Zala 1881 07 július k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	13.88 MB
Keltezés:	2010-05-25 11:53:40

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1338
Megtekintések száma:	2678
Leírás:	Zala 1881 július Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: H7. H/ám. Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, julius 6-án. ■MHVMl fWtIM Fülöp Mark"** béén. UJtiraMi Dm 111 mám. KJ6Sa»t«l árak: éftm 6 frt. Fél ém I fri MftwUyy I írl, bt) kr. RlHilaéiftk! ft hasábos petilsor egysoef . ,7 k» inéfcmBit Urduiméi 6 kr B4-ijf^Jij 10 kr. ZALA VIII. fvfolyam v MEGYEI ÉRDEKŰ. KöZM-y \'VIELÖDÉSI. IÁ HSAD\'A LM I rtH GIazdászati HETI LA P / Á ZALA1IE6YIÜÍ GAZDJÍGiYÍSOÍÍJ! I!S TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KOZLÖNE bgm tatnak el: Kkinltk vi« i* m Myiltíér Sserkeeztöl Iroda Hm alap Mll«n ré-■MíMkli kllWík U) TimUl BlM 613, ÉL Hérmentetíen Isvei. k esak ismert kezekbíl P»tÜMn 10 kr. ISSI. r A Zal«M<f\|ei ti«»liMágl Egyeafllrfc folyó 1681. érijuüot lu) i lép d< u. 3 órakor Zala-Eger-tzegefi fskj&t háza termében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyát az 1880 (tik susrptoiflber G ikí közgyűlés 39 167 ozániu végzésével elrendelj 8 a folt.) évben Zala-Egerszegen megtartandó gyümölcs, bzőIö, bor, úgy szö-lémivehsi s borászati eszközök ée j jj\'pek kiállítása iránti intézkedések képezik. Az egyesület tisztelt tagjai minél nagyobb számban megjelenni köretnek. \' íj Z>Egerazeg, 1881. juniiiN 10.\| Arrmjr fyivÁn in. k. ■oSWotS elsők. ; A t olvasóközönséghez. .Tulíus i-étől uj eloffeetóst nyitottunk lapunkra : /Mint eddig, lapunk \'ezentúl is kiváló tekintettel lesz megyénk gazdasági viszonyaira mint a megyei gazdaság! egyesület közlönye; de W mellett a társadalmi kérdéseket :is lelkiismeretes higgadtsággal és népszerűeti fogjuk fejtegetni vezércikkeinkben! A tárczára, a menynyire az < a vidéken lebetséger, tovább is . kellő gondot fordítunk, h a nóvollákon, itt-ott költeménye-ken ki tűi, a jövő félévijén több ki- tűnően irt ismertető csikket, népszerű tudományos érdek0 értekezéseket, s egyéb általános közleményeket fogunk hozni. Ajánljuk tehát továbbra Is lapunkat a t. olvasóink figyelmébe, s kérjük, hogy a közművelődés terjesztésére tett íáradozásainkat a maguk részéről in lehetőleg gyámolítani szíveskedjenek. A izrrkrutónvg. A lap előfizetési ára marad a régi: a julius — szeptemberi negyedre . .1 frl 50 kr, a julius -r deczemlteri félévre.....13 forint, egész évre . . . 5 forint A „Zalamegyei Gazd. Egyesület tagjainak a julius — szeptemberi negyedévre . . . I. 1 forint . julius — deczemberí félévre . . . . . Sjfopnt, egész évre ... . I. 4 forint. A kiadóhivatal A nökérdéshez. (A mamák fig j o I m 4 be.) A [nőkérdés a társadalmi kérdéa inU?gr4l<5 alkatrészét1 képezi, de az utóbbival összehasonlítva még azon előnyben is van, hógy lafiankéut megoldhatóbb itádíuinba lép. As ujabb időben jutottak végre oda\| hogy ezt a izét ,oőeroancipatio" egé-ízen elejtik éa helyébe a nő „izcrzé- \| képességét imik, A niilj kevéa é \| hol feselhetjük a régi ,oőemai patk* \| conacquentiáit, annyira kell batáro-sottao kardoskodnunk a n<5 ken képessége melleit illetőleg^ aton U adut mellett, hogy a nőt koro&etkj peaaé tegyük. Előrebocsátjuk, .hotfy elég komolyságot tételezünk fel la női nemről, miszerint társadali lntlyzelét másként fogja fel, mint férfiakét. A nemeknek nincsen egyenjogúsága, mert a család featartáaa azon társadalmi renden alapeSK, melyet polgárisodásunk teremtett\|A hűség ée erkölcs őnfentartáai OsztÖ-•ntfk a nőnél. Nagy szenvedén: megengedheti a nőnek, hogy leaöntael a korlátokat s oly szentedéi yndk tüze jellemeket inkább tisztítani fog J a salaktél megszabadítani, miül azokat a sárba vonni. De egyes cdetekljől nem lehet elvonni szabályokat. Csak ha a\'női világ méltó módon font fel a szabadságot és szem előtt taft* ja, hogy semmiféle bőleeeeéeti következtetéssel el nem dönthetjük azon tényt, hogy a nőben alapesik acáa* Iád jelene és jövője, miijei azon lánca, ;mely a gyermekek nemzedékét az ányákéhoz köti felöl dlatatliuj, elgondolható, hogy gondolkodó és melegen érző férfiak tevéken ven rászt fognak venni a női világ Jiolyzelének megváltoztatásán. Mj sUndéko-san nem azt inoodjuk javítani, mert ez a szó felfogás dolga, ils egyik nő olérte eszményét, ha cs nos termében vendégeket fogadhat) és regényeket olvashat, a másodikat e dolgok halálra untatják. De minden Körülmények közt meg kell j engedni, hogy a munka erre nézvp kit lnő cszktyzo a dosinfectiónak, moly ick légkörében a társadalmi rothadás miazmái nehezen tenyésznek, A férfiak nagytjélze azt állítja, hogy nem kell nekikj más nő, ceak ,olyan, ki mindennap a szoba tisztogatásával, a konyháival és a febérrubatárral foglalkozik. Mi 11 Stuart a női nem jogainak e kiváló\' képviselője igen helyesen moldja: A nőj kérdés legjobb meg-oldáaa az! volna, ha minden nőnek férjet adunk.\' Mi pedig küzdő századunknak szellemében e kérdést ugy szeretnők felfogni, hogy a nők kereeetképaseége lehetővé tegye a férfiúnak,* hogy nősülhessen. Minthogy a nő első kötelessége gyanánt az erkölcsöt állítottak oda, ennek szükségképeni következménye a házasság Minden más theoria csak oly emberek álul állittathatik fel, kik as életet nem ismerik, vagy nem akarják ismerni. A nő éppen nem toem-nélkllli lény. Termésaettörténeti szempontból tehát a nő íérjetleosége absurdum, s nem ceak arról van szé, hogy a féljetlen nők részére keresetágakról gondoskodjunk, hanem a házasság megkönnyítése által azok számát- kisebbíteni kell. Oda kell tehát haioi, hogy a jobb állásúaknál, /a kiknél az élet szükségletei iráni való gond a házaseágkötéetHe-hezJti, oly viszonyok teremtessenek, melyek raen gondot megssüntetik^ hogy férfi ée nő egyformán -méltó módon leközöljék a ház fen tartását, hogy a nő ha valamit le akar venni a férfi gondjaiból, ezt ne csak ugy * tehesse, hogy a háznak .szolgálójává lesz, a helyett, hogy úrnője maradjon. — A középosztály hány nője (ogyaszna el erejét oly munkában, a melynek elvégzésére egy izolgagő osekély [értelmisége teljesen elegendő, hányan emésztik fel magukat a házi dolgok terhe alatt, mert úgy keli tenniök, logi a háztartásra szolgáló Összeget jpbban ne csoakileák. Kitéve magami t azon nők haragjának, kiknek valai iely egyetem látogatása s a doctori < iploma nagyon, is csábító színben tűnik fel, kinyilatkoztatjuk, hogy a nő tudományos pályáját, a menny ben ők orvpsokká ügyvédekké aka -ják magukat kiképezni, előttünk utol só, még eddig törekvés tárgyát néni képezhető cónsequentíá-nak látszik. (Hiszen azt kell kérdez- \' nüék Onmaj unktól, minő férje le-\' gyen a női Orvosnak és ügyvédnek, s ilyetén ob; lott érdekeket valóban helyesen nem képzelhetünk magunk-nak, eltekintve attól, hogy a konyhakertet sem szeretnőnk megíosztabi bájától. Mi a nőkre nézve nem a kereset kényezerüséget állítjuk ^ fel eszményül, nanem a kereset képességet, s itt 1 elye van a női nem nevelésének lényeges átalakítása éere-formálása. Hogyh i\' gyári kerületekben mellett kai loskedtak, hogy a női mnnkát, a ják. hogy háztartása jól ápolva i lennyíre lehet elimmái-munkás- embernek kis gondozva, a gyermekek egyenek, hogy nők és férfiak el n> veszítsék a háziasság iránti érzé :et, afckor eaaek meg van a telj s jogosultsága és valóban a nő a cár végez gyári/ munkát vagy nem, akár keres a férje mellett vagy i em, a társadalom alsóbb rétegei han arabb határozták el ma-gakat a há :asságra mint a jóbb rétegek, mert kétasebb szükségleteik vannak s sión nemzedék jövője, melyet a vilá [ra hozns^c, kevésbbé nehezen fokfiz !k)szivükön. Akon házas „l9\\9 tározója. M Suté. L««sáJt a nap, fóltevé fején Ofroel-koroiiáját a barnáiéi, Ncpkeloten csillag udvanval A hold, as éj királynéja kél. Dal fakad a eslegány fairében, Illatért lohol a ki» virág, Z$ a lányka lombok rejtek éhen Ssép ltjának édos csókát ád. Tárol, kSaaj barsalé hejgyek küxl Mind megannyi apró fénybogár, : Kí-klgyuJ a páaztortüx míllofte Oalyás-bojtár gslaabjára vár. _ ; Mélyebben ai «rdö kebelében Lmmi patak\' árja bqjdorik, S egy-egy szarvas (MilrjeUS robaja Boszantja a bokrok álouít. Lson a rétség nádas iogeványis A vad kaesa sápog, at» kéj, LáthatlsnaJ magasan a légben Cílkákel egy vándor arttrks-gém. ükata boiat a háaak elejbe gísl aki dolgot végas már, SsMissédjáfaJ bsssélgot és közbe Egyik-másik ásít, senalikál. Ifiméit s gyermekek esoportja Kurjongatva uádlovon saalad, Denevért les, vagy ka es msgunU Kergeti a cserebogarat, &aiatt, mintha esak a nep kelne, Pír -karéjt vált ksjslen a* ág, P aa emberek halkan mondogatják i „Valahol feie vagy puam ég. BUsy íméi. Az angol is az állat. (Folyt és vége). VI. jííi BSIsssy. Qvors a ayil, gyomabb a boszu. Irtirbftllan félelem bő riogatása rázta, tOrte a boldogtahuit és magán kivfll as elréuiUlénlól l»6rgé: nMost jönnek a nagyobbak, ioo«t jönnek a vadabbak, most vágom Van; es ordítás halotti énekem." fis haiálvsrilék boritá cllorxitott halottszínű arczát £s most sUelejté a soolindeket, vagy jobban mondva, a maqskák^l való íéloiom Bátorságot kolosuuxuu neki a kutya ellen. Fojéhoa rágta a vasrudat, megfordult és mogmásata a rácsozatotj A sselindsk — íaz ültislöl alig egy peresig elkábitVa — utáíia rohant, felegyenesedett, azután több ízbou feléje Ugrott anélkül, bocy elérhette volna. Mind a két ökléből kitolfi ijzoritó ere-iével fogta Crbfekfoid a rácirudakut, de tndta uogy soká nem\' tartja jci, És ha Id is tsiianá, a medvék jobban kásónak aa —borúéi, as orosalánok nagyobbat ugranak a kutyánál, a tigrisek és jsgu-árok msgssssbbat saöímok aa vrosslánnáL lagstoUan raűköaö képsslote — kegyetlen mint fi magS — muutu neki as összes áUatasrsgletat 4- mint rohanja meg menedékhelyét j •egyetjen oroszlánfit vsgy tigrískolyköt sem eotfsdett el neki Ismétlé néki, boritá, tulzá Makrai magyarázatát, mehet oly nagy élvoUttel hallgatott: tEa itt hirossteU király tígjísom, o mag Hab királynő. mely reggelire költi el őreit, sa pedig Téby. kí mm<UM hármasával falja fal ás arabsokat éa es itt a különös jóakaratába ajánlott Nimród gyerek osojnakokat omésst — e tflhalékksT ogvtltt, oly sgésmtgfe gyomra vaa. A többi dsttaó, mámé, saísaegS, nyössöfgí, r«Mé, esiMé raj neve: légtój érni körínét, kannát, (ogaaatát testében 4 éaaif tárai. Mily sport I mily sport I Kiabálni akart, de hangja torkába ragadt: nyomban rája aaonban megfőnie Iá, bogjaa segítségére jönnének is, volt Szándéka napfényre kerUl\'ne, a bizonyító Altok nagyeo is világosak. Ezt pedig a oatastrophák legveosMol-incsebbikénok tekintette. VA gálya ..[... vágy tán a vérpad I" Valóban, mint omber, ki öngyilkosé-get akar slkövetni, kitünficn volt ellátva. Haaznavehütleu revolverét nem is emfitve, omber és fllnt köst választhatta halála vég-reliajiijál. É« Választóit habozás nélkül, I Albidn gőgös fia inkább alkalmázko-dolt azon nemes állatok karmáihoz, iasen sSrfl sörényű húsevők fogasaiéhoz, mélyek hazáj^czimerén btUzkélkednek, mint a pem-telén emberi törvényhozáshoz. !. levezetnek tartotta óléba tehetni \|» fenevadak Ítéletét aa eaborének. Borsasaté élvezőt fordul lolö a i\| nan életében. De mindegyik reflexiója j oly gy tfmadt és múlt, mint a villám. Agya oson ssbosséggel taflküdölt lyet — mint állitiák, aaok iimemak igen nagy magasról lozühatíüiikvT\' Lelki ismeretének viasg^latát sájoáláia azon időnek, melyben teljes nVuga lomban unatkozott, aztán" rieábánás, Végűi pedig a fosignsüo indnlaü. Dslóhl kimondhatatlan oersnose rflbolűl egy méternyi feje fislett párlázattal ellátott flllkét vett j Ha oda feljuthatna, Vei Ott aa állatok nák k a falnak esel Bátorság I ké kuleio{ja körül a ráosrttdaki Inai, hunai osakuem nak, bőre repedez, ereje Is bent a téretabon miséjét, dlbörgöbbee, gördüli Fülei ségnak, szemei a __ flak oslkorgása, kéOséf orlsr kik kilété iKö-kiiiyuló ássrea fiiban, ■sg volna nsot-nem látatic, s k i látnom ugranak, uégbeeseu erőlkö léssel saakadtáig Issattl- fogyj.... • újrázzák lalótli sUMOályos xluak I aatán • rkva-a kstrieské, ÍUidieugm, tek Uiil melyekba a szörnyek kiszabadulnak. .... Vége van . . I . . . És aa S Cerberus, őri Ösztönét követve, osm rohan* ellőnünk I Mersemmisitve os&ssett le Croekford a földre], . .\'. . Ujabb égzengés, erŐeebb földrengés L.....esak még kevés má- sodporczig tarthat élete. Es Jmintogy évocáczióban hallja aa első lénésekoi aa első szökéseket teste után, érzi j vérét folyni, hall kapkodást, rágást, nyelést, I pyalást, ndspölést, saürosOlést, habsoláat .. i>e csodáljátok a lángésst! Pillanatról pillanatra más gondolata támad. Az] e\|sC: revolverére vetni magát éa Onkeso által meghalni. A [második, mely aa. alsót elűzi: a torom ajtajának Ugrani és sat zárni. A kutya ugy] is honn vaa, egy fordi-tán a kulcson és minden mentve van. . ,rí Léostt is ogyot as ajtaján, de a sae-Undok ulrá mogjolent küssépén. Croekford ösatönssorül^g hátrál .. újra mscnjgadja első fögyvérét^ és .... íme harmadik invpiráczióL , . az ntplkó l Villanysobességgol rohan aa\' ajtónak, egy mojcgátással csinál emeltyűt ellene nehéz vasiudiával, és legmagasabb fokra esi-gásott érefének, akaratának ée kétségbsis-seitségéisk sréJyével ogyot iránt rajta Icaijaival és as akadály többé nem ast aa ajtó fölpattan. { Valamennyi kijárat szabad. Kimennek a menaaseriából, de aa angol olőllmegy. „Ilurrah kiáltja j és mintha a szó végerejét is klboatá volna belőle, lúmsrülten, elaléltaá Besasrsgy. t Mit gondol a szánakozó, könyörületos ÍlvasónpV Homde,...... mogbün-f ödtd már a mnltkt s jéven-d ő I ? 11* j.«. . .. \| , vn. Jtaa W<tm s Méss UUUl, «U IsmU l UB«r ■•••kíki ia ff sa ««. Eyütlek a menaasarjából, de elől jött OreekiM j aa pedig, ki HÉsa jött — Msk-rat vek árulni, kntyi \|A -MC sasrénységet sem roelamá kor is, ha _ mondja, mondja esak, müyen kópé egy Mkftord maga, colíega l Nem s» rejnók magával egy gyékényen van a kertjében, nagy kutya, szeretnék magival egy követ fám, eoUaga hr. Mondja esak......ott hágy a desse tnél . . . . felébredek, gyanakodom, bizal oat\|ank»dom: a rövidebb uton jövök hasa. és mit látok? Kutyám jön elémbe ssétt rt láoesát maga után húzva. A menj móriét nyitva találjak, a kai-racsok et saii én és Ids madárkáim már is késsülóben v ónak etóroiket kalitkáikból ki dagni. Ideje roh jönnöm. Teringettét collega nr, hát ugy rú SsSg msaanssnáját .Aa ön 1 Maktal ár, aa önét-l" kiálta. Crocklord. 1 isszaadom kutyástul. De ball aa Iigenre kérem, tlioktartáa 1 csakugyan, msgllraé titkát tudta tehát meg e történettel- gaeson A fékifi, — fon kárira. flogyai beszélője ?\| Ugv. fett mint .glóaVmama"-Bns kénissÉ< matek hát többet saeündak hűségén\' kívül meg is documentálla: érdempénzt Nevetnek? Keveinénok-e ak (derék, há, okos állal, bátor 9dfét esakv nran érdomjol disdtné ? j Nfun v ilna el«5. ! Egy oi itrák óeredbon — bejéi tudort, a Protóaaki ezredben -- egy ily nagy s^ vonta ea e czólra készített kis keesm se ecred nagy hadi dobját. Midőn aa osztrák hadserég bo boáénál a frtneziák tuluyomó oroje dől ti bb és sáasló visseakagyá-yal vUssavo inlni ktuj saorllt, ősapán esak a hfl Jeb m iradt a bareátéren, nem tágítva a irábízott artd dobjától — pedig ki volt A nea » áHa^snaga fogadta aa össses fannak bei leregeL noha hátsó lába mog vek i A ÁMk fraseaiák boketflaták sebét, k^t - 5 Áidbetiiok -t nem oly köny-nyen éuged tt, jól tartották, lelpánüikásták és bmíea ki értt alatt kütfték haza ezredé-hp, ksl dsett Őre vuáesági érismpéaaévti feááa it k\'mata* hadjáratok magkm-fit Oorgaly \| ■wgkaafo volt har-JL \'tó ftwuitttii wiak Matild Ir-I^Misl To sasaiban! i áumtanükkhl MA f I §É I ■ mik IIMA a ttétM fegyverek ■»!• a mm Mi A lomhArd városokban kilobbant a iiabásHg áraatáaak vágva idjöiH a papiig Mm (.frigyéé jtüu 4 atfmáaa Mm ftrfitagja ttokra iutott, alku rth » Miii>nrt f?áp4v e örüíiw- saját fiival BfMaháissiinui ét ky már vaRltalfc ör^kaégého. Ksoitlul kwl-volt aa a hétnél császári M>* uik, >i« ugyaaeaak a pipái politika végeséi-,»s u »«a kíj^sto; folyton törekedvén, hogy t téatt trlnfr tervit Kiadón áron meg-tkadályots. £ kara lángjai irtózatosan tjalak ki aa őkft burkoló körülmények úmtai JtUlii 11. Frigyes uralkodása alatt, nwtj azonban a hohonBWttfok bukásával a a papaaag üiin diadalával végződött. E kö-rufyáuyokrfd már, gyakran irtok, dó még Mtftj is altimának egy jvalódi Tacituit . Ós alatt Fmucziaonezágban\': egészen máa vokjaa Ügjék folyása. A kapeüugpk hosszú I mm ugyanis nem igeniHonredelt yi geniali- \| tásköraágában egész EVtlöp Ágostig, moiftsz tervek non) igen lugamápttak agy ukbn a azért rllonállást jtem lobjaiéit töltik Tárai. Fö gond-jiikíesftk- oda irányult, hogy a trónt házuknak! biztosítsák a a kegyes .terméssel uom is ajteUo okot a Vert valósításán kátségbu, egy-egy [örököstől mindig gondoskodván. Az atya míg ssaát élotébon s uralkodása alatt oda bivkeatitl, hogy fia utótlává neveztessék. Ez Kulpp Ágostig volt, ki palán már uem tartá .zitljségesaok o törekvéat folytatni, miután k Ijiiliuzuit örökösödési Vend ollen többé gi-\'iiKi flil Bem támadt rranoziaország te-Mij a kapetingok .aluli örökösödési mooár-city lelt s dinaetiájánalt mag volt a maga • uUarí politikája, moly arra oaéltott, hogy. n korúim vazallusait utisdig függésben tarts\'. Erfaiakoi alkalmasai u tekintetben ugyan I Íífi i leheteti, habár néha a dyilt barcsot som reijjtlék tnpg, do mágia inkább a kor viazo-uydk okos túllógásával Ugy okoztuk czélboz jutái, és az j uralkodó [fönnhatóságát ki tor jositcni. A mknaronia teuát ily módon lassan, de annál butosabb gyUaeret vart Franoia-1 üNiágbaa., I A keresztes, hadjáratok időjében aa udtári batklom IV. HsLik alatt Mémotor-uágban ói Flilöp alatt Franoaiaorsaágban \'kUcatbelüí jegyonhí mérMkbon. volt korlátolva, mágia ésalftlbetf Volt a Ikettfi köaOtt ama kü-luiubaég, hogy aa ogyiknél bukó) a másiknál •molkedo félben valá. I Mindkét birodalomban a nagy hűbéri . jútiágok\' birtokosai a berezegek és grófok bitónyos tekintetben t)rekö« hjedalmek vol-títVji J habár a Lojcdeluúwg fogaima mai érto-i \'-tarbtn szorosan nem vonatkoztaillató is i;tjuk. E viszonyok a kfeisépkorban mintegy Önmaguktól ézUÍomlettoa s bár írott oansu-tuüókru seliki sem gondolt, azok Franczia-oniségban ép ugy, mint Németországban tuinüia önmaguktól képződtök volna. Fnaczttorazágban a királyok atrigoruan ragaszkodtak azon alapblvhez, bog)\' a megüresedett korona hfibénavak ism^t visaza-bzAÜjanak a koronára, Is itt király tetszése izanpt ismét elajándékuzhatók legyenek. Mem is ironta kéUógbe soha senki a tojodelmi jo-\| gfekat Do a magOrosedM esetén kivtll kényük ksívUk sieriut ily jószágok IfilOtt utég aem iutbkedbóttek. A hűbéri tartományokban az unikösödéaf reud zavartalanul folyhatott, ésl a\'áagyobb korona \'vazallusok, pL a normán! ifiái lierczog, a gienui éa burgundi berezeg, Ha iulusei gtóf, továbbá á spanyol gróf, any-l \'njrba-mennyire osakugyan ürökOsQlő frj>HÍei m^kttl lekintbctők,. kilcj saját búlokukbanj ttkjfauolyan Jogokat gyakorollak, minőket a tnaoia király saját országában, minthogy s kspetingek birtokai kost c\|uiiiién koronái] liíjbérekot képzett jószágok ia voltak. * I i Németországban a (fejedelmek és batall nsts.hübé^nOkOk küzti vuűny kevásbbé voltl baiárózotl Egyrészt a fejedelmek igényei nagyobbak volufc, miuthogy aj gyakori választások ertjüket pezsgésben tartatták\'; másrészt a királyok sojkkai kovéabbél toltak hajlandók a iiübunMek igényeinek injogtoleini p gyakran " kiUrletekbt ip tettek, hiigy a hűbéri hatalmát korlátok kOzé azoriuák. A kbroua legtűbb jbűbéresoi a berezegek és gritfok, valódi iejadelmek voltak (prin - cin), aaonbsm kusépálMaéal az Önálló ural\' kődp «a a maga ranguj tiaztviaélok közt, do iiiáyzoiűk magában bőrotá a legfőbb méltóság leliölpségéiiek csiráit, ia. Itáliában a osátzári hatalom nagy val-\' tolásokat hozott látra. Lombárdiában batal-nuw polgári óazt\'ály kfpaódOU s legkivált iiiajlandtem igen nagy befolyásra tett azért. N«n sokára Rómában ii Itália kO/optn VIL (förgaly éta a pápák iparkodtak ssilárd alapra fektetni juralmnkat Átkaimat szolgáltatoU \'ifte Maliid úrgrútnénak ajándéka. Hatalmuk (Ttáfiaazaiul azonban abormanook tokidteu-d^k ötiitálíában. Itt i«\|a német császár oí-<"41 ásaalat biztosítottal a pápák bcfulyáaáL JfjM a kereastaa hadjáratok kezdető előtt egész AM"táliáaak és résabép Siűiliának ia urai vOliak. ISa utóbbit aa araboktól foglalták cl. tialabráu Ápníía, pápái hflbértortományok TÜak> mi ndaddíg, míg azok agy űoáUó aiei-üat kffáfyaággá tíM agyeMtattak. Itt a ka Isadoraig é* kawswég szelleme uralkodott^ ••Maiftw táUaktot satt tartottak moréazság-aak, sát miagpkjM a karesstsa lázáratokat •a arra haszwáliálr föl, l^ogy n^yrávágj ásuk oa«tjart salóaítkaasák, a moly kilorjtidt, a bi-ataqa birodalom flHOttí bfiMroOkaég meg-aiataáeisa ia, Oaauuiúaápoly eUofiatáeáraL Cgasaws időbea, sum a aormáunok Mitekaifiat l>élitálíáUa)ti>ssjw<at(áh^Hódi>ó tim MH baa a kart—la» hadjáratok olőu slamk>» AagÜáhan is wsfslspitotta. A pfmlk a fss^ái alkotmányt ÍU ia agfm aai-fMraságáfaaa alkzlmsa^fc terjadaiaú ten«aia«ak adattak \|\| MUvaiill fSlsg a •wiaaaiakíti* rémkt Hédiid Vfímo* fia UW1 kaa anayira ráaoabawdts a klaabb va> •állaaakat, hogy azok nem moréjaoltok ha-talwi állon Wrul. Bit I. Vilma* kár a pápti igáoyok arilyaa vieeaauiaMiáaára U bátorod-hatott, fia ás atóda padig kaktajbfa > mint nagy papgyOlőlfl navaaetes. Nyugat Európának egyotkn birodalmában sem volt a királyi hatalom 6$ nagy, miat angotornáfban a mtgjobbaii meglahe tatt volna esiláraitaul, ha Franciaországgal Normándia birtokláaa miatt annyi érőt el uom faeaéroltak volna* Spanyolország legszebb és legnagyobb r^sze e, korban a saracenok birtpkábau volt, a kisabb részt, molyban Aragónia és Castilia monarchiák képződtek, bírták taak kereea-téayok. Északon padig ép ugy, mint délen a királyok hatalmas nemesi osztályok áltál voltak fogaikban korlátozva, olyannyira, hogy CastiliMan a királyi méltóság \|utóregre w ozak silány, árnyékká törpült. Aragoma osztatlan maradt éa araboktól való bódítások által mindinkább növekedett. Qastiiia aaon-ban két országra mállott, L i. Caatiliára és Leonra, Portugálba padig egéaaáo elvált -tőle 1230 óta. Euróna iészatl részében Srédomág és Norv^ia kUlöD-k&IOn bírtak királyokat.— Dániát an k véasol a korOsatesj hadjáratok előtt Nagy Kanut nővérének fiával oly erős dinasMa jutott a trónra, mely nlgy századon koroaztUl uralkodhatott. Az uralkodott 16 király közöl 0 ínylt ki csak turmészot ello-noa halállal. Norvégiában aa anarchia még nagyobb volt, mért a trónöröklés kérdése nem volt még tintába hozva, natn lehatott megkülöUböatetni, hogy itt kik voltak a természetes éé kik e törvényes tróliutódok, mig aa "gyház törvényé által a törtónyoa és tör* rónytaleo ssUlotóaek minósitésit meg nem állapította. A svédokot illetőleg, a karozztes hadjáratok korazaka azt aredméayeato, hogy köztük a kereaatányaég teljes diadalra jutott. I Do midőn ctf már ténynyé válj, a svédek-1 nek akkor sem volt azükaégük, hogy Ázsiába monjenek a bitotlenek ollen liarozobi, ők ia, mint a apanyolok, azt vpttéU éaaro, hogy zaját orastfUkban is elég vallás-ellenségre találhatnak. Országuk keleti határainál egy vad, nomád nép: a finnek kalandoztuk ■ már Szent Kriennek 1166-bao háborúba kellett velük bocsátkozni, s nom rövid időig tartott a háború, mig íogyőzto JŐket. E háború uemosak bódító, hanom vallásháborúnak U mondható. Ezek után footosuak tartjuk a nemesség és köznép egymáshoz való] viszonyairól is röviden megemlékezni. ; A keresztes ^hadjáratok korszaka,nem--osak azért nevezetes, mert mind a világi, mind aa egyházi Uralkodók hatalmát kifejtette, hanem azért is, hogy sajátszerű, uj társadalmi rendekét hozott létre. De az olő-készülőt a \'társadalomban mán m^g volt a. szent háború olŐtt is, a koraszus hadjáratok csak ébresztő hatással voltak ázzunnyáuoaó csirákra. Igaz .ugyan, hogy a póp akkor bárom csopotiba volt foglalható. It i. a nemo-sok, a városiak ós a földművelők csoportjára," E három társadalmi osztály aaénban egészen más viszonyban állott egymáshoz, mint n keresztes hadjáratok után azoknak befolyása által A keresztes hadjáratok 0 viszonynak lényegén nagyon sokat változtattak a inegr vallhatjuk hogy igen hélyeson.j \' A nemesség oredmét a sank és \| gert mán államokban kifejlődött foudál rendszer--ben kereshoijük.\' A nomcsségi a születési aristokratia, külöúöaen a kareaates hadjáratok alatt jutott leginkább érvékyras massza túlszárnyalta a moroviugok éa káról ingok aristok ratiájál Ámbár (a keresztes hadjáratok alatt a nemesség még inkább megcsontosodott. de ha a fogalmat: uobiles, vesszük tekintetbe, akkor Tacituasal a nbmesi osztályt már a germán nép rengeteg erdőiben keresi botiak. E keresztes hadjáratok! előtt már ió-val a mondott érUotéoyben látjuk kifejlődvó a nemességet, mint a társadalom azon rétegét, mely magasabbra emelkedett, mugkülüm-böatetva magát attól, moly jobbágy maradt. A hűbérek, sőt k küauivátalok is sok helyütt örököihetők Voltak. Lassankint magában a namessógben is egyesek magasabb méltóságra jutottak: ezek képazték a lőua-\'moaaég magvát prineipes, proceres néven, j llagátdi értetődik, hogy csak \|a vazallusok - s máa uomesek emelkedhettek íeloinlén a fií-i mélióaágra, mindazáltal laaaankint a papság ia (ézaekekj püspökök, apátok] a herosegok, I grófok és őrgrórok rendjébe .emelkedett A főnemesek egy zártkörű testületet -alkottak, mint pérek testülete Fraucziaorazágban. és ! Angliában, épagy uémotorsságban a válaazló fejedelmek korában, kik a többi hűbéresek fölé emelkedtek. A nemeaeégnek a néptől való cJkülii-nödéee leginkább a lovagkor gyfimölcso volt A lovagság a kamatos habáratok korában {dőaserünek mondható aj láiyegai dolognak tartjuk annak tárgyalását, liogy mily hatást gyakorolt a lovagaág a kerosatoa bnd-járatokra s viaaout Helytelon -gondolat kifolyáaának tarijua azt a folteváai, nogy á lovagság csupán k keresatea hadjáratok szülemótiyk Annyi azoii-ban bizonyos, hagy föleg e korssakoan tudott legfőbb érvényre emelkodni s mondhatjuk, hogy egász lényege akkor domborodott ki. Ez az akkori viszonyok :-természetében íokmk.!Valamint egyeseknél,\' ugy tapasztaljak éat teaMletaknál és npmaSaknál is, l«>gy aj körülméayak adják meg a dolgok lényeges iellen«osségéc A Itecaaates hadjáratok ideje bervieua korszak volt Eaért jutott a lovagaágnak is béunci oly nagyszerű aserepa. A lovagok aa ó korból keresték « lelkesítő példákat Dole gondolták magokat Sámson korszakába. A lovagik közt akadlak mint a yMddókuál Atuíoletó, a görögökttól iáaoaok éa áphillasak, a amn U lunrásubé ÍÍ-1 íották meg a sarat (Folyt kör) Az uj üstökös. Néhány nap óta amk nagy üstökös voli látható nálqnk is( malmok piogjolanése a déli dlgömb osillagviaagálő tornyaiból már egy hónap előtt jefoztetettJ Ugy látasjk, hogy aa Üstökös, mely már mem is azabad szent-mel látható aa éjszaki látliatár (Blötj, s uialy ezúttal a nap köaalébo livadott kümaös látványt fog nyújtani. A tabb ízben jfelvetett vélemény, hogy ez Üstüklia az, mely 180? bao vtrft látható, fosa fUreértéeen jilapuzik, és kátáégankivfll arra vaaetbetőrviaaza, bogy aa 1881-tki Ostőkös csiííag is, ugy mint elődje 74 év előtt dupla Mtstökkel b\|r. fi«g)\' mindennek daczára lohmetlen bogy e Hót égi teát azonos legyen, j már azoo körál< méatyből is" kitűnik, hogyj u 1807-iki Usjő kös körűifutási ideje llaasel állal 1&42\'1 évro számíttatott ki, az lábát időasámitáaupk 88. évszázada clőft éppeb nem látható. Hogy a most látkörűnkban 1 lévő üstökös , csillag előbb egyszer tttár (áltatott volna, az uagnot kórjléaoa. Viszonylag igen jó flalöklia azáaii lázaink -vannak az ókornól. Már Aríatotnei is omlitéat teáz egy üatöitöa csillagról, ésjio ifáaa meglőhető pontosánr ráillik m Ijíallny félij1 üstökösre: do nagyban és -egészben mi gis \| pontatlanok voltak a régiek megfigyelése de még inkább a középkor cailIsgrisSgálóinál külbnösen pedig a pályo-kinámitások, a ma Ivek szarint az üstökös Viaszatérésánok pe rloaicitása egészen poutoaau meghatározható egészen hiányzottak. Azou üstökös csilla gok közül, melyek az utolsó évszázadok ói magfigyoltottek, nyilván j egysem azonos av\' val, mely rövid idő előtt éjozaki láthalárunko i leltünt — Ebben semmi meglepj?! nincser minthogy a legtöbb üstökösnek hossz i forgási ideje van, és a bolygó roíjdszer Iq > aziíaőbb balárán tál ezor milliónyi ;mértlÖldr kiterjedő (tályájukat oaak év«záradok vag évozredok után végzik be. E« ez ia caz a IrgketMabb tl»lököat51 mondható, mert ] legtöbbjének nincs ia ji nap kölüli forgá ideje, minthogy mint valódi csavargók a v légtérben nap és bolygó rendszerünket cm múló látogatásban, részpaliik, hogy azutá t a puszta világűrbon eltdujonek.- Tévedés ugyanis, hz Űstökösbkot azéc mort kösülök egyesek houzao elnyújtott pi lyákon forogják körüli a napot,",á bolygó i ás\' bolygódokhoz haaoalóan, a naprendsz tagjainak takintaui, őld polgárai 4 világtl nek,- melyet ők, minthogy szilárd randszorhi z kötvo nincsenek, számtalan csapatokban k rasztűlfutnak. Amellett azonban jnőttfkoil ízi kérac. ni, hogy ezen csillaeaaok törvény nélkül la vplotiounok álengedvo, önkényes \| pályákon mozognak, de ugy láta ik, hogy blütőleg \|\|a rendszerbe cgyeöítolt\' á ló csill&golt\' és bo^ a ját üsvéun\'fiq jár magánysa pályái rendazes] közelJ dnzatnak isi agy idare iptökösök ejséa azilár-ise a qíí bblygóroqá- ■ :gpkió\|, mindegyik cuk véletlenül, hogyli kon valamely usgyol jutnak, ettől hozzá megtartatnak. De az dul tartása és belobbi szerűnkbe sem szükséges kövejkozm.\'m\| közeledésüknek. Gyaknau mögtiirtiinilc, lío , valamely üstökös nap világunk {mellett j halad, anélkül, hogy. bblygószerü í Űstökö^ ti i. olyanná változzék] melynek ipoat n nap körül kell forogbiiu Est azonban deneaetre mindazon űajököaöknek [ sorsa, d lyek rohanó röpülésükbeu napreudszorüul keresztül nagyon ia. közel haladnak el ann egyik nagyobb csillaga mellett. I KűlöuS an a nap maga, éz Jupiter- a bolygók legial gyobbika és lömegra nézve legeraibike e tekintetben régzetasuek bizonyul [az üslö aökre nézve. De- megfordítva. is olőfon ul, hogy egy űstököz, moly naprendszerünk raj lamely csillaga által agyszor már végte eu világűrt átmérő ösvéáyőbői kiszakítva a napkörüli járásra annactálva lettj utólagotan egy bolygó által a naprendszerből úgy szól-váú ismét kivettetik. Így történi példáua< a lleaaier által megfigyeli Utökösndl l77U-lwn;j melynek sorsa általában nagyon) nevezojmi. Három évvel előbb Jijiiiier által bsvényéW, aiszakittatott és mtilelag JupjUr-satailitává degradáltetolt, azaz \' arra kénjazbrittetatt, hogy Jupiter kötüi forúgjoú. AUkar a nap attraoiionniía ereje maidén oaetnB inegtneii-fotte . a szegény üstököst az aggoiUli ias ^omszédzágtől, úgy hpgy útját migy\'du ál< fozott irányban éa gyorsasággal Iblytatlis Ha. 1779-ben ugj\'anezou vigyázatlan üstökös isj inét a Jupiter köselbbü korűltj.iuely nusí véglegesen kiszakította a nappályából, és viszont nem Játéra kilökte a világűrbe. Azon anyagot il etőleg, melyből az Os-fökösök állanak, lénye ren eitérőu] a nézólbkj A legújabb Zttllner lltal feláljábu ibeoria saoriot az Üslökőstön eg folyadékokból jáll. A nap közelébe érvo (dgőzöfögwlk átok és most már a nap által oly batalnasan «15i-dézett villamosság luit iaa alatt Mpiődilraf annyira nevesetea eaém íny, atelyamí e onflag üstöke alatt iaiaarűnfa. 15 theuHa még [kp-mnUiticá bebizonyítva j bizonyos oaak aa az egy, bogy az üstökösök uemcaau kinézsaü-kot, lianem valódi abmjukat .M Mónál éaáre. veholőbben változtatják el, mcujiÜ köaekbb Í\'tínnek a naphoz, a hpgy az S áaptávojlik-lán kivétel nélkül köjiuyű ködüithöz lia\|oiv-litanak a csak perihemmok köntjébeu tágulnak magv, burok és üstökre. Kp ugy tudjak már régóta, hogy aliyagjukmuíj végtelenül finomnak kell lenni,! mivel aj [csillagodat, melyek lölött elvontüjtak, ez apyagou ke resztül megláthatják. Aa nj üatökös iáég alkab&it fog < sál aáitatai, hogy oaprondaorünk Joli vendi g \' hoz még viaaaiatáriOuk^ HSgyelőre\'atég tá be, mily alakot fog fl a nsp kttdTbe ialveeni. I J N Akkor aikarűlni\| fog annak a megalMr, pitáaa is, ltogy\'valjoal«gy már Mjraaer o\|Sbb látott vagy egészun jutoonaa jteilépő véortiyOl tan o dolguuk. (N-bfQ S: Heíyi ii megyei hirek. — Aa Iskslzl vlaagálaUk most niidonütt befejeztetlek: Aautóuió bétán tartatták meg al vizsgálatok a aalybali, ksreska-delml OMíiályokkal kapcsolatos tzr iskolában la a szokott jelez sikerrel: Szombaton jvolt alkalmunk: magtekinteni a kézimunkákat ir, melyek kqsűl a bndapoati íparkUllitásra iá külaetupk,] s melyek a tanítónők nagy buzgalmáról ás a növeadékak sok igyeeeégérŐl leltek tanabizonyságot. Az iskolák értesítőire jövő azáinaukban vlwzatéijünk. I — A délzala! takarék pématár é)iülotét most hozzák tető ialá.\'Imposane épület lesz mely az építők jó izlésorjül tanusko- aik/v \| — A ti.\'kanlzaai iparos ifjúságnak Imngvorsehynyol mjbekötött táaczvigalma f. hó S-án a -Zöldfa\' kertben iíagy látogatott ságnak prVeodötl Az ének Zsánkay tanár ur veaetése naellett igen jól sikerűit, a mulat-ság pedig a legkedélyasabb hangulatban virradtig tartott -l íllcffel taalUgyAléa) A za-Iwnegyei köza. néptanítók keddan £ Itójá-én tartják meg- évi randes közgyűlésüket £ala> Szt-Grólhóu. Miután o luegyej gyülésokat mi nagyon foolosaknak tartjuk, már csak azért, mert azáltal, bogy é gy Ultisok minden óaztondőboé más más helyen tartálnak, a licp között\' is nagyobb érdok-\'kjdtetik a nevelés ügyoi irán, e gyűlésről jövő! számunkban bővebben fogunk referálni, éa fldvDzöljük megye néptanítóságát, fldyös jmuíikájában-Kívánjuk, hogy .egymást megismerve egymást meg \|s szeressék, közös cséljaikat mentül jobban ifelismarjék, hogy közős törekvésben meulül azebben ol ia érhessék. — neghh\'áa. A ,Somogymegyci I Néptaniití-Egylüi" lolyi évi ju<us hó 20-21. napjain Cajirgón az állami tanító kópző-infl lézet épületében közgyűlést tsjrt — Midóu a jelzett időben és bolyon tartandó közgyül léaro ez egj let rendes tagjai makett a tan] ügy iránt srdeklődó közönséget ja meghivl jujt, felhasználjuk az alkalmat a aiegyei ta-1 ni lósággal nz alábbiakat tudatnil-ör. Azl orazágoa-tájiiló-testülat gyülraóro küldendő képviselői vagy képviselőid választása alkalmává] —• «oly ozeu közgyüléa egyik f5tárgya losz - a megyoi tanítók közül Osak azok fognák szazazati joggal\' bírni, kik\'ás Lfgylettel zUmben kötelozetiségeiknek legalább ez évro eleget tettek: tollát tagsági dijaikat lefizMték. 2-or. A tagsági dijak lefizetésére; határnapul f. é. [u\|ius;hó\'lO-ika tűzetett ki. A tagsági dij, vagj, a választó kerületi egnet elnökénél, vagy pedig —;a mi legc^lfiU)rÜk.k — tok. ü[a u. e r Lajós egy leti\'péutárnok urnái (lakik Csurgón) fizethető lol]3-or. Az q^rletrán^oz tagjai ajpolg. községek nymára kiadott \'(niuiszten lutasitás" 27, 8k j értelmében i\'a községOkufll szorgalmazhatták; a fuvart vagy fuvarbért Az egylet runifus lagjai olazáÍM-solázra biciűn számíthatnak. Azokat\' kik-a rendező btwttzág utján óbajlabak szálláshoz jutni, kórjuk, ahraskodjopelo őrről Lovas Uyula egyleti lejegyzőt a gytilé* napja élőit legalább pár nappal — mvelező lapon — értaáiteni. A közgyűlés tái^y^orozaia, vala-rmint a mind két napra vogatllozó programéi „NópiakoU íjzomla" julíus 10 iki azátnáűan tétetik kö^zé. A kik ily uUm nem juthá-nak a prégramiu bit tokába, azok ezt, a közgyűléa bapjának reggelűn; ké^hos fo^ák kapni.[Kell Csurgón, junlus hó 12-áu^lral. Adoríiiii Miliői egyleti éhiökj Lovast Oyuln egylmi\' főjegyző. — JUagyuroKoilÜK. Mily örvendetes : haladást tesz a magyarosodás! hazánk zsidó lakosaágábso, a uovniagyárosttásnál jobban muutlja az, bogy beJszerveaedleg kezd hatni így a pacsai rabbinus m. hó 26-áu Reinitz orvoa ur leányának, oakttrőjéu magyar börzédet mondott és az egén cákotést. axerur-táat magyarul végezte. — Sok ily hazafias érzelmi rajibinu-it^kívánunk á hazának, mert ha ók veszik kezűkbe a raagyarosttás szent ügyét, akkor-noiti sokám,Csákig magyar zsidók lesznek a hazában, t 4- .Nyári félévi vlaagarcnd. A keazüiolyi kir. gázd. lanintézutben I;8a0j81, .úvbeni Elaő £voackuuk: jul. ÍJ—14és 16-án .gyakárbitek és iamétléaekből, 19. éa 20-án állattauből, 21. S&ób.vögyöluiuóáből, 23-áu vegytaabóL 2ő-én \'vogytauból, j 26. és \'Í7-ón ügy irály tanból, 24,211-éu növénytaubóL Másodéveseknek: jul, 12. l34n ál tabinos állttttonyésztéá ái bairomfitenyésstés-böl, 14/ 15.J 16-án különleges uövénytermalés és rélí\|iíyo)6áből, Ití. ltf-én táplálkoaástanból, 20. 21. 22 én gazdasági uövéqyian és növény-kórtádbó-, 23 áo \|^lőmivel6ábÖl, 25. 2tí-án .foldmjktai\|bá\|, 27.) 28-áo vegyelemséaből, ÍÍÍJl. Wáii gép és eazköatanbál. Harmad-• é v o s e k U a k i\'jal. 12. 13 án asámviialfan ból, 14. lő-én azarvaaaiarba tonyéastSből, i6áu.erdőatelből, 18-áa erdőszetből folyta tás, 10. 20jáú lörvéijyiame, 21. 22-én becs-léátan,\' á-l-ájt ét litésaeitataból, 26-én épilésset-lunból, iolyjL 20. 27 ^i ló- éa aortéateoyéaz-tóabŐl/28 án]méhéáotbö\|,29. j30-áu teobifölo-giáb\'óO . i Ai i<j<uytttii«ig. A iNidapfáil m. kir. tudomány cgyoinnv Nra}\'-Kanizsán leva polgárai 1HSI. július ] 0\'áh ja Raáuczi kerfil-Wn zártkörű táuczoatvlyt rendeznek. Daráik Ztigtin, orvos-tauliallgaló, I Dez»öuyi Árpád, joghallgató, Eperjesy B Ma, jogltallgato, J Haha látván, jogazigörló/ Laky Árpád, orvostanhallgató Nagy l)exs{, jodíialigaió, fiábz Káliááu, or-voalaúliallgi lő, Rózsavölgyi I Antal joghallgató, Szigp hy Qcmér, joghallgató, Ször-csöky Béla, gyójgzerész, Wéber Pál, joghallgató. K\'aoato Ibsló bal órakor. ;E meghívó másra át ntzn ruháahátó aa ogyssatra-mind \'boW^jt\' jpg) ni is atokjál. Ke4reaőtlea idő eeetá&jstHu/i (hán tevtalm mog, —• i-ffchlvita. A ,yaapbcgye( rteáaaeu-egylet raMaa ItOsgyBléaitt 1. á jtitraa há Űráa ídéfúná 4 drakor fagja mogiartani a vároakáá izj^ailaiitfcsa, a melyre aa agy-lat; timi-rtf^Ttff és readas lam\'ái fszjnal taa-lál^Ml megjhivatuak. A r^laaili, Éy iráat érdeklődő, köaöosl ; Közgyűlés Tárgya beszéd, bj Titkárt is azivasai láttatik, A a) Alelnöki mognyitá lelMtás, e) Siámvizsgáló kardja segélyév\| ki, a tömegből ;[ ujt a moréíylő j tonos cllenáflái biaoitság jaleatéaaí d) A títttvlselőség ás vákaatmáoy kmo dáaa. a) A tWtviaalőséf ás válaazlmáriyívi Issalása I) BÍámvizsgáló bízotuág rtlaSstás u g) Indítványok.Em-lákbaasM b. a. Hi ibó Imre elnök Matt. Az agyUti iagokl ká stnsk, bogy MóotVa az elintézendő Ügyek foafoiaágáf, laljeá számmal jelenjenek t ag, A vaami rég- agyi. igazgató vála^ztm ayának jan. l-án UrtoU üléséből. Szombat eíy, 1&81. éri foaítfa h^r Ifi én. jl^ín <i, alelnök BtMfi OjjSrm titkár. — F. kő «ére hejuftlban a Szenl-Farancz rendűek amploma előtti taúitóriumban agy váadorle ■éoy holttestéi; találták fel, ki —- az orvoaok véleménye aaeriat — ék-halállal muh ki. Izomoru jala [ez az ipar pangásának; — i magtalált holt ember rw-színüleg szégyelVt a koldulni, inkább az ét>-halálnak karjai t kté jdobta magát. — Vérea verekedéa éa hatósági közeg bántalmazd ml Hull hó 24-én tartott keaztliólyi onzáa is vásár nagy verekedésnek )olt sainbe! \'e. Erre okot jegy Ugoosa-megyéi alkata i dotl, ki ^Hitálag nagyobb Összeg pé ízt akart valajkitől efíolra-jolni, 4a wyék > kivitelében áazrevétatvén, megakadályi^taU 1 ~ Ennék Baczárá esak-hámar körtdfogt k, éa vűasétoft agyon, ne eressasétok i" Jh állások közben naki aaori-fották a falttak < i ökölcsapásokkal illették. A mindig, jobban összetóduló jéa leiingerült néptömeg taillát ira a váaáríbizotUág tagjai kifutottak. Igyak avén a népet kcaandenteni; de itt minden jó bó, ás később jmindan erély falra hányt bor 6 volt; a néptömeg neki bőszülve rohant n ;ki áldozatának éa aat fur-kósbotokkal és v Ilákkal agybarfőbe ütötték. Nagy nebecan s került bemenesűllnie a tolvajnak a mrau z-ÍWe bolton lát alaksao-i bákba, de aa üi\| erűit néptömeg ide is utána tódult, éa őt k vonszolva a láz udvarára úgyszólván ősss csépelte. Egy-két foglárt ugyan aíkerült már akkor kapni, do tegy- I Tereinek baaznái e tömegben dám vehetvén, egyikek még fe >a U üttetett A csend telAt még mindig. nt n volt balyreállitható. —• Ekkor mogérkcs x a csendbiztos, 10 foglár kíséretében, kiÜi. a népet az udvarbók a tol-vajt és egy másik prin kost őrizet alá vaaú, és miután a tömeg még mindig nagy alftntál-lást fojtott ki, dandmztoa néhány főeainkoet [akart elfogatni, lakkor egy jemn késsel Ül jelébe őt leszúró) akarván •; de a csendbiztos . vágta viasza a \'merénylőt, legia szökött. 