Zala 1883 09 szeptember k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	33.04 MB
Keltezés:	2010-05-25 15:49:22

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1622
Megtekintések száma:	4700
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (695.32 KB) Zala 1883 szeptember Zala megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 70, szám. Nagy-Kanizsa, 1883, szombat, szeptember 1-én. X. évfolyam. KmMIMI: VYeekei rstep kéayv kiroaéiéiaa. Ujiámháeeteaa. 5tt.se eííet#stf (rtk: Rgéaa érre « frt \| Filém 4 K Negyedén t fri \| Rtv4tmM]rek 6 fcllélM MÜtMT I egysaer 7 k- Hkknlri kiidiliinll b \| kr. ftétyefdij M kr. Arvaréet • egyék birataiee bbdatmé oyak 30 kr. Wyefdijon &U 100 stóig f I Irt, aaaatal miutlao saóért l/t kr. ZALA MEGYEI fiS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. ftzerkeeztöl iroda. Hm a lap lemi réeaétJlletl köelaméayek kttldea-dék^Lfea utoaa 4. eaám. sfi \' ifi Bérmeateüm/lerelok oeak lemert ke ael&l fogadtatnak el. Kéairatók viaisa Btn küldetnek. nyílttéri petíleora 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadéivá kör, a Zalamegyei Qgyvédegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesölet ós Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. UXCUXLXV HÍTtffXIST XtTBZXft: SZIKEAü ÍS BZOMIATOff. Badapeit, auguszt. 25. 1883 B—« htomon s végáetee etemé-nyekkel teljes napek virradtok ránk mostanában, Magyaromig a Horvát* íjfofstág több helyein vér folyt s itt is ott M a nép egy része bár miamié indokból, föltámadt a térvénye* rend ellen. Aa orazág nyugalma meg van háborítva, pueatitáa, gyilkos raeréöjjjet,rabláa egyik oldalon, amott pediff lel izgatott csőcselék rohan az állami czimer a as ast védeni akaró iieztv iselők "ellen, véree utezai harcsok, neki tüzelt néptömegek a katonaság közt: ^efeek a nap eseményei; ilyen a helyzet, melyet as izgatók rendaserea aknamunkája saereooaéeen megteremtett. * As oraságot még legTeesedelme-asbb a legkitanultabb ellenségéi aem döatheUék volna nagyobb bajba, min? ahogyan tették e mpsgalom tltkoa és nem titkos intézői j Magyarország hitele a külföld e\'őtt nehéz csapást adfenvedett, melyet ossk nágyon hoaaau idő alatt heverhet ki iámét, a polgárok békés forgalma, kereskedelem ipar megakad, a tevékenység a a nemzeti jólét folyton aulyoeabb sérelmeket szenvednek, s a képben mindinkább tűnik a biztonság érsete, aj bizalom a törvény védelmében. Ártatlan embereknek^ aggoknak s gyermekeknek kiontott vére égre kiált a még nem látható vége e srörnyü jeleneteknek, folyton asaporodoak as oraság különféle részéről a tudósítások, melyek njabb a ujabb nyugtalanságok kitörését jelzik, mAg mindenütt nyugtalanságban él] akinek valamije van, mert & meg- semmisítő merényletek ha egy helyütt elnyomatnak, tíz uj helyen újra kezdődhetnek; Terméaaetea, hogy nem a fel-bujtogatott parasatok a bűnösök, kiket a hatalom megtorlása elér. £ snegény embereket legalább is any-nytra kell szánnunk, mint áldozataikat. Aa izgatók a bűnösök, e méreg-keverők, kik addig csepegtethették szabadon a nép ssivébe mérges tanaik veasedalmea csöppjei t, hpgy most már az orazág saámoa vidékein a nép szelleme teljesen meg-mételyezettnek tekinthető. 8 ma már még a magyar köznép is, mely eddig felekezet, faj tekintetében gyakorolt általános bumanismuaával ttt-relmesaégével s fen költ gondolkodás^ ■kódjával tant ki, át vaa hatva nem egy bei yen as antiaemita áldatlan isgatáa mérge által. As isgatók,. a méregmag titkos hintői, a bQnöeök, akik pedig óvatos viaasavonultaág kényelmei msgtámsdatlanságában élvesik vetésük hatalmai felburjánsá-aának látványát Izgatásaik martalékai hullanak a megtorláa alatt a Ők büstsleaek. Ez áil apotnak végit kell szakítani valami módon, haeaak azt nem akarjuk, hogy államunk alapjai a legveszélyesb megrázkódtatást ne szenvedjék, a láz ily mérvét egy snorvetet aem bírja meg hoassabb időre; annál keveebbé a magyar állam, melynek regenerácziója még be végzetlen s a monarchia aem, melynek oly sok a gyönge oldala, s oly sok as ellensége, arra várók csak, hogy mikor rohanhassanak rá alkalmas pillanatban, A külaő politikai belyaet nem aggály nélküli, egyfelől aa oroea hadi készülődések, más felől a balkán [félszigeten történő dolgok sejtetni engedik valóséba módon, hogy e zivatar kitömi kéeaQl rövid idő alatt i ha egy kívülről jövő veszedelem as orezágot a kavar, viszály, bizonytalanság oly állapotában találná mint amilyen okvetlen elöállana, ka a nyugalmat ai égést országban nem sikerülne alaposan heljtreállifaw, akkor oly veszedelmek Izármazrfak, melyek horderejét ma még kissámitani teljes lehetetlenség. Elejét kell venni e mozgalom ■f terjedésének míg nem késő, helyre kell állítani Horvátországban a magyar állam tekintélyét s vissza kell adni a magyar társsdalomnak aa aatiaemitismoé által elvett békájét teljes erélylyefl. Utóbbi tekintetben kösre kell mdködní minden hazafinak. 8 a kormánynak is. De nemcsak avval, hogy karhatalommal a rendet helyreállítsa. Es csak félmunka lenné.1 Rendet elérhet vele, de megnyugváat nem. A nyugalomra as kívántatik meg, hogy a gondolati rány, mely elhatalmasodott a mely isgatás révén lehatolt már a tömegbe is, lekütdeaéé^ a a bajok, melyek arra ürügyül stolgálnsk, megorvo-soltasaanak. A kormány a feladat elől/ nem térhet ki s ha elégtelenek \' J • \\ i a rendelkeiésére {Hó eszközök, a törvényhozás aem kéehetik megadni mindazt, amire azükség van. XKVILRZfiS. Megyei taoitégyillés. (Balaton-Farod, aag. 27 és Wén.) ,Kre, tgjwig, Helrtataai 9$gj aaaaattak hatalmai" Nem, valóban nem mondhatott márt a honalapító félisten, mint eeea magtntos eaa-vakat, melyeket a költő Májába ad. .Erö, agyaég, köeértelem — vagy talán forililott rendben — köeértelem, egység er6 s nem-tet Sok nagy. s hatalmáé Ism. Igen I bel köa-értelem; ott agyeég; bel egyeág, ott pedig erfi is vaa. Sajtó, a Mlistea ajkiról elhsng-tolt iga nsm bír testié válni, mart mi tflrás tagadás: a magyar nem tud egyetérteni, nem lát át a saitáa, nrin látja aat, bogy míg bajnokai, kíkatgygyá hatalmamé akarják tenni, elöl jártak a világosság eeSvétaeká-vsl; eddig alitnai t vistály fáklyáit kinük kQté s bár esáttdok óta így tSrtéaik, a msgysr még eem akol, nem tanai, bantm t baljatt, bog/ bajnokait kik a világoeeág esövátaskét lobogtatják követnék; inkább a visaály fáklyáiból kap: nem látva, bogy hását gyajtja fel maga folött; aem látva, bogy mig a láng 8a—aoeap fölötte: kárör veiidS ellenei, ördögi, pokoli vigyorgáesal laeik várják a pillanatot, bogy aa égfi romok eltemeeeék, ^ Bála a magyarok Istanéaek, mág eddig mindig megmentett, mág mindig feleoamél-tönk, mielítt kéeö volt: de aa SrdSgi ellen-tág cam nyngtslk, iemát áe iamát felemeli ssiaaegS kigjé faját, begy uodok ö\'6 mérgét reánk kBpkOdje. Ltm-e elég erőnk etátta-potni a párt — vallás — a iajvieaály háromeioroe tűset ée mérget okádd kígyó fajét? Hieaem, er6een biwem, e6t peg vagyok gyfeldvt, begy igen, de már nem taálSkl, bogy máregnék. nyomát ne hagyná. Igen I fájdalom t méregnek már nyoma: eg6 eeb \\arad, Irt t eebrel gyógyító írtI mihamarabb aa aa alef, mit tenni keik\' Esen gyégyité ír k Bei delem, est elvetab ápolni ée falvirágoatatni ele6 eorban a tanító hivatása áe ngy hiwem a lalkáeaá. Tan> és eaótaák aaon helyek, honnét a •■terelelnejt/ ki kall indulnia, bogy iekfiadje a sátánok ördögi serege által meetareégeeen seitott gyfllO-letet; tan áe eaóeaék vaa -hivatva a gaakáat falbarjáaaá r\'máif helyébe aa egyetértés fáját palántáiéi, melynek virága leae erÓ ée gySmOloM a nemmjti nagyság s hatalom. Kiuoi is mai nap esak némileg mflvelt, eeak némileg nemeeb értelmű ember, ki aa kiaérné iegéberabb figyelemmel a tanügy bajnokainak lálnden moagalmait. Mi termé-saetesebb tehát, minthogy itl Magyarbon édenében is a legfiaaintébb érdeklódéeeal néaetl ini\'uddnki áléba a napokban itt megtartott megyei tanitógytttéanek. ^ j Zalamegya tanítóinak a tanitónfiinak aaíae java gyűlt egybe (eajnoe, bogy sokan nem jpbetfek, aa épen eaao idfiben a megye terüklének több pootjén féktelenUl dSlidngS aavtrgék miait,) taaáoeot Ului. 27\'dikéo eetve 1 órakor kevdódstt a kttrttlbelól kát ói a boetSat tartó alfiértakvalet, tőnek után ismtrkedéei sstály. 28 áa reggel miit veit, mi«e uiftn nyolca ótakor a taoitók általános ée nagyobbaaámn néaé hallgató kSaOnség árdaklfidéee kOtt Bánfy t megyei Utiló-egylet derék elaOke megnyitotta a kdegjtt-léaL Mig ftlolvasá ss elndki jelentéet idóküa ben egy távirat érkaaett tak. Krób Pál Wl éaUdvardy Ignáes uraktól, ée levél Iloff-mann Mór urtéi, kik ie >ajnálatukat fejeaték ki, hogy jelen nem lehetnek. Nem hagyhatom emlitetlanSl, mieaerist. Ntgya. Éeey\' Láealó igttg. tr oly lolkee mtleg eaavtkkal, nem mint egy ionét onnét nyeloavan éve», hanem mint egy élete virágában álló férfiú Odvflalé a kStgySléet, letep áldáeát kívánva mOkOdéeáhea. Bánfi elnök ugytnoaak meleg sttvtk-ban köeaöné meg aa igaagató nr eaiveeeégft ée párttogá-át, kívánva neki. bogy léten még soká élteeee „Magyarbon,arany kertjében,f hogy áldátdus mSköddeéeel még soká igen soká lebeeeen baeanára ée javára iiaaájának. i „ZiLlMáwája. A falusi tanító. Irta: Taakel Mihály. glleai tagadom kim—any, mondá aa Hja, bánatos vagyok, de ki is aa lenne aa, ha - bnaamákf .Osl barnai akar ? - kárdaaé Ida iiadkp takintva aa Ü^ara, ki végtelen aavar tflat\'ví ,lfta biaaasMny, mert, — hím ön oly jól jássmk ssárf jobban mint én, lakát ön mbb faf UMffcerafadaí, he].. Itt hMea sMgMett és tjsdtsn te-kleéau aa M\|a Mgyra M aftmleványalvn rn fim ,0a, ön — hasi ami akar? - mondá ■tffthea térra Öa stakar hagyni I mm aasa^Sa aaa Cpg^a má magtanai — laiytatá métlűi baagta, m% stsaai, awtyakbll a mmlm agées hete saUsfitt, kSaayakkal teüak saag. Oaaam % nijisn begyei. Tat? táe smpislslsli lésasMI f va0 téa. iO aaas) tiiaiisay t — áe mmtém aa SS \|Mflfce MM\|a as asyésmt aaas wém aaáf mm «áf saeAMl A MriM* SSL O mmék tói ? Ifiért akar aten egy órától is megfoea-tani, mely aa egéén boeaa napon át egyedül kallamae reám nétve, Hilbertné egéea nap aSténytivti foglalkoaik ée igy oeak egyedül ■agaara vag]fWk hagyva, mígnem aa Sa megjeienéee eaakitja télbe unalmai létemet. O ne tegye aat, ne hagyjon alt" Oly eedeklóa bsngaettak a taarak a kadvaa ajakról. Aa Hja aahét ktladelmeket vívott, rgyráeat a köleleeeég értata, máarÓMt •érelme öntönöaték. Mit tagyao ? — meg-vallja aa igaaat ? Egyenes lelke arra katáraeta el magát. ,Kioae»aeay, mondá eaomora, da lásd bangón, ön a valót akaija megtudni, ám legyen, fiára valtomáe aohaamn hangsolt volna el ajkaimról, mert halálom, bogy öeSlt eég ; de ön kívánja megtudó i. Halgaeton meg tehát kiesiisSty áe boosásson meg vak-msihégiasért — ooadá, aa «f\|a hölgy aMtt letérdelve — éa távoani akartam, asart önt — végtelenOl marsiam, — midin kimondá aa nltlsó mavakat, msgregsdá aa ifja hölgy kanét és hévvel ajkaiboa emelte. Ida aem voeá el tSle a kanál, Ust asas ti veit ábrsa. Mintegy álomba elsaarSIva SlI ott, ssimsit a sengosára ftggssmva, araaát élénk pir beritá. Tehát minlma tn — Mtisfá — Jrteíy aa emberi sefvakat oly kájas ámstta! vaefa kBlmlnlisia egymáibea, mely magráakédmtja aaMagekat ée ÁMtse-saorkjá a mivel, ka á kedvest msgpMsatfak. AmH én érnek as Is ámémf Igaa, %sa eaak Igaaés, htl I bneHmai akar ö is M Ü ***** * ifi 4. ........ . ■m eal asps kasaa I kei Mm s^ne a Meg uUar igaaán,bogy áa M Steretltk, bogy rágta, régen eaerettelek már, aasíibogy nem birtam magamnak aaon Irsetet, maly kostád vontoUmeg-magyaráani, nem tudtam hogy aa, mit irántad áraatem, iserelem. örültem bejöttél ée epedve vártam m iodig a percxft, midin magtaoktál jelenni a aat kiváalam, kár eoba ea tárónál al tőlem éa ha távol voltál tÓless, gondolataim mipdigaáledidÓttek. Rólad áhaadoatam ssindig. Miset boldog vagyok, hogy tndom, missé rint la 16 meretaa, boldog ssint még sebt ea ólalbacL Lejoe tzóUanul állt ott, karjaiban tartva a láa)t. Oly boldog vall aaon tudatban bogy Ssarattatik éa máfte — fájt aaneki. ,Snegény Ida!, mondá, a lányt, ki koe-tájt simáit keMéhaa asorttra. Togyenaekiee elrsgedtatáeodbán oeak t taorelem róaeabim* hólt látod áa nem geadolea arra, hogy aaok tévieaktól vámsak kOrSlvéva, melyekoak marásai ely fájdalmasak \' „Ujoel falaié aa ifja láay komolyan, mialatl faiam elé boeaája mesMÍt, melyekből aa Srttan augártott, láa gyei makimnak lát-snem; da aem vagyak gysrmak. Amióla iamerem aaon érs^mal, mely eddig aaaélksl hegy nmmtsss volna snivsssal betölté ás a melyet sasre\|e\|mak neveanek, — ismerem asea eaélt i», ahová aa veast Ma gondold, hegy mm lálaü as akadályokai, asalyak a mk helyeelünkbaa allUtak fekSaaaek. Atyám rtdag és héaslüi; da sasret éa nem fogja bo\'dogaágemali^shadályoani. JMtMiMjiliilisÉll \' le mondáéra, miként tehette volna aat, midffn oly nsgyon saerettetik I? „Köeaöoet, eaer kSeaOnet Ida, a •tavakért, moodá elragadtatva vuaatéiiteUái aaon atrói, melyen haladni akartam. Téged birkatai egyetlen vágyeaL Áaárl kSod min daaU a mi boldageágát kápaai, miért ne kOedenók éa ia áriad, ki egyedtl boldogít-bataa ? I ée iu iámét karjaiba sártaakadvaa alakot, agy farrá oeékot nyomva aa epedt ajkakra. Elmerülve édee ábrándokba nem vatták éeare, bogy aa ajtó eműatl kitárult éa a küuöbön aa öreg Waltareheim jelent mag. A kél Salai láttára, kik kiéli karaira tartották egymást, mintegy megdermedve állt meg a nyitott ajtóban, mi homlokát a hang pirja futotta tL .Mi aa? — mi történik iuf- ba\|-kiáltott fel döhtfil elfejtett hangon. Ua tikoltva egyeteeedaU fal, aüg Lejoe ^edtan tetiatett a váetljáeló alak felé. .Atyám mondá Ma mtgákta tárva ét köealebb lépeti atyjában, - keaeám sseg Máayednak, ki sasrttí enen Mai éa visaoat laerettetik Da na atya ae^i ie balgalati leánya ■avaira, hanem eda lépett ae Mjabea ki fel oesndra meglepetéeéMI, hidegen tekintett aa öreg saasMisa. aUmm, ki In mi Int hogy al meri nsáhitani Wakarsbeim ag/etlan leányát t— kérdené, mig aaemei vflUmokat lövaltak. .Téred aram I vistaaeá L^aa ay agod ian — éa aem esáhüeaam el ektaessteayt. Ha wmám* mm leé«é* ad%i Aa IsSaa aj yDs e jelenet, — o jelenet, melynek esemtaauja voltam. .Egysaerü uram; mintán éreatem, hogy eeereimemet elfojtani nem birem, aaámüani akartam magamat áa felhagyni a aongera laeakékkel. Hogy köatünk létesÖ éraelmek éa alkalommal önkénytelenül nyilvánultak .Saép uram 1 aaépl eeék aaevába aa Öreg ... hahaha I ée aa atya bála mögött I— aa slfejaott leány. Megállj atyám, ne torábbl feleié fa ifjú láay bleakéa feiegyeneeedee. Ne Ítélj meg korán, llogy ea ifjat aacretem, rég idők töl fogra meretem, oeak ma Iadtam meg igaaán, míSmn lemondáeeal baoeaaai akart LSiem, mert eaeretett. .Haligaaa, ée menj t mabedba. Majd beaaélek veled, dörgé goromba baagaa, Aa ifjú hölgy eagedelmaekedatt ás sgy hoaaau saerelemteljae pillaatáaaal buaaatstt al. Lejoe nyugodtan állva maradt, kalapját keaébe tartva. vUraml - kaadá al aa Orag némi hallgatáe után — ka állásét aúal taaittó nem tekinteném mit gondol, sut tennékí Lejéé nem enált, kaaem kiráaeeian tekintett WaHarakaimra. öt nem ssél ? — tehát tudja mag, hegy inasommal kidobatnám\' — mondá h^yea mosollyal* Lajoeaak anjtábs eaökött réreéeklae-lebb lépett as Iregbea és mendá. .Uram I ha Sa ensn hölgy. wth tmUim k - 8nakiaáMfffteegf kamko kbmi éaleiml aa aaeg Mféaié, ia\|gy aaham áeé^mamal min N»mik% tor* mntolá, kegy aaei- kivan mlmiussié a jelen vottak kiváaeigi\' IA i megyei Immtmii fél Urkm MwÉaa kalysUtsesl találka nets i* al is fögnílutou m vouatkooó indítványé. % yhmitml snimettek bt Haj-gasé ie Osefti ae ,0» fen. gyiÜeea Sepaaatalukrél és ilUUkf maghtaaiáeakbaa vaÜeiiirieakrií. Vigra ktalMi saavaetatvia Hifji. Smm tibanji apitnraak a gyönyörű terem iaengeÜoirt, Nagy. Eeai Liaeló igaagató intk amrilyesaágaért, nemkülönben Négy Aren ö „Balatoü íelvidéki tauité-egvl£ el-■Hliik, Arák Lejoe ée Kaaoriee fejröegy araknak íáradotiauké\'t ininden tekintetbeu. Kövatkeaett köaebéd, toawt-toesatra, a lg-kedüyeoabb bangulatbau volt mindenki. Délután ftlbiroinkor m egén társáéig • még atimos fürdővendég a Kisfaludy güoöeön át kirándult Tibenyba — eat\'kOiöu kell leiruom, mert most rövid arra időm -7 bogy hogyan mulattunk ott? esek annyit mondtatok, hogy aa e/iae tireaeig aat kívántat vajba aaon nap egy fél Örökségig tartan, A kirándulók köet kiválóleg Sialai \'Sándor mr kitűnő jé kedvében kedély* ötleteivel villan 7 oeott fel, de midőn lüüasteleudö Kopee«k) Vidor Prior ur a pinoee jakiból (aaaa: boriból) ilütott elébk egy jó ÖbÖe \'.kancsót, boaai ÍOaaaraavén talpraeoettnéf-talpraoeeUebb kamordna ötleteivel, adomái* Vl, — melyektói, ugy látásik as Sreg ur kifogy katlan — . társasig oaakogyaa mSnáhatte 1 BOdá binak, itt lekötnek.* áfáiig álom léiig való. Éppen a legénynek való.-De bit eemmi aem tart örökké; végre eeta kétérira a bajé visaaasaállitott FUredte, kai Bég kedélyes eatély követkecelt. Ma mér legtöbben elutastk. Adja letao, bogi Hl jobb beoyomáat vittek Iagyén magákkal. Ea adja ietaa, kogy mint aa elnök a köagyü-lia eártával mondá Isten álááia legyen •jabb magkeadendfi munkájukon. Fogadjanak még egy ŐeeiaU I«ten hoasád oL SsikUÚ.) Zsidóellenes zavargások megyénkben. („E-e* után.) A belügyainieiter Znlnmegye területére kinevezte a legszigorúbb utasításokkal telj hatalmú kormánybiztosnak Glavina Laju* főispánt ét agyiam ram ind olrítodfltf, a rögtön-ítélő biriekodianak kihirdetéséi. Ai •g^rlÜti kfttgybléa taaácyt oUttláf kúaari-tföbea méltató cikket honiak mkg Seark. A Mftpmlataiter kérraadaMa. A belüRvonn. a követkeaó körreu-dalatat lotiate a tör vény katóeigkoa? Magyar királyi belügymin SS48. aln. ea. Körrendelet. Már "múlt 1882. évi okt, 9 ról 8897 eln isim alatt káli rendeletemben utasítottam a törvény-hatóságot) bogy a törvényes rend feo-tartáaárs a legéberebb felügyelet gyakon roltaasék, éa aa "entmemitizüus czége alatt tervezett kihágáaoK megakadályo-sálát szükség esetén a legerélyeaabban megtorolni muiassthstlan kötelfsségéuek tartsa. Legközelebbi időben ezen izgatások nagyobb kiterjedést nyertek —j sót több helyütt a legnagyobb mérvű kihágások, rablások éa gyújtogatni ia fordullak elő, ugyanezért fokozott erélylyel szükséges minden előzetes éa éré intézkedéseket megtenni ezen kihágások meggátláaára. Fennebb idézett rendeletemre hivatkozva qjabban és komolyan fclliivom a törvén) hatóságot, bogy á megye tisztviselőit valamint a városi, községi elöljárókat személyes felelősség terhe alatt uiasitsa a kOzrend és csend, valamint a személy* éa vagyonbiztonság érdekébou elntaaiibatian kötelességüknek legpontosabb teljesítésére. As ily zavargásokra czélzó eliÖkő-szftletek minden elöljáró tudomására jutnak, ba éber felügyeletet gyákorol mind arra nézve, mi a községben történik, ba azcmm< l kiaéitetl a községben inegfoilduló idegeneket éi ások magatartását, s ha a tapasstalandók alapján rógtön intézkedik, szükség esetében katbnoi karhatalmat ia kér —- lehetet leo, hogy olj sajnos kibágáaok törhessenek ki. A mennyiben a községben ixgalók íorduluának meg, azok azonnal elfogau-dók, a iranynkban a törvényes mogtorláa foganatosítandó, valamint a kihágást ti követök báoyában is. A basának miu<ien polgára első sorbsn saját elöljárójától éa a megyei tisztviselőktől kivinbatja Jogosaq a csend és rend fenntartását Figyelmestendók a tUatviselók és városi közaégi elöljárók, hogy minden részükről tapasztalandó mnlaastáaért óket terheli a feleiéig. Engedje a törvényhatóság remény-lenem, hogy a közrend fen tartáfára hivatottak a megye terflletén egyenként és Összesen egyesfllt erével a polgárság által gyásDolittatva teljes erélylyel fog- ják es4e köUteeaóglket teljeaíteni, 1 ébron fognak értődni polgártársaik személye 98 vajyoua felett és mindent elfognak követei, Ipffr Mngyarorsság jó hírneve a magyar nép béke- ée reoásze-rjoiete egyes jelkiismereüeu izgatók ós rendbontók kihágásainak saagakadályo-sása ka asflksóf megtorlása álul továbbra Is fcaaBara^jen. Btidapeeten, 1888. évi augusztus hó 28 kán. TISZA. 8 0 j jt 9 r ttj a tegnap ij\|al nagymérvű aarargán lörténll A eeadBlA roppiat lárma éafeaya\|etJldBé^kk08tgyttltekee«e uapiaállta Uláu, A jósán értalnU előjáréiág mtgkieir* lette «éio«látá\|ra birni Bkát, de hasatala-uul, Aa iagetók „éljen Iitóoey" 4e a aei-dókkal! kiáltáék kOat feltllaelták a aápet, tnaly magrobaaia a aaidék liáaait ée kirabolta. pinger boltoe helyi«égétjrfeHöiték, portékáit aaéuísórták a nagyréeabea elrabolták. Ianen a\' Bonoaod AldbOa lartoaó o«or-gaeal c«árdáhos mentek, hol a botorakat ÖMaelörték e a koresnároe értékoamllit el-rabolták; Aa aiöijárónlg ae1. alispáni hivatalboa fotésl segélyért, mert a aondttldk erö* een hangoatatták, bogy eddig oeak raboltak, majd hialnp ÜMk a aeidókat. A jelentés kO-veikoatápon Tómaeiob eagédiaolgabiió ma fléletöU pendurpkkel kimoat BOjiOrrc A aala-aaent-fróthi aavargáeról e bó 27 ídiki kolottol kOvatkesöket Írják; Tegnap ette nyolca órakor egy oeo-port eeSoeeiák, eaámra mintegy 60, leleréw ben álaraaoava, éktelen aaiongie áe „éljen Ittóoxy" kiáltások kötött Voeolt végig egyik mellékttiesán, aljában több báa ablakait be-aaava é§ a logdarvább káromkodások kö> adU a láiidópolkát énekelve. A otoport a Morgeaitern féle káváháa elé én és kódo-bátaal aa ablakon koteeatpl a függő lámpát aoata sréi, melynek kOvelkeaménye aa lett, bogy a petróleum meggyniadva egy olt ma* laUaó urat árántolt el ée egyidejfllog a biliárd aialalt i« lángba borította. A megré uittb mnlatotók a enranfeétloa áldoaatnak •iettek éegiiaA^fre ée egynttal gj arra ka ladó ttaollét ia értaeitedtek a. (fls veaaé-l)ér6L Osakhlntar megjelentek a tOeoltók teljee taámben ée dioaérot^einélló hévvel é« Ogyeeeéggol rohanták meg nem-a tfiaot, — me(yot niár ekkor elfojtottak, hanem a vad oeóeseláket, milyet batalmaa (Illegek kÖaOtt riasatotlák nél. Zalabéjrről Írják lapunk oak aUg. 27-érCl: Tegnap este 9 órakor ismeretien leitéeak a tfateán sétálók kteé 8 tégladarabol doblak ke egyikkel egy urnO lábát mg i»-\| eéitetlék, a tettesek falkutatására aaonnal többek elSeíettek, de aaokat elfogni nem aikeröli. alapos a gyanú,\' bogy lelket* len aabanesok Oalék játékaikat Éjfél uián órákor helybeli aenéeaek kísérve II tervem van. Legtöbb óhajom bogy ót nemesi eaimmei bíró egyénnek adhassam. Eaeo óhajom toljeaedéebe fog menni* Eppun ma kap tam levelet báró M....IŐI, ki leányom kénét kéri. A báré. — Leányom eaép ée gaadag, éppen moet akartam vele a báré levelét kösölni, midőn őt aa On karjai kOsött leltem. Masa köretelek tette felett eaámadáat, elég ka eaeatal kOwöbömet nem fogja ái-iépni, éa fejéből mindea, leinyom ée annak vagyonára vonat\|coeó gondolatokat kiver. „Uram I feleié Lajos bOeakéo tokintve Waélerabaimra, ia aaeretem leányát; de nem vagyonát. Éo a boldogaágot nem kineeak-ben, banana a köleoSne* eaerelemben kero-eeea. Kom fogom többé báaa küexöbét átlépni hol a btaakeiég ée vagyoni gőg fltötto fel lányiját. Seagény Ida I — folytaié eléni-kmjik bangón mintegy magáboa — many-«\|H fsfsa te alég aaeeivedai. OH bár hirvil ííétjrni, kegy még boldog lehetnél. — De Iiim feid nram — folytatá Waltarakeiasra takkslvaí — Klfeéejiam a eértieekot melyeket ÉVaSeSi, mari Ma atyja.* Hág egy heeaaa piMantáat vetett aa aj lén as4fm karmaiéi Ha elitet ée gyora— séveaesz. Waüankeém kCeakemoae^lyai Baaa árra La\|ee any\|a kerjeike keraH áe etesaÜé sski a l»KelÉ<S i V^aaalaüdiáJ inai, mmiá aa. Há aa Üt háéti aki t% mimé i é %^tak Maisai ■nalmilibir. Ui aa idő ji Mki ervaet ■ igt%iialnl\|a \| miassraskel, ilWejlitve n kliiljkimiiiksi 4e M - mm le. áHapnkM mm liiy I, Islill - ny\|ü ■ fpü sin. Egy év mait el a irat leirt történtek etán 0.». faluban eok válloaie történt. Walterebeim ugyan még mindig a régi volt ée Ida bC maradi Lejoeboe, daeeára atyja nnaaoláaáoak. Báró M... ia, ki mindig ott iáóeöU a Wall arekeim kaetílybaa, biába iparkodott elayorni merőimét. — Lajost asonbao esen év alatt nagy eeapáe érfei anyja hirtelen meghalt. Aa vigaaaialbaUan volt ie aokeaor kiment a temetőbe, bol gyakran taiálkoaott Idával, ki miatáa kiaaokoU menni Hilbertnével a»j ja airjál feldiaaiieni. Waltereheímot eealatt komoly dolgok feglalkoatatták. ő bár böeake volt; de haaár ját eaerattf, ie annak »ör»a iránt nem kevéaeé érdeklődéit. £a időben pfdig 1870-ik évben komoly fellegek támadlak Franatia éePoroee oraaig politikai egén. E két állam köet feenlit vieaoay léteaett mit n íran-oaia kormány idéeett elő alaptalan-vádakkal melyeket a poroea királyáig miodankép igyekezett magától elkáritari. K vádak pedig álltak máéból, minthogy n franoaia kormáay a poroea klrályaif iattrreabájának talajdoaitolta, ■fcmeiiat 8pe«yiliiaa<g Hobaaaollern 6\'gmariagt Iipét SrOkee kar aaeget bivia wf a apaayel taénra. Lipót látva a két illám köatí fceaCk viaeoayt öokéayt Ismandell a apaayel trónról j ie a franeaük mindea áron kikesmt akartak és \|§\| egy eirti fislldváat kHialak a petOea királykáé, ki éppen aa Jbsml gyógyfBrdibea 1 dlaet l, miaaerial a koraeegeek tiltaa el, aolsógy aa a spanyol kést jliftm tán •Hegedje, a irawsée kermáaytil pedig eyfl. tlims hitjm ksminaleC Aaeakaa a paraae kirüy viévemied a aa\|it, mind ped% nép* tekmtotát a memleéaa kOveteiiet kve-kaa magtagadta, asfra a (Ma kevwiey l\| Isiin In IHaárlraéndMfÉláikákmme I van kényaeernve. Eaen ayllatkoaatot, melyet \'a fí^afaia kormány 1870 jnlins kó ,18-án boaotl, már mrgelöate a paraaos badikéeefl-leire. Jnlins id én pedig Berlinben átadatelt a poreeBkerautnynak a badiflaeoet Aa öreg porom király felhívást intéeatt „a é p i b e fe" ie eeragoeen tódnltak aa öeeeaa német államok bajnokai aa agg király aáealéi alá, eőfroJy államok ie Pereeeoraaágkee oeetlakontak, ínalyeknok eomlegemégire Napol eon eeámitMt, mint IU veitek a dil nimet államok, ie alig tiawnágy nap mnlva a n6-ínet had mintegy 400.000 embert aaámláli, mely három pdteetre eeaoltatott 81 e i n • me tja\| generiiia, Frigyéé Kiroly bor-eaogia Frínyee VilmoskoronaberoMg pareaoanokokkal élBkOn, A nagyi vi\'igot rendilő események a miaker oly (Boedee 0.... falat ia saagvkkal aodorták. Mieden,ép, fegyvert fogba tó ifjú elbaiiroeta misgát • eeeretail kirily eáaaló jábee seallikseai Lajoet eaiatéa elragadta aa áitnláaea baadnláe ée f ia feltette magábao, bogy kar (át n aaenl Sgynak fogja meatelni. Mielőtt távoaott volna, mégegyaam ki most a ti elibe hogy a kfdvee atraklü alkaeraaaák ia tán, gendeli magiban vele ÍV telilkoakatik mégegy aeer. Gyönyörű alkonyat veit. A nap már lotlet mig végeő eaganl e begyek ormait tlndsköltették anHRyléayboa. Méla eeead uralkodott aa agóeá : Üjoa, eaak n UnUekvi Webii kalleteeettak abaommiiQak vig dalai, kft kéesUhé vért ée üeNl vMakaMokirára. ; HV jé Mefe lávedetl Uja. imiba el me.ftve a eaiflök aifjia, midin vakki gy«a- géim mférimU fűiét HskilkilsM éa Iák helybeli lakaelél, feladlak végig aa Itteni fŐnleaán, A aenéeaek fOlbeeéti dieakarme uiája kOaai negy aajjal vegyBlI a« Ul élve-toaó aeidipelke „asidó, asidó, kopp, kipp, kopp11 ée aa „iljen latéeay " KéMaer végig kaladt e Untató eeopert a ftnleaáa, minden esldó lakáee előtt pár peroare megállva, kegy aa oU lakókat Mriaeeaák. Mrkliára, kei tudvalevőleg ty&rk •aeidótaaitit a falúéi kerasmábaa a liaongók balekkal agyon voTtik, OyömBrey törvény-aaéki elnök megbiaáeából Qldro viasgálóhiré Maalay lörrényaaéki jegyaŐvel saa kora hajnalban kikooeiaott. Minthogy ellensaegűlée-től lehetett tartani, a viasgálóblrót tiaenaégy kooaln katonák kisérték. Midőn Bárkidére megérkeztek, még aa egéee falu ott bon volt. A katonák aa uteaákat eláUtik, hegy senki isarevátlenOl ne távoebaeeék. A lakoeeág meg volt ugyan rimttlve a katonaság lát\' tára, de nyogedtan maradt* A viasgálóbiró alőeeOr i« kihallgatta a meggyilkolt asidó-tanító sógornőjétr ki négy embert faliamért aaok köaül, kik káankat megtámadták ie Slárket halálra verték. E vallomás alapján elkerült öt embert elfogni, kik káteégteleaBI rieet vettek a gyilkoeeágben. A hatodikat hiába kereetik, mert neeeit vévén a dolognak, valamtkép megsaőkott. Aa elfogottakat a viaegálóbiró a katonaság fedeaete alalt még a délelőtt beaaállitolta Zala-Egereaegre. Keealheljesa, mint lapunkét ounan értesi\'ik, asidóellenee aavefgáa egyitaljiban nem ie volt. (A nomsaéd vároeokbeo terjedtek el aavargáookról eaóló birok s így kerüllek a fővárosi sajtóba. Seerk.) Ae egésa aavergie, be amaak yeveabető, abból ülott bogy néhány snbauee Beek Kálmán ée Selileiffer öándoruál S>8 ablakot bevert, de ettől minlegy megijedve, rimUlvo elead költ. Hogy aa aa ablakvaria aaidóellenes tüntetés volt-e vagy a néhány enkaneaeak kedvlOlliee, kiderítve nínos, Keeatbelyea teljesen nyugodt ée itt nem ie fog a rend megaavailalni\| aeidóellenee aavargáeokra se ok, ae egyén nineaen. A aala-egereaegi 1 •Éjéb megyei eavargáeok folytán elővigyi-eaii iniévktdéaek léptetlek éleibe, de eaaVie a polgitaág állal, a kaionaeig taljee kiai-rieival. Hogy ba mégia egy eaáaad drago-nyoa voi ult be vároaunkba aa mindenkit ■mglvfatt, de aaOltalgét eeiiki aeiu árai. lalsK\|erae\|. aug. 29. SSala-Eger-eeegen a kaionaeig tegnapelőtti arilyee fijllépie megboata a várt eredmioyl. A aa vargók megrimültek, látva, jiogy a katonák komolyan veeaik a dolgot e nem babosnak rájuk sütni fegyvereiket Mióta aat a pár embert lelőltik, a nyugalom helyre áÚl. A lakoséig kedélye mig mindig nines lecsillapodva, de aavargis sehol eem fordalt elő, Aa éjjel eaOodben lolt^ el. Moet mir a bírói viasgálat ia megindult, hogy a gyilkosok ie a aavargik kipukatoltatliaeeaoak. A eaombat éjjeli eevargienil Z. Eger-aaegen aa eddigi nyomoeis seerint több mini éO ember sebesült meg ie eaak klet I—10 baliloeaa. Tagnap eek elfogatáa ISr-lént ás a kikallgaiisek után sség\'valóeatws-lag nagyobb saimu elfegaiie fog koks vetkeaai Zalú-Lövőről tegnap X % jeleeiés ér-. keneti, begy ott a nippsl nem leket Urai e begy a eeidáeág élete veanélybeo (orog. Aa aliepie aaonnal levaée%et küldőit » aaadülő városba A lovaséig kieő este ér-keaett meg * aa egisn vireet nagy Isgatou-aágbao találta. A vireet aeeeaal küdűleg-tik a a láaeagó tömeget saéteealisia saóUi. tolták tel; de ee eem akart engedelmeskedni. Ae éj sülét volt s a osőeselék küvekkel dobálta a katonákát, kiknek támadása elől mindig megfutottak. így türtént. több órán át. Egy vakmerő eavargó egéee küael jött s küveket hajigált a katonákra. Est rügtüa leeeurták s,türelmüket vesatve lőfegyverüket is bem lálták s a aipre lőttek. Egy Treiber nevü eaooljekkbl is egy Oeeprogl novtl aala-IflvSi legény megeebeeültek. A liaoagók egy katonát megaebeeilettek. A lOviaek után a főként aaomaaéd falvakba való aavargik seerte futaitok s a róleken, meaőkőn ku-sódtak meg kisebb osopo.-tokbao. A katonák kat aavargót, kik a aaomasédoa Vas-megyébe ve\'ók, elfogtak. A laaanrt egyén egy eaent-jakabi eaetoloe ma d. e. meghall. A aavaagók a megelőaő nepon borsaeetó punlílám vittek végbee. öesaeaen 18 boltot ra&ollaVki; a portékákat késien tartott kqesikon herdoiUk el a váróéból, a bolti leleaoreléeekot pedig eseaolürdüetik. A buto rakat kidtfbilták aa ntoaákra e iaaá-porrá rombolták. A kár negyveneaer írtra rag. tteámos aaidócaalid teljeaen koldusbotra jutott s moet kétségbeesve járnak a városban, honnan a tehetősebb seidók már mind elmenekültek. Lövőn moet négy máeed katona* sig van. elbelyeeve, de ee eem ayujt teljm bialonaágoL Ma orsaágoe viair van s a \| vidékről negy tümeg gj lll üaaae, mert a betiltó hatiroaatot eaak kéeőa hirdették ki. Eddigelé Je saámoe vidék i jütt be a városba, de eeek bikáé váeároeok. A aavargók a környéken blr eaerint searveakednek, bogy a katonaság eltávoaáaa után rögtön megtámadhassák a vireet. fiesailik bogy a tömeget egy eaomeaédoe földesúr iagatuá. A aa* v argók mind jól vannak fegyverkeave. Ötarka saolgabiró ma d u. megkeadte a viaagálatot. A statáriumot ma kíhirdetták. 2nin-5xent-l7án aug. 29. A vidéken n njugtnlnmág még egyre tart éa roas hírek járnak esijról-szájra. A lovas katonpeág egy részét az éjjel Zala-Lövőre küldték. Ma délután két órakor kolöo vonattal ismét két ssáaad katooa órkőzett, kik rögtön Ssont-Qrólhrn mentek. Apnceniasol-gabiró táviratban kért ns alispáni hivatnltól kalonnaágot, mert e helységben fenyegető állapotok vannak; láda maga előtt állani Oiibertaéval, kinek karjiril egy .gyöayürü kosnoru lógott alá. ■ Lajos felugrott is asegragadi aa ií)a bölgy kesét, melyet biwel emelt ajkaikoa. n0h mennyire őrülök Ida liegy oljöttil ma, bogy még egysaer láthatlak. Lásd nekem buosttsni kell; még saa, — mig ma elfogok tivoani saülŐfbldasaröi. „Te elmágysa Lejoe ? — kéideaé ijed* ton aa iQu bölgy ie hova? „Zeng már a kürt, csattog a kard leien veled kedveeam..." — LangroK e pillanatban a faluból.. a Hallod ?mondá Lajos mosolyogva ~ Ők felelaak helyettem. Igea, igen, a kaaá-aak saüksége van erős karakra in eem vonhatom ki magamat a moet iitaiüaoe köte ieaaág aln). Felejts el Ida - folytai ia aadeklő hangon — Mafla, el ia nem fogok többé viaeva\'árei, agy mág boldog iiee." Vlssnefegm tini Lajoa — teleié aa ifja liay V ie engem Idvea heaeid leiai; ha pedig elesnél a braaüJet meaeafin, egye dűli meaedikem lomnak valamely tirda H dag falai... Lajoe karjaiba airta a kedves alt és egy JbrrTWket eyeasott ajkaira. Aa ig áldjon meg Ida, — moedá reee-kető bangón — saereiasedet aem érdemei-lem m»g f ét mküsalm, kogy vagy oda ve-saek, vagy oly állást tivek ki magamnak, kegy büsnke aljád eem tofalkst\|a msg ti-lem kanadai. Még soküg i inllgillik együtt, mig Hübartné a ksrasiil ée vkig^taá afcsiyral a séran \| midőe kiaean eelt nb, toié Idát R Isten veled Lajoa — monda Ida ie aa ég veairaljea. Itt van, vedd eaeo irmel, arcképem van benne. Saentelj olykor olykor egy gondolatét nekem ia, ki oly vig-telén ül eeerel.— — Még egy boseai ölelés ie Ida tivoeott Hilkermivei, ki eaintén seivÜyesea vett kiesni ae iQstól, — aat künyee seomekkol megölelve. w i Midőn Lejoe magira maradi, ajkaikoa emeü a kis érmet ée még egy rö.vid imát elrebegve a seülők sírjin ő is távoaott. • Aa oaamányek gyorsan Váltották fel egymást és a kia falucska nem egysaer volt Sfcinkelye a kareai ját ék oknak. WaHerskeim még min dig ott lakott leányával danaéra a kellemetlenségeknek, melyeknek a vidék ki vall téve. Ó jó baaafl volt ia nem egysaer nyilai koaialá ki snjaáialát a felett, kegy évei nem engedik fegyvert ragadni, haaéM ée kisályérOtfladketm. Báró M... ia oU idöaBtt, ea Aseg seeg aam btrU mágiáik megysiiani, kagy aaiiy ifja, előkelő Arin tétleaül bír maradai, mikor earea lódubak a kirily győnelmee eiaaléi ali. M.... éeeraVetta aa ürag gondoláiéit ée midőn alkalom kinükeaett akképp nyilatko-nett, miyrlet neki kllslemágs menyem aaenya kBrfli maradai, kegy aat minden beküvetkeakeiŐ vaeaily ellen megivkeese. Eaea aggedelme annyira terjedt, kegy nase egyeeer kéne Welterahoimot, miaseilal hagyják Hl enea magányos vidékei és Inkább ntoansnak BsHb, — vagy nsée — a karca sefckdyitfJ lávaiakk aai váraeba; de Wal-torelmlm aam ro4 képes Mafái eHmtieesni sulisé Urnái ott kegyei és fcykiaiM... kénytelen vall magáf nsamb* mondai, (\'ér a Uviratábaa kijelenti, Wff ü rftgtOa mi érkeaik katonaság ftft* tftlUUfttyk ftl ft Malőe-eafat * i&rtáaeudőkilfl, omiI ft pa* raaaéaág már nappal i» kegyet lea-kedik. TÖRVÉNYHATÓSÁG! ÜGY. tu fWp Zaláin egye íőiepánjától. Hirdetmény. Zalamegye törvényhatóaági bi« oottaága folyó évi ia«plember hó 4-éo Zala-Egerazegm ft mef yei eaál-láaUáz termében délelőtt 10 órak«»r réndkivflll ktzgyBléat Urj, melynek tüaetee tárgy át Idiáró-lag .a megye területén előfordult nagymérvű rendaavaráiok ée a id. m. kir. Belügyminiszter urnák a megye területén kormánybisto* kineve-aéeére ée •statárium elrendelésére vo-natkercó redclete képeaendi. Miről a törvényhatósági bizottság lagjai értesittetoek ée megjelenésre tiastelettel kéretnek. Zala-Egerasegea, 1888. aug. 28. Olavina Lajos m. k. főispán. Különfélék. 0 ttBfaéueink. Habár a hét eae-mányit kaevetleoűl a aegyobWri nem Is éríaták városunkat, mindaeon által amosga\'-bu idő agy eoaelie mint üzleti életünkre is kihatott Ennek hüvetbnméaye, hogy a vámunk boa idW jeln aaíctáraulet egén héten elig tarthatott egy-két előadást, miséi fogy* nem lehet csudálni, hogy a teljesen keres és nélkül levő asegény nisénih mw mély megilietődáit kelt Minthogy aaoabon d Álunk a logteljenbb pyagalom van, nines indokolva a sniobéa lá\'ogitáatól való további tartéakodéa. Szombatra BAagot* operelíe vaa hirdetve, ajánljuk a kösönaég bantui figyelmébe. o A emörell kllfttftaak akedvieő időjárás folytán nagyban Javultak j jóllehet a rekkenő bS»ég ée füllentő por elontalá-s&rs jótékonyan hatna egy kii oeeadn eafi, de nb 29 én tem 30-án éjjel nem rénnül-tönk belőle, pedig aa ág egénan borult vofr. BíeéJ, Cnpro és neo a vidéken további bstyeksa tóéról 31 re kővetknő éjjel igen szépen eaett. & A lárvénykisM aftaMf sag. 31-én lejárván, anbadiágon volt bfc-áiak jó . sgéssségbaa berukkoltak. A legjobb a mit kivánkatonk, bogy a munkaidőt egyetlen-egy vtatárialu ssst tf rabolja mag. 0 Tegaap éta nagyobb mérv! •avargáéról kir nem érkvaet\', nméíbitf tehát, hogy a rend ée a nyugalom helyre fog állani rövid hí alatt. A nomnéd vidékekről, ify (Jetééről jönnek agyasak, kik a ba-* kSveihnkető aavarokiél félnék. (Jf) Tanév tkje. A bairntáeok k» dotftkel vették, A kie ée nagyobb mosnfiak egy máméi {laaek nöleikkel, benaátarto léikhai. kap a koJoeftie takolákba beirae-eáft Ik, írt ide, hü oda. Némely kperetlea tói ii imsl i, ki meat ligilfnlr jön a sssndsi falakát In a \'árnba, mé ani árai bastowa ükéé akti a tutajt; aask még ka van írva, a héayrei fts psog rsuft véve, de a leg-■ ihiuhk aiUjg bánra vaa kJUn, a jé allék •» a gaaéee anyáiéi. Ne la katana éeieg maid esak taluftildtt, I k mg n anyja ». A nagyobbak ansk már ianmrík PáiO Kiak fadámat!\'. Rabár u < v»ü» terftklél a kttrtóti éa birssamai pagonyok káymik par amlaiatiam, a bal igau máp 8a áUomáay vsp, saaital mesei vadámat volt tagiakra éa aynlakra ompáa a határ éa vadáUemáay iaiW Ujéküfái végett. Aa amd-mé«y 8 fogoly « 8 drb. aynl volt, A vidámat végletével a derék fc Motta saivss káaiar pompái ekédet adott vsadégnhiak, hat mi sem hiánysott a \|óW, r- Jeisn vei\' lak: Piikál Firanos, Uwe^ly Antal, Vb-landvay Jéika, Kanáry iiidor éa Yarga Lnfaa. f A aal kapüáayuk Uptársaak a„Zal. KfiaL" tapintatlanaággal vádolja Saa-koayi fSkapitáayt, mart tal\|ea tttdéeróvel hm-táráira kivta £Ü a ligemadmibbakat íi. Ha nálunk aa alkotmányai webadaág áraate any-nyira ki volna fejlődve mint Angalonaégbin, a hol a kBaOaiág a aa vargákat maga mol-gáltatja át a reedfelégnek, mart a törvény iránti iiwtalet nagy — akkor á^enók I da ott ahol a köaöniég legfeljebb útjában van a rendőri kösegnek, jobb kagyba a kellő arélylyal lép fel, a helyett, hogy káaóbb, ha a bakOvetkenaü baj nagyabb, gymgeiéggel vádolják, fiatóeágunk éa randfiriégflnk aljá-ráia m iielDaa i legnagyobb eliimeréare méltó ái minden kritikáa fóllli áll. fii ami nénatWak. b MévnnkAllArél írják nakdnk Folyó hó 2ő-án a KöimÖvelfidéai Sgylst fi agy neveseit Feleé-Erdfiben rendkivttl aíke~ rtit ténaunalatségot rendiseit. Igaa, hogy aa egyletnek minden mulatsága liksrfllai ••okoU, mivel agy a vároa mint a vidék művelt iijaaégének legnagyobb réaae Ma-ponioaulva van bannej da a jelenlegi mágia ftUMte lá!l valamennyi általa addig rendeaett-nek. Már bora reggel minai aáaaJók robogtak aa igylati halyiaégen. Délben mag-móllallak aa első taraoak lOvéssk s éaak eats 6—6 óra tájt hallgattak el taljaiaau A kivonulói d. u. B érakor történt, a ftndé-gek legnagyobb rétté aaonban caak 4—5 óratájt gyöiakestak ömna. £ate tarkábbnál tarkább lámpionok világitolták be a gyö-!}örfl tánsakelyot i as ebből mindenfelé saétágaaó lombfolyoaókat A tárwi bsvaanláa esti 9 óra után rojt, melytől fsgvn a tánsa a Nagyvirdéglő nagytermében páratlan jókedv köaöu kivilágoa kivirradtig folyt. Jelen valtak: Qyőifly Oéaáné ficagyiága Buda-poetiöi, a aaép Vadnay Eóaaa kieamoay Záskárál, Tu/y Boaia k. a., B. Henyéből, £daae Flóra k.t a. éa Saáry Ida kiiamao nyok Kővágó Eöraről, Fodor Janka k. sJ BodapeifrőVu Fodor Isa k. a. Dsvsoserből, Wiiaa Etelka k. a. Dörögdrőt, Saüca nővérek GaelányMl, Bakaányi Kérolyné B. He-ayéből, Sohmidt Adoliné Kadar k útról, Sohmidt Ftlöpné Oaombárdról, Xőma litvánná Kó-vágó-£irarél. Helyből: Yörönnarty Jóasstaé Sebamyén Gábornő, Qyőiőy Antalná, Márton imréná ás Sshmidt Jéaaefeé őnagyaá-gaih. A bei) béli népek kÖsflJ különösen kisattlendlk a nép Vöröamirty Gixella és Teruika k. a., nemkftlömben Sebaityén Eaati, OyŐiffy Bóaaa, Sebestyén Oisella ós Baday Mariaké kiiaamroayok. As aayigi igkarről onk annyit jegyiek meg, hogy a bevétel a eaekáiy belépti díj mállott b, meg káUnereets a kiadást. tiiiixteleUsI ALAB1CH. aítnsliét. A veeáKá jél iiéiini askik, vindé miihaa vaaaftk ■indseaytan Dd«M\|lk n bél éa nagy mnaaaánbm s Matéa áhajijak bqgy gyiripil^anih aa imwmek éa taée-sné^Fftfcbsa, klMnCHn pe^g ft Jé és pasüá erkehMÉbna, hagy iaÜCfc mé\'yéMI taaatják nftbU na afUlarf dvadniéü eáuMfy fcn^-bna p iép^ea aa Iri. I sí" >**** hét Hí mm c Bilitaat\'«r(drél írják nekünk begy aa ottani BSaarilathái" növindéksít Pskay lloóa ás BaSnrioh Aranka kiaomao nyok nemraleliűl keademányeaáie folytán több népérnelmi nő áldoaatkániége mellett ang. 89-én már máaodiabeo oaaoooá/al veedágeUettrk meg. A megörvendaetatett fiuk vidáman tagyaaitották el a Kárott vendéglőjében rendeaett oaaoanát, maiyhea bort Iiohtenitein Lajae a 9Correapondesea da Pieüi" aoerkamtője rendoáett. Utánna több igen •■épes atkerOJi dalt adtak elő, melyet a feantiaaleli úrnők a saámoian máaek élénk étdoklödáaail hallgattak meg. A saü-lői aeervtetst pótló e nemei figyelem i áldo-Saikéaaaég málló diimiréai aratott. u A ,pépsl takarékpématár" réasvéeyláreaaág igaagati Ueáeaa engedve a •ek oldalról isméteiieo kifejewlt kivánntaok, lagklaaiibbi üléeébes elhaláranta, hagy n bitali igénylő blaBnaég anyagi brijnHénik köaoyebbitáee tekiotetéből aa eddigi gyaker> tattól eltéréleg jftvCrs ely kllmlnlket k ing sngadályeMÉ a adni, a melyek nem év wk éati törieealéi, hanem egyenarft felmondái mllitt taasnak vieawleethetőh; e mellett mebad ■ágéban élivén n kMartnt igéayléknak, ft maaiyibin i i #nt rkaoaylikkal a aayigi hVynalftkkei Jobban HtÉHgyesőmk tálcák taváhbva is -ely kilmleükai kötni, a mdyek áitaiaftt lataséi sasrtat msgéönpitaadá ré» leiekben limnsk UMsmtandft. A afaién a igaaga\'éeág a t aa. Hiiaiiini benss, nlfcdfn alatt igyák iagatlaaokra, melyek értákéask megkstáraaáiáBál a köaiégi slőljáróiág által kellő ataehaa UáUftaadó baoittlsvál ás r kalaatan birtok iv bamaUtéia mOkaégei; , 1 a kamatok a UgMiebb Bimigtől 2000 frtig 1), aosn öeaagan Imi 0\| \|-tóh-val ttámltlitaak a aosn kamatlábéa felül a köleeöukérő aem kuléd kölkág, aem iráa-dijak oaímén mit Hm fiaaL Jelentékenyebb öaaa-gfl kÖloaOLOknél II Igsegotóság a 6j ^-tódnál alaeaonyabb kamaUábot ia állapíthat magi S. aa btéaathaa kösvatlsnfll benyújtott vagy poetai utón ia eloökaégbea ealmiivi beadott kérvéeyak a leheld leggyoraabbaa intáaiatuek - el i a^agieavaiotl köloaön a lehető leggyonebbon tétetik folyóvá a nélkül, hogy a köleiQokérő bármi tekintetben költeégea atánjárámsl terheltetnék j 4* Aa igaagatóaág gondolkodik arról, hogjr a köloaöo erejéig bntoaitandó aálsgjog a köloiöakérők nagy terhsléao nélkül a lehető legjulányoaabhan kihintenék be; — a mennyiben aaoebaa aa illető kivánná,r jogában áB a aélegjog bekebleaéiét maga által válnastolt ügyvéd, vsgy mái ahhoe értő agyén által eaokÖaöltstaL figyaaeramind tudatja as igiigatéiága n.k é. köBÖnaéggsI sat ia, kogy a mennyiben nsgyobb kamsta, vagy egyábbkéot tsrhsssbb kölmöeökká átviltoitatni kivánná, ennek enkOeléiéfs li asl inlésst egén kémággil vállilkoaik. m^u Sgyananmmd küBetai, hsgy I aftaa idikünnil. t. kMaw ni jn lÉá iiiimiiin faattmiijia I SMÜll m bÉnima mim «Mla \| kmmk \' - i\'-\'UUiinaiLll.L PMH — A IrémBHIkftamé állapotáról eaekftt irják Laxenburgból\' ft bó 80-ról; Multtéijel a laxenburgi kastély ban vagy volt aa izgatottság ft trónOrOkOM kissé rosszul \'érezte magát b azt idtték, hogy ft lebete-gedés órája megérkeaett. A trÓnörö kOsné azonban csakhamar jobban leit. Tegnap a reggeli után édes anyjával ft palrk eiaárt részében ié-takocsizáson tolt, II órakor pedig ft király né vkl egy Ott dejeuner-hez üít, ezután pedig mint rendeeen wkielct játsooUftk. Ma d. e. a trónörökös vadkscsákra vadáasotl \\ nagyobb vadászatra a trónörökOsné óránként várt lebetegedéeemjalt nem megy. Ma déltjtán 5 diakor Stefánia Henriette királyné kíséretében megint sétakooeiqáaon volt a parkban, azután pedig fyalógeétát tett. A napot aránylag jó egéaaaégben töltötte a mini rendesen a trónörökössel és anyjával együtt ebédelt, ó fenaége igen jó snittben volt és nngyon is élénken és vidáman társalgott. Annak daosára aaonban, bogy romául* léte, mely tegnap éj[)e! rendkívüli Intéakedéaekrft adott okot, megaaflnt —< ,a lebelegedéa minden órára várható/ A királyné ma éjjel is leánya lakosztályában marad. A Belvedere mellett felállított ttteg parancsnoka, ki a trónörökflené stfilése perozében megadja a jelet, parancsot kapott, bogy minden eshetőségre kétsaeres mennyiségen 1 ártson késaletben puskaport Délelőtt 9 órakor Coburg-Gotba berezeg és neje Prokedorfba utaatak; n .nercaeg a lebetegedői idejéig Bécsben marad, mertlakoss-tályát a szász királynak szánták, a befctegné azonban visszatér vonat-fordultávnlLazenburgbn. Albert laása király a loílléa megtOrténle után azon-nftl Luen^urgbft vtaaik; < * király éa a troiübrököe kívánságára ő fog a belga királyttóval mint kereeztezQld fungálni. A Aa , Oeaterreik iaek A na art-kamlacka Ielt»\|( ooknü N«w Yorkban megjelenő Wertmaan S. B. nek egykori koniaaai lakainak arsaképét köaii, raprodo háljuk a kiövatkeaőket. Wortmann S. B. fŐBÖhe a a«W-yarhi Hallar éa Brooe kémkedő oségoak. Wortmann 1871 óta tagja a nevaeatt eeégnah. Ametikábi érkeave 1865-ban feiiaoerte a angyar borkivitel featoeaá-gát. Mohi höeaönboti. hegy a oaégnak ma gáhaa Mw Yorkbae 4 bor Oelete von, ée aa egyaallt államok majd miodea vároeáhao IgyaökségaL A oeégl^k Tohajon él Pf moatoroo fan piooaéaaeto Badapaaiaa éa Prégákaa üaleti Méta. — A borkivitel A m a r i k 4 b a Magyararaságkól igaa élénk a a naveaett aslgaak aem kk érdemi hogy ai megjár bar aa agjnftlt államokbaa éi a Okmilábsb plamri talált i a legjobb fajek enlédi hanaá\'atra maghonoait\'atuk. Haiíjét Amsrikákn sém íelejtette el Wort-moaa. A nigsdi kstaaatráli alkalmával aa kméfáayaaéaa folytáa alakíttatott agy ilfábNaiH^ s Ő valt n aleő, ki jeleatá-keay üin^\|il állott a gyüjtánk áléra. A tegu\'óhU Viakradáaak alkalmával ia bőfce-A bsnáhél kirándiiiék ia F^ss \| A lAkfellftréeak. A gjaligke-tanát amsetek, gyakorlatok alkalóxával lag-többasör lábfeltöráa aaaáta gátolni feladatának toljasiiéiébea. A Uhfallörát oly báj, melyet aem léha végiagaeea megakadá-\' lyoani. hagy miként libnin a iábiai-töréa antelt mentől kaveaibbre lanéllüaai, éa miként lehat eiérai, hagy a feltört lába kaiaaa tovább folytathana nolgálatát, arról dr. Tomoeéoyi Imre értekiaik a Lodovika-•kademia kOalOnyében. Aa eddig halályboa ievé óvtatéakaéé-nk, minők : a meneteléa előtt valói lábmo-aáa, a kapnák bifiggjaaáaa itb. mind helyei éi továbbra ii taganatoátaodék, da mái Intéakedéaek ii kivánatonk, hogy a bajt alóidéaő okok lehetőleg megkavnbittmnnak. Ai volns a lagoaélnerübb, he mindin katouénak a lábáréi vitt mérték narlat ké-nlltotnék a lábbeli a ogyaaaioo katona vi-aalaá el aa ajenaaa megkapott bokaaent 4- Ea egénben véve kivibatatlaa. A aorhidnál, bot három évei aeelgá-lati idő vaa, még ilőbb fogaaatoeiiható, mert mindenki lábáboa Idomitliatja lábbelijét, vagy legalább felnereltetán idején alkalmatthbal oeerélbeti M él viielée kőiben a asQkaégea bajláeok lábáboa idoanlváa, míg onk tart a bahaaoi, mindig ugyannaon ember han-nálja. De már a hotivédaégoél/ bot egy évn nolgáliti idő v^a, egénbea vé^p aaért üt-kö^k nagyobb akadályokba na eljárái fo-ganatoaitáia, mitt több bakinea kerül fél-viaolt állapotban náiadraktárakba, hol a már vinlt éi lárban viibea többnör, átásott lábbeliek ngy kiaaáradnak, hogy midőn így ujabb ember fslaaerslésárs Inának kiontva, snnek aa ambernik aiár ssgy gondot ád, még baásiatáa é» utána való bebalaairnáa mellett k, a lábbelin létrejött éi aa ő lábáboa Loenu ideig alkalmaakadni nem akaró gyüramlénket arra kénynéritani, bogy ajabb tulajdonoaának lábáboa él igénylikai ala-kuljon ée míg n megtörténik — ka egyáltalában megtörténik — aa alatt lékieilOré-lek gyakran jöaaak létra. A lábfeltöréa meggátlán végett előeaör ia a lábnak olyatén b#göngj öléaéről kall gondolkodnunk, hogy ima kjnáridt, elido mull lábbeli ránoaai, gyüramléni minél he vnebb nyomáéi, döraaölárt oknhamának lábon. £a pedig agy enköaölhrtő, ha min dan katona két pár, da lábait a bokán fö lül ia teijena begöegyülő nigyiágu kapcaát kap, bogy agyik pár falyton tintán lagyan kén III ben éi nem megbatái oaott napokon haoem akkor onrélbaoM ki a lábain levő kot, midőn anok megáeáa vagy mái ok nűott kérgetekké, alkalmatlanokká lellek E nélra a tettleg nolgálé legényiég a vásott fehérneműt — magánk ái foltoeá-aoa nélkül — oaálnerüea kanaálbolja. Nagyban való haneálitra, ra^tároaáara padig olyan nepni bánt lenvánooból aaabott nagy anbkandő alakú kapoaákaé ajánjanák, melyek aem fehérítve, aem keménjitve ainonoek, hanem Irrméeaetn niaüak éa hajlékonyaággal bírnak. Arra, hogy lábalt tintán tartia, lábbeli ját goi doasa, agy is oktatvs lm a legény? lég, éa ba mindnek daosára meneteléa köebeit lébánah valimalyik rénéa égető, melaal fájdalmat ém, orra kell ektéMi alegényeé get, hogy rsen körülményt nikinpannoi nőkének aaoaaal jelentve, engedelmet kérjen pár pereire a torból való kilépbetáare; mart akkor, midin u égő, mitnő fájdilom jelent keiik, i lébteltOrée vöröe advirril kflriUU viatartalmu hólyag képében már jelen vaa • ba aa imber ecael még tovább ii meoetal: a hólyag felpattan, tartalma kiürül áa héeaea vaa a nyílt fekély kinbb nagyobb aayig-vmtnággei. A mint a Jábfeliöréat nenvedatt egyén kilépett a sorból, bakanoaát hirtelen éag-oldje, aebjét ée annak környékét — ka mái váaaondarab nínonn km Ügféhea — kap-oaájávil nárairo törüli, i laiáa aaamifikil aoalieiitapanból akkora darabét ragaaat lábára, a mennyi tökéletesen beborítja a aérült rént. AaaaJ hapnájál gondana Iákéra göa-gyölve, lábbelijét Mbmaa, kefüai éa gaad nélkül teváhh mehet. A gabonaféléken előforduló üszög- 4 kórokat éióadi gombák idéiik sió, ax a. n. Aaiéggnabák. Ha as Ostfgport egy érésen u* gyltó mikrosskoppal magvisagáljak, ast (pgjsk tapeastalai, ko^jf u a fekete por ftnéblvll sok hólfágsiaka képtódméay-ból, a spórákból áU. A spóra az Urtg-ftövésy magjának mondható. A tpórák legtöbbje csiraképes. As Aasög ipórái,\'- melyek át ftssft* gös magvak belsejében fordulnak elé, aa aratáskor nsgyobbára a kslássbtin maridnak és essk a csépiéinél szabadulnak kl a makkborokból, gyakran oly mennyiségben, bogy a ciépidk ftlyaaok Iftaanak; mint a kéményiéprók. Ilysokor s spórák lagosgyobb réssé á szalmára, polyvára és ss ekémógsi msgvsk. felületére ta pad, különösen a buzamsg szórös vegére] As ily bnsát Büszögös"-nek (ipitzbrso-dlg) mondjuk. Ai fiuögöi msgvsk egy réssé s pséplésaél oem reped föl és ezek sértetlenül kerülnek a kicsépelt busa kösé. Ha már most Ily üszöglrpte basát kannáinak vetőmagul, akkor a következő évben, ha külAmbea a vissooyok az ^ftizög fejlődésére kedvezők, janiét üszögös basát fogunk aratni, mért ltisz a buxával együtt^ as Assögsporákat, sa Q«zöggomba magvait is elvetéltük. Bijnoi, bogy ez még oly gyakran megtörténik, pedig, a kár, mit az üszög okos, igen jelentékeny lehet. Nqm tar tosik a ritkaságok Itöté, hogy s buzáüsk 80, 40,/D, sót még több százaléka tUzö-gős; Mindén tulzél nélkül lehet sst moa-dpni, bogy minálnbk, a hol a buza a fovetcjipény az oly években, midóu sok üszög mutatkozik, sok millióra menő nemzeti, vagyon megy tönkre az ttftög miatt: & kár pfdlg annál sajnélatossbb, mert rgjes egyedül as illető gazdák mulasstása ss oks, mert ha a vetóaug-nsk szánt burát szabályszerűen csáváznák (pácxolnák) és valsmennjri ss üszög ellen szolgáló intézkedést foganatosítanák, e nagy baj említésre nem méltó csekélységet tenue ki, ss kedvező körülkién) ük között teljesei megszűnnék. Hogy a szabályszerű eávásás (pá csőiéi) hssznos, sót rendkívül hsnnoi, ftzt már (ter, meg erer gszda taps srtalta. A számos Ízben lelkiismeretes módon tett kísérletek világos tanúságot tesznek kicsinyben és nagybin s szabály-szer ü oávézásnsk elffnyéról, hiKzüáról éa azért melegen ajánlható minden gazdának a busa assbályszerü csávázáss. mint legbiztosabb szer az üszög ellen. U. A bura csávázásinak (páczolásánsk) a legcsélrsvrzetóbb, legsikeresebb módja a következő; kgrsmm rézgállcz (kékkő, kék-jália) porrá töretik és mintegy 1 liter fertóvizbeü feloldsük. tömmku. A buiaOszöflröl A földmivelés , „ipar- él keri^ft-delemügjí Éli. ft gssdftklsinségst ss Istög slltn követelendő eljárásrs figyel mestetal kiváata, síért iü ft klve^soó almatatáat kénitiUa, s Ml 10,000 pél Bzeu oldat egy 4—6 hektoliter nagyságú kádba Öntetik, a mely be megelőzőleg 100 IKer kot vsgy folyóvíz töltetett Ax egén folyadék égy párszor jól felkavartatik és ekkor a csávázandó búzából 850 liter töltetik a fádba, A buzs-beöntésaek ss ft legcélszerűbb módja, kogy e kád fölé agy ritksssemfi szitát tartunk a erre Öntjük a butát, mert ekkor Issüsakéot és oszlódottsn keiül a busa s folyadékba és a köaoytt magvsk, különösen pedig as üszöggel tdtek, jelszmen msradnsk s fnaea kloy-nyen Ismerheték. A\'Vsávánsk (pécsetó Mysdékaak) mintegy tenyérnyi magaaságrs kell a busa fölött állania, ba nem borítja ily msgasságrs a búzát, skkor megfelelé menny iségt vlset kell bossá tölteni, bogy viztől megdsgadó bnxa később ae élljoa kl a csávából. A csávában 11-14 óra bosssst marad a bors, n idő alatt egy pámnr felkavartatil, liogy a basa közölt lévő üszöggel telt szemek a kl-sslart kerüljetek, eteket minden kmrás után \'le kell müíni s eltávolitftaL A mosdott Idé aaiva a csáváaoti basa, mely o közben a csáva ft legnagyobb részét kiitta, és melynek térimé je jeleatékenyea megnagyobbodott, kivétetik a káéból él agy ueHós balyea aaéteragnUaitén, szárítás végett seháay-saor átíspéioltailk. A ssárltásnéi im kftli ügyelai, hogy ft basa (ül m melegedjék, mert kllftssbea a btza csiraké-pisségs könajes kárt ssenvad. As Ily módon kenlt basái lehat már fcrft dáftjjkaa a Ot vény ha > éséfak ntjén ki-1 naiva vetni ftéaaoi,l4 éramalfft á oátiaái s módjiná) vakmaooyi Mfé»ft lÉiklfiti elétetik, • kogy aa igisaslgaa, ép Imi wáuklpgMÉg\' kin —iiiif Hí mm ta gáffol őrijeit basái ceáváaaek, • taft \'gtré?-e aftíraképesaégét eiveoeü. ifjiiíi >llfc>m a M dm kagásá •41 sok meg Idilli, Mi amkályehht ■yskk repaáM NMIMA t MfM matyók Qfíkru Mk t upHÖ ln\| sofátyé\'aJ láilMOk Ha már most a eoátáaásBáJ ft fcifftttt u Ily rapséésakM 4i m emkryeig hatolt, akkor annak cakaképaaégét egáaaee elölheti Ami ktaárlaiakból melyek az irányban tétet-Sek, kUftnt, bog; 11 említett okból ft MtfcMfMk 10-60, lót még több «á-salékt is esáraképtelMfté tálbatik, Emi okból nagjoe ajánlatos, kogy ft vi^Mpik száot buzit, M géppel, buta nyomtatás Állal vftgy kéii cséppel caépeibessök ki. Hft pedig bármely okból kénytelenek vegyünk géppel csépelt hazát csávázni, ekkor próba - caáváaáa él oriráatatáa által határozzuk mg, ft basának hány saásaléka fenti el Mlrakápesoégét a caáváaáa által, magától \| értetik, hogy ezen százalék szerint megfelelőiig nagyobbra uabjak ft koldaftkiati vetőmag ttflhégletét, kogy ft retéa meg* kívánható eftiftaéfft legyen. Ha f. n. azt tapasztaljuk a próba-cá vázáméi, hogy ft bntámk 10% ja veaati el dlraképenégét, akkor 10%-kai több bcxát fogunk elvetni, nehogy ft veféa ritkái legyen, Aa ily aávázási és csiráz tarái! próbára elégséges 100 busására, mely ttakályizerftleg csávázsndó, és egy vl rágcaerépben elvetendő. A kikelt növények számából jg<-ti könnyen megállnpit-haljuk a búzának hány axázaláke ment tőnkre a dávázáinál. m. A fentebbiek btn leirt caávázási mádon klvftl még a következőket kell figyelembe venni, kft ft lehelé legnegjobb rvedményayel akartak az Oaaög puwti-Usnsk véget vetni. Vetőmagul kitűnój mioőeágft butát használunk, csak ft legl-szebb éa legsnljovebb magot vessük lehetőleg egyforma mélységbe, gondos kodjunk arról, hogy e msg győrien i egyformán keljen, a vetés gyorean fej[ lédjék Ez uért azökeéges, hogy ft bnzal ft fejlődésnek sroft veszélyes stádiumán, mielőbb átessék, a mikor mint fen tebb elmondoduk — egyedfll képes az ftsaőg s fápndö növénybe hatóin Ezt legjobban elérthetjük M állal, kegy aorvetőgéppel vetünk. Ea ft ma gyarázaia, hogy miért szenved reudeaen a aorvetéa as l«zftgt<I kevesebbet, mint • anárt vetés. Kim elővigyázat különösen oly helyeken veendő figyelembe, ft ke! a szomszédos földekre csávázatlan, ieoágös butát vetnek, mert a szél az laoigapérákat áthordbatjs. Az olysi trágyát, a melynek eg>ík alkatrészét ttizöglcpte szalma áa polyva képezi, nem szabad friss állapotban ft ftJáre kihordatni, mert aek apára, kilft nőaen ka arám bolyén marad, évekig megtartja caíraképeseégét. Daczára a fent leirt caávázáeseJ elért kitűnő eredményeknek, sajnoe bogy még mindig akadnak gazdák, a kik nem hajlandók csávázni ft baaát, mert vagy 4 v>gy ft eaomeaédje mér egyner eaává-eott áa mágia isaftgáe lett ft boaája. II/ esetekben mindig a helytelen eljárás volt at eke, hogy ft vetél a eaá-/fcfe daczára Imöffts lett. "A eaáváaáaI ■éáokaik nagy asáma ismeretes, de egyik atm oíy caáiravoMtá, mint ft tat leért, IgM 0ikru osáváasak a kővet-kmI üéáM i e bnzát vékony rétegben küariűk. ■Iftekftténi koncMotráit rér cáücaoiáatul. • mihez gyakran még iMy keiéi, Iwgjet ás ogyél más uy* (Aal taaaoet, ftiginiiO, azután a éfttepáteljá. Imi rimái mm $Hk í nimmji mkMpm§k, mm if« nUmáMm iofceietiee, hegy i oán veíameaiyí eljárás oly bistos, mint I fsatí A veiámeg meeáse sem biatoait aa elleti, eemtkivll m sok Mát él munkát igényét; feküs MTkMl t VAMA LAJOS Tlmsrkaoatl: ■•mUffH Hál Hirdetések: m T "\' tk, ÍM ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY i A keetóbslyi kk. \|Uréság ssiel llkkvi falásig Táaaérli kMUná léUtik, hogy e Nsgy ksiiasal lekiákpéeaUr róasvéuy láre> aáf v%r«itAjiónsk ftékd Vng» látván <kf-kftasi vágreksiiáal aaMvtdoimk elleni végre hajtási OgyébM 187 Irt Oá hr. léke kftvsWés és járulékainak kiaiágitlta vág(( a nagy-kanhuai kir. törványssék, ülstőisg e kosnál helyi kir. járásbiréság tsrflletéa lévő és e Sasnlmartoni I. aa. tjkvben A-f aer aa. itivtU A ártéri talskusk Varga Istvánt illeiö fad réaae 107 frt. 60 hr. megállapított kikiáltási, utiut btmérbau és m sioUrt biréságnál; mágia, a Ss«etmárteni elŐljáróaágnál ia msgtakiaihelil fsiléislak msllstt 1889 évi ekteber hó Il ik napjáé d. e. 10 érakor Sasutmártonlieu a kttaség háoáaál megtartandó nyilvános árvsrétao a ssIkaAghaa kápsst kikiAiléai, mint beeaárea sjul is elads(ni tagnak. Arvarmoi kiváuók Urlowiak, a klkiü-láai ár I0\| át kéaapMsbse, vsp a törvény álul óvadékképsaeknek nyilváeitett érték-papírokbao báoatpétisOl • kikUldOll ksaéhso ielsoai, evagy bn se a b^óságsál slSsslasfo már magtftrtéBt tolna, ae attól kiákitiu soaháiyaaarft aiiamarvéayt egyanaanak ál seelgáiuiai. A klr. jbiréaág mini llkkvi Utéaég. Kasatbalyao 1818 jen. ké 18. 8lá-l-\|. rafn f yoK»« i s /JVMflBL/í j i m yA/jv m P^ i \\ JWBMMIKWÉJ^WLk,____ 1 ^ i ^tam^WSM^lJX^^. n i\'i^P&^RMBHMP .p oo \| llf 1 >sk jr fii If i iplW 1 ti^i \\ I á Maichal J. szálloda SÍZ., MUHÜLVtá\'-hoz Budapoitsn. ■iImH jiepdtüé aaáiloea a gAahajó állomáaok tMvatiM köaslébaa nuéspsst Isgdiaaa M<w a lariebh régi hivoévaak ör K [abb, dáa köaiaksdéatol Ló ráaHban fabaeik, 160 miaéae kéayaiammal b* íeoáaeett aeobával áa táraalgé termek kei 1 Irt• ól tolfaiA - rsaáalkaaik; is maeaiaa killuf é<kakat, kávét éa vále \|»toit \|\|alokat ssolgál mársáksll árak; m«Ho" Példáa tiaataaág, Agyitluiaa, ponloa kilvotgéltsiáa a aaamllyaa vaaolÓM MaU. 100-6 Jl Nftrahftl Jéuef XXrtX)oooooooo Bnéftsftv-gooáaf, toriuéítiiHMM •IMII Smuiyu Kút . ,, , y .STEFAMIA SiatallVII, 5 Koroniherc/íűné fbrrii é HjlmtmM, ft gyomor éi h A I jr a g bsjai illea klfrókéH. wt.rw.hi KAHL és TÁI ^ L\'., LLil ».hIUi i 188 iu—U). Mtdr N Masenberg JIAuom és literes (végfal 10 ki Karlabaé meiiatt. Aiw»ii»dwt nMI Wellsek Jéuei f litai w TVÍH nrftkiiál. inr ^uMn^mMiáMnttÉAftrfUfemAftáhiÉÉ ÜTI \'"T 5B3P gg r 9€J íJKJzSS OUTJAHR ós MÖLLER I8Ő 10-86. BUDAPIBTBMi Kinő bnü«poil^ Trioar, roilAltMM éi ifttdiftAgl (épgyér a MitrgMltlrf ktleslábae, a\|ánlják aaolid anarkesalti--áa javitott gyártmányukat miall Trtaerlk gos4a- ■ftg eaáMftra i %/diaeap-Himlő tuihifí, \'XWerMM mérmldj, MtMhupdffiik, I /\'mmmmí, láMlftnlafaoaégek sisisiak iiinars lhtj)hiHiatmohí, éinkmh iierélafaiat, Oaáeae tuidtylé geeaá. Kfytutdfévtk M/i Mfii/iMí/i) hftmti\\l. Nnioiuu nih^lrá- aaak\| í\\uinmittitít, titjjktrektk, ■NlalsnMiak i ^^űyfpr04k-JJiMfoiigír teiitíl.. h\'opialaltMttik. ítiitjioly hinnék ifH Fáttoserves Or. MÚLLU MlRACULO INJECTIÓJA áa laMaaaai vaSMr la fyjdton oltkll grétTtyk s kapart mtaám ÜMjMi. MlrM\|«al aiMar Uf alatt, áaa 1 M 10 Iv^fáaMa 16 fcml Mik lyiBgiié\|l állapotok PttOvUák, tit ntoli<ml\|, ftrSfjnfM%, (m onánk SNiéiiiw Síij \|\|> SMri Sf Ml MHMtlvAl a"»a wíIUU urtóé tüMtitti mMi gr.Hftsr ftnsrv v\|ll#M MaaM prsiparaOM Msl. in I frt 10 k/., plalla VI hml Mk EfytM sssft Isi IflaslA Sai^lifftrpv pmHájSlaa MtaSsa. V. VMavM u iMftaMa, a fcsae trlsMI stragon-mustár patent esomagaláabea Selu&idt Viktor éi fiai béoai kfllonlegsasóg legjobb baiMIdí márka % J\|f \\ ki\'éa ^ Ivsgakkae < eaimmol és vódjfgygyel kapható minden báliban ftaaer és deKeetesee haresheéásbae. Ml-rö-W ftélt basát spdre ■pérávsi mmmmm jétím ás I—lHr*\| kaeaott. Mftgéill $0 kmmbémg ftstík_ h\|V ft flftü fia i« ft k«m m feft iMÜrtfc Hy e^éránoál, kéá Mérné h Mát ásmi, Ív mü&mm&memmmm (SGG.ER \|\| dljjntal mosott kfilÖnlegeaaóge! AvJ^g/sékak kivAuaira Ingym és bérMentvei BROGLB JÖZSfiF gyftri blM váoeMil. Bakiári vlsl \' kérul M. ___ budapest A.áfiljt ailalaa y«4«a%< liáeiilaaa killatma THenr>lt aaboM itoitlta rofUkai Ttft(ftrUMftv8eftlábftl. l.;«tMW.Ué«UtlWiUli»\'Mk»t Ml ■Mhaöatmaaett káraai ftkéliot Milaalg»»»>a«»ltalaa\| mépllgép-lemeiailtákftt géaSiápll U ■aa. ailllsiatl éslasIsaslWWM jilrginT^cséplIg^palMt\' ZiiXLT\' vavékftft e i^ria m ia\|«iMabal i MCHIIIB II. iiakiáftliiaMtt nemaetl reeiát, laat. aa«. I a fTMV Mitl MaMaNsivs olat apfaesn fjMtcj^ 4\' 4" MftfN a r l" tfáltf, at;a fto líi« áaa M irt 276 14—ÍÍ0 Ae\|ae»aókak klvéa«\|ra Marási ea kevaaaaiia. Aa Kggor-ilU msltpaMina áll* láaaaaa iamsH éa kitlatatatt kshögée, ra-keátaág és alnyilkáaodáa ailaa, oiaaayiraj kegy aaéasaa kel- és kftMMái ssaktoéás el aembssi« iagiebkoek iamerte al A 26 é> B0 kres dskassk Kagyareraaég miaéea ma-fj gyekk gyégyswsiáréhee kaphatók. veket tsáridáslól. laéaakak, kirák. saiaéaaak tanítók a bftlQatUsa MÍaáaaak, kik kivalá animál fogva aakat kaaaéiaak. al na bbu\|ms I aaák eaM kfeftal aanke^kákat ha«anáioj 1 Jóságok áaeaéra kftoayae lissasrsahallk j dobos ára 16 kr. EÜQCH maoéoiaiaraiája O y o m e r b a Jetteo EggerMsj ^ftlétft wkirkél Bláftiütlllák, jmMmilift vannak amarikai hértya-pap(i RneékAkftft. Biataa óvaear köhögés, rekedj s gysmmksfskt kp\|isit»l II sv, gye fag éa olioa. Igaa UaoU ml béfemyeeág, görvély, halváayaág, lá^klvenaibél és eaokerkél vannak káaoüv "\'"vry Mnkllll MMáa aliaa. laaa yak sgy som ónéba késaiH áa wakaáilma \| sett \|áaaa kéaaftbak, kftoayea olvadnak, kiiftii HUk éa itliiglűk ft ktoayl lélsg \| nNt Igy areámi éakea üasiiáeaoi ÍÖ loir mekftftlvény m l«lHkáÍ(liéeoÍS oem^lakeáWakkiA, gvegyae. eraai aayagbéi kemflk, kaiáatfaatfvsn(>«, kpkftl Aé Lsaéván ttig hmar ejÉapkáeasr. Igaa kikm■■ gyl Wá, klt^liaa évIA ftlHW&N IHM-H igaa tiaota mé IMiveaatWl la eaokerkél vannak klssétv* [é» nem kénmaak aetomiféU gyemersavm. Így eraása seaské 10 kr. ffraktér NAOt EANIZUÁN a Ott Í ÉTégysa. aeoát Zata-bataasgej Iwláiy <\|y. nnaál jCasathaiy s Praun IV öigyaa».\' .timái«.. Stipfct Mkaakay \|L UMosolka Agaat araknál Oaáktarsyán M Öinál, Oaáktorayáa Oeaa uonán { MMMmtI í KksEgyégysa. uráéi Boróny József euiőu Mllhofor S. i \\ ékHwráat, grm; éo oiflitaAvii p^Í\|griC8lillMto» ft vároakáM átellenében, ájáe!\|e< nagy ékmar , arany-, osontak l uti romoiitoir órák raktárát déa váiftftctékbai), jutkyoft érakárt Jtf Ktictmt mtfe^tth éiáai aloiáe rh$Í0ifiéét mMi ifi Mély liaaMáaieal Baréay or/ ereiéit Jlllfeofer ékieaks, arany 81 l«tl iüff wm wnflHrgVCr IM lüp 71, szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdán, szeptember 5-én. X. évfolyam. »Mllnlil VWM hMf könyv-I ~ \|%ÉWahéenleea. Illse. ««za#st árak: tgéez éwe • frt fété» 4 Irt. Negyedére t K o baeábee aetilaer wMrfk utMn MMnli 6 kr. 04i\|«fü\| » kf. Árverési • egyéb hivatalos birdetmé-syek 18 kr. »m)w fcl 100 máig 1 Ért, aszna zrisdee széért % kr. ZMjA MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TARTALMÚ LAP. YE3- sserfcssstöl Iroda. Hm s Isp mellem! réssét lllstő kőelemésyok kiláss-dők Bajsa iMm 4. szász. péroMnteUeo lerelek omk ismert ke-•öltből fogadtatnak •!. Kéziratok vissse bmi küldetnek. ity II ttér t p s t i t s o ra 10 kr. A Nagy-Kaniznai városi azabadelvti kör, t Zalamegyei ügy védegylet, a Nlgj Ktniiaai- és üélzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. UX07ZZ.IV SITZffXXVT XÉTSZXR: SZIRDlü tft 8ZOUSATOff. Tisza Kálmán és ás ellenék. Ellenzéki lapjaink, esek alaU nagyon. terméssé tezen elzŐ sorban a ,Pest> NapÚt# és aa „Egye«értési« értjük, nem roess speeulstiót űznek, mikor a jelenlégi zavarókra való tekintettel felhíve a közvélemény fi* a y elmét a Dráván innen ét Iái uralgó szomorú jelenlégekre, minden bajért Tizan Kálmánt okonsák, bukását előre jelzik v. a. t. A* .Egyetértés* legalább ennyit megenged, bogy Ti* eaa Kálmánt ee idő sserínt helyettesi teni nem igen leket, mert oines ember, a kit bamavjába a miniszterelnöki zaékbe Qltetni lehéine, vagy a ki örökéi teivesen magábt vállalná. At okot, a mely miatt is * Egyetértés* Tisza állását megrendülnek állítja, hogy tudniillik nem tud többé ura lenni a helyzetnek, nem látssik nekíink elég pleuei bilisnek arra nésve hogy Tísaa tekintélye si udvtr előtt megosök kenjen vagy megcsökkent legyen. Hogy a horvátországi zavargás oly jellegűré lett, a minő, arról iám Tisza Kálmán, sem a horvát nemzeti párt jobbjai nem tehetnek. A lelketlen isgatók sehol sem törődnek a kö vetkeaményekkel, melyeket izgatásuk okoa, gonoszságuk pedig •okkal agyafúrtabb, mintsem hog]r a közérdek, vagy a haza érdeke ezámitásukba esnék akkor, mikor ők pusztán essk Önző ozéljaikat tartják szemeik előtt. A mily kevéssé törődnek tehát a msgysrorzzági antiszemita isgatók szókkal a károkkal, mslyeket a nemzetnek okozunk, csakhogy tsgatásaik áldatlan ered ményeinek őrölhessenek, oly kevéssé törődnek a horvát ssélső pár tiak ;és as unió ellsnségei veeaé-lyes politikájuk követkesméayeire, nem rettenve vissaa még attól eem, hogy a magyar-horvát viszonyt, melynek békés kiegyenlítése mindkét fél érdekében fekzsik, mentül jobban Öesnebonyolitsák és lehetőleg elmé? gesitsék. — De ha as Egyetértés oppoeitionalis politikáját még ebben a dologban értjük, mert legzlább igasságot zaolgáltat ason kitflnő magyar államféránnak, kinek nemzetiségi politikájához még a kifogás árnyéka sem férhet, hisa ujabb alkotmányon életünk gyermekéveiben még álmodni sem mertünk arrólf hogy a magyar nemzetiségi és állameszme ilyen vívmányokat mutat-hasson fel, a minőket felmatathat, - nem értjük, vagy inkább nagyon is értjük politikáját n .P. Naplónak." A t Pesti Napló" éppen nsért aggódik, ,mert a horvát kérdésben a magyar kormány elhatárosásai mindenki előtt ismeretlenek. Mert hasat mosdja alább augusztuz 81-ról keltezett vezércsík kében — mint most válságos körülmények is merőinek fel, s még hozzá a kormány elhntároaásai ismeretlenek is, már akkor a k á r l^i bizonyos lehet felőle, bogy a játékban a magyar nemeet ügye as, mely a legrosszabbul áll/ Már abban kételkedünk, bogye felől akárki bizonyos lehet, baossk a Pesti Napló vesérezik kenőjének fejével nem gondolkodik; abban pedig bisonyosak vagyunk, hogy Magyarorsságon nem mindenki gondolkodik a P. N. fejével, a mi kü- \| lömben negp szerencse a nemzetre nésve. Mert a nemzet komolyan gondolkodó fiaiaak nagy réose teljesen mog van győződve róla, hogy legkevésbbé a magyar nemset ügyét kell félteni ott, a hol Tiszának tevékenységétől van szó, ki e tekintetben két knlaetoeságot nem ismer, s eddig legalább mindig ast mutatta, hogy kétkulaososságot nem ismerve, emberül helyt áll, aj hol a magyar nemset érdekeinek, vitális ügyeinek megvédéséről van saó. A P. - N. ason ben félti a magyar nemset ügyét és fel hívja aa ellenzéki pártokat, hogy adjannk életjelt magukról, mert as orssággyülés megnyitása után késő volna bosaá szólani a folyó kérdéeekhes. Nem tudjuk, bogy mennyiben talál vissshangra a P. N. felszólla-láss as ellenzéki pártok köreiben ; mi nem hisssük, hogy a pártok ssük-ségét vélnék, fts orssággyülésen kívül kooferencaiásni, hogy a P. N. kedveért Tlsaa skcsióját birálst alá vegyék, mert as ellenséki pártok jóvan emberei közül ii alig lesz ve-, laki, haosak puszta ellenséki vlzzke-u»g nem bán tje, a ki Tiszábsn a horvát-magyar ügy elintézését illetőleg ne biaaék. A P. N. ellenzékieskedése, mint sok más dologban, itt iz üres és fölösleges szószaporítás, — kösvéle-mésyosinálás, a mi jó id0 óta bel-és külkérdéseífiket illetőleg egyedüli tevékenységét képezi a P. N.-nak. Nem kell aggódnunk, Tiszára szüksége ven még a magyar nemzetnek, nagyobb szüksége mint a P Napló politiksi bölAességére, s remélhető- leg még nem vagyunk küzsöbén ason időpontnak, melyről a többssör Idézett lap aat fogja mondhatni, hogy: én és a kösvélsmény Magyarorsságon egy vagyunk. Az uralkodóház öröme. Stefánia trónörököané, szeptember 2-án reggel 7 óra 16 perczkor könnyen és szerencsésen leánygyermeket szült. Ez örömhírt vitte ssét a távíró a szélrózsa minden irányában s as osstrák-msgysr birodalom népei lelkesült örömmel fogadták azt, hálát adva as Istennek, bogy a fenséges asszony, trónörökösünk testi és lelki bájakban gesdsg neje, nehéz óráján, szeren óeéeen átesett Kanizsán is mindjárt a reggeli órákban tudták meg, z a városházán velsmint a törvényszéki épületen kitűzték a sásalót. As orsság minden réssében, különösen pedig a fővárosbsn, bol 21 ágyúlövés hirdette a szerencsés eseményt, hálsadó isteni tisatelet tartatott A trónörökösnő szerencsés szülésére vonatkozólag a kővetkező híreket reprodukáljuk: A .Budapesti Közlöny" ma reggel 9 órzkor megjelent rendkívüli kiadása hivatalosan a következőleg jelenti a trónörökösné szülését: ó császári és királyi fensége 8tefánia főhercsegtrónöröközné ma, szeptember hó 2-án reggel 7 óra 16 pereskor Lszenburgban szerencsésen egy főhercsegnőt szüfc. ő fensége, valamint a fenséges ujonszülött hogyanléte teljesen kielégi tó. As ünnepélyes keresztelés szerdán, szeptember hó 6-én délután 1 órakor az alábbj szertartás szerint Lazenburg* bah fpg megtörténni. A „Budapesti Közlöny" következő sorokkal kiséri az uralkodóház örömét; Mindenki Weven emlékesetében van a közel mult, midőa Magyarország fővarosa a közöröm éa lelkesedés régóta nem látott jeleivel üdvö-zölle a fenséges trónörököst s bájos ifjú meny asszonyét. Nem csinált külső szertartás\' volt az, hanem as ország szivének önkény telén ftldobbanáaa. Pompára, fényre nézve jóval tul-te^ hetnek rajtunk más nemzetek fővá rosat, de a mi az érzelmek őszinte-, ségét, a nemzeti éi zület tömeges Összhangját illeti, tut nem tesz senki a magyaron : a kit az megszeret, meg van az szeretve. Meghallgatta az ég ia az akkori közóhajtást, — a remén ydus frigy meg lett áldva. őszinte lérselmekke! vess részt a nemzet \|as akkor ünnepelt felséges pár életéijek ujabb boldogságában: osztozik az ország az ő lelkesedve sseretett királya és királynéja ason hálaadásában, bogy Isten megeu-\' gedte érniök éle tök teljében unoká-jok születését. Adja Isten, hogy a fenséges aj ssülött számos évek során lehessen élvesetében ázott kincsnek, melyet a népek szeretetében anyai ágon is örököl. i Aa óhajtás őzzinte, általános; meg fogja est is, mint sz előbbit hallgatni as ég 1 i Jili" Urnája. * A falusi tanitó - Beaty. — Irtai Tankéi Hibái7. <M\|i «e tépi) Egyik napon O... hlsl ismét meglep* iés irta, egy Hhm eaapat foglal* el. Fmn^ tressaie generális hadait gpiohers osgaslefaiu gyöjté Ossse, kel arös állásba fcttyaie Mfét és ekfcer lörtánt hogy egy csipet e MAAS Átállta wg. A engHii pSfSMweka tÉei\|eml Wal-[rn+utm ktUkfékm vstt siiltáat ásöieg MMilifí vetne mám távesel: ée már késS veU, és klsytslee vett aa al\'saségsi tm»k sMM e U^sr ■■ lyll jétsasal. á W- Wetmikaissnsk még tslrfse m vsai sgyaa Utm% kfve-I mkim lÉsé «- . ssisksa njlk iMst a knsi%Mt agy beÜMt hagyva kéeaa, smÍ\|>sb snt hs0 snj# mém ém ás aaM pWi lenleliMi MM M easnsá la nsfla jshhsa tnéémÉfMNr ........... jWattarshwn gúnyosan mosolygott a levél la felnit és srgveiflleg dobts félre ő gyáva, moroMgá fogai kSat, és t>a sem voba káré, rögtön írnék neki, hogy ne is fáradjon többé vitaira de most-aori döljOn dugába tervein, aidön már majdnem elértein osélomat ?! Esan wavak stán táveeeit a fereiiíbÖl aieijbee eddig idSaS\'t, mert kardeaörgéei hallott^ 8 pedig mindenkép igyekezett, minél kevesebb ériotki<pé«be jönni kelletten ven-dégsiveL Két napja mail, hogy á franoaiák WalterWm kasUljában laktak és Ida, atya ataeHtátéra ee idf eleit még nem hagyta el ■ekéjét ó Ml e magánknak, mely elkel mai nyújtott neki eaee ifjúról álmrdosni. kit Minim és aki tMe távol a OMiák aa-jáben kSadStt keeéja és királyáért. Xiéta es Ifja tanító táveeeit, folyton aggodalmak bo riták Sl arivét: hátha «gj késaa golyó ki eltja éleiéi ? I Seép aréna WvadeU és nisii i em tatoetmtok ely ssseelygé ftoy bee miét előbb, átyjs, — ki sMat többet fegtaikoeoU leányé-vei ImiiZli e váHnért és ftjt neki ka ütta aMftél gyermekéi, -u ö ness V0« slj kimlny ssivi, isfisl milyssaek Misnslt, ■srsUi gyermekét \| 4e ^elmlikm veMéses a lékéi eme il leányát»saél\|a eMHeéro éldiWBÍ. Begy.Ida nem seenvedheii Mu.. kátfét émsozstis éz smM aidle oly sok gond sikiiSÉI reája, g\|nsfiáikt éreelmek tölték sl kehiét és alheiársaá, ksgy loáeyái bel-deggé teaadi. M m\\Mi i gssásh és zssgkéntz, ksgy sif gwhs veH keané. ki gyese léptek kei jött a kertből, kel egyik sbiaknál áaeievette Idát, amint virágait Ön-löegeté. A lány saépsége feltűnt e«ki és meglepetre Ülé olt egy ideig seemlélve a gyönyörII alakot mig »semeiben ved tla tíI-lent fel; vHal —- mormogá fogai kSet — a német gss eesn kinéet rgétsen elrojté előlünk Ho de várj osak I En/isinek kell lenni e SŐoek, bárki legyen se. Urem, mondá, mialatt magnyerö mosoly-lyal közelebb lépett Waltereheimboe — ön egy kineset rejteget előlünk káaáhen. Helyet saoehen —sémii ralék e pillanatban felfideaai. Mondja omjk, ki asoe hölgy, melynek ablakai e ksrtrs nyílnak ? v j Walter^sielUlaváayalt. ö nemsokst kieeU e aegynsanet fiainak nők iránti leve* gieetágéban, emellett e\'fibbí kissknági is fellobbant éa Ismevenvé eesmDldökét baaake kaitgon visnsssft\|l .Uraml nekem jogon van késemken egyéeokst tarUei, ennélköl, begy köteles Unnék nsskrél felvttágSMláel eésL .Vigye as SrdSg jegeivel egy Olt I letelt goromba keqgse a tiset. — Mit törődöm éa asohksl? fia isleielst kérek előbbi kérdéeemre, ki ess* kölgy ? ,Mi jegsél fngvst „Ha, ka, ke I én \|set kiesem m erő esthiksdk miniig vasnak jsgai. BJti ka vfnsksdsé fclvilégssitésl edsl f ,ás ördögbe I egy MmUill fcgem / Itjfcfén gnliliiikli dnkyilpi m í - \\ ff; 1 It n_t A frauosia megvetőleg intett keeéveL ön téved, mondá, a mostani állapotokban sokat labet merésselní. Különben ki tíltbstja meg nekem aat tenni mit akarok ?* „LofagiaseAgs. aPáb I felelt a tisst gonossan, mi illet-leoeég van abbaa, ka éa egy hölgygyel iemereteőget akarok>kötni. Vagy fél i tőlem ? tán neje ? amit neheseu hisaek, mert lebe tétlen, hogy agy oly angyali teremtés i\'y ily öreg fieskó... Waltersheim meg «em bellgetá a tieet további eeaveit, kenem megfordalt és táve-eotU — As előbb ely bQeeke férfiút tnfae-reeen snjiá lehetetlen igének tedata Asoe ben elkelároaia magéban, kogy leányát semmiesetre eem mnlaija meg e franoaiák-nak, mert elég példa bíftoeyitá, begy .eme Szomorú idők Zen esek eéeotei a nőnem iránti -lieeteletet illetve eem nsgyon maease terjedtek. Ida negyee sMgijedsIt, midőe alj ja elbessélle neki e történteket ée eysgedtaa iegedá eseak insmroháayáeeit vjgyáeet-Isaságiért. Máensp a fraeema biába lasls assbia-kok syiláeát, sérve msredtak aeek eem kevés bseasségáre, dlhébas msgeeksdöit, kogy aau i.ölgysi bármi ziédsn kmiiki kerítÜ Aa nap esls aa ebédlőben voltak öasee-gytlve és borozlak. É Wattsnksim már nem volt kSetlk, étkssés sté« ssosnal vinni vonali A jé borok gyakori éivsssfto már bsséott a kedélyekre ketei és a lárseigáe miadiakibb sajsmkb lle. ,8e máss asm ls\| do )é kert mér* mk Isiel mrnrnk ehkaa ben — moadá a többi köat egyik tisat tel-» poharát ajkailioa emelve, mig orra kétee fény bee ragyogott •8EIi mit, já bor! — vissonsá sgj seelimeetélie erese badnsgy — mit ér a jé bor, jé kedv, ka ninoi melléje saép leányi „Ni, ni nevetének többee,bajtársuk mér megint eeép leányokat emleget. ,AtkoeoU bábom — dörmögi as •lőbbi — mely bennönket a saép Pérísbél elsodort, bol ösöeébee volt a eeép párisi eŐ,\' mig fa egése hadjárat alatt eem találkoztam élvezhető anyósai. „Élja^Párie és e párisi nők 1 - ordi iának a tisstek poharaikat emelve. ^Megálljatok kajlának - »ólt « peraeenek felállva, mig a kertéi kipirult árosán egy dSmeni mosoly felett át. Ti feép sőt akartok, nos és tsdok egyel. — A parancsnok még el sem végsahsté időn aa egéaa társaság felqgroti és kérdésekkel ostromolni keedték : Hol vas t — ki ő S\| milyen f „C«ak lassan bajtársak moadá I ~ miedenetuslfu b\'stoiiUsk beeseiekel bogy f saép, Segyoe fesép, mint akármelyik páriM* hölgy ée Jtainm Is mseme isséí, Háaígasdáak tartja li Őrizete alatt i»t s kastélyban.