Vádlott: B0ntea< io meg Sir, amint akar, de ne hagyjon tovéljb o poleágéren. Bíró: Szívesen lemondanék minden uflutotésről. De Önnek niiicsenuk in-konai, akire rábizhatuáin. Megígéri-e nekem, hogy est a bQnt többé elkövetni nem fogja! V Vádlott: 8 ha meg ia igértom, Sir, mi büa-toaithat engem arról, hogy én as ígéretet meg fogom tartaui. mog iogom tarthatni? lliro: Igaza van, a aairt eh lőttem önt, bármily uohezoturé oaaék. Mtulütfc azonban itü-letet moudauók, tluanolom a tárgyalást nyola napra hogy megtudjak egyotmást. Két idokOlt arra haszuálta lói a bi ró, hogy azou sztgéuyház igazgat ójával ogrotértéabou, melybun Jéuily atyját tartották,[ót kimóloteeen értesitékla tOrtéutek felöl, ázláu tehetős és nomea lein- , borbarátoktól ÓmogyUjtúll uasogocalrtM^Blj\'- , lyelaa atyauira elkesuhotá muaUMáfgéuAz Ián elővezetik Jeunyt ismét. aNegigéri]V most már, hogy tettét ismételni niyn lúgja V „Sziveseu, felelt Jenny,de másem tudhatom, bogy nem fogok-e...: Terhire vagyok OiMá-gamuak: as én életemnyK nincs töbé sauái czélja." „Semmi V" Á biró iuté»ére eló-vezették a vádlott on atyját. A lá^Ufora-cak aaivből eredt aikolyávsl borylt a asj>-gény Uay^atya karjaiba. A hallgatók közölt alig .volt egyutlon is, aki e jelenet lútlünn De ktiüuyezott volna. „Vig}^.-haza axcgémr lányát^ Thouiaa Whiteliurít, mondá a yirp. As öiiyloltilíiaégóro olübcaáiom öt, a fílUueqtem minden bdútetés alól. (A vádlotthoz.) \\Vlité-liurst kisassxony, ön azt mondta, hogy jólétének nincaeu acélja már. Moat siucaen?As legyen caélja, hogy a sseretettel éa odujláa-sal boldoggá legye agg atya hátralevő évtíit.r A vádlott a bála őrseiében térdre akart borulni a biró előtt, ez azonban fölemeli sigr ssól: „Somuii köasöuot, mias. Mi bírák ugyia elég keaerüséggel és nyomorral bajlódunk, boldoggá toaz beonUnket* ba jót tehutUpIj. Annak a röndörnok tartozik ön bálával csak, aki élotét vossélvestetve mentette\' ki Ont la halálból. Saját (olelőeségéinre utalványotok is ueki öt fontot jutalmul, s gondom lesz rá, bogy olő ia lépteeaék. Whitohurst Jenny atyja karjára támaszkodva hagyta el a tárgyalási termet olyan boldog nyugodtsággal, mit taláu még eohaaeiu élt át, E kia történetnél mugaattalübbat az angol birák hu-mauua voltára elmondani nem is lehelne. — ItémeN Jelemet egy amerikai cirkosban. Snu Douuugó szigetéu Court-ney cireusábsn a múltkor Ebbiah Leugat állataxeliditu mutogatta v.akmeró művészetet. Alig kesdte azonban el a kalitéban a két tigrissel hajmeresztő mutatványait, inogcsu-ázott a elo»ott. Kzi látva az egyik tigria, rárohant, nyakába harapott a azeroiicdótionuek aaután pedig pár pillanat múlva daraboMrii tépte. A néaók Itöztil tobbeu, kik dominsól uokáa szerint revolvert szoktak vitolaiaí a vadat agyonlőtték, s áz Örök bo akarttk menüi a kalitkába, hogy a szeroncsétleu alj fatszoliditő holttestét kihozzuk. E pillanatljaii hirtelen düh szállta meg a másik tigríati é ag)\'onlött társát iazonyatoa ordítás közt tóbto darabokra. Aa egész jelenőt, mely hihototleii rövid idő alatt folyt lo, oly iszonyú, téli hogy a nézők közül többen nem birváu fé[> gig nézni, elfutottak. Mikor/ legnagyobb a sjsUk-ség l(\|gkÓzolebb a segitflóg \| ház klratslos hatóságok által Kiváló uyógyerejünek conutaj&lvja. Legújabb gyóörtudositás és hála-felirat. MaHakunr 1880 ás On Iloff Jánok.felc c mti atrilt kivonat éa malaU »0f LQIdeménkp pO •f«Kgtl; 6 kl. oialata ckakuUéé, [4a 10 I dubui maláta oatfrti hailasaasaa as- \| prtt a«( UnuQukct éa uj Ua«Mjaa\|a Tult aion Ifimpit ! ,.ílikur lr(fnk Íyokkaailkaéf. kifktuttUii •a.lwa" rfatégkai a küldöttet \|wat»«aa él na* d-J»ény auriat vaatl b mint a n-rt A ii»u« meglepi a ajUUa my kall vallasaa. hogy ason k>UMal fléiléWt, uieljlypl eltbli luiud\'ii iljva (iriidiciórt kironnt iránt iWláttáéi, faata alaajéiialt. Sflt ast ii btlituai, kaft a U ran>lr» »ixbalyoiott ftlaw mellett a Huff lasas-féb nalata ki«j>-satkal Ami, k<Vaav«a 100 évta kort cr cl így teliét caak iiiiia asgslaut kftvéUa. ksf/ k m«wt mindjárt séL afiibM la, ki Ont iumi )taa alul ktlé&tt a"fJAl tekinti. IrKUielcfabb la lauiat kir]eum< B.tk aiAt nani Ihmus-l-ik. mert a hal i ki fejet énre inmaj a njetv. Joulm>ti> üat in\'ii s jé Idén. Jkd\'lln rvnélem. h -Kj a kBldótt elez-o-dlban síim agéeaaégének lel\|N kslris* sllitsaira, Ha (janre <rimm«l itt>l<t-laléu lebatak, laeeék fölMteiS. rendéi-keiül. — kérek aiamimrs kAldaul 60 maléuaArt; b klla naléu ckuk»IMét; 10 d«Ui na<4ta eaukurkai. . UnjoN /. /\'. A ntgd\'liurgi (ídwo\'i^ litrtatág hivaialinJcti \\ Ctáttéri kir, ét fjt(U\'mi nyi-kikopniuk. L l\'iímoa német e»ámir; KpÁM Oa nép maltUu ktvomtt". — l. F&rtnu Jéxnf: •Szivean Jti-Iuntelem Ont". A uá$t kvá\'if: Jó kmátH a Király né <niy<iuak. A d in király: (fjfógykatdiu trót énUlfni. MtkUmbura Schwin nagji\\k$rtUj/: „Elitmeréienirt^ —-Orvon nyilatkozatok : Umdetoiok : Di. Traubé, Dr. Gróf* litr i\'u-bm; \\Dr. Grunichstüdten, liéci• 6n; I— Dr. Jandcty, Pctérvá-rott l)r. I\'itlrie Üantat Panniim éa asla aaar maa orvai >a lef kitUnúbli dialetacakiuk Ítélték a Uuff-féle uialata-AOMitceoj\'kat ál taátékb európai fejedelmek ud-V >ri izallltAjabui Un ff Jasoa uriuk ca. k, lanac»oi; a íorouai u«n^ré>« krrrixf laUjéoeMA, magas purvai v nemet erJemreuJek luvagj. Ilrr«.\|)( IkiknűMiS, a)nrl raktári Slaai, Vrakea. Brlaifnla-tf I. rlrakiér; Nagj-kanizi» Feaae.hof far Jonef 7. .Kgaraaag Haé ai ky A. É iurn, Miller P. kentbety Wüaack ftreéCi. Hapoavár Lajpcilg Antal 0ÍW 3—4) perekaaabb li-g.\'n r ninesen •jAz rtffiz fölíK koi akségnu I Hirea Pipa II ityinál: Pityinallattól kési eatig, Ha nem alasik, ha nem éetik. Szllnot nélkül csak pipál UliO! nem ugy! ] iaeo lolül Issik: pedig k»»gy rtlenül. Ili a meny k ő iasik-e? Pipa Malyi, a tor ába I \' Orrra hunját nem hiába A borvirág n( vi be. Ba dolgoznék Mai fi, mini nem: Lenne rá nagy ve zedelem: I Feltörnének t« nyéri, Hólyag lepné meg aa unát, S ennyi baj köai i pipáját Ugyan mibe t pmé ki f -Kz a világ csuda ■ uagyon, Hogyh\' fennakad i z orromon, Virágimon, pi\| ámon. Füatölj, pipám; lu rmatosz bof 1 Virulj, pirulj virái )t orr I Pb. Fifichl\'fl Boehantllnnc Qr. KANIZSA. \' \| - ffl ■ líi^R i 1 a" \'w lTJ Hornjegy-paplr! 3°o Záloglevél-sorsjegy \| t iSldhltel intézettel evenkint A buzit, Febr. 15. ! Junius 15. I OctoberU. Április 15. \| Aug. 16. \| Dees. 16. \| fönyereméuy 50.000frt. Különös előny a 31 Zaloglevél-iorsjayyeknel: A legkisebb nyereményt caináló sorsjegyek 000 frl.) további hozásoknál is r^aztveaznek éa igy alkalom nyujtatik ! egy éi ugyanazon sorajegygyal két uy trtaéayt ctinnlhiitni, egéaxen a hivatalos napj árfolyam Mzerlnt, Ezen dijaa kötelecvények a törvény szerint, községek, testületek, alapitváayok, továbbá a PupilUr és letéti pénzek, végre a katona házassági kaució lotéteményezéaéuél, igen czelszerflen használhatók a tőke kamatoz-tatására. Első huzat február l5-6n 1880. Csak Baea UPRPIID\'1 Ch C ka. WuiUeiie is „mtnuun vnimu ss. eélséAnlea klaéiihltaiall A )<m. 2-án to\'i a Laxbccki főnyerirmrny ét o detx, 1-tn nt általunk kiodóti ll\'teaíacá-\\griui fönytrtmény lett nyerte. (799 4—4) Ila nem, tetsa k mit bánom Allhataloab legény nincsen Tizenhárom várme yében Hires Pipa Mi \\ ittál: Pitymalattól aéaó alig, Ha nem alszik: e< tik, iszik, Máaegyéhkor c >ak pipil. Eroiékexetet Az uztalnak egyik \' Pipázgatva ülök éti, Másik végén a felesi ül a dacaosan néz h Foltozgat éa eaenköz A czéruát úgy megh Hogy elazakad és a Kiasakadoz a lyukja Mi bajod .van, édes 1 árom r Mért oly ráuezos hot Jokod ? Szemed égO villámivi 1 i Szűm átaaúrui akarói V álOCOOOOOOOOOOOÖ Jobb lett volna némi lennem, £s hallgatni keményt n, Mintsem kincsem feli légem Boasuját rám idézneu. gyógyszerész Bécsben. A mióta párommá le t, Ilyen napom nem is ri Hozzám vágta no de m A foltozott — bugyo ó 37. Annenstra&se Gr&cz. B? Ajánlja magát a leguj ibl óta, 08tély és szaloutoi ut tek fényes és olcsó kiáltitúsáitö záUitására Lm % Vegyes közleményeit A koloMVltrl a Dal re- Rartlia Miklóanak, Küstow és l)iei ul osztrák ti«ztk eHen folyamatban levő ügy i a befejezés stádiumában áll. A végleges vi isgálatot a szakértő bizottaág mái, teije-«tin jofejezte, A meghívott orvosuk acnntatáltálí mindkét kezen } az állandó nyomorékágot. £ vizsgálat reu-dén, mint az nUlenzékrf in a, kitűnt, hogy csupán a bal)iézntttut" ujja és a jobb kéz hüvelyk ujja fogják vbszui yerni teljcv mozgási képességüket. A többi íjjitk részint egészen haasnálnatlanok, rlszii t izületi iberev-sé^ek miatt caak kevéssé I zuek basznállia-lók. liánba a kihallgatások rendjén több ízben volt frlhiva, hogy -záu lát adjon be ugy tényleges kiadásairól, mint a lucerum oss-sansról a bárba ugy véleks lett, bogy fajdal inakat pénzben kifejezni sic n lehet, ea bogy méltatlan lenne hozzá, Hü itow és Uienatl osztrák tisztektől bármi czi uen pénzt elfogadni, de a károeoádási ig< nyék megítélése as Ítélet kimondásánál fout s levén, éunél -fogva ezt is megtette. És m nthogjr azou kér-tléa nem lehet mérvadó, togy a megítélt á>tazg elfogadlatik-e a aéct itt fél által vagy Mm : Martba jegyzökönyvrt adott nyilatko-Iában annak adott kiíeyeaéa , hogy mi üdén-i»"iuU pénzbeli követeléseire »teljes mérték-ben lemond. Károaodáai íg nyeit Bartha a -Kelet"4 érleaflléae szerint 1 következőkben pzrt: fájdalom dijában U 00, orvosi költ* •tyikr* 2ÜQ0 a életíogytigli 1 1200 frt] életjáradék. Az ítélet kimond >s* néhány bét múlva várható. - Aa élet dráoa Ma A lotadóni aadóraég burája előtt a nai okban egy fiatal lány, Jenoj Whitehurat ál! it as Ongyjlkoa-tág vádja alatt. A tizouyo ■ éves reiidki-▼tti szép leány lisatesséj es mylsiambsc gyermeke. «gy John Bili isvü. gazdag ka- Wafaer J. (\'MM«, aujui 17-<n IW Telt. nr! MlUlin finnek „Wrtlatlitú laUscaa" le-in-nek. ki tdbb Mf z/Kin -fUlis 4a Mfi— iksa ■MHiéS, aiimk ai rltlotk wita liaiw. kanaállQa erft k«H-Cfciuíult neki. Maa mutiIU Mániára kerek Mf t aaoMMal.i raeJaliMiaikitl nttavet aiBst Mily tluulcttcl ^(•ínlrZ IMm lUyak. wv. A t«». 5lí\|«»n tUiUlt Pmií ><a ar Kaillw ><\'■ utkem — mini több nükiaak. — kiknek as«• -ViitmlltoUt»-lm\' ((Mpwt •!\'» vtaaaa, I^WaSU Uala»-Icm.i UitaBag n>ilv4ulunl. Töbli lepleitek aa Aa UljJiiaal mi. al«4 már hwi m UaW eott. — Vta-Mi iM\'iknAI. cellitaknU f}Mnnr\|jM(^( e» ne innrgfirtW.k, wHiyi a lübb a (ele kila\|\|i<ziSall. teljes biujiinitnSl kenek. 1! lekerciet küldeU Zn//i«j E. MmWaa fcíiiíi«(tU< h ol slsl érdssaén** áífiulales. fC Filit ma faria ItSTt. I Vasúti menetrend. Inéul Munlsaáről bura i Tsaat ássa óra. Par* l<i< I yil Isték. Al tkaca, D«aiWiar 6 10 rv( p «» , \' , 2 3U d- at ■M „ II 1 • fi M IMi-PmK* Úyoraesael) 6 U rqp ÍM á (Mtavnu4t) t ti de ol m , <»Mj»t f«\|ai) 11 S0 fi 313 iiécibe (ft\'Kim bilbelj, tüprva-faU; 0 U» rsa [S »l , T • . 11 60 aj* 215 to\|»rsaba 1 3 40 • de ut <M& l\'uK\'-rlii\'t, Kuttori. Csétlerafs 4 6 r\|;» I . I . . 1 47 de it \'l • . . (gjrom) . 10 M \| Erkeilk Káulzsára: bsaaáu 210 Zakanv Wől j S t> legle) 316 . , 1 II diftb, . II 1 éjjel 211 Bséa-Pestiéi (ragyás váaat) 4 16 refkil 21 « (pustATOült) S I délfai. iWt . gyorsvouiit) 10 30 éjjel BéraMI ! 1 t ragfitl 3lé . 10 lft eflvl •K Soprutib-\'l ÍJ i d». Mf I\'rsfarhof faléi (fysravssat) 6 tt rvriej M • it IV lék >04 .. „ ItlO 4Í»U é roMU-lfiufi g) ár Hud»\|H¥t«\'a. a Margit-híd \'.közelében, I Trtraréket (konkoly válasató; i \' löuléls nagyságban. Trifar bengereket malmok aaá Ksptatékat, Harleli rostákat, dalukkal éa reatékat osépll saámára. 102. W I ! i ■ í i 5 • í?1 ■ IIr VÍ a ti 8 slll f f I flaUl 11 il ! Ht= P XA. U\|i IslWÍ 5 II S 1 2.2-yu 2 a ? 3 t 5 f t fiAffí M^v • i » • f) o Pb. FiPchCs Bnchnnülnng . ^ Gr. KANIZSA. - \' \| Uj hordógyár. .1 N.-KANIZ8ÁN. . Alulírotuk . tisztelettel értekitlk i n. é. közöntéget, bog) a helybeli .piaczbi (a Ivasuti szállítmányok raktárának ét m. kir. tóbivatal átellenében Hordógy&rt (0IB állítottak, melyben mindén e szavakl vágó mnnkálatnkst a legoleaóbbva és iq olcsóbban eszközölnek. Teljes tiszteleti • VOOEL ét WAGXE1 < . s p. IV « 1 O-\' N XT m CS GB i i c ll H \' B-S cd O-T 6 — - mmm 2. fi ff 6-? Q3 . c S. is — cf ff- 5T p- Q \| g: \| ír5 CO w A. B • \| II V. C a gr \' „ ás 1 c- £. 5 r cü CQ e. \| M S* ft. K M JL. — p p Q), C* fi. S Ej K I- It I \| B \|g CO] ocl ? Z C O -g I te e» g >» a» r E* cr l S — o i &. p i I í II —-__L 6. szám. Nagy-Kanizsa, 1881, szerdán, február 9-én. VIII. évfolyam. Kiadóhivatal VUchol Fülöp künyvkerei kr-dv. UJvái«ahás utoaa. 618. Mám SWfiStM ára: Egi«o óyre 5 írt. F< étiv 9 irt. Negyedévre 1 fri. f>U kr. HiriWlm#«»yi»k : 5 hasábos potitsor egjs» r J kr. tubbszüri hirdetésnél ő kr. Hf lyegdíj SU kr. 1 KŐZ IV ZALA BserkflfftAl iroda. Hon a lap kellemi részét illető kfalouéayek ktljdendők U] városház utcza 513. sz. \' Ilérmentétlcn levelek euk ismert kexekWI fogadtatnak el: Kéziratok vissza nem küldetnek. yllttér: Pétitaora 10 kr. MEGYEI ÉRDEKŰ. 0 V ELÖDÉSJ, TÁRSADALMI GAZDÁSZATI HETILAP aIaUJIKGYRI GAZI). KGVKiSOLKT ÉS TOBB MAS KGÍLKT HIVATALOS KOZliüNVK. i \\7. »bb et-i és Egy grófi programm ■ ily a kak a\' jav dl etéloeaa, \' Érdeke ifebílvastist tartott u na j>i>\|ibrtH Wróf Zioby Jend az Orszá-\'$#1 i\|iairgyesllletbeu, igen diszes fin llgai óság előtt. Mintái) a t. felolvasó -magit, a ihat var uetuzeilie/i szóin felliiváannk >ivauja tekinteni 6 felöl vuhúkI, a a ;j bowiie- lpyö gondolatok és osztotok vulóban }inegszlyleiéit re méltók,«csókéi v kihagyásául megismertetjük uii is e felolvasást olvasúinkkal. A nn-Vuea {íPj\'»f felolvasását a következő-1 .éppen\' kondi: ..Vfttldő pártviszály kisszettt ér-idek-\'tarc^ éa pénzügyi nyomor lidércz-nyutUása taKja lekötve a társadalmi •\'rút. .S if g áu y e k vagyunk mondja Tre\'fort. i k o 1 <1 ú a nemzei vagyunk ni\'m-1ja luái tiotabililás; 4— üj wu-Iwrknyagia vau szükségünk mondja Jókai. és Irányi, mert tuiuilcii téren jaz /erkiiloHÍ romlottbág jelei mutat ; ] koptak. MflkÖdésilnk sikertelenségén IbisHggetive sokan legjobbjaiuk kőiül csüggednek és visszavonulnak, j A/,«nbait nem elég kiállani hogy ég a ház. ■Iioy-y t i\|iijó belsejébe viz\' rs/\'i várug \| —* ii bajokat felkutatni, a I in\'-nlú in ód 6b eszközökről gondos koJni feladatunk; az elcbilggedés a Ikyzveszétv idején vau legkevésbbé ítélvén. ívom ia az a baj, hogy sze-Spények Vagvúnk. Azért érezzük szé-ijjFnyaA/ahkét, mert örökké kiolé^it-* whwfek ya-jyajnk. A baj az, hogy (•Wk\\^«fiukln< m annyira saját ér-wkfluk kil\'.ijt^fe, mint vágyaink 1$;/,véltén kiélésit«ére vannak: ira-nVüZ\'.vH. Az eredményt Pteretnók a közvetítő kapcsolat néíklll. Csaknem úgy járunk nagyban éa kicsmyben, mintha a; civilizátiót éa vagyont eről\'\| és értéke\| pénzért éa hitelben lehetne venni. íhsre »em vesszük," kpgy.. a Cftt eivilizatió, az adoU hjtotAptm a mienk; élvezete csak szegényebbekké tntt — A társadalom külümböző rétegeivel való érintkezésemben hoaazaa inegngyelék után azon moggyőző-léére jöttem, miként bajaink kútfor-á»a nagyréazbcn abban rejlik, hogy Széchenyit, nagymesterünket megtanultuk, hogy tanításához hűtlenek lettünk. ( Szól azután Széchenyi rendki vnli tevékenységéről a .haza boldo-iuoára ezélzó intézkedéseiről a egyik {{véből azon szavait idézi, melyek Mairyarorszag haladáaánák lehetősé-érdi szólnak. Azután igV folytatja: ,A leue* l .\'iránt tehiit nincs suiumi két-légi hogy ueiiizetttnket nagygya, ha-almasaá tegyük, a kérdés caak az, mgy mit és miként tegyüuk? s hogy rre akaratunk legyen. Széchenyi zavait a gyakorlati élutre alkal-nazva, máskép: hogy nzt kell tő-üak minden kitelhető erővel eazkö-l>\|nünk, hogy a tárbadalom minden öege az őt migiilctő s tőle irható miveltségtől legyen rithatv&, éremtsünk és fejlesszünk magyar ulturát és civilizátiót. Tévedés szerintem, liogy ni i n ü. v e lít, 1 d e s ■/. e g.é n y nem ei vágyunk\'. . No tömjénezzünk hibáinknak, egyen erőnk, bátors^unlc bevallani [yOngéinket azon e.l határozásBal, liogy ujjuk is, akarjuk is orvosolni. Viszonyainkat eliogulatlanul té-;intve mindenkinek be ttell ismernie, hogy mi épen azért .vagyunk i zegények, mert nagy részben leg-lább nem vagyunk m(íveltek. A va-6di műveltség le^biztorfabb, sőt gyedQli forrána a jólétnek és vagyo i oaodáauak. A nemzeties műveli-ég »e»lig, szüli az órA, s az erős s oalis z erős nemzet az, mely minden vi< tontagságokat leküzdve .magas ren-ltetéaéhez képest független ura tud inni helyzetének. Ha tehát a legnagyobb magyart em üres szóval magasztalni, hanem tanításait a gyakorlati életben tel-, tol is követni akarjuk, ézt nézetem szerint úgy tehetjük éa tennünk ia kell, ha minden hatigatáa nélkül hozzáfogunk a munkához. Nem szeretnék sem túlozni, sem félreérlctui. Van elég elsajátítani valónk, vau az idegeu Hmlomány, ipari és tőkére tfükeégünk, cselekedjünk \' te hnt a Nyugati kulturúllamok példáján okulva. ^>de ne majmoljuk óket mindenben \| Hogy ezén (eszmét éémileg eon-eret-alakbaiv is bemutatliasnam, kövessenek egy pillanatig ( n/on térre, inolren eddigelé leginkább foglalkoztam : Általában elfogadott.ejv, hogy hazánkutiparállamtuá kell tennünk; és én futeg ez irányba;) kezdettem meg működésemet, Az e téren tapasztalt sok, érdeifiem;feletti kitüntetést azon hálá* elismeréssel foga-dom, hogy ebbeli törekvésemben a .társadalom ruhiderj o»ztályu buzdítani ét támogatni hajlandó. De miodigjubbau meggyőződöm, hogy mind, az én iái adózásaimnak, mind az enyémnél lelkesebb küzdelmeknek is mindaddig nem lesz kitíint sikere, mig ennek előfeltételként, iia lehet azzal együttesen me zőgazdatulgi\\ iparunk iiiinylt nem orvosoljuk, meg hém rzllntetjük; — m^rt: , I A természet törvénye és rendje, hogy a meglevő vagyont kell előbb czélszerQen és teljesen érvényre juttatni étf, felhasználni,\' mielőtt nrry újabb még meg nem levőnek nng szorzéeéie törekednénk. Már pedig ui birtokunkban levő cirea 46 millió holdnyi termőföld bői jelenleg mondhatni alig Jele réize a magán nagy uri birtok az, inely nagyobbára legalább okszerűen kuzcltetik, még a májaik, bizonyára nagyobb félrész, ciiira 26 millió hold, mely az állam,* • egyház, községek, kisbirtokosok, ké- zen vaii, nagyobb részben nincs ok* szeril kezelés alatt. I Ezt azon kör láta! Orülmény is igazolni ;ik,l hogy a használatban levő circ i ecy millió eke közül még ma ívni több mint felerész: faeke! toVi bbi, hogy egy hold szántóföld tisz a jövedelme bálunk általában 4 tori it, holott mis kulturállamokban ped g rosszabb talajviszonyok mellett is ez 2 -3-szor annyit teizen ki. i)e rzen állapot jelenségeit az életben is igazolva lenni látjuk, midőn a k sbirtokosokuak, rosz marhával <>s t qbz eszközökkel roszszul meg-azái tott sovány földjében a beveteti silá iy vetőmag után, csak kissé nem ked ező időjárás-mellett ia, alig van. ann i termése, miből az állami és közi &gi terheket fodösni képes volna, Ilát még a fődolog,\' az ember; az a s»!g &nv földmives. Minő annak háza, rühi zata, családiofsága! Hogy a kézműipar valóban fel-virA rozliassék, egyebüket most rnel-lőzv első sorban a belföldi közönség körében kell, \' hogy fogyasztó piaecra leljen. Azonban ha, miit nálunk a.lakosság több mit \'j-ad rét* t képező •földmives osztály, kelvés termelőképessége miatt szegény\', vag; mint Baosák alispán mondta V I oldus, ha ennek nagyobb része az év nagyobb szakán át mezilláb és giLtyfiban jar, a egy szűrt, kalapot legfeljebb miuden 4—6 éven át képts egyszer vásárolni stb.k ilyen fogyisztók nielfott teljes lehetetlenség, hogy ia kézműipar lendületet vegjcu és ielvirágozhassék. A háziipar logyen mezőgazdasági iparunk kiegészítő, része. Ne elég< djünk meg azzal, hogy ez az orszig egyes helyein üveghui nft-vény kép néha. terhes áldozatokkal i« ápol assék, hanem legyen az milidón földi lüves esiiládnak otthonos foglal-kozá ia.; A gabuna, liszt, bőr, hus, toj, faggyú, szappan, kondér, len, fa, vpsző, nád, scalma, csontfélék stb. mind oly anyagot képeznek, melyek a vidék sajátságaihoz képest könnyen elsajátítható, s a család összes tagjai által gyakorolható, kevés ügyességgel átalakítva sl család egész háziszükségletét fedezni képes, jövedelmi forrásul szolgálhatnak. A mezei és házi iparban látjuk a nép gazdasági -tevékenységét összefoglalva! \' Ennek a nemzet éleiében és fejlődéiben oly alap!>zerü jelentőséggel biró földmives osztálynak, mely nemzetünk Izüme, nemzeti vagyonunk legfőbb termelője, vajmi csekély gondját jvÍBcljuk. Pedig mily csoda-szerű hsitással van e téren mind az, a mi életerejét eltalálja. Mi adta meg a - nemzetnek a nem lég lefolyt súlyos vispoóyok között az ellenállha-tási erőtf? az urbjftr alul kiváltott birtok. N cm-e az s lök felszabadult kéa szerezte meg a nemzetnek azt a roppant teherviselési képességet, melylyej az absplut ós alkotmányos, kormánicat halomra^yűJt közterheit el viseltei\'nem-e ez, az önbizalmat és azt a szívósságot mely még ma sem enged vegleg elcsüggednünk ? £s ha messzebb visszatekintünk, nem-e a birtokviszonyok szerencsés rendezése, teremtette l* fejlesztette azon virágzó községeliet, melyek a vasul és távírda hiányában is jólitnek örvendtek. .Tanulmányoztuk-e azon birtok, azon család, azon osztály és gazdasági lét] szükségeit, adtunk e annak eszközöltet Önjava, s a nemzet fejlődésének előmozdítására, akár ujabb magánjogi, akar közigazgatási, akar socialis (intézkedéseink által. Megszereztük az ifjabb idők culluralís eszközeit a gőzerőt js a vasutat, jde a mezeigazda viszouyai rendezésével nem foglalkoztunk. A nép) műveltségének, a nemzet fejlődésének egyik tényezője a népnevejés. az iskola, Et valódi ha-, tását csak is bizonyos jóllét mellett > gyakorolhatja, A tankötelezettség, a ier káMfcii g ké Imii. I.éy.h aT-eo ^ „£aía" tdiczája. Magányodban Sclideo liogyliA axájl ss este, S kosttlisd miiidont árnyba von ; Lelévs fttjdi gondot, lerw, ■ Ha mis világba röppen lelked Oondfilj reám is angyalom- As ím bornak kajáa WsWe HjtodUil liinyssor fostU meg! Nyugalmad esdndje megzavsrva, Fal felrikdss.ft UHitpa zajra: Szered megdobban ét romog. £1 nem (adod feledni annjí TspaSztsiás int példakép\', Hogy itt csak érdoket finjliAsisnaic : Ne liígy s férfiak üavániik, flaeroiiőak ptuzia, eaalfa kíji:( > # A g^adolst benépesíti Magányod\', kósva ráaekat: KiirfŰhgótrd csüngnek rajtad, Hallass b^tiloi átkos ajkat; • Ya ml«d«ník szem rát^tlvdt. Erffllsoül^ alig mosocnak, Ptuaua jjybik mínaso ajk \| ¥m tít, bmkíi elUMnetve, Aimr meg fiolian is perstve, KHojtSU gyOUvIsMt íojiaji. ÍÍjq nö liwwmébe nkets, 8 lálaa beun gruitó, vad lángokat; Ou nég a reblou csók aé ajkon . . ^\'Helyei Iiotw, a bbi ro<-ghsljoo, . ^ Egy per«nyí IU}, s {Ij á>dow»t I 7rélA, s gjenoeksres barára, , IWőket ás a kora gond ; A tawoÜktmk kés/e- k«dre Miáa egy saörn/nek o4a V«tve: - Keria asega/ilt girén/be rwo. Emez atfgán/ itt özvegy ís már, l\'edig aiuduaepet noui (III; Kilökve mot & nagy világba, JJaltil szerzőit Upasslálása, Mily őrzött kincsébe körüli t . . Kezét térdelve jó amas, tán Kit isteníts néma, holt; Dehogy ! Virágait siralj . . . Őrükre sírba dúlt le napja: Igaznak hitt kUnyo;, mosolyL A sok kOzdl egyet Öleire MegOlt az átkos férfi kéz, Átvert sxivéliíi! réra esenpen, 8 minden kiszivárgó ver cseppben: -Bűnt ujabb bSnüs vágy tetéz. Onojos kacsajial végre psalík-\'A zaj, a kép álom oupin . . . Mi jól esik letive teriiol, JsVőnkbe bogylta ssállbat lelked. Ilyen iielióz álom után. És látsz sxeréor födél alatt »gj CaOndos, do boldog tüzbolyot; A hol a béke glóriája, Isten kezéből hullva rája: Lebeg áz ifjú párjfelült. Ifaltiiy Béla. » Viola ós Nefelejts. JLa Vio Mofadaine" virágregánye. Lumpi Ott Ja kúaiiiúiit/nuk, — vinif s »»«t»\'ím - —•■ MIS. Korán keltem. Falon voltunk s a vál-njsalM étel MraésMiM élvosotoivol Jóléko* aa liítiott reám. ilabarangollam a kertel, g zoltam a haraatef flbeo. Koppant vsgy-m gur aabraiUala sróllőfilriót ssakHotiam, ■ ilynek rozsdaalak ü pettyeit hamvas, jeges m dtt bori\'ette. A uiég vniráayoe napsaga-n k a fiirMa ksreaaMI hatoltak éa sagadák i a Miig át Iái* xó szemekben a. magvakat óss-1 rovöniií. - , \| Ajánlom o benyitó soraimat azon qi-tombult gyomrüakoak. kik egy pohár nbtya-tliet* vagy ttrm&st csodabatásu gyóg)-ssernck tekintenek; nem kevésbbe azon elegáns szé-poiijknok, kik, a nóvényekkql ellenlétbon csak este szeretnők virágozni. Kisértsék csak meg a harmatban megmosdani, níint a virágok és areassioUk is a virágok elevenségéi ;és pompáját fogja nyerni. Ilallgatództam a madarak o<injio\|iU&rir, inidsn két vidám, nefoté liálig liiá mog fu-leiuiot. fi hang soni rigó, — srm pintyőke, "Jjm eziuegetorokból iioui iOheiéit. Iiúzs é« Mária Aurorával egyidejűleg felkelvén — nyitották ki abhikukai és kflktt-\'-k a kelő napnak daliás Jó reggelüket" ^agamnak;revén, a OdvOsOlvén a ífél testvért -j- kik a liamtaiban etináltak ,tpi-leltet — egyes spűlússemoket dóbállam ,fe-léjük, melyeket inohén elkaplak ói lenyeltek, mint madarak a koles-sasmekkel inaik. Vi-íégiil kértek tölam. -f Bósa élénk ús pikáns yoTti mint a" radrózsa, Mária ellenben éb-rándos, mint a kérlika •) ]— A he yelt hogy mint gyakran márokiiyivttl léptem és vittem volna nékik a virágokat, most nclelejtset ás \'violát szedtem, kjedreóes jirágukai.\' Do iiü-\' vek edié vei, valami külonoi lOrtéat csokrom-mai; Kefelqjtsek ós villák! Önmaguktól kii-lOnváludt és ellenke^ó irányúak bájoltak. Továbbá ngy ietszetl miotba néháuy n virágokkal egysssrro saalátoU levél magát kfiiebe akarta voJua votiií. A vijilAk o lovoluk ol-talntát keroilék, a netelejlsek pedig tOroked-tek Ifelettok Inlmagasiáni. Tűnődre a saját- I •ágai taneményeji, Jáosini bácsit láttam felém köseJedni Jáosinl báoti a kertéss volt, Saeijolte virágait épugy, mint ginitnekeil. Ismérte élolüket, toriuMzvÚtkéi, Qyengédeu Unit* ókat ápolni, dajkálni, g^\'ógyflaui, át-altétel npélkül, hegy elibnnyadtak volna. Twlja mikor hajteusk árnyékban, mikor napwny 1mu j OntSs^ite w trágyástA őket, hogy Lnagyot" nOjjonek." Beszélgetett velük a ugy[lát4toit, hogy ők meg is értették, t llegpillanlá kezemben a csokrot^ lOhj no hagyja Óket együtt J" mondá inegii.idnlá\'t bizonyos nemével l£j miért ne, Jáczint bácsi ?" lila egymás melleit hagyja, ugy a violák mbg fognak, Iniliií V- féltékenységből." jPéltékenypégUl f" JFó\'ltéknuyaégbőll* üaodjouéj-jel i iqvé hozzá liggoditlominnl. ben liitotloiiuok totsaém néki, lőkép mikor [mondám jálogitit a \|faloMak egy oljjitélelo, ol-vassá psak .Imiin Oynláiél n .i* Inkább kaljgatok a virágokra, fiilölé azokban nem hisznek, os ók értelmesen wáiwortséppel tg* nakodiak." JA k kor báj Jáotint bácsi a virágnyelvben hua ? I" JAmint latja, és tigy van a mint mondja : a jinigoknnk van nyelvük és vaunak ittaósol, kik azt\' értik — a mini hogy Írva is\| van." á hisz ea csak tréfa I* Jo hogy is as I Vannak (Intik k\'üzOtt kik jól ismorik as állatokat, ós ast •gylelkükés essük van ; mi-uja teliát, hogy a virágoknak no tatgonczája kerekére és egy perrzuyi ufinet alán ciinbndá a követkecú . virágra-gúnyt: " Jínkább hallgatok a (iz. öreg kert\'-a. jOnbk aool De Ifányaink kérdezgetik felolncz. Mindnyájan a Bts Ilidéiül irtuk ért i legyen m tullta\'m mii felelni, aitán, fulytelá a kertén, én magam é.n magam láttam — fen •) Mrréa, Wrs^r láttamH Imag ajm.\| -1ít>?L_ irágokai beshvlni, kSoaagoi, sírni, «or«leiiibül ó\|ni, fúltékonységbói m-ghalni,u éltékenységfaól meghalni fm jmi. Ti azt nem likaitok, ti városiak. Nem fs érdemes ast Önnek elmondani,6 J Ml (mesélje o\' Jáesint bácsi l" ,!)» as öni majd kaaaajra fakasztja, holott i (igein «. . «• ^ v lem fogok nevetnuí . lm legyeit; taasék L ifllUInk j a kot gálrgyájárs 5 pedig ffttUn Húsz óvó lesz most, rirágrásiniapkor. / Már kertáa voltam. Atyámtól növényei kAal Mneratre, vofilk sgySU gyarapodtam és jobban ismertem őket, lüint a falu legényeit éa leányait. Még vasárnap is, aa egéas mankáa hét után, á toi\'yott h«gy aa udvaron tán-naoltam vagy a korcsmában itlam rolna, beültem a ty%házba ós beoálgetiem rirá gaimtíjíil - Kn értettem fikei s ők sat tudták. Aa, mely eleven és jó egéeaségbeo volt, a saaliad lovegöm kiváakoaoii. és éo kivjvóm. Aa tlleubeu, mely rnsa ssinbeo roll ós fagyoskodott, menedékhelyért rimánkodott és éo be vívóm. Mekget éa világul nyújtottam nekik osalmanihásat, (rms.. I lek burák által —- a mint termé—pitik éa Jtulajdonságuk azOktége\'t. NOrendek«<« ris [voltuk. Magiik\'olámbéi nj virágaim ksrtltek ki, melyekre btbske % oltani, ha balsaamas illatágokkal éy eci\'aa asinpompájukkal kö-rültem kedveskedtek. De kliSnüa gundot (onliiotlam egy violacsoportra és egy oefc-lejtsbukorm. Akkor tatéul hagy egy nap Kóaa\'éa Mária . . . . Aa ablak felé tekimék. (Mi, nem két lyányomról raa itt má, mondá. íitniukfől bMeélek ée néréráról?.., A aig»oy, meghalt violákról 7 .... Hóm éa Mária két tniokalestrcivin, h^Ott houám a keHU. Mt-geskodtek vóli, hogy táoeaba vüctíok. Vitsgaib kSsOtt voltam. Unokatmtvéreim aauu kezdték, hogy csokrot kértek. Azt fokiém, hogy vegyenek ma gak, mini azt már gyakrabban tevék. Jől-tehet semmit ián értettek a virágokhoz a ügynélrán a kartássribea kontárok toltok, inégi* aal hmm, hogy minden lyány asOieteU virágkertéaanó * ki tndja kerwni azokat, melyek neki tetaaanek éa azt tárlóm, hogy é r- -tik agy máéi A bnlyelt hogy miudenfelé ••degettek volaa. Bó^a egy osomó néfá> isjoset, Mária padig egy violabokrétát rá- f kti»atelés segédeaaközei nf lkai Wbl nyíre Wed in An y telen. Az&t 20U0 község-bon, melyekben n hivatalos kimutat b szerint még nincs iskola, és" ml sutt ír a kellő aiámu 6* minőségű , a kólák — ide értvö a »zak- és i p ir i 0 k o-likat éa tau.mÚ h el yek01 — feláll itassanak a az iskola korbéliek illető ha- ülőSO- saék. nk rajta, deaen la-főleg, nely az képezi, te resztül asztások olv iszony 11 Márnával tali Ikoxunk, taánlásaés művelődése az (ósági kAzcge k támogatásá gitt<\'ssék, illetve elleuőriiti llkólákról szólva, logyl hogy ax iskolakötelesek rei togasüák ji7. elmúlásokat j hogy . az ismétldoktutás, egész oktatásnak koronáját országszerte rendszeresen vitessek. Míg az iskolamu. iiiljként ezt statisztikai adat link fel- tüntetik, addig nagy közöl légünknél eivilisatio és kellő hí lakásról nem lcbet szó. 8 mivel a szellemi haladás maga után vonja a gyarapodást, segítsük tehát iskolai- és néplcönyvtáluilcnt, n turállapotaiuk legbiztosabb < s talinasab emeltyűit. Továbbá, -.tekintettel Itt riknlúris viszonyaira, legyü anyagi elő az int kul-leg Im- ánk ágik még a,\'.