Zala 1884 10 október k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	13.49 MB
Keltezés:	2010-05-26 14:30:04

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	891
Megtekintések száma:	3286
Leírás:	Zala 1884 október Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 43. szám. é ' i i f. Nagy-Kanizsa 1884. október 5-én. XI. évfolyam. ZKK»«(NtoÍa É8 MlkXtffQffk Tál, Btjaa-«taaa 4. m IMm t hfillmi Hwémwetlw* Hhhwtof, te«ábbá tiHwtUmU Ma-ImMbA kiríniuk tti Hl. MM MrawMMln linM t«k tawrt k-, mktól fcfUtaiMk Itattatok viacu mm kAUUteak. ' WmA I POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. § elómrrfcim arak Befeji fen. fU hn ntgftékm 6 fi* - fcr • f m. 1 . A. A Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy-Kanizsai- ét D'élzflUi takarékpénztárak; Bauk egyesület, az Alaó-maraközi takarék pénztár részvény tántaság ét Önsegélyző nAretk. hivatalos köilönye. IPiIrtliik JstáayMu m»itUtBÍ^ Amrti • egytb MvaUÍos htaUfot-BTík SÓ kr. kflytfrfijan (elli 100 máig i frt. rumiul minden aéért \ kr. Nyltttér petitsora 10 kr. Megjelenik Nagu-KnnixtAn heten kint egynxer: Vagrimnp. A Írónbeszéd. Aa ellenzéki lápok minden meg-kimérteit kifogásai dac/ára a irón beszéd, me'ylyel ő felsége ua országgyűlést megnyitotta, kétségtelenül oly kormány- 1 programmoi foglal magában, melynek magvalósítása méltán kecsegtetheti a nemzetet jobb kornak, szebb jövőnek kilátásával. A tronbeszéd tartalma bi-„ zonyitja, hogy a jelen kormányt távol áll aa egykor oly nagy divatban volt kísérletek mindenkor kocakáztstó rendszerétől, a gyakorlati élet szttkséglalei számára állítja fel Wrvét s teljes öntudatával bir annak, hogy Magyaror-aaágot osak a magyar történelmi fejlődés a apján lehet tovább építeni, erő-siteiii, fejleszteni és föl virágozta tni A trón beszéd tartalmában légion-, tuaabb rész mely a külpolitikai helyzettel loglsllozik; monarchiánk viazo nyAt a külföldhöz ngy jellemzi, hogy a Németországgal vak) viszony a lehető legbensőbb és a többi államokkal is kitűnő viszonyban vagyunk. A akier-meviczei találkozás aacsára in tehát csak a két császár szövetség áll fönn ez képezi Európa s a mi békénk biztosító alapját. A trónbeszéd tehát fényeten megozáfolja azon híreket, melyek ama találkozás óta az Orotzor szággal való állami intimitásról tudnak betaélni, — a e czáfulatot majd oly elégtétellel vesszük, mint a béke biztosítását. % Amit a trónbesaéd teendőink gyanánt belügyeink tekintetében fölsorol, megfelel nemosak a közvélemény ki vánságainak, hanem az ország égető taüktégeinek iá A büntető , po gári-, bánya- és vízjogi koditikáczió beleto-zése ityeu lözkiváuság, országos érdek a közmunkaügy rendezése, a dunai ha j lótás előmozdítása a ielső Duna és I Vaskapu szabályozásaival, ennél nem keetb f< ntossaggal bir a közigazga , táti bíróságok felállítása Ráirányozzn továbbá a trónbeml a törvényhozás figyelmét az Ausztria • tal fenálló közgazdasági kiegyezés haj táridejének közeli lejárására » annak megújítása iránt fejezi ki kivonatát a kölcsönös érdekek méltányos tekintet bevételével. Kimondva a trónbesaéd* beit ninee, de értelme az hogy Ma- j gysrország csak érdekeinek teljes megóvása alapján fogja a szerződést meg Ujiitáni A parlamenti reform tárgyában figyelmezteti a király a törvényhozást megfontolására annak, hogy nem len: ne e czéltzerü és hasznos a képviselői mandatum időtartamának meghoeszab-bitása h egyúttal megoldandó sürgős; feladstnsk tűzi ki a felsőház nform-' ját. Megelégedéssel veheti nfcj ország azon irányt, • melvet e tekintetben a trónbeszéd kitűz: a reform a történelmi fejlődéinek, az ujabb kor igényeinek, de minden mtglevő éidek lehető kímélésének alapján, hajtandó végre Bizonyos, hogy e kéidés nagy parla menti harezokat kelt fbl, de az is bi-nnyos, hogy* a fönti irányelvek tekintet bevételével kielégítő megoldást fog nyerni, A trónbeszéd az állami pénzügyek tekintetében az egyensúly fokozatos helyreállását emiiivén, biztosit, hogy túlságos terhek nem fognak a nemzet vállaira háru ni. az állam életérdekeí vei öaszeegyeztethétő legnagyobb takarékosság less jölőre is az uralkodó jelsző. V^gül nagy fontosságú .intést iú t téz a törvényhozáshoz az uralkcdo* Int, használják fel az Ígérkező béke* időt Magyarország anyagi és Melletti felvirágoztatására., mely czél a fajok, felekezetek a osztályok súrlódására ve-zethetŐ izgatások megszüntetése nélkül el nem éniető. £ czélból apellál a tÖi> vén) hozás bölcseségére s lm kell, leg nagy obb erilyére E pont bizonyitj«, i hogy a kormány a ti ón beleegyezés b'rja a 4ialbéke biztosítására előteijesk tendő jpiAden rendszabályaihoz. a fajok a felekezetek békéjét zavaró miii den izgatás könyörtelenül elnyom-* udÓ, hogy így a külbékét felhasználhassuk az egész ország ödtte* népei j<fllétét4k anysgí s szellemi felvirágoztatásának munkájához. Ezeket tartalmazza a trónb szed, mély mindenkit meggyőzhet a kormány legjobb szándékairól. Adja az Is téu. hogy mitulezen tervek megváló sitúsánaV .kedvezzen sz idő s a törvényhozás komoly megfontolás \ és munkabírása egyszer arról a társadalmi bajról. A r Zala* legutóbbi számában magjelent vetérczikk arra késztette lspufik egy k igen tisztelt barátját, hogy éhben a kérdésben nyílt levelel intézzen lapunk felelót szerkesztőjéhez, Varga • Lajoa úrhoz. Bármennyire meglépett is bennünket e nyílt levél tartalma éa e tartalommal bármennyire homlok egyenest ellenkezik it a mi felfogásunk. mégis sz audiatur et altéra per* elvnél fogva egész terjedelmében közöljük azt a nyílt levelet, utána téve természetesen a magunk megjegy zését. A nyílt levél következőkép hangzik: Kedves barátom! Engedd meg, hogy thhoz a kérdétfcez, mely becses lapodbab, »Egy tlrssdslmi i\|aj< c/.ime alatt szóba hozatott, méjy s , >Zalai Közlönyben* megczáibllatolt, a melv czafo-lat ism6t egy rengeteg vezércsikk irásAra sddtt alkalmat, mely becses lapod utolsó ét* mában jelent meg, én is — sinelira etidio; — egy pár szót szollak. Avval kezdem, lüúgy a • ítala«czikke sem idCszerli, sem igát ejem volt. A czim nem jól volt választva a czikkhez, a czikk pépig, mely inkább tapogatódzott, minísemliogy hosszabb bevezetés nélkül egyenesen ét nyíl- TÁRCZA. Távolból. FuU stMl megbérdeMem: Mii csinál uip sterelmesm? Megérti € o hüstgrtf . » ; iát n uellé kaikkal suttog. légy boldog, ok légy boldog, Mttl ő híre* ueret tig&!m Megkérdm a ki* vkiflól: Neim hallott r ktri babimi ól T ' fa n firúg t$éft* : i Kaptam (élt istttHH} Ait iimi i téged aterW, ÜNt«Wt /érré, agy mirt'rigtn Fémyoo coillag, téged kérdi, Arra jértél^ mondd, ok mondd mag: Gondol rém édnéooégem ? tt a mUay rém mosolgoy;f . .Jtfta/1 kérdőd, ajiyM fiM, Mindig U rogy s eteden.9 i Hét k, 0HHt barna féthéy To mondd mog% mt mndl I, Kit attoéám néweo-o bénát t l . Kénge rrod a fékénK Kot Büi^'e ét tpeiémk: lHi lii^ip tir ulénad. rttkn tara levélhullás. A tUi" «r«Mi Uns>> k »Minden órának le»zjksNd virágát, mondja s magyar PsniasMás eg^ik korao-ruzottjs. Ha tfroély bölcseletü kő)t(»t vélet-lenfil a tárezairáMs kén^fezerltj végzete, kiváltk^pen vidéki tárczsinuMa és ha a magyar nyelv-forrada'om kobzakában mar megcsinálták vblna s sátwin-nak meglelélö magyar •szót, az a lent eziláft sappboi sor sligbanem ekkjép hangxik \|vals:j 'Minden évadnak lefsakászd virágát.« Tsmlcsnsk igen bölcs lanies lett volna agt a mags, mint kollegái számára és bizonyára;;követői is lettek volna, esek valamennyien. Mert nát keservéB wr « í mieék. Fent — a vonal lelett — ctodralfoák a Világnak tnioémü AUspotján, keressük a ctó-möt még a iökán is, politika és tArtada-lom térén kj^est^szerQlti kilejezztit Itg-magasabb etétedetlenpégttnkft a létezők felett, aminek kfUtaben igy mnsiáj lenni, mert ha mindent helyén levőnek lalslnánk, skkor nem volna szftu4g semmi (ura és kicsópea-nénk a hahdádból. Már pedig a í fiuteiiberg apró fedAfritep tolsjdootljá^ a kfosgyobb részt aa azóta fntólépésael haladé haladásból. Fent tehát nafy komoly kéjppel kal^ dnnk. felütjük » •uvatalotí aieftitoMtt ét* ífle komoly méltóséggal veszsz&k ki a magunk rteéi a haladás nagy munkájából. A kftitesét asoaban — ikliÉMn ssiveteo engem 1 magát teitettetÉ— apókat at tetteket kivéve, amftor csdkönyösköd\|k^; akármilyen fogékony is et iránt s sjagy mnnka irá^t. tm\| IiIéiiiI és f- kéayeNim 1, hogy ae monéjiok bagtrnmmtá — [bir arra nétvé. hogy a tápláló eMal nteOe mi\|gkiv«n{a a pikáns káviárt, méittöl nem MA m, de tmo)\| egjrtwt kiw\|mneA cwkisadwiisltlo it Mg tfNi kitltoflen ^Ase- ftstí a többi étel meseméssiéfél. K/ért találták ki a nje»ieregfuhös érjfi közvélemény-gyártók a oagvletlM ezikki z alá a tárttá1: n lilék és egyéb pecsenyék mellé a káviárt'. fis amikor nincsen nagy étvágya a publikumnak, akkor —■ elég szerényen i— megmég nzik pikantériával. Most már csak szakács kell, ki ezt neki mindig Irissen k* kielégitö minösézbea feltálalhassa És épen az a dolog bibéje — kiváltkép vidéken. Igen hamar kifogyunk a sfltnivalóból. Az esimie-im\|iort: meglebeipren csekély és sz snyaz-predukezjó néha a nullára redukálódik.'í^ tárexa mégis kell. >In der Nothi trisst der Teutel íliej gettk tartja a németi éa hogy néha ntla is igaza van. azt iájdaiommsi tapatztaljua önj-magunkon. Ca nem lehetOok olyan váiogaf tóssk, hogy néha magunk is rá ne saérnl* nánk a legyfogyaszka olcsó ét egyszerű élet-módjába. KéssitsOk el léhát s legyet kaviárnak — irjnnk saison-lflrpzáil Úgyis jnindig azt teatasfik, mikor egyebet nem ithetbak. A íödolog az, hogy alkalmas czíumI találjunk. Ne riaszszuk viasza az olvatAMál a /ktpvtt publikumot azzal, hogy a kötelességszerű, minden Keli tárcsa lölé ilyent írunk: »E«ös tdftben,* »Télen,< <Tava»sszal«, »NyáronM, >ös»tfd«. hanem boctátsunka tfriny löszt elé egy kit esalóélket. például ilteo.': Ültkor az ég is könyeíik, »Fehér lepel alatt,♦ »Éhredésj', -Érö kalászok,« E sntrínt, 4* habár kttsé vonakodva, de elég • sttMés — Hgginnndttm, mi jutia sz in-ípirácziót a poétikus czhnre éa ex ss 6aante> ség it talán némileg kedvetAhben ragja önbktt hangolni irányomban, ki ka est rom, hngr »flastzel. még a meniefetodaéatél is msjíkiméltem volna magamai, aki atskl a crónmel bármit Írtam Volna is,láztas lehet-tem volns a Mái, hogy ugy sem olvasáa ti tan toglalkozott volna tárgyával, rosazúl volt megírva a ctimhex. fin, reám az\|a hosszú bevezetés! azt a benyomást tette, hogy annak irOja — Farksa Imre urat gondcHam — maga is érezte telszólaláaának helytelen voltát, ktjlönbeu nem kerülgette volna a kérdést. mint s macska a forró kását fis meg-vallom, a kérdést nem tsrtom if'ays kér-désuék, amint azt s második czikk nevezé. Ha a kanizsai zsidók valóban oly kevéssé msgysroflodnsk és oly kevéssé pártolják a magyar irodalmat, skkor nem olyan „Ne nyúlj hozzám virág'-ok, hogy minden hotz-szabb teketória nélkül meg nem érdemelnék a uiegszóllátl. Ezt tettem én mindannyittor, ' valshánytsor anioptin utján meggyőződtem valamely dolog helytelenségéről. A komoly 'sajtóhoz nem illik a kákau' csomúkeresés. Most térjünk ál a dolog érdemére. A czikk nem volt idöf'erü,^mert olyan idGben, mikor egyrészről sz ellenszenv, másrészről a meglógható túlérzékenység oly nsgy, legalább ia nem méltányos dolog, alaptalan rekrimináciiókba bocsátkozni, s oly váddal lé\|»ni ekj, melv, a meunviben valóban terheli a zsidókat, speczialiter a kanizsaiakat, ép oly . mertekben terheli a nemzsidókat is; — á komoly irodalom, barátom, nem ké\|«zi még \| eletsziik^egletet nemzetünknek. Időszerütleu I azért is volt a csikk, mert az auliszemitikst . nem elégíiette ki. a kanizsai zsidók }>edig ! ezt a vádat is oda teszik a többiekhez, s :. azt hiszik^ hogy egvgyel több nem sokai ha-j tároz ott, a hol már ann)i van. Hiszen te \| jól tudhatod, az antiszemitáknak egyáltalán i nem kell a zsidó. Bővelkedjék Ő a lehető legnemesebb emberi erényekben, legyenek mlenezibi még oly tiszták, az anliaemiták előtt loghagymaszsg sz mind. 3öt mentül magyarabb a zsidó, annál kevóabbc kell ne-^ kik. NeÜk a zsidótág legkedvesebb reprezentánsa az az ügyefogyott, testileg törpe és szellemileg Hátramaradt pajesses és zubbo-\| hyos m^rmarosi vagy ungbi zsidó, (kit Szász Károly a Vasárnapi Ujsághan jellémzéli), az \| odavaló rusnyáknak minden tekintetben ke- £ \| nyeres hajtása, ki valóban loghagymaszagu, 1 s mikor ezzel ellentétben a keresztény ma- i senki: ^Levélhullás, — sz már egészen más ;* \| mondaná T. V. gynrsrimelö ur. Vélte tehát k kedélyességgel, fojtsuk el I luég azl a csepp mosolyt is, melyet s fent i elmondat! önvallomás kéoyszeriteti ajkunk-I ra, essünk borongós hangulatba s daczára annak, hogy ragyogó verőiényes idő van, a szél se rázza a Iák gályáit, hogy ékességük -\| rú\| megfosztaná őket: mi mégis lássuk ólom-szftrke világban a világot, a bullatlasauk azokat a léveleket egy őtti tárcz&bau. (3\|óvégre nem ia olyan nehéz dolog, beleképzelni magát abba' a borongósaágbt. \| Az emlier, kellőleg telítve klatsticzitásaal, egy ptr cziláóztöt idéztei képzeletében, teszem I azl üyanekéi: „Flilyöl a szél, őszre jár már az) idő,r vagy : r A merre én járok, még a \| Iák is sírnak," ,Leliuliott a rezgő nyárfa I eztatzmfi levele" tth.~ mind olytnok, amelyek beleillenek a helyzetÚ, sőt van bennök hs-j tározotf vonatkozás á Icvélhollásrt is. Etek-j kel prebaráj)a magát az ember, mielőtt hoz I **** í . . J-, Habár már némileg cbahlontzerfl, mégsem árt egy kis őszi séta sem. Mert a szóUő-éruije magbecsülheüen napos idd daczára a kajéidájriom éa a rejtekeikből tsténkiat kiét lelv^U (elöltök tanúsága sterint tagadba-taúanuli benne vagyunk az őtabeo. «— Kitt-kialva kttói, hogy határozottabb hgyelmttte lét alít kellene, mint a milyennel átok a tökbé-Mvésbbé helyre menyecskék snlgál-nak, akik egvmás kesébe adják kapod kilincsét jéa OHBOrtél fs-molh\|Vá)takosó hang-skjklábfi kínálgatják a nyitott ablakon ke-restiül az 6asi baracakoá, stUvái, szőOőt, dák körtét, almát s ét ombok Ifibbé ,kon-toárttemplijét^ 8Íá\|)&k tsbái, már csak saárl ia, begy megtneáeköjjönk a jdasivt kínálóktól; de ne itt é városban tátáHank* mért hs még ttsttaiii ia lenn tkanmk Kmrtnlié vslsmictkw a tOOőhkbőt, atkor nem twácsos skkhrt fytfi ikifják refireaentálni, lepingálják mellette a dal ás térmeUl, \|dl Üpott nemes embert, a ki valóban magntorö kölfrejü ás tze-rétetreméltö. Látod, barAtom, u as antiae--mnsk oszt 6 igazsága! Hogy • zsidó annyira érxékeny (cak a fcávelt Mdúrdl áll u) sónak is megvan • maga \|«tcholog»ai oka. Nemzetek, né'piájok. kik hosazu. imriM elnvomatás alán rhIm- , dóknak éfzik lakunkat, nagyon nervózuaak. ■ nagyon tój nekik, hogyha a jliillncsekro emlékeméi ik. (Nem akarok hosszabban kitérni ennek belszonytiására, de eklatáns M-dáját Iái tara ennek a középtanodai törvény- ! javaslat "Wrgyalása alkalmával, tűikor Thaly Kálmán adott kifejezést. a íé'ek^/eíi féltékenységnek.) A műveli zsidó azért, mert ex megbecsüli az nj * iszonyokat; tudja. hogy az egyenjogúsítás reg visszatartott emberi jogaira! ajándékozta meg,, de vonnak kötelességei a haza és nemzet iranyalan- Ue már megbocsáss barátom, az -az ember, ki as Bsszimiláczio kötelességeiről bednél akkor, s azt a tanácsot adja a Didóknak, hogy simuljanak a keresztény társadalomba* akkor, mikor ez a válaszfalakat iámét letemette * a zsidót kizárja mindenünnen : aa ilyen ember vagy hígvelejű szamár, a ki nem tudja mit bánéi, vagy pedig gonosz lelkű spekuláns Az ilyeneket olvasva, •az ember eazreveszi a szándékot é* elkedvetlenedik.' ■ Van valami abban, barátom, hogy az ■ úgynevezett társadalmi bajok egy részét á j vidéki sajtó teremti. Az egyik bús atyafinak ! ott faluhelyen eszébe jön, Jiogy a vallás ve-. \| szél) ben van, ncczú neki terem a ezikkso- j rozat csak olyan mérges, mini a bolonditó csalmatag a a t. vidéki irók légtöbbnyire í elleledék azt, hegy éppen a röpke napi ctikk megírására nemcsak jw/ri»merel de U'kíw I meret, nen oak tapasztalás, Jianem mellányosság is szükséges. tíz a lelüleie»»ég, ha rátom, j< llemzi a vidéki sajtót alialában már jó idö óta: ,ea rontotta meg a nép Ízlését és ennek gyors terjedése van karos hálással a kónyvpiaczia. tiodtbe idejében meg kevés volt az ttyság, a ó mégis azt u.oiidja egy \| Frankfurtból Schillerben irt levélben. hogy I ba az emberi egy szene megnezi a 4—5 napi újságokat, aKjkor látja aentyi időt pa/srol. el az ember jazzal a bsszóntolau ptipifral. S nemcsak nálunk. Ktmeioiszágban is pa ; aasakodnak arról, h«g) a komoly könyvek j nem akadt ak, vevőkre. A »Zsls« czikkirója ! Ítészéi Váró»rjiariyró), Aranyról - Baráti m, ezeknek az IhasáPábos u ágasabb erietmi j képzetség kiöl, mint a h'inőt hölgyeink nyernek: (Feióli liépazau) Arany nem minden- j napra valót iit. fia Toldit ieszámitod, Arany ] -többi müvei az aestheükai keppiM»ég bizo- ! nyoa tokát követelik, hogy návtesaenck, —• j még inkább Vörüsn.arlj, ki tóobi már iö;ünk távolabb lekszik. Az ts hasból vtolt mondva i hogy Gfcili* ott van asztalukon; az atáglebéi. de azt míg én tudom, hogy vajmi kfveset olvashatnak abbéi, Ezek a jó urak, ! hslálmeg veté»t kilejteui, mint amekkora sriik- I •eges ahhoz, hogy az embei betevease ma- i gát abba a porlengerbe, mely a aflrün robogó ! kocsiktól, a járó-kelő emberektől és állatok-Mi felkavarva, a levegőt olyan tniztum com- i positumma leszi, melynék Leszívásától a vá-róni kÖeégáMségúgyi laaác* falragaszokkal -óvhatná a közönséget. » Kimegyünk a ssahedbe, iefrneszetescn uem aa országúton, nehogy cseberből ve- ] dérbe kerüljQak, hanem arra. amert* nincs lilslomla, n.ezon réten kérésztől, valamelyik j • hegy-re. Miljoisaep dolog is az, bogy ná- \| lufik hegy éa sarőllő egyértehafi egymással, i fia akármelyik hegyre megyünk, ha benn- j HÜlÖttekvagyunk bizonyosak lehetünk abban, j hogy ia eiőtöket találunk kik behívnak bénáitokét * ha savaayAaak találjuk az idei j szőlőt, megkínálnak bennünket tavaly iVaí, vagy , niég léftlb keietftvel, még pedig olyannal, j méhnek a-ár csak a lege artb ktpréseit redve vaa aeg. Milyen jól esik ebben a le- j válbaUató időben ma\|fta a hegyet iám a hagy > Di nini, ugy veszem észre, cpenséggel nam vagyok abban a haagalatban, melybe b#t akartam magamat en'4ietai. wcaáaatat kérek, dewnk csakugyan a jó ide az eka. A kedélyem miikor mak-raaraoaáodik és wm akar kWeasfgwehi-li\| Whaiahn. Vámom kéB» awgertd-W as éf ktayii. Aateák énekeken remény lem aobea. hogy addigra más aayag « akad. Ka a aahd «idftaaét« csavogM paÜÉ mát rsak aaért m hé M tfjeznem. mmméf a hatadÉ lenlat haliam a saedö-tferak keseie la a «kaiilna* ktasahatt M\|) mm mM jMMhph- -'.^iMr ; ^ v Pi öplWffi az <mnÉ 1 meg « mi Kt^csey^k, Kazia^zynk, Vörös * mariynk, Arnijyyiükj ««ak ankai emlegettél-nek, (le V-fak (íju'a^tuk egy kio^it mélyebben, majd, nicldálnáa, (nil\|eo; nméz lábon áll a mi intetli^eue w^ac^r IákMságunk ezekkel a derék féifí4ka): A kku^siku^okkal ViÖíjT. f«>glalko2síifliOz i mégj Jóakiuat és pénz nem .elegendő^ ahhós egyjvkis úulóH érdeklő-lé-s is ', kell, ?ne\|yft ^jak tiüniíás \| utján a megértén /idhai. • ;.; ' •jíi Hu végig létalne ji^ni azokat a privfctkdayvityftkai, \|a-Áieani\|rd én a< itteni viüzonyolcftt isaiereia, vah Itt elég msgysr kbnyv á zsidó <^láiiok jkőijéhcn jsí s ha van egynéhánya áhstl laláp uiiics, (vek loiatt inét<anyta'an^ág baiitani iaziikát, ukik e te ; kiutettea is megte^k a inafuket . De a vsd[neveti>ísgei'Í4: ÍAz iredabnt fwr\|olás annvilian rw,\| a hift.'tnyibéu az iK>* dalból ua(4 >sdksémeiie ktv.d válni, s uem luxus. Nemzetünknek mégje tékinletben sokat kell bswliii. Ila egyszer megundorodik a nemzetnek zóme a felejtet? termékektől, melyek ízlését, erkőksél ro^iják ts megmételyezik s a Lónfíveléi jobb' irányú fejlődésével láivadaliunnk isi a szükséges (eiiételejt ' birlokáJ.a jut, különösen pe<kg, ha egyinást < i,em nisguk. htjnns j ekruúiniioy-iőkkal cl nem ' p keserttjuk, honéin bánni s/égéuyes eszkör \ zeinkhezmérteá á jrái'os, ■ • kozmive* iódéf-i icnuv.őit' gyujrapiijjik, lakkor őnmagá-ti)l.log h'eiil ani, a líu er^znkkal nem inenl solíaseiTl w nein Reg) it'osi sem' A kanizsai z>idt k frsjtyarpMdáta lí»'»ti nem esjik ' kétségbe nz, á Ibi aj helyi vissonyokat 12 ef J előli ismerte. ; . S/ires üdí'őzletiel vágyók híved • « II«'lhuuiiii Hér. f i * A ki ezt a mi czik'kUiik megezú folúí-ára ht levelet tigj címeren én el N j.uliiii. iiin olvadta szbizui^a r i velUnk Utfi itt m loihatta cl m ^ l»\|i ié: < i a l«ilöit , hogy: t. litfiátunk H< ri'muim M«jr, .kiliek ti ln ih get és iro-(iatTnii n iifciitlt-rél.- kaimén nsgyiabe csDl ük, ta alkuk-D mai azt aa ügyet, melynek vi,d«j)mére ^állabozcit, t>í.k i ven moiiui tudtamegvtklelnietiii £b be a niegU'^itísbe résslUikról sa nál-kotás is vegyiül J Igen sa.nwljuk, ló^y th ft'munn ui% ki jól ^meii ugy azoka: a visr.t4iyciai, nuljek alkalmat »dtak áí vita laigyát kijn/.u cicikk litegirá-Halra, v ul. mitil jql Kmeibellié a mi ín teiiczióinkat, - mondjuk, hogy 6 i-, t:i talájn még üufyobb mertekben, be« leesik abba a bibaba jmely ben a Z. K, vczáfoliS ja hzcitvtd-Ü is nbeket lát a a joakní atulág megirt csikket sziu-'tén oh annak mojtwlja, mely az anti atemi)izmtisnak kcolgál sk ve^en fogadott tápláld Anyagául s 'élért habár a kérdést tiein találja kii' u\|y e s ii e k (?) felvetést úló Z'-iCil* intek, magát a csikket píúíg alaitna mondja. í T. ba/áiun induitolni iajiparkodik eat i a két:Véndb)H álatásái, qa épen ez ak indokolás lllOtt ki^olyati gyetigsn hogy ( as állitáa tatt3iatál\|antiágat bizonyara \| belát tik ások ia, 'akiknek -r ki kell moiulantuik -j- rjrmzu! felfogott éulc-i kében irta nvg Hoffmaitti ur ast a I nyílt levelet Mi a dcjog tírm&RefébőI kifb \| lyóiag, megforaifibtt sorrendben vwi i sstlk kz ^indMmiák"-! és mindenekfJ6tt J hal^rovttan lakatj uk bogy a rZ«la^ otikke nem >ólt igas A ÍI< ffmann ur levelében nagyon keresiQk asokat as érveket, melyek e bizony tua súlyoé vádat tlnogijtiái, de esek helyett as érvek helyett \|egészen mist találtunk A nyíltlevél irója pjtna^zk' dik aiegé s \| mgg^ar kOsOtisém elkh, a<%j: nem lé vén hossá eMg jfesékje. nem pártolja > kellőleg a kiinoly irodalmat, asotán kikel as antirtenfitak ellen, kiknek, a \| ssidA sehogy Wo\| kell; esek késben pidig a magyar vidéki sajtótól meg taftfrdj'a i nu és lelkiismeret (!) létet féléi, ebből a pisfyár köny v piaca (sic í) rom viaaonyaif déüukálva ÉuÓl a leg Utóbbi, teljeaiekk éilhetetlen, me^;eg)t mtél eltekinti i i mi á többit ijfetij kgkcvévbbé binéKR saándekankban, aaoktiak tagl»Mi4ba bocsátkozn . mi litáp /pót rtijuni Ömselfiggésben ttm-ownak li^iá ál a' tárgygy* 1 éa i»met érthetetlen ttóuOak aa, miért vonta leU ezeket léteiének keretébe Br* éméi ur Dfe hlt nliak mégis csalt kaUleaekae aéaie ia ■ érdonileges Ülltáaokat fisak esek tekin* telébtjn f gll magába a i<ytlt lovát - - Aw f^f iütljttV m p\ bog^ a kiv moly milgysr in^dsloin uoin része^Ql skkoia pártolásban, %n\|nt. amekkorára sSüU^tge vo'nn, • boprj a k(aaa9Íktifá>k .tel«ea me\|(criétére b'roiiyós t'i'ktt Mp-zetiség kell. est sem ii ff'ílVmattn, jiir iiátmi soha sérn i n ha im> szarosod ásáVól ur irodalomifilt \|>ártnlását Cm antyoemíták, de akik exenftil ia Ugtflnk bátrak megírni ast, ami t d 6 a g i r lf és igás. \ minden, lépten nycmott való félreértés igen megneliczlti min kártkát, de nem fog visssariaAtatifan* nak folytatásától # íevclehől :aiiultuk, d< moudbik ciiucii ilicuk irzuililjer a ssidék' n : zóhu\|uk, ott a knagy "uttu kelló módon. v»W mint jegy ioletiséget omlitnttUk a többi kókill Ast pedig ti barálitiiik s«fm ta^tulja egy sióval 'ésn, hogy szive?] ■ sebben nl ásnák na idijgent. lólrgané motelj mint a nmgy.ir\| Ilolímann ,ur , t l\ion•■■haii csak as irj-Ulmat és én iifk. io-/. v -/.onyait ns inódalóirtpárto lást ék uempárt lást emlegeti, mintha mi eiíye\|>et sein mondtunk volna' ii • t a liáki 1 űrben és a nyílva '.n »M helyeken való néjnet lársalgáát ? ■ lVilig ez CsakUgA'aii lválawstóíal^ [és ' igen ' i«»-satet>sö hatással t?au ssokkit kiket es ttgyláti«sík csak ssemitakat, éa aniiszjütiKtákat ixniető IlolVman/i ur trr-iii( fZii't•-c'i ; z ,antn;. nn iák" gvIljtS- [ •iii.'vviil -tisztel lr-fj( s. Mik,' kfJfcC. k-.jfai beunltnkci is ^eg} eskkdik ssanói^ni. ; Hí üruii^! ur a Sanzon kok teljes i-in.c-tését vintlikáiju^ niagáilak: s nli cat el is hívsük Uekí. De ll\|U iieni jiii Ilíff-matni. úr w liasem káréluitbaV Vwg) ha ide mm i«. a kmsiiiAbátudjuk,ilol S'zok- U nrogatnt Miik en iienzélgecés í lyik ott ? llalurosjot an nem akar- ! juk kimoudsui mert uuija la en minek neveznének el beniifluket immár* jabain de ann)i bisonyoNt hogy rs a 1 Ye-zélgen* még csak n e iu is ih é- \| m e t; l'edig esek az ijn lHvzd^e:ő ke* rWkrÜo t- M ii km • Kttlo un k íjul tuukkal, mad valsmei nyíen ol bírják a mujgyar nyelvet, sői nem mondunk ingyót azzal, bogy msgyatu) legalabb is s zy bb e n Ibe>z< Int. ii ii.t in nr.e üli. 1\|,h ;t német uj«ági>k járaitasa? . T. lwrá unk hi^szu i<Jeig izerkoz(ctt in. gyár újságét; jól tud a nulynii niéi Itkbe^i pártolják ezt a lAteltk ós Volór • rzii.ling azéit balLal • lyan méljeh : ei ól ia poitlról. No meg a keie-ketlói kónyieiés e- lt vile^> ? Krról Jie is Ixhxej Unk, iigy;t Bonnianii ur ? iCnnőinek tjlliallgi tá-n után iöny-n\tt 11. buraiunknak akt moirdani, i hogy csikkünkben alaptalan reirmi- í nácsi«k voltak ; köuu) Ü, de n* m trjéf-tánytís, nvert tiem igi-sj, ilyent ráfogni. isme^Qk mi is a AÍks< njokat, meit ; kü ónbcn hígyje el tl barálmk, n i !í sem irtunk volna róluk és igen 'bent j .bcunüiikei hoj^y 111 ft'anuiu úr egóitz vidéki sajtót a lUklismcrttC hm nyávaf vádolja nbasen 6 in vidéki irö. hosszú ideig, itt Ranizaáil volt szcrljCrajto s moxt seMM^lte le a loQst; ismeri a \| vidéki1 Kiíjló nehéz körülményeit, tud a. j a vidéki uíságiró memiyi félreért^snbk í vau kiitéve és mégis iJry nyilatk« lk Ámbátor >lyaii igen nagyon <-st sám \| oo'lulhatjúk íneict iiisaui ő msgaj a nyílt levelével légvilág sabban biá«i-nyitja, mennyire íéheértelt beunOnkmt i & eg>' tekintetben igásat ia \| gyünk kénytelenek neki adni. Kim [ kellett v In./ • z ek; a csekkünk elé as a hosszú bevtSetés. mely épen a mi beij zeifinket l< jifgeiie.'Nejn kellett v Ina, mert n»ég . ölytjn ember előtt * sem \| hiv-znslt si-mmtf í ~ a jajkiáltások npm maradtak el Es > most még egy \ meg jegyzést \|ii> rá, bogy czikkíirjk mú vnlt i d ő s s e rfl Est as állitáát asssfl iodokoljaliifl^ maim úr. bogy ^gymizt a saidok tnl-érsékenyek. másjésst as antissemiéák azivesen belekapaaskodnak mindenpe, amit a zsidóknak ssemére hánynék Nohát, hogy a fódók télériékcaiyék aa áílL ast Utjnk a llóffinaim úr nvilt . IefilépÖl ia, de errólj mi mtn tue* lünk, sói megnvodtnk iitkik. hr'gy es egjik nagy bnjnk Éa bogr [as . aiiiissimiUk «szívesen belekspasakod nak ábbá, amit a zsidónak fuseméré ] lehet hányni, épen u tette idó sséíövé csikklnUet. baflnMék meg a sgemrehányá* dkát í Kai - a nyílt levél dián ia, vagv j ta án annyival If nAánk' j-- HHÉPr \| jak BÉÉ^k mi, akik 4fcaetm flÉi^kJ Különfélék. — Tttaeaalfk. Exea a héten k itsser pssztottá fel lüzlérro\| várysunk laVos ágat. Sznrdftn és iülArnftön>voll t&z; s'mindk Mszer a Magyanitczáhan. Hterdáá d. u. '\|4 2-kor kondult mag a vészharang, mire csak! emir felrisilt s tűzoltók tromtiiaszava. T^U hí (ítulu mngysrulczai lakosok gazdaság epületei, két pajta 'elemes meijnyiségü jskar- dffi1-arta- inánynyal, méhes stb. lett a t&zdiúk kas működésének daczára a lángojc lék&vá. A tüzet csak 9 óra olán. sikerűit teljésen eloltani. - CsDiftrt&kön eéle 7 (rakor isinél tüslárma támsdt. IJiieg magyar iiezsi gazdának egy nagy s/almakazla gyula U .ki ismeretlen okból — álli'ólág gyújtogat a kö- vetkeztében — a a veszély annál na yobt> voli. miután az égO kazal melleit kóz etleá szomszédságban élit a pajta és egy násik nagv sxslnukszal. Az utóbbit a szinl mly.fí . legelsőiül érkezetlek — többnyire , \| yere-j kek — bámulalraaiéltó gyorsssiggal s I gye réggel széthányták h a pajtát, valam ni a többi szomszéd épületeket is^ sikerflll met-menteni,- nagy előnyére l^véir a meni isttdk az uralkodó leljes* szélcsend. A lüzolli k isinél hamar voltak ott a vesz szinhely n, de ezutlal kevés szükség volt . működ'* űkio Mindkél tüzeseinél kitellek msgukért a honvedek, kik a laktanyabói fulótepéslien jöve, a lüz körül letitartotiák a rendet és látra-r>ziiritotiak a léha bámészkodókai banfoaai vadaaalá rsu-int. Vei lük a következő ■ , lel-] veve N.-Knnizasn 1884. évi szfplembt r hó 34>liti a nksnizsai vadászlárstilat m tgsla-[ kutasa iirg)é]4Sn. Jelen levő: I Kireurz ur utint jeKwuó, elólerjeszti, hogy. a Arculatnak jelenleg 30 aláirt tagja van, mire a vfedászian>uiai megalakultnak je ente-lik' ki. K/ek uléu a tisztviselők ni ígvá[ la>zlása következvén: elnöknek: íUkíí Kerthez. \|iénztáriioknsk: Uiisly Aulai, jegyzőnek : Antal megsáléialalláír Az ala\|»zabályok kidolgozéférmegyhároia lagu - bizottság, úgymint: Feréncz, Imjóis Zsigmond es •irlirttyfy Lajos küldetfltt ki, Ji-ify Kalolv városi íöerdesz a lársulaj lisz-teleiíieli tagjausk egylaingulag megválasz-laivén, — a jegyzőkönyv másolatban fmeg-küldetui haisrozialoll. — Tekintve, hogy a vadáaziarsulaC egyik lőezélja, hogy \|gy leiülele, uiiut a vad állománya megóv elhatároztatott, hogy Babochsy tíyörg gármeaier atirntbati megkerestessék, hi í erdőőroklöl elveitr puskák nekik viss; ssnak. Szabad teiü'elnek a kiskan l üiel a nyires és legelő minden in néikfii kijelultetell. InditygnyoztaioU legközeleblii idókn vadászat lartassékiEien indít vány ellogadtal vtn, a vadászat megtajtAaá fa (. evi oktober hó íT-igb éHapiUaiolt mea vadászai a (elsó erdőben lesz nynléslogmyra. összejövetel a »récsei gáú-oál regggeli 8 óra, — ll-én sz akó erdőben szalonkára. -I Osz-«e öveiel a faiskolánál regge'i 8 óra, s mind-kei vadászathoz k&lftn-kQIPn 30 ha tq rendek ndő ki. - Egyéb tárgy uem léwn, a .gyűlés íe un/laiatoll, jegy/ökönyv bezáratott. — Hrrmérmtlleu IsrJhWI ufBRj tsp első száma elent meg hó 2áa Wajdiis József belyl eli köhvvkejeske-dő kiadásában. A wimiliv kiállilása lllzéicn „vlnor' czim díszeleg, s a ncemiycs irodalmi jrodukium .szerkesztője Uymen lálttév mögé rejtőzik. A nyolcz oldalrá terjedi alsó azáinot \aK\|Sággal f^dort geijeszflTobs^oenl-tással irt előfizetési falfaíváa előzi még és etmek az előfizetési felhívásnak megfél^lő.az egész tartalom, mely e nemlten olyas ^ valami, aminek a mggjfár irodakanban — énnek dicséretére legyen mondva — aligbw van jiárja A 'szerkesztApg^ és kiadóhivatal ígérete szerig az Amor« havonkinl háromszor ' fog megjelenni, ha ugyan nem akad Intéság, mely ugy á >szerkesxiő, mint a kiadó ur-rsl meglfcHeti, bogy * msgysr bOntel^-törvénykönyvnek raa egy 24Hk ssámu láaka-sza, melyal ép ugy tíszttíatben keli tartam, mint a t<Í4iit.v- Addig is, miga^satmen-tőséfl^-gei azt megértetik éa aa maftttf nyomialvjínyt érdeme axerini ettmfcosaa,óva figveImeztp jük a Szülőket, vigyázzamu, nehogy vakmogy gyermekeik kaséba kafaj&n sa a ykmstim rmdaiága s^tó«naek.\|merl a családi körben aa ilyen valósággal máisiyflrt a^eg gyanánt hat Pedig az ocsmány Mlalat agylát sHk fiíttrány a^sáu-rléűMiáf mfly egyaMacn aa ilf»«g sábál iii iilB kaaxoma aánym As Manre iikagy4 mm lehat sgyeb amvaaksiaá; ptai' r» Még tT»HÍjegyzést még sunM-teihaturk el. At ,Amor" kiadótulajdonosa ^wmuuuí kiadMaiajdonoaa egy heienkint k«tser meg eleno társadalmi lapnak, mely ^ épen legntötyi míuaimii nxx&l dicsekszik, 1 hagy u ú t hómat; valláserkőles, uépngvelds, népoktatás, u AhalAnoa társadalmi bajok Tehát a tulajdont ur egyik lapjAhau vwíIAh-eii»deoel éa nepoktatassal kereskedik, más-réaxrvi meg a val<Wggal bordélyul! tusban írt »Amor«-iel 0ekulál a publikum zsebére. Va.su erre eséloa a fiatal ssennylap előfizetési felhívása, midőn mit mondja, hogy koránk tagsdhatlanál reilia irányu ? Utólag ■iiti i erteaülüuk, n°!W s* »Ámorét megjele-4 nM^ után való tmp hatóságilag konftdkáttik. Ii;t0 példányt koboztak el. W.'J. könyvké-" iWkédésetan. ligi' a kiadó, mint a szerkesztő étien hihetőleg Ilolyamatha teszik a bttn* vádi eljárást. — A laté'fgeriiieglek uiatat u karnak. E tízéiből az érdekeltség azept. ,14-en Z.-Egers/.