\' .Hárrá l kiálláaak vaíamennyiOn. Q«1. vaa a baeigeada. Azonnal ide kall jöneie vagy tötfsjtjnk kánét Rmél mizdnjájan oda saeladtak Wei-tsrshoim ssobéja elé I követelve tlle, kegv as ifjp Iglgvei oekjk éiadja. : Bs ineaksdsiibSvsSe\'éiSkbi keli^jmní, k \\ A »>ndipotti Kftatoay* rend-tó vtü Mám A köiii á klvatkeeó o4-rní irtttitéot ; Sawjái, Mejjtember hó 6 én &iuta I Arakor fog Stefánia flJber-ea«f triaőreköoné <5 eo . és kir. f«n oége ajnfllöU fe»t%i gyermekének l«aipéljM fcwrMitiiMNi L\'ieuburg-fefca v«\|b«M«RÍ ét ri kÖevnilenOl a infiflwkitáaitok tolaioiolAaft Hfett 6 noé átéri ét királyi felségeik át Rudolf fdbnraaag trónörökös 6 (•AMári éa királyi fentégénél eerol fog tartani. Ab aa időazeriot Bécsben tarlónk odó palota- éa udvor-képes nöl-j gynk, oeáoaárí királyi titkot tanácto-tok, kamarátok ét aaataleokuk, ugy taintén a többi meghívott, a mondott napon délután 1 óra előtt közvetlenül a kereaztelő4erembpn gyűlnek Ottae. Ab urak diasban jelpnnek meg, aa osztrák vagy belga rfnd nagy* keresa tjének taalagjával, a hadseregbeliek a tábori öttel. A hölgyek magat ruhában je-lennek meg kalappal. A Laxeeburgba utaráthox ud» tari ktl\'önvonalok fogoak a déli at pályaudvaron két zen Állani, melyek pontban (él IS éa \\ 12 órakor délelőtt indulnák, A Lazen burgba érkeséakor fogatok fognak r«iid«ikénéért állani, hogy aa urakat At hölgyeket a kerenatnld teremhez vigyék. A vittaau^aaáe Laienburgból Béoabe a déli pályaudvarba hatonljó módon délután fél 3 Órakor töriéniE Hétfőn aaeptember 3-án, valamint a következő további két napon (délelőtti 10 óratói etti 6 óráig) a béoai otáaaári ét királyi várpalota darabant-tqrmében Stefánia főber-oaeg trónörököiné <5 oaáasári éa királyi fenségének ét a fenséget gjrer- ] Beknek hogylétéről á kérdeaóeködők t tárnára érteti tvények lettnek hete kintés végett kitéve. Zsidóellenes zavargások. A statárium diósára i«a salatok még mtg a aovargések, mrt aem aagatek meg a klkotlea iagatások sem, melyek a aépat saját iwiéán • veteedelembe kwgetik. Zala- és Semogyaegyék területén a mait ♦jfslsksa ismét voltak ilyoo aojnálstee 1 Mlgéiit, melyeket olvasva, asm képel-batjök el, mit akarnak eeek a klkatlsa k» gaték, kik aa erseég bee«tktéi lékkai tapséra, hlaaámlthatatún aaysgi káit is lka—nk. Így 8 e i g e I v á r r éá távir\|ák sespt. láiil: Tioeoegy érakar é})ol tört ki a kre-valí. A esadtlék, kik k{WU sgy akgolsUftt, 4 pedig megsebesíttetett, irtéesiee puasiiléel vittak vágta. A kihágások reggeli 4 Áráig tartották. Talekesea Vosasgyábsasa ottoai ssééók kirsboltattak ; a vsadégtés borkéeo-latét kifolyattak, aoáa birkát padig fs boa-oaoltak; ogysaéval vandai passtitásokat vittak végheot Taptleaáa is bratálie nádon kso-dödtak a a vergéssk. Körmsndsn nagy ao iagstottság. Oaaglédea a folytonos tagolások folytán ingereli a nég. Földváiy Mikály alispán Osoglédre megy, bogy a aetkséges óviatéokodéaekot megtegye. Se Ij m oosre kstonaaég küldetett. Ungváron is történtek \'blekbevo. rések. Kssissén saoobaa a mait sgésa bétaa a rend nem savartatott meg, igy kát némely lapoknak klldfttt aaoa tadésiiás, mintha aa Itteni bankfiók őrisstérs katonaságot kértek volna, nsm fslel msg a valóságnak, ugyasintán tendinüosua ssoo kftsleméay is, hogy a vasáraap éji tQa oly káabsa kelet-keastt rolni, mslyosk asidó raktár vaa aa \' udvarán, As ogéstből aaayi igás, hogy a tOksset, melynek sgy psrasstpsjla esett ál-dosstául, a reodőreégi egéss apparaiust moa gásbs keata aőt a loveskalooaségot Is ki-vooultotto, mert ettél Altok, bogy es jslodá-sal saolgál sgy aagyobb mérv II tendOlés ée a parsastságnsk a vidékről való beöaön-lésére. — A túlságos aggodalom ssonban aem mi slsppsl ssaa bírt A rendSrsóg sagusatas 90 án éjjsl 5 saadi (SonMgy-mtgyei) sgyént fogott el, aévaoriatt Jskise Jóaasf, Késs Márton ffttdaivseekst, 8osbó Jóssst teipésst, VörOs Jáaos fa Vörös Jéssef kováesokat, kik aa itt kiadott sugora rsodslst deosári, nelj u éijsli eiavargást és esoportosnlást msgiiltje, éjnek idsjfto csavarogtak ; kihallgatásukból kitűnt, hogy egy Miatta saadi sgyéo Aolaliet Jéaaef állitóleg nekik sst birdstts tolás, kegvjw^áról már liejtfák ki a ssidékat, takálHUa alkalomra jettok köiülnéani. (?) A esacgói saolgabiróság An-talios kikallgaiása vfgstt megkfrestslett, as •t atyafi pedig eddig kttvOsro tétele\'», begy a blrtBabsn karttlaésbsseseek. Brlsaakoskodásí ssándék gyannját Beltette fel bárom résaeg egyén, névaasrint: Bieaa Bódog, Negy Jóasef ót Posaoveee Jósssf kfimivts legényeknek vasárnap reggel 6 eraker a kapunyitás után tfr. Ssekeros Jéeeef orvos báaábe tdrtéat boroké- nása. Igasr hogjf s hátban asidó It Ukjk, és ksnr mit geaéeltak a résseg smbsrek megakkaa, nem lehetett még sédig kidsri-teaL köatlek egyenesen at istállónak tartott; \|gy padig mér a háti ur sléaeebé-fáig heMlt; e kéé* eltáVolitani sk\'arváa fiket, aa egyiij által e vele botot kfimivm léosossl jtsjén mvgesbssltltlttt, uiré a kee«i« k »»•-Villát logeU. A báebau kelstk«sit lármám aa oMmí is kijOvéa, siksrült ae r0asakes> kodókai slUrolitani s as óppse aton baltió kstonákksl bekiéértetei. A vhsgálat allottOk Mysaaihe tétetett, A savargábaa való róssesség vád)e miau edd% kBveiksoS egyének fogattak be t veaeuetik allenlk v.iugálat > Ágostén Fs rsaes\| 0ákor Fnr^nos föédmiviMok, Libies AsUd aotalos isgód, Bakoayi András koo«i», Qrobuer lUrtotf ésipAss ssgód, Ssli Lássló bábos si, Mámat Jáaos osipéss .a; fiaaiai Oyala ptesaór, 8u-f Lásalé eeipóat s.. Vargs Ferstoot földmives, Wiltnsr János sitbó s., Polai Oyörgj napss., Tana Fsrtaes napsa., Pint l>t^B á(M Tlssai Lásoló aspaa., t\'ülöp Jóeesf napss., Öarioaáu lláiyás kelapos a., yjfáry Qáta, Horvátit Jáaos. Zendiil6s Horvátországban. j (iá ottani MpMkas.) Hetároaoitau kétségIm vonják, bogy a psrasatoa kOsi 4i«UMc«IO tnorgslamuak, vt\'a mint a isvargájjóknak bármineaiO poütiksi jellegUlt is volná és fOllécIautlI tévsanok inon-ésaak sMadsanéntO essél HlsnkssÓ állítást. As idegen iegetókrél ás álruhába öltBaOtt Ntogató ügynökükről, továbbá m álbs}ak I ábeakállak bfcaoaála\'áról éa a párasatok katonai sasrv«i^etár6l sxóló kirak toljssse slsplalaijok, vs^amint aa fw éjliiés is, mintka t atndéK párasatok atéms sok sserrs rngna. A aavtrgáatk ffca kivétel uélkot mindenütt a hslyi tdakaaÉeiáa vissasáléaaibsa, a pa* resatségtt alayomó rendelsiek bao ós e psrsag. tok ór^eksivef, ellentétben ál\'ó e\'aptolsn btóaksdéeekbea rejlik. Egyeiersmind as adó végrabtj\|é kdeegek résa^r^l a jogórsst oly. aemfllsg séitsgétieiatt és e kössigt tisatvi* aelfik oly borsátsió isklaláaokst ós ksgysüsa lokénykisdésaket kBvottak el, mslysk ballalára aa omber megborvod s mslyekst a városban, bol a lakaaség s törvéo) tsleoségsk ellen vódbsti magái, lelietoUenokaak tartaaak. A politikának tsliát aa igaaén gjsléaalos tettek által elöidéostt aavargásókbos semmi kése, ép oly ksvósaó, mint ekár sotímsrkér-désnok, akár pedig a nemtetiaégi visaályko-dásnak. Mindee ntk meatsrségessn vsgy isándéktsan tolatott as elótérbe, és gondoskodtak sgjuital arról is, bogy a tényállás talsott éa önkényes magyarásat asgélyávol a valósággal meg nsm felelóleg eosetslteisék. A psntsaok egéss balmaaa dsosára, moly á pohiikei és kŐsségi tisetvUelSk eljárása folytán ballátsaott, a kormány sobe sem intóa-kedett, mert aa illaté jalantóst mindenkor a bepaaaaaolt késogsktól kérte, kik termésse-tseoo nem megnket vádolták, hanem meg-forditvt a paraaatokst mondták ellenusgQ- lékaek, tfirvóapteien eljéráit Jf»r»kt másotoknak itk. W/enek »tée a kormány a peaaaalékat paaa«saikkal igyssortlea ele-tasiieita. A politikai kftsgk é- as siló-végrshsjték (utóbbiak aagyebkára nem a Isgjobk hfenéeaalr frrendó egyének) éekó ayes eljárásukat éa ^sgyellenséggel párosait aaklatásalkat rendesen sasai mentegették, begy s ragy«ülrváay1 rendeli sat el. De aoks^pr nem ,i\| (alélták saflkségesnsk a deotagetést, éa wsasrtten a falaai ssarnok. viaseatitslté, blMmatlsn modorét alkalmsa Iák a sérelmst sesasedé pórok elleaébea. Osak a malikor nyilotiioeótt akkéet maga as oraoágoe korilány itteai elésdóje. „Ha ott tudtak volna I" Épeeséggel esstalenség asoa vád, miatka a pórnép Zsgoriába kommanisolikas vagy saoeaialisati-kas elteket követne. A oagoriai parasot, sót a bú több, minden horvát psrasst, tisateli as idegea tulajdont és ka mágia hoasányal, agy snnsk oke oask es ártotlanal aaenvsdett lldöaésben vsgy a jsgérsatnek asámoe és ksrosotBl tört msgsértéss által okoséit kétségbeesésben Isii megyaréaatát. Ügy kimoodolte a pórntp Zlstárbaa Is, (bol as alispáaaág vesetBJe oask nem eénossk mögé rejti magát) bogy mindsddig asm fogaak ayagodui, mig aa adótisalek által elsikkasetoit óe öukénys-sen rájuk rótt 17.000 forintot el nem engedik. E tényállásnak megfelelóleg vaa a tevargáeokról stóló bírói jsgysfikön)? is •tsrkssotve óe abboa a savrgáok inditÓ okául sem politikai visaobjek és saemányak, bánom a paraseleégnek a kösigeagatási éa köaségi hivatalnokok réssérói több iaUn löriéul saklatésa jelöltetnek meg. Épen . oly téved éa uralkodik PejscseVlch bán népsaortutgére vonatkoaólag is, ipint a ssgorisi savargáaok okára néava. Mart t. bán igaa, Ugy átalános tisatelelbsn résoesOl, nsvsasisaoo a földrengéi alkalmával taaaei* tett sikeres működéséért) de nópeserflséggal poliliksi vsgy oask küeöoeégss értelemben véve is, nem bir. K lekintetbso elég a .Posor" nak egy köeleményére matatni, melyben máa lapok jelentéseivel ssembsu est mondja, Itogy a bán lisotelstérs rendo«ui esándókoll fáklyáamsnot nsm sgyéb miat miatifiksos\'ó 861 a eaimsr kérdéaben követett msgs-tartáss sm einolte aaemályéook vsgy as orsségoa kormáaybak áUitólagoa népaosrBsó-gét, mivtl as eredméoy itt i e foutoe ténje-sóként «aerepe\| és Pojsosevioa gróf eet es sred-ményl fislmalatni ueai képes. 8ót sllankssólsg, tekintélyes és lapaaatalt ssomélyiségek több-ssör akkóp uyilalkoatek, bogy lia sikerülai fog oly b^sl találni, akiben a baeafiaág, as oraság és népei tökéletes ismeretével ée Itnksdelltn erélylyel van\' ösaaakölve: a tavergá-ok ssonnel utagasOn\'iii és rendeseit állapotoknak tért engedni fognak. Itt sst hissik, hogy királyi kistos fog kinevsetetai és a nép a oiimertábllk kifflggseatáss eea-láben is síig fogja msgát kihágásokra rsged tatai, hanem nyngaiommal és mélléságtslje-sen fogja, mini mondsni asokták a Rpaasiv ettenáHás politikáját" eavsrgáe ée vérsstéi tálkal ietagnréiel. . < * » A bor • átorássági eseméeyekre vesst-keaé leg^)skkaa történteket a klvetkeel táViratek ktelik. Béna, saspl. 8. A H. Ft-. Piesss jstsnu A Títsa Kálmán és a köeös miaisstsrsk kési Ugae) lalslyt laaéoakteásee, miat síére léi bsté volt, sgykangalag elfogadták a tfsg;sr aúaisaieriam által slötsrjssatett javaslatét, a aúaisatsrtaaéas oeaknem két érén át tárgyalta a borv át ágyakét péaaflgyi, kateaai és kV politikai seempoaiiéól és Tieaa eléterjeealé-a éra elUtároets, hogy a borvátoreeági öaase* polgári éa kátonsi hatalmat Eamberg lovsa sági ibk, tartományi paraaeeaek keeéra bissa, a miből sa kövstkesík, begy s psrsaeaaek a aunísatsrtaaáea katéreselsii feltétlenül vógrskejtja. így hát a msgyar kormány a isgki-tsrfedtebb f^batahasséssel ée eeafctaOkkel ellátva kssdbst Hofváloreság peaüfikálásé-kos; de kétaégtejtd,\' hegy ée aehóa politikai munka leea. Mert Zégrábbao még miadig a Ugeröeabb megyarelleeée hangulat uraikra éík e a sa vargátok sgésa Hervátorsaégbau tartaaak. Tisaa miniaptereJoÖk miadaaálial egy lépést nm eaged la a bor vétókkal vaiéj kiegjeséai politikáról, legalább jeleoleg sa4 áaeeae. Béoa, ssspt. \|. Ma délatáo 1-tól \|S-ig • kirA fi felsége slnöklsts alatt köaö* miaisatsd Ttekeslst — aem formstserQ mi oisetanáea — larttittt, melyen luegvitettaitak ama médtaatok, melyek mellett t magyar kor* tnány állal a horvát ügyre vonatkoaólag tett a minden irányadó téayseó réssérói sgése léi jedelmdkhea ós egyhangulsg bslysselt javaa-lalok fógsi^ttoaiíandók volnának. A kenU-ffsnösiában résstveitek gróf Kálnoky, géf Bjrlandi Bbvidt és Káliey köeös, valamin Tiaes Kálmán, br. Oreey éa Bedskovirs msgysr miuisvtsrok. A + Badspssfi Kösléu\\• OaQtönöki saámában kösöltetai fognak aau legfelső késiralok, mslysknél fogvt gr. Pej» osaviob Lésaló a horvát báni méltóságtól véglegesen felmentetik é< báró Rsmbvrg loVsssági táboirok a legteljaeabb falbslalms-aáaokkal Horvétoraaégbas királyi bisto«»á nsvsetetik kL Bambsrg, ki ugy mini tegnap, ma is kiballgatásoo lagsdiatott ő fslsóge állal, és sst kövsiéieg ms hosssabb ideig értakcaeit Tiaaa Kélmát. minisstorelnökkij éa Bsdbkovioa m in i«s térrel, sasrdán e e Zágrábba ataaik bogy ott se uralksdó ne vében (jobban aasretnők, hs s msgysr király, nsvébsa. 8asrk.) as öasosa sdáüniaslráe ió vseetéaél, a mennyiben aa s horvát oraeágos kormány alá larloaik, osonnsl átvegye. Kisáróltg a horvátoktól fog fOggni, bo^-y meddig tartson ea t kivétales állapot; ooi>) i ssonbsn biaonyos, hogy s királyi bislos Horvétoreságl>en helyre fogja állítani t rendet éa njngslmat, a mihss elég erővel éa easkösael readelkeaik, és hogy a nyugalmit a magyar éa horvát (vliri tokkal ellátott esi* merek elhelyeoése után is, -r a mi aaieote-rétes miniaetertenáeii határosatok alapján kstennl tiaatelgáe melleit fog végbemonei —•\' kastélyét és erével ragadják birtokukba a leányt A vesaály negy veit. A bortél falba-vflit franeeaák képesek veitek kivinni fénye-gttŐdséssikst. Mit tegyen ? További vonakodása eoéi nélkül veit, mert a résaeg katonák türelmetlensége e legaag/obb fokot érte el már e miat aat egyse liéeek ea altéra Maeay itatták ia — Baép sasrévei áts^ai nekik loányát annyi lett volna aüat aat aa alttalénsk vsratébe étkei Aa fltéeek sűrűbbek kendtek lenni sa ajtéra él Waltereheim belátta hegy ea sem soké fog elle itállaai. Oyersea átsietett leányának aa S lakoealál/ával OssasköUetésbea áHé anebéjéke, hol Idát térdre baralva imába Aa ég sasrslmérs I eányom síeaa f meg magadal. Csak sgy lakstség van, aat a^g bnasmáld fel mieKU ké I Issa. Oysr-le aa ebkkoo ét a kertbe, he ett Msa, könnyebben obeftéabotse a vad naapan eilL X ^ vtb le alyám f kérdaaé Wsreeakstvs atyja karfofte bemlva. Jk — én ül maradik éa a migiebst ■Hahli Isiin Aat Mali an Ireg - Dt knlfasd esek, mént ésmdtik aa a\|téif sím iVam ac/áml magom amn rnsgyak. te tereié mm ■swAsIm, mű kénél stieoaa ssmbí f ókl is^ikiat á\'éeanáaak. h* m It aáyém f Islftslé asáskü ksajia. An atya sség kskseell egy tfeésaé aaaiis stWtáreaá magát Lsgyse 1 as nMnkhan lépett - és már késé IgÉ wrt aésMát an akótket UnyMa léssel I oki lak be a bortól s\'bóditelt katonák. —• ^ttt vannak, itt 1 kiáltott a paranotnok. jfilőre bajtársak. El na ereeesétak lkot, be bsba. Éljen a moreiam, vigyorgó köae-lebk lépve Idáhoe. Jsr kedvesem, dissitsd körünket — mondá átfogva a leány derekát, —* áldeeeaak Beejjiasaak és ha tt tlóg Itsa hahaha I Venni ketli serra. sDarráh a paraaosaokask I — kiáltaná-nak a többiek. Moet félre tsssilák a segítség atán k iabéló ós sssevssostisn küsdő Wsltsrshsimot — mig aa elalélt leányt fslkarolták, hogy kivigyék a terembe; — ds sssnpillanatban egy ágya lövés dördült a1, mélyre mindegyike eleápedt „Ha I ördög és pokoli támadás kiéhá t peranesnok slórs kajlának 1 kiki halyéra. A töbki aiotvo láveaett mig I viaesemeradt, még miadig karjaiban tartva aa ÓUttelse leányt, Ssenvedólys ugy eivakliá, kegy el-fekjié pillanatra kMaleeségst A "ányt káló-asobéjába akarta viaai. bt litva a kétaég-beesett atya, elébe vetette magét: de a tiant agy ragáássl félre taamiá sa öregei és tovább saeal, Ián eaéljál érte volaa, — ha ekhea a pillaaatbaa segédtiaatjs » Dibösssa tordali an elkelmntlan lek-kodé Wé, dsssak hamar msgijsdstt a véset-jésté aranet láftoa .Qfaml mtáék aa, aésaal mkkk bál-liki^ it ptisan IHavi n kényt, ágyára, ráaárta ae a\|tél él a kakset magé-boa véve ée láveaett A barna a Ménekéért mér áltaiéaas vek ■Üln s a.....mik kilépett ée n ftt gynjtolt béaak lángjaitól piros fényben aaaott á vidék., BBa I ördög ée pokol 1 káromkodók a parenoeaok, es nem kösöoeégss osetepétó, kise ea Igéss aaárny tűsben vea már." Eatel gyorsén felült e mér kéeaoa éllé lére elvégUlolt esspslsit rendsani. Frosesrd generális bár aaemköst állt a német sereggel, nem vári még lámsdást, mert értssilt, begy e német kedveaéroknek nincs aaéadékakbaa os ellen srőa poaitiójá1 megtámadni; de egyik német divitió, mely egy folyjk át előre tolatott önkénytelenül Öeeseüljkjjiö\'tl t franmia előceeps- tokksl és a bsro^^^mar áltelános lett A németek misdius^ra előre nyomaltak ée kglöaössea egy . irflctembergi buasár ssásod igyekeaett a falába \|ntai. Valódi bslélmsg-vstésee) Vágtattak a golyósépor dseaéra a fraaaaiÓh sorai kflaé. As égé bjaaska vérpirosra feeté aa égése vidéket; its ágyak és fegyverek étr-gése ; a Irembilék haraén rscssgéss ée emel lett n baresoaok lármája boraasaté volt. A klet már nsm birts os sllsn tovább loitani i ék. sgyi^ hátrább knoédott, kivetve ao németaktő1, kik knlálmegvatéssol eyomaltok ae olasstt bajtársak ea ét elérem Cgy darabig áll a boros, mintkétfélről a ktaigbaHi kásdou , ée eaakksmar a aómet aareg résére dUl ae eiéay. A fentneveeett Iji t \'rTT^* ifja kapitányával éléé oly derék ijefcsmjt iatéaett a franeaiék egyik eaérnyo tllen, begy es megiogoii és osm volt képos sa 4gWe előre ayomaló eüsnnek lmlyt flsndithnit ksadstt hátrélai, ós egy heraaam aieaai koros fej KdöU hl a k étség- A több isben emlitell hn«sár sered Wsltsraheim kastélya körű\' Vívott VídŐn már elég elónnyel readelkeselt, esifjnkspi-lány Isesállitotta legénységének egy réesót lovaikról ós ksrddal kóabsn nyomult be a béabe, mely még lömvo volt e\'lenséggai. Minden lépéel vérrel kelle laegessrssoi, de ee nem rendi tó viaesa a bátor baaeárokat, mindég} lkja kspiténya póldéjál követé, ki orosaláokónt barooolt , Végre t még megmaradóit irsoOsiák Istsvék fegyvereiket ée megedták msgnkst Ds ao ifjú tisot még mindig nsm nyugodott, hsnsm átkutatott miidsn asobái, agy lát-seott bogy valamit keres. Végre egy női sikoltás hsngsqlt boesájs, ée mint egy tigris fntolt s hang felé. Egy kis ssobábon boraasaté látvány táralt sssmei elé. A ásvesstt esobs köesébéfl sgy öreg aÓ \'feküdt kellé* hsiítöU tejjel mig bolti egy vedén ordilesé freaesia tisst kfladött Waltsrsbdhamal, kinek kótségbeeeéee borsai* tó erőt sdott mig egyik eagbsn lds térdslt keselC tördelve. At ifja kspliéay jókor jött A iraaoak tisot éppso löldbös vágta sa örsgst és ksrd-ját ssollábo akarta döfni, midőn tgy halsl mas eaopéa kiejté fogyverát keaékét BÓea ordítással fordult e ieisi kepiiény felé ki másodeaor ssaobo reája kardját és neki rontott mire kersessté vttdal ésjudltt ki a két keraeet köat; de a msly aem sokéig tartott ant eaokksmsr jöttek a kapitány assbarsi és easgkatdsták s^fraaosiát, hl aem veit más aa áltakak baatri paraatmifkeél. Midőn elveaetteteti te Ifja tisslodsfor dalt a félig elifnlt Woltseskahakea, ki aKg pttaatá ateg t kapétáoyt, midőn megbotottaa Ont „Igen, Walterakeim ur, ón vsgjo\'t feleié es, is ürülök, hogy még elég {Ókor jétlem. > Asoaban aaegény Ifilbertaét, —■ folytaié egy bánatos pilliatáeaal s asobában fskvó hullára, — aligha Isbet megmenteni; Alig mondá ki eeeo ess vaksi, midóu Ide felugrott és hotsásstladvt nyaké ha borait „Lsjosl moodá örömtől rosekető hangon, te vegy m\'gmeu\'Snk ? igaaén te vagy ? — Oh háló neked ég, folytétá könnye aaemekkel, bogy n»g jókor ktldéd őt, mo-t már aem félek többé. Lsjos megö elte s botiája aiianlé leányt és egy csókot nyomott homlokára. Ekkor Welterebsim is köaelebb lépeti bosaéiaJ és kssót ayajié neki és mondá: .Booaáaas msg kapitány ar, sgykoii gorombaaégomat, majd iparkodni fogok, jóvá teagep. Lojoa oask sgy meleg kiaieriláiiil felelt — Asatáa oaeéht jetva begy még sok teendő vár reája, egy párt legmsgbmettshh embereibét a oaalád védelmére fsodebe és msg»gért, ksgy aüboiyt snsboéalbol sl^Ovsad; kaasaseti éa gyorsas távoeelt Bssa éjjeli boros seok előjátéka vaH a másnapi beraasetó essüask Spinbei u msgaslotain, a mely Frossard geooráli-t vistsaveoaláam kénysssrité. XidCa a aénmt ssragek miadeo peetaa gyéatak a Mvooértk mtglélsgsl.ák 00 tgyet kséeestályaket. Sehmidá kapitány jé! msgfesédl máméi éppsa WoMsrakoki koetélys aMtt vek kiáltóvá Miála a lyaasiaik elkezelt eiéuo, aegédlisotie valamit e^eit aoki, mara ■ ■MHutlk 4 mHI a kMlyi kottt Mwa^ri\', inként tofeaíA, Kafj t kw«4i lnnaéimiüi éa—aliMrAi aa— Mm A kg/Mm btn>—É Éik aMnndali "Mg »Mti a knii/t kMtot g/akaratja. l I V t L I Z ft 8. Köve; Káli * aug. 31 1888. A keanáiki .KeamCvaiédáai Igylet" folyó kó Wáa %a« jól aikaHUt nyári Makkágat tartott a klfaakáiki FaltÓ-dttM A Ktamlvalédtai Egylet mm mulat-•ág a kftradi fóidóvaudágek Ann«kAJ\|átél eitakintM aqattol featároaett alitkágti vívod m tgkn Tidilm líruiai aaokott láooa-malikágat kóaott, melyn néeve alig hívat-. kaaonnn m alákbU Mvakra. Q/fi;M halyan volt Wfi • lám-Mfiik it, mIjnI bíi4n nagyiléa nélkll mondhatjuk — alig »»« pluje mm§-t— miéöa k á láaMkaiyM lürü, áttét mfjék köri»á\| réay- kagyaiAalkea \| kö-rMMl lép—6>Bti folyeaókat rtgtOaaOtl atrt lonboa gaiyak M i miért! n»4» áóaóg, ardó —lill ma boMu ag/aaaa tai/aaó fmw a fiatéin cgmátka galyai alatt Ím a tln—lárig. Allaláeei mag Í«\|HttéM kelteti n n kely, mm gy latiak aléggá g/önyörködaí itt 4 lármánál nagy-tatrflgébM, matiark HatiM teépaógébaa, maly még mbX, — maeéa taépelgflvá rállt raiáöo bMlpeaitó mi mím Java vidék duk liuU\|ú«k, inidfin mág eag/ekb poajfM k wéml laheitak olt vidék Inkrü • távo tokkrét ÓMaMaragktt bölg/aiok lagaaabb\|ai. M MiedM MM Még MéiMMr aMbknak Iái* Matt • lámpltoek Heyóbea, \' A mnlatoág klaawü 10 óráig tarlóit, anután padig Őröraítiaaao vonultunk ka a nagyvatííióglö aag/tarmába, kai a Havára lhliiié\| láagra gyaiva, >mi; kmnlgankae jirU rémit jé kadvébaa kivIlágM ki virradtig. Uti Iátt%k a Malataága* Vadoaj Eé$m k. a. iánkéról, kinél a nfil aiáptáget Makk aak mávé— mm I—ikataé j Fodor ftka k, a. Devanaarkél; a —áp Fodor Janka k. a. Budap—íréi { a kallam— 4$ kitlal léaeen Som lkM é> Mmí k. a. aévérakM Ota-léa/rli (VeaapróM ■ ), a bájoa Tknr; Emi k. a, Hokiról, kinak a-k aaende lalktl-j iaia lakat oly —ép, mint rémét ajaka: a koent rnkaioyi Jolin k. a. B-Bnyérél ; a kedvn ŐMa Flóra k. a. ÖoffW 8aioiM k. a. Zlrowól, 8A17 14a k. a, K.-Őwői^ N«0 EMilk k, a. 8a«atk4kái\' Iáról «tk, Mk. Hi;MJ fala& vaiiak a mm araaa la Móp laékk VMm«H; Okaik U Taróa k. •« a6«árak; a méf 8»k —tyéa laMI k« a,) kbak kk \|gk«a haaaaló két méé kék tm- "■■ m tkaaafaréiH é§ aé«ivagalt a ralléi/kaa. Mékai MkkM att jékalk alékk gytag^a, a viééM «M9Í)\' j a u««)M 0)frffy ftóa— k a. kirél iMg)«g)«MÍ kaikttok, bőgj m «géM kk kAa\| ai;aa^ MÍal agy péaai kk Ml réaaakéMké \| Sabwljón Giaalk ét fta-éa\| llarkka k kik, I 4« ^Aftk valtak, AMagM momltimuk, wii méf vall valaaMMji. Aa mmmjik klati I .UMaftk t Oyét€g Qéaáaé I nagy tág iaéapaXrH ( VlrlMUrty JéaMiaé, Ba<. OiUrai, QjMfy Aa\'taká ttrbfilg?k. Kim lUüáfél, Rakaáayi Káraijaé (Jk-Ilaajra,) ŐmÍ Uviaaé (KSvágá Öra), Soaa Jéaaafuá (O^Uaj), Babát MÓraé CZtaka), Soltnidt iémmbA ét Sa)iai4t Fllftpaé (KiVM-Kálk) arkMgyak-kai tik. Mk Ou tiUnk j-a> urak klaMt QfMty vali ^ Mo»t wékM\|tágéaak aafpkb tér ajluaivén! glptt^ raaiálUil, k«gj jó kktUva taái—akb kérbM tag a larjváui. — Aui.il k kkákk, Mart a\| lakikaljfitógtit i^l^él buto llHPUgkklI- k la\'Jt raaavállaUafl raita a í«kk >ajaMkk Igén)1 M^iiáM t a n péeio •ér» ká 84m lata. FtliiWjuk • éa^ék lalati«l»iáaaai // Tia ««lt a—f\', t.&n rag«.i kat érakor a aagj kullatai aviug. éttdiat fii- 1 kamra klykig^bM, majfat ákar tttvoUélak \| atakliaaiaf iaH»itaHab. A moiókonjfha alig raMléralka«i méáaa a ftkamiibau vaa aU \| kl«uM»«, i\'UÓI ajá-iMkaktrité* miggyallaát \| 1 uár a tallgataéáik ia iglak, ailáéa a tia \| é—iavétatréa, tlk«Hllt \|yort allét. Mát ! Oém •vMággjlléti kéfvkfM arat, TÍrnunk I lakénak A "Mai—kkkaairáUa ágynt«li a toll égé— ratkaté bttil tar- kUekatégél k. Utak váltok Még Baiap!, Pikr—M, toka, B Elvégé Ön ét SMatkékáJláréi Váltok Mak köaött tgjr MMg kálfiakÉa kápláa távolról t kö-aalréL KailaMw éraalatakktl távaataak vala aMMjpka taan Mukkágréi, mtijta kivált a kafaaii érákkas vlkar- {é ktdvttnk volt Sjfél tájban aaki maltgadtit a wttlakáguak kaaalj ItméMattt, éarék alaéklak k 1 attól kaaév tttn voH a tásoataraubaa itokl, ktoak kadva ml m éraát valaa. ÖMiatéa grataláiaak V»rl>Mtriy laláar agyiad alaék éa Bélajr Ittváa agykti titkár uraknak, kik Uj éléak aalakágakat UtAtak vkléktakto ai«gtioioiuoi t agjktlkkal a köafákatéayra aéava iagadbatianal éawa-véllaa, áa Mágk bkoajoa alrvkaa tévtkk balátt gjtk arabi. CMhMfyt. Különfélék. — lalaMtgyiM a0a Hakakát ktfiláaj f 4 klrAtaé Illa. „Igt« lv fokié m rtfiém. \|Oa éarék lova -ágival aU#4 m é\|\|l aki«a aagj ito^gáUlot t«?t át, Makói/ Uíolyiiwkl volt a aap Zm iil.it * kl aáMnal $ ftlvéga aavékM ktoavaaMt IrMf^gyé; mm ktrtMkt p«Alg vktljt a Mai akp a—Jékéra, láétl aa\|ál ktaéval Iflala ki m lf)w Iftgy éi»kagé Maliéra a eaakarMeMi (MMJH kagym kéa aiitAtilattol alka—a •Mt l-Vk át Mvékk lávigati, Aa Iraagy kvlAag mH. % pittoa-tát m állá kMtélfka W«My—á Mvé, lMg\| a Hmm mm Mji k taank aélk«l. Át éktakaA\' áHatt WaltorMM kémjéfl, a ktldtgat t^Mtlv<4 Iáéval U hémmké^éfi tttkM a Aak ilMa, Mg «g7 mj Mt lályi # Mrag; Aa Mtk aMmü a Bffi itftflkt ki—ék mA* ■yaMt, — tMMii M*k k> nkl Mmí • Mmlók kérá. MN dL ItMél (Km fckk» Mf vak, 4a agka IV vegyt—é. IW Mg Mmmftm kivAa-i aá^áaMf ÍB Mm. IIm IMmmm mf ** Mnlank Mg mak MMkiti MMMgy l-kttlltt kélü i MMptoM kk, ét I m* — ft i,\| f»i ftitil illirbi Itkiiíi irit\|f » t«\|\| tiaillil W\|. itrékél III llfAaaa«i\|«\| » é j kttüA M aMÉ>ik Hwü # atAp irtgi ik Ugnap tori ott raaékivlli kétgjüléta a bkatitági lagak éléak rátavótaia köti íoljt la. Aa alaOklé llkpéa alllwjMttáaára a irónörökötoó Ma-mali mCíóm alkAlmákéi a m«gj koMa tág* éréMársMéMk adóit kltyaaétt, ta«M rMaMkiváaatét t OtO— ét frliratkaa kOalMtll a katég« oMliddal. Km tán • kOagjlláa a aapiraaéra tért, vagjk aMagjékM logkóM lakk végbwBMt —Maáayak miatt Ibgaoato* állott ratákivlll latéakaéáaak u. m. kor atoo/bktot klaavMáo. atatáriam klliirdalát faloili iolMtátra. A kéagjttlét a atomóra aMMáajok Mktti málj M)aálkaaéaáaak ki fajtaéM malkU vatta ludatnátttl aa alétor jatatitakol, Ckatláa Károly kéliváaj ára 1 ponyvairodalom mtgrattdaaabáljoaáa* i\'iot falirat hitéaéM katéraatotatt ti. t ItlilMií Miután m agjridoig aélklUknu t a raparloírban k némi válta* •áat okMatt nhtklftl éiankttk Magárktatok, rttaéajlaaiak lakat, kagj atMtal a rtndaa karékvágáaka karU Miaátaatttnk, áa kivé\' mim, kagj! a Aarék aaiatárMkt igjakaaa* téval a kéaOaaóg aatokéalétogatáai baagaiMa k aréajaMa kkaaééfák, bnií a béttfa aabrak—llt Kaataank aléaéáaái, Aa> Mára a darab jó kiraava ét ajAaatágéaak a\|M valami Mgy aaá—a kflaéaaég látogatta kag. Aa aUadá* kiltal volt MiaAvIgig t igan )él állták a-g balytlkai Daatiéar lart iaaa aaar»póbM, 0 0 d r agi Ué> bm, Flaraaaa, Saaagyl Kiről/, Oaargaa. — Bodrogi Llaa, Lank KKlay vat MarlMaikaMMartpalkaw. KlIOaéaM Badiogl ímrót lékkMér aa)aaaa —•giapaaliák. K avéakká aaarmmhm ala-Miatt K a m lóai 1 éaaaf Ja qnaa aaa> I MpékM, kIttak \'mm kaagkaváaaÓM. MM Mlffikáfa aoM éakl tolJatM —ag m taiga— 1 laibatka gyllfkág mm atékk aa laNita \| kikákaik ktoyamtiáaak. i ■•fklvé A ItfáMagykt \|avá mowWioh, —apia—bM I ín é. a. I éráiéi kaaAva LaaaaakM H)tgvé—ataf éa tagavar-tMpt íaaak kc^aaáaéval paA% tártkörö Otk Mtélyt imAm. - A IlMllél a^aakaraak aatéo kltl mrtaal aaafcrti agylllaa gyikarla tál • lábra fcapoti ttvargAaak Mkü ka-ttlitiuk. $mf$. $ én már fiWalait a lilitaM, # Magi aiilti aaU torttUak at ArtaayAg a Malrlaoa 0 akar laké. 0 tm§i9l$ ggifatyNAi Mér HyAto tagiagMliak, ktgy m lOmik1 vtnélgM ifM Ibm ktM\'ltkM ttk. Aaaéf ■agjikk flrflMMl vaaMtk * kkt, kagy aM larvAib JAiaafar aatta II, II A Jh* AMÉ\|0Anp lé évta ki I MI a iiMpÉk valtak, iM(«tl f JatakMjmkt Um atltértskda Mapt, Ö ia a MltttAnuIft tgyik jalMakk ali tagja M. Kliyvat Marinak. Oaiky Oar galy tradati talóMfva aA KtaMfay-aaalaé" karil aakra. A iatoktasaaéét a klaOétóg talvM pártkgátála ajánl\|nk. m Ittaaraltfkl éaaiaktok aaap4 kékaa. Ugaagyékk UgayaMát Tlfl m\|m raggal 7 ói akar. jLtgkiakbb liga;aa»áa Tél A m\|m raggal 7 ferakar, Ktkáp lágajraatot 1476 m\|m. UgMagatakk lilmártáklal M é* 0* lMn d. a. 1 érakar. Ltgalaa—ayabb klatkaéklal 1» I* C 17 ón raggal 7 árakor Ktkáp kéMáriékltí C. Ktkáp péruya-•ét li-l m)M. tlaép aaávaaaég taéaalákak-baa 751 Kéaóp falklaal. 41 Kala aapok taáaM 8\| A MtpaAákak litttgt OÜ-ÖÖ m\|m. OtaaaM étaial tátott M Mái, ét 17 -áloMaá. a B. U limét tűi, finpt. 8 ál hajúiba! 1 (liollól váíikBrt rémoa haigji liáulotti fal várottink ltko«ágál. Kat (éa volt ai ijüiiolam, mert utkimltíkni tflntatét it iigatottaágbao tartotta 1 ka-dél/akti. Ai ogy iivnail ealgány ut c ti bt 11 égati al ag) pi\|tl él agy ittálló. TOtoltóiiik Unta ililiéggi] Q\'IUionvIn, •IkerAlt 1 tOai-t loctUtálni 1 (tvi tirje> délét miggátolijt 8n»renctf, bog/ káaóbb ma kiletkiuU támadt 1 I11, mrrt itói uél 0 lílaovnnAaak Aa igaaaáglgymia Qraaaar Áratln kagy knakMl klr. tlrraaáki dijaakat m agyasoiti klr. (blréeágkM Írnokká akvMló k — A aMlgtt val>áa- k kéMktaiáalgyi min. ar Kottatár Mikély kn^lbalyi polgári kka^dkgádiMárt a kia-atartaai m. kirí. fiíam! polgári kkalákM MmdM tanárnak Mvaail ki. A .1 . J vargé ?}. Rtvtaya JétMl a UraavM aM* pókban BakkaFtfad körül Igyalgatt batoA Magéval. Fttrad kéatlgi mmoay a ktgypt akádat vitt fár)áuak, Ba* kiválta m akidat t mág kart . Kg/óbb báaiádáat m attatiy tfan/tt Jéml randalt bánóm aaMVadati. Mira aa aa—any ada villa I borlj Már oták ball kalyéi találta a om vargák nák. M I lmája aaált Kgy karvákMat mikléai MllMag uél birtoka aallóai Üjdal inak érték átél mait — amlmtaa d. a» a Iakarókpéaatári uioii^n, alig kiiI a kapa alá váaaaaragai, kai a lópaaék al\|ókaa pár paráa akt\' agy agéaatlg— káa/gy—aiakat U; A anlktófM rabnaamiaka\' jé talvaa* tégkll StaMMar Kálmátiaé arai aléndékMto. OtakkaMar ka—ira la#ék a a kaidag férj Lkáéra aaóHlMIM Ikr. (9) A blIMld itlll llidévaadó gak aaáMa á Iflllk lilmntotéa aaftln! aug, >9 i« IB91 lal/éaaáMkan Kíftf. A kérbéa javára ferAlfktoi klvakJkél ttfákban • frkt tatt él éa igaagaléaágkaa. # Ily Ari malakái r-d-iatatt Bakién, malpMk 14, ÉH N krayl tiaato {IvidalMa m attani Bók, liaalié agfkl javéra adaméaf aataiatt. A mnlaiaág kMlalltg aikaiéM. M^kiméita. 4ag\| aaaakM a aaaai káka lavábkra k k«itortoaaók Kiifatudi Árpád bab ball birtokM a aépat Mrílégaaiiá a llr-lónktll MtMáaytk atamamklvatkaaa^ayai> vAL K aaélkél polgári Mk áltiltoltok ki, kik a<) I ária tnl mindw á\|j^li aMvargét aMagnak, agyttMléa mm idla Ml a karaa* Mák nyiivRiaHátát k mtg\|átolj4k» - Bnvnnp JéMt Várói.Lédén Varua Lédén ugyan megjárták pandúr urak 8avinj • Jénlmk — a klrdval. Nfai«U vatták, kogy á Iiím< betyár bitéi már rgéu logaadtkér táiuadl, 1 vá rut melleit aKatllA .Bőim* aavl ar-dében caitiigol. Noavin allndiliek hátin a karaeéera, két eioportka mmIvi I laantQI mágfugadva ngjuiámak, kag) .bái melyikük fogja li al a Jéekát, 1 fejér* klt\|éit jilalmit igtettlé arái/baa odítják fél agymái Unt. Ig/ baladtak bokorrél bokorra, mikor ai ag/lk iriiM-vliátn rg/Merte jé tátalbai kái figy varae embert vm áeiro, „A Bivinyi Jónké, meg 1 paftáM I eigdoeták egy* mának I Jó Meeeairéi rájuk kláltóttik. Kláltáiakiak volt le ketáei, .Beviiyi Jéeke, utog 1 p^jláia" kin/itlkonlok keidtek mlidnl. A károm pudinik unt kellett több. Utcu! nekt iramod. tek Ak 1«, lniffy étik ggy lógott kifalá 1 i)ilvftk. Végre létávolba értik. Bf/I-kék fölemelte fegy.yeráj ál lőtt. L golyó aiétrombolftn t8ifltiyi Jóati" puskaig/át, minek kOvitkaitékai 1 «nkléa lebukott. A1011 ben ceikkimir Utlpri állt, puáká-ját ildokti e tánávil egjÖU eltflit u erdó 1Q1 íjában. Felkutatták miattuk 11 egáM vidéket, de biiouy ^Seienyu Jé- I nlnnk* kQlt helye, tflg ei iipltál pá-pel diák Jelentkiaott 1 vároi-lódl nol* geblrónál e eldedUk, hogy dk ipjilk piekálvil voltok vidáeuil l RBokrot\'- ! ku, bátora piidír atoubáo Mlgkirgetta \| ákel e u eg/lk pnekát k alilUik. B diákok voltak tokái ,a kim Sifinyi Jdeka, Meg 1 pijtlta I\' Klatüket )é Iá I keiknek I e pandúrok aem Igen biitoe ■ keidnek kOttÓnkatlk. — ?i\|7lk nélll ékét. Forrta epiiód jálMédott li 1 Miiep tg/ Imrilii lépgjiléMn, 1 mrl/ egy aigy lóibáakeo tartatott, aková(a ráeitvevók feletégaikkel, liáiyilkkil eg)Qtt jeleuiek meg. Ai Qnmpl nóioklelot így még nételei véronl képrlaa\'ó tiltotta, aki bontója lagpaikiükneebb hfily^n (gy kiállói! fel \\ tRridklv«l »iiti kfttiflnhr-tönk mi nemet kifc/elokiilf akik eté-Ittuk eldróeében nuylri Umogiluek bennünket I Ok liln! báláljuk eit tuftg Ná-mttboi iránj tinik?" aVt\|\|0k nÓOl figl ptnaN MtgálltoM a Im yl o\|y talp paktipak abUknka llvali 1 Ndfinya. K pakta aag/aaailtégt kámaktra M-gadott I Ö/laytf? példánya a jtkakóri lpt> ik-taik, a kaMlakMiel kat érláal mérráay-a—kp tortáik, kltlabtal toragráayakkaL Aa erkély párkáayaMa alakaatreMbói kMt-ragftt -élt Ingalt ibriaoi, kfatpán Baebtu tréMMévai. Kát Mélán ,VénMM ét Jfm-Inna" latoaaaaaMyak óriiat aaobra a-elka-datt fal a magaaba, mlakgy t—Iák—laiai M tMkariaágat t kágy ék Malják a világai I — Qaedáa ail, (gaaáa kámnlatM mgad)a a aaamIáiéi A palota alltt araay.aaatt vatté— aaal bakaritau kk kart van, klatpáa tg/ aaép nagy attklknl, malyaók vi—agarait l* kaid magaitfiUkta. Aa aagal kk—al ktrM-éaaatt virágágyak mint torka —éa/tg Mrill el a pakta alltt. B ml a pakta a«gya—rtaógót mífin kákk klamllla, m a vek —amkaa lóvé bá tiké vali, Maly t maga tgy—arlaágábaa ép el/ mt\|lapC mint a pakk. Bg/nart kl« fbldaeiali káa aa, lakárra maaa^vej faré— etil klrttlvett kia advarral, at ablakok k> futva folyondárral, t aa udvaron atip léeta kikrokkal maljekau mtgláiMni a gaada ufii kk ipoláta. A tarká virág-ágyak lia lyatt eaak ag/aaart tOid fi negálj ti éa á* Méláit. I Aa aklakkélMiJévé láa/ ada enlt a kataklalák, id/lll jilanet tárait aaamaim ék. Kgy kia étsiád alt agyttt t boldogtig^l tagéraé trataMl oóaVegánek lirj k uQ, » egy alig bétér— fla—ka agia komoly ar— aaal aóak aa;{át t olykor aljkar bak aeéli iártalgáaukba oly faniaaaággal, miuika a—k agy oraaág toraát élat\|tta volna al egy m vával, Il/Mkar an/)a mtMlyegva vonla tnagáhot aalkallrt\| kk fajeMká\|M a aaiy píron aieeárn agy eeéket a/omett a flij akkor lalemtUa tóidéra t olt bel anyja ttá-kelá I ia magokkal ia fit. - Oly fmtál m!\|i vall a kit aaalád, m I kia liáaikáiilma I A írj ápn artél btaaólt M)ával, bagy ga« dája a pakta m\'ajdouoaa kffiit jalél adk jálágáaak, mart fiaaikót aaorgalatoárt (al, amalá t kk flukoak it ag/ MÓp ■jándóko klldéil) midla ag/taarra vad ardiiéi Ma kiié fáiba m áj e—edjlt t miedMfaill mai Moaa alakok lebankk aló a látra falkg} vark—va, ka—a, kjMa k kotokkal; t mint a MM/dfligáa liaaiiá át a Ugat aMvek; Rla a atidákkal l« Kin— koraaMiákk, mlal a falaak laton aaMvadilyak tlvllllbMg)a a kártriM, vl, aaam}, iripyelg Mtr ntikáaé kangban iév>i ki 1 Iáikat m Irka, bagj onnan mM/dtitgvt( eMpian k, ta—Moaia a béka ang/alál a mág jobban magmátnorOaitva a rambe\'ia atéa lilingI kadál/akat I A vad Moporta nyomor kad«angómk dkot l« uólilt rntg t ptrnktt. egy mély v-élk agy alt-aa/ nmek kk \'----------------iJU Ma ia. km W bamot kiig. Ptrut Arláal tn^llttég ke letktmU de 1 ketáanik végi volt - VAroc épllés 48 6r* alatt. jfig/ iMgrlkil lip kiMáll 1 kftfilkemi caodnateltt. Htdpitk kái/ln nen rég 1 Diktu dombjain, 10 ára játáera Di-idvod fáioeátAi, kévnkat találl, Melye kit kitboaátnik vélt MegvlMgáili dket le tigy teláltAk, kog/ 1 kövek tok ette-tél taitiimirnak. A tAr, Melyai 1 kft-vektl találták, mfg nkinm kuli átkl tetve \| nt nem veteleU bottá éa 1 ká-lyáatiik, kik Rodptthot klaéiték, enk Dilog vagy lóháton mehettek pde. Nem kláki tat iát meg n unt, mert Sok otflit ércse.t körtek Magakkil. A Mint ennek kirt latjtdl, Dndwod Britrtl* ÖKy di L»»d Ón/ vétoMkkél 1 lakni-eág menten adi kftlifakAdOU ée vármt alapi tolt ; Iml/klléaáttl cukái/okat avi-ka»titllrk ái a vAmei Waát Wlrglnit- Vállakkal mint eg/ Harkaka, pálinkát bit) kaat largatatl klalbta, Malybél olykor ti/-kar nag/kkei knati. SaólM ka—t are^i lángolni látatott aa ital áa rut taaavadéjyak.* bntáaé akti, ttlrpo erta, a apró Mard kka^t Mai eaak viteaalaaaiiékké kvék át Ukaí mealiíanak tálának át vIraték mint vtla matmyí \'Iraáá, nag/aa k jalkápMva, houy a a/amer á« ladalknaág alja, mal/an Idáin jltkk át tava baladaak, Maré HvkakkH vaa tak, inalyat a raaaaakarat iiinktt eléje* (fór kat) pMkklvakl F. MÉtn pnltkivaial lópali ? Ki ké II-él Patriken Iklka, enly a nklémkl pltMkivt tollal gyalegjlre\'eh Mlal vm lanafceueláekM le káeknaitl karót Ojtrém, Ma\|ark, Ballt kid., IkaHk, VM—I k Ball végy kaMág«k ang. II rll kjk i mh i\| von, tMMaM aatAá I tok aa 1 M áát\|g —% létna% a ^ytMéii MpMtkank. A 0/1/ ntk mtvai\'ák H. Nag) vana/niei éi a inti vi a vániMak eirr lakna volt a kilrnci oMptték a^ III meg kaaie. Hiftitfttiuapmi két Játtk bariing keietke-teU ét tAkb eendá^lA — A negyedik ntpiM már AriMAk l 9Oartmoefe fii porter* oiímA Mptalint ma^jekné ka Iji kp el tó nAmát UAimn Ml tltll BO káa ApAlt fel át a káilnlkak 500 döllárjáril kelíeii. KOZGIZUlVti;. (AiAHOX. Egy álom. I\| vall MidAa tgy laM—al\'M vám atoaén takn lépkkktl kakdók tova Btip lkad Aj vall, a atllkgak MHÖá#d\|ti rag)ag> émáttmi Mar Ma a aagy mia- la liéafMli IHlkMttde. Kori— Antal áa iám, bank k válté-taVi UHjalMláM) BadapMt, tag. II- B>nlki iámót klatto rkadv—likl llai-dekólrM l«Utti»k jalantiat, fcgáM kéMa ka nyállá iráo/Mt aratkadail, aa érkiyamalr JÓvlí #a»ékbaa tárulnak el, Mai a Maii káka ét 1 fcignlnm k af/án ^kMóknka Vall, kag/ alig ótdaaml amMMti. B ka aat klrdaMlk, bogy ml káp—\'a taiaAeaak aká>, •am k \|[ti\|i kalmi klIINdi aapfaakmékm nklamk, «Mgtalái)ak n 4at ariaáfenk k A karvi\'amági mag/araiImm awagakM á« a énaáaia\'l Midé>H»a»« nav—géaak magad jík a véla—1 árva, kagy mI akarna a iéntd kadvaa%k« tráa/n\'át a kéaakkk tln#l« aapakkla. Ml mU ar-áfakkM MM#t\'k ftl at<4« kém áikpatokn veié )»kwágak V m áik—b»M agyi\'ttak mag Makk éat árotni. Mi aam ■■aaéMkiittiik a kniAa aWl t tkg égai pÜkaiéM vaéM UkMptpkjii k •aik két km aiittt ikonét la nanaaá; Érkeflk I Midül éa r«a\|»l«M«\|a\|y4rs M m gjArs kflUO TáeiMit ^ftlaklán vlel kérul 68. Budapest1 Világhírű utazások könyvtára. .17... Ujfalvy utazása iPáristc ▲ Pergmh, ho dm, és nyugati Szí bérit. Egy páriási nö oti élményei. Irta : , rjfalvy-flaurdon MArlm Jegoutőtt >M\|jftr kiadái. Mgy-evy füet éra 30 kr MM M Buch der Erfíi dungen, Ge-werbe und Industrien. In fi Bindfu oder In el ura ISA Liefei ongea. Aektt, gAaxiich BBpiáiititf atark mMkito Aufltge. Unter Oberieitnof éaa \|ii \|i\|iiiii\|i/i<Aii V* Itilftu. iwklrn ni a>le& Qakéatea dar gewe/b-iiekea A r to ft vad der angevandten Wftinufci/Ua. M MM ült TmMHIé^M) tetei Tta-tel tetetefte«m te. Jatfar itrebatme Haalwarkar, fowte év Tuteilír, Aar KaaeUer, der Lterar, éar §tU»ie Lteéwlnl und üatervor «sü«r( éer Kitem aad néne OnaMe- \| gc-bfllfen, Fmili< n, deren Söhne neb irgend einem Zwige dei Oewerbtbitig keit 2BW«i)den wollen, kurz A De, dlreil Beró! oder IntereiM innerbilb des Gebietes des flnndeJp, der Oewerbe vi d d<r IndiiBirie líegt, werdm in d« ni Wfi ke elu« mclie Quel>« dem Unter hallatig und Bfichruog fiadén. Nicht rainder lat dia Wfrk deo Sudt-, Schul-, Volta- nad gewet blíchen Biblioi beken ala fia ebenso praktltcbn wie gedíegenes Bead- aad Lnrbek tn empíeblen. •űr iaföbr!!cbe Proxpekle alt llJiafraJteDF-ProbtD ilud gralla ki habén. ARAftY Hm összes munkái 86 fQeei á 80 kr. Iddif Bttgjalaat 6 fisat Das mderne (Jogara Eauji nad Ikinaa Jókaim vte AaMtk, Dr. Agay, Ladwíf Aigoer, 8tefta Bartalaa, AJfons Dtnzer, Wolfgtng Deák, Kari vaa Eélvöe, Prof. Dr. 0. Henirich, kiim Jókai, Ladwig Heveai, Ottó Hermaaa, Kolomaa vaa Mikszáth, Dr. A. ötvé% Fraas voa Palnky, Dr. L Paateiter, Eagea Pétarfy Dr. fr. Biedl, Gráf AaU 8xéeen, Mas Sckttx, ProL £L jVambéry, Tin a. Prot £. voa Badieaky karanyapkaa voa Dr Ambros Neményi Nagy 8 ad rét 26 iv. Ára diues kötésben 8 írt. 60 kr. (postán vidékié küldve 8 fit 80 kr.) kötetlen 8 fr!. (vidékre 8 Irt. 20 kr.) Tmr(mim n: vDia Epocbcn d«r ungaiitchrn Lile-ralnr. Von Prof. Dr. Gaitav Heiorich. r- Alexander Kisfaludy. Von Antoa Gráf Jbécna. — Alexander Petőfi Von j Prof. Eagen Péterfy. — Jobann Arany. Von Dr. Friedncb Ritdl. —\' Dai unga-riaebe Volkalled Voö Ludvig Aigner. f* Uflgarn in seinen DcnkmÚera. Von ! Fraas foa Pklezky. — Die Wiaaraacbaft and ihre Inatilute. Von Otío Hermann.; f- UHgarfacb- fflrkiscbe Beziebungen. Von Prof. H. Vám bérj. Die angariscbe ( bildende Kaait. Von Dr. I. Pasteiner. \| r- Die ongarifcbc Scbampielknnat Von Dr. A. Ötröe. - Hasik aad Maaiker der Uafsra, Von fltefan Bartalaa. Dia aagaríaebe Oper, Voo Maz SchQtz, f- Dai aagariackc Parlament. Von Dr. A. Neóényi. — Der angariscbe Klérus. Von Kari m Sötvda, — Der anga-riacbe Adél. Too Jobann voa Atbóik. •j- Der ongjuiacfie Sóidat Voa fiaapt* raann Aifotia Danzer. — Ungariscbe Fraaentypen. Voa Dr. A. Ágay. — Uagarteke Sitten aad Tracbten. Von Wo)%aaf ?oa Deák. — Aaa meiner Scbaoapfeler • Laufbabn. Voa Máartu JÓkaí. #1 Badapeat. Vaa Ladvfg Ileveri, r- Das angariscbe Tiéfland. Voo Kolo-paaaa voa llikaaátk. lm kraaaaa Und. Voo 1$. - Dia Leadwirtkaebftft Uagaraa. Vaa Prof. Kagea tob Bedkaky. Cotta\'sche Bibliothek der Weltliteralar eddig mfájeUntek: Goethe 7 fOMt D»ule 2 fUtet Scliiller 7 „ ^Kltet 6 „ Solmkeipwre 5 t Pl«t»n 4 „ Le#«ing 5 n Körner 4 n Lwau 3 \| Cftldvroc 3 „ ObanúMo 1 „ M«ti»ra 3 „ Üttet fonllOdiu, tgétB\'n vihtO"hh kAtvt ■ egj.fK/ kötet ára 60 kr. Mt^ %íaitn mü kálin Is JupJuUó Sterne Carus: Sommerblumen. Mit 77 Ábbildungen in Fi rbendraqk mid vJelen Hoisaehnlüen. Mh Te Jen 16 fBxette! á GOkr. HOFFHAini €. BOTANISCIIER BILDEfiilTUS dflcb DB CAIBOUPattlr- lichem Pflaznenaysiem. 63 /fia c$Urtitt $a/tln mit iriiaiiradtB 16 főzet WlV 60 kr. Heyie Dr. J. Oh. A. Allgemeines verdeutschendes und arklárendes FREMDWüRTERBUCH 17 (belMI á SO kr. ffi Különös figyelembe ajánlom^ következő szépen ki-állitott beszélyeket a nép számára: mindrn kitet ára 95 kr. Jós és csaló. AZ ISTEN UTJAI Agyiytogató. A kártya jóslat. Az elhagyott bányatorkolatnál Az ártatlanul elitéli A kincs isób. A ÍÖ6Vény titkai * Vallomás a halál előtt. A szerelem hatalma. A rabló leánya. Szerelem és gyűlölet. A Uay&Talttáséf kdvatkes&esyei ARANYKA. Az olasz boszuja. Fentebbi művek; folyton rakttutm vannak, FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy< Kanizsán és Csáktornyán. a ktrvAl k doftioiuli MTirftMl a kluaiH kár, »»8Tis I kl a kflavotka Nemetek agy Mfj> hhéláMi laaill »i4lk kemke-áMfcagateáMk Mtele wmi I—eai mm->«Aaa egé« »■§ A kaNaMi gyAm, eegy kwkiél takiatetteJ » Megjretnaágiá aadkaéé IHifiiitii •llöak hHa- >Ü, leiWo^ iiwik»li»il>, ped% alwgalee bm «Mm iMaci m emáf« Wlárak korlátéit, TVke wfémj ii—Ég vagyunk ée öröm-mI «■ atákU évakbea, faagy a kHaki Üke Mg^yaekre {Ott ipari áe km-Maiad eÜkkiekeáL E» ee idegei, töke rfiaaal mim, e kai traüáei é» ■■■wiwéfi vUtajráM>k fiuah uepireoden. fii mág eeer —mw reáok náere, ktfy a páupíecaoo uralkodó flSFwlelmeket a re&teooarerúó»el biaaayoe érdek kö-a«aáf aaatalfa kaaaáak. A aoaver-«é aig nioM beiejesTe ée keremtQlfitele aaak agy na btatoeilva, ka a megyer lempepirok árfolyama aagatan áll. Ioncn Tan m, hogy a aegjar raa\'a áe máa ál* iaai áriákek a sajoot eeea^ajak áeoaára aaak kaváná ettek. Mert a Eoihcohild ooa-aortíum mái oaak táját érdekében ii kény-íelen támogatni a magytr kilelt ét öewevá-tárolni mindaaon magyar értékpapírokat t kalöaOten a ka löldőo nagy maaByitégbtn elbelyeeett restét, a melyeket a tfiudékeu a Magyarormégon -uralkodó állapotok betéte alatt kínálnék. íly kOrfllméoyek mula»a>kal-ian kOieleteége a kormánynak, begy a ren-daikaeétére álló miMk egéaa raiyával igyak fék belyreállitani a rendet as orteág eton vidékein, a kai atl le)kiiameretlen m-gaták magnevárták. Velóbae idején volna már, btgj megwaeaéaek tton tegaláeok, melyek aláátták lllaaaak jólétét, hírnevét ét beee&letét a külföld éléit. Ha táraedaimi reformokra van eeűkeég, karttatfllyilietfik aaak, ka atakagyaa a nemaet többségének kiviaaágát képeailc, a lirvényea alepon ia, da tgyaeek higaláaainak mindig ee {teatet-tég adta meg ee /rát A tttlajdonképeoi tleedeOalatrél iámé-telhetjük att, a mit fentebb mondottunk, kegy aa értékpapírok valtmenyi faja tObbé ktvéabbé éraékany ároaOkenéat aeenvedett, a BMljet etek nénik ép pereikéit tton hírnek batáea, hagy a franotía ehinai viaaálj ked-veafi megoldátt ajer a francsiák gjótelmei folytán. A fontoatbb értékpapírok heti árválla-eáea kitűnik as alaati tábláaatbói. M >t ti. aag* 81. eaatr. Hitel réaavény IKTO 8H.78 ■V- 195.— 208 76 4\|Of megy. aranyjár. 8836 87.80 6\|-oa megy. aranyjár. II9J80 ■■• 119.86 »H t papirjár. 88.98 87.60 oaatr. megy. államvaaut 81M6 319.25 megy. lámám, bank 91 Ifi 91.- e átfaorejegyek jllá.60 118.50 ttacai aortjegyek 110.26 llt.81 ce. kir. arany 1.86 fii.86 napoleon d\'or 9.49 9.49 válté Loadoora 119.80 119.80 , Párára 47 80 47J6 t Berlinre 68.86 68.50 N y 11 11 é r. ) Deákok teljes ellátásra felvétetnek egy helybeli ilttlttégta itr. oaeládáéi Bővebbet a lap kiadó hivatalában. Szerkesztői Üzenetek. Oa. G. Veatpréat. Nagyrebeotülnm, hogy még alatátában íttsivei volt magemié kenni rólam; fle matt ujból minél elébb oeretném aeavát hallani, hogy tájék cehet-tam magamat Valljon a diipoaitió kíméletlen pertnoaattva aem tolt-e még nagyobb távoleáget kfttibénk ? „A mi legjobbjaink eltlateaek. Kta 8, Ctákleraya. Régi etamék, régi farméban j ttivet batgótéga t jövőben talán valami njai ia prodakálkat. •) Ai e rovat alatt vállal falalBaaégat a nem Folelée aaerketaté : VARGA LAJOS. Táranerkeaető : HOFFIf AlTlf MÓR. A vaiuti menetrend, njhtlf 1 t. U órtlp. ttiía] tJJ«l \\mm ««mÍ F I » a. 17 p. • 4. n f. \'««!•\' "Hl \'(W. T. tL jktnjból) i l.\| i a. ai p. i a. ia ^ d. n. ngy. rmü PltJwSpl.pt A. u p. ; t d. 45 P4. Q. Mtm.f9mi i.j\' ioaM p 10 a m p hu tjron ta«»t I ál 4 é. II p.! 4 4 41 Pll >•««! ■«•«.tanai I 4.91 4. Kl p.! ;: Mt« »«fy. wee» >) hqtril, ft ■paai i. • a aa p. 4 a. t^i pwi»t L < I 4. II p. I 4. a B MM. <0Ml llli4.ttp. it 4. Mp.; (\|\|«i , , 4.1 \| f 4. II ncpl iwgj. fMel tora ipar ^Íeési hirdetmény. A I a.-kaníéaai kir. Irvenék mint tlkvi haté tág Iréteérfil kOthirré tétetik, kogy Zalamegye iliaettitett árvatárt végrehajtaténak Piander György hoatkai Ükét elleni 164 frt 20 kr. téka It járulékéi íráati végrehejtéet ügyében a magyer-aaerdtliejyi 281 tsljkv-ben -f 1115 hrtt. alatt felvett váltaágkOta jet a nrétliástal együtt 834 írtra beeaült íaSIIé 1883 évi aerptember hé Ilik napján i a. 10 órakor magyartterdabalyi kfttaég-bíró bánnál tartandó nyilvánoa árvtréeou oiadalail fogaak, mely alkalommal a venni aaáadékéaék tartóénak a feali beoaárak 10 taásalákjkt bánatpénaül a. kiküldött keaért Uttnni. \' Aa érvérééi feltételek t hhralalot érák alatt a eagy-beniaaai kir. trvaaék tlkvi oaa-tályánál ée Megytrneidahely küatég alél-járóágánál magtekiotbeték. 817—1—I. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A ntgy-Jitoieati kir. Irvaaék miat tlkvi katéeég réaoérél kOthirré tétetik, hogy Zalamegy t Oeaaeeilett árratárt végrahajla\'énak Kováot Jtkab bootktj lakét olleai 100 írt IS kr. tfiko t\| jár. iránti végraktjiáti Ogyé-(>on( a bootkal 118 aaijkvben + 8b0 krta. ingatlannak taváoa Jakabét Uletl t líl írtra beoaült déetmaváJteég kétalet fele rétté — mégit a kootkai 19 atljkvbou 27Í hraa. a, felveti válttágkStalee ingatlannak Kévéét Jakabot illeti\'i 118 frlra beoaüli fala réaea 1888 évi aeeptember hé 12 atpján d. a. 10 Bootka k&eeég hátánál tartandó nyilváaet árvtréeea eladatni fognak, mely alkalommal a vaaai aaéndékoték tartóinak a fenti beotárak 10 máaalákát báaatpéaaffl a kiküldött ktaéhta letenni. Ai árveréai faltételek a hivttoloa érák alatt a ntgy-kanittti kir. trvtaék tlkvi ott tályánál t Boo«kt kBatég allljárótágánál mtgtakiaUiaték. RÓSER MIKLÓ8 iikalti ártaiitáia táyilváiMNi polgári én k erfthkedel ni) lékoláiu UadapoK,. Újvilágiulcza 23 itátn, as lijtolal óv úepteaiber l«áa véné K\'endeWi.., A aAvetidákek felvélelt aag. 20 tél napooU délelőtt 9 - lf, délután 3—5 óráig eszközöljietd. IuUzelemet S0 év éia saját eróiabóí tartom fenn, b már 9000 növendék© volt eddig. Po\|. Kftrl inkolámban a kereskedelmi pályára képeiittetnek u ifjak. líerMk6-delml iakoíim pfyeojoga a ktreik akadémlávÁl. > növendékei (ogoaol-t«k a kAfootl efryéíi OukéotMl isolgálatra. A oeveló-intéiet ezeulo Rőier Ját)oi tanár vezetőié alatt áll. PragrttHaaok kívánatra lagyea «»o—io. RÖSER MIKLÓS. 818—1—1 Aj4»lj.iniad»af4idrt.fi 1iUIIIi4»«b kitltlatott Trlenrjell vattketeaaiUkkel. Gebone tlaztitó-roitáket. Ta&garlrBOTXioléktt. azabadalxnaxott hármaa ekéket kl>lM%aaaaaaaéiakaat m^plégép.! eaemlták at gétoaépll ét járgányotépllkhOt. tjnjirginy-esépllgipeket" igj&r L/akantettéakaailoU IrerHl mtk. méhtaxtl H tadiaikal e«4lol Vavtfcfcl a léreaa m Ifinjahkefctl I ICHHID H. kubadalamioU araiieli reefál, ina. au^. 3-»n 17X17 aa. akti r; u.ii>• etal Mjrétll juf<«i(o(t fjart<j» N.f/aap: 4\' 4" »»f»» áa V 4" uün. »otja bu ki>a é«» B6 frt 176 Ifi 10 Árjvar Brkel lilvtetira Ingyen én kéranelva. a Hirdetések w r^r^V^ rlaV^ r tn^rcvM rU W r nr11* r U ynf w)tL ti r vm w m v^ w ai w^ w « t-^ • u v—«> Újdonságok a könyvpiaezon! J.A_ ..kálin > J....... OiL^. J.L V.m Q mA • At 00 I. ím itiffM I rtnWa\'n/iVin DiklJA^ii/tL\' <1a* ! 72. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. azomlnit, szeptember B-áíL X. évfolyam. ciaeethetal fmmI fitep kinyv k11 iihaAias. U}YÍredtáa atsa. Itin a*te«i kfk Kgtw éw» I <H fMm 4 írt M^Üm I H a miIh« patitaor egysaet 7 kr~ HlbX WaáaUsnél B kr. Ítty«««\| » kr-&v«réi • méb blvzSaksa kHéetmi \|p kr Wly«f<U\|ön Mai 100 máig t Irt, uMlal mmm iáéért % kr. ÉM\'JmA megtei és helyi skdekíj politikai, közgazdasagí és TARTALMÚ LAP. (üG YES- azerksMtöl Iroda. Hava • lap mal« férni révéi Í1U16 köfUménjek küldeo- J d0k Bajsautoaa 4 aaárn BérnwUtlart lévaiak osSk mmmt! ka sekbol fogadtatnak él. Kéairatok vlssaa IM kSUUlaek. ftittéri palitaora 10 kr. A Natf-Kaniznai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvéd egy let, a Nagy Kanizsai- éa Délzalai takírtk pénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. tfZOJZLZV BXTXffXXVT XÉTSZXR: SZXXDlff Í8 SZOMBATOST. Budapest, szept. 5. 1883. A horvátok tehát megkapták sem agyas amit aksrtsk, s magyar ál lameszme fölötti diadalt, haosm a mit sem aksrtsk, nyakukra a teljhatalma \' királyi biztost A kfr. biztoc kinevszte-i téaévH, — mely a csütörtöki hivatalos Ispbsfi jelent meg — egyidejűleg sl-boeaáttatik, még pedig s királyi kegye-Isis kijelentése nélkül) a bán, s sz öez-szes polgári é« katonai hatatom m kir. bizto% keieibe központosittatván, sz alkotmányos állapot Horrátorzzágbas hl-sosytabn időre fölfüggesztetik. — Kellett sz s horvátoknak ? £ readzzabály, bár teljeses izftzsé-gzmé lett a horvátok tosgstartáss, (a cziiaerzértés, s nemzeti párt állziptekintélyt tekintetbe nem Vétő merev nyilatkozata i s bán legaJátfb is kétséges feagatartáas miatt, s bár assak az uralkodó általi helyeslése és sl/ogsdázs s magyar kormány teljes diadalát, jelenti, még sem bir bennlakót teljes örömre hangolni; s magyar állsaseszme teljes érvényesülését jelenti agysa. de mi, kik vslsmensyi zsplrácziónk teljesűléeót, jövőnk összes biztosítékát az zlkotmáay alapjátéi várjak s készítjük elé, sajnál-jak, hogy az alkotmány felfüggesztése szent Istvás kóVonájs területének egy réazén kénytelenléggé lett Node aem s mi kibéskbél. Kormányunk bölcs évztomágz elment s lehetőség határáig, hogy a magyar állani tekintélye teljesen belyreállittassék ugyan, ds s horvát srsJgé pártnsk is srsnyhid maradion s helyes utrs vslé visszatérés elősegítésére, Időt hagyott nekik, mielőtt yiazzsvoubatlsssl eléjük tette volna a „soumettre on se d&mettre alternatíváját. Most sz ifó lefogyott, s vagy föltétlenül meg kell bódolntok s magyar állam tekintélye előtt, vagy pedig le-, tűnni dicstelenül s hatalom polczáról. 8 ha ez utóbbit sem -szándékozik, vagy ka iáját veszélybe dönteni, s annak éddlgl vívmányait koczkára tenni nem kkarja, csakugyan nem marad más teen-dáje, mint s magvar államezMS előtt föltétlenül meghajtani s zászlót. Csak sz vton menthet még meg ha nem is fal jenen magénak, de Horvátoraeágnak minden/, mert a másik két ut, melyek >áat válaaitáaa vka, veszélyekre z Horvátország öaasei vívmányainak elvcezté-•fre vezet. fisak egyike lenne s forradalom, a npnt unk van is stég zsészéléja a Surfaeviea párt aersftnn (hacsak most a királyi éáztne kinevezésének hire térlek ka aem tortárttotít é mát). Ds hát s horvát nép, helynek 1 kebelébél ely sok jelez katonai talsntnm kertit ki, btaaayaans Méri ázzzel, hagy agy ber-vit forradalom nemcsak kenzkézsisz, de már elére eJvmne* játék lem* Ma gyamraág «Haaében As erUr arány ta -laaadgn ely memhianiké. hngy Hnrvát-árasig fagyvaree allenálléaa oSmcaak be taeég, de egyeseken érftttsdg leaee. A máÉk et leaas s plaatv ellen áfléa, hsgy Ismea politikai ds klafcasge táaf* sssrvezate megtagadná as pisi catijslrs s kéramákédáal — mist akó tói mssja gysn nagy sikerrel tettik mi egyszer s provisorinm zlatt. De hát e módnál is a siker az qpmáaaal szemben álló erők arányától függ, i ami Horvátországot illeti, kétsegtelen, bogy játszva fcntarthat-nők az uralmat \| jgaaiv ellentálló horvátok felett is. 8 annak árát még il csak ók fizetnék meg keservesen, nem sz snysgi árt értjak pedig, melynek súlya szintén évekig térbelié sz országot, hanem szon árt, melyet politiksi ezsbad ságuk elvesztésében s nemzeti önállóságuk csorbulásában fizetnének. Mert hs csak szon alternatíva lenne az államhatalom előtt, bogy vagy belátbatlan ideig eróhátalommal tartsa elfoglalva ss ellenálló egységes Horvátoiisfigot, vagy pedig essek több, Budapestről kormány-\| zssdé megyéi e szakítsa, as-sz as egéss-nsk Magyarországhoz csatolása által ál-\| Utas helyre a rendet, bizonyos, hogy az . államhatalom s rövidebb utat váJsesfsoá. De hs még nem Is menne e ezálsóségig s dolog, Horvátország zlig szabadnlna kl a hiráíb<5»al\|otsiányo^és önkormányzati vivmáuyzinzk jelentékeny sároee-dást nélkül. Azért s horvát nemzeti pártnek nem msrzd hátrs egyéb, mint okoesn vi sslai magát Hs van kétségük a Hor vátom ágban kifüggesztett áltzmczime-rek kétnyelvűségének törvényessége ellen, agy adják elő ez iránti nehézségüket s közös orzzággyftléaen, kétségtelen hogy Ott s kölcsönös megértés érdekében mél-tánylstot fognak találni. Addig pedig oda hatni, hogy béke legyen ats országban, z cziraerek kifüggesztése legkevesb ellenállást ée keltsen, mert különben érezni fogják zz absolnt hatalom vaazeeesójét s s — 8ybiUa könyveiről szóld római hagyomány njra megtörténéaét önmagukon , hazájakon ro** upu..,^ . ^ A bizalmi kérdés. (T) Fekvő butpg voltam «»gy hétig. N«m pl vaalarn inpot, nem iá ul«ahattaiu« aem\' arra való vell as állapotain. Mo#t isilem föl, moet veaaem hetembe őket; nos, éa hát látom, hogy mág mindig, aa a horvát kérdá* van napirenden, aót njost van még aaak igazán, CeaJthogy aem a horvát kárdéa, hanem a Ti a z a kérdés. Es a kérdé* volt napirenden egy Héttel eielőtt, és ee a kárdés van nspirenden ugyancsak most. És amig Magyarországbzn egészségesebb párt-alakulások nem leanaek, aa aa inig a pártok a kei mán j buktatásán kivel más eaált nem fognak iamerar, addig a mi poHtikai Ut halárunkon\'1 aa ellsazék előtt nem leoz máz kér-(lés soha, eaak kormány kérdéa. . Nos hát azdfljunk hoasá aT i-aa s-kérdéa l» fa mi ta. ÖtVáaáiik ugyanis, hogy a Tíssarfránti bizalnm B^oaben meg rend ült. Nem alő»M>r olvaaank ugyan, mert \'a\' háayaaor valami aava^ tagy hiavall lordul elő, mia4űt as volt olvasható as ellen néki leftfekiiea, p aatar in iil ksimfciii Hm.aUjpi iráatj Msalea Bliilis magiéi W már a mennyiben es a zavar avagy. kravall Tiaaa alatt fordult elő. No perane, as sllenséki aajtó mlndany-nyiasor igyekezett is rajta egéaa lelkiismerettel, (I) kogy a aavar éa kravall minél nagyobb legyen. Hanem aaért a Tisza irénti bizalom ha mindannyiszor megrendült Is Bécsben, ugy látásik, hogy még is mindsny-nyiazor viasua tért, mert legalább elég hosszú Idő óta emleke-zjUnk arra, -t- hjogy tart. Na 4ehét thoetl Most a kravallok komolyabb termésaetoak, nagyobb\' mérvűek is..A horvát aavar-gáaok, sl. aaidóellenea lázadások egy magukbaa véve in elegendők, hát még ily testvéries öaaaeö lel kenéz ben, mintha ezak a!\' .Pesti Nspló" imádkozására teremtette volaa est a pokoli azövetaéget Tiaaa ellen az ég baragja. Ée Tiaaa, amint aa ellenzéki aajtó mondja ■— mind erre sl lehetett kéastllte, mind est tudnin kellett. A horvátok nem egyaser jelezték már elleoazenvQket Magyzr-orazág iránt, éz na mindig nyilt forrongásban vala. Tudni iebstett begy aa első alkalommal ki fog törni. Az antiasemita iagatáa ie nyíltan folyt országszerte, erről is tudni lehetett, hogy ki fog törni, fia Tisza Kálmán, a pártja által előrelátónak, böloenek jelzett oagy államférfi mind aat tudta, láttái; a a helyett hogy elejét v«nni igyekezett volna, engedte folyni sl dolgokat mind kát részről, a maga utján. Hát, hogy ss Ilyen nagy "állam férfiú nagyaága iránti biaalonif abban a Bécsben, mely a nagy állam férfiú alatt sseket a dolgokat végbe menni Játja, — meginoghatott, Ij — as nagyon ter-méasstee. íme aa ellenzéki sajtó logikája; én ha a dolgot>anmQgyre vesszük, el kefl ismerni hfyy aa ellenzéki sajtó mond valamit. \'Mond falamit, m<rt tökéletesen igaz rz, hogy. Hor-yáUyszágpan a magya/ellenéa í»ga^ táa a aajtójiatt. jmár évek óta foiy. Ez kendntl. átmenni a közön-a^jjbe, amit Tiaaa tntfntt, látott, ikerét még sem emeld föl a horvát zajló ellen j inzianlja^enittaj iagatáa Magyaronzaágban a tisaa-<Mvlári eset óta oly- határtalan láfttabeal foly, a milyennel a jakobinusok Idejében a frfnczia aajtó beszél a;lázi\|tó hang a küaöaséfben termékeny talajra kezdett találni, ami Tiaaa Kálmán tudott, látptt lés kénét mégaem emelte fel a mag.ya\| sajtó ellen. v 1 L . ; Hallatssott pedig már ngyaser, de többnzjto.isi nngjf Tiaaa Kálmánt Béeaben ftgyelmeitMták a magyar ssjtó ftktelensfgére, különöaen a Ruatiiv,. LenrjlI- ngyek idejében, sőt meg is adkák m-ki a tanácaot: hogy a.aajtó t\'ajlesnpetigáaait; fékező törvények\|e talán \| szükség lrnne. Hanem hkt TieSa Kálmán, aa őt fojegfeésitój sajtóit emeltenót, védeU mente ée inda afüalkosott, hogy Ő abban J^\|a jetére a népek Srabad- De annyi a dologból mindeneaetre igaz, hogy Tizza Kálmán akkor a magyarországi zajtóaaabadeág mellett nyllntkosott, ugy amint az van. És úgyis maradt. A sajtó íékteleasége maradt, az iagatáa maradt, a horvát zavargások, aa antiszemita lázadások kitörtek, és most Tissa Kálmán, évek után, szomorú eredmények utáa ismét saembessáll Bécsben asokkal, kik neki a magyar sajtó féktelensége ellen határokat javasoltsk. . Hát hogy mit asól moalv Tiaaa azoknak ? Hogy mit tud felelni arra s kérdésre: * Látja uram, megmondtuk mi nat önnek évek előtt Ée ha On moet is előbbi véleményéhez ragsaskodtk, szerencsétlenségbe fogja dönteni hazáját," — Mondom, ha Tisaa mit felelhet moet 4a e fajta kérdésekre, azt ő tudja, de annyit mi is sejtOnk és sejthetünk: hogy az esetben, hn Tisza a magyar zajtb féktelenségéhes még ma is konokul rsgssnkodik, — hát bogy aa seetben aa ellennéki sajtóeek igaza lehet, mert az esetben elhieesák, hogy szeg-tört Béeaben is a beléje fektetett bisalom, smennyiben Bécsben is belátják: hogy a eajtó ily tBS-gstartása mellett még egy Tiaaa Kálmán zem képes békézen kormányozni. lenzéki aajtó a )egnlaÁ alkálomnál nat fogná állitani, s leheuégea, hogy állítja, mert akár Tiesa alatt akár más alatt: de ez az idő be fog zö vetkeani. Éa adja aa ég, hogy mi hamarabb bekövetkezték, mert amennyi bajt a aajtó féktelenaége már csak eddig is hozottt mind az állkmnak, mind a kirmánvnak, mind a társadalomnak, mjnd egyeseknek, elegendő volt arra nézve; \|hogy töle mind as állam, mind a kormány, mind a táraadslnmt mind az egyes ember mégvédeaaék. Zendülés Horvátországban (ás stésal katjsstkM.) Béoa, szept 5. A N. F. Preate j«lenti: Hamberg báró horvát kir. bilit ma Zágrábba utazott Hir szerint Bndz peatan és Zágrábban a hivatalos lapok holnap közlik azokat s kiiályi kézira tokát, a melyekkel s király Pqjacsevich gr. horvát bánt kivatslától iölmanti h a legfelsőbb polgári éa katonai hatalmat Bsmbsrg br. lovassági tábornokra rn-háiza. A bán felmentetését alkalmaaint követni fogja a bárom oaztályfőnöknek éa mindenekelőtt s bán helytartójának éa a nemzeti párt fejének, Zsivkovio oeztályfőnöknek hivatalától vslé főimen téae is. Azon körülményből, hogy hir szerint Raroberg báró tábornok melle Noz hát ha igaz annnk a bina- 1 „ . . , . „ . .1 Bsjer steptemvir személyében ;polfáii lomnak megtörd, akkor ez aaoka, \| \|dutQlt w?efDbk ki> M \|íuzik4(hoS a éa ellenséki réazről n aajtó éppen aéggel nem örQlhet neki olyan nagyon, mint n milyen örömre gyul ladt vala, mert ha Tisai Kálmán mint személy, a bizalmat ezért el veaztette f Máe réazről pedig aa ellenzéki aajtó lehet rá elkéasQlve, bogy a ki a bizalmat eqen n réven , meg fogja nyerni: az a bizalom mindeneaetre a sajtó ftktelenaégének rovására adatik meg. Egyébiránt Tiszai Kálmánról (iz feltehetjük már, bogy a féktelen zajló iránt táplált ro hon ízen véből ő is késs less engejni.\' Bégen irjuk mi már ezt és régun hangoztatjuk : hogy a azabadaágéa féktelenség különböző valami, eőt egyik a másiknak leg-halálosabb elleneége: mert szabadságot rend nélkül, féktelensége! pe dig rend mellett nem lehet képzelni. Éppen ezért, a ssabadsajtó a szabad-népnek, de a féktelen aajtó a fejet-leneégnek frgyveie, és ilyen fegy?. vert rendeseit szabad állam nem tűrhet meg maga ellen. A szabadságot pedig a törvények biztozilják. Aa 1848riki aajtólörvé-nyékről azt kell Upanstalauak, bogy a aajlóannbadaág feltételeinek nem fSlelnek meg s igy hiányosak, — tehát a hiányok pótliaa a sajtó asa-badság iránti pietáa határozott követelménye, éa hazafiúi kötelesség. A kihágások korlátozását, — azabadaág eH^nea merényletnek ne* venni, — ugy e bár, l\|6gy étnnálklli dolog lenne. Éa éppen ilyen éaz nélküli dolog aat áUtíairii kfgya Sajtó kihágáaamak berláteéésa a^jtá aga provizórium bosaabb időre vzn \' tervezi* éa nem gondolnak arra, hogy egyhamar uj bánt nevezzenek ki. Ez alatt Ho-vátorzzágbzn a sík területeken folyvást tartanak a zavargások ée ezeknek elnyomása még több dolgot fog adni a kir. biztosnak, mint az állami czimereknek Zágrábban éa a többi városokban való visszahelyezése. Az osztrák föderálisuk lehetőleg bátorítják s horvátokat az el lenálláara. Jellemző, hogy a Csat isméd félhivatalos tudósítója s horvátországi eseményeket ta nem magyar törzatk minden nemzeti mozgslmánzk elnyomá sárs vezeti viasza. A Zzgoríábzn folytatott hámokról ma s következő értesítések érkeztek: Bed ujában z félszázad hnszárságot z nép megtámsdta éa a varzadi ntra kellett visszzvonulniok, kol az Ivaostsból érkező éz a lakoeaág által azíntén kiszorított fél század knezánággzl egye sültek. Egy fél száasd gyalogság is kény teles volt Bednjábsn tüzeléssel visszaverni a pmasztok támadását, mely alkalommal tönl halott éa sebeiéit mersdi bátra. Ivsnetzben Trlts ottani lakosnak a * házát fölgyejtották éz misdsnét Álé-gettók. Krspinz-Teplitzben összeütközés volt s parasztok éa a csendőrség közt, melynél egy parzszt halva találtatott éa több megarkaallt. A rendőrségnek végre még is meg kellett hátrálnia éa utáa kspott erősítést a katonaságtól, bogy s parasztokat azétzzórhsssa. Deemic éa Kraljevetből szintén ki hégáaokat jeleznek a hatóaág ellen. Mindenfelől katonai segélyt kémek. Jellemző, begy a lakosság mindáiütl a huszárok megjelenésekor a helyett, bogy megrémülne, annál inkább tűsbe jő ée el keeeredik. bednjában a karókkal ée vssvülá^ kai Mfcgyvevkostt aépfmag vllares aáffát. J^t, a fiáakfti nd\'ák legalább badedff elleni meréwtlaS. Meg »,a- móém löveteKe e kenni aTltaun anájáW ah kar a ftM lapak. I gy..k mtfrt győrődmi. ktgfi* + I Mm^émk rMMüN km mlnybteaamál a amuk I ItfiblÉiik tftekásl ft takar máay hiányát adják Amki u te ángy •érttthü IwsaájáreU a »ép el "kmisiéfoékia. begy s Stttbltzábas al-immtn t hssaárek áHttótag kegyet-kaakedéank kleken kieérták Bimtrteeábe valamint ti a kftrftlméay, hofsj • ke-Hknk tlkUjrtrt amfyarek. InMUkN a néptömeg fyocta est, höfv • reggeli 6 órakor meférkesott bnskáruknak as tlkéazitett •Mail ktneaikaseák 8a Keraeathél jelentik, hogy a nép-Ha >f a legutóbb elfogott főkolompooo-kai ssáodékuiik kiaaabeditaai. láfráb, ezept 5. (0 É) Mrat a hírlapok jelentik, Zsgortábsn a forrongás folyton tarjad. Bndejában tezrlt-küzée volt a katonasággal, a félszázad karaakatoaa visszavonult, és erősítést kel-Iett kérnie. Gyalog katonák is őaseeüt-kőztek a parasztokkal, mely alkalommal töblwn elestek éa megsebrsfiltek. Kra-pinábsn Is Teplitsben azintén voltak véres ftaaseüikőzések a póriiéppel. Rgy paraszt megöletett és többen sebet kaptak. A. csendőrség egyesiive a segélyére küldött katonasággal, végre szétszórta a tömeget. Zagoriibsn a katonaság szaporítása szükségessé vált Mint a „Narodns Novine* jelenti, holnap a nemzeti párt •értekezletet tart As „Ágramer Zeit.* a következőket Írja: .Kgésa őszintén azt tanácsoljuk s horvát nemzetnek, hogy ss vegye komolyan azt a kvalifikálatlan eljárást, melyet Magyarország Horvátországgal szemben tanUsitaai szándékozik, U mondjon le minden ellenállásról a rend, a syagalom és a lakosság Qdvének érdekében !• Zágráb,. szept. 5. A váratlan mértékbeu terjedő bujtogató mozgalom Zagoriábar, a ma este ide érkező királyi biztos és végre s nemzeti párt holnspi pártgylléas, a bárom igen fontos eee-ménye s napnak. A ragoriai lázadált illetőleg itt sssál nagyobb a meglepetés, mert ss ottani lakosság a legjobb, legtflrelmesebb nép egész Horvátország-ban. Sajnos hírek érkeznek az izgatás elkarapódzásáről a batáron is. Rgy ott igen terjesztett jelszó s kővetkező : — „Császárunkat a magyarok fogva tartják, meg kell ót szabadítanunk l* — Az eddig Zsgnriáben igénybe vett nem csekély hatalmi eszközök, a kormány biztos: Uticaeneoic jelentése szerint elégteleneknek bizonyultak és a ms fuvarral szállított másfél zászlóalj sem fog még elégséges lenni. Czikk-Czakk. (á petlttkéhéj 4a tfaaedstombét) Forrong aa agéaa világ! Maga a lerméaaat ia, mintha bőéa haragját akarná éraatetni a fold hátán bákéaen mag nem férfi emberek kai, olyan kataaatié-Iákat mulat lel, melyek aa utolsó évaaáaa-dok történetében párjukat keresik. Alig ocsúdik tel aa európai világ aa isehini kataeatrófiától, mely annyi raméaytsl. jee élet fonalát enakaaaiotia meg egy pilia-aatkaa, innen onnan, mindenünnen ujabb vamélyek hírét heaaa a aodrony. New Yorkban írtóaatee rihar dühöngött aaaly oly sohse rohanva jött éa aa embera-ket agy magleple, kegy a maaaklléare gondolái aem lehetett. Harminca hajé attlyadt el a tangeiben; saámoe emberélet aeatt áldaaatml, a pnsatitás és a kár pedig egyelőre hiaaémtikataPaa. Egy még nagyobb kataaairófa híre érheaett Jáváról, a hol a vnlkáatkas hegyek Sntaaték maguktól a tünet, a a tarmámat késs forradalma klaStt rgéaa virégnó városok p aealeltek al, eemssiaSitek meg egy pillanat alatt á megeemmisllt emberek aaámát 100,000re mondják. Kinoa es aa emberi képaalet, mely a kaloeeüéfo eegyaá\|éi oeak\' elgondolni, e niaos sa a tel, matj aa Ily rlmlliln sasméayt feetanj tudná. As emberi elme sssgdlbkanva aaily kasai tél, gaadelkedai asm képee. imi ii Iliimig. Husiig, maiy egy kiMimsi Bál a Maimé kliéadnlái élv—te le Inmags ek rehemra a légiié vasaH In liüiiii Mlé»éL eH a vi egy aa-keratkeaé ilaalalekal leaoayetoeeágáaál fogva, de mari a képvt< aoM kéakaa étig ö hónapja alrgette a kor. máay, begy a ataflimí pályaháart\|t kall alakítani, Illeg a kSaSaeégimk a veaatekboa bietea átjárót késeltem, mert aa odavaló állapotok reeaélyeeek, éa aa ellenzék a ja-VaeUtel megbuktatta, A ategljtsi állomáeon Sapaakiat eyoloavaa vonat fordalt meg, nem - aaámilva a különvonatokat. Steglila Berlin ée Petedám köaá esik, képaelkatő kát, minő valt itt v a aeamé\'jforgalom. A kormány által elfiírányaott átalakítást költ-eégek 482,000 márkát tettek ki. A javaslat már a hiaotteágban ie ssegbukett 12 aaóval 6 ellenében, a képviael6$\\ásbaa padig léi aaó rolt mellette ée 171 eilenn. Aaekat a képviselőket, kik akkor oaupa elleaeékiee-kedéeből a atagli\'ai pályabáa ellen eaóltak, most a lagberaaaatóbb aaemrabáayáeok érik; a berlini lapok pedig újra lenyomatják oetkkoiket, melyeket aauak idején Írtak, elére lefestve a rneáreepi eaarenoaétleneégat, mely előre látható, ha a ateglitai pályaudvaron nem késnitenek a köxönaég Máméra a eiuek fölött vagy a\'att átjárókat — A viaagélat e aaomorn Agyban már folyik, de acy láttáik, a kibéaok ép aaok voltak, a kik odareeatek, mert eeek törték át a korlátokat ée maiadtak a sínpályára, danaéra a vaeuti hivatalnokok ée öreaemélyaat iatl kiáltásai-nak ; aa utóbbiakat aem terhelheti felelőoeég, mint aat nekik a riaagáletbau réaatrerő él-lamSgyéaa ki ia jelentette. — Eddig krr-mmmUft holttestet iemertek »l 42 köafll A morgue, hol a aaerenoaéllanek tetemei ki vannak tára, hajmereeatfi látvány \| a vaa-kemkek által tefojeaett hullák, köaapén ketté vágott ée ismét öeaaeilleaatatt teetek, egy Saál iámon légé leeaalt régtagok, a aaaódáa köat alaktelaa tömeggé öeeaakamrodott tagak, eearar alakra fieaomitott keoek éa lábak — ninoe aa a kórbonoetannsl foglalkoaó orroe, a kit ne döbbentene meg e rettenti kkaoea. Egy aaent-Mihály-loréra vannak rakva a gaadátlaa taatráéeak ; finom kie nli kéa, melyen még ott eaiiiog a jegygyűrű, a munkáé kérgee tenyere mellett, gyermekek ballaréeaei ée eaer névtelen toealány, embercsont, melynek látáee megfagyaaatjá a vért. — ZmpHn, a balálthoeó futárvonat gépéeaa, aat mondja, bogy maga eem vette áeara, mikor a teljea eabeaeéggel menti vonat aa embergomolyaak rohant; rémöltébeo legott hátra igfuitolia a g^pet é» két fit lője rögtön kereket kötött, de már káeő relt minden, a ketaaatrófa megtörtéül — A hirataloe viae gálát kiderítette, bogy a tolakodó köaöneég aat a vasúti Őrt, a ki vörös lámpájával magálláere adott jelet a futárvonat nak, ladöatBtU a lábáról éa Oeeaetörte a lámpáját, tehát oeak ea áHomáeiőaök inthetett fehér lámpájával, mit a gépveaetf terméeaateeen nem értett meg. VÜágóe hogy a rettentő ketaaatrófa akeaéja maga a köaöaaég relt, mely vaaár-napi jékedrében féktelenül törte át a korlátokat ée aem hallgatott a rasnti tíaateb óvó mtéaeire. A ateglitai ketaaatrófa megdöbbentő tanuleág tehet miadenltt, a bel olyan ayflt állomások vaaaak, melyeken einekenát kell aa utaaékaak a vonatekbea jutni. Egy nyilatkozat Mivel aa ablakbevevéeek Nyirogyhfaáa aa atoleó időkhen véget eem akartak érni, Qrlfl fliapáa átírt Kraanaay polgáoaeetar-bee, kegy aa eeatre, ka eaea aavnrgáaak mag nem mlnnénak, erélyaeabbb reaiiaaebá lyokboa fog folyamodni, eeetleg katonaságot fog Nyiregybáaára kérni a rendaararáaak maggátláaa régett. Erre apolgánág értakea-letet tartett, sse^bea rövidebb ooalrorersia után, a min ián a fŐiapáa nemoaak a rend faantartáeáárt, hanem egyaearasund a netáni károkért tette folelőeeéa polgárságot —egy ayilatkoaat jelent meg, melynek ftbb réeeét itt bloöljlk ; megérdemli e ayilatkoaat, kogy mínden Ött olraetaaeék. , Polgértáraaink I Városnak a legatókii napokban eddig eeka, még a legváleágoeabb időkben eem tapaeaUlt, oly eeaelőe utoaai kikégár^H"\'u volt több ^jelen saínbalye, a melyek ugyan éretlen oaieyek magokba véve, da ha eatrájukbaa el nem fojtatnak, könnyen a legkároeabb köveikaaméayeket r onhat ják ssaguk etán. Hsm lehet ée ninea ia a legcsekélyebb kétaégftak aa káét, kegy véreannknak minden egym polgára ée tfoe> teaeégea lakoaa eaea a jóaaa áss állal fotla-hall mmdaa jeganertt ée belyee oaál aélktü ralá, rárasvaknak kagymaéeyee jé biraarét bawaaaymei, polgáraiaak alketmáayee tör-réaybea hs msgetsrlisél pslfosgim állítani ée %y a líjmmtikk, arilmlayben fogvMK aabb jegelt maftámadal eeélsé bendayskat, - jeleatkaeaaaak eaak kématfy alakban, -beael folklkireáimsl eüOli. Arra aéava, hegy eaea eddig esnpáé éretten gymklselk áital, több alkalimmal slklvstaH mesei kV ■avarok mageHstaaeenak, vé^seaak évdeame taaáeaa \|0MSI. k. ea. alatt klskirré is tett batárfaals! által, a aalkaégeeeknek látott órialéekodéaejtal már megtette j da a meny-uylbee e\|aa tsSHeai, Igen Idvöeisláakedéeek oeak ugy hoalatják meg a kelifi sikert, ha eaaek mlelfibuléé te\\jes elérésére nédVe, vá-refiakusk minden sgysé polgára, saját hatáskörében tői ki telhetőleg miadeo lehetőt aaóval és tettél\' meg fog tanai, máeréasrll a felettea batóeég a teljea békeeség ée törvény-aaerl rend bJlealláea érdekében itt Myiregy-Ijásán mslha(\|áaul bsheeái eeélsott e a város polgáraira néeve ugy erkölosileg, mint anyagilag a mgaakyobb mérték ben káros, rend-kivtH katona fedeaetnek már istenben való alkalmaaketél Saakis aaon egy feltétel alatt vott k^lándéf Pállani, .ha vároeaok polgárai hitáreeeMaa felelősséget váUalaak magukra árra néáve, begy eemmiféle békarendbontó kihégáeoK víroéunkbaa ismétlődni, bogy anayiral j ritkább nagyobb mérrö aarargáeok OiegtOrtá^oi egyáltalán nem lógnak; eaen* igen nagy, da a város polgáraínak ugysiól-ván Ugtouiosabb érdekei miatt elraem ula> eithatolt leleMeeéget, aagyaaému a legaa-gyokb rjleabén a rároai képviaelöteetSlet mgjaiból éllé értekezlet addig ie, a mig UMga a\| váreei képvieelŐteetttlet aeeo nagy horderejű kérdéeben véglegesen határozna, magáré vállalta ée miaket alólirottakat bieott meg a aeUkságas randaaabályuk megslkotá-aával és erélyes fogaaatoeittatáeával. Polgártársak I Nem akarunk a váro-sunkbaa ismételve elkövetett.utoaai kihágá* eokaak nagy fontoaaágot tulajdooitani, da aem eaeket, aem aa oraaág aaámoe réasébea folamrSlti ée több helyen a legszomorúbb s legkásoealb kövatkeesaényekhea vaaetett aavergáeokat kiosinyslnünk, a jóaan ám aaeriot, nem lebrt ée nem aaabad.\' A sseg-eaáfolbatatlap tapasatalat biaouyitja, hogy eeea és aa ily nemö aavacgáeokank, melyek iéeŐbbi a ligátkoMbb fejetleaeéggé aötták ki iSSgo\|tat,l— kieeaerl utoaai kihágáeok, sokaknak teiaaetfis tflntetéeek voltak kiindu láaí pontjuk, s ha a mi rároaank minden egyes polgáiláért bietoo el maitok ie vállalni a folelflseéget, hogy a törvéoyaaarű köabé-keaséget, rendet megháberitaai nem fogja, t- de v^n városunkban igea sok állandó éa időnkint itta tartóekodó lakoaa, a kiknek veeateni valója vagy igen kevée vagy épen aem mi, s a kik — egyea foltttani vágyó ssá^Őeöknek eaoelőe iagatásaí vagy a aara-r os ban be lámái remény ló gaafiak léaitámi ál\'al felbujtogatva, habár mi. aat teljeeen valóeaintilennek tartjuk, de a legsaéleő esetben mégis megtörténhetik, porba tiporbataák váróénaknalj, — áa így minden egyea igaai polgárának eddig aaeplltlen timtaaégban megfiraött eranágoa jó hírnevét, mindennél drágább bon polgári beoeUetát ée kiaaámÜ-batlaa anyagi romlásba döntenének mindnyájunkat. Kétaégtaiaa ugyan, bogy a felbujtogatott aaeargókat a legeeigorabbea megbttn telné a tlrrénynek aa állami, aa emberi láraedalem legfelsőbb jogánál fogra sajtó vas ksai, da a város polgárainak, a kiknek Nyirogykáaa várom oaaknam kivétel aélkll \| böie&jttk volt áe örök nyugalmak helye ie leea, érssáaadokre belyrehoehatatlan reeate-s ágait a bön tat tasak nek legsadgorubb meg-blatetáee eem kárpótolhatná távolról ia. fia hegy aa uadok oanaaó-máaaó férgek módjára alattomosan delgoaó, pisakos önérdekű iaga-tók a nép boldogitáaát haagoatató seájbőeök róka ellvigyánattal ée himpaUér gyáraeággal idejekorán megngrenánsk a eaját legdrágább bőriket fenyegeifi vsaaély elfil, ugy, kogy aammüMa eaandlr eem kbetaé utói: arra aáare ea leeaee neameteknek éranáaadoe története eaolgálUt eeer ée aaer péh^nyban megdöuthelatlen biaonyitékokat. Polgértáraaink 1 8aagény haaáakra ne-héa idők klralkeBBok be» melyeket, a bor* vát bonyodalmak éa aaEgéea earópa politikai. láthatárát elboriU vihari jéalé follegak aulya alatt a. legnagyobb ráleágok köret-hatnak. Ugyaaaaért miadeo agyeo boa polgárnak, a ki kaeáját, satÜőrároeát, oealádját aairből aamati, aki a magyar nemaeUiek ávéaredekea él aaanttl megfiraött egyik legmegemteeebk erényét, ea alkotmáayoa tlrvlay áe ne általáaee emberi jogok iránti lednte Üatelelel lelkében ralija e tettel ki-aSayÜja ; legtöbb ée elmeleanthatatlae kMa-leaeége aa, hegy klvemen el aemamk eaját otthonában, hanem miadea helyen, a bel megfordul, aaéval ée tettel, ifile kitelbatőleg pladsnt anra aéava, Ugy édes aaiüő városunkban, Hyhregybáaán, a köabékeeeég ée a HMéayeassI rend, bármily aamaattalgS a bitfelakeaetS egyének iráayában — a leg-pUdásabbaé foaUrtassék. Oktaaea saan egyedül Sdvöe és hssslsi aaaUembea a eeeké-lyabb mivaheégű ée éretlaaebb geade\'keaéen eaalád tagfnit, malédjsit éa maakáMÜ; de iMjjsg Sgysásaentesae mhámaket arra, kegy slpkilásfill anavak, melfiá bármily magas ragy alameey álláea egyének által kfoioadva, a\' törvény állal biatoeilett köabéke, kleread sMgeavaráeára oaábilaaaktf aa édeekerti eélán átkel aegál maaásei, melyek s helyes geadetkoeáeálél megfeeslstl bűnbe rohanókat ~ mig a fol» hajtók minden raaaély elől idejekorán mag-aaöknek — ea oikertIhatatlan kárkeaatba, aa életkalál folett dönti igaaaágmelgáltatáe-nak biatos bűetotésébe taaeitják. Ha miadea egym polgártársunk ily aaéilembee fog mlködai, meg fogunk hiven felelni polgári legaaentobk kötiiaiilgOSknek e taljee bmeayeaeággal kiriraadjuk aat, kegy meg lem védve minden legkisebb eaenytől városunknak ée égj polgárainknak eddig eaeplőtlea tíanta jó kiraere éppen ugy, sünt megelőeve lem habár némi anyagi áldoea-tokkal ie óriáai nagyra mehető károeeláae. Kelt Kyiregyháaáu, 1888. anept. 1-én. Somogyi Gyula, Andráetoik Jóseef, Meekó Pál, Zomboreaky János, fienos Ueaió, Sexty Gyula, Gredig Jeramiée, Majermki Béla, Dr. Ferdlioaka Kálmán, Korakréthy Miklóe, Kráeaaay Gábor, BeruÓ János, Haas Mór, Mádaedy Mihály, Z^éoe Jéaeef, Deák Jéaeef, Salarak Fi TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÜGY. ZaUméfti tBruénjfkntófáfi bitoUt&gánhk évi UtpUmbtr hó 4-én tartott rendki-HU köigyUlétíből, 18755 ifejr y-; j • ■ • . Indítvány tétetett, hogy tekintettel s uvargások által slóidásstt rend-kivflii helyzetre, s folyó hó 10-ée meg tartandó readee bizottsági kOtgyülése elnspoltsssék. V é o z é s. Az indítvány egyhangúlag elfogad tstvás, a törvénybatóaági bizottság folyó hó 10-én megtartandó rendes kösgyülés elnapolta tik ; és 8vastits Benó sllspáu ur raegbita\'ik, hogy as időben, midőn a körülmények s köxgyAMt megtartását le-betaégeesé teszik, annak összehívása iránt főispán sr Óra él lóságával sgystértőlög Intézkedjék Hi^l s tőrvényhatósági bizottság tagjai ezen végzéssel értssittetni határoz! álnak. Kelt mist feni Kiadta: GÓSOB7 László m. k. féjegyzé. tat test eaak ke mar aikerüvén Mpakslokű, s ptmmsmsk ssgyráeee saagkertlt. — Daráaa llsks genialis népes aéw • táraulatáréi olvassuk a fivérééi lapokban, bogy a eaepc ló-áe a Msrgitasi-geten tartaadé laebia-laaepély alkalmával a felafi-vendéglfi táneatarmábeu fog jálesanl Megjegyzik a lapok, kegy aem rég aok kitüntetés közötf bejárta Trt^m^rnipt, Svájeaet s a eostiaene asgyréeaét. Akkori társulatának tagjai legnagyobb rémben mm városunkban mftködaek. — faaetaar Oyala aagy-kaaieeai kir. poatafőalk urnák naaaeaak irodája, de moet már állaadd lakáaa ie a vaspálya indóbáa területén levén, a poéta ügyben érdeklődő t. köaöneég tudomáaára hoaauk. Ir* a I a- ífarmagrll írja agy karén tény fperoS: 0A aáidót ltik, de mi mindnyájan meg vagyunk verve; kéea eaik-keinknek nincs keleté, aa oraaágos ée heti váaárok, malyek a agy aegitaégéra vannak aa iparoe embernek, réaaiat be vaaaak tiltva, ráaaint vevők nélkül folynak le. Isr. polgártársaink — aaok ie, kikkel e legjobb egyetértéebea élűnk — idegenkednek tfilűnk. Mestereégbse aaSkaégee eaik keket aem martak már hitelbe kérni tőlük; pedig na iparoe ember ie esek kéeőbbea kapja meg a Sásai tett holminak aa árát éa aaért 6 is jráesornr a hitelre. Mikor lesnünk már megint békességben.-" Bisony igeaat ír. — ■ditámyan áe valóban beljo< intéakedéat kíván esaköxö\'ni anagy-keninsi kir. törvény snéki elnök, midőn tárgyalási teremmé eaándékeaik átalakítani aa illetákaas-báai hivatal jelanlegi halyieágeit, mi által a bírák ée jegyzők aem lennének kényt aienak egy ,aaobábán párosával ie dolgoaai, mi a gyors mfiködéanek hátrányéra van. As ille-ték-aaabáai hivatal a telekkönyvi hivaia fölé, a Heoos-liáaba jönne. Óhajtandó, bogy a miuiseterium a belyee ialáekedéet mielőbb jóvá hagyja. — TamAgyl Jelemida. A n.-kantaaei kaik. fógymnaaiumhan a\' pótló éeetteégi viasgálatok iráebeli réeee f. hé lé, 15 ée 17, a aaóbeli pedig I94n fog megtartatni, ssirfil aa eaekra jogositattak aaen boeaáadáessi érteaittetaek, hogy rállalkoeáenk esetét« magukat aa igasgatóségnál slőeeteeen bejelentsék. N. Kaniaeán, 1868. aaept. 