ón is rajta, hogyaz okszi rü mezőgazdaság s a gazdagou ővedel-inliző gyümölcstermelői om»lé eszemi-pontjából iskoláink mellett ii kol kertek és faikolak ál$tta«sa nákj lel. • Jía mi megelégszünk azzahogy ezek\' berendezése h felállítása a tör véqynkben ugy is ki van in ondya, \| dl miként Rajnálattal tudjuk tényleg legtöbb helyen itmert .lenek, " akkor áldott természeti viszo iyaink s termékeny talajunk dacfár 1 ínég sokáig nem érendjük útol a lülfol-d,atf mely e tekintetben is r szabb viszonyok mellett előbbre va 1 £íog$ könf ?tárákat, isko iaker-teket és faiskolákat egyutessea em-lit<-k meg, azért van, mórt mii ezek .belolyáia , visszonynink eme lésére tagadhat Un, országszerte ép ezek gondozása sl felkaroiasa igen reli u társadalom nagyobb s oda; dóbb figyelmét Miuden kötiégben, a ho. még hiányoznak és a hol résaÜen \'agynak is, kellő számú k i i\'d 0 d 6 v 0-dák, és a szükséghez képest ai árva gyermekek részére szereti t Jiá-zak alapíttauannk,hogyekép 1 kiskorúak közt — j azok elhan ja f\'olta-tá$a folytán tapasztalt nagy I alan-dóság mérsékel tessék. Széchéir i szerint oly kevesen vagyunk, hoj y idillink még az apagyilkosniik ii meg kellene kegyelmezni; tehát innál nagyobb .kötelességünk azokat megvédeni, kik önhibájuk nélkül vannak veszélyeztetve. A kisdedóvodák mellett szól még a magyurosodáa torjeaztéséjnoic nagy argumentuma is. Hazáuk körülbelül 16 millió lakosságának alig (elét teszi csak még ma a magyar. Nyelv s nemzeticsség sokakat elválaazt lő lüuk, kik megbizható igazi magyarok, basánk sorsát teljesei! magoké oak valló hazafiak csak akkqr lesznek, ha egyszersmind zengzetes magyarnyelvünk lesz anyanyelvük. lla órstáguuknak .18 Imi Illó nyelv- s érzelemben magyarja liusz, akkor hatalmának súlya is nagyobb s döntőbb leend. A különböző nemzetiségeket szeretettel hozzánk vonzaui 1 őket mii-g)árokká tenni, legyei} mindnyájunknak kedves életfeladata. Étre púdig egyik legalkalmasabb mód és eszköz a kisdedóvodák és gyermekkertek tömeges felállítása, mint oly nevelőintézeteké, melyekben az idegen ajkn gyermekek logliamarabb s leg\' könnyebbpu tanulhatják meg magyarnyelvünket. Ilivel pedig nem várhatjuk a jövő nemzedéket, terjesszük a mun-kaaságot, takarékosságot, és szorgalmat minden té\'ten •minden alku* lommal. Dolgozik mindenki és legyen becsületes £s takarékos. Nem a kevés jövedelmű ember szegény, hanem a ki vágyait fékezni neu\\ brrja, és gazdag az, ki ssUkségleteii bevételeihez tudja mérni. I De hogy ilyen takarékos nemzetet IzcrezhessUnk a bonnak, az.1 s-k o1. a i takarékpénztárakkal kell mindenütt megteremteni, U— gyermek kovától lógva kell az euíhbrt a szorgalom, becsületesség és takarékosság erényeihez hozzászoktatni. Ne henyéljen senki, — hanem igyekezzék mindenki többet termelni, i mint a mennyit fogyaszt. Fejtse ki egész igyekezetével testi és lelki ke-pefláégé\'t „nemesit8(U\',i:őit és erényeit]. "Győződjék meg zóla tingoudolkodjav utján minden egyes, hogy a munkák nem büntetésül, hunem áldásul reitl dőlte az Isten az embernek 1 „Kétjó van,, uii fölött sorsnak sincs semmi hatalma: szorgalom és-az erény] földön s az égben ez áld." mondja) Vörösmarty 1 Ea az emberi méltóság fennmaradásának legnagyobb, legnemesebb biztositéka. Mert ezáltal minden egyes —• ha különben .semmi vagyona nem volna is, egyedül önmaga erejéből független állást biztosíthat magának. Ez a szellemi és léleknagyság nak egyedüli alapja. Széchényi p. 0. há nem dolgozik, csak nagy ut Jott volná, egyéb sbmmi. JSzért mondá egy nevelő királyi! tanitváuyának : \| mint fejedelmet, állásod hatalmassá tehet, de nagygyá az ember csak önmaga által jehet! Bár foglalkosnék minden kárdé-leinkkel a „sajtó", alkotmányos küzdelmeink ezen legbecsesebb vívmánya, bár még hiányol, alkotmányos életünk egyik legbecsesebb kincse, a társadalom legéberebb tanácsadója, tárna* za, emelkedjék .mindinkább nemes hivatásának azon izinvonalára, hogy az állam éi kormány mellett, a nemzet, a társadalom gazdálkodása • iölöU m gyakorolja elieuffrktidff gondoskodását! Működjék közre a honpolgár cselekvési öntudatának emelésérd, hogy munkássága önérdeke mellett jt közjólétit is előmozdítja, hogy az Ü munkasiága, iparkodása, — bár még oly hati(skóro legyen is, a közjóiét egyik nevezetei tényezőjét, egyik lánczszemét képezi, melynek hiátjya az egész míiködpAeu csorbát ejti Az Irdcksólidáritás tudatában,emelkedjék áz önerejébeni bizalom azon maga^ latiira, hogy miként a nzövetáéges hadak egyik köz vitéze moii\'lá. „ón ésj még kétszázezren veitdk meg Napol h-ontl" (i is meg 16 millió houfitdnea vannak hivatva a nemzet folvirágzását eszközölni. Kz első sorban közgazdasági te-i Iciiitetben fontos, mert ha a lakon\' sltgnak alig \'ij-át vesszük is tcruic-iouek, s ha ez értelmesség, szorgalom éé takarékosság folytán napouta csak egy fél loriíittal keres is többet, j s egy évvel kcn-kszánrmal 300 najmt Vvve, a 10 millió lakos évi ke.res\'iit-többlete már ii félezer millió iorintia menne. — Csak ez úton fo&anutosit-ható az iparhoz okvetlen szükségei, és Francsiaország példája szerint, oly mesés tőkegyűjtés. ! . De énnek politikai tekintetben is nevezetes hátása volna, a mennyiben it közjóért lelkesülni tudó öuérzetei luunkás polgár a politikai jogok gyakorlása közben is — nom fogná magát szennyes önérdek által vezettetni engedni es ez úton annyit emlegetett hamisittatlan töbaég . és kormánya közmegelégedésre létesülhetiij I Gondolja meg ki ki, hogy egy oly nagy feladat teljesitésébcu, minő a neiu/cli fejlődésnek é« regenerati-ójának feladata, miuden honpolgárnak Kijut kötelességszerű és hivatásszerű feladata. A legnagyobb és legszebb feladat azonban a nőt és Családanyát illeti meg, és ezzel hazám lelkes hölgyedhez fordulok. Gondolják meg önök, hogy Széchényi nagymérvű tervei sikerét első sorban az önök szerető és ápoló karjai gondozására bizla, midőn .Hitel* czimü első nagy közgazdasági rtiunkáját is Jlazám szép és nagylelkű asz-szOnyainak" ajánlotta, magasztosatij indokolva azt az előszóban, hogy: 0Ti:emelifek égbo a port és halhatatlanságra a halandót." JÍ)b valóban tok,minden nz önök kegyes pártfogásától fi\'gg. Bentham szerint: ,Nő kormányozza a világot, még pedig zsarnoki hatalommal, s eztn uralmát főleg szeretetének köszönheti.\'; Akkor volt fióuia külsőleg nugVi belsőleg erös mig asszonyainak . erkölcseit a háziasság, munkásság! a. .család dolgai bah váló foglalkozási védte.\' — Erdélyi ucmseti fejedelmeink korában is a legfőbb urhöl-gyek\'gyakran töltötték együtt fo iiással, himáéssel, és más női intiiir kákkal estéiket Apróra ériették a fonást, szö vést. varrást, konyérsütést, és étkek kéizitése módját, a házi cselédek minden munkáira ők ügyeltek ( fel, mert értettek hozzá I — írja gróf Mikó; s magyar nemzetünk fen maradása részben a magyar anyuk erkölcsi tisztaságának, női hivatásuk -felfogásának tulajdonítható. Ük vívták ki nemzetüukre nézve azon meg-tisztelő,, czimet ,Casta geniiiunga rorum.* Es ma is fejcdelemasszonyunk 0 Felsége legmagasabb példájától buzdítva legyenek Önök hivek «»a-gasztot hivatásukból, s ápoljak Ve\'stH szüzokkép áj hazafiság szent lü/ét, hogy az mind saját, utind szeretteik keblében mindig szebben fellobogjon. — Vegyék át az Önöket nteg-\'illető vezetői szerepet aúemzeti közművelődés Yiagy munkájában, s a történelem hálás elismeréssel fójrja följegyezni, hogy e sokat szenvedett neiuzpt nemcsak fennmaradásai, ha* nem felvirágzását is Önök vezető közreműködésének köszönheti Minden^ ÍU csak főbb vonásokban érintetett és ezekkel ös.-zcfdggfrj-bén levő. feladatokat nézetem szerint egyleti és társadalmi utqn, jelesül pedig: főleg az általam inditványo-zott népnevelési e g y 101 e k utján foganatosíthatjuk, melyek alap-1 szabályai már, a koimány részéről lis legutóbbi napokban megerősittet-Ltek. Az eszmé imm új,és nem is nz jenyém, lianeni hál(iatátlan emlékű Eiuösűnké, kiuok szavai\' szurint a mint ezt már (e tárgyban , általam kiadott tlndjtváiiy .éa tervjavaslatában szinte idéztem: „Ha van felt-dat, melynek fuegoldasára az állain minden hatalnia elégtelen, ez h nép-növelés. Oly félidat ez, molyeku nép [csak maga oldhat meg." A a eszme- igazsága és nagyságából nem von le semmit, hogy en-liiek\' liorderejét a nemzet még akkor minin fogta föl, 11 minthogy az még ma is sokak részéről közönynyel fo-gadtntik. De azért ne csüggedjünk, kz volt mindig minden szép és ne mes törekvés sorsa! Az igazságnak jés a vele párosult komoly igyeke-KOtnek azonban ellenállhatlan ereje, a jótékony hatása — mint nap a jködöt — végre mégis eloszlatja a 7 - a, m közfinyt, és lelkes harezoaokkji avatjá a kérdőket f Éz indítványom! Tegyen kiki saját hatáakörébeo a legkisebbtől a Ipgnagyobbig, de tegyünk mindnyájan, s ezt ez uton tehetjük legczéJ szerübben. Ki jobbat tud, jálljon e\|ő vele, I h én első leizfk, ki örömest követni 1 fogja. Állandó csarnok marhatta . dásra Sopronban. \' A üoproiiMiegyei gszdaság^ lu^sOlot fwpruuban egy nfnri.i.uH^^rtJDOw^li-\' láüit: lovak, cúkék-, Intó, l.<jn\|ő-( jopá él \|i\'iv>!iid6k marim, ugysziniétL «ortéiík <uit" Inára listárosU cl, \|i annak» megjoynácát 1 lj\|8l iiiárvius 1-jére IQzte ki. Az egylet saját .utálói ftlveszuék min* 1 dei\'ifJjá háziállatokat tartásra, illetvuj a/, sfa* dá« áOsveUtésére, agysziutén fcz álhatók >i«] airlyvk a soproni piacba uladbatók uimi voltak, a kövülkózö kodvezibb alkaluujig ollá-(ás ájioláa vágtál átvűtötiiflk. Árukéj/iw ruarJia, mint: furák, teaikók, liiiiideiuieruü azarvüsuiarba "és feoyéaauúnák eladáaát előjegyzi ó» 11 eliuláwt küzvdtiii. . A k alföld első "fogyasztóival fsnálló SMCeküttetesei folytán,egyesület azon ködvető bslytetbeu várt : a rábízott árut kes-vétlenül a fugyna^tók kiv<nliu iutlutliatui. Igá«-ék tkúunyU lovakJ ctikók, te-uyész\', igká-m növeiidéfc marha utáu éiéok nyé_ a kcm M. ■ Ai <jgye»íllot ezeu ttzletuil aaon alapelvből indái kí: hogy a gazdasági álikuiitat az Uzérkedé* nmllözeiévol, ogyjiaiuou w ler-nielótől a fogytuztólioz juttasai, eniinc ku-roáíiUiviiolúvL\'l eNö»ürb;ui a /iiezégfl»fa<ág . éiuakeúisk, de a fogtaatókuak i reiaáuj^il ■zólgálliátni. Az< eladás Soproiibnu fa Sopnoeból ; eoközdltetik. Az állatok lakuriaányosávát az ísgyt cfllei egészen a liilajdónonok kivánaia] m»-liiit- téljósiü, uiíuUu ugy htsátakannáey, mint szállás- éa inogtnkurinátiy iránt kelli-leg g«ndo«ktfdva vau. A fáradság és aa állatok kirauiÜlntt eladnsa, valumint a taluruianyesá, isslfal-lüték, ápolás atb. az egyesüld által kdvjitMe-zükép szániútátik föl: 1 a) IjOtak- fa caikókuál as oladá>i3iiJ it J tényleg elért ár á^-a a vevőtől fa eludóiql; a lovalt lnknrmniivozáan. Sa ápuli napra: 60 kr, eaikák ; 40 kr. b) UiodinuetáQ tWnMi fa uúvoudilt szúyanmiirha eladásánál, iuiuti k&yaiíiHn provízió diir.tlumként I fri. il»ónsrl<a ttllá* táaááft; najioukiat 65 kr., n9vei(dők é tjitt marha sllatáaára oálaautkanuán)\' logrammos adagokban 21 kr. t\' , Hint ibU\'ilópéiis ungyobb hásüBatdk számát a égy ntt])rü daraboukiiit 10 kr. \|lsu magái laj\'itva. Afoukivdl k legeliAtési idény >latt p fa iiüu és uiiveiidÁk MartMmarha ri»sMs egésxfégot i lápláló legelő áll reitdalke/én, melynek luiainálatáéit egy iM\|ira duraWu-kiut 2a kr. asámituük. 1 FölJiJijtolt MHáaék kflKittállő, Oe wii\|ll» igaii jő légolöre aaorUva uajioúkjut áa Mr bunkiűl S kr. iliuték\'ét tisetuuk. . fj- A legoiö marha mellé állitatt páaatát* napibére a miadankorí napszám aaenui lai fdisaámitva, áílitliatá azonban a itdajdoMfr állal is. A vasúton nálliiott marba ki* éa ba» rakodása, a tulajdouoibk érdsknt labstáisi t lásctott. Miután azokat mellénykéjukr 1 tűzték, mindenik egy kezemet fogá. fa u( f hue-uk a tánczhelyre. Táu^zoltám hol az >gyik-kel, h 4- a másikkal. — Kt>v<-(k«» va truap ugyan így történt. K^felejtaeiui fa v oláiin két ltokra magától is virágzaui jatss itt és sokasodtak, hogy uuokaiestvéruim 111 llény kéikat disziiaék. Noi\'u tudom, Wbb öli iz«re\' tstiol gondoztam\' e, de annyi igaz, hojj jr »«»ti-sem volt virágzóbb, gyOnyOrUbb, illa osabb riráfDm. Ea így tartott tgy hónapig. A táacz rendes szokésonnná vál. Virágaim és uDokaieatvéreimoek rendes saokásaá vált együtt híniii. ^áesiot," mondák egysxor, jobb \' ha a violát és nefelejcset két, nagy cni hmn<fd fa flákQuk aoaád, liogy anlákt tát.-, mi magunk ápoljak! . Vonakodtam, niqrt csak ugy saei^ti világaimat, mint utiftwaieatvéreimoi. I \' Ifa Vfarre um\|(m tudiam k^^ magtagadni. KiváUazlám két h\'gs/.ebl ,b/e«l fivegm/i/iiott etarepomel, belutev aíi}y<r(i\|ak«t és egy szép vasárnapon lyezíük azokat rokonaim ablakába. KI gyakrabban táoc/oltam Rós«ával, mint] riával, Midin m4susp aMakak iiiültói pMva, észm«véw, liogy a virágok mástól vliiajoilak ; a balalaiuák as al láusottak l«s\|ktts/.ni, a violák ellenben bujiöOák rkégf«\'\\afaktík«L Hósa pSik volt, éiiókolt j Mária sáomorv, múfgaiag. bsmivaáéljas láaesoa latiam s as , idi AíaU három ann/ii táncaoliam JtÓz ivaj. áiMlt llánával. Ka utóbbi viola banjr p az4Miei«n(Uni áaeátek, fa Mária maga és haleváoy lau. Azért u«m,.is mstei h iMiaaUbb alkatommal ttrasaiám, s {MsávaJ tái-ozu UjD, ki»«k twfelijjiwi iaáuk a sawápMu, náatU aa sgéas aiil lkot akwiak Totsa alluglaloi, alig látsaatt íMHiOk, aoiélsa, kiraonyM »áj Kákán/ tatig feaiyaál riela a tóft sár \|«Jt i««<M»asa koaé báu s Máiia alig Xgg a/üraaetM áMlaii fa a viaos H#, aéiía aába utvkbao meg ilna, pl)\'; kba Mm iket jóim a •II-ipou Má ol- ífe akra fíé éa 1 \|é«a íVftl.1 laiii tan-lom á akis k lat Jus •vél t* tá- tott, a búskomorság kifacsarta küuyoseppjoi vegyültek. KgJ-szer csuk Mária nálam leróni ós roazketvo nyiijijn át viulueneívpét. aCsak te inugnd vagy képes őket ápolnf," mondá Ari u d ea t mag te ttoiu, a mi esak lehetséges v 011, d 0 11 a g y ö n, <u a g y 011 b ef> legek. - ftósa 110fefejesei igoii boldogok: az ablak ason réaxót foglalják el, hol a kelő nap a u g n r a i\' t é I v e z i k, és 0 miatt a 1 ép violáim meghalnak fólió-kopységből." Betevém a violákat a melegházba és a legnagyobb gyöngédséggel ápolám őket; boldogoknak is látszottak fa néhány levelet ja hajtottak^ de osakis levelekol. Midőn aa tán\'.egy napún Kóaát uSltl kértem, ulfelejtettem a melegház ajtaját zárni a a violák megtáztak ; Mái iát a hideg lelte. Egy hónappal rá egybekelésemet- ünneplőin Rózával ós Méiia másnap belépett egy upáeaa-zárdába, Bo^ge re \'a violák megkaitafc -i. . I Meghaltak r<:l!ukoiiyégből I . . . . — És Üli ugyanoly virágokat ukarua lyányaiijiuuk aaiií 1 Mézzé esak I Vau itt előtte egész rno-aeja a r^aWkknak I WUt FMp. A tanár éi vódénczeí, Itefny. irtai My^arft-Cai-litn JÜmlll^. yafdiuiu : . riltlDMAN-N At.AJOa Piknutr oiacj. XVI. Ltag tanár kisUrmébm három azmnélv alt aa agy<as<«an rmidaaau asztal ikOrül.i A Itásigaada k«i vomUgéval, Lia\| kápltáby-aiaf és Manuarstadi Udluai. ki ataUkra •Us volt bívs jé okarójáhos, fi. bon. Uold- világ volt, és niért nst liitto a tanár dumára, hogy az utaxás Hegelről estére hnlasztn* 1 tett iuüg; is jobb ve na habár kéiíuii még \| néhttiy órán át utazni, miut uj ngguliM vúrti, mivel a nappalok még rövidek, hogy az es ékkel kell megtoldani. A városban e<ak-jhanii r eltarjodt bír, [Widen \'nnáosos bnká-Isát i Iqiőlog lotárgyaltatott és most a lársal gá^b n szUuet állott be, mi a házi gnsdát uj itárg) iák fölvételére jősztOnsé. „Mit az OrdOgbo nézeget annyira [Main crskdt űri? Aát hiszem, NKndor lial-Ikvzól ? 11 n, hat moat értem! Az \|Ija ur wtaiii ugy tárgyat karos\', mely eselőit Kán-llor 1 jját d\'isiité. Du olyasmi luulsiitló, azt mi ml g luotidioiá, és az események as utóbbi luido :bau oly ig«>u uoriták egy mást, hogy u I11 ki kamrájába volt zárva, felét sem [inba a lOrtéutoknekl Ennélfogva Miiniuir, i{i(\|t urat mugisinertetem pár szóbani aaok-aal; \\ iden tanácsosi a mull héten egyik (ugjel mtékenyuhb hiielezőjo, a nagykoros-kúciö Qarben,\' Dániából látogatta insg. Ezt, ki gu idag éa Uzvegy la terveTgető tauáososné, ■öt a tanáosoi is, Uóiaa részére saeinoltélc íti, ! d 1 ugy táuisik, hogy lUssü. nem volt rá ye íctő, hogy üaiiíéiklll azulgáljon. ÉkkUz-lióii I hotetlén volt, aa Ügyet helyeaea alin tÖzoi, mielőtt a prlletiitől, ki a leány ke-str« i jéuyitaHplÜ megaubadaliák; és mint-bbgy S íáiidőt* falaik ialiat a tanácsos (alhaaa- i nálta M alkalmai, huaziáin fordult ex flgyai tifaiái lii. Máfából ériuiódik, hogy nen) árai-Urn 11 aoskál asákban éa as egéaa dolug ugy Végsői ott, hogy a flaEáiok saépeu viassaaa-tájk \|jo( j-inásnkk gyűrűiket. Aaonban asfméot eljnün ott Urv, Widwj éa nqéoak ttoui sika* rtillj uert Űarbwn ugy nyiktkosoli, hogj* mkr )i gytmavon éa ttogy Hóaaa Iránti t-gtatm aa avval való kasoalstoasá^nuk ta-tajdou Lhatá. Most mináaa reménynek vége vitj i ptti Tagy játasoU batagaéa, tudja Istaa mitjen a tswésswit, Bisgaiabsaiiá a asáma-dáaiól, maival Uarbta ur tMs, eluUsása aloit kqiNm t. időközbim a taóáosoa mindao lalatft élkfivetetl ügyéusk caadOMÓi jllető-lag. (iwláaja énkkébaa kívánatos volna, baj Oá bao ur saomugatja oly nsgj ou. Ds igya ki borát^és 110 llljUn itt oly álmélkodva, Manuemledt ur. fia aa ur kissé köillljárl a {világban, tapasztalni fogja, hogy as tigyik \|i,sái{ épugy mint a másik icm okáta köz-napi dologgá lesz. Tehát Rózsa egészségéről r! leány szemem fénye 4a mig as öreg l.iug 11, uom fug szUksóget szenvedni.4\' -r—\' Az urák koezintottak. Miudogyik iélén-i koii aggódott asért, kit e felkOssOn o illett; le Monneratedt kOsel volt a umgsiakadáalios. lére iszón koringeit dagadó ereilisn és esak [agy mogérOltetéiswl birt helyén\' maradni. ■Qzé ez érzelem a szabadba bárhová, ha lak a végtelen boldogsággal, mely bensejét irozgé egyedQl lőhetett, nózsa szabad volt, labml atyja akaratából, annélkol, hogy fo-malmát meginrts volna. AaookivUl most [egóny volt, vűtólylárs\'nélkal, és: nem volt ;V régóla Rózsa aaive övé legbensőbb ár- zetmei nem. 0 részére szóllak ? Miudesen édes gondolái fényes, sugárzó villámként világi-ti k inog a sötét éji, [mély fátyolát Mauner-s out szivére boritá. l\'újo kábult, fltlai zug-ti k j minden forgolt körüle; alig tudta, hol v III. — aMaanorstedt ur, szólt a tanár, miaiáa Vpíjdógét kis vártáiig szemlélte, mi aa Or-digbe történik itt ? As ur talán a nlaonyat a aaáson van, vagy aa asztal alá akar ásni 7 II1111 lelkemre, nem bírom magkAklnböatelai m slyika a ^két osssnék forog fOu; aa ur é\| pon ugy aóa kV ianntha vagy á magasba rí pdtni, vagy a mMységU- ugarai akarna," Manueratsdi magábos tárt, bár roppaui m ■geroltatéséba kertUt. „Booaássou meg" ki uyOrgOU halkan, mafdnom félénkön, lany-> nj ira esodálkoaum. Több nap óta néni volta u ki, tehát mitsam hallottam .Valóban ágy > látaaik* válé a tanár ja talMgtafjas\' mosolrlyaL .Maonarstndt ur t« át még nem taU báosalátagatáat Widen-éknél?* g \' tOh asm, móljára hagytak: d« most sűi { remélbatak valakivel a családbői talál-bp ihatni. Valóbab szívből aajnálom, nini Df a sgysMr élveztem o oialád Jóakaratát Aa ks grasaégét," tA nőkkel bizonyosan találkozni törj, legalább Rózsával" mondá a tanár agykeul villeg. -Nngvon esalatkoanmn kellene, ha -1 , i» !plV ősapástul mint milveu a jelon, leroc\| kaduk, vagy csak lántorugua. Notu, hiaaetn* liogy meglehetősen nyugodt; umrt olv szelíd,1 egykedvű jelemmel bír. mim azt mindcss: nőnek óhajtanám. Akkor aatáu Arjaikét aae-jl renosét\'euség esőiében nem faggatnák jaj! Iga lázaikkal oly dolgok miau, aiwyaksu töntó ileiu változhatni. Rózsa anyja padig a leg Ikit/öuaagesebli fajhoa tartozik ó« fogadéi mernélt uogy moat lagjaváben ájuldozik atV.\|j stb. j aiert e kesére \|almába hapanoi, lúégís) esak keserves, ha osak é^easégeknos saokott valaki4. A kapitány és Mannarateát Imllgatagoa 11 Ütiolc -j előbbi asért, mert a tanácsos imjeásli leánya iránt érzőit aajná\'aia dácsára, gon-i j dohtii mégis Hutgonköld Kihfánáf kásirk, mért ftikfa,inisáen kwéi\'h-tut, őt ólthöu la ! lálluslni, imliuallanul inrghiusilotta j Mao uarstedt \|>odig nsórt, mert szivét as ónmi-iliek oly gasasgsága tőlté bs,iiogy attól tar \| toll, missiwiat egyet le* aaó is Márulná as \| iránti órzolmoit, amék nevo hallatára mag-fogkatla^ rázkódtatást érsott a balftlőli gomb* sor alatt. Mivel a társalgás ilyetén nem teréltat-betát előbbi\' medrébe, a tanár jelt adott a sárga szobába való OMoatalrs, hol a kává I W a pipák kóasea állotiák. A" kapitány, bt- j i vatalea tfandő Irftgyealatt, nem sokára tá- \|i veaau At Manaeratedt a tauár íntó»éra s \| pamlag agyik sarkán bolyát föglalU Miufáii 11 «a a ssokáaos abm, hss\'-at! luűlatta és p{. \| jéjából Imtalmas fellegeket bocsátott régre . gyoraaa mfakM mondá: vNos, kadra^ \|aiN- 1 ima, emlékasik-o még aa újév rigaalé folyt U—élgatésiakiaf Ügy híueio. aktar azt mondum, hogy MlaélC ka a fUasa éa ós Ikosém kőatt partbieböl (miaaa kmao: 4s" nántbogy w esaksigjaa asagtőnéaC valobaa k: aratók 4s mást fiamatáa bt\| [ ugyauezt érxi-o saive ?\' * -J\| i kérdés oagyoa is kBavsUaa volt saagsay (^tttakitas iosézvt; áa a tanár assa SMIIIII a kerulgeteai és saért uuadaa- «Mi ^ík Urtn f«* a#, agyasaiét által I • ilÉMMtttpi A éi M «éyi í W»i> n -aga vöíflU i <4 küldi el miml(ki a* efetU< uttu a pánit » attthjtlomvokiiHl \' általában m iiy*ület rábízott ar >ám g<><l"i«« rt «* u tatai gv\'« k-n U WywuM i »\' Mj«ví Udejön ^váíjidju. v 1 fiígVH Wim\'kutlik iU egyt üWt lUttv.otiel Msaóhiattl H tlilúlúftrlil, «ga->, Italon- ás uav«>idC\'ktniirlm, lovak é feifcék, * tMVfcmrttak tulajdouu Mrt, Iwigy tbiuól éláukehbon támogassak « et .taen vállalatai, miután úgyis el sarWl aU áÜ&iUmyé»«íők es hizlalók vaunul m eU> kásbóli eladáv által érdekelve. Máerfd«>rban az egylet iparkodni foj n itífjkUöuilbl) teuvtoanny\'agot — bár 4ioi\\ kyrt fajtabeli éá nőmben — « azflk ♦é^tot »xáiura uiérsákelt áron megfeurezui. % umaréaat a uiár hónt hassoánmli tény xaysgott — uuut tulnoliéz ki.xlgi ím iiiagán Aukákat i loholó legkedvezőbb árak tuellui ót lek»aitejii. K»i\|iolt. marha lulajdotioiamak i> kalqtu vsát ujrujiva -»tu.l árul a lonotsége: árou érj AceMlwUii, miután az egyesületnek •iláa/aUu rá^puíarlui sxámára is vaunak mái jeleutkezjli vevői. A icreakedönok, kik a soproni n. : kavátároist látogatják, e űii \'mtéimimy által tlkal<>m kan nyujívn, liogV az árut, melyül n vániiroli ul non adhattak, a kiiiHkui j kedvrzótai vásárig i^gy esetleges átadásáig a/ egyet lítuek k-miisMoha átadhatják, mii i különóra a legeltetést idény ívn alkalmaz! Az WyeaüUst továbbá a aupioui mar ! haváéi ot valamennyi l&togatómk hé az lr iiácicsul ps ■fgii«i\'gi."B\',j » ulgálui mindaxtl ügynkben melyük lelvi«.g<»i»áa. vagy ki.zj ] vetítést igényelnek, mindezt a InraakedéJ \| kiinut iiw, az eladó rá kereskedő árdekeil 0 BíftlIJHillI j:\\l»ól. Ion tudakozódás, mogkereiéí, ese atb. iz atuliruli tilkánágiioz rcinöuyliüu, Imgy, czfn -ti»xiíuiH iág{ óiiiok\'-ii\'ik azulgáió vállnjatjj I fl-ltHflk ; műiéi ólónkcbl) ,rc»zvátlel\| lalálifjíz.\'ii, Miar.iíliuík- ■■■ tinxtv\'ctU\'l MO)iri»iriufgA u )>it«ln^iigi naUM tílkáisiiyn. uok vcíij Miúil paöLz inh-toudílj ÁZ«I \| iUDZ»^a/.d\|u , J \| m He yMs megyei hirek. 9 ái •ruáfN aegélf ő mőegy lét rání yáláaktináiijH i» ntecalakult • a 3 ->20(11 liníi u e hú űfűn ilúiUiúu 1\'unlt K tar ióít dlr* m> A rálaaztá* a kuvalkvzüképi»!(t i líjtclult i \|(;g: Várni választmány : rlník : j Ciibú t jrniívzuá; Vál. tagúk: £bfuí\|>aiig>\'r iLijhíih-. Laky KrUiótue, íiuiussicli L>T<uoe-t üii, itwUnaiiu MiVi\'uő. Woiat-r Jfesefiii\'. \' I í\'ün/ úímIí : Knauaz Buldiz«ár^ : l?Ii-iiíál F«m\|a, tioffuiaun ilőr;; -- urv o <: i)r. . roiiiüi«\|iji Imro. — II. kórQloti tífyk; cl \| ilük Lijiómc \\ rálaalui/ tagok: ijlnufi Otíldi/.aáriií\'; VVímbíu Aiiinli/ó, búin W llcjiilkné, Soliiirz llónií, Söuiiíicr •Sitii, \'doriiá, jliljiu Kándíiiijt\'); péo/táruok: Kuaiuz i\|\|»ldiMlr[ ju^yzö: lluflnunii Mór. — 111. iktoititt: fdnok: bum* icb LSríoázné; vál. ilafuk ul Fo^cIbeirH JómcliM/, \\V«\'ia Sa QlUíiái KUrxslilier Igiiúi.\'ziió; Eidíijy I\'^itjoitV né; U bácba) Oyürjiyiié; Itozeubcrg Izra-\|4uziá<iivk k au-z U\')lilii»ár; j-gy/.ó: wi\'ay háudu . IUhm K}llkiiMá\|{ la uja na-if.ga>onibaii >áro«uiik \'Jakoaaii. A l«u i gj ilkoMág liárqm árutlau álduza-i aániap dólaiau J árakor laiiMUék HlM. (Dr. 1 ubk iát » r (MM, p 4 áralli ¥tkn 1 i-H mmmt ■tkiA iuM HÉ?I pl NagjMtaiuán kö»3n»ég rán- ▼élt melleit * bttai#ny, m«ly4 n toll ír ó j aife leinti, a It0vetk«6< P^utekdq. «Ka 1—6 <>ra kiinti »S«ni\|iiüf >4tid»r gt>\|ij(ii lakot, leli wtt á« « ktiruyákcli általán )>ccaüU «tüb«\'r4 nok ixiiM-riKlott, lölönégívol é« tiz óvyjj liá-l Val nyugodt kod^ljrlvM Ul( vaoMira után aS Mini nid/«ti. Ü uj-áiro; olvasott, utílu küaVT vult, a ki. liu iiedig Unnlga->ot>. türy kUrUlWl4i 53 é\\-ea luáiiy a aguiu-■Mádba iitout agy barámüjét tuagUtogptni, agy 18 évos leáuya pedig « ctélédnol^lmo vult. Ekkor Ogy k irai állvtt tuog a liáz ajv taja ülííti, molyrűl uégy fidiárre bemázolt fel-ffgyvíírkczi4t vaiber tízállúU lo; a ce\|6di>k «gyuti levél a pf:lcdaxobábnu az egyik az AjtiSban álló koO<it befelé lOkta azon kér-déíjlej, Iwgy mind c>dédek vanunk-e á »to-bában; a kocaU azou - válaaiára, liugy Igen, boliuzták* az aj tét ók reájuk oauktak. Ai négy ezjukos küztll kptto inoat kint ért állt,!kettő; pedig a lakóttopába nyiiott, hol az íiuént edüiiettek cmuduáeu Ültek. A joleiiptel, iimly (itt moit a kOreikozméiiy «kbél ítélve kürül-bóiüi egy éra hoaazáig lojátazédott, a kép-selom aeiu képűi vlijeaztöbben, BUtÖtohbuii é<t vörlásiiébliau kigondolni. A a«mmitaein gy«; ui ó férfiú, fúlenégo éa fia • czinkbaok láttái a mindjárt, rutául aejJoltek, ufluiialláirél áhj h\'Uetait asé, a férfin már Sazbevegyillo ryeugf «i.o\|mt volt és igy a künyoigéare adták; uia gukut; uz a/oubaii nem hiúznák aemmit. n •zegéuyok. megkUUiztcUek é* egy máaután ir tóziitob módon gyilkoltattak le, valóaziíiUleg vlőbb az apa, azután az anya <■• végül lizegéiiy kw liu. A törvényszéki Ofu«t lelet szurini, mulyot l)r. Sebre ver La j oL ur nagy kcHUltekint aael a bely\'aainnu f«l-\| vett, hU\'Vágé bárd lóbuUiit a #/.er»zám, uiolylyel az ulVctciuUlt olviidult gy i kua aj kwgúuy áldozatok nyakát liátul kurvstilH moUzette. — A e«el«lek n iájuk zárt axo-j I«Imii hir azcruit liallották a »< g-iiy áldod 7.a-k uyoMoigw-t, jajgaiá ál éa lutláiböi-géaot, — \\mmó Uiuokat altbalolt ki a aze^-ny Iwjadou leány a <oaclédásobábuu) végA) Csőn-dó* lett uiiiiduu. A gyilkosok oítávozui Iái-notiak, a mikor aztán a cselédek • a leftuy kiazabaduitak a »zo bábéi, vérfagy autó lát-j v«uy Urttll idejük. A kocsi* azounal beliaj-j la oit nani/Mtra a aiolgabitóaághoz, liol je-\| loutét tett a tffrftotekrfil; az erélye »zol-\|l gabiró pedig azoonal intézkedeit, a iuá<iinp reggel a lielyüinéu tüiléul meg a hivatalod iut&kedéa. A IcWfeek adegvrély eaobbeu nyo-J moztaiiiak, gyanú* egyén olfogatám meg ia toriéul líiár. — Az ördögi kegyot\|«uéggi<r elkövetett gyilkosig hoszu múvvuok látezik j mert ekazerek, ezttatkáwJétek, éüutetlouilj maradtak. — Vajha mielőbb •ikerUlne ullognj a lelteoekel, hogy a fóidt igúzaágizol^ áita\| táátiak elég tűiuanék. A azegenj álduzntolj pedig nyugodjanak békével oly kmo< halál után, mulylyot életük loualá a\'azakiiuiot \| — • az eietbeii liiaradötiaka\' vigaazialja a kö/:réizviít( \|in ily eaoibeu < /. vig« ztalui képea. — ■ j . • r , (f Tóth láálMán.) A «/erelera e. UazaÁeretei megátea-iUlt. dalilukáiiak , ki oaasu éa kiuoa aiuuvedéa után Örök nlonirn zárta le úradt a«imeit - hó 3 áu, awiitoljtik uii i a megemlékező* néhány aorát, röviden kOKiilvéii a huzáuiik azenloli élete-\' lem37 lyáaál: Tóth Káh^áu 1831. múrczitU\' 30 án ^xuieteit Baján, hol atya urodalmi atáwverő volt lakotáii iu kuzdté lueg, Féeaett folytaivá:! két büleié»r,i\'ti évet vég/eit, a luár akkor kezdett veiVelni, aót égy aie kötet költeménye meg is jeleut. I8j0-haii tiódii* peátru jött éa. kaiofiai tanokat k< idet* Ipll-gatni, később katuna lett a több tliközetlien réazt i« vett. A Szabid«ágbarc« után egy darabig otthon lu\|\|paogúti IrtOl-boti ltodig Petire jött a itt egeszén az irodalomnak élt, ia még fonnál Jé szépirodalmi napilapot ala- ur. ki U lé „lets," a/aMn nm eg V«il.\| Ily mm. Vároaiiuk egy kedve* eSleru I)\|i Iru ra k.ki«n»Z"uy tartja edt(mijét Mdllec Krig.ec ybeli izr. imaházban. Meleg Üdv kai mi is hoaájárulunk a szép Atltváll a Anfianas évak elején. Tóth Kál-Miáii\' költ í is iréí pályája sok babért t>ti-ime\'tj «4á» iára. Számos uépíaadalaa liuigjai liéji k»zk i.c,M vé váll; drámáival buzdtüijs A* é^o a Jie vélt a hazafias érzéseknek, «ze-\' rulAii dal ivsl Vdig uuvnyorte ■ n magyar hölgVek I zivél. reld. okléuer 13 a é a, amikor iagva élhüdéa ftie éljlbnlutt volt. Kijbr. 3-áii Üm dt ai örökre az ajk, melyről oly sok ttép iial zCygl\'li, a azüut meg dobogni a kebel mely a tiszta hazatiai ér/ésaek volt [mind régig tanyája. Temetem nngv rísz Íréi mt\'lle t ment végbe. -- Nyugodjék bé \\ I tza koszorua dalnoka is l-^veii imku kSnt yíl a föld. - . ók Ml Mór I\' Ikes be>zédet \| far-i tott iá \|ie ticéti kaszinó [Széchenyi lakoma-jáu p hó l-áii. E szép neszédufk\' vérsörai. a kövplki tlik: „Ali^ egy egéz évtized rau méxj hat\'.í az Ozredévbúu a mióta mmizetduk \| e földút b inának nevezi. Mit el Uljnk ttirg , áz cjcreilé: beleltét V Amal, \'hogy hódiiauk meg! mWj arorazágoi liiór «<gylizir j loglaliuk ol n sanllc n, ax ipnr, a Tiiuukay a cinlisatio fogyjverftvi 11 Ez a hóditáh Ti .rátok vár! (a/ iiju jiiOijizi déklma azók) j\\ jilvS JmilléniuiNot Tf kbzditu t inog. Széchenyi ueliviu)* ví zi -ion íbumie rkm a iHiiilatilk mi magyar liu zánljapíii dalról-kiadalirhogy; a ki-ido\'iiiil-lenínnjliöl átkiáltbas4át<\|k az elmulúba InW.Icji\| je «ót: vMagyáror«zsg, a uioltről Széclibijyi azt mondta hj>gy gyajvr»j\|á* í , i\'vÜi 13 éli urrál, m In kiviinautiul frwb I H\|kllvá\|(\|i OyulH fraui;. leik ,\'rádi evaug, kjJfség állal válass \|Utp4 nrg le\|ké>zazé n\' j hónajibno \|lieftiattátiii ni állumáál«. (Iratuláluuk t.l hariituuKuiic uj iill un+.\'.lui. . ttiKalaikif.