égen Skubtica Jenő elnöklete ^!att< népes gyűlést tartott, melyben élhátá-io/tatott, Hogy indóház köz* ellen a város ' mellett' épittessék! A Zala. tolyón fahíd vezetne keresztül. A; költségtervezet 3öö ezer toriul; ebből 3 3 reszt az épHé£iVállalkozók löd«»xr.ek * a refczt. vagyis i20 ezer forintot 1:00 irk»s részvények utian axerezneuek bCi fái végtől az aláírások gyűjtését legközelebb " me'gkezdík. Kereskedelmi, igazdászati, ipar- is kulturális telöntetbeii igen toiiios; hogy me-. gyénk székvárosa ne legyen a könnyÚ és g'yors vahúti kózUkedé.től elszigetelve, szórt kívánakra, hogy minden elkövetiésaek, misze-riiti a deli vssUt egy szárnyvonal állá) /. Kgerszegy-1 mielőbb összekötve legyen. — Mareasa Árusaink éa borler-aiel fliak baja. Jói' értesült forrásból vest-szűk azt a Wrl, üogy a kanizsai ujudalom lól.etnöksége ax urodalom tartozékát kepezö Malmeiesi tregale-.! jogot, melynek bérlete 1 htf>. decz. 31-én jár le, újra, még pedig további négy eaxtehdöre bérbe a. jelenlegi bérlőnek, Hősen leld S. mohácsi- lakosnak. — MindazWltnl, hogy — mint emlilelUik, —H megbízna ló helyről veszsxük e bírt. meg sem akadunk neki leltétlen hitelt adni, annyira valószinüijeiiiiek latszik előttünk, lho\|y a lö-l bérlő urak,' az^rdekeliek meghal Itat ástUíÜl-kin ebben a naffyou Sokakra nezre oJ^nv- i ayira tontns 'ügyben /töub mintegy evvel élo-fl re intéskeeték, fcjf intézkedtek volna. Általánosan ismerik 1 azt a bajos állapotot, melyet az italmérési jog idegenuek való bérbe-l adása teremtett. A haszonlérlő, aki nem úr; i \| lakik Ut a városban, s i egalel tettréazeteseír J közegeivel akként kezelteti, hogy ez neki a lehető legnsgyoib íuaszriót hajtsa. Ezek a közegek pedig mrgíibetőönkényt))el járnak-el a koresmaiósoklai szimben. A minél nagyobb haszon elérésére aikatmazfsba vesznek mindeu esvközt. A refcaiebtylö tjüfésén tetszése szerint' emelgeti ts egyre eméJgetia korcsmárosok által hektoliteienkifrH fizetendő Összeget ; a korcsmárosok ezeukávlil az él-lenörzéa koi ui naj>onkuit olyan szeksfurűk-nak vannak kitéve, hogy több korc>máros an n éreziff magát kényszerítve, llugy 'iparágával lelhag)vs, más mcilon kéressen ina-- gának és családjánsk megélheNat. Ugyanannak a feélleb étien és' bizonytalan exiz\|en-cziának heziék elébe a korcsmárosok a j<>-i vőben is, — hog) ha a rfgale-jog bérlete to vabb it a/ eddigi ke>ekLen maradd Es ha-í . -ws ez az állapot a termeiókie nézve is, kik á vát'oa és az Állam által logyaszlAsi adókkal smugy is eléggé terhelt borért nem tudónak kielégítő árakra szert tenni. Hogy legalább a regale ne tegye ily mértékben ro xskká ax ugy sem jó viszonyoka',* néhány helybeli korcsmáros összeállt, liogy mint a vásártól, ugy sz nrodaimi ^óbérnöksegtől is, ók veszik bérLe az ^la'l&érési jogot. Tettbe is t tekintetben ajánlatot a ló'berlöknck, még pedig .oly ajánlatot, mely nem i^ak eltogad-•haló. de mindeneseire legalább is olysn elö< ayr», mint báik^ másé, amennyiben teljesen a f&Jjérlök tetszésére bizzs az italjnéréSijog haazon^ér-ösaxegének éa aa egyeb föltéte-. leknek megállapHAnAt. Ext sx ajánlatot azon-haa a teatemliieit forrás szerint a főbérlők áiinólag vissza bt asiiottsk, azét! ax indoko. lásssl, hogy ^jabb négy esztendőre megkő \| tölték ia asersődést a jeleníti őrlővel A Á korcsoMrotnknak, lertneSŐkn^rt és az égisz ktiaftnséfttl ne>ében igea sajnálnánk, ha e t lur «tJAt moodou volna éa a t íöbértőség \| fsn üekótelexnt bénátokét ba e tekintetben I HaiAroaott lelvilAgesiiássál satvasktdnék nt-i Ubk tanjjfclni. — 'trlekes láside \|sr< oimt Alatt a > Zalai KOsftny' Itgatőfabi saáms, i' i#t\|nisrt t0ts4ebirésÉgnsk trr »té-leáél Uaiá. Em voaMkoaólsg oom^etena >MI énM, tÉMrot aa iüetó Jap egy nagyon Is kőtOAtéges párt talált éfde^ kp^ék. Aa lllalOköxleuiénvheir nem ír Ail-tank, j hogy voltaká\|»su mi ax •tMekta iéh aiinitynnapi ítéletben; de bArmolyik réexét ia otak kehesen laieui ember 'ArtItatja anétk. A szbkftn nagyon it mgatlnxo ea helyek startyt it változó lévén, nxnn • ;kűnU« menyi miszerint atössdebiróaAgegy donbrtt eintben azt véli a galKiiiakereakadéleaBMn elfogadott wókáanak, hogy ax adott tojalo kétszerese a vélkts téltől vissza nem (fáj, kategorikus ímiiemtivusnak et nem logadhjiilb. A tőxadebiróftkg továbbá a^tresijiuaU a zsákok iránti resxevel ehilasitolla \|el\|>arttl azért, mert a kereset tirm fett alietlii^tive a zsákok vagy axok ogydnerlékt irAnl llitdtlya; ezen .lekintvilien azotihau a Itixade I UK'jlág Ítélet ti I határozott valótlanságot tartaliNtx, mert a keresel (ifóűHl jixám alali) ett^x világosan a xsAkok vagy svukat Irj sgmi értéké mmt indiüsloit. Ax imdig agy stak-etnberre hoiu tog ax ujaág liatAsAvái bírni, hogy s bii-ósagok ax Általánosan lietett áya; korlatho/. képest ax nlegen hiniságők tsrü-létére teit^' utaxAsi kiadásokat az etténlél terhére meg nem Állapítják, következé»kepou nem sikertiit, t * Zalai Köxlóny«-nok ais/ó-hsn íjorjtö itélei közlésével valami meglepő s ax • erdeke* < hírénél« inkAhfc laü liar-bavál* (ydpnsiigoi hozni é mély míts >helyi lőtt volinti <1 .— Ilnuyj^raeaay* A ki lünkben ijlözö nagybirtl zongoraművész, Mij/fid Alüéd ur, mint a legnagyobb' öréuimel er-tetflIQnk, mégis engetjelt a Városszdi le pyil- \| vánuld éa allatunk iá ikinéielvekilejwettikoz-öhajnak. tirüuleld ur e hö 0-eu, vasárnap, eate liAngvér>euyeani log a httnasfasálló nagylermeben. A liangverscuynek Iniatlp 'elvezete* a niiaora éa hogy nemosálj amhsor tjesz azi azt a tirilnfeld wh'Vftl ka)H'solnibBn l aiait léiésle^cB is relemliténhuK. Csak azután pjytjufc, hogy viszont a közönség tómi gesmegjeleni a által liliixonyiisii, hogy jitineiiiik a. vfaszbdbás muzeuntok és a r\|i\|gl^plelek, baneui a nüvészel irátit is vau, nk tluij«-oji lulíerjedő, érzéke a hogy meg Imlja becsülni az olyau nagy mQvCszprk, mini tjirünfekl ui nak a jelenlétet, iitmeljdk és Azt bisazük, hogy nem is f lógunk esqMnf abbén ren én\ ttiikben,' hogy Kuní/j-án nagy és diszfes ki zömég lógja b^'Katni QrQéh'ld \ur mesteri játékát. J j -r Vállapnei»s\|iu«. A mulájnó- jC> -an e>tt II ói a >6 ner&kora km. wfti ui\a!i<li helyiségékózeléliéii eiüs <->atiaiiás, loi'a lel a lal tffágot. A < at i^noa* erős Iéfkr.iii villáin, uieiy a táviió M.j\|ionyl>a innen a Divataii heiyuégbe crtpolt -j- okozta. 'A villám a« fódionyukai .U;bb liélyenjii.eg-szekituitn, a \iilámnáritó vékóny buialátimiiit Közönségesen szokta, eiegette; e/za nem ele** Wvéu meg. az (r^srealól a koloU ovlrciuji csokat elotVBfzloils. a jellógot n.írgri opjáita, t» bárilótiak igin vactag üv gledt^ét if\|rMa\| kuzta. u Itclc en té\0 papír dolozl a í ernei volt truppal kai- cg) (itt a szoba közfpéid ^Ua.ittiÚ) helyen kn&tóti Szikrázás bnttor igás kilét en ben, n'inek kiíyi ih</!i< llen! ja Int! {több keí\cn Ibstös lelt, Egyebb j kárl netn tői unt- í.gyi nazon liivatS'lJaii aniuti jabanj iit kifelb eiejlt viilAn-csapás történt, .Ii 1 \| -r- Aj iialláoaat. A' •il'^t 1 w»U-» ez. elez'ap 'egutöbbi számában egybljefen -kijc-J Mellük, hogy s lapot tovább tejilaiiink és a közöntéget- az oktcleii é i egyed u>kul-j inából új előfizetésie hivluk tel. Albán a\|j jelifi/eiéi 'e hiw'i: bal: e mordtnk, pmititbogv Sogtiul el is mctobaltuk, hogy a közöuréd gpu ntgy éideklödéf; el vnettefik rz u élez-) lap iránt a ho'gy épen a jLö>Ön^\|{ répói'olj tspa.kztslt l.á.n ogatás következtél eli a rano-\| tán anak uajvszerkész!öséj.e, mint kiádöhi-j valala e hafát^tia, hopi á Piti oian át tbvól'bj ndja ki. Annál i agyol h ssjnálsttiii kel most! {ezen a lelveiji kijelen'Mi.ünk, hogy-a panoráma további .mepjc'euietétét ek iszntejétöl smoz előfizetési teihivás kibüesáiá^a óta közbejött körülmények miatt dlállottutik. Vidéki,, wzlsp fennállásához. utóvégie Is tieni • elégi a közönség érdeklődébe. Oda más iaj kéli, Kel), hogy ' i ». k> fömúj, mely élvégre is maga fóolgáltalja ak anyagot sx elcziáphoz, a \|édéjycs ekxvs a roszskafat t éiküjl való szatíra iránt több éa helyétjebb értékkel bir-fon. Ha ez nirca igy, \sjmi r.eliéx Wi a isxerkesztőréK helyseie. Hok furlódas és igen sok kellemetlenség bátamlik reá. Ezektói pedig jobb előbb n agn/enek& ni, niinl kC^öbb. {Meggazdagodni ugy fém akartunk a Pano-kámán, hanem a közjót skartukí szolgálni pele. Nem is vult e\|y 'fillér, hawtuibk sem belőle, sőt ráfizettünk szépen. Jfinldszdnáltal {leniarloltuk volna, mert lá'tut; hdgyvanjö^ ivőjt a lapnsk. fhj, szeAlen s' p.flrtolékkal, nasa talérzékény iréax annyihi foktiii té^ie a de%oi, hogy nem leendett reánk íiézve kellemes dolog, tovább mflkttfni ebben ax Irány ' ben Máakép pedig Kem lehet a a ki cjftár-tallan raipéstől mindjárt ja\|vessél^!é}«fn für Síj eaxél azt bizonyltja úgyaa, hogy találva '4m magát, de a mindjárt jajgató nem log javulni. Rkkép pedig ntéljAl lévMtl ax ; ékzlAp s legjobb azt most, ti évnegyed létei- 1 Iqvel tnegfjzllntu^tii. Rgyéli, nem a nagvko-iénssg elé való, korttluiénytk la lőttek köjsbe,' ntelyek kövttketlébtii s aw<rke«tlŐaé\|i, ifájó ! wívvot ugyan, ile a lelkHami^réiesen ttl\|eat> j (élt munka OntuüatAval latnat! ja tollat. Koty-I4«aa A küzdelmet hiAs, akinek, eroaehb gjjőiA i raWan hoz^á A közönség könnyen fog vl« > gásgialódrit a Panoráma megaxttnte minit, I aii periig \| me\|könnyebt)lleu '»bMut»k \| lal, \| njlnt a\|ti I neliéa taliertál xsáluatal ntog. \| tji köxólis^güiikael^ e'httlyen momlutik 01/m-té jtöszölnllal táimugaiáaaért. l'lij (Ölé tjtog- • válnunk, de táléin viiaontlAt)lik sgymást jtnAs \| Itiren! Isteti velütik (4- A í^nmlmii •#«HMÍf- , ét A •/ ./•!., — na mi ii teétii. K héten péntéktu délbuu i kövalipsző l\|«Mtélgttiait volt ajkai-íjaink hallani. „Hxervustl lail talAlkoimk iisléro.Y« «Legb\|ztoaajiban tj ttnu-i, \|mvAiyn(t.u t* ^serencsére mégi-i olinarsdt a bUlia találkozási álktdoin." ' — Hl ha vtlus klvAueal, thikép (jMgi.uik Jókai Mór, 1 a j lejiuaijyobb tua^ar Mö Y korén reggal kel, Wl Huráti aate ftk-ézik le, nlnea rá esH.l^igy este kiienez órán tut ehrtn tátra(l\|oii, \|kili{o4óhizobéjábníi van égy t^ia, öri'U szek^eity, loliilrn tele az ő k«'uvveivel, ásóknak; magyar/ német, áiigol,' fhuiezia kiadasiávtl. \|Kgv rgasx bibllorheka A a tróaazialon elöitje fcimilva lékszik. égy pieziuy,' de varkor' •nous-köuvv Senki seht gi mlolná, hogy. ex tg egy kópoli kőny* kecske szülje azt a liibbijv ltuieu^aylt! ks fiogy még ki tudja, liíiiiyiiyiil terliéa! Megór-tletnll az ■»Í!iiyfikl>iiyit' liayel, Khbn szokta ll ) leljegyeMtl Jókhl apró Mtükkul at <i re4 giiiytárvyaii, n u iket kikumhlitál,. vagy a liliket kap és átidomit. Az égess itieséneü j btj a vázm, n óg tz ftgYijs le[\|é>.< tea it ttb. stb. IIyiu n ndkívüli éidekerefi ir fíik$iaik ; A«th».ui. Jrkni .VifrrW, a M>nifíit Stílen okto* \| peri számábon. n.elyl ez aikauiiubél a Jól^u* . icsalátlnak arwké\|H«tj Jpkai <lolgo\|ivjszabájal és Jókai sttjátke/ti na-át uailatjii lle i ko. zi nmj.m-k. A Magvai' ipiimn rzni swáma eges; i n Jókainak VI ül s< enjeh o és Mikszállaui : kívül II j,fíiii<M Sándnr it írcndklvhl: éHlekes ! Jetikkel RöaÖl JokRilól, kibexö kóznl riikoui j jvirtí nvbt'ti áll. A (Magyár >Salo\|i októberi j-zátnal uz egiszm«pi na lo u legnagyobb di-\| (ikretekkel halfuoxjja el ésiállAlf1!! él van ím erve, bogv érnél ditaeselib, g.thlagabb, . tarts ma* t<bb és OHrke^i lillolyóirst még nem jelt ni n.i k a magyar m ilalomlian. Az íro-■ dalom erf n<mé>zet' 'cgélsö kituno-tgei dol-go, in k a Mt>\|/yar Sah liba, mely mvid múltja daczáia mindi n nuivett j mapyar cautádnál ; bit la üosi Ideif is, hogy á magyar irodalom ■; ; és n tivészel egyazet tdjiw rrövel Ifjyen' töl - j a l niíoj.liól in \|«rtált Iqlfóiralök és aj nagy garral hjtdeltii hazái selijjiesiiermekek ellen, melyek' ;gqn:M'M:v«!«a dl ja Ilit minduntaian i lejüket; IA 'Magyal hsli \|i« ikt'óberi uáma vagy t>tt képejt kőiül, taelyék egylölfegyig • éledéilelj "óh glrőuyni'O jtzip aiviieli^k altaí a • iüxeiei i)ly iIíh> » s.vo 'egzilt, b rgy a * Magyar ' 1 Sal< ti* á külléld lekeltő !lol>öualaival ia ki- ^álibatia ja veijacnyt J>h>i' regem e, A7i« Jó-I zsel, gr. y^'chy tféza, f?W* Károly köke-u en^ei, jna \ekt oi ekt(>b<ri lüzet kezöí,a i! nrgjobh irodalmi termékek, (i)ikét ez (Ívben. mi dukáltak, ityonybi-íj elbei«élést lalálunk - 4 raa4«rk«\|HUafAAgaAI t liáttfi Itllelancáat téutk ax Itáal, Itgey a Hxalaidhsgvea valaki mérgezetI csontokat szór tl a zutyák mtfláieiést végett. A kik niiánysAg »ni»V.ködni fog t vesstoelnMt mu* lAltág inejszünlétété Iránt. » t ü' ,1* O lelaéga rt király ntvtoap\|t il> ktlmából ünnapáíyta Isteni tisztelet volt e. hó 4-en, asomnaton, d. t. a ftrenetrendlek hslybtH tampMnáhaa Ax Itteal tlaxteletAn lelapoltak a jvárosl hatóságok ét a holybfö AllomAsotó kttonAiistteki es utóbbiak tér-inéyaleatn iiiljét diaxbtn. j y • NftlgjrHllvalln\|i. /i ihaA • Aa IstptH kertsktdőbái, BActbén, MtriahMíarstriitiit 11 fl ktkánalra bárkínme. Ingyen Aa bénatntvt küld agy ftlttle elégát^ ktatlitáau dlva<lt\|Krt, moly ihsgában íogláJ vtlamennfl • ijldonaAgnt hőlgyruháhan, ikézi mütrukliaii a(b. a közeledő ősxi és téli évíitL'1 alkalmából. iovahlTá Mmíttkv H búb kinek j \|«on páfijn sikerüli ahtzkf jm k'öziiltelik. Alizzál íj. \|s>n \|iáa bumórinl irtzXraobtot ! kőzöl aa üj oiMzággyil-csröl, thély egy ésemó ké\|>\|iel van il'jiH/tiáiyrj.! Találjunk e. liízetbru loval bújsz olk"z legújabb teatészetl iskola \| W;nk- I;eilí ól \|ioijj \| »«:s muijatváynjdutl, en IvUtkti Ker«neztbl. nagyérdckA exikzét. Köntiyehb ; szöreko'/jásl nj ujt az^ky teleg, mely teli van kedves spró^ógökkal, ilmn orj; likn.n ktrexo-I fttokkalj julalómd^as talányokkal slbj, atb.' A >ftlagvar S^lon * elöilzeivri] ára félévre í) ! In !0 kr., negyedévi e 1 Irt ?p kr., egy tüzel Iái a li" jiK'Azebő 6 jüzel djszesen liijkölv'é j-8 Irt 8t jkr. Október elmeiét öl Ingva a 'Magyar Salonf füzetei bavi.nkenl kijt fészbeti l-tn jé* Jifx't) jelennek még 30 j 30 krjá^al. A kltdóhiv\|iial IUals)>ei, linhuiiy-uiczá 11 sz.) — Ax épiltf IjMirwaek léll laa-foljama. Az állami közép i ipartanodában ja lélen'-azüneteSő épitő ijiarot\|ok, — kőmive-1 sek, ácsok éa kíftaragók U ijzámára tlende-\| xett tsnjolyam I; évi novémUer hó 'Mk nap j . jin fog megnyiltst^i. A thnfolyam négy téli \| ! félévre terjml s évenként norembep bö tle-1 jétól márezius hó végéig tsrf K tanlolvamon az illető epitöiparocok rdndsteres fujtkiké \| pezlelést s annak sikeres bevánéae után vég-bizonyUi'ányt nyernek. Tsnu ókul (elvétetnek a M ik jéietévökel betöltött azon kőmive* — áca- és kólarsgo i>egé<lakv akik lolyékonysn; olvasni, Írni ét számolni tudnak a leműább egy évig a gyakorlatbad n oködtek. A leivé-1 ; létre jelentkezők erkölcsi bixonyitványi, to-! vábbá Ibhökeiktől igazolványt lartotntk elő-! inuttini árról, hogy mely idő óta működnek1 a gyakorlatban éa melyik szakban dotgoxnak. A h^rstásoK sx intéxet ihélyiségében (VIII. i kerület, Bodxsls uteza, st ) október hó lh-lk ntpján kesdődnek a e hó végéig tar-! latnak. l t: kltflaluj e'fAlrtio um qtalkajak «lécf4 ntv aóink AgystüMw- 0& leSatklvtt Hp H éy t^ tstsMi. lioy Btiid«H sütvén nl^kil 4t ksll • Irodalom. • Aa „Or»»Ag-l llág" aü-dik uáma kővetljttő érdeket tartalommal jelent meg A tntgytr dalsslohát megnyitáiárt. Költemény. Ábrányi' Emiltől. -< A hajrasok k\|rá\|ynóje. Történeti regény* P. Sxatnmáry Káriilytób K()lyialás. - Vissxtplllántát t inngy&r liirám dalmtiszinliAx magnyit áfakor, flegré Alálotjiól, Tlt képpel. — Az ú\| pptra-h/ixi Képtkkjil, 7- lleeihoven éa bA0f6fA«. I Közli Polko Elit. — A bél történtté. ,Irla AddrjAn Hátwor. — Állandó rovatoki Irodalom, sxtnhAz, múvészel, kegyelet, divat, különfélék, Njivtnytk, naptár, birdttésak. I — IIJ. Wágel OII4 konyvkereske-díHijhon \|luilai>están a Nemz. színház bérházában mégjelaui a M Muyyáy íVfaUnoi '«•» Vrkió ÍM )Ít MtoUli fllit.; K lÜXSttel A magyar AltslAoos Itvaléxó teljesen be van le-jexve, tnélyhen a t, ex, olvtsokozonség agy htatnos de mumlhainók szükséges könyv bintfikálni jltt, mély a nyelv és helyés irás\|\| szabályokon kiéül a levél it^ás szabá-lyait, levél ét más iromány, ngég ét rtc-' lant példákat ttilalmtz. Hot egy jól ater-l; kesjdeii \|roaaIcm niuerietót éa a legjelesebb magyar köljök münreiliól mutatványokat; itt-■ mellett á lu>xlekeiléM ittléxelekel, nevezetesen a bel- aa külföldi levél és koesipótia Közit kt 1)1 >i »zabal)sit, a vasúti éa hajózáai kőzleké<l\|>sl\| az oasirák/-ma\|)ar. és küllŐldKj pénzeket; tnériAeket, sulyokar, állami w magún ét (^papírokat, végre a mü tArAdé-k/il az idegen szavak tára képezi, a magyar j ii odainti tnjú lékben, magán ét hivataltit iia-tokban, hírlapokban, folyóiratokban ét tárj ttlgási M'ávlleti gyakrabban előforduló idti gen szavak megértésére éa kiÁ/tétére. E gtt-j ílág tartnlobi eléggé áinuskodik a mű bast-. nosságajrt tÜka(gr»»ége méllett, inihtt még cstk aztj klválíjuk- mondani, hogy ezen mu ax égyeuQu, utely at olvtsókötöoség ren-delke/e»ert áll. Megrendtlbélö a kiadónál iüzelcklienj eg) kötethet) (ütve ét külön iftn dirtet attlM. Közgazdaság. iGabona árak. Nagy-Kanizsa, oklober &-áu. Itjkilógram buza 7 Irt 40 kr. 7 frt 60,kr! — Hoas Ö frt 60 kr. ü írt; HO kr. 4 6 Irt. W) ké, ü Irt. — árpa 6 frt. 8 frt. — tengeri ö trt — tíirtöo kr. A vasúti menetrend. KMÍM* - i<eá -nudk Jml gffut mmi <«ar- n> 4 v 0 Wip, »».;V0O. MM. VMftl a. U Mit it. '1 • IS pl i H Atnl Ii MIM feli déluUn \|i é. »t r ««f\|. vhl\|l aa t t»r gjr. v. Hw.nM( «a 10 .U 1S tt f Kn k ala MM. f«MI Ml. Ma tr »• ttm.mt^ •a NMÍ 1140 l«T)áa> hte< JxJ&W*** Sl\ "tt'1 -J 1 v w. a. Ma.«wM< «t Mt» 1,11 114. II K«uU ltot •MM, (Mll j jttpl • itz »in ><«r WWÍÍ «sf«l • * Ur ■U V. <L a. UI Ili « KtaitM. > M HMl f •!. 11 "Hf ■Ii Ili M p M. v«a \X la ulii •SaM M —Hl Kuni L? 1 tr MMl. WlTQa ll« 061- 1U Bah] tr Wll. MMl Mla tl * t» \|« HM.WMI nn»i 1 M p tt IM j A eaéntl. Feblöa sxerksaxtö t kiadó: % A II U A I. A J O H. Tál sasa kswitő ratkai I ■ re pfei ? D ttéf »f% megjegyzést méf seahaR-gaihataek el. Aa ^Amor* kiadótulajdonosa vg.'xereaüau kta<lóiuh»jtlooo#a egy heienkint kétsaer megjelenő társadalmi lapnak, mely épen legutóbbi asámáhati azzal danekasik, hogy aa d thémái: valláaopkölpa, népneveié, uépoktaiAs, as általános láivattttlmi hiújuk .TetiAt a tulaj<lonoa ur egyik lapjábsuvallá-•»rkolcacet e- népoktatással karekedik, másrészről mag a ' valosaggst bordálystUusbau irt »Amor»-ral spekulál a publikum zsebére. Talán srre ezéloz a liaial szennyláp elötlze-iew lelb vas». raulön azt mondja, hogy-kölnink tsgadhatlanul reális irányút — Utólag áfjpöl áytesttlünk, hogy az »Amor»-t megjele-uéw ulén való nap halóságiing knuflskAlták. ' ll.U) példányt koboztak el W. J,! könyvkereskedésé bén. ligy a kiadó, mint a zerkeszlö' etlet) hihetőleg lolyamaiba teszik a bün-,vádi eljárást. -•■■A tiils«f(rriirsglek isnalst ukumaV- £ czélbúl az érdekeltség azept. f4-én K.-Egerszegen Skubüotf Jenő elnöklete í wiran mm •Igy nagyon Is kőiőnsáaen pipi ialftli késnek. As illata kösldménvlién usm Itallal lá'ik, hogy vollakdpon mi as •éiik«s« pi áindennspl iiélstbtn; de bármelyik részét ű «wik isljenen laicua ember tarthatja annak, á saoká nsgvou is tugaikizó éji hélysk mim is vállosó lévőn, azon klröl-tpény, miszerint s tőzsdé bíróság enj' ronorel I osetben azt véli a galHinskoreMkiMlelsmlien 1 elfogadott sok Ásnák, hogv az aduit foglaló kétszerese a vétke« téltői vissza nom \|ár, kategorikus «mperaiivunalfel nom lógadhaió, j A íjkttlobirótfág továbbá sr ksrféa\|nek a' . ij^ftk:pk iránti reszavel alutsiliolta lélportwt azért, mert a kérését nem lett altefitniive a. 1 zsákok vngy azók egyenértéke írünt indítva; \| tizén Iteklntelbeii azonban a tőzsde 'bíróság \|l ijlóletrt határozod valótlanságot tartalmaz, P atart a kereset (75öi84 szám alulii égé** • ,világosan a z»ákok vagy azok b> írt Agyán I értéke ináni indítgatott. Az pedig egy szak-' tanberru sem log az njság halasával birni, , jiögy a birtságok az általánosan beívelt gya-i korlathoz képest az idegen birtMálok^lerQ-j jetére léit utazási kiadásokat a elleniéi I terhére meinirni állapiiják. Koveikfze»kfpen L nem sikerűül, a >Zalai Kö«\|ohy«-nek a sxűt I bsn (orgó/íiélet közlésével vaikmi meglepi) alatt népes gyülé&l tartott, melyben elható iiiztalolt, bogy indóház közvetlen a város jj -^jdouságöi ^oxfii éH uz -erdeke** jelző l»ar-mellett énitiess-ék. A Zala lolyöa falud ve- \| mely atá* »liéivii hiréiieU inkább bevnt- mellett épít lm zelne keresztül. A költségterv exet 800 eaer lóriul; ebből részt az építési.vállalkozók 1 lődöznek reszt, vagyis lfc'0 ezer iloriritöl I IN i frlos' reszvén vek utján szerezneuek uii végi öl az aláírások gyűjtését legközelebb megkezdik. Kereskedelmi, gazdászaii, ipúrp és kulturális tekintetben »igen lantos, hogy megyénk székvárosa ne. legyen a könny A és - gyors vasúti közkkedéHől elszigetelve, azért • kívánatos, hogy minden eUtOvetianek, miszé-rtnlí a déli' vasát egy szárnyVonal által Z. Égerszeggel mielőbb összeköt ve legyén. — Korcftuiárutta inlt éa borier-MelóiiiU baja. Jó' értesült tormából vesztük azt a liirl, hogy a kanizsai urodalom iö'lx-inöksége az urodalom tartozékát képező ;íialu>eiesi irrgale-; jogot, melynek bérlete 18fcf». decz. ál.-éu jár le, újra, meg pedig luvfbbi négy esztendőre berbe a jiflenlegi bérlőnek, B^senleld S. mohácsi lakosnak. ~ Miiulazonálial, hogy — mint említettük,( inégbizható helyről, veszszük e hitt, meg sem ugarunk neki,telléilen hitelt adni, annyira yalószinüllennek láiszik előliünk, hogy a lobéi io urak, az érdekeltek meghallgatása nélkül ebben a nagjyou sokakra Ifézve oljany-nyira .limtos ügyben több núnt egy evvel előre lotézkedtfek, ^ intézkedtek volna. Általánosan isnierik\| azt a bajos állapotot, mé-j ilyet sz itnlméré^i jog idegennek való bérbe-•'adása teremi elli A haszon) érlö, ski uem is /'lakik tt t^váíOíEön, a legalet 'lern éazeiesen közegeivel akként kezelteti, bogy ez neki a' lehető legnagyoU) hasznot hajlss. I Ezek a közegek pedig mrglebelő önkény nyel járnak-el a korcsiuarostkkal szimben. A minél aa-. gyohb hasvon eléréséi e aikalma/áaba. vesznek mindén esskőát. A re&u!ebérió legesen tetszése szerint enielgeki cs eyyre enielgetia korcsniárosok által hektolileienkeni lisetendő öaszegel : a korcsmárosok ezenkivül áz ellenőrzés kot ül naponkint olyan szekáltunk-nak vannak kitéve,' hogy, több Koresmáros art a érezie magút kényszerítve, hogy iparágával (elhagyva, más módon k"&yan magának: es családjának megéUiélésI; Ugyanannak a ^jleii ellen es bizonyaian exuzten-eziának nézték eléle a kore^aáiosok a jövőben is. — hogyha a rfgale-jOg bérlete \o vább ia az eddigi kexekben marad. £s bajon ez az állapot a termelők le nézve b/ kik a váróit és as áitaip által fogyasztási adókkal amúgy is eléggé terhelt borért nem tudnak kiflétiló árakm szert lenni. .Hogy leg-aiább a regale ne tegye ily áieriékben ro szakká az ugy sem jó viszonyokat, néhány heUbeli korcsmáros!Összeállt, hogy mint a woatól, ugy az urodalmi lóbérnökseglól is, őh-^veszik bérbe az ilalméré»i jogot. Tettek ia a tekintetben ajánlatot a főberlöknek, még .pedig oly ajánlaiei, mely nem eaak ellogad-bató, de mindenesetre legalább is olyan előnyős, mint bárki a&ásé, amennyiben teljesen a tobériók tetszésére bízza az itamérési jog tewopNr-fWeitfgének "és aa egyíb föltéte-lekaek megállapítását. Ezt az ajánlaiotazon-haa a lentemlitstt forrás szerint a föbériők Allitólag tisR«áoiasitotlák, azzal az indoko-ÜNsal, hogy a^ahh négy esztendőre megkő* tőttáfc a ssaraődést a jelenlegi bérlővel. A korcraánwoknak, Iarmeiők\|rk. éa aa egész kosóMtgrck naváh^ ifea sajnálnánk, ha a kér rwká motnáaH v«ba ás a t főb^-lőaég ** lakötaéaaaa heaaftaket ha a tekinteiken határoson hlfttáfaattisaal azivaafcadaák ne-kftak nmlllal . — AtMim lluée pér« e»ime alatt a »Zalm Kőplőny* legatóbhi máma, a kaéap^ali tőasdetárúaásaak agy aa* iaáét ktelL fim mwUtoaóíég riinnijj ma* étirn&mi rnimmm m wm kf I < TV Hl tolt vofryt. —■ iinii)(i ereiij. A köl'ttlikbtíll időző uagyhirü zongoramű vén, OrUn/f'd Alfiéd ur. mint a legnagyobb örőuiiuel ér lesttlünfj mégis engsdeit áváronszeite uyil-vánulo és alialuuk ia isiáételve kiféjezetl köz-óhajnak. lii ünleitl ur ó hö 5-éii, vaHtrtiap. este liángvor.beuyézni l^tg a Szarvas »zállu>, i fiftjjyli rua ben. A hang\er«en)üek leielle élvezetes a nhsora és hogy ueuicsfk alintisor lész as, azt a tirünleld névvel knpi'^'latban lalan l'elOslegos is feletnlileniink, Clsak íázulán öhajtjuk^hogy viszont a közoiicég töun gésiueg-jelent újtul I tbizouvitsa, bogy némcsak a viaszbábás niuzrumok és a ringlíjpielek, hanem a n üvészet iránt bi vm», az »^hsj<\|* on túlterjedő, érzéko s hogy meg luqja be-esiílni az olyan nagy művésznek,I nmi (•rünfeiu uruak ír jelenlétet. Htmeyük és ázi his^ük, hogy Vieui is Uigunk ekali'Üiji abbeli iien éinüuk^en, lugy KamzM'in rügy es Uiszes kózóihég lógja hailgatui tirübleld ur mesteri látékál — > itlwuieMipó A nuit hó an «fte II öia (icr^kora kexz lielyi fláviró-biva'üli behöég I <>zc \l en eiös c»Rianás, rio>tloHn (el á> lul(»iigot. A c.-atii uáái eföa lé\|ki-iü villám, uieiy a lávuó twlitnjl.w innen a bivaiiilij.lielvöégbe esspolij — toktata. A villám a sndrvny oknt i) bb helyen n eg-szakilóttn, a vöiámliáriló vékony hjuxiijkl, tníid I 'közönségesen szokta, eíegene; eítel iletn ele-[. gedvtn n eg. axj erőerezlöl a.koibtt utéetu-esokai elolva»-zlolla, a jeilogöl n:«gi<n^a la, K a báritöi'Sk ij-tn vat-ing üv jile^leiei iprí ia ápzia. a Ittléten lévő papír. dobózi a Lenne I volt lóijiAakknl együtt a szoba kjüzepeie dt l.di. tobb helyen kijött szikrázáé palto-i gá» klséieU ben, n inek IjBv^tkej'.lda n a lal főbb helyen fÜSiös leijí, tglyéblí kiu* néni (öitöiít. I.'jiyi nazon hivsta>ba^ a nuíl luban j' is kisel b el<'jü villanrcsnpa.'* türtpt. ~ .NjHüiku/itl A •/>«' •!»" « ez tflrz'ap .'^utóbbi ssi«m&l>an ef^ii opén kij« Uiiletlük, bog\ a Is\|'0Í:ioi>bb íenlaniuk es a közőmégei sz októleii e-legyed a'kal* F sából, úf előfizetésie hívtuk lel.j Al bán aa I élMbeiéti 'ehivát bsii e'mu.d;nk, i minthn^v \| foggal el ia mtróhatiuk, jió^y pi Közünség Igen nagy éioekiótiéf.'el vbelieiis ez Uj élez-lap jráat s hogy épén a ISw'icKg leséétől I tapa^zlalt fi>n(\|a'áft kövcitéziflen a l'ano-! rámsnak ugy( szeikerz'ősé^e, niini kiadóhi j . volola e'haiáiozta, lK>fV aPat-oiáii ál lovabb j adja ki. Annál i agy ol l> sajnálstisl kell most [? ezen a I elven kijeVfi'etütk, hobv a l'ano-ráms további megje'unieiéséi oki eszmejétől amaz előfizetési leibiváa kiboeüatnsa óta közbejött körülmények miatt eláltatunk. Vidéki Lticzlap lennállááaboz uióvégié is nem elég \| a közönség érdeklődése. ■ Oda más is • kell. \| Kell, bogy • # n kührny, mely elvégte is I maga szolgáltatja sz anyagot aa ^cziaphoz, a kedehes e!cz s a roezakarat nélkül való szatíra iránt több éa belje»ebb-érzékkel búr-\| Jon. Ha ez nincs igy, va.mi i.ebéz lesz a I azerkesz^ég -helyzete. Sok torlódás és igen Psok kelfcnjctlenség /háramlik reá, Kzcktólpe-j dig jobb előbb n egn enekü ni, mint később, i, Meggazdagodni úgjy lem skartDn)^ f Tiyio-I rámán, hanem u közjót akartuk kzolgálni vela Nem ip volt egy lUtér haaznuok sem belőle, sőt ráAseUttok szépen. Hind^zonáltal Jentartottnk volna, mert lá'lak, hogtvanjó-vOje a lapnak. De, «jembén a pánotókktil, aaM túlérzékeny reaz aonyiA zokon telté a dolgot, hogy nem leeodett reánl nésve kel-lemes^Ölog, továhh mOkőSni ebben ás irányban. Máskép pedig nem lehet s ak\| égy^ tailaa csípéstől mindjárt jaivasséke!4«han tör ki, eszel azi biaonyttja ugyan, hogy találvs árai magát, de a miadiárt jajgatá nem A log javulni. Kkkéii pedig nséljál tévsasii az Wcslgp 4 iogjőbb aal most, a< ávnegyéd íelel-tévil mogMzüntplni. Kgyáb, nmn a nagykő-st^oaég slé váló, körülmények Is jötték kázb, melyek kővétkaaiében a Morkensiős^i, fájó MM, tlu a lnlkliaini<reii«Mn leljesl* ml munka öntudstávsl laiussi a tollat, foly* tAW ir küzdelmet Hl{öi, ákittldk sr'wel'bgy'oui-t* uri hozza A közönség könnyen fog vi-gnssialödal a Panoráma 1 meyizttnla (elolt, i an Pédig megköfinVébblluu sóhajtunk tol, mltlt uilii nehéz tahertő) szabadul Ímog< Tj MVá>máógUn^nek s ht\|ynn inondunk ontln-to'kösiónetst l^iiiognlAlisért. Piftj (őla meg-yiillUink, de talán viszontlátjuk égyutásl más fé 'ón! Uteo vulink I — A Mímv'iiilii * fini'h^iiu >i ila. — MaiM Is tréfa. K liéleti pántokén flélbiiu uí ktiViiike/.ö V«Mzélgsiéiit vo(\| alkal-\| njiink hallani. „Hservusa;! hol Islálkoiahk efiéreV«' »Legbizlonablsui a f/f/s/', barmom.4! h* Szsrencséra mégii tlntaradt a «bi/tos la- \|] lálkozAsi alkitloiu.- - 141 ne volna kltitue«l, mikép \|4ulgozik Jókai Mór, a lágiutgyúbU niagysr I ;iró¥ ICoraii reggel kel, nisti korán aaie lak- ( ssik le, uines rá esni, boky <(s\|o jtilfncg órán jlht ábren maradion. bolgaaó-ssQháiáhaii vmoi (jgy tág^i, öreg n^eknnyl juliiíeíi iole as öl kónyvulyel. azt>kusk magyar, uéinti, áiigöl,j íVnueaia kutdaxával. Kgyj eg(t»z bihUothska 1 ár íróasztalon elölte kjnyitlva fal\|azik agjr pibzin^ de vaskos •tyteaskőnyv* Sehkij ! Sem gi ndotná. hogy ex ázeáy k< i«ott ki'ns-! veeskö szfllte azt a löbb\|%v>\|lninenyn\jit{ (Cn \| bogy még ki luilja, hápjjuysl terliesl Megér-[ i (liMnii ns s« njivei Klibu s/okia l.[ \| i filjtgyerui .l<kai apm bejükkel ng 6 re-((iiiviáriyiiti, a nlkei kikoijibinfti, vágy aj imket ksp és ülidonilt. A/J egsaz meséneki í j bit a vá/a, n eg az (tyj'fts llejezolék is stb, \|!\| iib. Ilyen'rendkívüli éiqekejen ir AJdtruth i>; /lilltmit, .hhii M' tnlt q JM>• </(/</r oklO* i' wji ^Amábin, uelv ezálkmomltőlja Jókai-j Ualádnnk auvkepei. Jósul llolgozoszobáját ■ es Jókai sajátkezű násá) mulatja >lie a k«»-! I glns^^nqk. A álngvar Samn ezéii !szánuu i egec/iii J«kii nak vmi ssijnli'h e és Milujzálhonl I kivi'il Sándor is it\|idkhtu éi"«b-kH ezikket közöl Joksiiól, kihez ö luitel rokoni virzi uyla ii áll. A Magyar Sslou nktoberl I számat az egt>yiuipi sa ló a legnlgylobb dii ■j cséretekkel baluiozyu el és általán!el van . isn en^, liögy ei nél dünusebb, • gbzjagabb \| tarlánuirshb és ciiéketebhlalvéirat nág nem I jfhtil ti tg a HMigyar in>dn oinHan. Az iroj dalom és nljvé^zi:! 'egebtO kiituiö éget dolj in.k u MsHnr s««l« nba. niely rijviq mulljil Hdaezáia n ndsn művelt iyagvar j eaaládnái oii\|n nos. Idejé is, hogy a mag var láodalois és n Uyészet jegyszer teljes erővel jl^jen íöfi \| ,it tültij'idiöl in imii tuii loryótraiok ijés \|a nagj garral \|hlt'letett luizai seJéjtes lerus'kak elieo. n.t'lyeli gonihanodia ülik h>l néiatunialaá lejüket, A • Magyar halni, ok tó be rj számi j ^vagy ftl V>'pet kózöl, ue\|y«k egvinl-egyig j -eiedenek ef ^l uyoili sz» p kivilejök) állal a " löketet oly difxtHfe tes/ikj hogy a »Magyar íi Hah ni a kt^löld legelső lolyótraiaivál iskif ij állbata a,vi<rscnyt y/i k»i regényo, Ám* Jól \|\| zsetj gr. Ztyy tiézs, P'tii Károlyi kökéi-\| nényn. mi''yek< tfaz októberi Itizet közölj \|i í. Irgjollt irüitálmi teruiékek, üukst eá évben . prt dukállak, gyönyöiii elbesz^léái találunk j . továbbá i IM. a- kinek \| \|Htii pusjii 'sikerüli iirézfcfcjie is koanhéiilt-\| Mikszáth p-n pás hiiniorml m^karczolatiit 'j kiizöl az inótszaggyli cm öl. mely egy osomn képpel vniH ll'nsztrálvn. Találunk e fi'izetbr i íj tovalhá azj olsfz- legójább lestésreti iskola íj remekeihölinon píismulatvaynokal,és Aduta I Fennéziöl pnsgj/érdekit ezikkeL Könnyebb j szór;iko/ást 'i-yiiji az Kjiyvelcft mely leli van ; kftlyes lipróijógokkal, bunoriatikus ksruzo-•} iaiekkal. juialon dijns talányokkal átb j st\|í. A •MáfiVar Sálcn« előfizeté.-i ára félévre ] Irt iu kr. negyedévre I Mit 76 kr., egy tüzet 1 ára to kr. Az első 6 , Öiet di»sé»rh beköt ve \| 9 trt s í kr O: i !•»t elsejétől Ingva a »Magyar I .Sali-tn-" füzetei hawnkeiit'két réssbeu i-éh-\| éa ibti n jelenőik iucg 30 öt) krjéval. A j kiadt>l\ivatnl Huds\|ieal, %>háuy-ulcza \|12> sz.') . Ai ^pllá Iparniok lé'l tsa-Io!>hiuu. Az Allsmi közép inarlááodAliah L a télen ázüneielő epilö iparosok, r aőutit^-íj sek, Acsöl és kőfaragók f- számára rende-telt tanfolyam f. évi npyember hiú $ik nap ján fog íregnyittslni. A tanfolyam aégy ttfi ^ félévre ierjed a évenként november hő elejétől márczíua hó végéig tart K tantolyamon as ilietO ópiíöinaroíok tendszerss szakkiké peztetésj s annak sikeres hcvHgése Qtán vég-bizony it Uuyt nyernek. Tanulokul lelvétetnok a M ik éleievöket betöltött iazon kGniives — ács- éa kőtarsgn íj;gé«t«k, ^kik tolyrékonyan olvasni, irni'és asAmolni tutinak s legalább egy évig s gyskoHsthan n ükiultek, A felvitelre jelentkezők etköléi blzottyittáhvt, továbbá főnökeiktől igaiolvanyt tartóinak előmutatni árról, hogy rely idő tyá mAködnak a gyakorlat hsa és mdlyik saakbaa dolgosnak. A Jieiratásot as ioiézet lielyisé^éhén (Vili. kertlet, Bodzafa-utcza> ÍH. aa) oktoter hó lő-ik napján kezdodáek s e hó végiig taf^ lataak. h 1 khjfeaá uj obnífisM mm M/f* ulv tstak líj9»lte«tw oty 4aéktfrsl mg ai atjr ifi^ <aöm«. búgj nisdra túMI* ' wMláéSal \| kélt rS katal. ' i sasréfÜ. A r«»4#rh apltánfaáfiiAI a liátan l^ljslMiléki látlak «s iráat, ^hogy a HsálHidlíagysá valaki mérgsseit camntokAt szór el a aütyák piaaáleiésa végstt. A iiA-^i uliányság Int^skadol fog a vasaadalmaa mü« < laiság insgazfntatéaa iránt, _ . \ \ O láliáil M király nsvanapja al ■ kalmábél tliioépáfyss isteni Usztalet volt a lió 4-én, saóinbalon, d. s farancsrendlék hatjfbsll tem\|\|bmálian. As istent UastelMen jaltfnvotuik a vártai hatóságok ás $ helylen állomáauaó kaioaaiiastak, es utóbbiak tár-mé«sai«nan télies díszben. Hölgy-41* Mllap /iihéck htfoi As MsfWrs Ismert karaskadőház, Üéosben, Msriahlplsrstfássa III. kívánatra bárkinek ingyien [és hélrmentvo küld égy Islatta elegáns kiátlilAiu diyjttllRpöl, mely msgában fogjál yuhjmclinyl jddoniágoi hölgyruháhan, káz-möi\|rul\|biiu #\|ll>. ri közsladő őszi és téli évad iilkálmából. \| A % Irodalom. \|a ,,Or«»«ág-Világ" 39-dik «atiia köveftssö érdeken tartalommal jalant meg. j\ inágybrl dalssioház megnyitására. Köliau ény. iAbrányi Kmlllöl. — A havasok klr^lyme. TőrlMsti regény. I'. 