54s. Ai igasgatótág. — BöahSdött klaaág. Veeeprén. bél érteeSlSak, hogy egy anya leányán>k baját anáppé akarván tenni, borseammel kent« be. Velahogy e gyertyáhoa érréa, a boraaeae maggynladt a nemoaak a »aép baj pöraeölfi-dölt le, de árosát a nyakát is jelentékenyen tte. KB lön félik. inepély. Folyó hé S-áa a Fereaeaiek tamplamákaa, aa uj baroeegnl aaűiaiéee alkalmából a kelyi körülmények köaött fényes — iateni-tiaatelet tartatott. A rend háafÖnöke poetiüoált a raadtagok segédletével. Flhrer E. A. dur miséjét a legnagyobb aaabatoeaággal adták elö Kobn Hedvig, Eaáa Irma ée Korinaaki Leopol dina kianeaeenynk, torábbá Bisohictki és Eekateia urak, aeeinbéai jeles aeaakar köa-remlködéeárel. A „Boaediotaa-\'t gyfnyöröea ndták elö Kaán Irma éa Keba Hedvig kie-aasaooyok; aa Jkre Mártát" padig Bieekjeaki ée^Eokateia urak. A aaép mise betsaháeá nak érdeme Heek Jánoe uré, Id ee egéenet eliameriara méltó preeeieHáaml venetta. — — Emelte aa Ineapély dásaét aa Itt időafi Oareaeg IJéUealaiu dragonyos sarad ss veaetáee aktt teljea (Üenbea megjelent drageayoe tieatikar, valamiat a helyben állossáaoaé 48 dik tartalék aared ée a két bonvéd sésalásJj tiaatikara, továbbá a tör véaysnék ée a többi királyi kivatalak valamint a városi tiaatikar jaéealéieta. Ilyen — kiaárélag iatelligaoesia által képeaatt — gylWkeaetat ritkán fogad magáké a kelyh pleb. templom I — Mm lelvsjléa ksvattststt el a aapokbea a a keeiaaal kagjemeali kán Halk árnál, pámmsaeekrényéhll aranyak ée hsafcjjjsh tile^JikiMik dk áaankan a — A elétek! postahivatalnak államivá tétele felett a hirataloe iotéekodée folyamatba vétetett. — HareanJlbél iiják neklnk, bogy aa ottani kiadedevode sárSnnepélye augumtus 2V4a kitűnőleg sikerült. ZsiUnauky Lejos sörkertjében negymámu könönaég gyönyörködött Sohumler Anna jeles képeettaégtt ovóafi által venetett gy érmek-előedáeokoa. A növendékek oneennántatéea neneseé mailett tartatott meg a leikas elaöknő áldeaaikéaaeégé-veL Aa n\| árfolyam október 1-én reeeí kmdetét. Ee alkalommal aa oredai pereelyba 16 írt, 7 hr. folyt be. fo — A knnlnenl ternaagylet iemét elkeadette rendes leai évadját. A tagok eaergalmaeaa látogeiják a tornaórákat e na erőt edaŐ gyakorlatokban töltenek hetenként néhány órát. * GOkterayárél írják neklnk sseptembee 6-érll: T. anerkeaaté ur I Városunk polgárait kera reggel ágyadSkörgés és anakarepogée riamtetta fol aianéaa álmákéi 0 tenaége Btefánia likai magul mm is lila aalléee alkaleaábél tonént ea, mely váro-auakbaa Ünnapélym islanilimlalsmkket Sietett meg. Eaea napon 8 érakor a kaik anant-egy kéakaa, délntáa padig ea isr. imsháehan tartatéit ialeai tiaaNlet e mindkét helyen vaUéa kliömieég aUktl igea saáp aaássmal képviselve re* ea iataliigentie. Aa iar. ím* kéakan T. Sskvare rabbi nr magyar eyel-vsn meedett báláimé l, aa állami tanüéképenda 1?. évee aOvendéket énekelték a tHymna^-Mergittai taaéa^raaetéee alatt. A mai taaifály ftnym bíaeajaága MMl, kegy MH iwfc a rmi még aam ea «>»£, kaaam • jé sgystértést bmi\'eáfsi »«wmyt sem írott kápaa a máe eavarcáa megboataai. 8 nÉÉliim í, more hol e oly esétyee ént kikitl Végre MikiDta «Mi oétttnlea <&eáralrmoáitá haladáet \|MÍy«4 városnak ■Hl....... taréa néhány áv étaia. Iga* Wegy art járéaebee aa áltass* képeede tanári, éa ea elemi nkole hm§i taaitái kasának Iiai;«k, m»odaaoaáltal el kall ismernünk Im\|j rireeaak lakáaail diceérő ili—erés kÜafc, tofj baagéea felkarolták a magyáro ,odá* aneat agyé. - Tiaatalatlal L. & - Egy levél. Egy osaládapa a kö-r«tkse tavalat küldötte agy eaerkeeatŐböa: Lapjáhae sósat olvasok a kÖaéptanodák stágsofeaeige miatt a ffiváwbea, miáltal mámee gyermak viaaaatartatik a eaaktanal mánytól éa arra kányaaerittatnek, kegy aa iparoa pályára lépjenek. Terméaaeteanek találom, bogy vannak saOlŐk, kiknek tebet-aágaajgyarmekaik vannak, - éa mely aafllők nek eiaoeeaok ? — a kik kénytelenek terveikről, reményeikről lemondani ée gyermekeiket, ki taláa kitflaö Ogj váddá, orvoeaá Ttfj hivatalnokká lettek volna iparoakoa adni tamrfáe végett Ba ilyen boldog apa vagyok, kineíjnágy fia van, károm eaak köefll tanult omUr/mek a 4-iket nem eikertUt köaép-tanodába adnom. Fiaim klaül ee egyik ervei, de nines betege; a máaik Ügyvéd éa aáfikaége volna kliensekre, a harmadik bivoj-talnok, van öt gyermeke ée 1ÚOO forint fisetése. Negyeik fiam, kit pem taníttathattam, lakatoa, 40 segédét ioglalkostat ée villája van a svábbegyen, fogatot tart ée károm teetvérjét eegélyeei.\'Ást hiaaem tehát, ásfj eaak e{y gyermekek mssgsesk tudo mányos\' stndinmra, -kinek aaAlei vagy táetvé-rei alkalom adtán segítségökre lehetnek. — A eaeatgyérgylek aaldéja Zalamegyéből, marakttsi Viaissentgyörgyből ea ottani körjagyaőaég peoaétjével el\'átott követkeaő levelet kapott a P, B. Megyénkben saertaeeét történt bornál mas aoidósavar-gáaokra vonatkosélag olkelemibetlaa köte-lesaágemnek tartam a követkesőket köetude-máara boani. Ma, midőn a rögtön itálő bírósági eljárást bánságaiként kihirdették, flt\' Tislér Jéeeef hely beli plébános, kl e nép legnagyobb saaretetét ér demelte ki, ee iutéa-máeyt a horvát ajkn népnek e seésnékrŐl ie kletndemásáie juttatta. Erre a plébániának öaases lakossága amaa elhatáreeáet iejeeta ki, kegy vka agám Magyarorsság ie fallá-aad a asidék ellen, ka kell, vértekkel ie megvédjük eesdéeknt, ami kedves bűinket I* A viaissentgyöigyi kőrjegyaŐeég ugyanis Őt köss égből áll, eeek köst a legnagyobb aa ötödik hegykerület, melynek lakossága a MOÚ leiket meghaladja. Aa ea évi májéi bében történt btréválasatás alkalmával eaOt köaság BekwefU Mer köatiseteietbea álló polgárt, ki aa egása jegyaieágben aa egye-dHi tsreelíta, bírójául válásait Mi tékát örömmel jcüeotjük a, kegy aaidóeilenee láaa-dásaak aam néatak elébe, mert mint emlitám , a mi eeidénket ás annak esaládjál a nép, ka\' kell, élete koeakaatatáeával ie kése megvédeni. A JlfSír Zeitung\' I felsége káairatát kiöli, malylyal aa igaaeégfigymi-mestert megbiaaa, kegy a trónöiököo eaa-ládjákee bakövetkeaett örvendolaa eeeméay nlk simákéi, ae 111* iekr. ^és kelt legfel-sőbb Jréairatban foglalt alapelvek ée fcltta-ká figyelembe vátale mellett, a megkegyel* maaáai indítványokat aa erre érdemes fe-gyenasekre ronatkoaólag a lekalf legrövidebb idő alatt Hijsbiii m. ó felsége magáava gyooából a ioebaei, praibrami áe moaSaai báaflnami \'akadémiák éa e aalmeenbáayai erfÉaastr\'akadáeBia réeeáre ,Fiieaas Jóaeet-Ma araay lemSifej* aahn alatt két két W araay IsnaSaa öeatMdijat nlepiiett A muum lk kg. éa gr végbemibi lesosfnemoi lefelyáee ée pei - e ,Bnd. Oarr.* saeriat — kányádé kűrien e legfeQsssM meg áe Osysshsra tábornokok, Mlraeel earedm áe 8aaa keroeeg ffind vermes tar. t - áMns kM\|yt Béaskea. Mint ■ kail ferráibé jsfemft, Am király + R léi e ey égeti vasal agy Mk .vepá> Plnskéi ástsnae Sáaske II, a kai tekk napg feg fidftpl la mim n kirily vaudági a Bargkaa Íj\| btot MiÜ AHaae ktrély \| pémm eséseif lé^geiásáta flnmbmgke itt a Bi m>\|tsmlm 14% lg tortáé-•áaea ea ett Myé ked- U^msaiséei. 0 láMt a iMnlk hi. mmm nyomdokéit ktfvati. Hír aaariat már ia meny* aaaaaay, eljegyeate báró 0>«ay Klek. A, ml-váeanő továbbra ie megmarad a «ínpadon ; a nápsninbisnsk kát báidaája — Aa aUHMaasal vasul áiln-mivá tétele már oeak rövid idő kérdéa., s esnpán némi apróbb alkadeaáeak áe munkálatok befejeeéee késleltetik ea idősaarint a vállalatot. Aa iptrtíi7éi7 revUiója. A ridéki ipari éa kereaaedelmi sxakterületek ró-aaáról még mindig érkeznek feliratok a képvtaalóháahoa, melyekben as 1882 ikl ipartérvény médoaitáié sAig^tík. A vidéki iparosok legtöbbje ma is a II. oraa. iparoskoagresezus határozatához, illetve az eaak alapján aa országos ipar-egyesület által a képviselőházhoz beterjesztett memorandumhoz ragaszkodnak, Legújabban u abrndbányai iparosok sürgetik az ipartörvéoy módosítását a képviselőházhoz benyújtott feliratban. E beadván) ama felvetett kérdésre, bogy ,Mit kiván a magyar iparoaztály ?• / a következőkben a^ja meg a választ; A magyar iparoaoaztály kivánja az 1872-iki ipartörvénynek gyökeres átvizsgálását éa módosítását; kivánja, kogy törvényileg moadaaaék ki, miaaarint azon érdekek, asélyek az ipareaok közös ér-dekeüi tekinthetők, ne tartoaaanak egyes hatóaágok intézkedési jogköréhes, kl váoja ennélfogva, hogy as ipari belszervezet önkormányzati alapra fektessék. Hogy az iparral foglalkozók közös szakérdekeinek előmozdítására oly köteleó ipartársulatokbau szervezteasenek, melyek az iparral foglalkozók összegét felöleljék, éa melyek keretéből magát egy Iparftsó se vonkaaaa ki Hogy a szakmabeli ki-képnéat, valamint a készülő iparosok szellemi és erkölcsi nevelését a létesítendő i pertársulaü szervezet utján katá-lyoeen előmoaditnoi éa ellenórisni lehes een. Hegy ex iparoa sukoktatáe szerve-i Msgvarorzzágban az állam legfontosabb feladatai közé tartozzék s bogy annak foganstositlss és vesntónánélasipar terén gyakorlattal biró egyének közreműködése is igénybe vétessék. Hogy önsegélyez szövetkezetek alakíttassanak. — Hogy u állami szükségletek a kasai Ipar állni ledeztesssnek. Hogy aa országos és keli vásárok az összes iparosok rég táp Iáit óhajai ssarint rendeztessenek. Hogy a kásalás, melj n husi Iparra oly He kiterjedő káros hátánál van, sza-kályoztsssák, s végre: bogj I fagyna-ipar, mely az iparotok verseojképesaé-gét nagy mérvben akadályozza, ren dez tessék. Irodalom. SZÍNÉSZET. Kedden, seaplemksr hó 4 dikéa a aainlapon már löbbeaör emlegetett „Angota vig operát te adatott elő. Loeoeqoak e\'kedves dallama darakja aaáp sikert aratott, mert a klaSaiig méltó vidámaágot élveaeti. Arady Emília (Laage) ée fiainer Aatosua (Angol) dnottjei a sajos kívánatra ismételtettek. Arányi, Éram ée Boránd jól elekileltak N. Könyvéé Mari (Amennte) balásosen működött. A aenekar kttünSeéga mellett aa öaaao-vágó előadás nagyobb saámi köaöaságat érdemelt volna. A Lstaenseay nővérek nagy kettőe táaoaa a sQiaeHa ballattbŐl aajosan megtap altaseti áe íamétalniök kelieU. S a e r d á a. ssepl 6 én Meiiáiaoek egyik áréokee vigjétáka a B8selebnrdi" kertit aainre. Beráad (Maeearille) sok ügy ea-eéggel e éllek ftrgeeéggel beeaélt, kát, kegy n meadelek végét eokaaar esek gsadilai kellett, ée heüaai lehetetlen veit. Oalyáe (Traáaiéáa) aeápen alakított Dieeéretre méltó veit Caiaaér ur alakítása Lába mera-pákea, mely gendoa lamslményrs éanaeeeep miaiisiidile kiánlgenáiáis matatott. Csiseii Iálmáé erbaa igea eaép jövfjl Iskemigii martnak mag. lat kOvetta Ofeo gVaréns kagedl" ee. 1 f4vaaáa a Ugaaebb aikarral felyi le. M^s (Mjjhésn) gyiayerC bmiiM baáf ja s^as topsot anlett elt magáa dalát MUl^ Aradv Kasilée (Oeergetu) volt, mrpm ese kaag^áaái, lenén, Igyaisasn jéáákável nevelte Misakán-élt A eeaeker prCsis mlködéae nfból 4ie-meráat vívott ki msféeek. baekoek oporatt»ie, >y jsaalemjálékáaIOaiky Qergely aak a gStamlny Osaiéd" imimS I feiveaáaaa aaíamera tett eüadva. A jollemfastásskro alapitolt a aa életből mefilfM darab eüadáaa egyike volt a lagaiker(\|ltöbbeknek. A kitlaő társulat mÍMdan tagját\'mél\'án díeséret iUeU; jő kadwel (átaannk, snssvpék JeUeesaásébs bele ÓUk magukat éa aa ijiy van jól; ily tánnlal ptHa k«a a provii cááaak elodáe katlan\' klieie\'iéga^ mert viseant odaadó igy«keaettal, bu galmiafl étreaotet n;aim^ aak. Aa eresaláaráaa, mai előadáson Lieaen-mayer Poidiá, (Báróiiá) kinek hangja hiven tükrösé aa éneimet, areajátáka nyilt tükre volt küadaiméaek, aemkBlöabea jellemeeon játseott növjére (8tomfay Stanosi) ie. Aa egy vkágeeekorral jutalmaabtt Könyves Mari drámai aaáp tehetségének aejee tapsot ara tolt jelét adá ffieg laányálól való bneseaása* kar. 8omogyl (Akos; kitűnően alakított. A kÖaBaaég tapsaiban egyáltalán nem fekar-kodott Jutalomjáték. Hétfőn ssept. 10. a társulst derék berltoaietájának J n b á e e 8 á adóra a k jatalomjáUka leea. Ka alka lommal előedatlk : Qiroflé-Qirofla nagy epe-rette. Ke aetáeek élvára, a a. é. köaSaeég figyelmét előre ie fefeivjnk. JnkáeegyBnyüvt kaagja a aaorgalmával a pártfogást meg- aa jradalml mm ^aM UiKSUtk kaphatók ása^iaa-dtlbttök FUchtl FŰiöp kfinnk«rt(kcdMb«ii H7 fnlnti 4 CMktan^a tlatl beeáelák a ;La irea Iával I — U j aeaemOvek völgyi áe társa kndapeeti aanemO keraakedé sében n követkeaő neno-müvak jelentek mag : .Irán-Oaárdáa,- kedvelt aépdaiekból. aon-gerára irta Nagy Zeitén Ara 60 kr. — ,A Saopaai feoaskon" eengmáia irta Beéaprockt A. Ára 60 kr. jjUee miek eiekea" aaar-aője Gróf Forgéek Béin Ara 80 kr \' — Mannnép áe 8eklenning aeoa-müksraskedéeákso Saagedea magjelent: .Alföldi nóták., Oaáiéáa 1 Hallod e, bal-lod-e, Caioeáaánek károm lénye, 2. Virágra saáll e pilla, kedvelt népdalokból ösieiéllitva aongoi ára Ttaea Badártál. Ára: M kr. A fenti oaárdas 61 ^X. bakűldéae ntán bér-mertve küldetik mag a kiadók által — Oeatrák-Magyareraaága 19. saáaadben. (Oeiensish Uegara im neun* aekaten Jabrbandert). tylönöe tekintettel a történelem ken i adományban, ssűvéeeelbsn, iparban ée népéletben ellferduló fontoeabb eseményekre. 200 iillustrátióval s. a. 110 füsetben á 10 kr;S (Segél Hugó kiadása). Keen esiss alatt jelenik meg egy adósat menka Dlsskm, melyből 7—10 ftaet kOldatait ke boksánk. A monkát ea e téren sssBsrt Bermaen iija, ki Igea élésílea ée érdokeeen vázolja aa eaesnáayeket, történeti hűséggel meglépő részletekre ie lűterjemtve figyelmét A kUHitás disáes, aa álustrátiók igen népek* CgatKSfOK. Egy álom. (Wjt, és Véfs.) OiiUrlttla, A bőeaölt oaoport megállt a palaU előtt. Taláa önkteytaien megdObbeotette Őket a mfiramek, mely dy\'s^slt iaáltáeággal enwl-kedett a bold tényében. pillanatig aasmd volt —A tömeget, megmerevülve a eaép hatása alatt,,ágy sötát eaoW-oaoportnak lakatéit veba tartam. A veaár leghamarább ráaU U magéról n megiletŐdéat. Rekedt baagoa, páiiekakiBÜe ejjkksi, romboláara bnaditó ma-vakét menüett e többinek, kik keenáia tolakodva egy máét béetatva forgatták ftttykö-eeiket Beséntee fejük üsisilrt, nihájnk roa-gyai sgjméska akadtak le ferrá, vérenem-jas likillsül, melyet egyaeás areaáka fát-tak, e pekal Maál ármiák el kakMtksn. Ée e tüe fellebegett l aameikka aat egymásáéi kapva ée ndve, aa afésn tömeget lávahát! boritetta ek lem láetek wkt emkmk, esek, n romboláa vám átf ettm keraaatal. Bakadt mormeláe, majd légáe, végre vmd üvültás tata ke e Idget. Sgy msiossus btsÉjyn feje iemtt egyikébe a a^y ttklr ablakok aak 1 le vall n \|aL A tarVnkedáa ée Mess békélt lesánva, a tüpeg t kastélyra rokont A kor ttt saeuébel amnyenett vaarámekel snftá- tükür-akfekekat aágott a lágea át —, .Bent a fányea termek egyikében a palota Uju tulajdonoee aa ijedtségtől megtört nejét keblére esorltva állt mig kis la göndör fe{«oská)át anyja ruháiba taasatve aoko-gett Aa Hja esidé merev tekinteás előtt e mait képei vonultak el. Atyja, ki vssmsigslsmmsl, lehet nem \'géenen igaa»áges nton seereate áriáéi vagyonát, — jelent meg előtte e pillaiatbeo, n mint gyakraa látta öt görnyedt vállakkal, laeeaa végig baladai a ialuú, kisérve a faj-gyűlölet ée ifigyság pillantásaitőL De ka atyja vétett, I teljes stojéböl iparkadaU jévá tanai a kikél { virágáévá lette a környéket, mnnkál kérő soka eem távoaolt palotája ka-saöbéről iraaea, öavegy ée árva oltalmat la Iáit aála. á Ía meet eségis......A réaaag övüm ve* lőtráaá sikoltása kaiigiott fel boaai. Vslta-kiatett. Palotája láa«baa állt Kivül a tömeg njjeogett, kiáltáeaikkal mintegy áleeeteei akarván n tüaet Magaeaa tör lak fel e lángok aa égre, mint aa áldo-aat tia, meaaaa baVUágitva n vidékei. — VOrOe fáaye lálkelává tett msadaa eOtát pon let, kitüntetve a tömeg eeaavadálydáit eee-máey arasál áe pimkes rongyait A palota tüae bovilégilá a esendes kis kénikét is, melynek ablakait takká nem fetá körül folyondár, lelépte aat a kegyetlenség egy raegyee vén nő képében, ki mágiáivá I a boldogságot ée munkát: oda asailá fiait a renyheséget és mámort A fiatal mnakás vedelmaate nejét, könyörgött uráért — feleletül egy éles kaeaa járta át keblét Neje oeemélotlen rogyott boltteetére; maga teasetve keblén tartett kle fiát A vérsaia lángok ott feon a palota tetejéa, mintka gy^eyörködnának a boraalmas jeleneten, an-nál áleeebben ragyogtak; a tető és lángok ropogása bafe vegyült a tömeg>mémoros aá-gáeába, a még a párkányaalet éiemhA saob-rok ia, a mrnt e tfla ártsak ra faaté a véea aaiaát, életet lálseeltak nyerni ée a lángok lebegése sesráal ide e tova iaogtttk. Aa ál-talánee aüroavar küeepetto egy vékony, \| boeeaa alak eeaalkedett ki a tömegből, felugorva a palota elÖtt levü saökfikut talap-Mtüra. Egyik keaékon eulyoe követ markolt n tüe fényétől mindea vürüe veit rajta, mmtka ae n I r i 1 á g küldötte volna öt rembolai. Qoesan fakó kaja üeeaa knatálva tapadt nleesony komiokára, kiálló pofeeeontjai eaak mályeMi fekvéeüvé tették vériül borilelt saikréeé sarmal l, a korgns vékony orr e ieieő njk seélsig látsisott lenyalni, mely felbObódvs látni angedá Bssea mentett nsgy fehér fogait, egy vadállat képét Untatva elő. Mmdlelen vékony karját fölemelve osontee merkáken tertott súlyos követ teljes erejéből sujtá Fortsma ietenaaa-aaony hemlokákee. A sneker megingott, na-kée kőlmtével előrehajolva a iáélyba suhant, estében maga alá temetve ema rongyoe nőt, ki előseör tévé kénét a kia gunykó nyugalmára éa a vénért, ki ae első esóvál dokta kegyslljénsk pslotéjárs. Egyetlen kinoa si-koj hatott fel aa ágra, végső leheletből adva, mintegy kegyelemért rimánkodva, kisérve a tömeg babonás félelméből eredt ordiiásával, midőn egysaer re egy irtóoaloe i oppenáseal a pompáé palota Oemeomlott A rémes világi* tás után, rémesebb veit a mély áthatka sötétség. — A lömeg elnémult, eltűnt — Aa éj néma lett áe fekete mint a obeoe előtti örök idö, melyből asiader seármaaott — A világ egy vaatag gyásalapallel látsaott terítve lenni, mint egy óriás koporsó. — hatalmas menydörgáe ráata meg a némaságot e kelelfelŐl laaean dereng ni keedett aa ág, a finy terjedt a a ssenybolton róneessia felbök támadtak, melyek mintegy varáasüláere eoátválva látni enge-dék Krisztust; egyik kariéval átölelve Mó-aeet, míg másik keaávai álaaeliemüh eaeretat-teljes aroaesel mutatva a manyboltosatón látható eaillagohból font ema eaavakrat „sasbadaág, aaeretet áe teetvérieég, valláa külömbeég nélkül 1" - -----— - msgksadl a végleges tárgyaláaokal á fővárosi hasasai a váresNgatkoa a Üiálliláe eaál-\|eira oKegtalaadá tarüfet ssagállapiláaa vágeK. Mintán aa eleikság a eflcflbben befiáaite\|t helyeket ttlaásaképaa meg akafja eaaksl magába a kiállítási területbe ik bevonni, kogy aa egyik épületből a máaik ba vonalé köaöneág árnyékában keled-ion ée a külömböaő vendéglők ée üdülési belyik ie lek\'etőleg Cák köat beiysatsms i el. A terület kijsUlfeéaál eaonbaa egyik legfőbb kérdést ae fogja Kápeani, hova helyen-ék el ea éUatkiálHtáe. Tekintetbe véve. kogy eaeo nemeatköei, Magyaroraaágra aáeve kiváló featoeeága s min ám ecetre nagy érdekű kiálHtás könnyen koeeMárketővá teendő áe különösen, kegy ea a többi kiállítási épü letek bee köaal belyeaendő el, okvetlenül oda kall igyekezni, kegy ee állalklálliláe aa ipar-oearaekboe lehetőleg köaal, a városliget azon rémiében belyesteeaák el, mely > saínkörut ás aa Ietváant köat egyráest, továbbá a aagy körönd áe ea Enaábet-Ueor köat ssáarésat terül el. Káleégielen, kogy a fővároe e takb lelken a terület átangedéaánél kkatStag elő aékeayea fog eljárni. A ftvároeaak nagy kaasna lem a kíálliláaból ee által ia, htjgy a kápaőmüváaaeti csarnokban; mely előreláthatólag kl vagy yaeaaerkesetü laea éa a fővámé tulajdonába megy át, egy aagyaa basanálható éa j^irtákeétketl épületet fog nyerni. AvlpályAatkirdetáeből köaöljnk a követkeaő loatoeahh részleteket: Aa épületek slyljánek megválaeatéea a tarveaöra biaatik. A müvéeaeti áe iparoaar aokaál lehetőleg disaas épület terveaaedŐ e kivánafna, kegy a disailáeek Magyaroreaá goe a báai iparban d.ivö: módon álliUaeaa nek elő. J \' Aa enyeg mrgválamtáaa a trrveaőre illetőleg aa ajáaldUavöre biaatik. Tájékoaá-aal megj^gyea\'lalik aa, bogy a tarveaendő épü Utak, a képaömUvésaati eaaraak kiváutá vei — moly Mekiatea aaarkaaattal tervaaaadS — akár vaskói, akár vasból téglával vagy fával öeaaakötve, akár sgáeaea Iákéi terveeketők. Ae ápü\'otek olykápea tasveaeadők, kogy eaok aaükeág eaetán kikövitketök, aeet-leg oldaleaárayakkai kitarjemtbatők Egyenek anélkül, kogy aa épület küleeja ápitá-saeti aaempontból váltoaáat eaenvedna. Pályáéul Isétet agy as üeeaea épülatekra nésve együtloeee, valamint kolöe. aa ogyea épületekre ia éa pedig a terv esésre éa aa épitkeaáo ki vitaiéra együtt Ebből kifolyólag kötalee a pályáaó nameeak a Urvakat, kanom ^ján\'alát a munka kivitelére ie megtnnni, mi végből aa illető tervekbea a réealatae költségvetés csatolandó. A pályáaók kötelesek ajánlatot tenni arra nésve, kogy a kiállitáa beeáráea után a kiállitáai épületeket aa1 ápitéei költségeknek mily seáaalékábea vagy ösaegben hajlandók átvenni, vagy eoeUeg arra aáeve, hogy as állaleb tervezett ée fölépített épületeket a kiállítás tartamára mily bér mellett hajlandók átengedni. Aaaa pályamunka fog dijat látni, illetőleg elfogadtatni, a mely diaaee áe kelyea küleeja mellett a kiállítási eaéleknak legjobban megfelel ée n legefesébb. Két pályedij tűzetik ki ée pedij: Elei dii: Pit As iperasarnekra — — — — — — 2000 A képsömüvésaeti oaarnokra — — — 8000 Aa igaegalóaégi és juiy-ápüleira — — 1200 A meaőgaadasági oaarnokra — — — 600 A gépcaarnokra - Aa Ckifaeewlfca c%i CMsrdr koieiziyk alak réná & értaeüMtek magfeegatva, séi>a#fel I Országot \|iillltái. A aapokbaa tog káaaétáletni — a — ea \\mkm Bpeetea tartaadó általános kiálütáe épületeinek felé pályéenli biráetáe. E pá)j ásat ÍWtáteW mag fognak küldetni aa esntrák kereakeéáimi i perkemarik aak ée n küHÜidüe snákell aa k 4 500 iparoaarnokra — —--— — 1500 képaőmüvéeneti oaarnokra — — — 150q Ae igaagaléeégi éa jury-épületre — — 800 mmőgasdasági oaarnokra —■ — — 300 gépceertokra 800 A ion pályadíjnyertes^ kinek a munka lülvitele kl feg adatni, pályadijat kap. Anen pályáaó, kinek terve ée afánlnte eiiegadtatik, kötelaa a asoraődée megkÖtéae előtt ée a falsaólitástál aaámitaaéá károm nap 20 százalék béuelpéast kéaspénabee vagy értákpapsrakkan letanni A pályatervek és ejüalatek n peeti kiáibtAa msnágss kmaUeéfa esáa (JUká-kéa) lapeeeételva, jeligével és tevéikével ellátva adandók ka. kelénél 183. évi aktakor 80 én déli 11 érája. ^ Káaőbben érkealpályamunkák apályé aatból kiaárataak A pályamunkák m^kiiililts nlakttett biiálébme\'taég követkeaő tagokból éli: Mattekoviu Sándm elnök, gr. Zseky Jenő másodelnök, ér Bebnmrer Qyula a kiállitáai hivatal iga agafája, Bobul* Jáeee építése, Hierm>ymi Károly aa nealrék asagyeráHnm-§snslé\|e, Életnél Imre IIIP\'WJW vasnt igei te^dk. ff TbÜk áwin Mfiaastal** ét Vhl Wkkk nilipkli , Aknák kkottség \|milKi eiopjáa a ÜkiHlla, ipar- é» kmikililwlgjfi •> kir. mmimé* \|éiéhMjáséaal fentertása wmMwt, a kiállitáai ksaaimég a páljásat végkgaass éBat A btrákl ssoéssfcye a heodéei határ-soáautoti hat Ml akti kg kösklrré tétetni A pályaeyertee tervek a kiélKtáai eraa. biaetkág tulajdonát képeaik ét aiak falafel aa eseaégoe bisottság ssabadon rend elkésik; • tákk péiyéaék terveiket visssavehetik. A jelen pályásaiban külföldiek ii ikilnkelaik. \' A pályásától illetőleg a kiállítási híva-tel (Badapest, Fsrsaee Jéessf tér, Nákó kéa) köoelebbi lelviiágoaitáM-l esolgáL pedf t k»4éa kivitelre eeéat v^j { 1 olvaasktt vej, (tnsrhasstr.) C) %fé t^lerWké Oáikflól Koedsaaált te) (süriktt lei)\\ prssssrvélt tej; Állatok ée állati tennelvények az országos kiállításon. I KánietM utaltátok e IIL ée \\f. saepeitkeB klálH-M náuárv) I. ÁLLAKDÓ KIÁLLÍTÁS. I. Állatl«myáastée A) Lfimgiutk. a) Lerak tartására, ápolására,\' tenyéesté-eére (ée " idomitáaérs) aeolgáló eeeköeök, aayagak éé bereydeaéeek (eredetiben, mintában vagy _ rajabab.) k) Létenjéeetkre roeatkoeó törzskönyvek taayéeaték kalenee, taayéeatéei lejei remek etb., tabellám kimúl at á« egyee lóteoyéaetS telepek kttiségsiről, jövedelméről elb., lék-nyésotéei irodalom. B) Si(trva$mo> haitnybniét. a) A eaarvaemerka tartéeéra, ápolására, teayéeatéeére (éa idomitéeára) ssolgáló eeeköeök, aayagek ée berendeaéaek (eredetiben, mintában vagy rajabea). b) Saarvaeaurbe^ayéeetéare vonatkosó törsskönyrsk, tenyéaotsk kalauaa, teayéaatéei lajatromok etb., tabeliária kimatatée egyea saarrasmsrbateeyéeotö telepek költségeiről,jövedelméről etb., ssarvosamrhstsoy ásatási iro- 8, Jejcsukor, orda, ssjndtans, sarósosst, savésoasa, tojpélkka, eéeiej, eajteeyv etb. 0) Juhtejből kéeaült ssjt, vaj egyább termékek. fi) Kfíi66 itatok tejéből (bivaly, keeeke elb,) kékttlt eajt, vaj, egyébb termékek. \' F) Magom. Aa időlegea kiállitáa tartama aktt aa állaadé kiállitáe tárgyát képeaŐ gépek k eaaköaflk a kiállitáa helyiségében mőködée-ben fognak bemetattatal Eeea időlegee kiállításban minden egyet tárgy 8 példányban állítandó ki. Oly kiálütóftek, a kik kellé kémlettel jelennek meg, elkelem nyajktik erre, begy e kiállitáe helyiségeiben késsletüket eáraait-baaaálx. Ae eláruitáa módosaUi iránt kölön ssabálysatok iotáskednek. A kiállítási tárgyak ely alakban k UéUiiáeban álklaadék ki, melyben a keree-kedée tárgyét képeaik. A kiállítandó mennyiiégre nkve: Karikás sajtokból hordókba vagy HMh leaeeébe préselt vsjból 8 karika kardé ngy asskaess; kocske-esjtok, oaemege sajtok tlies-vsjból alb. 6-10 ki\'e kösti ialy, * Isgalébb 3 darab állítandó ki. A lágy eejtokk ssonnsli fogyeestáers sséat vsj üveg-táblákkal ellátott külön jég-esekréeyskbs belyestetaak el.Eten tárgyaknál a kiállító a belypénsen kivdl a iég bssssrsésénsk árét ie fisstni kötelsa. A tárgyak bekBldésével egyidejűleg a követkeső adatok köalése kivánatoa. a) a kiállító neve; k) a tsjgsadasági telep neve; e) a tejgasdaeégre tartott állomány G^Mtoyésafé. o) A jakok tartására, ápoláaáre k tsayéaa-téeére aeolgáló eedkOeftk, anyagok ós ber dsoáetk (eredetiben, nriotábon vsgy rajsban). b) A jol.tenyéaatéare voaatkosé törsaköny-vek, tenyéaelók kslaaso, tsQyésatési Isjstro-mok atb,, tabeliária kimutatkaa egyes juh tsayésslő telepek költségénél, jövedelméről etb., jabteeyéestéei irodalom. D) StriédwyiMtéi. a) A ssrtk tartásán, ápolására éa keyésM lésére eoelgálé eeaköoök, snyegok k beton-dsoéssk (eredetiben, mintában vsgy rajaben). k) A ssnéstsnyésotéere repstkooó töns-köeyvsk, tsayésoiék kalauaa, tsoykotéel Isjatroaaok stb., tabeliária kimaiatás egyes sertéetanyéaaiő telepek köüeégeiről, jövedelméről atk, eertéstseyéaatési irodalom. B) EgfA tulajdonkópeni kdmtíatvk <• wyésrtées a) A keeeke, aaamár, káamyal, kutya stb. tsrtásáre ápolására, taoyésstésére (éa idoeri-tására) asolgáló seaköeök, snysgok k be-rendsoések — (eredetiben, mintábsn vsgy rajéban.) — b) A keeeke, eeamár, kéekyal, katya stb., tsayésotésére voaaikovó törsskönyvsk, taoyéaotők kakasa, tstyéestésí lajstromok stb., tsbolláris kimatatás sgyss keeeke, esa-mér, káskyal katyo stk, Isayéeotl telepek kllteégeiről, jövedelméről stb,, keoake, aaamár, káakyai, katya stb. tsnyésatésí iro- % léélegve klállltáook A) A UjpmUtifitermékek Mig* iktö&ia. i Tert 1885, évi ssoptombsr második kiében 1 8 napig. A) Sajt tehéntejből kéaaítve ée psdig: •) Lágy sejts L kjádkél késellt ssjt, pl. tOervsaa, Inaparkl9 atk mádaa késsált aajt; t. ktaér sají, pl .Hsgsoborgi, Jjim-knrgí" atk mééoo háemttt lajt j ft. aeeéay ssjt, pl. Jkknminlbmgl ML_,__ I. bCeév es\|L pl ,amaatkill, sUam\|\' méáso késstít Ó4t.{ 1 Hlfcfvk sajl pl ,Svájcot, gmgérof aáéni héMk n^t) I eevéay ss^ M\'Wtm#éi L Aniai t\| ktfinH" vej; d) darabonkénti állogos tejeléai erod-móayi a) adatok a takarméayoeés iránt; I) 100 lilsr tej sdott s\'árnailáara kéaa, teljesen érett állspotban, évi átlagbaa hány ki\'ó vajat, báay kiló eojlot, hány kiló mellékterméket? g) a tejtermékek átlagos maximál é« mkimál ára a lefolyt é^beo; b) moly napon késsittststt e kiéin lett tárgy j i) a termékek fővevőinek nsvsi k lakhelyei. B) Am étmtit időlegee kidlliitUa. (Tart 1885. évi aseptember liéll.klé-ka 8 napig.) Esea időleges klálUléa tárgyéi képeeik a mébek élő állapotban. Fsea időlegea kiálliiás tartama aktt ae álleadé kiállitáa tárgyát képssŐ méhéseed sssköoök baaanálsti módja ie be fog m kttalal A tárgyak boklldésévsl sgyidejlleg Isoyésstk a slárasilásrs vonat kősó tikai sdstok kösJéee is klváaatos. IL lllatklslaláa. a) A searvssmarks. jak, sartk k baromfiak hiaJeláséra aeolgáló eeakösök,aaya gok k bereadevéeek (eredetiben, mietáaea vagy rajsbea) ü\' h) A hislsló telepek jövedelméről költségeiről etb móló kimnlatáeok, lajetromok, IshsUák, aaak irodalom. IL IDŐLEGES KIÁLLÍTÁSOK. Aa éty állatok idólsgss kiállításai a követ késők: A) A baromjuik tiáMéia. Tort 1886. május 8 tói májas 18-ig, A baromfiak kövstksső oaotályooéesal állitandók kit I. Tyúkok. a) Kösöaségss háai tyúkok, h) Osskk-ebms tyúkok, e) Lengshan tyúkok, I) Brahma tyúkok, e) Maky tyúkok, f) Yokohama tyúkok, g) Plymeat Boka tyúkok, b) Dorkkg tyúkok, Visdor tyúkok. k> Spooyol tyúkok, 1) Brsda tyakok, m) Uoadoa tyúkok, a) Ome-Osenr tynkek, o) La VlsMf tyakok, p) psdusi tyakok, q) bollaadi tyn: kok, r) bsmburgi tyakok, s) IkunnkyÉi kepamayakaak (Erdélyiek) tyúkok, t)OMa tyakok, a) Legheva lyakek, v) tyakok, w) törpe viador tyakok, a) Mok, y) k n a Mimiink, s) k«toftlék. 8. ~ \' \' 8. W. téeKeégee béel 1 b) tankéná hadak, e) pekeraalal ludak, é) emdsmi luíak, 0) ksna-danai ludak, f) ks reestsséssk, g) Kllönfélék. é^Jnsedaok. Különfélék. 7. Qmmaéek Különfélék. 8. Tmprinyulok. (Lapkők.) s) Kösöo, eéges báai ínynlak, I) nonésndi nyulak,, n): koeenru (Bélier) nyulak, d) esflatasőrü nyekk, a) Mko óriáe nyulak, f) Angoro nyalok, g) Lskeridák nyitlak, h) Ksrssstssések. i) Kfllöaféiék. A tyúkok, keaaék, gyöngytyúkok k fáosánok töraaenkiut, (sgy kakas és két tyúk, kiv^elsssii sgy kakas k sgy tyak,)\' ludak, pkmbok, pulykák éa tengeri nyu-lak, pároakéot állitsndók ki. He s kiéllitott állatok slidók, ások ára a bejeleotknél egjelölendő, A nemek iránt 0 kiállító eaa vatoeaágot válla\'. B) A juhok kidüitáia. Tart 1886. évi májas hé 16-től mi* hó 80-ig. A jakok kövstksoő oeotályokkao áll. tandók kii Merinot\', a) eleoloral negretti; b) hasai flsös gyapjasok ; e) freaeme eredetűek. 2. Aigal huijuhok : a) down juhok; b) boeesn gyapjssok; e) egyéb teayésastek. 8. Aeskrfkt a) honlak\'! b) külföldiek, á. Efyib fnjták. L flrinkkk Jubteoyéaotők lartoeoek: Eiősaör : legalább ii 8 darabot- J. kél kos k négy nőstényből álló oaoportot kiállitsni í ss sngol haajuhok oaoportjakon kivételeeeo egy-egy apa állat ie kiállilbaté; Máaoidasor: s msrinosok e) oaoportját ban a kiállítók nak ajánltatik, hogy nyitott állatokat is mulassanak be; es sngol has-jakokat kífUHlék pedig köislsststnok min dan oaoport ból sgy darabnak SMgnyhrettaa való kiállt ásárs a bíráló bbettségssk asonban asahsdiágékaa áll, még sgy dara bot a bírálat teljesítésénél megnyíratni. O) A hmtt éöatok tídühdea. Tsrt pünkösd előtti héten I napig. A hkott állatok követkenő oeotálysek rérint áflAsttnsk kit i. Émklt aoarvasmarba. Ksremtsaéosk i ÜL A blsoM aertéssk A hiaett eertéeek es aesriet ssoporteslitakdk. A bisotl aefteeek lehetőleg a tsayésa-álkiok mommédaégáhaa állíttatnak ki, hogy sa által a teeyésatk végöséljs is1 bemetet- fit v, 1881 asám, A hkott ssrtéeok tárlatán, kialalék is állitbáléftf U A HWal6 Ülepeken ea éladó falkák minősége /la bemutatandó. A tenyéss-tk érdekében kíváaotoa, továbbá hogy eaan hlalelók soon hssel tsoyésaetet is megnevet-aék, a honnan hioklaadó állatjukat aoaresték. (Vége köv.) btett\'ttoeotáiy! ÁRVERÉSI HIRDKTMÉNY. Akiirt kir. blr, végnkojté ss 1881. éfi LX. I. os. 148, \| s értelmében sisaul kösbisré áosoí, kegy s sók sgsrssegi kir. járásbiréság 160p. 883. aeáms véfaéa* által Kseiskr Ijks gslssi lakói végrehajtató jsvára Kcsielsr JOOO frt töke Jéeeef geleei lakói ell«, ée eaoek járulékai infa A vasúti menetrend. K ajiiaaa kpM irtij j lekoOlk \| ÍT iádul lése (•oproab) «é. u p.i iTSV SiBMae-aé» U áéhsá« féáai 1 ,0n»t j asls I 1] \'W1 1 y- i; .[ vonal \| elretídelt \'kielégítési végrebsjiáa alkakáiaj biróilsg iefogialt éa 1ŰÚ0 frlrs beesQlt gh malom álváay a hsssáiertooóival ée tk lé-erejü loooMobflból álló kgóeégokesk syl-vános árverés ntjáo leeedÓ eledetáae oltsa dsltstváo, ennek a belysakén vegyié Zsk-est. mibályon a gősmalomben lesedé sei köslésére 1888-ik évi essplsmbsr hó 17-dik napjának d. e. II órája hstáridőül kitOaetik k akkoe s vsnni aeéndékeeók waanal alj Megjegyoéeeei bkatask Meg: bogy aa éris lett ingóságok eeen árverésen, ss 1881. évi LX. t. os. 107. § a értelmében a legtöbbet igérőoek beosáron alul ie elsdatai fognak. As slárvsrsasadő ingóságok vftelárs es 1881. éri LX. t. ea. 108. §ébsn i^egü lapított feltélelek/seerint leee kifisetendő. Kelt Zele Egerassgeo, 1883 ik évi sugusst bó 23. nspjáni NAGY 8ÁNDOE i kir. bírósági végrebsjic Elgyengültek III 1 p. II1 I i ti is.» p. a a. ti h KM v.\|_lk. báejrwt.) t.\|\| í<$. <t p.[ 1 ó. M pild. a.- rs»y. »oot ii. i) ajM« 1 I I tó. Np. li.Mp. ii. ks^vMsi 10 4 M p. 10 A. M Q «sta Kywavaaal 4 A. U p. « A « p. ngssl ssie^\'isest itili\| 1 rtor->MBt It a 4. 41 p. s s. t, t <5. 16 pl 14. 11 114. II p. II á. 10 f.\' 4. S \| 7 4. I& p. rsgfsi \'gyors vmm t 4 a. jMMVVOUt ÍH I . . é. fká e) Kleleiégea héal keeeék, k) Aylssknry koeaák, e) Fekkg keoeék, \| sesák, I) Lekraáer koeaák, t^i k) karesokeéssk, Sí 1. Msgysr erdélyi fiafto: a) sssesgyá-i, vsgy más gyári his kiások; 1 b) gbsdssági bklslás S. Njragoü fajták: n) tisatavérüsk; b) korsaotenéssk. 1L Hislalt jubok : a) merinosok; k) jkaaeek k más fésűs jakok; e) taoskák k rseaksvért tartalmasé inkok: \|j d) angol huajuhok k eeek kereeskaéeei. ül. Hislalt baromfiak k pedig e baromfi mkdea kje, leölt k timütott álla-^otbaa. 0) Ssmwammkaéí mié^mtfíuéfltiak kWtdso. Tart 1886. évi saspt. hé I tH ÍJ lg. \' L A tsnyéss-aBsrvaamarbák kövstko-sőlsg osstályootatnak: 1. Podolisi: o) msgysr erdélyi; b) sserbisi ; e) bosnyák; d) egyéb vidékekről küldöttek (róaael.) S. Hegyi kj\'ák r a) boradareaek (Broon- vieb), svájcsi, allgaui, montafoaai, iaathali, mürstbsJi; b) pirostsrks, avájosiak és aa ibbói eredő válik ssonoeithsió tájfojták, u. m. mssskirekeai, mleekoobi k knblsadisk; e) pksgsai k möllthali marba. S. Lápfajták : a)akslsti tenger pertvidékérD. b) ss éssski tenger partvidákérőL é. Könnyen kiaé fajták: a) sagol k) franosiák c) németek. • 5. Egyebek I e) lájfajták ; b) kereeeteaóeok. A searrssmarbák podoUai éa s klnnyea bieék aamályákea kiéllitott állatok kéaött a gasds aa ját tsayéssstéből igásokot k biaott példányost is kiéllikat, begy sask által a tsnyésfst értéke még kkákk bisonyittat- Felelős aoerkMmtői WÁRtíA I.AJO. Térssssrks^ő: HOFFHAIV1I MÓR kik asvalsü vétkek, esásls (Isktkáa) sta. kft* kastábsa samvséssk, a Isfrtvldsbb IdBaUn \'tartósas la Jétálláa maüa«t gyógyittatsak a világUrt Dr. Mléer-fete aitraoeU jésaparstsasl által, in ?, frt 10 krn postás 81 knsl tik. ritériaerves Dr. MINer-fWa H Ír mén I o«IvJeetfn le inMnoMik nmtíy ia ájfeloa sálkll om soiják a bngycaC aüadaa klkljráaát, trippert (fsUe folyást) ashásj ssp aktt Xn 1 frj IQ píWa.íö^bral több. lifáréUfas késaltées V flrsktár s lsl -6\|lfi) l)é\|)«unár m/fe v.lior. WlMiMei- asiooo aa. tkvé aMa tráoaoii napniiili tűméi. Ml—♦—6 II. A tsnyéaa-eertáaek kfivstkssŐUg oaslályodakak: Baaoú kondoreertéaek : a atkák; b) kkekk nagy koakék. 8. Külföldi kondor eertéeek: a) aeerbek; •éb n B V 4) IbgyAMek t a kpssriéaak; k) ksgyi Imikék \| e) tüekéeek, 5) Aagel lenyéeooiek : é) eegyak ; b) jfiesík 11\| köaépnsgyek- BROGLE JÓZSEF éa vsatslaMal«g;áre gyár: kAJng vleakit. Raktári váel kéret 18. BUDAPEST ájánljai Usiésfasdasáfi kiállításon Mtlstsiett Trleor Jelt valtb»l««xiUkkat. Qabona ÜaxtJtó-roatakat. Teagari-acrxioldkat. Ljakssstptt k kattaU IsMsaekst, sasbsdahnsaott hármat nkéknt kiiftinégss \'rsesáf ekéket eaépl6\|fép-leBieinnttákat gőtcséplő éa járgányeséplőkliöa. rjárgány-caéplSgépeksl4* tÜ&J ■ak, Békémen kteekÉsI Mátokra w _^Vevéfclá o léree\'e legeJaMekei i RfHHÍD I. ixibidalmiiitt arairtl reetát, 1883, asf. 8-an 17,661 ss, akti M»Wé»\'Mas«a mint syjtdlll iefesltstt gy\'irtíji. K»\|Jiág»\' 4\' 4" magas és r 4" széles, ralyá 6o kilo ára U fn 17618—80 Árjoavoékelk klvéasmira légyre én kérnsMilro. GUTJAHR és MÜLLER 286 11—86. BUDAPESTEN. Első budapesti Trleor, rosttleBci éB^íHailgi gfpgyór a Isrgllkld köreiében, ajánlják aoofe seerkasstÜ k javifbtt-gyártmányukst mint t Trksrék gasds-aág esámiárs Xaksraaso msrassMl faaliiáyfl. IkiiML KlKklyeaétek nskmk izSsmrs MmaaWá. Halom trurktfftrr Mma om&pó-h\'-feraá. ApOsM^set. máhiúé gépek. Tsnérsá, ŰHeeUti lalsm alkatrf- aaak: TVaannissüé. StóWai. • Bnatnlnnsaaek i Cképltypnták Isssksayi udák. faplakkasssá _■BhK\| Hk- fg^ írjegyiókik klváutn Ingyen én kéraeitve, -SI f3. szán. VMá ma* kuji kmnksékm. Iftvtre^áe amaa. Ili fci9a#t4ai irtk: Mn» 4 frt K im I frt tnl H <**«ai«tnyefc • I kásákon petitá egj»«er 7 kr. ilkkaeln Matkaaél MkkmSr Um kr lUty^M 19 kr. • egyék kivaaüee btrdetmé-kr. kéty««jen Md 100 máig seaml mmdoa máért % kr. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdftn, szeptember 12-én. X. évfolyam. / ZALA MEGYEI fiS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTAlMU LAP. BaerkeaaMt iroda; Hova a lap mellem! rémét illető költemények küldendők Baja* uhu 4. mám. Bénaootetlee levelek oeak- iemert kdeikből fogadtatnék el. Késiratok vissaa nem küldetnek. nytlttér: pe t i tsore 10 kr. A Nagy-Ksrtiiaai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- éa Délzaiai takarékpénztárak, Bankegyeeület ée Keraakedelmi bank hivatalos közlönye. UXOJSLXV HET 2 ü Z IÜT XÍTSZX: SZSftDiV ÉS SZCMB ATCST. V Téves szellemi irány. (B ML) Niace aa a jósán érlelőmmel bíró ember, a ki tiaatában "•a volna azzal, hegy basánk ifjú alkotmányos élete téves izellemi irányban halad tova. Labyriathueba tévedett, melyből, hogyha exép reményekkel keceegtető jövőjét, esem elől nem akarja téveez-teni,ki kell vezetnie aaokoak, kiknek lelkében még átég erós a honfiai érzelem, begy likra laálibaiaon átokkal a sötét elemekkel, melyek est a izép, drága hasát végrom láa-lal fenyegetik \| kikben elég aagj as öosetlenség, hogy aa áldozatoktól eejji riadnak vissza, a kiknek lelkéből még sem veszejt ki aa\'őaainteség, hogy be ne vallják magukaak, hogy aa a szellemi irány, melyre Magyar oriaágot Behány Oszd ember terelte, kik esek népszerűségre akarnék vergődőt e a eavaroebsa szeretnének balássni, mérhetetlen veeaadelmek csiráját hordja magában, a hogj j aaért ia ezen iránynak tovatarjedé-\' lét méat már mioden áron meg kell akadáJyoaai. A gonoszok szövetkezete ellenében saOkeég van a jóknak szövetkezetére, hogy a Sféchenyiek, Kos-sutkok, Eötvösök bábáját kiragadják aaoo gyalázatból, melybe amazok mindnyájnak által bőa azpretett hazánkat sodort. A éktelen ssaavedélyek felköltésével lokaaem lehetett még Valamely nemcet javát előmozdítani, s ha a szenvedély kitörése érthető akkor, mikor an eszmék éa elvek barnáról van szó, a hol tehát magának a szenvedélynek kitörése még némiképpen menthető; nem lehet eai menteni akkor, mikor egy ayo-mornlt éa saámba nem vehető elv érdekében felkeltetik a pnaatitás és rabláe saenvedélye minden ok ée minden indok nélkül. 8 ha kérdaasQk, miként volt aa lehetaégea Mag y aroraaágon, a val láai tdrelmeiaég, a stabadaág és jogfgyaolőség szentelt foldj én, aaon a földön, melyet tia százados zivatarok között a saabadságért éá jogegyenlőségért küzdők vére áataj tott ? Akkor a felelet erre eaak az lehet, hogy a nemzetnek egyes fiai aa .öafeledtaég pillanatában idegen érdekek aaolgálatába szegődve, megfeledkeztek s dicső törtéaeti múltról, s letéve a tisztaleik iismeret sugallta meggyőződésről, letéve a magyar embert miadig annyira diaaitő öeainteeégrőJ, megtagadták önmagukat, a hazugság, aa Öoámitás, a politikai eszélyteJenség, as embefi jogot tipró elfogultság békéiba veték magukat; s nagy réssét s nemzet jóssá gondolkodáau fiainak veesedel-mes, kárbocatos s a hasára néave Qdvtelen ösvényre vezették. Erről aa ösvényről a nemzetnek vissza kell térnie; ezen az öevényen •lámára babér nem teremhet; azért! vaa azQkaég a jobbak asövetkeaéaére, hogy a népet figyelmeztetve aa átkoa viasaavonás kirhoaatos következményeire, arra aa útra veaeaaék visasa, hol a sailárd egyetértés édes gyümölcsei kínálkoznak. Tegye minden józan érzelmű magyar ember kezét esi vére, ee kér- déssé meg önmagától, bogy tisata éa sa^noytelén lajtóirodaírnunk múltjában van-e példa ami a politikai er-köloeteleneégro, arra a durva erősza-koakodáara, melyet a sajtó bizonyos része egy pár esztendő óta nálunk pijodukáí? I\| f És kérdéssé meg önmagától, hogy a hasai törvények lábbal tiprása, a törvény iránti tissteLátlenség {elköltése aa arra vjiió buzdítás, legkitűnőbb éa legjelesebb^ kormány fér-fiaink gyanúsítása mire vezet vég-aradméavében ? Kérdezzék meg önmaguktól áa asután feleljenek rá, bogy az oly jelenségek nem veszélyeztetik-e a közszabadságot, ninesenek e a leg-roiirabb befolyással a közerkölcii-ségre, nem discreditalják-e aa alkotmányos szabadságod a mely osak addig saabadaág, mig a nemzet minden fiának biztosítja a jogokat, miután mindeakit egyformán terhel a kötelességekkel ? Térjenek ésare azok, a kik egy őrületes téveszmével coqueitiroztak eddig, mert hát a divat agy boata m agával, s az erkölcstelen sajtó nem átalta világgá kürtölni. — Térjenek észre és hallgassanak inkább azoa dicső férfiak józan szavára, kiknek lelke melegebbea s {forróbban égett a hazáért, mint aaon esaeveeaetteké, kik saert tehetnek ugyan Herostra-tus dicsőségére, de kiknek neveit átokkal fogják emlegetni a belátásra néave bölcaebb utódpk. Nem viasaavoaéara, de egyetértésre vsa ír ük Bégünk, hogy bajainkat gyógyítsuk. Azok, a kik elég lelkiismeretlenek voltak, és a nép féktelen saenvedélyéhea apelláltak, beláthatják, bogy esen az uton a bajt növelni igea ia lehet, de annak elejét venni, aat gyógyítani nem. És ti népek vesetői, ti papok és tanítók, kikről Krisztus aat mondotta, hogy ti vagytok a föld sava; a kik hivatva vagytok vesqtni a népet a aaelid erkölcsök ösvényén, szép és magasatos hivatás vár reátok. Legyetek apostolai a népnek as igaz valláiosfágbayí, a valódi felebaráti iseretet krisztusi erényében, a jó és aemta iránti vágyban, akkor hamarabb képes leaa leküe deni aa ember önmagában a vad állatot Igy van ez jél. (T.) Való saent igaz bogy Hor-vátoraaágba polgári bíetost is lehetett volaa kinevetni, sőt lehetett volna as a polgári biatos még magyar ia, ha ugy találták volna a dolgot belyeanek azok, kik jobbaa ismerik és tOzetesebbea foglalkoznak vele aa ellenzéki újságíró uraknál ; s éppen aaért mert nem polgári biatoat küldtek, bizonyosan azért tették, mert a katonai biatos, illetőleg katonai tttáau egyén kikftU dését sokkal belyeeebbnek találták. És megvagyunk róla győződve, hogy helyesebbnek is találja minden jósaa gondolkodású ember .amiét hogy aa ily küldetésekre a katonai állása egyée rendesen alkalmasabb ssokott lenni, már cssk azért is, mert aka-tonai erő stükségének szempontjából nem kell neki más hatdeághos folyamodni, hanem kezénél van minden, s intézkedhetik egyszorre. Más kQlönben s katonai állású egyéntől mindig jobban szoktak tartani, mint egy polgári állásútól, tudva tudván, hogy a katonával komázni nem lehet, mig a polgári álláau egyénnel szemben, lenne bár aa a legszigorúbb, még is megkísértenék a komásást, ami ki tudja ismét, bogy miféle össxeütközésekre nyújtana alkalmat; niig más felől látni fogjuk, hogy a katonával nem ki-sérlenek meg semmit, s aa, minden további párliroaás nélkttl, a maga tempójával, menni fog a maga utján, a nélkül, bogy égyetlen szájbős útját áli%ni merészelné. Ka de hát jól van, — mondják az ellenzéki ISpok,. — feltéve de meg nem engedve, bogy s katonai bistos csakugyan orélsaerübb ée ceskugysn jobb : bát ba már katonai biatost neveztek ki, miért nem neveztek ki magyart, ki a horvátokkal sarmben jobban isi vén hordosts volns hssájs ügyét ? Hogy as ellenzéki lspok ciu-pán a hangaatosság kedveért követik el ezt a beszélgetést, az régi dolog, amennyiben aa ellenaéki sajtóról is feliebet tenni annyit, miizerint nagyon jól tadja bogy katooa katona, s legyen aa magyar, német, avagy oláh, utasitásáhoa híven fog eljárai aa aa: a leszedett caimereket vissza fogja helyeztetni, punktum. Ami pedig a polgári ügyeket fogja illetni, ám mellé van adva a polgári állam-biztos ia, és a hivatalos vagy polgári Ogyekben bisonyoean as fog intéakedni. A katona aeamálya na® 1 -JULI* Urnája, Mózes. atneáik— Dr. Váiwty AaUltil Bmmn fcartt itt eiattör t U tSáe Sonopi jarán. Két tercén ven, melyből e geeéolkoeé áas, aa örök éber kateté emberi seellei gkaáeg tépet, geeéelkeaaai enyegél merit-ksl r a iSrttnebm » a ki kl ia. A biblia Sa tette fortééba gy n»gy reionaéter vitég Meél»eMelé rwaáseirK, és e reotbeeraa épült <sH\'tiat ki a tlrléeilsm, s bér na e rtafts kei—k>ee, mereifak a bibliát Hk i-ta ai i r ed a 1 mi ler m é^"-aak aevsani, elitatatsilss téfy, kegy a népek foke-eatae leiWáMisk^ Sragéja a kiklia veit és ínég eaká ae marad. A vitég feanái á«e $-ík aapja — m «aW tsum\'ása — éta, lét sív kSs&u egymással, lemkaté, véna, pasatjté káreset tWt a tlkakéáség* • .Kebaég* gel 4 tánysssr a ssakad embsr lefte kfmn és ■agM* kért - egyse—yi—r msg keáie fcaeéarie, a aagjini ágyás, a rsafMieég, a smiieaásmi káMayaéaal, kik aa jM maeél kfM lalililfif %\|ik»last. mm I as ssia sam sskili, vagy ke ifm, asak :\'fiei4 \'4á§ tsKé vek. An a# sealiess, mdy ae saifciiksalikik, e naíy ee isi sas Ég máré képasf, am kékéin vsmi kéatís^l Aa km, U a ■agisés, maiéi akar kmá, esssnéK sM^yasi föllépétét, ifja korét s eeon Mét midiin a MPréfét e" nég k(fedelemben állott es •"«» b e r" rel, se iáit vélemtotta ki a •eerel, bogy éréssljál felépítee. Seerraoaés gosdelat és serrietem még isereneséeebb siker! An emberiaéget Mózes megjeleoéeig lenyögörött enyegi ée ssellemi bilincs meg-ráskédtatáié, egy homa rabéj utáni hajnal elsé pirkedéw, a seebsdiég els6 mámorító esókjéaak baiáaa alatt lesi meg smraé elekjeit és mesteri veráeokkaJ, remek nyelvvel seegi el dalát a sssbedségiél, ee emberek ksmi sgyenlleégrél I Nem tsoknikável, de valódi ihlettel, a tregeediát megkötelitö me-gasaiQs eatknmmbee elkotja meg drésaéját. e e e ,Ok les f-s kát ee éjnek ékre-déea?* Nyögi kiaeaes Nrtei (Soseegyiné) a midé rabné, ssidla »gy tárasét é mnnkákaa e> töltött nap etán, ee éjet beteg ftáaak épo láeával töltött« el. Flé, A»er (Arányiné) nem bifja gysage testalkatával a ssétséeyi miklákat a pyra-■isak Ipitésékm voameini, a miért Heíber (Xegyeé) fta, Metaok (Dsmider) eddig kor-kéesaka, mig Is asm rogyott Bssmiru kép és karilltte még kény 0ysn simigáeott, véna eyomárS ajakek, ksisrsik a ftlíön, kénesen eylgve és kmseéHlyat szemlélve a fcSnatgl kafaaitf sa ej itsrssspéesk e vérté vseajiékkal Hljessteadé manka kfcvSkét. MaM a rabok és fiáker a vaMk ére, oly btdaiea, ely ítsgyeileo klsfciaysi amm Mft s wivrspssail látvéaytr ssmt a Oksí-na mén ) ftmeaa (Isdisgi) fCWsaér) és AMáe (Hálám) asm e;zgedaá Aa éf assn4ét álmah Hűse, em «\|Al lékek vissnidésésére hamaáljék. Egy kort emlegetnek, melyben ma bed vala Isreél népe. Soeked é» boldogi... Álsml letűnt kor L.. Nieet ébredés I De ime megisóllel a beteg gyermek; A keleti népek a haldoklónak tulajdonítják aat, bogy e tel világba pillentvéa a jöveedSt feliárbetje. „A hajnal érkeaik.4 — A vének hajlandók ebben jósletot látni £ss méik folytatását lelik ebben, mit a műnké-téli ftlelem mondat a beteggel. Molech eeoabaa kiragadja éket es ébráodbél. As elsé bareoaa mére, mely Mempbiabél a kajaalt kirdeti, korbáea subo-géaa serkenti a seidé rabokat a munkára. Hesetalan könyörg es aaye, hagynák haldokló gytrmekéaél: nsal a rabok kérnek: ném I A dorvaaég megtermi gyűmölosét, a rabok léeedeék, kataeaség jé — mindegyt A (elléeedt vért aem köeoyö esíllapitsai I Osiria papjai éllkOa e Potiphár pAmmon Bka\'-val (Baráed) msgjeieanek, ds e felbontott rend dúl, a vibar kitért ée a rakok védelmssik Sgyiket —• e ksteg gyermeket. Moleoh sréseakkee nyal j a láadmák védelme alatt Mofadja a beteget s ka már keldeklik, beljoe meg gyorsan ee ostor asa-páaáiól, aa rkka^a aa ÜStll.Már M-eaieiva a ker a kasbám snksg — .ae aaya képégksméss érllstkea kOaalg — akkor jelenik msg — Mélesl- V^j férfin, k tnek homlokén Snbiselám, memébsa a ma-bad msllém sngéraik, kémiákén a kinyilat-koetetés rejoegé éatadáte, kaas védtelen, 4a srés ísgy vers sa ,üif — s éia kiáltja: .Mrgálljí" — k lélitsit elállI Aa am-ker fc—égsi snettesee elalje a am II laai ? Ki vsgy te vakmerá, ki a bivatálaok életét egy rabaáolgeélatért kioltani meréaa-led Ea hangtik a rélam: tEgy aj vilégnek ihlett hírnöke... — As Ur követje: Vósos a nevem." e •\' e A második felvonás e íöldalatti tör, seéket mutatja A llorva és Utiria papjai öaaeegyQJeek törvényt mondani a vakmerő férfiara, IH ssent Egjptom egy ftrfiát megölé. Két anya találkosika sötét öregben egyméara ssérva fájdalom \'efllte étkeiket. £e megjelenik e Pbaroo leánya Retina, (Bodrogi tios) a mslidaég eegyeia, a ayers arí-esak éa a menvedés köaé állított jé mai-lem Megindalve as egyik anya — Hatkor — keservén, ígéri, hagy BMgbSnletoadi a vakmerő Arfint, ki fia életét kíoltá Együtt «,e törvéeyseék. Feles aeémhsn a >világosség és a „sötétség* papjai a birék.S mídöe Méua láagseavakkal Sgyét nyerné, sudée a jfg-sgyenlöeég bstslmsa érvei, ea emberi sesre-tet telmánmléss, megindítja a bírák seivét, fokiéit sa eaya: JÜ védi msg fiam ögjéi?" — Ekkor eléáU Reéee. ,Magrédem én l* Miad: Eolna! Ammon Rhe: }\| Ol-kkftlyi hölgy I Rolaa: IlaUgssestokl... • Ki eséirta rá e asarjsyi véáikatt Méses: tel- Keiae: (bámelvá) Ok mily ák Iffr- I Két taken i Kél I egyformán nemea kebel dobog sgymásfeié, s a • terelem lefsgyverei a vádlét e e e Fel ven k öltve a király (KomMesy) figyelme. Létni kívánja a férfint, kinek soava tehetetlenné tette katonáit, kinek megjelenése Isrsél rabigában seeavedö népét éraéket-lenné tette ea oetoroaepáeok iránt, kinek láaglelke biulmat öntött a seolga népbe, reményt a mSggedfk ssivéke. Égése (udvare főpapjai előtt kiVénje fogadéi, ékejtja meg-1 hallgatni es idsgsn^as aj isten kSidéttét. Ke tea bátren lép elébe. A trón némelyénél ott látja Roleáhatalom smUoU — aasrel-mét. Ée e átterelem ékesen ssÓiásra tsnit I — ,Ki vsgy 7* — 8 Mésee elmondja a bokor mellStU kinyiletkosUtis legsndéját Kívánja, begy népe aeekedoe hnsnéHeeltk I ftNe tflrj rabot keaédben oh király !■ 8 elmondja a kilenos enpást I Dohvei tör reé ^király fbetett körayoeote. Miglyskilai kivénje a felségeértÖt, ki fkiemelt fővel mee-dulatlan áll, midőn kflebefcp a mwilsm. Reiee útját állja a kedaek, testével fedi a férfint s 6 - a király leánya) A király felifámri a beljeotet, leányi-ér.jt mskadoa beesétje Isrvöl népét, e W karsaa ee Sdvriva\'gáa: ,8sekad vsgj mindörökre larsSi 1* * a m a m Hatkor aejn Jelfái lusssajit. A keselyűknek tsmetetleeal odavetett lének haléja amgtsriáal ktvéa. ó ie jseaeri Ifóeee és Roeéea eeereíssét Bét knsasn tmvének ekp^e ea A Neylea partján, Isis iimflimisdk\' kiüs^lnmh kmílfri ahti smnslmii ekét eiiiánsm. A Mititart smker ém prnfé* el — 73. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdán, szeptember 12-én. X. évfolyam. m.aoWvatia VMat ftop ktayv hallikadéra l TjiM. km. Itt. la. "fl«léat arak: hh Mm é hi Mm évn I Art in« I Irt ttv«%Ma4«\| : ft kttáboa MtiUor agyiéra 7 kr., tObbraOri hirdeManái 5 k. Bétyegdij 50 kr. Arvaiiet • egyéb hivataloa birdettné nyel » kr. bélyegdijon felül 100 aséig 1 fefi, MM«1 mindeo ásóért /a kr. ZMiA MEGYEI és HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, közgazdasági és VEGYES- taktaLmu lap. Baorfcsaatfli Iroda. Hova » \'»P Imi rétiét Illaté költemények küldendők Bajea-ntaea 1 néa Béruentaileu levelek oeak\' Umert k» rakböl fogad tatáik il. Kéairatok vieeie net küldetnek, RflIUlfi pititeori IQ kr. A Nagy-Kanizaai vóroai szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, a NagyKaniiaaí- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeeület ée Kereskedelmi bank bivatiloa közlönye. UZaiZLZff HZTZVZXffT EÉTSZEZ: 8ZIK&AV ÉS SZOMBATOS. II I Téves szellemi irány. (H X.) Ninei aa a jósán értelemmel biró ember, a ki tisatában \'ne volpa azzal, bogy baaánk ifjn alkotmányos élete téres sseilemi irányban balad tova. Labyrinthuiba tévedett, melyből, bógyha nép reményekkel kecsegtető jövőjét.saem elől nem akarja tévess-ieni,ki kell vezetnie aaoknak, kiknek leikében még elég erói a bon fiai érzelem, bogy sikra ssállbassoa isokkal a sötét elemekkel, melyek est a nép, drága basát végromlás-ml fenyegetik; kikben elég nagy as önsetlenség, bogy aa ^Idoaatoktól eem riadnak vissaa, s kiknek lelkéből még nem vesaett ki sa Őssinteség, bogy be ne vallják maguknak, bogy aa a sseilemi irány, melyre Magyar orsaágot nebány ö#ző ember terelte, kik cnk népszerűségi e akarnak vergődni s a snvarosben sxeretnének baléssni, mérhetetlen vessedoimek csiráját kordja magában, s bogy asért is éten iránynak lovaterjedé-• lét mólt már minden áron meg kell akadáJyoaai. A gonossok ssövelkesete ellenében szükiég van a jóknak szövetkezeiére, bogy a Széchenyiek, Kos-sutbok, Eötvösök bíráját kiragadják ason gyaláaatből, melybe amazok mindnyájunk által bőn »te re tett basánkai sodorta. A féktelen ssenvedélyek felköl-télével lobniem lehetett még valamely nemtet javát előmoaditani, i ka a szenvedély kitöréee érthető akkor, mikor aa eaaartk éi el vek4 karosáról van isó, a hol tehát ma- \| gáaok a ssenvedélynek kitöréee még némiképpen menthető; nem lehet est menteni akkor, mikor egy nyomorait és ssámba nem vehető elv érdekében felkeltetik a pnsatitás é« rablás saenvedélye minden ok és minden indok nélk&l. 8 ba kérdezzük, miként volt az lehetőéges Magyarországon, n vallási türelmesség, a stabadság és jogegyenlőség ssentelt földjén, asoa a földön, melyet tia saázsdos zivatarok között a szabadságért ésj jogegyenlőségért küsdők vére áatn/ tott ? Akkor a felelet erre osak aa leket, hogy a aemaetnek egyes fiai aa .önfeledtaég pillanatában idegen érdekek szolgálatába saegődve, megfeledkeztek a dicső tör téaeti múltról, i letéve a tiszta1 leikiiameret sugallta meggyőződéiről, letéve a magyar embert mindig annyira diaaitő ősein tőségről, megtagadták önmagukat, a hazugság, aa öaámitás, a politikai essélyteienség, aa embefi jogot tipró elfogultság békóiba veték magukat; s aagy résaét a nemzet józan gondolkodású fiainak vessedel-mei, kárbosnloe s n bnsára néave Qdvtelen ösvényre vetették. Erről aa öevényről a nemzetnek vissaa kall térnie; esen aa ösvényen saámára bsbér nem teremhet; írért vaa laQkaég a jobbak ssövetkeaéeére, bogy a népet figyelmeztetve aa átkoa visszavonás kárhozatoi következményeire, arra aaátra vezessék vissaa, kol a szilárd egyetértés édes gyümölcsei kínálkoznak. Tegye minden józan érzelmű magyar ember kezét szivére, es Wr- dease meg önmagától; bogy tisnta és i izénnytelén sajtóirodalmunk múltjában van-e példa arra a politikai er-köloetelenségre, orra a durva erőssa-koekodásrs, melyet aj ssjtó bizonyos rés se egy pár ssstendő óta nálunk produkál ? Ij V \| És kérdsane meg önmagától, bogy n hazai törvények lábbal tiprésa, a törvény iránti tiszteletlenség fel költése aa arra való banditái, legkitűnőbb és legjeleeebbj kormány férfiúink gynnusitása mire vezet végeredményében r Kérdenék meg; önmaguktól és saután feleljenek rá, bogy aa oly jelenségek nem veeaélyealetik-e a kössssbadságot, nincsenek e a leg-rossisbb befolyással a köserfcölosi-ségre, nem discreditfIják-e aa alkotmányos saabadságotJ a mely osak addig ssabadság, míg a nemaet minden fiának biatositjaj a jogokat, miután mindenkit egyformán terhel a kötelességekkel ? Térjenek éaare ások, a kik egy őr ületes tévesemével coquettiroatak eddig, mert hát a divat agy bosta msgávsl, s ss erkölóstelen ssjtó nem átalta világgá kürtölni. — Térjenek észre és hsllgssssnak inkább aaoo dicső férfiak jóssá paavára, kiknek lelke melegebben s jforróbbnn égett a hazáért, mint azon eszeveszetteké, kik szert tehetnek ugyan Heroitra tus dicsőségére, dó kiknek neveit átokkal fogják emlegetni a belátásra nénve bölcsebb utódok. Nem visszavonásra, de egyet-értéare van eiükségQnk, hogy ba jalnkat gyógyítsuk. Ások, akik elég lelkiismeretlenek voltak, és a nép féktelen snenvedélyéhoe apelláltak, beláthatják, hogy aien aa uton a bajt aövelai igen ia lehet, de aaaak elejét venni, azt gyógyitnai nem. Éi ti népek vesetői, Ü papok és tanítók, kikről Krisztus ant mondotta, hogy ti vagytok a föld sava; a kik kivatva vagytok vewjtni a népet a szelid erkölcsök ösvényén, ssép és msgosatos hivatás vár reátok. Legyetek apostolai a népnek aa igaa vallásosiágbaff, a valódi felebaráti szeretet krisstusi erényében, a jó és nemes iránti vágyban, akkor hamarabb képes less lekü> doni aa ember önmagában a vad állatot Igy van ez Jól. (T.) Való ssent igaa bogy Hor-vátorsságba polgári bistost ii lehetett volna kinevenni, sőt lehetett volna aa a polgári bistoi még magyar is, ba ogy találták volna a dolgot belyeenek aaok, kik jobbao ismerik és tQsetesebben foglal kosnak vele aa elleazéki ujaágiró uraknál ; s éppen aaérl mert nem polgári biatoat küldtek, bisonyosan asért tették, mert a katonai blatoa, illetőleg katonni ácWáau egyén kikttl-déaét aokkal helyesebbnek találták. Ss megvagyunk róla győződve, bogy belyeaebbnek ia találja mioden jőaan gondol kodáau ember,auHat bogy aa ily küldetéeekre a katonni álláau egyén rendeoen alkalmaaabb saokott lenni, már csak aaért is, mert a katonai erő szükségének szempontjából nem kelt neki más hatóságboa folyamodni, bansm kezénél van min den, s intéskedhetlk egyszerre. Más külöoben a katonai állású egyéntől mindig jobban szoktak tartani, mint egy polgári állásútól, tudva tudván, bogy a katonával komásni nem lehat, mlg a polgári álláau egyénnel nemben, lenne bár aa a legaaigorubb, m^g ia megkiaérlenék a komáaáat, ami ki tudja iimét, bogy miféle ömetttközéiekro nyújtana alkalmat; míg mái felől látni fogjuk, hogy a katonával nem ki-lérlenek meg semmíit s az, minden további pz\'rliruaás nélkül, a maga tempójával, menni fog a maga utján, a nélkül, hogy égyetlen szájbős útját állani merészelné. Na de bát jól van, — mondják az ellenzéki lapok,. — feltéve de meg nem engedve, bogy a katonni biatos csakugyan orélsaerübb ái osakugyan jobb: bát ba már katonai bistoit nevettek ki, miért nem neveetek ki magyart, ki a horvátokkal isemben jobban szivén bordostn volna basája ügyét ? Hogy sa ellenzéki lapok esu* pán s hsngsatoaiág kedveért követik el eat a beeaélgetéet, aa régi dolog, amennyi bon aa ellenaéki sajtóról is feliebet tenni annyit, miszerint nagyon jól tudja bogy katona katona, s legym ss magyar, német, avsgy oláb, utsiitálához híven fog eljárni aa as: a leszedett osimereket visssa fogja helyestetni, punktum. Ami pedig a polgári ügyeket fogja illetni, ám mellé van adva a polgári állam-biatos is, éi a hivatalos vagy polgári Ügyekbea bisonyosan aa fog I intétkedni. A katona aaemdlye nem 1 JM" tírciíji Mózes. , (Maa 8 M vonásban Or. Várad/ ántatUti Safer* tarftl itt aftaaftr t U 134a tmagyi javám. Két forrás vaa, melybél i gandolkeeé éra, ee SrSk éber hatató emberi illem ghadag tépet, geadelheeáai anyagól merit-hót : a történelem «e a bibi fa. A biblia ea tette iermábe egy hegy reiormátor világ átvált ortaté lenésaerét, éa a reodaaeraa épült H lafSéeu ki a történelem, a bár ma a rlaJia fearraei^ea, maratják a bibliát ,ki-t a afi i r 90 • Imi I e r m é f-nek neveeni, aiíjsáatailia begy a népek feke- eetee lejNMaik^ fSrngájn a biblia vak ée még lahá aa moroA. A vüág (eoaál á«a Ó-tk napja — aa emhnr tawmtáaa — éla, kit elv hSadeu egyaséasni. lamfcslé, véna, poasütá kareaot •M a pSaohaidg* a t>ibaág-gal A hányasat a aaahod mkm lelke SMrt éa «igata kélt — agfsnaylmm ssig ksüs aagiwágyéi, a rangkémág, a báMyaM kik sa »Sgjantt ség" mavái kajtfnai leiililgni igyskvéaak. áml as min mm sémik, vagy In igen, SPMi rsfvié 4síg tárté veit Aa n msMsa^ méf an smhiksnfchffc, a assiy aa isian^g ■mh ééii kápsnt, esi Máéba wwi kksiis^l Ae hktr, tá é mageeU, makad akar Imni, tÜÜ mm aa imanség mnmé^ msiyaah 4§\| feilépétét. ifja korát a ason idót midSn a „Préféte" még kQidelemben állott aa „e-m b e r" rel, ea idlt válamtetta ki a aaeral, hogy dráaújét felépitae. Seerenoaée gondolat éa aaeri&tem még aeereneeéiebb ■iktrr! Aa emboriaéget IlÓaea megjeleoéoeig lerySgOtfltt aayigi éi aaellimi bilioca meg-ráakódtatáaa, egy hoeaaa rabéj utáni hajnal el»6 pirkadéaa, i aaibadaég olaé mámoritó eaókjáaah baiáea alatt leai meg aoiraé alak jait éa mutat i voráeokkaI, remek ayelwei eeagi el dalát a aaebadaégrél, ee emberek kloii agyealfoégrél 1 Nem te\'öbnikával, de valódi ihlettel, a tngoediát migkfeelitfi ma gaaaiea oothamaaban alkotja meg drámáját. e e e ,Ob leaa-a kát ei éjiek ébre-d éa a?" KyOgi kiaoaan NrBmi (Bemegyiaé) a améé re bal, midfa egy fárantó maakábaa elttltOtt nap etán, ea éjat beteg fiának épe iiséval tsfcstte el. FU, Aeer (Arány iné) aem bírja gyeage teitalkalával a máaaáayi aaiklákat a pyra-mieek épitéaéhae vnnloi, a síiért Hatbor (lagyaé) fta, Molech (Demiéer) adág kor-hámnita, m% la nem rogyott Basmem kép és keretet* még kény Oyao ekaigáaott, váaaa eyemera a\|akek, havmaak a fifldöc, héaamm eySgva é$ bonmdállyal mamiéi ve a klae»gl hejne^ an é\| siisrsispáash a vi-ma verejtékkel laijoaélaaél moaka hbnSkéi. Maisak a sokak éi Hatkor a raknék fire, oly kiéags^ aiy ksgyetiaa kislnayil aaem Utft e miviipssnlt látványtr mist a Chef-ram sséma.^ ftUea (Sodragf) Behnm (CMmér) él Abéát (fiaiéra) omn tnétak aySgiinl Ae l\| mraájk álmok Iliim, em <\|Ai lékek viraműdéaélére baainálják. Egy kort emlegetaek, mélyben aaabad vala Iarael népi. Seabad éa boldog 1... Álam! letűnt kor I... Niara ébredéi I Dl ima megaaóilil a beteg gyermek j A keleti aépek a baldokiónak tulajdonitják aat, begy a (alvilágba pillantván a jOvendfft Íelíárbetje. aA hajaal árkeaik." — A vének bejlaadók ebben jóektot látni fira-métk folyjtatáiát lelik abbee, mit a munkától^ félelem mondat a beteggel. Molech aaonban kirigidja Ihat aa ábrándból. Aa llaé haraoea móri, mily lempbiebál a hajaalt hirdeti, borbára anhe-gáaa aerkaoti e eaidé rabokat a moakáro. Hantáién kOayttrg aa nayi, bigyaáh baléakié gyermekéeél: nem i a rabok kéreek: aem I A durvaság megtermi gytlmOloéét, a rabok láeadnák, kaleeaaág j6 — mindegy I A lalléaedt vért aem ItOaByfl eaitlapiUoi I Oskk papjai éfflkÓn a Potlpbár .Ammoo Rha\'-val (Borávd) migjaleaaeh, de a fal-hantatl ráad dél, a viher kitlrt ée a rabok vééeimeaik QgySket — 0 beteg gyermeket. Maieak raémakhen nyal : a láidaalk védelme alatt Mm«adja a biteget e ha már IraiéahUk, keljen meg gyeraaa ea aatar eea-páiáléi, ne rákalja m iéátll - Már iei-emelve a kar — a hi\|kém inhag — ec anya hétségbisslra Crlléthea kSeelg — ekkor jelenik meg — Méfeil* % férfia, h iaek bamlékán lobkalam, raemébee a ma had aeellera a^éraik, hbmlokán a kinyilat-kaotatáa rajongó Satndáte, kom véétiln, da mis Ugyvev^ aa s0# s sAa kiáltja: ,Mgtfl\|t - a lélahaft eláll! As ember karfára mlsm mk a ayare tOrae __mi ■ ^mmm, mm i * ^ ^ ^___._ laai ? Ki vagy te vakmeré, ki a hivatalnok életét egy rabaaolgaéletért kioltani maréra led?" £s hangaik a válaaa: tEgy aj világnak ihlitt hiraOhi... — Aa Ur kOvetje: Móeee a nevem." e a\' a A máaodik felróná* a földalalti tOrv. aeáket matatja. A lloraa éa U»iria papjai OaaiegyQlnek törvényt mondani a vakmeré férfiúra, ki aeent Egyptom egy Ariét megölé. Két enya lalálkoeika aBtét Öregben egyméera raórva fájdalom »i0lte átkaikat. £e megjelenik e Pborae leánya Roiea, (Bodrogi Lina) a saiTidaég ingyaU, a nyara eri-iiek éa a aaenredé* kM álliiolt jé süliem. Megindulva aa egyik anya — Halkar — keeervéo, ígéri, hegy migbOalemadi a vakmeré férfiút, hi fia életét kiolt! IfcylU.H ,a türvényeeék, faira eaámhaa a .világemág41 áa a .aOtétoég* papjai a bírák. 8 raidéa Méara iáagaaavakkal ögyét ayené, midfia a jpg-egyenléeég hi talmié érvei, aa emberi aaraa-tet talméaraléea, migiadhja a bírák aaivét, felkiált ss aoya; ^ védi mag fiam Igyétt* - Ekkor eléáll Roiea. ,M«védem éol" Miadt Kolaal Ammea Bhat \|{ Oh kirilyi hölgy! Kélee: ílallgraenah 1., Ki mélrta rá a aairfyS vádakat? Ménest Íal~ fteleat (kémnivá.) Oh miif kailgm ^ssljf, ■ Kél igyfermáa nemea kebel dobog egymáaiolé, a a aaerelim lefegyverai a vádlét vaa költaw a király (Komléeiy) ii kivárná a Fel igyelme. Létai kivKája a férfiét, kinek aiava tehetetlenné tette katonáit, kinek megjekaára IaraSI rablgáhan aeenvedf népét ériéket-lenné telte aa raloroeapáeok iránt, kiaek láaglelke bmalmat Öntött a saolga népbe, reményt a eeaggedlh aaivébe. ffgésa .udvara főpapjai elélt kivánje fogadni, óhajtja meg-\' hallgatói aa idagen,.aa uj iataa küldöttéi. Ml na bátran lép elébe. A trón atémoly ánál itt látja Rféeéí^ hatalom meüett — sereimét. Ea a raerelem ékeaen méláira tanít I — „Ki vagy P - 8 Méné elmondja a bokor melletti krayOaikeataiéi jegandfját Klváaji, begy népe aiebodoo booaétiaaalk I ,Na Ittjj rabat heaédbea eh király t* 8 ei mondja a klleara raepáatl Dühvel tör reá alkirály fiaetett kDrnyeeete. Meglyilleki kívánja a Meégeértöt, ki klamelt «vel ama-dalatka áll, midén közbelép a Rrlea alját állja a hídnak, toüávei fedi a fkfiat e fi — a király leányai A király lali«meri a Mieetet, leányáévá raabaéaa beeaáije l«r»\|l pépéi, i Juharain aa odvHva\'géa; gSiabad vagy mindOtOkra leralM 1" Hatkor eefB kkdi Issmojét. A keee-lyfikaak lemeteilenttl odavetett fiánk Mája msgterláit kkáa. Ó kiismeri Másra áa.lraáaa iimitsaél Bát bsaran teivének eiapja aa á Neylea paHjáa, kk tmsplimfimk liHn^liOUi teraSfet akli Seniran Ská* itait ember nak tik iiaá nagyobb cwportostdások i vá- Uk izgatottabbá i hsngulst. ♦ Ekkor jelent meg Hervolcs kiáltvány, mely így hangzik: Preklsmáczió! A nyugalom éi raod föntartása ér dakébao Zágráb városában rendelem a következőket: 1. A házak kapd este pontban 9 órakor bezárandók. 2. Vendéglők, korcsmák és káré-hátak esti 10 órakor szintén bezárandók. 8. A közönség bárminő csoportosulása aa atcsákoo és tereken, valamint bármily csódfllés, zijos éaeklés éa kurjongatás a városbaa (öltétlenül elültetik, s bárki is, a ki as otcsán akár nappal, akár éjjel tetten éretik, elfogsndó és megbüntetendő. A katonaság utasítást kapott, bogy fegyveree erével lépjen (Öl mindenki ellen, a ki ftlssóllitásának rögtön nem engedelmeskedik. 4. A munkát adók báznépttket, a mesterek legényeiket, amennyiben egyik vagy másik náluk lakik, ha eaak éppen munkára nem mennek, nem bocsáthatja el hasairól s minden mester, munkaadó, családapa, valamint egyáltalában mindenki aki egy ess Iád élén áll s s neki alárendelt személyzetet otthon vimzs nem tartja, a tőrvény 282— 284. §§ al éneimében meg fog., büntettetni. A még M \'nem serdült ifjnságnsk, különösen pedig a legényeknek éa inaaoknak rföltétlenül meg-illtetik, bogy esti 8 óra után az otcsán jár hasisnak. Zágráb, 1888. szeptember 8. A Horvát- és 8zlatonországok és as ezekkel egyesített egykori határőrvidék számára kirendelt királyi biztos utasítása folytán: Hervoiti István, kormánybiztos. Zágráb, szeptember 9. A már kőzlötiek kiegészítéséül a következőket jelenthetem: Vidékről uyogtalanitó hírek érkeznek. Gorában, hol az orsságos vásárt betiltották, össseütközés történt! a parasztok s a 15 főoyi vadáazkatoaiával megerősített csendőrség közt, .miközben sokan megsebesültek és bárom paraszt agyonlövetett A községi elöljáróság már korábbon leköszönt, mert folyton fenyegették a parasztok. Pettinjébeu Biffl keresztény ablakait heverték, mert a tömeget egy Mi satovies nevü ssérb inznltálásától vissza akarta tartani Misatovtcs megsértette a horvát zászlót. A szerbnek síkéi ült idején menekülni Petrínjéhen nsgy a forrongás. Ma- rofban Yaraad közelében savergások tér telf ki, a miatt, mert áHitólag" Aagyar felirata táblát akartak kifüggesztem s községházán. Az összeütközés slkalmávsl egy paraast agyonlövetett,- többen megsebesültek - , Itt Zágrábban ma tiltották be a színielóadáj megtartását - Egy kiáit\'iny megtlltjs -100 frt. pénzbírság és 14 napi fogságbüntetée terhe alatt a szélókben és mezőn való lövöldözést. ♦ Ügy a Jellasics-tér, mlot az, oda szögel 16. utczák mind kateuaság által vannak megssállva, küldőben látszólag minden csefcdes. , Zágráb, ssept. 10,Déli IS éra. (Rendes tudósítónk távirata A gorai mozgalom jjofttikai jellegű, mert a vá-Isatások alkalmával a községi elöljáró állítólag a .magyaron\'-okat támogatta. A községhátát nágy tömeg ostrom alá (ogti; miért is Sziszekről tegnap egy aukssz bonvédet indítottak a parasztok ssétüzése végett. Dubr\'aveban a parasztok a jeyyzó ellen lázonganak, kit nem sziveibet senki sem, s ki még mindig hivatalban van, bár a község már követelte eltávolítását y Zágrábban tegnap este egy utczá-bsn több háznak az ablakait bedobálta egy sabsnez. kit nyombsn elfogtak. Teg nsp d. e 9 órakor a pénzügyőri épületből -kiszökött egy fogva ievó kárpitot segéd ; aHramlovlcs (éle házba menekült a r,end(MÖk azonban csakhamar ismét kézrekeritették. Zágráb, szept 10. D. u. fi óra 25, perez. Derselies szenátornak kinevez-•tetése Hervoics kormány biztoeadlatnsává jó benyomást keltett. - A községtanscs kijelenté, bog] per manentiában marad, 40 tagu bizottaágot válaaztott, melynek feladata a nép csillapítása lesz. É bizottság tagjai fehér karkötőt kaptak, ezenkívül igazolójegyeket, melyekkel szsbsdon átmehetnek s kordonon. A vizsgálat igen erélyesen foly; meg vsn-áüspltvs, hogy s savargá-sokattitkol ügynökök vezették; a nihsnczokst két forintért vásárolták meg. A zavargás rendezők Bpesten vsnnak, be van bizonyítva, hogy szöcta-líaztikoa irányt akartak adni a tüntetéseknek. Több elfogatás történt már, elfogtok több sdóbivstalnokot ia Az öazeeekürée szálai már a rerórség ki-zében vannak. A varoskapitáoyság átköltözött az alsó városba, as Osztrák császár fogsdóba, hogy könnyebben vezethesse sz intézkedéseket éa felügyeletet tarthasson a esspstok felett A csapatok már csak a Jellactís téten és a két Állami épület előtt állaaak; de erós őrjáratok járnak a városbei. vU lent ott.másra, mint tekintély-tnHáara * % Aeoafelül Ramberg taár boaeeabn w óta paranceaekol H >rvá torsaágba, a ott mind a területi, mind a politikai, mind a társadal tűi viaaoayoket lobban ismeri, mini bármelyik, Hor-vátornaágban járatlan magyar nvü tábornok, ki aaon felül minden enetre mé; gyűlöltebb ia lett volna; kogy pedig e gyűlölet ezítáea menynyire áll érdekünkben, — aat nem tudom el gondul ni. Szóval, ugy lát aaik, nem találtak elegendÜ okot arra, hogy Ramberget Horvátországból elazólitsák, s helyére egy mngynr nevü tábornokot helyeaaenek pusztán azért, mert magyar nevü. Aa ilyen ceere ilyen okból, gyerekek közt taljkn megjárná, de komoly em. berek közt nem járja m«g. Ée aatán hol van aa megírva, hogy az a magyar nevü tábornok különbbül járt volna el Ramberg-nél? Hát ha még roeazabbul járt Tolna el ? Mint magyar ée nem politikus, — amennyiben kevés katona aa, — magyar ellenszenvvel eltelve, oly dolgokat csinálhatott volna, melyeket nem igen köszönhetett volna meg néki az ország. Szóval — tudja Pál mit kaaaál, — a amiért hogy San>berg lett Horvátorazágba kinevezve, bjspnnyal <5 fogja jobbaa tudni az okát, éa nem na ellenzéki újság-irodalom. Nyujtsunk segélyt a szerencsétleneknek! A julius havában Liptó megye három virágzó községét ért bortautó tüz-vész fájdalmat emlékezete még miniig mély részvétet ét magilhtódézt kelt ast-veinkbe». Az áriáit csapás megmérhetten nagyságától indíttatta a Belügyminiszter ur 6 nagyméltósága a szerencsétlenek nyomorán enyhitindó, a» ország áldozatkész lakosságához fordul, az alábbi körrendeletben szichez szóló t könyörületre inditó uaookban kérvén legedelmüket. Városi tanácsunk lehető széles kör-bon gyüjláiveket bocsátott Aá, melyek kiotl mi is tziveten fogadunk el meg-bízást, kénén olt ásóinkat, kogy lapunk Oda hívja a aaidó rabok vnsjéreit a matatja: Ima a férfiú, kinek latra népe aaakadiláaát tüate ki feladatni, kinek aaivé-\' bői iaten maga aaámüaött minden máa ér-aelmet, a Pbarao leányának igájában nyög! Caüggedéa fogja el laraSlt, gyönyör foltí el a Héraa papjait I Móaee éa Boéna taíálkoa-nak. Mit valaka timta aaOaí aaaralam ki gondolt, aat aaaraő a jaleaatbea magaaatöa aaavakkal, fookölt irálylyal aeaatalí. Rogoa biatatja Móaaat, kéné meg atyjátyl éa népének fojadalma lévén kragl igy isj—ebad iaaa, a a Propbeta inog, kiad aat mondja: Nem a te eróaated-e na?* Köabe tépnek a .\'vének, felvilágoeitják Móaaat Lehetetlen e hét töraa egymás melletti boldogítóén. Méaaa nem hiaai — da Beünn belátja, leplei aaar^lmét én agy nép boidogaágáért lemond. Ménea lerogy - éa Hatkar örvend kaaSMja sikerűién. • \' a. a A hajnal; seety időben Iaraét népének táveenl kall, rtm fali agak tői kerítve klnalf. Pharae nem pH ml, fial kívánja, kegyaa venal al msknéy, Mér taaeugyttMok, reeaagva, bogy ve-eértfc kén. Vápa fl Iftáaaa, dall voaáaai áfoeltfck a kajámat limkmse vérja a náp aaraa. üeaglny nép lé vek mataéant riipbUéd Is eat n mnitim sabfet - Méaaa megkéri Bsfcás • ser k#áüéa tata ke a légei ameek ajkfeéi — ekkor lelép laftaa aty p attak msüll ée - Heévei ki-akva éfoMI — vmaaaedje lareflaek préáétá- \|Éb — - — A eaév rfpmfsis Aglft é mrkttziétégt utjéd filléreiket a utttn máiltntk rétiért felajánlani ktgytt-htdjentk. A „Zala" szerkesztősége. \\ A belügyminiszter körrendelete: Nagy szerencsétlenség Bujtatta Llptó megye három könégét — A beérkezett jelentéeek steriut folyó évi jullas 18-án Verbicz községben tüs támadván, ezen község teljaeen és a közelében levő Liftó Sst.-Miklóa éa Jerbicz - Uusták köaségek részben elhamvadtak. Verbicz községbsn 175 ház égett le áz összes melléképületek kel együtt, 864 család kipusztult mindenből. Liptó-Szent- Miklós községben 58 ház és Ver-bicz-Husták községben 59 ház égett le. A lakosság összes ingó vagyona a tüs martalékává lett Ezen ttti alkalmával nyolez ember élet esett áldozatul. Leirhatlan a helyzet, a melynek aa olyt nagy mérvben sújtott lakósok kitéve vunak, midőn ssámos évi munkásságok eredménye önhibájukon kívül pár óra alatt ezen elemek áldotatává esvén, moet hajlék éa födél nélkül maradva a nyomor éa ínségnek nésnek elébe. Es kényszerít engem ujolag a magyar közönség ismert és többször igénybe rett áldozatkészségéhez folyamodnom, hogy filléreikkel e csspás által sújtott lakosok nyomorának enykitésébez erejükhöz képeit hozzájáruljanak. A károsult Iskosok első szükségleteiről és élelmezéséről gondoskodva Tett a a továbbiak iránt is a megfelelő ín-téakedéa a koimány által lehetőleg már megtétetett ugyan, de a kár oly nagy, és a ezenvrdó lakorok nyomora oly kétségbe ejtő, bogy bonfitárssik segélyére és könyörtdománysira reá szorulnak. Megvagyok győződve,, bogy a tftr-vénybetótág is saját hatáskörében mindent megteend jelen felhívásom minél szélesb elterjesstésre és innak nagyobb sikerre vezetése érdekében. A begy ülendő adományok a kir. belügyminiazteriumfioz terjeaztendók fel, hónnsn azok haladéktalanul a szerencsétlenség színhelyére megküldetnek. — Az egyes sdományok nyugtázás végette hl-vstslos közlönyben közzététetni (rgnak. Bndspesten, 1883. jel. 81-én. Tliut s. Ír. Horvátországi állapot. á horvátomig! kinket aa utolsó napoktól a Mratka-aSkbta mprodnkáljuk: Zágráb, szept 8. A tegnsp eiti zsvargátokról táviratilag . már érteritettem önöket. E- tudósításomhoz alig van hozzá tenni valóm. A tömeg, mint jeleztem, egész nap ácrorgott a czimerek aearalmat lagyőnte a kötalaaaág — a próiéta aaive téráik, de végre bálakönnyaa anam-mal tekint aa égre, éa eaerak öröm)allen ri-valgják: ,Szabad vegy mirdörökra laraell* a o a Somogyi ur balyeaea oaelekndett midőn a darabot válaaatá. Legjobb bizonyítéka aa aaaak, bogy hivetéaét komolyan fogta faL Nem árt aőt nagyban kaaaao«, ha a aainpad — aa élet tükre — néha élénkbe tárja aa ilyaaarŰ eaeményakat, fllag oly kidolgozásban, mint a Yárady-é. Várady a mfivét legaikerültebbnek mondhatjuk. Aa expoeé, fojlődáa^ bonyodalom éa megoldáe kitűnően aikerüít A nyel-vaaat erőtatjea, tengzeteaen aaép. A ml gaadag költői gendolatokbaa, melyek kOat kétaégtelenQl elaő helyet foglal a Méaaa által Pharaoeak jöraadlH f aaapéa. Da aam a bibliai nnyagi owpáaok eaak, melyektől a Pbarao megrendül éh aem I A költő— tér, dávad, aetétaég helyett, — a balforradalona, a foaatngatók éa bataaág réaaeit idém aa álla mA aneaae elé ée eaeket kike. ölendő ke-e^ttátik aaakadoa Iaeall népe. Ea a nép, mely amat már aaebad, kiveti veeárét n Kanaaa falé, aa lem en ni — a aaakad állam - malyken: ....Uaeaa .aa éjnek ékeadém." • ■ a a De. Váredy a kktel ssCvál le Baaaa-gyk a miallnalil kwgé wlnl\|K a ■ digilln ajéaljak n Iliül lg Igyal- i. D eléli. Késti azokat tétlsnül. Néhol n utesasarkon alakult egy-egy csoport, melyben kaagossbbá vált u\'cndri,s de es a demonstrstio Igei ártitlea maradt. Oaak este 8 óra előtt öltött a tömeg fenyegető alakét. Híre járt — nem tudni ki Itireaztelte, bogy petárdák vaa-nak készletben, s e hirtől s kis csoport vérszemet kspott. Bevsrtik néhány ablakot, mire t katonaaag természetesen azétverte éket s a csend helyreállott. At utczákat elzárták i szokott ki-tonii kordonnal i magam is csak rená* éri (edeset mellett jutottam a távíró hivatalba. Tia óráig azután csendes is veit minden, cssk a Oidullcs utezs sarkén állott az Oicában nsgy néptömeg, tétlen bámulva a katonákra. Néhánytn elkezdték ezeket gúnyolni s a rendőrség el akart nebánya( fogni. Ekkor megeredt as éntk „Zslvíla Hor-vafoka Krepali\'Magyartki I* Fülsiketítő zaj támadt i egy suhancz a katonákat bővel meghajltotta. Ekkor lovsnág rohant a tömegnek éa néhány peres alatt tisztára löpörte mind s határos utczá-kst, ugy bogy 12 érakor a legnagyobb csend uralkodott. Gmk a távirdahivatalba nem bocaátottak senkit, minthogy sz egéss Qundnlies-utczát elzárták. A msi ünneptől mindenki remegett, pixe járt ismét, bogy s zavargóknak pe tárdáik, bombáik vannak és bogy a vidékről étkezik parasztság, eelylyel majd lehet forradalmat cainálni. A polgármesteri hívatsl otasltotta a tanácsokat, begy nyugtaaeák meg a népet s a azenatorok ép ugy mint tegnsp, végig járták a házakat, hogy vslsmikép gyászlobogókat vagy feketesárga záazlókat ki ne skssz-azanak, ép agy ma is (eloeztotlák egymás közt az ntesákat éa minden kapuba benyitottak, bogy a közönséget megnyugtassák éa csendre, nyugalomra intsék. A táros külszíoe igen izgatott A délelőtt folyamán as Ilieán csakúgy hullámzott a nép. Yidéki parasztok képeztek csoportokst, bsngoztatva sz izgstók nsgy tiavait, polgárok álltak fejcséválva a szögleteken és kívánofok sétállak fel-8 alá a katonai kordon előtt Estére mindenki vészt jósolt Olyan forrongó, Iázna, félig ünnepi, félig forradalmi színezete volt a váróénak. A kormáayjfhletben, a városházán nsgy sürgés forgás. A királyi biztosnál egymást éri a sok bemutató deputáezió s tisztviselő. Lázas munkáuág sz állami gépezetben. Az utczákon foradaimi hangulat Elénk beazélgetés, csoportosulás. A lok paraszt mellett sok kabáloa ember s é$ék közt sok nagynevű férfi jár csitítani a feszült szenvedélyeket Délre cnllspult i hingulst 11 cao portok saétoszoltak ugy, bogy déli 12 órakor i város ismét a rendes külsőt . fiatalja. \'Csak délután 2 óra felé van- Amit kevesen tudnak. Irta: Mnrányi Jónaef. Yen a ca...