} A helyb\'ii kildedóvóati;y e-<dlet uz i/r. uüe^y ii-lt -l •<gv<-lüívr iáuc\'f igaloinnial egybekötöt\' luugrn-l aeiiyt sk^mlUtu/nak rende^ui e lió f\'\\»-án inig.. A vigUom a késsülés sladiuuiálMti van. s bizoiiyuial errúl még nőm tudunk, dt1 5i-záuyot az, hogy a kél egyesült egyiet >•/. Alkalommal jvalami reiidkivüli é\|rez •i»t »/án-d iku/ik nenzui közilnaégüuknok. — (IiIrtJArAa.) A nagy bideg -k véget érlek. lUítenkint fagy ugyan, du nappal l ic--poe» az idő;, u\'hó.inic pedig a rárodii i Íliajo aei larekpéiiKiái] egyik ulapiiója és csen\' imézet\' biUiáll&Hil Őilt az igazgató rálu-zltuány tugja tizen állásáról lemondott." , A xalar;rr«ti\'i;l jótékon * n • p»yiet elnöke, K 0 » e n bei g Sáuhpruú\' Ur-völgy megliivót IjiiüiátoM ki, mely az^\'ript a nevesetl liöedylöt f. é. fi-br.. l5-:m a „Zöld-f«u vou^é^loliiagyioriuéheii -or.< átékkal egy-liekötött táiKuvigalnjal rciiduz-l Kuldete esti 0 órakor. llMéptij"gv \'I f->, mely c-ulc a pélizláruiu leps knphiitó. .Nirajegy a nyeremény tárgyakhoz, gl kr. -A báleslély iiMr.ta •jövedelme a \'zalao^nl s^egi azegéuyek közöli fog kioazüiun; a ki\|xósoiandó • nycroiiiéiiyo-jk"t hAroiu azep 50 irt értékű tárgy k<jwzi. — 4 fcialaloN fltredl aziuliázat a ayiiii évad itt iűoroli Aud»r jelenleg Széki\'-itehei várotl mdköilű I >áisulata uyene meg. A srinházi écttd remi\'llietőleg élvezetes less jD.\'Filroden. > (Xlaaa^lrvék.) A lidyb<di oroszlán-logaló vendédiotg Udrko« K.áiiuá\'>tól a Ind U h zenekar duzaiélól január \'J4 diki kelettrl 1 következő MVi\'let Uapta Nizzából. Ti>zi«b Kioinpaeliri Ur, Mivel hogy iigyeim olhaliuo-zánu k, mUkodéMinben iiciu volt időm humarabb íjd aemmiliiyoiua már. Débrln Bi>n6.ur a déU.iiai-ia- levélé intézni igfn tánlelt Kr.-.npachcr ur-l«»: bámánatot kérek ebbeli t\|alasztá<om miatt, do annál lükébb noníié) iparkodom mis^ta iAt önt a történtek felöl axokpak >wt térjed dóét le írva tudósítsam. — Ym a bandával elindultam decxeiniier tűién, az n\'ban nem Urtéiit wmmiléle \'zenélés Mi- lanoid Milanóba érve (1 j év napján- - jtt l>odgy\|ászniikat megvizsgálva, azt találtuk/ hogy ja nagy bög»í. ketté voj? törve «z m?g-ukndtuyózá további utazhaiáiunkol, a bő-jőt a liaiig>zerké«itoliöz kolh tt adni <1 az $ nap alatt aészité el, ilt péuzkiroset .után ts keleti néznem és bőgőt kölc»\')nii«ni f.-lvtút-n két napot a „Dal verme? színházban, hol is oly leUzési len részesült zenénk, bngjraz áj-zágok e legszebbet irták I-I.iJíÍm!;, him\'-t meg-bivoulbenuüttltet eat eb;die a ^Sociatá. n r t i \|t t i k a patrlotika\'; ezeiteJab. a U-gcfió uri clubok egyike Miiiniob.ni. itt az urak vulüuk vae"»ráh:ik vjpíora vér g\' ii fdlköszöntöttok Urnnüuket. mire é;< akii-iruit trauezia nyelven egy rövid beviy.-; é«ol kö-zflijóiünket fejeztem ki az Jiráiiytiíikbaii tauiiiijott veudégaeretetükér^, (•* Inmx^Í\'Vii végén \|olax nyelven mondtam ki a /avakai \'••\'lji n>)k az oláatok" mit i* ax uri kúzóus-^ igeu »ajíy viszont 1 éljenzáasel togudott — MailatUból ••\'i-idultiiiik január 7-én Turinlis hol >s m Por.-\' imovii v .suti slIntttUaá- tftkin-tetes llenuyei FerentK ur hazánklia t«jí Ix\'iiuüiket fíosmth Lajos Mtgyaror«zag volt koriii»yzójihoz leéad^vetőié* végett. Mai uvei Ftreucx\' ur, ki i* mint lo^ámvev-o van alk.ilnmzva aturini vaiu nál. Vmata\'-ta magát ne cem mint annak, a ki bennünket Ba-raccuii ba fog vezetni tnnr hat í órakor Víi«\|w^ án megérkeztünk Kouutk • Iaká4 mellett hol is lliásf ezn-des ur (iunsxt Adal-bert. ufrál, mely utóbbi Koi-utli Laju»uál Ulűkotllk Ír-I«M l -eudo.b\'-u való segilM-giWe Koi-uíjmak, igen derék magyar fiaú emW vári nrtg- Ibán^zred^ bevexxtmt bennünket K«>» uth Lajosdol^oz<i ■X\'ibájália, hol i« az órr^ ur felkrlvén, dolgozóasetala nv\'llöl, taire éu rövid piesxédeiuben kijelenhettem azt, miszerint hátiak voltuuk kormányzó uruuka< inegtiaaelni jönni — ebbeli be»4Í-de:»iral Koscutk Lajos azt válaszolta -tf k» • zö-nöui kedve* barátom, Jó akágáltuk a i, fogadják szivemből a-k\'-szöjuátHl) de h Ofl s á s 4 n a k az i r»)i t\| miszerint a zejoél éa\'l uem ha liga thai ont, mirollliogy a zene sz 6 olyan sebe t^ az aki tana fel k v b \| e m b u. aj mi uok kit H\'o-ni e 11 d 11 n 1 ó k ö v a t leos m én y a I < n-ne VHé>a étfi ál lápjo tómat Illa t Ő.I e a — erre közút fogott velem és tovább inmulá i m á r fiam zongora z\'á/s á t ae m hallgathatom "gy p.ár < v óta: kérdezto továbbs bányaii vagyunk •obv azi fu ellem 14-eu, Licji pedig ax ügyit* Seu aztIcjtSá ki Ift-an- - mire Kvasatli azt moádá IB-an, azon s<áui nerxiiotéilca •— de én. Ijusí eien ügyetlenségét azonual helyre varain jéi un mondául i n banda félje* lel-Mzáiua 14 fiiböl áll, erre K \'^aih axkamudji : wx már más, mert a 13-Xv aiui\'x><n\'iioéi\|tMi azám ■ I erí\'ü elbqctuxlKt tőilink é« Mouuyoi Uqil\' h i colból ia, laigy legyen utiuulalóiiik az elaialáara ■Jlouuyei ur miukes Turíulm vi xetitl é» kiesxköWUta a fél jegyet szá-i.iunkra • gé z ax o\'aax grátiiexiK és iaind-egyikilnk a;Kouulb keltjéből lmc«u-falevelet »zakitolt\|iuk le, miből is ex-ininl egvet Krom-pacle-r lunak mint derék insgyar-embernek elküldokj Itt Niuáliau igen azép nyári idiíjáiás Van a trtigtr parija gyiáiyorü ssép a uaramjtlák és A MZ.ák nyilának — e* Itt való«igo* paradntMiui k>-r-. -UKKK.& KAI.MÁN, 10 ruo Maisona Itt, llotol de la iosu Nico Kranos. \'etil ama a magyart 1 igyobb «nlma ax •\'4 illeti, ki Valóaá->ar nyelv t<-;j<jt- • -Vagyarasodaak. Kiváló öröm-i\'uel - yeuük Zákányból a kil\'ctlniá tudósi-lási.\' melv \|rról értesít, hogy a bórvát határon fektf, ■ kizárólag horvát eredetűek által-lakott Zákány\' köxoép éian/lra elma-gyato«oiM>j bogy agy a te.npl.. ol«ui, i»ko-láliaiij, múlt a házMikrJrfll mo«t már koáró-lá^ a magyar nyelvet beszélik, Ezen ártw&és áunylval inkább Arvondete, minthogy • kozsm lafiói á\'landő öeszskötto\'éibmi lévén höz/ájok közé) lakó horvátomági fajrokoaa-ikkai, őzöktől fvlyionoasn a magvar állam S annak njfive cJ\'eu i/g>Uatnsk. A larai-uó y1""1\' " szerint a fegaróbhi nép/zámiölás alkidrn.\'ivaí, is oam volt ^ydkiwgy egy zá \| kánr? jakos, ki anyanrr, I vallotta vojiia le, A k otíaai rt\'iiii kath. pléltái g-4 apMttola volt a ina,; léséaak. f\'i • lu«xlali«t! rxra (ZsUiM^yé-Ih<o) Hza <i Imre oniz. ki-puM-i., bjrlókáu, ki. egyik- a\'megye legi Inyebb vatiáxainsk — »s "volt ^ájtiivadá«zat a mait hó végén s pár körben drb. nyitllal végwkl.iit; a vadkiméJéa\' okából e hajtásokat korán l«-«lUiit"liek, bárha Jlfuráí.óK n>y pVzén «aé-piái vau nyal is, fogoly Ul Kllenpea feljebb a vadátu\'áifól egykor hirra kőzíégi erdők-bon — mint halijuk — igén megtogrott as i I özvad a rendetlen vadás z-, a udrajradá^s>k légiói s a toniényioleu (.óbor eb miau, melyek későnkotán áx erdőket hajszolják. E. Oy. \' RAtid blr^lu A hires olasz Jle«t\'p.<.-re Leonarqu da V nein-néjve igán ér-\' rdekes felfedezést tett Plridaui ^.^azarin lk<iiiyvtnrhan lütditur nr (ie\|. <h4iiínfdip f r. Itogy s hirs\'f«(ésc l\'4T2—l4n3-ig akkori egypunai multán azolgálatában ái{j»:t mint-ápité*, s hogy jb llj.év alati.iguztíivő muzulmán volt. — Dr. VwtoejrTamás egve-It-nai tanár ás orsz. képviselő, mint áz „Ona. Krti iija a politikai térnS 1 aljasén vűsza-v.Miulni nzáíiüékazik. A lcgko^elsbb tör-i«iit kuninál xendtUés ;fólytáu liir sxeriat fid-je«st> újjá ámrvezik, sx egyptomi ladwn-aet á* Hxigprubli legyeimet fognák alkui maxai. — ^abrieiM* Ivároly \'na^yküköUŐ megyei, Se^josvár ván>«i or«s képvi»ölö el-hunyt\'; a bovexett jStJÖ ó a volt tagja a háamtk éa kitxbcoiUUab. n álk. A Duna jege 0 hó 44a d. u iU órakor megiuduli a lováráa icrOktén belül i, de otaklumsr beállott ismét . A jégtorlasz, uiely külbaben ré* kouy és porhanyó megL<dult a Maigiilndtól, lfc«uxott egész Mi Akadémia palsiájáig a látícihid alatt rlT» jíg «í»raí* a bőnkéig ooi kxou olt 1«ii4i diueiwH<ldva tucgálloiL -r A Magyarazágsn m<gi-\'"u-\' lapokról a kö-. \| vetkező >tata«tikai kimutktát közli a Ya 4inapi uj«agt Politikai napi\'ap 2.1, politikai hotilap ÍV yegvésiartaímii kepe* Up & l\'jgvházi é« iskolai lap 23, azépuwdalmi ós ve^yoiuruhftn lap Jlunenatika* lap 4. Vidéki láb fhrftn p iláikai tartalommá t 78, Kirdxtéti lap 3- F>Uéira<uk fií. Vegyw niolléktap 14 —; Tr-íirt kíiíjkutiaájyi mí-uiater ur fsbntáf bóbsn miqudtot log Bswo-hivni, mely ÚVaR\'a laaz a a^ÉHr-iakiÉkw\' ot/e i/tamak kérdőivel (oglalkmi. A \'V* kaji aoulairLsgy liódiláa Wtt k gyógyáasat 1 lei ÓH, több iii\'ilü: áH.titthitli a hiiktahw g/ógv- .] \' •zerk\'önyvlm MvlMt. BudapNiai Htopa w Krieguer gyógyat"-«vizek (eimia\'lák a w > dot, nt-ly w<vinl a va* a tokaji borban Isi-oldlifitó ós mint kiváló g>(^yai4r ;a vérű, ideges, [migraioo U-it^okod,) tvudktv-iöi jó liatáat gyakorolt. kor i viltob bexéh, MannersUidt est jól tudta do mégii nagy mé\'itékbeu xavnrba jltt. j aiortí neiHcnák félénk, lihnetii ez e«ot Imi alságosau <i/,uméhiiOs is volt. ,Igent11 iuoi.u ani, ballatlaii bátornak telsa it elölte} nrn \' által pedig busgo«ágot mondói i vnlna liu scabo hallga ás pedig bárgyúnak\' j\|ün-rtts volna fel a tunát elötL Mitídsu esetben !-kál s4\|lyfrttnie kellett ax öreg barátja éa pak rójs irf\'Oii tisfisletle-n. E szerencsétk-u-égiii lesftelvo, Manner<tedt fülig piinlva, \|\|ar 1 lien(mondó érzelmekkel, lolelé: „Igen, illáí aduk Istenuek, hogy a páijbíabti^jieiu ilill 1 finitjE mert oeiu Kóxsa Volt, ki f"gp* íwi(f»(j t fthms vonta, és mert" de itt pár ím-ijíitntí Jen szót dadogott és iitiirt birta a nioia >latot bafajeáni. t gJloiL ás miárt" vette ismét fél a tanár 4 fi? owífifytt mondat fonalát. „Továbli a tanár ur, éu —• igarán mondva K"dVe« Manneratedi m, valóban-Mj-I a látja az emhet, hogy ily derék iljtl, l«a: modorú. Mert laonaá az ur\'/ ( Éten — mivel kéoi teljéién axabad, Inai ágy sem \'Voltak mm a i\|apitá ai im méttéklieu, Hikénf t liázasaág kÜ- ■tilaegflteiik rr \'"\'fP a jövflban — tMár ur kr fog iisretni. — Egyi ipt ál^HU bár mérés«ak lohotiluk, de esak áatsutelnének Mértolmos ember ró-ba mnrakbau aduáak aaeknak ki- n én az nr álmai, sem a nvák MM, motyeklmn azokat kif»-\| Mjja," mólt nyájasan a tanár és nri^Mt XaiiMrstsidfnok. Magam is í crfiaoi tmykoron ás magam j* fára-aaan álmákat, slötdótui, hogy lát lm • tdidi veasi ki Uiagát, ka •aavskiian a vkaak ktftjesést. E* ba rági tsoká* ■wsoty IsbsgaU ajkimon, ugy valót ann/ira a dolog miafi Utrtépt ui, m M mtiAxség és flMakeég miatt, támil hé Ml pMMraUdt ur «a ügyet lárgysljs. Hé \\Mm kmvtt rnmmi mtémég öntll, lm oly táplál Jé! magjsgysasa, aat mon- dom reményekot, egyéb aemiuiit Bf_y lérfiu-iak aoluuwm axabau magát lekiltni. aem pedig valamely leány kezét megnyerni iparit- dói, uúg biztos keuyoro uinw, mely mindkettőnek ulég. Legyen tehát\\ jó kedvvel,! iparkodjék éa dolgozzék; lebetóleg lámo-gaiuí fogom; é« ba ax ur egyezer B.-ben roctor I<jm ói bevonult a sxép lakolaébűletlie, skkor ideje lez, legelőkelőbb duté\'ól, csi-iOs. fiatal liáxi asaáonyról, gondoskodni. Leg-ilább nem kölelaaő iiy daikoxátol, tevié Imzxá űs vártatva a tanár, mivel ax emberi ?iv gyengéit ismerte, é Manncrit-diot, imnr akarta uigora kényszer alá Imjtani. -—\' „Csak kö-eleső nyilatkozatét ne, kedvoji jelölmm, ext ól véasa be elméjébe, a többit meg bizza la-earel- Mannerslaöt mélyen lélukzull; nem aart lOluéxul 1 de á>egmdulá>a kjnioiulhaihin olt. Kkkör a tanár mondá: „E« itt atyát «gysz hátra, Jbnn,j kl a fiatal liajtást uteg-nwndi azátnodra; ptert ez leend egykorou letörömid koronája, dija minden néíaUlÖaá-id és lentondáaidnak, fáradotáaid és .lőrék-éaldiwk. L)lazsál l-tenoel, vlgasxtalódjál, 1 kiásom ós Rózsád áldá<a eilkisérnek 1" (foijp«. kö?) Quem dii oderunt. —\' A kit as istenek gyűlölnek. — j Btalay Hándortól. UL Két vanjcllras. (Folytatás,) Asi mondták, a kik látták, hogy ás ö eg ^sxtaletesnek Imlálakor egyik tzetiie Itva maradi, th pedig a mi babonatOrvó-ünk m^rial egy máaik küaeli atyafit kivin a másvilágra. Mondják sat is, hogy aat a dolgot Ssent Q iboraá asssouy nagyán a ftjébo vatta és X\| gódva nésis as ekfcUala fennysdú \' vira \|L\| drága üsstiks kleaaesouyi. Mont ék • Ikll A Wdogult OatalM urnák köw- Ijdibl rokoni iiAkt Ináktyánál neut inutathntolt< a C\'B\'ádta. Ltjgküzellbbi véri okon Eaztiko Jljtán l)ráva«sékyliá. Do hál -- ahogySzeul Oáborné is okoskodtál -- ax olynn uagy a«aonys<ig kivül áll a jó Isten ilveafoi ma itindelésőiú I .1 Hanem az a nagy asu<^iy»ág uagjoti eredeti itifnteiamléto [volu . Mikor ax aoialla^viak az öreg Józai vezetése melleit ehneiiii k kedves levitájuk után, hogy vsgy elkUériék as örök béke-»\|)gbi;, vagy vataxaliocMk magukkal közt\'jök, \|m\| OMlk dgy loazeu Mke és áldás, lm nx kóxöitflk Iészen t — aig^aiwVeii alkalommal ^rávaasAkkné pom üjeul velük, Imnrtn ha/a níeni iigyóíiöiotl; V .1. . .be, itobáiha aár-Jcvsoft t j N"in biívfálntl juisgáhni senkit, még Poro«xkay speelabiliau sem. P* ha m"g elég liptai volt]volna arra, hogy egy ljt\|KUW«* jjui pMradmaoumt, a minő aját laka vnlt, pjtH/.tdvá yálioiinMoiíj blaenyMan megtette Vilii.II. Hejh de léit-a« nbtl okkal nagyobb pwixta magából! édat tsz^nkliól, Klfűit I84U, alig. I8dlcn. KDpyjoorilul •aetnÜnkból. ha oeak a hifit bellik jbeezólnek U róla, hátha látlnk vjilns, hál lik olfi lettlltik volna, ;l)o sokán úgy jártunk volna, mint aaok a Jó lelkű ha aallak, a kik háláiultkal váltották meg a szégyent. A görílg büixkéu mutat á tlieiuio. pllfioi wiklákra. Ások a nemM\'i diesősóg eMtlékoazlopai, A magyar iienízet borús Ikjiu-lokkal olvama e nevet t MV i I á g 0 a,a .Sutéi fátyol nsgv. nemzeti Imreiünk emlékein. ! Emlékkó mini hintánk eltiport itabadiágs rangjai Ibié öulla állitell méjoonotzlopul. -illába sóhajtunk moi már. Teheiüuk-o mi arról, liogy a kiben l/iotiídá»t bilt a Yiemsel, ahban áruié MphialUs la)ipangoil f! Kp feledjük el, de ne igen emlegssaük I — \'Osnk a esende* etaládl ttlskely mellet olt-1 ■uk \'inagxaiabik vénébe, hogy irtózzanak még agy l\|y oovet iroi a .magyar nemaet törté-1 netkonyvábs I Na ds m OlleUgeá bmsád. XI ffou-dolna most ol/aa napok bekövetkezésére? Akkor u c«hI( ugy jártuuk, niint a kit íjéi\' 11 ni Imi 1 rablók támadnak m»g, s as elleadk ragwlt gyilkol álma! izgalmai közt unmivábe mártja.,} Ewate est a döfést ■ minden pmgjfar eziv. Keierü ébredj ax\' izg»>ima« álom utén. límtek a hire azután eljutott még \|)rá-vaszékyuji nagyassxnny eliáit uoháiba i., A nagyasszony aiminsl hivatá lVii««-ltityi. ] .A pjtiiijirttjihtiMÍk liajieika minden jtgyéb alkaimi lih^giolenésekor tanu«ilolt komolyai gáuál nagyobb komolyságot mutatott. Ks ax enilter, iíjld Mihatém árulta el, hog.v lienie SMik egy j mákszemnyi I* vulna azok bel az ér/elmukljült\' a mik as áréira moselyt Varé-ssoluak Wigy a azemekből könyökét takarnak \| ez áz t\'iaber cx alkalommal nem \'bírta ] vlii\'kolnl ui ssivélien duló lájdthuat. Kómán, komoran alít meg L)ráva>záky né ulótt: n m»r I kor fllÓMil kiaáPátoil, úgy ült le, itimt á j ki csak áltnáliat^ morog. Uráramékyné iró«afrekot veit ejil, a I az iróesdálra inuiatva, igy szólt, • „Tdieék Imi végakaralomat I A máaik végieiideMiet megeinmi«iiettemk m^ítj ha szoutalautil tettmn. • Ujr« akarok rundéi knxnl. v I l\'oreimkay ax i^amtalbos ült él vári* a páratlan vsaakarat végremleHteséséi. „Mklden ingó i<* ingatlan Vagyonémat hagyom itUvéreiu, néhai Bodor Mik ló* uu«s falvai lélkU, leányának hajadon lto.hu Eu. likénék." Portjjikay eat irália fogiali.>, d* u\'ánna léve - a lmiul kövglkesníe k\' II — „nlymó ihm, uilisénnt.* — Tudta 1, Hogy elletiMn, a nagyaataeny eaak egy»er wukiill c>4UkJn(. I Ax apában eaalóoélt \| a leányával aem akar Imaouló médou \|árn\|. a\|nsgyaittpiiy otakugyaa így Ady tatia; mindaddig tai k esel Is* Üodar üm Álhart ügyvédem ál- r. t nem impit hágom. Isten iiadetáea asmánt. hOíiutáStím m ■ 1 ■ a kilms diifd vonsódik, (erjlna ,aem mégy i megjegyecvéá, hogy a jö» riiilmsk fii-fitt akarnia \\miu\\ as ideig i* lUtdeikailiw-sék. rí* lm m 01 ök»ég.t. ,í>igad«í nem akarná, \| száll jen az k irtőima u- dgybáskeraMtre, \| t^abad rvad«\|kesési jeggal.A As ügyvéd Imtsa éve qj ainkoll fiifffiái kifeje«á«ke\', m^g oldva cgó ofhái\\y vfá l* téve, de \|nog nem engedte- — lile kiiétafct\'baiárá a >4gnwd4eW* aM\'>t már <4eel\' \'roÍÉkar\|ur. - «ólt a nagya«<amir - górni \'skodjáa a torvényo <xámu uuakml Ma m g okvetlenül rendben akarom M\'ni a dolgot f \| Puiosskáy bánat\' kommy aresáa a saavakra aokallau, ketdó bámu\'at támadu » Leleplezni aem birta; - jotak kitöri be\|A:e; „Ugyan kérvai, lefra való t* ssokatlan. iparkodá* f j „Ária váló iths l\'orotekaviaram. hagf éa Bmag aiárok halain As Ügyvéd tmvn< már MÍaaiagailaa jellsuid a4«od)l. Kigv. ,<4um« l kW\'te 1»f}« életi-benj ba vöji avati a aaaláa mímlen atkába 1 á Így tjntg sem tüköíou aami a aátá< roaoll livílnlkiizaitíif, hrgv meg fckar bülni. A ki aany»zi#,győzött má»ók íljdtt) öo-^ magán, mórt tje gy űhr<té I- s»l á nagj^ Immlmal ta, mtdy mmk<l a akalam v-dgya hea IdliaosrltK , l\'oritnkay :tld«óalé a nacyi>as»Miyt 4 oltávoíoii. (férte, i^fff a rt \'eadsáa^éirófl rög lön Wo ivadaii. t Kaalait Právitiífl.1 né td§kétvW aan I kat a ^ttfttákftb\' a mil>:i< édnt fisa keserű rtnlék 8<«ri>a U\'Vgetj* Aet, s újra iii«iiiliiáiM\|iliip. lletoet\|t a nagy v v!ibga>ln IvohmI^ imIt n«ak addjg s«%ált ? -iiev/mek, míg élt. Aaéla neki avak (gy \' rvndége Vot, a l^tnttkltjt Kat min\' \' deo lenaábm aUagnéta, aa egyeálsn aivá* asentélyl klvéva . t (Myl. kjv. Fölhívás. • iáéhUt éi kétkát, I A ,ttWiug««i álul! ím Unitéi laattl-o SHgvri twcsöli « kültíii-kül ktthatokaaatt ttiéheo 1 i«tl«li cgyliáai bt ló^lgekeali miu«Uit>u ,vó«wíl,, molyok a iH»jjt«iÍ!í>k ln»líS«t<foak i\|ím ús oxtMlal 11 u^íwVíU* fülvwátfusMim irányulnak, Un v hutiak liolyok, k hol i n< ítaiiiió m úgy házi Isalíeífuak bdktailsógii Ibi Ukn néiUÜAf miül u anyagi gonduktól* <Í0 mogsaárnlálliauu Írnak Mun néptanítók, a kiknek élttte nem «fté(> nélkülözi- éa küzdi emoél. KOIOnilftoil eiotorüul 0mo eset a kául ir-taoitAkuil, kik kOstut ttctn agy van olyan kiknek kántori (-■ üuiklói (éuykeddüt\'órt i> as«a járandósága alig Ims ki 120-140 frlo . Mit várhatunk ily küiUiuiények kOafltt a i zcgény tanítótól, hogyan Legyen eleget a ko sir inai máinak, jnibúl aaérozao mog u eail Ősükét Unművulu-dóséruV wure mire tordít a ss&bad idejét, mikor kUeutr gondja ia na jobb, mint a ta híIíh V Aa ilyen káutor ta illónak oaakuem aa egt\'U tiietéae iuátért ioyt be, a nem a tanításért, iit u ő kön raxete leginkább hajlandó mellékes ibglalko láanak tekintem, a maga a tanító ia káuyl Jen megélhetése »sempontjából folytonosait rö tanai foglalkozni; így azut&it minó less aa uh tatáai eredmény V Notn-e aa oly oktatásnak I bet meg a kellB aikere, melynél aa oktató tói v vei létakkui halhat be a togükouy gyen eki kebelbe V Altalábau tudva van, hogy tOrtóqtek már olyan eeetek ia, utidón a iimitó rálasa* táanál bem a képeaúgre v> h tokintet, ha* uem aa alkalmaz taton, aki ígkiaebb fizetést kívánt. Ka által nemcsak a megállapított ta* nitó tuMtéa aaálUttatott már ej yszur loljebb, liánom Így ment ez ibkról-ío ra, míg régre oly egyéutik vállalkoztak a tanasék belülié! séro, >tt kik életükben mindi t más, csak tu-\' uitók uem voltak. Sajnos, () való I , A tUrhetlcu Tiaaonyok t átlátva, a Rza-lanegyei ált\' Unitó-leataiel" kérvényt iutizeit. a salamegyei káutor-tai itók éruekebeu J uí illető egyliázi föbatóságol boa, a mely bon\' a kántortanító fiaetést tnegv zsgáltatni kéri. Kszel azonban nem szándék a kántorságot \' a tanítóságból olktllünüave I tui, haueni in-1 kább mind aa egyházi tzolg latért, miu/l a tanításért, egy\' egyen huasi a jövedelmed csakhogy a bol a tmiitói li/.« lúa nem lóuuu ki\' 8yO irt minimumot, ott á (U írtra emelú> aét óhajtja, tekintettel uem 1 ivén a káutoril járaudóságakra; így azután tókuak e kettős foglalkozási lért olytuf jü\| vadelmük lenne, un által a k tségboojtó helyűiből kiuwnekálaének. Kzokuek előrobocsátái a után aluliri választmány ez uton fóthívjn a U ttiúiló-ogy-letek éa UntastUleteket, hogy ai illciö egy^f házi iöhatóaágokhoa hasonló térelemmel ;já-■ rtíljauak; azon reményben < írván be; nra inkát, misaerint kücüs kérésijük küael jóvg-ben teljesülni fog. Teljoa tisztelettel j uradván Kij«ztlielyen,t Íb81. jan. 10. □ a ZaLaM. ÁLT. Ti NTBSTÖLET Uiwiii fiUti kántori tani* 4üiaj»- Vegyes köziemi ínyen. SKoltke a liftboruró I Az ttInstitut de droit intHrnational" egy k a kűnyvet tfctt kö<é a mull év végén, h uii 1/ fojtegaü ssanulüldón vise\'t bábom i Jrvényoit." E kimyvet az európai és amarüi ai kormányok\' nak és Uoltke giófnak is említett intéiat. A HRerue di lioual, as intézet küzlüuye, Uoltka válaszát, melyet a kün fejtegetett elvekre éa törvényi vaUsz igy azól: I) «r l\| önük aziveakedtek meg! flldaui nekem „Institut do drwii internati nál" által küs-zéteti könyvecskét éa aat kiv uják, hogy a kbnyveeske nyerje meg tutazé leiuet. Miudeno\'kolütt teljes mér ékben méltá-tom emberbaráti törekvéaoit, t melynek az legküldütte droit iniornH-küzli ugyauis rvecakében lükre adou. £ á Piélju^ hogy envhitiék • háborúk által •ko«on >B4Mra8éaeaal. Aa firok béke álom, még p^llg noti Is. áloin, A háború ak isten éltül megállapItoU rendnek elemei Aa ember taiiuetueafbb erényei jutnak Ut kifej-lódéértbátorság éa lemondat, hfl kiít«U-V-ség leljasiTéa áa üufnláldozás; a katona odaadja éle éU Háború nélkül rotbalásDak in dúlna a matria>ismuaba veszne a világ. Teljeeen egyetértek az előszobán foglalt Uvnaluilal, hogy az erkölcsük általános srolíaO)ts<\'grupk a hadviselés módjában ia vissza kell tUkrtaÓdnie. Ea még továbbmegyek éa úgy\'vélekedem, liogy egyedfll aa ^rkOlesOk szelíd Ül tsége kéiiba elveaelqi ah-íhoz e czélhot, ihcíly a codijikált hadijog által \|1 nem érhető. Minden .(Örvény <?gy fei-sébuaéget tételez 11)1, hogy,; Crödíék ftlütto éa intéaza végrehajtáiát, a épati ily hatalom nem létesik a namzátkOzi tzetiódéaek ftgyelotlibeii tartására uéavo. Melyik hahnadik Alliűn fog fegyverhea uyului egyedifi oaak aaértJ ihorl k< t hadvislü fél megszegte a hadi türréuya* kot ? A kihágáaok ezeu neme számára nincs bíró a iíildün; aa eradmény o<ak as egyének vallásos és erkölcsi \'neVeléso a a I vdzé-I rak bacsUet\'ás igazaágére\|tcto állal pifiatfi I jel. a kik maguk szabják magukra á . tör* \'vényt a annyira afkalmiizkoduak alihoz, a [ mennyiiu azt a liábüiu viszonya! mi\'gbiigc-\| dik. Kbon a tekintetben el keli ismernu liük\'y j aa •mberíségnok a tfadvíse)éa módjában való haladáaa tényleg ogylltt hahidt az erkölcsük általános szulidluéeévm. \' I Qaaonlitauk csak üsszé a harminaévaa háború boraalmait a jelemkor harcsaival. Napjainkban nngy lépés tolotott az fllnlá nos Itadkületazi-ttségj behozatalával, mely a miiveit osztályokat uuléploti a haducn\'gbe A durva éa aabolátlan -elemek kétségkívül alkatrészét képuaik\'a hadavreguuk még trmst is, de nincaenek benne lübbé, mint wloii, gyedül. Ezenkívül a kormányoknak \'két> l.a-ul-maa eéaküzUk van a legrotzabb kihágások loeggátlására : e béicelidcjéu feuutartoti szigorú fegyuleui, a UH\'ivliez a katoua Jiozzá-laokott t-s aa igazgiitas gontlotsága, a mely a badcaapatok ch-linezesénül gondoskodik, {la o gondouág. nincs inog, ugy a fegyelem ts csak tokélelleuUl teéne feulartható. A ka-tamii, ki sziAivedüsékft, uélkOlüzéseket áll ki, Veazélyuek teszi ki magát, kénytelen az or-izág aagédlorrásaihoz képest hozzánynlni mindeuhez. Maga kénytolcu elvinni miudazl, a mi megélésére aztlkséges.\' Nincs jogunk embtrfólüttif várni tölo. A háborubau tv legnagy obb jótétemény az, hogy gyorsau befejezik^ E czél elérése tekiutotebOl minden aszkoz lolhaszuAlátániik qieg kell engedvo lenni, kivévén azokat, n melyek püsiitve elitéloudők. Sommikép ihuu : ejthetek egyet a pélervári declaratióval, ini-dón ez azt állitjn, hogy az eleuség hadi erejének gyüugitéae a hadviselés egyetlen jo-j gosult módja. Nem, a támadást az ellonsé-ges kormány mindon- segédeszköze: péna-t%yei, vasúti kéazlotoí, sőt BprOatigouje ellon iá kait intézni. í Ezzel as erélylycl a töjib mérséklőitől, mint as előtt bármikor folytattuk aa utolsó háborút Fraucziaország ellen. A hadjárat sorsa két hó lefolyása után pl volt döntve, a a. hámok csak aktkor oltottuk elkeseredett jelleget, inidőu az orazág zzorencsétleuségéro egy forradalmi kormány a háborút még uégy büuáppal meghosazabitolta.1 \' En ugy hiszem, hogy, a háborúban niin^ont egyénileg kell löliugni. Az egyedüli határosatok, melyek hatásoskk, azok lesz-uok, a • moly ok lényegileg a vezérekre irá-uyulnak. llyeuek á nkúiköiiyvu-nck a se-p« tiltok re, betegokre, okosokra él egé>zség-Ugy szolgálrutra vonatkozó ssabváuyai. Ezen elvaknok, valamiül\' azoknak\' általános elismerése, melyek a foglyokra vonal kuzuak, máris lényeges haladást ké\|>eauo ama , czél felé, mely felé az „institut do droit inlerua-tionál* oly becsülendő kiirtaiássol türekssik. \' Urnf Mntike tálfornaijji. Kgyrtrua, Kuitijloit ozimmel írja a „Miskvlcz": Balajt, kis falu áliskolcz mellett a eddig nem sokat tudott róla a világ, mostantól kezdve azonban imgy jövője\'van. Elhunyt ugyanis Miskolczou egy lialajthy Károly uevü uri ember, ki kUlüncz szoká- sairól Volt Um^raiiai a városban. A boldogult míjil a Miskolc* hja, miotáfy Mi — 50 tpr frtra maaó vagyonát agy JialjF ii kM* iglien felállitandó jogi-s orvosi aká lém iára ipdeltil fordíttatni. MÍnthogv pedig á i Oaaaag í r jolcuiékouy terv kiviteléhea kaví i volna, « megboldogult meghagyta, hogy I a", pénz tBkéailtaasék mindaddig, — inig 4-4\') milli-íjia szaporodik. Fén«klrAlj"k. Minap a apókban lág hatalmasai czim alatt egy éiikk ja-t meg, melyben két óriási gazdaiágu caa-ról tétetett eujlitís, említés, jeléMl kát gyar mágnás családról, as Eaztaniáayakt az utolaó Csoborról. Magyarorsaarban as Htor még gaadagabbi orsaágnagyoaat bir Bmutattn, mint ás Eatorliásvak voljak. így Jghtflll Trencaéni Cfák MAté Kaaáárfl kezdve Jörig míndenfllt mjnt jószágaiban [lulasott. [óllós Mátyás idriébrn pedig alsé)lendvai Jr® \| LMiiff; I in jós; oly gaadag volt, hogy a ké4\|>bi kor-srignin három család/áa Eaálerliásy, \' llíésliázy éa a Károlyi ossloskódalt Ijfrerf IJoíiiátiyi-J^ulTy-plJr, melynelt] pörös ungyn sok imllióhyiu ártéka jószágdk kOrOl-furgott, még a negjvenea évekbeu- Mm volt a iilózve A püc kivonata egyadül oly nagy vi\|li, hogy azt ipáik Ik\'i k^\'ain lehatMt vinni ni jkuria-épflletU, meit r égy ember [pl uem nirta. A IrgiObb magyarországi régitib osa-liíjlok követelőkként léptek f- l ezeninürben. Ti Magvarországón kivul az ujabb Uö Angijában, Musskaorvzágliaii, Németorsz\|jgbau és akj Egyesült északamerikai álUluokban mutat fel leggazdagabb embereket. Amiu>zka Ilfinidiiff Család, melynek őse cser kas fegy-ver-kovác volt, ki nagy va«liámorokkal bji t, Domid roll, kit U. Katalin, az éssalji M<:»z-ttulina tett uagy úrrá. Demidoff aavali bá-nyákat mind liérbo vitte a musska czáruk-tél a ott majdnem : kimerithetlen [platina etekre akadt. A nyeres/\'gből mindigjliiagyo-bitotta Unokáit, ugy hogy azok jeleiihg töl>-, száz mérifolduyi területüek. DemidisT sokkal gazdagabb n czárnál, jövedelmeit éven \' kinti 12 uiiiló rubelra (2U millió fitij) liecsfl* lik. Oi okzortzág több városaiban és Franc/.iaor* \' azágokbau is bír házukkal -éa jósz%okkal.\' \' Fekvő birtokukra nézve DemidotT után Eu \| rópában leggazdagabb Woatminsler berezeg , (uem régen még csak őrgrófjiLundouak egy \| hatodrészét bírja ée jelenleg naponkint 20UÖ . loutsteilingnyi, ig\\\'teliát évenkint ÍUO.OtHl font kteriMignél több jtlvedrlme van., Aiidevoná . Inpei cs northumbvrlandi berezegek birjoka te-i rUletrcnézvo ugyan nagy obb, de egy harmad nál : többet uéui jövudelmez \\V«mínatner ; hekzeguél. Do még mimlezukuél nokkal tübb fehvó birtiikkal drcaekedhetik Astohaz Egye-\' sUll észekamerikai álnmokban. Aslor Hatiuo-1 vorból származik és mint szegény ember te-1 lopedott meg Amorikában, területeket) vásár-! lott oly helyeken, hol most roppant vjárosok állanak. Aator vagyonát 200 millió dollárra btícaülik (400 millió lorintra.) RotscliBd hás vagyonát\' senki sem isjnori tüzcteslni, ez ugyan csekélyebb\' Astoréuál, de a ijcialád megélhet jövoaelineiből. A Szinacsalid va gyjona som megvetendő, Őt ugyanis 90 millió forintra bocsüjték. — Hőnyéradoinányok Nirg^d Nzíiniíii-a. Ezúttal énli-ke>ncktaitjuk közölni a köuyöiadoraáiiyok.végkimutatisál, nz adjikozó országok és világrészek szerint. Magyar-osztrák monarchia 1.037,927 frL pü kr. A föbbi európai államok: Angolország 1<\|3,6h6 Irt Belgium 47.139 Irt 47 \'jr kr. Dáuk 040 frt\|;<0 kr. Frunoziaorszúg 2h3.IK2 frtul kr. (Jiriigország 1^25 frt &\'\|t kr. Svájcz 0,il74 Irt: 77 I, kr. Németalföld 32,213 frt 51 kr. Németország 3\'J8,U41 frt 74 kr, Olaszi rszág ftljífö frt 76\'j, kr. Oroszország 34,418 frt 93] kr. Porliiggal 13U6 Irt 5U kr. Ranáuia "4JH37 frt 3(11, kr. Szerbia Ö09 frt 12 kr. Spanyolország 1321 frt ü\'\|( kr. Syéd írnág és (Norvégia G/23 forint ti7\'\|, krjezár. Tpfökorszlg 19.044 frt 50\'\|,. kr. Azleuro-iiss államok, üsszes itdoiuánya 2.731.GA6 frt Ül], kr. Ázsiái államok Chinn 49w frt 311, (tr. Japán 225 frt 75 kr. Kolélindia B$9ó frt 43 kr. Perzsái 447 frt 03. kiujez. Az ia Osszpscn : 11,477 frt 42\' , kr. Alrikai álli tiiok: Algior 930 frt 12 kr. Egjíotom 15.17:1 frt, 8o\'\|, kr. Tunisz 1254 frt lp\\ kr. Ali illából összesen: 17.607 Irt 10 kr. IAVio- rvka) államok: Argmti^a 1014 frt 85 kr. PoNmhiai egyetUH államok 619 frt 6\'L kr ppbá niget lüOO frt, Kwakamerikai Egye-, bit Államok 6\'j,D7 4 frl 55 kr. May ti iSuni; Vottííugo) sziget W h kr, Mexikó 30 frt 89 kr. 8ao Kaiúdor 230 frt Uni-gusy 480 frt 86 kr. Amerika önzésén f hApH■fii 84 kr. A kühyóradómányok M&-kfizi; kamatai K4.425 frt 2 krt tassoak. £• juil együtt as adomotyok főösszege: 2-912-646 frt f\|li kr. Nyilttér.#) l\'ogort nal izédelgés a vidékeu. A uéitlfhátí k\|ioayss asais yy Ut— ««n Czetijr tily blaUtUaftl, julut s fogorsoaiáa ttríii. -A iójjUieibfi UituM Igta I4aaysa tifaUs rwt-\|.?ttí a ss4f «ila áital. aúlf alatt »sles%«sss » (fgnsgjelib ladsüáasif Isppsng. If j tue^nakvlt tör-UbbL Iwgy IfliáhOieu s rlüélii fárvsafckui. niht Tajxilezan. fiarfbsa. Kssztkl/a »■ s. i elit j -\|«Msitsiffal nsta biréj sgysMk birdstik (n»jro^-( ntgj fstnyaszukoa Miisc Mcsi %orto>«Ü. <«lv,i « löioiis-ígttt ét égfHltn .konUrkidúakksI iwtgronn ss okletéísl biro forintok bltolét. tik * kiót llysaásal ssiktaMTsl :)ioni étbetosk. ,l<j tbrtotii •siaHt. bsfj Tapetois* valami Kirslf Bsrf. n\|S\' l\'Écat isfsrMfBsfc IiirdcZft rfftn t as oltosi kii\|taiíf>tt, Bim akstT^a megtOiOl. li«ay aZ »tU\|ii Itvtöi\'Wg )->bUsailsi\|Vitl sM-seljtn. Est kallraf Unoi: imsdanfttt u ms orkUai bívstoil Itirpi-ii\'i.; \|asrt Iihív-iIkvó dsMg. hogf csak di\|ilbiii<lvur-Tftwk vaaa«k fsij«fesiira a íof«rrw«i pnili gyakorlatin. kíkaek n »frialite«t Mprsi; a torna; írhat.