'Bzathmáry Kátolyiól. ^olylnlás. — Visazapillantás a magyar királyi dalmusiinhás megnyitásakor, í)i'ái é AIsjiHól. Tlz képpel. — As új operaház. Képekkel. — lleethovan és »Uooón<. Kósli jPolkoT KHz. — A bét tóriépete, Irta [ Aitorjiin Hándor. — Állandó rovatok: lro» (lalóiiil szút táz, művészei, kegyelel, divat, :kll)önjé!ék, rejtvények, naptár, hirdetések. f 1 IJ. 5fAgal OUé könyvksreske-dofélién Hiidapiatan a Nemz, ( sainház bér-' házában iiifgjelent a n3/»i//i/fi»l íVtahlmi wbtu .Iti-ik ii WqIi\ fant.* E lüzatiel. a nuigyar üli alános lev élező teljesen be van fejezve, melyben a I. cg.''" nlvasiiközonség egy haasnos da mond\|\|ainók sxákségés könyv biriokiiU Jjöii, mely. a nyelv és helyw írási szabályokon kívül a levél irAa ssaliá-lyaii. javéi éa más ironáiiy, ezég éa rac-Inni \|»eldlMit laiialmaz. Iloi egy jól szerkesztett fajdalom ismertslöl t»< a l«gjeleeMi magyar klaiök müvedtől mutatványokat; i4« inertéit a sóslékedexi iutéaaHtfSt, nevezete-seu a bel- és külföldi levél éa kóesipóata kóslekidili nzabályait, a vashii éa hajózási kőzlekedé, az bsztrák-u<ugykr As küllöldi pénzekel, \| mértekeket, súlyokat, állami éa magán éiéekpápirokat, végre la mü záradékát az' idégen szavak Iára képezi, a magyar irodhlmi müvekben, magán és lúvátalos ha* lokbán, lurlapokbun, folyóiratokban és tíjr-scűgitsi nyelvben gyakrabban előforduló idegen szarsá megértésére és kiejtésére. E gazdag tartalom éléggé Irnüskodik a mü basa-noMága i s sz^tksi ge*áge melleit, mihez még csak azt itivábjük monnani, hogy ezen mu az égye<\|(\|li, mely az olvasóközönség ran-delkéxésérp áll. Megrendeibetö a kiadónál lüze)ekbei\|, egy kötetben tÜzve éB külön iptn éittb kbtmhin. Közgazdaság. , Gaüona árak. i Nagy-Kanizsa, oktober S-áu. Ibkijocram buza 1 Irt 40 kr. I frl 60 kr. — Rozs tfl frl 60 kr. ö Irt. 80 kr. — Zab, 5 trt öU kr.- 0 Irt. — árpa 6 trt. 8 frt —• tengeri Ülíl -6lrt8okr. jjjl A vasúti fi/enetrpnd. 'ÍKSKMI lh»4 IT"^ T a' ts. ii[U ii is a ' al "a,l> ««Mt \|ty. Mniaü VSMI H Mt« wto Iiml w i é- ft M lirllia ia r .. 1 ifik. n«t • 1 ff. It »-.», -►•-' KS 'QHIMMl; ávl B k MfB«l ;li ül- ' i s, nt» 1.14 1} <1 Sft f. rq; M. V. KtSir^^Mi { IÉÍÍ ' aa > «• »r IU » &m. WMÖiiÉr «« m tO! Cek HjI Mk. 1 -"Sf H i a d i lí >4 a 7 .1 tússr 11F hku « nfjA^Ms; j KÍtelfls aaeráSHztő s kiadó: > t U ö A I. A J O H Támertoctt firkál m r 7 m fi ® \| / "I .' VT- ; • WM^WW.p WMteLw ____- I fflMPtf f M«tkoviotfé\|€ jtWPQN" i11Pl ...... ...............■■ I li i ' ■■ ■"■'■■■"■•■■■MSraW HIKKN OYOVOgÜKOlK dft rnjvMvam. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS JB yöioWbiti.n é> kantele w V AAirld W IUI ; dinári 'álfawkau wd#tt gyt^yía V H \|\|\ 11 I ft ÍA I I I I I 11 rl I IV K.plil/ÍíiíiJp.í««f^ í I "üniinm UrLL Üli fcssr--' '^H:;- . iA^Tj ^ ™ r ( Kgy flrif árt 70 kr. (jtomagoiáa fa « , i . ^H U. ______elkftldéi A megrendelő költségén törtéoik. S 8ZÉPIBODAIM1 ÉK IHMKHKlTEHJEfl/lVi KÉPKfl HKT1MPRA - - ------ . ^H IVlelŐN MtrrkrMlA Üoinórny l.nJ 'K Lapunk láraai koaöit legnagyobb elieriedéanek íírvendvá — immár k«-ie«tlk évfolya ^ft űflttll(í)f Xrtb \| mát áli. Miután kívánatra mindenkinek küldünk mutaiványsámoi s egé»san tájékozó slőfbeiéai 4,11 X < . »• lelhiváat, e helyen cMk röviden emlékesünk inog a kőzzed rellségnek örvendő lapról. — A mJ/'í r H »Képes Családi Lapok három IvnjI tartalommal leien mg a legdíszesebb kiállításban, i Cflu)ilfl)lfl, a\|j«i> H ^^ szép, lényen, wunes borítékban — iladea n«Aui Mik ibíiImI kivitelit héafl két, ffWMttf Otahfirft ( A főlapban vannak eredeti a a küllőid legnagyobb iróiból fordított rövidebb ragényék, elbaaaé ií i i S i m •r,1 aátm lenek. rajzok, életképük, humoreaskek. eredni a máa költaményak, halj táreaák, ismertető, i . • CraiírtjCajjs ^B tudományon ezikkek, a iövároa, vidék a kUllöld válogatóit, fonloa hirei; ag iroda)om, és muvá- W W>f\|U)t(t)tf II 0110 fl 11001 flltfUt aaet. körében felmerülő minden mozzanat -+• Mindén számhoz eg> Ivaajl Itália regen)- I I 6d)(offf a <t « ^^m wriieklet ktmjvalakk»«. — HuM«r roval, leggyakrahliau képekkel. Hovonkéni 1 Ím"'3,I-1 a Í I^B^^H >fti«IIAg. ealrnn divatlap számtalan képpel, szabásrajzzal aib. ia jár mellék látkép \| >t£iMK!',flB,rt,,#' A boríték lelve a komoly i tréfáé talányok mmden laiával. A tat ••> fejlik káaött gyönyörű V j ' dm olajnyomat» képek (diaaea arany keretben). regények zlb. »raaliatnak ki I »VHyet 6 JuUfinnfS fŰfniüflU A falyé étaf\|jtdkeHkAIAaregéayMtlMkl«lkég „«ear\|Ni Markel ' kltANl, ateltktéayiaidaK, 1 j H'H 2-6 Öfűlt" . 4r4ekfkMlt# regényt adjuk. Í 9 !—8 Mfá iiM 6<ft aat 7 Ii. fr«k«\|ifa jriui aal fiaata MatatváajrMáMl • kiaiáktvatal kMaalra bárklHi kaid Iwmioi. . UA 4\|« é»4Mitlyi«ii ] , \| Előfizetési ar: egész évre 6 M, félév re 3 ftt, aagyidávre Ifrt, 60 kr. ÍMX la flraaa-Kaaim a. Caakatkara lat H. fhéML MUm4r r,,m<" « jff lu laUHki it I., likivIr^mtruM 9. u n e „ü^,-^ a ■ ------^^.üifigal ■t 000 OOOOOOOOOOu(OOOOOOOOOOOOOQOOO ''ftmiHKanHBHHHHBMHBl■■■ 8 Xagy-KanizBa vároa tanteattól X jpowWOOt OOOOOOOOOOOOOaWt^KXW; Q ad: 4<l6\|t. 84. V : i C> \| Árverési hirdetmény. § jij IFi©d.l©r G-3r\il4- j[ 0 Nagv-Kanixen vároa rendelet t tnnáona által köahirré tétetik, hogy ^Ji'i^r IX X i i .....jL ± ' ti O H vároa tulajdonát kép ró 14< <)<> lorint heceért^l U, a nagy- katiiaaai 6tf U ,3, I O 11 Jf ll O P O S Z O 11 flQ U t GriZlC f O aaámu tjkvben 863 brM alatt felvett ingatlan tattozéknivnl egy fitt w j' > J, 0 , \| / I / -> 8 NAGY-KANIZSÁ 'j' § íreqi kornaz) §8 \ Q v Q V Fényképek minden alakra én uagyaágra, (tt m látogató-jegy V O foljtí óvl október hó 9-An réwll tU órakor O 'Í' á.J . L^la j" 4 , .„\ 4 -t' fi X w - , /. •« f . , , j-v • X t abitiet-, Makart. Hottdoir, negyiurétü' elet nugynágu.)brillant featett, ? Q a varoapás tanacutermeben nyilváiion árveréaen el tog adatni. O m i J4 0 As árverezni kívánók énenittetnek. hogy án'eraani oaak a becnár Q \| jelmez, tiaatán, elegánaan kéaaittetnek el, (elvételek minden időben, bár- Jf r.j 10% kának bánatpénzül letétele mellett leheL Q ' i n 8S A többi feltételek a vároaháa taiiácHtermében á\|tivatnloR órák alatt Q me,T ArA,)ftn eiwköaölhélök. * W a fároai levéltárnoknál betekint hetők. , OK « 201 3-t V 8 Kelt Nagy-Kanizsán 1884. évi waptember Hó 13-án. U tt ií 2i6 a városi tanács, g a>0(4)00000000000(4)0()0(>0000000000( 8ooooo(x>oooo(moco(ooooooooooooooo wmmmmmmmmmmmmmummmmm OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ X CÍ503 884 X\|\|A Hirdetmény. ' R'í JL —'w"ltál^^ V t — Jt . . , ÍJ 2 ' { ul l.li'1í .1.^1 , VC Wi ál annyim kwivtlt kin kiataaák H Q Nagy-Kámzsa vároa rendezett tanáeaa .állal közhírre tétetik, hogy » fi ^ Pf^llH 8 városi közkórház félszerelése, Bíl^Wr ARISTON VC . ■ j H! Jft mí\|w bárki. mimUi M>iÉrt>l— aétkll fa ariaéw éanka, a áa^jtgj M j V u. m. va»ág)ak. ágyneműik, pokroczok, tehérnemüek. bútorok moaö helyiség w W: P t^W" sik^m«i&»áv«i ujémmí kApN, k»ph«u«k»leKjntinyoMbUa»PtniktarUaW: Q főzőkonyha szerelvények, világítási eszközök, orvosi uerek a egyébbkőrbáziczik- w ~é Q kek árlejiéz illetőleg zárt ajánlatok utján szereztetnek be. Q\| [J\| Koaenfeld Adolfnál X Felhivatnak tebát mindazok, kik ezen ezikkek aaálliiáaára vállalkozni haj- A j l7 fH V landók. bogy erre vonatkozó aárt ajánlaiaikai X \| © ^^^Rr Smm-KnnUtá* ™ X f évi aktaker hé 15. \| I^H f ft\| X délutáni 6 öraig a városi lanácaboz nynjlsák be. Az ajánlatok mijeit a tárgyalás X j y l^Hf Eau huma* mMiiIwhn ícmmU* um k«r«lariay. tefjr A W V nap án ia bemulalandók. X A l^Hí 4 " 9000 Tf^41 ^ ^ ElwáUltta «taá« ^ Q A beazerzendö tárgyak részleieafkimulaiá«a aaok minőaégét jelző árakkal, Ql ® ^HR -rttaütaük fi ugy a réazlefee teltélelek a városház lanácalermélien a hivatalos örák alatt bár- O ^^ • Mwmi. ewsdr poatára izáiUWa W X mikor betekintbetők. . X* X 22 íru-bé-taHkM A6 kr. \|\| . V W UbbAI M(T v.ImuIUí » IuhtwwIU fMéMl kwdr. a l^lr H. teptember 29. Q F iímM Ww u-pái* jF A városi tanács, q a ^^^^ «• Luamr famia Mn^k. ti #iXOOOOOOOOCX>^OOCXXXXXXXXXXXXXXXy r TE^W^T^I OOOOOOOOÜOOOOOOOOOOOOOOC OOOOOOOOO BSBj 1 Bé«ke«* UUiü" ll«tw« I O 1323\|84 O ■"SS SSL* i Haszonbérleti hirdetaény. g Az általunk uj módszer segítségével elő- \| S Caáktomya maaővároa elől\|áróaága féaaéről közhírré tétetik : mi B állított FslyékavIewiMf elismert w szerint FelaiÖ Pnratakoveoa éa UiboOyán köaaégekbani karaiéréal V mádoo a legjobb éa legolcsóbb axer hifc- g Jog, — további a .BArákkü* nevU oaárda folyd 1884 évi ok- 0 k\|k,őmtoek ellen ^/ez^ekWl, O tobtr h6 jg án d u, 2 órakor a oaáktornyai községi irodában 1885 0 ^TfélyZ^iáSMrft 8 évi^anuár bá l ;t6111887 da«ember bá vfeg nyilSnoa árvcréa után 0 vAréal kaléaágaiilél, valamint Eun>pa V nM'-Oubérba adaUii fog. %J legkiválóbb nagy iparosaiul. ( Aa egy évi haszonbér kikiáltási ára a felíró puszták veoai bor- I ' 4 IttrtÓrttágfH éá C/^hxrrQsf- \| Q méréai jognál 496 írt a mihovlyániuál I2Ó frt, végre a .Bárákka- I I gért M>k éti jutái Iá! tAlta- Q wáttjánál 391 írtban van megállapítva, mely kikiáltási árak'10% mint i .Unk O jbialoaiték leteendő i ' iNmmihky As Htrelitz 9 A feltételek a kOaaégi irodában megt&n&atfk 222 1 1 g M k, t ^ Uémm I. Haxaailjamalraeaei 18 j Caákioniyán, 1884. aaeptember hé 29 án. 1 \| ^ S^^MiSLá^ ^^ Aliaadó^ndUánttk van * ]( Ál elöljáróság Biáipiiln. Pragááaa, Eráaako. Oatrsakaa, Q Q \| ^^ QOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQC Wyooiatoii VímUI Fülöp lap tulajdotoaa! Hag^Iiiiaáa. • I i ' ' ív .1 fé ll i f i • 00 OOOOOOOOOOu<OOOQOOOOOOOOOOOO N agy-Kanizsa város tanácsától. 1 ád: 421511. 84. I 1 I Árverési hirdetmény. ! Nagy •Kanizsa vároa rendeseit tanácsa által köahirré tétetik, hogy ' ' a vároa tulajdonát képező 14t tilt forint becsértél ll, a nagy- kanizsai 68 ' szánni tjkvben 863 bi>i alait felvett ingatlan tartoiékaivál egy Ilit XXXXXX üOO&Ot)OOOOOOOOt KWXWfcxwv; IFied.ler G-3tu.i4, i fónykópészoti jjiütcrmc J NAGY-KANIZSÁ i V á r o m la A x-u í * w. h 0. m/ám. Kényképek minden alakra éa uagyaágra, (tt m látogató-jegy ( abinet . Makart. Boudoir-, nagyi dréttlv élet nagyságú,) brilhtyit festeti, Jelmez, tisztán, elegánsan kéaailtetnek el, lelvéielek mindau időbesi bár* mely árában eszközölhetők. ^ . 201 4 becsár ooooocooooüíx ÍX««« AZ mjrin k«tvat( kin Motoraik meljreu kárki, wiiidun inilrtilw nélkül ém aataéai éanka, a iu&O slk^wai&cával UJátaaaai képoa, kaphatók • legJatinyoMbbait a Plraktárbaa Saas humwr awekl"ttaieei ifMtolU aaaa kMtatey. hogy g rafjr 4.U alatt 9000 danibuál t6bb kU aknuHva. DnáUHta aataáae inaytwB, ktlaetiwl ta utánvíttíl MakMItadk. Kj' kafwr • heayegyiyel. (Maasfaiia poatára gzáiUtva 22 frU ariaéaa torábhi kuMP (Uraboakiat «6 kr. Lámpák mct rálawaákhas a lejrezymmerabb Aliaét kaaéva a lafakr záaubb kraaa ^ Majolika láaapáif taksakiaa ia Laacaalar fegyvivtk k HNajiL áOá t ■ t Haszonbérleti hirdetmény évMi/am- ELŐFIZETÉ8I FELHÍVÁS á KÉPES SALADI LAPOK 8ZÉPIEDDALMI ÉH I8MKHfcTlTEHJE8/1V) KÉPRA HKTIUFRÁ, Felelős Niérkémll: itoMéflsy Li^Jok Lapunk láraai kőzölI legnagyobb alleriadésnak iirvendvé ••-• immár ketpdlk évfolyamát éli. Miután kívánatra mindenkinek kűldftnk mutaivánvsámul s egészen tájákoaö slöfkzatási lelhiváai, e helyen osak röviden andákeaönk inog a közaadvaliségnek Örvendő Inprő), A > Képes Caaládi Lapok • károui ivmj i tartalommal leien meg a lágdiazasakb kiállilásbaa, szép, fényes, sjunea borilékjüun. Mludeu aaáua Mik MÉváaal klvllalA kémet ké». A főlapban vannak eredeti a • küllőid legnagyobb iröiból fordilott rövidebb regényéi, eibaasé lések, rajzok, életképek, humoreaskek. eredeti s más költaményak, heti tároáák, ismérléiö, tudományos ezikkek, a főváros, vidék a külföld válogatott, fonloa hirei; aa irodalom, éa művészet, körében falnifrOlö minden mozzanat. — Mindén számhoa egy IviíjI Uütöu ragjai maelléklel káajiatakhaa. — Hnntor roval, leggyakrahliau képekkr>t. Hovonkéni »2KA%IIAg> ezlmtl dhallap számtalan képpel, azabásrajzzal Hlb. la jár íaagjr«nea melíéklolkép A boríték lelve a komoly s tréfás talányok minden Iájával. A taíAa«> fejlők köaött gyönyörli olajnyomatu képek (díszes araoykeratben), regények stb. aorsaltatnak ki > kAlla regéay-MtIMklelkég „Mearpa Markel" klIAni, M#ltktéa;iaiáa\|, IrdskfkwlK regéayt adjuk. 2 í 1—8 Mutatváoyaaámnt a kiadhhWatal ktfáaatn hárktaak klM hámeatva Előfizetési ar: egéai évre 6 frt, félév re S frt, aagyedivrs Ifrt. 60 kr. IHlír I'i'hm Mááak/i Budnprtt,ptípnotrldf nlct« . m4 Matkovici-füe HIKKU CIYOIOIUKOH Fölflinkttlhátign és különféle batag-•égben kltftilo bitásumak alié»ar\| gyógyital t dinári ál pasak un áted^tt, gyógyfo vnkból kéftfAé, Máikí>vl«H M. Kdíiilian (Dsliaácgla). Káplatá Piáger Hé 1 g;ágyssare«ánélf Flumtbao Jakal Faraáegaél. „ 127 20-24 Kgy flrag árg 70 kr. Cjiomagoiáa ki elkIlidéi a megrendelj kftltáéfén tőrtéölk, griftü^e Xot, «L<s«<' J ••ll (Kamat ©erfíWte ©a^nen, «<,„„ f,B \|rí. ni 0nlt(\|'0ii\|i @cfái(bt(n aue rínán altrm miMII s. «.Hf \|atilha\|i MltiflMfiá ifluftrirttj \|<lall4« fldf^tlfl: * .(Cngers 3ffuflr(rte* /omiíifiu 218 2-6 ftfalt iiNI ff ssi 7 Ii. lublifk ]iBU ssl Imiii taré aif Qa4lsstlaa\|«a la Sraea-Kaaliaa a. Caakatkara lal Ph. Flachtl, 9k ítfititiii ii Wim. I., lakiRingmtruir 9,1 q ftiljó ptI október hó y-<;n reggeli Ma órakor Q a \án>sbáz tanácstermében nyilvánoN árveréaen el ft>g adatni. O As árverezni kívánók értesíttetnek, hogy árvorozni csak a rj 10% kának bánatpénzül letétele mellett lehat 8V A többi feltételek a városház tanácstermében a \|i ivalalos órák alatt a jVárosi levéltárnoknál betekint hetők. , 8 Kelt Nagy-Kanizsán. 1884. évi saaptember hó 13-án. 216 A yárosMí^nács. 00000000000000000(000000000000000 OOOOOCXXXXOOOCX!YXXXXX»bOOOOOOOO\ ►) 0503 884 X jjft ú i Hirdetmény. i \|\| Nagy-Kknizsa város rendezell^ tanácsa .gllai közhirré letetik, bogy a O városi közkórház felszerelése, u. m. vaságyak, ágyneműik, pokróezok, (ehérnemliek. bútorok moaö helyiség éa Vj Wj IÖzőkon)ba szerelvéi.vek, világiiási eszközök, orvosi szerek a egyébb kőrháxi czik- wi kek árlejtés illetőleg zárt ajánlatok utján azerezletnek be. »al Felhívatnak tebát mindazok, kik ezen ezikkek szállítására vállalkozni hajlandók, bogy erre vonatkozó aárt ajánlataikat f évi oktolaer hé 15. délutáni 5 óráig a városi lanácaboz nyújtsak be. Az ajánlatok mqllett a tárgyalás nap án ia bemúlatandók. . A beszerzendő tárgyak részleteskimulaiá«a aaok minőségét jelző árakkal, ugy a részletes teltéleiek a városház tanácstermében a hivatalos órák alatt bármikor betekintbetők. Kelf Nagy-Kanizsán. 1884. szeptember 29. A városi tanács. 220 l-l xxxxxxx Jutalmazva Bécakai .Fontos mindennemű gőzgép tulajdonosai számára. Az általunk aj módszer segítségével elő-; állitolt Folyókavicsapay Mg elismert mádon a legjobb éa legolcsóbb szer ma-legkiömíések ellen gózcsővézeiékekpél, hengereknél s minden egyéb fajta gaz-tartóknál- Fényes ajánlások cau klr. és várasl haHiágsktél, valamint Európa legkiválóbb nagy iparosaiul. U tartÓM^égfri éá czél?ixeril«f-gfrt M>k évi JiiláiláM 1 Altassuk PosiiHii>ky ^ íítrej Iz Bé«s I. laxmlHaastraasf 18. Ikrifoi Ktpnh if, Aála. Állandó nyárunk van liáspnka. Pragááaa, Iráaikia. Oitraakaa, IMfaNa. iáé á-ia OOOOOOOOÜOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOO 1328184 Caáktoinya maaőváros elöljárósága féaaéről közbÚTé tétetik : mi szerint Felső Pnsatakoveoz éa Uihotlyán köaaégekbeni borméréal — továbbit a ,Bárákka nevtl oaárda folyd 1884 évi október hó 16-án M. u, 2 órakor a Csáktornyái községi irodában 1886 évi január hó l-tól* 1887 dacaember hó végéig nyilvánoa árverés után hafronbérbe adatni fog. Az egy évi haazonbér kikiáltási ára a felaó puszták vecai bor-méréai jognál 496 frt a mihovlyániuál 120 frt, végre a .Bárákka* csárdánál 391 fttban van megállapítva, mely kikiáltási árak' 10% mint ,biztosíték leteendő A feltételek a községi irodában megt kinthetók 222 1 1 Csáktornyán, 1884. aaeptember hó 29 án. Az eHMjáréiág OOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOO Zwleback Lajos és testvéri \| dívatmk. yiptiiál, klsalirak. M»ayn Aa batonadkkak raktára Réea JfgntJrtfÉntrtw m ét 109 Aaal- ég téli éf Adni mmm kiáBHaa Kölgy-divat-lapot kt t lap~ rwadkivfUi tamlanwá\|lsil iz^aa ét mqHMittk Wyoaiaiolt VímUI Fülöp lap tulajdMoaaMÜ Nagy i 44. szám. Nagy-Kanizsa, 1884, október 19-én, XI, évfolyam. KKU>»Tfate fe ziadóh1va-TAL mjw-ntcM A ** uittlm » IijmiUhI rtoatamatkuSd IllllBllI, tOtábU tlAAMtéMk. fetaó-MNilInk mi. td« liltmllk ItnwMlN Uvelak <mk batri ke-MkUI tefidUUkk «1. Ktataitok tími mm ktÜtUta«k. Z AL^A POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP A ZálAmegyel Ügyvédegylot, a NAgyKanlzeal- Pólxalnl takarékpénztárak, Banliegyoflalet Af Alaó-muraközl takarékpénztár reizvéDj társaság ét önsegélyző iiövetk. hivatalos] közlönyt Megjelenik Nagy-Kitnlxwn heten/bitit egyoner: FasánUtp ii/inurrbi~AaAK • m KCAm ■ , . 6 frt kr fm érié.....I L itjrj n»Akitv . \| 4 1Í J RlitlaAMk JsUayMM -fUi!»ir] ÁmNal • WvbUImi bi/étwi-' k Bjftk !0 kr. Ul;«ltjí»» MII tou afik , I Ari, HNkl MlatfM as4ért Vj t I Hyitttér pitltiera 10 kr. Kanizsa társas egyesületei. A legnagyobb magyar, mint a \ alóban nagy Özéchenyi Istvánt ne vésni szokták. bírt nzzu) az éllamfér fiúi bölcseséggel, hogy belásas, hogy az állam fejleestéae és felvirágoztatása csak «»tt lehetséges, ahol fejlődött és viriffró társadalom létezik. Egyik alap elve' ez u politikai tudománynak s sn-nál sajuálatramélióbb, hogy a modora p litika úgyszólván kizárólag az állam-nak szenteli erejét és tehetséget, míg a társadalom — mint ilyen — körülbelül magára van hagyva és az állam által arra ntalva, hogy önmagától fejlődjék éa virágozzék. A kulturális fejlődésért, az iparért éa kereskedelemért, a fóldmíyeléaért tagadhatatlanul óriáai vrfltödést fejt ugyan ki az állam, tlo az előbbit kénytelen megtenni, hogy felküzdje miigát atra a ssinvo italra, melyen a többi állam áll. mely lyel a -pobűkai egyenranguaájgát megakarja tartani, ami pedig a többi említett tényezőt illeti, ezeknek gondosá sából és fejlesztéséből sz államra köz-, vétlen haszou háramlik ; ezeknek megóvását és kiterjesztéséi saját anyagi érdekei patancsi>l\|ák. dokkal roszabbul állnak, éa -mint mondtuk majdnem tökéletesen magukra vannak hagyva, azok a társadalmi tényezők, melyek aa államnak nem hajtauak ugyan „ forintonként és garasonként kiszámítható" hasznot, de amelyeknek nagy fontosságáról szintén egészen helyesen meg* volt győ ződve a „nemzet napszámosa. mi dón megalapította a nemzeti kaszinót. A társas egyesületek, helyes szellemben szervezve, működve, nagy áldását képezik a társadalomnak Arra vannak esek hivatva, hogy a társadalomnak különböző foglalkozással biró tagiai között as érintkezést létesítsék, hogy alkalmat és tért ssolgáltaasansk a szükséges eszmecserére, mely egyik fófak - TÁRCZJa. Szeretnék messze meflni... Szeretnék messze venni veled, Hol virág nyíl. dal andalít. Egg hívünk volna: a természet] Szövetségünkbe' harmadik. tora a műveltség általánosításának és a haladásnak Fölmerülő társadalmi kérdéseknek elvben, közös hozzájárulással való eldöntéee, társadalmi viszályok kiegyenlítése —— mindenek eléggé ideális és szép feladatok, tnsly éknek megoldására épen a társa egyeit)letek volnának hivatva Ra mindezeket aa üdvös dolgokat azépen fel Is ssokták említeni, ha másutt nem, hát évenklnt a nemzeti kaazinó SzA)heiiyi-bankettjéii, hol a nagy billikommal mondanak ál domás a len költ sséllemll alapító dioső emlékére. Megérteni tehát csak megértenénk, mit akart a nagy férfiú akkor, mikor a társas egyesületek létesítését is be \et'e hasanaa munkájának programm-jába, de hogy mi aa ő szellemében folytatnánk azt, amit ő megkezdett, ast — ha önmagunk iránt őssinték akarunk lentit .— épenséggel nem állithatjuk. A nemzeti kaszinót e helyen bírálni sem nem akarjuk, sem nem szükséges. Igen kevéssé tsrtozik reánk. De elég anyagot találunk az elmélkedésre, ha azokat a társas egyesületeket tekint jük, melyek városunk bán léteznek s ha fölvetjük azt a kérdíéat, megfelel nek-e esek cséljoknak, vagy nem? Számra nésve, elég ilyen egyesületünk van. Itt van a szabadelvű kör, a polgári egylet, a kaszinó, a társaskör. Tehát négy. Mindatiégy elég nagyszabású, újra tehát nincs szükség A szabadelvű körtelsőnekjemli teltük a sorban. Elsőnek azért, mert annak specsiális politikai színezete is vsn ée nem tiastán társadalmi, hanem főleg politikai csélokra alakult,' Hánm héttel ezelőtt, ugyanezen a helyen hoss izabb csikkben foglalkostunk külön a asabadelvü körrel éa hogy akkor elmondott nézetünk helyén való volt, legfényesebben bizonyítja az it körülmény, hogy a szabadelvű párt sajtó-' beli országos vesérorganuma, a .jNetan* s e t" majdnem egész terjedelmében reprodukálva ama csikkünket, iizt igen figyelemreméltónak és a benne foglalt tanáoaot sürgősen követendőnek (leleit-tette ki Ez ugyan elég jókora erkOl* (fyi elégtétel itoKÜitk, kik nst a ősik* kel .saját sugallatunkból irtuk m\|tg,;(le mi elég aserétiy télének vagyunk meg uem elégedni assal, hogy aa ffzraét másutt is helyesnek találták. M nagyon sserettülc volna éa moat is méretnénk látni, hogy csikkünket nem jegyedül a „Nemzet4 találta figvelemikmél-tónak, hanem megszívlelték volna ások is akiknek szól. Mert, ha egészen őszinték akarnak lenni, akkor kereken ka kell mondanunk, hogy a asabadelvü körnek, Ugy ahogy most fennáll, vajmi Ikevés létjogosultsága van. A képviaelŐvá-laaztáni mozgalmak idejében kétfyárom hónapig tevékenyedet! a szabad Ivtl kör; alig esett meg a válasstáa gint oaali annyit tudunk róla, ennek a körnek igen diszes helyiségei vannak olt a délzalai takarékpénaUr bazárjanak hátulaó épületrészében, \| hogy ebbe a díszes helyiaégbe vajmi jkeve aen járnak fel újságot olvasni vagy egyet tarokkozni, hogy maga á kör iránt magukban a tagokban ve mi kevés as érdeklődés, hogy a kör itissti-kara igen jól érsi msgát a dolöe far Íniente ben a hogy amenynyivel a kör moat szolgálja a saabadelvUaég oazmé-jét. sz körülbelül egyenlő a semjnivel. E fblöttvaló sajnált osásunkst fejeztük ki a múltkor és ennél jobbat ma sem mondhatunk. Pedig megmondottak ast is, hogy mit kellene á körnek tennie. Tőle \ártuk és várjuk babát] már sokkal kevesebb reménynyel — moat ia éá in icziativáta szabadelvű pártnak megyeeserte való szervezésére A .zs lant egyei ellenzéki kör* alapszabályait maholnap láttamozza a miniaztér, as ellensék nem vária a mostani országgyűlési időszak leteltét, hanem már most osoport' sul és fegyverkezik a be- / De félek, ott pe'-pihenünk majd, Ellmséred lest njra tok. Bangód bántaná a pacsirtát, At ibolyát me/ illatod. Ctöndet magányban, emberek költ A nyugalom jyhol te mt Irigyed* vagyok magam it már, Kit jóságod megszégyenít I Áikod marad mir... Az irigység At égbe it nyomt>n kivet Ét - sárgatágba étik mentien At egétt nagy angyalsereg Prém Jéaaat A végiét. A Jakfi m*L fef7ftk<jdtfck ni Min — uratj — KI as biarai azt a nem Is olyan ré-gl, de égmk korasertaéfánél fogva AltalABO-aan jónak talált adoeaát arról a bizonyos bArom légyről ? ^ Intőn barAtaAgbaa éllek kera ftataiaáguk óta ; ■sgosrtotuA égyajAzsal mktém ssifpaiHáai — nnt ÉM falatozni mrb asoktafc, - %yQU vigadtak, Mikor v»> •íami azohsssrokban egy eltévedt ezukorda-raBkát találtak s együtt husultak, ha s mogorva szakácané valami mosogató ruhával tyl-Jdözte őket egész sz ablsk legtetejéig, a hol aztán egy árva zsirpecsélet sem találtak, mely lyel korgó gyomrocskájnkat esáiitb-tták volna. De hát még a légy nek az élete is forgó viazontsgBágnsk vsn alAvetve éa as esetleges kellemetlenségekért kárpótolta őket az az igaz barátság, mélylyel egymás irányá baif viselkedtek. »Est enim amicitia omninm divinarum« atb. (szórul-szóra már elfelejtet-lem, mit mond az amicitiaról Ciceró Irótár-sunk.) Azt is elfelejtette feljegyezni a krónikás : egy vagy kftlőnbőaő nemű volt-e a három légy, de igen hihető, hogy ' sz utóbbi eset Alít s hogy valami szerelmi história is beleszövődölt a hármas azövetéágbe, mert a U)rténet — eléggé tragteus módos — Öngyilkossági kiaérlettel végződik. Tőrtént ugyanis, hogy a gyengéd lelk&lefQ három mús domeá-tica közül, konyhai portyázás alkalmával,as egyik rftazállott a tejes köcsögre, belemártotta orrmányát as annál édeaebb, mert tiltott folyadékba és — meghalt, mert a lej hamisítva volt .1 A másik ugyanebben as időben s szakácsnénak szánt. boros pohár tartalmát kóstolgatta és exérf as ártatlan, mulatságért életével lakolt, mert a bor Is hamisítva volt Pylsdeaeínek gyászos sorsán elkeseredra, a harmadik Orestea akárcaak borbélylegény flMt volna - elhsiározta, hogy önkényt vet véget életének, rá la szállt aa ablak szélén 4lló „CssIbstaÚsn légyölő papiros" ro, agy álló oaplg szopogatta a mér-m és - nem halt meg, mért a csalhatatlan légvőtö papiros Is busWtva volt »8e oon e Verdi, e ken Trovatore. szokta ás ilyenekre rámdodani abaraaof hsditudősiló, mi pedig azért neveufink eseo az adomán, mart semmi lehetetlent nem találtnak benne. to hogy mitysn oehás msgát manap Uaa-Issségésen megöngy»lkolni, arVál kézzelfog- ha!ó tanúbizonyságot lesz Bandi barátom esele, melyet a balálba vágyödó fiatalság számára elrettentő exemplumként ezennel, megörökítek. Bandi — a szerelmes versei alá Andor nevet szokott Írni. — miniszteri segédfogalmazó volt. A gonosz nyelvek ast mondták ugyan, hogy ama ázerelmes versek ké-szilésére ss\|át külön valóságos (ogslmszot tartott, de hál sz nem tartozik a tárgyhoz. Dtmas Sándor se maga irta a regényéit, csak nevét adta akárhányhoz, mégis nagy ember volt. Bandi barátom pedig egyelőre nem is aspirált ax Akadémia koszontfárs, sőt egészen más, oslprnsból font, koszorú lebegett as ö mélabús fantáziája' előtt. Meg akart halni. Mi érlelte meg benne ext a rettenetes elhatároxáat, ast, mint jó barátja, oem fogom elárulni. Sejtsék ki öoök abból, hogy fiatal barátunk ázerelmes volt — horrendum dictu — ax állam titkár ur leányába, a kihez »Vírágsóbajok< czbá alatt a legpetőA-szerObb verseket írta a »Gőmorvidékt tárogatódban. A „Fővárosi Lapok ée »Vasárnapi Újság* mellőzésével, saiát áGúáaa azerint, azért szemelte ki a fentUsztelt újságot Ömlengései lerakodó helyéül, mart a másik kettő erőnek erejével egy-egy arany honoráriumot akaü rátukmálni mindenik •Virágaóhaj* után. Már pedig nem asért díszlett öűgu korona Bandi ur vizhkár-tyáján, nem axért viselt ő xőld kabátot galamb snnO kalapot éa moooklit és nam aaátl volt ö — saját szavaival élve — minisztériumbe(i állással béró, jó«kásból való, less gyerek, hogy' boeoráriemért aóhajt-oo. Már nwst meglehel, hogy a m'ibotogie öassea istennőinek mindenféle hsaival földiszíteti klaaas-ssOi f. a kinek a Bandi versei snáhal, nem bkh kellő érzékkel a virágok aéhajsi iránt; lehet, hogy még rettenetesebb osspés érte a iö házból való gyerekei: talán egy i államtitkári sóirée alkalmával észrevette, hogy kővtkesendő választási campagnera Pedig aa ellenzék ti'liiyomólagarŐaebb a azabadelvüpártnál. Hogy még erő sebb akar lenni, azt o«yikia tarmeeaa teanek találhatjuk, fta es meg is fog történni, ha a esabadelvüpárt miséről ennek olyan kiváló reprezentálnia, mint a azabadelvü kör sem ad semmi életteli imagáról. így a kör sem tarthat 'g^uyt Arra, hogy őt msgát saémba vegyek Mint politikai faktor körtll-belfll megssüntette mflködéaét a aa a , városi politika melyet maiad»rjai hébe-korba folytatnak, tegkevésbbésem alkalmas arra, hogy a kört népese rllbU, kedveltebbé tegye. A drága tagsági dij ia visszariasztja azokat akik másutt, a másik bárom kör akárme lyikében, jobban találják magukat és habár sziveáen áldoznának politikai meggyőződésük cxéljaira, de röstellnek kölmágeskedni o#i. altol eunek semmi eredményét nem látják Hogy ilyen kötUlmények között nem valami sedvegő aors vár a asabadelvü körre, ast alighsnem tudják s kör in tésŐi is. Csak as a oaodálatos, hogy as eddigi irány megváltoztatása, a te-vékenyaég éa látható munka helyett, ugylátezik Ők maguk is lemondanak a körtől éa lemondva a buzgó mfiködés által taláneaak mégis elérhető ered ményrŐl, hagyják a kört 14ssan tovább lengeni, nemi törődve ssssl aa igsz-mondással, mely azerint hosszá kór ságtink halál a vége Pedig nagyon lélŐ, hogy es itt olyan h mar ing bekövetkezni, hogy a kórság még csak hosszúnak sem lesz nevezhető Ennyit a szabadelvű körről. A polgári egyletet illetőleg ia van néhány kotooly szavunk. Ami a társadalmi osélt ét fontosságot illeti t a több« egyesület kösött városunkban u polgárt egylet nem a legutolsó halyen áll. Ez az egyesület van hivatva kös vetíteni sz érintkezést a közép-, főleg as iparos, és a magasabb, intsüligens egy f»ra óta kajlán áll a nyakkendője csokra sőt az sem lehetetlen, hogy egrserre csak önkénytelenül megszállta őt sx általa soha nem olvasott, mély érzésű irók világlájdalma, — elégsz hozzá, hogy Bandi meg akart halni Így miniszteri segédfogalmazó, ki sxon-felttl a »GömörvidékiTftroj?at6« lyrikus poétája oem halhal mag agy, mint holmi felvilágosodott meslerlegény, vagy nsgyralővfi kereskedő aegéd-őngyilkoa. ö nem is leh t olyan kocxaöngyilkoa-léle, ki, ha meg lövi magái, a helyett, hogy a szivét fúrná keresztül, csak a bordáját súrolja a golyóval; ha felskssztjs magát, ideje koráa elvágják a kötelet, ha vizbe ugrik, elevenen kifogják, 'ha megmérgexi magái, eltenaiArget adnak he neki, ugy, hogy mindig fWértN téritik rissxa a túlsó, fényes vl-lágba vezető, sötét stnak. Kgy miniszteri segéd Fogalmazónak, legyen bár esak tiszteletbeli, ha sgysxer meghál, tökéletesen megkell halnia! A »Gömórvidéki Tárogató aóhass vi-rágjs vérfsgysaztólsg cciu'^icált tervet gondolt ki a tökéletes meghalásra. Kimernél vett egy tizenkét miQimeter kalibetü, tizenkét lö-vetes, kQzpontsÜlö hulldogg revolvert — Intelbe. Tőrökö eh vaalsg, erőa selyemzstnörra tett asert Egy patyikas tarálja lévén, básx gramm morphtum birtokába tette magát Sőt két liter petroleumol is sikerült neki tószál-ütani a MAigitszigel sms félreeső parti he-jaárej melyet aa irtóztató terv kivitelére jó eWve kiszemeli. A terv a köveikesávoii: Hurkot tesx a nyakára, bevesz a morpMnmből jókora peensiél, beksni-magái régea régig petróleummal, a zsinórt ódaköti egy a viz főié hajló, erőa ágbos — S pert azon s helyen jó magas volt —, sxetán meggyújtja s petroleumot, ületve tamsgái^ kiugrik a viz miibe éa ográafcőshea sÉfa revolvert. \ Mai sMámiifiirhng _Uéber Land und Meer^ előfizetni felhivto van mellékelve. $ •7T 0 P osztály körött. És s tekintetben S'er-ssU ia magának érdemeket s polgári egylet Csakhogy most s körül sincsen minden olyaa rendben, mintshogy kellene. A többi októl eltekintve s polgári egylet működése pangásának sst vagyunk hajlandók főokul betudni, hogy ss egylet sehogy sem tud ki bonlakotni épitkesési kérdésének már már örökössé való vajúdásából As egylet dissének épenséggel nem felel meg aa aa elrejtett, rossant bódé, mely a város ssépségének sincsen vslami nag>on előnyíre. Merültek fel m egylet kebelében igen életrevaló essmék uj, dissee épületnek könnyű és kényei mes módon vfcld léiesitésére. Nem is' maradtak titokban esek as essmék. ss egylet bisottsága is foglsKosott velők — .valaha régen. De most már est sem teasik és ss egylet va-lósainüleg csak akkor fog építeni uj hásst, ha a mostani egysser megun a a jelenlegi reped esett állapotot és előleges jelentkezés nélkül rászakad as épeu benne mulatgató tag urakra Ezek között iámét vannak sokan olyanok, akik annak a kellemetlenségnek nem aaeretnék kitenrii magukat, és bölcs óvatoaaággal kerülik a veszedelmes épületet Helye elég van as egyletnek, ad ja el ast a korhadt kalitkát; szép aum mát kap érte, mert a funduaa elég ér tékes; az egylet épitaen mágának azon éa ha még kjll hozzá, hát könnyen törlesztbető kölcsönpénzen, az uj ut czában megfelelő helyiséget és ss uj hásbsn alighanem uj, friss szellem ia 'fog bevonulni ss egyletbe melyéri kár volna, ha tovább tengődnék igy, ahogy' most tengődik. A polgári egyletre essk ugyan szükség van ; ne hagyják oh an áŰapotban, lipgy ennek a' szükséglet nek ne tudjon megfelelni. A kaszinóról nincsen sok mondani valónk. Es a legboldogabb Bár kivülro'l szintén valamivel csinosabban reprezentálhatná magát; de belül elég kényelmesek a helyisegei és esek min dig tömve vannak ugyanazzal a Kizárólag kereskedőinek nevezhető, publi kummsl, mely ett báboritlanul köli ügyleteit, kávézik, kártyázik és jól érzi magát teljes exkluzivitásában. Csak hogy ebből ismét igen kevés haszon háramlik a város ^össztársadalmira. Nunc venio ad lortiaaimum a táraaikörre térünk át. Két évvel eselótt, midőn a szabadelvű kör a legkedvezőbb kilátások kösött megalakult, midőn diazea éa kényelmes helyiségeiben a legpezsgőbb élet éa élénkség uralkodott, midőn ugy a vezérlet, mint a tagok réatéről ptég lelkesedés volt tspaastalható annak fel úrágoztatása éa állandóvá tétéle iráni: joggal hittük, hogy es a körlúllegja szárnyalni a többi társas egyesületeket és ssiveeen láttuk volna, ha a viszo I nyok a társnakört is egybeolvadásra kényaseritik. Ma niár máskép állnak a dolgok ; a túUsámyaláa bek övei ke ■ett ugyan dé uem á szabadéi ttt kör előnyére s es as oka hogy a nézetünk ismegváluisottá társsakörre nésve. As igss, ,tt»»gy es aem fuloJ/ meg tel jeseu a társas egyesületek Jidoálh czél jánsk, de hát ss ideált soha sem tud* tuk megvalósítani éa elég, ha minél közelebb érütiK hozzá. A társaskör oaak-ugy Mi kellemes é* digssonsnesia nélkül való érintkeeéai helW a kIllőnfé e fog* lalkozásu, de egygfM^os illó polgároknak A kölosönöa asórakoztatáson ugyan nem igen mennek mennek lói a tár. saskör látogatói, de hát es ia egyik, még pedig a legkellemesebb, érintkezési mód a ha keveset politizálunk éa keveset disputálnak i* tenn a társas-körben legalább nem is j vesznek egymással össze a tagok s Ilii városi éa egyéb közügyek ben nem képeznek klikket, bisotiyáia ez sitioa hátrányára sem a körnek, sem a benno uralkodó ked- lyességnek Maradjon tuliát ez ugy, ahogy van és a többiek iparkodjanak legalább bossá hasonlókká louni. Az országos II gyvédgy Illés ügye. As erssdgo* tígyuédgyUti* elökéaxitO hl-sotlságáhoa dr. DhAdumi Rinö bel erjesztette programn\jnvaslnlát. E szerint ax Ugy-védgyülés az ortiiígos Hyycédrgy'ét mogulko-táaán kívül törvénykezési rcforuijiiVuslaiukni is enunczidlna, melyek állandó, lesiületi pro-pagálása as egylet egyik leladala volna. E javaslatok a következőkben kulminálnak: 1. Sürgetendő a biröi hatalom szerve-zéaének kíegéakitéae, n biröi fiUjg- ilmity é$ f'blőstfg hatályos biztosítékainak megalkotása. Nivezeleten: a Inrótdgi ntrvutt vfg-Ittjet nirgtiHovifáin ; a birfadgi hntdihör ki-1 erjesztése minden jogkérdésre és komprUn ctiiijáunl; megállapitáaára a közigazgatási hatóságokkal szemben; és a kitotéti h lö~ lépméii rendszer oly teformját, mely a pro-lekcziót és korrupcziöt, s szer* iliztnusi és bürokratikus kasst-saellemel lehetőleg kixárja a biröi hstalom résxeaeinek kebléből. Ajánlandó e sxempontból: ax ügyvédi oklevél, mint biröi minősítési kellék; ax II-lelő biröi éa ügyvédi testületek jelölési joga; nyilvános versenyvizsgák behoxaiahi; s pályázók irodalmi tevékenységének méltstása és hivstslos működésűk nyilvántartása. A biröi felelősség hstályosabhá létele végeit behozandó az érdekeltek közvetlen büntető és kártérítési kereseti joga, a bírák nyilvános szavazása és szavazat indokolása, a felső bírósági fegyelmi hatalom szervezése as aliőbb bíróságok fölött 2. Ax Hiktidi Unkmmdnytal megvalósítása éa ax Íb74. 