Zala 1883 04 április k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	32.95 MB
Keltezés:	2010-05-25 15:06:27

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1324
Megtekintések száma:	6559
Leírás:	Zala 1883 április Zala megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 17. szám. Ili i i i f i • Nagy-Kanizsa 188a. szerdán, április 4-én. * «kttatal ftofaj fiHj ^ Wesfcelée Ujváreeháa uba. S í$. ét. IWfttto ink Kfin itn g tVl 4 fct. Negyedévre t (rt 5 haaáboe petitaar «t?ar 1 ter tsbbaaftri hirdetésnél & kr. ttétyegdij 90 kr. Áttérési • egyéb hivatalos hirdetmények 30 kr, bélyegdijoa felüt 100 esőig 1 IH* anontat unnduti Bitóért yt kr.. ZjMLAi MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITlfeAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TAETALMÜ LAP. : j / lelvü kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, aj Nagy-Kanizsai- és Délzalai takart Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. MEGJELENIK hetknkint kétszer szerdán és szombaton. X. évfolyam; I I II"l I 11III I rí.; ._\'•"[- 1 ■ Szwieaztől Iroda. Hor» a lap ml- I lemi iéttaét íHotö köalemtuyek ktUden- I d6k áajuj-utoaa 4. asám. Bérmsotsllea letelek oeak iimerl ke- I toktól fogadtatnak el. Kfeiíratok viena nem küldetnek. Wjtflttéfí detiteora 10 kr. V\' \'! 1 1 I YnP Statisztikai psodák. (T.) Egy idő óla a .Pesti Naph&w olyan borzalmas statisztikai számítások-bal ijesztgeti az ország közönségét, miszerint ba más nem, ez elegendő lesz arra, hogy a kormány a statisztikai kimutatásokat legkomolyabban vegye, és vagy ne adjon semmi kimutatást, vagy ha] ád, tehát az a kimutatás, ha egészen hitteles nem lesz it, ami bizonyos dolgoknál lehetetlen, de legalább olyan legyen, hogy ne lehessen belőle absurdumokat ki sftfini, mint amily abszurdumokat a „Pesti Napló" termelési statisztikánkból ki sflt Sót a .Pesti Napló-"nak valóban az a bogara támadt, hogy a kimutatásokat azonképen kommentálj^, hogy hanyatt esik tőlís a közönség. A pultkor ugyanis azt; bizionyitg&tta, hogy Magyarországban <jf földbirtokos több adót likét mint amennyi jövedelme van (1) ami oly absvrdnm beszéd, hogy már elsó pillanatra kacsag-hatna \'rajta az ember, és azért még is akad aki elhiszi; most pedig azt bizonyítja, hogy Magyarország földje kevesebbet perein, mint amennyire (I) az ország lakosságának szüksége van. És ezt statisztikai adatokkal bizonyítja. Termelési statisztikánkból (!) kimutatja ugyan is, hogy hány millió bectoliter gabonánk terem, hogy hány lakosa van az Országnak, hogy hány bectoliter gabona vitetik ki, amiből aztán ki sül: hogy snmma summárum eszünk is meg nem is, és, hogy valóságos istencsodája, hogy mégis élünk! Ami persze, a .Napló\' statisztikája szerint igazán bámulatos doJog is. De hát \'persze, sz anya könyvek után ki lehet mutatni a lelkek szárnál, és pedig annyira amennyire pontosan, ámde, hogy termelési statisztikánk egy hajító fát nem ér, azt a BP. N.u statisztikája bizonyitja be legjobbsn. Mert hát mire van alapítva a mi termelési statisztikánk ? Arra; hogy kö-r ü l-b e l fl l hány hold lehet bevetve vldékenfcint, éa egy\' hold hány magot termelt vidékenkint; amely körttl-belül való statisztika felesleget tájékozásul megjárja, de ha valaki eléveszi a lakosok számát, és most már kiakarja ssámitani, hogy hány szem bura esik ebből egy-egy lélekre, — akkor aztán olyan furcsa eredményre jöhet, mint a milyenre a .Napló" statisztikája jött: hocy t, i Magyarországban levegőből kell élni az embereknek. Nsgy fogadást lehetne nyerni, hogy Magyarországban legalább Is 30-tel több gabona terem, mint a mennyi statisztikailag ki van mutatva. Hát na most már ezt a 30 leszámítjuk és leszámítjuk a kivitelt,hát a mí az ország élelmezésére marad, az bizony édes kevés leend, sa aP. N." statisztikájával magunk is abba a bámulatba esQnk: hogy lehet igy megélni? És csodálatos dolognak tűnik fel, hogy nem hslva ébredtnk föl naponta. Ámde ha tekintetbe vesszük, hogy s termés sobs sara a birtokok évi termése szerint, hanem mindig vidéki átlag szerint vétetik föl, azonnal rá jöhetünk a csoda forrásárs, hogy t. i. itt nsgy diferenczlák állhatnak elő a termelés és a Iskosság számánsk kimutatásai között, és ha tekintetbe jveaszflk, hogy Magyarországból sók oly gsbons vitetik ki, mely később az olcsóbb romániai gabonával, sőt részben orosz gsbonávai is j>Ő tol tátik, s hogy kereskedőink ily természetű forgalmat, még pedig nem megvetendő mennyiségben idéznek elő, tehát azonnal elő fii a másik csoda megfejtése; hogy ime Msgysrorstágban még is meg tudnak élni sz emberek. Hát esenképen vagyunk a statisztikai kimutatásokksl ijí, hogy t. i. az aki azokat nem érti, ajvagy egyoldalúan fogja föl, elrémül: vájjon hogy élhetünk meg azoa az uton holtig? Míg ha a dolgot töviről hegyire kutatja, hát lassan lassan kisül után, hogy nem egészsn olyan fekete tehát az fljijdög sem, mint a milyenre festik. És igylja „P. N.\' szíves figyelmébe ajánljuk^ hogy statisztikai kimutatásaival ne akatjon detto párt manővereket csinálni, ntátjt igy aztán csakugyan oda jutunk, hogy; még akkor sem adhatunk hitelt egymásnak, ha imádkosunk. < Mailáth György. (A gy ás* ünnep.) Az országos gyász a nagy magyar főnr elhunyta fölött imposans kifejezést nyert aaon magasztos, gyásxünnepben, melylyel az elhunyt holttetemének a végtisztességet megadták\', mielőtt a koporsó a Zsvari családi slrboltbaü való eltakaríttatás végett az lindőbázba vitetett Megizámlálhatlano! majdnem azon koszorúk, melyek egyesek, testületek és városok részéről küldetlek a ravatalra, mely a nagy közönség Részéről márerius 31-én délelőtt 10—12-íg volt megszemlélhető ; azonban már jőval 10 őrá előtt oly nagy tömegben lepte el a közönség s palota előtti tért, hogy a kapunál álló readórök már fél tízkor bocsátották be a közönséget csoportonldnt, a a közön- j ség folyton növekedette Es egy óráig tartott. Két órakor délután egéss karavánok indaltak Budára, hogy a megható Qnaepen jelen lehessenek. Az idő is igen szép volt. A láncshidoo, a propellereken I egymásután hulló mzbtjt át a nép Bu-\| dára, ép oly óriáai ijvolt a forgalom a aikiópj A beuentelééi körül valő rend fenntartására Thaift Elek főkspitány vezetése alatt 40 loVaa és 160 gyalog-rendőr volt kirendelj. A disztért, hol a halottas ház (Btttbáfliyi palota), áll, mozgói koalátokkal zárták el a rendőrök, s ezen térre csak a \| küldöttségek tagjai a sajtó képviselői élj azok juthattak, kik belépő jegygyei bírtak. A ravatalra küldött koszorúk nagy része a feketével bevont elfogadó teremben volt élhelyezve. Sajátságos ellentétet képesjek ez élénk i üde, fris illatos virágok] a fekete faladhoz. Innen egy ajtó az elhunyt dolgozószobájába nyílik, és Itt volt fölállítva a ravatal. A ravatal körül karos gyertyatartokban 50 szál itearin gjwrtya égett. A ravatal körül déli növényekből egész kis berek volt képezve. A koporsón a oaládUgok: az Öz-vsgy és sí elhunyt gyeipekeinek koszorúi valtak elhelyezve. A koporsó két oldalán v< Itak a főrendiház, a képviselőház, s\| tutiakadémiai a Kisfalady-tár-saság, Jól wf főherceg, Kob\'urg Lujza herczegnőJ Péchy Tamás/- a kir. tábla, a kurija, j . budapesti ügyvédi kamara, a budapesti törvényszékek és bíróságok, és gr. Cqáky László koszorúi. Ezeken kivQl még számós koszorú jrolt e teremben. KevéUl három óra előtt, gyüte: kezni kezdett a közönség, A küldöttségek egymást érték. Először a -főváros küldöttsége érkezett meg; utánns s főrendiház küldöttsége Czfráky János gróffsl élén, fekete díszruhában; a képviselőház tagjai Pécoy Tamás élnök vezetése mellett; a Kisfaludy-társaság; az igaziág-ügyminiszterium; a kjr. kúria; a budapesti kir. Ítélőtábla; \| a budapesti kir. törvényszék tagjai; a büntető töhrszék tagjai; a kir. kéresk. és váltótörvény-szék ; a budapesti ügyv. kamara t a főhad párancsnokság\|; a főváros törvényhatósága; a pestvidéki kir. törvényszék; a képzőművészeti társulat; a nemzeti szioház; a budapesti kir. főügyészség. Küldöttséggel voltak még képviselve: Fehérmegye közönsége ; a bpssti keresk. testület; jPées városa; Baranya-megye ; a pécsi kir. közjegyzői kamara; a szt. István tár^alat; a budapesti tut-véregyetem ifjúsága. — Ezenkívül számos egyesek, a magas méltóságok él nevezetességek közül. Háromnegyed báromkor érkezett meg Mondel bárd a király főhadsegéde, mint a; kifáíy képviselője, ki bevárta József fóherczegei a kapu előtt, kii öt perczczel később érkezett meg, Mailáth Gjörgy Esztergommegye főispánja által fogadtatva, József fóherczeg résnétét fejezte ki i a gyászoló czaládhoz vezet-1 tette magát. Négy órakor! kezdődött a beszerelés szertartása, melyet Simor berastg-primáb végzett disxes egyházi öltönyében fényes segédlettel, melyet Hornig Ihr. czimzottís püspök, {Pellet ksnonok, Oselki és Masiloghy prépostok, Márkus Gyjula papnöveldéi kormányzó, Bogisich vár-plebános, Dr. Kanyorszky György egyet, taéái, Séda Ernő primási ceremomáríus, Eeiner Alajos primási irodai igazgatóéi nyq)cz papnövendétr képezett. . A boszentelósi szertartás megható volt. A latin zsolttrokat a nemzetiwin-ház énei-karának jelenlevő tagjai énekeltél, azután a hsrezegprimás besssstslte s holttestet s a boldogult lelki üdvéért msgysra) Miatyánkot mondott el. Eszel a szertsNás véget ért. »t Zala44 tározója. Német ktfltfikből. Hol? (fluine uio>«Ő d«iaibél.) Hol találom, — fáradt rándor, £gj koron najd oyugtomet ? j FáJmák «>att délben, vgj « Rajna mellett kára alatt ? Tán a piMatáa idegen kés Ám egykor síromat ? Vagy a motase tenger pariján Nyögnöm a fövénj alatt ? Jatao «ge környez engem Itt vagy ott, bárból rágtok, fi lámpák gyanánt tündököluek FStói lem a csillagok. Tini 4m iada (iei»Bidff AJmáwy gt6M.) A Iflraa in vagy é$ éa as írnia, EriM áJim ti nélkülem j 8 éa aéfltsM rm-gr* mMt É* rimlgaéak kWfMSL legyek bár éWaefc ékm » mjthk IwMÜng és, te MUm, amalw, évas meg aagi A Mm ts vagy, aa iséa ésu tm J4I imémm . * (Hmm Tivadar) j/A taéim, fcogy Mm afflssk wmf passw. Jfc tmhéf kmti »aMK hAá ÉW II U n, A kés, a melyeo e«Bog aaemem Elárulja tájdalmadat . . . S hogy álomtalan éjeken Beteg saiv var a kés alatt. ff. M. A cremonai hegedd. — Kg-j ráa iauwikui itás. — QyőaySrü aogusatui mi volt — ba nem oaaJódom J 841-ban, midőo sgy hagyi kirándoláatől viMsatérrs a hamburgi vár-bagysn találtam magamat A nap éppen 1 •mentben veit és a begyek kötött ksais •ItSnai, és Utas mnmmmrt éppen elforditAm aa elbIrSlí látványléJ, midfin asfetaasagén* hangok Btötték msg íaloimet. A felsőbb begyiejtőn, sgy slvirágsott jásmiabokor mögött feküdtem a ifiben; a valótzinUÍeg aaért hitte aa éppen a várba gyet látogató két ksdvsa iiju leány, 14 és 11 évsssk, hogy egyedül vasnak és én a következő párb«aédet bsJigathatám. Jpm alrsgsdőisg asép sa, Máris ? \'— mondás kettő köadl ss idöeebbik, egy nvu-iánk fekete aaemfl aaéoség, ifiabb nővérébss egy gyengéd baiváay ieánvkáboa, ki sogsm MuriJlo angyaJfejeire emlékaatetett. — Ub 1 De azeretnék ^ombanlan maradni I Ily asép nem volt sem Angol, sem Franesia, asm Bpanyolaianéghan* .Keksd ugyan igaand vsa Tsrssa, — monda a ksdvas angyali fej, fit nagyon, na gyes asép minden, éa ss utoliő 8 nsp ő[a már sokkal jobbstt érssm magamat. A iő levsfl a Bajna mellett éa a sompás vidék jél kalittak reám. De »égi» vlaasarágyődom sslléleMsmra, a ktdvss jBaviglianobaT" As a toké aüvakaál klsybi lábadt a had vas leány, ki ttjdatea* irgalsMsáfbnn ívsdksMb Métd mák. mát ismét ém MsrietlaJ — mondd as Mf»k nővér ftflf msgijsdvi, ftóg MteWayálsg, a sW lateyt keWére asoritva. ~ Hiaaen Lat jnyolss hét mulvs otthon lésas. Két hoaaaú eastendeíg slvíasltűk, vágyódtunk bass, a nem hittük, fiogy u örökké tartő boaaaú időt! ólviaeljük sa mOlt, majdnem ss slulasáa előtti utolsó pillanatban airni akaras? nÉn nagyon la aggŐdom, aokogott as ifjabb, aat biaasm, hogyi a honvágy meg-•miast* Te kadvea gyermek vagy, Marietta, nyugtatá maa a nflrér; aa én kadvamért sl* fogod nyomni fájdalmadat I Néad, aagyon ■aganai m-i tana, ka n kflaflaaég . . . J „liallgaaa, as iatesirt Tsrssa," kiáll* Mária a MrieJen ij^éelam minden majdnem klnyek nélksl. A ktMjpaég aoka aa tegyen nekem aaemrrbáayáat. £gy darabig hallgattak a ntvérsk. A nap egéaain eltűnt, a a vidék liáttsrs jködbs burkolódott. Jer Marietta I monjlá ss ídőasbalk, aa aati levegő ártani fog nősed. Egymáaaal karon fokva. hallgatva mentek le a várhegyről, nemTsejtve, hogy valaki követi őket, kTbsaséJgs^éatfkst kibslltfatá, » ki aaivébea mélyen megindulva, tudtrf asS-rstti volna, minő tskintéttsl kellett lenniük a kösönaégra. A vároa utesáit eaajkhamar elértik. Néad eaak Teresal mondá as sngysl fejsoake^ ott a kirakatban egy báría van. Ép a nő vérekhas, mihelyt a váróit ei> értOk, annyira köailedtim, hogy beasélgeté-aükből egy aaó lom derülhette ki figyel memeL Valóban Mária — [;viasonkása idősebb, hegedik ia vannak Itt. Lépjünk köselebh Kgy kin boltoeaaa volt es, melyet nagyoa fél iamsrtam, » melynek két jelen téatslsn ablakkirakatábao, pamut, iróeaaköa, rövidáruk éa senai aaerak tsatÖi rendetlen-légben Öaass viaaaa hevertek. Uder éa Kálmán N. folt s oaég. As előbbi már arsdetüsg la karsaksdő volt, — a második ásoabsn a mdvéaaetnek akará magát aasnialai éa évek folytán valóban a frankfurti arfiohási senbkar isgaágáig vitte fal. Musaikua volt. í^ássdik bagedda; félre-iamsrt lápgéas: míg végre türelmének fonala slasakadt él o ety anlp rcggalsn buoaut vett a karmeateriol éa \|á mővéaai pályáiéi agyaránt Sejteimsim, bsgy s két leány talán aa éppen Frsnkfurtban sasjajplö máJovartáras-latnak, vagy a Wieabádeoi udvari opera ballsttsatllstének tagjai H eaak hamar os-réasskaik tflsXak fel. Ba ellen már ak í kereaeüen elegána ooatnmcfük ia aaélt. Inkább valsaoiy gasdag touríata eaalád tagjainak tartittam volna, Ba a Miijabbik asm Sávig-liaait meaditta volna \|basá\|áaak, hanem BirmissiasMl vagy Bptjbsaí a ha béaaJ-maa táifalgáauk kwben js végaetsa asó; kSaflcaég asm ily Jslsntéisey módoa ejtletett volna ki, nem láfjUfam vslsa ialtlaét a léáayokea. De - alőkeH eUunek Htkák a Sdsa sadklt. 1 Imáay aMN Mit kagyjam magamat kinosw, mondá Kálmán stoisua nytigmoanmal eddigi eolle-gáiiios, apkkal kényslmeaabb életet asereshstek magamnak;lós metil, mint egyeneeen báty. jáboa a boltba. £a utóbbi lárti karokkal fogadta Őt éa a kDityv niallé üJtalte, 9 pédig aa üalet külaŐ viaaonyaji k^aalÁ. De Kálmán mjodjárt belépésekor mondá Izidornak. Baliod-e, a mfivéasstet hütlianttl sl sem bagyom. Esenlul aeneasereket ia tart* aunk Iswflskhan. Iaidor «t\' ia megtetU öeaeaénak. Mikor 1 két nővér mellett elhaladtam, a fiatslabbltgéissafeUelksejljvs ttoodá: Btao-nyoiutn Creménai hegedül Tsissai Lépjünk be. £a .Valóban ÓítarnUi kegsdo roll, malv-lyet Kálmán IrüvidMffvel Laalstl mint ramea-darsbot a kirakatba tstU \| h a boltba felem Uaklmwwí intett tsm d\' liléi aáli" M laídornak éá fSre állattam, ben helyt aljak a belépő aé-réreknek. Mit tetaaik váaarolni l — kérdé laiáer tsolgáláUgAassa, éa tők éa gombok után nyplt Totuiítákjaak aa ily; dolgokra mindig aajlk-légük vak. Mea^tarjok aéaai aat a hegedűt, mely as-\'ablak^natban van, — mondá ss Sri* gebbik nővér, a laláo meg ia veaaafik. Talán kis fivérek van, ki begedfbi tanul, — mondá Ismer, akkor agéas olsaót kaphat, darabja & tallér. Nem, nem, — moadá Marietta, éppen aat sksr juk látni, mtij olt a asögletbea vna. As Önnek drága Isaa, kiaaaaao^Mm, mondá Iaidor, atyailag aaítitva. Tudja-e la. bogy aa rgy kitca ? Mit moadok kiaea r Vétek ss, -Kálmántól, begy annyi pénat adott egv éoaka hegedűért. Baek aa oberiaadiak lókkal jobbak,^ Megmutsbsm ? öt tallér darabja egéeaen nj m vüröare másolva 1 Jer Marietts, njondá Tsrssa (Óraimat-lenül, — menjünk. lateoem, hát maradjanak, maradjanak 1 Miért akarnak elmosni; majd a Kálmán megmulatja aat a hagMU. Éa Kálmánt iiivtk Míg rá jött, félig örülve, félis bonmaaa, a n{Bvéreks\| gyanúi aaódáíkoeáaaai maaalélvs, mosdá j aobasem kiltma volna, bsgy KMwfrn mrgnyarjs a fogadáa^ mikor annyit sdott a hagedüért éa aat mfadám neki, bogy SMf-hagyta magát oaalai. Oa t aseattl saküdölt \' ogy üyst oaak olyas mfvéas képsa mw-itélni, mint fi. As a köaben bsMpett Kálmán sasnaal átlakinté a belysstst, M fivérét fthetolá, nekem inteti, a a nővérek előtt miiavna meghajolt. Aa I pillanata slérkaasU. i. Önök látni akarják a remek darabot f kérdésé éa fbieletet ba asm várva, lagatetiaágbaa a kirakat falé fiarddt. Nagyon drága, Jnaiyon dráma, de eaak Mgaaják mm # ■ - „ gslva a higoMi, bsamaa Wjng » wfta t rtio&U Msm olyan aa kkS> - mmt ss orgona hangba f L i ImnlilM alatt * család férfi 41 Wm^Á^ KvÉU w féhorteegen H M—ánl lÉift kivti jeUavoUak még I kattattne mehában. HayaaM Lajos HWwmk, lüiiÉRi %«ta gr., Fn)érváry \|(i, Qéelskiia Oyafcy kr. Ctlráky JlM gráf, Tkn Kálmán sin. elnök, tNfcrt Itt Paalar miiussterek él Péchy Tiak A MNt t képzelhető legimposan-11M valt Á merre t msnet vonulandó falt, • mindenütt roppant embertömegek valtak felállítva. Magán t láncahidon a a gyaloglók utjain ezernyi ember állt, a Darottj a-ntcza torkolatánál teljesen lehe-\' tetlenné vált a közlekedés. A váori bonlevárdon pedig oly roppant volt a tömeg, hogy a főnt sarkától ai eattrák illamvasnt indóbárátg 60000 embert lehetett látni egy óriás, nydssgó testben. Sok palotán fekete zászlók lobogtak. — A g)á«xkocait, bat fényes swisxámn fekete Btrucxtollakűt rengető aaögló vonta. A család kossoraitól alig látszó sötétzöld aranyos éreakoporsón ezflst kereszt áll, két oldalt pedig a székhelyi Mailáth-család színekben rsgyogó ósi czimerei. Közvetlen a koporsó után az országbíró fiai mentek. Hölgyek nem vettek részt a menetben. Az nrak mind gyalog mentek egén az osztrák államvasntig. A pályaudvarban b. Hornig Károly czimzetes pflspök újra beszentelte a\\ koporsót, inig a nemzeti színház énekkari as „In para-dhum»"ot énekelte. A koporsót szntán egy ládába szögezve a vaggonba helyezték el. Azntán a vaggont ólompecséttel lezárták. Itt a család tagjainak újra réezvétét fejezte ki József fóbercseg, azntán kocsiba Olt és távozott, ugyanekkor vált el a családtól a király képviselőije is M o n d e 1 • báró, T i s ka Kálmán és mások. Este 9 óra után ismét megérkezett a család az osztrák államvasutak pálya-tdvarába, és fél tiz előtt pár perczczel a Bécsbe menő gyorsvonatra scállottsk, mely a bs\'ottat is msgával vitte, és korán reggel érkezik meg Pozsonyba. Gróf Mailátb Kálmán a „Preaburger Zeitung" ápril 1. aaAmában a kövstkesö nyilatkoaatot teszi köasé: A legmélyebb méltatlanaág érsetével nlruUm a gyanúsításokat, melyek néhány lapban a Mailálh György oraságbirón elkövetett gyalázatos orgyilkosság alkalmából ellenem • fór attak. E jyauuutások szerint, e rettentő gaatett erköloai esetsÖjs vagy bflorésnese én volnék, ót boaasuvágy vitt vbléa erre. As oegyilkeeeág gyáuaág év nekem még soka sem hátylikfa a^hnnae gyMar ságet. Ua én vérea Waaaut akartam Tolni veaei ae Oreeágbirén, nagyon könnyű lett volna nekem vagy It, vagy valamelyik fiát jMoly elébe kéuyeeerlteni. Hegy én eee> gény vegyek, ae még Makit sem jogotil tol arra, hogy engem aa oigyilkoeaág sláva léeágára képsenek tarteon; és ép aaegénf aé gemnek kellett volna engem a* ellen a gyanúsítás ellen, védeni, mintha bosatu vágyón én (Betem volna ki a bttn tervét Aa ágyilkoeókai én fogadtam volna £81. Mert mily öeeseget kell vala fizetni annak, a ki alig temélheitve; bogy aikerűl a büntet? igaaaég elöl meuekülni, egy barmadik érdekében oly btlnt követ eU mely a köavetlen tettoat a bitó köeel biláj tálával fenyegeti. Qyaláast, igy gynasailanl a ssegén> céget. A beoeflletoeeég nem kiVáltt aégoe tulajdona a gasdagaágnak. Vannak dúl gaaem berek ée beoaflletes laegények. A valódi tényálláaaal totjoien ollonlW adat aa, bogy én a meggyilkolttal örökOaödéai pört folytattam ée eet a pört olvasztottam! Én eem vele, aem gyermekei vel aoha Sem álltam telpereei viiaonyban, eeért a oíftlAd ifjabb ágával nem bon aam veeaihettem pbrtj Vájjon aa oreaágbiró követett-e el ellenem igaaeágtalanaágot vagy eem, aauem tartoaik ide, a byilvánoeaág fóruma elé, Tény, bogy mi ép a legutóbbi időben baráti eágoe viszonyban állottunk, ée én itt foj eeonyban fia György látogatását fogadtam ée ettől leveleket kaptam. Oaaláduukban titkok ninoaenek. Mert apám éa nővérem tragikus vége okaival együtt nem titok. A dolog nyiije aa, bogy a oealádtól melynek vegyona milliókra mont, nem birtam 5000 frtyt kikérni, hogy kelte-jöket megmentaem. Ifivel a viasonyok márie oly \'eok gonoaa hireoé\'re adtak okot, as egéan ügyet köaelebb rflvkl broobureben fogom köatudomáera bonni. Poeeony, máres. 81. 1883. Sükkthfi gróf Mn\'dth Kálmán Jótnf. 4887. n.L 1888. Törvényhatósági Ugy. \| j ■ i/ Zalavármegye flSinpAn\|At^1. Hirdetmény. A megyék háztartásáról szóló 1888 évi XV. t. ci. 16 §-a rendelkezéséhez képest, az ezen törvén) ben az egyes megyékre uézve meghatározott javadalmazási Összegekre vonatkozó kimutatás alapján, a megyének járások szerinti beosztása, valamint a tisztviselők-, a segéd-, kezelő és szolgsszemélyzet számának ét- illetményeinek meghatározása iránt tvbatósági szabályrendelet lévén alkotandó, a nagyméltóságú belügy min az érintett szabályrendelet elkészítése tárgyában f. évi márczins 22-én 18281. sst álaU ételi renéeleto Zalsme- gV« tlMI\|lí hiwdiaága fnlnó J&tti M dp+ilit ál U én J. «. jy Árukor Zila-Egjfeisxegeu sf megyeház\'njgy termé ■ i ben nndkísftji \| kiözgjült^ t: fog tartani, melynek tükétes U\'gyát a fest idézett törvény ;a:a\|jján itlkotandx wiibáltreude-let clkészitéie és nagyméltóságú1 m. kir. BélQgyuiiníulteriuilin-nk f. évi ir.áTczins 22-éu 18841 Bzáiili alatt az m urára és káros kitolhgyukte üé«ye életbe lépé törvény érieltuóks a korcsmai lii(ol. iránt alkpUnttó .Bznp&lyrmtdelct tárgyában kibocsátiá körreMdelete,1 i— lyófero a Nagy Kanizsa várpa i. iQleién átVon.ulü Pées-vsrsidi államnhaakastnik kongó téglával Mdtt -kfópitéw iránt a városi képviseld tcftíilct /részéről kötött .szerződés jé vábsgy áss képezvén, erról a tvha* tóaági bizottság lúgjai tisztelettel értesit-tetnek s az agy kiyáió fuuto^ágáuál fogva szíves rószvótolre felkéretuek. v Kelt Zala-E^erszcgen. 1883. évi márczius! 29 ón. Qlavina Lajos s k. (Ölipán. KUlönfélék. X ttáper nap ootávéjs. Simon Qábor várovnnk egyik legnépraerdbb a áita lánoiau eaSretelt Qgyvélljo aa idéq iiH^y bélre eeett névnapjának évfordulóját aui.ak uyol-etedén U\|la m»\'g . kédélyea veoaorávAl a koronában, melyen igen ixép ixAmu a vá!o> gatott tánadjg vett réaat. Stukái ámrint Tuboly Viktor mondott aikerfllt vfrea fel-kOaaön\'ót, laa^nkivűl Kováéi Béla mondoit egy igen ; eaég> beeafiaa axellemU toeaeto\'. 8ealóky aenetáraulata jól ée kitartóan ját-eaott, Ssigrita vend^glöa pedig igen ialetee vaoeorát éa jé borokat aeolgáltatott ki. A vidám táraaiég éjjeli 8 óráig maradt együtt. X (Márle.) A „Btulapesti Hírlap" mult heti báirom asámában „Marié" ctim alatt egy M\|ép\| novo lát köslött Piikiil Viktor.• tollából. Aj nagyreményű fiatal írótól as év folytán kujltiljiink kél táresát, nt>«lyek nép tohoiai\'gr/51, taiiuakodtak., Hogy nom ca!óa-tünk-a \'fiival Imii bor lohola^gébcn, ki a uiult évben tetto ló itt aa éretiaégit, a1 moat e tanévben inonl felsőbb tanulmányokra, mutatja a liudimeali Hírlap aa«rke«alújé^ak meleg ajánláaa. melylyel a novella köaléeét beveseti. —J Av elaö uép aikor után őszintén gratuláluns a {laéplelietaégU ifjúnak a aa 5 derék axQleino\|c. küi^ftkfd ée ft i á»nli alán vágre ntbao tui« áikgyaiok. Ötaaéa léjrfi, kááiaáa Aí éa átka gyermak indult et asiuj wtlaoQbaJ Bukó r aa InláM mraeaa mfredJ el SUfldlf í-jjj i \|M uutá« után. Minél joblján edünk a mi j yar katárboa, a bevándortyk i* 4°aál jobban lelje ttl moat, a pínek, 1 mely ^kQldö\|taé\|tte! Irvendenik. BAgi óbejtáafik úkor ilagyaromágba kk)l-k batárit /•(félkor érik el\', nem v«lt a batóeágoklial ■emaúnemű öee i lltkösiae, daosára, bogy áa IgyMSiHnywal lem vették igény be. A badikí álldmávliUj aa a lomáaíönük kéiéaére nébájny •aaaidárt rendelM c ki, de as eurnyi íjép nörorrc iem úrirta meg a jóréndet. Caiín-íjnaén m^ndea zBjvar nélkül ment végbe\' a beasálláa1 ée aa inon aem történt apmmine^nU naniaavaráa. \'As jelaö éjjel nem vok nagyon I ideg ; si nflk éa gyermekek fUtQtt vaepafi HooHikbun utaatav ée eemminemQ paneléra úenj velliok. 8aaniaolón Udeaealb/ b»re^eg el tis gyermekéit nek meleg tejel adatott, Stiijben pedig bért oastottal ki a bevándorló ujiaiok köst. Egj Ráncs Antal nevü 77 évc« »KgMváft daoiáPé betegaégének, erőnek oíe-jWl oliiidult a mbbi utaaokkal. Hiába inoi d-iák\|ueki\| bogy ki ut fáradalmai még inkább .diedU}ríU a veaiuyék lobot rá nésve. Az aggMty<\|u mindjg. caak ut válaszolta, bogy olmdgj\': lia ueuj j filhet Magyaroraságon, legalább migbalni akar as édea haza földén A BijogjényJbukovii el teetvér e kivánaága aem HiMlliétett. ^M Jd\' IHjltt kiaanved»tt. Ceön-d«ja Uugjalomma .Italt meg. Holttestét 8trijbeu a hllWgi köse; közbejöttével vette át jatt (iljojuáelijuylL Jü esd6 altakaritáaának költfé-g<iré a k(lldötta< gl pénzt adott át as állomáa-fónökheU.; A be ál eaet inoglintoUa Ikc»U letM oaéflgókat, a kik \| el voltak kéasötVe ai\|si boáy aa ü el; Rános Antal meghal, a igy pa aa uiaaol liangulalál aem aav«rta mng nagy mértékben Uajnali öt órakor Hornon-nAra érnpk a bovindorl^k, a bol vendég-Wtö fbgadtiatáa Irár ipájok A pép valódi leik gyki uraság\'a A BÜecynéaek. Frankfurtéi Albe<t Péoardl elj«gyeato a kedvea ltéoaei Saidonia k. a. LetényérÖl. — 3toiubcrger ResaÖ Lepaényböl Sonnenborg Jo«<fa k, a. Caák-tornyáról. { Q A Iliik o« inni magyarok hsistele^ltéav. Gbyrov, máros. 31 Annyi \' anni kani re ívd kö{ följt Ordf edénol vár k, nbgy vég mikor érkeaik meg Ma r4ge ifja egyaránt örvend re itthon leasnekJ — Ajllv tuoa köaiöuet A nagy-»ni kiíjdcdi ewlö egyealllet aorajátékpt sÖ jbisottaá [ános (olylntólng ujabb a hozji felQlfis itmek, illetőleg sdakosáacjk ik be:1 Porlicli Ferenci Módor 60 1cjr. Ssapáry Gvulánö Bpeat 1 írt. Deutaoli Ád ám Póoa 1 l\'i i. Berger Izidor Bpeat filO Hyéionimi Kéráylé Bpeat 1 írt. Quder Fűi pl. Bélyo 50 kr. Qoldberger Albert Nagjy.Bajom Ifri Onody Gi 2 S, Leak Káin öoody Gósa Tiaaa-CasU\|r Fábri Jébol Dobsina 1 frt. Böelr-tj Emma Taakony 2 frt Stemmer ánné N.-KaiizU 2 frt. Caertán Károly BagH 2; frt Piitéj £lek kr. liásf. Tata I frt pü kr. Myiiramegye alispánja 60 kr, swick-D.eya grófné 1 frt. Gróf Zichy Bélai Lengyeltóti 21 frt. Hirsobel Easter déviU 1 frt. Fiumei kenakedelmi kamara L, írt. Ititler Jánoal (jroabáxa 1 frt. Pogány Ödönné Urme.0 1 iH 50 kr. Bárány Déneé Boglár 2 frt. Luuwikh Karolina Bpeat <1 frt. ösv. Klausál Qánoitté Bpeat 1 frt. Danielik . János pllapök Egtrlö frt, Zámory Kálmán orsa. jcépv. Bpeatji frt llsresfelder Dianóra Bpest 60 kr. Ifléebáay JkJ kr. bál/. Keeakamét 1 frt ösv. grf Bxapáry Fer^oÍRié Bpo^j 6 frt] Bapocb Gyula O^véd Hnr Kaníaaa f irC Horválb Fetenl kr. kési Kyitra ( frt) Dr. Liaat Ferenes. Bpeat I frt Bieea ffamip Bpepl I frt. OiSMaee, tg frt. KtObbívél 805 frt 82 kr, melyéri a brkotuáf novlbon bájáV körSni>lrmet pyílvánitom/ Nagy Bífinitt\'s, márea. 80. 1883. 8om$ick Urinct bkotlaági elnök éa pénstároek. — Aa •raaágoe kiállitáiról nöló törvény oaikk aserínt a budapesti kiállítás befejestéig, ás oraság bármely réesébea or-•ságoe ípsrkiállitáa általában nem, vidéki , vagy réaalegea íparkiállitáa pedig otak a kormány engedélye mellett rendeabetö. A keroakedelem- éa iparügyi miniaster a t, esikk végrelisjlására irányuló íeibataliuaaáa bél kifolyólág valamennyi törvény vbatóeágot felki\'te a törvény ebbeli intéakedéeére, hogy törvény hal ói jig a területén ornágoa jelleg ti iparkiállHásnk rendeséit akadályossa meg, vidéki vagy réaalegee ,parkiáUitáaok Mrve-aéae ejelén j pedig a rendeaöeéget utasítsa; bogy kiállitái engdélyeséae\' végett a fötd-miveléa-,\' ipar- éa kereakedolomUgyi minias-terbea forduljanak. — ▲ kl vértauaknl aaálirtott. Aradon a minap balt meg Petroyiea, aa a ki egy aötét éjjel aj. aradi vár aáosaaí kötelében m«jgjli1en< átokkal, kik a üaenhárom vértanú ko1i\|otét lopva acálliiotiák el a bitófa árnyából. Oeraovioa Péternek asolgá-latában állott • ura paranoiára jött teljaai-teni a aaomojru ssálliláat. Damjaniesot a még egy vérauntáraát aaekerére tév« aebea vág-tatáaban vitték a vér\'Kunság által magasoméit bullákat e: paeaai cidbbo e ott helyezték Őket QrÖk ii) ugalomra. A gyáasoa éjtanuját baldokláaa elölt meglátogatta egy aradi fiatal emlief, ki éiUekéa j^yceteket AMitott ü»-ro a beteg elöaéáaaiból a egynerammd lerajzolta a vartar.ui aitt ia. EgyaaerO, kopott fakereaat \|olöli est a a koraestet ia aaegény mankáa emberek fillfreibölillitották oda. As a hely, bol ily iélekuáutó elliag) atoliságbRii van a baaafiak asodt airja, gr. Káról) i Téor birtokán belül eiik, ki egyike a legvsgyonoaabb ariaatokratáinuuk. — fáigyé-alnflaaUkn. A Aevue Scienlifiqae Ifjgnjsbb asámában a következő érdekee adatét olvaakuk:\'Iodiát>an easteu-dÖnkint körölbelöl 20,000 ember leas kígyó-msrái áldozatává. 1880-ban megöltek 212,770 kígyói, m\'ljnkéH a kormány mindöaaote 15,000 íitot (II, 668 rúpiát) fisotetU As éazaknyugati laitományokbea kölön badcaa-pal alakult, mpty kizárólag kígyé vadáaaattsl foglalkozik. A vadáazokat aa állam fia«ti, bavookiot koí-üibdül 2 frt 50 krt fizetnek uekik. — UJ találmány Sok nerenoaét-1 lenaég fordult elö már vsantaknál, midén s azf-\'ga zeni\'lyznt a kociik köaA meg). aao-kat a lánesessl öaesakapesoljs vagy srötvonja. Habita Jásoe győri lakói egy ujabb találmánya által, végkép megnttntetni reméli, ba \\tm i i it Kálmán most e^éaa mfivéea vo\'t. Ceendee K\'ilanatokban mindig fájlalta ugyan, bogy tlat fordított a mfivéaaetnek és ha liolvlyol közel begedOU is — babái aokasor óranoaa-eaat ia, minő aatisfactiót nyújthatott aa neki? Hiányzott neki a köaönaég. De moat? A legmoréeaebb ovolutiók tiaata gyermekjáték voltak előtte, fcgyik oadentía a máaik u\'án eorakonott, aa egyik vadabb éa rendetlenebb, mint a máaik, ée mikor az introduotionak v^fa volt a régi éa nj operadallamok egéaa . árja követkeaett Tefsséaasomjaa pillantásai tette le végre a bagadat Saegéoy Kálmán 1 A köaöneég oeende-an maradi. Játéka köbben Tereaa finoman mosolygott, Mariétto pedjig bangoeaa nevetett, a mit perese KálrnIn tetazés nyilatkozatoknak vott Vem formálhattam magamnak Ítéletet i a bang jósága felett — mondá Tereaa. Nem próbálnád ö\|eg a baogaseri Msríetts; én agy jókban mag tudom ítélni a hangját. UH ? kérdé oaodálkosva Kálmán, ön t^CU! Hát a kieaaaoonyka ia tud hegedülni ? Ob igen, felett Tereaa moaoly\'ogva, mi ■ia^bstl— játaaunk agy köveset Aa ibolyesen van, mondá Kálmán, mi-básU nyáiaa buxditáaaal átnyajtoUa a hegedűt m aagyanejl leánykának. Ne saégyejje ma-gáí, jéusék agy kis darabot. ManeUo némán vette kesébe a hang agy kis távolságra felállt éa asiatéá vist hangokkal kasdé aa Oros károkon, A vonálumstéee kitflnö — kosdé Kálmán, \|a \|éi jUnaií mag fog tanulni, mart aa nlipslsmihot jól Mf.M.. ftér m* vk eaf KáAmAaaak eaodál- torkán akadt a eaé. A villám sahesaégévol reptflt a harang baagoknak egése sora obrematlkas a aSanaalo lm agáea a msgnaibb tMamekíg ée Mvmmyí hoaMságn ragyegé MMfcan tégaöoött, saeiy eiiiniéa ásflrnye é flkaÜe Mtiogásábea haaeniitott, aaaiáa gisagm, Ugy vdfre gy«agéd el\' Kálmán tátott ssájjal és bámuló ase mekkai állott Ott. A magaa i éaalet kitflnö. Marietta, — mondá Tereaa örömtaljesen. Dé a oantilenát ia aaeretném hallani, ast ia meg akarom Ítélni, Marietta njra felemelte a vonót, éa bu< bánatoa gondoliera caendült fel, vágyakosó bánatosan psnaaakodó hangokon, s vén be gedfl borjain. A falboa támasakodtam. Iraártam ase meimet hogy savartslaiml figyelheaaek éa olfialejtotlfro időt, helyet éa környeaetat. Pa-daimt többaaör volt alkalmam jkallani. \'Véghetetlen bémalalot keltett Ö bennem játékával, művésaote elkábított, de Mariatu megindított, megráaott Szemeim a bel a 6 meginduláalél neaveeokké lettek.( Hoeesu pinniaaimóban letolta a vonót; aat hittem, bogy a gyengéd bangát még mindig ballom, mikor már régen mjsgasant játszani Kálmán éa laidor saebrokká váltuk. A oantitena is jó, mondá a rondillietlon fiatal hölgy. De bét a hang erejét, iotebaitáaát ia aaerotoém íamerni. Moat már aegitbégedre káli lennem asíveoakém I Megragadta a hegedűt a amit lUlmán előbb igéoyaép emiitelt: Nem ugy ásói e mint aa orgonsf — aa moat \'á valóaággá vált. N»m egyea hangokban, nem; leljea aocordokban repültek a hangok a burokról. Nom édss, gyengéd hanc volt as, melyet a voaá töltik kioaalt }- irokkil vadabbul, minteem aat Kálmán válamikor sejtette, öm lőtt a hang a tyrannisált hsngaaerröí. Mintegy heveseiéi volt as a viharhon, ■ mind a fa-r iák léi korbáoaoJva órtáailag hatalmas bangókban adák vtaaaa a bárok Panny Jéesef .Vihar11-ál, Psgaaíai biree hasgvereeny darabját. Meg voltam randlJva. Tereaa letové a hagedöt. A baagaaer jó, «en jé, -n sseaiá — ée Jslsnlék—yshk ártér mag* mintamsnayii séfU amaM. A haranákívll kaávas, mint mindéi iquárueri hegedűnél, de uinoa bennük azon nngyazertl, i mit a alrsdiVárl s közöttük kUlönöaen n nagy Autooio, hang a^ortlk liaugjáijak köloiOuüpiii tudtsk. Kii pedig elaÖrondtl hogodlll keroaok,\' frre pedig oiipjz minden loleaiiége mellett bü\|u tarthat ígéuyt. Kálmán ismét magálipz té^t, félre tolva bátyját. KiaaaaSouy — iuondá — mit aaól jak? Caak, ineat látom be, mily okoaan oaelekedtem, mikor a művétsetet felfiaoréltem az Üzlettel, mást már e miatt aaivemben aaemrehányáaokat nom kell tennem magam nak. Ha moat i még valamikor hsgedflliös nyúlok, oiak azért fogom tenni, bogy le tiaatitsam. a poriót De moat már mondja meg aat is, mi a peosea nevflk, hogy legalább tndjam, kiknek1 köasönhstom lelki, nyugalmamat. t / A fiatal nö méiolvogva vett ki aaebé- böl egy kártyát, néhány ásót irt i-eá és aa aastálra tévé. Asutáu elöi\'e távozott nővérét követé. Én már tudtam, ki volt a két művéisnö éa emelkedőit hangulatban hagytam oda a boltot, bogy as uton aaabad levegőjét aaiv-baaaam éa njioinaaztó környanetben sa ulolaó fél óra magáistoji benyomáaait ol ne ve* aaitssm. Kimsnet baljotlaib még, mikor Kálmán ololvasá laídbrnak sa asstalon hagyott kártyát: MilanoUo wrtea és Mária. 0 A kijátszott veiidéylös. — Angolból — Fordította t Ekrenstein Tivadar. 1767. étben .két angol kkött ki Oalsia-ban. Nem mentek jen elaö sarlódéba, mely tDhhayira angolok által lob elfoglalva, bauem oaak egy k a vendjégfogadóba saálftak meg. A vandAglóa naponta várta Pániba való uta aéawksl, ée ók neéi ia késaftliek as alasésra, alt aal SMB kérdealék, milyen Utm való ér dekeaiég vau üalalalian. Az l<gyeljön azóraj kosfank abban állt, hogy nélia vadáasstra montMk. I . Néhány bét mmlával a voouéglöa oao-délkoani kezdett fogjsdójában . való hoaaaaa tsrtóskodáiukon ainem állljatta meg, hogy oi ügyben ne érteaeazék aiomaaédjával; néha\' aat fejtették, hogy kémök, máskor pedig, hogy isökevényelt. — Miután asoukan mindksítö a Itgkéay^meaebben élt ée bóke-yflen llzololt, veudégtóaQk azon gondolatra jutott, [hogy e két kfliOoöe vendége bolond. Ézon gondolata erfikblidi\|lt, midőn egy nspöiija Vkövetksa8 kiilünOa javaslatot in-ionéi NVendéglős niI Mi igen meg k elégedve ételével éi italával, és ba ioytlpkre valós, még hoaesabb ideig tésték I vágyás lakáaa ia UrU •sállod nyílik ia aa ostor »kod\|íánk 1 ázába, de aajsálstunkra ijáunk miocén! isobájs ss utesára >k oautmuáaS) a kooaík sörgéael í^eil háboikat bennfluket.a A ven* déglöat aggodalomUa ójté vendégei eaen nyi Int kosain, atonhan bistoailotta őket, bogy mindent meg fog tenni, mi kényelmiket olö-aegithetL .Jól Vagyoni, mondá s vendégek egyikei 1 kénlelmtlnk elöaegitése végett egy láaémoj adunk önnek, mely önre nésve ii césk elfnynjjel kir.l Igas ugyan, bogy taná-. oiunk kiviteli korulond néttti költaégbey de ebben L aeéédkaMt nyújtónk, ugysnta kémek vabyunk a kiadások leiét megtéríteni. K\'tasöntjm liivea jóakaratukat, vélaanolá « vjmdéglw \| iárnóm a tanárnői. As egyik eogol e«ie gforaau iköVétkeaÖkép válassolt: „Tudjul\|j hod) keitjébU iubülíg móly «asd van, kvéslnk tehái aa volna, hogy annak aoBgleté\|ea két aasMIt épilleea. A kiadáa aem fog nagy leniil már oaak asért aem, mert a\|kertlgyik Uglotébeb egy fal van, mely as épitiaM báaaeskának 2 oldalát képestté, minél lógva Önnek eak a máaik 2 oldalát kellene építtetnie. A vendéglőé igen örvendeft, bogy vvjidégei • nem kívánnak többéf. AionnÁI rendeletet, adott as épiiéa-hez. Midiig s két aao ha elkéesfllt, vendégei beköltöstek, hal látazólsg a legkéayolmeaeb-ben éltek. Igen, éltek éa pedig moet ia as elölibi modorban t. L IviaassvontJvs éa a% raodég\'öe legnagyobb m agai éged éjére és ayereaégér. 0 mak aat nem fogbstta fel, hegy mily oknál fogva sárják el magukat vendégei a kert ason aötét] asögletébe. I \' Igy mult] el körfllbelal 2 hé, mldón egy napon kfljluOa veodégoi azt mond\'ák neki{ bogy vadáaaalra fognak menni, és miután 8 napig asándékosnak künn maradni, a aaflkaégea lönénsletet ia magukkal vUt«k. A követkésö reggel útnak ía indultak, magukkal vive mgy tereiket, éa jól megtélUHt aerétza cakójukat Vendégloaílknek tátotta elélt ast mondbtták, hegy aeebáik ajtaja beaáriák ée miután néhány tootoe flgyíral\\ van bennflk, a nuloaot ia magukkal tiazik. Mit sem aejtve, la vendúglöa aaoreecsAe utat kívánt nekik. A harmadik nap elmúlt vele egyltt a 4-dik\', idik, Ö flik, 7 dík anélkfll, bog) a két idegen visaaaérkeoett volna. A vend- g IS»t aggodalomba ejté eleinte kimaradáauk, később aaonban gyanakodott, ugy, hogy 8-dik napon a rendőrségért küldött é* a aaflkaégea tanuk jelenlétében aa ajtót {eltörette. 4* elaö mftU aaatiléa következő levelet tafcli: \' j l VendflglÖa url „Kétaégkivál tudni fogja, hegy Calaia agykor 2Cb évei át aa angohtk birtokába volt, és hegy vígra a francaiák által Ma I » MM MM)! Í\|jli nÉstí tárat\'et.»k 1 IgyiM Mktn^k, \| leaask A nth (fű vaa«ü. koraiatl egytomáa rtfcrtytave ápi jfi Wjl HM vagy balfclöl m V $ft a kaertk kiu lépnie uhui pi^i « fcfóöSik forgattyú iu, frtíyisái Hfva a Ümkipoot bt vagy ki Ital akaratain. Ha * lánrakapMok előbb ImaHtoé, mmt a mozdony magéi link, agy % bakövalkeaő nyomás folytán,a lirWi W( komis önmaguk érintketése által egy pillanat alatt tiatzekaposolódnak, tfv MscV at semmiféle rázkódás nem ké-ate atáteldaei. — A kalhollrut mélynek életbeléptetését a középtanodai Iprvéayjavtalat közefabbi tárgyalása alkal-Siávai kiválóan hangsúlyoznák a kormány-firt kftth. papi aaónokái, mint a Bud. Hírl. tuiesUI, küxelebbrŐl badroaett megbttzélét tárgyát képette Simor bíboros boromgprimás éa Trafort kultuatmio. urak között. A kasai püspöki kar fejt e kérdésben aa utóbbi eutonoiuiai kongreseaus többségének, aa apostoli király elé tizenkét év előtt felterjeeetatt le mindidáig jóvá nem hagyott munkálata mellotl foglal állást; ennek egyei intéakedé-eei ellen a kultuaaminieater, ugy a magyar király főpatrónátuai, mint a magyar állam jogéi atempontjából elvi kifogáaoktft emel. (Legfelsőbb bolyról ie kifejeetetvén köaelabb-röl az e kéidée megoldása iránti óhaj, a magyar kormány és a püspöki kar, a ki-ván atoe kOslekrdée utján meglógják találni a közöe találkoaá»i alapot Ha egy mer aa dreaág ktlbolikuStintk kOaóbajával találkoaó i megegyezés etádiumába jut a kérdés, misem ml útjában rgy nj eutonomia kongresszus 4»zehivá»áuak. A katholikus érdekek képviselőinek elŐsékeny és tepintatos viselkedése á köaépúkolai törvényjavaslattal saemben, a „ kormányt is kodvotŐlcg bangolta a kérdée megoldására Egy Iv papiros. Péter-vjárról irják a következő történetet: Egy tíjelevi szegény özvegy fit t minap, mi-•kor már megírta volt iskolai feladatát, rádöátötte a tintát ; anyja nem adhatott npki pénzt, hogy mái papirost vegyen, süt azzal il3 btlntette, hogy elvonta tőle ajz ebédet EsenkivjQl oztán a tanitómég be is csukatta. A szegény gyermek any-obira elkeseredett a dolgon, hogytögtön nekiült, aztán irt egy levelet a ciárnak. Elpanaszolta benne gyermeki naivaiggal Bagy nyomorokat és legalább annyi se-gfclyt kértj hogy ezentúl legyen .elég papirosa. A levél csakugyan a csár kézéibe került; annyira megindult rajta hbgy rögtön 200 aranyat utalványozott aj szegény családnak és elhatározta, hogy •ezentúl 6 fog a gyednek tanításáról gondoskodni. •= Ha egy gyertyát betegszobában egész éjjel égetni akarónk, e csak halvány bavéva, kik ez átkelőmmel minden angol ialcost kikergetek onnan, vagyonukat töltik elrabolván. Rövid idővel ezelőtt családi tgy-irttemk között egyik elődünknek kéziratára aludtnak, lu Calaúban házbirtokos volt. Haza ott volt, bol most aa öné van. <• Ezen kéziratokból jöttüak annak tudomásáré, hogy elődünk a város bevételénél menekülésre kényszeríttetett, remélve azon-bMek, nébáa) nap amltával oda visszatérhet, egjjr tekintélyes pénzösszeget a kertjében levő tat melléáaottel.Ekéziratok mégolyan pOotoa leirását tartalmazták e belynak, bogy nam kélelkediünk, bogy ott aa ösazegot oiakugyaa mrgtaláil>»tjuk. Aaonnal Calaiaba atyaiunk és aa Ön vendégfogadóját a kérdée Iteijrea találva, szállást vettünk benőt. Oeak-hamar meggy őaődtüok .róla, bogy a kioos még mindig rejtekhelyén van, Aaaonban nem toitok, bogy mily módon jatsunk látatlanul boazá fokáig taaakodtunk, mij végtére m megtaláltak aa otat és módot. Ugyanis, ráfrttsk dm azon "Ufy~ Ibié két szobának fpaéoára, é midén azok késtek valának, tlkeoiatittk a kutatáa\', mely aiktrts is volt ■art kítoaiakat tt Saatk Urosen vistaa-ka gyott ládábufi eaekogyaa meg is találtak. I tjf taaek ladomásárt kotvt, azertnosét i kitátoak káeéhat, azonban (anáesoljuk, bogy vapdégaiaok a jtvlkta jobb ételt és ital) adjöB, továbbá, Ugy ttok iráati köve-leltssit a eaáilátéfl kiesé méreókelje." A tatgéay vss^gMt részint ,barag, réa\|éat sNáUknkM aiíg kárt mákat jutnL Map- a tü»akr% majd aa Irat j ládára ma* véfSéto aaeabse eáisMerta, I még ms vall W/aa seSeks, IMÉ i laameet, NET a krt aagal m^/asusak l vQáfit^ara vaa saBkaégftak, eaak Mayi fl •ómra tan konyha sót kall a bél köré íatiii, kogy a ktUt agéta t íakete résaaig ellepj. A gytrtja egyenlete* féayayel ét ély húst-aMI ^fi Hogy egy kii daiab tgéet éjjel eltart. Battgeaobában petróleum lámpát \|éjss»-kán át égttoi netn tanácsos, ét podig taért, mert ha bale leosavartatik, saarfnlett flMBl a mi a betegre nézve ártalma, az általunk ajánlott világítási módnál st ntm történik. X A bankár éslt- A béosiböfte körökbea beszélik á kövttkttö oeinoa jjörti" netkét. Egy gazdag bankár fia aagy adósságot csinált, titán mtgttököU tt apai háttól. Nemsokára egy vidéki városból távirat \|ött, a melyben jelentik apjának, hogy fta agyonlőtte magát s kérdik tölt, mitévők legyenek a ibölttesttel ? A bankár táviratilag 150 frtot utalványozott temlstésére. A leg jóbb agéeaségnek örvendő fin örömmel valta fel a pénzt, t lovelot irt apjának, azt hazudva benne, hogy biaooyos Bonstrd nevű a ki Őt is minden péntétői megfosztotta — ált vissza jóbisteéOaégével, tt költöttje ka-lálhirét. Egyúttal bttt jövetelét is kilátásba helyeive, 100 frt útiköltséget kért. A\' bankár táviratilag i követkesókép válaszolt; „Kedyea fiam I Én már eltemetelek, holt emberekkel nem akarok össraköttetéshe lépni.H X Ab Idei aaAret Bebiaonyitott lány, hogy t Üzen egyedik siátad óta minden 83-as év — tehát 1883, 1488, Ilii, 1688 1788 — nagy bortermést adott. A mi különösen aa 1588-ik emtendSt illeti, arajua melléki krónikások nem győzik diosérni ama vidék borának minőségét és mennyiségét: t forrasztott bor annyi volt, bogy nem nereabettek bottá elegendő edényt A bor fölöslegének megvételére jobbágyaikat kényntritették t földesünk; a minek tt egykorú krónikások sitiint bortisitó vigts-•ág, folytonos dulakodás s egyéb gonosz oselekedet volt t következése. — A Balaton egy let pOnköedi kirándulásának progrtmmji, mely iránt siéltt-körü érdekeltlég mutatkozik, a jövő hétan fog saáikOldotni tt aíairási ivekkel. A hét elején ti egyleti titkár B. Ftlreden és Kestt-helyeu volt ta tiÓintéikedéeek ügyében. A tihtuyi Qtray-kunybó építéséhez mindjárt buavét után boiiáfogntk. 8zép helyen lesz, kilátással a Balaton egésa medenozéjére. Moat még meredek ösvénVek vetetnek a remetelakig, á kirándulók már vágott utakon fogják aa érdekes barlangokat szemlélhetni. Azaegylet által építendő kikötő-sarkantyútól fáaitott ut vetít majd t barátok kertjéig, hol t kunyhó iog állani. A felavatandó épület tábláját Jókai Mór emlékvertti fogják disiitini. A tagok saáma örvendetesen gyarapszik, már alérto a 300-at, közttik mái cm us 18-ig 35 alipitó volt, ujabb aUptó tigul beléptik : gr. Fwtotich Tasziló, gróf Otiráki Antii, Krty Zitby Irma grófiiS, Kray-Weuokheim Mária grófnő, b. Puteani Ödön stb. A pünkösd vasárnapján B. Füreden tartandó borkiállítás iránt is élénk érdeklődét nyilvánul. Miklós Gyula, a bprá-aaati kormánybiatos szintén melegen érdeklődik it Ugy iránt s megígérte támogatását. A keaiihelyi csónak-egylet és a gazdasági tanintézet körében élénk moigtlom indult meg i kirándulók fogadén végett. Többen a gazdasági\' intézet hallgatói közli csónak jukkái résit fognak vinni i osónakversaoy ben ia A magánosok érdeklődéee nagy támaszt nyújt fiz egylet későbbi működésének. Festetich Tassig gróf Toung füredi bajó gyárosnál kis esavirgőzöet rendalt meg, ugyincsik Yonng hajógyárában késaül gróf Mádaady Fereoca saép ytchlja. A kiráidulás által érintitt helyek történeti ée leírása dióhéjban Öaaaefoglalva, aaintén egyik tm lékét fogjt képeani akirándalásnak. Három hét mulra aa egylet broebe jel vény si is kapbdlék lesznek, még pedig kiállási áfon darabonkint tO krjával. A jelvény igen sikerfllt, ti egylet jelmondat évii ellátott keretből áll, közepén t cserágat ée nádat tartó balatoni seltő alakjával. - Hlbáa aa Idéssámltásaak. Est t:fölMeaést tette Sattler mflnobeoi tanár, A müncleni ffAIIg. Z\'g.," a napokban l(li egy ctikket hozott, melyben tat bizonyitja, hogy Jézus nHittési évét későt vették 0l eddig. A nevetett tanár bárom herodtskor-Mi pálmaágakkal ékített rétpteassl bizo-nyilja bt állítását. Szerinte t tévedés ÍR eeataodő. Jétas Bóma épitéee uláp 781. ápr. ? éa fuzittetett keresztre s 10 nappal ké-sőbk, 788 május IB-ánlöIment attaunyokU. Jéaas nyilvános éleit (akái 780\| november 11. It 788 májas Ift-fta közé ss, a mJvil t 181 év tssdá ézököév vol , 18] kéaappal. I{ évet, vagy poat—aa stásaitvi V év és T kéMpal tÜUttkiL 710 bov.ÍT, ét 718 má\|. U-ikaküté károm hitsvát llnasjp isik, t 781, 78\| ét 188-jiki, mély utóbbikí Jétai meg haft. A 780, 781, 081 ás 78^1 évek Bóma építést utát megfelelnek, a kirosatáay idő-saÉmitás 27, 81, JW, és 80 éivéttk. Ha aj Róma építési utáril 7ÍÖ évet vesszük töl Krisztus taU etése ivéül, Krisztus működést a Kr.. utáni 31, $2, 188, 84 évtkrt mik, tebát a kereutéay i időfsáuilás öl évvel téved, vagyia mo»t oli 1888-tt, kanta J888t kallene írnutk. — B«vld hírek. A Balaton iámét 80 mer hold földet fenyeget ra-dásával. — A r Jb\'lTisok év gyilkomágok egésa öiönfel hlrliH as onaág különböző részeiből. 4- Pertnaylvánia egyik nagy városa 7 ipetemfire lesfllyedt. — Az orom miniázterek sikkasztás mltU egymásután szökdösnek- t- A pápai zene kar (darai) e héten amerikai körútra indul. — A tissapszlári ügy végtárgys-láaa f. évi jjulius havában fog megtar^ tatai. — Az alUán-Dontenegrói határ* háború kitört. — Arábiában általános forrroDgáatöl tartanak: Cincinnati kö-l aelében egy egész vonat lesiklott az. ötven láb magas töltésról; mintegy 80 azemély halt meg a 66 életveszélyesen megiebeafllt, -r- Dél-Oroszország kftlön-bösó pontjain szociáliiU kiáltványokat találtak, melyek felhívják a lakosságot a koronázás ideje alatti zavárgáaokra. — Horváth Gyula a fővárosból eltflnt sikkasztó flgyiéd Amerikából irt levelet rokonaihoz, hogy teljesen jól érzi magát. ~~ A kétkerekű veloc/ipedet már góuel ia kezdik hajtani. — Az mzkimók szegény-BégOket ezen pár asóvaJ;,Nincs csizmám\'4 szokták közönségesen kifejezni, — A Pá-risbau jelenleg mígjelenó napilapok és időszaki íratok ^sszea száma 1292-ót tesz. — Egy berlini mechanikus mesterséges kezeket dinált egy finnak melyeket Ogyesen használhat. — Hatos 8. megszökött rablógyilkos elfogatása hamis híreken alapolt -fr Gorcsako\'v berezeg terjedelmes memojrokat hagyott hátra melyek meg fognak jolpiiui. >7- Franczia éa Olaszország közt; írjább viszály van készftlóbeu, "j— Az! angol rendóriég JLi verpoolban dynamitot és pokolgépeket tartalmazó ládát foglalt le. — A féniek a Cityben Isvó poéta- éa távirdahivatal központi irodáját légbe röpíteni készül oek, bs s pbönixjfarkban elkövetett gyil kosaág miatt vádoltak monnal szabadon nem bomáttstnak. 4- Hadikfalva és And rás&lváról 800 bukovinai magyar indult az anyaországba. — Budapesten nj gyógy hely terveztetik s sugár- és aréna-ut sarkán. — Kézdivásárkelyen egy 16 évm flu, mart anyja nem ereszté el a táocz-iskolai próbabálra, ma\|át fóbelötte. Gladstone angol miŰisSterelnök a húsvéti szünidők legnagyobb réazét kedvencz időtöltésével: s fsvágissal töltötte.. Legközelebb „Midgeta4 nevfl törpék (liz egyik 19 éves, 22 kfltslyk msgas ós 9 font nehés, a másik 7 fontot nyom) in dúlnak európai kömtrji. — Newyorkbsn tett kísérlettel bebizonyult, hogy telefon utján a hang 1000 tagol mértföldnyi távolaágra tisztán hallható. — Pspoloa községben (s télen át) 60 kutyánál tök bit felfalták i f»rkapok. jr- Székesfehérvárott egyik közeUbi) viriudóra négy boltot törtek fal. — Lapjainkban egy mást érik as öagyilljotaágt hírek. (8so-moru jele uidóknesO — Tihanyban as ottani nyugdíjazott uradalmi iapánt kirabolták. A csángók jlvára megyénk vend-ajkn lakói is hazafias készséggel adakoz-tak. -- 0 Pelsége Hérics Antal plébános s oraxággyölési képviselőnek a Fe-rcncz József rend lövs\|ksrsastjét adományozta. (ÖrvmdAna á kltftstetéanekl) .4 Honáth József g}julakstsii lakos tyúklopás miatti szégyenében magát felakasztotta. — Csehoveci kplgten (Muraköz) egy földmivm nejé hárrnaaikret azfllt. — Vilmos német császár egásmégi állapota aggamtévé kezd Imtsxu. — Salicziában m .orthodoz éa saokjgi zsidók közt komoly villongás fllfttt ki. — Árvlf fenyeget ismét töotj vidékU H Caiky aain-■áv« s ,Proletárok* olta nytlven k meg fog jslsnL — T^amánis Állasában ft amit Mbati ritka nagyságk araoytöme-gekst Uláluk. - Az Aetna erősen kitört. H A ichicago magjatok levelet intéztek Jókaihoz, meíyhéz 1600 frt sdománj t csatoltak; a győri árvízkárosultak javára, pijenéltj! — Magyar nyelvi póttanfdhamot a mjnuter ezj évben Szom-bathelyiln] Gyórött Ki Csáktornyán fog tartatni M II r o dal o m +! Fleléekamalsm Károly kiadá-sában Bécsben (CfetijeiHeinarkjt) t következő ftiaetoi \' munka jelenik meg j Dr. Heyst J. Chr. Ailk. Frejndvörierbuch 10 ik stereotyp kíadásbUn. — A mijbica 17, 20 kros fűaet-ben addiik ki, mindjén (tizet 3 ívnyi terjedelmű I* Minta beriUku. A kinek ilyen raótárraJ etUkeége van, Heyee nótámban igen oldeó eegédenkötre tées sttrU Megrendelhető Fiichel FUlöUél Nagy Kamuén és Gsáktarayán. 1 — Aa .Or^áf^náf" márczíui Öl-iki iaáasa is tlStMak íekjtsik • örömmel veetUnkj tudomátt, bógy egy régen táplált vágyunai s bitonnytlja művelt mtgytr olvasóink trágya is teljteitvé van, t i. a régen aélkttlöiöU eredeti ilsgétyt, mtlylytl egy ilyen elékeló képee lap olvttóintk tart ősik, esakntn félévi uüneteléa után, ufra prog-rammjána vesaai e kitticö képes lapunk\'. IQ. Ábrányi] Kornél a mait év Öaaén fejette bo RAt sJyedflli mód" cainjQ regényét s. tsóta eredeti nagény nem jelent meg. MostAoaády Ignáca, leíea Írónk i „Pfnabáaasság" oümU regényé nyitja mrg e axámot, mely ismerve t stéptnlti iiónk tebeUégét és t saerkees tőség jó islését^ biaotynyal beváltja a bottá fflaött magts réménjsket. Kapható ée meg rendtlhJtÖ Fiséhtl Fülöp könyvkereekedéeé ben Nagj Kanizaán és Csáktornyán. O U isacmllTfk. Táborstky és Parson zeneműaereskedjésében Bpesten megjelen isk: 12 kédvtlt magyar népdal. L Volt SttrttÖm... 2. Lekaatálták márt rétet... II. Felleg borul ta erdőre... 4. Kiderült tJ ég felettem... 6. Nézlek, néalek... 6. Básaé\|iott J vadgalamb i kalászra... 7. Minősen tnnyi j tengér csillag... 8. Ha be megyek, bt bej megyek...\' Kétater nyílik aa tgárosút virágai.. 10} Zaindelyeaik a kaszárnya tetejét... Keaerti a boroetyánla levele... 12. Btraa leány elbujdosott. Énekhangra tongort i kísérettel !átírta Varga Józsefi Ára 1 ;fr\|:— Rózsavölgy i és Társa tenemfikereskeaéeébesi megjelentek a8seg-szárdi emlék." üSrtdeü hallgató magyar két frisse). Zongorám, sttrté: Mihályi Ignáca. — Esztergomi emlék. Csárdás sterté\' Perényi Kálmán. Ára 80 kr. 4- Araay JAssaa össtte munkáinak ettu tlsö teljes dim^isdást 8 nagy ayoletad-rétfl vaskos kötttWn, vagy 36 Hlaetben jelenik meg t köVttketö tartalommal: Össaee kisebb költemények. — Toldi, Toldi ate-rtlmt, Toldi estéje, findt halála, Miirány ostroma, Katalin, Szi. Lásaló, Első lopás, Kevehása, Bolond Istók, Elveeaett Alkotmány, Nagy-Idái caigányok, Jóka ördöge, Kóbor Tamás, Elegyes darabok, Próaai munkák, Shsjkspere fordítások: Hamlet, Jánoa király, Ssst.-lván-éji álom, Aristopbtnet vígjátékai Egyes kötetek vagy Hitetek kO-lön nem kaphatók, fegy egy fUtet ára 60 kr.; tt tláirók \|at öséiee 8 kötet vagy 36 fUset megvételért kötelezik magukat. Dietee bekötési táblákról gendoakodvt lest. Aa ntolaó kötethet vagy Atotlklt t költÖ trea képt fog Uellékeltetnij — (Kapható ée meg-rendelbetfi Fiscliel Fülöp Mnyvktrtsksléot által Kagy-Ktnis^án 4 Csáktornyán.) X Hötlgaagaláal Usatviselék figyelmébe. filtKaetéei! felhjyáa ja kihágásokról szóló bdntUó-tvkÖayv >4s eljárás, t közigtz-gtláai I hMÓiágok hattok őrébe utalt — hatályban íflTŐ\' — és bünteti intézkedéseket tartalnlazó összes törvények ée rendtltttk gyűjteményére. 4- I^meretjea mindnyájnak elölt, bogy] a kihágásokról szóló büntető tör-V^nykönyv 12 ik i-a sterial a büntettek és vétségekről rtadelkstö büntető-törvénykönyv általáait ■ határozatai, a meqnyibén a kihágásokról sséló büntető törvénykönyv elleakstö latéakccléstj ntm állapít meg a kihágások (eibJn ■ alkalmaatjidók [Fiiii kivfll aa ide vonataosó életbelébtetési törvény egéet halmaiét sorolja fel réstint egyenkint, részint általánosságban aaén\' törvénjjreknek ét rendel eteknek] mtlytk a már most rendsneraa sgésssté foglalt bttntétöjtijrvéiykönyvek mellett saítténl tartalmaaaak btlltető intétktdé a«ket. Bmí pedig ltfBtgytbb réaaben a kÖaigaagatáL batóeágok hatáskörébe vannak atahra, [h4ll\|li, hogy a istvar aaaái aagyakk legyen, baMgymUst* őnagyméltóeága áhal a ssakályosása tárgyában kiadott rtaésésl fs6-ílt é-a halárotitttn tat mondja, kegy: „a meóoyiben t rendelet nem intétktdik, a kihágástokra aátvl eddig követett eljárás továbbra is ftwlarlsrik * Ha tehát a köa-igazgatán hatóságoknak a kihégásokktn eljáró köttgt Ifllkiimeretesen akar megielalaí tel adatának, ntm egy rakás törvényt ét aeadtltlet kell-e ntki betztretni, átböegéstni, Besaebssoalilaai ée viasgáini, ka mind ott vanaak* a kárdéLs törvények és rrtisli lak ? ms \'maradt msg ttokból változatlan a mll Ifit hatályon kjvSl es vagy ama törvény 7 fiit eaériáti fáradiágbas még több köllléfkt kerül s igy nem eeodt, ha, a miaásaáéit teendőkkel annyira tlárasttstt halósági kötegeink vajmi nsékély százalékának vaa elegendő ideje és Uhukat a mélyért hatabi t büntető törvényeknek, hanem ászunk t felületen, a mikor titán ntm csekély stflk-séget pótol, tat Liattm, egy tly munka, mely mind aa elsiórt törvényekét, rendele tokot Összegyűjtve, módot ás \'ka>iatt ayajt tt eljáró katóeágj kötegtkatk aa ép oly fontos, mint stftrevéoyet kihágáaoa ügyek alaposabb tanulmááyotásárt. E tapasztalatból kiindulva, szántasa magam et elszórt törvények ée rendeletek összegyűjtésére és egy rendszeres munkává feldolgozására, rtaálvt, kogy annak kBsrUielssálását a klíattnkeég igatolni fogja. E mintegy 18—20 ivrt terjedő munkám mtgábtn foglalja: I) a kihágásokról szóló büntető törvény könyvet, kibővítve t bűntettekről ét vétségekről rendelkező büntető-törvénykönyv \| általános réetének tton inté tkfdéseivel, melyek t kihágásokra is tlktlmtttndók ; 2) aa éietbeléptatéai tOrvéay állal érvénybtn hagyott tton türvényoktt ás rendeleteket, melyék a kötigtagttási batóeágok hatáakörébe tartozó kihágásokat va0 büntető határozatokat\' tartalmazzák; 3) t közigazgatási hatóságok előtt t kibágáete ügyekben követendő eljárást, a mint tit m idt vonatkttó rendedet szabályozza, aa eddigi gyakorlat érvényben hagyott aaabályaiaak ée aa erdei kihágáaoa ügyekben követendő eljárás kíséretével^ 4) aa éietbeléptetési törvényt tton ösazés minisattri rendeletekkel, melyek t közigazgatási hatóságokat érmük; a végül ,6) azon intézkedéseket, melyek a közigazgatási htlóságokra nlzve a bűnvádi aljárát terén egy vtgy más kötslseeégsktt rónak. A munka elofiaetéai ára 2 frt s könyvárusi .ujon nem Ista kapható, mert oaak tnnyi példányban nyomttik, t kény előfizető, illetőleg aláíró jelentkezik. Felhívom tnnti-fogvt azon szakférfiakat, közigazgatási kötegeket, a áltálán mind uoktt, kik t munkát megszeretni őliajtják, hogy tkár t 2 frt előfiaetési árt, tkár ibegrendelő nyilttko-falukat botaám légkésőbb £ ő. május hó közepéig megkflldeni szíveskedjenek, anaál is inkább, mivel tt etaián érkező előfizetők illetőleg aláíróknak példányokkal nem szolgálhatnék. A munka legkésőbb junins közepén síét fog küldetni, még pedig tt tlőfint-tőknek bérmentve,; keresatköfés alatt, tt aláíróknak pedig utánvétellel Ceik-Baneda, 1883. márat. 30. Molnár Lásaló. KÖZGAZDASÁG. TakarékJiéBxtármiBk aer-veiésékei. Irta dr. Gerlőcry Oyala mfi^gysttml tanár. A „Gtsdtsági Mérnök" utan. (Folytatás). r* Végre t mi Uktrékpénilártink üaieti eredményét illeti, azok t leiétek ntáa évea-kiut 4g—6§-ot fizetnek, t betétekből tdttt köloedn után pedig átlag 10—16{^>t satdntk. Bár akadtak takarékpéattárak (stámateritl 29), mellek betevőiknek 7—10} kamatot it igérttk; valamint betáblázott kölcsöneik után 12—15$ kamatot ia Stedtek, tokát vtlóeágtt uzsorát hnattk. Et: történik nálunk, bal a .földbirtok a legjobb kezelés mellett is akg képee &f-ót tisztán jtvedelmetni Takarékpénztárainknak hsstaál, nyereségét, mint miadtnltt a világon, tennésttt* aterüleg a betétek után fiaetett kamat át a betétekből adott kBlejfnök után sttdstt kamat köpötti külOabeég képezi, de taért még nm lentit azábad rétdee visaeaytk kösött — ha t. Lily nagy pdnztőktstflkeég ét klay* nytlmdség nem leuM — t kamatkülönbség ntk é—ra rágni. A takarékpénatarak nagy nysi aeégének és ré»tvénj(tőkt utáa eső aagy osslalákutk okát és forrását taonbtn ntm egyedalt nagy kamatkülönbség kfpeai, hasain nagyobb mérv ben aa, bogy ta alaptőke readkivtl ki-csíny a némely belyta psgjsnsiS betéti forgalomboa képért. Aa\' 1880.éviataiatükai adtltkMárti 16 takarékpénatár aim adott eetltlékal 110 ta karékpéartát tt MféŐke atáa 4-10\|-ac aetlalákrt fiaáett, 145 tekafékySatSir 10 a V-/ í mO i UMBif i—úibal af{4ltat«M U DL ÍÜti4k(iit^iiiil mm WUpotionk üi toaartoOa* tttMWiltérfcattak a takarAk* pta«n agynak jatiitó^í aiU • általaa fM iMMWMiri. A jtdenleg Utwsö takart! pdna táraink iMrvaaettaak • mŰkö-(avUAaAn&l, Általában na* uabad n»m «141 tévaaatenl a UkarékpAnatárak feladatát, hogy a baUtakiak taljei » péna kivitelének mindig fon-üilli ntlkttl tel]MÍtéae mellett, nekik á ftfcartfcoaaAgnak haaánkban kaH6 fa gyón • mag»ailárdaá4t kell minél caél-awllhw nlSnondftaniok. A takarékpénatáraknak § jelaatt fal-adatáhaa képeit; réuamröl különöiea kl?afc kani WJrtényhoEUi iotéikedóioket tartok rQridan indokolva nélkQlOnbatatlanaknak: 1. Törvény által kell megállapítani mindama feltételeket, melyek teljoaitéso után ra Ukarékpénttár léteaitéae engedélyeahotö, a mflködéía megkesdhotS; kttlOnBaan a ta-karákpénfctár ősimében világoian lelveendí joMképan aaoo alap, melyen léte nyugaatk, vegyit, kegy a takarékpénatár állami-, köe •égi-, réaarénytár»uUli-, eafvetkeaoÜ, itb. takarék pénstár e ? mivel a ktfaUnaég oiak a takarék pénatár ily kteelebbi jekfae után van keltöleg tájékoiva, a takarék pénatár vagyoni biatoeeága, Intele iráni, éa van megfon aa eMMdfaató tévedé«t5l, vimaéléetfil. S. A takarékpénetárak alakuláaáhoa, ngy a meglevők működéséhei iattkiég»« alap. tOkének nagysága, a takarékpénztár bolyéban o Ualetköréhea képeit, bíaonyoi fokoaatban min\' minimum a tOrrőnyhoaái által megállapítandó ; mivel aa alaptökét a betétek vékuoó Oaaaegéhes képeit megállapítani ■ t\'olytonoian ráltoetatni gyakorlatilag nem lebait; de a takarékpénztár megalakulása után feleslegei is lenne aa a\'aptókében a betétek biatosaigát keresni, miután aa egyedül a botitok oaélsaerü és biatos elhelyeaé-sáben keresendő. 8. Minden takarékpinatár {által a botétok növekedésével progressivo emelkedő biatoaitő, vagy tartalékalap alkotandó, mely a véletlen előforduld veszteségeknek, károk-1 nak iedeaéiin kívül, kiválilag a betéteknek Biéf kdlOnfts biatoiitásául szolgál (és a takarékpénztár egyéb biteleaői által végrehajtás alá nem vonkfeti). A kiaaégi itb. ta-karékpénstárnál a kfiaség vagyona s bitele vagy aa osetlrg általa létooitoU takarék pénztári alap saojgálkat bislositékul, faltéve, kogy aa imitt jelzett alapelvnek a vagyon vagy alap nagyiága egészen megfelel. Mivel a tartalékalapot, — a hitel a pénzforgalom viltooisáhos képest, — termé szolaaer&lfg lem cxélizerü ellre akár a jö"\| vadalom bizonyoi maghatározott százi<lékábzn (pl. 10$) akár aa alaptőkének bizonyos lii nyadában megállapítani; a betétek nagyiága is annak biatositáiára azolgálö megfelelő betűi saáoalék IGf-20§-ig) lehet egyedüli jó a biatos forrása a tartalékalap nak. 4. A betétek ttusege, a nagy kárvo-wélylyel járó bankOaletnok kizárásával, (Bképen árvaizertl biztosíték mellett liaazná-\| landó éa általában oly módon keaeleodő hogy a betevőijek a beleli plotüpzeg felett sértetlenül, a botit feltiteleihea képeit biz toaan rendeljteani lehessen, miért is n UJrl vényéiül megállamtandő^bogy a betétnek legalább 26\| a ingatlan kölcsönbe, 86ffl pedig teljes biztosítékot^ byujtó értékpapírokba (válogleveiékte, eIs6bWgek)w) elhelyezendő; he azonban a takarékpénztárak záloglevél kibociájtási jogbsn vagy kiválfigban biso nyes törvény által meghatározott feltételek aJett léinsollaénik — mi a betétek biztoaaá gát és • takáiékpénzfárak hitelét nagyon emelni — ea^eegodeedő nekik, hogy aa értákpepirokba helyeselt 96fot is ingatlan kölcsönbe fckMthetik. A mi továbbá a betéteknek még hátra levő. BOJ-át iHeti, megállapitandó, hogy oo Kéaamt teljes biztosítékot nyújtó ingó zálog-kölesönben (biatos lombardOaletbei.) réssínt váltó lasiémitási üzletben, de ez igazgatóság tol)* (személyi • vagyoni) felelőiíge mellolt, alkalmaiandó. A hetét keseléséuek ily meg. határaiása mellett, a betéteknek ngy bls-toeeága, mint a pénzkivétel könnyüaége és a takarékpénztár illő hasana is eléretik; ellenben a betétnek korláton! fizirozása, vagyis a kmaHanih törvény áltál aa intézett reaéoUMásinek laigfelilő megbatárosáia he lyett, megállapítani aa elfogaéhetó betétek agy, hogy a takarék pinatár eeek alapcőké{énok 10 koros vagy Ilmám toenageíg fagadkat el, nem oaak ellenkeaík a kitol is forgalom terraértetével, mel\|el gÉpsaiilm kerlétoeei, asahályoaui nem iahoi, kanom még gyakorlatilag kivibe. itvel on ístéaet igssgaHiáhsa In-i tegangyoMi leverőket is 5. Aa ItytO, » t. ce. a takarékpéai tárt halilak te Is megfelelően alkalmazandó j lönösen a lakarékpináiéinál a betétek a betevők öassvagyonát képelve, azokra a takarékpénztár egyéb hitelezői állal végre-hajtás nem ietéehetl és n takarékpénalár osŐd\|e esetében, minden mi* követelés felélt elsőbbséggel birnek i külön cső^iömegtit képesnek 6. A betevők jogosítva legyenek, érdekeiknek aa alkotandó takarékpénztári törvény mariul kalló migóvása végett, á takarékpénztár viszonyainak magfslslő Mámban, ellenőraő tagokat vájlaiatani is alkalmaanl. A köoségi takar^kpénatárnál padig, eaen Íllenőrnist gyakorolni fc kipViseló testület ■ égső fokban fi kormány Jiivatvs. Á takarékpénztár vagyoni 4\|íappláról is IceulésérŐl köteles minden fk\'ót hónapban vagy legal^b uegyedéveukioli a betevők ollepőraő biaoltaága által hiteledtett nyilvános Mjámadást (kimutatáit) kéiziténl, közzétenni ii a kormányhoa felterjeizteni. 8. Végre hogy a takarék péoz\'árak a tőkegyűjtés orőleljei fejlődésére, aa össaa-gyfljtölt tőkéknek minél tgrmelőbb (produktívebb) alkalmazására él aa egése közgazda* •ágra aa értekaaée beveieléeében íl,jelzett jótékony bofolféit gyakorolni étépeaek legyenek, okvetlen aalkaégei, hogy a különféle takarékpénatárak a magyer államban sttrübb bálét jükossanak, bármily owkély megtakarított tőkét lehelő megai knmatfbe-Ut mellett elfogadjanak, a nálok Dimegyfllt tőkét lehelő kis kamat6ne\|és mellotl aa érde-maa hitelre saorulénak kölciöa adják, hely éa idő tekintetében mindig könnyen hozzáférhetők legyenek. (Végeköv.) Bndapnfl értékICnnde. (Koricz Antal k (áru, bank- és v^llóbás betijelenléie.) tyudapeit mároziua 30. A várva vári pillanat, a magyar ren-teconvenió folytatásának időpontjai végre bekövetkezett. MVm\' fb^rttiég saklit, mart a tösidel vlasonyok iimeTője és a helyzet pártatlan megitélője előtt attól a percatŐI fogvp, hogy a pénzbőség nyomatékosabban kesdte érvényre juttatni befolyását, nsm maradhatott titok, hogy a soká hallogatott nagy pénzügyi műveletnek ideje elérkezett A körülményektől függött oaak a tulajdonképeni kivitol. i£ néaeteket hangoztaituk olőző jelen-téoeinkben s a tények igaaat adnak féltévé-Minknek. Hátráltatták a kivitelt a többasör említett franozia belpolitikai zavarok, g hirtelen hausie-ra bekövetkezett reactió és legutóbb a pénspisei depreaalója. Mindezen akadályok ma már legnagyobb részt nem fenyegetők többé s Hauaqman, a oonveraiona-lís pénzcsoport egyik kivlló tagja, csak azért járt előbb Párisban, mielőtt Budapsatre jött volna, begy konatatálja m akadályul moI-gált körülmények magttttotét és me\|győzödéit szerezzen arról, tteobyiten lehet iaá-mitani a páriái tóaadére a foganatba veeqdő financiália operátióbál. Hogy HauMmano jó hiiAkol jött meg Páriából, bizonyít^ aa a tény, hogy a magyar pénzügyminiszterrel ae ujabb optió gyakorláaa tárgyában a Rothschild hitelintézeti pénzcaopoft tagjai tagnap és ma értekeeletet tartoltak. A oonver-•ió tehát megindnlt és miként előre látni lehétett, eszel ujabb lendljlotet nyert a hauaso-áramlat is. Á bét keadetétől fogva un a játékos-pírok, mint a járadék ép egy ép állami papírok folytonoa epielkedéeben voltok és kl-lOnÖMU aa utóbbi napokban nagyobb tételekben vásároltak. A kedvaaő hangulat, ki-betett a piaca többi értekeire is éa a hét végén a legtöbb, értékpapírnál emelkpdéat Uhet óonstatiuni. A fontoaabb papirok árfolyamainak vél* loaása aa alanti tábláaatból tűnik ki: A múlt heti is mai árfolyamok köeti k ölöm beéget kitünteti ss alanti láhléoat: márcz. 23. mérsz 19. megy. hitelrÓMvény osntr. ■ i\|-oe megy. aranyjár. KJ-oi s P?4^- osztr. államvasul megy. lesaám. bank . jelzálogbsnk pesti kereak. bank „ benkegyeaQlet bécsi bistositó intézet ■agy. dijaorsjegy tiszavölgyi sorsjegy aa. kér. arany aanolian d\'or válté Lonéonro , Pánira . Boriinra N y tlt1 é«r.) íaa^-lkl flriM ISI14MI szolyvai, polenai és iuhi Erzsébet ásványvizek ilÍ8Zü8ou kiállított üvegekben meg-\| rendelhetők: Mu&Hcifea és ÜTyirogyházán a k özpontból, a fiókraktárból Marsalko Károly. muQk&osl ortdtl. áiványvlMk 134 8-6 bérlóje. 311.86 828.— 811.50 828.20 8I.B0 89.90 87.- 87.95 344.- 849.60 94- 90160 110.— Ilik— 671.— 670.- 99.— 98.60 889.— 244- 116.50 119JO 110.— ua- Mt 6.69 9.48 9.48 119.66 119Í65 4140 47^45 68.46 68.46 A vasúti menetrend. Raaltsa Fcrjjlal Irlij jLL . __ \| itilsiik I latiul tyJBMkil* Qsrcs l.lltírt. 18 • ón flMk) 10 6. W p. II 6. I p. J(w. £ «k ti p.\| 1571ífp b)B«ras~B4M-SlMl 1.11 üióis II t. 6 P 4JJ»t fkásykei) • Jl \\ Ö. A1 f- 1 Ö. M p.: i. e II. •) Bp«l- Prfrbof 1. B \| £ \| m. f 6. tf JI i s.. I. lOálOsJlOé. wU MŰ 1 n 4 4j II ». I 4. IT p. r.,,.1 H (•»)■ »s§y- VMsi mr rgaal «croMi b) Pr«c«rko4— , , nptal \|. 5 A." U p. a 6 1 p. I r«ff tl gjen tcsmU 1J 1 <S 14 p. « 4 • p. ! ÍV hml Tca»t I (ss.?.) II 4. 16 p 4U«> ?sfjr.»«M» I 114.10 p. I I Felelői iserke.it 5 : VAKU A LáJOi. TáraaserkeutG: HOFFBAHM 9IÓII. •) Aa a rovat alalt köalöttekárt nem vállal ialelösiéget a 8aork.) Hirdetések: -J—i—1----L ....■■■■ 1 « I 934 h. Érk. febr. 10. 1883. AKVEBÉSI PÓT-HIRDETM. A osgy kaninMi kir. tssék tkvi osat. réssérÖl kösnirré tétetik, hogy Koslik János csák tornyai [lakéi. Javára a rátkai 482. ia« tkvben \\ &27, km. a. fslvett Ingatlanbél Dervsderios Jéasaist illető 819. írtra beosölt 1 réssre 8368 82 si. végaéml Rátks kösség básáboa 1888. évi april 14 ik napján d. e. 10 érájára kitflaött árvsrés RoMnbarg Budolf osáktornyei lakéa 108 Irt. 78 kr. ■ járulékai-bél álló követeién kielégítése oséljából Is mag fog tartatni Kir. tmék mint tkvl lialéiág. Hagy-Kaniasiáo 1888. márcs 14 én. \' ^ 140 l-l HOFF. JÁNOS maláta-kivonati egészsfegisör, Cx»r smbar mik kltzftfll agéiz légét <éo érvond étoténok 58-szor kitüntetve. BfylIváiioH kSuSnet m ritka módja aa elért líyégyeredménynek {1882. aogiintüB 21-ről im qai(óid/, ki tudja hogy család-fdbfn határtalan öröm uralkodik, msm iZufnya, ki u Ugirtózlatdbb fi- \\ t«lmin adott okottt a fíoff János féblsMUfa-áéistfaifalfel, a maidia kivonati egistségi tőr it a kon-einttúlt maláta-kivonat hatná-liiia folytán meggyógyult. HojflP JlánoN urnák cl. kir- udrsrl milnn ! csj kir. Isnácsei, s koronás iriny érdemkéraut tulajdohoás, a í»bb . poros* és uéóiet rend lovsg\|ánsk i "0-oCT Jinos Mié iDklátft kironntegyeiü\'.t máaé\|, sUftSbbiaréfiiillssiadv.is^* H«óJ» Bé«. BriiMsr Striiis 8. u. Egyetleo lfl^eyouj, ki már öt év éu bavM köhögés él mellfájásban ■tenved. a legirtéatatébb (élelemre adott okot!; ekkor lettem figyel-mestetve Önnek egy hírlapi bir-detményére, molyndk követkesté-bon mi ön jeles malátasöréW»1 egy kisérlMi küldeményt boaattam. Eaen idÖ éta aaaa jan. 1-151, jul. eleéig\' haaxnálla leányom a ma* látaaört, valamint a konoaentrált malátakivonatot és oly jelentékenyen javai, hogy már most is tel-jesen egésuégssnek mondhatjuk. Mi mindoyájan ryermektlnk életének \| megmentjeként tekiatfűk Önt i örök bálára köteleove éres aOk uikgubkat Neumarkt 1882, iuf. 24. TimlolaV«l Ich II. roldBirlokoiiift Neumartkban Stájerornágban. A valédl Hoff Jánoi-féla aalála klvtnat efiészaéQl ilr iral Maláta wéitiifl s8r 1 Qrcg 60 kr., 6 Bwf 8 Rt 60 kr., 11 «TSf 6 frt. » Btm 15 frt 58 Itm 30 írt \'/, küi mJdim noblddt L í frt 40 kr. II. 1 -írt. 60 kr. III. 1 Irt, (Nagyobb mennjri-ségnél ssabotl) Miléta askorki liscski •0 kr.l(% és \'/, tacskó Is.) Prsepsrátt a[jsrme\|-Up-iiisliUlint 1 frt Koncwn-trslt BslAtskivsBSl 1 ttvrg 1 frt, 00 krért li. Maláta-kávé ifyoMms\|fiOkr, 80 krért. Ef j késs msIsU-fBrdí HOkr, rirukUr; K.-Ksuii>« FtssdhifTsr Jéasr> SrUro llsls; llm Eftnutn Uu-binsskvl Aduifi tifnsU< lllUr r.f Kmddjmt Wlnsck Fmaet; Kmuii rmi M«pisi\| üy.; Mshetémt Bski E; fsrsiáli Kssy, HocLrlostr fj^fjsts-rinskt U/rMt Kaísm A Lm; Ism^u-Mfl JUImim N. J.; Klniisítri: Siai »»m gyéty.; Féri: 8pitssr Sándor-IffM:, l< iajsk T. fa fis t thruiMl«i Ci«lli« Viicsa \|jóf}is. hdtfHitm Zsibátu utcu 7- 9 H U EGGER dijjutalmazott különle- Am Egger-íéle mellpnaatlllailu lánosaa ismert és kitüntetett köhögéi,re. kediaég és slnyálkásodás ellen, elaunyir, bogy ssárnos bel- és ktlJfóidi icaktudós • nemkon a legjobbnak ismerte el. A 2ó ét 80 kroo dobosok Haprarorsaág minden m. gyobb gyégy«ertáréban kaphatók, Oyomorbaj aUon Eggirflie ModapMtillák, mindenféle gyomorbajok, eméictéihiány, gyó-morbév. béTtnnyaság, görvély, balruyiág, iimétlU0 fÖCájás ellen. Eaen nastillák. me lyek egy eaen osélra kéaatllt éi MsbadsJos aett gépen kéesűlnsk, könnyen olvadnak, kellemes iztlek éi elSiegitik a könnvd léleg séiL Egy eredeti doboa ntaiitáseal 30 kr. E\|ger mohanövény cin* korkái (liebenii oarragben) a legfiuomalb anyagból készült, listások nedveai>6; kóhu gési inger oaillapiló aaer. Igen kellőméi gyfl-möIoaizUék, különösen óvják a légaéai iser-veket Már adástól. Saénokok, bírák, lainésaek, tanitök ■ különösen mindazok, luk liivatá raknál1 fogva iokat beszélnek, el nemnlass-laák enan kitQnő cOnkorkákát basmáhú. Jóságuk daooára könnyen bosoomabetök1 dobos ára 16 kr. EGGER mandolaformáju ■•láU-ankorkál aeemamlva vannak amerikai bártya-neoir isctkóaban. Biatos évMer köhögés, rekeai-ség éi gégekimársdéi ellen. Igen tiiata. me-látakivonatbél és osnkorbél vannak késaitvs és nem képesnek lemmiféie gyomarsavat. Egy eredeti tacskó 10 kr. . Faraktár NAGY-KANIZSÁM: PRA OGR B.; gyógym. urnái. Zela-Eganaogeii: \| Hollóiiy Qj. urnái. Ksaatbsly: Hr\'aua Pál ayógyM. urnái. Kanosvár: BabocLsV K., Luguastia Agoit uraknál. Csáktornyán Qöoca A. gvógyas. urnái, Csurgón: PlaohnSr F. nrnál. ÁWLendván: Kiaa B. eyógyaz. árnál. 120 4-26 Anulos- és kárpltos-batori Több saáa saoba berendezésére legoldaóbb ár mellet! mindenkor készletben kapható Steinbach Sándor cs.jkir. kizárólag Msbsdslmasott kárpitos díszítő butorgy&rosn&l Budapriteii, Foronea Jéaae f-tér 6. is. ^istt „Európa szálloda" átellenében., Kibáaasitéai és nagyobb mérvU borondezéiiek-pi\\ kttlönös árloeogedés. KépM árjegyzék ingyen. \| 1881 Ik élben 295.000jpialy kt IS82 Ik évben 550.000 p»lftckletlelHgáimva. \| A mohai AGNES-forrás liláik egyik lcgw.rnHavdóaabb savanyuvize MfftnA s/.ol^álaiot tcsaj főjeg n% eméfizté«i zavaroknál s a gyomornak ar, ideg^ riMi\'bí/.rr bántalinain alapiuó lmjaiban* Általában a viz mind ázon kóroknál kfvi ó figyelmet érdcnÉ^ mrlyrkbtii a szervi élet támogatása é« az idegrendszer működésiek (ölfokozása kívánatos. \| Korral használva már is kiterjedt kedveltségnék örvend. Fris töljtó^bep mindenkor kapható ÉDESBÜTY L. m. k. udyan sHtym) Budapesten, Erszöbettéren. Ugyanién minden gyógyszert árban, fü toerkereskedésben és vendéglőkben. I0IS-1I i ; l8»\| u\|kéTW« "288.00QpJmSTlE^** 550.000 palackl<itglaKálMtva: \\ NjtmMl IUhI Ttíűf bpmlqdiHümU Nagy 1M. H\'/HIII. «*»taiat VVMIMÍ nf kfittjr-ktiatkséis Wjvársskéa alana. It\|sn. irtk Kgáaa ém • frt 4 frt. XtpWim I k ft ksaáboa petitsor «(veeer 7 Vr. tSkbasSri hirdetésnél 6 kt, Bályegdij 30 kr. Xwtri»i a egy Ab hivatalos birdetmé-ttjek 10 kr. bélyegdijon felül 100 szóig I trt, umi«I tuiüiiou sóéért \'/, kr. Nagy-Kanizsa, 1883. szombat, április 7-én ZALA :!• iil I • [• • \' . • \' 1 i \' • MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGTES- TARTAUtU LAP. X. évfolyam; Szerkesztői íroöa. Hova a lap ml lemi rét^t illető közlemények küldőn-dfik Bsjzalutssa 4, aaám Bértnenletlen levesek c»ak ismsrl ka- j •ékből fogadtatnak sl. Késiretok vitása asm küldetnek. Wfllttér pptittora 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvódegylet, á Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és , Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. ■ CaitLENIK NET ENKINT KÉTSZER SZERDÁN Ü SZOMBATON. A hazafias kényelem izem-pontjából. i (T.) Nyomon vagyunk máf. Majd kitalálják már ellcuzéki lspjsint. hogy jöjjenek haza a moldovai csángók soka napján. Mert csak éppen a kormányra kell biziii Őket. Csak a kormánytól kell kiyánni s hazatelepítést, hogy megszabaduljon télé a magyar nemzeti társadalom, amely talán a nagy testvériségbe \| uiár kezd is (1) beleunni; hát megsza- 1 biuíui az igaz, de hogy a moldovai csán- i gók nem fogják látni a magyar hasát, J ál is igaz. Hitzen régen tudom én azt, hogy í iiiii)dig és minden időben legkényelmesebb hazafiság a kormányra hivatkozni, \| és íki ra tolni a teendőket; él is rontotta \' már ezzel a magy ar társadalmat a ma- ! gyajr ellenzéki sajtó ugy, hogy a leg-■■ életbevágóbb társadalmi kérdéseknél is i a kormányra támaszkodunk, és mert a I kormánynak nem áll módjában, hogy minden kiváltságnak megfelelhessen, kát a társadalom várakozik a sült galambra, i És mondhatni, alig van parlamenti kor- I nitn-v, mely a társadalom kevesebb tár mogatásában részesülne, mint a magyar. \| Nos, hát itt vannak csángó testvéres nk is. A hazajövetel hiréuek első lökére felköltötte a nemzet öt vsgy hat milliomod részében azt a lelkesedést, hogy ugy melegében 20 — 30 ezer frtot összeadtak, amely 20- 30 ezer forinthoz i {hozzájárult pár ezer ember vagy az sjem, és ezzel a testvérit kötelesség a nemzet részétől meg van téve, és most álljon elő a kormány! Ami annyit je-• lent, hogy a lelkesedésnek vége és a dolog raegfeneklésnek jndulL Ma nem-esak I nálunk, de sehol, még Amerikában era leszi és teheti a kormány, hogy valami telepítési mozgalom élére álljon, \| azaz a külföldön vagy más világrészekben kivándorlási mozgalmakat indítson, mert legyen bár a tengeren tel is nagyon messse, mégis a körmére koppinta-nának érte. fis igazán szomorú dolog az nálunk, hogy az ellenzéki sajtónak még a legkomolyabb része sem ssokta meggondolni, mikor valamit inditványox, hogy mit indítványoz. Hanem kidobja Indit* ványát a világba, felhsczcssli Vele a közvéleményt (mert talán es Is a szándéka) astán tegyen róla a kormány. Ugyan kérem, miféle európai hecz lenne abból, ha a magyar kormány egy kivándoroltatási mozgalmat kezdetne meg Románlaban hivatalosan? Nem rögtön fellázitaoá-e a román kormányt és az egész román közvéleményt ? És mert a román kormánynak igaza lesz, hát ném vonná e maga után a magyar kormány oktalan eljárása egész Európa tiltakozását, amely eljárás csakugyan durva megsértése lenne az állami tulajdon jognak. És aztán mit érnénk el egy ily hivstalos mozgalom megindításával ? Égy óriási blamázst. Rosx vért mindenfelé, és adna magáról a magyar kormány ezen tette által oly szegéuységi > bizonyítványt,. hogy Európa müveit államai előtt minden eddig szerzett tekintélyt és minden ed-. dig szerzett rokonszenvet elvesztene. Hát ilyen meggondolatlan iaditvá* nyokkal szoktak elé áll-.ni a mi ellenzéki lapjain k} csakhogy felverjék a közvéleményt, b oly irányt adjansk annak, mint adtak a török háborq alatt, hogy t. i. lehetetlenséget követeljen. Mert a mennyit a magyar kormány tehet, mindössze is annyiból áll, hogy a betelepedésbe! segéd keset nyújt, azaz helyet ad, mint a hogy Amerika teszi, — pnnktnm. \' Helyet ad addig, amig van, és amig lehet: dé in infinitum bem ntehjct az sem. Hanem \| a magyar társadalom Igen is, ha a ma- I gyar társadalom komolyan akarja, az tehet; az adhat helyet, mert van, és megindítja a mozgalmat, melyhez mint privát dologhoz,\' senkinek semmi köze. És ha á nemzet minden oly gyermeke, aki teheti, megteszi a magáét, akkor 60,000 csángó 8 év klatt itthon van. Ha társulatok alakdlnak mindenfelé, ámde nem a Somssichók mintájára, hogy a nagy birtoka földei urak egy pár. Írttal kibújhassanak, hanem másképen, akkor a csángók igenis bsza jönnék, de ha ily társulatqk nem alakulnsk, hanem a hazafiság kényeiméinek okáért a kormány nyakára Innkoltátik a dolog, skár még azpk a csángók is vissza menuek, kik eddig be játék vala. i .Jw \' i Az ipariskolákról. (H. X.) joivaflóink többrendbeli előbbi közleményeinkből tudják, hogy Zichy Jénő gróf, ezen az ipariskolák: szervezése \'érdekében oly ritka toVélfenraget kifejtő, egyálta-lábnn^a magyjar^i párosok ügyében elitnseréare mól tó pusg6sággal fáradó mágnás jágocai Peterffy József mi-nisztpri; biztossal /u^Zank több. városában megfordult, a mélyekben bus-gólkouásának I köszönhetni, hogy a mesterinasok kiképzése most már sok helyütt bí/.tositvs van. Ugyanis gróf Ziuhjr Jenő és )kr gócai réterff* József a napokban terjesztették be a vallás és \'közoktatási miniszterhez tetjedelmes jelentésüket, a meljrben küldetésükről és működésükről számot adva ki jelen tik, hogy eddigi működésüket 40 városra terjesszék ki és o 40 város ban létra is. jött az iparos iskola. — \| volna caélszsrü; \| hanem igenis, azt Ezentúl tehát hazánk 40 belyein aj iparos ianúlók szakképzettségéről ennek resdés irányba tereléséről gon doskódvo less. Asia fő, hpgy ezeknek a városoknak hatóságai és iparosai üdvös \' tevékenységüknek gyü-mötoselt osakhaman élvezhessék. Ab í. lelkesülés, weLylyel Zicby Jenőt és a kormány biztosát fogadták, ne bizonyuljon szalmatüznek, hanem ai; a komolyság, melylyel a tevékeny gróf intentioit fogadták és azokat gyorsan foganatosítani iparkodtak, további tevékenységükben és az ipáros iskolák, fejlesztésében és folvirákoztatáaáb^n ia vetesse őket. Mert — Magyarországon ezt a tényt mindenki ismeri — I nincs könnyebb nálunk, liisonyos, intézeteket létesíteni, de nehezebb már azután szokat fenntartani és fejleszteni. — Nem sokat vagyunk hajlandók adni asokrs a szép szajvnkra és arri a lelkesült-eógre, mélytálunk rjiinderi intézmény létesülésénél a banquettoken nyilvánul, itt könnyű lelkesülni és melegedni i valamely ügyért. —I De iparos iskoláknak fen tartása és fejlesztése tar-tósabb buzgóságra in számit, bizonyos tekintetben áldozatot is követel a Igatóságok és egyesek részről. Mert valóban azok jaz iskolák sok áldásnak kulforrásaivá . válhatnak, I * ha azpkat, folytonosan fejleszteni iparkodnak, — különösen pedig ha azokraj folytonos felütoyelet gyakoroltatik, f- hogy ne cs^k névleg létezzenek, hanem\' hogy! működésüknek nyoma is tttlassék. i Az a mozgalom, a mely iparosaink ijürében nem csekély hullámokat ver fel, most már visszsfelé oem terelhető, nem is szüsé^es, nem is párosok jogos igényeinek törvényhozás utján való kielégítése által a mozgalmat oly iijányba kell terelni, mely irányban mjég az eddig is szervesett s még ezuttn sservesendő iparostanuló- iskolákI hathatós eszkösül szolgálhatnak. t As bizonyos, hogy pangásnak indult iparunkon csakis az ifjabb iparos nemzedél^ szakképzettséggel biró része fog hathatósan segíteni* Azért szükségéé, M>gy a városok egy kissé komolyabban mint eddig fpj-lal komnak az ibarostág ügyeivel i s hogy annak leadület adathassák, különféle 6tón-médbn kell * segitué-gükre lenni. Hogy az ipáros iskolák fokozatában legnagyobb szükséget pétlók aa első fokú Lesterinaa iskolák, az készei fogható, inert aa iparosok- f tatás többi fokozaltai sokkal terméssetesebben kapcsolhatók azután ezen alapképző intézethez, mintha megfordítva, magasabb iparos oktatásról gondoskodnak. As első fokú mester inas-iskolákat azonban a kormány különös segítsége nélkül, vagy kevés gyámo-litásával minden város szervezhetné. Csak nem esapad a dolgot osef kélybe venni és a helyes eszközöket kellmegragadni. Az első fokú mes-terihas-iskoláknak igen szép és fontos ^hivatásuk ván _— Megadni as inasoknak as ipsrbsaághos szükséges alapkénsést, -egy kis általános bmo retet, és őket a valláserkölcsi oktatásban ia részesíteni. A mesterinasnak k mi nézetünk> szerint nemcsak taníttatni, hanem ne-. vei tetői is kell. Ez a kérdés szoros i ff£ala" tározója A bánat óráiból. Egy léoaoiitái még! Egy csók s Isten veled \| Ajkad rebegte et, i Taiiuiik volt r nagy ég, s harmatos fflasál S- aa i&Uséli kereszt. l»tt>n íveled niotidáui, éi imJJiak ItOopjúi, Búokum eulíékeül ; iSí«M eliu d«t kértem, a melynek lángíbno 1" Kübeiím iatenűi. 