í börtönben egy rnb; a aaá-moa tél, melyet átélt, megfehérítette hajfürtjeit, a areaa már ránoaha ment át Tinenöt érre Tan elítélve, tízet mér leült, öt év múlva anabad leaa, ha a halál köabe aem aeól, mart bét aa köaayaa megeahetik. Minden délután két órától fél háromig eétáltatjáA többi rabtéraahral. Yaa ott min-daaiéia alak; vannak kik ártatlanul aaen-vednek, legalább Ők agy állítják; aatán olyanok, kiknek beeaületea ábráaatukról ki-látaaik, bogy egém életükön át roeanbaa törték eeaüket, a régül olyanok ie, kiknek oly rad a mord takiatetlk vaa, kegy angyal aam mondhatna méal róla, minthogy eagyil koa, vagy legalább ie rak lé. Táa épen eaek veitek a legbee^ateaebbah köatlk. A rabndvarkaa egy nngj kir alakú virágágy vaa, eat kertlik meg aaámtalaa-aeer, mobón aaivá a ariabad leveglt Aa aa öreg rab mindig legkátul megy. Lékei b gyengék, mag kát loéneta eam eagadaé, kogy geaeaalevfk klet aétáljen. Mart aaok klaá tart eaik, kik eeaamit eem vétetlek, ■Igia ártatlanul anenvedaak. Ilyeakar latalabb aeraoeai aeheeem kagyják kákákén, Miadíg találnak valami kmallal \' valót, melylyel ayagtahailaai akarják. «4 Hál Öreg, — saéH aa egyik aakaaaa ftdUrkál lepett gMdáJééái, Márt ítélték el, -hevá dugta el kad aal a gebénát, mii elj áada^^al ehalajdaaitatt f Aa pedig eaak saoeolygott, nem aaólt rá semmit, hanem aaemai aat mondták; ka igaa lett volna, aem tudnád te aat meg. Astán rákaedte a salaik. — Nagy bolond volt kead ádea öregem, hogy nam appellált igaaaágialan eliiéléae ellen. Egy aaák bnan eaak aem érdemli meg, hogy tisenöt évig aa állam koaatjáa tartaák, — Aa ám — röhögött a harmadik — kát aat a vilégitáat mámba eem vaenitak, amit oaiaált a lopáa alkalmával, nehogy aasal a aaák basával beleeaaék aa árokba e^ a nyakát törjél Ka salán\' ohy hámorral éa képleteaea volt mondva, kogy miadsaayi öt perosnyi nevet dal talált rajta. Aa öreg ia meeelygett Kölönben mindig ia agy Makett, fann a viaagálé kiró termében ie, mikar aa ügyét tárgyalták. Mikor kéideaták tőle, kegy I gyújtatta isi eaját kan)bóját, I rítta* al a graaanam bél aat a aeák baaát: meeelygett, a eaak aaayit mondott rá, kegy éa. Aatéa. vaüatlák, alimaerí-e aat, kagj I aaért gyújtatta tel a kunykéi, kegy Saana-aaŐditaa a tüahöa a ma jee aépeéget, mmlaU káberíUaaui i Igaalma lelvajlkaái. Tadta-e aat, hegy <Wfc egyeden leánya iaikeen vad a kuaykóbaa? Tadta aat ia ! Hát aatáa sem aanmit el apai aaira, mikor kLin iá<Helta a klaalf f i—aálák aa itélaut: tolvaj, gyajta-getó, gjeémekgygkés e kapott tteatfl ével, e eaak l\|n %e\'H I 1% ama Uafte meg attól, bogy ott menten fel nem kötötték aa akaaatófikra. Aaaal pedig, bogy valakiaak fal talá\| tünri es a dolog, miképeu lehetaégea aa, bogy egy apa, aaért, bogy egy saák busát ailopbaaooa, eaját Iánya fejére eaját báaát gyújtsa fel, nem térődhetlek bíró nramék. Ők a puasta tényálláshoz ragaaa kodtak, bünügyben aa apai eaeretet aem lehat irányadó. Volt már a világon asámta. lan eset, kogy as apa caeljélyaégért kioltá lánya életét A tényállás pedig kövatkeal volt: Oaóváa Gábor a t...i aradalom egyik kardé lyeea egy éjjel busát akart lopni, a kegy aa Őrök a a cselédség figyelmét a netán kelet-kenhető sijtól elvonja: felgyújtatta saját báaát, tudva aat, kegy benne leánya vaa; míg aa imaea ssamélyeet a tta akáaéa e meggátláeéa fáradozott, aaalatt kilopta aa aradalmi magtérkél n aaák kaaét, leányát pedig pedig taggal aaMk köafll kaparták ki---t laiailgii. S nutkegy padig Oaévéa Gábor aa egéea tlaeeat alkalaaávnl aam ia matatta magái, aem veit nehés a knnelapáai raé biaonyitaní, ami egyékhként annyiban ia klayayl vak, mart a tattaa Hnialmaaan ka is vallatta vükét Foro* khtarie ia vak ám aa. A bsrák aaaválták fojlket, Seaaeaagtak, mintha na egéea valfomfc Uéayee volna, de kél ke igy vett, meg kellett tanai, kegy elítéljék em a gaiambéee fs^ét. • a e (Vége ktvalkaeik.) A haagntat lUiurihtl, • i«é» I csee 4esség TII. Nem valéssmt, bogy további readisvarások •WráeHaaek. A Btugaloa helyreálll-jiáaábaa Ma eaekély része veit t tagnap ái tegnapelőtt sabogó zápornak éi jég- Zágráb, uept 10 Ettí 9 érakor. Ma esu érkaaik mag a 7-ik -ezred Marbargból. Vmuaérti nptgiaUnság kire érkezők, téri dálkm eyjr század huszár B Vrokke hidnál párosítok Jet akartáé uaóaJUant a csendőrök által elfogott zavargókat, a csendőröket kö vekkel dobálták, esek lőttek és négy pbrasstot megsebesítettek. Zágrábban tegnap Groller tábornok vette át a tárparancsnokságot. A rend-éraég további eliogatáeokat eszközölt, több inast éa mnakáat fogott el, külöabeo nyugalom uralkodik. A vidékről ii megnyugtató birek érkeznek.\'\' \' Zagoriából a kiküldött megbízottak, a kik beutazták a vidéket, azt jelentik, hogy az ottani helyzet épen nem oly rosz, mint hírlik. A néppel örOkké viszályban éló községi hivatalnokok nem érzik mzgukat biztonaágban, azért táviratilag kérnek katonát. Hogy a nép (Hlbét elhárítsák, a zsidók ellen izgatják a népet. Ezzel egyrészt zsidóellenes zavargásokat okoznzk, másrészt túlhajtott hírekre, szolgáltatnak alkalmat. A legtulioitabb hírek egyike veit az a mults heti, hogy Ivanecnél a parasztok ! viaazaverték volna a huszárokat. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÜGY. Zalamegye törvénykatósági bizottságának Zala- Eger szegen 1883. évi szept. hó 4-én tartott rendkívüli közgyűléséből ; 13915. 184. \|k. Előterjesztetett a nagyméltóságú m. kir. belOgymin. f. évi aug. hó 26 án 3462.jelu. szám. alatt keR rendelete, mslylysJ értesiti a megye közönségét, hagy a magja taiületéa a legutóbbi időben előfordult nagyobb mérvű savar-gá*>k folytán veszélyeztetett élet éz vagyonbiztonság helyreállítására rendkívüli intézkedések levén szükségesek, méltóságos Glavina Lajoa féispáa arat a megye területére kormánybittoíaápnevezte, bogy i megzavart közrend, élet és vagyonbiztonság helyreállítása érdekében minden szükséges intézkedések a legerélyeaebben foganatosíttassanak J. kötelességévé teszi egyuttzl a megye közönségének, bogy a kormánybiztos orat feladatának teljaaité-sében a legesélyesebben támogassa. Felöl lastatott ennek kapcsában Svas-tits Banó alispán ar jelentése, a megye több helyén előfordult zavargásokról i a közread helyreállítására tett hatósági iatézkedéeekréL Tégiéi. A megye közönsége mély fájdalmát fejezi ki a lelett, kogy Zalamegyében, méhnek mnltja a hagyományos törvény-tisztelet ái rendszeretet szakadat Is n fé nyes példáit állítja elénk, — a polgárok egy részének személye éa vagyona a csőcselék garázdálkodásai által a közei-mait napokban oly súlyos megtámadást szenvedett, kogy a közrend helyreállítására a legvégső rendkívüli eszközök váltak szükségessé. A megye kÖzCnaége, a rend, éa a polgárok szqnély ée vagyon bátorságának belpttiiitására tett hatósági intézkedések "felelt teljes elismerését, a-á további-ahra aénv% kormán* bizu* ur őméltósága valamint SvasCits fieaé alispán zr irányában emtatlaa bizalmát fejezi ki; -kijelenti egyszer tusiad, hogy erkölcsi kKilamégH tekinti, miszerint a megzavart közrend mielébbi helyreállitáaábau a megye mindaz polgára a különösen annak érteiasMga tiját körében kitelhe-téieg közreműködjék. Feltóvj* egyaneaért a Megytléa n rűrvéaj he teaégi kizsttség taglalt, a két-eég< atéljtrlsájzket e e megya tasam irt almaiégét, hegy a népet ez tsgaiimk 4s ifnáaeverének következméayeire ű-gyetmeatnazék. Hjp zyagnét zmga-ie"áera tetaék; %yilzatmlfc as zt-áttampeéfér eléé és jegaaahh n Hrvdny ál a liivéaym hatósági Intézkedések tiszteleten tartá sása) s Ügy eltemessék végül, kogy. a lefolyt gyászos események tanúságot zaolgáltataak, - miszerint a törvény sérthetetlen tekintélye csorbát nem szenvedhet, s hogy a rend és a polgárok személy ée vagyonbátoraága, — melynek kivétel nélkül valé oltalmazáu u állam alaő éi legfőbb faladata, - a legsajno-ttbb áldozatok árán is kérlelhetleuül kell, hogy fentartaasék. — A megye közönségük azov biztos várakorásáuak id kifejezést, hegy Zala-megyének közszelleme, mint mindenkor, ugy a jelen viazonyok között is híven fogja teljaalteui feladatát Ezen határozat a törvény hatósági biaottaág összes tagjainak, a községi elöljáróságoknak a ex utóbbiaknak közzététel végett la kiadatik. — Kmf. Kiadta: GáiOlfy Láuló a k. ZJhM Alispáni jelentés es 1883 évi szeptember 4-íki rendkívüli közgyűlésre. * Méltóságos főispánéskormánybiatoaurl Mélyen tisztelt közgyűlés I á jelen rendkívüli közgyűlésnek oly mélyen lesújtó indoka van, misasrint teljes lehetetlen, kogy aonak köavatíaa hatása alatt a jelentésem iréaakor is rendeikeasem a meg* iodnláatól ment ason higgadtsággal, mely ily baláthatlannl komoly ügy résalstsaéséhee elengedetlenül seükséges. De nem is lehet oaélja a jelentésemnek résalataaés éa nem is lakat aaattal leladatoai — és a mi még sej-nosabb — ideje sem érkezett el még annak, bogy akár cssk váalatílag is ecseteljem a megyénkben rövid 10 nap alatt történteknek t ég\'elenül alsaomorílé képét: ámde a kötelesség, melynek rendit hetlen érsete tartott fson a megrendülésnek oly saámos pillanataiban, eanttal is agy teendőt saab elém, melynek teljesítése elöl el sem sárkéahatom ée ea aa, hogy midőn megyém törvénybatósá-gáaak egyetemét képviselő* bizottsága a rendkívüli kötgjll ésében áll saemben ason rendkívüli helyaet kónysaerével, mely ssük-ségeesé tette, hogy aa állam legfőbb érdeke a kőarcod helyreállítása beJyeateeaék kivéU lee intézkedés oltahaa alá, ugyanakkor ón, míat a megye első tisatviselöje és a megyei keaigasgaiés t etetője, a mélyen tisatelt közgyűlés elé — kitÖl tűst társaimmal együttes mégbisa.tásuBfk ered — aa aat felfÜggesatŐ kivételes intéakedés hatályba léptéig történt feblte aajoos tényaseiek rövid elsorolását terjesszem a következőkben: Folyé évi augusztus hé 88-án esdi 9—10 éra kösött Zala Egersaegnek úgynevezett fehérképi és kasaaháai, -^két elleni iránya lÖuteaái végeiről aa ottan alőaetes aaj nélkül s nagyobb résabeo iparos segédek éa tanoncsokból öeeseeáo portosait 30—40 főnyi két tömeg ugyanegy időben mindkét oldalról, a ft ée mellékutcákban levő iar. lakások ablakait botokkal és kőhajgálásokj-kel bevrrve, a templom előtti főtérre vonult és onnét a agy csődület és éktelen lárma közt a véres végéig terjedő olsi főutosán keresa t3l aa iaraelita lakások ebiakait bevert, a redőnyöket jesaaggattz és öasaelörte. Mindes oly gyorsasággal történt, hogy a rögtön kivonult 10 főnyi foglárság a garáadálkodé tömeget csak is aa olai nteaa közepén érháttá átél, s miután sz els-S tetten ért garáadálkodé elfogatott, a ttmeg futásnak eredt, sá város végéa elmenekült. Minden a városban nagy csődülést okozott, mely eloezlattatváa a eseod éa nyugalom tovébbi magsa várás nélkül bolyra állott. A rendőri viasgálat még aa éj folyamán megindhtatott és ssakadatla-nul folytattalván mintegy 16 tettoe foga tett el. áugueatus 24-ika ayagalombaa folyt le a* esti érákig. A nap folyamán leUrtóata-U>tt i& egyén a vizsgálat hofojeaéesig a aala-egsrsasgi városi börlöobe zárat ott; d. a. 4 éra utáa aaonban avérosháaa előtt csoportosulás keadődött a letartóatalottak kiaaabe-ditáeára iiáaysott esélaat baageatetá«ávaJ; aiely asoportoeulás a randelkeaésro állott rendőri arfvei osak ashsaaa és Nvid idő-köaökre volt eleeeJalbaté. A Nagy Ksnizaá rél kért éa fed 7 érakor érkseett egy saáaed gyslsgság bevooaláee alán saeaban a vároe káa előtti saoportaoalél sasraM nagyobb temigia maparadván, a tömeg feayegatf MgatadAsar mién a Mmiáatalatmknak jé hatyhali kár. Zgyéamégi fagkáaha valé át •aáÜtása kisároltotott meg, de «<a louk Maáattak sllsnsnagiléea és a vidékről is ^ksarnt aavargékkal folytan —paridé rfn <1 Miután pedig a osídalst saladig vemé lyesabk álakat fellőtt és a letartóztatottak egyike a kusOkáet sikeresen magkíaárelve ssoaakait, a városi polgárság taklatélyoe tagjai a legnagyobb mérvO vesaélyak elkéri-tésának egyedüli leltáteláUl a letartóztatottaknak, kik míat helybeli iparos segédek kttJöobau Is iamsrstsssk, — saabadon bocsátását kérték; mi as\|i 8 éra atáa, midőn már a katonaság ia kődobások^al tatt(\| msg-támsdtatott és az inionydyá nőtt tömeg végső féktalonségében tört ki, elégséges arő hiánya miatt, s ftleg ason okbél, mart a roppant tömegben kivánosiségbéi osatlakwott tömérdek aasaooy és gyermek éa a héaak ablakai tele néaőkkol levén, a katonaság fegyverét aem kasanálhatta, meg is történt Erre a tömeg a vároekáaa alőttí térről al ia vonult! de kéoőbh ujabb vidéki és nagyobbrészt földmivos osavargékkal saapo- I rodva a vároe atosáia korosától aa iaraalilák lakásalt megtámadta, aaok ablakait beverte, több lakások udvarába betört, pusetitott, három boltot föltörj és kifosatott, s aa uteaá kon kődobálással mindén védakeaéet lehetetlenné tett és a fegyveres erő os^élrségénél fogva tettleg meggátolható som volt egéss éjjolj I éráig, midőa a zavargók eloszlottak. Ugyanazon este a kaniasai psrsoosnok-ségtél erősbitée kéretett, honnan még aaon éjjel három órakor, de osak egy saáaad gyalogság érkeaett, További megkeresésére aaonban 2öén éttel Sopronbél a Koebel gyalog earodnek ismét két saáaada, 26 án délntán pedig a ! jelenleg Hsgy-Kaniasán gyakorlaton levő WindirohgrZta dragonyos ezrednek két ssásads küldetett. Augusatus 26 én a nappa érákban saintén teljes nyugalom uralkodott, fölhívás intéztetett a /áros \|polgáraiboa, bogy a hatóságnak a rend fenntartására irányzott törekvéseiben közreműködjenek, Esti 0 éra után a katonaság a fölért megsaállotta, aa utosá-kat elzárta ée minden utcsába erős Őrjáratokát küldött. 10 éráig nyugalom volt, midőn a^fál\'érképi u\'czában as őrjárat egy tömeggel találkozott, mely elülő a mellék utcsába kitért éa egy boltbk feltört és k babolt; a másik őrjárat találkoeolt oson tömeggel, s midőn sa a rablást a katonai paranosnok felhivéaára som hagyta abba, sőt a katona-ságra egy lövéet ejtett, a parancsnok tüaat vezényelt és <egy tgyén balva, egy súlyosan sebesülve rogyott Össse, egy pedig könnyű sebet kapott. Aa olai utoaában aa őijárat saintén egy nsgy tömeggel ütközött öesae: mely a felhívásra nem osak hogy nem vonuú vissaa, hanem 3 osopoitza oszolva két tüa kösé igyekezett sioritani a katonaságot, mely tűset adván 5 egyén megsebesült. Eaakan kívül egy fosstogató osapatnak még agy tagja lövetett meg a katonaság által. A garázdálkodó tömegek legnagyobb réasbon a vidékről bejött napsaámosok, cselédek ée földmiveeekből állottak, s a sebesülések is eaek köréből történtek. A fentebb előadottaknak a megye ssékbelyfn Zala Egersaeg városában történt lefolyását egésa tervszerű robamoeeággal kisérte a megye legtöbb vidékein hasonló isgslasaknak és rendzavarások várható kitöréseinek jelensége ée babér azonnal kiadott szigorú rerdelettel ugy a járási, mint bely batéségoknak legszigoiubbkötelességévé tétetett, hogy a rend sértetlen .fenntartására minden síükségos intézkedést megtéve, a\' legarélyetebbea őrködjenek, aa izgatásokat és rendellenességeket meggátolják, eléggé fsjnós tények osak hamar igazolták, bogy aa izgatásunk mindig veszélyes magva bö kikelést nyert, mely már nem ősapán romboló bosssávégyban, hanem tömeges rablás .és fosztogatásban, sőt gyilkossági bflotényskbeo termé meg igon isi ksserü gyümölcseit. így augnsatus 26 éa este Sárhidán történt csődület alkalmával «y öreg iaraelita tanité megöletett és kirapdltatott} augusatus 27 éa éjjel Zala-Lövőn, tbl már aa olőaő 2 éjjelen keresatöl a rendőrség osk folytenoe küa-déssel volt képes a sav argókat slosslatoi, résshsa a körül la^Ő falvakból összesereglett — botokkal, puskával és revolverrel fegyverzett tQmeg egéea readsaores vezénylet mállott aa iaraeliiák lakásait pusatitélag megtámadta, II féltőt feltört, bolti tárgyakat és péoat\'raboJL egy kasai ssalmát felgyúl toltée másnapra még nagyobb pusatitéssal fenyegetve távoaetí moly ígérete beváltásé-baa osak i« a másnap estére odaárkeaett lovas katonaság áZal léaylegasfegyverbasz-nálat mellett volt meggátolhaté; ugyan aug. hó JŐ, ée 27 én a paesai és novai járás többköaeégeibon, valamint Kasmhalyea, Saant-gréfoa ée Sümagee aa fllelő seolgabirák a rvsielkeaésakTO állott rendőreéggel ée a köaségi elöljárók dioeérotoe busgslmával folytoo éa Uhaéajlaa^l köadöttek atésyleg asagkíeérlett mija^Záiiii slssalstáiával, 4a as hgaUm folytam aőtt, a angnsatas Sg4a fajult, a mi máoaap agyaaottae egy gyű-kossággal ísméUőd<Mt)^>ssaalétog aag.tŰáa este Söjtörön egy beit kirakoHataU éa abbaa egy kardé petreleam\' meggyújtatott, a esa midőn a harangok íélrevereltek ée a tttsol-lék a boltban égő tea öltésén! megjelentek, oszlott saét és vonult ál lövöltjöaések mellett a garáadálkodé töaasg; a kövotkeeő napon a viasgálat katonai fodeaet mellett akelysai-iTén teljeaittetett, s ugyanaaon alkalommal «s elrendelt sUtárlnm is kdblruettatett, ennek dacaára amint a vizsgálat báfojeatével eeti 8 órakor a katonaság 17 lel^rtéstatott tettessel — kik Zala ggorsisgrs szállíttattak — Söjtör községből .kivonult, a köaségon kívül összesereglett tömeg a községbe mindenkit elrettoatő fenyegetések! kOat betört, 2 boltot felvert ée aeak annak teljeakipuea-titáéa utáa osalott saét Ut kell, hogy félbo sssksssssm sa eléggé nem sajnálható rendzavarások előadásának sorát, melyeknek podig még ekkor som szakadt vége, ds saoronosétloa foly tatásuk a magas balSgyminisaterium által aug. j 28-án elrendelt kívételee rsadsaabályok hatálya alá esvén, saOkra néavo as Ulotékss intéakedés a megye főispánja miát kinovsaett kormánybiztos ő méltóságának rendkívüli hatalmi körébe UHosik, melynek faladata és oaélja egysdöl as lévén, bogy a megyénkben ily isaoayu mérvet öltött rendzavarások megtékestessen^k ée bel/re állitUssék a nyugalom, a lton, a polgárok békéje, a törvény tissteleto éi as oly mélyen megrendített köabistonságnsk háboritlan érsete, bísonyára mindaaaek ép\' oly gyors mint saerenoiós eszközléséhez miadayéjan saivünk mélyéből kíván jak (a teljes siker >ldáaát Mélyen tiastei kösgyQlésl a fennte^ biekből látni méltéátatik, kogy saoritkoava tisztán a történt téhytfk elsorolására, mallőa-tem minden réealetMéet és oly adatok fisl-említését, melyek a történteknek — ások kösvetlen okai ée nervnosétlen okoaataiusk bővebb, a vegy vUolmsdistő jellemes éséro szolgálnának; teljam ez\' aaért, mert a rendzavarások összes helyein folyamatban lévő viasgálat kelli bogy tüsetesen leldsritso éa \'megállapítsa ások mibenlétét, mert nélkül ily ügyokkda s ily visaongok közölt a bármi nton vett értesülés sem ment telj son attél, hogy réáaben tévedhető tájékoaáet nyújtson ; de eléggé sajnos aársaavui nsm fojthatok ol egy \|megjsgysést, moly a történtek álul lelkem mélyébe kitOrölbotlenül véeelt megg) őiődésem kifolyása és ez az, bogy most, midtn \| a rendaavarások összes bolyofo folyamatban lévő törvényéé eljárás aa elküvetstt tettek érdeme ezerül boasndja Ítéleteit, midőn megtorol tátik sa iagatáanak átkos mOve,^elangedbeÜenQl kell, bogy aa áldoaatoknak igen is nagy osoportja közt mindkét irányban a legkérlelhetlenebb szigor élje a lelketlen izgatókat, kiknek nyomában a vétek támadt, kik eser szálú fátyollal boríték megyénk népének saoplöüsn hírnevét, kik leiismerhotlenek\' ée kiiÜrkésabetlo-nek voltak mindenütt és kiket mégis ely saámosan követtek, sask ellen kell, bogy vértesaék, vyilváaesan is oly méltatlanul meghureadt törvény hatóságunknak összes hata\'mi és> erkölcsi ereje, ne bogy aa oko-aott szerencsétlenség és előidéaatt beláthat-len vsszélyek leküzdése után is osek ujabb alkalomra várva tajiteák meg vésathosé művöket és ismét e\'őidészék aat, bogy megyénkben a törvényéé rend ée biztonság, melynek egyedüli igaa hű őre a polgárság lelkiismerete, megtörbetlea akarat ée tettereje, ismét katonai kény szer erő oitalmz alá jussoa. Zala-Egersaeg, 1889. ssept. hó 3-án. Svattíts Benő altopáa sdal s a saékbe\'yi hivaUl sodronyát Kaal saáa kikapeaolal kellett e a fővárossal egyenes össáköttetésb* kSaai. Dicsére les bzsgal" mát a helyb. kir. távlrdafőaöknek s általában a kir. távtrdal Usztíkaraak slismsrvs, baaaűas kéeaséggel saavsanak köszönetet! - - ttjáeaklr. LWák Faroaea per-laki ügyvéd, a megyei s köaügyak tevékeny bajnoka Báosbsn ssept. 6 én megkelt, — A lévásssgyM Kissassooynspi laaseaki mulatságának a díjlövés és teke-versenyből éllé résalotel a kedveaőtlea idő miatt/elmaradtak ugyan, ds annál bővebben lettek kárpétolva\'aaok, kik a láeesestélyt látogatták meg. A oáaosaa teldisaitatt teremben, hol a fatalis idő nem árthatott,\'oonpen-trálta a roodeaőeég összes erejét és babér nem nagy saámu, de oly disaes és kedélyss társaságot vooaott körébe, oly leeotalea ée vidám mulatságot bosott látra, seely méltán sorakoaik a laasdaki lövész-ágy leli legkitűnőbb mulatságok lioa.; A megjelent hölgyek kösött láttak; Bogyay Ödönnél, Ladányi Erasike k. a.a/al, Clomsnt Lipótnál, Damm Hugénét, Hartmann Henriknél leányával, Godina Jánoauét, Musset Ferenosnét, Plibál Fsrenosoét, Belus Anna és Pablina k. a. kai Sartori k. a. Wenoael Rezsőnél Szüos k. a.-nyal (Tabrél),.Wisbor Ferenosnét leányával, Varga Lsjosnét, Zatbursezky Zsigmondnál. Q J Különfélék. — A ksavédgyaksrlatek fává-baa folynak. A lapunkban már jelaett nagy távgyakorlat nem Pakod, haaem fiak vidékéé lesa, ée pedigjsaepL 23-Űfráa. A hely ssiaelö biaottság már oda ataaoU. — TAa veit ft^mét a magyar oteaa végén eaept. 9 én este; gyorsan msgjeleot derék lűaoltéiak Lkhemsr loealísáliák a tOaet: egy pajta lett a romboló elem martalékává. f~ — A aavargáaak követkeatébeo annyit a meggyűlt! megyéakbea, kűlűaössa Megy laaiasáa a tkvirdai mnakaaaysg, kegy a jeleolegi létaaámj alig veit képea elvégeaai, liatt egésa éljél fartatott ssolgálat, sőt saá saáat Időbea is edaadé , hagy aa állami, hhtapi gjsrsan szpediáHiss ? v _ mosna a pibenéeré kéesaégpl műkSdlak e aaagáa iZigeayélsl aMi, giia 1 - Jánosháaáröl írják lapunkaák, hogy ott á mult kedden érdekes vadásaal tartatott Szerbia királya tiszteletére. Msga ás ifja király 48 dsrab foglyot ejtett. Jelen volt Bedé Kálmán főispán, Széli Igcáoz alispán iá« As erdőben lombsátor alatt ren-dsaett ebéd alkalmávsl bomntattatolt a királynak a magyar osárdástánoa is, melyei egy hérjsslegény s egy fiatal menyecske lejtett. Távoztakor a »aerb király 200 Irtot adott a jánosbáai saegénysk ssámáre. — Kftaaégl iskoláinkban a Veni eaneteo ssept. 10. tartatéit meg, aa előadások vasárnap vették kesdetökot. — Bakeáról egy d^sgo\'njos tisstl szerencsétlenségéről vettünk tudósítást ~ Ugyanis ssept. 4-én ott vásár Isvén Z. Lövőről sgy lébzázsd lovasság ott termett, ssökség azonban neÉ volt reájuk. Bélé hsdnsgy a koiesmában feledett lovag ostoráért vissaavégtatván egy survasmarhát sebes vágtatás közben átugratni akart, aaonben saerenosétlenül járt, lovával együtt eleeett s eszméletlen állspótban szállították Lövőre. Fején nsgy sérülést ssenvsdett, életébea kovée a remény. Lovának semmi baja, a marhának egy szarva letörött. — UöafUrdO A helybeli gőzfürdő bérlője Bichler Lajos nr tudatja a t. közön céggel, hogy f. bó 17-től ksadva a gőzfürdő csakis mindsa saombat és vasárnapon valamint mindsn Ünnepnapon Issa nyitva; isely napokon a kádfürdő szobák is fűtve lesznek. — Beláayl Tivadar osáktornyai tanitéképoadei tanár, mindsa ssép és asmos ügy lelkes bajnoks, Balalon Flireden a ma-gyarorsaégi tanítók érvabéaa javán 14 frt 40 krt gyűjtött aa sug. végén tartott megyei taaitéi gyűlés alkalmával. — Kagy érdekű leveleséei lap ja-tolt hozzánk, melyről lapunk jövő saámábaa bővebben mélánk; moet osak, aanyit, bogy Kagy-Kaniasán 1882 jnlius 12-én adatott postára s hoesan barangolás után vissnaér-k esett \'1883. szept. 10-éa. Kegjelelea téaykedéet taansita-nsk a balaton-füredi „Szer et et ház" növendékei midőa aa iatéaet nagy érdemű alapítója Molnár Aladár sirjára minden vasárnap friss koseorat kötnek e bely esnek rá. Ssép a kegyeletes éraelemnek a gyengéd ayilvánulats, a málló jele a nsmesaeélu in téaméay saallemáask, mely lyel a lelkes igaa-gaté aat veaeti. — A talatam-ttredl kies ftrdl felső sétányának nagyobbítáaa a annak feey-vesekkeli rendesem beosZltetéoo foganatba vétetett. A sseretetházlios voaetŐ útnál balra aa erdő ée asegyei at közti aégyesögtérnek beültetése által a felső sétány jelentékeny aagyobbedást aye^ mely intéake4éera ftr-dőhelyook bfoeanyáia eeak előnyére szolgál - legy eaimilápmnfc hámosak. Vasárnap d. a. posU vonattal agy iar. polgártárs Ksniasáról Bpestre ataa«án Nsgy-B eséaél saáasea flldmivest látott e^ asapesikea, kefa a ég bíró báaánál tartandó nyöváow árrésen eledelei fognak, máj alkalommal » mai esándákoaák tartaaaek fenti árnak 10 aaéeaiékát káeeipéfadí * kákát dölt kesére leteooi As árverési fettételek a kiratalee öráá. ele 1 a nagy»kenjsasi fcír tvaaék tkvi ost lái/áoá! « Újlak köaség elG.járóetylnál m«* tekinthetők. 320-1—1. II Miiw \| I. Fáayaeási ekek t 4 ölebek, k wdelkeads i Berek, míy mérek piamik ; k) Mk fe istálló ebk, a. m.l x tkfer, patkányfogó. I. Vedáse- és vérek: a) v ^ k) spánielek, e) kapák, d) tacskók,e) vi itMMUiti I . I) Mira. volt aáo, , délután SoaiiadekolL Illáik—< I* Meoskák; e) linói, rotol. k) külftldiek. ái okkiáJlitáekaa koráit állata* _ állíthatók kt Állati ttiiloyik l ÁOmdó hiáMd. _ Ide tartósnak: A) ÁUati eyartNrmhftk és pedig: a) Bőrök, prámak fe saarvak ki \' ^ késaitett állapotban, katonai Efljjjj^ A bőrök áa prámak aaárított, a I Srélea Tftk\| sggeacoek atb. tiaatitott állapoi A aaáp állitandók ki a iloaata b) Tollak é« padig káai baaaaáli ■ nyíl- aaalgálá pabalj tollak, durva feantett- i nono. foaatatlan tollak. Ipari oaálokra felkaaa aagalá ható tollak, kidalgoaatlaa hattyú- ár i I® jele. tollaa prámak. A tollak tiaatitott állapotban ál ». „A hatók kt 1 e,í\' o) Sorták. Ipari csálékra baaanálb 1UH mindenféle, .érték, nyers állapotban, tíaátit d) Tojáaok £rim állapotban, utu, B) Zsiradékok áa pedig ínyfld diaaaéaair; libasair; légen esárito tedre fehér tábláé., fttatOit \'áMáa, kaayérkea val iselő) le paprikáé aaalonne Mindenféle fagygyu. C) OjNTfaáe ped%: ittak. a) Finom peaaló gyapja, k) Köaépfínom poestó-gyapju. M o) Féaüi gyapja. d) Goromba daróee-gyepja. epet e) A gyapja nyírására, moaáaárt itta, aaáriláaára, eeomagoláaára atb malgáld aegét eső- , merek, eaaköeök ée kereodmdeek eredeti bei m- (miatábaa vagy raji ben.) "Ui A gyapjú egáaa bundákban fe eaa •Bi mellett kie mintákban állitkalá ki áe padi ^ végy mosatlan, vagy vattaion, vagy gyár toj\' lag moeoU állapotban. A gyapjú bundák áe minták elkelyi eáaére aaolgálá üvegedények vagy ss»kré nyek káaaitáee iránt kíváaalre a kiállitái ^ bisottoágiatáakedik. má-\' A 8J"RU beküldésével egyidejűleg i ^ követkeaő adatok köeléee kivánatoe; ■a, a) kiállító aove; k) n job tartás helye; e) a juhnyáj ssármatása; d] a juhállomány máma; £ e) a daraboaklati átlagai nyírééi ered- mény (a bárányokat be nem éaámitván); tte t) a gyapja átiagee — maximái fe . máiméi — ára ea vtolaé 6 év alatt \| g) a kiállított gyepja mikor nyíratott m ée káay bónapoa volt akkor? ik. k) a gyepjvvevé neve ée lakhelye; rer i) a moaatlan éa meeott gyepiu anlya ik- köati arány; k) ae aayák átlágoa sólya, a biaolt ^ Irak éűagee svlys. hb D) Ttjfmimdfok. a) A tejgaadaeégi termáléi segéde sysgj — fe pedig: Iwméaailai borja ée bárány öltét meeleraágee oltókivonatok, aajt ée vejfeeték, konaerváló merek atb. b) A tejgaadaeégi termoléere aaolgáió - kémtűékek, aeakSeOk áe gépek, osomagiási áa nállitáai eesköaöfc: anyagok. Eaea eeo* K portben a gépek ée esaköaök nem e gépgyáráé, hanem a tejgaedaaági kiáUitó állal a termeléi menetének felttatolfee végett állit-^ haló ki. a) Kémülékek ée rendmmak a tej, valamint a tejtermékek gyakorlati ée tndo-mányoe megvimgáláeéra. d) Tejgaedaaági kiriadmluk njaai; (ejgeadaaági aaámitáaok; tejgaadaeégi k«ny-veiée; tejgoodeaégi irodaiam. I) Boroftf-ltnyéuti* éa áaefeida. n) ólak, udvarok fe fámlnaeek tervei fe mintái. k) Oalambdneaok áe padláeok berea• dmlataak mintái; péela pkaM—k éa hmeaéméeiiknek mintái. a) Sodroüyfbnatok kahtéaéra. v) A takarmány alkáeeétáaére veaatkooé aaekimk. I f) liniék. g) Takarmáaymatsiváayok. i k) tfjéAmkek. a I) KiHlimkik, ládák. k) Áim^áeek. MM h 2469 ea. tkv. 1883. t \' Ujabb Arv. hirdet, kivonat . Aa aleó fendvai kir jkíróeág mint tkvi batóaág kéakirrá teaai, hogy a aat-gothárdi takarék pénatár végrehajtónak SkrÜeeeMá tyáe végrebajtáat aeaavedé elleni 287 írt 98 kr. tlke követeiéi a járulékai iránti vég rehajtáai Ügyében aa alaé leadvai kir. jbíróiig területén lévő Bödeháaa köaaégbea iakvf a bOdebáaai 15 iá. Ijkvken. A I 5 wreafa. felvett, továbbá aa 56 aa. tjkvben -f 1-3 aorta, a ielveit ée \| ráaebao alperee ákrilect Mátyáa tolajdonát képesett, de idököahen Keváoa Jánoi éa Kovéoa látván nevére átírt ée oo adé alapján 819 frtr* (yoaflll ingatlan réeeak aa árvaréet, 819 frtbaa eaennel meg álfepitott kikiáltási elrendelte és kogy a fennebb megjelölt ingatlanok aa 1888 ér1 október hé 3-ik napján Bödebáa köaaégben A köaaég bíró háeáaál megtartandó nyilvánoe mrvaréaaa a megállapított kikiáltási éroe alul ia eladatni fegaak. Ár ver esni aaáadékosék ■ tartósnak u ingatlanok bteeáráaak lCJ-át vagyia 81 fit po krt kéafpénabea, vagy as 1882; LZ L ea. 42 (-ében jeltett árfolyammal számított éa aa 1881 évi aovember bé I án 3333 u. a. kall igamágögyminiesIpH rendelet 8 §-ában kijelölt évadékUpee értékpapírban a kikül-dött kaaábes letenni, avagy aa 1881 LX t os. 170 §-a értelmében a bánatpénanak a bíróaágnál előleges elkelyeaéaérdl hiáUiieti saabálysaerö eliamervét»yt át aao Igái tatai Kelt Aleó Leadván, 1883 ang. hé 9 ik napján. Aa aleá-Jeadvai kir. jérásbiróeág mmt tkvi batóaág. • NÁBRÁCZKY LAJOS 819—1—1. kir. aljkiró. Seombaton, anept 8-án. ,á Maréi pattant leáay" bobóaat adatott elé. Magyar visaoayokkea van ugyan alkalmaava de aaért erőltetett bú aa. Beiaer Antóniáé a féenarsp, igyekeaeU is belölumi; aaéUe jé kedvében veit Beráad Gyola, bemutatta, kegy nemoaak fürge komikus de könnyöd láneeoi, ámbár a eejoe tapsra sem ve\'t kedve ismélalni. Arányi Dsasé (Csi)lagosi képviselő) ssép \|sllsmsémsl játmslt Bodrogi Dénea ée Körnley Gyula általános vidoraágot kelletlek. Kéeöaság nagy saámmsi. Vasárnap, ssept. 9-én Almáai Tihamérnak 1000 frankot nyert népsaínmllva: ,á Mi Ilim ári" került amara. A osimmsripst Befner á. helyett Aredy Enilia játaaotla, melyet aa aléadáal megelösöleg a^rendeaö-aek ki kellett volna jelentenie. Arpdi kisasa-saeay igyekeaé bensőséggel stemélyeiiiett, általában nary etihoeeaaáget taanailott, .mi a fiatal mfivéaxnflnek aegy előny, ernyedetlen tanulmány mellett aaáp jövő előtt áll. Arányi DeaaA kitünöleg játssotla Hartchel searepét mag án dalai letmésl arattak. Jaháee mépsa énekelt de hidegen jálmott. Liosenmayer nővérek eé alkalommal is kifogáaialan Fiai ée Tini valéaek, mrgjelenéaök megnyerő, öltöaékök ialéaaa a játékok könnyöd, tarmá-saatee, Aa előadás köaepét mrgsavarta egyen e magyar ulcsában kiütött tflalánea, de aeért nem lett ebbe hagyva. A köaép saákek üressége feltlet AEVERÉSI HIEDETMÉNI. A nagy knninaní kir. Ivaaák mint tkvi hatóság réasérll kéekirré tétetik, kogy 8obieeieger Gyula végrekejtelónek Takáas Kie Mihály aaabari lakoe elleai 18 irt 32 kr. tőkie e jár. iránti végrekajtáai ügyében a eeaberi J88 ertfkvbes. A <f 1 eer 1680 hna. a. leivott 450 írtra beoattlt iagatlaa 188) évL saaptamber bé 19-ik napján lartaadé nyilvánoa árveráeea Stabar köaaég bíró hátánál eladatni fog, mely alkalommal a venni aaándékoaók tartóénak a fennti beeeárak 10 máaoláfcál bánatpánaöl a kiküldött keaére letenni. i Aa árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy kaaiasai kir. tvseék tkvi oeuiáiyáaál e Kerveseey késség elŐljárófágánál megtekinthetők. 321-1-1. RÓSER MIKLÓS iskolai értnaitáse Nyilvános polgári én kereakedelml lfikoláoi Badapeat, Ujviiág ntcxa 23. szám, as iakniai év azepteeiber 1 én viszi kezdetét A növendékek felvétele aug. 20 tói naponln délelőtt 9-12, délután 8—6 óráig eszközölheti. Intézetemet 30 év óta aaját erőmből tartom fenn, b már 9000 növendéke volt eddig. Polgári iskolámban a kereskedelmi pályára képesittetoek as ifjnk. Kereskedelmi iskolám egyenjogú a kerosk akadémiával, a növendékei jogosullak a kaional egjévl OokéBteel szolgálatra. A neveló-intézet ezenlnl Böeer János tanár veseléee alatt áll. Piegismmsk kívánatra Ingyea >85 7-i». RÖSER MIKLÓS. B á t f I n, seept 10-én Jnháas Sándor jntalem jétékáal adatott „Girofllé Girofia" eaimü iaseert kedves dallama operátta. fiain-padnak kiminyaáge ee előadásnál felette killnt, a látványeeaágnak el ie kellé maradai; alig Ind lak mooogni a asereplők. Állandó aainháa, jöjjön el a le Ormégodl — Eainar éa fireai kpttCe dalai Igaa\'aaépea aikerOltek. Aradi Emilir (Psquita) és Lioaenmayer flnidi (Pe^ro) kedves jelenséggel játsaottak. Arányi (Bolere) kitűnően alakitett. Jakáaa Sándor neki illő sserepet váleentett, áréi hangja illett a maid mórnak. A darab tökk Szerkesztői üzenetek, f. 1. K. Lepnek legköselebbí saámá baa megfelelő helyet tartnak fen máméra: eCt aaonkivfll a magvak réméről ie aeergal-masni fogjuk na illető faetorek előtt a fel saállamlás figyelembe vételét ÁEVEEÉSI HIRDETMÉNY. W. A. Ca. Habár saját álláspontunk saerínt megérdemelné aa illető a nyilvánosság előtti megrovást, mi mégis saélsasröbb-nek látjuk, bogy már a provoeáláa elkerülése esem pontjából is elhallgassak aa esetet. A nagy kaniaaai kir. tvaaék tkvi eaa-tályja rátáéról köahirré létetik, bogy Zalamegye össseaitett árvatára végrabajtntóaak Gsöndör János njlaki lakóé elleni <48 firt 67\| kr tőke s járulékai iránti végTekajtási Ogyáben aa újlaki 1 m. tjkvben. A -f 1 kraa. a. felvett ingatlannak Oeöndör Jánost illető 296 frlra beeaült kétharmada 1888 évi aaept bé 21-én délelőtt 10 érakor Újlakon a köa- Allatok és Hinti termeivények az orazágos kiállításon. (Bánlstsi nUlitiwk a III. ea IV. esoportbaa klálH- Uk Márnán,) (Mytés végs.) £) LMMét. Tart 1885. évi október bében, a öpmti 6ai lóversenyekkel egy időben 5 napig. A levek klvetkseőleg osatályostatnak: t Igéét e) nekée, k) könnyebb. A Ointée. I Hámé: nagy) k) klattny. 4. Mátkáé éa penny. A Beatem ah és amiásek. f> glfemidi Tárt tm évi sktékm kllnn a MM-UksáseeJ sgyldsflfeg. Aa ekeá ktvetkeaffeg eeatélyenleáeek i I flveksk, egymlni: fclelneégm kánd \| ésá, kases^ ksmmdm stk ayegetf a várast Béoeéaál roppant saimi I mik gjüeksaet vaa. Hajrá, a readelkenás I alatti váresi és asegyei hajdúk, peederok Ifcieáihiilil a kelyeainére elejét veendő Vem oeeeály volt a bajdvk áe paedarok megkpetáaa, midée ea áliítéleges aatiaaamita veseedelem gyüekeaás indoka nem veit aaáa, mimkagy a réaaei uraság vasárnap deivtán láváa, ttldmnnkát osatalott ki a váUalkooó earasetakaak. Beért vek aa öeaaelövetel. SZÍNÉSZET. rillskss, ssept. 7 én. „A IVroae bábom" víg operát te kertül aunre taljea ^ mövag- áe aenáveJ, uj öilösetekkel, katonai gyakori alakkal aat kitűntek Aredy Emília, Beiaer Aalóaia a Liesaamayer Ssidí. Srélsa kedvvel jálesett Boráad ás Arányi. A saép i eaámn kösönség gyakori tapaeal jatalmaata őket. A darakkaa eWordalé aikamléa njil- ( váaalatokat elleaealyeasa a dallámos aaaa. f A jelaett öltöaékek aaépak a ee igaagaié k átdooalkáaaeégéaek ailtáayláet érdemlő jele. ts [a\'á-1 I) Tefásviesgálók. m) Mesterséges köllíkéeefliékek I n) Mesleraéges aayák e) Tejáesaállitá ládák, keearak, kéaa lk lékek, dobosok. ik, p) É\'ő baromi postai és vaaeU saáU lésre alhalmes kosarak, Cetresssk. — Posli galJnbok saállilására veié kosarak í\|q) Kiállítási ketreeeek. Vr) Hislaló ketreoaak. e) llmtereéges híalalásra saolgéló ees m köeök ée gépek. it) Deaiofioaiáló merek, rovarirtó porok n) A baromfira káros emlősök és ma darak^űtömve ás saek fogésára ée irtására seolgáfcsaköaak. v) Kappanotás, iometaaás, bsgyeperé-oaió aat mütálekre saolgáló mütő eenklelk. I V) A baromfi teuyésatésre veaatkoeé irodalmi termékek mint saakfolyóiratok, eaakmvekák, képek, kimvtatéeok atb. ( F> Ttnftrí nyúl imfétHém ét hitlaláto. a) ólak, leayéeaketreoeek mintái be I roodeoáossl. k) Etetők, ráeeek, jáeelak. e) Italók. d) fíislaláai katreeaek. e) Gyógy fe ffeaoertlvok áenövéayek. I) Bőrök kéaaarváláea. g) A teagari nyulak leayámláaáre ve-eetkeeé irodalmi termékek, auat aaakfolyó-iratok, saakmnnkák, képek, kimvteláaek atb. G) SilpmtmyésMtii. n) A aelyemtenyéaa\'éa termékei ée pedig : gubók, lemotolláit eaálak, kása. b) A oolyemlooyémtáere atolgáió eaa-köeök, anyagok éa berendeaáeák (eredetiben mintában éa rajéban). e) Selyemtenyéestő éa aelyemgomboGtá telepek költségeiről, jövedelméről etk. saóló kimutatások, lajelromok ée tabellák, — seak-irodalem. H) Mihéutt, a) A méliésaet termékei: méa, viaas, méasör etk. b) A mákéeaatre saolgáló eeeköaök, anyagok, bereadenéeek, növények atb. (eredetiben, mintábnn vagy rajabaa.) e) Máhásaeli lelepek költeégoirdl, jő- , vedalmáről etb. saóló kimvlalásek, lajatromok ée tabellák. Seakirodalom. I) Édttvitt halastót. a) Élő édeeviai balak éa rákok (e fejlődés kllöaböeő stádivmáhaa.) b) Haláeaati, eeotleg rákáaaati eeeköaök, \| anyagok, eeeköaök, atb. (eredetibea mintá- j baa fagy rajabaa. , e) fialásrati telepek káluégeiről, jöre- , delméről atb. ssóló himvtatáeok, lajstromok a fe talíellék. Stakirodalom. < A kiállitáai bisottság, a mennyiben a I belyi risaonyok megengedik egy édes vini- I tquarium felálliláeáról gondoskodni fog. s a \| Hirdetések: (560 tkv. 888. Árverési hirdetmény kivonat, I Mii " - .J A aala sgermsgi kir. tvaaék mint ikvi hatóság höahirré tesai, kegy Kraéaaler Ilka euat Kokn Beinriek jogutóda végrehajtató-, nak, Krsisnl sr Jóaaef gelaei lakée végrebajtáat aeoovodő elleni 2000 frt. tőkeköveteiée ée járvlékai iránti végrekajtáai Bgyákaa, a eala-egeesnagi* kir törvénysaák területén levő Zala Baaot-Mihály köeeágbeo fekvő a iala-aaenUmibályl 179 aaámn tjkvben foglalt Kreisaler Jóssef áe Petrányi Pál nevén álló A -f I sor g\|2je kraa. alatti ingatlannak Kreiaafer Jéeeef ne vén éllé fele réméra ae érvéréét 472 frt. 20 krkea aeeoaal megállapított; kikiáltási alrendelte, áe bogy a fennebb megjelölt iagatlaa aa 1888. évi eaeptember hé ifik napján déíelőtti 10 érakar Zala- 1 SaantMihály köaaég káaéaál megtartandó 1 nyilvánoa árrarésen a mogállepitott kikiál- \' tási áron alél ie afedetai fog J X Árrereani sbáadákoaók tartóénak aa r ingatlan baoaárának I0\| át vagyis 47 firt, 4 20 krt káespénsben, vagy ae 1881 LX t oa, 42 g-ában jelaett árfolyammal aaámitott 0 ke aa 1881 évi aovember hé 1 áa 3333 , w. a. hall igaaságögymlaiaalari rendelet 8. I? j-ábab kijelölt évedékképoe értékpapírban a a, kiküldött keeébea letenni, avagy aa 1881 JL i ca. 17# f-a\'\' értőimében a bánatpéna- lek a "bíróságnál előlegee elhelyeaéaéről ki- 1)1 llliloá asabályaaarfl , elismervényt áteaol- ^ [áltatni. m A kir. tveeék tkvi katéeága r Zala Eger-segen 1888. évi májns hé ^ wpj40: d< Dr. GTÖMÖBEY VöiCZE „ elnök • \' bi ZALAY SÁNDOR « főjagyaő. 822-1—1. j <__\| , t \' na A vasúti menetrend. Vaeleee PHJÜHI) \|----j \'_\| Arkatlk \| laáal \| 1 1. j j •art ISIM a. Sása Müaltoh «yvaaaS t STníJuuJ «sta nty.Tsml aj u n J iTifrjimii ■■■..... ti atiw »i« ÍM i-I»» á. a p4 HM. thtnrj. et IkAatbéL) i \| é/ll S 4. H p\| s. a. vajy.vaaal té.m». sá.tsJá.0. ! ntVs t.5 9 J2L2TS «a. ia f. t a-m pl■"■ 111 ItllF I ssn n«j. taam m itaUiM kr5T l ita^ u T"-S!?ü2 a. ItlSs. Sé. lei. miai Iiail a. um»> Htm J gH • a refelle sasrkasatő: Tálflá LáJM : TfcÉiiiii i\'T ■•mun l fkád Fllöp maltjlii.mil NafyOL ts 74. szám. „ tttit t ™ v v Nagy-Kanizsa* 1883. szombat, szeptember 15-én. X. évfolyam. sveaoaivami 91nóta* Msp ki»r kaisliaéém. Ujváreekfcs «msa. 5(3. m. * nzaté«l irtk; Igém ém I frt félévre 4 frt. Nyeéém I frt W*%tmé»jreíl 6 Iliitől MtitMr egyse 1 kr_ többszöri hirdetésnél b kr. Bélyegét) ftö kr. Anwtw e egrit hivatalos hirdetmé nyek SO kr. btiy^dijon felül 100 méig 1 frt, hmiiI miodee aaéért % kr. Z MAft megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasagi es vegyes- TAETALMÜ LAP. I ■ lepmsi- I kaidon- I Beerkeastöl iroda. Hova a i«mi rWi ÍM közlemények dök Bajsa utoea é. Bépnentetlfn ier«lek. esek ismert kosoktól fogadtatnak al. Kéziratok fiam aem kaláetnek. Kytlltér: p• t it■ or a 10 kr. A Nagy-Kan izapd városi szabadelvű kör, a Zalamegyei Ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- éa Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeaület éa Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. UiajXLXff HZTXVXXST XtTSZXS: 8ZX&DA& tS BZOMlATCff. És a föld mégis mozog! (T.) Es kérem, a mit ide írek, privát vélemény, ne méltóztassanak rajta megütközni. Bzabad országban, saábnd sajtóban, művelt közönség elŐtt mindenki elmondhatja a maga nézetét anélkül, hogy megköveznék érte, nvagy aat követelnék tőle, hogy a lábra kapott közvéleményhez tartsa fogát és annak hízelegjen. Nem egy-bwkJ ti)rtéot már, hogy a lábra kapott közvéleménynek nem volt igaza, banem nnnak aa egy embernek volt igaza,ki lábra kapott közvéleménnyel ezembe saállni merészelt. Ezt pedig én meg mertem tenni már nem osak egyszer, és meg fogom még tenni nem eaak sgysaer, éa aminthogy nem csak egyszer igazat adott már a következés, hiszem bogy igazat fog adni es után is. Enged lessék meg tahit nekem, hogy a lapok magatartását ebben a horvát ügyben, ne heJyreseljem nehele-eeljem pedig aaért, merteg)ik lap ugy mint másik, feltétlenül elitélte a horvátokat. És miért Ítélte el feltétlenül ? Mert meréayletet intéztek oly tény ellen, amit ők, saját szempontjukból törvénytelennek Állítottak éa állita-nak. De nem is a merénylet elítélését, tartom helyteleanek, amennyiben a merényletet, legyen as~j)ár-mily természetű, de helyeaalni nem lehet, — hanem helytelennek tartom a horvátok elitélését azért, mert oly tény ellen, melyet törvénytelennek tartanak, felszóllalni, pláae agitálni merészelnek. Mert hát kérdem: miért ne merjenek Wszól lal ni ? Taláa nincs felszólalási joguk épen ugy, mint ne künk, vagy bár mely alkotmánnyal\' biró nemzetnek ? Ha ők valamely dolgot törvéaytelennek tartanak, nem subád aat nekik kimondani, banem térdet fejet kell hajtaniok mint a Gessler-kalap előtt és türniök némán, bármit köveaaenek ia el Velük ? Na én nem ismsrek ily ár telem ben vett nlkotmányt avagy saabadaágot, és nem ismerek érett gondol koaásu nemzetet, mely agy másik nemaetet ledorongoljon, amiért hogy aa aajit védelmére íelaaólalni merészelt. Hogy igaaa van-e, avagy nincs igaaa? Aa máa kérdés, da a felett Ítéletet moadaai nem egyoldalú bíróság vaa hivatva, mint nmilyen egyoldalú bíróság lenne akár a magyar kormány, akár a magyar sajtó, akár a magyar köavélemény; hanem ángyon természetes, hogy abba a biróaágba, mely e felett döateni fog, a horvátoknak ia be kell foly-niok. Kell bogy megkallgattasaauak, hogy védekeaéaflk megbeszéltessék, latbaveteeeék, éa eaek után bíráltas-sék el: de csakis eaek után és nem eaek előtt. A merénylőket, a czimert leté pőket meg kell büntetni, mert erőszakos dolgot követtek el, a czime-reket vissza kellett függesztetni, mert aat az oraaág tekintélye kívánta meg: de hogy a dolog ezzel tisztába volna hozva, azt határozottan tagadom. Mert aaért, hogy a magyar kormány ama csimereket kifüggesztette, még nem szentírás, bogy az bztároaottan korrekt történt. A magyar kormány felfogáaa ezerint igen, különben nem függesztette volna ki, I de mert a horvátok felfogása sze- rint nem: hit ha csak zsarnoki uralmat gyakorolni nem akarunk, meg kell hallgatnunk a horvátokat! Éa ez az igaztág, bármit beszéljen éa ingasson ellene a magyar elienaéki sajtó. Miutin pedig a horvátokat másutt mint aa országgyűlésen, meghallgatni nem lehet, s miután ez ügyben másnak, mint aa orssággyü-lésnek dönteni nem lehet, hát bármennyire igyekezték is az ellenzéki sajtó azon, hogy Tusit es ügynél is gyanúsítsa: aa igaa isten szabad ege nlatt más igaaságos eljárást elkövetni nem lehet. Hogy aztán aa orsaággyüléa hogy ítél mint ítél, — aa ő dolga. A többség határosalát becsmérelni fogja a kisebbség as bisonyos, ám de a többség irányadója mindig csak as ő lelkiismerete lehet és nem a kisebbség pár tos preeaiójs. Nagy-Kanizsa szept. 13-án. (HM) Rend ki v uli állapotok rendki • vüli in tézkedéseket testnek szükségessé. Fájdalom, megyénkben aa utolsó hónapokban történt zavargások rend-kivQli intézkedéseket tettek ssQksé-gessé, és ezen intézkedéeek alatt az általános forgalom sokat, igen sokat saeavedett, sőt sokkal többet, mint azt némelyek, kik otthoa ülnek, s talán bizoayos kedvteléssel olvassák a csőcselék hadviseléséről szóló távirati bulletineket, gondolnák. E \'tekintetben sokkal jobb, hogyha nem áltatjuk magunkat, ba- nem iparkodunk megismerni a tiszta igaaságot. As sratáa utánni idő tulajdonképpen aa; mikor ja gazda betakarítva gabonáját, termését, belőle pénzel; ezt az időt vám aa iparos is. A falusi gasdának pénas levén, besnerai a szükségleteket, és így fold-mivelée, -kereskedelem és ipar különösen egymás kezére dolgoznak, egymást támogatják, és tényleg egymást fenntartják is. A lakosság lágyon biztonságának megzavarása megrendítvén a, kereskedelem, bitelét, károsan hat a fold-mivelée ée iparra, s a gazda kénytelen lévén eladó gabonáját hevertetni, moBt pénzt nem kaphat, ezt fájdalmasan sínyli meg as iparos is különösen a kisiparos, ki a nap szükségleteire dolgozva, nem •igen rendelkezik feleéleggel, hogy hosszabb ideig a forgalom ily pangását kibírja. Es a dolognak egyik sajnálatos árnyoldala. A mésik pedig az, hogy az életkedv egyáltalán nagyot hanyatlik, 8 a rendkívüli intézkedések által, melyek ezen közbiztonság helyreál-litáaát caélozsák, keményen sújtják a nyilvános helyiségeket ia. Pedig az adók fizetése nem szűnik meg az által sem, azt fizetni kell tovább is, s a nyilváiuu helyiségeknek korai bezáratáaának kényszer szüksége végeredményében mindenütt érezteti magát, Aaok as intézkedések, melyeket a zala megyei kormiaybiatos ur ő méltósága elrendelni méltóztatott fölötte szükségesek voltak megfékezésére azon zavargó elemeknek, melyek eszeveszett hóbórtosságuk mé- lyebb következményeit mérlegelni képtelenek, melyeket végre is a jó sanabb polgüságnak kellene felvjlá-gositani, s szükség esetén keményen és komolyan rendre utasítani. Mert esőktől aa elemektől, aa alkalmai is kell elvonni, mely nekik legtávolabbról arra szolgálhatna, hogy gonosz terveiket foganatosítsák. Sajno-sak -ugyan es intézkedések, mert általuk a polgárság jobb, józanabb része szenved) de szükségesek s a törvényes rend., a polgári béke emberei csak megnyugvással fogadhatják azokat. . Ám de, hogyha eaen rendkívüli intézkedések foganatosításának szükségessége- huzamosabb ideig forog fenn, a társadalom tevékenysége megbénul. 8 ugy hiszem, nincs^az józan polgár és hazafi, a ki forrón ne kívánná, hogy a rend, a njuga lom és közbiztonság jótékony érzete mentül előbb általános legyen; hogy e rendnek megzavatáaá-tói senkinek se kelljen félnie, s a városok lakosai mindenütt a vagyon bátorság, teljes érsetével láthassanak ismét munkájuk és a munka végestável a tesiaek kipibe-nésére szükséges élvezeteik után. 8 ha est mindannyian kívánjuk, elmélkedvén a rendkívüli intézkedéeek megszüntetésének lehesőségén, okvetlen azon eredményre kell jutnunk, begy ebben a tekintetben a polgárok összakarátára van szükség, hogy ez érvéoyesQljön. Akarjanak ők és utssitsanak vissza mioden kö-aösséget as olyan törekvésekkel, melyek első és utolsó sorban esak őket magukat károsítják meg, s nem less senki, aki a társadalmi rend ér i tárnája. Amit kevesen tudnak. Irts: Korány 1 Jóaeef (MjMm a <réf».) Pedig még »em agy veit ém I Többi kflet annyi Bmbevégett Qsévés Géker erem vallomásával, kegy volt neki agy öaso lánya. Veit ám, estén még milyen. Aa Úristen is esek jé kedvében teremthette, oly veit. Ckekkogy szerencsétlen hónapban ssaitstt. Mikor végig ment vasárnap a falán a tsmplemke félselyem viganéban, megélitek a fala legényei, kagy bámaljtk aem is e viga-néf banem est a csinos karom termetet, aat a asekályee arose, esőket aa éjesSét Mfttaekef, s est e eeékre termett píros aj-kai. ö ve a Isla hgmiM leányt. Aki pedig lagtavékk eénte, saieéekegva teste iánál, ee pedig a laki Isgsmkk hféaye. ■mik voltak sgjméofcos, msg fs miiHlIk egymást Gsakksgy ekkerea mág Sárga Fsai érnék j^émksftfc vek, ssfter * sgy-siéi isimStsi. Oséeés Géker éssretette e gymsseksk igyéikm valé Is lét nsm is ve* M ■ ipieh niék sfyméei, msr ep\| enank ae li^ tsgym ek me^S sgy aafeeé la %sa mf pá* még nv mm Ugy is iéit volna, ka a ser* balra aem ferdltja seeksrflk tengelyéi. ■ Sárga Peti etyje nagy korhely veit, máskülönben bérwgazda a ^..i majorban. Szerette e koromkát, míndeonep felöntött a jóból, mibffl aetáa ae kOretkesetl, IlJogy a ti mi tartó oleaapte szolgálatából faéiliás\'ul egyatl. Sárga Peti egy napon kát arra ébredt kegy kolda, nincs semmi fogtelkooésa, sem keresete. Uiénne kellett látnia bogy ▼a la mi dolgot kapjon, mibél sssgélkesNo, s majdan örseéjével Ssseokslkssssn CWkkegy nagyon farosa foglalkeaés volt ee, emit sasraolt, de msrt méet nem kepeit, eimel is meg kellett elégednie. Egyébként solunor aagyoa jévsdslmesi, mag ami fl aegy dkséség is kerülgeti aa ilyen foglalkoeésL Beállott seegéay legénynek. Aaelkose-rsdsllség vitte ssegéoyt rá, ügyessége- meg erejével pedig arra vitte é maga, bogy fSév maira Sérga Petit, mint leghíresebb betyárt s asiváayt emlegették a környéken ssélté-bsa-kosssábea, kit még a vármegye kstonáje ssm kir káéra kerÜem A gaadegot eeerolte, a saegénynek még ssgitett is, ka Isk^ett. Ke a kartlssény Oévés Gékorsnáadé. kát fts máe atra terelte. Ae lánya kis aem Ism skfványaak felesége, Mg saarotéje sem, akárki msudje ia lat a sségymíiliot meg asm taráé sarpMtlsn ksesalsléa, ka életéi kelé is feléld ma ki MagtUlelta mtgotfes Orsséaik, kegy sasai % ketyérral as mar jen ükké snét vél-taai, stt vé nésal ssm. Ba Htkea el is Jén keasá, ksfft el e4H-, vegy a^astaa kV de aa I hiába basaéil ém ea a kelté ugy, bogy: „a virágnak megtiltani nem lebétl" Elfeledte volna Örzse Petii, el is nlasitotta volna megátél, ba egy lehetett voloe. 86t ba titkon meglélogette Peti 8t, majd meghalt OrOmében; még joljben seetetle, mert;sokáig nem lehetett vele együtt. Peti is hfi volt boeaá, s ha ea ember látta volae, mily kod-veesa beszélgetnek sgyméseel, aat meadte rolne: bogy se sgy pár gerle, aem esivéay. Kezdetben megkísérelte örzse rábeszélni Petit, kegy a sasgéay Ugénykedésrél sdjon le, kenem hiéba. Kapaszkodott ae ehhae, aat tartotta bogy a pap is annak \'keremlelle. Ktllnbeo jé világa vaa neki Így is, még jobb, mint elébb, majd osak el-lessaek valahogy, ka nem is műdig együtt, de gyakran. Ezt Cbévésask bia\' éssre kellett vemrie, bogy a lány még most is sosrelmeskedik, s as 6 tilalmát ermnúke aem vészi. Kost fe-nyegotieai kezdett. He félbe aem kagy {ék a dolgot, leiadja a bétyárt, s elfcjgstjs, mikor legjbbkaa élelksnek, vsgy pedig egyaalévi, akof ssegtalálja. Örzse pírt, kínyörgBU alyjáaak, kegy ne tegye aei, egésk éleiére saerenasétleoné lem] Bim ágy msreti Petit, kegy nélküle élei sem kivAn — nem tud. Mi lem boltié, ka elfogják s a vármegye felakasztatja ? Utáaaa makad a mivel Nem lekét I réia, de igy vaa. Osévás eUmér sgy negyet gondelka dett, satáa megiat osak aat lalálU legjobb-aak, amit már Hgía sihatáttmtt. Agyaaiael a k^ránl De Pett sem aaért IsN elyoe Uieesl, kegy sm vaéÉé snalkr miK • «sy 1 látogatáséit tmni, hogy Csévés még a lébe nyomét sem fedmte fel, nemhogy a helyet, ehol találkoenek. Mést gondolt. Egy! este momoraan tudtára adta leányénak, bogy kél kébe el kell mennie e szomszéd faluba valami dolgot elvégezni. Vigyázeon itthon, nehogy valami baj essék. El is ment mésasp rögtön, «— — a saomsaéd béeba, s egém nap nem matatta megét Csak éjfél tájban! sompolygott elé mindig, s benéaoit kása sfclakáa. Ba lánya sgyodll volt beaa. nem hallott beszélgetési, megint vis.zesompolygott, Is eljött másnap. Valamikor esek eljön ea a betyár is. Nem is tératett sokáig magéra. As Ötödik éjjelen történt bogy suttogást bellett saját házéban. Majd mé>ésattanásokat. Ott benn turbékolt a mirslm\'m pár. Épen jó, de ssép lem <jgy kis világosság, hadd gyönyörködjenek amellett sgymés szemeiben, — 6 msg saokébnn Saép esendeesa beasent ea ad tarba, rá-jak aárta a kenykaajtét Aztán gynÜt gyújtott, s odatartotta aat aa erem alá. Nédbél vak a fedél, egysasrre lobbot vetett, öt perm alaü lángban állati a kés, s mire n major népe felriad t boldog álmákéi, s Ismisistslti már a szőkében is nyaldosott a láng, > nsm láthattak kenne mást, mint limséslyé tanárt,---- mely a seép Örasét teme\'ismegábe. Pstj padig slmenekllt Ve\'t annyi Iá-lek jelealél, hegy m ebieken kingarjék, mig önm sa JjeMgtél saeifinss vekam ee ( eHnafc, a mm»f aéiea va. DSagMSa Srta J e \'élagy kéaS a—Bit I»_ : I A lángok már ruháját is ssegkepték, s szeretetteljesen csókolták kipirult srosáL Másnap feltörve tálalták a megtárt, minden nétvolt szérve, egy uékbuza hiányzott Aat na per ásták ki a falu bölesei aa egém bél, bogy a tolvej gyújthatta fel a házat, kegy báberitlen ni garéadélkodbeseék, s többel is elvitt volna magárai, ka bírt vblna, A gyanú pedig sgysnsrre Osévásra jött: ó gyújtotta fel a késet, 6 lopta el a busát.?,edig aeatékkllBárga Peti tette. Fiumei naplitBredékek. Irta: Vlrégkefyl Jóaeef. Amily élettelenek, néptelenek aa at-czák Fiúméban nappal, enaek sllmllmal épen oly lásas élet laktat aa ntesáken este. Bssgéay, gaxdag egyváat siet tlyeakor kárpátiét serrvaai as aat ujéletrs kelté ki-sékan ea egész nap kiállt iseadéaárt Mmt a tehetősebbek, s akinek hivatása, foglalkozása aem kSveteU,(aem tesei ki magát a aap égeti «ugarainak, a nép alsó rétege pedig, mely vsrejtékkel keresi mindennapi kenyerét, ugyaamak izzad, nemomk a tropikus kSségtÖl, hanem a munkában. Este satáa siet ki ki a sorsévá, a bosohettéba, vagy n giardbo pukHsaka. Aki hssssMmkifci tartézkodott Fiumábaa, iapamtaflmtt% t* a nép mtttép éhesé ea es. Bem ne\|m ^ mekaft, peMa r kunllli Hi\' m Wtk; ■ almák n ■ wm bogy mm urak1 üaelmeioek véget fognak vetni én eaak aa a sajtion, hogy a be) földi Izgatókhoz tokkal uehezfbben leltül hozzáférni, mint a külföldiekhez. Csendőrség Zalamegyében. Ciak a köaóhsjnak lett törvény-boxáauok eleget, midén a pandúr rénd-éraéget megssüutntte, mely igen jó lehetett parádé fényének emelésére, de annál rosssabb a rend és közbiitonság főutartásáVa. A oaendérségi intézmény jobban \'meg fog felelni cséljának, mint as eddigi paodur-rendsser. A tapasstalat est fényesen igazolja azon megyékben, melyekben a caendérségi intézmény életbe-léptetverk van. JNagyon termésxelesen, Aert a csendérség katonai szervezettel bir, — a csendét Ak kstonai törvények alatt állanak, lrik, mint katonák teljesitik kötelességüket, s mint Ilyeneknek kritikusabb helyzetben is meg kell él* lant katonai becsülettel helysetüket, nem mint pandurjsinknak, kik ellenkező irányban szoktak járni rendesen, mint amerre a zsiványok tartózkodnak. Továbbá a csendőröket sorozni fogják, nem fognsk tehát azok mindenfele „szedett-vedett* népségből kikerülni mibt pandúrjaink, föltehető róluk azért, hogy pásztorokkal, cselédekkel stb# össze elegyedni nptn fognak sez által nekik nagyobb tekintélyük Is lesz ezek előtt, mint vsa a pandúroknak, kiket rendesen leitatnak. Az eddigi pandnr.rendőrség mellett a rablók\' subadon garázdálkodhattak^ mint bárhol, ngy Zalában ia. Ami nem csuda, nisz búcsúkról á cselédek is el-\'! szokták verni rendesen a pandúrokat — Igy Mindszent kálláu csak nem nsgyon régen is cselédek verték ngyon bucsu alkalmával a lerészegedett pandúrokat. Nehezen vártuk hát mi is — mint hiszem országszerte valsmennylea — a esendői ség fölállítását. Ez as intézmény bizonyára jobbnak ii fog az eddiginél bizonyulni. . Azonban bármely törvény tldvös iutenczhgs is kátbs veszhetik annak belytelau végiebajtása által. A csendőr-f-egnek\' is taak ngy less meg a kellő baszns( ha beljesen szervezik. Különben megtörténhetik, hogy a csendőrség aem fog többet hvi nálunk a psndur-rgüdőrréguél. Pedig mostauában Savanyu Józsi is nálunk gsrázdálkodott hu zsmosb ideig A vidékünkre nyúló -Ba kony erdeiben, a Da bosok ban szoktak a zsiványok leginkább tartózkodni. Itt tehát különös \'gondot kellene fordítani a csendőrség szeivezésére. Az ország gyöngyének, a kies Bslston vidékének sorsa függ attól, bogy a csen dórtégi intézmény helyes életbeléptetés által itt is üdvös- nek, hasznosnak bizonyuljon, mint bizonyult az aa orfzág egyéb répejjien. Ismer lük a tervesetet, ahogyan » esendórsagi intéziuéuy újévkor Zalámé-gyében is életbe lép. Jfe legnagyobb aggodalmunkra mi uagyon -helytelennek \' tartjuk tat Sajoálatomnak kell kifejesést sdnom a fölött, hogy szép vidékünk érdekei azoa kényszerűségbe hoztak, miszerint sz intáló körök figyelmét e tárgyra föl hfvjatp. Reményiem azonban, hogy ia-téaó köreink kényszerítőkaek fogják elismerni sz okokat, melyek arra • bírtak, bogy egy fylvilágoaitó ezikkben felszól-laljak ceudór»égi szervezetünk megvál-toststásának érdekében Hiszem is, hogy a dologról értesülve, szt bizonyára megváltoztatni is fogiák. f Némi sggályt kelt már sz is, bogv a csendőr-ég Zalában nsgyon kevés lét számmsl fog bírni, sokkal kevesebbel, mint sz eddigi pandúr-rendőrség, de e tekintetben föltétlen Ítéletet előre nem mondhatunk, meglehet as ia, hogy kévét jó csendőr ia többet fog érti sz eddigi sok rosznál. Az aj évkor éh-tbejéptetni szándé kolt szervezet elhibázott voltát mi sem bizonyítja azonban annyira, mint a ta-molesai járáara vonatkozó intézkedés. — Ilyen szerfölött elhibázott dolognsk tartjuk\' mi u. i. szt, hogy sz őrségi állomást Kőmkál léről Szt - Antalfára tették át Szervezetben. Őrségi állomások feznek n. í. Tapoícza, Szt.-Antalfa, és Balat Füred. Pedig B.-Füred és Tapolca kőzött Kőveekálla épen a központon van. 8zt.-Antalfa éa. Tapoícza közötti teiület s Iskoaság száma épen háromssorsnnyi, mint 8zent-Antalfa és Balatoníüred között. Tspolcza és 8zt-Antalfa közön, területen 81 község fekszik 16 725 h-lekszámmsl, mig ellenben addig Szt. Antalfa és B -Füred között 9 .köm\'* 5.187 lélekkel Tessék fölütni a statisztikát, n.epézni a mappát, erről mindenki mrggyózóQhelikj tui külön bee szinte hihetetlennek látszik, hogy még ekkoratl-vedés is történhetik. Tapoícza és Szt. Antalfa közötti területre dül aztán tá« s Bskony nsgy erdőségeivel épen Kő veskálla közelében. A Köveskális lő lőni vonslon vannak a nagy dabosi erdőségek. Ezek voltak mindig s legl. resebb zsiványok tanyái. Itt fogták tl Szép Jézsit, Knlics bandájából néhánya Savanyu Józsi is ezekben sz erdőségei, ben tartózkodik már huzamosabb idóót\'. Itt vsnnák járásunkban a legjáratlanahb utak. És épen ezen a helyen kell n. -hány szál csendőrnek három-négy szere skkora területen patrolirozni, mint Szt. Antalfa és B -Füred között, ahol ug« szólván erdőség sincs, mert az ott levő egy két község a Balaton ipariján terűi el. béka tölöu tüaeo üaakét mgooó válni merné, Mafyaroraaágon aa ököljognak •asn lehet tartóé uralma. Oesiuten óhajtjuk, hogy a rendkívüli iatáake-dánok eaükoáfteágo mentül előbb teljesen szűnjék m-g. \\ Horvátországi zavargások. A báni katárkerület fölkelést mozgalmai felől folytonosait komoly hírek érkeznek. Az ottani helyzetet a következőképen vázolja egy megbízható zágrábi tudósítás. A báni kerületben tolsjdonképen nem a magyaraág ellen támsdt fel a nép Itt régi jogait követeli, vagy is régi rabeágát óhajtja yissze. .Nekünk nem kell a király; hogyan válhatott régi jó caáasárnnk tegnapról mára királylyá? Kinek van joga ót, a legfőbb hadurat degradálni? Nekünk nem kell az a czifra cziraer, mire való az? Nekünk a aaa kell, hiszen alatta caatázaak katonáink s nem a báromegy királyság czi-mere vagy a. közös horvát-msgysr paizs alatt. Éa a Gtenzerek neki mentek a táblának melynek másik oldslán még rajta van a kétfejű sss éa brevi tnanu, megfordították. Ha pedig a vgrensera fellázad, az jelentőn dolog. Az iakolázott, fegyelme zett nép, katooa a szó legszorosabb értelmében. (Katonának született, tud a fegyverrel bánni, tud es ellenséggel szembe szállsni. Aztán még rnk síig pár évvé) ezelőtt folytonoe, naponként folyó barezban állt a boanyák rablókkal. Mindig résen kellett lennie, fegyverét mindig kezében kellett tartania. Mikor megazüntették a katonai végvidéket, elazedték a .Grenzer"-éktől a fegyvereket. De esek eldugták, elásták Most a fegyverek iámét előkerültek. — Beszélik, hogy alig tíz nappal ezelőtt fegy vei kovács járta be a végvidék egyes ezredeit s tisztogatta a rozsdától a fegyvereket. Azt is mondják, bogy igen sók volt a dolga. Ha e fegyveres, dismplinás nép síkra száll, akkor kész a forudalom. — Higyjük, bogy a dolog ínég ^elfojtható, hogy még eaak moet kezd cairázni. Mert a végvidék peeifikaciója sok térbe, sok pénzbe fog kerülni i a végvidék % lázadáss nagy errbát fog aa alkotmányos állapotokon ütni Horvátországban. * A Jsbukovácben ée a szomszédos községekben végbement eeeméoyeket fölötte véreseknek jelzik. Jabukováczban danaéra ia eaöndaaek; nem ballaai pajkos diuomdái nmot, mik a eeöndöt, rendet meg-anvnrnák. Kivéve, ha a horvátok inaultálják aa olaszokat, ami többasör megtörténik. Ekkor aaoabaa a fiumei plaaa Utralma ángyon keakeny határt iamer, a nemaatiaégi kérelmet nem engedi megtorlatlanul, a miután a magyar áliameanmének rendi tbetleu hive, aa eaea legesakéljebb aaóval eéralmet ajtő horvát atyafiakat irgalmatlanul elngya-bugyálja; megtörtént aa ia, hegy n horváté kat belehergelték a Furnéréból alakított kikötőbe, hová többen bele ie veaatek. Tud vaiavő dolog, hogy fiumei olaaa könnép bármennyire aam viseltetik ie teetvériaa ér-aülettel a fiumei berváiek iránt, nneanaak hogy nem ad alkalmat a horvátoknak öeese-tüsésre, sőt aat lehatŐleg kerüli; hanem n horvátok anok, kik provokálnak háaaártos sértegető maguk emeletével, igy akarnak kifejeaéet adni Fhame iránti igéayüknek. Da rendesen Ők hesaák a rövidebbet De hát %a nekik inesn elég, aaért alig malik al egy vasárnap, hagy ily kiaebb-nagyabb ^oérvtt ■mtééésak elő aam furdalnának. Egyáltalán keraaai kall Mkeaaavatőbb, mnakáaahh népei a áamei olaaa köeuépaál. De eneakhüi tan még nia erényük is, aaai kevés várea abébh rétegű népééit mnndhnté eL Hagyna ftttáheny Iwalaihi. Ritka eeat, évek ma!-nak et, hegy ént valami lapée, vagy aagyahh I Ubéfáa Wrtáenlk Még maga aa a ts\'dhoa ragadt (halyeaekbon teageehee ragaJt) géay hajét 1% aktnak aismjhagyahi, mint agy aeéaakya ami egyedlnmsMea kaay ér-karaaaléaek, ki e fimamé lijthliel akaró i daganatnak ál aeolfftlaléea, páradén berni imee. lakábk aétküMn a/smsilg, wmkmm aty téagyat a-afdeetteea et, asi aaman fe4 a legsűrűbb néptömeg közé volt kény telni lőni a katonaság. Ai összeütközés eaiabelyéo aem 7, banem ujabb jurák laeriut 16 80 halott maradt s szitu o-aau kaptak kiaebb-nsgyobb lövési sbet. Lssinján a lármázó tömeg a községház elé gyülekezve Össze akarta nézni az összes caimertáblákat; nekik nem kell se közös czimer, se horvát, csak a császári kétfeji sas. A községi jegyző jt tömeg közé lépve, jó szóval eloszlatásra akarta hirai a sa vargákat, ezek aaon-ban köt ülvéve a jegyzőt, aem eresetettéjt el, hanem Olinéba akarták kísérni, állítólag az ott ssékeló ,u»traskí odborfl (fölkelők bizottsága) elé. UtkÖzbeu azonban egy csendórjárat szerencsésen szétrebben tette a tömeget éa a jegyzőt kiszabadította a zavargók kezeiből. A fölkelés különben már Klsínics és Maja (begyj falvak Gliuától délre) köaégekre ia kiterjedt. Bujevácznál a boanyák határon fegyveres parasztösiidák a csendőrökkel öeszeütköztek, mely alkalommal egy parasxt elesett egy pedig megsobesült. Hasonló bir étkezik To-puskoből is. Mecsencsanibau (a Petrinjs és Knsstajiiicza közti utvoualou) a fölkelők fogságba ejtették a csendőröket és fel akarták gyújtani a községházát. A járásbiró közbelépése azonban annyira vitte a keményen fölfegyverzett tömeget, hogy fegyvereiket lerakták és a fogoly csendőröket szabadon bocsátották. A főikelésben levő községek tiszta horvát szerb lakoaaággsl biruak ; népességi ssámerejflk a kővetkező\': Klasniea 5600, Maja 6900, Bojeváe 6100, Tó-puszkó 7700, Mecaencsaai 3700, Kral-jevcaani 4700, Jsbukovácz 8700, La-sinjs 6000 lakoa. A báni kerületben tehát uyolcs község áll fölkeléfiben 41800 főre rugó Iskoesággal. A főikelés leverésére Zágrábból jelentékeny kstonai haderő voauH ki. * A Starcsevics féle szélső horvát párt vezéregyéniségei bir szerint figyelmezte tést ksptak Ramberg br. kit, biztostól, bogy a további rendzevarások miatt a felelősség őket fogja terhelni. Mrazovi-caot is msgáboz kérette volt a kir. biz-toe. As iakolák megnyitásának határidejét ugy a zágrábi egyetemen, mint a középtsnodákban hir szerint egy hónappal elhalasztják, nehogy z tanulók ösz-neeereglése további tápot nyújtson a zavargásoknak. A zágrábi Pozor magatartása sz atolaó napok alatt fölrünó kezd lenni. Szept. 11. számbsn: „A hivatalos nyelv a kiegyezés előtt fölirattal Va-kattovicaoalt egy 1867. évi szeptember hó 17-éról kelt kőn endeletét közli, mdy-r kievestank a tengerre, távol a kikötőtől. Mikor vinanajöttünk,, fut utánunk aa illető esónakoa, ki kivitt bennünket n tengerre a egyik barátuakaak agy értéklelea ümög-gombot ayajt át. Barátunké roll, ki aat a ooóaakbea elveaatette. Ily aaép jellemvjonáaai vaaaak a fiumei aleóbb oaatálya népnek is. Eltekintve n nemaetgaadáaeati asemponttól, a anép jellemvonáváért ie megérdemli rokon-eeenvünket j minek kifejeaésében nem ia eaoktak almalaaaiani a kedveaŐ alkalmat. Meg lepi aa idegent az a példányaserü eaönd, rend, ami Finme uienáin még aa est késő óráiban ia uraik ndik. Er nek oka már a nép jellemében fekasik; de ba aémelykor egy-egy alattvalója aa államnak aegyobb mértékboe élvenvén a „daltnécaiait; vagy visntrinit, elfelejti re^aktálai a rend fen-tartáaéra iránya\'ó anabályrendeleteket, a konatabler hamar eléglétalt ind aseresni a megsértett rendőrin téskedáai fi-nak, aSart egy meri eredmény elen falMŐIijáe után lek 0-talenő előaékenyaéggei knrját ajánlja a eeend-aavarónak, é* esépen elvaaeti nyugalmai éjjeli análláarn aaon helyre, hal kénytelen beiamrmi a o»0ndben maradáa előnyeit. E«te annyira tele vaaaak as atesák jé rékalikkel, kilöeieea a ooreó, bogy t aaé aeerea érceimében alig mahat aa aaabsr. Da lü érán iámét kihaltak aa n\'onák, egyauerre basa takarodik a nép, mim ha oak alfajták eohsa. Kivételt aaakett aaaahaa kép aaai Oetartak, mert a ap eetéjéu bevett aenkáe aaenat a tiealtámalülil asnihmi anérahev-tolja a kmüeilgiÉ a lagetil, Istmekkitérao an .Ademáah* téaen. Ae Ry aanaaallljl rendesen aaaal végnédth, hegy a emUar, kivetve a tsngmeyl aéptömegtől, magyar ben a \|ervát ialavon kir. pénsügyi igsz-gatóaágénak főnöke közölvén as öeeeeé horvát [pénsügyi igtsgatőMgokkal s a hozzájuk tartosó többi slsttas közegek-kel, hogy ugyauason évi sseptember bó t;SÓ nmjától kezdve a msgy. kir. péus-Ügyl minisztérium alá tartoznak, jövőm a ,csám. kir." cslmezés helyett csak a Bklr.é pzitu hauaálandó, a nyelvit illetőleg ugyanién körrendeletben a következő fvglaltátik : .A czimtáblákou pedig, melyük [a hivatalos épületek külső megjelölésére szolgálnak, nemkülönben a hivatalos pecséteken, jövőre ezen országok nak czimere, a magyar királyi koronával éa horvát fbllrással fog használtatni." Szept. 12-én a következőket Írja: „Az orazág megmutatta, mennyire el van keseredve, mikor a magyar czi-mertáblákat kitették, az elkeseredés azon ban saár előbb is megvolt Az orzság nem tÜri a magyar csimertáblákát; de nem tűrheti azt sem, hogy a magyar nyelv á postán, táviróhivstslokbsn és a vasutaknál használtassék. — Nem nézheti, nogy a törvény ellenére Horvátor sság nyilvános hivatalos szolgálatát magyarokra bízzák, a horvátokat pedig háttérbe ezoiifsák. Nem tűrheti a kiegyezési törvény megszegéséi; nem viselheti el az igaztalan pénzügyi igazgatást, sem pedig szt, hogy a népet bármely közeg ia szipo lyozzaJ Nem egyezhet hele, hogy egy áiíitólágoB magyar állami sonverainitáa álarcait alatt Horvátország törvény által biztosilott állása lenézeasék. Szóval: be- ] telt a mérték és ,nem lesz elég cssk k msgyar feliratoktól szólni, bsnem szóba kell jönniök sz Összes igsztalanságosnsk éa törvénytelenségeknek is. A susski Sloboda, Stsrcsevicsék és Folnegovics közlönye megszerette sz nj állapotokat s tegnapi srámábsn kijelenti, hogy október hóbsn már Zágrábbsn mint nspilsp fog megjeleuni. * A határszéli zavargások felől a Bnd. Corr. e torokat teszi közzé: A mint lapunknak Zágrábból beavatott oldalról távlatilag jelentik, a hstáiszé i zsvzrgások felól szóló legujsbb hírek \'hivátaloa tudőtitások rzerínt jóval tulzoliak. Miután nagyobb katonai erő vétetett alkalmazáaba, valóazinfl, hogy a nyugalom nemsokára helyre ia less állítva.SzáröoB határozott jel kimu tatta, hogy a mozgalmak tok helyen Hoivátoiszágban is msgyarellenes külső befolyások által támasztattak éa tápiál-tattai. Horvátországban ngyanissz ntóbbi időben külföldi emiszárínsok kísérleteket tették a népet felizgatni. Kétségtelen, a ooraóa lakó, 8taroaevioa hazafias eteméi-"n ek Itódoló hoi vát urak füleit nem legkelt-meeebben nsiklsndoasák an ily nóták, ala-poeaa gyanítható. A népeég ilyenkor aat ia megengedi magának, bogy a horvát urak háaai előtt egetrásó „evviva unghareai" kiál-táeokban tör kL Azonban eaak mind oly ártnt-laa dearanairáoaiók, miknek aemmi komoly követkenményők aino, de ba már a horvátok léptao-nynmon tüntetnek aa nlaasnk ellen, aöt gyQlöleldl.nek á legválogatottabb durva-aággal adnak kiéejasést, nem lehat aokon venni aa nlaasoklól sem a költtön viaasa-fiseíééének esen ártatlan módját. Aa olaaa nép a horvát tüatatéaek egy máeik módját ie naak ily ^rópénnsel fiaati. Pedig atüi.ta-téeek már veeaélyeeak, mert a köabhtonsá-got fenyegetik. Ugynnis a gőaöe közvetlen a várea előtt egy alagúton megy át Innét padig majd aem aa állomásig aaiklamélye-déahen halad. Sokator megtörténik, hogy a lárvátok aaaal dekaaseaiálják teetvériee évsületiket. begy e asiklák tetejéről 8 —lOki\'óa kövekét dobnak na eldibirgő vonatra, baaaava aa ablakokat, ée heverve aékáay kaaatfákeaő fejét. — A tflaoltók senekaráról lévén elébb aaó, nem mnlaastom al aaegjegyenai, bogy FiaaM köaönaége annak aok élvenaáet kBwönhet. paH a aenekar kitiaöen van aaerveave, s aam rá1- enveetaieket, operákat, láaoedara-hekat jfttaaanak praaeie anabataeeéggat, knnem magyar daNumekkal i* meglepi éraékkel ée faalmal bánnak aa agyhaaga trembitá h#e; jpaein magié Maik, hagy minden hnng saivikbil aunhnd. 8 aháayaaoi magyar dal- megnjult aa aevviva unghareai" lelkeeült njjengésn. e a a Van Fiúméban a többi köet egy ven-déglő, egyaaeramint kávéién, n „Hotel de la Villa." Ea a tengeréanek kávéháza. Hárman voltunk Fiúméban teeti-lelki barátok, kik asabadidönket együtt töltöttük. E kávékén-ban voltunk úgynevezett töraavendégek, mert itt nyilt meg legtöbb alkalom a hajóa népeég lélek\'aai tanulmányosásáre. Érdekkel néalük, mikor egy egy megél kezelt hajé malróaai hónapokig tartott nlaaáa, hányatta láa, ezer életveaaély aiáa két késze\' asag-gatták itt an élveaet róaaáit; mohón Ifgtak mindannak élvasatéhea, amitől hónapok óta megvoltak foantva. Megiamei kódlünk itt több bajóehapilánnynl, kik tapaaát\|latuk tái hálából aok miident el-elbe»zélgettek. Eeeknek kedviérí egyik kárálunk aa. itt levő aongo-rát naak ritka este hagyta piheani. 8okaaor megtörtént, bogy ilyaakar inlalligens otaaaok csoportonként lódultak a kávéháaba, táa-eaaltak ia magyar nóeéra, a magyar darabokat aoegoiáaé barátunkat elhalmeaták aa Öaaiata rokenaaaav ,aaeretet kitöréeének minden jelével, éltetve a magyarokat Ham akarom Fmme anép helyeit mind elflaeretei. mert akkor aa é-várea kivételével a cérna minden rácsét ée pontját fal kellene említenem) még eaó-vároa eem mnndhnté tnlajdénképén ounyának, hanem na katlannak, mert itt egyl&l-cgjig ódee, kopott épileieh t ám aaák ódnak egymásnak, amely körülmény aeég eese\'i érté kél régéanetl asam ponlbél j inkább n tiaataaág aa ami, itt kívánni valét hagy hátra. Ee kiüeia, hagy na ékmuémsh boltjai e piiahm aeikárni ninaákUa vaaaak, mik épen ngy némák ki, mint egy drága, gyöayörü feaimétív, rongyoe, kopott keretben, mert e boltok körfllele mindenféle piaakoe, hsczonlslan lim lom áraenikkek rak helye Fiume egyik legasebb helye a „giardino publico, mely különöeen ünnepnaponként Örvend nagy lálogalollaégüak. E kert legemelkedet)elb pontjáról eltagadó kilátás nyílik a tengerie. Együtt eétállank n kertben mindhármaid A véletlen öa»zehosolt bennünket itt egy derék fiatal emberrel, ki a tengeréaitii akadémiát végeste, a kibee kéeébh bennünket benaőbb barálaag köteléke füaön. Ez időben nem kapván aikalmaaáat egy hajón aem, valamiféle hivatalban díjnokOkko-dott, addig, mig iámét hejóta nem juthat. Sokat utaantl, aakat tspasatalt fiatal rmbri volt. Bevettük baráti koriakba, ée eautén négyen élvenlük rgy Ott aa eatéket a tenger partjáa. fiekalaadoatak eeténként aa egé»t [vároet, elhallgattuk a tengerparton n hajótok mélabua évekét, elnézegettük a holdvilágtól bearanyozott hullámokon ríngaiédaé hajókat a kia oónakokat, miken Isatríából Agát, sildségni, tüaelŐ iorgéa^l hozott a félasiget anegény lakója. Esek mindig este érkeatek meg, kegy reggel karán talpon lik........ (Folyt kiesik.) E-yE-a mlvéaznl emlékkönyvébe Tárai a pintéi Svafcl aaveé ItiaMnj i a Mraaá, Mari Sai itt ánaáar • áriak a Kasn fiát ^ Migie e átLflnrbtt komat ttaMt a Ueaáiaafc: aaBt Ta aMtt MnáartMrt flaaUL Ptrrfpáegyt J4t—f. ÁJ -H Ssfirayeű elhíbáaett dolog! Hűi u a eaendér Tapoleza él Srent-Aatalto kAaMt nem Isis képes elvégetni • kő. bisto&ságt szolgálat legprimitívebb tssoééli aem. Még s reedes patroliro-liara sem lecsnek képeaek, kát még rablók üldözésére, cmí éa resti fcntarU-■ára éa általáhaa egyéb felügyelet gyakorlására. Mig addig Sat-Aetalla éa ít-Ptred kősóit akár minden Via falat egy cooadér órtaaaa. A, baktaraágot ia elvállalhatnák anokbaa bátran. — Ká éraének. \\\\ Ha még felemlítjük, hogy Köves-kálla éi hutsá késel délnyugatról Kóv.-Ors népes városok ; míg addig 8st.-An-lalls csak kiesiks fala, eléggelillastrálva ru a tapolcai járáara vonatkozó téves-I intéakrdés. Igeo figyelemre méltó as is, hogy I addig Tspolcss és B. Fűrsd között a foglárálioiná mindig Köveskálláu volt, ezt pedig as intésé körök bizonyára eddig Mm tették volna ide, ha jónak ast I igy oem látták volaa. I, Tt 1 » A statusquo tehát figyelemre méltó dolog miodig, mindenesetre elegendőitek kall lenni arra — kogy ka csak mások inCéskedésére mit sem sksrank sdni — hogy a tett változtatás slétt minden dolgoC kétszeresen megfontoljonk. Már pedig ml agy látják, hogy ha \'Vidékünk kellőleg Unahnán yoztatott. volna, a csendőrségi állomást még ha ss nem Telt volna is, ide Köveskállárs kellett volna sst áthelyezni, snnyirs vidékünk érdek ének elengedhetlen követelménye sz Orsi állomásnak Köves Kálién való megtartón. As iatésó körök az eredeti tervet tehát ha meg nem változtatják, s a Sut.-Antalfára tervezett ftrsl állomást itt Köveskállán meg oem hagyják, egy szép nagy vidék, taláo hazánk legszebb vidéke, s fisslstontájék jókors réssé msjd teljesén védteleá fog állsni, nekilökve s Savanyu Józsik régi zsiványkorbeli garázdálkodásainak, mijg másait arslkodni fog s csend és s ssép rend. Kövsskéils m. városa és vidékbeli közönségének kérvényét tehát — melyben nagyobbárs ezen aggodalmak van-aak kifejezve — jogosnak tartom én la, pártolom én Is, él fölhívom azokra az illetékes körök figyelmét. Egy lelkiismeretben kötelet-Bég, mely szent, miot s hogy minden kötelességemet szentnek tekintem, unszolt arra, kogy ezen ügyben is fűlssóltaljsk, mely annál érdekefebb volt nekem, mlvsl igazabb ügyet soha nem védelmeztem él est asülóföldem érdekében tettem. Azon reményemnek sksrok még kifejezést sdni, hogy intésé köreink derék féifisi bizonyárs mihelyt enól értééül ve lesznek, a kivánstos Változtatást mibsmsrább meg is fogják tenoi. Nem csak s közbiztonság, hsnem jéráiankbsn s csend^rségi intézmény \|s forog kocs-kén. Pedig esek egyikének sem szsbsd csorbát szenvedni. Iatésó köreink sem fogják est megengedni. En hiszem. Vdrtoowiy letéoi. Bécs emlékünnepe. Béee, aaept 11 Bee felmentésének kéi-eéaadoa évierdatáje alkalmából d. e- 9 érakor a Stent latrán-templomban ünnepé-lyea hálaadó ietoatieatoiet tartatott. A eaar-tartáit Oaeglbaner béeei berozeg érsek vé gsata. Jelen veitek ea istentiszteleten : kir, \| FiHaége, a föberosegek, a miniszterek, a kOsaégi tuiáaaeeok, « véred tisztviselők, a ha»éaáolT HH é« a oiaalajtbáai egy hám fel jedelmek teljea eeámhea. D. e. II érakor király < toáge aa egyhást fflméltóeágokat, Oaagtbaaer béeei beroseg éraek veaetáao alatt, a eeáeaári vériekben kihallgatáson fegedta, A király baoaéde, melyet ee aj várea-háa felavatása elkalasável felel vaeetf, egáaa lerjiésimlkae így hangmk: „Midé tie év oiétt as épI alapkő fit laNMam, aeaa blioismtstym naeéeyemet Csenem ki, hegy aa isleni giaéviaslli asgé> lyável ül ety mfi ftg alkattatai, mely a mékvármaah éisafaeégárs fsg vélni a aa 0 mai taáeaaágve aéata Iseaaat éa áié4»t keaá toea. Itált«h aaivvel látják ma bofc jaave ea épaMel, a keaai mffémat pompás omáéaét, mely aeáéé »aw»ia ima mlaéiaksr e beaoÉf s a bae* petgánág Mimii,ám- A viamasmlákeaée ama aalyea helyééire, mely beu NO év éléit veit a várea a » ftny^s gyáaoieaure, mely a gyámra követ-kasait, (ekeaaa a mai nap ünnepély ességét.1 Maradjon a béka, melyet a béoai polgárok kitartása és hősiessége — tetterős ée hfi eeOveteégeeekkel — akkor kivíreuft^aatttl is 0 város falai köet, bogy ee legyaa? mindig osak a polgárok mfivéaaat éa tadomány kereekedelem és ipar tarén való békéé ver-aenyének színhelye, BénaS magtndaléasal fogadom a háaam éa a haaa iránti hagya-máayoe hfiaég áa aeeretet magajjitott hiote-aitáaát. Amily mélyea gyOkereeik e aeeretet, oly mély aa éa aaeretetem ia a potgárokhoa e vároaboz, eayáimhee éa a hasábos. (Zajos áljenaéa t) Veeeaaék önök továbbra ia ea uj immár befejeaett épületben bOloa gondoaaággal éa igaai polgári asellemben a váree igaagatéaát, vigyék aat tovább a fejlődéi utján ae egéae basa dicsősségére. Aa Osseálleaa áldáaai ama aagy városi kormáaysatbaa tükröződnek viaaaa, melynek ssámára itt ely fényea haj lékot emeltek s a legteljesebb résevét fordnl e vároe felé, mellyel aa állam minden pol gára ottboaiaa fogadtatáara lel. Legyeaeh meggyőződve, hogy Béoa város telvirágsása atyai goodjaim tárgyát fogja eaentnl is ké-peeai. örvoadeeő aaivvel temem ee épületbe a sárkövet, jeléül ée biztoaitékáol ama vél toahatlan jóakaratnak, malylyel aa én bfi aaeretett polgáraim e aa én bfi, aaeretatt Béoa véroeom iránt vieeltetem." KOlfinfélék. — Éresl Fereaaaek, aabtáranla tank jeles tenoriatéjánek jutalomjátéka lem hétfBn, mely átkelőmmel „A kékaeakálla beroseg" esimü látványos \'e kitűnő aenéjü operette kerül asinre. A derék mfivéeat ajánl jak a köeOneég pártfogáaába. — firdekm leveles! lapról tettünk emlitáat mnlt némánkban. Egy nagykaniaaai nagykereskedőben tagja leve leső lapon tett hérdéat egyik barátjánál, ki Auaetráliai Mecdonaldban lakott; e levelei? lap ielsdetott Nagy-Kanieaán 1882 jnlina 12-éa, áa Trieestea át a világhajó posikn Ansstráliábe szállíttatott. A temérdek poéta bélyegsáeeken alig lehet eligeaodoi. Olvas-1 hal óh : Jaeina, Peehe, Port. Aagnate, Mount Ceembier, Meinpourne Advertired, Unglaij med, Aduiéi de aat. Több angol iiás ia van rajta. Aa illető nem találtatván viasseérkeaett Kaniaaéra 1883 saept. JO-ér. A 8 krajesá roa levelező lep 14 hónapig ntaaott a mivel Alexandria felé kel la viaseavándorolnia, több helyen megaanrkálva vaa a ebolera ragály talanitáea végeit. Miadeneeelre aaép jele a -pokteintésmény haladása áa pentosságánek \| — Weber Kfiralyl, lörvéaysaékfink aok éven át volt tebeteégee jegyzőjét, Feliége e helybeli kir. járáabiróaágboa al bíróvá kiaeveeni máltóztetott. — Flgyelmsenletén.) A nagykaai aaai kiadodaevelé egyeaOlet eereiátékáaak bnaáaa f. évi jnliaa 1-én aeebályaaerüleg megtOrtáevéa, a nyeremény tárgyak még hóban, vegyie 1883 évi szeptember hó végéig vehetÖh fel a eredeti sorsjegy viaaaa adáaa, vsgy poétán veié megküldése mellett Negy Ken aaán a nádor-utosai ovodaépfllet titkári kivala\'ában. Októberben a bisoltaég lassémsláaa történvén, amegmarrdt ayera meny tárgyek értéke a osál javára fog far-diftotnU Kivánatre a nyeremény jegyzék poe tefordnliával aa érdekelteknek megküldetik. Nagy-Kanisaa szeptember 14 1883 Someeieli Lérinca bizottségi eleOk ás pénatáraok. — A nalaiegnrenegl kir. flgyéoaég aél jelenleg OaeeegySlt nagyobb munkaanyag gyere feldoldoaáaa tekintetéből, a kir. W-Sgyáaa Jsazennky Háador budapesti kir. alflgyéast rendelte oda ktsegilfiül. Jeeaenmky tegnap Zela-Kgerseegre ntaaatt. — Ksssm lámierkir. (Bfigyáae a oaütörtök eati vonattal Zala Igerseergrfil vároeaakba érkesett s két napi itt tartóeke-dáe atán tovább átesett laposvár faié, A föügyéea árnak idejövetele a legkOeelehh véghssasnl asidéellseaa aavaigáeak t-tteeei eiiea Iely tátott Vizsgálat ás kösvádléi \|ei járási tsülvlaigálalévsl áll kapmalathan, de mint tadva vaa, ae kleai trvaaék tariüatéa eeapáa egy kSaségbee Beentpéiamrhaa fardalván aM nágyekk nkfl srfieeeksakedáa a vias* fáledáe ia ük ép aa aeeméayekre terjeit kL A Mai férfiét ksiiseel timsiiid ItöaSl több tissleiaje látogatta mag, mely alkalommal a heiyaet felfll tett köelátei mély batáat gyakoroltak a Jejeaíevfikre, esekröl aseebea lapnak eáha miatt emk a jévfi számban teketfiak smütéet 4- YélaUem léváa már moat bar-madunen as firaent tfiberoeeg gyalogeered Megy-Kaniéaáit levő Sgyih aaáaedábaa. A vaklOvéa gyaJiörlatqb agyik, kSeviláa hátába fnrédott. A gyere ervoei eegélynek (alán eikertl viaaaaadni a sasreaosétleat aa életnek. 