34. cs. megfelelő átala- v kitása. Ehhez képest: az ügyvédi kamarák országoa kapcsolata létesi endö; ax tygyvéd-lissgáló bizottság kizárólag ügyvédekből alakítandó; s tagfelvétel és kizárás tekintetében •a felsőbb fórom vegyes legyen a kúria bírái-ból és as ügyvédi kar választoltaiból; különben pedig a legyeimi hatóság kitdró/ag as ügyvédi ksmarákat illesse meg birói apel- lalorlum nélkül. A kamarák alárondSléss a kormánynyal axemhen éa esek bürokratikus aservssets megszüntetendő. Ogyvéédtysss-hályzatok as arra alkalmas tárgyakra néxvs nlkolanuJók. 3. A ssóbeli éa nyilvános, lehetőiét egy • sxerü, olcsó éa népies törvénykezés létezi* láss és a bűnvádi eljárásáhsn az ssküdtssá-kek általánosítása. Addig Ál ax Ügyvédi pleidoyer megengedendő s törvényszékek és lalsö bíróságoz élőit polgári és büuügyfkben, utóbbiakban a vád alá helyesét előtt Is és minden bűntett ssstéhen az államilag djjaöu ügyvédi védelem sxervexése mellett. 4. Blről jéllogü ás eljárású közigazgatási biróeágok faláJlilása, minőnek a mostam pénsügyl bíróság nem: iskinihetö. K téren Is egyelőre mégetigedsndö az ügyvédi pleidoyer minden jogvitában határozó köaigazgatási hatóaág előtt. 5. A 'polgári tönésykönyvnsk önálló, sa át Igényei üknek ás a tudománynak megtelelő alkotása A telekkönyvi réform egflk slkst észéként ax ügyvédi eHetuegyxáa mindun telekkönyvi besdvásyrs nézve kötélexővé leendő. Kgyutlsl ax oraxágua értekexlet a jelen igaxaágügyi vexetéat ugy mulasztásai, mint hibás alkotásai miatt kx orsxáf ügyvédi kara nevében bixaloitira méltatlannak nyilvánítaná. A végrehajtó bixílitlBág e Ibó 9-én tartott üléséhen e tervezetből azt a pontot fogadta el/ mely a koxigazgatjáai bíráskodást sürgeti' Egyebek ben pedig a dr. aik\ Sándor által bényujlolt prograunniérvexetei, tette magáévá melyet végleges ssövege^ésej után közölni fogunk. Regényirodalmunk és az olvasók. Hogy mi indii peráiótnkfisl e párhuzam j felállítására? A lelelot égyszérű Most kap-I tek a •Rrgéuyvi'dg* negyedik evlolyamának nlolső számával egyszersmind az dik év-fblyam elstf számát, fnetynek gasddg tartal-\| ma meglep már <>«akj azért is, hogy pálya-j lutáaa Midik évének í elején sokltnl jobb erőben van, mint valaha volt. Végigaéxsük ax ! első négy évlolyam [srialouijjBgjxéjtói és s I vaskos kötetekben oly hö tárhássi nyilik a I jobbnál jobb eredeti éa Ibrilijolt müveknek, hogy el sem tud uk képzelni,; inil Csinált ax i a sok jeles toll addig, mig a ttrtiénytilúy \| hssáhjsin működési tere nem nyiá. A múzsa hallgatott, tueat azkvát nem iikai tak érteni. Kinek lett volna kedve írni, á midőn nem volt, Ii müvét kiadjá ? Ki vál-íalkoaott volna egy eredeti magyar regény kiadására, midőn nein volt, a ki azt megvegye. Nem, minihá oly aieganyek leltek volna ofvasúink, lioay könyvre épen nem jutott nekik,... hanem másutt a bej. ilinden jobb háznál tarka gyüitemé-syét találjuk annak,! mit a kül- t-a bellöld csecsebecseiben teranel, csak —! könyvek nincsenek. Az aaztalou hever ugyan néliány diazkötés néiái tartalommal is, képgyűjtemény, imitt-amott egjlk-máaik újdonság, moly sem jó, sem rossz, hanem hát divatos — és ezzel a ház szellemi kincsei ki (vannak merítve. !)e nem! A hát Úrnőjének hálószoba-jábsn, a szekrényen nébány jelesebb mű lek-\| szik, de oly állapotban, hogy csalt a legna-i gyobb türelemnek kösxönhetí, a midőn a hölgy előkelő azobéjáligéi a legtisztább és I legfinomabb holmi, között, selyem és bársony kösött heverhet. Ilossz könyvek, piszkos olvasmány, a mit ily finom hölgynél fel I sem lételeztfthk volna. Nem a tatialomiól \| van itt szó, mert valószínűleg Jikai, AW- isdth, Tolnai, Bshietltyaé, egymásj jeléüéhb irönkask müve w.pkskos csak Wy^lröl. A kith9flnkH/iy9'drnh példányai. Perazétsok rjtia-deoféle társaságban aiegforduUak már. De hát olcsó éa ugyanaz a hölgy, kiJ kestyür^ évsftkinl két-hámmsgU forintot költ, fukar mint egy uzsorás, mloőn könyVekrŐ van sjtő. Nem, mlnlha nem »o]ná a legbuzgóbb ol-vaaú; de, ugy vélekkdik, mire való a kölcsönkönyvtár. ka magunk is megvészszük a könyveket? Es rniisvaló a könyv, Ma egyazer átolvastuk? Kidobott pénzl —Is utóbbi uyllatkosat még \|zt ja gyanút Is ébreszti bsnnOttk, hogy ax' olvasánő szfvesnben fog-lalkom oly,könyvvel, mely egyszerű átolvasás után tetjésen elveszti értékét .1 és esak épen hölgyünk demolrstikua érzelmeinek örvendünk, ki a sxakádsnékkel és rnaa hasonló foglalkosásD egyénekkel egy ét sgysnsson tálból vessi siellarui táplálékát A kölcaönxött könyv ritkán vsn oly külső mezben, mint á milyennek ázt kívánnánk, hacsak nem efészen új. Minél érdekesebb valtihiely könyv belső tartalma, annál tisztátlsnahl/ külseje ée Igen gyakran ép azon a lapon, melyen valami paradicsomi jelenet játazódik le, oly nyom pompázik melynek tfiokxatos eredete épenséggsl nem költő sesihetlkai Inti^itAivaL Es nem utolsó ellenvefiée i könyvtárak ellen ax isem, liygy t btUgnégtk terjedésének ezek j najwbsn elő-moxditöi Meglontolásra méltó e szempont mindig éa mindenütt dt kulünfin n a fekn idmii, mMön egy bioniaaxtó Jáihány iáija lie a világot A járványos beteg !j exéhől ki került kÖnyV nem egyszer volt i tár a következő olvasóra néüve betegség vagy halál oka. A kritikusok, kik vagy erktlcsi telhá-horodásból iiélik el, álkozxák me [ a könyveket, vagy titokban élvezve, elolt ássák azokéi, hegy aztán tépjék szét, bél izonyitan-dók ez á\|lsl, hogy éles tollal re idelkeznek egyezik kölcsön-rngAlyot — s kölésönkönyvtárak jatdrn A rosas könyveket sem tvttfk, a ohmttdk. I)e ez Állapotokat kevés kritikusok, mint s Közönség A hol nsgy s odacsődülnek ak, ha axáx esetből Irnbák is, ho\|ry csak nngy hil-h'l Hwimférl A kölcsönkönyvtár nagyon ér megérdemli, hogy v^xalérjünk lolgoxnak jókat s«si lé' lehet a rovásara Írni. kivánesi-megint lekes hely, ila, Ax irö itt igen hálás tapafitalatokra teliét sxert. Itt nyilvániijaa koxönség, hogy lulgjéi nképenmit kiván. 8>ereti ax igptó, pikáns, liönnyed ol-vnsmányt, ax t^rea Mellemet és osillandoxtaló phrasísokal... sxerétl a /«onctuU. Megtanul- listja itt sx író, hogy s köxönség mm épülni, aem okulni hanem csak mulalr i akar De meglepi őt a takarékosságnak i(l nyilvánuló különös neme is. A<iegvagyonosa>b hölgy ia kénea s legérdekesebb regény folytatásával addig várni, mit a kővetkező kötél ren delkexéaére állhat és a könyvet! [nem veszi meg s világért sem.' £a hu a snlonhölgy egyszéraz íróval találkoaik; nem tud neki oagypbb bókot Uiondani, mint hogy!leereszkedő!es közli vele, hogy legújabb könyvét most hosáila el — a kölesöiikönyvtárból. Csak atndósj az egy sxerü polgár, az iparos veszi meg á könyveket, melyekbe után testestől, Mkestőj elmélyed. Pedig hs elökelöbbieink, kik mindenütt ott ragyognak, hol fméppt és nemest támo-gntni kell, ráazánnák magokat arraL hogy mint az angolok és Irancziák teszik, ős is megszerezzék nemzeti irodslmunk klváM és legjobb müveit - mily - gyorsan megváltóméi s helyid! A teremtő szellemeknek, a nép legmagasztosabb eszméi magysráxóiuxk nem kellene anyagi gondok felelt siránkexni. A köny- llyenténképen meg lesx mérgezve, löl less skssztvs, agyon less égetve, főbe lesx lőve; mikor a kötél is elégett, akkor bele esik a vízbe és iSyeténképen mint megmérgezett, sgyonlölt, sgyonégelt, fölakasztott ember végexetül a Dunába fut • Ötszörös öngyilkoság<-róI hoznak másnap hírt a lapok. Ezt a hajmeresztő tervet a szerencsétlen ember programmsxerüleg végre is hajtotta az utolsó pontig. Másnap — együtt karam-boláxtunk a Redoute-kávéházban. Csak az a pech esett meg ugyanis Bandi barátunkon, hogy a programm legntolaó pontja nem sült el. Azazhogy a revolver elsült, de —- ugrás kösben nem lehetvén biztosan czélozni — nem a homlokát, hanem a selyemzsinórt találta ketté löni. Aminek axután az lett a követkesménye, hogy ő a még laza hurokkal a nyakán eaett a Danába. A viz rögtön eloltotta a petróleum! űzet, mely még csak a nadrágja alsó réaxét kezdte ki; Bsndi alámerült, nyeU is ▼agy két akó szüretien dunavizet, melyet azstán, mikor a loceaanáara elősietett emberek hamsroesn kifogták, a morphiummal egyetemben, saereneséseo kikebelezett ma-gából. Ks s séy»t [' £s ellen hsrcsolni nem lehet Bsndi megldkadts, hogy sem less •többé öngyilkos. ——. . ' LÜPÜLÜS. Fővárosi tirezalevél. (CSMUll tltf SÜII1 -t A JUW ssaisll táwafji -Mindse dolespak megvan á msgs ee> játságoa, aehéx oldala. Megvaa miadan hi-vatatnak Is löbbé-ke»éebbé. ▲ fővárai le-veW lissiét minek aevsasem? •Hivatalask* esak ssm oevasheie^, pedig exael ii Jár héz oldsla; —j tehát ext a tisztséget s • dolog* fogalma alá aorozom. Tudóa Szarvas Gáborunk van hivatva uj szöt találni ennek a szoros meghatározására. De nagyon messzire ne essünk a tárgyunktól. Hol is hsgytam csak ? Nem kis fslsdst ám fővárosi levelezőnek lenni. Mert igaz, történik itt Budapesten sok minden; de ha azt a sok eseményt a türkéss ssur-nafiaták, ax árguassemü lapok mind elkapkodják, s aztán irnak róla hasábokai; mi marad á íövárosi levelezőnek ? Itt vsn! Megnyitották ax operaházat, a képviselőházat. Már a megnyitás elölt ódákat xengedextek a lapok, ugy, hogy a megnyílás utánra már nekik sem maradt ezekről tárgy. De egy suhancs gyerek majdnem gon-doskdott tárgyról a számunkra. — A Csi-csóné, jgalámbom ... nóta már lejárta msgát; Valami qjat akart tehát mondani. Elki-állotta magát: »As operaház égi* tett nagy rémület Egy pár laptudóaitó már el is rohant az qjdonsággsl a szerkesztőségbe. Már a végeleié járt s hajmereaxtö tudöaitásnak, mikor bejutott hozzá s kir s aserksasiöaéihe, hogy hát ss operaháznak sexe ágában sincs olyan bolond dolgot csinálni, fig, ég mindenesetre valami; de nem as operaház. {to, sz igaz, hogy est a fovároei közönséget könynyen fel lehet ültetni. Fe-üNet-4 heti esy suszterinas is Elkiált egy pár jaj, jaj, jajt' és UsseesődU egy félutcsa, meri oly ssfvsasksdvs, a kétaégbeeaéa oly meg rázó hangján ejti est ki, hggr silrnlisklt ki váneaivá less; ssegéoynel mi bajs lehet ? PSdlg essk srra s nétárá gyw* rá llz-sel, kegy: S •Ja), ja\|, jaj I jsj sz alkotott, Ugy ssarettsm, auyd megettem, De nini I ex beillik egy jó adomának ; bogy imegruxoltatbainá a •Füllentő* is, — s hol meglenetőe óvatossággal, esak igen ne-vexetes dolgok megrajzolására vesztegették sx edneiet - ha l. i. a szegény • Füllentő* füllenléaének tünékeny uralkodása után ki I nem mult volna már ax árnyékvilágból. — De hát ki tehet mrél? Tetszett volna len-\| nie előfizetőnek ia. Moat tessék olvasni Bab szem Jankó <-[l •No, de sebsj több is veszett Mohácsnál — zengi s népdal. Hogy élnének el.sx uj lapok, ha nem adnák be a kulcsot a re- f^ek? Legalább egy kettó elmaradhat belö-ük: hadd engodjetiek tért ss ujsknak is Hadd'/próbáljanak esek ia. — Irmuska, mióta Székely Aladár >Gondüxő<-t ad ki, egyebet se olvas. Hall is szitkot a mamától, mert le-tetts gondját a kötáaröl, varrásról. Hogyan? Mikor ax a kükxzáth Kálmán moat meg már I ördögökről fr ebben a lapban. Még pedig arról a Hatvaniról, akiről annyi sokat beszélt volt s nagybácsi, a ki szintén olyan sokst hallott volt róla débrecseni diák korában. Ha már ennyire benne vagyunk ax irodalomban, emlékezzünk meg a műrészét-röl Is. és peüdig a festő művészet egyik remekéről, Munkácsy Mihály , üwttfmstatam sím" lestményéröl, (mely még Tolyton szemlélhető a mfleaarnokbss. A képről vár sokat irtak aokaa Hs mi akarunk róla, ast se I tudjuk, mit etneijünik ki rsila inkább, mert s képen még sprólékos kifogásokat is slig lehet tenni* Meglepőek bennünk* ss ^gyes alakok, a beosztás, as el rendesét; mindenütt a mdvésu gond, a asssteri kéz nyoeia Megemléksaem még s sxinhásakról k A nemzeti jminhák kOeelebbi ujdoosága: • Maacroiz gn)C« A népszínházban • Donnal Juanita«, • Kisasszony féleségem* operettn vannak reportoiron. Pálmai Ilkának vanl módjában mosolyogni is, nevelni ia operetié-szeré)>ei-h«n; Blsháné repül s várszínházba, Feleki Miklósnak öröme* szerezni, Evva junták meg szomorúságot No, most lesx módja a közönségnek válogatni s azinháxakhan. Nemzeti-, nép-, opera-, várszínház. De találhat most ásóra-koxást máshol ia; lassanként köszöntget he a mulatságok, estélyek, bálok idénye. De mi et? kocxogás az ajtómon, ily késő este, bogy szinte beillik éjjelnek? — Tessék Ii 4- Ah, szervusz, kedves barátom, Isten hozott Hát hogv éa miként léhát az, hogy téged most Budapesten lehet lámi? Foglalj hglyetl — Hál, tudod, kedves Móriksoo, vőlegény vagyok. Bevásárlásokat akarok tenni. (Mert hál, tetszik tudni s főváráé a bevásárló vtt- és egyéb legények Mekkája. Ugy hallom, hogy van itt Pesten egjr öreg úr, aki egyebet as teas, esak a lapokban olvassa a vidéki eljegyzéseket, azután vasúti félje gyeket aserea sa . illető hásaaenmeijelöliek-nek Pástra éa visasa. Ebből a foglalkozásból urasan megél.) r-r Te vőlegény ? s erről nekem csak moat csAlas? No, nem teas aemiáit. legalább lakodalommal hjegem be a fővárosi levelemet ugy is fennebb hálákról irtfm. r- Tékát lakodalom! Páráll Mér. vek okaóbb Áron kelnénak és kevésbé vagyonos ia könnyen megkereshetné. Ka a mi lődotaf, • anionban nemcsak selyembuior, de könyvszekrény ia állana! A társalgásnak miit gazdsg anyag, a asellemi szórakozásnak auly ailofvnaiatlan eszközét nyqitaná az ily válogatott kőnyvgytytemóny I - Es mily disz a ssápaa kötött könyv a szép faragású könvv-aackráaybea! — As anjtol nem sok időt fordít az wvaaáara, de megteszi a könyveket iaár caak azért is, hogy basájának kiváló Rsaltaaet kösaláben legyenek éa bogy aipom-páa diaikötáaek lakaaobáját élénkítsék. A írauczia megveszi a köay veket önmaga gyönyörűségére és termei díszítésére* • Miért ne tehetnénk mi ia ugy, holott nincs más óba-iuak, minthogy nemaeli irodalmunk * emelkedjek, virágozzék I önkénytelenül irja ezeket tollam, midőn ismételten nézem az előttem fekvő „jfr íjéiiyvihiii* uj folyamának elsfl fözeiét. £ lap tűzte ki prognunmjára, évenként caekély alőflsetési összegért ugyanannyi jó,: szép, nemes éa mulatialö olvaaaiányt nyújtani előfizetőinek, mint a mennyi pénzbe ugyatiennyi kötet kölcsönösééi dija a köl-csöokönyv tárakban kerül. Hiszen annyi szépet éa jót mopdottak már a lapról, annyira megdicsérte a sajtó és a nagy közönség, miszerint valóban azt kellene hinni, hogy nem hiányzik egyetlen müveit ember asztaláról sem. Pedig a ki a lelkea hangon tartott előfizetési lelhivás sorai között'tl vaani akar és tud, észreveheti, hogy az a bizalom melyek a jövő épül, a múltban nem vált be a legbiztosabb alapnak. És ha okát keressük, ki^ tudna rámutatni? Senkisem! A Rrgényvilág nemcsak }ó lap, de a hason irányú foíyóra-tok között a legjobb. A Bgétiyvj1áy tartalmát nencsak p regények képezik, de a küllői di éa hazai irodalomnak egyaránt feg/a's-tebb termékei. A Hi-géiiyvikiy lárczái nemcsak mulattatókká linóm izléare vaUók, kitűnőek ia, ugy, hogy értékük megmaraa az átolvasás után akárhány ujabb alkalomra és igy egyesülvén benne minden kellék, megérdemli a legszélesebb, leghazafiasabb pártolást. Különfélék. — Hadai Léjáék KasalaaAm. Mesz-sze ván Makó Jeruzsálemtől, de aligha van közelebb Kanizsához Medina. Már tudniillik az arábiai Medina, mert a somogyiba nem küldték a hírhedt bosnyák fölkelővezért Ennek családja, Bécsből Triesztbe utaztában az e hó 7-éröl 8 ára forduló, éjszakát itt töltötte Kanizsán, a Kcroaa vendéglőben Magát Hadsi Lója urat nem hozt'ák be a vasútról, az egyenesen tovább ment, Triesztbe, de családja már ki volt merülve az ut Uradalmaitól éa egy éjazakai pihenőre betért ide. Itt voll Hadsi Löjáné asszony,. 16 éves leányával, IS éves fiával és lestvérbátyjával, a rebellislönök sógorával. Heggel azulán tovább utaztak, hogy Triesztbe találkozva a caaládfövel, elkésérjék ezt az ázsiai azám-üzésbe. — A aalamegjel gasdaaágl egyeaület e hó b., 6. és 1-én Zalaegerszegen, a lebérképt-utczában levő saját háza helyiségeiben szöld-, bor-, gyümölcs-; kei ti vetemény- és termény kiállítást rendezett, mely, mutt tudósilónk irja, ugy a kiállításban résztvevők számát, mint az egyes kiállítóit tárgyak minőségét tekintve, kitűnően sikerült. A kiállítást e hő ö én d. e.Mü órakor nyiiotia meg az egyesület elnöke, HÁczky Kálmán, melegen üdvözölvén a megjelenteket, egyúttal utalva arra, hogy a pár évvel azelőtt az egyezület által rendeteti ugyanily irányú kiállítás sikere buzdiioita az egyesületet, bogy újból ily kiállítási rendezzen. A megnyitási ünnepélyen szép számú éa intelligens közönség volt jelen, közlük a megye lő- és alispánja/ a Jnegyéi közgazdasági előadó stb. A kiállítás lökép az első napon igen látogatott volt, de már a második napon az esős idő miatt csekélyebb volt a látogatók száma. Az egyes szakcsoportok bíráló bizottságainak tagjai ez irányú működésűket 6-án teljesítették s a bírálat eredményét 7-én d. e. 10 órakor hirdették ki Qytimh akiáUiUu-nál: a legszebb gyümölcscsoportéit Fábián ics Ignácz (Misefa) I. rendű oklevél, Kovács Sán dor söjtöri tanító L r. oki éa 8 db. 10 frankóé arany ; legazebb alma csoportért König-maytr János (Neazalej) és Kb&lict Jenő (Döbréte) I. r. oklevél; legszebb körte cso portért Gém* Lipót (Palin) I. r. oki. -Egyes gyümölcs tajokért első rendű oklevelet kaptak ; Orozz Pál (Bonczódlöld) éa ToAv Rozália (Zala-Egerezeg); másodrendű oklevelet nyertek: Itáó Alajos (Z.-Egerazeg), Ckaby Lájoa (Bfijtór), Btcfrr Antal (Pölöake , Bo-tnktnuct József (Égerszög), Nag* Károly ÍEfarazeg). Stidmty Francziaka (Enrazeg), ImaoT Mihály (Egprszegj, Vtégk Sándor (Me-raaya), óoérg Jőzaef (Egersaeg), Botka Já-noané (Újfalu) Máaodraodű dijai (10 traakoa arany) nyertek TUk Lajoa mibálytai. /bedet Győző abó-bagodi, 8akmiHt Jósaaf nagv ré-caei, Hmbor Imre nagy-kapornaki táöilók éa Jáaoa (Egerszeg). IkiiAgáH, dyt (éfy db. .2 frtoa saftat) ayariak: tkodig Lajoa (t+c% BgL János (JSgemeg), Lakit Imre (Igeiaiia), Simon Jáaoa (Ifanaag), éa Méfktr Antal (Ö4tyé> K^ooiomMmm: Orm PÜné (BoaczódftM), Hp* Antalné (Pőlöake), M'énüi Gyula (Orhánvoafa) elaö rtmlfi oklevéM <tig Deaaőoé, (Botía);fla r«y«j Ödönné (Hahötk), YWa Károly (Eger-eatá), Kurta La\|oa (Kóvoe>Kálla), SÁmmár Endráaé (Égerszög), Kokíc (Mző (Bagód), 0ya«<«)f Vlncza (Jfigárzzég) ll. randü oklevelet kaptak kitüntetésül. TVuiényuM /. •« hoki uradalom (busáért ás kukoricáéért külön-külön), Wáefci íeaaeaádgi IarínI/wi (búikért éa árpáért), Iznáoz (Misefa) aábért, továbbá saláta- éa babért, Ckmby Lajoa (Söjtőr). Patkot Dömötör, Fibiánüt Gyula, Stigttiiy Antal (Egarazaa), Mail Antalné (Pölőske), Hm vdth Alaiöa (lengyel) első rendű oklava\|at, Ibbidmito Ignáca, baki, pölös* kai uradalom, Knnigmtyr János, atigtihy Antal, Kotáa Károly (uarazag), Hwktr&u-talné máaodrendű oklevelet nyertek, még Ku-eaae Mihály máaodrendü dijat (10 irank). Á gatdaulyt égyé$fíUt kiállitáaa dleaérttet nyert a az egyleti kertéaa egy aranyat. St&irri: az oUári uradalom éa Á<>" A)ájoa elaörendü dioaérő oklevelet, Sboéfy Lajoa VO frankos aranyat, (Wry József és Pirity Lajoa egy-egy darab 10 frankos aranyat, Varon István és Hounkrtha József egy-egy darab 2 frtoa éa Juhdtt látván agy díurab egy Irtoa ezüstöt nyertek. Borokén: aj vöröa borért Jtoá Alajos éa tío'ka Jánoá 1. randü dicaérö oklevélét, Kuru Lajoa II. randü dioaérő oklevelet] Jnhéti látván egy darab ezüzt 2 lorintost b) lahér borért dtorn Karkas (Baltavár), Ktbd Lajoa (Balaton-Küred, 2urd-%yi Farancz (P.-Szt.-Lá\|izló)f olldri uradalom, tiuoMkt Qyula (Edarioa), titokiiiy Lajoa (Kö-ves-Kálla) í, rendű dicaérö oklevelei, M Alajoa, Aitrw Lajoa, A^ygKáróly (Ecerazai), Fábiiinici tíyuls, Snktrn Józsei ( Bak), Ckamf ügoa (Süjtör) IL retjdü dicsérő oklevelet, végre r<nyo látván (lalvánd). Nóták János flstvánd), ó'inián Ftnanoz (Iatvánd) és Anial Imre (Galambok) fehér bóráikért egyenkint egy-egy db 10 frankoa aranyal nyertek. A birálai kihirdelésa uláto a kiállított tárgyak elárvereztettek, A véiélkedv igen nagy volt, ugy hogy az árveréaen egyes ezikkek K—3-szoros áron kellek el,] minek lolyián a kiadások jelentékeny része a betolyt összeg által megtérültek. — Hangieraeuy. Otűu/»U Allréd cs. éa kir. kamaram üvész ur e hóB én vasárnap eale 8 órakor tartbtta meg általunk előre jelzeit hangversenyét, áSzarvas-szálló nagy-'termében. A hangversenyen — ai csúf időjárás daczára - igan nagy éa diazas közönség volt jelen, mely nagy élvezettel hallgatta a műsornak ritka művészettel előadott egyes pontjait. Grünleld ur ugy megjelené-■aekor, valamint minden egyes előadott darab után zajoa tapaokban réazesült; azelsöpiéce után két gyönyörű koszorpt (az egyik lyra-alaku voll) adtak át neki, A műsor két részből állt: Az elrö rész a kővetkező darabokat tartalmazta: I. Chrumatische Fantasie u. Fuga /. V; Bach. 2. fonala charaoleristique Hceilwvtu. a) Les Adjietui b) L'Absence, c) le retour. 8. a) Uavolle Nr. 8, (iy) Silm. b) In der Nacbi c) l)es Abends j.d) Vogel ala Prophet ÜchfMunn e) Air de Ballel d'Alceste Qluk &mW 8am». Ál azünni, nem akaró tanavihariól ösztökélve, Grünfeld ur ezt a részt tregioldöiiá egy számmal: APiizicato-poikát jálazla el a ÍSylvia bsIleiből. — A második lész számai: 4. á) PrAludium b) Nocturne c)i Valse Chppiu d) Masurka (?rf/n-ftíá e) Valse Caprice MuBmtlfi 5, a) Faust-ábránd b) Magyar ábijánd QiVnftld A műsor kimerítéséi kövalő uj'iapsvihar után a közönség mozdulatlanul maradi helyéo. Grünleld ur elérlel le ezt a gyeagéd tüntetést éa bámulatos virlouzilácáyal még egy darabot játszóit: egy ábrándot Wagner Rikbárd Lohengrinjéböl éa Ttapháuaetéböl. A hang I veraeny után a jelénvoltak as ünnepeli nűvészszel még sokáig maradlak együtt a Szarvas éttermében, - A as\|) kanbisl láraaak#r vasárnap, e hó 5-én tartotta rendes közgyűlését, melynek főtárgyát a tisztikar éa a választmány lyjáalakitása képezte. A választás eredménye a következő lett: Elntk: Tőttősy Béla AltUOk: Somssich Lőrinc. Titkár: /lr. Neisidlet Antal. Ügyén: dr. Tripammer Rezső, ftéx'dtiiok: FeaaelhofTer Jözsef. fíátnogy : Veber Károly. Klinyviár-nok: Erei látván. Válotttmdnyi taook: Gulyás Jenő, Gözony János, dr, Horváth Ferenoz, báró Normann Ágoston, Erdődy Lajoa, Clement Lipót, dr. Szukitz Nándor. Hauser János, ^dbeatyén Lajoa, Daaaeba Ottó, í4mtii$yi-lik: gr. Hugonnay Káhaán, Schmidt Frigyea. Simon Gábor. - A aaiykaalual radisatár-snlataak (. bő 0-én a lelső-erdön tartott elaö vsdászata a szakadó aaő miatt a kívánt sikert nem eredményezte. A nagy dologidő miatt csupán mesitláboe apró csemeték vállalkoztak tuytókol, akik a tüskés vágásokban bizony az,utakat karesték. Innen van as, hogy csak nyolczjnyül, négy fogoly éá agy darab erdei ázalonka került a puska elé. - 6agjllkaaaágl k Uérlet Tamás Rozi vároeunkbeli oaelédlaány, megunta aa árnyékvülág keeerüaégeit és bogy eaaktől magaaabadu\joa, a hó 9-én ugyaaia az a czéíra kMöa bt nem nndaaatl gyapaa téren a Feranczrandiek temploma alWt, gyulaoldatot Ivott. Ettől azulán olyan roaaaul lett, hogy a két rendőr, aki magtaMlla, jónak látta Ot azonnal • kórházba ssáUitani, bol azután bedoti hánytatóaaarakkal annyira magákoi lérltallék, bogy - mint halljuk 4 élete most már reazélyan kívül van. Ongyl\|ko«aágÍ II-eériet\|ret saját állíiáaa aaarlni, aibirta.begy tnAr nottaabb Idő óta van bely< nélkül 4a valaay Weber halyeaaraflaé az< lógta rá, hogresernyöjéi lopta at. Továbbá vaa m nukafél évaa világlalau gyermeke, kü — mali® la hvomorban lévén — nem képea altar-tani. Mi iga* ezekből m állltáaokból. a^utóbb fog kiiderülni. Egyelőre jó ápoláaban réaaa-aitik as élatánt Tamáa Kosit. tiyerslrásl taafatvaai a atl* vall k»aéa#t réaaéra Többak falki-vaaáta elhatároztam, hogy a atOvelt köakn-aég részérő gvoralráal tanfolyamul ovitok.— Kik (Mao tanfolyamban résztvannl akarnák, méltóztassanak nálam t. bó 15-ig jaleatkiéz-nl» A heil órák számát éa idrft a taáfo-lyamban részt vevők agyüttaaan fogják mag-batifoznt. Tanítási di) bavoáként I [Irt. — A tanfolyam legfeljebb három hónaira lejje l, mely idő alatt az agéaz uj magyar 1 gyortiráa alsajátiiható. -i Taláb fclMÍ«e is hángsulyoinom, hogy á gyorsírásnak gyakorlati haazna mindazokra nézvk kik agal-lemi munkával a Írásbeli teendőkkel foglal-koznak megbaoaülhetailen ; mart a gyorrilrás állal .idői, lárndtaágot meni fink tnec,éa<Mak ennek segilaétéval vagyunk képjtséa az élő-, szót — röptében, — Uvan visszaadni aijat maradandóvá fapni. — Tiszteletjel Nngy-jlta-niseflo, l^Ké; évi október hó (Hin.;íM X»/« Antal, I — Jenivel vegyaat szakadó óriási zápok1! hozott városunkra agy el ben av lelő halaidon Időszakban ritka erőaagfi ajiVnvttr. Mog\|yorónagyaágu jégesolt vagy. két perjdtig, meg ahaiös kárt okozva a legutóbbi roaa idö* járá\|t állal úgyis sok kárt szenvedett aáöl-lökben. — A aailrei vidékünkön már 'kaa^ daléj valta Amig a jó ldŐ\|áráa tartott, addig ugy volt megállápiiva. hogy 16-én kezdik meg a azürelot. A roaz idő beáiláva! tnag* engedték, högy már 6-án kezdjek a s^öllöt szedni- Azóta lábát lolylk a szüret, sokkal kevésbbé vigan, mini élőbb képiéit ék és sokkal kevesebb k'látással jó bárra.' Tanügy. A kormán) Irlttgjeleli Joga. : A közokt. minisztérium nagylonloaaágu 'UlasitáaW bocsátott ki »n UUkttiii kbitf-iskoUik mrg/á'ogafáta ét átokban u fijttllgys-Ittt fog gyakoridéa irái.t, Az utasitásád először minden részletre kiterjedő tormái a sokul emlegetett mtvkttíó jogának, melynek elvét a középiskolai állapította meg a egéaa-beni habár a lelekezeli intézetek autonómiáját tiszteletben tartva, baaonlit a löigazgalök zzábiára készített iáatrukcsióhoz. Az in-^pelcziöval, az Ulaaiiáa értelmében, a mi-niszierium a löignzgatökat vagy máa azak-tér fiakai bízná meg, >da éz a ej eghitás ntm dtfflftfrf, hanem vagy eaotröl, vagy aaelre, vágy lagfólebb egy tknévire szól s oaák a mégpizalásban megnevezett kőzépizkolákra térjed kn a mi bizonyára azért történt, bogy elkerüljék annak színét, mintha a (elolt, jin-téze ek, bürokratikus alárendeltségéi saar-vcstjé ezzal a kormány. Egyebekben azonban az inspekezió az intézet egész külső s béleb éleiére lerjed^ki.. Megvizkgálahdók az intézet /pVUiti, htlyitégti, fwtttiit^l pl, meglrannakre a könyviárban a szükségeslu-domjknypa könyvek s folyóiratok stb. a lel-ügyelettel meghízottnak meggyőződést kell zteréznie arról, hogy taniiják-e a köléles lárgyákat, mely czélból meghallgatja az előadásokat, a tanár magyarázatát, a taoulők feleleteit, előkéri a tanulók Írásbeli dolgozatait íatb., a mint alább áz Ulaaiiáa asövagé-ben megolvasható. Egészben véve a felügyelettel megbízott ugy jár el, mint a főigazgató a kormány közvetlen felügyelete a vezetése alatt állö intézetekben, csakhogy rendelkezési joga ninoa s észloleteiről meg ta- * paszlslatuiról csak jalenléat tehet a kormánynak, a mely asonbán e jelentések alapján jóakaró figyelmeztetéseket közölhet az illető felekezeti löbatőaággal esetleg meg ia intheti a törvény követelményeit lekmtetbo nem vevő intézetet. Nincs okunk ez uiasitás ellen lényfgesabb kifogásokat emelnünk. A ki öazinténóhájlja középiskolai oktatásunk emelését, annak nem asabad visszarettennie a falügyelet tényleges gyakorlatától; ellenőrzés nem leaa kárára annak az Intézetnek, mely feladatait le\|jeaili, mig ott, hol mulaaztáaok Ütöttek (anyát, az ellenőrzés caak hamar jótékony hatását fogja áraztatni. A nézetek el-léréae esetleg kellemetlen konfliktuaokra adhat jdkalmat, főleg minthogy felekezeti kö zépiakoláink ninoaenak hozzá aaokva aa állami beavatkozáshoz. K tekintetben talán visszatetszést la szül majd az Utaatás tálságos részletesése, mely talán lölőelagáá U Ily mértékben, minthogy aaakemberekat fog* nak megbízni a felügyelettel De aa á tapintat, melylyel az érattaégi kormányképviselőket megválasztották, némileg biztosit bennünket az Utaaitáa félremagyarázása, a vele való viszszaélés ellen. Vrióban minden attól függ, bogy hikrt bittdk a ftUktttti intéaa-tak tjílügyeletét. Ha aa UlétOk a legnagyobb saakismerettel a legflnomibb tapintatot pá-roaitják, akkor aa állami falügy«a(nek a lelek. intésetekre való kitarjaaztéaa oaak buz-dilólag, aarkalólag lóg katai a mk tífém- lékre, maljekoi kultaráak érdakébao vk%-záaban asarefaánk látni, as állapal Intéaaüa-kal. melyekkel ngay részük most la mérfcöt-hatik, versenyt haladva. Közgazdaság. Gabona Ér^k. Nagy-Kanízaa, oktokar ll-én. tfi kilopam busa 1 fit 40 kr. 1 írt Ö0 kr. — Kosa 6 irt 40 kr. « frt. 80 kr. - Z$b, « frt - kr. « Irt. W árpa 6 frt Ö frt. 60 tengeri 6 frt 800 frt 40 kr. árpa gav,?lMJB Nyilttér) Meg talál la. „Caaeza, Magyarországban Brandl Biohárd gyógyszeréaa árnak Zürichben. Tekintetes ur I Engedje mag kériai, hogy hálás köszönetem a következő nyilatkozatban fejezhessem, A mult évben a magyar újságban olvastam a Brandl Richárd féle sv^joxi labdacsokról. Mivel minden szenvedő, beteges ember, fájdalmainak enyhítésére a javulására törekszik, én tó ezt ke raave, Török Józaaf budapesti gyógyszertárából meghozattam az ön labdaoaail. 8 a mit kerestem, e gyógyszerben mag la talál" tam, gyomor- éa bélbajahaból már la tata-meaen javulóban vagyok. Ezer köszönet Önnek I Teljaa tisztelői tél, Szikora Farancz ka* reakedő.* Brandl R,[avájczi labdácaai, 70 krért agy dobozzal a magyarországi gyógyszertárakban kaphatók, 196 IV, l-t • At t rentbu fbflsltakkt Ma villsl nsfir« kUlkaiget s 8awk. Felelős szerkesztő a kiadó: f A H U k I. A J O ». Társszerkesztő fa rliaa I aa r a. 8742 tk. 884 az. Víax Árverési hirdetménji kivonat. Az a.