Zala 1884 11 november k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	16.48 MB
Keltezés:	2010-05-26 14:31:33

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	884
Megtekintések száma:	2384
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (346.47 KB) Zala 1884 november Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 47. iitytm Nagy-Kanizsa, 1884, nwmbw XX évfolyam: noirntMM te Kiártntá-T A L v Hl- tton 4. u. y, tortfcht kiriiliiii BlmtatsUm kvtfck cmk Umtrt k»-Mkbfil fo\|dtaUak el. Ktelrttok vim UUdttsék POLITIKAI ÉS VEGYES ^TARTALMÚ HETILAP. A Zalamegyei ügjvédegylel, i Nágy-Kanlaaai- éi Délzalai takarékpénztárak, Bankegjesület, — ai Alsó-muraközi tokarékpénstár részvénytársaság éi öniegálysó izövetk. hivstalos közlönye. ■LÖPISBTÉM AláS IflM én.....l4i - fcr. fUkm.....l , M, MH/^Urr. ( 1 . n . SlrtrVrfc jatsa/wM Maittataa* irméá a HJ* MvüsIm fciriMai ayik M US MMlOu ar. Nyllttir pHlftor* 10 ke. Megjelenik Nagy-Knni*** n KeUnkint egymer: Vasárnap. Városi ügyeink hanyatlása. Nem osak társadalmunkban van szomorú pangás A város, mint ilyen, szintéit a közé leinek olyan képét tárja elénk melynek látása rosszul esik mindenkinek, aki szivén hordja a köz-Mellem ébrentartását, mint a közjó előmozdításának legfőbb rugóját. A kanizsai városházának tágas Ülésterme valóságos megtestesít óse a rideg etha-gystnctságnak és ilyen ridegen van elhagyatva minden, aminek támogatására, gyáuiolitására épen ez as ülésterem van hivatva. Itt kellene legméltóbban, mert légérvényesebben, kifejezésre jutnia a városi közszellemnek Az igaz; hogy a társadalom szétfoVgácsolt-ságával karöltve es a közszellem sem lehet olyan tömör, olyan egységes, mint amilyennek lennie kellene, de ha as volna is, tétlenségben és elerőtlenedésben kellene eltsenyvednie, mert nem sd neki hasát az a hely, melynek talajá-ból egyedttl merítheti a kellő erőt arra, hogy megfeleljen hivatáaának. Nem rekri minácziók épen, nem vá-daskodási hajlamból mondjuk ezeket. Azért kell es ügy ssellőstetésével a nyil vánosság elé lépnünk, mert est a nyilvánosság joggal elvárhatja, sőt megkövetelheti tőlünk, kik as ő szolgáié-tájba szegődtünk. Mi es alkalommal tartózkodunk még annak kutatásától is, mi az oka annak, hogy a város nem ad életjelt működéséről; nem kutatjuk, miért vsn az. hogy a város ügyeit intézni hivatott képviselőtestülettől elvonják, megtagadják as alkalmat arra, hogy kötelességét a megállapított módon teljesítse. Csak rá akarunk mutatni a nyilvánosság előtt a tényre, hogy es így van és e ténynek sajnálatos következményeire. Akik sz-után magukban érzik, nogy ők a hibánk a ferde állapot létrehozásában és Jen tartásában, ásóktól viszont — bárkik legyenek is — ^várjuk, hogy est belátva, tegyék meg azt, ami rajtuk múlik. Kert figyelmeztetésünk legalább is ugyanannyira as 6, mint a város közönségének érdekében történik Őket véli a közvélemény jogosan gya nusithatni azzal, hogy a városi Ügyek emelése körül vagy épen semmi sem történik, vagy mert hiszen igas gatni va1 ahogy mégis csak kell igas-gatják a várost, de sárt ajtók mögött, csakis á* „ legelső tisek* tudtával és teljesen ezeknek kénye kedve szerint. Elvitázhatlan tény aa, hogy a város szabály rendeletei szerint évenkint legalább négy városi rendes közgyűlés volna tartandó. Ezekeu kívül szűk ség esetére, rendkívüli kösgyülések hs ép oly elvitázhatjan az a tény, hogy Nagy Kanizsa vái mának as idén mind-físnzr k ét köt gyűlést- volt, frbrutr és ueptemher hónapban. A szeptemberinek csak egész véletlenül hallottuk hirM; eredményeiről pedig épen semmi tudo* másunk. Tehát egyenesen a fennálló statútumokba ütkösik as. sminek más oldalról a város fejlődésére^ emelkedésére. a városi közazellemre van határozottan a legkárosabb befolyása. Még ha a vári s ügyei mind olyan rendben volnának is, hogy épen aem mi kívánni való nem maradna fenn, ha a közönségnek nem volna semmi óhaja s ha ekképen a képviselőtestület gyűlésének úgyszólván uem volna érdemleges tárgya, még akkor is meg kellene tartani a kösgyüléseket és pedig nem js egyedül azért, mert a tör vény és a szabályrendeletek így parancsolják. Van ennek más, szintén igen fon tos, specziális oldala is. As idei politi-kai mozgalmak hatalmas tényezők voltak arra, hogy különválasztólsg hassanak ssokrs ss elemekre, melyek együttvéve képviselik nem csak a várost, hanem a közszellemet. Már osak azért is, hogy e?tk az elemek közelebb jussanak egymáshoz, hogy együvé terel tehenek oly lietaea. melyhez nincsen 1 köae a politikai disszoiianoziáuak s mely erre nézve is osak kisimító, üdvös hatással lehetne: már ennék a szempontnak is irányadónak kellett volna lennie arra nésve, hogy szigorúbban mint valaha megtartsák ast, amit törvény és rendelet elŐir. Nagyon elfogult, hogy ne mondjük 'teljesen homályos szetn-nek kell lennie annak, mely nem látta volna aa akkori politikai visszavo násnak előző okait épen azokban a hibákban, melyek épen a városházán történtek. Est ott is jól tudják és annál kevésbbé helyeselhető, htogy most sem akarnak tenni egy lépést sem1 a kibékülés utja felé. Mondjuki akkor is meg kellene tartani a közgyűlést ha nem volna is előírva és ha nem is volna rá érdemleges tárgy Ott van a képviae^testület világosan kijelöli, hatásköriben: sl* len őrzése a tanács, árvaasék, polgármester, rendőrkapitány s általában as egész elöljáróság eljárásának az önk+r-mánysat minden ágában Már es maga a képviselőtestületnek olyan kötelessége, melynek teljesítésétől est elvonni nem szabiid. De esen kívül nem akadni^ e elég? Nincs-e a város közönaégének semmi óhaja, melynek teljesítését a képviselőtestülettől várja? Dehogy nincs. Egyet-kettőt em ütünk csak a sok közül: Ott van a misztikus homályba burkolt kaasár nyakérdéa, melynek megoldáaát sürgősen óhajtja a közvélemény; a sétatér kérdése, a községi pótadó leszállítása és helyébe uj, csélszertt, jövedelmi források nyitása stb Mindez odatartosik, ahol kelletéméi gyakrabban üresek a székek s ahol ugylátazik a politikai osömör más térén is fogva tartja a szellemeket Ne legyen ez tovább így. Ne legyen a megalkotott rendeletek betűje osupán irott malaszt m ne lássa magit TARCZA. Majd ha egyszer... Majd ha «ggsf4T ffié as os áldott óra: Jogom lem a legttebb, Ugédetebb Móra ; Ast mondhatom neked: édet feUeégem.. • • Ssép hölgyem, tudódni, mi lead te nékem f. Angyali kmek etáruya mindig engem árnyal', \| Ssetíd, enyko pellö, körültem mely esdmyal: Büvöe iátttmdn, mely megóv egereimével; Napi mely engem öwm ragyogó f Ínyével; Király leink, viliig Ugbinkébb királya, Te. laéuC fejemnek lénye* koronája, Ée amty as megUer, nádig mi vagy nékem? I Megmondjam-e est ie, oh én fényneégemt Mémondfom e újra^Jutgyéi flfaf as élet Ée kégy mini as ietoot, ngy imádlak tégedi^ Újra mondjam: Ie vagy álmaim tündére, Stvár, rigíe pályám üdvvel intő bérét Monzám i ast újra, utánad mii^d vágyom, KmoUd hogy nm kid senki a világont:., lgm,ojra mondom e talán igy Ugestbbon, — Ast mondom tztrs&k! Minden megvon ebben. Farkas Irisre Kinizsii séták. Síi P, IJ •Háay bét a világ ?. - Hs ImIüi Mak fslakihes ast as általános kMsaHati kérdést, ssfrsa kAosysn fsMhet ré »Ha cssk Déffig is akart, étig sokáéi. Btsos) sok is tgff-og) héosp s — ssbbí- böl és örökkévslöságnsk látszhat ik egy hét is. .Meg is mondta egy szellemes kisasszonyunk, hogy a kanizsai szezon elöl Bécsbe készül szökni és e, sx&kéiC tervet hihetőleg — néhány sxáz perezent nyereségre — végre is hajtja. — Hát miért nem Pestre, nagysám ? kérdezte töle egy itthon maradó doktor. —• Ugy hallom, hogy Pesten többe kerül, mint Bécsben. — De már mint lelkes honleánynak mégis csak a honi lövArost kellene választania. — Hiszen a honleám szivesen menne, de mikor a honatya nem szayazza meg a költséget Pedig ugyancsak kormánypárti ez a Ü-letö honatya. De hát utóvégre Béos is csak szép város és skármekkora is a bennünk lakozó lökslpstriotiznrasz, annyit csak kéoytalenek vagyunk elismerni, hogy jöl jár, aki most innen mejasökhetik és ha már nem mehet Budapestre, még mindig elég jó do)gs vsn, ha mehet /— Bécsbe. Pedig beavatott emberek beszélik és már as újság is megitta — ekkép tehát mindenesetre igaznak kell lennie — ho£y megindult nálunk is a szezon. Látni csak any-ayit láttunk belőle hogy már-már prémesednek azok a Jtótfjmibáz, miket estéiik int sétálni visznek ki az\|úgynevezett korsóra.! Egyebekben minden a réginél marsiét. Egy oseppel sittes jobb dolgunk mint nyáron vwL A sas — ha mér cseppekröi vsd "szó — ugy vsgytmk épen s sQrfl esőcseppek kOvét-ksaiébso, hogy s nyárinál Is vtisssbb állá* pótba kerüttftnk. Mart most tél kabáttal, esernyővel és magas bagAriabflreaiemáfaen ▼agyunk kéoytslenek sétálni és a hesyrsj* rás vsfy skár cssk s vasúthoz vsló kisétá- lás épen olyan lehetetlenséggé tvált, mintha valaki a bortotagyi puszta isiros, fekete löl^jfin akarna kir^Nsátálnihathetss országos esö után. Hjah, itt Kanizsán, hs egyszer elkezd esni az esö, el lehetünk rá késsülve, hogy nem egyhamar áll el. Nem is volt aa any-nyira nevétséges dolog attól a kanizsai kereskedőtől, aki egyszer azt sürgönyözte — persze németül — a Hestér Uoydnsk, hogy: •épen most vessi kezdetét egy huszonnégy óráig tartó, országos esö < Még elég szép volt tőle, hogy ilyeo rövid határidót anti-csipált neki; a bsjometrum, tudom, nem volt akkor sem ennyire kegyes. Lássák, as a szomorú dolog, hogy itt, ha az ember a legnagyobb szellemesség kifejtésének dicséretes szándékával fog is hozzá a lokális tárcsa megírásához, sőt hs egy lelkes honleánynsk valóban szellemes mondásával kezdi is, alig hogy esen túlesett, máris as időjárásról kénytelen csevegni, ami pedig talán már a holtentötta-iirczairodalom-ban sem ty* tárgy. De mikor síig van egyéb. Még egy jó raváló baleset sem történik néha heteken keresztül, vagy ha véletlenül mégis akad, őrül as ember, hogy mást is tehet ss ujdonsági, nagyon szegény, rovatba: ne csak mindig a kisdedóvó-egyíel közgyűlését, vagy a Cscngery-utcza rósz flaszteré ellen való —• Wyis hasztalan paaassokat Esen a jár? dán ubeiöleg tftrsatlalómerkölcsi indokokból nem akar segíteni s város atyáinak különben minden hiányra kjtéijedő (?) figyelme j gondolván, hogy alkalom nem jósak lotarft, hanem talán Járdakoptatót is szál, est ufóin birs Sünéi kevesebb slkalsnt akarnak adni Vagv Italán eOeosótynsni akaiják s kornak sssrutök bizonyára tálságnssn rohanó «el-iemét, olaszosán Alosofálva, hogy: Oki [va piano, rs ssao. A tárban vaió tnlylsans a közönség legjogosabb kívánságaiban ás reményeiben osalatva. Akijnásk ke sébe vannak letéve a város kösttjgyei, azok — már a saját érdekükben is legyenek azon, hegy a bizalomra tovább is igényt tarthassanak. Monzrchiisk és z külföld. K delegáoziókat megnyitó kir beszédnek a külügyi viszonyokat illetÓ passzusa kedves alkalmat ád az ellen-séki lapoknak ast állítani, hogy először a magyar trónbeszéd, Tisza által sugalmasva, nem hiven fejezte ki Né-met rzzággal s Oroszországgal íenálló helyzetünket s elhallgatta as orosz szövetséget, hogy másodszor s! képviselőházi többség felirata Oroszország iránt ellenséges élt tartalmazván, a'kormány intentidinak megíelelóleg port hintett a nemzet ssemébe, s hogy harmadszor Tisza Kálmánnal a monarchiánk z Oroszország közti vÍMony iránti interpelláczióra adott válasss, bár Oroszország iránt lekötelező hajlamot mutat, de azért még mindig a dolgok valódi helyzetének a nemzet megismerése előtt való eltakarására vannak czélozva Íme — kiáltanak fel as ellenzéki lapok — Tisza elfogadta a skiemvievicsei találkozás eredményét, de a defegácsiókat megnyitó kir. beaséd feltárja ast s as nem más mint a két császár-szövetségnek há-r m ceássár ssövetaéffgé való kibővülése. következik aztán a ste-reotyp hivatkozás a Világosért való nemzeti boszu legszentebb érzelmének szenvedett sérelmére s utalás ason veszélyekre, melyek as orosz állítólagos szövetségből általában a szabadság s specialiter a magyarság érdekére egész blsonynyal származni fognak. Persze az ellenzéki lapok ea'eljárása nem egyéb, mint a náluk már rég ismert módja annak a ravasz ál-tatásnak, melyre a németnek a .Bauern. tmegfeneklés bizony eléggé alkalmas meglassítani a járást s igy a város bölcset csakugyan czéit érnek. Hát mégis cssk jó sz öreg s háznál. (Ennek s kőunondásnak a rendesen alkalmaztatni szokott vége termé-setesen nem illik ide. KDIönben ast a fentebb koczkáztatott állításomat, hogy nem történik baleset, azzal csáfolhatná meg valaki, bogy ráutalna a mull zzombati felolvasásra. No hát mas valaki megteheti est; magam nem tehetem, meglehetősen köze! állván hozzám az Ulető felöl vasónak becses személye. Annyit mégis merek konststálni, hogy: hs csakugyan baleset volt az a (elolvasás, hát a t. es. antiszemiták szivükből örülhetnek rajta. Lám alig van olyan rozs dolog, melynek ne volna valami, vagy csak valamiosks, jó oldalsó is. Est as állítást, (élek, hogy elhamarkodva mondtam ki. Magam legialább nem mernék vállalkozni annak kiderítésére; mi jó van abban az éktelen lámában, melylyel esténkint ugy tizenegy óra tájban végig vonul a lőtéren egy igenis jókedvű kompánia, fölvervén legelső saendergés&kböl a tyákfkk-vés idejében álomra hajló spisaburgereket és nagy kösönynyel találkozván a rend hivatott Őreinél. Ezeknek alacsonyabb reodü kózegei közt ia némelyiket nagyon bossanlhaya a •hideg ősz zord ssele.,« Nem lehet már elvan nyugodalmas <yfélutáni kis pihenésre leheveredni s piaristák előtt lévő kii »park«-ban. Vagy három héoappal ezelőtt, szép, holdvilágos nyárt éissakáB fedeztünk fe\ kettőt közQlők ebben s kényslmstss hely-saiban. Ott a kis »park« ekKt vesetstt el sz stask; - emberi lilsksÉiik hallatzznttakkia kerítés mögül s s társaságnak sgy jókedvű hadnagya, akbaa a rsétéeyben, bogy valami uUUkus jilMilil talál, bemaai sM 4 Vfí* llQflí&S wdban kittlnó kife(eaése vall. Akí elolvsasa a trónbeaaédet, m említett feliratot, Tiaea interpelláoaióra ic olt nyilatkozatát • a delegáoaionalia ki \ beszédet, u aaonnal megérti, hogy m ml o nyilatkozatok a legtökéletesebb összhangban vannak egy mással s együttvéve teljes világot vetnek külügyi vi-ssonyainkra. Hogy a királynak a delegációkat megnyitó beeiéde u Oroaaországgal való )ó viszony helyreálltát oly igen hangsúly ózta, annak okai vannak. Ai országgyűlést megnyitó trónbeaséd eresen hangsúlyost* aa osztrák magyar-német barátság intimitását, Oroszországot pedig aion hatalmak kategóriájába helyette, melyekkel ,ssintén" kitűnő viszonyban állunk, a többség felirata pedig tüntető elégtétellel vette tudomásul, hogy ai orosz csárral valós, találko zás dacaára, a két császár szövetség ebbeli jellegét megtartotta. Ekkor megeredtek a lapok magyarázatai, melyek közt legozélzatosabb volt a bécsi sajtóé, mely a feliratot Oroezor szág iránti ellenséges akotiónak ma-gyarázván,' Magyarországot avval vádolta, hogy magyar bosiuérdekból feláldozza a monsrch a általános békéjének érdekét. A bécsi magysrázatnak felültek az oroez újságok is s kezdték ellenségesen emlegetni a magyarok boezuérzetét E félreértést s szándékos félremagyarázást volt hivatva megszün tetni Tina válasza s most a királyi beszéd a delegácziók előtt csere volt: ebben kevés szó Németországról s annál több Oron razágról. Tehát a kir. beezéd ozélja volt Oroszországnak elégtételt adni: semmi egyéb. Azért a politikai helyzet nem változott Oroszország már rég közeledett az osztrák-magyar-német szövet séghez: a császárok találkozása csak megpecsételte azt De azért formasze. rinti szövetséggé a jó viszony át nem alakult: iormaszerinti szövetség csak köztünk sNémetorsaág közt volt eddig s lesz most ,ia: Oroszország pedig csak hozzájárult e szövetség békés intencziói hoz Ünnepélyesen, valószínűleg mert attól tartott, hogy azok valamikor el lenséges íntencziókká is válhatnának. Így áll a dolog Ellenzéki lap jaink boazankodhatnak, h»gy monarchiánk viszonya Oroszországgal jóra vált, de bossankodásukat minden okos ember elitéli. Persze nem igen van ma~ gyar ember ki, Oroszországot szeresse vagy annak 1849-ki dolgát elfelejtse; nem is igen lesz elkerülhető, kivált ha az oroez politika pánszláv irányú marad, hogy valamikor Világosért is beszámolta* ne kerüljön a sor, de hát' érdekünk hogy ez öszszeütközés minél később történjék. Nekünk a békére van még most hosszú időre szükségünk, hogy erősítgessük msguukat Már pedig okos ember, ha nem akar még összeütközni, nem gúnyolja s ingerli ellenségét — s ha ellenzéki lapjaink erre való felhívásukban komolyak, oly együgyűséget követnek el, melyre képességeiknél fogva privát joguk van ugyan, de mely egyszerűen szánandó lelki infekioritás bizonyítéka. kik tévesztik össze 4jfél után két órakor Morpheus karjaival a láfy gyepet Hat bisony a polkáiénak patrolra ki-. küldött két érdemes tagja álmodozott ott édesdeden — alighanem arról, bofy a havi járandóságukat öt forinttal fölemeltek. (Mellesleg mondva, ex s jótétemény igaián rájuk térne és talán akkor — nem lévén tárgya H az édes álomnak, »menetelve* petrotiroz-nának.) u A hadnagy egéss kedélyesen felpiszkálta * fiket a karajával. A kedélyes pisskálás által is elég kellemetlenül felzavart rendőr (a non rendőr-zeodö) dfthósen felugrik, egy ahogy kitörli álmot a neméből, de azután meglátva * "tis sniíormist, igen siátstoa haptákha vágja A hadnagy rájuk akart Hessteai. — Hál súgok itt alussnak, a helyett, hogy őrködnének I Pedig sgy nagyon vesse- ' átess giembsr ólálkodik m Azt maiunknak keU hajasekisak?! — AlAsateaaa kérem, hadnagy ur, \| 4pm m bmk válssilt ravass devóczió-J futás sgyik Aadrás 'ha" Ha macsm asm tottsm volna esem- és sem Uaném, hogy —yirs is vsa Msgfimssáfnu is Irtekezlet s balatoni halárat érdekében. Kssat'ielyen, mint lapunknak írják, ok tóber hó 28-án végre értekezlet volt a balatoni halászati azövetkezet létrebozáss érdekében. A parti birtokoeok majdnem vslameoy-nyien képviselve voltsk, és pedig s kenasei közalapítványi birtok résséröl' Kálóezy Lajos föl, KajarrAl, Nagy látván és Henosl Károly. Siófokot és a többi káptalani birtokol, neveselesen: őrsöt, Levest, Csopakot atb. Nagy Károly kormánysó képvisslte, Zsmár-idit és általában a tihanyi spátsági birtokot Banyák Ottó jősságkormánysó, Köröshslyst Széchenyi Imre gróf, Szárzzót és Hunyzdy Imre gróf többii birtokait, u. m. Hsemest, Berénvt Vásony Sándor, Leltét Boanyák Gusztáv, Boglárt Baán Oáspár, Keszthelyt és gróf Festet ich Tasziló többi birtokait: SsL Györgyöt, Ksreaxturt, M. Györököt Pspp Sándor és Rozs Györiv, B.-fidericset Ne-decsky Jenő, Töröky Aladár, Sólvoral Lipót, Szigligetet báró Puteány Géza, Badacsonyt Trastyánazky L és Raékh Qedö, Abraliámot Nagy Károly, a palaviári ápátságot Arvay István, Zalamegyét Göde Lajoa; a bérlőket Beck Sándor. Boepnberg Mihály. A lóldmi-veléet minisztérium részéről Landgraf János országos hslássatii felügyelő volt jelen. Sséohenyi Imre gróf, mint össsehivó nyitotta meg az értekezletet, kifejtve, oly hálással! szövetkezet megalakításának égető szükségéi, amire Nedecsky Jenő Üdvözölte az ügy érdekében fáradozó grófot. Ezután az értekezlet élnökévé Migimy Vilmt gróf, sz oroz, halászati azövelkezet elnöke, jegyzővé dr. Ssiklsy János választat van, a tanácskozás megkezdődő!t.: Landgrzf János halászati felügyelő kárvonalozta z halászati szövetkezel czélját s feladatat; majd Széchenyi Imre gróf fejtette ki eszméjét, hogy e szövetkezetet miképen gondolná megalakítandó-nak, nevezetesen, hogy a nagyobb birtokosok egyszer s' mindenkorra bizonyos lökét sdnánák, s vizi birtok után p. o. 1, krárt fizetnének évi járadékul szintúgy a bérlők is hozzájárulnának bizonyos megállapítandó ímk szeggel, végül pártoló tagokat gy&lenéoek. A nagybirtokosok részéről meghatalmazásához képest azonnal felajánlott Festetics Tasziló gróf részéről 900 irtot, Hunyady Imre gróf. részéről 250 irtot, maga részéről 100 frtot, mit sz értekezlet éljenséssel vett tudomásul. Ezután rögtön felajánlottak a parti birtokosok képviselői: grf. Zichy L részérdi (0 frtot, a közalapítványi uradalmak 200 frtot, a veszprémmegyei gazd. egyesfilet 160 frtot, a tihanyi apátság 50 frtot Miután 8oós M Nedecsky J. Migazxy V. gróf, Trzztyánszky Lajos, Landgraf János, báró Putbeány Q. Baán Gáspár, Ambrus Mihály szóltak, az értekezlet elhatározta, hogy sz alapszabályok kidolgozására á parti birtokosok részéről választandó bizottságot küld ki, mely az a\|ap-zzabáiyok megvitatása ulán közgyűlést log az általa, megállapítandó helyre és időre egybehívni A bizottság következő . Elnök Széchenyi Imre gróf, alelnök báró Putheány Géza. Tagok: Vessprémmegyéből, Négy Károly, Kenessey Miklós, Henel Károly, Tóth Ede, Pöecbl Károly ; Zslamegyéböl: Arvay István, Pspp Sándor, Nedecsky Jenő, Fsekh Gedő, Csigó Pál: Somogy megyéből: Baán Gáspár, Benyák Ottó, Bosnyák Gusztáv, Vásony Sándor, Ssalay Imre. Jlih zene- ét műkedvelői egyesület Kinizsin. Társadalmi életünk szegényes voltáról egy idő óta ismételve és külön féle szempontokból volt alkalmunk véleményt mondani Erintettük azokat az okokat, melyek következtében a társa dalmi élet társadalmi mozgalmak dolgá ban épenaéggel pem állunk a (bennünket megillető helyen. Sorra vettük jelen tékenyebb társas egyesületeinket s esek működését, melyet a városi társadalom ssükséglefaeirQ nézve — igaaságosan — nem találhattunk kielégítőnek fis ráutaltunk régre arra, hogy ami a közönségre várakozó szellemi él véseteket illeti, ugy a most beállódéi iolyamá-ra, valamint későbbre i«r igen keveset némíthatunk, A színigazgatók kerülik Kanizsát, melynek ssétaüllöU társadal ma együttes lelkesedésre nem képes semmi irányban. Hangversenyre legfeljebb oeak ugy számitliatunk, ha sz egén szezon folyama alatt legfeljebb egyszer valami külföldi művésznek észé be Jut keresztfilataztában itt is drága pénzért hallatni virtuóziiását, esenki vili pedig semmi, csak egy pár tánesmulatság farsang előtt, igen sok tánesmulatság fsmang alatt és megint egy pár 4áncsmulatság farsang után. Hát es a mi programmunk. Kielé gitő lehet ugyan a tflaesvérü fiatalság ama résaére, mely akár minden éjszaka eltánezolna hsjnalig. de mácieaar-ayira ^jiiw— aa as Mto báloaás, hogy másutt talán el sem hinnék, hogv Kanizsán egyéb szórakozás sem akan As ígst, hogy a kaszinó és kereskedő ifjék önképzőköre felolvasásokat rendéi a tél folyamában De az ilyen felülvaaésoknak az a termésaetök, hogy —' kivált kis városban, hol a publikum mindig ugyfnes nem valami gyakran lehet rendezni, mert beleunnak a meghallgatásbi; másrészt pedig, épen mert a kaszinó, vagy a kereske dő ifjak önképzőköre, rendeei a felöl-vasást, a mi sajátlagos viszonyainknál fogva, s hallgató közönség annyira eMkMv, hogy a Btársadalom" má ilk réssé ettől a felolvasástól bátran tánoaolhat 1 Szarvasban, vagy a Koronában; — észre se veszik egymás hiányát, annyira hozzá vVnnik az ál lapothoi szokva Már most sí a kérdés, épenség-gel ném lehetne-e találni olyan enköst, melylyel el lehetne érni nt a kettős cz^lt, hogy a bekövetkeiendŐ évadra Kanizsa is olyan szórakozást