8 ftjón zokogtad te: szeretíek végtelen I Oh kérlek ne felejti! \| Fonó iszerehr.em tartsd előtted szüntelen, i Mélj eh auvedbe rejt. \| £o esküvéis ■ híven megtartám eskümet Kebienkbe zártalak, Olt Sípén híven mosolygó képedet i Te SMlla báj®lak. j A L-iába seklivél, hiába ssklvém, ! A tori ksssag, nevet, A békél és ktxen még oem törölte ki S\'UfsM képedet. Ml i^isd k kaexag s sors, lm egykoron &4Mrv7kS«j«k kSsStt >.rUb(»türs boiolva gyönge vígastul fV}fJuat SMtSaSd. Ttkia Andor. A szenvedtf emberiségnek. Métfim UnShI a IttSss 0í0s«4 a aéMü. As S»il«sis%. meiy s aaMvsdS sssbs-rMf -iJp>JTd As i\|Uil\|M Tiassaéi nsia M SH7 Mésssisrwághas míot A—Hká-bsMo, sás még a nagyssájn isiéslgés s hsaá-ÉSkSa kisebb. FsMs Uflttkágo* dolgokat rftwtsaéa «f Imhí lepke* a m—p A mmtiél mámtÉj éréééhm U Tisztelt publikum, jegyezd meg magad-nak. A caalhataUan titkos azerekrfil van szó; a kitűnő gyógyizerekríl molyok kQlaSisg, behök\'g mindegyikJOi betegséget gyógyít; elsoyéaststi s piros ortt ép ugy mint a tyuk-■zemet j s fogfájást megszüuteti; a szemnek )olíb sser ninosen! a. migrain különféle fa-j jait gyógyítja; bialzssm s sebeknek ; kitUnö g^ógjsier s gyoiiorkatharusnak. Nem hbssd ? Kár. Háromsset attestum bizonyítja hiteles névaláírásokkal, hogy agy vaa, s saak a magad kárát vaíllod, hogyha potom 80 krért meg nem vessed azokat s szép dobosban elá i uaitásba bt oá\'ott poiokai, pilulákat vagj cseppeket — melyek sgysserrs s legboldogabb, mert legegészaégeaebb emböiré tesznek, Az a avájozi kópé, a ki agykor balmagot hirdetett, a melyet csak bele kell dobni a langyos vízbe, hogy azonnal a legszebb élöhalakat nyerjék, csaló, kópé volt; habár mindenkinek visszakUldOLte a pénzt, ast irva neki, hogy uraságod a 154 dik stsmár, a ki lépre ment, vigssstslódjék; és s német egészségügyi tanácsosok, s Qebeime ssniiitaratbok — egészen komoly emberek és nem szolgálhatnak ki bizonyítványt semmi áron sem, hacsak meg nem gyfcéd-nek s kívánt gyógysesr teljes ártalmatlan* algától és valódi hasznáról. (I?) De agy pár mégis lépre ment, és volt s U beos&ietessn a körmükre koppintott as Qzérssullsmtt doktoroknak. Majd elmondom ugy s magam módjs sssrjat, okulásai, begy mennyire vissi á esivUisátló, s hogy esak nagyon örűlbetüsk neki. kegy sálnak sd-digelé kevés ilyen Uupiaságvéi leket hallak. Egy sgóss kis dráae as, a mely Isve-loaée 4i\|áa ^átasédott K melynek aaa- Kgy gyógyszerész. Dr. Klass. Dr. Uoss. ■ . Dr. Btoss. Es egy hirJapíró: Türténotbely MémetorazAg két nagy várdss; meg egy tOrvsz^kí terem, meg egy advsri patika. A három orvos pedig, r-notaudum egéasségOgyi tsbáosoa. A dráms prologjs fogy kit hírlapi kös-lomény, melyet egy német hírlapíró valamelyik nagyon elterjedt nértet lapban kitétststt, kürlllbolul ilyon formán: A kÜlUu(éle\| titkos ssMsk sjánlgstáss el árat cl ja Ispjaiujtat^ A lapok tefvo vannak as ilynemű birddtéaeklcel, a ;ha etek esak félig oly használható ssSrek tjolnánok, mint S minőknek birosstellotilok, régeu nem asa-hsdufc beteg ombernek /enni a) világon} de a ■okféle gyógyszer daosára bizbuy oask ast lltjuk, ltogy.s azej-ek gyártói pieggasdagod nek asemúleall üaütt specuíatlojukkal, a kOsönség pedig éppen ofy beteg. Figyelmes-teljük a kösüDtéget, hegy ne begy ja magát bármily szép sssvak által lépre esoloi, mert s ateiek, feltéve {hogy árlalmatlonok, nem érnek ssssmU és téljeseol bsasaálstlanok. Volt ssatán erre a köalessényre nagy slírgésrforgáa, saj és UnU a gyógysaerekot gyártó, vagy saokit igazoló tanácsosok között, s a bizonyítványok: némely Kereknek osslhstlsBságárél asar saám jeleitek meg. A hirdetgeléeok taflvalevöleg roppant sok pénsbe kerijliek, sereket és ezreket nyelnek el, s már jsíböl ik elképselhetfi, hogy a 60 krért vsgyí I írtért ámha boosátott gySgysstr gyártéjábak sjlig agy pér krjába korülhöl, hegy o\|v nsgjy hassaet hasson belfile, mint a mifit kés. A fcalskW fciiliBftsyk^a amkám agy nyilatkoiott, kogy ha as b mm játszó urak el nem hallgatnak, majd a Kezében levő bistoa adatok papján kimatatjk tarpiaságukat. A bárom \|ésill j pedig ;s dsikk ét jóravaló Dr. Kleaa voltíaz, ak\'í Ijarminbs — 60 márkáért mindenkinek taivoseá kiállított^ biaonyitványt ii neki liemutatott szer oLlbatleaaágáról ét ezt nagVOu lerméssetssesi tgéssségúgyi U> náososi wmével és belyéjjével erösilotto. j^\' Us\'Ss ilysssket igte nebéa elhal-gattalnij [tneiftjDr.j Hass lés Dr. Sto»s sem volt kulljnp Iwéiiy a eaáriábsn, a a könnyű pésssséli^míndháromoak rsadkivlU gyen- géjo yoIiÍT Az s binapiré pedig lokss gyerek vsla. llogyj s lé madarakak lépre esalja, és ókét orstlejli tfidoináiiyoaségukban bemutat-baaaa, egy kii otejhea f%amodotl. ötsae-állott kél jö biráijivol, kik asintén boaaaa-kod tok ssos dirék arak gjjönyOril pénsssar-séai módján sl mag akarván egyaaeramind gyösCdni akTÓL hpgy moil\|iyi\|)eu érdem\'!ik mag fik aa WéMségjügyi tatiáu«osi eaimet, a kOvetkeaö manlpalsliét ksMeltélc. KéasltSttek ugyanis Uaiéle szert. Az egyiknek ojjt sl taép nsvet id\|\|Ut j ,Kyut caliínini lton" ék arra yaló volt, bogya szeronesétlon vörös jorruakat arezukezen virító ditsétöl ifossatáa mag. A^iógredieuQtiák, mélyekből e sairt ksssitsltin Sgy-sgy üvegcsével 2 éa fél krbaj ksrOltiil Olyau ártalmatlan sasr vált, hogy skár a\' hideg vis ss külümbi. Aa bgyik borát tjastáa a kővetkező levelet jirli: Tiaztolti, egészségügyi tanácsos ur I Eg/ \'UiiünO assrt kivMoik áruba bo-«sáéasüi Bllvknige és a SSH\|e ontsknak. A neve .RjnokjalíLnikon"; áll ibböl, és ebbél. Nekem erreojjr l\|ilür« iérjak ijénláss ssSkaé-ges» mis ISa. NaisamvaakKbék vagydagmsg- víssgální s azért és ajánlásával ellátni ? Ua igen, kérem engem lutlóaitani, bogy menynyit koll fáradságáéit fizetnem ; azután sl küldóm a szert is, Bebaes válssaát elvárva vagyok tisztélóje Damling. Erre a jó barát a követkssö Isvs-ist kapta: Megtisztelő sorsba válsasom aa, bogy sgysSerfl\' ajánlásnak áaa 90 márks; vegyi aséibeniáSaal 60 mátka. Saiveskedjék küldeni betölt-, s l a érvbe boeeáija, osináltssson saép üvpgroaket és saiaSa jelvényt tisat^eitel Dr. Kise. A jé boátok azután 60 márka melléklésével küldtek a oompilált aaerból, s vs-ladki á\'talmaa iolyodékot kevertek beléje. As egéazaégdgri tanáesoa zsebre dugta a 60" márkát és a vegyi viasgálatnál ésars sem vévén as ártalmas folyadékét egy ajánló biionyit vény ban ámugy német miaká-aan eldicsérte a páratlan világbirrs vergöd-hetÖ asert. így tett a másikkjtl Dr. Heea, és Dr. Stoas is. Mikor aztán a hájrom derék tsnáosoa megtudta, bogy lépre mentek, volt oatás — Tsblsao. Így késsüluek rsaoesan a titkos sasrak. Ha ártalmatlanok] még megjárja, legalább aa egéssaég megsvatik, a saak s közönségnek saebje sisyU meg. De kát hogyha némelyikben ártalmas M( IS V\|Slf £rra azt mondja egy meileltem M keveset k—III barátom: Hao^usr valtdeoipi ergo deeipiátar. Es te mig nam aeilfcatsk ssmmitj m flimfaf it^U— 411 % vkátsifi kaaaaaei kfedéoével. Ennek wrvéay. koaieU^g tüiMi u vaatraepra kall knerjneahedmc) ngj \|é lépéaeel foftjn aeoanal iltfrttiniii ü ilid(ukvi AHiertBM iikolék satr* ihMmI fekotfeégét Korunk ©inti a kél kérdés megoldásának nagyon kodvesA, • néne tank szerint ÍBAroi&iftkiik ii tevékenyebben bottá kellene látni a reájuk atae oly fontot ügy megbeszélésére, a® ettkötök megáll api Útára, aa Ugy olÓbbroviieléro. Zichy éa Péter ffy jelenléte még nem jutott kelünkhöz, de mihelyt birtokában lészUnk, bővebben tián-dékoxuok róla esóllani ét a belőle kínálkozó tanulságot le akarjuk vonnia Czikk-Czakk. (A poUUMbtl ét UméalomMt.) Ai orni^gyülét inét megksadlt ttlé-Mit Es megkötődött a köiéptanodsi tör véuyjevaalat réKtlotes tárgyaiéit. Aa ellő paragrafus, melynek olaö pontja mindjárt aat UtUIduim, bog; kötépiskolák alatt ezen törvényben a gymn&ziumok ée reáliskolák értendők, alkalmat adott aa egységes kösép-iskola barátainak, különöaen Hermanc Ottónak a felatóllaláara. Do aa okt. miniMtor indokolás azétoazlatlu a kétségeket és a paragrafus u eredeti stövegeréaben tartatott meg. Néhányan, többetí köti Göndöca Benedek ia felszóllaltak a göröj nyelt ellen a rendkívüli tantárgynak\' akarja a 7 éa 8. OMtályban. Ctiky Kálmán a görög nyelv mellett baroaolt. Nem helyeali átok fe\'fogá tét, hogy a tantárgyaknak aa életben kevesen voívjik basanát és utal arra rf befolyásra, melyei a hellenismua égést modern kultúránkra gyakorolt. A vita folytatásánál még többen is ssélloliak bottá; kik a görög nyelv mellett, kik ellene; t mái-már aat hitte volna at ember, hogy honatyáink valébtn deoretálni fogják a görög nyelvet faoultativ tantárgynak a 7. és 6. oat\'ély számára. De Tista Kélmán rövid, de annál caatlauótabb fel-aaóUaláaa egyezerre slosaiatta aat a ködöt, moly a harmadik \|. vitája alkalmával a hátra nehezült és még aaokat is magával ragadta, a kik a jobb oldalról ia már már hajlandók voltak a görög nyelv ellen tőinek engedni, gondolván, hogy görög nyelv nélkül is boldogulunk. Jé l.ogj a korán a haláloson, stegény soproni tanár ilolier Ede, már nem él. — Reményeiben nagyn oaalatkoaOU volna most £ korán elhunyt nagy tehet ségtt fiatal tan-férfiú, már néhány év előtt stéllah fel egy ftaetben a claasidsmus ellen, a göröggel etemben —- a modern oyelveknek fogván pártját Tusa \'feletóllaiáaa va\'óban uj oldalról is megvilágította a tárgyat és sok magával eltelt ember megjtgyoabe\'né magának fel-stéllalásának végasavát, íiogy megtdja magát azon okból, mivel at oktatásügy terén nem tartja magát atakembernek, t bogy nem bír atoa erkölcsi bátorsággal, ttaal strmbao, amit a nagy és müveit világ atak-iérfiai helyesnek tartanak, saját nésetét ér* vén} re hotni oilj a hol a tévea nétet kö-velketményetl nem ő, banem talán egéét nemzedékek viseltetik. A harmadik \| nagy majoritással el-fbgadtatoU. Orsségaaerie a Irgmélyebb réstvétet keltette aa 0r»tágbiró halála. Kötélről ét távolról nárno* üdvöalŐ távirat érkatik a gyászoló osaládliot. Lapunk múlt seáwábaa köaöltük Mai-láth Káin én grófnak iáiétóllalását a gyanúsítások ellenében, melyek őt érték. Egy budapesti német lap egy tároáaeaikkboo feleleveníti most Gróf Mailáth János és leányának tragikus végét w- melyre gr. Mailáth Kélméa idéaett teUzéltaiásában bivatkotik^ At Öreg glóí, ki 18óő ben ölte magát leányával együtt a München melletti ttahrenbergi téka, aagymeliemO férfiú folt, ki a történet-irée és aaéptredalem terée nevteeiea munkálat irt. A drága Bécsből Münchenbe levén él laháaii, aat hívé, hegy «U könnyebben ImMUithal+a majd aa • és leánya élsr de hteaay e* aom sikerük. Sokoldalú iro-éamí logjolksoéM ésesára mindig nagyobb ée nagyobb l«u a nyomor, míg végre nem tirheaé levébb, fenén Merített, egyseersmind baailja farvéa regaeakodé leányéval agyüU n oefroaherg» lé h»Hámoihaa kereste fci telki fájdalom éa fcrré kény, mlg é két stiv kibékült a sorssal 8 mily kiaot ét le betett aa, ea öreg gróf műoeheei lakásától a etahraahergi tó partjáig? Aa lőÖkdiki jannár havában megjelent műooheni német lepek meleg nekrelogokat köaöltek a igróf ée leánya öagyilkoeségáról, s as egyik aat is megjagyeé, bogy bt at emberek előre tudnék a bekövetkesŐ eseményeket, mily sok aasraooaéllsaségnek, bébénatnak, tragikumnak lehetne elejét venni. Aa elhunyt orsaágbiró megdöbbente balála elevenité fel újra grói Mailáth Jánoa ntk halálát. e A osángók jönnek, s a kitörő lelkesedét meleg élteimével, igaai testvéri aa Mereteitől üdvöaöltetnek minden ponton, a melyei osak betelepedésük helyéig érintettek. Többen jönnek mint eleinte vártuk volna; s a oaángó testvérek viastatelepitéee moat már nem batafiu óliaj, banem valóságos tény. A határnál a lengyelek üdvötölték rokon -stenveeen a haaatérőket. Égést kis ünnepély veit es. Odvötölték, várták, és tuegvendégelték : Hohtonnán, Lastlóoeon, Sátoraljaújhelyen, 8éroapetakon, Uaakóo, Tolosván. — Kagysterü iogadtatáa várta őket Myiregy-bétán. Leírhatatlan volt aaon lelkeeedéa, melylyel itt fogadták és megvendégelték. Csak a aacgedi ért fel vele, de ea ii oak fény, de nem egystertmind stirélyeaség tekintetében, A osángók pedig maguk,- a mint máskép nem is gondolht ó, el vtnntk regadlalvt ásón tMlveri Meretetlől melyet itihen találnak. Van uekik poétájuk is, kit nagyon tiantalnek, s ki nekik nótát ősinél mindau eseményről, melyet Ők oláhoean eldauolnak. Saegedre 8 órakor érl^mek. A kösönaég óriáaí lelkesedéssel üdvötölte as érkeeetteket. Diadalkapáo ét vonu\'t a felaŐvároti kastinó falé, hol dáa vaoaora várta aa érkeaotteket. A fogadtatás valóban nagyon fényM lehetett. A stegedi rövid távirat lapidária atylut-ban mondja i „Saeged dioső napot igtatott ismét évkönyvébe." Valóbad stép ttou lelkeeültaég mely lyel oaángó teatvéreinket fogadták, s a lelkeeültaég talán mégsem vsstett ki aa or-aaégban annyira, mint aat tok nagypipáju, de kevés doháoyu, mindent gánotolui stsretŐ, semmiben megnyugodni nem tudó, olkeseredett batafi a világgal elhitetni akarná. j Valóban, ha elgondoljuk, hogy most ujabban ia a osángók vissaiatelepitése dolgában minő áldoiatokra képes at oretág lakossági, mely pedig oly aokfelé. van igénybe véve; lehetetlen ebben e jobb jövő reményének esillsgát nem látni. Uisten van hiba, vtn baj is elég. De t hol a lelkesültség és áidottlkéata\'g annyi példáit Irhet látni, ott nem veazett el még mioden. 860 tton csángók stáma, kik most jöttek basa; oaütörtökön egy második 900 főnyi tranaaport érketik Myiregyhétára. A biaotiaágok működnek ; a gyüjtéaek tovább folynak. mfáL A tavast itt vtn. At elaő íeeska is már visstsjött bitonyára; a Isgssnbb évstak ket-dödött, s vele — at ÖngyilkoMágok ii ket dődtek. Egysterre hárem négyet ia olvasunk. Amott egy öreg, siijéhot kötél álló ember, ki asm képes bevárni a végét;itt egy nagyreményű fiatal ember, a ki meguota. Ili rótt lebet at éleiben, hogy aunyiau bele úunak, s oly hamar képeaek atabaduloi a nyűgtől, msljel tulejdenképen oaak ők tar-taaak annak ? At utolsó időkben oly Mjálságot körülmény u öogyilkoaaégokról olvtstunk, bogy tat bisetűk, mistariat at ilyen esetek oserbe hagyják a lé\'ekbuvárt it minden tudómé-nyávnL Tnlságosan éraékenynyé lett a világ, minden anyagi durvasága mellett Ha valakiaek nem latsaik valami, msgharagsaik a világra, bőset ét áll réfte, a önmaga puae-titja el mngát Más körülmények kéMtetfék a kanisssi aatt\'s\'éaü lby Henriket art a, bogy ttokeaével veaeeo véget életének. Eat n Megényt jó barátok aodoriák a vesaede-lembe, aláíratták váltóikat, s mikor fiaal-niök kellett volna, — akkor aa Ő nyakán maradt; Nem valami — a jé barátok váltó-adósságai miatt — a kétségbeesésbe Ütött ember találta fel e köamondást: „óvjatok meg jóbaráiaimtól, ellenségeimtől. önmagam togom magamat megvédeni."? Alighanem I És hányadik mér ő. Megy könnyelműség ea, viaMaélai e barát jéeégával ée veseedelembe döeleai tat, aki satkaég idején aegitségftakrs volt • \| I A bukovinai nngyarok luuuUftleplUM. Mytregyhása, áfrü 1A mai aay atká Alig tarjnét bírt, hegy e baaatérő bakevlaai magyarok aem pewaéMt. Hérákig letsaok vendégeink, a laáesáég vevionyre kell a bl-tettság tágjaival, kik tndvaievöleg elbilé Gitták, kégy a fogadás költségeit sajélnkjból /ogják feneaai. A d. a folytmában bal^io-étmra gyűllek be a psesenyék, sóderok és egyéhb étkek, bordójával a bor, stétávtl a saiirar. -Két órakor tengarnyi áép lepte el a pá\|yaodver körüli stép tágav léreket —I A oaángók aáémára a vmuIí óriás raktárba NO embőrTe veit terítve, a /5lt étkeket, gulyie* buat Fried) pályaudvari vendéglőa és Anqri-kóyioa stoigállák, kistolgáláara 20 if)u vttl> iálkotott. Benosl hirea ionokéra ós két méf tedéktr, valamint a dtlegyesülel mér kellő kori kinn voltak. A tenekerok a Rákócty-indulÓt huzlák, a dal kar t etóutot énekelte. Earek lelkeaült éljontéee üdvöaölte as érkitő vonatot, melyből eter két kestkenőkliel, kalapokkal kössöngeleit. Legelőazür stáilmk ki1 Odeaoalohy herateg ée kiaérője, dr. Stá-deééky Lajoa, kiket a biaottaág tagjai kötjlll-vetlek. KölesÖnöa bemutaláaök után kiatáU litdüék a 850 oaángót, kiket a vérakotók el-elfogtak, Ölelgettek, eaókoltak. Etek aiíjva áldjbt mondottak a határa éa megváltóikra. At él késés legntgyohb rendben, teneéiólét srámoa áldomás mellett történt tltópb tánntra kereksdtek, egésten mig a bossállás ideje érkotojl. Hat órakor legativesebb nu-• osujeás uláo,\| harsogó éljenek költ Debreceen felé indultak^ a otángók, hol fogadtttásulKra nagy előkééiűletek történtek. Stolnok, épril 2, A oaángók t köslött mogállspodáltól sltéröleg Oftfdlél órakor ír-ke»t«k ide l^űlön vonaton, Odeioalehy bor-czeghet Tégláson a neje caallakoaott. A vonat megárksaéeét, dactára a korai időnek, nagy népumog\' várta, mely as érkötőket ttjo* éljontéttel és tenestóval fogtdta. Kistállás után követkeaetl a lakoma, melyben a her-cteg és neje, /niat Sebeluik István polgér-neitar, a oaángók pedig mint t ntgy kötőn-ség1 vendégei vetlek ránt. A lakoma leginkább löllöti kápostts, gulyéahua, és paprikásból állóit A oaáogókat as útra étel- ét italne-műkkel bőven eltáliák. * Csongrád, ápril 2. A Caougréd mellett elháledva, negyedfélórskor a tiaaa-böldi révU érkestsk, hol nagy, néptömeg lelkeee-déslel fogadu Őket \| aaentoal ápril 2. Pár nap óta álulánoe volt « lelkesültség a betelepülő oaángók fogadia\'áaa iiánt, a város hatósága atenbaa es ügyben nrm tett semmit így tehát a 48-as népkör vette 8int Ferenc* inditványa folytán aa dnyet kesébe, és Pólyti Ferenci körelnOk buágéaégt folytán egy 94 órt aUtt péut és nagtobb menny i«égü élelem gyÜlt egybe. A kör egy ökröt vágetott le, hoky megvendégelhesse oaángó testvéreinket. A mai napon dllolStt 10 órától keid ve etréfel vonult ki a nép a Tiatáhot,\' hol miutegy\| 10 Mer ember várta t betelepülőket, kik dél felé érkMtek meg. De a vetető küldöttség nem engedte, hogy.a megérkMetl etán-gók partra saálljtntk, bár itt ebéd várt riá-jok. A osángók 4 órakor tévőitek és ette \|h0 érakor érkMtek Saegedre. . Tiaaa Váakonyoál aáatlóvtl jött t partra kötŐn»ég, htrsány éljentéssel fogsdva a bajit Utköiben a oaángó leányok és Is^é. nyeket kivetették a bsjólrdélaetfe, hol.OdM* calhy herotegtié éa tküldöltségi tagok nagy gvönyörűaégére oaángó sene mellett RMsgytar heroaeg ast lltöiii" és „Megy t gőtöa l\'ao-otovára" friaaibeu Merteti dalaikéi énekelték, majd láuoaia kaiekedtek és neki bővülve járták a osárdáat meg a osüidüogölőL Jártak oláh lánoaol és német leog-auM t is. Vagy 40 pár lánotolt, ha kifáradtak, mások jöllfk a fsdébetre O és Uj-Kéoake köuég tátslóval, tanévéi és tajoa éljotitéaael jöttek a kíkütŐliök > Qeougrádoii a itikblőnél több eaeive me\'njS kötöntég jvArla a hajói .tsnetaóval, aáta)óval ée éljee»és»el, Htéged, ápril. 1. A oaángók fogtdáséra itt!már éélatáa gyülekeaett a nép a Tiisa-partra. A lolsővárosi kaatihólól keadve végig a feUő rskpa^lon utialegy 30000 en gyüle-keitjk öaste. A hajóállomáeió1 a kaaainólg kordonntl sröjea utat tsrtottak stabadon. A rend példáé v0\|t Fclkiloucskor érkeaMI meg a Hajó, a kötönaég riadó éljeniéanl fogadta a oláng^kat, kikel bratéddel üdvötöltek, mire Odesealeby bsreatg és Oaobot Antal válkMollak, juKóbbi aiontÜl logtdta, hogy jé magvarök léeeaek, a oaak ati kérte, hogy együtt telepítek lf őket Selulia főkapitány a várót nevéhea fldvöoölu a testvéreket. A ktspaéban lariteU asatalok várták ékel; ae < egyik tevémben a férfiakai paprikással ét borral, a másik teremben a két u\'egylet kátéval ée kaláoaosal veodégelle meg a nőket él gyeriMkekel. A otángók rajeagáe-sal asólaak lelkes magyar teslvéréik aaare letérői. A kaasinó körit aok etereu éUaak még a késő 4)1 érékben k A oaáagókai Zentáa és Tilelsn is nsgy A ■ ■■Hgiiiinr-\' "g"\'" II k A máao#ik o^pat érkeaéee Nylregytka, épr. 1 Oaher karületi páiyafBuök Mttkolotról értntttette ea idevalé eeéngó bitotttjég tinikét, hegy orttörtölön délutáo ö-koflj ja otángók 900 lőbŐl éllé n^áaodik traaéa^ertja érketik Myiregyháaára, hpl egy óráig fognak időtni. A bitotiság ma 30 gyUitíivetliioit át 20 előkelő polgárnak, kik gyfl\|l4aé\|H vállalkottak. A méaodik Ittansportot, hu Odeeoalcby bg. tegnap mondatta, Bereonkey, vagy Oöodöoa Lejol Igafgstó tsnitó vetéli. A bukovinai Mopynroto UUjpUú bűnit•ágty Som.a.clt Pál aürgőe ügyek elinlftéae Végett íápril sUájij d U. 4 órára öessebivU a bUottsÁgot Alfélét a képviselöbáa elaő atémi blstálytermébén tartatott Minden jel arra UUtat — a mi különben vérhetó ia volt — likgy a1 kilátásba vett eter mankás helyett tegéat népáradat indul basánk felé. Aa össta int eter munkáéhoz már most is esaládok járulnak, melyek as eltŐ rajt kéleter ste mélyre dtgtaktették; a gaadák pedig nem-■okira ktintén útra ktlnek. Mire néavé a helyzet ugy fog tls$ú!nij négy a kormány \'és a törvényhotás aegitŐ tbelépéee ném lest kikerülhető, s tt iránt g foréghtt leiiu kétség, hogy a törvény aá« nem foa fukarkodni akkor, á mid^n á »gyar\| vér bklelepitésMI, s déli határoknak inuyerok Által való biatoaitásáról van sió. já biaoltságbai ogy id. gr. Rsdai G«deon, rajul Hermán Ottó is rámntattsk arra, bogy a jkinoatár aoliat tehet si ügyben, a Hormtn lönöaen htjigaulyotla, hogy a kíoMtéil jókiégokutk nete opitéae péntügyileg ia aok kai előnyöiebb, mint azoknak eladáaa, mert mig la b- ulepité* adóalapot, tehát állendó jövedelmet bmteeit, adig az eladáa inkább lalifundíumok képtödéséro vetet, melyek nipes telepekkel a venenyl föl Mm vehetik A máaodik cioport Itthon. \' Stry, ápr. 4. HadikMváról a ctángó inkgyarok második aaállitmáoya bélfőn délután indult el. Het-bétsaáuan vtnntk, 40375 kilogr. aulyu podgyésaaaJVTaráaakfőzések s aa otthonmaradtak siránjtoiáaa köti inchil-tak Iiosmu dljokrá. 1 Nagy Mihály, ápr. Í. Haaatérő bukovinai tMtféroiuk ma reggel 6 érakor/ érke-aelt máaodik oaopor\'ját, Etámra 75Ö-et, Nagy-[Mihály város köaönsége a nemzeti zászlókkal, cimerekkel és öröktölddel kitett indó liá\|mál a vidékiekkel együtt cirokrd menő tömegben táatiók alatt össtoMrágoíve sent* aeével ée lareok lOvÓMkkel fogadta. ápr. 4. Felad, eali 8 óra A ma áivonult bukovinai magyarok fog^d-lj tatása éf meg vendége léte miben Mm maradt a varáruapi mégatt. A roppant néptömeg* ben, mely mérj kettőkor leple el aa iodóhét környékit, utgy etámu vidékit láttunk, kik eljöttek, hogy láihisták s oaángó toatvéreket. Denrresee, ápr. 4. A máaodik &«ángó-caepst ma m\|J balkor érkMott Tiseaer ember várta ŐkeiJ temérdek esi\'pó, pereet, kél-béas éa ssivarr\|il. A oaángók nem győtték megkö töuni a \| lelkei fogadtatáal. Sokan kö-tülök piVuüi Öittmükben. Holnap már e harmadik eaoport érketik, . Aa eltö oiapat aa uj otthonban. j Tibii, áj\'ij 4. Teguep esto tit órakor volt a lakoint Ó Beosén. A város iulelli-geétiáji, Popodé* Vatnl képviaelB s néhány oaárgó ia jelen I volt. A osáugókat a váróéban a lalcoaok kIllőn vendégelték. A esia-liáaT diaaélŐadéMB voltak, ovációkban réate-sáliak. J Ms! kors irsggs) vtlóságos népáramlat (ndut a klkötőhöa. A hajónál ativélyea bu-oaukéi. Nyoloskir indul Tilelre. Elinduláa után a kpruiánpitloa a hajén aesángó fc fiatat ösieegyOlté i felolvaala előttük taté talpt, intvén Ölel, hegy mindenki saivéhe vérne o nepictj imát, melyet kinyomatva ki fog OMtanl köttök. , Titelbo fényes fogadtatás várt; a ki kötő fel volt táaalósva ; moutrak durrog lek; e tabekarU Rákóoayt buala. A roppant stámu küMuaég nevében Stábó Mihály já ráabiró umndoit baláaos bemédet, kiemelve, bogy Timinek kétaieres oke ven örűhii, uralt jó ikoiuMéd\|okat nyernek ée hogy halmrvidéiiek a polgárosítás előtt MÍutOly bujfloiók ivottak i vallás ét lajkülőnbség nél kfill üdvöslik aaéikeeóket a liteUek. Nagy Qyftrgy válaato t ae üdvötlelre, ötöméi \|e Jeaiéa kilTitel iéleolőa fogadása lelett Ba utál élejnü seetjeMt aduk át és a parton \| megvandífelték é aaángékat Ette lasaQnk Psuosovéa. . I. K D i t w f é l é >: \| — A tafaul aamUmkáaáa. imily kevéa eredmény nyel történtek időjárás UiaU, még J6m1 up kértl a ittlonka vtdáatatra agy kiivét Htéií ébáay napra at Uéjáráenak b»rtelen óbbra (ordaltával a honzi e«örftek i< oagyobbj kielégítő meBoyíiégbeD muUt-kottak éJfidöoSU vidékünkön. A legnagyobb \'eredményt eddig Ihároi-Bcrénybftt tudjuk, hol\' IoMy István földbirtokos-ur ét vendégei as idény kezdetétói fogva 100 danibon (elül lőttek ; liéeaei lakey László dr^ birtokain kétszeri vadászat mintegj \| 80 dsrsbot eredményezett; Surdon gr. Zichy Odőn omál ii jelentékeny meinyiségben találtatlak. Egy nap -a gróf liarmadtflagával 26 drbot lőtt, Gynrgyánkflb pedig különösen szépek voltak az esteli terek, hol molt vasárnap mintegy J2Ó drb. olvasUtott meg hu-sásban. — HalAlasAa. Ziegler Kálmán cták-tornyai kir. kötjegytő unt ée om Iád ját aufyot OMpáa érté.\'Édea atyja Ziegler Lejot ofaui-volt úradllmi tiszttartó, utóbb gaadaeági ttrnáesÓB,,egy igeo derék ét kitűnő társadalmi és kötéloti férfiú bosataa ataovedéa után \'jobblétre anendorült Áldás és béke emlékeseiére. A gyéisjelentis következő: Alólirottak megtört ativvel jelentik f eleji hetetlen férj 1 atya — öngatya — illetve ipjuk Ziegler La jos urnák, 1— a Csáktornyái uradalom gaad, tanáoaoaánik — Csáktornyán, 1803. évi ápril bó 4-én d. u. 4 órakor, — hostut atenve-dés után élte 64-ik, boldog bátassága 41-tk évében tör^nt gyássos elhunytét. A boldogult hült téteméi 1883. évi ápr«l hó 6 án d. u. B. órakor fognak aa ágostai hitvallás saeriartásai: eaerint, a eaéktornjeá sirkertbe örök nyugalomra Bélelni. Csáktornyán, 1883. évi apríl Itó 4 én. Ziegler Hálmáu, Ziegler Karolina, lérjaaejt Krasoveos Adolfué, Zieg ler Etelka,: iérfezott, Kraaoveex Ignáctué, gyermekei ötvegy Zieg\'er Ltjoaué, aaUletett Striuna I^ero\'ina Krssorecs Adolf, jr. Kjh-aoveot Ignict, vők. Ziegler lUlmánné stül. Tódor üeiimint menye. Kraaovéca^>Anna, — ftrasovres Etelka, unokái. Áldás ée 6éke poraira* — Giróf Festetics Tsssiló egy bir-neves budapeati faobráaznál Sse a georgikou alapítójának gr. Fe»tlies Györgynek mell aaobrát rendelte meg a keatthelyí m. kir, gaad. intézet atámára. Asaobor értesülésünk sterint majorban lest felállítva a t á ju-nina hóbau a gróf ur jelenlétében ünnepélye-Mn leleplezve. — A Moszkvai koroiiá-Báarn kőietkezű rendelkezések léteitek : Az udvar májas 8-án elutazik Pétervárról, még ec nsp érkeznek Petrovskoia-Tunovikujébs, hol a czár 9-éu kipiheni matát; 10-én lesa az Quufpóly^ bovor nulás Moszkvába. 11-66, 13-éq, t8 áo éi 14 én a valláaos előkészületek ; 16 én koronázás; 24-én vagy 26 én félszetttelén a Hegváltócól nevezett székesegyháznak, melyet közvetlenül a Pétét várra való visszautazás követ. A dátumok mind ó-nsptár szerint száraitandók. 4M\| hideg éi íagyoa — Rétid Itlrek A franeau bánya kerűltlekben újra ktndődatk a dynamít merényletek. — A oaángók mátodik csoportját is mindenütt teát véti aaiveMéggel fogadták. -4 örmény országot Otomo rétég oseodben kétaűl okkupálnl — A berlini ssin-hát egésten leégett, emberélet atonbaa nem esett éldoaatul. — Liaal Ferenci o hó bnén hegylakói aflváiost — Híakoloi közelében! kőbánya heomláe történt, mely két embert tetneleit maga alá, Székely udvarhelyen egy eaiimadít legény, mivel a sorosáénál „uéltuglioh" lott> agyonlőtte magát. — A raagyer tanítók orsságos árvahkaa javéra aa eddigi gyüilés 4884 Irt 81 kr. — A kaposvári lóárveréa nem igen volt látogatott. — Eötvös K. a tisn éaalárí gyanúsított foglyok ttabadlábra belyetésél kérelmette. — Kraeé-bet királyné Baöen-Badanbe érkeaelt, hol több hétre béralt lakást — 101 éves aeaaoay hall meg a fővárosban, mi ott nem kis rítkatég. — H.-Bajombaa rablógyilkosok mutatkoatak. Rudolf t\'óitörtkla a nyarat nejével együtt Rníehstadihan togja töltőni. —-• A nemaeti stiaháa egyik elaŐreudü kardalnoksi meg Őrüli. — Kosauth Lajoa 80 ik aafllelésnapjára a tombot i népkör it dktM albumot kéeail teteit — PanoMváa .Végvidék ctimmel heti lap indult meg. — A méhosjpés allén egy amerikai méhé»t ast s^áalja, hegy a megeaipeU helyet vöiüshagyinával döraaOljlk be. — As aagel séphymaaas >aaa»akvit nyelvre it IdordittataU. — Egy német toéée(T) Ugy nyilatkoiiik (művében) a magyar borek-rél, hagy beUgaégfeiloMtŐ hatással bárnak. Bét még mitl A lfkikhmt Gyomorbaj tfUea. K\|\|«r Módi pssztiUái • logkelle-+aebh mi gyomorágáe, gyomorbetegségek 4fF-a » voeen illatét uiiudeu esetiben alkalmazandó, kUlQud««ti pedig • bor járták tat len élveaete után a bórsav öeane-torlódását akadálycwzák meg. — Eredeti tartanokban M kr \'an alább jegyzett raktárakban, Köhögét rek edlség torokfájás «Men legjobb oldó mot Eggar mellpasatillái. K betegnek nem válnak terhévé, gyomor tavai ütem ! epeznek meg akadály ózzák á légzési »iervt»k kiszáradását. Nagy-Kanizsán kaphatok Piáger Béla gyógyszertárában. Irodalom. \| \'X A legelnébb gaadaeégi folyóiratot a „Magyar FüldmivesM, molyoak egésa évi előfizet éei ára 1 Crt, s melyuok Ilí-ik lUzetéből a szerkesztő Varaidi Balogh Lajos tollából megjelent: „A magyar nmzőgazda-\'■águ caimll osíkket lapunk mai aaámában mutatványul közöljük, ajánljuk olvasóink figyelmébe. ru i-rj-i rt r Mi1".. vA-.Tt.-a! ™ ■.. II ..;■■ ■« ... i—s1! A magyar mezőgazdaság L Az ember, mikor valami téves né\' zt tbc bele éli magát, igen nehéz azt abból kieim-lui. Ilyen tévés nősét a gazdakö xonségnél az, hogy a földművelés oly , könnyű valami, hogy azt a fiu az apától eltanulja, és oda nem kell más, mint a nwgszokott rendnek betartása, azaz, ha elnő a szántás ideje szántsunk, ha eljö a 1 vetés ideje vessünk^ éa hogy még ezentúl lejtuie más tudományra is\' szükség, azt iijár igen bajos megérlelni. Pedig hát a\| \' fqldmivelés megkívánja a rendszeres ismeretet, gondolkodást, egybe kell vélni a multat a jelennel, minden .mertnek" miértjét keresni s midőn egy bizonyos eiedioéo) t elét lem. egy jól átgondolt művelettel, megvizsgálom a körülménye-két, f ujatb kísértetet teszek, vájjon más út»n nem több termésre tehetek e szert A múltkor már bemulattam töviden Amerika mezőgazdaságát, mely vasma-\| rákkal szőrit ja a mi gazdaságunkat, most bemutatóin a saját mezőgazdasági állapotunkat, hogy igy átlássuk, mely szerint ■ yrkalva vagyunk az okszerű számító és loltoaatosau emelkedő gazdálkodás felkarolására. Legelőbb is szólok hazánk népessé gétól. Az 18S0-iki népszámlálás adatat I szeriut Magyar- és Erdélyország lakosainak száma 13 millió 728 ezer 622. . Térületé 32 millió 404 ezer 300 bektár. ■ \' Ebből művelés alatt van, azántuföld, legeló, rét—keit, szóló, erdó, nádas 29 millió 684 ezer 754 hektár. A mifélét 1869. 1 lévitóh fogva rohamosan nőtt, ekkor ke-\' uyertermény, kaszáló alatt volt 9 millió a37 ezer 695 hektár, 1880 ban 13 mil-pttj G40 ezer 569 hektár, ebből láthatóul, mennyivel több (öld lesz felszántva. Hát a termés így növekedett-e ? Bizony f Bem, mert 1869-ben volt 86 railió hl. buka, 1876-ban 28 millió hl. bnza, 1880 ban. 42 millió hl. bura Itt a "termelés nincs egyenes aránynövekedésben a terület nagyobí^Hlás^al. Jól lehet a föld szaroorodutt, de a termés csökkent, vagyis át Ing, egy hektárra 8 .hektoliter búzát vettetünk. - Németországban 14, Fran czikországbaii 28 hl. a termés átlag. i Igy tehát bajnak keli lenni, és az is jván, mert a külterjelmes gazdaság füljtatáa nem a .termés s/apoi ulatát eredményezte, .mivfll nem elégjél rnflvel-(Qkj még a földet, nem elég jól trágyástul, a legelőket miiidenfltt törik fel, az erdeket pusztítják, a buza termelésnek adták magukat oda. Megfog)ott az igavonó állat, a takarmány állattartás, t/ákya hiány, az okszerűtlen gazdálkodásiak kiáltó bizonyítványa, ennek szo- j mota következménye az, hogy nálunk 1 \| hold földón jóval kevesebb terem, mint EafjApa többi kevésbbé termékeny talajú álíakaíban. j A magyar mezőgazdaságnak szakítani kell a terjeszkedés politikájával, mert igy egy jöfŐ várhat-a gazdára, •adósságba keveredé, pénzzavar. Ne egjedül a búzatermelés legyen jt íécsél. hanem egyéb oövéoyeiet is terceljünk nagyban, a takarmány-ter-meeátér * p«dig legyen főgondunk, mi alapja az á<latlen)éastésoek, mely fokozza a t/igyázást, fig) elmet kell nekünk fordítani a kaeybakertéezetre, gyümölcaé osde, méhészetre, szól óm Ívelésre. — Őéjnjot aa it, hogy ari nem akartak W- :í - \' 1\' - -? •. 1 keaedol a fóldmivelés ögye tuti lett, Ma* gyarország el vaa látva gazdasági taa-intfeetekkel, • ezek Iránt szégyenletesen keré* az érdekeltség 16 Igázd, tanínté zetben összesen van 8001; tanuló, míg a budapesti jogegj etemen üg) vödnek ké-szölő van 1200. Igy tehát ez az egy hely fölülmúlja a 16 iakoláL Nagy baja a mi mezőgazdaságunknak az előállítási költség jngaesága. Az úgynevezett paraszt gazdaságban 1 hold buza előállítási költsége 25-36 írt iia most terein egy holdon. 6 méró 7 frtjá-v^l 42 frt., marad tiszták 7 írt Most ebből űzesse ki állami, községi, egyházi tartozásait, házi szükségletére mi aem marad. -4 Hát ha rossz j évek jönnek, flHt tesz a föld míves álkor ? — Mi másként á)l ez a mi veszedelmes versenytársunknál, Amerikánál? Nagy termés, olcsó előállítás, és mi le vagyuok verve. Arányosítsuk tehát termelésünket, figyeljük meg a forgalmat, a mit talajuk megterem, ha az keresett, értékes, bőterinó é$ kevés előállítási költséggél jár, termeljük. tA feltalált gszdasági eszközökre ne furakodjunk. A kapáló, töltő ekék, szecs\' svágók, morzsol óg^pek, cééplőjárgAnyok, általában sz időt takarító, munkát gyorsító eszközöket el kell fogadnunk és alkalmazni kell. — Láttuk Amerikánál, mily szerepet játszik a versenyképességnél a közlekedési eszközök olcsósága, és a Szállitá&i dijak ala-caonysága. • 4 Az állam a lehetőt megteszi. Aa állami utak jók, állandók ée közlekedésre alkalmasak. A vasutakra is nagy figyelem van, a hálózat mindinkább nagyobb területeket vou be a forgalomba. 1876-ban volt a vasutak hossza 6660 kilometer 1882 ben 10800 kilometer. A vasúton való szállítás hogy minél olcsóbb\' legyen, arra is törekszik a kormány,.de a vasúti szállítás mindig drága marad. (Vtfp kSv.) A leátiynevelésrffl. vagyis: ,A neveli a« legasebb kelléke irta: Ötvös Vilmos.) Motto: J^tio bt db rechta Stand j Und et i«t in rtcliU Ort Ja ioh gl iiibs roi doni Muade k Glfitet mlr dss rcchte Voit." Hsbs Igen t. vondégkosaoru 1 fiogedjék meg, hogy mielőtt felolvasásom tulnjdonképeni tátgyára térnék, pár szóval indokolhassam is, mi bátoritpt^engem arra, hogy kegyeteknek e bizonnyára kellemes astélyét tán uotató soiümmal nyissam meg. Talajdonképen nem is én vagyok oka, hanem társulatunk iijuságs, melynek megtisztelő falsaólliláaa folytán határoztam ol magamat t\'-kedvea kötelesség lerovására. Magigérem, hogy nem lessek hossaadalmaa és nem teendőin próbára a t. hölgykoszorú legdrágább kincsét — ezért fogadják soraimat oly szívélyesen, mily örömest én aaokat olvasom. Esek előrebocsátása után, hogy a drága időt igénytelen soraimmal ne paaaroljam, áttérnék választott tliemámfs. És ez: „A leánynevelés* kérdése. Választottam pedig e tliémát, mert részint szakmámba vágó, réaaínl pedig igen alkalminak találtam. Ha valaki aaon kérdést tenné: Milyeooé kell nevelni a leányokat általában í Bizony nagyon nebéa volna felelni. Mert a nő tu* lajdonképen nem az általánosságnak neveltetik. Neki nem hivatása aa ealbeHség általános üdvét közvetlen elffmozdiUai, hanem annak esak egy kiar-bb kOrére, a osaUdi scnntéljra boldogitólag hatni, ée igy; as ő jótékony hatását a nagy társadalom esak közvetve a családi élet kllire Itatásában élvezi. Minő legyen már most aaon nő, ki eme boldogító hatásnak megfelelhessen ? Még bajosabb\' megmondani mert „quot oapitis\| tot senteutiae" — a hány ember annyi féle a vélemény. Itt igen nagy u4z« tkulOmbség uralkodik. Vasnak kiknek a j ó gazda-a s a a o a y tetsaik, mások a aaépeége! kereeik — ea utóbbit ugyan nem a nevelés adja — ismét mások a gasdzguak nevelt leányt keresik — ilyen férfi tán legtöbb vaa; sőt némelyek a tudós nőket kedvelik és igy tovább. Megvallom tde gustibos non est diSpatandunf,* mindezen nézetekben van valami ésaszsrfl, de egy sem i fejezi lű aat, mit pedig minden egyes emb#r megkíván, hogy L i. legyen a nő aaép, vagy aem szép — rat nő nem iétéalk — ) r»l6in»uuu s bywttri kssesS. seakó tásses SaÉét/éa. 1 gaadag, va<ry t«glay; t»dóe, vagy aem tudós, egy latent in\|ád • vaey atbeista, U a nőnek főkellötej bógy legyen «aerete\|ra-méltó; vagyis lefeyen a nö olyan, hogy aaon szeretetet, melyre ugy a családi, mint a társasaiéit életben ő kiválóan reflektálhat, ugy aa idegea, mink aa övéi bánt tannsitoU magatartásában kiérdemelj. A l«gf»bb törekvés tehát a leányok nevsléeéoél, kell, hogy saeretetreméltóeégnkra legyen iráayoavL E csekélynek taUxfi kifejezésben meg vim minő aa, mit a nőtől bármely kit élmények közt kiváuhsttytk. Ez állításom iga»völtárél t. hallgatóim anennal meggyősftdnefoet, mihelyt közelebbről fejtegetjük : ki a saersteireiuélló, vagyis mely erények átok, melyek bennünket mások seeretetére, érdemesítenek ? A pómöt, vzgjr js műveletlen néposa tály bármely nőjét nem fogjuk Meretetremél-tónak mondani, ámbár csinos, jósaivá, szerény stb. Ha tehát azt mondjuk, hogy ea vagy ama nő eaereletremltlló,\' mindig bizonyos fokú szellem- és ní^képzettséget tételezünk fel; nol azonban inkáUi a saiv, mint a szelelem tehetségei szerepeljenek. Tudjak, Jiogy \'van igen sok egyén, liia tán sokat tanultak, szellemesek, élozoaek es társadalmi állásuknál fogva is a mfivelt efntáljhoz sorolhatók, de épen nem.— izorelqtroinéllók. A szellemi képzettség igen gyakran Onséasel, nagy sással és Ouhitteéggal párosul; a szív képzettsége mindeaen vétkéé tulajdonságokat kizárja. A szeretetet méltóság alapelve: mindene kJ-tehát nem osak egyesek ir^nttvaló önzetlen ) ó i n a u I a t. Legfontosabb kellékei: e l e -ven saellem és gyténgéd érzelem. Amaa kellemessé ée keresetté teszi másoknak a veltjk való köalekedéet; a gyengédség pedig, e megbecaülhetlea női erény megóvja őket mások Önéraeténak megsérté»étől. E két netnes luk jdonság; birtokában minden nő szerelelreméljó leltet,.ha a természet még oly mostohán ajándékozta is meg kübö bájokkal £ holott a legszebb nő is osak rideg álarca — Bild ohne Qnaden — ha e bensfi bájt néikUlUíi. £ benső báj mnlbatlan, Aa üde area — redőssé less, a mézajku száj fogatlanná, a barna ftfrtöa haj megbalványul; de eaen ,belaŐ kellem, ea igasi lelki népig megtartja örök ifjúságát Ha aat mutathatják fal a hajadonok, akkor elmondhatják az anyák, hogy őket nevelésben réesesitet lék, mert el leesnek látva aaon utipénzzM, mely mindenütt forgandó, melylyel mindenütt — k szó legszebb értelmében boldogulnak ea a mi még. szebb, boldogíthatnak\' Hol szerezhető ea meg ? Hol a mester, ki ebben leányainkat oktassa? . Biaonyára e kérdés lebeg as , anyák ajkam. Erre aaonban aazal felelünk, hogy hiába keresik, nem fogják találni. Nem született erre idegfit mester, ninos kül- aem belföldön amaz ügyesen nongorázó nevelőnő, ki ezt kpes volna gyermekeiknek megadni. Es azon tan, ufoly még nem foglaltatott caikkelyelibe, aa azon tudomány melynek tanszékét osak aa tölti \|>e igazáo, ki annak lényegétől teljesen, átszellemült ée kinek folyton előtte lebeg tanítványainak egysdül a módon megadha\'d boldogsága. Ea kiválózu az aoy\'ák liivatása, ís ennek imegísk\'ni kell, bogy a íegkönnyebb legyen. Médnare, mint minden jellemnovelésnek a tisztit gyakorlatiasság, az egysaerfl példaadás. JIa már most aat kérdenők, milyen legyen es irányban a leányoknak adandó, vagy milyen az Igazán eaeretetreméltó aő7 — Csak még] kevés türelmet kérek e tán saavakba fuglalhatom • kimondbatatlap lelki szépségeU ! A test ée saellem ^enső egységénél fogva minden fnJnyomó lelki tnlajdonaág aa ember külsején is biaenyos nyomokat! haty hátra. Eaen alápsaik as, a mit arcaiaméaek — pbysiognoinla — uevesnsk; vagy iil aaon tudomány, mslynek segélyével aa fmber arésvonásaiból annak \|albmé\|e, gondolkodás-módjára, eréufai és bjtneira követnentet-hetünk. 1 j J Aaon nő lebát, kiülik minden lörékvj&se oda irányul, bgy övéinsk életét saépitse és vidítsa, ki miedaat, mi aa .élet élveiét megkeee. itoné, gondosan élhá Uja; ama nő, ki oanpa jóiodu\'si, Unslán odaadás, n-ljes önmegtagadás, aa ily! nö kell, bogj külső megjelenéeében is saé{^ lelkénsk visaatényét mntaasa, kell, bogy seenstettől átsaellemült, megdicsőült legyen. 8 miben áll e megdicsőülés? Csak keséi, de moodani nem lebet Ea a szeretetreméltóság láthatlsn dicsftuje, mely az ily nőkit övem, mélynél fogva minden .oselekedetflk ée sskjrnk Varázserejétől a legdurvább embar is nt<jgindu\|. Vesseu el! tehát a köigy világ m\'uden vásárolt saépitő szert, de törekedjék meg sisrsszi, vagyisI bkább megóvni eaen egyedül való, osailJUaa és Jslkallmi diaaét: as lg aa sesuNhÉiÜlíiki, aa önmegta- gadó s áldeaatkéss eziveeeéget, assa Bgysímeteeeéget, mely minden kívánságea kitalál, mielőtt mondanUt;; ama gyengéd-, eégei mely asüsies tsriáikodással riad viseta minden tettél, siótól, njsly tán környezetét szükbégt«Í<jnül lérteaéi* Midin a It. alnÉgbeb e-eaép tulaj-doasMot ennyibe figyelmükbe ajánlom, le-gyen ezahad anpak egyU téves kinövéeeit is bemftataoin. : 81 u ga u,KároLy Ijelee német aeetboti- cus i— kmek e fbMvaaásembaa igen aekat kösspnhetek)— a Liretotre a>éltó nőket egésft sc!tema,ío>: liat outáiyba torolja. A többek között ket állit n, hogy némely ní ^szerétetrejnéllösigit csai jkoketteriája ügyesen talkalauaotteszközetll\'használja; tetszést vadász, vöfizónajc mufalkozik, fejet, szivet kábít, sapval llódit, ;dc bem azért, bogy a kinyert szeretetet visáoaozaa, hanem, hogy sok jdőrét lásson disdslséjkere elé .fegva. A jobliak enek közöl m-m ] jríftik onn)irf, hanem csak szeretetreméltók, mert Örvendezteti Őkei ha társaságuk ksosaettés ezeratik, ha szar aelreméltókiMk BMBHainak. — De hát ne legyen megengedve! aJiiSkiiek, bogy saját javukra I; g» enek saetjit!(«reméltók ? A síe-réitjj tetei vágy ép oly] jogosul 1, mint megbo-caáthstó. < jöt még bossá i tehetjük: aaon nö kire nézvé közönyös áz általa keltstt hatás, az tUiajdonképen nem\'is nő. Lebet a nőbee egy kevé^ önérdek, dsekély biuság. Hisz a legssebb aépen aem Irányúk aa árnyék. ; De vannak f- ntbntQa helyesen Singau — oly npk is, kik ja szeretetreméltóágot jóllehet minden átoy&taival elsajátították, de^oetmotl \'hsíanáljál^b bolksllene, hanem csak disaküniűként akkor Okik fel, ha nagy társaságba mennek idegének dé. Itt ugj viselik rnsgaVat, bogy bárkf is megesküdnék, bogj^fennil aedvesébb teremlése nincs isten i nekj Ilanim aaulán ItazaUrve levelik dtefjJ könjösükej éa — jugy ^lkodnak övéik feleu, hogy ugyanckak páratlannak rnondha-tók^de énen nem a féntemlileli miuőeégben. — £• ezleljárásukat még igazolni ia akarják v „Miért tartózkodjam — úgymond — otthon is oly feszülten ?\'Kem elég, ha a világ előtt\'; megerőltetem magamat ? És otthon r nem lehatok Olyan, milyen akarok, hát hol ? llisz ebben áll k osaládj élet kai-lemotcsségo, hogy itt aa ember teljesen idiztelen. Kiállja e ensn mentség a komolyabb bírálatot? Egyáltalán aem I A tűit künn a világban tehetünk, arrsioúhon i« képesak legyünk. Ha meghunhatjukl magunkat a társadalmi kötelmek, a tisztelet ée síjép élet szabályai megóvásában oly emberqk irániéban, kikhez semmi kapocs sem ftlz\' bennünket, miért vonakodnánk ettől otílion ?j Kincs e cvalád körünknek több, alaposabb igénye erre, mint teljesen idegen embereknek? — Kényszernek mondják est hölgyeim!? Msgyon measse állanak a jószívűségtől, nfert mit azivesen teaaünk. eolia sem espkl nekezüukrei A szircaséget megvalósítani a szero-\' tetreméltó nőnek oly! vajemi termésaetes hogy itt kényszerről azé sem lehet. Valamint a vis ssükségkép nedtWil, a iö« melegít, a leveléé árnyat vei, ugy aaigaaán szeretetreméltó nő saivesjssol-g á Iia t k é s z, előzékeny, türelmei, elnéző, barátságos és k e d: v e s j— termésaelénét fogva. AxokJ kik a családi wr feztelens^gét aunyn-a pártolják, gondolják meg. bogy egy l^evés feszültség a Ipgbehsőbb visaonynál is fldvös leltet; mert megóvta aa egyes családtagoknak egymás előtti tekintélyét és nem engedi, hogy azok örittaezésjllkbeii illetlenül bánjanak egymással. Különben is megesünik minden feszültség, ha k azarotetreméltóság lassankint isaokáasá, másoeik természetté válik, ée hagy a~ kisebb osálédtagokoak ea termésaetévé legyen, ea épen a családanya legsedbb és legnemesebb kiválása. \|Az oly nők köre, kik a fentebbi érte lemben szereteiremélték,\| még] a fiatal embe-rekneic is Ijeles iskola : gyánáiit szolgálhat. Itt sajátíthatják el. mi( ecami főiskolába^ nem nallbajnak, a (bJta ^fkolmöeeégei, a lovagias \' éraelmet nőkkil saámben, a mi a művelt empert magkOsDnbösloU a műve-letlenml. Épen mauap, miden al paedagogia is inkább m értelem fejlesztésre és aa elme gnadaeítására fordítja knlflfjltb figyelmét — mondám .épen mauap \|tali,1 hogy a nők a kedélyj élénkítésére haaaanak, hogy saareUt-reméltoság^lJkal a családi életet, a uomes érzelmjak, a tiszta erkölek tanyájává a meg-elégedettség és as igaa fóldi boldogság otthonává tegyöc. Ezen szép köjelezettségeiknek megfelelve éjveaheiQi osak nvetelt jogaikat, igy töltik b« még S íöidöu angyali kivatá sukat s\' megóvják -a jlá\|»adíi mai legvesae-dellbeskbb «étkeítŐ\|,. mert. skellemi láppal pótóljak ason hián/okjati melrek tán érzéki kielégiiésro vinnék a küljinbei i ís annyira aa anya^Ug felé hejlátkskdali iát. \| Ha eíysi vaa bsnaé ki MÍm í — b m Takarékpéiitáral^t szer-vezésébez. Irka dr. Ostbw flyvla ■ls\|y«s«l taaar.. A .QaediUfi Mérnök* utan. ^Folytatás.) Azért náimáL a takarékpénztárak alap szabályaiba felvejmdő és\'a u[ lakarék pénz-tárak engedély esésének feltétlenként állapítandó meg, hdgy minden tstkarékpémtár kuteln* a\' vidékén levf kOaeeekben vagy fiókintézetet vagy teljes biat#ságet nynjtó ügy viselőt (akár kauezíó mellett) tartani; ezeknek kiváló feladatát képezni a naponkint begyÉt összeget bizonyos időszak (24 óra) alatt, as anyainlézetnek áuzolgáitatai, a takarékpénztár viszonyainak megfelelő takarító- és hitelegyleieket faa intézet áltál meg > állapitett abptzauáij szerint) snerreani ée a bitetegyiat tagjaisisk. Saobdaris kötelezettsége mellett, a megszorult hitelegyleii tagnak válió vagy egyéb biztol hitelpapír mellett a ezük. ségss pénmőkét njegsrerezni, ás ez által a vidéken aa ingatlan hitel killesztésén kívöl, még a nálunk kiúnyzó ingó ée személyes hitel emeléaére is] hatni. Ha lakarékpénstá-\' rsink ez nlóbbi f^adatot lelkiismeretesen ée híven megc^dauijí, már a jelen tekintélyes számuk mellett is, a közgazdaságnak nagy bazaóea szolgálanK nyujlanáaak; a kisbiV tekoe ée fOldmivis népoek hitebsükeégUiét fédezkemék, aat m uzsorától megszabadit-hatuák, sőt kis ebtrevalóeég mellett, a jelenleg hozott uzsora s káros hkelra vonat-koz^. törvén/ ie feleslegessé válnék; mivel n\'nei nagyobb, s latalmasabb elleoaége as uzsorának, miat a nép józansága s takarékossága és a hitelre érdemesnek bármikor rendelkezésére bocaájtott olcsó pénztőkének bősége, ezzel aa uzsora soha sem mérkőabe-tía. Mivel pedig a magyar földhitelintézet \| állal n nsg) földbirtokos hitelszükséglete bő kielégítést nyer, a kisbirtokosok hítelintéaete pedig gyenge ée lassú működésében esak egy csepp a hitelszükségletünk nagy tengőiében, — faísa.- a népesség 50£-áijak hiányzót a közvetlen alkalom, OsszegyüjtOtt tökéjét gyümölnsösően valalamely hitelintézetben élboly eesi, — egyedül a takarékpénztárak általam inditványosott gyors átalaknláaával leltet etélsaerüan a kisbirtokos, földműves, a vidéki iparos ée kereskedő hitcbsükségle-tén (tnkariló -bilelegyletek, e\'őlegezéai vagy uépbankeknnk minden községben szervesén és miadeaeknek a takarékpénztárral miat a péna és hitel forgalom vidéki gécapontjaíval összefüzése által) je enleg enyhíteni, a termelés egészséges tejlssstéaébez, az zdóképes-ség növeléséhez járulni. A gazda forgótőkéjének mindig biztos elbelyeabetéee is aürgő-ste kOveteli a gazdaság helyén léteaő takarék pé azt árzkat v^gj legalább hitel takarító egyleteket vagy népbankokat A takarékpénztárak ily caélsaerü sjter-veaése,.kiterjedt hálózata mállott ia, aa alsó néposstál)ban a takarékosság fejlesztése, biztosítása és krajciárokból álló apró meg. takarított tőkének millió ftza rugó nagy tökévé képaése lógott, jelenleg nálnnk is nál-kUlOahetrtlenSk inát adnak és a közgazdaságunk igényeinek teljesen megtelelnek aa állam által berendezett posta takarékpénztárak ; e takarék pénztárak ugyanis a legese--kélyebb megtsjcarílott pénzösszegnek 5 krnak is bármikor hiztós elhelyezését már 50 krnak, mint gyüjtütt tőkének a iolyó kamat-Iáknak megfelelő kamatozását is megengedik. Világosan tiuusBfaa postatakarékpéns tárak életrevalóságát ée korsnrüeégét az, hogy Angliában 1861 ban léteaitve, már ea első évben épen a nép legeaegéayebb osatálya 3; millió font sterlinget, jelenleg pedig már éraekiát átlag 35 millió Iont sterlinget takarít meg saját jobbléte biztosítása és a tar "meiva számára; most már a betevők száma Ü milliónál többre rqg, holott erelát titkán fordult \'elő eset, hogy család, napszámos stk aa egyéb takarék pénztárak ban bármi osekály betéttel hírt volna; a legutóbb lefolyt időben a poeiatakarékpéaaiár ama reförtqja btao* nyuií ismét kitűnőnek és a betétek növelésére jótékonynak, hogy a betétekirt — ka as állampapírok legkisebb névértékét elérték 50—100 ft. — álampanirok veendők, eael* gállátandók ki és liogy a betétnek legalább 50 kiig Oeseegyljtéee, posta Isrélbélyegek segél) ével is történ betik. A posta-takarék-pénstárak igy kOagazdaaégt nagy hatásukon kívül, pénzügyi jelentőséggel is bírnak, mennyiben as állampapíroknak magában aa országban nagy mérvben elhelyezéséhez, aa államliitsl etnelésél\|«ij ia kiválÓlag hozzájá* rnlnak. ál ennyire kédve tn postatakarék péna* tár as osatrák államban is, leginkább tanúsítja aa, hngy f. étben január kösepéa éiatbeléptetáaekor, ia»l e\'aő napon magában Béosben több mint löfaerfiOkree leválbélyeg gyüjlőlap elkelt biv.) já Miálplil Ulolfó réaaletbs logjW aatatiuak. t- 4. V««B Uotalsa M ápUletata blrtakba lépia uap jávai tUakár elleti .biatoiitaoí. \| 6, Aa ái Saráa jogerSro emelkedéskor vtr6 * ínegTeil! ingatlan birtokába lép,] — megÍ®gyMeísóii, hogy a veróuek vételi bi> aonyftvápy aa 1881 évi Bü I. c. ialéaMá-■éhes k[H ttUk m eietbeu tog kiaditoí, ha u árverés uapjától «iuilall 16 nap a. u idéiott t. csJ 187 § a iutésksdésánalt láeg-felelő iHÖajáúlat neui (étetik I . ▲ UirWkbla lépés uapjától a uiegkrett ingatlan liaetua éa terhei a vetőt illetikJ 6.) A tulajdonjog bekeblozáae csak a vétélár ée ^ (uunataiuak leijei lefixeléie után fog a vevő javéra hivatalból oisküzölUftuí. A kiucttári illeték a vevőt terheli 7.) A mennyiben vevő u érvérééi feltételek báruiil) ikéuek eleget nem tennel a megvett ingatlan aa érdekeltek bénoeiy[kének kérelmére aa 1881 évi 60 t. ez.\' 185 §. értelmében rerő vessél} éra ée költségére bánatpénzéuek alvasstása mellett ujabb érvéréi alá bocaájtt^lik a eaupén egy batáridő kittlsése mellett iaa előbbi boci illetőleg vétel érőn alul iá olanatik, a a mulaeató vevő a vételár líalOnbflaetét megtéríteni tartozik, meltbe nzonbau elventett bénatpénae bc»tá-mittatik. j Ha aa Watlan aa ojabbi árverésen aa élŐUbinél nágtojbb érőn adatnék el, a vételár lObplet a ■■aáaté vevőt uem illeti. Kir. trvííék N.KantssAn 1882. deea. hó 90-én. >141 l-l Férllal (jreagMégcfc, aaf reagált Idegiét \'iikoa ifjttkori vétkék éa kieaapoa \' (perat nlWAijekkM kM»ltvaJ) Egyedül csak a peruin-por alkalmaa a nemid éa settlő sservak mindennemű gyengbaégeiuek elliéritéaéra, . t tf a férfiaknál a tehetelleuwég (lérfiu gyeiig e-aégek) • a nfikm\'-l a maglalftiiaAg el tévő • litáaéra. Nem különben pótolhatlan gjógysaer aa idegreniaaaf minden béntalmaiaál. A nedv, éa a ventéiek jáltal elGidósett elar&tlsDed éteknél, a nevejseteaen a kicaapougáaok, Oufertdaéa éa aa éjjelijinagümléadc, (minta tehetetlonaég egyedüli okozója) Aliul előidézett férfiúi gyengeségi éllapoidífnél, valamint a kéz ée lábak idegei reajjkutiiaéiiél, áz áitz! olj «aer van nyújtva, moly! által aa elmaradliaüan eréu mKiff okvetlen elérhetik . Minden a feat clőiorolt betegségeknél, egyetlen i»fr ainea oly alkalmaa mint a Dr. Wruu Peruin-pora. Árthat lanaégéért jót állunk. Egy adag éra haaanálati utaaitéaaal 1 frt 80 kr. J \' 1370 0-12 Rak táj: Nagy Ksnlzu : Prégor B. Vezér Ügynök aég: Clichner A. oki. gjigyaa. Béca, 11. Kaieár Josefstraase 14. já^^j^K FI(^EU1EZTETÉS\' j SÚSBORSZESZ \\ """\'"ff\' fJlfit/4/4ilmmt ..ej i -rn t^r,..,..j V4J»ty >» •• 4»o, nAm. ayer ■ aatea^prilgéia eua. » .iu» t a Iidr ftiUliitira h, a kajUtatk siMtéeái B (ikérfmkéfUéh a^y^xMn ét mmII I \' tíHfjMtérm. I 4 Ara agy nagy l«t\|\|tl •• krM «í kUékb Avegsel kr. HaiiinátaU ataillái stagvar vagy német nyelvben biiútnJuyrs iin aéviorivst vllitv, a.,a-J (len ttMMi Ingjén inellékeltetlk. _ , , . i I Bráiay Kalman, 4 Baiaikatta, IV, Mti(i«4Mvt t- aa. 1 \| N.-Manlaai* SeA»«r»tni«t\| J I K«tteri\'i W. 4t A H*t»(+14 A^ folltlk ét liffie- Mvri\' ii TatArr B#r»« Pél* Hun ét K7mi liWáyy. \| •trljrii; r«»f J Ifriif A. Vtéltifer 4 »flwe»len M»f h>j«lWi WinWjfT M«» , ■ a(a<aaMrvéeat Kvl/ir KárWf. Ti»\|>ol«n« rfny J«»«f BaU-kgvraae! ■biJaaelg AitífntakmM. f 1 i Alapíttatott 1838-V>an. 1 Berény József kióu Milhofcr S. ékfierfer, »ranj[- ée oy.üstiuúTes Nagy-Kau Isaán, a várotbáak áieUeuéWn. Ajéttlja: \' nagy ékszer-/ arany-, ezüstáruk • nÖi ^eroontoir órák raktárit dús választékban, jutányos árakért. M^ megfgytiét Uin rladáéuktfisriét mellett ti Mély lUsteleUel \| • • x Berény JóimV ^eiótt Mllhofer 8, ékiaeráaa, atapy- a eaftetmBvea tl l-l* H Ktttnia, i virotllésa ételieaében. kpiabylowMnál N^y4ümwáe 1883. N y 1111 é ÍSM-Ikl trkm illiéal szolyvai, polenai és ii Erzsébet ásványvizek (Uhmm kiállított Övegesben megrendelhetők : Munkácaoa és Syirtgyhásáa a k özpántból- a fiókraktárból Marsalko Károly. mubkácsi uradal. ásványvizek 134 4- 6 bérlója. kai együtt aa éréwéei (eliételdiban a^gba imaM beljreo m aiélnalab aaeriat le- 1 blrdetméi^/ kjbaaaéléiÉTal agjiáa Itlleg negéUapltott érvérééi feltételek a biv. érék alatt a uagy-kaninai kir taaék tkvi eaat. a a laiztonjai kOeeég elöljárligánál megtekinibetók. Aa elrendelt árveréa a fent irt tfkvbea íeljegj\'zondő. i \' Aa érveréti bifrleiniénj a tkvi balé-•ágnál kiiOggeiatéi, ogj a Laiátonva e a aaom-•aédoi kteaégek bea bOrtaéa ée kilüggeaztéa a a beljbeat egyik Űrlapban egy iaben beiktatée által kOzaététetlk. Matkoláa János aetán a bejelentetteken kával még léteafi OrOköaei részére Ogygoad* ooknak Saalay Lajoa Ogyv neveztetett ki. Aa érvéréé teljeaitéaére a letenyei kir. jbiréeég megkerestetik. Kir. trvaaék mint telakkvi hatóiig N.-Kaniuén 1882. nov. 8. 142 1—1 0262 deea. 28. tkvi 882. A vasúti menetrend. •) Az e rovat alatt . kOzlOttekért nem vállal ielelfiaaéget a Saerk.) Hirdetések: 6l2íUkr. 882. aaept. 9. ARVEEÉS1 ffiRDETMÉXY.I A nagy-kaniaiai kir. taaék tlkvi oaat. TéaaérSI kOabirré tétetik, hogy Caampaaa Vilma nagy keniatai lakéa^égreliaitalénak Markotén János UrökOaei tógrebajtáat aaen-vedó laaatoayai lakóeok elleni 300 frt tfike 1879 okt 21-tél jétó S* kamatai 19 ír 69 kr per, 33 irt 75 kr végiebajtáei, 13 frt jelenlegi a mlg felmei ülendS költségek iránti végrehajtási ügyében a fehl nevezeit kir. tvaaékbaa tartozó laaatonyai 2 aztjkvben I. 1—3 aor aa. a. falvait ingatlanoknak Mar-kotáa Jénoat illetó tarlósukal legelő s erdő joggal 85 fi ti a becsült \| réssé, ugyanezen telekjegyzókffnyvben f 1 sor szám alatl felvitt ingatlannak ugyanazt illető 92 forintra beciü t egy negyed része f 2 sor aa. alattinak 70 írtra bee ült { réaxe f 8 sor sa. alattinak 72 trtra beoüJt { része, f 4 sorszám a. felvett váltság kOtelee ingatlannak tartozókkal 29 írtra becaOlt { része + 6 sotsréai vál\'aég k^telrs ingatlannak 6 írtra brcaflil j féaae f0 nataa. a. vállaég köteles ingatlannak 86 írtra becaOlt { réaxe, f 7 soisi. a. vájls^\'g külelt s ingatlannak 84 IrUa becsült \| ileae f 8 acraz. a. vál\'aég kdtalea ingatlannak 21 fitra becsült {• r\'aaa, + 9 soisz. a. ingatlannak 70 írtra becsült \| részé a laaslonyai 05 sztjkv ben f 1 sor náa ai felvett vél<aég küteiis iagatlaanak Markotáa Jánost illető taiteaékkal 62 írtra becsült fala része éa a laaatoayai 77, fzém tjkvberi f I aor s<ám a. Sla?k< láa János tulajdonául felvett vél\'ságkoieles 244 trtra becsült inj Katlan 1883 évi\'épnl hó 26 napján d. e^ 10 árakor Uealoayéa a község házánál felpl Ogyvrd üálica Jáaoa V. helyettese kftabejüt tével magtartandó nyilváuos árvaréa^n «14 adatni fog. Kikiáltási ér a fennebb kitett becsár. Arvareaaí kívánók tartósnak a keaaér lt náaalékál kéatpénabea vagy óvadékképe* pepiiben a kiküldőit kaséban letenni. Tovl kHolaa a vétóért 3 egyenlő réaa-lotbea, még peátg aa alatt aa árvát ál jogt-rira iurtfidialtaí aolmitaaéé 80 aap alatl, a t al agjraoattéi iüaaa aJatt.a 8-at agyaa •Mái 10 aa^ alatt, aiiwa egtee réaalat után aa átvaréa aapfátói wátilandé ftf kamatok ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanmaai kir. trvaaék telakkvi oazlálya\' ré>aéiŐl kéabirré tétetik, hogy Ko váci Józaef (Tüake) kia-kanissai lakóé v/gre haltaiénak Kováci Lásalé (Tüake) és neje OtvOe Juli végrebajtá\'t azenvedő kia kani-aaai lakóeok elleni 100 frt. tőke 1881. január I tél 50 frt, 1882. január H6I 50 írt. után járó 6\| kamatok, 16 frt. ruba pótláii Oaazeg ennek 1882. jnniua 21-től járó 6\| kamatok, 15 frt 75 kr. per, 10 Irt 60 kr. végrakajtéa kérelmi, 9 fit 50 kr. jelenlegi, s még felmerülendő költségek iránti végrebajtéii llgvé-beo a fent neveaett kir. trvaaék tetüetélies tartoaó nagy-kaniasal 4244 ss. tjkvben A f 1588. 75817 8406 htss. s. lelvet: s 856 frtra beosült ingatlanok 1888. évi májue hó 11. napján d. e. 10 órakor eaen kir. trvaaék belyiaégében felpereai ürtvéd 8ebestyéu La jos v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvánoe árverésen eladatni tog. Kikiáltási ár á fennebb kitett becaár. Arveretni kivánók lat toenak a becaár 10\|ét kéeapénaben, v. óvádékképas papírban a kiküldött keaéhea letenni. Vov6 köteles a vételért 8 egyenlő részben még pedig : az elaőt aa árverés jogerőre emelkedőétől azámitsodó 30 nap alatt, a másodikat ugyanattól 60 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 90 nap fclatt, minden egyes részlet ulán aa \' árverés napjától •zárni tandó 6> kamatokkal együtt az árverési loltételekben megbatározott helyen és módosatok szerint lefizetni. Esen hirdetmény kibocaátáaávAl egy ideüleg megállspitott árverési feltételek a hivatalos órék alatt a nagy-kanizsai kir. taaék tkvi osztályánál a a n. kanizaai város tanácsánál megtekintlietők. Aa elrendelt árveréa a fentirt ijfcvben feljegy sandő. Aa árveréai hirdalmfny a tkvi hatóságnál kifílggeaatéa, ugy a n.-kanizaa városi a a saomsaédos közaégekben kOrOaée ós kifüggesztés s a lielvhoni „Zala" oaimü bir-lapban egy izben beiktatás által kOzzététetik, Aa árvarés teljeailésére Barta QyOrgy végrabajió küldetik ki. , Árverési feltételek. » F \' / 1.) Árverés alá boosé^t^lnak a Mtiil ingatlanok Kikiáltási ár a becaár,a aa ingatlanok a kitflaOtt egy határnapon V beciáron alul is al fognak adatni. 2) Árverezni kivánók Uytoanak a beos-ér I0J át kéeznénaben vagy óvadékképoa pa-pirban a kiküldött kezére letenni. 3) Vevő kOielés a vételárt .3 egyenlő léozletben még padig aa elsőt aa elsőt aa árverés jogerőre emelkedéaétől asámitva 80 nap alat a másodikat ugyanattól 60 nap alatt, a harmadikéi ogyanattól 90 nap alatt miaden egynn vételár részlet ulán aa árverée napjától járó 6{ kamallal együtt a bírói látótok\'tárgyéban 894?5;8\|. aa. a. kibocsájtott ig. min. rendeletben megbatározott mód aae-rtnl a nagy-kaniaéai kir. adó- mint letéti pénalárnál lefizetni. \\; < í$gcn Kok) beteu fcííí QG)1 ! n v ód ni, ha a meff- (JVo fiUII ijMTitrrili iuimlifi(t laiéitbeii -p k^iíéj U\'tm^ifik. Kan^fofvi ai a\'; IT\'tijrv \' miliő in ,.j)r. Alrj g)ógjiii»Vla»ere.\' ine\'y \| niine^ik n btwg^pk Itiiáíit tartala>aa«. j liitneiii aRj\|tt\| orvesllig klp\'óbált a aiifita-rnaa j/-iiHti blz<»ii>ult baslNarakit íopjl\' fal- ^ minden bategra Miva • legnagyobb becacael lilr. Aa aalitatl a Hlcliter kUd^intó/olóbMi Llpwe-ben éiegjelsat roplril, melvaik iilvefa »»ámo« ábrával vaa •llftv. flerttsaaK egyetemi kSavv* árni által (Ww. J. Uéváatár, 6. n.) 7B (cr, be* k&ldéaauUn Mfmentvo küldetik iut-g. líítí 7- 7 \' 5881888 \\ Hirdetmény. I V Csáktornya mezőváros tulajdonához!tartozó felső pusz- ^ tákaveczi bormérési jog és korcsma épület folvó iívi április hó 19-én d. e. 9 órakor a csáktornyai községi irodában nyilvános árverés utján ljB8S míjus 1-tol 1884 deczember hó végéig haszonbérbe adatni íog. Az egy évij haszonbér kikiáltási ára 640 foriptban van megállapítva, mely I szükség esetén az árverés alkalmával leszállítható lesz. óvadék gyanánt a 640 frt 10^-ka teendő le, mely y a bérlő által 1Ö0 frtra lesz kiegészítendő. Csáktornya 1883 ipr. hó 1-én. Pruszácz Alajos s. k. 149 l-t j \| • táros b\|r6. (txxxxxxxxxxx K an Ina Érkaaik j Indul í. • I B4»u.lh«7 Baici f. lt 4. 16 • S óm délután rtfj vmbI Ifcrak] • 10 a\'. to p. ti ó. IJl. WU Tafjr. NMI Cm r. U I 4 4 II p raggal M«m raaat I «) Baic* Bé<«-ü)M)r 1. II éta II é. ft p 4Jj»l Mm »ontl t I é. lí p. « é. 15 p. raggal vigjr. vunai (M. V. wL kAaybéli \| S. 1 é. Al p. t é. 65 p. U.\' u. : vagy. »onal 1 lt. a) l\|W Prigtrliof \|. 14. t. I ó. 45 p d. a pa. Toaat t 10 ó. SO p. 10 ó. 50 p. «U gyora ronat I 4 ó. 31 p 4 4 N p. raggal n«m. vonat I (»• »)• »»> PngüUt— BpMi (. I o U p. 4 4. I p raggal [gjori vonat t ■ 1 4: 14 p. 1 6. 6 p. («. mm.vonat S. m. v > 11 i. 35 p. bagy. vaaat \' iié io1 íj FelelSs saarkoaatfi: T1VOA LAJOS. Társsaerkeastfi: HOFFSABIH IÓB. ff MULLER j. L jl W (LLÁTSZEB- É8 PIPERE gZApPAN-0YÍBOB A Vj 2 BUDAPEST. í \| II \' Oyir; TIL Kuttenbillvr ntc/a 30. s Ja., uját hát. Ml! jJ Rajttir : IV. KoronalirrrzrK-nteu^. íz., a ^Ylrirktráljaéhax". \| Jj ÖAjknlum laj&t fjrafteiajra illatirereímet ét pipere «ug.panaimat agy nagybani e\|- \'II 4 \| adiira, mint a t. (ofjutli kr.iSim/gnck j—ti atjíui rtaAefeato. — Aa áltálam kímtHt « «Bk\| í_ möue.\' j. l.-fíia , Pompadour Creme. \|\| 11 ..„i\'jj Ezen ./rr, mrljhql s Urta Pompa- f" i ■ csalaai szappan. 4sraanaéjea«4a«sA\|W^tAM.Íg. f I II Dr. GEBBARDT LUOS orj,te.nl Jtrálf "eMaita Urlaat, aaéláll, \|\| a H tabár éa Réke-kérMal Ipaztrató sr " 5 fj által arkfm kiadott Miasjltfla; ÜSSf^JS^ A 4 \|\| Hét. a finom «sa»áa fagalafáaak fa »» • 4* atl.iteUhíIrjvIláfjiak II J ; □ mtndrn ahol Utltt k8rtrlniíajfkuk a lrfáalkaté^kkM ajáalkaUai, Efj M , mélatMci mrrfrlfl a s Mrack Un- 1 frt «0 kr. + 4 •árát ét Ufaégét Iáéit rlo. Darabja ivi. i víft.. II 1 h kr., 8 áarab áabaikas I írt. 1 u .__.Jff* !______ D \' \' a liiiwii. % liiMiitim ItMwt. mclr 9 IlUUoik, litkamtat é» wanti álul ki al Ctrbol-izappan. «.iAi,t,Hi.imi.»,.Tiin. $ or. umwi i.Mf Mr. wm mht kr. „Eau dl Cologne". # * a a «tL Ml «T MtM IMI kiiufc\|tlr»»j« urritl n-MKW btol MVT fl>- M MiH III ll i] ■I IMal htém tlilf WupM .1 • . imZ-it^ ÜTmmI » it nmitil ii i Uii , II I " nitt UU.n1 tar i . k ikiüMuUt «lUt«lil^ — I V rf.V 4 iTiff " M (dt.tcti MMm . yg \'\' J 0 1 M 4S te.. S ara téáBi 1 trt M te. \| 0 J Tji Tr^n 111] r»i«niiiiinki>7u • íj Poudre de Serall, r^teuV!^"^ Ö \| W lagftnomabb arospor. IsJp„l^"1 maa^^il^iija ^ -\|l aúBA UJU (Uré SpUBjUÍ) • MIlMn ^áSt,1uíS;, ri\'Üra II 3 M Mvtlt araipoi • am- 4. á«i, a.iUttM, Jwta(b«. uk, Ú A Ul tlalrtUMU Mi . j^.T,. MaMk.i,. »iu- a„r.. „.. # 1 ll fUitrli Miller <1. I.. ilUlf<trta«mkBaéa •"»»» Bar laubMU, Hptliis «»»»., ki V VI pralta. Tlaafftaaa, I VIvIfIU é« pára* 1 0»;«nj» II U A Boaéra de Serall, meljel Au MuUli. falé- I frll 50 kr. t* t Irt t>U kr. . \' . ki TJL\'lúZZl rs\'í^rjc Salicü szájviz él fogpor. A \' II mén lm laiall MéMiuSa ttul n wt«a Klr.h) b»timl Mr » Ww t-Au Eítoirrtiiiöni II * •Ir.kSItef- mnmi UI4.I nrMwol, i nlftjt • . f.c,kMi m\|U»t« .ltuZulo ílu^ili V \' S\' HLWff1\'.!?!f\'A■P.\'I\'J ■\' " ■ H- ■ívtiaii. k» aaST-, • \| ttom leMwéiM MI Mveaw [44* f fy , m? j . rerópw Vbtukff IMMU H no74 L .„ j., \' II 1 n Bnllantine, B II aZLLJTZ? ^ ÍStXtjSU SilíjíS: ü I ^tSsS^ifSir!* fl ] Ö^y^v Btela M tel aes evtlMt plp^. fa abiner. UaM akteMt jlpnl 1 V \\Á \| IWTTWL . «tka ap timl«»M Upk»l . II \'j¥l fj^A/Bi M\|1 ■•cveaéetfwk aUnr^lellel ^eal-aa te(Jr«lltetoek. ^ M \\HJM8SB) AíjsnrsékatkívánatrabérmantvakftldBk, ki j sQjSnm/ w\'WMMbejegjsetl rtíjtirtjelmifUtn, iUcduUjti; binajítjL l\| reatefckl «iár1«Aa;»k rlokii m a!4MÍ\|gnm k.pfc.uk: ^ I \| \'^apv-Kani/sa: Bacln ach I. H. és Koseiuclü A doll uraktiil. ts. axftm. t^^lHW faakel hlif kkyt -kirisksAéos. Mjvtieekás utasa. III. as> tla«ete\| Irtk! I\|4n évre 8 frt FiUm 4 ÍH, NsgyUévre S Irt. b hasábos petitaor efjsaor 7 kr- tobkeaön hirdetéanél 5 kr. Bélysfdij 80 kr. Aiticím i egyéb liiritiloi hirdetmények 30 kr. bélyegdijon felül 100 ssóig 1 irt, aaontul tnindeu saóért \'/• kr. Nagy-Kanizsa 1883. szerdán, április IMh. zw MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TAKTALMU LAP. \' K.. i X, évfolyam; ^ +---ito^i til i J I \'foú Szerkesztői iroda. Unva a lap.sael- \\ lemi récéét illető ISzlemériyeWlíÜíaeu- 9 dők i^zaUtŐtf\'\'4..,á&m;j T1 ALj \' "\'V v I I I Bérmentetlen levelek csak mart ka- I zekből fogadtatnak el. : Késiratok visaJa oem küldetnek. I { \' \'4Í-f ■ yUttéf: pititsors 1Ö kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyéi ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, BankegyesQlet és Kereskedelmi barit hivatalos közlönye. HETENKINt KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Mit beszélnek a csángók ? (g.) Aa iaséget kiáltó magyar lapoknak nem kellene máa iskola mint a csángók kihallgatása. Atok majd elmondanák hogy milyen sorsa vian a föld népének más orsságokban, alhol Ők jártak; Bukovinában, Gali-ckiában, és a függetlenségeért irigyelt Romániában. Hogy aaokhoa képest ai mi magyar népünk egy gazdag, Uiváluágolt osstálynak tekinthető. — Láttunk a debrecseni indóháznál vidékről bejött szűrös embereket, lát-tutik közönséges debrecseni föl dm 11-1 velőket, \\ik ugy néstek ki a csángók mellett, mint mágnások. És hallották beszélni a csángókat, kik a kenyeret ünnepnapokon kalács helyett fiszik, máskor pedig nem látnak egyebet tengeriból késsült habaréknál éa illáiénál. Ezt is csak Ők, a dolgos magyar faj, míg az oláhság jói réssé két nap eszik, a harmadik nspqn koplal. A napszám 10 krajezár, de caak volna! Néha azonban hetekig sincs, nyári keresetét télen már. előre fftlélik. Adó pedig nincs kevesebb mint nálunk. l)e hát aztán meggondolták-e tyegyelmetek ? — kérdé egyik csángótól egy városi tisztviselő,^— hogy mit fognak itt művelni ? Számot vetettek-e magukkal ? Meggondoltunk mi uram tfio-dent, — válaszolá a csángó. — Hát dolgozni fogunk. Csak nem fognak bennünket malomba, gépbe, vagy ejkébe, mint Bukovinában és Mold víU>an teázik. És talán csak megke-resünk egy nap alatt huss krajcsárt itt is. — [ Na már annál többet megkerea-nek, — válaszolá as illető uri em-\| Üer. Ötvenet és hatvanat ia, de nyár ban egy forintot is. Sőt vannak fold-munkálatok, mikor két forintot is megkeres egy-egy ember. A csángó kétkedő bámulással tekintett fel: Nem lehet a 1 De a bizony lehet, sót ugy less. — _ Akkor umm boldog emberek lészünk 1 Kert ne igy nézzenek ám minket, ahogy most vagyunk, mert hit nagy részünkön meglátszik nagy szívesség. Amióta a Kárpátokon áthaladtunk, mindig menyországban Vagyunk. De jól tudjuk mi azt, kogy csak most van ez igy. Azt is tudjuk hova megyünk. Voltak itt tőlünk •kik megnézték a helyet Ha majd fsda érünk pihenünk egy napot, as tán néki fogunk a dolognak. Dolgop ember es itt uram egy azálig. Éa há isten egészséget meg dolgot ád, meg fogjuk tudni becsülni a drága kegyelmei, melyben jó magyar testvéreink részest tettek, — És a csángó saemei könyökbe borultak. Ámde n nézők szemei is, mert ácsit a bevándorlók nagy részén látni, na nem más mist ínséges ki-nézés, rongy és ayeasor. Magyaror-aSág legszegényebb vidék ének legdo-logtalaeabb eépe talán jobban néz ktt, pedig tudni veié, kogy esek a ME8 JELENIK ssegény csángók szorgalmas ób munkás emberek, s e szerint bogy boldogulni fognak, az kétségtelen, mert Magyarországban a munka és a ssor galom mindig meghozta még a kenyeret. Ezt a szegény népet tekintsék meg as ellenzéknek inaéget kiáltó tagjai, éa bocsánatot fognak kérni Istentől, hogy panaasra emelték ajkaikat. Avagy dehogy kérnek 1 Tudják ők jól, hogy ioségkiáltásuk csak as elégedetlenség felkavarására szolgál, s ezt akarják ők elérni bármely uton, — Csak a napokban közölt egyik ellenzéki lap egy félremagyarázott statistikai kimutatást, melyben afelett aaörnyüködik, hogy Magyarországban a termelés szerint nem minden lélekre jut elég kenyér, noha a lelkek egy tized része még eeeesemő, ámde a statiszta ezeket is a felnőt tek közé sorozta. — Ámde kérdezze csak meg máa országok lakosait, hogy mikor látnak kenyeret. Kérdezze meg as egész keletet és az egész délt, kérdezze meg éjszakot a nyugat felét, hol esik annyi kenyérfogyasztás egy-egy emberre, mint nálunk, noha bizony a vagyonos rész minél kevesebbet fojgyaazt, Csecsemő és úri ember nem tartosik rendes kenyér fogy asstók közé. De hát a papiros sokat eltűri És ha sorsunk mivoltáról megakarunk győződni, kérdezzek meg caángó testvéreinket, s ajkaink Ipanasza hálaimává fog változoi. Országgyűlés. (A kftiépUtfSrvjsv. rétiletss tárgyalta.) A középtanodai törv.-javaslat résalstsa tárgysláss sok érdsksa mosssnslbso bővelkedik. Hogy olvsséink, kik s hossza tár- ) gyalásokat végig nsm olvassák a tárgyalás I menetéről kellőleg tájé kos va legyenek, rOvid kivonatban \'lógjak ismét a tárgyalás folya- i matát ismertetni. A törvényjavaslat 8 f-árél a annak Tíass kormányelnök folszóllalása ntán történt elfogadásáról lapunk mait ssá-irában értesítettük olvsséiakat; jelenleg as április 6 ik éa folyUtólag tartott Uléssk lefolyásáréi sdank rövid kivonatot. Április 6, A tör jav. 4. a reáliskola tárgyait sorsija isi. E f-nál legelőször Mrdntiky Péter sséllal fal. Panasskodik a reáliskolák tanulói saámának apadáas miatt. A kor reális irányát — úgymond — a melyet a napokban any-uyit hsngostattak, a melyikei szemben aa idsalis oktatást meg kell tartani — s nem-est körében még nsm mhtatkoaik sehol. Iseroti, hogyha a nsmset megtartja ideális jelismét, ds szükségei, hogy egyúttal megtartsa sson egéasséges reális Kellemet, moly ss ujsbb miveltiégénok és boldogulásának nélkülözhetetlen feltétele, sőt erre nsmso-tűnknek még nagyobb szükség van, mint Angliának, Belgiumnak. Svájcinak és Ame. rik ástak; mert ezen orsságók népeinél már tényleg sssg van a reális Saellem. —■ Nsm tartja helyeznek, hegy a reáliskolát végzett aftveadákek osak a mflsgyetauire éa as egyelőm természettudományi asskaira mshstaok. Asért •est óhajtja, bogy a reáliskola tantárgyai kasé a latié nyelv Is vétessék fsL áHigf Isiséi svra WU a hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után leendő revisíéja alkalmával aa egyhási hatóságok azoú -joga bístoaittaaeék, hogy miadsa osztályban hetonkint két órában ta-nittaaaék a hit- éé jirköleatan. Qátt Jósttf \'egy indítványt nyújtott be, hogy aaon intézetekben, melyekben a tannyelv nem magyar, as iutésst tannyelve éa irodalmának története tanittsasék. QöndBc* Denedth ast kívánja és es iránt.módosltványt nyújt be, hogy a reáliskolák rendes tantárgyai köaől törölteaaék a franesis éa vétsSsék be helyette a latin nyelv, ; Jónúi Ödön aat óhajtaná, bogy a raál-iskolai tanulók ii ábrásoló mértaoból is tegyenek viugát. Qöndöos Benedek ésDob-rásssky Péter módositváoyát nem logadja sl. Htrmann Ottó előbb személyesen fel-aséllslvs áttér ssulán s vitatott §-rs, melybea snólva megjegyzi, hogy ss eddig megtett módosítások biaonyitják, hogy aa egéas rendszer alsgnsgyobbeonfusioés tájékozatlanság rsndssere. Kijelenti, bogy ss a biturkáczíó, melyet aa Ugynevesett tudomány egyetem éa mfisgystsm képvisel, csak agy adminis-trátiv bifurkáaaió. Protestál as inainsátio ellen, mintha ők, ÍJk ss egységes középiskola mellett voltak, lítélték a klássioismust. Fejtegetve s mate* rtalismus fogalmái, sst mondja, bogy aa a törvény éa (ibsolttt igazság, mslyet .semmi bittel nem lolist Igyontttni, as s positjv tudás. Ők sst mindenütt óhajtják, a hol aa smbsriség egyáltalában van, a miudazon faktorokban, melyek aa emberiségre képső erővel/ííirnakj\\s melyek aa emberiséget mozgásban tart ják,.. Nem külső pompa, hanem belső ^érték a fö és ast törekedjünk ápolni ss iikotálibtnygysrmekeknél és mindenfelé TökéletsoSlímeg van győződve arról, hogyha ezen törvényjavaslat tBrvéaysrŐrsemelkedik annak lasgfelelősn oly ooniuns tanterv 14 tosittetik, a mely még konluauiabb az eddig fennállónál, akkor épsn ssen trvjsvsslst ss, msly növelni fogja Magyarorsságnak aaou elemeit, melyektől\' s túloldalon legjobbsa félnek. Bsélé a természetes kifsjlSdéiü sssl-lemi sgysnsulyt kivénjs, snnak akart kifs* \|es4at adni, begy fsnntartja álláspontját ss egyslgss kösépUkola mellett 4s esso 4. saa ksas iránt kösönbűsséggel visoltotlk. Kl/vöny tíiimlor s „tsstgyakorlat* ssó után bsükiatni kívánja, hogy : „tekintettől s katonai gyakorlatra." Afolássdry VyOrgy. Hozzájárul Gáli Jéssol és kdrOssy jSándor módositváayaiboa, ds nsm fogsdbatja sl Dobránsaky Péter és Qesdöos Benedek módoaitvásysit IVis/M AgoJtn vallás és közoktatás-ügyi mínisster Islaéllalva újra smliiif bogy I a modern kulturának, varamtól a kösgas-áaségi érdekeknek \'barátja, mindamellett s kösépiakolát illetőiig régi nézető mellett ms* rsd. A hiturkáoaló kiniondatván, sbnormslla dolognak tartja Óobrányzky és Qöndöos inditványáinsk elfogadását. A rsáltsnolóknsk nagyobb izükségüll van a franesis, mint a latin nynivre. Magy Istváot és Jónás Ödönt bistositjé, hogy s\| tanterv öaaaoállltásánál kivánal pálk Iránt \|Bgyslsmmsl lesz. A szavazásnál Gáli Jósssf és Kőröay Bánkor módositvánValt elfogadta a többség; SDóbránésky és GöSdfoaéit elvetette. Küvstkssstt m 6. msly igy ssól: I\' U „ál köteles Untárgyak tanulása alél* fslmeatésnsk kelys ninos; kivéve a testi fogystkosáa miatt s tastgyskorlst éa a gym áamamban a mértáni raja és saépirás tanú* Iáik alóli A lelmsntést a tanári tsstülst (elterjeastésérs a falás- éa kösoktstáaügyl miaiaatsr, illetőleg ks intését illetékei Isleks-ksseti hatósága adjja mag.1 Es a f. Mészáros Nándornak aj. slső koksedéoét illető következő ssövagsteével jogadtstik el: tBebdss tantárgyak tanulása alél leimentásnek helye niaes, kivéve tssti lagyalksnás miatt a toetgyakorlat, mértani taja, (iiihsikil léi) és saépirás alél,4" A 6i §. Váltosstlanal fogsdtstik sl. Es igy szól: «Hógy s kötelei tantárgyakon kivdl mégi mely tárgjlek tanittaasanak mint rsudkivtlliék, ss a tantervben áliapitiatik meg." Nagyobb vitát íijézett elő a 7. §., msly így aaél wA\' hitfelekezetek maguk határozzák msg ss áialuk fenntartott nyilvános középiskolák tannyelvét és ja mennyiben ez nem a msgysrj kötelesek a taonyelren ée irodalmán kivül s magyar nyelv éa irodalmának történelmi miét kötslss tantárgy tanításáról gondoskodni és pedig oly óraasámbsn, mely snnsk kellő slsajátitását lehetővé tegye. Ennek silsnorisbetéso végett kötelesok s magyar nyelv és irodaiménak történelmére vonatkosó tantervet és órabsoastást s vsllás és kösokt\|^ási miuisstsrnek előlegesen be-mutatni. A nem magyar tannyelvű középiskolákban a 7-ik és Mik osstálybsn a magyar nyslv és Irodslmáosk törtéoslms magyar nyslvsn taníttatik s s tantárgyból as érstt-ségi vizagálat is fsen nyelven tssadő. Easn § nál elsőnek fslasóllsl Tamíuy Béla, kí méllányoaaági tekintetekből mint 8. bekesdéat odsUmnéit érettségi víssgs tekintetében essn §, rendelete ss 1885. érstt-■égi vissgálstoknál lép életbe. Ea\' indítványbosTrsfort Ágoston vslláa éa közoktatásügyi oiin., mivsl méltányos, hossájárul. B»jfy Tgndcx, sbss a maga részéről is bossájárul, ds a magyar nyslv éa irodalom történetén kívül még ast kivánja, bogy a magyar történelem ia magyar nyelven tanít tsssék ss idegen sjku gymn. 7. 