-lendvai kir. jAráabiróaág mint telekkönyvi hatóaác közhírré taazi, hogy az alaó landvai takarékpénatár végreh%jtatónak Tompa Borbála férj. Turaer Pálné végrehaj-láat szenvedő elleni 600 frt töke követeléa éa járulékai iránti végrehajtási ügyében az alaó-lendvai kir. járásbíróság területén lévő Alaó-Landva községében 58. az. tjkvben. A -f ^ sor u. a. felvett éa as adó alapján lol frtra becsült éa a í, é. márczius lO^én megtartott árveréaen Turnar Pál által 1060 frtért megvett ingatlanra a visz árverést 106" írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1884 évi okit)brr hó 16-lk iiapJAu délelőtti 10 órakor az alaó landvai kir. iáráabiróaág tkkvi helyiségében megtartandó nyilvános árveréaen a megállapított kikiáltási áron alul ia oladafitf tog. Viza árverezai kívánók tartoznak az ingatlanok becsárinak I0\| -át vagyis 106 frtót készpénzben, vagy az 1881. IX t. ez. 41 §-ában jelzett árfolyammá) számított és 1881'. évi november hó 1-én 8338 sz. a kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §-ában kijelölt övadiézképea értékpapírban a kiküldött kezéhez leienni, vagy az 1881. LX. t ez. 110 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elölegea elhelyezéséről kiállított szabályszerű el»mer vényt átszolgáltatni. Kall Alaö-Landván, 1884 évi auguaztuz 110-ik napján. As alaő-landvai kir. járiabiróaág mint tkvi hatóság. NABRACZKY LAJOS M5 l-l. i . kir. aljbiró. Matkovics-féle H1R£I GYOHOBLlKÖB Fölülmúlhatlan ós különféle beteg-i^bea kitüuó bstásunak elismert gyógyital ; dinári alpeaekea szedett gyógyfl vekből készité. Matkovtofi ti. I. kalitban (Dalmácgia). Kapható N.-kanlzaáu PrágarBé Iá gyógyszerésznél, Flumfbtn Jekel Fereacsaél, 127 21 -24 Kgy Iveg ára tO kr. Cbomagolás és alklldéi a megrendelő költségén történik. ■ 9 » Az elsö\|jjjo8ítrák ajtó-, ablak- és padozat-gyár társaság v Dáaq IV HftUttiaiilffnwo is, alapítva IOI7 Ovbö Markért M. igazgatáaa altit ajáo\|ja kéaa ajtók, ablakok (vaaatáaaiil egyftll) puha ItuJó- úgymint amerikai eatrfa arassléksa-éa parquett-pado- kalqkból állö nagy áru raktárát A gyár nagy aaáraa faanyag késxlete, ugy mini, kéaa Aruk nagy raktára által képesítve van még a legnagyobb tsüktég-letet ia t legrövidebb idő tltit kielégiteni. Elvállal Uxleti porlájlék kiállítását, katonai laktanyák, kórházak, lakóiak Irodák ftlh. berendezését úgyszintén, mint bárntínemü máz, gépekkel elttállilható, famuakálstokat, rajz vagy minta ttenal, kivjwjén Isjfet sssba kataiMiksIi tn I. Niabadaltltsatt Gyapot-Hajtószlj. 4 fytiéltj é í0' JtftóW^/. EUnmhrf Ugjvbti jjyátivu^yuak/ KrötMftb.t uleftóbb a bóráéi. Bem a nedvesség, sem a.bőség nem bírnak reá légcaekélyeblf befolyással tem.K szíjak nem nyúlnak, nem csuznak meg, egyenesen, ét .megbízhatóan mozognak. TarlSMágaltArt JétálláS vállal-iailk. Kliepimh rejcldr Auiitrw'Méfparorudg rétiért Bécs, I. MaxibilianstmBe 13. rwDavmky é Ktrellis. 180 ft—18. VIL évfolyam. m falyé SALADI LAPOK SZÉPIRODALMI ÉS I8MEUMTERJE8ZTŐ KÉPES HETILAPRA. Felelés sserkeaitá: Keméesy LtJoN Lapunk — tártai között legnagyobb elterjedésnek örvendve — imntAr hHrillk évfolya-mát éli. Miután kivánnlra mindenkinek küldünk mutatványsátnoí s elgésaen H\jéko/.ö elöllzetáei lelhiváit, e helyen esek röviden emlékesünk meg a közkedveltségnek 1 örvendő ! lapról, j -r A »Képea Családi Lapok* károssá tawjl tartalommal jelen meg a legdíszesebb kiállításban, szép, lénye, szinea borítékban. — Mluáess aaám sok mávéaal kKllettt lé\|»ri h«. A tolapbun vannak eredeti s a küllőid legnagyobb Íróiból fordított rövidebb regények, elitessé lések, rajzok, életképek, humoreszkek; eredeti a más költemények, lidli tárezák, Ismertető, tudományos czikkek, a lövaros, vidék s külföld válogatott, fontos hirei; sz irodalom. éa művészet, körében felmerülő numlen mozzanat. — Minden számhoz egy Ivnyl kAláai rtgénj-mellék lét kéu/valakbau. — II ismer rovat, leggyakrabban képekkel. Hovonként •AltftIláK* czitnü divdtlap azámtalau képpel, azabásrajzzal stb. is jár Issgjenea mellék lel kép. A borilék telve a komoly s tréfás talányok minden fajával. A talánjftjlák közölt gyönyörű oiajn^omatu képek (díszea arány keret ben), regényak stb. sorsoltatnak ki évnegyedben külön regénj-meUéklelkép „learpa Baekel" kIliinO, ewlekvéaygssdsg, éráeklesall* regényt adjuk. 29 8—0 MoUtváajvaáaot a kladúkivital kívánatra bárkinek kalit bénnaatra. klj ElMzetisi ár: eyész évije 6 fH^ félévre 3 fH., aeQjrsétvrs I frt 60 kr. ■ \| tiU* Ifthntr Fi/mmi kimdnkirulnln BuJnptil, j>pno9ildt-mleia 8, iuím •HP mrnrr^mtui 1.1 >OO0OOCOOOOOOOu<COOOOOOOOOOOOOOOQ Nagy-Kanizsa vároö tanácsától. I ad: 42l6\|t. 84. 0000000 ooccoooo o o o o o o o o a Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa által köshirré létetik. bogy s város tulajdonát képező 14660 forint be&értékU, a nagy-kanizsai 66 számú tikvben 863 braz alatt felvett ingatlan tartozékaival együtt (régi kórhá'z} folyó évi október lió 9-én rekst-H tl// órakor a tárosbáz tanácstermében nyilvánon árverésen el fog adatni. 8 w As árverezni kívánók értesíttetnek, hogy Árverezni csak a becsár Q 5 10% kának bánatpénzül letétele mellett lehet fi Q Á többi feltételek a városház tanácstermében a hivatalos órák alatt Q Q a városi levéltárnoknál betekinthet ők. , Q Q Kelt ^agy-Kanizsán. 1884. évi szeptembér hó ,13-«\t. A 0 2,6 I A várisi tanács, g 0000000000000000)0000000000000000 SDcr fldftlify SM, ttjáuLs t tiiati VRtrritL fifídjtUMfl, fl.au. ,es t»if0áirnrr a3crfel?Itc ©a&nrn, flbmea een grau ven Braifftj>Bojjű @tf^id)tfit aitö cinem j attem ©Ctyloffc, »cn Wflutuí 3oCői (Bl\|itt n. «.tiff«k«11«fiii11!««,ri4 ittafiim, bfiniii<tif MáUft: .(Engefó 3fíufWrles íaniiíien ÍI8 3-6 lllnlt" jrfcrl #rft nur 7 tr. ffekrkrflt -jtdtlí let ftanct iné ollf éiétMlliipi la GresB-Kaalzsa a. Gsakatharn bei Pfc. Flsehel. fiit ^zprbifiea ia Mm, L, lobmkrrgrrftruu 9. == Valódi \| ORVOSI MALABAf ECT \| A klosterneuburgi csász. kir. borkísérleli ál* lomás vegyelemzései szpin. klfflnó Jó, valódi mklitga mint kllünő erőallörszer erillepaeáetlbe legek, 0<10léik, gyermekik stb. szá* mára, a véraaegéiiynéa éa gyomor* Kyenlgeség elless legkitünöhl halára. 'Ij és '\|\| eredeti pslaezkokbán,' a [ ■ örvényr-•es bi\\|egysftt védjegy alutt s VINADOR SPANYOL BORKEREmEOÉINEK Héra Hamburg, frt 2 50 és fVI 1 SO eredeti\|árak mellett, továbbá^különféle legfinomabb jkülföldi bor eredeti palaczkokban eredeti árakon kapható Kottf}^ kondor győgymémz éa ütrv-bin$tky Adolf lüszerkereskrdő iurnál Zaln- mSárnlmmmmmmmmmmmm 204 3-12 / V\|Ás«liő. valódi, tyálkaválMSt l< j félő ailltaklTtuuaoli^Lj X M 0 jlrbíMvuu iamtBÍ>\|rJáaoaiX% orkák ;ik pa + 'iTf I 0 I HoíT János-féle mlataklvssst-egésaaégl ér lr«g ára IH) kr HoíT Jruáus-léle I esssmrétt tat Islaklvonst. N»« Uv»\| \| írt 12kr. Ingj 70 kr. "B Uoff Jámw-fll ■atalaktViRát mii orakerkák A vaMéUa oak kék uctkóklwn 00. SO, Iftéa 10 krjAvaíj notr Ji^nu ■aula -lajéSiirgl rbeoébte. fl kilo I 1 frt 4'* kr, II ttl'GO. i)i frt'. i seli ) ) uotkókban I II ll l-GO .I.wjnI VI \ I \ leá»ée.lftá> 10 kijáral] . frt l-soiirso ár. Ideg ét emésifésl ség, vérsxegénység éa téRtlgyengeség ellen. Hoff János urnák, mtláitkétziimények feltalálójának és gyártóiának, Európa legtöbb walkodójá ea. íc. udvari szállítójának sjb. stb.-Béét, I. Graben, BrásaerstrsMs I. Takinltloa url KUrncs ivlt)-omorb<t«za^yUtAn vigr* M to Hoff JitiM-féla maUu-Umnit-n<mégi (űrébrn nifglnlálUm a »t»Iú4í gyéfjaaot, mely »j tmr khnA l^talnaimlól ■ag—Wáltnti Qtmám % rtmntmk, a nrréite nigaatot, bc\|«g íjahn tla-f nxaiiycrte min Nunét.. MMaat ai öu Hiütó ma. Itla itwMlMü ÉMMai Ilrsucr IVlei KCiiitMmlha Z. Z. Marlub«d. TeküitelM url Uufl' Jáaoa-at tnaláia (géniaégi chorvlád«linak kllOuö gyógy kaláaa folytAii, malynák Irgjcbb biionyitéka aa éa raját tMlrm, aa «)6k«l6 éa gatdag hotgyvilág r»lnwiw?iin ByDalkoaeU ftftfile, ugy li"gy aa la gyártmányai Bchw tiibvn mélió him vtrgMlck , éa usgyban kelp.k. Kéxtiq lehát Mlvwkaijék t\)ból kSWtal 10 font I mln^i aégá maláta tgéauégi ■néB'Hit Aa Oaa^egal póét>-I kbtdAin. utlrái>ynyal cooccococcocoooo Zwieback Lajos és testvére ditatunk, hölgyrahák, kásmOárnk, rafinyeg-éa bntarcsüdnk raktára pées Sl JfariaJiiláTstiassi Hí is 106 aa Uaá Őh/.I- én téli évadra képpel Ilii ii ia klinikáét HOlgy-divat-lapot ad ki. B lat wikhtM tartmJwágáaál fogva Wailmrein vaa fcSHa éa kliáaaSa bArkbuk tsgfss ét béimtMitt mt§kHditík ISI I—4 Aa amaytra kadvalt kis kiatoraék ARISTON melyan bárki, miaéaa saaaftrtetaft nélkül la tnladea darabot, a hanzjegy alkatmaaáaéva! lajétasaoi kápaa, kaphatok a técjatáayonbbaa a ftraktirbaa K<»aeiifeld Adolfnál Kagy-Katiizsáu Kaaa haagaaer mogkodvelUtéaét igaaoHa aaet kflrtÜBfagr, vagy 4 hó-alatt 3000 dwakaét Ubb lett alaraat Itta. BaaéDttéa tttbb m Irányban, kltaatáa>ol .éa atéavéttot aMklaUMIk w—\|--e hangjegy gyei, csomagolva pottára BSáUltvé 12 írt, rtaltr tovibbi hangjegy darabonként 45 kr. LéapAk aagr rélanlékbaa a leg^gywwrtbb fltMB keaiva a ttg^s gánaabb faraaé éa ttajotlka lámpáig. Limám k Uacatto hgyvarak éa ISllvéaydu MS-S-á lfjroniatoU fWisl laplulajdonoanil Nsgy-Kasiztán. _I ttéty tlMi«l<ital \|_ _\|Kamp InéUl, igaigaló ata Mm1»c«b. Watalkoa m. iZÁith), S4J«.I MéaMt Banáa. 1M4, aa«Mnikar SO,] ■ Sékáaj évaa át AaatWbaa, tyb«S rértolulá-l aokhaa ai«nve<tlüuk, a aaak kOratkatlékaa mái már j a kétaégtiMée határán voltunk. Orvo\| lanátna a UoaJájioá.(él» uialála>kéMÍlméuyekÍiK Iramodtunk] I a MbinI allamtrj&k, bogy moat IIUtMMigil légaaak vagyunk. Valamauuyl kaaaiMak aki moatl ■t, a gyógyulást vatikll caodáiuk Ukinli. HmohIi/ betegaégbau aaanvadtk kedvéért, kéijftk a «Mtkat litaiátannl. IZUKJ a Weymatka, a aa. k. aaab. oeatrák magyar áttainrapáfya táraaaág flrrdéaar, S—tán Segeéáhaa \| Kérek i\)»bb kfltdeményt aa to IM I Hoffi ' JáaoaHla malálaklvonat egMarégl idréMI, mely fsíelte jé baiáwl tan reám. V Omifiaa, 1884. január Z UQtiug C. lovag, a eaeMiai berengi I kir. fewfgétiali báai wuael^e Orveal gyágjjelenléa. Dr Sehtta Kar Scbőalrann{ aa. k. alvaitl kaeüty^rvoa, eat mondja: A jééaS M iaaea Ma matáta-kiriibat egéacaégl eOr hatén u amhrri Mn' eaekti Jétékaay lthel. még pedig aSairlwtili logW,, Aa M betegaégekben éa aa emkifit klkli laaét-aak ktltaSaaa ejiatom. ' \| SAKTlSAK NA01 ZASIZZÁS; ZMly Ve-, MM gyégyeaatéir. fmilkila J. Smafctl AtoVt - SaCá SOKBasze: BaUaeakt A* Knwl« tor (ytoym. - ZZSZTBKLV Wüwck r« - SAnfilviS; MJareJf Antal - CtiZTORSVA \| twé* r. ataaw - ZoZaSSD: Séta i sszáz : Tküiaer 1 F. ta; Diaaaa J C g Tata* r. raca Mptoe I. Kotftca U SOntOH M<Mr. L irinS — asáass rSUÉBTAS HaU L. Dfefcaa. Braaa Mépaa aSOMSAVaSLT Satotf Al. gyégya i Kelemen S 4. — ÜNKTVAS kai—aa Oyala gyépe — láOSÁS SahMar gpigyaaertár éntki fysi—m kpliaá nógyaaaitára AlapttatéU 184?ben. Bécabea éa tfé 1. íaei kittatatéa. iT 45. szám. Nagy-Kanizsa, 1884, október 19-én, XI, évfolyam. mtKKttTÖtlÉA ft8 KIAJAHTA-TAL \| fejmMitfS 4 a.' Mtaám 4 tooMiltMl réérv««4tJtMé Mehey, tavikká ililiHliit, Mnt Slra—Ntln livttek cuk Um.rt b MkUl fcgailtn—k Kteimtok ti um klUctaak. POLlTlkAl ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP, ■ A Zalamegyei tlgyvédegyliit, a Negy Kanizsai- étDélzalal Iskárékpétutárgk, BankagyéUlel, — ai Alsó-muraküzl takarékpénztár teuvénjlátssság éi önsegélyző szövetk hivatalos közlönye. K0ri/jtr\|m iáig, Mám km. ... I Art trít évi fegjséévw . , , HWiIímI jiitáiiyOftM ^■MWHk. imrfat • JyAk UfsUiM birdMÍM •jife w kr. wiWwKJiíu Mai 10* i frl, mmM summi j Nyílttá* pstifsor* 10 kr. Megjelenik Nagv-Kunliwin hnicnkint rqyxor: Vanrirtwp. Város társadalom nélkül. Természetesen Kanizsa £ tekintetben minta, milyennek nem kall egy vároanak lennie. Ha vároa fejlődésének, virágzásának egyik alapföltétfele a virágzó társadalmi élet, ugy Ka inasa jövője fölött kétaegbe kellene esnünk. Egy csepp pesszimizmus sincsen ebben aa áHitásbaa Épe'A aa a sajnálatos, bogy szóról szóra igaz. Nincsen társadalmunk. Nincsen meg aa azöss szetártó, azBrveM egészet' képező kör, melynek, mm az élő testnek, meg vannak lüktetői erei melyben pexsg az élek a melyet dtizzaszt a tetterő. A lakosság különféle, állás éa fogjnlkozáa Kzaiint képződő. .osztályokba elktl-. lönitve V még ezek az osztályok sem 1 i'-peznek egyenkint véve egy -egy egészet, jianem itt is aprójiWztályok alakulnak jövedelem, WSolyfy, családi összeköttetések éa — íit felek í/et szerint:. Ez az eldainbijtsáp/elhmzi az olyan helységeket melyeket a német „KriÜiwinkel" nek szokott nevezni Ilyen kikbwtnkel a szó szoros értelmében oz a mi hires városunk. Egymásnak le-nizéjío, egymásra való irigy kedés, egymástól való viániavonul.m * az ezekből kifolyó Iegkia városiasabb! bajok jellemzik a mi állapotainkat {Ide nem hatott el a felvilágosult újkornak az cl avult viszonyokat megsemmisítő jelszava :. Ejry valamennyiért.• Azon mégis c^aktól volnátok , li< gy »valamenny ien égyért" —■ de mi ott tartnnk, bogy fciki magúért A közzel, a valamennyi .ügyével nem törődik senki, minden legapróbb elem caak magamagával foglalkozik, csak magamagának él. Társadalmi mozgalmakat mi csak hírükből ismerünk; ilyen mozgalom nálunk caak akkor van, mikor azok közfll áz osztályok közül, melyeknek együttvéve kellene megalkotuiok a tár-andalmai, az egyik agyarkodik, fi- löllödik a másik ellen. Dé hogy olyan iránya mozgalmunk ia voIimk bol az egyik osztály teáz valamit a másik 4r elekében olyan niuoa Tessék est megczáfolni, akinek van hozzá jóakarata{ es banutlnk ia megvani de mi a jóakaratot csakúgy tudjuk érvény eaíteui, ba rámutatunk a bajra Szerűt nénk, ba ez nem volna meg, de bogy magazOntetlieasük, első' sorban as ezükaégas, bogy beláaauk magának a bajnak létezését. Az orvos ia cuüt ugy rendalbet gyógyazart, ba előbb megtette a helye diagnóziat Pedig milyen komoly baj e- a mienk! Mennyire Wititólng hat közti 1 btpotainkra ez a iár<nidnl»iri nélkül való állapot! megiiKM^aiju halttilásuiifcsi. Ha valakiben támail is egv cvy, jóravaló eszme, melylyel a özllgyct sz< Igáibat-ná, vagy na n ia I p vele a nyiUátiossúg elé, tudva a reá várak' uó kudarezot, mely abbó. támad bogy nincsen tár andalom mely ezt az eszmét magáévá tenné, mely megvalóailásáru aegédkea-nék; yr.gy pedjg bír annyi járatlan aággnl az illeni, hogy mégU föllép eszméjével, mely azután a végleges mellőzésig jgen sok sajnálkozó mosolyt éa vábvonogatást eredményez a meg-penditőre, kinek azután örökre elmegy a kedve attól, hogy Ilimét \ a la mikor törődték oiysuvsltfiiifil, »mi uem kizárólag őt magát illeti Ezért. nem megy ünk előre aemmi tér*u sem. E'ért nincsen aemmi dolog melyért lelkesedni lehelni, .épen mert nincs aki lelkesedjék érte. Nagyon divergálnak aa elemek. Es a sajtó? Ez csak dolgozik, nagy erőltetéssel, ha lelkiismerete, mert ikkor önmagának kell előbb nagy üggyel hajjal fáradsággal feltalálnia az anyngót és azzal aszó moru tudattal, hogy tanulságának igen csekély lesz a gyümölcs \ mert nincs meg aa, aki megé< lelje* A téli szezon ktl»iöbéu mondjuk el eteket A tói az Ő társna összajd- \|\| vételei vei sok alkaltnai nyújt arra, j hogy a differáló eladtak a társadalorri ban egymáshoz simuljanak Mikor mu- ; lst as ember, akkor békülékeny szokott lenni. Történt a nyát'tí.i a S'gt,-Ntván j\| ünnep alkalmábdl n^mi kísérlet arra nézvé r akkor volt ia pillanatnyi, külső eredmény, de most ismét ott ysgyank, ahol azelőtt Egy* maradt csak: a remény, hogy valamikor mégis máskép lehet. Ennek a rentyénynek aksrttnik mindnyájunk érdekében kifejezést adui. V Ellenzéki újság Kanizsán. A zalainegyei elleazéki kór ,logu(iib\|)t értekezlete slkaliaával kimondta,] bogy az éllenzeki uiság kérdésének igenleje* msgol-dásál addigra halasztja, mig a 'kör anyagi visaonysi olyanok lesznek, bogy elbírják sz tljsAgkiadAsSal jAró, miadenasetre teteti»«n, költséget. Az értekezletnek ez a kstAmraia nem elégített ki a kik tsgjai kózOl sokakat, kik az ajság mfgiiwliia-ui a kör ategalaka-lása egyik löczéljának tekintenék. Czek az elégedetlenek most — mint megbizható lor-rásbó! értoQIbnk * a maguk szakállára aksrják mc^iadilani Üt, Kanizsán, sg ellenzéki hirl-pot. Az dlanzéki urak szempontjélsll egészen helyén valónak találjuk est as elhalá-rozást. Akái milyen bajos lesz is olyan politikai lapot tzerkrszleoi, mely a függetlenségieknek ii, a közjogi alapon álló ellenzékieknek is »zá a íze szerint bírálja a helyzetei; ezt a difTerenczi&t majd csak vahbogy elsimítják és az eiknsék, melyre amúgy sem foghatja senki, hogy lusta, ekképen uj éa eléggé hataknaa támogató erOt nyer. A mióta kiiiapirodalom létezik, a nyomtatott szónak mindig nagy hasznát tudták venni ugy a társadalmi, mint a politikai pártok. Ami bennünket illet, mi az tlentéki újság . enméje megvattWíiénáimk csakis TARCZA. Oh fájj beszélni . /. 01, fáj beszélni Mtiensfqről, Mig Iáiban éynek ajkaik\ Ne ttálljon kétely szép egünkre Hova fényt kéj sugár a hint öfdj át fészkétő kezeddel Szelíd mosolygó szép virág . Kaczagj, mig élteié sugarát Szerelmem napja hmti rád. Ne hajts az álnok hitszegőkre, Féj látni boldogságodat; Titkold szerelmed; erdik mtígén Ibolya tzebben ayí/, fakad. A nagy világ szived nem érts, Bár kénnyed csordult annyiszor l BésmH helyett csak gúnyt fizethet, Vagy lelketlenéi eltipor. Nem érnek ók rá boldogétm 8 más boldogsága fáj nekik; Ha hímporát durvám letörlik, A tért virágét ehetik Legyem szerelmünk tiszta napfény. Éhem fényét jé e m éhek; A hámja meg, hogy vétkezed. Te htggj, semem és rejted magadba^ Szerelmedet csak szivem érti, Hmm áldott seivtdm Létről A rejtélyes barlang. - Angoltmt. Két tiiokteijes alak tnlulkoxotl egymással. Oly helyen jöttek iwa, bol senki meg nem lephette ökel. Egyikök fiatal, szép nö volt; megjelenése magán borda a nőiség minden báját, de alakja oly gyönge s törékeay \olf, hogy aa embert önkényleleobl az a sejtelem fogta el, hogy alig bírja elviselni már e földi életet. A másik hajlott körű, szegényesen öltözött, kiszáradt asszony voll, kinek csak pár lépésnyi mja van már a sir felé. Három kicsiny domb emelkedett e helyen, báromszögbe zárva be egy meglehetősen tágas területet Magas fenyőfák emelkedtek fel e dombok lejtőin; a bezárt völgyet az oktoberí naptól hervadt virágok díszítették. Korhadt fatörzsek, melyeket befutott a repkény és moh, hevertek szerteszét. £ fa törzsek egyike tágas, sötét barlang előtt fé-kfidi; a barlangból zajló patakocska fed* ki a mezőre. A néprege azt mesélte, hogy a barlangban gonosz szellemek tanyáztak hajdan, vagy ízárkületkor őea^gyHtek a barlang nyílása dóa a a Myó píartjaín tartotíák b-tokzalos tanácskozásukat Az fiaki nap halvány aagaraí játaaottak még a dombok esnesam; a völgyben etrfl sötétség kezdett már lmiáMiiii — Itt .vagyok, megjakatem a találkára, moodá a jasafi. —jlfoodd onk kmaar, aat ktváaaa tőlem tadaí, mert legföllebb egy órát »dösbetfink a balyen. A fiatal aő loaáaal egy perema fsláo-l«kak; mtatka halotti lámpa vetette volna árcaára bés ragaralL Rcaakalau egész tas-lébca. A patak egyík oldalán tóffő beúm méy»ég We irányáé izemen, miotlu — Idegen vagyok. — ns»i»dá az Öreg asszonynak Te jól tudtál N>m mondom meg bonnnn i'vök- Ncjo is sdlk-éges ezt ludiital. Klbngytam azokat, kilbe^ sorsom ffizött s kiktől örökre elváltam. Hzivemet bor/asy.tő súly nyomja s meg akarnkai tőled tudni, hogyan fólyik élelök — Ki mondhatná meg ez elhagyott halyen, ad történik a világ másik részén, szóit a jósnő s élesen vizsgálta a fiatal nö arezvonásait. Emberi ajk nem képes le'cini. kérdésedre De ha van elég bátorságod, még mielőtt a nap elhagyná a dombok tetejét, kivánalod leljesitve lesz. — Még ha meg kaileae halnom ia, engedelmeskedném neked, — moodá a fiatal nő a hangja a kétségbeeséstől remegett. A jósnő le< a száraz törzsre s vfcz-szahajtá a fejét takaró lepdL A szél nijoagva játszott gyér IfirttcivaL Magához szóbtá a fiatal női. Térdel) le elöltem * bajiad lejedet térdeimre. A fiatal nö haboson, de győzőn benne a kíváncsiság s engedelmeskedett. Lehajtá lejét aa öreg asszonv térdére, mig ruhája aszályával a patak babjai játszóttsk. A jósnő betakarta ruhájává! a fiatal asszony \|mét. A fiáál nő szörnyű saókat haftott a-légben hangzani s borzalomtól rasmve, lórakadett {elemelkedni Bocsáss! - Kíáká - Futok, a mm Iái amaem.kogy eh ejtsem magam ssem^k etBL De egy borzasztó aaadalai víliaat át agyán. Lebsjtá isméi Iqét a halál halvány arezát eltakarta a jésaö ruháiba, ügy tetszett aiőtte, mmfka ama hangok, melyeket g^ermsbép óta jél Ismert, melyeit fülébe kaagaotmk llilhik váftoté-kony ntsit^, IMyiaa t aliunÜMask a jósnő kláliáiafliar K hangok mind határozottabbak** láttak aaaétkftl, kogy aaak öszinlén örvandsai tudunk. OrQlftnk rajta olysn örömmai, melyet a viszonyokban tájékozatlan Idegspi talán .nagyon önsőaek fog tartani, de amely önzéssel épen a viszonyok (öltöttek sl benoQttket. A magyarázat egyszerű. Az ellenzéknek laaz lapja '(fa a lap, saját pártjának érdakait szolgálva éa est olyan módon caa* lekedve, mint az ellenzék többi, fővárosi éa vidéki, lapja leagi, igán gyakran arra fog kihívni bennünket, hogy az eszme harcsál ftlvéve, védelmére keljünk megtámadott elveinknek, megtámadott pártunknak. Ily módonj ast hiszssOk,' gyakran és fontos kérdésekben lesz alkalmunk szolgálni éa-- borzáleszazOk,— lölOnk lelbetöleg a legbozgóbban szolgálni ( ast az figyel, ntelynek iászla\|s alá sorakoztunk K lekintetban tehát önzésünk csak annyira lerjed, hogy örfilúuk azoknak a szolgálaloknak, melyeket mi lognnk teljest-tsni. Ha neui onmagunkred volna ssó, kt mérnénk mondám, bogy az az úgynevezett nemes öosés. Másrészről ismét vagyunk annyira őaMotékrel nem titkolni ast sem. bogy ném egyedül a reánk várakosó nagyobb terja-deln.ü ss fontosabb munka kalll fel I>eon0nk az ellenzéki aj^ág megindulása felett érzett örömünket Még egy fsjta öázés járni az elóbbibéz. Kzt a másikat ugyan ksvésbbé lehet nemesnek nevezni, de viszont arra nincs okunk, hogy miatta sségyeakeszQok. Megmagyarázzuk ezt is £s ezt az alkalmat felhasználjuk arra, hogy agyat köay-nyits&i.k magunkon, hogy elmotidjunk egy pár olyan dolgot, mely mar rágsa nyomja a1 szivünket s melyre nézve csak az alkalmat vártuk, bogy a közönség előtt elmondhassuk. Nohát •<- habár azáltal taláa ismét agy pár ízléstelen nyélvőltögetéeaek leszszfik ki magunkat — nyíltan megmondjuk: löokát képezi örömünknek az ia, bogy az eOaazéai újság megindulásának biztos hhftak szerint méglesz sz a hatása, hagy a közönség részéről, a ml közönségünk, a mi pártunk rá I széről, nagyobb elismerésben, nagyabb mál-I tánylásban fog részesülni munkánk. ).volna, ügy tetaiftt eíötte minliin a haagn \|kst nem U hslíaná. banem kísérletiem fény áltat megvilágiiott köoyvVőt otvjwna kí a szavakat. A jósnő elhallgatott. Az ismeretlen nö két emlier szavát hallotta Egy öreg férfi voll ; s egy öreg nő. A hangokat, melyek feléhez í hatottak, nem a szabadban hordá a szél Ugy rémlett előtte, mintha szobában lenne il (alnk viKszbangoznék a beszédet Hallotta, mint verdesi s «zl az ablakot. Tisztán kiveheti az ftra szabátyos k4yagá»é<: a kandallóban paltogott.a tűz. Minden valósággá változtatta szeme elölt e iátományt. A két öreg elhagyva, néma kesei rben \| ült a puszta szobában A férfi vonásai két-\| ségbesaést árultak el; a. nö szemei a fájdalom könyeitől vokak aadvamfr. Mily bánatosak voltak a szavak, melyeket időnként egymással váltottak í Egy tévelygő, szép leányról bamáii-k. I kiről nem tudták M bolyong. Nem hagyott \| hátra remaat csak a asájpant éa fájdafaaat Meg sztüeinek. Eaek fogjak óket a aívba ki-I sérra a szoetó leány helyett A két öreg vakart nagy azereocaétlea ségröí beszelt maly nemrég árte őkat; éa wavaik elveitek a száraz levelek zőrgesében, mályeket ide a tova háaryt a hövös ám asél — Az örgek háhaa töltft éMk vég-— mondia a jósaö — Hallattad ökal la ks? kiátolt két-asve a fiatal iimaurtia — Igsa. dc még wá is fognak lad-laai Takard el arciodat te a jásaft vgrn kas mel\| bianaylra aam' as égi A jósnő iftmfifsioti a a fitfal ismarai-Ica Mát sa^as IScma IMMamag. Balottlá^ más aavetást átható UáMSaokat, amjdswa-4s mrrtrn^ M". Vad aavetés wakitá féfcr a haagwkai aafdM mh** ás aekafSs Táharntk lei A lámfiM, a Matom^a to-törő Arám ás M haaaamiak m t ZalaaMgyánek jelenleg hat hírlapi* van. Kaek kőtttl kettő Kanlaaára Mik. A hat kőjéül egyedül a íaa aa, uiely politikával Is teglalkoakatik Aa a ttala a Itguagyobb bua igóaaggel, akárhányszor jobban ezpouálva Magát, mini vidéken tanácna, a szabadelvű atamaU aaolgalja. Kél relé va minden anyagi érdekre vak) tekintetet, nyíltan é* getaényeu küzdöttünk a mtliali aa atame mellalt. mtlyatk bivti a megyében, kltthb-ségben vannak. Sőt a kerületben ia. Stemt>e uálttunk as eilaiuékktl, feltártuk gyengéit, rámulattunk minden belytslenaégre. melyet ukővetett, nyilvánosságra boaluk ftigáenit, jbusdüoituk, serkentettük pártunk hl vall, -ÍWval nyiliau léptttok tél miat tlltnté\|tk as ellentékkel «xembeu. így tétlünk, jól tudva, hogy taállal tl-vetítjük a közöntég nagy réa.ét; tudva, begy aa tllansékktl egyszer a mindenkora kakilunk, bogy annak támogaiáaálad te\\|e* Un kittünk, a minek reánk uéxva nom kfl-léit volna közön yrőt dologntk lannit, mtrl élvttók<vtönaégünk titiudötex* sem valami Igtn nagy körü. Dé mi mégis flgytlman kivül (agyiunk mindtn mellékkörülményti megtel-ük asi. anui lelkiiamereti köttleaaégüuk pa vauosolt. ía ha et nem volt is raoaiouaiis dolog aa egykteregy törvényei saerint, mi meglettük. Nem tzámiloliuuk a magunk rér Íléről semmire, még etak elismerésre sem e a mirnka «•éhdagd-u', ast akar meg is l\|öveieihet\|Ok. !£a menjünk még tovább egy lépéssel. iy a maga nemében jelesén sterkeaaieii Jéki tArttdtlml lap, as •Esaiergom és VI-íke,\|i legutóbbi számában a vidéki Hajlóról I igen figyelemreméltó vezéroaikket Fölöttv-I mi a sanyarú helysetel, n.elyben Má- I arofszág vidéki saiiója tengődik, aat a lenézést, melyiken a lővárosl sajtó résxesiii a i azokéi - igen helyesen — annak lul^jdo- I niija, bogy a legtöbb vidéki lap nem ax, aminek lennie kellene Nem lükVé ax illető vi-. I dj^k társadalmi es sselleini életének, nem kép-yiaelöje a saját vidéke érdekeinek. A vidéki i hírlapírók/ legnagyobb réssé olyan egyénekből áll, kiknek gyakran még megköseliló fo- ' galmok ia alig van erről a kulturális óh lár-aadalmi tekintetben nagyfoutoaaágu leladai- i ról, mely as ő vállaikra nehesedik, sőt lia meg valahogyan lel L tudnák lognl a lel- j adat sülyát, kválillkácziójuk, mttveltaégOk, képzettségük koránitineaen akkora, hogy aat * a feladatot megoldani tuduák. Innen van ax* uián, hogy ugyaxolvan gyári uton való eegii-, \ aégre szorulnék \ le\|eiöniik lapjuk hasábjait • idegen eredetű és idegen ixÜ készítményekkel, az újságot a legprimitívebb kidolgozású lércxelmények, megbotránkoztató ízléstelen-, 1 ségek lerakodó helyéül teszik és eaakbogy megtelek az a heten kint egyszer vagy kétszer megjelenő papiros, uem bánják, akartni kerül is bele. Elhanyagolt éa kezdetleges állapotban van a vidéki m^jló éa est nein 1 esak a lővároa nagy lapjai veim joggal sie~ f,j mére, hanem belátja a publikumnak helyesebb, {obb ízléssel biró része la, mely irodalmat akar pártolni éa nem azemetet. Körülbelül ezeket mondja t. vidéki lap társunk ét mi, kik régen tisztában voltunk \| vegyest. Mtjd pobartk zörgéae halott (elé a j légen ál; lenyegelö parancsszavak hang- j aottak Korháeaütéeek, vad aUtolláatöl kisérve, szerelmi dal és ie;netéai ének zajgott lOle körül. A fiatal nő öaazerezzent e hangok báh latán. Teate remegett, midőn hallá e rémes Őrömnek kiáltáaait Vad azenvedélyek ját-szollak itt egymáaaal, mif < egyezerre halotti cttnd állott hl. Komoly, hajdan talán haialmas ét teng-zettH ast v akt t hallott; majd lázat* lépteket. így orgia közepette volt. E férfiú tártáét kereseli macának Itt, kinek elmondja aar-vének fájdalmát a kinek elmesélte nejének hot lentégéi, ki megszegte esküjét, Megtört \| szívvel beszélt elhagyott házáról. De pana-sxait lárma, zokogás ée vad nevetée nyom-iák el( melyek pokoli aaj)á vállak, mig vág-re laaatn elcsendesültek ée elvesztek t bércén domb fenyvesei körül játszó szállóban I A fiatal nő löleiselte ftfiét; azemef a vén asszony iskuiieléval taláizu/tak — Igsx, mondá[sflslsl ismeretlen,tv»inilis i magával beszélne, h as öröm elnyomja á ' tá^Mmat. i . (<-■ — Aksrtz lodirt még többét le? —" I kérdő tőle as öreg.' * — Csak egyetlen egy hsngot akarnék ; még haüaflí. Tedd tehát tejedre 4 lepelt, ss idő Mád. é i A nap még msgvilagná a dombok leg-ttU)é< i a völgy ben asoabán laljat sötétség • vtlt, mely mind megsaebbirá tn^ikedeti. A borzalma* öreg asszony harmadakor kesd* as IdásáM. Ekkor iniaipilrw ugytaeaael, sőt haagnatatiuk it kálönlélt alakban ugyanetskel t dolgokat, stintén alá-t^jttk a lonitbb Idésett állításokat UUouy kevés vidéki újság van, mely lelkltaiiiartie-sen és megtelelő tehetséggel vsga'iié i^iae aai^át Ml nam lobjuk magiuikrál állilaiili hogy épatt tui vagyunk asuki akik klfugátia latiul oainAliuk a lapot, de viasont van háti* uttuk auuyi önérsel, Imgy rámerUuk mutatni árra a lárttdaágtaljés, gondos uiuukára, ms-Jyet arra lordttauk, hogy lapunk vtlóban aa legyen, aminek Isnait kall: a mi vidékünk lártadtlmi és a«e)leml életéutk tükre, vldé künk érdekeinak képviselője a uyllvámiatág elüti K mailen mutathatni' féltékeny gonddal vigyázunk arra, hogy ami magát as aj-ságsaerkesatéa teehliik^ját, ax egyta köz Ismének kültő tormáját éa azok tartalmát i! leti, Muuilukei no érhtxaan aa ávalathius^g éa ixléaialéuség váifja, és ugy írjuk a lapul( hogy aa na eaak a kaaxinők éa kavvháxak köaötísegénak, hanein a oialádi körnek is ktdvat olVtsmánya legyen ; küzleaiényaiukel a müveit Igauyekntk uitglelelfl tklnvontlon larw ; ntui ai^jiiáljukNa lártdiaágot, hanem jól m\|igroMtá\|juk Mzíj, ami saját aieliaiul It lelőté\|tgüuk alatt kerül a koxouség ele éa miudéxek utan bátran innndhalluk, hogy s vidéki s^\|tó ellen áltt\|iános«ágbsn\| pig^al emelt vádaljkal ssembtu nyugodt Itlkiisuitielitl éreszük, .iogy átok a \ádak bennénket nem ílletmk. A sajtó résséről '/alavármagyéban eszi képv\|\|e(juk agy üdül a saabadtlvt) pártul. Továll) Is lógunk mellette küsdaui, akar magindul aa ellenseki M\|tág, akár tinin. A lap táraai almi réazélien pedig löleg Kaniaaátiak és vIHék »nok érdekeit \| Ingjuk szolgálni esulán is. A megye töhlp v időkének lársatlalml kérdései M«m luigyiuki llgyeliueu kivül; e^eknak tOzetéH megvilágítását azonban a megye többi lapjáin bizsuk. Nekünk s teklnlstbeu Ka-nlssa és vidéke nleg anyagot sxitlgáltat és ml itkt ax anyagot (elkilsmerelesen és g«ntd-dal lúgjuk késelni Ihjváhbra ia. I)e másresxrdl i megint a ml köxönsé* günktnl ast követeljük, hogy islését és dis^ tingválö képességét érvéttyesilve, a maga érdekei! s/ein elöli laflva, kellő méltáiiyláaban,! kellő lánutyiilásbait részesítse a uyilváuoa-aágua\|( ama kóKOgét, mely ejjyetlnl neki él. Mi egyedül Kanizsára támaHxkoduiik. Ntfgy éa Itttelligens kösönségü a iiiüvárosunk. Kitől a köxönséglöli olvárhaliuki ItQgy egy tlsxtáé as fl, érdekéit kép>laelÖ lio\|\|n\|kil kel löleg fenn lutjjon tarianl. As ax al\|ensékl uj* ság t ha megindul! — nem a vájtit, nein Kanlxsa köxönaégéuék értleketl Ingja képvi> selnl.iMart a város uent ellensékl, az ellen-téki érdekek tem léhkliiok tehát ax ö érdekei. Ml totább dolgéxunk abban a sxtlltm-ben, ájilinn a< Irányban, melyben eddig dolgoztunk a azt a tnéllányláai, amtlyfl kérünk, nem kérnénk, ha meg néni llltlne bennünket* Műnk ánknák sikere is esak ugy less, ha van, aki térődik vele s mi eaak akkor buz-dúlhalunk, ha látjuk[ hogy nem hálátlan, terméketlen talaj at, ttyalyet müvelünk, után távul) harangazó hasitá ál a levegőt. A harang hangja liszián, gyáaxosán hang< toU a légen át. HalHlhareng volt, mely valami rési toronyból gyáxsos ujaágot hirdetett/ íjieiy tgóll a paloták és gónybók Itkóinak egy iránt, hirdetve ag emlteriaég köaös toraát. btsaan haladt a gyáaikoesi. Egy gyermek koporsóiái vitték a lovak. A pap Imádkozott nálf Könyvéből, melynek lapjait a ezé! mozgatta A tömeg álkokattsórt a lányéin lélrirá, ki elhagyta 6reg azüleit, a leleaégre. kl megoaalta férjél, a baoaleltn toyVa, ki maghal ni hagyta gyermekét. A gyászon menet allütit, mint lengt köd A ttál még mkidlg látszott a jéanő fürt-jel vei 1 a fenyők lombjaival; de az öreg jósnő hiába keltéget te a térdein östxerotkadt ismeretlent Hálva volt. BENEDEK AUDAH 1 Főváro«l levél. Budtpttt, oki ló> • Eedtaia praeepdlil - a ptpok vanntk napiréodtu, A reloiWlutwk plis(»iike Htátz KárolV le^napelőtt tartotta első btazédét a teimaiiis - temploabso; olyan ssépsn Ihi-azéll, hogy a lisllgslr»ság majd hogy tapsolni nem kesdétt s templomban. De es nem ia lenne valami különös, tűkor Párban különb dolgokat it lassúak a templomMMi t lütyöin»k, éosfcslnsk, eatnek, Unnak és t aaéflfslt vízben mosekadnak, adni \|l péfllihag Is a Heim-Nleulaa itaiptomban Mi. hogy a hal'él MivnNáansk aj ptepőkm válsssátiiak, aegiiigyeliéá ast smir- Tollbigyoyel. I Mstjs még valaki mondatil, hogy Ka niaas ueta lialsil stéggé s búrral lliassn még aiag It fllőéll As Igax, hogy euk kursterü dulóg el-érésére meg atie tudtuk lulvtnut állapotúit' kai Salnltáaunk, sátalerttuk, utoxat rsim«>a világltááutik, tártat élstüak mMextkaitwA kátét huiéAiyábe reátve, tgy-t\|y utgy kar-dtytlet kápésttak etjtt^nk De énbeu tolssárnyallak inét ag elek > troinoa gyoiaaaággal hslédó Atnertltát It Neái a avtndtit értém asálatt ; t A tttluap olvaxtaui as i^jtághau. Imgy valamelyik amtrlkal várushatt egy éltltnea ár aaallodát éidtett üngy\|lkuao\| axámára. Nohát ebben aa egyben Kaulssa többre yltls Anitfikátiál Nekünk három öngyilkos' átálliHlénk vas Különös as, ihllyeu elősjlreleltal lulva* modtk saálloinkhot a lietybeü ás vidéki t. öngyilkos-publikum. Msliuslósus ember ínég \|rra a gondolatra vttemedhallk, hogy a mlj saálloiuk ta-dltják Őngy tlkoaaágra n«i \| idagaítt-a A tnitiup as Ofuagánhah tértéut ön-gyilkosság, a hatan a Kuronáhan, Hinst nu»' gint a Siarvnson- Van a sor Hirlk Ik' hogy Knértieriur, ni kiks* rülandö, l'arkö 1'aieí' lokMh mjivéatuál nagy, j (estei 1 tahitikat tendált j utlttdj a hxmtines axoliája ráaxére, tttél a \|ellrat)al; • A t. ót öngyilkoa uitaknak sukkal Inkább a\|ftnlhalö a (Kumna ^endeglö, már borára való téklntetiél Itt* Hiába, naányg tl^ng át a konkur-renesia I I a \| l'etllg hát regényes] hely e« a Korona Hxlnta flérl a Ijaniitaiallnii, térméaxali ál lapot Dl, Ax élteim egyik 4ol«lot-Uuknbaii vtg madéi'kompaula rakott fáxskéli Nam bala»r-gaija senki. Hihetőleg a imnorókó léiogaiását vár-Iák a Kóronábau; akalruak kedveskedni nnki, laigy aiég! étkaws köxben ts Üshtsta kedvetuí lami'oi,ínyét m orul-Ihuloglái. Jó madárakligi^ különben egyáltalán uem szenvedünk inénv' I « Más (umaaaágálitk 1 la vénnak. A tnl még a köxniondás sxtrint U\| iiaxaonialaii, arru nálunk vah«ág>Hi aiüksé\|i vall. A nagy esőket derlll tdtijaraa melleit kemény litileg követ te kaö után köponyegie vsa azükatgönk. : a Valaki esett s héten péuil kért kölesön egy váfiNil atyától. Mikor asáltdéköxlk vipaanflaatnl V kérdi a paier urbis. A, legköiflebbi várhsl kösgyüléa alkalmával. 