nyujthzs-son közönségének, amilyent nyújt sok más, akárhánysior kisebb ugyan, de tár sndalmilag fejlettebb város; másrészről pedig — amint ea a dolog terménetéből Követkeiik - épen e szórakozás nyuitá-sának és élvezésének módja által a társadalom fczétvált elemei köielednének egymáshoz, aminek azután más téren is megvolna a maga üdvös oldala. £ tekintetben igen életrevaló eszmét pendítettek meg a napokban. As eszme ugyan a megvalózulhatáa-nak még csak egészen csirájábsn Vau, de mi épen a mondott okoknál fogva, annyira fontosnak és pártolásra méltónak találjuk, h gy sietünk, azt már most a köztlnség figyelmébe ajánlani. Arról van ugyanis saó, Jiogy egy dal-, zene- és mflkedjv'elői egyesületet akarnak alapítani Kanizsán Városunk ban nagyra vannak a lakosság vmvelt-ségével; tagadhatatlan is, hgy Itt igen sokat áldoznak a gyermekek ki képe zésére, melynek múlhatatlanul saüksé ges kiegészítő részéül tekintik a zene tanítását. Alig is vsn olyan ház, hol legalább egy loiigorát, vágy másfajta hangsiert ne lehetne találni és ha as ember végig megy as utczán. bizony néha meg is sokalja a fülének kínálkozó zenei élvezetek sokaságát Adurés molUkáláktől és is elmaradhatat lan „sitii imájá'-tól kezdve egéss a Beethoven-8z«mfóniákig, közbe véve a legrégibb és legújabb csárdásokat, ma-zurkákat és keríngőket — mindent elzongoráznak, elhegedülnek, sőt el is cziinbalmosnak, s»k helyütt igen szépen, ~ családi'körben, a nyiIvánon ság szigorú kizárásával. JJIalár is van elég, ugy az urak. fnhtt 6 hölgyek körében. Ilisaen magyarok volnánk ; ná lünk semmiféle mulatság nem eshetik zene és dal nélkül. Érzék és képesség van hozzá elég — A mi pedig a szo-rosb értelemben vett tnflkedvalést illeti, már évekkel ezelőtt akartak ala ki tani műkedvelői egyletet, melyre csak ugjan most volna legnagyobb szükségünk. De nekünk eddig se dalárdánk, se zeneegyletünk) se műkedvelőink nincsenek. Est a hármat egybefoglalni egy nagy egyesületté, melyre bizonyára akadna tag elég. olyan eszme, melyet csakia újból legmelegebben ajánlatunk a pártfogásra. Mint halljak, legközelebb kibocsáiják eziránt az aláírási iveket A kezdeményezőkről feltételesünk annyi tapintatot és saját ügyük «iránt való praktikus érsékft, hogy as alakítandó egyesületben nem engednek helyet a náJunk divatos felekeseti és egyéb kicsinyes tekinteteknek éa hogy aa uj egyesületben csakugyan képviselve less a város egéss társadalma. Akkor as után lehetne még a télen egypár hang verseny, műkedvelői elŐadáa, melylyel kapcsolatban azután a parferce tán-caolók akár aa Ő múzsájuknak is áldozhatnának sekképen a kecskének is jutna, káposirta is maradna. Mi ürömmel fogadjuk a küaérde kü esamét éa a magunk résééről kész ségsasn ajánljuk fel ssolgálatainkat annak meg valutására. ToHbegygyel. Olyan ly\|rörvaodöleg vigyorog reAm a kalamárisUiI az a ktUOnbao jnagyon komor IskateségO tinta, a túlinak káfelé 'oszlott ha-gye Is súnyelan sséilaromkadik, mini va- \| (smi )('i\|\|akptl bankárnak a iya)i6skodó két karja ebéi' után. Aklrossk azt mondaná mindakeüri: —. ifo híres; tollhegyelj valamiről, ha van benned szusz.' Kimeri teliéi már minden lárgyal, még ait la, amit mázadnak kelleti osinálni. Mohi mái kasdüok, kédvas ? bsbsbel Ím én mogorván bámulok bele a levegő kékjébe, onnan várva a ireám ssállsndó azant lelkei. Toll ás Unta lajümJ kötekedik tovább i — Hic Hhodus, bie sáu f Hál ba már salla, legrfo salla. Ugorjunk egyet, de nagyol. Kanizsán osskugysn nincsen semmi, smi fölöU elméi- ás eiméocx kedni lehetne. Menjünk néhány házZaj tovább, például Kinába. Aki nem lét a tengeri betegségtol, az velem jöhet. Megnyugtatásul! előre késien-lem, hogy rövid ideig tart ok út. i <s Van ölt! Kínának a délnyugati réssébari \| egy nsgyobb város. A neve (!u-y-CeÍog. • Fekszik a Can—A—L,ya folyó partján, l\|mely folyó p elég kOlOnös módod — tengerből ! ered, még pedig a sárga tengerből. Legalább \| a színe ulán est lehet kfívéueztélni. — A lakosság túlnyomó réue ksreakedéasei fog-lalkösik és a javaim kinésérek kósQl való. Péns van bőven a váróiban. Költödlk i pedig ennek s pénznek a javaréaae úri és nAlgy ruhákra, melyék as unűkodó luxusnál lógva nem a can - yj-csingiJ hanem a pe-I kingi, vagy a ziotnaiéd Japán (fivárossbeli, I yéddoí ssabóknál késsOlnek. jHjah, ma már I Kinában b a ruáájAról Ítélik meg az embert. Feltűnően sok szép kínai kisasszony I van ebben a várusbun. As inak zlighanem 1 azért olyan západtak, mert a szép bólgyak \| sokaságától ieJtüselvá módtayt í — ábrán-I dósnak. Ar asszonyok nagyobb réuének van-; nak udvarióik és tarténeteiz,' a megfelelő I férjeknek zzarvaik és sflőasáasi As évnek egy bizonyon ssakái, isely s I téllel együtt áll be, tai-sos-^ak neveuk ott Kinábsn. Es s nem is nagyon rövid Idflasak lag-főbbképen arra van ssánvs,! boay sz ufsk és hölgyek minél mrflbben érintkezzenek egymámal, Itt Can y—Caingben például skár as esti séták mkalmával, melyek többnyire az s eséira külőnljersodesaiu helyen,as úgynevezett Cor-So-n sxbkia lefolyni, saáría gyakori lánczvigalmazon, melyek töbanyue a Cnor \ Cser vagy Szig-Kícs termeibén atokfak le- • tolyni. Az utóbbi helyeken jöleg cxipft- és levegörontásasl fizik él az umlnmlj a Cor-8o-n pedig ffilőoős neme a logkűkozáanak divatos. A bénnssQlötlek ezt ia íiglálzozáa-nemet ugy hjvják, hogy Sza-f puf-lás. Igen ta\|ulzágos és hasznos dolog ez a aza-pu-láz, mert abból áll, hogy mindenki törődik urinéenkivel, önmagát kivéve. Ez persze csak a szerénység kiíplyáia. t í I Egyebet as egéss zze son alatt nem csinálnak; Nem is; lehetne. De sa a [foglalkozás igen kellemes. Csupán hasonló (kjtáju embertársakkal j érintkeznek a llaknok, mert kasztokra Áimak osztva. Es Indiára emlékeztető jállawt ugyan, de, mint mondom, Kínában (is (eltalálható, epen Can-Y-Csing városában. Megmondtam, hol van. Akinek kedve vsn a gyöngyéletre, as menian oda. Bővebb útmutatással szívesen szolgál LÜPULUS. Különfélék. ■wftaqr Attirtsti i ms gyar képviselőház kiváló, fiatal tágját, mint olvasóink a napilapokból tudják, ö felsége a király kineveste miniszteri tanáé sóssá a közoktatási minisztériumban. Azok között, kiket e legmagasabb kitfinietés őszinte örömmel tölt el, bizonyára közlök vannak a nagytehetségű áHsmléiióaak nagyvksnisssi tisztelői, kiknek sz eggenbergi khlsgtiigiógy-intézetben nyílt slkahmk mepmaHkedni a kitüntetettnes; rokonszenves, lebilincselő egyé niségável s kik neki Aj, előkelő áfiásákox azivökből kívánnak sok azarencaé. — filihi^l A kerakadö-iftak önképző egyssftleiében a m.hó 25 tó.öom-4 beton, este • órakor nagyszáma és díszes közönség előtt „A et^dwfiaedyráf' tartott felolvasást Fkrh Iotft, lapnak Urassá kesztője. A féloívssás anya^kul a icszigány-ország ssolfák melynek pmfMt a frasöiák bohémiaoeknek nevezik; — szóval aa irók és kiváltképan as ajsfegEriík élete volt ösgyjá-baa vásoíva. A vázlatot egyes mulattató epizódok tarkították, gyakran élénk (Miséget keh ve a közönségben, mely a felolvasónak végfii asjos élj ■■ássd háMlts meg lársdságál Wsiss Sámuel C7 évea ksiyke-H magánysó e hó il-éa éjtel IS órakor ál-mábsn eMumsnle magát oly Srtwfc, hogy tadaiébsn sgy vérsdéay rapsdl smg, mi aa amagy ■ gyenge őrsg smksraaá > tonna 1 be-klvslkssül haiáÉát okesáa. Atékmtm mát mos tagbA ttlé családja siratja- — Még «em egében babona dnlgafas, ha§S tüsssanéet «a ember sgémégáre kívánják - Blllltlfc anJáfül» holnap a kamatány világ A kegyeletes megemláke-sésaek napja es, arra szánva, hogy a szeretel azövétnekével hevilágilauk aat a sóiét-séget melyei a halai boritolt aaet elteinkre. A sírokra tett koszorú jelképezi a air filtal sem bervaaatott szereletet é» aaégö mécsek hirdetik vallásos örömmel: feltámadunk I voftonUátiuk egymást! - Elitéit lspUMI. Felette érdekes véglárgyalás volta m. hó W én a helybeli kir. törvényszék előtt Wujdüa József nagy-kanizsai lápkiadó ellen az 1884. XVlll. t. cz. 3Ö. és 40-ik §-aiba átkozd vétség miatt. Wajditsot ugyanis azzal vádoUa az ügyészség, hogy lapjának, a Zalai Közlönynek, 1882-ik évi 78. és 88 ik, továbbá 1883-ik évi 8. és 21 ik számaiban jogosulatlanul politikai czik-keket közölt, továbbá, hogy a szombathelyi' kir.. ügyészségnek és a nemzeti muzeumnak járó köteles példányok küldését három év ója elmulasztotta. Wajditsot a végtárgyalá-son &yö>jfy János ügyvéd védelmezte. A törvényszék (elnök Erd&dy, bírák gr. Hugonn-y és Mnkny, jegyző Kiss, Ügyész dr. Sesa Elemér) Wajdits Józsefet az dnlilett vétségekért 8 napi fogságra, 50 irt pénzbírságra s 115 !rt 90 kr. eljárási költség megtérité-rítésére ítélte,; arra kötelezte továbbá, hogy ' aa ítéletet, ennek jogerőre emelkedése után, a Z. K.-ben közzétegye, minek elmulasztása esetére további száz torint bírságot róttak i ki reá. Az ítélet ellen ugy a vádlóti, mint az ügyész fellebbeztek. — á lepett Uaék éa a Ub farlat Két Uuoi árult az e bo M-ikei kanizsai hetivásáron egy 17— ib éves, ismeret- i len sulpncz. Dávid János, tíalaton-magyaródi I ember megalkudott a két tinóra és adott a űczkónak tíz iorínt foglalót. Ez a vevőnek őrizetére bizva botját és a kialkudott állatokat, eltávozott, hogy — mint mondá — az apjától elhozza a két marhapak'szust. Dávid gazda alighanem még most is ott lesné visszajöttél, ha időközben két csendör nem érkezik oda, kik tölmentették öt es alól a táradság alól, lefoglalván a kél tinót, mint lopottat. Dávid János uram különben azzal vigasztalódhatik, hogy megmaradt kezében a bot, melylyel most ütheti a csaló uyemat — Hjiaa Borxmyay Üeia bahóti fiatal földbirtokos e hó 2ü-an vezette oltár-hoz Bottka Láaaló ugyancsak hahó ti birtokos kedves és müveit leányát, likát. As esküvőt egészen családi körben tartották meg. f Isalaeay Farksa. Aminek bekövetkeztét szorongó szivvet reg sejtettük, sz íme csakugyan bekövetkezett. Zalamegye közéletének egy, teddhetetlen jelleme, élénk tevékenysége és minden jó iránt való buzgó . érdeklődése által kimagasló alakja, üaiaey Fafka ventei nagybirtokos, nincs többe. Férfikorának delében ragadta öt el a kér lelhetien halál onnan, ahol még ann?i jót és szépet alkothatott volna. £ hó 27-én halt meg Budapesten, hol legutóbb gyógyulás czél-jából tartózkodott. Mélyén sújtott családjának fájdalmát enyhítse az őszinte közrészvét, mely a gyászesetet kisári. — A hos-zank beküldölő családi gyászjelentés igy szól: Özvegy Szatacay Farkasné szül. Kovács Sebest eny Ilona,I továbbá Szalacsy Teréz, félj. Siráky Edéne családjával, Szalacsy Etelka férj. báró Rotjbmef uusztávné családjával, őzt. Kovács Sebeslény Endré.né, szül. Lom niczer Júlia, Kovács Sebesteny Endre családjával, Kovács .Sebeslény Juha félj. Hadi Kovács IstVánné családjával és Kovács Sebestén) Aladár fajdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett férjének, lelejlhetlen lestvérüknek, veje, illetve jó lógóinknak ótaUeay Krk>$ urnák, hoaazas betegség etán folyó évi október hó 27-én hajnali 3'\|, órakor, munkás életenek 45-ik és legboldo-gabb házas életének 16-ik évében történt ' gyáazos ethíinytáL A boldogultoak holt tetemei Budapest, Józseitér 5. szám alatti lakásáról, folyó évi október hó 28-án délután «fél négy órakor fognak sbelv. hitvsllás egyház szertartása szerint a kerepes ot melletti sírkertben a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1884. október hóban. Legyen áldott emléke! lAetnak AúÁtmarvm ét Vidék cztmü fiók egylete alakalt, héty LAsalóné ö nagysága kezdeményezésére és elnöklete alatt. Cár a neroeskehJu alapítónak és ' az i\| lékagy lat tagjainak. - VMáhl wálilyáiifc saoktak országos és Iwiváaárok alkalmával városunkban viwtUfsssrspslai. A mull bélen sikerült raidÖrséfünknek agy ilyaa boaazu-ujju J6-aaasrai msfrsi\|ai A isataBüvási a gyengébb nemhez taftöÜk, aeve Smotona Mán é álfcáfcg baksi iBeióségft. A hali vásáron kát Joriatot éa agypár krafesárt talált egy tadja : hogyan, — beletévedt akeae. Azseniá hs hölgyet, kft - alighanem tfiflatátakarián lÉlmi — i »azeretőfé« kisér, aa egyszer rendőrökkel kisérték a lárásfciróeághos, Msiy agtetCre aaabadkhrabelyesle.—Abeksi see-bsare § Isaa Wsrtheim lakatot tanai. ** Bilmt lórieei e hő &>ás del-atou a hefybati Fiecéei Fllftp aywül». Ma Farencs gépmester a levő gépen akart valamit igazítani, >le ezt ily Ví-gyázatlanul cselekedte, hogy* a gép fogas kereke alá került balkeze, melynek niínd az öt itfjft irtózatosan aafrtsuz^dotL A sseren-csétlen embert azonnal a kórházba szállították. I - Uréí Teleky láaésr asa-eaééja. l'ompás anekdotát beazél ál aa örökké iQu Teleky Sándor gróf a * Magyar Balon" most megjelent novemberi számában. Van nekem — úgymond — egy unalmak szomszédom, mindig akkor jön a nyakamra, mikor legtöbb dolgom van.»Ugy látszik, jó) tölti as időt velem, mert alig tudok tőle menekülni. Két nagy fogytkozása van: mindig kérdez mint egy vizsgáló bitó éa kivánosi mini egy macska. Mikor a Consumtnatum est •-el kiállították Párisban, liiam Munka caynak és kértem, szíveskedne nekem égy fényképet küldeni, hogy legyen fogslmsm a kép komnozicziójárói. Válaszában azt ina: nem küJdhelek neked fényképet, mart tincsen és nem is lesz, míg as aosélnios el I nem kéesül, de hogy fogalmad legyen, Ide kríksslirosom. Majd kiugrottam bőrömből örömömben. Az unalmas szomszéd nálam volt látván szememben ötjömemet, szokott I kíváncsisággal kérdi : »Kilöl kapott levelet?* I — Munkácsylól<. — >PáHsbó\|?« — »Páriából.« — •Szabad látnom-j- »Tessék. — >Es az ö irása?* tr »Az övá«\|— »\|Es es a nyz?« — Az 'is! >Na kérem alásan as én Jóska fiam szebben rsizoi és az írását nem ís lehet ösisehasouliftuii a Munkácsvéval.« — Est a s^jáikmü vázlatát éa sajátkezű írását a mesternek kösli a •Magyar Sálon* novemberi füsete, mely Munkácsynsk van ssenlelve. Kösli a mester összes bíres festményeit, szülőházát, színes arczképét és ir róla Jókai, gróf Teleky Bán dor, Telepy Károly, Pstaky László, Szana Tamás. A >Magyar Halon* jházánk legkitűnőbb, képea havi folyóirata noveojberi diszes füzetének tartalma továbbá: Jókai éa Borostyán! eredeti regényei, Ábrányi és Ssabó Endre költeményei, Vajda János irodalmi csikké, az operaház külaeje éa beiaeje, az összes operai női és férfi személyzet aroz-képei, Kürthy Emil Csillag Terézröl a müvénnp srczképével, Tábory Hobert királylátogatás Aradon (U képpel), Májsr láván püspök s drégelyi emlékkápolnáróL képpel. Sport, rendkívül sikerült lóversenyi képekkel. Egyveleg sok érdekes spróeággal, Humor, Divat, Jutalomdijaa talányok stb. atb. A • Magyar Sálon* novemberi füsetébez hasonló, irodalmunkban még nem jelent meg. E kitűnő folyóirat egész évre 7 Irt, féí évre 3 írt 60 kr., negyedévre 1 Irt 76 kr. Megrendelhető a •Magyar üalon« kiadóhivatalában Budapest, dohány-utcza 12. sz. Melegen alán\|juk tisztelt olvasóink figyelmébe. • Közgazdaság. - A hírlapiról ffatwég érdekében mi is kénytelenitve érezzük msgunkát felszólalni azok ellen sz alaptalan támadások ellen, melyeket némely »újság* (Öl-bérelt emberei, visszaélve a közönség jóhiszeműségével, a közbizalmat méltán élvező egyes pénzintézetek ellen Intéznek. Így pL a MagyBr-Frsnczia« biztosító társulat ellen sgysrkodik egy idő óta egy a fővárosban, meglehetősen szükkörfl nyilvánossággal megjelenő lapocska. As ilyenek ellen czélszerü-nek találjuk reprodukálni amit a Mende Bódog állal szerkesztett »Magyar Nemzetgazda ir éppen es ügygyei kapcsolatban: Nincs hazánkban üzletág, mélynél a verseny oly megvetendő eszközökkel folytai-telnék, mint a hízlosfjásnál. Míg másutt s szabad versenyzés jótékony és üdvös lendületet gyakorol, addig a biztosító intésetek múló piiUsnatnyi haszon miatt aláássák a biztosítás üdvös intézményét és megnehezítik, ha nem is lehetetlenilik, hogy ss a kor követelményeinek és közgazdasági viszonyainknak megfelelően fejlődjék. Hanem ennek ellenében ez üzelmek életerőt adnak a revolver-journalistikának. Csak a legközelebb múlt napokban jelölt véletlenül kezünke egy zuglap, melyben a legtekintélyesebb biztosító társaságok egyike, s Magyar-Francaié, ellen oly rágalmazások foglaltattak, milyenek csak oly írók tollából kerfilhetaek.ki, kiknek megkísérteti zsarolásai eredményre nem vezettek. Es még nem volna baj. A fuajdonképeni sajnos jclanség aa, hogy ily irtk« más biztosító-társaságok vezérigazgatóinak fzimburái; ezek támogatják a »bp« fi, ezek rendelnek több eaerayi példányi abból a számból, mely egy más biztosító intézet ellen közli a megrendelt rágalmakat. Nekünk a Magvar-Fraacziához semmi közünk, de annyit tadunk és ast az efúae-réat el aem voahatiuk tőle, hogy fennálláas Óta tÖ\| readklvüU íeodübtal vstt, ssflyealias hasonló z^ biztosító iflíézet történelébeo M asai matatható. Bz intézet reppaat vagyonát nem Mhat gyanúsításokkal \|s rágalmakkal csökkenteni. De ethkal a>sm pontból sem volaasaa-bed a ■ajtúszahaáság magasstos vohii üf módon felhasználni Csakhogy ez araknál a »morál nem képezi a aaniread tárgyát* és szór el kesnek emberekkel, kíkrői bővebb feJvíláfoaífást adhaf a — fenyítő törvényszék. Ml annak követkásaUoye? A blsteailé közönség meg less fé!epnliive és tartózkodik a blstosltástól, s rtvölvarjournalbUka pedig, mely basánkban addis ismeretlen volt, féflödlk és gyarapodik.i Akárhányszor hallottuk,. hogy egy bevándorolt külföldi látásét utazó ügynöke ogvílf-nfafe intézel bistosl-loll faléuek elmomfjá, Itogy n társaság, melynél Ustosltvs van; roín, bukó félpen van vagy talán mag is bukott. Nem lebef. neki rosa néven venni. BQpletd törvényünk ily orv lámadók ellen nem nyáj* gyors és megfelelő védelmet. ís mii nsgy intésetek igazgatói teaznek, miért aem lehetné ast egy utazó ügynök? A tisztességes sajtó faladata, hogy as üselmeknek véget vaaaen a sajtónak Ily módon való corrumpáláaáí megazadályoase Készünkről sz e feladatból ránk háramló oaztályréaat magunkra vállaljuk A k'tiyér-irigységből származó Ily alaptalan támadá-Nokat — történjenek ások bármely oldaltól — ha tudomásunkra jutnak, minden agyas esetben meg fogjuk bélyegesni s azoknak intézőit a nyilvánosság Ítélőszéke elöU még i fogjuk nevezni. Csak Így irtható ki a sok gaz, mely a biztosítási ügy körü\| lel burjánzón. A föld helyei negsisskáláiz. Mezőgazdáink érdekében nemcsak érdekesnek, hanem igenhaaznoa dolognak tartottuk, lapunkban reprodukálni a kövalkesö sorokat, melyek beveaetéaét képezik egy nagy szakértelemről és helyes ítélőképesség-\|' röi tanúskodó, legi\)abban megjelent, mup-kának. (Néhány cultivator ismertelése Ősz-szehasonlitó kísérletek alapján. Irta {íothard Sándor. 10 ábrával. 96 1. Szombathely lttfe. Özv. Saeiler Henrikné' kiadáss. Ara 40 kt<) A falette tanulmányos l(Uet osakugysn megfelel jeligéjének,mely igy asól: »A haladás érdekében * • Ha bebalóbb áltekinlést szerzünk magunknak honunk mezőgazdasági visaonyai feleU, ha egy kis összehasonlítást engedünk meg a belföldi löldmüvelés és s msgas kultúrával bíró nyugat földmüvelése köst, ugy tapasztslni fogjuk, hogy hazánk mezögazdá-azatában a földnek megmunkálása a tökéletességet meg sem köselfti, s a kilünö föld-megmunkálási eazközök a magyar gazdának csak moetoha gyermekei. Szóval a főidnek nem adjuk meg aat, amit az megkövetel: az elhaaznált anyag póüáaa mellé a megkívántató teljeaaHyaiia-Icdlátt. A termőföldet, e bálás teremtő anyagot, még általánosságban mindig csak ssa-roljuk, a helyett hogy atfseWnk. Pedig a munka, mely által a föld kincsét saját-magunk részére kissolgáltalhatjuk. ép oly fontos tényező mezőgazdaságunk emelésében, mint az anyagnak visssapótláss: Midőn a termőtalajt a mesterséges fel-túrás és lazitás állal a légkör és a vfz cbemiei listásának át szolgáltatjuk, csak fokozzuk, sőt hatványozzuk az által az eredményt, mit a tápanyag-visszapótlás egyoldalú alkalmazáaával elérhetünk. E kérdés rendkívüli fontosságát eléggé bizonyltja azon egyetlen körülmény, nusae-rint a lüldmftvelési eszközökben csak néhány évtized is oly tökéletesedést produkál, miről s régi — fséknéi egyebet nem ismerő —■ gazdának homályos sejtelme sem lehetett. Földmegmunkálási eszközeink rohamosan lej-lödnek, minden nap uj és tökéletesebb gépek jönnek létre, s »vas« mindig hatalmasabb energiával foglalja el uralmát. Amint lassanként kiszorilá, a legszükségesebb földművelési-eszközünkről —- as ekéről a löt, oly mérvben terjed uralma a többi eszköz felett ia. A »vaa« századának szelleme ézt igy követeli. Ki szántana ma faekével? Ki fogasolns egy évtised múlva lefogassa]? Egy évtized előtt a kultivátorok köst meg> bámulhattuk a Pabat féle Hobenheimi extir-palort, ma módunkban áll akár tís különböső rendszert, a nevezett által soha utol nem érhető, cuHivátor közöti válogatni. A talajmik leiszántása, s a müveiét ismétlése szükséges volt minden mélymüvelésnél; mert a földet nem fordító, hanem pusztán fellazító eszközök, esek a felületet karmolták fal néhány hüvelknyire. > Szemre dolgoztunk, mint a roaz iparosról mondani szokás A sokszoros és helytelenül alkalmazott I szánlátnak árnyoldalait talán nem is kall emlttenünk. Elég jelesnünk a tényt, hogy as Ősszel felszántott, a nap melege és a tél I fagya, a lég és vfz oxidáló hatása állal felporban yllott éa termöképeaeé lett. talaj, a tavaszi szánlimái alul kerti éa a vetőmag oly rétegben étt leggyengébb gyermekkorát, mély es üdvös pocesenséo még csak a jövőben mehet át Gyökeifii később bár elérik azon talajréteget, mely j termésre ily módón előkészíttetett, de uem jobb-e az llstrslbri dás kezdette s fejletlen szerváknak aMg-adni azt, mü ők káaőfab köaoyebbee aéikft-lözaéeekf A legrosaabb tslsit Is Wmí javt-taai Is egy jelea gazdávsJ efamaAe^uk, hogy »kalie tápanyag-visspótlÉs melletí a roas talajnak aa váiaék javáia, ha aMa hanttét ayánea forgatva a nap haténak éa a léi lagyáaak tabataék I* As efélé jeles moadáaoá soha saa hsseoátalsnok Nyéwaiak a jő akik, tehát ta angol gazda ssai kié ben mtmdja, mit a^aaa, Ütkoa aa haUaak sóba: >Mutasd ekéidet. • megaoodom ailysa tud* vsgy.