4- Hervétaresagt. 8esat-Helénáról értesítenek bennünket, hogy ott Iáikstob, saületett Baaet bát éné uraö Ő málléeága a eavargáaok folytén ott Idözött 90 buaaárl két napon át vendégaeeretettel fogadta a dacsára a pérnép türelmatleneégéaek megvendégelte. A nemes bélgy -fényea jelét adta eeáltel honleányi aaép érzelmének. A sok rom horvátországi birok közt aainte jól eeik ily Orvendmtetöbbet is olvashatni — Balatéa-FIredrél f. hó 12-ról iiják. A művelődés, s haladás soha sem tsgsdjs meg msgáL Mig leg nagyobb sajnálattal olvamok, hogy hol itt, hol ablakzuzások és egyébb nem éppen kellemes vsgy oéhs és néhol ns-gyón is szomorú dolgok vsnnak nspiren-den ; addig mi örömmel közölhetjük, bogy nálunk csend éi mintaszerű rend uralkodik. A múlt napokban agyán olvastuk, hogy helységünkben1 is sblsksn-sások történtek, de sz egész-cuk valami hassontslso inbsncs-csiny volt; valami éretlen, haszontalan siheder — nem lévén más dolga —- neki állott éa találomra egy ablakot bezúzott. De derék biránk, Király Gábor, teljes erély-lyel lépett fel: órjárstot rendezett és közgyűlést hiváo egybe, ugy 0 vslsmint a jegyző Somogyi Zsigmond, egy-egy kerekded valós beszédben inték s polgárságot egyetértésre és kérvén éket, bogy a rend fenntartásában támogsssák. Művelt- polgárságnak vslsmint önkéntes tűzoltóink élükön Reményfy Jenő tűzoltó psrsncsookksli (kinek s ] tűzoltóság szervezése körül szeizett érdemeiről z Tek. szerkesztóség becses engedelmével bóvebben irni bátor leszek) megmmstták hogy mfivelt elöljáróság, mely bivstslát betölteni tudjs és mely hivstásánsk tudatában van, ura tud lenni a helyzetnek nemcssk rendes, hsnem rendkívüli köifll-méoyek között is. Ms országos vásár volt nálunk. Csend és rend példás. Cssk s közönségesnél bsngossbb szót sem hallott ss ember. Nem mintbs sz ember egy vidéki vásáron, hsnem skár mintbs s betűni tőzsdén járt kelt volns. Sajnálaton cssk ss volt, mivel bogy a megye területén több.helven s vásár betiltst-vén: a környék nem tudts biztosan, bogy itt megtartatik e, és igy a vásár nem volt oly népes, mint sz itteni váiárok lenni szoktok. No de reméljük) hogy snnál néj^sebb lefiz a jövó vásár, mert reméljük, hogy skkorrs már megye-sót országszerte a nsgyon Ii kivánstos rend és tyke fog uralkodni. Adjs Isten II — A izábadiág óriási szobra. As ss óriási szobor, melyet s frsnesis republikánusok és ss egyesűit állsmok közt vsló barátság emlékeűl állítanak fel a nevryorkl kikötő egyik kis szigetén, cssknem kénen vsn, és s jövÓ télen zz óriási szobrtjt fölállitják. A szobor ,151 láb HMigas. A mutstó ujj körmének Ittsszs fél rőfnyi ét a jobb láb belsejében hst ember számárs vsa tér berendesvs. A ssobojrnok 800 tonns sólya lesz, ós s tenger ttine fölött 60 lábnyira emelkedő talspsatoo állítják föl. A ssobornsk egyik kesében villsmos lámpa lesz, mely s tenger fölfilotét három-négy négyszög mértföldnyire bevtjágitjs. >. — A spanyol kiráiy Bécsien, ó ftllsége togzap díszebédet adott a fiurgban a sjpinjol uralkodó tiszteletére, melyen a főméltóságok tekintélyes szám-msl Toltak jslea. A már emiitett két felkfietfntda kívül tmlt még egy, melyei ó feljégé Fejrencz dózzef király ssondott I1L Sándor oross csér egészségére, ki tegnap O^Mpoltelaévoapját ben talepiteiték Dakoijwaa aa slsl seaopel ifát dor oeepertet ée 1BB0 végén pár 108,000 lakosa volt. Biamarak városának 6000 lakass vaa, kik köefii a isiénél több német. A városhoz agyátalin a német sism dominál, német templom és német újság Ifbb is van, ée már más nemsettségek is tsíjsosksdask. SZÍNÉSZET. Kedden, sae^t. 11-én „A bagdadi lieroaegnő" 8 lelv. aaiumfl, irta Uja Damss Sándor. Nehéekm menettel került bie ea szinre; hiáayaett aa a finom Iraoeaia köny-ayOdaég, mely aa ily darabok aak föelönye. Demider Imre (ICoaiVedy) még legjobban beletalálta megát Somogyi Károly (Hon gróf) nehéz aeerepével igyekeselt megbirkóani. Somogyiné (Lionette) viharos éraelmeinek viaaaatükrOsásében aroza kitejeeéeteljee volt, drámai szerepekre káráló alak. — Uj bérlet nyittatott II előadásra: támlásssék 10 irt, L aártaaék s\\t. 11. zártazék 6 irt. Melegebb pártolásra bírjak fel a tiaatelt kösönséget, mert a társulat aat valóban megéidemlL Nem frázissal, de tényekkel biaonyitja Andi QerŐ ssinigaagató, bogy a provinoaiai követelményeknek jó lélekkel, Ogyaaeretettel igyekezik teljes erejéből megfelelni. 4 8 a a r d áa. seept. 12-én Sduppénak örökszép dallama aBeeoeooio-,lja került szinre. Kifogástalan elfiadáa, aajos tetmée, tapsvibar As oroaalánrém Caerny harmmteré ée a aenekari Prícis játékok mellett lehet is jó hsdvük a mereplfiknek. Aradi Emília ée Reiner Atft$üa gyönyörfi dalai nagy hatást keltettek. Lieaenmaysr nővérek kedveemeg jelenésük egy kissé tttlvidor saineaeiű volt Arányi Deaaö kitűnően alakított, nemkülönben Ercei Ferenez (Kádár) ée Boráad (llercseg) türge volt ogyen, de ahg lehetett érteni. KöeOneég höeép seámmal. Aa elsőrendű sorok jegyei teljesen elkeltek, v L C s ü t 0 r t ö k 0 a, ssept. 13-án Somogyiné Megy Júlia és Somogyi Károly jatalmáal \'„Mőaee, a aaidék első prófétája eredeti dráma 6 felvonásban irta Dr. Várady Antal, adatolt elő. As ehademia által dioeé-retlel kitüntetett pályamű nagy batáat idé aett siló, a keltői aaép nyelvsaalfi eladás szinte jól esett ballsdi. Somogyi (Hósea) jeles játéka gyakori kihívással jatalmaatetott Somogyiné (Noémi) Nsgyné (Hatbor) és Bodrogi Lína (Robns) érzelemmel s Demidor (Molecli) kitűnően játszott.\' Köeöoség szép ssámmal. C&áRHO Sa 4 2 pech; Egy deákkori élmény. Irta: Tunkol Mihály viW Vem a ken -oasHár városából, aem is Bsrüaről vaa seá, heasmr ee amérihal Bamsrsk nevl váreerél, melyről M«w Yerkbél e hé 1 ről e hűvel. keaáket irják HimiMlii Yeaktaa Uye<t a gSaervasa pajtáé, ha ha hall...* „Mit nevetsz?!; —• kérd érám boman-kodva." j,No, né hát ast bisaed nem tudom?" „Ilit hjd«a, — ha szabad kérdsnsm ?" „Kalandodat." „Mi — miosoda? — nBát aaaal aa ismereti aa lűndéital etostera. —■ „Taded ? kérdeaem bámulva kflae-lebb lépve Jóm barátombea — és honnét ?11 „Hiszen e verebek is oelripölik.* „Ne mond I —1? „De bizony agy van!" „Eat röstellem I — Ufindent tudtok f „Nem éppea, da eejtjűk. —• tMit ?" „Hegy kosarat kaptál. FaJlélegzettem, mert hál aa éppeaeem valenű különös, ha aa ember heearat kap, Mszén ee ssásee is msftOrtáaík 1 ds sa, mi valébaa megtörtént velem, amntaéem. fordult e már ell. H«j pedig ha imáaák e valót, hogy kinevetnének engem\'^ engem, kk addig aaárt pi—háltak deák paj léseim, hegy aem bivek w<whii \|mmé, kin- eh egy leány asm Isisasita sáisaiss. mert t á msgestlve aa (geéeli aaí inam rnrr eéa fiatal koromban, ábráadeaé valtam, rajongjam a képzelt, zs Idsálíeért, ábrándképeket * > alkottam s4wi>k 4> "okban gyönyörködtem, — aem veit csoda tehát, hagy a\' veié aem tett reám benyomást Megif jártam vele egyszer. „Hál ea elyaa különös valami?!- — vlssonsám. „De hogy éppea rajtad kellett megtűr- -ténnie. tls ha mégis egy ide valő hölgy lett volna oly ksménysalvü irántad, de egy idegen, — kiért ea itteni saápségeket megve-I tetted. Aa mágia osak farosa hakaha! —" „Hátha nem ia agy vaa miat ti gee doljátok? — isóltam el mgmat, bossaa-kodva barátom aevotáee felett. „Nem agy van? — kirdseé esodálkoava — „bát bogyaa ?■ — Magigértem, mert osak moat IáUam ba mily nagy bakét lőttem pajtásomnak okot aaolgáltatva kétel kadétre. - No iaaeo lem hadd el badd I — Ee ol( fogja beaeélai a löbbiaak. A kupak laaáos Össeeül ée veleau má« még borazaztébb oatobaaágot fognak kisütni Ne nehed szegény lejem. Nem lesz nyogodi Mit tegyek, hogy legelébb ennek e száját betömjem? Legjobb lem beoiület ssavát venui és neki ss igeaet elbeszélni* Ugy te tettem. „Jer, mondám karját fogva — laká-sodraftnajd egy kancáé bor mellett elmondom esetemet. Midőn betéptünk barátom mohájába, ledőltem egy rozzant pamjsgre, mely fájdalmas ielsirásski űdvöalé reája aebesedő testemet, mig barátom aa ágy alél egy — ktayv táblával befödött korsói vont elő melyet felém nyújtott Mig én a<különöa edéay tartalmával miadig mélyebb ée mélyebb barátságba ereazkedlem, Böbm —- m volt neve belátómnak — kát pipa megtömésével volt elfoglalva éa midőn aa edényt letettem, ea egyikkel megkínált. Miután Böbm berá tom ia megsaotongatta a iaaekat iámét an égy alá dngta, azt maga pedig nem gondolva a háaiaeezooy majdani méllő boasauaágáie aároa eaiamáival együtt felfeküdt a tusi a „Noa ? — kérdésé, egypár hatalma* lüallelegat eremtve ki azáján — hogyan ia volt ?" — BCak laaeen barálom" — mondom mialatt én ia derekaaaa eregattsm a fÜeUH miat aa ama időben agy jóravaló deákhoe illett, — előbb meg hell eeküdnöd, bogy senkinek soba el nem beeaéled." Soka egy csepp bor na nedvuitn a torkomat, ka valakinek elbueéltm mit tőled hallok — mondá barálom pálboeaaal fslálva ágyán. Megelégedtem eakü formájával, mert bietoa voltom benne, bogy jobbén megtartja, mintha lelke üdvére aaküdött volna. „Tán emlékmai íogaa még reá, — hiszen nem is ely rég történt, midőn agykor nálad voltom áa a „Képet culádi lapok" egyik azámát asztalodról elvéve keresetül leposgattam. Noa ama lapban, a kérditek it feltUttk rovatában a követkeaő tolbivást olvastam; Ki volna hajlandó egy etőke haja kék tumti ifjú hölgygyei escrtlmi levelezésbe lépni\\ es ktldje levelét „ibolya turnék críw alatt poet. reet, N„.r$, Nem tudom bogyaa, — de egysaerre aaon Ötlet víllent át agyamon, hogy jó volna a felhívást elfogedni, aaeféle megfelelt termámetemnek. Képeeletem asak-bamsr agy tündéri alakot varázaolt elém. Levelemre oeak bemar érkeaett válaaa. Oly terméaaetea hang vonult át a sorol köst, bogy egéeetn elvoltam bájolva. Midőn a harmadik levelet megkaptam,, ami alig két bét ahtyt történt maj, ugy érettem magomat miathe már Iataa tudja mióta levelsanénh. Hogy ea alatt háposletom, mely aa Uy aeet-ben mindig elaaaladt jóaaa meggondolásommal — aem maradt tétlenül, gondolhatod. Oly élénk képei alkottam magamnak aa ia meretlen hölgy felől, hogy végre magem i» elbittem, azaz, nem bírtam Cl máskép képzelni. Almaimbaa vele foglalkoztam j ha ébren ve\'lam verseket íaragtam booeáje; aaép aefika haját amate láttam vállaira leemelni, a kedvea arca; aa égkék soomok epedő pillsntásai, e picike kis e\|k örök me sólya, mely ^kelemkor hófehér fogsor aaál legott e!6 — mindig elültem lebegtek, eeüst msagéaű hangja még aaakadatlaanl iülembe hangzotu Igymóv4 eaerelmm váltom bele a legmagasabb lekig. Legfőbb óhajom volt Őt személyesen megismarhetni, hagy lábai elé emelve ásóval mondhaseam meg aat, mit oly sokseer megírtam már neki: kegy Őt végteleaül aeeratoM; kegy őt megkérjem misneriat levelezéeltok ae esek idő »éM, haaam komoly %aa legyea. — kértam* mUmmmi adja ladtomra rW. ^O — Aranka - agy 1 HIMFY a k. kir. tvméki jogyal. 818-1-1. 3245 lk. 883 > ABVJEÉSI HIKDETMÍNY. A nagy Hpaktai kir. Iv«ák ikvl ata-tilya réaaérí kaekkré tétetik, kogy De. Tákol; Gyula mik. L agyéss aagy-kaakaai. lakat a Uiwpi árvaléra hejteléeak Horváth ____L_I_1_!_ 8 lllilt* I . * L-—- I trtnlk \| Indul \| • , IHHIMlJ L ItilOr IU I » Nh MP\'""1 ,(«. V. aU .1 1 al 44. ii i üli f i I • i ») fcw «4* 1 •«jUlf I II 4lp H 4 I p. 4ü«l ».\| 44. IT^j • 4, 14 p. r.M#l Uii»fM^ \| . I ii 1 4..4I p. I \'HU Bpiirt—\| rn\|«W 1.1 14. 49 p. > 4. tt PJ! d. u. «mw. tonrt l.\| 10 4 M p. 10 4. 51 p \| Ml b«iw«l al 4 4. II p.\| 4 4. 48 p:l r»w.l aen.vwsT ,\'i-j! I 4. M p.\| \|j Mto ncy.votf »p« 1.6 1 4. 44 p.; 4 4. imi innnM ! t \| 1 4. 14 p. S 4. TTBmnM aj U4. ii p ,ii 4.40 pj au1 . ■ i\| \| I a II ^ riQW nO- ««MI Estragon-mustár patent oaomegolásban. I Schmldt Viktor és fiai. fl bécal kolonlegetmqg ieg,obb belföldi márka \'/«CkHó. uvogekbon „ctimmel át védjebyg}ol ■ kapható uiiuden boltban fUiaor át delipalaais klpieok óriásban. 261-8-88 I nb sladstni iag, alkalommal tartósnak ^HHr érvereaai kívánók fenn beeaár 10 tsá tidXfftSt fft^ftlV fttTk ST^f a/h H^iiCSmSCZ3.2SZZSLZCEc C-lSCÍ^^- - gye ^r."\'jyy. x-r1\' GÜTJAHR és MÜLLER 286 It—86. BUDAPESTEN. Ela€ hudnpeati Trlt ur, rof n lenier. éa gasdaaágl gépgyár Worglllilil g^á^ ^^^^^^^^ ^ i DÉj^MgMgi Tranmiitibk. \| 1 tfHfia5Sfi»^Bnar fi^IrTt\' Ptijkerektk. w^a __Hwtslf—wt ^^^^ vjr\'T^^W JHRraL Ctrp-\'cg\'protiék. ^■■ Littlhtngrr ffiVeU:. ^BhI ...t,;^.- •., H A"op\'ofd-/#mrxe^.\| - -: HHHH!Í^HIIHBHHiHIHHHHHIIi?>\'po^ n—é irjrgyiékrk klváaaira lagyei éa kéraritvr. "fel áját^aláM ktaaité»ee UttsirfeitJ. atafcedelmeiatt Trieorjelt t\|{ kit»a« tkékot T.itk»t«iukk»i. \|\| miw<ni»»a»éWH I fiábons tísttitó-rostákst, [1 (aépllgépltBNttlléka< 1 TaagarUmerzieiékat \|\| g^a^pta át járgéajeaépUkhée. r Irthatott fetaitatt lr»w»fkei. asl-Ji »á«er.fttámfr»áaVat** n* ettime* It totktai«i«éWLr^&rgifiy,,C8lplCgepfáMá\|i rtpáa* t i»»tl.li » inw • t»\|nJ»Mátli M fiHÍDM. iiakaéalvaiall aiawll raalál, inal tag. l-il tilt. « »b\|l I«»kt> »•> » »tM .,j.4Ul \|«\|.tult \|)«M1» k«f}ttfi 4\' 4* »um la r 4" «i#vs íslja It kPa ám II ki . 81818—80 Aajégióékak livttMit fart éa káiataita. \'^ifljf \'- I HI I^^^^B^^HI^BH^^^I^HHB hih p ^BB ^PBBjB > ^^^^^^^^^^_—--- .1 ■m f iMii lüa. áját^U« kWH4»* lUBniHíltJ . nsHdateatalt Trimjcll Iji háimaa tkék«l TáttkateRlUkta). B\| fiabona ttaamé^atákat ll HÍ Tia\|ltlBirSllUkit. \|\| glM^ll éa iárgéajeaápUkUe. ■riu a4M«tH át MM»lcaéiaLr^argft&y"CSlplCgeptSH teégl • taaklá fiatta • laiaJaMaktn ICB11DB. iiakiéalmaiall iiawll raalél, lMi aaa. Ia tí ff. i«. abü iukt»aii<i aat^kil l«^«»iutt \|J«M)» 4\' 4 »WM U r 4* Mán »»tj» H kPa áM II írt . 21818—80 Atjoa>a4kolk liittMit (■ara* éa káiataita. BROGLE JÓZSEF \|4\|n éa realalOMa«t)4ao gyári kIM vácskat Raktárt váci kftral 18. BUDAPEST 4JL - lat vaaakaéáa atág amk nátttta a kakátekae iáagolé balga maa i téllju — Mii i^jak V - Begketitf «« Utaasi ái ki—lUi vait, ka ■taé)Ért anyja vÜM ». ttkatiroataai aagaakaa, kagv ol iktmm M...ra ét aa <tolekagyaa atak wka-iH májé lakáéit ttk. angtadai A eaakba-■ar kalimktaoll hu Éti MBaatpakal ma* teheai a nlka. Blikk niak\|pi. tudatiam •aéa, kacy tfyik Uaoayaa uapoa lav^a lataa a paatáa, maiy kaia«aa <wiaoaágal % birai. B aapia ttár N...an voltsn áa mihalyt a paata liiayiiiaiaU, oda álltain a lejál kiaéé aklakákts várra a régaatttaljet pillanatot a a miáéa majd {Bont fognak — vagy táa I. is aga? — jőo — leraiamárt. Türelmem sagt ptékára rott kitéve, már tiseaegy ára\'io eil-mttlt áa mág mindig nem )0U Maki. vDái-altfU nbwii laaa balfile valami, gondolám magamban boeavaahodva áa már olakarum menni, mídAn egy kit fiuo«ka asaladt bn, a ki kasában egy kia írott lapot tartott ét egyanesan aa ablak boa lépatt benjujtva a kia papir darabot. Aa ott létesfi pnU lm-tatánk ugj látasoU már iamerte a kia kar aaafajtt áa olággá kauyegul ö töakftáöit farkát, mart alig hogy meglátta, belenyúlt a paai. reat. levelek fiókjába áe egy violaaaia karüáka — aa áa levelemet eléje dobta, ! mialatt árosán egy magvető moaoly voaait j ét. Megiataertam leveiamat áa a vér arosomba \| f kQtt, látra a bivstalnok gúnyos tekintetét éa otakbamar keioayngodum iámét, mit gondoltam áa moat aasal! — Nem-e értem al aaáiemat ? udvem keveeea dobogott ét laeaa léptekkel karettem a fiu», ádet geo-dolkosáaokba merfllra. Mily koléfg valtam I Tokát nem aakára karjaim kast tartam (t, 11 ki mindenemet baUlké, öt, kit oly igaa I atsrotak. Saját ajkáról lógom hallani aa i édes aaavakst: aMnMkr, sttratfeá én ügy lápéaltsm, mint a ki ráaasg. Nem nántem asas elóre ttm bátra. Miatagy álom* kaa haladtám előre. „Jaj, jájj a lábsm I hallja e maga garamba I asm lát ? Eaaa aaavak riaaalottak fel kábulttá* gombái, feltekwták, kát a kit larkét — kit mintegy batleliemi csillagot kivettem, imá* j eloltani lakását megtudandó, — láttam magam elfitt állani sgyik — maaitelsn lábát felemelve, mlg piatkas arass nem a Isgka* rátaágosabkas takiatatt fel lioaoám; iákéra lipltm aakL „Bocaáaa meg fa,1 mondám aeki barátságé* hangon, uem goodolva goromba falkiáltására, — át egy forintot nyomtam a markáka, teeroUtm volna rntgUaiai is. Midfin a Írtat msgpillaatá, egy kitté karáltágaeabbaa vigyorgott arass; ás klsal-netet nem mondott. Mit UtrÓdtem vele? biaaea éa valtam a kibés. ( \' a Még tlbkot is megbooaájtottam volos neki. — Elkatáraatam magamat, hagy máka állok vele. „Boya mégyat kia fiam 7 — kárde-aém K. .Baaa." „Hsss? I .Ma kéli —" .És aat a levelet, — kiaek vitsed? Kémkedve takiatatt régig rsfiam. áa nem aaélt. ,Mág egy Irtat k«paa, ka megmondod kinek viased est a levelet." vAa ám, áa Areaka aáai megtiltotta, hogy valakinek eláruljam ■ „Aranka a— a It — nénéd?/ kérdessm mvghllre, mialatt végig aéefm s piaakos fiat „Ma hát psrtnal a nsgynéninek a leánya atak néném nekem. — magysrásá a fia. — Mintegy BMgklnayakbkltam. Tekéi aa a faragatlan piaakot tarkó nem ss 5 — aataas. O aa leketetlaa io volaa 8, maké, kedves termétsetével biaaaayal mást faragalt volaa kai He; de igy asnk rokona, y km! - Bftt kai lakik Araaka nénéd? — * 90a al alakén a nagy kánban. Amint aa ember a lépasia Wéraa sW ajtó balról. tllalila — mondám ét távaam akartam vBái a fmmiia a mü ígért M — kiákaa atáaaam maiaéta a fia. Smktmka ayaHam ét áteyiftfm neki aflM. ^Da alaa áraié ám ili liaik, kagy valaki kkimlikiéiti tttma ^ akkar magsmat is stámkaám, vigyengva Okas Maim vall. Iinlaia kaHaM Emiatt a 8a tkaaiadt egyeaeeea bs ss •miitett básba ée éa málemal elérve vita-■aaértam taállésamra tele ráaaés raméayak-kai. Aa egyatlaa tstét pontot ábráadká^em-kea, melyet nem bírtam leljssea eltariűnt a poetakivat álnok gnnyoe msgaviae\'ata át a pitékee In ktaaslk. Aa sllbbieken klny-nyskkes keretatll tettem magamat, slhitstve magammal, kagy as lf]u hivatalnokot biso-ayesss ea irtg eág báatja — táa már ka* sarat hosptt ss ifja hőlgjiój, — Ds be ea j lett is ralas, mikáp tudja 0J kogy a lávái • neki teól t Enea már tovább tőprsaksdteaL — Hal — tadom már, 6 blsonnyal iemsn a i fiút, tadja, hogy rakeaa ás — oaak sejti. — I Aat pedig tudtam, hogy, be sa ember aae> \| retem dolgába valamioakét ssjt oaak, addig j okoskodik mig vagy a vslóra akad, vagy agy nagy begaret fog. Ea biaonyaeaa igy: lehetett. A mi a lat illeti, ar már ^ komolyabb volt Egy ily pitékoe, neveletlen, elhsnyagolt, rongyos fia [ — éa ily hanoii rokon I ? — bimmin 1 —1 aaép dolgok I — De — teket-s ő rélat Nem •eaoae, kft kivalve aaa nevelői, — és végre minden nsmss fáusk vsniisk vad ka}-tássi, atb. afféle bslgs okoskodáiok atáa végre bfle^yagodaek . (Vép Wv). HOZtiáZIMXAl^ Baáaprail értékiénéa. Roríos Antal és táras, liaak- és váltó-Oalet hetljelentéio.) Budspest, inept. Iá. A banrátorssági savargássk egyre na-gyabk mérvekot Oltanak ée alyaa iráaykaa fajulnak, melyek osskaem kátaágtateané tataik, hogy régebben tervesstt ée rendmsae aea elékáaaitaU láa»dé« elójelrirfil vaa taé. Easa tudsi, a mint tak gondot okos paUti* kataiakaak, ipaanyira sggatatja a tóaadét is, mert hisnen a katanai erf egy jelentékeny réssáeskj kétaletbea tartása és moagoeitása már lomagábaa véve is sok klltaágal okoo I igy egy ujabbi mossaast merüli fel arra aéava, hagy élltmhéalartátüab ban ea egyen-tu\'y helyreállitása megaeheaiteaeék. A moat érintett kelvitaaayak okosuk, kogy a kai-politikai ée péaapiaeai kedvezd vimoayek atak rétnbrn árvényssaikettek. Aa iráayaat ngyanis már n két kesdeién anilárdalt ds as ánrmslksdéa la»asa ment végbe ée végsred-ményékea.tem váU jeleatékenynyá. Kállai aen a péaspieas állapota ,laatlalata a (Inadét io élénkebb forgalomra. Aa aagal bankról aa atóbki hetekben tlbb iaben kirsaatal-fék, kagy leesállitja a kamatlábot, eaon intéakedét aaaakaa essk tegnap valósait meg, a midón a kamatlábat tényleg 8} aná-salákrs asállitották k A kamatláb latsáUilát aa ét enaa aaa* kában rendkívül oseméay jeilsgéve) kir, ■art máskar ép Un isié aeokták e kamatlábat falemelni, kagy n bank tartalékait erlsbitaéki Ds most a nyár folyamán gylj-taa tikékkel ss aagal kaak tartalékai igaa jelentékeny magasságra emelkedtek e agy látsaik hogy a kamatláb leaaállitáera a kaak iakákk kéajieatvitva vek, mert kalanban bisonyára nem keoskáalstls vslna iatáakaáá-tét. A kamatláb IsssálHtáse erlssbk impul-auat adott aa lalatnek ée aáriat Wé agy játékpspirok, mint járadékok figyelemre méltó mérvben emelkedtek. A fergaom korlátolt volt agyaa ás fllsg hitelréstvényekra ée járaáékpapirokra aooritkesst\' de némnly aapakea a rendet mérveket tulkaiadta. A nevesetsssbb értékek árváltaaáta l£i-tlnik ne alanti tábláaatból: a «g 1 •ag-14. eenb. hitakétavény 887.71 291.20 a 288 78 291,26 4J-oi megy. aranyjár. 88 éO 81,10 88-as megy. aranyjár. 119^6 tiéU n W^ár. 88.15 66J0 etntr. amgy. államvarat 820.- 321.- nagy. lemém. kaak 88.16 9IM a éijmijnjek 11118 112\|S0 limai tait{tgytk 1I8J0 INU- aa Ur. arany . 8j88 aapalasa d\'er , • 840 M véül Liaiia a I88J8 120,10 I PMai , Mara é1J8 88J8 tip vasúti menstrnnd. Feleifis aserkestfi: VABGA LAJOa. Társwirhi atfi: ROHIIIX léi. nevére tágra. János ésaefeAgKata* f r-^\'fifr\' fft^fflrfV fttn ST^ra/r,\' GÜTJAHR és MÜLLER 286 18-88. BUDAPESTEN Ela€ aadapeati Trlrur, roatnlemér, éa gssdaaágl gépjgyár s narallhld kdselébea, t{ánlják asolid aesrkaoetl és javitatt gvártmányukst mist: j \|Trienrök gaadit- aág aadatál: Jároang CtMvytptk. SmM rótták. Kukoricxa tnersatMK Snaikattéfik. Ümmfiik, Maiamlagamjlgtk malmok tzámira. Diihaibii. Halom (rirarásaatraá Qab$aa omtÜmé ktn- Eatraá. KoyUtifmtk. Dataváliutió pmá. "Tanirok, Dtlatkfrék. ■altm nlkalré- aaekx Tranmiitibk. \| Mknkk Ittlalrmnek: fi fp\'őtjSprotlák. Linthtngrr uHak. Kop\'ató le—f ttk-1 Hotfo\'y Imaatsá >b. 8X17. tkv. 1888. ÁBVERÉSI HIBDETMÉNT. A nagy ksnisasi kir. tveaók tkvi ots-tálja réeeárll klakirré lAteiik, hegy Zalamegye Isssssitstt érvslára asvábsa Dr. Taboly Gyula mtb. t. Igy áss végrehnjtató-nak Fehér Anna ée társai végrehajtást meavedfi ungi, rádi, felel rajki lakoiok elleni 106 írt. 17 kr. tlke t jár. iránti végrehajtási ügy ében aa ung jaksbfsi 59. aa. tjkvbeit A -f 70 hrta. a. felvett váltaágkl* teles 51$ frtra beoatljt ingatlaa 1881 évi sktlkfr hó Mk aapjáa délelölt 10 órakor Dióeká bea a kOaségbiró bénánál Dr. Takaly Gynla íelp. flgyr. v. hely eitsss klsbenjOltével megtartandó ayü-vános ár verésen eledatni fog, moly alkalom-aul aa érvereaai asáudékotók tartóénak a fenti beeeár 10 tnánalékát kátepéasbea vagy évadákképst pepirban a kiküldött ksaéhsa le tanai. Aa érvérééi föltételek\' a hivatalos órák alatt a nsgy-ksaisMÚ kir. fvanák tkvi esn-tályláál s ss Uag Jskabiai posatai a Dióskál h0s»ég slfiljáróságáaál msgtekiatbellk. Nsgy Ksnissán a kir. tvasék tkvi ess* iái ja I88S évi aUjna hó 28. aapjáa. * Gr. BUGONNAY a k. kir. taaáki L alalk. HIMFY a k. kir. tvaaéki jegyei. 328-1—1. 8686. tkv. 1888. 8a végrskaj\'áat Mvoáf pamatlttOsi lakat sllaol 08 frt 28 kr. tlke sjár. iránti végre-hajtá»i Igyébea a paetaitltiösi 186 as. tjkvbso Ag Katalin férj. Horváth Jánotné tulsjdooáttl falsat A -f 187 brss. a. iagat-leaaak M frtra baoaQlt egy harmad réme A 4- 188 hrta. fakvfiiégaek 86 frtra keesall egy hsrmsd réssé kalaa IMI évi ekléber hé S-lk aapjáa áélelltt 10 érakor PaoistatlOaben a kösság-biró kásánál Dr. Takaly Qyala ielp. Igyv. v. kelysttass klsbejOtlérel amgtartaadó ayil-vános árvtréttn sladatai fog, —- moly alkalommal aa árvsresni kívánók tartósnak a fenti beatáaak 10 méaslékát káenpánsbsn vagy óvadék képea pepiraaa a kiklldltt keaáhsa leteaai Aa árvsrési fsltétalek a hivatalae órák alatt a nsgy ksnisasi kir. tvsaék tkvi osa-tályáaál e PacasUUöa klaaég eHljáróságásál megtakintketlk. Nsgy Ktaitaán a kir. tvaaák tkvi ote-tálya 1883 évi májat hó 28-ik napjáé. Gr. OUGUNNA1 a k. kir. tvasék k* elnök. HIMFY a. k. kir. tvanéki jegy tó. 828-1—1. anlékát kétapénebea vagy óvadékképp pa pirkaa a kik Hóéit kefákss letaaai Aa érverési MiáUlsk a kieaiAaá érák eleit a aagy-kaaiasei kir. tvaaék tkvi sas tályáaál t fiajata késség elfiljáróségánái megtskintkstlk. Nagy Kaaietán a kir. tvmák ! telekkönyvi oastálya 1888 évi májat hó; 30 ik napján. 824— IUI. Fétérzservef Or. MÚLLE8 MIRACULO INJECTIÓJA J a labtfaoul vssaály te tydalesi stfksj ry^tjik » I kafjasl misdts kifoljrásit, hMrMjmt s4kaa/ «af * slstt Arm 1 frt lü kr, p4eUi Kknsi lét* Oyangaaéfi állapotok Pillaaik, Lt» utiutiin. IWhi^iilg. <H m4>m klltiik—Isj\'ítj latoi ét tlh mmieal (MM ariks Ar. HHtr ftnerv vua«airi mriasa pretpsraüt An S frt io kr , pttHa x6 kml u>bh CfytA sask írsMtl, a««.-a»p)érnr imiUláJskBa Srr.kfa v. WmsMrysM A kaphatók, a havi Mtktll aw\|reaö«léiekiatMesúék. Nfjakri ARYEBÉSI HIEDETMÉNY. A nagy kaniaaai kir. tvaaék tkvi oss-tálya réaaérll klakirré tétatik, begy Zala-/negye laaseaitett érvaféra végrahajtatónak Boaita Ferenes végrvbsjtást tasnvedfi légrádi Iskos illeni 187 frt. 60 kr. tlke e jár. iránti végrehajtási IgyébeB a légrádi léi. a tjkvbea A I I—I torai. s. felvett inget-javnak; Boaiis Fsrsnoset illeti 401 frtra keatllt fsle ráess t «f 3550 kna. s. kivett ingstlsansk Boaita Feranonet illető 66 frtra lieoallt félórásat 1188 évi aklébtr ké 1» napján d? a. 10. órakar a Légrádi kOaségbiró hátánál Dr, Takaly Gynla felp. agyvéd v. kaJyotleeo kosbejottével megtartandó ayilvá-nee árveréoen eladatni fog, — moly al ka-lem mai aa érvereaai kívánók tartannak n fenti beoaárajm 18 aeéanlókát késepéaakea vagy évadaMiépee pepirban a kiküldőit kenákea letenni. At érveréti feltételek n hivetalot érák alatt n nagy-kanieeei kir. tvaaék tkvi ot tályénál a Légiád klaaég elUjáróságánál megtek inthetik. Nagy Ksnissán a kir. laaéki mint tkvi kaléiágának 1888 évi juniat ké 18 én tártait alásóMi Gr. HUGONNAY a k. kir. tvtnéki b. elnök, HIMFY a k. Ur. tvatéki jegytfi. 828-1-1. 2996. tkv. 1888. irjrgyiékrk klváaaira ingyen éa bérmrilva. jssaft vwsi vagy. veset o. Iiagr.vwa A aegy-kanitaaj kir. tvasék tkvi oastálya réaaérll klekirré tétatik, hogy \'Zalamegye Omassitstt árvatára végrehajiatónek Nóvák Ittváa végrehajtást eeenvrdl bsjoaei lakoe elleni 91 frt. 61 kr tlke t járulékai iránti végrehajtási Ügyében s bajc«ai 10 aa. tjkVben A 11—0 törte. s. felvett ingatlaa-bél Korák litvánt illeti lartosékkal 897 frt 60 krrs bsaaOlt fele réas 1881 évi akléhar ké S-lk napján, délelőtt 10 órakor Bejoaa klaaég hátánál Dr. Tubely Gynla felp. Igyv. v. belyettese kOebejOUével megtartaadó ayilvánot érvéré, aea eladatni Iag, msly alkalommsl tartósnak ss árverenni kiváaók s fenti beesár 10 asá Estragon-mustár patent esomegolásbaa. Sckmidt Viktor ét fiaj. bécal kolonlegetmqg legjobb belföldi márka \'/, ^ \'\|Tkiió. Ivegekben otunmel áe vldjtngyei kapható minden boltbaa fu«ser ás ddipateMK kprotk edáabeu. 261-6-26 c V .- 75. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdán, szeptember 19-éii. X. évfolyam. «1401 vUi fi^Ul Falöj, Ijtj, kinakaélsa. l!)i4r«Ui utoe. Ml. »int év? \| fri Vttévra 4 (H. Negyedévre t írt. "\'^"rtnlaytk 0 Imábu neliUar agysaer í kr., likkeOri hirdetőnél B kt. Bóiysgdij k kr. IfHrki • egyék hivatalos btrdetmé-\| syek 30 kr. Wlyegdíjon felül lOOsaóig V hi, HM»I minden ásóért \'/, kr. • —-- ■■ ,1 A Nagy-Kanij ZALA MEGYEI fiS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- Banrkaestót iroda. Hova e lep »sl Itmi rónót illstö költemények kaldee-dók Bsjss utoe* 4. mám TARTALMÚ LAP. BArmenUttlen levetek eaak leaseri ke ekb«\|-fogadtatnak el. Kósírfttok vieeas uein küldstnek. ffvHtrév i petitsors 10 kr vároai szabadelvű kör, a Zalamegyoi ügy védegylet, a Nagy Kanizsai- ée Délfalai takarékpénztárak, Baokegyeeűlet éa Kereekedeimi bank bivataloa közlönye. UXQJSLXff 8ETIVSIVT E ÉTS Z E F.: SZZEDAff ÉS SZOMBATOS. Színi bizottság. i • (H. lf.) Egyik előbbi leérnünk-baa foglalkoztunk már & vidéki esi-néázet tagadhatatlan fontosságáról, a míkor egyszersmind felhívtuk közönség (luk figyelmét a városunkbnn jó-ienleg működő jeleg sziu társulatra, mely vi romok ée közel vidékünk Tahoerágát boaaau idő után iámét ki-$,nő ée legtöbbnyiro itt először eiinre hoautt darabok előadásával gyönyörködteti, oly élvezetben réeaeeitvén, a melyben már Lúzsmoeabb idő óta nem részesüli. Vároeoak sr in Ügyére oéave azonban nem elegendő, bogy egysaer-móaaeor, loksaor pár év lefolyása alatt agyaser látogaeeoa koaaáak valamely jobb vidéki »inláiSül^t, mely azután pár hétig jól-rosszul pártol* tátva, sokszor nem a legjobb emlékekkel távoaék ismét tőlünk. Ba a esi a játékot a közműveltség tényezőjeként tekintjük, ée oly élvezetnek, melyet immár egy evép in teliigentfával bíró város mai napeág már nem i-elkülöshet, akkor magának a vároeaak kell lassanként arra törekednie, bogy a sainjátáknak idővel állandó (anyát szerezhessen, s a mig es mfgiöi ténhetik, más uton módon kell iparkodnia a he!) bon működő színtársulatnak bizonyoa előnyöket, ktlöaöeea p» dig a pártoláet biztosi-tani, s ennek fejében svután befolyást veket a repertolrra. Aa oly városban tehát, miot N.-Kaniasa, amint azt már sz előbbi években is többször kifrjtettok, ezQkség van egy bizottságra, mely kezébe vévén a ssináezet ügyét, erklleai aulyának erejével, hazafias buzgalommal azt mindenképen előmozdít hatja. Sxini bízottéig alakítását tartanék tokát azQkaégaaaek. Az ilyen bizottságnak erkölcei-éa anyagi tekintetben egyaránt szép feladata jut. Közbenjárásával a a város műveltségi állapotát figyelembe vevő buzgalmával lehetetlenné teheti első •orban art, bogy a várost oly színtársulat látogassa meg, mely sehogy ■ sem felelhet meg ez értelmiség jo- , goe igényeinek, meit a váron ható-1 ségával egyetértően határoz a beküldött folyamodványok alapján a fölött, hogy moly saintársulatnak enged teeeék meg valamely idény bon ez eljövetel e az előadáaok tartása. A színi-bizottság tagjai az értelmiség kQlönbörő létegeiből választatván, a társadalmi ismeratlaég előnye folytán aa igy megbirott saintársulatnak bérletek eazközléae álul jelentékeny anyagi előnyöket bizto-eilhat, nekik tiezteeségei pártfogást eezközölhet, a bukástól megóvhatja. Ha a színigazgató azután látja, hogy egy vároa in teli igentiája biztosítja anyagi fentartását, a izini-bi-zottaág befolyási. vehet a megállapítandó repertoirba; a eelejtes iáin-dars bokát, melyeket rendesen a tömeg kedveért Játszanak, felvenni nem engedné, e n jó mfleorozat megállapítása által köavetve a jó éa eikölcsi izlés terjedéeének is szolgálatot tehetne. Lehetetlen ez alkalommal a legnagyobb elismeréssel nem nyilatkos-aum Aradi szinigszga\'ó eljárása fblötl, ki kolmi oatoba életképek, spieezbQrgeree béoai p oasé k ho* \| lyett az eredeti ée fordított színmű-1 vek közül k legjelesebb termékeket hozza színpadra, inkább a deficit veeaélyéneÚ téve ki magát, mintaem I hogy azzal vádoltassák, bogy. elcaé- \' pelt dolgokat hoz ezinre. Így eddig 1 ia több darabot hozott aainre, me- \| lyet közönségünknek itt előezör volt j alkalma látai, ezek közül \'„ia a leg- j jeleeebbeket. Aa előbbi évtizedek drámairodalma, (ebből való\' Tóth , Kálmánnak: .A király házasodik* czimQ vígjátéka^ elég jó termékkel dicsekedhetik. Most adják elő: aA lalamoai bíró" oaimü szép drámát. Szigligetinek is egy pár ezámot tevő kitűnő vígjátéka van, mely vonzerőt gyakorolna ma la. As ily aaiai bizottság azután, ha ügyesen van öeaseáliitva, társadalmi tekintetben is igen ssép szerepre van hivatva. Mig állandó szin-ház nincsen, felhasznál minden alkalmat arra, hogy egy ilyennek alapját előkéazitae, alaptőkéjét a rendelkezésére álló utakon módokon növelje mindaddig, mig egy állandó azinház építéséhez hozzá nem lehet fogni. Ezen törekvései köaben pedig igen zoknt lehet a társadalmi élet élénkitéeére, hogyha bivatáaát jól felfogja, e nem hagyja magát vezé reltetni a személyes hiúságtól, mely öi dögibel ejátffsásával amúgy is megrontója a társadalmi életben eok üdvös és jó törekvéenek. As ily bizottság szervezetét, teendőjét még bővebben ie ki lehetne fejteni, de erre elég idő van akkor, mikor egy ilyennek szerve-zéee nálunk foganatba fog vétetni (másutt már nagy áldáseal műkődnek aa ilyen bizottságok.) Mivel jelenleg égpen egy szin-Iái aulai tartóakodlk vároaunkban, talán nem volt ftlöeleges a dolgot iámét egyszer megpendíteni, ajánlom míndasok figyelmébe, a kik as ügy iránt melegebben érdeklődnek! Nemzetgazdasági heti szemle. A „Kereskedelmi Lapok" mely ki tűrően szerkesztett szaklapot a legmelegebben ajánljuk, legutóbbi számábsn a következő figyelemre méltó csikket közli, melyet a helyzet megismerése szempontjából itt közlünk: Az egyenközfien haladó magyar-ée horvátországi zavargások el ói dót tik, bogy •S á százalékos magyar arany és 6 ssá-\| zalékos papirjáradék pár hét alatt any í nyit veszítettek árfolyamokból, mint azt béke idején állampapírnál éa kedvező pénzügyi kimutatások mellett, eddig lo \| hetetlennek tartották. Hiába leplezgetnék, megdöbbentően kell hatnia, ha as I állampapírok pár nsp alatt 1\'/,— 2 ná-\| saiékot veszítenek árfolyamokból. Az intéző körökben vsgy nem ös-merik kereskedelmi és pénzügyi viizo-nysink jelenlegi tsrthatlsD állapotát, vsgy elfeledték, bogy sslus reipnbiicae tn prema lext Az űzletviszooyok napról-napra ag I godalmassbb jelleget öltenek. A kereskedelmi világ egy részről a hitel meg szorítása, más?észről a vidéki vevők tartózkodása által helyzetét fenyegetve látja: egyes cségek kivándorlás éi üzleteik liqa i dá lásá ró 1 beszélnek. A tózsde szenved a magyar járadék esése állal; remélte, bogy ősszel a rente-konvrrzió folytatása kárpótolni fogja, de most e miveletet legalább ia elhalasztottnak kell tekintenie. Még as a veszély sinc* kizárvs, hogy papírjain ka kül födi piac a-ról tömegesen vjissa ne isi várogjanak. Nem látják est sz intéző körökben, vsgy nem akarják látai, bogy a haza veszélyben ven ? 1 . . A német és sa osztrák-magyar kolügyér salzburgi lalálkozáss, mint je lentik, nem^tgsz\'dsaági szempontból i* érdekei volt. A megbeszélések tárgyát ngysnis egy o sz t r á k m a g y a r-n é-in e»t vámegj eiűlet kérdése b> képezte volna. E kérdés nem egészen nj .1853-ban Ausztria pendítette meg sz eszmét és s vám-egyesületbe való lépés képezte B r u c k min. reform pTogismmjánsk egyik pontját. A terv Poroszország akaratán szenvedett hajótörést. De \'1865 óta ss egész világ tudja, hogy Ferencs József toha ►em adja beleegyezését pgy vámnnioboz Németországgal ós most azt mondják bogy uralkodtak késinek nyilstkosott s kérdés komoly tárgyaltatásárs. i Nem tsrtóskodnnk kijelentmii. hog\\ felfogásunk szerint e vám-unió nagyon megérdemli s nemzetgesd eiégi jövő zenéje elnevezést, mert igsz ugyan, bogy B\'i s m s r k berezeg pár év előtt czélnl lOzte, s két állsm egye-liléiét egy körös vámteiflletbe, de s vámpolitika, melyet azóta követett, olysn, bogy e czél meghinzilására van hivatva. Hiszen a gabna, marha éa a fa izabad bevitele Ausztria-Magyarországból Németországba épen ellenkezője azon irányzatnak, mely a német vámpo lilikát évek óta uralja. Eltekintve azon bsn i hir valóságától* mi az uniót Mi-gysrorsság szempontjából kivánatosnsk tartjuk, mert terményeink értékesítése ttjra nagy lendéletet nyerne, de mert a magyar nyerstermények szabid bevitele ért Németország viszoo-engedményeket kérne, uem hisszük, hogy Amztria azokat megadná, mert ez engedmények csak ss osztrák ipar rovására történhetnének, már pedig Bécsben összérdek alatt is, eaak osztrák érdeket értenek. i M tini íj a. Fiumei naplótöredékek. Irts: Virág hegyi Jósanf. {Fftljtatái) - Így séiállaak négyen a tangerparton mikor tangaHra karétank agóca airmgUia-tásssi diosóitvén a taagaii utasáa gyOnyOmt an Úrral állt aié, kagy a^g ea»k rörid idáig bukatjuk; mart sikartlt vígra valakéra agyik bajÓs, maly Guba saigatra msgy kávóón, aJksJmásáat kapnia. ^Mink\'nt aa ádmiek téran levő „Usyd" •aeasaraakka is al atoktnak láto-gatai, mb a ser kadv&t, aaka aa kifagéa-lalaa veö, kanna saért, mart itt vaa Raménfk gjik kaéya, kd aa sálét a sóla alán élvanj laka. Vókény assisi vak kitéve aa afié iki. A séta iMadalmsii gyakran műnként aaal agyikén saaktnk kipAs—L Ksm ké-ksifstia a aséndlt agy ók, mint a tsagu katlémeiask agykaagn leaanaaaéaa, mikar aeak aaki MéÁak a képaetnak, sgy-agy bajéé éneke vagy vanlnyll kiáHésn a mai-rénakaak, a kajék ay unka ayikargéaa, a •Mar^ékai és kHalikai Íssaa«ipaakasBáié kóraaaél rémalfm aagésa Jna adiankarman^-kns aana AMh a kmki mmkm kan- Bem agysaar imtlat n«\| kegy üyan-tfc agy e^ankon klumilsk a4k>iajini; a viiógMó laraay adkM — ka a » tlgHÉÉinaltkÉli mkrtea igy val őrületes táaosal jártak a tenger nymphái; bslakapaczkodtak véaakaakba, s hópehelyként dobálták ida-oda a tájtókoaé hullámokon, mik laityáa emel lók fel fejüket, mintha kelletlenül fogadtak volna ssót a süvöltő saélvéssaak, mi aem engedi ilyenkor sem pihenői lkat Nem jött Fiúméba bajé, maly re barátunk kösveiitéiévei föl nem mebelUtnk volna, éa é mindenfélét résslilaasa, behatóan meg-mntagatott megmagyaráaott, ; t Mielőtt elment valna Caba saigatra, aléUavsIé este aa említett sörosarnokban baosaaetélyl rendestünk. Résúnt ssjnál\'uk, kagy itt kegy bennünket, réaint irigyeltük serééi, ssiat akinek alkalma \'eaa ismer ellen araságot, iamsrelisa népet ismsrsllan ssoká-sok at láthatni, tannlni, élvesni aat, mit a tapasatalal gyűjtése nyújt. Megmutatta melyik asaa kajé, maly őt ama ismeretlen világrósn felé visel Meglehetős nagy kajé ▼olt, oaéedsasa pihent n tékki kajé keat, mint aki nagy útra magtatta stfkómllsmi, saéndéka válteabatUn, a meat méliéilgtaljas tkralsmmsl várja aa indnléa párosét^ kaesan ntra. Meleg klemniiés és kasseailk után karétnak fölmeet a kajé bágeeójáa, bogy itt kagyjaa kannánkat a — viseaatiéléaig. Másnap ivggal kimentRnk a kikÖtŐba. A kajé mér aam volt élt, esek egy tátongó •ft kegyeit maga ntáa a többi kajé kési, stfnt a mi zhésm eháveeeu barátunk saivSakbea. A sert hrnlksa játéktárgyak vsgynak. Ma «é% kataap eke dak kannánkat lil áin, saeaeólye Vek ess is mát iriay Mek ká illkéili^ am kagytam raoaeóeau, ott maradt-e, vissaajötte, mi törtéét vele,\' nem tudom, mert azóta többé nem találkoztam vele. a a e Nem hissem, kagy legyen ember kinek lelkét ifja korában oly ódae álmák, tarkabarka ábrándok réssáfeaálai ne báléaták vele a körül, miket később aa ember ismeret- és ólettapasstalát k i nem kaesagott volna. Abban a bo\'dag félig gyermek félig ifjú korban, mikor minden róssasjrinben jelenik meg előliünk, mikor miadsnnek esak fény oldalát Iái jak, a aaaJódáa ée remény kocakaköveiből lágaárakal épitünk, mikor a jövőt még édes büonytalanség borongó, félhomálya köde takarja al ébradaal asemeink előtt, -mikor minden\', sslg a salakot ie megsraayaeva láijak. Mikar a kóieaj da aaért nyugalmunkat legkevésbé eem vaklmé jövő agy lkaik fel előttünk, mint a 1rng«r láthatárán fei-kakkané hajó, melynek eaak körvonalait láthatjuk, ntalyrŐl tudjuk hogy hajó, da begy milyen, sut kos, aat aam; mikor a tapeaaialaüaa>ág, remény varéssltéaa meg-nyitja aaivkakbea a kit, kiaalam forrását, da mikar a hajó partra Irt. akkor láijak, kagy ma a kajé orkánok álul Bssnereneselt dik dák faaiketssóny, Is vámunkra aam hsa egyeket fófeoy nól. Nekünk is feitfet a kajé, naiaaaőttak a tervek araaywálait, de a sors elővette piros iróf ját, s lervünkfii átbnsta vele, intésül kegy an ayajtsnk kseéaket olyan méa, ami alérkedisa, na paaareljak aa időt ilyenekre, mert ke aa idl kisiklik kaaeiak köaü\', al reppen Irakra, a Is jemMilii lem a tépalé-dés ós a késé kánai, Oit \|áank kéresaa napánként n ká-tntt. Hl f t t ---kaéá a gonyát. s a indáit a kikötőből, utána kötöttük vágyaink esóaakját, s as kavefemesaac, bal aa égbolt össseölelkesík s vissal; ott vallunk a viharban, veaaólybaa, bátran hslad-lünk előre, megkütdye élethalál barsssssl. Ha feltűntek a láthatáron egy agy hajé bomályoa körvonalai, megvártok mig a partra ért, bogy as égető vágy, kinoe bisonytalan-ság hullámaitói kányáivá, aa elragadtatás Is lelkesültség iltaa mámorával üdvösölhessük aa előttünk iMneretlen lávali világ e marósa hírnökét, s lelAnk ssárnyra kelve, baka-landoata mied/ma helyeket, honnan aa jött, ama osalogató örvényeket, mik fislett kesdve aaerenoaésen elhaladt. Elnóslük s nap fényé, ben vakítóan caillámló tengert, elfelejlettünk beeaélni, alkápréaédoH lelkünk meeaee andal-gott, s minél tokbetör kóboroltunk a hajók köst, snnál inkább\'érastük, sejteítkk, kagy a jiárom jókarát lelke mindig aaoroaabban fllaődik egymásboa, begy egy gaadaktbaa, tíikos, epesalő, nyugtalanító vágyban, a.lnsk aséabaa kilsjeméal egyiklak sem »ert adai, Imssslvad. Ha a titkos, aieeé vágyat alné-mitotta a napi fcglalkaaéa, élőröppent ájjel sa élem róssabokrábói, alrilt magával kan nlnkat, tflndónaesókat regék, ée a mi álmatag saivlak, rsjongé lelkink kÜaK adott minden esalóka saavónak. Jé karálak valtak, soha semmi nem aavarta B«g köslünk aa egyetértési. Bárkává mentünk, mindig együtt völtknk. Gyakran kisétáltunk Akkaaiáka, mi Kumá-léi gyalog kSrilbelli harmadfél órányira van. ant asótai a baaalai kegyelet saréadak hslyávó avatta egyik jeles kiséakiéaak Itt tartóét elkaillaaóas %ya«t maainak M a mag^ marsésk IWésa, kaOlttl Mparf vaasl Al <W asáara elbámultak a templomban esésével levő képekel, mik egy-egy bajénak haresát aa ádáa eemekkel ábréaolták. Együit sétál lünk el a eaipras likkal sürüen beültetett temetőbe. Noha okot soka sf.m szolgáltaitam rá, aat kesdtem lepasaialai, kagy barélaim aem viseltetaek irányomban a aserelet aly őesinteeégóvel, miat előbb. Amit előbb sohs mrg aem lettek, aólkllem ia elmealak lélólni, sőt feltűnően kerllték jelenlétemel, miank magyaiéaaiát aem tudtam adai. Másker. ka aaabed időnk volt, mér reggel kfeÖMtrm\'gáilepodliuik a délutáni teendők fölött, most aaoabaa, ba kirakkaltam a kérdésed, bogy mit osinálunk délután, kava megyei k, himesŐ hámosó feleletet kaptam, s mikar elérkesett e délután, ast aeUrmóams hogy bai éleim már sltóvostak, eaéikSi, kagy engem erről elére ladéoiteliek velaa Sakaasr teláliem Őket együtt suttogva, a kösefedtea • kor elkalIgeitek. Láttam, kegy Talamit Ba-nek maguk köat, a mibtáa engem a tervbe beamtai aem akartak, eibídeglúéaük eka alán aem tadekesédtem. Nem igysi megleptem Őket, mikor rajtollak és arámiigattak Egyike kHallék msgksisgaésli. Tlbb-ssör ebneoiem besaá; mart daaséva mrg-fejibeüen magok vlsalaiénsk, venaédéeam aam esőkként irányukban" KüHaöeea akaa visei-teltem nagy ragaaakaéáaesl, ki most betegen feküdt. Olyan tréfás, mindig vidám fin veit, ktdé\'yéről a humor romáceza még betagsé gében eem paiiegaeU le, pedig a sors meg lehetős meelsbáa bánt saagéatyaL Pgy fly léfegaiáaem alkalmával mé* baráinakat ia aála taléüam. Kbee keé**^ a aaakáka, btmpm fskvl karéMi egOagj Itgsisi ^yftlk mm <A §.ifcf tiáftftfefc m Miül él iiy^wtt VIftrtHM A léke tor ÉM^ \| tMMHÜM kM) i Hh énMtofci Mtné bogi Mlg)rifnoeág Mel H"* nltotgU itgynkk, •(•< mt • mali Mai él la ikMinnrgánh küki aaai panel, mélg Igen leleniélen) kimbe éeimt ásrfoleM főhetett ralai. At mtgjat beak fótaténlénél lenám) MlWM a ssept f éa régidéi bélig Ms9 tntlW frt • wölt éti alt. 81 lg U l# mUHé, Irkát ifi«\|»t T lg I Milll éfil kevesebb Ugjem l vlsronr li ont rák magm bank megyatniaiági lék játnál Mig eeoekan Magyiromágnn máig a hitel hinaáteta meghaladta t mtilt év el, régéig ign)ke veti énné* get. \' addig e Mrel fliiitéüeliiél \|_ aiiilié a ceábknéi k már kitártnak I tekinthet, kegy e Mtkaéglei Iáiéi I később elfogja étnl i aialt évi aiveev-t, kik lilöWti réStl tellek á lemboláenkkin én gjejlugetánkben. A eeadllée Jlovie-! hea H Vilgitttttwlbau il hl töri, Imvtt Topiakébél Mi kituiiiiág. ÍÜr eeertni oik aMg-aHgvtJleoé segárs neaéoyt ay^telt, I melyet e ptrmstent knél ml aaekkeén kag)ednt lekmMt. fteiken dkle\'és kW Wn véli kíiliVe se aeap kendet* • ponlbon étletáei két éiakef évei k esdett ee\' né. A Wméeeot kéteégbéH\'* \|mekm» éggel mogiiHetii a tsr mknesi, hanem estén njn véltüett ee léé. Hbm datált ttgyifc ki. ds elég bellneM éssl idíjért* knnetéia ini \| lé égen lemhei \|e wagskkgk öi\'ék igyméet e flklhlk, tsáyi-gllve a kleln légei, s mely danára eebek elgi Hhnegekkee kbHémeetl már déletée kii ére filé e hlkfllWi kértl, ft malyekblt a lobogékkel ÍBidlttij«lt kejék e Mergiteel-gélte Méllilbtték il lalepea rénét vseel vidékén vedéeeenpatok tartottak kOijjé- I falut ée ál toií\|. vet kivett fMIMíUil \| iUillké\| ^ •ftlftlt^ A plékéale téri \|>tn\|iaHar álloméi véré termében dél felé heit mind\'aaapi táialiág gyiléklaett Bssss. Oaakslm tsljm teámban •édlg, mig e ellát táblákat Is ham »• eall ^ (Hy Htélh élénket IMItk i«eekal kegy knmalytbb patai* elig leket gaa éaiai At alaeáket e ketnaaiág elállté mag, réntat énégek vonilaak ke rmill. Zágráb, éi«pt. IA (0.1.) A kélj- »et - a kii lepek jelntése seetiiii letemreea javult, I a movgalúm aem NI vikedelt A nvergd helyekkel tékk . lyln kitoeeeég elállott! meg. A m«Hl-gelem Horvátot Még hatt «> I vall ki tárért idéket klvfw ^ elijémettáek leklntketé. Plinákél mai kehllal a kévttkeséket Jelt\'tttik t Tagnanelétl és tegnap Maja, RJihiiíi éa Msllgnéte A ml e nsmavtkAll pénipiscanl Illeti, • vlmoáyek ktNlvetébkei féjtdduék iiiirit ii vétkilé vall éa a beljiel ktüi-•eolidUlebk, miat a mull év magfelelé •Ilkában tagiak t»l, kik i Itálsk lerombnlásilbéM, • gyil kirágok bftii él kegyeUetikedén1! ben (ént vetlek, At elfugnllikil bekutlék ide At éjjel, tsmét lé foglyul bnailkt i (laraeníok ai dfjelie rllas migtlMi désél lerveilék. A kilattnég és • polgárság kén(>a Állottak ■ védelemtn> Ai Politikai hlrak Véli képkkelvs s n ni\'ll és népHlnkés, eiaérsegt mltéssslk állal, kik egy sg; bit lepiré vantéas msllstt kuotln érkéstak meg l\|y érékor es egén lémk«ég beesálli s kis pfejMl eHt) mel; klsátélsg s bisetiaig téu-dllkesé^iv véli beeeéiva. Rkker mát negy kiélni! gyillt a prfiN a klvénselse aésiék el elsgsni lelleltskbea leké bieelilégl hfl A lanklngl kéréH. HtU, urpi. 16 TvnklngbéJ ér keaé kitalales lűrgdiiyék atrgttéeiiik s llggtébbl ülkOn\'l hírét, jeleni ve, bogi n a frtaeiiák g;é«lmévrl végiádélt. A fokilé-iáiélówk veiileiége Igeti eigy ralt. A knlgár rálaáf. Félarvár, írepi. 15, A Jenteel de Üt.-Pelarb, ai\| irjé, bngy ki • hiiigáf fejedelem Isiidet e»« liíeiill, ngj líul-gárla léte é« vele i béke less vaué , lyeitilve. Ruitiuk, iit\'pli. 15, Mér megjeleat a bolgár fejedelem klálivéa;i, itiel) • bolgár alkalmán) vimiaállilására vveat I kötik: ebben iaéelji a fejedelem, bngy blantloág dalgaufc uját elaéklete eleié I sa aj alkotméey t^rveielew, mely ke el I kéMli, a negy eemieigjliéi elé ing J torjául elah I éj iiunbib aaerenesére ajagodtaa folj t \| g\|ket, kik miadeyájon Islileléb s aemsitl le, meit esú vulí. A ia\|arjei telkeiéi idjuen el véa n.t ötiivi«, A viiladl bflt Kin ittNyiri lelte viii, Nogi kilvin vii^galili fngl.tut ady idére i lepoglivii nrsiágns fsg)bá\'be kellett átállítani A táerrbl aviigé «nk réerrirl kéill negyvenné\'mit • lóik, •réknek adtuk él. Hvek a i-nt lefolytéig viMgéletl fiigiágbiii iHiftdnik Horvátországi zavargások. ZáglAk, leept, IA. As Idáig meg «it«il kátoasl intéikedééeí, leljaien kl slagiték i filkalé meegalom alayoméséri Két aep éii aem ét késnek fneyeifeté lilrek i n kivalalm jelentések nak a még teledig lélnaé iigatettségnt knniletáljáb Mára él kalaipri IU tijibb ggvargám káé jeleitek, Ai aleiasetkiken tyoméel féstékkel at volt Irvai »Nem a;agsiaek BudapoiMiohla A lévéresi ssjié leréile ms s résirél séé\|ál e kegyetlenül iMjiell siess fclMsriill •eembN, a emM e esjfé isii, sil s nemrel esvébea leile. Okaopei reeéeeéll I jétékoey légnek a m^geréeiislie l megetiiee emher-j ■eerelsteok eii e iáeesveméit a mely l««oe-klii egysiéeeel e nemtelokei. A gyilkee, nápirté béberak világébon )eieeileégisljeé lee»p vell ee, meri\' igetolie eei, hegy el »mbm»ereiei nem Umsti ekslárelel, s msly sivéleéeijs eg;méeiél a fíild leli, bsssmát* ier eeekdn, eireeeil vlgsaaisié eesvát, -biié segítségéi mindenieté, s kel ember aeen ved, a bél embert aeji e végeel beleimii A Mvéroii eij\'é nemeeen, mélléeégoeon iei-jeeitelle klieleeeégéi, e mély e iáreedolmi éiet kledé Immekjéo, mlel I oemei e«»mék bivsieli eéssiéeéeek, easiélyréssettl jnieU. As Meeep liM/áaéiél aeélé ladéeilé** kii ss K\'-a elén ae elékbiikbee adjak t Lemhs, alléi tslblk klsll eiék elyklr elyker bakksal kl sgy egy vékony aegére s espask^ s melyet talán éebssits leélek egy e léréree) ejeégiiék, min me. Alléi Itfggéll e aep eikere t vsj)ea aeép idl less I vsgy itfiií K< ee idi kseiérkeéeti), i nsp esla jslvpyt, mslyre eask ea se veit lt»i tlaikis"i A lilig) sk nsgyebkrleal világos •llné itt lékben, és miedey^jsn aélekkll éa islaé kiNiUl ellátvs jeieelek meg. R kii pis)»slieiVen jílll Tli»r lábernnb lit klfeg ai)mlétt még Pária beeieváidsjiia léiéi gaielt Petiben egy érékor atnek indáit a prspsllet> a mskbsmir klklllll l Margit eelget sléé réeeéo. A inegétktlétttél \| lér ®eiégel U\|vái/ Lsjei, Molnár Aaill éa Ks eed) Géka legediáki kik már kove reggel élé leiidéégetlek s aeigslen As slsé viedéglfl elill nagk bliötiisáa ksadNlli, metl Ili • lárasség liliom lései" eallell. Ae ilaé vsb-dáglé amiiett\'velf fetállllvi sa llks és Irms •éter. A aáternk igen killsmsa benyomást keltetlek \| egyaoeil il\'d Mveilél beveava ée letnpieiekkel Mditlt«e, még Imeeo él Isilek, miéi" e bieeilaég megérkMeli. Pál me; lika éé Slk Óleelle elíegleiiék a „llks" •álért, ltok Jéeeelné, De\'ll Veéelle Irme 4e Oieolle blassesn/ek le elékblvel aosmbee éllé #lrme" séierbon islspvdleb meg. sb A létsaség slms lovébb haladt ss UtIsris felé. Itl ve\'l e máaedib bemaeé boly. Ae Oeete* riélél beedve e feleé veadégll leié ee elak Melllil falni\'rekkel dlaeiléll elmiteték vel tek felálllivs, egéss s méeldik láierteleplg, bel kél Mter, e lévenile megátlékely mel leli lévé nien eértl el e kdelekedéet, kérem gnll elake aéter pedig klevellee eg;més melleiig e klkltü bidjévil eeembee állkU Ai elrendiééi flkéel itta- íréeyetf, kegy e kliéiiaég nbel ne kirllbeaée el e aélrskel a lé eil i\|vl Migyek ébír lekla eléi. A megérkfeée aiée es Oiivriáeái levl fBhedi aiálláebél, Hert Vsiébse aakek Isbelell ne-vnai, fürge herdérek ae ét fit lék as elér eei iáeré átéli! Iárg;ekei es igyé\'í aélerikbs, I i i — kel iaáülke« aM k«eek tik. BM\|éef vkégkeeerakkas mép kí» vé aassoekmk, eoivtiéskaiébkaa klllalé\'s afté verek, nápolyi meeMkierék, eíeao \|)lmfll oMk, eaaketdekoelMk, sb»afsg^eieme\|el I 4ée sdklüto tévgf kelmeeediett f\' I aáirak bHikeny yárkáe/setés. A Msvgit nlgil kirindiiéia As ewiayéli wáfak esiniere kérem lé eaefüHra vall ffinlvif eeek voltak i e ieleé veeéégH\| o ftkéHÜfgi lak éa sa allé dégíé. A Ikieé veadéglékefl tkndssiék be e klagve^aany, a aa ssH láeeaiaalntség termét. Ae éjHlíél elíti silak veltsb IMéllHvs, nis Ipokksa lllgysk éiulllk. A fBberaeegt Ipk eléli, mily ee lOoepé\'ysaelgsI kl>éppeelfe véli, realeeték bl ee Oetsrte nepoleiaae ♦» Hatalmak steeeé psvív neelepek emelksdtk ee épülőé illtlf i eeekel Ide, üld lembke eearak k%)éeték be j is éallst bemlekii Iái ellel kemooli ülné leptek kltlttAk tflsán ee etsleplkksl iálrel albelvs klütilk As épületet Insgyai1 éa eiaia, letábbé n lé véres eelaeit vleell lebegék éa eleie oemeeti eei mKek diüilétték. Ai Olisrtéval leemben igen ealnee, ellie e»Wket\| aslffé, klblíki tábort ééler él lelt, msljffél kllialéli kiinti tsbegdk lenget tek. K üáUüli aa ele* Halókat éttéklO gApelle* lévé del«0lslok él e eépealskási slais kellel Máméra véndeaiék be. Hátrább értééi emel réay élleil a bedspeili dillgyletsk ée S kaleael sibeksrek abéinái-i. Ma a nagy emel vény és táilessletel meglepi iáléesil vell diaaitvs láselékkil.i eelmer^likel éa.vsinN Isinpieitpkkil. A IVketee»gi lakiéi )ebbre bl eei ke, eeialén elles nsmseil ülblt aéter éllelt a legkllitlll\'ébb alaka idéeyskket, k iae lyelben sláee Itliillíl Halok Várták a fegysss lékre. A kiesike aéietbee elese jetmiebe ealeea látybák lergelédiek, eékbínl veié Msieteueméltéiággel blaélgiivi érdlkit, fl. gyelmiaiiite tnlndiabli I kifUggeaiisit tb-bér lajim, s melyen lájéküillénsk el lia lek Veiében neréey étel Veitek olviabilét. As énespieaségek •ksHneéik eaemé peaijé ee áleé venééglé, i nb álltén íévl lér veit A teádéglé mlggtt a seélea lieeiktiil el vé\|én élteti as llke él Irms láter. Mled e kellé elélt nagy neonertekbe g)\|\|\| a kl ilmég, mlfei venlé mágnee klré l kttnnyU atnnceteg Aa ellé venlégllben vell SOéti blvll beteadeeve e kii népeeiobéa, melynek eléadéeo egpik géeepsnljél képe>le e mai aapaak. Ae laeep k ved e te, Üélaténi hermedHI érakor kdtHlt kl ee elsé eeegtélyMálllté hsfé s fel»fl kikllé nél. A ledékmiett kalenai eeaekar láiMott, i hengee eoal me\'leii néllell kl I k lein lég n sei\|elre, melyen meglepéen kellemes Iái-véa;eeaég térti I il. A merre eeem lekiálett, miadselelé étiaee lebegék ét lemplen flaé-tek ékeakeliek, eeleei léink lerlllik il iifki oeepeitekéi elkelvl á Déetáé ierllétb kébi A kliioaégiilá év hl bnllámaell i aeélss üseseklté fllakott, mellek mHn.én plke elld péeait kl»vpéa ékeákfdiek a Mirgit Higei pninbái Vifégevepotijili — Ae elaé vendégll ellii (iilillllöll sálrakbét máé H gyegé aamnek Mm ksrtléeaO ss aaakm Ml Omngé hengee trtUáatsk mlMM msbb MMgyek émtt étssármn, a emkm lett légysi a kl sHeaálkeiett a llaélftaoak, padig ekkm még omft keodstéo roNsk, stég esek fteeei Iák aat ae eke lé, a ttaly pfc éHta) kHébk béáHé taéetnásayé taaneséett keton Aa leeeekMl atákee asslen m eeterte sátor Ölti* el sétáltok Esttsa kén, e eséklid tetsmlélel, a Már tétettél io\|t0g látták ísléd aor^egyeiket, mnlegatték i e,\| aaé beabeeieee bet, tlrginis «sitai}»tk^ ^ saeklt ee ipvé nagáeláket, á meifsbee aebk aagy ekb aeámék jsleelék aa ee«eHákae kapkaté ételek áttolt. Soka maiaietreméltékk alenállék aém enraekeikldteb gyarté bilin dévai. A jétékeayeég nmet nevében klnélik, kértek esdekellek él végit kUvetálte. Akiét elyaa, l kinek isglteai kelleti li iídvüi menkábee. Kg) egy toadeal karján káteved tak bele a Jótékony fkéltegiláebe Is eg\| IrvMdilb, bik élkerült valamll eledelek, liugy tldám keeeej kíséretében kftaOeiék Imeg i kepetl pénw, melyet vidámén an getlak, vagy enkegtattak eaekban s gyön a;li arméayikboa, a mel)skel magtikkai keelak. Ok keldték még lalíjdeaklpia n ieebpet ék nlaállák meg e koagaletet, a mei\| égésé nip lolynmékaa amlksdé velhe éelgeiea. At ei a keagalel e betengéi ssls idl dácsára la általában vidám veit A iíiget mieden rlaeébll katona ék éaigán)seaeketek játéke hangeolt a a klile fllle aaeedireblb egy egy tlredtkl leeeete gyil agf aeléiéágeiea \|él sal bingaevarba, a mélybil blkl képboilntett megáaik litméai aeerlaH melédiát. Ai öíletla eepeleiiae eáterban l kl* vétkfáí bllgyek feglslsleakedtik t Aéerjáe Aerlá, Öailolbwjl Vlklorta, Fsrksa Üká, rá) dleréni, QMÍI Üilllág tmée, fislviy jbküts\| delVey l^éa, tídbay Arsnkft) Mllénikjul ^eitilln, VIvéij (lynlánl. itírmidflllrakkr a kép á Wsk van dl\|ll isié tédultr Itl tsftntték s vsipirtjil veteénjjL A visperlpé veraeny A baéipnli , Rlfre\' visjmrtpi agea-sllal »a apar ipa ven\|nyi b nigy fllrdlbés kirll levl lérea délaiéa harmadftiéraker kssdldllt A verseeviék már lélelltt kosták el vaiperipá\|ekil s a vsneaybea esek kl slnaéges vigy egyeelieii llkinyben vst iik rém. i. As Innsbélyea Isivealiái. As ag;s-•tllöl litm Ingja, veielvi Vlrteee Lelni kspliáey és fieklvine ttérlly llélmeat éttel élbelri kflrllihenilbll állt tla Vssplrlps versenf. tlvellia 10ÖH m. Bért vsneay, esekli i B. f. fl. fi] tig-Jsl teáméra Hevesiek 17 en, lemban eaik nlgynn verfsnyislek, I. ín, j Fllllpivim flébl^ Mtod«eentl Méh /lieb Mikiéi él Vejnlás Lejei. Headetill Ingre fllllpeviai veééiKl a étiedrt klrllmeéei títáh 9 psm éi il máeoéperea itali élelaek Ivkbeeil Második flpöli Mikiéi veit Mladiasnti Mér él Ve\|biet ilélliik i verni) Hl. rét elpalástolni. Aeeeban ekkor mér lovébb •ég eem tgrlutlem, begy megsmél lélákn kseesm, íráatsmi siMsgUésik ekéi béréee-lom, e keg; méri iHkeljék tervükéi eléltem, énkor én Uyeo Utkolédeésvs eket nhe nem aélem Iákor aem kle ,ámaleioane orréi éréeanUk, begy ki okereA menni - Keli fenéébe, fsjsm slkábalt ooaek kellsttárl, likewégee^i es, kies m nk n ée iéttéken;en ém«, mieénkl sléil lítkeii, végysm, m! egén aep kieieii ée éjjel keleseiéIdeu él-aaalmks Uleskelik s akkora keldsfaég, bogy e ndv ée lélek egéss sdasééaé»el, Kkvseeian eé»efed»04éssel ládslgstatl végy sün a sere kspai aylssea, begy e iind/r-mesék lelvilégl elekjei testet lMosnék Ki méil^aáné aa ekeáélfokei, mikbe tii ébrén én lorv kivHele Méláik, mlker e rénávoi ééaeétt f$f$ elvekJteNe, msgképrámaNo a ■ meg éáegeliem beteg ■ patt éne érlmklrrel^ kogr Anwfkéíél éekeoen pgy bajé MMko moet Ü aa%an áétf lámám eeea él teán aagy, káeem éífcasaee bejét eiy éléaáas emléke\' nm eá ^ée, veM a aeva. IUor kiké % fiftiln ki n fteáH agy Heyln, kanna arfUr a kenem pünlnmn Uraink MN* Mm f) ematain Mnaáé. \| ItMllHg, ne, Miiiyiilaealg érné lamba^g^s saaay»^ssySk ^M A HNi flajság É\|MMM\|É\| MefUn jntfm$mt ■98; diliéi i rímén) ée remén)leleoeég kien éfoets klet béeykédve Hlmsaism s bsjéra. Kgy ssekéesféle sgyéeieég kleslsdell felém, bargae)ét káwoeve, s eagoial kéréesoti lé lm voismit, mii én aem értettem, esee sgfnsri ekaél fegvs, enrl asm laltsm so geiel. A német nyelvben mégis MH eaeyl jéHességgsi, llstllsg jénileaeéggal, misiertet esgy éabmee msg taéte meodsei, begy a kleltény még oJsetk, beoom miaéjéri föl bet nem il kellel! rá sokáig vénkessrom Aloeeeoy, iasaee, sseplés, vins ssoááits ingéi nk. Kemaf köleeje ee sggedslmsl kot \| telté ksoaead/ kegy nMétl megketlgstas, i aaegangaéjo á kabátom gallérját, i eáe leránt n árksesééán. Aeoobee iggsdsimem sleptelonask kieovyelt, meri dééetfgff aémet \' Opelen, m^gayeré mederboo egy kiaooyos be\|élg) oekkes eloltott fiiéiig koréteok ily 1 niaWri klegreW n égy kél. Mánep dél ! etán mlodklrmoe elweotlnk oe HM lgy 1 alkkn, kl serken hMMt bnnlalst salVArril (lagelábi n e bessoaak áksg vell mellede) i koseee tanakodás mán stévsM sgy eévje I gyet, klmsmlkldésit asegi^érto, tataién JgysÉnatt kaaolebsi, ée A aévjagy káilepjm Irt aéMoy sm s Ml nos migVgyeé^ bén ál aefegak, bsgy ftff jb é iflapkir* kagHányékee, kl mm p korátK t kbad, kagp ee I knkn jévéaéaal un Isgeanjs, kééin Anméke, ka már ekenéil i Mnal MMMcftb A a «oveée», ét Imi éKMNl l IÍ^IRMh vagy dNgknm. Cípen kmoe Meooytoiaoság ken, ayagkanttaongéem\', ld/lnn tépd) ééskoo elnlál agr két. éUklm éa eéPNMit íl lé Villa rkbálél eaen embifbiráli ialéntbi, \' Melynek eélögliHa i neti Aeoekee e lors mindig kelnvitknik ss embr leigébs< Olyák mini I legadetlaa \' ftékibtt Miket mér I mtélliei kleei rí-gyeik, akker glrdli n libe albériibiilie ikilély Meg) neglspetésekkre méroep reggel a 0fyltlfé aem vell e kikliébn. I íéfééélekré, bog/ hová \'Hl a kijénblél ssoa á-lviláaesiiási e)ettlk, begy ms baj-aeibne sMedell Amerikáké KUdilak Is é \' kapj tény alán efyee jé kivéneéget, mik é kerenetény fillái klVéléfméky^veí aem Igen eg; esnek glaoe. Igy jéimetis ki Inviéket a sora, mely elet gyekrn engolédeek, le velenl .pilla-sileyi kivámignak eiienéri iirUnlk, keleti esek kéeékkn látják, kegy e sora eaek gOedfieeli klokCnfcet akkor, náadékaakat ■ngkioeiiaita. Hénspib\' mnlvl elveoém n ejeégbae, bégy egy ^Zopkir* nevaeetl bejé, mely Haiéekél htiih et Aon Te/kba néHNeolé •m petrei\|mii kerdékkal, a Ménárl ve%i-eéi U)éWréÉl éanralm, él e be^éHésséfy lélláil eegy tétm téaitmmt. i e „ \| i______^h* npj gjj w j/Mp ajjNNHl \'nléélrtM, ááls wjmi a Hegyőr kiftéáak an * nfc gá ab^M #Alm ÉAnll^Meol íf ni ^MV MP Is fW nVra P^VQP^^W "i Mg eegybá gyMéee. hogy kMáo H Mio f»y e\|na Ifn^gMnttf mattéi mert emg Mwélm M ^dm eév A^UéA1 M Éi^A mm ■p* ~ iwwt/t a smej ipn ■ snsw le\|il, sn«4\|l, lagyfé, tslilikAi eeéa ■■■MHéiiaÉÉÉlHMHI I vhi, kelil legyn kflllnben vinelvi éln* \|é ilMjlebaégil Hllt. iebb ifétüel keriavi aem lékelni , fáláfni i fiúméinál. Ijnkbegy neknl kéli i In/né Aijéf fnagemé^f \'edem éli j sgy M-nep.g lelj lm ily gjemétlljénm vbll (Hé, Méjá leeeentsm. Hikem kíil blattá etebetf, II keblen lélklllel, meri e/ár letekén íi jégbüeg. Kgylk berétink is anüere tspen inlefekii nérseii í fiumei vü mlaéiégérll. . Mikor lejött Fismébe, süre figfélmestelitlk, I begy évenna boenálje a vitel, mtrl ren t blvKkeeménye len, lekébbbeeenétjo a kori ás tért fieféleek elienritie IgyeHanmé- \' etek hemáírks voíiát, ée eaeik Ieljéi)iéfái4 kin Igen fknle« klrlflnébyik gélelték. Mert \| egyielé a fÜH Fiaméban II iegyn adják, T le l n#rl ét bori már péneéft, neik I fenén nekiiaek pedig nikéhen volt így WrWét líbár,• bogy folyta* vieet é Igyeltb^steléséek be le Mf\|éselelt Nejnél eepre fedym, lést kapnlf, ntévlgfe aHg Wrl járni, ígérten ieaevényéleit RVéaye k étíbb etegfllt, Is rippanl nétiHletMl Kél led MeH. Ad étvn II b mnleH ^éM. Mér hé-épekig m(f knfe. AI t# klKUtn ene HH^te, bog) gyenri ntenürbeHeéémél éttktéft, Méri H nelkéé M MM kmH, kUf é M bonni fAM MH fenének sikstmetkoéeM k n%i»in ét grvnl nn iMmbál tjfévégre eeeelm aHf«e»s a étnét, s IfmyiH Hgyásn Mannái HBI ^^HHHi^p %lk Mji litek M larlnnnyn feanánt. Memtmiiia«É\|éknr m k áftAMlára mu l Uiálnob nnpWi^prW. WWv NWIglT vefe esébereje van « itilltiit kápnwtánsk, nk gyentnl bliárléibi binii már annak flne m illita, Qiébi Joletlllk berálnkit, hegy n irv«s rnésiniH ál ae kég)e, beréünik el belérni i magét e rémíti miién/ lem. fists agylil lünk emiltett iimeréelak-nél, birka fegve é Mii, mélybli é HHIH képente llliiea eén emelkedett lel. Mgy mrre él IHé léíjáriílj II Hol Wééneíerog é Mi baréittnk. Aat kiütik hamarjában, begy lirbét felkeli lélék, líy tápedtan néeitl ki. Mialéa ng)aK>ed — látít, hegy é\'laneta ígjn, agyn pnenl, liiiiégf kltofaaségiiek Mrletla sljsnni, nani)lUl i \'öltöit ké fMMiti leníntl kttlmsaban MmiÉ. Márknj U léija, bbey Űrökre MvetaHe kel) e fcifdM pisnétéréi, így IniMkb biwfiei klulml bének mert; rja. í beeeé \|gj\|H i kénoeeté noi él AlitiH kelkéiÉkn, maiké i borsra mliielláeérl most eg/sosrte gkemi kér pétiéet eseremt, kMben klikn Igytfne Iér gyévé levél i peáml le Amnlettaek éjfél etánig. Ménip n nvn élblen áHH bl berétvakim. sllvenl kéftf méri sosgie meg •e l imlMléy. e Méésát enen trfméae-Inté bMéatámi fejnn ke, hegy jent nereen bá I kfótofö m#t ÍM nándke eg)íb hám wi Mrleklká e#n a mUMni Cn mg* BMUMA I iMMlMljfil igén kme)iigo kp4t», kMttygnaden akti, anM a fégeü aeání mIH, P% nellk nadékl me HM kmH neelánnán Mi\|L •» ásheditf. t sne kénifi dkVáMé tlkéMnae iktmmqik igfatwglfc AHH mii In beré\'áreeenek Me lefkÜHMnvni itfiw, HKr ■ IMIki nsgy, eagyia mi Mft inmn géhtmt a Unf Ép nalás kncán égg i fUtWt Iá Még m meaént (gM « nénM ngn, Mgy s képesem bian MM. A í (tlji kffáftnáft.) OK. Báramkorakt vasparipe em»y. 1W4g lOOO to. Hym Nyiin aéaám kaam kieyeftia aWn 7«maj» •a Hmmik Fél ée FM Mikié, A sséae-é.k kllÜMMM U\'áa F«oh Mikié ieeeett • «T Bsamkka Fél I pwa él mporas alatt érkantt Magy nyrifi fwwy. TároUég MM »• HjrcH vemaoy. Bémlrskst mioden \'•eaai makedvell Veraeayastak: Sohleinz Eert UK Aélar Albert, (Koloee-«érrél>, F«ok Mikié ée Hoaeokk* PéL fmá.lhsa VUk Mikié* vaeetott, aeookea m fta&k körülmenet után Adler Albert eléje tört i mj ilileik éikoaoU 10 pro éo 10 méiod»erm alatt. Fisck Mikiét második, Heasehka Fél harmadik lett, Erert Lajos ée SakiMOB Károly kidőltek. Ae ele* dijat Adler Albert, e másodikat Fiaok Mik-lét ayerte el. V. Mflveiseny. Nyilt verseny. Nyitva eiiedee hutai műkedvelőnek. Jelenik esett Vermes Lajos, bit gi öuyörü motatvéoyaiért a jelenlevő kösOnoég ssjosan megtapsolt- A Ménetek alatt két katonai zfceeker játszott. A dijakat, emléktárgyakat Kammerinayer Károly polgármester ssép besséd kiaéretébea osztotta ki. A tersenyen jelen voltak: Blatiáné Laiaa. Hegyi Araaka, Bákosei Saidf, Oeré Maliid, florvátb Vilma éa Irma, Oioaei GKselle, Horváth Antaloé, Oeré Istvánná, Gertin Mikléaaé, Bok.lb.rg Edéné, Érért Lajoshé, Beukö Istvánná. Eaea kivttj n^gytaáwa kösOeeég nést* végig as érdekee versenyt, melyben a budapesti vesperipe egyesület „Elére" működésének ssép jelét adta. • A dalegyletek ötseelőedáse. Mégy érakor a főbersaegi lak előtt föl-átütöd nagy emelvényen flasaegyOlekestek a budapesti dalrgyietek: aa Apolló férfi négye, a hadai dalárda, a budapesti férfidal-egylet, e budapesti polgári dalkör és apooti nemaoti dalkör. A aegy hangverseny a \'„Saóaal" előadásával keeéédöll. Eeenkivll előadták Erkel „Névtelen böetk" osimQ operájából e Takaródét, Huber Károly „Dicsénekét," melyben a magán seólamot Ney Dávid énekelte. Végűi előadták aa ölese király iadétól; minden rendkívüli kelést lett, s a sattnni aem akaré lapeek és él}eaaésak után ismételni kellett. A kataaaiaeaokareköesakaag. verseny a. A delegyletek előadása etán körstke-sett a katouai aenekerok hangversenye. A fébereeegi lek előtt kalyaakedeti el e béré Döpbér. a ith. Ferd d\'Esta, br. Bodioh, Ikebenreaoh, Káioly román király és gróf Jellasich gyelegsared emekera. Ritka alkalommal volt ennyire egyesítve katoaaiao^e-ker s e köaöaaég nagy mámban tódult e eaiget miedea réeaéből, begy hellgetéje legyen ae érdekei mlsurnak, mely e követ-keoő veit: I. Koronásáéi induló Meyerbeir-tŐl, lí, B te bet maUr Bominitél, & Bevaeetés Lekeagrmbél Wegaertal, 4, Ábránd a „Cai-géayaé" dalműből, fi. Kar. .Aidádból Verditől ée végűi Berlioa Békémy indulója. Minden agyos pont eejeo laptokban réeaeaűlt ét a hat saaakar /játéka elhallatszott a aaiget legtávolabb tagéba is. A ftákémy induló oaak oly Mkes tetmést kellett, sünt midőn elŐsaör j átnőtték Budapesten Berlioz étire-tákan és a közönség eajoaau kövelelte n{-sá\'áeh. A főkarmeoter aaon ben intett páleaéjévaal és a katonák fölmedvs hang-amreiket elvonultak kijeiéi balysikra. (Fsiyt. bév.) SZÍNÉSZET. Kedden, eaent 18-án adatott Émsi Psream jetelom játékául Meilkea és Halévy ,A k ék szakálla kereneg Kár, begy a jutalmazandó ép a darakot válase utaa, mely jobban bobóaat, mint operette, «tt volna neki seakk és ülébk szarep k KBBkkaa a köeépeeámu közönség eléggé küfcinii aeéa énekét é* tapséival keim*te & Eljutott ebből Babér Antóniának. (Bon-lette) ki igaíntdval adta,a péaatorleányMl Mi bermagwét, akerűlt slákitéaa veit mídfe I ae gdvmWs keemstlelsn. FofcNöooean de-ftttl kaerekMkan iártotta a kmfleségit Bo-\'áed aie (Bakeoks király.) Beje N. Köay-vm Mari ssép alak, beillett k»ráiyeéek. lokál aeeeUAak Komlésjoak (PopOÍár) ki a jmk feleségei eltette agyae lék alél, és som ik ma, Aa gém éarekaak nagy hétféle eelt, hagy a fnskar hiéaysott kft-• éuák ksuktaMer nr jgjeAmsii a magma fiflPaf símig pémtai. msg Ml iriinm, a iisira Hé m MMüklh eeépek mftafc, aaftrig lény Péaiakaa,asefi léén ,A lirltf lépaeoélk* MrOneH ngjéték t Wv. e TM Klkmén némán sil A küftnl p. «ak aagMlk llilulgii évá«m4t eatea. as \' tejéi sflmvüi. Aféafi 0m4t0mAé) maSi I éraéassl iátsaett, Semsgyi (La\|a) kimé kod vetlennek látszott. BtsŐMveaás után Lüaea m^ym aÖvérak dmeesegyer lánmot leitattak oly elragadd keesmet, kagy safinni aem akaré taps atáa ismételniük kellett. A dél amg magyar táaoa páratlan szépségét híven matatták ke a bájos aővérek. 8so mbáton, szept. 16-én .A dragonyosok éa a remete csengetjtije" eeimfl 3 felvonásos regényes opereite került ssinre. A páratlanéi kedves eeaéjű, e köeöaténa operetteket tartalmileg ia tulsnárnyaló darab ssép közönséget rontott a seiabáaba. Aiady Emilia, Arányi, Boiner Antónia, Juhász Sándor ée Érői Fereaoz, többsaör tapsokra ragadták a jól mu\'alé köaöaaéget; a többi saareplők is . előmozditották aa ösmevágó játék érdekeseégét. Aa énekkar pompásáé működött; a.aeaekar pedig kölö-eöeea eaaek lelke e karmeater minden dicséretre méltó. Vaaárnap, seept. 16áa Almásy Tibaméraak a bpesti népsainhátban éa évi február bóbee először ssánre került ,T é t leány" esimű 3 lelvoaáaoe népsainmfive adatott elő zsúfolt kéz elölt A darab éléok ugyan, de alepminseete gyengé, vég* pláne lepő. Vesárnapj darab, N. Könyves Meri hatalmas, magyar menyeoake volt, Arányi Dezaő született tét legényoek is beillett volna. Boránd Gyula jelesen alakitott, Bemer Antónia (Hanka) rajos tetsaést ara tott. Többi szereplők ia (él játszottak. Litaso-mayer nővérek lót tánesa iámét frenetikus tapsot eretatt. Többeeöri kikivás u\'án is-tnéieliék. Különfélék, teSSS smSEisága - - í\'- — láaamsa HAader kir. (őflgyésa ur tiszteletére Bogy ai Ödön kir, flgyéso múlt saombe\'oo fényes ebédet adott, mely alkalomami a tetves házi úrhoz több mások is, aévsaeriat: Temáey Béla, Beraay Elok, Bperfesy Sáeder, Plikál Ferencs, Gulyás Jenő, Kovám Béla, Tamssieh Pál és Varga Lajee saintén hivstalosak voltak. Mint a kivatalot életken, ugy ea alkalommal is ae ügyészség élt inditványozási jogával és padig mzga z Oögyéaa inditvényosván a szeretetre méltó káaiesssony sgészségére ürített pohárkőmöntéet. Kosmz Sándori Beraay Elek ékmaéléaa kösaönlölte fel, ktfejeaést adván aeon ősein te tiaetelet éa rokonsaenv. aek, nielylyel a ÍŐOgy\'ta iránt Kaniesén hnmtn évek óta vieeltetaek A (Őűgyém meg-katoi tan köeaöate meg a saerelet kme nyil-vánaléeét s kilejeaéat zdott annak, bogy kétseeresen jól esik neki, hogy egyházi férfin réazétŐl történik ez iránta táplált rokok-seeav tolmámoláss, mert az egyház képviseli z felebaráti seerotetst ée békét, melyre e beállolt mozgalmas idők folytán a hezánzk oly nagy aaűkaége van. A lakete kárénál, melyet a kési ur ditzea kertjében költöttünk el, élénk társalgáa tolyt a lexajlott etemé-nyak • különösen a térsadelmet uraié kérdés aa anlisimilizmusról. A főügyész nr az essmeesers folyamán léplezetlenűl feltárta aaon irtózatos vesaé\'yek!, melyekbe as aa tiaaemitismtt hazánkat sodorja; óva iatett éa figyelmmteteit, bogy aa a kérdés, ba a napirendről le arm vétetik, egymaga képes lese megbuktatni as. orsaégoi A társaság miedea tagja nemetek jogegyealőégi ée állami aeempoaibél értett .egyet a fŐIgyéee nézetei rel, de a társadalmi egy Ott éléé tekia-teléből ia feliogla sson következmények nzgységái, melyei ea eaiisemitismus —• ugy, amint Istérny érti — méhében hord ; de eem aárkéakalstt el aaaak kijelentése elől, aemhogy a kormányuák minél előbb isglalkaeaia kell a kérdéssel és msgének a zsidóságnak ia elkövelaie mindent, mely ea rzalaaivilas és talkapások megszüntetésére szükséges. . — A katykl fbgelyvsdásset a mait vasárnap tartott vadématlel m \|évre befeieeődötL Bészt voltak e vadászaton: Sknblim Léseié és Kroeets János bérlő ura-koa kivttl : Beaerédi Elek, Darás Jóaeef, Botfy Géza, Trsatyáaazky Ödön, Szaké Jó asaf ée Varga Lejoe Esett m alkalommal 26 dk. fogoly, 6 db. nyal és néhány fitij. Atog-lyok már aem igen tartatlak ki, aaanki-vttl ea eeő is megeredi és ea sokét ártott A vadémnt végmiével a kéai arak ismét mysadlgeHék vendégeiket Valahonnan a vittkrŐI 4 •eem osigáoy is keveredett a falusi horoaméko, minek azután aa attaai párását Isaénfég és fskén épég is asmli va> Vén, raióségoaaépmalatság tejlődötU vadámok báty ki iéőaéae elkalmárj. - Aa Mik j^éal sasigél aeoa ka-rölroéay, kagy a munkások ésnapsaéamsok, kik eddig sa itteai űaleukbea faglalk mÉsI nyer lak, psnsmksdesk bogy a sssésaieam aeeergé sok ém aem telllesk makát, Akár Ugyan aa amié demoaatretié, akár a momoru améoyek kéaysmi éséglkll előállott kelyeot hátráoyoe kavmkeamfayairs szolgáló atmntaiás, eíkg-aégee ekei ssalgél, kegy irányadó keJyaa a Agyelmet MéeNee és a maakéeok foglalkoe latáee irénll gondoskodást Islikimnma — A aililrl agy Iné géeeee deo lálva ás sajál mfaelmes sereára vaa kagyal-va. Bkkmti atf ídéja, kigy valamit ta-gytak men iatémnéaysyel, mert a kikajtö lési syetema aa rikmmsdin még Inkákk k-keaaa le évit agyae már sftésltek min 1 meg kell ssautaiak ai sgy let Iráotl jé seáadé kot és a íelrirégoslatáae Iránti őmialmágt, ea eeláa majd lassanként félkelU a polgá-rokuak bisalmát-ia. — Téredl Amtel jeles seiamfliréali-nak mail kétsa seiurs koréit kitűnőj drámája aMéom" jövő pénteken közkívánatra másodmor alőédásra kértL Akiknek áa eleő előadást mgnésni alkslmdk nem -folt, ■ felhívjuk figyslmaket eeea ájabai előadéara — Aradi tíeré seinigesgetdt fáj-dalmaa reaatsség érte; aeje műi. Biűovilié Emilia aessoay hossaa* saenvedés etán fi hó 17-én jobblétre eaeaderflit. A Lzládi gyámjelenté* követksaő: Aradi Q«rő a pécsi smntársníat igaagatója, ugj Bainville Jéesef saagedvároai főmérnök ée m utóbbinak neje, e eseretü édes teetvérak, sógorok ée a többi rokoaok nevében msglört saivvel jelentik, forréa saeretett neje, illetőleg leéayuk Aradi GerŐné, született Bainville Emilia asszonynak, hossaas és kiaae seea«edés után Nsgy-Kaniaaáa, I. é. nteptember hé 17 én n. 5} órakor életének 274{, boldog házasságé nak 6-ik évében történt gyáseos elhány lát A megboldogultak hűlt tetemei -j Deák Fe-reaoz-iér 84k tzámu pézbau levő lakáson —■■ l- hó 18-éa d. a. 4 is fél érakor a rom. kell, sgykée axertart^sa sseriol beaaentaltelik és onnan Seegsdm méllittatik, kel a családi sírboltban tétetik örök nyugalomra. — Kélt Nagy Kenusán \'jfggS. aaeptember 18. A szeretet Istenének áldása lengjen e\' feled hellea porai felölt \' t — A -Daasbornr61 írják lápunknak Biepj. 12-ótől: Mai napon agy megható kegy eletteljea Ünnepély volt t. í. alsó" dombőrűi vadáiztármk elbatároaták, hogy megboldognlt Lisziák Ferenciért mint alsó-muraközi volt tadásztársarágoak elnökért halálának 8 a napján Beqniemet mondatnak, valóban megilletődve hallgatta e község népe szokáson kivOl kösnspon reggel 6 órakor a nsgy harangnak es Qnnepélyt hirdető busbsngját, meljlyel mintegy intette a fentemiitett vadáa-táiiakat, bogy osen, azélesköi ben ismert emberbarát iránt a kegyelet adóját lero-▼sndó siessenek isteohazába, ml kévéssel 7 óra után megtörtént, mert Vadásztársain éi barátain kivfll gzámossn megje lentek a nép közül is,és buzgó Ajtatoaaággal végig hallgatták a szép hangzású msgyar Brquirmet, melyet a helybeli káatorta-nitó meghatóan elénekelt. — Megható volt nézni, miként vslláskfilömbség nélkül bsiátai és ismerései nemcsak bolyból, baneia még a szomszéd Vidovecs kőitégból is szegjházbzo összesereglettek a kik ia szomorú arczkifejezéssél tudatták, bogy egy jó — és önzetlen emberbarátot vesztetlek, benne. Béke legyen porain. (Egy jelen vélt.) - Gabona ár a nagy-kanizsai piacion: Buza minőség szerint 9 frt 20 - 9 frt 50 kr. Rozs 7 frt - 7 20 kr. Aips 7—8 frt. Zab 5 frt 80 kr — 6 fii Knkoricza 6 fit - 6 frt 20 kr, métartoáasánkint számitva. Allspáal igen helyes rendelet alakján a tűzoltó-egy letek a tüzesetekről rendszeresen naplót kötelesek vezetni s ezt esetről esetre ss illetékes katóságkos kotorjesateoi. Innen tudjuk, kogy az utóbbi 4 tüiesetaél Nsgy Kanizsán csak agy volt biztosítva, bárom pedig nem. - Haraszemkatl levelezőnk irja, kogy Horváth Qyörgyotani ögyv. ritka jóságú nejét vigyázatlanságból saját kocsisa swpt. 14. amllbe lőtte, két napi kinoa Mvadás atáa meghalt A kocsis agyaaiaa0 oda szállásolt dtagaoyos karabélyát forgatta, mely után elsült a a folyosón tbpjóskodó kési asszonyt találta a golyó. Tettei fogva] vau. - Jé Méwelak ismét H-(árosiák kírftakkéi rOlvasiak agysais a táviratot] mély nariM Darán Miska alókbl zenwiátsulatáiál! Páriaka meghívást kapáit, éa pa«k elónjöa feltételek mellett 1>tsalatáaak< Begasgyobb rézzé Kaaizaákl tartóik odván, innen Bpesue ataztak, Mjr á margitzzigeU lsckía-On aopélyea kBaremOködbesaenek. Kamrád elsaradm öagyiikoseége. A badapesu Upokból értee» Mak a áiawsk kas eléggé Ismert. és asje atáa itteJ iraíyonaai mé OkkÜdel almredm-aak í. ké; 14 áa elköasMt öegyilkeeségárói. A aálaak > xeáeaa döbbeaéM és mély rémvétet okozott. Az eWzredes öngyilkosságéra vooatkpeóUg \|t „\'Egyetértés® i"követksaő rémieteket közli; Ae öngyilkosság felfedezése aláe zaonnal jelentést teltek agy e budapesti lérperaaee-bokségáoál, mint e 69. gr. Jeüesim gyalog-•ered pzranesnokaégánát, mely saredken a szersnosétlen véget ért eleeredm zászlóalj-paraumnoki mioőeégbw működött Beolgála-tánuk legnagyobb rémét 1874. év éto Székesfehérváron töltötte, a hova a mondott év vége felé mial kapitány ment s akkor mindjárt áttette a 6 ik sémléalj paranosnok-eágát, moly tiaetet e tegnapi napig viealle. A jelentés vétele atáa se asred paraam nokaága a ballét eaoanal átasálli tolta aa Üllői utón fekvő 16-ik számú kelyőnégi zérkázke, hol z koaoaotás a ma áéli érázrz volt kitöave e egyúttal a perzneezokeég tériretilag értesítette as esetről eseerenosét-len elsaredm üavegyél, a ki m- reggel tzinlén táviratilag válaseolt, hogy heladék-\| talannl Budapestre jő é férje holttestét Saékestebérvárrz fogja ssálUtaai miután ott őkejtje eltemettetői. finnek folytán a hullát a boncául ás után katonai seertertás merinl be fogják szenlelni, s holnap kivissik a déli vaspályákoa, mely aat Beékesfsbérvátra saállitja, bel e temetés ketooai pompával fog végbe menai. As özgyilkoeeág okára aéeve a Hiretarnok juiitólsg Uletékm forrásból vett értesülése elepjéa est irjz, bogy aa a hir, mintha a szerencsétlen régét ért el-mredm ielebbvaíójávzl viszálykodásbz ksve-redett volna, a sa volna ee oka aa öngyilkosságának, alaptalan. Ubblidal már régibb idő óta .(^omorba{ban ."\'saenvedelt, mely aa utóbbi időben veszedelmes fordulatot vett s nagyon valószínű, bogy znnzk gyógyíthat-laaségái megtudta, határoala el megát e végzetes lépésra Aa ezred tisztikara díszes kossorut készilletett koporsójára s holttestét egész z budai pályzudvarig ki fogja kisérni. Obblidsl gyermekeit igen jó msgyer szellemben neveltette * ö magz is, daosáranem magyar taűletésének, tökéletesen elsajátította a msgyar nyelvet és earedébea igen szerelte a magyar fiukat — Egy más forrás merinl Obblidal alearedes amerikai párbaj áldoszta letl. Néhány nap előtt egy úrral heves jslenete volt,s akkor kaíárosták el Sa amerikai párbajt. Aa utolsé napon feltűnő volt aa zlesndes magaviselete. Épen véget érts nagy gyakorlat, midőn éazrevette bogy zám\'é-aljában biaooyoa Bóaé Kálmán nevű tartalékos jókedvűen ffltyörées és tánczol. Egém haraggal fordult hozzá zz alezredes: ,Mi lelte öat, hogy olyaa jé kedve van ? Hogy meri megát igy viso\'ni?.