4- A osendbiz-itán fut,- mi a tömeg foly-daczára is majdnem Tebetsá-gossé vált j jde fltása közben fejére oly súlyos csapást nyert, Itpgy kénytelen lőn 2—3-aáor ia öaszoesva, a tüuös üldözésével felhagyni. Sikerűit azonb .n 2 egyént befogni, kik a hatósági közeg it insuaálták, 4a most a sfi-tétbou várják t tagérdamlett büntetésüket — Egy-két caol^o & a tolvajnak bekisértetáae után, mi csak mgy nehezen sikerült, a osead újra helyroálfoi :. \| — A\' «eafileicaaég jutalma, Ritkán találjuk a mai világban azt, bogv a becsületességge mindig jutalom jár, Annál érdokeaebb jaao i eset, melv ál mólt napokban itt KaniZsi a történt Égy. cseléd ugyania talált gazdáján k udvarában/ agy tízforintos banjegyet, tae Itat Ő azonnal f úrnőjének visx-suszolgáltalolt \'a miért uróője 10 krral ajándékosá m g. A cseled\' ezt elfogadta a azt mondva - ha a beozflMs pénzzel latén áldása iá , akkor aeljetn ezzel a -J0 I krral aokatj ke I nyarai — elszaladott a lottó collecturálta fii triba) ott 3 Sriámot megtévén nyugodt lulkti íuierettel meűt haza s íme megjött húzás lapja s a baialatesség meghozta a \|u( i áldását npn cselédünk a 10 krral kítaa ztieenliárföriiltót nyert i0 — Halt Jaa caéa. Tíbb saersnesét-leuség törtéot nárjaz idánu épülő délzalai takarékpcuiuár háznál. Előésbr is egy fiit esett le a mag is -ájlráoyriljét életveszélyesen sérült átég és jhétfön d. s. %y kőmives szintén oiitjan (ssM.la. maly alkalommal feje zúzatott bal A harmadik legborzasztóbb eaet. Uétfóu este h«; óra felé törl&t, t i. akkor egy ácsl«>g<jay az elaő emeleaÍJl\' esett le éa nyomban illeg alt \'j 0 — (U alfaaltáa.) t Lapaak mull számának ujd< aaági royatanan tévesen volt említve, hogy ápáthy István,ileterii-eí kartL orsz. képviaall 150 ásót választatott magi nem 150 bam a 774 saataaátőbb«iggel lett megválasztva. — Rév 4 klrek t Konstantinápoly ban befejeztoit It aj\' ssnltánj-^yilkosak pöre. Keftő kivéielé el mind haiafoa ítélték, kOs-Itűk. a tOdOk nemkot réformatOrál Midhát paaát, és a az ltánáak\' kél ságorát Az ítélet euópaaaer j nagy saeoaatiét keltett Hogy aa ilétet végn iog-l» hajtatm, aánfaáa kérdés. — l\'rág ibanj - komoly\' üaszeátközéaok történtek ős a varsátok folVűak. A német deákokat, kik majálist tartattak, iüsultállák a cselt deákola éa á caőote^ ifokka a né-mot deákok ÖaűlJ. megselawiiltok j aaáama alfogatáa Uirti1 it14- Lipoainat. kwrlaoák kis östroéi i japofot s egy i berlini távirat szerint LidM városából és föfayákiről mintegy a tás nb ialiwtát kiatasáottal^ köztük Bobol, Lienui sclit, Haaaok\|»aer és ,Fiak vasárakét -4 A prágai némei-otth sarlódáaok rój fölötte (ind {aalMva ayijawoso^ a trón-örököt^ s.min sgj bééai lapnak tárirják, kijelenté, iliog ha La teváW is ügy tart, kénytalon less Prágái elhagyk - Aa egész onaágbáakiM ilaMaaaakTiéueH fiúsai Ixr . (okos Kund 1 éta, a napoUiaü tM viasza fáradságos á« vesailyaa tjgrk vadászatáról Indiától slíej obbjegéaaséMMa. Tk tigrist, Sok aaadrét á aaámoa párautajat wjfolt el, mWyekaek ^ kéaatetu is • magával hozta. —I T m Mlmáa ajiaiasierainOk a nagyváram M zyaBlll daaealbfraot ft^ kapai. -Ii Bmmjtaí k Ittváa gró£ a aagy-aládi \' válaaztóksMk iskolái javára, 7000 frtayi ( alspiWányS M í\|. Irodalom. A* < te»\| alatt MwfeMI hfbUt <1 Mf> W>1\|>\|\|\|> JNífj Ikalír- rbcbil llllf slojrv- EMÉieüel Mklvti ily eaimO mun-kin i ,A toMturi* ma\|riarézéaénak tfirté* Mű" kaMnolatbanj i a "tódé irodalomtOrténot rOviá vAalajiAval irt i L6w Lipót v. szegedi Mrabbi A boldogp t Ceglédjének boloegye-zéaíivtd magyarra ordította Hoífmauu klór, polg. lik. £a. fögy nnázimní és poig. iik. wr. Utdktató. — p udvalevö dolog u, hogy ■I0MMÍ irodli nunk nioos, kaosak uoo pér TilHntni késit Obyvet nem akarjuk annak r^ii melyo i ínég a kOséptanodék icaidi nüveadékoine i szükségleteit som oló-gitbotik ki] toljesoo Tagadhatatlan osóabau u is, liogj], a mag rar-aidók nyolvi visao-nyai u utolsó két ortisodben oly lényenes átalakulásom mente i keresztül, hogy a zsidó irásművokkol foglal koaé rnogyarayolven irt könyvek hiánya m Mt már valóban órezbotő. £i a kűrtllménY öi áttűzött arra, hogy a boldogult, nagytudoutácjjru basalu ssidó papnak, <, L5wTLipótnak fontozimzott könyvit mngykr nyelvre Megyoui • a magam résoé-fik 4«\\cgy íkavicscsajjáruljak aaon épülethez, melynek alapjait magyar szellouiQ zsidó Mr-fiak a hatvanas években oly nagy buzgóság-gal kezdők lerakni. A iuagyar-taidó irodalom azóta jámbor óhaja (volt a magvar zsidóságnak, a ami történt aa kezdetnek ugyan némiképpen Biztató de éammikép aem elengondó. A {cutcziinzoit munkában LSw Lipótnak egy oly müvét voajiik Jtitfoloiin magyar nyelven, moly érdokoa éa tannlaágos voltánál fogva a ilaalád éa aa érettebb ifjúság Urániára olvasó éa tonkUuyvUl használható. A könyv magában foglalja a zsidó szellemi .munkásság történőiét kezdettől végig abban a gyöüyörl, áüátasó, világos irályban, abban a vonzó modorban, mely a boldogult, tudóa papnak annyira sajátja volt Sok tekintetben nemcsak a zsidókra néave bír érdekkel o kdnjv. hanem máa felekeaetQ művelt egyénekre Inózvo is, kik a zaidó iráamfivek türténotóvol meg akarnak ismerkedni a meg akarnak ismerkedni, hiteles, okadatolt érve-léaekben gazdag forrAs nyomán ama rendkívüli azolletni munkásságról, melyet a zaidó írástudók, a Isnaujrarubb viszonyok kilzOtt ia aok évszázadon át megfejteitek. Nemcsak ssidó folokézeti szempontból vélek tahái hasa-nos munkát tenni, ba e kiváló irodalmi tar, mékot magyar\'nyelven nyújtom át a közöu-aégnek, bánom hazafias szolgálatot\'ia, ha alkalmat nyiytok mindazoknak, kik a zaidó Írásművek,! különösön aa annyira óeaárolt Talmudbak valódi értékéről, jelentőségéről éa mivoltáról megakarnak győződni, hogy azt! Löw Lipót utmutaiása nyomán tohoaaék. Egész tisztelettől kérem fel tehát olaő sorban hazánk magyar érzelmű zaidó papjait, vallás- tanárait, hitkösij&gi»itr- iakoláit és taaitóit, a egyáltalán a magyarul éraB éa blsailll zaidó oaátédokat, hogy a munka megjelenését szí-veapártolásukkal lehetővé tegyék. A munka három azép kiéjilitásu fllzotbou fog megjelenni. Midegyik filcet 7—8 nagy nyolesad-rétfl iven. Egy jfUzct előfizetési ára 80 kr. Az olaő fllzót megrendelése által, a megrendülő a tObbi Alkotok átvételére ia kötelezi magát Aa aláírásokat,\' illetve előfizetéseket augusztus hó l{l-ie kérem hozzám juttatni, hogy a nyomatandó példányok iftáma iránt magamat tájékoahaaeai. Kik a három füzetet egyeazerre rendelik meg, illetőleg arra elfifizetnekj azoknak a fUzotoket bérmentve küldőm meg. Előfizethetni postai utalvány nyal is, moly eeetben aa előfizető nevének tiszte olvasható írását kérem. Kellő számú előftaetéaek —etében a munka olaő fltzoto szeptember benfog^aa elfílzotónok megkOldetni, a máaodik éa harmadik filzot rövid időközükben fogják követni aa elaőt. iíagy-Kanizsán, 1881. janias 22. BoffmanM Uór. KÖZGAZDASÁG. Bfiftermeléflfluk JOvOJo- a tengerentúli Tersenynyel uembeu. Ezon czim alatt a „Ilon" egyik legutóbbi Máma a következő figyelemreml íltó czikket hozza, Uezőgaadaaéguuk léte napról-napja fo-koiatoean mwingattatUt; a póron atatiaa-likai hivatal \| Külön érteKeaéat szentel az amerikai gazdaságnak és keroskidelemnek, mi eléggé világosan demonstrálja a tengerentúli mezőgazdaaágnak fontos befolyását az európai állanjokra. Eddigoló kereset emlékeztek meg oiosőgazdáink Cauadáról, holott innen fenyeget bennünkot a fő veszély, .melynek beálltával valósággal a magyar termelés teljem ki Itjaz szolgáltatva oly produkezió-nak, moly lyol nom aépes vereenyezni. ,3 év elöu angol lágy birtokosok kiküldtek <tákin-télvea ezperteket a oanadai viszonyos tanulmányozására. Erdekotuok tartjuk ojek jelentéseit közölni Canada területe 9 millió □ kilometoij tehát kOrülbelOl 15-szerté nagyobb, mint Ausztria-Magyarország. Az 1878-iki páriát világkiállításon Canada nagyon gazdagon volt képviselve, a hivatalos statimtikai Kimutatás azorint, basa termelő tüldíe 1 millió angol Q ménfőidet felül haladj Tehát aa eeetben ia, ha ezen kimutatót azám túlozva lenne némileg, még-gia kiderül, hogy Canaua kulturlöldjo egyen- w 15 klierjedósü az eürópai álli mokkái, Oroaz-ors^g\' kivételével,\' r • • Aa aágol expertsk jeli ntései tömsges kivándorlást idéztek elő 0 nadába, belátták az angol feraMrek, hogy midőn ők fgy pár év mplva képesítve Úsznak a bírtok, munkáltatás, tormáiéi, szál itásj költségek oloaósága álul Oenadából b frton métermázsánként, sstáUithatn: az\'atlanti tea-ger kikötőibe, akkor aa ang >1 birtok müvel-tetéee haszonnal nom járn t Igen üdvös lenne, ba nálunk ty ugy a 1 iormány, valamint az országgyűlés ia ki v kló gondot fordítana aa amerikai viszonyok tüzetes .megismerkedésére, azoknak alapba tanulmányozására, mert oly veszedelem fenyegeti \'birtokosainkat,! melynek súlya alku ötazt)roskad-nak, M államháatartásunknák főjövödeknét képoÖ ftidadó pedjé nünimumra olvadna. Agrár mangalmat kell indítanunk, a földbirtok holyos mivelééére ás annak védelmére. A magyar kisbirtokok az államnak mindenféleképen oltalmazni,! aőt\'uomcsak ol-i talmani, hanem gyámaág wá\'ia kell venni, bármennyire legyen\| megszorítva az egyéni wahadaág ott hol an állauj vitális érdekeiről van szó. Már a j franoziá „Société oant-rale d\'agrmilture\'1 Inmonduj 1866-ban, midőn a mezőgazdasági Isitől megoldásáról\'ta-l náoakozott \| „La* legislatioij a pour\'but, de. mettre l\'agrieulteüf en gard» oontre aa propre im-prudenoo.f - A b)rtokszaifzj\| nyitva ez Egyesült röppent mog van1 ka- _________ __, ___Ulamokbau, életbelépett 1863. máj. 20-ilÜ ^lektörvioy szerint (Ho-meateadlaw,) a\' kormány bundán 18 évet betöltött fftrfi télep<fnek ad 160 sere földet 10 dollár illotékfitetta mellMt Kötelee rajta lakni 6 éven keresetül éa ázt mQvelní éa a szükséges épületeket készíteni. Ezen első J60 acro épületeivel éa hoz-aátartuóiral raonyos értlkben adósságért nei\|i\' fodlalha tó le. A íjuzátermelés éa «állitáa költségei a, szakértők által kolOnféleMpen lettek fel száfoitva.\' Hutshem )u aerfe-enkiut következőképen Alapította neg: 8aáot^s 6 sL, bo-ronálás Ö ah, vetés éa vetőmag 7 ah. Ara-tás éa csépelés 14 ah. öafeaeéen. 88 ab. 6\'L métermázsa terméaiél nem egészen 6 sh.ro. métarmáasánként A Jelenlegi nmnkál tatás roppant drága, mert egy munkán* évi \| 350—475 Írtra, uoi oseléd rúgott tajea ollátáaaal. lére mult .évben i 150-lró. frtra értőimében lehe-megterhelÓH zá-uérni tőkével pe-termeléanek csaknem össkos értéke a laineré marad, mert áUanaddt nem fizet Minthogy a tjlirvény tetlonné van tévő a tolep log kölcfönnel. tehAt óaak bet telepet alapi tani. A\' A átállítás következőképen történik: A gabna a prairíeből kpcsin a Bed! Kiver, Asainiboioi), Saakatohewan folyamok egyikéhez, vagy a Winuipag tóhoz .naAlttt-i tátik. Ezen folyamoknak hajózási összeköttetésük van a Winnipeg tóval. Selkirk vagyi Winnipeg állomásokon aa ^ru átadatik a vasúti közlekedésnek éa Olindon át Dulutbba éa onnan aa Erié csatornán át New-Yorkba,: vagy a Wplland csatornán U^ntrealba szál-littatilt Ezen városokban U-wgeri hajókba rakatik éa igy háromszoros felrakodás van< A szállítási díj Selkiök vagy Winnipegről Montjaiéig 80—40 oeots. busbel-enkint, Moutnsalból Liverpoolba .16 oenta. Ebben járulnak még. következő mellék költségek J Szállítás a telepről Duluttlg . . 15 oant Elevátor dija ...... 1\'(, „ I Szállijási dii Montrealig II J Tengeri szállítás ....... 18 ,j Biztosítás éa bizományi díj . . 8 , összesen . . 68\'\|t eenn s 2 ah d. buahelenkint, = 8 si m.-mázsánkint , Ak élelmes amerikaiak azonban drá-gálják a föntebbi azállitási dijakat, éa men-feszitott erővel törekednek azokat leszállj-tani, mit előreláthatólag rövid idő alatt él !is fognak érni. Vár jövő évben a Wollaiül csatornán közlekedhetnek a legnagyobb Uq-gonliajúk. Ezeken a kivándorlók Liverpoolból közvetlenül a Ghundaröbölbe hajózhatnak, a hol a bajé felrakodható leez árukkal éa igy meg fog takaríttatni az átrakodási költség Montrealban, éa a szállítási dij jelenti-keoyen csökkenni fog Liverpoolba. Ez évben elkéezfll a vasút SalkarkbÓl a ThundeiObölbe, és igy a aaállitási dij meglepő caekólységbe kerülend, a folyamáéban lövő közlekedési munkálatok belejezté-val: egyes ezpertek 17—25 oentsbe bushn-lenkint Ea a szállítási dg, mely Montrealiéi Liverpoolba rendesen egyenlő szokott (enni, mint llov-Yorkból Liverpoolba összes költséggel együtt inélarmázsánktot 4 sh. 8Í/. d.—6 sh. 3 a. fog kerülni A búzatermőiéit költségek tehát métormázsánkint 4—5 sh., azállitási dii Winnipegről 4s/a—6\'/, ,sh., ba ehhez hozzáadunk \|j—}, sh.-et horaatáare a Prairíeből, Winnipegről, akitor azon ered ményhea jutunk, hogy 9 ah. a legolcsóbb ár, IS sh. a legmagasabb ár, mely mellett elállítható lesz jövő öaszol a kOzlekodési in-tézotok olkészüljóvul egy métermázsa bűze Liverpoolba. Mert nem mondjuk, hogy ókvolloiiül fentebbi áraknák kell bekövetkeznek, osak azt akariuk bebizonyítani, hogy fentebbi árak mellett az amerikai termelő képes lo-ond butáját u európai piaezokrz a>ál\|itani. As angol aéakértfk abban megegyet. n< k, hogy; jövő évben Canadából as <jpr(. pi i atlanti tengflirí kikötőkbe buza méla. --f650—7^>0-ig szállítható lesz ~ egy táplálják, hogy ezen potom áiak oAUett agy a fflldmivelő, kereskedői mint a szállító is jövedelmezőséget fognak leihat-n 1872-ben Cdnada exportált 2.993,000 b aliél busát és 051400 hordó lisztet 1879-ba 9.767,000 buahel búzát, ée 580.000 b rdó lisztet, aa ángol ezpertek ast jóaolták, b gy 1881-ben vagy 1885-ben Manitobzi b isa termelése \|M millió bnibelra fog rug-n, molyből 80 [millió kivihető, tehát fél-a mjri, mint aa EgyeeülvAflaeehWl kivi., h ito volt az elmeit évben ; az angol farmé-r k állítása szerint, Angoloracágban aaa k Ipoiek egy métermázsa búzát 23 ah. 13.75 a ul tonnelni. . > Ezért sokan lelliagyUk a gazdálkodás-a J éa kivándoroltak Canadába. A haseee IfWftsk pedig i«ér is 25\|,-al csökkentek és Ozforui egyetem birtokai kibérlése alkal-val \'\|é résznyivel kevesebbét kaptak. A veszély nemsokára aa aj lén fog ke-igtatni. Ne legyünk vaksággal bflntetbe, ini hívén addig a baj közeledtében. mik kínos nyomását nem azenvedjüz. A aok politizálás, korteakedéa, hasa. i aaj plirázisok ömléae helyett sokkal\' jobban mnék iiBgylármi&a honmentvink, ha. a meddő olltika helyett, iseját ügyekkel iogjal.kozná-ak és azon gondolkoznának, hogy mücépsn ohfetne menekülni A baj éléi Tetmlő állató •agyonk és még megtörjek érni, bő-er ués közopett1 amerikai búzával tónak \' áplálkozni. Végül felemlítem még, hogy! a Frzr aiaország által\' elfoglalt Tuniszban igen erfnékenv ftldak vannak, melyek Jesak ta lián fognak mtveléi alá jönni. Toniaaha iz] aratás már máimban van, éa iigy vár-ia\|ó, hogy a frímtoa kaltara (erMdaíw ál-el olvoaztjük afon ogyotlon olöoytlnket ia, íogy a tObbi áramokat lerméDyünl^k\'nl meg-jlíjznénk. ■ Ba az mit elakartam mondani. Igen jó\| lesz, ha tudomást vesztek réla k\' volt és ujkbh képviselők, kik valóbahali\| t^ietné-nak szebben eleget hazafias kötolességünk-nuk, mintha öanea idyjüket termékeny toré-: \'kéayeégre fordítanák. Ez aaon tér, hol minden péft érdekei j találkoznak. \| • Suiner. Jvtttf. j Kríelóa szerketztó: HOFFMANH M Ó B Százezer ember étenként nagy pénzösszeget veszít azáltal, hogy a különféle minőségű ároknak legolcsóbb és legjobb vételiorrásakat jnem ismerik. 6000 db. ItftiaMufcb brtgiuuii, ctoduMpaa Uklroiott, jvuMt v»l»> mondó - n«a> Sala, slpassnthstlaa Urti sssqgil, áanbjst aki 8 frUrl, iMiln mis iMlrtfc—tgl ritUlkoiú Ujrón dUtMiUMh 10 Irtot Mtah). \| öOÍlK) db. 4ffili<MUM muexin m»rri»iij k>ZikI tnF-ssyl sssárv»ss> leuiac-1 Bsl i(M sséf viuitvuijufnl. ksvsbseak v«rj unwk ssamárs dsnboeÚat cssl; 14 frt (Mlodtu mii vUlalkcni (lyao asdsUrl 46 frtot követelj \| 4900 db. tsfftaoasbb buctli aárváa;asstal SST-b^I HárvánMeass-Xet, rssilsssépss takirosott vsiáUvsujnj\'nl, ursbí* estk 20 írt. (Dytri in dánlwakiut 06 frt) \| 22000 db. /gon cstass vstból vsM, Ukirozott ■■ék. kijüuö tartóas^gsl, darnbja csak I 4 frt , 1 (Btbbul 4n 14 frt.) 3000 db. csedaUtos Ussi dtkplN-rhlflTonierM (nÜuntkrtoj)berakott muoiájo ifw ítép poUtunivsl ás dopls ajtók n&ient-Iskittal, ára 80 frt. (ElSbbénl in M trtj 5400 db. Itgmtbb k kitűnőbb rfirdónád megnőtte^ siauán. • tigfiasaabb ul-iéski oiakMl, igM ciiaoi Ukúesassal stlitvsj duaboakfat l» frt Clhbiri kn u iit) Ö300 db. v»!6di trsaezis fslsfaw vas gy ersssek-kofearkoenl, csodsnep diwi tánel ellátva, afikOlftshetleu njároa ás ásss«l ímíudeo ssatadask,» gjénosksk sáUkoesisásán. darabja 10 frt j (DIMmí ira 55 frt.) 4500 db. kitüná finom ksíe\'Si ssyssc\|Mksalas kóisb foj-atlal (mjndun terem vagj lakatnak ralóiagm diut), dsVsbja ssak 20 frt (E\\6bbeai ára TI frt) 7300 db. TsndkivSI finom ámf, rnttos hajlított fejrókuul, gánbMfl tablauttal ás dupla polituráv«l, ZűsbseMat 11 írt (Kisl.btul 4n II M) 10000 db. legszebb és Isfflaossabb Crla\'d ATrlqur MSlraei a njgyobb fsjuju á 10 frt (KSibbanl án M fit) S kMp „ V ti írt (Bllbbmi in H bt) pooooocxxxxxxxxxxxsoocxxxxxxxxxxpoo I j , BKB3DBXI i RANSOMES. HEAD & JEFFER1ES GEOSSMA.1T1T J. Váozl körül 76-li szám! alatt BUDAPEST tz eaztr. állaravaipálya közelében. 11\| „Le Phénix" franczia , életbiztosító - társaság alaptttatett 1844 i laisMég hHWji: Parin, 31 ms Lafsyttta. Ausztriai vezérkép- •,;Magyarországi ve-viselőség: I aÉrunHse\|M\|: BÉCSBEN B>r EHTER Dt Wassiasss Wr. I Oareltyee>asai.ai A társaság vagyona. . . tOSmiffié Biztosítási kezelés . . j. 338 , Evi dij bevétel . . Il B 188. évben .kiszolgált bizto- aitáai kötvények ... 61 v Fcnállása éta fizetett károk 88 , Myeramény-réaelottal való báataátáaok-nálaaintéMt már aa\'eleé évtől kesdve mérlogszorü nyereményok fiO%\'-át éven-kint ktosatja, a biztosítás kaedote óta be-fintett összes dijak arányához\' kéneat, éa a nyOTomény-részlot nem igésvléknak egyszer s mindenkorra ea évi mjbél 10 ft-eyi kedvezményt ny^t \| Értesítéssel szívóién szolgál a társulat »j(8& 1-8) Képviseletre vonatkozó Mániatok kft vetkező oéim dalt intézendők: Yenér^képvleéflMg. Budapest, Dorottyautca 0. aa 852 5-5) HsgMHsMwk databoBkint Is kiffta féidaankeaB. mka tsljMittotaek MsspM bsktUdés mellstt, \\__(MS 7-.lt) BIÜÍXYI F. kiviteli Islel Bémbt-n. leaiairassa, Urbseriaaa. Letsissássk ■iaésa awlvtisa. <B1 Hn> dbti Jeffenes Eredeti er Hofhát Eredeti kivsnai. jelréajrt gv.ri Nyomatott I1AU1 FülOp Jiptalájttonoanál, Nagy-Kanuaáa 1881 \' I \|> \' í , i Éi i , IhH Ili I —— t ! ! H\|l .a?i ii I I J. ^ ti \\i s \| Jll: í H & sí lilti 1 i8 SB «3 T3 9 «» co ® lw lu^pll llyjji Itiipl i it i i! £1.-1 m\\ MlrVvliW I P Eh fi * J £ i íidi WsjW)\|íliaB! tg 2 WSII - 5 ^ l őil !í - ÍT7 n * 3 § * " S i \' if.\| 3 i 21 j= lil í -s 3 III fii 1; •O OQ - * M 8 t) íi, ll1 HIP1 Mii 1 H^ 111 s d ^ s 3 a a • I jl ^Lá ^ j \| j Jíiillj * 3 co «Eifriii1 tnxxnmtniqiicKtntittmnttiomxnid w 28. Stiáitt* KladóMiratal Fteekei Fttiöp toawktraa \|ifito; UjrimVéa nte*, qll. mim. tlöfiSSM! Éri Ifcéea ftt Fél 4m S H Negyedé l íjt. 50 kr. IttrdettMayak s 6 hasábM pátikor sgysaer t Ir. Wbbsaöri hlfdoflMílö kr. Bé lyH«ij 30 kr. Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, VIII. évfolyam. SzertaroztŐi Irodai flova ilipMÜmiii-azét iíletö kOalsrtuyek küldendők Uj Yánwliás.ulczd 011. as. Bérmcníetlen \| levoldk esak ismert kezekből fbgMtalnak el : jjP] Kéilratfjfc vi»4«J nem kütöelnek. l?yitytér;\|P«iuora 10 kr. mmmmmmmmmtm^ íp KjöZM ÜV ELŐDÉSl, TÁRSADA L M I 4 d Á ZD Á SÍ A.TI HETILAP EGYEI ÉRDEKŰ A ZALANKGYKI GAZI). KGYIÍSÜI.IÍT ÉS TÖBB MÁS llÍGYllliT HIVATALOS KÖZLÖNYE. 5365. í . azam léarr Hirdetmény. A talgy-kanizaai ltír. iörvény-szék részéről közhírré tétetik) mi* szerint Plihál Ferenci nagy-kanizsai kir, körjegyző kérelmire a pécsi kir. küíy\'egyzfti karoarinak 1881, évi junius hó 20-ik napján 93 sz. alatt kefélt rendelvényül nevezett kir. kflitjegyzö általános helvetteseül klreodélt s ezen kir.) törvényszék által szabályszerűen felesketett Dr. Pásfai Sándor kir. kwerafii jelölt helyettesi működését nevezett kir. közjegyző távolléte [((lejére folyó évi Julius hó 9-én megkeidéndi. Kelt a nagy kanizsai j kir. tör* venszélnek 1881.1 Julius hó 7-ik napján tartott Qléeéböli -j-(P. fi.) JWftlé* m. k. kir. taéki elnök heljeitea . Lovak Ede. m. k. kir. tazékj j«g)r6. Nagy-Kanizsa, julius II-én. Megkezdődött az aratás, Szöt-galoiáá, munkái földmivee nép lepi el a „dús kalászi hullámzó féreket," hogy learassa a«[ elvetett íujag után termett áldást. A fóidoai vésnek igen, szép ideje az aratási idő, különösen pedig akkor, mikor nem j klón y tel fit nggodaloias pillantásokkal a soványul termett szántóföldjén nézni, mikor az Isten megáldottá1 munkáiéit, annak idején adván harmatot és uwpsdgárt, esőt és szelet. Hogy milyen lest jaz idén nálunk mindenütt a termés, lazt móg most teljés bizonyossággal meghatározni bajba volna, ámbár Ja kilátásokra nézve már az ország jminden részéből lehetett olyasmink a hivatalos adatokat. De az aratás idejében legalább nem felesleges elmélkedni a föl aíjnii velőssel kapcsolatos dolgokról, különösen nálunk, hol még annyi sok a javítani való, s hol a ozélszerü javítások mellett igen sokat lehetne lendíteni földto Ítélésünk ön. Ertjük a földmjvelés okszerű kezelését. Áldott földünk határozottan jobban gyümölcsözne, ha bizonyos okkal móddal általánoV elterjedést találhatna a rationalls (okszerű) művelés, ha ottis^ ahol jnég nem ilyen kiemeltetnék pnimitiv állásá-ból, mert kétségtelen az, hogy s föld racionális művelése ezigyflmölj espzőbbé tenné, a gazda fáradtságát dÓsabban jutalmazná, a költségeket jobban födözné, s a-.\'gazdiinnk egy kis fölöslegeit is juttatna, uielylyel eíjdig a legtöbb eseiben nem bir, a minek következménye azután az eladósodás, és az, hogy sok esetben a kis birtok nem tápaálja ga/.dájat. Igaz, hogy népünkben sok he lyűtt nagy. az ellenszenv az újítások iránt, sok esetben a közöny is.nagy j szerepet játszik,, szeretve apja és nagyapja nyomdokain haladni, nehezen fog fel valamit, — <\|e az is igaz, ha egysze^ őszintén megmondanak neki valamit, ha képes-valaki helyesen elmagyarázni neki, és helyesen indokölni, hogy miért helyesebb és czélszerűbb Valamely dolog így és nem úgy, akkjor hamar hajij lik.a jóra és sziveseá tesikísérletet a neki ajánlott módon. ■A hoz a ionban két\| dologj szüle* séges. A személy, mely ©t meggyőzje valamely újításnak czélazerüívolfiról, \'és az eszköz, a melylyel est megvalósítani iparkodik. Az ily személyekbed nálunk kétségenkivttl hiány van. A közép-birtokos osztálynak 1 természetesebb és legszebb bdvatoit-sága volna ehez, ha j<Jl fogja fel iáját érdekeit is. Talán van, a ki ezt meg is teszi, de mindenesetbe kövesen lehetnek, a kik a nép jóiéi és a földmivelés érdekeit anny ra szivükön viselnék, hogy jönzeten támogatásban részesítenék a földi ií-velp népet.k Nagyobb része pedig már teljesen elvesztette befiulyásót s népre, de talán visszanyerhetné, ha valóban a nép barátjául I mutatná magát és ozélszerfl tanácsokkal szolgálna ott, a hol erre legnagyébb szükség v«,n s a miben legaziveleb* ben követi a nép. _ Ennek .-hianvában gondoskodni kellene oly tényezőkről, melyek jó irányban volnának képesek a népre hatni. Merjt a mit az iskola ez j érdemben tehet, az csak a jövő nW* zedéknél. tphető majdan igyűmölesö-ző\\j& Az iskolának befolyását a szülői házra még mindig nagyon is csekélynek tartjuk, pedig e^y kis iparkMáe mellett ezt a befolyást is emelni le* hetne. Nem szjlkség bővebben fejtegetni, hogy mennyig lehetné emelni földünk termőképességét s ez által a földmivelő adóképességét a földnek rationális művelése által. JNem tagadható, hogy; a kormány e tekintetben is megteszi a lehetőt, do a helyes eszköz e czélnak alórésére rafg nincs Alkalmazva és szerény JUMllI Ll JSIJW Jli.ll-> nézetünk szerint leginHbb társa-1 esiség. \|A ajefelégedetuégb dalmi uton voina valóban létesíthető. Az is tagadhatatlan, hogy a gazdasági egyletek körükben szintén minden lehetőt megtesznek,\' de részint a közöny miatt, melyJyöl meg kell küzdéniök, részint pedig más körül-mények nagypan gátoljak őket áldásos tevékénységükben, mert a föld-mi velő nép igen nehezen vonható bele a gazdasági egyesületek érdekkörébe. De nem kételkedünk abban, hogy a vállvetett működés itt is nagyban előmozditaná a törekvést, csak minden faluban j egy-két j tevékeny és önsetlen ember volna található, a kik a nép érdekében valamit tenni akarnak. E gondolatok kifejtése a szak-férfiak . feladata. Kérerfi is őket, szíveskedjenek erről gondolkodni és esetleges véleményeiknek e hol yen kifejezést adni \' Fődolog valamely ügynél az éndokfelköltps, mihelyt ez tnegVan, könnyebben u.het az általánossá. Gyakran az egyszerű eszme is sbk üdvösbek teremtője folt. Közgazdasági éaj egyéb bajaink között — ugy hisszük —" alig van méltóbb tárgy mint, az, miképpen lehetne földmivelő népünket az anyagi jólét bizonyos fosára emelni? s hogy ennek a kérdasnek helyes megoldásától igei) .sok fttyg, s tOggj tőle különösön általában anyagi érdlekeink emelése azt, felesleges volna bővebben, is, megfejteni; ímert minden baj nagyjában vissz^vmsetheté anyagi viszonyaink roszl állapotára. Az ilyenek mellett leUhad a közügyek iránti lelkesedét, csökken a szellemi táplálék iránti vágy, az áldozatkészség akármily téren és fogy az erköl pszar bőség Ikell, de u határozottan kirioato, hogy a szükségletek kielégijttetliei Bejnek. Ezt kivánnók mi a mi földm velő aépdojkMk, íogf a nemzettest erősödjékj és gyarapodjék ép erre lékvS szükséges, hdgy a kellő téaye ők egyesülvén, czélhoz vezető eszktsok által iparkodjanak a földmivel > i^pben a i föld okszerűbb müvei Mttk nagy hasznát és üdvösségét aéggy őződésre emelnj. , Csevegi$ s szent-gróth tanitó-gyulésröl. (H. M.) Mses Salamon szerint míödenrö van idő, A x lüjoríuágot {blviltja u 0rOm, a munkát a ] iliímAa, a rosnt a jó. — Ai emberi életbe i jigy. váltják fet egymást a régietek, úgy viliúk\'ozoak legymáml is «\|. leolétek, igr 0« érdeke* vUtosalosság a kü-iűnbon únulüi w\|egyliangusigba \' Uár o lap jpult HKajnábaD jeleztük, hogy Zalame] y/ non népliúiitéi, kik a megyei tanitóu itlletoek tagjai e bó 4-éo és o-ikén fogni kj Ölizógyliínj Unáeikotáara í Zala-fiteot-Oi M ira. Ezokmik a tanitói ván-dontytlléMkn k igen jé ptását éaatatjuk^ Kitükiiitvo al ÓL hogy áz égy pályán egy mogyébso. m ködöknek e gvUiéi iita^mindem entendéheo gt«er -alkalmuk nyílik, "iipgy i egymással nmgjsiuerkedj«DÍik és gvümöle»öií eexnée«er&bep ousdolást ssMsosk, • váttíj dorgyalésckopk kttlönösea nkotfi(fl\|fégro noiű; maradhat <s jótékony bstésnk, mHyb«i ások n^gtarutnak, mert s kOs0u«égbea fel-keltetikja tiáiligy- iránt alimelégebb érdek, látván, jhogyí a tanitóeág sjabad idejének egy réoét i# IniAMnilja aim hogy a tanítás ■ikerénSk snewe érdekéién gyakorlati eld-adáioksit ta»asak snaás e]6u. egjrmá(ól •zivesen tanslva. ut as érdek le keltést mi nagyot fontoanak tartlsk, mi nem ismarflik, azt kellfetf nem rt a a Mi mit jól Hihet f- jllfc, ast i\|, a mit s^flkaéges rowuk tartunk^ s [bkonyoo sitt élete véloraénjt osakls k suintiyss msg^ésédés váltostat-hut meg. Kedvem voíuhÍ; orröl a tárgyról állít igeo okid beszélni, :a gondolatot bó-vebbea\' kifc tehi, s eseretsta, ha gyongo i vam sok g \'oljuilmtns, sgyaserre enge elméjQ witlisler kOrébe is i. la ttom is wlték képe* ezeket leggyóoai, tsUa eddig táplált üt rí uZmle téfoifélt" Igazgyöngy. Mondják : a kagyló etpgának j Teoger bórám hátijában Bütegségi iwadménya GyOiigygyé válik bánatában 1 — j Búvár iialáes vakmertSeo . LeasáU érte eaiora boisa i — • Sok arí hölgy élíeségjj\| Igaagyöngyk^ft aytHéa bordja . Bánitiinimk tmigorébea Ily igaagjasgySk icnmaak, — Igazak, is — mj§g iixp árok,-Ds... vigasai életaninnk!? J f K T. Lltiálioz. Olykor-olykor, ha fölnézek hozzád, Megkaragsaoi, elfordítod anaád: Kgyuar, oh esak sgyozer néta le reám I 8 -megteremted boldogságom, Liaám. Mondják, hogy a ftld is egyner régen MagaMrette a napot as éseo; ^ addig-addig epíkedett, báralt,; A míg a nap feléje nem fordalt. "gát U, Usáa, éltem fényes napja I Miért Véned sokon tólem, Irogyna Arra kkUk, mire ftld s napot? Add Mg aék«B, amit a föld kapott I le fordulj sf, kegyia aéfca Éadekelve rw vetní ssoron I tasaid Isi a persssnsat. ok Lioám I tornái, kíh« kflsoi \|«tai Uváa. É« a Mdet, smít volt pessU, kopár, MusMU egyUsoegy sogár , llistosé virágokkal liajpan, ■ fl njf életet keltett rajts nyomban. Pun tán marad, megreped a szivein, Ha ez tovább is osak Így tart, érzem. Uj ^éiotre nem ébred as soha, Ha le, Libáin, nem ktjnyffrülss rajta I , BMeti fFritdman) Mtnub A marosvásárhelyi politikai SsszeeskBvés én ul* aés«et 19S1.) áfolndr Q yyr gyi 61 ■ o\'ésábitó mamik lm (A rsráaá^bl\|i töntetfi uftl. — 4 !\' \'Wj)>r thigffin (Kantora). — Púm tilaUraaltta. - l»m ZtigotuM, P.iíné, Bwanjlaá IJ«ru«, Dombi, Gj5«> a/M, OdíkmM\' Krtnoi, u jórdéljiek Hokíiiu. - I Htgyzrolr n)abb jOelyoUj.) Erdélynek igen élénk városa volt akkor Marosvásárhely 5 kis Kolosavárnak tartották és esákolyek ffivponának novealék, akadt benne m\|gdáa is elég a szegényebb fajtából, ludée nem egy, polgár eok ezer és mindannyian kemény fiMafink, még a papjai isi Együtt tartottak mind s as ollonlitl-lást a uyakaeaágig vitték, a miben a «Sk jártak eiáLés leginkább! ezek "aduk kifejezést a politikai tflgMéJkaek. Aaatrakán kifenaa.rOvid ki* fekete tollal, vagy éppen apró szárnyakkal^ fekete göndörfllrtll íenyes zeke vOrOa zsinórral di-ssitve, jelentette a íoasulh gyászt, a martl-rok kiontott vérét a fcaote mesOs, a eOtét haragot és szárnya* beant Hajdan kincsesnek nevezett Kolozsvár olvadozni kezdett a bówi napsugarakra, ám •) ifataér Ortrrr .VII&I*lfl-VIUgvaLs Mtmfl S0 w«awU ftra IrtaáS UktAsí, mt)«T<n M «M —rialbM, tllSiartHal\'t fiatal térni naflwi SmI, fméöTSömi fa. HHn la; 1W1 nSt mm dSdéiü rfaiMSIaib, harr VU^m alM L Hm 10 kM b\|baUÉb SSiIilmin jjirtas i« <nUúa ^"ii— altMtlaSSp#Hn aMlraab ÍS iáiiaa Itt aMMaMh b a émtk mht>, mt-mkm Mim m als* a ililéftai wwmiS aaiMsiS ilji iiiimHh h J1 rr"t,L-t " íitil !* (ftnkkel k (I ttokét ok s tol-ntlii iiara-roln 1 Skót, üSk, q bátor-Aoyk dó ke-lien; beutzó \'é te te ár- ■ara i rágok ÍZOl lálltttló oly (IpkedS («k 11 Marosvásárhely jegén mefftttrtok augarak I 8zótlan komoly f^rfiaka lyett asazonyaikat beatéi lel lék I naprikástatták folyton az oastri éa Baebhuszárokat. Hej szép asasonyok éa láoyj lak Maroavá«árhely hölgyei s m go* OltönvOk még szebbé lette pedig a honleányi tflz és-ielkeaei aág és .bánatos érzolmek közi ki bel villamossága volt as, ami •zömeik ragyogásával Uliidöklűv ozitkat. No bánts éa noinyulj I10 voltak as utánuk sóvár azeiurk tiszteknek és Baohhuazáfoknak\'s naaláuok, kik soha ki> nem iVgy aebbnél elmésebb oajipkodá«okból, u< a Baebboazárok életei magkoaerjtotté c Nemcsak a saiuháxbaii, haSem is folyton - tűntettek, fényes uappjű udy, mint éjeken í ii% lovas Walaikkal beji rták a várost, mélyet folyton fagatoltaágbai meg\'iamél a közel falvakba reptli az 0ei kasiéjyokba. Eiryik Lázár ko Bueziné —\' egy esoaaszép honvéd-óroagy Özvegye volt a gsniália oaipkedé«oknpk mos-Ére, vezére.\' És nem férhottojk hottájok, mórt tű-ssurásaikkai, osaláu oaapdosáaaikkal sohasem tderiíek annyira, hogy a Baolihunijrok Dn-kén^e is kuoghatoU volna rajtok s jkérdflro bttntetésro vönják vahj SkeL Igasi magyar világot tefremtotiek Mit-rosváiárhelvop aj Baobbussárok klltj iá, melyet élftbfe \'ksibesal szemmel násetl a szebeni geueralkomiliandó, azután dtthOaen lonyo^o-tCzöU és tqabb forradalmi fésaeknea teklu-tetto a keinénynya^tr nehéasaékely rároai Eréé raodefeUK\\Jéttek MfeebouljÖI és stt-rflo jártatiák a apiosiiket Marosvásárhelyre, kik aztán osakugyaau szimatoltak ib valami flsaaeeakUvést, dd nem tudtak nyomra akadni. As Apolld épület volt a Ursaa élet kOspotttja 5 a aátooik oméoftut a színház, cainoa ssinpaddal és egy karzattal; a sáinte-rem alatl\'as ólw emeleten két nagp ebédló üvegfalakkal eltálasstva) egyikben elmó-yekkel kívül tartva, ok ssét itesz é* kato- \' " nni és BaohliSszár elem, máaikhau a polgári, mágnáai elemi nók, ifjakj Öregek tel)es d«-mokratikui ekyntértésban éa Dsszotartással. A ndk [egyik nsgr otinyjft as voltg hogy a izin terem ben as lflIAhelyok els5 sorait állandóiuj és minden előadásra lefoglalták, hogy a Baobbussárok .oialádjai ne kap-hasaaiiM. holtot éa ebbeli asiórakosásuktól is meg logyoiiek fosztva: majd midiin ezek az abíakkOstii tágas helyikbe tribünt állítottak és onnan néztek égv-kút elóadást, a luarokvásárhayi tOnteté jiok ez ablakmélye-déaokbe fekeie ainorral anaitetl vörSe drapériáé páholyókát eaináltattak és innen i* kissoritdtták [öltöt. Halok áfltn tárulhatták, az idegou oa-iádok u8í azük lakáaokban nyomorogva otthon unalkoilak: kin vilit a oanládRínak hivatalból hsaa menni, kivált a kinek nagy loányai rolták vagy fiatal felesége, no <_•«\' pláne tOvb [volt a fajra. Megvolt a mód, a pléhgailár, a bárom éa két oaillsg, a selyem ruha, JÓ konyha, ne mit ért, ha senki nem látta, lik eaak a nty\' fal kOaött a tükörben 6 maga nem bámulta. Katona parádét, vágy szép idSben sétát ha tartottak. Marosvásárhely hásablakai rögtön becsukódtak as egéss utesasoron és sötét ftggOnirt ereestettek rá. Megpróbálták azzal aavarai a szineló-adást,\' hogy á ssinteram alatti ebédlében Ijaraány simái mulattaki tánesoltak, oaalád-alknaa bán adtak; a vájasz «z volt rá, fogy mái alkalommal tnár alig ésárevelteté lyukak voltak átfúrva a ssinteram padlózaton, mslveklM teukilfil ikare nutu véve pap- \| íjik\'át szórtak Is a tánosterammé rögtönzött ebédlébe s a sseranosétiouek aat hívék, hogy as ebédlé pkllóaata volt paprikával beszórva, •p tehát iaopn is el kelle futniuk. Majd ks eiéadás végét bovárva, köte-kedai kesdáiek as i(jakkal s midőn, ez már pintéi gssedwt. elég voif Sgyik-máik nőnek a liajnaiit víoaoaalő peati sosztarinas e szavait (tssnétalhi t .hallja ssi, ne botsak muszka sstilségel" és es jogos inlianj volt rájok óriáai kaozSgásaal kiaém a nagyobb ssámu polgári ktMtaségtél. Volt iljlan eset isjjhogy a kitűnő le-jásos-pansi ói — melyba a kalán megállóit -4 htá mámorban inbiakáló egjrik uá-rom uíillug m törvényszéki riphter, -lzekuss Bogdi sten ori „kellnar; kiáltásával f&lres-soove, glé lába ugrott is :a késaségea Be-féhl\'i hiriJi en s szaporán rássélta I Ka m jött többé tokaival a közönség kvtzó ks \'megtisztult a levegő as ebédlőkben isi j Ily a olihez hasonlÓj azámtalán oaipka-déaek, val ban keeerüvéj tették nekik a magyar fold\' tenyerét Uit a családi életbon is terjedi . magyar saeűfm, a as ilyen lány, vagy asi »uy, pardont Ijoftti a vásárhelyi nőktől éa nékstett ssiajslsna, — lársaságba. Otth n aaián a uflk uuhítgatlák aiyja-kat,;férj«i ot 1 Sogedni íteilett, uwrt már el-viaefliotlettjié vált liokikljtá álét. (Folyt j). A tanár és védenczei i Irta: (teli Flytífire-cJit\'lén Emília. fsnlUaáa: mtlOKARlf ALAJOS, xxt I Jelesi«tek Llsllbribw. ■ (Folyt !köi) \|RIgdn, épsn helyeieu4\' vélé Hilda; aDe mondja 1 teg Islkéaa v dr, hogyan van, tagjr ön Olyan hamar rU«\|a!j érkezett VV.-WHf • ,N<mert a limég éa még tuá* ok mistt 1* 1 z éjt l« fallAwnáltam és tgjr .«égy napi utat kétszer Inusoknégy órában leltein meg; as41 is teriaéaselwe, még álmée ié* vén elhit lalasB as ugrmt, midőn a áaiéssai •redménj ivei a ssáraMk igyekeztem;* „Ai > teraéseeto»n#k találom11 válavola Hilus, ,1 * amin oeodalkoeom. aa, hegy miért km jbkadt is iakábk alndai, adat a ha-iássátra mAmm mm ells«áayg>n ■qiipteáM, mm\\ áa MgjnM m kiesem, bot? sápiak Mftsáfa, jó hajlama attbli ittkhlltittaei Mf gytollttil Mi mm tol hsgj MaajM l\|B<\|tll ffcym (• ft Ml kasSNmdáe : Qu>ai tt iwii Huy Imí AH negyde te p üd}ttk( heg ugy-luMr mm fog ^kfl«4k«éni mm idő, bogy paartagdfM Mpli lunujábM fog oétébii tymni • nap fáradalmuk utéa, As bél hte»to « mm m haj, hinid Mikiit te M0N bs\'dog m ember. ái elyán hintóban Igea-toM gaad fér öl és Vfu i» lokátor a ■lllH\|\| ki Um öl. - Jalj de wsgtóiedkozeiu * tÍMl\' giéihiakrél, pmiy ea aaslbso es n«w»k uUvartMság biáayéul p)M felróható, hanem a\|ysasssa hálnUilannkg »ulae, s mit akad olvasó be fog látni, bt elmeadom min-dea saápitás n-Jlkül, Iway ma kteda ennáJ oaiveesfeb swijt-flróíbí káaöoség miképén fogadja msgyéujl ott Összegyűlt tanítókat { • 9 Olvasóimtól! fsltátekmek Mnyi topom-tál tudományt, jlogy tudják merre vaaoirt.-Orétk. Kím fekVáiérSl s«t kall neki jwlut mondanom, • <4k Ml tyll magjegy esnem, hogy babér luismoudás Ml tartja, hogy minden saentnek HMM feji liftjük ft jkeHi, Özant-Grólb vagyis inkább kösönságe ímag-/mutatta, hogy m ft köztáoftdási nem qúiidtm-j ben találó, mert frendégfí ijáni oly pazár bő-1 kezüséget mutatott. bog* in közmondásossá f vált magyar r«ttMMlM itt ulabbap bt sonyossá vi\|L ptirn Jpgtjm tehát 0 vidék eeépeégeit rajzolni, nem [fogok saóllani • \| vápáért tekervényes utairól, mii érne mindaz 11 jóizlvU stoberok kiájkül, ft derék közönség rjAlkui, mely ft Implsk 0—k még meg* ftdjft m éleiét, s bennÜlM kik őket megismertük, oly keljeme* emliket hagyott bátra, melyet igeo-igenj sokáig fulejtoni nn bírunk. •i. LJ1 • » • A tauítókliél álló jrendozö-bizottság már liolck óto lárad(\|lt ft .jeleijtközők olaséiláao-j lése érdekében, \|> «nuut ftfkftliHUok toIi bal-\' tftui, niodasfll « bori bekopoetstott, a legnagyobb iliTith<nrii(\|al fogadtatott, • ft derék Mt-grótbi oialádok a \|«gkáneágMtbb«n ojitvánitották, íjogv ■§$ érkezfiket veitdég-•Mretó atirwvéggei főgjudják. Eonak tulaj• donlHbk jóráaabou ait, bőgj « allUlommal k(M I5U Uiiíérfiu gyűlt Omm SaL-Orílh tlai lOat a nem omlAbzIlnk kOegyüíét«r«, a hol aooyi ogylltt lőtt vbloa. Már az elöér-íekezlot nftpján (jaliiu é-áa béttSoj érkatell B>«g • gytjáaM réztv«pfik DftgMbb réasa. JEsckftt a rflndttUí-bitót^ág alianiréM mélió oolteyálitá«Ml l^gadtaű a • biaéttaágnak ár* damatt íokoiza pMg bog; minden ár-kari vonathoz (b&lflüá áe kedden raggal) Hat Ivánra k&caikut ia küldültck. melyekaí árkarikat a gyfllé. Itfijáre náiiítojlák. A máaik rém kedden raggal érkezőit mag. a a a Aa alAártakaflet ft kfegySláe teendőnek véglagei magáiUfiláaával foglalkozott. Ebből cak egy uossaiiatot emelfink ki, ast t. 1, maiy a grOJáara Mintán érkezett taai-t/mf/ket agy ilaeá kellemetienűl érintetté, • kik méltó boaaaok\'>dá«4l panaaskodtak arról, minif kaváa galaatáriáaal bír néipely taoito ft bfitgjak iránt, mi kár tanügyi dolgokról vas aaó. a bÍcoi)y-bÍMay aokasor olyas dolgokról baaaál, ft niikljM kataaei ért Baá roll ogyania a jifii káemaekikeH Ea érde-kae éi eaáp láígyakrfll némelyik a bíráló koinotyaágával beméit.\'« lm nálunk i mIuu kntitáljiafe yalapiely aplgot, ft nélkül, bogy ártanának Imtá, mart Ibtm ft kriUkárftl ninen könnyebb « ft fíny áléea oaftk másodrendű dolog, márt netlabetM m a pwdagogiánál te Agy. Aa embtiatett ugyani* ott, begy minek kéeaiUatftek » itiMtelt Umitóoók oly külön-flla /umalieaeáket a Uányndreodálukkal, ka kOinif foltoibi áe varrni tódnak, jaz ele* gmdi \|ib m«g kaiie te, oly kanári au4a-rak, káaárkák, borgoll tlpkák áa egyéb Hmm—kék íilirfigai mHMU\|( — abban mag \|pláM alraiatta ft ntlrkol, bogy Ml mondotta, mimarínt eakoru UrWrnt kéHene bojmi a ■li kátlmnnka Uatlidtea, a annak bkaaa-loeM kallaaa keledai lal aa oeaiályok Mariái. Kai paaanlta el nekam baaalM baa/ gon néhány igen képre. ealWaaA, f bogy bánatukat ekwtleeiete flmeeaniltam egáee tu> dománromal m aewtljtiíklból e • meggyé stdáa Mainta áe igi bauján alaumdaUam •akik, mennyire igaiaágtaíjtnok \|Mk • tani^J tók, kik karíár«j6\|k«t irigyelik éa UkMl ttgyatlonül támadják\'mag j elmoudiam nekik, 1 mennyire mikeágee ka uyep kanári madft-i rak káaaitáM te> a jó izié« iajlaeiláeára, a bogy meBnyire nanjártik azok, kik ezt el#\| ítélni ktpeaik, én bpnlatoroat Mealam ki m iráni, bogr egy janiló nem Umja, ft mttl minden laniionö tudj bogy I. i. a nói kézi-munkaiauitát tarra i ráetfeleien meg raa ál-l lapitva, e oealályokl aaerial elö ra« irra, mennyit kfll belőle janitanl Ha már moet 5k najnáliák, bogy ém roltaa ott M elfi-értekttxléton, mennyibe eftjoáltam én, bogyl aeakat a derék tanijpnóket már aa alUria^ kezletrá nam iamerwttem beg. így bOnbS-j dik aa, aki atkáeiki e Mentül fel fugád tjun, bogy ataa\'ul m elóárlekezletet nem ntulMZT mm el eobft. MinS «ép lett roliift, ft darás] collftganók megeártUtt érdekeért aikra klj kzállni, ügyüket minden támadáa ellen megij védeni, a axép ezetnjük moeolyásak eltemán\' hréte mal\'ett a b&aaim diadal nenue árwtá\' ben BMránren viaaik\'vonulni a oa!fttérr£L De gondolám, a mi késik nem ifaulik a tar ram fcáee roít- a Máanan (6-éni reggel m egyébként oly oaeodaa ate rárae élénk kápat nyújtott, itt-ott élénken beeaálgeló eaoportok állottak a nagy érdek l(dáaae\| beaaétgtIUái a Utrtáneu-díkrfil, án pedig az egereaegi kartársftkkal akkor árkatre a váróiba, a randetfi-bholt* aágnak egyik derák! tagja, aa lm kedveaPo-aaogár baráUJin mindjárt nyakon csípett ée olőre elrendelt azállíUunkboz vezetőit, Hzt • Orólb váró/a egyik derák áe áldozatkéaz polgárához Laekenbftdier Fülüp úrhoz, kinek kOréban. ugyteo nem forgolódik egy \|áMrotetroniélló b á s i ft a ■ a 0 n r, (M anyja te fQrdóbeo tartózkodik moat) uo ft kinek kadree aúreeeáge mágában. egyeaiti egy nój izerotöti mnéllArngé ^ e kinek konybáján nem iebebetatt átarerennil annak biájuyáb 0 el iamaráerauiáltó1 buagMommftl ve« réazt a közügyekben, a agyaltelén azon fiatal emberek klaá larúpjjt, kik m élet Irómeinek él* vezoto mellett logfóUb Örömüket a uoinoa la-ráknyaágben leláljftk, bftMooMá tarán magokat mindenütt, a bol eaolgálaiftikal igénybe reeáik. EOviddcl 6 ora után nyittatott meg a köagrüláe, Aa öaajmgyült Uoiiókat, a axt.