\' tasljr a kbiiass\|ft ii/iudpiiliéinQ viu/Jiél^^ sllfB im-gorni bív»t« vsa. mtg volu, sssatofr ni m»f ■ ksllces tartani, íiahnióien <;tt. beltsn blva-t\'tt K)rn vaa az srnr írt ii-üi jer^ilottikaat iw ks\'l\'iV Brgrügtdai. bo^j a ravbjri\'r tyt kalá.hassanak. X.-Kaniisan fs.taa ekg m<>4 a áa>s XMibuluil mti Iisk óta Uutnrio h»j(i itt rg) lirfaUr Hiiutl b! fofttjboi ia lUrtwa.Si jn°iiit itl-\'UnI Kjakorolia a fo\|nr>»s( prszút At utobbl fa fi baiitntkt4l tttgt ltt — jfeyu« kivOl luKjjti>. ílj jvgUlaossf u- iigj biosni.bsf} v»a isruss. a bwl at Igntgot bsrviuwzat »bt, • liugj á tír»ínj. ui»-lj rt tllm »»«i, iW* i-«< mí ifasssgash j ■\' f ■ \| >.-K-(uuaii. tetn f-traár bat«bik. KKAUS& IGNÁCZ Családi csokoládénk fi ir frt^w^&F\'^H^ VtitU. __ Cfakikktr való-csomagon ftnll kIVÖl Mf IZM 4,< hi mvé» válráimÚ0N védj$iy m alkalaa xila. Árt ijt arialligSatk stop yafiritt I ss. io b t .. iaasi ■ ■ tuwía „ I, jt, . ,Ía»Mbb , sdi Uffm \' „ f<hh . p \| „ tor RMMfUtf Aüs\|f m Slrcm A \|Ma ar«á iarasár4s»W« K esketiy fl>T;»tUfc ulilű-mellczukorkak, > >iJi n mtllhajtk. kiki§h. fpjiiiokíyt tmdUwnt \'tijlpt j/fíjfutn , , [\' A nnato l Ulat i \'mUrteig fatáfa l«nari«M nÍM« M<i; liíi-\'ú —• »>** r«Wijí tol iiVíií itrrili\'ll pfl^kgMS rfi m4mr fvilak MUSflfi-jtM nU aaaaaaB nafll SNlfUI hala* rakArÜskiaTaa UlttK fa>W «/c»«tk \|t}>>jc)Ulxl.il SWm Icfcfaüi Miaiati gyárt ni kcikrflyini/ttit\' T»(!jrfli«ffit kanakj-U lúwi^Ujf IM-ÍVJ""\' • riaHii, aMf • caak < •Sciimidt Vidor & fiai ■ cs i\'.tuh.gyéroiok l\\tr( l\\\'it<l«nt Alltyyt". jy t ikitai, sra 30 kr TK KuphaUk : L»kimr K<reqn pápaainad - KeSdkfc* l\'ri_"c IUI» H JWu< J. uipI- aa»«to : Jl >»ál,» jtLui kirt»s. SömfRUo, tl .l.\'.Vij J. K-sy-o\' r. "3 N "2 • M JK — C V: Vasúti menétrend. Indul Mnisla> Vuaat stsm \'JUJ Btttk. álobac, Uuraborar Jii > \' 2H0 .. „ ,, . 21)2 UiiJa-l\'estre ({.\'.TorJtduitj i\'til hstn i 0ra.2l.vie. 1-11, api 21 3IJ JWc«bf(>s M , jlS Sopron b.i 2UÓ PríufarLol ■Mi \\ ml . (\|in>t iVuli.it) («r(;«s Toaat) a Tű®™.) Érkezik Kaulzsárs: bsaoéii b 10 nggé I a) MM 11 J í r.s q dolut; 11 zd ií«f (rU; >, Jw wmf ll H 8 40 ddiit lys i ML ríififiil % 47 delin\' IQ\' 6\'U 1 • íjjsl c co N cd 9 0) ed co ■{■ N SO 2\|U 74i»at M.\'i lt BaJa-Pattiil (g)n «vait) oWJ a ronat) a UTTurttullit; -Hn ufcsMi . u ^ fi.i b^praaUI , Fr««srbot falit (tfjorsvsastl a > 5 27 rffOfaJ J 41 >]i!fJll 11 1 4 If. trg^I 2 6 dalai. 10 lt) cjjii 4 1 ir^aiíl 1U 10 tfjj-4 11 i delu. 6 17 rrfjt • I-M .úuftib f. yj iljrí 1\'eleius azerki^ztii; > flO FFVáNN M ó fi. CO 13 jeg 03 NI co \| •i\'* es 5 — K X s S N s Í4 -C i * g Sl mm ~ B "3 ■ a \' z ü •e ■ra •) Az s nnt alatt k:l»tfeUit natn vállal ni\'íjf.ir.i felelCaaéytt s Siark. Elegáns le i s G H E L FÜLÖP évek óla fennálló és a legjobb hírnévnek örvendő könyv-, mű- és h>ng,\|)eg,ykereskedése, Nagy-Kanizsán ajánlja a nagyérdemű közünségnele \'dúsan felszereli nagy raktárai, úgymint: művek magyakiiemet cs tranczia nyelven, (iyönyörö képes-kőnyvek majyar, német- és íranrzla nefveü. Iff us ági Irat olt mindkét nembeli ifjusA"; számára ,magyar, német és franciia nyclren. \'él papír ok és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. Mindennemű kOszóntójegyek nagy választékban. \' ^^ Ajánlóm továbbá; -I rl^áM-\'i^SllilíM^^B P^Ff ^Ta-g^rszerü. p^pirra-tetá-ra-raa-t mely rí; nézve «/,on kellemes helyzetben vagyok, hogy a különféle papírokért 20 %-kal leszállítottam. NjromiitoU FisM FnlOpUptvUjdoQomil, NagT\'KaniiaAa 1B81, ■ ? §W í1 t eli1 If rí\'H S\' II (Í3\|-?f filS I fliS J ss \| p P* ■ f s {iiSIn^ f fíBHr i \\f ? i-\'/i ( Ph. I I Fisclit\'í HodumtlIiDi: Gr. KANIZSA. Uj hordógyár. N..KANIZSÁX. r Alulírottak tisztelettel értesítik n. 6. köíőurfgct, hogj- a helybeli I (a TUiiti Bcállituán/ok rakláráaak w > \| aa. kir. sőhivatal iteUenében Hordógyilrt (,IJ H állítottak, melyben jnisdéo o lurúH vágó munkálfttnkat a legolosobqnii «? ^ oloóbban eszkfizOHiek. Teljes títtteletui YOOEL és WAO.NEH J 7. szám. Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, február 16-án. BP 7+ VIII. évfolyam. Kiadóhivatal Fiaahel KalOp köayvk kedéet. Ujváreekás utete. öli. m ■•Asetéal árak: Ricéee árra 6 frt, tm Í ül Negyedévre I i\'rl, 50 HtNeiméajrak s 6 hasábos petitaor } kr többssan hirdetésnél 5 kr ly«fd»j > kr. KÖZ Fél kr. B4- ZALA MEGYEI ÉRDEKŰ. MÜV ELÖDÉSJ, TÁRSADA LMI tts GAZDÁSZAT1 HETILAP A ZALANKGYEI GAZI). EGYESÜLET ÉS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.! J\| Szerkesztői Iroda- Hova a lap «mI1mú ré» uél illeti kífeleméhyek küldendők Uj városház uleze 613. as. BérmenUÜsn levelek caak ismert ksaekből fogadtatnak el: Késiratok ríme aea küldetnek. Vjrflttér: Petíttora 10 kr. Sisllemi élet a vidéken (H. M.) A fővárosbél gyakran va: i alkalmunk olvasni a lapokban, maj i aa irodalmi társulatok felolvas > közgyűléseiről, majd az egyes tes tőletek, egyesületek körében tartót tudományos, tudományosan népszerű, ismeret-terjesztő, vagy ssépirodal j fíjlolvasásokról. — 8 lehet mondául \| hogy -a főváros e tekintetbeu is tuosj már a nagy város Mlrgét viseli ,j Kil(i_nű tudósok, szépirodalmi jirók bzívosoiÍ vállalkoznak hogy egy-egy az uj politikai és társadalmi irány] Kiiittal egybefüggő kérdésről szellő mtsen értekezzenek, izélesebb]körökel . ismertetvén meg. a tudományos hn-j lauás legújabb phásisaival vágd . felvilágosítva a nagyobb közönségei a társadalomnak folytonosan átalakuld eszméivel stb. És igy a főváron polgárságának azáiuos alkalma u lilik a szellemileg nemes szórakozásra, a mi mellett számos oly kéri désekkel, részletekkel és tudnivaló ■dolgokkal ismerkedik meg, melyekét oly kellemos módon sem újság bpl, sem k&nyvckből elsajátítani nem fíjhet. Az ily élénk mozgalmat szellemi életnek nevezzük, eltekintve itfég a színházaktól, melyek a fővárosi embernek saját inye szerint ren-felkelésére állanak. Egészen másként vagyunk a vidéken. Szellemi élvezetünk egy - egy Hangversenyben tetőzik, mely nem ia mindig egész élvezet. Egyéb szellemi élvezetünk mindössze az újságok; olvasásából ós olykor-olykor politikai nézeteink kölcaönös kiesésiéiből áll. Ez.válóban szegénye- A „Zala" tiiczdja. Sanyi úr. Janyi ur u ember, akt áldója vanl kiig akad párja ax egész lalubíoT/ tienfeló ember a jé istenadta: \\ Ítíiudeo napra kerül egy-egy vasárkapja, ateu házat mégis eoh\'ee látogatja, )o ót annál többször meglátja a korcsma, lol eg-ef nap iszik éa boagón pipázik, Minden stre kelve crőaeu kiázik. Hogy nincs dolga, kinek mi gondja van arra ? n uiaukát ó néges-régeu bérbe adu. ilóssága hál1 leien I van még neki elég Bár Zálogba adu a nagyobbik felét, vejei okos eazo igy okoakodik ni: LOo^oszék az, kinek nineaen mit apritak" Hinta gazda ember, mint volt az 6 apja, \' JEgyellen Hát nem kénytelte dologra. Sanyi aram mégis rendesen dolgozgat; Élkártyázza a mi őseiről maradt; De azt ae mind; mert a vállán légó mente Emlékestet minket boldogabb időkre; Még aztán a kucsma, mely heverész agyán, 9 akkor volt uj, midőn pendelybeq járt apám. Eaan émJékokoi addig nem is váltja, Mig dohfa nem kerül ősi telke liása 1 Üenyi ur ax ember, aki áldéjs van I Ifajh\' ne lenne párja egyetlen faluban 1 Tíe. (V\'beiee magyar, magyar a aaokása, Megy w-etaber-módra sírját maga ássa I... Dabronai OyuLi. Űuem dii oderunt. — A kit as istenek gyűlölnek. — ífcalay Sándortól. II Iáéi VMjelleaa. Ott as sMsgadé tsram falán oaüngött lékei Drárutékf, férjének arcaképe ey jsUs ImKiIi Megállt as arakép elétt mintha sen kevéa. Ha még hozzá vesszük ast a csekély ériotkezést, a melyre a jótékonysági egyletek gyűlésein tere és alkalma nyílik azoknak, a kiknek . . . akkor \'teljesen kimeri tettük szellemi élvezeteink torrásait. Ez magyarázza inog némiképpen eulturai haladásunk lassúságát ii különféle hirlapok és újságoknak dacrára, melyek elég gyoraan éjt elég kimefitőcu értesítenek beunünj* ket a a eulturai haladásnak egyei mozzanatairól, bárhol tételik egy* , egy kis lépés. Pedig megcaáfolhatlanul bebizonyíthatjuk, hogy egy téren sem haladhatunk gyorsan és látható ered* ménnyel, ha a magunk körében nem találjuk (Öl * buzdítás és ösztönzés hathatós tényezőit, és oly szellemi központot nem teremtünk, a melyből a társadalmi kérdések helyes fölfogására és megoldására nézve a fölvilágosító irány ki nem indul. Vegyük csak egy kissé 1 apróra a dolgot és tekintsünk első sorban egy oly térre, tQgly Magyarországnak élet feliételét képezi, — a gaz-daázati tér; a ha egybevetjük ezen a téren, az eredményeket az e térre fordított rendkívüli fáradságokkal, a kormány, a gazdasági egyesületek, egyéb testületek es egyesek részéből is, akkor beigazolva látjuk azt a tényt, hogy épen a szellemi magvak azok, melyek legbajosabban találnak termékeny talajra még ott is, hol a józan felfogást, as értelmiséget határozottan feltételezhetnek. Onnan származik ez, hogy ujabb tbeoriák, bármily helyesek és bármennyire czélhoz vezetők legyenek I is, nem találóak nálunk a helyes\' közvetítőre^ és ha találnak is, ennek a réginek megszokottságával és as elavultban való megrögzöttséggel szemben oly akadályokkal kell meg-küsdeaie/melyok ssáz eset közöl csak egy! esetben biztatnak sikéres eredménynyel. j Hogy köselebbről hozzunk példát, csak oda utalunk, hogyha mindazon intézkedések, melyeket a zala-megyei gazdasági egyesület\' az okszerű .föld és szőlőművelés, állat éa gyUmölestenyésztés érdekében tevékenységének kezdeté óta eszközlött, vagy észkösölni akart, ugyanazon buzgalommal .végre is hajttattak volna, Zalamegyének mai napaág n/ elemi csapások.és egyéb bajok da-ciára, virágos kertnek kellene lennie ; habár I tevékenységének ered ményét igy is szépnek nevezhetjük, bár es egybevetve as értekében tett fáradosásokkal, nem (áll arányban esekkel. És így számos más téren ki lehetne mutatni as iparkodás meddőségét, és ast, hogy a törekvés ép asért, kell hogy meddő, maradjon, mert többnyire egyoldalú is és többnyire! nem működnek közre az ősz-szes fényezők- Asért igasá van gr. Zichy Jenőnek, mikor ast mondja, hogy Ssé-chényi István programmját kell megvalósítanunk, ha ast akarjuk, hogy egysser máriás igazi nemseti ösvényen haladjunk. De erre j nézve a vidéken isssük-ségea egy kis élénkebb, mosgalma-sabb ssellemi élei Est megteremteni nom könnyU \| dolog, as igas és csak töbhssörös kísérletek után sikerülhet; de ha van elég érsék hozzá, ha van elég értelmiség, és ha van elegéndő akarat, nem hisszük! hogy bármely vidéken ne sikerülhetne, feltére hogy ,távol tartatik j^őlc a b iáiig és a pnrásisi a melyek csak veszelyestetnék a jóakaratú kezdeményezést. De van nekünk, vidékeinknek egy nagy bajunk. Először igényeink többnyire nagyobbak, mint tehetségeink, és azt, a mi szerényen, hangzatos követelés és menydörgő reklám nélkül lép fel, rendesen kicsinyeljük, és ebben fekszik oka annak, hogy igényeink nehezen kielégíthetők. A második oka pedig az, hogy nem annyira élvesni, mint mulatni akarunk. A ki es ítéletet a vidékre általában alkalmasva, keménynek és ssigorunak találná, as vessen ssá-mot és vonja le egyszer egy esztendő szellemi élveseteinek -resuméját. b majd befogja vdlanj, hogyha ca^k Isten kegyelméből oly gasdag nem, hogy évenként nagypbb utazásokat tehet, pár .hónapig a fővárosban élhet stb. — biz as j nagyon szeré* nyecske és kevésbé valóban ssellemi élvesetnek, mint puszta mulatságnak tekinthető. Nem akartuk ezsel ast mondani, hogy a vidéken ninca meg a magasabb essmék iránti érdekeltség és lelkesültség, de bizony van csakhogy azok, akik ennek előfeltételeivel birnak, rendesen megelégszenek önmagukkal és ez érdekeltséget és lelkesültséget másokkal is közölni, vagy nem akiiják, vagy nem tartják magukat hivatottaknak reá. Jogéletünk. Jogi életünk, éa anyagi élstünk, oly OaasefUggő, hogy csaknem egy a kettő. Sőt valójában ölese is aanek egybe — mint a keresztnév éa vezetéknév: ketté bár, de egy asemély Lordja. / Jogéletünk Visagál^atáaa. bát nemcsak a jogázt \'-— neneak a törvényéé embert éraakii, de épugy éidukol minden embert, mert miodeá ember lörvénynya) — áa törvény alatt <1. Tékát a jogi éa törvényéé kérdések egy tálból esznek veltluk — sgyflU bálnán, egyd t ébrednek velünk. — Jó törvények után áhítozott a világ népe mindig — vilégkndete óta. Mérés 10. parancsolata idejében ugy miként Lykurg • vaatörvénye\' korszakában. Ha éti elhanyagolta néha a törvénybe* sás: megeeiaálta a korazellem — a népesei-lem — titkon — jálliailan kezek álul is, mint a köieépkor .Vebm-gerichf-je a német apró állsuiucikákban, hol éppen a asétfor-gáeaoltság miatt gyenge volt az állam tör* vénvboséi ét végrehajtási ereje,.-- asért ke zükbo vették a tejédelom tudtával bár aa egyeeek (a -V eh ib - g o r i c lt t- titkos tagjai) as itvletbozást, aőt a pallost is I — Földalatti gyülhélyeiken — éjféli órákban Örvényt ültek aolcasor kihallgatás nélkül is elevenek letett — és végrehajtották ugy, hogy holtakat csináltak as elevenekből — kikre a „verd ikt8 rá szolgált. S azon titkos biré, akire a. végrehajtás sori esett: loazurta az elítéltet utou u\'ftlen, csak egy jelzett kést hagyott a hulla melléken; hogy ez nem órgyilkosság (?j ie a lálíiatlán törvényszék ítéletei . . Szomorú — setét k\'órazak volt Ily formán tesznek legújabban az oróax niliiiisták is. Hoaxnak, hiányoanak látják belállami éa társadalmi törvényeiket, miket parlamentária uton nem lormitnatnak, mert parlaméntjílk nincs, tehát cüuáluak egy titkos szövotkezetű Areopágot, mely ítél és végrehajt boszul, de nem serit. Persze es szerencsétlen kényszer helyzet — sbnonmtási — jogtalan is — túlhajtott is. Csak tán siettetése annak, hogy náluk ia Isgyen jogélet — népképviselet — jobb -törvény — bővebb jog — a nagyobb egyéni \'szabadsági. Ez lehetett a kiindulási aél. S e czélt mint caak czélt még kimagyarázná a kény-azer helAet De c aél kiviteli módja — as mzközök: meuthetlenül roaszalacdók 1 l)s — perne — mint ily esetben szokott lonni — tul lőnek a czéltml — Tabula razát — tiasta papirt akarnak csinálni — törülni minden lúuaőt (melynek pedig eo ipio létjoga van) Azért nincs jogezimük — ninca igazuk — nincs jövőjük — caak sok mártírjuk — esek küst, eok jobb sorsra lelkébe akarná véani mulbatlanul azokat t hideg vonásokat „Nem sokára találkozunk 1" — azéli éa\' határozott léptekkel haladt viaasa nappali aso bájába. Még ott néhány tárgyat mobuózogo-toil; — elbúcsúzott miuden kedvsa emlékétél. - Ezalatt megérkezett Poroszkay a tanokkal A nagyasszony elélt újra fölolvastatott a végrendelet, nzttlán a tanuk aláírták,- Hitelesítették. A pagynBszony megköasönte szi-veaségüket Pnrftiikejnak megmutogatta, hogy hol vannak elhelyezve a családi okmányok éa ereklyék; éa asives boesut vett télé. Másnap Pornaakai még ágyban feküdt, mikor a nagyssasony tél levelet aapott; melynek tartalma es voll: ,£ds Poroszkay Űri Kijelentem, hogy meg akarok halai Ugy ia loax. Már a mull napok folytán kél-leit volna meghalbora, mert idegzetemet a aaokallan izgalmak teljésen tönkre telték. De caak eröa akaratomnak köszönhetem, hogy végrendslksséaem megtételéig a gondviselés akaratát búzhattam. Tegyen meg én mindent annak a két szívnek a boldogitá-aára I Isten önnel 1 Drávassékyné." ~ A fiskális ur erre rögtön kapta a caíz-máját éa keadte a tejébe hnsnl Cak midőn a fülek fájdalma reá kiáltott, hogy rosz helyen jár, akkor osapta fóldhöt. öőbb a nadrággal kell készen lenni, /octá tehát kabátját, éa abba akarta bujtatni lábait. Ilyén különböző öltözködési proceeens után végre annyira rendbe jött, hogy a jobb eáismát a bal lábára húzta, a mellényét még a kabátja ÍÖlé vette, s ugy rohant Drávassékyné nagyasszony lakáséhoz Ott bizony a cselédek nagyon csendesen jártak. Talán beteg van a báaaál ? Bizony pedig akér tele tarokkal is kiabálhattak volna. Annak ja ki miatt olyan >esendeaen járnak, Ugyan aem árunak vele; as föl nem ébred. Drávassékyné ott feküdt már ravatalán. Annak most már mindegy akár Poroszkay harapófogót igénylő némasága, akár a borsaimat keltő kántor-búcsúztató ^ most már siuszik, mélyeik ébrostthetlenUl, nzzul a rettenetes nyugalmú alvással, melynek még lé-lekzetvétele sínes. • Ott feküdt hideg ágyán az as erős lélek, a ki míg nbm akarta, nom hudyta be izomét ss örök éjssakának. IS; Mikor V.-ben Drávassékyné erős aka-ratáhál fogva megbalt, körülbelül ugyanakkor! Antalfalván egy a másvilág határán járó lélek tért vissza. Gyönyörű augusztusi reggel volt. As antalfalusi levitSrlak kertjében halvány, megtört ifjú ült a gyeppamlsgon. A körülfekvő bérezeken járt tevedeső tekintetével. Mintha kísértet volna, mély a altok zárain át visz-aaajétt megnézni, hogy mi történt hosszé álmodáss alatt. Ha Oüakug ran a sírból jött volna ki, tudom sohase te t ivóiba I vissza szívesebben az örök álomba mint akkor. Nagy »ir lett akkor hazánkból, telve ^őbalottakkal: Ián- csokra vert, eln\' érezték éa látták kat, de megmon< Az ifjú — néhány bujkálva tetőn. A kertben dolgosgatott. Aa káat a közeledő omott zsarolt néppel, kik, egymáson a halálos kino-lant nem volt ssabad. a mint a távolba nézett — haladó alakot vett észre a Az Öreg J vennyolcaból maradi as aléaal Aa volt a h\|lváár An ii I M ry öregkorba hajié férfi ifin figyelniextotto a mub-alakokra. As öreg fölpillantott. Ennek alezát nem váltostatta meg a közönségéé pél -öltöny; aa öreg Józsi, vitéz, volt. .Nekem tftgyon íimerőiek százados uram\'l"\'— széltiMi közeledők felé nézve. érni nem -engedett a negy-lak akkor is oaak ssásaaoa levita t Qorváth Endre, ifja. Aa anUlialviak haza hozták. A hű Jósait rendelték mellé ápolóul Aa érdea kezd pór ugy bánt a beteggel, mint a leggyöngédebb nŐ, még a gondolalát ia elleste. Seb-lázából nemsokára felüdült\' Horváth Endre; de a golyó a jobb váll lapocskája körül úgy húzódott meg, hogy nem {.félhettek hozzá. Be kellet várni,\' mig a test erőhöz jut, a vérveaztés ápolva lösz, hogy műtéttel távo-lithasaáa el a golyót. Es megtörtént ugyan, de a sebláz újra megujult és pedig oly veszélyes tünetekkel, hogy ell voltak készülve az eklezsiabeliek kedves levitáiok halálára. Lassú sorvadással veszett napról napra. Caak a kertbe birt kimenni, jiol öreg szolgájával elbeszélgetett, Igy találtuk őt most is. A í közeledő alakok a kert sövényéhez értek. - - Az öreg Józsi kinéastL Két zsírói, kopott paraazlöltönybe bujt, kormoiképü utas volt. — rHova utaznak földi?" - kérdi őket Józni. — „Hát nem ismer, Jósai T — szél \'egyik. \| ! —\\ „Hagyan ismerhetném ksedet ? Nem kereskedem én diasnékkal?" Ez alatt Horváth Endre is oda ért. Az i idegenek egyike, a mist meglátta, rá ki* }lltQtt: — Servas Bandi 1 { Bandi ssonnal megismerte Andódy Pál hangját} azomoru csüggedéeeel v fogott Vala kezet a sövényen ál — I Ugy-e I mindennek vége ? - kérdé. — Mindannak 1 Világosnál leraktak a fegyivertj" j Á -ki eaökbetett, elszökött. A kit a re-ménjf egésaen elbsgyott, agyon lőtte fnajrát A többi osztrák csapatokba sorozva, a többek elfogva. — Halálangyal asáüt hazánk fölél" T A négy ároson végig gördültek a nehéz könyeaeppek. Jlm leis többé magyar a ftldön 1" — szólt a negyedik, ki sdStg hallgsiott. — Hajas Péter volt. A Endre fbiemelte liribalvány arczát; — szemeiben fölvillogott a haza azeretet tüze, a nemzeti önérzet, a magyar jogos büszke-ség, s igy nőit. * „Ei újra föl fog támadni V A két bujdoaó lecsüggesztett fejjel, némán maradi . — „Újra föl fogunk támadni, — foly-tatá — a miként én e peresben Aj étette támadtam. Vártam a halált. Nem igaz I Nem fogok meghalni; élni akarokt„ A négy harefi a levitalakba meni — Olyaa jé volt akkor együtt sírni a szabadság romjain; s együtt tűzni föl a föltámadás reményének lobogóját s nemzeti önálló •ág omlsdéksira. í (Folyl köv.) Bakon j erdő. Erdő, erdő, Bakonysrdő Vidékidsn beb sok lány női Egret én ia találtam, Es sgygyel ia megjártam. Erdő, erdő, Bskooyerdő, Ninca körttltsÜ hiv szerető, Mint fáid a levdet, Cserélik itt a síivel Erdő, érdő, BakonyerdŐ, Leányokat bőven termő, Bakonymenti leányok, Fittyet hányok reátok. Erdő, erdő, Bakoeyerdé, Jutott nekem ia taeratŐt Itt a likon találtata, Vele élem világom. Oséreassi Öjels, / mtbé tagj m&m > tá* b$ » - kik «gjr\'.«é» >M>MHlél Mks* ol aek derék, jMetM Mró) Mellemet Vereté aa; ák - feleségek ieei drtt\'k ve\|\|a l . . Ott pedig eaak hiába l»éraő aiomiai a vjlég testiem etóöisaiuek Lása kál aul) easreace* Jogilü mbes* jftÉkM 4ühMBI1.. nihilistáink • - uieri aaük Nektek iímmu Tea jegeiét lek I Sínes éa uem U volt kényszer iéglíukje küstpkorí Vehmgeriohii, n rt vwt ébet UJrv éeylMisáauBk — a még éberei ).< vég tekéié kormányunk Sortunk umokilmi mérve: WU untf Ctakhogv a ember —- né liioi dj»m t telhetetlen, aa fM: terméssel e, sőt h aatáaa warint síére — többre törő, á 10-ik gj-ádics-rél a tt-re lörekaaik, A millomue máiik millióm vég i a csajára aem kicsi ovb tovább gyll knllaisg garasokat ia a ki mondhatja I uluea jogossá ? A ainek több1 életszükségletei mi ; aak : sovérog a kissebségek .után ~ íWikodik az apróbhaágok lelett — tani vágyik jelentéktelenebb jogigényjöit ; -». követeli a még jiein birt egyéni gári apróbb jogait jw — természetesen. S es apróbb jogok elérését is I már é et célul tüzé, késa értük életét ál lótni, : kö-t megrázkódtatni nyugodt statue uoját i ia énOk. j > Tudja, hogy erőssakotkodáta véa it lioa - reá — mint villára, mely aaját rubáj ; ft)höt> hasogatja, — mégis testi. Azért ■>••• kell kicsinylőn! \'a kii i kai, kis baj kat; t Kis pkok; nagy következményei; jlbf , rásai. Átért kell a kis pansaxokra, k \| sérelmekre mi még caak fojtott axeas —1 \|a áu Izsó gyúauytgok : levetető esat j< viíjuii) liárítót Blitzobleiter) kési Hűbb Iteil orvosolni őket, mintsem érethet elkeserítve követelőéi ik -leni a gvan-töp* ilégi-is pol- - ha (* ókó* jog- niiim n\'iiya litéui. köz- gv- m- iz a- égy-han- Ü Hajdan hazánknak vándorbirái - ■ ambuláns iiélóiuesterci voltak. Felkereat ik a i iijt, llelybo viuék a gyógyirt; at igizság 4ijiolgá.tiuá«t, Ala már tt nem „modern" tán n in m t-i^iM. Du lehetséges és atükséges m-mobé, o oaőbbá teuui a törvényein UtUai köigagatáat. Ii oíúíi n működni van hivatva a b ii d uj i ó — hogy a nyilváuuié köt-{Í«\|X i bajuk apróbb panaazokuek, — a g módokat a gyógyírt kéifl javallatoknak pl üdjoii. j Jogos ós es«á yei ia bét jégéletüo c apróbb liimiyiiiiói — bójáiról (mert liisssn apró iiuat.ű\' ok* iuutaikja.aa élet sajtó utján i írnél\' kasluí, A. ugy uuki.uk Jeliül<5 orvosié aiiól i a praktikum élet vivőit ia maghalig iiva, mart tilbb »teiu többet lát. Egyik ügyét lát luttg, uiaaik mást. Ctiyúuy ítin (y. (Folyt köv,) Karczolatok \|\| A uéptigrÖI ii at erWetrU. A atépség aa Isten adomáuya; mi ndja « kötmondás, — éa pedigl nem minden alap aé\|kul. At igát, bogy a rataágot\\ ia ép ugy aeVtrtbetuénk isten radomáayái a k, ka\\ atöraxálliaangatók akaruánk lenni de káumivel att at fgéat világ valamely go-notó játékának tekinti, mi is megállapoi unk a kiéd«lambeo minden habotáa nélkül. Kgyékiráat a aaépaágat aeta lehet laUa adomáarákéat eifegadnunk ákalábabi a iaiay« MVibfa Kétféle ftjii kflőtil4iietb««t]ok m«g. )\'<gylk a lermésieUM, ar.M valédl asépaéi, mely éptnaaért, mivel alőasör s sép, másod-saor v a 16 d i} magbQvöl, olragaít bqijtillii* köt. A máatk a meatorkélt,, as él saépség, uiely a mig sacmttaket gywiyörköd-tóti, eiujirásta^a, sairQnkbea nndmrí, vagy legjobb esetben stáoalmal Halt I do maga iráol mélyebb érdsklődáaig (okosm sohasem birjn, A keltő kősött areoatili-g \|Á\|dfg oso< nán aa a kQlőubaég, hdgv mig amüi aa.latani ihlet varásaa alatt axüleiik, - aj- mart a It a 11 y a • p r é m asövelkecése, többféle pa» likai finomságokkal, bottn a világna, vagyis inkább a világosságra. Hajasa aaoabau, bogy bölgyiiuknél s legkivált á műveltebb óastálynál. a s7.ép«i\'g «z utóbbi faját telte általánosáé nL biuság, mig at elsőnél vajmi ■ ritkán találkotuiia. Nem asért, mintha a teruiéaset bánnék mo«-tohául vflök, nein I hanem mivel többnyire a itflUleAÍaség rtfbjai: at pedig bálfányotól\' ferdoaégekb atokla ragadni. Termiéaietesen vannak kiféltlek is I ae atok leginkább csak fiatal, gyermek-leányok, a kiknek\' ártatlan aaivéhet nem felköthetett még a világ oly kötél, hogy romlott lovegőjéuok missiuáit belelehelhette volna. A Mépitősterok ma napság niár kny-nyira mellŐshetlen kellékei a pipere-kaataluk\' uak, hogy nélkülük mii volt hölgyet alig kép-J aelbeitmk, s ha mégis képzoliluk, ijgy küp-\| telmttuk ,«UlOite bitné}°osan átléplej már at ifiasssöny-aorompót vagy negyven évvel iiztflőu. Es et mind igen ijól vau igy, mert hát at etiijiiette, vagy at jaositkritika purnne-iolja, aunak pedig lollétum(\|\| hé-dőlnünk kell; nolmgy még asstonya\|ukat is bohul barbár amatuuléléknak tartsa á művolt Kuropa s a kényes.párisi dandy ellhi\'oritsa tőlük at orrát mint olyanoktól, a kikut ui«g nem atapull olég linómmá a ravisauu olt é\\ nyirbaltaamok birbedt keveiéke. De vegyük a dolgot ugy, a mint van. A aaépsóg a legnagyobb hatalom a világon, neki van a legköivetlonebb jiatáaa, benne rejlik legnagyobb mórtékben aíc a titokzatos, otodáa oio, mely elbódítja a stivot, mint at oplmu a vele élő kelet élvedoaeit,] a a józan éstl státstor meg stáyior, kiforgatja aarkaiból. Oly fegyver ot, utolv ellen kUtdeui osak a vakság tud egyedül éji máaj semmi, legalább auuyira nem, hogy gyö telemre veigödjék lölutte. Kgy stóp mi, kii uek feje legyen bár »ly üi-es, mintakiégoit] hamu éa saivo romlottabb, mini a kígyói marta fekély,\'saéval hiányotték belőlo mindás a remek, mely at embert a osustómáwtó\| féregtől megkülönbösteti: képes milliókét a leglanatikuaahb imádáara bírni csuptpj n puaata aaépségo által. (Póldit reá Robespiérre iiirbedt isiennojo, a kit. egy Fiauciaorig, ni a művelj, bűaiko Francsiaorstág báiinut és imádott, a mely at egéat contiuoust stá-tudok ÓU esakugy ,pórálon veteti, mint á péctir a kutyát; — mondom at a Fnm-ctiaol-atág képes volt egy kéiea birü kalan-dornőt bsupáu scépségeért, Istenként imádói!) Hát a hol á szépséggel még szellem is, ativ ia járul? Ott vau a terméstet ulán a legelső, legirígyeltebb; de ha jól megvizsgáljuk, egyszersuiiud a legmélyebb liautloiu: mert neki osak Áolgái vanuak.> Vagy, nem mindegy a lélek akár korouában, akár rongyban nyugatik, bt szolga ia ? A lakáj éa a béres kötött csak a rulia teati a különbségét, — De\' hát as uralko-dáabau nem ia at érték, hanem uiiudiu- j kább a a a ám a tényező. Egy muszka cz-Ar élőbbre áll mindig, mint egy azabad Svéczia elnöke. Egy nőnek legyen tit udvarlója, ámbár mind a tit osak nulla; nem büttkébb-e rá, éa nem irigycltobb-e> mint at a mát, a Hl! daek oaák agy van, bár az as egy olyas láranissw Usíiél derekabb talsdeii tekin\|st« »en ? As slaőre azt ingják noudsui t bires sépeéf I bolondulnak s tárnia s IMslel mig illeobeo u utóbbit 11)1 nem emelik. Miért ne törekednék kát minden nő isép leiiju? Iliért ne törekednék hódítani jj uraikLplní V Aa éltaláaáe stabáfy alél a Íp aem képet kivételt, as ő asivého is csak* jpr bein van oiiva ss uralkodni végi ás, Hint a Iwutolaó féregébe a világon I — De, bár a nouek ép ugy megvan a szive és esze, mint a nrfinak, a a terméssel eaupán caak nemileg tóti kölönbözletéat itöztllk: s tér-aadalom iooilohaként bánik vele mégis, míg hozzáképéat a férfit, a ki pedig pbisikti okoknál fogva kevéebbé van ráutalva, t«lea gyermekként dédelgeti. A nőnek nem adja meg a tüi a jogot, i vény és a társadalom eléggé aat tely Őt megilletné; dp a teibet atörl aigyon lerméesetsaeo olysn hgyvs-nsket válaatt, á Mefyekksl aat leghskább megaebezb^i. — Máf pedig a lagwkshaa-isim Jegy VeHÍI m, nők kesébe s eaálra a isépaéget easlts a terméésst. Hlüi-e hát at, tégy Wlhaszuáll* F Eaetitg igen, da .álulá-ián nem, miaaaaeeetrs p^dig s tMi liatá-<áti meg. Azt aiaabsn kélaégbb\'uém voo-útijuk, bogy joga van bottá. » lbUUp filván, (Végs kör.) Egerszegi levél. Február 11 híven-ráp íja. H bármily nsgy hangon kflr töljük Is i sázsdnnk fdlvilágosultságát; a nők sorsa, mi} dannak dácsára, elég stol^si, rnúg most is: uert őszintén megvalívs a »/abaa-•ág, mely it élvegnek Is Tttfusgyobb résiú, ossk olys i könyörailumányféle, a mely a Itelink jóazlt Őségétől filggl de smmíléle aű lárd^bb a appal nem bir. Osiu a-e hát ha s nő föllázad et igái-aágtalsnai j ollon ? Ctuda e hogy lelke mag-un\|a atok i\| a lAnozoknt vitelm, mely okét a lóriink mi vei a törvényük ráérőstakolnak, ét bogy ii agát alóluk (ftunctUlni jlörekedik, a ttirmÓHW f«« jogait és bolyét kövoleli a kot\'r mánysásbi n, a moly h n a saját torsa fölött bozatik In lározst ? Nem lehet elfogulatlan férfi, a ki ezt kétaégb\'M-oiíjft, éa nem lobét oiuelkodel ebb tiöi kebol, a mély eme igei ság oairáil msgábnn nem hordja I De i tort s^ ivsdékról ívsdékis szállott ssoká\'ok és "lóitélotek eomkülönbon s férfiak osii konös mgankodásai elójogsikhoz, Magtisstelemlsiáaaajii, engedelmet k ok, hogy én Is mint a féle tudatlau baki gatulják a nőt, hogy at easme nyílt porond ján, a töri ény egyenlő védelme a\|att mér kőzhessék a férfiúval:, kénytelen a atinftlak mvgé vom Ini, és onnan, s ctelatöjvény lát lisUan tita u, intézni a férliak és a társtda lom olléu ámadásait, — melyek ép átért, mivel látiii liánok, nelmtebbeu kerllllietők ki és verbetől; viasza. Mert nem mondunk na gyot, lia a it; állítjuk, hogy élig van állam-ősin. vagy egy nevezetesebb politikai affeirc, a mely uek gyeplőit no egy s kortiuák mögött rejlőd, látliatlau női két vezetné. Tónyleg te iái, mint látjuk, ngy is befolynak a nók aöilgyeiuk kormány zásábu : miért ne rutiázhaiiióa Imi iul okul ntokunk vnc>tióaé-vűl uévlegeseit is, ha sjts kopunk, — »pedig mint s tények mutatják, képosek is? De nobogy mélyebben bocsátkozzunk a uő\'kér dés ftjtegetésébo, mim att jelen tárgyunk sKdkségosaé tenné, a mivel k a/-ct.o I a t a j u k további folyamán úgyis szándékunk reá visszatérni s vulo, mint korsto-rüvel lüzetsaobben foglnlkotuj : julouleg olég-uek hisszük az oliuouduttakat. Esi a kitérést it csak azért engedtük meg magunknak, hogy at olvató előtt kellőleg \'.mogvilágitsuk\' a nő helyzatét, midőn auuak árnyait akarjuk igénytelen. etikkUukbeu bemutatni, illetőleg halványan körvonalozni. A női teliét, mint láttuk, nem csak a biptág, de inég a természeti ösztön éa uját erejének tudtla is odatarkalja, • hogy a \'tár-aamdomban elfoglalja azt sz álláat, &. melynek betöltésére őt a természet csak ép ugy felruházta a szükséges tulajdonokkal, mint a férfiút. Miutbogy azonban at ezredéves balítélet t a külforiuali tusok békéit széltépni t losslányait nyltan oda vágui t világ atezába nem áll hatalmában; kénytelen oly eszközöket keresuietéju kivitelére, minők Inginkább bittositják atámára a sikert a nagy tömeggel szemben. 