* Ma, aídőn a teraiöfóídnek lordiláa nélküli porhanyliása éa (ellasfláaa kitftaő .esz* közeink által Ishetiéjis, válogathatank a szükséghez kéoest s módokbaa, malyek szerint földünknek a legcsélrsvesátdbb munkát adhatjuk mag mindenkor, aa asen ssakőaök, melyek a földnek nem (or&ttáaát, hanem csupán feliszitását seskösllk, sllbgislhatlák ásél-lán sz őket megillető helyet s többi leghsas nosabb éa lagsaükaétssabb gasdaiági gép között Hogy a gépeknek jövőjét as Általak végzett pótolhaUimul hasznos meakán klvll egyébb körülmények Is biztosítják, ast haag-sulyosni nem less felaslafas. A végzett munka természetére nézve a fordítás nélküli porhanyitásnak egy előnyét említettük. Másik nagy előny a téli nedveseégnek megtakarftáss hosszabb idóa át A (Öld ugyanis, mely aadvaabb résaévsi félülfordltalik. a körlég és a aáp szárító hatásának adatik át, szárazság esetén a növéay-táplálkosásnak egyik legszOkségsssbb tényezőjét vessti el. Erijük a vi»t. A télen át Összegyűlt lalajnadvssség nek okssedí megtakar Itáaa tehát nem lényegtelen tényeső terméseink sikerének bwo* sitásábaa. A ouliivatorok általi művelés folytán a termőföld minden egyéb módnál biztosabban mentssithatö a gaztól Is, mint as a későbbi réasletesésböl kellően kivtiá^fkT ' Egyik elvilashatlanul legnagyobbb gyakorlati előnye asonban sz erőnek, a gazda eme valódi kincsének, lehetőleg tökéletes értákseiiése, munkává változtatása. Masögasdssági üzletágunkban talán egyik legköltségesebb tényező az erő. Bár az állati-izomerő egyike as olcsóbb erőforrásoknak, bár as áilatteoyésstés által ezee érőnek birtokába tolhatunk magában a belaögazdaaágban; még Is tekinteten kívül hagynunk azon körülményt, hogy a vonó-barmok roppant áremelkedéaével egy tekintélyes töke fekssik s vonóerőt ssolgóltató marhaállományban, nem szabad és nem lehat. A lökét, melyet gsidsságankhan elhelyezni szükséges, lehetőleg magas módon ka* matostatni, ép ugy főczélnak kall tekintenünk, mint az ingatlan javak helyes kezelése állal czélzott eredményeket Ma midőn sgy pár kitűnő minőségű vonóbarom besser-sése egy egész kis tőkét igényel, nem lehel közömbös s gazdára azon élőin, mit egyss gazdasági gép az erőnek lehetőleg teljes ki-haainállaa állal nynjtanl képea. Mert azon körülmény, hegy különösen a szarvasmarha, mely mint vonóbarom drágáért vásároltatott, a kihasználás uláa drágáért is értékesíthető, nem kárpótol bennünk a belekteleti tőke koczkázaláért, aem azon veszteségért, mit as ^ltala nyqjlott erő kinemhsstnáfása fofy-lán, a layasttatlaoül maradt Maab^oa vesztegetünk. Nem közömbös szy hogy a voaöálk-tekbs befektetett tetemes tőkével példáid assr hold területet munkálhatunk-e meg kislégitö medménynyel, vsgy kétezerét. E kérdés fontossága annyival a inkább emelkedik, meri a jelelt tőke csak gy réu azon költségeknek, melyet termelési sikereink biztosítására áldozni vagyunk kénytelenek, a másik — talán nagyobb rész — a vonó erő mellé múlhat lanul szükséges, és ennél sokkal tetemesebb állandó költség ot vmbm munka, a vonó állatok mellé afiralmazott vdfdtéy köl'séyti. E két tényező slválazzthatlan kapcsolatban áll miniÉasi I Ha jól tudjuk értékesíteni as egyiket, ezzel már biztosítva van a másiknak magas értékesítése is. Korunk gazdászata, mely a magas igényekben nem fukarkodik, nagy eredmények létrehozásáért folytatott harezá-ban első rendben intensív késelést kíván, hogy magasan jövedelmező legyen eredményeiben. A nagy in tsnsi vitás nagy tőkebefektetést követel, mi osak akkor űzetheti ki msgát, hs u eredmények elérésére a legsikeresebb és biztosabb módokat választjuk Id. fis főleg a befektetett nagy tőkét Magas százalékokkal értékesítjük. Kérdjük most már: látásik-e a mezőgazdasági földművelés bármely ágában oly eszköz, mely nagyobb adrvbsa volna alkalmas a szükséges mödoeulás sikerei laraa-tülvitelére, mint a fölszántott főidnek uió-lagos megmunkálását teljesítő enkm alsi féltt? Vagy létezik-e eszköz, mety a kezésSnkre álló aröaak báimily olv tág körben, a oly feljes mérvben kápai vulna értékesíteni, mint épen e cuttivatorok ? A megmunkált terület nagysága, a mftvaiés niélyvége. minden képzalhetöcoaÚMBátiót meg-ittr. As elkahaasoU kapák asáaa, a beoaz-tás, mely a munka nnnőséfÉt befolyásolj, sehol sem enged 9y mérvű vsriatiót, 8aar-keszthetttak ily gépet kél Mra — vsgy ha kel nyoüesra, a ka a maala, mft ezek lai-jadtanek végeredményéhea agyaalő, eaak a mftVáh terület és afivelési időtartam változik Is mégis mi az oka, hegy a gépel s% gyér alkalmazást találnak herénkben? Biz ennek igen sok oka vaa. A magyar gaaie ebó rendben ia aat rMa Isi hibául, hogy a költséges aáánk-ka a máfátl mm aéhimtj. De végra is I kiváehataá komokan aat hogy a velft-géppel pélááal eeépeÉrf la lik inas. Mg egyes eaaisákaa még es saa ML üsyaaa a pdkfca kai—. ha taasi idején filmlalír-tak aiiiafcH, llusaail aáadsa máatást taMsasssé teaa. áa aratta m+mé-, jak a lagktMahflaflfcb aáaaaakkil Mwa a tartókat s s Maaántaadó hsréaska Bel-gnaabaa ás Angolhonbaa ? Hat óaoadaio- um foki amiesreio résslask. mini a fslau MMí ■ Ml fcays é§ váltakosó nedvea 0 «#<•* iwfa adnak a földnek, m ojfk UÜák idejekorán a gazt, mlelot _ gasdálkodpak. Tudják, hogy • nannak Ari hava n)M kincs, • bő sny-■T* hassnál ii flud Mánféi Által felforgatott told alulktrttJö résséuek. miot * nedves-. Pl — V— —— —. r^, nielfltt elkataláradnék, nehogy a hassnos t__ Kwk rovására megertsődhsssék. Sohassm fogom elfeledni a jelenetat, ■it Belgiumban UUtam. A learatott területei •C7 kétí scarificatorral sseldelte fel a tulq-donos. s a késekkel ellátott gereblyefélébe bele rolt fogra önmaga és teleséga. Itt vért itiadnik a föld tisztántartásáért és mi sej* náljuk ökreinket is. M^jd azt is balnak, hogy a gnibber-féle mOszerekhes igen sok vonóerő ssOksé-gee. Ma mikor annyira kétségen felQÍ van helyesve a természettörvény, hogy as erő «s anyagnak elválaszthstlan társa, mikor minden lépten nyomon látjuk, hogy sok munkát csak nagy erővel végezhetünk : nem volna szabad vaJamikép oda törekednünk, hogy mintegy megcsalva as eröt vele —k munkát vágást essünk, többet mint a mennyit a természet csalhatlan szabályai szerint végesni tud. Eröt nem lehat teremteni, elég ha a meglévőt iól értékesítjük. Es ha as erőmerővel megbizonyosodunk a felől, hogy egy jól szerkesztett grub-berborona csak 290 méterkilogramm vonóerőt kiván ahhoz, hogy hat láb szélességű tért feldolgozzon hat hüvelyk mélységben, mely frő 3—4 kőzépjóaágu ökör erőkifejtésének felel meg; ugy bekell látnunk, hogy itt az erő a legmagasabb módon van értékesítve, mint est tényekkel fogom bebizonyítani, Egy további kifogás lehet a kultivstor félék ellen, a gépbe magába befektetett tőke nagysága, vagyis a gépnek magas ára. Ha valaki gazdaságába nagy tőkét fektet be, szépen instruálja magát, mellette másra, minek nincsen »látszatai, tíz anyit költ a tönkre megy, mérget vehetünk rá, hogy ugy ítélnek Mette: »tőnkre tette a parádés gazdálkodás. Mindezt mindennep van alkalmuk fc^ni Nem hallgathatjuk itt al azon szomorú tényt sem, hogy a gazdasági újítások gyors keresztülvii elében a munkásoknsk, a cselédségnek csökönyös ósdisága is egyik ft> akadály. Minden lépten nyomon tapnsataliuk, hagy a cselédeégnek nem kall aa uj eszköz, as qj) munkálat, azért, mert ty ét mm ut mtm noha m«g Az erélyességnek nem b kis foka szükséges ezen akadály legyőzésére. Soknor vaskézzel kell kényszeríteni aa uj elfogadását Hány és hány üdvös ujitás bukik meg a a cselédek ósdi természete miatt KtUMsea a régi nepsedék nsm tana-lékony munkásaink kösőtt, mert aem km tanulni. Ha nem tapasztaltam volna, nkm kinném, hogy van ssás és séás béres, ki ötven éven át mindig ssántott, s as ötvenegyedikben mégsem tud ssántani. mert fél-századon át ast vélte, hogy eddig jó volt, esntán is ossk jó lesz a régi mód aasrtat.« Ezen irány és bslitéletek ellen ktsdeai egymagában sem felesleges, mennyivel lakát* kötelességünk szersatt tapasstalatainkat kös-sétenni különösen akkor, midőn eeáltal aasda-társaiaknak csak legperányibb módon is hassnám lehetünk. Ez volt a czól, melyet magunk sié tűztünk, midőn legújabb RMdssegmunkálási sss-kőaeink egyik csoportjának rövid ismertetését, as előadandó kísérletek s'snján koca-káataftak. Babona Arak. Nagy-Kanizsa, oktober 31-éu 78 kilognun basa ? frt 30 kr. 7 írt 70 kr. — Rozs 0 frt 00 kr. • Irt. 90 kr. — Zab, 0 frt 90 kr. 0 frt 60 árpa 7 frt. 7 Irt 80 tengeri 0fr( —6 frt 30 kr. Börze-információkat legjobban értesült forrásból, valamint e ssskba vágó mindennemű értei.it éneket é* tanácsokat gytirtAft és iMfé* Ad Írásbeli vagy szóbeli kérdésékre KMner és Társa baeklilete Bécs, I. WalUtersfrasMt 17. 180 2 fi .....HIMIIII PW> w nvr felelős szerkesztő s kiadó VI K« A L A \| • I, \ Társsáéi kssi tő Varkan I ■ r •. Naponts /Vúíen késsült yrimt wmr- É I a a z t ö t legjobb minőségűt küld megrendelésre minden fMfnt vagy s««W0»sM'fl M»m">/m Itgjutihiyoanbb Hr mellett a mgidl #M llaaalg prAr Waag;a4am. U. L Valódi szesz és elfeőrendü élesztőért kezeskedünk. 228 UH KMMttXKMXXXXttttXXXXMttXKKKXttttXXXX 5 !! Z«nkndv«ltík márnára!! 1! ZenafcadVaNfli számira!! Aa snnyira kedvelt ésimindenki jó hírnevéről ismert IOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOO IRMLER és WAGNER ® Hagy-KftB lua, gtrmt frttkfiMj Mi ifctas,« rimhái Ajánlja düsan berendezett raktárát Fehérnemüek urak-, nők- és gyermekek részére, ugy ágynemükészitmőnyeit is. Legkitűnőbb minőeégü, Mijét névNisIlMB készült, hánl émmmmikíí sufsl.ftrttlk, smtsK éa ilrllkétl kendék, msi 4m lintdt rémmmh. egén si élesei gbsu. Gyári raktár rvmbwrfi- éa trflUi-tMövtltk kitűnő éa leguiabb ««sr«/-,kévé-ét MiflM-^rvdi, dommM-, jutít- ét gynpju-óayitrUők, káló- és julU-fiigg6nybk, fehér éa színes vdtzon, pomvt- ét bifiti-tHbkttJók, egész a legfinomabb minőségig, továbbá gaüérok éa kéklők urak éa gyermekeknek. Stját készitményü lóttőrma/raeMok, karton, roufft, caekemrr, taftin, utlatt-éa mlytm p&plmtk, Agypokréc$oky ttinót ot- és piqvt/t-jwrktt, olcsó éa finom •BŐMe rukaparktf. , J 289 2- 4 Nagy választék fehér- és szines férfiingek, canafas, csinya és válliüzőkből. Nagy raktár Karissys- ss kótötl árakkél. mssyassiesyi ksisaftysk slcse srárt ARISTON i melyben bárki, minden fáradtság nélkül, minden darabot, a hozzátartozó hangié- ff gyek regilségévet el)átsshatja. a lenotányoeabb áron kapható raktáromban. k Egy ily Arision hozzátsrtozó ö bangjegygyel írt. - Vidéki megtvMJ. & üfüi "J"9** ^^ « 1'gpoftosaMan wLVilbk, az addig megjelent körülbelül V 1000 hangjegyek darabja 66 kr, loaftbbá sjánlom dúsan berendezett raktáramat M a iirdalom összes lenrékeinek mi- ét evtlvapirok • Uyungyohl, ét UggottLmnbb B j pnlMtrklm., mindennemű irodai srerek a leglobb és legolcsóbb árak mellett* fi •L i,. — - fi I . , T^U™ P^iiK.m a /. oitm»>kir»,B;y kttmt J^pt/méí magyar ét mémH u(v>- 9 > yifian omb' I ii /tyyoMfo#e6/«iM fittieátljtott KiUffltnkimyviét umi a. i i i i • (\| Flsekel FflKp S k«ayv-, mmtmi «■ psyfrksnskséft & N-Kaaizsaeés Csak tors yaa. 3 *MXM*UXMHHMUUMMmm*M MtmQMhuátla HliMI ^KWUKÖB Fölülmnlhatlau ói külőofóle betegségben kilünó bstisuoak elismert gyógy-ital; dltiAri flpgeeken szedett gyógyfü ▼ükből készité. Matkovloe G. X. ktlolian v (DálmAalá> K»phátó N.-KaaUa4n PiágerBé U gyógyszercsznól, Fiaméban Jekel Ferencnél. 127 84 94 Egy üveg ára 70 kr. Cbomágolát és j elküldés ájnegreodelő költségén törtéoik. ' Nyújtsunk kw>i a BiereiieeéDek! •OOJWQ n+rum HsfwssUstt sysn htisl imíWb » ta^m ssgy téttíttmtmt, mm » imi unB7 ur>Af<kc/«« éa Milwtfci ^ B«m uj Ur«Mi »Mn Ml. kan s4báaf Wm aUCt 7 »mlá»Us HjU sysrsMsyssk kt«Up kta^Mláa stá kvIUartlaU iaUlkotik MiJg frto^ 1 ajvr. 1 Bfsr. I a/N. 1 Bfm. 1 sjsr. I s/«r. I Sf«r 4 •ftr. I uyar. t sjvr. 1 stsr. léjDOO 6,000 aooo aooo nos MK» M wyw. i. in. K \|M sfsr. é «, C syir. 4 «. ai& syar. L m. (DM m. i.a _ Rm SJFST. á. ui. iif HM irinaMarik •O.MOLr\|aakU», mi, ^ SÍ tl,000'i00, M. «7, 40. W i ' Ina aiineáaiak káait «U4 torkai 4ift -ItljlÓt J-7-------- •OSMi [mMmf •0,000 80X)00 njm foeed 40.000 st lliimUm •taMftékUm. As ala6 aaalalva mwaaéat fiöjDOO Hk t-aé éüM, 8ad 70.000. 4 mm aa fakaaMlk s-as w.ooo, M IOjOOO. 4.«á 10.000. -é4 SO.OOO, S-oé 100,000, Uti mtéZ aaall g 500,000 Mac. 300,000, 200.000 n.rk!Ttt A i)maéa; buMUak aaartaf UraUiaaaa állapitUiik raeg. 1 agéaa aiaé. aoraj.áraaaalj lav.l frtIOkr.s.4. • » . i , ." i » i; . I 1 .. • • a I fis VaUmanujt «a«biaaa aa ftanay tiMgm S«büé4aa vasj faatasUlf4sy toallati Maaaal Is S lagaagyakb gwéisl aaSMaMMMk. mtndaiÜ wagat aa 4\|taai aataaarévat állatott aradati »ora-jasyal bapváa Uliak kaa4\|aa. A jnaaraaéaléaakbaa kaagkUistaU hivaUloa karvSfatak dy sélkit ualtlkaltoftnak. alséas bu-aás stas padla falatóllUa sjMkil klUItk «4aatva-vétslaak a fcivalalaa liaaáat jafyU^iai. Uvánatra a ktvalalai tsisÉüt at-Va al-kül^Jífc bérmantva ma\|Ukibtéa ráfku éa Maaak* sak nyUatkoaank namuUsáa naJkaa a wm «jaka\| aa taaaag uhuBiiUm waflallbaaaa MS alsassvsaal. A nyaramáayak ktáaaléaa poaioaan a larv aaarial t&rUnlk, étlsad Jéláltéa mallait. raaaaa, aak inai UkiutaTyai nyaraiu4ay kQifit gjakraa aa atai tteyanetitast tmatfü^ siist iss.ses, leeeae, la.OSS tik, fiiatUUak ki, As Ily s lafaxIUrtUbb alaaaa sfsarvé tál-Ulatsál, al6ialatb»Ulag mfiadaaBU btatosaéggsl s lagéliokabb f4n«4Mr« aaSMltkalvaa k«raUkmár s ilsalt ksiáa uiutl la maodaa aafMiiat éaaasatra Mf aa év íi-éi aléM llslkt bank- ásakss intéaai. K&ulmanu 4 Simon, kask és válté-lxlei Hsaikerfbao, U. L kőesőnetünket lefessük ki esennel az irántunk eddig tannaftott bizalomért, felkéljük begy a hivatalos; tanretet megtekintése által meggyőződni méltóztassék a nagyszerű nyaramény»kftátásókról, melyeket a kisorsolások nyírtának. 140 2—12 N.-Kanizsa, 1884. október hó. Van azerencöóm a n. é. közönség 8ZÍT68 tudomására hozni, miszerint Király Fe-reneznek a főtéren lévő (Bben9panger»féle Mm) czimzett gy^gyszertáröt ftt?et-tem; — melynek •—esetleg — becses pártfogását kérem teljes tiaatelettel Máudák Gy. Sándor gjAcrnerets 181 8—8. Nagy Kanisaán. xxxxxxxxxxxxx Oáfts. ét klr. ontrtt-míjftr miM Ruganyos fá-mátráczok - Mimi $mérmy mmtréeztk é tzmimmzsákmk ketyeiiesiiéie tiaáta, tértéi éf oM, kltetaa álkahnas intézlek éft kórházak számára Virakari Báos I. HaiimiMo^nw 1 agám. tao i - íj harlandi köíőfonáUorsóczérna A bécsi és périeikiá^ litás alkalmával a ifiihl kitüntetve ajrafi 1IM Nlri Általán kedvelt Hm6 mmUéfééi t kaphat HM AM Ittf llflil^iKÉl >i\|/lBalmát Jutalmazv.pon\|0j\| mindennemű gősgép tulaj-dMOsai MÉBánL Aa áhehrak módszer aagü^fÉvel^ állított PalvékávissiÉ^sg elismert módon a legjobb és lego\|oaóbb szer ne legkiömléaek ellen góacsövezetékeknél. hengereknél s minden egyéb ftjU gőz-tartóknál Fényes i)iil>il m. klr. ét vái ssékmiiMigikéAWvalamintKorópa legkiválóbb nagy iparoaaitól A tsüéeiáeéri ét ortltaérlté* fért tok éfl jitállátt Tálie-luk Posnannky és 8tre)itz i. aii^iiiiptiiwfc ii ArUat fcywliáfi Ab. Allendó raktáraik ran 48. 87Am. Nagy»ganiz8&, 1884, november 9-én. XI évfolyam. MKtci srrftsfta te iu»taYá- TAL lijM'ii«u 4. M. MMm i UpM.ll.Mi rtahftwNlkmtA k>»l—Íny, to.Ahhá •iMWttafc, ÁínoV Umláaok.' hint«té»k ■rt.UU inttuiulRk BérmMUUta toraMt mk lm«rt mM\| fogsiltatsAk al. Riiimiok kiiktatnak. ZALAI POLITIKAI ÉS ,VEGYHS TAR TALMÚ HETILAP. A ZalamcRyoi ügy védegyleti, t Nagy* Kanizsai* á* I)éli\|JU laksrApftiftársk, \|BáMk#gyeaŐlfl, az Alió-murakőzí takarékpénztár psy.vénT As r«hteg»'1vA srővetl. hKutaloji közlőmé, MrvjeletiiJc Nagu-K<ini%8'n hetenhint egyoxer : Va$tirntj), fx/tnóntai ííák Kgfra n Kél érln f, frt '1 > I I ItiM.fawk JnUm^mm tmijuiiifck. ÁnrétMi « 'tféb hinUM' hiri)«lm4-Rjtk Ml kr. VtyiBdijoii Ulol \|0.i miig i frt. umwIrI aiadM aéMrt kr. Nyllttér patilaormílO ki. Egy kérdés,\| melylyel n ost kell foglalkozni. Aa őszutó gyengéd teleli »zele meg-ca bálja a fáknak már-már nagyon gyér lombozatját, lekap a a szára* ágaktól íz elsárgult leveleket,, raegtánczol-taija egy darabig a levegőben, azután leveti őke.t. a fagyoskodó Ibidre, bogy ott eleiiyéazHzenek. vaUmint elenyészik minden, ami ftfldi. De ebből aa enyészet bői w új élet saúrmurik a természet rendje szeiint Az anyag meg marad, megmarad "benne as erő is és ami élet volt, abból megint élet lesz. habár más ala • ban is. Anyag éa erő nem vész el. ieltámad újra mert en uek leliétlenül hű. gondozója van: a természet De vajon feltámadnak-e azok az eszmék- is. melyekre mielőtt még anyagot éa erőt nyertek volna, ráborul as enyészet? Feltámadnsk e újra azok az eszmék, miket nem a mindenség liíl Szabályozója, a természet, gondoz, hanem emberek vaunak erre hivatva, emberek, kik akárhányszor nem bír nak azzal as akarattal, hogy az enyé esetnek útját állják, hanem engedik pusztulni azt, ami pusztulásnak iudul?.. Erre a mélabús, Őszi elmélkedésre {ledig olyan thé'ma indit bennünket mely nemcsak ssellemileg ywn kancsó latban a falevelek hullásával. Olyan eszme, mely rég megszületett Kanizsa-város közönségének óhajában, melyet mi ia. ápoltunk,„támogattünk erőnkből kítelheiólug « melyre nagyon félünk, mégis c«ak a hdeg enyészet látszik várakozni rég fő sora gyanánt' Most hullanak a levelek és téli alakot kezd ölteni a város. Itt. a kora alkony, a hó, zúzmara ideje mely olyannyira kedves helylyé teszi a barátságos. meleg szobát, ineyben untán bő alkalom nyílik elmélkedni éa tervelni a jövőre. Eh hu a természet al szik, hogy uj erőt gyü) >ön a tavasz szal megújuló munkám, az ••mberi ol mének nem szabad vele együtt álomra hajolnia Az enibci iutk e\|or(e el l eli készilliiie, előre kell gondo\|nia. mert az eszmék terén való mégállapodé a egyértelmtl a hanyatlással fis mi most a levélhullás idejeben, kérdezzük, rajon akkor, mikor a ták rltgyei njra kifakadnak, Imikor a természet u,ra gazdag aziiipompiibn öltözkttn>k és min denünnen élet t. és örömet lehel, va jon akkut megvalósul e az, amit mi oly régen óhajtunk ? Lesz e , a mi fá r<.sulikban' olyan hely. mety elymiya a nyerészkedési vágynak as anyaföld minden talpalatnyi darabját kiaknázó kezétől, arra fog szolgálni, hogy amun kától elfáradt ember a fák hűs árnyé--ka alatt megpihenhessen, a beteg a gyep és virágok illatától Üdüljön, a gyermek a szabad természet éltető le-vegőjében lerázza magáról az iskola porát és mindnyájan jól éressék ma \| gukat abban, amit iaten ingyen adt a csak hely kell ár; a, hogy az áldásnak foganatja legyen. Szóval azon elmélkedünk, nem iog e a tél folyamában megint csak teljes elbanyagolásbsn rémesülni a városunkra nézve csakugyan igen tyntöa ügyei képező sétatér- kérdés ? ípenaég-gel nem időszerűtlen dolog, most foglalkozni eszel a tbémával. .Sőt épen most van ideje, hogy ezt ns ügyet eszükbe juttassuk azoknak, akiknek kötelességük vele foglalkozni, mert rá-jnk bizta jólétének nagy részét a kö zönhég. Il i a városi építészeti bizottság. melynek hatáskörébe tartozik ez a kérdés, csakugyan kellő figyelemmel van a város közö&égének 'óhajaira és rzükségleteire, ugy emíek az eszmének a megvalósítását nem eugedi elveszni de elodázni sem fogja, hanem a telet arra fogja Kihasználni . ííogyj komolyán hozzálát ama mód k esi tervek kidolgozásához, melyekkel; az e tckin-iétben eddfg való sanyarusúgb* ália- pot.ni segíteni fogt. Ha a tél folyatnád oan nem te^zn^k semm t, ákkor. !ta va-zszal. mikor u munkát meg luhwna ku/deni, megint ott leszünk, ahol vol jtYink'és tovább is D»ak szégyenkqsni fogunk idegen előtt és Önmagunk elftt Nem vüllalkozuqk arra a daiutidaimitti kára, hogy újra l<'jlek«'M(lk ; bözegtw aégjlgyi tekintetben wienpyirp életszjlk ségletünk nekünk az a tneg nem lévő; sétatér. Lapunk utolsóelőtti •számában épen errŐI a t hétfiáról igen szakavatott értelfez^st talnltak olvasóink. Tudós munkatársunk akkor szíven volt megígérni, hogy a befasitást illeóleg várn unk apecztálls helyzetéről és szükségleteiről legközelebb fogja nézetét el mondani E véleménynyilvánítást meg előzrleg mi, nem \| mint szakértők és erről az oldalról nem is szólva a dologhoz; cssk ujbfll akarjuk s város képviselőtestületét figjyelmeatetni arra, ne mulasson időt a közönség aUrgős óhajának teAjeaitéaere. Hiszen azt látta és elinni eréa ml, megelégedéssel tapasztalu a közönség, hogy ami köztereink és utczáink be iáaitását, a közegészség- és szépitészet* ügy ez egyik követelményét illeti, a város jó idő óta tjett és teáz annyit, bogy e tekintetben siemrehányás nem érheti. Legfeljebb hz a ktvúu.-uig ma rad fenn, hogy az oly rzépen megkez* dett munkának folytatása is hasonló buzgósággal éa sikerrel történjék De a sétatérkénlés megoldását nem lehet, nem szabad tovább.hajiasz iatiíi Nem tudjuk mi Osszekoczcaanások. szeméi} es vagy elvi ellentéte^ met Ülhettek fe\| az épitéateti bizottság kebelében Azif tudjuk, hogy ama surlódá sok következtében a bizottság elnöke lemondott tisztjéről s. hogy m* st más elnök éti alelnök áll a bizott ság élén Egyenetlenség úgyis nagyi n sok van. várustttíkban s esak ammlin-kább aiijnáljuk, hagy a várnai zöld asztal matadorjaHtözt. sincsen meg - az \| az egyetértés melv egyrészről az lő ináéhoz való viszonyukat tenné kel* lemessé má«ré«zről pedig a városi .köz, , ügyek rendes czélazerfl fejlddéaéhez múlhatatlanul szüksége De bármint vannak is ók egymással, annyi ál, hogy azemélyes diíTefenoziák következ-téln-n a közjónak céorbát szenvednie nem reáliád s .hogy amire sxüks^ff van, annak minden körülmények között meg kell történnie. í \ ■ • Ast az építészeti bizottság az egén képviselő testülettel együtt nagyon jól tudja mennyire sürgeti 'sj közvélemény a sétatér létesítését. Képviselőtestületi/, közgyűlésnek úgyis nemsokára kell leülnie Mi a közönség nevében ast kívánjuk a közgyűléstől, kUldjöu ki a ke beléből egy bizottságot, mely aa építészeti bizot sággal egyetemben tel gyí/ ezt a kérdést tanulmány - tárgyá-vá és lépjen mry a tél \ folyamatában konkrét javaslattal a képviselő testület elé, hogy az esetleges munkát a tavasz* beálltával meg lehessen kezdeni. Kztoaz ügyet nem lehet ad graecas calen das halasztani. Eléggé megért anaj hogy a kivitellel ne késlékeüjtlnk egy pillanatot sem A buzgó kezdet mátj fél garancziája a sikernek. Budapest, november S. 1884. ' ii . Ausztria Magyaróra ág kfll ügyi szövetségi viszonyait) illetőleg bal-J lottuk már a magyar kir. krdnbeszédet, a delegációkat megnyitó kir. beazé det a észleltük aron ellentétes felfogásokat, melyek a lapokban kifejezést nyertek azon kérdés vitatásában, hogy ai osztrák magyar-német \| kettős szö* vétség lényege nem szenvedett-e a j skernyeviczei találkozás által? A ma- I gyar országgyűlési löbbeég feliratának j magyarázata, mely fserintla kettős szövetség nem alteráltatott. Ausztria ellenzéki lap ai rt széről megtániadáaban részesült: azt vitatták, hogy a monar- TARCZA. Dalom. Csat ük ntját, áuyinfórf ést, H\hüli estét, halálküifft'4, Letűnt idők Hicsóséaét, Fényes farnak tsép reményét: Zengje, kmek isten adta Iípyy etekről sz»ljati lantja. Hajnal bájos kar adását. Napfelkeltéi, an/leszálltát. Viráfj kelyheu kis csepj rnb t, Ltpeyőben szúnlA fecskét. Hímes mesőn ts/p ohá'iali Hadd dalolják zengjek m mik. Verje kobsán nkpptij, rste Ctt/ogénydaH ki rllete , b ami ki von ai éta ssiofon, ' Pmasolja pámfá rimken; Akol báat s Miőm hol vont Fakadjon ki rByke dalban, a Énoekem esők egy a dohm^ Neked oengom §ép angyalom t . Mia lrgiebh; terólad ssM . Kis eirtdrél, hárfáidi ál Ok fakantnak daka api; „, Mindig rst és egy dali srn ews. Torkon Isire. Frigybontó eszme. — Elbeszélte — i . fita: QeviczJcy ffyuls A máskor mindig vidám, muljilnit po-j hara/ni szerető Tardos KilmAn egy idö óta nagyon megváltozolt. Magába zárkózott, fce-r&li az embereket, oda se néz a kártyának j éa vadászkutyáinak. Nyilván valaisi baja I van. Akik esak távolról ismerik, azt tnoml-! ják rá: Hjába. vénül az Öreg. A lieavatottak összedugják a lejüket és sókat tmlaak be j szélni arról a viszonyról, melyet Tardos Kai I mán fia Aorél a világ szeme láttára folytat i Cseríalvy Irma színésznővé). Alighanem í igy sngdolódansk. — sz biisitjá a jó Órtg urat. Csakugyan Aurél kije'cnieMe pkilie. hogy i Irmát nőül fogja venni. Hjába ssólt a/, apja szivéhez, hogy es az összeköttetés magjáboz, társadalmi