-gróibi uazinó nogyiermóbqn a\' rároe darák jegyiAa Koeií Oytk ür\' UdvötíJlto a\'rároei Lftlóeág élén maleg wavakkat ft várói nevé-ben fejezvén ki OraoBát a fOlOll, bogy Zala-megye náptanilóioftk egy ráeaát UdrOz^beti. Ilnnon az egéez UoitóMg a refonnslM úaola-bázba indult, bol Sk&M tauiló ur, mintatanitáat \'tartott demonstrálván aa eljáráat az egy tauiló-valbirótí oizt. néptánodában. A uiitttalftuitáe máe(é\| óráig tartott, \|mahrbM — riaeattárre m értakaalati teramba — eláok eMmeeaere fü-ifidütl, m azonban inkább egy azaklupba tartozván, erről itt Mrebbea nem izélünk. — Azután a teetflUK elnöke Cmllió Alajos olvMfa.fei torledebnes jrleütését a teeUÚet egy éai működéséről, melyben az egerese-gtekkol nem igen llizolgóen bánt ugyan, de mely Udvardy Ignácz, ogerizegi Igasgató biggadt felesóűftláM után kár nélkül elsimult. Egy testület sohasem lehet felelős egyesek közönyéért, s ea a közöny sem vehető,mindig bebízonyull hanyagságnak, aaárt náaa- Idnk eaeriot te kár M Wllantiekban\' eádl sxaVakat liwanální, Báaf; AbM -Mmagk a kilátásba lwl;aatt omágps (#ilól gyUée Urgyalról éhJímmí babaióáe éfkimarHAMf a eaargalmaa dolgosai uag/obb jigyakwtárv demeli volna a lagpk ráeiáről. A HbW Ur< olvasott áa alőadatt, lolgokm a flW»aráiílaza-retet leplérel Ukarjok ab fonlwkŐ m bír-daeM látezéaüket, kö ne jelölia Wylkat, m+ rflijenek a jótékony alMteág Mt éjszaki-, jába e csöndes órákon m ázállj\|mak M kt-(értani. (Sppcn aaárt indiiianyoua u eorok írója, bogy a .közgyűlés Jteiáráme al, mteaa-rínt auaial ári kőígy ütésein kin \|eeopáo eaak kát előadás — egy elmálaií éü gyakorlati bftügauassák mag, a mely índitijany el is to-gadtatoíl, f , \' ; a a ! Miután a léleknek adatott mac a tápja, ft test sem \'amradbatott bátra, ■]• bol előhb ft esallam fegy terével kfcdöltlai, olt két óra tájban hortéiitlaak a íeslre nááve hasznos (oglalkoaáfttos, az avéaltM. Aj legnagyobb áraaldő^áiefd sieüek ft nagyon ilisztelt kar-láranők és kartéreák, bogr\' a íbatkó alakban felállitótt aazuéok meljett játlyeiket tl-(bgU\|)ák. nocem a jó aon egyltgra kedves colíeganS maiié vezetett,, ki oljés naadago-giai magjegyséseíral füfzereaM eMdamat, vélem szemben pedig a oollegaapk egáez koszorújában gyöflyörködtam; ujbál meggyőző-dáat >zerecve azon tapasutalaii mv iganságá-\|ról, íiógy ft nők táraaságában (ílkOHött ebéd jobUfeü, • bogy hamarabb naKemásÜi aa ember (tehát ^batáro^oltkn kárljoztalom azon rideg tudós .megjegyzését, ft ki mt mondotta, bogy a ftőkUhf \|ó gyomra kelj m embernek.) Vigan áe kailamsLé folybk exen órák lélbanaiutva egy-egy jtOftMt által. Derák Un fel ügyelőnk Krób Pál ur TrMort Ágostra, a vallás- és közoktatási adnistetfe emelte poharát, mitk jelenvolt tUitók Ifkes éljenek-kel fogadták. Friedmaijo Beruál (Kag/-Kanizsáról) Krób Pál. a Miauagyai timitóteatflleiat áeCeatbóejaOkQt köesöutötta fel.Esorok irójft véde1 méhe fogadta 1 labitónőkot az al^MiÜk Bodapaelaft Mköltött vilmrra utalva, 1 azt a koraMrü kérdési istte feb bog) a tanítók között nlnéeen e sok bfteiootaiftii te. 8aant-Giótbnak derék áa, liftufias értelmű ergéd-lelkásae, Feráoyi An\'al ur, kiben nagy örö-mflnkra egy derék UlbHé. áe tftuügybarátot ismertünk lel, a vsudégelt^e ivott, rossogár Urula ine^saokott ákee sMvakkal aalolém, Mköaaöntmall Z.-Htt.-öró«li derék hatóeága áe köiöneé\|U e igy folyt le \|a gyűlés legutolsó felvonása te derült, áe ^idám hanga-latban. e < a 11 Öt hat óra leié buosát vfett .az Oseaa-gyűlt tanilék nagyobb rékc Hzt-OróUitól; mi kauiaailak -mág néhányan qtt maradtunk, áe vactorai mán egy fölülte kéllemos estét tői töltünk n kedve. Botfy] majádnál, bol ft azivps háziasszony, áe a aendigszerető háfti-gaida, ki ínolleafeg emljtim, IgyógviMráM, ft legnagydbb elŐftékeoyséael {fogadtak j itt ismerkedlgrik meg egy derék jérvoMnl,\'\' Df. Miznerrel i«, a lunek }ókcdvo ia hotug om-berl te egézégeasé teszi. Hngjl yyógyaserá« és orvos mellett eammt litijuim eem osett, fólöeiegee •nillUmi/ • \' 1 Azon luztflít\' kartáriake\|i kilo Haeuí-Gróthon neiu voltak, taléa árnkelui fogja, \'bogy kik vo tak azon eo gyüléaen rásxtvettek. Miu Iáéból följegyeztem novei busditáaul azoknak, kikel eutart az ilyen gyűlést Emeoauá (lleastbelyj, Bél iZala-l\'^e^zí-gt\'il), PerlalL .... mbift (Cabraodekrőn, Ma nr Hahska (Ke-/.i helyről 1; rriedmán Paula (Hztl-prólh), Hiba EugeaU, Darás Emma, laán Irmft (Kftui Hsától;. 1 • legaapínk, a kii a én gándoa előralé-kelJaiirom ide ia, báraiely ok vteft-kbőij Voltak eU\' f L4üra, Báfy Mari Irma, Bubó H»r- VágCl -pedig egy örvendetes UpaseM-láel al \|wm 4ta\|lg«i!<a0k. Hogyha tanügyünk haladáséi ft többiek medált abbéi te lehat köreikspletei, hegy minő tmAUbn van kéava a fiatal aemaidéé steé iiaisrststask lerakása, akkor ft láietuk ulán ítélve balérwott lm ladást kell kaosUláiaaak. A fiatalabb Iani-léi nemzedék oly derék éa képeaU evőkai bír feiawtaiai, 0 nekünk rak alkalmunk oly dacék (alasi tanítókkal legtemerkedai, hogy m nagy reményekre jogáéit fel bennünket ft kOamfvelMáa terén való haladásra nésva. Csak ast kíváanók, bogy ások, Jrik akár kőavedao, alAr köaveive Uralta vannak a tanítók munkáságára befolyni, a íej* lődáera képes erőkai na hagyják gyümölasö-satleoll beverni, bafen admnak nekik bu/> dítást áe ösealönt, Ügy belőlük a falusi álet unalmas egylmoguaÉga ktaepett ki M vssa-tum a tovább kénfs vágya, mely m erői lolytouoMU friss lüktatáeben tartja. a a a Most pedig bqesét vesszünk a darák Hit.-Oróthiaktól s Kívánjuk, bogy tanügyük fejlődjék áe virégoMák. A keresztes hadjáratok okai 6s következményei. Ertekogéa. Irta: KOZAUY JÓZSEF. (Folytatás.) Nyúgatoo mái aa egyas nemzetek tar-máeiaténéT fogva mW von kőnsyiire a nem* Mtiaégnek áe ft lálysbu többi rétegeinek különvált képaődés4. £om osztályokban ne veastesen ft megsMbbaklien, elm>radhátlaoul aajátnerü izellem (ülődött, mely külöaösen • tegyverek keeelé^ébM, ft vitéaeág nyilatkozataiban mulfttkepott a a aaaUamnek társadalmi utón való nemuebüláae ákftl jött látni Ha nem te teaiuiiflk másnak ft lovag-ságoj, mint ft fraak aa germán nemaetak bős korának kifolyását, mágia ast tapasztaljuk, hogy a tulajaaoképeni bős korsuaktól sajátságos vooáMkUan kalöubfiaik. Rajongás vitéMég, ft vállalkozások iránti heves lelko-sadés, sőt kalandorig te lupaulatban ra* joigé szaraismmai áe fanalicu* vailásoeaég* gal, iezok képezik e franota- germán uom. zatek ugy nevezett! hős korának jellegző vonásalt. k vallásos raloagáa, különösen most, midőn a hierarobiiti hatalom már a po\'ilikai fblá emelkedett, neta épen bámulatra méltó. Ez már ft nomzeUlk lermémeláhen feküdt, mely m erkölcsök hdurvasága mellett te • nemeeebb szellemi fölény e másrészről a eaáp nem iránt te kttlőojte hódolatot tanúsított. A lovagiig mégis a nemzoli jellegek alapvonásai bW lejlődött ki, Ida különböző mádon nyí-latkbzott. A lovagiig valódi bölcsője Fran-eaia^reaác déli rána volt. Midőn Európát úgyszólván ft barbáraég sötét éjjele borította, innét sugánott ki némi oullora. Mem is cso^m ; mart Itália közelség", a római nyelv* vei4 való rokonaága könnyeUiilftte ezt. Mar selj tengerparti város lakóinak ereiben görög vér folydogált t dár a iómaiak ide\|ébsi^a szellemi müvallaác egyik lóhelre valL Da a kelettel te gyakon! össMköttftlaeben állott e^ vidák m arabok ájtftl, bár • vallásáé uyelvj külőmböaő volt, aundaaélUl m arabok atom-, médsága által is bmolyásOlUttftk avteafuyok.l l)»li. PrauoiiaoraMg politikai viseonyal te sok takiotatben kulonböatek m északinak! vieéonyftiiól. Már k X. siáMdhsn Proráfteaj ái ltommédos tartemányai elváltak Frana^ft országtól, e külM Ónálló, az ugyMveMttj — 1,1 1 1 1 ii . 1. .1 ,1 mmw Adíaí moalHbíál thfkák. á ml tar itt kavósbbá vak ayoeseeslé s a sms lym sudbaMgat itt sokkal úskább ép* •ágh a tartanék, ifaínt akárhol Afraakkré-aéfcft írók eMgtpjpflk, begy • prevéfteáek Wíüfc ai-. isgyvunf-, élei mád-, makáeofc. ée jarköl Hökra aégre! annyira kl Ittak lelik M éseai i fraakaktél, bogy a kőrilméay mi^. ;daftk fis feltűnő a^áfségufcal képeai \\ A lovagság körében ken ueimeieisk volta 1 m egynavfeett lovaAlákok A fraa-kak tanaéeeelánét fogva tehát köztük ft la-\'ragéét bő táplálékra talált A tonm játék* \'kat ltodig nagy fonnvel tartatták mg. Itt !ébrei \| fól a dal ttéasáia s a társadalom fi. jaott désa te ki kezdődött, Azotíban ft kft-;iand szeretetére BMve északi fttneútorni-Jgal 1 wfsgyetoek. E vonzalom anan^adak-{utó ur ide lelyedáetkkar te megvolt s •eeri teiás vállálamik seas ábrándos kalaU\' idom gra4 való fiajkmukal eaak aövslheliái Déiitália ejhtt való vállakKaík figyelmet bdeeietoelf. jitáliábft" yfnte marása ! harc osok fgedelmi trónra emelkedtek; a \| biíái li birodalom [pedig távolról mág biztatóbb kilátásokat dynjtott\' a raattavság, hpgy sik« Illand hereaegségie, sőt katijmgn ts 1 szeri tenni, a améad lovagok eeerét hoaa [aen lagaaztotta. m az oka, bogT< a fratk Ww gnagyok lUNÉl nem egy seteatt ketet felé. FraMeiaorsMgbaa a lovagság bizonyos asáh aert ieervsajtra jutott. A Utwjküíck te it nyerték alőéiőr ünnepéi) w lamáíkai • \'ft cereeztos hadjáratok száradéban innét MW iték s terjedtek tovább egém Kyugat-Lur pébft. Most vesaüak futó pillantást ft rárasi áe fftlaai nép heineiára • jcorozakb, h%y ft karasftlM had/watok átidomító hatását m nál lobban szemlélhessük. A városbatj: lakék, vagyis M Igyaava-zelt\|polgári osztály Európa különböző országúban különböző rak • keresztes Imi-járatok kcadstekár. A hűbéri alkotmány, melyben a király képuía ft tegMb hatóságot, lagkevásbbé voll :\' nyomaaztóDé)franQoanr«zágban áa Olft s^rsaág igen jelentékeny résaébea. igea, bog ■ < Ulaazomzágot a longobárdok fi ad II alk< imány^jfl uterMllék meg;\' de voliak kin télek te, aái Kóma, VriMtm, és u Eli ráhatni, maljjjik soha som képelték a foti\| obár\'dók Ürtfkát, Ulftszorazág tengeri kikötő városfti kési töbl, ifüteg Vsietos soha neto szűnt iáig v«g iép«n kareiljeda!ml várm lenni, Itt a p9lj áíi alom mkt ild\'J ••lőtt aau Q* Ottó cái 14r halála éti kezdette fejét fllliftiilii, s a k Naikaső stámd első negyedébfn a «a-bad ágra törekvés jelei uundealii mfttal-koz ak. Különöeen kiasékméayolm ft bolgán ,elet 1IV. Henrik jhorvwikái; tehát épp«» a ker isztas liadjánuok kezdotekor a. uérasak lak 4ága oly köcjogi álláat foglalt, indykn (M\| á hípodás töbU nem vall képetthWÍ, Dl má k\|r.t állottak Ja Viszonyok Dáliláliábfto, bol » uormannols saigoru leudál rscdiiart hoi alt bar, ámbát bt Ts olyan váhtél, mini Aa stt ás Nápoly, melyek a hódítók\'kesébe est ki,- alábbi köztársasági alkounányfsimá juk imurfato, ipafkod lak peigári alkóttaáaya-kai fovább feji letoleni. Így PAtemo. fíidlia f3v uvm m arabpk alatt sakrault aeabad in téa Moyeit a notjmannok alatt ia magfudta Őft 11} s a karésalM hadiáratok Üejábw sas galma, iparai a ksraskedalma állál még til i&b te fejlesztette.. Kranaiaonftágbíui\'\'ft városok állftpou a I imliárd városokéitól karésbbé eéáeTÖssa jeli Meakilg, habár hl te Itagy kllleiiijg állót föun M északi és ft deli rést váras4l kft ett. Pl Piovánit, me\|y UurgwidiáhM tar lei >ttt már • fottdál mitm ayemáeuk ka* ré bbá áreate e a sorsában osátoaé lésaek ,Dálben érkMtam meg ée magkisárlám néhány óráig aludni; da alig aludtam el, midőn ast álmodtam, hagy Iíílua kiaaseaooy megparancsolj míeaarint fölkeljek él csónakomat readbejbMva, osukával és Injiefflifiil tálra, hozzam; hasa. Jfagedehuedketfve él örülve annak,:bogy m álomtól Maiadul jak, fölugrottam fekvő Ihelyemről és siettem eie-rpooeét probétoi, éa m amint látásik.elégni* kerrel végződött, amennyiben való áe nem álom.\' £lgM, látom, lelkész ur miftdíg saa-un á vadász\' mint a balá^Mtban/1 válaszolt Hilda vidáman, Sés soha som Js giadag préda ípélbül vissza," aKs még eam elégít ki m, távolról m,\' folvtatA Wftl\'iodor. Teljes szívből kívánom, hogy a saspsoess máa dolgokban mini a vadászftl ás hiláeaaibao, kedvjakedjék, Kibiaai-é Hilda kisaeeaooy. bogy a sse-seályes Istennő például a eaeralemMn cser* ben hftgrnft?11 — Ekösbeu maráaMn saal-makalapja alá ée meiyM a mOMlygó lélek-laljM eiemaflte ftéaeU. „A* tötfb, mtot umodvíI tudók, ée Vft-lóbftfl annál te több, mint amire feleiéi birok/ szólt Hilda ymáman; „dé aat hallottam, hogy nam madeubeo lehat > m ember itorenasés, és aki a két j esetben aa, m alig lehal eaa-ft hftTaiftdikbaa." „Ea adkariatlftft UihU kíiasezonylól," váífttwlt Wslltodar kissé elpirulvft, míköa* ben lehajolt és luftét a munkától fívoná, áe pér piHsaaljg Aebagé kablébM torli -t0h, asótjM, meddig maradjanak a dobba-aásak viaweaeallaeel ? kárdé, olé hangon, Msdy méiye« Hilda telkébe halolt. Bmmk keugeeen nemet mondott j de •)M ttj uMgat té/a saáilak, .Hiida hlyssaony nagyon kesaáav wlví,8 íojyíkfé Wftlli^ider sötét (ektolfttlal, saaraeaa tartva mtobbftn Hilda hgiáL $m»-lyet as afadeakáMM kteeabadítaai Ipar-kadatt. I ,ür ÍMMI\' kiáll* Hiida fátéakM. #aU látja WaMto^ W M kér lé $ lápun mm já bt? Etmmm kmmttl Nem vagyok koménmívfi, de oeak nem válaesolhatok azonnal I" 15 pillanatban felemaié Whllioder fejét ; azonban m örömsugáraó lak in tét, mit Hudft utoleó rnvai aaemmből csalt, ismét elkomorodott, midőn a hivftüftn vendécet megpil-Unté, ki mindig valamely ügyben jött • spectór ural felkereeni. .A hftdnftgy ér künn van m ugaron Lftra báod" aaólt WalUnder, bivólag intve a kapura. vfgen de mindjárt jön" vágott közbe Hilda. .Ott látom ftoyámmnl n esántó 101-dOn.a Ei esen szavakkal udvariasan ajtó nyitott a gazdag bérlőnek, ki soha sem Jött üres kézael, hanem mindig hoiotl valamit ft ki\|. jóravaló kisaaaaonynak. moly épugy ft lejkéeanak, VjUamint ft bérlŐMk angyal gyaqánt tlfnf fel. hNm, mit moud a kisasszony ft feíték-hes, mit ft városból boatem ? kárdé m öreg Lftre áe kéoyelmasan sí ajtó malié ha-lyaakadatt .Kitűnőek11 bíztoiltá Hilda; „nemfokéra befejezem a feetáet." í* most as Otog Lftnaak ne kellett mennie, mindazon ,pompát eMmügyre vonni, miket Hilda pár nap óta ceskOsOll. Jf], aj, lássa «ftk aa ember I lgM, a kisasszony oly ügyes miodenbm, bogy épen teikáeaaáoek .illenék, tormáméi mm prépoet* ttáuftk. Igen, Igen. m iehetoágM( áa mág l\'furaeább dolgokat is láttam. Hámi Mvarban megkieárlá Hililft ft bőba-eeádfl öregei tárgyától más tárra trányorni} M makbanar sikerült nokí, midőn ft koea> ml megpUlfttttá, mit a bérlő megávai boaott. - Ah, Igaa, stólt a jó öreg t ktoMe^vekk mit • klMwumiynak. Ha nalUtellen, esak tovMdMtetésére küldte öregem I salvből ürftb •1 «g. ha eeiveaM fogasa a eeekályságat.* lüldft bftréleágoe udvariassággal fogta • koearal áe annak kllöaféie toflalmát M elás kamrába vitte, Awláo sörral molgéH U Ura apónak ée Hstoilili joléUÍ m arU* lyea való pibeaéere hétto meg, hal aa öreg piMW gyújtott." Wftlliudernek nagyon infgtetasett Hilda bánásmódjk a kOsnáppői jmemneu. — sIgM* szólt 1 Onmjigában,, .aa UregiiMc ignzn van, pompásan \'illik totkárnnfluek. De abban níbet ígozn, bogy idejön ée UáboiUat; m álko-aatt." Most Borgetieköld ás nrlf a hosszú vándorlásból vissMtért, I— I porgeusköldné iszonyúan libegett áe fá\|ig állilotta, hegy örege többé nem ,\'osábilftbtyft ily láiadságos útra. .Hilila, gyetmekeuL vajije kéanél inéi váir. ás fis? Ah, uézo eila Isten huftta Wftllinder Ari Jó estét LarJ apói Kedves Hilda siem I Szomjan Italok ,r £• most kar saákbe veté magái, mii Vnmlinder álliloR ecámára. I \' Vidáman áa kellemesenj folyt le m esi. Hásias sMrauceábM voltak ligyüU, mélyen lelkükben ánék Ml különösdif Wallloder ás Hilda. Mjdőu a bróí bárlő k l.adnarygyal dolgát vágeale folt, ée balé felé kássfllt, utóbbi áttol Jó darabig sIlÉiértetetl. Ason időtájt veit ea, midőn a mama a tejeskam-rába eaohott volt körül tokumi, és igy a fiftiftlok magukra maradtak. \| .Uildft kieaessony olv \| aMrgalmasan varr," átélt WaUíndár ás Ulkát közelebb tolta. .Valóban kin látni, licky valaki oly eeorgftlm^e, miglfn mi semrmMiih leadlak." „Nos, miwf nlnes foglilaozáto ?" válaszolt Hilda vldémaa. .Itt ván a nagy kosár labodával, sai^je ki a jáyát.1\' . aFálftk,:oem tesa kösáéoet munkám-buo, váléj Waljiniler. mival [da eete mlndeu-ben flgydtien vagyoa." ^Hogyan ?> kárdé Hitóa. WJÍM aeán, mini edd« nyugodt oem lenek, léig aam váláazol rnnmmNt \|a4 éré ▼sí Hildft klsaesaouyhos (rfmywlt kásdé-sspiré." I ,HktM Válaeséiiam ártállanul, Jitesaa n óndtai dóm, de kliensi felőle Egy medsly foj^é lm ft JmU udvarias m Os ras HMJtoftk, hégy alf ke Vagy mU való a tWfi. n komolyéiul ? 0b hadd iái eaéit Ullda nam to> iol . . . .« tol f Örömet ma-etlMüi ktoss? in wiviim mJvs legalább má- méi, nem olvaflmtok\'a belőle mást, mini amit slkei szólniijI Wellinder ftláksrta huni a varrást, dn Hilda\' erélyesen-kézdött « ellen. Olv félénk és agyssetsmia^ Oly boldog volt. Wsílindemí násni sanyit lésa valá, mttft wifidont baval* laijí. mit vaivábfB jértollt ás ast Mm akarta, Jobban megakaits ismerni \'; merthiaMn nem elt-a már egyset] ársékai^su megamlslvsf ,\'Wallinder nem Mtetto mMindttláttt; Inkább félelmei, mint rományi kellett benne. Aaéri telét felkélt .áe nniU minden keserűség náb kok szólt 1 „Éjien feeldfgul, Hilda kisaeeeoay) Talán .hűesupillanláit sem 4apok öntől r " 1 „Es miért alar^mér oly korán távos* ni?\' kárlé halkan áe nem Mnrevftbető rae» kstő hang nélküli \' „Kívánja, bápr maradják ?" Isméi leülj, ,E kérdés, ást gondotam, tatjaaáa iü-löetegsi volu i „Miért von psg tőlem nyájas takkto> toL ba barátságos mól nem akar hdai? Bi válóbau fájhalűlhj1 »Es még min akartain Önnek fájllal* JWst susresui" Vágott közbe Hilds, „frről m«g lehet győeŐttrei de . .De laklattan fal egvsasr,a Hekejt bjmsőleg j asak kgyeden pillantás áe npm stta nem kérdenek többet „Ea bolaaaleem," saált Ifllda ismét mosolyogva, midőn Walliader baagtybél Aat-1 rjivette, hogy wyugodtobb lett. filém, nemil esm holnap eam holnap-méa \| egy egáes iiáton ét aam fogok egyébb-itft wólüh mint lábúdéról ás «páp Wiis* dál, ha Hiida faijakar tekinteni.": Ya most Hpa tolpíllautott;> aUhm-ttabaa, mii váltottak, miudasM baidegtég és odaadás ru)tou, mii egy tokiatok k«K Ml. Wallindar mélyen lek Intett Haádrljli bsiső léik) világéba áe jőveadébeh maáMa hlilosítékát utvwto ki abból. Tut\|ja laton, Liai torttat vutoa igémévsi, ha a af^néá* paa mj Isaséségtél jutott fiaskó t^iákeé [éréi wagarvs mmiseiu aem mat s tosetobe Ite Wftlltodsrl a prápeeúme bivjft, mely alábbi •aálkadás felyték a htláltol kiad. (falpt kiv.) Két sziv. (Bsaaály) I Fuhéj? Honrlktöl. i(FolyUtás.) Mjm K-da. Ilon <• jtom leíróim" 1 Ama vÉiádi Isatoleeág ée faMéiéesó s» swleiur mindéi toak Miatta volt kuseág-Ikl, öMsaersletW aam veiédi minjemkil js Mgiad el m saküneé igéit, haasm csak-Im n egy áMaéittsl többet Iáiba* lábaid 111 li De Iloa, be igaz mit M^iab, nülátot fo (lak ás gyildlalsm nem fsc muAiéáwyla le tll aihaagMa^ uuat kakákéi a vjigtatou pi salaeágbM mn Őserdőben. Ea eaersatoáttea vagyak I 8 ép aa, Ikagf lisaián áll fiM őnfbdah k lilémben, aa aaJQa és veri le isgasedml ll kamat Valaftiiut a hajós, ki ft uylll tta-g raa utoava, ínég akkor te biatoeUa evei i Ire, ha vihar kftssig, mikor már houel s k kötő , ép ágy m ember te Wlil né k si magát u wunmétleasteben, Itt a jji* v ilien Mekb uaaak hajnala dereng lelki sas-a ú elíttj do, js} aauek, kinek ufónál nett i\| krkvuik ée fmmmm tol askítt% kinek ■ lg egy fftaysqgár esm lalamákittti a iává * IáieégébéL Dl- asm Iliibetom, hegy isnai esak I jdfthafti. raaéelt volna uiautt Okv* 5 k kall áritosM egy kakiugsbk MM, m 4 Is Mivai) vttai sebei megfognák\' ittMmi a jogul; ttthtoáéaik és toak emltkf» ttgla t alahaai a Unokái, melyeket ásfal Mrm Ifásytatea va^bk- ltom unwwiváis árkasstt m^ legasp, i itoély Iga Éaktttt rvkoasoMva, uttadea 1 losdulata eUto, Ugy gArgfy ttUi neki 1 iknnaéU Iá éa kstor még umt eem látom? Hol voljik sasmlmf ltoa, Itott, ttlvé tottál sugeifttt ? 11 > Ifáp IHto áfctouméajuaft rattjaia iirvttiMak emládák.■ ttruk áe jajgaiak TT m M Mr Mék m itetütft * «r üpp % ím Nlf Kinp>i>ik M £ * wWéwKMfkeí flarfcsriltt etfogUlhauék. i \|\|kiÉéakl\|el FleBwereAf * kgi«y»-frgg\'afcu 4Ü00 * ttlMl^M, vagy Mutapl VWil4MkftitóJ, UMflpeetV a BUoiet-j.i^i jj4\|hkiÍÍ ia dkeleA* jlíL Migú a vá flHKglMÉ • taayabtfk, miéi. l)«rdó, \|«ij, fi; hghe voltak A ayestiaalé kálváriái. lkáé a kisebb viálái váltatok. iu k vkoeayok uralkodtak, • fcMc (mi rém, mtky aé* toxinta W? K^w »HJ * pip^fVn, ajpbbigyo^a , j\';il fcíipéstfc Politikái tsOiUlalntk MS le fcfcfttectt qn«(l<iníiui agyveek,- iktat ^ i ikrük, kásalaoaek «k vagjiaoaebhakJ <gj»a kiváltságokat, esa^adehjákal rnaju mrgvMárokak, majd padig weiitólyo* érde-iHroamikkeJ 0»a#)utalu»aainlUk. fim poharainak állapul* köi\'illífclül olyan kraae aútti wJuaűuuk olejékf Lenigyel- . tttsálnak bmlifSorMttíeltt, A uémet városokba a powkri élem & itikel i«ijleii»égut& még alantabb fokán álMt agy kettőnek kivételével u Rajna ea a Uoua partján, oieij már * rómaiák ideiében a ü\'^iók fiborbtl^éi képíjzte iá j később a atttft fiaámár aeregei « ott tanyáztak. Utelék voltak Acliolj, Frailkfurt vagyis u jgypfei uagyok: énekek, pOMOkOk; éa világ) aőkalők székhelyei,; uiolyie* a vallás védelme alatt iajleealetiék azabaialmaikat l.i liéirik u várusokkt lallaljvélüUo kb-. rttl, begy azokat a magyar lojrjw seregek támartlfcítil megmentse >i egy alul a véde-Idiü uújCall fai un ncpuek u meubelyot bit-toáUonL At ilyen városok lakóeel m több-oyire jébbágyokbil állottak, d« voltak köz-,Uik szabadok, vagy fülsaabaditcíliek la, kik a IcéfojüvewégeL é* it ipart gyakorolták ;l »íxe!j kául szabadosok, kik vatyijiivul többre li6C4<flipetl, faiját a jobbágyok.]] Bírni lakótok eg}iktoáaik{ ntagambb rangfolouta vagy a/aaMáro\|([ kOaveiien itol^iláiábau úlluif, vagjrt a vilén é« egvliáai icjoifclipok^en vagf végro kaiiiáráli birtokokon jliatlviael&akMvc B^yik-músik táróéban unrjobb Volt a iakómt »tárna ■ etek polgári jaradabaaikal k búm agyra gyarapították. A kiiroakedaiftm jaMMakiu fílggetlcMiekké t«tte jlket unűktói.l A várw környékének lakóaai, ni mennyiben tuek tjem tafioztak aa urak rndjálMB^ tO-\' nbgemi aj qiegáláataiáa sortábái ontoskod-iák. Aj liübévuraa&g Ipnnliatiiáaának tkljea .«ulya tiehesedeit esen alnéprej \| úgyszólván w ttolgaiiágra káibostátva azt. j SétoNitoraágbau kUlUnönen ja szláv nép-tarzaekkál;í\|dó báboruk adiakjtiápot a job bágy»4gHÍbnmaradáaúlioí ; mig Fraiiciiaor i/:ágbjífi óa Itáliában ily IMkrUim&ny nem lé-l aMtU: A azábad én \'uem kzlbad városok kúzti kUkitlbaég mindinkább i aaeinbeOtlövé lü(t; á polgáráig egyik-másik tágja ily ftíg-gfUenéégat axerzatt; azért a manéripia, vagyis a talajdonkiptti jobbágyok kOlflnb^xtak azbk-súS, Idk oaak 1 Bmwyoa nolgilaira voltak kb-I el ami. Ezoktíil iámét kalotbtetek axok, hjk k földbirtok élveMtébea 1 oly tormáu riaaeéUltok. hogy a tizedel kojlett nekik be* áwlgaJiataiok, oár a kSÍUnUé\|\| törvény áltál meghatáretva nem volt. \| pűóropa polgári elemeinek .eme képe uefo !valami vigaszt nyújtó, a magok aa aralkWók aem birlajc el^genafi hatalommal, begy Jezeii állapotot kedveafibM tegyék. EgyéíiirátJt, ka lett volna ia kejiö iíatabnuk erre, \|iiWjlaiidóaágnk mindenesetre hiányzott y>lna> Cifak iqnakivül\' Centes morális okok, rgy lij kor afnileme, mit k koraaatee hadjá-1 ritofc idéztek elo, voltak kipésnk t/m ósdi Viöwáyok megváltoztatására, mi • lársnda- moUf de ftrfiafcágot kéli migia molatnom 1 Télre könnyek, panaszai sóhajok ia\' jajok onastoljatok előlem i n Iflazke ftrfiae-ség bdyege láaaik homlokomu t ,Ha nem ia lehetek boldog többi soha, kgalibb nyugodhatok majd ésendeaen: ál-owmat tegalálb nem fogja háboritnní a fáj-Jalom, inelyet k azerelem készített számomra. ,0 latenetai mivá\'telte a szerelem!" Juitiui 3-dfu Átolvastam mit eddig; {írtam. A sorsnak ia iletnek valódi hfi fcipét mutaták nekem ej aorok; a szerencse által pártolt halandó, ,a kétaégbeeaett saenmcaitlen, a tU-zes -?teret£, a kiábrándulj an unatkozó Jét-b«u é\|i aTaérény- iparkodó képel egyenkint merültek ffjl e .sorokból\' elém ; megtahuitam belölok, hogy wly rövid idö jlégaégas, !iogy aa embert szerencséjének magaslatáról axe-raotítétleosigáiMik tátongó örvtoyéhe döntse. - j Üe uem szólók rótok, eíiuaíinlr d: vál-toahatlanok. Beggeli négy óra volt, aaidön felkei-teou Gyors faikéaaftlée ntáo a Bábádba i-pt«n, megtelűntendB a nap ielkeltét: áb .ráiitjós szeretmeeak mind szeretik aa égi te«M\|af. Valamennyi költő megénekelte a kaidat, mind ábrándozik a napról ia egyéb esiflagokrói. As azúrkék égen a csillámló gyémántok ; aa araaysugaru nap éa ezttst hold mind akgánlfláDlib a tiszteletet, mart hisz sok nép sség mug ia imá^a Őket, mfcit Isteneket 1 (Is oeaa azállók messzebbre, vísftcatérek lárgyaa^oa. Qogy ne kallleo mindig a reám nézve falóban kiiies irastsneket éa iesemétiyqket váratisM aaalidáa után íairnoín, uibhdx kell tsaiüe—u s sibea alkalmasabb éa szebb tárgyi aiig taJAUauek. lter( a nzp/élkotte a »ag» napéban ^klóban lakni láteáay. Az f UaWy aapdv* * sö<4taéy«t efoszlaló era«>ym^afMMk derengő & homálynak öfeáú helyet, a M* éj iátyoiii, mint azio-\|ed# fl^göiíyt, lasaoÉhiBt felgörgetvén a vi- áékm letem látráart ea^edi seáméální} A 4rBHiniéljftw egy Uaai fekvő áaaskra íranyliám IMa^, oe\'ynek tete- í j.;\|i , KgyllfcL ipi" . m* tsé átiUkuÜaikM. inint^y ^iáaaftletiaiben aefi aokáía aautatkneett te. j táaattk elisaur ia, kapr wtúők voltak a karseatas Udjiratok Nttttkkl köfelkaaaá-•yiH Maái* a hieciroUira vhuatkozila^ f Vafyw a kereaates hstljAmlok haaaou-u«)} vagy kárral járlak e a ramal jderareVf ári nézve, arra eltérők a ajlamééyek. A pápáknak ájrwt politikai yinlli qótták fül, bak* oly vtflalatekáak kedvének, melyek •iiumuk megdöntáait okvetlenül maguk ulán ^íjttták. lle eaao eljáráa a [pápai politika iriat Igaaaáctalanaág. A kbveueamények ugyani/ aokial távolabb állottak, hogy sem azokat ytán a pápák ia előre láthatják volna. Azon álláspont, molyről a kereaztes bidjáratoknak hierarchiára gyakorolt befo-Imait ssemQgyre kell vennttnk, az áltat ia meg vftn már határozva, hogy minő viszony-bán állottak a pápák nevezeteaea \|TIL Qelr-gely óta, a ket^aabény világ uralmával. Azon czélok k l uiolyjiköt yil. öW-gély el akart érni, a korcwles hadjáratok által ugyan el nem érették; de bégia a ke-réaates háborúk előesör tmodenaeetre azt eszközöltük, hogy a pápai hatalom a világi fölé emelkedett Ezt czélozWa pápai politika száradok óta. .Az öaaaea fegyvert fogható keresztény aég, élén a pipával, leltámádt ia hatalmát legelőször ia azzal bizonyította mag, hogy elfoglalta a szent fóldft. E vállalat teljesen ugyan sohasem sikerült, de mégis a pápák oefolyáap a világtörténelmi nseméuyekio ez által kóuégletöuüéj Ion tivoJ Oly vállalatok tjoltak aaek, melyeket a páoák, mint a vHág tárai kormányoztak. A njipaság volt az egéaz keresztény világ kflzép^ponua, honnét kisugárzott aa Öeszéa tevikenysig, mit csak a keresztes hadjáratok nanféhyro • hoztak. A\' pápák kezére volt tehát biw a ezen világe-eamények vezetése is igy aa ő fölényük a világi hatalom fölött el lőni ismerve. Aa ál-lauiok ezen eaeminyek rendnlkaaieére bocsátották pénzügyüket éa uamset gazdáaági-készletüket, iuisztua katonáinak állottak be m a rimái hely tortik k síiébe tevék le a tavt helyek viaaaa foglalására vonatkozó: iogadalnutt. (Folyt, kör.) Karczolatok. ív: A péairfl. Talán nem lesz épen érdektelen, ha jej len ozikkünkben a péúrűj, ezen, mé tán a világ legnagyobb hatalmáusk nevezett \'árgy-ról mondunk\'valamit De ha érdekes uem leend ia; mindenesetre körszerű, mivel a péuzf ről beaxélni aoba aem koraserfitlen. A mi a költéazotben aa ideál, aa a vaf lóságban a \|/6hz. Láb, melyen aa emberiségi ez az óriási lest jár; fej, [melvlyel gondolkozik; kéz, raelylyel a gondolatokat teané idomiQa; aaem, inelylyel já\'; fül, mely 1> el Itali; <!« aziv, melylyel Íren, s mely docsenf tralizálja a vért az életet as erekbe, hogy magmeutae a testet a vég feloszlástól. Mondhatni ugyan azáu hasonlatot kís&aé. tálhajtottnak, bizarrnak is j de hát valamint\' mindén haaoúlat sánta, ugy ez sem képezhet az általános szabály alól kivételt; annyi azonban áll, hogy a valóiágnak, s az ertf-j deti fogalomnak bű tükrözője. Ha megaaüti-nék létezni a pénz, megáijana a vérkeringés a világ ereiben, mit elég szomorúan és élé-aeu illuatrál a szögényaégl vagy az ,a betevő falatért rimánkodó kbldtis, aki \'válósággal [érői az egéaz vidéket bej lehetett tekinteni, keletről miadha tündéri álakok rengedezné-uek a légkör magaslalainí rózsaszínű lepelt kezdett ölteni aa ég; eleinte oaak egy kea* kény tényszalag folyt rajta végig s Yezgeti rajta biborát — későbbon mintha oaak meggyújtották volna az ég boltozatát, a bibor mindinkább teijedett és Végre mini midőn a láng valamely háztető félett összeosap: $i egéaz tájik tündéri fényben lángolt; arany* sugarak reazkedtek a íjtlhők szegélyzetén. éa s a derült égnek asfizii arczán szemérmes rózsaazint terjeazkadett, mintha oaak pirulna, mivel n nap ragyogó féayragara elaő csókját tűzte volna fel arezátk l .... Bo nagyszerű e látváúy 1 kiáltók elrá; gadiatva, ledőlve a haraatos páxaitra. mer lyen, mint igazgyöngy eier saineket játszót\' lak a cseppek. Midőn a csecsemőben először kezdenek működni a csiráiból kifejlődött szellemi tulajdonok, midőn legelőször terjeaati svát-ez öntudat az érzelemuek ej fényes napja tündéri sugarait szivének jégboljáu j— ó tti gyönyörű képet mutat még élete I I Kéaőbb, midőn mir előbbre haladott pályáján a nap, komor arczu föllegek befed-vén őt sötét iatyolalkkal magaemmisitvén a fényt, melyet magas állásából messze térje! aagaraival ; igy aa emberi litben isj; midőn már u ifjú magért aa ilet küzdelmeire kilép a síkra, mennyi vaaaély nem töri meg eokaaor kedélyét, hány esapás nem sújtja szivét?!\' 8 a szivet, raplynejc napja egykor oly tfindéri fényben moeolyatott, a esivet csüggő-déa is kétaégbeesáe tölu bel , . ... . A tündéri fény aaég ott reagett kel\' tenll . . . Bájoló képet nyajtának a bárány fai-\' hőeakik amint hófehér árosaikat a napnak távolról irkasŐ sugarai] láagpirba\' bonták ^ aö des mezőségen hármat frúrfti mag a virágokat és, füveket a gagyogó gyöngyödként esfiggéoak a steroő saÜakoB mioth* esak aaaiető vágygyal uleluék körül eaerető iMy/tyakat I bolt ráneoakéja m mbeifátg tea^oak^agyl Wgalibb i» oly eaekÜy b^uM a jvegkli «Tó, hogy lélflld ál\|g vehető k>ámU k ka már asámbaraaaadk is, aa eridtainy ipán nem jleefiá kielédtő. mivel aa flyea aaminivel bíró ember inkánk bátrányira van ímlx ri»ég fejlődésének, mint uaf nlőmozdiUtpá, Pénz as üet, persze modern irtei lemben virtiact ia, válamíttt miódenti ma<j modern világban. Pétaz nélklH aa életj nem élet, hkaem oaak taogődéa, aenyi edésr a melynél már a halál birodalma kezefidikj — De hát mikor még péux nem Volt f kérdj hejué valaki. Hát bizony akkor k csakjtnogH éltek az emberek az igaz, valamint Jhogyl most ia msgélnek az erdők vadjai is, és néj mely, a vadaktól csupán [csak allatokra küj lönböző emberek ia anélkül, bdgv azübégök volna a péniro, ia pedig csupán csak aa ,,erőeé p jog" gyakorlatául fogva. A föld mindig termeszt elégséget tápanyagot arraj hegy 1 rá teremtett élóléuyek éken ne vean] szenek, sőt jmég meg ia habaaaának rajta csupán azt á kis fáradtságot követelvén me\| tőlük, hogy \| legalább na-ireateljanek lehajoln érte. De őseinknek ez fi tengodéae annyin különbözött a mostani élettől, mint a méc világa a nap világától. Kérdezzünk meg csal egy anyagilag teljesen tönkrement éa eg* semmiből gazdaggá lett embert: majd aao megmondják, hogy mi az élet és az i 1 el Nincs a világon olyan tárj^r, olyan gyí ■ nyflr, vagy \'élvezet-nem, amit az ember eiébi vagy utóbb meg ne unok; de a pénzt sok aőt nem esak hogy meg nem unta, liaiiei vágyainak kielégítőire nem létezik elegendj meonyiség belőle. Ea ez onnait van,. míyf a pénz aa egyedük tárgy, a mely a fii/ gyönyörök éa élvezetek, összegét magáin foglaljn, — Pénzen megvehetjük a hirt, az) roiiiiol,, kényolmet, hatalmat, sőt péterliliérek a\|akjában méf a. tol világi boldogságot ít. Pénzért mogasobadolhalunk bűneinktől m saját gonosaságunk czirtihorájíivá vergödtoj-hutjük aa eréoyt,\'a beeaületesaégel. ~ l Tnlán épen osak ai egy lelki nytájalou, mely táplálékát egyedül a szivnemesaig enj\' lóilsín szívja, az, melyei nem szerelhetünk, meg pinzen. De bit ez is, mint o) van valamrj a mire a mai modern világnak nem nagft szükségo van, inkább eáak theoríában létéi zik már. Vannak ugyan olyan entberek.is, •»\' ezek. csaknem kivitel nélkül a, poéták ia bölcsek osztályába sorozhatók, akik apénztj oaak holmi értékközvetítőnek tartják, la melynek az emberiségre ogyodül csak tnnyi mk I folyása, annyi hasznában, hogv a kereské dést, adásvevéat könnyebbé lem. — Az előbbiek azért állítják azt, mivel könnyelműek, — a könnyelműség pedpg édes testre re a m-lületességnek ;• aa ul óbb ak pe4ig azért, mbrnl nagyon is fontolgatók. Do Lát ellenié tokiul, áll a világ is is a nélsAségeknoi fojia sincs valami azilárd alapjok. Vanúalc\' male-riálisták isj a kik magát aa istenáéget jut\' anyag fogalmával azonosítják; inig ja tlitjo-lógok egy, észszel föl nem fojfhato ésamóim lénynek vallják; az ataeisták pediglétezéséi egyátalán\' tagadják. — j SehoppahliaM\' bölcsész a világ minden bajának kutforráaát egyedül a nőkbe, helyeai: mig ellraben ] a poéták legfőbb boldogságát mit o faldlm biz-1 hatunk, tolajdoniiják nékik. — Zo\'á ur nag az ő konok naturálizmoiával épen las ideált (eszményt) tagadja a Iköltészetben 8haaa-pore-el, Danteval, Húgéval, Prtőfivpl stölibi lángelmékkel szemben. — Sőt még ugyanazon személyben k lehitnek illérők, aőt egy-mással összeütközők a ívélemtdyeki Dumas mint b9leaéez például elég vakmerő Ugadui Végre a láthatár azélin aötétlő hegjjsk komor onqai fölött a n^p felrezegteté üső sugarait A hegyeattoa meogyuladt és fellángolt; épugy mintha a fedélbe dobott üezkök agy pdanat alatt veti >fel emésztő fényét az égre. Méltóságteljesen emelkedett (1\|( is most midőn a tortiészoi \'királya tűnt a ilap jelmagas trónusán j szeob ihlet (szállotta meg a íurmészétot; ^öboljfti,,\'uiiiiileii élné-múlt, de esak piüanátsa, mert már « következő pillántban1 tiangas imában repüllek a kedélyek aa éghez -r mindenfélét a mágaa isteui asallem láiiuott jaegs^álhin! ;in is jlo-boruliam, hogy a csiesélgő madarak hála-énekébe én is bolepegyitaein hála ii iá-matl . . . . nál a mely hennUnkel az égiekhez köt lehet e diosőbh^éa «nagsszloaabb amaz i zéanél, midőn a hatalmas Istennők fensl gél érzelem teljes ia hivő Utebellel imádjuk. ap ia én maga blé \' Felfelé emelkedőit a nál légedten távoztam hasa; keblemben a ujyn gnlomnak lángjai égtep a bizalom oltárán f ■ • ] JtIHttIf ifi-él ■ Tegnap Ilonnál voltam. I Annyi idő óta iámét élvezhettem jkö-wllétének .holdogitánát ozonioínok azelid fényéi szépaégének Igézp varázíát. i ób Istenem mily né^^Uff A mennyei alaknak miadeo mosdula-<áu eaer meg eaer kkllefn ült, mindéit [vonása pertsenkint ujabb, eddig Ukileti aen isaMreilen.kellemeket tárt feli eiőuam í i ttaa szemeim már UMgtagidlák a szalgálatgtj 11 Oh Istenem mii; boldog vtliam I A skereeose, hogy e diosö lényt e. földi angyalt én bírom] bogy je jkó kebpt lángsaiv felém dbljoi, hogjj ej bájak enyémek. ,Oh Isienem, IttenomJ miért lett aa időnek, oly gjonan a\|tOijni aa ejiyé eset sairnyaln Y ... . (FÓM höv.-) a isere\'mat a ttwáfly saáxmillióoyi 16—16 :éreeritíodhM unjnheíi fiaulaáaxal szemben; — mint iri padig saivvel lélekkel vallja úo-magival, mint bölcsészsíel ólUaktsőlag. \| Iiiie néhánt példa aa ellenkező véleményekből. Miiil {ie létachetninak hát\'olva-nőit jé, a kik lábadják a pina roppant befolyását aa iletra? Eee kot maga az élet ha-eudiolia meg legjbamarább ia lagalvilázbat-laiiabudL A péoznek .eredetét a legrégibb ikor-ban lalánuk föl.! A kereskedés\' először csőreimre alján ess közöl lelett, mint Ázsia némely vidékein, de még inkább Afrika békéjében manapság is történik. De perese a lasaoaág, mely ervei a móddal karöltve jár, nagyon hátráltatta az élénkaéget, mely pedig a kereskedés fSkelléjcét; hogy agymondjam leikél képezi: gondoskodni kellett tehát olv tárgyról, mely mig egyfelől határozott irtéket képviseljen ; addig {könnyen kezelhető a a. mellett tartía a mindenki által elfogadható ia legyen. mert csak oly tárgy, mely eaen tulajdonok összegét magában foglalja, számitha-loit tartóé Bniáaradáara. Ilyen tárgy a péríz. Gondolni aem kell azonban, hpgy kezdőiben mindjári ilyeb szép finomítóit alakban jelent meg a forgalombanlí— Legelő-nfir gyűmölesok, értékes kagylók,CTÖngyök atb. szolgállak köz veti tőkül a karaeaeddem-ben, mintegy helyettesitre a pénzt, mini pl. Afrika némely! keleli éa belső vidékein még ma is az apró) pinzkagyló az [ügynevezett — k a u z i. Kwőbb azonban, \|4> ugy 1200 körül K. o., aa érezek melyek mint tar-tóesiguk-, mint hoszuokságuk- s egyéb ta-. lajdonságaikéLl, általános becsben állották; mint o cjélra legalkalmasabbak fogadtattak el ért^kmérőkftl. Kezdetben nagyon külön-\' l-böző alak- éa jnagyaágbáu szerepelt a pénz s rendesen egy-egy belevésett vagy nyomott \'állalalak azennt értékeltetett, innen a pecus sióból a peennia s ebből a pénz eloe-vezés. A péozek mai müvésziasb alakja a phoeníoieknek tulajdoníttatik. — Két főeezköz adatott az alkotótól aa embernek, ímelynok segítségével aa\' boldogságát eliabeeee: a szellem ie aa anyag. A aimllem az ember belső viligát tölti be, az aayag külső vágyainkat elégíti I lű^ s igy egymással szövetkezve pyajthatják csak az embernek a boldogságot, na azonban minden (jgyes ember egyformán megakarná feleinja természet áltál kijelölt hivatásnak, e élvezni akarná legfőbb érdekét a boldogságot, — ugy, mind a szellemből, mind áz anyagból egyformán követelhetni osztalékát a sorától; .mert logika\' azerint, ha egyikből\' vagy másikból megrövidíttetik: nem lehet boldog. — Ámde a földnek egy-r milliáadnégyazáznegyVen millió népeasége kö-aött hány van, kinek a aora igazságosan mérte ki jatilékát? Egy aem, — Ea hány van boldog? Egy aem. — Fortuna nem lehet igazságon; egyiknek kit minikkel ia ad, a másikaik egy gyei sem: mert szemei tk vaniiak kötve Minős olyan ember, a ki iseflemmet is anyaggal egyformán bírjon, s há lapasztalunk is olyant azléletbeu, — az ia látszólngosj Vagy egyiknől bír többet, vagy a másikból, I — ez azonbán még nem zárja Ifi azt, hogy egyazersmiád megelégedett is legyen. — Üe tessék azonban összetévezleni a megelégedést a boldogsággal, mert habár rokon fogalmak k; de mégsem egészen egyek. Megúlégedett lehel, aőt kell is lennie minden józanul gondolkodó embornok akkor is, midőn éoraa bár aanyaru, deiobbilnil raj ia nem áll hatalmában, vagy körülményei közt egyáltalán lehetetlen. A mhgeligedéa le iát mindig a helyzet kellő iáillány\'áoából, Iegyenes és világos felfogásából származik; a boldogság azonban maga1 vágyainknak megtiataallHM. [í Hogy I pedig korunk ugy szólt a hátat fordít a szejleiui életnek a ujj (ti oly görosö-een kapaszkodnak az anyagkág losaiáoyai-l ba: az Igen torméasetes. — Az uisoia állal megrontva á közerkölcs a naiuseti élet alapija, — töakre tévé a liraadalmi élet, — aa egyeseit földhöz vágódva lengenek, nyomó-roguak I tulg mástissről olt állának az uivilág Kroeanaai, oTt vanMaeáki 60 millió dollárévi jö-vödelemmeli olt vannak a Rrtedhildok, vagy a rengeteg wgyoáne] rendelkeiőitap^a; azután mog /iV, eiubenségnak aiok af > ápri-oseprő nadályal ni uzsorások, a kiket néhány év előtt níj^ <aak nagyító üvegen lehetett látni, mamán azonban táveaőVel kell végig nézni\' rajtok. — fin égy* eseppet som kételkedem aaou, ennek p állapoinak maieriá-litztikus forradalom lesi a végé, ba osak a (örvényhozat, a társadalom vagy egyeeek idejekorán nem segítenek rajjá. A levegőben már kováJvogáak a miaimák, mig oaak a góczpoull Oiányzik. ahol össoetöuiörüljenek* De iktja törvényhozó terfflkl, mint lát* juk, as uzsorával saembeu gyönge, ea egyeeek pedig meg gyengébbek; egyedül a társadalomban van mig egy kjáérő : az lépjen tehát ollonb sikrá. A paaair e Ueoálláa itt mit sem ín — aa akiivitáa térin keiriehit forgatni a fegyvert, hogy a közös ellqpség megeommMltessik. állapotának őrei I Vagy ki a nem nak aorompába ai teréoj rántsák ia tik Mmloltára i Wrlapok uiján -r >(Maga«iM iívalizljr rolaa táa kirmalV: lé^je-egyeaek a ijyiltáiio^éf \|az átosát, aüjwélq az ilk-nyílváuosaág \| bélyegét a tsrmiaaeteáog mindezt a hogy, náluk ia szűíjöu á.H- pétix legkevesebbet bie ak ball Helyi és Egyesület 18tfp közgyflliiebeo régzéiévti elhái Zala-Egenueg^i bor, ugy itq lérrmy korláiaiii özött, — f ne féljünk, roaaorasigi jWBtáliláaokat ■ atűkj állal, akik Afáky id9Óm. megyei hirek. — A l«Megj«I Gazdkiági ik éri azefUbber C-ikí I9J167\' .izim alatt kelt iÉrottgj ho& ]C. é. ótzoel gyünfluk szóIf>, örai rdéüiít tzBre* teliií eizkbtök kiál;lílisa tar- ttsiék. A R gyűlés ezen klá 2, éa 3. nrip)]jí ira határozta] a urrev- töt 61 eljárást illapílotű, reolező és gokat mecráláa itotta, a takat kioeWzie szóló termésnék azt iá, bogy -a gáaa folytán -a évek termése, f bó 11-íkí reüdkivüli Loz-litii idejit fié. Október szokott mpdpzfiript meg-birlló bizottaá-mőki megbízót" Tekintve ja gyQmöla ét kedvező kílípötif, ugy boFvás&rlfej általános pan-terioélők pinceiben ifibb líszik. a Idái lí tá« minden tekintetben érd íkesnek, tanulságosunk ét kielégítőitek\' Igi rkezik. — Hci vzegról írják ie> kflnk í NagjméltófágB jTifefcrt Agoi-tou ujiuiszterjur Zala-Egerszeg kerületi válasz tóit augusz us 14-15 napjain fogja meglátbpitní. — A zal issiegyel gozd egyeafi* let a lapunkba: többször hirdtUett kösgyö-lését « bf íl-én tartotta mag.i LÍefölyáaáril érdemjegyén f< gunk me^^cüékeani /l^gkö-zelebk j ~\' Véft ürgyaláa kas aogoaztns 22. ia p án ^ 1 gelaei annak iáejéu nagy iszonyt keltett gyilkossági bfiaQgyben. p- Hym inu Schmidell frigyes közöe hadseregbeli hu zárhadnagy a \| moll napok* ban jegyezte el nébaí Csülagh\' László, leg- r f8bb i\'téljistéki iri leányát, Csillagfa Saroi- í tát Zala£gersi igen. .