8 mivel okvotlenüi szüksége.a tömegen uralkodnia, hogy azt kormányoz- mi ssonbsil egy \| folyton s\' sötétségben jár-I i áló embertél jnt^Mp ki aem telik, bekopog-i slok sserkea>őaéáéliet. és néini ujdofllágoa-I al szolgálok, a melyeket éjjeli körfltaimlwu i nitt<amott fólk^plt\'papk. Nem is hinné kedves uram, mi sok I irténik az éjnek aőtét fátyolé alatt, a mi i nha uapiényre n«u jut. l)s az éo élesen > izsgáló tteiueim lujőtt semmi sem marad ti-I ikban, éa ha eddig elhallgattam ia, azt csak uért lettem, mert szegény embernél at s I ötmoudáa (árja: \| Lazolj igazat bolörík a fo-jW." De nem báaöm, tovább nem hallgatok, ija hivatalomból ctoaapatnám ia, a mitől azon-lan; jelenlegi várnai bírónk rétiéről nam kell I irtanom, mert as sokkal okqsabb és igaz-a igoaabb ember, mintsem bogy rég Mőtől 1 igiva fliesérettcl viault hivatalomból kivetn-, aéit, inert a 0iitU<\'bau egyei-mást elbe-lélék, a mi városunkban történik. Higyje meg uram, hody rendes eti krómkát lehetne. Oasteá\'líiain arról, a léi-a.két közben éjjelenkint előadja magát, é i a mi soha napvilágra nem jő. iia én egy álltét ujszakán végig és körül járom az ut\' csákat, őrködve a drágk honpolgárok élete ét vagyous Iblott, fcs benaő erselemmel el-knáltom azl az „éjféli ütött már az órá"-t akkor csak leltátulnak az éjuek titkai e&t-tém, és szemeim Iáénak, ftlleím hallanak olya-npkat, a mikről mátok nem is álmodnak. Így például tértént e napokban^\'utidön kiéaű éjjel végigjármm a város egyik • mel-bjkutezáját, láttam ogy kis rsuppoa házikó ablakán keresztül még világod oda hutéduim éa betekintvén at ablakon, bámulattal me.-pjltautoUam egy iamerotea előkelő aaazonyt. lCozzaut éKkeit Üjli a egy ágybanfekvo, be\'-tuguolc látszó Csaiiniauyáiuak orvosságot nyuj iptt; arczát simogatta, a nekem úgy tűnt lel, mintha nyugtató szavakat mondott volna hozzá, kis vártatra [belenyúlt a z»ebjébe és ainit oniiét kivett\'azt a vánkos alá dugta, hihetőleg %péuz lehetett. — -Ami fölkelt és ekáviÉott Visszahúzódta út a kapu alá, hogy senki éjzre\'ue vegyen a\'néhány perezre rá elsuhant előttem az uri\' asszony, mélyen beburkolva egy nagy kendőben, hogy rá ne is* mnrbewwn senki, a [mist az angyalok teáznák, makor a föld&n Járnak. Eij ismét ráismertem ezen nőre, midőn tegnap eato elmentem a „Zöldfa* vendéglő mellett, a hol sok vászoncseléd áosorgoit, kíváncsi szemmel nézve a robogó hiulóban étkező vendégeket, kik az akkor tartandó noegyleti bálra mulatni jöttek. Köztük volt a szamarita nő it, de most egészen étvál-tozva, fényesen fölöltözve,, mellette kedves ábrázatú leánya ki rózsaszín selyem ruhájában mint a kelő napfény ragyogott A mmt egy közelemben levő ctacakaazáju szakácsnőtől hallottam, ma ntgy fényes bál lest, és. a jövedelmet a szegéuyak kapják uieg. At éd birmoudóm att is beazélte, bogy a bál klabea julrí ia lese, éa s kinek ssásis jpn, at Bysr figy etl4 tartót, kristály rae kaaeaói, vagy öles hosszú lámpái, és tálé ilyftls uri téigyat. Tot^lfb ft liaílntliatta* Vélni etsa nyel rés leáiéBÓt, de líysabsa s magám káss lOtbtlyéaél it vsa réaaaiS, és birstalos utassal fulytatvaj tovább indultaa. A mit még ezen éjjel tapasztaltam egy későbbi levelemben elmondom. ^ . . Haltja\' minden háznak ura Tíseaksttő már ss éra , . . Kgertugi ésá/«r, Helyi és megyei hírek. j lU * (Képrk(l«rálsssiásak.) A 1 £ ártok kerüJetfliikbi\'H i« kezdenek mozogni, \| azdve tevékegyaégttket s jöfő országgyOléai \| ülésszak\', képfyssló váissziátra oétve. At 1 egyik töredék egy a mull heten tartott ér- j lekesleisn ürií Zíchy Jenőt, a magyar ipar I ömeléso érdekében ély tevékeny, ISurat a«- i melta k« jelőltnok; a fQggetlenaégi párt ts- J demásunk szerint Uogsr Alajos, jéíenlégi 1 kéjivitelónk mellett marad. Kerfllsttsk több. \| kiváló választó polgára pedig a áapokbas \| kaidé ki a kivetkező meghívót: A nagy- .\'1 ksniitai\'orsiággytiléai vála>zté kerület aos í.« öaazee képviaoln-válasató polgárait, kik a fllg- I getlenaégi vagyis asélaú balpárthoz nem tar- j\| tazusk I. hó a ián d. u. 3 órára a jövő kép- 1 viselő-választás érdemében tartandó érteket- \|fi leire az Arany-Koroua\'vendéglő ntgytermé* >y be, alulírottak etenual a .tisztelettel meghív- 1 juk. Magy-Kanitsaii 1881. évi február hü .1 riü-én\| Toluay Károly, Horváth Mór, Kulier j István, Inkey László, tíuttmann Henrik, 3 Kollár János, Talabér Zsigmond, VVeisz Manó, j Itajky Isdoe, Dervarica Ákos, Eperjeaay Sándor, Varga Imre, Ebeuspanger Lipór, I Hertelendy Hela. — (llelyrelgazltáa.) A lapunk mult azámában foglalt Dobrin\' Bsnó orra vo-naikozó hírre nézve meg kell jegyeznünk először, hogy a közlemény élőtt el maradott le azó: „BelcÜldetett4 máaodtzor, bogy Dobrin Benó V érleaülésünk szerint nem volt alapítója a Délzalai tekarékpénziámak. — (lAréazeiylrtl lAneseslély.) A „Lövésaegylet" február 10-iki tánczestélye, ; I figyelembe véve, bogy elseje volt az egylet e nemű mulatságainak, sikerében minden vártikozáat felülmúlt, és jövőre s farsang l g- J I kitünőb]) mulatságául ígérkezik. A fSarv»s- i -vendéglő\'nagy (terme lövészeti jelvénvekkel { leldiszitve, pompás képet nyújtott, mihez as J ott uralkodott vidám hangulatot, családias ( 9 kedélyosaéget s IkUtka József kaposvári te neláraulalának pompát Játékát notsásdva, . I egy cseppet aem codálkosuatunk, azon, hogy j 3 a mulahignak csak reggeli 8 éra veteti fi- I get A láiaaság ntgy i üstben < az egyleti j tagok családjaiból állolt, de Majnái hatják a J távolmaradást, a kik a láuezvigalnm kedvelői 1 A jelenvolt hölgyek közül fel jegyeztük: Al bauich \'Kálmánné, Úrik Oazkárué, tfo fy Ká- ? rolyné, Clement Lipótné, Damm Hugóué, Eruődy Lajoané, llolfuuinn Ernőné, dr. ílor- \'1 váth rVrenctoé, Krug Józséfné, Musaet Fe-renezné, Uaseasly Anialué. Dr. Pick >imonná, Práger fiéláné, Pikély Ouíciávné, .Sveaties r \| I Károly né, Dr. Schreyer Lajoáoé, StékeJv l/tjosné, Vaiga línréne. Varga Lajosoé, j VVieber FereneaSié, Zatbureczky Zsigmondné, - ! Lejotné Braőket éa Svoatiea nővére; kot, Scbreyer Ben a, Vaiga Magda, Spati-man Margit, Ptulns éa Wieber kiseassonyo-kat. Főipán ur is hosszabb ideig bec«ea jelenlétével teere noséltet le a mulató kö-^Onségst í \' —\' JVeasseai lett. Pár év előtt tárcaa-czikkbeh tattünk emlftéat egy különös em- A tanár és védenczei llagsnj. Irta: Flygare-Carléo Ktnlllf firfditotu FRIBDIIANN ALAJOS. Február elseje. XVI. k Mélyen hatott Manneratedt lelké e a külöebeu azigoru férfiú lágy, aselid ha igjs. Hatalmas, atent érzettől áthatva, felé ;rott helyéből éa odsaistett at elébe tárt kan kba. aAtyám .volt I az egyetlen ttó, mit ajka da-gogni bírtak; de es egyetlen ttóbán mit oly régen ki nem mondott már. végteíe i kéj éa bolaogaág rejlett Mannerateat stivébi n. „Mindketten nagyon elérzékenyec ünk, kedvet fiúin, szolt s tanár éa iparkfd tt a köáönségea nyugodt öouralmat tamail ml" Hüsereüek, mintha saját fiam volaál r de most menj baaa és igyekezzél kissé migad-bot térni, mielőtt meglátogatod. "Hsat i rára viapsavárlak l4 . Anaélkül, hogy tudná miként Mai ner-atedt basa ért kis psdléskamrájába, hol min-dea elvolt pakolve és utazásra készen Leült ée minden tárgyat szemügyre vet. E szobe, melyben annyi, fájdalom és bámlban gatdag órát éli, kedvessé vált elölte, nost vlgre tanúja lehetett auuak, mint töri át a feméay ée Őröm léeyaugara a hosszá iötét éjt; mely a magános laké sávéi kom ritá. lUaaeréisdt fölkelt ée (éaiese& fölnyiti hegedűje (ekjét ée mivel ftjaalmiuak legrí gibb BMt(bueit}ával egyedflj volt, érzdjuei e u jiülütk éa lasaaakést a hegedd \| bsag gteadiaá halkan éa asselflt Midőn eeiéisdall, Maamerétedt kabátjái év éebogó kebellel tarteU a kaéslmi leeáeaea liáae feljí. Aa aieu abtskek mind áötitek voltait; esak s I aaá SMasi»é assl4jábH jpislögotl egy aaéesvik A aegy tereées, mm vélt kífitifitva, mis kö-»ésiegsiiin( Itsaem kereeaeöieiség és aárá ad aralkedsu, aau a vsadIgsél keik aet- eitlla-aiba fiISltfe k íree-előli len érzelmet kellletl. — Kopogtatott tehát a lakószoba ajtaján; nem hallatszott barátságos „szabad!" belülről. Felakarván \'nyi-tani as sitót, rémületére att tapasztalta, bogy tárva volt. — nNagy Isten I* fobátzkodék halkan vba el keltene utaznom, anélkül, hogy búcsút vehetnék tőle, ot mégis kemény csapás volna I" — Miután néhány peresig gondolkodott, mitévő legyen, kogy kívánságát elérje, á másik oldal felé tartva a kouy • hába ment. —^ Itt a kuktával találkotott. A többi. cselédség eltávozott; Bernné asszony a tanácaoanénál volt, és a szolgálók utatitva lettak a gyermekekké! a szobában maradni. I .Jó estéi Szvén", szólt Manneratedt a ficzkóuot, ki egy thoefazék alatti tüz élesz-tétével volt elfoglalva, „Itthon vau at uraaág?" 4 Blgen, itthon van, esőit a fiuj de at aattosy borzotitó beteg éa at urat tenkinek sem szabad háborgaüu. Asért ugy veendő a dolog, mintha itthon sem volnának. „Hát [Rózsa kisasszony, kol van? U. sem lát\'i aló ?" Att ugyan nem mondhatom meg az urnák: de oobájábaq van, azt: tudom j mert éppen most ment érre és gyertyát.gyújtott\'; és ekkor azt mondá, hogy oda megy, utos esetié, he Bernné atstony valamit aiváona tőle> - ■ „Nos teliét menj fel, édes Stvénem éa jelentsd tiszteletemet: kérdezd megengedi-e hogy Mtnnératedt jelölt bdcsul vehessen tőle. Mondd neki, hogy egy őrs múlva slkeli utas-uoifi, — Hamar, Öetém,- inért sietlek!" „Igen, igej^, megfogom monuni, bistoaita Savén, éa Bngrggsdts a tűzhelyen álló egyetlen gyertyát, bogy a lépcsőzeten világilsos magának. Örökkévalósága ak tűnt tel Manners-tadtnek a 6é távo\'léts. Oh, mennyire dobogott aaivs a nyugtalanság miatt; határozol!-tan remélte, hogy elfogadandja; mert alig vMokudkatott 41 most látni, — midőn oly liosszú Utia készült ée oly hoaaté ideig táH v«l leeod t\'íle, — begy JLsten boajaádot nMudkeaeue neki 1 Nem, nem, oly asivtalsa aeas Iskatl De Savén a leqlaéybább fieaké voli, kinek volshs megbizáu, volt Ámor dolgában. Végre lassan csoszogva visszajött „Nos. mit mondott ?" kiállta elejbe Manuerateat éa mélyen lélekzett. „Azt mondta, hogy az ur feljöhet. Világítsak as urnák ?u E jóakaratú .ajánlatnál SzVén a léghuzam állal eloltott gyertyát itmét meggyujta, de csupa unom miatt elejté stl, midőn.Manneratedt egjj. tizennyolca silling dársb pénzt nyomott markába. „Szent Itten, mily nagy ur oz I klélta Szvén és hsrmsdssor ismeg» gyujta a gyertyát, r- Jöjjön most, én előre megyek; dui hittan menjen, mert ugy paran-esoliák. hogV ne neszezzüuk." Ezen i imvakkal Szvéu előre lépve ha- \| ladt a lépes iteten, Mauneratedt könnyű {ép-lekkel után » Hossz i tornáczon lépdeltek; végre Savén egy i jtó előtt megállt ót mondá: „Ugy ittvsn."\'Di mint villám itmét lesietett a lépcsőkön, i tért féltette\' fiileit, Burnné asz-szony haragétól, ba véletlen távolléte ideje alatt lejött i konyhába éa a (heafiuékban a via nem for egyre. EkkCz ion hősünk a sötétben állolt éa iparkodott 1 svea lélekzetét caillapilani; de ugy érezte mintha a nyugtalan, féktelen aziv keblébe akar ugorni, midőn végre atentélybe lípui akart, hová iegmeréstebb álmaiban a« i mert vaú pillantani. Ezt most valóban láth ltoí, a steinermps, kimosdhstla-nul finom tnehnü ifjúnak ngy tűnt fel, mintha tsmj lomrabláat követet el; de ól láthatni töbl volt, minisein : viatsalépbeletl volna. Mega remváa a kilincaet, mozdulatnál nebét lett volna megítélni, vájjon melvik sziv dobog 1 Svédebben; ué, mely ott beiül, vsgy sa,\'mey\'kflnu dobogott: Vémrejdeyilt ss sjtó éa Msifasratedt a küatöbötfállou. Most Ritia aaobájáhan volt; a kandalló mellett ült a deli, kedves alak, mely kizárólag igé ifbe vette minden gondolatát és erétiméit Mély en, de némán hajolt meg ejőtt$ A najy keUemea atoba, stak egytterü lámpával vei miegviUgitva; de Manneraledl eiőti égy es, mint aunak lakója sBvart su-gárkotaoruba i ttlnt fel, mely annyira káp* rástatá szemeit, hogy kezét kellett elejbök laVtani, hogy még zavartabb ne legyen. „Isten hozta, Manneratedt ur" hangzott is laZelid azép hang éa Rózsa fölkelt, széket állítván vendégének. Manneratedt a paradicsomban vélt fllni éa azt óhajtá, ne kelljen beszélnie, hogy annál tovább tarthaaaa szorosan a osalképet éa nézhesse, mii testi ét [leki szemeivel tett it. Rótta katoulót érteit bár, de nő volt (éa azt találta, hogy ninea helyén, magái érzetmeinek annyira átengedni. Ennélfogva valamely tánalgéai tárgyat kel lejt találni. / „Manneratedt ur nem láthatja\' atülei-mptjl Db, mily szomorú azl De a dolgok áj ása házunkban nem engedi est meg. ma." Hallgatott Most Mannersledteu volt a ,.\|0Z édes éberdálmokat félbeszakítani. -V liámelyest odahajolt Rózáéhoz. 1 „Drága kisasszony, benső részvétel érte ültein mindenről.* Rózsa pirulása majdnem arczát látnék elégptm; kendőjével hfis szellői lengett, vá-laatról termésteteaen szó aem volt. I J „Hat órakor eluuaom,a kádé el isy met kevéi vártatra a beszédet Manneraledl, „éa \|eaen\| hátbél H-ban élt legszebb éa lag-KsdogaU óráimat viczem magammal, Eaea omlékókj fogják édesíteni a napokat él órákat,!-melyek még tefolvhatnak addig, amidőn ismét ily kimoaahatlan tzorenosét le aalákl; da — talán aohsaam logom többé Wi oen kisssesényt látm, * ■1 A yégteleh mély fájdalom, melyet ezen lolat asűlt Maaneratadtet fidbátorította, [zaáhos közeledni, h- A leány azemében layek csillogtak. Ilias oly ksasrü volt, megválni; de hogy e pillanatot as utol sósak gondolja, mejjven ot látja — őt, ki mindene volt — e gondolatban végtelen kín rejlett ssámárs. Szódon ültek Mymát mellett „Nélkülöt mtjd lengem Rózsa" kérdésé bakiim, éa aüdőn- taéjintetölf találkoaott, ét m választ nyeré, mit annak ajkai ki nem odhattak. ekkor wagragadá kasét éa ater ^>isa ásemlélé ssoajmjái, melyen még léteié nyoma volt a jagygyürtaek, végra aa- aogó hangon aobsjtosott: „Ba iámét viasza térek, nemde, ismét a hűség uj jelével leaz ékesítve ?J „Nem, bizonyosan nem 1* szólt htláro-tottab és biborfelbük ömlöttek róssákog és hliomokon. ? \| Manneratedt mélyen ssemébe, lelkébe nézett és nive kimondbttlsa boldogságbaa dagadozott. Most jóéjszakát fé\'elea, ayng-taltuság ét bitalmtüanságl Vannak peresek at életben, midőn minden bilineeet lecár as ember. Aksraflsn átkarolá Masneratedt Rózsát, kinek most feje vállán pibaat, midőn suttogva mondá: „Oh bár ugy lenne 1 Igen, rendkívüli erével akarok dolgotni, bogy annál hamarább visszajöhessek, ro,agamat e szerencséi illetőleg bislosilaodó. Éá azaiáa, Rózsa, lelkem bál vágy a, szivem imádoigt, •faár nem akarom a hűség esküjét tőled karai; de ... . „Nem is szükséges," sutogott Rózsa, ét mosolygott könnyein keretttül; tohasem fs gou azt másnak aaenielni, miét neked." I .És most nyitva állt előtte a menny, éa midőn aa első csókot Rózsa ajkaira nyq- . má, idŐ és hely otakhamar elenyéazelt eíőt- i tük. At elaő mi őket g válás Aidaimára és a valóra emlékezteié, Savén hangja volt, mely kivfilről szólt: RA tanár inasa Larf- , son ittjlyanl ée azt mondja Liag ar vária a / jelöltet Már hét óra van." IJBHppHpHHI „AsoBBal }Bvök", kiálu Msuasntedl főhurratt belyébő!. Oh, min\' elrepült afctd&K Elj boldogül Rótaám 1 Rózsám! meosyi boldogság rejlik e szóban I Nem rorrek lovábji kéani; merj aa öröm éraeta mégit eaak mín-deoek kist a legbstslauasbb ée legseheaan ben lebet rajta uralkodni El kell mennem r „Igení al kell menned, Kihalta Rózsai de aa elváléabam ia boldogság rejlik: inén elváltán vsgy együtt élve m^gis eaak ag; életet élünk, t i. s szerelem életét" .(Folyt, kávéik.) , feMlt Ví k (tanai etfjrlk fal^áM lakik, kw«k w(M fegWkeaása, kwjí\'litniiM • (ka ki fji^, vágy sdkur aa- tve a zsebében fagra tart\|a, bal- Üfdewk tytageHnével foglalkozik, Vftoaéssnti iWmmí dowowMI ki Ma Üiii\|i4<wka wak ftlboíiályi \|Ma(t Sa« ikétíeU, Akkor a tárnában ktt* i.\'iuik í* twy Hl aül&ldi kiadókon iutézett (rfrtai, HtliWa vMmí nmdasefántk nti-i«dta W"\'* ad tehiiágosilást. Ka aa oiulw fagy nlMf1* uvderu Iko\|Nfi) Orog már, • teaek Mytáa korweta ta nagyon asfik. a kxt^baéuvnU M. báró, t— (dórák I k» ataga* művoUi^go mellett kulö-Böinrit a biloolvti tudományok\', nagy kotlvu-Iftj, baliott viilamit, hallotta, kogy ea a aae-gy ember vajmi oaokély igényei mellett eaUkaágvt ia aseoved. Azért egy barma dik kéa állal élet lioewig tartó havonkénti 5 Irt kigyadománvt juttat neki. A m odora aae— atdé kkhaa aom kell bővebb kom-—itár. - (Aa élet tragédiája ) Iiipda u vtubt r o W> kezében, Felemel és lentit, s az élés ellentétek, melyek között űz. ember életuntk fonala legömbölyödik sokkor uagyon is Keserűen értesQkiead- • jál az élet színpadén mozgó, azabsd akarattal felruházott lénynek, mily gyarló és \| csekélységekhez k&töU teremtés az etrjber. Még alig hsngsottsk el azon jó-ki bánatokhoz kajiCsoll zajos éljenek, me- I lytjk a falóban\' lucullusi paszita alkalmával k»nllzajongták a legbnldogabbnak hitt apát, ki az ijríhutoljcs érzelmek árjábsn n>aitt, s Iki ez öiönérzflmek közepette I bőkezűen emlékezett meg azokról is, kiktől a sors a legszükségesebbeket, is meg-I vonta, és : Íme az erőteljes, derék W\'eiscr • I j úkseftiek megzavarodott az elméjfc: t\'s kör-i nyé/oto kénytelen volt ót elszakítani há-iától. Őszintén óhajtjuk, hogy k beteg , férfiú kedélyét, sz elóbaladott orvosi te-l j domány eszközeivel meg lehessen gyó-j g&ituiii, hogy mentől elóbb viaszadathas-1 j sék áldott lulkü\' nejének és a kiskolii Hyertuekekiti k a féij és az apa — A uaio-kaulxanl kcreskk-dcliui-és ipatbutd.-\'iészvéuy társulni XIII tendos liózgyttléafó f. é. február KÜ-áli aélfciótli 1 (Tórakor saját helyiségében tanlandja, melyre a I. ez. részvényes urak tiszte-lőttel meghivatnak. A közgyűlés lár-gyai; 1. A r. I junzgutóságnnk , 1880-ikt \| uileSévrql iszóló jelentése s ezzel Kapcsolatba u> a zárszámadás előterjesztés^. 2.A folüigyeióbizotUiág jelentése s az- jjgazga-Ufóiig felmeafétfh 3. Az osztalék liieglía-tírozása. 4. A szsvazstszedn biknttsá^ váta\'rtása. 5. Az alapszabályok 20. §-a értelmében ez évben kilépő négv igazgatósági tag, é. p. Dobrin Jfetiij, • llir scbfl Edd, Ollop Samu és Weiszmayer M^f urak helyeit ujak váUsxtáKÍa vagy azoknak újbóli megválasztása. % Egy kárUmtsgú felQgyvlóbizottság választása 7 A tátsasiig hivatalos közbluyének ki jélMéser- Nsgy-Ksnizsán, 188 t-ik jkntfír 11-én. Az igazgatóság. — Figyelmeztetés; 1. A közgyűlésen részt venni szán dékozó részvénye* urak (elkéretnek, hogy részvényeiket a még le nem járt szelvényekkel együtt a bank péuztáránái innen ►ytnndó térltvéüy mellott sí slapszabá lyok 52. §-a ót leimében f. \'é február Sél\| letenni fuilveskcdjehök, mely té-itvéuj egyúttal igazolványul sxolgálsud. Az alapszabályok 46. fi s értelmében aak azon téaivéojes bir »zavszaii jhggsl, ittek réstvénye legalább 14 nappal a ösgyQlés előtt részvény kölly v ileg az ó icvére von beirts — H«i(hltili. A nsgy-kaniza«i kia-ednaveló^yesUlet a itagy^kaniaasi izr. nő- < \|ylettel agyetambeu 1841. évi fobr. 19-én i a „Arany- Hzarvaai (Kistermében ssoronoao- I osár-játckknl ogyljokÜUitl zárlkOrU tádeako i aorucakát rondea. jBelápti dij : saemélyjegy frt 60 kr.; c-alá&jogy 4 irt. Kozdóto 8 II fél órakor. Folttflizotéaek a; nyoromóny-t trgyak kOszOnottol fogadtatnak a hirlnpilag i yiigtáztatUak. Jegyek előre válthatók Prá-(qr Béla és Bolua ilózaef urak gyógyszertá-i tban éa eate a pénztárnál. A srivea ndo-i lány-tárgyak Kocli Miltályné éa Weisx Sa-i iuoo Úrnőkhöz küldendők. — A „Vnrn-Kerenzt" orsaágós a \'gélyző nőegylet válasatmányi \'hölgytádai i tal eddig gytljtdtt! tagok száma már oaaig i eghaladja a kétszázst. — (Illvalaloa.) A belügy miniszter 3 »:)ö. sz. miniszteri\' rendelettel megengedte, I jgy Légrád község k9zigazgatá»ilag a per-I ki .taolgabirói járásból a kanizsaihoa caa-t ltaasék. i — Tapolctáról irja nekünk febr. 1 í-diki kellettel: A] liúten, í hó 10-én búid. í enltausz Abrabámi halálának egyhavi em-li két litük meg. —I Az-omlékboszédat Kolm S tlnmott, keaalnelyi rabbi mondta; szép asz-v tkban emlékezett inog a bo\|d. elhunytról. - - Aa ünuopély nagy számú kOzOnség rész-v ste mállott folyt le. — Az ünnepélyt nagy-b m emelte a lanoluzai kántor állal a kar-r I ebuondott tüub bmlékima. A kántor da-c ára, hogy oroaz azületósü nagyban ftratlo-n t mint ének tau(tó is, aa ifjúságot axép n agyar azOvegü énekre tanítani. — A temp-U nban tartott emlékünnepet megelőzte a K ikOzség gyüléntermében a gaad. felső uóp-is tolni itjuság által tartott ünnepély. K o It n XI i k s a, harmadik osztályú tanuló saép \' si ivakban emlékmtolt mog a volt hitoktató-W L — Az egész Ünnepély általán emelő be-o otuást tőn. — A soprsal kereokedelaal éa ip irkamra a kórotkező hirdetményt teszi ki azé, melyet aa érdekiottok ügy eimébe aj .tiíjuk. A iu. kir. távirdaigaagattsnak az lt Bl. évben vógiVliÁjlandó táviroaépitkeaé-se ;hez Ubbfélo anyagukrs, u. m. nagyobb m nnyiségü csavaros hajlított tartóvaara, (a-os varra, vasanyéscsaviijra, porczollán elszi-pj előre és huzalra van szüksége, tíiely nyil-vii hm. árlejtés utján, szándékoluiik beszerez-\' lel ni. A kik ezen anyagok egyike vagy másítja szállítására vállalkozni kívánnak, tarlósnak lepocaételvu irásbuli ajánlataikkal leg-ké óbb f. é. február 25.1 napján déli 12 óráig a iSzmunka a közlekedésügyi tuagy. kir. mi liszUnium V. tavirdai szakoulály cJitiiezvé a nagy. kir. országos és kerületi pénztárná (lípost, Koronaberczegutcza, -posta- és tái irda palotay benyújtani és egvuttul az elő ib nevezett tárirnai szak. oszt. (Mária Valér a utcza 11 sa.) tuiudonik ajánlott czikk-nel; saját kézitményü mintáiból két mog-jict sétolt példányt baküldeni. A\' szállitandó tárgyak mintái a m. k. táv rdai kúzpouli raktániál (Dpest Józavfvá-Józscfutcza 0 »z. a.) megtekinthetők; I üzolelibi föltételek pétiig megkeresés folytán ezen kamara á tal haladéktalanul írási-lag kOsOltetnok. Sopron, 1881. február 8-án. A ktrukcdtlmi it iparkimra. - (MalahAa.) ÉrtNülésflnk werint QaröA Andor aainifrsnlatáral o hé SSÍ-án kezdi mag eMadáasit. — Valkhás afSaáallMUkkea. A ni; korona torülatén foglalkozó gaadatiaztek ásordé«tek\|aagály- és nyugdijogyoaUloto 1881.1 évi februáij hó f7-én éi a ktfvelkqtft napokon HiidauoslQU a Köztelken rondkivüli kö\|-gyIllést tar(. Tárgyai külOnllaen a nyugdíjintézet megalakulása^ as alapszabályok mo-dosiiáaa, 10 budapeati éa 25 vid.éki válaazt-mányi tagnak, ugyazintéh a nyugdijbizott-mánynok megválautáaa alb. — Hzaraaati joggal osalc oly fölvett tagok birnak, kik tagsági dijaikat a folyó évre is inoglizotték. — Rendes és pártoló tagokul még a köz-gyűlés níőti ia felvehetők, kik magukat a \'tSLgiági\' dijak űzctésére 0\'\'év tartamára írásban kQÜdénk. AJánitó tagokai felvehetők, kik .100 irtot alapítványul lefizetnek. A tag-«%i dünk.Horóez\' István kir. Unáoós\' ur, mint ideigh péiizlánioknál fiseteodők. A (elvételhez azükaégoa a aa alapsubályok 7. §-a 2-ik, illetve 3-ia pontíának megfelelő aláirt írásbeli nyilálkoaatok Ursziny Pál Ügyvéd úrhoz, mint a kozolőség vezetőjéhez küldendők. A szavaakti jog, kopvijelét utján is gyakorolliató. ha ISgaláub 20 tag öúnjO-vén, evégből jegyaökpnyvileg tágtársakat biz mog. Ily OsszejOvotol ]4—4 tagja agy aiava-zntot ruhás át, egy kiküldött lag azonban több mint. 5 szzva/atöt nem képviselhet. A (elveendő jegyzőkönyv az Oasaes jelenvolt tagok állal aláírandó éa (éjhozandó. Tagoknak, kik a vn8utakti\|l kieazk0zü\|t vitoldij-kedvozményt igénybeí vqnni kívánják, érdekükben áll evégből a\'használandó vasutvonalak megjolöléao mellett a rálaazUnány jegyzőjéhez Uraainy Pál ügyvédhez (papnő-vtndo-utcza 6. aaám) fordulni, A tagsági jegyek felhozandók. \' — Manthnér Ödön budapesti mag-kereskedőN főár jegyzéke 1881. évre meg-jelent és k\\váuatra uoveznit czég állal min deükinok. ingyen éa bérmentve megküldetik. Ez alkalommal megemlítjük, hogy ezen czég mely e aaaktnában Magyarorsiágban as első, nemcsak belföldön Örvend különös jó hírnek, hanejn Német-, Orosz- é« Francaiaországban, sőt Kizak-Amerikában is oly kedveaő aikert nyújtottak magvai, hogy csakugyan igazoltak ama számos clismorőléwlok, melyek\' e cséghez érkeznek. Nagy előuyo e magüz-lelnek, kogy eredetinek hirdetett magvakat otakis tiszta eredeü vatydi minőségben bocsát forgalomba, soliasem pedig olyanban, moly , utáu termőiéiből nyerő tott, vagy után termelt maggal vau kprerve. - - Rövid hírek. Tótli Kálmán air-emléko ügyében mozgalom indult meg a „Fővárosi Lapok" kozdoméuyozéso folytán. Mint ólvasauk Tóth Kálmáu nagyszámú tisztelői közül már többen járultak a azép czl-boa adományaikkal — uécsben azocsiálista pört tárgyalnak jelenleg. A vádlottak eddig beismerték, hogy azocziáldomokraták, de tagadják, hogy isgatták volna, vagy réastret-tek volna bánuély agitalióban. — Madridban szabadelvű minisztérium látott a kormányhoz. — Pécsett egy tizennégy éves leány, Kárayi pécsi ágyvéduok éa volt pénzügyi tn-uácsosuak legjtjabbik leánya llouit, aziveo lőtte magái. Az eset nagy foltüuéat keltett a legszélesebb körökben.\' A\' ssereucsétlou tia-tal leány, miiit uz nE.-r.-nekb irják, leveleket hagyott {hátra nővéreihez és barátuöi .hez. As egyik levélben azt adja öngyilkos-aága okúul: JAs é «í borzautó nagy bolondság, nem érdemli mog, hogy végig játszsza áa ember.u — IWalirmann Mór orss. képvitelő termeiben as elmúlt csütörtökön\'fényes estély volt. Liszt zongorázott, Wiltné éuekelt és Leyíuazky szaval. -- A közoktaUUi minisztérium határosain folytán llronner joghallgató, ki a péasi botrányt előidézte, a hazai I T ÖMzoil joi-tsoodákból kisáratott. - Nyílra-megy<\| mís tagu lüldöUéggel képrMtati magái Rudolf trónörökös nansyagaojo alkal-kalmápól la fővámban tartandó ünnepéfycar aécskáél. 1— As oraaágos magyar iparecyo-sülét kerttszoll kiállitáat fog randezui 1887. ér tavaasán. — A legújabb meiooriogiai én-lelotoK szárint hazánknan (szaki izél meliolt kia mértékben fagyok fognak bekövetkezni, részboi azonban meleg éa derült napokra lehet ailáslmnk. — Tömeges névváltoztatásokat olvasunk minden nap a hivatalos Japbnil. \'-4 j M. . ■ \\ Irodalom. ál a ravst klslt ftUmliUtt ailvsk kaphatók éi stf-rtndrlpíiatj >gj-KnluK Fl«ksl fSMp ibtji-kstasksdMt. -UJzeuemíi. Táborsaky éa Parseh senomjlkenabedésében Ihidspesten megjelent •YerhflmogfrFeierkliiige" yalser zongorára siersé Faltrbaoh Fülöp juniiir. Ara l frt I- As ..OrozAic-Vllág" képes fo-U óira ti XI. száma Wilckens F. C. és fin kiadóhivatalában érdekes tartalommal s oá-mos kepped megjelent. E füzet mellékletéül „A kii Vjtd-Viiág czimü jutalomkép -vau caatolaa. Art 40 kr. Éjic;z és tréfa. Hógyfui kénülntk a bálkird\'ynékf Most\'a bálok évadja alatt nem lesz talán érdoktolón megtudni, hogy miképsn készülnek legtöbbször, éa milyenek valóban azok ■ bálkirálynék, kikről a hu lapok olyan sok aaápet tudnak ösazoviaaza fecsegni, K. városkába^ történt. B. Kari ép oly azeloa lánezos volt, a milyen]szellemes fiatalember: miért iaa bál szépei a mennyire kedvelték táuczon kivül; ép annhrira iparkodtak előle más Adonis karjaira ulonekülui lánc* közben. Ennek aalán as lett ja nagyon teruiéssetes köretkezmé-n>a, hogy Knri barátunknak rendesen azok íajtáibol jutott Unczoanő, akik — hogy műszóval éljek — a potregaelymet szokták aratni az ilyeb alkalmakkor; amint barátunk nem-kevéaa4 boazaukodott. Egyszer ia dőréken ragad egy e fajta kisasszonyt, a kittek hozzá még az a kis tualőrja is volt, hogy nom épen junói bájai fölött már vagy karminaz tavasz repült el a semmiség végnélküli ürességében, a mi pedig azámbajroeudő dolog. Alig kanyarodik be barátunk a kolunba, véletlenül megcsúszik a lába, tauezéanójét hanyatt vágja, - maga pedig mellette téidro ősik. Ea perazo akármelyik halandóval akárhányszor megtörténik; a de azért mindig eléggé érdekes arra, hogy a többiold figyelmét pillanatig magára vonja. — Alig a publieum az érdokes párt.; azánja vagy naveu, — tudniillik kinek-kinek amilyen aa ízlése, — Kari barátunk aközben ielsegiti tánezosnőjét a mini dukál, a azután méghaj(ja magát a közönség előtt a mint il-lik igy [szólj: ! i • „(fseppot se méltóztassék ezen csodálkozni kérem I Én. a báiíurálynéja előtt legmélyebb hódolatom jeléill meghajtoltnin térdemet, tí pedig kegyoa volt magát csekély-aégemhis lealázul" liúo gvakran mily parányiaág, egy kia félrelépj elég ok arra, hogy valaki bálki ráiyné bgyen 1 Négyed napra hozták a lapok, hogy a k.—i hál ilyeu meg olyan fónyeaen sikerült éa hogy, a bálkirálynéja a kedvoa éa bá-I j o a «\\. lletti .kiaassaouy volt. Így kéuülnek a bálkirálynék. Ki a UgnngjfM bolond f Kedélyesen diskurálgat a literes üvegek izomizédiágában bárom atyafi. Téli estén. Kir-ioIsL W. IaaakiMI. Hun I beh hideg van. Jó most a meleg kályha kbeogban ülni — aborza\'maa téli. éj iagya élői ide menekültem — s az elmúlt idők henyomáaaiu tűnődnöm. ( As dyai borongós, hideg nap — mikor aenkisém háborgat ~ arra jó. hogy gpn-dolataiuiai JSasdUnem, a különféle tapaaz-talatnkat és észleiéaeket képzolitúimheii sor-reudbe helyezve, utóbb papírra tegyam.> Mart akkor, midőn a természet ünnepi diszben \|mmpáxik. Hgyelmem oly sok min-deum tnt-jesskedik ki, a tárgyuk annyiféle formáim játszadoznak azetueim előtt, hogy utóbb egy elmotikus zagyvalékot képoznek. [melyből kUrauiakotni nagy neliézaéggól jár. Világáleiemlien gyakran rultam a pil-jbnalayi beoyoináMk rabja. Ha férfi Vflnék, tnem mernék ez őszinie beismeréssel a világ lépni, mert a közvetlen jellemek legfubb ftlaoM\'a a megállapodás-nélküliség, a a vi-lií\| a Arától bttiároKOttaágot követel, s ha rátájában a balároaott je lemek oly rilkaaá-fik k útk tartozunk mint a fehér bolló, még-f minden férti igyekezik olyannak lálacae. Pm ast hiezam, a valódi közredénaég ;as4i« aUtraet fogal\'flnmal egy színvonalra jálbtliató, inelylyolaz „laton" fogalmái olkü-jllP^jÜk a UMmiII. ássslay sMriat aa ídagoa, áaaaaélyas mnfcerek toUoyira jellamtelanok. 