áHásáboz méltatlan, hogy'az áz operetténeke^uö rosz hírben áll s ni egész megye fiatal gentrijével. \|«jtá>>kodik. Aorél rendíthetetlen i»aradt Ö azt a leányt szereti, léhát el is lógja venni. Nagykorú már. tehát ura téliéinek; Ind-. ja ö jól, mit oáinál. Irma is szereti ót és házasságuk áizonyára hojdogabH lesz skárbány oly összekuttetésnél, a. melynél a telekkönyv volt a közvetilö. As apai átokkal, kilagadái«al való fe-nyegetödzés se tette meg a kellő hatást és Tardos Kálmán mindössze is azt az ígéretet csikarhatta ki Auréltól, hogy még egy hónapig vár és nem nyilatkozik írnia é\|6íi, Ennek a végvÖ batáridöftl engedett hó napnak as elete volt aa, amikor TardesKál-. amnt ^enklsem látta pipázni és kárfnkaytl i r~ Saótlaiftil magával évődve Olt szobájában. s löda a fafét valami módon, melv Aat éas-{ re térilsa vagy a házasságot b\|\|mmíÍii Oá i esak aem jött semmi okos goaéplsls s ts-I lálékoayság^aak a tebi'é telte. Rliéd vagy vacsora közben néha kialelkOen oda szólt Atirelhoz. — Még se gondoltad meg magad, fiam ? De igen. El fogom venni Irmát. — De kérlek, hiszen ez oeiá neked való párti. - Uralkodó herczegel grófok is elvettek már színószoöl, kniért ne vehetne el egy Tardos. Őseim azért bizpny nem lordul-nnk meg a sirjokban. — Jól vsa, jól. Még az csak hsgyján volna, hogy színésznő,bár ezt se szerelem. - de a mellett könnyelmű nő;; egész K. váró a a nyelvén hordja. — Majd elhallgat, ha nőm less Irma — Látom, hogy nem qkarsz e \| tárgyról komolyan gondolkozni. Mondom neked, a te Irmád egy ros zhirö, kAmtyelmöVkika-pó teremtés, a ki léged - eletemet lessem rá ~ hátad megett megcsal es kineVet. ~ Amíg saját szemeimmel nem j látom, oda se hederítek az Ily mendemondáknak. S az ^ikiahizáaok aps és fiit kózt mindannyiszor eredménytelenül végződték. Az a\|ia rendesen haragosan letqgrott az asztaltól és azó nélkül hagyta magám Aurélt Igy tehát az jegy hónapból már három lett éa löbb is. Tardos Kálmánnak még mindig neai jöti semmi Irigy bontó eszméje és borzadva látta magát a jövGl^en. mint K. város elöbb-kélft társasága gúüyoa részvétének a tárgyáL Ebben a hangulatban találta őt itidegá Sándor, egy előkelő modort, széparezu, <10 évéi agg!epénvi a ki a ítélet, mint readssea a fővárosban vmiőtte t most tavaszkor, -í mielőtt fürdőre utaznék e- néhány hétre lerándult K -ra, körül nékrii a városhoz közel eső birtokáéi és meglátni régi barálait és ismeiWii. kik ik^«itt a Tárdös család első helyen állott. As öreg Tsrdost iMn^jáH aa elet napon ms\|t»iofatta áaaaván magavíaalalée, le hangolt hangolás aibéjáH ésmvaU« I hogy valn:ni baja van. ügyes kerülő utakon Hldegh aztán ki is vett belőle annyit, hogy : — A fiam, a fiam! — Mi bajod van a fiaddal édes öregem ? — Meg akar nősülni — Hát hiszen az egészen a maga rend-\| jén való. Es még nem baj. — De egy színésznőt akar elvenni. — Színésznőt ? Hm I Szabad tu'lnom j a nevét ? — Cserfaly Ihna. ~ Micsoda, azt a nőt akarja elvenni I >— Tardos Kálmán fis, Tardos Aurél ? — Ezt. Hát te ismered ? \| — De nagyen f Sok pezsgőmbe van a kk'sike. — Nos, ugy-e, hogy van okom busúlni ? i A* í istenért, találj ki valami niójlol eházas-] Mg megakada yozá^ra. ] i — Aa a legkevesebb. — Dehogy Is: te nem tudod, meny-\| tiyire belebolondult n fism sbha a nőbe. \| Oak nagy nehezen bírtam öt rijvennt hogy l meg egy hónapig ne nyilai kőzzék éa ne kér-I ie meg a kecét. Es az égy hónap azonban [ botnap lejár, és ha holnapig nem bírjuk megmártani szándékát, holnapután a Tardos 1 név gúny lárgya less s városban. i • - I- Mitől se tans. Ha rám bízod az ügyei, biztosítalak, bogy Cserfalfry Irmából sohayem lesz Tardos Auretné. Sándor azután elbeszélte tsrvét, mely az eljegyzést megakadályozza, midőn Aurél lépeti a terembe, Sándori Odvóeölvéo, féfré J HMa atyját éa kijelentette neki, hogy holnap Isiárván aa egy hónajri gondHkozási idő, még holnap délben megkéri Cserfalvy Irn-a kezét. Hátha addig saját szenteddel fogod faátai MUtenségét t , \ • — Eh az lehetetlen: Cseríalvy Inna htdaap ilyenkor meoyaaszonyoia. rndegk még^ieghiHa Aarett estére egy pohár pezsgőre s azután elváltak a» jó isme-, c&t népei Uk$kk megóvására saük-séfeeOraosméfgal a vetaég i viaaony, hogy ea a ak arnyat íonai találkozáa dm\| ikpiloite • hogy midőn eet a nifjir chauvinismus ellenei, Ovoaaoraságot Uruquirossa • svvei komolyan veszélyezteti i BMMuutliM népeinek békeér rnkni, Most n delegácaiók előtt nj nyi latkoaatot tett Kálnoky külügyminiszter, ki terméeeeteaen aa általa folytatott politikának leghivatottabb e hite lesebb tolmácsa; nyilatk«>aata iontoe azon vitás kérdés eldöntésére, hogy Németországgal való szövetségünk lényegében, czéljaiban és biatonaágá-ban nem saenvedett-e aa uralkodók találkozása által, illetőleg1 a kormányok köet történt aaon előzetes megállapo dáaok által, melyeknek e találkozás eredménye volt Gr. KAInoky külügyminiszter ki nyilatkoztatta, hogy a szoros szövetségi viszony Németországgal külpolitikánknak válcoshstatlsnul lenálló, sem mi által nem módosított alapja Es midőn mindemellett a csehek vesére, Rieger, a vita toyábbt folyamán szükségesnek tartja azt kérdezni, vájjon lehet-e arra biztossággal számítani hogy a béke alapja, melyet Németországgal való szerződéses viszonyunkban lát, az évek hosszabb sorára rendületlenül fen-áll e ? — gr. Kálnoky újra hivatkoaik exposéjában mondott szavaira, s a>n óhajának ad kifejezést, hogy ta német birodalommal való viszony, mely áldásos hatásában évek óta ki van pro bálva, oly minden kételyen felül álló ténynek tekintessék, mely öenzes külügyi viszonyunknak bázisát képezi és határozott szavakban kijelenti, hogy e viszony minden esetlegességek el'cn hosszú időre teljesen biztoeitva vsn 8 kiemelte végül azt, hogy e szövetség mivoltáo, valamint azon hogy e szö vétség képezi tisszez külügyi Vizsolyaink egyedüli alspját, mit sem változtatott a skernyeviczei találkozás sem, sőtellenke* leg :aa is ugyanazon alapon jött létre. E szóval meg van mondva a fe lelet az ér ntett kételyekre. Az osztrák-magyar-német azttvetség czéJja volt ál tálában Európa s külön a két szerző dő tél békéjének biztosítása s pedig, mint Kálnoky most is kijelenté, a berlini békekötés pontjaínak alapjá\|i. E szövetség tehát békés jellege dsczárn fenyegető éllel bírt ama békekötés bolygató ellenségei ellen A berlini szerző dést bistosimi kellett, mert csakugyan azt IáUuk évekig, hogy az alá van írva, el van mindenki által fogadva, d v többé-kevlsbbé nyílt izgatás folv ellene as egéss Balkán-félszigeten. Ez agitácaiót lecsillapítani z reménytelen ttő termi kallett Erre irányult a Ilét szövetséges politikája Nehéz volta helyzet Oroszországgal Ignatieff éf flkobe-leff idejében, Je Sándor oeár végre is a maga és birodalma jól felfogott érda kében sl távolította aa otoaa kormány köreiből aa iagatás tényezőit a innen fogva aa egyetértésre vald törekvés si-karral haladou aa uralkodók találko sásáig, mely az iágatás minden ténye aőjét tehetetlenné teszi aaon nagy téiiV? nyel szemben, hogy amint maga 0 Felsége a de'ogácaió fogadtatása ai* halmával motsdá, a három uralkodó a békének a létező aaeraődéeek alapján való fen tartásában egyesült Külügyi helyzetünk e több oldalról nyert világításban Usatán áll előttünk. Németország z monarchiánk szövetsége érintetlen s maradandó, oaéljt; — a béke e a atatuaquo len tartása a berlini szerződés alapjan — nem vál toaott, ellenben változott Oroszország külpolitikája, megtagadván el itgatáa tényezőit a csatlakozott a berlini béke kötést bistositó szövetséghez Hogy ezt külpolitikánk a forrását képeső hatalom súlyával ia elérte, nagy érdeme a ea érdem annál nagyobb lese, minél tovább bírja Orosaoruságot paralyaálni törekvéseiben a hagyományúé sggreaaiv politikájában. Őrükké persze ezt kilátásba tenni nem lehet; de hát örök béke ieoeak a rajongók képeeletében van. Folyamszabályozát és csatornaépítések Ausztria-Magyarországon. (f.C) Miután Magyeroraágon épuáy,mint AuMtrtábsn as állam ás vállalkozók kpét kezééi tevékenysége hosssa évek óta afknem kizárólag a vasutrendszsrnek bizonyára nélkülözhetetlen tókélyssbiléss leié irányult, en-nélfogva a lolyészabályozásask, meglévő fixek hajózhatóvá léteiének és tu^óznató csatornák építésének loalos kérdése smahhos képeit mostohán ksseltetett. As s téren való tevékenység tulajdonkébeu caak kösvetlenül vizveszélyek, illetőleg árvizek ellen fordult A közvetett védelem szempontjából ssonbsn, melynek eszközei kétféle terméisetttek, tulajdon kép misem történt. As érv is elleni védelem két kategóriája t.j as erdészst ok-sssrü tsrissitéss. egységes, zs áNam által ve-zete t, terv sserint, a mely as okszerűtlen erdőin áaoksl megakadályozza éz uj nagy erdőségeket ültet. Es állal a párolgó viztő-megek kedvezőbb elosslása tétetik lehetővé és a hirtelen nagy lecsapódások száma csökkentetik. 2.) A foiyóaksdályok szabályozása, illetve megszüntetése. Egy rendszeresen szervezett hájózható csatornahálózat építése, elő-nyősebb (eloszlását eszkőz lő szoo vizeknek, melyek párolgás és leesspódás állal körmos-gást végesnek, s nagyrészt s tenger lek törnek magukunk utat. A magysrorssági [hajózási és csatornaépítési munkálatok .ssüksé gességének kérdésében grót Zichy Jenő több beszédben, valsmint kitűnő ssakismeretet eláruló czikkeibeu érvényeeité befolyását, rne- lyta amaug meiyuzum sn^^mmB ^ Isdásáaak éa vCágaéséaal sssatelt 1 A hajózható nsatorasépitésról, melyet gpéf Zéshy Jenő szándékolt, vsfcmlsi annak előnyős vakard még több nsÉttsa lessel-slkslssaaá saúleai Muasa Kde tanár, ki Aaasute-llagyaaanBáa vtsetaiask ssakályo-sása éa kiagMiése ífirW magának bokros áiésmiket ssaiaan, etek* előadásában, ssa lyet Bécsben agy as Oáémkni éa Elbékas vésető hajóabsté rsaioraa loioct tartott, oly értelemben ayüalkosott, mely asm csak érdekes, be na ni sssly sssa agtfánskt gyakorlati tsqadésébsn as osztrák magyar Monarchia fteroattgasdáaigi erdekeinek szempont-jából nagy hassaotlog kosai Sue z tanár kttöaóssa a Duna-Elba csatórna (eWt kővetkezőket mondotta: Kor-neuburgnál van torkolata. JDöbbé időben különböző voaalakat terveztek; joggal válasz tották est, mely Budweinon at veeet Eaaa csatoraa sgásisu sajátságos talaj vlszonyok-kal birt I Vízszintre elmélkedik ekkor aaou-ban széles Ismikat képez, és 16 kilométer-nyi bosszú vissskUes Iskvésbsu marsd E csaterna 41 ssihpet kivan. Esek állal asea-ban eléretik ason Víziül, sUlyea terményeinket Hamburgba ssálUihaljuk. ▲ csatorna költ-légei kórülbeéöi W millióra ragnak ; talán valamivet még többre. Gazdasági jslsatflségs egészen más, mint a Duna-Odera -csatornáé. Es utóbbiénak szállítmánya adva vaa, tudjak, mit tog ssálktsai; de mindig esak helyi közlekedést tag közveiitenl. A Duna-Kibe oatorna világcsaterna, mely a fekete tengert as északi tenger i sl összeköti, hogy a hajók átrakód nélkül közlekedhessenek a dunai lejedelemeégektöl Hamburgig. Lehst a lölött vitatkozni, vájjon a keltő közöl melyik (balosabb; lehet mondani, reánk bécsiekre nézve nevezetesen á Duna-Odera-ceetoTaa fontos ; aki asonbea a kereskedést tartja esem előtt, as a Duaa-Elbe csatornát fogja fontoaabbnak tartani. Különösen érdekes ss, amit Uuna-EUw csatornáról mondott: A ki a Rajnát ismeri, mély fájdalommal lógja a tényállási belátni, mely Európa leaaa-gyobb vu utján tenaáU. A Duna bolt. Van egy nagy és hatalams Dena-^Oshajósán tár-stttetank, mely kilünö, hivatalnokokksl s jeles anyaggal bir. Eta magam nagy hálával tsrtosooi neki ason táawgalásáért, melyben tsnulmányaim alatt részesít. — De aa igaz-ságasaretet parancsolj, hogy kimoodjam, mi-sserint nem termássetes ekadályok, nemcsak a tolysm elvadulasa, okosiák a pusztulást Amerikában sok tolyó méf rosszabb állspot-ban van és mégis óriási lorgalommsl bir. Két nappal ezelőtt egy bodapímti lap asou hírt bosta, hogy a Douagőzluyóséal társaság és as osztrák állam vaapálya közt ssarsődés áll lenn, mely oda irányai, hogy a társeság nem többel, mint sgy bizonyos őssisggsl száiihat as áUsmvasut ársaabályai alá, msly üssssg e—7 krt tass s hogy asonkivül tészta jövedelmének ftOp-ját atssolgálist\|s A msgyer államvssut csatlakosik ebes, árssa-bálysaiának azonban szabad teret tart fenn, z így 60* helyett Otl")„ fog a tiszta nyereségből a két vazutaak átadatni Ha es igzz, kérdezzük esak: Ha e gősbmó-táraaság nem volna, mi volna \ áltostatvz V lUjdnem semmi. 0 csak a két állam vasútnak fióküzlete Oly hajőzázi társulat, mely árasabálysatát vasuláktól engedi raeghatárustaiai, oly folyamot, mint a Duna, soha sem log megélénkíthetni s azután á Dunán nem állhat fenn oly élénkség, mint a Rajnán és El bén. Ha társulatainkat így vezetik, akkor kár minden krajczáréit, melyet z Dunára költenek. Nagy I kfietakeáási teftéanrfeyeiak ^őéésí wm-iának ms^giilliil íl a WlvsTkasibat hatjuk le i BaaUlattak lélnáaaéáai oly tártak által, kik nagf eszméktől veksk áthatva. így találtak meg (Usal ás &S4-ayí a maguk pénssssbersir 01 msghsUsh . a aMSrtMőO letáaméayeli Isik ti immm* Mvatalaekal kaaébe amatek ál, kik egy oly szerző társsat képvitetóintót tékístík magukat, mslv kötelességének Urtjs, begf ráu-vényefsmak lehetőleg ssagss jövedelmet sas-rezzen. Es amk természeten. De ly el árás mellett vüáps aa is, hogy eesa intézmények minden fsassst ás miadsn aiNHksI pán termelői rossasksratát magul ellen ingerlik. Akg votna laaiíaiT ily téayaél ason njsbli eszmével Elásni, hogy t^jabh mHl^kknl te* I gyük boayetódoUakbá asna rkaomt, ms^-I bee már ma napság vagyunk, as által, tag? hajózható csatornákat építitek. De nem sss hedeHmtuak mag attól a gonáolanoi, k^gy \ miként vaa ea, hogy as a saée, Üdasokt«s \| dós ország, melyben oly sok derék nsmsn ■ séf lakik, asm képes gazdasá\|i tekintetbrq zöldágra vergődni. Nem vágynák képe** I fatfogni, hogv miért haladnak más atkUmik \| előre; és ekkor ason gondolat támad Wn-I nőnk, hogy valamely dologban tssoafárs hátrább vagyunk szoínssédsiaknál. Nem ke-véabbé tanulságosak azon lények, meiyrk Németország Mlogásái s hajósU«0 é»stor-fták építéséről jellemzik. Különfélék. — l árssl Ágyék. Beavatott fórrá-• ! bői közlik velüak — mart hivatalos érieri-I lést a vártától soha sem szoktunk kttpni — I hogy neamokára városi képviselőtestületi kö.-- gyüéS lesz. A város jövő évi költségvetése \| ugyanis késs már s csak kinyomtatásét éé I a képviselőtestüieti ingok kftzt való kiosxt-; \| sál keU bevárni, hogy a kózgyüMat mag le-' ! hassen tartani. A kőagyttésaék tárgyát fcje I továbbá a községi pótadó tessálliláse is ké-I pesni. Eddig 64 krájezárt tett ki minden ad» \| toriét után, ezután csak 68 llr. lesa Továli-1 bá — mint halljuk — egy előbbi képvirdft-teslületi hstározat értelmeUn, a jóvff Ipvi költségvetésbe nagyobb öMseg less fflréxe a tn'nhiit'tUf javára s erre s czélrs aun-den esztendőben vesznek lel egy bizonyt összeget a költségvetésbe, melylyel még lens alkalmunk bőven fogteikoznij — MefcAvtk. Vssártiap, e ha 9-éa tartje a helybeli isr. lamplosiltsn epkOvi^ét Lőwinger Móricz ur, a stájerországi Irssá* mitoló-bank niarburgi kősrsktársfaak gtstd-noks, Zmektr Vilma kisftwsonynysl. — Jóvö vasárnap pedig ugyancsak á helyl«eii isr. templomban lees esküvője llr. Rothschild Jakab ügyvédnek W$iu KYanczisks kihass-ssouynyal. — TáscisisIsliSfsk. Az e hó 8-án a Koronában megtsüándó zártkörű tánczmulstségról már előlegeseu megemlékeztünk. As eddigi jelekből ítélve slkeiőtt mulatság lesz, amennyiben elég less e*zi-vevő. — A kmtm4 • hó lő-én rendes, sa^át helyiségeiben, táncsastélyt, melynek híltéfó-leg szintén megfess a mags nagy köaftnége — lltsaállás Simáik rsraacz nair gáiíyl ökrös bérest — mint lábunknak iryák — a hó t-án vasárnzp este Bakónak és Heda között három ismeretlen ember BMgtámsdts rosök. Ridegh kocsiba Ült és Cserfáivy Irma lakása elé hajtatelt. Kényelemmel éa is léssel berendezett szobában, félig lecsavart lámps elölt ülnek a pamlagon Ridegh Séodor és Cserlalvy Imin. A pamlag előtt egy kie asztalka és azon jégbe hűtött pezsgő. Irmán már meglátszik s pezsgő hstása. Arcza kipirult és ki gombolkozott; Ridegh Sándor egyik karját dereka köré lüz-te, a másik ksl egy pessgős pohár után nyel. — Szervusz Sándori Két finom pezsgős pohár vékonyan összecsendül, azután két sjk összecsattan. — Kissé meghíztál, mióta nem láttalak Sándor, de máskülönben a régi zrsnyos gyerek vagy. A' színésznő hízelegve szökött Sándor őjébe és két kesébe fogta fajét ugy huata le ajkaiboz j t pillenetbea as laas jött valamit jelenteni urának. Sándor halkan — agy, hogy a sziaéasnő meg ne hullja — e szavakat intézve az inashoz; Moodja meg neki, hogy nagy ssjaála-tomra egészen megfeledkeztem s meghívásról és elfogadtam Cserialvy Irma kisasszony látogat ását. Ha es nem zavarja, nagyon szívesen fogadom. / 1 As inü kimenL Sándor vissza ült a pamlagra és Irma tovább hintáiédsott aa ölében. Ebben a pillanatban aagy robajjal Ut- I rult (el ns ajtó és belépett njjla — Tardos ] Aafél. Sápadtsn rohaa a pamlag Wé szikrázó ssamajtkel kiáltott rá BKsghrs: — Uram, mseysrásatet kérek I — Aaenoal. íamnayém, legyen saivm agy pUkmeire a másik setéébe msaai. Irma, kasa! kaesástolt Aurélrs, és mladsa satar aélkai távaaatt. Midőn bstetm aag alán at^M, AmMmBémm — Mi volt es? — Egg kis frigyboató eszme. azt mondád atyádoak, hogy addig nem hiszed el Irma hűtlenségét, mig a saját szemeddé) nem látted. Nos lehat láthattad. — Hiszékeny bolond a ki vollalbl El skarod e még venni? — Veszi z...mejd megmondtsm kicsoda. Egy pohár pezsgőre azonban zzivessu látlak. — Irmával együtt ? — Ugy van. Ezzel Sándor kivezette a színésznőt a másik szobából éa a mulatság most már hármasban folyt tovább. , Aurél hajnal felé fütyörészve mezt haza; másnap erős (ölájázt érzett a mult éji — pezsgőtől. Fővárosi levél. Budapest, november 6. (Stbs károly halottja, — Qr4f Lónyay Afaty ádrd kt'dla. A reformátusok uj püspökéoek Ssász Károlynak van már sgy baloltja, ki fölött elmondhatja püspöki ssüzbeszédjét. i De ezt s ssüzbessédet búooyárs kö-nyeaö szemekkel s remegő sjkkal lógja elmondani Ssász Károly, mart a halott -tgróf Lónysy Meny bárd. Orsságos csapás es, mely szó hémgot log betölteni a késirat hiányban sasavadö Is potyán, dana a kéaag, melyet as éléiben hagyott maga etáa. még igen sokáig s isién örökre betöltetlenül % maradni. Ut hah SMg Ssám Károly püspöki ls-kásáhas, midőn é\|pan a refonaates smhái 5'iit^VíffliSSS!111 Ugy halt meg mind katona a hercs-mezőn. Aa nap délután az zkzdamiánzk első osztálya tarlóit épen ülést; mikor as akadémia elnöke meghalt Vámbéry Ármin, \| mosogatta a fejét sz ugor-magyaroknak, rettentően dobálva a (Őrök argumentumokat z Budeazék nyakába, az utóbbiak nem nagy kárára z az akadémikusok közöli a felolvasó asztalhoz épen akkor lépő Wolf Györgyről járt ssájjról-zzájra egy élez, egy ügynevezett akadémiai éles. Két émber ugyanis egyszer erről vitzt-kozott, hogy vájjon a jeles magyar nyelvész Wolf György zsidó-e vagy nem. — Hogyne volna zsidó, mootfya as agyik. ^ — Biatosan tudom, hogy nem zsidó, — szól * másik. — Két aignmeatuia s Isghatározottab-bsn bizonyltja, hogy zsidó. -r Halljuk! —■ Először zsidó, mert s magyar nyelvészettel foglalkosik s másodszor zsidó, mert Wolfnak hivják. — Ss etteu én nekem is két argumen-tumom Van, ellenveti a átesik, Wolf György nem zsidó előssőr is azért, mert nem »Dr.t másodszor pedig asért, mert nincs magyar \| hsngzásu neve. Hanem mikor akis Pvaknóla terembe , lépett s oda súgta as öng Beltagi HUébe, hogy Lóayay maghalt, a tréts mindegyik \| sksdsmlknsnsk a torkán akadt sGoldsieber ast as spigrsmmot nem tudts amgmntetei Wolfnak, amit a VámWry fetelvasáse úm 0 reá lerágott. Gyulai rőglőo odak^yta a titkári ssé kel a oás ütette Hsterieboi mire Valaki san-mnrá ákrásansl msgjagyeste, bmtyHsarieh \| aak addig kaUatt erre n ii rfililmi vafH-ndgUsynr-^ \| A tarosban mindenléié tsimésstUMii ssensáliót kellett e gyászhír Késő este az njságirók agézs sereg» lótott-latottt a szélrózsa minden irátiyáUn, hogy sz elhányt nagy férfi életéről s uiol«ó pillanatairól adatnkai szefezsen; másntqt aztán a legtöbb lap gyásskaretbee jej«tii meg z tele volt mindenik Lóavuyvel. Csak as ezyettee, kalholtaus Msgysr Korona« nem írt agyellen sert sem róla. Hie persze Lóayay Itekmiisla volt. Sok érdekes dolgot irnak a többi lapok Lőnyayról. de itt is legérdekesebb az. suút meg nfts irnak. Pikáns dolog például Lóayay werep lése aa Istvántéri ssfobáabae. Aa eiminiaster ugrsnis egyszer egt rósz vígjátékot leÜordltoét fcszeeetól,ltslgoisttd kormányzójától. aki jé barát je vollUeyayoak. A drásu czime »Duvernois Margit, eegyot bukott volna, - ha a miniszternek es n praktikus gondolats nem támad, kegy kitereli as egéss színházat arra as estére, s jó ismerőseivel meg nem rukje így persze e darab •kitűnő hutást« ért el. Sok irodalom munkája ieleAi «Mg Lónyayuak, de as ezekért kapóit péeat eolm* sem kőltőtts el, hanem össsémájtöttef s as akadsmláBak htigyta »Ueyay alegHtány* czim alatt. Érdekes Isez már most, ha isagiQdjitk, hogy sgy méalsitir mennyit keresett éMe-bsn s tollávsl. Hanem skármilyea feMágneodoit ber volt is Lóntay, a vallásos bebottáhiin mindig kHtaémdaas egéss leikében sssjtvolt győződve, kegy a kalál 92 eMtendős kmisbsn Ingja amgllMplÉI a ime s sajátságos iétet* len, — vagy Isááa Bevessük snrseek, Ijeiel jasMaHe sjftslmli: épen II éves kaHtksa kall mag. * tsrissnyáját akarták elvenni tőle Németh, i aki erős testalkata. még fiatal ember etteo- \| HMgUt a »>«giamdóknak, kik arra kést rán í toltak H a iefeocaéi lenen borsaaató oson- \| fcUást vittek véghez. Németbe! ott találtak in«g u erdüa vérbe-lagyba a beszállították g kanizsai kóAáabe, hol moat súlyos bet e- ; \|W lekaaik. — aiMaJak van mim á ludtolva-\|oknak ia. Ezeknek ugyanis akkor áll ba a 1 évadiak. mikor a háxiaaaaonyok a tairoa peoenve kedvéért tömik, hizlalják a gágogá roáat. Ilyenkor azután jó vigyázni ezekre éa éjszakára minden esetre biztos sár alá helyezni, mert nem minden ludnak van ám annyi esae, mint hajdani, capitóliumbeli kartársai uak. Igy felette ostoba libák lehettek aaok, melyek egészen csendben engedték magukat elvinni e hó 4-éröt 5-ére forduló éjszaka a már többször emiitett ismeretlen tettesek által tterger Adolt királyotczai házának külön e czélra feltört fáskamrájábójL A zsivány urak, hihetőleg a szám kereksége végett, Weisz Jakab ugyanazon háxbeli lakosnak két pulykáját ia magukkal vitték. Váljék egészségéie a rendőrüknek, akik » erélyesen nyomoznak. — Klasz Jvteiietekel lehet gyakran látni a kanizsai rendőrkapitányt hivatalnál. Nyakrafőre hozzák be a rendörök azokat a vak és kevésbbé vak, de elaggott vagy máa tekintetben nyomorék k$disbkat, akik a hatóság állal engedélyezett napon kívül is koldullak. A szerencséi leneket azután vagy bezárják egypár napra, vagy kikísértetik a városból, hogy legközelebb megint mik újra kelljen loglalkoani velők, j Ityrl azok; a rongyos, éhes emberek inkább xá ratják be magukat, semmint ébenhaljannk. ~f A városi szegényügyi bixottság igazán tehetne valamit a szegényügy rendezése tekintetében, de mikor tudtuuxkai ez a bixottság az idén még egyetlenegy ülést aem tartoltI — Tehát esak tovább alomsrs be a dutyiba, vak kódisl Meri róndnek muszáj löanyit — PiiSr«fll Mar mi le cximmel e hó I -én ai képes hetilap indult meg Budapesten, Ábrányi Kmil szerkesztése mellett. A hozzánk beküldött első szánt tartalma elég változatos és daczára annak, hogy szemünk nem botlik minden oldalon azokba apebti-kumfogó nsgy< nevekbe, eléggé élvezetes, bátran ajánljuk olvasóinknak előfizetésre a »Fővárosi Szemlét, mely ugylátsxik a fiatal axellemes irónemzedek számára tartja ayitva hasábjait. Előfizetési ára a hetenkint körülbelül 20 nagy quart-olda'on megjelenő , Kőv. Szemlének félévre 4i frt. A szerkesztőség é kiadóhivatal Budapesten, VII. ker. 