\' . 1 — Képi toelit—Üktl Aléa. V-Kanizaa képvis 1Í6 testülete e bi llán d. u. 3 úrakor tart I lést ezokor>, káré- is aöirfo-gyaactáé adijá iák megváltása flgyibea. -h A m simegyel átlkfahma uniti-teatOlet Caathi Alajost és Haigati Sándort jelölte ki a tes üleC, esetleges képviselőiül\' a lanitútesialétek országos Illésére, tel téve; bogy a"miakatar egj toataktbil keltának magadja a költség* L 1 —\| Hali lasáa. £gy fiatal tanitinö hunyt il rövi , da nehéz íwfcfség után e / bi Mnj éjjel. 1 ttafllky szili; Páviu Anna. Kötelességének fautgón igyekaaeit megfolelm. Temetéae ina (kedden) dihttip nagy részvéttel ment végbe. Béke kámvaira. A vi-gasztakÁlao Aa bánatát eoyUtea némiképen az általános rkmVé^ melyet a haláleset a boldogult kinetfaei között keltett. lozáa.) Babseh Hóhért a ismert vandáaü tolajdixiosa 33 évoa kpráb n hosszat awrvedée után el-hunyt, y \' — (KJj alkéaa.) Aaí eraag. gyülekezet Nagy-Kaiizsáe tkilvágvl UyaU ur lm\\ lyébe, ki mint [olvasóink tnqj^k a lígrádi lelkészi állomás [foglalta el, U^tter tiaos eddig majosi (Uanamogyei) aagédklkéáa arat választolta me\| halálon í l&radi . Nem J ozélom jelenleg bővebben ereszkedik aa uzsora vitatásába, kQlömbeo Oai-gáey Károl\'y ur jeles publiouslánk illetékesen kellő aúkérteleminel töhhaaöröaen mag* viiutta mái e lapok hasábjaiban s reméijda, hogy extttait is lesz lieazá mig ogy-nöliány aaavjái én, osak azt mondám, is tamil azt mondom, kegy a társadalom vegye kezébe aa Ügyeli u Alakoljaoak vidékenként er-Jkö les birioAgíjk, olvaiegyestlletl fik novezetlelJ beosliletes, jellemes agyinekbll akiknek fsladata legyen arkolesi presseioi gyakorolni mindeo saédalgéwa, naaeráara, aat srköloéileg magbélyegeani, a lánáa életből vetni, wdknu ia tönkiiateoni 1 — má-val ok lekenek a aép erkölosí is anyagi j ■4 (K4ajj\'»aaiiH varaaayflitáa.) Skis társa mg, nagyobbréw hölgyek, jé-raen indult vasárnap 4élatátf fél hat felé a &ÍMabs, hogy a aáoéú kert árnyé-kában [élvezet ma Wltafln níélsáay órát. A sora kónyvib n azonban! az volt Hjlirva, bogy a bor fo yasatása okkfll k megfera jöjjenek kaaai Mart akkor indultak útnak . uaáafalé, mikri agy kk vekáanlaaoa aeeleoika egy pántra I Mé tereim * itftit felüket a néhány elöh rnöft alakjában megjeleot vastag eaöeeepp éwtjiaüan Jslaita, begy mig több k fog alftoa jönni K kk társaság nem ijAve mag árfyikátil, mitől [khlönhen nem is ijedheiatt ím, mert koravnaotit éjasaka vala, bátor elsiánlsigbao, anfcl ugy sem lé-vén ,sai, hogy kooiiban jöhoiuek háza, faltaim magában hogy mégkiad a viharral, csövei, széllel, maly már mist miadartseb-ban kezdett a gni, szakad>1 k Valami kaesr-vas nótái fujt >, a ollentálláiU. kése kváa, elkeodett futni a haza leié vezeti országúton. Aa aeÖ zuhan a a aail mir „tulipáni" eii-náb ai enjrik eaeroy^bil, aaahád etat a^ged-vin aa eaioae wlyiok ktföeéle hófehér Tál-lakra, a Üet erllcr twyik\'önek padig, saalasa kalapját leviit 1 fejirmhsaüiiavittej«kbra balra. A h&L 4iáa utánná iramodott ugyan, ott bagyvafk gyét a náakadö esőben, da a aöiéMgbeoa akadhatott \'4 kalapnak nyo-tukiá»\' a igy i kiytelea voh, ; keraastet ntw rá) iitlIaMjai ia láraasággal\'Wyitf lovább lolykUniSla al alkalemaMU k ftletáe kaaa-anajak biaea ult AilásU íl^gy a társaság, haaa árfcaave 0 aedvea ka^odril, esarea öfw vm voK, aat Mealagdáttaánytteaia aem agy aaip «nda diazitményé gkáfeeolja elmkolt satuval ■ sái (W-k^li aMumágot F. bará* teataak midjg kinek .kalapján másnap rági- i 1 ■ datt tajtétt 5k#> hHéfcfhltH a* tahhé nem élem, nem kétaég homályai sjp* • * Y«uiét egy a magyar keué vAÍi haftájM { , iMba MüÜMtéa afcWi dolgok biaaáfá ^ v MI drtW, M\| M \|ii a4Hm mi MMt utiiiniy. \|mbéir h F.-re •tn* M\|M\| tísívö* lehetőit HM •• (Tg* rwliwwite) volt k M\' ptkWi i ltoméit Vátai ól H>jl>»ilW\| UM> t»k hatan, fk—láij Itlalk, Vidéki ni^ Yfcafl tiaai; V4gee Óvnia, —ihatna tartamai; Beahu»e» «m KbumI, bé-M kaw4\|(i kéyHklU ; Seekrénjeeey Kálmán, éaméit kaptütyr I UmO, budaneeti agfvédk é»de 7lűlt j — Raek kötttl Tbull Ivrl.tuJ V\'Wk t nélfei negyedéig bírta > )»■ jóra »b»1{í QnltÉ tálalón eroeakedelt col-1 uakba, hftjórn, A Idbbi négy lankadni Ml »kwe> Olártáaeai aaolto a babokat a a kövvlkeaö reujlben áfkeatek caélboa. Elaö-\' iiük. Batahmayfr (6 óija 90 p«ro») 10 perei; aaal kéa&hb BÉwkrénypeey; S 6r» 38 porcz-kvr ÍUtigjüd be 6 ófa 60 pejxakor Végoa. Nagy küaOoatif várta: a fereenyafikot. kik VMMrfcaattkwr él\|eáaáee+l fogadtatlak. A hjjó í\'edéjsetéji pediejBmtérbáay Miklóa gróf kmaalá küaoteuk a dijakat. — Hkái\|uiUa Hédey lajván mun-katáraunk Imánk uiuit u&mábán magjalant veraébe érlelőm faavarö aajtóliíbn csuwott be. A ven claÖ etakaaza máaftdik aora igj olvasandó :j —; ,Ceaad-aáro>ftjái • barna 6j,tt nem pcdiíj, „CionJil-kóronÁjiU a barna ej." — Kegyelet. [Balaton Füredről iiják nekünk: A balaton-ftk-edi gyógyfUrdo igaagatója Élsey Láaaló úr aa njuiuian épített gyógy leremben a kiea] fllrdŐ két volt orro-aáriak, Jjr. OeeterreMmr éa Dr. Adiernek oraltftáblákat akér áliiani a a csélból gyiij-tíut «uktttiíl a fllidö Vendégek köaiitt. Fü-Jói\'ló óbajtafadó volna, j liogy a derék éa köz-ti«télftibij» illó igaagatónak o kogyelotee tarra mentül, előbb vJóanlj on, a hteaaflk i. I ltogy kttMéte a gyóryvendágek nom fogják megjronnj adományaikat. —i Arany JánoN. A aBndapeati SíemM Arany Jánoapak egy költeményét boaaa, moly Nyomta Iáiban addig sehol meg nem. jelint A iogkitUnfibb magyar kflltó o terméké^ itt Iioixiik mi ia olvaaóink gyö-ayörködtetóiiro. A költemény 1848-ból való. Magyar nép, igaa Tel a briteken, Mik aötétM ott kékellnek Yilágoa üfMu I ■ Uealályoeuqk jóban, roaabao KftleeOa lAmaaaunk 4 Benned báiiiogy liány-vel a aora Nem oMlatkomnk. Öl éljük meg egymáat, aaireaen megliitton, Éa azeresattk egymáat: agy éld meg u Ifltao. Most aiereaMk, mert In tudja Felölünk mi áll Írva a végiét könyvébe Élet vagy balál? Oh, ki tadjk nines-o bennünk Rejtve mérj a mag — Hogy a cittk móat egyeaQllek Bgynu hármak, Mint egymásra Marért Ololfi teatvtok, Kikben hatni elkjezd a lappangó méreg . .? Nom, nem lj — Élni fog a nemaet A mely Baaaetart i Kit Unvóikfl meg nem hódit, Nem bódiijá kard. \| s Megbűuliüdilík éaapéink Vétkét sulyloaan i Knpjainknajc, \'a jelenben, Qaak erénye van tli aa eiéayea ndmzet jutalma nem égi: Földön jut honra éa díeaé élet neki •dmajf Jdaoa. r- KleghlvAa. Á nagy-kaniaaai la-réaa egylet által Latinakon f. évi jvlioa hó lü-án tartandó d\|j-IOvéaaetre ért dij-(ekí-i»ro. K lOvéaaét koadaiét veaai d. u. 8 ólakor é< lart oate 8 óráig. Lfivotik két\'ceéltáblára, aa n egyik táblán 6 egymásután következő lü-v rabol álló aorutaiban 1011 Icgtübb kűr, — a má«ik óaéltálilán 5 égymáaulán küvotkezű ló. réabA álló aorotálban tett legmélyebb lüvéa-re történik a veneoy. Mindegyik aaéltáblá-uU 8—8 nyeremény oastatik ki. £gy-egy áblán oaak egy nyeroméuyt lehet nyerui. já akéaéa keadetet \| vdkti d. u. 6 órakor éa be-iára tik eate /48[ órakor. Etekután zártkürü ánczeatély kOvelkeaik. Nagy-Kanixaán, 1881. ívi juliaa hó 6áo. floffmann Ernő a. k. Vnrgu Lajos a. k. iPvéaa moater. . főlövéaamáeter. Meityén Lajoi, a. k. titkár. i( — A debreeieil ipar-md<kiálütáara i bejokatéai batáridő o hó végévisl lejár; (Hflniatva aa ela5 éremmel Z.«Eg« aaag«s, agyaanléo a; Szécaényvidéke (B6i ráo), aaaaiági agyoIllat £ A jonitn 4-il gazda iági kiáJlitáaon. \'iA i léljeo tisztelt gazdák, aolhirok\' gépének becses figyelmébe^ QGP8Z1JAK mtUm alAkaa aéls, a kapoavArl OékiilcleabM ( hoaaau-ateaa 7. aa. a. a l«cj! liojo^bb tnk mIIni > IhJoM« nbM(M v«U kiiiiili\|il kiytillt k Ml fném utittka grirt «áUp aa mi >11» taih IHW\| liaiBirtBtiiDil a w—w UUIji fc» ataM M IfakHMMaM DkaibUk » kliM la gyértM^atl, i \\lfy bbtoa ma lp/ti«, kf7 Uttzui gyártmányom tmáhm lltaUlt gudU, piilMil ttaifc áiM <0. kom roc MlMtaM WMa> hmm ■■Jiiiilliht niinh Urtrn UnUttml Umbh — H> Kraaaa JáMef la, Utfyér Minaaii BC Arjegfaékaí khaaatra Mnaaelft WUalaak Bizonylatok. T. Krauaa Jóaaof ia urnák Marcaallban. Mtawa tafeüak! Oti«tyi«il. tk(<urín( nirtMI 1 h^tik»y«k»í lUiaMflk t$ M bMal líliM-Ml I m, \|lwil«iil alwhB m hám látil/ilÉ thaal Mad aMMaft f\'lwnl \| f~" Sxi MArü«b«o, 1TTT ■1Í1M11 II l\| Béilái A art BMtml Mglnaaliai kanaáajrdta T. pana Jóaaof fla urnák Maroaallban. öuiuigom itall/tWJrinhi öifái tUkrJi tm j •Uúlmaiá4UI Ml Jó arialttet wíUm i«kfc»-t«tw JUtflni, «• a UUltldi g/tmémpí johUn mgM* rul» I téma »tló hMuOtyuak, gwt aa M élül H^H MikiiMkML lOwailik lakai, tán Oi a lunl «irlprt Mnl ■Ur Uiovibbi 1111\| 1 I1TiiI« 11 n«11 i\|I 1 -fhWl jKíIt BMMabw,\' 1880 Imwla M Ma TintclelUl • j M»ffy Emit l k T. Krauaa Jótaef 8a urnák Mataaallban. [Vwi MmnÉi inufk cmm<l msb hrftaaw Mm-Um Ml H\|M»iHllwai itu<töM»«ai miül, mlutilsl m tmM tím tul lelje Iímumí kknhwílWk. iKbOaB \|\|ámw>»\|ÍU Mttll tolaktkfc ill—M— aMt, mlo »j> »úi »kkor, te öÜJit (Mbtilon má íii :mk w-«rrj MUi mitJtm v.itlcock, .le mm U iijulnuk, í\|; min e\|i Ut Uaerl >6Jt3l41 kéniimtojl tulbtlvlmk , jAwa bútadiMMl, bojj jlfttw «\|éM aiákilflei MI (uWl ímooi kliiá natk \|KaU \|M0 imumhm 10. Tlfil«]t(l«l (« 51-13) BM D.i.1 illnnlia iilijá«an ia Mitt. , Ok lewajl raktárak\' hiianfftn; BalakaafaM1 M. fui«iLcn«icdÍ tnj Kanlukn. lit^a T»i»» \|al aakataakail Tafélao. P«ak Vllaioa iaiwt> Udfi Tcpoleia. Egy«4iAI«a. Ak mii a ko\'té lelkének Alomkép gyanánt Ljmgtiti a,\'távol IjUvondŐ Tbsdér tátyoláJj Ak, miért epedt a honfi 8pká, liaamalaa: De nem hitte, ceak mutatta, Hogy remédyo yáu\'4 /cocx <;>acxxxxxxx^ WS8Í1 ö Marokkrii császárságból, Alrikában, m I Alsótest séi Njllvino pelgáii l [kere»koiloi\|ttl likoláa t nftveló-inló/.ti ombon Uud»pMV, Ráfoly kurtít Sí r/iint, a* uj ! ikolai év f.J 6. larpl^tébar l<4m vé* sal keadotAt A nOvradékok fmvá^ola auguMtá* 20 ától napot U délolótt H - 19 ig fcj dálulán 1-4 óráig mkOil llioUt . IntáMtui mi 28 Av óU naját orÖmbtft Urio* f«nn, 6# már 6(000 n5vogdék« volt «ddtg. Polgári tkolámban * kcrtekiKlotai pályAí* k6po»it\|otr»ftlc M ifik Koijoskedolmi kukOiAiii pg;1; jogú a kwoi tödolmi akailetniaval a uöveud^1 jogotQlltk a kglodki tgyévi OukénlMi ea^lgáUilá A wévi ólni6Mi m l»ko!al épülettai) Progrtamol \'kivánatrg ingyou, m l-ia \|éMT KUláa Nyomatott Fitohel nosnál, F^m ■ I • •: : ■ Kgretmaote^dk a t jkl 0oaég^ kOlSaOM pwjtg aa Iparáaokat, ioj y a dal naaeal kl állmára axántj láiyyaika. juli • I. á t-a\' napjáig ajvégrehálté nbottai gnál jeleni «ék bé, nehogy a kiiaedelmotó folytán áll\|p<(^amai\|4)a»»ak. \' j\| A ti eL aaA\|ék ém gyAmok Aiaa 8 i bndapad \'álami kOtáp ipartaaod vaagatóafgáté\', f- Azon atillák é« gyámok ■ a kik gyédpekeiket a \|Bv6 tanévre a állami kOaépip^rtanodába leivé etni kivár \|á\|«(-r {elkéijoláek, hogy Sketa ját érdek Dk ben « két t liavi [ oyárl aaflnidS a att gyakoi lati Ugyeaaéfi azerezbetéae véget mflliolyel ben belyezaw á\|, mert ezután a atabáíyai tok értelmében a felvételnél a gyakorlati elí képaéé ia mind j atigorubbaa kimntatik. - A Pénzügy" „Álti lánoe Soraoláai lErteajtó rendeal ingyen-me! léklotén, penloáan, rögtön a infgfjtetl, ht aáa után köui aa Oaaaea aorabuáai lajatre mokat Miután! a aMagyar PauQrv1 má eddig, ia, azakkűrflkbén i oaztntleja euameréi ben éa a batai aajtó réarjAriíl cnybanga d csi-rolbou réazoallll, eISfiáetéei áfa pedig fa tárlabna ü\'jl ív) éa ennoa kiállitáaa daoaár aa aAltaláo«to Boraolákl ErtMité\'-vel egyflt negyedévre éamc I irt \'50 kri felkivjuk tiaatelt köaóáaég figyelláét, ez (egyetlen alj nemQ magyar iaakla)ifa, éa a némnt eorw . láai lapokat LMerkúr" aat.) Widelű k.özUi \'súgnék .inkább\'^tl njáníjuk. ElpfizetSuek Ím ijlik minden pénzintozéi, kantin olvaaó egj let, iparoakOr iéa tehetSeb keleakedS ia. , uMagyar PénMgy* kiádó liiiatala (Budi po»t, vÁczi otcaa 10) • kiváuatrá mutatván] példányokat \'miveaen kQld. Kik a kjötgazdajaég-, péiz-. ipar-, ki reak^delem-, bustoditáa-j éa kOtleaedéaflgy irái érdekifidnek, átoknak ni uj Alév alkalmi bél ajánljuk á „Mndyjn* PédeOgy* exim ataklapot, mely Bedapeaten Borrooa Alfré azerkeettéae oiollett liflenkint -a fonnebb en litett ttakokba vágó érdekei. tartalommi jelenik peg. -I Bévld Illijek l Kl «bu>Ii éa P< tíly\' oabójá áieghalt iiuliua H- in Kia-Tétfnj ben. Király aihálynaAt hívták éa aaorgalim ért.KMiinielétben réááeaUlt. < - A konatai tinnápolyl multán gyilkdkok tgye még dó el végképen, nt iiélera asulti u elé van ta ioztve, ki ibátáróziit iog t\'Ojot e. — Pálma lika aaaaoiiy la népaaaháahoz aaerzódOtt -Át\'éjazakaraerikai agyeallll álamok elitOk kire nemrég rá lóttek, kihevt ri a bajt, a lá< irati éfrtaeitSwk werijit állapo< 1 naprol-napi jobb len. —i Bodapw éa í í«a kütütt t vaautai terveknek.\' -4 Trieait eu a jövő é< ben orazágoa kiáliilái; iog ta tatni, Tríou nek áa oattrúk-magyar 11101 ohiaba lóftéi bekobaleséM SOU-ikT^vfordul íja mogttonej léaérei — Egy 13 árt syenuek\' Uudi , pcvloii a Dunába Ulm! mt»^4t,j — Magy>8» ueiiUe.ii a a inngyar ityolvt {tanfolyamot ti nitóli aéámám e hó 11-éú nyitják meg. • Blaháíié Lujjiu megyál a népééin báltól, » \' 7 u I"1 ! 1 ■"Y rvr \'"f j\'^T fi" . -------7\'"-: \| kát k»v»tel — SaikFraaeiakóban a napok-[ háa aa uteaáa lialvii találtak aa ateaán egy rlmigad 61 évee oflt, ki egy magyar gróf lánya a egy Károiji gróf neje volt. — Ti-Kálmán a modelom által a Takova rend I uiu^kereaitjcvol dlantetl fel. — ^nynkld íJajpa bibornok ének ágy oaehomági flUdé-\| bh ment ttdUléa végatt. — Aa Írók éa mű-j váaaak táraaaágába kirándult azaz aggteleki ! borlanv megtemntéeére. Útközben mint a lr 1 pok irják a laglelkéíi.Ullebb fc^adutáaban ré- aáeadleek uiindenQtl. ■ ■ ■■ ■ ■■ ——— Kelelóa tserketslA: HOFFMANN \|6l. Hirdetések! Egy tannnez kerestetik. Nentwich Gyula .vaa- és\|ve-gj-tisktírcskedéséíien ogy tanoncsf a zonnal felvétetik, vidékiek e^ny-ben réezesülnek. ^ 1 1 Minden á&Xitáaon «/ tlsó érdemérem w. kfBnlüM. ,,, J BC fM Pári\' \'878 Mi májua 1-jétl 1851. araoMirem. Zali-E\|«raz«fl míájjia 2-án. 1881. Elaödij. Brogle J. és Mülier gép- éh rOitU-ieniex <)ára Budápoatqn. A klargit\'hSd kOsefiében, kéaait Trlenrftkel ( konkoly vájaaató fl ku-lünféle nagyságban. Trlenr keaferekit malmok akámára. Kőplatókat, Nzelelfl roalrtkat, MalUkat éa roatAkat oeéplógépekj Mániára. tÍ0 II Budapest, üllői st lí Ajánlja a májua hü S^ln Adán tartott ak»jem»yen\| \' \|M • ^ as \'eieA dilj jaI: arany éremmel twttM; (m a mAsodlk aUJal: esilai éremmel I j toviibbá:! lltaMAaMAiMiall klt&ntetettaiabadalmafott •■ f Jf, f J 1 Irt r \'I flózmozgonyait kettős és bármas ekéit, IffapSfl gF II uéi énuluíl^im, 1 1 \' . \' 11 .. . .. ^ M nfttttuTéli úü gozcséplogepeit ^mÁm/mkm mM^k jTttgsnfc ítÉniid ll a gabonát pi.oczkópesen ^-^^^KáD&kT/iw adják zsákokba. , -ra^^^Sjfe ^rjegptfít bérmciiye. Kiüzezer ember i jóyciikéiit Hágj\' pénzösszeget vészit azáltal, jiigr a különféle mlnós^gü Aruk-Jj nak legolcsóbb da legjobb vétrlidrráaakat nem iamerik. 1 ■ájáalot. UliM. Met Eurépáaik leyeíoaóia \|éa tegaM wl^ftWiUa;\' j 1 d h ^gflavai^b Mfiaial, \|Mitui4(«a\|i4iiu«ait. »aeá» »»•• • Mi>j UvVA/ UU< lall, ilMiitItlutlu Hrhni\|i(ii ár^it wl nlm J I (MlaJ.a Wt« OMUák.TW^I jtiaikot- \|I>.» JM^MUUW a* »n. , C\|\|\|\|\|j jij! t«\|tiMu\|b lrtociUaiiirTiiNHii\|lli)< eáM-Nf^ Ma«»an)iMa«\| f UvUv UU lal liHirtfiuéliu^iriUtiám n(}torailliMilN4«iiüik«it\|Ml( I \' 1 \|\| hí iM>a4w a^ HMtlkaa Wyaa ^ai>tlw M ^ , <IQ/ j\|\| iffáuouullb r-uctk. (Mért ae-Mjtl lr«»a [■ ti7UW Uü. Xe\|t ciódatiqrtii laUroiull wHT«lf«J»li áaiabK Cwk N lit. . \| -1,1) (Qyaéaia énalMaaiai 41 rn) \| OOAAA dk l<á elte tnW >ill,\'lMlhiiM\| »Lék, tUtai ámamil. twi^ aal) 64VW Uü\' 4 Irt \' ; ■ iim 111 U K) < 1 QOOA dl) caütUUtoa Matl 4«\|ila>áWV4iilara (tukaaialHay) WnliH anli)i! ÖvW UU Um aaei> mUumvbI 4a éápta ajllk iw\|aai-\|ikalUl, áia \|D fit \| j I \| t (KlftMwal «»H\|\| \' MAft dh á kltlalbá ririékájl jü\|üáltak imMn, » ta\|iaaaMká m-l I trtvv UU -létlal adakUl, ipa ciltioil UklredUél alléira dmbobkéikt II lii i \| . (lOábbfMtl aia >1 át) t I WQAA /ljt vatádt IrauoiU Ma4g»« rak\'gyaiáilwwt\' ****** I . Ol/W UU. térni állatra, tiMnlöihatlju Maria w UaMl »le4M ci«W»«t, - gjanaaiakj I , . i a4takeeritaa<r», áaralda lt( >>!,. j [ \| (Mm—l uU üt) \' \' AfííUl HK ktltal flaam béeíi Myía«\|iMÍalae lltta fvjiallal (toín4a laLa I WUU UU- Ukataak itli<«\|ii álua), ojtk <0 frl, ; (WiMiai tn\| T& Qt) I 70AA \|)L raaáklrtl laea áay, auiá ki IImi r»i«áaml,fk«»Uirt taáil»itat 5! I lOV/v UU», 4apla peUtart»4i. <«f«áaaMia 11 fri. [ (Kuu—i tia m <H 1 I \|\|AAAA (\|\|. lifiHkb 4a lagftaaeukk CrlaV áM«Ha Máirari )\|vUyv UU, i» ncyroUt hjülu á 10 írt. (íMel in M ai) - \'a I>i\'i4\|i . 1 . I írt OlbUBah) , j k U4\|thnidrfl«M>k 4arakaah4at U kittel pél ánakáaa, rewtaáa »•«! ( ■heklMéa mellűit, . .1 (Vlfl g IV) , HIOÁNYI V. kititaII lalet llfr.br 11., Lawgairaeae, lei Ifereaaae. MC lawlwáil Mlaáaa aTatttiaa. ^ 11 li 1 v Alsótest sérvszenvedöknek. \' 0. ^inmneJger. Herlaánbnn (Behveta) aérrkwöméí jJb a legjobban aj/^iljá. Eaan kenOoa nom lartalmaa-eeeml Hl* K], károa aayaffet ajgjrócylt még ec«a régi aérvtértléeeftel, W nanraalnte anyabelegaégekot i». Edényekben kapható, kaaa- É\' nflbata4nak lnlráia inuilol 0 fl. SÜ tr. itgy fl, Bmnanaggeméi, valamint aa utAb éiegjololt raktárok által. Baámoa btionMi* ványok, tartalmaiban a kOvAkaaokhea haaoalék, bárki l3áal nálunk IjjilátbntóK, ^gi \|) ia ta \|NW >4tj>iilm Mfm u k II tw iliiiiwiilliwlll mI III Mtlldmi klntnltoa. Miau Ultin MWb tm liaaiMi» wMll, H mm 61 liltail ItMmti ám > tMMiMtlTlÖt M Wtatalj W1 1)miA «M»I taff mi »l»tMWI4ft Mm«kkU ajbilMlM. w Hm Mrtit Mb tU U«* •»!«» a MiMMMMÉM m pto**. Mi 4 etiW nhl BnMMti 1-utiUÍ Mr. itabNaariM. 2 J (ÍM «-«U\| M Kapható: Bndapeiten: Pataky Károly gyógy Wj aaáréetnél Magy-Kovoaa utassa 88. w Zág^bban j Kltlbaoh Zelgmond gyógyaiert Hl V Marokkói császárságból, Alrikában, \| I^KÁVE,^! y , pOrkOlve 60 darálva, 1 kilogramm 680 gramm tartalmú bádog 2 it7.elfn\'"/ékbefi, valamint kövesebb 1 nagyobb pennjriafybcn, ktlog-C rnmmjn 1 frt 25 kr. klliGnöicn ajánlható Ufi otalidoknáí a eze-C! mélyz^t ezámára, ugyazintén iparosoknak, ezamoi caaládtagokkal C ! megáldott polgároknak, vendéglősük ■ kávéház-tulajdonosoknak { u Megrendeléseket a mennyiséghes képest poitAn vagy vaspályán C 1 aa érték utánvételt) mellett esk&8Í y1 868 é—16 í Qeréby Füinp, ± m ■ r MT WlP 29. 8/állK , m M mm Nagy^Kagizsa, 1881, szerdán, július 20-án. ,1 VIII. évfolyam, í if \|fcé.illHtH ^nU Ftllöp könyv keiea ktáése. Ifyvárealáa utwa. 618. nini nalMM árak i Ifcést é«ie 6 frt fél Imik Negyedévre i fri, 60 kr. Htrdottuénytik : 6 hasábos podtaor ifjMr 7 kr. löbbttOri hirdetésnél ft kr Bi lyegdíj 80 kr. ZALA fateromtól Irodá. Hm alap kellemi ré-ysát Ulet! kft lemények HÉsHlV Uj oriroiháx utcz i 611. k. Bárraeatetlea leve! ik eaak ismert kezekből fogi I Útnak el: P JCézíratok vii aa m küldetnek. irylltlér MEGYEI EHDEKÜ. \' KŐZMÖ V ELÖDÉSI, TÁ RSA DA li M I ** d AZ D ÁSZA TI HET I LA F A ZALAJIKGYIíi GAZD. KGYIiSÖLET líS TÖBB MÁS EGYILICT IIIVAÍAWS KOZLÖHYK. PetiUora 10 kr. Városunk tanügyi állapota az 1880—81. tanévben. Értelmi haladásunk legbiztosabb Jjévmérdí az iskolák, ezek látogatott^ vilga, a azon eredmjény, melyet évről-é.\'ro fölmutatnak. A mi tanintéeetőinket illeti, van városunkban (most iuár Kis-Kanizsávajl együtt) egy nyolc iiMztÜlyu főgymná;jihin, egy hat osz-i -túlyii polgári tanddn, egy $égj osz-[ tilyu községi fi- Ifi Jeányiskolu, s r^y két osztályú ifeistf leányiskola, egy hatosztály u isr.fi- és lenyitltoU/ u előbbivel három osztály áll \'kapcsolatban, a melyben a kcretkodelmi , tárgyak oktattutnak ; Kis Kanizsán h„\'V községi népjanoda; ozcnkivlíl Vasárnapi-ismétId Jiskola, l\'ógul egy líVOdlU íjl I \'fi * . Ez intézetek által az év , végén Kiadott értetitek j sutistikiu ndatui fi-1 világosítanak bennünket az írántj, 1 b\'ogyj minő orcdmjóttynyel v6gczloto.lt ki elmúlt tanév, minő arányt mutat lel a tanulók számának gyarapodása vagy csökkenése. Bzcn adatok fiyoipáu kísértjük meg rajzát adníi múlt évi tanügyi, állapotunknak. Láttuk először tanintézeteink látogatottságát. A íőgymuasijumot látogatta 867 rninuló; e számból meglialt 1 ét év-közben elmaradott 30, lugy hogy az év végén ez inli&etben 836 tanuló volt. A polgári iskolába beiratkozott 129 tanuló, ezek \|kü&ül jelmaradt 8, ét maradt, az év végéní 121. A népiskolát as ismétlő iskolátokkal együtt látogatta 1487 tanuló] melyből a községi iskolákra! 1296jjut Az ízi, felekezeti tanodát liíto-logatta 498 tanuló, a\' kis-kanizsai kOktégi iskolát 372 lan,l»ló. Ha e szá- mokat yrtzogbifzuk, akkor kiviláglik, Sbogy intézeteinket az elmúlt tanév-Jbffla 2764 tanúira látogatta, oly res-Spektábilis szám, mely -I levonva a vidékieket, kik intézeteink látogatására joüuek, világosan mutatja, hogy az ii\'kola szükség estégét-leriffillők évről évre jobban belátják, t még a \'• legszegéhyebbek sem mulasztják el .gyermekeiket oda kttutaji, hogy a szükséges ismére tefcet hjaguknak elsajátítsák. Az itkolák látogatottsága tton-ban ctak esek szükséges létjogának egyik oldalát, tényerfj^t tenik. A fő itt is as,,hogy mennyire dédelgetik tanügyi hatáságaitok at iskolái, mennyiben fektaik szivükön azoknak felvirágoztatása, ét c törekvéssel uiily arányban áll as általuk elért szellemi eredmény ? Már többsiOr volt alkalmunk e lapok haeábjain minden ssftpitgclót kerülésével azon ritka gondoskodásra ét áldoztftkétatégre mutatni, mely-Ijel várotunk ét tanügyi hatótágaink Iskolaügyünket emelni iparkodnak; oly dicséretet törekvés ez, mely legjobban bisonyit a tanügy élén álló iskolaszék iutol!igentiája ét előreba-; ladott álláspontja mellett. Még nagyobb elismerésre méltó azon körül- ■ mény, hogy városunkban. minden a\' legcsekélyebb kényszer ét nyomát nélkül történik meg. Afc iskolaszék.és tagjai egyenkint ét együtt annyira át vannak hatva a jó iskoláknak áldásos befolyásától, hogy az iskoláktól külön nem válatetható tanítok állásának jobbítása it folytonot gondjukatképezi, s a hol uj iskoláknak fel-ál litáSa szükséges, ott azonnal megteszik a szükséget intézkedéseket. — így a mult iskolai év végén tartott \| isk^laszéki ttlékón \| szóba került jiz osztályok gyarapításának szükségessége Kis-Kanizsánj ét az iskolaszflki elnpk Baboebay, György ur iuditdá-nya folytán bizottság küldetett ki, mely a születései javaslatokat jez irányban meg fogja tenni. A mi már mopt as itkolák szellemi eredményét illeti nagyon messzire vez»»tW ha est száras számokkal akarnók íi-, mutatni. Némely jértesJttf I asonki üli hiányával van ásón táblázatnak, a \| melyben es eredmény azonnal felit-merhető volna. l)e Ss általános íát-t<?kintét e tekintetben it igen kiflé-gitő eredményt nyújt, s matatja hogy a tanítók gyakran igen kemény míin-kána nem volt siker nélküli. Még egy dologról kpll említést tenni, mely tanügyünket követi; mint teltet as árnyékl >mely igen nafcy akadályul ssosgál l ugyan, de mply varosunknak én városi kpzönségOnk-nek jótékonysági hajlanjait a Ieg-szebb világitáspalhelyezi.! Iskoláinkat igen tok szegény gyermek látogátja. A mit városunlt maga és sösönséaünk tehetúsbjei özek {rdokébén megtehet-tok, az még vwltj tévé, ás as éntesi tok e nemű rpvtjtái felv\|\|ágositlnak azon lélekémcjló szellemről, mely testületeket, egyéseket a szegény gyer-mekék segélyézéáe körül áthat.! És valóban azou ismeret, mielyet aj szegényebb sorsú gyermekeknek jut tájunk, bőven visszufizeti magát altkor,., mikor az illető a ársadalomnak. munkás, hatzno^ tagjává lesz; Inert kiemeltük őt a tudatli óságból, közt nyújtunk neki, hegy magát tarthatta; mert valóbstu tokán segély nélkül, ijielyetj élveznek meg volnának fosstvk az iikola látó ^atás jótéteményétől, ; Kívánjuk, ho^y etz-fenu- sztíllem ki ne vesszen toba városunk lakétalból, hogy a legszegényebb gyermeknek is ulkaloni nyújtatták a szükjségus elemj ismeretek meg stervétére, ez által sok vsetben megmentjük őt nemcsak at óletnek, hanem a becsületnek it. A keresztes hadjáratok okai is következményei. Kr te kezén. írja: ILOZÁBY JÓZSEF. (Folytatál.) A pápáknak f képen alkalmuk nyílt ts államok beMjnrmbé it Tttttfi kénél bele-nyúlni i ámbár királyok, á« eeástárok állottak is aj neut tűidet meghódító hadaerpgek élén, inégu a pá\|»ai legstuaok által ttok t«r-mátsttás fejeiül a pápák tartattak. A Modtlmtk által netán tett fogadalmak, kfteiezS erével bírtak, mióta Vlti Lajos éi III. Konrád kötéléivé éresták magv-kat ssemélyesea a wniiöldro vonulni, a pápák módot találtak arra, begy u ccyhásaak azerolott gyermekeit a keresztes hadjáratokra bírják t azáltal saját fOubatóságuk alá ho-lyezzóki \'r IV. és V. Henrik alatt a pápával folyt súrlódások és esiródások a^ invesütura 16-lütt egyre élesebbekké lettek s eaak 112/-ben 4tutek meg. 1146 bán 111. Konrádtél a pápa!már nyomósán követelhette intéssel és parancséval, hogy személyesen vegyen .részi a keresztes hadjáratokban. A esásaár erre neíu ígou bírt hajlandósággal, s Szerit-Iteoedek ékes szólására volt ssttkség, hogy végre a pápa kérésének engedjen. I.j Frigyesnek keresaios hadban való részvétó is, bár vonakodva, de a pápa hil-saéllitAsára tOrtént. IV. Henriket kora halála bátrálmiu ábban, hogy efcdje példáját kO-ii\'ne. l)o II. Frigye* máf uagyou is kény-teleli vplt éretni, hogy mily sflrgetó hatalommal bir a pápa as adott Ígéreteket követelni! lllö-oen öhé magára a kereatea háború fogadalom jelvényét s azóta Róma meg Iism atttut fogadalmának t«djeaitéséro fit öazUiuOtni. fingesztellietdtleu ellenfele IX. üergely pápa ezen asigora nógatáaaal egy-sseramtno a nemélye elíea intézett főnyi tó ter- A pápán* c találkozása It Frigyül egyetlen pékUJ ént áll a viláitórtéoeleabea, ka esak a ksiww>i jslaaat rnkf est ia felül nem inul la. Dfc IV. Henrik\' megérd—alte sorsát, mért «l Ijaaodott; 1L Frigyes azonban sein V vi gzet, md a toáp* által meg nem aláztatvái, azon mepséjyepiiéeli—, melyet a pápa»áf léi szenvedett,\' az utókor tiszteletének bi/.to i, zálogát birja. Franezin teáffia a pápa I. FdlOpnek, kit tsdirallvC g táfanérp ; miatt egyházi» élek alá vetci , axv mb .engedle, hogy a lerestffe had) raiokban rí«4 vegyen, még ha akart is ri «zt venni. Da \'a\' második ka-tpaatoa hedjái ntnálv már a I pápa befolyás eredményes v< It; mert Hsti Bernát pápai Iftret iwwtél lín küvetkeziébeu\' VII. Lejoa \' a keresztet fó vevé vsstHtslÉ asta bonéiért, melyekét at < phás ellen elkövetett. Utóda FalÖp j Ágost szintén kardhoz nyúlt, már anélkQl, togyI a papátóUvn kéuvzeritctett volna í (aiu-lmdiíratal^Jfcuiiábaa íejló-dött ki kéeóbpi viszonya-á hLí udvarhoz. Angiiáynli háponija, mekbű a karesztesliad-járatok következtében sodérfiatótt/^gn>, miután F.lldnélkdli Jánosra »\\pipa af. ^gyháci átkot kimonda, alkalmat áiolgálta\|oa neki Anglia elfogiáláaánu De a [pápa mii. tőn.? Mihelyt Füidnélkali János pagát me^ainzá, visszavonta «t egyliázi átkólt 4 De o^OMgaláaébb yoRtXpá xíézve á\' veleuciiiek dleur vállalataJ kik ajját alattvalói Voltak [Már fia éa tiéda VII. Lajos ssamá\|yeaan volt kényszerítve a hadjáratra, melyben ko rai halálát is leié. 8 ha kiskorú fia által a arngtalanságok \'nem csillapultak vohuL da. Lájo^uak ama kardot, melyet a hitetlsnsk ellen ragadott, saját népe ellen* kelleti volnai fordítani. Kíttnik tehát, hogy a keijcsztes ladjáratok álla a pápák a fma-ozia királyc t sorsára oly forma befolyást gyakóróliok melyek a papság fölényéi ezen oratágbsu b ztosicottáic, cir aeliol sem talált a pápafág I atalm% oly. iingy oHtuateavie, mint; Augoh rasághaa. A kar ilt» ludjárslik által a pápák itt is a m mt «zéktol vnló lüggfi Mvaétet1 akarják uii.\': vaJóátoni. UL Henrik cxivódásba ktvtrodett I íját éreekévalJ fieoeat Tamáaaal aCt meg ia ;yilkoltatá. A pápa káuyateritette, \|a lotaguM irályt, hogy vezekeljen a mbu keviiwe en ftet kel ett neki tenni, egy 3 évig tartó bén, mint IVJ Henrik oaáaaár- veket is végrébajtoUa. ker&ztes lu Jjáratra, otgy Osszegekel áldozni a tsént fiili védelmére ^tek voltak a föltételek aj\' inpa kiougeszie.\'ésére 1172-ben. Hoanaa hu avoua után regre megakart Is-lelnij a kirí y rzeu kötMiBltségaak, de a lialá\| ét sw "«n megakadályozta. Ho\|»»tte fia, .ott elegei a tagad alomnak, ai szék liKsvás knzdelem után Ikodáaa alatt Ét káaébb Hicl.árd 1. fljichárj \| Ricljard ur ■ I I ..Zala tározója," Káin.) 1 Bohong, de nyugta nincs sehol, Keblében lángol a pokol, — Mi kft a bűnös öntudat, Mit teatvérgyilkba .vétke ad. 1 Ha széltől mójjg a falevél, A meggyilkoltilágy ásóra kél, «• ! Felstjg a lelkiismeret,\' £g tttyhittd kéaervemet 1 Oyáaaba borul at é^j a föld, Úgy dOrg a bérea. ugy zong a völgy, VUlára hasítja át a tért, Látod a Tért I látod a vért I A vér kiált, ss ég kiált, J Madárka, moly as ágr* szállt, 1 . A fű, növény- kiált a vad, A fa, mely LfirOt árnyat ad. ( Boszára vágy minden, ml él, A tesvérgyükos útra [kél, Pibaoni, hak, miiy nagy e kincs, T«tvérjgrilkbimak uyagta nincs, Fa árnyékot\'^em ad\' niki, Madárka dalt nem zéng neki, Ugy II — kemény fekvőhelye, Hafálkinokbap kebelé. A természet szent temploma — Oaak borsadlsdak bajioka. D\|Ua semmi] sinca dicső, Kincs semublsaép, bár égrftl J«. Hós kis patadskt aspgidss, — j A tsngtr táá, gondolja ez, Bémeabeo s% st Ottódat: ttoger zágáaán általhat. \'ft a megbánás \|l vkrt el, lasr kiesé fsssrvivjd. \' fAMBMMl SSatéaa a^iial I m uT^M iip\'""\'• SUMaaáiat. IL ítoáaa taa 10 ha. Csak Isten adhat életet 8 at ember alkot képtttot ■Ha jé Vagy, tenmagad java, Mem üldöz as ég angyala, \' Ha rosst vagy ugy, ajtód olfitt Láthatod a loi\|rfkedai.M . Árnyékként né a félolom, > A bűnbe sOlyedt lelkekén; / 8 kísérnek ágy a ráfejelek ," Egész] balálig tégoddt j lif yUh araim Mór. fffVi Egy bús leáayk&hóz. Mért vagy Áj bút ksdvts nép leányka,? Mért vagy oly. bús, mond meg énnekem; Táu spegbAiitott a világ, vagy tnláu BelsO féreg emészt Telkeden\'? " . f ii pv Oly sspKatlatf orczáidpn látnom A Ijtt\'átBág halvány liliomát, »iAISntba láttám a szép; if/u hajnal Homlokán aa alkony {boruját. Miotha látnám le^allti terttMtal A bokornak sárga lojubjait, Ét a napot midőn ragyogás kOat önmagátél elhalványodik. Qyom a bánat, melvtfil a viHigok Elhervadnak éasreváilenOl j De kertész a rokouérzelem, mely Kitépi a virágok k&Ul. Két nagy kinost vata minden kebolflek, A baráteág ét a szerelem: Szerelmedet nem kérhetem téltd, Enyém csak a barátság legyen. B barátságunk szent szOvétnekétél Megoszlik majd bálnak éjjele i , fllst nem olytp sotfd, setét at éj ^m Csillagot he gyújt M ág bele. Biy Mt iiiB)Cjr->r - iMd , UjOn A marosvásárhelyi politikai OMN/ecNÍjiivÓM énmi-nészH 1H51. Molúdr Oyütjfylól. IA MsrosTasérbalj\|l tlafeté néki As alal iriflka (Koatnrass. - Póas ssijiláraelsta. • CtsifiBflaS, 1\' "ta. Ilaraajlaé, nafaa, Oamkl nlil, DtMM, IraaMs, as arjisbist Basel ■•g/srok ujabb UslgvUj). (Fdly tatásjj A közpost terrnéasstesen itt it a szín-\|ház, a atinéstit vélt. Koldzsvár a léét ssi-néaanó éa kattM igaagatáaj fölötti partosko-dásban ogyiuúiközt mogliilouloit s ]i aaiu-I hát mogszOnt t politikát tulitetúaiik gyupoiiljit \| lenni. Annál mérgesebben éa azivóaabban foly Marosvákárliblyt, pjelynek a^ntermn olyan cIGadásiík tlkalmával\| midén Úlrtéuuti. drámák vagy políiikaif cxélzásu műv^k adattak elé, aohaaflm fogadhatta be tágas falai közzé a közösségét; a kik nem fének be, a folyotén hallgauák as elóadást, vásárim-punként még aa Apollu előtii piiezon üa nagy osopoat^kbah álltak éa a terem abla-kaib át kihadgzór frázisokat onnau ia nvfg-.éljenezték, tapsoltják. A rUdiirség atétaaéru\' éket. de máti alkjalommal !ismét oU voltak és újra agy tottak. Végre roudórlegyvcroa orO szállta meg az Apotlt\' i épület eÉOtU tér kOzelobb esö I réazjét a atmolvt higy verők között tartattak la előadliiáik í Nemért semmit I Dééai Zsigmon\'d haáapgsstrQ hjnigja áthatott a tér túlad oldalára jia, a liová a\'osn-1 portok álltak] s onnan épp/ugy éljtjneztek a-aztáú szét fdttottiik, hogy lmáaiolé ilinét cio-portoanljanatt, a így a tért kOrűlcaiaáava « rendőrök, kel.\' egy Ugy pillanatra UmM a saia-terem ablakái alá jutottak Mjeneíiii, tapéolui. \' Ily ItlkeaüU hevos tápok közfHt érke-telt meg a iársiilathoÁ kántor fiy azi is s amint a szinterem ajtója előtt as 0 tOzd szobába akart épní a hóaivátartól be utt nyílt folyósé egyik saOgletébén maU-ona arssot s tsodás f iáyU na\| j beaxé dtS aaempárt látott, lu aöté W m S pánttá nál egy tekinteti il minü^a elakarná arcsát rejteni) a lején levő tépett óesks hagy ktudével még jobba bebényálta magát) Káutorné\'volt, a magyar h z i ii é a z o t u I h ö éS\|;lagntgyobb jt r tr i k áj a ! Hát orva jutott at egykor ténylő nap, ki művészetével egáaal hazáját beaugárolta t. ha kOrutra indul! vala, birnevével egész-Európát is betölti, — hogy véneégére ogy kis társulatnál jegyet F áii^on a fagyos bid^gná, egy nyitott folvo-1 són, hói a házak fűlött!— mint é szelíd ke-eerdséggel jegyié meg í — rl\'oat tájékáról kavargó" hózivatar csapkodta teli a szemét, azt a esernet, inely lltiíabébea — mint es nagy emlékezettel fennmaradt — ugy tudott nézni, mikor a köpenyt e szókkal Kataliu szetuéiio/. tartotta: nh á t oz nem köpeny?!" hogy a világhírű ltachel \'íliisbéje is mögOtte maradt ? I f Kántoráé, magyardk éa Isgnsgyobb tragikája 1061 teléig 40 krajcsár napdij mellűit \|«-gtárun& I KáuiéV Qjiii/i már eleget halott a nagy bogikéról, hpgy ily kép, Ily helyzet láttára] uiugdohbouve\'álljon és lalkének te\\jes löllábórodásával olííször is aat kéidant a Póaa llbaálalátél. Ijngy mért van i»Mg)\'» bisz Kolozsváron azt beszól lék, hogy Káutoraé a luglisztosségosebh körlllményok kö/ött léére vonultán él Mayosváaárheiyea ? Igeuia í«t ugy véli,.— mondák a aaioétaek — de pártfogója as Oftg gróf Létár, a azabadaág harci alatt klpeatitva, tOnkre téve, caupin meubetyel adhat a nagy mflvéesnéoek. iki most á gróf\' marosvásárhelyi házában liiiz-mesteroé a azért egy kis hajléknál egyebet sem kaphat Káttor Gyuszi toditváuyozta a kQt-táraaságl«n- élé teStlllMuél,4 melynek nagy bevétaiei véltek, hogy ;el»ö osztályú propor-osiéba \'egyék I Hja — mondák arra —- ez-Rolrmar nicgkináliuk, de Kántomé ataaotay aat Ifllolte-rá, hogy nem tudom már mef-azolgábil mint azinéazhR, alamizsnát pedig nem testáok el I A l^gyket el udom ívdni, amit botok érte fiaim, megaaolgAlom és jé lélékl&l lölvehetem \| Ügy Ts volt. nem ki-yánt, inon logadeU el ÍU sem Wbbotl BOsu i luatroiia volt igap római cxUa, bUsakébb é i liajihatatlanabb mint Votuna, Ooriolaa a yja \|. Es v zetie «»t a sdomorha, iuiB<m a nemzeti aki ihás mognyítasa el8u Miskolaalés KatairaM ország azji boriaívi I válták bá Hatli ugy Utál nek tertot hátát náfe Mei ment veodwáiékekta, éa J as kftmái a távolléte alatt feltűnt La-óaával megnyitották a ót otm stes volt, ijidv^ascte nagyságáj-al ötto a hác-vt,; hogy k^tcleuség-i mindenki # i ia, aa ország nélkül nyitni jmeg 1 irtották, ám játeittak kát boi\|ue fi tála né <íll — tnundá ós ismédé véu utp-iaibau ia I De 6 aaervtetS ia éa b^gosalaistt, összetört ji nvét sam akarna a vásárra tiáM vitai, isiit Mi magába fojtotta \|uély máf-illSiidésaé lelke világábd temette, el, f\|óo órézve, m [tr saépeég éa J if\|uság, láaMB^Ie-met éa m waot hauiavat borit a Ari a«a elóit ét á Q»illogÓ kalsl»,\| lia Arat is, falkié haltaiévá inq«r«boijiv, eíbomálvodtia- a. se-uil delén ékeatedé linpojt is 1 Mta Ivolt \'azóp: aoUaaem ia letetett, de a laiinpat >t, kifvji\'ió adma. pltaatikas ve luUai, da líioru.ajka) beUáaes aateÉe, mely Iá eruvt t fölemeltis égy egy billaatáew miig vési \'gében és utii^áu is iMs mondén. tniá aa akkori atntesaók eaMtvéve 4sé — >gy ifoesau tragédia c^éáx eUáavA: likával ia a mivéaaet veráaáéayéb«a ragyogva a .obb is leheteti miedaatytaál. Mi ts etm vojt i^en, de vállas, m-l-lia éa t iiuör testit iu"g nyomtnmégá-baa is. Ko <Vp terátti alakja a tragikni mo-áentumé iban éj«p agy kmiaga-iudha olt, iáiiit Kji may kiiaUileaá a .iöagtaasel^-liak IlM emftlkedeit 4. íjtliálannyinál sgr ló-Vei íMf wblii.ak kUttái ^ K.ántnriiét ab bt igea el® mithailt nság iaa, is, Ipgy lus^as íjomleké Világét Wai Atéhm ragyogó gömb Volt, rai yről aa idé áljai alta»tla\|M éa ktl-fák áit^i easméuyiteU, életre hívóit, ntgy tl-toiásulu tOudökOltftk s aa emW aaanv%. áélytk, \| • Örök tgauág népség kifejezései tastvk-Mt 4 utódánsk mtntíhöli János-aak Wíkodáfci akti ézéljál végre elérte és Angsát »-pAjjií «4k kikérésévé tette. Ds • iWUii batUAIratok sgyaams-»\\ttd á pápai; mindenhatóságéi a klsraa fölé ia kitérjemtmjUk. Esaé ssásadokbaa a pápaságnak, bár a keresetéé kadUámloknAl inkább . anyagi forráaálum vo* asűkaége, korlátlan j^rauredalmk\'t m ogrltáa f&lött U érvényre látottak ál Mlulélyét kétségtelenné tovk okkor fejlődött ki as ugynevozett pápai legátust rendsor. A pápai küretek volt»lc ugyanis midéuOtt a keresztes hadiára tok-Uáí a fóintésőL A legátusokat a pápák sugal-aiaaták ■ aeaa hadjáratok lassankint nem-esak a .hitetlenek ellop, hanem európai eret-abkek, pl aí valdenwek ellen ii irányoz -tattak. A pápai logataapk mffködése ée tolj* kataima a mmropolitánok éa püspökök hatáskörét szűkítette. Ej legátusok a pápai hatalom toljon pompájában jelentek meg ■ minden ellenmouqást hatalmukra nézve jnegsem mieitottek. Kgy mérik következménye a keresz-tea hadjáratoli nak a\'papság Célszervezetére néfve az volt, hogy m úgynevezett! püspöki vicariatusdkat éictboiéptelte. A kánoni jog aát követelte, hogy minden^ püspök tnaga végeaze el l teendőjét siijál egyház megyéje-1 , ben,, pedig Vol püspök -személyesen a szent j Ibidre vonult, kiket hélyoUfyitoiii kellőt t. A: keleten uj űgvhéjsmogyók jöttek létríj, de ine-j Ivek viazonlineg is saüulck, mihelyt ott a Várótok laaaaakiut újra a aaiaoenok; kezébe i jutottak a cm pán csak czimcik maradtak meg: „episcoii in paijtibus in fidalium". — A javaikbél iiOaötl ijyeu egyházi lojedelmekj Bómábu mene tüliek. A pápa azáltal kötelezte! \' 1b éket, hogy a korefcztes liadjárátok állal ; megüresedett .püspökségekbe vicaril génem-\' lea-ekuek nevezte ki ekét De a Jtereultp .hadjáratok! egyszersmind ugy a római kúria, mint a clol un jmeggazUagouáaánnk is egyik \' lotorrását képezték. A pápai politika tervel-nak kivitelénél pénzre volt sztlkaég. A kín-1 dásök III. Gergely ótk óriásiing növbkedtok. Még,* keresska hadjárati vállalatok költsó-j goiiielt is egyjrészét aa egyház volt kény- j leletf, viselni. Heg lenek adóztatva tehá< a páni\' által neiaosak a világi papok, hanem , a Kolostorok is, kik j jövedelmeiknek nagy \' részét a.szentjlöld felszabadítására voltak, kénytelenek áungoduj. A pápák lassacskán belegyakorolták magukat a pénzügyi műveletekbe ; de a királyoknak és a fejedelmeknek keresztes hadjárataik kivitelénél az egyházi javadalmakból vúzont kárpótlást engedtek, minthogy az országok népei* laaaacAán érezni kezdették- a kehsztea hadjáratok terheit. így ,V1L Lajos alatt Fraacziaqraaágbaja. iTülüp Ágost alatt pedig mindazon egyházi éa világi urak, Kik a keresztes haji járatokban nem vettek részt, aa úgynevezett Saladia adót tartoztak fizetni. Ez ellen azonban as ialsóbb rendtl papság már Illemeié aurát, de a pápák nem értették meg,\' mert nemesek a királyoknak engedtek meg, bjrgy a «ent hadviselésé czimén adókat és tizedeket szedjenek, hanem maguk számára «ja megkövetelték azokat, miután a kedMztos hadjáratok legfőbb: irányzása tőlük- függött.5,1 ifi tekintetben különösen .kitüntette bugát 111 Inee pápa. Ezen pénzügyi; politika más tekiutétben is előnyös lén a pápákra nézve, kik az egyházi jószágok immjinitása fölött változó azureficsével foytatták igénykeresetüket Az adók\' és tizedek ssedéMoél a pápák maguk képeaték a legfőbb iprumot, máshová föl- j lebbezni nem lehetett. Ily képen tdhát a pá-: pák a klérus birtokát! megadóztatták. Ebből! az látskuiék, ljogy e j megadóztatás állal a\| klerüs Veszített pedig ha/szorosabban vizagátjuk a dolgot, kitűnik; hogy a pápai ha- talom növekedése áltál éj-köle^lég a klarw ii csak nyorhj»t Aa egyház anyagi gyarapodásai térié* dolmes birtokok oda ajAndékozásn által idők-jártával ugyaa ofcökkounl kezdett, de helyét pótolta aa olow Válni. A keresztes hadjáratok által ugyanis sok bljrtok megflrfllt, minthogy birtokosát vesaitotts « így oladórá letí. Aa egyháa toO>a\|ználta az alkalmat aa olesó vétőinél. A nemesek háborúba vonulása pénzbe kardit, Mit volt mii lenni ? — Élzá-logpaitotlák birtokukat s mintbogy még sem gazdag polgári közép osatály nem volt, jsem a-szó Moros; wlmnényébón uzsorások, vagy ibldbiiiük vételéra képeaitett ssidók, a Minthogy a pénz é* netü<;é fémok as egyhásban voltak [mind Qsféehalmoava, ki vorseiiyézho-tett volna midi VevS az egyházzal ? Pl. ÍNor-mándia Kóbort legénMiOrazegségot kéovtolon volt ieliálogositaní % testvéréoen II. Vilmosban hitelesem tálált. Builon Golfridj birtokainak; Uagy réjrél a verdOni egyháznaa adta el, másrész^ jpijilig a Itiftichi püspOkjiek zá-logoHibtm olJ A többi keresztes hadvezér birtokai jís esak\|ily sorsra jutottak ; a leg olcsóbb árakon MÍUráesoltattak, hogyjaliad-\' járatra rátlkeégai költségeket Összeteremthessék. £ birtokdkat mim as egyhá^ jezorzé meg magénak\'jutányosán. De emellett a bn* eaujáratok jír igen f Jól jövodeltpeztelrf s így ezen két oldalról asegyltás oly pompás anyagi forrásokii totiizert, melyeket későbben a svoták elnyomásán^ is sikeresen használhatott. De a pápai hatalmat omelék a keresztes hadjáratok! még az állal is, hogyjaz eretnekek ellen Váló bQntetés jogával raíiázták fol azokat. A kcreutei hadjáratok két szájadé ki* fejté a pápai hatalmat a soeták elleni Eddig eretnekek üldOpésérfil szó sem volk mert nem is v^lt reíü szűkség. A püspökük a n«-tán előforduló örves oretnokeket maguk büntették \|neg,\'a nélkül, hogy a római j kúria [ aazal tbröaütt volna. De a nápai hatalom növekedésével míutégy ellenleiül felumad-tak a kUlOnbOÍio eretuek felekezetek. is, mi-nók\'ph a katLariaiak és az albiugepwsok) Albizsoa lolicl) éjitől .növesztvén igy. A Tuluzélan, FraneaiaorsiágoÉsi tar\' tott zsinat behaiólag foglalkozóit ai orotin<-kok Ügyével, jtábár megelégedett azzal, hógy azokat egyszerűen kizárta az egyházból, a világi hatóságra bízván megbűptetésükot^De midőn >bz éretnék folekezelek mind hatalmasabban léptek \|fl>l, III Ince pápa flhatáruzá, hogy erószakot hasanál és osakugyaij a val-deusek^elleu keresztes.