8 egy nő sam képzelhető szeszélyek Sáiküi tatát s föntebbi sorokban - ha a pornak kAlAufáfaságe nem vigaaatalna — ély itáUtet olvasnék Saaasa nemünkre, mi áaéitán asamorkodáaba ejthetne. De mmdsaonáétal láay ^ 9 Asaalay-Sok annyiban igaza, ran, kogy a a a tttktj Sáadsn lmtáraaottsá\|ol kizár köréből, A sért tSaik fef előttem a nő amaaciná-ié ká\|tdaaségrak A assbsd állam mag^a • I ties u nal tud i ; ét« ll BU I Ek \| lek gén olgárnak hirztáa jogát, mely aaorint ké-légoi szerint, aaabadon rálaaatbat magá-pályát; de most szóljatok, melyik nő iá megmondani kogy az egéaa hosszé át milyen ügyet toljesiteno ő pedanto-ricüs állandósággal ?\| \' Mikor a könnyű-, aa álhatatlanaág vére • bui >g ereinkben 1 ? Képzeljétek csak, én rabszolgája va- j azoszplyeiuiiiuki hogy, ha H a b n-n t-t olwtaom, alragyok ragadtatva, ÍX\' táti m kedélye, áldozatkészsége a vallásos-i által; a azon gondolkozom, ha nem vál-•o belőlem olyan szent apácza mibt ro> re hősnőjéből, Mána Reginából? .\' 0 u i d a, oly eicziny teremtéssé, ráltoa-Itat, mint a bábu; lábaimra faczipőket idősét, a r rágós kertooskébeu kannával kezében oda állit • lóozáboa, hol Apolló fajéval áthajt I a művész, • gyönyörködik tudatlansági inon, P o n a o n, aolyambáraony-ruhába Dl-tözt it, szemeimbe csábító sugári ültet, s közein be\'egy loragoalort ad, inelylyel a lera géb n egy kört ikoll csiikalmaznom, mire min egy regényszóik előbújnak a földalól neh z pénzas zacskóikkal az amerikai tözt-dotü k, indiai nábobok, Lordok a Marquia-ok, E öl v 0 a megtanít gondolkozni. - Mag-tani o k o a a n boldogtalannak leuui. Zlmmermanu által megbarátko-Som a néger fajokkal, a kedvet érzek magam >nn Afrikába utazni a Senegfcl áa Nieger part aira, hol a Dahomoy-ok kedvemre aaá-zakia menő. amber-falkát áldoznak föl — r«gr aa Abyaainaiakboa, ahol oly szabályos aradi férfiak vannak. Ét igy tovább, torább I a ép ügy mint a kt nyrek, latnak reám as amberaa ia, 1 mint in esemény, moly (fényt vagy árnyat vet a életben. £ pillanatnyi baayomáaok már sok peresét kaaariték mec életemnek, md tnlosok, ka aal mondom, hogy bárom-négy ídrészét éiatemnak a benyomások alatt NS8< adtam át, — — — r- -----— Voltak nekem már igen aok barát- éa barátnőim. Ezok mindeuike oly külöoöi el lantétot képeseit lélektanilag, természetüket tekinre. Do egyben mindegyik megegyezett, hogy egyikük sem tudott hű lenni. E négy tal — melyek között elvonulva a világtól élek — sokat tudna beszélui. Ott ült azon a kia pamlagon aa a szép barna siemU lányka a epedő udvarlója. Az\'ablaknál a szőke szépség csevegőit egy magas fiatalemberre\', ki szerelmes Volt beléje. A nefeleiea-asomü, fantaitikua rersfa-ragónó a kályha -mellett olvasta elő „gyöngy* tavasa" a „a örök emlékaaet\'-ről szóló költeményeit. solndtotra szépterőjénak. 8 én,-a zongoránál ül«o hamis aooordokkal rontottam a levegőt! a egy .pár \|év inulvá, egyiket elhagyta -a férfi, a fsaikat a nő. A versfarngóuő palaoainUít süt, a a ki oly hamiaan kongorált ~--éu a tollat rágom. De a legszebb az egéaa dologban az, hogy egyikünkben aom történt kár. Azok, kik elkagy\'attak, nagyon hamar megvimsztiüódtak: pedig mindegyik azt hitte magárai, hogy azerelmes,1 s hogy a válás megrepistzti a szivét. 8 még c«ak egt kia karosolás nyoma aom marjtd azonil" \' Menten igy gondolkoztak: - lOyöngybáa, ha leaiakad leaa más!" Hát ea a szerelom ?1 „in praxi" csak ilyannal találkoztam, i igy aeui rabéti tőlem senki roaa néveu, ha! azt moadom, hogy «i ragényak a a költetné nyék igen kadraímk előliem, ha as igaai,i mély saerelmal aosetelikI de a való életben a szei elem oly miaud, a mivel aa uaat-kotó leányok a a gondatlan könnyelmű an-saoDyolt olik a drága j^őL t^s a kinek ko- j molr osélja, rágj hasznos fbgl^latOaaágs van, aa ily Üres, lélektelen dolgokkal nem rontja fiaomabb éraékaiL Hia képzelődéa minden, mit ti költők s szerelemről beszéltek 1 , Nélzétek azt a divatos gavallért azzal a osiuos leánykával aa utczán. Hogyan udvarol neki, el akarja venni. No nem ross par-thiet teas veío, épen hozzá illik. A leány hozománya aa ő fizó téléhez arányoiitjrit, háromszorta több, de azért a leány is elégedett lehet, mert K.... ráront „legfeiieliebb" uracsa esd kezéért. Egmnáihoz valók a ozon a vidéken egyikök aem talált volna magához, illőbb párt ; Do Vegyétek karon aát az ifjat, re-zoaaéiok egy máaik a«asonyboa, magas trón elé: mii gondoltain, nem oly magasra, lehat aiáz fokkal alább, eak két fokkal fÖ(jobb legyen, mint I válasatotija. Csengessétek pár aranyat ftilébe, mutassa ■ tok kissé \| fényesebb szemeket neki, .kisebb lábakat, a aztán mondjátok hogy ant sze-aaeretí őt \| a ia hia bolond rbm sa néz arra kinek röviddél olőbb eget-földei ígért, bauem eunak ralija leaa. 8 az elhagyatott leány, ha gyászba mrultan sírni kezd, fussatok botsatok neki agy embari, lágyan sutto-gót, asépaL • hazugot, mint egy olasa i nevetni fog, meg leaa vigasztalva. Ilyoil a nő, b olyan a férfi ; s hiúság, agyrém a szarolem !\' Észrl séiii vpniem, mily meaaaire rá \|ád engem tollam! O«apongó, vad vagyok, le jélenlog nem a pillanatnyi benyomások rabja. OlraaóiiO al ne ítéljetek Ősamteaégemértl Igasat írok, ibaggyőaődéaaim saolgálnak alapul ..... J Hsb k 4á jó ht a maiagben I — Ha a kályha és kedvaoni könyveim többet éritek as egéas emberiség szerelménél. aÉs azt tartom a legnagyobb bolond-nák, — szól SS e§fik — a ki, midőn nyitva ran as ajtó, kibontja az ajtós tárfa mellett a falai, és azon bojik bo a házba.* • .Helyes l — szól a máaik — do áz. nagyobb belesd,\' a ki visszafelé if aat as utat válaíslja; á belyett, hogy as ajtón jöne ki." - „A legaslenagyobb bolond padig az, — jzól közbe flegmáticnaan a máaik a«ftal-uál egy őket eddig némán hallgaió(.— aki ezt a^ bolondot az I bolond estével ilyan bolondul elég< bolond volt kigondolni." * Mfordildt. , Egy vidéki úreg prókátor, a ki — ér-demül legyen mondva — minden iáéban valóságos asitytys magyar, asörayao bo«aan-lodott a kormányra, liogy as a kisebb polgári peresügy akheti illetéke* bíróságot nem magyarul; hanem idegen nyelven, bagatell-biró-ngnak czímezi. Mióta a bagatell törvény <leib«lcpetl, asóla jniiidig azón lörte a feiét, miként lehétna azt v bagatell asó< lag-\'hivifbben nfagyarUl kifejezni V V égre ok tűnődé mán uagy 6röm<-r« meglelte a helyei kifejezést,is azonnal /oda is pingálta nagy belükkel épen benyújtandó keresetének hotü-lokárA hogy: LA tekinletea kir. Járá^birü-►ághoz mipt Ijt.yífityi bírósághoz N.N.-bea.\' Hogy aaián\' a tekintetes\' litydítyi bíróság mikpnt fogadta a keresetet 7 arról bal-gat a króaikai ( \' nrdeá<s parhtuid. A v(jszpr/-nil Hübny-féle kávébázegyik márványaxpalkájá\'nál kiivetkező parbqazédct folytatott á napokban két elegánsan öltAaött fiataleabast [ „Elérte öt máiyásugrásnyira ?J „Tizonhétszor kapott uj-éri gratulá-cziót" I i \' nNignceiá, vagy Norvégia?" „Mirabeáu?" gMatkraoá." DÉi á reákiááa V" .Ezeijet mos a 8ió.". „Mi 4 nyomás -rajt? „Nulla."] ! . ,,Hát\|repMlőj« van-e?" , Négpzér kettő bárom zeruaaal uüipna" , L)o éz Itakukfi anyja ?" \' „Mini levesben a Ié.w „Punt. Hymen övilával megostromolom a pártát és ha lehet bcvasaalth" A.fóutebbi párbeszéd értelme pedig — mire sok •Injtöjtés utáu jöttem rá magam is — ez; .,Van\|o huáz éves ?" „TizelihéL\'1 „FokdtOj-.vagy fehér?" „Usrtit."! „Uút\'í" . „Gyönyövü." „Ea aa ingatlana?" „Ezer hola a Siómentén." „Mi aj teker rajt ?" „Somini/f 1 „Hát búnze van-e?" I „Nyoipezer toriul." J „De ea bizunytaUá ?" .jüizoiíjód.\'\' „Jólvan.* Megkérem keiét és ila lehat feleségein •l\|s«.,.< Aztán [mondja n% valaki, hogy a magyar nyelv keptejeu a képletozésra.T CmUh. Vasúti menetrend. Inéai Htila.áréi Ssesa i Vtiiul usm [ ón. iVrc. léé. ÍBÍ Hiidi, lláia, Dotybovsr S 10 rnyd 215 „ L a 2 30 détui 20J „ L , U\' -1 202 Oud\|.p«itt« (cjnrávooit) 5 SS rtűst A , \'j (pofttrount) 9 6 i«au KIS „ i limi toiisI) lt W éjlsl 3l3BteU(SséaWMr.luk>rsa-feMjS lí rwfti 301 . I II tű ilfl 2f6 Svi\|.ronb» I 40 díltll. Suft lVsKrfaol\|aÓÚorli C«iItartya 4 14 raagsl 203 , í, .2 4Í déüt 201 . „ (gjorsr.) „ 10 SS W Érkeiik Ktnlxflára: bosaft; ?I0 Xákáar felél ll» r«w»l JlB , \' 141 MiW Ah 11 1 fjjfl Isds-IWliÜ («eg>es ««m» 4 16 rM\|(sl wj (poiuwiiit) t 5 óilai. 801 , (Cfonroiift) 10 SO l\|)l S03 4rWI 4 I n«cst 314 » 10 16 jj.\| SI6 Üapmbsl 12 J éas 202 PimwIio/ Mst (zjorttoas^ 6 S? rgf» Ma . » ISO délül. «U2 ., M v \' , 1130 tyt Felélés ize rk asz tű: HOFFMANN lót Nyilttér.) Sum arwk a JUKi PilSay" « Ú JJ4il MtoA bsn s fojouoíl mksrtiilM ««M kuttüUil flMt W«»A\|. UiUMBn sdoit ntiüilr a UMmMm ■- it Sm fogj Ml ti Im I «W rMfü • kÚllí\'UI vTToMkn! Sslfaeuti mint SgM játtt, u Mm-i. nflt ( kutfjyiu k Íh)«lltM U hrStt 11 lllhl s IQIUIi mit Mtert ti Ww iwl, ■Ma k<\|)u«)fic<ft mslewil I -M) nM. mtytk UWNÍ nütr aokakis aUv ti.« k«Ut<n«ilft «il»U.brt«t trtémé-HMO. IMIT U4 MMk-SiQiMallta atjea ér> tíkt«l«.k llk«>iU Hu4\|.»,Vii \|» lli M it.lRj» •)• r.«UU f«ftn>t fa«Mhalkati. fln»V Maiiu w • mMii rAssal, a atli i fm«r< wkI iák bl»tik S\'tos ané» tékái hc«y\'» kBMMlSe h Mwt Niüfikik k»\|».l IUn« ur ■IT IlMtt IIWIIIMHI tSa^ta teMkeMaO. m mm «U MtwSil aM • nj\|:rtijo«- ato t Vm Sn tém «M m h ts Ma uSkttypi Sagy pMt4AlU h.Haukoxj» <M. jUnk «t aSsMa atki ImiI, Mg} Mm SM Igaau. la aM iatMH^a, k« bmi »gM 111 (IÍIm a\|M M I —Ks Hl— lUalraM, a mtytM Ite re uaat «tt ingtU. Hagy iwk Mt mhm<"i líji M Un üá, »u Maaayaaaa ■ÉaáMkt tttn-m átal Ki »>t\| Wilrti i Uh. Hu mmn UQtMt, m«lj itta a polwim m«mI iikjuiimi ajö-Mwm. a Uwi mm m nik a mttviMMg ak, kMMa Mfi Amm •K\'M s M angtaUUtt. la toirt saavas iuxacz •) as s WaS alstt UüHSiMH asa vállal «t\|ui IMlmtfi a Sssrk. HIEDETSSÉK % A Nagy-Kanizsai Bankegyesület Részvény-Társaság íolvé 1881. évi márczius 13-án jdélofán 3 érakor i i • áfát helyiségében lietecLifc évi m rendes (arlandja, melyre a ti közgyűlését cz. részvényesek tiszleleltel meghívatnak. I A közgyűlés tárgyai: a) Üzleti ! V. jelentés j a számadások és mérleg jp v a felügyelő bizottság jelentésé alapján b) Az I8ö0-ki osztalék megliBlározáia. c) 2 igazgató tanácsos választása a ísorrenríl ázérlnl kilépő líarczag Béla és Sommer Miksa urak helyett, vagy ezek újbóli Miben tartása mepölaszláíhi az alapszabályok 15. § ának figyel \| ;\'-3>; melleit* Azon tisztelt részvényes urak,kik a kőig g ÍJ; NMwti^ik Miszerint a még le nem járt szelvény J »•\'. I iipí iwi/> SflAliJí ftian ni> nnrlfnnAlol! nitniflárniiF lnl/lnni / terjedő idókü i\\ ffe P <i HtJ i sben az egyesületi pénztárnál5 letétedéi lyezzék Költ Nagy-Kanizsán, 1881. február 9 áhagyása fe- dj A felügyelő bizottság megválasztása. e) A mult év mórczius 14-én tartott közgyölés alkalmából tett indítvány tárgyalása. í) Az alapszabályok fl. fejezete, 6-jk §-a e) pontjának md- B fíáqa I " \' PSHBBB M ülésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, az alapszabályok 35. J-ához képest Ml (kel ellátott részvényeiket f. évi márczius hó 4-dikétől egész márczius 12-dikéi<r í ^--\' I Hfi dositása, m •l Az igazgató-tanács. FISGHEL FÜLÖP évek óta fennálló és a legjotib hírnévnek örvendő könyv-, mű- és hangjeta) kereskedése, Nagy-Kanizsán ajánlja a nagyérdemű közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát, úgymint: Pompás díszműveit magyar,nemet és frnnezia nyelven, (iyönyflrii képek-kijnyrek majryar, német- és Iranczia neiveo. \\ If\|usáirl iratoIt \| mindkét nembeli iljiuág számán magyar, német éa franciia nyelren. Elegáns levélpapírok és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. \| Mindennemű köszöníójegyik n$y választeklan. Ajánlom toyibbár ^ . I j; I j \| JjjjKl \|C ^Táig^rszerijL pa.dijrra,fetá.raricia.t melyre nézve azon kellemes helyzetben myok* hogy a különféle papírokért ^iűmuhb 05rnffngrr\'\|l Prrlag itt Vtrn unt) prif t ti— illlimw M M * l\'«»i\'l>» ifi»Mi >!!■>» ; 20 %-kal less itottam. m SÍ 31lttStrWf f Prac^t-^asoiiíf * (vrAujtaíW* Ml D* ficinriej? I V miWh M iliryU<\|>>n rwfm^m i M t*®^! ékf lilillii (UlMtfpIfW 500 3fíu jlrarímmi I irtn RSm.t \|>k/J tinó Xitítrang mir 50 pf. » h í > FischPa Bochhandlnnp Or.-KANIZSl. Nyomatolt Uj hordógyár ■ i sitik 4 N.-KANEBAN. Alulírottak tmukttel értcnlik ■. i kőíöns^et, hogy aheljbeli p»cimi (• Twotí uillitaáajak raktáriuk é§ 4 m. kir. lóhiVnUl átellenében Hordógyárt ci«» m éllltottek, melyben mindén e mkbi ráfi asaklUtoktl s legolcsóbban e&ksi íőlnek. Teljes ÜixteJettcl VOOEL 4$ WAGNERI \'iacjiöl fkutp laptuIajJopoinAl, jNg)r-K.oúiáa 11881, \\ fo joggal megrótt volna völlunk éa végre «gy műi földön ialorsugban amaz 19 gy Ausztriában ia. No Ihogy nálunk pél-nybniva van az .f Ol d* A számok bei ."Mogszi roztüjc az ujabb idők oul turalia esiközeit: a gőzöst vasutakat, de i inezei gazda viszonya iv 11 ne m loglalkoz-t u n k aom jogi- iem kOzigazgatáai seb sooialii téren! . . . Pedig eadott eljenál.lási erőt a nel6z múltban) éa at Önbizalmat a még nehezebb jelenben — a jü <J iránti elcsügge-dlé a el lei !f (Biimar t éleslátása már a fold* njivei osztályt támogatja.) Gddig i nemes gróf. . . Ebez a ;Uin nem kell commen-tur. Én se commentálásból hangoz tatom. Csal az eléggé szükséges íh-inét lés és a, felolvasó tekintélye I Ó már] látja ám a fától az or-, djit I — A igba nem benn járt, éltj azon nag; erdőben, m o 1 y n e k neve né >I l/f.- * a Az asf bogy n e >n o d d i g bizony a netnea gróf, — mórt felöl vasi iában 4- futólag -r jávai 1 nólmnjy sigélymótlot is, p. u, Í-Ör. A népnevelési. No ez a fődolog - - az, igaz. Mert művelt nép ritkán sz gény. A műveltséget megfizetik tái a más világon is. A művelt emb r a jég hátán is megél — értékesíti ui birja a rongyot, a csontot is, mi t a tudatlan a szemétdombra vet. Kia mázni birja a látlint\'ant a füld alat is — az ellenkező szolét in — gyimántot gyárt a s/énből ia. J. Még is mily édes kevés tétetett Ura, bo v népünk tanuljon egy kis obeoiiát, geológiát, kertészetet, gyll mölcs él árattenyóaztést (Fő váró- j do ogymoi d ttom fog tav bon szorult o estelizui, m< ságot s a víg kedélyt mondá (ri nczia grácaiái hoIó sotinii ozá«t. As olao •n boszau egyéniség. i logmeutett egy gy ougo vígjaié-kot i Imi áuyoata a .jobbaknak hatását, moly műtét írt 100-200 frankot is kapták fejőnként e y-egy estély ért, luki képessége aaaa művés ;éto szerint. Ilyen, mondjuk csiklándár, i lioizá még diatpéldáoy veszett el a .w,Nesztorunkban; — ha ö n< vetett, senki komoly nem maradhatott, Icáosagtunk hangosan, ujjongya rnig iélekaa Uhk ki riein fogyott s még ajc-kor 0 neve te rá ail8dil(isáriÁt.u — Pompásait össze tokiunk. álárÍMyéve rolt tagia sféléve eli Oka kÖrlInkilekTRuháaataluiít-dig agyautó naradt, lioissé wdonkabél, karja pepita aadr ig széles bibwpírds nyakkendő j és keskeny dp hegyes „VatarmOrderek. 1 8é szám, Kiadóhivatal Fisskel FttlOp köoyvkarea-hadése, Ujvároeháa utasa. 618. aaáut. noflwtMi ara Kfcfca ö frt. Fái 4Vro 8 frt Negyedévre I frt, 60 kr. UinteUnények 6 Hasábos patitsór agyaaar ? kr tdbbeaán Uirdotésuél 5 kr. Ué. lyegdíj 90 kr. köz m MEGY Dvelödési, társad A ZALAMKGÍEI GAZD. EGYESÜLET 511 lÉRDEK Ü. A.LMI íw GAZDÁSZAT1 HETILAP Sí TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KOZIMIÍ. Szerkesztői Iroda. Hova a lap szellemi rí-azét illető kozloményok küldendők Uj l .. városház utcza 618. as. \| Hérmonlollen levelek eaak ismert közökből fogadtatnak ol t Kéziratok viasza nem kllldfitoak. 1 Kytittér: Petittort 10 kr. Egy grófi programm falusi nyelven, i. \'■\'- Grol Ziuby JonŐ uiult havi — li\'iagyszalmsu felolvasását értem — az országba, iparegyosületben, aa övét aki a tavali sz.-fehér vári iparkiálli-tást is rendezte, — az Övét,, aki bakai iparunk tiszteletbeli „főczéhmes-perének" — hőhor : Men tórának — geuiuaának— s. tán Maecenásának \|s avatta magát. — aki meleg hon-fterelmévelikeresve hazánk és népOnk elszegényedése ellen a mentő-ércsep-pekot —l a panaceát, ezt pár éve mára hasií kézműipar emelésében vélte találni. 8 mit mond most a pesti felolvasásában i . . (IAzt amit mi „minorum gtmliutn" alusi táblabírák (v. ezek utódi) di-ettans pelijilciisok — még dillettáu-dalit? nemzétgazdászok — távol afő-4iiroi.i tudomány góczpontjától - de dáendes magányunkból -—azon „bizonyos 7 szilva fa" alul rég inon- jártunk 4- ?t bogy Aeneas magyar. (?) ember jToltf mikor az mondta, hogy legyűrve -- leg^flVye — földre esve —: mio-\|< ig e földtől Kapott aj erőt! . bogy Hazánk l»ő sorban (\'}, [{észben) foldtuivesország — hogy Íarad is I ez ilyen még sokáig • tán a soknál\'ia tovább, — fek [iésénél fogva s a klllföld rég fejlett ipara [túlszárnyalása\' — tengerparti -r gtarmati hiányai miatt, -átiket,\'kiket, már igy el nem érbe-Kink, \' r hogy [tehát -a mezőgazdaságot [t ajkáljiik — dédelgessük, segéljnk primitív kaldoklása közbén, majd I utóbb ez mint anya-alap r— fel neveli emlőin fiatalabb testvéreit: iparunkat] kereskedelmünket J . . „Mindennek anyja jföld —. Leghívebb magzatod -Ebliizni mért hagyod?" . . A Lgala" tdiczája. Télen. Kinéanék, de nem látok ki A-szabadba, J gvirágot rajzab a tél Ablakomra. . \'I alán axért rajaolt reá Hogy ap lássam, Hogy odaki\' mily ssoinorú _ I rusztaaág van ? Araaataaág van, még de milyen ■ - ü Nagy pusztaság\'I iMMKürt váltoaou as I Ü^én vi ég. H mi élö lény van is benne, 1 As aa egypér V«ak olyan, mint temalőn a Halálmadár. ab ilyenkor, rab aa ember 8 a bilinco jéeaivtt, barátságos Váa kómencze : anek oldalánál reggtUl I Eftíg szépen ■UUdOgéf as ember egy I Zatilya saékaa. unalmában egyebet mást Mii csinálna Ipára Vao BpAia gfajt, bogy ha épen I Vao dohánya qípaánál lába kai a Búnak, gondnak \| gondolatink szebb idOkba 1 Vándoroluak. Jm a gondolat aa aaáll mosl Ipfy vidáman, ■tat tavasszal, vagy mosolygó j lUlaf nyárban; iliasszn jár eaak, impUia ólom TVaéaa lába ; Mondja\' a költő - De hát ki hi iláoá meg a völgyi hangot a begy-te ;őn. Ki viiHzhangoztatná a gyenge l\'u Inai hangot ? ! . . Pedig a fővárosi, országos kÖ-rO le néha a fától uem látják az erdőt. A 910 részben földbirtokosból, álló képviselőink vagy tul loyaliadk vagy tulszégyenlősekl . . De halljuk Zichy gróf saját sza- ít: „Mindig jobban meggyőződöm, gy mind saját — mind más na-obbak küzdelmeinek is az ipar én mind addig nem less kivánt koré, mig ennek előfeltéte-íp a mezőgazdasági iparink hiányait nem orvosoljuk, bajait még nem szüntetjük mert: „A természet rendje és törvénye, hogy a meglevő vagyont kell előbb cz ilszerflen s teljesen érvényre jut-ta ni, mielőtt egy ujabb (még nem le őnek) megszerzésére törekeduénkl1\' tA kisbirtokosnak (népünk \'/j ré se) rósz marhával rosszul szántott so ány földjében, a silány vetőmag ut .n alig van as adókat födöshető tei mése 1 — Hát a fő dolog a/ en ber — as a szegeny földmivea ? M nő annak háza — ruházata — csali Lisága?! .Hogy avi\'íkézlműip,ar ná lünk f e 1 v i rá g o z ha s sék — első sorban kell, hogy a bi lföidi közönségből kap-Ii. sson fogyasztót\' (De ha ez szegény: ugy nem fogyaszthat.) „Nemzetünk életében és fejlődé sél>en oly alapszerü jelentőséggel bíró földmives osztály n a k, mely nemzetünk zöme — űzeti vagyonunk legfőbb termelője vajmi csekély gondját vilseljük! . (Sőt nyomjuk 60/„ direkt adóval, mily nagy nincs sehol, indirekt adónk pe lig csak 49\'/et mily kicsi nincs sehol mert Angliában auiaz 161, emez 83:"j„ Franc emez 80\\ tagadjuk há dátlanul édes a ny szélnek.) ,Megsz( oulturalis es utakat, de s s o n y a i v t u n k som se\|n Boeialii Pédig e í adott e ltunk kerjtéazei .bosnyákok ■— sage /Uosnyákok.) Gabii a. kivitelünket fenyegeti •snk egyéb felett az amerikai ősföbl olcsóbb téripelóso ... De kevés t^-totett ellensúlyozására. —Consulaink - egyengetéaeit íh gyéren látjuk. Egy két próba szántás sat. Quid. hoc ail tan tani sitim? . . . (csepp az éy\'ető szomjra!) Borkivileiünk is csökken. írják jó embereik, bogy szőlőt szántsunk-ki . . t> ])e kevés ason egy pesti hang, ho^y a ki oda fordul: közvetíti a kiszállítást. —\' GyümölcsaBzá-látunkra — latenyésztéfünkro vaq-\' dortanárokat kértünk . . . Kaptunk is, nem isi! pedig magyar jellemünk helyibe várná. — S csak a \'helyi viszonyok szerint in loco adható jó tanács ezekben is. Faiskolákra törvény kényszeríti népünket pónzbirág mellett — pá-piron . . . Ki kéri számon ezt? ki exequálja tzt az elmulasztó község tői ? — Krre nem érünk rá — csak az adó executióra.l Elemi, iskoláinkban tanítják ia meddő algebrát— algymnásiumunk-ban a görögnyelvvel és sok más íq-praktikus .tudománynyal szaturálják (telitik) a sfcegény fiak fejecskéit \|s untatják ijz undorig tanulási kedvű-, ket elveszik —■ fele k tinin ni — s lesz snk í\'élinllVolt semmi,sőt a sem, minél rostjzabb tudákos dologkerüjő .alig url" Pedig jő volna az elemiben ko> sárfonást, Iszalmakalap készítést- olcsó szőnyeg csinálást-, fa ültetési-oltást-sat. tenni kötcloző tantárgygyá, fönnébb a frsnezia és minden hazai nyelv tanítását, moly az életre — a konyháraa isebre is hozna. Mert lagmlhatlanul 1-ső kellék a vagyon a megélhetés. (Azért akará nagy Szé«;lie.nyiak, 1-ör is a vagyo-ftosodást emelni.) Mert ez a .Ci vi li zatíó\' két élű fegyver. Egyenlő arányban nőtt vele az eiuber igén y^ — igényei vei vk.iadásai — Őseink kopott bariénvá szárba tették pénzüket: mi most a pénztárczát is pénzen vesszük meg. — ha üres is. i. Szólt a nemep gróf az iskolai takarék pjéuztárak hasznossá-gi\'iról is — mely az ifjú nemzedéket jó korún szoktatná a takarékossághoz. t^- Igaz is Mert a koldus, is ha például napobkint 50 krárt összeköt-dnl — ebből 10 krárt naponként ftlretehet. ; Az iskola falára \'jelszóul kellene irni,-hogy „uz idő p é n z aőt több, mert pénzen se lehet -megvenni! Szól a nűképzésről is — mondván Uethaui szerint, hogy ,nő \'kor-^mányozzá a-világot." De lám nőké-pezdeínk\' vagy -zárdai - vagy privát üzletek. Állami kev(j§ van. Krre neiu. kerül. ]; Szól\'a népnevelési egy-I e t e k ijől. (Bevall ja, hogy ezeknek alapszabályai moat készül megerősíteni a kormány. Eddig nem jutott eszünkbe — ivagy mint mellékesre (?) nem került rá a sor még. Aduig is — mondja — minden egyes tegye ínég a lelietőt, körében, , a népoktatás - szorgalom és mun-[ kásáiig ejnielésére — s ezzel a va-gyoni gyarapodásra.. Hogy a sajtó legyen d 11 ein ő r -r aItáf s a d a-I o ii] tanáodatlÓja, liíigy a társadalom gazdálkodása fölött is gyakorolja ellenőri goodöskodását sat. \' Tehát panaszoljuk hajainkat, s ozellnek!védelmezett orvoslási módjait a sajtó iitjan, — nem veaz as el ijvom nélkül — ha eredménye késik is.^ CzigáHu hóro/y. möfj ad vidi mis poi faniJ Sáát, Ueg-megbotllk itt is ott is Egybe másba. Kandallóhoz tllök én ia 8 elilliiődüm A jArend^o éa aa elmúlt { Szép idökün; Osaaosaedem virágait . Mindkét lőnek Es egy tarka koszorúvá Kotflm okot. 8 a koszorút egyre nézem, Egyre nézem;. Nagyon szép az, nem csuda bogy Tetszik nékem: Mindéit virág benno egy-egy Tündérálom, — 8 legszebb benn\' a te szerelmed Gyöngyvirágom. Ridey hluári. A „nevető" klubb. így neveztük ol és joggal de nem ki-szo, hogy valaki megrótt volna érte? bíai en fiatalok voltunk és végre is Bein buq a nevetés. A sírásra ugy nm kell club-ot tiláki-tau ~ sírni a fóldUn mindenkinek kell ~ áa in oorpore. Tirenegy tagbil állott a kOr. Kste ösizoUTiünk, megbeszéltük (pC\'lo-a napi eseményeket s egy-egy jobb a alán felzendült a tizeunogy ífju torok liim habotája a leÁUlOubüxöbb »kálAkbxn> asameiak nedveeek lettek, akkor egy t iá borral leObiltottttk aa es és estebéd \'4dafmait a elváltunk agymástél. Hsentembar vége felé loliefott, A kör tagjai teljssámllag agrfltt tiltok a maiattak. Odi kllnn saakad a zápor, a vendéglő élier-ms már aludt a cxigáuy a (uslogtak a lábat \'e iyák. Tizenegy éra lábateti midőn várai I egy 16—60 éves uraoaka iiylt bo lios-booaánalot kérve alkalmatlsBkodáaáárt, d nem fog zavarni, csak körflnk-ifi esteliaui, mert ő imádja az ilju tig kedélyt 8urtout monieurs, kodtunk, < o az öreg ur, — (köztllnk még akkor a 4. > év igén tekintélyes kor volt,) oly kedves n és eredetien ludlá elhadarni mondúkájá , hogy elfogadóik reridégflnknok a nemsoká a juugnyertu salvUnket; hát nii-g miután ráj ttiliik, liogy o közlünk a legjobb canarur és legvígsbb j— uovolű. Egy banknak volt f pfiiztárnoka, hove jóliangzásni s föllépése cl igans bár uem mont a komikum bizonyoa n miólől a.mi osnknotti kikcrdlhjit Ion, ua az ember agglegény, bureauorata is. Hindi nnok daczára auevetö klubb bon másnap ini r líseokeltoro terilotlek. Tudják ksdvea olv sóim hogy mi az a obatouil-lour ? — ? Osiklandár ba a magyar tudoiuá-uvos akadtmia o rosa mdzól elfogadja? Valaki a k uek művésaele másokat megesik-laadoani — do uem mint a paraszt fiúk falun az alv< Ukolameater orrát —■ libatollal —I hauem aját nevetéaévél másokat is nevelésre oltu (itiillíronzi j—• buzdítani. —, iA ),ca!klandár1 finomított Í mesleiségi^cbb neiuo a da (ueurnek, elioa nemcsak képije-leliii de\'-- azUlelni kuli. A franoaiasam-hátiakban i lég nem r«g lliatalmaa szeredet * A kUijl lábnyi tovnietlioz aránylag túl\' vágós migy \|lujj jmindig Kurtára 113 irt, tiiakcn, sáarke hájzjiiúviil. rüvíd vOrOses barkók éa kiírta joeki\'t? bajius. Kdlsfileg angol do bp-Ifll derék őszinté magyar sziv, Ha szerelem-rll beszéllflnk, giinyo^in rángatóztak ajkai, uoiu is hilietn, hogy aa édes érzdmet valslia ismerte volnjt. ; Egy éí^to Uivótclképeu ogé«zcn koma-, lyan bi<szC-l^j:\|lUtik. — Kötünk egy tagja megl all »záaibnkra,< ~ itziiz kiléputt - Is- nát s a vidékről nyomtalanul altQnL Hsg-boszulni magát susogták balkan umeráeei... vjrojtciil vén főjét moodá aevutvs \|i L ct kösöu»vg. Ala rrggel nagj- aaj ébraatté lel a „MciniiHR atm\'t" lakóit., ^gy gf^ittaa férfi emberteleud! kiásott egy füldön syasaürga asszonyi, ki ketségbee^ésébfia kermtül lóttf kedvetéi ugy általa elejtett rewolverroL A ml félig agynakorliácolva, félig kidé _^JBL áhezro a Jcotilun Korházba lielyeztotett, ten uyugoasa tiicrl ii]og\'ii(»llll s mi több m nem híi/ik, hogy m-g^\'li a holnapot, fapor né.anőt vélt ol. Mindenki lüihitt valamit iné- tertink űgyi-M^énrk kiiasíiahelik olvasóink - 0 kerek cffipsséttat,. mely után felealegeaaek iaSIiií h nősülés jellou, «őt llúgo barátunk Now Yorki nanij híppt vont eló mollzsebébél á a körotkeáük<a olvasá 1 „Ismerik t)nillc Mag}\'arorsaágot," rNu* pedig létezik orr hasoiiiievd kjs ország meljf-uek két szép folyóeikája van s innlrbesi \'minduutalan f vtHzekednok ,t Ii n t" is Hungary, oda kijll olvasóink figyelmét irányoznunk, mert a dráma mely tagnap itt Vég- aódöU ott vaui keadefét..... Hogy s miként történt, arról kAxeleb-bel nem; ima tudnak és ép azért annál iil-•kább ofodálljóztak, midiin H. ur egy kis magyar váre«ká leMgasdagabb kolvskcdójo \|t\'l\\elt« a Htöko Louitot, Denos barátja gy«íj-mekeíuek gouviirminliát. H. ur csak 20 ó\\j-rvol \\ olt Időspbb Louuoiiál, s ozt kiegyeli-lité azaal, hjigy három-fejjel volt kisebb a szép frsnezia.\' nünél. Nagyoa boldogan éhoU, moly boldogság letópoutját -érte ol, midét Louise egy Jaiiyjáuiil neiu kevésbbé szükp leánykával alándékosla meg II. \|urat. 1)4 ekkor jött ogy eírcua alakjában a\' nemezig mart a ssépTtobert mindenkit elbűvölt, huf jsdont ás asnonyt egyaránt; kdlömben es iifim ia nevwhetó osudának, mert Bobért délezeg volt, mint hajdan Peleus fia, ruga[ n^\'os mint mi aeaél s karosu mint a fenyő\' szál: Aki oat leginkább méltányolta aa a azóke oxgouMornanto volt ... Kajongott érlel a ogy szép reggel II. ur hiába kerento oas»a[ kulcát, ékszjielt és feleségét ... de a kié lány ... megaiaradt Gyarló vigasz hasonló körülmények ktfzöU. 11. ur átodta a kicsi Uéaaa barátji «ak, ná Íratta Hmm ingatta tar\\juk iiuigjcgyiV-ni,\' liogy a férfi a safip Róbert s a ní> a szegény, megsaökStt hitves illetve aa \| oniber kedvese vek ... a aaép Louise, kinek pónza gyorsabban fogyott, mint Róbert iránti szerelme, melyet aa aljas koplaltaláaal éa Utlegckkel hálált meg Ki-dón a felolvasó végig nézelt a hallgatókon nedves volt a azeme mindegyiknek. Hangos, göroris novetés (szakította meg. Ronalólagj in-ztUnk a uevetore — ki aaotf> ban velünk s kílíiyczó azeUMiakke] miUem 1 törfidve kiifungotl szive szakadtából, míg ló lekaete el jit>i(i állt, kür,l>.- kösbr egy értbe-totlen szót monnogva Kem fogtak m elnökünk réz«á< lodvét a indignátionk nfímtu uöU; mid^n aa Arcg hirtelút íVlugrolt ne-vetve, d» kalmt l«IVárf>-an a társaságot ... felkOszönietii késaSlt. Miiidnyájiin ijedve, de mcgillniAlvó fidállöttuuk, üiMthdk st>it«ni, liogy, egy nagy fizereuesélleiiség t^öii állaak, hogy «a az ember .. megdűlt, ftaaaketo késsel fogta poliarát könnyeid szemeit morédon reánk iráayaá ... .Looite!* ... kiállóit szivéhez kapva, • aaijaifaba dóit — élettelenül I ... Elmondjam-e? hogy aaagáay II. unk nem ébredt többé fel, hagy (aiUdra bevette uugát <gy pilaaat alatt u, ki nem tudta magái Itoasau évek lolyán agyoastroi- . A kliibb félhalott ímtm Jéui. Nagy-Kanizsa, 1881. sziirdán, február 23-áii. VIII. évfolyam. 1 1 i \\ i i MLlfl I Pártértekezlet a koronában (T«W4t 10. délután 8 akor.) A toiat lapnak mait saáwlbaa jaleelttk váltuk kerületiek több kiválóveeérnriía ér tekals«t kirótt «gjba • hó wjkára <1. m. i étire ai Korún* vendéglő éMartaéksu. Ai «rt»kesM a jebwtt napún meg is tartaton, ttíslj? alkalommal városunkból M vidékünk-I4i seép uAnu választó nalgá -tik i«i«otok olénékeit«)\'! resérférfiak üt kor-elíiílk meg, ftjhjj a ssmkadelva, mint a leaséki páírt biv«( kftaől. 4a értek <>s letet össashlvó k»a\| To In ay Károly iu iuvii»ölvi\'u a megjeletitoke^ fettví <\|n elmondja •éra; w- <Mal(T«uiw eséíját éa felkari wí, begy aa értékállót vezetésé aijelőlui szíveskedjék. Lelkesült éljeuekkeí Tojuny Károly kérotott fel aa értekezlet vozöti tóul Dr.\'Beuczik Ferencz. Tolaay Károly urelfogla székét, tuqglcOezöui aaérleketlct b zShnátésazt utOudja, Uazt akarjuk, bogi\' c tan tokozásnak sikere eredménye legyeu^két k\'i jelenlevő vábuzló polgárokhoz, i couíbronliának első sorban kell ul Először. Hajlauilókto a jcluujéví hűgy azon gyózulflm, melyet ia í párt legutóbbi válanstás alkaloid tz értekezle-•a elnököl ót ín aa elnöki rdéat juléz a iely fölött a iába jönnie. választók, Iggetlenségi I Iw tMork Diadalra jutása által a •utbadell 1 párt ellő-iiébiiu kiviVott, attól iámét. elr ttaasék ? A második kérdés pedig, mely íj ni nehéz, a melyet csak egyesült, vállvetett trővel Jeliül megfejteni, aa, hajlaudók-e arra, ,;ltogy oly férfiul tüzzeuek Iti zászlójukra, ;inek neve biztosítékot uyujt a leendő vála alás alkal- mával a győzelemre.