4 Jól Ván. Da akkor alöbh megkérdem aa örökötioin lói 1 vatve lilgalmttk magábox V í a A mull hetekben faléi lünk járt nagy esők után elmaradt valami, atnll sslnle lel* logbalallatinak találtunk Egéas Kaulssa vámaálani egy kanális j sem ssákadl ha) Urünhuiék, uiiéi lialloinik[ ezért tedau-mot mondai nak a kvltuaztempiniiilain. 1 I I * As élosal láui\|iáaokat, már 1.1, a merte vannak, axeu a hétsn már défyMAi! ót óra-kor gyitjtotiák meg. Csak gondoakodnak rólunk mégis. To4)k, tüigy asMi Idában tok emhsr a^g világos asptal le kánáyáa .atiév^ti a járéat é e tisakhogyha korán miayajltál petréh1 umoa ksmltíáherek uUr miután < egy fest urakor aluasm^k kl« Ilyenkor azután a lámpagyu\|ttigslék dalardájátouttl végtg aa egypjoait aótéiségba burkolt váruitui ss stlvrehaté hangon ének li a •Hu«ynották'ból e»l a gyt)ny«Hi kardalt; v t8aágyka a.játák, a milaiaág, I1kané»re téremté at lelan Aé éitaakái,» f Hthallgiasik sasanótaaH^n kávéhásbav I (.UHJlUi Csarnol. Kanizsa éft vidéki « lörök világban. Irts VAftHÓ JtlNACZ Kgv vsrőlenyes, tavaast nap dólutamjln a aaabsa isrméaast gyönytlra l élvt'Snéő, léi barátom társaságában nvKialaaa Allé té-láltam — A nap áltató tuelsge itUddts inár hilinoaeibál á patakot, matinét* a lóid jég-kergét, agnvgl a liuauu aloiijra sluedéai, Rtl táuiádáai kosott. A illkus halalum \|«s ramaaxaváni mültödött már ái őtsrói I lijft" táaalbau, a fák rügyeln e alfft söld\|éa hlr-delta a itrmésxst örökös rétiméi. Munkához Ingott as ttitHt le; vasatér-aiájaalval kénysseritetta a« sttyalöldel, hogy a inlndatinaplt megadja. Dolgoson, Uxadi a gőgmalotn tnógőttt talepaii a beígér Is. Hütveáfi elfutull. — Hogyan, Ital leltámadáa a latrasa V IjhátRé-tfss-s, hogy lakkor, midőn a leltámadásssl s axabad termeseiét Isten lagaiplib, legnagyobb templomával avatták, lienua axentségtöMa ktivettsaaék M as állal, hoiaf Ideien kixs Imsogusss aj vér itaierütell aayalöltl latiéi V Pár tégla, néhány oxölöji, mik Káuixsa egykori várának maradványai voltak, ■ ím kel as idegen vaaá lélsalurei huxott t ijiini areklyak a nagy templomban] bitdetlék a fél-támadás nmlleti a uiuléudösáLol, a martyr-baiált J Álljunk mag tx eraklyeknél, — ue lutladiuuk tl nitllatiük oly konnyaijáii I - Iloll, uUeteti tárgyak agyait, da beaxélaek mégis, hallgassuk, találl maiertjuk a gnuli azavát. 4 •Hantra dől a pMttor, s ittiyo rásxva logeltétl uyiuái, nem gondolva, klnak höNiHiranyuiisxtk alatti' Aséfigotnluljuijk a hŐMik poránáltbótökre ml, kém unokák, étsn* leljünk pár fuíiAsxl azuk smlékéáek. kik nekünk husal assraxltk tklkaataratltllaiái mag Isler tolták. — Kmlékesxünk régitkről.. A tlltpö llunyadysk kihaltával Magyamraság age.b« borult, léiiyoélllnga elhotnályi eodntt. A Ma tyáa halála gtáu íalléjitMI irínkövetelók ur* batiiámsága pérlukra axakllvi n a naiuassé' ge1, elvéllitá a hasa szent fö délien aa egyenetlenség aaslát, itilnek késer I gyümölot^eit, a lielbáliurát a haza aratta. I Dobsae Lássló belyiu a fétetleniéi utal-kodott. Ai UOV ikl ortxággydlét által kWe-tett gdók be ,uem lolytak, r ívni vglöban be-Asetteletl ia, élslkksutaiolt, ] Meg kelleti ssünni a Mátyák által altokon leksle aeregnek; a végviársk falai düledettek. a vétlképesaégre-égyébkánl aslík-segas kellékek liasaereiheiök Síttiii voltak s igy as oi^ság ereje elstihbaiMtaiQllj sllmt-álló kéiieaaége tönkre léteiéit. jAsonkifül Dózsa láxadátt sok fagy var tonhalé hai ásóétól (osztotta meg a hasát, Haapolyai nádor nyen a lulheránysolt, notxa alkaretstellék a betett a Ötaxtt síuperlnlatidanauikel püa pöktiknek. Moat már bátrán pályásaiul lehet hirdetni Magyarnrsiágun: »eser furintol egy szuperintendensért 11 — Nlaos már többé egy ss as oraxágbari; éljenek á püsjiökök I Kgyábként a hél legérdekeaehb éttmé-nyalül épen ások tekintlteiök, melyekről a lapok vagy semmit, vaiy osak igen keveset írlak; de apnál többM btitaélnek róluk mindenfelé. Igy a ma reggeli lapok némelyike ostk annyit gmlll fel, hoéy agy volt orezággytt-léei képviselőnek a myik nagy politikai lapunk Haerkessiöjéuek nejé msghslt Erről s Irsglkiit halálról beaaálnsk ma éjjel óta aa egész várnában. A Italai szép asszony ugyanis atleen ItMié magái, Az öngyilkutaág okául tgétt regényeket tudnak elmetélni, melybe belekeverik a férjet, ad- a aslnbáztl Isi p atlólatn ha meggondolnák ax l)ltwl)Ko«yk, bogy Iwláluk-kal aiaeukal éa hoafáiarloaóikal a kiváiíeei löint g kegyetlen phgnuutlájának taaalk si,--lalán nem la lennének öngyilkosokká A kőaéletbsn sseranlő egyéniségekről lévén Itt «é, hagyjuk s költői Igsszságaxol-gáliatás bekővátkeatét az időre A színházi körökben sokét bsatátnak moat t Kelek! Miklós yáljaiáifftj, a várttin-hátról. FelakV negyhaage Itlhiváel tett kAssá a ssinhás intgnyltáak eMái, melyben kálönö-eea htnumlyoeia a nmclrar drámairodalom emelését a ti tlaó tláadásnn a^gis sgy régi, roma opmotm adatatl aln £a slső előadáa után eky agéax hélea ál hallgaintt a váraxinháiról ax egéas buda-liesti hhJii'j, ugy, hogy Kelekl [ igen 'salnosán ta(iasaialia a napiaijtó \|iárt\|og\|kaának hiányál Neliogy atoiilMp valaki aat s tlastas séget létalesst Isi á budapesti sajtóról, hogy árért hallgatott agyi hétig a\| várssinháaról, mart rott dtralaiksi adtak, bál Inkább elmondom ait a titkol, a mit budapesti lapokból soha — de soha sem tudpá meg a publikum. Kelaki ugyanja ptl á kn ügyetlenséget követte tl, hogy t Iátoknak nam küldött «t'-Itiiiiif twlmit+ji/tiit', iiansm paak agy levél b#n érteaittitt a axarkéaztÖMigaket hogy alg* den uj dsrab első el^adáxáré ad muiik gyet, ha érte küldNek. ; Erre astán asegNt budkpéatl •nagyim talow* msgapprehenuált g ggy állá Hétig aert aem Irt K váfsxinbásról jtgéss isgasptg, a mikor ugyanla galékl ar sá ótt««t 'lapoknak állandó ssalnpfégytt IfttMH! 1 As Iredalmt viiágbtamiat vsftas>4ssl fseskék • aisgérka«ésének ideje, esek ugyant* aa slflásatéai lelhfvásúk, atetynknek legslsejs moat jelaai meg, de sa aewai laálmsthta aem tett at moiaé: Lévai Háinier tahátfégss poéta adta ki é •ilmk jotimö kőtetáiv tz sió&attttt lalhlváti, de a ffigt nem iogj\| elvaaóit aialtuotMaiit A sport-hát, msly / tu siíUinkép iao«t folynék] valóban Igen rogutnl^a^ft a askM saPil. Ds á ■grtimasik ast [a^náják, hogy nam haj, aták lagygn slég airvaa, da külot ÉJ. mélttalgr való törekvése padig a aa- i vart ás rendetlenséget tetőpontra caigásta A hazAuak ily siralma* hely setében kö-astitett Szolimán kétasáxaaernyi hadéval; Náadotahérvárt és SxalAosot elioglalu s. mégis igen kevés intézkedés tétetett a köseli veszély elhárít ásárs Mig nem as l&¥6 au-gusstus hó ÍV-én vivőit mohácsi ütkóset, a vajádó hasának a haláltbosé dőlési .megadta. A győztes tőrök hadsereg kénye kedve sseiinl pusatitotta ezutáu a védtelenül maradt hont. — Falvak, várak, vároaok tétet- ' tek a tőiddel egyenlővé, a rabláncára fűzött lakosság sxivsxaggató jajkiáltása ntagreszksd-teté a levegőt. Pécs, Mohái. Buda és Fest rövid egymásutánban estek el a mohácsi gyásxuap után v a mégic, jóllehet Saolimán pusztítása 2ÜÖ,0U0-nyi lakosától fosztotta meg as or-ssáigot, hazán&ie roppant veszteség dacsára is jnegmenekült volna a török hóditástól, ha eldbbi kárán .okulni tud vala. •Kárán tanul a magyar mom^ja a közmondás, «le lAjdaloin, néjm ismerte fel a nemzői á válság okát, a pártoskodást, hanem ezt 1 még ezután is folytailla és két pártra szakadt A nemesség egy része Saapolyal Jánost választolta meg királyul,iitiig a másikj rész ss Özvegy Máris királyné bátyját, osztrák Ferdinándot. Evvel aziitáu kitört a két király által szított belháború, s az mindenféle,' eszközökkel mindsddig folyt /é mig Ssspolyai .trónja viasxáföglalása Iránt la törökkel hazája i omlására is szövetkezeti. 4 Szolimán most 200,000-nyi lő vei jön Msgyarorazágba, s a Nádasdy Tamás által erős eltökéléssel utolsó lehellelig védeni ^zándélo^ Budát, IbVabim pasával körftlzárotyatta. A várban volt német öraég azonban Nádasdy ellen fellásadt, öt börtönbe zárta és s török nétn engedte meg a szabsd elmenetelt sz árulóknak, baiieir. Őket lemészárolta, — parancsnokuk Nadasdy Tamás pedig Jánoahoz menekült, hol kegyelmet nyervén, Ferdinándtól elpártolt . E Nádasdy Tamás, a későbbi ország-undor, áolt Kanizsa váránák ura; — mert az 16 .2 évben, Kanizsav Ferenczczel íérfi-ágbuu kihall Kanizsay családtól eredi Kanizsa az ugyanazon évben íiusitoli Kanizsay Orsolyával kötőt \| házasság tolytán Nádasdy Tamásra szállt, ki Iöít2. éijben halt el. Kanizsa a korszakbán kiváló fontosságú végvár volt A még, tovább, kisebb,/ nagyobb meg-• szakításokkal egész az low-iki zenlai ütközettel befejezett háborús korszakban a török elleni védelem a végvárak megtartására szorítkozol','— s az ax \|idö szerint tartóit, országgyűléseken sok határozat hozatott a végváraknak jókarba való helyezése, fegyveresekkel való ellátása és ezek élelmezése Iránt. A fekele sereg feloszlása után vívott banderialis védrendszer kevés biztosítékot nyújtott a folyton terjedő török hatalom ellen, aöt sokszor baszna vehet lennek bizonyult a nemzeti felkelés pedig ugyan any-í nyiszor elmaradt. Elrendelték tehát az országgyűlések, j hogy minden 100 jobbágyból 8 lovas tartassák a hadnagyok rendelkezésére készen — midőn pedig ez nem bizonyult elégségesnek, az ország sikeres megvédésére idegen zsol-doauk fogadtatlak, kik mivel az akkori zilált .pénzügyi viszonyok miatt illetékeikel rendesen meg nem kapták, szerlelett zsarolták a népe'. Ilykép történt tehát az, hogy a Nádaady psranornoksága alattI állott budai várban né- • met zsoldosok is voltak, kiknek árulása jut talta török kézre a várat A végvárak ol-talmazázáról való gondoskodás mégis tekintve, a belviszályok által nagyban gyengített erőt,- az ország ziláli\|anyagi^viszonyi»it s különösen azon körülményt, hogy a három rész által bírt ország amúgy is kimentve volt, a lehetőleg megfelelő volt; any-nyival is inkább. ihiveí az. időben igen számos véghely fenntartásáról kellett gondoskodni. Jly végvárak voltak, a hozzánk közel esőket sorolva fel: Bttbocsa, Csurgó, Ber-zenczé, Vízvár, Egerszeg, Egervár, Kanizs«, Kányavár, Kapornak, Kámáncs, Keszthely, Kis-Komárom, Légrád, Lövő, Mura-Szombat, Nempti, Alsö-Lendva, Sümeg, Zalavár, Szt.-Clróth, Szenl-Györgyvár, Szigetvár, Szigliget és Törje. (Folyt köv.) Különfélék - Rejtélyes éttgyllkua. Kedden, a hó 13-án reggel Ő\| órakor egy körülbelül 36—40 évesnek látszó, jól öltözött idegeu érkezett —a Korona- vendégiöbeli személyzet állítása szerint s bécsi vonattal várommkba s as említett vendéglőbe szállt. Megreggeli- • zett asutaa azt motadla a saobapincsárnek, hogy délután a Marosi vonattal kíván tovább utazni Ezután bezárkózott szobájába,és nem nyitotta ki est délben sem. Délutáni agy órakor a saobapinczér felküldte a szobaleányt a t-ik száma szobába, mélyben a Barcsba menői ssáadékoró utas volt, azzal az ize* aetteL, bogy a kocsi Várja, bojté kivigye a vasaira. A szobaleány zárva találta az sí* tót A nála levő második kuka segítségével akadály nélktiI kinyitotta és betépve a szobába, borzalmas látvány tárait eléje. As Ida-pfe ur ott lakftdt a szoba közepén, átlőtt homlokkal, halva. Mellstie s nagy kaliberű pevolver, melylysl s* öngyilkosságul elkö-vette As áaonnal odahívott rendőrség a holttesttel a kórház hajotlaa kamrájálta ssállit-tatta. Az öagyilkoanál semmi irási nem találtak, mely kilétére tett volna világot jggyé-dül agy német levelét hagyott hátra, ezen sincsen eaim, aláirva pedig csak a szavakkal van tsyy 4Stf''«'ic<i'tÍN.f. A levélben elmond-já, hogy gyógyit\|allan gyouiorbaia éa egyéb bajok Yargetiék a halálba. Idegen vá rosba azért'jött, tahél elkóvetandö, bogyhoz-sátartoaóii megkímélje a fájdalmaktól. Utolsó kívánsága as, éa ^eményli, hogy aat letye-áiteni ia fogják, hogy ne kutassa senki az ö kilétét. A nála lavö? uyoluz forintot és a holmija éríékét a lemerülendő költségekre fordítsák. — A rendőrség s holttestet lefényképeztette és a tényképet országszerte körözteti, As öngyilkost e hó 15-én lengették el. Vajon milyen sötét tragédia nyerte Itt balajosését ? — A viiroají lauiten ügy elmébe nem először ujánljnk ez alkalommal a város úgyszólván Icgéléink* >hb uU'.jj ójának, u Csengory-utczáimk,,járda-mizériáját. Egypár napos eéö valósággá! kélségbeqjti az ennek ax utcáénak a (ebül rés/én lakó háztulajdonosokat, kiktől u kóvezesi adópótlékol csakúgy szedi a város, iniul a többiektől. Fur-csa, bogy mig sok, forgalomra nézve sokkal ielenléktelénebb, unnának legalább tűrhető-leg jó gyalogjárdája! van, addig a Csengery j utczávul milyen mostohául bánnak. A háztulajdonosok akárhányszor pélicximiállak, ebben ax ügyben és S várusliáxán mindig elég kegyesen biztatták jikoi. hogy majd meglesz. Egyébiránt minden ii régi bon maradt. Még lurcsábbá teszi az egésx dylgol, hogyaCaen-gery-ulczánuk a jf^müyeknek 8zánt köxép-m) résxe végáavégig jól vau kiklinkerezve, mig a gyalogjárók bokát) leiül besüppednek a sárba. As már lulán mégis túlságig hajtása az állalvédelsuiwk, a marhákról jobban gondoskodni mint az emberekről , A Csengery-ulcza lakaival együtt mi is sürgős Orvoslását kérjük a bajnak — Ilvgjeii-tttlgj Ö" , Iskods* l»ua voll ezen a héten. Xmiröl már-már lemondani líez'dltyiik, hogy 'az idén is valahogy szürejnyi lesz a szűrét, az — bála a avaterka örzö szellemének általános örömre mégis bekövetkezett Hétfőn, mint kanizsai vásár napján, hagyományos bö éggel szakadt a sűrű felhőkből a poeséljitermö áldás, okoava nagy levertségei a vásárosok körében, a bagáriabör-csizmákkal kereskedőket kivéve, akik hallomás szerint pompás üzletet csináltak. De az égboltozat sem volt büsább a szöllösgazdák kebleiénél, akik végre a két-Iségbeesés rezignácxiójával kezdték beletörődni abba,, hogy áz idén tavalyi lesz az ujbor és a weinspekulantok már perczent ok szerint kezdték számlálgatni a bapehusnedv j ársxökkenésél. De Ugy az előbb ek bánatét, i valamint az ulóbbiaa örömét egy csapással l/t tönkretette a pogány Hiéliosz, aki megpa-! rancsolta bojtárjának, az ármányöa Aeolus-: nak. hogy, leli tüdővel fájja azéjjel az ég í nedves firhangjait. hadi) legyen szűrei és I bor. Amely jóságos [paranchban különben [ nincsen semmi caodálalos, mert azt már a i kisiskolás gyerek is tudja a miihologiábói, \| hogy Hélioaz^polló urán: unokabátyja kö-t zöa barátunknak, Bacchuanakj Tehát rögtön j a vásár szét mosása után a legszebb módon kiderült az idő és már másnap kora reggel megindult a népvándorlás a Szabiid-, bago-lai, szentgyörgyvári, cserfői. látó-, (Örhénczi ! és tudjs Isten mi. mindenféle hegyek felé. A nap nem valami túlságos melegen sütött I ugyan, úgyhogy* akárhány hajlékban fűtött kályha mellett itták a hegy levét éa az idei I szüretet egy elménczkedö ur télikabátos I szüretnek találta elnevezni de hát belső \| fttelemröl épen az a hegyié gondoako-\| dott éa alapos véleményünk szerint aligha I fagyot t bel^ valaki a szüretbe. Volt a künn ; főtt ételneműeken kívül azőllö, must, bor, , akárhány helyen czjgány ia, este rakéiáztak, I piszi oly okat durrogtattak, már t i ahol éa eldanoltak valsmennyi nemzeti nótát a Ci-caónét61/ ke>.dve egészen a Himnnsxig. A vendégek mindig jól mulatnak és a gazdák kad vét sem cssppaniották meg loIohiiaztoU remények, inert bár vabimicskével kevesebb bor termeit az idén, mint tavaly, de a kvalitás sokkal jobb- Közös tebát a megelégedés ! éa legfeljebb az büanl, aki kimaradt a mu-\| lataágbóMUgy kell neki, mién nincs ssőUöje! t- Ixereié if váree, közbiztonság \| dolgában, es a mienk. A rendőrségtől veit j értesilésttnk saerint ugyanis Kanizsán esen a héten nem fordult elő aemmi jelentéks-, nyebb lopási vagy egyéb kihágáai eset, melyben a rendőrség inienrencsiójára szűkség lett volna. — Ennek az állapotnak termé-' azaleaen caakls fs)ette Öivéndhetűnnk a eazel I kapcsolatban talán nem fagyunk tftlságoasn I aaaréoytaleaék, ha Mtételeszftk, bogy darék ' rendőrségünk most mái jobban fog ráérni egyél), pl, kösegésssécftgyi. állapotaink, ssb gerűbb ellenőrzésére Ax a bizonyos Saatoraa-bűx a főtéren, a rendőrség tanyájának, a városliáxánsk átallsnébso, saténkmi még mind\| s Isgkallamailsnatibül érinti azokat, kikel balsorsuk az arra járásra kárhoztál Talán nem erőltetné mag tálságossá a kapitányságot, ha valahogy a táalortja kiüss* iilásári)! intézkednék, tu^ax a blkonyoá itojioUt. \ — Stteraieek XalgineM^ varosunk-béli xanataeár ur réssétöí fáikéra ttünk annak kftxlé«éra, hogy Htérnéok ür vismtért lürdöl utjínVtl és e/umlá' ismét állaciuódn fog • vlrosuuklian lakni, folytatva a zeiiétanltást. Távolléte alatt Sterneok ur, kl a jbogitdUn, aóngnráu, liirulyán kívül kiváló vláimmáasal kexall a goHonkát, hangvarsenyekist réode sélt Póstyénlien áa Nyltrán A odstuló lapok nagy sliamsrusael emlékaxtak mag moaésse-I téröl. 4 Mtlaamgyel sMSéArnég azapiiHubsr hóban létartóztatolt 4 eigyént balésági kösagsk elleni erőszakért,,* I-d sá-4 lyos testi sértésért, tt-at lopásért, i-et lopás kUérlstuért, 4-at lopás gyanúért, vsazé-\|y,es IVnyogetízért éa egy legyveraé címvur-gi)t. Keljeiéntott Y-őt betörést lopáj kísérletért, 1-at lopásén, 9-öt lopás gttanujááil, ílíjol súlyos testi sértésért, 2 öt engadely nélküli vadászaiért, H ot verekedésen. Bejelenten továbbá 1, gyilkosságot, 4 bawirésá lo .pást, Ift egyéb lopást. 8 kánÉgést.jh öngyil-sossági eselat, 4-szerlovak-hivmokbitángba helyezését, 2 elkobzott fegyvert, tígolgálatoi lel\|esllstt 19-sxer lalatióxtatást, líhsxar se-gélysxolgáláiot, ÖO-ssor rabkiaéralej Mrssor . póstafsdezelet, Ő-ssör fogolyörisaiet. 't'-sxsr elövesslésl, 36-ssor egyéb (oIhzóIUqII[ázol gálatol; 17H esatl>en éjjeli őrök ellenöSzését, lö-ssör vasi'itl ügyeletei, M-szijt' yásárj Ügyeletet teliesttett. Felelős szerksaztő s kiadó: I A II 11 á I. t J O N. Társszerkesztő Fs r k a « luare. N -Kanizsa, IW4. október hó. Van szerencsém a n. é. közönség szíves tudomására hozni,. miszerint Király Fe-reneznek a főtéren lévő (Kb<"np<i nger-jéln húz) „Megváltóhoz" czimzett gyógyszertárát átvettem ; - melynek — esetleg - becses pártfogását kérem te))ea lisztelelté'. AUndák Öy. HAndor KyócyHgeresx 231 1 —8. Nagy Kanizsán 4480 tk. Httt. julius 17. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kánixsai kir. tőrvaáék tekkkvi osztálya résxéröl köxliirré tétetik, jiogy Kriz-manics József klösxler mafienburgi lakos vagrehajtalónak Vig András végrehajtást szenvénö lelaö-rsjki lakos elleni HlOO frt ÍO M előjegyzési, \i frt 81 ráhajtás kérelmi, 6 frt 60 kr. jelenlegi smég felmerülsndft költségek Iránti végrehajtási ügyében s faoloavaastt kir törvényszék tarü- i latéhas tartosó (alső-r^\|ki llö. sz, tkbsa. A + hr. as. slatt foglalt Ingatlanból Vig András lul^jdonát képező 28Sí fura 'becsült haaon-! fala ktttón, felső-rajki 24, axtkben A -f Ö80, H96 hrss. a. falvau lekvéaégből Vig Andrást I illető 190 írtra becaült agy nacyad része külön, ugyanason tjkbali m I. F— 6 sorsi. lélekből Vig András tnlajdun^ul felvett j DUit írtra baoaült sgf negyed rássa különf Markly Antal nagy-gsnlsaal {akós kérvénye?j. zőhöz caat lakozott hjtalexö érdekében la —I as alősőlag ösv. Vig Oáborné szül. Habján Anna lávára kebeleseti, \ holtl^ani altariks-ból álló szolgalmi jog épéégban maradván —I 1HH4. éfl no?ember hó tt. napján delelőtt 11 ómkor Felső-Bájkon a községbiró házánál, dr. Ban-I czik Farancz lelp. Ügyvéd vagy helyattaaa közbejöttével magtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb ki.te(t bécsár Árverezni kívánók tartoznak a bocsát I0la át késxpénxben vagy óvadékképes pa pírban a kiküldött kezéhez letenni. £ Ax árvarés teljesítésére Barcs György végrehajtó küldetik lei. Kir. tvaxék mint tkvi hatóság N.-ikaH nissán IH84. jnlfuső én. TAMÁ89Y 2ill l-l KISS elnök. jegyző. - SOM. érk. 1884junius Ö-én. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY! A nagy-kanixaai kir, löryazék lalekkvl osztálya réazéröl köniirré létetik, hogj . Hiracml ignácz nagy-kanizsai lakóa végre1 hajlatónak, Plrbua Szabó János végrehajtási szenvedő gelsei lakós elleni 702 frt tőkei 188 J. junius 16-tól járó 6" , kamatok, 81 I írt 6 kr. per, 7 Irt 16 kr. végrebájtás ké« I rslmi, V Irt óO kr. jelsnlsgi a még Ialmsrű4 landö köllségek iránti végrebsjtási ügyében a leninevexeli kir. tvaxék területében tagozó gelsei 91. aa. ikben. A f 728. 726. brsz la. lelvett 606' Írtra becsült váliságkölelei ingatlanosa rajtuk lavö hajlékkal I8M4 uovember 10-lk napján dél^ eUíttl 10 órakor Oelaén a községbiró hátánál, — sx orosstony m. az. tkben A + 077,14, 677175 hras. a felvett-40H írtra becaült váltság kötalea fek vőaégek 1884. óvj november bó 10-én dél] után 2 órakor OiWztonyban a közaégbird házánál dr. Bénázik Farancz lelperaai ügyi véd vagy halyelisas küxbejölióvel megtarj landó nyilvános árveréssn eladatni fog. Kikiáltáai ár a fennebb kitett beoaár Árverezni kívánók tartoznak a bdcaáv 10'\|„-át készpénzben vagy óvadékképsa pa] pirbsn a kiküldött kezéhez letenni., Az Srverés teljesitéaére Fábián Ferencz végrehajló küldetik ki. I Kir. tszék, mint tkvi hatóság N.-Kani-zaán 1884. juniua 18-án. TAMÁSSY KISS elnök. 235 I— 1. jegyző. töke, 10 Irt előjegyzési, 12 frt B Mtr. vég- \| XXXXXKXXXUMXHHHXXXXXXXMXXMM Ma 8ZÓtíibaton, oktober 18-án és vasárnap oki 19-én az MArany Korona1 termében HANGVERSENY, rendezi. Clierlml éa Llpaé Öt személyből álló speczialitáa-társúlala Budapestről. Kezdete 8 őrekor. — Belépti-dij nélkül. 333 l-l K i s ll tt $ wm i iii iT Nagy turini • sorsjáték 6002 nyeremény készpénzben, aranyban, ezüstben stb. lólylyal 800.000 frank 100.000 frank 60.000 frankjával főnyeremény: ^naywkf 96.200 kgr. vagy készpénzben 1. főnyeremény: ^mfoiáof 81 786 kgr. súlylyal, , vagy készpénzben 8. főnyeremény, mindegyik 16 868 kgr. vagy 8 készpénz fíaetés Továbbá bárom 20.000, három 10000. hat 5000, kilenozSOOO, ti-tenör 2000, harminca 1000 stb. összohoA 6002 nyeremény egy millió &anh >n' ' értékben. Eredeti sorsjegyek 76 kijával, 10 sorsjegy 7 forítttért továbbá eredeti sorsjegyek a hamburgi nagy pénz sorsjátékhoz db ja 8% frt ffl-'aMrajegy dbja 1 frt 75 kr,, negyed-sorsjegy 90 kr —- Húzás 1884 deoaémber 10 én és 11 én. Hét oastályban 60500 pénznyeremény 9 mill ó 620100 márka értékben Ikerül kiaorsoláara. E sorajegyek kaphatók Calmtnn L bankházában jTcgútiy, gmtmü 91 .)egyset Kéaspéna fizetés postautalvány mellen (porto Hamburgba Í0 kr,, te vél porto 5 kr., vagy poata)>élyagDen) kívántatik. ■■■■■■■■■■■■■■■ IOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO T. oz. Van aaervnoaém mellelli Árjegyzékét kiválóbb fogyaaztási czikkeimnsk beoses ílgyelmébe ajánlm A nálam való közvetlen megrende-^ lésnek haszna snnyír szembetűnő, bogy vidéken lakó e^vénak érdekében álland, O legjobb hiraévoek örvendező szállítási üz-Q létemet igénybe venni, * legyen aa~ előtt hélet, avagy szokatlanaág mi valakit ed-X digi megrendelésektől tartóztatá, as egy-Jjsierí kísérlet elegendő loend őt érdekei-Óról maggyősni. O Vevőim mindazon előnyökben részelj ellnék, n elvek a közvetlen lorrásböl vfcló Q »étellel járnak, a jó árut olcsó árak mel* lelt nyernék. As olosó csomagszállítás, mely szerint ö kdós csomag az ország minden tájékára csak 80 kr., a szigorú tisslaaség elve valamint azon körülmény át, hogy iminden fogyasztási csikkel bárminő meny-nyiségben is szolgálhatok, vállalatomnak már ia óriáai kiterjedést kölcsönözlek, s egyszerű levelező lap elegendő mindent kényelmes módon, postautalvány vagy utánvétel mailelt kézhez nyerni. Nagyrabecattlt megrendeléseit várva maradtam kiváló tisztelettel PLESCH H BlDAPtCMT v I Árjegyzék 8 Béoal tamás kolbán »>ut» á ^ I pár át festi n ;n I • I IS I iPáritsl , ,> U 4 kllé • Oabr^ucanl i. • J i «. ÖyW fiatéit „ J í db. •„ Kassal vagy Prágai aéásr ajws J 1 küé m n n flavt .1 « „ FlatMt stsrhahus ......t „ Marhssyalv fosttw, uywvmy Msvsj'.i drh N Szalámi ■•sr** v. mui . . . t .kllé ,, Krakel kolbász térkélt stSleitaa •ézsa paprika kiiédobasti t. „. „ t- Tarhonya......!»• ♦ • .. .. gJ Maossrasl ...... . S ., „ Gardlnetto t láda.......B ,. (.10- Cnvlar Mm dabasbaa ......,. „ t- Ajéka * pasat.....J X „ „ Sardlaal nw páeastt . . , , ,1 t kardé li m • oUJhaa.....• • 'l« itob— —,1 CaKMthall sait kgSmSb . Oroyl „ ....... Qorgunzola . •»{. * .» Boquáfort „;...... Pártnál régi olasz sajt Importál vsMdl m IS darab 827 I—f t küé I H mw Zene i caaládl otthonban. As ass/tra kadrtH kis klatoraák ARISTON t ■aljai bárki, süadaa aaaaérlalwi aélktl la ■ inilan darabot, a kaa\|)»f7 alkalmaaáaával Ujétaaaai kápa, kaphatók a la(}stáajraaabbaa a Shnktárba Hosei.frlÜ Adolfnál Aaqy Kanii<án Ezen hanfaxar »fkedveluu-«ét Lfaaolja aaoa k&rtlaéay. hogy I Tügy 4 hó alatt dwCO dambaál Ifibb Irtt clariuitva. Rlaaallitaa níndta irályban, fcláaaléaaal éa ataavéttal aaakpaOltatfk. Kgy baagssar 6 baaj(jatyor«l, (Maagotva poawa s.allitvs 22 frl, mtsdaa további haagltfjr darabaakéat 06 kr. Láaipák nagy rátaaatékhaa a lagttyfciartkb fkMffit tíasdra a Ufak' gásaabb braas éa Majolika Uapaif Laíancbaox éa Laacaitar fccjvarak és tSltvéajak. 206—5—8 I 1 i 3 § t t í i'ntrlTrvff'Ti mw. é.ai..aj és Bar* Bémkea' OlltOS IIhMm. mindennemű gőzgép tulajdonosai számára. As áltálunk uj módszer segítségével előállított FolyékavJeaaiiyiig elismert' módon a legjobb és legolcsóbb szer,, melegkiölt lések ellen gözcsövazetékeknél, hengereknél s minden egyéb fajta gős-tartóknál. Fényes ajánlások ea. kir. és vár*lh«téaAgttktéi9valsmint Európa legkiválóbb nagy iparosaitól. A tttríÓKfcágéri 6a OKélarerflsé-^gért sok évi Jótállást fálii-Imik Posiianpky és Strelitz Béca I. Maualllaauiiraaaa lt. Bmriin, Kopenhága, Köln. állandó raktárunk van Badapastaa, Pragákas, Brtaabaa, Ostrsskaa, Bislitzbsa. ÍM ft—11 lÉifrfff Zwieback Lajos ét testvére \| divatmk, köl\|jrr«kák. kéaalárak, asflayar éa tNSortsikkak raktára ttéen ffl &anahilftrst:asst Ut is UH as idal fal- Ah IMI évlttlrii NtftmnK képpal dia j kiállított Hölgy-divatlapot ad kL 1 lap rasdklvSlI tartatauMifáaál átfva ftaataaartkg vsa kötve éa . kívánatra birktsak ingjtn is bununtvi msgkűldstik 2Í1 2-4 ő IFied.ler OryulB, fény képészoti műterme NAÖY-KAN1ZSA V ároshái.u teis 6. atáai Fényképek minden alakra éa nagyságra, (u m. látogató-jegy Cabinat-, lfakart, Boodoir^ negyt drétü-, élet nagyságú,) brillant festett, OOu occoccooocoooooocooooocooooooo MH^^HBPPHSHHIiippHp^ ' J\| < m y jelmez, oaatán, elegánsan kéaaittatiMk el, felvételek minden időben, bár- 1 j / C mely órában eeekösölheiók. Q V w 201. 8—4 V V >t i j/ V I8t7\|ik. 84 junius ll-én. I ÁRVERÉSI I1I£I)ETMÉNT. A nagy-kaatasaJ kir< taaák területébe ! tartozó (Máklomyái kir. tkvi hatóság réssé-. röl ezennel ttöshirré télaiik, hogy öiv. Kolá-I rios Jóssalaé ás Koláriat l^éoárd végrebaj-falóknak, Mkulksi (torgely vé^ahajtást ssaa-vadő akö-hráae4ai lakos ellem 117 frt tőke ' a járulékai iránti végrehajtási ügyében a ieat-nevezett osáklorayal kir. Utvi hatóság területéhez tartozó, alsó hrasoaáni Hl. aa. tjkvben végrehajtást szenvedeti \| lólajdonául fél vett A I. 'l—H, aotaa. a öülí írtra baesült in-gatlanok 1844. éfl novtaibtr lió U. napján 4. e. 10 órakor. 1. ■ % Alsó-Hráscsán község hálánál Cseaznák Jóssal lalperasi ügyvéd vagy belyetlese közbejöttével megtartandó nyfvánoa árveréaen eladatni lógnak. Kikiáltást ár a fen<tabb kitett beoaár. árverezni kívánók \|tartoznak a.bacsár lOflrát késspénsban, vagy óvsdékképas papírban a kiküldött kezéhez latenni. A kir. tkvi halósági Csáktornyán 1884, ao\|usslus 0 én HfcllA ISTVÁN. 28 M. • '] ' 1 kir. jbiró: 6ltH. augucztiis 26-án 1^84. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir iv>zék Iskkvioaz-tálya részéről közhirré tétetik, hogy özt. Líszek Ferenezné nagy-kanizsai Inkos vég-reha talóoak Belek György1 mint kiskorú Selak (irtrgr gyámja, és Salak i Bábi »égrrbnjtáat aunvedö kullátsaegi lakésok agy dr. Nei-síedler Antal nagy-kanisssi Ügyvéd, mint Csepeli Anna lén. Selak Gyöigyné isms ralién örököeei gondnoka elleni Stft) Irl tőke IH7h máiua 1-től járó 0 \|a kamatok, 66 frt 28 kr. per, 7 frt 4» kr, végrehajtás kérelmi, ,10.trt 75 kr. árvsrés kérelmi s még lelma-rülsndö költfégak iránti végrehajtási Qgyá-beu s sfeulntvasett kir tvszék taiülsléhaz tartozó Karevatnr kulláiszegi 97. sz. tkkben I. I— és (1— soi>z. s. Csepeli Anna Selek. (iyörgyné tulajdonaul felvált 5B9 frt 60 krra beoiült ingatlanok 18M4 dt'MCiulHrr h(í 19 k iiapjan d, e 10 «lr.<kor keresztúr Kollátsseg község házánál Hetié- 1 lendy Béla (alperesi Qgyvéd vagy helyétlese közbejöttével megtartandó nyilvános érvéré- j aen eladatni fognak; Kikiáltási ár a fennebb kilqlt b^ár. . " Árverezni kívánók tartoznak a bocsár 10\|t-át késspénzbett, vagy óvadék képe pa- ; pírban a kiküldött kezéhez letenni. , Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig sz elsöl az árverés jógéröre emelkedésélöl s/iámi\|nudó t hónap ■att, a másodikat ugyanattól 'l hónap, — alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alall. — minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó G"^ kamatokkal együtt az árverési leliéiolekbeu meghatároz zott bélyen éa módosatok szerint lefizetni. A nsgr-ksilzsái Wr. tvszék mint tkkvi . hatóság í 804. saepteaibár bó Ma. tamaSSY « K1HH sln^jk. 226 l—l jagysfl \| Matkovioi-féle HIHM «TOKOBLIK(B Fölölmulbátlsii áj kfltüfiféle beteg-ségbes kltflné batásookk sllstaert gyógy-ital; dinári slpesekan \| sxedett gyógj fQ vekliűl készili MntkovIcB Q. É. líalnbau (DálmAckis). Kapható K.-KadlMán Práger Béla g;ógj»zsreszo4lf flamébftB Jsksl Feroncznél. 127 1114 Egy üveg árs 7ükr, Csomagolás és elküldés a megreadeló lÍő\|Uégén történik. oooooootoooooooo fltlftMt •qw.Mm ' fali Rtrriit. Seiditltbig, lisu t»i Sk»if C^írmrr ©trfífclte ®ot>nm, Kawas vas firaa ssa Drairfs'Bajjs @efái(tí(n aue rinrm alton ernt, m Kásial 3ofaí falMli s. •.IWIsl«l\|sftl\|tltt\|f,ir# iliBímir, tjíiw.iae Brilártflr nCnyers Offudrirles /omiíírn? 218 3- 6 6{0f!j \|ffc»# ^rfi Ssr 7 fr. ®u'br6f(íi gralld ont ftssnj tará «S( 0sá\|asllfsf«s is Braaa-Kaaizaa u, Caakafiara kai Ph. Fisokéi. Wn fxyrtítíw h Mn, 1. Xiktokrtgttthsisr 9. \| 0000000OOOOOOOOO I Ilii MII BB MM Ml 1 II Naponta früsm készült prian MrÉlesztőt ^m legjobb minőségűt küld megrendelésre minden pofái vagy MM'^Sitini bérmentve leijjuhlnyns ibb Úr mellett á •ifgrdt elad élaswté gjár Hsegfdsa. U. i. Valódi szesz éa elsőrendű élesztőért kezeskedünk. 229 1-* xxxxxxxxxxxxxxx OáM. és kir. oefclrák-niagjrtr sstbad Ruganyos fa-mátráczok XXXX)^ 6 frt 6 frt Mini Mortrotty utsilrncimk tn szmltnni$ttkok hrlyrite»Hear tiszts, tartós és olssó, különőeen alkalmas intésetek éa kórházak számára Ffraklárt Béos í.' Maximiliánstraaaa 1 szám. 230 1-11 ooooooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nyomatott Fisekei Fülöp laptulajdoaoaoái Nagy-Kataiiaán. 