«had járatot hirdetett A keresztes háborúk .áuűában < yallási \'háboruknák is tekintendők1 -t; e képen as in-tolerenoziának; lorráaail képezték. A saraoe-nok ellent gytilplet átvitelett, az eretnekekre és zsidókra is ée* már az etső keresztes hadjáratok idejéhén. 1096-ban borzasztó zsi^ó-QldOzéa keletitpzeft s külOnOsen a Bsjuavi- aaon óssldto íliajlál kapesábarr, hogy a jé \| asnáki) >1 nomni ma-pompásan Isten tartsa lót meg éíég soká\|\| jó arfbén és egésaségbefc. — A llrlMc szombati latsága, inint^niatoa várható voi kikerült, s a Saép kert visszbanézolt a\'vidáman mulatók; sajátéi Aj lüyöldclholy ip oly élénk volt, mint a tekepálya, Ítél a versenyben résztvevők ugyancsak izzadlak a dij el-nyeréseért. Családok közül ott Mttuk Laky-ékat,a Tóth L. fléries családod Plibál Na-lidot és másokátA distiogualtjk0z0osé\| éj-féltájbsrbagyja ott a niulatságot, melynek rendezésében kiváló része volt yarga La\|os lölövészmea ternek. — Nyilvános készéit. Sajtolt lelkemet mélien meghstá aaon nszinto részvét, melylyei] frledhellén, jó nSm temetése végbe ment JElmulaszthátlan HOtelességem-nek tartottam nagyon tisztelt iurtártnóíia-nok és kedvos kartáriaimnak, Júgy saidtéo Nl, Oroszmann Ignáezjlb r. tanár árnak és a segédkező papnOventUk uraknak a szíves, buzgó ténykedést, meMyel a zpmor& szertartásban részt jetlek, melegen msgkOssOnni. Hálás smlékésettM-lessék irántuk, ugy mind-azok iránt, \')ty szegény jó nem porait az Örök nyufealáfiba elkísérték. DftnOlky Láss, ló, tanító. \\ — A anlamegyel lótenyésztés euiolésére engedélyezettilótenrésztési jutalom díjkiosztás fJé, augusztus hó 18-án Nagy-Kanizsán, délután két J órakor sog megtár-tatni, mely alkalommal következő államdi-jak lesznek kitűzve: í.) Sikérült szopó-esikóval bemutatott asyakanczM számára, melyek -jól ápolt és ogénuéges, (erőtelje* állapotban vanpak s jó mtiyMzkmiczák kellék\' keivel birnald: I. dij \| 12 drb.\| 2. 3. 4. 5. 6. 10 8 6 5 4 magyar arany. • s \| — A kávé, bor és sOrfogyasstád. adjál illetőleg értesülésünk mript sgyeMftgj jöjt léire a helybeli kereskedőség és a kormány által küldeti képviselő kfiaótt A megváltási ár, ha jól értesültünk 8600 £rt JVylIváaee námsdái éa kWP ■ad. A naay-kaoissai polg. ísk. növendékeid által szegény tanulók felségéi; ssésére mull lió 89-án rendsaftt s hangvorsenynyel egyJ bekötött nyári malatsácnJ befolyt Osazsg: 237 irt 65 kr Erre felüJtizeltek a kövotk zfik; Unger Alajos, képviselő 5 frtj Heiij Mihály 50 kr. Fan János. 3 írt s Onssmaaij Ignáea 60 kr: Morgenbeisser János 2 frtj N. N. 60 kr. N. V. 60 kr. fierdin Márton 1 írt;; Szabó Ferenci 60 kr; H. M. 60 kr i Hoffmann Mór 1 frt ; Friodmann Bemét fiu kr; Zadubánazky Lajos 60 kr; N. N. 5Ú kr; N. n7b§ kr. Bartos János 60 kr] GrÜnhut Henrik 1 frt 60 kr; Perkó Péter I frt; M..N. 50 kr; Vágner Károly 60kri behareizor János -69 kr; Cogel Adolf 40 k r\| Bioaa János 50 kr; Zuraer Károly 50 kr[ Báez Antal 50 kr; N. 60 kr; N. NJ SÓ kr; Roller Ignácz 60 kr; Hlatko U. 16krl Beltulheim Alfréd 60 kr; ICégér Mátyás Ü kr; N. 80 kr; Oszesziy A. 1 frt 60 Jtr/:, Oroszváif Gyula 50 kr; Győfffy János wí Albanioh József 60 kr. Ojszesen 28 frt 26 kr;. Ebből/* költségek levonása ntáa maradt 44\'írt 20 kr. tisstajOvedelem, mely s Délsalai tallkrékpénstárban hslyeatotett el, A t felülfizetőknek valamint a t pártfogóknak meleg köszönetet szavaz A polg. ük, ignsgotóiig, — Hivatalos lapból. A m. kii igazsádtgy miniszter Egyed József nagjr-k* ntzsai sir. végrehajtót a letenyei kir. járás-biróiághoz helyezte át 2-) Hároméves káacaaosikék számán, melyek kitűnő tedyészkroességa ígérnek r 1, 2. 8. 4. 6. díj drb. arany.\' déki városokban ezrével végeidék ki dókat, vagy pjejlig maguk <ia a szigora rűlményeket lei nem állhalva, öngyiikösoi lőnek. 11 • * • .HL Ince jeljárása, hogy, az erelno ellen keresztes hadjáratot hirdetett, Fram országban, kűlunOaeu a toulousei gróUaeban véres polgárháború üszkeit uitotta löl. Tflz^ aol-vassal kezdték irtani as erdtnekokel, minek tarUuna \| Franoziaarszág . legszebb ré« szeiben 21 éven keresztül dühöngött (Folyt kövl; Helyi és megyei hirék. — Névnnpját ülte e hó 17-én, vasárnap főt Uerzáy;Elok kegVesrendí házfőnök. A %ék férfiénál ez alkalomból számosan tisztneglok, szerencsekiváiiátaikal fejezvén ki a I küztiszteletban álló liázfónük iránt Fogadjsj i részünkről is üdvözletünket Minden tokintelbeti kitűnő min és kanosa csikókat a kitűzött dijakból pályázaton kivűl is jutalmazhat a dijösztó ijzottság. Ezen államdijakral .."pályái hat minden zalamegyei tenyésztő, ha közsé( elöljárói bi-aonyitványnyál igazolhatja azt: logy a azonó esikóval bemiilatott anyakancza Inár a csikó születése előtt sajátja volt, vagj pádig, hogy a kiálljtott hároméves jkanczamikó- egy az eilés idejekor birtokábaé volt anyától\' -származik\' és áltsla neveltetett. A pályázattól esak az angol telivérió-rak ranuak pcízárvs, —♦ minden egyébb fajú — akár nagyobb, akár j kisebb Itanyésslő által nevelt ió; a» arany dijukra -Icjvólol nélklll pályáahit; ha azonban, valnmily inéuestO\' hjuonos vagy bármely- !máa danyortes pályázó a nyéri aranfdijal a Itöaügv érdekében a helyszínén tyolag pályázat nfá kívánná bocsátani, ngy kitüntetésül a iijak szériát fokozatosan Osztályozott nranyj-ozűst vagy broncz oklevolut fog -nyorni. i * A\' bemutatott lov^k megbjrálása, valamint az odaítélt dijak kioszt, aa is, egy végre alakult\'vegyes szak bigott* g állal azon-dal a belyszinéu tog eszközölte Hogy a díjosztó bizottság megtudhassa vsilamennyi pály köteles minden pályázó a kijei (elén Nagy-Kanizsán a hely haló scí-.iii, hol további utasítást uyo fbldtuivelés-, \'ipar kir minisztérium. kolló időbon zó ottlétét, It nap rég-ágnál jelent-end. — A ée • kereskeebleműgyi m. - Községi pótadót illptő feltoe-jootés. Aa ügyre aisvs, melylyei városi képviselőségünk legközelebb másodízben fog »l-j kozolt, képezi a bel ügy miniszteri omhoz inté sitt kövotaoző feltörj esz léi tárgyát, melyet in közlünk: Nagym. m. kir. Belügyaünisste-riainl Aa 181^. évi XXIl t es. alapjáo a Nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium áltál kiadott, s eletbo4épteteU pénzügyi tőr-véuyek és szaUlyok hivatalos Oaaseállitásái-uak 2. fllzete, a ennek 72. §-a értelmében az 1868. évi 38X11. t cz. V3. §-a, illetőleg aa ! 1876. éri XIII. t. cz.8. g-a alapján ídfiq-ként engedélyezendő időleges adómentesség csak a tolyó állami adóra szorítkozik s nem ad igényt oly egyéb ,köz vagy kösaégi tsr-hsktöl lelmentásre, melyeket a liáztulajdonos aa időleges adómentességbe részesített épülettől törvény szerint viselni tartosik. A magas intézkedés szerény felfogásunk szerint mpltáuyos és igasságo, mert ha amint m y.j alatt mily lissteleUei bemellékelt házbér-adó lajstrom kivonat 10. rovatának 8. air<j-Tatába kitüntetett.és Nagy-Kamasán aa idd.\' leges adómentosségbe réuzoailell házak után élvezett,\'— 68020!frt 27 kr.- háxbéijOvedi-dqlení után járó Itáabéradóra seadékaa 4 i—50,t kos községi pótadó minden adóforint után — ki nem vettetnék, az ez által mutatkozó vagy 6000 frt évi hiányt a város többi, s adómentességet bem élvező adójó polgárságának, éri adójának arányához képest kellene fedezni községi pótadó emelté-\' léji folytán; ezen elv Nagy-Kanizsa ráró-fában eddigelé fenntartva ia volt és a magas kormány a bekezdésben hivatkozott ebbel intézkedése mint törvéoy tiszteletbe {s tartatott. E magas intézkedés ellenében az •/. alatt bemellékelt közgyűlési jegyzőkönyvi részes kiírás szarint Nagy-Kanizsa, város képviselőtestülete (880. évi junius hó 21-én tartott rendkívüli közgyűlésében 3060,880. n. alatt határozatílag kimondotta, mjsseriut ezen hstárosatáuak jogerőre emelkedésétől stámi-tondó 8 éven belül építendő házak a községi pótad i terhektől is sa sdámsntsMb tsrta-znára Mnwtietnsk; i - az eddigi asémsates is I év lefolyása ntáa építendő aj házak asonl jn a köasM prbekat továbbra is vi> e^ai lartomak. £a«n rendkívüli különös U-togás 161 sredő é« egyes vsgyoaosabb pobár aúya, 1 érdaketl kitűntető városi közgyfljéti halár mai kimondására á nagy-káölzsaí ffél-zalai takarikpénztá^ igazgatója adta be az índif ányt azon ióhaaemü reményben, hogy a dél jslaí takarékplnzlár által aa indítványt mege laóisg ozándéMba vett, s időközbea már lógat itovitott nagymérvű építkezés — és vagy 20,000 frtot jévedelmasi bérház fslépí-léae ólán a Üáabéadó mentaasigao ftltll még \|t köiségi pólaeótóli felmentést is kiess-idi, a mi aa ékkor távollevő számos képviselik ajeUtisáséval neki sikerük thogy eoeo határozat a Narrméltó-lűr. pénzflgyminísztoriuumak\'fiivat-saabáJyrewwetéDek 72. § ban ugy az \| és méiiánydsságba Ütközik, s a köz- { tarán Epédig peis Joliét sgyes tostflle- I \' adózó pillért (kedvezménybe része-nagy közönség rovásra, legmélyebb il járulunk a Nagyméltóságú in. kir. yminiazterium ] kegyes színe elé azon ! ,bb Imreiemmel, misnerint egjet- I a Nagyméltóaágu m. kir. pénzügtmi-urrtl elvileg; eldönteni méltóztatnék, Nagy-Kssízsa I város képviselőségének I évi ialius hó 21-én 8040)80 námiUatt liozo I határosaüf icKerőre emelkedett-e, vsgr egyá talán a község törvényben gyökered- i zett nkormányzatí I jognál fogva a község köza lózásokra ,vonatkozó liaférozatokut jog* j érvét yeeen hózhat-e? Melyek etán legmélyebb tiszt* eltol és hódohjtia! maradtunk a Nagy- \' mélU (águ m. k. lMflgyminiastsriadl»iak kelt r Nagj [Kanizsán 1881. évi jalins hó 9-éa leg- ! slázs osabh szolgái nat - É- Balatou-Fíirrdrőt írják ns-.j Mindoukit milyen lesnjtó \'hír torisdt j lürdö helyünkön. Szereieujáráabiránk is Kálmán áÜaláaoi tiolelst és szalu álló Uju neje, született Masjou y ma ijjél éjiéi után 11, órakor saü- idogbaj következtében meghalt A . itt nő három kiadódat hagyott az élst-_nA" részvét, mely a boldogalt ravata-láoállílklyát lobogtat, a legszebb, minővel a osmádanyák példánykrpe csak megtisztel-[tető.I-t Temetés f. Iió lií-és délelőtt Béke ölelje drága porait I Oraaágos tanltól-lealAletl kép-. gyűlést hívott össze t é. augtisztus ére a m. kir.j vallás- és kjtaoktatási Jter és a gj ülést illetőleg rendeletben Ijrsatot adott íji. Ezen gyfllésrí as or-aságl sn létoaő mindén tauilóagylai egy kép viseli t küld. A képviselők napi dijai és utazási. töl eégai az állampénztárból fedeztetnek; A k< így Ülés tárgyait slőkésaitő bízó tságba, a gy llés megnyitása előtt két ItéUtL a mi-níszti r 14 Unité egylet megválasztott képíi-V selőil köztük a sala magyal ált ts-nit« í- test élet (képviselőjét u meghivá. í A zi amegyoi ált tjinitó-t^tttlet képriseluje j Csathó AIajo» keszthelyi felső leány isk. i miló, a aaiamJ á<t tan. teatület elnöke, kit < üttúégra a A-Ssu-Gróthon tartott testület kOsgyülés rálasztoU ói egyftaagatag. — A* •nsáff óswses ssllllark ress laaerem j Atvlaafálása, fíhg asoo, szőlő arűletekoek, a melyek a moh évi vizsgáiét >fc folyamán át vizsgál hatók nem voltak ez é ben folytatlatai íog, illetőleg már a kö zelel li napokban niegkezd/zdnek az arra vo-natkézó előleges teénoők. Az e hó 6 éa lar» tat wyllozera htzonaági Qléa — mint érts-\' sülüijk — a kérdésééi foglalkozván, a ria» gálái meg, réaaJ rendszerére nézve abban állapodott hogy első sorban és lehető saigoni itasiéggal azon szőlők ksrüljsnek vias-alá. melyek a> illető Iskóssigask va-öveaalmi forrásai szolgálnak. ^ vizs- vésődtek föl ráj nyitott könyv és betűkként mindenkitől ^lvjubalólsg éa érthelőleg I Kántor jGfyuszi kezdeményezésére a társulat jutalomjátélBot adoítt a nagy knfivésznő-nok is. Nehezen luieteltj rá venni, logy elfogadja. C«ak . barátja gróf Lázár azavára egyezett belé, ktf szmtoly büszke jellem volt\| szegénységében lis. Roppant anszolásra ás hosszas rábeszélésre engedett, iogjr I is föllép valamelyik szerepében; „Preqozát" adta elő.a társalat, moly bon kViardái, egy véd V czigány vaj dánét játspu. Nkgy hirfi melodrámája volt az as első magyar azinéas^knok, sőt még n időben is, midőn a kasai jBsiaéáset életének második féiazásadába mint át. Kántorné czigány vajdánéja oly remek typas volt, imini a mily nagyasA-ű Tbiabé-jének- jeliemalkotása ; az ellentétes két alkotást egyaránt magasztalták mindenfelé éa egyaránt nevezetes maradt \|(ár külső megjelenése és bámulatosan összeállított jellegzetaa öltözete, a kopeny-aasrü nágy aálkbndő, akár egy inda* ifonök-né palástja, a ttirbánazsrü fejtakaró gondos ráoezokba sz&lve festői drsperiroriÉsal miot-ha szobrász, mintha\' feotőmfivéss rendezte volna el a pbuatikos idomon, r~.oHr mává-sMti remek volt Astáo a píroaba. égő lej- \| takaró alól a gyöngyikkel Osszcfüáött ezüstszürke baj hoassan lelógó ezopíja, a naptól bamUoU égő iroa, \|fekvte dasi saamöldjai, tSkélfs BassksánésSal, kor éa jellegzeles hásájKol agy mtpkeleíi királyait ábráaoliak a színpadon, i aangja tiádáu essagő volt vénségében ie, szerfölött változatos modolaosióval, akár egy tofiessa ésj művészileg ssorkewteU er-genassl, melyuik kfllea sípjait érielme éa Arsésával, esoáijatos bravoarrsl ttadia vsswtdí még akkor ia. I Mjkor Praaosa. m arjtlőazéire kltaUföori, ftiMt +igáaf\\téá} viaiaaadáaa Mötí alkado-aol) a asm ősi pplotákaa, I vak a fafedalam-isÓ s jnoin a hűatke i»sny0l Aurák,, kik magák elé idéaiák a vaa saígányv^dánét. A méltóság parancsoló kjfijjesésével állt ott az őai csarnok oéilopai JtöSötl ér kürűlliordoz-Iván királynői! Main letét,! ugy illsttjas ara-nyos faiakkOpté, mint mikor as erdőben Pro-cioza leányával ékes aálérban ülve mint vaj-dáné, kegyeinkéi és parancsot oiztojt mert a vajda kormáuypálczáját .6 hordozta népo fölötti . ( [,\'• Majd isnél mint kígyó as álnokság, fpiny és a\|.ásamsság szűk edényénó össze-mzódva öntöm ki mérgét, fullánkUt a vele alkudosó\' aparjyol főurakra, kik tőlo Preció* zát riamkűvéMllék. Mikor pedig Utolsó föltételét hangoztatva, o asókkal távozott: ~• vexer 8lcúü,i nagyságos uram" és ezt mindégj más érzelmek- festékével háromszor isméudvétt, baltoayerébe verdesett, aatánt midőn áj szenvedélynek és indulatok-1 nak kárörvendő, majd alázatos -halk guny* kaczajjal való kisérése mellett, vegi-e pedig a kSvolelás nagy hatalmával imponáló, kifejezések közt a [szint elliagyla -vlnem volt oly hallgató a néző, kinek e aoédai o négy tolmácaoló szó annyit és mindent mpndó nftg-érzékiláae,-benyomása, mélyen éaMrökré emlékébe ne vésődött volna 1 Hát a vlipö seéoa, a Preclfeától Való alváláa?I Ezjynlódi remeklése von aa érté-kilő mővééaetnak. mely vizosöpOgtatések nélkül ia könyeaso facsarta a kftsöaJig szemét s minden handabaoda, minden erőfkodéá s üres kiabálás nélkül is a fáldaiomnak lágy snsogása és tjuialásával az ajkon, azivszorun-gáabá hosla á I néaők köbleit Előadás régére mintha megifjodott volna I Ugy ia volt. Nagy azellemo, haialmaa erkölcsi eníje ledobta á poriiüvaiyről aa évek aulyát, könnyebbé lőn és még egyazor, utoljára szárnyakra kelt í j \| £Jhl ha ja namzeli szinháa mtendánsága nem volt yelna a ainokurák bársonyos aaéke ím 4 nemzeti itamhás nem lett, volna a félté-ksnyaágf _ IrittNl» sssratsthjwíg, jíntrikák örökké M^aaasiorgó boasoriiáayüst)sk akkor Kántoráéi a maroeváaárbslyl aaereptés alán Pestre vitték tolna, hogy Proeióa(MMi hu-osasaék el altampádtól s a Bsmssti után a többi magyar M>npadokoa is játasa sl ramsk < \' I czigápy vajdfihéját éa 6 még el kor, s nagyhírű Kátilormnak, bizony nem j onijait ismer-, toti meg vala az élő nemzodékl tK — mely sokai veszített, hogy legalább Visrdájában nem látta I Hatalmim szárnyalásával nég egyszer beyilágitotta jvo\'na a magyar a: inpadok hp-lkályát és btjs elhagyaíottaágánalc nyomorát is elOzhelio volna lus kamrájánlik küszöbéről és koldué .asztaláról I . E jutalom játéka! lelkes lafcönség ajánlataival darab időre enyhítették a uagy tsű-véaznő keserű sorsát a nyert toszoruk, as oly nagy jelentőségű utolsó as npadi dioaŐ-ség, ágya fölött ihint .jűndoklő trofeum el\' eny észtette a1 kis\'kamrk koldui ridegségét elosztana az .Orölföp eathoi ály báaatos \' (Fol -t köv.) i r—4- \' A tanár és védénczei. • "Vt Irta: Flygaro-darlón lliirnllla. ipniluii. I rfelBDMAItjr ALAJOS XÚ (\'saládt Jelenetek Lludfbrsbau. (Folyujláa.) WaiJinder elbalvájáyodva .....kiálta 4 liunakí drága kodét lyéből. „Menj jövlik. ítljeii boldogul; roppant Mfórdulái mondja meg, hogy azif tem eliompőlygok éa a »jövök 11 látják ne várt munli lát legjobl felugrott lie-j,e pereaban Hildái mólt i lesz; de ét ha telié- Wallioder, bkonűnket so- __ifjzivoson asólt Hilda; J kám!« .Minket?" ismét ben kalapját vévé, .éa •zeniében a aehavtelés és a félelom, hogy as #káig slhosódhat, Hil dáu gyöngébbé tették, mint aa ilyennek magát ftUlflL Tehát annélMül, hog tndu voha \' . U. _i_il __ „C___1___ u-i Wailmdsr, mikőa-mégenrsser kereste kifejezését A hnom heasá lovát aMo várasftte eoki vassá látom, ds most msgára ;ssi* a0h Hildái" Er mielőtt oly bátorságot sejthetett volna, Wallinder, szivéhez szorította éa fülébe autlogá: „Most enyém vagy; örökre 1-As egész egy pUlanat müve volt £s mielőtt Hilda e meglepőiéiből magához térhetett volna, Wallinder már künn jét, a nyeregbea ült Jól megsarkantyúzta lovát, kalapját bu-osora omoló és gyoraau aidtott,a halál ágyá-hoz, mely mint romélé, azámára a földfr paradicsom pompáiba való beléptének- előhírnöke lebnd.. A plébániába érkeztekor Walhnder a prépoatnét vigaastslhsüan fájdalom közt találta a halvány agg halottas ágyánál, még esakjgyOngén Misézett és mielőtt as orvos a köleikeaő reggelen h városból olérksaelt volna, már -jobb létre szenderült * Miként várták, Wallinder bisatoU meg as üsvegy kegy éva alatt a plébánia vesaté-fével és senki sem kélalksdatt, hogy Wallinder fog aa álláara meghivatni, mivel a hívek általában bensőleg szoreltók is tisstpl-ték. Ily kilátás mellett sgy fiatal ember aMg-kérhetett egy leányt, külOnOsen olyat, mint Hildát, kj általános aseratet-- ás tiaitelsnmk Orvenuhdtett; éa mivel Wallinder ason élv-nek hódolt, hogy sa élelboldogaágból anokit élvezzen -ta eoiber, a mennyit lehet éa kevy azzal mielőbb kall koadam, ágy nyilvánosan megkérte Hi\'da kezét ée égy ennek és sn-lei baleagyesésát ás utóbbiak áldását ia mig-nyarta. -p Neokata ssigetén váltóitok gyüftt éa mindsn sala, amíg aa időjárás engento arájával oda csónakázott,1 mig a jiűvöwrob Őst elérkezett ie Mseken virágáé EdsoáMI, puszta iirt csinált Most aaonMn Szerelmük otthonuk békés védelme eláll virágzottjáé naponkint boldogabbnak éreaták magukéi; mórt mindinkább lobban bposűlték agyam* és drágábbak leltek Sgymásnak és a tél rdaaár kat hozott aaámakra, melyek aam latiakjtö^ viaak által ksssrittre. XXII. Egy jpillamtáa a j«lear«, ««7 sU> alk a mallfa. A nyájas elvsaá salvss sadsdslssl val másfél évet átwtonk slhaaailéatakbea \' viamatkQsk a jé B-váreaba. jn»i épül As 18ja év egyik aaép kellemos má-. reggelén ss újonnan bsiendeaeit iskok. itbe nézőnk, mely a város egyik tag-aaélt wbb is legjobb atosájáa épült ia minden oldalról iÓi ápplt kelttől van körülvéve. A i iagaa, tijágos! előcsarnokból balra egy iiko aterembs érűn\'fe, honnét sIrkad fiak lármái a látogató eli hangzik. Itt látjuk Hu-neri sdt rektort a jtobbttör áthiméielt tik-der- éle latin nyotrtannal kesében, I0£a!á Séta ra a gyermekek ftladványait kihall-gali. BOglön és eléggé hangosan, hogy aa agái ; várősban meghallják, kiált agy hang s . ,K« tor nr, tizonkeltŐt ütött as árai* A rakl ir órára nés .ék mivel a dolog valódiságát" álja, eltwoaáft\|i a gyermekekei, sshrökra köti s, hogy jobban iamétoijanek ia as ln^ lek oly pokoli sajt, ha aa lakolábél mennék, szépen, illedelmesen viseljék magukat Egy pillanatban résen álltak a rysr-kaiooásaa sorba léptek k reoaksa Iák a termet. íosolyojjva nézte Mannsraisdt a vidám és baaárM as ajtói, maly a másifc\' nyílt Magtahotős aagyságu tsraa ék, mely rnsglehiUssii csinos bateraata iwa vezejett; lenen kedve* k» soobába lolie ojérni és.vigro a iiáfóterembé, hol egy agy zdrű pamlagra ütva, a tárgyak fölöd ssei lót tartott ás kOvotksnő mafáBbaasddbe tört kt: la minden, mii Bóaeámaak nyakatok \'Bár nem sok i de nem adom-a neki sziv naet k, [melyben egyedül honoljon is ara esdjék f Es menayira.van okom saerea-ését kívánni magamnak \| Midőa aaeiótt hét ivv l ama Sasnlálybea bdesát vettem tőle, hol sfessBr ás egyssloo egytaer véltam oask és o\| dali Rózsáin hőséget fogadott, mily távol vékám aaon gondolattól, hagy oly. ba- rna iraodam\'W naéinmat I Maaayns kagyas vah pántom a goadviaaláa \| Ahg vigeklak tanulntaqyaimal, már áüesaási k»Mm ma moeT itt vsgyok réktor B-béo k keilomsa lakás krtoka^a. JövedalsBek agjka még , asm nevsAalő nagyaak ; .de ím Sálam, áss és gaadálkodás Slytáa, re-má Á. kMHlak s daiíre. AaoakM Második atyám, géltefcnt rtassal * tttléauvaMai miaasetari aftak setét •kkta«f«.réauM p#dk muH «t>M *» vizsgált ét eljárásáéra aéava tel-MN tasagWakatéknak biSMyult köaéptaao-Itt wifA Kagjáik végee »i. - K saeriat mUkU kétraadWlttac vissgál^tnak awg 4 jégyrásst aaoa tttrvéayheléeági bizótt- eltel, melyek a mhMví adiiMde-iil iriiisÜMa raeel msgbiaattik k i fent-sssliiett w»kmlnr>k által Afou veszélynél fut*, mWy m oraaág legkülönbözőbb bar-í«éke«a nljíMi mindig u\| m\\%, uibói > phylUwkorával Oaeate baaai aaólóeas-utakei fenyegeti » ftldmivoléa! miniaatar m latéakedee rendkívüli tutoy, mivel ma már VétaégbavonhaUaa lénv, Mgt a pbyl-h>apraraéasntl sikereean oaak oit lehet tneg-knsieni, kel a baj minél korábban oonsta-táltatváu, csirájában elfojtható volt. ~ Aa évné. As uborka évad kegyetlenül MBfwaaut bonnttnkta, aá utolsó napok tvrt&ága uiár aiután aemnii kívánni valót sem hagy maga után. Fempáa jadóvégrehajló volna flap uram, aa .ingát u Itjhúzuá aa embernek, anuyira "ért_ bosaá.^ Csakhogy nem •gyodal ssonvodünk, á- -Xjnjtha másik feléu éio sógoraink U kiüoean panaazkodnak a nagy molegaég fölött, lévén olt aa árnyékban o bé 16-án 29\'5* Rsakimar azeriht a mi 37 CeUiua foknak "felel még. Ennyi nálunk Le \'volt. Ebből a melegből egy jpár jg-ot esi-veacn engednénk oazúák sógorainkuak, ami kttlOfujkM Agy ia> megilletné lik — Aa ara-Itáára mindenképpen kedvesé ék aa idő; 15-dj)log,bogy gazdáink köveket jjanaitkö^nak. jt lévfd hírek s Takáca János távirdki orea. ftigaagntó- elhalálozása folyián — irja a „Poéta Közl/\\n}indinkább erőebOl \\ (íjon mr, hogy a posta \'éa távírda legfőbb igazgatása egyoeitieini fogj —• Blaha Lüiaé* . rél iiiclik, hogy legközelebb fellép Berliapsu a Ceutrai Hotel kertjébseJ— lsaonyu niélog \'uralkodott ne)iáuy nap olőit Amerikában. E ImV toián a b\'őmérő lüO fdkon felttl;mutatott Fahrenheit szerint; némely kelten, mint Cincinnatiban, hol IS ember tnog is balt, elérte »,IÜ3jiokot. Covingtonbntj Kebtuckyben — négy, ludianapolisban liárom ember halt meg a nagy meleg követkastébrap — Öyőröil »<nreiiqaétiootU járt két fik ftrdéa kOsbSn vishe mit. — A miákolom hadgyakorlatok <, főparancsnoka Albrecht fmiorcpg leea. — Itismanck herezog iia, Bismark Vilmos gróf basánk fővárosába jOn nénáuj. nap múlva a lliulofiticn mulaté hlrnevps inéval Linduu Pállal. — A fővárosnak iligatlánbkban tiertl-leiokbin jfekvő vagyona 23.tfO^,6QQ frL Íú\| terjedésük nom kevesebb,! ■MMM miutll.303,412 Q tervényuék igas-neta Ifég eltűnt ée klius. a Poz\'ouyi hécaí II. — A trMOaéuil gatéjaJ Bkiovanek látván Hoijkisqtn tudta hova lett. Lnp iija, most Bkrovaneidnek holt teatét ta Iáitok meg egy Traneeén molleiti erdőben. Szop vnáat kOzUlnek] Báuveeaáoyi Já uoané asszony zemplámnsegyei földbirtokos nérél. Midén valamelyik I gjerQMke a 7-ik ével betölti, h^t szegénysorsnp s sziotén 7 éves gyermek között lOO frtot Szokott kiosz tani, liogy legyen nekik la résaíik aa 6 ou-lidi báldogu^ában. Bsánsoe gyermekkel lévén use gíldva, e neinee* tényt t^unreoaányiué már tubbazür^gyakorolta js Icgliözciobb e£y bndapsati eaegécTyBoniú család í évas gyermeki is részei tetté jótékonyságában. — Heljrrelgaalftáa. A múlt száui-\| baa Báoóoaytol megjelent aT. Liiiához" czimfi költeményben „Litm." Iielyett ^Nina- olva-sf.)idú. \\ \' \'íj M t •> (JJ Zeneinfl. Bteiüaoker Károly aansmtkereakadéeében Bpaeten megjelaot: bopplai Vaise zongorára ezei zé BehH Fa-raacz. JAnt 1 frt éa 20 kr. - Aa ..Orasá^VlIár4 képes bs-tilapbél ~ ssalyat \\$kjksT 0. és Aa ad M, - magiasMt a XXJÍI. flUst, élénk és változatos tartalommal Égy Ittast ára 10 kr. Vegyet közlemények. Al . smbst fékeié \' A minap egy saéke ftlrttt, szolid kék szenill \|iuta\' ember állított be a béoai NTagblatl4 LerkoaStőeégébe, s bauutftta találmányáL az , oiiiborfékrzf\'l," Az egész uiasina egyl gummiliélysgból áll, rajta résoaappal. — JJraim, keadé magyn-rázui a fttltalálé, ha obbén a gummlgolyóban levő folyadékot pár lépéaj-81 valakinek eaeme kflpé, vagy nyakára, moUére lövetjük, aa illaté, még ha még oly! athléta is, tehetotiou huslOmeggé válik, erejét som védelemre, ram támadásra nem képe] használni. Nem azért, mintha a folyadék megbénítaná óráiét, liánéin azért, mert a kifejlődő gázak miatt uém tud léleluetet vonni\', nom biria kinyitni, száméit, s teljqson képtaien minden ciolok-ményro. A jékez\'H eáeu hatá«\|\| mintegy egy nőiesig tárt, moly) ftdő alatt például a rendőrségi kösag a fegféleUnesebb oaavargét is megkötözheti. A „iáfcSző" orájo azonban azonnal megaalluik, iqilicuyeat aa ellenszerrel lövőinek az emberre^. Még hozzá teázom, hogy a folyadék az elaő pillanatban heves égési fájdalmat okoz! ugyan az embernek, de ídtlünbon teljesen ártslmat\'an szer, eemmi utékövetkezméuye siáos még osak foltot aem njt a inhán." A Itölja\'áló azonnal próbát is tatt saját magén, nsak amolyan leld-letes próbát, mint 6 pagát • kifejezte, mert nem aaerati magát sokszor kitenni a «ft-keső" fölötte kellemetlen behaláaának. Álig hintette tueg kissé arnzák és mellét a folyadékkal, slkezdbtt tánmrágni, heveseu kap-, kndni levegő utáo. s in égető fájdalom ho-hatása alatt beotuztalaMmeit. Ily állspotban maradt kOrttlbelül agy pjoreaig. mikor kiaérő társa egy másik gummlhélyagbél rálövolto az ellauaaert, s azután ojra alá tartotta. A „fékező" kiállhallan aujinoniak-szagu volt, mig az eilenaaer oczcSaother-azagu, a hova otöppent rögtöu fílatillögni kezdett a ruha; Pár másodperei rau va a föltaláló ftlnyitá nemeit, s csak oly otanáeaen lélekzett, mint aulőtt. A lapsak nyomdájából azután felhívj ták a legerősebb munkást; egy óriás termőit) embert, aki kéasnek : nyilatkozott a próbá \| njsk alávetni magát, misen bizonykodván, aogy a pár osöpp c«ak nem fogja ugy elvarázsolni ereiét, mi\|itliaa soliá sem lett vjolna. A próba elkezdőd Ilit. A\'munkás öss-i apefoDá karjait, s bohnnj t szemmel várta a tseténeudöket c A föltaló mintegy négy lépésnyire állt télcp ée a gonoaz iolyadékbó^ cwakiij mellére fecskendett aa óriásnak. Es abban a pillanatban, hátratántorodott, feltár lett mint\' a fal melle roliamoaan emelkedett^ ipintlia mindjárt még akart volna fulladni. Í. munkás aem szemén, sem száján nom volt épee lélekaéai. láthaiatian hatalom kezdete á>jlógatni, homlokáról hileg verejték gyöu-gyöaOtt a feltaláló kie#rő\|e erre orra alá tartotta a másik hólyugét, s meghinté ad illenazerrel. A muufcáa- fölnyitá ssemeit 4 nndaeen kezdte Vbwtn aj iélekzetet. A feltaláló eredetileg a rendőrségnek ajánlotta fej étkezőjét, a roudőrség azonban nem morf ÍU egén őrjáratot felszerelni ,ezz\'pl a veeae-slmee fegyverrel. A \| föltaláló azután felajánlotta az oeatrák konááuvnak, \|s minisztériumnak. A föltaláló Aiissiha-Msgyarországon szaromé érv^nycsitoní találmányát, de ha ea aem leez lehetséges, kttlfildre megy vele. — Felnik a tsagsridl. Egy hamburgi, Bobott novtl bizományoé megbízást nyert Klasa now-yorki vállalkozótól, hogy számára, nemes Ling tanár, gyakran bizítoaitott, hogy . \'Rózáénak kis nászajándékot adsnd. Minden-lliml\'n béke éa boldogság möiplyeg felém I lisenlfét nap alaft bekövetkezik a pünkösdi I ünnep és a vidám Onnepre megkiu Ling tanét H—be azon igérottsi, hogy addig mindéit rendén laaz. —"Oh, mennyire dobog kebelem. ha a jelanatre gondolok, midőn a tanár Bézaával való eljegySéettnltat-a tanácsos-1 •al tudatni éa balaegyaaéaét kérni fogja. I Szabad remélbem, hogy ;liuk gyanánt elfogadnak? latén Bogélyévül, Inni Hiszen. Orag, nemee barátomJót láilt értei 0 ismeri as pinbereftot és tndja, hogy áz -idő és kfl-rűlméőyekokat váltoatataak a Jiolgokon.\'Oli, Rózsám 1 Ot iámét iátliatbí, étiaá egéez vi^ lágou arámnAk nevaabetni, mint nőmet ide-hozhatni, a<\' majdnem tulaágoe boldogság egy emberi izivnek! Ea a fiatal rektor, jtnindon szobájában ío\|á járt, minden egyes tárgyat m^saem-léit ée msgénhssaéfljét tovább folytatá: .Fog-e neki itt tatsaaoi; megtalálja-e azon kényelmet, mit nski sSeresni akartam, fog-j-é Ízlésemet dioaérni ? Azoujían, Iia ide jövend és mindent önmaga fog elrendezni, ugy mindén sarokba kényeiéin vottuíand, szívemben ünnep kei, mely aa egéaá életon át tar-laadf Szabadba kaiia kimennia; érzeltnoi túláradtak, ée égy keblében, mint aaobájábu asflk volr a hely. Ilyen alkalommal mindig a coMdee temetőbe manakóit, < anyja sirhaT mához, .moly fölött egyssarft ejmlékkövét ál- i lílottj Kdes, szép gondolat volt reá nézve, frízei lenni ahhoz, kinok határtalan azaretate . Wyts^s szívében élt ée kioek Szereteti képe, ott as emlék szebb rózsáiban nyugodott. ífgő healekai a hideg strkébSs (ámasstá ée a lytréeki bála és aearaCat köiinyni hullának aaaeá porára, ki aa anyai nöiaimekat oly ■sgjM Isasarva, tatjaaítetta vélt Itt! talállak, kedves llannerated^ sadltsgy NtáMbros hang ée erős kéé veregette az 4* téliéi, ftifiar tanácsait voB, ki föfMlé\' és s^at jóakaróiig szemráhádyást tótfíiéki, »mayba vonulása miatt, m\|iynakJ\|aonar-•Mt szivére éa kadélyéra v^é Jó lká«á( a jé %Nf felfogni nem birta. fagyon gyésae-m ésyádet, law. Bagyé a \|haioUakst; te most as ttde, viruló ílstei élresd. Futai nap-fáidban elég baj és gonddal VkUsdöttél. Jöjj tabát velem, egyél nálam egy egyszerű ebedet, igy aztán egyről! máárórbessúlgethetUnk mi műiden, tttoaköt éltlzhet. I \' 1 I MannersUtdt kész vélt, régi, baosQletas barátját elkísérni, és az ütközban elbeszélte jioki, hogy. ma a tadáoaijsn igen fontos és ciiklandós ügyet, mely már sokasor aikertá-len pendittfiatt meg t. i. a reotor fiseléeé-bek Javítását, volt saSrenéaée kereaaUU vinni — fcít iuu általánsa szóilfbbséggol Imlárok-lafott el" tevé hozzá\'aa preg nenaé öröm ujpl,; éa igy nődnek Iston segélyével igen aaép életmódot nyujtastan" Mélyen megindulva és szívből hálát mondva, kőzet szoritótt barátjával. „Oh miét áldaná önt anyám, ha még élne ée látná, pniut fáradozik kedv<\|nczépek jövőjét biztn-bitandó, szóit Mannentedt és szent ihlettel szemléié as ősz fejel, mely régmait idők maradványaként tttnt fal előtte, oly időből, midőn még neki is voltak asttlőij és basája szivtlk-jbon ée lakásukban. «Nam fogadtam-e jizontQl anyádnak, inidőn halálos ágyán fokált?" válaszolt 8jf-vor ítanácaos j „éa én mindig baesttlatbeii db< lógnak tartottam, igáratemet uenlfll megtartani, aat ta is tudod fiamj Azonban, miként \|ál! a dolog ? néztél s máé feleség után ? íja , nem, akkor ej lekiatatben is volna ajánlatom." .Nem, s világért nem \|" aadekelt Mah-naratoat Osak egy van a) világon, kit nőül vehetek! Ha aat megtagadják, X nkkor J. .Tán \'esak nonf akasztod föl magadat* vélé fiifvar tanácsos mosolyogva,\'Imnem műit okos ember, mást veneaa] aőttl." „Előbbit nem tenném" vágott kOahe Maanaraiedt, mert est elvéin tiltják, bármily neheaomre esnék iá éltem tova voipizolása; & az legalább bíaoayoe vo na, hogy aolii-setá nősOloék meg. 0 veit aa egyetlen sli-jvápl, Ő Isand aa egjrétlsiL fej Bziveuwt mindenkor ama isteni áradom ben dobogtatta, aa sgyatlsa. kiért minden időbea donoMi fog, mig mk éltem lámpája el nem aiMiK* meglabstés slőnyös ftltétsiük mellett egy msgysr eaigénj-Sanekarl saafsődtessen, naiv hárem héuapovál mllködoélf a tanjp rtuíi államok nsgyoVb városaibatft\'paliott Btrkes Kálmán aaaakárának tetts Ida vonal iozó njánlatát, ogyssorsmind\' köénllS esael a valóban keo»eátelő feltétekkel, \'A vállal tozó szel lem fi Berkes Kálmán ksptfkspott Jr. al kalmakoo, s ha ra\|ta áll vaial\'ugy ma már a zenekar Mamburg fala a\'aatiék. De nem igy gohdQlkozlak\' a ztínekni- lianiaképU tagjai t a lofigo\'rí.\' ujazás jiallawi.Mni kai dték fogaikát; hátuk botaódzani kokdtik nipl fi tanotok még akkú^ sem akartak oRzhini Imidén prímásuk1 a napi 12 frus jsallári lmot emlegette, melynek Tejenként réeáeoaeiv lennének. Végre is a banda közgyttléat fa íjtott tegnap ea Qgyben, mely alkalojnmal yul-szivre valló .érvekkai támogatott\' (alsaéla áaok után, a nagy többség rendje és módja szerint határozalilag kimondotta, -hogy 01 bizony nem (szállnak arra a j?agy fvizre még az egéaa tenger birokjogwi iim 1 G igy lón., Berkés Kálmán félénk jbai déja uiatt nem fogadliatta el a fényes ajén nlot. lóriásl hegyhasadáa\'. <J#.-Í3or >óról iuliuH 6-áról írják a „KeletStfek ifi 1 övet-kőző aiodálatos terméazeti éMtlflnyt \' tend-kívüli oset történt a stolnok-djoimksm tgjrel Papielke közaég határán. A k^uegtól wzak nyugati irányban lövő „Buzóéii" iiovU ma gaa nogy, június bé 27-én reggél ke télin-aadt. A támadt nyilés — Hzoiríinértéki i — 30—40 méter szélSs, 25—30 méter ni ly s 400-500 méter hosszú lohót. U. fú adék \' szélesebb része félhóid alakú •! a\| koa égtől ninos messsebb egy kilométernél.\| Ánji körülmény folytán asonbau, mely sr.tr nl a falu szélén némelyike megrázkódott, a) t egy párnak fbldje és falai megrepeditek, gyanít ni lehet, hogy a leirt hogynjjilMt fu dren-gés okozta. Est igaiplja több áastslki Ifkóa állítása is, iiogy a byiláa téraniekor erős tompa moraj hángzott, melyet lOkb k lomo-tor távolaágra i« Teltetett hsllami A he nha* asdékon alóli réas, — mely asánlúl<i\|i <jkból és két szőlőből áll — üiuo viasza vat repedezve ; agy paptelki ember ssántólüldj i s a rajta levő vaeskorfa épen és egyeneaeu á I változtatott helyzetében is. C«.-Qorbóról ■ Paptelkéről számosan járnak ki e hegyhs tadsk megtekintéeéra. A paplelkiekbon réintt et- állott elé, hogy a hagy további esuszamli sával a községnek egy részét eltemeti. — A királyné zssbksndéje A t apókban Aj 0. laclilpou tartózkodó béoai tlrdő-vendég dr. líorzkf \'hídogvizgyógyinté elébe ment. £lőite egy udvari kocái lialadt, melyben a király éa királyné üllek. A ki ályué jobb kesében napernyőjét éa zsebki időjét lartá. Az udvari kocsiból egyasor cul kiesik a zsebkendő. G, megállítja koosijá , fölemeli a zaebkeudőt, s mikor visai aniont lacbibe, elvitte a polgármeaternek. nIiO\' oazeiu önnél a zeebkendői polgármeater ur, nondá Q, de kérem, hozza valahogyan ő f laégé-nek tudomására, hogy engem \|iű als i valóját nagyon boldoggá- tenne, ha s zs bkeu-dőt elvessettnek tekintené, a mint drá{ a emlékét nálam hagyná" A polgármeater megígérte, hogy a kérelmet a királyné főudvarmesterének, báró MopotánSk tudomására fogja hozni. A fOudvaruiéater jelentést telt ja királynénak a töriéntekról, mire a királyné azt felo\'to, hogy hz a találó méltó as adományra, megtarthatja magáuak. lnfermáii-ókat szoreatek Q. tirról, s mivel azea .kjo-iégiiőleg hangzottak, a polgármester ibiján a boldog találó közeihez juttatták aj zaebkeudőt, mely tallér foulard, egyik sajkában aranyeárga selyem bimzéasol kivarfa aa Erzsébet sa császári korona. „De bát egészen bolond vsgy, kedves Ferenezem?" kérdé Bifver tanáoéoa Icaodál-kosva Mannerstedt boasédéuek hnvs (blött. „Iliaz az utczán vagyunk. Kl lönbeu szívből kivánom, hogy kiuoaodét, moiyvl minden né fttlütt Helyezel, aaereuoaéss i haza-vezotltesd; és ha tjoiú iiagyon finom s liny-uyái, hanoin as ötíeg> Bifver kását o ithoná-uak akarja tekintSni, %y szivMen lld ttziöui, Örömmel leányom gyknáut fogadom.\' „Aflblött kiválóan (Irvoíjddiii fok" biz-tositá Mauneratedt, Ő óiy egy Meni, oly \|gas és hfl, hogy miuden azivet megnyer p$ min-dso bizonynyal aokssor fogok imádóit nőmmel jönni, hogy Szülőim egyetlen hátramaradt barátját üdvözüljem," „tfoaJuniídenkor szivssen , foglak jbennetakei j látni \| Mikor utaaol és kéred meg aaüleilőlt \| „Pünkösdig és ha latsai iia ügy lakarja, még kora óssaeliiozom el f\'-qa ininsen jól megy, talán azt. Iváukor." \| . „He oly Sürgősen, ne nly í ati (őaen," saólt aa Orag Sifrar t „nias nssjdiayji iohoint-len e rövid Időben ouu és visauulan. ó«aig még elég ideje Iom aonak.„. \| pNsm aa a ,legkésőbb termijius rolna," bizto\'itá MannerstMt mosolyogva; nc (Okban meglátjuk, mint issa, Iia megttrkeua," \' „Ugyanaaou napon, midőn a párbé-aaéd B—uen történt, Ling tanár meglehetőa laaau léptekkel aá utczán liSlkdi, Momaaédja Widea tanáesoék felé tartvaj; a tatéár kii-lönöeen az utóbbi félévben nagyou öregedett. Láthatólag botlott jártában \|éa mláflon jel arra mutatott, hogy a neqla beuMaokára azon esendee utat fogja megtenni, melyből többet nem térni viasza. Alig), lőtte1 meg as ut felét, midőn a kapitány Inlá^naM ugrott. Bácsi, legjobb béoai, hova olj\| egynd >f f" — A lagazivélyeeebb ligyoiemmoljhamtn ajtait a tanárnak, mit ea jóakaró m( éa mbndá: Ta vagy fiam? Aat nem vagy otthon\' (ftyyt. hév.) ily íyal l )gadott oodolta n,hijgy KÖZGAZUASUi. Tiikarékphi/.iáralnk 1880-dlk évi fSmérle^e. Mtü I Mlh4 i Bindur • (> %j»r Casapesa mm- . A Hunyadiaagyai „Hátsaegi takarékpénztár állal folyó évi miiias bé !!D-én tartott, éa 1860 ilf évről ssólé rendes közgyü-lésével, az öotaV \|Cagyarotlaság terttletén ta* lálható és pedig Bauapéeten n a vidéken 810, vagyis; öaneacn 816 takarékpénztáraknak SS 1880-ik üsloi évről szélé öeazaeilett fSmérlegeálialam v^Weaén lezáratváa, — azt a bank- és hitelintáaMeknél is áltjalam fon-tartóit azon megjegy\|éasel bocsátom kOa* nvilvánoaeágra, hogy aybpesti b, és vidéki 810 takarékpénztáraktél ezóió és külön-^ü-lön egybeállított 1880. éfi Km^riegoket, -és az ea eaekből meríthető pénzügyi; ée kttz-gazdaaági é«leléteket, a\' már folyó julnia hóban megjelenő „Magyar Compase" iX-ik évfolyamában fogom egyenként, és összeátve bemutatni. Áttérve az Osareaitétti 1880-ik évf fc mérlegre az 1080. deoxomllor 81-éu. ItOve\'t keié volt. Főmérlég 1880. doesembnr 81-én. Vagyon (AkUva,) \' bt* Kéaspénz deez, bé 81-én !. . 7.890.886 Bankváltó 10,528,94üV \| Bankválté 1.624;615)\| \'; 10\',53\'9Í1 KötvénykölosOn . /I. J ) 14.244,140 Jelzálogi kölésön . ;./:. J . 88.170,390 Előleg és késizálog . . J . 6.010,202 Ériékpapjrókban . . . J . 60.461,503 Ingatlanokban . . . J . D.313ÍS4 Adósoknál . . . . fj . 7.037166 Vegyesekben . . . .\'»." . 9.063,641 Yokztoségi egyeuleg 1880-ban Teher (Paszrvs.) Részvénytéke beízetve . . Alt tartalékalép, és katna\'á , . KllllJnlegi\'s tartulékalapók , . Nyugdíjalap J. . . . • i\' . Betét éa -ték. kamat . . . . Kamatosé nérjziári jegyek j . . „ . jelzálog levelsa! . . Vízleesámitolt váltók . . . Hitelezők .. J . . . r •. . Vegyesekben . . . J . . Ny eremény ej ysnieg 1880 Imn 311.255,323 19916,988 5.164,628 0.325,495 1.016,908 259.264,233 1.826,6.0 5.215,109 8.146,458 3918,401 6.461,418 311.255,323 Az 181tf.és 1880-ik éyi iakaréknénz-tágakról sialt fomérh\'gek üaazehaaoulitá«a kövotkoző kfl önböiotet StMinényez: A teh< f (paaziv) állapotában. \\ 1879-wu 1880-Uu V>l«át 1680-ban. Készvénytőke jfbefiselve) \' 19.652,254 ? I9.9l6,98t\| + 264.734 frl. Által, tartalél jtlap éa kanUta 4.558.845 f 0.11)4,028+ 610.763 , Belét és tőke kamata 244.0.15,04,0] 25l).2li4.23;f -4-11.909,193 „ Kamatozó pénztári j"gy«W 2.186,20a. K826,6QŰ - 608.600 , kamatozó pératári leveleit Vis»zleeráuiit]j váltók 3 890,834j 5.215,109 l.:i21,27 i Hyerem. egyebleg • 5.249,256 5.461,418+ 2I2,16\|I. I A vagyon (aktív) kflnpotábau. Készpénzben] 7.725,026 7.890.88o 4* 171.060 Bank és hitojváltók 0:i.6<j4,69l 102.153,721 + 1591,880 Jelzálog ée .mletön . ! 