\' (Uelye»ló tehát praooocupálni nem akarvái kozás tárgyává tfizi ki és kéri a i értekezle- tol, hogy anak. ő méraé-Irvonalozza , asouibeu, neut hiszi mert aa 5 lianyatlását tért fug-kcll oly kormány nekik oly itni, kik a Ében magoz ul v« u kérdéshez hozzá azó Elsőnek fülszólalt. (J j I a k f pacsai plébános, kelt ellenzéki éa, mint. ilyen k áAáepoulját a szabadelvű párttii. Miután itt bét párt van égyUUH hogy iozélt érjeu az értekezlet, -pártja látván a nemzet roliamoa ea a ii\'-puuk folytonosan nagyol ,laló elszegényedését, aorakosuiol törekvések ellenében, melyek rendszeréi támogatui bivatvák, férfiakat kell a kormányra óin1 folytonosan gyarapodó deticitlei 6zi Ukaróáeokal/akaruak cszkúzölui apparátust, inoly évről févro asap rilja a di fiaiét egyszerűsíteni kell. 0 azt üvánja tehát, hogy válaaztó kerületünk a ellenzék zászlaját tüaze ki. Utánua ü e r t o I e n,d y Bt fel, Vi utalván az j/lnük boVezotu hangsúlyozza annak szükségeaségi ba a függetlenségi pari győzőiméi tuiaiioui akarjuk, egyesuUu kell Iruvel kall oda működni. 11 ni vátb Mór feleslegei i hogy itt akár a •szuhttdelvU pl mérsékeli ellenzéki, párt program u getés és uiegbeazeléa tárgyává, te \'rinte az egyesült niűködés szűk* ménékelt la asólalt szavaira, f bogy iu, Inegscui-ivúllvjelelt mik tartja, ti, akár u uját fejtei \'yók. Ütu-\\ gee a fQg/ g\'-ileiiH-gi pál l legyuzéscre, uielyu ;k mttku-. ü. a\' l éa - saját meggyőződést je eiiti ki — txiabbi győzelmeit a hazára. i luemzetré u>7.ve haunosuak ol uem ismeri, s azért ő Imzziijárului tiom ia fog. 11a k iát obUn m-gegyrziüuk, olv t«zkúz utáu ke (néznünk, \\Aj névről gondoskoduuuk, tntil) állal ezvu ólmjunkuak érvényt saenuhvtünk í A téri íi egy ni-vtH fog emlitfUi, mely«t ha\'a kerüld Mzlujnrá felu, a győzelmet bízlu link his/.i.. • 15/. a i»óv Tolnay Károly. A fúrliu ki e uuvet viteii, iuár fiatal korát »l kezdve érd-mokot szoizett megyébeti, 4p-Imu mint követ és az .ujabb alkotmányos Idorazakbaó tfilöl lóbb isben orsiágos képvUelÓ. vele ■jp őeeliNel annál btslosaiibnak lúsai mert Tél laay Károly neve állálánosaa lamirt és aa S jellem" programm. (Általános lelkes éljtaaá.) Yoljua«\' Károly. Nem lalá rakat arra, nogy éljenzés) 0 ez tanács- k\'iszötlelet woutfl iránta laminitoit biialomért, aaonl«an kíjö hinti, hogy\' 6 jelOllséget sémmi áron < nem fogéus; s kéri a coijfereutiál, \'miután\' vile-míiiyét praooccupálni ncni akarja, fzi^é* kedjék titánt killlsni. Herfelendy Béls. Bövid mondjs e éonferantia összehívásának íróiéi; A ssUkébb körű bizottságinak, eoiiímmtiiU öaasehivta, Őj is. lagjs 1 Tolpny Károly ő nngyságn, kinek ka ididá-láaa ott is azóba kurllli, fiit is fcatáro; kijelentelte, bogy a jelölteéget semmi el netb fogadja. E ssflkebb kflrfl bizpj teliát egy ötöl "bizottságot; küldött ki, valamely személyben áJlspodjék meg. kebb bisotiság Zie\|hy]A utalt I as Országház tagját, a* Deák-párt hív löilo ki, kivel érintkjntó«1ie térén mni jelöltség elfogadásán, hajlandónak nri zott \| ő fehái íjlcliy Antall, ki mint Pc gyei\' tatifolügyoló és nagy érdomeket zett tuiigának, ajánlja jelétül. Sípiou Oáb dr. Kgyesülnüi^t hogy győzoltuüuk jélljtüuk mogválaaStá lábalj bizonyos legyen, azért fölösleges ki-flozni melyik párthoz tartozik a szabadéi vagy a ménékelt ellenzéki bet, mert it sorban a függetlenség) páh megbuktak vau szó. Többen felasólalván, hogy Zicliy ssa-in aa )l4IA1 ssóliltassék fel arra, tuiz«i iut prográt unjál <ieby •glu-„lek: In-nger elfiadia, meg válasz ia tik a] küldöttség Antalnak a rálaaztó \|toiil(étbo való vására. A küldöttség \| tagjaiul kijelö\'lt Tolúny Károly, Zalaliéri Horváth Mór key László, ilurteleudy Béla é» Ebe-Lipót urak. • í Horváth Mór jkérdcit iutélvéji, hogy a végruhajtó btsoltaág mindjárt i cen fenpntíábaii ahtkittassók-o meg, az ériéi etilt ezt lk\'lyusli, de Tolnai Karoly elnök ji lenit, hogy még a prognmmhos kivárniuk ks Iuiií. K o 11 v r 1 n t v á ti iiz értokuzl luuk ajáuljn, ós inditvúu) uzza, hogy Zichy J utal-túl programmot ne kirjilnk; u pártnak! lichy l\'úrt legyen a neve. \'Tolnay K áno lj\| elnök; Miut itt ez iiidiivány ellenében, íelszúlalás nem 10 iónt, cíi-uin l Kutározatkép Kiiuijudja, hogy 11 lasztú kerület itt ki-tjvÍMilu (Árijai Ziclij Au taltúlj prugiamtuot uüm kiérnek és e^unel képviselu jelöltnek felallitjak. A végighajtó bíaollsag mi\'guJnkit elnök néhány pci ezre !lellugg«zli az ért< lelet. Néhány perez obuultaval Horváth Mór jeluuii: Vcgruhjyió puottnág nu\'kaln kulásárn ho»»zabb idő lévőn szükségiii nüli összt\'álitttsán oj^\'l töbu tagu bízol i igot iuditváuyoz kilcUldeudoiiokiAz indiivúuy enő giulUilvjin u bizottság jtugjiuul kiküiile ujk: Koller hván,\' .Buáu KjUmáu, Djiaky pléh iio» Doi viirica Imre, inktty László, Taiabk\'r tSij muud, Vvhovlsils, llértulisiidy Béla, petigur Liuól Fiíhúl lyr\|.<iiez, Dolm/ii yo Ik\'cfc \'NiiKlyr. A bizottságjkikülibíivóu i nök 1\' ji I na y/K á r o I y tir \'tnegköizöiivé cii/iferehfiiymk iránta- tauf»itoit liiwiiu il a cunfcreuliát bezá^tüak uyilváiiitja » 8 i m o n G á b\|o r, a\|cuuierctilián i ieg-jelentek\'érzelmeit véli tolmácsolni, mik •r « tisztult ülnök .urnák, (mini u kósügyek lel-ken bajuokiinak, ki k zordon idóben ido i icg-jí\'h\'iit, kívánja, hogy az 1 ileii sokáig «l esitij és\' megtűrimi ót. ivltaláuos hosszauurtq jeiúón. Quem dii oderunt — A krr az istenek gyülölusk. — Szalay/8Andort61. • X. tol ti! s halálban. JT Künn, az ofoazfalvai temnŐben két sírdomb Alis egymás mellett. Egyik a korán elhunyt \'iisziűlule ■ a««zony sírja, a má»ik oreg férjéé, a tiaztelétes un. Olyan jé szoknak ott l«uui, álmodni egy tzebli világtól, mint amit elhagytak, [vagy nem áliúodiii aemmít. A kettős sírhalmot hü kezek gondozzák. ÜorVálli, János urain luuábél gyakran jái ki odá halvány képpel élettuljp virágokat ápolni, gondozni a kis Bodon Eszljae. cm tutík. a köuyek ulyaa csudás liatásuut j, ikmii IwirvaasUnakriíeni ölnek, hajmiu tőjük <<í\|drbbeu uií a \'itt. ja irha)m(auiu, \|\|rulÓhbaii nyíl njtok a virág. De amiuttjobUau-jobban, élednek a virágok, oly mérrekbdn nerVad ápolójuk- Így tart es napról napri ti Esztike élteti kis viaágjaii, őt padig öli a bú. Oreg Horváth János unni, Eaztike második atyja, nem veszi észre abervadáat. - Minél totrábo uhi, annál áaebbnnk annál éh\'<nrőscbbnek találja. Hiába, a vjilág min-1 dig olyan, a minők magunk vagyunk. Mi-Icíiíll látliatsa hervadást az\'u^ életre k«lö?l\' A usgytirnak kedves tiszteletes kbmájának Üalábt után kezdődött élete. Az ő széiiiió már\' akk»r megizokta ezt apuazlltvilá g n t, a mivé Baudi fiának elvesztf^ váltós-ta<u liajlékál. Ea e puszta világgal roppant ellcntatet képraett Esztike iseude issenveteg arnta. Ügyaaaaon Issmui hamvadó! leányka, kl it siwgény agg atyában a végsa remény-eaitákai is kiveseté, uj életet teramtétt Hor-vátliy János nsgyaramnál. — 0 előtte az it- \'\'lliflló mosoly as ujjá ébredésj mosolya Asek a záp gacdaaági éiiühüek, a iiHilfek nagy itnalniukhaii már léiig a urba . lílváokfjiluk, u)n MápUllek. A paaSla világot wtl bagjó cvléévk «gyonklnt.tvl4ik vlas-sss, mint uegwaradt laaaí as ösöflvizi puu- <eft tulásnak • s caodáa niegiuaradásnak. uj ttúnka, lúniadotl uj élet. Ai öreg nugv ur elővetto ujia as gyönyörű tajtpipál, a mit auualt uluiéu bossuiaii csapolt vólíia földhöz, hu a előrelátóbb u\'utu lett ívolnii. Es a mily I lékbeu nőttek a füsigomolyok a fiiig-\' ledelt pipában, azon mérvbed nőit Hun uram lelkóbun az » nyjugoduág,- a mi a dogság vlőpostája izúkétt lunui. Egyik reggelen inugalmasan pjpftcolt ki azon ás iihlukon, iiublyik. a temető < tóüígut leié nézőit. Alok is s louiyipbe teluntote. Caaa nem ,umkranczos fiát vissza, hain-m mosolygó képpel uésto tikil, a ki\'a touioiö áijka partján! harni tloi virágukból ilisóit koazurui. Esaiike liágyon eliiicrült a koazori \'léibe, a uagy ur meg E»ztiku azoniléléi Jófonuáu egyik som j vptlo énzre sxt a polt kanáazoliönybe bujt alakot, moly nyodezve a láraduágtól, cssk usgy uob haladt az orazáguton. A miut Esztike kuzelébe ért, alázjitos fővel, leveti, kalappal kívánt jó ruggelt. Eaztíko kissé mtydöbbent a k(i\|i kinézutü ember rögtöni j megjelenésekor, azöoual magához téri „Hóiméul jön jó ombur ? kérdé idegeniől. .Hál kérőm alázattal 1 kán, óu a jó laleii országutjáu járok.\' Ko liláin Ott akad, ahol akarom, .koroimáro aa lobét, aki akar. Foglalkoaásomra ni tve as Vagyok, a tniuek uuznek." Eaatike figyolme \' élénkült az ide ;eu iránt, éa viaasa taszító külseio daczára u iatuerte a. magaaabban [ gondolkozó einl ert. Sok ilyen jóigvaljí sáv, magsa\' < me bujdokolt akkor szerte a hazában, vé végig a világban. SokaSor lelt a faluéi I dáa cólk\'gájává egy egyj gróf, ogy egy miniszteri Mmácsoa, vágj\' maga a volt niazier, táboruuk atb. lie még az ia mo{ tor lést, bogy a grófi úrfi aaját uradalmi bii luknak lett bojtáljává Furcsa világ voll Esslike a jövevénybe^ is Uy bujdosót sejlett. irlé- \'ÍJ" 0 >lt és otlan áron tság hogy \'szü- je-;át: a tko-illó szerkó\'I üliöz oI$M aáről A nagy-kanizsai takarékpénztár igazgatóságának 11080. évi jelentése. M köt<i)fkiéi! Ha az l$80>iki Üzletérnok caupáneisk a jeliubeu élvesbető eredményét tekiuijlk; akkor as utóbbi évekbez képost különbaécst alig \|alálliatunk;.— Us asonban az idei nwr-legét köseleblá ásom Ügyre vére ss élező évekévol ösazoLasonliljtik, skkor azonnal ai-tűuikl miszerint \'a legfontoiabb tételelujél ■igeuii nevezetes\'változáaok következtek ne, ~ ol,r változások, melyrrk midőn ngylelül a kólségbevouballau iialaoásról tanúskodnának, egyasbvmid iutézetünk további gyanpoaá-aára fiésve is legjobb\' biztosítékul szolgálhatnak. ttlindeuelc előtt \'kell láegy felomlíts(lk azon kárg} akst, melyci(ro nésve már a tarklí kuzgyfllós határozott tisls, isclyekbvu nz61-uluufc leti iuiéskodések toltál -csakis óznn iialárpiatoknak\': végre(inításál kéjwzik. .U Legelih forbsn ii* kictsbljük ason örvendi)les tényt, pnoly »stvinl a dilumelt réfívénytőtó:. uek évbeu jörtúut ikiegészítése s as uj réssvfiayvbu\'ik iiniiek mlyián lehetővé ra.lt kiboo\|álá«ávnl ejgy .régjáplált óhajunk b«t<H-juaült.{ Ea luieslnnés, tíielynek a tartalékalap folyiutfo* »zaporj(áaa áltslmégnagyobbuj\\>-matékíél adui in\'ekeseleaek loendüuk, jnk-ji-tókcayen méravkoli azon nránylalausóguf tuely ltjáig beiéthiuk és alaptőkénk közt Jé-\' lozett iala, — és midiiu ekként as intéseiét bcnsőlt\|g crősitulto, a j botuvő közönségudk •ír.iijtullkt bizalmát is (áak még inkább fi>-kőzni fogja. Miut a- rószvéuytóké folomoléssel kar- j öllvii járó, tehát ezSel Itapcsolaiban is a tjt--vali k{\|/.gyUléÍ« állal, u\'tisrtalékalap izapaÁ tására vonatkozólag-húzott határozaUiak Irg-czélszorübbeul akként \\véltünk inegfelefui; midőn ezen alap bvvebbitéiiéro kerek 26UU Irtot fardiiauáulc. A haimadik tárgy, molynak kcreulQl-viíelcvol sziutti egyik laVali hutározatuukuak eleget tettünk az: julzálogaínk öuinag\'uuk ú 1-tai lórféuhvlő tltzkar ujonlesitéséro egy ŰgyJ uökségíiek flvuih»ia«a, nielyiyel egy idáig* parlujjun IvKiidt téri eii\'oglalvu, az intézet Inek iij ; ("Vwlqimi1 forniat liyitottuiik. Ezen; Ugyuókaég már az --Iv. 10 hónapban iuár-i Jczius iHfjetol depciubi-r l\'rg^ig) 37.1 Irt vw kruyi aaszuot imjtott, —• mely hoazou a\| Ulérlog IcgutoW uycit\'iuéuylélulébeii . iliijtj beül la\'t\'iigliiluuik. E* uiiuthogy ezuu u „Njatii bi\'iiwlr biziutdtó láraujattul 3 évro kjü^uit egyezaéglltik joléiilcg u ,.Mag}\'ar-Franc.\'ia" lámaaágn uezve is köl«\|lczővé vál\'>, ugy oívIi jóvedyvem még tnvnhln ^ét évre biztositotl-uak látszik. JJélötmakbuz fordiilvn, olt u s»p gyarapodást fogiittk tnpas/.tiilhutui Eztik jetiiifri Jlcgí 2,(W3,.j.:iU irt io kruyi magiiboágukljaji I lUivalhoz ki\'jHj»t \\ikrnyi uinélkedé.-jt \'mulatnak, iúil nviu -cáiipúii esak az ültulúuokJ p.: iiiíbuiitígiicli, huuiim uagy részben azon kópil 1 niényiiuk is lulujduuilhatuiik, hogy uií nej oiöat - de a betevőkre iiéivo gy^kmn tgvir, terhes -7 telinojidnai időkhöz neiu ragtb«-kodvn, mindenkor a legnagyobb betétükül ia Il\'\|szó« tfui int uiisiuiliziitiii képesok vagyunk. Kern kuvújbbú juuiitékeny változás mii tatkoxik 11 kiutlcvij kutiiiiUiknul, .a .melyek már \'tíibb\' év óta > uz. iga^gutóaág külun>ü goniljk é» lig\\ u uuu.t\'k lőtargyát líépuzik. Ezcfi té\'ult, tui\'ly tavai még ;»jU4l irt 3\| krral szerepelt, a lefolyt évben 17012 frt 24 kitol caúkkeutcttilk, és igy ozon 1878 ieh\'jéü ^Iin25 in 05 kiuyf tunga»sághan feuii-iállott hámlékot 3 év alatt küzul 40,000 frttul apaszloiluk. ■ Igaz, bogy ezen credmáay essk áldozatok árén yjus elérhető, — 4e tekintvi jel-zélogköleaöo üslelflnk kit\'>ij"déaé<> azon ven-buégok, melyek löbli %\'ymáautáa következő •anváni ér resa larmése s a porta ügyek hosMadalnias lobonyoliiMa által származtak, — azok aránylsg még tűrhetőknek mondbalék, mely/ket annál könyabbea le sfviselbotAak, iitívol ason rwídkívlllj ssigbr daczára ■ ssely Ivei mi a mérleg «>«neáilíiáánái eljárva, minden csak lefckarésbbé két«nek Iái szó léteit l«jrtnnk -— még mindig oly oestaiékut va gyünk képesek réazvényeaeink reoMkni-sére bocsátani, mely jogosult igényeiket és várakozásukat teljst-ii kielégítheti. Még pedig képesek ragyánk eiep osztalékot aiedui janélkfil, begy nagymeonyis%ü álUnpapir-íjainkat a lörvényengedle sokkal. mspualtb ilecscmber Bl-ki árkelet aserínt, lianem csakis ugy vesssük föl, mint azokat magunk váaá-roltuk vala. Ezen értékpapírok állagul, — mely yy Meg 699,440 frt — Uvalbos képest it mét 184,900 frtul asaporíioUank, — é» 1--bár kisebb kamatot i* hoznak, mégis á növekedő lietétek, táltótárczáulcwk pedig berg Jakab, Ebenspanger Lipót, Efcenspau ger León, ^itglliodér Lajos, Fessslkoftr JÓ-Físeher Jów(, Oarai Benő, Oslaei Oef. mane S. H, Oatoaon Bíiooe, Örtlabif Fa-lűp, Jade Frigye, JaUu OfSrgjr, Knoreaer Frigysa, Dr. Laky .Kristóf, Löwíngar larael, Maadiaalsker Mór, Ráesett József, Oílop Hama. Flo«s«ser Ignácz, Práfer Béla, Dr. Prwabarger Jakab, Bittér János, BoeesfeJd Sándor, BotmUd Adolf; Boeeoben fsnej, Dr, Ssbroyer Lajos, ScbeTtt Aliiért, Bemeiké Lajos, Btréss m Klein, tiommerNándor, Hommor Miksa. Banvdier Jóss£ Úr. 8a-kit* Kándor, Ulliuaii látván, Vágner Károly, Walbadi Mór, Wei« Samu, Weús Manó..: Wéíss Márk, Welitek Samu őfszesen 4o ! részvényes lag kik mindöasse drb. részvényt képviselnek. .1. Elnöklő igazgató nr ttdröa»lr« a megjelent részvényiaaeaet, nyilvánítja, bogy luUánuatképoa ssámbau vaawk jelet^ éfliiw-fogra a kozgydif! megnyitja s s íjegyző-könyr JiitdeaHésére SuaoU József ós Osraí iHtő réazrényas Ugokal felkéri.. Ezután dnöklő ígisgató Ur, Uláati^el, bogy az i három éri iJvfMrttair iutíiiÜ rá- lmikező\|eg nSgyban bdtövetkezotf fogyalko- I lasxtás nljáui m^gbísafása a mai napon & zása folytán a papírtarUlékuak okkónfi felemelése szükségesnek muta {késett a végrtí: bog/ neláni nagyobb betétvi«s/ar<»náM>k esetén is uját forrásunkból marilbet ve, \|elcntcke* nyc-bb péiizmennyiségekol tetszés sz«rint mos-gósitlia>sunk. \'My-. . . A lefolyl 1880, évben W árverésed kellőit ss intézetet képviseltetnünk, — és minthogy a falusi nép sok helyütt — akár félelemből, akár egymás iránti kuuélrthúl — a nyilvános árverésekre megjelenni vuuako-dik, igen gyakran magunkuak k«lle az in gatlaíiokat megvásárolnunk; — de mert azoknak nagy részét az .év folytában ismit ^eladnunk sikerült, ugy a birtokunkbau lerő • ingatlanok czimén az idén —• tavali frt SS krhoz képoat — még 221 \'J frt 96 krnyí koveacbblet mutatkozik, ée ezeknek is oly auliyira szállitoroik le értékét, hogy ilj olcsó árak mellett könnyen oladhatók lesz-t/ek. Végül s jelen liMzoneredmétív és annak mikénti felosztásihoz átt-rrc, van szerencsénk a t. közglülésuSk következőket sjáulstbs hozni. Az ISíiO-ki üzlelévuek tiszta j ivolei-mét képezi a mérleg teh\'.-rlapjáuak uiolii 3 tétele (usokbő( a V oIm* u. uh fez érlelj-papirazolvénybk éa inUbérjövödsIcm miut mar egy izbeu adóalapul szolgált. adám^tiiesJ E 3 tételt waiZuvévo. t\'.»,030 t\'rt .io kr. ca 41 aranyáll a t. uagy gyűlés reudeluozésúrc. Ezekből 24,00(1 frt vagyis részvéuyeukiut 40 fit volmi osztalékul kiadható. — " TóvAI/bá 1031) fit és 10 krt a szokott jótékony kösczélu sdakozáaokm- tbrdithat-uáok, —: a még feutm^radó 41 db. aranyat pedig a jövő éyro irhaliiók. \| lteméljük, miszerint a t kufgyülói az iu juvnslatba hozottakat •-It\'.igailva és les iutezkedúseiukot helyea* Ive míklluk a lefolyt IHM) évre néive a lélmí\'utvéiiyt m\'^zavazin fogja At Wjjjsijifimiij. I Jegyzőkönyv. \'eí&. Sti\'iy-Kanissiin 1 >\'»/. >ri ft:h\\ if /fi /ií-rn a unny-kouiíMi Uihnrk P\' Hih\'ir »T.«i\'n<y/fír,Vf/vi\'/ k^z^Hlr^iuin \|elott le vök: " Tóth Latna eUggtugaió fltiükkto alattj Darás Zsigmond titkár mint jegyzőkönyvvé] zétő és Axi\'nly György, Balioűkny Uymgyj js, Illan Nándor, l)auu< óly 11 pa jér-Ife-átli or járt irta íUr Mindjárt eszébe jutott, hogy ilyen bpjt. dooó lehet Ki is, a kihez Cl Uleg reluétil csatolja. Ugy szerelte volna nz idegent. ,ust\| romolni kérdés\\nVcr, liog)\' csak egy parányi hirocskét hulljon i llumhjáról; de attúl félti bogy az idegont ilyen. föllépéssel tuég zárkózottabbá teazi.\' Vigyázni kellett akkori Fülök volt a iülijkiink i». -— .Ugy-c\' kóroiti alázatossággal —\| kérdé az idegen jó liolyuu korosom én it\| Oroszfalvát? • \' Ha odú : igyekezett, akkor már bohue is vau, — ÍAjJol Eaztike. Hál ha szómmal íiem vétek; milyoil etnboiek lakják il/.t n ialut. Osztég Iskik-tj itt vnlnnii Horváth János ura»ág V —1 Lakik bizony, \'föláll ahhos jött? Nézze éppen itt lön,. Aa örog Htirvát már kiluu volt. Jöll a .kCzoledök elé. j Mióta néhány bujdosótól hallott (ígyet-máai fiáról, a miktől csak ug)j \'dagadt á asivo, aaóta azerulctt szóba állani a/, ily\'en, fajta knilprgó néppel. A kiváucai<j aág {lóztá a jövevény elé. Azj idogen j szolgai alázatoasággal kői szönlé aS unu » egy levelet adott .át pekil Az örw, mohón kapta a: lovelot. Szemei, mi] kőit már\' (élig «z> örök éj homálya ült, tzo katlanul I«kígy ultak. „Megvan, múgvttüjlél\'l Edea egyeden fiam te, édes Bandim I Megérhettem, hogy még egyszer lámák öreg szemeim." Esztike haliáoy arbza is kigyúlt 0 sza vakra. Oda ugrott uevelő atyához, s ott egymás karjai kjjpt jiirtak, ueveúok, ötültolu miut a gyermek, oly Ürömkitöréssol, mely aj mégOr&tésiől rneut meg beonünkpt. A jövo-J vény örömmel merengett ÍÖlÖtlük. Aa uemj tudott örülni, aa meg volt halva. llasájSi volt njindene, aa olveszelt; elvésaett S wJ meghalt előbbi u«vének. Csak hite, reményű \'mSradt meg a dioső álmok Dói, J hogy azon aa omladékok egykor újra felépülnek a aa uuokák már \\tát miáik sirjáu, tje saabadsb-j b«n lélekaouek, boldogabbau élnek\' és meg 1 szentelik, megáldják még ast a tÜSSáll isj mely ss ősük véjébCl nőtt. As óreg.Ulorváth és Kazlike zokogvaj .nevetve olvMrák a kapott levolol. A levél putkugyau Banditól jött. Hozóját Hajas I\'ójj tor, kit nem rég szintén a mottómhoz Im-j aouló ÖllöMlbeu láttunk Atiialfalyán. A le-vétheti arról tudósítja Bandi atyját, hogy miután hallotta, hogy a jó" tiszteletes, feled-lietléti keresztspja itt; bsgyts ezt a valóban siralmas\'tbaaát, szent kötelességének ismeri skülólöldpi okklosúájáról gotidoskodiii. Bövid nhpok alatt haza megy. Addig is 0 le-vél vivőjét, a ki igen becsületes, jóravaló ember, jó dolgos, megbízható hú embur, fo-gadjn azolgálatába akár iniudonesképen, vagy a minek jo léss f éri minden dologhoz. Sae-\| gúny a u\'ovél só tudja; úgy találták v-Quetnő koriban, azért Tal&lt l\'éturnoki hívják, i Mikur as örég ur valóságat lelkiísmo rotosséggul koreeaiülbetüato a levelei, akkor oda állott Hajaa Péter qlji ; csak üg}\' rosa-kótett az örömtől: Na hát édes Peti tiam, a mai uaptól l\|)gva az én házamnál less örökös kényeim A ki uekem ilyen i\\agy örúmhin íio-j sott,.az mogérdemli, hogy megjutalmaz-uuaéa." ! \'Azutáu Eaztíkéhez fordult, átölelte, üsizo-visssa csókolta .Most már boldogok leszünk igazáuij édes Eszti lányom! Láiod, látod aa a gunou! Bandi. Milyen durvaás egy kópé as I Mcsinv t ideig vártam rá, hiába, t elém se jött llauem1 várj csak leányom, majd megbüntessük most." Mikor aa Oreg or javába örült, akkor jötlek oda a csendőrök, esek az itt-ott tusig is éfő atomjai az absolutismusnak. Egy aaö-Uevényl korestok. A forradalom alatt kém volt aa oaálrák-táborban és a magyarokkal tttssejátszolt; e mialt. befogták, de megasö- Iölt a bizonyos halál elől. „Masjgvalupa la tag piro sala edj gouaaa, mouyi. Nom] ere gyítV" \| \| így saólítá meg \'a eseudórkápláé aa üreg Horváthot. (FoljrL köK) HleU, megköszönve az irányában ofdíg ta nusttotl bizslátat, az betöltött \'bizalmi állás niabbí betöltését a közgi\'fll^s rmidrlke-aésins boesájtja, éa felkéri a közgyűlést az uj váUaztás mi\'g\'-jtáséig korelnök vájasa-Oaára. \'A körgyülé* egyhangúlag Tólb Laj«s eddigi elnök arat, a választás tartamára kor-öblükül megváláatja. Oelsei Uutmana 8. H. nusodigargató nr szintén kijelenti, {hogy bárom érj megbízatása letelvén, állásának betuftrsét a kflz-- gyűlés\' rendelkezésére boeaájtja, s lo^etnlil-vén, liógy ő már 0 cfciuabau tölti be az általa lefoglalt bizalmi állást, nudy bizalomért a * réazvenytáraaságnak őszinte fcöijxönétrt nyilvánítja, kijelenti ogyz<;raüiind, Iwjjy bár i Ic^rubaladofi kúránál lógva, a korábln mu kodésis leheljével teljes taiértékbofi ><eut járulhat [az intései emelésére miudazenáltal, ha a kiagytfiéa őt bizalmával ujabban\'is 1 megtisztelné, bizalmi tisztéi tovább ía viaebí ( hajlandó volna. ílj A tárgysorozat 2. éa 3Í (ételéurk tárgyalsU követkozvön, frlolvaitatutt az lígazgstó^gtiak a lefolyt 18$". • év\\ l/ltr>? ] Izetéaről kzŐló jehmtrae, mely alatt W léinl- í] ■teiik; tatamiul a fel ügyelő bizottságnak a :k«gvült-shtíz intézett, . s a lefi/lrt éri mér -léggel együtt kínyomaloil, az aupszabsljuk ; 47 Jj-..eriolmébeu a részvényesek kezcWii : kellü íd^bén eljattatott, itt 3) alatt \'csalóit jcloutéiuí, melyben a mérleget a valódi liély-xctlel imjgegv\'fcsőtog felvettnek tiyilcáí\|l«inf a tiszta jnycruményliól réazréuyeukiul 40 \|r;. wgyvetí lóriul osztaléknak kiadatását, 4! az igazgató^guak a lefolyt lisáu évre n mentvétp\'t megadja MJitliogy prdíg a tiszta nyeremén)kői, ,\' .melyet ja mériegmik kö»Ptketőttéttdri «é-.pKZtV; 1 \' \'■Mfí\' kJ Inízlier j>»vedelem . lilüT\'fiL iió kr. fb) értékpapírok kamatA I4.H3S „ 25 * jC) i»>zt* nyeremény 4i«S4 p „ féa 41 db. arany l\'J.t\'-i i , I«• ■ r * í« :fi(IU ab. réiwvéiiy után 1 h joiz aiamló- • 24.UÜÜ Iri. kr. fe-\'\'•a/.idiók) lev^nalváii\'. fent \' , i wkrad még roudelk. -1 2éáé\|V.,T 1090 r 10 ! jés 41 db. arany; as ígasgalóságimk^jata-laiáfa, olbatámzsa a közgyűlés, iiHaznpiu as \'\' \|oiin reádelkesé>ie feutmaradt nyeremény a I (következő adómány»á«okre ugtmi\'s: j 1:1, a g)muMiumi áuiuvHimiak ÍHit. [t^..a jiolgári iékola ejóljain - 40 t -l B.\'a közáéwi itkola \'ex>-ljaíni l.\|i\| „ 4.\' a községi iskola aztigAiíyáoriu ui)» vóudékui ruházatára íjö , J v B p. aa izraelita* iakuU czéljjíjfa !\|0 , Íj. ugyantnnek s«ogénys<iieq növea 1 • j dékei ruliáÁlára J\|Ö , öVAugeliktis iakolára ® a \|b.\\várost keroástény korbásta , V, ugyanitt ixraebu korházra 7« M ;ÍO. kereütény házi szegényekre . 145 , II isnelila báli asagényeiere \' li a 12. n kiaáedoevnlő egyletre Í\|3. 4 a tüaolió teatületre íju 9 14.- betegaegélysió egyletre É) . foidiliaaaék —• összesen lttfti , á mégis fentmarf\|)ó 10 knfjcaár és 41 dU arany pedig aa lUdl. évj in ereméoy^sám Ura eloinaték, III. Az igwtgatőtág a fáesaaág r»«vr nveinek ujabb SUUdrban törtééi kiboes^ft«a folytán javiisoijh a kiizgytll^oek, un^é^riul as aIaps44bályok 60 és ai oda ntéee-sittasaanak, líogy aa elsó 4 másod ígas^sí" négy-négy, aa igazgatósági tagok pedig fvm , ként 1 drb. réwvéiiyi, sselviNijbipjaíkket égylltt tartuaaaoak letűnni a társaság peús tárába. t \'a Va A közgyűlés aa igaiagfetőiág javailalát «g)ltangulag elfogadván, aa alap«iabán ok vmiatkosó aaaknssait kOvotkeau módosított \| szövegezésben állapiba meg, a tíO „Az elsű él máied>igazgató kötake ln-vatala tartamán saját nevére ssólá, jaaea részvénytársaság n S]gy részvényét m^lvé-uyekkel együtt, a társaság \'pénstárábé le* fauni.4 , • fi a 65 f „Aa igazgatóság minden tagja köteles aaját nővéré azoló, eaen társaság k é t rt«* ■vényét .szolvényekkel együtt, bivat«io»kijdá« ideje tartamán a társaság nénstánlhaea \' fidhirás utáni 8 nap alaU lotét—létiTTT\'j \' g elleuesetbeu Wye póttag által íog beiöjitóíni, IV, A sorosai I.\' "* a hivata\'oekodáii idejukel kitöltött elitOs másodigazgaiö, a kuépeti 10 igaagaté lag, 9 péttag éa .1 fehlgyalő bizottsági tag megvábiufUa követkoven, elnök ur Mmja a kúagyiléat ssavaSaUtödŐ lasotlaág Mssvá-laniásara, tumek felyláu Ebenspanger Lipót, Masaotaker Mór. üouuaer Sáúdor, Jq 10306637 I mm* •éa^aa* írna* i fsasseA ii f j\'.-WH : - Wfi nWMWt Jtlíl MMMÉPi M tfff W**1 H, H IMW igálfp M WM Mtmu M HmM slfUáku «a<\| 1 W« rw l « I tjk !vs í \|W u iu W5 SAS 75a 141 Mft . tl ;.\|!Íá m y.> ki ajkon) lug. i- bUl»Uági ingok: 251 . u CMgy 241 I í td* Ui- m , . k»Br«lel\'\'tl vá\'mUui ereá iJogynK * tml«inúat veani. * / jítlök ur » iii<iaiftni\|iiiilit ii-^m*!\' i" hiván lej a közgyűlést, IttMif^k tóUtére si-ntó min jíjíentkc-I-k ur u tnfléóakoiáai tirgy»>r>>zatót ittnek a k<trgvftlé«t k-iejmu»ttnc\| áiiiíuha; nWy után 1 közgyűlési jogV-li<í/-Árnl\'i\|i <•« aláirjUntt k y DAKÁ* ZSIGMOND )Cgj zókiiti) v vezető. Karczolatok. ü. t L\'íf .ilwH fc »»■] á [jV-íí\'iR j de azért 1 #>jr\'ily; tyruk talánt i\'fg»V i Ml topiittlftlliátjuk ji vagjnjok s Ogyi\'th\'ii Vtm- v«Iaini olyan iiiii^n».\'.los ivm\'k vniú/.i-iil .búr érzi p oly ktfilrkeazhitlleufll ■ kent áll i-lotte, mini ukái\' ilka. A mindennapi éb»t-01. Egy aaép nőnek rab-i\'Ziivilin«ajá\' életünk »gy wő\|iá-gől»en juát ii fik ajk t nem tudjuk. A wépxég azonban csak kUkóaéé, 1 g-az teremtményre teliét I I - j I I iiíut tfrenmj___ Mi kővetktzietéat nem vonhatunk, inkábbI Urvájala léitkne, mint jllltre. fláii) nzor ••Mtlalkbzunk betűn-! hánvszor nem cgvéb," mint a\|i>l\|n örvétitének csábító szirénje, moly ii; k Ital karjaiig bízzuk eletünk boldsságat, lijriuHl azt örökre, visazavotthatlauuO Ijtcvkrpét Ilii faágára at ördög is, lia <4tl»:i«i.»Mkai, inurt a »ajíu kosztümében ielUm^fnók lis nem biouéuek ueki> így la* Mk.a uépség álozája alatt gyakrák a leg-rútabb bjlii a a l-gulveu-mfiltébb \\erko)ost»-lö}iaéK.I Vagy kívánja Ián valaki, bogj be-bif-nii»uk ? ~ Olt vannak a kojdék a un. r i\'lniiek livlett tfiudárei, a kiknek .ki-Jiii 1 rivrtiJ.iteu\'.víi^uzad réaae aaép,. vagy va-linin le^alilb awp volt. llisxeu ba szépek nám lejtek\' volu», nem aülyadtek volna any-ayia \'alk 1 i A azép-fg minden előnyei mailett ta logtöl/laaor átka tulajdonának. Egy szép nő baaonlit a várhoz, melyet az ellenség oairomol a «:»i<lt, liizelgáat, erő-•zjtkot,ja-miuden liataliánltau levő easkőzt Uítynivt^at, hogy levegye. S e»n eréje még, ha táraidalmilag foiütto áll a tömeg legua-gmbb pscóuek,\' mert így rangja eléggé ha-Utlaiaa \\>,u gyanánt a/olgál arra, bt^gy vole magát Lozxüéi heneiiac tegye; \'de ha ninca rijigia. ga^lágságo, — a mely megvédje a laaiaiíssokiől, melyeknek miuden léptennyo-I iui\|it ki vau tévő, a ha egyedttl csak saját ■ ««♦)•• az\', a melyre bizton támaezkodbatia: I akáor legtöbb esetben veszve vau. Olyan I Kitut egy a kirakatban levfi szép festmény, I - nyilván"! térre kiáilitott ttolíer, a I m^lyrél minden taelleue elmenőnek, joga vau 1 krjliká: mondani. Egész éluto folytonos kU>-di-jHiibül álU A fértiak ói vita jháMtó, léha cao-jKíjájá, a meíy ben a táivadalom miuden randit • • rangu\'proletárja képviselve vau; jól be-laault, Inzélkedéaacl, BMmeni-xedett bókokkal, p.itszel, bíebel, mint a pók kfidtlháióaza fi-nlal, gvaáiutaiau jzivét a végre i halaimába képű valahogy. Mert uielyik női azeiúel iw vakítaná el az aranyak kápráaaioa fénye? íT jnelydí női niv ue volna eléggé biu, eléggé gy%ru(e jbgBk(iuy az édesen zengő níli-ij^ik.bstélyáaám, melyeket as.ő dicsőité-I a iéránrelv olyan eiienállbatlanul \'tud < Js»>egiH r Midőn a csábiul szeméből Amor i nyíat klValienek s ajkáról Cytbéiegaiambia Rug; hogyan tudna a varázsnak, a mely uua4n érzőkét olyan édesen lepi meg ilyen-a •!!\|.a»«--g«i ni t Bisony nolnaep. Do esak •-caére vagyáxaon § annak titkos intéseit UÜ-reim e\|tvetl«a Kl fogja fedezuí a virágeao-kaeW MjtősOU kígyót, a fulláolqáról még tOiykwrik ohneuékülhel. 11} a szegény, dó szép leány sorsa, azmt már laboilott\' aa erény útjáról Mrm <r arra viawa lilbbé ao m. Elveszett •«<#«ti -\'k^wal.««umI a társadalomra, mind ön-aMfára ptóve, m Uaa IxdSIe aa emboriaég aéóouii fekély, mely szüntelen fáj, naart az^Bftahw á, A pevéabi^ asáji, vagy pláne a rat v/^ak kjjü«y«bb arsayaaoak maradnia, mert F \'oos za\|m semmi inger, sárami mágnás, a Owiy a úrfiak areiWi fölkorbáesolja a vért a saRmvofétysskM lángba boríMu ftát ha oat ssémlaágsau akarná íts aMáttaai, inkább vám-natausaS fenne lőtte k#v«tkaaménya, m-tit emitt gtrjeaaisna ssaga iráo\'. Mert alig van ,ilaaaal\|wisbti a siassslsacitobb vatami, miot \'fkaáéa agy rál Ui frivolkodik. kár a frivolaág egyébként 4 kw la a aaepséf kirakatáUu pilWu^uk llésitnk olnéjáhbt iránta. Inabra a kH»«sl»W szép hók arány-\' wkOkiAaabUk és sokkal jnkáí.b vaanak a uoi eiéuvekuek^ mint Mintha eaak a tartléaiu<i ejt által akaMé kárpótolni ftket. asért, liogt a szépségé M0f\\\'biMa tőink. I Az erltóle-t a boldogság a\'apja. As ér-leltár kOzkhifise as rmbariségáalu a rp niférl elliauyazo>uia • ró\'a uiegfeledaez-sm Mlta sem szabad, ha alakarja érai azt a us^y r<aéli, melyet az alkotó s\|ámÜa.kí-l ji-lelí Inkább amradjou itulvolótlén, ^Ivad. í hegyi ••rkölosait lOe^MÍzhaaso, mint n/iik el-Ivoakéso érán l>>lvilá\|^Miilt, műveli. Mart va* Ipamiát a legseíéipbb árnyék a legvaki^óbbb félivi szokta követni: ügynél erkölcstelenség mimleuntt\'és mindenkor • czjvililáczió nvonfában ttlnik föl a legangdöbUmtóbb alakban, l A görögök ég rómaiak akkor voltak a legerliolcstek\'úebbek. midiin műveltségűk legmagasabb fókán ■ élitakv Jelenleg Pária* a honnl-t a mfkeltség napja az egéaz világrn hinti!azét\'jótékony sugarát; egyszersmind bvlcsuje az\' erkölcstelenség li\'gsetútebb éjélé-nek is. llária Terísía alaft Bécs városa yolt az eiltöleste^náég 17-azke, S\'liogy 0 tukinful-Imh meuuyira volt. alá»fllyodv«, eléggé) il* luaztilálja Santa Cbra, akkori .bécsi hiuMÓhok a »/.uW-krö\| mondóit ama szavai, liogy:.* —I Bl!