— kéidé. pörteo-dek, bogy e manőver véget ért, ajesrredee ur,* feleié a tartalékos. Aa elezrede arra tíz nzpi laktznyz fogsággal bűn taté Bónét, de kis idő maira visszzfordult s e snavekkal engedé el e büntetést: „Fölmentem a büntetés alól, éa már nem ekarak senkit megbüntetni." Másnap agyonlőtte jpagát. Irta: JL z p 6 c h." Egy deákkori élmény. Tnakol Mihály. (FoljUttt és ráp.) Látogatásomat délutánra kalzsztotlem As idd csigalassúsággal haladolt. Délben aem is ebédeltem. Nem voltam éhes. Valahára I - négyet ütött aa éra Ea volt aa idő melyet magamnak \'kitűatem. Mégegysesr körülnéztem magamat a tükörbe és elégflit mosollyal vettem kalapomat. A kéz elé érve, melyet e fia megjelölt mégogyeser megálltam és goodolkoaai akartam a -felett, vajjpn mit moádjak ? — Azon ben beléltem, begy aem birok most okos gondolkodásba melegedői, beléptem. Felérve e lépcsőkön ae eleő ajtónál béliéiül megéli-lem ée kepogtaltem: „Szzbad I" visított beiéitől sgy vékony kaag. Midőa beléptem, sgy ÜBeépkerkaa lövő hölgy imslkséitt ki ea ekldk elölt éllé ka-roeseékből, mialatt k# memfca agrott U öléből, mig vagy aég^ másik a pamlagon jélsmdmslt Magas réaaa akkvelt Bakája miategy rámérve mkagöU elé maga* termetéről, aram aa ehrirágsatt léasékm kaeoaiitatt Biláey szőke lmja li nasétimák oeealm stmáhs, mig hsiistt szemű különös méláaé tekintettel kirtak. Areaáa íttj-ott, a geodagaa lei-lett smink áaeaára ráaeeek fBiaea/eeea aayK aak. l\'oseájs, beekartam magamat mutatni J ás ő jaegeléeltl kérdésével, mialatt sgy asékkal, mslyst a kerossaék mellé tóit/ megkiaáH. Szolgálhatok valamivel T kérdésé vé» keey hangon, barátságos mosolyra veava össze ereeár, mialatt ialtŰBŐ azépéégű, fogakat vettem éssro, melyeknek kűlöaöe mép-eége ee egém m«gje%iésbm haaonlitva Öukénytelenűl aat hagyták kövstkeeletat, bogy eeek ssmssissslre sm lehetnek termé-seelesffc. Rövid köeömbös beaeélgetésbe eredtünk mislat i szemeim idsetova tér edeetek s szobában k eresre ő t — De sehol sem aatat kosott. Végre rátértem e dologra, mely idevmttstt. ,,Eugem, mondom, kűlöaöe ssot vmdett ide, boldogságomat jöttem keresni ée otakis kegyedtől függ, liogy a legboldogabb ember legyek a vilégoe, vEo tőlem ?" »ipogá arcáét mietegy elrejtve előlem, de aram, kiesen nem is ismerem. „Ha a végzatlcIjM szavat, melytől boldogságom függ, kiejti megtudja nevemet. „És mikép, — miáltal aram, hisz megleszek mindent, he saolgálhatok, axai, — ka hatalmamben vaa. „Kösaönet eagysám, moedám megfogva aasalt kesét, mialatt soemeim méga^yaaar átfutották ea egies szobát, bogy megláthattam őtr- Ő»? kinek keaét a pillanatban kézzOiiem anyjától megkérni. hön aat mondja mindent megteaae, ha hatalmában volná, vájjon nem vonakodna a odaengedni aat, mi p. a. egy anyának legdrágább kinote.- Elpirult és lesűté szemeit mig kszét szivére tevé. \| „De uram. tultogá — ön...... - .Mindboek előtt, — szakitám őt félbe —" legyen megengvdve boosáoalot kérni, hogy minden tudta nélkül voltam bátor ie- meret leéget kötni, é-- ,0b aa soksaor msgtörténik, moodá élénkebb hangon. fTebát ön ninoe ellene ha — pl. — ! hm — igsn ismersilwűl — vagy — asas \| két fiaiéi -r kik sohasem látták agy mást — levelesésbe lépnek. A szigorú mama lesújtó ítéletét értem* ssen nehéz (úgyszólván) vallomás után; de hogyea bámultam, midőn ssemei felélénkültek és emeltebb hengon kiejtett követkoeő saavait baliám: ,0 temmieeelre aem uram — ártatlan, oőt kesanoe időtöltéaaek tartom e seerelaú lereleaést, — mert ön ugy-e bér aat gondolja 1 ? — mely ee ember lelkét ébren tartja, jobb gondol kozáaok és gysogédsbb benyomások iránt fngékonyekbá teszik. —* „0 fogedja mégegymsr legmélyebb köszönetemet — viszonaám elragadtatva, -r Éten szavai kezeskednek arról, kogy ön boldoggá teend, bogy ön nem fogja tőlem megtagadni keaét." Oly édesee tekintett * seavak atáa reám; ds osakhsmsr iámét leeűti szemeit, melyekre egy zsebkendőt nyomott „Uram, tultogá yÖn bizooydazn esek tréfál. „Isteo ugy ssgéljeo, mondám pátbotsai — mint bogy e legkomolyakb mándék vesetelt ide. Tudje meg tekét, kogy én már jé ideje éllek levelesésbe leéayéval, z kedvm AraakávaL „Mi — miesoda — aram, kim — ds bét — igen hebegi felugorva soékérőL „Legyen ayogedi asszonyom; előbbi szzvzi. — — — , „Asssony om ? — ki ön? — mit akar ? — bolonddá lert ? „Ee? — bolonddá tartaai öat — azon hölgy nekzayjál, kit imádok ? Ő nsm felelt, mielagy megdermedve iállt ott homályos emmeit rám meremtvva. „Igen folytalém - ön előbb aat moedá: nincs ellene, ha két fiatal ártatloa leveleséibe sresakadfk. Megvallom tokát, begy éa ea öa kedvm Iséayával már rég óta leveleekák ás tehetek * róla, ha á* értetlen időtöltés oly komoly éraslmskk* sodort ? „Mi ? — mi e aeve aram ? „Fink Nándor." „Egyetlen Nándorom 1 sikított Isi a nőj nyakamba, borulta, 0 begy ■igamllsk, kisese éa vegyek a te Araakáá, anyám sétálni msat - mellém. - Miért aem írtad meg, kegy jöse, — kegy neéMA-kép fegedkattank velaa. — Anyám ndr áat ind Mást rajtam volt a sor mögém Jsdva állani; agy aűatka valaki # sat fl iöft - te, Arathat — mm, aa nem * babegám belekgóaekedva • aaék igaa, igaa, hál nem bied «\| "gyettee MéaéeramT iptfU oly morelmae yiniAil n(t« reám, hagy asajáeem heagrett \'égta amgamol. — ,0 te kis kemény hfl H - « utóbbi saaveh kön megtogá Maiba béoeayeáget akart ■ Ójának afelől «eereaoi. hogy valóban ke-máöj-i oa, — á« — oi) hirtelen, hogy nem ia bírtam eüeeeoei o\'y batelmaa kát oékei lepeseleu a aaámra, hogy majdnem meglel ledteei bele. Eaeel elaáppedt, mialatt egyik papa-eaál — aaert note heoe pepuoehen roll — elveamtá ée oaek bemer vieeaalért iámét egy eaemé 1 araiét hozva, — aa éa leveleimet; „lemarod eeekel angyalom ? kérdésé pajtán mosoly lye\'. — Ob nsilj aekeaor olvasom fik el, és hidd el kedvse Nándik ám csak ekkor vegyok igeoáa baldog. Nem saöiltam, hanem elég udvariatla-aal kikaptam kaaáhöl ae irelosomét ás fogva kalapomat elaaeladiam, aaáikul, hagy hallgattam volna kiállóéáaéra. Vioaaatárve ssállásomra, asonnal elégettem a leveleket, mig ea ujaágot minden leveleeéeévol e pokolra kívántam. — Ki voltam ábrándul ve a képaelt tfledér helyeil agy harmiuas éves aggaaOaet találtam. Mia\'áa ee eep már aem utaahattaui el N...ről elmenlem egy kávékáebe, bal ae említett postahivalainok, kii még d. e. gu-nyoa mosolyáért meggyilkolni aserettem voloa, — agypár jé barátiénak neveféa kCet éppea a kövotkeaó aaavakat moadá : „Ma már megint levelet kopott aa a félbolond M... k. a. imádójától. Valóban se- I reioém isaaerai eat a ráaeedett fiaakói." Hogy aem seersetem meg aaki eat ea örömet, gondolhatod, fejeaám be elbeszélésemet, mialatt^ a kiégett pipát egy sarokba támogatottam. Barátom jól nevelet\', moadváa : „e a I peek." kftrtmlvoláaról: Hogyan szaporítjuk a vidék kassaoaabb növényeit - A la-tenyésztés: aa ol,és foqtosabb ja mairól. — \' Hazánkban is belátták végre, a mezőgazdasági oktatás ügyét sza lyoani kell él az alig egy héttrl ezelÓjt megtartott II országos taniógyűléseo a lehaló legegéssségeaebb eszmék pendít-tettek meg. íme a gyűlés ezen révéről álljanak itt a kővetkezők: Kaposi látván, a ssskbiaottság eló-sdójs, arra utal, hegy a mesei gazdálkodás már 1868-ban felvétetett a népiskolai tantárgyak kősó. Ha mssógssda ságnok nem mntatja fal as eredményű kot melyeket basánk égsija és talajvi-szoeyai melleit méltáa várhatnánk, ennek egyik oka az, bogy Mdmiveló, gaz? dálkodó népünknél a szellemi tőke hiányzik. Kálónk* még jobb vidékeken is, értve a Dnaáatnii vidéket, moly padig egyike a legtermékenyebbeknek, oly fÖIdmi velők, kik 15 -20 holddal bírnak, cssk síig képesek családjaikat tengetni, mig a sokkal roassabb talaji éa éghajlati viszony okkal biró Csokor-I stágban 6-8 hold elégséges egy család feutsrtásárs. Nálunk ez a kedvezőtlen helyzet abból származik, hogy ss ok* szerű gszdálkodás ismerete még nem vert gyökeret. Hogy ezen ismeretek terjesztése \| fontos, szükséges, sst tehát felesleges is bizonyítani. Cssk s módis nézve térhetnek el s nézetek. Ysnnsk pl. akik sst hiszik, bogy s tanító már is tel van terhelte és igy nem kellene vállaira még est az aj terhet is rskni. Ezeknek azt lehet felelni, hogy a mesei gszdálkodás tanítása nem csakhogy nem teher a tanítóra nézve, sót olysn foglalkozás, mely s lelket emeli és oemeaiti; azután meg nem szabsd figyelmen kivűl hegyni náluk semmi olyaa momenlnmot, mely a tanítók szűk saysgi helyzetében némi jó vedelmet ád számukia Közumvti;. Néptanítóink és a mező- A meiógazdasági ismeretek terjeas lésének kérdésénél gsadaijági iskoláink, a v&ndoitanítók éa lelkészeken kivűl gyakran goodoltsk már s néptanítókra, mint a kik a népet amúgy is oktsfvs, a mezőgazdasági ismsretek terjesztésére is kivstottsk voloánsk. Természetes dolog, kogy ha aéptanitóinktól est kívánjak, agy első sotksn alkalmat kell ayojtani ut kik, hogy a mezőgazdaság elméleti és gyskorlsti réesével megismerked jenek. Többféle módon lett ez is megkössél ve. A gsidssági Iskolákon ngyanll póttsn folyamok nyittatnak, ugy bogy a néptanítók néhány hét alatt megismerkednek a gsidasági tudományok elemé vei Hogy e tanfolyamok természetesen nem merítik ki as egéaa gazdaaégl tudományt, as magától értetődik; de bát erre oiaea is szikség Nekány megyében s gazdasági egyesilelek oly módon is iparkodtak a néptanítók as iránya ké peztetősét elősegíteni, hogy ingyenes tagokai felvéve ss egyesület gyűléseibe is bebocsátották ókst és közlönyeiket is megküldték nekik. Végre sok kelyt reá-jak bízták a községi faiskolák kezelését is. — A népiskolában okvetlenül a gazdasági ismeretek terjesztésének ia helyet kell adai, mert kilieben noha aem lesz aek értelmes muukássiok. Frsnesíaor saaágbau a legkülönfélébb kézimunkákon kitti, miaó pl. a kosárkötés ssslmassá lakkél, fa-, és sodronyhálók, kalitkák, fisűírag vények készítése, egyszerűbb szerszámok hessaáistára, gyalulás, fűrészelés, esztergályosé* stb. mindmegannyi kézi ügyességet futató dolgok oktatásén kivi! a föld és kertművelést is ta állják. A neawég kiadott iskolai rendé leiből idésstl a kévetkesát: Klemi taeéaiyem. fikü gyakorlaté* sa Iskolai bankon. Klaépoé tanfolyam: A talaj Üké nemen ál, a talaj lerasékenytUoérü, a Hiémisaiás munkálatéiról Is kiaiaaé-gas ssakieaárét, (éaá,eke stk) Otvaemá ayefc. tárgyi megyaitaatek séták atkal-mával. - foéeé teafeiysm A Wdmi-adÉi tmémtmtt diádba, a gasdasági miktstk tefméeaatas és SMOUraáfaa > MtemÜeaytáés a vméa ée ataiáoi a kém áiftaáeé, a gazdasági Uay.tO.I A Egyenesen s uéptsnitó vsu hivstva \| arra, bogy s mesei gszdsságot a népis-\' koáhsn és nevezetesen s nép gyerme ! keinek tanítsa, neiüessk szért, mert neki ! legtöbb zlkzlma van a néppel közvetle-I nűl érintkezni, de szért is, mert állásánál fogvs is ntslvn van arra, bogy oe-csak a oép gyermekeinek, de ss iskola szűk falain kívül msgánsk s népnek ts-nitás, vezetés és jő példávsl támogatója legyeo. Nálunk fala helyen s tanító gysk-■ rsn fűidben kspjs fizetésének egy részét Igaz, hogy némely tanítók nem biinak az ehhez való ismeretekkel. — De még es sem ok srrs, hogy vslski magát a \| mesei gszdálkodás él különösen s kertészet tanítása alól fslmentse; nem elég ok asért, mert klsgysrormág néptanítóinak mindegyike áll.oly értelmi fokon, hogy egy kis jósksiattsl sunyit, s mi a gszdálkodás és kertésset sikeres tani-tásáis szükséges, elssjátithst. Ossk egy kii ügyszeretet és némi gyakoilat kell kossá. Sokszor hallani, bogy ennek és i ennek a tanítónak szerencsés keze van, nllványai, ültetvényei sikerülnek, más pedig est nem ét heti el. — De ezt az ügyességet mindenki megszerezheti, ski\' ügyszeretettel, odaadással csüng rajta és s kl erősen akarjs, kogy s mezei gsz-, dáikodás és kertészet terjesztésévsl bs-zájának szolgálatút tegyen. Szóló esntáo bemutatja a szskosz-l tály javaslatát, mely a következő poo-tokot tartal .Mondja ki s nagygyűlés, begy 1- A népiskola egyike szon helyeknek, hol a mezőgazdasági és kerté-eseti ismeretek terjesztése érdekében legtöbbet tehetni, aafrt ezen ismeretek, elméleti és gyakorlati tanítása a népia-kola I—6 évfolyamában megkezdendő as ismétlő iskolában klhőviteadó. 2. k mezei gssdsság és kertészet körébe vágó elméleti ismeretek as elemi népiskols 8-6 éffolysmáhaa és as ismétlő ifkoláhaa a termékaeltudományi tárgyak Unitáss kspesén közöltessenek. I. A helyi körülmények tekintelbe-véteiével, agy k mesei gstdsségnál, ssint a kertésset taaitásáaái ssiadoakor a gys-kmleti réSara fok tettessék a fétaly s ely ágai taollsmaask a meaei gsidarág Mk ée ketláiaeiaek, melyek ea ilirtó kiaiégek gasdaaégl, égkíjlm és talajt vteaoeyaiaak leginkább ssvgfrWlMk. 4. A gasdaség s kertésset taaiiá-aánál a Inőveadákohel NMff a gyű- mölcsfs tenyéasiás, méhészet, hasznos él kártékony állatok Ismertetésére, s álu-Iában M állattenyésstésré ;.a leányoknál pedig, a legutóbb említett Ismereteken kivűl a kouyka-kertészet,, virágtenyésztél tanítására • s majoraági állatok tsnyéss-téséatk Vek Ütendő s fősuly. 5.\' Borvidékeken n nólé-mivelés és b^rkifcelésie fekteitesaék s fósflly. 6. As egyei vidéki taaiíó egj letek a megyei gasdssági véleményének kiké rése után, állapítsák meg aa egyea vidékek népiskoláiban tárgyalandó gasdaaégl tudnivalókat: 7. Minden közaég köteleztessék ,s megyei, gssdsság és kertészet tauitásáhos feltétlenül ssűkségea területek kihailtá-fiára, s ezen tantárgyak sikeres tanításához megkívántató anysgok és eszközök beszerzésébe, esetleg s szükséges munkaerő Itysolgáltstásárs. 8 As iskolakertben méhes ia ál-littamék. 9. As iikolsi és népkönyvtársk ssá máre a mezei gazdsság minden ágát lehetőleg felölelő, a méhészetet és sely-mészetet tárgysió gsrdssági olvssmáuyok szereztessenek meg. 10. Addig is, mig s nm. vsllás és közoktatásügyi min. s tanítóképző;intézetek mellé felálltja a már tervbe vett gssdsaági mintatelepeket s szók vesetélét izakértő etókre bízza, adzssék alkalom néptanítóink us k, hogy azok az okszerű gazdálkodás és kertésset mikéoli tanítását akár s vándortanítók intézményének fen tartása melleit, skár pedig s gazdasági tsskiskolákon rendezendő gsz-dssági, kertészeti póttsnfolysmokon elsa-játitbsssák. 11. Minthogy az onságbso s tslsj él éghsjlktl viszonyoknál fogvs nem minden vidékéé üsbétó ynezel gazdálkodás és kertéiset: ennélfogva minden ily helyeken állsmi költségen kii iparműbe* lyek rendeztessenek be, mely műhelyek-beo szakképzett kisiparosok által képez-teaiék a leidűló ifjúság és ez által ii az állam jöjjön segítségére csaknem elenyésző kisiparunknak.* Ehbez Salamon Ferencz még a következő 12-dik pontot ajánlja elfogadásán : „A járási faiskolákrs vsló felügyelet tekiatetéból járáii faiskolai hivatalok álliltasaaaak fel, mely hivstalok vesetói izigornan felügyelnének a községekben levő faiskolák rs ; e . felügyelők s sssk-ér tó oéptanitók körül lennének vá-IzszUndók." Ezen Indítvány szintén el lett fo-gsdvs s mi cssk szt kívánjuk, bár e határosatok mielőbb megvslóraljsaak. (Öaadasigi mérnök.) 1 T E. F A vasúti menetrend. K mini ■ráesik Indul /iijtkü fiiaj ft) atMÜlMlTi , I Svm Cilii. IS p. S én TjiA.porii.y (n. f. a\| \' ali H it p \'.fír r; í*"- i> n>r» stfJ I r nJUly I 11 ónSp. IS t. S p.! ÍJJel ««n m»l t i M n» I é. IS p. nga«t woat Hal »• zt ]tTá..yni . sir: lljS. tlft. S 4. S9 p,\' d. o. «f7- «Mal II-»} H[ ljó. Mp.1 S é. IS pj d. a. \'rnm.nmt 1 106 M p >0 ó. 54 p Mit \' Zl i 4 18 p> 4 i « pj.rvnri íjjgji 4. si pl; mi 0OT TM( 4 ens«rf>«Í i Z\| 14. U WU I U Sm. a i\|4. isp. ii 4. m p. , 41 I i f 4. 15 p. rtffftl rtfj felelős seerka^té: VAMA LAJOSI. Táreaaerkaeeté: IIOFFKAIVIV IÓH Hirdetések: IttOfc tkv{ 18W. IbtÍíísi\' hirdetmény. A Mgy-kaaiaeai kir. tvsaék tkvl osa-\|lya résMrA kOahirré tétetik, hagy Oyírfy ifitnme WÜrtjki lekoe végrehsjjtetóval ifja Horváth byürgy végrehajtást aeeáVedé teeyi lakée elleni IN írt tőke e jár. iráftti végrehajUai ügyében ee oroaetonyi 611 as. tjkvbea A -f 097 brsa. a. feglah ifja Horváth György tplajdonát hlpeaő J3W Írtra beeeült seőlSbiriok 1861 évi ekUber kéfT\'lk mnpjáa délelőtt 10 érakar Oroaztonyban a hOeeég biró háaáeál Dr. Tabaly Gyula felp, Ügyv. v. helyetleae höebejOttável megtartandó nyil-váaea árverésen eladatni fog, mely alkalom mai aa árverezni saáadékeeók tartósnak a fenti beasár 10 exázalékát kéeapéeabeo vagy óvadékképea papírban a kisüldött keaéhm lelenni ■-■ Aa árvarém teltételek a hivatalos érák alatt a nagy-kaniaaai kir. tvaaék tkvi oae-tályáaál a Oroaztony köaeég elóljáréaágánál megtekinthetők. Nagy Kauiuán kir. tvaaék mint tkvi batóaág 1883. évi janioe 20 áa. Qr. HDOONMAI a. k. kir. taeéki b. elnök HIMFY a. k. kir. tveeéki jegyző. 390-1—I. 3324 Ikv. 1888. árverési hirdetmény. A nagy-kaniaaai kir. Irvaaék tlkvi out. réeeéről köehirré tétetik, hogy Zalamegye öeezeeitelt árvatára* aevébea dr. 7Hbly öyula na tb. t. Ogyéee nagy-kaaíaaai jekőe végrehejtalóneh Kie Joli özvegy Póeaek Fereuczné végrebajtáat szenvedő pótrétsi lokős elleni 139 írt 80 kr tőke s jár. irántj vógrehajlásá .ügyében a felaő rajki 225 szám tjkvben A -f 441 brseám a. felvett váltság kOtelae saőlőből Póosok Ferenoaaá üev. seO-letett Kiea Juliánná lalejdesát képeeő 128 frtra becsült haaoo fele — a felső tejU 268 aatjhvi ugyanazon nőt talajdon joggal jliető egém 602 hraa. 244 irt106 hreaám 8 frt — 508 hraaám 184 frt beeaűlt, a felaő rajki 160 setjkvben A -j- 604 hrsaám a. felvett 4 frtra beeeült aaőllőnek Kie Juliánná talajdonát jképeeő haton fele miudan birloh réaalet kQldu külön 188S évf eet hé I aapjáss é. e. 10 órakor Feleő Rajkón a közeéghiró házánál dr. Tuboly Oyula felp. Ügyvéd vagy helyet-teee közbejöttével megtartandó nyilváOoa árveráaen eladatni fog, — mely alkalommal aa árváméi kívánók tartoanek a lenti bem-árak 10 aeázaléhát háaapénaben v. óvsdák-képee papírban a hiküldött keaéhea letenni. ^Aa árverési feltételek a bivalalos órák alatt a negy-kaniasai kir. lörvmék tlkvi omtályáoál s FeUő Raj k köaaág elöljáróságánál megtekinthetők. Nagy Kanizsán 1883. május bő 83 dik napján a kir. lüivszék miat fkvi balóság Qr. HUGONNAY ak. kir. taaáki k. elnök. HIMFY sk. kir. tsaáki jegyző. 821-1-1. 434611888. tkv. árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvaeák tlkvi oszt. részéről közhírré tétetik, begy Zalamegye Oeaaeeitett árvatára végrebejtetóoek BekŐ Jóaaef végrebajtáat szenvedő gelsei lakoa elleni 64 frt 52 kr tőke a jár. iránti végrehajtási ügyében a gelsei 106 sdijkvbeu A -fi sor az. a. 644 frtra, at sav 478 írtra, 0 8 ser 366 frtra a 4 ser frtra sa 6 aar 806 frtra beoeűlt ingatlanok kfliéa küáa 1SM. ért eevemker hé %-ám d. e. 10 érékor Oebe klasá\|Uré .házánál dr. Tabaly Oyal( felp ügyv. v. balyetteee kiebejOMéval megtartandó nyilvános érvéré san eladatni fog, mely alkalommal ea ám reani kívánók tartoznak a fenti beetérak 10 saáaalékál kéaapéaabea vagy óvedékké-pee papír beo e kiküldött keaéhes letearL Áz érvérééi feltételek a hivatalos érik alatt a nagy-haaieaai kir. taaék tlkvi osstl-lyánál s Qelae köaeég alóljáréeágáaál megtekinthetők! ; Kir. trvaaék mint dkvi batóaág Nagy-Kanizsán 1883. évi junias ké 20 dikáa. HÜOOMNAi • \\ s. k. elnök hsJyettes, 828-1-1. KISS «•>• j«§y«ő. 178. se. 888, árverési hirdetmény- í Alnlírt kiküldött végrebjló ee 1881. vi IX U es. 102. §-e értelmében eeeaael köehirré teeai: bogy e keszthelyi jbiróaág I14f 83. ssámu végiésével Aglár Mórica részére Meetaer Anna salaapáti lakás ellen 460 frt. követelés végett elreadelt kielégítii végrehajtás folytán bíróilag lefoglalt, a 446 frlj 4 \'lirra beeaűlt bor éa hot dák ból álló i ngéaágok nyilvánps árverés ujén eladaadók minek a helyszínén, vagyis Zalaspátbsn leendő eeakOaléeére haláridÖUl. 1883-ik ári seeptembar bő 21-ik .napján délutáni 2 őré ja kilüaateU, melyhez a venni seándékosók ezennel oly megjegyzáeeel meghívatnak: bogy aa drdekelett íngőtágok emm érvéré ián ea 188L LX. i. ca. 107. f-a aaeriui azükség esetébaa a beeiáron alul ii eladeini fognak. Kelt Keaathelyen, 1883. évi aug. hó 23-ík napján. KREMMER ISTVÁN kiküldőit biróeágl végrebajt.1 881—t—l. RÖSER MIKLÖS iskolai értesítése. Nyilvános polgári éakereükedelml Iskolán Budapest, Újvilágutezs 28. szám, ss iskolsi év izeptember 1én ve-ssi kezdetét A növendékek felvétele seg. 20 tői nsponts délelőtt 9-11, délután 8—6 óiéig eszközölhető. I mézet eme t 80 év éta saját erőmhói tartom fenn, é* már 9000 növendéke volt eddig. Polgári iskolámban a kereskedelmi pá-Íjára képesti ütnek az ifjak. Kereskedelmi iskoláit egyenjogú a keresk akadémiával, S növendékei jogotul-tak a katonai egyévi Onkéufet>l t^Eolgálitra. A nevelő-intézet ezesisl Eösrr János tsnár vezetése alatt áll. Pregrnmsoseh kiváMlra tegyen. «»RÖSER MIKLÓS. BR0GL1JÍZSBF \|ép< éa reSl«sasensi a r • lyári kiM vámM. ■aktári vési htrmt ü. BUDAPEST AjHM zMá fMéeeagt ktáfiitásen ütleisSHt Trleirjelt vallkatémilakkaL Oebasm tkztttő-roetákat. T#agsri-morzsclékat hármas ikékit 1kSaSBs4\|ss4sses« sMtet C^plkfép-léMMitákst géeasépiő és jáfgáeyeséptáhhée. t)rtisimmhk»»Hi>Hiimmkitsml pak. néhéesatf te teakaéel wélok. Vstikkl e lérsa a WieiaMiakaii ICBI1P 1. ttskadalMioUifMOtí rmttát, ISÍk! seg. t-ea IliSI m. ikti M»M»«sae>s »tet mfrtM isfnslteti sjsrtéja, (bgyeáce Tljárgány-cséplígépeket\' Sg a • téraa • lsiK\|ailiaketi sskadalarnssít aemset i\'k\'i\'iiWsis »iat sasvSM iefeslieti I 4\' 4" aiaaet ari" ttétes. itáys IS lOe én \|\| fci ~ 27618 10 Ariaveéaiem Slváaane fasgrass éa Krmseive. 78. szán. Nagy-Kanizsa, 1883. szombat, szeptember 22-én.- X. évfolyam. i \'--- V«\|— ttoaefcteafeal VWal VwStoayv k-aalsdéee Ujiér^U. ataa! Illa. arafc Bgáae tm I frí Wfcvse 4 fii. Nagyedétre t frt «« <«i«e»>yet a egjwa ; kf- llkkulri Iwdeléenál ft kr, fiályegdij M kr. i • egyék hivatalos hlrdoimé l kr. bélyegiijen leiül 100 arfig Irt, eaoate< ■iiiw óéért \'/, kr. A ZALA SsnrkasstAI iroda. Hova a láp mel-l«n. M illető köaleaények kűldea: d«k Bajt 4. Mán r. MEGYEI ES HELYI ÉRDEKŰ POUtoű, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. Htti—taba levelek eak ismeri k« eekbtl fogadtatnak el. KWntok tiea eea küldetnek. af 4\|ttár s petitsora 10 kr. A Nagy-Kanizsai váron szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai ée Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeeület ée Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. UZGJZX.XB EZTZSXIBT ZÉISZSE: SZISDiff ÉS SZOMBATOS. A mit még a politika tehetne. sem (H. K.)A jelenleg már csillapulni hyAó zavarok iákkal töb gondolkodni v silót adhatnak minden jdér zelmü ka safisrak, mintsem hogy egyhamar napirendre térhetne át nv ember. A tár-•adalmi életben előforduló ily jelen-•égekct ezemmel kell kizárni z ha a feéesinen nem kin átkozik indító okuk, kmesai kell aai, • kezezni kell egy-eioremint a gyógjssert ia ae ilyen bajok gyógyítására. á ki Magyarország társadalmi életét aa utolaó években különös figyelmével kisérte, nem zárkózhatott »l annak beismerése elől, hogy a bő-vibea felhangzó jeldnavak alatt egy autió kitörési anyaga lappang. S ások szer i ti t, a mint ezen jelene vak han guntattak, nem kellett jós lélek aa-nak kiteláláaára, hogy aa eruptio melyik jelasÓ alatt fog kitörni. Aa Andrásy kormány alatt Bö-eaöfméeyit Koezuth egy eaikkéeek közlése miatt aa ezkodiazék elitélte; ina némely lap n zzabad aajtó Örve alatt eylltaa láait, i ha eekodteaék «lé állítják, aa eekodteaék (elmenti. Magyarország ujabb alkotmányos aerájátiak máeodik tizedében a magyar nép köaéraületét oorrumpálva látjuk. Ezt a eépet aa egéea világ a politikailag legérettebbnek tartói ta a világon aa aegolekon kivQl ; na utolsó évek enoabaa, a a zajló maga-tartása eat a hitet erősee megrendítették 8 mindez törtéét egy klikk kedveért, mely hamiz bálványt tar-tott a nép elé, a a nép elég oktalan volt, hogy e hamis bálványt kövesse ; a magát a józan demokraezia öleié-eaiből a féktelen demagógia karjaiba veeetteeee. fis mi okoahatta ezt f Nézetünk szerint a nép politikai iakoláztatásának elhány a goláaa. Ebben a tekintetben alkotmányos aj aeráekban aem törtéét aemmi. A kiadott jelenavak azntáa teljesen készületlennek találták a népet Csak aa as állítólagos Qdvöz dolog aagy szavakba lett légyen öltöatetve, z mentül nagyobb torokknl hangos-tetve, talált elyaaokat, kik aat azent-irás gyanánt tovább adták, a úton-útfélen áruba bocsátották, mint elérhetetlen puli tik si böloseaéget. Aa ilyen bölcaeeégtől aaonban coömört kaphat a jó gyomrú ember I ie j de bizonyos, bogy féssket vert. Előbb a kösépbirtokos, aantán a kisbirtokos, aautáa aa iparos lelkében. Aa légndetleaoégre volt talán oka, de világ kesdetétől fogva aa elégedetlen ember eohazem kereste bajá nak okát ahol vaa, s síért igen köny-gyen tévútra veaethető olyan hamis próféták által, kik bölcsességük árulásával foglalkoznak, s mintán ez utoa népszerfizégre is enert lehet tenni, találnak ők olyan okot, mely a kö sépbirtokoe, a kisbirtokos ée az ipa-roe biuzágáaak kedves. EgyazerO fogalom alakjában három szeretetreméltó szó kiéért az utóbbi években a magyar törvényhozás termében, a sajtóban, a kávéházi politika hőseiaél : As aatieemltismus, a soeialismuz éa as agrárpolitika. As ellenzéknek ebben a bárom jelzzóbaa hatalmas zsövetaégeztáraa akadt a kjdrmány ellen. Bőven fel is hssnnálta különösen sp elsőt és aa utolsót; mert olyan bolond még aem volt, hogy a soeialismust is oda állította volna mumusnak, mikor maga ia jól tudja, hogy \'ilyen oaak csirájában van meg. Igaa ugyan, hogy voltak softan, kik a megyéakbeli .zavargásokat is a s ooi a I izmussal akarták egybekótte-téebe bonni, mert egy kizeé kényelmetlen volt nekik aa igasi ozél bevalláss, dé hát eddig valóssiaüleg maguk is kiábrándultak ; mert aa a munkás, ki a zooializmus theoriáiaak hódol is, nem hagyja magának lelketlen agitátorok által haaudai, hogy ssabad a foeatogatáa, hanem megtudja különböztetni még as enyémet a tied-tői, lépre nem megy s gaaemberek-nek, és tiUnkosík, a mint bogy tette is, bogy enekben as nlávaló rablásokban én fosstegstásokbsn réase ninoeen. Politikailag izkolásott nép előtt oly kalandorok aem mernek oly ve-ssett tervekkel fellépni, hogy hsa sajtó által nem támogattatnak. Már pedig akárki mint vélekedjék, Magyarországon éz Horvátorsiágon oaak a sajtó féktelen garásdálkodáze érlelte a dolgokat odáig. Ne higyje senki, hogy Horvátoraaágban, egy általában békéé nép körében, lehetséges asily lázadás, ha azt a délszláv álmot éb* rentartó lapok nem zsitják, z a fel? gyűlt gyúaayag csak alkalomra vár, hogy egy saikrától tünet fogva, láegra lobbanjon. Magyarorzságon pedig a kedveltté vált antise&itizmuz áramlatával szemben, a hazafias tiszta m»g- győaődée kénytelen volt félrevonulni, \| zzavát nem merte fölemelni, mert a szabadéi vüség dieoreditálra volt; a humaaiamue árván bujkált, elhagyottan leghívebb támaszától\', — mert egyet kürtöltök \|ti hazafiságnak — aa antiaemitesmuat, z azoknak, kik e jelszót nemcsak keblükben őrizték, hanem ki ia vitték a falvakba, vele izgatva, sikerült megmulatni,\' mire vezet aa ily irány, s mi a végeredménye. A történelem elegendő példáit mutatja a közszellem időközön kin ti romlásának, s megmutatja a közeiéi-lem megrontásánsk - szomorú következményeit is. Mert azf a ki valamely fogslmat theoietice tárgyal hegyiről ! tövire, sobaaem bir magának számot mzimi, gyakorlati foganatoeitáaáaak eszközeiről és eredményeiről. Ilyen a soeialismuz, mely nagy tudósokat vall hívének, a socialismus nyilváauláaaiból aaonban látjuk, bogy miképpen magyarázza e tanokat azon tömeg, mely hívének vallja magát. Aa úgynevezett agrárpolitikuzok tbeoriája sem roszzúl veszi ki magát a papiroson, mert hát síép szóval lehet ám el takargatni azt, a mit a gyakorlati élet asután elijeestően mutatna. így agrárpolitikusaink tbeoriája mögött a gyakorlatban ott volna as ősiség meg a — deres. Hogy micsoda az as antisemi-tismuz a gyakorlatban, azt fájdalom tudjuk. $ Senki sem zárkozhatik el aaon zajnos tudat elől, hogy a meg nem féréz kórsága által zzétzüllött társadalom semmi jóra, semmi áldásos működéére nem képes, hogy as iaga- táa, aa iagatáa szülte elkeseredés, aa elkeaeredéa szülte eliéegenedée z as ennek nyomán járó visszavonás súlyos átokként nehezedik n társadalmat képező egyénekre, s megrontván aa egéas»t, lehetetlenné teesi a jónak eszközlését ott, a hol arra az egésznek kösreműködéee kívántatik. Ébredjen tehát fel a társadalom} és tegye meg sst, a, mit boldogulá-sáuak érdekében meg kell tennie, hs vessél yertetni nten akarja azt, a mii oly nehezen; vívott ki homzu évek \' fáradalmával: a békés egyetértést és í mindazt a mi ennek nyomán jár, a I megelégedést, a virágsás és fejlődés bistoa reményét. Minden divatos jelssó alatt rosss lappang. Óvakodjunk aa iíyen jel 1 szavak túlhajtott értelmezésétől; s legyen egy jelainvunk: egyesülés a i haza szeretetében, a nemzethez való I őszinte ragaszkodásban. Gazdasági ünnep Kapuváron. (1863. saeptembar 16—16) Rábák ös gyorsan emelkedS, Ae peasgő életet tanusilé városa Kapuvár valébaa ritka saép Oanepélyak sáahalye volt a fent irt két aapoa. A min nea kételkedtünk és a out előre jeles tünk, bogy L is gazdasági egyesület ea évi kiállítása iényesen fog sikerülni, aa be is köveikesett; de ka ősainték akarónk ieaai ée pnsatán osak tényeket xegisatrálunk, ugy koastatálaaak kall, bogy aa elért eredmény, a sikár, még a legvérmesebb regényeket is tetemesen tulssársyalta és ftlül-mslta. A megk esdett s négy év éta évenkint rsndesea ée különböaő vidékeken megtartott gaadaségi kiállításoknak as volt a legfénye-sebbike, ugy aa eaen kiállított tárgyak i jiir tiiniii laslld ssend rssm. BasHd eeead vaa Meeene Iáién, ■ár fflkelt asssndeketá Kaar oslllag Fáaybee ragyej; Fent a magas égi beit Minden élei Kihalva már Oaak egy tttaasile saét, Slvs A kanealas bokorbél 8aRd esak magány Ml bántja k» kekalél? 0 SsAam mér ■a egy karvaly ttiaSmS kedveséi. 0% dsW\|, Kis niiliái Beláagabb tegy mm hazai« Bah swg Mig aa jm Mi lm lalai tobfcrt mksdíg H fi. F. L Margit klnyvéhe Add esak ide KSayveeskéd, írek bele VecaaaskéL Büvid less, de hidd el aa, Havamból jön • bfl, — igaa. Kis hány vagy Nyílé virtg, IClysnt esnk a Saén tavasa éd. örtu neki ^g^ffé. (Hisa eb saép as Ifja biaéé I) Lerftigetik tspke aérayak, Vigyáas biabé leeaakajtaak Ne nyilj syiHaa Mml a réeaa Nyilj adat a kie ibatyéesha. A réesát esak msgháes^ák 8 vad kenakkal Issaakejljél Mig a asaréay ibelyáa öiél a aiv igaaán. T. M. ilmalmkai PedbT fMZ aén állad. AetlimlS akik látnak. «rta kSaj AhmmM^iaa. íkjMai alöttaa i kallaai Métaa* Klavei lések ez mméém I TJff^\' Kis Alg véred Fiumei naplótöredékek. Irta; Vlrághagyi Jósssf fFefjtalát)\' ás aagel kSveÜeaetae eredeti jellemébea, ragasaksdik bevett saokássíbos nem-osek ottbouL hanem mindenütt, bánaely réeeébe menjen a világnak E tekintetben aem fejkajté rabsaolgéja aa eMitéUtekaek. Jellemének egyik vonása kSitndemás saeriat a kidegvértség. Sokat meséltek érről, sok-seor a kikeletlenaággel katároe dolgokat Fiúméban v\|lt alkalmam ss angol bideg. vérüség eklatáns példáját létkatai. Magam ea biaiéas el, ba énjét asmiiaad nm láttam volna. a aagy ssoléa épen eSdardtlt 12 érakor na ágya — asnal saokták mindennap jelöni a déli 12 érit — mikor lakásomra eiettea. A kikötőben saokatlanal aagy népUbneg gyűlt Sesae, s élénk lagiejtésekkel magja-réagnttak egymásnak valaasit A ktvéaesiság sageas ía oda vitt így ériási aagy kel bukdácsolt a kikötfben a kaják küst, e lelrayUsg idÜiitl aabyi embert Sasaa. A réaÜlet isgaioUságával igyekeaett egyik s másikai tnlkiabébl, kegy eaápa vaa a kikötőben. Aaeabsn egy halésa faéeeetisjsi isaorsleksél fogva kiaslalta n tömegnek, begy tévéé Ztén jár, mert aa asm ceápa, fcasem a aúndea tengeri állat klet ligasli debb és Ingérttitlaiakk delpkts, eaí akkora, míat egy menhb iajta eaápa, s Saönérel van a ysrsmi ^iSlksn. Nemesek ksgy nea káet\|s ee emhtrt, sőt «N tőle. A ha áaok iHhlmililil II tettek sMsgisiw^ ds aa évales áalpkín Mé keráa kisiklott á kikötő bll. KUSakeS be a blHNlbe oaápe eeSkik be. a Imláséá okker aaéhnl IgjiLmlill a ++ mt • as msMn M ágy- hely ségekbeh ie napekra eltiltja. Ea aaonban vajai ritkás történik meg. Aa Bseaegyült néptömeg a rémület katáaa alatt aautáa is ott aaradt s felébrees-folt kivánosisága más táplálékét nyert Egy \'károm árbooaos bajé köaeledsU megtépett Vitorlákkal. Meglátsaott, bogy volt mit küa-deaie aa elemekkel. Ily nagysasrtt jelenetnek m\|ga a fiumei is ssivesoa seagődik saea-tanújává. Noha minden nap vaa beaae módja, mégia minden megérkeeett bajéaaayira kai aa ajeég inge-évei, bogy egésa népeső-dületet idéa elő egy-egy kikötő hajé, Magam se voltam különb a többinél, mert én is el-néatea minden bajét, ahány osak jött Talán sebe sea vseateeé el ly lestői jelenet érdekét a seealéif előtt Aa a eürgés forgás, bábeli aflraavar, ssi ilyenkor a bajén Uralkodik, a lárma, a bajélegénység bámulatos Igyeseége, saédíK aeréeaség, mivel a kötél-kágeeékn fal inkább, mint esám, Isbüiaaeli a asallltt. E Hé kikötését különösen rendkívül sokan eéeték, mintha ea^ kineeet vártak volna, aűt aa aa amaylányák kaaéjébél botolt ssámukra A befé kiötfltt, a legény-ssg elősaflr is a vitorlákat vonta ke, és a kergeayt eresztette le, saieoh lánaaa fllba-sité esőrömpöléat okoeott. Inépesként meg •sünt a lásas létárfaláe, a kijáré hidat is elbelyeaték, e mehetett fel a bajéra aki osak akart. e Egyik amlréa a hajé limiageléiéliss fogott A tangerbői Wf sajtárban visel bnnett ári, s aszal végig SsMUe a hajé Üééleséél Mind eme mnskáleieh aa M«el kejéken lehető esSndesan Mynzk lm mert aa enpt Üt éi mak eaatil beasél, ea«eajt* . ÉsIHe te fissas aáSele ép>e Aeetsiasa inai II S i ásni< már a bajét, esak a kormányos, a kapitány, s aa előbb említett egyéniség volt látható a ftdélaeteu. A koraáayee btt maradt a kormánykoréknél, a kapitány pedig hátratett keeekkel sétálgatott fel-alá a fedébetaa, anélkül, bogy akár a kormányoeboa, akár a másikbos saólt volna valaait. A viaet aeritő metrós Sütögette a viaet, nea igoa figyelve arra, bogy abbéi olykor-olykor a parton éllé népcsoport is résaasüL A kapitány megállt a hajó aaoa iéaés ahol a seobákbe levetető léposőset lelett gy elŐkamraféle emelkedik ki. Itt a konaáayee-hoa néhány rövid sxót intéseit, mire ss a^g rövidebben, egyetlenegy saét válaaaolt, (Talán aat hitte, bogy aálaak már a beaséd után is poroxiét kell fiaetni) Mikor a kapitány eaen elékaara Mle helyiség mellől előlépett, a hajéi tieaáié metrós épen abban a pillanatban emelte fal a sajtárt, begy végig Öntse annak a tartalmit a fsiélasha. Heg-hiabélta aékáayaear a sajtárt, elvesatetta annak «artalmát, de a kapitány épen akkor lépett elé, a metróssal saamkflst jntett, U a már megléditett sajtárt nem India viassa-Urtani, minek aaea tragikus követksaaéaye lett, kegy a sajtár via mind a nyaka kSaé saakadt E sasreneaétlee ietermenae aaonban a kapitányt aea beeia ki sedréből, noha a néptömegnek jóáS ke bétára eaelgáltsSstt eket A harag, tOliadáUs legkisebb jele nélkül fáaéeatt a aatiénra, a aattéa pedig 6 rá. A kapitány aea seélt sémit, kenem elő vette seekkeadőjét, e eaaak segítségével igyak savéa aegsaabadabn n réta vktől, minden teftiasredés eélküJ sélé\|ll; a ssetrós asa tartott ily \| liillliilisilglil esdi vasaftmslzi Air biytailSy veian. (V^ km* mámét la liiqsnaitgis Mmb, Beillett vabe »icár i^lh nélkül, •kár gy dnaáalak ktállilásaek, * mely 4> nniii m egykmsrsgtsll kiváló é* jelel vnéégsá útáa látra* -"-iVi^\'f reá. Baadkivtk bMm emelte * sikert aaon fcMméay, kagy tfagyarersság flldmiveléei mieimisra Stlskleyi Pil gról 0 nagyméltósága, • vn mergalme, seép tehetségű á* lOtaétáhk káraa ée megnyerő modora férfiú, ki iráml megyénkben mér esaládjáaál fogra •e i Isgáteléaonbh rokonseenwel éa tásie> Mlal viseltetaak, a kiállítást aseméiyn látogatáséul tintelte meg. Blső nap. A kiállítás helyéül a belső major mellett a mesőgasdaságl vasút jobb feléo ejle-rllő 30 bőid legelő molgált, mélyet aa Agnkoia éa kivájt pedig aaoak baagé fő-úntje Gju\'asy tíssttartó ritka oeiaaai é* iaJéaaol késaittetett ai. A bejáratot eudár diadal ív fogtállá el, melynek köaepét Kölceej Fereaoa köemondáseá vélt jeUaava ffHaea alkom, gjferepits éa a basa fényre darai* diseesitette, balról a bejáré* ÍWütt tFel a versenyre" jobbról pedig „Gyöaaön a jobb* fölírat rojt, A koriátokat, molyok poatoaan voltak megeeámoava, nemas\'i, megyei ée bereaegi eaíntl lobogók diemtotték, ások régén pedig a bíráló bieotleág pavilloaja állt, mely maga egy kii rosBokml volt Mint éitnül\'Onk a pavilloa egy bécsi épül mester tervei saeriat késealt el, és igen jeilemsóeo nappal volt fedve. A ki* állítás terének écaaki végén voltak a meeő gaadaaági gépek eibelyaeve eaoakivBl itt volt károm 9árda ia a „Csingilingi8, „Makk -kétes" ée Kondorni eeárde, végül a osigá-ayek sátra, mely előtt ssép kapuvári lányok és leányok nrgy hévvel jéiták a caéidást A Vendégek Irgnagj obb réeee ásom beton reggel ér késett Sopron éa Győr felől Kepavérre, hol e rendeaő hélyi bisottaág réeeéiől Kovám Antal\' ssolgabiró, Haller Jéeeef és Se igmean Kelemen valamint nagy-saáma köiöntég foghd\'a a vendegeket, kik réaeial fogatokon, ré sírit pedig e gaadaaági vaaot vonatain ssáltíi latiak be e várba. Itt ee ifja Beig Mikee báró fldvöaölte es érke-eöket ée 8ugár ur minden vdndégnek átadta lakáaának eaimét a málhát pedig saép kapu-vári lányok hordták mét A vidéki gmdaaégi egyaagletek kép viselő i m\'gérhraéeOk után a váiban jattok éoaaé, hol Seécbéeyi Kálmán gról egyesületi elnöknél iw\'elégtek. Itt volt ekkor már 8r/ol>/n)i Pál giáf miaiuter is, ki Ivánból jött bátyjával aa egyesületi elnökkel. Kaalatt a köoöneég sörtt tömegben Öeöelöu e k iá Hitét boa, hol a ár kora reggel kmdŐdött ee élet Qyalassy liseltertó és ki-álbtáai igeagetá felügyelete alatt, ki ott Volt lo\'yteaoran e hely seinén, hogy kijelölje mindenkinek a helyét ée megtegye a legutolsó intése edéseket. Ki lenen óra felé együtt volt már Sopron vét megy étiek egém gaada köstywége ás iatelligm\'Oiáje a kiálüiéii téren és a kiállítási hitel leég élén Babai csy Sándor báré agyeealeti alelnökkel várta a áiadalkapanál. Szobányi Pél giéf miaintart és a vidéki veaéégeket, kiket Pillém vonat koeett ki a keatélybél. Avirt aevmték villám veaaiaak, mert igy hívták a lovat, mely aat kikoota. á bemenetnél e rendet a kapuvári önkény tm intő ló egyesület tartotta fenn, mely Kantai föparai-amakaak veaetéie alatt teljes dinben kivonult A vidéki vendégek sorában a minise* tnea kivtl ott látlak Kot ma miniszteri leiámos , Médey asetályleaáosost, aa ermá-gm gesdasági egyesület résééről Patkséay Ödöa béiét •* Bmmédj Déueet, * nlemgyei egyesülettől - Hicshy Kálmáa elnököt, Saéto Istvánt, Köeigmayar Jánost éa 8mly Dmeőt, a resmegyei egyesülettől Bedé Kálmáa ftie-péa elnököt továbbá Ssegedy György, Inkey Zmgatead, Förster Otté éa Kim Gyula ki--kfttMaket^ e gyérvidéki gysfllettől Simon Viaaee prépost elaököt, tevékké Bensrédj Istváa, Bély Istvéat Balogh Kálmáa, György May Jéaee, Gattmeaa Gyula éa Pete Adolf képvimüket. A magyar-órán gaadaaági akséémit réseéréi Dmeiegar Inra, Őseiké látván éi Cserháti láadar teaárekal, kik a j«lm iatéast kfkiválékk seakerli. \| m. kir. ■ tomli \| rémérti gfeky gvél ftkeéiisgy i még kél Hsat Aaaaktvűl még •aémm gpée Oy«r, Mnaey, lak, Tas és Vemprém eármegyékkél. A láisgmiyiig nagy mérvét legmkékk MM mm kirtÉminy, kagyattOOkeMpé fÉf Í a MO pMHaf timktgmi fl aa aapaa 10 érakar inHáii ilénjattg^ kgalákk » .....MŰI l4 Aa érkeaő minimurt Bakaraay Sáaáér háté a követkmő bemédáel üdvöaölte; Magyss. miniater ur, kegyeltem uram I Seereaosésaek éraem megemel, kogy ma aeea tisnthm réseesalök, kogy easelleaeiádat, a topreassegysi gaadaaági sgyeeVlel, a k»\| állítási bisottaág áa a megye gaaáaköaöeségi nevében ödvönölhetem, éa agyattal bálás köseöaetttoknek edok kifejeeéet, kogy Negy-méltéségod bokros teendői dacaára, minket mai ünnepélyünk alkalmával msg jelenésével merenosél tetni málléetatott Ha ezoellenoiád eeeréay kiálütásunkal megtekintendi arra kéljék, legyen elnéeő, éreeaflk aat, kogf aa állattanyésatéeben tÖ-\| kélyetemt bemutatni nam (adunk; de li\| Ezoelleatáád, — amint reményalai sserat\| jak — aat fogja látni, kogy a helyet utón indultnak meg, ugy kérjftk, kogy törekvéseinkben kegyes pártfogásával és hátimtól támogatásával továbbra is seereocséltetni méltóslassék. ^ Hem önaő kérelem m, mert ugy vájj gyünk meggyőaődve, kegy ba basánk bármely parányi réeee anyagilag boldogul, egymersmind es egén baaa gyarapodik, éf igy ka saját aayagi előmenetelünkön fára dósunk — hamfiui kötelességet is teljesi* tönk, mert ee egém sserotett basának gye* repedését is előmosditjuk, — e mai korban pedig osek vagyonos aemaet állhat fenn, anélkül niaes jövő. Midőn tokái ismételve kálás k özönétünket tolmácsolnám, aaon kívánságunknak edok kifejeeéet, kogy Ezoellenoiád minden lépését és fáradoaásait teljes siker koseo-ruaaa, és kegy a mindenható haaéak üdvére, ea emberi élet legvégeöbb haláráig éltesse. Éljen I A ssépea és barsáay bangón előedott bossédet sejm éljensés követte és a senekar ruhás la a Rákócayt A minisater válaasában megkössön te a míves fogadtatást éa kifejelte aaon meg-győtődését, hogy a kiállitáson, melyet a seó-aok oly saerényaek jeJsell, biaonyára aa alőreheladáa oly biaonyitékaival találkoaih, melyek hangomn hirdetik Sopioomegye jé hiraevét. dangtulyoele továbbá, hogy oeak eme állam boldogul, mely anyegi jéléiének örvend, ée hogy eat csakis saorgalom éa takarékoeaág által \'leket elérni Aa 6 mfikö dé»e ia mak ugy fog maradandó nyomokat begyei, hogyha a geadakötönség támogatja törekvéseiben és minden gaadaaági egyeaü-let olyan möködéat fejt ki, mint a aoprou-megyei. A minimter után fldvöelé aaéaok Babaroey Sándor béré Seéohényi Kálmáa gréfhoa fordult, kit fölkért e kié litás mag-ayiláaáia A gióf követkesőlsg válasaolt: j j Hálával vaeeem Mgcd megtisatelő sas-veit, melyekkel a kiállítási bnottaág névében üdvösölni mélióalatott Hódolok aaon reménynek, kogy kiállítáeuakaak üdvös hatása leood a Bébaköa lakosságára, melyet évek óta annyi súlyos osepás ért. A kiállítás sikerének diosösége e kiállítási kisotlaá-got és Kspnvárnak életre való polgárságát fogja illetni, kik vállvetve oda hatottak, bogy minden tekiatetbea megfelelten a vára-kovásnak. Induljunk tehát látni a kiállítást I Erre a vendégek álmaitok e éiedalka-pan éa a bíráló bisettiág peviionjáhoe siettek A bejárásáéi mint kopni a hirm kapuvári óriás állott, ki mér a bécsi hisómarba kiállítás alkalmával is assrepslt ée ott ő föl-sége a királynak ia föllflnt A jury pavillonban egybe gyOlekmvén Stéobanyi Kálmán gról elnök a kiállítást k követkaoő saavakkal nyitotta meg: A sopronmegyei gaadaaági egyseüM-aek IV ik kiállítását megayilem. — Aaon magas vendégeket, kiket baaafias érdeklődé* a gaadátaat tarén orra birt, bogy saeméljm megjelenés által emeljék geadáink seen Ün-eepélyéaok fényét éi dinét, esivem mélyéből Odvöalöm- Üdvöalöm őket a Bába köabee, a nagy nova boneoyöfaj ős tőimének bölcsőj-jében. a seáeadok óta Kánáán földnek bér mált^vidékea, mely fájdalom I jelenleg nem tárja fal erőn virágáé képet, miat hajdaO, és melyet e Bába féksaellen rise pasalil. melyet kalyenkéet es tlmsgéayedés végpuso-lulámal feeyeger, de mely sebeit ápolva, baj jaft Madva, reméaykedai kesd, és ^j életre virulni, midén látja bogy köealebhrél, távo-labkrél ide sietaék, a kormány, m sgyháa, a tudomány, a asmsmég és polgárság kép-vieelői, kiket igy ment csél, egy mentő gondolat vsáéról „Javítani a gaada omtály K íállí < ásaak saMja igy rémt diosérai, kitaatetai eat, kl akár a teaylmlli egyik Igékea, akár a kfai ipar egyik mlkkékm Ümllitra, kHaaletérne aaéltét ssatet fai, máa léset Itsllsüasl, kaiÜial eat, ki e Cajiééée és mkéésekKéi vágyéi magákaa Imi, a Maik vshjlkm a mkkisk la fcjilai m% mmmfmkA éi anárt a Üterény kiállitásaak, ka elééeiaél {keretet ölt fel, kaagoma kirded kegy a fligys in teliigentiája eegedei nem akart saémbw aeoe áldoaatkésaaéggel, melyet aa Ágriopla és anaak^ élén 6 méltééga báró Bwg tenaaitottak. A a Agríoola vállalat, mely elaevesétét ngros eeUrs" saármeelstja la, oly aemn és köshemáUl aaempoalekból fogja fel Uralását, hogy bátran állíthatom, hegy eaen elaevseés msgilelülsőt kogy est dáma kiérdemli Ee már most felkérem a biaottságokat maköMsík megksadésére. Aa éljeoaésael fogadott besaéd után neonnál smgalakuitek a bíráló biaotlségok, melyeknek tagjai ktaé, a vidéki egysslletek képviselői fölkérettek ás beomtat\'ak. „Sopron;" (Táfe kftv). 4 Tisza Kálmán Nagyváradon. fit 7 Tiaaa Kálmáa mininterelnök áaNegy-várad város orsa. képviselője sioptember 19-én érkmett Megyváradra. A nagyváradi polgár-aág aunepélyesen fogadta a raspályaháapál, a hova roppant néptömeg vonult ki. IU Bal Fsreoos polgármester üdvöeölte röviden a mininterelnök öt, ki röviddn válsmolve Sai polgármesterrel\'kocsiba Olt éa a nyári sain* káaba hajtatott a nép lelkes éljenaétei kö-aepette. Félórai időséé ulán a „Bóasakokor" helyiségébe ment, e hol tinieletére bankettet rendeseit a polgárság, Ai iU már öeesgyült kösöaség felállva és éljemave fogadta a kor-mányalaököt Aa első fogás után Sai Ferenm polgármester e kir. onládot éltette. Utánna Márkát Lsjm ügyvéd hoaaaabb a nagy tat- i faénel fogadott bossédben Time Kálmánra emelte poharát A aajqs éljeniések lecsillapodása ulán Tisea állolt fel és általános osöodbeo kssdle el benédét. Beseédje elején kömönatet ssavea a lelkes fogadtatásért. Bénél asutáu e horvát kérdésről éa ae anlisemilitmusról.- A horvát kérdést illetőleg est mondje, hogyha egysser aémolyek megkiséiíették, bogy ulexai savar-gások utján intéssenek el politikai és lárm-dalmi difiéiencsiáka\', minden feledatáaak magsslalán álló kormánynak legeltő feladata le, hogy l a kell, erőkatalomaial ia bebiao-nyitta aa ilyen kísérletek biábevelóságát. A második fe\'edata pedig a kormánynak, ka első már teljesítve van, aa, hogy a mérséklet erényét gyekorolja. Áttérve aa aniiasemitiemnsra, vagy mint liépsaerüen neveaik, seidókérdésre, leg-e őssör annak ad kifeieiéit, hogy legjobban ftj neki a oaalódáa, mily elfogta ekkor,-mikor tapiaatalta, bogy aa orsaágban nincsen e\'y sag, a hol dudva ne ütötte volna fel fejét Pedig nem kellene felednOnk, bogy basáakoak tok ellensége van; minden bejt, mit másutt osak lokális bajnak tekintenének, nálunk aa állam tekére révják. Ve feledjék továbbá, hogy mi meotetti még annyi vám kötött haaánkat a végromlástól, sa, bogy nálunk i türelmesség évtiaedekkel aaelőtt ösesetörta a felekmeti türelmetlenség békéit, mint mikor a törvény hoeásban ea sióba ka-rtUl. Épijn mért, nálunk nem antiaeemitinin útnak, banem a becsület kérdésének kellene tikinlenl Mert némák meg, miaayil-vánulám ? A jelarÓ antissemitismns, és aa íredméay rablás és ennek követkeatébea mély moesiálís baj rejlik benne. Kifejeai tehát sséló aat a meggyőeődéeét, bogy ilyen kérdésben nem lehet mindent a kormánytól várni, hanam társadalmi utas kell orvoeoiai a baji, még pedig ekként, kogy ceek egy megkOlönbBatetéat kell ösmerni, aat, bogy ki becsületes ember és ki nem. A ki beoeüietes, aa ne kérdje a másik bosületmtől, bogy milyen módon imádja istenét, hanem ölelje magába, a ki pedig nem beosaletes, eat lökje ki körékői. Poharát valláa-,és párt-k ülöubaég nélkül Hagyvérad polgáraira emeli, kik bisopyára megvalóaitandják es eaemékat ] Hossean tartó sajos éljensés követte a minisatéreluök üslkömöntőjét As éljenaéa le-oaöodesAkével felssóllalt Gyalóksy Lajos, törvaa. aktÖk,\\i saintéa Tinára emelte po-\' karát . Bilék Ztigmond, a Tiaaa osaládoi éltette. A iOggetleoeégi párt egyik tagja, Kom-lény Pál, táblán Tinát élteti e aeavakkal: ! Addig éljen, mig a bonnak éL lUk Ferenc* iparos Tinára, Németh jKároly, káré Dőry Jéeeef főispánra, Tina István K^yvárad városára emelte pékárát. Még Kokat Béador főrabbi mondott felkö möatöt TWára, Jóeuehn kaeonUtváa őt Flliliam agykor lávoeott Tisea a kö* aönaég ^\'yenaése köat s eaael e dinvaosora véget élt. Horvátországi zavargások. ZáfrAb, wapt f, A vKarvdaa Naviae* a rajeváoi eanaéayrkrél Igaa érdakm laéódiást kéaél a kévaikt- B kó lé-én á felkelők flaoagylls-ksstak, kogy a pánsflgyi épülstekról le wdják a flaiamrt éa az a^ljáróságtól kikövataljék s laagyar lásslfi ás koroaát, melynek a iamplomra és a községházra leeiidfi kltliéséérl s magyarodtól báróéi kiló kankót kaptak volna. A csendőröknek sikerült a tóuieget nétrissstani. —-\' Nspuállitkor azonban ismét vsgy 400 omboi gyölt. Ima a inorb templom msl lett, (élre vették a harangot, lődöztek, lármáztok untán Bajevácsot meg akarták támadni. A csendőrség éa a pénzügyőrség vitamint a községi pant^arOk kémen várták a bőszült tömeget. Hiába való volt a kiaérlet lecsendesíteni a dB-höngóktít. A kolompolok lőni kezdtek éi a csendúrók Viszonozták a tflzeléat, miközben egy paraszt elesett, egy pedig megieboiQit. U Éne a tömeg irmét a sztrb. templomhoz vonult, kiabálva, bogy megfogja akadályozni a magyar zászló kitttzését. Lárma éi folytonos bsrangfélreveréi közt töltötték sz éjszakát a templom mellett. Másnap ismét megtámsdták üujeváczot Mnovies községi olffljáró megkísértette csillapítani a láaougókat és kérdezte, bogy mi legyen a kívánságuk. A kolompolok azt felelték, hogy a községi elöljáróság magyar zászlót akar kitűzni a templomra es magyar koronát tenni fölibe. Ezt ók soba sem fogják tflmi, mert. nem akarnak migyirok lenni. Aztán kijelentették, bogy ók nem akarnak jnsgysr csimert és azt minden hivatalról, minden dohányos boltról leffogják tépni; nekik a császári kétfejű sas kell, mert ez az ó régi, jo gos czfmerök, Nem Ifelí nekik fináncz sem, a kik lepecsételik a pálinkás Ottókét. Omzr fogják törni a korcsmákban a pslsczkokat is, mert ók a régi mértéket kifánják, végfii pétiig a dohányter^ melés korlátlanságát kitelik. 4 .kerületi előljáró törekvései, bogy a népet lecsillapítsa, hiábavalók voltak. Azoonal megkezdték a korcsmákban az Qvegeket összetörni; hasonlóképen cselekedtek Bes-lináezban, a kol mindenekelőtt a postahivatalról levették a csimert, azt öisze- í01^\' \| derültig mellett huioroe oooplotteket éne Wt Hegyi Aranka k. a. ZayU .Felhívás közlőiy alapítása tárgyában. B tárgys Iásókban a werbek ii rémt reftnek. Boriin mpt 19. (Ai .Egye; értéi* tudóiitójánsk távirata.) A német dénárnak az orosz oárratvaiÓ 4alálko táláról saóló hírek egymással ellentmondók, A .National Ztg \' arról értesfil,\' bogy f^tiíálkozás eredetileg cmkagysn szeptember bó második faléra tervezték de a térvet aztán elejtették. A látagaiAs valószioOleg szeptember végén fog a^. történni, mit a „Börsen Couriertt ma jelentése is megerősít, bogy a csér Ke-ponkágákaa való tartózkodását a bó 29 lg ag meghosszabbította. Eszei szemben t I .Deotsches Tagblatt* „szt állítja, kogy I a czár 21-én érkezik Sarinemandebs kH I napi idóséire, bol a./ német császár, a I koronaörökős ás koronaörökőané fogadják. I Ez utóbbi veiaió annyiban valószínűtlen, f bogy ,a császár jelen fog lenni i Njedet wald-«sobor leleplezésnél. A lazAndrift, szept £gjes kholen I esetek még mindig fordulnak elő. Tbnillet tr. a franczia kbolera-bizottség t tagja; kbolerábsn meghalt Budapest-lschia. 9 (Foljtatia és vl\|s.j A kis aépsaiakáa- . . As\' Onnsp egyik legérdakndib moau natát a kis népaainbáa előadása képnla, mely délután 5 órakor kesdődött As alsó vendéglő nagy terme rövid idő alatt ssoren-génig megtelt díasea kŐsönséggel. A műsoro ut első ssámát Blaka Lujta asseony éneke l^épmte. Mikor a mfivésanő as smelvényre lépett, ssjos tapssal éa éljimémil fogadták. Blaháné két népdalt énekelt, mind a kettő \| viharos hatást kelteit Mikor lelépett a tribünéről, rirdó taps támadt, mely onk akkor möndeaedett le, mikor a mővésanő ujrs megjelent Vidorrel- együtt, s asntán ketten énekelték el e aCserebogár sárga cserebogár keadetü gyönyörű népdalt Solymomy Elek ur a .saoroogatott poéta" mimmel viban>i mentek, a hol szintén ömzetördelték s korosmában as üvegeket s a dobány-tózsról levették a csimert Most s tömeg ismét Bnjeváczba tért vissza s követelték Dragisevics lelkésztől a szerencsétlen zászlót; dsezára a legszentebb esküvé- táncsra" csimü dalát énekelte. A művénnő nagy tetssést aratott pompás trilláival. —■ Pálmai lika 8uppé „Nefelejts" oaimü dalát s a zajos ispaolásnak engedve pár népdalt énekelt; Vidor Pál megyar népdalai ulán tekneüu egész biut fellnutták■ miutin I .. * . ... . , . I és straun -Tavasai hangok" cbubO kerm- semmit sem találtak, újra viaszai ér lek a "... „ . , » ^^tinw a f4^ "K^ta megérdemelt tapmkra á lelkes templomhoz A kerületi elöljáró az alatt Dffcrba ment és katonai segítséget hozott. Abban a pillanatban, mikor* a tömeg Savics kereskedőnek házát ostrom alá akarta venni, 31 vadász érkezett a falóba éi izétrissztolta a felkelőket Dicsára ennek még ezután is történtek csoporto-lások, a melyeket még 14-én is folytat-tsk. A parancsnokló fóhidnigy sürgető félszólitására sikerűit eloszlásra binü, azonban fegyvereiket nem akirták letenni. Bsti hetedfél órakor jelentette egy ór-csapat, bogy njra 80 fölfegyverkezett ember gyűlt öme, és a Pregadonie begy úányábaa Bnjevácz mellett fegy-verdörrenéi ballbató- Körülbelül 50 lövést lehetett éizlebi. („P. N) Zágráb, szrpt. 19. A Nirodne Noiine konstatálja, bogy a legutóbbi zavargások Zagoria és a halár-őrvidék szón vidékein fordultok elő, a hol a mólt (jartománygyűiéii választások alkalmával a Starcsevítspárti jelöltek megbuktak. E párt ogyinis a döntő tényezőknek, minők a pap, a laniió és a jegyző, terrorizáláia által tiztOMUai akarja jŰYÓro jelöltjeinek megválasztását. As Agiamer. Z itang\'s-ask volt báni végvidékről írják, bogy a lázongás sem az uralkodó, sem i kormány eilea nem irányait, hanem tintán iligyaromág ellen, mely erővel msgysrosilaai igyekszik és olvisalketiia adókkal tárbeli a 8torcseiicspáiti izgatók által régóta felingerelt népet. Különösen s nemrég be-koaoU flrgytaradé ellen éláak a tiltakozás a fepj ver viseléshez szokott nép között. A Yakováratt megjeleaé Sriemski Hrvat azon közleményt bonts, kogy Po-jaamvioé gr. ia tolt bán és 2Mvkoviei oaatályftaök már régen beleegyezésüket adták a kát ayvlfl feHráaml ellátott ezi-■artáblák kifűggeiztésórtf, da Zrfvkovies kivánságlra a kifűggmziéi elmaradt, mig a határőrvidék! választások meg aem ejtették. Én* bír minden alapot aéikű)űs. Zágrábkan a aomaati párt kiváló taggal éa a elwlhilaikk ellenzék tárgya-Miakat Mytataak a hsáé és agy aj párt- kösönaéget Végül Kamay Vidor ssnsett kellemes meglepetést. Daliás magyar dissbe öltösve, egyik keeében nemseti sémiével s másikban kivont ksrddsl ssökött fal aa emelvényre, s elénekelte a Bákóoey-indulót sgy általa irt mjátségossa komikus saöviggel. Kaany ur öasseválogatta a dallam saelleméaek legjobban megfelelő hangsásu navskat, s eeeket rímei versbe öntötte. Komikus pstbossel ^ipogtetta s hallgatóság harsogó vidámsága köoött set a furcsa venet, a mely sikslmssint rövid idő alatt aépnsrűvé válik. A köeönaág sajos tapsai után ismételnie kellett e „riadalmas" indáiét, mely kfvetkeiőképon bangsik a\| Talpra taagyár! ki a lAkrs hamar 1 Pang a dobűr, Riados a kürt, Ropog e esete, robog a paripa nom dalia Köaibet Noaae osak alőral Villan, dörren éa Üvölt ea égyu. A vitáé a ki mir, Cask né s siker, fut e bárgyú. Előre! Oskte temetőrsi Dobbea a aeiv repül e lobogó. Rohanóra l ment a csél: a haae l Ott a babér, kol s baree ropogó. Bossa vérre fent aeoél 1 A enia Zúgva lmséll, Rajta a halál Sséli rebeg áll Megüli tortU; Ne tOrje karod a rabigát l Tele vérrel a tér a magyar ken v He Böper a osata mmejéa i vele Tipor a tetemeken a mén. Ma ssréey Feje hir komorul is akar i neve Kiragyog a magját igen kínálnia I Ik sandáén hiraevét Világ mimthi ma is e ■agyar oda ki ffltje még, Arné4>véra, entafie gywmekét A kí pulya, kertit, kasmmettmláaggal ég 8 a vinátyra borai feledés moha; Bsapara kérőd re\| verte la rég; De ka vele marad a magyarék istene a^g Ma khaáH, kara sség n llrik saka! psive, knns rHils, lém lokeg égi A kis aépmmkáai olMást Smpéry Gyala gr. mrr á ii<r«l ítífitu\'. A megéihiésd népa- w^é lett aa nuá áa » sátorok körül folytan msfseiésH ev4a4é kMeság. A k%jaá valéhna ntka keegéaággal Maliik üm\| timffiknak, Mintha mindegyik <tfn Mk eatoa; aly kifogyhatta ákamaé ttaml dinaártefc áruik \|é4féá él pUM érét A altrak elért öthatodé hüeüuatgaah la kellett tbeöri adóját • jéiákeayság oltárára, •Ur akarta, akár ama. A ki al tadla ke-rtiai aa aleé imálgllsál aa Ilka ét Ima litert, kénytelen vall megállani a felié1 aaáÉg\'B iliyi11 Pálmay Ilka klMa érmekai káwüiett ea alkatomra • a fiataliág a hgibb nrdékkal díszítve aétAIt a eaigeten. Legnagyobb kelele volt a eerajegjekaek áe a Mtrarátaak. mert aa egyik reményt nyáj-tott érdekeaabb tárgyakra, a máeik pedig it\|Jkülüahetbn a féri világnak. A felső bajó-éllsnévrf\' a Mariska sátorban Kordin Ma-naka ée Réaa kisaesnonyok, n Polyxenn aáiarbaa Haiopel Jóssefné eail. Polaaky Pe j néne és Paleaty Kárelyaé, a Stefánia eáterbaa Beermann Stefánia ét Palotay Pi-roaka kiaasssonyok árullak. A kflaOaaég ssiute meg volt topetvo aa alnaéaég által, mart megaaokták a jótékouy baaároknál aa ádfo meeelyok köeti kifosztást Ba slkaiom-mkj potomáron lehetett értékes tárgyak hoa jutni és ebből magyaráshaté ki, hogy nagy Oseneg egy eátaraál aem gyltU öeene. De aaáaaitva aat, begy a asivarok oeak egy kntn-•ávnl, a tirágbakréták kétannyi ároa keltek, « bevétel mégie tetemes. Legnagyobb volta fdrgalem I érán tnl, mikor a „kis oépemnhán" kűnlnsége a aaiget fataS réaeéba lódult, hogy a hangversenyt kallgaaaa Ekkor felgyújtották a lampionokat, melyekkel a sátrak fel voltak daaitve a a Dbegl lángok kOat mseese fénylett aaok felirata: loekin-Badapeet Hét áfa után a látrak beesüntotték aa eladást a a hölgyek lagnngyabbrésat a felső vendég-lébe vonultak kipihenni a dé\'utáo ftrndal-\|nait. A sátrakban volt bkiettiági tagak akkor v te. aees ál Intették a megmaradt tárgyakat aa Oeteriába, a a bevett Bssséget átadták a biaottaág pénalárnokának Molnár Antalnak. Ae előleges aaámitáe aaenot legtöbbet vett be aa Irma-aáter (Dalia, Vadella kiaaassooyok) 400 frton felül, asutáa Pálmay lika 800 irtat; a harmadik a anrraadbea Beermann Stefánia k. a. sátora késel máifélasás faltai, a többiek más forinton slul maradtak. Pálmay lika saját bevételéa felül k jótékony máira 10 frtot adománynsott A tarantella ée olaia dalok. Mig a köaöaeág agy réaae benn a kis aépssinháaban tapaoli, aaalatt roppant kösön-ség gyönyörködött kieil a eaabadben aa elaaa nemseti táiceban a tarantallábau, melyet a aépsunháa négy baltoitánnsamlje \| lejtett aateaai seaakar játéka mellett. Külön emelvényen, baldaekin alatt táaoaoluk aa elaaa kosntűmbs öltöaött táneaasalk, kikel Gnadlaek Lnjne aépaninkáei láuosmester tanított be. A kia aépsniakéai előadás végesté-vei padig aa „Apolle" fái ti dalegy let tagjai léptek aa emalvéayra kalábriai jelmesakban a olaaa nemseti dalokat énekeltek. Külünöe tetaaéet aratott aa „elasa saláta11 osimi dal, melyet megnjráatattak. A baagvereeay A „kis népeinkén" előadása minden várakétá«ea felül aikerilvén, aa alaó U-kitlkali vaadégiltél egén ktonépárndat indult meg a felel vendéglőből, hagy meghallgassa a hangversenyt Siri eaend állott ba a falla-éásig megtelt teremben, mikor Jókai aa eamlvényra lépett e aa tIsakkia" mimet visel5 költeménynek nem vessaU el egyetlen ketfije sem, a köaöaeág olyaa figyelmesen kallgaita végig, Kantán Náday faraamei Delibesnek „Lskme" tnimQ dalmivéből énekelt résnUt, mefd Heráaaaky Emília suugeeánott s végül Üdry Lakai Mareekaaraik ,Hana BeiHng estei dalmivéből énekelt egy nagy áriát Eaael ért véget a valódi mÜélvaaetet nyújtó Nil\'siny. • A jnieaU elemekből Mié nagy kall gméaég ■ ereiben a mérne mindea egym pontja mén olyan topsrtbar kilstkmiit, kogy a küt mftMIk bé»]lefenuk valtak több-saür visaailml aa amelvényra. A léaosvigalmak. A kis min aa a Islalség táemhee keaáett, kik emkkemar bejöttek lolostoai, kegy ae „ateleá hajé1 elment Magyoe valémlai kakál, hagy a nagy kitartáasal járt tánosasaif-raggel tag vágat érni. A terem aagyaa mik vall a nagy máma tánmelékesk, da kát a visnatartkatatlaa jókedv éa jóakarat eaaa ia aagiteti. A serejáték. Borhegyeket mindea sátorban a seen-kivil a meleg forrásnál Clair Irma, Matas Emma, Aaaa ás Torosi árultak. Körülbelül 200 nyeremény tárgy van: kiváló müvének olajfestményei, olaaa emléktárgyak, ékszerek, disamfivek, könyvek, hangjegyek, mifarag-vények, illataaerek, peasgl stb. A hasáa sete 8 éra után kondödött a féhareaegi lakban. A kihusott nyerőszámokat legköaelebb kösséteesasük. A tüs ij ét ék. Alig kegy a felel eeadáglöbea a hang varsany véget árt. n köaöneég igen nagy mámban vonult n nagy fürdj elé, bogy a tüaijátékot msgaáahasae, melyet Ullrink tűzmester a követkenő 8 réaabőt állított ömne. Ellaaőr rakéta-egyveleg volt, azután a fürdő ellu lévő réten egy pyrnmidon tüsgolyó-játékok valtak felállitvn, melyek gyönyörű látványt nyújtattak a végre egy kivilágított léggömböt areeatattak fal, melyen röppentyűk valtak, annakivol a hajók kikötőméi görög tüs mit. Vn la mennyi réanlet igen anápon sikerült, s a köaöneég anjoeaa éljeneate a pompáé. miajétékokban gaadag mutatvá-ayekat Seren a t a galleggianta Kilenca órakor dördült al a Margit-fürdő előtt a mosaár, jeleeve, kogy a pom pá tan felékeeitett aápolyi bárka iadal. A bárkán aninaa lampionok kai ékaeitett nyílt eealop-oaarnek felett aaintén lampionok bél alakított olsas korona ákeekedett, maaaaira bevilágítva a Duna habjait A bárkán Fnul-wetler karaagy vaaéaylete alatt egy egéaa katonai aaaa kar belyaakedett el, lágy olaaa dalt keadva el, a mint a bárka eliadalt A hadai oldalon haladó fényes bárkát nsgy kösönség néste nemoaak a Margitasígetről, hanem a budai oldalról ia, hülöoöaaa pedig a eaáaaárfQrdS mellettí kikötő mellől, A mint a tovn haladó bárkáról egy egy akkord el-jatait a anél asérnynin valamelyik partra, a hallgalóeég mii dannyiaaor igen élénken meg-Upeolta ée éljeaeste. Egy óránál jóval több időit vett igéaybe, mig a bárka eljutott ss es kütárig, a hol atulán kikötött. A nápelyi bárka megiaduláaakor már katalmaeaa eaemaett aa eeó, sokakat elriaaatva a aaigetrŐl. Rögtön n bárka után bajé is indult, a köaöneég jé réaae erre menekült, Mire a bárka eltüat a aaem elől, a aaiget pompáaaa világított utaio alig járt ember, Egy réaae a bálba ment, más réme hass. a A nagy elókéaaflletekheu ée a váraké-aéakea képest aa üaaepélyea kia aaáma köaöneég jelent meg. Bonaa volt aa időjáráa,n borús ág folytonosan ealre állott s több iabea meg ie eredt a aaitáJÓ eeő. Mindenük daeeáre an innepélyre mintegy 2—8 eaer ember jött al. S Z I H £ S Z Z I. de aam máéig jáikatta^ mert a ki n\|gy réme a Waf niBitglUl igyakaaatt, maghal Igatai a hang felejt 0 miatkegy a I—gimmeyfcs kliáaáanák ktaütt ett veM e prde ám fcmoaefc H e téasaes^fc aem ssmedksttafc ae elaé n t ailgMkmi igyaamáa smk^lamer Mt uslsdsii aa egám társaaág a mlginiiiii mettatt Hunnlea a §á* é lingvmiany mán ii«átt Isméi a Üarnhea Smáaát k>t nngirpdi ae ^HNkji ÍMSI ^S^NVVÉI iv ® vadáss kamtányt caek egyik oljfialárél adta jól, — njiljón már a hiaake katona seéi kelik. lasM utáni tkrtriijL s monológjaiban aaaabaa aelm oly hangon kiáltott\' fii, bogy aat kelle hittünk, hagy es a nyomárait tán asereti aat ja láayt, holott tetteinek egyeküli rugóin a hitváay kéjhajbáseat volt - 8omm»i a aeeeolmeet jájesa,. halott Alvara inkább iatrieeaA melláksUreplők kiválni nélkül jók voMls eaak kW ie ki-válólag Beráad ur Mndeja. Ca. Csjüitörtikgyi ssept.20-án Litaen-mayar alvárak jutalmául „Egyik alyaa miat á saáeik" jésimü vig\|é£ék adatott elő, a\'jp-talamaatt alvérek kiMnl élénkaéggel játsaot-tak. Eat kötette Caiky Gergelynek egyik jellemgsedag ssiamivn „Anna0 Valamennyi aaerepló méltó aikert aratott E hatáeoa, ked-vee darab etán Litaeamayer nővérek „öreg áe ifjú* uéUa táaesot lejtették, melybea na Orageéget fejükön hájul kltitt álsrez képesé. Zajoe tapara iamételték. Mind esép es a ssjot tetssáe éa ujráaáe, hanem a jutalma-sottak mélté eJiameréeéríl is kellett volna gondoskodni. A ssinlársalat mindea aaerep-körébea annyira haaunálható mflváaapár, főleg kenaea ténesaival elég téraastólag mulattatja köaöneéget, méltán megérdemelték volna a nagyobb pártoláat Végül „8aerelmi bájital" operett a került aaiare, mely bee aaintén minden anereplő kítünőleg játszott, kü-lönöeen Arányi Denai (Karosoai) meatsrileg alakitett. Jutalomjáték. Saerdáa ssept26. aniapaduak kaerelremél ló naivája,. Arady Emilia Ír. a. ju\'alomjátéka less, mely alkalommal Leeoqo kedvea aenéjü operett ej a „Kieaaaaony feleaégam" fog előadatni Arady Emíliával „Marjoláai* anerepében. — finin-báalátogató köeönségünket talán leleelegee ia őgyelmeatetni e jatalomjátékra, bizton roiné\'jflk, begy a srnnhás aa alkalommal a asufolásjg megtelik. KBIttnfélék. fokát érte et, melynél ftgva aa a vemály pillanatába^ minden ka képel lem hivatásának teljeeen maglaltlai. A miemé gjérg/rúH aallőbe veaett utat kavjowaskk, ennek eanabaa aem sek hasaaa leaa, ha aa árkok ki nem áaataak, begy a vianek kallŐ lefolyása Ugyea. — lémvéttel veeanik a esnmora hírt, bogy a aomogymegyei kösélet egyik devék hareaoea Kaoakovioa Sándor mooaoládi birtokoa nekéa beteg. Felgyógyaláaát kívánjak l • — Hynsen. Kaposvárról érteeilink, kogy sa ottani rém. katk. templomban Dr. Hodoeey Lajee kir. törvéayraáki biró asep-tember 29 én délután 5 órakfr veaeti oltár-boa időab Oeorba Ede müveit lelkű bájoe leányát Mathild kiaasssonyt. Boldogság ki-aérja a aaant frigyet — A gréf Fealelica-féle hagyatékok tárgyaláoe aaeptember 26-én leea a nagy-kaniaaai kir. törvényanéknél; beidézve van 21 illetékee fél. A kmeetárrilleték való-atinüleg eléri aa egy millió forintot, melyet aa állami kínoatár bizonyára epedve vár. — BadeU tartmMMn nov. bókán Marmaroamegyéban Eóraaaék, Qyartyán-Liget, Brumtnra és Német Mokra pagonyaiban medvékre fogvndáaani Kiaéröje Wileaek Jáaas gréf Jeea, ki pár év előtt, mikor a trón örököl Marmarosnaa volt, aaiata kiaérte. A gyertyán-ligeti vndásnkaatályt már építik. porom kákoru, n Cmaerin-peram kékem, mind arra való vall, begy a nagy emberek dloáőeOgét emeljék. Moltke éa pwnarak aem-mit aam vesstettek agyasáa által, aŐI aa egyiknek éiwtaáge augaraivál eláraastá a másikat. Mnkke boeaaabb ataaáeakst tett a külföldön, mielőtt negyedaaáaad előtt állását \' elfoglalta. Vilmoa eaássár saárt aaereti különösen Maitkél, mert végtalea hallgatag-Oyakraa napokig eem leket mavát hallaai, mintha folyvást nagy terveken törné elejét. Mióta neje meghalt, aaállsaaégs aainto megdöbbenti. Majdnem buakomorrá lett, mert a aealádi élet volt minJene, oáaa küsdslmes életébeo-, tömérdek gondja köat. Csodálstaa, bogy a ki ágyúval, hadi tervekkel foglal koaott annyi év éta magánéletében a legszelídebb. A virágok köat a rózsát legjobban aaereti. Egyes rőaaatőnél negyedóráig atidős. A 25 éves jubileumot Mémeloreság minden katonája megüli, mért Meltkának a porom katonaaág kint eaak barátja vaa, ellensége nincs. A német osáesár értékéé ajándékokkal lepi meg aa aggastyánt e aagy napon. Snnr dán, aaapt 19. Colderoo „Zala-maai biró\'-jának előadása csak arról gyŐ-aött meg bennünket, bogy valamely munkának mivéaai beeee aaásadnkenát tantari ja magát s a nagy gondolatok fensége ma ia hódit A vireea — Aa oakasor párrímes — alak sek Dehéaeéget gördít ugyan a könnyűd gördülékeny asavnlás elé, de ettől eltakiatve eeaak ftleg a jellemsést véve ie figyelembe, — sajnálattal mondhatjuk al, hagy aa eMadéo épen nem ütitta meg aaaa mértékai, mely i a égy Oal* deroa-íéle darab saáaeot tarthat e a minŐhös eirn tárralnt réaaéről aaok ve vágynák. Pádra Ckeape erős alakja Bodrogi nr kertben neaneívé vált Aa a anabareeeri nyugalam, mely e bgéla legvéhigaeakb mameatamban, gjmmskánsk eritűleai alvaartéee atéa la jaliema^ — nála agg tahaietlieilggl törpült (Filligáiákis aem nyilvánult aa a fensőbbség, máj Crespot oly magaeaa esketi ki kfcnyawtébH, e egéaahen véve egy hüemeágee aalaaaeei paraatov látunk. An npni saoretet, tarrényiianlaiil ée baean aagy tusáját, aaely Oteapet a darab bleévé teesi, — aaak goa- dnintnakhnn láthattuk leaaj"- ^ahal táj dalmát Badragi Uaa k.a. sek sa/p voaáaeal Ipeehedatt Wtiatatai a \' legaikeriltebbaak meadkaijuK apjával való jeleneiékan. de na árlaakb samvedélyekvimaallkraatitiileek hiánya Itt le kirfvé vált A raeaaat Dam Lepe eem elyee enaeap, melyben Deasider kHinlelhetm veba hláiiiatl dváami taket-eégét ée er^At Somogy inr n hányi veti k^ - Deák Ferencinek egy 20 év előtti levele. Hogy nagy hazánkfiának mire is kitoityodt figyelme, mulatja a követkeaő levél, mely néhai iWlaaaioa Antal egykori polgármmterhea irt. yPanta-Seent-Láaaló májúé 41. 1868. Kedven Barátom I Aaon ko esie, ki engem Kaaiasáról ma ide konottt, ntkösben magkért, hogy 0t bak taraágra ajáa-laaém, mert aáata levén, már nebeaebb dologra nem alkalmas, eaen annlgálatnak pedig megtudna felelni. & a jámbort aem ismerem, da mivel a hivatal,; melyet óhajt, aam nagy, megígértem; neki, hogy önnek barátom írok pár sort, mit eaennei teljesítek. As eeetre, ba a baktemágbaa valantia vaa, vagy leaa, s ss ember eihölosi magaviseleténél fogva is alkalmim, még máarak ígérve ninea, Itat íme rjeniem. Isten ajdjal Saivee liaalalattal őeeinte barátja Deák Fereeea m. k. \| — A belyben állalásaaé kát I honvéd aáéeléslj (\|lött L hó 204n tartá Hol Ián Ernp altábensgy keiületí pmranoa aok nlP esemleviaagéjá\'. A kis kaniasai batár mögött lévő gynkoriótér asép látványt nyújtott reejgeli 8 óráiéi déli 12 óráig, midőa saakaesoakjnt, aaáaadonkiut, majd sásnlóal-hsa tették le aa (Sogyakorlatok alatt aaar-aatt gyakor ottságuk; felöl s vinegát Telt eg/ egy egiao aásalóalj által kivitt táeaadáa jel-aatt ejjkneég ellen. Mindea a legssebb rendben folyt li An altábornagy kerületi pnrnnea-rek ur eamemk teljea magelégsdéoát fejeste ki a oáspstpk képaettaége, kitartása, fagyai meaatmáge tölött, hanem a ■ásalóaijpanaos-aek ukaknsk külön-külön megkiesöote, bogy ilyen éjvanslss napot káaaitettnk elő lémére mely akpaan eredménye bármely hadtestnek diosőeéfére saelgálee: A tartalékos tiaideket, egyévié önkénytaeaket n aártgyakoriatok vé gentévjel ösanegyűjtve, minden egyoosol ki. lön-kqlön tartott egy kié bomélgotást, aatáa busditdUs őket a aamasti Igy támogalására, a ken véneégi inténménv iráati lelkesedésre káván ül <hk sya^iamist aliMiriiit isjeem ki en eddigi sMrt eredmény Matt. Kilöabaa igaa ia, kegy ágy a tartalé. kss tiastak, mint as agyévea Onkeayteeek, a bonvédnégnél igen Ékaanté, barmiaeaH na-pee gjakoriatet egéee Ulkmálaiil, ée y-jea ijlÉeiámil végaaták, ée a fáradalmak daeaáre jól hsnlák] magúkat a tiaetán magyar aamatu csapatok küalttl !\|onvideé^ jntéaményttnkköa kötött Unnl^snk évrll érre eröebödik, mert alkal-monk volt Ljbü hfamtalai, begy egyráaat n hemvéd Uratikar Sgybnagéeága tatae müklééa jéahiála Ül arénkisg áalal . í 4 ■ü i emyedetlea ás bkalaa mellem bem topia-%, máaréeet padig a legényéig hlll lllglmill maliett eaea bUmáaytyi n tökély 4f — A Knrngyargyevlea eaaláé rél írja egy bécsi lap: Míg Milán király vendégkép udvnrnnknál időn, a Karagyor gyovica aaerb trónkövetelő család is falaink kőst tsrtóskodik. Komoly dolgok aaok, melyek ea utóbbinak kebelében jelenleg történ nek. Termiansteean itt ninea asó aa oaatrák magyar mooarahiával való traaaaakesióróL A Karagyoigysvicsok saeme kiaárólsg Uross orsságra vaa iránynava. Aaorkát, a monte negrói bereaeeaőt nőil vett Karegyorgyevics berezeg azon kítűntstéare áhítozik, bogy nejével együtt as orom udvar által elfogad tsssék. Egy srrs vonstkosó ludakosódást miat halljuk, mindeddig válasa nélkül maradt. Talán akkor érkseik válasa, ba Karsgyorgysviosok kissé kényea családi kér désaí megoldatnak. A dolog ugyanis s körűi forog, kogy ss sgg beroseg trónigényeiríl fin javára lemondjon. E kérdés nkárbogy dől nl s Pátervárott akármit! kalárasaak, ifjú bnresegi pán. minden körülmények köat ss orosa sas aaárnyn alá akar rejtőani, lakásukat jövőre Meeakvába teázik át As ifjú Karagyorgysvioa (tercseg ÍU sokat érint késik Pobedonnenevvnl, na nmen asinnt fő ügy éraével. Fonton követségi tanácaoeaal Kaulbara anradeaeel a egy itteni orvoeeel aki páaanláv ösmnkötietéeeiről iameretea továbbá küiönöecn két bnasnini falkslőval lgaatiav ügynökeivel: UaeUsaal ée Marino-vraaeaal. E kát atébbit bizonyéra látni fogjuk nemsokára valahonnét „alulról11 felbukkanni. — A maraklal t taalté uraknak — több felől jölt kérdaaőeködéa folytán —r van aaerenoeém tudomásukra kosai, bogy a muráköni horvát olvaaókönyv (IL osnt asámára), áe n muraközi iskolák asámára kéaaátott, aaótárral éa énekekkel ellátott magyar nlvaeákönyv (a IL HL ée ÍV. oeat aaámára) a köaoktatási tanács bírálata alapján a magas miniasterínm 24.129jl883. aaámu rendelete által helyeeeknek találtattak és állami költaégsn leendő kiadásra elfogadtattak. Ennélfogva Marakla oktatáaűgye érdekében a királyi áe ogykáam. f5tanfelügyelő arak tudomásával — felkérem a T. tanító arakat asiveakedjenek n jövő kó elején magjaiané efkkor asokat lakoláíkba hamnálat véget ba-heaai I — A kOayvak leghamarább kaphatók lemnek aa egyetoaú nyomdában éa Gaák-tornyán a könyvkereekedáeben. — Teljea iant eleltel MargÜai Jéaeat — leMke Jakiliema 8nept 18. negyed mlaadi volt, kegy gr. Mailka, ki 1882. óm szolgál mint tsfit\'a perem bed-seregbea, a tábor kar veaethaével megbisatott. 1857-ben vette át a mostani Viisses csáasár, akkori trónöriköa, a anlyeenn beteg IV. Frigyes VUmoe porosz király helyett aa araikeiáet. Elebte Maamnfal pártfogolta, ő juttatta mostani helyére, de emkkemar Vilmos trónörökös Is %aagüedvelta. Moltke kineveeéeével kesdte meg mihdééelt ra a triáse, melyaek WÉmmiiség, jobbén mondva Poreeaenaég annyitkleoAnke«. Moltke, Béna, Bismerek voltak a nevek melyeket kendtek saksner és egymás nmétott sanktaá. Aamanlrák- —. Élelasea rradeié A Budapeeti Hírlap egyik aaáma érdek ee njdonaégot közöl. Aat írja, bogy egy eaép fiatal sainémaőt báaiura tagnap este, előadás után bevon-aaolta szobájába, s mert aljas torveit meg nem valéeitotta, erősen megverte. — A aép-smnháaban ma estére s Hoffmann meséi voltak kitttav^A darabot aaoaban Hegyi Aranka k. a. Tekedtsége miatt nem lehetett előadni. Aa igaagatósác klaaé savarbaa volt Nem Indiák, mit vegyenek elő. Végre meg-egyeétek a Falu roeesábeu. Elküldtek shkos bájos ssinéssnőhön, aki Bátki Torosi aserepét asokto játssani, bogy késsüljön, mert estéra játanania kell. A esép saaaoay aaoaban vissesitsn, bogy nem jl tanba tik, mert a csípő fejtfirte a lábát Aa igasgató kétségbe van eeve, de aa érdemee rendeaő kisegíti a bejből. Elmegy a eainéenfihöa, a magával viszi a Budapesti Hirlapot. Felolvasta neki aa emlilett újdonságot. — Nos, hát mi kösöm nékem ebbesf — kérdi n kisasszonyka. rAz, a anonyom — vllasnelá a rendeső — bogy ha sí nem játssa Terest, aa egéss város ast fogja hinni, hogy kegyed ennek as újdonságnak a hősnője." A anép aaasony megijedt, ajkát a harapott és elját-esőt te aserepét, aáatitva, bicaegve. — í gy védnök Olsssorsaágbsn. Bő mából irják: As o\'aas sajtó pár bét óto ismét aaaal a kérdéetel foglalkeaik, bogy la a ő k egyetemi tanulmányaik bevé-gestévei éa sa államvissgálatsiksrae kiállása atán bocaátassaoak-s a gyakorlati pályára. Csak agy hónappal saalött került ss a kérdés ténylsgss eldöntésére amikor a lurini ügyvédi kamara egy Polt nevű kiaaaasonyt ügyvédi gyakorlatra boeaátott éa as ügyvédi lajstromba fslvstt A lajstromba való iktatás bevea kitörésekre adott alkalmat ugy. bogy a képviselőház ale>nöke Spontigsti ügyvéd és Chinvse eúntnisator, aaintén ügyvéd, a turini ügyvédi knmarn lajatromából kitörül-tették magukat. E két ügyvédben hasonlóén vélekedett n nápolyi ügyvédi kamara, aaaa a nőket eltiltotta aa Ogyvédaég gyakorlatától. A aajló erélyesen támadja meg eat n bnlároaatot, mivel a fennálló törvényekbe Otköaik. Ceci tanár aa ea flgy felett kelet-keneti vita alkalmából a BPopolo Romano\'-ban viaseapillaatást vet aa ily viasonyokra slkalmaaliató olaaa ée wáa orsaágbeli törvényekre ée rendeletekre. Ennek a viaaaapíllaa-tásnak értelmében Jeoolajo köaoklatáaűgyi minisei er idejében mindkét nembeli egyetemi hallgatók egyen jogunknak nyilváníttatlak. Ea egyaajegoeilás követkentében Olamor-mágben aa a nézet uralkodik, begy oly nőket, kik misagán I megfeleltek, a gyakorlatrél aem lehat leesnritnni s eat nnnyivnl inkább nem, mtrl ellenkesl értelmű törvény nem , létoaik\|. — Egy k«lyn mint v/dlamsnő. Egy répcsemelléki ember Csornára levén n mali héten, viaszajöit a volt kei esméresnknak nagy knlyája megismerte őt aa egyik fola-baa áa hoaaá oaatlakeaatt- Hiába akarta allá-velitaoi. a kütya oeak vele tartott. Midőnn ane-merai nton lip agaiéit emberink. II fogdmag neki eenl t a kenték kirakatni. A katya látta arti ily ken foreg, neki eg kettőt kűnülök iBldhöa vág mig a másik kérem eaaevesastten elmn-ladt. Így lett s kutya megmenfijévé fogadott gaadájának — I J itanai Mekner ée Seblen-ntng senemikereekedéeében Bnrgeden magjelent : „Megysr in^lé" a aeegedi uj tód megnyilásn emlékéra aoagarára kát kéme sneeaá Menner János mamdei tanár lOdk mi A foati ml általán magyar ieliegi ée esiaee tmmk\'pyal vaa ellátva, mely a kid atesát éa ae aj kid egy rémét ábráaeljai Ara KI kr. 89 kr. elllegm kakildáaa atáa hlemantve killalft mag. hegyf ogadott gaadája v eeaélj rm a támadóknak a kettő — A wMÉi meénvéfcM. g«kaa tartási a aapekbaa A Km%m tó aljpea pirt{AB agy IHsaHsg klIitgkiniM afciagjeta akk iért k\|»miM fel alá a eé* hMn Igjuns «ak a saitllyet alak hM kasé a lé Ml ée a MfM klparteH * vieke ilmlétei a aajaálkosáii a l^ttn Műn, tkadaak olya-anfc is, kik segiuégérs akarnak menni, kUb « sók Sagyikei dlMlii a bakok-kél ée a ká—té kaalei Igeik egy MfMKtioit kiréttpétyl mutogatva haagia kiékfft: Pftttoi oaitmafénymás I Vaáéét mialelghan kapható Longstreet 6. ■a. a. gknntk ét térténél. A rongyot, kát-\'tjtiiiiU ftiak ugyanis kittol utaé volt, kit a mott említett oaég aaért fogadott feJ, kagy valami rendkívüli módon vonja magira a klataaég figyelmét. — A JéMkaay Ckamkeré grét A pérjsi Figaro salie des dépeobee-iben ki »an most állítva egy levél, melyet Cbambord gróf da évet köriben Bsrbancora msiquis-oak irt stegónye^ érdekében. A levél, melynek agy i balyet lírás, mint a tartalma meg-lifttóftu gyermekdal, így aaól: „Maiquii url Falakén igen ssígorun hideg, nyolosvaneaer •segóny ven itt, a kik klall aa éjjal ót ven kftlt meg. Kérem aram, segilsaa ki engem, eaak két millióra velaa talkeógam. Bemélem aram, kagy mtgtdjt nskem a kii Bemeget. ina telin 5. Henri, — Mgjárénsuak. Idéjáráauek már ketek óla a lakaté Ugkedveaóbb és a >a6ló tejlldietre kiváló eéóayöe befolyást gyakorol,\' agy, bogy kakér mennyiségileg épen nem, éa stiaésógre aóava. jövendfi salratlakkae tiayae yárakosáeokal kapeselaak. Da ép agy bor-, mist gabaaelsiellakbea egyformán aeeed uralkodik. Forgalmunk jelenleg távolról Sem késelni mrg aa ilyaakar ssoki-soe mérvet. A kereekedeimi visaonyok alapiakban meg veaaak ingalva, a kilel biaa-lem hiányaik, mig belül aa fiaórksdés élénk- J eóga — habár jelenleg egy kiesi javaié félben — de bónullsigból még seká aem fog felépülhetni. Aa laiet egyéb nevesele-sekk mess saslel aem tapaesial, kekeaala-lünk aránylag gyenge óe a kémlelek esak j nyomott érakea kelnek. Jelenlegi gabonaóraink klvetksaék : Busa miaóaógóbra képeet Ö.20-Ö.B0 frl, raae 7 -7.20 frt, árpa 7— « Éri, sak 6.80-tt frt, taugeri 6-6.25 forint, lekér bab MO—9 frt, matarméaséakisl. h0z«.