86.138,106 H8.I70.3ÓD-+- 2 037,205 Előleg és kéiizálog . 6.113,880 \' 61/19,262 -f 805,382 Értékpapírokban 45.348,28J 66.401,561 + 21.118,228 Ingatlanokban 8.828,063 9.313,854 - 485,291 Az ösatei teher állap.) Az „ vagyon „ ) 290.112.97MI 1255,a28 - 21.142.848 E kimutatásból kitűnik, hogy a taka rók lietétek átlsga a lefolyt évben kösel lő millió írttal növelteden, vagyis mintsgy 6 aaá aalékkal j a vagyonállapotnál pedig a uöve kodéi 21 inillítj frty vagyis 7%. Tehát taka rákpénstáraiak is emelzednnk t bs fejlődé aük nem tari is lépAi a hitel és bankinté aétek fejlődésével, de asért örvendetes s u egéez ország közgazdasági előhaladásárél less tanúságéi. CSAfiHOS. . kit SZÍV, (Hsm4I;.) F«\'l ér HnnriUtAl. Most ippdíg midőn egé«s hjóiastqeaágál érzem kiiíos (hs^rsetwunok jtlko^iom, aSlf ft •omol, m«ly>9ly attlyoa oiapáal aaabott gyenge vállaimrai De hiaS\'én a földön élreztvni s meny-Ilyekel. Jogqa volt tehát bl^ihódéaem, mert hslandónak éat elvenni neia «aabad Mikor jnóst a perosekat remegő kezekkel, mjsálon^ könnyek etordijlnak ki uemeímből és a flydalmak ezrei tépik kar maikkal azivnmetl O Istsitenlfnuiy édesek e kiuokjl Hogy fillietuék én saereaeéllenaégetn öuiudatéval, la a boldogabb múltra való viaazaemlékezéii nem élue kahlembeu ? Ha életedben minden elhagyott, lierá fald, embertársaid, éa pártfogóid, ha élvted égboljáu a szerenoáétlettaégok ezer vp«aé\|yeit tornyneiija ötaae irigy- sohiod eeak egy lehet. ami életUei még bsésaasé teheti, a múlt időkre\'való megomlokoxea I Midőn\'keblem ideáhát tdőaaör tártára kstjaimatal Iebiembea saóriiva; midőn e\|6-aaör csókoltam Is as éjéin o»Úo»orodó eper ajkakat: O ég, voltak a nagyobb gyOnyO-nid? . ,. Haerettam Is U)u tüakebal lagaiső aae- 7 rsln lével, Mk ki taljsa assnlaévsTéi M< idnl Hltii t a legmagíiabb lemtayétó ma\| ssiatáról ejmhanvá légváraim romjai alá temakaztam. Ég, ég ránnak é viUámaid?U Ember, lik valahk szereltél igaaáu és önféláldózóan képzeld,) hogy a lélek paradit caoSia egy \| aíajt pokollá változik éé iamjird áljapt tamat 1 I Ilon, II n; egyetlen aaóval osalaad mak ssé kételyei) ut és iámét boldog vágyóig Ismerte I saaralmámet, mely oly aames iaata lánj ni égett ulánnad, iamsred és köi yltrlllj I ír, mely hatalmaddal végteles erőiddel bet iTtttatlaml terttlsz el földi al-kotaánysid Ulött büntesd azokat, kik s kclilct liitébc t inegfogaták I! , \' I De vig ttialódjs\' ó szív, gondold meg, hogy mindet mulandó I JMmt JO\'iin, j Honom bosaéae \|nsgt Te angyal, ugir árlfUlau éa rl>plőlle» — táint égből icpült sztflíam j- iljiérdeimen eádekMc Ijocaánaj-térti Felvilá :«ji<iiü(tál éa meggyőztél awrel-rn^ről, (égy áldott érette; Megáldott, hogy belyreáliílád ljo!dog4goniai: l . ,. 0 de I pgyaú is \|kéÍelkíiHÍheÍtam én benned ?í Boiin Itf, kit ngy. imádtalak, mint 1; tutimnál, kib a megbsKtam, miut én magam-bak\'IIJ.. T Boldog ngom képtelenné teszi, hogy e könyvbo n g irjale valamit, lehetetlenné tesz minden Imi gondolkodást és komolyságot feltéte Ut I Orömk Isyüim I megszakasztják soraimat, féibs k j\| hagynbm munkámat 11...., 1,1 JuniwriZnfa. Boldof J (cimondhaiatliin Lrihlog vagyok isrjiél, A fá lálom, hely eja^yitits kobloméj elvonult\'tná \|szivemtől éaInikéntnyárOn alft vonult véas Uján esetaz^r illétoaabbak a vi> rágok épug \'Kkebiem is eWs^rte édesebb; nek lalálja az örömöket,\' most a fájdalom utáni Félek hogy nam no.káig-.turt a ^vártáján boldof Hág. Meit félek as émWektől, kik a mai inroM kanondnatatlan gonoszok. „Óidó il 6 ombbrek V Igy kiáltott fel már Cicero ik méltán kiálthatjuk a mai világban is u nfanut. Jelsza rí értelmiében folytonosan „olŐ-I rof oaak „< Inra1 halkd korúnk; halad mtt-volődik, tö tWotoabUl; doudicső „ganiusai" aa emberi\' suy nemesebb érzéseinek borítsátok gyáaz BTflailokát magatokra s fedjétek I el \| szemsiteicl itbgyj na jláasátok as enré-azfct sommíjjiljő. férgeit, melyek e művelődéstől Snnnlim töukru siláhyilják az emberi kohol ■nommohh töroKvéaolt. -Halad korunk tudománybMi —\'4le sülyetí erkölcaben. \' Vesallk csak öSase aa emberiaégnek a melybea a ludoinány^ok éa mesterségek jelon-légi állásukét még issm érhették el, Vessük oaak Sasse ja[mostani kori haladé lieinzpisé-goivel nmii kor aolétj elméjű nemzedékeit\' — éa Iia büazsén is mondjuk: hogy aasiaaktt-rlliik víjágMább azdkánéj, ott, hol esir és erkölsabOz \|rsnk, meg kell! hajolnunk elöltük I A mai hmberlil-g szivéből miqdén te-kihtet éitünt j szülő, lesivér, rokon és barát, kedvos -éa elléuaég: ja c«s\|ádi és itomsoti élet legnoutpbb at legegyetembb kötelékei meglazultak vagv sok TpylU egéaseu eltOutek is s társifiijlmi élét tultöréről;) egyodtll a „iiiamiiiou" ilugója n noiiiMohb iSUeknek/ha ugyan lelttSaágos össkai erény eseknek nevea-ujuk .". 11 \' I ]1 l\'-í Embar, ha hiszékeny és bíaalontaljes [is kebled,]j no hsjjilj mag a szép száknak 17. i.i I j • \' A hol 4 mai ijorbaii tattal kallana élnünk, szép!, ajakat -ifaazuéluuk* hol btaanyi-tauunk kaUéne okókkall látszattal élünk j mindenütt fesák a száj, nem a szív és kés dolgozik. \| t Szánaalan van/az Aat ben, ki tán, ijogy föléd omel(oáltpaaék[ aaájévál éa egéss ftül-sojévol\'n Iphivebb barátj szerepét játaaa: de bellii a oaélasövéHyqkiiek sgésa tárházajké-\' szül sljmujLiki, vaistedef nem aejtvén ajleg-: neiueesbb .pisalommal sdöd át magadal lep-leaetlen vtjíóilda! a Ívélt Mrátnak, kí asaba-don hitszuál fol otéljniiu, (Borzasztó vég vá> itt iiiindtmKtro: egyl hostfu kjn és fajdwmul te(jee (ét jklsdelmmért k halál négy fséa közfa Uyugváa, de I — (nem látogatva tyjjr aserető kehej által joui ás enyéeast jellemei által jNjfi a sojniuiaijlóa tengerébe hordatva I Üdv L átinakí\' ki: ason tudatban bal mag, boga Ijalála alán lSaanek keblek, kik saecetva említik, hogy letauak nemek, tae-lyek egyswijll fojAjáuálj kOnyekbe lógnak láhndni, ;dé a sorsol aa latén soktél aiigta-gadtal ^ [ I I Jasisi ttja, Szombeu soi», gonbkz végzőt káoVaae-rit tollat régádnom; llmifiui haiálvasaélyoen} Nom töhojw mát\' miiif a liatalmaa agheá folyamodni ésgélyéri, hogy egyedüli iatml fSOlIotUQIUSUŐrixiH) tllOg Uokoitl \|\' Egy jájtvo holllvilágnál a lugaabas áh-l-ánddktunl, midőn Ilon {meghllva moiit be éé máSna; Ijétegen, fk«it la; most tfldé-\' vÓMb^es* ti és hálálve«aflyb(<n forog. Ég. \'gj Iia van kOay ürülel, aegital Arán mj. jógy máméi] JmaftiS 90 élsr. Ilonopat adjátok vísaa I, UifeSálj aaora\'yd jriósatoa osapáa ért llpnomlm jthalt) ! édálok^\'eaól llelroi fájdalammái, mely aai^á hét leaze^ieritja : néma konyáim megfojtani (f,\'ttem iritatolc többel I , ., ,, ;; M\'aa 14a. LlSaijl életeowa a \|yésaolás avtét fáiyola i Ilonomat, ItU már atyja üekám Ígért, om el-tauetleta. j Mosli midőö taot«tjQ«ét(enaégftiif egésa atilyávál tiéiu twliciwdtk} most éraaw eádk" afijy bé\|dt» vokain egykoron I Miatia a iolhők aiötl elborítva, a tiln-í dokié sapj ragyogó ftayé elboJflályoiittatlk, és a sétát tömeg jjaszlo komorsága által Ita-\' liwkölta»Ibal: . fjf. kíeébb pad a mag-ksaadt Ml t ooiossnsen álMm nfy^gé m». ka szenvedéseink látszatra rA»ia színák Át tiltattok. Mint a íelliSvel borított égen ittegjoleüli regapir olyanok u eiubcri élet szenvedéstől-Jó létében az UttJiuöli, Zománoa ■ rideg ?«ló IfildOa ; lilán/ béWfl fülelt á fényes iollflMi B még mit. keresek én e Ibidén f Atyámat^ aiiyátifal, .arámat, mindenkit, kit akár baráti, akár rokonai kötelék fíUOtt hozzám ea életben, elragadott mér méllélsm a halál: a nagy világban — embertanaim végetlen milliói kOat egjjodttl állok dzeiivs-déaoimmol. S\'minek kéeem még ? Tán bováfj am a.] I halált? 0 ilon, Ilon,imegyek, cgyesülin fogunk 1 j Ha itt e földön ogynlásoi nem lelíétlUnk, j ■ ott fenn as égben, Tfol minden halandóra édeni óiét várakosilt, nom fog bowiüukot som mi elválasztani egymástól. Isteu] volsd i Ilonom ! A viszoutlájásigf I ..... !\'* i \| Juliut /-HM. Sziláid i elhatárcjzásral szögeztem pisztolyomat mellemnek éa elsUtflttemJ . ; \| . . Á pisztolylilvesro J-jlsszocSíídUlt laké- j somnál-a nép, de raiifíljogy nem találtam 1 kifogásiil, hogy a fegyver Kezemben véletlenül stílt e>, habár, eléggé gyanua vojLhogy I mellem mellett iuíjvzalnyira röpült el a gyií- , kos golyó. . f- ,\' • f(Folj)L kjflv). SfiBSSffi wnl slniilnnsk jbWíb ss Mayi löUáj iililllisstsí\|Mlaat. Ki I Sst Mirwaba^ tUB Mwkifj TkaHMM; A «lt«irtoél sllilraslsi XlUsr s k. Kitüntetve az alsó éremmel Z.-mst-M izaren, úgyszintén a Sséosény vidéke (Sdp-réo) gaadosági sgvésülbt í é. janim 4^iki gazdasági kiállításon. A mélyen tiszteli gardák, molnárok I gépészek becsei ügyeimébe I MihJ\'h kiiilÜilton asi-Aif. írt minmm4 kitüntetni. . uc cffcl áreai Pari, 1978. Adu május 1-én 1B$1. árai férsm. I Z^s E\|srsít\| május Bján j 188 . EW díj, \| Br^^U^Ser j gép* ^ roBtnflíiiloz gyára .ti„j Ji J »m ; I>udnpe <t«n. «in V Margit-Ilid köloléb Dl), készít j rrlenrAkct ( kpukmy vála aló 0 kQ- I llilfólo nagyságban. lYIcnr hengereket malmi k asámára. Bt {optatókst, laelelft restáksl, íaltákat éa rostáikat cséplőgépek \' T. wmmmmzmaam ^ ksnmdnási t T. Ki ios József fia urnák Mnrosalll>an. (Ii ságee xbtkn djári jsSsiUn \' OaLU rUroli Ubiiij s kslowwtakWil m4 Jé. ■ISSsáspá minden Ukia. juibait kt Isi, Is a kÖlfóWI Mflatanál labkaa újigfslsl jsubaá k «e vslá liuibiUtdák, asrt ss msI\' álul! itat Mi m váss s mm is arak Oi tMUk uhií, kentsa a Itrnl hylrfssrt! aSssü »lír« b t tSM ■nwáJááMi ■Ű^^HSést Kél lUnfl^k^/ilfc\'lL^le) fflfaa. [ Tiatsisttsl dárfr UlU Vsa MSnaasá^ leástál, bo\|y bSr\|yáwabsa ffkUU OEP8ZIJAK JuHut 3-iíp, Kaivesem, iit sírodnál térdelve kérem ,sze)loinet ét, hogy (szerelmednek hevével lengj •kürUlíHte b Uogyí sirov egyhangú nyugalmát szakítsd inog: vagy ,yjgy el engem is] ma- j gadhosI [ Ha almas Isteta, ai végtelen birodalmadé felett dii sé ./oiikégodbeu trónolas, tekinti\'le \' ide: a porban előlied\|térde\|Ó j^ermekedre, és veddl magadHoa a swet,\' mejy afinyit! szenvedőit, ennyit tflrti és ennyit mttiakal-kodott I . . * [ , Mi rt vágniuk c\'Mldk ? Mlvégeét oO\' lettünk ? Szenvedni éa IQrSi egyedüli reii<U- I tetésUnk ; egyodfljli üi-iímüiik abbjÉjJnl, \| Külélúa B\'/erkt\'Sztü H 0 F F M AN N Ml jEfli5iíS(fli{flí^laA tikflL íuéftaái t ; í^J ^EjTiLi fS^Si njj\'^hfJlR^i ^IÍLI ZsJszoleii értesítés. NyílViin.- polgári éo kfrcskodfljiiii iskolpin s ueTelé-lnt4xt\|tcmbon K>ul»-pest, Károly kOrllt 22. sz&m, iu uj iskolai év I. ó. sii\'ptduboi- Ím vaozí líd. •Ii-tét. A lAvortdéKQkii\'tfIvételo augusztus 20 Atól\|nftponU dóioliUt H 12 ig és .l«l-után 8—5 ériig mkö/ülliotó. Inkéeótomot 28 év óU saját erőmből taitom fenn, és már ^000 nővt^adMo volt eddig. PoJgári <iskolArtibnn n keroskndnlmi p&liAra képesit^otnek ia ifjftk> kodolmi iskolám egyeniugu n kereskodelmi nkttpiuiAvíi s növendékei jogosultak n katonai ecy évi Onliéntosi sxolg&latra. I ] — Aj nevolőiintését nz ÍRkolttl üpülotbfin wÚtt.Programmok kSiviVaatpt ingyen. m 2H10. \' Uémrr VlkUa J EREDETI A HANSOMKS. HEAU & JKFFI HIKS 7l Ural 76 lk siáa alslt BUDAPEST sí onlr. államvsifálya kötelében. Kredcti Unjmr í»Má« s.\|jráH Jstvasjt ttkánéi, firetleti Jeffnrios Eredeti Hofherr Kyomatott Fiioli^ Fülöp Uptulajdouj féraivftl u kiaás a Mire a b^máiyee \\m-! lettnek Mtsaééklbél Is Létkeigetve a tsIMk ttsanté lüéiafál — Mutíwy kaNtls után M-Aaiadlvn \|kuál saekWaj és assle\|»>bben ^a-\|y«( a mnaálsn Ittaaoptnmea j éwógy iá-mainak W n méÍÜ a saép, étéit napok ! rnnlékeí IMkl saemekn e\|ftU. wigytwó fényök-, kel émnákroava a \|aer^eeétleeeá\|ek éa balsors miiyéeanafiü readásaj által Mdult éa snklatott] életeainslt liöinályos kétségbeejtő SMémtetj anéa 1 A Mdog multuaa aa sltQnt aaép na-1 póknak em\'éke as, mi pén mogédeaitlioti ki-aeim kentttoéfét; egytjdlilí eorbilőm a szenvedések pgető súlya, adbeim iéjdolma a kO-sepette I! llnét mi hat jótékonyabban aa ember kedélyére a veszélyek altai elrémített, a vápások által sujtolt és slkeaeritett azerenosét-fau élet papjai kOzótt élmult szén napokra, a bold<w érákra físszaemlékeaésnélj ? ? seakilsd gadhos B J-T-1 \' « \' . I • " I í I I -T- ; j Suum eriiber 1 \|évviiKént nagy pénzösszeget veszít azáltal, hogy a kQlénféle minóiégfi ánik-^Wfl \| nak legolcsóbb és legjobb vóUiltornpokat nem iaftisnk. Ss\'d l j AlsnlJk ubát. irtat Esré»ás«k lagslaaélt ■ ta^stt »trtfarráaa: jrffi I iílllOn llll \'sOnooiibb bvifinntl, imAiiI\|«i l».jrj»»U, rairukl v il • Mii■ ilió • UyV/v/ UU. ii, ic, otpunllthiitlaii urtásMirfsi, d-Hijti c«k h frtA-l. , j mim I (Miiulcn im« <mtfih<>nifi TilUákotú üj«u ilU<aM»ürt 10 frtM tnimtii yjm£ i fwWlA Tik Iskaaouubb lrouis miirAN>MttH» e4"-Myá lka. vMM<friss«»-kK«7 i Uy\\J\\J UU Z<<l igta iU\|> »»«il»Jiiiny il. ktrli»Ml\| niij trriock ii \'iiur. d vrtlxjit^ut \' v l I tl frt 1 - • iKMwi mái ^álklkasá By— Mrtálárt ál Irtsdka»«ul) ^jj ytn/kA J\|. Imaomsbb rrannUmárvássyB«4ltit Sn">ixl ésMt-váM^lesssca-I^L tv\\f\\.f UU SEel,>ci«dw«^\|ifn Isklrxott vsssllvsa ny-1, tUnbia cik N Irt ] • jSA/ í (Qytrt á» áawbiháL II át) OOÍAHA H k IÍtsn alaos vs«böl tM, lélnwtt ék, kitlal UrtMMM). álnbj* csak^K 6a\\JV\\J UU- a frt jonábbwtia n ftij WfKí OAAA <jk etodaUlM b ei dni>ln-elilHr«inwrM (nbiii\'l\'w) bsnkit ÜVW UU< \|Uu itip (HililursmMs dupla sitik Hml-UksUal, »f« I" M> I £ ,r I L. J \' \|<>aa>jba>-/ft>s Swh fuinn rill ligtecbb ái killilltíi f(kHáékS)4 M^uáltst^ suwm. l^ttapsobk. •lif^tK tpvu UU* Isikl iilntU\', ifin csiuus ItlfrutM wi (ellátva i ir .bBiipiit 16 itd \' • ^wül J -: lOábkMl jn M hl.) jW iÍQAA Tk VsIKli IrasezU\' hlug-i «u ghrmhk-kmm»rk»tmi, cwdJiwji 4bil jfcA OOVA/ UU. inti sllstrk, iiélk.llliiilietii\'U nykraii Aj&uid «Iii4m émltJul. j fjtrmti»kXjJr 1 itftafcettltésáwi, dftrabj\'ii iQifri, , 1 - \| (Ikknl La Iá ht) ^KAA .\'I k MltÜnft flnoin nén< wyssa\|iwsss»4a ii\'IÖö fej-allJl (wlnáB iwVm vsujT^ 7UVV UU. Ijtitnan^fc Yn\|d«ág»n dlsis).;f)nn»tij> ciijkjgQ frt (Báblwri juiUtt At) fOjjA JL íjsmlkivll Űiiöiii \'usias .bsj>ilét( f<inSMM>, ^ÜmbBlyŐ UM»uiMI ^\'/Sj1\' I Ov/v/ UU\' iju\|i\|n [lOiittir^Vió, J.rabowWat lö Irt] ! jtHlftbeut lánJt »1) iáUktin Wl\\ ^Mfbb k\'kffBuuiaabb Orlis\'4 airrl«u«t sniiisMri , \' WVb • Ul/UU tiu, ! .a n^jobb f)ujo á lífrt. (KUUwai in « in / ICÍjÍ 1 -. ■\' >.isp\'"i L. „ Oyit (gtabkwd ánJsa ih.) i- N-Ta^ lll,((r«ndfl\'i\'i. diirsbonliiit l> lilfi»á"p^ídjwJTbiO, irqlvaru j«\|j«<iU>U\|k kfl»ip«\|\|i-ffipAn •sLlldás l.icllött, .1 1 I Ukt 9 ft) fám* in tiX VI F. kiviteli ihlet Béonbeu, c\'£ ItlsiidíMlrnNNe, li«rheérKN«ee. \| PC" )#rrlie«k minden Dyslibaú TK J 1 1 " j f I • Wg Hiíiríraiciia liziisíti Mi-tíiiuiifi Részvénytőke 8 ipillío forint aranyban.! I \\é Kimutatás 1880. deczember 3l-ről. \| ——-——— \| \\> • \'w Ilrfiirtott .................... \' « •\'. [. .... á,000,000 frt wnyUu -;frt/á.öSO,OOOL- fjj Tartaláá-ióka 1......... \' i". . . . . . , . . . . . , 400,OOflL— Wi Dijlartaták as eloml ágmlbao . . . . . ,.W , \\ . . . ... . . » . . \| . 867,732180 1,1 álat- , ÍIO,47fi$f Dfyráltá-tárcia . . . . . . . . . . .. . , . ,j. . 1 . . I, 1,117,809^1 Érl&iiápirűkbsn stbatrsm r I : \' \'/ I r4É I a) 268.800 luiM-oJtrbatft elsóbbsígi Mtván* á frt M . . . ... frt 205,808.-. \' Wffl < b) iw.fiüü m. nyueotl vasat . L á . !»\'/, , . , . •. ,I40,«M.-r fi 4/* \| ej 117,800 9 . k j, \\j:tL á . fi , . . . !\| .. , 171,011.- ! ,-ŰJ {. «i) n2\|S00 fllf«<lil-űiimr5 , , \' l i * W>/4 L . . . ] . „ 101,808.— •! I •• a) 100,000 oL-cáesorsságl ,\' . . I. á f. BC1, t . . , il . , 1M.1M.— 1 / 1.44, f) WftOO . , , J n. i18", [ . . . „ 14,r,72.50 1 fw f) aOjOOO osztrák-magyar bank cÜoytevál á , 1» L . . . . , 80,800.— , /«1J\| ] b) Üö,000 &•/, OUiaidUaláaetí , á . (9»« . . . . \'. • 24,987.10 ! i I) 9J»0 &\'/,% J \' , , á , HlVt t . . > \' • • 9,11240 j wjR í kj 6\'. fr.WL. tHzyAíti. „ á n l H i . . .1 . , 200^00.— 1 UfO 1 Roa ártAkpavirtA után f. ív ráfdf asaáákM kamatok. . , . . . . . lOftMé j frt 1,188,04\' J4 \\jM\\ Raul bsnklnlásHakaál . . . >1 . . . .1. . . ,\|J , . . . . . , M2I,87 41 ifit KSlAUi liaBkinlás/l\'knál ás UslosUá kstácatalmál............... I » 79748 148 2371 \'tárássá bécsi llttiapestai ......... I .... .......\| , 1^4887144 JiW VfH ,Mm s tltr-áfpwallai. 388,181.847 frt, - s jác-áfuatbaa ál,0(10,402 forint, - ás a ssállttmányl ágazatban J I^U 78468^80 frt btaloalUiU itkr mi, a Usspáns-^jbrválél tett..............M 248U.2W.4l Üff /U eljimi faistoaltásak ntán klfisstott kártik ásítc^e . . . L . . . • li ,. . I,800,0is4\| <Jb?i POirMbra 1««S károkárt lartaUkU bslynlsMt .... 1 ........... J , \|OI4q7.9Í -AJ i iMtiwájf hátainak jitvajsla. sa árlti$k}Wj>lrók ás belétek utáld ksaut . . . . Í21^i]24t CTj: U átptblctnaHás állaga IM0, dfcMnbw 8Ma ............... .1 ,C;p2,7fl0.4\' iMfi , i , MM állat "1áf ári <uta . . . . i ..... I ; a 288,070.71 A. A telÍM wymaáf 1880. áml. . . . , . ... . I. . . } . . , . . I J , 880,88041 aTI Elibi\'I slstott 8\', oastalák áradban, ! ! Jot^kuny ezálojcra 80(10 fcrint raarasiats meg, ás paB(: a VSrfaksrasst egyletnek 1000 fariat bklatáw saáloltta 1000 M. t/rf Vám a iBayyar birlaairák nyiiWljlntÓMtíiioV 1000 iorinl. [ \| f j T~ • \'j .\'\' .Mryi it 188L dúŰus 26-án \|laitett ^ÜZgyQJáSiía megrálMRWWk aa Igasgalásátba; t\'fali KaffVfsáltáaán Máté blváa, O Fnlságo val. btls, Utk, tsiifr Mpdrl lovag Rcicenliiirt Feresiei nr, m álbra^vasdt sl- ®4f mms, a Upáeaad nankarsástass ás orssággyflláal képviselő, slník«, Hácsbsa; Vf 1\' • (iiot •lnHkL_IMapmitM: ! 8vák Károly Sr. fSUblrt ás prszáflgy, kéhvlkolS jludflpdnten \| ffo SáabMi liáró náskiáy Bélla nr, Btdblrtakos ás nssággi- ftfcwrl\|rr HártSS nr, ktr. ksnskT lanlosos, ítniin i<l»tmi j Itáprlaalá, Rad^>wtsa j \| Bárf Tlntl KAwIf nr, ss. ktr. kassarás, a osstt. ildll ivasnt ,\'nBK HMmsnn Jeni er, a JMÜU 8 l\'Uatsa Osasnls\' •InSkk, slelaSks s aa érnlntk ttrakkásáask Ugjs tat, Uáosoou; ftofó MÖrin Bnnnevlllé nr. «4 s^^Hcbsi 1 ! ááU va#st IgaagatóMgf tagja aafc. PáHsbaa; Beek Prrálséaá nr, a Magyar Jsisálogftltalbsak Igssgalájs, lm Pirire fisassls l\'réáerlt Cáynwr nsitiU «e , iMij—un, . ] Tj)/ vhmMnairswarw nr, «a oaalr. állassvaantlársaság tgsé»- Láanv Len né, a Hagyat ált ffiMMM-ranváayÍánula{igás- \'.r Vj yfav-ig) tads, l\'ártjksa; ! . gal^a, Bwáspastwi; , ■ t>r. hlllrr Alkert <ét, ndvári kla- ás váltASqrvád, Báasbtti Lewlsi Jukebjur, a kereskad. akadémia UasgsL, BadapMlsa; LT- Itlstsssistker Kamly jffif, a Hsffasoa JtasaMáia eaáf Lnanrnal ni as osstrák tartományi baák Igasg^ Jlíisbcnj JÖJ Mka, Baáaysslaa 1 Iswilssws Énrln Aall w, a ,8oü<lá 4s lUnlsa Go- JlMI Ratksvks Lalss sr, iililasasÉUl j i 1 asrals öfelflgyslíja, Párisbaa j \|Jfl\| i« Urrrnuré E, w, Párlssbao; \' \' 8asksly Ornia nr, s klsUrtokosek ftldlrttsHntássÉáwk lga» ifW IMvsM Araslsi nr, nagyfcwMWÍ 4s ki». ksrssksáslari ja* (triója, Bodspssttn. 7 WÍV pwj flmUprrtas»\| ■ jpj ^^^^^^^^^^ !■\'."» s njAjua hó - .in^^^tar^tt okevrrf\' :.-m • az első dijja 1:űrnnyérőmmel I fej továbbá: ón a mAnoclJk (UJ.j(jil:^züst éremnél ) J i svábbá: \| Li A^__L1ÍL ^ ^ ij.t4 kitúntetelt szabadnimasott • /jifl / J / I rr r 11 i ! jézmozgonyait kett6aóshárm!tsékm lÉppoÉái íi-, uéi és Btliaíilwhft, —-1-i—- ■ \' ® • ® * K f\| gózcséplógépeit V J^ . Iwpfl\' ■ ttuMMli i gaboimt piaczképesen ^Mrp^fi ^aSjcryrkI \| \| í ;- ! adják zsákokba. t; Íijegízáck bénneníreJ f o . I ■1 ^^ I I 1,1\' - . ) I ■ T fe^Pc^ V.. jj _i_0_ sift,, -I ___• ffl^p^P^ li ll\|B— ^^ím^SmM^s WImíÍIÜ I T r • i-\' \' ^f\'\' T\' /len 30. a/ám. MÉMnM: VUri T+f könyvkor** kadása UJvái iifcjt HM lll aáa WisaUtl ittk s tfkm ám 6 frt Pál h»ÍK Negy4áfrt I (rt 50 kr. MNWéefsk ( Uséhtt patiteoc agj— 1 kr. üMwki l»rd.láMÍI & kr Bé lysfdíj 90ikr. »:\' 1 Nagy-Kanizsa, 1881. szehlán, julius 27-én. ZALA m Vltk évfolyam. i irodá. Hm altfit^am tini kUMMtoy MEGYEI ÉRDE K 6. L 4 - j . \' ■ S j f I I 4 KÖZMŰ V;ELÓD!ÉS1. JA RSADALMÍ da G AZDÁSZATI HETILAP A ZALAMKGYKI GAZÜ. EGYKSOLKT IÍS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS WlMíl taerkttztól__________ mk iHetf kjjwlsyak ksljat Jflf P] váraéát utók 513. m. Bérmsatetlsa Wveik Mk mmmi kaaekfcö fag4tefesk i: j Kánratok viátt asm HMfttefc. íyütter < Petitem* 10 kr. Apró nagyságok. Aa érdem elfogulatlan ét önzet-let elismerése nem a könnyQ dolgok kOaá tartozik. Kell ahhoz józan beláss, személyes szerén íraág és önmegtagadás, éa eifogulátlan érzék. Napjaink tártadaljni viszonyai kósfttt, hol a pajtétkodját ét * pjro-tectio minden téren oly nagy virág-záebnn állasak, eme talajdonok meg-atertéte nem oly kóonyien megy már. A látszatra .minden időpen tokát adtak, t habár á néjpgonjdolkodát már réfen kitalálta a tapasztalásban, hogy t látezat a legtöbb jesetben csal, aégfoas után indjuluak, még akkor it. ha Uidjuk, hogy bkonyotan est-Útközünk, Ám9é a világ e tekintetben min-dig egyforma fog maradói, mertji^ a tapasztalát tanltanaj mini att k közmondás valljal máé régen helyé-seb b ét józanabb iránynak kellene hódolnánk, s már régen kellett volna belátnunk, hogy csafcj a dolognak helyes megfigyelése után itélhftank egyszersmind helyesen, • Az alkotmányos jélet különféle ágaiban igen sok függ attól, hogy ■ nép tuílféppen ítéli!meg a személyekét és körülményeket, minő.véle-ményoyel van rólak, jmert az önrendelkezési jog, mely alkotmánynál-lamban minden polgár részébe bíztb-(dtva -van, valóbán aj népet\'\' magát teszi csaját tserenoaéjénejt kovp-t ctává\' \| fítUfi Csakhogy a népmlotilreii ritkán van a belátás aa\|onttöka&/-í<o^y elfogulatlan Ítéletet, tudna hozni azokról, kiket belyéaen megítélni caakugyan nagyon isj érdekében álltat. Mt\\ tömeg rendesen egyesek után indul, s a mit mi általában közvéleménynek nevezünk, as tok esetben (ha nem it minden eeetbeo) egyetek véleménye, kik népszerűségünket kizsákmányolva, a tömeg gondolkosátáapk vezérlétét .jnaguk-hos ragadja^ De nem, ezen -iránynak vázolápi, foktzik Bzáfidékunkban inkább urééJ akarunk e néháa/jr sorban azóUáki^bpgy a. mily K&nnyQ dolog az Qres léliaafcgnak nagy nép-szerűségre saert tenbV Wt közvéleményt magának megnyerni, oly nehéz a valódi érdemre nézve magának érvényt ét elismerést szerezni. Sok fires fejd éapacitáanak zengik naponként diétérelét lapjaitok, míglen tok valóban érdemet férfiúnak ad vöt tettei vtnnak örökre fedve a feledét fátyoIáVej. Ez a tény nem annyira magában véve rossz, mint következményeiben, mert a nagy közönség ítélete félrevezettetvén, bámulatot jámbortágdal mondja utánna a mit a nagyképű I pajtáskodás folyton ét folyton eiőiMnd. — Ebből természetes követltesménykép ttár-masik az, hogy tujk az apró szent társadalmutíkban, melyet büszkévé tevén as olcsón szerzett imádtatát, a társadalomban a követelés hangjával lépnek ftl, (igényelvén, hogy már mott boldog, boldogtalan hajoljon meg előttük\| tegye meg reve-rencziáját. s a nagy kbórnstal egyetemben zengjen dicséretet neki, a melyet ő viszont nagy kegyesen elfogad. A nagy közönítég pedig, a társadalom, végre is jáz ily helytelenségekkel szemközt elveszti érzékét a valódi érdem iránt, t szeret tömjénezni az egyéni liiutágnak. Nagytág számba veszi a valódi törpéket, t megfeledkezve saját önéi setéről, \| eselektsik, hogyha tiszteletével kör- as igasi érdem szerénys^gér 31 elismerésével, ml nála most már nagyon olctó portba, pazaréi pánik, s.azi á szó legteljesebb értelmiben plaaraja olyanokra, kik semmiképoen \'Sem tettek érdemet reá, s pkzaroíja kalö-ndten olyankor, mikor a aCircensa-ibdl egy kit érsékési klandoziató ahki I is jut - [ • ! Tagtdhtlltn, hogy valamely egyénre nézve ninet lélekemellőbb, SainUsön tiaztelet ét beetdiét, melyben polgártárséi, vagy tágabb értelemben kortársai rétzérói részesül; még lélekemelőbb as, b^t e tisztelet akármi módop nyilvános I kifejezésre jut De csak mértékkel pódjával I Mert a ti»ztelésnek nyilvános kifejezésegiak-ran valóságos gtiny a józanul gondolkozó ember előtt, s jó hogy ts illető, kit e megtiszteld ér, annVira elfogult hiúságában, hogy mindazt, amit neki mondanak és mutatnak, a legbámulatoeabbi komolysággal fogadja, mintha 4 egészen majától értetnék. De valljuk meg, bogly a tiszteletedét sajpt módja, ha [már mindenki részes dl benne, közntpivá válik, átszivárogj a közélet minden terére ét a közélet oly egyéneire it, a kik reá számot épen nem tarthatnak. Az tinneplés módja pedig sokszor nevetségessé válik éppen azért, mert éppen nem áll arányban, (napjainkban már legtöbbször nem) azial a személy jyel, mely vele megtiszteltetik. Az meg éppen vitzás du Iog, hogy a személyeket sem illető zajos ünneplést; még előlegezni is szokták, s az áldozat, bt vau erre beláláta, nem tndja^ hogy miaépen éri őt ás oly nágy tisztelet. Táfsadalmunk úsgyou helketen nyezi azokat, lúik érette, valóban önzetlenül, Önmegtagadással,t tőt áldozattal valamit tesznek, — de any-nyíra kiveszett e már belőlünk a kötelesség érzete, hogy- a ^kötelesség puszta te{jesitéte is áldozatkép tűnik fel előtttfilf, t mi szükségesnek tartjuk, hogy a kötelesség puszta teljesítéséért is valakit érdemen felül, zajosan ünnepeljünk? Kotsorűt a különös ét valódi érdemne^ igen, de s kötelességnek puszta táljesitéte bármily lelkiismeretes, bftrmily pontos as, tartson számot a zajtalan és egyszerű elisme-rétre. Mert itt van as emiitett körülménynek káros és veszedelmet követkesmWye. Ha tok kictiny embert — úgyszólván semmi érdemért tem — ntgygyá - teszünk, miképpen ünnepeljük valódi nagy fér-fiainkat, az elitmerő ünneplét mely fokával ützteljük meg igazán nagy érdemeltet szerzett férfiainkat, hogyha a dil minorum geotium egész lörpe aerege íszámot tart a legzajosabb tüntetésre, köztük olyanok, akik még ősainte akaratot pem mutattak arra, hjogy a közre nézve maguk fiak bármi csekély érdemeket tze lessenek? Igaz, hogy a szerény érdemnek minded koiban meg kellett vonulnia, t a történelem teinusága szerint a léha jtörpeség.mindjg képes volt magánák érvényt szerezni ott, hol a társadalom-könnyen engedett a puszta látszatnak, t a -nagyképű phrazísok-nak, de nem áll-e eiienmondátban e tényi a társadalomnak folylonottn\' feunea hangoztatott szellemi ét erkölcsi .haladásátal ? Az erkölctblró Sohasem törődik a kor valamely kod- veacs iránymtátal, t hélyeeaek ét jónait nem rai Ihatja azt a mi bár-mikéÁea alenzétbe íő\| magával a tiszta élvvel Odnmutatj a hiányra, mert a tárt idalom képek etak sttg-szüntetni sa át íélazegté^eit. tmUiki Pál A keresztes hadjáratok flkai és Ijovetkezmíflyei. , 1 I Értekezési írtál KOZÁBY JÓZSEF. (Folysaiátú) j At tsn t msg volt érintve. A ki a p4pi ha\'alti, e&u mag asm ktjsk, Slélt isMnsk lin. úiávt. Királyai it UMmtk, kik egy hiti tok alá ettek,1 ki voltak térő aátt tdietfd jnek, hogy a; pápa kor—f hadjáratot is M illitSt Ntm s kára létra jett, mist a ka-i\'tmtsi htdj tatoknak Imkkmttm kint-kmsséoyt, . pápai amiüo. Ea ttot háboraból. t it HL laes tTvakUeessk d-irfo támtasn S, lermmtHm waiatbmjti t«-nathstl. Ái mgamtint, sj viacálatot, ét ttagát a bt BtatMt » t tMSkttra Uía#f UL Qíargely ts érdsm, kif láaMÍaaawl nkgttéasőr laáisintt katároiafa-kát azalbigi wak tűni lláisáar. I«m hatá-mtstekkOvv katlksn a totlatap" gtéáághaa állandó íodúúuo kiinn^pir mtmtUMtk fsei éamfcáyrilágí U^Wi, feljhatabmmal löl-\' rohieva, tndyoek lékláá^ amáakiseijadit ■■Iáé is aa atyáig. A dMtsii««f Ali vokm-jfchra, tmk nég agy líptJi vott taSkaág t legbonaaztó ib ŰL Ei ia ís^t&rtéoL At rn-pánton au vpet tgy r«td»ök? a daminias-taanak kso rt hízták, knvvs tm a }áif» UkeUl A dm iaikánts raadíoM\|MasHk t pá-mától fííggSt. At úi^uiiiü^ijüónMgo^ pápai nytu4gek róluk<azíxítü.!,antnt t^á«ai batalu«áJu áaswá Istt, atsrák émláata jel-Ugflkm «m u; ittánaéajmk ia \' ■A Xli asáxad tbé jévtíha« s kalstt jytdttl layak fdtktstif U lábra kapott. IJgyanasot aaásad toráíp CatytmSbta a IrtJdawIsk tlakaosm lépté M vs t ráiefei Udvar több mnb (Olt eiwmetdáeL As it-TMtiittrt j« ;áv»l aiárvté Mgáetk a vi^ci pataimat 1 s Isvá lakit ilgm^ at tgykémék I iDédaélkslijtolgaidagedásiiL Ksefckss jArnit „Zala tárcrája. ] \\ ^T\'^ity I Hozzá. liflaSg példaképé, Úv kiiérfiro, ÍJár-a dbtáret legyen\' oáksdl Paogfctvén a I«nWt, seogedww Hélad a die«ér5 áaok. A napút, mikor megpillantottam Ott áiloUél l>meliött, 4t éjei gDrOagyOa Diján ktlídve Léptein líirau kövsttad. Hogy bt kájelgö poiával áéha 4 Maég rtlm mtHolrgott, Öatkhttsar jOvél, ltn Táudortárt* . H\| Saéd a Uloo barátot Vsry baUgaág tára bajiokomba, - Halj Uu mindig amik toltam Hág nagyobb hévrd »»imptsaksdálráia, l\| fi borálom — bánatom bán. U barátia hátat forditááák; Aaaáo ntm hagy ál te áagas; fUl ét aat ia sírivá tt ötaáa, Iüumt dm vtvál te mégsem. btf a MUágárt náktd ígénom,: lUm twISm ki aaéabíi lápaó, I a kslálttpig saodáloa bmiaod á msglSrhstfsn báságat. UmU ha t tagy fátnt msgnyerepdtm, VJIti tát ts tntéo liinusmt tt tmbtr homlokára írva, ávvagy kir, aesrtnsM kSrayáktaaa...-Lá»-Iáa, mért ktlváaytl araaád ? Hmb\' #wk péMtkápwi hoztam ssébt; fi telén emk értess tráAll M%t tgy Ulva,késágta barátom? íhr, MSTSSMM BtjffUré^tl! él flagjba addig \'g^űU olleUitüuk, U\'«i t nem lennénk még tovább ol ? Ámha mégi« — mint érdsmdés smbortl Kagy ssars^oae s bír áfandott : Hogj jiftaégad ériuileo maradón t lukább éa Kagjaodiak téged. I . /Juhi vncei Gyula. A marosvásárhelyi politikai Issseesklvés én asl-sésset 1851. Molnár Qjl}<rgyiM \' (A Bi»»o»»MéfW»tjl tSnfatt\'pik. - ál M mgfu tngtka (KuMn4 — P*,»U»lifsd»U. — lm ZfWuwM, pMfati U«nM;i«4 »••«», Uviibi.t GjIh-fjm, Dwteatel, bwM, «»t«i;l«k Kmcím. Migjruvk öjtl(itírtlgffUjt). (PolyUtái). Káator Gyuiat homlokon oaékt\|ta éa tt a drága ndisaáa mrtotte ftl liásytuát életében a fátum által örökön kOsdotear utalt •abort, de talán tgyaa « teoítout Is msg arra, hogy a kSrfllaányakkaL ka már bmu bírta aaottt mtuteranteoi, hát ne tudjon >t-lök BMgt\'ktdoi atm. Hom m alig llbagfán ki örömét, htígy Kolourárrél rntgaMbadnlva aa araov aino-roa hivatalnoki rskviatáa dpka segítségével a mtrowáaárhslyi sáopadra juío\|l, fá; torna nyomában, volt a már első rdlléptének (Don Cttttr ét BtaMo) ffprébájáa nyalaé esipte tfff \'raadörbittoa képébsa, ki t ásta-padrél, mint mökevéuyí aí rend3riSnök«%re vjtte. zSráteros aároa i<ÍÖ tok s a asmtertm-niel áteHanbaa sté rendőri\' hivatalba t pi-iiéson kells\' áUubteskolni; Kántor Oytáti tkjtúm tmnptdí ltívát»U otipöjo aér at-nta msgrolt rlsslvs, a ktlsáavári béa t$- i rtelM (áutUl pefig tjam Jehetetl Rabbal Westrfial, a sMKtavásáfUIri pjaos taáskp-vttslát rnsgumadíe a tpváobj wolgálatot, éa » b^jdtö ^kflirféöysa ItkktaM. trrátál ftgvt lépj JtfStdt t magaa aaraokig a mifit valami amkasatj tátongott t iaárral Qcsrort haraa Iáján, talpa >t fajétöl slyálVa, eakugy esot)oj\|Mt éa Itányja Mn t iá lovétj liapsrátiuss. aoh«jtütt pl, hogy miféle txégjftateljoa U«motttá« Ina tt aoat a rendűi tégnél, hol át aaUalou,\|wiul aa uleyá sark okot ia éksa aiulapok Mouteiiéij as ö a kolowvárt Bxoreljnea (aiuétapak alantaliép-tét MawáváaárbalyU j Hát t koloujrárí sgtsnték aivte\'et-aégre reklamálta a polioiie u<\|\'an a inenzökpi kéttyarartllt vservlaM aktor<, Vagjr »á ÖO p foríiit ritkulom ISécolétéL J>a nsai léréa, bedugták egy bOslwdt datyíha t eirjwegék, mankaksrelő éa kfborlék, ni«j; a Imstt rU\' í hája nisgtírák köaé, hogv aatán ná-nap kort raggel pblttn S Don Ca»«»ri tárai (ágbau áa c«6( prooasalév4l kisértaatlk viaapa Ko loaaTárra A próba megállott, de }<íábaa váruk Don Caitarra, mert (Öl«ara Uphauu m t\'ti felvonásban, már la olfugiák. A llao iliaasá rok friaabbak volisk, mint t! madridi alga atilokl Péea, aa igaiga Ló, ktvés idí tártáivá útánna ntaol a maíóreégt* s msglMváa as egéax dolgot, «f öjvoa loriot viakutufttot Is éasMt s ntgy atlétát kieaakösölia, pogy a ptaaw nélkül Ailjütt fitt to bOoUaJkk pár M\|M^fogaággs\|, hanem boosáeaák ksoaual . Kántor (Ifilfeü már t atoroi toaéilea slósmáoyak kovetkeat^hsb ia Iráote r osvátrs hangolt kös^niég ol5j(, nagy «\|kerre lépett áW\'Oóa CaamtlMniyet lU játaaoU elfláor. £s elaö marosVjfuUrbelyi aiktrs határ aottabb volt, mint. kolowvári elaó nagjobb debut\|t> jutalomjátéka alkalmával A t j r g u 11 vagy t sttrtos snslk I áa a d 4 « a, akkoriban neutáceiót keltÖ fjj £r»»cwa drágoálM, 8u« regátye alát Anipöt éa Mtaontél, őámán 2Mgaood kitfiné «8 valódi drámai pytiv«D Irt foitbiáaábaa)! bár t Musvárteklél la nyert három koeíoral pompás aaaligokkal, dt MaroaváaárhelHu Ibiytejt\' vlrágékták éa jtteloaűátáka alkalmával MUt ierisgysl la aagttalalláh, t air* ksa laláláaé Isgraá mag Déásl Zagnaad, (íu^r ü/aasTja- taloaj#éka elétt jóval aaéntéo sttat aeriagat kaprát* liiiüttetásfll, áat ést tíettl iaragiik rái hog)\' aioroti t bméklt, tehát ecutáu no evtQwUrbél igyák) „l/át annak a tiuuaic miért tdSfck at eattat aarbmat? Hiat t hor-noittiMM\' gyerek, kapucMiiorhcx a«g elég lett volná poratalláa nuds<a iaa — ladrUMé* j dött,ra m ambionotua mlvéat éa igáit volt I Dt hát htWÜiuga u a atartloHM aaioiaak-nak, hogy lamarább és köoyebban jtttoak virág éa asalsgokltot mag babérokhoz, mitt a\'ktraktertka játaté t alódi mflvéaek. __Káator Urasai pedig sgyraaáart bstt- I aalván id. Ltodtty aasrapsit, lolyton álért haladj aöt é lett a Péea tár«u!ai vígjáték ssImms Jv ■ iMáal Zaigatood több érteleiml. do kiabbjaiaktai, tgytt uoe htraagaearit hang\' orgánummá\', t vidék Uartbája Volt; fiatalabb ijiiiit llartha a st Méhet még t h^naai rtbnatskot la jálattt. Láaár t páaa\'ortat, mikor! t aptlott Irflk vlgyásst-Ittk\'j. motnatot as ablakon lukláítá, ts agáai nitbás nSigett belé, áa aacti aa nem Ivóit aaa ktabáláa, t rövid mondatban végig [faioulsgéa Itangrsgiastoréo. / Póéíi hangjában több volt aa eat«t éa valtsuval lágyabb, olvadékonyabb, lajléko ínyabu is volt a Bartbááoál, melyből tebb aainatíoj\' taö^éao haagaoit ki aH i a k é,\' ZUlioliér- légéuy ás Mtrlottt t piébér (owpakébár) leánya»oatasdrá-Imában, Sútl Vad Foktp st ablakon át tj laoékai kiáltja ;„Uait»átok u tán tok kutyáimat a bár a jeiouot baeotlé JU-sár s páastor tbltkjalsasilbsa, aég ia a kotló agjaáatál agáaaM olUtú és ktWaállé volt) tma heimöíégtoljfté batelaávtl, wálta vttMKával megrásé. A itolrödatuo-i terOty btraagoaéjábat aae saoroe értetaébta migraasitl volt, mintlja oaak Igasán a uotredamo-i asgjr bt ra^glbeabslt volna mély i&isasiviiásáMl j Qsutatát ajkáról t láogowlo&ok, tSsta j Oatkök kStStt, mikor á aleasllkro aéru as égi ttrsmláktl éa rstteatö fanj agat áat f hogy] MáriájáigEataré\|Ua) asgaenia. fi j smííy sssgvaadité vtk t atlolbss hsttlnaa \' ■ > ........in ihangjával, >p oly lágy éa Mvadáátaytt, ma* .(át tetkaoi osbusIgsHg ádlt tlé íaaiaá ,náoxk fclot\' turtiacícf, mshwlj isaiéaisa kaadódl e\| raarfl albeatáSaa ala\|t aa aiátéé .mlváasst ■ iragadé itlMikétná t kga> gysnlateaet wt eaalkadi MsttÉsI ét ént-lön áradat al haladt föifeto t d\|alflg mat\'- Eottjáit, I o\| sstáa t teagt 4U * ankarait ép fcstiial Nte \'dragadtattá, t érfkktl: V h bt bari agjalm .k^rtaéját W* ;ris féli ti bímbéladav%mitt«lr> kát aé ok ts aabtrék iojpn ktrassl II, magáraiiéia OMtdMsép «jfö* baagfátak Ö—aa apjait éa a mávi«it fra> rásaSMrétl . eloaaJott Qtaiimoda rat<4ga f— s Dééai all Máa tatSrttMtktM líláilávatetes. Utat Baridat kaptar a KmIm iáén} drámábtui, a katáabé piMikiM karliter mS»étet s itatta la. kij a tti^algáai tfaa aytlttea < iplaasútálva jtlétttaj l\' j htt^Mt tt tesélje tttrgaadí H^git által, kí Habé vet aé\| t ataraplat if tolt \'\'gyílöl kiákáaa „fii kottái BaJndi Na\'^t/ kiltl inak romákéit porítotté a +J sgéa lafsa l^kUls\|a<htÍé ogárult aaétf ■ VadoaiábaBi a aantai ael)WI ábráttiáa Bald airtial legoégéo^ ata vált kiabáléfá Kul« i liáa tlítkji \\ atvsk ésl \| ponáliü. ( I radoaSábaaj (amaárt itkább hatgeaBrM Aaatl «dt», ami jal^iaaaa a^yt-iák gyea/SrS\'baag<>lt»a«mt-\|tt-IkSsaSaliteM, itgy lijilikaiathmté éa tatjain iMafalatsgfatá Éra Jalakjt asm vágott Itgaater jdt-Ma, dt aaért ábbaa iv haláat Himaotévalj iliggj tadatt nU. ka tfté aattsHat lej v%talts\| év • «at Misát ki a tu^tahh lÉilalML ts arát a\|kbastk Aa aaaldi aroaeiAÍ, beSsSH Vlié\|tt<áM állitette, .iaisaha a baasá W tsawksi saelytk kanalad áa ty «alt gaat-liktlásaá al plMtttkállvat, at»d<a tM< laeteal bii i kaaga^alalé^fti, ykélatea <fi»-kaagiiala i volmk. Ihita roll m«g \|űat PWaad i flfáaldiabati (vbbtát Psaea ia febénstt) . tpiat ki» al»kiátok assla iá«U-kaaalaa i itdalatok ípiáuo^lt nraaijiti hánykódó t, ansáo ráavéta tejall étel-msssá vájt i Oiatvia ktflawl atát padig, még a ectíbátüs kűv41kotébén taánaanott erkö\'>\',eielimség. u így tu> eeoda, hogy á »in( nflvkrd«tt a oieratohia hatalma, »p nftvekeikát ellen »ég«ín<<k i Máma, mlg egre Im koyotkflaell i Rijr katailióia, mely harmad íM aaásad múltra a pápai halaimul legalább téeebeu meg ifoU dönleodő. Igy tehát a kareattoa liailfárjkink eredményei a hi-erarohiáré nésve ktUö^bOsŐ befolyással Tollak i mert amily loértjákben anyagot mél gátiattak a Víl. Qargaly által keauemánye-ae<t épület ÍÜniluin ép Ioly mértékben járniuk később Ugy anazoni épületnek, t. I. a ró-maj hierarchia ip<gy listáiménak megrottdi* léeke ia. J \| A kdkaaioa hadjáratoknak el nem \| maradhatott iWolyáanlQ nemoaák aa egyházi j hanem a világi fejedelmek hatalmára aem Franoiiáoraxágbau a ÍVjcdelinaki ha-, tabun igonia jipaga, tbkpn állott ugy/ nogy I IV. Fülöp wHikftl itagvnbli ur vo\|t afját bt-J rodatuiábnu, iiiiinl I. Fülöp. Ula»f és Nómól-I ormágbau egeizon máalíent állottak aa jlgyek. Emilt ugyanig hoheflalauiok bukása uláu J a osáexári bátklpin oaak árnyékká mosódott,S , melynek többé maga Hkbsbuigi Rudoll aem \| tudta fán}ét i vÜBEavará^aolui. Augliában ia.l máéként állbit a dolog,ihol módot talállak 1 arra,\'hogy aa\'jugyáeveÍBtl\\magna eliarta éa más\' hasonló .szabadaág levélek által a nem-j eeli azabadaágot .mpgaiápiteák, máljr iutéake-! dée Imbár íioilt ia v«li ita ás, mint a kivált- \| \| sagoti osztályok nr.»badijág«, dá mégis a k cályi haialiiÁr ígon H?.t)p»ir korlátok közéi szorította. A»a)wl megomandó kéfdésflnK lel j hát a, hogy1 mily\' mértékben hatollak\' J ; kereaxtea hadjáratok a fejedelmekjhatalmára; a luáiaodik pedig, az, hogy (hlkéripen hatolj lak e/.ek uéutoly Országokban. k Oly kilsbnaégea\' nyeremény, minőt i [fejedelmek ogyébb httda\'kozás alkuiméval , [bmtoiilliatiak j maguknak! iit .néni múthtk\'ozl halott. Emui szerencsétlen kímeneto)ü háborúk-iuál a fejedelmi fény később egéaaon etma-l rsdt, s minthogy igeit iirássze volt a háború jszinbplye, éazie vehető aem volt. Katonai hatalmát aem lehetett megalapítani! a fejedelmek részére szén háborúk által, miután minden ioregnok azét ko lőtt oszitatja, mihelyt haza érkezeti. 8 ha inindennoki daczára vn-lami Szolgálatot tettek ajfejedel\|n\| hatalomra nézve ea oaakía közvetve történhetett. 8 itt a következő mozzanatok .méltók figyel-1 bntiufyo. A korona javák ígan könnyen nagyob bod haltak; mert jnind á fő, mind pedig a jköanomeeeégnagy-ezámihal vett Tésat a azt.\' - {hadjáratokban, melyekben, ha elvérzett, azo-ikátívolt birtokáit winet\'k koronához vissza -josatólni. r-Németországban a« magátdl elmaradt, imiuián/a királyi házak nagyou változtak. Angolorazágbian á nemesség hatalma a ke* rwxiee hadjáratok alatt igen nagy volt s igy a kijálwk a<\|rittokoknak ewtleg a koronához ,va\|ó vienaeaatoláaát nem1 igen gyakorolhatták. Franctiaorazág törtéucte pedig* azt taouirf\'ia, hogy ezen elv ssinlén neui egészen kivétel nélkül gyakoroltatott, mi-utáni a 8z. Lajoi óla megflre««détt korona\' javakat a királyi .házból «zármafcott liereze-gbkilék ajándékozták. Ü^éaa Itálározottaág-gal kiinutatué. hogy a keresztes! hadjáratok \' erre] nézve [\'mily befolyáaMl voltak, nem esak áehes, de íeboUitlén ia kimutatni, miulán a tOrtenelem oaak. nagyobb hűbérekrCI te»z eiuliUat \\ de ké\|>ziélhetjak, hogy hány kiaebb hűbér nutttuIhatott el oiVií hadjáratok\' utalt a igy birtokuk szintófa a korjiuához esa-\' iaiMiott, Aa angol-íranoiia hadjáralpk alkalmával jFüjttp á^oat alatt at egéaa (ranczia ar-cliivuirt augqlok kezébe eeeit. kilc a vi<usata-adást -megtagadták. iSzun \' király uralkodár sátój taámítMtik a korona jatrak yíáázuat dáaa, hogy \|m által a koitonáaak Uirtoka ..... .. , i nsgyobblltas«Ak Azonban nagyoi J «U tar temáoy, melyet fljaaronájáhojt (Matoii, egé-aa-\'i) ináa uton iéthueraj^r; pl.i álenoon grófrág Auvergnévnl \|m ISvreuz vétej utján, Artoi háaamág uijáji, a uralkodásának vége felé Vermandoia ajándék uijáu. Legfonto-aabb lartománrok pedig ~>aznk vdlttík\| melyekot Q Angliától elveit s 1203 bjan a koronához oaatolt, t, i.la normandiai] beraeg-•égőt Tourejne, Mnino, Anjou w projtou grófaágokaL Eavk jnoin \'voltak jkókVt\|lleu gyllmöleaei a keresi mégis, legalább közi A kereactei ha tee badjáratdknáki de etve. Ijáralok folytán Fran- cziaorazág éa Anglii közt a visjiály^knak eg< az aora tört ki, pnolyeket Fülilpf íAgoat ugy hknáxott ki, hogy az omKietu táiitoiuá-ilyeknt ^Francaiaorazighoz caatoltaj Egy király alul som nOvekíjdtijk any-nyira a korona javak, mint 8a, (iasjcM ainttri m»rt Forjho és Maion grófiáguk, jk elaó kitavfltvb, a mátodikj közvnilnnrtl I szintön a hadjáratok alatt kaneooltatlak viésaáia ko mnáhoa A királymjk éa férfi tWVérének eleste Tunisz alatt, okozta, hogy 1 1\'oulou-s<i gróCiéff, mo\'yet na éa utóda IjllJI JFlIlUp, a provflnei márkinággal (markiaat)i a korona jakhoz viaazucitatoji. Igy a koríina: Ijavak majdnooi megkéUzornaedtek, Inert ájwknakj ös«zi<haÍmoKásn xáókásaá vált, a kUvátkesó királyok ia utánozván é tekintetben el0-j deikel.! 