'Ikihányutcza lü as. a. van. — X. Mklvjak l. altakélak flg;elméf • Sf. 9h4m 4* IWrtit.K f f, 1m- imrgt jé Mrl Mrpk hMltMil ;i átmímrp j>i-m»»ri-fiiéin itMSbf, mlj kMwgktvit érdeklődni kelt kftufttwfíglwu. mlmteuldnelc b kalui nynjtváa mt, bogy tmktiy ktwlén SwtlMI nmné)S nwgkinért®. Nyllttér) Ax »Aiany Korona* éttermében f. hó lö-én aárlkörü lánczkoaxoracskát rendez Hrrknitt Jut $ rf tánczmútésx. Azon egyének, kik meghívót nem kaptak és igény,ar" latiak teá, szíveskedjenek a Korona II. as. lakásán jelentkezni, egyszeruiind tudatja a ti. é. közönséggel, hogy I. hó lf-áu «J laalstjamst nyíl. ¥41 l-l — Kyy mtigufirm'fBiiyi jffiyiő Kiniu/r /#/#. Hatiaszék (Tolnamegye), 18K4. április 2», Teklnieles url As öntől kspott késszit-ményt, a svájexi labdacsokat gyomorb^jok-Imn a löleg gyomornyálkáaodás ellen mint unicumot,»mint a lághaiáaosabb azért mio-> denkinek batran ajánlhatom, mert az én gyomorlMtjotn az, Ön készítményének használata által 8 nap alatt teljesen megszűnt. Fogadja leghálásabb /köszönetemet Mészáros János, jegyző. — Rrandi ft. gyógyszerész svájezt labdacsai, egy dobozzal íti krért, a magyarországi gyógyszertárakban kaphatók. A labdacsok valódiaágára nézve ügyelni keli hogy miuden doboz czimlapján magvan-e a fehér kereszt vörös mezőben a Brandi R. névaláírása* w" • A". w ~ rovattal foglalókért um tÜI»1 MgAm Mltoif»t Sssrk. Felelős sserkeaxtö s kiadó í T A R 14 I I. A J O H. Táraaserkesztő Farka* Inrr. * 8918 iunius 21-én 1884. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A a-ksnixsal kir. tsaék tkkvi osztálya résziről közkirré tétetik, hogy a n-kanizaai takarékpénztár részvénytársaság regrebajta-tónak CsBadör Gyöm végrehajtást aaenvadö Újlaki lakóé elleni 101 (rí. Ki kr töke IBKS ♦vl dinsmbsr h6 il-ik napjától Járó 8\| karnak* 15 Irt. kf per. I frt. 10 k«. véprekaHáM, 18 Irt. <t kr. árvarés kérelmi; 0 frt. M kr. végrehajtási, 9 in 60 kr ieieo-le»i s még leha»vülsadő költségak iránti végrehatási ügyébea a lant neveseit kir. i vsaik terület ebes tartnaó Bakónak! SIC ss tkkfcaa A, 4. ntíjhkia M Irt, - ltM>'hm. MM - W l§ twaa.61 Iríra beesált m«al-kaaofc Mtta kblön 1884. évi aiv—fci hó »-ifc napján d a. K)érakor sbekóaaM, — a easfi Ü aa. ütkbea. A. + 4C4 hm alatt áévétt vafcsáf kő«elas U$ Irt. ilö.hrw. Üli minta váMeác kötőim 117. Mra becsült Jek- <fl november hó M-lk III J«i M«tAn l órakor Caapi kösaég biró házáaál Oaral Paaö M-pereel ügyvéd vágy helyettese közbejöttével uiagtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kilett becaár. Árverezni kívánók tartoznak a beosár 10"), késxpénxban vagy évadéklnlpes papír-han a kiküldött keséhez letenni. Vevő káteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig as elsőt as árvarés jogerőre emelkedésétől saámltaadó 80 nap alatt, a másodlkat ugyanattól 00 nap alan, a harmadikat ugyanattól 80 nap aláU, aaitt-deu egyes részlet után aa árverés aaptáiól ssámitsndó ö\ kamatokkal agyült aa árva rési teltételekben meghatározott helyen éa-módozatok szerint lefizetni. Az árverés teljesítésére Berta György végrehajtó küldetik ki. A n.-kanixsai kir. tszék mint tkkvi hatóság IMM4. évi junius hó 517-én. EHEKY. TAMÁ&SY jegyző. 248 I—1 elnök. SSSl juBÜM ISj-án 1884. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A n-kanizsai kir. tvszék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Andrásek Beh-utus végrebajietóuak, Kobra Iván végreha** tást szenvedő tót-aaerdahelyi lakós elleni ÖU Irt töke IHSÍ évi auguaslui hó lb-ik papjától járó kamatok. 21 frt. 46 kr. Jer, ü frt. 20 kr. végrehajtás kérelmi, H frt. kr. jelenlegi a méjf lelmerüleodö költségek iránti végrehajiási ügyében a lentnevezeti kir. tvssék területéhez tartozó becsehelyi <-HH. sz. tkkben -f. 1. rorsa. alatt lelvatt Ingatlanok Kobra Ivánt illető Ö04 frlra becsült fele része a 0, 1 alatti özv. Kobra Mártonná ja< vára boitigleni lakás éa eltartás bánt bekti-belexett szolgalmi jog épen tartásával 1884 évi novembor hó nap jáii <Mlt)if)li 10 Arakor a bei-sehelyi községházánál Mállts János Ipl-\|ierei«i ügyvéd vagy helyettese kÓzbejőtiévfl megtsrtandó nyilvános áneréaen eladatni log. Kikiáltáai ár a hnnebb kitett lieesár Árverezni kivánók tartoanak a beoár lOVat készpénzben vagy óvadékképi^ \m-pirban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő kötelea a veiéiért három egyenlő résxletben, még pedig: as elsőt sx árverén jogerőre emelkedéaetöt axámitandó I b«map alatt, — a másodikat ugyanattól 8 hónap alatt, .— a harmadikat ugyanattól 8 hónap alatt, — minden egyes részlet utáa ax árverés uapjától azámitandó Ö\|. kamatokknl F\|együtt ax árverési leliételekWn ateglml^ro-xuit helyen éa múdoxaiók szerint lelixelni. EKKKI TAMAÜSY jegyző. 246 l—» I. elnók. 3B22(tk: IMH4. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. törvényszék Jlivi oaztálya részéről köshlrré tétalik, hogy CSfyer-gyák ttyörgy ÓH neje letenyei lakolok végre-hajtatóknak Kakál ilyuláne, azül. Hán Hóza végrebajiáat szenvedő letenyei lakos elleni' IV) Irt. töke, ennek 1H82. éti január l-iöl \|árÖ>'l. kamatai 9 frt. 80 kr. per.V fri.KO kr. végrehajtáa kérelmi, 8 Irt. SOiSjSI sx. árverés kérelmi s még feimérülendö költségek iránti végrehajtási ügyében a leiii\|tevn-zett kir. törvényszék terüietéhex tarínxó raj ki 1145 sxtjkvbcíi -f. 17h hrsz. a. Hán Hóza tulajdonául felvett, 89 írtra leesül!, és 416 hrsx a. telvelt 25ü frlra becsüli váltság köteles iugai lanok 1H84 éTt dMMMWr M I Maijának. Jélelfttt 10 Arakor Zaik kítsséf házánál Máltes János fejp, a«v-veu v helyetleee köshajöliéval me^artandó aytlvános árverésen eladatai fdg, Kikiáltáai ár a fenaebb kitett baeeár. Arverexai kivánók tartoznak a beosár \|Ö„\|-át készpénzben vagy óvadákképts pa-\|M«n a kiküldött kezéhez letenni Vevő kötelea a vételárt három egyenlő réaalatben még pedig aa elaöt as árvarés jogerőre emelkedésétől páaritaadá I hóaap alatt, a másodikat agyaáattót t hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 8 hónap alatt. — minden egvaa réaalet után as árverés napjától ssamitsadó 8U kamatokkal eggyfttt as á« vetési feltételekben meghatározott belyea ét stódoxatok aaarinl leflaatai. N.-Kaniasán a kir. tvasék mint tkkvi kalóaágnál 1^84. évi aaeplsmber hó 5-én KHKKl TAMÁSSV jegyző 246 l-l el nők. N.-Kanixaa, 18H4. pktóber hó. Van szerencsém a n. é. közönség szíves tudomására hozni, miszerint Kir&lj Pe-reneznek a fiitéren lévő (Kbmp<ingr-fél« M%) „Megváltóhoz" czimzett gyógyszertárát átvettem; - melynek .— esetleg — becses pártfogását kérem leljea tiaxielettol Máinláli («y Sándor Kión^mi 2.U 4-4. Nag>'Kaní«4n HARLANDI kötőfonál - orsóezéraa A bécsi és m+mná Qréd Jthftff TlS mkilra Altalán kedvelt ktoni mmbtpért kapható Osztrák'Kagyararsiég n.inden nagy él asvwstsi krmk- 137 1—14 Van saerencsám a n. 4. köeönség-ttek becwaa tudomására hozni, bogy többek fölssólílása folytán, elktatárottam magamat, Kaniasári Bóosból egyVH^^U jönni, hol ia rövid tdÓre UMpniDdinnetnlI Zongora kissitélét, igasitisit és fBUu&ffolisit 148 l-t \| elvállalok magamat a nagyérdemű köaönaójitek becses Ügyelmébe a)ánlv»,I \| smia t«t\|wi ihsÉiiHtil Romilla Demeter Rsasmk4«ttl h U^U BémUt. Lakással kslykss, Koreaa itáNoés I. stáat. Megjelent! t fi* ugy az alulírt rz^gtt^l mint míiulen hazai könyvkereskedőnél éa-könyv* köt/Inéi kapható a SZEGEDI KÉPES NAPÍÁR XI. évfoljama na 1 WHö-lk évra tti"!- nlunyornnfu bnrUéih«n n ífltefketé tartatommal h kéjeiket ellátva: t. A fölséges uralkodóház. I. Évi naptár. 3. Naptári rész 4. Szeged azab. kir. vároa köztőrvényható-aágának tísxtvlselői éa bizottsági tagiainak névsora. fi. A szegedi kir. törvényszék, kir. járás 'biróság liszti sxémélyxetének névsora. 6. Szegedi gyakorló köz , vslsminl köz és váltóügyvédak névsora. 7. Szeged szab. * kir. város egészségügyi személyzet ének névjegyzéke. 8. A százéves jövendölései. 0. Vl'tfyPJnnifii I8R4. kr, (4 képpel). III. SulUmiihté. (Vera) tll A mMriíf. Népies elbesxélés, Irta Palotás Fsusxtin. It Éfd'4 Hspá. (3 képpel.) Ik Irta ás -Kovács Pál. I4j AtpdiM. 13. Aar.lfnr vr Hhokd}a.! Ifti M^yi nó'n. Irta Sz.-Kovács Pál. tüi 4td «iá. (» képpel) 17. Magyar- és Eroéiyomági országos vásárok. 10. Osleti ér:esitő. 19. Bélyegmufaó. A noplár Ara ezak SO kr. hszsi közönség becses figyelmébe és pártfogárába ajánlja, kiváló tisztelettel BIJBGER GUSZTÁV és TABSA könyvkiadóbivatala, K vAllsIsloi a n. é. könyv- éa kfinyomdája SZEGEDEN. 247 l-e Csak két előadás. NAGY-KANIZSÍF CVt-ngrry itlrza, Jlirschel éa IWhrarh urak fésfelkén ^ Oroszy-lovarda HfMNBál, Vali szerencséin a n. é közönséggel tudatni, hogy nagy 940 l-l amerikai sátorczirkuszommal szombaton, e hó Ifién és vaaánmp e hó 16-án naponkint Mg/ fényt <i\|on4áai fogok fkrtani, a magasabb lovaglás, lóídomíláa, tealgyaknrláa ballet* éa némajáték Wl. I A társulat a kontinens legjobb »i fivéaseiből válogatott R0 tagból áll. A lóállofliány a legkitűnőbb faj-állatokat tartalmazza A lovarda 400 l&b átmérőjű, 3000 embert foglal magába éa a legkényelmesebb ülőhelyekkel hír. — A lovarda aa e czélra tartott emberek állal I • S éra ahltt len felállítva. tJpra fig)e9mecfetik a t közönség, ltogy csak két eííadás lese. Az elttaéáf kwdete 7 órakor, pénxtárnyUái I érakor. 0él/Amk t Első sor 1 Irt Mi kr t. hüly l Itt, II falj? 10 ik.ljtll hely 10-kr. _ \[ 1HSP Osak két előadás- Az első^jj^osztrák !' \| ajtó-, ablak- és padozat-gyár tá RAaq IV Heam0hlgftM6 IS, griapltra \|0\|7 DCUO Mirkttt M igazgatása alatt 101/ sjAafos kén ajláb, »klik«k (vutláiMl eayAié) »ajó- úgymint amerikai cseris eresziékes- éa perquett-pado- zslokból éllé nagy áru raktárát A gyár nagy aaélras Ián nyűg készlete, úgymint kési Ariit nagy raktára által képesítve ran még n legnagyobb szükségletet is a legrövidebb idO alatt kielégiieni. KI vállal üzleti portallék kiállitá»át, kntonai lakianyák, kórházitk, Iskolák Irodák slb. berendezését ngysziulén, mint bárminemű mán, gepekkdl előállítható, famunkáfetoksl, re\|x vngy minta sxerint, kivévén lak* M»ka í»u toroltál. H—• ■MMMi Valóit I \| ORVOSI MALA6A-SECT \| A kloalerneuburgi csész. bir. borkisérleti állomén yegyelehizései szerin1 \ kllílttö Jó, in 16(11 inal ami mint kilünö erűsi tó-szer erONeuedeli lelegeli. AdAlék. gjrrmtkrk slb. szá- i mára, n i aje^s éa gyoznoi- ! gyenpcaég ellen legkitűnőbb hatású. 'I, I éa 'li eredeti palaczkokban s ttirvéuye 2 ara bejegj sell védjegy aluli a VINADOa SPANYOL BOBKEHESKEDÉSíiEK i JBérm. Kznbari frt 3 M és íVl 1.80 eredeti árak mellett, továbbá különféle legfinomabb kOllöldi bor \| eredeti palaczkokban eredeti árakon kap- \| haló Kntt «r Xúndor gyógyszerész és Ótm- ' bíyttky Atiotf lőszer kereskedő urnái Zalm-Kyrwtn. 204 5-12 QO00C00OC0CCO0OOOO0COOOOOQOOLOO9 l IRMLER és WAGNER ° Nagy-Kanlisa, £tauf §thjinj fth ááráaa, a rimkii HtUmHia Ajánljs dúmui berendezett raktárát Fehérnemüek urak-, nOk- és gyermekek részére, ugy ágynemükészitményeit is. I.egkilünöbb minőségű, aajál >éileseiben készült,fcésléCMMztkél aaalnMerlték* ssilal- #a llrftlkltl krsélk. mn én IrpedO-váaanak egéss szélességben. Gyári raklár rtmiwgi- én'úffáitsOrftei kilftnö és legn abb omtat, kévé-ét cnnavn-ifiri'ók) dnmatt, jwtte- ét gypjH-agj/tmlU', háld- éa juiteifüggúnitvk, fehér és színes vdsies, jmmnt" d« hntiti-vtbkiiud&t, egész a legfinomabb minőségig, továbbá goltérők és kfttifk urak éa gyermekeknek- Saját késaiUnényü lárfnitriieiei, karion, rnugt, eaekemrr, ntm, altátién tiyni-pp'anrk, Agypokrócsnk, rttnmot- és piqnnH-prhtit olcsó és Aoom szines ratáspcrásf. 239 3.4 Nagy választék fehér- és szines férfiingek, c&n&ibu, Ő csinva és yfclllüzőkből. 0 M^ Nagy raktár haritsya-11 kátéit srskbél, siesysssassyi kslsagy ek aleeé árért ^feg 00000000000000000000000000000000 ttsabadnlznaaoll Gyapot-Hajtószíj, f. §eadray £ <Qo, Jfanchuttr. E)m«rtt t-yjohl1 >yiii imdnyink Krüseltli lg o!cM>Mi n linriitM. Sem s nedvesség, sem a hőség nem bir-nak reá legcsekélyebb befolyással sem. E szíjak nem nyúlnak, nem csúsznak meg, egyenesen és megbízhatóan mozognak. Tarltfaságakérl JétAllás vállal-lallfc. Kiirpouti rrildr Amt'n -M^yaroita<j »étiért Bécs, I. Maxmilianstrasse 13. PoHiiaimk) & Strelha. lf.5 7—lé. Börze-informácziókút legjobbsn értesült forrásból, valamint e szakba ! vágó mindennemű érteutéseket és tanácsokat cyortuiii éft ligyen ad írásbeli vagy szóbeli kérdésékre Elán?r én Tárna kauklslele Bécs, I. Wallnerstrnsse 17. 288 3—6. NAGY PÉNZ-KISORSOLAS. R jojUuiik kéziét lagereiwéaek! 500,000 ni ár Iá a tlayw—fcyt $a\|t kedveel mén s fcfeta stgy ptiltsusSli asl/ • magát btfnésy . Ul j^vébatyva ét blitoaitv* na. Bsss.eJ tsrvasst stfevs akkss áll, bfv aílwúij Msas Ufotyi^ 7 ntsstMUs ggJW sjr«nsnsjf»w,t»k«t«« kUwwUa sli betl éévÜlils, fca«Mk nuiutll 500,000 Muri lln«sivSi4sf réviltg i«éU( 1 sfsr. I m. ÍOO«OOOÍ 86 s/srj 4 m, fjM I sjsr i á09il(i\| M L-m. I.sse 1 »;•». á. m. I00.0«» tűé í. m. aoOO 1 sy»f. i n>. 0OXKKI ttf Sfsr. i m. 1000 1 sjs». «. «,. 80,000 6 s/ér, i. is 1600 t s;«r. á. m. 70^00 616 spé. á. n, ÍOQO I njrsr. á. in, 80 000 ioag s. m. «s0 é jm. i. m. W.OOíi »OW iw, • ÍO I uyr * »• 4U.S0S 0«i. Jt.élg »f»m*Jl t sjrr s ui. MSÜUw/fstliil, fss. \|M, 1»\|, 1 n>sr t. io. ia.(SHi<i(K'. si. n, 4o. w »i.. IkM* Mjfntrk ISflI «M i-rl/n* 4ütO ■I ti-i.ffolnifA iMfiÜU m, taiSUiilMi. A> Ui» snMis r»H)freuftmj fiOXKO m. Un é» (ükoi'ulU t «t COjOOO, 3-d 70.ÜÜÓ. ÍM IO.OOU. Mé IO.POO, 6-od ÍOO.IMK), 7-sd ptdijf ••rti v Mü.ono »\t. Ssoooo. innom «iri. »tl» S jrttméj Lsi»Wk •/tilat k\|M\|alSM st spltlatlk 1 tgén sné. wij.ins! 0 mi ri I frt'AOIr. o 4 yté\ , , , a í . 7$. , • • n I '•) - té kr., Vbl»ui#iti»; i M«kls< m Amag ♦I6lg»( MkDIdétV vágj 1-MUstnlfasr iNskaU »mÍssI h • Ufci.ngjobb Kiotdditl MiköiüliMik, misésskl siagal si ittam oitnaréfal alUUiú artdali aora-ja^at bfhi Mink kaiéltsa. A magraiMlaléaakkai SfklSlsl»l^ klvatolts teria/auk dTj sMlll natlékattalnik, «Ms ke-asa uUn H'l fataiAIIUj nétkttt ÍOUjttV rétalva-fltsksak n UiUt«< liaiMil jagjsikst. liiSMtn s klraUl" tarrfiaut al'ra al-limjlk kirmastva ma\|taktnUa réfHI • kén»k sah sjHhtiovssk nmiH^iIi aasAiB » smAs* icjelft m >wm,iIm— gaaláaa mjllillkaiNiiM ■hmMkssl. A nfératnéaíi'l kiáMtén nttasM s larv aiarist történik. iai(i»nl Jsaalláai n.allatt Vsllalatidikaak mlndaukor psdtaaaU aaa rtncH, aol mm toviiiUMja- nyt>\|(iiiény klSM gjnkrnS na rUú /óiijntriuéiiTnek )&naiiilrai t, tűim tss.sss iseses, »•.••« «0.«HI0, SO,0«0 ath fluUnisb ki. Aa i\|\| s Mfasl>A(UI>S sla^isi ajfsgvé vsl< Utalna), atúrelakkaKtag mii-dautitt Msníinggal S lagcléskcbb réaSiééaka assatlkstvas hérsÚksiár a Uiatt hntia luiaU ia miiidan nsgkkAU sils-éaaaailw sMg aa év aiiaair Mér alftU iMkt stsk- kukat tKtásai. kaulnianu d: Simon, feank- aa vállé-lilai Hamkergkaa, U i. köszönetftnket lejezzük ki aaannal az irántunk eddig tanúsított bizalomért, felkérjük hogy a hivstslos tervezet megtekintése által meggyőződni méltóstassák a nagysserO nyaremény-kilátákokról. melyeket e kisorsoláaok nyújtanak. 140 8-12 I.<•(»••■ rtuootlX aaalbca 500,000 m«rka ■ (^"ZJobb nvram^s/ « lianikttrgi konsasj álul MsUalUtl tagsj'kk nag/ péaikiaséaolaakaa. tnlitjdtink^pan padig 2 ujfwmónj iérh« Neponta f'itttn kéaaQll jrrsst MT Élesztőt legiobb minőségU kfild megrendelésre minden ft'né vagy s«»»siW»sa»t#'ir bé> ments lotfuitltifo+M dr mellett a nsgtdl elsé élssall gyár Ingcdsa. 0. i. Valódi méss és akővaodőélesstft-árt kesa^sdttak. 2 I 5 3 á 26 á 56 i 106 á 253 á 6 á 515 á 1086 i 300000 200000 100000 90Q00 8G000 70000 60000 50000 30000Í 20000 15000 10000 5000 8000 2000 1500 1000 500 29020 á 145 19463 a 200, 150, ÍM. 100. M, 07. <0 80 mirkául O^tMco 50^00 nywiunéJi\|f • «<akhU mt M\| ^f^ Jofii.t « Mwp .1^1 7 koiá. b«n ktaöraoittiDi 311 1-5 A humbnrc! All.mlcnraiiii] lk.1 m >fl. 11 Umv^TMHnü lihMIott p^M-bkWfwM. ÍOUOOO '•'fUl'KJfl' HU mifb... melj.lliöl Mk&no — I l.kál Irlüníl fAI.li — hit r,jm<ártlUii towAw. i'.«lit)Mlli»n . .lürtilw kü.t 'Avmmlnjrritkcl hni.ln.!(1 . Hwniol.MlA i-'^P)! 9 290,100 márka. Aa « Mgy yéw klwitlika htwainW Ma njmiMtyak, mlantnl » »j#raméujek \|MMi« kti<SU> Illető Uhrtft HfMfjr' b W»loat\|A vé-K-tt a tuwiUa mlndenöU lrKk\|t.rj»diíbb kodvrlt-•égni lalAlt. Is tűnptOTT —Hűt • aiwHt fj kfilfinfloau a csttra bUa>watl> %nf«ló«é« áltat InlésltOk at, ■ M agéaa TÜtakl u állam álUt MflcjohaSk. fi ■éwiKtar—érfa ayyiá mniSs Mmtt mm áaSarai étrimin4i, áajm mini ai MíJbOQ0 Nfrremfni krttt Ifi—f /r/a/yU almit ft ftd'j 7 asMfpM áiiayi— rlJMti A> aW nnlálf ninr»r»inny« '0^000 mátkát ten bt,.: má-fldlk muéty sailOO MálkAl. aUr- tnadlké 7ÍTWM) ma Hu. • n«nrnllké S0AW rnArkn, •ItOtlUt U0.0Ö0 iiiMka baimtlk ÍOD.OOO aUrka aa • h«lflik tMilas aiwzn márkél, luUjdi>nUf\|i<u jHítlIu 34)0.00 • inárUt. SOO.Ülk) márkit ath., >lb. K kbovaoláa ana^«o<t >ak rUru»\|-R^««l u \| Rlólje\|t)-uti kft kow«k«l»lml 'caig vawwgklx. a nlaéiill. kik mtid lor^tiyak vaHaa álul réntvMial klvátutak, mimámtomtk nmiili tésOkd • eaégak fRylkéhwi bokflMnuL A nsniisai aaara biiwik tll«ió 6«»-u< c«t nnlr.-miMtjrar htnkjutyokbeo vajtj' \|mm> MI}.rgrkS>n meemlaWktea «SBlcS. Ai ta-scKd iM^laulránrm ul k lokrt kflbicul > klrá kStv« passiatSn tatt ladilth/é lat lj«lt Muek. At oulr. Uwham «iU Jegyek áiat egy egesz orodntl ssr«jtgynek4 frt 60 kr. egy fal eredeti Mrsjtgysek I frt 75 kr. egy ncayftd eredeti sorsjegynek 90 kr. Mháea mnstaéilát>-k aa állut f»lmtré»»l ellát. II anáetl aordCT >•■ kOldvet •irtdeiUvg a hivatala lotvhaxátl tttr U, maijrlnn mhxlen a Imátokat, a hutánk Mijét áa a kfiUVtt-KOkin oi.tályokba való befl«»tewl5 Dwegeket llleift Ittdi'ilvalók beiifoglalvák — Minden rteeiveví. irrtr—l a baaáa után káabw kajtja a IdnlSa hutáéi lajetromot mely Htalán magában fogla* lundja a kaaolt aaámokaL A Mjrer tmerS P- UI.H kl»wteael a konnái.j: baaaakadft, H* , urtalán egy ■igrfipllaefc aa alapicvt Y»era iMwtM. a l.utáa eSft a 'w)Hj'U ralvaa'M vieéiarngaiHttk a aa tiM kapott t»\|S'SHa> \| asolKáilat)uk. Kívánatra a>r oláal alapterv mag-trkinMe vigett Ingja* bStfaSh Mfatlan a pórwláaokboa aaamaa megnaddá aakat lánmk. a hagy mmáaa láegrenóewal pa> toean teljealt* ; gÉgÉM ■UM «lftl4, 4a 1884-ki november 15-ke aUn aa aU0»rtm« n lao^llaallk egytkákaa kArrMlan bekflWat.1. SílL Valentin & Cp. rVÍKraU' rlACI?. aviUavila féle matátabtvonatcfcnk9rkikL kék \| ^irbm vasaak. _ ____ HoíT János-féle ■shtskhrssst • rgfaMf\|l alr Bgy Avsg Ars 10 kr sMHxa 11 8 HoíT Jiinos-léle esséssirslt ma létsklvonál Nagy ftvaglírtiakr, ka fl^eg 70 kr. —Öoá JUiHU Műstakmsst stell oisksráák A valódiak mak kfk naahákbaa ea eo.iftaa io k^Uvat flaf Jls^Ala aalata -ffésesrgt rkeiceliéé. SI kllu \| 1 ét 4"kr, II 1 l«e0; Bejyed kLI, Irt 1 m 11.M kr, Mell- és emésztést gyen- harsles sfl»klánlék, véraae-fénjség és elerétleiaealéai ellen. Hoff János urnák, inslátakivobatok reltalálójénak és I gyártóiénak, Earópalegtöbb uralkodója I es. k. udvari saalliusjának stb. ath. I Bécs, I. Graben, Brieaerstrazss g. Itihrmdirfmtrdut Uf. ti Kxgen. a H-t Anoa (He matálaklrouKt egáaa-SflSrSt maláu ahaaalaSe Otvf aSa «a t hl Hoff Jtaw féle ■mién náaMtgl-thnffráa haaüá Válnk ihiai hl mm tiaikw hogy a miién ftsaevthóa atuel k.^. >am dák á hivat* ea hmSal I ■smbarg. Hsnbarg. SteinwegÖ. Kön atr 86 98 kievetleA, lábát a aaaak Nrtás üaliimii Wnm tegrS>Mehb t4S a\|St«sassM a hsaáe MM mtm ém k'mtsat Htttál elklWják, 4e »a ataéM a névjegyek el le mfédts aa ahmen hn klmsAaéM ~ mMiasArfelHneMai »UkÍt tae)gá)UÖ«k:-- I SBÍ Kyomatott Vkgikd ftlto laptalsjdonoanál Magy Kaniaán km Máa gyoTMti a tSkéWlfera klgtógyitott kr eaSháraloMtból. MaláUcsukotkák Ua« nagy eaS-tapMó haláaoah. A gyógymódot »>k aeén foJyta ' lem. Vej » »>rd U^tráa befolyán «IUn rádekea ««», kírek tehát áf hatéimán' L I agmalegebl a Ukötelé-etttbb hálával mamCtam Wn lf«t iéréwt eaSL Batthyány gvólbá •aakadhatthytay iMZ. deea. Ihk A hfcaa Hoff JSae Sli maláMMvewt mell-eaokorkáhdl káeeá pweaotaoree melleit • mmSieel. Tlmái utal AnSrufi leatpiei pM SuhadbattUány. SaliMi iát ■nlill Oramal \|)ánjjetrslée. laagheah, (Unka) 1M4. Jan. Ma HtaUa .aSnHnSlli n Sli makáwkóeatamfciyei, fcleWfim lahiglmn ««eahaaÉaan hM Jó keli mai voltak. I»mét pwaet«ive ahel kérek \|S Aveccel a ( nt lenne aé. malétaUv i l igliiiHt »9rhU «e t ineehé Hoff Jéma iüa m.Malvo»\| meUe»koi há, TWkteletrel dr. KagWr J amI kemá mm. aAKTÁKAK áA0V4UXICáAlt niadék 0 gyógy. -A na^Hltóhoe- ViiiilhiSe J JjJ/i. a ncastas :H«bmaaki ml a \| Sa> ,j4fr. SkaZTSKLT X~ — KIKSvAEí mpaak Amál -iwo.- r. 0eMr - oann rsnmh r CÜKTO KTOIUtYA. a>aaa: nawa r.mi ntmma j>c.ms. rnc* afrsm 1 Xov( n. nrógyaa. Iseaev a— soracs ItekaM t gyógym. M a MflUev t. — -zásD rsHZsv* Í vimii u ntibaSa Bana 10Ó0S. Sioalu THBLr Radatf Ai I Kelem* R —. BBlQKTVAa rsGu iy^aym. aáasAB aivior gj^i^ai jgyágyae.rtáf kgah mh gyógjmmtát* I áhfétntaa lW4n llitkia éa ^ &4 M Mi én. !S I J 49. 8aftm. Nagy-Kanizsa, 1884. notember 16-án. XI évfolyam. 