8. osst erre nésvs ss 5 és eh társai nevében módo oltványt nyújt bs. Apponyi Albtrt grót a tvjsvsslat tar mlnologiáját kifogásolja, Ast kívánná, hogy s §. esen ssatsi ólán: ass általuk fentari lőtt" tétssssnek még s kövstksső ssavak „és Islelisssti Ifihatóság igssgstása alatt állé.M Orbán Baldii a ssássok és románok ellen ssó], s a magyar nyelv és irodslom t.anitáaálius még egy módosilványsysl járul msly sssrint a nsm ingySr kősépiskolákbsn az 6. CL 7. éa 8il\| osztályban a magyar nyslv éa Irodslm&nsk (Orténélms, valamint magyar történelem és fbldrsls is magyar nyslvsá tanlttsiik.s s tsslárgyskból sa érett •égi vizsgálat is oaeit. nyelven teendő le. (Élénk lleljeeüe a saélső baloldalon.) w\\>f Károly Oibán Balázs sllsn ssól. Aíokardff Jóittf s 7, 11 még ssigo rubb asorkssstben ajáuljs. Túlra KAmdn ém. tb\\bk, Taméssy mó dositvánvát mist méltányost hsjlandé sliogad ni de nem logadja sl ápponyi gróf iaditvá oyái, mert es s essrkesetst inkább megsavarná de s nyasrafőrs vsló srőesskoe magyarosítást som pártolná, íjiort sa magysr ohsuvinísmus volna. A magysr nsmastlség érdekei s Ivjs- 1 vsslatben meg vannak óvá. A msnnyit ss állsm érdekében küvUolni lehet snnyít követel, dJ túlmenői rsjts mégint nem ludns, { A magyar ssmset történelme tanúskodik arró^vjfegjT^y, nemseti nyslv torjasstáss ss állal, hogy mátik ssUlÁ anyanyelvének jogéauluága aa állam Igényein tul korlátol* tsssék, sbha slérhslő insm Volt, soha elérhető non) vléésj. ^ IZfljj Adó? Orbás Baláassssl polemizál, ugy Itadáráss jSssefiel és Helfy Ignáososal. Móudrv /tajot \\ nem járulhst hossá Helfy és Msosráss Indítványaihoz. Ds aiért a 7. f»t nsm iégsdbaijs el, mert s protostsna autonomiába Itkösik. Almdtiy 8d»dor pártolja Taméssy in-Aitványsit. Htrmann Ottó is idő előrehaladottsága miatt holnap akarja éseÍe)l kifejteni. Április 8-án. Hsuaoms Orss begnVitváaia vitát éa k(«saú beássd ban fejtsgstiálláapooját,amely ilkálbqntal a ásása képváslék megint ki- kapják a magukét, p Hadarása József ia-ditványához esstlskssík. Polemizálva s mi-niaatérelnök sllsn s görög nyslv képző erőjét illstőlsg ast állítja, hogy aa állam nyelvp lehet által ánotan kbtelező tannyelv, a nél-kül, hogy a nsmssteégsk érdekei nyelv te-kintetébeu csorbát skenvedi^ének. Erősen ki-^ kel a ssássok sgitásziói ellen. Fslssóllal utánba Zay Adolf szsmélyss kérdésbon ; Stetnactíbr Ödön természetes jognak tartja as egyéijre, egyletre és batóeágrs, hogyha iskolát slspjtsnsk, bogy suoak nyelvét megbstárossák. Trtfori Agottan kösokL miniszter, Apponyi Albert gróf módos tványárs rsflsotál. — Sok nehézséget ok ok ott előbb ia ss iskolák osztályozása\'és a terminológia- As iskolák jellegét ez sehogy nem allerálja, ahogy a törvényjavaslatba td vannak véve, aggályok tebát nem mfiüll etfeek fel. A 79. § nál ni vessn fogsd sl oly (formulái, s msly preáse kimondjs, bogy ezek iskolák jogi természete és jellege a maga épségében fsnntsrtatik.. Apponyi gróf nem győzetett meg arról, bogy miért nem fogadhatja el s mi-nísstsr módositváoyát- Kivánja bogy a 7. 8-hoa beadott indítványa függőben tartassák a 70, §. tárgyalásáig. Madotóu sárssóval él batárosati javas latát újra ajánlva, msly után Tina minisa-tsrelnftk mondott tslprseeett beszédet; Apponyi módositványu sem fogsdhstjs sl; kéri a 7. §. eredeti ssösegének ellogadását Taméssy módositványival. A ház többségs sl* fogsdja a ssakasat k bizottság szövegezésé ben ée Tsmássy médosítványái. * A 6. §-nál, mély s tantervek éa tankönyvek használatai a miaiaatsr eogsdélyé-tői teszi függővé, EsiZrasráy-nok egy módo-sitványa fogadtatott el, mely a felekesoti autonomia megőrzést osélosaa, Wolffnak agy módoaitványa elvettetett. A 0. §-nál, mily s vallástanárokai illeti, s mely saeriüc a máa ielekeaetekbes tartósé tanulók vallásoktatáaát a vallás éa kösokt. miaisstsrask bejelentett éa általa eU, fogadott agyén toljeetti í J^enik Áithátty Jtlvtin tsrjssst bo nlódositrányt, mert a saa kaszt a felekesetetre néaVS sárslmessok tartja. Thsly és Kiss támogstják Almáaey indítványát; PuUcku javasolja, hogy a saa-kaasben as ia* monoassék, bogy a miniszter a bejelentett vallástknávt esak aa erköloaiaég éa magysr államiság okaiból mellőaheU, A asaksss végül a Pulssky\'-féls javaslattál io-gadtatott Sl. As áprilio 7 diki ülésen a köiéptano-dai törvényjavaslat! résalstss tárgyalása a 22. § ig haladt. A íü—21 saakaasok lényegtelen i^ódoaiiásokkHl fogadtattak sl ss sre-deti szövegezésben. Kellett-e nelkünk Bosznis? Folplvasta s debreezenl osbsdtliA kérkess 1888. épnlts l-jén Tóvölgyi Titasz. Ii Nm mind politmu n«, sás ptlütiál. Ott, akol siparlameáti élet még újság, a politizáláshoz mindek ember érUM akar, mert! ha nem akaraa, sz sllentékl lapok besülnék rá? kogy akar-jos, amennyiben áz ó érdekük ugy kl* vánná. bogy mioéll több oly ember politizáljon aki nem ért hozzá. Bizony pedig az oíy foglalkozással, amihes nem ért valaki, sem msgának, sem hazájának nem tesz hasznos uolgálatet. Egy polgár legszentebb joga, mls-iensietre a ssavlzst-jog, ámde abból jMNft iliiM, Imüj a asausat-jog is ■•* ii^Bim politikai iiéntoyá* kii H slléssa} vagy bőgj a szavazati jMt arra veié, kogj minden hituí ai I «a)4t Mfiitbén atáa, találomra asa-vasasa. Mart ka ügy volna, akkor a parlamenti kotmáoyforma vala a legsze-reeoaétíaatbb kormány forma a világon. Arra való a szavazati-jog igen ia, kogy aat minden aaavaaó agy baesnálja Isi, amint aat legjobban teheti, ámde aki a politikához nem ért, az akkor, ha a izavazatot saját belátása ntán használja fel, lakét hogy a legrosszabbul használja M. Mert ugyan próbáljon az magának nadrágot szabni, aki nem ért hozzá. Ugy kiszabja magát < belőle, hogy a dereka a térdéhez, a térdé pedig a derekához less vanvs, ami pedig nem valami kényelmes helyzet leket Hanem aki nem ért hozzá, talán csak ismer olyan embert, ki éit hozzá, és akinek becsületében, igazleíküsé-gében, tisztességében, tudományában meg-bizik. — A hoz menjen tanácsot kérni ; mert okos, becsületes ember tanácsa nélkül nem jó el hobele balázskodni a dolgot, avagy olyan kortesek után Indulni, kik árai, olvasni lehet hogy tudnak, de azért politikai készültségük nincs; meg-bizhatlanok, s nem bogy másoknsk tudnának tanácsot adni, de ö reájok férne as legjobban. Mert, hogy valaki a politikáról alapoean Ítéletet mondhasson szükséges. 1. A világtörténelem alapos ismerete. 2. Msgyarorsság történelmének részletes ismerete. 3. A világ összes müveit államai bslaservezetének ismerete. 4. As államok egymás iránti viszonyánsk ismerete. 6. As államok érdekeinek és törekvéseinek ismerete 6. As államok politikájának ismerete. . Szükségesek pedig ezen ismeretek azért, bogy tadbassuk : mit lehet tennünk és mit nem? Meddig és mily ntakon leket bővíteni és terjeszteni érdekeinket, s hol vannak a hatáiok a. hol érdekeink már más álismok érdekeibe ütköznek, s kogy tal mehetünk-e azért azokon a határokon is, avagy nem? Mert nem.a miénk s világ, hogy mindenben aat és agy teketünk, amint nekünk tetszik. Tudnunk kell, kogy melyik államnak az érdeke áll legközelebb a miénkhez, és hogy melyik állam miféle érdekek támogatása által nyerhető meg, s miféle érdekek megséitése által idegeníthető el? Hogy melyik állam melyik államnak áll atjában, melyik állam melyik államra nézve veszedelmes, s bogy vsjjon mi ss érdekünk, bogy melyik államot támogassuk? avagy melyik állam támogatásán számíthatunk? Azonfelül ismernünk kell as államok erejét, forrásait, beligazgatá-sát, népének erényét, erkölcsét, óhaját, váralkatát, gondolkozásmódját sat. fis es még csak a külügy. A belügy pedig megkívánja, hogy a többi államok belső politikai szervezetét ismerjük, elssjátitván szókból smi jő és hasznos, kikertlvén smi helytelen és ártalmas. Azoofelfll ismerni kell s szaktudományok főbb vonásait. Nemzetgazdaság, közgazdaság, péoügy, kereskedelem, közlekedés, igazságszolgáltatás, iparfejlesztés, közoktatás sst. már t i. smint esek nálunk ée ss egész világon állnak, bogy t i. más nemzetek baladása és ssját helyzetünk közt összehasonlítást téve megítélhessük előnyeinket és hátrány aiakat, ezeknek okait és a pótlandó kiásyokat íme t. ballgatóközönség, a nélkül, kegy a tudni valók felét elmondtam volna, a politikai képzettséghez szükséges isme-reteknek oly tömege áll előttünk, missé-riat tudni való dolog, bogy azok elssjá-títása asm minden emberre nézve le-kétséges, eét már azokra nézve, kik mér faglalkesásekaál fogvs elvannak sárvs a politika folytonos tanulmányo-sásétII, Ipamlggil lehetetlen. Már pedig, ss itt elmondottak be lyai ismerste nélkül, sgy kormányzási ffcüMréi keiyss ítéletet mesései sem És kérem I ember azt hisz) magi felől, kogy I valami asgysssrt politikus, I kormány pedig ostobs, holott a legg) ukrabbau megfordítva áll a dolog; hiszi pidig ezt éppen azért mert ason kfll és belföldi nehézségeknek, kül- és belföldi igényekuelt. melyekkel sgy kormányzáznak megküzdenie kell, századrészét sem ismeri, könnyes kimondja tehát azt s vádat a kormányra, hogy : átkos korminyl Pedig bizonyos vagyok benne, hogy ha ugy ismerné a mai kormányt, amint nem ismeri, nem bogy átkoensk mondaná, hanem meghajolna előtte s legőszintébb hálával, a legmélyebb tisztelettel. \' Hsnem „ellenzéki ember," — elnevezés alatt persze nem a parlamenti ellenzéket értem, mert azokról azt is ellehet mondkni, hogy: meggyŐzódésból munkálkodnak. Mert psrlsmenti állam-beu éppen sz a veszedelmes, hogy a kormányt igazán, de as elleuséket csak feltételesen lehet ismerni: mert egéeses más tettek ntán, javagy szavak után ítélni meg valakit. ÍMiután pedig a tá\|> paszta 1 ás bizonyítja,! hogy ha kormányra jutott, a világ egyetlen egy ellenzéké sem teljesítette még azt a mit igőrtj hát, hogy ss ellenzéknek mit lehsasen hinni ée mit nem, sst meghatározni nsgyon bsjos. Ast tudom, hogy s ki s pollv tikához ért és helyes itéló tehetséggel bír, annak, amint parlameuti ellenzékünk beezél csak egy igen-igen kis részét fogja elhinni, de ast is tudom, hogy meri nagyon sokat igér, hát igen sok embernél, de legkivált s politikában járatla-j noknál, tetszésre talál. A parlamenti ellensék fótsktikájs pedig as, hogy smit a kormány tesz, asti mind helytelennek állitss. Hát bogy errei nézve egy mindenki áltsl ismert eljárást világosítsák meg, ezen czélra Boszniáén Herczegovios megszállását, melyet ss ellenzék egészen a lázadásig helytelenített, igen alkalmasnak találtam; slkal-i mssnsk pedig szérít, mert hs azt be lehet bizonyítani, hogy Bosznia okkupá-^ cziója helyes volt? Akkor azt hizzem, bogy az ellenzék gánicsoskodásának bitele as ő rendes értékére száJlitbstő; mert, bogy nevezett tartományok okkupálását helytelenítse, minden tudományát, erejét és izgstó képességét; elővette, s hs da» crára ennek, az okknpáizió még ís helyes, mit kelljen hinuouk a többi helytelenített dolgokról ? Egyál tslábsn lebet-e akkor hionünk, bogy sz ellenzék meggyőződésből belytelen\|t, vsgy hogy: helytelenítését helyes \'alápokra fekteti? Nézzük tehát. ) (FoljUtjuk ) A csángók uj hazában. Meg y-G y ö r g y f a I v a, ápr. 5. As éjjel a osángók még ss uaaály-hsjébnn bálink. Heggel korán osgy aürgée\' forgáa folyt s pnrton. Ot őrskor msgkssdődött s kirakodás. Kemény anéllsl köasöntött bs s reggel; n tegnspi snybe napot sord idő vá\'totto fal. A hideg éaeaknyugnti aaéi ma-gss hullámokat kergetett a Dunán. A metsső hideg nsgyon bántotta a aaagény kimerült embereket, mindasáltal jó kedvvel láftak bossá s holmik \'kirakáaáhoa. Haas kooeit rendelt be Nsgy kormány -bistoa a faluból s telepre. Es a hóra kooai asállítolta ej n ládáikat, meg ss uton kapott élelmi assraket a barakkokbél, melyek ide igienaa lakáanknl aaolgáloak. Ötaaör fordalt n húss kooai, mig mindent elvitt magával. Most látssott as a sok élelmi sasr kö* sött, bogy meanyit adott Betged városa\' Egymaga többet, mint ss ttsaaaa városok együtt vére. A göshsjó raktárából nem gyös-ték hordani a nagy kerékaagyaégo kanyarét. Egéea oldal eaaionnát, hnrminea aaák főse-léket meg liaatet és más aaámlalaa ajándékot As élelmi aeerekst külön barakkban hsiyesték sl; s osiogók lekáeeul padig X barakkot jelölt ki a koiaaánybistos. Egyaeerü, fából épült barakkok eSek, Imakasaokra eestva, lepsdlásosvs; ideiglenesen jól msgbeebstják msgukat benne. A Uáshelyek ki Isvén mérvs, nsmaokára ki-ki belakendbel béaa épi — Oeak négy karót adjanak mondá na ^yik, épkSnk mi aaagsak hásnt me- A barakkok alig ötven léptanyfre vanj nek a tOlléatől, melyen as smbsrak dblgodnf fognak. Akár kolaap is beáll^etnáaak manj-kábé, rsndaaarsesn aaonbauíe jövÖ héten állanak bs a dologba. A kilátás igen asép a •serb hegyekre, nevezetesen Goczkára, a talaj egéezsegea, lemmmi racoiár, a tölt) kitűnő. Különben leás elkeltnem legközelebb terjedelmeaen ismertetni se egéaa öblösetet, mely eaángól teatvéieink elao oaoportjáask lakhelyét kéeeai. A föld negyaasrü humua-,Íöld, leUemaéaére eaak egyet smlitek. Qsobot Antal, as iamert asvü vtjsér, tegnap több emberrel megnésts akukorieaa-fiíldokol, melyeket a azomsséd faluk lakói tartnaak bérben, illetőleg Isiében. Kifimjtak egy kukorioamiaárat éa msjtisegáliák gyökerén a fóldjjt. Cáobot enthasisamaHsl kiáltott fel: j Látjátok aat a földét? csókoljátok; meg. Éi aortán megoaókolták. A barakkokban egées katonás rendet léptetlek életbe. Egy kapitány tartja fenn mindegyikben a rendet. A kormánybiztos egyúttal Itirsakönyvel ia vétetett fül. Beíratta mindegyiknek nevét, bonnan jött, hány éves, miiyen vallású, nős-e. Alig hogy aa uj Iskoaok eluelyeskod-tek, tüstént hozzáfogtak aa öltÖSködéabL; tiastát váltattak, megmoadoltak. Látni kelljstt, mily örömmel nyitották ki ládájukat és aéed-lék el6 a tiszta fehérneműt. Ée egéaxen mái formát váltojtak, mint milyenek n hajón voltak, nolla por egy hétig borította arean-kat. Mindjárt konyhát ia oaináltak a tollée-liea kiemelt fsld ntán msrsdt gOdrükbeo j s lobogó tűsön este felé már (Ölt a levee. De s nsgy asél aok ksllsmetl enaéget okos nekik. Ifit lörőanek ssonbsn s kellemetlenség-gsl, mikor illnoo lehetnek I A régi jlvanovna-, moet Nagy-György-falvában, 100 háalisly már ki vsa mérvs, mindjárt alkudhatik háaaik építését lva-novnán magyarok a bolgárok telepedlek le; a magyarok ynegyon örülnek, bogy ilyen lakoookltal asáporodnsk. Sőt snoyira el vannak telvb aa érőmtől, hogy kéések volnánsk vslsmenayinelt asálláat adni, mig háaaik el-kéesülnsk. Ma s hsjónál többen kérték a kormánybiztost, hogy hadd ragyák magukboa a oaángóMat. Megható, de egyúttal kiesé komikui volt egy asegéay ember, a kinek eeak agy azobája van, de ezért bat oealád-nak akart aailláat adni. liotnap jöyurgyevon, illetőleg Ráday-falváu jelöl ki a kormány biztos 400 báshslyet. Qyurgyevo pgy leez építve, hogy a házak magaa feltölté4Sn fogosk állani, ugy, bogy a Isgnsgyobb, 1076-iki vízállás magaaeágávsl Ises talajuk ezine egy vonalban; kartjük -fele lenn leea.i Hertelendy ialván 800 aeángó kap báahelyeC A második csoport réasére egy barakk már kéaaaa áll, agy moat készül, mire meg-érkeaik, már késseo is lees. A barakkok mind a munkába fogolt töltéaskkal asemben, aaaklől alig ötven lépéanyire állanak. Miuden munkáa .msgkersahst sgy nsp I frl 80 — 1 frl 40 krt, tehát hatszor annyit mint ott hon. A beltelkeken meg aa aaaaonyok vet beinek ; a nyárra pedig aratásról gondoaks* dik a kormánybiztos, több torontáli oagf-birtokos már is vállslkosotl, hogy kéás nskik aratáat adni. Azután jön a belvts Is vezető osatoruák épitéaa; a aaomaetd Paa* oeovában pedig mindig van napaaám a már örüloek a vljroaiak a jó munkáaoknnksaséval oaáogó testvéreink itt jé módnak néeBen eléje s hamar öeess fogják esed ni msguksi. Esek a ma teljaaitatt s a napokban tsljeei tandő, valamint a tervesett mankák több váalataL 0.« KUlönfólék. - A Mrell árvízkárosultak részére a vOröekeresst-sgylet 78 frl. 60 krt, a kiadod nevelő rgyeeület 5 frtot gyűjtött mely öeessgst a városi tanáoi 28 bt 50 krral 100 fi iig jogéasilett ki. A vörös ksrsssl egylet gyűjtő lkán adakoztak : N. N. DO krl L Za. fc) kr. L S. I frl. Eotaebjld 1 fr Pollák Ede 60j kr. Reiohenfsld Ignáea 1 frU Berény Jőassf N kr. Binger & AuapiU W kr. Msrkus Frikyee 60 kr. Pollák B. F. öÓ kr. Milbofsr Ödön 90 kr. Pollák Ármin 60 kr Hálpbsn 60 kr. Ksressg Béís 6 frt] Weller Izidor U kr. R, Sahvsrasnberg ÖQ k{. LÖbl 10 Ír. -Qeateltner Bslti 10 krt Lóvék Károly 00 kr. Viltínger Antsl ÖÓ kr. RonanbsrgiA WojUoh 1 frt. Helfy Öé< kr. Wsias Zsigmond 1 frt, Fárnek Kálmáa \\ frt.\' Palaky Asldor 60 kr. Saukismé I flrt Détaalai UkarélpéosUr fi frt Hirstbsl Edé I frt. Eger Igaáaa 60 kr. Top^k 1 <HÍ Kováoa Lajoané I irt D. E. 50 kr. M. Mi I frt. V. N. 50 kr. Sehsris Msris I fjiJ Bittsr 60 kr. Watmmayer 1 frt LÖtryM Fi $0,kr. Setaeküé 2a%. 1 frt M. R1 ki W ama éj Ledofsaky I frt. Millenberger Háadnr I ki gtammif Kálmáa 00 kr. Uiainger 60 kr. I Wajdles] 60 ké. Y\\k» Antaloé 1 frt Bild 60 kr. Arünhul Fllöp fiai 8 frt Axecty 10 kr. Weits ileirikné 1 frt. Dsutaoli Bán dómé 1 pfrl- ^fsim farolta 60 kr. Lengyel Sarolta 1 frt. Ollepll frt. Pfaff 1 frt. Dőeay 40 kr. Nsntvfep 1 Irt. Roeeobsrg Éva 40 kr, Eegel Roaa 60 kr. M. N. 40 kr. Váica Sándor 80 kr! Eieingsr Henrik né \| frt Knoroer Amália 1 frt Wagner Károlyné 1 frtj Fleiahaoker Qunda 50 kr. Vnaatl La-\|oaké 60 kr. Bartoa Jáooané 60 kr. BsrU Sa ler 50 kr. A Deutacb 1 frt A. K. 10 krj K. N. 60 kr. Qrossváry Lnjaa 1 frt. Mdninger József 60 kr. Hertelendy Béls 1 frti Ksmooesy Msríakn 90 kr. Scblóainger Oyjnla 1! .frt tLnaoaz Boldiaaárné 1 forint Ebpnapsnger Xspót 2 frt Feaae\'hofer 1 frt N. N. 30 kr. O\'aazeaen 72 frt 60 kr. A kia-dedovoda réaaéről p frt Főösaseg 77 frt éa pO krajcsár. -f Ilnláloxás. Badoeza Jánosnak, a Bárom hónappal efölött elhalálozott városi irnpknak fiataj özvjegye, szül. Kurtneeker Hedvig Térés nasaony. — hihető hogy a férjétől I). üklütt mellbaj következtében, — gyére lefolyású sorvadásban 6 jiatí^Ktnoa aasbvedéa utániaaiatiln elköltözött az élői aorából. I— Rejtenstea végzei! — Egy 6 évns leányka éi egy 2 hónapos oeeeaeplo jutett utánuk tálján árvaságra. A asereafeét-len cssléd nyomOrsj hol még^^fi\' eltakarításra ia alig van költaég, könyörületre bivja fel a városi halóeáget éa a nemee emberbarátokat 3 - ÁprIIIn 15. napja következik, mely s választási törvényben sz sdó-befizetés hstárnspjául vsn s választói jog gyakoroltatása szempontjából kitűzve. \\ kik alkotmányos joguk gyakorlatától elüttetni uem> akarnak, iparkodjanak hátralékos sdojnkst e napon lefizetni. T Öaagyllknseág Kora tavasai érett ] gytlmölcr himijálódzott f. hó 7-én d. a. a kalh. temető déij részén levő egyik hársfán, aa arra járó kejők közelebb menvs tapasz-, talták, hogy as sgy felsksastott szabólegény; jelentéat tettek > a rendőrségnél, honnét a randörbiatoa éa vároai orvos aaonnal a helyszínére menve, a már kihall holtteatet levétették éa a vártjai kórházba szállittslták. — As életunt neva„ Wünsoh József, 56 éves, szabólegény, annyira iaaákoa volt, hogy ezen öngyilkosság végrehsjtásáhos még seinegre sem került már pénae, mert egy fekrte, ayakbavetö moatekötővsl kölölts fel msgát Zsebjeibsn semmi asm találtatott -7 Ab egyházmegyei hatóság Ilobor Jánost Bánok Bzt-Györgyre, s helyébe Dobronskra Illa Antalt küldötte segédlelkészi minőségben. — Font00 hlr, értékpapír lulejdo-noaok réaaérs. Kem tailjuk érdemtelennek Ispunk olvasóit snsnasl figyelmealetni, hogy a Magyar Pénzügy kiadóhivatala (alapltti-tolt .)88^-bfu) tokintélyea dhrssó-körs áltál buzdiitalra, kábelében\' bank éa biaományi üzletet ayitott A Magyar Péaaűgy kiadó-hivatalának bank? éa biaománai üzlete, (Budi* pest, V. Nagy kor jiua- utcza 8) aa e asskmábia vágó mivslstekst gyorssá, Mkfiamsrntssan ée Imáraékslt dijak mellett hajtja végre, éa sün-dsn j ss érték pspir üzletet érintő Sgyekbsa valamint löaadsi msgbisások saakösléaérs Isgjaobsn ajánlhntó, amennyiben nagy öan-saekötteléieinél fogva, ason kiváltságos helyj-pstben vsn, begy slapoesn ismeri ss egyek peplmk beloeeeét, éa asámoa ssstbsn ast i^ mikor éa j msly értékpapír fog smelkodnu Mfndpnnemü felvliágositáSesI dijmsntssen esolj-■ál a Magyar Pénsű\|y kisdéhivstslánsk banknsstálya. (Üudápcst, V. Nsgyk oioná 1 etess 8. j . ! Névmagyarosítások. Kisüss jjPá\'l pobsi illétóségü Osgy-kanizaai lakos yeseMkoevét „Kjovács-ra változtatta bolj Igynsnissteri engedélyijei. O Wákedveiéi slfsdéa Zala-Egernogen. A aalssgerassgi jótékony a(M Mgylej április hé lé-én a Zöldfához esimastl vendéglő disatsrmébaa mtkedvelői előadásaal iegybskölött jétékenyoséha láaeavígalmat ren-nos. a njflsorozatj a kevetksaő: I. „A nÖ-j jsyUlölfe." Vígjáték I. (slfonáibau. Irta: Be nedla, fordilotla t Üjházl Kde. Személtek f Barna Láeaté, erdéaa Hagymáéi Oynls ur. Irma, nejé österéioher Natália kisaaasony.j Oaarmélyi tváa Baiatiek János ur. — ll.\| LA regéay vége." Vígjáték 1 Mukaáebna.l Srta: Beéptalndy ö. Fereats. Semnélyrk t[ Bielánia, fiatal Öslrtgy Rósenthál Berta kis-asseoey. Ypsailan, iró Ka«ehr Bála nr. Kánya, Pál ügyvéd Lányi Kálmáa nr. Arabala tánesoaoő Oitereicher Kaláka kisaeeaosy Zsófi, komeráa Fieober Helén kisasssvny Zártszék 1 ftli. Pénstároyitáa 7\'éa fél órk-kor. Kssdsts B órakor. Tlbol Ii4 egyletek alakultak Söjlörön és 1 Zala 8zt.-Gróthon, melyek slspeznbálysi s belügymlniszterinm áltál megerősíttettek. — UJ \| Issp indult mag vasmegyei Körmenden Rábsvidék czimmel. Az Sj lap szerkesztpje Ajksy Sándor volt kir. járásbiró. = Barenn Gáber. (Aa uj koamunka-és közlekedésügyi államtitkár.) Bellnai Bá-roaa Gábor . jizületett Treooeén megyében, Pruziinán 1848. jun. 6-án, tehát még álig 55 é»e«. Atyji, ki ngysnssen megyében ft-ssolgsbiró volt, Baross Antal, anyja Poag-ráez Natália. A £stal államtitkár szülői raoit is álnsk a koiliut^letben áilanak Trancséd-ben. Tanulmányait Barosa Gábor a budá-\' pesti egyelőmén 1800 ben végeste, kOs- és válté Ügyvéd lett 1871-ben. Tsnulmánys^ 0sk bsfejssésérsl hivatalt vállalt e 1869 ben tiaat megyei nljegyao a 1871 ben valóeégde aljegyző lett \|A aajló terén ia foglalkozol!, 1873-ban a vIVágvOlgyi Lspok\' al saerkeeaj-vén. 1874-bú fÖjegyső a árvsezéki sloflk IsU azSlÖ megyéjében. Gyorzan emelkodeft tehát s s megj ei kOaigssgsláa tarén kifrjtoit baaznoe tevékanyaéga eaak hamar kOseliamé-rétre talált, ugy hogy 1875 Usn egyhangú Isg válsastotoit meg ores. képviaslövé a as óta folyton kénviseli s trsneaénmegysi illava-pucbóf vél karületyt Mióta mandátumot vállalt, a képviselőháznak legtevékenyebb a leg-tápnkaképeseib togjsi kösé tartozik, a mint eá\' a következő adatokból la kitűnik : tagja volt valamenayi felirati bizottságnak; tagja ée ^elnöke a közoktatási biSolteágnak ; lagjs és slősdőja á közgazdasági b írott hágnak ; tagja éa jegyzője a magyar delegációnak és a hadügy] elbissitságnak, valamint az egyesült uégyée a\'bizottságnak több éven ált \'előadója a vélül ia képvftiUökéaaak öt év éta Uléaazakdnkijit megvllssstou jsgysöj^ . Képviselői teijékenyaégét a aokoldaiueág joli-Inmzi" a különösön a köaépiakolai javaalak éi^\'nnak mostani Szerkesoto körül nagy érj-domoi rannak. Mindenki amlékeslietik még a képvjaelőhák közök tatáit bisottságában a jelen oraséggiüléa első Ülésszakában s /elef keze ti kópviaelSkkel. tartott enquetere, melyben Hayuald Ibibornok e a proioalána felei kesetek réeséJől Vsy ée Badvánasky bárólt vsttsk Vast. [A tárgyalások lépton-nyomon aok nehés éa ktusscoplibililásokst keltő kér-j déat getletlek fel a már-már attól lehetett taft tani, hogy n tárgyalások sikertelenséggel végződnek, dn Ilaross oly tapintattal vaseUe a tanácskozásokat asereooaéa befejezéséhez, hogy mindenki aliaaneréaael adózott neki. Aj delsgáesiókban kifejlett működéeéből külö-nöa felomliléal érdemel aa a lelkes bnsgs-lom, mslyst a katonai akadémia létaaitéss\' érdekében kifsjtslt Baross kstonn is volt;! 1869-ben rgyévea Önkéntes volt a gyalogságnál ; 1880-uan a honvédséghez helyez telelt át; 1882-ben hadnagyi rangjáról a VédkötalnBaiiaég teljeeitésa folytán lemondott. A mu t érben tanulmányi cséiokból ntasá-Sokai tatt küliuldön, éasski éa déli Méaaet-országban, Belgium, Hollandia- éa Fran-esiaorsságbaa főleg közigazgatási tanulmányokat tévs éa asakmunkákat gyűjtve a közigazgatási mráakódáéról. — Olákezigásysk. Kedves vendégel voltak e hó 2-án Pallón!wes (muraköz) községnek. A Iskosság adott ugy{Q a kóbor vendégeknek a men^ i \| tőlük kitelt; Ue esek nem ezért voltak oláhezigányokj bogy ezzel megelégedtek volna. Miután nem idegenkednek ék még az elhullott állat hasától sem, ezt I turpisságot követték el, kogy gyufából készült méreg által akarták a falu lakó-iáinak disznóit elejteni, bogy ess tán potom áros juthassanak birtokokba. Meg is mérgesték a falu bojtárjának két ssép disznaját I dej félve a bekövetkezendő bajtól, jó korán elláboltak. Jó leez ba a községek egr kicsit reá néznek ezekre S dádékra. re — ▲ gazdasági álh második felék kereskedelemül gazdisági ti 29-ig beérkezt tések álispota bsa kielégítő, adóal tések állása és s mezó-pot 1 $83. évi márczius s fÖldmivelés-, ipar- és miaissteríum állandó itótól márczius 19-tól tt jelentések eserísts ve* as ország nsgyobb rémé-Vas, Zala, Jáss-Nsgykaa Iiéwl, RéeB»ifl. Kimé Mreny, * TWttlálmgjrék némely járá-ai$t igta jA A száras hideg Időjárás ÍMMm I repes* tetéaekr* hatott kár-té#ayee. Tikimiiy nüke, illetőig te-karjnánv hiánya u ország legnagyobb r&itben áreaketó. — MvM hírek- Tbibe birmai király orsaágában aa eekldlaaék kihsaalalái elrendelte. — Spangát aa utóbbi aapekbaa ÍUcebee lélták. — Mexikó Souora aevtt larteasáayábea foaatogató iudiánok megejtek II fekér embert — A mantuai színhez itgw— robbanás folytán fbldig bégfU. (K^y idő ó<a ugyancsak kiütött a aainbáa TMardrlem.) — Bismark 69-ik selleléanapját AaJUeeo megünnepelték. — Miskolcion Jóny T. kolt ügyvéd a késmárki lieeanmnak SJüOlöOO frtot a 4gy 80.0001rl értékű házat, a ifciakoloai liozeumnsk pedig 7000 frtot teatelt. — A Katona Onaepély ódájára kitl-eftttj pályajutalnut (20arany) Dr. OHngary János fehértemplomi főgym. tanár nyerte al. — Viktória ang^l király06 egészségi állapota aggasztó. — Temesvár vidékén aa erőefagy m ijdrti g) ümülcatermelést megsemmisítette. — Budapesten a Nemzeti Saállodáben osángó hát (ipar kiállítást nyitottak. — A római Raikol ünnepélyen a magyar művének is résSt vettek, ea alkalomra egy igea diszea nemaeti ssegélyü fehér aelyem sásalót iáké* szitettek. A szegedi Baok-félo gősmalom-tulajdonos 100 Ssák lisatat adott (a mi kö-rulbelől 1000 Irt érték) a esáogé testvérek javára. — Daniséen saepesmegyei község nevlt Déneefalvára változtatták. — A Niagarát viasuliatag környékét saépiteni fogják. — [Egy jeles belga tudós látogatta meg leg-közelebb a nemzeti muzeum összes tárlatait melyek gazdaságától meg volt lepetve, a különösen páratlannak jelentette a minden egyee osatályban uralkodó rendszert. — A kertészeknek már sikerttlt a lakaté színű rózsát is produkálni.—Hatos Sándor rablógyilkost éa bsduOkevény t Pécsett, bol m;nt, nnpszámos már 8 bél óU dolgozott, f. hó 7-én elfogták. (Az alkalmatlan házi rovarok eltávolítására igen ajánlatos aa agérfa levél, melynek saagálól rögtön elmenelülnek. — Gróf Fee-tetiih Tassiló a keszthelyi szegények köst leendő kiosztás végatt 100 frtot sdouiáoy* zo L — A bánsági oláhok erősen mozognak a kOnápiskolai tvjavasiat ellen. — Az angol dynamit-f•BseaakO vés aa amerikai féniektől aradéit. Pántban „Corvin Mátyás" magyar dalfeG a jjüvő hóban sainra kerül. — Groen-villőben egy szálloda kigyuladván, összeomlott éa 14 embert temetett romjai alá. — j \'Valterba faluban (Sveilzj pedig a Ifin 145 házat pusztított al. — Kis-Czellben ezukor-gyért terveznek. A magyar mezőgazdaság \\ i (Folyt és Hfs.) Felette óhajtandó lenne Magyiror-s ^on. ja viziutik készítése, csatoniák\| illal. 4 hangoztatja Türr István, -de rem akarják az Illetők meghallani é kiáltást, holott az árvíz veszély ii a csajloroázás álul jóval lejebb szállana, a szállítás pedig végtelen olcsó lenne. Hl mi komolyan akarunk mezőgaz dastfgunk emelésén fáradozni, akkor I í csatornázás rendszerét el kell fogidnnnk, mint az okszerű gazdászat, 1 virágzó kereskedelem ABC-éjét Hogy mi különbség van 1 vizi nt és l vasnti szállítás kösött, igen köinyü meggyőződni. Tftrr István kimutatja, hogy 1 Ferencz - csatornán 1878-ban Badépestig szállítva leit 1 millió 760 ezf 17$ métermázsa basa, szállítási dij ▼old 850 ezer 755 frt. Ha ezen teher 1 legrövidebb nton vasúton lett voloi leállítva, lett volna 1 dij 1 millió 717 ezer 124 frt így 1 vizi nt 866 esér 169 írttal olcsóbb. Tengeri forgalmonkon is vin még sok sivénoi való, de biztat a jobb remény, begy 1 kormány eddigi lelkiismeretei erőfeszítései megadják 1 kel ló-sikert. Fiemei kikötőnkre milliókat költünk a dicsekedve mondhatjuk, bogy Fiume naponkint emelkedik s tengeri kereske-dsímüok élénkII. Azonban bogy ezt 1 tengjsri forgalmat megtarthassuk, olyan itat kell teklik kéadteai, mely 1 Fii nekez való kfelekedJ* olcsóvá teszi, sert meeí, mikor 100 nétermássa buzá-Wt ff! frtot, kall Izataj, skkor bizony 1 át! basánk as amerikai kosával nem vimsjsétt Ni0 baj miránk uéave if, bogy 1 bol fitt\', vigy gózkajó nem jár, vagy áhami ui mm oeggr keresiUl, ott (s»a-kéUmTmkmm aa at A Hasig ik pél, dáüaa hanyagságot tanúsítnak u lUk építésében. 20—30 01 hosszú járhatlan útban kínozzák barmukat, törik köcaijokat éveken át, semhogy azt megkéstitenék. Sokszor potom áron otthon elvesztegeti tkrményét, mert 1 rossz ut miatt nem miket piacira. Ha azt akarjuk, bogy a mostani szomorú állapotok gyászos jövőt\', ne bo* ritsanak reánk, fogjunk a munkához, egyesek. kOsségek, megyék, állam, támlátok vállvetve lendítsünk 1 közlekedés elősegítésén. Hozzunk létre olcsó szállítást, skkor kibírjuk Amerikával 1 versenyt. — Liszt kivitelünk, bogy nem tud teljesen felvirágzani, csak Is a szállítás drágasága az oki, mert liszt esik-künk oly finom, bogy még Amerlkábs is ssállitanik belőle. Ezek után vessünk egy pillintást ál lattenyésztésQnkre. As országos gazd. egyesület 1880 ban I következőket állapította meg: As apa-ló az orsságban kevés, a hiány 5-6 ezer. A szarvasmarha létszám nem kielégítő, a jó gulyák fogynak, de l többi állatoknál is csókkenés észlelhető, mi aa állattenyésztés hanyatlását mutatja. Besüljenek 1 számok: vau ló 1.819,652, ssarvssmsrba 4 496,906, juh 13.760,700, sertés 8 mii., 578,631. Eszerint egy négyszög, mfldre esik 437 ló, 963 sssrvasmarbS, 8197 juh és 824 sertés. így tehát egy négy* szög mfldre 1000 embert véve fel, látjuk, hogy csak két emberre jut egy ló, 1\' marha 3 juh és 6 emberre 1 sertés. A földmívelésre szánt állatok meg igy viszonylatiak 44 boldri esik egy pár jár-mis ökör. \'\' * I Biztos iditiink nincsenek arrs, hogy mennyivel csökkent állattenyésztésünk, közelítőleg 5 millióval fogyott az állatok száma, holott helyes fejlődéi mellett annak uövekedoi és nem fogyni kellene. Különben es ugy vau 1 többi európai államokban is. A sok vész, betegség, elemi csapás nagyon megtizedelt^. És én bátorkodom ut a véleményt koczkástatni, hogy a szabad levegő elzárása él az állattenyésztésnek ss istállózásri való szorítása nagyban okozója az állítok pnsz-tulásánsk. Hisz ezt 1 természet maga boszulja meg, mert elvesszük az<\|n helyről, bol 1 természet kijelöli 1 nép fejlődésének helyét. — Térjünk vilsza, bi lehet 1 közlegelők alkalmazására, a ló-, baromteojésztés akkor érheti el azt 1 fokot, mely már egyszer oaztályrélze volt Szép jövedelmet biztosit iz állattenyésztésnek s az embernek 1 földórt, melyet legelőül iz állatnak átengedünk. Ai álittioyésztésuél menjünk izon nton, hol 1 tiszti faj viszi 1 szerepet. Mi már nem elég 1 szépen fejlett állit A lónál, tehénnél, bikánál, jnbnil, sertésnél 1 fijt nézik, mert már \| tudomány megállapította minden fajnak értékét. Ezt kell tndnl 1 gazdának, hogy értéktelen álittil ne emésztesse fel jö« vedelmét. Vessünk egy fotó pillantást borá-szitunkn és gyflmölcsészetflnkre. 1880 ban volt 362 ezer 283 bektár azólóterfllet, termett bor 2 millió 426,799 hektoliter. Egy hektáron termett átlag 6 hektoliter. Szóló eladitott 1 millió, 66 ezer métei mázsa. Értéke 1 bornak 21 millió 18 ezer 826 frt A szőlőnek 404 ezer 89 frt. 1882. év* junins végéig Magyarország borkivitele volt hordókben és pa-laczkokban 14 millió 628 ezer frt Jtf-lehet mi oly iigy termeléssel bírunk, még Is behoztunk 1 millió 278 ezer 781 frt értékű bort. Egy idő óta örvendetes mozgilom uralkodik 1 borászat terén, 1 földmlve-lési minisztériumban erre Önálló osztály lett ilakitvi, miitipiiciével, vándortanítók járnak szét az országban, oktitváu 1 népet 1 szólómivelésbent és borkese-léiben, 1 gazdasági egyesülitek is mgy buzgilmat fejtnek ki, ciik az 1 baj, bogy 1 kisebb nőlőbirtokosok kimond-batlsnul közönyösek, nem ikiiják elfogadni 1 tudomány vívmányát; és I miatt 1 bor ári tltcsony fok01 álll. E téren sok 1 tenni való. Először is szőllóinkben as egy időben érő és jó bőit tormő-^lajokat kell ültetés, oltás, szemsés által meglonositani. Másodszor a pinozészet- 1 borászstra vonatkozó utasításokat megfigyelni, és hirmiiUtor teljes lelkiismerettel keselni 1 borjormóst, 1 mAu megrendült borkireikedelmet és hltelflu^ tvdjttkbilotUibólfoltáajasztinl. 4s irótlis, hamisított, festett bank a kölfold elóU nagyon flíroriiojták 1 váaárléri kod vet, eat baly re kell hozni. A kansáay $ aaigari sllsaőraáassl 4 alt lehetséges megteai, iigyék meg az egye-1 sak is. Forgaloméi jól kezelt, tiszta bort i4jlilk, mert különtyén nyakukon véas a bor, I szólóterületdk ériéküket vesztük és elesünk öové&ünk folytán, egy nigy jövedelmi forrástói. Gyttmölcstermelééünkről nagyon ki-veaet irhatuuk. Ujjailkon megolvashatjuk ások számát, kik rendszeresen folytatják a gyümölcstermelést. A gyümölcs klvitn 1882. évben 466 ezer frt volt egén Magyarországra. Kl mondhatná, bogy ebben elértük netováb-ját l jövedelemnek. Hisz ez nevetséges mennyiségű bévé\'el. Eat az elhagyatott gyümölcitermelést részesítsük nagyobb gondban, áldozzunk réá. A községek vegyék 1 faiskolák ügyét nivükre, tekintsék (liva^ilba és becsületbeli dolguknak 1 fiiekólák felvirágozUtását. Pénzügyi belyzetünkról is szóllhi-tuuk, ez bizony szomorít. 1874-ben volt betáblázott jelsálogi adósság 186 millió frt, 1880-ban 245 millió frt 1875-ben végrehajtás utján el lett adva 9606 birtok, 188Ó ban ffaár 19,748 birtok. E szomorú állapotén csak is a helyesebb booéstáasal folytatott mezőgszda-ság segíthet Errét kéli {irányoznunk tevékenységünket. j \| . Külkereskedelmünk forgilmát rövidéi l következőkben tüntetem fel. — 1881—82 évek. Buzi kivitel 84 millió 188 ezer frt érték. Behontal 5 millió 866 ezer frt Rozs kivitel 6 millió 656 eser frt. Behozatal 282 ezer ftlt Árpa kivitel 13 millió 298 ezer frl. Behozatal 1 millió 786 efer frt. Kukorica! kivitel 7 millj 280 ezer frt BehoziUl 6 mill. 453 frt Zib kivitel 5 millió 162 ezer frt Be-hozatal 2 millió IG ezer frt Liszt kivitel 48 millió 940 ezer írt. Behozatal 1 millió 610 eter frt. Repcze kivitel 7 millió 928 ezer frt. Be\|iozatil 78 ezer frt Burgonya kivitel 98)641 Irt. Behozatal 83 ezer frt. Ökör ! kivitel 13 mii., 799 ezer frt Behozatal 1 millió 215 ezer frt Tehén kivitel; 198 ezer frt, Behozatal 289 ezer frt.j Ló kivitel 3 millió 834 ezer/rt Behozatal 606 ezer frt Sertés kivitel 30 iiiilió 16 ezer frt Behozatal 6 millió 124 ezer frt — Ebből láthatjuk, bogy külkereskedelmünk sem oytfgttik\'oly alaponj mely 1 mezőgazdaságra előnyös lenne. Ez is emelkedésre vár, mit reméoylbotUnk is czél-szerll vámrendszer, kereskedelmi szer/6 dések, ujabb külföldi pisciok nyitása Által. el Bemitittim Magyarország mezőgazdaságának képiét rövid vonásokban. Olvusuk al t« olvasóim oly figyelemmel, minőt 1 foutoi tárgy megérdemel. Meg« találják benne a sok biáiyt, ferdesége!, melyben mezőgazdaságunk sioyllk. Tülekedjünk mesógasdiságunlc reformján. Ne folytasnnk viktábi bal adó munkát, bi-nem oksserüeo cselekedjünk mindéit, legyeo 1 migvir mezőgazda ssámiió, előrelátó, kői-uluéző, vizsgálódó, tanulni szerető, pontos, kitartó, bizonyán más képe len 10 év molvi 1 most hslváoy mezőgazdaságnak. És most végül még egyszer ajánlón taök figyelmébe Özatmáry György nr következő müvét: ,Az amerikai verseny és 1 magyar mezógazduág.u Ari 1 frt 40 kr. Mioden könyvárusnál kapható. Előre! kitartás! 1 jobb jövő ránk derül. Vaiodi Balogh Lajoi. Szúnyog Laczi. Miféle balsors Tátotta Peraoyéro, kinek a fia, mi aa igaai neve, neoji kérdezte senki, nem lé kntatta senki. Gyermekkorától fogva a jó paranyaiak klrébaa vssalagsOa idsjét, albagyatva, elfeladva nőtt fal, salat aa uteaéli bogánoskóró. Pajkos gyermekek keresstalték al Saanyog Laoaiaak s a mv rsjta maradt falnőtt koréban ia. Magas 1 saikár »férfiúvá nőtte ki magát, areaái a keleti typaa tükrözött vissaa, hoaszó gOndör éjfekete hajaatát még olló nem érte. Lakás, rubáaat, élelem takia taté ben agéaa Diogaaea volt, beérte aaaaJ a osakélylyel, amit \| aapoakidt a kl* oyörülalaaség ayi\|tOtt naki. Mindennap más más bánnál kopogtatott be igy falat kenyérért, neki aa is elég velL Ha kepeit aaayit, begy bátran elmeadhatta 9 mára beéreaa vele, •en mataila aaagál agéaa nap. Hal báli, mit teK agéfs napon Mi aaaal seekisem W-b^Mbjt As ilyeá felua««gáoje megél a jégbálin ! magalégaaik uul ia, a mii a termésűt nyújt neai. Tarméaaeta aem volt valami kötSnaéges. kerülté. aa Libarakat, ba kérdestek tőié valami, rendesen a kérdéstől elfltő feleletet adott, msbbnhrire jó kedvvel tette meg sao-kott kőrtitjáL a eky^agy bolondos saóval a ftl falut megnevelte^ Aa agéaa falu est tartówt felőle, hogy ss egyik kereke hiányaik. A vflág\'mindoo kínoséért sem fogta volna mag á dolog végét, jobban teteaeít neki aa a kóborló életmód. Benn volt már a vérében.\' fokaaor tétlék kísérletét, bogy dologrk, renílai életmódra asoktaaaák; de nem stkerülU nekik. Vagy megtagadU karaken aa engedelmességei, vagy 4réfás Ötletével dacába dOntltta aa agáse eaiviliaáló kísérletet Ejtávolitani aem tudták a falából; akárhogy I tiltották meg jneki a viasaajövetelt, jDsááwp mágia ott esenkjedétt Csiboa gaad oramék kon máján egy {falat kenyérért Valami ugy Tonaottia, vagy talán lekötve tartotta gyermekévin eainhelyábee, bogy a legerősebb fenyegetésed sem tudják elriasjctani. Később már \'megsappeták, mint kOaOnségea embert akin semmi! feltűnő síiumL * Pedig uok farosa padkása volt. Vasárnap, Tagy Dnnepáspok délutánjain feleaieaoroásta magán mindenféle ripgy roDgygyal, a ugy járta be -aa égést Kalapjába mesei virágokból -kötött bokrétát ttlaOit, derekát saalanal Vagy ross Irube darabbal Ovaate, egyik [lábába egy réas eaipöi haaott, amit vaUmalyik aseméldoiábon talált, a másikat meg iusstá\| hagyta. Ha messtiröl meglátták a falubéli bkoláigyelekek, rohanlak hosaá, körülvették,^ mint valami bálványt Gúnyol ták, esipdeaték, hesaéllek neki, de lel sem vette. Csendesen dúdolva haladott kíséretével. Néha-nélia meg^ólitotlák s No Sénnyog l»acsi, mi újság Tan a mái világou 7 Aprítsd a ciigány frisset, vagy aa ,öreg anyád kinjálf, kapsa krajeaárt Ha jó kedve volt, jelentősen megállott, a k\'OrfllOtto égéaa gybuj kérődött a bámu-lókból Asután elkeadta a oaigánylánoaot, aa öreg anyja kínját, vagy amit parancsoltak. Kesdetben mérjsékeltaiiL t kimértén lépkedett jobbra-balra. Majd mosódott heve, kezdte eaifri^uí. Saemei kendtek villámokat lovalni, ■ a séanvedély sugáiUtt ki belklük. Aatán átcsapott a frissbe, minél tovább járta, annál jobba^ tüabe jött. 8ajltsigoe táneaáhoa énekelt 11, reeaegő, fátpjolöxott bangjávat A saövegnt maga gondol\|a ki, érlalemnélkflU Oaaae visasaaág volt aa agfaa, belosaőve egyes éloMe ötlet, melyen^ néad kOaOnség nagyokat kacaagott A dallamát U 0 csinált* hosaá, gyarló bangemflkedéL a asée. Mindaa ugy össaevágott sajátságoe agyéniaégéval, hogy a tekintetben ktfogáaoéll^Oli barmoniumot hosott létra. Ha igen jé kedve volt, tánoaát őrültségig fokoata. Meg sam Ilit mindaddig, mig a kimerültség annyirt \|röt nem vett rajla, begy öussrogyoti... jl Ott hagyták, elaaé^ led isk mai lé le, fel seokottieeemélni nemsokára rá\| a Iblytatla alját, mlg; mag nem állították. Pereik krajolárt aahol sem kapott f- Aatán komámasasony, nem hallott lemmjt effelá a Ösunybgj Laeel felől ? V Nem ám, mit Is hallottam volna f Eo sem liallottam, Baak ngy gondolom, Nem volta éiare, hogy mennyim hasonlít a Oaigány Oulkálios, kit /leelött már mintegy hasa évvel kísértetett kfá nagyságos uraság a faluból. Aa áml De régin volt aa, már al la feledtük I 1- Bisany régen. Akkor a nagyságos ur még legényember volt Jutka meg gyO-nyOrü esigáayleány. Hkaen amlekeabetlk is rá, hogy meanyira bame volt a kastélyba. Majd mindennap ott IsImmU látni. Talán dsak nem aai akarja mondani, bogy Souajog Laeai a Mfgyságos urnák.... Nem ia mondom! én, hanem niaos lehetetlenség j benne I Aatau vettem is éaara valamit, — fblytatá a aamaasaaöay suttogó hangon —•. A minap láltam Jutkái amint a baraaati idrtt saéléa avval a kamaaasaal egyetlen leányát, Gizellát, halra fogták ki a késeli folyóból. Sétálni Imént egyedül, eaaas jOtt ifibbé visssa. Beakiiasa tudta, bogyao ve-sxett bele. Egy réas aai állította, bogy maga ugróét bele, más rése fjedig aai, bogy abba\' dologba\' más vajaki volt a mester. Aa öreg Ssekerefné litUolódava beaaélgetaU kodaaaaaony ávab I — Nem megmopdtam, hogy valami leaa ? A lány \'viabe fáladt, Ssaayog Laoai maÉ eltűnt, miuths itt aem lati volna. A dolog valabog^ daasefilggésben van, kiláttam én énnak a gyereknek a villogó saemeibélr hogy nem jó dologban Uki aa eaaéi I Akkor is agy tetette íjiagát, mikor itt annyi bokjndot csinájt. Miad endek a Lacamak mag valamiben sántikál iurcaán \'...«..\'I árt gondoltam, kegy van aa ép aaaa, de rt viseli magát olyeq Murányi Jósuf. 4- Na mondja, Jutkát f Iliaaau régen meghalt márl — Meg1 ám I higyjJ a ki bieai. Saját saemeimmel láttam. Aatán aat is, bogy, mikor ahégeeUk a basaédat, Laeai Ökleivel fenyegetett á, kastély feláJ 4> Ejha] lu kutya jran a^kertbee. Éa bia\' nem tOrBdOm más dolgával, hadd legyen 1 hogyj van. \| 4■ A a Is igaa, sIpOHön kiki a maga hN előtt. \| . a \' i 0 \| • Spinyog Laoai egytaareeak elmlradt Nem jétt többet kenyeret kérni, nem jött tlbbet\' lénoajolni, már va0 négy napja bogy awki jLn litta. Jsláa mag mái bir is kaadatt lerjeae-kedni á falában. Almáai György uraaágnak K0ZGA2DASAG. Takarékpéiimáraink aser veséJékeL f Irta ér. Gerlíciy Gyals ■Scfjetasái tsnir. • A „Gaadatági BlérnOk" után. \| (fal/t, i váfs.) j Ellenben as iskolai takarékpéaatárák a várt eredméoyt ée teljks sikert nem képasak biatbsitani, mijval kellő ulkalmasbatáauk rend-kivll feltételes, ax uljola ée taailé ueveléei • és éktatási nehéa és elsősorban megoldandó faladataival nem lehet lelkiismeretesen Oeaae-egy estetni. Tudom, beky eaen állításom aa országban terjedő a nuaaaaatott áramlattal ogéuaa ellentétes, de aaért nem habozom aat, miat iodqkolt tudémáoyos moggyőaődé* aenast.Osaintéu kifejeam éa nyiltan bevallani, hogw aa iskolai takéiékpénatárak nálunk < egyedül a gyárakban alkalmazott tanköteles gyermekek részére létesített gyári iskolákban, leginkább honosítja* hatók meg sikerfel, addig mig helyben poéiatakaréepénalár nem keletkezik; mivel a jioitalakarékpénztár éjjen kihíuytl hoaa^ftrhetőswe, megtakarított caa> kély pénzUa«zégnek biatos kamatovó albelyaa-hetéae, mint >z államban mindenhová kiterjed éea által, aa itlcolai takarékpénztárt ( határozottan fölülmúlja, sőt egéaaeu íeleíle-geaéé is teeai. . IJg) anis az iakolai takncékpéuatár sikere agyrészt. a gyermek általi szerzeményt (a gyenlek munkája állal szerzeit jövedelmet) a eaeraemény feleli saabad rendelkezést, kifejlődött takarité e\|élyt, (Önmegtagadás!, előrelátást, rendszeretétet, munkát, melyek jó krkOlosi uevelés alatt ia a gyermekbeo Ikaaan fejlődnek) fehémleai, másrészt {pedig aa jileuii iskolába nótáin kényazerrol behozott takarékpénalári eljárLpak az esti\' ismétlő-aaak kOzmivelŐdési iskolák ben rrndsaeres folyutáeát, az iakolai. takarékpénztáraknak egyéb takarék pénztárakkal aaervee Oaaae-függését, eaekbes hoaaáiéfbetéaét ée a kezelő tanítónak megbizhatóJágát, felelősségét ia felUjteíozi. Miudehea járul magt bogy a tanító a tanítás és nevelés alatti a takarékosságot éa eanak alapját aa* erkfilesi erőt, a gyermek termésaéténok ée fejlődésének megfelelőltig ée a küagzadaaág javára as iekolai takarék-pénjUárnál, mint állltóleg nevelési eaekOaaél sokkal sikeresebben aá álul fejleaatheti, ba a tejnneléaimk,\| (vegyié aa érléklelesitéaáek, értékfokoaJinsjk éa érMkbiatoattáanak) á tő-kekipeéaaaa nem a legnehezebb alakjában aa ilj érték klavetleo jéteeitéeékea iparkodik saoktatni 4- melynelt feltételei kalOnOean a terméket létesítő maaka stb. a gyermekben termésaltaserlleg ínég hiányainak ia — l^aaáB megelégeaik a tanító a gyermekben a meglövő értékek leatartáeáaak sailárd akaratát éa állandó i-dekét felébraazteni a kellőleg biatoaitani; ea ia termelés, tőkeki-máiéi ée végevadaényéMn takarék aseág Issad de a gyermek saeilemerkolcsi fejlődésének, nem Ónálló belyzetének inkább megfelelő termelési, takarékossági alak ée aa igyee tanító álul betölthető, lő! betöltendő feladat 1 Röviden (a vagyonnak, aa értéknek SBMiaaéléee, aainle termelés, a jó nevelés köraljez tartozó életoaél a valódi Ukarékoaság klegéjizitő réss«s melyet a tanítónak nemoaak lehet] de evl^Oléei takarékos jellemnek kép-aaar^Kégn^^kTaUaa megoldani kall; miért ia a gyermekeij saját rubáaatának könyvénsk írószereinek foljytoáos kíméléséhez, a rend bee, Onmfgtagadáehoa, a más Tagyonának éa a toa vagyonának l>eoaü\|eiábea, állandó tieata-latébéa, a tulajdon ssaatségébea mindig saak* tatai aaflkaéges. A gyermekben L Ukarékoaaágnak ily Mébjeaatéea, \'aa értékjentartás vagy érték* biztositásnak ily Médof terjeeztése ealamial nemes hivatásának kl $eiOllén állal, a lanüé daeájaak nil>n npiU és maglUiHkl ■slgélsiai uyufc aialMM\|««Éti bémíímíím Mrri nyimé eelyea megsaegáse, ea iakolai taka-lOplwiái kMéM által; ottofciatvtf alléi, hagy a m iveheággel i^tiilléri mindinkább aat^yeeebb Mádat nfcméK és oaak a nevelés, ektelAa eaéijáaek teljes betöltése a gyermek muakabajtamáuak tehetségeinek ma mér meUilbeUea kipebatoláee is, egéas munkaerőiéi éa idejét Ingja igényelni. Mér pedig ae utóbbinak valósítása — mely iglanan a laniié kivatéaáboe tartoaik — a takarék oaeágnak aa iakolai takarékpénatér Akai állítólag felébreaatéanél, a kösgezda-ságban nem kevésbé jelentékeny; mivel — sikeres megoldásával — igy lehetővé vélik a munkahajlam szerinti pélyavélaaatés, a különféle foglalkozások között egyeasuly lé-teeftléee, kiváló tehetségeknek as embariaág javéra as enyészettől megmentése, sőt igy oktatási, nevelési aeempontbél is azon jelen-tékeoy eredmény bee juthaluak, hogy időfolytán a tehetségek frjlŐdéeéoek törvényei isi fbiismer belök lesansk Valéaaínü, hogy már ma is, a tamiléi kivetés kalló betöltése aa ok, misaohnt aa iskolai takarék pénatár kese lésére oly kevée tanító vállalkosik aa oreeégbaa (700). j "\| Mindeneknél fogva miiérd meggyőső-désem, bogy as iskolai takarékpéoatérák (a gjéitelepen léteei tetteken kívül) nagyon rö-J Widélelüek lesének basánk ben, a táplált vél írskoz ásnak, eredménynek megfelelni nenfl fognak ée e postatakarék pénitái a k mellett] fölöalegeaaé vélva elenyésanek. Ennyit röviden a termeli vagy produktív] logyasstás előmozdításéra szolgáló egyik ki-l váló intézetnek, a takarékpénstáraknekJ mint réeeben hitel intér el oknehosorveséséhsoí aa oreséggyölésen hangoztatott hitelorgsni-aaeaióboa, — mely Inlsjdonképeo aa ogées nemzetgazdaságunkkal ötszefllgg, azt egéesen felöleli ée helyes megoldása a közgazdaság teljee reorganiaácsiójs miatt, nagy nehéssé-gekkel jer, majd más alkalommal óhajtok •eélaai. HM tkv. MS. árverési HIRDETMÉNY. iáit ÖSI á nagv-a résééről kin (mék köskirré tétetik, A nagy-kanizsai Utt érveiére nevébea dr Tubofy Gyula tkvi 01 Zslam. U t. Qgyéaa végrehajtatónak és neje Bernáth Katalin végrehajtást Kováoa Jánoa keróeaenyi lakós tenvedő Kisfsündy Árpád ár veréeea vevő oroaatonyi lakós elleni 67 fri 70 kr. tőke s jár. iránti végrehajtási flgyé boa a kereoaeuyi 166. sa.ljkvben A i t—18 sorao. alatt felvett 335 Irt. 90 krra becsült egéas iagatlsnok, minthogy vevő Kisfaludy Árpád a kitűzött Idő alatt aa érvérééi feltételeknek elegei nem tett, aa 1881. évi 60. i cz. 185. §-a értelmiben kéltségére s veszélyére ujabban, mégis a keróeaenyi 289. ss. Ijkvben A f 1 sor 445\|a brssám fekvő •égnek 10 frt. ö6f krra becaült két harmad réssej 1883. évi május bó 8. nepján d. jn» 10 érakor Kereosenyben a község biró liá aánál felperesi (Igyv. dr. Tuboly Gyula v. helyettese kösbejöitével megtartandó nyilvé nos árverésen eladatni fognak, — mely alkalommal\'s venni ssándékosók tartoznak aj fend booaárnak lOf át kéeepénsbeo vagy óvadékképes papirban bánatpénz fajéban a kiküldött kesére letenni. V As érvérééi feltélelek a hivatalos órák alatt a uagy kanizsai kir. lasék tkvi osst tályánál s a Kerecseny kösaég előljáróaágá nál megtekinthetők. Kir. tsnék mint tkvi hstóság Nsgy* Kanhsán, 1882. évi decs. 80-án 144 1^1 N y i 111 é r.) 188S-lkl frlaa ttlténD szolyvai, polenai és luhi Erzsébet ásványvizek dimMo kiállított ti vegek ben megrendelhetők: Munkácson éa 8jfist\|jházás a központból, a. f i ó k rak tárbó I Marsalko Károly. muukácsi uradal. ásványvizek 134 5- 6 í bérlője. 1597. éaám. 1888. árverési hirdetmény Aulirt kiküldőit végrehajtó as 1881. évi LX. t. oa. 102. értelmében eaennel köshirré teszi, hogy a nagy kanitaai kir. járásbíróság 10143. saáUu végzésa átal Vaasler Imre és dr. Tuboly Oyula végrsbsj-tatók javára Keglevits Jánoa ellen 400 frt. töke s járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával tyiróílag felül foglalt és 568 frt. 80 krra becsült botdók, prések, kádak, é- és nj bor s egyebekből éllé. ingó ségok nyilvános érverés i utján e\'sdatnak. Mely árverésnek a.helyasioén, vagyis Kereosenyben alperes lakásán és pincae helyiségénél leendő eaaköaléoire 1888. év eprilia hó 17-ik napjának d. n. 1 órája határidőül kitüzetik ée ahboe a venni szándékozók eaennel oly mogjegyaéesel hivatnak meg, bogy ss érintett ingóságok oson árverésen aa 1881. évi LX. I. cs. 107. f-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek beoaéron alul is eladatni fognak. As elárverezendőI iugóaágok vételára as 1881. évi L\'Xj t. csJ 108 § ábsn megállapított feltételek asermt less kifiseletidő. Kelt N. Kanirsa 1883 ik évi epril hó 5. napién. P FÁBIÁN kir. biróaági végrehajtó. 146 l-l i helyetteee kökbejöttével magUrlandó nyilvános -árverésen eladatoi fog. Kikiáltási éra feanebb kitett beceár Árvereeni klvénék tarlósnak a beoair lOg át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő rése-lelbie, még pedig aa elsőt aa árverés jqg-erőre emelkedésétől aaámitandé 80 nap alatt, a másodikat ugyanattól ssámitandó 60 nap alatt, a harjnadikat ugyanattól asánütanflé 90 nap alatti. minden egyee részlet után as árverés napjától száiniundó 6\| kamatokkal együtt es árveréai feltételekben megbaláilo-sott bslyen és módosatok sserint lelisetni. Eaen, hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési fUtélelek, a hivatalos órák alatt a uagy-kanizaai kir. trv-saék tlkvi osztályánál a Keresztúr Koliátsseg kösség elöljáróságánál megtekinthetők. Ae olrfandelt érverés a fentirt ijkvben foljegyzendö\| Aa árterééi hirdetmény a tel ok könyvi hatóságnál \|ki iüggeaztéa ugy Kereaztúr Kollátazeg afá ssomszédos községekben köré-sás éa kilüggeaztéa a a „Zala" cziuitl liit lap-ban beiktatás által kössé tétetik. — Minthogy sson körUlinény, miszerint Uamperger Rudolf kiskorú Kédmenecs Kataliu és Tsiésnek gyámja okuiányilag igazolva niuos, i\'éssttkié ügy gondnoknak Dr. Tuboly Qyula m. t. ti Qgyéaa nevjistoiik ki. As érvelés toljssitéaéiy tísrta György végrehajtó köldetik ki. M.-Kauizaán a kir. trvssék mint \'tkvi hatóság 1882. évi decsember bó 3a 154 A vasúti menetrend. K saitss N\|úliiÉf ;i-------- i, teásaik I Indul k) B4c«jb»l, I lie üllhtfAs í.j lJó. te a I ItTt; II 4 t> saa (se. v. IM a\| a il I4U fjtanal Wl ■Ml II ngj.vaert rwgy.fmtá 8948 tkv. 882. árverési hirdetmént. A sagy-kaniasai kir. trvssék telekkvi oastálys résééről köabirié tétetik, kogv Keglevioa János kereeaenyi lakóé végrohef-latónak Oasdag Orsse özv. Városi Jósaeloé végrehajtást ssenvedő kereeaenyi lakós elleni 300 frt. tőkei jár. iránti végrehajtási agyébén a kereosonyi 150 is. Ijkvben A f 455\|b hrssám e. felveit ingatlaubiél Üaadsg Erssét illető váltság köteles 370 ír (rá beoaült háson fele kÖlön — a kerecsenyi 151. ag. ijkvben A 456. hrsz. s. foglalt fekvŐségből ugyan \' Gazdag Eresét illető váltság köteles 346 frtra beoaUlt fele 1883. éví május hé 5. napján d. e. 10 érakor Kereosenyben a község bíró béaánánái feJp. Ogvv. dr. Taboly Gyula v. helyettese kösbejöitével megtartandó nyilvános árverésen elsdatni fog, — mely alks-lodmal a venni ssándékosók tartósnak a fenti booaárnak 10f-át készpénzben vagy évadékképes papirban báaalpéna fejéhen a kiküldött koaénea letenni. As árverési feltételek a nagy-kanizsai kir trvseék telekkönyvi osstályánál s a ke* recaenyi köaség előljáróaágánál megtekint-hitők. Kir. trvseék, mint tkvi balóiég Nsgy-Kanizaáp 1882. decs. 20. aapján. Tőtlősy s. k. kir. Isséki elnök helyettes Vober s. k. kir. laaéki jegyaő. 151 l-l 325 tkv. 803. árverési hirdetméní A nsgy-kanisssi kir. trvmék tkvi oea-i tálys réssérŐl köshirré tétetik, hogy Zelam. Usazeaitett árvaiára nevében dr. Tuboly Gyula megyei tbr^t. űayéaz nagy-ksnizasi lakóé végrahalíatónek Zaovár Ferenos v\'grshajtást ssen^édÖ ^sUmboki Iskóa elleni 107 Irl. töke a jár. iránti végrehajtáai ügyében a csapi 289. as. Cjkvben A f 765 hrsa. s. felvett váltségkötelea ingstlsnból Zsovár Ferencaet illető 228 fitra beoaült hason fele 1883. évi májaa hó l ső.nspiáe d. r. 10 órakor Cha-piben a köasegbiró házánál íelp ügyvéd dr. Tuboly Gyula vagy belyettete közbejöttéről megtertartandó nyilvánoa áivsrésen elsdatni fog, mely \' alkalommal a vsoni szándékozók lartnaqak a lenti beosár 10f-át késanénahén v. óvadékképea papirban a kiküldött keeékle letenni As érveréai fellélelek a hivatalos ór^k alatt a nagy-kanizsai kir. tezék tkvi (Hatályánál s Csapi köaség előljáróeégánál mef-tekinthetők. A^egy-kanbsai kir. tazék miut tnvi í luitóség 1883. évi január hó 7-ik nspjéjn. Tőltösy aj k. kir. Uséki elnök helyettes. Kiss s. k. kir. Iseéki jegyaő. \' 147 l4l I l.i; II 4n 11 . I p UH 1 " 1 . II m. 11. II pi rrfftl ftfj. veeal m. r,iá. [ káeyUL) I li II p. HNHiS Ts»y.voeat rsfaiiií l.\| • 4 > 1 I. II Mi. a sMm.Tonst I 10 4 10 p 10 a ae p.\| ** fjorsvoetf » * 6 11 P 4 ö. T p;t rsfftl mssa- nrtat I (V- V). ) S> ftenart wfm in Hf iáip IM IOp. I.Q i a ia> s s p. rsffsl (Torsi l\|lána.lálp\| le. Eaass. a <jm f; 11 a \|» p. 4JJ.I TSfy. Ir^ feMCo innrkeeető i VéMá LáiM. Társaaerkesüő HifTIálI MÖH. •) Ae e revat alatt köeJWtekéft váikJ 8098. ikv. n. trk. 1882. nev, 18, ifiverési hirdetmény. A n.-kanizsai jjdr. laeék -tívl ééeUlya réssé ró I köshirré tétetiki hogy Takáös Sva kollátsaegi lakós végrehajtatónak Rampeiger Rudolf, éa érdsktársai végrehajtást szenvedő mura kereeatttrí lakóaokj elleni 186 irt. töke 1878. évi julins hé 9. jaspjátói Jiré-6t kamatok, 26 frt. 41 kr per, II frt. 95 kr. végrehajtási, 9 frt. jeteblegi s még félmerü-lendŐ költségek Iránti íégrehajtási ügyében a lent neveaetl kir. leeék területéhez tartoeé Kereeatur kollátsaegi 5tt ss. Ijkvben I I 3r-7 foras. a. lel veti ingatiapokból kiskora Kod-■eeece Katalin éa Teréa \| és Rampeiger Rudolf T\| őseeossn aa agéaenek T\| réssé, mely tartozékkal 626 frt. 16 krra becsül* lelett 1883. év] ápriljlió 27. napján d. e. 10 órakor Kamotnr Ktollátsseg község há-aánéJ felperesi j^gyvéd]Tuboly VikWr vagy 7474 tkv. 882. árverési hirdetmény. A nsgy kanizaai kir. trvssék telekkvi oaatálya féasérŐl.közliiiré tétetik, hogy Zalamegye öaasesiteit árvatára aevében dr. Tubóly Oyula megyei tb. t. Ügyéss n. kanizsai laltós végreliajtétónak Gssdag Orsse öev. Várisi Jéaselnő végrehsjtáat sseuvedő kereeaenyi Iskós elleni 20 frt. 91 kr. töke l jár. irájlli végrehajtási ügYében a kereeaenyi 150. n. 1 tjkvben A j 455\|b hrasátn e. fslvett váltság köteles iégstlsonsk Városi Józaefot illétö 870 frlra éeesült hason fele külöo a keraeieijyi I 15\|. aa. ijkvben A f 450 l.rea fekvőségMI ugyanannak tulajdonát képeeő váltság köjo-I Isi 346 hiiu bresült hason fsfe külön 1863. évi május bó 6. napján d. e. 10 érékor he-rooionybon la köaségbiré házánál (elperéei ügyv. dr. Tuboly Gyula v. helyettese köape-jöttével ^megtartandó nyilvános árverééen \| eladatoi fog1, — mely alkalommal a venni seéodékoáók lartosnsk a fenti broaáröak ÍÜS-át hésepénaben vagy óvadékképes Ipa- {drban bánatpénz lejében a kiküldött kezé-tea letenni. Am árverési feltétek,a hivatalos érák alatt a nagy kaohttai kir. tiaék tkvi boáiéivjánál s a kerfdsenyi kösaég e\'őljáróségá-náímeetekintnetők. Nagy Kanizaán a kir. Irviaék telekkvi osztályénál 1888. évi oktober hó 81. naj)\|An Miklós Is. k. kir. Iseéki elnök helyetles. Vober a. k. kir. taaékl jegyző. 148 1—1 7374 tkV. 882. árverési hirdetmény. A nagy-keeiaeai kir. traaék telekkvi oeatálva részéről köshirré tétetik, bo^y Balog Jóasef gelaei lek és kösgyám végrehsjtatónak özv, Fenuaa Fereneané, Fsnuss Jóssal Feauae János végtobajtást ssenvedő lolséi lakésok elleni 188 Irt tőke s jár. Iránti vágrohe)táei Ügyében a gelaei 10 ss. ijkvben A f 118 brseám 172 frtra beoaült háa, 1277 hrsaám 76 j írla beesült nem váltság kBteles oeŐlŐ kölön-kUlöo 1888. évi málns hó 1-sŐ napján d. e. 9 érakor Gelsén a köaségbiré béaánál mektariandó nyilvános árverésen eledatnlt fognak,! mfly alkalommal a venni isánd^ko-aóN tartokbak n fenti booaárnak lOt ál\' bá nalbéna fejébea késapénaben v. évaoékliépes pánirban a kiküldött keaéhéa letenni. [ Aa áiverési Jellöteleh a hivatálaloa érák lí\'att n nagy-kaaissai kir. taaék]ihvÍÍ oaalálíé(tiál a Í gelaei köaaég elöljáróiágéÁÜ mfgtékljjlhetŐlj,: Kir. laeék mint tkvi hatóság Nílgy-Kapizaán, 1882. okteher bó 81. 163l-l 8667 tUv. B82Í árverési hirdetmény. A nsgy-kanínaai kir. Issék tkvi oes-tálys réauéröl i köshirré tétetik, hogy Zajlam, öaessaitett árvapénztára képviséleiében dr. Tkbolr Gjttla t. Ugyéaé végrebaj tatának, Fehér ^nna, látván, Jánoa, Katalin, Gytlrgy, Riai éa llári Utépviáeletélien Kováoa Vendel vfigrehajtást Szenvedő magán gyám f.-^ájki lakós elloai IÓG frt. 17 kr. tőke s jár. rlánti végrehajtási l\|gyében a felső-rajki 240. ss. tjkvben A f 471. hrz. alatt felveti 397 írtra becsüli váltság köteles saőlő 1888. évi iqájua. hó 2 napján d. e. 10 órakor Felső-Rajkon-a közeégbiró iházániál felperesi Ugvvéd drK Tuboly Gyula v. helyettese kösbejötiévd rntgtárlsndó nyilvános árverésen elsdatni fiijg, mely alkalommal a Venni szándékozók tajrtozuak a lanti Lecsóinak lüg-át kész-pénzben v. óvadékképes papírban a kiküldött keaéhes I\|ánatp6uz fejében Istenni. j . \|. As árreféai feltételek a hivatalos lőrék alatt a nkaniilsi kir. tazék Ikvi osztályánál aja Feleő-Rajk kösség elöljáróságánál megtekinthetők. Kir. ladik mint ikvi hatóság Nagy-^anisián, 1882. decs. 6-án.\' 145 l-l 4206 kv. 88b. ármiresi hirdetmény. A nsgy Ksniesai kir. Issék tkvi josst. résééről köeltrré féletik, bogy a délisalai takarékpénztár végkehajtatónék Tó\'h Jójuel éa társai végi slisj»ást saenvedök póUi laaoaok elleni 20p frtj töke 9 jár. iránti végrebájláai Ügyében Vesil * Simon korábbi árveiMfui vevőnél hátralékban levő 417 frt. 2& kr. vételár éa esnek 1881. október 8 tói \| járó 6} kamatai [ée 10 frt. 50 kr. végrabaj\'á* kérelmi kOltsMok behejtáea végeit a pelei 15 sa. t\|kvbee A I I. 3-8 éa 2-8 lerss. agy a polei !5sz. Ijkvből időkösben sjíolsi 448 ss. ljkv\|\|s át jegyzett f 1 azorss. ingatlanoknak Tóttt Jóasifst illető s a tsrtoaékokkal 537 frt. 50 krra beesült föle réese 188p évi május hé 1. papián d. o. 10 órakori Pele kösség házánál felperesi ügyv. dr. Téboly Gyula köabejattével megtartandó nyilvános árverésen Veijél Simon korábbi vevő aOtaége és veaaélyére elsdatni fog, — moly alkalommal a venni szándékozók tarlósnak a fenti becsárnak 1031 át bánatpéna fejében késapénaben v. óvsdakképea papirbsn a kiklldött kezéhez leleom. Aa árv<jjéai fellételek a hivatalos [órák alatt a nksniissi kir. tssék tkvi osztályánál S PólaköMégblŐI jár óságánál megtekinthetők. M.-Kaniaaán a ktr. Usék mint ikvi hatóság 1882Í deoaemb. bó 20. » ; r 15014— i (lijjutalmazott különlegességei. An JBgnnHéle miellpnaalIIIJ általánosan iatuertj és liilüntetslt köhögés, re-kodtség és elnyálkésodás ellen, elannyira, ljogy saámoa bel* és külföldi szektudóa e nemben a logjnbbnak ismerte el. A gfi és 50 kros dobozpk Magyarorsság minded ne-tyobb gyógyiaáerláráben kaphatók. 1 Oyo mórba j ellen £ g g er (éle Ko<lH\|)imtlllák. mindenféle cyémorbajok, ernéastéaliiányi gye-morhév. béltunyaság, förvély, halványság, ismétlődő főfájka ellen. xSzen psalillák] me Ijyek ogy seen eaélra késsült és sssbaaalme-sott gépen kéaaüliiek, könnyen olvadnak, kellemes lallik! éa slősegitik a könnyű jléleg-Ééat. Egy eredaii dobos ulaailásaal 30 kr, Kgger ■oliinfivény rxti* KOrkál (ReUnia oarrsghen) a legfinémabb anyagból kóazjlll, hatásuk nrdvesFő, költő gén Inger oélllepitó aeer. Igen kellemeé gyü-möloaisüék, ktllönöaon évják a légzéaj szereket azársdjéaiól. Sáónokok, hirák, asinjéasok, isnilók a különösen mindeaok, kik hivalá-jnuknál fogva lókat beaeélnek, el nemulám-aaák seen kUüuő eankovkákat haasuálni. Jóságuk damára könnyen beeaereahelők; 1 dohos éra l8 n. KUGKR nisndolsionnáju MlAta-ciakorkál csomagolva Vatanaki amerikai hártya-penir aaoakókban.jnstos évaaer köhögés, rákent-eég és gégelliakéradáa ellen. Igen tisela ma-Játakivonstból \'és ozukorból vannak kéasitye és nem kénéanek aemmiféle gyomoreavaU Egy eredeti enenké 10 kr. Főraktár NAGY-KANIZSÁN: PRA GEB B. ayógisa^ úrnál. Zala-hgorsíegen: IIoliÓMy GyL trnál. Keeetholy: Hráun Pál ■yégysa. uriléli Ksnosvér: Bahbehmr K., Lugusatin Agait uraknál. Csáktornyán iQöucs A. OttT- tarnál, Caurgón : Plaohner F. nrnáL AlaóLeddván \\ KiasB. gyógy is. árnál. 10 6-25 9I6S tkvj 882. árverési üirdetméxy. A nkgy-kanízasí km tvseék tkvi 6az\'. részéről ftöskirré téletlr, hogy Zalamegye öse^MÍlelt árvatára nevében dr. Tuboly Gvcda tb. t. Ogléas nagy kanizsai lakós vágréUj-lalónak Keglovícs János régréhajiást asen vodő kereeaenyi lakós elleni 328 frt tőke • jár. iránti jvégrelisjiási ügyében e kereneanyi 118 satjk4bŐla 400 sstjkvbe átírt A f 707 hrszám váltság köteles szőlőnek 155 frt \|0 krra beesélt fele külön — a kereeeenyi 377 sstikvi A J. 1—6 aoraz. ingatlan oknak 367 frtra becadlt fele külön, mégia a aseberi 219 aztjldvben f 804 brssám alatt felvett ingatlannak Keglovits Jánost illető s 128 frtra beoaUlt fele réese, végül a kereeaenyi 8S1 aatjkvben f 93 hrsa. ingatlannak egyenest illető a 16 frt 75 krra beoaült fele része* a f 1(4 iraz, ingalfsnnafcaaintén Keglevíts Jáoost il e(ő s 62 frt 25 krra beoaült fele réase, a f 581 hraz. szőlőnek Ugyanazt illető s 147 frt 60 krra becsült fele réese — a f 591\' bras. szántóföldnek ugyanazt illető a 18 frt 75.ki a bee^üH fele réaáe é a 657 hrsa. szőlőnek igysnsat illető a 270 frlra becsült fele réssel 1888 évi méjua hó 10-ik napján d. 0. 10 órakor ^Kerecsenben, illetve a tza-bari iugátlan 1883 évi májon hó Ildik napján dJ e. 10 őrskor Szabarbau aa illető k^-égek házénál felp. Ogy. dr. Tuboly Gyula vagy hely éltese közbejöttével meg\'ártendó n^ilvánosj árverésen eledstni fognak, — melyr alkalommal tirtoloanak a venni aaán-dékoaók k fenti beoaárak 10 seáaalékát bánatpéna lejében kéezpénzben, vagy óvadék-\' képea pahirban a kiaüldött közéhez letenni. As árverési fellételek a bivaulos órák alatt a negy kanizsai kir. tssék tkvj osztályánál s a kereneeni és szabari kúzaég elöljáróságánál UKKtekinthétők. A bsgy-ksnizssi kir. tsnék tkvi oaat. 1882 decnember hó 30. napjáéi. GrófHugpnnay s. k, kir. Ivaséki helyetleeelnök. Kiss] s k. kir. tsaéki jegyaő. 149 I—1 HOFF I JÁNOS maláta-kivonati egészsfegi-sör. Ezer ember ennek köszöni egészségét é« örvend é\'eténik. 58-szor kitüntetve. JfjllvámoH kősiőnet és ritka módja ss elért gjyófiyerédntéiiyQ^k ;I882. flUgOKtuB^^te^f. M\'ítidott tífisi mj^ítk, Mtrf • Uiafc M* Ujvij\'Uatóbb fi-WtUrt \'adfUXikottl a Hof Jtiw TÜrmáldto kéMmtkyJt, «meW Ait4np\'i $fhi&fi sör és a ha-cremfti/t maldtn-.kirouat kauad-lafa folytán nuggyvgyuti. Iléír Jáeea etaak cs- Ut eévsvt atalUlá, aa. kir. tsaai—s, a koteeaa arasy IrérmlTesat telajéaiMea, a fél>b Íeseaa la ininet rMt levaftiiéak a Hof laéa fW niulata- klveeetegyasait gya-raaamk, a l<i;tól>titeréfai allniitn «t aaal • • liiifjs. Béoa. Irlsasr-Strssse 8. a». Egyetlen leánydfn, ki már öl év élaj heves, köhögés- ée mell fájásban szenved, a legirtéstaléba félelemre adott okot; ekkor lettem ügyel-fieéletve Önnek egy hírlapi hir-ditméayére, melynek követkealé-ben ea Oa jeles malátaaöréböl egy kiaérleti küldeményt . hozattam. Ksan idő óla asas jsn. 1-től, jaL elééig használta leányom a ma-láiaaöit, valamirit a aeneeeaUáll maminkivonatot és oly jelentéke-ayan javul, hogy már most is tel-jesan egésaségesnek mondhatjuk i Mi tniiiduyájau gyermekünk éle-ténik megmentjeként tekintjük önt s örök hálára köleleave éleszti u magunkat Neumerkt 1892. aug. 24. Tiaztelettel Ichl U. I földbhtokoanő Meumartkbaa, i5táaei országban. A Valódi Hof láane féle maláta limai »téti»é\|l aér árai Mallita scésss4\|t akt I Ing eo kr. 4 •vsé I frt 10 Ivl It Iveg t frt M •vad 16 f»t M Ivh 95 Irt % kU4 eHattm as aki MII L (frt 40 kr. II. 1 fru Mf Ír. Ili l bt. (NagyobbnttuBvl-smD atsbett) Hanta easierkalsaeské eo Ikr. (\'., sa \\ null ia) Pra»\|>»rált gjrfiurk-Uv-iíiíUWiait 1 frt. Isaasaa uii aataikiinÉst i i«»f t frt. 90 ktéei is. MalátaAkavé HJ saaaiag00 kr, 10 írért. Kfy klu malaU-flrél 80kr,( riviklar ;K.-Kanlt»a Faaaelbaffar Jóuat\'* IrtHs, ft KMa; Ze/« Ia«nisas«: Un-kée^ky áéetf; fylei? niWv h. K«ti\|ár/yt«M\'OukIi Kneaet; A\'«ms«^ rss] Lsj^iln Cy.: Kakáéi. Mr II; farsiáa: K u»j. Haekriafer gfAfyase-rlasak ( KfÜi Kalaet é Lei; SaeaUal-tWj; laleeiaa K. J.; Klreiializ: lattt vew tptJ\'» 8ptm . Sáeéur-Iniaai fe<ssjak 1 f» lir,. twsiiwtii t.tsetlvn Vífrete rit«jiz. Iiáaieii \\Uteenlmr 30 H7.HIII. Nagy-Kanizsa 1883. szombat, április 14-én.l X. cvíolvftni; ^AltnM HlaAjsS Ili ^•"Ml Fdtop könyv áraoUs ataaa. 511 M C(4n im 8 frt rttim 4 k Negyedév™ i H 5 LmíUm petiuor «t)aa« , kr , többstört hirdetésnél 5 kr. 30 kr. Aíveréi • egyéb hivatalos hirdetmé-» kr. bélyegdijon felül 100 szóig t tr«, aaoatal miuden szóért \'L kr. /■IpQA MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. , A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kor, a Zalamegyei ügyvédegylet, a tíagy-Kanjizsai- ós Délza Kereskedelmi> bánk hivatalon közlönye. SMrtWKt(ll Irofla. Usn s lap «esl-ilcmi réeaét illető közlemények kőiden-dók Üs)u mi— 4. ián IBér mentei len levelek c«ak ismert ke-j . sokból fogadtatnak el. Kéziratok riet líyllttjír I mí takarékpénztárak, Bankegyésület és a nent küldetnek. t i t o i 10 kr. M E 8 1 E LE MIK HET ENK I NT KÉTSZER SZERDÁN E8 SZOMBATON. JŐ lenne a dolgot meggondolni. I uraknak izgatni, As egyiket fedezi \| kittinél, és hogy aki a törvényes, \| (T.)Aat a kia jó hírnevet, mert bizony soknak nem sok, melyet Tjialy Kálmán képviselő ur a törtéket iráa terén ssertett, a politika tej-én minden áron eljátszani igyok szjk. Alár aa maga, hogy a képviselői padokon akadémiai tagságával dicsekszik, as az kérkedik; vhogy nein fogat! él tanáósot aenkJral, mert ó iakaJemiai tag, aa már(Waga igen ^jjermekoB éa tudóira nózroe; aa petty, nogy kijelenti, miszérint,. ha a kijrmúny felügyelete ^ ^református kOzép iskolákban létre iöti> hát 6 a la bárokat és tanulókat /eleutálláara fogja izgatni, egy képviselő szájából oíy nyilatkozat, mely egyV törvény-1 boaónak állásával tökéletesou elleti-! kéjeik. Hát meggondolta volna Thaly Kálmán ur, hogy ezen nyilatkozatával ftz^rt blamirosta magát legjobban, mert nem fog merni ssavának állni, nem fog merni pedig szavának Alibi azért, mert nem találna saéles ez országban egyetlen egy oly tanárra aém ember, Cenálló ki magát mint magyar magyar hazafi és tanár, a (Örvényekkel való ellenállásra felizgatni engedné. Tanulót, nem mondom, hogy ne találna egyet kettőt, ámde az ivgalás eredménye ezen szegény tanulókra nézve az lenne, hogy ők innák meg a levét, mert a törvényes hatalommal szemben minden esetre ők húznák s rövidebbet a mi egész életűkre kihathatna éa szerencsétlenség Ok re lehetne. A szülék fnejg ia köszönhetnék szépen Thaly tkájlmáu urnák ilyetén fellépését. \\ Mert hiszen könnyO a hírlapíró uráknak, de még könnyebb a sért-hetíetlenségi eMfnynyel bíró képviselő aa esküdtsaék jámborsága, a másikat pedig fedesi s mandntdm, hanem akiket senki sem fedez, ások nem mások, mint kik felhagyják msgokat isgatni. Ott Toltak a budapesti kra-valók, ott voltak a pozsonyi kra valók, ott voltak a kápolnai kravalok, ott Tolt a temesiuegyei gyilkosság, vájjon görbül t-e meg as isgstóknsk csak egy hajssáluk is, hsnem bezzeg akiket agyonlőttek, akiket elitéltek, akik életQket és saabadságukst vesztették, ások áldhatták a kényelemben elcaibukosó bátor hazafiakat, kik midőn törvény elébe állíttattak, még ast is eltagadták, hogy valamit szóltak avagy irtak vala, sót kijelentették, hogy a szavakat ők maguk is helytelenítik, és a tüntetőkkel való minden szolidaritást viszsza utasítanak. így szokott as lenni mindig. Egyébiránt Thaly Kálmán nr amint vessem észre, sokkal nagyobb embernek képzeli magát, mint amilyen. Mert ha ő azt hissi, bogy Magyarorazágban az ő izgatására meg mozdulna egy faleyé), akkor rettenetesen csalódik. Ugyan kisértse meg 1 Ismerkedjék meg saját erejével és nagyságával. És nobaDebre-czen városát kálvioista Rómának szokták nevezni, és ha bár Debreczen ▼árosában a lakosság egy része a Thaly ur pártjához, tartozik, ugyan kisértse meg Debreczenben, hogy a fenálló törvények elleni izgatással tudna-e menni odáig, hogy hiveit tetlegességre ingerelje. Mert ha bár széJsőbali is az ember, azért lehet az embernelt józan eaze, a józan eazU ember pedig képea belátni, hogy beszőni szabad országban isabadon lehet, ám a tetlegesség már több a alkotmányon hatalommal szembe áll, annak nem fogják puhára vetni as ágyát. Hál csakis ezért nem tartjuk a Thaly ur nagy hangját éa kebel veré-aét veszedelmesnek, mert tudjuk, hogy nagy ereje, metylyel amint látszik nem bir, mind a proteetana hitfelekezét tanári karának józanságán és hasifiságán, mind pedig a tanulók józanságán és hazafiságán meg fogna törni, éa megtörik. De mert az izgatás nem mindig \|ily értelmea közöoaégbez vau intézve, melynek gyakran több belátása van mint ma gának ar izgatónak, — tálán mégii jó lenne, lia a képviselő urak ott a biztoa helyen meggondolnák, hogy ellehet dobni az Uazköt könnyelműen, hanem aztán ninca ember, mikor a következményekért felelni kell, éa caak la a félrevezetettek vsllják kárát. Országgyűlés. (A kSsépt, törrjar. réstlstes tárgyalása.) (Április 9-én.) A 23. §. ismét felekezeti vitára adott alkalmat A szélsőbal némely ssónokai nem elégedtek meg Zsilinsakynek aa érettségi vizsgára küldendő királyi biatos hatáskörét illető módoeitványával, sót est még rossaabb-nsk tartott kk, mint aa eredeti szöveget, a minthogy a kormány elleni oppoeitióra es a §., mely némely asenvedélyea protestáns szónok szemében nagyon ia aa autonomiába ütközik, igen. alkalmasnak látssolt, a vita igen ssenvedólyes jelleget Öltött, mely különösen Thaly Kálmán ssen-vedélyes felaaóllaláaában érta el tetőpont ját, Aa első szónok UtpdUt Ldsiló volt ki erősen kikelve Zsilinsaky módositványa ellen, ugy nyilatkosik, bogy aa igen osekély mértékben vállas tat ja meg a szakasz erodeti szövegéi. Saerinta mélyen sérti a protestáns uitoqomia jogait, » nagyon is kilátszik be [óla s oent \'alisaUó feléf való Urakvés. Kötelességének] tartja kimondani, bogy ők re-aszkoduak aa autonómiához, nevezzék el ár őket elfogult felekezeti embereknek, aeH ő ej szakaszoknak sem eredeti, sem módosított I szövegéi nem fogadhatja el. Németh Albert apccia\'iler a protestaas vallásfelekesetet sajtónak tartja a 22. g-t. mert — nkymond — akárhogy rejieiáitatik a kath. tanú Iá az érettségi vizsgán, majd talál aa módot s ha a minister nem segit rajta, elméfr-gy jóakaró püspökhöj, a ki interveniál.\' és majd talál kenyeret. Nem pártolja Zsilinszky Mihály eaelidilett módosít-ványát sem. LaÚt Oüa sem fogadja el az eredeti szöveget, Se Zsillnszkjj módosilványát sem Tina Kálmán mm. th\\ök a felekezeteket illetőleg isi kijelenti, hogy nem sasbsd^ többet kiváuui tőlük, mint a líounyire az államnak szüksége v«n, annyit azonban megkívánó; köteieeaég. Ez eaáme vezetvén itt is, a Zsilinsaky ájtal beadott aiódoeitvápyt elfogadhatónak, \|kieIégilŐuek áe elfogadandóuak tartja, Efmagyarátza azután, miért nem tarja ő ezt a j felekezetok autonómiájára nézve sérelmesnek. htocédry iajot I misUficátiót talál a szakaszokban. Az- oredóti szöveg ée Zsilinszky módositványa között lényeges különbséget nem lát, jnem fogadja jel egyiket eem. / Dobrdniíky Péter Zsilinsaky módqsit-ványát pártolja. ; réS\'y Kálmán ast mondja,, bogy ŐC, ós elvtársait i felekezeti \| iránynyal vádolták. Elfogadja- llár aa általános vita alatt ia mondotta,\' hogy a protestáns autonomiái a magyar jalkotmány oly lényeges részének Utrtja,ALogy amannak \|támogatáaát a katho likusoktól ia megvárhatja aaértf mert autonómia. Mem fogadja el Zsihnsaky módosít-ványát éé már Oieguibndotla az általánoe vitánál, Mgy minden! törvényéé esaközael izgató) fog ollone. — JÓI fognak cselekedni — ugynjond — j a azuperintendoneziák, a protestáns leikéssék, a tanári kar, sőt még a tanulók is, hs a pas^iv re»iatencziát teljea erővel megtagadjak ......... Aa a nézetem, hogy vérig] kell Okét bosszantani, bogy ön-éraetes emnor érettségi vizsgára kormány- biztosul ue vállalkoi kék. éliiök kénytelen i 11 f \' ^ Thaly Kálmánt aia akiisui. fnondváe, hejfy a törvéay e i« i sUrvisfbsié teetSIej-baa izgutni nises je ta Ago* lakira mindeaekelő htjijy á ki esek a j lejniiány miiid^n tl határo^Ura néafe L as imént hallóit falsáéi-t azon mStgje^jdst lasa, nalafidost tAtfclezi f-l L arasábh aual bánalaf rniieő alapoi vitatkoeéí nem Hírt. A tön énybocáe nem viseiietik bizalmatlaoséggal a awk irányában\'tén mat juttatja {kifej linssky módos^fánt Kiu Albert T Ágost beszédeit e tá z erUleti törvébyjav ki^érietekuél. a Sára \\ onatkozóli u«m fogadja akm az ielekazetek iránt, daait leg a legnagyobb bíaal* éere. — Elfogadja Zi- •ta Kálmán éf .F«mf éteUkat. Ugy ijz mint Z-ilin-zkpr eazrei ílatol, \| inódoajtváuyát roses ibbuak Uiijt uiudaauQ •k feiupyelet .gyakorit-717 löl 1661 ig tétettelj: egyiket, aem a tnásikat. TUia Atí\'iitf\'a mo- elnök Kiss Albert eijSn lordult, If haaédékea azt mondottá, jivwelö nem lesz egjéli, la ezen leliogáeból india pénztárnok mellé eileaffj Szeriute a jé prot«ataie az aton akar iudulin, magyar \|fnUataatisaas érdekét la a msgyar állam erősbö-létbtf borza,, hanem igen hogy a kormán mint denuncians. nák ki, nem keli mbrt as denuncians. nem az, ki azon högy a, lanttgyi fejlŐdéa éa déae érdekével isllci isjaa, a ki a prote tant izmus érdekének és iogainak czime Ulat ugy állitja oda a dolgot, mintha a niagpar állam és a SBagyqr állam lübmQveladés i a proleetanfixmaa jogaival vagy érdekével ellenkeznék. Thaly Kálmán ellen fordulv;; azt mondja, hogy eác!uiv prvteafans iknak nem tog aikerülái a .protestáns iiaialo tat, a proteetana tanáré-kut oda buzdiumi, I iOgy msgakat as oraék törvényhozásával el entétbe tegyék. £• 4-ig)\' vcgii beszédét • - teljes bizalommal Magyarország protesta isainak, mind belátása, mtnd hasafi»ága irái t meg vau róla gyösSdaa, hngy as itt elhiut^ii kísérgeti konkoly ki nstn kél, — ajánlja Kin Albert sci feaaóllahUa ée 7Ys. után, aa Oléa besárakott. a javaslatot, ^ttélyea kérdésben törtéi Auláid* rövid válasza „Zala" tározója. A siket ült névnap. — Bsawwt — No aa egysser nem követem egyik bir-nev^e novellistánk aaon sorait: „A prózában ép ily kallók a szerelem, mint a epékéit nynlpecsenyénél a lé, a eséknál á bajasa." Kert kát azért van ám nyúlpecsenye lé nél-kfK csók aseretam nélkül, novella bajues aáikfll, — akarom mondani — csók bejuss nélkül, novella szerelem nélkül. A mit most eiskárok beenélai, azért érdekes, mert léppen rajtam eeatt meg. i Hogy ia kezdjem kát r A gazdag reményekkel várt a annyira ákajéett névnapom a kflasöbön állt. Ceakkogy t/áíij^m s ólAjaím ritkán esoktak telje-AflJas* t!f W vall most isi ItliM ígértek liaaa\'ról egy bordó jó VeleWSellUit, • én a jó ramén/ság elŐéne-•dfcni már dlrs ásogkiviaas aa én Farké, Gyan, Miska ée PisU barátomat egy kis 0MS0M sasaira. Hadd mulassanak egyet mg^fdt, ogy ia ritkán vaa féasSk benne I Névnapon* saefjftl, de s hordó kar el-asais;át, peÜg a gfaöe mag aem eSlyedi, eem a Mi álé msb eakaal, kaaasa megjött sas reaaséasa Ur aáikS\' aa és nagy aaareeesál-tsasÉ\|Miri Még aa tctalaó filiasslhae tártam, hogy msjd katappae va-iasai merlr \|«tyás atyafi* e rásaatai aa se; fs} (fa \'árt ksaééea. Ifieé tíáka... A ayetos 4eéMl Ml rtMid a^jeéáis líinyssü essk, boa. — Már pedig bisonyos voltam benne, hogyha máskor sohasem, de most biaony-nyal pontosak leesnek. Ugy olbnsultsm magamat o végzetes pillanatokban, mint aa a bankár, ki kódytelen volt akeiáit a parin alnl károm negyednyi veszteséggel eladni, a már-már oda akartam összpontosítani reményeim soétroneeoU töredékei köat bolyongó ess emet, hogy nem-e lenne iobb egy golyóval átpöcsketni aaklalott lelkemet a másvilágra a aagy aaégyen alól. — Csakhogy ilyaa elátkozott pillanatban épen a legaattk-ségasebb hiányzik aa embernél. Hs lett is volaa golyó, de hol vaa a pisztoly, hát a lőpor, mikor még egy jóravaló gyntaoeom som volt, amivel moagásba hozhatnám as egé«s pokoli gépecetet. A kötélh\'alált nem telennek tartottam, as esak akasKtórára valóknak való. Nem volt hát más mód bátra/ mint megnyugodni a sors bölos végzetében. I Assz kogy dehogy nyugodtam megl Leültem a j kandallóm mellé, (ka ngyaa kannallónak [ mondbaló egy lyakaa pléhkályha,) l elkezd-tem gondolkozni. Már beosfllejee futón al nem Othetem a dolgot, cem ieheine-é Valami furfanggal ayakára hágai ? A kályhában néhány darab fátj csókolgattak a lángok, egy-egy kicsapbit a hasa-dékaa ál felém ia, btsvást engem ié Ónak aéarti. Aa ablakon ál a hold tolta pe erá-(siódé sooassagas sgésnan moéaaégye-niletta aa aealalosses pislogó gyértyá/, mart jobbas megvitágitotta félhomáljfbhn Uarengő isihámst, mint a gyertya, fyiosdal néaett ki körfllöítam miadeo, belead dt aá egéeo világ, még magam la. - Mert majd \|aSl««n, a aékáay lépéesol ksittlayar- szeuéziem, mintha olt keresném easem egyik darabját, méesam akadt egyetlen okos gondolatom. Csak mikor a bolondok patronnsa eltolta gúnyos pofiját egy rongyos felhő mögé, akkor kezdett kjómban egy kis világosság tsrjeaakedni. — Megvan — kiáltám önkónyleJeuUl nagyot Utve öklömmel a homlokomra. ^ Aaaal bsssspgatlem/a ssolgálómat. — (Tulajdonképen i a\' nevét kiáltottam, de én aat csengetésnek szoktam nsveani.) Nagy nebeaon csoszogott elő, aa alatt öterem verései asorint már lia poros is eltelhetett. Nem mert bejönni, eesk a fejét dugta be aa ajió«yitáaen. Nem tudom mi tartóa-tat balta visisá, hideg veit s ittbenn, vagy as a kétes vjlágoeeág okoaott e neki oly visszataszító benyomást ? ; -4 Böekal lelkem, oesem a anaáját, — mondám neki olvadékony bangón, — ha még eaha eem lett nekem saivesaégot, tegyen as egysser. Ugy e tesz ? ; — llát \'isVen jól vaa, hanem aat előre kikötöm, hogy be nem megyek áml \| — Nem ia akarom kioooem, inkább menjen ki a „Tökdissuó" koresmároehoa a mosdja meg neki, bogy tisatelletem, elsőjén less péna. Egyszersmind kérem, küldjön öt darab jó sötétbarna butaÜás palaoa-kof, még pedig rögtös, égető szükségem van rá . ♦ . Böske megérlllt neki, hegy .be- nem kelleti jönnie, ssaladl is, ahogy bért, a pe-laeslakért. ValésainOleg a kaka Oaa Juanjá várta a kapabaa, aa séetteté annyira, aem as áe káséaam. Alim Ivettem mskamoak annyi időt, hogy á tqvkbbi toendők felől gondolkodjam, már ia kopogunk aa ajtómon, s as én Uyuri barátom lén be. No [ez ugyan félt bogy elkésik. —. Szervizz lÉrnő 1 — Hogy vagy ? — Aa isten ál osse\'n fokéit névnapodon I Hál isaunk ? I lka j de jörvendek I llég nincs itt senki ? Ko Imajd jönnelj I —, Mmdan magvap, s méglesz, — szóltam köalio, mert még élhadart volaa laoo nioe aunlit, a mtnnyit agy sjUgiró tiz ivre ia elnyújt hatott volna.