1 r fl Un egy plllaun\|o(\\vMlluh Szép Fülöp-nek éa VI. Fuiiipimk uiálko<lá«áia, látjuk, hogy <1 alattuk, leglöbb hüb»\'r paatoltutott viiKza s igy könnyön meggyőzödnélVtk ar-ról, hogy o tekinteti: sn a koreaxiM had járatok i* w\'ln\'y.\'itónl voltak, fjgy bnúval tehát ett ueiuoaMéá javait a i ily módon [száljukat a királfok az elvess koronához oaatolták nugy\'obbitották. A kereaztea ha oaak o tekintetben b egyatttraréíiM keletmi Ijáratok azonban netu-irtait beiulyáisal, hanem ép;ugy luinjt nyugaton\' a kcreeklény fej\'-delmek [birtokaitjrémint na gyobbilolák, réitain\' egészen iijanuan alapították i \' III A mi a nagyoubiláat illeti, \|iz ei»5 eaet Spauyolomágban fordult elő. Atdbát a \'pa-nyóluknak részvéte a kelreazte* h»djáratok» bán nagyon eaokély (volt, de a hflioruk be-folyáaa országukra ulégiá igeu nagy volt. A aaiaccnjik elleni gyülöldt átaláuos tennénaetévé vált ama knmak s igy annak hatáaa leghevesebben léóett föl Spaeyolor-axágban, hol a valléJosság igen i agy: fokra emelkedett » egyazerlmied politil ai érdekek által támogaUatott. I A kereazféa hadjáratok mindkét \'százada \\igon uép gyÓzeímh harOzekat j tUrit\|)tj f&l a keresztények re izétől a aasáoetipk fö-látL Ekkor nyerte lulajÁonkép tnljoH i kitér* jedéaét Anragonia, minihog) 1096-pu 0uescá, 1114-ben Tudója a 4y Mwi>l kéfeőhMn 8a-rogosaa ia mcgiiódittmoti. Még ennél iii később pedig numcsak Hjnreiát éa Va\|enicát, haneiu a Bn\'lfári aiigetejcet is elfoglalta Csatilin is negerőaödölt él\' mogiiüUkudeU. A Paleetinában üzervezejtt lovagraudnknek iuíillájára 3 pngy lovag ránd alalmU jiit ia a. XII. saásadban, ineNeknek ngyátíiizqn ezél\' Íjuk voltj Etné rendek { Palátreva, 8s. Jakap \'de Coinpostella.éa Ajkantara a birodalomnak s később a\' királyi! balaloinniik in nagy támaaaái voltak. A Itereaztes hadjáratok állal mindkét tartomány, Aragónia éa (jkílilia saját kitér-jedéiéí nyerte- meg a habár üMznNpcwláiiuk kéiőbbi kÜrlIlményeU eredményé, de ja i>pa-uyol Htonarchia nagyUg&nak alapköve mégji alfi\'ázhatlauul a k«joaloa hadjáratok áltál tétetett le. I- T l í\' \' í[ M T/N Ugyan ily nataat gyakoroltak a kár. hadjáratok éarákon M éasak keleten. A\' ud i met fejedelmek kiteije«zt>titék birtokukat a keleti tenger partjain »gé"a az orpsz határokig, I miután divatba jOU,l hogyli keren t nemcsak a saiaoenok ellen mrdíttj löt\'t, h nem egy siersmlnd més hitetfenek pilon ia iaénybevé teteti, ennek aa.a kÖvatl^Lxmény Tett, hogy a keresztfnység mind usgyobb m nagyobb kiterjedéat nyert aaíésselooii lakd pogányok kflzt. Ilyen volt épen Pomszortzég, hol igen tágas tér uyillott naionlö\' irányú- működé-sekté.. A keresztény masonai horazogök püs-pökeikusk intése következtében aa evangéliumot erósaakkal iilterjssatették, de- miután esáltal aaját országak axjjellenség nek nyitva állott, Konrád heroéeg Romába í rdult segélyéit és megU kapta aat A néme lovagrend, mely aa elölt iVefenczélicm tartói todott, s a törökök ellen már jiem viselt hí borul, Po* roazormégban a pogányok ellen szerveseit haragokban vett részt, metrók 1 130-dik év* ben kezdődtek s körülbelül \'63 Svig tarlót-l\'nkv\'de ezentúl is réssiutijvédelet bőf, résziül hódítási vágyból, a lilvánnjtka háborúba boo>átkoz(ak s ekkép még hoam ibb ós még \'vérQSobb vinályokba keseredtek Egyréaat a mily pnsstitó tatáét gyakoroltak e háborúk Porószorszáj s lakóira néqve, más réazt jótékonyak is-< oltok, mert a német cultUrának magvait szó ták el, melyek később fbliaHádivu, oly ki ílemos\'.gyO-mölosOkot termettok. Miulán ezeu háborúk is ki rossles had-járalokui tekilitettek, érdonteik t iliát ugyanazok voltak. Számlulan1 pép, kai \|>nu és zarándok ment oda, hogy leljea b iciul nyerjen, mit többé Paleilinában már nom leheléit megszerezni. A letcdhpfliáaek itt azonban aokkal maradandóbbak voltok a Visatula, mint Palestinában a Jordán partj sin; Poroszországot egéczen germaniaálták s hatáiuk alatt városok látnaatok, melyek később első rangú kereskedelmi városokká nőtték ki magukat. Egy; ujabb tdrténet-bu \'ár mondja, hogy ez igen szép és gatdagv orizág volt,\' melybeu sok , viruló kereikodoli ií város éa gazdag német\' gyarmat volt. Da icig, Thorn óa Elbing váro»ok egém kis k tláraaaággá nőtték ki magukat s mindhármáé helyet log-laiiak a hauaai azövetségben, Dkooig pedig Poroas és Lieflandi tartományok lőazállása volt s amily mértékben növekeaett a kerea-kódolom, ép o)v mértékbeu növekedett a gazdagság is. A féldmüvoa^k ia nagyin kedvelték\' az, itt tartóznodáat,«meri azüi uem kellett gondolniok, hogy mily módon szerezaenek maguknak birtokot. A lovagrend tagjának osaládja nem levén, könnyebben gondoskodhatott önmagáról,, eh-1 he? járult, hogy a rend nagy«zefü vállalatainak költségeit rendesen] máa forráaokból Al-düzlo. A lovjag rend tetle le t\'igpzólván Po* roMorazág alapkövét $jki hiti-ívolna, hogy a krrvsztea hadjáratok iiólklll qoruazország* ról aligha beaMiheteit voili Poroszországnak igon>n azó\|ván lánwnxil fejedet orsaágyt olyjmódon kori száaad loforuána után i későbbi historim igy toli nei, vol ségfl, ugy-ak, kik az itáuyozti k, hogy egy iiár aok tokintetbeu mintául saulíálhatoii. I A ketrazte* hadjáratok n ;k legfontosabb kOvetkraménye gjjauánt l ikinthutő ai a körülmény i«, hogy a táraadi Imi oaziályo kai nagyon átalakították. Méltj MÉ e mozzanatok azouitlgyr venni dalról, hogy mik voltai a ker falok következményei (Folyt. Helyi és mpgyei hirek. - Mélf aajnála Wíassits Aulai törvény tóan being. Őszintén ól fékd mentél elflbb nnk tartjuk őlog azon ol-i«te< hadjá\'i neme- légre uéavo, tOv). lal éiiésülünk, hogy áki e\'nfk úraggáu-ojtjuk, logy a d érék izanyorle egészaégét. — Ksráes Zalgnand vanprééi pQipOk közelebb fürdőbs utazott BiarieMa titkárja kíséretében, honnét ósak augusztus hó H e kOrOi érkezik hasa, .Ezután nyári lakásán marad balatonparii szőlőjében 20-ig, s El-24-e táján bérmaláii körútjára indjil., Hozza istoa kaaa jó agészaégbeii. - Klededovedat lnepélf. K>)■ zöpségünkdt figyelmestotjűk az ovodának \| e hó 80-án délután, á .Polgári-Egylet* kéjt-hwyiaágében megtartandó zárüánepélyére. Kárjak mentül lOmegeaebb réazvétolét nógy az ovoda javára ez ünnepély mentül jobban sikerüljön anyagilag; is. A velépti díj falust* töknek 80 krj gyermekek uek 10 kt. r 51 dkedvalfll báai mutaUág. Fj hó 24-én d. u. 5 j órakor adatott\' alŐ jfj. filau Károly úr gyönyörűen bereodeaett nyaralójában, Somsstcli Kalinká, Biau Joiepus, Vjajdits Flóra s Berger Hermina kiaajsao-pyok; Eisler Dezső, Vajdita Alajos, Vallsii-slein Bódog, Spitzkopf Óusktáv, illau Mózes sj Eisler László főgyiuhasiumi tanulók áljai 8ugligeli Ede .Liíitjmfi^-ja. — A leradgp-ntbb criticuí tollát sssn vezérelheti elégMetlsÉi ség, mert a fiatal műkedvelők minden erejűkkel oaa törekedlek, hogy e nehéz s bonyodál-mas vígjátékot minél sikerültebben játoaszák el. 8 valóban síkor koronázta hossaas m rodozásukat. MindenekelŐtl a nemzeti nyelvűn-Met hőn pártoló házji urnák kell kÓaaOnelel auvajfnunk, ki nem kímélve áldozatot, mindent elkOvotott hogy minél keUanaaebpé vnrazfolju a délutánt/ — A eaínos kert, mely ina valóságos rózsás labyriottá változott,\|a kitdiOtt órára a legelegánsabb nwCséggel tolt meg. — A darabot megelőzőiig, nagy meglepetéssel fogadtoluit Blau ur 5 éves ia által elszavalt prológus, melyben a n. é. közönség eluézését kérte Ezután Iflbb lo-gymua. zenész állal előadott. Deák üdvOzlet4 alliangzék; s hárnuis caongetéa jelenté a darab kezdetét. Hzivoaen booaátkoznám réazletosb leírásba, de a hely aitlke miatt néietoimet rű* videu foglalom Össze, filau Jnsepha k. a. oly hévvel s tűzzel jadá a szerelmes Katusáét, hogy a nézőség elismerését kiérdemelte. 8oiomíoIi Katinka ki a. játéka valóban elragadó volt; — szép magyarságéval, komoly magaviseletével mindenki figyelmét le-biliuoseté. Kár hogy oly rövid szerep .utot\'t osztályrészül. KifogMtolanol játszottak Vaj-jlita Flóra éa Bergar Hermin kisasszonyok is. Az ifjak közű"Eisler Dezső a „komoly urolessor" Spitskojx Ohustáv nLiliomiiu ós Vallerstein „koinpijna11 érdemelnek kiváló pmiitést \| Vajdita AJajos. Blau Mósee, s Eisler Lámló szinte kitettek magukért Ai ügyesen \'végigjátszott darabot, a néaőség hossaas topavihar éa óljeukíállásáal ju tolmazta. 1 Omuif, \' — Dr. Nossneaehela M. II. aülouisi I (északamerikaj) iir. hiuaónok a helybeli J őhz fornbbiunk Fa«el Hiraeh B.-nek veje, ki jeleuleg szülői és rbkonai látogatására jOlt haaa Magyaronsánia és most vároauukban időzik, a legltjBaelepbi stombatou hilaaónok-latot Iog tartani a helybéli izraelita imaltáa-bau. Tudós haxánUlia az irodalom torén \|s nagy tovékenyaégez \'fejt ki Amerikában aaa-badelvü irányuau » mint kitűaő jeteaségű hitszónok nagy hitjuóviiok \'örvend; uj liaaá-jában. A azombati aaóuoklal elé tollát nagy érdekeltséggel nézünk. — Matoiial hadgyakorlatok. A gróf PálW husiáreared auguatus \|ltó\| szeptember U-ig Nagy- éa Kis-ivanisaán hadgyakorlatokat Iog tartani. Aa osred törzse Nagy Kani\'aáu l"sz ollielyezvé, mig 3 svázad és aa utá<aoaslály Kia\'-kauizsán,\' a tühbi osapat pediu •\'^sepaiuekeu éa Sormáson — A seaisg) aegyel Usslt4^egy let közgyűlése e Ül/, és XI -én tariatolt tneg Csorgó a nomogyinogyol tanítók nagy és élénk észvéte melleU. A nagy melsg da fisára i közgyűlés, moly kii napig tartó.i a Iftgt tgyobb érdeklődés ktlzött folyt le. ■ - á Éflpaij klálllUa megny, jövő lió Ié4n előrélálhalólag1 nagy flnnepj tolyel fog megtörténni, Herczég C o -baru FUlOpiié, a kfáililás.^édaaezoaja — a uFő . Lapok" értosűlése isaerint — kilátásba lelyaste a nála tisztelgett hölgyeknek hogy ílotild iSheroMgassaopyl megkéri, mi-saarin tuegjeieuéaévei a nukayitás ünnepé-lyéneli fényét emeljej A heipogné megígérte lovábllt \'\'ogf >mi % Síjifánia Mm-czegat jzonynajc. is éa íolkéii, hogy a kiálh (ás id je alatt! láiogaesa nseg továroeánkal, éa tok ntaa még a magyar fiők munkáinak tárlali I. ÍLclfsiyérfl iritUc nekünk jaliai Déluján 8 ura kórűl irtóeato vj. uU el vácoMnk Ibptttt A íufróaég már \|üáUhaláUan fjolt, de legmaga- sabb !i kinő menet ikra hágott délután, ágy, hegyőrük-S«ég elal alig Uietott áreyasatm báty re Ülni. fWyaBwré falbSIi kozdtók! borítani i, erős Tgél\'sOnOrte óiaga előtt as ui* ozák homokját,\' mély mind eíósebb áa erő-aebb Ktt, lávpi meáydörgés ia hirdeito a vihar kitoféaet de [képzelni aem, lehetett hogy íz ohr liirtolanlkitOrjOo. Egyazerrs egé-szen ötét leli a a vihar egész erővel kitört is rég óhajtott- esőt u magárai hozva. Baj as, m ry. namlmmdtm kár nélkül vonalt « fölötti ak, habár e kár nem oly igen nagy. A fái Iágait agy letérdelte, mint er0« ember egy I is botocskát, megsértett néhány épületei, e ]• pár kukoriuz^górát pedig \| agteeu ledohljll. ViqékfliiljOn a kukoricáéban is Ifetysjftárt tou, petjig etlpl léltüijk légin-aáft, i miulán nálunk jégi nom vo)r, a azŐ-lében Sincs kár fölült panasskoduunk. \' Yéijea táU. Többesflr emlékestünk iiieg mér néunknek azon Ineg netu boCsá ható és nem eléggé kárhoztatható tu lajdoi ságáról, hogyegyéUkéut jóra hajló s«ve inellqtt éeai képes nwgfókoxni durvaságát és a legosekmrebb djolgokért gyakran qiy t ttokra \|eiemmlík/ melyeket! mgtöbb-nyire nagyou mappán, de \'többnyire oaak aakoi, mikor már ltéaó. Igy IŰriént ái na-pokb i; llorsi^ti, a hol egy Gadag neve rétű tedaemker, gázdatáNát, állítólag iaürt, mert ujhaiári uem. ^%peklalttt, kauával vagy fttjszí r^l kegyetlen módon ^ssaevagdalt: ugy hogy él illmo vérről boriira hozutu b\| magát « letenyei orvoshoz, hogy sebeit mfgnó-zeaee és bekűttosiK A sébttk énfe^léaflnk aserii l kezélyeaek i az üty pedig\'már fel\' van • elentve aa ilhiékes iMtés^gmU. Farfmigoa tolvujláa. Ambrus Qábi r ^t\'tony«i3 lakóstól a rnuit éslllOrfOköa II a iólbort hlpialt el. A \'rövid ^jsaakji da-Cián f idig e] (olfajláa ugy tűfléai, hijgy * nem a lordókíut együtt lopták leI, l^ncm a tol \'a oknak I— többnek kelloU lenni \'slkei III a 17 akó port aaját hordáikba fejtem. i z (Igypa IsirkedveUket ny\'omwák. líog i bor Msa^a kerűle iamát, aa más kéitwa.f Ambrus glida pedig neiii a Isakvl-lemoáelili érzéssel állhat Ürea\'liOtdÓi melleit. I h- Aa arssá\|as ssf\|jNirklálll láavél — kinyámala lap atáa — aat k ktrí ItaOliűk, ;hog\| a tárgyak bákŰldéléMi idpjo auguaaius 15 Kosi a végre) bizottság fig^elmaatet e Idr \|év«ség«W, a uüipar kiálliiáa minden biaounyal aiguaatué Ié4n magnyiltatm a a tárgyalj >eküld«jáéne\|( legutolsó Uatáríd^a a vidékidkre nésve áuguasl\|is elaéje, a tóvá lOiiaktp uésv\| augusitus [liarinapika,1 4 láalya. nlsil éle(Ma«nád. Ér dekda Met ad!ta elő magát a miilt uapoklMte á Awita partján lietonyo mellem A kis három I evea Pista jött vo\|t aa knyjávai. Ai anyjéijak valami lolf* volt és uotn vigyáa- oly : tulhataimas, oly világra szóló erejű, mintha a m ódónt\'eWprő tengerek hullám--álja esanoW\'vpIvn ki kebléből ^.„Hangozzátok Peaaenya .szelei, hogy á.leéyőzetott tíi-• ilevta térdölj Ia szénégető lány T előtt" kiáltotta ugy ai végtolenat-gbe, akár " végítélet ■ karsoüM szólottak volua a sírok megny ilá-Un) Ily rémeklóasol adta lioor Károlyt is i Még igen szőreito Maaoppát is jáuzani, mely sf- aztán ixerenceére a ezirkaazok Vetlek, el a szinpauiói, Zrínyit éa Szolimáit csáaaárt folváltva jáúaotta s mind a kettőbén jeles \' volt; 8zap4ryban\' Haoneabég basát senki-sem tudta oly vérengző\' vonásokkal és jel-iemaŐ egyéaiUusel megalkotni ji halálos küzdelme a méreg baiáaa alatt a Utolsó vonag-iáaa, oly rnelisttikus volt, hogy gyöngébb idegzetUek joem nézhették e kmoe haláitú* aátfa 9 a aUlöoben kitűnő eeatetíkus is as-\' aar]montogotte aa eszménytől eltávozó eme \' bal&okláai prooertuat hogy a közönség a törökökben! az osztrákokat tekintvén, maga is ilyenül ér&i magát a vérengtő Hamaaahég szerepé ben, tehát azért kínoztatja meg vég-peeeiében egészen kórháailag. Hár rz időben is foglalkézott a dráma-irés»sd, bátf aaereneaéllenfii; egyket tő vsl ju* laléiuiátékaira próbált ia saerenosét, de mindig siker délkűl; azután esak \| titokban irogatott éa aj czíníiiit nem irta rá: társainak jelenéseket: olvasgatott (öl dnntbjaiból éa a dialógok nju»lki<oeit soraiból dránifí erő sugárzott ki js hivatott lére vallóit; ám nem veit elég tOreliae tárgi át kidolgozni a esak bortól he viliién alt rövidre iaa aat lathoz, hogy papírra tegye iröppoud gondolataiMt, mcslyek sajáu OaaaaiU\|kéa nélkUi moxaikka lőnék a egjy drámája é«m> volt egész, nem volt szervesen agyaégie. Töbli drámájával pélyáaU is, de babér. sét díwéret aé\|kut a I eailsét eltitkolva, mek zaörtlUődfllt aa ákademiiaaok hirálala főiéit I jjjaravá«áfk4ytj íg>«á sxirotto, a mint-, hegy a inarosvéáárhm1 toki is pa^m sasrst-lék éti \| ^ öfOtiOanfi Wé üitve. iáágoll a n0kért ■ eeai -gy kéiU>i saép áwáa^a VaU a alá- knly nők között) kikhez titokibau veraeket is irt. E szerelmi i ábrándok csak fpkoslák művészetének hevét és bo\'doz vol^ jhif ábrándja tárgyának já\'iuhnioit jlindeo komolyj-ága mellett megvolt benne is az a szinésai bíu>ág, hogy a kortina h ukon uésogelto, ha ott van-e ideálja s hu látta, tálán \'iríég job ban játaaoti I (Véjge köv.) ; \| j A tanár éa védenczei. Irtat Plytfiu\'A\'Oarléd Hlmllla. #MI\|klat 1 FBlBDMálflf AT/álJOS. I XXII. Kgj plllanlAa ■ Jelrare. egy ni* alk a sssnllrk. (Fhlytatés.) ..Éppen arámhoz akarlijm ráodulni, vá-laazolá naudor; azonban azivesén .várok, ha báosimnak segítaágére lollütölj." „Ne nggódjéi miattam,! rOvid ideig á lanáeao»ékiiál fogow késni és\| itózaa bizonyo-sitnjhaza tiiM-r. Térj tehát Vissza Üdvözöld ■nevemben jövondobo\'i napail és ipádat és csókold Károllnét {helyettomJ1 „Norn fogom eílniejteni bádí/ válá-azoll a kapitány és 3 tigrásjnl isipét a tanár háaébau termett, hol itiist lakdti, mióta aa öreg a felső emelet berendeeto. Nom so, kára ismét koo<drá Üli és a déli kapun kii hajtatott „llelleah-g Ieltelő legrövidebben tudat juk a nyájas ol vakéval, mi ftoftént H-ban, miéia utoljára elltágytuk. —\| Miután Nándor kapitány a hat hóban,/ mklyet a tanár a ho<asadalniaa, gonOae neerelsinlás ellen, széf mára rvadelt véli eléggé tjlkálaadoaottJ él nyagodiao éa vidénmo téri Ijaaa. nanbá-lyáhoa tetle át lakását Aejtog !Ü\|ig niíitm-ként lyflakébb lŐb ée érté.; miit weljsasn aélkáuü Nándor és Béasa [tánNNé#áU Nált dor tilost minden Irányi losolt, hogw a taiiér 0 nek ItovesM Őt Ea sol t»n antlyira megvál-Ilim ói büszkeaégé-aseiu/ápolja egy fiu, nz űrag, gyakran beteges, szesaélyea oa mo< Sorva atyját gyöngédebbel^ mint 6 bátyját, kivé mélyéből szerotte aa Or g férfiul,\' ki Őt gyOngo k>»d\' d korától telj m férfikaráig felnevelte, és mely iioveiéstől\'slk res erodméuy t romélt. i Miijdmii elkövetőit hogt a tanárnak minden óráiét édesítse] és mii őn Hildáuak Wallinder, [ lelkészssll; való eljegyaóeioak hlb hozzá {is eljutott, Szive li \\e«euben do-búgott mint kUzönséghliuii j de ea nemsokára elmúlt éa g Jegutólsó fájó érsot volt, mi nála a tokintétboa. felmertll. - Néndpr. \'Ismét udvarias": nom lárialgó éa a hölgyek kwivenae lett. \'n aolta tűbué tlvoroy átó.\' A tanár atyai jósi ga és Rózsa testvéri aaeretoto jótékonyan tatolluk valójára. igy lolyt lo egt év, nik 9n a tanár egy este hozzá\' tuontlá :j£odves 1 áudoroml Az öreg Llugábt (vége felé titog Mapottkéni tuiiidinkábu érzem, hogy erőn fogy. és mivel tudom,1 hogy modt derék, óravaló cinbnr lettél, ugy \| nagy ilrütttöinta sa Igái na, Ita elhunytam nlőit Jól nŰéühtél. A nnyira sserei- nék KóaÁan kívül m^g egy körűi látnij iiibt\'t RózSa valósai\| kára elhagy bennflnkft A kapitány bitá\'iuai u Manuersioének Bóssával vaU azért ii to»gértvén ])\|iigybáiy a ....... — r™"• * \' ii Tál nyílton, vátaámlá i ^no is le [jobb bátyám, sokat elmélkedtem a1 kát\'gy 10 Olt éa satvem váiasztottjmár oly MMiyt\'\'ki málló leénd a Bóssa elmenetele álja hátrag \'andó űrt ki-lOlleni j dl biztosai még ne n tudok, alig merek remélni." „Noi, éi\'ki leMjIen aa?\' sióit a tanár OrOniteltei paodAlkjjswsnl. .Moat értettél hnaeá, íitNodai megrtnr.iií. L fkevésbé som eejtem kii iqadolhaftdL valóin n kiváeeli vagyok sét i megtudni tOlad. ,Váfa«totiaiaü,\| mólt íáador «A li I-mara kprea^űgyiflileánya Károlifla.f ; i\'Aljal maelMttam, higy valami áj ksa", m KtJ/goti a l már. fl Ita a leányok j lányt magam üleg nem ao- értesűlvén eljegyzéséről, utoláaát és ódlvatnak, mar régóta ismered Őkét Ahlmark kdronaűgyésa mégeiak rOvid idő óta van-e vidékeit; nemdo? ^Fél év ÓM. Már azelőtt is-I uiérős voltom\'fiával, Ahlnárk hadnagrgyal és azóta meg m.égliiltobb barátok lettűak. A j bácsi most kOnhyen felfoghatja, mi okozta a .vadászat iránti szenvedélyemet E kirándulásoknál és a vadáseai. Ürügye alatt, mindannyiszor I)raiftingfersba mentem, hol mindenkor barátságosan fogadtok, éa minden látogatással melegebeo árMismabal fclOli tnellssebb alatt? „Ilinl" seóil e tanár, srattném a leányt látol, mielőtt, e tárgymb véleményt nyilvánítok. Valahogyan égy kell Intéakidui, hlgy ide jojjűu." \| nMi sem könnyebb", vélé Nándor. .Rózsával kell leírént tonéotkoauunk: ,Ő Karolinával ismerőé él nagyon eeereti. Mindjárt tisztába lessünk. ^Pillanat alatt Nándor a lanácsosék-nál vbit és uéháay peraa mfuva Rózsa társaságában viaszniűti. Most lentlea tauácako knaáa lanatott ai Isgillőbb mód Iránt, mint loholna Ahlmark kisasszonyt a tanár házába bsveeetni A\' jövő karáoauuig elég kilátás volt ea óhaj totyisil&iéro, éa aa üuiiep Uiáa\' napián tartandó láuoéeeiély lőtt a bemutatás Qnuepélyére kiszemelve, ke flkalommal Ily eljárás leea elkűvetve: Rózsa saUlei téssMl msghivja KároHuát Ha Róaaa, akármily miualiágra kéeaftlL aa OltOskOdéa után a tanárhoz ment át báosél venni, Terméateie-sen most is ugykuaal tendé, és e> alkalommal Károlinátklérné, hogy meujau Vek mit sa valóesinüleg hOttt tagadhat tutg, ha Nándor iránt gyűngpd érzolotumel viseltetik. I\|nr történt A második innepnapon Ahlmark kisasmoav, jél begéogyOlgeivo, testvére és Nánpor aieéretébaa oánon árke-aett meg. A táiUaá\| a tanóosoaékboa szállón, hol jé, mijeg kávé várakoaoU reálok. Nem sokára Bqasa mohájába mentek a léár ujfók, hol aa ŰkOny ,\'ftllölt tanálakoetak és midéit mindennel kéesea voltok és béjoté tonneiukéa Mtsjuk a tükörből vieesaaugársoil, Róasa sgyasertton él ártotiml mondá: iTudodj a. {kedves j Kárwináro, hegy ezol va vagyok Wme\|y mniali^got mifslé-sőís;, lörsar bkráloiuaL líing tanárt niegíá-logi tul ? Nem kísérnél el ? mmdjárt itt a ssoi isaédségban vkVt, iOh. ufm, szivem, oa biaoay nem illik t* váli mfolt KáMina pirulvá, asoáhan ugy lát-ssél, \|amveaMi Itaflotta, iiógy Rasa fábsaaétet tölt tldett HésssJ e lilokuan jártas, oly sae ren iwen játáeotto a sesfetetfetaélté Ontott ség séerepít hogy vénre is Kiróllöa eégt-det, és köpányeiltbe burkolva jaa uisnáe át siei lek. . iA tanjlr agy iatéato aj dalg«t kety sgy MiUl volt ha megérkasaek, de mkSy vét alva Nándor je beállott A teramk^i a osii oá leányok a jleUŐ ruhát littniék, aaaiéu a • iiga tumlia ájttijál, mely ssa>katlanai ro\|í« kiy ItfgUva, éa a hol a tanár várta lkot Í , esik. Iigpibb báeali leéli Réesa, kid meg, hogy egy jé bslMtnét matat I ix be, Ahloiark Kéroltoát j eHtostaw mtiual, mert jtttdoK a béeasak tstaaa-a arép leányok," . „ . LFéteuken ee resáketva, t^yesaráatiad hísjiiy os szelőimnél, hog)r nándee nem oea pa \|v»letleui»M, köaelgetl a deli Káretlna. Fe-hée ral»a gafcttag redőkben. fo\|é oatnos alakját \|ls a vakító fehér vállakról világos kék eel dfcfttyoi omlóit kt A iéttym fekete h^j liii áji yelt Wsttkss, esupáe OrűkeOld kossoni-va Mimlivá tMsyben egyedet egy fehér ró) iá\| volt látható.. As egvsssrtl vieetot igét tetess tt jé to-né imknaklés míg lakákk a deh kedves ah la mely ímé^tu kesére hajlett hegy míg-oa l»lja ast ,0dvés0()ak nálunk, Kár^iaa", ssélt a ikuár iváfaéa és a lekuy magái asép kcfsfokál tosfostkoÜ , V Károána toélyen llplnlIC — Nem Wvto iák tton .mély tngiitduláit mignu-ii, mit s baréiaágua as biaaliMs Ad-iéj ÓfMtt]^ Hótta saenbaa, ssoÜott italával a ^varka jött Ittttif kastélyét a agmitMt lióaía. Leáltok • »ost ipltáiyr i« megjelent béli Oltonyébeo, élei ét ff p iflí m, ét 1 ia X\' r«tt Mf pÁt-MÜMI ístfa- alak-kik i bej fehér >m4g- aaéfe W.máf. atom tagsaa- 1 M MflM • mm H ^wil agy a kis NtíklK k> Ott a Mura pA tnvtowfeat toiftgam teiW mk ,jTriiO \'•Hgtrtl í S» romi Á »" partke, kilmátt a rtluMi b-«!». a v« akadom gyonan b a ki»i aaíd aláawráli « vJsW, majd MÍ)ttkk«ttL ^ Volt u) ia lárma a [patton, na áuy«, pei gig fatlfeoett Miit alá. A ka gy araik fej* mig hiúidig xíliiwoU * .akit, • * parton állok ilt rámtttit lógta e\', „Aer látták, kegy aa m é watyiök fölé vi? ,»: a kik ftatiáát. E pillanatban! agy kutyá rett a viabe, áa gyaritau a. ki} Pista (Ól4 v«tt» fttjit 4a tppan a jn almok ilőtt nyakon Mtpi; a kis Pislának volt utég annyi essj wtW* bőgj belekapaszkodjék a kutyábej * pedig. kUftaOMu)M sfoya örökére, kUioatá « gyamokét a partra. — MUmtM4tt\|Vasárn» ájjel -a maj-1 ♦varuteeáa kvgyetlaafll jnop«#k Kleiu pék-iikMM! kocsisát, qk »kyai«ia \|övéi basa, bob akarta fa bfknépet Wlkélteui, haj-ima a aáomasédUf ba HSaut, melyünk kapui* nyitva áll\', hogy joanan .a kerítésen át •érjen basa iiUdiófibft.\|. Aa e likban lakó Oauto aaitaíoa legényt eat éeBmrevéo, botokkal mootok ki a ráialek a skegíny vétj-tolon kocsisra, Utéíbb Imég Dtjntu aaataloe meatar maga ia kiadta verni a koosisi, akit cmk már félholtan mentettek ki a naaa hallatára odaeieteii aaomaaédok. Aa egész ügy már a rendőrség által joyomoztatik. (Bkdttí) — Hlbalgaaitjw. Laptjnk multaaá-\'ntsban a K«eetea hadjáratok aíb. eairafl aikkbao a léuyagtaioapbb aajtAiibákon ki vül holrre kall pótolnunk a ktvatkaaü lu-iVjuíówikot; „Ezon asáiudokbaa a papaág nak, bár a kor. hadjáratoknál inkább anyuéi ffliráaokra volt fatjaaéga, korlátlan o&yoa-.nrodaLaifft aa agy hás fOlatt ial )»rrény>a "jutotlak éa1akinta\| íjét kétaégtalof né 10 vóju Holyb-«aa igy olvasandó: Kaon aaaaadokban n l<ápaág, bár a kar. \|Hgjáratoknál inkább •ayagi forrásokra voli saOkséga, i korlátlan fgyeduralmál az ágyb a ftilOttTj érvénj\'^c juttatta éa lakíntélyét. cétségtolénuó tavé. ~ A szövegben p( dig uom 1IL hano)u 1 Hl. Qarfealy kora ért oaö, ugsaintén na(a Normándiá, haneut No -mábdiailHóbort. — Kttvld kin k. A belOgyminié-\'•linmbauVoí^\'állliotti k a uéfinagyaroaiip->kcél f/Mj félévi kin ntatáát ás aokaaorosi- iáa végejt nyomdá alá adták. Aa egéaa munka 24 ivet foglal magában és 4ÓM példánybia fog kinjlomaiiíl. \'4 Laidau Pál éa Biamarak ViltuosfiDár elutazlak BudapastriU. — A forréaág aa egész -oonilnHuaen aTy nagy, hogy kUlüoOwaa nagy váró tikban sok á napsat-tás által alfii&ett haklesei. 4 Bánátkoai-éaon 6 embert aujtojt agyon [álvillám. A vaatmiust^i apátság dékáinaj Stanley \| a Apókban L«udonbau,[iuaghaliJ -fj Két caa lót logott el a bééaí rendőráég legközelebb \' üeriy gróluét (atinek adta kt j iimgát legalább a n6} éa Béhreadt nevűi titkáqát. — Trvforf Ágost miniaztér MaliáaiáUa niaautt. Az aqa»>oumi amtáaok a nyádúlíre aátve •aombaton éctaa végei. I— /Sfiut^hík-ÜK Ausztria Magyaroraaág áratkodójai éif* Vilmos asáscár találkozni fugiiak egymással, a taláikozáauál, mint agy uióaUtvaFlap irja, aa orofz oaár ia xépvjiseiMi. Naí, aki külön Követ által levelet ím átnyújtani aaemliletit bét uralkodónak. i • . j jl. — A tJVaaa\' Iráu/i" az uy4l4) íraaoaia irodalOn.aak Biue gyöngye, mug\'je A laaár adwtpH iKáUlíitán voltak y á-i1 nvoava, imidorr-ílj N&ndw könnyedén üdvo-ziiUa, tníntha moádatij akarnáí nUindeu rim-\' óén vanj A dolog jTejudik lu/j 1 Dd a bálra IktUkÖtt óra íittvo\'t; a balalak tójkéltek. A bUMUnál a tanár mopdá: f látogassatok még iiplhap reggel hölgyoiln; nggeliri hivlak megjbouneteK»U OÁmmei ígérték a megniváauak eleget taoni, mégűgyazer tásghajolták éa NúMor ■agélyávaií köpenyeikbe burkólódaiak éa\' a tauácsbáa nagy termiében tartandott bálba nwntak, A kövotkwái reggelen, valamival alpbb amint a hd\'gyek ajtfnárhóá mentek Volt r-ggelim, Hátidon makiátogatta őket, a bál uiáui Imgylétök felöl jtudako/iiiaiidó, Bóz«a \'Stre»»r-«r luMCarint,a kapitányié iátog>táit más ozélra m, kitjánja tn>lia>aitáfaiif azéi i; ia illő \'Ürügy dait\'a^TMMt; Máudor pedig ez sHcaJiaat filia««iálviii Károiiitát arasltnéiről ria»ité, Vlsz\'ÍMMjrfllitjejbi\' esditt, éa igáfllö vá\'aiatí oy«r<. Most a^apoS okl»4< inonillyauák, lligy aa\'0rag\'Lingnét:» raueli va^di Uiiimp volt, raával ta 0rég rsimJ ntiiárMlyswa (■!(«•«, ■neonyfre haladt iaa Igy tagnap Ap\'n-fen MkkaJ óvaiásabi yo\|i, njiotsp ,t -7.t 4«t volna, mióloit Mándir küllő m^dvn xc^kérta a lí-áiiy kittit asOtatfl. Oemiaiá# Káreüna élirtazOlt voli így atűlf unokd;)e^\' «aátwne 1 RHoat Jőani u>ra k\|\|«z, éa j^dlg >li\'> mádon, átinti aícjáravalő ^eskóbo/! ijliic, ha laáaytkárai éf nőMbii akár. Kost nem Vacjj adósa asákinek, meg-aa ftsatáaad, jövödainted, raü\'yben aaukMau\' lacMsik ás atyai bswagyeaés^itwt ia Inrod i UsasaágWs; mart i\|árolíaa, amciinyire meg-ftWni hároaa, já. ígétirtrialefl M áwratareiaé tó Ma«, ki aa ewkgMf koafll jdgjobbaú- jjllik Wnuid. HálaM lakjatok, mig nHfhalok Asu láá magadra épilaátMcj lia kí«ínyii?k tatazik s Us, d« addig agy kei! a4\|ia maradnia, aaNai vaa. No, no. mag afégjlaő vau/árra fmdoiol; iao«t MÍpid a jiwaaaal foglálko-luuaak; áa hogy apaáJ nagyobb nyomatékkal lJu\\n ajánlatod, magáoii • írok pár sóit AUaárkaak." ] i Jj , Másnap dáteUA a.kapfMay a taoár la-v4áral asabébea, ftaataigsfefba awnt, fííniOa aaaajytyal kárta a Éareeaigtpest négy izem \' klet vmá h«sstlpnéi\'s és a! saabába lárva «tyá< aty kiváló UgVasaégg^ Udia előj aaiot <m 4 laáaykéréabea annyit tápaeatalt %«a Wi vftrai Matott. ^\|ániatái áHavéi áa4ásá- laat magyar fowBtájban la. j- Előttünk lakamk aa alaŐ Mbat, maiybü m^r követ-kaatatéat W>«\| vonni aa aftsa \|mff árdakas-■ágéra. A kiállitáa Üdatte ialatas a ineitylielti k^> nagyon oaioaa, a fordítás\' \'padig sama\' toa éa — a mi lő magyanp. — A Kiadók, Maoh 11, éa láraa Budapint IT. aelieá-tyáotár Ö. \'az., jó hírnévndt urvohdetiek a már ezen körülmény egy uiajda elég biato-áták aria nézve, bogy a t. közöhaég élvaaótas olvasmányt oyar a nifivel. Egyi füzet ára 30 kr., bármentaa postai küldéssel pedig 3& kr. Aa e^áaa mű lüaetre fog terjedtii.j .-— Ajánljuk eaan érdekes müvet odirifankk figyelmébe a kik a mulattató éa é\|dakffszitő.olvasmányoknak barátai, v Vegyes közlem^nyik. MagraadllA cssladl dráma történi a napokban a Szabadka melletti Pallos f(WŐ\' ben. Egy Rado\'esányi Iiáre nevfl pap \'számoz több áv óta lakott itt] loleefcgé\'f és kát gyermekével. É hó 16-án Bádoeaényi felesége saokáa Szerint kirítta uráliak az ebédet a meaőre, miután két jgyermekét ott-lion hagyta s rájuk aána as ajtói. Távolléte alatt a szerencsétlen kél kis teremtés — agy 6 ávaa flu ás egy 3 évea I leány valahol gyuftt talált s a ken enozo saálánál felhalmozott szalmát meggye jtotlai AI háa eiakbamar lángban állt, a a gyermekeket is lehétetlen volt • megmenteni; uiár \'csak Oaaxeégve és meglialva hozhntták ki. A ha-saérkesett anya azivazaggátó kiáltások! közt ölelte karjaiba gyermekeinek! öasaeégett holt-1 tastety. Kdab-t a \'férj ia hazajött s vad iáj-dalommal támadta meg feleaigét goOdátlan aágáért. Aa ember kétaégbeeaésenem ilmort határt,; airt, káromkodott éa a bálát jépte. Mig a többiek a tüa oltásával voltak elfoglalva, Radoesán vi vad dühábeu a szarén-csétlen asszonyt, ki két hklott gyermekét még miodig karjaiban tartáJ félre hurozolta a esürbe, s ott egy fejazát felragadva, agyon vágta Vele; azután elővett egy kötolot. a a megöli aaaiony ás az ösaseégett. gjyeitáekek testei" fölött fclakasz\'otta magát. A 1 négy holttest már o«ak akkor tattltatott meg, mikor a tüa végleg el volt ojtva. A sáereu* oséilen osaíádot nagy réaavét mellett temették el. isoágetalt asszonyai. Poroszországból borzasztó hírt jelentenék. Egy jfaág-igazgató 119 asszonyt és leányt jegyj paji tába látatott, azután ott meggyújtatta fölöttük. Ez\' esetet hivatalosan ja megorősiiik. A hivatalos jelentés igy azdl: L.IÍ9 tjaazdny és leány, kik Kurfk kormánfsóságbán, a pu-tivli kerületben-\|evű -W<dt\|chiuaki-félo urar daimi répameaőu dolgoztak, a munkál meg akarta tagadni, mert a jószágigazgató roasz, élvezhetlen kenyerei adottJneaik. Midőn ez a-szouyok és leáuyok ebéd tután rgr pajtába vonultak piheués rógaú, az igazgató aa ajtót egy lakattol rájuk oáukta a I aztán eltávozott. Rövid időre azonban négy szolga jeleni meg s felgyújtotta] a pajtát A lüa gyorsan elharapózott a csalt hamar j az \| egész épület lángbau állt. Az összeszaladt uűp nem nyithatta ki aa ajtót, mprt befejő iwil\', a honnan a bezárt azoroncióilonok kifelé\' tolták. Mindezek folytán míijd a 119 aíwzony és leány a lángok áldozatává lőn. Öt asz azonyt kihúzhattak-ugyanja tűzből, de azok ia a kapott égési avbek. miatt pár aegyed val f<gsáá be, mi jövendöljeif apósa előtt kü-lönüaim ajánló körülmény volt. Válasza Is oly kedvaáő volt, mint osak lúváaui jalietntt és Altimáik a legssivélyeaebbon Üdvjöalé a tanárO laon biztosítássá\', hogy ügy rdá, miat leányára názva igen hiaelgő az ajánlat. Midőn a\'pont tisztába \' volt ibtnva, a mama és áz ara hivattatáu la — A fiatalok az eljegyzés csókját váltojuák, a satlfók be-aa^dat lartoUak éa soha ijem folyt la as el jegyzés kevésbbé regényes módon. Még csak késő éjjel tért a kajjitány á városba vissaa, örag, atyai barátjához, ki\', érzékenyen átölelte, megígérvén, hogyha 81, Ivánltori még/ét, Máodér és Karolina az örömünnepéig szintén Máanersiadt és Bózsa esküfőjét megiartaiidjaJ A karáe«Ofiyi üuii\'>j)\'>k alatt Károlípa a tanár kívánsága azeritii la unáotok házában tartózkodóit h i miodsnitapi látogatások alatt, miket résaiiit fiósaa iá(aa«ágában, ró-saint egyedül lett volt a tanárnál, utóbbi lOinttyukább büfltUlní ás szeretni tanú la ői. Károlina pisdig részéről iparkodott aa öreg\' tiek Ut<a<Mérs Jetml éa miodaii kivánságát all\'iani. A \'aiiár véleménye szarint, az oly fon to indvésaetal, a thea kesziláaét, nem sokára Óty lökélyiyel biru, lio^pr\' alihaa fióz«át aőt Hildát m CMOlwulu. • Aa intőbb? ás szülei gyakran-voltak a kis fiet beeélgetAs tárgya, feí mfiideii levél, mi Utluátff áraeseti, oaupa ör$m éa boldogságot lelíelt Nándor Káról inánál való oljegyaáse Után huaaaii, barátságos j levelet irt llildátjak melyben kérW, lenne uaki is mikép Bóaaá-uak jó barátja és ennen\' Msonyiténául írja meg naki, hogy mint rokont és barátot bő-ostUni fogja. Károlina néhány éorral megtoldotta a levelot ás Hildának á lévőire való vá\'aaaa a mreneaéjok iránti legmelegebb réavétét fajaeta ki azon blatositáasal, hogy minden liánig almait mert IiIsmu :miodketn>iUk sokkal azárofiotésebb semhogy máira omlékaaaausk. mint gyermakkoruk Usáta barátságára. A/onbaa haarau altárásüok által alfsleŐ-lök, hogy aa örag beosa etee tanárnak mif* léaéaőa áll Maja iBárJliogy aa őt Illő IlMa* teletlel baveMasük a Widaa osaláduál. (Koly L kflv) puhái! I igével vállán )Btt, a kérte hogy adja me&a [líH-S v^han Ibírengöii\' k aa utotao csapást, lit- W Ira öuMva maghallak.. A 119 magi laat iaaányu látványt njiujtott.,Á ii lógató kiiül agyik aaaáaal a vSabl oíiC tütf \| gát, a löbbi hármat slföglák a a börtönt i ^zárták. ( • Időtiarl Itatiutiu. Aa uralkodó ram - \| ikioüli Inelag napokban \' talán nem {esz é • I doktnle i, ha egy németi aututikaa után ad -tokkal [szolgálunk az embO\'i^g IOrténetéb< i előfordult nagy fbrróeágokról. Kriatua az • Iat4ae után 638-ban oly ,lonó«ág aralkodoi 7 bogy aj kutak kiazáradják, (hol ? azt a at -tiatiku-j nem említi); 870-ben Worms- mi • lett á ■ munkások a n)\|zőn halva ^ógyti It-öaaae i{ forróságtól; 933jban a gabona, bu a * éa gvOmöloa kiazátadt; 1000-ben Mémetd •-saágbah a tavak ás folyók száradtuk I i, minek lolytán a balak kivesstek:; a gyilk\'d ó fonróséjg következményéként pestis lépett fö ; 1162-um -a föld megrepedezett ás Euonb n a Hnjija kiszáradt; 1199-bon. boraaastó 15-ség ÖUaoraaágban, 111 l-ben líémeiorazif-ban : 1260-ban számos jember napszúrás" fol !• tán halt meg; I276rbskt\'éa 1877-bsn a n p tüse miuden lakarmányt felpörzsölt; 13(3-bau éa 1304-ben a Loíro, Szajna, Bajna éa Duna I száradlak ki; Jl393-ban, 139-1-h m nagy szárazság egész Európában t 147-1 hm és I4\|4-ben flagyarornágon uralkodott b r-zaaztó szárazság a a - Onna is kiszárai t; 163H, \|39, 40 éa 44-bei kiállhatlan forróéi f ; ]05ii-baii ki«záraduk á kutak; 1616 és libán nagy szárazság egjpz Európában; 16! 2-, ben a legnagyobb foriróaág,. minőt vala ia 8kólomágban megértők ; 1608-ban, tehát a saánuMggal megvert 17-lk század véj aő évében, isasonyu hőség. A 18 század a >m volt vjalami áldásos, niert mindjárt as «ső három évben, t. i. 17tJ0t. í7t)l és 1702-1 «n növony, állat hullott el a nap égető nmle ;é-tői; niKban Páriibah a szinházst\' a ni Ky forróaiág -miatt be keli\|tt zárni, 5 hónap a att agyatlan eaöpp e« seip esett, a hőmérő Lr-nyekban 60 fok B.-otj mutatott, W és p u-dasásn növények kiszáradlak; 1741 éa 1716-banligen mOleg nyár; 1748, 1764, 1710, 1767/ 1778, 1779 érf 1788-baíi reítlkii üli forróság ; 1191 és 17(&ban Néipeterszágl anl a, hőmérő t árnyékba 38 fokod unuUt ittj 1T97-Iben szintén elyiselbetelljm ] forró á\| uralkodott. Századunk aem valami nagl kedréaő a Uklntetben. Mindjárt 1800J Béeibou a hőmérő 28 ff ok U-t, 1802 Un dig yáriabau 39 fokot mulatott; 1H\|\|. ssinlö hirea saárazságáról áa btortermésé r< 1834-ben és. 30-ban nagy melogok urall lakj Aa utóbbi évek közöl \|g«i (kirra óv) 1863. tMagyaronságon borzaastó él: Iái), 1867. fjó borév) és 1877, Jév aa, nlel fort i«ág tekintetében megjagnáaro\' » Hót iNn\| y várusokban iiiohI . vízvezeték van, n oly liss a egészséges tíwi lát el fauiüakot; de kéf aeljük el, elődeink fciuos lielyWt, kik tek az lyon éveiben ugyssótván ifmpof he leit ionjok.- vagy tíaititó gépek segélyével r eg-ihajó italhoz juintok. fiiakra aaiuálkosó i \'»z-v,éttel gondolunk víaaaa, és ha a son nár igy! rendeli, izzadjunk az isten nevében to-vál b. Különben mcgemtíthoiják, hogy ez év nvara forróság taklhtatébeti íjoiu aa uti laó Léimoabdl, Párisuóli rendkívüli hőséget jelentenek. Amerikában számon ember ralt meg napszúrás következtében, végre Bi da-peaten néhány nap óta osaknem kiállhaü tlan a bö»ég. A haiai iparomcédak es évi vát dor-gyitlése Debreezenben as oiUni munka Liál-lilással kapcsolatban tartalik meg.\' Es laaz 1 V-stik vándorgyűlése a hazánkban fönt álló iparos ifjúsági képső éa segélys^ ogyl\' i mélyeknek tendenozjája as iparoseg any agi és szellemi érdekeit as önuállól rosokkal karöltve elduiozdiUui s az gály elvénél fogva a azocsialiatikua ntoj maikat ellensúlyozni E vándorgyüléH rendjének kidolgozására aa eddigi gyül elők«aitője és reudeiőji Qolltri alór vén lüf, iez már a következőkép Ösaeá napireudat küldte le \'a dvbre0a»ni vezói letnek; A vándor gyűlés Oiunka rvt 1. Megalakulás és elpöki nii<guylió,{\|. t\'és a vvzéragylet kéj évi iifiködósén kintetlnl aa előbbi Vái\|dorgyi(!ások bklái •tiiiniik é\'i-yóiiyuNiiéaóm. 3. Jelentése a íjmros-iQusági egyletekrő1 (ajaiiaiikaí ronta), tekttiteltel a fesspriidi vándorg óid tapasztalt gyamdodáara. 4. As ipái juajigi egyletek terjeMtéaéro kiésv aráNilorgy ttUta \'állal IdidolgoaoH ptogram véiiyeaháse .-érdekében ioeud<» uj ibb «ndá<\'-k éa ehlnw kopást. 6., tt ssövail \'kápoea -twiosabb int\'ghAiáioMi\'1, \'\'"\'\'tlé ; egy álfiiíló kőapout lilMÍiés", ti. E>ain ipníraa iT)Usagi egyiotjuk betagsjgelyzési táraink ■ egjeeiioae, I illetőleg kö/ponio érdekébóii. 7. Aa ipártSrvéiiy óitfdoailáa gyában a n. inalt, flldn^vefeai, ipsr reikediMlflmi mlniasUiiuia állal tartót quéietek elé az ipjirus aeg\'ilj\'kre roc aólag bafeijersteit IftardŐpoutok tárgyi A ÜŐvnlpzttiéiiyítJ tteigo M t >ek, tdek ípa- nso-gal-api-•aek irat-iioti így? Jjei iHJIiiii-te-osa-teaő elao ül/is oa-if-chalml Ii ér-ntéá-oseti i\|ia«a l tár- ko* asgy a ohülniisi tálji napsaarást kafáHt, u rbnn (Kri lók it jt luit a kp vet* ii\'léi natal tko-Jááa. had Ikeamaiye, hogy a\' (Ustan aa j Örültségl keadtek muUtk\'oaul.i A aznrsaioixilleuH etuber juliuj 11-kép olhugyja a táb< rí^_ eslo 1 órákor agéaaán elvatlítlian, kala t nél\| klll, a bőrig MV.it (eljárásiba, érkezett lát agy psrasst áMaoufoyal talalkosoiL kitől! áz ut felől tudakozódott. A jp asoubán fa\| felet helyeit oesaaaaiHU, meg<ámttlvs iá vad, lekinlrtü alaktól s \|aaulán segítségéit; kis ,\'bálva aaaladnl kezdett. .Miudjes akkor történi, mikor a munlnUok haáa tértek a ma-[ifiről, A parasalok j koklil fflpben Raknfiea futottak, aaarlóikkal leuyegutték HeigáiitKl-Iten nyúlt ravolVeraliaa, s k\|lzetni i knaotl, majd a bebfölAln bjujt el üklüaői elő. J.f^Oa-beu Wougior éa uaamy parajaitok (egyterűkkel löifaa ki. flllkautták aj aaarauasfileot, UbbsaOr rá lŐttaki Az atylk golyó lArdéa, a másik éa kaiiaadlk maMa találta i asa reneaátlaat. Ekkor [a Moinédt Umag agy Ubert usvfl egyénhaa saatsdi kf épau fej- bőrt a sMrenoSéilen (iaathaa meni, a a Jog-nagyobb hfdebvérrial l,aiio<U kellé fejit, likár így dánja fái. Es voH a napszúrás következményi, KHge golyói, senkit seta ta ltliak, A több][á törvényszék dolga. Viisesao«k ■•fliksdáiyszáas vlziiín-Ifi árkak áltál- Tudva levő dolog, bogy az erdők alposztiUaa ás a talajnak w\'szántáaa rag}\' kapálási, sőt év növénytakaró képső* désénok a folytonos leg->itelésel való mega-kadá\'yoztotása által is meredek oldaloíwa és érős esésű, lejtőkön víziao\'ások támad nak és a lehordott föld, bontok és kőtarmav fék gyüipölállsöket, szőlőket iátokat, szán-tófölaeket ás utakat elborítván, nagy károkat okos. EannkivOl ilfem vízmosásokkal •szabdalt oldalokon as eaŐ.éa hóviz gyoraan lefutván, a földbe nem szivárog, hogy annak növényzetéi éa a forrásokat huzamosan tápláUmaaa. Ezen hátrányokmegszüntetéeére nem plegendő a vizmotfa árkokban, a vjz aebea; lefolyásának me^gátláaárz sövényből font gátaoskákat emelni • hanem\' azön igést tarüliten, melynek viz-t tf/rfi árkok Veszik fal, tökéletesen vízszintes árkokat kell hozni oly menuyíségben, hogy azok erős záporok alkalmával ia képesek legyenek a vizet felfogni éa a földbe vésetni. Ax árkok iiüuyát síinteaŐ készülékkel,"vagy ((gysaarü víamér-lékkél lehet kijelölni. Egy-ágy árok 4—6 méter hosszura terjed, ugy,Iiogy 2—3 méter megsaakitáaalvesdődik a-légközalabbi ugyanazon vízszintes .rónaiban. lla a ezél csak a vizfelfogáaa, akkor as egymás feletti árok-sorok egymástól mintegy őj\'iuétarnyi távol-jaágrá cauek; felső átmérŐjljk 0\'9, alsó 06 éa mUVsigÜk 0-4 méterre íjohetŐ, 1000 folyó mater ily árok egy lieglárrá elegendő. Ha azonban, ami igen ajáijluiidó, a munkálat beordősitéasel van agjjbekötre, akkor kisebb árkokat, d-< sürűebljéa kell ké.zitebi. Es esetben ■ ugrania leginkább ajánlhatók a 0-2S—030 méter néta éa pgyanoly^a mély árkok, aa árok soruknak S j métarnyi távolával A kiásott föld miudkélj eseibeu az árok alsó széléből mintegy O\'lőjj méternyi távol-aágra.teriltetik ki éa lediingölietik. Az árkok Itösti téréket aautáu wy-egy sor éae-inativel be kell Ültelni. Altul ezeu vízszintes árkoláat alkalmazták ott a fák, melyek ki-aaáradájmak indullak, vagy] legalább sínlődái kezdettek, láthatóan viasza^npták vidoraágQ-kai, egészséges aöld szint jjltönek és gyor* aahb növekváanek inditlitilaj; a kiapadt források vúöket vtsssanyertéL a lu^giiiaraddt" laknak vize pedig mogkéfsaeresődötf a végre p vízmosások és aa alább jtfkvő termékeny földeknek homokkal és Uttiuelőkkel váló al-árasztása magsiüni. • Biray-lflnapály 8*g»árdon. SorozaU a „üárny ajtobor-bizoltsÁg\'jj a „asegssárdi da-lánla" éa a „aaagaaárdí pnkéntos tortiáss-és tüaoiló-ogylat által I8al. évi szaptamber hó 4-én tartoiidó, a Uarev azülóháaáfia ü-leszteadő emláklábla lalapwsési, illetve zászlószentelés! ogiütiee nunenfilynak: l. Ssep-tember 3-áu d. u. á óraki>r a Ferenes-ká\' polua előtti téron fogadtatok az érkeaő bá-taaaéki dalárda. — 6 órakor érkeznek is aa újvárosi templom előtt (fogadtatnak a pécsi, bonyhádi dombóvári, nögyéstiáa tamási, dalárdák, — .a domttováii éa tamássi tüa-olló-egyletek. E fogadiatáp után e^sk0r0lU< tik elszállásolása a uiegérkipilt vendégeknek, kik 8 órakor a kaszinó knlys igeiben gyüle* knsuek össse a gözlajóii jérkeaő vendégek fogadására 8 é* léi,érakor «tkésnek éa a öoray-éren üiinepélyaaeii I logadfaliiak a bu-dapés i irodalmi körök küldöttei, — a fővár ro»i művész vendégek irkoatsét muisár<övá» sek jelzik. 