1-ttfVÍfl fel KUDÓBIYA Tái hMMia tapsaikat rtpstavaastkeal teMij, toriUA laimmt himó IiiiiIéi I. Ulilliifc aatMs littaMdSk iMfaa bfilik mk ImmH ke-atkbftl fcpOifl ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Zalamegyei Ogj védegylet, a Nagy- Kanlzaai- 4a Délzalai takarékpénztárak, Baakegyeailet. at Alsó-muraköri takarékpénztár részvénytársaság éa AasegélyzA aaftvetk. hivatalos közlönye. KLórizrrtai Áaiz latas m Ü tTM . I át J • I . fű Brlillnk jaááayaaaa iiuHShil M • M7b Uvalalas kMtfc* tjr* 10 kr. Mlyífdijoa Mai 10S m61« 1 át, initil anme mMrt '(, kr. Hyttttér pstftsera 10 kr. Megjelenik Nagy-Kft nixerin héten kint egytmer: Vasárnap. A tavalyi zsidózavargátok a tlvétyuik előtt. Magyaroraaág és ktllOnöeen Zala-v ár meg ve történőiének szomorú eaa-kaesái tárgyalják jelen leg a kanizsai városháza nagytermében. Egéaz községek lakosaága ttl a tádlottak padján kunoly, szigorú bírák elítt, kik a tör vény rideg betűjét kénytelenek, alkal-maani azokra a saarenoaétlenekre, kik gyengék voltak ellentállam a kísértésnek, melylyel a rosszakaratú bujtoga-táa közeledett íeléjök, A félreveaeteU beugratott, értei-mellen nép lakolni fog. de vajon eléri-e a méltó büntetés azokat, akik a gyalázatnak tuiajttpftképeni okoséi voltak ? Akik beeaédekkel és nyomtatványokkal isgatták. a népet, a magok hátat bölcsen ibdözve akár képviselői mandátummal, akár a sajtószabadság gal ? - Ezek most is élvezik as érdemetlen szabadságot, melyből ők aaa badosságot akartak teremtem. A saabadelvOaég éa a szabadság igaz barátai való megdöbbenéssel gondolnak arra a saégyenletes korsaakra éa történeteire. Éa mégis csak sajnálhatják azokat, kiket moet el fognak ítélni. De élnie kell aa elvnek : fiat juatitia! Ehhez sóhajtva kapcsol>nk e felkiáltást : fiat lux 1 Legv en világosság aa elmékben éa szivekben! Képezze nek elijesztő tanuaágot a történtek ée oaaoljék el Örökif a sötétség, hogy maidan csak gonosz álomnak legyünk hajlandók hinni azokat, melyek — tájdalom — megtörténtek. ve* á Szentpéterur, tiétye és Hibáid kösaégekben tavaly előfordult zsidózavargások ügyében a budapesti kir. törvényesek kiküldöttei: Zkümondovici Mihály béré, nini elnök, Bifyüek Sándor és Apátky László ssavaaóbirák, Há%y Gyula albiró pót tag, hémkn látván jegyző, A'eedes István pótjegy ső, e hó 10-ée kezdték mag a vég- tárgyalást a nagy-kanizsai városbása Ölésiemében. A vádat Séiyti Sándor kir. ügyész képviselte. A végtárgyalást a uomtpétimri vádlottakon kezdték. A lázadásra való felbujtáaaal vádlott négy lövádlottat Mttíi Antal ügyvéd, a bűnrészességgel vádlóit Qtrtird Jóssal községi bírót dr. Fdnttk László a hasonlókép bűnrészességgel vádolt Riedlmayar Ká > roly jegyzőt Virtiuy ügyvéd (Keszthelyről) védelmezi, e védelmet később TMy Viktor ügyvéd vette át, a károsait Müller Jakab képviseletében dr. SoihMd Jakab ügyvéd jalant meg a végtárgyaláson Khé nap, NMrakr 10. At tfnnk 10-én reggel L 10 órakor megnyitván a tárgyalást, röviden összefoglalva előadja a Szentpéterur községben tavaly augusztus 2£-án és 29-én előfordult zsidózavargások történetet, melyek következtében a törvényszék 49 eg)ént helyezett vád alá részint lássdás, részint erre való (elhajlás, ebben való bün részesség, továbbá lopás büntette aúatt. Felhívja a kir. Űgyéasl aziránt valónyilaikoxásra, lentartja-e a vádat üs ügyéts röviden kijelenti, bogy a vá-I dat egész terjedelmében lentsnjs, mire a I vádlottak kihallgatása kóvetkesik. Ezek esak károm-négynek kivételével mind megjelentek a végtárgyaláson. Elsőnek a felhajtással vádolt Hagy (Marcsi) Józsefet 54 eves löldmivest hallgatják ki. Es batárosottan tagadja, bogy neki a zavargásokban bármi réssé Ía<t volna. 28-án este mikor egypár zsidóosk as ab-r lakat verték be, a fia fölkeltette a ö azod-I varon hallgatta a neszt. I A márnsp megjelent segédazolgabirónak o mondta, bogy ad-jon togiárokat, de ast válaszolta, hogy nem adhat, mert nincsenek. Farkas Lászlónak éa Balázsi Józsefnek este a korcsmában azt I moodta : 'Elöljárók vagytnkt állítsatok strázsák at.« Azután hazament éslelekűdt Később maghallotla a raji, mit a Müller Jakab bolt-ajtaiánsk dőngetésével okozlak. Erre elment a két fiával együtt a jegyzőhöz, kinek neje kAnyörgött. hogy maradjanak oU, mart esek is lálten. Ö tehát ott maradt, inig tüzlárma nem keletkezeti. A Müller Jakab boltja égett. Elment tehát oda a fiával éa oltották a tüzet A tüs eloltásé után hazamentek. Egyebet nem tud; a fosztogatást nem látta A tűznél jelenvoltak kösül\|Bcm ismert meg senkit At tnbk. A korcsmában miről beszélgettek ? Vádwt. Nem tudom, ám Uk Nem vett éasre előzőleg a községben zsidóellenes hangulatot ? Vár/lott Nem. At tinik figyelmezteti, hogy vannak tanuk, akik azt állítják, hogy ő la, fialva), részt vett a fosztó-gatásban. Iüd'wH tagadja ast s ast bmmmüb. hogy neki a községben csupa ellensége van U). Zab Jánoe, 84 évea földmlvea, akkorában helyettes biró volt Ssenpétoruroo. Szintén lalbnjtással van vádolva. Vádlott tsgad; ö 29-én este strássákst álHlott a faluban; 0 maga otthon maradt lakásán. Később odajött hossá Müller Jakab és kérte, hogy boeaáaaák be, mert öt ktüeték házából. 0 ezután elment a tűzhöz, ott nem ismert meg senkit Később a biróhoz és vele együtt aa Ungár boltjába ment, hanem a savargókat kiűzte. A biró udvarán Ungár Jóm azzal fenyegetőzött, bogy felgyújtja a biró szalmáját, ha az ö boltját kirabolják. At t'nuk megkérdi vádlottól, kiket lemart fel aa Ungár boltjában. Vádba ast állítja, bogy senkit. At >/nök leiolvassa neki a vizsgálóbíró elöt t tett valloaiását, hol meg-neveri asokat, akiket látott. Vádlott visszavonja akkori vallomását ; 6 nem emlékssik semmire, nem tud semmit, haaonió értelemben válaasol Hunglich bírónak és az nk kérdéseire. Farkai László 68 éves, községi elől járó a felbujtási és s bünrészességet tagadja, va-lsmift ast is, bogy ö a korcsmában bort fizet et( a legényeknek. Mikor a zavargás 28-én megkezdődött, ö hazament a házát őrizni, tehát tel világosítást aem adkat semmiről. Bálám Sándor 84 éves, sstpétsruri elöljáró is olt volt 29-én este a korcsmában, de ott nem történt semmi felbujtáa, sem az ö, aem más réméről. A korcsmából hazament Spiegel Mihály izraelitával íjjal a tüzlármára yedt fel, odaazaladt a Müller boltjához, de akkor már el volt oltva a lüz. Ki volt ott, azt nem tudja, mert nem iaasert meg senkit A többi vádlott vallomásai a következők. Bognár (Dötki) János 62 éves földmi-ves 29-én strázsa volt. A neszre elment a biróhoz Mentést lenni, de a biró azt móndia: n Hagyjátok, egy piait hadd fipkodjik meg a ttidókni." A zavargók közül nem ismert fel senkit, ö a zavargásben nem vett részt. Craff Károly 8? évea földmíves és muzsikus. Ez ellen többen sst vallották, hogy látták Őt MOllernél és Ungárnál fosztogatni. Vádlott mindent tagsd s sst állítja, hogy egész éjszaka otthon volt Ifj. Farkai József 43 éves napszámos, Unger szomssédjs. Tagadja hogy fosztogatott volná. Még ö kiáltott rá a fosztogatókra, hogy takarodjanak al. Még eaért a szolgálataiét Ungár rummal vendégelte meg öt ((íéreneaér) Simon József 81 éves pap-számos Már egy ízben büntetve volt. azt is látták a tösztögatók köst. Találtak is nála eay csomag gyufát és egy lopott csővet. Vádlott mindent tagad; agyafát ugy találta, a ceövet pedig a kis fia hozta hasa. 0 esak a tűset nézte és ott nem ismert meg senkit Varga Józaefné, 24 évsa napssámoané azt álUtja hogy csak a tüslármára tátott a bolthoz. Már akkor Via Jóaaefoé jött eleibe négy pakli pamuttal, Vlg Józsefet pedig baltával látta. A jegyző a háza kapmáhia állt éa ast kiáltotta: »Kártérités nem lesz. osak gyújtogatni nem kall 1« — Vádlottól Zobláasló elvett egy vég barchetet Erről azt mondja, bogy az utczán találta, Kránita László aat kiáltotta: »Gyerekek hurráht« Mást nem ismert meg. ö maga nem veti részt semmiben. Ki a Ferencz 08 éves napesámos. Nem emlékszik semmire, nem vett részt semmiben, csak a tűzhöz ssaladt Nem ismert meg senkit Vádlott különben síket özv. Krániti (Matyi) Jóssatnénél lopott ágyneműt találtak. Azt állítja, hogy az utezán találta s maga adta vissaa. A tűrnél ott volt, de nem ismert meg senkit. Qmláat Jánoe 29 évae nspesámoanál agy csomag szeget találtak. Tagadja, hogy fosztogatott volna. A szeget aa utezán talál-, ta. Ö esak a tűset aéste. Nem ismsrt sseg senkit A vissgálóbtró elöu msgnsvasatt aé-hányst, akit látott Est most visasavnaja. Oukiem Jánoané, ifj Krániti Jái»a,lf«-ttek Zsigmond, Jf<rf«á Zaigmoodné, (ennél lopott portékát találtak) mindent tagadnak. JWalei József 1H é«es, strássa volt akkor. Tagadja, bogy ö is (osatogatott volna. Salamon Bódi Józseffel találkozott j a vízs-gálóbiró előtt azt vallotta, hogv es akkor valsmit vitt a kötényében, de ii«ost már nem emlékssik erre, valamint arra sem, bogy csakugyan Salamon Bódi Jóaaef volt-e sz, akit látott Takács Jósaetet látta két skatulyával kijönni a Müller boltjából. MiUi (Nárai) Láasló 20 évea, azintén látta Takácsot a skatulyával. 0 maga ott aem volt a helyszínén. Minden réazvétet tagad. i£ulti (Csina) Péter 28 éves napesámos csak a lüzlámára futott oda. Nem ismert fid senkit. Tagadja, bogy a zavargás-ban. része lett volna. Mdiodik nap, mnmW ÍJ, KtnA '). 10-kor msgayiúa a tárgyalást. Folytatják a vádlottak kihallgatását __TARCZA. NSegyteteiak. Egy 1878-ról szóló hivatalos kímatatáa a hazánkhaa létező jótékony nöegyletek számát 148-ra teszi 26126. taggal. 268 088 Irt évi bevétellel a 1.266.856 fart tökésüelt vagyonnal. Uayen a kimutatás azonban még 72 bevetéssel foglalkozó nő egyletet sorol lel, gyekben f678 tag volt, az évi bevétel 182É18 frt s az egyleti <eagyon 924.677 Irtot tett ÍMH véve "tehát mér bal évvel eaelölt s áltslábaft hiányosnak tartott kimutatáa szerint ia mintegy 34 ezer nő 220 agylelet tartott fenn hazánkban, mely egyletek tökéje a kél müttó forintot jávai leiül haladta a évi bevéfisíe is köáaJ volt a Ml millióhoz. — Ujabb klmataiás aem létezik, sem hivatalos, sem magáa jellagA, éa hogy egy őasaaérás jilsalig mily aagy váhostatáaokat okozwua Isaisáiil aaámsfchaa, arra aUg egyszerűen fsÉsarifcaaAaá, bogy ■ magianwsitgi vörőa-kereaaf-egyletnek mér 1882-ről szóló jalen-téaa aaertan ia UWI tagja, 48.78t Irt évi hasáiata a 4.1« 9A0t bt vagyona vett. S ka még saea Ml tekintetbe vaaaiik asokat a palaiáfcai, laalyakm Bpestéa as ovaa kisdedévé ffíÁSto, a békeéée egylet, a nöképső a aaipísr sgytaiak, valamiai a itaat sa sáia-láa afiábél alté saa«ay gyarmat kórház agyiét álUrtatott H ka ■sgswlikisüak anéla tteyrü, Imgy aa mkéé kai év. alatt bubi egy 19 árvahésBt a máa hamaBéasüki ialéaetei • magyar jótéáoay aők a kegy émi a masarasa saapay gyarme a tBaaB^óBőákaJ sagályeső aagyaMt keJIWe Hfcrfc- BetkÜ ai á4 trmmtJk-k. ) -amgysr aéá MM* áatl lik MMtmim** mf é, uiM viféi JMteg nőegylet, a ma is fennálló nöegyletek Nestora megalakult, nehéz idők » hosaíss önkényte-len szünetelés állottak közbe, de ma a nő-egyletek társadalmi tényezőt képesnek; a a jótékony nők nélkül sok üres tér volna ná-lunk, sok, igen sok hiányoznék, a mire ma büszkék vagyunk. S mégis, minlh* es utóbbi években hanyatlott volna a jótékony aőagyeaületek működése s buzgalma! Utoo-utftlaa halljak a gúnyt a nő egyleteskedéaről, — a nöképső egylet tomboláinak virágzáai kon éta szárnyra kelt a hasonlat a bakonyi rablókkal a nevetni tudó, de komolyan goodoikoani alig képea eaú>erok szava után, sok félénk bő vonul visssa azon térről, hol az élczlapok állítása szerint elhalványul a szűz leány pirja s btaságbaa versenyezve feledni tanalja as anya és feleség oly édea otthonét. S valóban ki tagadná, hogy a rajrnak Imiása is volt T A asenvedés a az árvák kőnye lakaszioita életre a nők levékenyaéaét, a közöny éa réssvétlenség, metylyel kezdeiben laláikoztak, cssk élaázieite a aaiv melegéi, de a gúny, a nevetés száras dali szél volt, mely a fejlődő ] csemete életerejét támadta me«. Ne áltaasnk ! magsakat a lenuorolt számokkal lsmers.es tény, kegy a vöröe-kereasi-egylet virágzását \| fsWrtU járó basditás idéate elő ;tadva van, I bogy jeíealeg már a legtöbb nöegyletbea aög \| s ksd egy Pár ai baagé t^, sok kalytttt egyetlen agyén végzi az fiamra mtaiCákat, hatóságok, takarékpénztárak adományaiból több My he miat a tagé^akból a gyűjtéaekből. a bő agyasélelek basánkban haayaUaai kez-U Hséisgélyaé savasülel liaatán lérfiek ia. áiMotta tt a Isr s a főváros liisriimik a javiá telel: áiraMtaink. Ifikép magánosok ale-.-.'a\|Hi»odnák» a aaagéBt Bök, Aa vagyak s.an ék állami ftéraN^atau alléi ftaslflrahpak a aMUjl* íMékaayaágáka keresik, nők munkaképesiléaére szolgáló tan intézeteket ma már jó formán csak az állam élűt lel... egy szóval a nők jótékonyságának munkakörét idegenek karolják fel, félig-meddig hatósági ügygyé lett, amit eddig a táraadalom a különösen! jótékony nők végeztek. Pedig e feladat nem a bíróságé s nem a férfiaké » egészségtelen az a társadalom, bel ilyeamire nők nem vállalkoznak. Igen aok még az állam a hatóság teendője a aaa-gényügy rendezése tárgyában; nem, helytelenül fejez] ük ki magunkat, —csaknem minden hátra van vég. A kultur állam eszméiét arezul csapó szabadsággal kóborolnak a koldusok s ezek mesében betörő tolvsiok, dologházaink nincsenek, s szegények kórházi nyomorultsk s nagy vároeainkban csak hallomásból ismerik a Iskásrendőrséget. De e helyett állami a más hatósági közegek nyqjt-ják a direkt segélyezést, mely rendszer egyenesen demoralizáló hatá u, növesztvén a szemtelenek számát s igaztalanul sújtva a szemérmes azegényeket Nem rendeletek öaőoé, -nem a bureaukratikua formák pontos megtatfáaa, női aslv és női tapiatat kell ahhos, hogy a jótékonyság meleg napsugarát vasasra el oda, hol sorscsapás s gyámolstlanság sötétté teszik as életet 8 szabad-e magyar nőnek visssavoaaloi e feladattól? Lehet valami igas ások törek véaében, kik a nőt vnszaakarják tartéautai az fioálló keresetpályákra lépésből, alapos érvekkel lehet támogatni a néaelel, begy a bő oe sranjaa a szavazó araihaii de igsa-talaa, nesa, embertelen az, ki viahaaiartós-tatja Okai, hogy a jótékony nöaayestletak ■ükPUiÜia Hsai v my sasi Jóiékoayrags BŐ hivatáséira tartozik, éltető eleme saaak, « • aőaak a anyának, M sohasem kr«ele-éett Ideyenhét, bogy letörölje annak könnyéit ám bémnlhatják Máaok Hoxgoayi ^tfr* a Zrínyi Ilona erénjeit: éa kalapat a Loránlffy Zauasánnsk a Brunazvik Terézek emléke előtt, — a kisebbek bísoayára nem voltak ők. Avagy nincsen többé e basában senki, kinek gyámotitásra volna azükaége? Nyolcs százezer Osvegy nőt, Iái milliót jóval meghaladó árvát asámolt össze a statisztika a ugyanezen kérlelbetlen aiámok mondják al, hogy 20,000 hülye él e hazában elhagyatottan, hogy magában Budapeatan több mint BtyOOO ember tartózkodik nyoararalt pinczelakások-baa vagy épen ledéi nélkül. S pedig a szegény és aa árva nem s lepsarencséttaoeb-bek. Basánk aem tartozik a legazegényebb országok közé, a nyomort snykití a kfia-réazvét, sőt hatósági iBtéakedéaek ia: assaa-vedők aörnél aem ezek, hanem a gyámoltalanok, a lelki elhagyatottak képesik, kiknek baján nem aegit a pénz, vagy legalább nem egyedül a pénz. Néhány év előtt történt, bogy egy iámért nevt fartő reazketö késsel irt levélben hívóit meg, hogy látogassam meg Öt, mart már haldoklik Elmentem Egy haldokló helyett kettőt találtam ott. 0 maga a»ég kafcassákbso ült, de Bmadalni képtelen a suttogó aaavait mtodunialan meg-meg szaggatta a nehézzé véH Mag: téa másik mohában ott Isküdt neje aasmé-Isüenül a esak néha jaleata felébredését egy mély aóhaj. Pár éwei ezelőtt még boMogofe Voltak, kis házikójukban caalád vette őket körül. I sffangvs jövő sllanaég, rtéövéaa vitte el samstisttsl egymás atéa. Felnőttek voltak, mAr megiandtzk örúlm aa fletsek. A Isgmoira gyermek elvessie mélysa leverte a ssftlöket, esak millksikBik éhek esaatáL Émrném ItjáHil a lem sifiki s érék haassat Hl IlMik a.Shek mattéit A Jérfi nem tadott torosat, aa aaya aNeisdaii takarékoskodni. A isssalObl iáráa aiá isia igtsiságükat a uysgt jóMaüket. á aőaak, isMel kaft ka^-vs, mindkét lábét la kaOatt vápi, a Maité- y Mméh Fmm, llétin, jelenleg ko rois Merkti Aatal ügyvédnél. Akkor otthon ▼olt VOrrübee. Ott meghal lotts, hogy « sst-dókat elhajtják éa lehet lölük mindent el-vinni. 29 én tehát Polgár Lajossal elment Szenlpéterurra; eate értek oda A holtbél kihányt tárgyak közöl három fejkendőt. ab-ronosazeget lel vég piroa kelmét vic el. 0 maga a rabláahan nem veti résst A toaa-togatök köst leliamerte Ivánics Mihály kovácsol éa tierencaér Simon Jóaaelet. II). M«ff (Marcai) József 27 éves és Nngy (Marozi) László 24 éves ugvannzt vallják, amit apjuk, Aayjí (Marcii. József. Ok csak a t Özet oltották; nem ismertek lel senkit. Polgár Ferenc 50 évea napszámos. Ennél ia batyut találtak. 0, állitása szerint, ast as utcsán találta. Müller éa Wejler zsidók útját állták, heverték a lejét és MQIler lőtt ia rá; keresztüllőtte a dolmány ál. 0 maga nem fosztogatott, aem is isméit meg senkit. IM/ár Lajos, 16 éves Törroböl pálk Ferencscsel átment Szenlpéterurra. A bolt elé dobott holmi közül elvitt négy palatáblát, három darab emppanl, egy caoiuag kapcsot, három caom: pamutot 2 csomó ÍU-zöt, két aczélL A vizsgálóbíró elöli beismerte, bogy Ivanicsot látta, most ezt visszavonja. Q«r«»cót szembesítik . Horváth Fe-repczcael. Ez szemébe mondja neki, hogy láttái öt, tierencaér tagadja. J^já (Csácsi) Gábor, id. 8«Umo» (Bódi) János, Vöjrösbódi Salamon János, •>«'«»»'»« Hódi Róza (I? éves) Tőtk István Kta Jóssal vádlottak ott voltak a tűznél, de mindnyájan tagadják, hogy fosztogattak, vagy valamit elvittek volna. Víg Józaefné 21 évea; tagadja; bogy foastogatott, ónak a tűzhöz asaladt, találkozott Salamon Bódi Rózával, ki holmit vilt a kötőiében. Meg is ssólilotfa Hosái: »Ejnye, igy » lehet ?« Erre Roaa est felelte: »JLehet mert vaa.« A szembesítésnél Salamon Bódi Róaa azt tagadja. Vnrgi-4 Víg,Józsefnél látta holmival. Ezt ismét Vigné taga^js llj. Krániu (Bsbs) János 2.1. éves föld-mivelö mindent tsgad. JM6 Baldistár 28 éves földmivelűnél a házmotoaás alkalmával égy lepedőt találtak. Erről azt mondja, hogy a templom előtt találta, mikor a tűzhöz azaladt Különben otthon volt egész éjszaka. Csutit látta arra szaladni. Omti ezt tagadia. Dámyi Aáá-né 4o évea niipezámosné. szintén azt állítja, hogy ugy találta az utezán az ágy nemül. Tagadja, bogy fosztogatott volna. • ' KaUsr Zsiga báty ki saületésü 83 évea napszámosnál a házmotozáa alkalmával az ágybéli szalma közölt egész lopott árurak-tárt találtak. Agynemül, ingeket, nöi alsóssok-ayákat. egyéb ruhaneműi éa más tárgyakat. Felesége nem ia akarta megengedni as ágy megmoiozását Ennek daczára vádlott azt áJ-litja, bogy ott aem volt a zavargásnál, hanem munkából hazamenet lelátta azokat a tárgyakat az utón. Másnsp vissza akarta adni, de akkkor ki kellett mennie munkába; időközben pedig megejtették a motozást. Ezután kihallgatják Gerárd Józsefet és Riedlmaver Károly körjegyzőt,, akik mint bünaegédek vannak vádolva Urat Jóutf 88 évea, r. kaib.nöslöld-míves. Akkor köt+gi ÚirA volt Szentpéier-uron. Terbelöleg vall 4 jegyző ellen, aki szerinte föoka s zavargásoknak. Ast vallja továbbá, hogy az egész lázadást Zob János, Nagy József, Farkas és Balázai tervezték. Az ungár boltjába, hova Zobbal ment, a meggyújtott gyula világáaál látta Markai Gábort, Gsufi Károlyt éa a két Salamon Jánost A jegyző nem küldte el elég jókor a jelentést a szolgabíróhoz, valamint nem küldte el azt a fenyegető levelet, melyet neki (a bírónak) ablakába tettek a melyben azzal fenyegetik, hogy őt hajiják el, ha nem engedi a zsidókat elhajtani. Sőt végül Zob Jánosnak szemébe mondja, hogy Zob moat szombaton nála volt éa aszal biztatta, bogy aa valljon senki ellea, voaja viasza a vizsgálóbíró elölt tett vallomáaát ia; ők, a többiek, ia ugy fognak lenni Zob est tagsdjs. Ri-dlmafar Károly zala-egerszegi születésű, 4f éves, r. kaik, négy elemi iskolát dővéasbe esen. Nem volt amiklök, még látogatójuk ia ritkán, drága pénzen fogadott ápolók gondoskodtak agy, ahogy felőlük. Fájdalmaikat napról-napra áleaitette a megélhetés gondja, adósság adóaaag etán jött a néha orvosságot is lehetetlen volt sssrsraink. Még a jótékony halál ^s, melytől mit sem léitek többé, későn jöt* s a férfi hosszú keserves aspokkal élte tél hónapokig ezenve-dett nejét. S midőn lebocsétották s koporsót á sirba, mely vegre nyugalmat adott, egy törtéoet merült (el a körülállók agyában, mely történetet egykor mindannyian ludiunk. Egy emberöltővel azelőtt, a híres pápai kollegámban bárom lelkes i(jé osztozott a dicsőség mezején; kettőnek nevére megdobban minden magyar saiv a aa egész világ kÉrialiidtesflBédÉéi, j harmadik a koporsóben feküdi. Orlay Pfóatt tanának hívták B M aa amUkssaifc Wéből iíy aae-méayakra... £a láuam vagyoaoa nőt lelki egyedűhaégében mag örve a szenvedés alatt, att valtam a sseménws keidusleanynál, kl görvyedasve dolgneeti s ki agykor jobb aa* J paéat léteit de már eiaá óta leávö beteg sayjáiak Mnwta ét lürta. Ki ragkheiaae-ksa, ha aem a jéUáeey aé, kl Mja gyen-•faltam a ki la-nt, klaaá faa- végsett, körjegyző Sseeipéteruron. Tagad la, hogy neki valami' réaaa lelt volna a zavargások eliidézéáébatu 2tf-én raggal hallotta, bogy heverték Knsleln ablakait és betörték a boltba. Hogy, Ungár ablakáh is bevnrték< azt még az 4\|jel Jtallofln, inert Ungár aUölt hozzá megmondani, de Ö nem meheieit el, nem hagyhatta olt házéi, hivatalos okmá nyait es a vezetése alatt álló' postahivatalt. Aa éjjel történtekről tf-én reggel küldónoz-ozel érteailetle a azolgabfróságot, honnan a segédssolgabi ó még as aap délelőtt jöu ki $zentpéterurra. 0, a jegyző, 5?Ö-én reggel elamni hivatalos ügybán Kád községbe. Onnan megjött délután 2—8 óra tejben. 29-én este otthon volt családja körében, mikor egyszerre nagy ijedten [ölt fiaival Nagy József, hírül hoava, hogy Müller boltját döngetik. 0 mondta is Nagynak, bogy metijeneh el vele együtt a színhelyre, de eaek ia, meg a családja is nagyon féltek, éa otthon marasztották, mire Ö csakugyan otthon maradt és nem is volt sz udvaron kiviül sem. Tagadja, amit Vargáué vallott ellene — Nagyék lüs-kiállásig maradtak nála, akkor elmentek oltani. — Alti kii védő kérdésére ast vála-x/.olja váé'o", hogy nyolca saidócazlád lakik Hxenipétérurnn. As ezután kihallgatott vádlottak lopás bünteliével vannak vádolva, Halamon (Morzsa) Láaalóiré, vörrűi lakosnál találtak bárom üveg befőttel, egy tá-uyérl, éa caéazét. E tárgyakról aat mondta, hogy a kenek mellett találta Aat la tudta, honnan valók eaek a tárgyak Egyebet nem tud. llj. 