\' — Arii Gyúrj barátom, — mondám neki titkolóava, mondok valamil, hanem el ne áruld manda. Vao egy fél sült libám ia, pompás neeeeayo, -de mindnyájunknak kevés less, Laonbaa kled örömest megosztom. A sért a ts palaezkudba jvizet töltök, nehogy berágj, mert aztán nem tudes enni. A többiek maji leisssák magukst, s mi kényel-meeen falatoauuk. Gyuri oly héjlásan veié rám tekiutetét, mint Ádám a terem tóra, osedálvs, magasa-talva bölis tervemet Blatoeiiott, hogy ugy fogja inni ast a vizet, mintha tokaji ieane. Hanem azt megkeltett Ígérnem, hegy a aUlt liba után mi ia iszunk. ~ Hál, akkonr majd mi rngsak be. ~ iFelséges, oeékSUsk I — Képeddel alssom ói, I 4 H j Miska volt, - Es kom jött kéeön. A Jsercncnés vélitMa együtt hagyott egy ideig Miskával\' is. Ha aem is egésasa s sóról jzóila, de nsiyjáMl] neki M almoad tam ast amit Oyaviaak.! Üojaasalóan Crüllj J aagy megtisztelte 4- Azalatt mej jött Feri és Pisla baiáj* lom. — Ugyauazou szerep jutott nekik iee libispeóenye késób >, kesdetben kétiytelea viraváí.- Titekbsn egyenkint nekik js besúgtam azj rgé»z dolgot, n« a j} óztok dléggé ma\| gsiztalni. M^gis aaépen iifgy a dologul goaj deiám makamba örvi Böske ia megé rkeoaM • a buteliás paj Udzkokka?. - 11 Sbér többen is vaum k aalegyik Üveg i)\\aki hsllotia, hogy ittbenn ceák aa «nát meg il mttte bedugni, ja] nuri I (jtjtvén, hogy megl ózta csak menjek ki értök. . I Ki ia, mentem, töjtire jéghideg kutiv a teríteti asztalra bel e a palaeskokat mem iasel, nagy gráouávaE peatesa. r»\'ök! Poháraiss nin-:) óbbakat lehet belőle jobb, neki is ertek — No arak, ig csUek, így jobb, na •hnkLir.J J f.; EliaSSarték hogy azonnal, sémtha már jegy helaapja aem it-Volt aaián versen- taa volna —- — vim i gép Egyik jobbén iv iójáéldát matsseoa. ] liocjr már Wrugotirak tem; hoidaai be a via tt mhit a másik, hogy \| li ad egyik aat akarta,; áta>saaék. Nem győz-1 . 0{y búén tolatták i Ásták a toasstoi & félték a kásigaadá Istklgot saeesrtt neki) juágakat, hogy msgjm it l^nni kezdtem, hen ittasak. ásra kci ült a tor. — kagyl ily leaséges mu-. Bfelköszöntem szé- pen J — nagyon Srivn eu tartea, amit Mkat-teaL — öi ültem, Vgjí megvannak elégedve •sej-éoy estélyemnjol.,. i i FeUllott Miska I arátok kaséba vatss aa É veget, tele vak. Így ^i-sé kmfsalsSS beiÖle aatán rákeédé: II (Április II M saéaefc Őri BnMss vak; ki ÍÍMKÉi üeg * keményt, asely u \|sf4t mMiiU\|NÍ imÜIhí Nwr fegaé}e dmu eredeti •Amm mh a «MMitfia]fl SMoi jWM (pret köaépt tanár) a méénastvány mállott móllal fel, aem látja aa aalauamiát, basaiét második ré-mMmmi aa ersHsági vtasgilat tárgy aír^nésve Ipjl he aifniiféiys mita IVe/ert ifeton köaokt miníeeter asóla^ H ki a dolog lényegére nézve Kovács Al-kaliii egyetért; kéri bogy vonja vissza ja-taahtél. mórt aa érettségi tmagira nésve kiadandó utasítást agy aem maga fogja ké-aaslaaJ, hanem a taaférüak, a felekeaeti lakolni hatóságok meghallgatásával. Bmnonn Otte szintén megtámadja Zai-linaaky módositványát, de beaaédének talaj-donképeni éle Poleaky Ágost és\|a mérsékelt alieaaék felé irán/ült, mire SesssefcA Atí aaéllal fel, finoméi visszaadva Hennannak a vágást, melyet aa a pártra mért. Baeonak egy mondását ia oai-tálja, mely igy hangaik: „Csodálatos, miként aa aa borok fiaalkotta ismereteik kfirébeu élesen látnak, de a tapaaataláa napvilágára kiléptetve, mint baglyok pialognak." Ssüksé-geanek tartja aa állam felügyeleti jogát a aaért Zsilinszky módositványát elfogadja. Mimíros Nándor eláll: aaavától. Hetyy Ignde* a kérdés nem pártkérdéa levén, maga oaáfolja a soélaŐ baloldalról e módoaitvány ellen felmerült ellenvetéeeket. A maga réeaéról teljes megnyugvással elfogadja Zsilinszky módositványát 7Wa Kálmán miniszterelnöknek fel-ssóllalása után a báa nagy többsége általá-noaságban, majd! lényegtelen módosításokkal réealetaiben ia elfogadta a Zsilinaaky Mihály által módosított 22. 23. ée 24. §§-kat. As uj 25. vagyis aa eredeti aaövegben 23-iknak jelzett éa a 26-ik, vagyis as eredeti aaöveg-\' ben 25-ikUek jelzett §§-at a háa többsége a beadott módoaitványok mellöséaével változatlanul fogadta el. (A p r i I s 11 • é ni . A tárgyalás ma a 35. § ig haladt Aa \|léa elején volt még egy kis felekeaeti vita, a mire Helfy Ignáca tagnapi beanéde szolgált alkalmat, a melyben kijelentette, hogy Ö a gyakran emlegetett békekötésre semmitaem ad. Részt vettek ezen vitában Kiu Albert Tkaly Kálmán, Németh Albert, Hegedűt Láetló ée Hermann Ottó, kik nem oealják Helfy nénetét a békekötéseket illetőleg álláspontját tehát indoktalannak tartják, — a protestánsok néaetök saerinl joggal hivatkozhatnak a vallási 0gyek ben hoeott a törvényekként beczikkeijézett békekötésekre — A vita többi réane csendes éa aajtalan volt, habár aa egyik másik aaakaaahoa a különösen a 88. ft-hoa, mely a felekeaeti iskolákban alkalmazott igazgatókról szól, tölöa számú módositványok térjsaatettek be. A letárgyalt fejezeteik, a tanárok képeaitéaére éa megválasatására, a helyettes tanárok al balmaatatáaárs, aa oklevéllel még jiom báró, de működéében levő tanárokra, a tanórák ezámára atb. vonatkoztak. — Kedves Ernő barátunk 1 Szerintem aa élet haaonló egy boaaan virslihez, melyon a névnapok egy-egy kötést belyetteaitenék Minél több kótéa van a kolbászon, ai hosszabb a kolbász ; asontékképen minél több névnapot érünk meg, annál hoeaaabb aa életünk. Mán most ha egy névnnpot megértünk aa épen olyan, mintáa a kolbáaaból egy kö-táaig ettünk volna. Csak oda akarom kiiya kaastani mondó kámat, bogy : engedje aa ur miszerint élted kolbáaaából minél több kü tésig egyél, a egyhamar jól ne lakjál. — Éjjen! — dörgött rá an egéaa ven dágeereg. — Miska a buteliás üveget ieáé kig felhajtá. — Hogy csapná al a hasadat, — gon dőltem magamban, — most ia n libapeqpeoye beaaéit belőled. — Szinte aajnálom, bogy oly szomorú valóra kell majd kijóeanodnod. A mulatság azonban folyt magaaakitáa nélkül, fenséges kedvünk kerekedett, még énneltank ia bosná. — Már vagy kát órája löketett, bogy ittak aat a jó fehérhegyit, buzgóéig anonbnn mégsem ősökként Folytén akadt dolgom a palaczkok töltésével. — Ne, — gondolám magamban, — sesfc kelnep mindnyájan vtzkórságba esnek Caabbagjr jól sikerül, — vigaaata\'ám maga ásat, aem maradék benn hgaléhb a gyenb~ Aa sál már későié járt. Ferkó barátom aysflrieakséai kmiatt — Te Kral — sngá oldalt bökve — bel kéesk ea a etttt bba aa ^ sötétségében? — Osak Süislsm, msftem - Ami k* 4 Máaek éa * Meéplsaeiel UrrtejJiTMlat i A románajku lakék könött ia valtak Vannak olyan isgatóki, a kik a reasán lakosságot hazánk ban felizgatni törekednek { aépgyülésekat tartanak, a aa által a román ajkú lakóeaágot a kormány intentiói ellen eredménytelen lépésekre akarják kéaatetni. Nagyon természetes, hogy aa izgatók, miat aa 8 szán atyafiaik, tücsköt bogarat ösane-boeaélnek a törvényjavaslat ellen. Ezen mozgalom ellen a rOmán ajkú képvieelfek diceéretre méltó lépéere határozták el magukat. Elba-tároeták ugyanis, hogy a magyarországi román lakósaágboa nyilt felhívást intésnek, melyben bivatkoava a mágy ár-ellenes Ugatások alaptalanságára, félszóljitják a román lakosságot, hogy ne hallgasson aa iagatók saavára, a utasitsa vissza aaoknak kísérleteit, melyekkel a románokat a haza és a trón iránt való hűségében megingatni igyekeznek. A román ajkú képviselőit nyilt felhívásukban épen a közép tauodai törvény javaslat tárgyalása köaben fölmerült jelenségekre hivatkóénak, a a románokkal ebemben tett fontos agedméoyekkel bizonyítják az izgatások alaptalanságát Ilangsulyoaaák a fölhívásban aat, hogy a románok éréekében tett falaaó-lalásokat a kepviselSbáaban meghalgatták, sőt rokonanenwel fogadták, s kiváló méltányossággal vették figyelembe a románok érdekeit, melyeket aaoknak képviselői hangostattak A képviselőház nem utasította viakaa a románok méltányos kivánaágait, sőt ellenkezőleg e kivánaágbos képest igen lényeges módoaitásokat tett a köaépiskolsi törvényjavaslaton. Fejtegetve aat, bogy a magyar állami njelvre vonatkozó követelések teljesen jogosultak, kiemelik aat, hogy a részletes tárgyalások köaben két évi határidőt engedtek a magyar nyelven teendő viss-gálatok életneléptetéeére, továbbá a magyar törvényhoaás megengedte én illető felekesetek Óa vidékek iakoláibana román nyelvnek román irodalomnak tanítását, egyúttal lényegeeen emelte a minister által kiküldendö bistoanak aa éretteégi vizsgálatoknál, különösen a felekesetiekkel eaemben való befő lyáaát. Mindezek aa engedmények aokkal fontosabbak, semhogy a románok kénytelenek ne lepnének elismerni a velük ssemben tanúsított méltányosságot, s igen határoaott oaá-folatát képesik aaoknak aa alaptalan állitá-soknak, mélyekkel némelyek, azámitva a nép hiasékenyaégére, magyar ellenee izgatásokat viaanek véghez. A román ajkú kép-viaelők, a kik hivatva óraik magukat arrai bogy a román nép érdekében ásót emeljenek, fölhívják a lakosságot, hogy ne hódoljou a hamis éa veaaélyea tanoknak, hanem utaait-aák vissza aa íagató kísérleteket, melyekkel egyik-másik tulaó, számítva a nép hiszékeny* ségére, a aaenvedélyeket felzaklatni igyekaaik. Ne ballgaaaanak esőkre, mert a felingatott kedélyek nyomán olyan reakcaáó támadhatna mely a románokra veszélythozó lehetne, éa ez annál roaasebb volna, mert akkor a románok a méltányos panaszok alapját ia fl* veszítenék. A felhívást már eddigelé ia több románajku képviselő aláirts^ s aat közelebb ki is boesátják. Nagyon kívánatos, hogy a Titokzatosan hunyorított szemeivel felém, mit én nagy bölosen nem vettem éssre. Aztán fölkelt, a elég kíméletlen haagoaan súgta a fülembe: — Ernő, csókollak, képeddel alszom el, már megehetnök ám aat n libapeoaenyét Liba pecsenyét ? mormogták Miska éa Pisti barátim sgysaerre. Ferkó meg akkorára mereastolte szemét mint egy négy-krajoaároa. — No mos\', — szorul a kapósa. IU ia szóiul a kapeaa. IU is megfordított világ van. Eeővia már elég volt, most jön a meny-dörgés és villám Pisti nem hagyhatta asó nélkül. — Ninossn abból neked juaeod. Azt már esak én fegyaenfom ell Miakn aem tágitott. Erősen hivatkozott rám, hogy neki Ígértem. Jól összekerítette a kilétüket Ha berúgtak; ballgaaaanak, menjenek aludni, ne kaponáakodjaaak a más dolgába. Erre aztán lett hadd el hadd. Egyik a másikra fogte, hogy ittas ; olyan nagy sajt s vitát eaínáltak, bogy sainte aat hittem, hogy a sárga föléig leitták magnkat. — De araim, ne lármázzatok. Mindnyájatoknak igaza van, egyiőljegyig be vagy* tok eaípve. Ea egyik töknek aem ígértem liba pecaanyét, legalább eanembe aem volt — Hogy tadtok igy beszólni ? Sajnálom hogy igy visszaéltek vaadégma>alatemmal, eleget ittatok, aaéf kfivetelóvé ia IssMtf W Kjsyahs — vágott küabeFerkó,— két kimé n pnfenabjába töltöttél vinot.bogy ke na rngjna, ka asm ea eayémka f -e Oeaeméml I higgadt lépésnek sreüméaye lagysn éa ele\|é« vegye a rámán uk köet üaött magyar ellenee izgatásoknak I Kellett-e nekünk Bosznia?■ Felolvasta • dsbreeseal ssakadalvA kűrben 1888. április l-jén TóHIfFl Titnaa. (folytatás.) lV n. Az okkupácriót, kereskedelmi étim-pontból. Feltételeznem kell mindenkiről, hogy egy államra nézve a tengeri kereskedelem fontosságát fél bírja fogni. Teoger nélkül egy birodalom sem existálhst. Már pedig neküulr csak egy tengerünk van: az Adria) Est a tengert elveszteni !annyi, mint paláira Ítéltetni. Elsenyvedni; elmaradni ja nagy Világtól, elzáratni, azaz t elveszíteni a legelőnyösebb utat. Qirodal-inunknak két kikötője, van: Trieszt és Fiom«\| Ezen kikötők fóvédje Dalmáczja< Tehát iDalmáezia reánk nézve oly fontos pozltiól, melynek megvédel mezősére ak élethalálharczig, minden áldozatot meg kell hosotink. Méltóztatnak-e tndui, hogy 186Ö-ben a dalmátok fellázadtak; fellázadtak! és csekély számuk daczára még is győz- ; hetetlenek maradtak. Miért? Mert hegyeik a tenger felől megmáezhatlanok, j hátakkal pedig Boszniára és Herczegovi-nára támaszkodnak Az tehát, aki Boszniát é« Herczegovinát birná, a roppantai kioálkotó alkalom, még ha nem akarná is, folyton ingerelné ót Dalmáczia bírására, i ha moet már az, aki Boszniát és Herczegovinát bírja, nagy hatalom, vagy oagy hatalomra támaizkodhatik, —nincs olyan európai hatalom, amely megmenthesse féle Dalmáczlát A török most már nem volt bódító hatalom, de különben is levén tengere elég, nem volt szüksége a miénkre, ámde ha a török atóda szláv hatalom lett volna, folyton veszélyeztetett tengeri kereskedelmünk miatt még átadni sem lehetett vőlna nyugodtan. Mikor tehát 1869-ben a dalmátok fellázadtak, képzelem, hogy a birodalom azon intézőinek, kik a helyzetet ismerik, híjuk szála az égnek állt. Bizonnyal trémázva nézték Herczegovinát és Boszniát, hogy vijjon mit csinál az ott a háttérben, a a mi a trémázásban tneg-Byugtatólsg hathatott reájok, az nem volt máa mint a török. És daczára fennek, a lázsdúkat mégsem verték le, —. Haha....\'., folytatá Pista, mintha nem én ittam volna, osak eddig aat aa elát-kozott vizet ? —r Ernő, most ki a bolond, én, vagy. te, vagy\' a harmadik? ~ — — Ugybissem mindannyian, akik sokat ieaaak berúgnak, akik berúgnak elveaa-tik eaaüket, azok a bolondok. — A parbleu — ejáuJá magát Gyuri, a ment, ssaa hogy támolygott kifelé, aa ajtót is alig találta meg. - Fogadd legmélyebb megvetésemet. A löbbiek ia utánna. Mindegyik tudott valnmi aaerenesekitánalot. Hál\' istennek, csakhogy már egysaer mentek..^.. Pompásan átkerült.. k Megelégedetten tettem magúmat nya* galomba — Ide pedig legyünk károm asil-lagot, mintha bárom buteliás palaeak voksa. • a • Másnap mindegyikkel találkoatam. Bo-osánatot kértek tegnapi gorombaaágnkért, dekát igy jár, ki sokat iaaik..-..., . A viabŐl —• gondoltam magamban bezaá.-- Gyuri még moet is támolygott Felséges égy aat volt, mandl^lam4..L, Még moet ia aeoog a fejemben aa a tegnapi JőféleL.. I t — Via «-> agésaítém ki gondolatombaa. fea ia fel jegy eetem magamnak e nagy napot Yiaael már sok tüaet oltottak al, de m^g azt aem hallottnm, bogy víanal — — lángra gjulssstottak »elaa... Murányi Jittef. hanem #ngé4Bén;eküt tettek nekik él tiéftét kftiőttsk velük. Inert attól, hogy a lázadás amá, tartományokba is átcaüptüt, mtóís féltek! Watán at biilátkallan éee mányek «lii\|fnje lehetett volna. Éppen fijj^J, letjefejjeiáiek tártom, bogy katejnai körökben, (mert hlszéh ezek értettél ü dogot) mán Ültkor ne vágy tik vopta Bósznra ét! Hérczegovina bírására. íis hogy e fdltejvfem helyes lehet, az bizonyltja legjobbay,hogy az okkupáczíó eszujéje CMkogyuiü ujtonai körökben lögsötíoe^ és s miért ml ptkkor a kaíonai körsre nagyön hStigudtttnk," merj mi peren a dologhoz Inem • is igen énünk, de meg akkor ia kzj hittük, bogy amit eiok a körök ükarnálj, az jó már\\eo ípso nem lelett holott; azon katonai köröknek ma már szintén] \| nincs egyébb íelaijatük, t\|iÍQÍ a b rőaajom megvédése és fent-tactáaa,. Hanem \| jjerne már ehhez a mi ellenzékünk pém akart érteni, vagy pedig nem is érteit bizonyítván az, hogy az okkupácziól hódítási szempontból bírálta, s gúnyolódott: hogy a boszniai kecskelegelókért, Ueyr szilvafákért áldozzuk fel pénzünket áé vérünket. Nefn bírták felfogni és belátni, hogy Angliának a Gibraltárból, Mál^aszigetéből, Szent-Ilonából vagy a JÓMmíjiyfokból éppen annyi jövedelme lentim mint nekünk Boszniából, hanem hogr azok oly pontok, melyek ót a középtengrren és Afrika partjain védik, kereskedelmit!biztosítják, s éppen azfel, sem megszülésükre nem kiméit, sem megtartásúm! nem kiméi semmi áldozatot. Ilyen Gibraltárnak és Máltánk nekünk Dalmápzin, melyet csak addig tarthatunk biztsán a magánkénak, a míg bátank mögl k boszniai ésherczegovinai szirtekre oljj nóditási vágytól eltelt hatalom nem Kenui mint a szláv, melylyel Dalmáczláérn lörökös barezban állnánk. &s mert a llavczi szerencse forgandó, ki lennénk téve annak is, hogy egyszer csak elveaztjjlkL És Dalmácziával elvesz tenók Fiumét; jelvcaztenók Triesztet, mert ezen kikötők természetes védve Dalmáczia. Elveiztenjők tehát a tengert, a lé-lekzó csövet, s\| a uiaguuk zsírjában falnánk meg. Áliride a mig Bosznis és Her-czegovina miénk, Dalmáczlát nem félthetjük, ami p^dig oly nsgy szó, hogy az okknpáalói igazolásán, bs semmi más nem volná ls, feltétlenül elégséges. Es pedig még cssk msgs s kereskedelmi szempont. Ennél nem kevésbbé fontos pedig u okkspácziú . Hl ul Politikai szempontból. i Emlékezni fog rá a mélyen tisztelt hallgató közönség, bogy a legutóbbi dalmát és hetczéRovinai lázadás alkalmával a \'Lijubibraticsjmegszóllslása után szél-BŐbsilaok magára akarta hagyatni Boszniát! a mérsékelt ellenzék pedig sst indítványozts,1 hogy engedjük át 8ser-jbiánák! \|:\| \\ ! Lehetetlenség hinnem, hogy ezen indítványozók teljes t adatával birtak volna I annak, hogy mn beszélnek; mert ha bár Ismerőm á magyar pártoekodás szénvej* délyisségét, há bár tndon, hogy tatárt, törököt, németet és mnsskát; lengyelt, I olskt; és görögöt; csehet, morvát és mindenféle ispmisédot s haza nyakára hozott s párbUédia; bogy s hatalmat jmás uton elérni lém tudó pártütők iáját vé-rük és királyik ellen idegen nemzetek négy veres támoiatását vették igénybe { — mondom, ha bár mind tadom is ese-bet,\' a mai vilfcgban már nem merem jelbinnl, bogy K( e félék ismétlódhetné-iiekI; tehát nem meroétn elhinni utsem, hogy a létező, jártok bármelyike ls, de öntúdatoSsn akarna a haza ellenségeinek kezére jáUzs\'nti [Miután pedig u indit-jránjr, bogy Bémia magára hagyassák, isgy Skerbiánaic [adassék, Mm máa, mint is ellenséges Műnmédoknak Magy^rar-^zág rovására hvalé megeréaitése, nem tam, hogy ilyet indit-bar avagy ssagyar párt «. Ezen inéitváayl tványosók hazafiatlaa- séffáaak, hímem t politikában Mó JA-rstlsnságnst rovom fbt, És reájok nésva így vak jódban. Mert mezen nagyon szép lolog az a faaasáaiznjus és az a lelkesedés más nemzetek flgye iránt, de esak agy, ka eszel skját Lazánknak és nemzetünknek nem .ártana- Tan emberi kötelésségí ée vao hazafiai! kötelesség, mely aiób&i azt moqd\|a, hogy mindenek elölt saját ha-zádra \'gondoíj. Mert igazán farcsa lenne, hs altkor, mikor hazánk érdeke másném-setak érdesével szemben állat, ha-manizmosbój és más nemzeteit tt\|ye iránti lelkesedésből hazánk ellen\| amazok Qgyének előmozdítására \|működnénk.- Már bedig akár a szélsőosl azon inéitváiyát fogadtak volna ell bogy Boszniát msvárs hagyjak, akár Is mérsékelt ellenzékét, hogy t i. Szárbiá^ak engedjük átj mások iránti nagylelkűség-bői, ssját házáuk érdekei ellen ^üköd-tünk volna, piiután pedig nevezeit pártok ezen índitványükat azzal inddkolták, hogy Bosznia és Herczegovina ok-kapálásával á délsilávokat Stb. ellenségLinkkét tesszük, holott Boizniáról és Uefczego-vináról való lemondás által barátainkká és ezövetsegéseinkké tennők, tehát e»n indokolás helytelenségének megvilágítására álljon ft Aesopustól ez a tanulságos mese: Egy ó iás kígyó, hogy boáy nem de két nagy kó közé ezoralt és npm bírt onnan kiver jj«\'»dni. Cssk egy kis segélyre volt szülédé, mely egyik vsgy máaik követ megmozdítsa, mikor [Után kiszabadította volna magát. De ilyen segítség jó ideig Inem érkezett Egyszer csak arra megy ágy róka. Ejnye 1 gondolta magában\' s kígyó, hs ez a rókafengem innen kiszabadítana két\'czéít lehetne elérni. Kiszabadulnék és mindjárt meg is ehetném. Csillapítanám vele étvá^yassat És a mint a róka közeledik, ott látjja vergődni a tyatalmas ellenséget. Hejh 1 ravasz állat yagjt, gondolá a kígyö, hanem én még \| ravaszabb vagyok. Es így ssóllif ja meg a rókát: Hallod-e te róka. Tadom éa, \|ogy te örülsz most sz én szerencsétlenségemen; pedig látod, ezt rosszul teszed! mert, hs te engem j innen kiszabadítanál! oly barátot es batjalmaa szövetségesed mint én lennék, még nejű láttát — Igaz, I— gondolá a róka. Én ezt most lekötelezhetem magamnak. És ha ezen hatalmú állst szövetsegesemmé jeend. nem félek e világon senkitől. Segítségére mi nt tehát a\| kígyónak, i a róka segélyével csakugyan kiszabsdnlt. — Ekkor a kígyó nagyjot ásított és szt mondtál: jaj be éhes vagyolf! De hát ugy$ regen fáj már as én fogam te rád róka komá. .Éa rám ?u ki áhá a róka megdöbbenve. Te, aki barátságot és szövetséget kigér-tél ?a A kígyó felksezagott: Róka ós kígyó szövetségi Ki hallott ilyet valaha. Ekkor neki ment a rókának, reá tekerte magát, Összetörte és lesiyelte. Ilyen kigró és róka szövetség lenne az, melyet Msgyarország köthetne adél-sslávokkal, azokkal a sslávokkal, kiknek régóta fáj már reánk az é Yoguk, fc kii Mágyaroraség földarabolásáról már tér képet is vettek föl. Éppen ilyen kigjó-beszéd volt a1 Lljubibratics beszéde a szélsőbalhoz éé éppen ilyen róka felfogás és Ömlengés a {szélsőbal indítványa la ki* gyóhoz. A nérsékelt ellenzéké pedig nem volt külömb. Tisza Kálmán akkoriban ezen bennünket körül övező szláv népeket .szláv gyűrűnek* nevezte; ée mert én nem vagyok min. elnök és nem szükséges (sima és diplomstisi kifejezést keresnem! én Hláv kígyónak nevesem. Ugy ia tujdják ék azt nagyon, tehát lássák, hogy; mi is tudjak, és m róka szerepére sem jnem akarunk, sem nem fogónk Találkozni. A Bosznia és Herczegovina pedig aem liaaern, aem tányt magyar más, mint e rabja, amely nem nélhet reánk De kigyűnak két olyan; da-k^t darab íélktl a kkyé ném tekerheti magát összefon hasaoa, Ifogy esea kék darabra vaa ■t Ja M^nüi i ktyfi I Iséwttwi l Ltjebihratics ayel-\|\| ííttKTi ^ % seétsdkaliél togg) H tata neki itt a sziveai* NO tftMforatttotts volna, fc Wfj a saiáv hiíiiíM csakis a Itgtá éessrío. raeziiaárt várnak, u ita «ik Kai nittan beszélik Saerbiákaa, M-mvenegTvbaa, pláne Komáméban is, és aa arai faikor a törököt megtámadta, mák, ast akarta aiérai. Ámde a mi diplomáciánk ia eaaéa járt, s mikor az oteas lukagák 8t.-Stefánlból a konstanti-«á\|Mw mtaareltakre reték árnyékukat én diadalittasan hangzott fal az orosz .kanak,• akkor a diadalitus hadsereget éa arát mdgállitották egy kicsinyt betliat kongresszus össze alt, i ^^dtássy Gyulának eléggé soha neé hálálható ügyessége kivitte . A gróf meg azt, hogy veres krétával az egéas pánszláv tervet keresztfii húzta, mert a berlini kongresszus si otosz ideges sáppadoaáaai kőit ia ki mondá Auszti ia-Magyarország-nak : „Te pedig a kigyó ezen két darabjára fogod tenni kezeidetu [, Iszonyu volt a paaszláv lapok káromkodása, mellyel azok a kongresszus ezen határozatával azemben kitörtek. Látni lehetett a vérben forgó szemet, az össkeszoritott; öklét, a tajtékzó szájat, mellyel elárulták, hogy a kongresszus ezét határozata ütötte rajtuk e legnagyobb .sebet, lette tönkre reményüket és Beatmivé tette a vér és pénzáldozat ered-méh>ét, melybe a háború került. \| És vájjon ellenzéki lapjaink fel biríák e fogni a káromkodás okát? Dehogy bírták l Sőt, hogy megmutassák, rnity oktalan dolog volt az okkupáczió, szórói-szóra közölték ama rémséges kifa-ksdásokat; s amennyire maguk részéről is hozzáját alhattak, mindent megteltek arra nézve, hogy az ország közönségét agyoora ijesszék, begyen- völgy ön hirdetvén : bogy íme a szlávokat az okkupáczió által moat t^ár kibékitbetlea ellensége inkjté tettük; Szegény ellenzéki rókák! Hit csak jobb lett volip ugj e bár, kiszabadítani a kó közfii, mint moat rettenetes harag ját hallani, a mint a kó között ordit és fenj eget: hogy mindjárt megesz! Már t. í ha kissabsdal. És nem-e több ez iaaaét egy okkal, hogy kiszabadulásához saját érdekfink iránti tekintetbél na já rnljunk. Csak hadd orditaon és fenyegessen onnan ő : amig egygyé nem vál hat\| egygyé nem olvadhat, addig nem telijei héti msgát reánk ét ordítása semmi vestedelemmel nincs összekötve. Ámde amjint kezeinket Bosznia éaHeiczegovini ről\| levennék, amint egygyé forradáaát megengednék, hát hogy akkor ordítása megszűnnék, azt elhiszem, de az a csend ami eztán következnék, az lenne reánk néive a borzasztó, mert az lenne az falatozáss szabadság sBakerre 10 frt, a a lángé\' magyarok betelepítésére 10 frt, a kesnthelyi kórháa ja-vára, kel a feaatehbl issneg ad a* keaás és táneavigalom utján kajltt 100 frt fordittaaék, a fennmaradóit 393 frt. 98 kr. pedig a kent-helyi, nagy-kanosai, sgersssgi, tapolosai vidéken még élő és segélyenéera rá aaorult 48, 49-íkí honvédek könött anyagi helyzetük arányában feloeataaeék. Bsép Lássló péoatáruok ur előadja, hogy pénatári maradvány nála 16 frt 8 kr, a igy a feutobbi jótékony egálokra alÖirányo-nett öaesegeken leiül maradna a munkaképtelen ée segélyeiésre kivetett honvédek rémére 410 frt 6 kr., aaaa: négyssás tik forint bat hrajeeár. Bessenyei Qyörgy urnák 260 . frtoi kétalearéeyére bf fizettetett 176 jrt. és igy még tartósán 75 frt, mely öaanegnek befizetésére a jegysőség utján fslhitandé leas. Ssép Láaaló egyleti pénstAVnok lekéretett, bogy a 75 irtot esámadáaába vegye fel. A 743 frt. 98 krt tsvö takarék pénStári könyv ösv; Qaál EndrénétŐI átvétetett éa aa agylsti pénstárnok urnák átadatott. As ötssss egyleti irománjok, Kerkápoly Mór elnök urnák átadattak, a ki ások ren-deséaére ia vállalkosott. Indítványoststott továbbá, hogy a fennmaradón 410 frt 6 krból a ke^at helyi önkénytes t ü s o 1 t ó - e g jylelnek 60 frt a Bueauaaentláeálé y i dé kén alakulandó tüaolléegylet av ára 50 frt adassék, + elbatároa tatván, a fennmaradandó Ötsseg és ogörazegi keszthelyi, nagy-kaniaaai éa tapolésai vidéksn lévÖ és aegélyaaéaéra aaorult 48. 49-iki bonvédek köaött elölegeeea a aao\|gebiróeágok utján aaok biaonyitvány okkal támogatandó kérvény sik beadására felhívatván negényaégi állapotuk arányéban Keaalhelyen aa elnök-aég által kiontandó lessen. A fentebb kiutalványosott öueegek sa egylet pénstárnoka és jagyaöje által illető helyeikre átssármas tatán végett lelké-rettak. Ezután több tárgy nem lévén, a jegyzőkönyv hitelesítésére Lipsita Sándor és Laky Antal urak válantattak meg. Kmfentebb. Jegyzőkönyv biteleaitÖk. i UPSiTS S. a. k. LAKY ANTAL s. k. Jegy este; TR8ZTYÁKSZKY L.sJkJ egyleti jegyző. KERKÁPOLY MÓR a. k. Jegyzőkönyv. Mayayel tasdakül s anláa isméi jeleeftékte-Mné Ma. WH1 Igéében és 946 ben ia awenlé énláljtekat tettek, valóaaiaüpek tsrir fák, hogy ea koll! n a esillag, mely a beleli böloaeket Betlehembe t esett a, mart idöasaki megnagyobbodása Bsnnaík Krintus nületé-eéeek idejével. * W\\t 0 A WerUselaa-eaekrémjr magyar találmány A Bp. H. Írja; hogy a Wertbeim-pénsankrények tulajdonképeni feltalálója nem Wertbeim veit, 6 u. i. ennek titkát egy debreeaeni magyar lakatol legény* 101 váaáíjolta mbg ötveij írtéit Ea aa 50 frt sátán mÚliombkat kamatozott Wertbeimnak. — A Worihoiia fóle ssokrény tehát msgjrar találmány, épp ugy mint a gyufa, mely utóbbi titkát a béoai Römer tudvalevőleg Irinyitől 30 ftléít vette mag. — örült s koporsóban Rjnao oronországi vároa kórbásában\' a minap egy örült, bogy, hogy qom, beleanbsdiilt a ha- \' loUaa kamaráne. Itt egy halott fakadt ko-I pornójában. A bolond kapja magát, vállára reni a halottit a kiviasí agy igen kevéné gyássoa helyre, maga pedig visasaaiet a koporsóba. Nemiokára jött egy aekrntyéa, inádkosui a halott;(Ölött Alig kndte szón ban rá, a bolond kiugrott éa rávetve magát aa slnömyedt imádkoséra, elverte rettenete-ion. A jajgatáara élösisttsk as ápolók, de a aekreatyéat alig tudták kiaeabaditaní m örült keséből. A nerenoiétlen ugy meg volt ijedve, hogy pár óra múlva magbalt. •ft W«rth«lmsdams. A béesi-„kaaaza báró" hatás alkalmából a nPeater yoyd" a köretkesf érdekn történetkét be izéli el,: Egyaser Wertbeim báróhoz egy író kopogtatott be, ki valami 3 kroa regébyfü-seleket bocsátott közzé. Egy uj regény elaö füzetét vitte el a bárónak. „Cnk a legutolsó sorokat olvaan el méltóaágod, éa bisonyoa vagyok benne, bogy pártoláaban fogja réase-aiteni vállalatomstl" Werlheim olvaaaa aa utolsó sorokat: hát mit lát? aAmindenkitől elhagyatott saasony kétaégbeeave rogyott le a földre. Nagy nyomorában már onk as éhhalál várt rá.. Ekkor megnyílt as ajtó éa bel/pett rajla — Wertbeim báró. (Foly tatán követkaaik)* Á báró megértette i dolgot; egy levélboritékbe banknótát tett k elmondta, hogy mint lordonkna Sfékelfobérlrárig, Uehlvaam jt aínárél egy pár katona pej-láaedi 1 .maid azok réjl Jallspak." Uir ekkor Batoa láltaJ hogy abné saahadeláa, így (iát alloá van bátlUék yillanalnyi babonás \'uláb. Hát én veUrék\'% liatoaT Kcútán ^lt ki as «j épületből, ment gyalog egén elajba a lutoaakö-t»nyí\|, éa iky aadráj^tj vásárolt, hogy jutóit istánljTapo dsán, KUsUielyen, Kapoaváron éf Bsjgetvárón kereaktü ; Péeare. Míg bogy Ide éHkeset], maga Sa ildaállott a megyebáa ^lél Megeini nHstU] Js szökevény rabló-tyllkn" aibsképlt; taUir ott is ki volt téve. Mint Lár Ismlitők, IJhkoit a vallomáa után kagyen jó tartották ktálisl, iullal Cnk egy kivánaágát bem teíjJiititék, ut bogy kerítsék meg doki ast jlii embert a ki föladta ée hagyják vele pár pUeaig egyedül. Mikor aa elBgatáe utáni r4gk«en átadták a katonai katóaá^uak, a vámháaá előtt óriási embertömeg I képeutt Sorlkjau A rablógyilkos egy ezigsiíétiáf nlvs, éa bariuágonn mosolyogva haladt a két aorfal UM tt, enk ugy, mintha koraamába ment vólní. 4- Spnngát elli »glák.,8panga Pált, MájlAtji Gyürgy or zágbirón elkövetett gyilkonág éa rabiétfóráneaét, ma eate nyol* éaadfél óikkor Pozsonyban a rendöraég elfogta. \| A gonoaztovS, mikor kezet vetetlek rá, kéiaégbeentten védte magát: revolveréből többnör lőtt, fgy embert aulyoaan m^g-aobeaitett éa mikoT Iá ts, begy a büntető igaaaágsselgáltatáa jelöl uem menekülhet; öogyiÜoaj aaándékbél lőtt aebeket ejtet gén. A sebek asonbsh nem bal ál oaak magamUk eséséért - IfjálgünM f. hé főén kefsaiteléaét Siráor Ji psáíg a bérmálás KUlönfélék. X A nagy-kanizsai varost ssa bndeltü kör f. évi május 3 án tartja saját\' belyiaégében megnyiláai ünnepélyét Diasebéd a kör ebédlő-termében déli 1 órakor. Táncsntély a kör nagy din termében Mti 9 órakor. = A nagykanizsai polgári-egylet i. é. ápril 16-én d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgy-aorosatát 1) elnök, eseti rg alelnök, básnsgy válsutmányi tagok, entleg póttagoki válsn tán éa S) as alapszabályok / módositán képem O A gőzfürdő holnaptól kezdve mindennsp nyitva áll. Megemlítjük, bogy ^jebler Lsjoa bérlő — igen eaélaserüen -r-iádegvisgyógyintésetet is létesített Mely 1883. ápritie 1 éa Kentbelyen megelő aŐleg a .Kesatkely", „Zalai Közlöny11, „Zala ée „2Ulanwgye\'1 csimfl hírlapok ban közzétett hirdatménywn a sslamsgyei bonvédegylet által tartott tanáeakosmány felett fölvétetett Jelen voltak: Kerkápoly Móricz elnök, Tmtyáanky Lajta jegyaő, Ssép La«ilé pénstárnok; fiár seay látván, Leasner Dávid, Lípeita Sándor, Lakjr AnUl. __ Elnök nr előadja, hogv/íoldoghlH>ajtára Oaái Estire hátrabsgyoty»rományai^\|fBÖtt a keeslhe\'yi kerületben nkgejtett gyMeak, lái nvigalnn éa aor«jgyakaől Öaesagjffllt éa a keÉatkeiyi takmékp^na\'áéba elbelymett a kamatokkal mai napig frt 99) krra ■aal Sasneg a honvéd egylet rendelméaére kii ris. annak núaŐ ersségoa éa vidéki jótékony anélenre Jer&tása a mai tsi ásekeémáayaak Isiadata tévén, kéri aat elliatároatatui és megáéiepinsisi, hegy miaé jótékony osélokrs ée amaa\|í fwéuanék, mágia a ksaalMyi, sfasn^gi, a.-koeimai és tapeUaa vidékben még IMI k a aayélynáme asoialt minién kaveeafnéiksh «ekheavéésk, kik alél 49. \'iiUé^ll\'ialn ténst veit eh, réeeére maanyí urtaaeée Ima. M nr Isátiiayami a a srsli vlrieaak isekráre 100 Iri, a v — Feeaaelleh Taasllé gróf meg-ígérte, hogy n Kenth^yre vesetebdö ssárny-vaaut létnitésén ő is fog törekedni, bogy ipsrkodni fog Héviaet európai hirü fürdőbe! ylyé emeint, bogy a fürdővendégek ré-ssére uj parkot fog létesíteni stb. Természetei, hegy Keszthelyen a gróf dioaéretre méltó tOrekvéiét a legnsgysbb lelkesültséggel gsdják; sőt mi ia örvendünk Allötte. fa- nt átadta a regényírónak. Mikor aa ki nyitja ottkünp a levelit —- egy ötöat talál bsnne. Egy hét múlva Wertbeim báró meg hapta a regény folytatását; ss elaő aorok igy tzóltak : aWartheim báró ss éhségtől félhalott aauonycak egy levélboritéko^ nyújtott át A aaereneaétlen nö feltépte a papiroat éa mit talált benne ? Rongyoa Öt pengét 1" = A királyné haja. A „Figaro " ban a követknÖ történetkét olvaasuk: Au-ntría-Magyaroraság királynéjának réndkivül hoanu, dúa bajsala van, melynek rendeaéaét néhány, agy udvari fodráasnÖ felügyelete alatt álló leány szokta végesni. A fodrássnői állán as udvarnál bisonyoa tekintetben bisalmi álláa éa nagy megtiazteltetéa e „bivstslt" elnyerni. Az utóbbi években egy sléjtr nő viaelte e i tóaágot, kit randkivüli Ugynaége miatt na gyon megkpdvolt a királyné. Ea aa anzony arra baasnálts fel álláaál, hogy s féaüléa közben kihulló hsjasálakat a legnagyobb gonddal öesegyüjtötls a mikor már egy pár év múlva volt annyi baja, hogy kitelt belőle egy Iooat: eladta aat néhány eier írtért egy gaadag ángliusnak. Ea aatán egyazer nyilvános helyen dionkodett a dologgal, igy jutott aa a királynénak tudomáaára. fodrásanÖt, a királyné aasmélye iránt tanú nitott e tiaatslstlenség miatt, rögtön eltávoli tották ea udvartól. X Hatea elfogntáaárél a „Fünf-kirehber ^eitung^-ban még á következő részleteket találjuk: Mikor a pandúrok el akarták fsgni snsöksvényt, es ntválsasolts A Ef)r koaaoru. Miszábar, Qam-tata airjáa valóaágoa virágoaklert fejti ld nínpompáját és n a pompa nam múlik, a régi virágokat ujabbak vált ják föl. A napokban a aok koaaoru köat külöaönn kitűnt egy áriáéi nagy koesoru a legdrágább virái-gokbél, melyeket a légnsgyobb ialéanl Pária elaő rirágkereakedéae kéasilett. A gyáaaazalag mellett, jetaésfil a neenetíségnek, srsaznyi nélea vereafehérsöld nemzeti aainü aaalag pompázott. Egy msgysr társaság fejeete ki kegyeletét a nagy halott emléke iránt A keaaorua semmi felírat aem aolt, oaak é hét betű: „K. 0." — Valéeaiaüleg agy nüj kebb körű táraaeág magemllknlas áldozU a nép keaneiet Qambetta sírjára. — A lillihiml oaiUajpt a jövő-étken ismét mjfcgtáüisijnk. Keailfagol Tyekaj de Brsks li«S a Oasslépiiéhe^ fedeate Ml • megjagyeme réia, hegy agy el Jósaef főhsreasg l! végestea kis ujasdíött! nea bibornok kermm! ptimás, mely alkalom nal Mária főkarenagnll tségébsn réasnaatotln. A BekAldeietl Gyomorba! en. Egger szcda pantillái; le^kege- maaebb aaar gyomoréaéa, gyomorbetegségek\' diapepaís ellen, a roees eméntáa minden sn< télien alkalmasaadó, Ulönöeen pedig a bor mértékletleu élvezete; Után a bomv Öaase* torlódáaát akadályoznák meg. — Eredeti kartonokban 80 kr.jas alább jegyaett raktárikban. Köhögés re kedtaég torokfájás ellen legjobb oldó azér Egger mellpsntiíttL A betegnek nem váinen terbévé, gyomornvat nem képesnek, megaaadályoszák a légzéai asié\'vek kimér adásét. Nsgy-Ksniuán kaphs-tók Piéger Béla. gyóg^atertárában. Irodalom. 1)11^ Váll) j/SptngT W uem válialstot mak megismerését népéserü, köunyen érthető sl^kbsn küzve<iift\'o Veink. Így bi»ton ra* miijük, bogy a „Magyar Helikon" egy ifjú- ••gi v»gy hiányozni. népkönyv tárból aem fog esentul N y i 111 é r ) A Magyar Hellko^. Jeln férfiak élstrsjsai. Pozsony. KUdja Stampíel K. Eme kiválóan érdekes gytljtsménynek 9. és 10. füzete épén moat jelei mag. Ez alkalommal mnlsnthstjuk, bogy ezen bsssnos a gyermek ele ée általában aa íf\|u-. _ javát asívén hotloné t ez. »tnlÖkiiakt él ée ö^gyjlkoa k isérletével egyaserupfind caal- inatőleg a tanán kariak asívss figyelmébe hatatlan bizonyítékát adta snnsí bogy aa ii isjénljuk. —Mert kssréuy te lenség nélkül egéss brmágot megrendített bűntAt gyanúja Jlitltaijuk, hogy írods\|munk eddigelé tslj-een nem alapíalsnul bámult reá s kijisl galUok\',\' félkOlösött o\|y művet,! mely luzánk nsgyjzi-melyokbejc s rablógyilkost alávették, bizony-nyára kifogjak deríteni az egésf gonoazteitei/\' mindenI ráasében éa elágazásában. y X Fejedelmi lézfogbyA, „L\'Etolie belge" bistoa forrásból jelenti, bogy a uralni hereseg legidőabb fia Klementina királyi bor-, osegnőti Lipót belgi. király legkinbb leányát •\'i\'gjeilé. A legidfsbb leány Luiaa Koburg Fülöp barosegré, uiánná következik Stefánia trónörölöané éa a légkíaebb királyi berczeguő Klemenlióa, ki jJIJ30-lján töltötte be 11-dik évét. Albert beroseg a vőlegény, 19 évn. Emii tett lap ugy tudja, hogy a kézfogó azért ment v^gbj ily kepén, mert a beresegnö ez által kétayneritve len vállán megváltoata-táaára. Ritka snt, hogy\' protestáns fejedelem katholikua bercssgaöt vegyen nőül. - áj naoazkvnl koronázáson réaztveeadö\| fejedelmi Vendégek közül már kővetkezők \| vannak hiyatalonn bejeleutve: AuaatriajM^gyarország: Károly Lsjoa főlier-c/.og nejével { Poroazország ; . Albert hrg.; Nagybritannia: sz edinburghi vsgy wsléai hrg, Wolaeley tbnok éa Clsnvíllism tengernagy kisorol\'ébpn ; Svédoraság. Oszkár Qun-táv Irónöröaöé; Dánorazág Valdemar brg., a ozárné fivére; Olaszország: az aoataibg.; Spsnyoloraság:. a montpenaieri hg.; Bajor-ornág: jAiluulf berezeg;. yOrögoraság: a király és nbrályué (kik a koronázásokon inkogni\'ó Voezuok rént;) Hoaaen: Ilonrik bg. ; a nagybereseg fivéré; Bsden: Vilmos hg. éa ufjoj; Parsaaovsság: Ineddsuls Ah-dunamedl a nb fivére} JlulgAria: Sáudor tejedelem 11 tsgu küldötlséggel; Montenegro Mikita fejedelem; Bokhara: Sóid Alidul Agat beg; Mémétaliöld:; 8obimmelpenniok van der Qyé báró. Mindesok kiaebb nagyobb kiaérettel jelennek meg. 188S-ikl frlaa tolténO szolyvai, polenai és lutii Erzsébet &^ványvizek diszesea kiállított üvegekben megrendelhetők: "jiregr házán fiókrak tárból a központból. ■ 134 5.-6 Marsalko Károly. tkuukácsi aradal. ásványvizek bérlője. aágboa menni, mert akkor elventem napi béremet !* PersM a rendőrök nem igeu hallgattak kifogásaira, hanem mégla elvitték Vnatary főbbtos alé^ kioek ast mondts Hstoa, hogy ő 3S évn, Szigetvárra való éa hogy I lennek fö véve. —h A tijzal eatlári iar. an 17 évn kora óta réaaínt Szigetváron, réaaint I asonyok kétteje mérj Ö felségénél — mövld hírek, iö felaége olaasor-aaági viaséntlátogstása uláa Umbsrto király éa VilmoJ német flaánfr tslálkosán van tarvraéabeL. — As eron csár koronásáss valóesinOleg balaszt^st aaShved a nibiliaták folytonos fenyegetései inialt, baesak an-badelvü reformokat aem liizbisit. — A londoni roud,Őr légitek már több ^ynamil-asövstaégeat sikerült olfognl. — l^gy fiárkí kiadó sz utolsó 30 év legnavosetsntíV- térüsioak életrsjnit adja kl, saásoldsIoS füsetékben A magyarok kösül a vállalatba agyeldro [Koasuth ée Jókai Kapoaváron napnámmal kérni kenyerét „Voltál-e katonakérdmte Vaaniy.„Mem énlM »Hát miért nem bíró élőit?1" Erre Hatos öi onpta helyen magát Miodaanaáltal megmaradt tagadén állsz tinteaaégenn a töanarüleg öane-i bokáit, katonásan megállva egy Már aaatl ia önkénytelenül elárulta Hatea még akkor ia mellett, mikor Saomor Peronos ia agneekálta, hogy ő a saökevény. Vaanary végre nte 8 érakor ekkép ■ bírta Tsllsméms t .Bál ha annyi ideig laktál Saigrtvártt meg Kapeeváitt, nevesd meg agy pár ottani ismerteidet, meg a környékbeli falakat I" Erre fialna agénin megzavarodott a alig tudott dadogni enk agy pár mát k Ha tovább ia tagnése — áelytalá Vaasary- is megfordult auílonáéiij ki Őket viáaaatslólsg bocsátotta el. — Nt\\v-Yorkb«p khinai asínbánt nyitnak, melyben IS férfiből álló táraulat fog tartani khi isi nyelvű alöaláaokat, mintán náluk (ludvalévőlee) aiasonvok nem asere-pelnek a asménetben. —j A kenlhelyi ipar iskola a jivő taattvbenl lép életbe. (& a nagy-klsnisaai 11) i- Qalieala Smatyn navü lepgyel váiiekájábfn Ogt HÖselébb kiütött nagy tüa alkalmával ritka bu(eláldosó bus-galmat fejttttek kJoit saállájolé hnaaáraisk. H PioliprelU gömermégypi lünag majdnsm tsljeeea leéUatt. —jKonulh Ls\|oa Veszprém-megye aiUnJkujéhok asi^éllrn jleValet intéseU, melybee mtileg kéezsaesll ássad köaöasigéaek, 80ik aaflietéaaap a megye üdvflsIŐ A vasúti menetrend. srjetal itbj Ks}ads 1 >) aijáiipiii j Báica \' 1.1 is 4. 16 b.\' íhnsbj 1 íoo. m p. a ««. ii p s b) n»rf« Hcji \| lt tl Jfpái lisásilaf ss st s.\' « « I. kiVjböl) l 41 p Uls, I 10 4 Hp. 10 (4Uf 4 t». )• ^•yis) ! 4ySfi "is1 » p 4 % \|TSff. ea k) l^rinriM-. UTTtJ s I 4. W p S 1 4.11 p. S 114. lOp.l W> ST*1 is- ;u«a.i v FeUlöa nerk sknatő™^ kasaié : IIO AUUk LAJOS. muuoi vállal a revet e améj fj®®§ 1 a i l ill b ^faiílaiiüih ífíi M ! tffi! tt al! íí\'Sii! 1 3,1 líl\'l i JMi I Ilit «3il ié"1""! í Issiiii t ís«,!si fii ;ni Í-mí^Uk 1 liHmill Ilii Ilii í i \':mm Iá 11P p Ilii gÉpp I ™«í»m á fei \|« I Sft-isSlí1! lfllillS33\| r t ■■ >8\|\|j^isipba ŰAI £:?lfisl ® SitilH i I IslPMíi hVJtt j! 5 fil^íSllHÍi 5 ínmm S©llláíflii.^t lilföirSH • I Iis sí -II I ssie - ífiTf gilaj Ilit lü uh § tLl ilíil « iSíus«ilil lUfléh iili—> se! I IMII iCil il iiii i \\la jíjfS a IIpHIIII t .od 1 ligiálS 13 ^nWíifíift J* II I i k , ----ittiin o íi líllil n ilil-iiJHÜr fcfi. r:i ! 1-i •MÍStiMrll r! I llfiisSlPÍ J isMWíiK V^PPmi ís s! I ^ fffíili^ tífiSStíiP Hlli I \' k^^kII--1 S n h Iflilllp IrHÍt4 V P I Mii ff Pl $ ^ i^-iitá • -itiWHj tói* Hifi f • H9DHII i^rtiííji tffitS- # III li ! mKmmMm ^tni I I i14F1Í K iíi tvwÁklSBto >KPüfc la* • • áll;: -sjr L S ^^SliRBB "fOíi Hillli^llli 1 in:-1 íflfiii\| Í ^PR^ip j 5 W \\ \\ ú 31Iníi 12 § kw 15 =21M 1$ íJml pisi s i\| {prilIwiW — •- ~ - ------------ - - ■ r )~ i i ■ i-ti i~~-i ni i iy in-íi r\'tm m i-ititim" iflffriitimi (w « a^a/w\\IuTíT/v^ Jb^\'x . Üilsfl r i!-;1 \| ."ilí aj MliH- \|{í t Íllíl i Isfllli tsi Jfite i I d-JH; 1 Iliig giffl^ihí Mgj; Irt • • i IBi a^aa h t ] > • • * \'w s Jir B N tss.áfl : «f s i M - •1 ülíf! § iíji-il I I 1-fH P IffilfH\'BíSUttl E " fc^M 3 s\|4 . i lyifii HM 1 öí í3 l l ; \'l • dv • \'! f. " \'7. \' P-íj 5»\'f^-Clr «\| i- . \'ik f r i __„FOjVCIÉRE PE8T1 BIZTOSÍTÓI 11 ■ \| I f i \'. hHHK \' * I v.i I •. I » ] i;"\'íi\|i : f j • \' I \' : í \' \' j\'F U\' ■ !•\' f. j ]\| r - l \| i,\'\' ] j Budapest, 18S3. február 2B-áJi. Van szerencsénk közhírré tenni, miszerint SARTORI OSZKiR ur nagylkanizsaí fiőügjjnökségünk•vezetésétől Visszalépvén. . í DANNEBERG J. és WEISZ p I czéget bíztuk meg ezen képviselőségünk vezetésével. . A Az intézetünk iránt edqig\'tanusitott bizalomért ez alkalommal köszönetünket fejezvén ki, bátorkodik a t. czJ közönséget tisztelettel felkérni, hogy biztosításai megkötése, illetőleg megújítása végett,1 ezentúl! uj képviseletünkhöz fordulni sziveskedj^L Fonciére. Pesti biztositb inlézet ! 1--------n - - I ! STROBENTZ. SCHÖX, I I J J . ] , j jl } j \' ! . Vonatkozva a Buriapetteit székelő Fonriére, pcuti Mzlonitó intézet (18( 4181 18\' 9. év végéig „Pesti biztoátó-intézer Iczég alatt) fenti körözvényére, mely társaság teljesed befizetett 30,000 drb. 100 frtos részvényből álló ► f !■ 1 / ! I ;\| Jl Jiéuroixi millió d. é. forint I 1 1 Í J • I i részvénytőkével bir, s melynek ezenkívül "még tartalékaiban és év\\ díjbevételeiben mintegy, ; 6.000,000 FORINT , áll rendelkezésére, minél fogva a fegga: dogé bb és legnagyobb biztosítékot njnjtó bíztóétóintézejekj sorába tartozik: egész\'tisztelettel ajánljuk tel a t. cz. közönségnek közvetítő szolgálatainkat kivetkező biztosítások eszközlésére, u. m. I. égés, villám, avagy robbaijás áltál keletkezett tűzkárok[ellen, és pedig: a) épületekre és azokban fcvőj készletekre, gépekre^ szerelvényekre és eszközökre; b) árúraktárakra, liázi eszközökre és bátorokra; c) takarmányra és mezei térmeszjményekre, akár szabad ég alatt legyenek azok kazlakban, boglyákban, akár pedig födél alatt; Mt^ NB. A bi»!oiitá»t a fkiflMpemdrU kéné* gtbooár* ím kilerjcMieljOk, ba keilS idólfn jelenléa léleijk «ro\|i Ítl\|r6l, Irorá al log Lel)p!eiin. II. fővedeiem re. teség elleni mely valamely gyár vagy bérház Icégéffc avagy fiilrrllai áta folytán a gyártulajdonosra nézve a gyár szünetelése, a ház tulajdonosára nézve pédig a bérház! lakhatlansága következtében keletkezett; I \| a lű. ablakok, ajtók és bútorok! tMéfűregein eshető tőréi-károk ellen; IV. Mzéttitmány-károk ellen vízen és szárazon szállított javakra nézve;. [j I I j V. /éf kér ok ellen mindennemű mezei termeszt mények re nézve, a felbecsült kár tetpe pte^éi\'Héte mellett; VI. mi ember életére és! pedig : tőke-, kíbázasitási- és járadék-biztosítást kát mindén nódozat szerint I A biztosítási feltételek a t. cz. kpzöhségre nézve a lehető tegetönyéiebbek. ! Előforduló kár ók a legméltinyosb módon rendeztetnék, és leggyorsabban fizettetnek kji. 1 Midőn még mindennemű további szóbeli mint írásbeli értesítések adására, (^készségesebben ajáalkoznáiik és a t cz. közönség biztésitási jyánla- Jj fait a lehető legolcsóbban számítandó dijak biztos kilátásba helyezése^ % Jeggyorsabb elintézése mellett réísttnkre kernők, fölhívjuk még a közeledő évad al- m kalmával at.es. mezei gazdik becses figyelmét különösen : / \\ j J \| \' íj k , r j a jégkár elleni biztosításra, \| x M mely általunk a legjutányoeabbra szabott di^ak mellett nyiytátik. N A Fonciére, Fes^i bistosiii-i&téset a i • J I \' I \' í jl H\' \|i í Mlí l mgfUniMm M «07 [8 ~B , Dti>rkfr\| JV és Wfiiax. B cmm• mmmm^t.M9LA.9W.MW. % tn jf i jr.mw A\' * ^T lyWsffFiM w Sr í ^ ^^^ f.^^Ly^TnniSn ! \' \' J >-Ht-J—-----+—H—H— ITjiwlitt fímkd MOp h\|it^iiini<l Myriiá^i 18U. 31 sxani. Nagy-Kanizsa I88i szerdán, április I8 án X. évíoly/im. Fleslal Falö\|> kliyr ►tusáéi Stl m. N tettei ár* a Ef«aa lm\| frt f*»te 4 «K. Negyed\'" I frt. f,**,<»t»ewyuk & hasábos petitaor t kt tdbbsaftri hirdetéanél 6 Wv öWyagdij M kr. Ai verés a egy 4b hivautys birdetwé »>«* 3t» kr. bélyegdijon tolUI 100 szóig ( 1 Irl. MMlil minden uóért \'/t kr. MEGYEI RSutw ÉS HELYI_ÉRDEKÜ( PO£itikai, KÖZGAZDASÁGI ES VEGYES- taímlmu lap. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, Szerkesztői Iroda. Hm s lep sJU-Issbí réssét illető kpslepények küldendők Jfcsjsa ültess 4. szám. Bérmentsllea terelek essk ismert kezekből fogadtatnak sl. Kéoiratok viaasa oem küldetnek. I ■ yllttér: petitsors 10 kr. \\ MI 81 E LEINIK laraegyei ügyvédegylet, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, BankegyesQlet és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. HETEM INT KÉTSZER SZERDA* ÉS SZOMBATON ár Az ipar iránti hajlamról llogy minden ember születik vala-mife, hogy rendeltetése van és hogy fslkdatát meg kell értenie és sst betöltenie, tudja est még s legegyszerűbb ember is. Tudjuk tahit azt is, hogy nem mindenki születik valami nagyra, éa hogy neiji is akar iniadeoki a nagysággal járó tercekkel vesződni. Nem is eaodáln! valé tehát, hogy nem is kíván mindenki ugyanazon tevékenységi kűrben kitűnni, sót elég példa van rá, hogy sokan oem is Skarnak kitűnni. Hátha még az arra valfc testi és lelki tehetség is hiányaik, akkjor bizony úgyis hiába való lenne minden rendeltetés elleni törekvés, mit u ösztön úgyis fennenszólón sejttet veilok. Ezek után tehát kétséget sem szenved azon állításom, hogy a gysrmekeket már zsenge koruktól kezdve kellese fejlen-teali hivatásukra. Mert akármelyik neve-xet#wbb fér fiúnak élei történetét kisérjük saeiáméi:. mindenütt szemünkbe Ötlik azon álllqás alapossága, bogy nagy ritkán van valaki hajlamainak s tehetségeinek megfelelő helyen. I A magyar kormány is bölcsen belátta, bogy manapság mi Is csak agy boldogulhatunk, ha a félig meddig elhanyagolt hssai iparnak — mely nagyobbrészt a külföldi kooknrrencziának kO szönbeti pangását - kellé lendület adatik, mely czélra immár az ipariskolák felállításán fáradoznak. Az ipariskolák felállítása előtt kas gostatom tékát, hogy az illető körük, nevezetesen a községi és állami hatóságok; — kivált és első sorban a képvise lóbáz kötelességében állass azon elvet hebórni az iskolákba és innen a családokba. hogy — mint Fonzier mondja — minden gyermeknek hajlamai kipuhatol- \| ben elrejtve levő ösztönüket, hajlamokat I vetni, hogy vonzóvá váljék, bogy átül-Itassanak. Mert megczáfoHmtaUan tény \| tanulmányozzák s erröt jtontos statistlkai \| föld nagy konk^triencziája lasun-laman az, bogy deákból mester^mper, V inasból > pedig tudós lett és lessz mbstjjs\', mely \| mindennapi példák csakis ja hajlamok félreismerésének róható fel íbfluül. \\ Ii, ! I Félre tehát a Mtiusággal, a tetsz- , vágygyal, az önzéssel és a becsvágygyal. . az önérzetes, jellemes ée becsületes emberek pedig ne tartassak attól, hogy s , hsjlsmok az emberek tömegét ugyanazon szerep és hatáskörbe vonzhatják. Nem, mert as ösztönök, hsjlamdk* vágyak, annyifélék, ahány ember ván. Azonban nagyon lehetséges és valószinü az, hogy a cselekvési tért tágitani. s munkskörö-kot, ipsrágakat suporitaui Icell, Olyan ssakféifint pedig szeretnék látni, ki az ipsrvensalmiAágnl áltslán szóllana vonsalmiság nélkül. Ossk ugy \' leszüuk mi Idővel iparállammá, ha a von-salmiságra gondot fognak fordítani. Csakis ha iskola és szüléiház fogják kutatni a i gyermek hajlamait és tehetsegeit, akkor 1 lehetünk tisztában, vájjon az alkalmai, lesz e iparosnak, vagy nem. Vaktában ráfogni valakire, hogy eme vagy ama munkakörben kedvvel és adatokst gyűjtsenek Az 5. és 6. osztálybeli növendékekkel meg kellene szemléltetni a különböző iparágakat, azaz szaktanítók vezetése mellett be kellene őket vezetői minden nevezetesebb gyárba, valamint műhelyekbe is; a tanítók magyarázatán kivül meg kellene hallgatniok a gyártulajdonosok, üzletvezetők, mesterek és fósegédek előadásait, az Illető iparág elméletéről, történelmi fejlődéséről, jelen ál léséről és jövőjéről, továbbá az Illető mesterek és üzlettulsjdonosok vagyoni állapotáról, lehetőleg családi viszonyairól s hogy vájjon az illetők kedvvel dolgosnak-e a maguk munkakörében és meg-vannsk-e elégedve sorsakkal? A vezető tanitők kötelesek s csoportjukba tartozó ifjakat figyelemmel kisérni, ha váljon melyikre mily tüneték mily hatással vannak, kiknek mi tetszik s miért?) Minderről pontos • jegyzék vezetendő. Tilos szonban a rábeszélés; sőt ellenkezőleg, nekik — a tanítóknak — teljes közömbösséget kell mntatniok, nehogy a fakadózó hajlamot befolyásolják; de sőt még as iránt is felvilágosítást eredménnyel fog dolgozni, haj} mérnem u„ M hogy a fe]sőbb iskolákban mi ismeri, avagy csakis elméletileg és felüle tesen szerzett ismereteket é fogalmat ama mnnkakör egyes részleteiről,; —. az már nem tudatlanság, bauejm butaság lenne. Hs ml jparállammá sksrunk lenni, akkor nézetem sserint ezt az í égető életkérdést ilyetén lehetne alaposan megoldani : As elemi iskola 6 osztályában, — mik a gyermekekben a tehetsége kifejtésére s erőebitésére rendel véli — egy-egy osztálytanár kizárólagosan arra alkalmaztassák, hogy ezek a gy ennek ek- féle munkakörre képezhetik ki magukat a tanulok. Ezen tapasztalati évek volná-nsk alkalmas eszközök arrs, hogy ily módon a gyermekekben a hivatás ki pattanhassák 1 Ily viszonyok, ily intézkedések megteremtenék után az egéez^ges versenyt, melybeo az ipar mindent el fogand kö* •) A I. ezikkiró e p&r sorbsn igen sokat mondott. Est s tervet nem igen tértjük kivihetőnek. Hiaaen akkor slörshaladott ipsrállamokbsn snnek léieanie kellene. Ea még mindig nem as, a mi állsmunkst ipar-állammá volna képes tsnoi. 8serk. háttérbe szoritlajmék és bogy nemcuk azok, leik avvsl foglalkoznak, hanem azok lf, akik foglalkozhatnak* elmondhassák magukról! büszkén, Önérzetesen: ime 1 ez s mi djrága hazánk ipara 1 Mi ,iparállam vsgyunk! Bárcsak az lennénk már! Reményt Jenő. Országgyűlés. (A kSaéptsaudai ^rvéemvaatat targyaláaa.) I (Április 13 én.) A kOsépiskólsl t^rvényjsisslstnsk a köaépiakolai tanárok képesítéséről asóló tárgyalása ks?és vitára adott alkalmat E fejeseinek elaő szakaaaánál (60. fi.) Nagy látván ssóllalt fal, ki ast indi ivén józza, bogy a taaárvisagáló bisottaágba ne osak főiskolai tanárak ée egyéb saakférfiek, liánom középtanodai tanárok is vétessenek be. Ő est méltányosnak tartja, mert hogy menynyiben aajátitoKa el a visagálaadó a közép-iák. lanknyjsg\'of, azt középisk. tanár- igen jól megítélni képes. i Trefoit Ágo»t küiokt. -min. sst mondjs, hogy a piniszter olyanokat ié kinevezhet, a kik pam tanárok, ds a tudományok mi-volésével foglalkoznak. Tholy Kd\'ndn pártolja. Nagy István módoeitványfti. Kist AHxrt módosMváoyt nyújt be. a bit felekezeteknek a tanárképeeitéare vonatkozó jogaikat illstŐlsg. Orb<ln liu\'dti pártolja Kiia Albert mó dositványját. I Htrmaln .Ottó tObiiek között Somssieli Pál ellso ia polémiáéi, jKiss Albsrt módo-sitváuyát slfogsdja. Zny Adolf as sgéas fsjsaetet ollsnsi; rendőri\'aksguiJi nsvesé ast. \' Kováéi\\AJbtd Kies Albert módoeitvá-nyávsl aaemoen most Makia ast tartja helyesnek, liogy tanári diplomát osak egyetem adhat, slfogsdja aa Lredsti ssGveget Nagy latrán (módositásáral. Ueyéddt LátilÁk ki nagy előhslsdáat lát a térvényjaraslalbao, pártolja Nagj István módosítását; épiigy Szabó Kálmán, ki ahlioa egy pótláaasl járul: A testi teljes épség ée ogéazaég, ogyla valláserkölcsi kifo-gásUlan előélet la migkivántatik. Ssathmdry György aa erédeti aaakasst pártolja. S.us Alberi sárewvának meghallgaláaa és Trtfori erre adott válzaza utáaatflbbeég as eredeti aaekaast QSsiky Kálmán egy oas-kély módoaitváoyával elfogadta. A 61-69 (illetőleg 70) fi ig, melyek a kOaépiskolai tanári képesílés fotiéieleiről réssint észrevétel nélkül réasint jelentékteleo hatású módosításokkal fogadtattak eL A képesítés nyalvérffl aaéló f nál Miaaios booa-a zab ban akarván asólbi, ss Slév befejsstetstt. (Április 14 -4 n.) A középtanodai lörvényjavasUt részletes i tárgyalása a mai napon ért v£get. As általános vita asárdsies 5—19 ig tartott; a részletes tárgyaláa ápfilis 2— 14-ig. A mai nap vitája, a 69. (miét 70.) fi-nál kezdődött, a hol tagnap félbenazkkittatott. A fi. a la-nérvissga nyelvéről aaól. Mittt\'cs János hfly\'eienitette a ssássok sgitéozióit, ée sajnálaQlnak adott kifejesést a fölött, hogy itt-ott a románok között is voltak, a lik a trvjaVaslat ellen agitáltak. Szép, hazafias beazédqen as egyetértést ban-goztatváo, a végre a I szövegét fogadta sl. ffrsiieá inditványosia, hogy s legkö-sslebbi liz éven át aspk, kik tsnulmáayai-katj nem magyar nyslysn tették, a viaagá-latot is nem magyar áyelven tehessék Is. Következett a szavazás, a többség aa iuditváiiyokj msllésését el as sredeti aaövagsl fogadta el. A kövstksső 70 [most 71.) §. aat tartalmazta, begy a miuiizteriuui vesetéee alatt álló jkatholikua középiskolák jogi természete é« vissonyai a jelen törvény által oem alte-ráhatnak. Ezen határojat Qyőry Ebk javas-latára a feoálló középjakolák mindegyikére terjeaitetett ki, a mennyibon már a jeJeo I — I „Zala44 tározójáé „Saison-kép." Xprília elípjén . . . !tlíinden órádnak leezakaaad virágát" Mivel pedig s eüitt záporeaŐben hasúiról elmenni fölötte kellemetlen, sőt itthon sínes semmi kedve sa embernek komolyabb foglal-kocáihoz, mit tehetnék jobbat, mint oda Slak ablakomhoz 4s gyönyörködöm csinos tkSntŐsében járó-kelő aaép saomszédnőm spiros arczában. Hogy forgatja fagy véréi I Sfiut osztogatja rendeleteit a asaga elé vlllanyotott aaobaláoyaak, inasnak. Hej, ha áefcsi moat telepbonom volna, minő élénk (ársalgáat idézhetnék magam elé, sodronyo-mmí • saép Vvia á-Tia" ablakába belyesve. D* ahol a msitereég kudaresot vall, sogitsé-tőikre j« a természet As soé eláll, a ssél UüweáesSl, s majd minden lak ablakai ki-támlnsk, kegy as SdSlt léggel telhesaenek ssag a páralett lakosztályok. Magam Is ki syMem ablakomat, a minek fo\'ytán, hála sa aj i sajsssit ,asSk sssroi* épitkaehsak, sokat smtsfsiell snsmwtdsőes minden szavát ts^asee mcgértUtem. „As orvae er Itt f Va\'ékae sst hittem, bagj már ri\|éaa a eaagf-l\'dkesslt a saaavsdé smkssisgr4t. Jlasilas\', asaaeeiem, éfea ketagsim li ^tfliil ilgesnw és lilmsisl tapasetslem, Ugy lisgytéd lilsfstisét eam kell saak MsÉ sp#eass.* S mánéMt kaagsetl ét kse klafí\'ks süa Aa S sl ■ i eaasai iáaSi nyomva a gömböljded apró kánsóra, bizalmasan foglal helyet a fiatal urnőVsl szembeu. 8 most hsllgssauk, mint \| folytatják tsváhb i „Köszönöm a bókot, ds orváé ur biztatása osak növeli kétségbeeaésemel. — Ns higyje, kérem, hdgy ss állspot nekem kise Isg. Termetem napról napra idointalaoabb j ruhatáromat maholaap a setbáruanak adhatom, vagy legalább ia mindannyit át hall alakítanom.1 — — „De kérem . . . .* „Ne, ne tessék (áradni; tudom, fürdél aker ajánlani. Pereze,\'hogy ea még sagithetne, ds ki merészelne ils általános dzletpangás mellett ily kétes erédménytl költekezőbe booaátkosni. Inkább feláldozom a jövőbe vatatt minden reményem^, semhogy jelen vísaonyok köst férjemet ;lly ki-adáaokra késztaseem." aDe vigasztalódjék asszonyom, kedvea férje megteheti, i6t köteles msgtseni mindent, mi Nsgysád égésvégi állapotát, illeti, és. ha kegyed vonakodoék s kérelem alőter-jssstisitől, állásom peraeoaoljs, bogy -én..." HOh na tegye ast, kársa, ne Itegye. Ep tudom, krdvse férjem mindenre késs ér-dfkemben és miattam, de mégis nagy \| áldó aat lenne tőle." ■ T,\|j ,Li0ss nyugodt sessonyom I Rágasa-k«d\|-k as eléírt életmodbos éa bifyje il, se gi\|vs less hajáé. — Isise önnel I — Megvan I kiált a furfangos nfioaks — és moat lássunk a levél negirásáhok Bs kár, hogy ablakom oly hSeel I asm otfk isiaiisiéalmüaa, kegy még aat js hl vaa rlaseasdletelm, ssH Iseaiéa aeüismkst lélek tükre, — mondják bö csőink —- s nerit hiszem hogy tévedek, ha s sorok írását válom arról elolvashatni: „KedVjes Irén I Aa én larvsléssm okvetlenül sikerülni fog. Ma beszéltsm orvosommal. Semmi kétség, hogy rábassáleodi íérjámet aa, utssási engedély kisdásárs. Ha magad is bizton szá-mithataa hadi oaised sikeréi, jónak találnám, ha még ma írnál a lakás kibéreléso agyéban, nehogy iemét.oly tteska és kényei mailen lakást kékyaserUljUijk kibérelni. A kéaziteudff uti éa fürdői Bto» etteu-ek megbe-aaáláee érdekében asivesen /lát holnap egy oséaas kávéra tUelö barátnőd Irma.\' E sorok lásas öaazeliajtása a azoknak aa iaas által rendeltetésük helyére való továbbítása agy pillanat művei Esután aaom-aaédnőm nyugodtan Ül ablakánál kéai munkáján dolgosva, a ajkai köréi a gyöatss önelégült, vidám mosolyávsl. \|ly hslysetben találja őt kevéa Idő múlva ssirsté férje, kl száiiüékoaau lábujj-; hagyan kbaelg aa ablakhoz, hogy Ölelésével kelleaseaab lephesse meg kedves hitestársát.i „Isten hozott S a n y i!k á in I Ily korán a oaánobol ? -i- Tán nom )él érzed ma-gadstf" ,Ob a lehető legjobban ée még inkább örveodek, hegy ugyanigy nyiljatkózott orvos jer felöled is." , „Hogyaji, hát besséltál veik?1 „E^é««en véletlenül isiálksMnek a ea-sisékaa, és értésemre adta, hegy épen ma délatáa tette iálttttk tiastelsW éé h^y álla-petoiken esmlnl vá[<oaáat nejű iáiéit. aeM én sstfia hogy ea évben „M a r i e u bad"-ba mennél. He véld, liogy tán nekoiii kellemetlen, hogy bájos slasod körvonalai; mindinkább terjedői meaebljek lennek \| hanem sst hiasem, ha valahogv véletlendl hiúságod felébredne, osak téged báiitana állapoto\'d.jj Ssogény banga j féi j \|l Hogy kerfllgefe a kásái....] Távolról Jeln jjiejti, hogy aa pr- eiedstUket. \'j Vos nógatásai honnét iéévk Söt aat azinleli, mínilia! nem is ss orv^os sjánlása solytán. bssaélnoi No, dj^meg kapja jutalmát... Igen ? Fürdőbe koémtik ismét, s iáéi is blatonasghan akarat Inni, liogy sikerűire a nyár folyamában tCleml néhány hétre meg-azabadulnnd ? Hál ee^ytle kényslmeüeaal érzed magadat k öröm bee <r Hát sem táv«p\' hatol a lilától tetsséaed, MerintJ^^nbm akkor térss-s mikor msgkd skaras? — Vagy lae már skabadulni akarsz, miért nem saia-lelas msgld holmi bajt ^ Itt hagyjam háatar-tásómat, llegy viaaaatérve J .eméaazoin magamat a talAlt rsndstlsnségsa miatt? Oh hol dog Itajadpn-kót;om I Ms mánként feetettain is msgamaak a háza a óimét.a „De kedves Irmáml woösáas meg, félreértetted a savaimat és ha nsm bántja gyenge idegzetedet j— tndd meg, nogy aa orvos ur k\|ván)a utazásodat. — (Mk ia as 0 ajáala tára hstárpslsni el magaMat téged nógatni. Vagy ha Légié kétkedelj jnenjünk együtt." „Elél drága Baayiklm I Ugy sem ta-lélok már liasvskst hogy ssaptalan gyanúmat menthessem. -4- Fogadd aUivos köSaönetamat gyengéd\' fikyslmeteeségedéW. Elfogadom la-náosMat, le Osak oly Mtétel aljitt, ka a mjsgMvánt köjuégek nem sértik Iraéke-ayaa fmtlgyil tbaenyaásmst éé";—1 — e fát e barka fcrtaistf játieA — .ds tán ezt mondanom se Kellene, — gyakran fogsz irni ugy-a ? Szabad idődet mindig a házban fogod tölteni és ügyelni fogaz rakoe-czátlan caelédeinkro, hpgy a hoaazu, kínos távolát után vissaatérvk minden kalia^at-lenségoktöl menten élvezhessük a saorsnoséa viaaantláláa édee örömeiL" „Mindén meglesa kívánságod most aaosiban gondoskodjál a szükségéé elő-kéésaletekról, Jiogy\'annak idején mi ea akadály Ossa aaáadákunk sikeres kivitelét. ■ » Ds jináij-gCsek után hatottam ablakomét. Soha sem hittem kolaa hogy a férték lekelnek dorlataival — fiak ily töv i d Iá hilea t áraaik To n a a e m b s n. Söt kik mX tán elolvaaaák, ugyancsak kételkednek majd valóságán; pedig oly igaz, mintha ssik velem együtt hallották volna Oms. A leány éa a papagÁly r (Tál romina.) A kainál áUt a lelnyka Papsgályál Bsagitalva. Szép saádaram, mondd meg nekem, Hfi maradt e a kedveaem ? Emelkeiik tarka siárnya S imigyen aaól pabagálya; ^ Távol Ibldön a kedvesed Xe ItozJád rég hfi télen Istt. Koporsóban a leáajka Lábainéji pepagályd. Kedvaas jött, saegalralls, Megkáeva, hegy és elhagyta. Ü eééigt vfcnenyek ^míüi «Hn á Tí> flaest ?t\\ \| Altat fctttfiiéMfcMk Ha tfhfi ÜafikrinalfM IÉ0 teláili»a» a íwiilrt hneéplahpláhnsk 4«t» áttamtktát, fejedelmektől * korrná a\|pfktéJ •agát) I mi kái itt »em elfogadni nem átki. sgyéaektél és testületektől esek mmi <whM, hft >ik Aituimiiále befb taal«ir* ki mm kötnek maguknak. Mgféttaláu feltétekké* mm állitsaak ; eSeu IriMA. <Mukiá> »t»lm a tanitóroudek egy-Mti iMrvfMtütAI aaánuazó ötaeeköttelásai Ijm g. elten lelesóílelt Wdf Károly aNeea kikelve a konuány ellen, mely e kathoiiku epueopáoeaal ssörste^get kötöd, Uegy esőn (öt vényjavaufsttíl elfogadtassa » gftMitoui Mtoftoai* megsommUitéBórc. Be eMdjo nagyon sértő volt. 7Vií« miniaztereluök Mttáo viasaauta-sjtotta Woíf kiiak adásait, Mely kttabo Osa-nády beieseól1, Kogy Wolf eok igaaal mon--i dőlt A köab—aó\'úhos iordutvn pedig est mondá Time* Kálmán, ing nem fogbalja miképen lietyoselhot^ egy ai\|Mr omber est, mikor e magyar nemsetet gynláa«ák, — további beseédében pedig a ^uinUzlcrelnök ej dBhös ssáss képviselőnek rvodesen haza-vjUágilott Még komtayobbeu kelt ki OiMm Ha-\'étt s anássok- tsgatásei4ellen, eteket a na-ajsárutáasal határosnak motdva. A <1. \|hoa sántán SíUngyi Du> hossávéteini jevssulja bogy n kstb.\' tanitórardek ifjUii orgnnt-Ásójából »aáriaaaó fli«sekött^téw»k oenk any-njyibau engedhetők meg, s meuny ibun aaok ejgybáai Ügyekre vouatkoanak. Tiefort köa oktatásügyi miniealer helyeselte eseti javas-latot, a mely el ia fogadtatott. Még a 72. és: \|?3. (tnotii 73. és 7i) §§-ok tárgyaltatlak ék jelentéktelen rnódo-ajt ások kai el ia togedláltak. Kezel a kOaép fanodat törvényjavnelai tülöt\'i vita befejea-látett. A bás élénk éijanaéseel togadia a ipoaaanatot A főrendiház reformja kérdésében, Tiaza Kálmán mini«si ki elnök bisalutaa érte-keslelro hivta Öeee a főrendiház néhány tligját. £a értakealairo jelen voltak: IWa, ffauler ée Trefort minisntvieken kivül Siö-gy éoy i-Marich Lábaló, Sílávy József, Sséchen Antal, gróf Cziiáky Jái>os, gróf Majthéuyi Ibászló éa giót Z cli) Ját os. As éiinksalel aj kérdée általános megbeszélésére szornko-■ott és sam határozatot* nem bantak, sem Kpeczíális mu nkálat •ubstratiunát nem ké-. pnate. A tanáé skoráa ama tervezetek köt dl folyt, melyekel melóra tárgyában 8aögyényi-YMariph Lás?.i ó, Tretort Ágoston és Tóth L8-nuca irodalmi utón kibrosáiottak. Általános volt a megegyezés arra aéaie, hngy a tő-sendihá* reform jé r a szükség van, as iránt; zörgött tdnn nézeteiéréa, hogy a reformot a ázületési jog a a kinevezési jog öaeaeegyee-•etéee mellett kell kern»aittlviuni. E\'térő vélemények csak aa iránt iuérti<tok föl, vájjon egyrésnt azok közt, kik a föret diháaaak a ltorona kinevezési jogából iolyélag tagjai \' s más részt azok könt, kik snUletési joguknál fogva t ag jsi, létnsitnsék-e s már eleve törvényileg megállspitasiék-e bizouyot számarány, vagy pedig hogy e részben a korona joga aa alkotmányoe garanoaiák mellett kor-fátlan maradjon. Mindkét áiláp utunk voltak védelmezőt e\' baláioaatra vagy eldön-té«re sam egyik, sem másik irányban nem berkit a dolog. Abban ié közös volt a meg agy esés, bogy n iőrendiááa rendezése eeetén, a flupáuoknak abban ijeut lehet helyük, a najlnndóeág nj utálkozott a felekezeti érdekeknek áitniános méltánylására is. Aa értekezletnek csélja m volt, hogy a miniszterelnök tájékozást sserenaeu magái ak aa iránt, kogy eee iag ea Ügyben beadandó \'javaslata kom flikönnék-e e fűreudeknél akadályokba. Kellett-e nejünk Bosznia? Felolvasta étbrrezral usbsdfliA kérbea IböJ. épiiiis l-jén Tévélgyl Titusz, (f Ijwusj És sast: IV. M. jfrwtywi un _ Cgyastr már mrg kellene A ml gMMaéktnkeek intilstt, hug> a minek U ke kelténk kőaétti értlekekréi ven mé elieaeéfeina Orfilcek, ott ennéif ig 4 érdekftk előtérbe nyomulásáért tkll-é; i m érdekénk etilért eyessalé- «tim m mk mám mmé*** ksrsgtssssk. t* és bémelom, Imgy még egy Ujubibtationnak ia több I politikai tapiststs Volt, mint sz eUeosikl! sajtónk-nsk, mert bisony nem ai Uérca\|OTÍnai iak örültek avagy bsrsgudlakj velünk, kenem mi, a mi ellenzéki sajtédt valókau velük örült és velük harsgudoft As s hang, mely a tui sajtónkban néslkodott, ugyanaz s hatig volt, melv áz orosz, vágy montenegroi lapokban usalkodott* Ugysnaz t Bs szláv eyslvss jelent volná meg, Bqéspest helyett Moézkváí vagy Czetinjót bátran rá lehetett vélss nyomatni. Szóval a mi ellenzéki lápjaink az okkopéczié miatt s szláv kígjóvhl együtt sirtak jajgattak, muzsikálni tfuuák a bandájába álltak és a ssláv lapékkjtl egy ütt fújták a lázadóknak a lelkesítői. Ugyan méltóztassanak jcssk vissss-emlékezni I A lásldőkst neip mint szs-bsdsághósöket énekelték-e msg, s a mi gyermekeinket, az intelligens, tanult, felvilágosodott, s vsiódi szabadságért rajongó, s vérüket s hass érdelében ontó magyar fluk.t, önkénytcsokut,jnem zsoldosoknak csimesték e ? Én Istenem mennyire mfhet sz elfogult vmber 1 Szsbsdségbósöknt\'k mondja azokat, Üknek a szabadságról fogalmuk sincs: kik jogot is csak szotá élvezne)-, mióta mi sduuk nekik Akik rabszolgái voltak a töröknek, s most, oroez izgstók által áiuittatva fegyvert rsgsdtsk sz általuk nekik . nyújtott szsbsdság ellen, bogy az orosz kaucsuk* alá jpssansk. — Kgy Öntudatlan tömeg egyedül az orosz lubclekkol fizrtett áruitok eszköze, küzdve nem szsbsdNágért, bsnein ujabb rsbszol-gsságérf, szsbsd népek gyermekeivel ssembei1. fis a mi ellenzéki sajtónk a lázadók érdekében megforditá az ügyet, saját véreit noVezvón zsoldosoknak. Azt a hadsereget, melyei a kotonázott. alkotmányos király a magyar nemzett t kép-vistló pailanicut belergyezéaével küld a haza ellékségei ellen, és a mely hadsereg vitézen, kötelességéhez Uúen, öntudatosan hullatá vérét. Hát meit szegény nem rablásból élt mint amazok, hanem élelmezésére lénuugot, néhány] krt kopott\' fejenként,, ezen sövény koszton élve és halva, ezt a hadsereget, magyar apák gyérmekét, magyar anyák szülöttét, a magyar ellenréki sajtó a muszka és többi szláv sajtóval Összefogva, sxokkal közösen nevezte el: zsoldosoknak. Tehát annyira ment az 6 vakságában, hogy az ellenség ssjtójának sorsi közt, axokksl Örülve és azokksl káromkodva- egyesült erővel szirt reánk gúnyt és rágalmakat. A Lljubibrstics politikáját támOgstts sz Acdrássy ös Tisza politlkájávsl szemben, s sz orosz, s psnszláv izgatókat, a pánszláv lspokat s magy ar Jókaikkal szemben. De hogy s magyar ellenzéki sajtó elfogultságáról többet ne Mondjunk, elmondjuk a aPesti Napló* egyik munkatársának Montenegi óban teli látogatását. Mert, hogy vslsmely lap vialshovs tudósi tót kUifl, ss a lapnak csak éréeiue és élelmességére mutat; de mikor as a tudósító sz ellenséges táborija megy, s az ellenség vezéreitől kapott tanácsot saját hszájának vezéreire aksrja bróítet\'ui? As megintolysn dolog, melyéét Rómában a tarpejji szikláról taszították volna le as embert Nálubk is, hu a kormánypárton tennék ezt, lenne dolga a nhazaáruló* czimnek, de mert az ellenzéken teszik, bát ott minden járja. Mert bogy a délszlávok s köztük; Montenegró is, elvoltsk 4 vannak kf \| seredre sz okkupáczió elles, szt emiitettük. Hát mikor a ,P. tudósítájs Montenegróban volt, egyik „igen tekintélyes moutenegrói államférfi," amántl magát a tudósító kifejeizte, elmondta! npkias úgynevezett vszeil nemzeti misz-aziót-, a mely ssstb nemiéti missió nem titok, s ss összes szlávsáfensk imádsága d sut a salávság kiterjesaléss Msgysror-1 siáges át s Tteséig, tekét Usbrecsent js bekéit ve De persze J bogy ez meg-tarWnb^ék, él4bb s nláv kígyónak kell <muimtlt Beasaién vMáask És asiáf i^be Hl tollai W k és Hsrvssfo \|iy ,ne gondolják a magyarok1 fyylatá a moBteekgfíd bölds \|Íogy Boszniát és Hsresegojiinát kékéu ti>hnt}SV télflnk, mert e Ifét tartomány Wgkeritését ille-tjileg mfúiléit alkalmat mtpragadntik.j Sic? Itt van a slWgial. A szlávságnak, pá r[ szerb misiiót kon aztül vinni akarja i két tartományra okvetlen Imükeége vsii; mart euélkül terve-nem sikerülhet. E kék\'tartományt tehát faürni szeretoék minden áron. Im^ a szlávos barsgjs ss okkupáczió felelt j ime s mi< ellenzéki sajtónk 4sfstsrdfsáksk tükre, mikor ss okkupá-cgióért a szláy sajtóval összefogva szidta a msgyar kormányt. De hogy s kép tpljes logymi, a VP, Nf tudósítójával még nem vagyunk készen. Mert ugysn ziiit goedtol a mélyen lisztejlL hallgatóság ? Vsjjon^ a moutenegrói államférfi ason qyilstkosat^rs: „Nejtönk ezen okkupált tartómén)okat minden áron bírnunk kell," mily\|tanácscssl állt előnevezett lap az 6 hazáiéban?1 \| Meggyőződvén sgysnis arról, hogy a (l\'ólszlávi)!; ezen két tartomány megszerzésére ntjly ttugy súlyt fektetnek, óiért hogy Magy arországot feloszthassák, e I 6 b b ezen két .tartományra vsn szük-ségék:. tehát nevezett lapnak miféle nézeté lett e két\' tartományt illofőleg ?. Furcal nagyon fuiosal Az, bogy a d^kzlávokkali ötökös lurlódá st kikerülendÓ: e két tartományt sugsdjük át nekik a magunk jószán-láúól. íme tisztelt bsllgstó közönség, eny-nyire i viheti sz eiubereket az elfo- gu\|Uág! J ; I J.. , •. ji Mert a „P. N." Bosznia okkupálása ellen izgatott, később, mikor ezen okkn-páfzió elkerülhetlen szükséges voltáról Montenegróban raját füleivel győződött meg, a hely clt, hogy ezen szükségességet mpga is peismerto volna, miután, hogy jegy szőr már a szükségtelenséget kimondta, egyik bűnből a másikba eső kouzekven c/lái ama hajszál meresztő gondolatra vetemedett, sőt tanácskdpen az Ö hazájának ki is mondfs: hogy sz okkupált tartományokat, hazánknak, az ellenünk fondorkodó szerb mimióval .szembeni véd-bástyáit, önkényt engedj ü k át az ellen-séguek! És ezeu tanácsot mngáévé tette s psrlsmenti mérsékelt ellenzék is. Ilyen az a kouzekvenczia: minden áron í (Folyt köv.) Törvényhatósági Ugy. Zala megye térvény hatóságán ssk sprjl hó 9-én tartott íendkivüli\' Közgyűlésén s tisztviselők stb. illetménye i fizetéssel, Iskbérrel együtt következőlép állapíttatott meg: alispán 2700 frt. és szsbsd Ijtkás; főjegyző 1900. frt. I. iljegyzó 1300 frt, il. aljegyző 1100 frt, IIJJ aljegyző 800 fit, főorvos 1500 fit, ^ügyész 1500 frt, megyei főpénztárnok 1200 frt, slpénztárnok4000 frt, főszám-vevó 1200 frl, olszámvevó 1000 frt, árvaszéki pénztárnok 1900 frt, könyvelő 1100 fit^; gyámi ssámvevő 1300 frt, árvaszéki elnök 1900 frt, ülnökök 1800 prt\| jegyzó 1200 frt, megyei szolgsbiró 1700 frtjéegédszolgsbljó 1000 frt, járás-orvos 550 frt. megyei levéltárnok 1200 frt, iktató, kiadó, iraitárnok, lajstromozó 800 frt; megvei Írnokok: négy 550, négy 500 fit; dijfiokok 400 frt ü zetéssel. A keszthelyi tűzoltó-egylet Hfélll A keaalhely lönk. tüaolió egylel f. hó 15 én tsrtá évi (endes kösgyüláUt, mily an egyletre nézve fetet\'tjs fontos éa érdekes moensustokben.volt gnaéag üoffiuaon Söaua rgyl. alelnök miudhnakélött bejelenté, hogy elnök társa VéHessyj Iván liaatéröl á vjá Isssis^sy Ülésén lemóadáJát hasaijsaalé • tgj s jelen kOagyülást as alsps»ahályok értslaiitbas I Intá Öaene s Mián s\|jÜésm an a\|y\|at yérteli, alLé és má ÍMÍÍS( lelfntsk eaegJ f (agjai kSaSl métákét a kSegySlée határokaiképea, a keeájfStest megbyitot\'tnak nyilfámtjaj A megálMbiiotl a előre kOrOsöu tárgysarnsil saarínt éaár (Pöles Pál) felöl va«á Js egylet 3 jivl \'\|pnttálá«áról és mflkö-déléről esőlé* jolooltéeU mely ludomásul szol gélt. A tiiktikar s valfjsstuiáuy leköasönvén, ni Táfiassika asslUHt^lntelt. Elnöknek egy-lisogalag nagy ialkwedéssel Dr. L i p p V i I nj e is. gymn. Iganitaló vátaszlaloll meg, ki a bizalmat megkjjssOnve elfoglalá ez a nSki ssékst s elnöki bekSenontöjében kör-vonslozá -as ő mint eluOk, tiazHársai, a válaaz mány, as elapáió, pártoló és fÖleg a luGküiIő tsgok kOteULégeit; a kijelentvén, hogy 5 ás egylsl Ügyeit lenkadallan buzgalommal lógja eaivsn frelni, vizout elvári, hogy as sgylei tObbi tagjai is, kik a tagságra önként vállalkoztak, ss egylet caéljail folyton ijzemljk előtt Urtsák s egyetértéssel muukálkndjauak a mngaaáio osél aléréaére. £ nagy; Islkesedéssnl fogadott beszéd ntáa megv^laaalalotl aleluekuek HofTmaun Soma Ugy véd; íilkáruak\' Polbs Pál Upiló, péostár-nokuak SolijeifTor Izjnor kereskedő éa 12 tsgu \|rá\|aaatmá<iy. * J&l f. évi köliségvstés n bemutatott lerv aserlnt fogadtatott el. A du-nánluii ker. tűzoltó\' égyleteiuek ntüveUégi Illése Ma évben Keast^ielyes tartatván, snnsk slöké^aitéséVsl a kösgydlés a választmányt bizá meg. As Qlés végén vilisros éljenzés közi olvaatatolt fel Jóaaef főbeicseguek as sgylei psrsuciuokaágáhos sajál kezűleg irt levsley mely melleit aa alo»albi öak. tűzoltó •zsksaa alapes. it s >aolgálsli ssabálysit küldé meg egyle\'heb A kösgyttlés után a működő Itűzoltók uegysaátnu köaöntég jelenlétében s köss. fsiakoln épdlstén gyskorlatoket tartottak, mely alkalommal több Ulsol\'é kiváló Ügyességet fejteti ki. Klllnfélék. -------1"^----- X lévssp. Mint nrtnden Ar ben rendesen, ngy usidén il fényes ésigjk keé«\'lyes estély I adott Dr. Téboly Oynla Sgy véd nr névSnnepe alkalmából, melyen Dr. Areay István, Dr. Benasikl Ferenaa, Bogyay Oéös, Eperjseey Sándor, Erdélyi Mihály, Erdődy Lajoa, Oéaen Báudér, lieitoz Aulai, Herie-lendy Béta, Dr. ilorváth Fereoea, Kovács Bélai Plihál Eereittt, Bvastíes Károly, Sebes lény l^ajea, 8imon Oábor, TőttÖsjr Béla, Dr. Tripammer Resaő, Varga Lajos, Veber Ká-roly, Zttliurecsky Ziiga vettek részi. SS (HyameL.) Kemény Albert ur Kaposváriéi a uapdkbau jegyezte el a kedves is művelt Brodkéim Hóm kissaaneyt Bet lel Iteím 8. W. nr Isáayát helyből. — Hirscbmaun Ssmu ur Csáktornyáról Sommer Malvina k. a. Sisenimer Miksa ur •séplelkS leányét szintéa helyből Mindkét frigyaez Öasiutéo crstulálniéi. A HmrvMh vároafrészi tsnácsáa lialálozoll.. Lászlé Kis-Kautssa 56 éves korában el- Novy emlék. A radnjuudi jel** hidegvinjy\'ijyintfoélet felkejnsnl szokotl fUrdővundégekel érdekelni fogjw stotn felhívás, melyei s „Novy emlék" lélesyéséíe ala kuli bizottaág nevében Qulá-osy Kálmán s msgyar orsaágos bank épité-aseti igsjgatója intóaSIt a fUrdőrendégekher. A felliivna kövelkeaőképen saól: A auUll. év folyamltban megpendített eszme, a aok tszenvedő jóltevőjének, a viz-Kyógriuód nagy mesterének Dr. Novy Ctasktáv urnák n tiaatelet és hála jeléül emléket émelní, a I. fürdővendégek résséről oaatstlao telssé«hen részesült. j E inéi ra, tniut n végrehajtó bizottságnak asffáuoeéje volt jsnnak idején jelet leni, n Radegnnd melletti „Flltwald* nevesei0 begyen eky óriás obeliik emelése határoalatott \| el, mely [obelisk a kötél s távol környékből látjialó liend a sze\'raüsdó Styris zöld virá., nysira fég tekinteni. \'] , A fsökaégea költség fedeséae eaéljából eszközölt gyüjléa eddig 2649 frt 33 krt i eredményezőn ,1 1881. év má\|us hsvábnn msgkesdelstt aa emlélt építése, as épitő vállalat hanyag muultájn folylán azonban a bisolUág nem oaak] a ínár befejezésébez közel álló épilést volt kénytoleu július hó elaŐ napjaiban be-állitnui, hanem a már kéaa építményt is, auuák aaakériŐk áltál történt pontoa meg viasgálása és véleméoy esése alapián, indit-tatya érezte mégát tpljeseu lehordatni. , Aa eaen , sajnoe körülményből eredő pénzbeli véizléaógei, a bizottság nsonnal ejhatírozá sajáljáléí fedezni, miként es aa alnaa\'c idejében köSzé leendő arámadásból ki fog. lüniii. A biaollaék ugyanit, feladatának plegát teendő, köteleiségének iameri a meg-kesaetf müvet kellőlég befejezni, és meg is tétetett minden inléskedée arra, hogy az uj épitlásés haladék néjlkül és pedig a síükaé gea \|biátoiiékok mellett megketdeaaék. Qtskiutvs aaoaben as slső építmény lehoirdkaáuák költréÉeitól mely kölleégekei a biaotiaég asjfcijáből fedezi, a L en. fUrdö-vendégok adskonáaajiból begyült e fentebb kimulátolt össafg, sjmég okvetlenül anSkeé gea ~ as elŐirát-JMilot lényleg túlhaladó —-kiadások led esésére ^stn elegeudő. £ kiadások hoz lurtozuak: a hegy tetejére as emlék-hea vezető ut építése befejanéeéuek, as eaaek menléu és n kegy tetején .elhelyezendő nyugvó pndok,. a Issárváuy emléktáblák, útmutatók ée aa eJták bekeriiéaéoak költ M A boottaág ennélfogva a radsgundi Iddegvlrgyógyietéestj vsnnt éjének baiátait tisalnlettel felkéri, m szerint szíveskedjenek a kiiulött osél aléiéaél lés további, habár uiér sékell aéemáuynyal ^ járulni a est a bisofc ség falimely tpgjáhha bekaldeal Remélve, hogy: Men kételem a V ea. fürdővendégek részéről nem fog megtagadtatni, as emléknek Qaiiepélj es á\'edása Dr. WJ araak a jelen évi l\|kd Udéey [alatt fcieteeen igérkail X A szalonkák még Itt vannak! Mult vaaárnap a nsgy-kanizasí alsó erdőn uáháuy pns\|ás 7 darabol lőtt, és 19 darabot olvssoll uieg ; Qt I Hugonay Kálmán éa Varga Lajos pedig kétszeri vadáseaien vissltival mult kéjen 8 drbot ejtett. -4- A polgári egyletben ea elntult vasárnapon InTtolS kösgyUlés alkalmával el bök, alelnök, liáaáagy ée két Válasslmányi tag választása as pgyleti tagok élénk érdek-lödéaa köxött ment végbei Me^válnsztattak • elnöknek: Babpohay György polgármester ; alelnöknaa: Neuasiedler Pál héansgynsk: Fúia Lajos; választ mányi Ingóknak : Simon Gábor és Ebeuspánger Leo. As elnök á tsgok köst meglaatfll egyet ér té^ viasaaállitását hangaulyozó magfuiHoláara málló clavaious szép beszédben köszönte meg megválnss tatását — Téglegesltés. A vallás-és közöktstásfigyi kn. kir. miniszter Psksy Győző dáktornvai állami tani tó képezdei gyakorló iskolsi Unitot állomásán véglegesen megerŐsitétte. X Klaaevenén. A magy. kir. igazság-Ogymiaisster Horváth Csongor János oaák-tornysí közjegyzői gyakornokot a csáktornyai kér. járásbiróaághéz sijegyzővé nevezte ki. — Névmagyarosítás. Schön-leld József cssb-rendeki illetőségű ugyanottani lakós vezetéknevének „Mezei14-re kért átváltoztatása a f. évi 20726/VIL számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Znlni]gerazngen N. L.