1L Esit 9 óraior aa ösasea »gy-lutok a Uarny-lénül falvoaulnak a Béla-térre, hol Porosol\'Daaau alisbán állal a ható-•ág és város nevélieii tldvUsöhetuák. Ezután a gőaliajón jöttek elssálíasultatnak. III. 9 éa léi órakor as\'öeuee íjUultók felvonulása mellett a vaa«gazárdi dalárdnR szerenáddal tisaM meg ii.da egyleti a tüzolió-egyioti yászlóanyit. IV. oaeptanibei 4 ó<i reggel 7 óiakor a dalárdák öa«zprübj\\jn kaszinó kerti cs\'irnóknbnii. V. DélOlőtl 9 is léi ó>akor .g) ülnkezéá a BélalérenJ — is 10 órako-Qaray János szülaiési IijíIjíIhiz itietiet a k«i. vetkező sorrendben: 1 a Uaiay-íkobor bir aoltaág; 2. n megyei éa községi hatóság; 3> a párny-aiiilék tábla laldpleai«éliea küloöt-lolc\': á Kislaludy-társaság, a Petőit társaafo ns Irdk és mdvéaaek kőjének képviselőt és •dóit küldöttsége^ ; 4. A Üaray család lag-jiilj f a „«zagtáidl kaszinó", a.asagsiárai polgáli-i olvasókör" ingjál!é« egyéb c^ilatak « íif/urttok kUldötta; ti. a budapesti rnuvia Vetid<gek ; i. a dalegylefek ia pedig: a) a pécsi, b) a\' báilasaéki, e> a bonyhádi, dia látda" k vaasgaz rffi ÖakáoUa tornász- ás Út •Oltó-egylet.\' 6. W Ö»»z4 dalárdák befejt-atoll Tliern Kárály , Dal ünnepen* etitnü mő-dérabját éneklik. \'VÚL di a.,1 órakor ki* ;skéd aa urdalu i vendéglő tínneibeü. l)C <h u. 4 órakor s toegszárdi tűzoltó agyiét11 dnrgyekw Utol i u{ a Bilatánu, a város-ak tűzvaasA! fi aasián védelmit matotmo be. Xi Esia 7 M: fél órakor as srodaaaí vjndégfő nagyU fjében a tesegasárdi dalárda" állal tán iMjpdoakul sgy bekötötten randető dalestélj. CUfilfOE. Két s\|iy. . JjfltMílÁ) l\'1«hép Henriktől. j« / Ezután tő nj kísérletet nem tettem. Megfontok in a dolgot és gyáváaak ta* láltam asoft en bárt, kiUúagá magát meg-fosztja életétől utvel nem mer nem be szállni az élet veealyi val. jElgoadolb iá, hogyj ősz apámnak islka ott fenn a meo ijpróágpan elfordulna lő lem, ha mini gonosz dvő közeledném hozzá, hogy Ilonom megvolt isél nézne a gyilkosra 4-;-Kétaégbec M as érős jellemű férfiul nem érheti: 4a is töreknal fogok, hpgy vigasztalódjam. ) tUleliet sőt vslóazinü, nogy . ez t»án> sikerül, na legalább vigasziáiiii Mg\' aaen öaiudái, I ágy medtettem mindent, asm erőmből khelhi tt. . ] \| \' k*»\'\' Lég várait ak ^letremé&yeimnek romjain állok 7- i ut Jéromiáa próféta tfyker Jeruzsálemnek iplatlékin — íás airva beszélem el szenoot Jooségaaet. [Vigaszt kérik az emberektől, ; füvektől, a virágoktól, égtől, földtől: as gáaa UrmésaOttőL De nem vigasstiUt senk i Ouuyilni lá^zott a füleltem mosolygó égbo tj: gvayplai 1 átázott aj tava-szi pompájábat Idiüilő (terinéizet, a iföld,. a lények — min m. -— Mint Kain agyikor a aivauguak vé ;etloQ Ijomokjiím, cafltalaoul és siker nélkü ; ugy bplyongok én u a vi-lágbaiy lársadi MttigArambeo, da vígaizl ae-hol som lelhet II > Istenem, mit vétcjitem ellened, begy ily kogyetleóol b otutas, vagy nem vaáyok-e én ia ép bly \| íjarmektili, miot n tőbltiP Hám térdejlám a ol tthíduái\| én isjoly ájums köbei lef, aem sa Jettelek, tintahalak, ftllsiak-e én Is ugy, mi j a U)[)$iük, ^irt\'liát fc na-.liás csapások márt oly súlyosak líát rám mért bflnUtée unV . .,\'. J., .U. • • f Kom, tie a lehelet 6 égj oly ks\|{yatlao, te nem lehet otfr igáuigúlan, hogy ek nélkül sújtsad i Ijoraatzt^ \'csapással gyeoga vállaimat I \' f i i fíisonyo án\' vétejlcm ralamit, vagy már elődeim rakti i reám Msalút és wea terheket kell vii nmmlJ / ii -i -ft Akár m íépvraa Iataten I sanl a ta neved, igaz aakratod, jéu ítdilodWlidéuyug szom és kóujiggel viselem a súlyokat, melyeket reám jakul •!• •»•}•- [{.\' cioniboviri, a) a In^tésal, f) a Uuiáaii, g) á VzeKraárdi dalárda; n\' a jtiisolió-egyleieli i a) __udapastl, bl a k\'a\|uo<aí, o) a dombóvári, [dt a dlinM-fólovári, «>J nlpnksjt 1} a umáaii, g) m fczegsaárdl tÜB\'diók J Ö< a kuaöiiaég. VI. A Qbiay emláklábla laleplcaiaiuek Uunepé-\|lu<; I. Ea ünnepélyt tii^tiyitja a llytimus-nak as ilstt\'aei dalegyhitiw által elénekliae. 2. A Qaray-aaobor végrehajtó\'bisoiisága el< Jnűkiiwk baaaide, — aa Sauilik táblá lűlenla. sése, átadása é« átvétek) 8. A fővárosi tre> dalml társaságok kűldöúai egyikének elA-adása esetleg oda szavalása, 4- A szózatnak as öaíjzóa dalárdák Által olénokléso aáija be leleplezni ünnepélyt, mely ulán Vll. I I j órakor a Ih-la lerra lolrounlás töitiilik aa V. pont alalt felaorolj rendben, 2. Bűvid \| miaeaaolgálUtás. 8. Al dsssus dalárdák llaitt héven Nlt«u diOiíőaégo] nalatű hyinnusái ineklik. 4. A »aaagaa^idi dalinla" éa a taegsnárdl llsoltó-egylat «asaiói falssenielut nak- I. HsacrarÓMk a dalárda óa lUaoltisig fölszentelt sásaiéiba, kűvatksaŐ aorreudbaá: a pola\|kal halóaág, a záuslónttyák, a város képvíjűlfiji), as egyháaak kipvisalüí, a budapesti raníUgali, a aaae^Márdl kas&iai", a aaaeg\|aárdl polgári otvaoikőr" ia aa ,agya-sClt SMmaárd-to uamsgvai nőegylet ewŐM, a vidéki roko^ egylaukj a asa«gasárdi da Jhdfks^Wa. dIonom iflveüakl Énw«n már i halál keaét testams j. és hideg It^je aem #kuz f4» (leltnot, kimon jiatlau kéj én gyönyört uaaik Ralküleiam I íj \' , Legyen foldott ik ur, ki aem mulaadé-I földi, hanemJ\'AiOk 4p boldogságot reudalt saámuukra; Jn* áidátt te it, ki laellemad őrző\' paiasávi tolyioii körülvet tél I J Aa ig, mely boldogsigua mareuesáa uapjaiban oh jtüodér! ssépaók lűol fal slőt-telit sstmon aoil bajul lorfll el meat felet- fnm; a nap fteblMRiWM, a tamással pompásabb, a vii lg illatosabb, í Mindéit iMrátságoa tr^nyombaó f miül a kltlflrÜU éj wlt betoa magával I. Begg i in. A akabad ég alatt a \|5l3> fák haroüat \| rőogyöákel esfllogó lombozata Ulátos VilálN [. tön^éjiét kordja aait lenged e- . séiirel. Kéjl In asaik a tájék Friaeft a njnlt aribea áll ni jtden: a távolbato kik\|\| kegyek • aa\| űde viola pnfl éggel egybe olvadva m a ménnyekba i jgadjáaj a iaemlilé telthitátit. O Iaiel fen^S] iniás aaentakhel uáatam a jtermieaet ninuf;- nagyaasrű aUa- dáait, a bwi fdes egj>t, Mfőot, soM hagyat, Wldogságtnu aapjalakel Most - semmi aem képes Magé bel ragadni a lutlnll jtoblait I Int w ára. ÉladlfiÜlbb köaeWík a airva várt i vuaáa alejn, ftl kall bagyaem aavkari bőid \|<ágom saiahalyél; mftmaef al a földit I kOtŐaMi, Istai i led á Rtld, melyen aaiiyjt asea-vadik, tl ksiyakt m4yek«u oaraagofik, vül-gfok, tnslyoaoao Jánsottám. Isten 4H«al is ílagas, oaeodas boldsgaá- gint néma tlnuja; iitübradt, ti aertak, nyIaaor lirvfgeiink lelett áhláaa h mali alatt esarebeem melyauen Ilonnal aay-a jövőt, leink lemoirw.1 L4Mgja0 as üetak (virulva aaolgáfiak a tar> liAsaat bminliekel I kateá áhÜa a ímyaiget, mely bee tQuIkorotnjaiaő nlpjai leilintnk. -s» Bue<uilóttl ilwk vegyétek ji taoá* esernal. t I gsiiliilikJ [ j i . \' Ea ro dellatiiak, melyet kövatoi ia te\|jeailmii ki l> ha elnaalaaaffáiok, kiaöa, as aggkorhau t ayjő a áiegbánia id^a Ea egye. dili hó\'iiógH [tolt, aS a virágos minő Wvá( életűnkben 1 Mitfd) a a siahoa elirra vii—aaéalsk lefolyt koivl kra káaoráaig fogná e\'Utlteai kebíeiaáat, I a aat uváraat, puaatáuak ta* lálaálok. L Ottsaei ek virágokat Metetak aaasjéke is aasnsaati c. i A aalv mely tosvatatl asm fal a háláltál* a bbldi f4g a sitim ié kíséri, a boldog lalsnsig alk ff\|«rj ... f.., [•. s •. « x)ooooooooooooooa«x>oooooocíöoooooa EREDETI RANSOMES, HEAP A JEFFCR1ES T. Vácil kftrut 78 Ik lila ilall BUDAPEST U owtr iHaavatpálya ktoléfcM. 1 1 1111,1 ■\'■■\' 1 1 -JxiilV\' \' \' \' " sói 8-5)\' \'-.tranl Eredeti Hoflierr Eredeti Mhyer Eredéti Jéfferies> Tsssik a gyni jslráojrt kiriaui. Um fogadd il szellememet kezeimből él egy«\|td örök lent fopráeévol, melytől ekáfMotj.♦ Lényen áldó I éa ezent neved te hatalmat, Örök, Egyaó ;ob I Légy irgelmaa laton! LéffV kegyoliuc-í. WÍPt^ laton Teletel /emberek! Ab ég meg fog bennmeket olt tlmaxni! A czélt, melyre tOrekedtw megfogjátok közöl jt ni, oaak iparkodjatok]: a (adomány terbqg pályáján a távéi; ködében vantnég aa ifök tökély, elégtek csak ipfurkgi játok 1 \' Iioi om iftli k, ölellek, 6 be boldog vagyok! I —• y — -i —» — — — — Mindm • h\'Mitdiqn ai el»6 (rdémérmmt kitüntetet. §c Ellát área Pari. 1878 Ada májai 1-én 1881. aranyérem. Zala Esarazig máju\'a 2-án 1881. Eleődij, gép- és rostit-lemez gyára rtudnpeMten. A Margit-bid közelében, kéeait likainkat ( kojikoly választó 6 különféle nagyságban. . a Tirfomr keagereket malmok aaámára. Uoptalékat, Hzetelö kostákat, Máltákat 4m roMtákat oaéplŐgépek aaámára.. 889 lö-- Budapest, Illőt ot 18. il Ajánlja • májai hó 2-én Adán tartott ekeverawyen az elaó díjjal: aranyéremmel éa a m&atodik díjjal: eatiat érőmmel kitüntetett atabadalmaiott kettős és hármas ekéit. továbbá: gözmozgonyait fa, Kzéűjés Bzalinaföiálicí, gözcséplögépeit ÖMÖgtétitó kMfiílíel, a apbonát piaczképcsen T adják zsákokba. 8i továbbá (tXKX XXXXXXXXXXXXXDOcxxxxxxxx 2 Marokkói császársagNI, Afrikában Alsótest sérvszenvedoknek. , •• Sterar4g««r AUH.aal.aB (Aeáwak safVkeooaeál • legjobbea wMua, Kom kenfo nem tartalmai wnul ték kára* attyagOllp gyfotft nn\'fe K-el amdate uinlMjiaM\'kj Kd«ftyhba kacaté, b»M-aálaaUaánaklakáaa mellet SII Ai », «b <). Wawan^awát, valamint aa elélj mecjalUá rtkutek által, SsAmei bkWvit* <fr?rkáaftkkAaeedák Urkítfal nálunk beUthitUk „Jöjftti iwfcu » k« iiwia»««m nw»ih>. • «,!».» a* Mwhu< «lMM. a# te Wmmmm CM twWkM f Ti, Mria t Mislik mi KMUlftuk. MÜMms Uoncnli* SmOO kuhm )^a\|>ii»ii4ia Iwa mii7íiíi\|k (M fr-aoi Kakhaté) BttttapMten Pauity Karoly gyégy aaéréacnél Nkgy-Korona utoaa 08. BÉmMu i Jtfltlbaob Zaágmond gyógyatort. Kyilváojda polgári éi kereskedelmi iBkolám s 116 Veíő-in téMem ben jBudapeat, Károly-körttt 22. azáni, az lui íakolaLtv f, é. azeptomber 1-én veazi kadétét A tlovendépk felvétele auguaatua 20 átél naponta íólUött öt 12-ig 6a <\|élután 8—6 óráig eazktaölbetdJ 7 Intézetiniet t8 év óin aaját erűölből tartom lenn,! éa már [8000 növendéke volt eddig. • Polgári! Iskolámbao a kereakedelmi pályára kékítetnek jaz ifjak. Kereskedelmi iskolám egyenjogú a kerénkedeltni akadémiával a növendékei jogoanluk a katonai «f y évi Onkénteaí azolgáiatrA. A nevévMntézet as iskolai épOletbea tin. ProgrAmmoK kivánAtfA ingyen. 6NÜ-I0. Kéoór JllklAa WTKAVÉ, xxxxx. xxxx NyomAtott Fiachel Ionosnál, # ákUaaital Mettetoki ék Aem ügyiem á nem k áftajíont boldog aágtakatf Mát aa ofeakA takintatel, ea ntoké aé« baji böktek ajáolmo. aaotáo megyek, aietok, ro(Kltok lltoaoa \|arjaiba, ijpám várakoa, megyek I • j ^ lakk veled d föld, «;Mtberiiég I I 4. - ---: H latak, ki a wágoi végklea bflleaeaág-gai oimloKlol légy irgalÉan gymJ^ ti«d irá nyában, ppoaáed ti eg biiniiii{. A w\'ek, me-lv,n Wtója leholtéj jó a \|y»r\|é\| telt uaoi ■ •\'•- — * 1\'—- oeta a! tévedje! et, melyekbe «atL fixelletuemet ktaeímböl kot fopráaévaV melytől Gazdasági tudósítás. A\'.-Á\'anLu tSIS. Julim 26-éh Arátáaunk\' él gklínadzlotttuk, Aa aratáa vidéklkikön mind#n\|ltt élénken lolylk a nagoobbáta be. ia van már fc , . jezvu ogt, bogy álaholttap gazdáink már a oaépléabmt fognak. Aa wedmenyt illetőleg nem a [legkedveaöbbet balllmtjuk, mert a \'« kova teliiuUlnk naudendtt csak panáaa éri fitlbiukei, igy toblt jó aratéaról azó nem le-• bel, mái azért aek mert a láiesótagoa eredmény t, i. a kareutek aaámá ia, Miaebb a . távalyim.l, a tttdvo levCJeg tavalyt aratásunk \' oaak köjápazerO tolt. A csépléa arediiiényé-tul függi moet meg oaak, anuak \'kidenleae, váljon aratáaunk oly jó-e imiut a totalyi, vagy Aupál M roi szabb-e\'l B u a a miuöaégre nézvo -olyan, • bog; - aa idői kiviteli üzlethez bem\' sok reményt kptbetflnk; mert általában aárga\' éa aolyban ia 75-78 Alg. közt diífe-rál. Rotaa minői jgre néavé aaép, de itt a i moknyiaMro néa e morttl fel a panaaa; e j oaikklmo aa egdrek k aok kárt tettek aa >1 idén. Ajrpa aa aaő által aokal zzeuvedett, • a általában roiazieredményt szolgáltat. Zab moat klirUl a kiaaa alá, a jé eredményt igér. —í K^kojricaa azépen fejlődijt, • \' ,olut nyert a miliapt eaőtée által Hepdsso mér aűadeoQ\'t elkéeaflll a aa iéal lerméa A ótoké két Mteo, már naurobbtéaat jó árai mellett vovéija ia talált, mintbogy Franoak oraaág léaaérél • eaikkboo nagy beráaáaU aok történtek. Qaraa-ttaktlak mai állapota nem \' legkooaegtetfibb. Ittbon mindandtt roea (ér rnéa-ől boaaéjnek, mig a külföldről importál birok, melyek máa omágok jé araláahit\'4o dtttják, kereskedőinket eloátoritlanitják\'k na pqbb beváiárláaóktél a ennek -. tálaidonlt lm ló aa, hogy az uj Üzlet még itiig lendüli meg a hogy kereekeoőink a pesti magaa áVok tartósaágába vajmi kevés bizalmat Itelyoa\' nek. Uj buza éa roaa mégoaak kevéa körüli eddig uyilt váaárra, azonban a jövő hétre mér jelentékenyebb behozatalra számítunk, Araink még binoeenek megállopilva\| ugy, bog}- buza iri 10—11 köat vétetik, roaa pedig 8 -9 írton, árpa éa zab még nem je-gyeatettek. Kukorieaa 6 frt — n.50. Rop-oae 12-13 irt. Keleiőa Nr.<rkeazló í HOFFMANN MÓR \| tat , i- á- i Kitüntetve aa alaő éremnél Z.-Eg •eeden, ngyaainlén a Baéoaáoyi idéko (Ki arád) gazdasági egyeiüM f, ó. juniai 4-r gaadaaági kijuliláaon. A mélyen >litt< ít gardák, mfiluároi gópájzök beoes flgvel Débe. I- Ván umunntn tydkUd, libfjr ktfgránakaa gjUM J GKPtSZIJAK minden «Ukkaa aáUw, n j c knpiwvnri fldkAslel rmben [. Itóiazu-ulqza 7. ac. á. \'l s IcjíJuiAnyowbi ftnk mellett « IsgjobH mlDÖiégétt f i. I kssssséggsl kapkstók.j A ml\|< tmnt n Atillám friitoO mk mlnSs u ne«) as aw kaifMI kassegvkftiaéiTaysl a vas l- kiülj* ta addigjinintel u link Is telei ie«u olcsóbbal jklMMIsi gfiitktakaál, s Igy bistoa rssáénylka, bsgy hazái gyártmányom JaaUtysa Unldl (ts4ik; Moloirok gl >lusk által TjMars Ag niltsiutal • í lünMS ikosts Bnarwilsláiéít m «ek kiváló (Intaktul Kranoa Jéaoef A bargjri MaitssHhsn.\' \'\|K* AijegjOékefc kn.iuti* bítw atts kBIdeU\' Blr.ou.vl ii tok. T« Krauaa Jóaaef fla urnák MaroaaUbaa adrsssal taiaÜak Unui^oddal, inferátht inrAtt r«»(Ieli lisjiósi^kktt iHelwwlik ét M»k kMaS alafisk jaél fogva, göJiulmonk mlad«n as Ir a/n \|»iük»4\|ílíl UmtraaAl m adikosaAak IsdsssL Kitt Sst Kártonbsu, Í8B0Í üiivoh wr 114a. TUiUletiel j ] \\ Ml-márlonl mfigüiinilom Kormápytái j Müller s k. \| T. KratuJ Jóaaef fii urnák Mardaallban, Oasdsslipm riuért Í.U»\| jullu<llu> öitlAI TÜárc \|éMs\\\| slkatiaiiistbdl ssnd M mlaAskp njadsa l«kt Mtan kllúal, a külföldi Qwtm.n/M I jobl\|U) m.ff.l nabsá Ursa nU basnálatSk, Mit i s ai Utal <nm •rj ara s ans l« avallk. Orr«idk takál, bojylön a kaa 1 gjkrtpart nOvi is lorAbti aMgtsodaflaUiiin ulod akar HUtmiibst Kelt BiMlbAkksa, ItS) dacxunL a U Ma ThLlsttsl [ Mirfy Caüla k T. KrauM Jóaaef fli urnák Mareaatlban. Vuamata <5ni»k asaaaal uoa k»JI(iaa« álla Uom un tspakilslésrtl t»UÍriU«l adni niUurfyt u SiaM «ájiroll (áfásuk U\|jss toa^tláfWéaao K UáHfmalUk. KltAaS JfáftaiáByttk aso^l Istaká b nliemrétr máltc ailltáa stl ak\|ur, ba siü\|altjasabadun ad árl ^tak voa4 •fjekből arilsau vuUaack; u mm li nydlaak, a \\f iniadaa eddir \|.mert ktUaielkássHaiáB t talwUdask. Asoa Ustarittissl. ksdy jAvábtn (fáw wakilflsti sm( Aaaál fofia Masai, vatyok Kait Kagy-B^«M, ÍM. dacuait >r 10. j TtelaltUa) iMC S—13) \| Béka 0. i. k lónnaloiD It^s^irm k bárlí. rj—1—t^-1—i——T-I ÜUoatayl. Mtárak ZaUiBSfyábt : Bálabinfalj U. ffinsrkcrM.eli N»\|j Kattliwi Stsija k Tárai \|sbnakirHkMA i\'i^polaunJ Palik MJmojs ruisrs* g Smcm mer jrlévt\'ukéní nagy jiínzösszcget rjeszit azált il, hiom s kojénféle minéaégfi áruk* j nnk legolcaóbb éa Ingjobb vél Allorrárákat rjom kitérik. 8 i áldalak ujitt. wlil Oréaáask lego aeáA» aelakaia V\'liífeo-iM: I U /lAAn 11 \|f\|flDouikbÍ) isid ami, «Midasis «(ií U tilsai, vásMI m»mmá» • »aa-< K ÖUUv UU. \|al\|, •IpaHUtasilba uridssa< r>> rf»ráklat taa\| a fftfrt. (MladiB Más «wxákai« \|l rtMalljasd tlys\|<lssMslaláW >0 AM ssáwlt) f g tAi\|A JL laydttuwaMlrsaeiS in«rVoi yis-A\|ls» éi\'Sssyl mim> voss>i«sa»»-t " Uv/l/vr Ut) Ari l>«aiiápras4lnayBf^\'kaflkaiak knaat nSa>éraáarakefkáetraat* \' /i . 14 fii, \' j ^ ssstslfct <> *st]ka»asl) I L >40AA J Í\\ Moouukb ftrticíl i laérvéáyoaailal ta\'t\'iir aia«ráti>»l»«i»B-l! ^ TÍ7VU- " ü. cssdwsaikn lakleiioti »akll»«jaM duribU esak110 Irt. \| f \|f__. I \| <yyárt ám idáiabaekáilt a SOOAAA Tk Inn esloie fáibJ rsk, iskiroku aoéík. kílflál tortAsa«(cl. kink)* «ak.> fi&wvv Q\')- i fit. !■• I I j (toábbsatáj> II > J J QíifU) /Ik íseéalstei\' Weal É\|tiplo«»liljoiiloír» (mk^ssti«a\|) ksrakatt aiaaujSjj " Ol/Uv UU« IfM Illa aelimrársl ás dipla Uttk Msai-lakáUai, ála \|n (il P 1 r r 1 J (Kttbbwl á\|a M tej 8 j C/lAA TjT t»\|sMbb ás kltöníbb rftréááétf ttiwöéÜak iiiaiaara. • lafAauUtaká si»-f •i üítvv UU Kitol flillitliíl. kin MÍIW* lakéessaial ialtátfa 4rskaaka>t IS fit A 0__\| \| I I ! (BISBbwd tia tt \' uQAA jlK \'talidl IraaetU hliéni rai «i irmiifkssarkMsi. W J 1 OOvV UU. téaeál sllatra, iM\|lwk<lia n ina M assisi aoudse «aalada«k.» g)«m«k»4V J aáUkotaJsására, <ttwbjs 10 ftt ■ ^gilbbwl aa fttJ lü J ilftAA ;\|k áltial úaeia AéeAi nyuiEf naÜlNf kklaa fsj-allal (iladaa amu W;S j WW UU- Ukasask vsiaaáfsa disn). <»n Q. ssak)aQ íil- \| JPákkaal áfa tt ») f! \|\| 7QAA /I \|» rsadklfíl finum 4aV> IüsíM ksllltak fafráM^al. weeiMlra tabjiüatwi ásffl j fúl/y UU\' dupla Hlmtáfal,id»raba»í<»l H írt. I f (Mkásal inMM). jg I1AAAA A\\\\ l«Mikk á ItfliiMiikli Crlé\'d árft\|ef Matrairi M , i VA/Uv UU, v s asatok* fsjtaj^á 10 fii (KtUjUal inait) kU aimfr . 1. >ftt (■gaaait.Au * Uafrsttdslásak daiakaMét IlktMal pdia/slkaa, nklessa aSatttsleak kassr«aa-9 \'bakiidéi mellett. . 1 . J. I (•«• 10 -l«) Q I BVOilfYI F. kiviteli Illírt Hfcbc, IV Uad«<raii«, ItapAoo^oisea. H IC Uwlssáaak wiadaa ayslfksa. ^Hj I ■ I s i [\' ■,\' 1 H ■ MPHH í j H1 ( j KiLntelyl Qrácz\|l880. V \| j M 11 TEMESVÁRY MÓR j B UO A P E S T ji\| HMH^ f király ateaa J. Br. Orczy-f#lr káa. a UgtUffdn<abb ét \'qfo\'dóbb $mdl yyiirfmn\'nyu hibbtlt\'l a !iga- i , 1B íf/obb éifbggaiangM tniUuutkban. I I \' A/ L \' \' !i l \\ ó K u K. J 1 ,Hberlnsti»K aru^M topta silvalike U mnae Ulppii ffzli bún . { .... ! 3 frt 10 kr\| \\ \'Kb<rUstinf ezoffi topán lnkorr.il, arái Ulpjtil . . l. ,[,. . I......j S » — kr. ut I jllAr \' „ .. .. nöWtWpHiiJ . . . •: . .......\'» •> „ . „ „ ftt* s»<iiu.Wf laualala «ia<»lt ttlppil 13 .. tO kr.. Jk llér eiojoi lopáa umWrbAI, préaett tiéraasáal ál esi allsa l j éü ár.w , \| I ■ \' , V B A K á A IL VI 11 .T-iuitnuk i\|rin rafj UffeblrMI trli ttlpMl,\'\'. . . ,\| . , . ...... 3 Irt UO krJj \'} \' . vlclisids Mrbíl <-r6s srófolt ksttáe Ul\|f .\| . 4.-4 • ■ I,......... 4 - \| „ bagtrlk bfirböt erfis srófolt asttlsitalppal . j . .I. . ... * . W ir.Q j .-, oroia banria Mr . J , a j „ , 1 . . J . . . ..... 6 „ — \'tr J [,-j I , kaalylUrbél (KsIbikidj-klUnS mloanfl ? . . J , . . .....í i - ár\\ 1 i \|RwsUa lá\| tepataok Mifp rs\|y sarrle barbM..... • .1....... > - Mir/ Ctiieiait »rli vlibii vagy bageri\'t bérbél síjáfall kitté* i ilppat Uuttnumalíi.....,. -- l\' X IVnlcsiima batulnrroit ceatakkal ketté* bwari?WiMl li in-wiioijirtfolt ttlpj.il rlttuinlss . f „ M kr1 J i Tlrdtsiuu ba\'iijlfamtt nrois bsfirkbél, uaronuier íré »lt kstlé* k^lppal, év* \| j , \| 1 f .wo Bidriaag ellwi . ... • 1 . ■.) ■ . . . \| » . .[..... . . 12 » — l V , Qyeratikcrlpék m«bi* vsgv safrloMI . ...... , L . . J..... S í «» »\'•\' / j Leány eilpfk ilarlantief ragy bírMI . ......f . • \\ A . . - I\' 4r/> \| öyaraek\'wlpákr . - "..............l-l SO Mái i j ftt» W\| . \| tufrwdalk\'1 alámát tagy ak a«awf »lfilr jt Ukdldeo enélatt ♦M^iöltatnek. No«i Uüiiy arn« ks4«ll »lsssseaifllsmat. >\' Arjjlgyidli alraeitra Ingmi. rí j A I \'! . Í J -l\'- i . H íu ,1 hásaé nők résaére, kik magúikat egy rangba helyezik a nap asámra dotgéad munkámat, a* újkor tyári intéaiiiónyei sok ttdvöhet 6a ftrteadeteset boatak. Kaernyi nő keresi meg mindennapi ken varit De mily ktvssejknek nyílik munkájuk illái pályád oíy pálya mini sok férfié, .ki feltOrt kértei kezdte, i mint as iroda fónöko végezte azt. A nők üdve sem as aesthetikai le* iny intésetekpen sem pedig az álmodott államgvmnaziumókban fckBzik, hanem mindálon hivatás-ájgak-ban, melyek a gyakorlati éjot kö vetelményeim támaszkodnak; \|a ke* reekedelembin, az iparban és a gaz-dászatban. tjrre oktat tassanak A jobb sőta legjobb jálláauakközt a nők. Ila felfogható az, bogy egy kereskedj ki-nek-régi kereBkodésevanés fia nlucs, czégét fenn nem tart\' nem gyakorolja pe leá-kodelmi irodára?: A remiért nem kelt vá-hogy egykor OnAUéan és \'azon fórfiu\'úak, ki re aj4an esik, alkotó erőt kot nem elégit ki, h< gy leányai kat folnbvqljük és volt lai vagy polgári iik< magas állást éressük e nem elégit ki, hogy ltábygínk gou- vernanteokká legyenek lajnálja, hogjj? hatja, miért nyál a keret gény hol veti, gyat benne, I működhessék választása n ia jhotson. Mily derekas működést lehetne as a^zonyokiól a gazdaságban vár ni, bU jó iskolákban erre képestetnének? Mily dőrék fiukat nevelnének oly anyák, kik vonzalommal [viseltetnek a talaj irájrfT^&V^émberi jkebel legnemesebb érzelmei: ík ha-aasseretet és humanizmus ezen álap jtzanak. Pen ee, inindeb időben jdi-jtak oly egjes nők, hHc ub egyes térokon /kit Intették magukát, cs azonban!nem a társadalom érdeme, ez <az egyén goniális képeasége, A nőnevelésből! való roppant orőmegfe-Iszitéseink daczára nem mutathatunk fel jelentékenyebb egyéniségeket, mint, a 18 snzadban. I A franqzia npk há^atósan vállalkoztak arra, hogy férjeiknok Aa un unkában segítségére legyunek, .h minden Bzomrehányás, moly/l$pf a jfranczia középosztály asszonyait il lejtik, a francai a viszonyok félreismo-meréséből származik. De Franczia-országban ai nők tényleg\' segitő társai férjeiknek a férj kerwotében, nemcsak annak felhasználásában. Nekünk nem elégséges, hogy leányaink poBtahivatalnokok éi táv Írónők legyenek, Iliknek a legcsekélyebb fizetési fokozatot biztosítják és f őket coclibatusra kárhoztatják; bonnlln- k aj népisk lai itanitóobi ; bennünket kik fizetésü- ket a ; koilettere haaziáJják fel, 1 s kiknek minden gondc Ikodáaa oda van irányozva, hogy vi lámóly férfiú szemét magukra vonjál, fiogy fényes nyomorúságukból szab iqu Ijanak. Leányainak Bzünjei lék meg ron-bzuI fizemrtt boltim bo, [édele l.dnni nekik buonyoa koresko lelpoji Ogyds-séget kell elsajátítani) .kL hogy jpl fizetett állásokra tobei senok ezert. A mi fémaink is hozzá vjaniiak szokva, hog? külsejüket gon i\|>zsák hogv, a társadalomban éljeuel : ők a nyilvános öletnek, a közügynek, tiszte-letboli állásoknak igen i ok Mőt szentelnek, sőt vendéglőinké kávéházaink sem ponjoszkoduak a füli tt, hogy roaz-szül volnánakj látogatva Balgaság tehát azt hinni, hogy egy n \\ kínok üzlete van, s valamely hivaU sitiik él, hogy azért hánt, háaát elbai yagolja. Sohasem áll be es oly embqr-nél, a ki tudja, hogy a rend Bok időt megkímél. Az élei megszokott hiúságainak programú jából elfog maradni egy-egy pont, dó nem szükséges, hbgy a ház kon olyaityá,\' ke-: délyessogo ezalatt szeu védjen, mert fegyelmezett éji iskolázott szollqtu többet lendíti mint a jyore kéz #s reudolni, parancsolni ludni és szabadni £ yakrán ép oly Udvüs, uiijnt a dolog maga. Egy nő,\' ki valatnjrly üzletet vezet, aanál inkább fogja háztartás sát rend »hctni; b ment liiinkább vkn kifejlesztve intelligenti íja annál képesebb lesz erro. Csekélység talán némely férfiúra nézve egy nőt eltartani s neki ait nyújtani, ml az éle- tiondás, hogy ,s falak sír kjor egy lleány nz lletik, el cbdexéből kJiftrnljMoék; k ép anyák! nemcsakj a f 15 u r növelni a hiányokról gon akarnának,\' hanénx ^mindig elült tartanák a\'niunkások erkpliiSiiog büfolypBQB elv/ nak még a 19. gzázád iiemzedéket képozt s\| inolybni ji dót pisa nöy beken alapszik fen ijzu ián ju el hko uúk öl ni ondhatják: nA Za let dia: áldvt atyáink dolkozD tk arf)ól\| mily spmttiis ali >p- jában a gyakori kik azt eszjuén jut ha\' kom siti, ile nehéz j gond meg enni i sok leá^ynjal. Ha és anyáink konkolyán gm- mi léánynevolésjünlj az élőt ati oldalára való tokiutotl ői s mily negvetendők azon el\|vok, n o lyok lányaink Bzivóbeii tirtíjlJtoduiJc, hiszik, hogy inlii szabad ékkel bírniuk, lipg\'y oly f írjanak, ki sok péu^t kert a i olyan gondolkodnak arról, mennyiI gonddal toljes evet! dobhatnának pl maguktél, baj azon kfti- ntastikus ártó erőnek re* ak sikeréi !i, s oly i -emancipi égetőt törli hanem a is alapjá idő. mé , mint a fórfia tuak mél semiui, mert niindout legyői 91581. amegyei g; A BZala megi ijülét,* és; a Duiíaj bsten szék élet baja tBzeretet ni képes. 8 SÜlöttÖl zdaság ei gázdas 4)agyar általános koft^ 12 évre 0 ikítk moly szerint. \| Az első mag tpsitó tánuiBág k(f írelkezőleg számit gkfdasági egyesül at tágjait lyandó \'dijakból koj elengedni épllet Uiztoiitás kivévén maltnoka nl Bzámltott nád éi izunl iptpzetü épület W, J#\|#-al számit fipflletoknél rjni* 9-al száiniu flpü leteknél b)\|\|gjibnij kószlot ?k, tskarjnáiny ngóvágok tüz ól, i ott galiim mi bizto niiAuiló dijjakl c) III. %j-ul szám •fjt ■ff?kAr, jlta: a biztosjtás lOghsjlndja Ilit:a biztosítási nej ii Italadk . • TiUMreJloni toijitáaoki valamint a )Agl bitítuMlápk után i aibiatuaNt^) (AINUI korlat szerűit vái Ilat\' évre dij in rl\|isát o . alj* a> \| i ofíkodt í tfffnlüc nagy i s taláa ne oly Iáin tio nofs sztó k mindéi s csa\|t lyiben tán és szili ;-iiindén i A\'Wrp. egye g> ofly lő M ürsasag két v biztosító szerződni ar általa tus bi olezi mkgu ajk ndó a Za üvetkezó pedig - nii k . után , gyárakat 51 béfi Bzázill ndpnjfé iijakbái és szes i- knél . ittzajadol tt c.hórép m. tetőgeip 20 tetőzet^ Uo\'ii r\'lleni bintoéitása, áj a] c) dijai ibály Hzorint ssl dij a a >M fi Ű rtot iii^j 41 ár ellejj lij a Hzáz gabná kA dijak t lókat is állók m« fiTklállq ikesitetlék nvákrávalóját. Ki találná laat no-yctaégynek f A mi a liastnaségos gootlomsot illeti, laiaoodntl a világról álíalánoaan, mindsnfélo íllatrób pedig killlinOion éi inkább mint va-klm foglalkozik\' Ongyilkoaaégi gondolataival, oaakhogy valami uj nemit kutais a Jog-magsastoaabb iportnak" éa yfoaoi fogja szás évig ia, mert niiro nem\'kuusa egy orn > bor, a ki meg akar — halni V Do azt jiiazoui nem fog neki I aikerfilui, miután as Ur azt mondta: „Nem aivá^om, hogy meghaljon .....\'linkeze általi" WtU Fülöp) Két sziv i (BmUly.) Fohér Honrlktftl. (Folytatéa.) Uijui fi án. Hol as ember íolyUtám yhsyfllvs mondd Ilonom, hol a férfiú, ki a ppUnatobn midén s\'nwnnynsk kapuja feinyiu^ik «\|0tw. gondolkodnék, hogy bemenjen-c va^nem^ 8 én bsnned^Uonom, idealomban, bogy kétslkedbelném ? Óh Ilon, mint homályíjUan Uikör, mint •tigártó napfény ragyogás U aseUemedaek diesé l/ájaival elöltem, s bogy lehetne benned kételkedném? t : v De lásd kedveaem: a bajéa ia mid6u cysogs Sajkájával a lengomt asáll, retteg, ka asélsaend arslkodik. £rzi, hogy nem jét várhat utána I Jierflro borall «... Mem a kétely támaeztja bonnom s vágyat isaaételve Imllbatni aserenesémst, hanem j TlmM M >»mi« t»iw—É liMHlar éaletU hUM< tárná, mm fkfikm ng\|«l»t 0—M> JtóltíbibiylWl MMM, m MMS*M bt p*a más • migmidl* tmrá >mütéUm. fíHá»m4tkm nmS ■mwiliiilwi UM tl ~ifr MSm** iMÜkal)tmnm lil nwii* tmtín \|S rmthtt Wpéywil «»i»» r nl «,fll«iŐ) t4olawtíí 8b Mm) Htt/m**-urnám a ImM\'Mliln latm m mi • bI®H m^rntm HU Ufáá — négy mllflsvlell" a pioggySsdáés slapján tokáig hű aom marad I Öl. minfi boldog vagyok moatl\' Ha, tudnám. Ilonom. Uokj élotuuimon a te oldalad mellett fygoa vándorolni; omk nevetnék éa moaolvognák a «bi« irigyaóno; do különben hsgyjuk a jüvőii foiylatámJ ól-, jUnk ogyndal a boldogító jelonuek. Vugy lehet joznn éiaéol kOvelkesl<{tnUnk as litlv-.mámor boldogító pillanatában, midiin lulkilnk a flílái aárgOmb piaskaitól megliatulwa s magaa idéa azániyain as aethos urányoival emelkedik I" „Igazad ván Edén) hagyjuk s komolv nrczu jüvöt; éljOak inkább Ifoldogitó Szoroí-műnknek I 0 Édém, hogy tudnék én csüggedni i midőn ily szerelemmel olaltetsm kü-rUl I jbe ugyebár aoba aom fog as érzelem válton! keblünkben ? Ugy-o kedyeaeifl miu-don valósul, mit ábrándos enyslgéaink kttaOtt álmodéra ?. ...]\' „Ó, azólúk magamhoz Illőivé 01, ki oly boldog, mint én]? Van-e oly asvrenoaéa oi\|i-bor a filégon, kl Ily angyélnnk\' iterolraél búja? $ wgy változhatnék ily 4rzoloiii, mely M omburl; ógí lénynek jrogiolába! emelt fal V Ersélem. moly a maunyeabol asáfina-zott ? Váltoshatik o minők égben loltl mog-vetve alapia? Fog-e változni a nsp, mog-Mminiaüiol a Imd, vltllnni adsillsgoa égbolt? Ka hogyne maradna meg aserolmem. Nézd ama asiklát, moly s tsnger kii* sepéo hatalmú fejét bússkén emeli aa ég-Mk éa ott a hullámzó ártól körülvéve, vb barokkal daesol, olloaáll u táinsdó vbiömeg-nsk épen ojyan érseimom ii, rendületlen éa okffa. — 0 kodvoaom, hidd el s ssorelem oom lOldí. Mert égliot s halandó keblében ily Kisláng, ha eaak monnyei létiysk, ínlnt oltották s ksbolbe ? \|M........1...L.....,ftL.u Ilyen é« hasonló ársdosáa késOtt vállunk el mlndlg^ymástól. Ki ■aámlálhatná mag si, boldog órtt aaáiuét. i0elysM\|\|lonom ktffébmi^ltüitomf f KOvk nam nllsnaé aasrelmBnket és \'én haasaálism mabadié\|omat, miedig valahány* ayr sssk Ülhettem Mnomnál voltam. ; :I lÉMI Ki latin vohiH ily aMreletu ia KliiAI Hokasor vannal nt tni; midiin belé\' ólnjyN, iiiogiainoi\'vór okim oly uoldogit^i bijr logdrágAhb kl egyéb ilólibál) jéldk tMlgbt\'Olfillliik oll\'ed alaót aejtoliiidk ijwí gond, féltékotiyaég kémet 11 — — ilikot émlitsek ajbaaaaui boldogaágfati Db van e ki kópoi beldog»ágot? Képűt termfaot bájait ti\|úli lyugát leveszik axftiu Ki tudná lulrni ttfdmtoljoa pillanatát, iijifi boldog \|tsroseii> 8 hogy ludnAu kpt, niolrek o hold gjifén fel a ulA Véti l lnitnlmsa •nj1 legyon.. Máj íjt orabern arlóaégl bogy as ik iMienok •ének \|nov n tél, ntó^y n As embpri ash mekebb alkolmányiii riiit logsssbb adoiui kliiijai kOst vigaszt I Ha életed (ára sjdrabalailáaodban -gv«tt\| lm Kotvos az rMloidbdl, nőni tus sírok éa asoiuoru la aioroiicaéllonaég kin (mgnak mondhatod nnresni ludas, tuart léttodi ki aseiKtotévi kaijniant j ha ninoa (álé ssót ia ejtouo miéyokliss fordulhst a s) vigsss nélkül. I^aodálsloa slk nök a sslv { sson k kin bmIoI U bslfllo nyer vigassi ia. il igyokisil tü golidoli ne báutaa még lel, ho , lol miinfii tájiaind h iiíbgjtd lelt tá atafa, ho li, bolV bri\'ij k \|>illw\|h[ k linlj li let, mftjpi ée sa\'d (jíitök, ú« aliir \|pu i l)o (éh tl Ni\'ltM az én téneúdŐ lópülut blstoditásokm 1 aé 1. mint ingyen év sngéjlélyezte ;ik. Miután a biztosító iársi Bág által jövőre nyújtható jtorábbi kedvezmények főleg a biztjigitási e zmonek minél nagyobb terjojdlésőujl üggkek, a biztosit^ társaság jaznn eietrei ha a gazdasági egyleti kO/ren űköüése mellett az üzlet csakugyan elttnytfs lendületét nyerno, a \'Záiaiiiegjyoi ga>* dasági cgyoBület tagjait még nagyabb kedvezményben is jrészesiténi hajlandó les. Minthogy eltaifrezinénvek esak a Zalaijnegyei gazdjasági agyeaület tagjait Illetik, a bizpsitatnu szándékozók novjzetee el dny bon részmül-nek, lia a Zalaiuegyjoi egy»»Uleinek tagjai, [mórt ily lainőségukbea a fent kitett kedvézuKnyeltben reaze-Hülirek; erről a megyei kOzonáé/f az-zal - órlnsittetjk, Itogv a ;Za\|amw\'yei gazdasági egyesület rendes jt&gja le-bét, miiidon feddhetijon élpta po&ár, továbbá minden mjpgycbeli küesóg vagy tptülot, — j tekintve, liogy az évi {dij. csak 5 forint az az Oi frt és hogy míg egy réssről az egyjeBll-loti. i ingnak a tüz lés jégkár elleni bii\|oBÍt\|un^Laa>eü^eAélyiezoti kedvez niéhyclijbbü.: ez lV»xeg ria pgésihen íagy jjiagy részbeajjáegtéfűl, múa-r6szf/ft\| megyei Gwlasagi cbyesllet-nok a jegyei gaidaszal elűniozüi tá-sára czéftj^k vései elős^géljjezA-sélioz i járul, — de a fazdakági egyesület által nyújtható kovámé-; nyekbuniÍB réazeslll: Hkérefík a tisztelt UOsüns^, bogy ezen kot és magán érdokek kedvező talklkomaát felhasználni, á Zaiimegyea Gagda-sági e«j yosületbo éjv rendes! tag f ya-n\'int b)lfpni, s e minőitégben a, vasion yös tűz jós jégkár oljloni uisi kcdvezniányekut \|saját ér-n folbasználai igyekézzéki UMgyei szolgabírói hivatalok, isógoki. és községi elöljáró\' lig (VIkéretnekj hogy ez ér-küzOnséggid iuogÍB\|uierttni, lAgt ijgyeVifcletbo belépAaro, minőségb(t\|)j élvezendó npvo vesméuyok mol lett a bizto-sorkenloni," a kttwrilek} tekintetéül i* flzivcBkndf^nejti ■Egersseg 1881. jul hó 22. gyei. Oasdasági e Ki/. III. k \' 4HNW ceresztes hadjáratok oki éi következményei. Éi\'tekGzéf. Irta: KOZÁBY JÓZSEF (Folyutáa.) Hofár mily mértékben látta bs 0 esak bok körmkezményeit, azt meglistárosnaal hun lehet, mert a törl/iiiolöin e \'(blott oaa nyu jlhat tökéletes folviláneilést. Igaz ugysol hog r "aM4 reményei a kereattee hadjáralol élta n«mi mentek teljeMdéabe, de mégii, nánl alái b fogjuk fejteni, naoy mértékbaa jái«l lak az áljaid befej«wíiiqCnok óhajtou éplj méi yéhea De ezt ekék akkor veassflk tmrti éiéoti lóbnn 1/ÍZUVBV! deliéi) k körjég aágok tOSuttl a\' gaz la íímvá ily zetes I qi sktatágra Z: Zala Iá Siujtihi) i tlt (A \|\| led kinta v»n vlgal ted. elvesd nfT tok ? I.J... üt I Tlisl sson. bi jii) zlltt fdl to ^fítílnit ii h^lária\|sn«áw(>Bfi méltÁsn 4ak leinti midöu IJM lonno leirn volna • a ian leérni, Ml? a fájdalomérit ólad eM kl a asénv^lóat éljj agif Mm 0 olt éu loirbL ld0 alatt itliroliak ? hl\\\\ i ns laltintu éa IlDgo .uya: (ájda litlinsa uyái mindsn so irint baiátiii — ktjsdre élysfi all bél éa í a ridtnk egyoübk, uiöit egy aastsláaok: (illlaostai magadat In b mér atinki éttllii t ni vem tl il p k e leg /iktor msi kBaétt akkor liait —; I\|\|l\| mág aiuoa ittii 11 iparkodnál t éiiyllil^of lár, kl eaak sgy vigi ossád; kOnuyilld a«é\| a Ak nem uta»itiuii I itmánya é ijerátitf m I •nyak által, melyeket k ugysHimon kOuysk ál jl lehled m^g mjiit Ingáik boldog vagy ltMlaiu taléd éa niuoa asáinotli a még él re. ia ii»lynii kinek kOnyol ia kiapad- sson. bi ju és moal dányt ny liljert aoraa: ss Jl!»l\| txbin Intik. t; II. k. ha h komnkot máa oldalról i« %)k-lcmrael ismerni lanaltuk. \| Gmveiy idejében Emój>inak niadsál1 ián Mlamaiban a hűbérrendizcr srsftal ; válj. Ea e readasert a maga vaJéaégáj róigaruan vÍMgál/uk, azt upaasiaijak,\' mz nem máa. mint katoiiu issdaurl a nmek éleiében késóbb kiial^lUgn-l a faouér gyanánt átengeded iarteaé-\' a [seoldot belyetleeitetlék > ázolnak koasT <>nnek\' alapján hadi Mtólgüjunt ká- -:t>-tték. Ennélfogva s kianU fiftéaaié ! jSaaáeaeuJegy állaimé Irndwrr^n képmtak, \| iiaefer a wiubér ur korlátlan hatahsziali^ rmilelve.í ! EliHes járult még azou termámMm tö. \|\' rekkia, hogy a kapott hűbért az iljetS o» I gának minden áron ;megtrtiuuap m\'djvl Siók-Dala nem: sokéra flrftklékenyaége ii kilejll-!-dutj. Ehhez járul, bogy egyes hfibémaakia-i taloaa annyira graríipodoti, liogv «dég etfrj nok éresték magukat a íojjöbér \'Srakloll dacioláa jme^indiláaára, f5k>g,\'V^íután cwki körlllméii) t-knéí- fogva kénysserilva vóli\|lí lürvéiiyeií hdliérek oazincatáaára, da (pta s nagrniárrfl oaztogatáa folviáa* olgymgflik [éa plsasgényedlek. Oeatuoljaak \'modf^j gyöli^o uralkodói, vagy épea ngéa\| eeik aj IgyObge uralkodóknak, rOktOu beáll h asigxb h^- mlHzer ImnyratláaS, ns általi hogj laj Imambfnj mállik azét. Hogy: ♦ joflmíM ntinji hcíulotiak a germán erfdetü birtokí«kj baui bz. á kosépkor életébffl j igen tanyáé I kiderttl.MY A ltéreaztoa liadjáralok idejébén azatf Iban vz áj\'apót a lagfoMusabb állaniokbaá nagyon ia kOl&ubOsft volt. fíleg pedig a in* moL frntjk éa angol birtokokhaO. > 1 K mUűdéai proeeaatu rajfeoláaá) a t$\|-téamemra ^máuik, mi eaak a kllvetkl^iméoyak kilnié^re aaoritkosunk. I Kl liUto volns^ bogy nctn inkább luetérazáglmri, mint Franea^praaégbao «j: lárdiil meg a korlátlan inouavchja, e ni^h n (M«záHiáx gyakori kihaláaa akadályom, est, s a játsasiÓM monarohiál (étwiiűltB, n eua< k oMa az akkdri foj^einiok (láttáit n lé^i wletihen kereettrity físeli eltévéastemi niíli <kágukst, mit pedig, a kvaásMÉyftebjs s v légi méltóaágok kost «l»íjnck laHsŰlk mor jgnn nagy tomkre báblrodlSM iöl, ntyű eaol élyelabrn n\|. mint Ulmaj- éa NéuieUir szá{, nak tayo»itő»ijrii. E toeréfs terv kivim-It-ijt ic ncéi\'zavge nem ansyiraj ak alpeai > In.iUpaBg korlátaiban mmt Iinkába,a nK \| nieti ^a nmaa nép jdlleméndi Bfl^uUlSteléav-ben iüklljlt, I A íjápék eft-e néavo nju Imtalmaa dl-lonáliáai iejteltek ki. mély a fvraaély najfjv aáginsk fpon megfflelt. Ok érették, kogyis eaámárság Itáliábnii as A uraJmukiwk véafli jiiloí tiMiö.j A» volt sj azereooa^ I«t0 á vsr int li )iA\|\|ni trónra pkkur uyMsn ép íilj luun ftVltlikal tlltetetti ijliut a oAasárira, VÍT Qerply Myaaia, 111. iV. lasmi éa suwli, miniéi thai a hierarenia herosoiul lokmiaséék. mac tfc nsndig jsk tisi"ljótek\' aa la »ljéiolf bajnokait aa nm liaikat. lak aa élet ve ioaaji Árotta kttsdOtiok Tini Dljótek 6kot I Ók uiár tul vannak s Vessélye tsu, át montsk ft terh fojekei 11... bcrtaéénrk^ uiélyöí kő- « Otvényen t paaatalstaikka) ■ msgrs tódvaj pél* jtsnsk. ss ki bátran asállvs kOsé. úiíjdon nehéaaé^en gyft» jott ki a isronból, moly, minden mindeneseire ünogérdw ill a IsmS léat és tWteletei ások MbbMI, osak amat fog bekovetkesai á ki adás [idejo, A\'«t ki \|4lyáját mlntlsB Itoi tály ilélkUl Aité tijtfitj no U»ateljéwk ttjdk liuádjátek Át I Asj elétet, mely róa^ákat igéi ss lljünak a löldl élei, msly éa eaer bi jókkal ke eaogtotati bkot a neliéa pál>a kfosdetén élotot o 1(1 tik nem iameaftek I Ntítiil tudjátok ti iliégi hbgy inimny kiaértéénea van kitéve te ombor pályáján a igy íjonj ludjAlJok njég folfogaj, hogjj mit toas BmH pAlyAtr __ Ut téiílg, Iti mint ember, (hibást^ éa tévsdvé IMi A meg \|4lyá\|ét: tfste(jé\|ek 5 ember Jvoll a miét) ilyefl aokat btlnhídotl ama liibáaért, n^elyek vow«yok lmot j véve eiubérnek kikre [még £a]nélkél Aitni m% a jjéHies mely alánk kitOSstettl III IUUI ikSvoiU uély sl lyviuok eiigedve elkövetett, miud egy S tul-vsn rajtoll nloit — kijósBuodva - cjktsté atyaként áll incllottetek 1 £: inotidtam ujat1 é sai vskksL de tre valbt 1 Jdort ue gtn dold é\| iQit, d niucs wilkaéged Uniósra! hog)] sa élijt lagelaC midén lUlflOaég arauyatigara ui éliednaa uLailísiial éltéit ege még nm jtuqpd elhinni, begy do^ágj mulandó lolioaaeé. nem thdod bsaug II remények biatetó a Rvátl _iÉ isnvédétt éa »t isewedé koréi jy\|áti, alatt( í^m lllégia otak akkor, tnidün s rsméeydt a v üó aiiaébaia (oguak (elutgai elditvd, aa dfiu a fójdi dolgok mulaudóeégét éa aaalé lkon faágát be fogog létili: megfogod tssslu a ti uáeaaak értékél beeaahii \| Máét mi kónéven.nom, i«k römbm, lm asna melvolóa bekhjp^ki ]tá 1 égsdoBUi kasdwKNt \|k aláa,)d éa iasíjdtaágtal besaauikeli alkotmány ? Tiitui ó illók, aki anskit UU,lm> ts leiül tanmjátok I I. kéfua j Ifidén as iljUkorj kjohtog napjait leni ntfflón a kohelaiib«n N remények \|k ürü itllk lakottak, é éa ia elyae gta daten vUmm lainl tl; éa Isi Mjéttkáioiw* vol KIU Ij^uvtelen megtiutttbiii hogf mll) sód m éh»A nsalihlÉa és háuy esalddtei ttja kel agyi embernek élni) Hifm tft>** latsa, kl a oaülsge* ég Ideit t vénáim * me ny#t! trónodból mindentlá\'é ss<huW>Im tek iilasal le ss etuber milliók Ckaoaáaak W lási lásáia t 0 légy k<«y«imsk irtatam, vM el I miét jmagadhos a lültlK\'l ja naalédés ee> nél 61 e itUskos séigOmb Idu jelenései alti .Haláltusa ég kOttyétOl! naitam j Mindén-Imti, ki]végtelen faiaégadsel tióeolvs Isié-sed te mnberek aaraát, kinek egyetlee aam ron ba dllnt éa tettsal világokat, M sokawr aa mbert as a»Hiae romjalts emeled, a né* gia aa oéhitaégébee magét v4l«i\| egv néHj** samba állitani meréaákeaik : 0 \|e<j«eitM itmal* uaN óhaját \| emelj lel ó haUlms<( mögéd-boa hoter.e sslv mely aunyig aeetivsdeil éa édoil anuylt és eiaitylul^bU dé1 lenaégea kOrOdbeti megekngodhs»«ék gyfl ityüriodhesaAk a mmtnyeii\|tájaugarakb4ii» melrék jrónaaed aaám»lyáról emlnte I MaH e saiv, é latensm, ill^kmtlM! véli ,e\|értl Ki ssátatylhainá <f s senv«ll tffelét Ler éa mjr^lti ktéa) ItM\'W rt ia.Uuoly • isivel ue gyűtérté velsáT riselietne el llt kinekslféa gkotrelé^ f 0 taaiv, 0 sslv be gyaiW és ülégta Vssnf-I (Fsl/t. köv,) •