46. szám. Nagy-Kanizsa, 1884, október 19-én, XI, évfolyam. «mi8KTA8ÉB Ii KUDttrivT yi mm 4 m. l—kmémj tovább* iHÉHtwk. MmS-Itsdisok MwliMiil ai UU 'ilmirt t' l>m<iii»ii b»Uk owk Imin k» Mkkil fogadtattak •). Kéalrfctok tlaaaa m POLITIKAI ÉS VEGYES/TARTALMÚ HETILAP. A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy Kanizsai- éa Dáliaiái takarékpénztárak,, iUnkegyeáJllet. at A Itó-muraközi takarékpénztár r esi véti) I áriaság ét Önsegélyző uövetk. hivatalos közlönye. i < __ Megjelenik Nagy-Kán ls< »n héienkint gyur: Va$mnp. mJmankm Imai RtW ám tál >M a frt kr ? • Ő-A . UMllUliak Mlitethek JattajraN ArwW • ipa UvÍUIm ktriatai sysk Mi kr. \UftfHjm Mtl 10" «tf\| 1 frt, MMtaű ■WH Mtén kr. Nyllltér ptlilatrt 10 kr Az ízlés elfajulása. Es még a leggyengédebb álneve tét, mert akár ízléstelenségnek, vagy enn 1 is többnek nevethetnénk aat h jelenségei, melyet a napokban tapaaz faltunk. \| / Mar egy két hónapja folyton hallunk hirekei kiről, bogy aaintáraulat jó városunkba Tóth Bélk társulatát em légették ét másokat, dét a kóssa bir nek ug\ látszik. semmi alupja nem volt j nein akad olyan szerei ie«ei len színigaz gató, akinek kedve támadjon Kanizsán hagy ni a mát helyek lelkes közönségeitek segítségével nagy keservesen megtakarított filléreit. Elmegy Píripóoars, vagy Kutya Bagosrs, ott inkább saá-mitbat arra, hogy megbeoadljék, mint Atiinéltink. íj Uugy konkrét példát említsünk, mindegy akármelvipre hivatkoznunk a náunk járt saíuigásgatók köaül. De hogy mesase ne menjünk, vegyük aat, aki legutóbb itt volt, Aradi Gerőt. Aradi Gerőnek nagy és meglehetősen jó társulata volt Aa igazgató áld» atkéaz, buzgó ember, a tagok között, tok de-rék. A tepertőire elég váltó atos, no-vitát aránylag igen sok. disaletek — a vidéki állapotokhoz képest, jók, bér* let olcsó ! Csupa olyan körülmény, mely minden egyébtol eltekintve, a színházba járást kellemessé tette Közöli aé® mégis vajmi gyéren volt s A<adi tetemes siiysgi veszteséggel fejezte be itteni működéséi Eleinte - mikor idejött —■ az volt szándékában bogy iu-nett elmegy Kaposvárra, majd Keszthelyre. onnan pedig visszajön Kámzsára, defj látva iu as óriási reszvétlenzé get, Keszthelyről nem Kanizsára, ha-nétn K apoavárra ment viasza hol elÓbb is azép sikere-et ért el Sok mindentéle tekintetben szeretjU* Kaniaaátttfbb re tenni Kaposvárnál t ebben pl. Ka posvár mégia eaak lefőzte Kanizsád Azt mondja majd erre, aki röa» teliz a dolgot, hogy nem igen nagy lefűzés ez, osak a aginbáabajáráara vo* natkoaók De Mikor épen a atinmftvé-sset pártolása egyik biatoa hévmérőjét képeai egy város intelltgencziájáiiak, műveltségének éa Ízlésének ! A védő iámét felszólalhat éa azt mondhatja, hogy Kaniaaa talán épen azért, nem pártol ,a a aainéaaetet. mert a közönség tzléaé sokkal lej lelte bb. aem-hogy megelégedhetnék azzal, amit a tóvárosiaknál bizonyára tokkal alacsonyabb aainvonaloti álló vidéki aaintár* .aulatok képeaek azáméra ttyojtani Csakhogy es n mentség teljesen •lesik épen annál a jelenaéguél fogva, \| {mely e aorok megjráaára indított ben* nttnket a melyei jelen czikktlnk czimé-ben az izléa elfajulásának neveztünk. \| Ai a ki a túlaégoa jftizléanek tulajdonítja közönségünknek st<uházba nemjá-! ráaát. méltóztatott \> Ina betekinteni . moat szombaton vaaái nap vagy l éi főn eaie a Korona éttermébe s akkor, ugy hiszszllk, önkényt lemondott vnlna a további védelemről A terem zsúfolásig tömve a vá foanak úgynevezett élite- és kÖz<potz-t.it I^íju közönségével, folyton megiruló zajoa iAp4. .bravó,- éa .éljen Kik nek? Egy otomó német hím- éa nő-sen gernek, esek sem a iobb fsjtából. hanem olyanok, minőket a főváros föld-alán i le lmjaiban találni, hol egy r»a \| zaht. zongora mélabú" kalimpAláaa s a I nagyvárosnak munkakerülő, részeg cŐ Mékének. kurjongatás mellett aa éjfélutáni órákban tengik el nmadat* I lan nótáikat a osinadrattáról, meg a „Jájteleez, Fájteless, Bmekeleszről' Ezeket hallgatja nálunk három estién keresztül a ttagy közönség, 'ezek* j nek szól a lelkesült \|iapa éa ezek be I zsebelnek öaazevi«zaa egy eate annyit, I amennyi az ötven tagról gond akodó szegény magyar színigazgatónak uéhá három eatén át aem jut. Hét ss aa a lnres itli'a — ! FöK lép, itt eaetleg flllhaaitó harmonikaki-eéret mellett egy kurtassnknyáa, ujj» nyi vaatsgságu piroailóval antik lesU ménynyé átalakított hölgy, közszemlére teszi ki sa<moru bajait é« rekedt hangon dalol egy német, vagy 'pláne zsidó német nótát, meglehetőseit ssemér-metlen szöveggel ooamány . nyelvezet, tel a ezt meghallgatták a város asz! szonyságai közül sokan és gyönyört ködnek benne t ez férjeikkel • gylltt A színigazgatók pedig fá'ó szívvel éa minó üresebb zsebbel atoktAk in hagy* ni ezt a várnát melynek i köáötisége a>kkal magaanbb fokén Ali it iahpnek, semhogy Őket kellő párt fogásban rá* sze ölhetné Eddig a közönségnek szóltunk. De van még egy szavunk a kapitányaág* hoa ia Épen neto felel meg a rend-őrtég hivatáaának at, bogy ennek a jöttment aengernépségnek nyakrafőre oaztogatják a .,hangverseny'-tési engedélyt Ha már ide hoaza őket bal torsunk, hadd lépjenek fel egyszer, hogy .heénekeliék" éa behérmonjkáa-zák útiköltségüket, azután boldogitan nnk máa váfoat Mi megakarjuk óvni tiaatán akar juk tartani köaönségttnk ialéeát hu jó hírnevét az effié'e posványns dolgoktól. A városok és klzségek befá-sitásáról. kpil^asU, nipitémti ia kli>ttwt\|t —aipnstm iKHAate uktatsttol M«u<Xaaiartn) Irta: TEBSANC2KT JÓZSEF járáaorvos. 11 '• A városok és kössétek befásitása kiegészítő részét képezi az épiléazelnek a mivel ez utóbbinál a aaépéazet és kősegeazaég követelményei mellőzhet lenek, e három szempontból nzándékozoiá e tárgyat ssellöstetni, oem ugyan egész terjedelmében, hanem eaak rövidebb vonáaokban, seüksbb érteletjiben megmaradván azon legesrkalatoaabb élvek feltüntetésénél, melyek — neveseit három szemponthői — kell, hogy irányadók legyenek. Hogy. e tárgyat helyesen részJetezhe* sem, elülje kell bocsátanom a befasitás in-l^jdonképeni ozóljannk laagyarázálái ét ess le azután booaájtkoahatom a hsláaítáa alapet-veinek réazletezésébe; de miután ez a modern építészetnek mintegy kjpgéstltő rétzát kfpeti, tz épitkeaéa lőtsabályalt sem hagyhatom érintetlenül. Azért -pendítem meg e tárgyat itt, bietjt szükségeanek tartom azokkal szemben, klz a beláaitás leltételeit ügyelmen kívül hagyva nem bírván kellő szakismarettel, nem törődi nek a talajjal, nem vetnek számot a belyli viszonyokkal, a fák nemével, banem osak nyak ra-főre fásitanak olt ía, ahol nem ktl* lene, ugy is, amint nam ctélsaerü a hlvatl koaott három szempontból. A vároeokat, kőzaégaket azért izoká^ beláslUní, hogy egyrészt, a Iák litailtaák s levegőt, máaréazt pedig, hogy tetasetőa kült-tzínt ny(^jtaanak éa igy kettős élveaetet uel reazenek. A fék, mint növények — tudvalevőleg — leveleik állal magukba szívják a légenyt s lelemésztik s szénenyt és s szervse éleire annyira nélkülőthellsoélenyt párologtatják ej Abban fekttik egétttégiani jelentőtáge. Hogy pedig a kületint emeli, as tagadhatlan. De a csín ia eaak akkor étssaerü, slfogadhatő, bá az at sgétztég löltételeivel karöltve jár \|< épen síért e kettőt okazerü! ősszhsngzáahé kell hozni, nehogy egyik a másik rovásara történjék. • A jól eltalált beláaitás minden esetre elől I segíti s küloainl s jól hat legkivált azokra kik oagyobbréazt zárt lalak közt töltvén napi jaikai, ritkán jutnak ssabsdha, ritkán juUiatj nak a mező, erdő jótékony hatásának élve-j tétéhez, tehát ahhoz; hogy egészaégüket a vá-j roaon kívüli Üde levegő által élŐmoadithasH sák, megörízheaaék. A körülmények bírtak éa bírnak egyre-! másra több vároat éa köxégei arra, hogy á TÁRCZA. 1 Az októburi diploma. {faiorszky Ii §«ntdtk) Akik ma a logsskerekü vsául dübőr * géae mellett leljuinak a Svábbegyre, alig emlékeznek már viaaza arra az időre, mikor a testvérváros sprsja-oagyja léayes ünnepi öl* 1 tözeiben, óriási nagyságú nemzeti zászlók lobogásu, t Rükörzi-jnduió hangjai mellett ezrével és ezrével lódult srrs a hegyre, melyet Dübrenley bietibegyi ek. sz ötvenes évek \| germánizáeriója Svábhegynek, — IH60. év oktőbsr 7-én Budapest pclgárságs pedig Szé- ! clienyi-hegynek nevezett el. Gyönyörű őasi nap volt, épen vaaáraan. A diszfogatok egész « lánczoUtot képeztek a Svábhegy át Feat kő-aött; As artaztokrtczía^ köstül CőtvOt bánival, a legazebb svábhegyi vilit tulajdonosá-val. kinek •Karthauzi* nevü hajlékához any- j nyi' monda, annyi rege Iütődött — a poi-gáráág, a középosztály, írók, ügyvédek, orvotok, e napon ott adtak légyottot egy ints-nsk I — Aa ünnepély hőse Seíiovazky pH í más volt, ki hat lovas hatálján htgtatott fel i s begyre. Kettős ezé!ja volt es ünnepélynek. Az épen akkor befyeteit kápolna lelssenie-lése s s hegy ujjákerettteiése. Egy körakát . huslákndik ma ott a hegyormon délkeletre \| A e pályaházlól Bbsót, cserje nőtte ma körül. A fcOaépsfl kiemelendő piramison e .szavak ; utveshatok : .Stáeheayi emlékének 1860 olt \| t.é Est a kőrakást gyöngéd aöi kezek hord- I iák éaaee. lelkes honleányok rakták egymás, ra hálás es^ékeil a legnagyobb amgysinsk, kinek nevére ktretttehe Badspeat egyik ki-saább és lagaagyobb ormát, a Svábhegyet! á prímát antésetl, Fánk plébánospcá-üáait, ánafeet padig a tömeg earaí lek. Természetesen a •Hzóxalot.* Mert akkor es volt imádeága is, meg templomi éneke is a magyarnak. Mikor á prímás a kápolns-szentelést elvégezte, elment templomi díszben, lényea papi segédl et tel s körakáshoa éa azt megasentelte. Aztán az Götvős-vlllália tért be reggelire. I)e a nép egy pillanatra sem akart megtoattvt lenni a népszerű főpaptól. Kiabált, lármázott: Láttuk alvánkal! Ijstuk a prímást 1 Eötvös kijön, elmondá, bogy moet reggeliz ö etaineneziáia. Mit aem használt. Mi látni sjtariuk ! rengett a levegő. Az őaz főpapnak szer (elélt tetszett ez tz ová-ezió, t otthagyva kiflii, kávét, kijött ss erkélyre t könnyekre fskadt szentekkel, buzdította a polgárokat kitartásra éa esüuftdatlen 'reményre. »A győzelem el nem masadhat« fejezte be szavalt, aztán beült fogatjába, a tömeg pedig körülvette azt a több mint 40,000 ember kisérte vissza szállására gyalog az ország löpapjái Persze at ilyen tIhletésekről s hasai Itpok egy tort tem írhattak, eltiltá azoknak ast a cenzort, hanem annál többet írlak a külföldi lapok ErröJ az ünnepélyről az Áug: bvrjfer AVg'tntim 2eílung< azl irta. hogy egy náaiet pap prédikált azon magyarul (persze Punkot az akkori krisztinavárosi plébánost tz augsburgi kávéoétake német paposk tsrtá) s pestieknek, s kik nem is értették. 'Egyátaiján folytsiá as »A. Z.« — Magyar-ortaágban roppant itgalátok történnek a magyarság mellett Ss ugyan kik izgatnak ? I) renegát aaerbtk ét olábok, Sl a német papok, 8) a német ügyvádak, 4) a Magyaror-stágba besándorlott faluéi jegytők, 4) leg-fökápen a — arilók U ' A mai nemzedéknek séitelme sincs ar-ről. - mi volt tt akkori Idők lelkesedésének a (Szózat Eeer ágyutói sem fáH annyira Benedek meg Neuwfrt, mint a •SaáaatVtál. TiHoUák to, ahogy osak tudták. Hsnsm hál emk asért is áasáekék miadsaátl Igy taá- kes ehérvári koretmáifQesal lörtéhl, hogy j«V kedvű vendégei Noé > tpánk ttlálmányál t »Szózattal« találták (Kosöileni. Kél zsandár^ épen arra vetődvén, tekintélyüket atztl akarták fitogtatni, hogy eltiltották s Itaxaliaa énekel. Tévedésből sstán ugy elpüfölieüek, hogy két hétig őrizték as ágyst. Mikor pedig s ió értelmű, de a magyar nyslyet rosszul beszélő koresmárott kérdőre vonták, hogy hál mit énekeltek vendégei — ártatlan arctol vágva azt felelte, hogy hiat nem ti azózatot énekelték, hanem egy ; egészen loyalis. ártatlan énekel, ao etwas, hogy die hasa int rendetlen 1« A svábhegyi demonstráczió kövtlkttetl. Kálváríaatenielét volt a mint akkor saokát-ban volt, egybegyűlt ott vagy léi orttág. A prímás maga harangozott, sgjátkesüleg húzta a harangot annak emlékére, hogy at udvt-rt zsinaton lelt elhatározva a déli harang-szó Magyaroratágoo — harangozás uláa pedig gr Brunswioknét, meg gr -Kssterháty-nét vetette ktrján tt ebédbet. Mikor egy nyitral lót a bíborba öltösöM prímást meg-látlh, lelkiállott: azt sem tudtam, hogy a primátnak két leleságe van. Hírét vette ennek rögtön a löpup ét nagyol kaetagott t jámbor együgyüségen. Ebéd alatt Vas Uerebea loasslja általános derültségei kellett. Igy szólott az i Aménnyl-nyiben a hasát egynek, oaatsdsnnsk tartjuk, —mindnyájan katlioiikusok vagyunk. Amenyl-ben jogaink sérelme ellen lolytoo 'proteetá-lunk — mindnyájan protestántok vsgyunk. Etaltlt Béeaben szakadatlanul folytak a tanácskozások, a lapok napról-napra, a küszöbön lévő nagy váltosások reményével biztatták a közönségei, a nemzeti attllem pedig folyton türelmeilenebbé vált a vára-koaáshtn Október 18-án távirat jött Bééből Ktattégoaba, hogy másnap délután 8 Ómkor t btrrtespHtiés külön bájón jón tták- helyére visstt, magával hozván at alkoti nllnyi. Nostt lett loiáslulás t kiavároaban. Amennyi két csak volt, az mind táviratit) foglalkototi Deák FereoÁ, Eötvöt Józtef. Cziráky. Királyi, aat. azonnal értesíttettek s1; másnap uem volt képei Esztergom befogadni a littt jeleseinek nagy számát Talmi közé —>! \| A bazilika kupolájára 82 rőf hosszúságú nemzed zászlót tűztek, swtrzgelb sáazló nélkül, tz utozák, t házak ctupt nemzeti sziliben pompázlak. A várfokra magyarokat he-I lytalek, után zoné stó htngsoli az egéss \| városban A fö^dmüvea kapáját, a kéamüvaa \| szérszániját leieve, sz ur, a jómódú, a \| díszbe öltözött, 'még s beteg is as sblskhoz \| vá szorgott, bogy láaaa aat, amit IH48 óta \| nem látott — a magyar világol. A hajó S őrskor megérkezett, árbocsán roppant nagy nemzeti aássló lengeti. A prímás blbordiea-ben foglalt helyet s má> mentiről íhtegeiett kilenez bojtos kelepjével. Mikor kfasáÜt, akkora éljen fogadta, amilyeal sz ősz Duna még nem hallott Mátyásnak klrálylyá válasz láss óta. A főurak különösen éljenezték öt, gról Forgách Ágoston beszédet mondott, de a prímás szavába vágott, mert alig tudta magália (ojtani a végtelen örömet melv arcsál ragyogóvá telte. »Mindéit megkaptunk edet tinim, mindent megkaptunk« — azt monda mindég éa mindenkinek A nép haüva at örömhírt, lábai elé borult, táraiét ölelté át. a mátok ruhája szélét csókolták. Mindenki kőtelébe sté.ett, mindenki lálni akartai öt. Mikor s Dunapartra árt, nem birl koosijáhot jutni. A nép valtára akarta emelni s esak Bette János flgyelmestetéte tartotta aal ebbeli stáudékálől vissza. Október 11-én óriási falragaszok jelenlek me; Budapesten. A kormány nagy titokban akarta lartanLa császári leiratnak azőveget, de uem átkerült neki. Aa alkotmányt agvanls az Eonek nyomdába vitték a legnagyobb iiigognitóbnit. A nyomdavezető baftaltáB irtat ^'ffalrr ragaszkodással levén u orvoarendáasetl tudomány áltál ttfoi ládotl alvókba ütkösö betyuilláBokat ia leessek. Caak a btfásitáa eaakösöltsssék bármi módon; bármily körüliaénysk közt, nagyon tévesen aat hiszik, hogy ex már magában véve slégiégas. Tény, bogy amikép a helyeaen magejtett épitkasés, beflksiláa képaa előmozdítani éa réaaben megőrizni a közegészséget, aaoa-kép bizonyos as is, hogy a roaa épitkaaéa, a helytelenül teljesiieit beiásitás hátrányára van a közegészségnek és utóbbi azonkívül a kUl-csinnak is. E körülmény tessi szükségessé, hogy a lakházak építésében, s városok, községek be-tásitásában as órvoarendészet alapelvei te kintetea kívül ne hagyaaaanak. Esek saérint as épiikesésraód hstárosó as agészzégre. Aa eihibáaoti építkezés, tehát aa egészségtelen Is kas költő lésske a legtöbb népbetegségnek; esek idéznek elö leginkább vérkorososodáat. eaek lejleszlik és szaporit-ják a görvélyt, a tüdőgümöaödéat, a vérszegénységet, a köszvényt, a rhaumát, a külön bösö piszkos bőrbetegségekéi; ezek terjesztik a járványokat; komolyan hatnak a vise-lösőkre, a szülésekre, a családok apadásikra stb Legveszedelmesebb következései vannak a tél világos, miqdig árnyékos, nedves, ka. véabbé szellőztethető, piszkos, büsős környezetű szobáknak. Ezeket Ulatöleg állit lei elveket az orvosrandésseti tudomány as építkezésben, melynek egyik lényeges pontját a balásitás is képezi E tekintetbein elvei röviden a követ ke zőkben foglalhatók össze Minden építkezésnek törvényesen meg állapitolt >építészeti szabályok-bőt kell kifolynia. Helyesen, jól szerkasatelt törvény-sserü építészeti szabályok mellen teljesen lehetetlen egéiiségallenüeg epitkezm. Az ut-czákra vonatkozó szabály okaiul kiemelsn-dök, hagy ások legyenek arányosan szélesek, lehetőleg egyenesek, miket nem nagy távolságban mellékutczákkai kall átszelni. A város belterületén minél több helyen nagyobb éa kisebb köztereket kell hagyni, hogy ezeket alaesooy, törpe cserjékkel bele-hesaen ültetni. Kiváló gond fordítandó arra, bogy a hásak pinczéjébe viz ne juthasson. A házak magasságát mindig az utczák szélességéhez kell arányoeiiani. As igen magas épületek soha sem kedvesők a lakók > egészségére A házsorok összefüggését rövid távolságokban igen előnyös közbeneső kertekkel megszaggatni, mik inkább szellős rácsosatok-kai, mint zárt tallal látandók sl. A (öldszinii lakások talapzatának mindig ragasabbnak kall lennie azolcza lölszi-nénél, hogy a hásak sz álvizésedés ellen i megóv alhassanak. A mekárutaknak gyors (elszáradhatása I éa tiastán tarthatása végett feltétlenül ssükaé- I gasak a széles járdák, jól randaisn a házaktól kalló távolaágra eső oldal- éa löldalalU csatornákkal, azékél padig ugy kall épiteai, hogy azokban k vjz gyorsan sMolyliaasék A tálak átaedvessdéséoek maggátlázára nagyon előnyösek a hásraurgók, a jól égsteii tégla. Többre a is kin lat ben nem czélunk szollal kí terjeszkedni.' A balásitás essküslésénél takiniettal kall lenni aa iménti épliéazeti alapelvekre, tehát ugy kell aat végezni, hogy a szabad látást lehetőleg na akadályozza, na nehezítse, másrészt pedig, hogy s levágó aaabad járását, áramlatát, a szükséges világosságunk szobákba való bejutását, a lakhelyiségek kellő ssallözislhsiéaél ne gátolja, ás legkevéabhé tegye lehetővé azoknak átnedvesedését. Esek hői kifolyólag aa orvoarandésasti tudomány sserint ügy elemmel ksll lenni as iráni, hogy sz ulcsák befásiláss egyáltalán nem oaélasertt, agéssségi szampontból padig nem minden körülynény közt szükséges mert köaayea nedvesen tartják a talajt, vsgy löbbé-kavéabbé megnehezítik a levegő aaabad mosgását, és kélleténél nagyobb árnyékol, sötétséget is velhelndk a házakra, de aaookivül a kényelmes, aaabad kilátáat is. akadályozzák. Ily hátrányéi következménye* kat lehet várai a nagy, terebélyes, igen lombos Iáktól, főkép ha nagyon köaal, aürün vannak ültetve a háSMorok alé; legkivált ezeknek északra szolgáló oldalán. Egészségi szempontból általában kielégítők a köztereknek alacsony cserjékkel, törpe módra művelhető lákkali bt ültetése, a házaknál pedig a házsorok közt rendezeti kertek. Egészségi azempontl>ól továbbá igen előnyős a lakat a városokon,kösségakan kivűl ültetni, de közel seö helyeken, oly kép bogy azok a levegő ssabad járását, áramlatát a lakosság hátrányára na akadályoasák. Ily csélból tekintettel keli lenni a talajra és a Iák ueaaére. Hacsak lehetséges, többi kösi fenyveseket is kall lalepéteni. Népesebb, nagyobb városokhoz köaal fekvő helyekor is'kell Ültetni magas, terebélyes Iákat. Nagy szükségen ságit as olyanoknak, kik bivatásak-, foglalkozásuknál Icgva utalva vannak idöakéut felkeresni a szabad levegőt. Itt helyén van a kellé nagy árnyék, de feükségas, hogy elegendő téres, száraz és tifezta legyen, bogy padig a sétálók pi-benhessenék. helyenként padokkal is kell birniá. E dióhéjba saoritott, építészeti és be-lásilási, alapelvekből kell vén kiindulni, a városok, kösségek építésénél, magától értetik, kogy valamint házakat lörvényhatóaá-gilsg jogerőre nem emelt építészeti szabályok, hal óaági jóváhagyás nélkül senki nem építhet, szintúgy nem állhat jogában bármely háztulaidoooanak sem házán kivül befásitásl tenni, sem saját hása elején, sem as at aáélén. Szolgáljón a rövid résslatasés irányadóul oly várasoknak, kősségeknek, melyek as itt leieoroltákróJ tudomással nem bírlak, ás vagy javítani vagy újra nefásilást akar nak saskősáloi. Nemcsak egyéni tapasslsla-labo, -- hanem as orsgarandészmi tudomány ide vágó utssuistásainál fogva lelje* ' meggyöxödésből ajánlóin ért olvssó közönségünk figyelmébe é« örülnék, ha a valóban fontos ügytől érdefclndéaH nem vonná mag. Ily nagy horderejű czélja, eredménye van a beláaltáabak. De hogy aat aagyon sokan nem tudják, vagy szándékosan figyelmen kivül hagyják, nem méltatják stéggé, ast a divatos épiikezáa körül léptenpypmoo tapasztalhatjuk Pedig szikár klcslnylsaünk, mart hahár s hefásfláa orvosrendénzefí alap elveinek könnyelmű gondatlan mellőzés uem Is róglön szembetűnő károa hatással lép fal, aőt alig éssravehetö, da hogy aa Isssankéiit, ivadékokra is kihálólag folyvást működik, aat tények igasolják. Igenis. Fáaiisak ba házunk környékét, csinosítsuk, de csak; ugy, amint aat as egész-ség követelményei megengedik, parancsolják, A befásitéié-ől tekintettel Nagy- Kanissára éa ezzel kapcsolatban annak épiléazeü faj lödéséről jövö oxlkkemkn fogok sgyatmást elmondani. Jegyzőkönyv. Fel vétetett a á'Otf/W bt4 bitiíyi «slw> Mgtők egyletének Hárszejgen tartott köagyü-lésében I8H4. azeptamlier Itt-an Jele a voltak., Stingly Károly egyleti elnök, tirünleld Jóssal egyleti jagyzfl, Ferenczy Jánoa kis-ko-máromi, Dénes Parancs szépet neki. Wshof-aáia Adott aal. balássi, Tálabér Gyula galamboki, Pándur Kerencs aáraaegi, Dénes Béla bakónaki közjegysdk, Benedek János kís-ko mámmi, Stárasiossky (Syérgy Szepetnek, Fá-ner Jóssal sáraaeg segátHegysők. Komlósy Józ>-ef szolgabírói írnok, nklevsles jegyző, — agylali rendes, — 1 takintatas Svastits Károly Járási szolgabíró e* dr. Kárnak I Asz ló nagykanizsai ügyvéd urák tisztaletbeh tagok. I. Elnök a »zép számban magjelent egyk-ti tagokat üdvözli és a gr ülést megnyit ja, jegyaö által lelolvsstatja Bakónakon, 1K.-4 évi junius hő 10-t a tartott kösgyüiés jegyzökönyvét, mely jóváhagta híteleiietell 9. Hofler Ferencz, Kanizsa városi jegyző, egyleti rendes tagnak^ elnökhöz intézett s elmaradásét igazoló levelét elnök bemutatja a jegvző állal lek Ivás tatja, egyúttal beje-lénti, miszerint a gyűlésein mag nem jeleni tingar Alajos langnzi és.Lápoasi Béla lég-rftdi kör illetve községi jégyzök elmaradásukat nem igazolták. i • Hofler Feranca egyleti lagnak elnökhöz intézett levelében (elhozott indokok alapján elmaradása igazoltnak kimondatik, ellenben Ungar Alajos és Lápossy \| Béla egyleti tagok, kik elmaradásukat igazolni ia elmúlásától iák, egyenkint 2-í forint bimágban maraszt altatnak, rtelynek' pénztánibkhoz leendő befizetésére elnök által feUdvandók lesznek. 8, Ernők bemutatja \|Kuzmics Farancz llgrádi és Auganfeld Gyma sormási okleva- las aagédjegyaök kérvéayét, mslyk* magú kai, mint egyleti rendes tagok felvétet* kérik Kozmlcs Feraocs Íágrádí és AagMlaid üyula somsáéi okleveles sagédiagysők s t* mstsioii oklevelük' alapján az .egylet rsaési tagjaivá íslvétetisk a myó évi jáliaa hé löTkasdŐdö tsgaágí díj mellett, a tagok név-jegyzékébe leendő felvétel iránt egyleti pénztárnok (elhivatott, erről az illetők oklevelük vtaasaadáaa mellett, egyleti jegyző által ér-teaitaimök. 4j Elnök, fakintetés dr. Párnak Utaló nagy-kanízssi ügyvéd arat as egylet tkass-íefbell tagjává megválasztani ajánlji. A választás egyhangúlag megtőrtéavéa, erről a jelenlevő dr. Fárast Láastó ur ér' lasltistetl, kit ia az Iráata tauual'ólt bésalom-ért éa maftiastaiáaért meleg hangoa kflasé-netét nyilvánította As arra vonatkozó Jegy-I zőkönyvi kivonat magyálasstottiiak utólag uiagkOkielni határoztatott. 5. Elnök előa4ja, iáiiizaritit Fűlópk Mor alhalt aárazagi kdijagyső agylati vpU rendes tag tagsági alj hátralékának lefizetésére ni-előtt özvegye, illatra ötjóköaei általa fslazó-litutnának, Pandúr Fsraocz helybeli kós-jagyző mint a családhoz közéi álló tag volna felkérendő, hogy s hátralék kiegyenlítése békessége* utón eszközölné kj. Egyhangúlag elfogadtatott és Paadur Feraocz egyleti tag a ktttvatUö aaarap elvállalására telkéretett azzal, miszerint s lagkö zalabb megtartandó köseyülés alkalmával eljárása eredményét bejmtaa, 6. Talabár Gyula galambok! közjagysó egyleti readsa tag azon inditványt tarjautí elő, miasariat a magvai [jagyzöi egylet elnöké megkeresendő volna [az Iránt, hogy Zalamegye takintatea alispáni hivatala állal ki-bocaáitoit rendelet értelmében, általa a megyebeli jegyzők a járási körök megalakulására buzdítássá nak. Az indítvány elfogadtatott és a jegyzőkönyv másolatának áttéjele mellett a megyei jegyzői egylet elnöks a járási körök megsls kuláséaak előmozdítáaárs felkérendő lesz 7. Staasinaski Uyfl^gy szapauiaki aagéd-jegyző, egyleti rendes tág, kéri az elnököt, miszerint az egyleti grülásekre a segéd jegyzők, aűnt az egyletnek i rendes tagjai kvőa meghívó által híva—a Mg meg. vagy a lőoök-huz cziauatt meghívón \|u ő nevük is lűa-lettaasék ki. Tudomáaui Ivétatatt Unok a jövö gyülla helyet éa iálfét megállapítani kéri. A lövő gyűlés helyévé tíalambok, idejéül pedig Deczemper. hó I. lele Állapíttatott rnejr. [ Több elintézendő I tárgy, nemiévén, a jegyzőkönyv basáratoé és aláira'ott. k. ra, L Grih'ftUl Jittej Stingly Károly agyi. jegysö. \| agyi. elnök Tollhegygyel. Megindul a Terps^iohoré szezonja Azt liearélik, bogy Kaaizsáo csupán caak két fajta mulatság lesz. Antiszemiia éa sze-miia. Ast ia mcmtíák, tipgy az előbbieket u arany ifjúság rendezi. A magam vészéiül hajlandó vagyok azt hinni, bogy a szemit a bálokon lesz jobban képviselve aa mmé ifjúsága. szövegét ugy ssétzzedte s oly össze-vizsza forgatva osztotta ki a szedők közölt, hogy azoknak fogalmuk sem volt arról, hogy sa a kinait ákombákom, amit ök szednek, mily nevezetes lépés lesz alkotmányos fejlődésünkben. Azonban az ifj. Emich Guszti sd-dig ólálkodott a nyomdában, mig a dolognak nyomára jött s hogyan hogysn nfem? ' — agy kefelevonatot szerzett arról 1 A po-liczia erről rögtön értesült. Benedek pedig a magához idézett ifjú Emichnek fél évi börtönt igért szokott modorában ha nem hail-gaU Ez a fenyegetés volt Benedek hattyúdala! Este 6 érakor nagy hetük hirdették urbi at orbi, hogy: Az ország óhajai le^e-sedve vannak, -ő cs. éa k. ap. telsége as ország törvényes alkotmányos szerveseiének visszaállítását megparancsolta. Ugyanezen prokhunációban Benedek elbncsuzolt Buda-pasi polgáraitól. Benedek nyilatkozata után »Császári nyilatkozván?« következett, melvnek bave-setö sorai ,igy hangzottak: • MldOn elődeim uralkodó saékére léptem, a bizodalom erőszakos rázkódásnak volt kitéve. Ervs salán kövatkastek azok a pontosatok, qámlymk a magyai kmiüinisi a aa orazágygytklás viss-azaáilitáaára vonatkosuk. Hogy as adott an-gadaiáaysk csonkák voltak a hogy az akkori % közvélemény már sokkal követelőbb voll, lagalágadstt volna olyan ország-aelftfl^ az adó, a katona és a pénzügy at vaa véve, — erre ugytátasik Bécsben a»a gondoltak. Padig agy volt. EaU Psattáros msgisstraiuaa önkéntes kivilágítást rendelt el as essaéay ferömére. Kasa randalat ol^ vád a tűzre. Mm k«l kivilamiáa! - hangoztatá a töaMg. Hét órakor a várasbés ablakaiba élű gytyéhal latiak, a példái több tiaatvisalö éa gatgastmt polgár kAvatta. A tömeg egyre at, A vároekás tara tasilh SÉppb* yatee vaa A tőeag agyra sokára néhányezer ember indul el a Zrínyi kávéháztól, sippal, dobbal fölfegyverkezve. Utezai auhancaok ordítva kisérték a tömeget. A városháztérre énre, az ablakokat beverik, aztán oly takaróé tnacakamuzsikát csináltak, bogy különb ce kellett. Most az egész söm megindul a váczi utczán keresztül. Ahol csak egyetlen világos ablakot Iái, a melleil .sípol, dorombol, miákol, csahol, ugat szóval mindent elkövet, bogy a concert teljes legyen. — Most a menet a német azinház romban levő épülete elé érkezett. Itl azonban véres kaiasstrőfa fejlődött ki. Benedek parancsára fegyveres katonaság rejlösötl el a düledező épületbe s as odaérkezett népet szuronyszegexve támadta meg. Iszonyú sa- t var kelatkasett A nők sírtak, jajgattak, a lér- ' lak káromkodtak. A katonák pedig nem nézve sem etőresem hátra, puskájuk kai rettenetes dolgokat sittek véghez. BaÚáaay aavü jogász a legeifőnek esett áldozatul, agy baka puskaagygyal agy ütötte lajbe, hogy rögtön szörnyet halt. Da ugyanazon pillanatban a balta is holttan fatrengett vériben, hátulról egy sülét földre terilé, A Rókusba magába sebesültet szállítót lak. Hogy a magán házakba mennyit vittek? csak a jó isten tudhatja. A •Pesti Napló* szedői közül négyen sebesültek meg. — A nép végre tolásnak eredt, s katonák ulánna, a házakba, a korcsmákba baftbaatak éslolytatták gya-lázatos kegyatleaaégükat Seharos József b Waakhaém unokatestvére agy kapa alatt se- t besBli meg A Filíinger kávéházban minden adéayt éa bátort rakásra törtek. A Zríayi ká vékásban Kspecs Feraocs bádogost sakko- \| sás kőében lea/ürták. Mikor Hl éves atyja kiterítve látta lát, ürtttea rokaata mag a koporsói i ha áaál lógva klráatoUa abból a habit a olyan átkot mondott gyermeke gyilkosára, hogy aa ott álló raadöriág Is r» müve és kv« mseadra baag^ajst. ly la- Párisi levél B«dipeftr0«. Budapest, Okt 82. Pikáns, érdekes, és szensácziós dolgokért nem kall már többé Párísha menni, akad Itt Budapesten is elég. Nekünk Is vannak szerelmi drámáink, szép sziaéarnőink, .botrádyaiuk éa trakkoa gazembereink, miért ne inalnánk tehát Budapestről — párisi levelel ? Próbáljak meg, tán Igy még kényelme-' sebb less s as ember legalább nyíltabban beszélhet — Páriáról. Igen, Párébaa történt: egy tekintélyes politikai lapnak — mondink a »Petit Natio-nal«-nak — a »chaf redádeuria* — Moa-sieur Loüls Ouchard nagy tekintélyi téri, kl többek kőat a •Carole attaralre* elnöke la. Pariect genlemannek tartja mindenki,— kivéve munkatársait a- ö válóban rendidül udvarias mindenki iránt,— kire ssükségs van. E peried gentlemannek volt agy hozzá méltatlan felesége, méltatlan pedig azért, mert hiv voll pózzá, daczára, hogy lérjének tartozott volaa ~ revanche-val a arra lelt Is volna alkalma elég. A pariért gentleman unta a felesége hűségét, aminthogy a hűség manapság már — Párisban nnshasa erény; hűtissíiágat keresvén, elindult tebát a legfiHetékasebb halyre a azinta'ak köaé. A psríaet .gentleman itt találkozott Madaaioisalls ElvéveJ a •Tbéátre Fraagaiss« alaOraaga tagjával éa b állaim att , már t. I. á hagy á asánésanöket szeretni saokás— A paivaaak readassé azon k esdik aa arisstakraták m^melásll, hogy aaakask hi-háH elsajátítják s igyekeznek ezeknek Őrük hóbortjait atáeosai. Ér. Ouchard is am akarta taaai: ssép 4a Msalgs maian saiaémnő saaratw akart rendelkezhet vén milliókljal. ast akarta, hogy vegye — feleségül Ezt a drámai csomót akkép vélte megoldani Mr. Ouchard, hoév a felesége nevében irt egy levelet a szin&nöhöz. melyben s feleség állitőlagSisszajép s férje melleti helyét átengedi s — szérétönek. Es a levél meglehetős Valószínűtlen volt s ezért a szinéskno elment egyenesen as — asszonyhoz, megkérdezendő tőae, hogy ö irta-e a levelet ? Az érre kifejlett jelenetet szíves figyelmét* sjáfcljak Cmcy Gergelynek — asas — Pailleronnak. Hanem a dráma vikge igazán tragikas a boldogtalan ftataCaássoQy szivenlőtls magát. Mademoiselle Bvé pedigjátasik tovább a színpadon és as élstbain; — s Mr. Ouchard most is otyaa parfeot gentleman, aaat volt azdőtb ta aa az érdekes dráma Móréi aaórs megtörtént — mondjuk f— Páriséan. Es a lapok mélyae hallgattak róla — Párisban. \| Sokat beszétaek mpst — Párishaa, a képviselőházi — asas a kamatai botrányokról a hol még paeok ia mosdatlan szájjal a begombolatlan todattabaa kamtokodnak — — pardon! — »aaéaokobiak* I Hanem arak a botrányok még jelentek-talaaak azokhoi képest, Wyek a — párisi rendőrség atten most folyó vizsgálatból ki deHűaak. Sgész csomó i sadfli bislos, fogalmazó kapitány, sőt a főkapitány is a péesbaa vaa, a legraftnáitabb bűnök derültek ki ró-lak; da a Isgérdalraasbt leleplezések maid csak akkor várbaldfc, ha a vteflUat kiterjed a rendörségnek a émaimooddal foglal-koaó osztályára, a saaiaMa tMÉMP-aebb nemének kiálló pféM Maaödnsk li majd la . . . de a lapok arről togoak mafd á legmélyebb— hallata) - Párishaa f A kttraadbeh Hamrsaéak, te ma nekem egy esacska veréb leemri-fan a hántató!, köveikesöleg Imwik b-áilitva: \|. Aafiaaai* Mí A táaearaad otinottn liáUitva ohagrmbőrböl, aakterkéetokot ábráit Klvtl agy Siafaaiua- vignetta Belül I. ÜHmii >ikc»M caárdáa. I. latóoay-polka, I. Nendtvich-mazurka. 4. Freaeeia négye, komponálta Sinio-uyi Iváa i. Hep-btp rezgő. KeringO á la Zimándy. 7. Zndó. ziidó, rongyon ttidé-caárdáa tt Bácikomlóei gyorapolka. II. éfctMi'KÜ/. A táncarend, ityulbőr-böl jou-jouként viselhető ealnoa kit vöroa-hagyma. Kivül et a jel ■ Belli!: 1. Ucho-dodi-csárdáa. 1. Zsidó lengyelke (helyesen, jobbról 1 halra, olvaava: lengyel zsídócaka). B. Francaié négye, lánctnlja 11 pár 4. Zichy Anial-retgö. I &. Zion-keringŐ. 6. »SxandecaÍ emlék* gyorapolka. l! Laaaák, eljárva a »Ztidó nő* éa •Sába királynője!- báli áriák Martai. »Kel Paleaatinába'« valczer. 