«jvároa-utczái gerencsér as égető kemencxél elfütvén, kél kis gyennekJ is annak nyilásálma telepedett melegedet,! aannban vesztükrs, vart míg npjnk kásáéi előre ment lakásába, n tűshöz közel ttlfl gyermekek kisebbikének lultája hirtelen lámgra gyúlt, s mire segitsé gére mentek, annyira öaszeégetr, bogy égési •ebeiben másnap (meghalt Y línrdes HSndor helybeli tSnelté-egyletünk mászó-oastály-parano<noka, a keszthelyi tűzoltók begyakorlása a illetve saakaserS kiképsése végett [Keosthelyre utazott, Vnl a gyakorlatok bsniaólng ápr. 23-ig, naponkint d. u. 4-6 óráig Kartatnnk. Minél löbberedmény t kívánunk. 1- Za)a4Egerwgea MaiUtk György országúréért f. kó 9-és s kir. törvssék, járásbíróság és kir. ügyészség gyász isteni tiszteletet tartatott. Áz ünnepélyes gyászmise reggeli 9 órakor vette i kezdetét IV! gyászravatal a templom ksjéjiban volt felállítva, melyet ssám-talán égő gyeröya vett\' körül. A nevezett kirí töt vszék, járásbíróság éa kir. Qgyész-iségen klvil mjegjelent a templomban a megyei tisztikar Q lavina Lajos főispán ^ur ő méltósága vezetése alatt, a kir, sdótelOgyeMeégj a kir. mérnöki kar, a kir. taufelügyeő, a tai.uló ifjúság a tantestülettel együtt; e mellett ssámos ík e napon tartott issd-gyűlésre jöttek \'tese. A vidéki kívüli •rak, k megyei helybeli izrselii ák is nagy számban vettek léstt as isteni tiszteleten. bél M\|ák, két í 10 A asle SfMSMfi jótékony né-egylet április hé lé én tartott asfkedvetti előadása a váial eeáaen felöl fitnyeUn aakn-rftk. A mmt nlv laéaak lapnak mait anáaaá- vigjéték véelett a^. ée pn I H I \|MpHf i ,1 jgglíg f4\|i* Aa If i^p^t kap«* taéésAéaok sanat a Ml éa. Mm éft Sm—tgi, aly ytnÉii IM namme tstnkalaéta i rssalee nt Ií4»t s^adéeok mtm aataveaalái Nw ii uiptoaiallsi, ksaeaa « saé tlfs Ml* eeatofféiaaáot Htm ée éhmll m M (NMNIMMM HICJÍMA^QJIII ttmin k a. é* Hwiifc J\|bm m ?4í««ötift % l^mshgakb eiiMkt tuélló i a itlUiku a (W«r pek (ha e ImkUi lékel wH besaélai, wett • de n^éeali s»saé««i Htrife jelentékeny) Ke <»«tfc>a IW-a kt«as«sony ée Keflakr Béla ur kaeéfcaa t«Uk, mm mint Stetánia öavagy, m gdtg íésttt V\|neeitte iró kitiul játékukká-.. w«Jy a M/m felfogására ée ssor-1% tspahaáayosásái a mutatott, méltó eevdáíkaeéara ragadták a közöuaéget Pe mm koveeokb éa tevék* le i véres végei* • 48 ójllelii • perig weinit üteg e putdjUáara egyesült kél ekHtt t aa orkán ée a Ida. A l.ílég, a ítts! kiállhatatlan Nlaasté vélt, aa Jojberi éaa ée aró mm vívhatott a Mhéeeilt eleui osalávaj. Ae issouyu éjnek égj varUlfány ée agy lakatos ie eoatt é dósaiul j aa jatóbW takarékpénatéri könyvét feledte oflaJbant égöhásábán néhány írtját a\', b-saaledl Irta; aaonban amikor sarokhásáhól aa aloaára visasa Jutni akart, a saomsaédháa láng jé* filstje viaaaaUste e hámi keresett volaa klvesető utat, eaakbogy a füstben kópla\'an voll inagát megmenteni s advaia kOsepén égeti Beeae pénzével a takarékpénstári köoyvéeol. A tOakároeultak legnagyobb réssé biztosítja voll. O >ajléper A asombatkami! kir. ügyészség sajtópert ieditoit Miletiei Jáuov i lehet mondani a,többi aae- osz\'opi plebánoa allea törvényes hatósjágellen Lányi Kálmán ur (Kánya I való isgetás miatt. A bonyodalom ig)" jtféiént. A soproui kir. trvaaék elitélte Kováts Kapuvári aselgabiiót hivatalon hatalommal vald víeesa-éléé miatt, r-\' Milóiio* Jáuos plébános félelmére kall aa egyik soproni lapban aj szolga -biróaak a e védelmében fakadt oly] nyilatkozatra, mi miatta kir.ügyéssség azükJégesnek látta a sajtóper megindítását. 4g>védi Üsiarraíoher Natália k. s. (Arabella Iáacae«i»é1 ée BWher Heléu k. s.-ról (Zsófi komsirus,) kik nem maradtak a lóssereplók tmigúÁ, és méltán ,osstoa<ak azon zajos, és l lelkesült jeSsmerésvea, melyItol a termál leutalásig \| megtömött köeöuség aeltogyeem fakaikodéit. Et utóbbi dsrabot aaért méltattuk bővebben, mart Kaataaáu ia adatolt * aló pár év elölt műkedvelők által. As ar köleai atédtnénynak meg tolóit as auyagi siker ie, á mennyiben a ueiu. osakély költségek levonása után a tiszta \|ö»edeleiu 174 10 Irt, daerára annak, kogy a belé\'ptr dij kizárólag 1 Itt volt. Zala Eg«r»s«g derék köaön-■ege tollát ile\'jes számmal jelent meg.. Elis-ineréa illet i a darák közre luftküdŐknt s nem kovésbbé a jótékony nőegylet basgó oluökét KoseaWk Hsarietie urtiŐl, ki a esép siker ben fáradozásainak legszebb jutalmát lelheti. JUtncti — üa\|7 György kormán) bistoe a bukovinai magyarok liaaetelepitéae ügyében a kövei kezű kérelmet intézi a lapokban a kösöaséghes: Bukovinai asékely testvérinket igazi eutgyar veudégszerete< tel fogadták or-sságsaarte miadaaon városok ée községek, melyeke! hazautazásuk alkalmával érÍDtoltek, jje mintán aa orsaágnak aránylag igen kevés városa éS községer volt azon helyaetnen, hogy élssakadt testvéreink haaajövetole felettjérsett Örümémk szíves megwudégolé* utján ie küajeaést adhasson, pedig mag vagyok gjö-aödve, bogy est mindegyik örömest tat\'e volna, a kon tUatele teljes kéréssel fordulok kakovinéi testvéreink által utjokba uom éi-jn tett községek hazafias lelkes és áldozat késs liölgysibas éa poigársihos, szíveskedjenek fik ie as útba esett városok nemes példáját követve bukovinai testvéreinket némi ségély-ben részasáteui. Azon ozélból, hogy -munkájukkal ezeraett keraeményflkat ao legyenek kénytelened éleim Ökre költeni, hanem minél többot tehessenek félre építésre és gazdaságuk lökaareléaéra, iisat, \'szalonon ét főzelékbe volna legnagyobb eslkaég. Es*n élolmi ssereknék minél sikeresebben leendő gy ü jtése czéljából bizottságok alakulhatnának, molyok a hazafias adományokat nyugta mellett ál vonnék, leltár sseriu raktároznák ée aaokaak Paoesoeára szállításáról goadoskodaának. Meg vagyok győződve, hogy ugy a vasutak mmt a l«ajóaási vállalatok ezen adományokat a iegnUjrtékeltebb árért fogják saáliitaai. A küldeményeket 9Cimfáknk Punaoittra* kérőm ésimeziii. As ily ősim alatt érkaaő adományok átvételére ée kellő ellenőrzése mellett leendő igtaaágoe szétosztására aj honfitársaink közöl bizottság alakul., Ezen bizottság \'íogjá a hssafias adományokat nyűg- \' lázai és aaok mennyisége és minőségéről j •sóié nyugtákat as illető gyflj\'ő bizottságok mindegyikének megküldaui. Nem tarlóm I mzUkségésuek, hotyr a» ad»kozá«r« busditólag hívjak I Iwl bárkit is, mert adom, hogy i mindenki öakéayt saját jószántÓból, szive 1 legkensfibb, legneatesobb sugallatát kövelvo j bestatás nálkül adja aat amit adhat. £s hogy amaayiN érdemesek aj houfiláraaink támo-gatáattukra, biztosítja azon/ksda^és lanka- I éadaa kitartás, melylyel/ ezen nStés, és eÜUik eaokatian fóiduiuikát nejbsak a \| Mrftak, kaaem a család nli tagjai sit még a gyermekek is végsik. Ssiate megfu^atal-aa. k^gy oaa» egyseartl emberek kBiistée-saérf kstaiásakaak nagy luaingágát atön eawüisg mmsayad átéremk, ée mi^rajaagé saaraletiel astggaaek o aaán. Kórom a fi\' défci klprtr idea tisztáit saerkosztóit ia isi tsés^ssséi eaoa igénytelen aoiekal boeaaa Isfísskkaa kflnoé tenni. Mély itiatelotlel Paamstáa, apnl 10 in 1881. Nagy Oyörgy. •4- ísspragsl énési tiatésa pns«ti<oila tfcaaa é\|\|ai II érakar; a lagvadakb orkán kMkaa a város Mai réaaéa tta ütött ki, ssaly éftmkm láagbs ksiiialia a saosaanédaa MsfpaaN IT éfüeéaéirt, a a astkiél lavákb ap rnhmk tsaféet éfttlsérs ssórta, aa ia aoÉfcsaaar mt% ágoii, aaayd áleaapell tovább - £gy lódnak áldlnU. Horváth J. gyulakeazi luhanca pőiizthagra akarván szert tenuí, anyja ludjai köaDI egyet ellopott éa Tapolesáu eladta. Mikor basafelé ballagott vele tObb gyulákén! itaz-ssony ii volt, akik a legényt, aw.pl ijesztették, hugy a lodlopást anyjának felfedezik. Kz uagyon megréiuitelteja fiatal legéo) t, s gondolá uiagában: inkább halál, mint ilyen négyen Nem ii ment haza, hanem ^Inent aizólóhegyle i olt I felakasztotta magát. Q Horvát-sal Miklóson egy odavaló po\'gárt, egyik este a kot csínéból haza menet ismeretlen tettesek földre téperlek, s I miután 130 frtját kissebolték, ssérooetésen ! továjib illantak. A károsult megalősőleg többek előtt mutogatta pénaét, ea szolgálhatott alkalmat a megtámadók birvágyárai kiket a I siitétben fel nem ismerhet olt. X Rablék U-riireden Kormos arota rablók törlek be mait hó 27-én eelo fel 8 órakor\' Maleg, volt uradajlnii ispán i balalon fUredi lakására. A rablók ölen volUk, As egyik koezogiatott a bezárt folyésó ajtaján I s a gnzdaásszony kérdésére ast felelto, hogy sürgRs levél jött a póstán. A gazdajtsszony . kinyitotta az ajtót, mire ketten beléptek, e I az aaaaonynak hallgatást paranesélva, bevo-I aettették magukat as öreg Meleg j szobájába. As öreg ur forgó pisslolya után akart uynlui, ; de a zsiványok a diváora lökték a kérték pénaál. Oda a^ott nekiök 400 fijtol, melyet I a«f«gk\|zelebb mult napokban bor Iára fejébeu i kapat\'i de ozsel meg nem elégedjek, többet követeltek, ő nem akart adni: földhöz vágták, sgyoHttésssl lonyegették, mire ad öreg or a ■zalanasákbaa elrejtve volt »00 \| forintját ie odaadta. Ezzel sem elégedtek meg, hanem 1 még holmi éksaareket a régi ezüát pénaeket is kifürkésztek a elvitték. — Aj zsiváoyok arezz kormositva vo\'l, felköt vei kendővel, sapkájuk a szemig lohusva. Miutáé elmentek, irja a .Keszthely", a goedaaseaonfc kinyitotta aa ablakot ée eegiUégért kiáltott A rablék , egyike azo bau rászegezte fegy vérét ée ceendrp intette, „külöubou rossz ívil^g lesz." A járásbitó megindilotla már a\|nyomoaást, de aa eddig eredményre nem veastett. = Bolharhlld leánya meny* sssitny A Rothscliild-osalád lejének, Alfons bárénak leányát 10 éu jegyezte el egy nagyon gasdog zsidó: Ephrussi Igiiáos. Tkdvalevőleg a Eothsehildék osaládjában as a hagyomány uralkodott, bogy annak uŐ ésj férfitagjai egymás köat hásasodtak, de a méstani fiatal generécsióbaa a, uő kétzzer atiifyi, mint a Arfi ée így szükségessé vált nem rokonbos férjhez menni, haoaak a milliotuOs kisaasao-nyok hajidonok uom akartak maradni. Erre agy látsaik egyiknek sines kedvük es néhány év óta es már a hatodik eaet,! hbgy nem Bothechildékkel kellek egybe. Ügy \'brUssáeli zsidó Lambert elvette Rolhsohild. Gusztávnak agy leányát, a másikat agy Cjoldsehmidt aevfl zsidó. A fraukfuiti Rothsclíild károm loáayát asgyaovfl srisatokrálákhoi adta; as egyikül lett Grammont hercaegúd a másik-bél Wagram boreaegiiő, a harmaaikbój lady Boeebbery, aa angol lordok egyiii legelóke-lŐbbikének neje. A mi a asoeUaa menyasa-asonyt illeti, I 18 évoe, barna, kokan ugy találják, kegy Beatrix kimssmaay fiea a neve) igéaé saép. A bosomáaya mindan esetre igéző. A menyáaekony szereli a mŰvésketet és a li illiailksa kaleaöasa jártas, as is idei sa ionban lasa Kle kél kép kiáMik Mondo falják la neki, kegy ka aam velnl aak milliói megétkaiaa, aire i asak olyan ktéskaj mint a béesl HatkaAildaak Italai nejeil ki a laailéaéi diplomái lamaalto mag. A vplegftay 30 áfasás oealádja Odasa-saában tesnédití meg) és saist a világ lag-nagyobb gabouakeraékedőie ismerslas. A ssidóéldöíjlselj folytán agy látsaik, e osalád sgéasan odalulgyla Onéesoi»ságot ée Párisban keresett tii o ikont. :0 ilnSSlaS hónapra vonatkozó éghajlati foJsgva^oek. Kösép hőmérséklet: 0-8\'C. Á l%ayoiuás valódi közepi: 7419 mm. L<Jnagkobb hőiéérséklet: Il lfC. 26 kán, d. m 2j órakor, legalacsonyabb hőmérséklet: U- j2-2C. 14-én, reggel T érakor. Legnagyobb légnyemáa: 7611 mm. 4 én, röggel 7 órakor \| legkisebb légtiyoitjás : 728.fi mm. lián, d. u. 2 órakor. A napok saáiae, melyeken csapadék eeett: 15. A C«a-padékúkj (\'Sízego : 6055 mm, Nepy Kanisea ápril 17} 1883. V. — A Mpanga-Dgy. Spanga egészségi állapota, biztos jarnlásbao van, ugy htjgy néhány nap mólra ágyát el-j hagyhatja i Budapestre lesz szállítható. VallalAaával azonban nem sokra mennek, miHde^i tagúd. — A kezén látható kO télkorneláaokat véletlen baleaet nyomainak ijlUja. Mindig a Schwartzerféle lopást \'emlegeti i azt moodjs, hogy egy leg)\'et\|aem tudna megölni Ami Spanga magi^inletét illeti a vallatás alatt, erre qézve egyik tudósító ezt jegyzi meg : .Tsgadása csökönyös, merev éa következetes. — Gyilkosságtól, ugymoud, semmit sem tud, csak annyit, a mennyit az uj\' Ságokból olvasott. Elmoodta részletesen, bogy mit olvasott; mindenfltt \'megnézte a Ispokat. A vizsgálat lefolyásáról a legrészletesebben beszélt. Némi muló zavarM hozta a vingálóbiró azon kérdése, hogy miért érdeklődött annyira a gyilkésaég iránt, ha nem volt benne része \'Tsgadáw k ileoczedfél: órán át annyira siketült, hogy a vizsgálat után , sokksl nyugodtabbnak lálazott> A pin-czéinó vallomása szerint azonban, kinél pozsojuyi tartózkodása alattitöbbször megfordult, 8psnga ugy nyi/atkozott, bogy az eadig elfogottakon kiwj még több ezinkoitárs is vett részt Mail&lh meg-gyilkölásábán. Ujabb kihallgatásról semmi hitelez hir. A Kirándnláa Debrscienból PArlaba. A „Kálvinista Rómádból a nyáron nagy „prooeasiió" fog iudulni a franczia fővárosba. A kirándulásban — mini az erre vonatkozó felhívás jelenti — ré«ztvoliet bárki, ki a; majd kéaóbb megállapilandó menetdíj öeeceget előre lefizeti. Ha máshová valók ie részt akarnak venni, esek a Debreezeuből külön vonaton iuduló kiránduláshoz csat a-kosltainak a legközelebbi állomásokon. As útirány oda: Debroosen, Béoe, Müuchen, Strasshurg, Páris. Kiknek tetssik, visssa ia es Utoo jöhetnek, aaonban s kirándulást rendeső társaság aa illetd érdekélt vasul tár-sulatokaál kieszközölte, hogy- a kirándulók Svájeson ét ia viseza jöhessenek. A menet érvényessége egy hónsprs fog terjedui, a yissáaufszá alkalmával mindet, nevezetesebb várnában ki leket saállani s ott (as egy hónapi időtartamon bélül) tetsséesaerinti időt (ebet tölteni. A réesletes progratum krzelé-lóig a uökségoe felvi\|ágoai\|áaokat dr. Kováts Gyula debreezeni iparkamarai titkár kéaa-séggel adja meg. • — Ai egyéTM önkéntesek szá máim a következő hirdetmény^ teézi közzé a katonai rendeletek lupjáiiak /legutóbbi BzáiM; vOly egyévea ftnkéntjjseli, kik a tartalékon tiszti vizagát bármily okból nem! állották ki, ha kérvényt nyújtanak be é vizsgáijak .ismétlése iránt, kedvesé elinlézését remélhetik kérésüknek,* X ¥J aemeniAfek. Táboresky és Psneli aeiismSkarosksdéeében Budapesleu meg eieutfik: Löw Jósssl 42Ű4kmfl. A vl rág or* ságból. J\|at a«ns^ft» lsnan)-ngul kis flgyes kezelnék, nyoíoaadok elhagy Mával és ujjrákoaásáva( ellátVa. Zongorára ké( kézre. 1) Á meghitt ftféelsijis. 2) As illálmió szegfű. 8) As álmadosó lilie^i. 4) A éshilalsu rá* ssáoska. 8) \'A magán iliolya.\'éj A kedves gyöngyvirág. Minden saám 60 v. L- MvM hírek. A Qalelan egylet első kirándulásáén junius 9 re halasaialott. — (jjhinébsn ée Japáaban egy olyan fajú babpfl ia ftermelaék, mely eemesék táplálékul aaolkk le %ea jé sa)let Is kéeaitonek belőle. (Jój Jolua másul j ie meghonosítani.) —; Bar áadUI millió érjékt\| gyémántok vaanak ja- leolijg ktálli\'va Afnssrdámjbaií. agy spáosáaak öltóapll újhelyi lak el; ki adom tayokat lyfljtöfii aelébeu Ijk j nabp Itban egy a menyki és ér é paali-Igéden köaéleUb ióvenala A hujlapestj \|i ilatkerlbo Báasba ínyt fog-- Vir- oeolfg kösaég ki jilkakalba beütött lást tolt. — 8a vasutat épitanek. ujon vásárolt oldfánt ánj élKXi I; rí. Oroaa lapok szerint a kjoronázás költség ire 6\' mii, aráinak. — .A Siaagáoál talált s méregnek hitt folyádélt ájfalmallao fogoippök — Uudapeeten a jöliŐ lanérro S5 ts uitói állomás szervezését jkvallja \|éa íl lepi bizoltság. (Nálunk iselkelnd néhány bmiiálr lásporiláa —■ Mandalayban la tüívész ■ ele és ezar házat pusztított e l - Dr. KrissMper Móricz Páris egyik (magyar szil let ésü) leghíresebb orvosa elhányt 49 évee borábaa. — Bolognában jkenderkikébzitési gépekből i lemaalköai kiállit&st rendoznrk. — A pínljs fii kis-do-bányát us 200 esnnóbao dohány^ I elyett ku-kariczji- losztáet kalál(, A gyár illan meg inditoUák a vfaLgálatéi. — \|\|aosrirák akadémiában dr. Marciali Henri i jeles tudósunktól is iiiuXsllsk be logliü; ele^b egy értekesést — Míjgol Ián hites tan \|erész egy még élő utódja a párisi rendórai giiél nevét ekkép mondls be: vJ-roinuio Msglialleans da (lama Meuos Y\' lulhoez de- 8a menlo Alarcao Salnnin," (Hat et ibernék is el^g Cincinnatiban eg] csonkiul 200 fény rikai lapok eseti társát agyonrugv ölte magát. — szüveseli iskolái fotográfus gői erővel per-t. — Ame egy Öszvér kn, a fölötti bába ában vizbe tépet sdkesorps it AfizouáhftU Collab de llaaosl Bor* de Msria volna.) — Adauioson fKis-Küküllő) nyitottak meg.tJaeglé\' d-n „népbsnk" Uu alakulóban. — A kis-péli uradalomban j marhaveszeitaég ütött ki. A dühödt állatokái egyenkint kellett lövetni. — A esurgpi reform, ftjgjnnu. tanulói májusban kiránifulást lasneli Fiumébe éa vidékére. — Pátjiibab veres ijvlkok jönnek divatba. A fflvérosi polgáh [fiúiskolákat szakiskolákká készülnek átalakítani. BudapnsU értéklOzade. ( Konca Antal él lárea^ffank- ée \' váltóház I feli jelentése.) Budapest, április 13. I Üzletelleneiség és .a spikdl&ez\'ó tartózkodása iellemezté a lefolyt l eli tőzsdéi. A conversió napirenden Van, anélkül, hogy tényleg megindult vdlna, inert a hirdetmény, mely tndmnására hoz/a a 6,-os ez m(elek birtokosainak, bogy milr árfolyam Imollett kapják toserébe a 4{-os renteo<im\|ete\|ke\|, még mindig késik valaha ,ss éji homályban. Pedig aa most a lényeges kérdés.\|A: 4J-os ronte-cziinletek évfolyamából tuáhaitó . meg a prao-mium, melyet a 65-os cziinletek hu tokosai kapnak, e praamium nagva\'gá\'ól filgg a consoriium nyeregének kisebb vagy nagyobb volta éa végre tjiiodezek jne^foptolása. fogja megszabni a* lőksdeüslet ménetének ilányát és forgalmának teijedelmét. A hirdetmény kÖzvélélMéjL f. hó 10-ére várták, majd liaonyoanak mondták, hogy 1 osütörtököu lététik közzé M.ifgutóbb végül 15 ikére teszik a publioáláa időponfját. A halogatás onnan van, hogy a cousoitium tagjai nem jutoltak még m< gállapodásre as érintett praamijum í nagysága irántJ Eseu irányban tárgyalások folynak as egyes tagok között, melyejt befejeaéee u ánj a várva várt hiidetmény legotlan közhírré bocsáttatik, és ezzel a tőtsdén a lorgalojm éléukljlni fog. Addig a tőzadé Qalettelen és (még Ssapáfy gróf nyilatkoaaia sem volt I képes e^eo vál-tostátni. Mindaaon által a ssijárn alaphangulat érvényben mariidt egén bélen át és \'bár járadékok ée hlielréjiZVéiij-eK nifolyama egy kevésesl csökkent is, é^y^U állampapírok szilárd irányzatéi kiivettek. Közlekedési vél lalatok réssvénvei a két fölyéman gyengültek, némely malompapirék magaéaUbaa zárulnak. Valuta hallámsásnak volt JlálétY«\\j A fontosajib évlékpapiioa heti árvái toaá»a kitetszik aa alanti lAbluatbóll iápij. 5(3. \|pr. 29. entr. hitelrássJr ény nmgy. „ I 4\|ée megy. avsuyjárJ s PVnkr. j ötrosl R ajanyjárJ osatr.! államvasJtC\' magy. leesám. pank nagy. dijeórsjiy lístsvölgyi sonaégy os. kir. arany \| aapaWon d\'or j vélté Londeeia L Párisra J . íBerlinre 817.70 S13L7S 90.16 87.95 120.30 B41.r 9AÍA ne.— 110.25 5453 9.18 119.55 47.40 58.60 Képfr#l(éi Ms osfllM IjUekMa Ismeretes, togy bSUoi itási 4gyekkea sok visszaélés követetik dia kárára, mely (átátlaaeága sem tudja angát éa ataaó fláyaökök mindan garaaoaia tülköli kutatásaival szemben, és még kevéekpé a Mstositáá f< Itételek cütelns viliosasa ofea^ megvédeni aagy kösönaég folytán sehogy Legtöbb bajor van a lélnefc, míjjőn kárj szenved. Ilyeakar ; mindenféle ti-\' seal, melyeket a ismert, oly mi-elet a kivételek i lépytecee kárt lehat. Ee a fél, a yalóvágoj káréaaaegoyool toksatos pohtok\'éj való tálalt kárssenvedétl. olw/b aesa ie nimumra redukálják — tisz nsk — hogy as. öaassggol pótolui BMfkÖsálitóleg ssm kinak pénn-e rendesen ége ő szüksége vaa, mit csinálnál egyebet -f fogsdjs a biztosító társulsl k"gyádomáoyái, beleagy szik minden néven nevezhető levő iáéba és aláirja, hogy a legfényesebben ki1 itt siégitva Mert) eddig nem iét<zett• oly fórum, hóvá panásaaival, s kárvillott bizalommal fordulhatott válna, — hol a károsét lebonyolítása, rövid pár osp a\'atl Keresztül hajtatik ée mely a fél érdeket uinden irányban megóvni, főfeladatának tikinti. Es égető hiányon éegitoodő, a „Magyar Pénzügy" az első magyar biztosítási is pénzügyi szaklap -zerkoeztősége, kebe\'i ben (Budapesten, V., Nsgykoronmutcsa 8.) agy külön oaztályt állított f<dr melynek hivatása kizárólag az, hogy birtoailáej ügyekbpnj a köéöneégnek, egézen ilijmenleseo bárminemű (olviiágoei-lást ád. Ellogad továbbá iépvisolutáai mag-bízásokat miiiueuemü peses ée nem peres bialosilásr ügyben. A kosskiadáson kivül, d\'jjak nem saátnitiatnak f\|>l — a esél nem lévén egyébb, mint a kösö iségnsk esolgálni, és a felmerüli vieszsálásek »t meggátolni. Felhívatnak léhát m ndazok, kik alia-léseden biztosítási ügye :kei bírnak, éa bizlositó k fejében 1 te tt e k: for-„Magyar Páoaögy, V Nagy koronavény és msgbalal- mmdazok, kik valamely lat által dij egyébb okból h átr a I b 0 p e r dúljanak bisalammal a kiadóhivatalához (Budapa uleza Ö.gj A biátositási kö mazás, Valamint a lieküldósp, minaen s mit a kiadóhivjataláflak, ily vetíen eaQkségés. társa-TH7 tényállási hű vázlatának Magyar Pénzügy" esc tbcíi átküldeni ok- A vasúti ménetrend. firji!ai iíüj 11 l 1 K aaissa érkezik la lul a) Btcíojbtly Barcs 1. lfe é. IS f. > Ira dUstáa 1 (fiarial.)\' 1. lí> i. » p. U S tk K j ! S 4 ó) :tl p. S 4 16 p t>) Darei \|B4c»- Djhetj í 1., 11 óra IS i ae. na.as ish Zá- fHT\' a a. íjjal iTífí. ss p, IL a) BpMt ■\' Pii\|irW 1. a b) Pragarhol— Opart I.. a L lils. t IOA.SO p.10 4 ó 11 p i S 4 M p. S 1 ó: u p. s (ss. V.) .11 114.10p.\| tt^ M V-»» a d. a é. a rs«el is ájjjsl Ttgy.Toast psty-vsas» fyort voaai Felelős sseskeeatfi: VABGA I.AJO. Társaaeike«siö: HOFFJIASS HÓK. 11 nU ti ■■ — Hirdetések: 4485 esám tkv 1882. Árverési hirdetnkénv kivonat ríl égr \'V A Csáktornyái k Ukönyvi hatóság részé tétetik, miként Nóvák végi ehajtaténak Nóvák lak ós végrehajlást eam e iáratéksa iránti nagy-kanizsai kir. trv tornyai kir. > járáebiréa mura szent-in járt ont 10 alau felvett Í5. számú illetőséggel 817 írt. agy 19 hisaáitm szántóföld 33. kisaámMl Benedikl kórt illető \| rásareagy \| résaro, tektutva ast. aa SOO Irtot mag mm ingatjauhól Mövák\' Józ naasf Anilréat iUsd fel hr«séM alattj Tagattanbé fals részre, tekintve aat já> áabiróeáf mint azennal közhírré ■Uly gibiaai lakóé á ndráa szent mártom raJI elleni )1\|5 frt. •ajiáai Igytfebea a ikbés tartozó oaák->g területin fekvő íjkvbea 8l hrasán kássa legeilö a erdő i aoltaai 128 satjkvba 24 frt ée pedi»a Illés osáklornyai la» Kávák Józsefet illető hagy a kikiáltási ár [adja, a 19. hresámn elet illaté } ée 9tas-tlsars, agy a 288, Baaodikt luéat Ulotö Ngy ónak egyaakéat htl Mn fe NiiXfcii M Ma IX i » tH. \|ának 0 4a a) aia^in a kaseéf megszánts ée vég«U, tp • ssáasel1131 M^fkaa M hrszátu wl Sfésihaa Mttil Andrást ttlajdaaáal IfNd M(aM vlaiabailáat utAh aaéa á\|é Ml ívlm bsee«H ingatlanok • twuaüis- u l&gl évi június Ki \|H. au i e. I<) irkW Mia-Mal aártMÍ kŐsség kásánál Uittt4é ijiItím bírói árverésen ■ . kaátüs éns afcal m tiMlaioi fognak. As érvarena Itívéaik tartóénak aa is* taksák k»kiáitá»i érának lOt-át készpénsbsn, »„> aa 141 évi LX.1 es. 41 I ában előirt ■?taiiékké\|>^» papírban a kiküldött keséket ífl£fv-t»«, a többi teltételek a mura sseutmár iái k£aeg sMUjáróefcginál ée alulirt tikkel Uftóságaál a hívatalo érák tartama alatt VetakiniketBk. L tlfcálc tornyán, 1B82. évi dscsember hd ipjáo. 115 I—I itl Erk. február 9. 1663. ^YERÉSl ÜIRDETMÉNT. A nagy-kanizsai kir. trvaaék telskkvi optálya részéiül közhírré tétetik, hogy Eogsl •Adolf n.-ksnisssi lakós v egri hajlatónak Dely György végrehajtást ssenvadó várszegi lakón ©IJei.i 150 Irt. töke IHTÖ. évi nktéber hé 6. uápjátél {áré 30\| kamatuk, 27 frt. 66 kr. 37 frt. bt) kr. végrehajtási 54 frt. 17 kr, árverés kérvényezési a már megállapított 1. éé II. árveiési foganateeítáai, a még íolme-rslsudó költségek iránti végrehajtási Ügyében sjíantuevcsell kir. Irvéaék terdletéhee tertozó Csapi 233, aa. Ijkvben A f I sor 733 Itrkn. a. fölvett e tartosékokkel agyUlt 1108 frtna básstllt vá taág kötelee ingatlan mivel Kováis Űajos l$80. évi márcsma 30 iki árverési viv5 ss árvsréei feltételeknek eleget nem tett, m 1881. évi 60. t. ez. 18f). § a értel[ utébou vasélyár« éa költségére ujabban 1B83.\| éri májne hé 26-ik napján d. a, 10 érakor Qsaptban a kösaégbiró házánál felperesi tlgyv. Oaiaí BenŐ vagy hslysttses közbejöttével táegtsrtsndé nyilvános érveréeen elsdnlni fogil Kikiáltáai ár a fennebb kilett becaár[~ sarveresnt kívánók tartóénak a beoaár] 10{ át kéespénzben vagy óvpdékképes pepir bán a kiküldött keaéhea letenni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő réaa léi bon , még pedig as elsőt aa árverés jog[ előre emelkedésétől számítandó 2 bónap alatt, a! ináspdtkat ugy amattól aaámitandó 4 hónap a\|att, a harmadikat ugyanattól aaámitandó fl 1-óuap alatt mindrn egyes résalet után na árverés napjától számítandó ti; kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatáro aMt liciyeu éa módozatok szerint lefizetni. Kzen hirdetmény kibocsátásával egy idejüleg megállapított árverési feltételek, i hjvetaioa órák alatt a nagy-kanizsai kir. trv siék tlkvi osztályánál s Csapi köaeég slöljá ját óságánál megtekinthetők. IS .-Kanizsán a kir. trvazák mint tkvi hátóság 183. évi február hó 14- 157 1—I 1624 tk 883. 9) A mennviben k bármelyikének a vevő áz árverési feltételek bármelyikének s kitűzött időben eleget nem tsnne, se általa megvet) ingatlanra aa érdekelt felek hármeUlkéaek kérelme követ kestében aa 1881. IX t. ea. 185. f-asnennt vevő voazélyére és költségére, báualpénsének elveaeléea mellett ujabb ájveréa fog el rendeltetni. Kaposvárott, 1893. febnttr 17 én a kir. tezék mint tkvi hstóeág. 156 l-l 214. K. 883. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Árverési feliételek. Fiscber Ignáes végrehajts)ónak özv. l(ód Jótaefné végrehajtást saenvadő ölteni ijö 6t. tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében. 1) As J883. május 28 án d. e. 10 érakor Btlkkoádön a község házánál megtartandó nyilvános árverésen árverée alá boeaáttsük végrehajtást szenvedettnek s ka-pás vári kir. taaek (a csurgót kir. jbiróaág) területáu ievö Bükk Bed községben fekvő a a blikküsdi 09. ss. tjk«ben A f 326. hrsz. a fit vett inga\'lauból való fele résabeni illetőeége 2Ö7 írtban ezennel megállapított kikiáltáai árban. 2 Eaen árverésen n fent körülirt in-g»tlnl4li illetőség a kikiáltáai áron nini ia sjsdatn; fog. 3) Árverezni szándékozók tartoznak aa iSgatian teceáráoak 10$ ál készpénzben, vsgy as 1SS1. LX. t. es. 42. g ában jelsstt ár-t\'öíy ammai saánutott éa aa 1881. november lián 3333. e». a. kelt m. kir. igasaágügy-finistsri rendelet 8 § ában kijelölt óvadék-népes értékpapírban a kiküldött keaéhes letenni, avagy aa 1881. LX. t. ez. 170. g a erielmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhe yeaéeéről kiállított szabályszerű elismer rénjrt átazolgáUatni. 4< VevŐ kötelee n vételárt 3 egyenlő rfaaleibaa és pedig: ss elsőt ss árverés Duplától ssámitasnó 1 hónsp alatt, s másodikat ^gyauazou naptól •sámitandó két hónap a\'atL b harmadikat ugyanazon naptól számítandó 2 béaap alatt minden egyes vételári résilet tjlán aa árverés napjától számítandó 6}-oe kamatokkal együtt aa 1181. decsember 6-án 9P4IS I V. s. a. kelt rendeletben előirt módún a kaposvári kir. adóhivatal miat bírói iál\'-\'.j sáasláraál la<nntai. A báoa pénz ss utolsó résslstbe fog assMalai. 6, Vsvl k#te ea ss ingatlant terhslŐ és e npíát kfvstflea esedékes adókat ée éaA»« 1 nl\'éket vttsluí. •i Tsed s msgvstt ingatlan birtokába -S jegparlrs smstksdéáskar lép, éa ksnsia ás tsi bsí is öt illeti. A vnvtnsk a vételi bsssayttvéay aa l L a iotéak adéspj értelmében issdta fag kiadatni, ha aa árveréa mámits" 16 aaa alatt an idáaetl l á mléaksáisénsk megfelelő áldám tétetik. A tnlafdaa^egtaak vsvl Isvésn be is sask s véssldr ás knmntamak listásé ada Cm brstsIUl sbea Jáksita Mihály biwtrioaei lakóa végre hajtaténak özv. Vuoeké Iván né ugyismint kiskora Márton, Báré Iatván/Erézti éa oreola gyermekei gyámja továbbá Vnmké Marianka Vnoekó Márton 4s Vuoakó Magdolna mint elhnlt Vaoskó Iván örököeei Msatrioaei lakóé végrehajtást aasnvsdsttek olláíi végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végre-hajtási árveréa 201 frt. 48 kr.\|Í0ke követelés Sa ennek 1878. évi jannár hó I síi napiától járó 8« kamatai 26 frt. 76 hf. perbeli f4 fart. 56 kr. végi ehajtást már megállnpitott, valamint jelenlegi 10 frt. 4s s m%\' leimerülendő költségeknsk kislégitéss végeCss 1881. LX. t. os. 144. \| alapián éa a ftd g értelmében aa alsó-lendvai kir. jbíróság területén levő teleö bUs\'riesei könségoeu fekvfi a lelső biast-rícssi 59. ss. tjkvbsn A 1 lh-7 sor ss. a leivott áa néhai Vuoakó Iváuj nevén álló ée aa adó alapján 067 frtra MOaült ingatlan 9."»7 frt ban eaennel megállepilott kikiáltási árban, elrendeltetik. As árveréa megtartáséra haliridőül 1888 évi április hó 80-ik napjának d 10 óráfa FeleÖ Uiaatrícae községében a köaségbiró házához tünetik ki. Árvanezni s\'záedékozók laitóanak aa ingatlan becsárának 10« át fSgTls 96 frt 70 krt. késapénaben, vagy ka >1881. LX. t. es. 41. g ában jelaett árfolyammal számi-tot\\ és aa 1881. évi novemberi hó lén 8333. sa. a. kelt m. kir. igazságügSmioisztfri reo-delet 8. \| ában kijelölt óvadékképee érték papírban a kiküldött keeéhrá letenni, vagy aa 1881. LX. t. cr. 170. g-d értelmében;a bánni pénsnek a bíróságnál (SŐlegea el hely e-réséről kiállított eliamervényl átazolgálUtni. Vevő köteloa s vételért j3 egyenlő réss-leiben ée pedig aa elaŐt aa árveréa napjától aaámitandó 30 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól aaámiiandó 60 nap alatt aa utolaó részletet pedig ugyanokon naptól saá-initaudó 90 nap alatt, mindsn egyes vételári réssiet után aa árverés nepjalólasámitandó 6$ kamatukkal együtt as Q881. évi d\'cz. 6-án 3941&(I. M. az. a. Ideit rendeletben előirt módon aa al»ó lendvat m. kir. adólii-vatalnál, mint birói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz as utolap részletbe fog beszámíttatni. Aa eaená rv. hirdetmény k\'iboesátásáVal egyidejűleg megállapított árverési fellétnlok a hivatalos órák alatt ezen k(r.i}\|)iióság mint telekkönyvi hatóságnál és ÍbIsŐ1, bisztriózci kŐrség előljáróaégánál tekiutjietr.k\'lneg:\' As elrendelt árveréa el fentirt tjkvbsn fsl jegy estetni, ezen áiveréoi hirdetmény Igy példánys bíróság hirdetményi tábláján ki-függeestetai, továbbá kifüggésatéa végett ss árvetéai leltételek pedig megtmtintlietés végstt egy-egy példány ben FebŐ Blsztricse község síöliáróságácak nemkülönben esen árverési hirdetmény egy-egy példánya as összes kör-jegysőségsknsk szomSsédes kétségekben s helybeli anokáa aiérint asonnsfe kötözés végett n nevezett községek elöljáróságéihoz megküldetni ée tekintve, hogy ja kikiáltási ár 800 irtot meghnlsd, essn Ai\'verési hirdet ménysk törvényszerű kivonata Magy Kanizsán msgjalenö nZalau oaimü lapban egvateri közzététel végett végrehajtató Ügyvédjének kiadatni rendeltetik, a ki utaáittatik, bogy a körzététételt igazoló lappéldányt as árvsrée foganatosítására kiküldöttnél^ adja át. Ezen átverési hirdetmény egyidajülág megállapított árverési fsitétslskksl együtt! áz 1881. évi LX. t. cz. 153. g a intézkedéséhez hé pest a keresetre hozott első végzésre alőirt snabályok szerint ss összes érdeklőiteknek kézbesít te tni rendeltetik. Kir. jbiróság mint (slekkvi hstóeág. A.-Lendván 1883. jannir 30. NÁKRÁCZKY LAJOS kir. Mjbvó. 166 1—1 _1 lelt m. kir. IgaséáglcpminiaBtsri rendel«4 Ü. giában kljalölt évadékkéoee értékpspirbati á kiküldött keaéhea letonui, avagy aa 1811.. \|XI t. cz. 170. ft-a értelmében a bánatpéna* Íok \|s bíróságnál előleges elhelyezéséről ki llitott szabály szorü elismervényt itaaol-dáltátní. VevŐ köteles a vétslárt 3 egyenlő réa^ latbea, és pedig ss elsft as árvarés napjától asámitaandó 30 nap alatt, a másodikajt ugyanazon naptól eaámitaadó 60 nap alatt* az ntolaó résxletnt pedig ngyanaaon naptól ■ámítandó 90 nap alatt, minden egyes vétel-Ari részlet után ea árverés napjától számolandó 6°!, kamatokkal egTÜtt as 1881. évij deossmbsr hó 6-án 80.41611. M. se. a. kelt nandeletben előirt módon sa alsé-lendvsi a\|J Hír. adóhivfttaluál, mint birói letéti pét.ztáiv nál leüaetni. A bánatpénz aa utolsó réaaletbe fog ooszáiuittatni.i • As esen árvsréei hirdetmény kiboesátá-Kával egyidejűleg megállapított árverési fel* tételek a hivatalos órák ale\'t eaen kir. bt* jóság, mint tlkkvi hatóságáéi óm azt királf község elöljáróságánál tekinthetők meg. As elrendelt árverée,a fentirt tjkvben fel jegyest et ni, svon árverési hiidetmény egy példánya a birőeág hirdetési tábláján kifűg Jeazlelni, továbbá kifüggesztés végett aa rverési feltételek pedig rocgtekinihetés végeit foy -egy )ióIdény lm 11 8at. Király köaeég elől- Ííróságának nenikttlönbei\| esen árverési Bideimény sgv egy példáqys as 0\'szssköt-iagysőségeknek szokás szerint atonnzlí klj jösée véneit nevenett kOsaégek elfiljárósáaá kos megk Oldal ni, éa tekintve, hogy s kik i-iliáai ár 300 frlot meghalad, eaen árverési hirdetmények törvénysseiti kivonnia Nagy-Kan iaaán megjelenő „ZaU* Ceimű lapbato égyaaer köztélétel végsü végiehajtstó ügy Odjének kiadatni rendeltetik, a ki utasitlalik, Hogy a köaaétételt igeaoló lappéldányt aa irf,ré> foganntoaitáaára kiküldöttnek adja ál. Esen árverési hirdetmény aa egyidejűleg aiegáll».piioti árverési feltételekkel egyűlt aa 1881. évi LX. tez. 163 \| a intésk* déséhea lépest a keresetre bosoH dsŐ végaé»re előirt sssbál} ok aaeiint aa Össsea érdekéiteknek kéabeeittetni rende telik. Kir. jbiróeág mint tkvi halóeág. Alsó Lendván. (883. január 29. NÁBRÁCZKY LAJOS kir.1 sljbirő. \' \|»\| 166 l—l h ásva mmk l fant. I fask ás tepjálói I a\'U ÜAalat ÉlMeai #ÉMa 198. N. 883. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Za\'amegvi árvaszék yégrehajtaténak Horváth József kerks snsnS királyi Iskóe végrehajtást snenvsdett étlejii végrehajtási ügye s sérelem kövstkest* ben s végrehajtási árverés 114 frt. tŐks kövételáa és snnsk 1881. évi Április 1-aő napjától járó 7« kamatai, I frt. 36 kr. végrehajtási már megállapított, valamint jeleulegi lú frt. ée s még felmerülendő költségeknek kielégítése végett aa 1881. IX t. ea. 144. g a álapján éa al 146 f. értelmében es alsó íendval kir. jb róság területén levő szent királyi községében fekvő assst királyi 39. ee. IjVVMiAtT—10 sor ss. s. fölvett ée Horvá\|h józsef nevén álló és ss adó slapján 1300 frtra beozült ingatlan 1800 Írtban snsnaal megállapiiott kikiáltási árban, elrendelteti!): An árvsráe megtsrtálársi hstáridfiül : IHtíd. évi ápril hó 28 ik hapjának d. a. VlO éráia. aat király koeaégftbea a köseégi Cbóh^áhoa tűzetik ki. ^^ArvsrsssÜ esándákosókl tartosssk ingatlan becsárának lt% át, íagyls 130 irtot klailnalsaa éagy aa 18\|L évi LX. t ea. 42. lábas jelaett árfeiyémnnl wámitott As ás IMI. évi november hé I éa Ház-eladás. Csáktornyán, perlaki ut-cza 191. szám alatt levő házamat eladni vagy pedig 6 évre bérbe adni szándékozom. Ezen ház szép előnyös nelye miatt legfőkép kereskedőnek alkalmas és következő helyiségekből áll: u. m. egy bolthelyiség, két szoba, konyha, pincze, padlózott padlás, istálö, fakamara, pajta és egy kert Értekezés végett tessék alólirotthoz fordulni. Csáktornya, ápr. 14. 1888. Tisztelettol H8I-3 Potlacsek Ferencz. I HOFF JlAlStpS maláta-kivonati jeg^zseci-spr. Cser smbsr eaask kAaiöei euési ségét és ÖrVeád é\'stáeek. 58-szor kitüntetve. NylIvkaJN kösiönel éa ritlla mód a aa élért gyógyerec)m énynek \' 1882. \|augii&ituB SSl-xől iJ auvátd\|] át Mfü/a hogy caaliá-jdban hatdflalan jiths uralkodik, me« Udnyt^ ki a pgiHihltatóbb fé-/elemre ndéU oüioff, a Hiff Jánot télé maíaíaigdanlsaéspslr, Ja maláta fttvpiio/t egénuyi sör Isi a ion-cfsntrált maláta fcitouui hattná\' lata folytán meggyógyult. hU jÍÉHes latsak ci. kir. udvari imiliuí, asJ\' kir. I táaárses, a keioass Srspy éideu]kereir\'t tulsjdoNitss, a flbb1 Íonss és aénist rsné tevsf\|s\|iakia Hoff mbs féle mulsU kuonsta\|jssS\|t fys-resasak, aleftSbbisréfaisilaeiudf.ssal-lítfjs. Bécs. Brleser-Straiss I. as. Bnetlsn leányéin,\'ki már öt év óta) heves köhö(W ée mellfájásban assinvad, n legirlóztatébb félelemre adottiokou ekkor lettem figyelmeztetve esnek egy hiílepi Itir-dejményére, melynek következtében ss \|ln! jeles tnslátssörébfil egy kimrleti küldeményt liozsttsm. Esen idő óta asks jsn. 3-től, jul. elééig használta leányom a ma-lAtiMÖtt^ valamint a kouczentrált málátakivonatot éa oly lelentéke* njen javul, hogy már moat is tel-joMn egészségeinek mondhatjuk. Mi mindnyájan gyermekünk éle-tének megmentőjeként tekintjfik üm a örök háláru kötelezve érea-ztjk magunkat Nflümsrkt 1882. aug. 24. Tisstelettel Iolil Hlj földbitiokoanő Meamartkban, SlAjerorsaágban, A valódi Hoff János-féle ^maláta íkivt i al etétziégi sör árai Ukláta eybaségl iör 1 Irse 60 kií. 6 üufjt 8 frt 60 kr], 11 Sveg 6 frt 28 Bisi ló frtj 58 UrcK 30 Irt. \'/, kiló mhU/a noAó/nJr 1 2 frt 40 kr II. 1 frt. fiO kr. III. I fit. (Nnfyobbmsnnji-•égiiol ssab^tt) UáiáU esasotks Issesáá Cö kr. (\'/( és "JsscskS is) Prsfpsrált Hamsk-tim-malHallBitl bt Konessn-tr»lt malsUkivadat 1 «vg 1 frt 60 béirt Is. Maláta-závé sgy (soasf fiO kr, 3D krért. Eky késs awbtarflrdS 80 kr, Kn,ltsr :N.-Ksniis» KssssthoffsrJósss^ Srtéui A KM; ZsU kftriirtrn Hn-noUky Adolf; ÜSttsr P., Htniktljtm Wfinich F»reaex; Itsswié ÍM.- LaypCllf Cj.; Kmkctám: Bssr R; Krm^m: etltf. HocliHnfSr (J\'IJIU-ijfsSskt Ü«Méi Saller A Lm; SsmO^. ff/f: Kstsara N. J ; Kérrntném: Saial vsís gyójrt.; Ftn 8plbsr SAsdor jKVras: Biáujsk Q <i tla ; Huminmlml >< atli.es Vncie \|ji\|ju. BaJiftUtn Balkáni ntcsa 7-\' 9 18 17 , Aidilöi- éü! kftrpltoü-bntor. Tehb ssAs szoba berendezésére legolcsóbb fr melleit mindenkjor készletben kapható Steinbach Sándor ct u. kizárólag szabadalmazott kárpitod diazitő butorgyárognál BudapMtea, F Ó r ,e n sua J f n a e f-tér 4 aa. elstt ,Enré\|M szálloda" átellenében Kiliásaaitáai és nagyobb mérvű berendezések né! kfllMBe árlssagadéa. Képes árjegyzék ingyen, ^flkg 10B 4-6 ECrGER dijjutalmazott, küíönje- ffes lánoesn ismert ée ségei. Aa Egger-f -le melljpanst Ilin álla kitűntelstt köhögés, ra- ksdtaég ás slsyáll AsodAa ellen, elannyira, hogy srámos bel ée külföldi szak tudó a nemben a. legjobba ik ismerte al. A 26 é* 50 kroeidobosok Magyarország minden ss-gyohb gyógyazeiIáiéin kaphatók. O y o in o r b s jelien E g g ex füe hotlapant illák, miudenfile gyomoi Asjok, eméestéehiány, gye-morhév, béltunyssig, görvély, linlványság, ísinAtlődö főfájás ellen. Esen \' paalillák, me ly-k egy ezen czélia készült és ssabadalma-zott Képen készülnek, könnyen olvsdnak, kellemet izüek ée élőeegitik s könnyÜ lélegzést. Egy eredeti dbboz utasiláasal 30 kr. Egger mohanővény cxrf- JáOIkAI (liclienís earrsgbsn^ s legfinomabb anyaghói késsült, Itatásuk nedvesi>ő, kuhS gési inger eaillapitd szeri Igen kellemes gyű-möleaizüék, külöiiöeen óvják a légzési sssr-veket szát sdástól. fimnokok, bírák, asínéassk, lanitók a különüsenj mindazok, luk -hivstá -aukáál fogva sokat beezélnek, el nemnlaas-esák esen \'kitűnő I esnke^kákst hasnnálsi. Jóágnk daczára könnyen beszerezhetők; 1 doboz ára 16 kr. I EGGER manflolafora.ájn nalátss-ezukarkál Csomagolva vannaa amerikai hártya-papír zacskókban. Biztosi óvszer köhögés, rekedi\' aég éa g^gckiszár adás ellen, igen tiszta ma-látakivonalbói ée cxukorból vannak készítve ée nem képsnnek semmiféle gyomotaaval. Egy eredeti zacskó 10 kr. Főraktár NÁGY-KANIJZ3ÁK: PRA GER B. gyógysz. urnái, jfifetgsiasagss: Bollóssy Gy. urnái KeantfiV: Hraun Pál gyógysa. urnái.\'" Kaposvár: Baboeliay K., Lugnsatín Ágost-uraknál. Csáktornyán Göuea A. gyógysz. urnáiJ Csurgón : Plachuer F. urnái. Abó-Lendván-: Kiss B. gyógysz. urnái. 120 8-26! 1881 -lk évben 295.000 palack, 1882 lk évben 550.000 pmlmekleUeUsállitTm. & mohai AGNES-forrás U, \| haránk egv\|k lec;Mrén««fivtlnaabb savaifii^ize kitűnő szolgálatot tesz főlek nx einKsilé i /.avaroknál s a gyomornak az ideg• reiHs/.er bántalmain alap«íló liajníbaiL Allalálian a vh mind a/.on kóroknál kiváló figyelmet érd (tintán tlvekl»k\'H^s/.tirvi élét támpgatáméa m idegmid-8zt\|:r mttkjöiltWiitfk (ölloko/.ása kivaniitos. Borral használva mar is] kiterjedt kedvességnek Örvend Fris töltésben mindenkor kapható ÉDESSVTT L. t m. k. udvari sz&llitinl Budapesten, Erszöbettéren. Úgyszintén minden gyógyazprlárhan, fü$tírkere«kedésben én vendéglőkben. 103 295.u00p»láck^J882 ik évben S50.000 pnlaek lett elnKálMtv; s 3t . ftKntn ? Arak Ig4ae évre 9 fri 4 k Km4<f t lit. * »♦ <»• k í» liMélm Miidtr 1lt«l .. i.\'bUiwi MilWi 6 j ■<•.. IUtyetd»j M kr. Aiim4»* pl k> éb lutitelM I.irdeluié-\|vf e>. h.\'ijrw^vhjóü felBl lOU saé«g I If\', M««ml minden sóéért L kr. Nagy-Kanizsa I883. szombat, április 2!-én. lAlik X. éviolynm Hxorkosr.től Iroda, leim réeaái illető dék Bej roda. Ilofa a lep aael I közlemények klÜN ia utasa a mám- MEGYEI ÉS HELtl ÉRDEKŰI POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ES Vj6$YES- TAKTALMU LAP. Bénaeeteüee (evetek esik ismert ke- I eekkU fegadlataU el. Késire tok vissza oeJ küldetnek. k rlíttér : petitekre 10 kr. A Nagy-Katiizuai várowi axabadolvü kör, a /ilamegjei llgytédegjleit, a Nagy jCauizsai- éa Délzala Iakarókpéíiitárak, Baukagyeafilet éa I Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. HE 8 JELE ülik HETENK lN"f KÉTEZER; 8ZERD AH Él SZOMBATON. Olasz nyilatkozat a liáR-maae niA> rlaégrAI (Udorna gróf, ac öless Állam-tanács elnök*, egy német folyóirat eserkeantőjéboa következő levelst intézőül Iífciiiá, 1803, április 12. Ön tudja, \'bogybji uhujának megIV lel ve írok vnjiek valamit a sversóder{fl, mely Olasz-j Német- ée Auealrja\'Magyarország; kftst állítólag köttetett, a IUWJ pAn rátid \|XMI réexi lyri most a lapok \' ie\|vékf sitiit exeinélvee nézeteimet !\|t mond lm t<mi el hogy a \| nemzet xtoaik bennük. feleelekea forr ináverü z4a léti oau* M ba-; de aat lil* legnagyobb Aat hiazeml arróli vitatkozni, köttetett el ixefződée vagy csak mej^l ciilt bármely alakban Aj semlegességi asersődAa Olaaa-J m\'azrtd éa Anglia közt a nAinet franczia ha borii idején, midőn eaerencaéiu volt Uiasa -r«xiigi>t Londonban kép-viselni, MTejey^st szintén oaak két * levAlváltáebau nyert u loadoni olasz nagy kft vet-ég Aa as angol külügy-(uinieiftrriuQi közt. --• Hogy vnlami olyas, (mint a ezeraődée, megegyezés vagy pölcéüniki nyilatkozat bizonyoe alak bán létráik, abban nézotem szerint aj berlini, i»Acei éa lómat hivatalba Inyilatkoxatok szerint többó kételkedni nem lehet a ea aa általánoa nAxet Olaaxoretágbaa ia. Különösön mi\'geíóbit e meggyőződésemben a báron hatalom nagy érdeke e azö-vétségben. Ez aa érdek már fAgóta megvon e már két évvel eaelőtt alkalmasnak véltem valamit közzétenni, a mi H»da •csélosott, hogy a kétértel-jnUségek külügyi viasonyainkban meg szűnjenek, a végre eailfrd^óesjnte I AueatriaMegyaroretággK Mont legalább aat mondhatjuk: Jobb kéeőn, uiiut eohu. Mind s/oiumol nézi Ffau-caiaoraaág Németország egységét s általában as utolaó bábotu köret-kezniényeit, ast nem eaflkaégea n dánom, minthogy a franczú kl- éa befelé saükaégök kére, még sem tudják magosat megtartóztatni attól, hogy időről-idpre jövendőbeli tltkoa szándékai kai \| le UVIU kaégea iiion* ssiák, unitit vsn a ftié- időre van ssüksége. Mi olaesok na- \| megdöntsela Olaszországban ía meggyón sajnáljuk, hogy Francziaország j alkoaaa a köztársaságát. — A tények aat tiiaaij bogy som mit aem tébet a azonkívül megmutatjtalc, bogy Fran-aajál javaért, a nélkül, hogy fmáa ostaorazág ámbár aá {ekolából a ke-nemieteket éa főleg minket ne káró- reastet el távol i totts, mégis kjés/i lenne aitaon. I ás olaas> egység rovtára a pápa Ha nem ea lenne a francxia po- pártjára állani. De jnldden nemzet-litika alajpjtt, a két nemzőt őeainte nok tagailbatlanul me^vnn a köte-barátságban élbetee a kfllciönöaen leeaége védeni magát á fenyegetéaek támogathátni egymáat. Hogy Fran- ellen, a há a fenyegetlek több or-eaiaorezág nélkulösbetlen elem Eu- \' azág ellen irányulnak, ebeknek ér- ne lepleasék. Olaaxoriság j«dentőeige ról,a eulyi-gyonéhex, hog^ ha nem dekökben áll eaetleg megegyesni reájok nésve ugyanuly, aőt még roba-esabb jelentiSaégü, meri benne vélik látni a német egyaég eretletát is. j A franoaia eajtóban ia egyoneaen ki mondotték, hogy Ili. Napoleon áru-láat követett el Frauosiaorsság(m ,1 midón aégélyére volt Olaesoreságnajk abban, bogy egységessé éi azabaddá tegye magát. Kzon oyugaaik a francziák egész ellenszenve Olaaxoraaág iránt. Vilá\' goa tehát, hogy NAmetorazágnak, valamint Olaaaoraaágnak ol; kell rá készül re lennie, bogy Francxiaoraság meg támadja, mihelyt ez azt hiszi, bogy a. támadást méréssel heti vagy erre belső viszonyai kényszerítik. — Németorsság éa Ausztria-Magyarország érdekeinek közösségéről nem ezükaAgea beszélni, elválaezthatatla-nok azok. — Még nagyobb, mint a Német- éa Anaztria-Magyarországé, Olaszország békeexükaéglete, inert ez még aok esztendőt igényel, hogy a sok ée nagy ráskódtatáa után, melyeken átment, belaejében ujjáaser-veskedjék. Ezenkívül mos fontos éa nehés pénzügyi műveletek elÓU áll, hogy s kényszerárfolyamtól szabaduljon a a népről nehéz terheket emeljen le a végül még aa uj, költ- léteanék, meg kellene teremteni, ez ezllkaégea közöl védelemről a ez as ax ón és honfitársaim áltál la nagy- taot forog nm fenn 0\|aaz-, Németben táplált véleményem, melyben ée Auaztnia a londoni;értekezlet különösen meg- cziaorssáaga! erőeitett. Olaasoraságnak mgy érdeke középeurópai van a köztársaság fennmaradásában, mert egyeld ül ez nyújt keseiséget a Magyarországra Fran-szembeni A mostani liármaa azöveiség szűk-ségessé^éo^k bixonyitékát épen az a zaj adja, melyet miatta a franczia békére e mi őszintén óhajtunk egy aajtó ül, midőn provokálónak igyek-azabad hatalmas Francaiaorsxágot. ázik azt fdltüntetni. A franczia aajtó De fájdalom, biaoayoa aaon tény, a francain négjellemet számba véve, baráti szövetség léteallljön Német-ée \| aégee katonai intésményekhes is aok hogy a franczia nemzet állandó fe-nyegetéat képes reánk és a többi államokra; feoyeget minket él Né-metorsaágot, valamint AusstriaMagyarországot^ mert előbbi történelmi sserepét el nem felejtheti s állhatatlan, hódi tani vágyó jellemével a saját békétlenségét, mint századunk története is elég gyakran bebisonyitotta, a szomszéd házába szokta átvinni. Reánk olsszokra veszély rejlik abban ia, hogy a francziák, mert joggal keveaebbet félnek mi tőlünk, minta németek t<$l, nem tartóskodnak ^isaza tőle, bogy tekintet nélkül az egéaz világ elő^t megsértsék törvényes érdekeinket a belső politikai viszonya-inkbs sürsavart hozzanak. Eléggé iameretee, mily bensó viszonyban áll Francxiaoraság a francziabarát köztársaságiakkal Olaazorazágban, bogy esek által na olasz egységet újra a tényekek elhomályosítani törekszik. Csak Fra^cz\|aorsxág s az Öaezea államok üdvére kívánhatom, hogy Francziaonzájg végre belső viszonyai nyugodt \|ée j állandó fejlesztésében találja még Súlypontját, De egy pillán táa Fruncriaország tötténetére s a franczia tyeraseti jel lenire, mely ugy látssik, Jjuliua Caesar Ideje óta nem váltosott, osak kevés \| reményt kelt bennem ób^jom valóailláaa iránt. — Fogadja atk C. C a d o r n a. Czikk-Czakk. (A politikából át Uraadatombol) Kiespert ét Hunfalvy. ■ A ki \|elfogult, ez rendszerint egyréez-rOl nagyon] érzékeny, más oldalról negyén bflsake, és lesen jellease\'es tnlejdonaágokból fejISdik azaláa olyan állapot, a mely fölötte közel áll ehhez, mit eseo kollekiiv ioge- ! lomba saoktak Caglalai, kan— belead. I Aa elfogultság pedig nemeiak a kis embe-reket hossa ilyen seémikip sem irigylendő állapotáé, baeaaa a aagy embereket is, különösön pedig, ba etek a aagy emberek — németek. Németoraaágbao tudvalevőleg a politikai állapotok olyanok, bogy e aagy Németország fér fiainak pplilikti tevékenységi kört kinn kell keresni, mert odahaza niaos beleesélláeak. Elvégzi eat\' Bismarck mage, a mi a német népnek javára és diesf-aégére vélhetik. . A német „scbelveroria grSoderjeí te- ^ hát Ide jOonek kotnyeleskuai, a kSlöoOsea pedig ssóte bs^senkedoek, miéta a kOaépta* aodai Ukvéoyjaveeletot targyelják. Miatáa as elégedetleo. eeász atyafiak tl«lármásiák a félvilágot evvel, bogy sJ magyar koraUay megekarje semmúiteoi ez 16 német nyelvűket, kOnt a oegy Mémltoreságbao fém mozgalom indáit meg a Legény saoroage tott testvérek érdekében, 1 barbár, félázsiai Magyarorsxág ellen, melyr-61 a aagyüsjflek nem akarják beismerni, hégy sohol a világon a kisebb nemaeteágok jogait znnyira nem respectálják, mint sa alkotmányosság szent fbldjén, Magyarorazágbea. Hát talájkozoit oly el egy büszke tudós, a kit Kiepertnek neveznek, ki tiszteletbeli tagja volt a magyar ÍOldrzjzi társaságnak, a ki mbéezOlve ia aaagyerok barbár bánásmódjától, visezekO\'dOUe a dissok-niányt, és k^Orflltetei kéJta nevét. Kiepertnek indokoietUn s a kenosegés bélyegét megán viselő levélre vilaaaolt Haafialvy, levele végén git is monava, hogyha találkoznék még olyan béea tudós a németek kOsOlt, ki a wldrajai társaság tagja restellenék lenni, és neve kiflDrOltelését kivánná, hát esek nyilatkozzék, amgtOrténkotik aa is. Itt eaonbaa még pines vége a dolognak. \' ; A bécsi egyetemi I tanulók borsobeo-scliaftjei feliratot intéztek Kieperiben. Ebben elmondják a nagy remén rfl osztrák sarjak, hogy telve vannak elismÉréisel Kiepert ftr-fias fellépése iránt; liogyj legyen kitartó abban a küzdelemben, melyet a németség érdekében folytat; hegy ek maguk is aao A A L i á r c z á j a. Nóvák bácsi korcsmájában ayekamba akasstettem e tarisznyát, kftgy áiint aféle újdonsült essbéiegéoy ni»-teehoeáéd üt mondjak a eaOléi kissak. — Kdés anyám asmesak aa a\'aaaredhatUu vpo-gc»ÁVe!. hanem olyaa tizpurecosolattal is eUátoti aa útra. bogy kunysápor kOst esküdtééi égre-földre, miszerint boles tanait mindenkorra elmémbe vésem. A ioparznesoiat igy haagaik : ,kerü d a kártyajátékot\' Megesik azon ben akárkia, bsgy akerva nem akarva, bekopogtat olyaa lalyr^ ImI sa úgynevezett „Ordőg-biblia* aégy sem re fas\'eit totográfiája kines izgetott* ségbaa \'eiija a ssórakórást. — Akaratom sUsséf* lakéi étlépum anyám fOperaaesola-lál akker, mdée saerdáa eets Lajee bará-isasi, kinek légyottot ad-\'am Nóvák aram kereaeéfákea, fclkereraak SMéptem éa «aé{je-\'nésiem, vejjon ott van a már katileaa Imwi ea aaég aem termett ede, mert eaapa láagee ammal tatálkoaiam. Meemlél Ua ul.á\' is éeslaiaami a létektaai iga, — kaigy ppem la feéeaSeai M, ée aaaaaaai vt lége Olyas artfhsakalA bagy még a legtoe eské béaa ^saartss, A»it laaér ée SrOlaa, ka daaa saaaaekkel kagyaék al betegei a aasly a htrtsaáfas ks bácsi olyan szűz bort mr, mely megye] eserte ritkítja párját. — Ou ül a koroemá ros ia, Imi nagyjában a vendéglősöknek ve ssedeluiesen jó tetszO szót: a „Zslilen" ssótJ A „közönséges publikum" saobájába egyik sorokban, egy, as élet őszével verse nyeső li>ztes társaság foglalje körül aa asz telt. — Előttük egy egész osomó sorsjegy, nagyben nézegetik a „ftferourt" és a sora-je0ek vonását, silabizálnak vájjon nyertek-e ?] Ez a társa-ág minden áron akar atrefferlu I csinálni, mert kOeOeen vették a többnyire értéktelenné váló érték papírokat és egész komolysággal megduplázott pápaszemmel keresik a numerákat, mig árról győaődnek meg, hogy a vétve várt szerencée olyan \|tá-vol as 5 speknláesiójuktól, miit aa éd a földhöz. Erre a silány eredményre aatán rá I mondták kegy belesse, bogy OeeOa bele a menykő valamennyi Intriba. Mérf ss hagyta I őket cserbe a szerencse I Bemegyek a „noblis* vendégelt számára I nyitva állé ssobábs. — Itt is sok aa pm-I bér. — Caendes mindenki, komoly arenokat, mélyen gondolkozó homlokokat látok,; ée osak ütéseket hallok, aeelyok toépán aa-bognak aa aaatalok márványtábláin. Bámulok nagyjában és boly alán \| né-eek, hqgy annál kényelmesebben ésslelheesem a talányos jelensége\'. Amint állok és néfek, rám kiabál egyik mellellem ttltf nH émkar: vkontra," m% a másik oda ordít „réb — rájuk illesatem ba>ages aaamsimst, vejjon mit véemasaa nekik, ki aai tudtam^ Hogy iiáai-vMkai fslylaiaek aa mát. — ée győződvén, bogy aa ijeaslés nem engem illet, — hamarjában 3 deci „kevertet" ren deltám. a társaság kegyes engedelmével meg búztam magamat egy, a saOglelbeo álló ess tel mellé. — Nem egy árieraber mondta egyen, hogy mért nem veszek résat a kár tyajátékbab, de én — noha \'ikorcsmában voltam is, mégsem feledkeztem meg anyám intéseiről. Lajos még moet eem jött. Széjjel néelem, s mit, láfök^... — A ezoba egyik sarkában me^elietők nsgy feszület van a falba ^gipszelve, mellett Szent József képe, amellett Szt. OyO^gy képe meg egéee sora a Menteknek. — A l. publikum meg mintha imádságos köny vet lartolt volna a keeébeá. Isten oesose aat hittem, hogy olyaa templomban fagyok, hol lelkierősitőn kivül testi eröritőt!— bort is — mérnek. Kilelik még ee is a ferde világból Cealódtam a Mtevéeben. Bebár kártyásé ember nem vagyok (hieaéa anyám is igy akaifa), mégis megkülönböztethetem a mekkhetest ia piroa királytél, legott felismer-i a hklyaetet, kegy miadea sántáinál minden veadég aa a0rd0g bibliáját" forgatja, kártyáik. \' j E^ okozta ama tompa auhogást, ez helyeztemély gondolkodásba aa iaaadó (Öveket okoata a airi ésendet, a kortya volt a látni íréit MnekOnyV éa ebből folyt ki persze a esik [Vontra* meg aa a aok „réh" ; j rám gAztán halait „aaakayelv. farméi I keéott, leket, sü kaeoayeenak Uisaaii, é mm Háayali a \|é éteégyUI, ée koresmébaá jóllakni a legnagyobb ritkaságok kOzé tartoaik, mit a kegyetlen sovány adag fénnenszó\'ón bizonyitott is» A vadáss sub bonyba bujtatott pioeaérgjerek fejem fölOU nyújtja oda as étket, aj különös szerencsémnek mondhatom, hegy abban szósz nem volt, mert jsj lett volna é már második ka-pituláeaiót szolgáló kalapomnak, bizonyára ekaratom ellenére egy jékera „ordó" forma zsíros peoeftet kapott vefiaa kitüntetésül. No talán ilyen „bedienung" a házirendhez tartoaik és minthogy minden háznál máe a rend : hallgattam. Lejo^ mág moet aem jő. Ujabp alkalom az elinchittalásrz. Felkérem a aaomapdomel, ki éppen aa Ő nyeltjén „Iroppa" jlehel, hogy magyarázná meg nekem a feszület ée a szenteket ábráaelé llépek iUlevő \|imiŐeigflk voltát, valamint, miféle emberik j ea itt kártyázók) mily ssakmáhöz tartósak k, mért aat éeare-vettem — legnsgyobb bámulatomra — hogy munkásoki kik nappal \| dolgoznék és ^jel bor melleti k^rtyáznak.j Kiváuc-iíágom ki lőji alégitve. Most bát én mondom el. Nóvák llátyám, mint már emlitém, jé bort seokott mérni, a mi sem természetesebb mint Sa, liogv több \'esetit pátronüssal bíró egylet ott \|utölte (el sál\|)ráját Feszület és kártya játék Í Korcsma és famOlel 1 tnilV ellentéMk t Aa emblsrek ugy fa a jó Ibert Krisatas vérének mokják keresztelni, tekét sserintflk, a ka\| vaiamfly testnek vére lalélkaié, oU már a;téet, vagy a mm ábfávélé k«p ia sMárkei. < LagyeJ akár i dliiflj^iask. mertavép I iskola emberei, de mit szól boné a testa mentum ? I Moet lép be -Lejoe barátom, de"én mág nem végeatem kutatásaimat NésaOk sörbe a kártyásé vendégeket. Szomszédom azt mondta, bogy egytől egyig mind mestoi^mber. Ott iátok a I5 ik életévtől, — ez 50-ik életévik terjedő ifjakat .és véneket. Sápsdt sárga ekesaein, összekuszált baj, k homlokot átgyöbgyöző veríték, — mert inadnak e dobáiy és aanrar fUettŐl saegbarnítva/ n£y snemlregek, egy asmssebb Ugyliöz méltó komelységj és gondolkozás, vehető észre. > Nem ssélok aa Oregkkről, ifjúságok élete tel^n nem lanitá őket aaásra, hagyjak Őket De komolyan szólok iz ott látott iparos ifjúságról. Aat a komolyságot eat a gondolkodást, a melyet aa erkOleeOt rontó kártyajátékra toiditanak, f«rditaák ám beosaleteeekkaa ée OdvOeebben hstó taaala ol aa Önképző egyleteit alakitsaaek ilyeneket, \|\| sanak lapokat, vagy a nyee ée lel világosi tást füzetet, mi eekkal Odvl sabb éa sakkal szebb, nyerészkedésre ée kolestelea kártya játék.1 A létért való küzdelem nem a kártya {áték által kQunyittetik aaeg, hanem aa Öntudatból kifolyólag osakttamar belétkelé, bogy lányokra; (be, vagy ka I oda valók ; elvae-Kármilyen tanúimé tyujló művet vagy sekkel hasano arat megvetendő leségre fektetett er- es iparos ifjút ág ceakü megfelelő isése mailéit klkalc azkodhalik a risae-nyokhoz, taslyek mao ipaág maigslsm ás lakalMieeségia teaiUne t.\|~~ ■ m eeemáfcei tt$lálftt> ssaljehei I klp Hp a. i tb. 4 \|p hadi W^tt4«itMik ni meg •Mg fel agy étlekte toosenaa- •Mm, m Mű has* haláeala belül B \' % K\'^Mt vínm aafp, kiufiw Bui taanje volt « U lil An. A ,BánkbénM kentjének, Ketaaa Jéaeekwk, aattiŐhása enu MktUllvil jtdÜUelvén, m ma leploBtetett 1é a Vráíö* Ukveságáasb, vidékiek, én a fővárosi kttkljlleégek lelkesült réstvét* mellett. Suckjf kia Ünnepély. de asép és lc^yoletos, e alyaauskk nevéra azó\'t, ki .életében fólreia ntertotou, térti kom eréjébeo halt meg e di-oeőeAgxi tultáinadáaái it\\og nfeui. érlieté] At utókor K&.znzoro8an júlálmuzt\'á" tJJ -h^on ittpl léaéeért. melyet saját korétél szenvedett. f— llánk bén f-nnfogis tartani költője nevét, mig a hérmavbércz uazéjébatí magyar eeó fog faaugeaui. . / Qyaley Pál mAr oly irodalmi emléket éllitett1 neki, tirinŐvel , Vüiőstuarlyn kivOl egy liezei költfi sem dictekvdlietik. — Kép viselve vo\|t ai ünnepélyen a félegyhási la-I nitéképezde, a nrmzoti salnháx, Félrgyháza város, a Kolosoy társaság, a Petőfi támaa&g; Nttgy-Kórils véroa, a Ki«laludy társa«ág, fiit-dkpesl főváros, a uagy-körösi tanitóképeede, Fehértemplom, Jáubotéuy, nagy •körösi fit 1 gymnásium, aa akadémia, as iiók ée mfívé-saek társasága, t\'éleg) háss, acsrfglédi iskola, \| Pestmegye köaöusége, a Kemény Zsigmond társaság -s. s. tb. Szóltak: Dr, Sseleas József (megnyitó) Uorvétb LXJme (emlék buazéd , Szász Károly, Uyalay Pál; dr. C»engery Jánoa pályanyer I tes ódáját Feleki Mik ós szavalta el haté-1 soaan. — Volt aiutéu baugverseny éa fényen bankett. e * e At ot$3dggyUl(tbú\'. irgalmas Ugy volt at, mely as utolsó néuokbsu jétssódotl le a jna£>ar parkomén t-j bet). — Csak terióaalot nyíljunk, tűikor as \| ódkosua affaire-ről m<-gem lététünk, melynek ! alighanem utójátéka leaa még, de a rne\'y égyelőro a partiamén! méltóságának mtgle-\' leloleg e mennyire az a házat illette, elin-l j téatetett. Aa orszéggyöléai képviselő, ki in-aj tarpollátio alakjában rettentő vádat hangoztatott aa fegésa ház ssiue előtt Ixetánatot kért, aautáu még tanuk előtt magától a megsértőit képviselőtől ia, ki aat elfogadta és a sértő j félnek megbocsátott. As affaireből kiiolyólag drámai élénk-I ségfl komoly tanácskosáa játsródott leafOg-getlonaégi pártkörhen, a hol Hermann Ottó I ée mások is kományen kikeltek Verliovay \| Oyula éa „FUggotlenlég\' eaimü lapja ellen, I és elhaláioeták, hogy nyilatkozni -fognak, iniázem t Verhovay Gyula i>m a pénkör tagja, lapja pedig nem a kör orgsnums; a dolgok megvizsgáláséi a két bitolUágot küldöttek ki. Ionén nézzünk át imét egy kiesit a ) szómszédba a hol as a derék képviselőül, ki I nagy német tendencaiáknak hódol s a kii \' erre a aévre hallgat. Sobönerer (á mi megyar foiditáaban annyit jnlonthetno miiit: még annál is szebb, vsgy jazebbitő). i Es aa úri ember, másképen zwelteli roioha-1 L ralhi képviselő hóbortos német aspirátiékkal [ táplálkozik, de követői csak aa Ulfölakerülő diákok, meg1 a részeg legények kösött vonnak. Ismeret ea S kelme a Wagner tisztele lére reudesett lakomáról Ennek kifolyása volt kft egy elemi tanulónak relegálása, i j minek ioly tán megint Scbönerer. és egy ba rátja ezen mártíroknak tiszteletére lakomát reideztek, vegyis inkább akarlak rendezni i ja tisztelt diákokkal egyetemben a Zeliioger ftle vendéglőben,- Ilivel a rendezők névre j szóló meghívókat küldöttek szét, sst hitték, j hogy nem >züka-\'ges (lejelenteni a rendőrségnek, mely ezo&ban hitét vévén az öasso jöveteinek, 9 óra előtt megjoW P i 11 n e r rmdőrbütoe, a ki tudtára adta a rendesők I nek, hogy itt íog maradni. SchÚnerer eet hallva fsíugrott helyéből s ods kiáltá a rend őrhiatosnsk : ki vele, semmi, kereeai valója van Itt, különben majd éa vezettetem ki. — Pillner ssó nélkül távozott, de fél tiz órakor asét megjelent, a azt mondá a rendezőnek, bogy ba bekestégben nem oszlanak el, akkor erőseakkal1 oszlatja fel a gyülekezetet. — SehÜnerer aseaban semmikép som akart ki menni, s Jisbár sokan lávoatak, ő többed megával ott maredt bolyén. A readőrbitloe sete ben nem akart várni, a Ötven rendőr^ benyomulván a terembe, Hohinerert kivitlék bárjaikon aa n vsára. A társaság perese nem seélyedt el, her.ei ólamat a .Szita* koros méha ar6e»\', oaaaa a kávéházba, onnan sa^él máshová, asár ahogyan olyan tlsata négy alnn bassŐas aapiratiókhos legjob m aisk. \' Éhghanom Beklesrer korsója Is addig jjjjf a kaim, még végre el fag Ural Ikwméréúm. Kellat t-a nekünk Bosznia? Felolvasta a dekreeieal aaabadelvU körbei 1883. április 1-ién Tóvölgyi Titnns. \' (Folyt, éa vége.) Ilyen Irouzekvenczláp^l ölelkezett\' 5.zc a szélsőbal Lljnblbraiiéicsil éa lovp a lázadókusk azóHzófója, Imzájánuk érdükeivel szemben nom haeaBatlánságbó\|,\| ezt nem állítjuk, mert nem állithatjnlj, hanem a konzoli vencziának azou rosszul felfogott alkalmazásából. hogy: ha cgysr.ar valak\| lilbát követett el, tehát azon hibát követnie kell fttlytonoMo. A raf" tehát az ok kapált tartományok utratbgiai fontosságát illeti, azt senki sem magyarázhatta volna meg joli-bftu miut maga az illető montenegrói államférfi, kijelentvén barbár őszinteséggel : hogy a wszerb nemzeti misaziór kiviteléhez, azaz Magyarország feldarabolásához, nekik ez a két! Larlomátinr birána okvetlen(11 szükséges. Osakhogy qz a két tartomány oly erősséget kópejz kezeinkben, bogy onnnn benn Un ket ja világ legnagyobb hatalma kom lenije képes kiverni, tehát, mig e két tartn mány kozflnkbt-n van, addig bátinn el-moudhntjnk a szerb nemzetij niissiónaa, hogy: aAttól bizony ílutik keud, iüá lile keud." EsenfulQl ott ran a íiovi-bazáii-ur, melyen át érintkeeésQuket a törökkél fentarlhatjuk, holott e nőikül, áthág-hatlan aziklafulak által el lettünk volna zárva égy mástól tÖkólotéséi\|, hogy ti szlávok a törököt akár megellették volna tőlünk, valamit t miuket lé a török tó). Pedig ha azt vesszük, iliogy a szlávnág sakugjan c két nemzet jelién agyarko-dik legjobban, azt, jhogv e! két nematt egy lilástól ezönképen legjeni elzárva és Kzigetélve, megengednüní uem lehetett. Az első fontos strategj ti szempoat tehát: a szláv kigyó ösdzt forrásának megakadályozása, s a második : A törökkel váló óriiJikczősUk biztosítása és fen^táai. Miután pedig \'ezek tj dolgok a vájó-ágbab megczufollmilaiiul \| így állnak, és az ellenzők még is nizonlMén. visel le és viseli magét az okkup&czitj; ellen, nmintj ismeretes, teliét, hogy áz igen tiszteli hallgató kUzüMg ezzel li tisztába jöjjön, még a Jiővetkezőket kell elmeo-dánom : V, Honnan at tllcnttenv as okkupácsiá irátft f \| Furcsa egy dolog ez, pedig Így vak Azaz, hogy az okkupáczióra nem azé^t haragudott az ellenzék, mert rosznak, károsnak taiiotta azt, hanem azért, mert{ Tisza Kálmánt szerette volna inogbu t tat ni. Az a hagy Ifrök barátság sdtn azért vélt ám olran nagy török barátság, mert tal&n ia törökbe nagyon szeréi meaeki\'voltnuk vala, hanem azért, moh ezzel jk Tiszát akarták megbuktatni. A« ellenzék vezér fial ugyanis jól tudták au, bogy Tisza erről az orosz-török hébp uról nem teliét, és bogy som megaku délyozai, eem beszüntetni Horn áll boti mábau, do ugy adták elő ez Ügyöt, miutui mindennek Tisza volna az oka,! s éppqn ezért vitték a dolgot odáig, hogy a nem zeta törők miatt magáról is kész volt megfeledkezni, s mig az ellenzéki vozérl kar nem akért mást látni, mint Tisza bukását, addig a nemzet maga már vi-lágháboiut követelt. Miro az a TisJét buktatás! vágy, mely az ellenzéki vezéri karnak szivét nyomta, a sajtón át I a közönségbe átszűrődött, világháború ulíni végy lett belőle. És az igy szokott lenni éa pedig aiigal inkább igy I volt, mor(\| a közőniég fiolbujtásáliloz a körül mények nagyon bossá járattak. Keleti népek vagyunk és se gifÜÍÚletben, se rokonszeuvben nem ismetüuk határt megengedjük érzelmeinknök, bogy a jó-un belátás f9lé, pláne érdekünk felé kert-kedjnuek. Ai wosz 1849-ben1 ellenünk )öt\|,i törftk Múltján 1.849-ben meiiekQltJelukneli egy TdSre! menhelyet adolf, aa tény elég volt arra,\' bogy az orosz török b&ljoru okát ne kutassuk, saját .érdekeinkről megfeledkezzünk, s a török flgynek saját ügyünket áldozatul hozzuk; Egys erre csak elfogott bennünket a láz, és meg-akartunk halni a tőrükért. Ahány török szédelgő közénk vetődött, kebleinkre öleltük, etettük, itattuk, és majd. bogy hová nem lettünk a nagy örömtói; és es ininé 1849-órt tértént. Mondhatom pedig hogy as 1849-ikl barátsághoz magának a muzulmáuságnak nem volt semmi köze, a lörök nemtötnük ^s {Törökországnak nom volt semmi közé, hanem aki tett és egyedül tett, az uetn volt más, mint a humánus éa lovagias szultán Abdul Medschití, és pedig ó js Csak azért, inert aa angol akarta, és egy egész flottát támogat áléra rendeli, fiiely angol befélyáa nélkül Abdul Medsclűd sem merte volna elkövetni, amit elkövetett. £s nemsokára tivozüio^ is kellett, mikor aztán megint csak az angol állt .elo, és az vette fczár-niui alá. Magának a muzulménságuak, a löt üknek, nem köszönhetünk semmit, bánta is! volna az a „fcyaurt,M — hsnem afiit !\|ÖBSOnhettQuk, kOszőn hot lük Abdul edschidnek, legkivált pedig az angolok-k. Hogy tehát o miai t a tötök- nem-zekéi t a magyar nemzet fe!áld07aa magét, nlaui! nagy okosság ntm lett volua. rjdig ba akkor, mikor a léalian már Uyii^e mentünk, az történ\|ik, ami e láz tumdonképoui előidézője volt, amtíly láz an ellenzéki veíérség ktzébeti csak esz ktjz akart louni a Tisza meghukiatilsáia, bár mondom, ha ekkor nz történik amit akarunk, hogy t. i. Titzát megbuktatni iil;ei A!, hát nsgy szó, ,de én némiudom: gy volna most Magyaroi ézég. És ha most már ehez tízt is vesézük, bdgy az a mi föllépésl\|nlt akkör a lebeté le (nagyobb igazságtalaniég vala, még itább meg fogunk botrány kozui azon, higy páitczélok esskőzeül igyr és eny-ire follcboaaen használni egy nemzetet. Említettem ugyanis, heg) most, ml-a déli szlávság a (ötök iga .alól szabadult, s Ausztria Magyarország legőszintébb jó akarattal működik s, bogy ezeu eddigi ri^Mznlga uemketet skabadségra érettéi a haladást a nézve lelsígeSsé ti\'gyo, s Európa polgáriasuk msqlei közé emelje, gyámolitss : mos t elo áll a magyar ellenzék: hogy o tartományoknak zsarnokéi vagyunk. Hogy áz ik a népek szabadsághősök, ml pedig yomó zsoldosok, liogy liosziilát és fczegovinát át kell adni öuiualáuak, %)• át kell adni Szabiénak I Azok uláu a miket elmondtunk, Mn nemes tanácsokkal áll oló a magyar ellenzék in a, amikor \|or. a nemos taéács megint nem egyéb mint párt manőver, az okltupáczió \'iránti ollebszeuv síitésa, mcgféledkezésével ftijnalt, hogy Itt a magyar ellenzék a legnagyobb következetlenségbe jo\', mért amíg most Ausztria Msgyarorszdggal szenibou olyan egyszerre lelkén hordk.a bosnyákok na szabédségát, Öroizoipiággal stembrn azért hirdette a szent pábofut, m o r t osokot a szlávoüat felaaaiji szabadítani Oroszország I olmondhntnlj hogy a magyar ellonaókl sajtó aakorl magatartása a vér-lázlláaig szégyenteljes vala. Ciakbogy Tiszára ráfoghassa miszerint Tisza orosz barát) és az oroszokat a török ellen segiti, megtagadta ÖnnÖh magét; a népszabadság ellenségetti lépett fal; összeütközésbe jött Garibaldival; kl a törökök Által rabszolga módrá elnyomott szlávság mellett emelt szót; Összeüt közősbe jött Európa összes szabad államaival, melyek ahoz,bogy Törökországban a keresztények rabszolgaságának egysser és valahára vége velteeeék, beleegyezéaüket adták,, e mindaddig, mig as oroez foglalásba nem boeaátkoaik, a népezabaditis ezeu bábo rujának hallgatag tanul akartak lenni ée levének. Jg«n Isi Ms mái n«m löttóui étik meg azt a bábi gyar trójai lóm hyitott. Orosso országot az eur ánidei a helyett Szláyia kulcsát nak kiszolgáltat parlétientékben ban srofták ke czió&ia ugy szo a tégi orákuloi 1.1 i. Mki azt o elnöijöt tízért, tervet nem átv táiusd? Az leli eljütt, ámde az Ilyén Háború iBor^pAbio a nélkflif bogy nUénl akarlii anijak\' csélja íelól a löbbl hatalmak tu Magyarországbai i doibáijl ne azeiíezzenek magukusk, és bogy terrtt az oree annak; butáiáli, vájjon semlegességflk ned dig Ing terjidni, meg ne szabják. És bizonyosén megszabták az orosznak Is. A \|felsza\|iaditási missziót megengedték, a foglaltat betiltották: hogy tehát az orosz a szláv ;népekL ezen ket esz tény rabszolgák feMzabádllásánoz lEurópltól a mandátumot megkaptá, éa kétségtelen! És mit jskar a mi ellenzékünk ? Azt hogy Oroszországét a felszabadítás ezeu munkájában akadályozzuk meg. Hogy Pilvnánál Umadjjuk. hátba, és tegyük t lilikre 1 Valóban nájgysztrö egy kívánság voljl í Mikor Oroszország Európa bele-egyjezésével Európa azeme előtt játszik, s valamennyi hatalom ébren és a legtia-gycftib figyelemmel uézi^amint a rettentő szilidaVab skéinoi előtt megnyílik, s feszült kiv&itqsi^ággál várakozik az eredményit, liogyj azián ha kell, interveniáljon ainiiit• \|\|og)j\| interveniált is: hét egyszdr csak zavar támadna a színpadon, lárma, szalftdtizáJ tüzet kiáltás és a Wbbi J.\'«... :Mi,iz? Mi az? — Hál Májjyát ország löctj be és Qti a muszkát erősen., ., Miísoda ? IMapyarorszég ? Ét ki hstéliazta fel etU\'? Senki! Senki ? — Ilái Mngyah) szápj azt hiszi hogy még ma is az Aliilaj.ps Árpád kora járja, hogv Európa hireL\' tuiiia. beleegyezése uólsü lolicssijn itt lámadásokat és fogla-lánokut csinálni ?i —. Talpra hatalmak ! Meg geU mutatni ennek a .nemzetocské-neV hogy ki lit aiz ur á csárdáján!... Él Imii bén \|ha\|iyjak ivolna bennünket ngri, hogy nincs a inlnfenhalónak olyan azélsópala, mély helyre i bit ta vojna hozni ezt a hibái, I Azért mondom én : hofey n\|im mind poliülus még az é ki politizál, és hogy Enronával szeniljoiil a budapesti lovardában való uénguültt nleiíi valami nagy aukibrilás. [ I . t \| \| \|gy lépett fol ■ akkor az ellénsék,\' a lálájj keresziéoység felsatabaditáss ellen, ék ily jött ellen kenésbe önuön magával akkdr, mikor a már felszabadítottak szabadságával sem volí megelégedve, hanemv ökknr meg mAr, hogy Tiszának ujabban opptjnálhasaaf, a\|t Ikartp: ltogy Magyar orszüg ellen is sealladitsuk fel őket! A mi íjoruUniunk1 pedig, mely hn. tuiloloHan. áljt az gjurópai hatalmak >orai közti és\\nagp0n Jfll látta a magasból a mi ItörténHn^ée ilngyoiu tisztában volt : azzal, hogy mit nll toiuij, és mit log teuin, azok • által éa azok olétt kik azt ieni\| tudták, litign Jm\'o vagy bá;u Imálú\'uldüak, muszka kormánynak,, — muszka bérjiuczi ek lotil rágalmazva; i lia ékkor a félne vezofött nép kezébe adjál) azt si Aíjdrusyt \|és ast a Tiszát, kiknél nagjobbsktat Is alig, ámde jobb hasalakat blzonvnykl nem mutat fel Magyarország jtbrtéiel ue, iát akkor, as a félroveieted nép, jAudráseyt és Tiszát laláiii fUQgkjö.voziJ j \' i LNépiuva \| Ifcten jnava I Uram I menta meg minijét a kísértettél I hfrfc \| V MI f I » • I Jfyfietértfltoinkv trhdt ni orotmol f Ar. elmondlttkk ulán talán felesleges is magyarázgatni, bogy az orosz török héboru alatt sem( de utánuk sora ért hettljnk egyel az éroMujal, mert ha az igasajt bo kell vallani, én nagypn hiszem, hogy! Bostpia éé iHercz^govina okkupá* léaa \|már a hábéru kezdetén el lett haté • rosvá, sőt azt liszem, ez a gondolat az osztrák-magyar államférfiak agyában már as 1B69 \|ki dalmát íázádás alatt meg villáit és valóntnatésa csak alkalomra váralozott, Hát l ogy az, a kl e léle tervnt rejtegstelt, as oroeztul egyetért heteá volna t aa képtelenség. Mert amit Auaitrla-llagyainrazág akart, az épea ellenkezője voll annak, amit \|a orosz akarj. Az oroéa ugyanis foglalái és t déli jpilávUget egyesileni, AuttUla Ma-gyatoiatág pedig nat a teivet l hetetle- ia ez a terv Aoiztrta. készen volt, de est a i nem ismerhette, mert ismét ve bizony jal nom kezdte vélna rut, mely az osztrák-\|ns-k a délszlávok közé utat szág azt hitte, bogfer a délszlávokat egyesitv^n, ez által Török ípai szárazföldtől elvttja, azt nyerte, bogy Uél-A uaztria-Magy arország-a, 6 a közlekedést le 2 hatalom közt bú tosjfbbá tette, mint eddig volt. Az oszlt ák-msgyar diplomérzía tebát, melynek* élén Andrássy Oyola gr, állt, páraüau I gyességgel vitte kelep-czébe és főzte c az orosz dipiomácziát, mert az nroez i fegyverek diadalának nem Oroszország, h meni Ausztria-Magyarország vette,hasz iát. Hogy tehát ez^ az orosszal egyeU tlve lehetett "volna e követni, ma már ízt piszém minden eipber belátja, hogy Igy vertül nélkül. I)e hátba tudjál — fogja nem mondta mf Iái tátott érte? Ügy-e bál maga a t. hal fel te vésnek is abszurdum, meg az oroszt P«evna Tisza Kálmán mindezt kérdeni valaki — miért g akkor, mikor intei pel- bogy ma már e kérdéare gatóság felel meg. llogy az efefelben, ha \'J isza Kálmán ast a tervi t elmoiidia volna, rgj úttal meg ik hiihi-tolti volna, s az olyan államféifilkat, kik \|it(r. ilyen t i veket elárulják, nem a -hanem az őrültek názá-qsiií. Hanem igen is vala- mii n\|való állán férfink az Ily interpellá- ltak válaszolni, araiufl azt tok is gyakorolták: logy rashat js belőle, a mitieki legjobban tetazik. £1 aki egy körmi nort egy nagy hortlt\|rejü el, s azt egyi kedvéért a viU g orrára nem köti cs partod köti, fcog- ct okos ember a csőcselék okos emberek elótt kiadta magjáról n siegé^ységi bizony itváuyt. Már pedig, ku\| y \\S szélsóbal egy né nely tagja, éa lapji mennyi ideig lovigolt aZotj; bogy Ti? ta Kálmán az okkupj ozió tervet nem árulta el, áz mindenki felŐtt ismeretes. ^ IiA t. ha i&até (közönség, ezek iszok as <[kok, melyeimiatt Boszniát és fler-ciegovinát okk lam i ősiden a politikai és sátrategisi okokat, mt megezáfolhatlai i szerepelnek a nellett, hogy aa okk csió történoMnkre s basánk blatt; sára nézve a j ilen század egyik lckfon- loesbb vlvmán pálnuuk kellett. Eluiond-kereskedcTmi okokat, el a lyrk bizonyítékok gyolnéut npá-•itá- a közé tartoaik. moly a legtisztább bsusseretet mellett, aj legnagyobb állau férfiul ügyeseéggel i oly éjéé észssel le t keresztüli vive, mély a hjrheut oroez diplomáczla számtiásának séálait oly fiuimul vágta kétfelé, hogy azért még csak jelélik sem lehetett kötnie. Ijkéz ugyan, b igy a kudarcz felett nagy benne as elkeitredéi, és bogy nem birja gyűlöletét elit jtaiil, ámde u nkkjnpált l\|rU)mánrokba i oly pozlcslékat nyeriQak, mellekből min a sas, nyugodtan szemlél-heljlk, a mi ulattank történik. Az a Eosznia tehát, (nely ellm pártoskodási szpmponthól oly kok mi\|iUen-félét önssetudélt .beszélni az ellenzék^ egy ik legbecseéebb védbáatyánkat s hogy ugy mon4jam« klncaünket képezi, mélyért iZ éltéket teklhtve, oly köveset áldolánk, hogy köszönet államfőt fialuk bölcsesség gének, az inliább .jobb sortunk ajjtndé* kánák, miut szerzeménynek teklntpetó j , Éljen a hazai Éljenek a bánnák nagy fial t fis legyen a másik ezpr őjj a magyar bitodálom nagyságának ■ ezer ével. A szomszédból. \'Kikor at al Mák slcswiésssáeafc. A aeteaka araik aists. Bet le.lb IkytOkT (SmMs. .MjwiStt " Aii «<t íl ttgv, malv sltntéaáars tár, áa ai a mvsssf Híréi wU<f%sk a »tf i sk — — pettla, [»r a ttieraya. Í88». aprib Itt. \' Bisoay as akaileeal eaik aa embernek, mikor a sürg al lorgást e éléakfcéget, kar sgymammély eaaal véHje M km ae «ig MnMM^ voímk he agy ÉÉpMiii I tri sammi ss). vagy MmI Mi seaktteeá m«g! Üseay ess •• « kwvlramkit liin, hogy még i* tan v» tQ Uttfikémkiii, mko« minden í»hk- Ni >n. wbf a tespedelg i u elaauny-<a<ttUj k«nl Alii hüehawgulat helyébe •éa* Ugy hienem, nínoa U tlmt %vl u uKmososás néhány napig leg-tiihb íjktaa tsuieagáeUaa aa tartani a ke-éó^k«i na aavaraá a oaendeu Mi ugyan eme qpa m-adhatjuk aa\'.mertaa a aaegéuy fcó?it legény bajoe, de nem énftkel zajong, mibt an ittzesvértt magyar <legéuyttnk,\| t,»i?-n> Vtae.amegj mép csendben, bogy ott-ban a v<> kötik obion cüngvo mondhassa el (aiuitt\' „Anyám, olviaanek^katonának í" Tán tt»4g \'ssl sír is egy oeomól hoznál.... tU pe4>g elvétve hallunk egy-egy kurjongést, melyet ;aa öröm ►zoiitotl ki aanűouca kebe-lébőlt arról biztcn almondhmjuk, hogy nem vált beit A! ctáktomyai sorozójárásbau a mull héteu {égettek a eoroaáaaal. 880 hadköteles WOsQl jf) telelt\' mondták ki aat a végsetoa sokak által annyira rettegett „teugl lob" azavat.j ttár jó régen pendült meg a kormány inmebea az as eszme, bogy est a Muraköst jó volua megvan á tenni. Voltak rá ugyan oajtköreí, a hivatalok j dó ez mind kevés volt Hirtelenében l au i tó ké pondét állítottak Vet itt. lm \'yból kiktrilll latul ök Ügynek hivatva I u wNpiáflxi Kot pútokat mtgmagy\'iiositmu I Akkoron még kételkedtek a sikerben, a iiiiiai már miiidanQtt meg vannak gyöaődve, hogy a képeede e (ékiutetbeu már ia siko ieen jntikudik, képezi a magyar tanítókat a harvdt\\ik számára. Kezdőiben ideigleueeen I helyezjék el a régi várban, mig uj helyiséget 1 épilhcliiok számára, vagy \'— — ba majd nem tant ik, átlielyexik máshová. 