éil uMsonvái anmira orknleslolptiek, lifgy \'rduUieM\'k rá, mísaertni a tiazteséégr aívzolköpjo őket." S minőii, azért k^g-1 helyről megiéteieil, s megparaQcsol-nbkl, hogy szavait vonja vissza; 6 t tétje azt szinte a szószékről; ^Ha}-iogy múltkori azon ^tavaimat, hogy: asszony ai sunyira erkölcstelenek, hogy irdemc^-k rá, miszerint a tiazteasi\'-gea [ iMiiht-ij- arczulkOdje őket" — magasabb [ liincs folytán vaoizn kell .vonnom I hno fj \| ezenilhl visszawoiioih : — tb-* * \|_ I nagyiul ia érdi\'ini\'n-k rá, begy. a liaztoas^\'gus \| eunwii arczulköpjt\' ókét." Ilivel a »/« \|.ségról éa az i«kölrsnl U-\| azélfltat,- bisMtiynya) bdyénvalé>éio\|ua ezik H kilnkljim néhány ei«tberi szépiáét és er-ktih\'Mikilien kimagasló. alakot luegeiulínMii és <-h4éi legalább, a lőbb vonásokban, vá-I zului a d** ueiu* iv»zilk, és podig azéri uom: I uiivollMámkat és Szent Kizscbviekeiamuy-I Ug nagy-n keveset mutailiatnánk lm; az I Hgvébisxépst\'-grk sseB^riueilenség<i( dobra-Ütni prdig először nem lovaguuaág, a mely-lyel -j\\ férfiak lévén —felvégre is tartozunk I u Stycagébb nem iránt.viselteiui, — ináaqd-I szer, átért csak a jó ízlést sértenék vWe, I ~j éa Jliarmadsaor, mert ae türelmünk, se kod-vánk liiues hozzá. A térténeliui alakokkal ] síi\'iiibijb, igaz kevesebb köielezeitségltuk van; de liát\| ki birná el<«cainlálui csak egy K>leo lalotl s«kéi Itos\'jr nem •E uvai agy egy 11. Katalin czárn(i brfneíF Hagyjak őket nyugodni sirjaikbau I ttek esak annyit, sem az emberiaóg itin, hogy megérdemelnék a tintát, jne-t reíjok pazarolnánk, Ipe bár mntdig voltak éa lesznek is •Ima nők Jiés jellemtelen fórnak: as iég jelen orkfiíesi banyailáaáuak azo-ika leguagjiobbréazt korunk társaUal-korlmd<>ágabau é4 tartbatlauságában aiaik, — a addig nem ia fordul jobbra, nőkérdés, mely most még a^ak r legszélső vyualibi kezd töl-follüut-lere-tztülvive «s végkép tisztázva mm Majd ba ii U inek-ii lesz polgári jál-lása, n aid hu az állum biztosit ueki munkát és ezáltal kíiiiyeröt:: erős ineggyözode-nlnk, \|ogy erkülí\'ni viszonyaink kivlégtiób-•nni. I \'; - • . "• ; fiíieij /s\'eiin. patra, iaV — Kein érdek kömiyi j emberi moni 1 mának gyökei mig a a-látfc dozui, leend. aai os 1V.UIU1 ■ sUuk, 1 iogy t bek foUak \| Egerszegi levél. Ftbruár 20-án. Nem tudom micsoda irodalmi Összc-köttetühbcír áll t Szerkesztő ur az egerszegi nakterral és mépuyire terjed balga tudósitasai iránti bizodalma, de liogy b. lapjának utolsó számában közlött levelét félálomban irta és daczára annak, hogy kétszeij is elkiáltja benne, bogy hányat ütött az óra, tucg se tudja hányadán van, az bizonyos. Az\'iiibsn iegyDiik elnézéssel szegényke iránt/ hisz mint msga is mon íja, folyton setétségbeu jár, teliat nem is csuda, ha némelykor megbotlik, de azt a hatalmas buk/enczet a mit a nevezed tudósításban vetett, már az igazság érdekében mellózui nem icbet. Jfi; eu levél tartalma szerint az el-fogglatliO) helyi viszouyaiukat nem ismerő 0 vasó azt gondolhatja, bogy Eger szeg vli lóságos Arkadia, holrcsnpa meny ból izá mszott angyalok laknak,, kik érn-beralakpt csak azért öltöttek magukra hogy 8)t>Erzséb«t - képen más bivstást nem té lenek bej mint betegeket ápolni, a szegéiyektál a nyomort és szükséget előzni, egyszóval az emberiséget Iwlde-gitanl. Bár ba így volna! De fájdalom! az utobó nóegyléti bál, mely éppen a szegén) ik javára tartatott, -- az egye dall igi zi tény, az alázatos bakter levelében, [1 les ellentétét képezi ezeu felfo gáanak és tényleg bebizonyult, bogy az egerszefi közönség részvétlen az e sze-gényrt azok © angolok testvére MÍ sutt 1 vagyotMnabb Ui/.lálj 4 téli sori aa és kpméay időben, mikor a aiegéiti k minden keresettél megfosztva, éheinek éa iáznak, péazt gyojtióget, bált lurzfrit >t ieode/,sonkmdk mlaoeaadiadó alkalomual, a bel a szegény felebarát sorsáu 1 üarnit sagitbet, ó<f Dálupk egjet-len egy bál rendeztetett azon tezélra, a melynek eiediuéoye btáii a vwruii szegéinek így topáiiködnak mint],az ébes eb egy 1 soatia, és ime, Imgjaii bizonj ult be Kge w% köz-lnségófjck részvéte és érdekelti íge szegényei iránt! -mándhatom szégyeni ú módon I mert az 1 Egcrwgl közönség ;tu hiába kereste az^ember ezen jótékony bálon. (Uát ki volt ott? Szert.) ilol volt a 200 itt székeié hivatalnok képviselete? Hol a polgárság-nsk csak) láiftzsis is, kiknek testvérei és rokonai 1 Hol végr névnapok költ és tt De ját a pui ván ugy predikáln senki ísg AinnUn yobérognak és reszketnek? -az úgynevezett uri osztály, ki 1,\'estélyekréés más mulatságra a fillért a\'szpgéaytdl megvonja ? íem akarom 8zt. János,példá-ctában tovább folytatni, tud-így csak söket IQiekiifk :k, és áz én fclsz^llalasomra os szíve meg nem lágyul, dicsdriet és elismerés a kivé- telnek, a; ért még is volt szép és előkelő vendégkp zoru és köztük; Dr. .Mangiit Károlyué, Fischer Mik-sáhé, Ha ik lstránné, Somogyi János 116, Vcisz I/.i lomé Hollósy Edéné, Scbitz Kándorné Rigó Ferenczné, Fisclier K tslin, H gendorfer Samuné, Ilorvata Miklósáé, liaday Goldbjerg Cornelis, 11 zeUberg f iodoriié, Steru Mclania, hői, Itozc iberg Vilma, Fi>rher ilelens, U •/! utha lii-ru, Qreil Erziike, Kikaker Mari, tjti in lledvig, Ncufelá Nauette, llerger n< vérea, Mater Adcle, tirüiibauiu Julcsa,! 1 alamon Hcrmiu, . a. t., kik közül ue! éz volna a bálkirálynét nn-g-nevezni, nert eg)ik szebbuvl-uebb Volt a ináaíkn .1. Ftjlt llizették illetőleg adakoztak ovira Qlftv .Smm:\| 11: Caroliaa 11 irt. Kozéntl Hz. iú. Un Farkas, 11a KUrat litid üiau l\'ál \'2 frt. Tov Mikló»u^ gud. Kr;\|ui Uyulu, K (irattér JaJ<i gin Károl dolf, Dr. na Lajos, Főispán ő mólt. 5 frt. k Bécs fri. Özv. Martouíaivy frt. Kozoubeig Sándor 5 al Igliáczué 6 frt Lakdnbacher Üt ő irt. VVeisz Edéné 3 Irt. Siern tavár 3 frt Schutz Sándor 3 frt iriió 2 frt. Steru György 2 Irt .-Kanizsa, 2 frt Thausz Lujza ibá: Urünvald Lajos, llorvutli aoó Alajosnó, Farkas Imre lía-Lipót, Breiaacli Samu, lioaaan ehuitzer- Emília, Bosohan Emil, jtbné, Doutaeh Jlabeti, Dr. Mau-Défvarics Károly, Qerínger Iziuder látván, Mayer Angeluaoe Jíclt Zsigí Chciíia, 1 szesau üli , C»a kozá^- fol jotedeien -éget, m (/olílner J iuosné,\' liciuVich Düviduó, Uoiu- ......, Beiuricb yiimoaué, Utesiuger elén, egyeitkéul 1 Irtot \'Öz-frl. \' • ezen «ráii)lag jeleutékem ada* (áii került ki a 219 fi.t "brutin-, melyből levonva\'112 fit költ-ad tisztán 107afrt, mely dviz szeg a s 1 igények kózt, ugyan várakozásunkon i lul kiofatatott, guudolom a szegény bak er, mint a város 1-ső szegé uye, ruc\|i tapta áz ót illető részé^ és ba ezzel nei elégedett meg, akkor érje be avval, aiiit tőlem kikapolt.). Baráti tisztelettel Izeikesztö urnák Ti alázatos .szolgája K% ránt, éa ép oly. kevéssé hsjland.j eg vérfll szegény és elnyomott irlaiidi k Iránt. (Est kétségbe voujuk. Start) Helyi is megyei birek. — Városunk liulatliÍHii és szépülést ismét egy lépessel közelebb jutott czél áboz, a mennyiben azon bizottság, mel\' a kaszárnya építés ügyévül foglaíkOz itt, hivatásszerűen Közelebb befejezvén ebbéli munkálkodását azon meg-állappdái a jutott, bogy a Osúngeiiv utcza m gho^zszabbittassék, a menáyiben a Baboc ay-féie ház kiujátittatván, uj utcza njlllaiikt s ez uj utczsl egyik felén fbg , monumentális épQlelQ kaszárnya épül ii. — A Kiss féle házat, hol a ,Dólzalai takarékpJinzlár* palotája fog emelkedni, szintén lezdik már bontani, s a jó időjárás mellűit serényen dolgoznak a lebontáséi \' bogy a kedvezőbb idő beálltával, az ó\| ilésbez azonnal bozzáfoghassausk A aagy-kanliMi v Veres Kereszt egylet varost vatasztmánya pénteken di lelőtt filést tart — - J Mélms/eaéla láaesvlndsak A knagy-l auizaai kiadednevulö egyasfllat ás iar. uőeg let állat égyUttésen raudaaett és szeréucaé stekkal egybekötött táneavigalom fényesen\' ii került — A Jótékony asélra aaép ösazeg jít ott s a mubtWkgóii fusztelenaég és jókedv u alkudott a túata jövedelemről eddig tudón ásónk nincs. A gondos rendező bili sskretat érdemel fáradozásáért. — A aaK)ksaitsal krraakdetasi éa iparbank iiázvénytárulat 1BÍ0 ík évi tisseLarmadik llzlotévének zárnámadása. — Mrrb>g-számlii.. Vagyon: Pénzkészlet 1ÍÚ2Ű Irt 70 kr. Vállőtirna 21lt# Irt (SíI kr. f>íékp>liiiok kéoclHt Iíl52ü frt 31 kr. í\'énz-nemek késsUs 7MÓ frt 16 kr. Hzeltényk készlete IM frt Ül kr. Fe)nz«r«]vénysk 200 frt. Adóaok 2442 frtMkr. Ommn U\\ 1(10 Irt 22 kr. — Tclmr: Részvéeytőkr, MOW db. 201) furitfoa részvény bVL UásAésad IOOOüÜ frt. Tartaléhalap I KTíi ikí 4wml«r 31-én 4251 frt. Ve»teségi tartalék \' <21>rfrt. deez. Sírén frt. lMMk ovi brr ris 01416 írj. 0m#nx /s30\| írt 45 Iletétek 545VO írt 42 kr. Átmenni kami 229H frt \'Js Ur. Áimoaeti kő ím évi jutalék U98 frt, 12 kf.Hj volt osztalék M4 frt. Hitoiexők IWi frt 61 kr. -Nyeremény-átvitel 1870 iki évról 2.15 Irt Folyó évi tiszta nyeremény\' 13tti.&3 frt llsszcaen 2ől\|\|(J6 frt 22 kr. — Veszt- -s iiyeresfcgi számla. Tartozik: Leírások 645 írt. KöltségekJ5öl3 frt B4 kr. Adó 1511 frt 40 kr. Tartalékalap, IfettO-ik évi beruházás I Q75 frt 16 kr i l^\'O-ik évi jutalék frt nyilatkozó bnyésctŐ, a uanayiliea a f« 12 kr. Kysretáény-átvílrl l-if» énről 2.7 «frt magyarországi h^ásZQ.y\|etuek tagja m zám befeíjésztvétj, a asuwyflwi t£Mi a^s íiggá sksdiy Ü assa sssffi, aa áMa kívánt halineftiyiségfll ar-tnaróthí kaládR^la-pam waátíkezáiáro becaágía akkáat, b«gy a siáHrtás voazélyM éá kíiiuáget kmárőtag a iiiHiaa^slüt í«)4 terhelni; kútdes Mái halaréHitésra alkalmas sdroyesl Ironám kr.-Marálbra bekfildaai, akol a kívánt ImlkAatlet neki, a tasaByisénak fent adott korifito\' záaa asolivtt, kiadamí, ilMvo elküldeni f\'t:. 2. Az alválküt LalkáazVt as állam te-lajásaa marad, 4a k\'>v4^s a trötríriő 5 év Matyása aku5 «t/\'<r aaasi balat nékem a (e« iiy.éixtö által javasfatba nvzoti a áhabmi ke-.iMso^k valtat l.azat folyóba azaUdon W csátás ál lanwitf hadon bocsáiáara voea^koáí módozatok, c.:-vessioseu bogy uksl ét aíask jtlaelélHisa t\'-rtvüjék, slófírott által állapittatik mag, ás liogy .a tasvéastő kötelezetts^géndc elagsc iátíg birtóaábaa maradt balak kizárólagos tulajdonává Icazoek, azaz ót az áilam iráni sernaú kötahizós t<vWni, nem fogja. 3. A iemésihalahai el vállalni kéacaek a köztiriajdonn ak átadói, mim Halt, megKgyesvi jSHO-ik évi lúuta nyeremény 10.83 frt. I )>szeaeu lÖÍ>6p frt 1U kr. - Követel: Kye-ívméiiy-Aivíi-\'l 11S19 iki évről 2 frt , 15 kr. Kamat és )Ua\|ékf\' ny<veuény 15206 frt il\| kr. Ertékpapiiimnál 1211 frt 03 kr. Pénz* uomek és szelvényeknél, nyar^mrny 181 írt «7 kr. Osszeaúö J;OéG3 frt Ii) kr. — Nagy-Kanizsán, IbüÖtikl deezemlHT 31-én Ct ti (iutmivtn Henrik elnök. tio!dc.hmi<lt ÍK titkár. Wt\'Unttein frigy pénztárnok. A ínjti mérleg-, ágy szintén a veszt- éa nyereség-számla behalólsg átvizfgáltatnit, a lőkönyv-vel és mellék könyvekkel Öaszehasoulittaíott s azokkal megegyezőnek találtatott. — A leniic?, kíitf\|\'-» kas <ieg>csala«l I ként belépni.6 évris asúló tagsági.kö 4. A tat i\'trtáaér zalot a vá!a\|k../;.íi. SMUségfk RKg-isb?li nydatke- -ádnikötéb\'wk kii inék\'. 5S A hozzám hetei i. ti^i.i - . P\' Tesztel lt ajánlat sartK a tulajdoiiíw ImláMSelnieaak rövid leírását i-saiolm köleh\'íj" mély le íáskan az \'éghajlati ós vízminőségi viszonyuk leírása mellett a halásztélep felszerölése is adandó A téljmitemtö ajánlatok esetleg ajr-dések ar.-maiőtbi urodalmam központi irö-dájába Ar.-Maróütnt iczimzendők, led is uiAi 1 megteUeiü K\'dl Ar.-Maróibo (Wi ál fnlflgyelő bizottság,: IMuUch Uyr, Lngytí dea falrilág<Mtás n^gadhatására, illetve a I;fiidei, lidt\'hum iQyúiö. m»fgrend«dé» udjestiésérs intézkedéseimet már Kéveal&álArél írják nekünk febr. 14-iki ke)<-tji:l: Újonnan éh W-pHt 1 ksizinónk tegnap iartá a holylieli nagv >■<•),- 1 déghi termébmi bálját, mely ugy anyagi, uiiut erkölesi siker tekiuteléb^i elődji\'i rnnxi- I egyikét, melyek 1 váruéuukbau az idei farsan- I goii tahatmk, jóval felül multa. I Az áltaJánoa jókedv, mely] kivilágos-kivíradtig lartoit — a buzgó iriidiz»»-g j táradozáiuűnak; ide leginkább a mi közkf-d- I vuaségü. nemzct.es Lidi uénénkuuk kö- I szönhetü, ki kedélyusségi-uok köivetlcpségé-vei a jeleulevókel úgyszólván, lebilincselte. I A osinoa hiíígykoszoi\'uilót "itipgemliljilk : I Üyőrffy l\|ongriti}ziié úrhölgy et, nc-inktlhíuben Vörösmarty Uizcjia, Chepely Klára (l\'éeselróll I és Sebestyén, Encsi kisasszonyokat, stb. A bál tiszai jövedelme mintegy 40 frt I lett, mely áz illett jótékony czélra fordíttatott\' I Kornyilai fuOi, __ ltoti<l hirrk. Hccd Up bi- ti->/tfli. bogy a gtapjautezai sziuiiázit ii aháné akarja átvenni. — Fiumében •• hó 12 én tartatott ufeg a IftxoUök bálja, mely .igen fétitesen sikerült^ A bal véd-\' uőkuőjc Szapáry! Ojőry Márta grófnő volt. —■ A tahi tálasztóírtuietben, meh-ni\'k képviselője előbb Miklós István volt, i^. (Jsorba • Kde kaposvári lakos lépett fel; az ottani szabadelvű párt is léptig tett ieljelöltet Fekete Lapw szt^iéliébba: —1 Rndolf trónörökös a legfényesebb fogadtatásban részesül uinden&tt egt\'ptami hiimrgről kaptuk á következő utazása alatt. — A Nimogvi köuyvtárt sotiaág di \'1 ILU t k Uklsr ma f"fci» ntlUnlj nuiil ÍM a l. hrtfci inim i Wh ÉÉMtn j i»iS«l— arfg oly mif sitdniti f Ui vtaastaa, mij mm %sa mat,i rtsc inlw^t kimutatást: — Bümegeu f. 1081 fubr. 12-én a reáliskolai táplutézeii alap javára rendé- \| ZTtl bál alkalmával,- befolyt loMÜiizctések a rendezőség réazoröl ezennel köszöuettel uyug-táztatnak. Felolnzettek: Nagymélt Dr. Kovács Zsigmond (megyés püspök úr 10 frt Uarcza Krístói fü trt Harcsa Sáador 10 frt Siamborazky László 10 frt Adam Iván 8 frt. Dr. Fucljer aguácz 8 frt Uogyuy Antal Kijácz Elek, Kálit Iván egyenkint 5 frt Ns. Dr. Üyömürey Vinuze, Soös Pongrácz, Stír-liug Káliuan, egyenként J frt. Budapesti I kebellársulat, főt Fehér Józseí pleb., lőt. Hoiváib Imre pleb., főt Tótli Baáolf agyanként 2 frt1 liergt-r Jenő, llükbely Antal, \| EpiU-in y.ilini", Kuváca István, llelyoi Károly, ltózsássT)(itm, Szigntby Pál, Székely Emil,. Steiner Adolf, Vurczburgar Jakab, egyenkint 1 Irt. Usazeseu: Hü trt — Azon-, kivtil jt Stamborazky L. g)ógyszercaz url aztvea! volt a terem\' diszitcaébas sztikaéges színespapírokat adomán) ozui; fogadja i jótckoúy czél iránti tekintetből mekg köl azouetunket liolépli jegyekből belolyt 230 trt W kr. öaszea bevétel: 356 frt ttí kr. ebből a kiadáat levonva: 1SW frt, 86 krt, uurad a jótékony czúlnak 128 frt 23 kr. Sttmegbn, 1881, febr. 16. Biu öándor, bál biz. péuztárnok. Aa Ipartörvéuy revfaíája fölött tanácskozó általános ouquéicra követ-koző tagjaikat jelölték ki a meghívott testületek ; a Nemzutgazdasági egylet Liphay lléla bárót jís Kirka\|wly Károlyi, as Oraaá-. gos Erdészeti Egyesület Beilö Albert mioiaz-teri tanácsost, aa Általános Mágj\'ar Ipar-egylet Károlyi látván grófot és Keleti Károly miniszteri tanácsost, Az országos Magyar Iparcgyeaület Havas 8áudor. aiélnököt-és Steiuacker (Időn titkárt, a Kereskedelmi Csarnok Nc-uwölt Ármint és H\'eia Bélát, a Magyar Mérnök- éa Epitéazcgyfc\'l Ney Bé-I Ut éa Ktageufeld Frigyest A kereakedelmi minisztériumot uz. elnöklő minikstüren kívül Matlekovics Sándor államütkár, Scbnierar Gyula és Herieb Károly osztálytanácsosok éa llalogb logalmasó fogják képvíaélni. - Felh\\vés bazáak isszcs bal tenyéstőibsa. A uagyméltóságú Ididtnirelé ipar- ás keraskedelémflgj\'i m. kir. miniszter urnák Iöö6;ö81. aa.,a. kell nagybeosü farain folytán alólirt bisaiam meg, bog} as általam meghonosított, a {magyar állam tulajdonát képaő, s ea időn ar.-marótbi tenyéazliá-aamban kikeltolt kaliforniai lazaczókkal (Salmo do tiáltförpio) czél és okasertl te-u) észtés t kezdjek.\' Felhívom minlélfngva basánk halteoyéaz-tőitj bogy amaunyiban ezeu újonnan honosított, basánk Visbire alkalmas, a általános elismerésnek őrvondő lialnemból — tenyéaz-téai csélokra — ai alább felsorolt isi tételek mollott egy 300 darabot falat nem maié mennyiségűt elvállalni hajlandók, oblmli szándékukul jelen felhívásom közzétételétől számítandó \' 80 nap jalatt velem tudatai aai-veakedjenak. !j Ezeu lenvéamési oaélokra aaáat halnom megszerzésének l\'ellételoi a következők t I. A hálásatajen tulajdonosa fsat nevetett zárai baiáridőj Watt írásbeli ajátomtát bos- gközek\'bb fogják Hzegédre szállítani. — Csepreghy Ferena síremlékét vasárnap leplezték le a kerepesül! temetőben. — Május hó elején kezdik el építeni Jla-dapestrá az uj műegyetemi palotát. Az a) palotának szerződés szerint 184. ér október 1-jére Jcéizen , kell lenni. — Lodvig és Bull b\'üuűgyében, kik bosz-szabb idő előtt egy lefélberdót megtámadtak, legközebb ítélték el;\' az egyiket 8, a másikat 4 évre. — fiazte;gombán á • Duna vize közel 1& láb magasra emelkedvén,-az aliipáa a vészblzuttságot ösz-szeltivta. —\'líegedftt Sándor kijelmiettc, hogy hajlandó belepni - a magyar jelzá-íogbanfe igazgatóságba — 11. Kákoczi l\'Vrencz születési bcUéaek márváortáb-JIával való ellátása költségére Satordja* I lrjhelyen\\ e hó 2B-iii sorsjátékkal egybekötött Cánczvigalom lesz. — Nyílra megyében hamis ezüst forintosuk vannak forgalomban. Irodalom. ás a lóriit alatt Msmbtstt murek kapkalskas mjtg-roridtlli«ii;i >«flr-jKsaissss Kí«ebst KSka. t\'iajt- 1 sfasti44asl. — l\'J zrneusú. Táborszkv éa Pararb nemzeti zeiiémukcreskedéaében Budapesten msgjeieot: „Hogy rol\'l.u eredolicsárdás a magyar tisztviselők cgyos&Ietének báljára aongorára szerté Nicolicb Sándor. Ara 1 trt. — Továbbá Kótaa06lg)i és lárva soi«möke rrskedésébeu magjelentek .- vEn-Spert" polka Iraaczaiae aongérára; szerző Be\'nkovteh San dor_; — aDie 1813. krenaer Irancxi* j^olka zongorára szerzé Katzau Louia. Ara 8u kr. — „Botmuiee- Zongorái a szerze Cnarlea Tbsrn. Ara UJ kr. Szerkesztői üzenetek. W. F. — r.—if. Várom soraidat éa egye beket Cz. a te- esimedet is kérte, meg is írtam. P. — T. -hl Kérlek a folytatások roa-dea alkaldéaére és (idv«aÖlkk, a küldöttet már éra lébetott szedaí. mtmei. Aa a bosasabbl majdnem sokára leket ám sort kerítem -számára, ha egyáltalán akarod szolgáltatni, a világos aágaak áa a világnak. & J. Mspufi A táraui e vrlmlfsá jött Budapesten nincs semmi újság f űr. A". K. Eön. — tí.-nak menni fag a kiváat A uugyaraaodáti czikk folytatása a jövő számban. Irak magáé levelet is. B. /. /Vet. 11a van megint valami aa asztalfíókjában, aziveaen vaaaaeflk. K. 1. — Koaaonet a kitflnő köalemé nyakért. IL B, — L. —jlt . Iá — rf—f. Mqprffiéat Felelés szeifkesztó. flOf f IAMN léi. (Családi csokoládénk «.k. iluívü^ \\to. < • J\' itirii. r^^Hw IT(4HV ciak akkor való- mMMm dl, ha minden oiomagon fenti n tátraiunkon klvOl még Ri»n ■ÉLJfli vedjegy van • I kR In alva. irtaU inlufiMgaoak Mrii pipirbaa I «. M kr „ ., flnom „ » rAutoiin : ,, 1 „ TO „ „ „ fiiinmil.b „ iflld . 1 „ SO „ i, „ letfűn. „ fghjf (Ih 1 1— „ rektor N»5j--Kiniij».in: Roitaftld Adolf •• Strcm & Klein urdu kereiMcildiéb.iii, Kollarits József és f ai \|egél8Ö kóíz fehi rnemű, ráazon,. asztalnemű ós Rzötöttiro gyári\' raktárakban az , TPSHiANTF\'-hoz IludMprsleB vacai-atrxn ft-\|k nam nlnttl ai iilmz >an, kupliatúk niiudeno :mti kén férfi-, női éa gyermekTérfioeoiUelc vááznnk éa uaztalaemüok á\'lt/»affii 4 rdiéitHUnn «i klfCnj mmöifjkni a Ujjnliinyiik rirn^en MkvMXUJCK, nmbvgt, I kUaodi ngy Mm4> »- NKKNKK mgak raadafwUalUl 110, 1.10, ulMMk •a.i.U.1, te.ig. I, IJO, I, 6 Ml 9,1,1 10, II frt 1.06. I», TáaíonU.I I frt 4f, 8, 35 , «Uyák l\',6* rkUtl\'ltUiHá, tímutuk, m dapotaaMI, imIIi ráatoa, I 1.80; 14 fcVEHhK.NKK lUak iu.Ujh.Ui.UI I Imtya l, i, i, «, l, V. II, 14-10 írtig 40, i.w. ailMMk pl. 11(0 »m»..u «.l IA 115 kUUi kAliAlxiLAit■ IJfUB i, darabja lju, t, MO, 4 írt, gályák 1 CS.IX frt; Itj.KVKa EK madaiw I, 140, 4 írt- Untai 1.60, 210, uioauk 1,76, 320 vánzoiibitl 8 ftuoi MM* IHUkK. 41 * 1.60, I, 140, I, MO. , Ih, 140, 4, 46", MlyAk I li, t, 116 Kn kulvi. galltrral i4o, 3 60. . Kta/. fUlklülUMClík laAo/ok aiA uAr6, mlMlon kKUKl fefciXtía AMUUL. OX \'0M1MNQKK, dtya 2:60, iiagyaágiiaii 4« minMfUa, ugyaiir a fur.amok 4.16, ké( kúlúu gallina! b)a un, 6 líi. nlmafi. iiiiIyikrÁI kívánatra najfy á jegyúktluWot PliUí 1-UaH AK, mhu, v (jr Imnk nibMn, btiaMMiM inkúliljuk, muibtri l.KS, 130, i 16, í MNkN 140, l.flo, l.tt További ajánljuk aag> raklArwikai vAm 4a aulai- I Irl, ruuiburgi váaO.iMI \'416, 160, 1, 1 Irt. 60 aauiDakbui. VRRH rtUHAUibhlAK, j. mM, i«bó v(y .«!• ItCMUL\'ÍUl VilUSOH, 41 m4l«r (M M II, 14. 16, Htt, lucuO 4, 4.6(1, 6, b A>, 4, 140, 7, ÍM, I—II M, 17. M, 3", II, IS, M, 40, 46, 6^, IV SrtJf. trug, vxüunboi, Ubrr lu UO, 4, 4.W, 6, é, IlDl.UAMlil VAC1V bUadl víwuu, 39 m Kr i6W lUf 1, % I ftt 14 Mg. féllH riaartk. UUMUUM II, H.-I4,16, N. M, 30,31, 34, iW, 40 60,100M%. uwniMtl. varroiuk, iucimJ . 4Í0, l, 1 Irt HOI.IJINIII VAliMlH g>«iiiek-leli<nitmí%ra ét «/• KKHFl-ZJÍhUKfcNlJÖK, ubrr <um, iun«ij» I, MO, uútiOkj-c, 11), méter (41 r6í; Iá 17, 14 II. /., 4, 4.60, 6, », 7, •,».!«, I frt, lu lrli(, XU> II, 11, I 14, 10, \'JH, 30, 60 IrKg. { kfcJíKl-ZíikllKKMlíÖK, >ki. ibú), Itljir mű»o* uéUal ClUiAiiA\'ÁSZO.N\', II\',, m«(«r\|10 ifin 4a.,IOfi(), II 4.60, 6, B, 1), 4 bdtMlk. I uin. »>»ll«l, 4 40, 740, , II,&U, 11. II, 14. 161 II, i}, II, 10, M W^lU\|[. IV—U irt wiin pamutM bkcmlúii liaiibja i6 lu. LKl\'KI\'O-VÁlMUN gy (MÍImb, M OMtar \|\|7 rui,j II 40 kr, puaot ii«u(M«bkc u)9k «ii,e» 4m1W, lu- \'topMfin "f U, M, l», 40, 41, 44, 145, 48, 60 cMtJ» » Irt. \|i<ü irik , i rVUlMAUÁIUUL, mfndwi fonnéta, UcAoumUi rKlItiK PaMUÍVHIMVAT, tpmmOn, míltr II , láeialj* 3 Irt, 60. \| ]" " 40, 4», 6H kr. , PCK 1-K.E2CL.ÓK, l«c«aij< I pir, fi. írt, l) frt. MÁJ/AVULÁS VAUr íill\|VF€»>. véKa 40 hílor 030, M04 WOKIÍ, ruiubuijfi vukói Wl, »m.», MO, I, 10, HU), lí». 1310, IftBd, \|0b0, 1HM Ui M. MO, 4, b\'lrtíg, HiDgeil, 3, 140, 4, 6 Mu. fnuwii* SZÍ HM KAJMVMZ, II woltr (30>60 I • 140, 10, Mlmraml m hiuiit\|ltk 3.60, 4, 6, 6,40, I, I, I, 11,(12, 13, 14, 16 frt 16 Irllf, ■»4iyilf b6l An. 140, I K.riiil, ■linkelt HK1NI-4 KUllAI\'KttXAMlK dM vilMilikb u, I ia4ur I frl, Hl kr. \| 36, m. 48. 4o, 61. 64, 61, 00 kr, VOl IUL4>CUItarrTKEn dípnIüütMil, Ii3j«y«rjlík vAtfCÜMBUCIIKKNfOK btAtjth U W Miaikri 140, 140, <U«ii«u 116, I 6. 140. 3, Mu,\'«, 440. tueuúa 160, 1, 160, 4, 6,1, 7,1, I, 1 -10 Irtk 6, 10 Inig TOKCl.M)&>K, >mihi, loct«tJ« 361, 680, I Hol lUiilitAVALÚK, madiiiv: mbfit, tiiu mgllyull, 090, 7 50, l,,l, 10, 10 Irt: IIV. Miauit 140,\' d «lltU MO, I4u kr, ASZTaLKCKUOK, 1\|uIk Itn, Wmíj» 4.M , A, 640, 6 frtlg. li 30, 7, », 0 frt, klirMMk Q, I, tu, II, 11, 14 u»- Múl AUuMluUMlAK, é«4»P"l«»WI, Mg«l/kkl »4l/r, 1 Irt M 16114 Iftlg. •• dxiiMaal. d«ui\'jK tfi ff, 3.16, ÍM 4, 440, liAMAUr AMZTALI TKHITEKÍ4K, • «Mta Ifn 640 6, 16, Hl lg. mmÁjíjtl i 3, I, 7, II, IV írtig. D, 140, 7, 7 60, I, 10,14 írtig, II MUlty « II, II IÓI IUI4UNIAK iin,ultól, IdtAad nlo6«4^M. »\' 60, II, IÍ60,16, 14, lí, M, 40 írtig, I MUlIrt/ taa^a 640, fi, MV, !, H, Ili írtig, cmImImI lu- 14, 17, 32, 41 fllg, 14 Mnlyru ll, 14, 0, 41, 61 Mtáa 10, II. ll, 14. 11 antg, MaiMMk wHMUlwl, 76 fllg, férj 76. MO, \'Jii kr. I irt, Űtti, 140, 140, MO. krtg. KÁVfííi KKNDOK mIbn él frbír, fll-j* 1, to, 6, 6 HÓI ItoKIIIÜtMuóá, l\'nUir vluuiibi>l,\| teciMj* 140, j 60, I, II frllf, ei«w«g«-kluHli/k lucMÚ* 2, MV, 4 I, 340, , 6, 6, 7. «, 16 írtig, uigul eUrwleU- \' 60, 640 krtg.\' IMI I«h4r. 4. 6,1, 7,1, 30[in. CHU\'KKI\'üdHONVOH, I ibUkrs I. 140, , 460, fi, HÓI KIUXCZU UKMkMXMK fülíiltr,, ill.J» 140, 640.1,140,1, l,-l, 10, llfrtif ,, 140, 1.76, 3, 460, 4 irt 4o krtg. .iOYtUUTOK, (IW* 440, ft, I, Üúuiii H\| Wl 110 rtlMJIUKK. 6 HMM ulmkrid ■«4«fn4a»U, 4b> I, AtttTAbtRBTOK MO 4, 6 frt, rípiWl 740 kr. 140, ninai I frt 16, 14. \|umM l.lll, >40. I6l- AOTPOKHOCSOK. kiubkák 440, 140, « K/abb I, (MgjrM gtijrtk 140, 14#\| p >VKétUt KEK i»gtk MV, 740, R40, II, 14 Irt. 60 kr. ■mgiliiticl 1.10, 140; 146,, 141, «• MKNYAmOMYI KESKLSTKKKKU IM Hll IMQ Houbul i;W, 2.45,gatyiUl ÍM i,4«( 10 CVJMUt\' frtig 4* bÚiMr k4M feh4n»n0 4a <mm mb » MBK. ■iáit"\'"\'\' l-W. l]<6- MMná 140,176, ubb kl4lUt4ibu iiolgilbaluuk, ockrAI Arjigyu- vlatMiUl 140, 146, gty6M■ 186, IW\|II EVK- kOnket klvinikgr MrminitMn WkbMJa -■I 4* 4rak Unmtf$kam na6»«ta64 I hé tattimi a mrjrrff »«\|» rritdrll UryyaA6M «Mr mi kmil ff m MUuf mm Mmm, II mi »Uu Aa M értMfÍkki tl im Mtaa, M«cia ní«ci»i» kitHrtIMk, 4» kdWwaLra u ÍHt fkalHI 6mm\| i\'r MIM nrfdfíi. Mi tiai/ 4/mA t}nniilÍH, mi} ai mif, milyi" érktuuí, külVnfi fatJtmmil ii pt4n IrriiiU/-M«ak fmapUn , ^r nimxdnilK/iü. 1 821 1—fi uiiíü-mellczukorkák a\' mJ» ii miW"\\jpk< k\'ktfii, fíjlikMfit, nMuif U ikUtiwi h\'ifN ffiff nf ti A urmiint állal a lati.iMid aHHHkgvAí^, •i»b«fW4g lírára lírvvlill m«gi>«- l, nAIImümi kMkvi.y utlttt »•••" már •Alig fal Mm Mull tltkVl l«i\|U(j» By.I^gl angábaa, mltMrinl a g4gi Mg- Br » w-5 ub at ramlmr gyuládt nyakliártyi\'Iflrp r r i Iára ral4 aioMall gyor» « autUl6 Uii» gyakurUtáral ai lll«lt b«WaH\|HJHpHV («rr«k gy6gyuláál inlndm UklnltÍMÜ Wiílftlag aWíaglo iiyuifknMa auíwti fáíJ^-jQ^ZUiÜÍ kaikaay ulllflll\'.l llnla » \'!\', \' ■ vagyftltkriU kawakWlak, kfiiaiiú* íltf j l«Hil»e íJAiiljbk na-lilaágllag befagy lati tá^JagtOnkaL Ml. dobolou la»í ráiuukii, mar. mh auk IgaMlják iiiwtk vaMdW\|ál. Sohmidc Victor & fiai. M. k. nab, gjfúrowk Béét, Witdm, AHyam 48. I ikaUlyi írj 30 kr. XiphaUki 1\'rágir IUI» O^gyL, Mu J- VfJ} Kaalaaáa, Kálit oda J. LtUayáa, Kti A )nitfi. A.-Uad-váa, Dwmt KaJ. »«• 4i ÍSMarkarartid iiAmtg*.,"^ M. gvégyL Kapruaatáa, Idilli. MorallK VairáiM, HollO^ JóiufK gyAgyul. I-kgtraiagaa, Hwpt M4r (»->mogy) \|a«kb, ijl.ikon tlyula Hiombiliely. "frilgw Up4l rartai Njroinai ott Fiicbtl Fülöp Uptulajduuoinál, ^gy-KanÍMáu lb8t e íalöalegességeL \'H Mpu MtLLER J. L^f mit* FADÍSZ fElTICZ özt. ittta flUtnertánMI „A YIRÁ(íKIRÁLYNÉHOZ" BUDAPESTEK; ÍM Föüzfol. IV. korongherozegutozi I Fióküzlet: f ft 2. szám (Píriii-ház.) \| váozi-ulc. a Mik izia. ti ! POUDRE DE SERAIL. íj JBlabáné Luín atÖTéim kiirmx íreiftrtj i] Erra Mafar, aatyuallag MÍIDmUm nla4aa ártltaaM inlW waaUa 4a 4r áMa* Mhtánaal ■ I g-kll la/ \'aiUM kagy aUalta a44\|« • ll ál I»1l«a k4.»ltrtt\'nakM Kálin NI WUwlJ»i . I Mrl aa inrM u I4wa< llkmlil >Olydilll\| «m4»J», aa li —l 4a a taaaUaaM_lj« I larnax .ilaaaMalkUa aki.aiy, Mg> litlliukk wiaiiiai klaaa a pert ndu tiwinaat NCMII fa I """""f1 f** 1 "ff « frt, kU «akaa m Ut.__■ " CREME PÖKPADOÜB. J I * *********** kWtWtó\|l» kalaaaa .ftril ropalo\' I I »t»«" «n<M Baa>aH(lkH «• an^aWa aUffaaia Ba-aaaa aaar. Mlylyal a káiaana . « I • ír aiaainj agKi >rr lara áM Mu lanaái m4uK\|«l\|H aallktL kan aa igfaMigMíit\'\'\' B 1 - > i, aaai MkMltWa .\| • uml >Hg\|iita\|aal ut a laikalkttAéaáUa ájúlaa^ R WH J , i wl frtálMl tuiuU>\'H\'«4t^\| a auat ry»rt«ia\|l »( »■• PeMpndour wMl\| aali .. ilkálMUalik i rakaallk wrr aiawa Iw » unl im—>ii ^aOAalat 4» W;» )•!illit\'UralHaWra Uaakla át la MM Nrt^M, Ibvitl a MuM aaaá aa tmm W" \'H ö r»». >r 4fk anlaa ■igWUHá Aa utiot aiitla to Htot kialial i ,Natn aaraUMaC .. fip Mf 1H I J ara I Bt RO kl ■ _■ . _ , . . \' ^ HB. t(\'7f \| f Hrt Ka-ii uj lllalaaar kalwa lll»a Wkitilt lariliilaamialull í , I 1 klllalikurk M liglHMkkaal ülalkail. ■frl«M4lalll\|\'d IíiMi UllliMkrnlfri \| j \' tlltí T\\t UPfitfl U««a—% 5 lagáatt^aaakl lUal, lamak Ill«íu4i4t, RllkMI>a6auaaa»W IlAU Um OuDfUU- kaia.M. ji (\|lau t.l.d aAMaykM kéalll. p- Kgy taag I Irt _ - ■ . IPATE DEIfTinUCE QLTÖEEüt. (Sffii^te \'í^^^f Í f l«M \|#Alii a ImM (imnAaaa allaa, - Raak laja** kiail <1 \'l. l\|)iHil a M\|«aMM t> ii\'lA uar IIMM kaMalia ü>»«* ayajikatal. Maa Ikpaanaa aaklal ^aalaiwakl >m Xifni I i.iaali Mm atrill a »yaaM ki HllalMitia áviluk «ik, tally ttr Mf kaik (Milyth4WH"M L \' kaal laatHatl \|W« tolyl fcayi7»aadg4>aa rájut. - A tlyaarla Ma> Wrtikaaa w> anln i^afrrJB I I tiv.ii, láMrí iml a kttlu »»<lk\|ll, togr aalialiii irtua, ■agrtiauya a kiaHKI ki\' aarl I »\'i:il.adk4.\'\'!, allil a Awkw da«ka\|r4\', rntif akaa^Jl lr VliMui, n\|)i\|n % ■ l\| uk MUJdaalital K tf lf MMÜa4»kM lu»]a a MUat, alktl aaaak kallmiMia -rfti. mt ■ I nrr» láptatfki-l. MM> f^aklAI 4a atlrartál mi ~ kp ilaaaaa ara \| kl \' r,LlXIR GLTCBÍUlfK Í3RS p<ir í» SüiK (Siájvü) 1 lyuka u ..AylriMf* » la.\'i>ak^aiit, rlraita la Wi mi), a fvkarti a iljiiC iiní\' ■ t i \|yOHi ilUtaW" • 6>lrtl* Kr ai af#4e4aya aaa klttak (atrtaaak. Bab umUtII Um «. >"■ ■ . \| «mw4 iim\| a IHaáau* - a.^ I m VEHSÉIlLÍfi P06P0B. 5SS 1 III >Mka4 át aaaak foiylaau toaailt»«»! a fkgaUt 4i Mwm mtmtm WOm « waaaiJaaM J Arj». - \| áatoa aa kt, br. heMIföbfoi. — •\' -1 m\\% SAVÓK flüfflAUVfi <iilhjlkfMnNM.) ^r^Ttffkx 1 aaakat «gyuaa.atla4 .alalia WrkUH4<aktll fMftoja. — An I WHil NI. (MIM \|\|» ; i ^ 4 L k iírna aagyklaattala^k *I«4I Mla laag \' M kafáiáU « MtalMMI tarákká u araalg ■Iáin )Viall>at\| gaggyaaull I fTffl. nlkM. Hm lm agyú ralMI »IHaillf Hatan llf^aili iUtfUT KM \|7l (Aa MIMM, L^Mgyikk vAlatalCk vatMI <>•■«• t« aa auM \|l\|aMM fflR rak #a ^N4nkku a irgklfMik gyári Aiaai. R wg?.\' VMMi M\|f«iMNil Ulinví» mellett pmInm teeAtrtRr1 - jy \'r>ag\|MdAafr kit4iuU, Ini/ytn ét Krwm»r. idfAii/d: Holló/ E. QfóMiznéu untál ZaJa-fyervefen.í 3- , T / \' \' ^(t p Nagy-Kanizsai Bankegyesület Részvény-Társasági \| íolyó 1881. évi márczius 13-án délolán 3 érakor • 1 \| saját helyiségében 1 \| li@ted.Ik: évi :\| rendes közgyűlését! \| tartamija, melyre a t. ex, részvényesek tisztelettel meghívónak. , M ^ ^ . ^ \|\|\|f I }. " ./\'Ii \| A közgyűlés tárgyai: 1 a) Üzleji jelenlés; a számadások és mérleg jóváhagyása fe- d) A felügyelő bizottság megválasztása. gflj] h letti javaslat a felügyelő bizottság jelentós ; alapján. i . j x b) ^z \|880-;ki osztalék meghatározása ö) A mult év márczius 14-én tartott közgyűlés alkalmából í&K r/ c) 2 igazgató tanácsos választása a s >rrewy szerint kilépő tett indítvány tárgyalás^, v*\' ^ Karczag Béla és Sommer Miksa urak helyett, vágy ezek újbóli K . j ■ •i^É ^ megválaszt! sa az alapszabályok 15. §-ánal figyelemben tartása 0 Az alapszabályok II. fejezete, 6-ik §-a q) pontjának mó- ^mellett. dositása; \\ MS ,izon tiszteli részvényes urak, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, az alapszabályok 35. § áhqz képest & g felhivatnalr, miszerint a még le< nem járt szelvényekkel eljátolt részvényeiket f. évi márczius hó 4-dikétól egész márczius 12-dikéig ^ terjedő időközben az egyesületi pénztárnál letéteményezzék, ; \|\| l elt Nagy-Kanizsán, 1831. február 9. Az\|.íg,azg,a(ó-ianács. I