'Iák >09 (Pilícsár) Józsefi 28 éves szentpéieruri legény. Ast valtja, hogy 80-án reggel az utezán táléit egy üres skatulyát, Est azután eldobta. A zavargásban nem vall részt és nem is tnd róla semmit. ösv, Vi'gyi Lásslóné 88 éves nspaaá-moáné. Ea elvitt egy párnál és egy leuedöt. Ast mondja, hogy ss tilosán találta. Müller-né tartozott neki hat napssámmal; ennek (ejébeu akarta eaeket megtartani. Id. Zab Jáuot 86 évas szentpéteruri ÍÖldmivelő. Ez egy a savargás alkalmával Műjlaréktöl elrabolt elisineryénynyel akarta Müilert megkárosítani Vádlott ezt tagadja s azt mondj, hogy as elismervényt, mely egy 100 trtos kötelezvény átvételéről ssólt, a kötelezvény visslu^adásakor nem kérte tőle viasza. Ez evekkel ezelőtt történi s ö elfelejtette, hogy a kötelezvényt visszakapta. Tagadja, bogy meg akarta károeitaniMüilert, valamint azt is tagadja, bogy a zavargásbsn részt veti volna. UI. nap nootmbv 12, Elnök a tárgyaláat megnyitván, a azt-péteruri zavargásokra néava megkezdi a i'ianá kihallgsiásét liogndr látván 81 évss kovácssmsier; a zavargásról nem ind saaunit, ö csak 6 vsgy 10 perczig hallgatta az udvaráról, aztán lefeküdt. Kik voltak a zavargók, arról semmit sem tud. Ivánics nála volt legény de az iz otthon volt. E>bk. Milyen ruhát ssokolt ivánics viselni? JToi»«. Kenderen füzolió-aapka volt a tején, tífaiyiick bíró: Előleges készülődésekről nincs tudomása ? Tana. Nincs. £a utólag érie-üllent hnndenról Ivánics által, a ki különben nem mondott semmit arról, kik voltak a tettesek. Egyebei nem tud semmit. As ilyyéu figyelmesteli tanul sz éskü szentségére. B gmir Jztvánué Schmidt Mária ugyanazt vallja amit férje. Ö sem tud semmiről. Vtindnf lstváu uapazámos, községi őr volt akkor. I)e a lárma idejében otthon volt 10 óráig, ekkor hltta a strázsa, hogy a zsidó boltját kirabollak. Akkor lement, de már akkor mindennek vége volt Azután hallotta a zajt az Ungár boltjánál. Ott volt a biró éa Zob Jánoe. A biró beküldte őt a boltba, megnézni, ki van ott. De sötét volt, nem ismert meg senkit, csak iijj. Salamon Bódi Jánost. Eseket kihajtották, aztán reggelig örki dtek Ungárnál. — Másnap a ezután nem hallott eemmit arról, hoft kik latlek volna a tettesek. A tanú azt mondja, hogy akkor még romboltak, mikor ők odaértek. . Ltnni László 78 éves föidmlvea. Csak 30-án reggel ment a kirabolt boltot megnézni. Éjjel künn aem volt a házban. Nem Magyar nők, magyar leányok, ne hagyjuk elcsenevészcdni Magyarország jótékony nöegyleteit ! Illatozó virágok ezek a mindennapi prózai éleiben a illatjuk ad életet, reményt éa azerateim: Ninca emberi intézmény, mely aéaü tekintetben hiányos ne vol^a; hiányokat orvosol ai leket, az IntismÉm megölni kibe. Mondják: a hiúságot neveljük általa. Talán Igas. De nem olvastálok-e a könyvek könyvében, hocy az ur, a teremtés nagy müve után azéllsaiatett a lálá, hogy pftiftdea jól valaf ám dobjon követ a kö-zönyöe ember, igsz örönj lesz aa mindig, Valabányssor a boldogaágrahlo fájdalom kö-nyeii látják átalakului az öröm éltető csepp-jeivé. Emberi mocsok vegyülLet belé, de azért mindig azent a szereteí müve, a legnagyobb s legmagasabb, n«ely felemeli sz emberi lelket, e lölme ssállt angyalt, ki az égiekie emlékezik. Re hagyjuk eíveazni, el-csenev\|medni a (ótékoay üSfogylaieket Míg szegény tengődik a földén, míg lesnek elhagyatottak a ügyefogyottak a világon: a szeretet munkájának élnie a virágoznia kell. 8 ifn hiszem igy leás nálunk k GYÖRGY ALADÁR. volt sehol, aem haDoU [semmit. Polgár Ferenc set cssk látásból ismeri. Ihmonk-4 Károly í'8 évss Boresaiáros és mészáros Szlpéleruron. Elösölág nem veti észre semntii .jt, hsngulatból 28-ián asta 11 órakor jöli hess Egemzrgről. faleaége pa np/kodoli, liogy a zsíddk ablakait verték be. Másnap e«le 14- 16 emlier vtolt s korcsmában; köztük Nagy Józscl Karkas László, Kis (Koitál) Kareooz, Molnár József, Zob Jánós, Salamon Károly, egy az^bó ia volt Ezek elmenlak már 7 óaa élőit. Zob János fizette a bort. Mikor kífttöti a lárma, akkor becaukta a szobát, nselédeit is bmmraansolta én nem mozdultuk ki H/roghe/i biró kérdésére elmond a lanti. Itogr otthon bassélték; »Mont jönnek, ina jöaoeal Aaelj I l«, kikről aat mondták, bogy Egarsaagről aaerte járnak a vidéken, a Mókái kiloaataei. Nagy Jósaef félóráig volt a korcsmában ezt aae-inóbe js mondja N i (Méasáros) Jóssef 82 éves földmi-vea. Nem tud aemmii as sleö napi savar-gásról Másnap al ráznának volt kirendelve, a korcsmába is benézett. Deli litjfe báaáliox érve, hallották a zubomist, de aem mertek elmeuni a Müller liázánoz A birénsk jelentene ss esetet, de ea ast mondtat bogy nem kell vele törődni, melyének csak fölfelé. — Találkozott Hzábó Józseffel, Guláosi Jánossal feleségestül, ezeknek volt a kötényében Valami. Tlslerios házánál hallotta Zoli Jánost, amint mondta: Most már takarodtatok haza! — Oaráf tagadja a raambeaitéan^l, hogy aat moodla volna, amit a tabu allii, OtíiiaMi és felesége szintén tagadják) bogy vittek valamit. — Fiirntk kérdi, első v. második nap lstlek-e jelentést. Tana, Másodiknap 7—8 órakor. áf^s a Ignáczné Ungár RoaflUa 40 évea, kiskereskedő neje. 28 án X O-koíkezdödŐtt a zsvsrgás, Tlslerios Jóssal már előbb mondta, hogy a koroszsában hallói la, bogy zavargás less. Azért lecsavarták \|a lámpást. Akkor Ledobálták a őastökévet várt ékez. ablakokat,. Erre elszöktek hazulról 'Deli Imréikhez. Aztán feltörték és kirabolták a boltot. Kétszáz forint károk vek. Nem jaamrt meg senkit. Másnsp reggel bement Paéeára és je lentették a szolgabírónak. Polgár Ferencs előtte való este öaasevesaeii vele a ast mondotta; Msjd ad holnap ingyen bortl« — Máanap Pacsán hált, reggel megjött, hallotta lio^y a Kránits Mai y menál van aa ágynemű; lelazóliiolta, hogy adja vissza, de keaei kellett caókolni, míg viaasasdis. Uecy kik voltak a tettesek, arrót seiamit sem moadhatf neki nem mondtak zemmii. A jegyzőről sem mondhat semmit Wai'arné Epstein Betti 16 étes, szatócs neje; ugyaneat vallja, amit anyja. k'arkmo Mihályné ács Roza 40 évea földmivasnö, semmi lényegest aem vall ösv. Fmini Jóssefné Bagó jVarona 62 éves özvegy löldmivesaö. A savargásnkról épen semmit nem tud. Polgár Ferencs az eisó napon csépelt náls, de még napnyugta elölt távozott Najfg Oyttryi/ (Katalin) 41 j^ves; semmit sem tud mondani a zavargásról, öt küldte Dörnyéné aa iseneiiel Epstein Ignáczné-bos, meg is mondta. Ep»tia Ignáczné tagadja, hogy nála volt. G'r-tszW Ftrtnan/, 40 éves. Első éjszakáról nem tud semmit. Máaiu\|P! e^a a lűzlármáia kifutón, men második szomszédja Műllernek. De mindjárt viaaaananit. A tűsnél nem látott ssnkit.. Qrnnatir tiimon Jfostfné u éves ;ss első estéről nem lad aeawít Második eate á tűzhöz futott, találkozott Markai Jánoaaal aki valamit' vitt a kötényében. Ott nem volt tűsnél. fío> táth Unt ló 82 éves főldpvelö; az eliö éjszakáról nem tud semmit. Másnap a tüzlármára kiszaladt és Fsrkss László ssal-máját őrizte; ott meradt hajnalig.' Nam látott lénkft. Nem tud semmi egyebet." Horváth Fwhta 25 éves földiaivea aem as első, aem a második éstéről! sem tud semmi felvilágosítást sdni. 80-án reggel kiment széoát gyűjteni, skkor sok Üres papirost látlak a Garéncsér háxa végén. Hogy kik vollak a tettesek, srvól nem hallott semmit. . H' bor FtnncM tana nem jelent meg. Felolvassák a vissgálóbiro elölt tett vsllo- . 1 IpticM Jót$fú. Mikor második este a! tűzhöz aaaladt, Vargáné Jakabé Méri tói akkor vett al as atoa Zob Léssió agy vég bar ehetőt Jsksbi Méri nam akarta aeki odaadni, da Zob elvette r s\|st mondvéa, hogy visszaadja a zsidónak Jpsres Játi^f 80 évgs, napszámos. Sasn miről sem lad lelvilágositást adni. öin. Krdi.it Bnka Jilutfné 60 évea földmiveané vallomása egészen lényegtelen. Ilj. Kotitt Jonotné, 17 évesí; Es bált a második 4jjei együtt Salamon Rosával A vizsgálóbíró előtt ast mondta, hogy aem tad-ja, vele volt egész 4jjal Salamon Rósa; niost ast mondja, bogy nem eaüékasik. Egyébből sem lad aemmit. Aiwáar 60 éves pineaér, vöviüi lakoa. Máanap látta jönni Steetpétararról Se lamon Láazlóuéi, aki hozott kát tepaait éa egy nagy tálat Ezután a kihallgatott tanak miad mag-hi teltetnek s elnök a tárgyalás folytatásét másnap 9 órára tttaá ki. JflataMMk mpi asMay»i nl Kinti \ 1 (Urakor n agnyiiván a tár- S^MiaÉfliMflMijSJJJí11^ áM- Előbb axonb^nkihallgatják Hnrkd János vádWWkHfck a aa^oa jslint még. Ez 27' évas főídmives, jelenleg; a Ailgnér methíalual begyben lakik; %klor aaaatpé- * terurl lakoa volt. Tagadja, hogy ja savargáa-ban részt vett Alig. 29-éa atyja házánál (•Népeit ü—lü óráig, szálán awgvéodorlk és lefeküdt tiem MüHer, sem UnfSr bolyában nem volt TajpuUq, amit Gerencsér Simon Jóssefné reá vaUötf Gerencsér $imon József szemébe mondja aeki VadLii mn tagadja; a zavargások glkövelőiröl szintén nem j tud-semmit. KIm [Koltaí) FtVéoeí tanú a 28-ikI zavargás estéjén a Domonkos korcsasUábfin volt a ott találta az elöljárókat. Ceráifd éi Nagy József nem voltak ott. Hogy a zavargás) kik csinálták, arról nem lud semmit, meift Önem volt ott 29-én is ott volt a korcBaiábán s ott lalália as elöljárókat, kik aj ftaiabággal ittak. A viaafálófairó elöli aat vailoMa, kegy a zavargók köst Salamon bódi Jtjnost és Pol-' gár Fereaeaet IáUa, £at moat jvissasvoaja. Nem tud semmit.' Az ablakon klnéaatt a korcsmádéi ,'látla szaladt\|i a sok esibert, de s nagy sötétben aem ismeri mcjg senkit KotAti Utóda azabari M éves cseléd Szlpéleruron. As első'napi aavargáarél nem tudaammit. Második estesimenlatűzböa, a nagy aötéiben csak Kun Ferancáet látta kijönni a boltból, as csomagot Vitt; Kránítz Ma Ivinét éa Hál Jánost \|s látta j esek esak oU álltak. Mást nem látott Ungár boltjánál nem vdlt. Kin Ferencs tagadja, mit tanú szemébe mond neki; aat atondja, bogy tanú neki ellensége. Mai J.'itejui 48 évesssisooy otthon volt élső este, akkor sem is halott fmmit Második esté a lármára kiszaladt at utcsá-ra, akkor találkozott Mülei Csiáa Péterrel, egy negyedóra múlva tanú bemfat szobájába s addig maradi olt, míg tűsét nem kml« toltak. Akkor lalla Kránits Jójuefijéti aki hosott ágyneműt és sst mondta, hogy ézt találta b másnap visszsadja. Másnsp Műi lerné eljött Kránkzoehaz, sirt,í hogy adjs viasza, aztán megköasönle aeki, bogy visssa-sdts. A savargásról egyebet aem ind. Ifl. Afl</4« Jótft \ állomási jegyzökönyve falolvsaistik. Ebben semmi lényeges, neui ismer meg senkit. Kuittí Nrtti 16 éves sslpét^ruri, kapóit Matecbéktöl két inget varrni a \| uvaigások elölt Ablakaikat beverték, de a sötétben ufm ismert meg ~senkiU';\|htsnáp tlieaára; ment- éa így nem lud aemmit. . '» s ösv. Küllős Jóaoeiné halvett ifj. Kallói Jótufn kapta mag a kéabsgiléil Nem lud a zavargástól semmit Tűdárma előtt Mülei Pélert lattá az utczán.N Ldtdr Jiioún 6i évas löldmívss és éjjeli őr. Első éijel nem volt ssoígálsta, altkor aludt Második éjjel, mikor a lárma meg-keadödöu, jelentést lett róla a bírónak, da ea nem jöu el; tanú ia léit a elment haza. A tűzhöz jövet találkozott KajdárGulácai Jánossal, kinek köténye lel volt fogva. OuUicmí azt tagadja. Tanú egyebet nem tud. MüUtr Jónef 39 évea azenlpéleruri lakos. Már sratás elölt hsllotta, bogy Nsgy József munkásai beszélik, hogy majd elkergetik a zsidókat. 0 asóll is Nagy Józsefnek erről. Es ast mondta: »No est meghagyjuk.fi Sértő szavakat sokai hallott a závargtookig. 28-án megelőzőleg rnjnden éjszaka reíggelig mulattak a korosmában. 28án éste-ő is átment a korcsmába, akkor a korcsmáros (Domonkos) mondta, hogy jó volna a aaátolrat kikergetni, tűlságos jól elnek. 0 után hazament, lefeküdt, erre megkezdődött a í dobo-lás; az sgt6kat ia laasegetiák i u \| 3-íg tartott Akkor haagjérét megismerte Mülei )Lásslót; es^ másnsp meg is ssélitolta s as azt mondta iá „Msjd a java csak most jön) • Másnsp délntaa 4 énkor e\|jött ^ob Janóé, ki aszal bíztatta őket, hogyne féűenek, atrá zsak lesznek, nem léáz semmi baj. Ennek daczára vittek le holmit a pinciébe. \| ö-kor bezárták a boltot. Anyja elment, tanú otthon maradt atyjával, meg hozzájuk jött kéeöbb Freiler Vilmos éa Mikas^ kik még ast mondták: bátran le lehet fekűdai. ők már körülnéztek a faluban, aem less baj. De még miközben vetkőztek, megkezdődött as sblak- és aj<é verés. Kránits pangjál hallotta :»Moat már a mienk l« Betörtek .a boltba, ott faaatogattak, onnan aa eleö szobába roatottakf a belsőbe Is be akartak rontani. Ekkor öesroe kilőtt a saobébót Tané eibéjt a harmadik ssobéhaa az ágy alá. Kéeöbb előjött éa benézett a boltba; otl fasstoasttsk Mülei, Matech, Markai Léseié, Nsgy Jósset két \|a is s holtban voltak. — LÉia ott állni a bőit előtt Nagy Józsefet, Farkas Lém-lót és a jegy töt Amint tanul megláttak. Mi-lei Jóasel kiáltotta: >0ssétekN Ekkor tauu eletetett; A paplakásnál Molnár József kiáltott: »Es kiabált tűset! üssétek t< Koitál J6-srefnek nézte tana azt, aki őt téhM meghaji-totla. Tana Id. Molnár Józsefhez ása\|adt. he. Otl a gyerekeket kérte, adjaaak > neki egy kis helyét De asfáa elküldtek oonáa, elment a kukoricsáaba, onnan hasa, da bem mert otthon maradni agy talavéal pajtanan viradt meg. Raggal a bíróhoz meét, aa többekkel jött eléje s aat aseodta néki, hogy laMtmegy vele, neki staa detgs van. i Másokl elmentek vefta; etihon minden 6smevoHsafnra UOa a kMztogataaaál Várőabódi Salamoa Jánost éa lét, áld hordta Is a portékát. — dtti Uazló, JÜlai Jósaet, Kránits Jáaáa, Mototk 7 rigai isi, kL őatamanéidi MmJ AaAa-miéo* Mmm, 1ltgg Mtmt, ét Hagy MM Jfcmet, Qwérd a inmhaeítésnél mindent ta« ■lÉNak — A* kerdreére előadja >«wn, hjgy • zatdoélteaw hasiádahm Nagyék!ót, Notuár Uótkt hallotta A dönftté* téglává! éi faássékkct történt JktiArr AfiA«<» 26 eves Nttpé erwri nőtlen 27-énhsss meotntpéterurra. Akkor dél •kni a korcemában látta Nagy jóiséíet, Ge-rárdot, Zobot atk Már aa ét teltünt tanának. Álkor Horváth ftkiálloli: »NI a zsidó, at kell üsntN Sót aztán meg is Utólte, de as elöljárók nem segítettek rajta. 28-án tanú mm volt otthon, cenk 2B-én hallotta anyjától, Pacáén. Pacsáról d. u. 8 órakor jött haza Sstpéterurra a kezdte a portékát öss siepekoini, hogy elviszik as állomásra. De atyja a Zob János biztatásával megnyugtatta Este Weilerrel elment a faluba a hangalatot kitapasstaln. Látva csoportokat, beszélgetni, de nagy csúndbem Benézett a korcs mába, 12 szál gyertya égett sz asztalon, a korcsom tele volt. Ott volt Nagy, Balássy, Zob, Fsrkas stb. Az örömet szintén a korcsma udvaron látta. Ksután hazamentek. de nem vetkőzlek le. Weiler és a tanú atyja as elsóssobábsn, taooa I egbensóbben volt. Félóra múlva lépéseket hallott, majd néptódulast, kocsiaórgest. Tann bement erről ntyját értesíteni, as megijedi s már akkor kezdődött s rémbolás. Tann most részletesen leírja a passttiási. A puxstilásiiál telismerte a leltő r#k közt i(j. Krénitz Matyi Jánost, hmaln kovácslegényt, Karkas Józsefet, Mtílei Csina Bitért A boltban fosxlogstók kőzt Kránltz Matyi Józselnét, Mateeb Zsignioodót, Salsmon Bódi Jánosi a - ennek iiat Vörös ISaiamoin Hódi Jánost, Halamon Bódi Rózát, Öreg Zob Jánost, Kűn Ferenczet, Polgár Lajost, Ptllcsár Takács Jóssstaét és két fiát, Józsefei és latvánt — Mikor a helsó szobába be. akartak torai, akkor tanú lőtt a a nép kiment a szobákét Ekkor ők is kimenekültek. Ellátottak, akkor tslálkosiak Polgár Ferenezcael, kinél batyn volt Akkor Polgár megtámadta öjtet, erre Weiler fijbeülötte és tann rálőtt Utólag még Nsgy József mondta. hogy est n?in is lehet rosz néven venni; es aiár benn van a levegőben. Jakab! Mari és férjéről Job László mondta, hogy villák. Zob Józsefet pedig tann maga látta. Tnnu 10,800 Irt kárt szenvedett. A megnevezeti vádlottak mind tsgadnak a szeinbesitésnél. Tann utó-. iag mondja, hogy á fosztogatók közt Koller Zsigát is laua. h«flh biró a kárra nézve tiHéa'tannh 'Z több. k'érdééí"5li Vü^o kérdésére ékuondja, hogy nyilvánvaló dolog volt, hagy as elöljáróság bujtogatott. Tann végül ÖÜUO írt kártérítést akar csak. ^ MuUsr Jakab éves előadja a zsvsr-gások történetei. A fosztogatók közt hsng-iukról leiismerte osv. Kráaita Mstyiné fiát, -Nagy Jóssal két Éat, Salsmon Bódi Jsnost — A jegyző, segédje, Nagy József és fia a jegyző kapujában álltak. Jakab! Márit kinn látta. AlUtkr Lássló 43 éves, lakik Pacsán, előadja as öreg Zob János csalási kísérletet. l{j. Molnár József 48 éves; ang. 28-án éjei sem volt otthon, V9én este jött hasa. lényegest nem tud. MüUi Györgyné 49 éves. A MQUer báliját verők közt látta Salamon Bódi Jánost, kkátech Zsigmóndot feleségestül, ezek vittek; Ivanics Mihály s boltsjtót leszitette. Polgár Flrenrzet látta Lemenni. Mstecbet is látta bémenoi, es maga tnondtn, hogy ptssioly volt a ktzében. Kajdar tiulácsy József kiáltotta: • Fogjátok meg a zsidói, n ert fnt!« Mikor basameat UMlotta a jbgyzöiöl kiáltani: •tiyerekek esak vigyétek, hordjátok, ezt ugy sfm kell megtérítem.* A megnevetett tuéM-mk a szembesítésnel mindent tagadnak. Sárai íffiisi Jéssetné 44 éves föld-ravemé, otthon vok miu dk eleste; není hallott, nem tnd semmit, j ArnW János 81 éves (Öldmiver; 29-én este. míg tüzet kiáltottak, MftJei Ciiaa Péterrel beszélt az utczán. Aztán együtt mentek el a tűzhöz. \| Németh Jóssef igriciéi lakos a zavargásokról semmit sem tud megmondani, Öreg Sálamon Bt di János skknr nála, Igricién, prést csinált; de bogy épen ekkor olt volt-e, Ml non tndja. AVsa»i* Józseíné szt mondja, hogy az ófeg Salamon Bódi ott volt náluk, a fiatal oem «. Nagf Kórolyité tanti künn állt a háza alŐU á zavargás idejébeajlálta Salamon Bódi Basát, aki csomagot bosott a szoknyájában. Vádion est tsfcádja.. PHfméi Mihályaé 88 éves, a tüsboa uatsdt, Dőtki Jánost a bojt előtt látta bottal: ast kiállói!s : •Fogjátok meg!« Egyebet nem \wí K+i M 80 éveí missái mligéiiy. 2$ án dáftatáa a korcsmában volt, az eaasti ssvargámől asm tnd lemml^ttMÉp asts s korcsomba volt 7 tetó, a zavargás alaHÜ ' a knw»aéf»>a nna tnd tvmafl fetvilá-aoséiást adni VNmaavo^s, aawi a vizsgálóbíró előtt vauéi ■ JPM tojjam 48 éves mázsák na. Akkor eépeH, MsrkaJlsl együtt, de hogy es nem meat-a el, ast nem tálja A tárvésyssék egeket» u ósasas is-aakat a károm MMer kfvamével. Csasl a lárgyalaa rnáfMM bslmistott. 04* Wm m 94. U ttskor megállná a tárgya a bank kMlgnláaál Ky- fKgd Mvát 88 évei IHdnlfw, m első, Hü másodikéjsaaka nam voltottkoa, nem látott éa nem tnd semmit íkhmtfi János mec nem jelent tann vallomását (elolvasok. Sbből aa a Usye-gea, hogy tanú, ^ második savargáit meg ekSsŐ napon látta, hogy as eló)járosáa egéss aap a korcsmában súgott-bngott arfóT, Hogy a zsidókat ki kellene rabolni A zavargásnál felismerte lvániosot Mateoh a bársonyból nála mellényt akart kéaáittetni Minő* J tff 89 éves, s máaodik esti zajnál elment á birókoa, hogy együtt védjék Ungárt, aatán II érakor eImént ha sa. Töri Jánost látta aa atésán egy nővel viaskodni. Vim^álóbiró előtt Halamonhódi Jánosra vallott* most visszavonja. Későhh nem hallott semmit János 58 éves napssámos. Strázsa volt második este A zavargásról mindiárt jelentést tett a bírónak, aki őket el-lenkeaő irányra küldte. Ghtlácei Jánoesal kétszer találkozott, ea vitt valaadt a kötényében. Qu'desi tagad. OsrurJ azt mondja, nogy a strázsák csak tfislárma ntán jöttek. Ttok János 66 éves töldmives, Ungár szomszédja. Ungár boltja elé szaladt. Nem ismert meg a fosztogatók közül senkit T-tk V»fMt aa előbbi tann Aa, 20 évei, semmi lényégest nem vall. Takács Jássmfné Szabó Anna 48 éves, földmivee neje. A tttslármára tntott ki. Kan Ferenczet látta, ki a boltból egy két faeesaost hozott. Á'»m tagad. 'Oi'k J M—f né igrinsei lakosnál Sala-mon János és \|ia piáit csináltak, de likkal előbb, mnt a zavargás volt Unjfrr J4iof 42 évéé sstpéternri Ukos 89-én reggel hallotta nak, hogy as Mjsl ablak beverés volt 89-én este látta, hogy caoportoaalnak az emberek. Előjött, mikor MtQler boltját döngették. As ntcaán hallotta, hogy Zob László, Jakabi Máriával pörölt, mert ennél rabolt holmi volt. Tann astán hasament, mert fiit Nagy Lássló már előbb mondta neki: >Neked, Jósai, nem kell félned, neked nem less b^jod!" Ünptir 8nmn 88 éves szipéteruri lakos. Első eaie letekvéi ntán bedobták aa ablakait; átsssladt még ^jel a biróhoa, de ez nem volt otthon. Ekkor a jegyaéhőa ment, de a jegy ióné megnyugtatta és hazaküldte. Hiaament, ottnon találta a birót a ma-gávai witta- lakáaára.»A{ biró .megnyugtat ta 8 méá az éijeí tobbiziir-jött át kérdezni, nings-e baj? Másnap este' elkfildte családját ^goeton Józsefbes. 0 fivérével íegyvo-reseti a biró ualm^ja alá ment Onnan i elszaladt később a telekbe i a kakoricaá-ban elbtnt Onnan hallották, hogy Gerárd és Zob elkelhették a népet Nem látott senkit, de megnevezi szokat, akikről hallotta, hogy a boltjában voltak. Látta Kráaita Matyinét és fiát, Jánost, Potyoadi Mihály-nét as advarbaa Kára 4ö0 forint Tóth Istvánt is látia. A megnevezettek tagadnak. ■W Istut* 47 éves takács Rokonától, Zsidinétól, már előre hallotta, hogy estére mi less a MfÜler boltjánál. Este oua hitta, hogy nézze meg. A tűznél a boltban látta ifi. Nagy Józsefet, továbbá 8alamon Bódi Jánost és fiát Azt mondja, hogy id. Nagy Jóssef eloszlathatta volna a néjet. A megnevezettek tagadnak. A jegyzőt tann a nás előtt látta. Unaér Hési,80 éves. A zavargások történetét ury adja elő, mint bátyja pfl-gár datnn. Megnevezni nem tun sőtkít Woilar tárna ó6 évea astnétarari lakni. Aa első estéről nem tnd fel világosítást adni. Másnap Eri ssomssédjáhoa ment hálni. Akker látta sete a népet a korcsma előtt csoportosulni Mfilei Józsefet é§ Krá nita Baba Jánost látta, megismerték Un-gertfll VlamjövŐ Ozv. Kránitz Matyinét. Wsilsr tiomvné ugyanast adja elő, amit fórja. 86-án regirel ifj. Kránitz Jánost látta kijönni a MBller pisczéjéből Kráaita áa-ga^ja est Vida János 89 évei földmivei, semmi lényegest nem vall., tvida Jótssf 50 éves íöldatives aa első estéről nem tnd semmit Látta, hogy Farkas Jőmat egy esem ót talált, de F& kas .ast mondta neki astá%Nkogy visszaadja Ungáraak. i j Wsüsr Vim»s 27 évep jatpéteruri la koe, agy adja elő a zavargás történetét, mint M fillér Miksa. Farksa Jóxaeí ü9-éa délután a kortsmáhan mondta: ,11a U-ikiwÉink ás, Mta a aidót!- Na^ Jó-ssef pedig ast: »Éa a«ifogok eléjtt álla-nL Es mar benae vaa a levegőben.* Mfilei Csina Pétsr. Kzáaits Matyi Jáaaa éa uy Ja, Maéss Mikály kaagját hallotta. Mikor kimeneküllek, Polgár Ferenoset látta a pb czéből kisssiaiai egy bugyorral. Erre ráütött baltával. Iára 16* forint A megnevezettek tagadnak. FsTjH Mss.jné 5b éves semmiről smn tad relvflágeátást'adai ITa/aa /p^def vallomási jeg/sőkőayvét olvsbsák lat Ebben siaiH lénvegee nincs ; essl Oirfk 44 évss nQygaár mtja-ter nna tad lemmi lényegest j Lámáé 89 ét* íöLdmives mikor a Wámákoa elaladt, Jakabi Mán tói el-vslá agy fk\| bartkelot lít-.^! J«»áes gű évea sstaétsrmri In-kas agyasast a^a alg, amit mís előadott. Kára JKJ0 fcriat ^ JaB 18 éves, taaa látta kegy Kfikyíné s AÍ^kát, ! ráakaaláa hasa, di aa 14 évss ¥ Ti h 81 Ktitts Vári 14 évm amaaat vtótía. Mnmon JM ZsigásTáő évea, ifn-tán'a mellett vall, hegy Kráattaaé maga ttaáit hogy nála vaa aa ámemtt. . K'wíc* Mátyás 20 évei napszámos Farkú Jósséfaái csépelt akkor, smtt Ah k84tek le ■ csak a ttlaiármára riadtak fel együtt Kjó György és TUk Lásaló szintén egvtttt voltak Farkamal a tfislármáijg. Aa utóbbi ast montBa, bogy es a tfia előtt volt Jóniif 9H éves fBltlmivea a Wróval együtt volt aa alatt aa idő alatt mig Epsteinntl zavarogtak Ttfttpos Jánoa is sa évislsmbes vall. í '"tchwa t Pál 00 évű s.-egersseri lakna, borkővágó, Batpáternron volt, mtaor a vádhatárosatot kézbesítették a vádlottaknak s akkor önaebssséltek a falubeliek, hogy Gerárd ellen vallanak. Nagy Jóssst és Zob János, továbbá Farkas Láialót meg üuaerte. Esek tagadnak. KuUö Jóssef, kinek tegnap felolvasták vallomási jegysőkönyvét ma megjelinL Hemmi lényegest nem vall. Ezután még JWr Miksa éa Júaeef tanukat szembesitik /fe»»si Mátyás (iyőrgy és '/V'A Lászlóval. Mindnyájan Megmaradnak állitámk mellett MUUm-Miksa Nagy Jóaseiről még ast valtya. hogy a zavargás előtt hallotta naugjátt „Né ti gyávák, nem steritek kezdeni." (tahimon Bódi Jóssefhé tagadia aat, amit Kun Fsrenúa vele biaoByittatnl akar; egyebet iem tud lemmit. Ksután a ma kihallgatott tanuk Weiler Vilmos éi KfillŐi Mari kivételével meg-eskettetnek. A halódik napon, november lő éa tartott vád- én vldkesiláeMt lapnak legkőaelebbi számában tadéeiljak t olvasóinkat As llélel klklrdelése e hó 17-én reggel 9 órakor Itte. Különfélén. t Vidor llszl. Városunk agyik legtekintélyesebb polgárát, Vidor Satan urat és családját megdöbbentően súlyon gyáaa érit. Egyetlen fia, Vidor Unió, ki a (luttmann-ezég-esaéki ttaieté^vezette, kess-szaa, kiáoa'asektvedéa ntán a 4ió'9-én este Vntfmi elbúnvt. betegágyához lesistett szerető- szüleinek karjaiban. Elete Virágában, 24 éves korában ragadta el a könyfirület-len kalál az ifjnt rsaládja köréből, melynek neme fényét képeste. A vigasztalhatatlan ssfilők Kanissáia kosták fel elktmyt gyermekök holttestét éa) Itt helyezték a családi sírboltban örök nyugalomra a drága tetemet A temetés e kó 12-én délntán tt órakor ment végbe, oly fénynyel éa a lakosságnak olyan óriási részvétével, amilyennel már igen rég nem volt temetéa Kanizsán. Közel másfél ezer ember gyfilt Össze a halottai háznál, hol a templomi énekkar gyáandalai után dr. Nruwohu Ede helybeli főrabbi mondott megható bessédet a koporsó felett Szívszaggató látvány volt nézni a fájdalom súlyától végkép megtört édes atyát, anyát éa leányteetvért, Eket valósággal ugy vittak oda a temetésre. Apa és anya egy álló hétig voltak Valpón fink betegagya mellett, álmatlanul, étlen, szomjan, valóságos önfeláldozással ápolva a beteget, kit azonban ennyi aseretet éa a Ka-sináról lehívott dr. Blaa és Ditriohstain orvosok nyugtot, pihenést nem ismerő buzgalma sem volt kénes megmenteni as élet-sek, mely még annyi Őrömmel, annyi széppel kiaálkosott a haldokló számára.