8 moat? Hát, lóoet is e«ak ott vaut Három évfolyama .alatt mlytnaosan kttditk az épitkeaéebe, a oaak annyira mentek, hogy kiárkolták a teliét nyitány niétern) i hosszúságban. Pedig nem áeuna ám egyaaer már a biatoe fedél, ma<t neak egy olyan gyenge 1880-iki földrengést vagy még csekélyebb valami, — — a ki áll iót annyi emberért, kiknek ily nemes bivatáUk van ? Hja, as bíaoay -ugy van: ba az\| egyik fél igy akarje, a máaik meg ugy ; aa egyik ugy nem a máaik igy n«m, akkui a legterméaaoleaabb médium: sehogy. pb * Katán aa uj képeade telkéhez is aok eaé térne. Nem mondom, hogy Busavoeoek egykor sezébe jutna elvindikálni Csáktornyától érdemei, habár bajoe uieginondaui, veljunl melyik kOaaégbea van közelebb? De lobot\'O oly tanteremben rendes előadási tay tani, mely mellett naponta Isgalább llafll\|r ióbogl el a vonat? Aztán a kertté alakiUmtto föld I L. Ugy biaiem kukoriozával betöltve még legjobban behozná aat a fáradságot a vsssŐtséget, mit eaet\'eg láfordílauak ... nliröl euttognak a aephyrek ? Hát miről máaróL mint, bogy elérkeaett a tavaae ide ié. Nyílnak aa ibolyák, aöldUluek • a maeötyf lombosodunk a fák. Mástól nem 7 Kj luwa ? biez oly érthetetlen a nyelvök, hegy {oaak néhány evét lehet kivenni; sértés, álfáira, kívánóéi vagyok rá, majd megtudod süt ... e e jPooaia! — fogják Önök mondani. Ám dogyen I Hjsa az egéez élet telve van llyee-mivol; letűnő áfay, vagy ba köitőieeebben telezik: aOld koaaoru, melyben a róaaa: poe* aia, fiUlyeaen ia eeelekezík aa, ki aa élet egyhangu«ágát ily róaaákkal iparkodik arái* lozatdesá lenni 1 Valóssintllsg ily forma ozél \'vasetje azokat as illstőket is, (vagy illetőt, még nem tudatik,). kik 0. és 10 ike közti éjjel k helybeli Feronosrsndö kolostor irodájában garázdálkodtak ; kiégették aa ajtéaárt, ugy gatoltak b», a miután egy-egy nya\'áb ruhával ellátták magukat, a Wsrtheim-kassát tssbre nem dughatván, odább állottak. De kétmi, teesék slhini, as már nem jposstai Mymué. a miaek igea eak kössél nem akart kódolni. Ajánljuk köa^angatkai ^hatóságaink figyel méhe as uj lörviay rendelkezéseit. KUlönfélék. (Uem itarál dlraéretre.) Q e I a e i Qulmsnn Vilmos, kir. tan&caos ur, a nyugdíjra igényt nem tartható m. kir. államvasuti alkalmaaottak ösvegyei és árvái {avára alspitaodó aegé-lyezéai alap látaaitéeére 1000 fri 5<g magyar paplrjáradék kötvényt ajándékoaott. A haaafiaa jótékony osélok segélyezésekor eolis aem fukarkodó derk hazafi éa emberbarát nak ezen nemea tette aem asorul dioaéretre, köteleaaéföaknek tartottuk asonban na elia-meréeremilló tényt egyaaerden regiatrálni. Ofr. Beit Ihol mi Béla Nagy-Keni naán a városház -tytoaábau Ügyvédi irodát nyitott. 3 tvsdl Qarl a asegedi asinlárau lat igaagt tója városunkba késstll. Annyi dí oséieteat milottuuk • táraulatról, h^gy jöttének oask örvkndsui tudunk. As igaSgatóér tsaitéae ai érint társulsU 60 tsgból AH, .van fényei jsimss- éa diszlettára; leginkább operetteket vigna adatni, miliea aaját Seoekara éa ballett\|inozoa\|i6i vsnnsk, — ds repertoir jábs a bpeaii nemaeti- ée népazlnbáshaa előadott mindennemű újdonságokat is "felvessi, a ittmflködéaét három liónaprs terveki.. Mi s isintéreujat és a köaöoaég érdekébsu vélönk eeelekedei,/Aidőn kijelentjük, hogy vökkel jobb aseretpők, ha a derék társulat aa éasí hónapokat töltéaé köstOnk, n mikor ogyéb ssórakosáa hiányában miudsnsae\'re tömege-sebb párlolásbsn résssedlos. Meghívó A uagy-kauiaaai kiadednevelö Ingyasölet évi reödea kOtgyöléeél 1883 évi ápjil 20-én 4 órakor tartja nádorutnaai aaját (láeában, melyre aa egyeaUlet tagjai tiasteieual meghivatnak. Tárgyaoroaat j t) ElnökiI jelentés a lefolyt évről. 2) A aaámviasgáló bisottaág jslentéae. 3) 1888 dik évi költségvetés betér-jeaatéae. é) A sorrend sssrint ki lépt 10? W-laaalmányi tag a időköabsn lek-Öiztíut Ögyéaa és pénztárnok bolyetti választások esakÖaléae. S) Metáni indítványok tárgyaláaiJ Nagy-Kaeiaaán 1888 évi ápril T én tartott válaaat-mányi Uléaből: Koob Mibályné egyeaOleti elnök. f" ■• - , í mm I nevelés. Kirá\'lf ö falaéga Königmajw Károly szombat helyi aaékaeegybáai örksnojiokot tri-bunioi osimzetee pQapökké neves tla ki. örvendünk a jelea férfiú előléptetésének. Haliaih Györgyért s gyáasiateni-tíastelet «— mint értesölönk — f. hó 28 án fog itálnnk a pléhánía>templom-ban megtartatni. Hiaestlk, .hogy a hivatalok éa sgylstsk tsatölslilsg lognsk es alkalomra megjelenni. A Ae ims-lk évi háaadó kivetéal muakjMetok elkéeeűlvéa, a kivetési \'lajstromok as adóhivatalban höassemlári kitétettek. Ae síj vsdássatl és vadáesadérél aaélé törvéeyek életbe lé-péae. Aa IM3-ik évi XX. t. ne. a vadászat rét kihirdeteti ss orsaégee tőrvénytárban f. é< márt ina hé 28 én, aa ngyanosea évi Xlilt t. ss s fegyver éa vadássstí adóról ápril hé 0s, tehát aa IM9 ik évi III. t. es. 4« \| a évmcaékee b«hirdetéeUket követő I8 ik MM, vegyis ss sfŐbbi ápril hé 7-én lépeti haőitha, sa atébhi életbelépése pedig f. hé 2t-éra esik Aa uj vadésneti törvénynek iegfoéteaehti íetéekedéee e községi ée kis-Hitokl loldbirtekok éa területekre nésve e kéveitsnl sgynsrva legelébb • évre; ea ae (X) Ae 18aa-lk évi városi sáraeá-msdások ía msgviaagáltaiváe, kinyomtst-tattak a a képviaelőknek kioeetattak. Ukstsa NAndor orsségossn ismert jelea táeoamdvéss, ki jelenleg H.M.-Vásárhelyen működik, még es év folytán megyénkbe a illetve Nsgy Ksbiasárs Szándékozik vlaasaialspsdnl. Hí malik, bogy eeen kedvsső alkalmat mindkét nembeli llatsleá-gunk örömmel fogadja, § Iparkodni mg minél tömegeaebb jelshtheaés által a veterán művésznek eafateutiáját bistoeitani. A tkm e»eealéH htnögy. A kir, fŐOgyéaaaég már slktt\'dőttL vád indítványát a nyirsgybási királyi törvény-ssékhéa. A végtárgyalás ssttkségaaeégs viéleteé-ny ez telik aséri mert eeakia kösvetUniég eltel lehet a asertshusó vélemények köMl aa igaeet megállapitae i: de elkerülhetlenöl aaflkaégea aaért i«, msrt a dadai holttestről adott kétféle orvosi vélemény fölött nem mondott a köaegéssségl tanáéi elyaa fblfllvéleményt, a mely bármely iráeybae is döntött \' volna a mint ilyen, feklnletbe vehető leit Volna. Indítványoatatik tehát, begy Soliwsros gálámon, Beihsnm Ábrahám, Braun Lipót, Wellner Hermsn, Behsrf JénaW, Jnnger Adolf, Braee ihrakám, Lnstíglám., Wefae-a\'sís Láaár, ée Bmilevies Jankai vlffilsll fogaáguk fbntartása, — Vogel Amsei, Herakó Dávill, Oroes Márton és Klein Ignáoe pedig asabad lábon hagyáauk msllett — Vád slá hslyantasaeoeh, eeen bflatetÖ pernek tárgya-láeárá a vádhetárosat jogerőre emelkedéaé vei liatáruap tUseaiék ki a arra a fslaorol-lak méateaaenek. ITöbbiek iránt a büntető eljárás meg-eademtteeeék. As indítvány iadokoláaa hat aflrfl (ivet teaa jci. ~ Avégtárgyaláa eeek ju-niua Mlő felébeu várható. Hatan, a kftaaer megasökött és kélsssr elfogott rablogyilkoat már moat slbsgyja as a jó kedm melyet\' a legatóbbl napokig msgör-zÖtt. Koronkiut elkomolyodott; ugyj látszik aeoMMn, biaik benne, hogy meg fognak neki kegyelmezni, öriaéeét erőaan megazigo-ritotnák. A legérŐaobb ozellábati van, nem ereailik ae adtára, ae a dolgosé terembe, , cselléjs előtt folyton aauronyea őr áll, agy kis ablakon át asöntslen figyelemmel kiséri mosflulstsit. Elitéltctéss még oesk kéaŐbb \'támátó. Blaéfyl krónika Bwees éa táras ellen a Fortunában nagn erálylyel foly a vizsgálat éa aok fontoa körujnéuyt daritstt már ki, melydt a vád-lőttek mskaoe tagadása daosára i\|i tiaatán láttatják a borzasaié bűntényt. A biaonyitási sayag iaaaegytljtéee hépeate a képesi még ma !\|Sa ivíasgálat föladatát. 8 ea nem köneyll dolog, inert n vísagálstot nsm oask s vád-lottM tagadása neheaili mep, hanem főleg as s kurttlméuy, hogy ss elrablott (árgysk köstll semmit a«m talállak a vádlottak birtokába!!, \' Pozsonyból is érkaSstt sa ottani tör-vénvéaéntöl átiral aa ott felvett tanúvallomások Eredményéről a a 8psega egéasaégi állapotáról. A mi aa utóbbit illeti, 8panga snbe gyorsan gyógyul, annyira, bogy 8pangs Budepsatrs ssállitása már a legkösslebbi napok is válható. A possouyi rendőrség fő* leg eaael foglslhesih, hogy biatoaan kiderítse L- mióta van Bpengs Posaonyban, a mit tapsistaitak róla, a kiknél magjslsnt vagy tartózkenott. Bpaiiga gyakran beeeélget ápo lójával és Őreivel. Ast mondta; „Veres kutya, ieres lé : veres ember agy ae jé." a mivel la vöröeea aaakállu 8ehwiegenaehlö gel sendőrfelQgyalőre sksr eséloani( a ki őt slfogts. jást le mondta t „Ha tudtam volna, bogyj aa aa ur el ehar logoi, egyáneat nehi rohanok a Dunának. De kár, líogy as a gelyé nsm uient roaassbb helyre I* Ast tsr-méeateeea nem tudja megmondani, hogy mi (ke volt aaily vvőa öugyilkoaeaándékra, bs egyéb nem nyomta a lelkét, miot a dr. Beliwarteernél elkövetett lepáa. - Aa mlaeéll fik megvédéee Iránt abelQgymloiaater rendeletet booiltett hl, mely eserlnt, ha aa állami utak ménjén ültetett fák roeeaakaratulag kitörnek vege megrongáltattnak s aa illelö kösség,^ ma\|vne)i határába ss urjaMí, nsm képes a ietleet kipuhatolni, a Jfösség, mlnf morális leettilet, felelős a hár^rl s kojstm a legkö\' setekbl tavaaszal a bié^ys^ fát saját költségén uj flltetvéeynyel[j^tol\|>l. (Nagyon Jóaaof nádorról jsllemső vonást beseél el llsgy Map. János a JiriuiiiftM e heti számának tároiájában. nKHmtudomá«>u — írja — hogy fi nádor aa sgyassrtleégst nsmessb aaerelte, hanem fényt egynnsssn nsm tttrle. Ufy a ssját mini a gyermek* rubáeata is a \|lehető leg sgyéserUbb voll ssrrs kUlöblUvn emlékss«m, hogy Jóásef föbereaegnek i\'enuefjiii loltosott nadrágja voll, mikor velflak Mnailotl, lege lálin a lérékaláeeokon mindig nagy teltek voltak a nadrághoz hasoolé aaövslből varrva. De aa ifjú föharoeeget láttáié én a budai bástyákon sétálja la akárhányNOr foltoiott nadíágblsn éa esipöban e midőn köaötlök agy lábon jálaeéláraak köeŐK vita fejlődött ki in felett i vejjon as Ifftt fÖheraiegnak va* lóbep folleeett osismái voltak e vagy a Jé esllmárf akaratul még agy boritáe volt vnnvai Baögyéeyl Zsiga Indiiványára egyeneséé élmeotttnk as udvari vatgáhoa, a derek preg Liozkovloa Jéaaefliaa, a nádor nagyon* kedvea, bisslmsa emberéhae, a kl kérdésünkre éa nsm kis bámulatunkra sst felélte, bogy ss IQu fBbsrossg valóban foltö-sott oaipőben és eaiamában jár. Mleden bi-aonynyal nem a szegénység vitte é dúagas-dsg nádort e nagy takarék ősségre, hanem, hogy fmyflaésré hajló aeeretett megy arjainak jó példát mnlaiaon," Manapság kQlöuöeee ránk férne as efféle takarékosság. A mierlkal kMeáéa. \' fá magam éa oasládom nevében aao-mena safvvaf jelentem rokonaimnak, baráté-• Imáé, Isairésslniesk, hegy Károly fivérem e hé 10 én itpgyu ladáibaii elhunyt. (Ast J tíaatelő felhívásnak, engeddl fog éa vállftsői\' hallottam, hogy nélmay ellenségem világgá kürtölte, hogy [én haliam meg. Ea nem igsz, há\|\' laton oaeik bátyám mail l\|i on árnyék vij^ból, mig lén öröjnmel ertéaithetem a n. é, hösönaégetj hogy proadejay 120 szám aJ levő-fehérnemű bbllómat e bó 1-én teteme^ sen mognagyrabbitollam.) Béke aa elhunyt poraira. Isgnésís helyett naorplilnm Königséerghen, Poroszországban irtóe-tató seet történt a na\'eokban, Egy gyógyeeer-tárban „Magomia us\|aM (égetett Wgnesia-aó) helyett „Morpbium aoidi um\'-ot adtak egy kin léáuygyermek saámára. A tévedéat egy fiatal aagéd követte el, a ki a két^gjógy-aaer jelzését öaaSe tpvoizlotle. Mikor a kje leány bevette as sléA port, jaz apa rémtllten sietett a gyigyadertárbe a elmondta, hogy a beteg teele \| egééssn! megmaroveontf. „Hát. akkor véteisök jbn vele a imáaodhk port ia" aaóll a patlkur. A kis leány be éa vette a pár peres muivaj mnbslt. : C\'sAkói Nanrvu Egy 4bau\|tosgysi psr sast ember, a ki a két ökrével egylU AmeriUába vándorolt ki, a következőket írja ftetf Yjprkból Laládjának n8zerenosém; vjo l.t, hegy a j két -Ukröm mellé marhalevelet is váltottam, moit különbén Qderbergbén ia, Hamburgban ia röltartóatat* tak vp\|iiaJ P^sizmoin nem volt, igy liát Oderbergbeu \|a, marhalevelet mutattam elő. „Out" jelelt aa illető hivátalnoll éa tovább ereaatett, Hamburgban már óvatMabbak vei-tok. Itt már m«y ia néaták a mkrhalevelatr A kikötői \|hivatal kérdeate ia íjtlem ; „Pa atebt osákó-skm vu — ist daa Ibr Name ?" Én rábagykant, hogy „osáaósssíjvlinsk" hívnak a eem akadálytoiaqlul a hajóis asáll-tsm,u \' I ( (Ihoboló póaatór.) A pdtervád iparegye-Ulnt, hogy péas\\ tárát a tolvsjek ellen \'megvédje] már régen pál\|áaatolhiríletett o(y kémttlék laltalálásárs, mely a peostérba elhelyaave nagy zajt (la-sün, ba rndaki a )\|énstár ajtaját kinyitja. Aa iparegUafllet tagjai régóta lijába törték eeen lejüket, mig végre egy jOhramikoff nevjl embiraek aHmHllt a felapái ot megoldani. G alpokban kjiaérwet ia létnek kéasfl-lékével a L kiaériet fényefen slkVuli. — A mini a pénvároa beiltigtl a kulcsot a sárba, dobpergéal I alíatasout a aaaeaa>; belsejéből { mikor pedig aa ajtói kinyitottál íoly éktelen Unna keMtkeeett, bpgy s eeommOdúobák-bólla lakok mind bilsaaáU^tak megtudni, a akgy aJj jakét. OitramiáeíV nmét Pétéi váron, a nap jhőee. : 44e l\|nasskval koronásáa. A csapatuk éléflij méivaVatja moukval koronáiéi alkalmából Óuionmtak, 191 tábornok és íél F Uborkaijf tisxt áll. Moaskvábaá 90—140 napig fognak ma-. radni, i katonák, Uikoikj aaámAra M.tHH) arany rónait veratt a ltérmány, A rubelok egyli\| oldala a oaáaaár nm\|lképét mu tatja. A tlssteket <jM!éh)(eléaatl jutalmai aák meg A nép j köijótt 8tj.()t)t) darab koranáiáll énnat \| oastának Jóét. Uogy elajit végy ék a MvavglanabL \| randatleu* légnek, élt érünk m adflig lÍQvetett sso* káitdl, s\| ss ériünkön íncm ugy NKÓrják ssét, hsiteui a naiiyoktt tamnloinok bejáratai ilótt fogják altoaiUM\' ügyanas a fittéi Miatta a kopásé biioiűágot, midőn élbatAroáta, Hogy if iQteméiiyt, molynt a KfttHlynö-mtikón, a\' nagy uép> Qunapan ontanak iMtj a Mwxári pár moi)ogratf)mjávai i asént Viátjlittir kotó-iiÁjival toesltölt isoiiókbauj ndttgsiaák a népnek. A öiáailrl i unllotnnk tlsenöt tatja lailtöislabb Moésaválit tuegy, hol a koronáiás fltinopnti obly dijmílóadáinkat rólideiítiilj. A töuhl kftsöti bplttra hos* iák a ÍNip és t\|* cilmtt tij halléttel, mélyneil kiállítása! é6í0()0 Ulliö kerfll. A« udviarl étink kar, (nklynékl20 tagja vaiij a pOrög huivél titán göltös Moss-kvába. \| i — léftlónóa sanró la vaa Auislrá liában (lusensl sudbsn, nmly ha megériati a testét seéss őr Oléeig menő féjdalmst okos s bár n satuink semmi tiyouia, hónapok múlva Is élesbe^ a fájdslém, hé a jbőijli aa érlntéa helyén [megnyomják vagy utegéörasölik. A fa aprói mlnoa bokerslaku a kis ligeteket képm. Kutyák éa lovak sokat szenvednek •aurékok miatt, de Maronbaéfe könnyen el lehel keftllnl, mlvél a fának rendklvtlL erős maga vaa. x Biott viiZj/bóá (UMe^fj lMinboh A női valamint orvosi körtfkpetj jó hírnévnek OrfendÖ WelSe aeámuy (Béoa, Neuer MarktVÍ), kl kfllOaÖeee nBi Válllflaőinek ialé klállltám által a Irtaeetl klájlitáaon általános olemeréebea réaseiult éa Wflvéssi, térét vsló kltjlnŐ lavélsnyeégsért as areey érmet ayerá ól \| féláaflllit{aiotl a herei IgrJlemUI kiállítás Méettiáge állel, hogy ekbea ia réent vegyen. Weim naó^eny e meg bői gasdag gyljteniényny4 fog résatveeni a kiállitáiön, mafy bisoífnyák ugy mint annak idején Trlemtben fellünéit fog kelteei. — HiVld liJrett. A honvédségi saolgálátbsn némi reformok vannak készülőben. — Jalsvs Antal 6np írónak megjslset basánkról má\|ó művének knásodlk köteté is. — A asegedi piarista gymnásiumbaa ss éseredik érejtségi bizonyítványt a jelen tanévben fogjak kioaslaili. — Udvarhely* megyében a hófuváaok az idei terméabea röppent károkat okoznakj.— Aa uj ŐOfriot államjegyeket ez ér Őesénpogják kibocsátani, As angel rendöfs^a uj gyilkos ligát fe-deaett fel Ir\'abd nyugati partján. — A soroksári rablógkilkol KálaV Jóaaef 8pangának kebelbarátja volt. Jórr«f tőhereaeg miat alcsuthi lüaoljó fŐpsrsncinok ssját kmtllsg Irt Isvelet a Heazthalji tjbmllóknak a nekik as alesuthi tflaoltó egylst klspaaabályaít meg ktttdötte, — \|Ugyancsak Ő fensége Hegy-Várad mellet! 46Ó0 holdja birtokot vásárolt 600000 frtéit. — Mailktli Györgyért f. bó 28 án tart s főrendiház njgysserU requiemet, — Torptoji angol követ a moeakvai koronázásén huss moháért eaar rubelt fog fisétnni nsponkint. — A párisi sriazteki sczia hölgyei legújabban tigris plua kb tenyl hóidénak, mi a szemlélőrej nem vala ni kollemea^hatáat gyakorol. -J Baaaine k Íny ve megjelent a Izabella királynőnek var egy tolvaj! IH lövési kap< esett..— A magyaróvári kesztéee mellett „Mező (ssdsaági^^Sssmle11 etiiiid folyóirat indult me\|. — Arsdmsgyében uj magyal* küsaég vaa al magyarjaink javára a I; május\'-1 éa a „Peleekei n Egy Tőin Ceang-Vulu fiatal diplámsta fog ki számú oiz)iák-mgyar[ — As op^ággyüléa tobljaégs a kösépiakelsi \'löéeénfjavaalalot elfoga Ita. — Danaíghae a rombold árvia óriási a árokét okozott. —• Moionyból iámét 40 Amsrikábe. — A momk idsjs június 10-ára tét Matt át. — Hémben aa egyetemi tanulók savJrogLak. Üulyovaaky öju^a ismert írónk elhunyt 66 éves korában. — $0ü,0ü0ü00 ( énsöimeg volt képviselve egy amerikai fényes bálon, melyet Vander-bllt nevq milliomos rdndeeeit, Ssobrános-Homoróoson agy kooaia ftedveaét osupa enyel-géab^l egy on lőtte. — ^oamnyban agy 2 öl heessu vlea halst fogmk, mely 280 kilogrammot nyoméit. v\\ Bekuldetell. Oyemerba) o11oii. Kgger saodf pamtillái; legkellemesebb eaar gyomorégés, gyomor betegeégek diápepsia ellen, a rossz emémlée minden ecetében alkalmasandé, kllöeöase pedig a bor mérlékleUaa élvanete után a boreev Oaaee-torlódáaát ekadályosaálj mag. — Krsdeti kartonokbaa 80 kr aá alább jegyeeli raktárakban. K ö h ögéarekedtaég lorekfájáa ellen legjobb oldó aaer tiggar mellpamtillál. A bategusk nom váltiak jerhévé, gyomermvat nem képaenek, rnsgakejUlyeesák a légaéal mérvek kisaáradáeéi. Nagy-Kan>máa napba\' lók Práger Béla gyógymertárábae. 1 Irodalom. ajánlva. — Baján tt, mig végre öaaae gaso^ tsuárok ezer- ik utóban. — Csángó udapssti népmínháa iiáiiust- fogja adni. nevtt. jiiaudaz-kinsi aelebb belépni a 84 gyalogeégi ezredbe. • mber vándorolt ki Irai koronásáa határ- > — Taaasós raaiadfa. Pap János ntgyjnnáalumi ígaagató ksr ily oaiiutl költői beaeélye dimes ktadáabia niosl jelent meg. s ai slöllsetőknek mijküidetlk. A kany-vasaké bőin fca 00 kr. \| mely ár a kiállítás disaea vdliáhoa képest nagyon csekélynek mbndbatA Aa érdekm munkát legközelebb bővebben fogjak Umevtemi, addig ia ajánljuk aaok tigyjeliuébo, kik a tlemm irányú népies költői teraiéksk b^rátjsi. A liista jövedelmet a buagó éa miuden nemmért hevfllö igazgató ur a tÖgymnáaium gijakorló iskolájának szánta. KOZGtZllViti. 4. Aa A siker áet éa járedék-bíelo-alté társaság e hó 14 ón tortá meg M-lk évi lendeN köegyUléeéj gróf Ziehy Ödön elnöklete alatt, a melynél 800 rémvéey volt képtiiaelve. A kimsritŐ táhlásalohkal és hl-mutolásokkal eljálotl dáreeámsdásí jelentés saerlnt a Isfblyl évben 12.276.016 fft 1 kr. Oességfl Uj^é\\el biztosi táji ajáalatok nyújtat-tak [be, ia kiálliitaletu 4923 ej aaemőóée 10 Hl 1.407 frt 41 kr. jöke erejéig. A bmto-altéji állomány 1882. jégével 75DJ8 anersé-déeWn bislosilott 128.^14,441 frt ll krlőha ée 42,780 frt 14 évjárjdék volt s <gf saaa \\ _ pntfa im,4tl HIMWL Aa tssaes ltOt.646 Irt T7 kit lati vagyis IttMtta 41 kimI többet, aiM w almait •» A dutartalikok 71,197 frt tl krrel gyarapodtak a 9.111,111 Irt 97 krra emel-kadtak. A találtai aaopertak vagysaa 19 i ■alté HV.09T ftt 99 krl laaa. A halálesetre Uataailattak tl\| osztalékban rlsaisilaeh A lolyó étben kifiaatésre {Ott túlélési esopart eredménye iámét kedvesé volt, a menuyibon aa Osszbetétek 1\|) m ka malaaieáaak fal alt meg. A kifizetett, nyere wépyben részesülő 4lateaeti (gyermek) biato sttésok eredménye aaintéa igen kedvező volt, amennyiben aaok nyeremény oeataléka a biz-toaitott léke 41 \|\|-kAl tette. A nyareeég ée vesstaség asémla 151,816 frt 20 kr. nyara-eéggel aár, abbéi 169,000 akkép oeataúk fel, kegy réssváoysokint 200 frt oaatalék fizettetik a 1815 frt 20 kr. uj azimlára leea slévlvs. A tireulali biztoiitási alapok a tuléiéei cao portok vagyonának figyelmébe vételéről 31.840,680 frt 08 krl lettek A jelen\'tée a kOagjfllée által indomáenl vétetett, aa igaz-gatéaágnak a felmentvény megadatott, a a Villa Henrik marquis njolag igaagatéeági tagul megYálaaztatott. 166 1—1 Hogyan meeaiik Ii4l4(4kélakfl cuállelábaer 1.) Aa illaté vidék mivelésmódja szo-rint ée padig minél kfivérebb a talaj, minél vaatagabb a töke venyigéje, annál boeaaabbra lehet aat vissssmetszenünk ; mart a kövérebb vaatagabb venyigéknél a termérOgyek mindig faljobb fektlaanek, mint a vékonyabb venyigéknél. 2.) Oly la jóknál, melyek már aleé rtlgyeikben ia termést rejtenek, a met-aaéa minden körülmények kOzt rOvidebb lehet; ennek kall leOuie pedig kUlünüaeu akkor, ba aa illető faj kék vagy fekete; tehát vörösbor termelésére valé. 3.) A Mámat-, Olaaa- éa Franoziaorazágból aaármaaé azfilSfajok majdnem kivétel aélkQl koeaaabbra melszeudSk, mint boni fajaink; mart azoknál eeak a második, sőt uáha osak a 3—4 ik rügy foglal lármáét magában. 4.) Aa irón-vistagságu vagy táláu még ennél ia vékonyabb venyigén ne hagyjuulf meg boaaan csapot; mert annak rQgyei ugy aem termő-képeaek; legokoaabbau teaztluk, ka aaaket jé arőa hajtás nyerése eaáljábél egy aaemre metsaük viaasa. 5.) Ha egy tavali csapból két venyigénk van, as alaét hagyjuk meg o»apra metszve, s felsőt a magillető tavait osapréeesel együtt moosllk vissza, fi.) Egy tőkén rövid sgy-két ssamee csapból 5—6.bál többet na hagyjank, bármily arőa legyen is a Ifiké. A bosasn 3—4 szemes csapból egy tfihét 3- 4 nél többel semmi körülménynél többel ne tsrhsljflnk meg. „Jusson is marad joa is" sa Isgyen a jó asőlőmetaaő jelszava. 1.) A oaapok soha se hagyassanak meg egymás közelében, hanem eioeslva, a tőkefaj minden réesérs egyenletesen ; igy mindegyiknek hajtásai megfogják kapni as őket megillető napfényt és levegőt. 8.) Hoaaau aaélvaaaaőa műveletre osak erős tlkék vehetők, hol nem osak -a folyó évre vau erős venyigénk, de s hol bistos kilátásnak lobot arra is, hogy ss idén visssametsaatt csapból elég erős ugar venyigét ia fogunk nyerni a jövő évi aaálveoasóbös, legyen ss akár guyot, akár karikás mQvelésmódra véve. 9.) A tőkét tieaütauk meg s holt faréazeklŐI, tavali csapréaaaktől. 19.) Végül a metssáa megkezdése elfitt ne feledjak el « töke nyakét \\a földtől egészei ssabaddá tenni, a harmat-\' gyökereitől megtisztogatni. Olroé éa czélezerü kssréaáal eljáráa. Hogy a karé mily nagy befektetést képaa a szőlőnél es min donki előtt eléggé ismeretes. A karók kátrányosáaa épen annak tartéaaá tétele végett nyer napról-napra nagyobb kiterjedést. Nagy szolgálatot vélünk tenni tehát U olvasóinknak, ha egy o\'osó s véleményünk szerint cséissertt karózáai eljárást rsmsrtstOnk meg, melyet a „Weia-halle\'-ban Vollmán Péter ée Oberlin Károly ismertettek meg áe írtak Is. Esen eljárás abból áll, hogy a szőlő sorokban 80 cm. ée 2 méternyi magasságbsn egy-egy vashuzal haaatik ki a ezekhez köttetnek vékony dróttal, a tőke távolaágaiban felállított vékony ka rák, söt néhol osak páleaák, a melyek a Aliddal lakát nem érintkeznek, a igy non is romolhatnak. Esőn kerék ki asm asedetnek, ea beaesa veretnek; igy igen sok munkát megkímélnek s mágia tartósabbak a földre vart karóknál A sorok két végén két rövid k (faragatlan gömbölyű henger fa áaatik la, a melyeknek végei ■agpSrkWtstaak e Biegkátrányoztatnak. HaasnélWslé ócska táv kést kasai Is kossá, s bármily vékony ka-láaskák is ilsglaél támaszt nyújtanak a falté hajmásoknak. Obailin már Itt év éta gyakorolja sasa eljárási sas eljárás oaélsae l\'tsigéi i vall, hagy a ftajaa oseilékén saen eltérést a klslasigaa kapásak ia ál vatták sattashha A vasúti menetrend. fnjiisi tof Kaalssl Éilfik Indul i) SAssaQfcsi SMU I wa \\ \\ á. is P rfSMnak) t 10* SO a. II Oa.jr.aS- J dltaiAa «sy. ti) Barcs-Bc»-ujbsly I. I PragsrM I. t a M Pf»inhol— SfMi I. s a sa ii p. II 4n is. ■? aaMz) I I i\'x Ift p í)((«l nsss vrptl II é S p iAJjal jsssm Vdtijl S Sl IS p. f»\|\|l .vasjr- rónál kánjWt.) Iá 41 p \'« 55 p,\'i jt. U. \|TKjr. vi«á\| IS- I p. • 1 A. 45 p u sasai. rimil HU SO p \|0 4. 10 p Ml* \|jrora voml i <) Sl p SA II pii <«gg«l[»Mtn. viíiil tv. V). ; B d 55 p. S S \|. raggtl gyqra »ujnát I A■ 14 p • 4. S \|>, ICz. sssin.rdnit (aa. v.) tl S. 35 p." kjjsl vagy. <jnkl 114.10 Felelős aserkeaatŐ: VáKCjá I.AJ4IM. TárassarkesstŐ s IIOITN tN.\\ HÓB. Hirdetések: Pályásati hirdetmény. A osáktornyai kdaaégi ; népiskolánál Üresedésbe jött 600 frt AH tiz< téa és 150 fft lakbér illetménynyél jaVZtUlmaeott lanitónli állomásra eaannel pályását nyiáatik. A kellőleg folaaerelt-pál) á»ai i kérvények 18H3 évi mfjua hó tóig jaa iskolaszék ülnökéhez adandók be. Aa Iskelssiék hlr. járásbíróság tlkvi ossUfyáaál a s 4 ik bsgyksrShsli kösságbir4jsá\| WekiathetŐk. A kir. járásbíróság, -mint tlkönyvi baj léaág. C«áktornyán, lftSSlik évi január hé 18 ik napján. 162 I—1] 4011. tkv. as. 82. ÁRVERÉSI HKDETMÉNT A cáktoruyai kiír. jbiróság mint tkvij hatóság ró«zéről ezennel küzhirré (tétetik: hogy Zekéi Henrik (%védnök Kise Matek (Mátyás) ée társai QoiricSáni lakósok ellen 61 frt 60 kr. tőke s jár. iránti végrehajtási Ügyében a uagy kanizsai kir tvsaékkes tartozó ezen kir. jbiróiágj tsiületén lövő a go-riesáui 360 sstjkvbeu A 1 1-5 és 8 sorsa, alatt \' Kiss Mátyás tulajdonéul felvett iugat lau (a legelő és erdő illetőséggel) 131 frt 34 krra bsosQlt I réssé, , » gorieaáui 1189 aztjkvben 4632 lirss. a; Kiss Jakab áa neje Messarios Terezia tulajdouául lel vett ingatlak 74 frt Utí{ ad krra beosült • ed része, —\\ végrs s gdricsáui 1259 sstjkvbeu 4421) hr«z. I s. Glavék Mátvás tulajdonául felvett ingat Ilan 66 frt 83] krra becsült £ ed résae ugyan-eaen öasseg kikiáltási ár jés eunek megfelel I0\| bánslnéns letételo köt eleset tag«» mellett, s goriosáár köaség háaiáuál I8H3 évi május hó 22 ik nanján d. e. (0 óitikor Iju tandó árvstéseu elauatni fog;,\' A réaaleteaebb árverési feltételek ezen kir. jbiróaág tlkvi o<a AJyáuél és a Qoricsáni községbirónál betekiuthu\'Ök. A kir. iáráabiróság mint tkvi hatóság Csáktornyán, 1882 évi híeptombet hó 26-ik napján. * 161 l—l 6010 tk< 88V. ÁRVERÉSI HlJüöETMÉXt. A caáktornyai kir. jbiróéág mint tkéi hatóaág réaaéről ezennel közliirré . létei ild: hogy Zakál Henrik ügyvéd Által képviadt Horváth Qyöigynck, Öáv. Csirkovioo Ls rinoané 4a társai mint eínált Csirkovics vagy Czaikavioa Lőrincz örttksiei ellen 66 frt 40 kr. tőke a jár. iiáuti végiehajiáai ügyében, a nagy kanizsai kir, tvssékhea tartozó, ezen kir. jbiróaág területén leM, a azoboticzai 62 aztjkvben A I. 1 — 5 aor szám slatt felvett ingatlanokból aa örökhagyó Czifkovica vs(jv Caerkovios Lőrinciét íillető s 527 frt. 264 krra becsült \|-ad réass ugyanezen öasseg kikiáltási ár /s ennek mtglelelŐ lOg bánat) péus letétele kötelezettaege mellett a szobof tieaai kösaégbiró háznínál 1883 évi május hó 12-ik napján d. a. ;10 órakor tartandó árverésen slsdstni fog. A réksletesebb árvérési faltételek esen kir jbiróaág tkvi osztályánál s a ssobotisssi községbiróuál kotekinthetlők. A kir. jbiróaág mint tkvi hatóaág Csák tornyán, 1883. évi jan. hó 12. napján. 164 l-l. 6684 tkv as. 82. ÁRVERÉSI HJRDETMÉXY. A Csáktornyái kirij jbiróság mint tkvi hatóaág réaaéről eaenqel köshirré tétetik s hogy Zskál Henrik Ügyvéd Által képviselt Neufeld Adolfnak, Kosnyák György és neje Gáaparics Mária cairkoVlyáni \'lakósok e)\|on 108 frt tőke, a jár. Iránti végrehsjtáai ügyében a nagy kanizsai kir. tvszékhes tartozó esen kir. járásbiióság területén levő a <sir-kovlyáni 481 szljkvbeo A I. 1. 2. sor, 94 4s 92 hraz. a. slperoaék tulajdonául felvett ée ss sdó alapján 304 frt 25 krra becsült ingatlan birtok, ugyanézen összeg kikiáltási ár 4e ennek megfelelő 10} bánatpénz letétele kötelezettsége mellett, a ezirkovlyáni kösaégbiró lakásán 1883. évi május kó 31. napján d. a.\' 10 órakór tartandó árverésen slsdstni fog. A részletesebb árverési leltételek esen kir. jbiróság tlkvi osztályánál ]s s osirltov-lyáui kösaégbirónál betek int hetŐk. A kir. járásbíróság mint tlkvi jbs-tóaág Csáktornyán, 18^3. évi fsnuár hó! 18. nsipján. 163 lUl 3480 tkv. ss. 82. ÁRVERÉSI IIIRDETMÉXT. A Csáktornya! kir. jbiróság mint tkvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik : hogy Zakál II onfik tlgyvéduek, Polaueca Bálint brésiei lakos e len 38 frt 8U kr tőke Is jár. iránti végreliujtáni ügyében, a nagy-kaniaaai kir. tvssékíies laitozó, ezen kir* jbiróaág trrUletéu levő\'n Salnkovecz-hrézjoi 89 sztjkvbsn A 106, 164 éa 169 hrsz. a. felvett éa aa adó alapján 432 fiira hecaU\'t ingatlan birtok, Ugyanesen öaazég kikiáltáai ár éa ennek megfelelő \|j0$ báua\'pénz letétale kö« telezettaége mellett az árverési feltéte eket uieg nem tartott tevő Stefán Ferenca kára ée veszélyére a ^Salákoveca-brérjeli közaég bíró házánál 1883 lévi májuahó 16 ik nanján d. e. 10 órakor tartandó árveréaen eladatni fog. — A részi kir. I hii ó\'ég isrécjoi köaaé; A kir aatéáég 19-ik nspjái 1981 tkv. i s. 82 Lvrver elesel tlkvi ebi ói b árverési fellételek ezen isztitlyánál seAalakoveas ál batekinihetők. mint tejekköuy án] fflH.? évi jhnuár h( 100 I—1 járáapiréaág) Etérnta ÍSl HIRDETMKXVj ÍA ciálimjnykí llir. jbiróság mint tlkvi iijtóHAff \' réskérpl\' Masnual \' köthirró tél»tik nigy Zakál Uhu k ügyvéd által képviseli lösv. beuibábyi EJekOé sUl. Saly Iiozánakj \| m>. Mskovácz Lnrinesué mint kiskorú llaj kóvccz JózUfJ Atto\'lnnis és Péter törv. áa tehn. azeiiiJti IgyAtnjn éjs elhait Makoveca Ljlrincz örökösei gloUokói lakósok elten 38 • Ifit tl u kr. töke p .jár. iráati végreliajtáaj , ügj ében a nágy kaniaéai kir. Iszékhez tartozó i ezen .kir. jájásjiiraság tesQletéu levő as I sfi I jhegykrrilleti globokói 16\|1 .aztjkvlren A f t \|aor, 207 luiz.; aJ kiskora Makoveca Józssl Anollo\'uia é» Piéter-lulaMO^ául fslvs\'t és as \' Bitó a\'npjáu felvett ijlSlifrlra b\'-csült ingat i lah liii tok Mgyaneaew ösmeg kikiáltási ár é4 -ennek ai^gfsíeB lO^j báwttp\'ua leté\'sle kii- ! teleset tsés«\\ I roellátt jaa; 1-só hegy kerület \| ! közs\'gbiré bázánal \|hH3 évi májns hó 28\| i nspján d. e . 10 érakor I tartandó árverésen eladatni fog. A résaletsaabb árverési feltételek ezen kir. járásbíróság teliikköuyvi osztályánál s az 1-aő h"gykerlll\'jil község bírónál bo-\'tekinthetők. A kin járásbíróság mint telekkönyvi hatóság Csák tnrnk ái{, 10H3 évi január hé 18 ik napjál1. \' 169 1—I es szomorúan_ tekint íi^iiTij l»-t-\| » J6v stí. n.rrt tddTffslé aaiilrst l\'rMOM\|t]ft»lniW basznál — UinwuLinrk. kBinaAba reáif ai ilt«n t t-«f«tlVnl( aue^étfeij ajJnlkstl.s lUt^barat ti. tlajlK^l n\|«tIsbllsn \| a.-ir»s biii\'Ojii^k; i\| l.il.ljak .uruk. u-h i Meg is a (aUli KjM\|i\|n(v alka\'nwn állal •imieU-ssitll mcmaUdátt. fran \'»pl«Lb !■ enth<t-tást nsrzsjt. A MtU^Mr^ kiv«p.tr< fisrlscbek K i»k\'ri-t• iiii köiijjvariírnltal .(B.c., 1 Istrsa-• ler ü s.)linrjfi\| killdftJk iurg. ugy b-cv a niegienilel>\|iitk c^ií a \' tvíle/őt"jM-rt k-j 2 krt k\'adal í\' K \|S91. 0-7. • - RIÜLLER J. 1 I LlJ A T SZ H II- f.A V11 K111)• SZ A P P A N -G Y Á ItÓS BUDAPEST. Gyár: VII. ItnltoiibllliT iteza .10. az. a., Ujüt bás. Eaktár : IV. \'knr»nalirrrzi\'K«utrza 2. az., a „YlrjJsiarrtiyuéhoj;". 4649. tkv. ar 82. ARMIRÉSI HIRDÉTMÉNT. A caáktornyai kir jbiróaág mint tkvi hatóság részéről osannel közhírré tétetik: hogy Stefán Fsrsncaaek Goriezki Jóssef sllsn 450 Ért s jár. iránti végrehsjtáai ügyében végrehajtás alá vont, á nagy-kanizazi kir. tvszékhes tzrtozó ezen kir. jbiróság területén levő 4-ik begy kerületi 244 aztjkvben 454 hraz. a. Goriczai Józacf tulajdonául felvált Stefán Feraoas állal d^vásárolt éa aa adó alapján 1073 frt 80 krra becsült ingatlan bírtok, ugyaaaaao összeg kikiáltási ár éa ennek megfelelő I0\| bánatpéob letéte köla-lesettsége mellett, aa érvérééi feltételeket aseg saa tarlott vevő itttéfan Ferenoz kára és vsssályáre s 4-ik hégykerüleli községb ró lakásán 1888 évi s^nThé lí-lk napján d. alélt 10 érakor tartanáé árvaeéeen eladatni f<* - A réaaletsssbh árvsréaí feltétalsk sasa Ajánlóin: saját pyiHtwniiyii illslsafreia<ei adásra, mint a t. fifyawti kJUdnsípn-k; \|h>si Mtilte.- J. L.-féls r.saládi szappan. Dr. GElMiMUlT LAJOS e;fetenil tanár 4s Hok in-kór lutri IsR\'zatá ur által nékent kiadott blzoafIlién) »-«-rlnt, spaea/esappan fozalaiánsk ,é« atlndralahoi ktStOtt kSirtrlniéuieknrk tökéletesen pestelel * a liiíriu\'k lát-sáaát éa lieaégét Idr/.l sl«i. ltarabja ÍK» krM S 4arat> débozbsn I flrti f Carbol-szappan. Ur. Lrahásssh ISssf kir. ssíím l\|r. , fejti. Uiisr Sí nekem IbulnU UmilNtHi Ast iiéiii náUfo kenripl «t\'.« a • Ihtíislf aMI ksiiital Mi i i fc tkifeto. Wl i-WflU;»\| >-Dtkjj «a kri, S 4f* SsWskss I 01 IS b. Poudre ds Serail, legfinomabb arospa.r. ZLAIU lilU/.A (birS apUi) l«e> 4 Mrl\|4tku SsSvsIt ársaasva Ss Ahsls 1 Uirilril «•»•!-kát UlMiaai kl 1 ilsM ISU«V J. ti. ilUUuita iml IluJk. pr.tra. _ rsaln 4s Ssrall, mtijri tm rduiill. tjilfi klisís 4* italkN pársilas, shi qi cas\| u sátM kilMsUsa ™ tsrvi, 4* (fjomwtaS naSss SMtWtfi Sal»iiin"e Mű ss sinus sto Hlísii jwfa? kMésl w»kvK>t. s Msl M« aSSa ssanSn isfsspta4l b;bi Is[m>UI»K Mr Itlrlló lnUid«nwkM ssl Mmq \|i» imul kfs4i " ■ If* kSsmsM »• +t »HO»k p4s44u.lWp f>Ial»ullmi»iU.i JM\|sSrt »\|iaU«»« tthasNsM s n«e>l\' TinUlclUl SUSA 1.147.1. A FsaSn 4 Kfrsll ffhér, rSssa SS sárn salatoa fSf SsIS Szr Ssfcsa Ara SS kr. 4s I fis. IMM IHMms nrJiúil j /s iMperft-ssappsnáiiut iiRy psfybaal el-S iitjniji tmidrlrs«rei —[As {nllal\'nm késailetl; Pcmpadoar Creme. Ezijh sjter, inrlj Ij sí ii\| Ii1i\|oh l\'anpa* d«ar ««z<>u) rséawa^sésrt kése ir> liu\'álr fTaa taftal tu\|rtrinl, aaélkal. hnfv sa eséazaa\'ssaek\' áMetl vafai 4!tatán eredeti tlézla»á\|A«n állttta-fik elé, azt átlwtelt líftajtlláraak a IcsHitkatésaifbaM a)éa)katoai. Kzj térrl\|l)él íjjá <0 kr. „Ixia kyss\' , a tfSSa^wska ti4l>iU<fU«bt> lllsláaal, ilrtlriai4«iái * iun».ui alul líalk kl\| ni..;..i.J» ¥ hi 10 k». iS^JrlTn „Eau tíü jColoijne" mtU c\'Mi\'iMo.m. kh\'.il\'- M> »» fcff^ I lm. hrtii<uk a tri. 1 ál ■ r.astal sufifalalSa Jüdegysákst anitis 1 rS M kMr sas as «al h" V cinri »• r«IITB S Ktl Sri r.tiHniloU MhlaU\| K A \|>\|\' ks.. M>si Sif« M hr. a aiMs\'\' Plfar. U\'Oraus, flanbbass, KiHt, Tabs* \' imi, \|\|saé.NSsa\|l\'hrpra. Ilsata \|\|ar}ulhP, Juloj-CInb, r4s»s. nWMMi 4rj Mai, Urll Ja\'«ia>a, Si_ ■a^a iu\| )M«ai. rjnilliaiill, bprlas Tbaas-flsaa. VlstiiUd 1 « paraai Zsfaaja I frt M kri S4 S f>i SO kr. ■ararbak. Mlllr íflruf.. Im, Z««-1, iMáaai. ram Salícil széjyu es fogpor. -fuuu-aibit a}skbaa\|>ajpspjll AtlMSlkH tlUTJltlM ii jaiiáail is kr.. •.(•Ili.« ss iStcfaN «s «ssW» SS U iüM» N Brilff li\'lj^Jtk; Í»Mf SalaMM\'S U) I«"!!>« H ya\|n»l\|4s SsftésÉifi iitlne. 1 tejl; a ssaWl « wjmsm aws4ai, r»-i iHi^ffp [ájpn 1 s in »» 4s SUsasr. ssMIbAJ f SiaMtShkaa )ssb4f I aiAk^^ttrt. jialaféa SSO^HSsíaA Idváaatra bánaasltre kttUták. Hindui e/lU tm tojrfctri j tHtiififliwt sAd^j i\|náébl(\|llsr HtmjH. KsBlSbkt si Sri Mai »k Bschrich í. 40\' ltl. M ♦ K # X 0 M M M # M II ♦ M M ♦ II m II m M MsSNi as alSbldtSIMÍjl #asaíl lapba4k m. ia Kosriifcld Adni! araknál. n 1 1000 FORINTOT kl szAp pasználata u tnA^lérheisség Ogfáltaláp az \'» Iinizsamom 11 a n«\|i\|£hit -.a\'aniint foltokat, napsütést vagy arcsbőr r« aésve hátrányos 10 krl. sulit el nem venné JtSldök nlánvSt mellett I tég«\|yt2/rl. ÉpÜatoírs bk srexkas. ksieksat ksrnn levő ézöraek teljes alpssHHáásrs. A azért s neia totzffs h<-lyekrr»l jrltáveli-tttbí, hogy aiok isiné\' ne nfijjedsk, u\'ai napig azép ónS\| maradt, mivel j\'gy aser seiji elégített ki. Feltűnést fog tehát \'lc»l-Udí ss én asérem mely nemcsak a sa<n iájolitja el, hímem, annak ufánnfevóiel >s i/áíolji, annál is inkább, meii.tefjes fe\'z-(oéllékol nyújtok s síkar s nea síként lés oaetében is Sgész Saavegel visszatéri lem. Ara I laso üveguek 6 írt., egy nagyinak. 10 frt. I Gyógyászati -kováiczhomok • I slstatv. 1 frt 10 kr. \| Finclier aíöxnef vegiép-ludor 4(4 e í -I . 11 \' I DJkS BPSTE ö9ateUenPaPler LE HOUBLQN Fnki\'ostscbea Fábrtkát VOI NACHáHIIUNG WIRD GEWARNTI1! Xor Ich ist <fincsG\| prswsn-Psp * wem ieJes BUti ien Stcmpd LE HOUBLON e Csncr nut áa cn nthüc eod tea^tebendei eder Sdnma: rke undSipi Jtar vmcbei ii«. 1 Ssy? dv BrtrWt OAWLCY 4 HENRY, zl\'ataiga rtteAuiaa.P Ag awli Unw« »n <11 ass Vs^mI ^iBBáÍNd^J Uritg OMSlH MiT- BacoajMto ^aűiS «Useo\'* 1 tsraua> AspiM\'SII jp? HJt LrJri\'j. CM nagy pen/klsorjaerolis. Hírt; » a? knn éa bi^t-siirs d. I.r.tirl »bbaa\| all. J-«-ey b-to»1efalja-a\'al.tt 7 sor- lasj. 1 46.600 s>rrespi)sek bkv«4tf» kl«-r~»I^a a\'s IáUierSJu s Mftk tídaUdsik 500000 frtajl flbjarrtiirt>r ■zlsf pedis 1 I_ 1 »•! 3004)00- >4 aj«r s. L. !«»,«" i ajvr é ml LVü) OqO S ajvr. a. S Oni 1 njér. s ml inO.ono les njer. aj ui 3(M 1 Bier. á m\| 90.000 Bjsf. al 20K N v ujthkiuk kezet a szerend.ut;iieh! .sOO OOO sistti iin 1 d ar. i Mt ! uj er s. u 1 avsr s.. oi, 4 nyer. á. m 2 ijy-r. s in 5 OJT. i D 1 ajer- i in Kzsa ü iisuifsli-sr áz rlai z és fokezA 000. 6 Ad t sc itK).w A :ny«? SI-lltstA III A iWffl in xa Máara k«rn:: i«- 150S _110 ul__ 70.IKHI ISO aysr. a Jaa. loA OliaOO I07S nrar. 11. ni. SO0 SO.OOn 271.HJ9 ayar á iu. 145 40.000 Öísi . 17 965 avarnaáu SÚ.OÜOW.ven k in t. MM l&O 194, 15ÚKI tni\'. Sl. 67. 4". SS m rcKrujtk klstl sUl aLrbaa 40"0 157-ÖtH: m. rétiéi Víi\' azUlta föajsseai^ntJ ?.0iKli »;J ikSod tO OiU. 3-ad 4 U.na\\ c-od 100K«). i-sd yaés s\|«r. 301. (IO». aUO.\'JOÓI mark\', atb mhüdji batssvk szetikl OtritLbi . sá ayasasaiat kassák- silsM aít.vi (UtSlirisZ jtfnrrfp r»i. árscsskSak ».3 frtlSas ;r- a. s fel ; • . » .. 1 .. 74 .. nsfjsd.H „• ; \' 1 ., — So kr. .. Valduiütni j raa^bísaa as <w<\| tkUjn va\| jt (MwtaaUlvaai n.sileti\| inaail «i s itgaasvobb gnnddal aik«sáttst&J suMait btf«t at\'álto a olstrfnl #Bat»tt saadati wa jafjet ks^vaS tSISaS kazSbes. á tuer mds\'rsakbss «((>iiÍBtjt>\'kir.Ul« á\'titlrt dti nfUfit uítaaMstk, kisÉa bjo aa utnu bedi • MnJtUt t-HUÍ kl^lk láasMs iútakaskja b taUtea baaaai jCjiákaL 1 Sivaiia r\\ a hivatalos terv»saéat din i ii.fi:Uliajlw b 4rí.iotes v^-tl rs készei vnjjrjQ.oli rbiA i s^rai\'WJ\' k ttcia Ul-tv^U ásalut aj lívtví.\' uillstt a batsa ilátt vissza Miáayak iifiialSas ai\\»4aj [1 jábltása nulirtt tutié hnkaak a»laáaaka> ka4« \| taiiatsljea wffeaiH HsftH vissza t«aii. A\' Ii )s; tea ti sala-la Vállat •a, ai4 i Ijabraa \'ks S •I SÍ5t>. ce oae s AsTüv I [>00 issss 000, •» ••• 0,000 Slb áselMtak ki, k lasaii\'srdalS alaySSi jaj »>;»-•\'\' !ntb.sÜ\';\'\|{ OraadaaStt \|>út<<iiM rcsriviftiv luaitksliH k>reül iu=-it iá ailadea aanliia 1 rnasetír ssaskjaas \\aatbiibns ailéaai. I IrffléaksUl Ktnt) 111A liabb isu jfslo all aiaw^tl Kaulmanu & Simon kas\| l ksvessilska ♦ aysk. vaástil U. i. kksaj irántunk A kérjek aa fttdrekvéa^i bindénsor itiaatslt Irdi \'kiéi denielni 1 vállé-itlat Hambargban, 1 atsáaaa aMaawat I ttUatlto kulflljst v» iwolis\'m\'mtl\'ls netSukat fejcave Mi essenne Sig tanaailott bizalomért, fel ij kiaorsolásnáli ré»vételre^ k ezentúl is oda iiányulan Eontoe ée aailárd svalgálat ál éltjeink .teljes mearelégedéaé * Feutebbk) 152 2—IC UytmaaácM hWhel Hülöp Uptnlajdomisuiál Nagy Kaniaaán 1881 glpm SHKI1 KlkHML Al UM,té& frt T? krt tett vagJrt HUH fit «7 kmd többet, mint m almait Wii 4 <toitartálkk Ttl.tfT fit 61 krral C^apadtak • tfl 91 krra emel keétek A UiMé^i eeS petlok vagyona 19 HvOK frt Ú krt tit. A halálesetre ayaraatóajuyai yntnaimtik 21f otalalékban ilwiatlttk. A folyó évben kifitelésre jött MIMm mpirt «nÍBÍo;« ingét kedvetó a oieunyibeu aa Ösazbetétek kft ■itwÉiéiik felelt meg. A kiiisetett, nyere mén? ben réaeaiülfl élateaeli (gyermek) bittó lilátok eredménye stiutén igen kedvetí tolt, ameuujiben átok nyeremény oetltléka a bi»-leoltott Ifik® 41 \|\| kát telte. A nyereség ás veoeteeég számla 151,876 frt 20 kr. nyere-•éggel tár, ebból 160,000 akkép o est a ük fel, hogy réatvényenkiot 200 írt oaelalék EteUolik ■ 1875 frt 20 kr,/«j Ofcnláre lest alCvive. A társulati biztos/táti alapok a túlélési cto-portok vagyonának figyelőjébe vételévol 31.340,680 frt $ krt lellek] A jelentéi a közgyűlés állal tudomásul vitaiéit, aa igea-gatóaáguak a feltyeutvény megadatott, a a Villa Henrik marquii ujolag igazgatósági lagul megvilaeatatott. 108 1—1 Hogyan meeaiik utllllkélakal egyáltalában? 1.) Aa illatS vidék- mivelésniódja móriul ée padig minél kövérebb a talaj, minél vaatagabb a töke venyigéje, aunál bosstabbra lakat aat vieeaametazenünk ; mart a kövérebb vastagabb venyigéknél a teimörügyek mindig feljebb feküstuek, mint a vékonyabb venyigéknél. 2.) 01 y la jóknál, melyek már alsó rllgyeikben la tnméat rejtenek, a metánéi minden körülmények kOat rüvidebb lehet; annak kall lannie padig különösen akkor, ha aa illatÓ faj kék vagy fakata j teliét vörösbor termeléeére valé. 3.) A Né-aat-, Olaaa- éa Fraaoaiaerstágból seártnaaó aaSIÓfajok majdnem kivétel nélklll boaeaabbra meteaeodfik, mint boni fajaink; mait átoknál oaak a máaodik, aöt nália csajt a 3—4 ik rügy foglal tarméet magában. 4.) Aa irón-vaatageágu vagy talán még eunél ic vékonyabb venyigén na kagyjnuk meg boaeta ceapot; mart annak rügyei ngy aam teruiö-kápaaak; lagokoeabban teszüuk, ha ezeket jé erői bajtáa nyaréea etéljából agy atomra mataiük viaeaa. 5.) Ha agy tavali caapból két vanyigénk van, aa alaót hagyjuk mag oaapra metaive, a lelaöt a megillető tavalj oaapréaatal egytltt maaaQk issza. 6.) Egy tökén rövid agy-két szemes oaapból 5— 6 nál többet na hagyjunk, bármily erfis lágyan ie a töke. A boaatu 3—4 aaemee oaapból agy lókét 3-4 nél többől semmi körülménynél többől na terheljünk meg. „Joaeon ia maradjon ia* aa lágyan a jé aaSlömelató jelatava. 7.) A oaapok aoba ae htgyaaaanak mag egymáa kötelében, hanem eloattva, a töke-faj minden réttéra egyenletoaon; igy mind egyiknek hajtásai megfogják kapni aa őket megillető napfényt éa lavagfit. 8.) Hoeaan aiélvesstSa műveletre eaak erSa tlkék vebe-t8k, hol nem oaak a folyé évre Tan aröa venyigénk, de a hol bittoa kilátásunk lobot arra ia, hogy aa idén viaatam etetett eaapból elég eróe ugarvenyigét ía fogunk nyerni a jövő évi aaálvaaatöhöi, legyen aa akár guyot, akár karikáa müvoléamódra véva. 9.) A tőkéi ti aa ti tank mag a holt flréatektÖl, tavali - caapréatektől. 10,) Végül a metszés megket-déaa élőit na feledjük al a tőke nyakát a földtől agéeaan • tabuddá tenni, a harmatgyökereitől magtiaatogatni. Olraé én mélaseri ktréaáal eljáráe Hogy a karó mily nagy befektetéat képaa a atőlőnél aa mindönki előtt eléggé ismeretes. A karók kátrányoaáaa épen eo-oak tartóaeá tétele végett nyer napról-napra nagyobb kiterjed éa. Nagy molgálatot vélünk tanai tehát U olvasóinknak, ka egy o\'oeó a véleményünk szerint ctélajcerü karótáai eljárást ismertetünk meg, melyet a „Weín-balle\'-ban Vollmán Péter ée Oberlin Károly ismerteitek meg éa írtak le. Jfíten eljáráa abból áll, hogy a atőlő torokban 90 cm. éa 2 méternyi magaaaágban egy-egy vaahnsal kaaauk ki a etekhez köttetnek vékony dróttal, a tőke távolaágaiban felállított vékony karók, eót néhol oaak páleták, a melyek a Ibiddel tokát nem ériatkeenek, a igy nem ia romolhatnak. Caen karók ki nem aaedetnek, ae benőm veretnek; igy igen aok munkát megkímélnek a mégis tartósabbak a földre veri karóknál. A sorok két végére két rövid kífeiagalian gömbölyű hengarfn áaatik le, a melyeknek 4éf«é megpörköltetnek a megk átráayaeta inak. Haaanálliató éeaka táv irdai kaaal la keená, a bármily vékony ka róeakák ia elegendő lámasat nyújtanak a toM haj\'Alaknak. Oketlta már 19 év ÓU gyakeral)a eana eljárást a aa eljáráa enéleae-rteéfére vall, kegy n Bajna mellékén aaan djifist a klilaiágai kepének b átvették A vasúti menetrend. rjia mij a) ai—jk+ir Imm 1. K tálaié trkeilk Indul k) lu« ■JWy r Tti é- II 9. II ám 6 ó. 17 p. IU. ». Ur kái.yMI) 1 4 41 p 8 fr» 11 4 li (M. t. M kiü)l\|t) lt é. I \| t a. ia fJ Mii II. a) flpwt-\'Wagtrikor 1. t I. b) Pr»gtflio(- 14 ll. I4.4I\|, 104 M p le A. 10 p 4 é II p 4 4 0? p (e. v). \' H • 4- M p- 04. I j). \| I 4. 14 p. > 4 4 p. (ae e.) \'II 4. M 114.10p.\| dllnlin i Ml* vagp. vonat . j natn. rnuai 4JJal 1 "ll!. !aaam. vonal j»«fy. vaeai 14 u.; végy. vonat [ 4 a. \| ; aata raggal nem. voltai liyora vonal jsaaat. vaaaé rfg«\| jgyor* vontl d. u. utm. tomi 4JJtl{ vegjr. mn»l kir. Ilárlakinéaág UkVi aetUlyjáaál a a 4 ik ílegyMrttlali köaeéJkirónál baljakínthelők; A kir. járáab^óaág. mint tlkönyvi hia\| tfUAgé daáklOruyáuj 1HK3 ik #rl január M \|8 ik napján, 162 t-H 4011L tliv. St. 89. JüíVERÉSI HIRDETMÉNY.! ! A Ciáktornyiíi ki^. jbiróaág mint ifcvf I alójág ré\'téiől ekoniiel ktízhirré tétetik:! liogy Zkkál 1 lentik Ogytédiiek Kiaa Muték\| (UáWásj ée társni \| Qoriosáni lakósok ollen 51 frt 80 kr. \'tőke a jár. iráuti végreliajtáai (jgyében a uagv kaniseiú kir tvaaékhai tar4 tó etaai kir. \|biraaág teiülelén levő a go< caiUni 360 aatjkvbtn A 1. IfÖ ói 8 aoízj Inti Niaa Mátyáa]tulajduiiéu\| felveit ingat llau (a légelő éa eraö illetőaéggel) 731 frt 34 1180 Felel Őa aterkeaatŐ: V A Itt JA LAJON. Táraaaerkaealő: IIOFFHAM2V HÓK. Hirdetések: Pályáiati hirdetmény. A oaáktornyaí kOaaégi népiakolánál üresedésbe jött 600 frt évi iiz< lés és lőOfrl lakbér illetméoynyel javadalmaiéit tanítónői állomásra eaennet pály áaat nyiiiatik. A kellőleg felsaarelt pálj ázali kérvények 18^3 évi m^jus hó 16 ig aa iakOlasaék elnö-kéhez adandók be. Au lakolaaték 5010 tk 88V. ÁBVERÉSI HIRDETMÉNY. A Csáktornyái kir. jbiróaág mint tkvi hatóság réaaéről eaannel kötliirré tétetik : hogy Zakál Henrik ügyvéd állal képviselt Horváth Gyöigyutk, ftiv. Ctirkovice LŐ rinotné éa társai mint elhalt Cairkovics vagy Cteikevioa Lőrinci örökösei ellen 66 irt 40: kr. tőke a jár. iránti végrehajtási ügyében,\' a n agy kanizsai kir Ivar ékhez tartozó, ezen kir. jbiróaég területén levő, a azobotiotai 62 atijkvben A I. 1 — 5 aor azáin alatt felveti ingatlanokból aa örökhagyó Cairkovics vgy Cterkovioa Lőrinciét illető a 527 írt. 2&J krra beoaüll \|-ad réate ugyanezen öaateg kikiáltáai ár ft ennek megtelelő 10{ bánatf péna letétele kötelezeltaego mellett a szobo-lietai kötaégblró háménál 1883 évi májúi hó 19-ik napján d. a. 10 órakor tartandó érverésen eladatni fog. A réttlelesebb árverési faltételek ezen kirv jbiróeég tkvi osztályánál i a azobotiotai köaeégbiróoál betekinthetek. A kir. jbiróeég mint\' tkvi hatóság Csáktornyán, 1883. évi jen. hó 12. napján. Irra Mosüi! ( a goricsáui iztjUvbau 4632 Itraz. n. Kiaa Jakab éa neja lleattriéa Terezia tílajdonául (elvett ingatlan 74 [fit ad knh becsült \| od ré«n, — légre a! goriciáni 1259. esijkvboti 449(1 hraa. I. Ólatjik Máiváa julajdonául felvett ingat lan [65 Frt 38j arra j beoaült J ed réaze ugyan-jazeij öaueg kikiáltiai ár éa auuek raegfeíosQ 10)1 bánatpéna lotéjoln küieleaetiaége luqllltt a gprioeáui kösaég\'háaáuál 1883 évi maju4> hó 122 k nanján 10 órakor iaru\|id& árveiéeau elaaatni fog. A réaaleteaebb árterééi feltételek ek«n kirj jbiróaág tikvi o« ályáuál éa tf Qoríoeánl köméglerónál betekintheiők. A. kir. járásbíróság utint tkvi hatóiig \|C«4ktornyán, 1882 évi smptimber hó 26-ik napjéu. 101 1 — 1 3480 tkv. az. 82. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A oaák\'tornyal kir. jbiróaég mint \'tkvi halóaág réaaéről etenuel kü/hirré létélik: hogy Zakál Henrik ügyvédnek, Pnlaufct Bélint brétjei Inkóa e len 38 frt 8(1 kr tőke a jár. itéi.ti végreliMjiání ügyébeu, h iiagy-kinitaai kir. tvxtékliei taitozó, «zen kir. {bíróság területén levő n 3zlAkovect-bré«j<)i 89 atijkvben A Ili6, 164 és 109 hrst. t. felveti éa aa adó alapján 432fitm leceü\'t ingatlan birtok, ugyaneteu öaateK kikiáltáai ár éa ennek uiegfélelő 10% béna\'pénz letétele kö-leleaettsége , melleit aa árverési feltéte\'eket meg nem tartott vivő Steftn Ferenot kára ée vesiélyéle a Szléknvrcz-bré»jei köaség bíró háaánélj 1883 évi május hó 16 ik nanján d. e. 10 óraikor taitandó árvcréaen elaaatni fog- —; . kir. jbiróaág ntiut tlkvi ekefnol közhírré iftMik: llgyvód állal kél viseli Utv." Deuibányl KUjkn* szili. Baly Hr^/iiiuk A réealeteaib lair. fbirÓ«ág (IV ll érvéréal feltételek tlályáaál aafc^kéveea- brézjei l\|öx»égbi jpnal belekinthetők. A kir. jáiasLtíróiág mint telek Uöofvi liatóiág (\'aáktoniyápr I8M1 évi január hé 12-ik napjáó \| 100 I—1 m. tkv. aa, tó. iRYERÉSl A oiáktorivya: tatóság résééi íogf Zakál llSM\'il )a. Ilakoveez jLpr covéoa Józan 1, Mp erm. atérinti Kvákijé Lőrinct örökOairk frt 72%i knJŐM HIRDETM1;INY. nctué juiint kiakorji Ma-. \'lOnia és Péter löirv. éf éa elhalt Muljovccz lihbkóii lakóeok elten 33 jár. iránti végrcíiujtáai lg) ében a nagy kptajai kir. leaékhen tartozó on kir. járáejiMói lg területén levő aa I tő legykerllleli globollóir.\'int) etijkvhen A f I lilkori Makovocz Jóaaef j Iulajd0\'<éul felrótt és. at ll)8\\,frtra b-oült lingtt m ö«st«g kikiáltási ár éa j üí bátmtp\'ii* lelé\'tae ki)-1 t nz lső hxgjki\'itlluti\' 1X8^ évi mAj us \'-hó 28. napjáu <!.• e. óljakor larlandó árveréeeu elaaatni fog. A réstletesobe árvaróei feliételek ezen kir. jérA\'biróíág lélefcköuyvi oaztályánál a at Ü-aő hegykorüfctí közeég bitónál betek int hőtök. I A kir jáféaliróiég mint telekkönyvi hatóság Osáklornyán, 1883 ééi január hó; 18 ik napjái. 159 l-l sor, 207 hrsa. Apollónia és Pétfr luó a\'apjén leivott luir jijitok ugyen^et ennek megfelelő IC leletet taéga niéllot köza^biró bAaíáétAi széjil bajauálala] i U\|\'lerWes4ég Miéi < alán I at I0Q0 FORINTOT i<es Mflfyaafc, ki ) luílzsamo m ■1 itt VI KttldOk uiái CpHalolrt a lóvé élén A jvlrt a mi laOi, hogy a papig ssép ól aeQi elégített >an a szvpioket - a amit foltokat, napsütést vag aresbltre néave h&irátiyc ll el nem venné t mellett I tégelyt 2 írt. 10 kr t úréiban, kezeken karon ék telj! tli\'Uiililái^ri •tőt helyekről eltávo! ok ismét ae aójíeaek, tn I maradt, mivel egy n» ki. Feltűnést fog tehát ke 1 eili at én. it rem mely neumatk • n< távolítja el, h gátoljn, aená lolilékot uyi \|iés estébm iteili. Ara Ij Inalc. 10 ítiM Ojógjr^aiati kováioahomúk y FÍAtk^é eíözarf 4.1 .4 * lt:V. ,é* i Wqgódva és szomorúan «td<líievl<* » ijlllJrllkll l\|»\'Hl >j Ml e!iufti\|t»l lé-ÍM \|«li\| ■tíilljatapB inay»e»is. wttilK <Aitisn U í^f UlLljak aiía A, Biúflj S n-h i be f,r\|A if»"fntk»\'in i aeitll ui»\|r«i4bml\|. ih$y V^ntr Uat\'MSrieit. A lrjavl.ur.it kit -íi I. eitivt^nii {kAtijv\|idSselUL.tU tér 6 é»ag Irt iwtgl i llu litivti-mi ikAfij vl.iWtUL ü a».) iilcjívii Lfildetta n.ejf. ugj [leadeíiiuék \|e«Jk a levelwIUi^rt k»\'Ini \' i I 1931. C-7. Goriwjifik > nem, maik ulánnoveiét >i is iuk\'áhh, mert teljes fe\'z-jtok a siker a nem likevi) egéét összeget visszatéri-ijvrguok 5 írt., egy nagy DAS BESTE cigarkten-PapJe/i LE HOÜBLQN Fnt\'ösíscbes PabiikMt VQl BACHáHalUltG WIRO GEWARWT111 Nw IchJif. Ofimten-Pijp»w!~A vend itJrt Bs« Jen Stcrapd Al „ . LE HOUBLON enthtft unj jeder IY Caitof mit Ja a«rmtehcndco fi X) Schuunuj e und 5tguátür <tpcfacn ist. \\J Próp? Ju Breve± ^jS HENRY, diiúfi fikilutie. P A^IS »•(i f\|ö«eaita Mulli m »ii* . # bmm+átj* 164 1 I1 5684 tkv az. 82. ÁEYERÉSI HlEDETMÉXy. A csáktornyai kir. jbinSaég mint lkivi-hat óaág résééről eaennel közhírré tétetik : hogy Zakál Henrik ügyvéd által képviselt NeufaJd Adolfnak, Kosnyák György ée uóje Oásperics Mária oairkovlváni lakósok ellen 108 frt tőke, a jár. iráoti végreliajtáai ügyében a nagy kanizsai kir. tvazékhes tartozó eaen kir. járáabiróeág területén levő a cajr-kovlyáni 481 esljkvben A I. 1. 2. aor, D4 éa 99 hraa. a. alperoat-k tulajdonául felvitt és aa adó alapján 304 frt 25 krra beeaült ingatlan birtok, ugyanezen öaateg kikiálláai ár él ennek megfelelő 10$ bánatpénz letétele köleleaetlaége mellett, a ozirkovjyáni kötaég-biró lakásán 1883. évi május hó 31. napján d. e. 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árveréai féltételek ezen kir. jbiróság tlkvi ottlályánál is a etirkov-lyáui kötségbirónál betek inthet ők. A kir. járáabiróeág mint tlkvi hatóság Csáktornyán, 1883. évi január hó [18. napján. , 163 ifl-l 4649. tkv. aa. 82. ARYERÉSI HIRDETMÉNY. A csáktornyai kir jbiróság mint uvi hatóság részéről eeannel\' köebirré tétetik : hogyotefán Fereooanek Qoríozaí Jóaaef ellen 490 frt a jár. iránti végrehajtási ügyében végrehajtás alá vont, a nagykkajpiisai ur. tv izékhez tartotó Oten kir. jbiróiig terüiétjén levő 4-ik begy kerületi 244 atijkvben 1454 hrte. a. Ooneaai Jóaaef tulajdonéul íeljvett Stefán Ferenot által megváaáriolt éa m adó alapjáa 1073 frt 80 krra beéeült ingatlan birtok, ngyaneeea öeaaeg kikiáltási áij ée ennek megfelelő I0\| báaatpéaa letéte Hö\|e leaettaége mellett, aa árverési feltételkkel meg nem térteit vevő Stefan Ferenot kára éa viaellyéra a 4-ik begykérületi küaségbiró lakéaáa 1888 évi május hó U4k napjáli előtt 10 órakor tartandó árverésen eisdatni H> - A s ?««• Ití Í ( n mm _____msűé ^ aaaxsjöűsESasi msmmmm swimsiisí^ rí; %IfWWiP pl Ili I L L A TjSZ K U- ÉH 1* I V K Ifi K • HZ á P V AjXf-0 Y k KOS BUO-Aj^Ésbr. i;it! kis. királjaékss". Gyár:, Raktár: IV. VII. Rotlenbllli r aleza 30. sz> KoronalirrfZffutr Ajánlom kaját \|7a<l»\'áitvu itl^i»«i<rpin>et adásra, mint n t. fogjraratÁ kfl»A»é\|tnt-k MiiIIe,- J. L.-fóle családi szappan. Drj OlOllXltliT LAJOS e?yotcn»l tanár éa Xélut<fkórbázl Itazratd ar által aekearkladslt blzonjllvilnj rlnt, a tlii/iu szappan rozalniáaak nilnden\|aiio^ iltStt kStelelnténiekaék tttéletmka meffelel a a bvraek látk eáfát ékjUdlKégét li!i /.l elé. I>arab)a 85 kr.i 8 \'éarab dobozban I frt. Carbol-szappan. Dr. Ltakorir* kir. <m««m ml, Uc»r tr #«ilrm i>au1-,\|l H»« ni HBai énmt n/Ujm totrfWpk >\| •»■ rnii> .« nil£ katlittl! »-it • » W ikiutr„Vl .iut..U -thkja 40 kr.. } 4rb 4l>»l>— I ll IS kr. Poudre de Serail. legfinomabb arozpor. ILAI4 M\'JZA \|Mf4 SpUaylMI 4 m^l\|ét4«i Mnll arfkvej-a 4a 4tula a kltHkn4 Ural kai laaiciiritu kl i TtnUil Miller 4. L. uWunw anwk nbda* yeln. í Pon4tí 4a tarait, wrijrt An/fll»UII tal4-kaa Utlel 4a iwft«i f<ratMa. aa I ■üJ MM UlkaMlu • larV. 4» rwaia4 naM kMoUman malaaüwt^ ítui M -hJfllTiiTi Irthar kaUal jj»kom\|J a »W MMntilfk aiwp»iaál ana Uf.tti.li»n Uw »oUJJ.nMF»íit JSvJW ahl knlrroc ym—i kiun-Uk la kaawihí • nWéta, W> aiisaitmrlM JlHy H1 t imiMlt inieliil. r> TMSiiat Uilt i xa \'2. >zM a „VIrá a iií\|iniMUÍMÁit titj,íi>l nilnh lliMÍrV.. l\'ien v/rr, mcíj I itnur RW.oti}i r koniiu\' r: mi tn.lt k >d az ere«zs^ tétvlkl}el nl uky nagybani ot-A altalam afazitett: Pomjjad^ir Creme. el a ;lilre* l\'erapn-i»k.^K\|ét késiagt* i laHlíinl, nnélkGI. n t\'« j Ártott rnlnn. áltitlam ereéetl I Isita^cbnii éllllta* lik elö, s alt at s/jtell liüL\'uijaennL a leykatkatésabl m aláalkateai. -Kffj 1 frt ÍO kr. Ixiaj liyss^ a J«aflni\|mat>li f* lr\|:Ur<lhrli4bU lli.iM.pr, m«! Ulatkaak, kell nn v.i Cr k»ri.«(«k iitnik! ki i imaJall m se p.Ea« db\| Cologne i\|thviu<i«t. KM » i»ria.l(k állat, 14 kr,,.Uu )[ ine",! i Al Ofi Kt \'V. A Petin 4a fkrall frkér, Nm f utakra ka>\|aM, tn 4aba» SraM kr. I\'trar* 4\'Oramh Op I r•■/.». I rIn-r-14«.-«. -M■ \|4a Halt tlrli»»lrr Mimiiül _ «5 MaJH llaai-VUaa. Mtlalat<< i irt!Is kn ra»V, f IJMia, Kundlúlr: > Ilii nm Unj I\'a r\|u - Hit» Salicil [azájvlik és fogpor. mta •M un nejul 1414. " 14* >■ idtti ■jtba U\|m arlatke, JalrjM:ták, r.ul-. Mu.r. uall, SpilBR flo«rr». , . 4a : pkraio t lifiji n í fi II kr. MtMal^a Uj író; BriU4ptlq0i «# a Ml i \|i a- • 3 \|\|.U«v, laaaSa. laka- li <1 fcl-r?ka, l hiprr, i Imii ii i larlStka. V M # 4 .M lt F. A: I « éaiaiél"! >ai" ■ \|\| a «\|uldtixjVvn. aUat k : >[« tftri M Wmi faifiw nlltMHItl jyMtaaadl MMMümI vánatra bémeat fe ktMIk. Uíndtn etIH étén mttfitil ■ l iú\|f(fras)aMlaa. i ItMh^Mi; mis PaVta} arfr<ia4al4a^ Árjegyzéket k! realaSkl tiSrtMatat Bachiach ÍJ ül 40 Ít9t—I .iljrá M aMHiacsSaH éi Roaenféld FinW FUflp laptulajdonoanál Kagy Kumán 1881. ---kr., i •gaaán ri ÉHmstK ka«ea»l ktfltia: kdoM uraknál. N vujthuiik kezet a szere ne?\'ni el! 5IIO.0OO inürha flif^mMjt Mi\|t nagy pén;klsor\|crolás tat jit»»ln»íj ■» Hídi uj Mnanj It-tiMf l ny eremen) nek ■ 4it i^tul U rtiltf i ITV^ V 1 ejsr a a. I tijer.1 1 nter I nter » iunabargl kormány il- 0 am __■ W0 tfolja-a »1« 7 ivr* I»»b 46.600 kvetltt ktHi%H>lnf a\'a kall kerlln\'a. ik 500000 frtnji (k]MHMi\|, 3004100 94 n/er a. m. \\OUJO jdiapi S ajtr. a. in. See Iu0.oan tae ejer. á. m. Kiao 901)00 K4 eper. a m 9ÜK> _\|e. ni taijuoe • io ajíar. ». at. 1500 t ajer a. iu. 70.000 a)4r. a. at. 10ÚU 3 nyer a. w,\| GOOOo 1073 urar. a. m. MO I I.jrr. n. ni.l SO.OOOY7U6I u\'y-r a at. 141 1 H)-rÁa n 4O0G0!)et. 17 9G5 ay»rau4 2 Bfcr. «. in. 9ÜOMO««vHikUt. 000. ISO !?l 1 i.ier. a. in. 15;Clt«0 HM\'. 04. 67. 40. M Kien v As Ili és rokoi 000, 4 U t a< SUŰ.O A hji alU\|-lttatil ím A lei: l eféareM 1 fel v , lMgtd H írmrnjek klall tw terbaa 4ü"Q I&7.90U m. Iaar4(t4kbee. u»tti>ju Íi\'r.ifirtuínj MOH) m: >k t u-i 60,ntÓ. 70<sJU, 4 O.CV, 10140, ?-t4 prd í apetT ÍJO»j«W»..200.ÍM10 mark. atfc mén/ kuHdk aaer\'t kiitaU»«a n- tkki a il ajffBét>hiuiár> sn Bfj »s lallaoi alta. ganntir-zott psea» ■ e-láara kerti : \| • ■ ti); ára csel 6 aa v. 3 frt 80 kr. o. \'i.- iia „ .. . 1 i - 10 kr. .. vali-iee mii mecta at \'-sítee apr \|>\'>hthltMl) MSrtt triiaaa\' tfjvbb \|awUat NikMIWil. aiaéi (f-t ai éllai i olettnl. ra»V\'tt eredsii m ■vei kaptaaliatlak kei4fcm. A aiegipeds\'aeekkes etfl ir4attö kir.biai ter\\ei»ferk díj níliül a»iWtl\|il»«k, feiitia bi tea akM-psdw Mszéiitas nélkül kiMjlk rstatt rt-iilkDek a UsaUlae liutsri jagjalkat. Klranatra a hitau\'oa remsetet aWra írektttdjat Mtekiat«* rfc»lk ra keaaek raRfati (Hrjkt a a\'jt)(JH nem titi»at u«t>t u drt tiiNintbe aiftlett t ktui «Mn tim« teniii. A n jsréiui-ajek titnlée saitésiikor pee U>U sa a ltá jitaülaa ut>lWtt t^ttvuik. VaUUlaakaak ii.in4eut.or ks4«»«el4»e lettese, eok ajes teiiet4iy« evaratasej knlM nalraa as rtlO Bayiwiafa«i kse»lefc az. »im rao.ooo. mm ooo ce ona 4n,aao »t5. írettetiek kt, \| At itf k\|M(i(l,ft>\'4 alti ae uxiiev-. iiawa lt. eitwMetn mnjttM l\|l\| kittet ttll alaürpul baakkttbot autai \\ i A kauliáanu & Simon blak é4 vállé-lxlai Hamburgban, Wraaslkiisa M rtt da«a »ln\|tenaewi sŰaa>k4ktt ajek, Uniti Irtatvta\|sl t% i laettMNipijilM U. L ktanttlakat bjeave ki eaneana itántunk ríjdip tanúsítóit bitalnméri, fei kérjük aa aj kisoraolátaáii résrrételre, -lÓlörekvésüpk ezentúl ia oéa iráaynlen mindenkor ppntos ée szilárd sro\'célat áiial tiaateh éróearltjeink teljes megelégedéséi\| ii Fealvbkie 152 2-C kiérdemelni 33. «y.flin. Nagy-Kanizsa 1883 szerdán, április 25 én X. évfolyam CWiUl VMf Miiyt áreokás «mi. Hl se tafcéat Kgé« évre I frt Mkre \| fct Negyedévre t H MtM k 6 haaébos petitkor u»bb«»i\'f» kiréeléeaél 5 . kt. Bélyegéi j 80 kr. 4ii\|ré«i i «\|\\4b kivateloe hirdetmény! kr bélyojgdijoe folQl 100 MÓig i to.. mmiii minden sóéért \'/» kr. 1 Z Afj^F\' MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ! POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- \' TARTALMÚ LAP. Szerkésztől Iroda. Hová lep sael lomi iM illető közleroééyek küldendők Biee tttoee 4.\' sséas iHrmentetlen Ikrelek oszz ismert kesékből fogedtataai el. Késiretok vissza\' uem küldetnek. nyílttéri p e t i Istire 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyjvédegyleti a Nagy Kanizsai éa Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeaület éa Kereakpdejltni bank hivatalos közlönye. MEGJELENIK \| HET ENKj I HT KÉT8ZIR: 8ZERD AH Él 8 ZOMBktON, ! A sajtó As a parliament. H. I.J Nem basaon \'alan dolog egy kis elmélk>-dést filmi aa utolsó napok sajnálatos eseményeiben. A Fis«eaéry-Pólón yi Ügyet ért jtlk, iiM-ly orn/age/erte oly kinoe ls-gatoltaktól keltett, mely azonban, a mi ann.ik parliaiuenti oldalát illett, \\ méltó jé* kielégítő befejezést nyert. A körülmény azonban, mely e/en is gatotlSAgot keltd botrányt előidézte, mélyebben tVkazikés neai egy tekintetben keltheti fel figyelni (Kiket és érdeklődésünket, annyival is inkább, mert á dolgok ilyetén fejlődését nagyon természetesnek találjuk, s már nem ejgyszor szóllaltuuk fel a megdöbbenés bangjáu azon erkölcsi ol-vaduljks és eldurvulás ellen, mely társad\|alnunk egyes i ét egeit kóra-nyag {gyanánt lepte el, e mely bizo \| nyos ka^tó piszkos csatoruáin keress-» tül szivárgott át a társadalomba. Tagadhatatlan, hogy nlkutmá-n jósain kormányzott országbau a nyil-vános élet jiinden tényezői bizonyos Qeaaefüggéebon állansk egymással. Vágyj feltételezi as egyik\' a másikat, v igy kiegészíti ast, de kAlönÓseu áll ea azi alkotmányos élet két oly elsőrendű s a többiek felett egyenesen kimagasló tényezőjéről, minta milyen a $ajtó ét a parii áment Mikor 1848 niárezius 15-én a hasa; lánglelku fiatalsága legelőször is a {sajtót esabaditá meg bilincseid tői, Petőfi Sándor aat ir»a naplójába wSzabad a tojtál . . . Ha tudnám . boga a basának nem lesz szüksége rám. azi vembe ra Ártanám ksrdoma a ugy i nám le haldokolva, piros vé roiuuiel e szavakat, bogy itt állttá* \| nak a piros betűk, mint a szabadság hajon latigárai . . .Ma azQlotett a magyar avabadeág, mert ma eaett le a sajtórul a bilincs . . . etb De azok, kik 48 ban a sajtót felsaabaditották, azok ismerték is a szabad sajtónak kötelességét; a aok tud* ták, hogy a sajtónak aaent kötelességei vannak, bogy a saabad sajtó* oak saolgáini kell első sorban as igazaágot, a szolgáim kell igasaágo-aan a nemzetet ia. Hogy a azabad aajtót nem ssabad személyes érdekek saolgájává tenni, felhasználván a közvéleiuluy félreveaetéaére ; tudták, bogy a asabad sajtót keaelnl osak jóaan mérséklettel, bülce belátással és uiolUnyló eljárással lehet cask igaaán a szabadság szolgálaté* beu és érdekében. Hogy annak nem azabad el fajúi ui. — Igy aztán mig egyréaat őre az erköloaiaégnek, inás-réaat buzgó támogatója a hazai tör-vényalkotás nehéz mnnkájának,előre tájékozván a közönséget, a nemzetet mindentől, a mit aa oraság tanácsában végétnek vagy végosni szándékoznak. Tudták, bogy a azabad sajtónnk, szolgálatában a nagy közönségnek, mely ugy hallgat reá, mint az orákulumra, aa elvek ée vetemények tiszta baroaát kell viaszaid kiöntetnie, méntől kevesebbet foglalkozván a szernél vekkel vagy a személyek oly dolgaival, melyek nem a nagy kö sönség elé valók. Mert a szabad sajtónak ia csak a törvény korlátai kö zött ssabad mozognia és felelősségi , érzetében a szigorú erkölcsi törvény-: nek kéli kódolnia, mely ellen\'a leg- első bűn as igazságtalanság, s as , rköljos \'lábbal tipráss. A sajtó kétségtelenül elad közege \' a parlísjmentuek és nagy szolgálata- ! kai lehet neki, ha ugy vezettetik, int a hogyan méltósága megkívánja. IDe a szabiid sajtó áldáaa ezer , átok kútforrása lesz, a hol tiaztá-talan keaek kerítik hatalmukba, a bol k saabad sajtó szabados aajtóvá lesz: a szabadságnak legri\'itabb és legveszedelmesebb kinövése. Mert az oly sajtó, mely nem áll hivatása magaslatán, a mely felelőssége súlyát nem érzi, a mely a botrányok undok posványából táplálkozik ; aa megmérgezi az egées-séges társadalmi élet feltételeit: egy-más ellen ingerli a társadalmat fenn-tartó elemeket, ée háborút gyújt olt, a bol a békét kellene előmozdítania. Az ily sajtónak a magatartása azu^ meglátszik a parliamenten ia, a hová a közvélemény félrevezetése folytán oly elemek kerülnek, melyek a parliameutet disoreditálják, a nagy erkölcsi testület -méltóságát sértik és rajta sokszor gyógyíthatatlan sebet ütnek. lAz utolsó években külöuösen a sajtó egynémely része nálunk ia kevésbbé az Qgygyel, pint a személyekkel kesde foglalkozni. A felvilágosítás helyébe egy ne^ne lépett alegirtóza-tosabb terrorizmusnak s a becsületes emberek reszketni kezdettek; Mert nem vala ason tiszta jellen), a becsületes meggyőződés azon nemes bajnokn, ki egy reggelen arra nem ébredbete, hogy azennytelen neve meghnroaol va, becsületes jelleme sárba tiporva. — Sajtótörvéilyjunk \| korlát Ián szabadaága a legritkább eltekben szolgáltathatott igaSságot a méltatlanul éa igazságtalanul meglátna-dottnak, a laa orv-támadó mosolyogta áldozatának kiooa vonaglását; meit önérzetes, kellemest férfiúnak legdrágább kincse becsülete. Csak azután a megtámjadók állottak volna oly kifogástalan tisztaságban a megtámadottal aaemben ? De • támadó a légritkábaj esetekben mérlíözbetett jellem dqlgébnn j a megtámadottal. De a közönségnél többnyire a vakmerő bátorság bír bizonyító erővel a amaz többnyire hajlandó a támadónak pártjára állni legalább addig, mig ki nem ismeri a támadót. Azután lassankint megszokja az erőe hangot, kedvét leli benne, érzéke eltompul ée eldurvul s kendi megszeretni s botiány ti, a mely 1 annál ka póaabb, mentül nagyobb sajtGt ország ban vilagban. 1 • És tudnunk leellenje, bogy mikor az elvek barozát a személyek harcaa váltja fal, ea igen könnyen a poe ványba téved ; mert bizonyos tekintetben mindig alant járjj mert az el vak hn romába n a nemes szenvedély kiaéri a bú rezeit, a személyek bar-czában pedig az aljas szenvedélyek a segítők, ezek azután oda terelik a küzdelmet, a bol oaak szenny éa , piszok van. . , Ujabb al kormányoa életünk még sokkal (fiatalabb, mintaem hogy parlamentünket féltenünk nem kellene. Há botrány bdtt^knyt követ, közönség józanabb jréaae, mely a botrányoknak aehógyaem l^edjrelője, köny-nyen fjelesl«\'gesnek tarthatná as oly játékot, mely a törvény busó testületnek méltóságával ellenkezik. A társadalomnak tehát azon kell lennie, hogy az a sajtó, mely a botrányok poaványából táplálkozik kikOazöbölteaaaékj Sajtónak éa parlamentnek tisztán éb kifogástalanul kell állani a közvélemény előtt s az utóbbinak — , iparkodnia kell tá. vultartaoi magától az elemeket, melyek a közönség szemében diseredi-tálhatják, ez azonban ceak ugy leas lehetséges, ha a aajtó valóban az igazság követelményei aaerint fog mftködni a közvélemény felvilágosítására Haladunk. A kézépiskolai tét véay javaslat, törvény nyé etneíése féuyef bizonyitékot tesz arról, bogy lásgyaiországból egy earópai ér:elemben vett inoderti állam iog te remiéin: A halhatatlan Széchenyi jóslata, íiogy „Magyarország nem volt, hanem leaz* be fog következni, s bogy ne lenne erre reményünk, mikor az a ,r o s z-Tiszakorn^ény is egy egységes \'Magyar-orazág megteremtésén fáradozik, s mikor az ellenzéktől oly kárbozatosnak stígma-tizált msniélukaereg is a magyar állameszme megtestesülését tűzte szsbsdelvü zászlajára 1; Azonban \'valljuk be az igazat: a függetlenségi nárt is megvan gtőzőiive arról, bot;y w középiskolai törvényjavaslat csakis a magyar állameszme fejlődését és tovaterjesztését cséluzza \' » A felekezeti féltékenység, kiváltságok e elfogultság háttérbe szorultak ott, a bol az állameszme hatalmas befolyása az összes politikai pártokat egy párttá alakította át, mert aa óz Souissicü. valamint Pnlszky és Hplfv ellenzéki képviselők részéfői i4 s legfényesebb véde- Á „ZALA" tar c zaja. KÖNYVISMERTETÉS. Tamás családja . AlfiiWi\'k^p.-h&bü Wéeeséír\'s n^\'jj ém^kbti. Irta: Fap János, Népies irodaiusuukat, vagy jobban mond-va irodain;nnk tfj tvmékeil, melyeket élveztél olvashatna a nép ojjeinkon seáiniál-• s\'néok -I és iagadbaiatlan, kegy agy as iredkUuB eaen ágában valaiaiat a jó ifjúsági irodalom tekintetében is még mindig a kea-de k«d«\'énél vegynnk. Mintha hazai nép-éledek ««rn is saolaéJtataa tárgyat aa írónak e Mda\'gesáare, vagy mintha as aa élet kSJiaeotl>«-ti élteiábea .oly seegéey volna, kegy aesa ie érdeme* te\'e bajlédni. — Igy keay vpiseeenb még mindig a régi népies tar méé^kel k<enalekér a\| kaoiSsksn, i^uségi iro-éetSMak pedig évrü-éere fordított művekkel sleaered* S af •• éiisíaHeebb kSsOaiág jobb kiáayábaa eeelteasét felytoaeeen a sa-lejtés rag<ey »t« éa\'ei termékeivel táplálja, anssi ik ekik lagaiább a Jseé aewoeéék ré-mém sgy sagataéá e jobb ée sgéssslgessbb »lmai>; «tjá>. Hegy pedig erre sseaayire snlkeég vea, eet osak aa «ej\'keii a maga aky^elS valéságikaa, a kieek aikelssa volt tapnsatetei, kegy trUlasMsii vált vagy M? eesnsi >SslesS\|Sa> miaf táplálékkal elé gpasi ki esatíesaí saSkeágletek, llegy se a körülmény még rosszabb a tulsjdouképeni népoél, azt mugtudbatja aa, ki a poayveirodalaii termékek \'bfiIsS be-eeét ismerni. Ahuál inkább örülünk, mikor alkalmunk van sgysaer-másszor egy valj&di népies teíjméket megbesaélé* tárgyává tenni; oly népies terméket aie\'y ketté* okaiéi fogva tar lkat számot arra, bogy népiesnek neveztessék. És pedig agy tartalmánál és a szereplő személyeknél fogva, azután népieseu zamatos kereténél fogva ie. Ilyen termék a „Temás család\'V oziiuü négy énekes keltéi elbeezélés. Bten kdtéi elbeszélés iréjátj Pap Já-ooe ISgymn igesgaté arat eddigelé ezen a téren csak nebány alkalmi költeményé bél ismertek. A vessprétni megyés p\|«pék0t pár év eléui ittléte elkalmával egy mély érsésü költeménynyel Üdvözöbe, mely irójít szivének dieeérelére vált. Moet egy asép kiállitásn köiyvbeo adta ki aa emliteU elbeszélést. Egyszerű, majdnem igénytelen mese, melyet a következőkben mondnak al röviden. De mielőtt a mesét moadaaék al, a bevezetésről is kell saólannnk. Aa iréaak Saagad a latlalfkelye. Aa Aliöld szivében (Sssfdea) született, a a mull emléksibll, melyeken ol-elmereaj, akar egy képet maiatai. Lelke előtt elvooal Szeged pasat a lésének gyászos emléke, de o szomorú emléket esabbemar elüsi szivéből Szeged jeleaéaek és leendő jövőjének ragyogóan fbyee képe. Aa elbeszélés meséje e kőrstkező. flres pankSsd szép napjának előesté-jéa jésséda psrasetgaads kásába veaet ben aSaket a kSM aa elei énekben. Temás la- kik iU Pörke feleségével és Veronika leá-nyával; ínég egy kis Kntu - lievü o^elédle ánytnyal is luegisiuerkedüuk mindjárt, k"it árvaként fega-llak házukba és (blzevaltek Verouikável ecydtt. Pürke néni „helyre velő asszony." Mozog ugyan a nyelve i«\| tudja használni, de dolgos szorgalmas is, igazi alföldi menyecske, „asszony ember," -tni»l a költő nevezi, miudenesetre védsngyzla a bázuek. Nem esik kétségbe, ha egy jós felfordulás áll be a konyhában, e mint ilyent velnbaa is font a költő mindjárt z buvezető sorbkbsn, mert nem Pütlte néni ő, bogy a bajon hamarosan segitoni ne tudjon. Tamás ezalatt mig aS asszonynép »(\|t, főz, sutjól, meszel, tisztogzt be tli z házon, olt kinn z léezán üldOgel zz ő flrrg Dütue báty* jéslzl. Egykor aagy haragba voltak eask kejten. — Mikor zpjuk DOmOtör msgkzlt, mindegyik azi ébnodtz z temetés éjszaké* jéa, bogy zz apja megjelenvén álmában, azt mondotta: „Tied legyen fiain, apádnak hzj> látja." A két testvér tehát egyenkint jogot formált zz ürökségre, és okozásról\' tudni seiú akartak. Igy aztán előbb elmentek a biróboa, ea a prókátorhoz küldötte őket\|) s a saig a pörben tartott pusatuláanak indult aa apai bajlék, s végre is perköltség fejé-bee a prókátoré leli fz egész Akkor aa-atán uem lévén mi iülött pUrUlbi, a két testvér is kibékfllt Aaéta együtt pipázgatnak éa politizálgatnak, borozgatnak^ Késő éjj«\| z^ntáa bzaa ballagott z öreg Döm1, Tamás p^dig eebée fővel eladni ment. — Pürke néni porsae z eselédekkel együtt kora baj-nsíiben fenu volt már, Tamás azoubzo nem igen szerette e munkát, 4 most különösen nmn tudott felkelni. Aat la álmodta hogy e«f bika kergette meg, Fér ke néni pedig aij általa akeeatt zörejre a ssobábe rohanva elmondotta neki azj álmának mzgyzrázaiát PiroS püukösa bajnkla ^zépen köszön tőti be. Mig Témái felOliözöjt, ez udvar is (mert e napon kellétt rnsgesui Vera kézfő gdjánalo iji) fel volt disaitve, a zöld galyaáto rok kellemes leayémást tettek. A zöld galy körött ékes virágok díszelegtek. A Pörlte néni inpgl a dolgos Kati kése varázsolták zgé»s liertlé az odjvart. Asután elmentek a templomba, .a bel nuzgón iobádkoztzk. — A templom után inegjtsriolták h késfbgót Jóskával, ja jki Veronáét nagyon szerette s aki derék legény volt Hogy a kézfogé nagy mulatójáé között jtörtént meg,- ez negyon termésietés. (2. énék.) jf A harmadik éazkbeo vásárosok mennek HMmeáóVáséréiely rej a Tiszán ál. Pörke néni isj megy Vorávzl. Jóska két lovat visa a vásárra, „séját névelőé,u hogy ezt jó péuzeuj elzdja. Pörke neui zeszooyok szá márz ealó különféle ruhadarabokat v^sz, melyeket ő oly szépián és \| jól tadott elkései-leni. A széles oreaágUtöa sokan iparkodnak Vásárllolyre, Pörke tiéní osevag, beszélget. Mikor] e Béd tavi\\ mellU elbelzdták, Pörke néni Myseerre »lbjalváuj/odo\|t, seerae pedig a„ téraf tapadt —(\|Azután ebnondta öveiuek, bogy a mint a téja nésatt, jegy Őse ember (lívta Bt a közepéből: Jer leányom hozzám. Csak \'] lasSan tért! vissáa előbbi vidámsága. A alléldi Mkadatym élénken van leirvz. — Jóakej eladta bvslt és isüstgyürtíl veti Ve-ráaam; Pörke néni a prumlikat, kaasabej-kát él a többi assaoayí portékákat egy szálig eladta. Asután Ötss^atyosgalva miadeat, kasamlé jlndnltak A szsgéuy Pörke néni ve-atire, [ladikon benUOt ált a tón j a ladik pedig a lé kfotpáu fdbillsat, e aa asseo-nyokj kthjttl vegyi Stezi beleestek Kikaláss Iák lkot, osak Pörke I néUt aee UW-4—M-^ meg miqdjárl, ezért átevzzlek z tavon; — Jóska pedig, ki a zokqgó Verát elig volt. képes vigzsatalui^ as aipbbival visszamaradt, keresvéu visbefult anyjukat, As eseménynek híre. futván, Tsmáet is eulyosen érintette, de másuap ebéd \'ájbz már odz ért z tóhoz, \'bol a hallét javában keresték már. Végre mégi« ráakadtak. Azután e\'teftielték. — Ezzel végződik z3 ik ének. — Az idő bzladott; a bánatot Tamáe ée Vera eaívében osak jes volt képes lassan kist \'eloszlatni. Aaatáa. aagy eeeméay rázta fel a hasát, jött a forradalom ideje. Magyar ország Isleredet!, bogy szabadságáért küzdjön. íörSge^ fietala a \| zászlók alá tietett. Jóska ie ment, sőt Tebás is megprébáike-•ott, de ő ie osek zzok közé tartozott, kik jót ákerkattak, de gyökeimet nem vívhattak ki. Pp Jóska haruolt, \| keresőit vjtézea, sebei ie kapott, de as ájulás lerakatta velSk Z fegyvert, a magyarok parttusija szeren-esétlenaégbe döutötte á kasát. Azután ő is kzzasteteo, seeretŐ szivei Veroukájálioz, ki keble melegével ápolgatta a szerető érzelsset Jóskája iránt. Nagy ; vihar közepette tér hess, szí vason fogad tájik. Most mér a lakait aem halasétól Iák sokára, ősekor Jóeka éa Vesozka egy pár leitek, as öreg Tamás Kajával együtt eeeléljeibea ment Izkni a tanyása. As öreg Döme árváit el sgéseen azét a. Aa sgyseert sora vea szemléibe; I leirásokaak, képek- nek és jellemzéseknek vonásokban Vannak vek, hegy aki egy szét saésaiégss érsésü nép typasek benyomását keretében változatos A személyek aagyobb ellemezre, de oly bízz AlfUldöo járt, eas köreit issssrí, könnyen réfog ismerni Tamás: a, Dömére, Pörke nénire, Verára éa a ti bbire éz; as agyéailztt ea«k as iifcsszk, pipil réaamilt \| késépískolai (vjtTit lil A m«mI btuke lebet kormányára tant lanaAiym, mrtj Imáiul odmU—I maakétteok a UamlveUWé* éa a köz- JM Ktji.v aaikaégtak volt • kftaépieko lei Hrvényte, tudta érezte ott a mi karmán* enk alapelvekből kiindulva Hl • Mg$ boieerejl belreformot valamennyi párt támogat AaAval immár ke-raeatftl viteti. %. Rgy • felekezeti éa nemzetiségi •arnék fölötti diadal, a magyar állam-eeimr még egy korszakot alkotó tfti vénynél it foatoiabb, mert a középiskolai törvény Által a magyar nemzeti szellem á belrefyrmok felé Irány ózta Iván, bizton remélhetjük, hogy I nemzet legkiválóbb tekintélyeinek közreműködésével orvoslás alá veendó belügyeink a kor klváualmai szerint fognak rendeztetni. Mért az a \| nagy reformmozgalom, mely a negyvenei években a czivilizált «»llAg figyelmét magára vonta. iQrgótcn várja végleges I megoldását. Egyesült erével éa közakarattal megteremtbetjOk mi az egységes Ma-i gyaroraaágot. az életerői magyar tára-dalrak f, melyre bizony-bizony nagy azük-aégttak van, mert az európai Mozgalmak, a minket ia környező reakezión áriui elemek, nain egyei teatAletek -vagy nemzetilégek erejét, haneijo aa \'összes nemzet az Összes társadalom Összes idejét, haza-\|szeretetét és munkáságát követelik. [ , Hála Isten, i középiskolai töt vény megalkotáiában tintán láthatjuk azon örvendetes jelenséget, mely a magyar állam konsojidáiál kell, hogy niagt után \| vonja, de bizonyosan fogja is mert nemes nemzet vagyunk, kik tehát nem i«-{merhetünk szétválasztó külömbséget iákkor, mikor államank kousodiIáiéról van szó. i . Küldjünk azok ellen, akik a létezd hasznos és fidvös intézményeket felakarják forgatni, éi utasítsuk viasza azok jlöfekvésiét, a kik a haladái és szabadság {ellenében reakeziót tanácsolnak Tény, hogy haladunk, de mindazon-\| állal kell, hogy kinyilatkoztassuk, rnisze-jrfttt nemcsak bölcs kormányunkat, hinem ja nemes magyar nemzet minden rétegét is Athana azon izellem, meylnek segélyével 3lagyai ország nem volt, hanem lesz egy egységes állam a szabadság, egyenlőség és testvériség édenel Raményi Janó. Az elsfi fokú ipariskolák icerveiéaéról. Qróf Zidiy Jenő aa orea. iparegyasü-let elnöke éa já gócai Péteiffy luiuiss\'eii biztos jelenlétüket aa alsó fokú ipariakolék szervezéséről beterje»z\'ették a köaoktaláei kiket a költő egészséges humora tflkréu ke reeatdl mutat be nekünk Agy a mint élnek ée hetnnk. Hogyha aa utolaó énekben egy kiasé magasabb hullámokat nem verne a kép hét-I tarében lezajló forradalmi esemény, melybe n kOltő beleesOvi saját i eflexióit a szabadságról ée hoafiértelemrŐI, — az egésaet idyIli elbeszélésnek lehetne nevezni, me y ssonbsn igy is megtartja idylli jellegéi. Nem ssabsd felednünk, hogy s küitŐ magyar, e magyar költő mikor nem beszél a hasáról ée\'a szabad eágról? Erőeebb szenvedély azonban aem mainkban n személyek ben, aem pedig a kOltő reflexióiban nem nyilatkoaik, de nyilatkozik as sgéasben annál több valódi éraée, mély éa igás, — míg a azen vedély hs nem ia mindig, de sokssor n felületen jár. Es aa igaa értés rokonszeav^esé teszi nekünk a sse mélyeket, rokonszenvessé a költőt, ki síbe-■éliae folyamában nem egyezer vesz alkalmat magának qty-egy arany tanáeaot ia mondani az erkumai nftggyőződéa lebilincselő hangján. Ea ea annál jebbaa hal, mert nem Irta didaxia akar lenni, mely ritkán vaa a maga helyén, hanem éppea mindé* Att szerves egybeftggáebea van n folyó eseménnyel, vagy a beszéli anssaéjy jellemével, tehát nem e-Aadékeo tanítás, hanem e tárgy lermésan- folyó, asm erőltetett osifraság, hanem ott a hsl van, anikságes kellék A klkl kiéalgsaésis m osak jÖt mond-hstaak. A a itt esi aem éppen kifegástnlannl Isssssses^é nmekért, melyeket a asigara as e-Uljrsk maetnre a mags esemü vegén ksraasttl fciHisélei leg, bőven kárpótol a samstoa, ■agyar nyelveset, s asÉsiaa tnalaaégn hang, mely Jótékonyan áilssgi se\'agisast. Orilaak a aaeg»eUnt minek, a agy pár kisebb ma\'siváayt fegaab heüte lagbfcalslk kaaalai Aa» már fú* helyen aashlsttlk, kegy a asm ad a mflMI WWjé Ma jovsdelmet ^ tifceay aal\'is saáatn. De se tf y ignsés aápie* ÜMK Innilal sed ksi téMee baaüialL ■inlestsriss, melyben többek kOei assket meedjáb t > I Nsgymé)tó«égu Min. Or I Vonatkoaáe-eal Kaoelioaesiádftek nmtt évi rendeletére ós kivnlkoavagr. Z«ohy Jenő orazággyüJéei kép viselő ée orsz, iparegyesűieti élnök arbos intézett megkereaéeére, bátorkodunk na élső fokn iparisitfiák •zeneséee körjűl eddig kifejtett tuuek\|Íkndá.nokról a mull év véga már betsrjesOstt jelentésűnk Uégáasitéeské pen a követkátfkbln számot sdjii. Mindenekerőt l hé1 rak yagyuok magja-gyjezui, hogy sxon előtt tartváu lesen kürti) ményt, mely azvint aron városoknak, melyékben a tárgyalások aikerre vezettek aa államsegély kiutalváuyozáas slodáshatlsnná vált; máafelől pedig azt, hogy eaee iskolák ssérvssésérs vonatkozó általános elvek, s a viszonyok minden egyes vátosbat^ ugyanazok aaákségosnek véltük egy áltplánoa jelentéit kélaiteni, mely mellé mély j tismelsttsl ide\' sárnnk egy kimutatást, ms\'y rövid indokolás kíséretében általunk java«Utbaj hozott ál-lamaagéljre vonni kőzik, kérvén Ekoelleuli ádnt, (hog}\' azt addig ia, míg minden (\'gyes városban szervezett iskoláról, vagy aa aka-dáyokról, valamint aa itt ot eltérő viaao uyukról részletes {olentésainnt jkülön-külöii magtehetném, legyen kegyes jevaalatuukat jóváhagyni, a as állaiusegélyi kityeseu ki utálványoani. Itt felaoroljuk a 42 vái\'osi, iqelynkhen tájgyaltitnk és molyok ben kottŐnok kivétő léiel a tanítás vagy mcgkeroeteil, .ivitgy legközelebb meg fog kezdetni éaegy kimutatáat adunk, inelybeu egyenkint a felállított ipariskolák állami segélye né Bénok a azftkség állal indokolt mérrét liozauk javaslatba Azután a követkesőket mondjuk: E« luoát engedje meg Kxcselloucziád, hogy az slaőlo\'tu ipariakolák szni vaséei mun kálsta alatt sseraait lapasa^alátainkról — melyek csak eddigi meggyőződésűnket erősítették Wg ssólhssaUuk I eren nagyfon-toaságu kÖKgszdáasati kérdía^el bfivebben foglalkoaliaaaunk. Aa elsőfokú ipariakolák szervezésének kiáltó szUkségél orak... akkórj tátja aa eiuber igaaán, ha megismerkedik azokkal, (tikét ott képezni kell, a ha tudja as\' [nuihdr, hogy aa ipaibaség 75 ti kii honnan . ujjonctozra tau noiail. A kézműipar sülyúdéscj a kJtnlűipai ősnek napról napra éreahetŐbb \| olategényedé.e, a legkiválóbb iparosokét arra bírják, hogy snját gyermekeiket, kiköt iskoláétatuak, nem akarván egy biaonytalan jövőnek kitenni, a mesterségre nem adják, Epy más része az ipzroeoknak, mely még uem vesztette hitelét ée remélni tud, az tauit:a gyermekét az iparra, az igaz, de aa is igaz, hogy ha a fin e-ak kissé életre váló, a as apának félig-meddig módjában fvan, az illetők a tanoncaévek után azonnal [útra kelnek, — keressük, hova mentek ? Bécsbe, Oráeaba, a tovább. Ha azt hiszi valaki, hogy ezek visssajönnek, igen csalódik. Yieazaiön miuleeiu hogy ne kiyáuuók, miszerint egy olcaó népies kiadás jelennék meg bolSle, hogy aa minél ealesebb körben elterjedhessen. A nép kOnött sok olvaaója akadna, mert aa elbeazéléabe aaőtt leírások ezinléa hivek, élénk-k Aa ezemlélhetők Vajha minél előbb jeleuthetnők a munka ujabb oleaó népiea kiadását. klidŐn a költőt üdvözöljük ezen 4a téren, aat a kérdést is kocskáztatiuk, hogy abban a teliben, melyből aTamás c<aládjatf kerül\' ki, lelán van még egy egy érdekes kép elrejtve? Ha igen; akkor a költő na sajnálja aat ia bemutatni, a magyar olvasókO auneég bizonyosan örömmel fogadandja. B. M. Itt a tavasz! No }>iz íuiosa dolog április köaepéu aat írni: itt a tavaszi Hisz rég meg van aa, Írva minden nemű és fajú, juiudeu rendű és rangú kaleudjaríumbaii, hogy máioaius 24-ike aa eleő tavasz : vagy pár luozat lantpengető már megie énekelte, kakuk magsrólta, fltle-miié kifütyöílle, még a leoslíe ia ant fiiieaelL De hát a kalssdáríam-irók mit aem tudnak, annyira oonfusióban vannak, (kimu tattá nat nem rég egy képviaelŐ) \'hogy a vasárnapot csütörlökoek, n csütörtököt bérmálják vasárnapnak. A Uniósok ? aaiut ludjuk, nekik a földön vajmi kevés jutott, hanem ahelyett meg oszlottá Z«us velők a meny országot: ók tehát bíneay ott esOlyeaaékbea kandalló tflae mellett könnyen énekelnek aephirrőL tavaszról, mikor mikor mi magány fóldOuluiók mmankos, saaassrás Vihartól ksrgetve térdig gáso-Inak ahdfcaa. ftaknli, fülemile Aa Lake^ n kakuk asss nekem anél, Alemilo eem nekem ffllyöíj laaakéti aaak agyst láttamt sgy fcoke peídig nem asmái nyarat, meadja a köamosdás, éa l mag Ml maaéé tagyeá, hegy taeaaat sem. ÍJf-Sfí, klkaek tflsbelyfk, egy-két íjka földjük, vagy kis eeŐltejűk van, ifibbi kint marad, fy miért ? tígysss-flan Márt, mivel s jó inJuukáal ott jobban fiietikL Fisellketlk Is, mivel a kereslet na gjöbli,; merjl.