%zn%K4<;. A külföldi gabnapiaczról. Iliit nagyon figyelemreméltó jelen- J égvt kell fitomliteattnk, bogy a külföldi üzleti kéi ékben még aaok ia, I kik eddig ia állítólag talaágoMu magas árak • llea mállotlak likra, mo»t már elismerni kénytelenek, bogy az idei, általában ke-véaeé kedvesé termési eredmény as ár-1 aiakaiásban addig lem jutóit kifejezésre. Egyes országok vsgy tartományok rosas terméséhez a világ szokva vaa la esek a nemzetközi verseny ken könnyen kiegyen- ■ litédnek, da miként leketaégee as, bogy as Összes termeié oiszágokbsn tapasztalt kidvezötleo sratásl eredmény, mely alól aaaa nsgy területek seui képeinak kivételt. melyeket a \'világ éléakamfájának makinak tekinteni, aem keli áremelkedési\' irányzatot, Talán oly óriási nagytágra » emilkedett a föld gabns termelése, bogy ; ennek állandóvá vált többlete bizonyos minimális árt létééit a gabalnál a nem- , aetkézl fergslombaa ? Vsgy talán igazán \' oly jelentékenyek a tavalyról maradi készletek, bogy azokat a spekaláaió. méltán la jogosan veszi számitáska ? A készletek mindenesetre jelentékenyek, de egymagában véve ezen tény keveset nyom j a Isiben azon másik ténynyel szemben, a mely a bécsi gabnavásáron is kanala j (áltatott, hegy az Idei termés rosszul ! ütött ki Béaaayoi megelégedéssel veszünk ta In MM aantf fentebb érintett felfogásról,! melyet a gakaalilet jelenlegi kelysate \' tekintetében külföldön táplálnak és aj mely f Heleea a aémsternégl sájtóbau 1 j«l kifejeaéara Ere kéeök, ép agy miot I a kéesáeé, minéeaidaág azt propagálták, \| kagy aa árak arémytateaul magasak s . kngy aa amet aaért neméit aacyobb ler- l MiIbmí Másé eneekaa másként keiséi; a Utják, kagy a aacy termelési éa-Umé mmsksi Inéekmi a larsaaMk a ÜR hM, kegy a ái tarmeiék sieti var-\' Bi nOkkóek maradnak a gyéé wmk. I aéaetai * eletük mi ie ai amiéi. kialiltm fogva, daeiére annak,kngy • kémlak aawmklM am kajafMIék, hagy a magyar törmelék helytelenül cseMéts-nek, \| midőn aam sietnék iermtíűaet olcsón eladaú fii valóban i,a kausmMaa-éeaesáa nem Szűnt meg pillanatra mm aa utóbbi ketakkee upasxtait ármökke-aés alatt, csakhogy aam juthatott kiesésre. Kitlaik aa oansn is! bogy iájro-lahki batáridők aránylag kiaekk mérték ben kuyitíottak. mint a közeli katár-Idák vagy a készáru. A német niaezokon, Bécsben, Amsterdamban, Pánsbsn, Angliában, New-Yorkban, Chicagóban és San-Fraujászban, szóval mindenütt, a hol a gsboa-üzlet nagyobb mérvű szokott lenni,! ira-gaaskodnak a szilárd irányzathoz és ár-emelkedó konjunktúrát remélnek. Mindezen helyeken késóbbi határidőkre nagy report-dijakat űzetnek, a mi uintéacsak a bausse-iránysat létezéséi bizonyltja, A mult heti amerikai jegyzések fokozatos áicsfkkenésről tettek tanúságot; ezen árcsökkenés talán még jelentékenyebb lett volba. ba a tengerid-termés veszélyeztetésének kire szt fel nem tartóztatja. Ugyanis as utóbbi napokban az éjjeli fagyok sok kárt tettek s tengeriben és a teageri termés Amerikában fontos tényesó a gabnaárak alakulásánál Is. Európába a mult héten 243.000qiar-ter busát, 107,000 zsák búzalisztet és 99.000 quarter tengerit szállitottak; az elleaórizhetó állomány a boáénál 81 millió 400 ezer bushel a tengerinél liftül\'-Uó 825 eser bushel. As angol piaosokon külföldi basa gyenge kereelet rasllett olcsóbbodott, ellenben belföldi minÓeégek valamivel jobban tartották magokat Ha-jórakományok iránt is gyenge volt a kereelet, miért is olcsóbban adattak el. A (rsnczia vidéki piaczokon a baisae tovább fejlődött, mivel a molnárok igen tartóz kodóiag viselkedtek. A párisi niaczon buia és bnzaliazt batáridőre hasonlókép peu lanyha irányzatot követett. Belgiumban és Iiollsndiában a fogyasztás teljesen paiosive viseli msgát. A Rajna vidéken a mutatkozó szükséglet bóven fedeztetik. As ésuk-német s különösen a oejjlini piaczoo a rozsüzletben az árak kévémé változtak, mintán a felmondások legnagyobb része már szilárd kezekbe mnnt át. A bussflzletben sz árak eleintén emsl-kedtek, utóbb pedig csökkeotek. Földadó-tarifa tételek. ; As orsságos föhdadó bizottság által végleg megállapított tiszta jövedelem fokosat! tételekből a következőkben össse-állitjok minden egyes müveiéli ágra to-natkosólag külön a legmagassbb tarifatételeket becslő járásookint és községen-kint. fiaekból láthatni, hogy a legmagasabb jövedelem épen nem a szántóföldek után lett megállapítva, hanem első tte-ban a kertek után, különöeen Budapest ét Fiume környékén, azután a szólók után, él pedig Koszton és Szegszárdóo. A szólók után legmagasabb tételekkel fordulnák elő a rétek, esek után következnek a nádasok és csak srutin kövei-keznek a szántóföldek, melyeknek l\|g-msgaasbb jövedelmi tétele koldaakiat 18 frt, ezatáa a legelók és végre az erd^k. Az összeállított adatokból kitűnik, hogy a legmagasabb tételek átlaga 8opronme-gyében fordul elő. A kataszter által megállapított művelési ágak ssmiat közöljük ezen jörödeiem fokozat! tételeket: A szántóföldek legmagasabb jövedelmi tétele meg vaa állapítva : 18 frttal a soproni járásban, It frt tol a uagy-cenki becslójárásban, lé frt 60 krral a nagy-sst miklósi becslő-jár., 16 frt 60 krral a zsombolyai bece-lójár., 16 frttal a szombathelyi becslő-jár., 16 frttal a kapuvári becslőjár., itt frttal a zágrábi becslójár, 16 frt 60 krral a Csáktornyái hecalőjár., 16 frt 60 krral a posMnyi becslójár., 16 frt \|D krral a monori becslójár, 14 frt 50 kf rsl a somkeri becslójár, 14 frt60kr4l a paecsovai becslójár., 14 60 krral \| gyári becslójár., 14 frttal a knlai keóf lőjár., 14 frttal as sjvidéki becalóját l 14 frttal a a.-klkiadal bemlőjar., 14 frttal a kassai becslójár., 14 frttal mohácsi becslójár. A keitek legmsgasabb jövadal tételei: 64 frttal a badapestí beeaiő résben, 60 frttal a fiumei kecalój., frttal a aoproai becstój, SS frttal a ráki kecalój^ 80 frttal náakrecaani % 80 frttal a péeaeaji becslójár., tattal aa egrt beeaiő jár, )\| frtttí aradi kiml^ér., U frttal a as. keneté jár, 14 frt 10 krral agyért Mjpi I rátok lagsségaaakk jövedelmi HM: II frttal a aagv ewki ré»a, tl frttal a Myragl lanHH t! frfal a zágrábi becslójár., 19 M 90 k ml a saemkatkelyi becslójár., 19 frl 64 krral a aagy kanizsai becslójár.\', 19 fr\| 60 krral a soproni kecstőjár, 19 frttal a gyén becslójár, lfe frt 60 krral a pécsí beealőjérL 18 frttal a ment got-tbárdi heealójéráltea, 18 frt a zirci becs-lójárásban. ▲ szólók legmagasabb jövedelmi tételei : 46 frttal a ssegxárdi (Bspgzárd) becslójárásban, ntiaaa 46 frttal a soproni (Bosst) \| becslójár., 42 frttal a moérí (Otékékő) becsiójlr./40 frttal a mohácsi (Vilifty) becslójár., 40 frttal a budapesti ^8aahegy) becslójir., 86 frttsl a vaáli (Diósd) becslójár., 86 frttal aszt.-endrei (SsenL-Bndre és Vid) becslójár.. 84 frt-a n-cenki (Hárka és vidéke) becslójár., 38 frttal a b. gysrmsit (Verőcse becslójár., 39 frt 60 krral a possonyl fPossoy\| becslójár, 82 frttal a versed (Versec) becslójár., 82 frttal., az esztergomi (Dö-mös) bncslójár. A tokaji járáaban (Illetve Mágon) csak 21 frt az I. osstályu legmagasabb tétel. A legelók legmagassbb jövedelmi tételei: 11 frt a nagyxnmbati becslójárásban, 9 frt 26 kr a battonyai becslójár., 9.26 a békéscsabai becslójár., 9.25 a budapesti becslójár., 8.60 a uagycsenki becslójár., 8.60 I vágnjbelyi becslójár.,\| 8.25 s\| debrecseni becslójár., 8 frt az érsekújvári becslő jár., 8 frt a sssbadksi becslójir, 8 frt a sombori becslójár., 7.60 a nsgyt-asent-miklóai becslőjár, 7 60 az igali becslőjár , 7.25 a szegedi becslő-jár- Aj nádssok legmsgssbb jövedelmi tételei i 20 frt a székesfehérvári becslő-járásban, 18 frt a monori becslójár., 18 frt \|a soroksári becslójár., fl frt a mezóluri becslójir, 16 frt a t. kani-ssai becslőjár., 16 frt s gödöllői becslójár.. \|16 frt s vsáli becslójár., 16 frt a sárbogárdi becslójár., 16 frt a szentendrei becslójár., 16 frt 60 kr. a sümegi bmUHar., 18 frt 60 kr. a szegzárdi becslójár., 18 frt a mntai becslöjár, 18 frt ?a kisbéri becslójár., 12 frt 60 kr a békéscsabai becslójár. Aa erdők legmagasabb jövedelmi tételei p ftt 76 kr a pozsonyi becsló- I jálálMi: 6 frt 60 assarvui becslójár., 6 frt áo kr a b. esabai becslójár, 4 fit 60 Ikr a debrecseni becslójár., 4 frt 26 kr \|á szolnoki becslójár., 4 frt 26 kr a zombori becslójár., 4 irt s soproni bebslójár., 4 frt a dunaszerdahelyi becs-lój., 8 frt 80 kr a pancsovai becslójár., 8 frt €0 kr az aaséki beceój., 3 frt 20 kr a sziszek i becslójár., 8 frt i valpói becslójár á^bsn. Kőnyvpiaez. As utolsó időben béérkeaatt irodalmi njdonságek. Kaphatók Fieebel Fülöp kleyv-keraekedéeóben Nagy Kaniaaán le Caáktor-nyáa. Kivinalra ssives megtekintésre is magklldetnak. Dóéey Lajos, Utolsó saeralem. Törté-noti vígjáték. (8ssrs8 12 évi sslnet utáni ebé ujsbl) müve, sálunk sseksüsn disses kiálUláakaay ára 2 frt 40 kr. Tirsadalom tudomány. Egy elég boesau élet fonlolgátő Italaléeeinak ét a társadalomtani irodalom tok évi kritikai tanalmáayoaátáaak gyl-mőlasa. Aa előnylsifott osatályak figyelmébe ajánlva. Iria Cs. M. Nsgy 8* 668 I. éra 4 frt. — (Roppant gaadag tartalma, a tárta dal mi élet minden ágára kileljed! sa tykiepedikus jellegi munka.) A 1. Tsé áksdtmU klsd* vAayni t Noöi Sárváry, franoaia ayelvtaa. IV. kiad. 1 térése, ára 90 kr. Aa 1681 diki soproni oreaággyliés lör-lénetéhes. (Zeilinesky MikéJy felolvssáea) ára Öé ki, Wtjlsel Qnsntáfi A Paggerek jelentó-alge maky. enaég történetében. Eredeti eklaveiek\|aiepjéa, ára I Ikt Feávvatty A^ aa alté magy. reeat térténeu, ére 60 kr. 1 Magyarartaág a kaiel le eyngal ka-táráa. (Kákái Béni Mslvnaáae) éra 10 kr. Vy«Jvtodemáayi köalemények. Sasrk. BCmst XVllköt. Ifim (Tartalma: mlmi dalok, Vámbéry Ármintól. 4 Xar^la ayalvmntalvények dr. Qaiéta lgaieatóÍ\|\|\'!~- FtWti Myélvésntli émnri. lelek Vátiikéry ga magyarok sradata* eaima njuakájára L ét U jl-4. Bndana JlsisMQ ík rí\|\| I JsI lNsHJ Jósnál, a klmégi ptotUgy fSbk eredményei kaaéakkaa ára 19 kr. a\| lpdb AraeMt grél Károlyi István eWH\|B#i ám 89 ks; ffip\' r VbksMns Kétely teleti (Itialv. Bsama Ferensa) ira 40 kr. beteld Ami Bkné kBlsé teg M Itaké léassO éra lé kr. \' A ÜUéssék levéltára. A gréi Tlteky ttaléd maros-vásárbélyl levélUrából. Sajtó alá lasémii Deák Farkas, ira t"frt. 99 b. Asakivasá Kákaaaiaaam. 11. iUkésay Fsreeas levéltár. L atm. Had ét belügy. Satrk- Thaly Kálmán. IX. IÍK. Bottyán Jáant levalaeétti in 4 bt lapUrak ma 1004. évre. MAaer Vilmát képae aaaládi naptára sak diaats képpel ie vilogatotl gaadag tar taiaatmal. ira 60 kr. Mtkntr klahaasnu képaa naptára ára 40 kr. Maknsr magy ar kipse néposp tára ira 89 kr. Melmer tireaa naptára ára 20 kr. Nltaft éa más ayalvsa: Prof. Qustav Ilampal\'a Taeohenkalsndsr fttr der Oeetarr. Foratvrirlh Egóes viasoa kütéiben ára 1 frt 60 kr. Ssak J, Die Verkehra-Telegraphie der Oegeawart mit beeenderet Berüokriolitígung der Prsms. Mit 101 Abhüdaagaa (Elektra-TeebníaoheBibliolh. Bead V.) ira 1 Irt 66 kr. Leírandóvaaki, Dr. Bad. Dia Elektra-Teehaik in der praeklieeken fleilkunde. Mit 96 Abhiidatgen. (Elektra Taakn. Biklíetk. XVIII. Bund) ira 1 frt 61 kr. Dia Elaktrieitat Eine kai se A var-alAodlioke Darsteiiuag der Qrundgeaslae eewie der Anwendaagaa der JCIektrioitlt Fflr Je darmaan gesohUdart vaa Soh vertse Jspíag A Wilks. Mit 168 Abbiidungeo. ira pspirkl-lésben 60 kr. osíaos egóes viason kötésben 66 krejoeár. (As óriáti mérvekel Olló befolyásnál fógvs melyet s már it egy uj „eul-tur hslajomnak"\' neveseit villamoaaig as ipar le ludominy majdnem mindtn terén nyarai kiad, minden műveli de esaa tudományból távolabb a ki művelt emberre nésv mir nélkülöshetlenné kead a vtia való köse-lebb ismeretség váiaL A legjobb esakös arra a feni emliltflt gaadeg lartalmu éa a mellett bámulaioean ölesé kleyv.)\' Illustrírter Flhier duroh dia Elektrisoke Ausstellung in Wiea 1883. Mit 64 Akbii-dungen A einen Pláne d. Elektr Ausstellung. iia 80 kr. (A villamos kiállítás mindsn látogatójának nélkulflahatlen. Benaer Viktor voa Wien ím Jakra 1683. Gesebiohle der 2 len Beltgerung der Stadt darab dia Türkén. lm A uh ragé der Qemeinde Ratee Wien. Ara kötve 4 frl. 60 kr (Négy 8* réti disses kiállítású teeles kitel) Die Bslsgsrung und der Enteals v. Wien, 1681. Mii 1 Telel ira 40 kr. A vasvti mwotrtnd. tapm iriay Jíealeee IrbesO laóal ^Sl.^1 lij rtamj. Sto W^"-. isTis » uil>J ek I muji aHwpi ■■■ l\| lén JlTHnéml nitaHal 4Mr tltl ieel^j tlS SH \|gel 11 Sé V e- S é IS f. tHV1 !\\e>- t. si- li fcisywt) i slió. a^iiiilis II. á) iMt-l hsttti ts.m> sé.«tlia. srlteam^teI.NU at J. \' 4 4. 11 p.l 4 IS pi 4. S i II p-j \' \| «k »)FWfSe< l apen 14 6 ó. 44 p.i 4 ó. r«0«l lg/m alliuáJlé. \| U mm. al 11t.up.n16. aop.1 üj.1 ___ al Í7é. l»pjjn0el\|r^r, , Falellt asarkaastó: YABGA JLAJOfl. Táreeaerkeesté: HOFrHAN* léi Hirdetések.^ fogfájdiilmak Oaeí tUr WUMml s kitté Issdssn kivess-Sah hutuslktsvsl elhárlthetók. 8 uer sleürbetet-leseétéve) rlláfilrre tett stert le wy eeslidasl tm ■ellliseiC VsMéi éle fivegakben 86 le 70 kr. Ktp ható ftt«y Ksstieée IthvtrZ á Tstksr uraknál / ; \' •__w-i-11 ^■■■■■■■MHHBBmHBHIIBMiBBBSk Elgyengültek kik esenlal vittek, esieis (liliHili) ets. követ- \'kestlbes —féltik, s keiliMeUi lólsistt tsrtlesa Is jétélléa aeüett aj%\|lllelm> s vülfkM Or Mmsr^Ms ■kaaeli praipaiataaial tttaL Ars S frt 10 kr,, poétán SS kral tat. Fétérzservas H Iracu Dr. Mltr-fNt Io-Injertlo ée laadnaenk veaeélj ée SUdata aéMl evre-solj&k a kesjcsl nlsdea Ufoljfcát, trippert (kkér foljftst) seUay ssp slstL iia 1 frt <0 kr, pteás » kral tskk. Sliirólefm kéeittées és ürsktAr s a»i.-fi jérgy lyésMSSriár aéee Vkír Wlaatr naaae aa ektvi tWa írtakét! Mgreeteisa mi-s-4. GUTJAHR ós MÜIsLER 186 18—86.\' BUDAPESTEN. Eli4 budapesti Trlenr, roitAlenei és gaidtiAfl gépgyár a Hnrgilhid kötelében, ajánlják ssolid saerksaetl it javitett gyártmányukat miat t Tritarlk fttéa* aág saAaaám: Jdrpang-Ctévltyépik. SuW rodók. Kukoricáé morttoUk, gmiaisilpft, BotmMh Mlllmleyeeeégnfc makask számira. Daplamafcasi. Hmm tritvrhmgtrtk. Oobona omtdlpé lm-furtlc. KojAaíógévék. DaravdUutió mmk. Tarárok, Ddóchrilk. Hnlemt stknSra- TVaaeananói. ókáflti alti. ■nnlmleanennk t Cképlógéproridk, LMImotr ttilák. h\'ojXaióUmiitk. Rdipoly itmtatk tik iijegyiékek klváaatra lagyea én bérmentve. BBOfiLB JÚZSBF BUDAPEST ijÉsgemlaée pséeetgl kUnitéast kittntelett Trlenr Jelt isMktltmimltsi Oabona Ussttté rostákat T eag e r i - »ar iscl é ka t káiaii ekéket tknepiniaiaia eméylég^l——aatlékmt glimlpll éa iirgéayeeóplékbls. -caéplteép»kitfcSSr«ar vevtkM • térnm a knkiMlsi 1 KCIIIBI. Hskedilmssett aeameU reetát, tm. mm. Ma tlMO es. ekM ee«keéimtatt nlat •tfiésil fefsritsU aiéláát. Meajsáes I\' 4" magss és V !• mMm, ssM W lile ám H H 17619 80 AvJntpnéAiem Hváaslte •mgrem éa Miwemits. LiskettMU ía kiritiM lim»sel»t. WÜ-^ eáa. mhli iiln^---- - 1 -— j iiMtjfi.iii im. 77. szám. >aeonivati Flaakal htk klnyv-k.mhaákm, !lj%ánakéa iím fttl n, l,AHHM 4r«k i Ml évi* • frt VHém 4 H lmdéirt 1 Irt M«4«tnepk 6 haaábn pattlan mi— 7 kr. HkkmlH tórdaliaaál 6 kr. Bály«fi\| U kr. Arvnéai • nyák frataln bWetmé-i^k SOkr. WJyagfijoa felül lOOsaóig I Irt, Műi auatoa álért % kr. Nagy-Kanizsa, 188(1 UeiEÜjít szeptember 26-ftn. X. évfolyam. ÍZ AjllA megyei és helyi &edeéü politikai, közgazdasági és yegyes- tabtalmu lap. BnnrkeastÖl Iroda. Hava a lap mellem! rését illaté kéaloméayek kaldn-dék Bafcu ataaa 4. aaám. Bármeotatín lavalak onk iai nkMI fogadtatnak aL Eémnlak mhm aa Nyttttév: petiteora 10 kr. A Nagy-Kanitnai vároni exabadelvö kör, a Zala meg jei Ügy védegylet, a Nagy Kaoizaai- és Délxalai takarékpénztárak, Bank egy eeület ée Kereekedelmi bank bivataloe közlönye. IKXOJXLXV HXTXXX2YT SÍTSZZS: SZZREAE ti SZOMBATOS. A csángók — hazafelé. (8. M.) As „Oreaágoe Ért." egy Tetttee várról seept. 21-én kelt rövidke táviratot kösöl, mely a kftvet kérőképpen bangaik: ttMa harminc kcxxi aémf* vonult kmuttí ed-rommkm Jatoemdén." Lnpidária rövideégft távirat De kl lapunkat figyelemmel kísérte, aa emlékennifog arra, hogy ff) jegyO muakatáreuek már bónap-pokkal eeelőtt előre mondotta essek ss eshétőséjgnek Vkövetkesését. As olnsó bessfieágon rágódó pst-riólák bizonyára elátkozták esért s gondolatért mnnknláreunknt, ée vádolták b eae fia tl ansággal, mert nkkor, mikor oeángó teátvéreink ve-aetőik kieéretében eetgáayeeae, gu-lyáehna, me^ fehér oalpó mellett bejöttek, telve lelkeeOlteéfgol áe bieva aaokban a nagyvasvu Ígéretekben, mnlyaket utonútfélen hallottak: ki mert volnnnannlmntOnlelkeeedéeeeea idejében koaAtáranival egy higgadt laót anóllani. Akkor (pedig nem ia olyan rigen volt) ae tolt napirenden, kogy mentlll nagyobbat kiabáljon valaki oeángó teetvéreinkről, e minél vadabb fránieokat kürtolt világgá, ámítva Önmagát ée a magyar publikumot, melyvek lelkeeedlee megint oeak eanlmntQnnnk mutatta magát, annál több euámot tarthatott n aápeourtoégr, aaelynt olcaóbban anbol eem adnak, mint Árpád foldjá, n hol eaak kiabálni kall, elnyomva a magát tartóakodóaa hallató eaeráey snót- 8 s kik skkoe tele torokkal kiabáltok, nagyokat ittak, üdvöiölve a hazatérd csángókat, hol vannak dk moet, hogy tettre avóllitaák a baaa fiainak ée leánySínnk áldonatkéeaaé-gát a kasában msgtartáaára nsoknnk a csángóknak, akik már hazajöttek f Miért nem állannk moet elibök, ée tartogatják lemét méaádae aaóval, czigányaenével, paprikái gulyáebua-anl, mint akkor, mikor bejöttek, éa ée őket egyenkint tejbe vejbe ÍQröea-UJtták T Ninoasnek anhol I Mert nálunk divat a jótékony-aág, divat a kaaafieág. Fellobbanó láng, a tüs heve ée melege nélktti; nem a kitartó lelkeaedéa, a aai v érzelmein, aa elme gondolatnin álasttrt tissta lelkeaedée. ▲ oeángók ksaatalnpitáee ia nnok köii tartoaik, miket táraadalmunk félig végee áe egéoneo elront. Hol van a bet van ae évek lelke-eedlee, mely tárasdalmunkái, melegítve n tinetn haaaanaretet eeent tüse által oly eokrs, oly nngyrn képe-aitettef Volt, nlnoal A heaasseretet helyét elfoglaltn a gyűlölet, aa Őszisteeág ée bisalom helyét, n kétnsinQeég éa bisalmatlan-eág, a hoeág a kutyába rejtőzött, mert aa emberek köaött nem talált helyet, e egy dnlrn lelkesülnek ezrek, kiknek enWdk anelőtt s Kossuth\' nótájára dobogott hnngoenn, egy dnlrn, n aikooeoe, nakonene, klneelkue senéjü magyar nótára. Ai n rövidke távirat, moly Te-meevárról hontn hírét n oeángók ka-nntándorlásánnk, kiálló vád nmngynr Iáreadalom tnbetetleaeég ellen. Mintba már nem ie volnn kfpee tiasta, emberbaráti cselekedetek ma-gnslsura emelkedni, kárörvendő örömét találjaabbany hogy n oaőoaelék nlje ablaaokatl dobál be, aa emiitett nótára jbiaoqyára n I egmeg telel óbb re-frninJ; A anegáey oaásgók eaak agyán hamar megunták a magyar honfiái dioiőeéget, a hamar letörlik aaruik. rol a magyar föld porát, hogy Bukovinába menjenek viasna, otfit, a honnan oly nagy lelkeeedéeeel, oly negy riadalomén!, a annyi hnnafiaa frázis elbengostatáeávnl jöttek be; minden állomásnál fejedelmi fogad-tnláspjan és megvendégel tetéaben rá-eseaülve. A távíró nem isól róla, hogy minő ok kiestek a oeángókat a vian eaatáréeve, de igf ie nlártketjQk, e őszinte hnaafi fájdalom tölti nl aai-v Qnkei, ba reá gondolunk. Nem villan meg minden beceü-letee honfiú agyában a gondolni, a nem kérdeni-e önmagától: Mire való volt na n komédia, eaen bonfitársaink-kal, kiknek keblét meleg vágy daganatot ta, hogy as őaeik által elba-gyottl bara földjére jlheaeeeek ; mire ▼aló holt ns n jövendőnek megfontolás!, a helyzetnek teglalgatáan nélkojl ? Am felrljentk e kérd/ere ások, kik arőeek a frázisok gyártáeában, de gynagék a tettben; kik isgt-táaaikkal felkölteni birják a szenvedélyeket, ni lelkeattléet, de aat megtartani, jó irányban terelni képtelenek. Ám feleljenek rá, hn tudnak. De n>i végig tek intve n táraadal-mon, a nemied éken, nggódó enivvel mondtuk n fgmajjyaraob költővel: \|l l ui si 11 - .i..ai1 i ni— Magyar dimlaág aai valál t \| Hulló oaillag, moly tündökölt, Aatán labulloU a augaabél, Éa mindörtkra aloyalé a töld. Aki igazi államférfi. (T.)Tiera Kálmán tehát nyilatko-aott, nem ma ogynn, nem is tegnap, de anereneeétlenaégOnk levén nem helyben lakhatni, éesrevételeinket nem teheti Ok meg hnaéarább. Egyébiránt nem nknrunk n dologhoa nagy képet vágni a - bölca párányiaággal "nagy e lifmeréat asavanni Tinának, hogy kormáínypártiaéguakbnn mindenki ki-neveeaen; aem as egeket nem nkár-juk döngvtni bogy aaént Péter est kérdje lőlQnk, nem ment-e el easttnk ? mi pedig ant kiabáljuk: Magae rgek bámuljátok, hogy Timn iámét oaodn dolgot követett el 1 — hanem oenk .annyit mondunk, miként ugy jártéi éa ugy akar eljárni, nmint higgadt ée komoly államiérfihos Illik, nki \' nem kapkod, henem öntudstoann eee-lekenik. Megmutatja n horvátoknak, bogy n mngyar állam tud hatslmae ia letfni ba akar, aőt hatslmaanbb mint ők gondolják? mm t mig 1848-ban maga ellen találta, moet megn mellett találja aa tgées birodalmat, — aatán ta<L lenni igasságoa, aőt nagylelkű ia. Fellépett fogy verrel ée érestette hatalma súlyát, most pedig ő nyujti baráti Jobbot a legyőeöttoek ée nnt mbndja: Béküljünk kii Mi nem nknrunk iganaáglalaneágot, nem nknrunk erőmkor hanem akatunk barátságot, egyeiértéet éa békét. Ti a ti aérelmeiteket nem ugy orvoeol-táti k mint kellett volnn, banem erő-eaakhoa nyaltatok. Erőassk ellen erőasskot kellett alkalmasnnnk, a moet látjátok, bogy mi vágynak aa erőebbek, Hát moet mint aa erőeebb fél a gyengétől, jóakaratulag kérdjük: mit akartok ? Miben találtok aérelmet? Adjátok elő, ballgaeauk meg ée érteflk meg egymást, íme, eaa Tisza Kálmán eljáráea, amint t. I. Skoe, tapintatos, igaaeágoe ál lem férfiúnak eljárnia kell. Tünoel vaaaal amíg aa eróasakoakodáa tart, békével ée, odanyújtott jobbal, amint bebisonyitottnk, hogy mi vsgyunk na erőeebbek. Éa ezt a politikát már Róma kezdte, mikor Görögországot meghödttá, bogy bódító és hódított, a legnagyobb barátságban éltek egy-máaaal, aőt igy lett a görög mivelt-aég római földre átültetve. Igaz ugyan hogy köslflnk éj n borrátok köat mn már nem a bódító éa bódított viszonya áll fenn, dk n cslmerkérdéa egy oly aktuat hozott létre, hogy aaem-ben álltonk egytnáaaal, de hatalmunk erej azonképpen nyilvánult, hogy n máaik félnek meglepulvn kellett nnt éreanie. Ea midőn ez nekOnk teljes elégtétel, rajtunk a aor, hogy a meg-győxöttet ne tegyfik megaláaottá, hanem magunkbos emeljok fel. Ée Tiaaa Kálmán evt tenni Bégi barbár, a arenvedéiy ensély-telen politikája ma, hogy a gyengébb fáit, ba mozogni mer, enrknink alá tapossuk. Est megtelték a régi ée a körépkorban a ozivilizálatlan nemae-tek, éa éppen es aaeljáráeukokozta, bogy aa enfteríjség nem mflködbetett öaáne, henem annyi ellenségből állt, a hány nen setefi ée nemsrtieéget képesett. De mn mikor mindnyájunknak tárva an egées világ; éa as em-berieág köaöe erével halad, nem aa t Mi" tiraxija. Ibykus tenni. (Bame mén.) Károly I — Jaké I - Noa Károly f » Kos JTuU* P — Te vagy a Aráa { H évvel idósebb eálaAnél, te keeded el. — Te leány vagy, aai vad tla évvel idlmbk, mu.t an enyém; rajtad e aor, kegy alkaadjad, — Lágy mmterem, Károly, eMee mag páMéééal, én kivetni foglak. Ugfea, Júlia I learatlak legrégibb eeoielmammel. Ajkaim aakaism /akadtak máaaak blslgil ; aaávam kfaé4 dala a Hód vala. Amitaeelftt leány tttsm kei lett, amggendelé ksngnlat vek, vagy agy kárfaféa, melyet n véletlen a#al nÁartak ki, Iféáa, láláiák üeémy, barnáid l kekéskedásaidat, Káreíy. — Kikor 1$ évea veüam . atft I Maaaaa kinynjtá karjait aa aklakee, begy ee ablaktáblákat kelegye, éa koooimbo rajtám armámst, áe njjsimia kamatai feipil-laaták, boldogan kom botorkáltam éa aek Tkafálaájje, kát ilaannji\'m éwa vak. Ae tm táeknáéaa ée lenié H\|pp ka^énl An sf Hsél em meadá keenám i M #t teéemKá-se^lls Mt ttnp la nem msg é» káaUmt Kiemel loaefc Islsmii I De edko<yt aéssai, mm ée \'nl ii m V ámÉém 4é""" \| • Gyermek játékok Károlyi Tevákk. — As lekelál el kelle kagyaem, kegy ee ikadémléha lépjek. nappal a idea-gálát alatt maglátogattam eonreotoreesat; nem vek edakeea Laáaya kaaamao ásgett bovmalett atya délgeaó seekájlka éa aségOt-ttok eleárta aa ajtót. Egy ktoyvet mulatóit Hl nekem t La-eree nek e dolgok trrméaaetárél saóló mfivét. Aaaa papit saalagakra matatott, melyeket aa atyjá beletett, mágjagyaatam a lapmémakat, a kel viaagáltalaaak kelle ée el akartam maaai. A leány vállamra tevé kánét éa amn-dá i Vem vegyek negyen ia jé indalattal ta iránt, kedvm Károly nrf Pareae bogy jé veit, de na ia vek. — Bál veit, Kárely f Tevákk. — Ae sgyilimlá llrténelmi lanénmk aaáp anakakngával iakarkadtam mag. 6he taakint imr dálatáa kel érakor aa eleké késem I mik i tlillalimll admaH. A éesat- ului 1 ---- i1--l 1---- . i- iv! naa Mim\|jaaHa v^pn a apmim eaaBNOnl sápokra ertek { tevákk kl wL kinam ás elalndmm Eb kor slmeradtam ae eHedéeekkét éa mlni% agy negyed báromkar Irdmafpámmal kénem alatt ataaár kost-)éke kpéekedlam, e kot a eaáp kega e ln-áe vén raáaa, keüamm érékei eae-4 IK, • Má saeraátad a aki a német káeyt Károly f Msg vagyak Séégadve veled Káraly, eaak levéákl - » áaam^aiy^takák tiké liatrrejl oraaágába. Láttam elébb a Sújeaot áa FiMoaiaormágot. Égy rajnamalléki baly-eágbaaji agy éjjelre asagasaradtam, • agy nép leány íjával teljúkoelam Bear maghitt gen-delelefc áe áraUnat válleilaak egymáéaal; de salvem kálletéken ott álltak a kevesek. A klaelkael napon Mntallam ás emkbamar alfalajtám e bájoa taramtáet í la aj véletlen bárfogása volt, En mindéi Károly? — Ee mindea, de kéaesn vagyok. \' - Mfltijél ráá ? ! f \' I Eskűmtol naiceá inlia I Moat aaólj tel . Mikor kél éees voltam . .1. — Hát éweetlTe migmlgyraitodmee- -p 1 val le a fialea átngrott, maly körtéinkéi akilaaalá Őaa vele. Yád goaate-eyéval ékké lén tank, iselykÁ el vak bontva n páamt. A knadelemj kevékea gamteaye bolyéit kivel rágódtok mag ée edodobtam VWgym falé. Irltaa ji\'áraett ée éa kaadéasot kintiam éeféni Bktasa, I pedig meoolygett — Te mégJe\'ia? •4» Ük a msgtoy fin magkak. De kkenyesmi magkaH. \' 4 Igan, Um, láekaa kait mag. - Seép, J\|Üa; boraálj tevákk. Anyámnak agyit aeMeUmepfln kg- aláaalr jstt kooaáak agy ar, m veltiegalábk II éveáf én esek Ikssailvi voltam akkor, ö sssajvedélyesM belém mwilili a aat ki-aaem, hagy nlmk akart im^kkwittam 4 An nkisma vit Jnlnl De taámd, kegy « már 10 évm vek. -jl ók, még taláa toagekk k 4 — Hány évoa veit boldogult segyeé-náo, mikor magbaltf \' Nyolcavan emteedéa.1 — Akkor már fco aaetandeig boldog veit a ftld&o. Gúnyolódó, lo mannyoraaággmat nagyon kflaal mutatod... Bénám már 9 érakor lefskldt áa nekem néla kell* maradnom. Elég malag éjaaaka veit. A eaillagok nyá jaaan éa vidámon aénagellak lo ee elvé ftldra n folyam viaaaaangároeta a keld aaftat re gárait, aaaat Jáaea bogárkák flayleétek e fűben, áa édeaan fütyflráaatak a flilemilék. Ekkor vidám baagokat, dalt éa aanátkallot-tam káaalagei mind jobban áa jokkea. öregebb éa fiatakkk aaamé yak, sÉmanyak, tárlak, ifjak éa parmekek táraaeége vall aa, ée barátalim mind ott valtak. Magismertek ea aklakaél, éa laklvtak magukboa. Féltem, kegy áeámt Wkellik, lelo-péakadiaas, halkan ekávtam na ajtót, ée odamagldlem a vigaéékkoa,. 4- Bemeie nr, aaéla egy vidám makeee agy Inlal érkea, vitt vaa agy nmitral { ü kát len jámbor, épfllotea pást képeatak, vmeaaá JnHéakaL11 — Ta eaérakaaett vagy, Károly ? — Beaaf negye* Igyatosmn hsllgatlak\' — A fiatal amksr karját nyijtá. Hajéra mélknnk, leeveattok a to^én, aaasikn lisimmi altok a dombok aak BmeéHtok a aanéríí, táncáról, a barétaágtti, a halttól, éa balkatatkaaágrál Sántán Skakepkorél, 0#tka-rll Is Jea PaUlrél —aitokadvoMa írómtól, ki a) baréisnmsk kkadvamera. így slvemeU Iflkmat találtnak % ttkssk ,Bitkto —< mondá kleétin — jto v- leheteti. \| lem oly aemmméa kelméé ktoál ae égka\| I akkar aeoba a kakaaáa vénik — áa mé- aaélt: báreaak denevér repült el volna kl altteleki Jelia kaoét alabáatromfahéraágO berniek ára táva, elmélkedett áa meaolygott, gyer-aaa felemelkedve vidám tflralmetlenaéggel moodá : Egy denevátf Aa I kykea d ervei! igeo fürtjeimbe repült agyi le voltál a rabié Karolyi Károly laalté nemeit. — Sejtelem, kedvn Júlia; édaé aof-telem I — Teljaaeáéa, kedvea Károly, ádeaebb taljeaedáf I a a kétsaer eljagyeetlak dobogó nivlkre aooriták agymáat Ha. Mr. I a a . hOZ. Miattad ég vaíyem a tájdalomtél, Miattad ének annyi báimiet, Elvont éa boldogságomat miattad, 8- ie láayka mlndnt mrg nem tndkaled Ko> saém,karám aaik merned vilána, — Mennyet varénmllk a nép nemek — Falakok annyi Unt, kát éa keaarvet, Feleltem, kegy miattad aanvadaké W.l (WmD Bitkén Mk ki mabékkll, Bem feiy aaárt a dolog, Nyitva vaaaek a ktoyvaá^ Onk agy lapeéi maradék. MnK nSv\'mLd a^llm" &\|jÉ \| ai«aeiek frlsdste, kogy tg "gynsáe méfíhé ^örjaOak, hanem kegy ii érdekeket nm olótt é\|Hv» m egymás békéjét támogaa-tífi amlet hogy eat faladatául töste ki h oastrák-magyar éi néniéi srö veteég <• Hál üág mi, n magyarok éa km válok I Meri kn kár an oruaa in-geték a« kegynek la a birodalom •alá? «p»\|eak béké, ée n Balkán eeiávjeii la iagatják, fokvéi éa tör téa~liai fejlődéi mégis eeak oai iga-eolj«, éa aat fogj bebizonyítani, bogy j a Duna niemén leké neqieeiek egy- , ná«llMÍ agyarkodása a Jognagyobb politikai tAftdéi, amennyiben ezvk a n«uiattrk éppn érdekeiknél fogva! Valinak rgyinaem utalva, mert aki horvátot, ezerin<t, románt, ent. elnyeléssel megakarni <ai(éeanI fenyeget: aa z mosat A tár »«\'!, akár rw\'jn aláv, de ea a k5/Ö« ell^neág mely ellen kOaAeen kall édek»vnOnk,mert umint aa hatalmába kari tett, I megláttatunk téteani mlndaaayiaa) .{. » Politikai hirek. — seept. tt A enerb válaág, ba a félhivetaloa hBakwéayekoek hiteit edhatank, élénken fegtalkoetolja a monerohia politikájának in-téaő karéit a taoáeekoeáa tárgyát fogja ké paaaí 0 Kémben lati miaiaetorekpek. Ha váleégeenek Is, de veseedelmeeeek aem tartják a helyzetet, a agy tálekedeek, hogy a re* dikália párt talanlyra jatáea nam aa varja meg ehvatleafll Bearbia ktavieaeayeil a ae* veaetMoa aat e »isooyl, mely boa a legki aelebb vísisal\'pó kormány mlkldéee élet áueetrte Megyaroreeággal vaa. Mint Be grád-bél jelentik, a radikálie párt hivői, kik gyleelmlb folytán meglehetősen kihívóén viaelik meguket, hétfoe aegy pár tgy Illést I fognak Belgrádban tartani. A miniosterelnlh albeesátáeí kérelmére Miién király Hemborg• bél ee> felelte, hegy e kabinet vieeeatértéíg, mely hla Idl mn\'va meg teg ilrtéeai, aa Igy eket vaseaao tovább. A belOgymiaíeater a kerületi baiáeágekke1 kOallle a választások eredményét, e e »y agalom éa rend teatar-táaáért felellaekké teeei lkai Mindenféle mmienen lajstromok keringenek* Ka ükébe, vagy Risa>iee«fele miaiaeimlum alakítását általában lehetetlennek tartják. Azok, a kik a radikálisak legyleéaét reméhk, Kriiztios Nikela állam laaéeao«l ielaifc a jövő miniae* tartam fejéalt azok pedig, e kik aa álma aeii miniazlerinmot a ptfleneiayi ntl éasfgak lagylaéaaméljábéle\'maradltalaileaaah laitják aat Maelk, hagy kllOnböeó pártok bél leg aiieiseleriam alakíttatni Gruies Jetrvm alnOk-aége akti, ki addig koaetaniiaápoiyi nagy kivet volt Mijatic* péaeflgymUiieeier meg-aaaredáeél biteeymoak tartják. A hangulat Ül igea kamely a aggodalmat kelti. A énfrdröH UpUtiUi eeeméapaá alám-méayeirH klvetkeeéket iiják t Aa aram tábmaah miaieaterek fölismerték aat a ve* aaélyt, mejylyel a párlak kiegyeaéee aa I dik táleri állátikal leayegetaá Midla tehát a hherálieak ée a kaanervetivek Önkényt kiagyeatek a egyUlee fetireiat latéelek a fejedeiembee, Seobelev ée Kaelhare azonnal beadiák lemmdáeekei. BMbb eaaaben See-heiev, Keulbare éa Jeela, hegy a pártgyl-léet SMggáteljáh, Zaakownl alkudoztak, kl em a iejedelemaek egy Znnkov miniea letiam elekliáaét javasolta!, még pedlgsu erese tábora okok megtartásával, mrl agy érteelii, begy a koeservaiivek ée Uberálleak hiegymáee felettébb bejea less. A eacbráuye éesaeiléeeker aeesihea Zaakev aat lá\'ta, hagy a aehéeeégihet tnleeták a a uraaáka ■raé«héie mOgOti kaasweeaa alkuba heesál keaaW Báafteviee éa Őrekor heaeervelivoákel} ea eHká4 megfcgelmeetá a feliratot, mire Ssekafev eaaaaal eleaenlépett. Báader feje* éeáem ej mm ílsrafmit kssiálon ki, vissaa ámtasm a Hvneval alkaimáayt a a eemaat-gyotée reaééileHl Mémaakái lendaml vél* ttmfükraH betétiéi, hagy saimkia a hatgávW svasi ailsees áramleiml a tábor-aaé am i-ieiek aem gyiagMhvMk Tovább is e feitéilum éw^ i^V mleel ae iréayedé —gaiheialmaá egéginms éneetf taáeaá/lMny ea a hi»érisft, fci^éitli Oniaemoégtéi még Iméfa esesi «t tpé á«aé Wemh — Bal aa a laM AOg iaHnat a M^A aÁmaÉá ám wfftm^ fn^Mli mi \| kMkban aat be-élik, hogy baiüaagae M-tsgeléeek felytak agytéaoHH OiaiÉMal\|\| a 1 mámáamll NimsSersaág ée Aaeakka-llsfyar-maaég klet Balgéiiáre vaaatkeaéleg. Baaél-fogva aa erem hivetalae körök bias lommal aéaaak a bulgáriai eeoaaéayek elé, a agy vélekednek, hegy báraaiet logaeh is Bajgá-riáhea a dolgok elakalai, Oromország és áasetria Magyareraaág klat kéért aem i*atiek eaiiédáeok. As oroae éa eaafeÉk-asegJyar. kormány klet felyé fejtegetéeaknOk eaéla t aaoroaan meg határ mini a két kermáay érdek-körét, kogy egyik batalaai ee zavarja meg a máaikaek politikai oairka\'aaaiL O/adsSeae kapeakágai látogatását aa araaa lepek e béke jeláaek tekintik. Fflpté-ketl — igy ir a Kovoje Vremja — hogy a kopenhágai tzlálkqeáa nemeéak Oreeeo^Sg-aak, hanem miaden asáa earépai aépoek ia lényeges saojgálelot teae. A maateai iagalmee időben Oroseorseágaak Angliával való bafát-eágee ■agagyeeéee aemmi esetre aem ht\|0e-I leges biztoaitéke a békének. A Kovblmti eat mondja, bogy O\'adtlene nm ezért {jár Fredenaburgban, hegy valamely aj politikai kombináosiót léleaiteee ; ateáá#ak egyetlen okául oaek azt aa óhajtást lehet tekinteni, bogy Oroeeoreaág éa aaaalt békés kultiir-feladsiai iráal rekeaaaeovét mfejeaae. PdrúbÓl jelenti egy távirat, hogy royalisták tegnapelőtt este a Betel Ooatiaeatalbaa gytűáal tartottak, melyét eaért hivtoh la«e, hegy e páriái grófot király lyá proklamálják. Eetaaoelin, aa Orleaaeok benső barátja, kinek a gyűlésen elnökölnie kellett volka, kimentette magát, míve), mint látaeik, ahá* risi gróf alléi tartott, bogy rose néven vessék, ha híve ily gyűléaaél végzi aa elnökség leendftt. A páriái gról aaért ily aWv^gyáaó mart értéeére adták, bogy aemosak ő, hanem ee Orleana háa Oeasea hörcsögeit ée bareefg-alit kiotaailaaák Frenoaiaoraágból, ba béijmi eaekély lépést tenne e Irőokövelelée tárgyában. A royalista gyUlé^eo beaeéltek Baríy, az Aotion éa Oornelly, a Ctalroa munka-láraa. Mindketten éleeaa megtámadták: a köztársaságot éa a kalandorokat, kik Frfa oaiaorsaág élén állanak, de osak törvényes aseklelkkel akarnak odahatni, hegy a köe-Uraaaág helyét e monarchia foglalja el. Oornelly végöl megjegyaé, bogy eaQheégtejea a páiiei grélhoa jegyséhel intései, elég, ha őt egyeeerOeo király lyá kiáltják kl. A j«len-levlk, mintegy 1100 (Cnyi tlrneg, e kiáltást haagoeUlle hotyealéee jeléfll: Éljen FulÖp, éljen e király I fii atiauv, román minieeterelalk, mini jelentik, as ziai fűidéből vieeeajOvot, bétfóu iámét B^oabe érkeaik A remáa minieeiar-elnök, miat mondják, a Biemarok hereeegaál Oaatrluban telt létegeláa eredményével igea meg van elégedve. Béoaben BraUaaa ur gr. Káinoky kOIOgymiaiaatenel újból feg értekezni, még pedig hír eeariat Romániának Aaaaiiie Megyaroraaéghoa és Méseeteiaeágboa velő saaroaabb kör éledésé tárgyéban. /á AWd, Al^fseMi\'ne fattumj még min-dígLnsmj fogyotI hi a polemieáláaból, melyet njabbfn neveaeteaea a Tímea illan kaadatt meg. A eity-lap, mint emlitettik, aat ÍHa volt, begy Owtrák Magyaroranág vellahép jobban baz Frznezizorsaágkoa, miat HémpV erseághoe, de a körülményék arra kényaW rílették, begy ee alót-biaak a saővetségét fogadja el. A berlini félhivatalos lep agy vélekedik, hogy a Times biaalasatlaaságat ekei kelteni Aasslrie Magyaroneág ée Véamt-ervzág kőit, kogy igy a aaévetaégel aaétrob-ban<m. aEa a kiaérfet —- ogyaraad egy-sseilea nevetségm. A kéatieeetalia vieae-uj okban vető nagy adag jálatlaaaág hjoll alihoa, hegy valaki eeak aseg la kiséwae a aémet omirák magyar saOvefaég alááaáafti1 lárfle, saepi. !1 A Tsmps be^aa veséi ősikkel közöl az earőpei kalyaet felöl, mélyben ast ígyakavik kkaatataí, hagy a kUjönböző államok kist fealergó feaaOlt ki saaayek deasára egy haialassaah sínes hátér-sága a háborút megheedeai. Aaéitt aa Oroéa-ország és Anaairia MagyenMisaág kOa\'i kábeim még soká osak olyan sakkiábtáa játasatt bábéra marad. Lefess, saept H Hke jár, baga a teahtegi kérdéebea kaeeaia ráasrői t«ü fia-vnale lakta a válása Khba részéről aeért kés®, mart Pehlaghen paleteiep radalem f\|tilI kIJ a maagalam veas<N a KftivéleméoylŐI támogatva ast klveietík, hagy a niairil a kormányaimét miamin la 1 kiakera eaáaaár nagybátyja Te n IfT pávára. , • Béberm Jelek •raaaarneifMI . ............ 21 Pétervári perasns felytáa a fekaN leegevea levi e kavaakedék I tne\|éeeét képaai Oeanaa aM«áa éeeeeínák, a a magéagésSiSk kepMéayi aMsNák, hagy Maaüée vétele n>áa •] aep alatt eJy kaiba heiyeaeék hejétket, aeai a a » éaiftámi asár mása aem saabad feagáahejéaah aaéikil elmigatef Indulni, kegy ellbb Jelentáet ae HÉfne a jtíkötő batósáíuál} ea^áu a gabsaa- k£pked\| pang. Pttfle, saept. tt. Drag^mlifv erem táéoraek^toestet sioadbtt e dijonl fcádgya-kolrlátok Után a k>4ouáüaatek baekettfán. A laáatet kie meriat laael fejezte bee lábocnok : Kijváneml bogy a Eraneeia hadsereg ssiaél elflhb aa arom hadsereg mellalt haretoljln." 1 \' ^f - ^ Horvátországi zavargások. Záfráb, nept. 21 (0. B) Tignip délben fl srksasváes közaégben, Öraüacx és Belotir kőzött, mintegy 600 paraszt gyált Ösáis, folytén sst kisbálvs: „Nem sksrask \| Magyaromig uralma alatt állal M 4. körösi alispán szoonsl tiszt-vlMjóket Ikaidött s zavargók leeslllap>tá-iára, kéjikét csendőrt és honvédet adta a tiist\'iklók mellé, esek azuubsn kény* teleark vilitek a botokkal, fejnékkel, lót lóíi\'gyvérekkel f«!fegyverkezett tömeg elől vimvonalsi. Éjfél uiáa egy őrskor KorÖarőí egy hsdnsgy rozénylole alatt 13 (önyl HonvédcMpstérkezett segélyükre. A tömeg s csapatot kódobáláiqal, fejsze-csapások Imi és lövéiekkel fogadta, mire a csendőrök ós honvédek ia tüzeltek. 10 paraut meghalt; a sebesültek száma .ismeretlen, A bonvédek közOl kettő su-\' lyosau mbgsebesült. SáMb, as« pt. 21. Ma éjjel vérei flsszsQüiöaés történt Fsrksieváábsn a bon védek; éa 600 ÍÖlfegy verkosett psrsmt közt, A pint a parasztok aődilai kezdtek, a helyiég elöljárója sürgősen legélyt kért Kriából. Bgyhidaigyl2 honvéddel koesikoo nsonnsl Fsrkssevácsbs sietett. A tömeg burrahkiél\'ámal rohant s honvédek ellen. A tisztfÖlszólitá s tömeget bogy ossojlon szét. A tömeg ssoobsn nem etigc-defiiieskcticlt, lót fegyvert Sl megtámadta s bonvédNet, agy, hogy 2 honvéd sa-lyossu migsebmült. Brte s honvédek is hsssuálták fegyvereiket; 10 persast el esett és\' számosau megsebesültek. Fsr-kssováaj Belovérmeg)ébeu vsn, a volt bstárórvldéksa, a hol as embereknek még, mos} is van fegyverük. A ssvargá-sokra itt \|is a magyar cslmerek éa sásslók kérdéie dsolgáltatts ax ürügyet. ; Tlrr tábornok e boveikeaő eyill \' lei-elet boOeáiaila klarei HerVátpreeégi baráijaimboe I Midőa ae 1807. év leaáe haee kerültem, elaŐ kötelaaeégem egyikének tartán, hegy Uorvátoruághő ie elmenjek ée ettaai baráijaimmal a horvát viszonyokat megbsieil-vép, mindíen tőlem kiielbetői elkövewek, bogy Migymeekaág ée Horvátország között e ki-eeVaaée kllosönös egyetértés alján létre jOMe. Biaonyára libben emléheeaeh még önök khll akkori értekezéseinkre valamiül aa ének által aaóeal a azután iráebea formuláaott \| neniáetí őliejokN, melyek teljeeiiéséask eae-téije önök] a kiegyezést teljes bialaeséggel h l átásba \|ieiy aabetai vélték. . • írásba foglalt kívánságaikat részletező ledéi kifőreiében Mogyoródy earedea barátom álml ázdráeey Gyula gróf akkori mlnisater* eluökhöa kilétem, hi ép arra hémOlt begy kljály ö feléénél Páriába kiaérje a ki a kai-dmt arat vétele után felkérte Mogtmjédyl, hegy ataeaék aaaal rögtön Pestre "Deák Ffrencahijz, bogy a dolgot éa utóbbival behatóan mfgbeeeáljék. Daájk Ferenoa, miel önök Indiák, eaiknem mieden kiváltságukba beleagyeaott a igy a Inét • enaágayllée által váiaseietl 3nikolát\|s küldöttség még lMft. elején aaflltakj Peelen, hol a kiegyeeés heaaaahb eke almi aeekugyan iétrejóti. JeaVaviee Oéala api, kl a horvát regoikoláris klt-dNteégbea aa elkaaéh vezére volt, akkor a mnaka jmvégaéae ntjén eeivályee levélben köUőntti [m<g IkrnéaaiHéimt \| — éa pedig sevrOŐI Irttlem aaaekj hagy e hét testvér-nín, melyj évszázadokén át egy Iu keresni! ée jenenv«d»t), buját ék öiöinél megeestotU MymémaU\'a saaranesitloa viszály után lemét UL-loivMkaraaé jáaatt védelmeamtte <yeaült. Aaéta nem vgveáer utaztam be Hm vét-oneágot éa miadig liehgoetettam, aegy eagy lón* ee UarválerMág la Magyaroraeág réaaá rőf vgyarait, hogy míbdla oraeáget beata aapk, laahlaséayeanaf la i«mrOek, oeak \|ák, a valódé eket eeeebeh ée e fial emIL ját 0egymáét nsm tsawréa\' ben fareeem-á»t aem aUieJamataltak-e már régibb idő «a hasonló Miratébiei. edáieti saimertik-láb Qervámraaág kiliahflal helyeint Miért aem kareefek BMedjárt a lefele! eeathea tér vényes alak orveelén V Ily módon a törvény valódi érteimére bledayare ráakadták veiea. Mert nt,l\|n Megyararaaág e klegyeaési téK^xt ás prvátertság méltóságát megeér-toui\'fwh ake^a, bizonyítják a horvát aász-lék, melyek ea Omeággyaiée Üléeet elaü aa oreaégkéaséi lanÉMfk ; bisonyitja a harvá-tok aaee fbga, hagy a magyar orseággyalé sen horvát nyelven baaBélheleeh; bieeayitje as ogfea .ojá\|\|M nam#tí leiem, mafynek ff alapvonása a törvényéé talajon veié táata-rífthetlaa megmaradásában lekstik. A ml engem illet, agy ki kell jelen lenem, bogy én e hét nyelvi u .iratot Horvát oreaágbau nem tartom i3* aégeanek, miután á felirat a ocimertáblá1 erre való, begy aat aa ettaai lakaeeé; magértheeee hacsak a törrénv eairánt máakép nem iatéa-kedik, Igea jő emlékaeem még arra, hogy Lombardiáben ée Veleaoeéhea, midőn még eeetráh uralom alatt állottak, a oeimerek íélirata eankia elase nyelv.U vált, épea így aa alkuUnányoa Piemonlba, —- melynek am-mertébléi, midin még 8evoye haeaátartoaett — 8eveyábaa franoma feliratokét vlaeltek, mig Piemoatbaa elese nyelvitek voltak. SaOkeégea tehát, hogy a tQrvéay aa irány ben miaden kéiértelmOaégel kizárólag szövegetesiék, nehogy Uy oeekélyeégek külön érdekeket hzibásaók által ári meri leeee nationiskéal nagyítva állitteaeeaak elé.Meri, hogy a ozimer-kfedée még a oeimerek erő aeekoe allávelitáan után ia sgyáltalén oaekély-séfnek tekintetett, ÜitUnik abból isj hogy Horvátorsaágnak volt bánja Pejsaaevies gróf. a király elnöklete alatt magtertott miaiietar-tenáoeben lamondáae daoaára, magára vállalta a esimerek visaohelysaáeét. A bán ml a legtieelább^saándáhbél vállalta el, de tttlbe eeOlle agyatlal aeemélyee befolyását ii. meri ely báanak, ki lemeedotl. haislma togyő-félben vaa, joggal vagy meeteraégeeen felizgatott népei nana saép aeavakkal leoellla-piteni akarni, éaayi volna, mint a eaélvéae éltei (elkorbáeeolt hullámoknak gyenge mőval ( aaendet párkaeeeloi. £< eaért kltaleeeége aála- j tokáangy nálunk is miaden egyee jó heaafl-.\| aak,mindenképen oda hatai, liogy aa oreaágbaa \| aa egymáa ellen velő velő iagatottaág lábra ne keajon, ennél kevésbbé, begy gylk«ret ii verjer. Oktattuk éa világitank let e aépet ée ne hagyjuk Ivgeiók álul, kik oaek e eevaroebaa belásanl kívánnak, lélreveeemi) teaitaak meg pedig a aépet , aeveeeieaea arra, hogy a aanbedaág aerkklvo a rend. VfgOl pedig tortánk mindnyájan aeem elltl.eme világra aeóló bllaa aaavail, ki aat moedá: vAa elei lépáe e méreákleire, annak beiemeréee, kegy wravedélyeeek vagy aak." Ha innen ée Inlnea vat beíemerilk; agy a kérdée meg vea oldva. Beivee Odvlelettel. Badepeet 1888. eeept. 21. 7\\tn- feleda a. k. épén egyajée aiaaégátl Oam, i ba akad la kskiOttk: valeki, a ki Usmi, ae biaonyára a rém géid^bee tártozlH be nem ae Uja eem-esMk, aa nem törődik ezzel, a au annál ee aeeetjVmert eeak Lkém alkeiáat* tálja, a kai idseL hegy „míildon* l$j veit s^adje, sőt még jfbkea k Fájdalom, eaak eai tad-lak beSjfllkl éa mlkéitelal, a mii tarkm táaedaágjml, kemény klaéeleasmel magnak vhloáklQj-- A mi fjedig anyelvaketiliell, mér évekkel aaalfet satadtam Zágrikbaa egy lekeme Siaalmával, Mgy aegalm (ranealáal ás jeleim UndayájuJadeak egy kleeé a set nyijvet la Im mindnyá\|en, hanem a ni ember mséyarat, vagy a magyar \' ^imjiÉ taaal, tm már aruaea taeeaa , hagy anailaa hamar vak tgaeam fi eeármaiNa e mariail vl«á\|\| aara Üeaikeam^ny^ival egvSU? taaie emmermbUk magyar bervét fetlra-J (mtffaet ebe est hagy e Mrvéay aam vk^ ii milol fr hgslékk %y mmi- Bazdasági ünnep Kapuváron. (I$8A eeeplember 16-18) (Fely lelát) A Waettaágak kSeeikaalleg alakultak meg s L ampert (letekre). Elnök i báró An* gnaeiieeez Antal. Előadó; Pengrám Sándor. (Cbampegal aaiaO jelvényt tl. onport (Bsar-vasmarhr magyar fejte). KteSk:Be>ihedeiaaky Antal. DledÓ! Guáry István. (ZOld sainO jelvény). 1B. caopert (Bsarvnsmai ha eyegaii fajta telivér.) Elnök: Háaaky Kálmán. Előadót} Weiff Lajos (itílaszinö jelvény). IV, eeepofl (8zarvamarl»a kereeeleeéeek) Elnök : SzfgeŐi OyOrgy. Előadó: Bergmann Károly. (eMétkék jelvény). V. eaaperi. (Jakok) BlnOk: 8ailé0i Gáspár. Előadói 8hnon lelvén (sárgáénál jelvény.). Vl. asopert. (Serlések), fiaik : Cerstanjen Oamtáv. Elő-adó j B mee Béla (világoekék eslnö jelvény). YtL eeepert. (BeramB). BlaOk: Obariád Báader. ElŐadő \| Zdeborseky Heartk (réeae-aaiel jelvény). VIII. oeoport. (Mébémat). Klalh : Tólh Aetal BlÓadő: Kéninger Kálmán fberaá esiat jelvény). IX. oeeperl (Báaiipar.) Elnök : Saabé Károly. Előadó: Sohraee Mihály (v^rle ée zöld mini jHvéay) "\' Mig a birájé j bisotifágéh mlkldéeüket íalytaliák, ea alajt több vonat indáit aa Öntési Mjerbe a Saadaaégaak, mely minta ee«a minden lekfeteibea, laagtekiatéaéra. As elsl agj} i>< r«át vülámveaellal kimeai Saéahéayi Pál gréj ö • zeiíja k kinek kiaé-retébea tollak Bedé Kálmán ojepéa, Máday eeet, taaámae, Bmg Gaaatáv. báré, lakey Zaigmaaé, QjtfUy Oyalr és még aé-káaysa. t ! l\'tköabee s mmieelnr e gaedáJkedáe méd\|aire és a readbeerra aáav. kárt Ülvikk geeiláeokai ée miaésat a bgaeÉyskk évdak-lldlmal ha%alati. láa Öetiii mejarhe éikaa vé% a mMÍmert iegyen keUetasem Ifpta mag a fetarmáMiaé ke(yrai elkalmaaeu bOevibeeá ^jst^onll OaliHsytl. s hasa JmVk í»H»tH easaalhe: Msaliiiar. feasém jascfrimi m ea ipar (kiisUiiiaii (WHa mas aév s éwais kseaéá iMm rSrt knmtti 9má a (MSM ma a*L Itt ssaMekiniséta a mieiasésir aa lakalél K kél 0 gyarmeliekhee Is4é aeevekal { méayeát és s mlaipréii Almiéban a Iáim uk és tapaaatoNak egéeekaa msg\'sprtl i zgr Bg bárónak, miat Oyzleay Umttartáaak taljm eUaaseréaét ayilváaitetta. é ■ Viasaaiérve a kiállitáahoz, arról e ki veikazőilt meadkatjak. A bemenetté! jobbra voltak a aaarvaamarkék, beire p^lg a lerak korlátok kéaá fölállítva. A bíráló bisotteág pavíllonjától .jobbra félkörben a jahek, halra pedig a eertáeek ée baromiak voljak élbe lyaeva. Kl volt állítva, illetőiig bajelaatve 91 anyakaaaee sokéval, továbbá 8 Irnyén mén, 1-4 éves miké ée hreaeálati ló t* pedig mén éa herélt 42, kanoaa 71, anepéa ősiké a^yjnk nélkül 26. A csoportos kiállításban Omeska Bála, Bartig és Batkarmaae, j a német keresáturí ffbérnOkaág, a kapa vár < béraradelem éa Sólymoey JLászló- Imin i 47 darabol állítottak ki A kiállítás eaae réeae enaak egyik legnagyobb diene volt. A kiállítóit lovak aaáma e aeariat 166 drb. vall Eeákea kivit még legelébb la ellve nettek ea áUam díjaaáara 200 dri. levai ée mikét. A saarvaemarkák oectályábea kiáll, toltak aj kezei aaOrka fajbél 1 toayésabikát, 2 bikaberjat, 6 tehenet és SsaU, a osepartoi kiállításban Sólymoey Lázaié 10, a kapuvári bérarodalom pedig 88 drboi. leeeeeea 06 drboL A telivér nyugati fejtéből valt 6 te ayéeahíka, 18 bikaborju, 37 fejőelekée ée 86 BeeŐ, lesesaea 94 drb. Kareseteeésekblll aeármaeé volt 10 leoyéezbikz, 84 blkabeeja 52 jfejőemhée, és 87 ieeő, Immm 188 Minlösaae tehát a aearvaamarhák aeémá 888-ra rúgott \' Jak beálliUetott éa pedig gyapjae jah f9 kiállító által 72 darab, haejuh 4 kiállité ráaaérői 16 drb. Sertést klleeea kiállító mulatott be éa pedig iá drbot Be. rornfij 12 kiállító beaett 128 drboi. E aaak ben aa első helyei moadaanak sem kell hegy ídeborsakl Ede foglalta el. A gépiesek közil képviselve voltok a Bbatlswért ás Oleyton BéeebŐI, Köbbe nde MoeenybŐl, Megró Béla ée Stádel Károly Győrből, lemeey Bailárd Oaeraáről, Qaaa éa láraa BedapeelrŐI, öobliok féle veaéatl ée gépgyár Badepeetről. A fekaedorfi köeeén bánya a a tlbbi. Amint a gaadasági vasat pályája a major uevaráa áthalad, kBael ehbee egy pej-táekert terfll el, mely figyefmlakot annyival inkább felkllti, mert aat látlak, hegy a aohaaág nagy réeae betér eeaak kapáján. Aa ndver káüerábaa egy beeean pajta vaa, a habár a bejáratnál mindjárt egy eaiaeeen hevenyéaett épOlel feliraté, enea saavekkel: vKiáHiló megélj liól igyál iU e bor jó!" esábitóleg hívogat ia keblébe, ae bejtaeak wattal e oaelegetó eeavakra, kanom halódjunk át a virágokkal ditaltett pejtáa bártan e néeaik mag, mi van abbaa a pajtában játul való. — Belépve aa époleibe, nem aeernlaek többé aeasmipagyarápetra, njinden világórán áll elöltünk\' A pajta klaepén agy tioaaitt eeatal nyujlökődik, megterhelve végig kl-lönféle apró tárgyakkal, melyekrek evamlé léae leírhat an bellemea hmáet keli abbaa, aki mállányoini szereti, méltáayalai tudja a hangya seergalmat, a hélaégbe vaabatlea Ogyeeeégei éaaa akadályokat loklsdő »ailárd akaratét. A báaí-lpar oaaraakábaa állunk. Ha meggondoljak, hogy rövid néhány évvel eealőu még ugysadlvén semmit sem bin«nk a hemaes feglelhssésaak eeee \|p ely kelleme, miat báláé meaalée felma etnl e legiéllehb osak Imiit amott ekedtuak egy egy laikusra J akkor lehetetlen te()ea elieme-réelnkel nem Milvápltsid aaokaak. akik mint olékermeaef aa űgynaz, to\'á már Ilyen diadalt képesek aratni. Ba Petőfi, e négy költő a lőeieoeégot méltánylandó felhiáltha-lóit, bogy : vTisetöljétek1 a köakatonák at. nagyobbak ők miat a hadvezérek F — ml le elméedkatjak t braeifyétak a aépfaÍtészt, laert őket illeti ea ellsmsrfe oroszlánrészé abbéi, bogy a báaiipar arra a Wjlééoti«ég<e easelkedatt, a melyen jelenleg áll él a anlyre jövő\|»on emelkedni feg. A különféle fent, teregeti és lamb fogászéi! elb. munkákat lehetotlee Ili Sgyeitkii-l felemliteaiak, oly a agy meeayleéghen voltak eaak képviselve. Legtöbbet állított ki a séprael báaiipar bkeie, aeely méltán a^nd-ható a báaiipar ^apant\|ásmk, bénáét aa legnegyebb elterjedtoéá aftÍK, aam eaak aaért, mert eaaok IgOegaléja Bskraae Mihály ur éefeláldaeá menkáeaéggal Ürakmik «m tl-kélyasllenl, hsaem azért la, mert 0«agéd •aaratotlal a keeeá ferdéié vüékfekael is legaagyobk kémalggel aaalgál atoikásakkal \\ basenléháp elismer éaSnhet kétl syUvánHa aeak Metekfe Jéaasi és Laak Báader tanár arakaek valamint Kfee Jéasef tváal éa Ballsr -Jáeeei, ibé Kélmla öatiü Piay Itteéa ée Kis Áladét bsIlA, PedsrMlkléa alepnrl, MatorOrnyer Jáaéa M ás Biek Mihály keli lipmeiiékaah. A ktéMOrnyeik mertet a kkUIHék aaáma 4t DeUakea kivi) még eté feganm tHi^JáiiiIkml^ klürMla tjl t Ofca « wk. igy kakás kvitt láseuaág H g/öeyertek ép látváayt ay ejtett a gytei \|űi\|81i\|g rákeei HÉik tofibU • seswsd peipestoégssk gyűmUm kiállítása. A isga taaikk pteilrth ét selllők íny. •égre e mi lagsált basa Ül már iprilm éá&ek l rsadmltlgask nm alfAvá^t, bogy ki a táblákm eet a fi-JKiadaa a sooaeek, semmi a kánok P Baoay mondoa, eeokból a a t4lhta« csikkekből egyetlen ogy árva m mm mndt volna hírmondóul I A eeernekkél kilépve, ogy kis aébé-MŰ pevillon eióu állottnak, kol megyebeli aikéoaeíab motetták bo különféle Dssnee kasaikat Akik • régi radseer saariat ke-selik méheseiket, eokea asnsl m elbaléreeáesal bogy iák ol o kiállítást, bogy jlvfce a most litottak seeriat fognak eljárni, mely körülmény Bayeosn bfaoayitjs aat, bogy a kiál-Ütieokaak olntéábailaa gyakorlati bennük vaa. különbet) aa időeeflak itt sokéig. mert a kii\' Uilioineek klaa M^ködeSk} • még majd aat eyajtk, bogy vslsaslyik baléak oeipakkpdik s dagadt orral, nepesel nem TehetBok résel a Iái* ebéden, pedig eet fsi,,pe áláooaak, mari miakrterrel agy eseteinél- tllni aa * A kiállítás, mialáa a biráié biaottaágok munkájukul berégeeték, <L a. • érakor a napra bwekeeaMeft A láma okéi 6 éta alán a kaaaioé tonsákoa lartatou mag. áiitiÜi Seéchényi Hl gróf aimarter N, \|abbján gaaáaségi •gyeeülrttnk elnök* Bpéekényi Kálmán gróf, balján pedig Boáé Kálmán Veiaigys 15* upáeja. A teremben felállított 0 aealal körül eeaékamar d lett foglalva minden bely, a a aegkissiuk kénytelenek voltak a veadéglő többi belyieégeíbe vonalai. Aa ebéd a kö-vettiaai étlsp saerint folyt ia:, Leves, tojás keeskával, kai aeyennaiae), markakas kideg ée awlsg aártéasal, réaae éa pulyka pecsenye betfotttei, vad, burgonya ée salátával, torta, gyümllw és eafL „ Sopron. • A takarékpénztárak kérdéie. A takarékpénatáraa ügye már jé idl éta áüaadé órdekfl nsplkérdéeeé váll a msoŐ-gfedék ée pnktikaoeh előtt, matt egyre -id-kább elitéibe lép eaaak saiksége, h"\|y\'a társadalom némely wstályának, aselyok « nagy gaadaságt vereeejboa aloaogéayedeek, elkelem eynjtassék a v agyon taeraéere. E aaélra klváléaa alkalmasak a takarékpéae-térak, a melyek ma mér esaknem mieisa államban tekintélyse tőkehaUlmat képvu nak. Pereoeenaégkea aa 1881 H péaaigyi év végével a takarék betétek flsoooge a \'101469,000 márkára vagoti s még tőkesae-géay íreaégaekbea is aa 1881 év végén 118.747,48 Irtot tettek ki a Uksrékpéoe-tárek betétel A tákarékpénalárak leké aép egy aagy tésaéaek lékebirtokát képviselik s eaért egy geadaaégi, miat pénsügyi takiataKbea a tlkeképeéeegy figyelemre w tényekjének tekialenük, a takarékpénatárak mi-kevésbké lép elleér be. Tnlajdoa népeai beakBalettel leglelkeensk agyas, le-ssáwitolnak váltékai, de már értékpapírokét kieebk mérték bee vásárolnak, kaaam betétleik tnkHOsaé réasél js hé Ingek ha fektetik. A takarékpénatárak mJködéeóeek eoee Inkább egyoldalú módját ujabb Miben arieee kár-kaetetják éa kipeayee jogoealtséggal követe-telik, kegy \| takarákpéaárak ifikéinek egy eit ésgyabb léssé könnyei realútlhaié értékpepvekhon ée vélték baa bsiywteasék sé, a — eafibeo leen alvbél indáinak ki, hagy a Hkan\'belyeois módjának Üemhaag sAsbna kaif leanéo a betétek lelmsnáknHiÉ gásk jel legévé. Kert * neea Mmendási bméridS, melyekel a takarékpénatárak aa-gpM bólétoknál magáknak kikötnek, a gyefeetWibea eem a beéevOt, eem a \|akairék-pttteeiiak véeeévK ke nem mektak tartatni, nN a takarékpéanláinfc nyogalmae IdCkt begy a Itiiiifculil mfinügeliek slMi Iggjmeh, méerémi pmfeg a imám kraléi mén barnásig a Hlerfb pifemir Hn megüapéeatt NbmAmkreaofc km m%t. De ktiilgm IM Iméemg aaaak Isfciüilgs, befy eiésigao Mben a teftisÉiiimiÉak faküegm HÉjü^fe tgy jB fm A kivetett késdáe miedca eaetre álU iéam jslsatliigü a Ukarékpénftári Ügyre nénee e eaért a nyilvánaló reásrmtfcok i hek-aél aagyea le igyoiamke veeadfc Atakrák-péaatéri fteem téren életbeléptetett legfooto sakk ajitáookkee tartósnak aana iatéakedéeek, molyok által a Hkag}(jtée a legkisebb Isoeigiknll ie lekeleégsa, további a lakarik pénatári saövetksaetak, meljek a köve-teléesknak könnyebb átrnkéaása sáljából alakittatnak Aa eleire nésve fcéealitredf, kegy sjebkaa á résavénytámlati takarékpénatárak ia alkahnaaaék a poetai takarék-pénstárskaél bekeeott takarékjegy rendmsrét, e raadsner épogy arát a gyári garnaes lak si ék pénatárak, akadják a módot, kogy b, 10-SQJfroe •eesegek is mogtakaritkaték, a mennyim ily Bssoegrll esóié takarékjegyek bárka kapkatók és aatáa lia a takarékjegyek Oiaigs Néaetoreaégbaa pl. egy márkára, aálank agy forintra rn^ a takarék-pénstérnál elkolysabslBk. Tis vagy ktua krajósáról öseeegeket alegseegényebb emberek le asegtakaritkatnak. A takarékjegyen isadaas tekét a népnek gaadálkedáare és takarékosságra való noveléséboa aagy jelenti-léggel bír, A saövetkeeeti rsndsser vissont a betevöaek megkönnyíti takarított öesasgsi-nak kaelését, kOiöeöeee ka lakkelját vél-toaUija. Aaláa fMöalageeeé tea a asövetkoaés több rendbeli pénstáei műveletet, aselynák helyibe egyaerfl slaianlés lép. A eeö»et-keeée laaljri egyre aagyodk tárt bódít különösen Hémetorsaégban ée a köselebb tartandó német takarékpénatári aagygyülés saintén foglalkoani fog o kérdéssel, aoly a napirend egyik tárgyéi képsaL Végre a takarékpéaalárt ügy terén életbe léptelett újítások küaött felemlítjük a takarékpéaa tárt könyvek loeárását, a ssely abban áll, begy a betevő asár- eleve küteloai msgát, bogy betétjét ogy bisonyoe bossaabb idl le-felyáee előtt aea veeei vieoaa. Anglia, Francaiaorsság és Ausatria aiatájéra nálunk is be akarják boani poetai takarékpénatárakat ée Némotorsaágban ia hangot tat ják már e tervet Valósamü, bogy n postai takarékpénatárak egéeeea más körtket fognak Bealöeöeni a takarékosságra, aiat a jelenleg Csnnállé takarékpénatárak, főleg miután a gyűjtőhelyek aéas roppan tol saaporodaék, de kérdés aea nyújtana a nsgjobb előnyöket sa, be a üteaŐ takarékpénatárak újból saarvatetaének, illetve jelenlegi seervsaetök tovább fejleeatetaék. Ha n eeövetkeeée a takarékpéastársk köaött általánossá válnék, akker elesik s postai lak arák péaatárak fBolőaye, s követeléeek könnyű ée gyere átrnkéaása. A köseégt lak arák péaatárak ügyére aéave figyelmet érdemal as a aagy érdele, a moly es ififen lakarékpésstárakkal kaposolatoi a botltok jelzálogai kikl\'alnBsiit folytán. Mert aa ingatlan birtnk n takarékpénatárak aüködési körén kelti inkább bietesitve van és , adósásra képesebb, ke mérsékelt Ulétalek mellett a kelyaataén kapbaté reájok jslaáleg- A postai takarék péaatárak lét sejtésénél államokat as s kívánság vésette, bogy as által bisaayoe pénaössaegak fölött megsareaak a readelkeaéet Kiválóan eaen indok veeérelte as eoatrák kormányL Különben Ausatriában a poetai takarék péaatárak nea váltak be. A havi belétek aa htéaaéey létesitéeének második hénapja óta folyton asükkenask. Mig fbruárban 188.686 vall a betétek aáau 810188 írttal angusatnsbaa mér esek 18,171 botét volt 688,769 írttal A takarók pénatári kenalés annak folytán 170.000 A. deioaKet tüntet fül. A kedveaőtlen eredmény okául n k esel és bonyolódott valtát említik. Aagfiákan a poetai takarékpénatárak kna év akt! 700 aiUió márka betétre tettek seert, kelett Oiaseoneégbea a belélek II év alatt 18 mftttö Ikrára eaelked\'ek. FVeauBisaaig egy év alatt 16 millió frank belétel mglat éeL Praoeaiaoneág óe B«lgiaa a postai lak érák péaatári könyvecskék köt-eetnössn átmbáaása iránt egyOatak meg ée ba aadmm éleibe lép saan ielisaliy, a siég poaa sgylet aHamaira aéave ie k erese tti akarják vinni a kBlsiSaSalg elvét ,F. I .1 . fklftatbea prJinsaiás! többet ki Hinni — gysagsoég volasl éa aé1 — — 4 Beméi-betűnk, irkálnál) — kmoé-kályás kéa ea. Ie ás mondj igaaat, betörik a fejed. (Féitekssi eeept 11. klakivfr. aalm ,Móeee« a aééék elei préAUjesaaü eredett dráasa • tihalikaa Irts Várady Asnl, kertit eséeve Aa M elledért mker ben eem a ktiftnsig, sem a saarspM iéssá> rll nem auMa ieM \| niékkaakai vaUsaéatleg lémi>i aa dAM aaéHy vnlm. Mi Is smt gmiilmkt máin* bét Ima snankaa eseMmnk. ^eséelal a ktvéteWkaek, ás bsé 8 * o m B a t o a, ssept. tt, telt l.ás előtt kertit aiare alKoldus- kétségkívüli előnye Berá»d E darabjak, -i- tónt ópwetinnék, — k Hogy aö regre , és Irányra íiéave U elüt uoíj tvoo, Ifrivol éa eokcaor a boswta\'éeig oitoUá e nembeli termékektől,. meljek uéáely párisii sirókB libretto-0árábó\| ktüsénölve, ijeselŐ mérvben kendik aáraatani a kampadokat 4- Zenéje kaWsaaj habár - e kt forütvi áll a fisaiejM— kőbnjüdaégre ée béjds nésve egy Sdavonajsa a Leobjsq vagy Offeebedb féle ÍarabokÍal. - A osiaseere-pot igaeáa osak Éresy éaekelbettf, kinek sokeaar psudálatossn magas hangja a legfelső regislarskbea á Isgerlsebb, s csak igy aagyaráakató meg, hegy eaen filofille eao-rop, — melyet példiui a bpeeti népsainhás-ban is Blakáaé i énekel — egéeaea neki való s I aat bravouitral jétsata el. Tenoga mind végig saépon esengett, s es oet dkoréaek írnaUailiei őt illeti. — Reiner Antónia (Laarn) igen válaastékesan énekeit s Éroiy-vel vnlé duettjei asgérdeaelt tapeokbau réasstltnk. — A kis naiv, ayilt- ősaiate Borisaiéira Aradi Emília kíeassaenyben csókolni való aeaélyeeitőrs talált,- s kedves I játékát, valaamt sikerült dalait sajös tapsok í jatalaaaták. — Jubáa (Ivás) a bssaélŐ réesekben igen sainteloe e hideg vált ügyes, j de saép barytas-baogja, különösen Borisala- i wával előadott dnojékaa, nagyon tetaaatt — A nagyképűek Idő, vliéaségét kénytergaté s I térjisg gyáva, de alspfábaa kedilya Ollen-dorf eaodee teljesen illik Boránd ar agyéniségéksa, ki dsrekesaa aegie állta helyét, dacaára, begy aéesely helyeken nea érvényaitetto teljeeeo seerepéaek kínálkozó előnyéit. Nagyon dieorét jétékéboe kerti aiaden tnlaást s babér ea, ktlöoCsea fiatal ée vidéki saiaéaenél nagyon dieaéretre méltó erény, aeért as arőeobb ssmsaés, ftleg ope-retlebee, aoly atfaj aéaoly réastbsn agyia a bobéoat felé gravitál, aea vélnék irfelmára. De eaért aea bibáatatjnk. BoráadJ^ aaon •ainieaek köeá tartoaik, kik as igaa bely eem a belyeet comicumiban kenőik a hatért. Ő belyee énékkel felieaeri a belyeet tsraéssstét s beletalálva ssagát, jellemes éa aea koaédiénik. Mendalstsi e nevettető attílndefei mindig érvéay eetlaek s hatnak as értelaee oésőre, a aélköl, bogy saüksége velan griaeeookra. Et kitűni aaakbaa jelont meg. Apropó masak I Jelentéklolea ■sripi veit agyaa, de oat teljesen érvényre juttatta Licseomeysr 8aiü k. a. a esinos hadapród} (Biehtliofijsn) ilyen alakokról saokés mondani, kogy aebaraaat kölyök 1" — Komlóéi ar tőrtUmetsaott alakét matatott ke s vés porkoláb soaspihsa. Nsgyné a ,fenn sa orayő, nmwen kas°-fisjta grófné saoro-péboa bolyén jvslL — A aagy érdeklődért kellett előadás tékát j\|\| sikerült volna, osak f sesskar hiánya vo\'t nagyon is éreakető. Zoagora ée ogatafl hegedű aagy oegyengokieé-ret egy oporettobea. %yébként aa énekek jói j aentok s ea első és második felvonás aagy i finaleja, valamint aa lemart lagyaaőkeriagő praemsó adatait elő. — Csak egyre figyel-meatetjük a t előadókat. As a félig elfojtott, sőt néka egésa hangos kűkögés aa Őnekré-saak bekeadéie előtt -\|i a ,8tiamelée\'-nak oly bessaaté neme, melyet ogy ambiüosus sainéa ialéeévol sammlkép sem bsraak Iteee egyeatetai; súndoneeetre kérjük erről saok-h iplottj J Utaló; iraaá, a helyi póalakea In -Hadjárat a _ kitűnfi vígjáték, repertolr oarabjt melegen -ajanljt\' mely eeták egyikének \|nésbet eléje. TT\\ M. Arady Ensitia aaivséga1 fteiaec A- és tred aeép laki iát\'ékJ Ceé^r ssántársulat jelet tagjéáak utalomjáUka, iűőajatik i "eaünfl négy folvesáses Íakétsi baigsaakáeask épeai. A jutalmaaandót köaöeségtnk finelssábe, i s legélvsaetsssbbsssahéai n f éJék. SZIKÍSZIT. j V\|neiraapk saapt 28. Beraak Aipád Llgmándi kispapját köaepes saámu kö-aöaség aéate vngig. A darab aea njyujt ugyan agy Uválé jeiemeaerepet eaa, de ss sgéa seégis Hegy fWenea Uspap, miat köspont körül aooag e csak aa a sasrap képaaksti figyelem ée gQad tázgyát Ée dieeétettel easel-betjtk ki OMfeér Kálaán arat, ki értelesa ée válaaatékee játékával, mint aiadig, agy aa le, la Isgkéáy^ekk igényeket ie kielé-gitbottel -r dlrady lt a, E«üke hálás ssere-pét aaokott pejaéa kediseeéggel adta elfi. — Bodragi ar d kedélya ürrg ar eserepékea ettkea jrelt; m -ssér neki vnlé ganra. — Beráad (BWÍIy PIsDn) éo llsaaasy Beiéi k. a (Üssék tHéjyeta párt képartek, Magyal (ErsSi eaaeny)és Ilsaeaij n \' (BW) esak s LsÜtlt ta eikortlt eélaiéa hangiét * KöaWy ar aa eeSeki Petit Wvat félleaeam agyán, ds alf tasaké, rit naaaal jelant meg, begy képtelenség ilkiantsk, kegy valaki dy aöreye legel tásjüa meg kűsayoasllksn, Ea ea a túlhajtott asasktroaás 8 neki megeookett lakájs, pedig [lekol ás ostobát élSfbien M-Motelei, a nélkül, kegy eaikeig jvots* aaa gén/t mskort larmájákél kivelklnietsi Ük — S rt\'táiegei kmlseiű kjmssiiik. ka- \|______._______ MA es aáéeaá gs.éi tgi lém n limitjis a sem brtyéa. b 4i paaaapaMal JlSM^ft1\'\'^" — A n»áf kaahmal önkénta tűa-oltó egylet k ebeiében aa idén ffasnekar41 alak alt ssely afiködéséaik már több iaben diaséretet jelét adta; a sepekar a testület beesűleléro ée Nagy-KaniasJ város üsaéro eaolgálvás, fentartáaa- és MiiIoeitáeéra pártoló tagokul oddig a kövatkeeők syereltek meg; évi lagoégi díj 8 bL fUévonkiati l frtoo fiae-téseel A pórtélé tegok ittooi kflaléa betűrendben történik: Abrahéa Károly, Altetld-tsr k Löwy, Ahnatb Hátán, Ábrahám Zs. Dr. Beátáik Fáreaa, Barts György, Blau Lejos, Beboee Lisaló, Berdia Márton, Id. Bentaik Fereais, Baekrach Oyuls, Hotfi Károly, Blaa Nándor, BodŐ A-, Borésy J., Blau K. ifj. Bittelbeim Samu M és fia, Baehraek J. Bi Bauer Miksa, Brianer Mihály, Bátorfi Lejos, Borger Adolf, Bódít Jáaoe, Baakegyjeeűlot, — Qeoaits Károly.— Deutseb Bernát! Dautóba Otló, Danaeborg J. Weiee, Dávid Istvái, Dobrin Benő. -Erdődy Lajos, Éoglftadsr Ottó, Ebsospsager fiai, EUinger 8anu, Bafireid Júlia. — Faja Lajos, Freiler Adolf, Fürét Lajos, Fűrrt lgaées, id. Feaolbafrr Jóaeof, Férnek Kél aén, Folkaayor Jóssal, Fitcber Sándor, FUeher Femek, Friedenthal N. Falkner N. Floitebbaoker Gyula, Fitcber Netti, Fas oiatti Joeefa L Grebencs Henrik, Geleei Gutmana denrlk, Gutmann Láasló, Orűnbnt Fülöp és áai, Gratmann Simon, Groee Jéasai, Ooldetem tatvérek, Gulyáé Jenő, Gutmann Alajot, GlovssiU Jóeaef, QreUob Jóoset —■ Horváth Kámlr, Hofor Fereecs, Heea Antal, Horváth jj&eeef, Hóin Mihily, Horváth Fsreeoe, Hlatko Jánoe, Daneer János, Horváth Antnl, Hirtcbel Ede, Himfi Lajos. — Jaklitseh J. Ibi Aa«al. Knaaaa Boldiaoár, Kaortaor Qyfrgy, Knortaer Károly, Kre-nausr Lajos, Kéalóay Ferenoa, Kilik Ferenc Keváts Jéna, aőműva Iaidor, Kia Ferenoa, Koltay Ferenci, Knortaer Frigyes, Karcaag Béla, Karcaag Vtváa, Killer Hennk, Kűrseh-nr Ignéca, Klapper Jáaoe, Kasatna János, Koba fivérek, i— Löwiager Ignács, Lengyel Lejee, Leeasal HArik, Lengyel P. Jóasef, Löki Mikee. 4- Miltaoberger Sándor, Mun-kácei Nándor, Milhofer Ödön, Makay Deaső, Matlosh Jéastjfoé, Mertch Sarolta, Msrseh Ignáoa, May Mátyás, Mitli Fereoea. — Nent-wich Gyula, Neumann AdelC Nsimann N. - Oreeaváry Gyula. - Pollák Bálint, Ptt-bál Ferenc, fóliák Fülöp, Práger Ödön, Pollák Mikso, Petrios Ferencs, Plaff Jóasef, Pap János, Peták Terén. - Beobaita Vilmos, Bosoustock Lipót, Riltuper Károly, Botb- I tchild Samu, Boésnfsld Adolf, Rónai Ede, Roeeabsrg J. ée Welisdi J. Bapock Gyula, Beth Mór, Hoeenberg Jakab, ^oeeaberg Sándor, Bosenmal Adolf, Ring Pál, Béeeoy György. - Saltmay Károly, Strea á Klein, Saeitl Jáaoe, Simon Gábor, Síigrita Róbert, Saller Lsjee, jSaalay Károly, SeUesiaga Gyula, 8ankita Zsigmond, Saeüer Ferenes, Saékely Tivsdkr, Scbera Bicbárd, Singer k Auspita, Sebem Lajaa és fis, dr. 8aukíts Nándor, Scbönteld Miksa, 8essseiek Lőrines, Bters J. Mér ke fin, Stoeeel N. Stetnberg Betti, Staub Jóasef Sattler Jóasef, Sdiwara k Taaber, Sommtr Jóasef, Stemmer Kálaán, Seben Jakab, Semetke Lejos, Settlsr Mér, 8cheiber Ignácé, Spitser Lipót, SehiSar YB-moa. — Tóth Károly, Tasofa Simon, Tbaaska Endre, Tripaéaw Gyula, 16. Tsnáaeeky Jóasef, Tóth tfajos, Taekana Jóseef, Topo-lits Jótseí; Todh E — Üjviry jDlés, UUaann lelvén. 4- Vágna Károly, Veneael Beeső. — Weisamayw Mér.Wnsatl Lajos, Waa* Loiovsaky, Wtoskice Jáaoe, Weseer Jénseé, Weisaaaya O Weia ísigmond és Ttvafcr, Wtjdiu Jéaesá Wolbesa fojő, Wakfamm Emánuel] Wela Mkrkna, Wesa Hamon, Wili ia^sr Jááa. ~ laWá Jáaoe. öa-eaaeen íVL - jMMsém Ermt altáboraogy eltá veota sUje Paiuy faaiÜrpnnesask érkezt Nsgy-KaniasArS, e molt vaaéraan tartett sesalét tts ül Iniiiiil al két aáaaéalj boa véáség MiSIt fffaavéiaéak béttőa hajnalban sllienslsh lebjDssntJMy rn, bnenkaiéaa bajaalbaá Bakká, bol Se erdőből táaadták meg ea tgaakgi uton Bakra jött KSnseaéi beavédaiaééeliat inaaa eem rlaaejlv Zala ssaat Mfitályrsls ssa wéaráin Kasasára Ar kanak. \|Péet4sa lumi ihsia. e mamkema s reeor vésték j ssélriae aináan Msyábas hs se ÜeaaMkl - Is^Hgymlltlg A otfll* gásaatí la aah Vasárnap Vetta keedetét A aap ugyanis látaélágoe pályáján ssept 88. délelőtt 10 In 88 poroskor Irta sl a mérleg-jegy elei pontjában ismét aa egyeolilŐ síkját, mi áHal sugarai ssiad aa éeaaki, mind a déli félgömbre egyenlően orvéa, ea egéa földön aa éj- és aapaak egyoolősí\|él okonsák. — Gyilkosság. Zala - Egerwegről értesitik lapukat, bogy aea elég se áltn-láooa isgatottság, a rögtön Uálő bíróeág mlködéa miatt, mely a esik vároe lakosságát élénken fcglalkeetatja, ujabb réaast adta aegát elő. Ugysms Petri-Kereeetsrkaa aa ettaai Unitéi Tflesök Károlyt ipja Kis György agyonlőtte mult ssoabaloa reggel Tflesök atbaa veit Egonaog leié, hol váltókat akart aoghooaobbiiaai. Heltteotél 3 golyó járta át s fogai kitörve voltok. Tflotök neje aoe-toba lánya veit a gyilkoeaak," kivel tiltott eaerolai visaonybán éit A gyilkos bevallotta boraaaté tettél e seolgebiróaak, s megmutatta art a helyet, hová a fegyvert ée a Töeoűktől elrabolt péaatárosát a váltéval és pénasel elásta; eeaerint a rab\'égyilkosség tényállsdéka meglévén állapítva, . minden valóssinflség seeriat a rögtöekélő bíróeág balált saab Kis György fejére. mettuBminill t —. A ksn^Üeely I uradalom méesse, aiat aár lapunkban jé e\|evo említettQk oeakugyaa e\'árvereamuti- ssept 18 és 19-éa El lett adva 111 darab, ösasa érték 46.380 frt V Legelóbb 16 frt s Isgdrégább 605 frt volt. BelAayl Tivadar, esáktonyai állami taaitóképeadei ideiglenes segédtaaárt a vallás- és kösoktatásűgyi aiagyar királyi miniuter végiegeeitette. — A pklllsxsra mindinkább köse-ledik a baUtoaaelléki eaőlóbegyekbea, mi rettentő aepás lenne e vidékre. Vett prém aegye területén a véa orőeen terjed, legalább est oonstatálU Labócaky Deeaő miniateri btstoa, ki e tekintetben hpoesabb viugálalot eeaköaölt. A kormány beesflnUtte a költ«éga műveleteket, ennéliogva aa érdekelteknek aaáál saifósb ki\'artáasal kellene óvíntáake-déeeket tenni. — Tmrgeayov teaetéoe. Pétervár-rél bják f. ké 18 án: A köeaégi kövében még moet eea tudják biaonyooan, begy mikor érkeanek meg Turgeeyev flldi marad váayi ée elég jelleaaölegeltitkel-j á k aa utolsó pillanatig, nehogy nagy csoportosulások támadjanak. A Kaiaubaa a Targeoyev lelki üdvéért aoadott engeatelő misét ia esek ntólagosaa adták tudtul. így aagyaráakató tebál, bogy aiadőssae 2—300 saoaély volt jelen. — Bácsi éles. Tsoeg ssarquis köoe lebb meglátogatta aa osstrék ainiatereleö-kö\|. A meayayei birodalom követe túláradó sdvariaeoégot lanseitott gardája iráni, s a többek kört igy soél: „A khinaiak knlturi-dcélja, bogy a kelet néaeiervé \'sksseenek. A ssieieeteroleök pedig állítólag így felelt: „És n térnetek kaltnriécáije jövőbea aa leend, kogy a nyagat kméaerwvé legyenek." — A soproni ker. én ipark inara 1882 évi jelentésben s soalyé- és bsla-ton vidéki bortermelésekról emlékezvén meg, s köpetkeztfket Irjs: Ezen borvidékek borkereskedésének fóakadálrát\' s nsgy világbs vezető vaMrti öeaeköttetés teljes hiánya, s ss ország-, raegjei-, s kftsségi-stsk nyomorúságos állapota képezi, mely utóbbi szinte lehetetlenné teszi, begy valski a késé éezi éa téli hönspok-bgn borát skár s msgysr-nysgoti, akár s déli vssat állomásaira szállíthassa. Igaz bogy évek óta bssgzik már egy Pápáról Tspolczán ét Kssstkslyre s Veazprámmeg) ébél Balston-Füredea át Tepsimén vezetendő helyiérdekű vasat eszméje, sőt sz ebé astbas emiitett vonalra nézve az elfismmkilstok már ftri-jeeea beiejeivék is: ss épitkeais seng-megkeadéaéfé ssoabaa mit mm ksUsal Padig ezen orárayvoatl, mely esftt vüégkul barviáékaek ép szivét isrlaé át, klssámitkstallsa kiimtul járat asm-esak a vüék bortermelő éa ksnsksié-Irc, kaaem egyátalán bezáak borktm-ktdésére nézve is. * A nlklIUSák késlleyi Péea^ a ké IMrtlt A káábye i ,lwHi Wismét m«-Hml A bp •ím, erő, fiibér pepii re ú*u bmahkel van eyemtetee ia a .Neredeaja Wo^a, « «. repfllö sylájékál kerti ki - A bp egyik mskke Teletej giéí eddigi ■akli Éli kámalva, UHmKi begy eat Wvékk iNim kU i hegy Tolstej ■■pH ikUir amg máaslélv tseeaek. A astkkiré Teletett kákáraek, IgaItevot ■Íiüii mak hali.haéliak eevem Vaa mrnkhm tgv klalimfoj a ligaHkkl taaaló áa maakAi wvargAaakrél. Msgsmliti, kogy hasa katenbOaŐ vám iimerafaat, melyekben maahás eavargésekat fagyverm rővl ayamták ú. - Ha eeafalé aa ai< lat i Bet a tanulságot merítette magának Baaar ar, a párái Hat dCMre dolgeoéténa, a ki ujaágiróí minőségben résat vett aa elektromos vasat préhamsnsién éses alkalommal kéveikeeő kalandok b&M lett. — Aa elektro-ma wag.oo ugyanis egyre akadosott ama aotákoa, amla Baaar ar áe agy máeik ej-•égiró nagyokat Dereitek a komi tetején. Kát ar egyre igy el te a ee»ték», kik a mikor a komi ee Areaae de l\'upérán vég-káp megfeneklett, Imzálini káeeUltek. Oda láp erre Baaer ttrbee aa egyik iamaretleaá* tat mondja aeki: „Hallja aa ar I Hordja el ilaocn magát iMáaL11 — „Ki maga kérdá Baaer ar. — „Mi aa elektromos vaaat talaj* dánosai vagyunk." — Hát magok msmlsls aek I" B mával a Hiriapiró esebébe nyúlt és eJlakeita venni a névjegyét, de ea egyik elektremoe ur, Pbülipart navfl megragadta Baaer ar gallérjái. Baaar kiaeakadiiotta megát Philippart kseeibél ée sgy gyors pelei alkalmason a témádé ábrásatára; aatáa padig nádpáletával fenyített* meg. As elek-tromoe koosi két gépéaes erre uraik k iáké-lésé ra megakarták verni a két njségirét, de a kOeéaség és a tfibbi joornalista kisaabadi-tolták ékei ea aiektremmek körmei köetl. - KAlönöa útlevél. Egy ik bárom iséki mérnök e bodaa -kraaanai saorosban dolgeelalotá Bem msaas* e helybe* vsa agy oláh fala, hol ssélét tsrmesoteaek. A mérnöknek egy mer eeeébo jul, begy jé velaa aaélét botetni. De bogy kOldjön érte, miher niam útlevél ? Pedig a darebeoeeok nem Ismerik a tréfát, ayaksa csípik, a kinek ninoa pamuté, l-e mindjárt a mérnöknek akar is ssélöt vinni. Mérnökflnk aaonban ama* tekéig volt »avarban, bogy bonnea bmitsaa Útlevelet; visasaemiékeeett rá, kegy vaa egy nt\|yir ketonéval ellátott pepire, mely * gyon hatonlil aa ideigleee* atbvobkkaa, fölirt a eat i „finom magyar beemare végett pi-padohéoy, 1 árak ára 6 kr." Ugy goodol-kaeeii, bogy ee e pssmei viasgálé dara^oom, ka vélrlleall tud is magyarul, olvasni kiae-nyáré aem Ind; stbbeomégnyugodve,egyik munkás keaéke odanyomott egy ilysa pepi-rest s elküldte miiéért Be aeereaosésea eljárt a küldetésben, a kosár sallött elboata a vimakeele a nevese let paamuat ia, rajta aa elák határőrség látlamosásávaL KOZGAZDVNAls. Hadiapeatl értéktMf. Kortes Antal é* társ, bank é* válté-Untat heUjWentéseO Budapest, aaspt 21. Végre Ismét kedvről ilmdshétrél la-hetünk jelentés. A borvátorsaági Ibsegés ée e daaéainU antismlta eevergás megtsü uéee aem mulass!olták el jé ketá kelteni s mivel a kulpelitik ai vieaouyok ia kékéeaekk Jelleget öl<öttek, a bélen általános javaié* állott ke ée a ssllárd iránysat, melyet mér e ma I napokban e leadeei ki mellék leesá* Ktáa elŐioésetl, tovább fejlődött. Aa áramai* keddre ée imputa* kB\'fOtdről jött. Kslöaö* soa a kaHini léeeés matetkeeett hausse re klpiiálaak e mivel nálunk e fenUbb m Illeti ekeknél fogva e kejlaaááilg aeialéa ■ nsm kfjáaeett, a két folyamán ssakagyaa Jsákmalk sny haae** keletkeeett. A kemssmm-gabmksm tebyemébg hitehréssvények, aatáa iáfeééá papi rak, más értékek eoeakaa ka-véakké r lm tieitek De na áimnlkilliri irányúié moaga lom aem veh tárté. Mér a bét második fc-Mkea réstbt aj utam la j nslblmllk, résabt ggasigékk kMáiél jtgjsáisk yos*a gyakoroltak aa kklyimki, a aa oMrtaséiméay mt ealaa, ka Tlmn iee engal kaak a\|ekkl bambám mrnn Ifti kamatlék liiilllililsH \'jmnaíjlk aa éiiiést ■syki, kagy a mait katf sbbtkm mégis Igyew méfté <mi kede mrneihmsk. * kMM tlmJáása kO* Maissá sa keátdM kténgHlia keaya-aaá. $JÍ • ftnada Itksel agy, me^el már kiisjsmUask hittek, még miadigtárgye-lássk alapját képesi. A mi aa Belet réjmletsit illett éremel-kedée mutatkosik etrik- él megyr kitel-rámvéeyekkee, járedékokbaa és némely veseti vémvéayekkea. Kaaa emelkedés mind-aaee ékel ae alábbi eapak gysagákk iráey-eem által rséoklléásll A Isrgelam Utal-rémvéayekkm olykor maglskstls mérveket öltött, alább oaoebsa a téeede inkább Belei-ellen volt A boly értékek piaosán alig vak fNgaiom, némely melompapvok olosébban kinél tat lak. A esFsaatmtkb értékek árváitm^S ki-llaik aa alaati tákUnatbál: aaapt 14. mept. 21, emtr. hitolrémvéey 29425 2W.60 mHJ- 293.80 288.- é\|-m megy. eraayjár. 8110 81415 6f-ae megy. eraayjár. 119.— 119.80 s W^lár- mm 88J0 oastr. megy. állam rasot 321.- 320.25 megy. lesaám. bank 9060 90.76 e djjemajigyek 11150 i 18.50 úeeai sorsjegyek 118.- llOiO os. kir. araay 5.69 6.88 espolsen d\'or 9.50 9.51 válté Leadenra itait 119.96 a Párára 47.S6 47J6 , Berlinre 68J8 68.06 Neinzelhözi pénzigység. A hírneves bimetalliata A rendt Ottó a nemzetközi pénzegységről egy bécsi lipban a kővetkező csikket tani kösaé: ,Ha na egyes orsságok pénanemei közt kilönbeég nem volna," ifja Bem-bergsr LsjOs, .ugy szt fel kellene találni" Részünkről a tekintetben nem aastkstjaa a hírneves német parlamsnti fét fhioik nézetét, sót iqkább nézetünk as, kogy a modern forgalomnál fogra a népek mindinkább közelednek egy máihoz, s bogy eat a k öat ledéit a pénz és valaták különlélmége jeleutékenyen sks-gályozza. Ha sikerült i» egén attvelt világ rémére egységes mérték- és sulyrendszert teremteni, mért ne lekeiae a pénzt, w értékmértéket ii egységesen szervezni? Es az etsme oly életre viló, bogy igea tarméoetiuik kell tiUlai, hogy aaaak megvilőaltálára oly régen törekszenek. Napoleoa császár 1867-ben a párisi világkiállítás slkilmávil pénzkonfe-rencziát kitt öeze Párisba, oly czélból, kagy a népeket egy egységes pénzrendszer elfogadám végett egyezségre lehessen bit ni. Ennek u „egyezségiek" természetesen olyaaaak kellett n>lna leaai, kogy u egén világ a fraoczia pénzrendszert fogadja el, a kagy azelőtt a francai mérték- és saly rendszert elfogadták. Csakhamar kitűnt azoabaa, aogy a pénzegység a kivihetetlen utópiák közé\' tsrtozik i bármily aigyok ilask eléayai, a kátráftok, melyek a pénzláb megváltoztatásából erednének, még uigyolbik volnánik; de iz is kittet, kogy nem a pénzjegyek ugysnazoaomága, bufim a páni tartalma a lényegei, i kogy ennél-logvs nem a páazagyság, kanom ai ér-tékegység az a csél, aahat a jasdswgi haladás érdakák* elérni tűrakadakak kell. A mi a péazlák megváltozUtásáaál aggályon, sa as, kogy általa az ari&ibio telyesnendó Urtozási kötelezettségeiken is változtatni kellene. Aantria-Migysrországon például, a bal a péaznek alapját most még lalajdoaképen az ezüst forint képesi, 100 foii&t 246 91 frank: ezüsttel egyenlő. Ha mnt már a fraésia pénznek megfelelően 100 frt s B60 frankot akarnánk varai, akkor asl uj páas minden-100 fniataál 809 fraak astaUel nljamkk volni, a Igy atWaa, aééaság kamatlaetéi stb. a bitelesók aléayéra ezzel az Öasaiggel éakéayflag isbmoltataák. Es volt a Mrndö jok,, mely nélfogva N émetonzág péazrialmlrl aek reformáláiánál a fraak raaámari al aem fogadhatta, oly ok ea. mdyet ialkn-aakkal nem igen klaayaá lekét M\|értaiai, ■art rmémm agy arik, kogy agy Írt vagy két márka f\'j, (raakkal igyealó, pofig mm agéaaa agy vaa, mert egy eiáot banknak mtat tartalma mm kaaam éO6 krajmárral agyakié. Mk maHikaH sa nem igon jé lllteHN éa a sipm»\|ii4még mk mililaréjalaál • Hl kllömbéeetakkél aogy émaeglk iftp. Mlkaa áll mart már aa agr^ péaa aMaytP A forgalamkaa, » ÍM abrfmaláahM, di IU kévéim jár kisebb kűlömbiégnket poatmaa ki-námitaal éi Idigen pénz értékét mig-határojrai, mihelyt a pénz belértéke vakonatlaaal nilárd marad Igy az ezüst forintost Németországban nagyon kedvelték mindaddig, mig agy NémHoritág-baa, mint Ausztria Magyaromágbaa as ezüst érték volt érvéaybea. Midőn Né-metorsaág as irányértéket fogadu al, aa osztrák értékű -ezüstforintos értéke a német araay ellenében ingadozott, a németek snonasl kizárták a forgalomból és jogoiaa. A kis forgalom igénye tehát kielégíttetik, ka apénsdarabokslapjttkra nézve különböznek is, de érték&k egyenlő, ugy kogy egymáshoz határozottan tori-fái ha lók, A, nagy forgalom érdekei easal öeneetaek. Akár via pénzegység akár niacs, a nemzetközi forgalom mindig a váltét fogja a készpénzfizetés helyett barnáin!, i á kereskedők számolásainál a pénznemek átsaámitám jelentéktelen dolog. De igea fontos és a kereskedő-lemre éi iparra\' aésve igen nsgy jelentőségű sa, kogy as átszámítás határozott, változatba legyen, bogy a valuta aa ingidozzék, hanem mindig a fémtartalom nilárd alipjáo nyugodjék. Ee térném-teeeo csak ugy leket, ka itt is, ott ii egyaalé érték vsa elfogsdvs, mert kftlAa-bee a nemes tlmárlnsk ingidoaá«a a valutát folytoa változtatná, A nagy kereskedelemnek ép agy miat a kii forgalomnak\' tekét nem pénzegyiégre, banem értékegységre vaij szüksége. Az 1867-ki párisi\' péazkooíerenczia nintéa az értékegységnek igyekezett ntat egyengetni. ai ez Agyben taitott tanámkosásokaál arra ajimeggyózódesre jatottak, bogy «z utolsó évtizadek ssgy arany termelése az arsaypéasek tovább .terjesstésát annál kiváaatombbá teszi, mivel sz ezüst Kebt-iariáaak nsgy nűkiéglete mistt meg-kevmbftlt ée nehezebben szeroshetó. Ennek következtében ibUn állapodtak meg, hogy as arlayérták alspjáa sz általános értékegységre kall törskedai a agy látszott, mintha e tekintetben sikert aratnának. Aagobnaágban már érvéaybea volt ai arany érték, sz éusksmeri-ksi Egyműlt-Államok legtöbb aranyat termeltak, Frsocalaomág pénzforgalmának nigyobb révét arany képezte, a végre Mématarszág is elhatározta, bogy 1870 után ai araayértéket lépteti életbe, mig AatttriaMagyarország Fraocsisonság-gal kötött pénsnirzódés neriat legalább pepiron az aruj értéket nintéa elfogadta. Az oeztr,- msgyar frmais pénz-uerzódék csak helyeselni lehet Auntria-Msgyarprszágnak ss aranyat, moly bó vekben volt, u a üstnél, mely szűkebben volt, előüyben kellett részesitönie, kogy a pepirgszdálkodásból könnyebben ki-bonUkozzék. Hogy u erűit értéktói if ariny értékkel való átmenetelnél a frsnk rendszer etfogidám végett oly péas-lábot fogadlak el, mely igea magas ezüstértéknek felel meg, oly idóben, midén kz ezüst ss arssy ellenében sokáig előnyben részesült, aem sok iggályt keltett Most azonbsn, midőn az ezüst lokit Vmsitett értékéből, u említett szerződéi jvégrebajtása által ai adósok nsgy kát-ráayt nenvednének. Aasztrla-Magyaror-azágalk moit aem a fraak, hsn-m a Wárklrendszerbez kellene cmtlshoznia. A föntebbiekből kitűnik tokát, kogy Bi arányérték eankéje aemosak gyakorlatig jogosult vdlti banem kogy aa A/ ksbdás nevében ik érvényt nersott ma. jgAmaál — A délog további fejlődése szoubfn az ügynek más fordalatot adott i ha lokau még njost ii szt hiszik, bogy as arányériek pártolása által még min lig aj kilidáiaak I használnak, csak azt bizonyltja, kogy kz emberek mennyire szakuk bizonyos nézetekhez és enmék-bez ragaszkodni. Az irányérték terjeaz-téaéaek gyikorbÜ megvalósítása abó korbsa int eredményezte, bogy asasltt, mely addig mokéa volt, most a nftkaé-gosaél nagyobb ttnegakben léváa mag, i péniverdékből kizáratott, minak kövat kaaléla értéke ép oly váratlaaal, mint kalblbaal mökkem, mig ellenben az idáig bóven Ürmeit és kénl»bea tartolt araay, i Begy kereslet aOeaébea oly caekéljnek kezdeti mslatkoim, hogy aggn-dalmikra molgáltátott okot. A helyzet eaaak köretkniébea egé-váltoaou Belátták, kagy áa ■Mdaa további Urjamtám Hak aagyobWtaaá, as aatut adr-ékiabaHéiét I a péaikiáayt mik fift-oaná Igy i«Aáa\|t kagy mlat addig ai rtékfgyiág áil^jHm as araayértéket yekeatek tmjemteal, aaayfra tartteak ~ é ss éhljtí%ea4e,tÉely klinduláii ponisl nolgált, egánen kát (lérbe morált De a melbmakat melyeket fottdáa-itek, aem lehatott többé elűzni. Mind inkább kittet, kegy ai értékegy lég a püvelt világnak tökké- aem emméaye, bem jámbor óbsjtása, kaaam katárosot-jUa nűkságm forgalma táayezóje. 