9. • Mem megy Unk mi innen el* — reggelig Vaaámap balástkonferenetia leaa Ketzthelyen. Kanixsáról «ajkan aaaal aa In-dokoláaaai maradnak Itthon, hogy ők csak a aavarotbtn Keretnek haláainl. • A kővetkező hirt küldték he hoznánk. \| Valődlaágáről nem me- Qnk jőtállani s énnél-togva eaak fenntartással kötöl\|ük: • NitreaeM a •mrre«e«éllrw-séateu. Egy köztiszteletben Allé, helybeli ! polgártáraunknak a bét egyik eaőa napján mulnetlanu) elvégzendő dolga akadt a Caen-gery-ntcza felső rétiében. A boldogtalan érzékeny burául vett családjától, Plihál F. köxjégysö ur állal ssabályazerüleg elkészít-tetie végrendeletét, melyben vagyonának \| egy negyedrészét a sárhatnladtak szerencsét- , len Özvegyeinek éa árváinak hagyományozta, azután síitát rendelt magának a barátoknál és nejének, At neveletlen gyermekének szív-saaggató zokogása kőzött nekiindult ez, előreláthatólag utolsó, utjának. — Mily leir-hállan lett azonban a család örömei midőn a halottnsk hitlet esteleié bazaaiálliiották, még éhre, egy társsekéren. A letarolt kuko- \| riozás melletti agyag-paríieból szabaditól Iák .ki egy á vasútról kölcaönkért emelő-gép segítségével. A végveszély peresében ugyan, msrt a nyirkos anyag skkor jnárépen szkjáig ért. Otíbon ágybs fektették, nátháié és köhögése komoly ugyan, de az orvosi tudomány nsk talán mégis tikerülend, a szeretett férjet és spát kiragadni a halál torkából— As sggódö családnak réazvétnyUatkosalot küldött a többi közt a városi mérnöki hivatal isi Különfélék. — .A kaalwal rejtáljaa ftmgyll-k •trál agy fővárosi napilap s utána a többiek a mit múlt heti tudósításunkkal kapcsolatban ast a hírt bosták, hogy a személy aaonoasigá a vonatkozó legcsekélyebb jeleket sem hátrahagyott öngyükoa azonos volna a Budapestről eltűnt Rk>mtwig M bécsi kereskedővei. A helybeli rendőrség által Budapestre küldőit arcsképröl ugyanis ráismert volna a Páris-szálió személyzete, mely széliében Ehremweig Budapesten Iskott A bácsi lapok ellenben tagadják, hogy a kanizsai öngyilkos csakugyan Ehremweig lett vo'na s mi is sz utóbbi nésetbez csellakosunk. Ehrenzweíg tudvalevőleg hajlott korú ember volt s vslláaárs nézve zsidó. As as idegen pedig, a ki a mult kedden iu Karnisán agyonlőtte magát, mint már jelentettük, 36—40 éves (ári volt és — esalbatailaa jelek után ítélve — keresztény. Az ellen a feltevés ellen, hogy Ehrenzweig lett volna az öngyükoa, szól zz a körülmény is, hogy snoek fehérneműje J. betűvel vob jelezve, még Eh-renzweig nevének keadőbeiii É. M. — Az öngyilkos kilétének a rendőrség eddig legkisebb nyomára sem tudott jöaot — TAalárm riaastotta M városunk lakosságát e hé tft-ée este 7 órakor. A lár-au onnan támadt, hogy as óriás-ulcsábaa egy kMvg\| nagyon is praktikus módon akar-ts bshiaosykaai igaz voltál ennek a közmondásnak : »Pénz el vas v a, asszony vsrve jó« Aa seeaony saonhea agy látszik, oem igen veit tyráMsi erre a praktikus hehisoayliásra, s midőn es mégis kissé soká tartott, tüzet hszáatl kiahálai A tftiet ssotáo tovább kis ett kedves Islalsági, agy, hegy meghallatták a tlstWséji Is. VoH II ................ Hl .......... ...... atesáa, smherek 0edt an-tadgálása éa lámába, asőval i ssgy tts-tm hiánysoit, esak mafaas áüs. A Jéy mttrt* \|rra ás kUteáMe -Aa I egÉaaből aa a tanulság ; ha valaki megveri \ feleségét, köaae he aeki előbb a esájái Mlhámssság. Vakmsrő saél hámoaaágaal főutak be e héléu városunk egyik előkelő kereskedőjét Hozzája jött ugyani* egy tissteeaégeaen öltözött fiatal ember, aki mint Jht'ir nagyatádi birtokoa (la mutatta be magát ás kérdezte, nem veséik e meg a busájukat, melyből mintákat mulatott W. Itt megalkudtak vele a búzára, mely as 0 állítása szerint este volt jövendő a vasalón A fiatal ember esután leüli és nagy kedélyesen kezdett bessélgetnl atyjáról, otthoni viasonyaikról stb Egyszerre, mintha valami hirtelenül jutott volna eszébe, homlokára Üt és aat mondjs i, »Most jut eaaeinbe, hogy a íuvaroaomául sőt kellene hasakül-deni. Hatvan foriutomhoa ínég negyven hiányzik. Ssíveakétyrtk ennyit köléeön adni.* A helybeli kereskedő egéaa gyanútlaaul éa saivaaen odaadta neki a negyven lorintot, sőt még többet ia ajánlott lelnekl,de a fiatal ember aat mondta, hogy ennyi elég neki, ha löhbre It-s asttksége majd kap a Illan őségtől, melynek méael sdott el. A nagy vsn forinttal eltávoaott és azóta sem neki, aem as ztádi gabonának nincs híre. Roller aládl birtokosnak nincs is ilyen korú Hs é a hely-heh kereskedő, még hálát lehet u idsgen szélhámos urnák, hogy csak negyven lorihl erejéig hassnálts fal inkognitójái. Ezt aa in* kognitót különben talán lel tudja doritonla rendőrség, melynél as ügyel följelentenék. - ■■lalaégafc. Minél sordonabbra válik otlkünn as időjárás, annál nyájasabbra szokott fordulni benn a termékben. Egyszerre három lánezvigalomnak voasttük hírét. Néhány ur a jövő Itó 8-án teljesen sárt-körű tánezvigaliaal rendez a Koroná-btn. A rendeséare felkért ''Urak közül a legtöbben aláírták a hozzájuk intéaeti leihlváat. -Ugyancsak a jövő (hó H án akar lenni hir* azerint a kisdedévé egylet bálja. — Végre a kaszinó vigalmi bizottaágs is elhstárosta, hogy a jövő hó kezdetén tartja meg első tánesmuialságái Van tehát elég hő alkalom válogatni éa táncsoini. Ilyenek iránt mindig (ókora logákonyaág azokott lenni a kanizaai kösönaégben Csak más tekinteiben le ugy volna! — riarlsel KUlüp helybeli könyvkereakedéaénak versenyképéaaégs mellett legjobb tanúbizonyságot tesz az a körülmény. bogy a pesti veraeuy-zőkkel zömben as 1986 év január 1 tői JM87. deczember 31 ig szükségélt iro <li azerek azállitását a megyei Ösazea hivataloknál, iigymiut a helybeli kir törvénysaéknél megnyerte - láflmavesJa. As igazaágttgyntlnias-ter l'tdng Károly helybeli telekkönyvi dijno-kot ugysnods Írnokká nevezte ki. Mi is szerencsét kívánunk ai előléptetettnek, aki már hét éve váija ett a megérdemelt kinevezést. — Felfalván. Felkérelltlnk a következő sorok közlésére: A Baltion-vidéki ötletes érdekeltséghez. Azt hiszem, sléggéköstu- I domásu dolog már, hogy a legutolsó időben, végre v alt bárt, egy komoly és erőteljes \| mozgalom indult meg a már régóta jövedelmezőségében sülyedő balatoni htláttti érdekében. A memorandum, mely ezen fon'oa közgazdasági kérdét ismeri el ésére éa megvilágítására dolgoztatott ki, a mely a Itpok nagy résziben közölve ia lett, eléggé ráimi lat a hálgazdagaágáról hajdan oly híres •Magyar tenger sanyarú állapotára, valamint azon gyógymódokra meljek által arány Isg könnyen aegithetünk s bajon Itt az ideje! Caak ss érdekeltség akaratán mullik, bogy a bala'oni haláazal iámét virágzásnak induljon! Azért, mint a ino/galotn megindításával ét as előmunkálatok elkészítésével foglalkozó bizottság elnöke, tgu búalonmol bátorkodom fordulni <# l'iwi íl'dntoitvidéh to-dffaütéghi/, a halászati tulsjdonoeokhoz és bérlökhöz, vslsmint általában mindasou honfitársaimhoz, a kik akár mint szakértők, akár mint laikusok, ezen fontos kérdés iránt némi közgazdasági érzékkel birnak szíveskedjenek I. októbnv UM-d* sasérwnt rtggol 9 énkor KttiihAtjtn m Am/>i** ud\U wggUrmébin Oiittmfíbn oly ezálból, hogy ott alapotan ssegvitaiván a balatoni beláttál emelését ezélzó, különféle kérdéseket 1 és csopeeiosahrán a köaöt érdek közül: «gy 1 bnlatonl kaldtia'i rgylet'é fihktdhafUnh, mely trköieti testülit, mint azámlalan külföldi példa mulatja, egyedül volna képet a kitűzött esélt elérni ésa közös érdeket megóvni ' A rokonszenves fogadtatás, melylvel et ügy-i ben tett eddigi lépéseim at érotsaMg ré-i izéről találkoztak, valamint tt ügy! font jaiéit I éa a kérdés érettsége re«>énylenem engedik, hogy mién felhívásom minél stéletebb kör-i ben élénk viaszhingot fog támaastani. tf\|. \| Soéoktngi latra gróf UtOtt ági elnök. — A megtaiundó értekezlet lefolyásáról lapunk jővö tárnában fogjuk ludötUtni olvaaélnkai, - A ksrmksil lijak áahép i aé fclra e hő ll-án saombstou, eati lar-\| tottiaiidti megnyitó-baaken»ef »ijáf hely»ae-I náhta a taaak asgy saÉMÉnak rássvéte u»el-[ lett. Hazaáas ás agyéhtánf fi>Bssiiflk-bea lermásaétessn aem veh hiány ás Bor-I váth laead wehártnak nótái malleu jóval j éjfélen fal maradi agytft a v iám ksagaliti Irsiitg "gi---U-1" >r1ri -tfAi— \| e hé IMa éaU 9 órákor A csigái)yor ■táfről* tarl Molvatásl Pmko Imre, Itpvnk — UJ pslgárt nyert városunk lián- I ddk Uy Sándor gyégynertáiialajdonoshaa, ki Király f. urnák a »Megváliöhas mimiett gyégyssertárát átveités at üslstst s régi he-lyiségbéit foljflaljii Társadalmunk agy mOeH, kedélyes taggal ssepomdoti r mi ui válla-Istábo ast kiváltjuk Máadák urnát, hogy j ast a közönség pártlugáaa virágzásban tartsa. I lAajohb volna, ha ugy lehetne tatásai a j dolgot, egy Máadák ár ttilettnelt jó lor- talma lenne, atonklylll pedig beteg iatninél évetebb volna — llalálwsáa. A következő gyáta jelentést, véttik: •Alállrmtak lájds\|uias naiv vei tudatják as összes rokonaág netében t aseratett velük, atyja, lestvére, illetve angóra fflrsMady János maiy, kir. \|HtslallHzlt\|ék. f. hó 91-én esti 7 órakor bosatts 'ssenvedéa után élte évében lörténi gyászos elküny-tál A holdogultnsh hűlt tetemsi f. hó pl\|>án d. u. 'Lé órakor lógnak «« Qaithyáol uloaa 4-lkfsámu bálból - Hlld H. I naf/kaMzsai temetkezési vállalata által a helybeli róna kath sírkertbe örök Ihyugalomra tétetni. At I engeuielő stent miseáídotai I, hú 9l-#n d. I. Itt urakor log a sz. Ftrencs rendű plat>ánit .1 itmplombtn a mindenhatónak bemuia taini. r. Kelt Nagy Kanlkaán. iBttt ukt hó jtt. A szerelel Istenének áldása lengjem a ielwl- / hetleu halott porai lölöttl tlaray Jinnjt mint ipja. tlaray Ztuzaánija aattl. (lalgoijay, mint napa. Körtnendy Viktor Un. Éket (ijósné aaül Kfrmeady Kornélia, mint növéraJ Ikes Lajos, mint angóra.1** Agyásseastalksluiál^il lakat a lobogöt t ÜzŐÍt kl a polááli égy léi melynek tagja volt a korán elhunyt. — Ksalsw ■ llrlkvllághta Vághö Ignánz e munkatársunk ezlmü. érdekes történelmi dolgosaiénak fnlytniM tér asüke miau naak lápunk jUvö ssámáliat) lógjuk hothiini. — A laaaatn léll legáemé* tehb idölöltésél t bissnos olvasmány lépési, Társadalmi vittonyaink immár odáig l^lőil' lek, bogy aki a kortol elmaradni nem akar( egy jó napilip járatánál alig mellőzheti. I.eg-jobban bisonyit]t ett a napilt\|iok tlöitetöl* nek at u tola<'> lix év alait történt megttMtze* reiődést. be nem is osoda, ruari ma tnár egy jól szerkeastett napilap a legolcsóbb művelődési tarkős ét bassno' mulattató, egy-atólván élveseti ctikk egyúttal. Aki például a Petii Hirlapot, mely egy hóra I Irt V0 kr., negyedévre 3 fit <0 kr, járatja, — nsponkint egéss kötet olvasmányt nyer. melyben politikai csikkeket talál i legelőkelőbb publicíiláklél (Pulaiky Feranos, lleaiet ílnti-táv, Tön Kálmán, Eötvös Károly, táreiékat és mulattató karoolálokat Miksiáth Kálmántól (Seerron), Bartók Lajottól (Don Pedrő), kik a lap belaő munkatártai s még etéu sorától a jelesebb tároazlróknzk, mint Agai . Adolf (Ctiosarí Bora), Györy Vilmos, K Tőth Kálmán, Tóth Bála. dr. Radö Antal. dr. Sziklzy János; itb Kiválóan mulatta,ók >A I. Házból* czimü országgyűlési karczolétok Miktzáih Kálmánlól a a Bartók lajje élénk azini szemléi, á lap nagy terjedelme lehetővé teeii mindtn érdekee bestédnek egész közléséi ; de a kiváló fontosságú távirati rovat ia a legterjedelmesebb. 8 amit egyetlen napilap sem nyújt ma Európában, a Petii Hírlap hetenkint külön bekötésre alkalmas aenemellékletekkel ii kedveskedik előfizetőinek minden ráftzetét nélkül; tehát évente legalább BM válogatott zenedarabbal -»ajándékul. Jó lélekkel afánlbaijuk azért a politikailag teljésen lüggeílen egy párthot sem larlozó — Pesti Hírlapot a müveit magyar olVaaö-küzöneég pártlogásába. Aki még nem ismerné, írjon egy levelezőlapon a kiadóhivatalnak, (a Pesti Hírlap kiadói ligrádft testvérek, Budapesten, Nádor utc/a 1 az.J s onnét egy hétig dijtslanul kap mutatványszámokat. — Kaerejcy ÉJasnka (Teljes kiadás tíallsnd, Ifsbicht, Voroamsny és t\|)bbek kíadássi után rendezte Nádor (lyula. Képekkel dlsiilett első teljes magyar kiadás,) AEt/-dor Kdlmdn könyvkiadó által egyszerre küldettek be bosiánk e mu 6—9-ik Ijizetéi, me- lyekkel egysesrimiai tlső kötete vsa hgfe-jstvt a négy kötetre terv eseti éráskeskl* \| adásnak Ununk korábbi asámiihan ináé telve tmlékaalásk már mtg e rokoaeaknvas vállalatról, mely ugy üléses kutsait, égimw rajtái által, intat báatts beltártalmávai kött lé ftgyélmürikat- At Egeragy éja«sks nam aaorul a ntáydoliu reklám rMtuiáiittaláláirt, ladvatevő, liogy halhatatlan Vörösmartynk ksdvas nlvasmánya volt^ sőt egy r^raét a ültetts át nyslvünira e ss henna Is van a lenti kiadásban. H már es lasgábtn Maija a vállalat garanciáját. A kiadöt Itdvftzőlbat . jttk asoa asertnctée gondolétáért, hogy át arab költátset e gyöngyét hottálárftsiövé látti tgéss ttljsttégélien s magyar olvasój kösonség ssámárt, mint a bibliát^ lanulitiliga\| olvashallá annak lapjait flalaljá, oreeja t legmüvéltebb, mint as Ipsrot kösápotnály-nak. Fordítása gondos és a mi fő, já ma gyartágu- A laljes inü 00 füsatból, lüetvé négy testes kötetből log állntil s ára lűie-' tanként tó kr., ml a füstiek díszes, lllueatrál{ kiállítását tekint ve, valóban jutányos ár. Közgazdaság. Babona árak f Nigy-Kaniiat, oktolier \|5-#i. 1h kiiogrtm buta 11rt, 4ü kr. 1 frt ftl) kri - Hoza <1 frt - kr. (\| Irt. 711 kr. — r/ali tl Irt —i kr. ti irt. 10 árpa 1 frt. 7 frt. üf tengeri őlrt ~ 6 Irt 80 kr. A vaouti menntrend. awiu. n««u "Si "T'K vaalsaa. v—i mm M I »s.\|»t \| i, a \| •«♦• ! • »a y I . \|ii f. \| é. <•/„ \|t J a fepMt a* alMS Kik ■MM Isii a > "»r §y. ». é««. «i»4ii *** mm \| •»!« 1 • )• \| S 4 10 fi ÍIO », r>f) I •> \|b \|. Hfi * m»m. •■mii J » II Ka "^T ass ; ituff^ ti.su lA/mi, M, V, vonij' ' kk. á t, i /«#u 17 \|'\| • \| MA Ur4 U\|i MM >MNil\|»«Sr M j Kaata's i-4a 4tll I rvs1 4 « Ist tt OS pl I 4 M C • 14 M<tM. IUM\|NH) •.,ih»i m «m f a > ZmtMS 4 s wli r •t\|' f j i z»i: t ^•M^ltMi vttjjl ta j ■ I «>•»■ »m—\|l—st. «ai as. vsa' S>Mt—i m 4. m. \| <•< r«g\|»l IimI • 44 \|> «l.» 061< \ ft « ______ \| rM. ii>im\|\| iáin. V. IUrr» K>i)im •■\|g«l I tl. II, árk. It 4 y& \| sTat r 140 Nyllttér.) lü/ij nrootf ii kJ Mfigdn Ittt kitérUi M. I). Berey limbergi (Alsó-Auszirin) gyaj korlo orvos, a lirandtllt gyógysserész svájexl labdacsttval asskösölt kísérletéről s kövstj későt írja: A svájozl Ispdanaokü, melyeket melyeket öa hozzám küldött s a melyekkel először is önmagamon leltem kisérlétet a legjobb hatású szemek találtam.* fírandj B. svájezi labdacsal a magyarontági gyógy-j ssertárakban egy dobotzal 7H krért kaphatók] Ügyelni kell hogy minden dobos esian lapján megvan e fehér kareesl vörös me\| zőben s Hratjdi R. névaláírása. ÍP6 ni-1 * A'; a rovstbas foctaiUkM n»m vállal flagi'4 alalősaégat a a sark. Felelős szerkesztő s kttdó: I á II ii A I. 4 J O N. Táraaterkttziö Firkn lari. lOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO ) IRMLER ós WAGNER I Hágy«EáH Itsa, gtrun #attAyáay Mi ááiéna, a rúmkit éMluékn Ajánlja dáasa berendezett raktárát FehérneroQek urak-, nők- és gyermekek részére, ugy q 4gyDéműké835Ítmónyeit is. . Legkitűnőbb minőtégü, aaját aaStáeswibaw készüli, liátl éaaiaa»tkét ■saUl-UrllCk. aaalal* «a llrllklsl kstdék, srsaa éa IsH'-váaauak agéss tat élessé gbin. (iyári raktár rmnburgf- ét á/Wstáaafrá kitűnő éa legu thb m*1-, kánt éa ecmaai-'arték, était, fwti- és gptJn éfftrtíók, bálé- ét fehér és sziaes adsraa, ^mmiV- bttftt'wÜmdék, égést t legfinomabb minőségig, továbbá gtHtrok ét kéoM urak és gyensekekaek. Saját kéesitményo Uoob-«truok\ luHoa, ros^a, sasássiá^ a^aái, akarás aa/yssi sap^scá, Agypokrérpok, némfoo ás pfm1-f«rt0, elraé és finom színes rnkapa&tf S99 1- 4 Nagy válaastélc fehér- és sánes férfiingek, canaíbs, csídta és ?&llífl2őkb0l. Mh Stgy raktár kmf ja ás IIMII ái skkil, ■sayastissji kataagysá sésté síért AzeUfttí&os/trók I ^ f M' ' \| punr é & > aito-. ablak- és oadozat-ovár 1 I \| J J * Hm V nedvem*, oem 0 bfleég nem kir- \ y L \. ' «! L T?j • li • v^l \| ' R imk reá legcoeké!yeM> Moly ásna) tetn. E tftrBftB & K ■ »ljak nem nyálnak, nem cstaoak még, l • ^ a ■ egyoneeep éa megbuhátóan moaognak DAaq IV HeuittHtUil" 11, alapit** \|Q\|7 \ 1 tmríémé^mhétrí jéukiléa vállal DüUO Markért M igaagatáoa alatt ■ v a. IÍI",L ' ~ ___. ■ Kil/vwti t- kiér in«im <-«'ifl\|NMiüéf ajánlja kéaa aj (ék. ablakok (vaal4a««tl «}tHt) pulin úgymint amerikai mfria ereattéke* parqneil-\|ia<lo- • Hj xatoklinl allú nagy áru raktArát I n, » y mí Imiin tanain 1Q A gyár nagy »arax faanyag kéarlete, wgunitit kh* áruk nagy rakIAra által kOpeaftve viií» még a legnagyobb axftkHeg- ■ O6C8L 1. MHXID11i<iüHIFUftHG 10. lelet ia a legrövidebb idö alatt kielégíteni. Klvúllal Oaleli \|«ortalltt kiállítanál, katonni laklaayak, kúrliáxak, i-Mak inwták aib. ■ « PoHIMIIHk V £ \|S1I Hll/, berendexéaét ugyotinten, mint bárminemű máa, gépekkel előállítható, laiminkíVlHiDkitt. m\|« vngy minta nzetiiit, kitévén, luk- Pfi j iMka btttorokal. , VI •! % ll* t—• ■ ' J '■ —íiiiii ni ii ti itttmmmbmmbmm l ■■■■■■■■■■■■■ cp^k \ íoocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ rnsssmmmmo^nmm \| (Ma — látakivuaat-csnkorkák kik pa- » I IT v T ~ y 1 gfcUs m»k 1 Q I Q 132* M.\|lbB4. Q o o Haszonbérleti hirdetmény. 8 Liiiiii) iIt Bllát,klLV\|li ölv 0 Ik^v iy%» krm 8ö kr 't^t 70 kV Q j Q Uáktornya tnctővrtvon elöljárósága által eteniiel kOasé léirlík, mi Q { 1 , Q\| A aterint a A Bt* Jásna-ai* \| X 1 X i H__. • i . 1! 1 - M /I__i . • X Í ckilíik i "^St1* I o I o ^özsé^i Pálinka- ós sör fogyasztási Q HsH ^Wö í adószedési-jog 01 Ml te 10 boával, Irt. 11.90 Wr \| X X ^ Itiftj 4 \| ^ j . X I tt- és emésztési Oy^'X.lS .al ákuwy\ kttftttégi hivutHUmii lb8r> évi junuár 1i6#1-i«1 IHHTikévi V I qf séQ, Q I X deoMmbcr hó végéig nyilvános árveréai uti>n Uanxonbérbe ndntní fog Se I A [ V At 4gy évi htt«&onbér ktkiálliai áru 11 840 frl, tt Monb»ii ntUk V ' rulea aff»kUe»16k. véremé- V U \c m t«áHilh»ló. 4 ] X eiaés ée^ler««lene4ée allam. V O Iriabeli ejánUtok a 10\ Uittoaíiékkal ellátva at áneréx rnegket 0 TT^fr Ia^/vű iírnak Q X vtgy unnak iolyama aUit elfogadtatnak. O H011 a. X X A feltételek a kttaaégi liivaulban a hivatalon órák alatt megte Q mai Alaki vonamk (eUalátóyának ia Q A » krioiknak, Eur6palegiöbb uralkodója X V kintbetflk. \ W ca. k. udvart ttálUtójánakttb.aib. V v v>aktornyáiit Irt.Hl oktober hó 17 én ii Etea, t Grabtn, Brkeaarttraata 8 X X AZ elöljáróság. X W. Mk X 1 X 23H 1 1 Y „tr:: ^.í^-^trH vxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxS •4T itom au ma atft-rf^m^i cb«- «l».u Iims >4- Y 1 . _ ___ te Máa tjr'irwn te U"»kiU»»«ri. kif >uf)'H..u Uf- fi \| ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ ^^^^^^^^ iftWwmniüW. Mritlaruk -rtri^) W' >\ , ™H ifMA Wite—k. a (jtifTinúdut cm k tetet folyta- V^ \ I I ► i • * I i • 11 X p" flOjtUdjt XcD, ...........1 I Nyöjthönk k«n«t«H».r«nwén«kll wH W-..- Vil ««n wtTTiat i, I _ ^ __ . -AJ?XllgriWt^ IMHIaOOO unarkal a kitd.,0 H^i^ftu'^i^'woaí.m.n: x 11ű)(tffbité iBabncn ar-ll\| l^ifsft??.wfc w,lbfn * >>'l>'M - „u^kAtól kér«k p.^»ut4..«M .«».HtU 6 M«k6v»t. O I V«mUt «\|«M 9aftrA«l I >i,y pHkterMriiál m«l; a m»gM kteteéay H-1 V TMaMMl A .1 in D(lt(n\|>Dtl\|l 11 lUl )A«ékagjv« te Mikiin van. X 1 fi ilfltfthidrttii aufi rincm attfml l^^tór^^^ViKl U V I iSAIofft M B . 11 layireekayMa ihtdle klMraoláa iUMIV«dlili,\| A Orveel eiéai letealé. fj .1 »CM ** »,M\| 3otai I 1 Iktviak UUIkailk 500.000 frtutl f»«yar«aiff\| X XI 1 ratkku a. t.kl«tal«l\|aVilllllar.it iHuütiru,! I IrtesW rWlat VI H».ghef h. <ateteai Itt. )»l». tto V 1 I kenanéf Bfilétiti: III —-- —. .. —I-1 M»«Un .«<• H^íJUw aU /\ 1 «« n . . I I I 1 800,1)00• « ht»r á «... lOJJUOl wwG.ter.^^vií^.^14^ X I »£ttaer& üuttlutrtfs JmiiUifiu 11 11.« » « m am.ftSZI A valtak. po»t»uUi»«i «U«I kerrk 11 » f] I » _ Elli aíar ■ a, lOOOOO ÍM aaar - ... WVMlI V lloff Jka« (éW^uiaUtakUniuit tuteste^ techM te V luro K f%rnl\|M III. * IH ' 1,1 ÍQÜÜ\| Xfcf- TW«i«Utu» X lifiti atfi aat 7 tt. Vtebtkfilt 4r«lt« unt ftUHtrl \| I \ •• •» • »!•». ai 1W»\| Cl te Ku»Wr J mT U i \|cmí) a\|U ttaéMllaaata !■ • I 1 •»• » ?0,000 116 ayvr. a. ai. 100UI W\ kte«. «r^aa. /\ I 1. e_M ._ tjt. tUlkU,\| t I 8 ayte. á. M. 00«H» IUM a tar. a. m. aoo\| X RAKTÁRAK NAOY.K1KIZ8Á; KlrAly Va- X ' V ^^^ ^bolPh.FllO^-1 I 4 nytr. ^ w. S0.0JJ.WW «W a. te. ' iu\| OiMamnaate; F-mIUoítt J HoW«W Adolf y 1 I »,r éXMtím í« 1.. B^nkmmtTtMT 9, I I J • » JJX X _ ULAUintlO llaMawkl A«l Kantw A I I I I 1 Rjtr. 1 in. BO.UOO «fjrnklnt. 900. 150. ítl.l Ute iwcm - KK83CTHK1A. Wüi»ch Ftmw. 1 1 I 1 1 ajr ». iu 16,000 10<». M. 07, 40. -(• ... .1 Qrl^L^^TO:!---—-? [■;;,«o>l Altttt TUnal. M., Dtei J C. «jteya. fj I 1 ■eljMoteteltefa iW.OOo te. O^terUkbaa Sc rkcit: HMw I. K<teM a. Hp««r a. — X ■•^■■■■■■■■■■B^HHBBBaBHa II A« alak .«tUIJ u f.j»rrai«M« M> (Ml jn. 1 O ^OPHON MoluAr t. fyúK)M Uak H. Mftll-r l». l • j . I I Un U (ukovidik 1 u«l 60,000.«t>iid 10.UUU, 4 M I X- NgüKKaraiiKuvAa i-u» u. i»..»-t. uram. Rhr7P intnrm^r?irtkat I Iiojdoo. »u.coo. m loumuu. i-«a míkL Q«yó«y,x. KIOabATBl^l: Hialutl' al t^títeu y 1 Dür» HIIUI HIIW1URÖI I Z^ K &00\|ÜU0 RpK. a()O.UOO. tto.uoo ii.ark.abB) QSJgS " ^ojűTa^^C^r33 Q lagjobheaérlaaült forrksböl, valaiuint eaxaklie l bttwHl klf.lai«aa\| Q X&u ^^"KSSTt Rudapeatoa Q 1 ^IMIttO érteúléaeket é. I \|\| atréTiaraJ. ara teák .a t.lfrilOkr.. é.\| Qsa'p íaai éu. I) tanácsokat t lll^aA* 9 9 i' ^uok'l5 (Xy. IA kltamtatte ,yQ I KJOraail és lllX)Atl ad I I VaUa.aaaV MNUtM u'tei^ \| - : \| írásbeli vagy oaóbeli kérdésekre \| ■••knidte. thgj ^teaUU.ay imIUU »>aaaai tel - —" 1 _ ' t II* MfMfJwM giitiddal Mtkötöltelik, mímmiíI "M""""""""""""""1"1™-• I lildllfr éo Táma bankUlIrlf I IMagal a» élla» ctlnt»iml ♦a»U»U «raéaU •ot-l kap van tlliak kaaékte. I T~ T' ------■■ ■ , - ■ Bécs, I. Wallneralraaae 11. II A mtntéaiaikWii nw\|(kirá«taUkltuie\| \ 2\|\| t_I, l \|tettealak éU 0lktl in«;tfkHtet\|«vk. talaéaa hu-1 1 I liu alaa pwlla néUftl kiM)«k rte«t«« I i ^^ \| I t«iiii»i % kiuuiM kiuii )\|}iAti. I llatbnvirQ.fÁla 1 ----;— ■ , t - -s ■ \| tivuutra a klv>ta\|M« Uimiut #1 rv »l- I tta0«f»f""\|OHI " iite^ I Ikúlljkk Mranltt nagtakiteM tlnil te iéwk-1 i I \|atk ■yilaikoaaak nwiMmíi iiiIAm « 1 I HARLANDI I IffiSSÍf-l '"'"■■ la > ^a I III A nyaramteyak kiftsattea ponloaau a tetvl ílkototonál * orsóczérual I I ranoaa. aak uite tekiuU>y« nvaramiay köiöl I 4 I i-.i . \| \|gyakran n abé I6ny«rvn>éuyak fttvaatlvéa I ^f gt n pw7®" vftfpl^V I \|a.iat tftn nua iao aa«i, mt utal , i I pánoikkál- /^nrjjjk I I ée.ooa. «a(aee «ti». iu»ttra»i ki, I wlM^I « Itláa alkal- flRr II At Ily a legnliaeéaLa ihwn «j«\|t« vall I I ^JJn. Kk oikvil a Rt ti "rfl I IUIiImI. »la«aU\|\|»aiél«g Itnlialkl MtlHMi\|gkl\| 1 I mlrK'>7 iMnaavAkliL CJ I \|• )«g«MafeWW »temtatait* tt«aiiUMt«M kteülawl \ I ■g ^jklf i- I* 51 Vv IkW I I4 h,u mimim i.Hblu» u>ia.\| \| emaaaai ^kaMly I \|4n«Mtn ng ateiter li a> Hlo «i«tkt k ak-l I I ki(0ote(ra n,r I 1 Ikáatot lalteaU •T ®r»1 loMayl I I II l I IKautmánii & Simon.\| i I Allata kadvah UM •laóarf^ kaphata\| 1 I kuk ée válté Ailoi Havberfbea, \|\| A \|I i köaaOoetOakét l^oaatk ki aaaoneil \|i Onnt rAk-Nag) aromiág I ; lax irtntunk »<klig taousiioCt bánlomért, M-l I kéfjUk hogy a hivatala* tarvasal megiakin* I I a.tnden eegy éo seveaelee kereake-\| ' Itéoe által maggyOxOdni a^ÜAattaaaék al \| I uagyaxerli Byerattéfiy«ki»táaokr61. roalye-l <Mkia. \| \|kat a kiaoraolAaok nyuitanak. 110 1 — IS I m it— i41 i 1 » ivVMMMM t ■■■■■■■■■■■■■■ MyoaaloU Vtaabel ItlOp lapmla)doaeeaál Ne§y-Kaaiaaáe. I ,4 • '• v j • k Vt ' jjj ( • j iyü ímelaft valódi, nyálkaviUamvN Bol Jkawi AU malátakWuaat csnkovkák kik pa-pírban van nak. t iioff juo-m* \| lataklvnaat Ml cOkorkkk aalöJUk «nk k»k \ iar«k6kban ajtó-, ablak- és padozat-gyár társaság i : jr ■ y í\| J: v DAaq IV HmitttltUii^r 11 .ilapltvit 101"7 v UUUO Markért M ignxgntáaa alatt IOi# ajAnljn kéaa aj lék. aklakak (vaaaláaaat eaytlll) pulia Irnírt- ngyntíni amerikai cnerlii ereattékté* ^ piirqmtl-\|iH<io- xatoklinl Álló nagy áru raktárát A gyár nagy aaAraa laanjrag káarlelf, ng\ mint k^a áruk nagy raktára nltal kéiieailve vníi még n I#fnégvi4>li oxOk^eg-letet la a legriividebli td6 alatt kielégít mi. KlvuUal Oaleti tmrUkltlk kiállítani. knUmnt lakiunynk. k«uhaxak, inki»IAk inwták atli berendetéaét ugy minién, mint bárminemű máa, pépekkel etUálllihatú, (amunkálmokat, raj vngy mint ti axertitt, kivévmuu aaoka batorokat. . III I-1 nrnmbmémímmmmU öjapotrHftjtószlj. <g punj 4 Qo t JgáMekuUf f$1tmr0 l'ftlnhb /fyd< frn dny un le KrU^lilt t n o'cnA^b » Itorit^i Sem V nedveaaéír, em á búeép nem bírnak reá logcAtkélyobb I^Myáaaal aem. R ast jak nem nyúlnák, nett catatoak meg, egyeneoen áa megbighálóan moeognak TarUiiégikérl léMUUU vállal-latlk. KllffW\ti hidr Au$tri >-M'tttynrftrntáq •AmbJI A I Béc&I. Maxmilia^strafíHe 13 rOHMiiahy 4l SlrHItr ÍM 0-10 XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXK 1524 aa.\|lbtt4. Haszonbérleti hirdetmény. > i'áktomya metőváron előljáróaága Által etemtől küaaé tétetik, mi aterint a la 1 let" krJ •00 awtyvd ki ll va» trto Wr \| Mell- és emésztési gyen ttmig, karattee oftktAetlék, léey iég 4e étorOHtetdéo aftlatt. Hoff János urnák, a mai Alaki vonal ok feltalálnának ét gyártójának, EuKh legtöbb uralkodója ca. k. udvari asáUitójának ttb. atb. Béea, I. Grobtn, Brktearttraaoa S. Httirndrftrtlrmut 10. ia Kiyw a Uwg Jte«(ak aialáiakivoaal •(•>-] ti\|i ter te a iiial»a ■WotelaiU ll tv** tik te 1 kt. I H<4 Jtoa aii awtlia-«gtewÉgl«korola4e kaM<«4- -late teáa gyunaa te \|&kUtara kifvuf)ii>u Ite-wikiteliaW. Malteaeaak««rkak Wv«« nagy etil-lapbó katkaank. A fyugvinódut cak tetet folyla-\| tora. kngy a und Vtt\|fc>a» Wdjte elten vcd«k«x-V kteck tekte kl kükt«ram U l^wclcfelib t kkaOrnaVk kálAval aindlM <Ím .Honi Mii'ia Wráad wAl BaUhykny gvúlkft HulwdbattbyAuy tbHS. «l»r, OtelJ A kítühö lloff Jáia ftk M»alklakWona«-m«H-cxuk"rklx»l kérak pi^alautAi 111 maltett 0 Kacakóval.j TkrttMltl AHtlrruh'Huiihynnyi frdfaá kabadUtihlmny KkfchérrAr aívlUit. Qrveel \|)4)Je»«lé-. aaaghagk. »BAc»k»i 1004. )a\|». 1 ka M'mUn •« ta HoffJkau* Oli malátákatUmny«i lil ntgiw kOk&ntera vteakasá«>« UlüU J«\ katáMal • i voltak. l«mk\ puctauUnvá «IUI teA 11 a Uoff JAit<>» (él* inalktaktvimnt ttftesteRl tevkU te 1 «M»kA Hoff lka»» »fU m«U»a \lvnnat malVnnknr-kAl Tkrtdmri te Kufter J Mf kte. orvos. KAKTARAK tAQY-KAtULAÁt; Khrkly fa trvncE gyünr-riW.il.-v J. MnW«ld Adolf t— ZALA BüUdUlKU llaMomkl AA Kwnlcr Mteu Aar yúcr« - KK83CTHK1A WOaMk ~ kapohvAh; ujfteia Aulai - coAktoukya Ma: r. OnMT — RARVKID : Ite J»t>»« — llpx Tkttnwr » v te . Ote» J C. tyter^. fkoa hlpftc* 1. Kovkca a. uy^yw 0a0—r 8. — AOPRON MoluAr t, nten Unk a. H0ll-r 1». . agfcaaa rtiitavAa riai l di«imv.«. orauu ttytevm. AIOaiUTntLY Hiulolf AL ffyAcfM. KtUmtu a. ,J. — aHQCTVAt Oala-uou «yuU gjigjM — tAOnAa taWalnr gyíeyawtkr nwkl lydgyaMttte lTVal>iuM..k ftógy-Mnárm Alapíttatott 1847-ban. Bteabaa te Bndapwtei IM J- községi bor-, pálinkar, és sör fogyasztási adószedósi-jog a caáktornyai kUtaégi hivatalliiui lb8'i évi junuár Ii6'l-(61 IHHTikévi deotember Hó végiig nyilvános árveréti utnn Itattonbérbe adatni fog At ogy évi haaaonbér kikiáltani áru 11 8'i() frt. et atonban atüa aég eaetére le it ttállitható. á IráabeU ajánlatok a l0t Uittoeitékkal ellátva at árxeréa megkea détéig. vagy annak iolyama aUtt elfogadtatnak. A feltételek a ktVtaégi hivatalban a hivataloa órák alatt megte kintbetók. Caáktornyán, 1841 oktober Hó 17 én i Zwieback Lajos és testvére dívát rak, katggrakék. kéamiámk iMlajr^i éo Imtiircslkkak tektára Béeaj W #aiiahiU$ntmu üt ét iOS oéM] fta/l- i^h lóli i'vtidra. képpal dlaaawk klAllitott \ HOlgy-divat-lapot j ml kt. K lap randklvlll UrialuateágánAl íngva fitetaaartleg van kotvt In kívánatra kértétek Mgytn ét buminttt migküldtUk 298 1 Az elöljáróság. 2)ct geijtUdjc £ct># aait Wortiot. cCidjtUbifl/ ttnia ra ai rh e(bIrmri íüftffbltf ^űl)llCll; 0(om«n v»a 0roa! tea Bllicfl'Btjl @cjd)i(bt€ii oue cincin altem! m Havin 3ofoi Ifntbili a. a.kifUktlt)aft killtfv.it é tilalmit. \| \| t)(in>ii«t Btiíátlfi: (CnyeCs OtCuflrirtefe JoniUinw »íb &y6 6(aUM l«lt* O'tt tt! 7 tr lithbiiu ftait* unt fvaetrl tntÉ «0« Hnák«nllna§ta lta Oreoa-tÜMftm u. Caakatkara bol Pb. F babot-Bír é'ifrkitwa a Vita, I., Boktokrt\|ftttt«Mt 9. Nyújts ti tik keMttimronoiének 1 500,000 III tt i ka I fitty•r«itiiitt iiyuit kttlvtel VMiWn a aogy ploklooroarolAo. mnlj a atagaa tal jévékagy te te Uitndtvi van. Ksru uj t»rt«irt tlAnVo Abban alt. u«gT\| uébány hxn.itt tafnlytea nlalt < tovaolaabin 00,5001 ayoroáloyaoa oktalan klsorvolát alá kvIUaiOlnlt. Ntpoata frium kéasült frka i Mt- Élesztőt 'ttt legjobb minoHéglit küld megrendeleare minden potUii vagy «• t'u'tíUora-h tí hinvvtvl Jfiirji<t4injo'tMt tir melleit a ufgrdl elaö élentl \|\|ér Hxegrtlékt. I . i Valudi axeoa éo olitftreiidü élentlA-ért kexenkedOnk. ' S 229 2—• kéttlk talutkoiik rtetUf padig: t ajvr. á i».. 300,i»o 1 nyár a ni KOO.O\|\|Ul l too,ooa > 90.0001 I. 80.000 I. 70,000 t. 00 oou II. M>.000 i. IO.M00I 500.000 frtnjl (lujirtaai, uy»i I ayw nyár nj9 r I ayte M Aytr- ■ «n. II nyár. a. ih. tit nyot. a. ni. ttl Oyar. á a 6 aytr. á. in 116 ajte. á. m 1036 nyár. . m <Kw 10JJUO fi.omi 80OO SÜOO t60o 1000 Mg) IMI 19.418 ny«iatti4nyai I0.O00 •cyrnklnt. iOO, 150. fii IMI éta. kitlLatotte. •I Börze-informácziókat iogjcibhan értaaült forrásból, valamint e axakUt vAgó mindennemű érteütésekei éa taaicaokat eyortutit ée InKjatt ad irtabeli vagy aaóbeti kérdéaékre Kldter éa TAraa baukttilete I Vatédi \ ORVOSI MALAOA-SECT \| 230 t-t. Bécn, I. Wallnératraaoe II. A kloaternenbnrgi eoÉaa. Ur. borkisérleii Állomás vegyelemzései aaerta* kitűnő )6, valMl malaga mint kitUnO eróaitö-sser srMIoefdoil tagok. MIMk. lyonaaktk atb. ootra« a véraasflayaéf éo \|y«te«r< \| gyoagnlg aftlatt VagkitüoObb hatáaul '1, t éa 1, areöeü pa len kökben s lérvlaye- t •mm b«Jr«jaaU tf4Jt\|y telteit a viaADoa traavoL BOnmEsmttaEi lloi Hooibarg. OK ttJktt éa iri l ao eredeti Arak mellen, továbbá kOMVntéte legfinomabb ktltöldi tíir eredeti pa tankok baa eredeti Arakon kapható Kmm ar Adndm gyógy oaotétt éa Am-ktnaékf Adolf IQwarkorewkedO urnái tU-ürtittiiu t04 4—11 ll HARLANDI ikötőfonáU orsóczérual A bécsi éo párisikiái-Itláa alkat-. ^ mával a l ! legnaayob érmekkel kitüntetve gyári Jttvtny kMMMtt trlri \|oMsy »t>é otttsa ■éa. m Baaa nywméayak ktell al«l terkaa fMO ut klaMVMilaara itl.OÓn m. Oavttekékban' Ax alaö utekaltn fiajtminii fiOlDH) jnl Inas é* foko&ödik t-aé 00,000>ttad 70.000, 4 Hl io.ww. ft-üd VO.000, etet íournou. f»dig] ateil g i00,000 RpK- 800.000. 200.000 mark. •Ul A ayaraiény biuntok wnrlni klviiUioaaa lil'apítUtlk inif t ngéM • rrd tara), am teák tte t.tfrilOkt.a éJ t m a a-a » I • 11 aagjad „ . . I 'a — »0 kr.. VaUniantiyi ntanbltM aa teitg iM\|h aakill dfca vágj pnatoMtelvany m«U«ii aionnnl te a togaagyabk guoddal MakOallttUk. iiiimlankii wagal a Illant edwttml atatett araéaü »nia )ag\|al kapvan Iliink kaaékas. A ntcr«ndal«wkbaa inaKklvánlatblv«ulaa] jlattaastek dlj Mikii ntnikvitotek. tnlndan hu-aaa alan pMlig (alaaéHtea kiálkQl kiW)lk rteatva tóinknak a kiitUbi kaiaal jpgyaAkai. ttvaaalra a kltdtU Urvatatai al ra al] küldjük bértnantv* mtgtakintaa aAgaU ét wittfk nak nyilatkozunk namtateate Maiéban a Miraia-gvakat at tenag »t mlnl'it mallaUkaaaa alott tMMavaaii. A nyaram teyak kifiaattea ponkiaau a katv \|aaariat töltésik. Mllatml Jéfálttt* mallatt. Váttatainnknak ■ mlndankor kaé»— alt a ne ranoaa. «ak mte takiaUya« atnwniny kOiöt gyakran •• ibl 16ny«rvn»4nynak tt vaadtte aa, ni int «a•att.attte, eo.atttt étt.a«a. a<t ittttt «tb aittea»k ki át III a ivgatllatdabb alapon nyagtn val taUteal. »taíraUMia\|Al«g miadanikt blatenaaggul a Iflgttáatabb >éM«atal»* niaiOaliM kérttik mar a kbaat knváa wUU »• mlndan inagbltant min-étimln még aáléá«r 91 Al «44tt »lsHvt b nk báahot laltesL Kautmánu & SinionJ N.-KatiixHa, 18^4. OÜtOber hö. Van szerencséin a n é. közönség szives tudomására hozni, miszerint Királyt Fe-reneznek a főtéren létő (hb<'nHpnngerfélkf! h<iz) ^Megváltóhoz^ czimzett gyógyszertárát átvettem : — melynek esetleg — becses pártfogását kérem teljes tiaaielettel Mítmlftk Gy Sándor tyátyiiareir. ISI 2 3. Nagy Kanisaiin. Altján kedvelt UN« a'^f^ kapbatA] Oeal rAk«Ntgytrsrsxág ir.inden aagy leveeelee kereeke- 287 Ír—14 be vátlé-Aztai HattbargkaaJ 113. I kösxönetQnket l^jexxük ki eaennell [aa irántunk eddig taauaitott biaalomért, fel-kékjük hogy a hivatalos terveset megtekin-1 Itéoe által meggyOsödni méltóetannék a] [uagysxecO nyeremény -kilétásokw»1 melyeiket: e ktaoraoláaok ny\\)tanak. 110 l — IS Matkovic^-féle H I li W\H Í1YOMOBLULÖK FOIOI inul katlan éa kOtOafUe beteg-s^gWn kitOnA haUaunak elismert gyógyital ; dinári alpeaekea sxedett gyóg}fQ-vekbiil késrité. Matkovles M. Kaluhan (Dnlmárxia): f Kopható N.-h anliaán Práger Bé-I • >• ~ ' f \ lo gxógv*ercamél. Fiaméban Jekel FeteacaaAl] 127 13 24 1 Rgy tveg ára 70 kr. OiovnegolAB fi elküldés a megrendelő költségén UrUfiik MyoaaiéU Vtaabel FaftOp lapUalejdeaoeaál Migy ™T1