íja Isioei ember látnegatfá kés mőiparósát s védi nnudeq uton módoá, inig nilaua iniudeaek iránt hiányzik aa érsék. A osegéiiy - fpatps pédig — • a leg gyóbb réea — ümonekát kóborló árvák zülJ vagy uapaaánjosok esaládjábél vasal, ki k minden népnsvelési tűrvéuy daczára sem nj srtlk Unitáa^ tehát: aein lrni« soiu olvaani ne.in púdnak. íEzou réaze a kisiparosnak nem is síért veesi lel a tanouo4el, hogy sbból Ő öi magánál kOlOmb <peroat nevsljeu, hanem síéii, bogy eaeti ingyen oselédnsk pliyaiksi sjét első aorbau háztailáaánál hitsznájj ki.\| -L Régen a lanoneznalt leUzabaditáaakor czóíimostdr előtt is ki föllelt állani a pró\' . i, ekkor megkapta vándorkönyvéi a ipar ^ idla helyett vándorolni meui.\' Olyan iagánj\', ki n\|m pióbáli s világ-báu, kinek vándorköjiyvs nem Volt kie\'égilő. oask k legselejtesebb mealer vett fel, a olyanj bél, ki inoslarségét abposau nem érteltsiues ler ugyau aohasem Ibtt. Pedig akkor á gyári ipar, a ssabad iuar, szabad kereakadelem nem suj\'ották a k^zmllipait, aőt védték att maguk a köríti-ények. Meg akarunk győsődes lenoi a felől, h ogy Ezoselleneaiád, midőn a mi a múltra susapftleiilunk, iiojn teszi fel ró uuk azt, lijigy mi a régi oiémendszert óbzj\'anók visz-aaa, ha mindjárt a nagy német birodalom egyes államai az „i^iiUtigökat" vis«sa is ál lilotlák, th* igenis folbo/.tuk aséct, hogy alább előadandó uézeteinknek indokolása anuál behatóbb legyau. Midőn tehát « kézmöiparoaok lanoti-czai ói segédmunkásai as elméleti iatnere-eket uinjd\'K-iu leljqsen nélkülözik s midőn a kisiparostól ma lényegeseu több művell-aaget, több azakiaineretet követelünk, de kóvetsl a fejlődő kor, akkor a lanonezok is\|tolázlatáaa felfogáauuk szoiiiit hazai iparlejlosatósllnk egyik sarkalatos pontját Mpnzi. j Érzik ezt ma az iparosok minden rétegében, hiszen senki sem tudja, senki aem érzi jobban az iparodnak aanyaru erkölcsi és auyagi helyzetet, mint épen az iparos maga, nojha ép ily mérvboii, söt még jobban éres-lielti maga as állam is, mert ha körültekint ma valaki hasáuk azon városaiban, melyek-ben hajdan az iparososzlály anyagilag rendeseit állapotban élt a ftsazelmionlitja az alskori éa mai adóképeaaégél ar.on osstályuak, megdöbbeuvo kell látni \' az elssegényedéat; milnemcsaic azért ssouioru mei t egy az állam éltető erét képező oaztály áll .igy, hanem azért, mert aa e hazában • iparratl foglalkozó nép Isgnsgyob részt igssi magyar, ki e földhöz hűn ragaazkodoit. Mit ér a magyar Ügy hiazem ilyen megdönthotlen érvek ellaai, minőkkel én eddig mind legyűrtem a tavnss hírnökeit, senkinek aem lehet kilngáea. Mojil már oaak as\'tnsrsd háti a: megsúgni, hogy ki liiideli nekem a tavaszt. Eg vagy föld j? as ég igaz már a mult napokbau szedte bussvirágssiu dolmányát, ds hogy rájött as saő, hamar folrántotta szürke kabátját a föld Is tarka barka mesbe buakolédaik, mert zöld paláitjá\| oaak moat féiésolik. A\', emberek Qgyan vedlenek, lerakják a daizinátjjpadiAgotJ helyébe öltenek gamáslit bngyogó de as einbeegk legbölesnbbjei —. már mint a kalendáríi/m-iiól( — aeui, ér lenek a jövendöléshez: n\|jos anellem tova reppent, ée mi jníát* ossk sllaötéúieu tapogatódzunk. De ha aem ég. aem föld; aem ember, aem mjad4r; mifélaj hirdeti nekem a tavasat; tudom j nem igen kikáneei rá kedves olvasóm, de én ui égis elmpudoín. Hát van nekem egy kia isinerős iuad4ráiu\' —I paidon -szárnyasom, oaak tavaly ismerkedtem még veje, ea 4a én csaljiatatlan hiruököm. Mini mondom, tavaly törtéat, hogy egy esinoa kia fekete madár! (a lerméaaetrajs meg aal emberek szerint: haeaontalau azemtelen légy) ka órromra asáll. Qondoltam, oaak azért, mert a dombos regényea vidéket azeretl, c«tklaodoaia ugyan orromat, még talán véremre ia Bzomjuhqeott, de hát egy parányi csápp vér, hadd éljen I góndbítüm: tajeg ea án leheS, hogy tulvérmeaedtsm ée köpd-löatetnem vagy piéezáztstnom kell magamat-Nem I akkor inkább kia aaárayaaem ssijja ki \| fölösleges véremet. No meg már be vallom hisólgétl ia, hogy íegyeaskének vérem iálik, mett gondeltem mlg sem lehetek én elyaa epps valami, mert legyeaske, tndvslevő dolog -4 Na édességei assreti és ssó ami e^ euaa s msgysr saksr, ha aaép<m hizelegnek aeaip aélr maatibaa aimogstják — agy nem a-ik utolaó lagét, haae^) sa^g aaM o-epp AHamaesméaeb, I» asJsfjá/i s magysr iparos a4ékép\'elsoa4éé[páolai lehet »s egyéb sem aa\'yed anyagilag, sgk egészséges osztály jobb hazát kénytelen hisjguk es iperoeok aat, Kiképzése elbdázhztlan t, jiemewk nsm vonakod-m mbgiuditott moagalom-Miem asivessn járulnak Óte\|le — ss auyagi áldo- hel, é a mérje [ hs eapek ellenében (OldOnéalává lesa keresii\|;jj; B«jj mivel ér ik hogy taneaeaaik égeti kérdéeeA vá nak aa ea irány fa ban réeat vbnni, bósaá némi ki aatoklióa ie. Ámde, midő i az marosoastály bár leg sajátabb érdekébe i loész elmenni aa áldoza-4 lok l.ogvjégsÖ ha\'á ráig, jnegkivánja, hogy ér dekei védve fagyi ne\|. Tagadhatali m az,! hogy sokan vannak a ; kUiparosok I Ozétt, kiknek kövoteléee mégl^aladla a jü\| oanltsag határéi, de épen ugy tagndhalails n aa ii«, hogy aaon fejel le^aáguék iuegát Int ítése, inolyet aa 1872-dik évi VlII. Iríczi tk ss iparosok kOsött toieitilstt, saeknea a Isgjogosabb követelését képeni. Nein tartózik e liaaleleUeljes jelentés keretéhé annak (ajkegetéee, hogy daczárs arínákj hogy az 1872. évi ipartörvény tarthat lausiga általfluoJauj elismert dolog volt már. régen, aa pnégis a mai napig nem vetetett\' revízió kláj de igenis ugy Ezeael. Isnosiád, mint aa agy iránti liazieletönk, -vala^ínl ösáiuli iaaafiui kölelességérze-tünk parancsoljál h\|gy az említett ipertör-vény azon réezéi4 reflektáljunk, mely szorosan öessentgg az \|első fokú iperiskolák szervezéséivel. Kegszüiiietibtvéu a eséhrendszs\', levétetlek a bilinosekL melyek a szabad fejlődést, as egyéni szabudtágot és a jeles tehetségek felemelkedését egyaránt gátolták, minden átmeneti intézkedik nélkül a azabad társulás mondflolt ki. ilagasűntatiatvfn s vándor k éuystsr, melyeta ruoderti aás> ad államban fentartaui ujiur lél\|ot, elrondekitett, hogy az iparoa ta-nouczát iskolázd tartozik. Megszűntek a azéjimesterek, a oaéh komiassáriuaek, a ijlkutlatott helyeltük as i oliiofokil iparhátózág!;, — szóval kimondatott aa iparérabadeág I E}vboií az Ijgax szép do\'og, a egy azabad állambeli, me^ bien olosó kamatláb, kellé pénzforgalom, nialgas kulturai viszonyok a lelszinen lebegnek^ iilő dolog is. <De nálunk u ipzr szabadossággá fia jull s dul, ront, I iáint fergeteg a legszebb vetés kOsOlt. Ugysaia a szabad társulási eszme hazánkban jas iparosok kOzÖtt ép oly I idegen valami, iniu> az önaegélyzéa eszméje s irfneu van as, llw^y addig, mig aa iparoa-osatály épes elégsjdetlanaége folytán a politikai szabaUágnek Romosak netovábbját,\'de leheletlaiiaégét is követel\', ss ipaifejleestése tehát öuérdekéb\'su! saját érdeke ellen kéaz magát elévetni LlLássale" rendsaerének. A társulatokba a reudsaeratő iparoaok beléptek. vérét ia oda adjá. Mig mindezt elgondoltam, kie legyem jól Ealcólt, párt lej^yiutstt szár uyeival éa tova repül\', vagy harmadnapra iámét odaazállt orromra éa tovább már naponta . Utóbb auuyira ismerősek voltunk, kogyha látta a forró nyári napokon, bogy átadom, odajött éa szárnyaival legyintett; ba másik légy ká It reám, udvariaaan bár, de elulasitá s ezt nem irigységből, hanem hántatni hálából emelekvé. . \' ósz felé jljrt már aa id^ midőn legyeos-kém egy nap nagyon szomorú volt, kesemre szállt, sliogtam, bag) ta magát, » oly\' bns melancholikus buesudslt zengett, miutha hatlyuénekét skadá \\elna elmondani. Elő-valtam vgy piros sélyamfobelat éa egy vékony szállát legyeckfm lábára kötöttem, l&tropdlt. £n bizouy mint kjliálállan ember már egé.zen magfeledkeetem \| rőlaj a ima kia szárnyasom teguap megjött a éa aa én hirnököm: Már moet bátran miaum: iU a tavnaal Mire sémim\' napvilágtólj játnak, tudom aa ég kék, n föld zöld éa aa \|égé»a világ róstMsluü \'stt Itt a tsvslzl1 Ezen azé csakugyan varázserővel bír, de ta\'áu mégis sehol annyira mint: fürdőhelyen. A nyaral A télen komor falai, egyaaerrel mosolyogni keadsnsk. Hol sddi\| esak deolvélak aludták téli álmukat egy »aerre megóv Útiak an ablakok éa esi nta>aa ssobaoicausfők \| kakuadtálnak ki s Balaton játasŐ bsbfodrairs, bsl sgéss árboeeerdó disss leg. Cssk auajt ](terűit ki Yeaag gyárábó De aaskhsmer éssrlvették, kegy a kontárok, ssabad iparotokf jsaaa\' a tőke eaaberalvsl Iszemben n tOránr számukra semmi előnyt sem bia\'oeitelt, sSt elUukesólsg ss sleófekn iparhatóság előtt a vásár, a tanonnz-, a isegéd-munkás, asévsl mindennel ée min jdeuki\'vól azembenl épen s tOrvény tsr-máesaléoél fogva Qk a vsztea lelek és nem assrad máa hátra, mint a tAesn\'ati dijakat flaefiaí. Ebből na következett, hogy a láran\'a loktia lépett Iperoiok száma ma 4%-al a!á !szállott. Hogy a társulaton kívül álló iparost \| senki asm slleftvsi, tanonesaikkal senki sem tOrődik, ezeket semminsmű áldozatra ] rá bíi\'iii nsm Imiét, szóval ss ty U- j gyeimet len tömegj mely hovatovább többel \| követel, hovatovább kevesebb \' kötelezettség l érzettel bír. . As ipertOrvájey elrendeli, hogy as ipa roa lart»ail(<tnotíesát aa iskolába járatni, de aa ismétlő vasárnapi iskolán kívül, hova az ípaifos Isnu .oipknnk talán \| ré«ze l»ote jreltéteti, hogy va«árnaponkint kél éraiilysn-amOlyae előadást \| lisllgs«aon — ipariskola I I87V óta ninoa, Aa aa sino« kimondva tör-j vényben, liogy ki alkosss meg eteket, e t ki lartaa fenn. f Bxcsellsnssiád intézkedett matt évben, rendeletileg interpretálvíu s törvényt v-iparosok jsvárs, s íme mégis mily nehs«é-gekbe ütközik esák at első fokn iparuko\'ák szerv sséae is. ss czéhmestsr és s osélikomiszárius slőtt a legeaököoyOsebn iparos ia meghajolt, mert büntatő joggsl bírtak. Mo.i eléri tik a«». hogy egy tekintélyes msgyar városban a várOskspitányt, mint ss iparhatóság végre-hajtó közegét aa Ipartörvény 87 (-ára figyel-meztett ük, mely a büntetése kiM szól a erre \' válaatul azon eshetőség tartatott esem-lnk elé mely e legközelebbi választásoknál bskO-vetkezhet. I Az ipsrtörvéuy elrendeli, hogy a ta-nouea felvételi szerződések ss iparhsl^eág Vagy társulsli elnök slőtt kOtteesenek, de jó I lélekkel mondhstjuk, bogy 1000 lauoncz kilnOlt 10-et alig találni, kinek metrérel szerződőse volna. A segédmunkás pedig )0n-megy munkakönyv éa bizonyítvány nélkül, szabadság* nagyobb, mint n munkaadóé, kötelezettsége seuuni. Ui tudjnk jól, hogy s visnonyok e nyílt j jellemzése köunyep reánk süli a retograd lépéa iránti vágy gjyanuját, azonban az nem tartóztat vieana bennünket Isgkevéabbé aem kijelenteni: Hogy ia\'z ipartfirvónj revíziója, -a nnnsk esélesairü módosíiáaa as ipnrfajlosztás, i érdekemet sártéee nélkül tovább el nem odáaliatóT A kötelező társulás, a tsnoncz\'ok gyakorlati és elméleti képesítése; s lanonezok isko- \| láztatásának ás az srre szervezendő iskolák fentartási kOltségejnek szabatos megjelö\'éee; \| a segédmunkásokra vonatkozó szigorúbb és sssbatossbb intézkedések ; ss első fokn ipar hatóságoknsk ezé!szerű reformja: ezek azok, miket n törvény revíziójánál figyelmsn kívül j hagyni nem lehet mi mély tisztelettsl kérjük Ex-czellenoziádst,. legyes kegyes hazai ipnro-aaink és egy derék házias osztály érdekében od§ hatni, hogy mindaz nrit itt előadni bátotkoduak, b«hatóan Ggyeleime méltáasék. Mulasztási követnénk el, ha nem reflektálnánk egyasei smind ss iparkamarai intézményre is Hoessu évek teltek el azóta, mióta ezea intézményt kWaakedők éa iparosok fen tartják. S ba öaaaebaaonlítjnk aa Deaseget, -nkslyst essn intésméuj fslemésztett, sehogy asm tsláljak mag i a kiadás és bánon közötti j egyensúlyt Távol áll töllnk a kamarák mf-kOdéeének réazlewa bírálatába bocsátkozni, de at hisszük, hogyr nem találkozik egy kamara aem, meuy nem éremé, hogy esen inténmény lénysees átalakításra szorult, hs ! agyán aa iparosok érdekeit védelmezni, elő- , mozdítani akaija.; Egézz liwtelpltfcl emlékesünk meg arról, ! bogy pár év éta ecyéa iparkamarák ia igya- j \| k esnek az iparos \| oktatást előmozdítani; ds j amiat est elismerjük ss egyesekről, nem ,áu-j liAai jak aa egéanlől. fis sa u\| fog maradni j mindaddig, mig á törvény ^sorosan klral i aem ii ja siaotí ajányt, melyjjel a keraeke I , delmí éa ipirkamM-s, a területén levő ipar-1 , iakslát támngstaij tartozik. { Blmaadettalt eaakWu mély tieateletul, • nyíltan éa lŐssialmi mind aat, mi aa iparos I oktatást gátolja, Sőt BŰ, réasbsn a kéamA- agy [pompás MépjU d g.: Nádsad, wámára. ^ f.^.á, moodhaiuók megmentését A napokban nílgjf kOsftaeég jelenlálében fel ís szknteltettetefjt. \|á kereantaégbea „ Habián" 1 H.u. R R ..... I "Teliik aat s gyakorlati tapeaat\'aUtet nevet nyert a fblealevók atonbsn .Hnblány- .y^ éa aly U sdmdékkál, miat a »ly nak- bérmálták divatéban Mtodért alakot, j ZJ^ Fur-vlltatiád anmea Aa Idei jasiéan a legjobb nyárral ke- eteaeaiésaak éalbanAak kéags^tbssatá Ü é. asért Orömteltes NvMkm ki, « ^álni.\| tiéd itt legyénekámet, midőn ttlembe eagte: t^vseal jMki angsdja remáayieaSak bogy eal ép alá \|é indslaiul less ksgfos fagédai, mint n bsly \| wm lp\| Hewtt H\| É\|\|\| awwm papik, iMMrinl ik év mm-fenea. lek an » tekela ét beáU, >m ■epdábka wÉyiéik váreaekhan, m«M toka fxklukt ouimb Mitthn elká-A lkl\|\|}lMli(lél ée M áUand M> ^IiitviMkUi fog Mtik MQM, i Ur rseetili dkyekká féijittik. Hék heeeletel aM»éh»ek eagysUlté-aaaneani vnuá lntiyMlii, 1 HM. máaee tlétllM ml\|i> 0r, Zieky Jéud. •M, IJÜéll k«f T. él M mm. ijf i«gjreQl«t iWU Jágooai ftfcr/j Jówf wtaliii. bici£. Bűnügyi krónika. .Mailáth Gy. meggyilkolásáról következhet írja as „ lágyét értés"; Oly kArékh»\|, melyekot az országbíró mog-gyilkoltat á\'áuak bQuügyében legilletéko aekb<kufk kell lai ununk, értesülünk á kével ketókról: A bíróság a gy ilkosság előzmény »i vei és részleteivel már tisztában vittj. A vizsgálat konstatálta, hogy . a gmiosKtett közvetlen elkövetői Spanga, Bet ecz huszár és egy harmadik egy faczér urasági szolga, a kinek nevét eddig a bíróság mélyen elhallgatta és a kit moet ép oly erély een nyomoznak, mint az elmolt -napokban Spangá. A bűntett téitédcíe. liiint sst a vizsgálat megállapította ezekben foglalható Össze: Berecs huszár llailátli György ellen már boiszabb idó óta, mély gyűlölettel viseltetett. Az orazágbitő ugyanis cselédsége ii ént rend-# kivül a/.igorti, mondhatni irgalmatlan volt,; minden legcsekélyebb hibáért meg-feay iteute óket, bórök dolgában sem tanúsított bőkezűséget a a ki legkisebbet vétett isinél eljetij, tüstént elkergette. A cselédek ráa havonkint váltostak a házban, huszár raak azért maradt meg ott tovább, mert el tudta nyelni a kesereget és folyton a legmélyebb alázatosságojt »inlelt«. De azért gytllölte gazdáját kimondhatatlanul ée titokban boszut forralt ellene. Egy nap, mikor az országbi o ismételten megfenyítette Be-reczet, a huszár elkeseredve mondta gpangétiak, ki ép látogatóba volt nála: káléssokéjákes Msilátb slelste asm akarta wegaaoaáaat, hogy bol a kan; de,a goeeaatevék kiaozni, Ital, rugsi, ve^nl kesdték. Az országbíró erre elárul Is, bol s kufo, Alig mondta meg, ismét betömték a síájái, moly bél elóbb kiyeiték ; s pacikét A csinkoeok erre órtaeiei hágtuk a boldogtalan mellett, a delgraó szobiba siettek a kulcsc.-ai, ée próbálgatták kinyitni a Wettbaim szekrényt De a kulcs és sár ftntélyos volt, tudni kellett a módját és a gonoszok hiába feszegették a zárat, az csak nem nyill+tt ki. Vinsstértek báj a hálószobába, kivenni Malláthtól: mi a sár nyitja., Ilidét rugdalták, ötölték és egyik erinkot a fölött való mérgében, kogy as oruág-biró tán nem olyan kulcsot vitetett el velők, a melyik a tárba illik, tiorosab-ban húzta a nyakán a* Hurkot. A* or-oeágbirb erre meghalt. A gonosztevők most, mivel a Wer tlieíiu-szekrény ben levőr zsákmányról le kellétt mondsulok, legalább a kéznél íjsvó ériéknómjlekkel kárpdtoliák magukat. Spanga jvait ss, s ki s miutegy 120Q frt. tartalmú pénz-tárczát magához kapsritotts és rögtön megillsnt az erkélyen át. Spanga balkezfl, ezért vanusk s kötél horzsolások ball tenyerén. \| [gyötökön osztoztak, követték 8peugát. A többiek as órán, lánczon, és Bereczet kivéve Megjegyendó még, hogy Berecz Spaugkhoz már a ttQnterv ugy mi * Berecz kifózésekor azt a tanárkot intézte, hogy ue szökjék meg mlndjáit a fővárosból, mert sz föltűnést és gyannt kelthetne. De Spangs nem fogadu meg a tanácsot. I — Bz a bün töiténete, mint sst s vizsgálat megállepitotta. Kgyéb részlet és s gonosztevők nevei a Spangáén és Bere-\| czén kívül oly titok, melyet a büntető. igazságszolgálUlás érdekéiben szigorúan megőriztek. Illetékes forrásból azonban kijelentik, bogy ezen közlemény sem felel meg a valóságnak, hanem sz ügy csak oly Médiámban van, mint volt hetek előtt, mire as „E" njból eróaiti, bogy a további vizsgálat ezeken az alnpokón fog haladui. báni gazda, mmt éa éslvélíyes as\|s több Öasleie és bensőaégleljas MköfaSntéaael udvdaSitsuak. A $én« éijslig tartott kedélyéé estélyen résel veitsk: Bsrssjj Etek, Kper-issay Báo4or, ko ráes Béla, Bogysy Ödön, gvssiíes Károly, Smos Oáboj, Vőjűeky Pá\', Varga Lajo«, <>r. Tnboly Oykla, Dr. Ben\' esik Ferenes, jKntasn Boldizsár, flsbeatéoy Lnjoo, Ftllap (átmér ée Ko.váca BeaeÓ. (O) lárób Pál megyei UnfelflgytlŐ nr közelebb (jWiklornyán időzött} bogy á nagy aaUnidö jriMf Me elrendelt hatheti póttanfolyam makiartáaáról aa illető tanári kaif ral értekeaaék. Mi megiÖrtésWu, bíszszUk, hogy minden s legjobbak lese beosslvs, a czélazerli jntékk\'edésüi állal s kifánt aiker biztosán elére)ik. Adja Isten I, \' <]) Derék tUaoltOtnk nemrég alakult zenekara f. hó 29 ém Isjrtá egypár betanult darablml a »zehadban elaö\' nyilvánoi próbáját. Voli alkalmunk hallani, ja tekintve\' a ésahaloe Ssazhlngétj eaak Qíoiéretltel bua dithatjuk Sgjjee tagjait lovábjii aaorgalom a kilarláara, ml mellett elÖre ia gratulálunk a bístoa aiksrnsk. w Bizony isten meg fogom fojuni a ke-gyelme> urat. Spanga, ki szeretett nsgyoa er«jérfl fölényt gyakorolni társat fölött, gúnyosan bsu válaszolt: Ugyan te gyáva, hiszen leüt a féikezévei 1" Aztán elball-gatottj df eaak hamar folytatta: .Külön-. ben, ha neked igazán szándékod megölni a. kegyelmes urat, tedd legalább okosan, ugy hogy baszuod is legy en belőle. Éu részt veszek benne, meg egy-két más pajtást ik hozok segítségnek. Azzal a pénzzel a mit a vasszekrény beu találunk, valamennyien elmehetünk Amerikába." Ez a beazélgetée történt márcsius elején A czipkosok megállspodtak abban, bogy sz ormcágbirót oly nap fogják meggy il- j Lolui, n-ikor sok pénzt ksp, Márcsius 26-án Mailáth György 24,000 forint érték Q rég«bben esedékes szel tény eket váltott be és az ömzeget ötvenesekben százaikban, mrnt testes csomagot má-gárai -hozta Pestről. BeTecz látta, amint Mailáth a bankjegy tömeget fölvitte asobájlba és s miut vol1, bezárta a Wertkeim-szekrény be. A huszár a csomag nsgysága a tán i tél Te százezreket réméit és rögtön tndiára adta társsinak bogy a tett nspja elérkezett. Konstatált fény, kogy a gy ilkos szövetségben Spangán 4* Beveczen kivftl részt vett az a harmadik h, aki még mindig szabsd lábos vsa. Hogy Jávor és Pitély csinkoeok vellak e, azt legalább mi nem tndjsk Useeyeess. a gyilkotok az országbró fflrdéesokéjáken rejtőzködtek el s mihelyt Bnrvai levetkőztette arát, s sssstelesél sytlé kárpitéjtős át kátulrél megrohanták, betömték s sséját Lörilkénérel (Vsi-létk siker amgragadu ss éles kési) éeessMtéefét. Isss burkot vetettek a ayskk»s és a kést eéa tartva a szeme •ié, valisisi kesdték, ksgy keltvsassakréay kate«4. A WertMmaekkét kalcsa volt;\' as egyik as ereségkéré teleeégn lakost-tály ákaa (kel s puUM ntéa kanaadaepra meg Is Uié iááis méstá pedig a Mariáik gnadag \|skea» My A a aj vndSnzntl és Tsdáeseliacórél asóló töltények életbe lé pé««. Az 1881 ik évi XX. t os. a vadássat rél kihirdeteti as oreségoa lörvényiárbsn f. é. márliua hó án, as ugyanesen évi XXIII. t. es. a fegyver éa vsdáasati adóiéi \'ápril hó 8 án, tehát ss 1868 ik évi III. U es. 4-\| a értelmében kihirdetéeÜket követő 16 ik □apón, vagyie as \'eIÖbhl ápril hó 7 én lépett hatályba, as utóbbi életbeltpéae pedig t hó 28-ára eaik. As uj vadáazati törvénynek legfoiitoashb intéskedéae a közaági éa kis-biriokt földbirtokok; ée tsrSleiskre nézve a köielezö béibesdáa egyezerre legalább hat érre; az aa, a minek igen aok köaség nem aksrl hódolni.\'Ajánljuk közigazgalkvi hatóságaink figyelmébe as uj (örvény rendsl-keaéaeit (Eaeu közlemény lepünk mult isámá-hibáaaa levéu nedve, újból közöljük.) — Kitüntetés A földmivelés-, ipar-, és kefeekedelemügyi \|niniszter álul a juhtenyésztés előmozdit^ss érdekében Budapesten], e hó 14—16 napjain rendezett juhtenyészállat vásáron a bíráló bizottság akublics Sándor zsls-szent-mi-hályi földbirtokos urat s fhuiczia iráayu inerino (lambuillett) fajú\'kiállított jdba? iért elismerő okmánynyal itüntette ki. (0) eghIván. A „Muraközi tanító-kör as ér{ rendee kösgyüMeét f. é. májua hó 17 én reggeli 10 órakor á atrldél küa-aAgí elemi népiakola ho\'yiaégébsn fogja ineg* tartani, melyre ugy a lagok, mint s tanügy barátok tisztelettel mégliivatnak. A gyűlés főbb tárgyéi: I) Évi jleeuléa. 2) Az Eötvöa alap gyűjti blroitaágáuak jeléutéae. 8) Péns-tái állapota, é) A torna lanitáa éa a magysr vesényazavjak s mufakösi népiekolákbsn. Előadó ; Margiiay Józaef. ur. 5) A magyarnyelv lerjeasléaének módjai éa Uniiáaának módazere a muraközi népiakolákhan. Előadja: Zrínyi JCéroly ur. 6) Netáni inditványok. Kelt Ciákjornyán, 1883. évi áprílie 24-én. Jmty Out tton körebök. — Megyénk gazdasági egyesfl-lete a községi faiskolákra nézve következő értésitést rendelte el: „mindazon nép tanítók, kik a gyttmölcsfatenyésztés körül kifejtett szorgalmat, ügyességet s eredményt tanusitaui képesek, különösen a kik szakszemen kezelt saját gyQmölcsfa kertet, vsgy községi faiskolát iártanák fenn, működésűk eredményének — gyümölcsfa kert, községi faiskola terjedelmének, berendezésének, mivelési kezelésének s fa áll0mán>áuak stb. részletes leírása «olt. Felasanteltett gróf Nádksdj Fersnesosk Xouug\'kliüaÖ angol bajéépijéaa f\|t»l kéeaUll gyönyörű asép vítöfláa hajója, i iHableánv" A esenleléat Jstaovioa Aladár I áíslee füredi plébánoa or végesU. A hajó , ngol és magyar nemzeti és oasládl lobégól ksl amiepíe-aeii fel vélt diaiítve, orrán ss n angol nemzeti esíoB szalagokon) fdggp Mmil telt pá-lacakkal. A mint az akadáltf a hajé alél elmoadiliatotl, abban a pillanajbkp Touog ur kedvee kin leánykája a légé palaezkot a hajé orráhoa dobta, hol aa -dvjibokra. törött kedvező jeléül snaak, hogy njjnden a hajóhoz Otödő veezély igy fog májturni. A bajé erre megindult éa agy pillaUK\'alatt -a aík Bslslonsn termeti. A^psrjnnj\|ksngoa nhipp kipp burahl* éa BéljsnMisnasU fel. Kzután Young asje nagy kétftlllj jaranyozott szüat-aerlegbül, mely Ülve voltba légjobb balaton-msllékitsl, Borj\'H kiuálla n kböaaégel, elkezdve a plébjtijioa ufód. jA aaép ünnepély hamar végst éiji, de a jelelivUukhao maradandó emléket! hagyott, A „Hableány" ke reeslanyja Yoaog ur j^ÖejMb leánykája. VaJóbsa asép xóuug ur aaod asokáaa, liogy egy hajét aem hooeát vízije a nélkül^ hogy ast fel nsm azen tol telné. O tltAkaa ss oitinjöködö tsnílék mSksdvelŐi slŐsdést lartotUkjliövendéksikknl, mely 70 fi-ioljö\|rsdalmesstt jótiéaony ezélokrs. — A mi po\'gári iakoláuK pedig msjáliat kéasül tartani. Nem ia áriasa\'már valami a régi jóból, egyhangú, filiaals^ nspjsiukbsn. 3 Hatos ftáaader rablógyilkoson a már kihirdételt ítélet holnap rla kötél áll éli \'bet gg"l fog halálra atóló apefli nj épü- lőt egyik udvsritn végrehsjlátni. rács vaMitállomási két éves - Szent-Ivón községben sz . oltani kov leánya a házuk előtt levői tokába beleesvén, halálát lelte a potjsohában. Hijra Ulos vizsgálat alkulmávál a haszonUlan tóka betemetéae is elrei dejtetett. Szolgáljon intő például Kis-IKaoizaának, hol az ily bQzhödó s kis gyermekekre veszélyes iszsp-tókák özönével d sztelenkednek az utezákon, Itt már szérpéKeti szempontból is \|el kellene őket tüntetni. TAn volt nemrég Alsó- éa Puszta-Apátiban, melynek i\'t ia, olt ia egy-egy ház. lelt álaoráta. Előbbi azonban bisloeitva volt. A lüz neletkeséaéuek oks nejm tudslik. . .3 Balaton Bnlatnntflredl előterjesztése és vsgy községi elöljáróság közel vidéken KOIöafélék. c ■ngjnl gyöléa. A törvényhaió-aágí köagyülée május 7-én és kövstkesö nap-jaia fog mégiarUtúl melyen többi: kösölt n nsgy-ksoieeei járásban Bresedéehsn levő ssgédaaolgabírói ál Iái is betöltetni fog. © Váreel késgyütea Még s hó folyamán vsgy a jövő hó sleő uapjaiban meg iaas tartva a törvény altal is slöirt tava* kai sgy üI éis a mull évi\|zárszám-aaittrt^ megviaagéláSn eaéljábél, aöt ha lehet-aéges már eaea s köagyülésen -be fognak töltetni an krédóéba jött kCagyánai éa na ajennan rendesaraeliett gyámi ellenőri ál-losaáeok. tí Béli Uett«n ügyvéd. aévasp Hertelendy lar egyik kilflaÖeége éa kSaéleiSak jeles Usékeny téria, égysaintén igen tintáit neje fianlt vasárnap Innepelték •eg névnapjaikat, pelyaa váraink ellke-Meéfo kSeal anánieaaa gylltak öasee aa teaspshsk rm dégeaaralf késénél, kai a Mft bs helyben vsgy a gazdasági egyesületi tagok Iakuak, két egyesületi tag által leendő igazolása ipel lott a gazdasági egyesületnél jelentkez betnek s érdetnflk szerint dijsztatni foguak. I A díjazás 1884 dik étben • fog kezdetni de épen szért, hogy s kiosztandó dijak összegez 1884 ik évi költség vetésbes felvétethessék, a felszerelt je lentkezásek ss előző évi oovembér bő l-ig sz egyesülethez beteríeeztendők." Ilj- í\|/\|/ \' I ■fj ESla>Egemeg\| városbiróvá id Csindsr látván lianáoaoaoltká /pedig- Papp Jánoa ép 8ábján Lázár urak lettek megvá lesziva. Mint értneltőnk megjegysi, utóbbi áilátokra oaak nagy nehessn lehetett fogni vállalkaóklU. Uj \|várofbiráját a kösaég fák-lyáa-senévsl ia megtianlelU. A Znln-nst-aihAlyrei a asép ée mfivoltjSkública fflza nrlölgye\', f. h\'ó 21-én jegy esti el ifj. ttalki Lsjo« ur. tt PAap#kaneaafelén. Bidaaay Kornél aaopbathelyi véapSk ihilallácziója, májua 8-án megy végbe Saombathelyen a\'aaákea egy báahan. As eltQelekbél köveik estet ve, a legfényesebb insislleúék egyike leas, mert maga tsimor herozagpctoUia egées adrarával, tovébbá Dalánesky és Oaáaska pöspökök, valassint n psnndslislmí főapát ia megjelen-aek aa OnuepélyrS. i) Leteatyel járáaban áa njoncsosáa aaai napon veiU kezdeté\'. Blmlf* Wtsiae. anép lanepély jun. IC evezőa sŐkben egylet juo. 9-Íl-iÍ regatta. A i kirándulása vendégei vaasak, hogy eralkiodóoíjak meg-bíaéeéból áaeisöééet jkSUsnelt a aémei kar-mánynyal. —\' Mormon hétláritSk vannak albán tyrÖps felé. — Auaslííában a veteti péasUraknál nőket lógnak \| alkalmazni. — A saídó oastr.-magj. alallvaléljat Oresnoraaágl ban m Sgfot raaeeéeleffl fenyegáti, amennyiben líiuiaéilU\'áak mindazok, kik állandó foglal-kozáat nem isdaak kimntatnL — A kíapeáti aaesonyok njaágbs kérték Ifrjeikel kitenni, a náluk áagyoa elkarepóédau kártyajáték a htmpoláarél. (Moat asiáo \|mondja valaki, bogy a ásító nem nsgy hatnlom,) Irodalom. 7\\. A rf rue Wleaaer Vlndebrlele" ozimü illúktráll női divatlap ia előliünk fekvő azámhau küjoöa gaadagaágá által lünik ki. Aa «>lvasmányok asörige, 1 kitűnő illuatrá-oaiók egyárájit érdeketek M a báaUrtáerá nézve ia gyskorlstilag értékbaithetSk. Divatkép 24 vsn benne mípdonl\'éle öltözékekre nézve, ugy [felnőtteknek, inint gyermekek aaámárs. \| A assbáeí minta ív mefy Schaok W. L intézetéből való 6 mélazelet tartalmas 38 áUskimlistőlsg rajzolt slsjíbsn. MuUlvány-ezámokst kqid a kisdóliivajul: Bése, Stadt. Wallnerstraaee 10 as. .Tátra Vidék- alkalmival as ngylet apor laiakositálya által éti B. Füreden reufleaendő viUriáa és. csónak veraeuy programúi ja köveik e) állfpílUlotl meg: 1.) Vitorlás veraeny 4 lonnáa\' vitorlásokkal. 2 ) Sandoliu - verseny. 3. Sanaolin-verseny hölgyek számára. 4 Ha-léssok ssrseoyf. = Balatou-Füreden a mait napokban pikkely* serü spréj eatjat pénzeket la lálisk fl p úig oly nsgy meni yiaéghen, bogy súlyuk egy kilogrsmmot meghalad. A lelet mindenlnslre ér^ekea régiaég, miutliogy a czimtnel Dr. Szontagh Miklós szerkesz-kesztése alatt Tárafürcden uj Isp indnlt meg, meltfiek program inja következő: A baladó mfivelődée m úttörő eaakflaei a Titra rejtstl kincseit is megnyiUlták. Aron hófedte ormok s mély azikla völgyek kies tav.aival jmindannyi elbájoló képei az igasí hsvsai tájnak, .melyek néhány év elölt aak nagy fáradság, időmuleazlaa, e anyagi áldozatokkal! vállak megközelíthetők, a inkább eaak a természetbúvárra nézre bírtak érdekkel, ma már a nagy köaúneég dőlt ia megnyíltak. Mék álig 8 év elölt ss egész Tátrán oeak egy megszálló hely roll, s sst ia kezdetlegesnek mondták, mai már a gyógy- és (QrdChelyefc, ,a nyaraló éa tnríets-telspek egéaz sorozata vonul el a uemlélo szeme dőlt, ninca év, hogy azok száma egynéhány nyal oeaaa porodnék. Etek tulajdonosai terméazetea ver seuygée utján szállóikat J intézeteiket évről évre ndgy^bb kényelemmel látják el, ugy hogy ások nagy részében már enrópsi berendezést táiálunj^A Magyar Kárpátegyaaület j, úttörő ezerepében a havasi tájak hozzáférhetőségéről, Utak, ösvények, bidak ée menedékházak létesítéséről gondoskodott. A magyar álhfmi vasutak igazgatósága a többi oraságoe a ftbb pénzdarabok lak feiici IV. Béla idejéből marad- (X) Vetések állAan Megyéink-ben. A földmiyeléa , ípálj-, áa keresksdelem-ügyi m.\'kir. minisztérium állandó gazda-aági tudésilóilól f. hó I0-főt 10-ig érkezett \|«léutésnk szerint a sümegi járáaban s mull hó] 25-én ösellij hó k lanoiiahib helyekeu levő bujslt- éa roaavetéseket megriikitolU; a zala-egerazejgt járásban a buaatetééekjól kiteleltek, a rozsok allányak ; s ntfnjii járásban a korai ő«sí vei évek jók, a kéaÖihk gyengék j a Is-polczHÍ járáaban a vrtéwk jók. -f Hévld hírek. Iloroealóban egy gyermek leVelet irt ^\'JjSMtie \| urask, menny-orsaágba", hogy a ntsjmá\| küldje hamar viaaaa, Lmeri azAuna nagyon roa»u. — Egy amerikhi kötélláuoaos \'azt hirdeti, hogy öt vánal ysaUg kötélen jláúcto va oly magaara Ugrik, lio^W\'nrire visszatér e kötélre,, el i* unja nságál I— A Buítoríjiápaii maradt te«t-vérek sOi\'sa jnagyon agtasaijiminden áron haaa kJII miijdnyáját teltepiieiunk. — Mailáth Qyöign bsa^édeit s oaalád tsájai agy kötőiben kpkre I ?gjála beoaátasll ^ ynoabes a takarék pém tár építésénél 2 mofetarember lezuhant és ssör iyat balti— Üzden iBadouban a német esáaeár lé Enzfébet királynénkat meglátogatta A noaakvai koronésátU kfilön rendőri asslgáli tot snsrtsanék. — A qnvbeoi paris-msnii tpSlst jfelg,\\ ujtasa a Rníek mtfvevolt. — A tjevr-yoFki bölgjy.t)l% kedveuez idötöl-tagÜSás. — k jmerb hsdsereget aéaast mialártj fogjlk egjrmrahiyal Ulaaarelah — — Milat óba 1887 ben vtlégUáUltást terveznek — A i ékna kérkásban egy i ee is fbkaafklbeUfaa. — \|%ttakek mndagasskéri auiztrisi a gácsarsságí vasutakkal egystérlöleg gyoraahb o dlcióbb késlekedést nyitott meg^Ssepea- ée Liptómegye lakóaoéga a változott viszoayokhosí alkalmazkodott, a képeaitetteImagát ugy aa idegenek elszállásolása és e\|látáss,pint kalauzoláaa a továbbvitele tekintetében; Ezekkel szemben a turisták éa betegek áramlatatem maradiéi. A miut a nép heve a Tárolok falat köaé tüz, vag\| az alföldi lakónak alkalmatlanná tákk, ugy özönlik a vendégek ezere a begyek, a szép Tátránk felé. 8 nem eaak a magyar közönség koreai lel fenyvedeiuk árnyát, lianain a távolabbi külföldit mink aSrübben látogat eUhoszánk. Aa évad magaslatán aa öaaaas Tátrsalji gyógyhelyek és turiaU-telepek, aöt s ssepeei városok ée falvak kiadható lakásai is mind megtelnek idegetekkel, a még ásásával téruák viseáa olyanok, a kik snánUkn a szepesi feiiöldön már jaem volt hely, daczára annak, hogy a meglévő helyi munkaerő és snysgok iípljes fslliessná\'ásával, minden évben gomba módra nősek ki as uj ssálók éa\'nyaralók. Eaeu kedv^nő áramlatok útját állni aem eaabad; aat minden törvényét és lársadalmilag magenjgedhetó easkösökksl mozgatni t elősegíteni ée an slpiniamue iránti lelkesedés tüzét tovább ^ziiaui honfiúi köte-lettégünk^ Es nem feupán helyi léidskü, en országot Ügy, melynek áiezasehaló nemzet-gaadáazáti jelentöeége vau. EzeU magaaabb felfogásból. kiiudu va, egy oly nönlönynek taökaégeeeégo forog teaá, mely beleié aa érdek-tárauláat, a azükaégéa teendők létesítését, s s meglévők továhhfeuesztését mozgatná, aa idegenek társadalmi érájuksnásétslPsagilsné, s kiteli, á hely iránti érdeket tanulságos iseasrtetésak, felrilágositijsok adása éa \'rávéss álul folytén fenntartaná. E aaál lapnak alapeszméje. Esek sseriat a fcTátra-V idék" a kövelkfző programmot a Upbeoestáat ISsU ki mejánkk : 1) Tátra itfme eredetí kaUlásnk alapján. I) Hegyi, isme és alpinismus tágabb érteiembsa., 3) Fürdéasej éa égbsj sti gyógytan (CümntnUrspia.) éj Tarieetike, annak essményikb felfogása azérint, mint lastnésl lelek emelő e jellemownUim gyskotlai 6) Hegyi Ipar. 6) A fOrtjé-Ml éa tmisatibn lésasti tekintetben A lep lint tojN^i kassoat* fsktetv. A „Tátra-Vidék" MfrknMt&jo « dslgeel tár«ai lap tanán) Ml jlwlilia aMra ia a jótékonyság ik«f4i i tataik ta, a aat aa aleé káioai átkán Ma réaaCaa a létaeilaadé »oape«t Mara tat Maaak, t^Aiik i laréMkea egy később tueg batáiaaasálé )ékek eayaséli a adományossák. ieleasvouk a „kOajó. dijunk, Wa kiérdo osalMk, aa érdak eltek elismerése Isgyeu ! U\|-Tátraftired, 1883. ápril bávában. Dr. Stontagh Mikik, „Tátra-Vidék* létalls aawkss»tlj«. A vasúti menetrend. í»i\|iir irtij liláit I ludul ai aS«Mi\|ha>y Harca 1. < 19 4 Ma I iir» Mattá \| vágja vonal \|lw a\' 1 10 6 \'set w\'í ; V. ,,u vagy. vonal kinyiül • ti II f. M II p ffff\'1 kmI b) Bafte -Rica\' ; •t.jh»l) 1,\|; II éra U ó. 5 P JJa) j«»«»n vonat S 8 \|A 17 p I ó. II p. rvggal v»jy vonat <». v. 24-kinyiül) I, I 4. 41-p I M p. l- a C7 ,OHl lll Upatf-r>l«rlici I. \| \| 6 p. I 4. 4A p 4 a ,aaam. vonal I. 104 10 p 10 4 50 p, M vmal a 4 4 II p. 4 4 It p ngfal ■»«■> vonat 4. X* ^ ki h^iiM-Mpaai I.1 ö ó. 65 p. I 4. 8 p gyora vonat I \'• \| 4. u p 1 4 4 \|>. il. u. »*m. vooat I (aa. v ) II M p U«I • vonal \|: 114.10 p.l kömiiisu;. Badspntl érlékllndc. (Korica Antal éa társa, bauk- éa váltóbás i/ betijeíentéso.) Budapaat, április 20. A lefolyt nyoios napi tőasdeiizlatről\'nain sokat }alaulli4Qnk. — Olyan csendes volt a tőzsde, mintha napirooden sem állana a reute-conversié ée a forgalom osskélyaéga inkább-ast engedte következtetni, hogy a lavaeassal már a aaison merte kOszOntOtt be. fcs osakugyan, ha méláéra tekintünk a dolognak, ast a paradoxnak látszó állítást kell koczkáztatnuiik, bogy as Qxletallenes ségnek a kouversió as oka. — A convsrsió ugyanis abban ss alakbau, a mint ost most a Rothscbild\'hitelintézeti oonsortiuni ksroes-tBIvissi, csalódást okosott a apeou\'álióaak, mart bissen a ooovarsió alig bst ol a tóoa-dérs, lévén aa iukább bslaó Ugy as emlitalt oonsoriium és a 6\|-oe reutaoaimletek birto-ko-si kötött. E csalódás pedig kedvei leusé-got, vagy ami a tőzsdén egyre megy, (Ízlel-leienséget keltett. — A mi inngát a con-versiót\' illeti, a bVcnei élés valamennyi bevál táaí helyen éléokea foly. A 6§-os\\ozimletok birtokosai ka asm is igen eaiveeen, de éas-ssarUségbfl elfogadják a oonaortium ajánlatát és as ezsel kilátásba helyasatt kis nyo raaégel, e nem saattved kétséget, hogy a beosarélési batáridő utolsó napjáig a művelői a mostani keretében, végre lesz hajtva. . VslószinU azonban, bogy a oonsoriium, aa eredmény áltsi felbátorítva ée a pénzpiaoz kedv ső. oonjuncturáii fefliasrnáiva, oomso-kára folytatja a műveletet ée mivel — a mint látszik — s tőke pénz szívesen vasai s éf-os cxNiile\'eket, bisoayoean nagyobb mennyiséget ie boz a piacira, miáltal a forgnlom élén kfllni fog. . \\ A bét legújabb eeeménys a franosia reotakonreriió elhatározása. Tirard pénzUgy-asiaíasior már benyújtotta orra vonatkosó javaslaté\', mely szériát as 5\|-os raole kon-varsiója é\| \|-e«rea\'ére iodüvényostátik. — £ körülmény ismét arra való, hogy a ma-gyár raaloooavareéé eredményét késleltetté •art a franosia tőkének most elég dolga akad a hazai realo con versié jár a irányuló asOvelettot. A badapaelj értéktőssdéo, mini említet tök, egées Wétaa át 0sletallenes4ég uralkodott ée aaaak bakaiáM alatt aa árfolyamok erői tatnak, agy hagy végeredményben .......ifsbb árakat jagyaCak. A helyi plaeson aeak maiam papirok írást mafatkoaott ér* daklÓdé* Más értékekben eatoatail as Ualel. A laataeakb érték papitok hali árvái tmém kitibtfk aa alaati lábllaatból i ápr. 11. ápr 20. magy. hiteljésavény 31345 81450 osatr. e \| 317.70 316.18 4\|os , araii) jár. 90. IS 90.- IHs , papirjár. 86.10 87.95 6\|-os tusgy. ai Hityjár. 120.31) 120.20 oastr. magy államvasal 341.— 336.50 aeslr. lássál i. bauk 95/5 91 - ■agy. dijsorajegt 116. - 116.— tissavélgyi sorsjegy 110.25 11076 es. kir. araay 6.63 8.61 nspoleon d\'or 9.4S 9.49 _ Londonná 110.86 119 65 „ íári.r » 47.40 47.44 v Berliu [é ■■ 68.50 58.50 Felelős sJerkaasló : VáKUA I.AJON. Társeaorkelatő: IIOFF.1I ANN HÓK. I Hirdetések: 1168(883. Flabi. IP, 1888.i árveres1 hirdetmény! A u igly-kaiiizsai kir. tvssék tlk/iossí részéről küzjiirré\'télelik, hogy Harmat József osákányi lakjói Végrehajtatnak Benkő GyOrgt végrrliajtáad saenvodő ki< komáromi lakóé elleni frllőko, 1880 deoaember I töljáiő 8§ kamutok], 30 frt 84 kr per, 8 f t 10 kJ, végrehajtás kérelmi, 9 frt 60 kr. jelenteni, L még bliuerllendő kOlta«\'-gek iránti végrehal láai (Igyben a fent neveaelt kir, tsz- k térd-leióliea tailéaó behiáki 213 asflkvben A \\ 91 b éa tO-» li lirss. a. felviSlt váltság kötelds 614 írtra lieoaUlt egaz ingatlauok kUlü« k behiáki 219 eztjkvben A f I0>>a hr.z. foglalt válleágkOteljw fekv őségnek llaiikŐ GyOigylt illető 4M írtra beO«Ult haionf-la kUÍUu — Hz 1882. évi 1B67 az. Végséseel oaatlakosé lá\| »aknak kijalolt kiskomároaii ssogén>alap lis Magy Láasló Kápolna puaaiai Ukés»k ié-MÓra \'188J. évi juuiue liá 18. napján d. b. 9 órakor Qalsmbokon s kősaégbiró bár toll Sebestyén I<a)os felpaiosi Ügyvéd vagv ha-lyettaee a kiakomároiui kOaaégbiió Nagy Lásaló Képelne pusztai lakósok vagy kéb^ viae\'Őik koJbojöttével megtanandó nyilvéyís ái verésen dludatiii fog. Kikiáltási árs íennebb kitett beosár. Árverezni kívánók tsrtosnsk a hektár 10\| át készpénzben \' v. óvadékképes ps^ bsu s kiküldött keaébos l«toniii. VevŐIkOleles a, vételárt 3 egyenlő réM leiben, még pedig ss eleftt aa érverés joag-etőra emelkedésétől számítandó 30 unp alatt a másodikat ugyanattól 60 nap alatt, a bar Hindiket ugyaiiatlól 90 Uap alatt, inindini egyes ráemel után as érvéréé napjától sé niHsu\'ló 6\| kamatokkal egyUtt ss aiverési foltételekbejii meghatározott helyen és módosatok szerint lelizelui. Nngy Kanizsán a kir. \|ivsz«\'k tkvi ua-tó ágának Kebruár 28 áu tagolt (lléaéből. j Kjss Orf. Uugonnsi I kir. tvsaéki jegyső. kir. \'aséki bn\|y.elnö\|l. \'178-I4I. 326. tkv. 888 I , áeve8ési hirdetmény A nsgy ksnisssi kir, léaék Ikri osztálya részéréi kéahirré tétetik, liogy dr. Ttihply Gyula m. i. I. Ogyésa^végrahajtatónak, Negy Jáuos vémehajtávt sseiifedő karoii latiia elleni 50 itt. tőke s\'jAr. írláuii végrehajtási Ugyébén a karosi 818 szl tjkvben A I I. 2 sorsz. alatt Nagy János tulajdonául faleélt 212 Irt. (0 krra beo Olt IngotlanokN I8B8. évi májúi hó 80. napján d a. 10 órakor Karosbau kOaséghir^^/iá^áuál J»)p. MgyUil dr. Tuboly Gyula v\' belyatlsea kOzbojOltOel megtsrUntló nyilvános lárveréeen! eledi\|\|ni fog, melv alkalommal a venni szándékozók ; lehoznak a lenti beo-ár lOg-át béaatpéaa tejében készpénzbeli vagy óvadék képes pa 1 pírban a UikllldOlt kaaéhoa lelőni. Aa árverési faltételfk a hivatalos ó\|ék \| alatt a a aagy kaaiasai kir,\' tssék Ikvl sea , tályánál » a karosi kOaeég alól\|áréságáiiál ■ megteklntlMtők. Ht \' A kar. írvMék mint ikvi jisléUg N. Kanizsán, 1883. évi jen. hó 17. juapjftu. 178—1UI vagy helyetlese kőebefÁttétel megtartandó nyilvános árveréseit eladatni (og, mely élka-luöimal a vonni eaándékolók larlosnak a iaaii b osáriiak át kéfapénale«i Vagy éwtdékképes papírban bánatpénz lejében a ítikdldOII kezéhez leteuni. j Aa árveréei főtételek a hivatalos órák alkll a nagy kanizsai kir. laaéli Ikvij osa-láiránál s Ssshsr kOzaéjt ••lőljárótágénál iiifgiekinthelők. Nerj- Kania áu, a kiij t»zók \'k-i oss-tá\|)a"ÍW8- évi január hó Hl. nnpján, 172 l-l 4lJU. tks. 883. íevérési hirdetmény. A u\'itgy-kauizsai kir, t>aék tkvi oszt. részéről jthzhírré tétetik, hogy a nsgy kanizsai vftroe áfyatára iifvébnn dr. Tuboly Gyula mit ügítnea uagy-kai.icsai lakó végruhaj titónak Fekete Ve< d-1 ée neje üraaág Juli végrelnijtást simít ed 6 kanizsai lakósok elleni 259 frt, ISke s jár. iiánti végrehajtási tlgyé-ben a (ont uevezalt kir. \'fv^nék ternletéhca tárto/ó Ugy kauizai 2802 tjkvhen A t 6056 lirM« a. felvett 235 fiira a ti. kani\'»ai?236 sstjkvben A t 8187 hrs/. a. foglalt 780 írtra beoslllt iligathiiiok IH83 évi jiin. hó I. napján d e. 1\|) órakor ezen k\|r. l<zék ikvl helyidé gében r-lperoai ügyvéd di> Tuboly Gyula v liflyeliee kiirb\'jiJ\'t/\'vvl ing\'srlsndó ityilvá nos árvsréssn elndi^ni fognak UUlUn kOlOn, mely alkalommal a vonni srándéko\'ók tar loaiiak; a fenti b«eslmali K)J-/it kéespénshou vagy óvktlékképee papirlían hániitpéns fejé< b- n a kiküldött kesére Utenni As áiveféal le té elek s hivatalos órák alatt a nagy ksnis«si kir. Issék tkvi osslál)á-nál s s N"gy Kanisia városi tsnéosull m"g-takihtljeVHk. N Kauiss/n, a kir. idaékikvi oistáljánll 1888 é«)i!\|anuái Hl ik napjén. i. T ni-i-,1 goooooooooooooooiqoootooooooooo I J>osta Bégl hlrfH KfnfUrdA Tiruda 0 T7"a.ra.sd.- TÖplitíz n hortatobkzáub an. A déli viépályt klltaáétdl ért tárcltágra. KQlAn- é< lár^jf-kut\' i kíitii\'tóHsi\'i A 45" R,\' meleg ferráé a IténptHvátituik elaa^adhatatlon gyógyhatáia van a F.htuma, kéisvéaj itdloi ríjdnl í ni ti ki >11?. jtvási gtógttnod a Mollltiijdiilin U el on A Ryégjintézet nlcabliji Sr JCCOE A Ház-eladás. (-sáktornyán, perlaki ut-cza lpl. azám alatt levő házamat cl ml ni vagy pedig 6 évre hjérlM, ailni szándékózlöm] Ezen húz nzép elöDyös helj\'e miatt egfőkép kereskedőik alkalmas és következő helyiségekből áll: u. m. egy boltjbeljiség, két szoba, konyha, pincze, padlózott pad-l^j iötóló, fákamara, pajta és egjp kert. ÉrteköZés végett tessék alulírotthoz iorduhy. Csáktornya, ápr. 14. 1883. Xiazttflettel 3 potlacsek Feiencz.- Urlji N iéttJéltBiaél van berendezve. ()t vt»si tn li^i k bíMcjfrKut Utiniitatást iiigy>.\'ii \|> II!d □111 \|í 1 1 8 3000000000 1 oooooooooooooooooo A fttdti igazgatóiig 418 Ikv. 1888. árverési hirdetmény. A nsgy-ksoissai kfr. Iáik tkvi (testálja récéről kOshirré tétetik, hogy Zala-megyei Osasesiiett árva\'ára nevében dr. \|Tu* boly Gyula nitt. Ilgyéaa n.-kanizsai litkós végréhaftatónak, Szabó Mihály végrebaítáal ezen vedd eaabari lakóé elleni 61 frt. tőke a jár. iránti végrehajtási Ogyében a saabarí 162. aa. tjkvben A f 1 sor 166 hrsa. báaáak HO fr». 2 aor 747 hrszám létnek 47 frt. a 3 sorsx. 1206 hiszámú lOldnek 9 frl. 4 sor 1217 brsaám ssántólOidiiuk 9 frt, 30 kr. 5 sor 1220 hrm. szánlófbldnsk 5 frt. 60 kr. 6 sor 1238 hrsz. számólüldnek 4 frt. 80 kr. 7 sor 188. hrss. nőlőuek 60 frl. 8 sor 1648. brn szőlönsk 260 frl. 9 aor I68C hrss. ssánlófOldnsk 10 frt. 60 kr. 10 sor 17H8 hrss. saéléaek 62 Irlra kooslll Saabé (Bogár) Mihályt Illaté hason ftjje, birtok teslARioI kaloo ka lön 1868. évi május hé II. napján d. el 10 évekor Baabsrbaa a kOraéafyró kéaéaál Wpereai Igyv. dr. Takaly uyuls OOOOÍ5ÍXí XXX*^ XXV? KXK < \| ZETie d.l©r G-^rnj-la- fénykópószeti műterme nagy-kanizöav! V á r o s h á r, • tt I o », a H. a v. A m. fóm\\képeket 11 r IMH hnprhnt iniiiittMi L Cabiitai , Makm t>, lliiiidt I jelintv, n /(Ait, i\'hgi(ii«aii iHtjly iitáhau i\'xrkA/rt Iti\'lól, •len alakra ói iiagjsogiai, (u m, lálngitin-jrgy , Mik itt\'gy« "ítélII , ólft\|iaK)\'égii) btiliam, fwlcill. KÓH/ltttitiKik ol, fitlvttljalókI Iniudfii idóbrit, bá> - HOFF JÁNOS maláta-kivonati egészsfcgi-siir. Szar ember anaék kéeiéai agéiz légét h órvend é elének 58-szor kitüntetve. BTylIViánoH kénénél \' ée ritka módja aa elért gyégy eredménynek 1882. aogOBzIns 21-ről tgy nnyiildf, ki tudja kogy cia\'iíd-jtibnn hnttirlalan orfim uralkodik, siet/ (einéi, ki a Ufiitddaldb^fé-lelem* atL\'l okolt, a Hof Jánot lile maldta kétzifményfk, a maléla kivonati igfuefgi sor is a kon-étentrált muildta-kitouat hitijtnú-htta fohjidn meggyógyult. II uflT Jáae* Urunk ea kir. uJv.iri mi Ilit", kir. t<4Scsoa. a koreaae arany éidriiil>-rejt tulajd<>nu«j. a flLb Jbnmi a ii\'liiift mid \'lur"kíanak a lloff auus fetp i(i., I»u kivoaaks{jssl!t jrjrit-rnaasak. a Iw16kbenréfaialtaais (tv sisl-litÁja. Btds. Btlaaer-ltrssM 8 s». Egyetlen leányom, ki már 01 év óts heves kühftgéa éa mellflijáabsu ssenved, a legirtéslstóbb féleUiure sdoli okol; ekkor lallem figyel-mertetve Hűnek egy hirlspi hirdet ményéijs, melynek kOvelk estében ss Itii jeles uislátsaOréból gy kísérleti kOldswénjt hosattam. Eaen idő pia azaz jatt. 1 tői, jal. elééig haraaálla leáuyom a nia-lá\'ssOrl, ralsmuii a koncaealiált mslátakiváaslot és oly jaleatéka-nyen javul, hogy már most is tní-j«aeu egészségeauek mondhatjuk. Mi mindnyájan gysrmskünk éls* léuek mc^moutojoként tekiutjdkf Out s OrOk hálára kOteleave érsa z(lk magunkat Namnarkt 1882. sug. 24. Tisztelettel 1 ok I 11. fóldbirtokosnő Neamartkban, Stájéroresagbáá. A valódi Hof iánoi-fála maláta kix iiijt- »iti)»t\|l léi Ital klalsta ea^ps^i sér 1 Ivsf 00 kr., 0 lv\'\| 3 frt pO tr., II l»e« • írt. W Ivss 16 frM Sé IVM 90 frt \'/■ klU aailh cesAaMéi 1 f frt 4U kr II. I \' frt, 80 kr. Ili I tit, (N\'-»rj"t>t- tnennyi-\' aága^i asabftt) italát* ciskevislsasáéit GO kr. (%]ás sacske is) Prssfarélt vjrmiek-tai\'-Ji!fi.<Uli»ji I írt Reaeaaa-Trnlt Malsjallvedst 1 rtt\'K* 1 fri 00 kiirt, is Kalita-katé sjy csoaagBU kr, 3#krOvl. Kgj kéli siaUta-flrél 80 kr, rlr.ttar :NVRsslssa KeaaeihofNrJéisef SrUnt é. Hirln; tmto íperumm: Hu-Kiasakv áfelli hsft«alaa. ftlilrt P„ K#mihrlytH Wls»sk Kivm; Kmmtmé rea; UimI\| íj.; liktM. Itabr IL; Caraiéa; sasy, Huelirintst gr^ejsse* rSaiak, Ltffaii Naiaer A Uu; eaeeUet-ir/jr: Ksleséra N. J ; Kérmtmáta; farai vsin ^"fi i ^áoa i tfpltsev laike httut; M> 111 T n (in . Karaitmlal IselltN\'i V\|hc»» f)«(jas. Bukf iiHn teikevs slesa 1 8 17 17 A kAsOit>óg ti/.lvns \|iáilfngáeái ká I FIEDIEH GYULA w a i<4iast ci klr lliia<(.f(l\| aitvsrl 4>!ii}th^tir(( jniUrivimiKk fuii \| menU (\'írna8l<s»b«n, Itká\' liss. [Mravi,\|plllan<4. Jsaa, lMss, «ál»t* i\|\| 18 \' el«é rangé Uiijl.\'\|.s.\|rtl i»\|it\|i<iitti\|ion fiigl\|lli»tell. Jl \| kíoocxxxmxxm <>0<jkxx>0000000000 aoaoocaoaoaoaoeoooooeoeoeooooooi %LE PHÉNIXU fmiioKlA Alclli\|y.l0Hlió-lftr8iili\|l ^áHnhati. M^letpittsttott 1811 p^tbexL. C»U\|itifctiint){ AtiailrU \' bimbón, llogrlgasse 91. ms. ki»épvlsslm\|f masjf(rtii\|iss riaisni Badapaslfii, Nádnr-ulm io as. 288.000,000 380.000 000 24 000,000 72.000,000 I 402,639 A láraulal vagyoOa ....... I L . , . A biz\'oxiiá I álladók........\| j , L . , . , fitl boYétel a bisjosilásl dijakhól . . . . j\| j, [ .1 f! , J Klállittalslt bistosltásl kötvény IHBlbnu . [. II],. J llisloailottak nyerhin\' ny résnek 1881 Ik évrs I, L íj jl , , Kártérítés fejélMii klfisoltotetl a lérsulal feoálláea éa tuhb■ sulssl . 82.0ŰO,(NK) A láretilat aármérleg sxerinli hasai énak 50\| á\| lploeatja a uyetemén) ben való réasoeUlés feliéiele alatt, bialositotlaknak miádjéít a blalaalláa etnA évéi Öl kezdve. A nyeremény ré<a ávenkiot s beflsetelt Ősszel biJlosilási dijak arántábsn Icéaspénaael fiznitolik ki. Azon blsloeitók résséra, kik a .nyeremény rlaiéfjől la akarnak méndatii, a dijissiés nilnden évben 10\| kai IsAállitiailk A nagyétdeinO beOMs bőrOnség legiualfgeblj pirifogáaábs ajánlva nseit tlóiigaadag a a legjobb hli\'fiovO Iritóapj^l. ftrlrllágositáaial iilvoico itnlgál t 70-1-3 Osterrelcher Bernát nagy kaaiaeái BlgyuOk, EGGER dijjutialinazott különle-gosségei. Aa Kgg»r>léle sssrllpaaailiu általánosan ismert! és kittluietaii kohdgéa, ra-ksdtség éa elnyálkásodás sllsu, elannyira, hogy aráinos l\|él- ée kUlfóldi esakludée e! bemben e legjábbaak ismerte ei. A 2b és 50 kioa dobozók Magyarorséág minden na-gjebb gyógysaeitáréban kaphelók. (1 y o ml o r b a j ellen E g g a r-fitta Nodapnatlllék, jmlndeuléla gy^ntoi bajok, emésziéshiánv, gyn-béütév. béTluéyaaág, gOrvély, l.alványaág, jisaiéitOdO főfájás ellen. Eveit paelillák. ma 1yek egy ezen lóiéira késv.fllt és sssbadalaMk-laoti \| épen kisaOlaak, kOnn^en olvadnak, ;kellemes izOak] és előaegitik a kOnnyU Isi\'st. Kgy eiedmlt doboz u\'asitáeeal 30 kr. Kgger Hokanlvény cxki* korkál (llauanis eárraghaa) a legftuamabb anyagból kéealllt, hatásuk nedvesig, kokf* Igééi inger osiljapiió aser. Igán kellemes gyé-JBlO Inait (lék, k(\|IOnOaen évják a légaési Mer-!\\ekn( Mársdáslél. Szónokok, biiák, asiaésook, itsnltók i kBloáOeea mindünk, kik hivalá-sakttál fogva kokat beeaélaak, ol ne mulaar-. szék - eseti kijdnó ozukO1 kákát kasaaálni. Jóaágnk daaaára kOunyon beeseraakotók; 1 .doboz ára 15 ar. EtiQKR mandolsloi .ufiju ■alAlafiakarkál osomago-va vannak amerikai liárlya-panir aaa<kAbaa. ijialos évsaer kóhOgés, rákent lég és gágokieaátadás elh>n. Igaa tinta maláták i vonalból és azakorkéi vannak kéaaitva ée nem képeznek semmiféle gyomor savat. Egy eiedeti eéoeké 10 kr. főraktár NAGY-KANIZSÁN : PRA QEB B. gyógysa. urnái. Zsla Hgeraaagsu : lioltósay Oy. kirnál. Keszthely : Hraun Bál gyógysz. urnái. Kaposvár : Baboohay K., Lu^usatin AgOel arakaál. OaáktoraVéa QétMS A. gyógysz, árnál, Osurgón : flsakaar F. nraáL AlsóLead váa: Kiss B. gyógy ss. útnál. 120 7-26 Nyomatott Fiaobal FülOp laptal^douoanál Nagj Kamaeán 1MIA 34* s/nin. Nagy-Kanizsa 1883. szombat, április 28-án X. évfolyam «44fctttil fteol FalOp könyv t>ár»eháa u(cm. 5t3. m arat Kgéea ém 8 frt FMévr* 4 frt, Kagyedévre I frt. 6 kaaiboe petitsor * kr, IdhbaaBn hirdetésnél 6 hr. Beiygdíj 80 kr. A<v«ri« s egyék hivatalos hiráetmé-» kr. bélyegül jon felül lOCÚsóig -----* " 7< Kr. aaeatal minden snéért megyei és helyi ÉRDEMI polljtikai, közgazdasági ÉS VEÖYES- ItartaÍmu lap. Szerkesztői lrodl. Hom s Isp aaol-lemi réesét illslfi kötloraébyok küldendők Bsjss ulcss 4. asám Bérnentellen levelek euir ismert kesékből fogadtatniuk el. Késirstok visasa nem küldetnek. Nyllttér: petitedre 10 kr. \'1 i ■ m ij mm . . » i ■; 1 A £ agy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyrédegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeeület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. MEGJELENIK HÉT E NKI NT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON Felhívás a hazat kéiéuséghei ,u l88C»ik évben Budapesten tartandó •«»ége« állalánoft klállliáa érdekében. As Ié85-dik oránágoa kiállítás Buda-peeten téeynyé vélik. Mi e kiállítást iparunk i>m«lkedésért néavo oly footoanek hissssük, I og) kötelo»s<Vgttnknok tartjuk mindéit lapunk utján olvaséinkknl is tudatni, a mi akár a kosponu bizottság, akár pedig a vidéki bi-soiiságok kűrébeu es érdekbou es el&kéesités írlAdiuiuálmu türtéaui fog. Kuaüljük tehát ea orsaágoa kiállitásra t uuatkosé alábbi ielltivást is, feibiva reá kfl-l.utóscn ipartársulatuuk ügyeimét. Tegyék att megbasaéiéeuk tárgyává, íoglalkoesaoak bebatéan a tárgy gyei ée ha lehetetgee késsül-jenek esen 1 fontos orsságoa kiállitásra, hogy feyékoíiy>. réat volieeeenek benne. Mi jnájd e osélbél kéeébb kösöloi fogjak a kiállításba lel veendő egyes oaopor-tokát ia. A feibiváft maga reámutat már általában einu irányra, bolyét aa intésé körök e ki-állitáanál kövelui akarnak. £e aa irány a gyakorlati. A kiáilitás teliét a Imas-noera, a praktikusra fekteti elaő aorban a lóiulyt. Nagyon holyeaoo. A íölliiváa itt következik, utely külön boa a uiaga veléeeégében ékeeebben esél, mint a legjobb (uagyarásst. Közel negyven éve, hogy nem volt az Ország fővárosában iparkiállítás és huss évf, hogy nem rendeztünk Budapesten, gazdasági kiállítást. Ki idő alatt ogy as ország egyes városai, mint a külföld is sflrtt egymásutánban rendeztek kiállításokat, melyekben a hazai termelők csaknem kizárólag hazafiúi kötelességérzetükben vettek részt, mert csajt kivételes esetekben várhattak oly anyagi előnyöket, melyek a hozott áldozatokkal anányban állottak. Most, midőn általánossá kezd válni az a meggyőződés, hogy a hazai ipar \| fejlesztése legfontosabb és legsürgősebb feladataink knzé tartozik, a hazai ipar állapotával, termelési képeseégével ée h ányaival alaposan és rendszeresen meg kell ismerkednünk. A hazai ipar — legtöbb ágában -már ma is a fejlettség oly fokán. áll, hogy szükségleteinket a hassi Ipar termékeivel fedezhetjük. Magyarország ipsrának ssonban eddig nem volt még egyetlen alkalma sem, hogy készítményét teljes áttekinthetőséggel, alkalmas helyen és időben-á fogyasztó közönség egész tömegének bemutathatta volna. Egyik legfoutoeébb feladatunk ennélfogva a hazai fogyasztó közönségnek iparunk számára valé meghódítása és a versenyző külföldi termékeknek lehető kiszorítása; est szonbsn leginkább ugy érhetjük el, ba rendszeres általános kiállításban feitüntetjük a nemzet színe előtt azt, mivel rendelkezünk. E czélból az 1885. éiben Budapesten az ország fővárosában, mint a társadalmi, értelmi, anyagi és forgalmi erők központjában, orazágos általános kiáilitás fog tartatni. A kiáilitás általános, asas nem JW-zárőlag iparkiaüitás, hanem gazdasági é$ ál latkiállítással, nemkülönben közoktatásügyi, művészeti stb. tárgyak kiállításával kapcsolatos less. A kiállításnak ezen általános jellege lehetővé teszi, hogy gazdsségi és közművelődési helyzetüuk egész terjedőimé^ ben feltáraasék. É1Ő képben feltüntethetjük e kiállításon az ipar relatív belysétét és fejlődésének arány Isgos fokozaUU, egy behasonlítva a mezőgazdsság, Valamint a művészet állapotával. E kiállításon alkalom fog nyjlni arra, hogy az Ipar könnyen fellsmerbeéae, mennyiben és hol nyerhet a mezőgazdaság és művészet részóról támogatást és vissonti As ipsros jföl fogja táléiul szón forrásokat,, melyekét as ország mezőgazdaság* nyújthat) neki a feldolgozásra ssükftéges uyersanysgok alkalmas beszerzésekon, holott eddig ebbeli igényeinek kielégítésnél talán a külföldhöz fordult. A Mdklves, sz állattenyésztő, a gazds vissonti közelebbről fogja látni a hazai ipar termékeit és sok esetben csodálkozni fog aaba, miért n^m szerezte he eddig is szükségleteit az ország ipsrossinál. Az ismeretjek tágulása kölcsönösen oda fog hatni, hogy a belföldi termeiéi és tevékenység piseza kibóvittessék, a belföldi forgalom megnagyobbodjék és hogy s hszsi ipar és a hszai 1 termelés saját hazájéi an állandó pisezot biztosítson msgáni A k. kiállítás fécséljá ennélfogvs a msgysijországi kézmű- és gyáriipari Hévéként iégnek, valamint u ezekkel kap eaolatot művészeti törekvéseknek bú képét nytjjtaní, a létező Iparfejlesztési Intézményeiket feltüntetni, javítani és u jsbbslat létesíteni, elélj! továbbél bogy a mfivészetnek\\ és a tltdojnánynak {az iparra ós tochlii-kára valói alkalmazását és ennek ez irányban yaló befolyását lehetőleg toljon és áttekinthető képijén is feltflutesseése befolyj nyomán kelotltezett gssdasági változásokat a czikkek értékére, az el\' árusításra és koresaedéate vonatkozólag tisztán! kimutassa ; továbbá, hogy az orsság mezőgazdasági, állattenyésztési, erdészeti, hányásai! viszonyait feltüntesse; a végre, hogy ss ország egyes vidékeit termelő és előállítási képessegükről felvilágosítás, as ennek folytán netán keletkező öntudstos kedvezményezéseket támogassa, a támogatásra és fejlesztésre váró ipstkgak felvirágzását előmozdítsa, 8 a létezőnek fejlődésére, annak megisrnejtelébe által alkalmat szolgáltasson a általápan j Ijogy a jövőbe vetett bizalmat! minién körmén megerősítse. E czél előmozdítása végett az anyag-és tecbnologisi feldojgoaáá szerint reu detendö csoportokban\| a clallitás lehetőleg teljes, átteklnjMtÓ ^épet fog nynj-tsni a g^adeafai efdéisétK bányászat állapotáról, as Inető iparűzésről s sz annsk rendezésire álló évközökről, a nyers snysgoktél kezdve . legtökéletesebb múipari részletekig* Mindeteknél fogva kásánk anyagi jólétének emelése érdekében teljes bisa• lommal reméljük, hogy kösönségc a ttpnelas élénk résst veM ae \\l8l Magyarország uinden ágában 5i évben Buda- pesten megtartandó kiálHásoN. Kifejezvén ebbéli eményünket, a kiállítás slk^rénelf érdekjében már most egy nagyfontosságú kjóréssel fordulunk á kiállitanf .szándékozó ikömQséghez. A kiáilitás sikeruel, jvalamiüt abból az országra háramlanjdó. ájnyagi előnyök érdekében kérjük a j klaliitáaban résst venni ss^ndéjkoAlcat, íhogyj a gyakorlati müködésf tartsák uept bogy arra igyekezzenek! miszerint \| iparunknak és gszdsségunksak életrevsln^ágát, gyakorlati értéket \|és hssználh^tóságát ismertessék meg, s ne kívánják egyes szokatlan, revdkivQli, tálén tnsááMn véve Igen érdekes, de a gyskorlatl életben kevésbbé elterjedt tárgyuknak kiél itlatását. Nem sl roudkivölliirtk, a ssjátla-gosségok megismertetése fog hasznára válni az országnak és mlagának a kiállítónál, hanem ai, ha m tudjuk b\'ie-nyltan , hogy állandó, iiMSQllható munkát tudunll előállítani, hogy edndosan ápolt, egészségei él mentei a távolba is el- szállítható iparí és gazdasági terményeinkkel kiálljuk a versenyt. I Ez slkalommal azon jogosult reményünknek is kifejezést adunk, hogy as orsság vagyonosabb Osstalyai iparkodni fognak iparosainknál oíy megrendeléseket tenni, melyek egyrésit a kiállítás dissitését képezhetik, másrészt iparosa-inknak alkalmat szolgáltatnak verseny- • képességük kimutatására, Tudatjuk av, tiszteit közönséggel, hogy a megtartandó budapesti országos általános kiállításra vonatkozó mindazon közleményeket, a melyeknek ismerete a kiállítani szándékozóknak kívánatos, a legrövidebb idő alatt köázé teendjük. Addig is már eleve! figyelmeztetjük a hazai közönséget, hogy a kiállítandó tárgyak béjelentésere határidőül folyó évi deczember ki 31-ét Mstt* ki. Netalán kívánt felvilágosítások és értesítések egyelőre az 1885. évi budapesti általános kiállítás országos bisott-ságánsk hivatalos helyiségében (Budapest, Ferencz-József tér 6; sz. a.) később ss Arsdon, Brassóban, Bn^apesten, Szegeden, Debreczenben, Nagyváradon, ITu-méban, Kassán, Kolozsvárt, Mískolczon, Pécsett, Pozsonyban, Sopronban és Temesvárt alakítandó kerületi kiállítási bizottságoknál, s végül á Budapesten, valamint «a megjelölt városokon kívül Iparilég jelentékenyebb Helyeken felállítandó helyi kiállítási bizottságoknál szerezhetők. telt Budapesten^ az 1886 éri buda-posti általános kiállítás oiiségoi bizottságának 188a. évi április hó $ én tartott üléséből. Uatlekovits eloük. [ W\' Gróf Zichy JmJ, máaodblnökl A „ZALA" tárczája. Fötóri séták. — Zercwlatek. — "A mji\'l heti időjárásnak határozott sig-netnhtje nem volt. As enyhe taráesi eeét asép TerSfényes nap váltotta fel, majd iueg •anyira ajjurták a napaagarak a eairkálo MMk aaeéaeit, bogy esek könnybe lábadtak, ady köaayeeeppek o»önde«oo potyogó éao alakjában nedvoailették meg eivéoheat glo baeank kiosérsdt torkát. £ kOaybnilatAs gaxdáidk asiveit könnyítetem^, mig aties-<án mosolygott nap hölgy kütönaégünk keh-Ut dagaenlotta; amarsok Örömének a koaoag-tmS Ja»S -»- a termén, em»so^ének a kiuál-ko«l4>eá - a aélkalöaöU anoacáe lehelSeéga eoit halUntyOje. Hem roaaxul hangsaoák aa elasaH hetet ySrOmkéi11 megneveaésael iüettii kies egyik- öröm a másikat váltotta fs éa ■•dig oly ayagodten megeitaU sorrenddel, hegy a Cafoflgéeoak legcsekélyebb mértékét aem ípa»tí/Lat)»V Kiég odvarutlaonl elébb rabiétrákaúi e gaedák iramét ée esak eatán a ailyesméi. Imaar hogy aa advariaeség laabéiyaH pat módon lahktelea kivül hagyva aaaijree eéteágat köreitüok el; méais háatoere vé^Sk eehetai a asépnem msghseaálásét I mart laseeik t»dat a terasésréi van ssé.... és a ferméa oiy egyetemes fogalom, esély alatt asme»ek a baoe, roae, árpa, bar és bh M, haaeai — aagodilma\' a kemény rt — a twiglemés ía érlaadé. A «.___ _____ ^irág f hegraa bálra ie aaaradtank aa iééa\| tMbrasÉsaal Moljrát mif áfrtüe kiaspée is íaltaiséi kaá<4.Oh taeaeaí kikelet I a le g/eeeeeégaf Ueato hesasrkáeyaég, Aaea »nasek éeare magaakel, begy • fttárré, Uryaak kéét vlssaa a La esa eaitt aae Irle aér melren Néhány sétáló tempóban tett lépés és már szembeötlik, hogy as elmúlt hét höígekü* zUnaégUuk IdSbeoestásában forduló pontot;ké pes. Mig moet már.fényoa nappal láthatunk! ar-czokai, melyek ssépségben a fényes napot is eihomályoaiiják, sdnig elébb aa eeti ssürkülot beállta elétt ,oeak néhány vállelkoaé 06 di asitette a sétányt, de a ssépaégek sSinem\'g oaak akkor asépitéile be a coraót, amijlln már as est homálya torméesotes fátyolba burkolta a béjoe arosokat. Persse e ptyol oaak afféle bagaolette éa még liosaá átljstjen sem volt, de axért osorbitotta as éllrsset teljességét azon láíváoyosiágou, molybeslossk, mi boldog kaniasai (érfiak gyönyörködhetünk. A forduló pontot képezett mult (téten asouban már mi setu aavarta meg OröuiUok teljes voltát, mert Itelios négyes lógata még aseeeae ügetett a lenyugvó atatién iénen, amidőn IStoéSek már egáesen mognépéaadett, Éa miné közönséggel I 8semen ssedett asép • ■égőkkel. Bistoara merjük fogai, hogy aa Itt tátott oseaSpárok bármelyike elébb íMegyve-restevolna Leoaidáet, mint Xeizes két milliónyi hadserege. traylk is a tesApeemM epíthoton elegendő nélküliségét arra a csélra, hogy kergébe beleioglaibaasuk a mi hölgyeinket, m®rt iegfeljehb ie esak a saperlativusa esep JHne-resésnek lehet méltó gyünév saépeiak/sgyéttes megjeUMéeére. A terméeset ennyi ée iJyoa remek) ral kotáaaiaak látásán, amint ások oaak ágy délután iel snemünk elé tárainak, lehetMn a mieaatrép szivének is ae reeeeeéN^yéaemi Oorreggté a grátíák íeeléjylde jött velsa el ■edefért, sehol sem taiálhflott eoaetjére méltóbb fürtös Maeakékel mint Itt. Első pillanatra aat lehetett hinni, mintha ae ég minden aa-gyWa adott volna egymásnak találkái tt terünkön, és illiulaiftat eJrenteí&ta prp/áa ksgéaasáar, aS; eearhal aa aasjajek aeaa mdám+rnn wr?t Rjknha i Mas Eanyl gyöngyvirág egy kettban, Ilyen Flórával; aeamtől sseátbeO állliatnl ssvgény bibliai (idea te I sajnállak, de nem kérek beléled Ha esen Eldorádó\' mától kordve rende* sen már kora nappal nyílnék Is inegasáinunkrs. még akkor sem tudjuk maguokst vigasstalní ason vseslosaég feletti melyei hülgv sitik ró síiről á háaitüshsly mindeddig oly késén történt ödshsgyása állal aaenv\'sdilltn^ Vsev la\'án a aséptég és It egyel lonaég/ogy Ibiiéi alatt tanyásnak? Ki látott mér Kamiin olv kegyetleaséget, melylyjsl látni váfeyó skeineiuk kiehosteltok ? No várjatok arak hnédásrs méltó ssárnokok I ... \| Ulysaes egy idejg ssivessn viaelle Ka-lipaó nymphe békéit. Uallásl aservüuk élénken prolealái asemslnk ffnliatóaégs sllen. 8 jól tessi. A látás Állal oaak egyoldalulag* dl vessük ss ötöltünk lel alá hnllámsó ábrásatok által nyújtói! gyönythöket, ason benyomást nyerlük, inintha eseq löldi angyalok mindegyike a plaaalike Ogy egy felülmúlhatlan ranekmüve volna. A !Íaahionable corao oly rövid, bogy ki-ki^maldnem aaját tengelye körül forogván, egy fél éra alatt, bs jé positióak vsn, sny-pyiaaor elhslad -aléttttok, bogy indlskretié nélkül majd minden aaavát felfoghatjuk a társalgásnak. Amott két irigylésre méltó embonnointra gyarapodott malrona trónol. Árosunkról a lm-ráuágoa, j el e r e \|s a k a. 4 f volt leöl vsebeié. Eme olvasáat sliajsjestűk he, ítéletünk bsbfaODyitáaliJ^inOTMitOQlMOlt v\|\|üfarets#mélléaág\'\'feetak egéaa aulyávsTtnár Is lésreeifkedtek — s kéeeen áut ssékekre. Mit is lelenthetUk a löpb kiadásbsb kiállított sséksa ? Volta es Saékkiáilitás, vagy saéít végnladáa, avagy ksdveekedoi.ak^v riaaa flfjWIiatoli aétálo1 MnSéggel asemben vegy végraTtalánajmutatáeakerSleoal, hegy váraeaahhea meanylr* elférne egy seápité Wsettaág, melyaeh Oaleé f ladsle velae a frequsjiláliabb ulosékal\|és (ééeket padokkal ellátni? Ahol s két aéiillrtg rsaypg... boosénstl eltol ajkét matróna ül, ott valjtlk magunkat figyelői álláaba. TUt\|erühk S alTsgeánsk lalá lóiui llrtént válsaaj^sa aillanl ki as, skioek kllogáss leliettis ? -j- A a élőllqioaónorl, melynek ml voltunk twinéSseteé [kösép nontjs, alig oligltetie volna kl a müitéss igénysll. Meit mig a fsalémat lsealiá\|yal assrlni a alsffiigjmek a főalak kideinpnrodását ksll sasmbfltüuleinl\| itddijg ml SMrény térfogatú főalakj ss Igen vsafsgrji fsémlt Uttér előtt annyira árnyékbe á\'llunk, hegy mludanhova Ulnillnk, oa«k a saaéiba nafn \'lálaaotl, miként Muukáaaynk aoasijénslJ hokeénk mi köss aent volt No de arra, tmgy láaannk éaball ittiilc nieghsoaUlhsietleii állomásunk volt. Mik ások a itaalk, mklyekről Uafis song alokhos fogva,i melyek wflttflnk helsd\' lak olJ— aohs ksroso\'óilsk Ilién déülé nem jutott. jVoltak ott lilijibuk, \'melyek a fealée utolaó Ltádiumábaii Mltiűk, v\|íljak már fealetl biinbóM ée voltak wnyilt rtaaák, de mind megsueyi mélté volt sna Jooália ssépaégek fostőjénsk CorreggioSek eoaé\|éro. Ilyen Világol kápaelhetatt mégáoak a német költő, midőn ast mondta s ioíd utmjólllungoii Millio-nsn, dibaon Kuas dar gsassv Walt^x \' miért is hogy sa \| ilysft réssaasálakst nom ugy árulják, mint ahogy aaMbolyát kinél gstja amott as uteaa aarltbi egy sápadt^ aroau üreg auyóka. Hej njéném kaHOaM aktor de jó viaárja lenne kegyeljnednsjk! Mi lennénk as elsők akik minden áluoxét i érán ia vásá rolitánlj egy ilyen asál réaaát Jék hasavionénk aseréuy hástartéauak lékeutéaSrL minduntalan íria hsimaioaöppel Ö»tüs\|e, Uky ae éressen bnbánslol afeleil, mikjpwtíl a magssokott kilépve, a) kertije UÍdttetett. as bisoay I fillüuk UltUlesott ssemünk tiájs ellen, Aa ám { dé vjannak dolgok, V kertből \| aupr«m melyek Hkt miről is vall iW^rebbaa A Jpg^ébbi iiuuM«tea «iaia\|hjekitl é, e«ek \| Ől megvé\'ai tjm\' küst elaő aorban : Spaitgárój, Vagy 84 varié-tióban hallottuk e aeVet. Majdnem magunk ia kiaértéebs jövünk kéhai nírhedett nevese-teaaégre vergedei; de hát hogy is ae I mikor annyrédoa ajkon lebbenne el nevünk. Ily liasteletro jutva a I. oa. gonoasok oeekély tárasdalmi á\|?á-u emborew áidosalul még akkor sem fognák kiSeemelai. ka nagyobb anyagi eredmény intőnél [eléjük, minthogy jslentékenr fórnak tekiniéne gyijkdsára ia mintegy torgatufányoiitaiiki mínlhs bieoay ason Moaülés, melyet omhérlároainkaál ma-\' gunknak kivívtunk, idsgen válté lenne. De vájjon booaét is van as, kogy sa ilyen elvetemül! egyén asiiite röptiben less híressé V oaak nem a leiére kltUsÖU 1000 fit sserai mag néki a Oevseéteságet. Határozottan oeui 1 As afféle dij nem tüsetik ki asért, hogy talán a boo«eletos honpolgárok NÍinstoláaéra spskulAlea, lias a beoaülotae ember ssátuára srköloti kötkleaaége teljesité\' aénok tudata a legoagyokb díj. Valóasinübben arru asolgáljott as sfféle Rfogo meg jutalom," hogy a gonoansea\' OaasAötieléabeQ áJllé egyén vérssemet kspjon éa denunbiatíói s birassoa. A danuooiaüót jutalmasni ábnyit tess, mint bűnre szabadalmái adni és miért jutáitnaá-tatik as egyik bűn? hogk általe a másik blln magtoroltathsseék. Lém mily köseli rokonaégaaa áll a jog és drvoai tudomány: mindkaKŐ mér^aiett méreggel gyógyil. ltégia miben rejlbetikjas oka ama ne-veeeteseégeek, njelyre a Baaaga Hle gyom oly gyoiaan emelkedik ? Ha a társadalom oaak asért saokta volna ehsaáeréeét ss érdemtől uisgvooni, mert sttél tan, begy a hirnév rontja aa erköloaöt, akkor Bpaaga hóditását abban kereslistnŐk. hogy é erköloae már nem romolhatik. jblo meg ttjvábbá a Spanga (éle dioaőeégel senki aein irigyli 1 éa vajljuk hát be : mégis oaak irigység a leghatkatéeahh megakadályoeijS e hiraévre I vadé eeert levésnek. Még jé hogv • goOowevéaek as epe-onéval: »4rt«leB Wl»- r«M K ü I ti n f H é k. $ U(MIHk lk44« Sa»<hesetAjét 00-Ml Orem éri* \| — —! kedves nejé a\|éii>«\|M Aa nwtMUll ejáodkoste (♦>) 4 llréa krmil egyM n.-Imihií vátaei vilMialnyi ault szrdáu lartMii M\| végre* hoaesu ii}ii44i után baett 4a»eté A körülmények bikltó lg} biwtéw ulén megválasztattak : Elnöknek UIImu l^tte, t. «liOko«k : Ebenapanger \|jpét itfeflhiliitk: ifj. Fnssejboler Józseíué Keluokaéaek; Blea Néndorné, jegyzőknek : )i«(iMttti Uót, dr. Tuboly Uyula, pénztár HkMk ; Blatt Lajos, wtMDik : dr. Tom-eséayi Imié. Nézetünk oaerint as jegyiét UUmann látván ée id. Fasselbofer Jósseinében bl.y elaOköket nyert, kik ily nemes irányú ügyletet vezetni és felvirágoz alní hivatva fannak. "Ti (tj) lefyer kllsióuoklsl azizr. templomban. Dr. Neumznu Ede f? rabbi ur múlt vasárnap, mint a buavét olso napján gyönyöiü magyar szónoklatot tarlóit, mely ben aa iaraeütáknak Egyp\'ombói veié meg- j váltásét kapcsolatosan fejtegeté a seabedség [ ánaméjével. A szónoklat a templomot meg- \| bitüti köeöiuégie mély hziát gyakorolt -f-Jlallálh Cijérgy szomorú réget art országbóó leiki Qdveért a gyász-i»teui tisztelet t. bó 80 áu tartatott meg a plolíánía templomban, melyen • városi hatóeág, ka-jenai tisztikar, türréiysaékj járásbiiéség s egyéb hivatalok valamint a kegyeerendi ház képviselői, továbbá a polg. felső e alsó nép \|a\|olni laailéteeiüjet és ifjúság s szép száuiu közönség vettek részt egész Ünnepélylyol, A misét a quzi dián olvasta srgédlette\', ilook fános vezetése alatt pedig a kar exeel\'ált A requiem Zsaszkowatky tél va\'ó voltosak a liberz, mely különösön a^Uió volt, Jde ■au szerzőtől. A szép (s lélek ma 6 gyáis-Ünuepéiy, 10 órakor ért véget. Legy en ákiéa a megboldogult emlékezetén! A A nagy-kaulsaai jár. laaitói jtör Pelbaba kitűzött f. évi tavaazi kózgyü pk — a választmány határozata -ser int — .toájA bó 31-éa fogja megtelten, tóiról ez [elnökség előre ie érteeiti a jW tagjait e éidekelt tan Ugy barátokat. © Hjbmss. Ki«-Komárombau Péesely László gazdatiszt kedve* és sxéplolkü leá nyát: Emma kisasszonyt f. bó 80-án vezeti tollárhoz Oerhaaeer Jenő Itely b. vaenti tor-igeimi tiszt. Kisérje boldogság Irigyüket! 4- A <>roeemsaiiu Imáén alapit- ( v ányi a Pap igargatóar 6 Értet mim Kuutt«z (Boldizsár által nynjlótt oaive* adományt • \'juttatott keaeitikbek, melylyel gyűjtésünk 1 139 frtra rtaaporodott. I (X) Jleghlvn. A magyar saeut ko I rona erszágeiuek rüiöa kereset egylete 1882. bei orsságoe közgyűlését az alapszabályok 17—38. ff-ei értelmében folyó évi május j hó 7 éa d. e. 11 én lettje meg Budapesten, j ie vármegyeház üléstermében (IV. kerület, I Qraaátoe-utcsm) Ugyouezeu napon és bolyon [ d. e. 10 érakor a központi" választmány Ülése U-g a.egtaj taini. Miidkét ülésre megjelenése iieatelettel kéretik. Napirend. I) Hatá roeathooslal as évi jeleatée lelet, A számadások é# vagyonkimutatás mtgviaagálása e a iblmealée fwletti határozat. 8) Halárosat-koaatalz megyei vidéki és városi választ tuá afoknak a központi választmányi által elfogadott indítványai felett 4) A íókegyletek által a központl»e beszolgáltatandó bányád meghatározása. 5 A köspooti válasatmáiy indtlványainak megvitatása és halározaiboea tel ée pedig : e) a sorsjeg, kölcsön, b) az Erzsébet kórház, c) a sebesültszállító oszlopok, d) z mozgó raktárak, e) a sebkétŐ oaomagok, f) a beiegápolénők, g) a berlini kiállítás, b) a központi iroda szervezéee tárgyáben 6) A kftsponti választmány bél ki\'ép ée aa év folytán megeednl tagok helyett uj választás. 7) Hat saáuiviasgálé magvélattlásá, Budapesten, 1083. évi április hé 23 én. — A központi ^választmány. "(X) Ba\|oeAii egy legéey leány-test* virélj vigyázat len •ágl\'ól agyonlőtte. (—f— \| Hereezlurl leve!ee/>nk irje, hogy a napokban zz erdőn járván, rgy gynlog ujon haladva — erdei szz onkákzt zavart fzl még j>edig pároson. Ebből azon esetre következtet, mely tbár lö70 boti is előfordult, begy a eazlonkák nálunk költenek. (/¥) Xsumkeraalisr és ICollátsseg egyesült községek lakóaiia aéave kínos be nyomáat gyakoid\'t azon köiQlmény, bogy a szentháromsági legelőt, melyet jők eUt\|ig 800 írtért biVak s tnelv nélkül a kÖz»«\'g alig t^isiélbatns, Z\'cby Ödön giót u> 2011 Irtia rálieaitá>ta. (£,) f\'e-lellra JenO giél ur Ő mél lósága a oráktornysi utadalum tu\'zjdonozz a napokban 400 Idol Jly ezélból küldő-1 át Vránosiis Károly járáai saoigabiié umakt hogy ezen ö»»aeg a. e»áktornyai szegények közt o siass<-k ki. A kiosrtás má\' easközöl* telvén, gróf uruak ezen n«<ines tetletéért a város kúaöneégo és a segélyben lésaesültek báláé kösaönetütet nyilvá\'i i ják. P r u s á t a Alajos városbíró. i , A asila-rgeraa«gl önkéute* tHzoltó-egylel beirg«egély-zési {olapis javára Zala Égerszögen 1883. évi niájtja bó\' ü-án a aCasinóu uegytermébrn tOmhblfcvel égy be küiöU^árlkörü láneasleiiélyt rendé;. Belépi díj személyenkéut agylelétagok ée eseládUgjzinak CO kr., — n« w tagoknak 80 kr. Egy tombolajegy ára 16 (tr. Kei dele 8 érakor. Felül6setések köszöüsttel fogad, latnak éa hirlspilag ny ngtáziatnak. (fi (eAktoruy Au f. bó V6 án este &\| óiakor I0Ő UlÖtl ki, egy szelmn^edelÜ ház esett a lángok mai tatákéul, s c«ak ss éber s e helysaínén jókor megj^eul /(ükolióknsk köszönhető, begy a l(Üsvétlen mellette\'levő házak tüs«t (nem fogtuk, s a veszély nsgyohb mérlet nem öltött. jpatuak és gyorsaa a feledés sötét vermébe jdobataak. L \' * Uát amot meg kiről is be zél nek í Bifdermsi n a páiizzi olzjkirály öngyilkos ságáróf. Amaz máf életének, emez pedig eaját létezésének megfosztása áltat lett is* mertté. As utóbbi modor perese bejoeabb hírnévre vergődni, mert \'már előbb ís fellett ea illetőnek- a nevezetesség egy bizonyos tokán állani. Jaj 1 nem ie érti ám uiindsnki miként lehet fiaábca kapacitásokat olajba asártaai. Vájjon hányat log az olajlengerben nesó kapacitás urak köaül ereje elhagyni, káayaa fognak alámerülai és hányan a partra evieakélkelfii 7 a párizsi tőzsde z megmond* belépi 1 hiába aem minden ember egy Scek-réayaeey, aki még a Balatont ís meg-nsasna. Mistt aa ujdeoeégok újdonsága és a betréayek betráeyajs Poloayi-Füaeseéry Ügy ie aaéhasaéd tárgyául tétetett. Mí sss I n küaöaeég mkr beaaia^ tar), kegy gyüiokeaaék z seioaba, mely váróénak-ban közüaeégiak d«asértér« legyen moedva, oly saáasoe eeeiádaái tartatik, Me de már •da aem kővel jak a társalgókéi, kies nem fagynak Meaiaieeefc, mag kikinbea is esek síe »Hr matee baDeitak elmoedéeéra értésük pagaakz* fséjegesétve. Ndr O kport Balatonfüredi re. g a 11 a. A Halaloii\'egy let jueius !i - II iki kirándulása alkalmával aa egy lel II.-Füreden jnti. 10 én rendeseiidő evrső- és vitorla verseny progrzmmjz. A jury, indító, pálya- és eaélpontbirék a vepeny napján választatnak«mrg, 1.); Vilorla versepy 4 .tonnán aluli yocbtok s^máis. Fedeti vegy nyitóit \'hajók. Táv. 4OU0 méter háiomsrt%k^. Téj • frt. Dij: a Balaton-egylet tisatelrtdija. 2) ösndolin evező vrrsauy urak saá mára. Táv. 600 méler egyenes vonalban. Tét 2. ÚL Díj t as egylet. tiszteletdíja. 3.) Sandoliitevesó verseny hölgyek számára. Táv. 300 méler egyznzs voualban. Tél nine. Dij aa egylet tiss^eletdtjai 4.) Halászok evező ver.fnye. Táv. 000 méter egyéne* vonalban. Belelőni halászuk siámáia Díjaz e\'sőaek 10 él, a másodika nak, he\' legelébb Öten indulnák, ft Irt. Tét eioos. A lét a veisrnybeu lényleg résstvsvő nek visssaadetik. A 2< és 8. ssám alatti versenyek ben esak ainaleurök vehetnek résst Hevezésfk (. évi juu. l-$ő napjáig Győrbe, dr. klikálkovios Tivadar sporlssakosatályi titkárboa küldendők. 