8aját-págos gúnyja a lorsna k, kogy az arüayérlék iz értékigyiégból kiindulva, ép az éftákogyiég nűkiégeuégéo fog lujótöréri nenvedni. MblÉB az ezűit megszűnt aamsat-közi pénz lenni, tényleg mindenütt ai arany ai járták mértéki i ízért egy nemzet sem moadhit le irról, kogy ii aríayat vilutájának alapjául vegye. Kiadeaűtt oda kell törekedni, bogy as irányérték elfogad tamék, u értéket vmzUtt ezüst mellóztesiék, minek következtében természetesei az ezüst értéke még iakább csökken, az araav még nűkebbea len, piáltál aa ezüst imonetízácziójz még nflkiégeaibbé válik. Tgy közeledünk aa aiaayérték alap-ián az értékegyiég felé s mégis egyko-bangzók a vélemények arra nézve, kogy kz aranyérték ép oly leketetiea miat trenélyn, hogy, miat as aagoi Gosckea mondU, miadea törekvés ebbea is irányban i legborzzntóbb kereskedelmi vábá-got idézné alé, mely vabka létezett. Csak egy at vta: s ez sz, hogy ai ezűit belyntemék ismét előbbi állá-sába viasza, s bogy as értékkérdéi a letlós érték alapján oldassák meg. Egyei Uemieffck azonbsn nem akarnak sz ezüst érdekében likn szállni él nem ii ,náU-latnak; a kel tói érték crnk akkor fog éleibe léphetni, midón i nemzetek mind wmlhÉkj i hi i nemzetközi kettői érték általánonn elfogidtatik, akkor ter-báneteaía ai irinyértéket ii áluláno-IlUal kell s es lehetetlen, mert ,a mi ehhez legszükségesebb — ss araay hiánylik. MegdŐntheUtlen logikai következtetői mindezekből tehát ii, bogy i problémát máskép mint iz általánoi kettői értékkel megoldani nem lehet. A kettői érték általánoi életbeléptetése tehát cs»k idó kérdése A mit! menitnnd. faalsr Írássá* taáal » le l is u t i>! «ts Nr.fw al ia m J utf r rnH íAfniüts I liUÜNRlI^ll \| L\| U ásslf. UeyML) f é. él p. a ) iá.m> wim f. lila lélK látfj 1 á. M Sí llé-ISp. U"HU liaJás easau * samSttmai Itt ii. lé. » * » h\' , . _ FeUlős semkmstő: f AMA LáJH TÉnsasrkesatő: HOmiáVI MÓU 1IBBETÉIIK RÓSER MIKLÓS i iskolai éttaaltéia. Hyflvános polg&rl éa kemkedelnl lekolám Bodspmt, Újvilág-ufcu 23. mám, ss iskolai év szeptember l én védi kezdetét. A növendékek felvétele ang. 20 tói aipoata délelótt 9—IS, délotán 3—6 óráig enkftiölhetó. Intézetemet 80 év éU mját erómból tartom fenn, és már 9000 növendéke volt eddig. Polgári iskolfimban I kereekedámi pályára képesit tetnek sz ifjak. K erei ke-delml iskolám egyeajoga a kerenk akadémiával, s növendékei (ogoaiil-tak a katonai egyévi Onkéntexl Riolgálatra. A leveló-intézet ezaniui Böeer Jánoe tanár vezet ém alatt áll. Pngrsmmsk kívánatra Ingyen. m 7-10. ROSER MIKLÓS. €oebea begomi m rrft^rinm unb ftsb frnhd fjanblung norrőt^ig: in wr.Aam}8a A SSofat^nm b unb ^rofprctf m jeber ©uc^t Wi Suc^aubfung. I Die glrftrfcítát im S^űnffc örr Jfítfif^eíl- a f isr papai ize £ar jUIIang in magnrtifdjrn a«\| rlrftrift^rn JTsturfriffr unb betti profHf^rn lUKtkapi. ti\| Ism \| r \| r s a s r t i \| r s tleskynkts Isr Vfffrsffaft I : Cr. Clfrtl Süttet aaa Urkiai\|f\|. fltit n 600 SIlaftrsHsara. 18—20 kefmtngnt k 8 Bogot, ftt jebrr fiieftrnrg SO fir60 fr - 80gtt. = 16 grp.l fw 3stÜ kf\'ssOfftéiara SnM tohb, fst» lafamsragrlal, frlomfcn friá: fcarfsw ds fftotajpn IMnWf Btt fen Veng, áriái Mf fifartfars tn CkfttMilat vsk bel IRofartliiml bc-eaea* W; ^irranf folgt Mr (ifikini ka Bcgnfti\'drn aisilrrttririrgcB, bú Ciyvgavg aak Bbbtag bt Stspttr aak bna ra^l M bit mpmbaf ba VdtridtHl-Cx\|nMsas buA Rribas. tk ttiátí#n fií^rismrijra unb MrSr ba Hrihniclrirctimlfit, la (StMs^tni flifiiKiili nb ba IBirfinifla bd drl-triüni Gttmrt Mm W aiAfn VkH>lnr ssb fcrirfirn Mc Onmbk^ini M Keacttfm unb bafM* tridtét \|tnk tbftfsfie Aiavl fisé jatt Ornnblűgni nerérs, siHb un 8aláabtt Hr tneWiám na sislsifia oblkm odnbai eatrs nftfra. In tnrrtte taft rn bk mskt\|m tamabssais aab ueei mHpIk lM6itWnnm Aa Ükrnötwrn, olS ©diaira nb Wajóijra. ton mbi M mt mntkkmm 9ambaeni bd ridlnttrs Cttrmd in BdraAtssa, in ba •fltomcplsjHfiBrgTttft. birtismsa inba fHmasék nb tdrfesie a t n. f sf Mdr «tt \|slmA bns Mm a<i\|ia»il gdetcs aabm, tf ai ba Cnasgattajtai bc tkbsidbS b sslrd^aba Stift hbsst ja ■». tsiá sic tsfytbhorgn \|S brjlctot. — öefmmj 1 sab S IkrsD vénét* t. tOéia% 8nls\| b Wm. SUtifiatfraft. «tnibrtí artcia r & IM 1-lF I ^ ******* ****i:dOk*****dtg M filéflzelésl felhlvÉa OKTATÓ -ÍTA Z10 R V 0 S Oyópftwdmány» é$ egészségügyi áetóapra. Sserkssati Dr Brnck Ltpót, főmankatára Dr K<o» Aatal EUfuetéri ára v^yeiévrt 1 frt. f&émt l frt tfétt évre 4 frt Ai v Ok filé Házioivob az rgyrdűli e wrfi folyókat, me\|y K-télé sialffifiak, ppaáer/é ortefsA A egyetemi témánk témogsUm mellell, giidag tárházét foglalja msgábin minásroa gyskwbti ifinetetek-aek, melyek as egémég megórizielés^tígeU fzűkségemk. Tekét póloljs iz oivos\', s hol njpes, ffgü^gű) votgál váratlan bekövetkező eértlé laléék^a ktelcdűőkált via Mratvi a> oi vos éi batrgri között. Tartalmaz Mfiétftt két fiemtíty iz ortósí taéomáai kpjikb magaabtáa, tértfát, ennek jellemébe! mért kűajedséggel; álUadó rovatai kM ffég aií orvait reaíeW uoóááca, az a^siék gyikarbtí Umeretbt gaadsgH>. i k lifafHéibm a kűtföld tűm-réajel h a ritkább evetek msgyváiatáva) •amigETl, az .Orrén khééeek h feMeitk\' rovati ayttvs áll miaéaa alá-flMt&k élőit Bömlmat bizalommal vbasanpk, csél aak n orveal tada Báíjj népawűiitéaa- 8 kogy aem anyag! áréek, csupán i csél szentsége elkatAiaaiak, byy tonitók, pép- ét ehnó Vtrtik ax .Oktató BAzimvmu t egén évre mak • frt. ttévn emk 1 tri. M kr. kadvmméoy árkaa tesdelkaiik meg. Jfafaéoáap uámok az addig magjo-leattkbél, vibmlat práéamémsá mppeii küldetnek á kísdóWvstaJ Által, TIL kar. kftrály-akae 86. 888-1- 8 ii ■M^MMII 78., szám. Nagy-Kanizsa, 188p. srombat, I szeptember 29-iéiu 401 tatai FWataei VWCf \|tfetfV- I kereakedéea U)árnakéa fttf. áruk; ggén évre S frt I 4 fct. V^yadávre I frt b heaáboa Mtiltxrr < «\|}Mr T kr-. tekbaeéri birdottaaál 6 ( kr. 88 kr. irf«4n i ágyék kivateloa ktrdelsst a ayek >1 kr. bNy«g£)« M01 100 Míg J I fcr«, «Nia> ummi méért 1 kr. I • jg A Nagy-Kami 1 ..... 1 ..... .»- 1A LA megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes- tartaijíu lap. \' X. évfolyam. 3 W »(.\' /iif <(♦».■ - <ga gfaHcaaalftt Mii Hava* km meí-. I !; Iftui réméi ikelé köaWnyek fSldea- I ifik Bejaa utoa* 4. aeám Bármentelleo lovatok mtk iamart ka- \| aek Ml fogadatnék cl. Káéfrelok tíiiaa aam kBidetaok. " nviltlér: patrtaora 10 kr. városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügy védegylet, a Kagy[Kanizsai és Délzalai tükarékppnzt&rak, Bankegyee&let ée Kereekedelnif bapli hivatalos közlönye. UZC7ZLZV HZTZVXZaÍT XÉT6ZZX: CZZZLÁC ÉS SZCUBATCIff. A magyar parlanint (B. M.) A hon atyái iemétöeeae-gyűltek, hogy shsea Ogyai fölött ta-aácekonzanak, törvényt boasannk, a létpiő bajokat orvoeolják, a a basa alkotmányos életét kifejeaénre jut A magyar orsaággyOlée karffla-dlk Qléesfks megnyílt. -* - Soks nagyobb foezQlteégg"), na gyobb kiránceieággal, ée méltóbb várakozáeaal nem tekintett nemeit aa oraaággyQlée tevékenyeég" ée működéé^ elé, mint jelenleg. Ée métián. á pariiementi asttnet alatt meg-döbbentő ée eségyen lelne dolgok tör Ián lek a baaa határain bellii Azokat a zavarokat, melyek a Dráván innen áa tul felzaklatták a kedélyeket, elnyomta ugyan a fogj teres erő, de a parlamentnek erköloai ,beUlma aulyával kell helyreállítani n békét éa nyugalmat. A magyar oretággy&lfeek eoha-eem állottak a politikai reaetió az I-gálalábaa. A magyar országgyűlések mindig a eeabadaégot védelmezték a rabeág ellen; a mikor a nemzet Ooessoége nyilatkozott n parliament-ben, e nyilatkosat mindig megfelelt n eeabedelvQedgnek, a bumesiamue-nnk a jogegyenlőségnek, l nem engedte meg eoha, hogy a politikai reaotio kullámei Öaaaeeaapjanak feje fólöit. Nagy eeemányek kQanöbén állunk. Alkotmányos életünk egyetlen katalmaa oealopa, a aaabadelvQeég egy Ulepróba előeatájén áll. Aaon eoelálistikus áramlatul aaem ben, mely Európa politikai éle- tét megzeibbaez.ja, mely tehetetlenségre kárkostatja, mely áleterét elvágni kéaettl, e magyar parliament-aek aaint kell vallania; irányt kell nyújtani a magyar táraadalomnak ée be kell bizonyulnia mint aaon tényezőnek, mely aa ezer évee Magyaróra zégoak alkotmányon törvényeket eaabni áa adni hivatva van. oofkély feladatok váriák es uj Qléeeaakbae a hon atyáit. Nem oeekély munka várja a magyar kormányt e a magyar kormány mellett a azabadelvQ pártot. A magyar parliament azonban liuár eokaaor megmutatta, bogy /^p-pen a vavarok idején meg tud felelni hivatáaának, hogy éppen a küzdelem idejében nem téveeati esem elől a aaabedelvtlaég követelményeit ée ne-mee esélokért nemesen tud kOsdeoi. A vért bistoa aaon remény Onk, hogy Tiaaa erőa keze, támogatva a hivatása magealatán álló azabadel vQ párttól, aőt aa ellenaék soraiból ia a mérsékelt elemekkel, blatoran kifogja vezetni aa oraaágot a moatani vavarok löm kelegéből, i a táraadalomnak ia iránt fog kijelölni, bogy jelenlegi állapotából kimenekülve, mint Oa tudatára ébredett aemaet nnnnk idején kéezen ée elég erőe legyen n kOlrŐl feayngető veszély bistoe elkéri táeáre. El a hazafiság. (T) Hogy megmsrad-e a nagyváradi szélsőbal szélsőbalnak ? Es érdekelheti aa elsOlléenek indáit ssélaőbkft, mely temegve tekint a nagyváradi példára, — ámde minket nem oly nagyon érdekel, minket nem a pájrtkérdés érdékel éa ncpi annak örtúflnki hogy n nagy páradi taélaőbal kebelében táleág Oiött ki, vjagy talán nem. ia Otött, iShem Örülünk amn hazafias ténynek, taelyi öeazekötleiéa ben áll ama válság hírével, melyről assnt borzalommal írnak a azélaő lapok. Ee n liaaanae tény pedig nem máa, mint kmajnKgy elv kimondáaai hegy : mikor s hasa java Követeli\\ a pdrto$kodds$al febktfl hagyni. fia jnprt ennek a nagy elvnek kim^ndáaa a nagyváradi i szélsőbal, kebelében válságot szült, ez biao-nyiUft legjobban, bogy aa \| emberek egyj része a pártkérdéet nem képes alárendel ól a hazafiaágnak, a árulást lát a hazafias tényben akkbr, mikor az nem a pár tojj magát, hanem aa egéaa nemzetet, aa egées hazát ezol-gália. Mert hát kardéin: miféle kérdéa volt es a hprvátkjérdéi? OÍjan kérdéa volt-e, mely megkövetelte a pártoktól, hogy elveik ée programmjok eaerint páriái lést {foglaljanak a lehetetlenné igyekegienek tejéni a kormány akaratéi, mini ahogy ez azoroe belügyi dolgoknál \| történik, nvagy olyan kéh dés volt, jmely ,complett* magyar nenízelet kivánt\'a sorompókba? A mii engem illet, (i ást h iszem hogy kívülem még aokan vannnk, kik igy goado\|koenak^ — ezt a kérdési nem tarthatom pártkérdéanek éa pedig eem mi a/in alatti aem tart-hatbm pántkérddlnek, mert itt minden meUy na álkotmányoa magyar lu\'.íjmánnyjal artmben foglal állást, amely kormány ily etetekben a nemzete! kéjMÍeeli, a horvátok mellett fogjlalt át lést ni amennyivel a kor- mány működéaét nehezíti, amau>k mttködéaét könnyei je elleniálláara eérkenti, amennyitíen a horvál aajtó ée közfélemény, ai okban, kik a magyar kormányi ellen működnek,\' nem láthat m\'ást, mint azövétségét, még akkorba a kormányt a horvátok ellen ingerlik Mert talán nem \'tu#jn an a horvát aajtó, bogy ez as logerléa aem egyébre, miét a kormány gyengitélérb ezéloa. Mn a kormányt ingerli a horvátok ellén, Jbolnkp a horvátokat a kormány ellen, •mindenféle azemponibólj oaak bara-fiae azenrponiból nem. As a pty-t teliáiL mely ilyeakor ia a nebézaég«\'k ^lnalmoWán\' töri fejét; aa a párt, mely ilyenkor ia a köaiogerOlteé/ ssltáiát teeai feladatává a a kormány ellJni támadáaokkal as ellenfélnek teáz aaövetaégi aaol gálatot: miqd-nt inkább teljeait, ámde bassfise feladátot nem teljepit. Ast leeni, bogy mikor tornyoinl nak a politikai ée társadalmi felkők aa oriaág fölé? Ellenafge lenni la tóonynak éa Verhopraynak a józan közvélemény előtt, j hanem azért az esek által teremtejt uln-egeraaegi helyzetet politikai tőke oalnáláara baaználni fel as ellen a kormány ellen, mely e téren piindíg a legnig gadtnbban működőit, 4 nem ta^to-aik a harafiui erények közé. Anoál inkább pem tartóz k pedig a kaaa-fiui erények köséa aspselság,mellyel a ságrábi éa rala-rgerasegi eeemé-nyekit fogadták, eJy kjilap álávonni \| igyekratek, a a helyett bjogy egyildnek mint a máaik nak kllepo mQkö<ltek volna, a a aendttlő\|kel szemben W-i leltek volna állást, tceptak* rzonjohi alkalmon a fnlbaézaállák arra, bogy a kormány elleA lgMkiiamereteeekb támadást iniMHqeaék. Uát ha ily kör0Imányek köat a nagyváradi aeéiaőbal lökbeége nm pártálláat, banem haznftálléat foglalt, oly bazaflaa, magnsstoa erényt gyakorolt, hogy az ujtókor afeámára a történelemigjteU ezt följegyezni A honvédség köréböl. áaón otélból — talán —- bag^ íama-ratTan teraprn lyskerolbeaaák magukat a ben-védek, aa Idén több záás\'óálj nem vanateit be a na\|y Dtaapentoaiiá>ra, kenem kiagámi 18-körOkben hagyattak a gyakorlat végaéac V/gflU. így hagyatott meg aaját körlatében a na\'gy-kaniaasi két 17. ée 78-ik\' r- éa a KOnnaadan áilomáaeaá 76-ik aáaatéallj. A gyakorlatok tartama alatt Oéaony aarrdeanak támadt aa a gondolata, hogy a kU önböifl Brgjében állomáaoaóháremaéaa-léalij mindenike állal laueretlan telálkeaó balyea: Bak kOaaégnél rgy rflgtOnaOtt rédö éa támadó háborút vihetnének kéremtOl. Falaébb hatóságok áron aaalra aegadé-ly esték e nagy eárgyakerlatot, ba aa ea ál I am tarheltaléae nélkül kereaalOlvihaté laaaao I Zalámag/e latkea kOsQneág* a legna gyobb lalkaaed^aael vállalkozott aa aaania karaaatOlvitelére. Éa igy t. bó 26-án a körmendi sáaaléalj magasálloita Bak köaaégét, erda álléat foglalván el abban. A, kanlaaai két aáaaJéallj éjjeli eaáiláaárél: S«..Mil.ályrél badinndben Bek falé indáit i»ggfii k/ü éra kor ee máaíél órai manataláa niáu a> allanaégat íoltalálván ksadetét vatta aa Qt köiot. A támadók irfii tOaaláaa avédelaiaaák kedraaé alkalyaakedéae folytán eekáigeerd asányteian maradt \\ mig a bátran aléranye muló 77. éa 70-ik aáaaióall)nak. ar, a otagaa lalea lévő ardéalgban rejldaé ambarai által edoU aortfiaek aápora lakatévá látták kakr- i Jiír táros áj l Fiumei naplolöredéktik Ina. Vlrágkegyi Jéaaaf. (Myf. áa %>.) Fieeie blvaa el vae lélva klréadaléai Myékkel. Feattt «aáp kelyek aaak agytél-egyig; medálai áa aajnálai leltei, kegy té\|-káytaailiak mavésaatSkbea baét aam vaaa-aak \'árgyat, mikar aaak épen oly paaar gaaéaaágkaa kiaélkeaaak, mlat aseiaé paaa-r«l ke veaaak kialva a terméaasli aaápaágek kkappaá\'rai. Igaa kegy jalanleg egyik jeiaa léjkiyfaeilak a^lvéaaí aeerlkával a kaeearii akli regény^ Ulképéi tesei váaaeara, de <éy Immlaim Urakat oaak elvétve lehet eiveeal. A ily hatmáayak. alftakietv »Sár-lékaklfl, aaár emk aaért ia kenmeal ktmáaak eiMsk, saart a magyar Mmgerpertet ákri-aaijjáÉ. Asaabea, kegy valaki a fneaü kifándn Ué k^ekliinlmití paaeiémiléi ilvisbisas, kii aftarnaXvái keli dtlé IHHmala. Ugyeala »egy fegad Iákért, eleH e kiráaén IM Mfsk r+wMU lével eaaek, vagy gyaVigsamtil lelal aftmk, «a saHk«e nem riHéa a piektamerüm le pp ae embernek, m%m«\|él aáM. Vagy ét kei atsai ganálmiágka, regy lOdlU In 9f »naanlél akar valaki ndSéM, meK n Igyar lkai em* a firM e Mkkl rámmérBmiáiaiaaég \' Ht láttak meg kirándnláaeiakat, Igy léljet oaak a vidék bájalt, a tarméaaat fónaégea aaépaé geit oaodálel, a abban gyíoyörködoí, A aak itali oaak llarklanieBál említem. Aa egéaa Laaákoa — Igy nevaatetlk fSaSM horvát rásaa — haraeilll kall meaai, ka Maiklaaieaára akarnak rándulni. Igea kegy maaaas raa fisalill, de a gyalogoláa fáradalmait kévaa kárpótolja aaaa élvaaai, mit a vidék elragadd aaépaéga nynjt. Foly váat a laager partfáa vanet a Maiéianiaaára vivé Qt. Egyik felél a haragos taagar hol-lámái kergetik egyasáai, pajtán {áléknkkee máaik felél aa ola{fák lombjai aaaogaak bánatee táeeadai\', előttünk a kaeearii ftbSl kanyarodik wimllyaaea félkörbe, kát aak mSgeu e vérea tornyai, ódon épStellatái don borodnak ki, Ivaava kBréakSrSl empava, korner begyektói, mikről itt-ott boldog agjanirtaágbea mosolyog le egy agy fehérre meaeeil kajlák; amadékb a Teceatá képér smklaHmkal fabérlanek, Mattak Fmngepán várénak emtadeaá amradváayaive\'. Távolabb a Mama mederé taUMik ki a báttéibét, kegy a gyösyftrü képnek tmpeaem kareláai aaalgáljaa, ééinek \|se4% e végulaa Iával kék kfdékea vem el e eaülegé Isagar. (Mékk, kel ea eémeeádé \'élkatár keml Isg a taegarrel, agy lakaté paateeeka kakkaaik itt, kaaasn, SÜál melegei aynH maga sétán* asá aam «gy^k ln\|l Mal^éL MiadwWe •f* eMéa kaféeikáb kaiködaek a May-keáéiá. M\|gI Imiémekkelj laama, akg éewaveáNtáaa keledamk, megiaatalva ■iaéea sástks kmapeék eaak la aam hegyi wlaaaan Jérf, tevákk \| ÜlmWImisnab an epvé mlaakak iés»a magannfi apid re eprek, i nmsdékk agy ssegmia » I Nsegydi tekei fgp eaev«asM4ee a nml, JÜibUMáj Die Shfttikittt ii mii eaak mikor jk\'laaMjjb ér, tál jak, bogy vitorlás bajé. A \| perire, néhol Oaaarrenotolt kla kefék vannak kMee, egybangnan bimbál)a ffkat e eeál, a ka olykor erdeebbea magosi-bálja rongym viieáféjnknak kéoaoa Batekét, eaak akkor lajdulaak fal, aaomornaa eyike-ragva agyai 8 niana aeaki, aki panaaaukat maákaligsnia, etl ayégaek, ki tedje mióta; kíawlgáitaki ede dekiák éket a tengernek, Ugyeo aaaák ia a aafladea balyea naalomOa^ \'játéka. Uaeaak ee a í í madár nam »«git«ae mjlkk, mely n taagrrpartoe kBdarabról k5-darabra secikdel, aeváay táplálékát iti acede-gelve, ráaaall a reeaaat baják Oaaselákólt árkamaira, de kemer etl begy ja ékel, asert aa jéröktaan aaárMléakédS ballámok Ifiknek egyei a hajókon, á iaedár fjádtea fetaaa-aetjte tovább repll fia a aiéla, nyomeaaté atOndet aem eev ne máe, mint a batáaaé airály álaa .iviláaa, a aa ol.jfák kOaSl alá-iSMedeeé egy-egy áaáeaa. Minden bor ól ea bél oty aáraikanl kukkern ek aaak In elé, mint velaasá reaaá dráasákaa a .dw-n saanUaa" tjjal nappal itt aÍrkálaak, kidagbae melag-keS, jé- éelroaaa idébaa aa ÜMaa aaabadtge .alatt, nehogy eaea ai hegy alatt kelyen a aaimpéa^k degérnkat kaeaaaak pmtnu KflU-•eeaa éjfeel. aardea, eivamree Idékaa aeká« anék kiájiM, msH kéieaeia ébervéget kell kríajteéiekJ La^jJbb haladva, egy keak/ k l^aigMe áriak \| mintfy veráaastáare tífSl ej {aütlsLk! a kaevantlalaál, ely maglepéle^ Vá\|mi)aekl,! saiat ásUier aeamalak alélt agy anép kéárá kirtalea Urániáit a leplet. Bérem el^alréljmigea b«po>apen nynjtéakadik^e ntÉyedlk illilea i lengdr migdikkeaté vég-nCatágk Sáraaa>)a U asemeiakei/ Mindea flM i sUden kldarék árinleilea, áaarváaii Ueataaáj \|el lakéi, aeeserva eaákerl tá»wk\| \| lasmánaei MSS jaa kedvét netn korlátoifa iiieenmi, mert élS lény ide nem igen veifidik, airéae iaat a aseréín-oaéllen fiaáeeaot, ki gkik bosólban alr^a-gal, vagy errnekba Sl^mik, begy élvaa^tHn-ket Megzavarja. Amint Laaákrá léktUak, aa agáaa U«á kon végig folyton lalálkokuok a hbrvál nauipetl rirtun gyakorlásának teraplomáhral, aa ngyeevaeett kereaniáákal. MMaa kar-saadlk káa kereme, LI kapai leiráLldu roaia keo-keíúrót, áa atg niég leirliafláttai bal rOaaaabb bort, miből már maaaaíréi kilát a»k a featék. Akit rávks Wkiiem\|nele, kapkat polentát ia.-\| i A zOld lombok kflhrOl itt-oll nyári akok ablakai Vdlámlanak ki, fftiftt kilátás nflújtv^ a alk tengerre. Minden egyeer keraimái banoi rátáévá leaa aa alragjdé küáláa. Miedei koraaaia judvárdek léieiaé réméi kéfal flMriif. bevá a tenger fbdree lióllárftaí «Sntaienol j igyakaaaek lelkapamkeMai, de ktába, [ merj j arétleeSl kanyailaaak vwaa agyraálotánj j Talán arra aaéeritanak L kereasaáree tarák] hogy # gySaySraAiláláa etfeletieii aj vao\| i dágekkel ae élei ée kl átkaaeU komlW \| véltél. E kkáadaláai! kejfekMk aüayé^s aem \| •aetgllé kSrütmáey\' aa.\| kegy a kírttdnfck! a% eWgl\'&ük ki i liaaee gyalegtéd atáai1 a gj-emor 4a tarekaaar^ny igéay«l\|. E^yréfet\' M\'gjagyeendfl, bogy iit.ádeaaoyaayel-! vOokal nem igen \'aaáaaea aekat haaaaál^ mert ea illaté aajoevan gySaedik meg a bor váiokaak irániunki rokentaeevéréi, mert a \| bor éllel kBleabea la Mittaali horvát „testvérek" addig inaalláiték, aértagetík aa illetét, I mig vagy .el nem láveeik, vagy tetllegeeeégr* \| vetemednek, amira elég indokot M jogmúmet vélnek nyerni agy kélárfelwtfea magyaréaoU I mwply, iaeaan kiejtett, aléltok árielasetleu \| eaé, Vagy moaan)at által, még pedig ugy, kegy egyik-máaíz a«atalláraaaág aa iNetékOa I küldi a magyarék irkuti aympetkla toimá-j ea^léjái, ki beaté öl, laldSati elélte a pekerai, \| oldalig löki, éa a többek nagyokat bekeiéc-i nak e „aikerSlt" Qtlatan. Ha ék aat ea \| ildam kSvat^máayetaék. taflják, eaak faly-\| laaaák kedvláaelket. Ki \'tehet róla, ka ék más i iiiemaftabá\'yokai követnek, mint máe namaet ? Még aek ilyen, tormásáét! aaépaágekkal deaaa megáidett kiiándnláai hely van Fmme I környékén, melyek épen ely aaéiték egy faeié roaetjény nüal amily érdemesek am I hegy ea idagaa aaak » gi aissJélÉsil el aa-moll Méri, Mfl aa Hy aaolgélé mski^ikaekai baa a vaaééfMa, a kivéednlék keft^ gak ely kmdayek^ vnl saár magliillsaSk, aem érkeaik ee ami klgylésre aeéké Mtmto dr Htticbhái0 arát) 111impmjjHkjal\' I nyek kielá\|iiááre eággá Stioká-j ped«g eaét\|, mari eaelgáté pyisá aébéey kárándai^ Igy ka ide)a korán, akkor be^íii aek láláaávai, e^améi Caapláreué. C^apláreané fáraa erem gk> nwayeeaka. Ugy aJbMk, mist e villám A két peema. Üljön ^da gaiamkem, Aa ajkét hadd eeéketem Oaeplirewi rao meUókatm I ■Mánnanyfcn begy a Hajtatta vok fedeti MÉP^t elhagyva, ■■\'^H midinnnyilt •ampm jutott elionlgra k IM iir^iln MppÉI ipwé> biHta. tiwipbkw hit ■H8nm e mh WMIJI Bbitéknl Ovii leveaeégi tábocaok, Hol ÜK M>Éinny, wWm daadárparaan* ••k arak működlek, ÍJ^eony eeradn ir »t-MM Él itkiaotsl. ▲ üpi eúadn fánábll aagy námu fa M köaöaeág nfate végig aa ér-ánbn itkSaeéet Tbnnkéi órára táborba aaálloU barát fa elianeég fa meg kondódöU a tábori-Hat I Saásfttven terilákra rőgtönnött denka bédé létesült, hol a hölgy fa férfi köaöneég itiWn Olya a magja köelaeégének meg król-napra erősbödjék, kivei, barátai saaporod lepi bőkeaüeége fa ál4-aíkliaaige terem tattá lukulliui lakoma a különben ia paaagl jókedvet oeak fokeeta. Aa eted pohárköoaiatőt a busgó magjai aliapán mondta áltatván a honvédséget, fa annak könaer etet ben állá fíparancenokát Jóaeef fŐbercseget, M.jd Hollán eUábevaagy, karilati paraaoanok mondott haaafiasságtól pengő, minden inéban Mpw, lelkeejtő po hárköenöntéet, melyben a polgárság támoga-táeát hívta föl a nemaefi inténménjr t a bon-videég iránt Oeartán ar éltette a könbnn védek et, mint fökeiiékél egy nemseti had-erének. És igy tovább, mig a háméban fáradt, da a teritett amtshál msgsrösliött if fnság résnint a jelenvolt bélgyek eeép martainak tűsétől, réesint a badaosonji tünned-vétü felhevülve táneara perdült fa Örege, ifja járta a oaárdáet délután ;{6-ig. Ekkor nlknngnott a kerületi paraooe nok köenönő fa bueeunava fa a katonai fegyelemre bivntknv^, bnárta a mulntoaáat \| áe a osspatok vieeaavoaultak éjjeli mállásukra, nonnét napkeltekor állomáshelyeikre voltak Times menend fik Nem hagy káté antfitfa .\'nélkül .Gnlen, FtilsŐ-Rajk valamint Sa. Mihály küaeégak értelmiségének egymással vetélked8 buagalau^ melylyel ngy a tiestiksr, mint ss Oesnee legénység megvandégeléeéfvnl, ugy jövet, mint menet, magát eaea osspatok előtt őrökre emlék esetesekké tették fa a honvédségi in-ténmény iránti tallfn ragasakodásuknak lányáé tanúságát adiáh l í A Bakon Megtartott honvédségi hadgyakorlatról egy másik tadó-liténk a köreikeaőket írja: A helybeli 77 fa 78 ik honvéd láaolé Ülj f. évi ssept. hé 24-én raggal 8 órakor indáit nl Sat-Míkályra, kegy innen másnap elindulva, magtartea a körmendi 76 ik aáaaUeljjal ée egy saakaaa honvéd kanárral n aagy hadi gj a korlatot A honvédek a legjobb Oonditiéban, fa IsgVigabban — folyton lelkeeilő nembeli fa kaaéisi dalok eengede eáee mellett tették meg tnljne hadünlennrn láebaa eaen 88 kim utat Öst.-Mihályra. De nem ie eenda, hogy a ftradtaégee utat oly leiheeedámel fa víg hangulattal tették meg; ■eet aa a l^gndtntáa, melyben a banvédek \| ealvee vndágiaar eletével a megy. kir. ben- védaág kánt, époly fényee, mini eeivreható taanaágál adá. Legyenek meggyőeldve uraim hogy e nap reánk néuva örökre eeüékaeetae fog maradal. Zalamegye megmatatta kegy irántunk rokunaeenvvel viselteitk, mely mind-nyéjunkat a legnagyobb hálára kölnien. Sngedjék meg, hegy Zalamogye köaöneégére, a bájos hÖl\|y keeaoru — (viharos éljeaafa) -r lalemaye basafias tisatlkara —\' (élénk éljeaafa) -[annak élén éllé, érdemekben és baaaflui éaalmekben kitűnő főispánja, — (hoeeaaa testé éljeneée) — kit már régóta 1 saemélyeseo ti van merenosénk timtelei — \' egéeaeégére üritsem poharamat (8einni nem akaró éljensés.) \' I lentáa Cserién úr áltatta a kösbonvé-deket. A lakoma régén dr. Kole Antal volt önkénteenk uevében fa megbiaásáből kösnönté W Bellán Ernő altábornagyot; röviden eosetalvén, hogy bitakeeégének tartja fa \' tartják valamennyien vo\|t egy évee öukén-teeek, oly \'kartfloti parancsnokság alatt saol- \' gálái, mint Hollán Ernő, ki tnteelfll, lelkoe- \| tői, emudon inában mngynr, e mellett kitfleő hadveaér. Köeeönetét tejeai ki aaon haeaiai ! buadjtŐ! besnédjeért, melyet volt önkéuteeek- j bea intéseit anon kitinŐ fa- tapintatoe bá-melyban a volt Önkénteeoket as < elismerésért, mellyel őket aaon hslgj akartatok alkalmával mtndanitt rémisitiattak : a legvérmeeebb reményeket is seenen talnáruyalta. Geleéa ngy a tbptikar mial a legénység megvendégeltetek Igy tir tént ae Psbö-Bajk fa 8et Mihályon ie, hol a derék Skublios testvérek vendégsnoreteta fa bőkaaiségs nsm Umsrt katárt Mintkn osak örömünnep lelt volna, mindaaon kössé-gekban, melyekben a honvédség átment, a fala\' örege, ée a p r a \| a ae ataeára eeádült, idvöaláeeel fogadta fa tőle telhetőleg vsndégeasrilatével halmonta al a honvédeéget; eaáltal is jnlét adván annak, begy, e aamaeli hadsereg előtte menynyire kedves fa eeért mily nagy áldoaa\'okra kém. Adja Isten, kegy honvédségünk nap- Tndj. kelmed, hogy a betyár Válogathat, BaeretŐt a mennyit akar Annyit kaphat Van elég e puntába, De olyan aiaas, mint mngn, Cseplánwná Ejnye betyár, kunenfnt betyár Hit beeeéi kend ? Hegy én sseretője legyek Ahaija kend? ír Olyant biaoay nem tasaak, Seeretője nem leenek tm betyárnak. > Ha mem eaeeet hát áldja mag A jé Isten, Hegy migbaisd, ngy ia tudja Írté mívem. Ugy is kares n megye BmigyA kél, bed vegye %yo adta, már aat oeak aem Teal amg haadl Hagy éle, a megyének iHhámá kend, aerit kédveae, A betyárnak. T. ML )asak fa mielőbb valóeu\'joa mag a magyar aamaal aaon bő őhnjtáan, begy agy erős, önálló, nemneti hadseregünk legyea. Folyó évi enept bi tó ikén a 77 fa 78-ik kanvéd náeslónlj Sat, Mihályról, n kör-I msndi 77 ik aáaalóalj és agy snaknss honvéd I busaáraág pedig Zala Egarsaegről indult el Bak köaeég falé. A kél osapat biatoaitott menetrendben találkoaott Bak köaaégnél, hol a döntő itkönnt meg ie történt A 78 ik honvédnél lóalj feladata volt Bak köae»gét megvédel-menni fa ea aa előtt keletről erőe poeitiót foglalt al; e 77. fa 78-ik aásalóeljatOóaony eeradw ur aagyoa ügyesen fa kilinő -ma-batoeeággal veselte j eaan sássióaljak alóvédje padig Zrínyi főhadnagy ur volt, ki a magaa erdőségből srős tortüssel lepte meg aa ellenséget, akkor midőn aa még felfejlődve nem vnlt fa keledt fiak küeeág felé. Agyakorlat a legnagyobb aeabnlcnsággal meat végbe erőe tuaa fa ügyee veeetfa mellett a 77, fa 78 ik aásaléalj aa elleáeégat roham-maJ viseaavsrte, fa mig egyik sráaada Öldöste as alleneégat a többi erőien tünelt rá-Aa ülküaet délelőtt li érakor ért véget Bírák voltak: Qrif Ede, Jéaeef föheressf ad-\' lntusn, lovassági tábornok ;j Bellán Ernő altábornagy fa Pahsányi Pakay Károly aeredee dandárpnraaoenok. Aa Itköaat után maga elé hivatta Qiftf lov. tábornok a volt egy éven önkényleeeket fa idvönőlvén őketóhaj-láeát fejeste ki, hogy aafk, ia, kik még a ti önti rangot nl nem nyerték, mielőbb tim-tekké véljenek fa ha asaikségugy kívánju n haua kéeaen találja Őket Eaen hadgyakorlatot Zala Egenseg vidékének ugy ssól-vén egéea intoligeni kiaönaége ssemlélte; a hölgyek is saép ssámban voltak képviselvn. A gyakoriét után déli 12 óljakor táborba mállott a honvédség Bak kömjág keleti rónán elterülő réten. Aat a bsrálságos hssa 6ss fa lnlkn fogadtatást, melyben ÍU a honvédséget Zala Egersseg vidékének intelligens köeöneége rénooitotta mindea várnkeeást felül mait A köahonvédaég legbőkenüebben láttatott el ugy élelem mint borral. A táboron felül egy nagy sátor rigtöoöntetatt, hol d. u. egy órakor vette keedetéía lukulusi ebéd, melyen n tábornokok tisntak s Zalamegye nliepán-jának meghívása" fejeién, volt egy évn önkénytaaek lovává Zájn-Egeraeeg vidéké-nak intelligens köMBságe (mintegy 800 en) valtak réeat. A kitflnőbbnél-kitünőbb étalak ée italok onkhanar Cslvíllanyoaták sa ott mulatékat ■ esek hamar oly fontaién e jé kadv uralkodott, a minőt ritkán lehat látni. Váradhatotlaa s\'ispánunk ; Svaatios Beáé ae öakéatank kösött foglalt helyei, sirgölt, forgott, e oly megelégedéeeel vasalta ss agán dinebédet, mely a lagdiosératreasáltóbb. Zalamegye notabilietái köaŐl jelen voltak. Glavinn Lajos főispán, Svastioi Benő alisp. Gósoa Léseié főjegyső, Sknblios teaivérak. Oeartán Károly, Snéehenyi Béta grn Seekeres Jóaeef, Ksiser Vilmos itb. Hölgyek könől; Raj ki nővérek, Skublms nővérek, Oallag nővérek, Königmayrné stb. Aa első falkönöntőt Sraslios Benő Zalamegye aliepáaja tartotta állatván a honvédséget annak köusnaratoibon levő főparancsnokát Jéaeef feheree. fa a darák líntikart. Erre Holláa Ernő altábornagy kövelkeaŐ fel-köanöntőt mondotta: Ti ea telt uraim fa hölgyeim 1 Enen hadgyakorlat egyikét képni aaoa hadgyakorlatoknak, medreket a magyar hon védség évünk int vághee viae. Oeélaah levén n magyar kenvédakhől nemcsak mii képnek ée adaatt katonákét, hanem b€ magyarokat le hlpsenl, hegy jgy a honvédség e légi bírt fa Ünlségit mely a megyanágOf magillett, fantartani k/pes legyen. (Éljensfa; t enélunkra irányúéit llrekvéseink nannban oeak M sikerre venetaánek, ka hHalmnágsink taljmitáeákn a \' támogatására némltaai; fagva n pn—ln hetmml akta-táaen Megl arketas taaítáe aljáa arra oktatjuk p he av léi ágit, hegy siwatihl gynknt kielágiisék • a fcjiéelm fa ft Molnár Sándor nééedn í hé t8-án \'d. a. (befejeniatvéu agyakeristok) köeaönetét fejeate kl a legénységnek eeea kitartás fa Igyakaaatárt, melyei enen idő alag tané-aiietlak. Asután ae önkén tankét ia kitin ma gáhoe hiván, oaekbn is bnsdité lelkesítő i egysnersmind kössönő beenédet tartott, kiemelvén teljíj* megelégedésére enolgáltak, s a felsőbb paraaeeookok ii előmenetelük felett teljes stiemeréeiket fejnték ki s minden jót Idvánváu nnkik, meleg kéasaoritással eíba-peusott ülik. As önkéatenk nevébea dr. Kele Antal köeaönte meg a náaadosnak irántuk tanusitolt tapintatoe alfáráaAl s örökét fejeaé ki, hogy feljebb Válójuknak elia-méréséi igyekanatik által kíárdautelték, miben nagy réaae van n esásndosuak is. Esni a bucsusás a saáaadosnak aajoe él jensése mellett véget ért \' iDr. K. Politikai birek. náe módért, réenesitette fa elhalmeata. Eaen tapintatos eljárán és hasafias bus-diló beeaédje által aaoa mirát; mely keblükben már ugy ie meg voll, esak jobban élen-tette áe erősbitette. Kívánván végül, bogy n magyar honvédségünk sj>Íily;hü tántorithatlen hadvenáre legyen, bogy a honvédokéit minél tovább venetheeee, oktathassa, e magyarok Istene Őt minll tovább álteen. (Hoeeann tarló éljen-nfa alán Hollán Ernő megkössönts a eaivn megenlákeafat fa örömért ssolgált aa önkéntesekkel való eljárán oeák esek haufiiágát aróabitetta, s nilárditotta. Aa ebéd végestével, melyet még fÜeaa ranett a oaigányaeue ia, d. u. 2 J órakor táaeara perdült a fiataleág, melybea m ott jelen Iev8 fiatal urakon kivil ugy n tintiknr, mint a vek agy évn önkéntenk ie rén vettek. Terméenlee, bogy eaen mulataágaak mely a legvigebben folyt Bak küaeég leg nagyobb réne ia nenlélője -volt, D. n. érakor a sanakar kbahonvédnk\'réenéra játaaot\'. kik onkhomsr táneara perditeUék aa eddig esak paeeiv enerepet játsaó Bak könség leányait fa iatnl menyroikéit. fcdekes volt hallgatni n 16. sánlónljhn Urtosó Vasmegye vend ajkú bonvédek baaafiaa német deleit, kik oly- népen s Ösahangaatonn énekeltek, hogy aa ott levők taljn elismerését érdemelték ki. Dl a 77-ik aánlóalj nm akart hátramaradni, mely egésaan tősgyökeres nagyar — a vendektől e a legeaebb öeahengban alkeadta énekelni n „Tábornok Hollán etb." kesdelü dall s a „magyar bímnusl11, A lel kniitaég és éljensée ekkor már oly aagk fokra hágott, hogy Hellént, ki e honvédek köat Volt karjukra akarták venni, mi oeak kérlalán folytán maradt el. A bonvédek lalkeeiltaégikbn Zalamagye alispánját kar jukon felemelték fa ^öril bordoaták. Igy folyt\' le a ritka jó mulatság d. a. {5 éráig, midőn n kerftllti parancsnok bi vatkoeva a katonai fngyelém fa kOtolonágn véget veteti a mulatságnak, ki jelet adván a kürtösnek megfújta a j,Sorakoaóla áe néhány poros mulvn már útnak -indult mind n három aánlóalj fa padig a 76 ik Körmend falé, a ! 77. fa 78. aánlóalj pxdig 8st.-Mihályrs ment, hol mintán non barátságos fogad tatáéban ráneeijt, mint előtte vslónsp. Másnnp reggel 6 órakor ntra kelt a 77. fa 78. aasaléalj, \| ugysaason, sőt még barátságosabb fogadta-táebaa réeaeeülvén, mint midőa 24 én erre ment. 1 \' Menetkönben két htjlyen voodégelutett meg honvédség. Felső Bajkon fa Geleén, kttlOnClen kiemelendő Unger Jánoi felső-j rajki fiúdbirtokos ur, ki a volt önkánteeeket oly kitlal fa ignui magyarne fogadtatásban rénnitntte, mely sáskát, ss eddig lelkn fogadtatás alán meglepte. Unger János urunk kedvn fa mereteire\' méltó neje mindent nl-követett, hol eongoiáeott, bel énekelt, hol kocsimét aa öekáateeekkel, hogy kitinŐ ételein fa italaié kivil eaaal ia fokoefea a m ugy is vig kedélyt önkéntenk jő kedvét Gebén pedig; a főispán veedágeHe meg a tintikart, fa a volt egy évn Öakáataoeket A beavédek agy FeleŐ-Bajkoe, mint Gebén aaayl bort haptah, bogy még ee almdnláa-kor ia maradt a bordóban. Hogy a honvédeket bőkeaüen vendégeilék meg, legjobban JUiMlÍI)a a benváddktől eaját füleimmel ballelt nana nyUetheeni, hogy ők ilysn bő-heai mtgvnáágiifahn még soha sem résen- iránti •áe> Hagy Kaninára a bgáayeég a Ifjabb hiig^lifhin A % (5 kar ért Pikenlnek Alaapig volt; t bé27 ée d. a. fa 88 áa d. a. őhat erieüeék. (ÉUmk éljn I kiveeaJlak gyakeriatra fa 18-én bonáitat IkiU — Cnanádvármegye legújabb köt-gyűlése Návay Imre főjegyső indítványára Tímea Kálmán miniszterelnöknek egyhangúlag bizalmat és elkmeréüt szavazott meg a horvát-ügy ben követett magatartása miatt A pártkftlönbiég ítél kOl hozott bizalmi nyilatkozatot iráiban Ü meg fogják küldeni a miniszterelnöknek. — A békésmegyei, bizalmi nyilat-koaat uintán nagy elismeréssel fordul a miniuterelnOk erélyes és tapintatos intézkedései feléJ melyek .egyrészről a zavar-gáiokat elnyomni, máirészről a törvényei rendet i az államhatalom jogait helyreállítani egyaránt alkalmasak. A vármegye morális támogatását igéri meg a miniszterelnöknek jövőre i% valahányszor a válságos viszonyok a magyar állam méltófá-gának megőrzését kívánják meg tőle. A bizalmi nyilatkozat a kormánynak fölirat alakjában fog átadatni i egyszersmind közöltetik az ország többi törvényhatóságaival. — A horvát képfiselók, mint a P. Ll.-nsk Zágrábból távirják, Kresztics elnök és Schramm alelnök kivételével, kik a miniszterelnökhöz intézett leveleik által lekötve hiszik magokat, mindnyájan Budapestre utaznak, de nz eddigi terv azeriut a magyar képviselőháznak a czimerkérdés feletti tárgyaláun egyelőre nem veoknek részt, hanem egy kQldöttjOk által indokolt nyilatkozatot olvastatunk fal. A kir. biztos kineveztetése elleni tiltakozáaról szó sincs: a hangulat békülékeny. — Al osztrák alkotmányos párt ellen a mai P, Ll. egy félbivataloa jellegű bécsi levelet közöl, mely ugy látszik, arra van hivatva, hogy az oeztrák alkotmányul életben nagymérvű változtatást készítsen elö. A levél arra utal, bogy a német alkotmányos párt mostani nagy minoritását egyedül a mesterkélt választási rendszabálynak köszönheti) ha a reichsralb. képviselet igsvágos arányon alapulna, a uóoet alkotmányos párt, az űistrák németek képviselete, igen kis minoritáná törpülne. A P. Ll. adatai aseriot egy lengyel reichsrath-képviieló 145.898, egy cseh 106,101 i egy klerikális 82.937, egy jogi párti 75 000, egy alkotmányoa párti azonban eiak 62 907 lelket képvisel. As alkotmányos párt mii állása fikcsión alspul i azok tévednek, kik hiúik, hogy a párt még ^ uralomra juthat A levelező nagy gunjr- : nyal szól ag alkotmányos pártról • az ( oiztrák-némitek egykori vezáiét, Schmer- j linget, tK. K. VeríssMisgi greii\' nak nevezi. — A BMrb Tilsát Paaic mérafa i Belgrádon iléaező radikális kongressmi elnöke • i párt dlissaert-fijé, "iákéig. raoKMibau a következőket nyilatkoztatta kl: A radikális ikipitina többiég ab. deoiekelőtt ilkotmányrevliiót követel. Atj. tóaiahadiág, közaópzabidaág,\' szabadot, választható ikupstina, iséftélyes biztosság biztosUsndók i népnek. Ellenőrt kell választani, a ki a költségvetés- elrejtett dsfilesltjét ielfödözze. A deflezitet takarékosság i aíölő. leges intésméoyek megssOntstéie által kell fedesnl. A párt elsó sorban a tár. sadalmi tárén ígyeksssák a sép anyagi helyzetének javításán. A nie-pírofi vasút, vonalat s kormány a skspstina tudta nélkül egy társaságnak adta kf Alkot, mánysileues titkos szerződéseit a kormánynak soha sem fogják elismerni. A külpolitikát illetőleg, < mondja i szóló őrizni kelí Szerbiát attól, bogy st idegen hatalmak vetaenygéeének játéktárgya legyen. 8zerbia a Balkán-féder, cziót mozdítsa sió. A jelenlevő radikális képviselők s megbízottak e nyilatkozatni helyesléssel fogadtát Horvátországi zavargások Záfráb, szept. 26. (O. É.) A \'zágrábi legutóbbi zsvsrgásokbss való rsssvétellel vádoltak ellen a végtárgya-\' lás ma vette kezdetét. Egy vádlott egy havi szigorított fogságra i t é L t e t e 11. A tárgyalást holnap folyUtják. J — Zágráb, szept. 86 (O. É.) A, volt báni hatáiŐrvidéken a községi tiszt-vbelók ismét megkezdték hintáim mii ködösöket Zágráb, ssept. 26. .Egyetértés. Holusp kezdetik meg a ssept. 7., 8. éi 9-ik napján történt zavargáaok részese nek bflnOgyébeu a v4fttárgyalát. A köz-vádló azt fogja indítványozni, hogy a tárgyalás sárt ülésben történjék Vádolva összesei 89 embet van; ezek közt bárrasn nyilvános erő sukoskodás bQn\'ényével, egy sfelekezr tek ellen való izgatással, Btavoljub Bartol i csimerek levételében való részcnéggel, a többi pedig a zendülésben vsló részt- -léggel. A vádlottak védelmét a legtekintélyesebb hit zágrábi ügyvéd vállalté t-l. Berlin, ssept. 29. (Pesti Hírlap^ Kovnoi hírek szerint ott lásas liet séggsl dolgoznak sz erődlté I se ken. Buiarsst, szept, 28. A Bolgár-országból jövő utasok azt állítják, hogt Várnán át sok orpáz tiszt és kstona ér kezik Bolgárországbs, fegyverekkel á tábori sserelvényekkel. Zágrák, szept. 27, As Agram i Zeitung bire szerint Bedekovich Eá. máonak, a horvát ügyek miniszteréin ^ már régebben benyújtott lemondását f» felsége elfogadta. Az erre vonstkozó királyi kézirat azonban csak október elején lesz közzétéve. Zágráb, szept. 27 A négyes bitó--ság előtt ms vette kezdetét a legutóbbi savai gások vádlottjainak bflnpöre. A bíró ság elnöke Gvosdonovics; szavazó bifáfc: Fradi, Müller és Haramaatek; ;védök: ■ Dereneiiin, Frank, Hinkovica, Scbwsr/, Mazura éa Zahar ügyvédek. Két egyén ellen nyilvános «rősuk vádja, & többi harmincahst egyéá ellen a tiltott csoportosulás vádja emeltetik A vádbeszéd felolvasása után közvádló azt inditványozu, hogy a tárgyalás sá l ajtók mögött tartassák meg. — A lengyelek ée ruthének. A < gslicziai taru manvgyülés tárgysláut igen \| érdekeseknek ígérkeznek. A ruthén képviselők, ury látásik, belátták, hogy nsm-setűknek nem sd által kessnálnak, ha ! _ folyton rekriminácziókkal foglálkoznak és ság biztosítékát; ó határwotUi ellenzi örökké panaokodaak, hanem u egyet- \| » köséplíoriu Utkos igasságuolgálutá Ezen indítvány ellen a védők egj en kint szólaltak fel. Mssura hangsúlyozta bogy s nyilvánosság képezi s^ártatlsi« értést keresik s lengyelekkel. A retkének részéről nyújtott békejobb oly kedvező fogsdtstásáis talált a lengyeleknél, hogy remény varaira, hogy f lengyelek és retkének köaölt hosszú időn át fsnnálló viszály meg fog szűrni. A prágai ,PoU-tik" megelégedéssel vessi tudomásul a viszonyoknak ezen átalakulását, melynek ▼éleaáaye sterint, a bécsi íakcziőzusok aem fognak Itrtlni, merthez által egy ssövetségest veszítenek el, da i kibékülést i monsrehia érdeke .által paran-eioltaak taraja- Zahar nvatkoeik arra, hogy ezeu in it-▼ány n«a #vesetne czélhoz, mert minden vádlottnak jogáhsq áll még ez esetben is három bizalmi férfiút válüsstsni 8 igy a tárgyalás 117 bizalmi féli jelenlété ben tiltatnék meg, és akkor s tárgyalás úgysem volna titkosaak nevezhető. Htn kavics a közvádló eljárását a pénzügy -miniszter eljárásához bssonlitja. Böbédében ss elsők által fálhctsskittstik, a ki flgyelmttteti, bogy uiMea megengedve a tárgyalásba a miniszter ssearilyét bei -vonni. Űinkovios azután sat mondjt hagy a vád nsgyoa gyenge láboi állhat, tyiilmlgll ó azifbitzi, ka* * vÍmM caek a Dráváé tálról jött ityibiiliÉ folytáé amsltás. Fraak miW^ » ayiMssnég t bíróság éffckékaa hWk, kogy u ment maredyea ntaéea gyeiMltáaiól. Denncain td IM, kegy ft Mtviálé rendóriéggé akmtoytaje U ■fii, t miáéa Ii akarja aéná a iitliiiiiwifot Nm ontja Kii k«f« ilrtft, bogy « kleváálá irivii (•ii IgiiBiitafcri tette meg ladítvá- «mm! e ni0ftr kínálj, a mely IMI kerlátecte i aytlváaesnáfat Nyiregy-káaáa, Ml Maaeyán Zágrábban sem úiru tini A zágrábi államügyész vegyen magánk példát ftifjtf kollö-gájál A tAtvéijuék ft védők meghal Iga-téea atáu etketáreiie, hogy ft tárgy ftláa tárt ajtók mögött vitetik keseeztAl. Kn-Un lezéHét vette a bizonyítási eljárás. A vádlottak éltek jogekkal s igy a terem-kea megii jelen volt 117 bizalmi férfin. A tftrvény^ék elnáka megjegyezte még, kogy a hírlapokbai mit ta taakad közzétenni. A tárgyalás folyamán megvonta a ssót Marura védőtől, ki aat kérdette lleftoica kormánybiztost/)!, hogy hogyan néznéjk ki az aj eaimartáblák. * A tárgyaiáit kalaap folytatják SZINtSZXT. " K a á d e a aaept 25 én. , A nagysáa hé barija* adatott elé. A táraadalom egyik legvaaeédolmeaobh félaaegaégét: a negyaáet e eaaak elmaradbatlan, fájó vioaaabatáaál illtwtráló, enen jelss vígjáték nagyobb kl aöaségai éa jobb aüodáet érdemelt volaa. Begy kéelMágUb ialáaéaab Inkább megtelel a hehéaat é« eilány eperette, minit egy na-gaaobb irodalmi értékkel biré vígjáték, — ea elmemerité jalaaaág leket agyaa, de oaért ml a klilaeégst IsIsISnégrs venni nem lakat; eaeakaa egéaaea máéként áll a dolog a eeiaéaeoooJ mamban. Ot hérmaa hltaltaoág inti, kagy legjobb eredét vigye a saiapadra; eaaal tsrtoslk Önmagának a mlvéssi Inti-dalának, aa áré mailemtaak ée konaadwer á aaeaaeágeeí, He maielőadásoneaea elvek ken egáeeeo árványaaOltak. Ringhaim — a amméj koipootja — teljesen aaétmáiatt a aiiemk kegy aan aralta a malik méay folyamát, áe alt a lámlagm aikaraek ie majdnem ártott, Bodrogi ar a nagyralátó él kéiaégkivaj ellkoll bankárból egy aotrtéléál, ■yere nyárspolgárt mináít, a kn aékáay ja Uestévdl teteaéat aratott ie, ae — taaaék elhinni —• túlnyomóiig a pompéaaa kidől-gaaali afterep érdeme. — Mederre aéava teljea ellsaiáte volt Megy né amaeay, akt aa afmálé gréáalbaa egy, egéea aa émelygéalg lealmaa aaaaonyaágot matatott be, — Leg-naheeebb aaerepre vállalkoaotl e aat fogjak lan betöltette Demldor ar e a peáeie dr. Aaáaresk lélektauilag keváeké indokolt mete-morjthoaiaát, ée k Q1 OoOaeo enu i án baklvetkaeett elasoteie aavarát kitlaéei áraákUatte mag. — te mélté asolgára talált Aráayi úrban, i ki a tudálékos OaneUaa rlvid magjaié-aéeaival ie Igaaelia, kagy képaett aaiuésa, — Még oaak fiaráad arat amktkatjttk ellame* réaoe), a vidéki fold birtokost namkkaa ée játéiban agyaráét igei jél aaemélyaaitetta. — Sanegyteé eameay (Bmghain Mari) képviselte a aealéd jé mailénél a a kér kiirtáséra váMalkaaé mfltőt, « ily mlaleégá- í kea több éláakaég aem lett volna felesleges, — Bodrogi LUa k. a. slaleáey Kantáddal elág ktmgé kísérletet tett, nig Bálám ar mai folléplével le amkály niaéaÉ tompám-nlatinai éa Mentort árait el Saaréáa aaept.21 AradiKmíliak.a. jmajméra ,Kieamaeay íalnlgnft* járta. Kár, kagy a kaávee eeaáji ipnitleiik iUkDaeeie kalló a megteleli aeaél a nagytánt ennek róható M, kagy gylaylM dallamai kaváaké árvélyeealkettek. A jatalmanoti Uá Marjelaine a hgmai Hitiemiltékk láay maayimkét álfi-iaem eiéak, a milyent oaak kiváaei lakat, e a keeafiait éa a kakik-eétói, ireayvel — • ki ifé )l Frikkel volt — kaláaaaaa éne-kákák agyaa,* áa a Hagtoa - nnaan Mám aem volt kielágül, I áalaak, — maly aa ifum aaaéféiak egyik legaaebb atémél bápcai, - ikl íartal etkflalóaaa Van la Méilgiiii, a kémárt mágia egy oeerai-máám Mayka manna eeamkéyral awaak kktHgi aaaa aékal kaaeagé idildp a mámla^elkai a pkagammmf mé\|p heag, a amá Aamáta a kieaameay fc aaak agy amaagm 4 akár ikéá aéléi Igyáitaiáa kel) aaak hméHSaljlk : eaápének, aalHelaa jálék. — Petanop milataégea ée háláé me-pét Bodrogi inak ÜkertÜt alapoeaa tönkre inmK — Tlmaniyer 8aiái k. a. (Araim) aaép amgjeleiéaéval hatott. GiltlrtIkli, Oobea Ujae tör-téaati drámája tHaayndi Léealá kalála1 kertit miara. A darab aaaa idIUi aamaal-vek köeé iartoaik, a mikor a markaaét oae-kályokk értéke mailéit a kilel katéara, lift. aefiaa dieliokra éa kaagalattaljee jelenetekre Ha a fin\'y fektetve, éa oaak eaaa mempont kél kkaánlva lekötne a darabet magitálai, mert k ölön ben kétaágbe kellene Halak on olyan kMtü iganaágmalgáltatée felett, mely a darab klaát e korának legkittolbk levan táját mioden ok nálkll halálUI anjtá, habár • aeeriat Haayady Láaelé aorta aem alkalmsa eayeg ia a tragioai feldolgoaáara, eaért ] V. Láaalé, Bonow Agam ée Oara aaerepé-nek kidombentáaa elárulja a jelei drámaíró keaét. — Aa allédéi agy játéira, mint ki-állitáara egyike valt a- legeikerflltehbeknek Somogyi or Hunyadi Láariéjáaak daliás amgjaleaém featSileg aép valt a aaerapét mindvégig aak aeaMaeéggs) saavalta. Somogy iné aaaaoay Agaeee bevégaett alkotás; elkeli Aoom játéka valódi hivatásról (óm tanúságot. V, Léssió eserepét Demidor ar gonddal ái tanúimén ynyal dolgosts ki áa 5. M veaáakali nsgy jelenete akármely mflvéaaaak beoaöletére válsodott. Dieaérat illeti Bodrogi himnoayt ifl, kiaak kfllönöseo Irttléti jeleuete a leganebb törekvés eredménye volt Nsgy né asseeoy Ssilágyi Brsaébatjs méltóaágtaljee, impoasae alak. — 8 sasa előadásnak enssn* blajéke sehogy sem illett Bodrogi ar Garájs. A bdaske, engesstelhetlsn, oaelanövfi nádor srés drámai aaamélyssitlt kivés, e a ksdé-lyes öreg arak ée jóamvl apák Bodrogija eaaak aokaeem fog megielelhetni; ae á nagy aaerep sgéanea elejtetett. — Aa ösmjáték — as említett eaea nagy hiány eltekiotáoé-val — kifogástalan valt é sliameréaflnket kell kifcjaanlnk a raadealaégnak a vslódi mlélvsBStet oyejtott setéért. Ca. 4 MM%anaigHQ hjik aaapi IM klröaött Különfélék, \|4 m^ilkié ms haiáaiatték (rtrégvánkos, kainnlgi iár- MligÉriamé leahaaala. - Imáié (PsümsQ. — Vsgy-Kselaaa város amgyei biaottaági tagakká eseptomber 25 én msgválaáatsttak sa I-sl ksrllstbsn Kovám Béle, Kaáuae Boldissár, Sasitl János, ll-dik kerület bee Oarai BenS ée n III ik kertllet-beo Holsr Fereaoa. — Kláanaerlaael klsöljlk, begy a legy-kaiioaii képriasll testolelnek assptam-bor 2á éa tartatt kösgyfllésén boldog emlé-ksneta Horváth Pál aépiakalai igasgstó ne jének nyugdijutstáaa alkalmából aa ieka^a-saéknek eeaa aemes intentióju véleméoye eliogedtatntt, kogy a kormánytól nyersed! assesg 800 frtra amaitsaaék isi, illetőleg sgé-mittsaaák ki Ugyaasaaa klegyttléeboa he tároatatfitt el, kegy a magyar-itoaákaa a Moaké féle kés kelyéa iskela épittatik, a kia-kiaiasal Ismstl pedig magiagyakbittalik. — Fan Jánee (Bgynnasiumi igaa Íató, mindenki állal tiastelva beoaQlt tsáfár-a snept 27. Ute meg asdletéanapját Homok-Komáromban Nagy Béla h. piébánoe ur vaeéégaaaratl kéaáaál. Aa elsl pohárkössön-tfst a aaivm b&algaada mondotta aa laas. palira, jeleaváa örömét, kagy a nemei Arflat ttesd augával kóréhei UdvösölUlt. A msgys raa vendéglátás áanintaoégál omolta a fokosott \|é kedv éa kedélyéé egylltlél vidámító örlmo. — 1 killmlgyl niaeriák oly boeeanté mérvet Utanek hsgy f isissée, hagy a i áiakin ia fclaaélelaaak erkölost kltilinlg. Tadaak eeetat, kagy káaaal s saSMvsl kiró egyél mieáea pénteken kfeól-kánu, boltból bak ka járogst aa a napon általáaesaa aage-dályesett kolduléa alatt, ájtatoess imádkonvn a krsjaoárért, mit agyae helyek aa rooáeeoa kiamtogstaak. Láttáik aiatat, kogy a kel-dalóeak jé darab keqyoret adtak, áe I péaat várt e a kenyeret vimnsdekta ea ■danáayaaé héaiel lábaihoa. Aa meg ssel, kagy péaleken sete fclé itt-ott kaldlaakat láthatni aa Urnán dOHngenl Bapi karaim la; Ik péraksk réméi pia leken dálatáa már a korenaában kakik aj e v% a apai anpuk magikmk a nspi jjjadslm atftn. Am ia baaaéli egyik iamrleftak, kagy Hálákéi 6 fcrtoa Kanhjegyet kinált iaivákáara gy kai éaeeleek, ki sátán slág amval nmmná hí kél kt^nirt ád a knmar, aaivam M-vákK ^a egy kiajosáiért ion itémn. Baelkm aem kaH klvakk nagynaánal, mint a kiliWgy kéráéoámak gyors niimlla I A ■•»• sfeienofl kár. Iivnlh, min rigMéM hkáség kifsjeali a \|Mp Vgykáal n^léáiét, enraayiksi vádlottak ktaagyi a\' raláas kHáaH Mrvéaysaákksa látmm ék Ogyaamk a pnil fcnnmmi gyüimégi aaalkni H hantin sa atUÍ, kegy a gyéto Kii Qjpgf mm lartmák a ilgtlaUiliig almival nm raklási náa- 27-dÜuS ksisOeljt Jakabi BáMstet navargk a ki nemrég Zafaűövlt éi körayé- I kél 700 hárkedjt társául 8 aapaJ ál rette-góakaaj tartatta, naa Znlallvl maUettfekvl Beás klialgkm ilfigjül a ide efllitották. Jakabfl kóvlaéL éto ^yáltelán Lm iparkodott lijoilétát eltitkolni • folyváat fisgatáasi-aak saiakalyéil ftslemaaváraa, Kkoaéayiáa, Ceákaa, Zeiapktakaa, fiadén tsrtóskodott. Jmsismky alflgyéBB VlsaaMaysla a aala-lövói finagálitl jegysokönyvsit, saokst kiá-ayaaakaak tálaim éa aj viaagálatot rendelt oL teáaMléi, Kaabíjlll ekadály miatt a nagy-kaniaijű kisáaáaevaU égyáaOlet magyar uteasi fiókavedá^áaak meguy Káes előbb nem eeekOoBljetketvéa, ea évi október elsl ispjéi a asoklott módon UtrténikJ miről aa áráekelteket eseaael éHesiti as alalkaég. — ■fiam Dr. nilp Kéanór tim-teit karátlak jaktóksr 7-én váaie\'i altárkoa Kii-K^miromlao msoysameeyái Lsrob Mariska . k. i.-t Islaa áldáaa legyei a aaáp iatal párna. — lUajevcaéa A földmivjtléa-, ipar ée karaaUadelinlgyi j m. miniater Qrsseeli Miklóa okleviss gasáásat a kimtkelyi gsa-dsségi intésetnes ideigieoea minóaágfl intéséi ssgéddá neves te ki. — IllLpaat Jánea Igyvéá lakké-lyét Balaton jttredről Yeeaprénka tette át — A iLáavártgyflkenég Msj-látk ersaégbirft egyik gyilkeee, Bsreas János njakk fordulatot akar hosai aa okiékor 1-én tartaadó végjárgyaláera. — B e r e o a agyaaie tagnap jelentkeaett a kir. Bgyáae-• ágról ft ollalla, hogy ss 8 vsllomáasiról felvett jegyaőkönyvek semmit tem érnek, es asekbaa foglaltakat nem moodoMa, kanom a viaagálóbiró maga irta oda. Aat állítja, hogy neki tuflomáaa aem veit Majlátb meggyilkolásáról vagy kirabláséról aj ő aohsssm boeeélt erről Bpangával és Pitélyjrel, egyszóval ártátlan Is egém dologbas. -4 Kié Unt klrágmtHém. Ale- Tsndriáhen f, hó 17 én kivégestek két egyip-tomi tiastet, á kik réaat vettek a mult évi jaaias ll-iki váreagaáabee. — A bitófákat ugyanott áfiijották ml, a hol ae áldenatok elsatak. A kivígséesn jelen voltnk ss öessee renditketóeágok. Ellssör Ibrahim Attik kárált sorra, a ki jaaiie 11-éa a aaptiahbeo a esolgálatoi teljaeitá, Utána Ali ífasess hsd-asgyet vágesték ki. Mind s ketten bátraa saembe uéatak a halállal. Pá4 aeroe nalva mind a kattaa meghaltak. ééU egy meri gy Ükoesági eset forog ktéaácá* - A vtaeaetéré náagék Alaó-FeUrmegye fBjegysőjs Török Bálint levest iatéaett a B. Hklepkea, melyben igae elaao-moríté dolgokat ir a betslepitett aaáagók helyaetérŐl, a mily e\'ől moet lappal, roo-gyesaa és ékoesa menekülnek a aserenoaét-lenek viasnn Bukovinába^- n njelyet annyi aaáp rejményjnyel hagytak el oaak nem régiben. Török Bálint a megyei aliipánnal több, Megy Kayedna átatasó aaángót kihallgatott — i aeek valamennyien megegyssllag igy festették a lelysetet: A munka eeinhelyére érve, kaptak gyékéayekot, kakát e abból sátort lUMtA. Ott.laktak aárkea, vbben. A kubikoa mapka oly erőt kiváat kogy mire Ők elbírták i végesni, arra karaiménylk is eHogyoU. Mjdőn Bukovinából oiboeták őket, tb balé fold veit igérve pgy maíádnajt. Ja-IHtek is helvat saántáara, de legtöbbnek kb illstmásyét Ivis borította a ha mást kértek, áarvái teleljék, hogy más niaessa. Elme-gódtek többen aratni. De a ierméeaelben kiaikadatt sasmss gsbosát sljlvatallkig sem kaplák mag. A drágaaég aagy, péna nem vall, a baujpég a aasal sgylU a hslálméa sürta lépett fal, sskaa puastuitak al a gyermekek éa lm ifjak kOall, Oly raam valt lakékalylk, kogy katal sem áJbattek éa jó ▼ieet nem kaphattak. Aatáa neg nsm tették megyer kelyLágka, hjmom ráesők kloá, kikkel agy látsaik Lem igák karmsaiaéltak. Végre eljött aa lia. Kérték : adják ki foldjeiket őssj vetéaraJ .Kérjék attól a 10 kaidat, aki Ígérte ; euU nem veketem el mástál a iHást", valt a korniányhintaí éa klaégemek felelete. Lakhelyet UértakJ oiatotuk iaj ki kMttlk 10-10 VtalK a akkuk péaaa Volt vehetett dombét, áaLkkai^iaaa taiajbámég épimai W.a miulán földet non sálak, lkáam kááiás aem f aM, - sra-jakhas mért ki min MU kaptak, a om lááeakie t kjosstott iagyao ke^járen ily a^-éaai ma elbírtok, 4 ikagy meghallották a dobaaó metiátt hásaé* lett kiráaléet, kagy: a küuk kJ, kmá makal (11. .) a ki lakaim á muigyettóha lalipUilHk klsfll, beM m iedilt Jáaiek is, mint tsnitásrll haaatkrl gjáaameeet, mely raméayét éa ki-calnát temLue el ett a Dnmj partjain. A l«g<ehkce sidiák Bakiviaékai vagyoaikat j a ayemafaaág vér ÍM le reájak . Balegek, lékbe Imik vsaaak hlaöttlk légy ssénnal a a l)mar\|i rtmimgeég aés le nesolkrél, melyek ss jgimilg akjélél égfok a a ÜaaU kelysasa jsgysl msg AUé fciérmsgya fofegy-eője, hagy ftarasai keltj Uol \'«ai a kiket Meg kall találni a módját, kagy le amafie oly olkosaredoitsa ss a népéig, mely vsam ve, ottkoe Bakoviaábaa a legjobb nagyér faj kMtt eltsrjsems a hitet, iBiaaa mit kmsmi aagy Magyararaségaa, asm édei anyánk as, a »aira 4menjonk« s saasl^on aaayirs kiváiatps bstelepttáansk végei vessenek. — Arfjerftsslti Írják: A dél. Magyarerooégbói régi baaájakbi: Ba kovioábs viamstiil fiaiknak egy 87 tf-ből álló mapeta o hó 17£i vonilli át Ssáim-Bágeese. A saoreaóaéUaitMk, a kikel, mikor jlttek ssaenévsi, advőajő,\| beseááokkel, la-lárdák és tlsoltók fogadták, moat osöodssso éa memoruaa értek ide. BaOwli kiákeivs jártak káaról-kásra, hegy ömaakoldalhaaesaak annyit, a mennyivel tovább ataaketnsk A msgyar Iskaaaég a Uglmiatákk ráasváltal fogadja őket éa nynjt nekik eagiteágot (BnrŐl a asomoru históriáról nsgpnlákeutluk mait márnánk \\ saérosikkéhsa.) — A gárgényl vadéaaatakra már miadae al vnn kéaniive. A tróuörököa való-ssiallsg október 15 án fog Qlrgény-Sseot-Imréié érksnni. A kattálybnn a aonkájket bsrsndsaták, a Bákóesikoiy déli. kissögsllé sére diaam paviltoef ápitojtak, mely egáessa bámaaatlaa fsnyfitávsl van kirakva. Huinlá psvillont építettek aa émski oldalra is. Miad-kát fontról msglepő aaép a silátás, n parkét újonnan rendenték. A ,8teéánia-ssigete virágokkal vaa beMtoire ék köralOveső tavára eaolaak booaátátott . J. 1 és a msdvák ia megígérték, hogy várják a nsgy un látagatáat — BjlUÉmijljinaiiáii taafolyan s művelt kösönség • ráenérf. A gyorkiráanak gyakarlata miadanokra nésve, kik mollsmí munkával, e írásbeli teendőkkel foglslkosnsk: megbeosfllhelsilsa; mart a gyorsírás Utal időt, fáradtságot amatlnk msg éa oaak sonek aegitaégável vagyunk kápeeek as élőeoót — röptéken — hiven visssandni, a eal mars-dsndóvá tenni. Beméivé, begy a mivolt kösönség köréből többen érdekIftduek a gyors-iráa iránt, a aat alaajélítáBi akarják, elbatá rostsm, hogy n\| magyar gyorairáai raadsss-rémből, meíyrli a mekjláröak eliamarémel nyilstkostsk nyílvánoa tsníolyamot nyitok, moly aak bevágaatével fogom gyorsirási reod-aaeremsL tankönyv alakj&baa syDvánoseágrs booaátani. A bsti órák márnát és idejét a jslenlkeslk aUspitnndják msg. Ansgéaa tanfolyamra taaitási dij: öt torist, mely öeaaeg slőre a jalentkeeés alkalmávnl áaataida. — Jslsntksshstni irodámban CSaéohsnyi-lér I ae. alatt) d e. 8-10-ig, d.a.2-4Mg. — Jeleat-késési határidő f. é. okt hó 8-ig tarjad. Kívánatra ugy seját gyorairási readaiaramből mint n Qsbelebergor-Mark evits, avagy a Stolss-Feny veeey gyorvirásból magáaok tatást i« hajlandó vagyok edai éréakíat egy fajával. TWtststtal N -Ksnissán. 1888 soop 29. dr. Ksls Antal agyvád, a Qsbslsbsrger Msrko-vits és Stobe Psny vsasy gyorsírás oki. tatára. - ktr A amntársalat már csak rövid idáig fog körlnkbse mlkldni, Ds ss utolsó nspak annál érdekesebbeknek igérkennek a mennyiben derék igaagatóak jeles vendégek állni lesni érdekeooé. Jövő kétse keddee lép föl elŐsnBr\'H, Daaoa Mina a debrscssni ksassi ée badapaati nápamnhéa kedvelt drámsi primadonnája. A H. Daaoa Níaa vsndágeserepláeévsl öaaasevfeólsg felváltva Pajor Emília igen jaíles enekea pri-madonaa is fog veadlgmmipelnl Eal meg-előzőleg vasárnsp egy itt még nsm adott sgésa aj éneket nápsslumfi ksrll smnre VA máren malom" moly a pásti aápssíaháehsa f; év lavaaaáa adatott alőasör. Hétfőn Baiaer Aatoaia íutslpmjáks laeod ss itt már rég aem adott .Fala roaaea" Tóth Ede kitáaő aápialamlva. Es atoisé heti repsrtoir neve-aatasebk darabjai .VKIjiik el* Bsrdoa ki-tűnő vígjátéka. Kmsjiéa hölgy Damaa ismert lagykatáau drámája ée egy Igaa érdekes újdonság Sárga pariié Oknst legújabb drámája. Aa operettek kösöi bMap és Hald1 Leoowjtól, e „Bőregér* Straaaetol, s valóesi• nllag még a .Koídss diák* is saiars ksrll. JalalaaUéUb Aráayi Daaal asiopedank jelei komiansa s köaönségűnk kedvencss anerdán, okiékor 3^án tartja jeta-lomjátékát Aa eMadanéó darak v7Viaaoás és OocoUt", kitlal francsis bobőast, mely a jatelmssaadéask hé alkalmat fég ayajlaai komikumának kíisjuUre. Ajánljuk n Jital-masaaáé óerék-esisámt kösÖBségűnk pártol-figyelmébe. - As I88&4I év bei Badapeeteo tartandó anaágoa áláfaoa kiállliái aop-roni kertied bledUáágk ^oproobao folyó ké 20 ikáa a megypflur aagy termében fórnáltéaága Batalrfiázy Pál karcaag főispán elnöklete alftt tartotta mag alakotó gyttléaét, Uyra aaaak tagjai aagy szánnal jeleatek mag. A biaott-eég jegyaéivé Bcklaéllr Faraaea, karuk éa ipar kérnénk tlfkárt E m é á y Jáaaat, gaid. WeaQkÜ tűkért i klagaaáaalgi eMádót ék Dr, B a 4 a 1 a é • rál a giidaaégi efjimliet jagyaéjét éi séaaUraokát válaaMua mag. Anrooi knmkaédnl tpirkamara iaditváiyáán kaly bíaoitaágokat, aályak mlklá^i kire mtkk m fcana a«M U Magyar- óvá raa, Gyérbea, Baombatkalyaa, Ké-szagaa, Bmt-QoUháráoa, Ymprámkaa, Pápáo, Zzla-Egemegen éa N. Kaaiarfa 6% narvanl él aaak megalakítása végett, aa illaté vármegyék főispánjait kéri f»\\ kiknek a soproni kamkaéelni él Ipar-kamara tat vátmegyékben lakó levelező éi kftlfagjaiaak nérjegyzéke aaaal kttl-éetík meg, kogy ezekre e helyi biaoUaág szervezésénél tekintettel legyenek éi a megalakítást a kerületi Maottaágaak hozzák tadonására — A .VséáasUprs\' as tgyeüea msgyar vadÁas-ajaágrs, mely miaáeakóeap baa 3-ssor jslenik msg 12-16 négyrét el dslon, okteber 1-től fogva, uj előfiaetéa eyit-tátik negyedévre vagy félévre 1 frt 50 kr. illetőleg 8 írtjával. E Ispban frim hírek éi leiráaakoa Idvll igen jé lek, fogy ver- éa töltény iamerteléeek a vitaié-assl éa vimls-vsrmnyek, • gslsmbvarasoysk, a i i f v a a, a a r g o, medvevadáanstok, sgyanéval minden, mi a vadtsayésaet, vadé aest és snssk malattató körében előfordul — réealsteeen kösöltátik. A .VadámUp* mely sgyattal aa aOrsaágos tnsgy, vsdásesti védegylet" s a „Sport-Egjeeillst" kívstales köalöoys, moet IY. évfolyamban van, a el vaséi eaáme évről évre gyarapodik. Aa elő fisstéssk s ■asrksestő 8árkány Jáaoa Fsrsnm nevére Budspeetre, asmnsti oasiao II. emelet kQldendők. v ^ — KOZGAZBASáG. F e I hIvás Az 1886. i§vbe» Budapesten tartandó országot általános kiállítás alulírott üop ronl kerületi bizottsága, folyó évi izept. hó 20-áu megtartatván alaknlé közgyűlését,. ezennel működésbe lép. Felhívjak ennélfogva a soproni kereskedelmi i iparkamara kerületéhez tartozó tör vény batóaágok, — mint a melyek területére ezen bizottság működése teljed, - összes iparosait, gyárosait s mezögftzdaiággftl foglalkozó köreit: miszerint ezen országol kiállitáit, mely i magt nemében htzánkban legelső, tömeges részvéteink álUl mioél fényesebbé és iinpoiámabbá tenni legiteék. Mert nagy ás messze kiható czélok azok, méhek ezen országol általáaoi kiállítás által eléretni nándékoltatnak. Czéija mindenekelőtt, kogy aa or-izág termeló-képen égének hfl képét nynjttft; kogy miadaanemA találmány aak, újításnak éa javításnak ismertetője és terjesztője legyen; kogy az eddigelé rejtett kincseket tehetségeket felszínre emelje j bogy a társadalom minden rétegében a közgazdaság iránti fogékonyságot előmozdítsa; bogy a termelőket éi iparosokat öntudatra ébressze; bogy az önszemlélet alspjáu az ömzehaaonlltáiok megtételére alkalmat nyujtsou; bogy a kasai termények éi iparcsikkek kelendő légét fojleme i a kölfOldl verseny terjedését megakassza; bogy ss előre baledottabb utánzására serkentsen; bogy nj összeköttetések létesítésére i tömegei, szolid vásárlásokra alkalmat nyújtson; bogy végfll a műízlést fejlessze és amfl-Ipjtr czlkkeiuek keletét előmozdítása. Ily gyakorlati czélok eléréie képezvén az országos általános kiállítás törekvését a kiállítani szándékozóknak nem is szabad a gyakorlati irányt kiállítandó tárgyaiknál szem elél tévesstenl, mivel esek es etoo leesnek képesek ba^ iparink s gazdaságunk életrevalóságát, gyakorlati értékét és bannálbatósfgátf fel tflntetnk Mert egyes szokatlan, raadki-vfUi, sajátlagos, talán nagában véve igen értteltés, de a gyakorlati éleibea kevésbé elterjedt tárgyak kiálliláaa nem fog baasnára válni sem az otíságaak, sem nagáask a kiállitéaak, de Igenis aa, ka betadjak biaoayitaai, bogy állandó, \'basználható mánkéi tadaak előállítani, kogy gondosán ápolt, egészséges i neaaze távolba ia elszállítható gazdasági terményetekkel bárkivel ia kfáiljadt a versenyt, A kiállítás woportbeoaztási stakály-sata felöleli a manégasdaság, kertéeaat, szőlészet, élé ál latok, állati taméiyak, erdészet, bfayáazat, kéami-, gyári- éa káziipar, Ualekedóalgy, bajázás, agám ségtgy, nevelés és klwltstéitgy, vala niat a képaómávémt ösazei ágait, Utalva fajait, a mennyiben azok az agyai m»-portok martat kiboáátaadú k«Ma ataal-tásokiak magfalélaek éa a magyar kanaa tertfotéa termeltettek, vagy Mayagn rémeikben elááliiUattak. Bakkaaé él gyalékoay anyagok a kiállításból ki vaaaak zárva. A ksjiiaartsak a kertleit gakaál ayajtoaáék ka, mml KSmyvpIar. Aa elelté ntptkUa beérkaattf iredalaa IJIirrffrV Kapkaiék F»eM Falap kéayr-kirakMi I. Kaeiatáa éa Orfkternyán. kitolta mirm msgtekiatétre is strgkal-éslatfc: í M Mar Aa ipai%» keret. LeeU ÍM képessa* arkaa. Wmé. 8bnkaén» ára ) kr. Ül M( JM A klMfa aettsM ksatedkéi MNUN Nvtes Qmfc I É^ Itmé nMk, BtÜnsét Királyé BU UMktáü- . MNa laliiihf D^l < atkutseas jti elakitaaéó helyi klasttségek to Jegerifvák kik ajakat aa illetéksa kert-M vagy saakklaetttégkeB küldik i l^rftnfái kelÉriéej\'i 1983 évi éálinltir ká 14én fér le Utátigaa kakáikul helye vaa 188é évi májas l-0g ia da aa atetbaa 10"\|» aegyekk •ériy latttaü (kak eaak a kejoleáiéeek vétetnek Ipikalr, a taeljrt\'k as uraaágee kiálli tási kivetni Alul kiadóit bejelentő íven rtatiaftHrtaek h Wjélrtrté\'iír kél pél déaybea ejajtaadé be. Ily bef lentési ivakkai kívánatra a soproni kerületi ki álHté* bizottság, uemkülÖmöen a "helyi bizottságok tselgálaak. A tárgyak 1886 márcziua 1-tól márcziu* 15 ig Budapestre beszáll Standok, ada- ée visssasxállitásak a kiállítót illeti. A tér dijak □roétereiikiot a kévét-káték : A) a fedett csarnokban ; a) alaptesttel a szabadban áiiétár- j gyak részére 6 frt; b) alapterület a falak mentében vsgy fal mellett ievé esekréaytér 6 frt; I c) (altér liat 6 frt As a) és b) pontok alatt emiitett I tetftiet magassága 3 méternél nagyobb aem leket, kfilén ben aránylag nagyobb térdíj tzetesdé. j I B) Alapterület a félfedett eaarno kekken 8 frl. 0) Alaptestet a ssakadbla 2 fit. A fiieteadó térdij miaimamkép a fedett rseraokben \\ méter, a félfedett csarnokban 1 méter, a szabadban 2 méter állapét* uk meg. A kiállítók költségén (elállítandó klléa pavillanok után térdíj aem fizettetik. A lérdijaak agy harmada a bejelentéi elfogadását igazold bejelentét! ir\| vlsaaaklldéat, illetőleg átvétele alkalmával a tonna! beíUetoedó, ellenkésó esetben es országos klsottság as igéayke vett tér felől máskép tatéskedkeük. A térdijusk második barmsda 1886 évi Jm. végén, a harmadik bármsda a tárgyak elvitele Ml ftseteadó. További fclrilégeoftésekkal a beje-lentéai ivek hátlapjára nyomatott általános ssakélysat esolgál Baekaek etérekocaétéae után famé-teitee feiklvjnk kereteitek éseznt ipereseit, gyárosait s mesógazdaaággat foglal-kosé lakeaait, miszerint agy sejél jól felfogott éi dekák ben, mint hazafiúi kéte-leseégtk tnéeláken ezen áltaHbea erasé-gea kiállításra minél elébk s minél tömegesebben jelentkezzenek. Miaéeanemi. a kiállításra vonatkozó\' levelezések, kérAssétkAdások, ladakasé-dátok. valamint a bejelentést ivek kl-sgalgéllaiáaát kérelmező megkeresések „u 1886 évben Budapesten taitanéé enséget általános kiéllitát soproni kert-Mii bisoUaágt elaftkségékaa Sopiónban* tatérendók Poftokéfc4es testületek le ssemélyekaek eeea levelei, a ktldéa miaéeágánek megjelölése melleit tHivatalos Masélités folytán portomén meg-ieiéléseei látandók eU ICeít Sopronban. 1888. évi ssep-temker kevákea. A 1886. évkaa indtpatttn tartandó tftséget IHakaat ktillitia soproni kerftloti bisotttéf. •év: laSrtgit éa neménél aemné Wagner Bitkert. Pord. Váradí Antal. éra éO kr. (A aauat iaaukaa kftajrtáriaak HM jlaatah Jtsmarfi néatatfe IV. irfaly. VI. VB. fftsata. Béftstléti ár egéts érre 5 írt. (A Jala Akart tatalma: STIf i iltttoh oi\|U ts aatsart, Qémoj PiltóL — ii állami felaslb lilajlililll aj mmimát a. — A aaaltrtl idiala ap mts m irtfl - 1 íkittt ii\|i ai aa Hmjtii - Aa sai akadályai Mae Hm ima. A flMhk UiajtkuxU taaab waiáfkaa, Király PütóL - bbéd Ihiilltli \' — «tjwi>ill «mta Mmm JémaML — UL »>«jr. ajth taattMrO, aiiy^mmlSI - T^tit) SUmUf B. M. Ctaaátom KOtép-Aitfi-kibán rtgy atasáa Afrika ac^aatorális rétté-nak nagy tavai kOrfll éa a Livingstone folyttn lefelé aa Atlanti aeaéaig. Két kőtat nagy 8* r. 661 ét 630 lap. 168 kittet képpel ét ta alátét itaéatti térképével. BendkirUl dúsét kiüli tia ban ára 10 frt. egy pompás diaskS tétben 11 frt. (Biuu mfi, latly tedomiayoí bec« mellett ofj vtaséuls niitaMini ialailm ■Intas.Hilp^kaia It, ktkkftlönbeji Ulla mIimisi híibéij i doltokcJtv ■áflátU Hnatiiak, íp új kma mint l\|imi(i Dr. Plnémfi Mntf. Hépazarfi aléadáa a koponyirél. Embertani ét arcsismai »i»-latok. 87 a stóveg klaó nyomatolt ákráral ára 80 kr. Dr. HaM Amd. A magyar müiorditáa története I77S—1631. (A Uaulmiayon ktvftl tartahmn mig t tséÉr ben jalartt idfimkoak a Urfjrm Touüuaé IMl\| Uljw UUIapapktéjit ia. Ntmgttfméuiági Qumit VQ. évfolyam T ik (teát ára 80 kn (Tartatot: A béllyei wUakm Wlftar Lkdl-m — A eaukoradó tflrtbuta M^jiiwmásiw Hkari Wrtil - A kanaMay - atcUMkai ai^ilü Aacüáhtt Brastaao L a tia - Irodalom - a\|fjsftjfc* — aj Utyttk. D—mtl Jómot, Egy férfin. Begény forí Btlle Iván ára I frt. fluUfdt Fauutm, Tanyai löfléuetek. éra 1 frt (Tartaktt: A páraáa kat. — Min faatak - Hartoaodaé caúkja. — A Bodonji ftnfiiat — ▲ kürt klrilyak pánS^nk - Mitka gjHt a fssSta - anaytt mm jwak — g riiir Sa) A UrWapfél drámái TanaaaD.T.E klaBgyi tlbattéléaai, Ford. Hang Ftrsaas. I aő tik fÖset Egy-egy fflsst ira 26 kr. (Vstfataalk kavesklat tgjwm It Ut kötetet kéy«l lé AMtm kg tKjadsi.) A vasúti menetrend. Xatlass P-,- ] irksaik \| laéal 4MmM BWta I lii IS p.; S Ira a • wi. to p. n Ai>! tm Wiaa tavJK Ss IA II p.\' S A^V ro«l HAtMil LI 11 áteSp4 nilu \|gal t\| S A fef> s A IS M fSSai j\'fy- * v. BA { kteyMk) I \| allA Sla SASSMAa. nfrai f II. a) H\|Ht~» Viaewaef l.ü II. Mt. lUaJlt AB 10 A. M p-íJO é. M arta »««■ al I A IS f. 4 A rn tf nctal Wwaaaaa A\| f A 41 p. arta h\|y.irt Lili mk ti. __ ____ t ( ! a rs pj i - fl btaw a in ie» ,ii a m p uh w Feleina aaarkaa-Mé i fiMI I.AJOH. Táfatearktaalé: UQFFMAW HÓK. Jjirdeté s ek: 187. 888. tk. árverési hirdetmény: A kateibtlyi kir. járéskkl lg; m»at tikkény vi keléig riankfi kéakárré tMalik, kagy a aagy kanáesai takarékpémntélj rétaf-vényalártaség végrakajtaténak Hju iámén Jénea gaU apéiki lakét vigrakaftial tm* értt elleni ilgitkk\|táaé Bgyékaa Ifié itt fl kr. Itta kteéisUs ét fétnféknbmk IjkUgn téM végett a ■agy-ktaistsl kir. teevé4ysték Plalélag a ktttlkslyi kir. Hiltkliliéj tssti> leién Ievé ét e aslsnpétkl 78. an. íjkeban á I 8—tl, li, 14, UK IV, 18tét feltei n. aaéjiN tetn i^kvMI n aela tpátU 918. mi tjkvkas élvül sjA 4* l^tsstaa.akMLlalveÉ a ttéesél»d Is fékskkti été It^srttaik ftíi fií » kr m gáti \|kHl kiküiWW wM kans-iikaa ét aa aléHrt kisétéga n itta apáti Mt éilglilin kelé Mllitlak msttrtt tM évi a a#a éMMiH 10 érakar kaa a Uarig kééinél mtgtaüoei M« foliel 1 a seefcaéffcaa képam üM ksmdtee alél Is ekséalal Arvsrseai klvánék tartótnak a ki)»ái-táal ér Í0\|-kát kist pleakta vtgy a térvény Altat óvadékképesekuek nyilvánított érték-papkakkaa kéaaipéasll a kíkaidmt ktsUita ialtnai, avagy \\)g ta a kirétigaál alltsreatn atár atagtértiat ralaa aa a\'tól kiállított asa-báiytaera tliaisivényt agyaa annak itüol-gilUfni. A kir. jkiréaég, miot Ukvi batóaig KH^tbelyan 1883. évi iaaéas hó 27 én. STOCKEB jirátbiró. 371$ ik. 83. ipríl 13. ákverfisi hirdetmény. A aagy-kaniaaai^iir. trrarik mint tkvi batóaig rWrót kSabinté tétetik, bogy Laki Máadoi nagy kaaistai Itkét végrabejtiitéaak Lakáért Károly végrehsjtáat asenredl bakó aaki lakét sllsní 19 frt 81 kr. téka 1871 éri tpríl bó 4-ik ntpjáiól járó 6\| ksasaiak, 18 frt. 78 kr. per, 18 frt 28 kr, iagékrai kérelmi s fogasatoaitéti 9 fit íngaüanokrai vlgvakt\|tás kérelmi 9 írt 50 kr. elaó irvccéa kértlaai 6 frt. CO kr. jeleníti a mig ftlme-rtllendí kéltségek iránti végrahtjtáti ügyében a fent nevetett kir. trvaaik teidietélies tar-tosé; bakónaki 616. as. ijkban A + 876. kras» alatt Lnkéta) Károly tulajdonául falvait, 33 írtra btealll atánló t rét kttlöo. At 1088. kraa. t. It\|vatl ugyanannak tulajdonit kipsnl 83 frtra brmtU erdó külön — tavibbá t bakónaki 119 sa. tjkvb61 tt 6\|4 •a. Ijkvbe 3440)87 as. Kendi Karalía fé-j. Salamon Anialné névért átirt A + 986 lírani: altit Ifi frtia beméit nántó föld kUlGn — -f 1033 I r»«- a. 85 írtra beetOlt atánlófbld kftlén 1486 braa. aaélló a kusáló pinotérel rgyStt 66 irt btoalrban külön— -f-1496 km. a. 68 írtra becsült ttélló a ktaailó + 1763 braa. S. 80 Írtra beméit rét kaién, ttkmUttel kegy tulajdonjog Kendi Kaltlio jtvára 1874. jaaalr 19 éa kabalaalataU ba kérvéoytaé jttira pedig t végrehtj\'iti tá-log 1878. ivi aagnaatnt 18 ia t így megaló-aólsg jegyestetelt ba 1688. évi okiober hé 18. aapjinak A a. 10 órakor Bakóoakoa a kSttlgbsré bétánál Mrrkiy Antal felperati Igyvid vtgy kalyelleat kétbajOtlival mrg. tmtasdó ayitvánot árrmittn aiadrtai fog. Kikülláaí ár a fennebb kitett baeaár, Ál utas ni kiváaók tartótnak a broair. 10$At kémplnkban, vtgy évtdékképtt papírban a kik üllőit kesébes Ialtnai. Vtvl köttlta a véitlárt kérem tgytaü réaalatben, még pedig : aa altét aa érvéréé jogarért emelkedésétől aaámitaadó Ib nap alatt, a másodikat ugyanattól 46 isp alatt, a harmadikat ugyanattól 90 ntp alatt, — minden tgyet réstlet atáa at árverét nap játéi aeámitaadé 6\| kamatokkal tgjfltt aa érvtrém feltételekben magbatiroaott \'helyen it a^datalok saerint lefiatlai. Magy Kanmtia, a kir. trvaaik, mint tkvi katótágnak 1883. éti jaa. 8 án. tartott •létékéi. KISS Ort HUQONHAY kir. tttéki frgyal. kir. tssék) hely. elnök, 888—1—1 4do8 ss. ik. 1881 Áttérési hirdetmény kivonat j A oslk\'ornyti kir. firátbirótág, mint ttkikteyvi katéiég réwéról kötliirré tétetik, müüat Kráaiea Mártea otikternyai lakét nak Film Lukiét bodeaéai ktkóe régraka\|táat ■snvadl elltn 198 frt téka s jár iránti véfiekejtérf tgyékte, a nagy kaaiasai kár. tilsaik területéhes tartaté owáktornyai kir. iáriikiiétig tartatén Iev8 Badotio kétaég-bmi ííekvé 7. a^ijkykam 1109 krw. 81 frt +1045 krta. ITJ frt a hodosání 771 aa. íjkMna I 1016, 1818 ét 1017. braa. 271 frt agMeetteei 664 satjkvfara 4(6 kna. a. fel-vall 4. ta. e.kést lageiééeerdé itatményayai 2té frtra kmaéU aglaatsa, agy 810 aetjkv-ben 18.81 kna. Folea Lekéttal illetté Ma réankaa 188 frtra katakü, latasa psd% 1088 ktm keedtii iigtlhaak a lartasékti folyó évii fkteksr ké ÍNk napján d. e. 10 éraker Héráén késség kéaénil msgtartandó nyit-vénet érvméaae a\' mngállapHeU kihiéhéti érit aki fa tkéttai fognak. 8688 tkjv. \|883. •! ÁRVERÉSI. HIRDETMÉNY. A nagy-laaiatm kir. trvasék tkvi pas-tálya ri4érÓÍ kötliirré létatik, bog^ Zalamegye Bimi áwn érvatirt vign4aiia>inak ParnaÜt Mirtdn i végrel.ajíán ateureds Mgrádi lakét tlltaífitfO fr«. lék a jár, iránti rlgrakajtáá Sgjibaa ailgrédi 236 .« tjkrkta A II~8 ét 5~8 aorn. alatt Parasiis Mirtoo lu!tj-daaial foivau 982 irt, és -f- 1 torta. a. folratt Hl frt. 60 kna b^oaült iagatlauok 1883. éri október bó 17. napjtn d. a. 10 érakar Vffád kteaig bisinil Dr. Tuboiy Gyula ; felperesi flgyséd ragy kalyatlata közbejöttével megtartrím-dó ny>lriaaa ér-veré«eu j eladatni fag, maly alkslomstal aa irvertaai aaiadikoaók tartasaak. a lenti becsarak 10\|át kiarpéaabeo, vagy évsdék-képti papírban a kiküldölt keaéket letaai. Ai arvtréai feltételek a kirataioe érák alatt a nagy-kanmaai kir. taták Ükvi otsii lyánál ■ Légrád kénig «lőijiró«igii ál meg-lakintüéi. Kir. Irvrték mint tlkvi kaiéig Vtgy Kaniaaán 1883. évi jnain ké lSdiljáa. Or. HUGONNAI a. k. élték kelyettat, 1 fu® \' to ^^ legyaL . (Jf 335-1- I."\' Emi dgon-mustar paiéut esómagoiátban Schoidt Viktor és fin bécsi kttlönlegetsóg legfőbb baUBidi márka », \\ \\ tíi, \| üvegekben emmmei ét v«é)«gy0t\| kspkaié minden boltUa f&aser ét étlwni, kweakedéaben. 181—6—88 Féttrmaryas Br. MÚLLEM MIRACULO IMJECTIÓJA él fijdalpn tálkSl gjicyityl, ■inka ktt^jtmt. hHrktjM aik-ar m alatt, üt 1 ét 10 kr.. ptMAa IS kmJ tsáá Qy e ngeaégiállapotok PelhuWk, r.rő liSiiilliiil^. (wi^w^wés. {aa tat* köTcütrajínytij fiatal la itla nrfakall Mrtla aj* Or.atHfr fbatrv. vlli\|llil airaet)tpraq»rttilisHt Am I fit 10 kr, péatia i\'5 kml tHA. EotA sttk tai Irknalé, pa(lkáJwi>Mn Bre>trt, V. Vásmtrvmaa kaptalak a hm* HaSaS ai\|ria<illimntiimÉli Elofl/.eléNl tellLhiH íj 0 K T A T Ő HÁZIORVOS Gfógytudomántfi ég f.hts^üpyl hetilapra. Sitarkataii Dr. Brucb Lipót; -f6 munkatára Dr Kajor Antal. EHfitctéai ára negyedhre 1 frl. félént t frt tgiu étre 4 frt As „OktstA Házlotvot" ss egyrdoii e nemű folyóirat, mely ái-fidfé ftakfétfiak, gyakorló orrotok ét egyetemi tímárok támogatása mellíétt, gszdtg tárhárát f«\'g\'slja msgibtn mindazon gyakorlati ismereteknek, melyek az egécég mrgőrii tetése végett MQkége-k. Tehát pótolja as orros\', s bol nincs, regitségfll szolgál váistísn bek&retkezó sérfllé sekBél s kéavetitóként vsn bivstva az 01 vos és betegei körött. Tartalmaz mindig két föcsikket az orvosi tudomány lrgujsbb msgaslatán, tárcsát, ennek jellemébfz mén Mnyedséggel; állandó rovatai k6>úl pedig arr ortoti rendelő uobában, az olvasók gyakorlati ismereteit gazdagitja. a különfélékben a kft féld tftetményei a ritkább ecetek magyarázatával sro\'gál, as 9 Orrom kéidésck it feleletek* revata eyiiva áll miaden eló-fiseténk élótt Bizalmat biulommal vissonznnk, csélunk sz orvosi tudo mány eéperer üti lése. 8 bogy nem snysgi érdek, csupán s ezé! szentsége vezérel, elhatározlak, hogy tanítók, nép- ét oltató körök sz .Oktató Háziorvos t egéez évre csak 8 frt. félévié cssk 1 frt. 50 kr. kedvezmény árkén leedelbetik meg. Mntaítány számok ti eddig megjelentek bél, vslamiat próbauámok ingyen küldetnek a kiadóhivatal által, Budapesten, VII. ker. király-uteza 86. 338-1-8 GUTJAHR ós MÜLLER 18653-86. BUDAPESTEK. Első budapesti Trletr, roeialrnei és gazdatágl gépgyári t ■nsrlIkM kötelében, ajánlják asolid aaeikearil it javilatt gyirtminyukat mim . I Trienrék gsuáe-l aán wlmlrs Játgang Ctépffyéjxl. a 8taM rasiák Kukoricta wmtmUk. I Sátnkttágik. Borfajták. Miümlef enaégek \| eti \' At Irvtratai saáadéketék tartótnak aa plánok kikiáltás áréaak 10$, ké»pé>«-btn, vagy aa lÉtl. é«( LX írna. él % kaa aHbl évad&képe« anpfckaa a kíkatóétt baMisn tmsaai, a mklK .WUek a bMtág- 8b ia tgt skkdft Atk. K«k Qaéktetayén, a alr. \|érlskkéiég, M Mskbanyet ItaiÓtágnil 1881 évi má\|at \|H\|i 891-UÍ Dupfatna\'mok. Malom Hwkapnlt 1 Gaiaaa attfnVyat i^H Mraft. Kojtteltyéprk. 9 Umrnéirnmi gmrk. B Tordttk, DthfckerlM Malév alkatre k anekr TrwrumitgUk. IMaMb Énnlnlesmenek 11 \|£éméksMsr tsMi. ■ ApfaM-kasMsi I B+p+kmm* f - I lijegyidkek kivámntrn lagyet éa bérmvatve. \| IMMX>X»X>X , Hirdetés. A szombathelyi püspökségi urodtlomhoE tar-t^zó novai erdőből 40 hold (1200 D ölével szá-^UtMk) Tágás alá adatik; - aa erdő tölgy, bQkk és ftnytfftból áíl; tz>jánllok folyó évi akt hó 20-ig V a fi&unbathelyi ryQ^pökség köípontí gazdasági hiva- g tUáhoi nyigtandók ba, a hol a ktocuebbi féltételek- ) fül k, bárki értesítést nyerhet > 1 FWial fttop UptulajAnooe&ál Nagy f iimiuff 1888.