3 lá ér ele aa „Ifolrár Aladár emlék-asobra* ürfyáben. A Molnár AlstUr emlék-szobra Ügyében kiküldött bizottság egye-sekliez, testületekhez 1024 Számozott \|yöjtőivel aélküldött. Az ivekből a mai napig esak 1T5 darsb érkeaett vissas. Pontos Mámé dés tekintetéből nagyon kivénalos velns, ha inindsn gy üjtőiv vissaakuldeinák; ea ok bői Németh GsrŐ a blaotteág nevében kéri mladezoksl, kik gyüjlőivet kaptak, jiogy aai májas 9Mg 8wáb Lajos pénstániokkos H.J^ftif — kitöltetlen Is ~ vbsaaküidje. /la esetbr* ped%, lm eftévrdl vagy más k#- rBlméay mia^t nsfn kttldlietfl vissza, a^okpt Isiolesőlaponj megírják. J1 A pretMtáassk éa ai Inkáin-lériéuy. A tisaániaeeni reformált egyliás* keíUlot közgyűlése, njiut az Egyetértésnek Ijlúkolézról (elentik, fohto* hatérozatbl ho zoti. Fejes István sátú!aljau\|he\'yi \' lelkész! inditványoita, hogy mtvel az i^j középiskolai törvény z protestánsokrz oly kötelezettségeket ré, melyeknok aa \'zglbg megfelélni k%»tslen és trdig annál inkábU mert as önkennány-za\' cs"ibitáz folytán ez á\'dosztkésse^g csökkenni fog. Minthogy ekként fenyegetne vannak szok aa érdekek, melyeknek a árotes-léni felekmeta közszebadség és közmflzelődés ápolására szolgáitokat- lett, diói dja ki az egyházkerület, bogy aa élatbeiépteteadő középiskolai törvény leimészele ée jogszerű folyományaként az állami segélyt többé nem nélkülözheti \| s e végeit aa 1848 iki XX ez. p. szakaásét, mely szerint minden pevottj i valllulelokezet egyb&si ée iskolai sztmségri !j közslladnlluij költségeit állal fedtzlessének s ez (4 vuek részletes ial keim ázásával a miuisz I terluin az illétő fclukesetek megliallgaijisávál a közelebbi törvénybozás elébe kimerítő ! javas\'atotj fbg elMfrje»zt«ni,. éleibe léplolni ébejtja. Az iuditvétiy jMVkny Dániel áérlo\'é felssiéllaláea után egyliztigulag elfogaftztolt : s ss összes protestáns egj báz kerülrtekkel hos^ájáruliás végeit kdzölt^tui rendeltetett (V)}a nihilisták iii. Mámdar ozárlioz. A küiföldüjii élő nihilisták e zspok ban la ezárhoz ét ewládjábnz intő leveb-l kübft k, ijielyet Afíasiov fén r, a\' Qfnfban élC nihilista vezér irt m\'X A I vélheti többi nlbaö\|t\' esek is vauualu: nllulassatok, ünne-i peljrtek, koroiiá\'zatofc ti űiite\'l garltk, • telbfltetlsu tolvajok 1 jOiüll lánezot jártok de saját sf jai\'okon. Aj k^lál közxéiek lopódzik jteezlsleniii, ál< nháhivi: ; mikor uevettek j ő\'lisiigosalhau n«»«ji \| ha gondolkoztok, i ; méljjobbenIgoudolkésia; .kegyetlenül kérlel jhollteiül ijp akk"i Wg benneteket. zlsrŐli ; tani, uuker legkevésÜbé vágytuk ré \| ♦ lké\' ! szülve. N- iii fogtok szabadulni I A halál ki ! bon\'ptta mmtek fiilötf liloktiljea zásjtlajál A kpszobuf vendég ai ajtó előli áll ; I. \|d i.H Angolok hctáudurlása: K lozsjárra Mint túdelyi lapnkhati olvas \| cuk, töjib jtngnl rzalád, melynek jú.s/á gai [rnt>zígbaa tüitijakr elhatározta, hogj Maj yaior^ágbs, uiflg \|>edig Knlozstrárr kftltf)zkl»dilí. Ex elhatározá* oka az, jlto^ az )r ípldnirtoknk a féniek /oly tonol za vargásal tijintt ragyjuti Us hasznot \| hsj tanák jnár\| Kgy angol cwlád meg érmeit Koloavárri, a bora. ezt 15\|má angul éaalld íh fogja kAvetul. I (q\| A kla leHileteu való getdál kodiás (alán sekol a világon nincs annjiri, elterjedke, mint Japáaban. Ilt 2rü h\|>ld birwk legnagyobb réfae, de sok kei lésé vei kik osak egy holdnyi isrülelrn dolgoimak A ioted"h\'ia azoubsij a uii viszouyaii\|kho4 ké nest; aiétiy\'a\'aiibl aagy, t« 1. koldaukét 41X1 Irt. H mintbogy ezen jövulnleii ésr aarrÜ kraelás mollelt uiindon évben bislus, (bldi >itu»k külónöseu nagy- városuk lásllstk igen kéreeejl, ugy bogy sgy hűidért jlOOCj eőt lÜC\'O frtot flsetuok. A gazda ueje g) érmekei e kerti mnuké mslleltk sely teihieléssol tls foglalkoznak, s esen psodéf latps Allatokra foíjdilojt gyöiigéd\'gondozásukj éri ssép pénsel jatzlniaslaluak. Nem o»od teliét) ha a Japán oén különösen i\| vÁroso s kerüli lalvskbau^megielielőajólátoek örvsm. ss oross renuornszin \|wwsmi \' "T""- • leket esak megváwralni. Ki van advz zz a rendelet is, l»ogy Sairi rs elhalad a meoet, sehol sem sasból Pvjimi ea ablakot, senkinek sem aaabed ejkélyon vagy háatetőo Isi lóakodnia, lováivá mindea kspuuak aérva kell lenaie, hogy sjj be, sa ki fis meheslen _ egy lélek. sem. l\|U ee utóbbi intézkedés , okét érljükf is, éMuséggel nevetségesnek meudbeié ss a reuielel, mely az abbikok kinyitására vonatkozik. Ab arra szánja el megát, hogy valami i bombát vessen a menet közé, az blzunt U kellő piffezbeu z ti Izlom daczára is kinyitás as ablakot. Ua nem tél a bombavetés miatti lefejaéstől, nem féliet aa ablaknyftis mletti péuzbirság\'ól sem I Hogy a mqrakvai helyőrséget uieg. válioatetjék, már iaajereiés;\'e rendelet oka az, bogy lrbeleégették tartják, bogy az eddig Moszkvában állomásozott katonák valami nihilista kom pia ttot :sző>tek.\| Annyi ea utóbbi intézkedésiül is l látható, hogy a kurouázáa. tartama alatt uem lesz valami ke* délye< a MoszkváliU való tartózkodás I 2 Várnái tts Iszonyú eset történt o hé 18 án űraiiinen. Az ottani-8zetb király * Bz&llodába\| épen lakodalmat, Ültek, midőn egy őrült \|jf\|>hant a vigadók közé és o felkiáltással: UÉii vagyok a vőlegénya valódi inészáiIáit kezdett véghez vinni. ICIŐször n menry llszonyon ejtett uéhány olyan szúrást, lngy a szerencsétlen nő lögtöu. halva iof f ott össze; aztán a vő- legényt gyilkolta -embert voszél) Csak nehezen b vinni a kórházi úrfi It légi roham Hogy uielyik f\'gl c ét en», ,azt se ak meg seiikiflein. N Neosaj^ffot a bör néhány erosz féli meg és még egynéhány fejj meg is sebesített, tták megkötözni és el* nj hol még egy hevet ittáu kiadta lelkét. (X) Tlreituégy • esteidéig láic/on A hatVMh.Ms év«>k Ifnéu . ioaorsságbau egy MrosajéfT nevű uil Mfte vezért foglak el, a kit eztán éle\'bi^s) waui börtönre ítéltek. — Mba szállították a szeren ■er,\'ee asntán nem tudta III íny lap aat beszélte, bogy i ii ben megfojtották, miio 1 italos azt, a iiirt ere«s* totia viljáguak, \|iO\| a fogoly megszökött és eaó a .SvAjcban tá l zkodik. Ezóta NecsajelT-i$l nem hallott ai ji uber sninuiít sem. Most a PéiUb\'n megjalájv „Ni.hilNt- esimÜ lap* ban ezeket besaéii h «ee«ajelfiről a lap eser-koszlőj^ Sidémh ll\' üaail\| ki nemrég -n Péter-Pfl erődben H olt e\'iogva. Én Neeaa-jeffet OS idén a P << r Pál ütőd egyik cellájában láttam. Vél ijl mű\', mikor arra mentem, kinyitották i jj: telin ajtaját; Neosujeff ott, ül a fal melle ji] melyhez nyakánál ípgva Volt odalánUiélva, mint agy vadállat. Lábain és közein m mén bilincsek voltak. Így ül a sseiei O\'hty u 1869, tehát tizennégy év óla. jEselőti Injt.iívvel Neessjeff folyamodott a erérbos. hegy! sssbsdilsék meg \|«g-elébb bilinoseitőlj , vkgy legalább attól as irióststé nyakláukti * uem volt sikere. A hogy a kegyelmei ijlll ronsaése .alkalmál\|\|& I, de folyamedáaának aereiioséllen ast reméli, t most, a esár msgkf-ki fogja esskösölbslui. A blItiUk rejtélyei t a kön í ki vq) f Kgyll 55 filelnnl gyilkol, -4 Eg\' 8iczypek oevü teattíérgyllkuat a miiig» Kjrakóhan hálálta lliéltük, a kliály szón-bán a haléiul Ítéletét 20 óv/ fugyjbázr t valtoztatta. Sztzfpifr \| kegyelmet! meg-botránkozva uUiltotta vissza dl midéi pénteken a hármas gyilkosság miatt e • I élt Goráit vitték k veulóhelyreJ Mi * őőne rácaahlal(áü íjilylon att kigltolli Ml, bogy ét elttbb ítélték al, kDÍOioli logy baaarabb végezzék ii kl. [+11A mioezkval knrnaMnán. Aa oioss koronásó válosbao tlgyszólván lűln non fel van foidulva.! A drágsság már most s bal\'atlsn, egy butoiosott isobéért as üé* hepélyesságek tartamára uaponkénl 16 ru* UH, sssa körllbelől 120 frtot kérdik. K melleit aztán a Moeakvába érkesi Idsjpnsa nek vslóségos tortúrát kell végig sasuvefl-nlök ea amaz isadőre^g tésséről. Ugy lji< téaksdisk, hogy egy egy rendőr oaak kit hásraí tartozik felügyelni, da e két kák Is kél IfeleiHaeonban majdusjn korléilan batshaa van* fii ama latsaik \' neki yji\'ami id«fen, egysaerüea kmtasiihalK lermésasles^ kegy JA iiew-yiíikl poststíilviitalnak iieiuiég feliflut, hogy A\|laloa aiamnaiak Párizsból hozat-űok bibliákét jullor otthou oly olcai^n kupbijtják. A cUipagoliat tehát felbon-tolták, kinyllottéj!p vaskos, kapcsoi szent könyveket s a táMly meg volt fajtve: a köijyv, köxep^ a lapok négyuögben rqltak vágvsL a ékazarekknl talatömva tlyeu blUlábati n)olci ezer font itailing értékű pj-ágaköveket akartak ily módoh bcesempMiolv Most már persze végé a párisi hpjj\|ák b-. vitelének. tiylaMI lalálaiáay. Amerikai léibk Írják 3 ijbvstkesőket: Uj osirke költőjgéptl lalálUükl Nw Yorkben, mely as állatokat viUknUnn világítás segélyével Osalja M. a ie\|ásléU Tapautalták asonbsa, bogy as Ily ualiHágta vagy belyesebbea niottd.va viUámlána világra jöit eslrkék igen levertek és ssiui yankéek est as donltották. -gon, hogy a kütt éielyen át, ml dől tvágyuk slues; a derék anya hiányának lulaj-ssgltahek tekét a dol* épbsa tslefoul eiősltetiek, kio\'lnyek Mojéshól kl dáesolás hangzik. Asóta bújnak, vidám \|p \' cIlkák ismét fiáámak i jé étvágyak vaa A BnkjRM él la a. Kgge mssebb sasr gyout dlspepsla ellea, i lében alkalmsajuidl méitékledan é vi toilódásál akadályéesák meg. ~ Eredsti kai Ionokban Ml^u alább jigysett rak* térek ban. •t«tt Uyoniorbej loda passtillái; lagkelle régéa, gyomot betegségek emésalée minden eee< kttlöaOsen pedig a bor te alán a borsav —---9 - <------» l ellen legjobb oldó szer Egger mellpesatillái A betegnek nem válnak terbévé, gyemoteavol nem képeznsk, mfgakadályozaák a régaézi szervek kiszárodásfi. Xagy-Kaaisaáa kaphatók Prágai Béla gyógyszertárában. \| KÖZti \\ZII Az elstf magyar általános hlztonlló lérsaaág. Lapunk mai számának negyedik oldalán hozzuk za „első magyar" biztosító társaságnak mnlt évi mérlegét. Uem egy szerény vidéki lepnek^a iiívzláaa e mérleget kritikai benezkés alá venni, azt már a logfekin-télyseebb országos éa azaklapok megtelték, mi é társulatban egyedül a nemzeti irányt a biztosítás esvméibek magyar országi úttörőitx és aj hazafias jótékonyság ragyogó momentumait vagyunk hivjtiva méltatni. E lapról köztudomású, hogy- minden néven nevezendő qldzlról és irány léi teljesen független, lléletéljen nem befolyásolja aem i kegy, sem halalom, ki mondja véleményét mindenkivel szemhen egyaránt őszintén. Ep zzéit,ssiote jól esik nekünk, ltogy hírlapírói működésűnkben már egyszer foglalkozhzluzk egy oly zszmével is, a mely eddig esak is jót, esakis áldá\'oei teremteti. ^ Alig pár beje, begy e társaság a fővárosban ünnepelje 86 évn fennállásának jubileumát. E« liiondhatni, hegy a magyar nemzet legősziutéljb szerencse ki vázaiéi közöli, A msgyzr hiizafioa középosztály érsü-let\'ét gyönyörűen jolmáeeolla veaérezikkében a tPsetí Napló" mely ékesen ünnepelte as „első magyart." És e társulat büszke lehet a maga múltjára, A bol egy Deák Feréaes, b. Eatvöe József és b. Sennyer Pál helfet foglallak, olt; a legmagasabb ezélnsk és a loglifztál4) beesületíek kellett tanyáznia. Mert e férfiak nem tartozzak ason lejárt fajtáiul államférfiak közé, a kik minnen jöttment éaeb rag talján fs íd\'gőnek\'eda adják nevüket és be fo I y á s a ka t egy párny€-rnojr jé! t ezer forint évi \|atalomért melv nek\'ik politikai elatéllságakban siee-kunt,\|sioinoru tapass a lejárság sebhelyére, He: jpeák Ferenesjiem ekrupalisált, akkor képnelhető, hogy a láifttlatnák miféle misífdjz voltak e i eg)rdsaézrdoa küadalmzi küa^tt. — Elán egy./ oly fátifiu áll -egy eegyedssásed éta a Lévay Henrik személyében, a kinek európai műveltsége, magas tudományaasága és szeplőtlen hztzfiaágz volt egyedül képes e társulatot úgy az aoyagi, mint aikülaai, éa, lőképena oépnei<üségi magaslat azon\' fokára emelni, a hol most aa áll » A mi pedig társulat éidekeinak vidéki képviseltelését ilUii, a mennyire módunkban Alllialott sz Ogykéseléebe betekinthelmi, eaon tspasslalatsi letlla, hogy az egész országban éa igy nálunk Miskolsson is ügy nemseti mint jótékonysági ssempontbél is tekintve aa eljárásukat, leljesen a társaság veséreb veinek hódoló irányban folyik ilt is mindee. A küsöaség jogon igényei kielégítési nyernek, minden kulturális oeél párto\'tatlk, a nyomor és szükség snyUttstik, és ha megyénk valamely községéi easpás éri, mindenütt elől viasi a nagylelkű adakoaás példát mulató sésslsjál. A blaiositái egy nagy nameeii lekaré-kossági és osébse\'Uségt kéfdés. Ilála. a gondviselésnek, begy jéaaa magyar népüak kebelében napról! nspre\'kead ea üdvös saame tért hódítani. Méliajnap beáll a \|égbíslesiiási idény. A nép éiei, bogy a fiMd áldása gyek-rsu a legnagyobb vesaélyaek vea kitéve, aa elemek dühöngésének. Siet Is, begy megta* karitntt filléreit bevigye oda, ahol ésetleg kéiát pontosan m brosüleleéen ki is fisetik. Vajha a magyar uép blaalmával és jó akaratával miaaig aat a itárenlaiot ajáa« dékosná meg, a \'mely soha sem ssünt meg minden leklnlsluen máradul. ,e\|sÖ" Is amagysr* ii • A vaa, mlat gyüuo\'esfatiégva Kgy amerikai flldblilekos, kinek Igén klter \|eét gyÜBÖlam van, löbb kísérlet alán reá \|ÖÍt, Bisserlot sj vas a gyű«öleallkra, főleg pedig a körtelaja igen e\'Őaym trágyaesert képee. Tapass\|sla\\e laeriat oly Iák Is, melyek tübb éjren ét terméketlenek, voltak teimdkké vállak eaoa évben, mely aok tatáját msgvlösfl ősssel vasráspety hulladékkel és baaaldarabk4kkel keverték el. 0(y kítte. fák, a melyek ripáoaoa, köves gyümülosüket hosisk ; a vamal val^trégyáaás atáa iasa rOsa tulajdonságaikat eftagyIák ssaépsgésa ségss, i.lbétlaai kurtákat hoatak. A „Ksv. Hor" saariat aj vas miul gyümölosfatrágya a frencsia g) ümö\'oakertészek éltei is a jé idő éta házánállatik, esakkegy eeek aem <ep-éseli vashulladék okai ásnak a Iliddel KB Ifin fél ék. \| jipill fefotŐS M««k«S tőjét 0n* HtiK Mta • i\|jiun — Mt«i neje ép egéss <«fee ön gyermekkel ajándékozta pt ! A VftHM krmil éK)lr( o. kantaaei vávoti választmánya mull aaardáu \|bri«Hl mig végre bosszú vajúd Ah után $*Uálantó ttléaét. A körülmények beimig tfgybevetésti után megválasztanak : Elnöknek t\'Umanu la\'vlro, t. elnöknek: Ebenapauger IftpóU L eluökuŐnek: if). Feeeelhofer Jóaaefué I. elaoknönek : Blatt Nándorué, jegyzőknek : HotTmaau Ilii, dr. Tuboly Gyula, pénztár ttoknak : Blau Lajos, orvosnak : dr. Tom-<Máuyi linie. Nézetünk szel int/ss egylet ülluiaun ltváu éa id. Féeaolboler Jósaetnében oly öln&kökot nyert, lik ily nemoa irányú egyletet veaotui éa felvirágoz\'nini bivntva Vannak. (\|t) legyar liltazéiioklat asizr. templomban. Dr. Neumann Kde főrabbi ur mull vasárnap, mint n buavét ojao napján gyönyörű,. magyar aaónoklaiot lnrloil,rtiioly ben aa ieraélitákuak Egy pl ómból való megváltását kapoiolaionan fejt eget é a szabadság tpaméjével. A aaónoklat a templomot mag* pllött kösönségio mély ha\|ái»i gyakorolt.\' + Mellálh t-yörgy aiomotu véget éjrt eraaágbiió lelki, Udveérl a gyáeai«teui-tiaatelet I. bó 20 áu tartatott meg a plobánia templomban, melyen "a városi hatóaég, ka-ioirpi tisatikar, törvényszék, járáabiióség a ojgyéb bivalalok valamint a kegyearendi báa képviselői, továbbá a polg. felső s\' alsó nép-iskolai tanítótestület ésiijU\'ág a saép asámu kösönaég \\oltok részt egész Unnepélylyel. \' A misét aqusidián olvasta aegédlette\', Hock j János veaetése alatt pedig a kar yxcel\'ált I A requiem Zaasakowszkytól való volt, esak aj libera, moly kUlönöaen meghaló volt, ids \' gjen szerzőtől. A ssép és lélok moő gyász- Ünnepély, 10 órakorért véget Legyen áldás aj \'megboldogult emlékeseién! 1 " í A ^ nngy-kaulzaal jár. laáilói kör Pslliuba kitUsÖlt L évi tsvussi küsgyü-lését —• a választ tuán) \'határozata szerint — május b6 81-éu fogja uiegiailani, mirél as elnökség előte ia érteaili s jkür tagjsit a éidekelt tanügy barátokat © Hymeii. Kit-Komároiubau Péczely (Assló gazdatiant kedves és saéplolkü leá ■ uyál: Emms kiasaszonyt f. bó 30-án voseti oltárhoz Qerlisuaer Jenő bolyb. vaauti tor* galmi liazt. Kisérje boldogség frigyüket 1 tíiatelattel kéretik. H a p i r a n d ? 1) Batá reaatboeaUl aa évi jelentéé teleti. 2) A azá 1 madáeok éa vagyonkimutatás megviasgálása a a fOlmeutée feletti .határosai 3) Halálosat hoaatal s megyei, vidéki és várost válaealmá uyokunk a központi válaastmény által elfogadott indítványai- felett 4) A fiókegyletok állal a kögpontbs beezolgáltalandó I tény ad meghalárosáaa. 5 A központi választmány indít váuvaiuak megvitatáia éa hslároea\'hoza tal éa podig : a) a sorsjegthölbaön, b) as Erseébet kórház, o) a aebesllltzaélllté oaalopok, d) a mozgó raktárak, e) a aebkötő cotuagok, f) a betegápolóuők, g) a berliui,kiállítás, h) a koapoutl iroda asarvezéao tárgyában 6) A központi választmányból kilépő éá áa év folytán uiegatUut tagok beljfett uj vála^atáa. 7) Hat asáuivisegfló megválasiá«a, Buda-pesten, 18K3. évi április? hó 23 án. — A központi váhisztinány. (X) Ba\|ceási egy legéuy leány-test-vérét vigyásstlsnságból agyonlőtte. (4-j Kereaktisrl Jevelesőnk irjs, hogy a napokbnu aa erdőn járván, egy gyalog 1 ulon haladva erdei aaa\'onkákat aavart fel még pedig pároaan. Ebből aaon esetre kövjukczloit, mety már 1870-beu is előfordult, I hogy a szálon tó nálunk költnáok. , (/¥) Murekereeelur ét KnlláUzeg egyesült kösségek lakó«aíia nézve kiuoa be nyomást gyakoioll saou köiüluiény, hogy s asenthároinsági legelőt, mélyet Ők eddig bOO fitért bir(ak a mely uélkül a kösség alig exialálhalna, Zichy Ödou gtóf Ut 201\|.irirn ráliesitáUa ld>) jFe^lellee JruA gióf ur 6 mél tósága a tbáklornyai uisdslnm tu\'ejdonoaa a nspokbanUOO Irtot oly\' exélból kulddt át . Vránosits Károly járási ssolgsbiió uriísk, hogy eseti összeg a c»áktornyai siegéuyok kliat o ztassék ki. A kiosvlás lli&r bss\'kiisöU telvén, gróf urnsk og«n neines tevéiéért a város küsbnaégo éa a aegélyben rtázeallltek hálán köaaönotUaet nyilv\'ái itjákl P aj u a á t a Alujou városbíró. (^V A anln-egeraxegfl jönkéiites ttlzoltó-egi lel bet^gNegélyfzéai alapia javára Zala EgrrSsegeu 1883. évi májua lió tí-án a „CJasiuó" nsg) termébf-n tombolávaj i-gy be j köiölt sájrlkörtl táneseatélyt ren-de/. Bslé\|jt\| dij ezeiiiélyeuként: •egyloti tagok éa caaládtsgjainak líO kr., — nem tagoknak 80 kr. Egjy tombolajegy ára 16 kr. Ke/dnto \| 8 órakor. Frlülfizetések köszönettel fogad* iatnak és. hirlapilag n) ugtáztstnak. Iilmény miw nem kdldlitjtö ylsaaa, aaokot velaaőlapon megírják. A prelNtánsekésai lakola öivíny. A tiaaáninueni reféi máit «gyl«áz-erljlot kÖzgVOléee, mini jaz [Egyetértésnek Úiakplciról jélantik, fontos batárosalot ho tóti] Fejes István sátorai jatt jhe\'yi leikéss ndiU\'áiKyoxtfll hogy mivel as aj.kösépiskolai örvjény a prottetánsokra oljf kötelesettaégeket •ó, belyekiiok an agilag megfelelni képtelen áa Mdig ankiU inkább, mert éa. önkormány eiu \'oaorbiláaáj folytán az á\'dozatkéssaég oaök* Ikenini fog. Minthogy okként fenyegetve vau-nak azok njslpidekek, melyeknek a prolea-JtáuíjíolekezelákUssssbadság ék közmlllrelödéa w\|H>lására ásialgálhtokat ts(l, inui dja ki ss [egyl áz^rll o I bogy ss élethjilópietjsndő ku* [aépilkolai Miiyétúr leiutésautjo éa jogsserll J fol)i>tnényélj»jit ea lllsmi aegMyt többé uotn ! uélkjUlöéhei ■ 1 e végett sa 1H48 iki XX.\'l, cs. 3. a^akáawit, mely azeiintrminden bojrolt ■ vallisfelokekijj: egyházi éa iskolai azdkaAgei ! küzilladaliiiil Öltiégek által ltd»ztossenek a i ez ravnek iétth\'loi alkalm^sásával a miuias ; \'terluin as ijlquj felekezetek nfpgliallgaiáiával a közelebbij ltürvényhosáa élőbe kimerítő javae\'atnt rdg, elŐterjaszteni, éleibe léplotni óhajtja. Az inaitváiiy Makay Dániol párto\'ó fetesóllalásid jiiiiit. egyhfmgulsá elfogediatott s összes jöjóteatáus ogiyhni kerületekkel héakájáruláli jvfgott kösöHoíui rendel teteit. I (V) A mllalllnlák III. Nándor asárho?. A lulffnldOu élő nihilisták e napok báu a czáihos é< o>Nládjáliie iiitő Inrelot kllldl\' k, inllUil Alisszov Pélir, u Qouflieii élő nihillsliJ UWr itt meg. A I véibeu többi kötfltt ezek li vannak : nMulsasHtok, Uliun-peljetek, Uo^anáTSStok ti lliite\'t gsrok, ii téli etetleu tolvajok í Örült táuesot jártok, de pkját eii\'jsi\'okon. A bajái kUzaótek lopód-sík iu»«te\'tulll, áhubábüii; mikor nevettek, 6 hangosai \|j«n n-voi; ha gmidolkoztok, ő mfn ebben Igbadolkozik; kekyklcnUl kérlel-hej iMiUlén ekkái fog boaneteket «ls/óli* taul, inikor \|egkevésbbé vagytok\' iá rlké-szUlve jfogtok sssbailului \| A halál ki-jbbitolia .fétetlek fölöVt lijottteljes záalaját. A kőezobüj Tondég hz ajtó jolőU áll . .1" 4- A Gréaaannnia Inéra alsóit tányra Pep igargstóur 5 irtot mint Kuatt»s Bold isaár állal nyújtott asivee sdományl juttatott kfsainkhes, melylyel gyűjtésünk 139 frtra isaporodotl (X) Meghívó* A msgysr «snt ko róna országainak vöiöa kereest egylets I8H2Í. évi\' oraságos közgyűlését as slspuabályok 27-33. §§ kó 7 én d. é\' váiteegyehás Uléatermébeu (IV. kerülőt, Gránátos-utcsa.) Ugyaneseu napou éa balyeu U. a. 10 órakor a köaponti\'válaaztmány ülése fog n.eglaitatni. Miidkét Ülésre megjelenése ii értelmében folyó é\\li május s. 11 én tsiija meg Budspeaten, habiak éa gyorsan a feledés sötét vermébs ttobaluak. ! * Hát amot mag kiről ia bs sél usk ? Bíedormsnn s p&risai olajkirály \\öngyilkoe aágáról. Amaz már életének, emez pedig saját létezésének megfoesláea áltat Istt is toertlé. As utóbbi modor perese bajosabb jhtrnévrs vergődui, msrt már előbb ia kel lelt 7ás illetőnek a neyvaetseség egy bisonyoa itokán állani. Jftj l nem ia érti ám mindenki miként lehet fináncs kapacitásokat olajba irtani. Ysjjon hányat fog ss olnjtengerben nszó kapacitás urak kOsttl ereje elhagyni, hányna fognak alámerülni éa hányau a partra evienkéihetni ? a párizsi tőzsde s megmondhatója I hiába aem minden ember agy Ssek-rényesey, aki még a Balatont is meg- (fl C sáktornyán f. bó W áu este órakor Illő ültitl ki, egy ssslumfedelü hás esett s lái>gok uimlalékául, a C"ak as éber s a belysaiuén jókor megjeleni tüsollóknsk köszön hol Ö, hegy a kÖsvetlen mellette levő házsk tilsat nem fogtsk, s s veszély nagyobb mérvet uem öltött. Q) Nport Balatonfüredi rs-gatta. A UMl»lon-<»gylfÍ juniua II- llikl kiránduláaa alkalmával as sgylet B. Füisdsu\| jun. 10 éji lendesendő eveső- éa vitorla vsr aeny piogismmja. A jttry, iudító, pálya* és osélponl-blrók s voi\'»on)l napján választatunk ntpg. 1.) . Vitorla verseny 4 lonnáu ;aíUlI yaebtok teáméra. Fedeti vagy nyitott halók Táv» 400Ü méter háiomsrögben. Tét- \| frt, Dij: a Balatonegylet tiaateletdija. 2) Handolin evező veraany arak azá máia; Táv. 600 méter egyenrz vonalban Tét 2. frt Díj: as egylet lissteletdija. 1 3.) j Sandolin eveső vsrseny hölgyek ssámárs. Táv. 800 méter egyenes vonal ban Tét niiiOf. Dij as vgylst tisslelsldíjs. 4.) Halászok eveső versenye, Táv, 00< méter egyenes vonslbsn. Bals\'lonl haláazoli s/ámáia Dij sz s\'aőnak 10 fit, s második nak, ba legalább öten indulnak, 6 frt. Té nincs. A tét a vnarn)ben tényleg réaatvsvo-nek vismaadstik. A 2. ée 8. szám alatn versenyekben oaak ainaleurj)k vehetnek részi Nevezések /. évi juu. l-aő napjáig Qyőrbii, dr. Ifihálkovioa Tivadar sportaaakoaatálffi titkárhoz küldendők. Q Angolok beviudorlása Ko avárra. Mint eidélyi Inpnkban olvas lakat oaak megváaá aohpl aem easbitt Ii ss orosi rendőri jislili , tetsaéeét rubelek kei I olu rendelet la, hegy anéfis elhalad a menet, nif Ki van siva as a Ini ss sblshot, aen lynu vsgy háztetőn Mint ss újdonságok ujdohaága és a botrányok botránya a Polonyi-Füsasééry Ugy ífs anábaaséd tárgyává tétetett Kin! a köaonaég már ksssfs\'é tart, begy gyttlekesaék s aaiouba, mely vároeuak-bee közönségünk dicséretére legyen mondva, ety eaámos eaaládaál tartat ik. Mo de már aéa aass követjük e társalgókat, hisz nem j vágynak hivatalosak, meg kabinban ia oaak . se satra maros hallottak otmsnéáeára érsssék inagnah ai feljegoaUvs, Ndr. í = Kérelem „Molnár Alsdár emlék azobra" ügyében. A Molnár ^^dár: emlék-szobra bgyében kiküldött bizottaág agyi-sekhea, testületekben 1024 erámosolt gyüjiq{ ívet szétküldött As ivekből s mai nap esek 17ft darab érkaaslt viatse. Pontos si msdéa lek in teléből nagjon kivánatoa volna, ba ininésa gyUjtŐiv viaasskü\'delnék; as oki bél Németh Qerő a bizottaág nevében kétt \'mindazokat/ kik gyi\|tőivet kaptak, hogy aat májes 8lig Swáb Lajea pénfiiárnokkoft B. Fflradra -r kitöltetlen is — vfsaaakflldj«\| Aa MtWa prdig, ha sltéveét vagy más ÍM ItH sdk, töl.bjüngol rsnléd, liielyitek j<»s/á gti ItútiM(\|bnn tannak, elhatároz,tn, hogy M ngyaroíH/ tib\'n, még podig .Kolnssvárra kl HOsködiK I E/, olbatároxáa oka a/, lioiy ai ir föl lu nökolt a féniea foljtunos sa v irgésal in iijtt nagyim kis hsstnöt huj tt nak már. ICgy sng<il ctslád inog ia é kexnlt ;K tlnzsTárrs, nliuvu est 15 mán aigol csilá 11 is fngja kövftiii. \| A .lila lerAlelen való gasdál k idás talán Uebol a világon; nium annyira e isrjrdvo, initjit Japánban.\'iltt 2- ft hold i b i tok legnagyobb lésee, d«t»uk keiió«svan luk eeak egi\' holdnyi .lerU élen dolgoauak A JövetMein aiouban a Mii \| visiotiyai\|ikliusj kúpost aiányta\'anul uag), ti l. holdsukéul A—400 IH H in inti iogy esm jöv<deleüi ésa akrrtl, keaolém luullelt tuiudofi ávbau bistoa,! flldbirtok kllUnöeeu nagy Városuk "lusllsti igsn kéieeuil, ugy hogy egy holdért 1000, aőt 1200 fttilt físetnek. A gaada neje é« e)erinek#i u kerti munka inellstt a sólyom tfu maléesal Is foglslkoanaki s esen .oaodá latos állatokrs loidilott gyöngéd gondozásuk éit asép péaabl jttislmaatataak. Nem eodi tehát, ha a \|\|át>áu nép kűluiillibu a városoli körüli lalvékjuan nirglehetÖ^jjélélnek Öl-vaud HMlillt igyllkoa. — R\|) Stcsypek tlevü tesivlrg»l1kost a iiiliutj Krskóban liálálra ftélt/k, a kliálysáou ban a halfllos ítéletet /2tí évi fugyháir váltöztaltiul Sscxjpsk a kegyelmet meg botrdnkosvn utasította vlssxa <jn inldói péntekon a liA) mae gyilkosság miatt el Ítélt Oorall vitték a vesttóliolyre, bör töno rácH-Jblnkáii foíytoij sst kiáltott kl, bogy A elébb ítélték el, követeli, bögy hatnarobb végetsék Is ki j-f J A énénekval korosaésáa As oross kironásó városbatj úgyszólván min den fel váll foidulva. A drágaság már moi ia háPaildnU egy butorosott aaobáérl aa üi nepélyosaégek tartamára naponként 7ö beit, ssas jkörülbelől 120 frlot kémek, mellalt asl\'áu a Moszkvájia érkojil idegenslj nek vslésákos torturát kell végig saeuvsdi nlök ss eréss rsndőraég löszéről. Ugy iii-téakedtek, hogy egy egy reedőr oask kit házra tartoeik Jetügyalal, de e kél háa tekét lelett aaonbaá majdnem, korlátlan balalraja jran. Ha nnai tetsajk neki valami klageé, egyanmlen k he etikaija, teniéssstse, bogy kinbk aem asabád Isnk tsiléskodnis, loyljdiyáiui ndeii kapunak zárva kell lenn(f, hogjr\'si he, aa ki uo mehsesen .egy lélek sem. Haj cz utóbbi intéakedás okát értjük iaj 1 épensi ggel nevetségesnek mondható as a rbílűolel mely as ablakok kiuyitáaára vonajkiúsik. Aki arra szánja el megát, begy vnléssi jb^ tubát vessen a menet k\'öcé, as btaénj a teílő peresben a tilalom dsezárs \|s \'kinyi íjs ss eblaknt Ha nem flél a bombavoléé n iatti lefejeaéatől, nsm féihol\' a ablak liyilás uintti pénzbírság tói sem I Klogy a I mo lekv ki bülyőraégot meg- Köhögés rekedtség torokfájás ellen legjobb oldó ezer Egger mellpeaefillái A betsgnek^em válnak táskává, gyomorsevat nem képesnek, migakaéályeasák a légaéei aaervek kiaaáradáaát Nagy-Kanizsán kaphatók Piéger Béla glógyazertárában. váJios(atjják, már a mért as, hory b-heltégea dig Mbszkvábau Ikmi nihilista kpuijjlbito utóbbi; int<«ksoésé ibpl korouüéáa tarlsma kláti ... déÍyo<: a Éosslsváb inl \| >10 - tartózkodás Vérná«. o lió 18 áu Bral kirájyl" sxállodkba piid\'óij flgv örült és c félkláliásiah; vétúdi íjiészár jóst Előszjör a mennyi irtván >/uiá , ti [ iüglöii halva ing legínj t gyilkt íjs embc \| vuszé\'te1 Csak! nehezen bi -vilmij a kórUákb őiQltiégl roham átán ...... L-—— ■ » KÖZC IZIMSili. \| lós { e rendelet ártják, hogy. a: oka i ad loM»ooit katonák ra-ssőltok. Auuv 1 ez ia látható, hogy a m lesz valami ke- Az elstf blitasl Lapunk mai Ián hozzuk az „el eágnek molt évi vidéki lapuak a kai biQczkés alá télyeiebb orazágo mi o lársuliilbnn s jiulosiiAn eiruié éa a bssafiaa jóiéit magyar általános 6 társaság. •iáménak negyedik olda ő insgysr0 bisloaiió \'áraa-ériegét. Nem egy aserény íratása o mérleget krijtí-enni, ast már a Isgtskin* és aaaklapok fuegtollék, gyedül a nemzeti irányt lek magyarországi uilörőit Dnyság ragyogó momentu* szoinueset történt Ibstj. Aa ottani „8sAb épen lakodalmat ültek, rohant a vígadók kösé ragyok a vőlegény" kpz lett véghez vinni, sfniyon ejtett uébány a szcrfoceétlen nő )ssze; aztán a vú-és még egynéhány íreg is sebesített, luogköföiui és el* •1 még egy heves kisdta lelkét. ifi •oU inög ij f\' ták 1 mait vegyünk hivuva méltatni. E lapról kii itudomáan, bogy mindnu Idáiról áa iránytól teljesén en nem befolyásol ja aém n, ki mendjs véleményéi in egyaránt őszintén. Ép széit, aáinte jól ea k nekOnk, hogy hírlapírói mőködmünkben mi r ugy szer foglalkozhatunk msly eddig eaakb teremlett. hogy o társaság a tő- néven áevasendő függetlin. ítéletéi kegg, aem hstalo mindenkivel szem egy oljr essméve jót, asekis áldá\'os Alig pár l»e váróéban ünnepeli e 26 éves fennállásának jubileuinát nemzet legőfziutél aöU. A magyar h (X) Tlatm A hatvanak év»k 1 N«cej« ft uevüj eih kit aztán öletlmias Hogy. melyik f<»gb. C ét\'cnl, aet 4S aki azé a ovájebanjílei iőI nem hallott \|as a Páiúlí n megjeb ban -ezekét bosáéli kotfztr.jo; BidofaU Péter-PÍjl eiőilben jnflot as idén % P< jában látlam. VéltjlijnU\', mikor # lila K^oi T ót áztat d-ig Iái a on io«aorazágban egy leiét gyönyörűen lolinácaolta vezérelik kében íely ékesen ünnepelte as a e társulat hüaske lehet A hol egy Deák tvöa Jóssef éa h. Sennyet ak, Ott a legmagasabb a „Peati Nepló Relső msgysr a maga múltjára Fare\'ees, b. E Pál helyet fogla meg senkisWi. Ii-1 iái \| lap ast beesélls, hogy Noo4nj.-lT.tt. n bilrii nbpii megfojtották, íniio j noltány jujoaz falbl alálea aat a hirt eievs* tett ja világnak, og y a fogoly .megézökött éa j tómeodik. Eaóta NeessjsíT-amber aammit seiu. Most i ni n Nihil i-t" eaimü lap-NfOM\|alfrll a - lap assr\' ] Baaü, ki nemrég a \' vplt etfogvs. Én Neoss \' Pál erfld egyik esllá* \' vezért foglak el, a börtönre ítéllek. — ssálliteilák sS ezerén* se aauláii ném ludta nséleak és a legii^atábú beesOlstnsh kellett Ive síiinié^L bifiuei^ von a arra men* álla ajtaját; Neoaxjoff mely hez nyakánál mini egy vadállat voltak, iaeunégy tvsl Neoaajeff fulyaiuo-ssibaditsák oieg lep-agy legalább stiél as M,. de fblysmodáaának Htarenosétlen sst reméli, bogy a k agy elmet I ín mosi, a osár megko< fonisáia slkalmábólJ ki foais eaakuaölheini. A blbll iiow j oi\|ii potjt^ljiv! hogy ájtatos >Nnjrr nuk lilkllákst ii lem, kii\|vitoilá\|t a ott Ül a jfal mállót fogva vé\|t odaláut m lAbaiu éa koajnu Így ül é azeim O\'fjil^n I\'HOU, teh év éta. lUelőtt ha dbtt a (jiérbozj houj alább bilino«e\|tÖl iriéststó nyakláudal uent volt elkeljek, A liioij t fj kl fogji otják, kinyllottak köti) vekéi R a a kőér kosepé tanyáania. Mert aaon lejárt fajtájú műiden jött aséde\'gőnek éa liefoliásu mor u11 eaar I mely nekik palit kuta, aeomoiu tapi Ha Deák Ferenmj képselhető, bogy s voltak e i agy rdaaái Kléii egy oly fé óla a Lévay Hnn európai mflvelteég ^éa sa^plőtlen bsis e társul stot égy ai főképen a népisei emelni, a hol tnoei A mi pedig e képviaeltsiéaét lile! i ált r«Jt«lyl. \\ lultiiik iioiiiii\'k folillitt; ItiiInk Páiiuból hosat Ül\' ottbou oly olcsóa Uaa\|plft(\|kjW\|<• A cáoi ingókat tehát felbon- a vaskos, kspeaón ssont tmy 4 á meg volt fejtvet lapok jiégyssögben ki voltak vágvaJ éksieirlkaV teletöm ve lígjlk Ijlytiiu bl\|\|iában it)nlcs esrr font itailiifg tiiljilitl driigakövekit akartsk Ily módon breiéinMsiinl. Moat már petao vége a IpAr Mi blpllák bi vlioléitoki l\\ ti \' Lír £ OléaiM lelélmáiiy. A meri kai lafiok írják a jkpUlkesőket i Uj oslrke kjlllő gépel \|iklé\|t\|k\| kl Nw Yorkban, mely SS Allétokét maija kl a hogy aa llj villámlott világítás aegélyével njásbölJ Tapasalallák asonban, nanvi\|ágra vsgy helyeaebhen tnoudva villaiiilápk Nllágrf jött ealrhék igsn levertek éa \|emmi yankeek esi! as é donitotiék. gon, hogy a költ melyen ét, áll döf bújunk, vidám k< a Otb\'kék ísiuét U\|;y afgiirtlek léhát a dob g4phss telefont nrősitellok, a \|kio-ínyek a tojásból ki lUadáoaolásj hangzik. Asóts idljmak s jb étvágyuk van. A Bvká ellen. Egger meaebb saer gyoi dispepsia allsn, eifágyuk sinei; a derék lo\|s anya hiányának tulaj tapaaaialalot tettük és Igy nálunk M mini jótékonysági as eljárásukat, ta veinek hódoló irál A kösuaség jogos miudsn kultttrális és si ükség enyhig Is mely köeaégét viszi a, nagylslkt zásalaját, A Elaloaitás koaaági ée oaélai kebeléhen napról dékoaaá meg, a mittden tekintetbdu maradni. ondhalni, hogy s magyar asereneae kivánatai k.U-safiaa középosztály érvü- férfisk nem tarteaAk államférAsk kösé, a kik int esek vag talján eda adják a evüket kel egy párayo* r i n t évi jutáin mér.t kai elaléliságukhan aino* is a lejárság sebhelyére, nem. akrupulisált, akkor áraalatnak iníféla míasíója dos ktlsdelmei könittt. — iu áll egy* aegyedaásad k személyélien, a kinek magas tudományöaaága isága volt egyedül képes anyagi, mint ei kölési éa aégi magaslat aaon fokára élt láraalat érdekeinek vidéki a mennyire módunkban állhatott sa ügy kei eléébe betekinthetni!, aaon hegy aa agéaa országban kolaaoe is ügy nemaeti asempentbél la tekintve leaen a táreaág veaéral-yban folyik itt ia migdon. lényei JtielégUéat nyernek, mél párle\'tetik, a nyomor •tik, ée ha megyénk va ispáa éri, mindenüil elől edakeeás példái mutató egy nagy nem se ti lakaié-üaégí kérdée, Hála a goitdyiaoléenek, ho jy jósán magyar népank apra kesd sa Üdvös asamo tért Itéditnul. Mali ilnap beáll a jégbislosiláai idény. A nép éta! vau a. legnagyobb eleéielt dühöngésé kaiflotl filléreit kárál pontosén éa \' Vajha hogy a (Öld áldásé gyek* vsesélyeek van kitéve, as isk. Siet la, hagy aiegta-iv Igye oda, ahol esetleg bfosaleteoee kl ia ftsetik. gyár nép blaaliuával éa jó kkaralával min lig aat e társulatot ajáa < nely soha aem atttnt meg „első" is „magyar" ia 4éleit. Q y o m o r b a \| Moda paaetillái ( legkelle-^itnégéd, gyemoibetegaégek leéaa eméesiéa minden ase- lében alkaltaasaa 16J különösen pedig a bor méitékletleá élv< eeje uiáe a borsav torlédáeát akaéá y Urnák mag. — Eredeti kartonokban M kr as alább jegyaati rak. tárak bee. # A vaa, .mlat gyllmö ostatrágya. Egy emsrikai fölabirtokoa, kinek igsn kitér jeét gyűmöloaöae ken, több kiaárlet uláa reá jött, miaaerinb a vsa a gyümölcsfákra, főleg padig a körtefáik igen e\'őnj öa Irágyaeaert képsa. Tapaantamta sasriat oly lék is, melyak több évén át terméketlenek voltak —> leimŐkké vállak aaoa évben, melynek talaját megvlÖaő össael vasráspol)hulladékkal, éa huaaldátabkákhai keverték el. Oly kérte-fál^, a melyek rieeeeoa, kövéé gyaaeöleeöket hoatak ; a vasmd való trágyáaáa után »a«a rom tntsjdonaágajkst elhagyták a aaép agéaa eégss, hibátlan körtéket hoatak. A tRev. HeH1 isertnt a ttaa i^iint gyümOlofzlrágya a fraansis gyüaN eskevtéenek által Is mér jé iéé éta baienált stih, esek hegy eaek eem ayéeett vask^tnéékokat éeeak a toldéel egy te. hü® vaigtli—at aléaaah lel fUWtt á l«A\| \|iiual <n lilesboa ée mai i i IUi dfét, mii InilaH «■ Atmn.fra»t m im ty képasak éiUáé eüéHHasu MuUmmniv Máe« 1100 a magyar haa\'éoaahaak if Isi MHá i vaagáltaa oldattal tnitti Iri iMjit WiÁiiUtWa tény, bogy »m k^M téMMWTt i gyimölaalákaak iig sankeagub fia • növény> vl»» alr saáaaae ki4rla(til hízouyi- \'W a tai a aOvéoy «ö!d saiaOoek »iMáajo i a sMa\'-araégeeea vaa n4lkftl táp-á;t v,: é&f ak szen aaMMk( f Fiedler GryulB fényképészeti műterme NAGY-KANIZSA Vár^iháintrift 6. nzkm. Fényképeket minién alakra,\' ée na afaágra, (« as. Iátogktó~jogy , Cibínet-, Makart-, Bójodeir-, negyedrétu, éleUnsgy-egu.) brillant, fotett, jélmez, iMán, éb-gánian készíttetnek el, felvehetek minden idéb^n, bár-imIj órában eukft/.AIIietók. \' - A kézj&oaégi izires párt fogását kéri FIEDViER GYULA l i I I Iy { \' \\ II a ááéaát ;««■ kir. Haassft-Me adseri Upyktj aa»ti aitaiaaii »w aptfi UraaSiraábm. t«abáa Eaas. Ctirs. Mliaael laac Wet, í«bi 10 1-8 I , jeká nssp MajképémiJ aefitsaiaekWa ffki\|seitt Nyujíiötik kezet a izereneaéaek! 500,000 márka ftajmii4f\| nyelt M^ wlWa » hantos^ aaay piaifclaareáraliB. umj ■ Mra^ay <i UlJi\'iMi^i é biilMth K>n aj tt»Mt at\'-ej* «bb%S Ali, I. ff aéltd; fckuf UMjra-a 4UU 7 »ra<»láUi. 46.800 mreótsyssé láasír»lia íjiMltelbit, kaitok aal4ko«n 900 900 Írta/F Kijtéekf. réait«z : i \|j , __ • - ■ 1 nyeri eV. yn/hio\' \|\|j ajaXaTTíjwi I «jtr a In SOOnaO i t "ff á. ■> < 6000 I ayari á >. KJMKki\' jo ujtr. L ■ ; VM) 1 nja\'i a n W\'.OQO . VA Sfsr. á ■ \' W) 1 ujar, L m. WMrtO 10 ajsr. á. IMI 1 ajarj é. ia lOjuOO ; WJ aysr. á. a». 1000 S nj»f, d. te. <fei000 Í07I ayar. s. at. WO 4 i.yar, au. HlOOMpOfiO Hj»t km. 141 1 ij4I a. 4" 000 0«»I. 17 H5 a»»ntel\'7\'k 2 ay»A á. m. »jouu«?«illat, 100. Iflo, f>4, 1 ujtr, á. ut. 16.0W) joo. It 17, 40, üfl at llt> njrrrniRjak 11a® alaá sorbtft 40M at lkanalaira ÍDT.OÚd te. NvWrOtW át alal ontslva ftajeteéa; MMU) * U-i éajifoketftdik 2 oá MOHÓ, -Vd 70,040. 4 m 00.000, \| I-M iSWOn, 4-dd tO^jDOO. 7-sd p4i\| aart aa íMOnOO aear. aéoiOOO. SUOjOOO mark. atk A a/araate/ baxesek aaaríat klfataiaaai alla\|rltta^k i»af., á l#,\'»aufbbi j a r>)«T»méntkui tir un ám aa állam lakai \|tíutlrr<tli féniwr aóláaraparfl\'S \' 1 a<M trad. aorai Irattal »>m r.M frt fiűkt- a. < im . . * ; i „ tr. M le4g?el> w ) 4J Jtl — 10 kr. « VlliMRlli IMjtUlW at iltltg alólgl uaklldlba »»cj ^•••UaUltaBr N^aOett axoaaai é a lafakf/obb aajkldltaUb. aiadral wif-t\|iá IHaw jaalifatéfal altatott aridatt. aon )i\|jiljUpfM tűink Ittlbaa. A oifírrada\'aaakli! ■eatlvlatatdblVaUU tanaiatth 4lj ndllll a»a;Mk»Hetn»k. aiiadaa bi a aa ritin \|adi( falaióiiUa n^lköl klWjlk rdaatfi r^iHlMa a bltiblai laaaal jrgjiékii ■Itlaatnj a liwéilw rrraaltt elára I1KJC aidjnk batatiatfa Wgilt ét láilk «l\|Jl\|i la*)ba tnrtjlíjdí \| itu taUtaaak atokat i /Mai"f iÍMiafliWa« a«llalt k hátit alélt iai vaai\'l« I ;á a jsf»n»/it)»k l\'ifl(táa» níadautar \\> i m ii «é at\| in jétl\|l\|a Hallett tdrtaiilli. \|: Vallalalibkaik UiladaiUor kad\'«-t«U a a: ratieaaj aok n>aa takljttál/ta ayarainéa/ kéilt fjrakrijii \' di\' > IÍM^aniénniH Ii rtadtéa ai mint i no.eoo. loo.ooe, ne oo< OO IICO 40,000 itb fl/atUtUk ti. áa Ihr a WaljéfdaLb alat\'oa bjag" fi lalatMal, alőraUibatálks mindruOtt k\'tWaM(( a lf<jltakrb\'b rdaitltorf aiateitbalfaa k r»iikm a kliétl bn/aa W\'"ti ja nliidae apgbitdat min •llbb la, óiirderioirti\'o teaajaaa 15-lac ká<v< laatl klalllvtt Unkbali"» mtaani. I a \' Kaulmanu & Simon bank él valló Qzlat Hamburgban. bafaMilaik é» II<i)im inladtaithl allnokútt nja.,j t«afti r#iidnjí»t éa fcl\'ca6a«0r»j»g}lit U. íj káasobétoifkiet fejesve ki huenn iránlaiiM eddjg íaáiiaitott biaalontért, ft kérjék aa uj ikiaolaóláanáli réaav^talre, • (Stűnktwailuk i-aeiitul ia oda iiányulai minoenkor poi.loa éa eailárt) aaolgélat áll üamtedt érdekeltjeink teljea mfgelégedé* kiérdamálni. rentebbie [i I ; • 162 8-C \\r\\i:rési hirdetmént A nagj kaniaaat kir. tvaaék tlkvi ooat. réeaérfil kOahirré tétetik, hegj ötr. Lésár Lénoaoé asQl. Vall.auaer Mária kaaatltelji lakéa végrebajtaléaak 8aeglet«a Andráa . éa naje Saabó Katalin vágrehajtáat aseavadé mór caWji lakéaok elleui 118 fit téka, 1881 éti ápiil Í tél járó g\| kamatok, 10 frt ke-koblotéei Mi irt 26 kr. perhali 1 frt 16 kr. végreli\'a}tá« kérelmi, 9 Irt 60 kr. jelenlegi a még felmertlendó koltaégek iránti végrebej* táai Ogjrében a laot aevaaetl kir. taaáfc terit-letéboa lartoaó diótkáli 114 fttjkvben A f i eor 208 krea. 111 írtra beeadlt úllelek a I lakbéá 3 tor 674 hrea, 40 frt beaetilt aaftIS, 4 aor 677 hrea. 40 frtra beoatllt aaélC, 6aor 870 hraa. 88 frtra beoaült léceié, 6 aor 1870 krea. 10 frtra beoaOlt erdei Jegelő, 7 aor 1872 braa. esáatéfold 10 frt beoaértékben kOlttu kOlSn \'aaOn \'magjegjaéaael, hogy C a Íja alatt öiV. Saabó Antalná aaOl. Léíáot lipzálÍA javára lioftiglaoi laiasooélveaeti aaol* galom jog a maga épaégébeu megmarad továbbá Ja dióakálT 294 aatjkvbon A f 814 hraa. a. falvett aséló begynek Saegletea And ráat illető 816 Crtra baoatllt egrneg) edréete 1883 évi \|nnius bó 30 napján d. e. 0 érakor Diónkéiban a kOaaégbiró l.áaánál faln. ügjvéd Hoffmaun Soma vagf Myottaae kOaVitíttével megtartandó nyilvános árveréaett eladatni fognak, még pedig tekintve, bogy a dióekáli 294 aztjkvben Saegletaa János javára élet-fogjfiglani liaaaoaélveaat, aat megadAaOleg padig ialaálogoa klve\'alée van bekebaleavp, 1 ennélfogva a fenti ingatlan a eso galmi jog fentartásáral boosátta\'ík uayan árveréa alá, de osak ngf Ita a niegelfa<~i jelaálogos kO-ve\'a é-ek frdeséaére aaUkaégeanek mtliaikoaó a 180 frtban eaennel inegállapitoi Ossaaget aa eaen árveréean lieigért ár megtlti, a mennyiben pedig a beígért ár a fentebbi 180 frt Oaaaeget meg uem Ulii aa érverés hatálytalanná válik a aa ingatlan aatolgalmi jog tentartása aélkQl a feuiobbi határnapon ajbél alárveraalatik. Kikiáltási ér a fennebb kitett beosár. Arveresni kívánók tartósnak e beoaár I0J át kéaapéuaben vagy óvadékképes papír ban a \' ikflidütt heaébes letenni. Vev6 köteles a vételárt 3 egyenK rées-beu még pedig : aa elaét as árverée JognrSre emelhedésétfil ssámitandó 16 i»«\|> afait, a másodikat ugyanattól ^ nap alat\'^ s bftr-madikat ugyanattól 60 nap alatt minden egyes .részlet után aa árverés napjától számítandó kamatokkal együtt as (árverési le\'tételekben megbaiároaott helyen éa módosatok axeriiit lehseUii. Ezen hirdetmény ki boo* át ásásai egy-idajoleg megállauitftt árverési i^ltéjclsk »t hivatalos érák slait a nagy • kanlasai kir. taaék tkvi osztályánál * a dióskáli; küaség oléJjáróeágánái megiekínllietók. As elrendelt ái verés a fentírt tjkvben Mjegyaaodé. Aa érveréai hirdetmény a ielrkkvl ha-tóaágnál kifüggesztés, ugj Dióskál a ja aaom-asédoa küaaégnk bei/valamint s Zslá ozímO hírlapban kOrOséa éakilllggsasléa által kOssé-tétetik. As árverée teljesítésére Barit György végrsbsjtó kiküldetik. \' T Kir. lazák mint tkvi hstóság. Nag) -Kaiiizaáu 1883. évi jalittár l.ó 31 én. Ip-l-l A logkorAbbl ée legprpóbb jMwadtS«afn. As idei mag-árjegyzékek ben ré-aaifi lCrétrioa( t éssiat nI)édható Favourite" s^* alatt: egy <>\|y paradiesomíajt ajánlottak téts\|\|a lislj valóban \'minden kgoykakertéas éa}é gikdaoeeaony figyalmél* megéidemalí. paradnNMl — neveaaOk Crítsvronnak — ■tindOaasé \|la oaak 20^-26 em. magaaeágra nlM^pí^foOvéss kösbsn inogbokroiodik, éa 15-Zo álma nagyságú huaoe v^rOs gjrdmOl-OaOt ItosJ Vatéaa után 60-80 napra állítólag uát kéésan van a használható, QjOkénmte nato ágyaik meaaze, s a ssiatt ktkl ablakban o^erépbas ia teu\|éa«tl»eli. Ilgy agy növény <-gy kie jwaládot sltatt 3—4 isban uiái táasal. Ihidapealan e faj paradiosom RCartaSiDedham FavouriU." név alatt a mint tudjuk ciak PromBOt magkeroakodSaél kapható. Az épiuizieti Sdjeay megliezdtévél bátu;kodoín azon tisztéíetteíjes\' jelentéit Unnif tnifzrrint rskunanbsn a legkitűnőbb mimíségé ^ mező és vakolat gipsz, építészeti mész, román czement, rQjöán czement és valódi perlmoosi portland czfeHí.ent k^zfi-tet tarlók f^edeí 1 Uett tovM)bá: s helyben berendezett exement árwuváramban kíiowVei valód pqrilanti czcnienihol készült e/t\'liM lil lemezekéi,! t^iihéizetes tön« ét feketeií/inben, kOléaféle-nsgj^ágbao, kAzftjtiégil éi inr-teni^-i mát vény ban gyáitt»k inij^^iiiienili épQlel (llHlllméoye-kel »r Aliit tik f je 1 yft \|\|i aipfc-^/eni en f ^pljéM^lmi» k A iat eka t ulm Teneczlal-I ent/./.I, gránit, ei\'listlj, jpémTOf^títpa/ftl jizvcfeló czkment raitorna,, falak irárszzá tétrle. vizvézetékf\'k hrlyrréllitáiát, ^znrvaHiinrlIn. alirnkioronipób, alirjtk lihüiő kiülni és vi/«jOjiók elkézllétét Öteyer hcjmoUkftt, ksriti és karraral márványt, kelljeiini lemeitt el-\'zigtiteló kát 1 áity leint zrlleli köliiiiővn elóuji»>ek» falak szátaz álli^itbani megtar-tásáia.— kermtágakal, Íalkapc^olíai, a Irtcjobb minéségQ yssbél f— uaztla^ágl gépéket, ngysaniej n^ern/Ainokat ub. a h goíctóbb árak m-ilettizái-litoki Allilában minden if épiiéweti t» (J(\'p szakmába vágó megrendelések \|t leggyomabbsi éi ij\'pjotánytMbhan (elje^itlélnek. ( \\ ; A legkorábbi asatali tengeri lajok. fíRuktíne-a.) Itt lesén a tengeri vetés j idj#, nek tartjuk éideklslennsk, ha terme- \| léai hiaénatsiak utáu aOvid utmutstást sdunk oltaséinsnak, azou Isjok kOcOt\', a melyek aas(slt Uaevnálatra ée korai termelésre leg-jebban használhatók. A legkorábbi minden fájok ktyzttl a vkatlistaaM mely junius elején már álfiaalistA kis oaOveket taolgálta\'. A Hsiasoi^tio-féls azep\'eabsr egy két lnitol kéeébb Itaaanálható fSaéare, asintén kis hoaasu és vékoby <teövekat terein a már szeptember elején ieljesen meg i* érik éa magnak ia ieseerfl«É6. Magja l-hér, kOsépnsgy ée igen j kallanaol édfs Ízzel bir Aa „Early Mineaeota11 I hamokoá talajban a hathetessel együtt étik, agyagosban allenbon a hathetest sem igen \| < \|?i imk, ezen kívül igen apró éa aaaporétlsn esOvak^ boa. Hasonlót mondhatunk Dolly Duitanrél i. A lgaiierjedtwb s piaozi tar utalásra. IsgajáulaiMabb ia a juniusi fehér, mely szép nagy oeOvekkal és esép lapoa faltér n>ágvakjkal bir; jauíua végén vagy \'kötöttebb Uklajbaia julitta aleé falébea Plzéare már haaa uátbaló. A tnazaula-tengeri szintén meglelte téeao e\| van leijed ve s juliusbau már -az is haseuálbaté aas\'alra ; ha kiérik, trbér magvai masráaproaodnak. A kioai gyöngy tengeri inkább Voaetbe való igaa apró esOvO ée szemű a a aMlxod pioklaa" kéeaítéséoéi mogbecsül-hetetlen lej j de féséars nem való. — Aki a gyenge tengerit nagyon kedveli, es na muteeeaá el néhány négyasOgOlnyl tarülatnsk as „Evfrgreoo Sorost" fajjal való beülletéaét; tueit a jfaj juíiu-ban kezdi hosai csöveit a egész fos vágóig, míg s dér nem éri, - folytonosan kos nj gyönge caöveket a így késé éestg baasnállistó. M0p takiut h«inlk Vt»\| a jlfl at. uirt adXralé aiiadfat »tedmíejUUn\'ll ba»tna\'t — MlédmMaskakBIIaltaii \|«4if aa. \|l»a aiaa-. vacMtsdk ajialbatfe a fietaflsinkt. c. kMv«Sd«ta. ntart altban b alfH MtonyiUkalt Inujisk] ann«k, hegy U a»k\'s batdy U a wrg-fslsll fyéfyadfrek atkalnui^aa Utal aunvsdé-aaijSI te»fsia\|iadiitl. iTSijf tajralább U »)k&-litaj atarislt. A Istagbars^ klr»a«tra ferlsebsk K WrSt\'Otl Ünjraisi »ftal (Ííta, j] latrsa-térju ».) Ináj»a ludttik mrs, ncyl b»rf a tek"ada(úNel eaali a Uvalsál1\|»fl kall 4 krt k>adnl ] 1981 77. LE PHENIX A vasúti me fránczla élelbistOMltó-lámnlat PárlMbanr ^k-leupittSLtott 1844. é-v ."bQXu ) PlképfiaalMf áusstrld Nsadrs\' Bécsben. Hegelgnsae XI. na. FéléptJssMeéff Mas/troriiis r>»t4r«: Budapealen, lVá«loriiiczA SO aa. A társulat vagyona ... . , . , L . Jí .] . J . I 238.000,000 A btsiositá-i álladók . . . . ... Jj A , ,I . . 380.000,000 Kví bevétel a biztosítási dijakl>ól . i L , Jj . . « . L . / 24 000,000 Kiállittaiott biztosítási kötvény 1881-ben . J . L J . [ . . 71000^00 Hiatoailottak nyerőm\'ny részek 1881 ik évre ....... 1 402,639 Kártérítés fejében kifizettetett á társulat fenálláaa ó<a töbh mint . 81000,000 A társulat sármérleg szerlali hasanának1 50( ál jalosstjs a nysriményben való részesülés feltéiels alatt, bialoiitoltaknsk mindjárt a biztosítás olaú évélél kezdve. A nyeremény rées évánkínt a bsfisslstt Oaases hiztositáaí dijak arányában készpénzzel fizet Intik ki. Ason biztosilók részére, kik á oysrsmééy réaaérél le sksrnsk mondani, s díjfizetés minden évben lO^-kal, loizáll\|tlatjík. Ili A ssgyéidemU bsoaaa .b(lzÖnsóg legmaeg^bb párlfogáaábá sjáalts ssen dúaKastlsK a a legjobb hltnovli IntéZetok PetyilágOsitáfcH&l itlveién szolgai: aa no- 2 3 Ostorrelohor Bernát ^ asgy sattiiBsai (Bflg^nOk. 11—i\' —m Pf^es 11 MÜLLER J. L. m ILLATSZHK- ÉH PI P E K E-Hl A P P A K-011 KOS A BUDAPEST, B \| OfáJi VII. Betleskllltr-steu M\\. as. a., «a\|át bá». M Raktár IV. Ksreaabrrrirs-ttlrta tn,i „VlrásklrályséMi14. U ájinl«im sajpt fjafisUoju tnataieraimat /a tilpanwtap\|Muaiaial mfj aiybaat el- Ii adésia, atlaga t, (iifMsstd koaoaadfnak posta utjaai raadsIMra. — Aa áhalatil\'eeitaa • y ■eiioj j. L.-fáie Pompadour Crejne. ki ...iiji U-..1.- Ezea »»r, MOt)Isl a kim Pesiaa fi rjaláoi szappan. d(1Hr Mtt9U} M^t^géiMm Dr. OnflABM U408 esjflestl J«rálir ÍSoa todlo tartaiül aoáUlft, \|\| taaár ée aéksl-Nrkáit Ifassatd ar Jeto M .tffiflftl.Sj11 atuftf? H állal sekea kladijtt klteajlltás; »ar> M\'^fc ffl rtaL a aaen aiaj^aa faptlatáaak Uk. J • Maalell kljbvllá«oak II ■lalasskaikltífiklietelaiéajekaek a Nk^^éM^^alhUeaB. B»7 fj UtkéletesaS stsMUl s a bérnek láai* r téseljljel 1 frt 00 \|r. £ liását és MsaéáéjfUésI e1«. llarabja 1,1. » vtl« 1 II \| .SS kr^T4af.fi isbasla. 1 frt, . AgSi,..,.U lltaisaat. nUmnitti Sa tarteaMaa tllal ad Cartéljizapptn. 1 1 w ^tpTn. II jár, tulisé Iwjt ak. SHim h mgj Mf. j .,KlU tíö Coltlflttfl", U W)M Mái M at«éi naSMt kti«ariHta>« mJM \|i tilaai r n inán Hat IM> f> aaOtM O. ká k\|Ma< »n»i MUm >\|a»a»Éf<> .wa . Mhlila ha. anlaik a MM 4a aiaile >m Um > N SM kaUnal Mr sjk IStfllUakM rllavlilja. - Mra»k »-aak.at«-i «a MaM m mm Vtajs 40 B., I liWS-Mtaa I Itt II kl. \|Rra«»«» #:a a»m»> ■■piá.uiwaMk. to • •>«a Hmtl k itumf fwi .\|mr<ita a m áá PÉíé \|o Sörali, \' r^aLIII, ^^CTti^g: ö l,,,Mr nraSPrá^tSsMMT^ kd BUSA LOifl (WSrS IfttailB! I a^HMaa t«iu, l.w. nm, d.fc..rt^, lk»»rt. IItava H kaSaail araáata m taála a ktratkni tisrek. 4a Ma). litilaitaM, )aa«aika,) /aktr-^Wk, U [lutl iSaMlsSslt kl l Ji.w.h, Sataalala, VtUa S-at»j Mata, Sa«. IW Hatlill Mllas J{ fii ÓatsaMlai amk Sala- [laj KitSaail, K\|4\|a« Saaava, kd ffUtsa. llaaa tlaaat t\|»i»«» «a aamai VI I rsaM 4s toéja, aMl\|t«« r»ltaWi. vaM- I Irt M kr. Sa t M M lt> S&licll szájvíz él tbgpor. A raadis >awallatatlJrttB»ailaa«sa tMai a ima ki... ■ Lttwat W a Mtt* yl alt kSMat* Jaké kan kMM gikmal, I »<S , « f<t»r . u H.a»« «lkaMtSHkatTitaW6gk A angaawaflll* WHSMdal aaa ata^taltata, i itf b. u a<«fá W ki., m R kitilt tai^iiiiatw ftWa Miat k•.!•»»\'» w. \' kV, «iUa.t «aTi.T kJ HNtaat kí«Ma\| aká kawl«l á Hfwk - __: fi nM&tt. MbAttMUsuas ^í.t utaia^ Brillantino, T2 Htauisáikikág \|iidia\|l>l7 VLtai éa kaia^. L* i rsadss as.aswl ábSr, r«ta h sr«a utuatu <« tatMt«av\'t m i<t i. f tslsbaa latáatl. Sártakaa lka 10 kr. «a I (rí. I »»««»i t« k< mct <«m t ev ^UBK Maka Sk M aaa aaiatstt i \'r«i». N iiatMat, iskalai aAklasMM \|l>ai mlf ki iQ^Kttl \| \' ásta aaff rS,«»MkW kkfun. VI esatal attmétltal MtiiSMM >wliat iaUláetaak. iPjÉflyja) AijagTsákstkloánslrakémaatoakttiih. k jŰBtf^ff lOaSaa siáll sisa á^s4/fit tHHifytljm mtbt, rdMádMlu hhmltj. £ Nltkkt siSttaisarak ttabaa at >ISk\|iaMU at\|iM >n>ilft i M NagHUtiiuá i .Béchrach 1. II. éa Rotenlold Adollj utskoál. ] 40 i ■ . I VaWés asork—1> VáMlá I.AJ4MI b. 1.. , 1 3 a - fii ; 1 V\'l 1 • f ;• n 1 1 1 i 5 S \| 9np — P Cv i * W L 1 ö S 1 tű * f& B ST «r ■ » 7 o §; iúj n q£ W i ? ? 1 B M 00 ■ M p. • ■ f 2 1 A * >8 * > r \'Pa •» • ■ . W i • • * A * 5 í 1 1 e? 8 * 4* # * B ipi Sr B • ; fel ff pr §r 3 SS- * II 5 I it ■ 5 fc- g, B " o . < m _r B o 2 f • • • & SL1 2 ST .>1-1 . 1 c . * . j: ; f g. f lif eriHb 2 8 íi-ff f 1 v aelB T Ipiiil 3 llí í s íi \|{ 3\' IJ . . 5. í 9 i . 1 f? í 1 • • • E * \' \' * \' 1 • • i • pr • Qt • y » • d • rt- W . ... d \' N CT • • • i <a sf les T P"* It ± w S? í fi V W K* »5 2. S: ff r* r» OI 1 . 1 M 1 * \' n H R & n 0 < N* 1\'\' H— C 1 1 N & g QÍ N fii- fc ► \'tó 02 00 Jr s "Ili 1 B b — L«. 1 éfsfl 2 sr ft o P 2- g: 5 2 & . t1 I ^ 4 ■ fili-í ar W i g fi llr S\' B p 1 r 1 . ! . . B ic • 11 • Fi n< • H r 3» 1* i JJ II III Slf !1 !>- • 31 li® .1 ? \'21 i 5. S-f 1 \| ? a • pj- , • .« \' ái B1. ; fj. «» i © íi é :• 1 p i III K \' Of\' U a CB ; I ► • \' \' K • 2 o1 9 rl\| — • • •» 1 • eSSr ffk tlfl ♦ S-g ? 1 fi lis. Lfti £3 l\|\|\|-r j.58. ^ X 2 r j/i Er 1 A. p\|\| \| £6 \| [\' fi\' § 2 jr r 11 i \' § s 1". Tgl • tx 3 ff H B PB Y gif - sí fii • =f Í- T:§-. s-g r \' 8 ? ■ s.r -» — X 2 • o- •» ! .jl • 8 g. 1 • • & - B § \'-a ® B \' . , p • T fi i\| SI li ■ 9 H A ff r í A I H M , N 1r . O 1 A . ir r P o> JI :p\| A «r B i 1 r & § LX t ff a. J r »» p ar si \' p p" . p 1 0 . £ ? 3 li Tct IS.- 1 i-p \' p\' 1 & » ! cr 1- A • T ■ —4-f f A 1* A r» I M" I f \'f 1 CT & C\' f 11 0 t 1 K f 1 í O B ! \\ p £ w g r 0 í r 1 0 1 0 s ] Pr \' N B* \| M a o 1 w $ 09 O) to\' 0» H* 0<j -NÍ »— ^OO^^OOŰO 1 09.4«4t009»\'xt<d0> C^ O{fl«0 0BMCto»05 1 co-iüicx^aajoo! oj H«) U tO >- / - OS lik K tO U <35 CX 5 co ao to 09 C to O 4 O OS « C 09 x 60 f* O ool, "c rf^ . c ^ ^ rc >> aj os k> 0 H- >-» C), Ö.-4 00 C> - V o» w cs y cr. — ^ © O 00 Ü» 0» O1 8 o> 00 -4 OS © ik Ot OI Bű CO A to o* co ae to tO Oi cp OJ iP 9 H 9 ~ © Oi 00 09 tf* a>I co 0= IC / -J\' to 0C -J cp. CJ» <C tc CJ» vt- O ^ \| b 2 «$T o oö to ;< oo to 6 > » \' »— [c) M 0C M 4< T ^ X \' 1 3 ; • te w ? H jr p H fctj » > s 00 s •3 00 CO te öc 00 M 1 & Oi ! «] os to 09 1-f w OC w — -o« CO I- to c O) OI c — 00 C Ö N 09 - 09 \' \' k-* os oo 00 O 00 * o o> ce oo en te oo Ó • L ——\|--H 00 <x IC í® o í D to I-T 69 o CO CO 1 l £ cn 1 » A w mt £ i a cr <si w p B g^ c* i. e •1 M g 5" B 1 • 1 1 S* B .CO o c H p« s s nl to itd 1 ^ í-SL-H - ► \'B- • H í « L 1 g- .g Ogj 09 glP ► H O-PS 4 M C re » < 00 2 ?£? > 9 2 n Ml \' <X - 8 rt é m 13 • tö P5 I 9 ff B S B * &\| ■ A 09 i e i o 0 í \| PT _ <t ír •1 r* 1 i:riNl J, mt. B J >. c it g- p>. §1 o 5 ft 218 — i-. A S c &» •I S c. i N fr „ 0 E9> 5 p 2 rlfc S ^ r^ oo p \' < ^ Oi Sajhj r» C* K ? M 5" " i \' S " . ] A« 5 SJ1 1 L. Ili M _ re »M • • Sí 2 M A —. fc- 5 » o. * « o • B : w ? * t j 38. • — 2 P a N . « B s 0 ES o* ff 6 1®. 1 < re B* s 4 2 B* w M c 33. ÖP • ff g 1 ü p r 5J 3 " N ■PP, B -4J _ O) rS-^i 9 09 -\' 60 O, ^ M * M 9 g 00 S = £ sr cr - r ? ui® p. 3 & l •"» 0 i ío a ! p ® 1 ^ N ^ N a N 3 sg A E* a ^ y ^H N B\' * s* a- A ■<1 ! * g. Wt fl C.Í Q) H iif P • 5. A»- . m B ! pr « ® M — P íP» k* ff 25" 0« r & s S 3 1 r H ta ti 0 t? 2 Is I I 5 P* P "• 9 ""V ar cr "i cs r: A 00 CO A S K" 9 * pi -3 a B i Sj M, 2. -J s * s ^^ £T B* 80 jjr A A» M* W • — S C LB C ~ JT B" l—• A. ® a frlff 5 B • BP j » 2 M - fe ® J, w 5 MM 2 O •• J 1 re E* ff B Oi ■s ® £ cr • le — ~ 1 rr P- © _ J w t «-» cc oo ; o \' c ^o, j P B » gj-M 1 ÍV ér 3 J9 05 to to CO — 0« CD O CO P-\' T, R •j fiw 2 A-0 w O Hí 9 s ? - ■ Z s-l- ! CD ert A g rl S B ® S í 11 á & " i a A> •• er £ £ \' c £ Á II to OS 0 D CO O* B-S B P 1 8* ©» \| s 1 # 7 R 5- L w c » bI3 1 B MIB a«s lo II tL ^ © N j !. o i. & ÍK, f ? A. s ^ : • • • 9 \' S r* \| P ■ Jí • 1 • 5 • i§r ! r ; * \'•] üst ! CI«M« , 1 i ap jr O O \' <* cn 00 i ■.. jv»h • OQ — 6S i \' re tO Ö\' ^ 5 A h ? Z • í< 09 00 2 D -4 00 ff .7 -» CO A B" ^ 2E5* ~ E ? 0 00 P"^5, • P B 1 < M : P — -9 O- : 0>C . 9 • 5 9® Sí Bt 41 M w, • r ef jw ^ : * 0 ) 0 C/J * f i 4 i, ► -P S-i ffi. T • \'1 ek O ar • p \' n. B hs: .: s aá. i OH- M 2" ; , c* co oo 2.. ^ k. ■4 •4 Pí • —■ / © gr £. B* 5 0. p* i & • • ■ M[ s O W 5 H 6 p CD ^ ^ ,3 ■ H — C < 3 q ® p ^ . . . f !r o« T ar ; s P e ** " D e©> ff : 1-" H A. « -S ®t a H Só M E • ® 3 ar s * ® » P* ff » A 2. N N® ft x •• © a» - 3 S 5 c* M O • \| Z 5-í N • o» OI 09 O to Ot CD CO _0>_ M . 69 CO o> I o 1 Cn 1 CD! . ( 1 oaj " t w ri o« C 09 • CD oTi H 0 i is 10 oo J. 1 p OS -J —J 1 00 i—ir^t M •os O g s ül H* oo o> [,l.l Wi «] ÜI 69 »— 00 69 09 O -4 O O -4 Cs tO CO 69 00\' 00 09 01 a M »-» 00 cn , 09 Ov \| CO © ÍÓ as 1 li ? ® U U. \' 0 1 ^ 0 CO ■ N N Lr-J M , ^ - £ H tű <x o 03 Ük ao M 09 H OS to M CD if- CO Ól H CD ■ f^ 00 CO \|0> -a oo; .00 oc iO* \| 9 1 00. CT5 CC 09 OS O 05 y ^ to a. cp OS o £ •s] CO o» 10 09 1 0 \' CD a V HÍ Ot, r—1 ^ £ • M> N s 1 » ^ ? a s w >f B j QD HH -© • • SrSsES» ■I MM Sr P i •• B B © 1 H "2 o«S » t> r> o i.® fi w r» f rs <r> — O -1 Sí A P D ö r ^ S o> g* o " ° írjj H rx S P f & w i-* O) » o a* — »-- 60 H r » ^ » » S 1 • > 00 — E* 2. 00 « - ® & O »>, £ g ^ t? í ; Í » I » " " í? Pi H» 09 B \' CD • 2 i: Üt»!Tí4. A. 09 dV «* Ö B \'W i, 8Í3 5T ff O Ö W 5 O ! . 1. ff a - B ff r 5» P ^ CC 0> iJ « 1* o • > ff. i íi M ar/i 1:1 p» w • O -•r\'l^ >• * cr P g -» \' rí* Hln [P]I í ^ W K §. 1.2 5 g 11 ••■seS 3 —\' « 5. o. > O* ff B- ff. p > S-\'TÍÍ 11 f rr SISi í* ?fÜS 1 nl \' a. o • X 3 k p A d\' "tO M \\ g 09 09 69 CO W X Ó» CD ^ í? I i 2 - S 1 1 ji 1 s «\|8 5 a a a » • é?.? ® K®. ? is. M S J> S • — • fl re <g. S3 E, íi p» . pr JT M — 0 ^S^a^&írSS p HS 3 Klá I Oo, 1® f SB lg \| j 2 c fl il n it ii ■4 J? m 1 ^ QD H** CO CO S pr B 0 A fS — 8 s O M • na r* — \'— m s r fii * . • o P S U • < • lijl i 0 3 52 3. 5 <tf il fi s fm & 3 o « M 8 T S1 : I! ? a m — • S " I- 68.9- . c 0 1 E. »■» L- 2 A I 2,1 D 0» ff 09 vj 5 pr B 4 ■ , h M cn cr XT rrfi^ss T - I & IP M co O S&rv . « g Sg B-. M P- • f» ET — ff n cr . SS. . ■ CM E• & ff fi C tr 1 » 1 . 1 i i 9 1 M fi * ff B I gH • 2. o • 5 o ÍJ ML ; • i a-slf • 1-S1 • CPtJ C 2: oi 5"fí 2. ® í PT * p. ar p. S P* co S » 51 M S* 8 Q \| 008 o& SS c ZN =1 © re § f " (P CD e © ar N ■ o o5* S P - V g £ s-g" • O . . W ^ 5. • = • i\' 2 • 3 S í. &• 1\' S- A 01 A . i .\' ■ ! a ; r ^ i % g M • c k ff P 1 * P* ! ; P • riS^S\' CO í* 8 •, r* o«i M rn ® P* 1 8 S A > \' ss • 0 • A •fi f? . . • k B , B * P\' A < os 5 If } A tJ, n MI \| B* fi Sí, • ISSEÍ 1 . 0 a n" " H » r* • \\ 1 • P< _j» WC v? cr \' * A P* 1 X ő- CD M B o • • • M> - \| • P 5 . • »r* (B • • * 7 O* • rj • W • pr B Oi.* _ r , ^ C T í- li í r i ö>; 5. I f CI9 i • \' • i • "OTto J M CO?0 O W 2 • • A o« oi ta» ^ CD to to-- » O T® (n iP M 3 M\' 3 5> P Sr 2 1. CT3 i M f B * \' * i 1 » ■ • íf ? I \' . . r, os BiwTteí r1 « S . . m oH\|[ 9 P .. s Si i 1 °. . . ^vMuijll ijlIM 1 \| » 1 \'—-r 09 © 0. P 1; pj sr * — "" » e o" oi - f - fi B. m-fr "U ¥ * fi ; •I • 1 f • . • 1.1. • O • r* P* o O sa \|: OQ P; \' OJ : 4 s • f 1 f. s. J® CD J. 05 P* (i 1 KÍ 00 4 CO to o. 1 a-$ ►i cc \'í r m \'T 1 • * p* • ■" B A> aJjüil l lUf" OS 1 0 1 wi * . TTI íJ; B 00 CD CO »r c> M c • - 5 gl IP A T s a * o> HP p 0e s^r^sf § fe^iiii VCTOJT ££5 I g flp (X il t^-O, \' I^í 1 00 ta \\ \| B \\ M \\ I \'1 n f Ja M T S t;\' ■ \' t C OS ao C 00 ® < c S 5 s s 0 CO » OS 1 i % i L it- fc o JB oi t^TS 11 \\ ! i Sí to C »o OS *• \'os O\' to tc "c o>1 • i ► a íl Ú m S » Sí 3 B <3 M -k yt CJl 60 •4:69 rf" ^ O\'CD 68 O x- CO Oi . o -j 00 ÖJ O íölOlC XJT-V CD f to 65 63 1 © -4 to Q CP CO O W CO . Ő 00 W 0 >4 <D_ ,\| [U 1 ^ ri ( J * 1 \' ae 0 f§ ■ í 1 00 tc 1 CD ■ P W — T F L J-n 1 \' rn K- g" O. - •• 2* B o§ 4 < 3 í 2 11 h 2. B « ° o»5 F otwfi n rr-zz.iv íf K* • £\| s-f • - « 5. ® . «♦ P ff • E 2 o» -r\' g. C • fi s 2 5 S . B . ,> • • fi- r . r 5- f- /ni s: ® P H! — 09 ff li 3 arff- O 2- B ifit III 5f P A» ÍJ Ö Éri i I 1 a1" % É-í 5 . B ■ . \' 11 Ji \| a oo si á CŰt\' B a «» "fj Oi a p to , L 81 \|k li Ik 11 -1 t* SE T c •p ci If P li i\| II fte. \| í o § e 1 i 1 I\' I tt. I ^ f\'glü B S B B Í E 5 8 a. S\'r 2 = 5. ff & S\| a fESsíIP B B 1 H ? B 5i A S. gtíig . fi c W\\° ? • S § 15 » — • ff 11 2 ■ E ; 5 <S* re- £ p . A • » • 1P B \' 1 • •\' í • * iifl A ■ rr ü llEfl \| rs 1 Ifll li1 f-i IP 03 B S It 5Í-2: 11H I \|ll" II mM m t-3H N pl P" fc B <1 r H, a = A C re s p ieí\'\|€ 3 2 4 c ^ íjaiéi r SB Efíf eclilf fe- A B. M \'•ítf-I Z* t\' i f r f ® c Srs il fi" 1 g: • " 2 p OJT© pl r* A to 8 Q V" X A X B P il ff\' W K A li fi 5-S © e a 9 3C C O r 1 ^ ! CC 1 0 B • f •4 , L. oe tl.P oo • 00 oe. 1\' 1 fcaft s CD m i"! w 00 g . b 1 Jl K. «=isac ? * * ds ... 5rL H* K CP ka — HiM ír h- Oí oc os * P .a \' --D g OJ H 0 o» c 9 M 1 H <4 u 2 J t 1 i 4 ■; pM p g CM ti 1 2 i_J (0 01 •1 tO K 00 09 íf lü ; CT S a — 0P cr •j to B 0Q g ; i- i" A H to u CO ce , os to + T \'£" Swtc gSac % gSoSw Jg22 SS\|\| JSÍP- o\'ilfi -—[wg \| gglH W « Oi 2 9 ^ \| íd \| B- J . .■ "T —— " j) -tbJt iljiiwrtirtf ! bIV Iji í louoenA T r n í- Éíil lilM HB iilüJ&lMM 11 ..: M II 1 ■ÍM—__íiii "11 \'rí .• ; \\ 17. szám. Nagy-Kanizsa, 1893. április 23-án, XXIL évfolyam. •lerkMStfeéf: -1 N-iten QUp..kii. Ida IntéíendS « lap nmIImM rtair nnlkni mindeh kBslmisjc. ZALA Politikai ós vegyes tartalmú hetilap. KleMkhraUli Vtnakás-épSM fUiM filfy kt/-turtiMw, KLöravrtM ARAK Etiti »<rt» 10 luniá (I Irtj IFiMm fi >ihm NtcrWtm I ktnu SB IlMr I fcO na _________ ^ _ ____.____^__IlKkUttk JaUayetu rtiHMiit, BtntMUtln Imlsk «atk imri ksuk Ml foinlutmk •?. Nagy-Kanizsai-és dél-zalai takarékpénztárak/a Bankegyésftlét, az Ipar- és keWake- itytittér peUtsora M kr. K4lr»tok" h klWetatk tl« deimi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövelkezét ét a letenyei takarékpénztár hivatalos közlönye. Megjelenik XR^r-Ktmizitáii hflrnklHUKjnrr: mnSrnap. KUlMltMk, vklmiiii * UiMaéi nuikHik PI«W ÍWw kÖRjr-intíMnaök. Jókai Mór. (II.) A magyar nemiét es évi október havában a- tisztelet éa rtfWtél adóját iogja leróni egy Wrfiu iránt, égy magyar író iránt, aki minden magyar ember mereteién és lissteletére érdemes is; érdemés j Mért, mert egy félszázadon át eszével, B ngivével és tollával Mulgálla basáját ésl nemzetét, igss és őszinte lelkesedéssel, haza és eiinek inlélménjei iránti rajongd szeretettel, el nem lankadó buzgalommal; pé\|. dnt és buzdítást nvtijtva amit. -számos, lUrckű fiatal iróiink,.kik nyomdokaiba léplek, j At isteni gondviselés megengedte neki, hogy maga tfttHflt uőtii_éa .gyarapodni Játtá őket, kiket az iróipályán támogatott! éa vezetett a közöltük áll most is az 6 impozáns nagyágában, szellemének teljes frisseségében, képzeletének kiapadhatatlan\' forrásából még folyton teremtve, mint kit az istenig gondviselés el nem gyengUlő erővel áldott meg. tgy togja Jókai Mór félszázados írói jubileumát megünnepelni, a vele Onheuel a nemzeMe, seba nagyöbű joggal óz síilis j nagyobb hálaérsettel nem, miut most! Biti a kedvelése a sorsnak, mely neki] futott, .s mrlvjyel őbenne megajándékozta I a nemzetet. 0, a kiben a tősgyökeres magyar értést el a nj ugntí civilisatio minden ne- j mesebb vonása párosulva van, prototípusa a magyar ember ideáljának. Életben és\| értéiben, érzületben • éa gondolkodásban { tiszta és mocsoktalan; telve nemes ambi\' j tióval, megáldva páratlan aiorgalommal éti,munkakedvvé m\'sly az évek gyarapodásával még nőni látszik;—példányképe a magyar ifjúságnak az ideális törekvésben, u Iftradliatlan kitartásban, n nemes, Olléltettel párosult\'aieiénységben. Országszerte megindult a mozgalom, bogy Jókai Mór félszázados jubileumi napját nz egészn.mséf,az egéss ország Ünnepelje meg; hogy e nagy ember meg-ünnepe\|teiéaében részt vegyen as egész nemzet Örege éá ifia, nagyja és apraja, mind-mind, kik mltssájának annyi élvezetes órái, anuyi derttlt percet köszönhetnek. Alig lehet gyorsan Áttekinteni azt as óriási tevékenységei, a melyet Jókai Mór az irodalom terén kifejtett De minden müvén átvonul a tiszta hazafiság fénye, egyeslllve a valódi humanizmus, az igazi emberszeretet fény éveL Jókai Mór regé1 nyeinek clasMcitásáról lehet bsrtélni, lehet vitatkozni; de-as\'a lény ea szellemet,\' mely rajtok végig sugárzik, azt a jól eső melegei, mely azokat át hat ts, elvitatni nem lehet tőlük a igy el nem IjjJjet vitatni nagy hatású kat a magyar olvasnzOzOiwég ftlázéirefre s általában a magyar közönségre. Más nemzetek dicsekedhetnek talán nagyobb Írókkal, de nekünk a legnagyobb ő, ki nemzete hódolatát- szeretetét egy hosszú élet munkásságával érdemelté ki. "3 ő nemcsak mint író érdemelte meg tiszteletünket, hanem mint hazafi ia. Március 15-én, a magyar szabadság hajnalra keltének napján, ő is egyik tényező volt aion fiatalság körében, mely lelkének egéss hevével, fellángoló lelkesedésének melegével a demokrata eszméltet győzelemre segítette. Ks eszméknek harcosa maradt 0 egéss éltén &t. Rt eszmékhez nem lett él hfitekn egy félstásadon keresztül, sflt minden müvén ez Mamáknak elbftvölő fénye ragyog Ime. itt van az " ő népszerűségének titka; ez ama szeretetnek forrása, mely a nemsetet hozzá köti, a mely arra késali, hogy félszázados jubiláris ünnepe, dicső ! emléknapja legyen egy nagy író, embsr és harsfi folytonos munkásságban eltöltött éleiének; és hisonyaága annak, hogy a j magyar nemzet ia méltányolja hit fisnak érdemeit i e méltánylásnak impoiAna módon akar kifejezést ia adni. Kanizsa város intelligens kösOnaége aem j maradhat hátra akkor, mikor Jókai ünne-I pelletéaéről van »zÓ, Azon a napon, melyen a nemzet nagy fiát \'ünnepelni fogja, Kanizsa vároa iaréast log venni es Unnepelteléaben valamely módon, mert bizonyára: mint sgéles e ba-i hazában mindeníiíí, itt is vannak uekl tiszlelői, kik azivből csatlakoznak sz Rn-neplőklidz. - \' Borainkkal csak kösOnséglInk figyelőiét akartuk felhívni, As erre illetékes tényezők annak idején megfogják állapítani ma\|d azokat a módozatokat, a melyek aze< rint városunk ia rézt fog venni a nagy író ünnepelletéaében. \\ A „ZALA" tárcája. A kitűnő tárgy. Van nekem egy kitűnő, pompás novellatár gyám. Még kis gyerek voltain, mikor eszembe in\'nit, kzóla százszor kidolgoztam. A tárgy különben a következő: A.-nik van kél lánya: B. és (\'..Jár a házhoz egy fiaialembér, neveztük D.-nek, a ki őrülten szerelmes IV be ; ez persze nem viszonozta érzelmeit, hanem annál jobban lángol at ifjúért B., csakhogy igen természetes, hogy e/. még hallani sem akar a leányról. Ennyiből fill a bonyodalom ; a kifejletét\' bem mondhatom meg. mert valahányszor kidolgoztam ezt a tárgyat, mindig máskép oldottam meg a csomót. Inkább elárulom: hányszor és hogyan kínlódtam már ezen a kitűnő, pompás novella-tárgy ao«m, Nyolc éves gyerek voltam, mikor először bán-•ott az iráa ördöge. Az éleire! annyit már tud-iam, hogy az igen szép dolog, ffi\'eg hs délre palacsiniit miinek; de voltak sótét tapasztalataim ís s meg voliam győződve, hogy százsdnnk szennyfoltja az iskola, abol leckével ás egyéb iakviaiiori eszközökkel gyötrik a jobb Borsra méltó ijjuaágol. Természetet hát, hogy4 mikor novellámba kezdiem, a bonyodalom ugy indult meg, bogy a hfis ét hősnő at laknia padjain lobbannak egy mát iránt lángra ; a költői\' IgsziAgitolgál títái pfdlg Rtr tivsntn, hogy a szerelmesek bUn-, j tétéi penzumot kapjanak Tel, ebédre az iako-! I Iában marssztaltsesanak (pedig otthon palacsin- í ! tát sütőitek,) s mikor ezt mindkét részen! i megiudják a mamák; egy rasArnap délutáni1 j tettyei kirándulás helyett otthon a sarokban\' j Öljenek. A noveila elkészüli s én azon frissen elktlld-j I tem egy lapnak, amit legközelebb értem. A ne- í \| vét már nem tudom, régen megbökött. A szer-jkesztö megfoghaiatlsn módon visszautasította, sí azt válaszolta, hogy az elbesiéléa intámis rossz ; ha jó volna, akkor sem használhatná ö, hanem inkább valami gyermeklapba való lenne. A kudarcot hamar elfelejtettem, < hanem ezt; jaz utolsó megjegyzést Aem. .Pedig olyan idők \'jártak felettem, a mitől az ember nsgyon feöny-1 nyen elfelejthet minden irói ábrándot. \' Iskoláimban rendre Üuktam, a az öregem ; minden bukáskor nagy haraggal dörmögte, bogy i \| végkép leveszi rólam a kezét; de meggondolta \| a dolgot s ellenkezőleg mindig nagyobb buzgalommal emelt reám kezet, ami megvallom, sók* kai jobban lájt, mintha előbbi lényegétét ét valósi iis meg. j Persze, hogy én barbAriiinusnak tartottam ezt, s igy sz is természetes, hogy egészen elkeserített ez a bánásmód. Kiléjlődött lassankint bennem is, mint miqdon gyerekkora aötét, sivárj világgyűlölet. Ilár gondolán Ügyeltem életemre és se dologgal tnl nem terheltem magamat, ne élvezeteket meg Miit vontam magamtól, mégis megvoltam\' győződve, hogy at élst nút asm ér, at egész elhibáxoit valami. A földön nincs erény, e<ak bQn; mindenki gazember. Ilyen szeretetreméltó hangulatban as . ember a naturalistákat olvaaaa; én azért Is kapkodtam utánuk, mert el volt tiltva. ,A novellám természetesen egészen nj alakot öltött: a hős egy szegény napszámos, ki különben zseni, de az élet jorgntagjtban elctene-vészedik s összes zsenialitásával az ivásra veti magát; a történet egy pincelskásban játszik, hol az apa a kél hősnőt az asztal láb\|ival veri. A kifejletét ugy ütöttem nyélbe, hogy at egyik leáffyl a Dunába ugrasztottam mentő ín* nélkül, a másikkal vitriolt itattam; a hősben a pálinka meggyúlt és ilyen módon pusztult el. Élénken, emlékezve az cl«Ö üzenetre, az uj kidolgozást egy gyermeklapnak kQ\'dtem. Csakhogy et az újság nagyon kegyetlenül bánt el remekemmel. Azt mondta, bogy at 6 olvasóinak ártatlan kedélyét nem akarja elrontani Ilyen rémtákolmánynyal. Kü\'öaben küldjém he valami naturalisztikus lapnak, az talán hasznát (-eheti at efféle zöldségeknek. A tanácsol nem fogadtam meg azonnal, mert irói pályámat agy érdekes intermenó zavarta meg : szerelmes Tettem, szerelmes ejty szökehaia, kékszemű kis bskfisbs, a ki érzelmeimet a lehető legszívesebben viszonozta. At első csókért pofoh ütött, a másodikat már visszaadta: a harmadikról már nem is szólók, mert akkor beszélnem kellene at utána Eoyeíkozö néhány aaásról iz. Mikor egy szép nyári estén (emlékszem, sfl- Ntgy-Kanitua, visárntp A városi képviselő-választásról. (?) £. hó 17-én ejtetett meg vámsunkbsn 1 képviselő-válaastás. Fontos ténye « a koz-égi ▼Daniiknak; npo lénye, a melylyel megváltásija aaon hivatottak epy rémít, a kik illa) as önkormányait nép és ntfy jogit gyakorolja. Fontos, meri a válasttásoknál nem csak a kösség, a várna sajii ügyeinek vezetésé rőt, diétásáról lehat sió, hsnsm a kötnéd, a város és ss Állami kösigtsgatáa organizmusának kiváló tinyeiöje levén, mint ss állami feladatok agy rétiének saját körében megvalósítani hivatott fontos szervéről, aa állami é\'etben tehát nem kevésbé tontos aktáiról van azó a kép.iselö-vá-Jtsztásokná1. A köziégi törvény, a küiségi kép viselet lontoesigára való tekintettel, a köseégi önkormányzat jogának képviselőiül nemcsak siókat rendelte, kik vagyonuk, előkelő állásuknál lógva vannak hivatva arrs, hogy a község ügyei intézésében a priori ssavszattal bírjanak, hanem egyenlő helyet biztosított a váiasstó közönség választottjainak is, hogy igy ások érdeke felfogása se maradjon ^képviselet né\'kül, kik a nagyobb vagyon és magasabb képzettség hiányában maguknak ott helyet ce» szerezhetnének ; hogy igy a msgassbb képsettség, a vagyon, az Zala 17. wAm. (2. lap.) A váiasstó közönségnek tehát est s nagy jo gát kőzőnynyíl gyakorolnia nem saabad ; meg kell gondoloia aa\', bogy ki\' küldjön as önkor mánysst jogánnk gyakorlására maga helyett képviselőtestületbe. Meg kell gondolnia, hogy itt nemcsak önmagáról, de a községről mint as állami kösigasgaláa fontoi szervéről, s as önkormányai jogi iDtantíóinik megvédelmezéséröl vsn szó. Mert a ki est nem gondoja meg, at válasslásibsn ha alkotmányos jogát gyakorolja ■a, a kiváló jognak megfelelj alkotmányos köte leaségit nem teljeaili, söi aat egyeneseo megsérti. S eaen szempontból bírálva meg a hétfőn megejtett képviselőválasztásokat, az sok tekintetben esik kitogásnnk alá. Kifogásoljak, mert stjnáltltil, tapaaztaltuk a választó közönség érdeklődésének nagy hiányát; sajnálattal tapasztaltuk azt, hogy az alkotmányos jogát gyakorolni hivatott választó közönség nagy réssé a választásról egyáltalán mit sent tudott, vsgy ha tudott is, a képviselő vá\'asztásoknak hétfőre, azaz f. hó 17 ére kitűzött halárnapjáról csak aa utolsó pil* lanatban értesült, A panas^okbó1, melyek a váiasstó közönség körében áltslánosan felhangzottak, örömünkre látjuk azt, bogy a választó közönség a válssz-láaoktól méltó érdeklődését nem tagadja meg; 1898 ipali$.bó 23 án. állás folytán s s váiauti közönség bizalmából a alkot má\' yos jogánsk megfelelő kötelességét községi képviseletbe rendelt választottak össze-1 p0ni0,in kivánia teljesiieai. Annál is inkább ki-sége ssövetkesbessék a község ügyeinek a község j fogásoljuk tehát a polgármester ur az. n eljárását, bogy & képviselő-választásra vonatkozó in- éi egyúttal as állam csiljaival megegyező el látására. S.ükséges és kívánatos tehát, bogy az a va-laazló közönség, melynek utóvégre iacsak min* den három évben oyilik alkalma ekként a község ügyeibi beleszólni, ez alkotmányos jogát a kellő buzgalommal, a kellő nyomatékkal gyakorolja; mert hisz a választási jogon alapuló alkotmányos jog, olyan jog, melyet gyakorolni köteles-aég, mwt van sirs, bugy i válásától hamisítatlan többsége jusson érvényre a választásnál. StUkáig van erre, az állam érdeke, a község czélja, a polgárok jólléte szempontjából; szükség vaa erre aa iuhonniiiyitll Jog ínientiói* nak megvalósítása érdekében; stükség vsn erre sión garanczia érdekében, hogy a választott, képviselők a képviselőtestületben aaok kép viselbi-is lesznek, kik sem társadalmi állas, sem magassbb műveltség, sem vagyon alapján a képviselőtestületbe maguknak helyet és szava-satot ki nem vívhattak! hogy ezentúl a képviielő-válaszlások határnapjáról a váiasstó köaönség feltűnő falragaszok utján értesíttessék, bogy igy mindig siabsdoo, megfontolva, lisstáa aa ügy érdekében uabad tlkatiroíAMM gyakorolhassa alkotmányos jogát. Hisszük: nem fog többi megtörténni as, kogy kit araasnyi kis hectograpbirosoil hirdetménynyel fog csak közhírré tétetni a képriselö-választások megejtéaére kitűzött határnap; nem fog megtörténni az, hogy a váltadé köaönaég ast kiheaae, hogy a képviselő-válssilások megejtéaére kitűzött határnapot köthirri tevő hirdetmény valamely városi polgár elveezett gyűrűjének, végy egyébb elveszett tárgyának hirdetésiről ssól; hanem hogy az ilyen közirdekű, t vároa közön-ségét közeiről érdeklő fontoe aktusról a városi polgárok ezentúl as Ogy fontosságához méltó, feltűnő, mindenki által könnyen hoazáfer-bető hirdetmény utján fognak tudóméit szerezhetni 1 Óhajtjuk ezt vároeunk érdekében, s aaon képviselőtestület érdekében, melyet megslkotni ki-vánnsk. Akkor nem fog megtörténhetni as, t mi most megtörtént, hogy öt szavasat is elégséges volt arra, hogy valaki városi képvleelő lehessen 11 A villamvilágitás ügye. Jláewlat. ditványát csak f. i. mdraiiu 28 áu terjesztette fel az aliipán. urboz s hogy ss alispán ur április hí I3 Sn Ttilt leiratácal áprilia fít/e ti a képviselő választások megejtéaére a határnapot s hogy ekként a képviselő-választással a választó közönségét égész készületlenül lep\'e meg, s ennek az lett következménye, bogy a választó közönség legnagyobb része a választásról mit sem tudva, választói jogát vsgy egyáltalában nem is, vagy ha gyakorolhatta is: nem intentióinak megfelelőleg gyakorolhatta. Ekként történt azu\'án, bogy a választás határnapja magát * városi-ha--tóságot is készületlenül lepte meg, e hogy azon akadályozott elnökök helyett, kiket az alispán ur a szavazatszedő bizottságok élére kinevezett, távirati utón kellett helyetteeekről gondoskodni. Ohtjtjnk, bogy a képviselő válasstások érdekében e sürgős és mivel sem indokolt intétke-dések ne ismétlődjenek { óhajtják és kívánjuk, tött a told) büszkén megvallottam neki, bogy az ér keblemet írói szenvedély is dagasztja, a pi-czike mindjárt megjogottr hogy bizonyítsam ezt v papőITelíen irányult; a höa istentagadó ke aeki, s írjak az ö kedvéért valamit, hadd ol vssaa nyomtatásban is a nevemet. Hoazá is fogtam, hiszen a tárgy ugy is készen volt már évek óts. Csakhogy most, mikor a szivem Jele volt szentimentális ábrándozással, nem is tudtam képzelni novellát szomorú kifejlettel j a bősöm tehát a kit hősnővel öt hasábon át virágok közt-járkált, -verseket olvasott; a liatodik-baa aztán az egyiket alvette, a másiknak pedig jé partbiet aterzett. As elheazélés a meghatott öröm-apa áldásával, egy csomó érzelgős vers idézésével általános könyezés közt fejeződik be. A nevemet kétszer is atábuitam, hogy el ae felejtsék kinyomatni s engedelmeskedve\' a legutóbbi üzenetnek, egy naturalisztikus lapot örvendeztettem mer novellámmal. A szerkesztő vá-lsszát egy káromkodással kezdte (ez is s naturalizmushoz tartozik), s svval folytatta, hogy ilyes érzelgős ostobaságot ar ö olvasóinak gyomra nem ü(hli „ ,nBak m0i( {eledíibe M\| moruinío. veas be. tySgy igazi naturalieta sobasem beszél szívről és lélekről csak gyomorról.) Egyúttal sat a tanácsot adta, hogy ha erőnek erejével nyomtatásban akarom látni, kü\'djem be valami jámbor, vallásos újságnak, ott aa in boldog kifejtető novellámnak nagyon meg lógnák Örülni. En aég egyssei megpróbálkoztam, de nem rög tön, mert Bár nem volt\'Ideálom, a ki Insplráljoo, egy fodráat-iegád elhódttniia H/ivota bálványát. Mikor megint tollal fogtam ivek múlva, akkorra . (e)ea letevőit német lllotofokkil s tsgji vol- tam agy szabadkőműves páholynak. Természetes tehát, bogv alegujíbb kidolgosás minden sora „ \' . \' : " P»P volt, a hősnők mindketten apáczák; a csomót úgy oldottam meg, hogy mindnyájan a felvilágosodás útjára léplek s megvetve a házasság barbár intézményét, mind a hárman egybekeltek; flnálénak persze együtt belíp\'ek egy ssabadkö-müves-páboiybs. Máig se tudom megérteni, hogy az a jámbor, vallásos lspocska, a melyikhez a legutóbbi szer-kesztöi üzenet ulasitott, miért vetette el olyan felháborodással novellámat ? Azóta megint hiszek vallásban, egyháaban; hanem azt ie elhiszem már, hogy írói pályámon átkozott cech tttdSx. Költettem magamban, hogy nem versenygek többé ezért a dicsőségért. A hivatalomhoz ugy ae páezol az irás: konduktor vagyok. Hanem azt mégis sajnálom, hogy kitünö, no vellatárgyammal sohiae tudtam zöld ágra ver Kereskedelemügyi m. kir. minisster 1708(1 V. 893. Zslamegye közönaégiaelu Znla-Egersegeu. ll-lrt I Nagy-Kanizsa város területén tervezett villam-1 világitasi berendezés létesítésére vonatkozó, aa Egger B. és társa budspesti e/tg által bemutatott terveket az 1888. évi XXXI. t. ca 14 g a éa ezen törvénycikk végrehajtása tárgyában 1890 ivi julius hó 18-án 23145, e«. a kiadott rendelet 116—118. §§. alapján* jóváhagytam, Bár a pécsi posta- és távirds-gszgatóság utján a berendezés-iétesitö céggel etemben kikötött feltételbk állal a közönség biztonságáról kellőképen gondoskodtam, mégis szükségeenak tartom, hogy a lakosok figyelmeztessenek arra, bogy a világítási berendezés köztereken haladó vezetékeinek érintése életveszélylyel járhat. Ennél fogva nehogy psjkosság, könnyelműség vsgy rnsszskarat követaesiében szerencsétleuség történhessék, hívja fel a vármegye kötönsége Nsgy Kanizsa város közönségét, hogy megtelelő figyelmeztetést alkslmas módon tegyen közzé, Budspest, 1893. március hó ö án Lukács s. k. Zalavármegye alispánjától 7378 ni 1893. Tekintetes városi Tanácsnak. Nsgy-Kamzss. A nagymlíóságu Kereskedelemügyi m. kir. minis-teriumnik L é. márcüis hó 86 án 17989\'V. }8. szám alatt kelt rendelete hivataloe másolatbao tudomásul és meglelelö eljárás végett ,\'/• a, kiadatik. Ugyan a hivatkozott rendelethez képest, nehogy pajkoBsá\'g, könnyelműség, roszakarat következtében uerencsétlenség történhessék, felhívom a városi tsnácsot, hogy megfelelő figyelmeztetést alkalmas módon tegyen közzé. Zala-Egerszegen 1893, évi április hó 7 én alispán ur helyett: fctyzony s. k. főjegyző. Nem, ast nem engedhetem I Inkább lemondok saersői jogomról a felajánlom tárgyamat a nagy közönségnek, Föl titkos poéták is regényírók, szabad a vásár I^ Csük asl tanácslom, hogy a szerkesslők laná-aaaira sohase halgasssnak, mert ások okosták ss in veeitemet la. Ihtil&y IM$ili, 3381/893. Végiéi Eaen rendeletek tudomásul vitetve, eredetben as elöiratokkoa csatolandók, hivatalos másolatban Frász Lajos vállalkozó bejelentett mégha-tilmaioltji: dr. Rothschild Samu ügyvéd ur nagy-kauizssi lakosnak kiadatni rendelletnek. A vezetékek érintés folytáni életveezilyessége iránti figyelmeitetés a villamvilágitás Özembe vétele idejére halasztatik, s esen körülménynek nyilvántartásba vitelével e v. kiadó bisatik meg. Miről dr. Rothschild Samu ügyvéd ur ia a v, kiadó értesíttetnek. A nirori tsudr*. Nagy Kani «aán, 1893. április ho 8-án. ItiMgytl l/H)»t Bahchát/ (Jyőryy aiatTad voljktmMltr