— Agyán-kocsi ntán két, feketével bevont,kocsin vették a temérdek koszorút, melyeket amrető és résatvevő szivek küldtek a halottnak, U-■érőkftl es utolióútjára Szomorúan impoiám menet volt as a halottas háztól a temetőig, kol aa elkánvtnak társai és barátai nevében Öi/ksy Tivadar mondott végiő isten-hossádot Ezután még egy gyáaidal és eközben besárnlt a sírbolt, vunsaadva a földnek, ami a földé.— Béke lebegjen as el-hánylnak emlékén és az isteni sorsban vak megnvugvás izáJljon s nmáaylksl vsartitl szülők megtört szivébe! Ujjf^fj^Ujg Íjuk resí — Islstaágak. A hrnsimd ti vigalmát e hé 2téra halasztották. E hó lb-én zártkörű tánesvigalommal őmkőtőtt táaeanróbát rendes a Koronában itechaite Jósief tánezmfivées. Belépti díj fiű kr. ' - EakAvé. Diues mkfivé valtaké Ö-és d. u. i helybeli isr. tiplunéan. Lftmáysr Mórka ur, n stájer IrssámMoló-haak marburgi kőaraktánttaak gondnoka e^fidött örök bfiséget egy várnsnakbeU szépségnek, Z-cksr Vilma kkaasooyaak. A templomot egésMB megtöltötte a diaiM kőadnség Nyoszolólásyoa voltak lWcá Jósss k. a. éa Bluhmm kisasssony Vöfé-nyek a menyasszony éa a vőlegénv fivérei. ' A aáenyamsonyi háznál aa aidlvőt féayaa lakatna klhrette, mely a aagmaáma van-dépereset jóval éjfélén tői táftótta egyfltt a mgvioámskb hassulatban, ff Sok sssrea-eaét aa aj Mgyheai - 8rssay JémeeA fslrkam, iáéi/ Bécsben is kínüinto lattlt, a hó I84á éa IT-éa Kaais^s mQŐflk.IBnmA^ kegy élvmlakbaa awgéay váron niBN 18t aagy ktSlwlg Ma a m4} aMivolat városuskban aash érdekében ssSkségssnsk találjuk ŐMf&kat figyel mentetni arra aa« ai .ká vákásra«, a MaMMtéUi, a .Magyar k»Úy# koresma melleti Ha as saéM^H ny\|to^ lába) as ő vörös tápétáivar«s ugyin-flyan üinftre festett hőlryiival aprnatt& ciuónak kényeimé CénÉét tképaai a vájhöa közepén Ea, mint tudjak, émlig orvosi fel-Ügyelet alatt aejn állnak aiokiaa ott nam6)" gáló" dámák Aa egéaa belyjbég fisikai 4 morális veszélyt képes HiláliÉgink érkötőéi dolgokban úgyis eléggé laza feHbgáan nagy rfűére Kíváncsiak volnánk msgtad-ni, ai 4a milyen alapon enaedélyssts agá az ellenőrizetlen Üzletet, mely suta stm itttlönbősik a legrosszabb kJta nyilvános háaaktól. Vagy talán magtolt as élaloia tulajdonosnak az as aranyával magrakott Öszvére, mely, macaedoniai Ffilöp mondása sserint, átugrik s legmagaiabb bástyán is ?„ — A M«r«M« szálló nagytermében I. hó Ő-án megtartott taUaien xártkőrö táncsvigslom a várakozásnak msgfililöleg minden tekintetben igén jól sikerült. Az aaaa alkalomra esinosan fsldisziteti iirem 9 éta (álé benépesült nem felettébb nagy száma, de válogatna s jókedvű közönséggel. Nagyon kellemesen érintett mindenkit, hogy hölgyé ínk loilatugében — a kiváló oáa f agysze-rüség mellett — gondosan kerülve volt \| tenjüaes hajhássáss A társaságbaa uuod-végig a legkedélyesebb hangulat s ott hooisi vidámság urslkodott. A megjelent hölgyek névsora: Somssioh Katinka, Belua nővérek, Katz-aövérak, Hegedős Margit, Varga Magda, Horváth Irma, Baán-nővérek (Hsa* bar) Hsnny Kata (Balaton-Magyarod) Kvait csák Poldi (Kőszeg), Szekeres Erzsike (Bakí Wagner Aranka, Hózisvölgyi nővérek, Lsub-hsknsr Jolán (Csáktornya); 0, Hutáik (H-zeüa fKottorilHartmaaa Jolán (tínesks).(iro-betli Miczi, Noviniszka Leopoldine, felageUl Ilona, Kanay-nővéreg. Somssioh Lőrioosn^ Bála Antalné, Erdőd y LaioMé, Makay Da» zaőné, Vsrjá Ujosné, Sebastény Ujosné, Ssalsy LsTosné, 10. Femlhofler Jóisefná, Habaitdt Frigyemé, Wáaner Károlyné, 0. Horváth (iynláné, Horváth Istvánná. — A* alsó nágysst vb pár tánesolia A vslóban sikerőlt vigalomnsk csak a kora hajnal ve^ tett véget — d/áasklr. Ofner Lipót nagy-kan^ saai4gr* nyugalmazott 80 évei tanító, f. hó 1(K én wqpglgyságülés köveikeziében meghalt, éa 12-én kísérletei^ isnitotársai remvéte mellett ŐrŐk nyugslomra. Szegény öreg, mint Pea» takttsi érdemes uövendéke, ö is örök küz-delmel folytatott a halion éi sz élft szük-ségleiet ellen, mig nem a halál megadta szt uefei, mit életében a bosszú küzdelem, után sem laláihalott [— a nyugedaimat 179o-ban született Ó-Budán, hol is sz akker már len-, állott Mária Teijezia féle itr. 4 ^oMtályn, RM iskolában nyírt slspos oktstást. Bő tudományánál lógva válaaathatoit volna — mint aaámtalanssor banélte — a tanítói és papi pálya kőaött - de 6 vsllásbsni szsbsdetvf^ séga és a moőern világi tudomány után él' zett vágyakozása következtében, inkább a' lanttól pályát választotta. Így működött néhány évig izülövároiában. I8f9-bea jé hi>:< neve következtében meghívatott Nagy-Ksni-rsára Benczfon előkelő gszdsg kereskedő egyetlen fiához nevelő tanítónak, lb^b-ben,. midőn a nagy-kanizsai isr. hitközség nyilvános iskolái nyitóit, Oíner Lipót is Ja tar nitötestülelbe vétetett föl, hol is 1B6Ö fa mint buzgó tanító, működött Ötven évi janitól működése alatf folytonosan küzdött, mig a t.ajál véget nem vetett szeme világiktől né-hány év óta megfosktott, anyagi gonáokkai küzdödö, életének. — Áldás hamvaira t Felelős szariaiztő i ktaAT: i A H 4J Á is Á J O H. Támssrkmstó Mr k a s I mi re. ?64 ss. 1884. ; r ÁRVERÉSI HIRDETMÍNYa. Alulirt kir bir. végrehajtó aa 1881. évi LX. t ca 10 .108értelmében esen-nel köskfcré teszi, hogy a tekintetes on kir. járásbíróság 2664j84 számú által nagy-kanizsai kttbg^IkCn hajtató ^tvára Maiqatttsr Mihály TBOO frt tőke és ennek járulékai éhééig alnadalt bixtomtási végrehajttsalkalmával bíróilag lefoglalt éa 7K>frt 60 krrabecsült boUvok ) tehén 1 komiból álló ingóságoknak ayflváaos árverés stjáa leendő elad-táaa elrendeltetvén, 'ennek a Aelyssbéa, vagyis Berseacsén leeodó leskőméséro 1884. ért november h6 ?7-lk nsji- Jfinak d^lflAlll i drnja 9 ónUa határidőül kitttzeük és akkos a vmnfí asándékosók ezennel ok megvtgy-zéanl hivatnak meg, hogy aa érintett góaágnk ezen árverésen, as 1881. éri IX tea 107. § a értelmftga a legtöbbet Ígérőnek becsáron aial is kárttolu tlsetés mel lett elaáatttl fognak. Hhiliaak. kik iMÍÉÍ >§nkat vél-aak étvényeaiibetat kwigatittill vagy »zé-bill PentéseQret as árvarls magkaslésetr akiirt hki r^kajtókes s^ákle ii tíárvereaendö iagéjáfok vétóára aa I88l. évi IX t « 108. kku msg állapított feltételek nerint Ima küaeteadő. 7 Kait Gsvfé évi november hé" 74k tttmlán. 1 i 1 a « v HüRVáTfl ÜMMMOMii é WD t~x M l£ r iRMLER és WA6NER \| ( forczof #tUyáay Mt AAtéu, t rimáéi iltlltaéétt y A l % Ajánlja dáaan berendeli raktárát r ? Pehérnemüek urak-, nők- és gyermekek részére, ugy 1 ágynemükészitményeit is. \| 1 l^Kttaflbbmtirtoégtt, aljái aaérjaaalfcerf k6ssj)t,MaHarfl0—IMI \| C I MtlaUirMIk, tmimU éa tftHHkkl hamátk, ««M a lifill \| f vlanak egén azéleaeégben. f Gyári rektér rontbutgi- ét irftfdi-tiürifrk kltünö ée tegu'abh «•«''-, Ujjj \| 3 I Cnnaon-trrr<'k} dmnoit, jvttf- ét gyitpju-tiyytrrilfik, htihl- ée jut(t-fllgg6Hyhk, w 3 1 fehér ée ssinee rdiiM, ptetr t» U^-mUMAI, egén e legfinomabb minfl- V j aégig, továbbá gnllérok ée UttUk urak ée gyermekeknek. O V Saját kéazitményQ lótxőrnintrocxoky karion^ rang, (orkom ir, arifrtii, (t'hnt» Q Q éa am-k, Agyykt<kn>l;t itínorot- éa jn'quoti-f»rkéi, olcsó éa finom Q \| Q azlnea mái^M-i. 199 4 4 Q x Nagy választék fehér- és színes férfiingek, canafas, 0 O csinva és vállíüzőkből. r O Hagy raktár harfcaya- ét kátétt arakkal, waayiaaisayi krfaagy* ateaé Érért ( 8ooooooooooooooocxx)ooooooooooooo NAGY PÉNZ KISORSOLÁS. V A kaaWklWirfwnaMj k\|UjM.,^ MBgHMMMHg hntl()WM WMMI ^MiUMIMb 100000 ^■■^^■■^■■^gpí'-'V'' OUU.UUU S5Ö&11- b^.1! ontos „.^ ^.i^hA.i.n^ 9 290,100 mirfa. ! mindennemű gőzgép tuliy-^ M* gia.ib-cwu.bMi. ! donosai számára. taiajfcaUpa H«a: klhaa.* glá^B-iT^A^tt? t 1 Al Al,t,unk Hí módazer segítségével aló- ajiwiiy arfika i<fii unn >■ ■!■■tut ■ ........ tt> nj j állitolt Folyók• vltmat uymk eliamart a x AnAAan fctfiBi i m • oétm fcUn-it a l».««»tAa< áii«i módon a legjobl. éa iefolcaóbb szer me- I á 300000 + legkiömléaek ellen gOaeaOeeaetékekiiél. i x onnnnn K fr1 nnmim hengereknél a minden egyéb fajta gte- 1 a ZOUUUU mm twmdvéu, bn mmd •» tartóknál Féayee ajánláaok aí. kir. éa m 1 . ****** Hkf^Tfe ff* «ár~lkaléaébgak 11,valamintEurópa 2 á 100000 " legkiváwJb nagy IparomiiáL i x **** I A larté^aiiért éa télai«rö»té- I á 90000 I gért aok évi Julálláat válla- „ i kmaki enh\|iBwma,»a»\|twM\|ii ..„L I a flnnfin HkWO1 ootwoa atkái ak.a& tana l a ouuuu a M „„n, » i . * 1. nnnnn »0«prMWk/thmU&má agwajgáljgL 1'OHMIIINkV ŐS OllHll Z 9 a /flflflfl ■ »'"»■>. Uk nM M^oik mto M ^ 4 a 'UUUU témxrm kirteMk. ■in.áig.i fc wgtwé? Bé« I. laxailllaattraaN lg. I á 60000 Al i a uuuuu HnK< aMtr.M^tr ui^wjaimír^y ^mi- AUandó raktáraok van 2i cnnnn l.1!1'1. [T.? iedaaaataa, Praaáhaa, Hraaakaa, Oatraabaa. á 50000 ktay ' ^ ' B:a«ábea. íaá t-M a vvuuu Mtr« fMuata^vra Ml rtaMvtartkbi i>«éi- >.aagaea_ia« 7-ie MMS ■■ imBHmemH^B^MHHmmB I á 30000 AÍ «bA buW. J.gyk Aim; -----1 • agy aoaaz araé<b aerajagyaaá á frt M kr. s a ?nnnn ifrt7jkr. ^^^^^mmmmmtmtm 9 A &UUUU aagyaé araéetl aerajcgyaek 90 kr. n I , .aAa MiJII ■nrntiia \| » ktu» wiwwinl 3 á 15000 ^ a tMk«Ma«arUaiak\| V a XI/VW « hivsUlat MMTtkasáM Urr (•, Mi«lybe» uiínásu , » . aaaa » bibA-.Ul, . hU'k^k Űrjét t • kUlfln-kOtón M zft 1 1UUUU wta k.int.m uu.ft . ludüír.Wk b«uf.>\|kKAk. - mun rí«lv«t6 r q £ r AAA » hexáa uiáu kteliM Imája á MVBUIm Dt) 1 DUtMl tnufai bJviri«Mt mtly telte w§Üwi Mi-JomIJk ■ buiolt Mákokat A nytr iMMatk 1 An X aaaa r <" klsei4w4ti i kunukny kwk«4A. H» J Uö 3 üUUU BHatta H7 ■'\|Wii<«lNifc u alapterv ne MkMM, a Mrii aMn ta^Jtjjáii ■!«•«■ 253 á 2000 ■ »LH)aa' aim >aat alafur/mr lakiMáa v4«att tafyan MHia ■ ViJ... 6 A 1 (ÍAA ajfilM • na «ÉW>tea HMM — ■!■<!»<» ■ d 1 (/V\7 aaáai Mm, a kn ■ M»n<iléa> fmm- I ««aa UttatHkwatnli, kérték a bimi iililiiikal \| 515 á 1000 £ . I ?M4-«. ioq« 4 ^ l884-idiic«raber Mai ^. ÍUOO 9 A OW aOn aa aUthrMt « iáét ifaUéfc iyikék« I 29020 A 19463 á 200, 150, Sol TÉtÍlÍ«\|fi I Napoau^ ké^na^ .•4a M» tT» 4# éaM márkával .""'T1' I É I » S 2 t ö t 5me» 30,500 nyeremény a ezenkívül még i j^ JlÍ! I NobbmlntW^tktUd yegrendélé^e egy jutalék lógnak 6 hónap alatt 7 hazáa- ^"a^SPÍl ÍSÜTaŐS I den VafT Wm.^ ben kiaoraoitatni. i^J^ÍETÍa-lEÍ I >W<>r>» melleft a m9 k aéaai alkatiak, áa -a «ia«i ■ aMgvdl alflf 4laMt< gyár ö I.w^njikaia a^aaatafi^ikw kkattkf«n ■ • . M ^^■^■WMaaaaaMMMaa^^. J MigfiiB. BBBBBBBBBBBBBBBKIBB^ i. Valódiazeaz éa alaOreodnéleaztfl ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX30000000C\ ^ keaeakadOnk. 129 x (Vám. éa kir. e^lrák-wagygr ngbad x § Ruganyos fa-mátráczok i kütőíbnáU orsóczérna 7 ^wKb ^ ^^ Ö P'" M^V tnáwrm f > I A MraaÉi X il'li/ mfihitfimA f Jtmhts* Z»n1. mh le Atfr^l/ f IrdreH {a»fa4ar^>' kapható A H'tyrHetit* r X O /i.ttí-n^.vnfa^-iráír A ^.eké. márnára X ^ árlrM>r, X Vlraklárt Htm I. Mo^nTdaatiaaag I «ám. A I \| áéiéaea. ^ ^ CxXOOOOOCOQCOOOCOOCOOOOOcb^ 1 ,111 fjiurfrr IM yj^ lifflijiunaál Magy laaéaaáa nUtn kaavoUiés nélkftl karfa, a anaak MrM* Mm eaak a blrala'ot kaafca laNr—tol .labaltt l»ra»M«ká Ml .lati aaowaJ a kuka aÜM arfn-.éaá iataaMMa aktkftl aikahttak. 4a aa aNdail 11 f^iaj lkai a aa tttfim > ■ Utattárftt l.fZaa.rai(c««Ml'b aaatb a 500,000 márka a tagnagjobb ayar—i»ay a baitibnrgl kortnnj átlal bistoaltott l.füj.lb aaf/ géaakiawrMt«.bae-tulajáunWj»n yaélg: ujwnmétf aiiii I á 300000 1 á 200000 2 á 100000 I á 90Q00 1 á 80000 2 á 70000 1 á 60000 2 á 50000 I á 30000 5 á 20000 3 á 15000 26 á 10000 56 á 5000 106 á 3000 253 á 2000 6 á 1500 515 á 1000 1036 500 29020 á 145 19463 á 200, 150, ím, íaá, m, vr, «a » aa kduiii. Hnia— MfiOOlyanatoy . nnikivQI méj fj jvulék (ofnak 6 bteiip ilall 7 huzáa- baa kuonoliiiiii. tét t- 6 A UUnhúnOiijp UUl m .1 I.WI.UW—I blilo-iti.il p.M ItlwftnU. 100000 k(u —NMty.liml hkfiöo — lahát l.Witíl lOlilt — ki >y]rmiárttfat u.«tk«6 ■rttaljkmbán . mltm.iy. k'utt Bfmmtm^hhtl lllll.lliÁ \| . klmpím# .fi.. flmriy 9 290,100 mirka Aa a nagy páaa-klttiraaUabaii MaaaM éái ayaraméajrak, valamltit a nyaraotén/ak paaaa khiilÉili lllatft Ukaét Im^' k khéoahka vé. rtl a ww4éa ■!■!< nflit k^kltafjadtakk kWv.lt-aifra latttt. Aa atiaNrv aawbrt a anntéa agf MMaAaai a caétm UMvaaall Ik %aagili>«k< kilát keéalaHa al, a aa agéaa Tkitaiat aa áttaia klut aOlgyeaeélk £ fim%M9ttlá» fi/fik N(«Mlr« tUmtfH mm mnu karaaiaatf, kayf mimi M Xi '.tOb) ««riiW«y ».>» k^Mf hfthto a'a'l M piéf 7 MaMfPMa riétmtHík. Aa alal waUly llwaiaiiw • O^JOO wérkki Ihi ki, a ina-xttk oMláljit aaOÚO Méfkat. a kw-Makk 70.000 Mtfka. a aaariakl aaáue aiiaa, HMk aoooo máhm hmm Ittm Mta éa • kaéaftk* «m% MfiOO ■áikH. tai^<.alil\|ia fá\t JOOXJO MkrkkL mtlJOOO aéfkAI ak. aÉk I kt iiiiMi i adlaj l-ak alknu^Mval aa alQanraa<t kirkmil liihai cak( va« BN«kt\|ttL a mladaxok. kik iriáaK aaf^fatyak vavkaa Béal réaitTMiai UtéiiO, aajaMkajTiaik w^raM. Uaflkrt a aaégak ^/fctk.a I1HH11I A ■'iniiéillk airn^m^k aa Hlaé* ■l<rt Mr. Mé^i kaalüazjéH— vagy yaaia bél)K«kban ay i Jiléaikli ii Aa Haa« aaagal pMataalvknynyal la Wkal kfiMaai • klvk> mit fMiairan lait raudatvéa/ak UI Ijaali- Aa «M aaür. kasiara h6U ént agy aataz areéan aerajagyaaá * frt M kr. egy fal eredeti M'sjagyaak I frt 75 kr. agy aaflyaé araéetl aeralcgyaek 90 kr. M(i«a«a a»iil<lÉ I aa IlUm «wtal altái a aradalt avrfayy léfs kátdvaaa«7MaiAlag a hivatalát innlipa" Urr (., utalyben mmim a kaik.iihat, a koikank Idrjét ka a kklla külön i aatktyiAka raM kitaihaál liiiifkil Ulait tmtatraldk kanéuglaltkk. - Mtwlau réaalvaH axonaal a kaxáa uikn kéakaa karfa a ki valaha tnukal UJ»inmwt toaly lladka atagAban Cwta* J-adJa a kiuoft^nkawkat A ayar kaaaa.ak Y au. KlAxatkaaért a konukt.y kaaaakatMk. Ea B'Ulkn agjr ai\|W^illiá u alapterv waai latoaaaa, a kttaka (Na a aorrjagyakat asivaMi aaiikpM iáin kapott W\|« kwa ■utakttaiju KlváMkra aw >lta alaftarr Mg UkiaOa végatt bgyaa karfa. Mi.u. a iw éalka mwii bm«m< aakai akna, a kagy maalaa MMáM ga»> laaM UtiMlkaaatnk, kétjlk a ii^i i ilikaikat 1884-M dpc/ember l-An •Iftit M aUthradt fft. laét l&tedék aytlkékaa kúsTalUu ULttlJ.i.1. italL VakstifiSsCp. ■amkarg. Haaikarg. Steinvreg 5. Kon atr 86 88 Jutalmaxva^j^— Réaabaaf OI1IOS \|ImImib< mindenuemfl gőzgép tulajdonosai számára. Aa állatnak aj módezar aegitaégével el6-állilott éli • vltMiftu> h n diamart módon a legjobb éa legolcaóbb aaar me-legkiómléaek ellen gteeaöveaetékeknél, hengereknél a nunden egyéb fajta g6a-tartóknál. Fényea ajánláaok aa. kir. ée v ármit kai ékaukg • k léi, valamtat Európa legkiválóbb nagy iparoaailól. A (nrió-há^ért é» eaélnMrUaé-gért évi Jvtálláal vállalatik PoMMiiiNky és NiihIhz Béea I. ■axaalllamatramaa IS. UérUut tíoprmkuga, AfáJa. Állandó raktárunk van Bedapeataa, Pragtkaa, Mraaahaa, Oatraabaa, BiaMakea in 7-té Böríe-informacziokdt legjobban értaaült fonásból, valamint a aaakba vágó mindennemű érteUtéeeket éa laaácaokat gyoraau éfl limytin ad írásbeli vagy asóbeii kérdéaékra ÍWner éa Tárna knnklglate Béca, f. Wallneratraaae 11. 286 4 - 6. (Vím. éa kir. ttfrák»Mfnrar nabad Ruganyos matraezok a X M'étt mtfh t r:mA timlmmtMitLmH A h -tyeiéehr. r évttr, totks éa Mrré, Ultmtmto almlmaa fnléxeiak dn kórházak aaámára X\| I X Vlraklárt Htm I. MaaínTdmtraaaa 1 aaám. K I öxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx»dbooá 1 Naponta frimm kéasOlt primn Mh 11 e a 2 í ti I legjobb miaflaégOt küld megrendelésre minden pot'ai vagy eaaa^ai<fv'fl bémtntH UgjntAnyaméh ér melleit a saagadl ataT llaaall gyár lugráaa. U. I. Valódi szesz éa eteOreadü élesztőért keseakedOnk. 229 HARLANDI kotőíonáU orsóczérna Ahekt IntvaU mMtfgténil 0ylii\|l>»Áa\|.>liaie"'rág i fiak'N tag) •> ár»raka hrtttk** títí 4 4 HyíjlaggkkeiMáiMreMiéMkt SOOOOA márka fáeya>aai<a\|t ayatt wtal aMka aagy iiaHkaruriiái, a»aij a augM kararfay tat jóváliagyra éa UtUaltfa van. Kasa aj krimi aktara abbaa' alt. Imgá aékáaj hkaa lafolyM* -al.il 7 MrolMka MJÜ ayaraatkayaali •karftM klM»Ua alá balt karilalf, kSaMk kalatkaalk INNI frtayt ftajamaéaf. rfaalag Hlg< 1 ayar. á I ayar. a 1 ujai. á, t ajar. l 1 a/ar. a. I a/ar. a. 8 egaa, a. 4 ajar. á. t ayaa. a t ayay. a. 1 ajar a. II a/ar. á . te^t$ M «/ar, a. ni. ft ~ Iái a/ar. ia. MD Ibi wfar. é' w 1000 I a/tv. A ■ 160 1000 2OO.O0U iw.oiHi 9(1.000 BOjÜOOj . lajNaj liö ayar. a. m eo.two 1066 a/ar. a. a. M0 »O0>aM0tU a/ar. 1 m. léi én.a0a{<Ua. II 41 a/artttéa/ab lOeOOLymktai, Mi. IM, M, tk.uüoiiisi, a<, a7, éti. \|a m Kiaa a/l Iialita HaaH aki wkl 400 at ItaarwlMm tbl.OUn «. kaarfrrfiUa Aa alaé aat«i/a ftk/tfamM/ bOOoO ie» la labeurfik I 00.080. M TU.UUU, 4 rf IO.aOa. Mé a0,a0at 64 ÍOO.OUU, 7-ad padig aaH * 60U.O00 agaa 6004)60. 600.00H mark. A ii/riaoi4n/ baiaaak narlat klfatalwap alaglllatlh aMg. 1 agrfa «vé »or»J. ára eaak la ». I frt OOkr.a 4 I M > , . , I !.»».. 1 ••6\|m a a a j 1 Tg r' ■m a Valamaiiu/I M\|Wn> m nm\| atrfgM Mbaldka vagy (Mlaaklvaáv mallali aaamat 4a a Irgnagyobb gonddal •aéktaOlkltk. Milirfaakl inagal a> 41 Um aataiaféval atÜtoit aradéti aor»-jag/ai kagvaa titkuk kaaikaa. A iMgrvatlarfaakbta atagklvéalarfklvalalm larvaaakk dli arfkM uall4Mtata«k, mladan ka m ataa H'l fcksUlUa aÉklt klldjék látti^ vMakak a klvatalM kaaaal^ Jag/iékat. Itvaaalra a kirakata, krvaaatak al^ra al-kttldjltk kéraaht ataglaklalrf végall éa kOaerfr aak Bfltattmaak naiutrtanfa aaalftaa a mm* gvakai aa ftaaaag vkaaaflaarfsa MMttaHkeaaa arfu rlanatasai. á a/aramki/ak klgaatAw yoekaaa a tar? wariat rfrrfaik, Államai Jélálléa aaUaat Valtaktaafcaak alaéaaaar kadvMalt a «a raaaaa, aak aa taklarfl/aa avaraarfay béaOl g/akraa aa aki Ikjiiimhlkii kvaaérfe aa, •iki ika,eae. tmiJ6a, aa aae, akb. Oaairfléak kt. I / Ai Itt a lagaillardabk akgoa a/agvl vál* UlalMl, al6iatakkai4tag alodauüU klilaoaággal lrgtéiikrbb réaatItalra wiallktta karaUI aa. i>0»Hi kaaéa maM k ailaéaa nagblsáat aila-é«eaart«a rff as 4v mwle 66 é aifttt ataiirl liaihoi iarfanL kaulnianii d Simon, hsak fa váitl Ixlat Hamhargbaa, U 1 köszönetQnket lejazzük ki aaoBoel az Iráataak eddig taaaeitott bizalomért, felkéljük hogy a hivataloa tervezet magiakin' táaa által moggyOaOdni mUtrtileaaéfc a nagyszerű nyeremény-kilátásokról mélyeket e kiaorsoláaok nytyttuiak. 160 4—19 Van aaerenoaém ami, kOaOiWg* tiek bocaao tndomáaára hoani, bogy tob bek feUaáütáaa folytán, alhatároaum magamat, Bleaből Kaniaaára jönni, hol k mi b den nem (1 ZoAgm kénitMt, lfuitáiit éi ftlfc&ntoláilt Ml 8-t OltáttMok magamat a nagyérdemű kOoBnaéjtiak Igy elmébe ajánJv, Romilla Demeter fmpmlhrfii laSagrfO U^áéam btlfáea, ÉerfaaánoMiia L Inplalijái ál IRMLER'és WAGNER Rag^>Kaa1inkt §ntst§ §§tikféay AltAAtéu, a vdnnáái éítlltaéétt Ajánlja dáaan berendezett raktárát FehárnemQek urak-, nők- és gyermekek részére, ugy ágynemftkészitményeit is. itbéi LegkHDaObb minflaégü, aajáé ilvlaailbaa kéuQlt.káar aaslaUarltlk, aaalab 4a I6r6lk6a6 kandik, araaa vlmaak egéaa szélességben. Gyári raktár' remtoyt- és irf9Ui-u9nih kltünö éa lagu abb »»a«/#»/-, kátéit enaaea•ltri-{ki dwuoit, jvttr ét gytpju-tígyhrí/fikf húhi- éa jutft-fUggÓHyhk, fehér éa színes rdma, piatr U biiiitt~tJHbkvdők} egéaa a legfinomabb minő-aégig, továbbá ynllérck éa kittlik arak éa gyermekeknek. Saját kéazitményü fyttőnuatrocfok) k.trion% rőtig, inrfbmír, mtltt-éa ttlftrn-fmp OH'-k, Agy]t"ki4esol't itinvrot- éa i»quiH-i»>rkéi, olcsó éa finom azinea 239 4 4 Nagy választék fehér- és színes férfiingek, canafas, csinva és válllűzőkből. Nagy raktár haHoaya-éo kátétt árakhél, ■myaoaioayl keleagylk eleié érért Soooooooooooooooooooooooooooi NAGY PÉNZ-KISORSOLÁS. Csak két előadás «a,vaiár«ap gov. 1#-Am éa ■é(ltev IT-é« ma vaaárnap két randkivt^i előadáa, ak ala6 délután 4,, a máaodik eaté 7 érakor, NáQYiAMIZSiN Oseagvy-ataaa, Hkraohel ée Baahraah arak fáaU lkéa GrX&XltÓL CÍXO"UL® Oso«zy, Nagy fónyes előadás 1 a magaeabb lovaglás, U-idoonitáa, taatgyakorláa, ballat éa némajátékból. Napaaktat válleiá aiáaaraaat. A 4 anglo arab telivér mén 7V/f, Afnaut, Oeita Ir la 4t Atltm. agy idftben idomítva 6a eaabadon elővezetve a táraolat főlováaameotere Liphnrd farmot ur által ttraad Veltlgo A U Ktkurd nyeregtelaa lovon előadva honé k a, által. Ilgaorelta PavalvoL ' A ntgtr-f&nök iiyrit pnddttn'on, Inonn. Nagyaaari Parforee jelenet előadja: iiiotor tíöom. % Mialar Olaai aa 6 rendkívüli lovarda! mutatványaival. Karopa egyedüli ágyu-kirilynéja bámulatra keltő matat-ványaival. Rlaa riaa, rf Malaa-álklata rendkívüli erdaatatványaival. IOOO ynak, ki i arany jatalom aaon hölgy mutatváeyókat utánozni. ARTAGNAN, andnlnti'ii 'a Wr-a^n, idomítva éa a nagy iskola minden módozataiban elővehetve Liphnrd ft>oma tőlováaa mester ur állal. Pématárn/llán a éa • érakar. Kaadeta T éralcmr. Hely árak t Első aor I frt 60 kr. L hely t frt, II hely 60 kr.\| Ul. hely 80 kr. 50. 8aftm. Nagy-Kanizsa, 1884. notember 16-án. XI évfolyam. XK»K\|nrrtate E íupóbiva fát. ia\|tt atéaa 4. m Mtaésa 4 kewUwi MmMstkasé kéala«É. W»éMA raáiUiik, Mm-Wira/k'---'1-!1 ■tkhtilliHiin B4ra»M\|ittHi Iststek t«k tsasrt k* lüfkUk fim un ktlliüik ZALA POLITIKAI ÉS 'VEGYES TARTALMI) HETILAP. A Zalamegyei ügy védegylet, t Nagy Kaelaaal- h Détisial takarékpénztárak, BaukegjcsülHf a* Alaó-mttrnköxl takarékpénztár taeavénjtárgaaág ég önsegélyed aaővetk. klvatalog köslHitje. BiAggMTiw lm i at kr ) . s. i » »i Ngém km ni kv» WnyiOiw —• Qtaévifctk jstiaft Amriet ■ wtt Mvatalu IUHMm4- ■Mk >0 kV. UtfMfllN MlllgU «M\| l frt, hnW wfiám Máért % fcf. Nyllllér getüiara II Ir. Mr a jelenik Ndffw Kttnix&in hídon kint gy»u«r; ynsrirnnp. 4 A béke biztositála. A delogácziók befejezték wttkö dalikéi, tehát ma már tudjuk, hogy Magyarország Ausztria közös költségei a jövő évben rendes és roudkívüli saUkwégleiképen 1 IC millió 77 aaer hatszáz forintra vannak előirányozva ! a ea üsaaagből a közös vámjövödelmek „ lesaámitáoa után Msgyarorsaágra lor-\| mtacg millió katimit Mvenkiltna r«ar kiltncMüái két fotinl esik. Nuliáa nagy összeg czj aionban békénk megőrzése, méltó poli ikai éa kereekedelmi külföldi képviseletünk biktoeitása minden e etra megéri aal. Ceak as a kérdés, hogy e föltételek teljesednek a? A dttlegácziók tárgyalásánál, vitáinál a főszerepet a külügyi kérdés síel-)/fetotéó képezte. A külügyminisztert I . iparkodtak mind M^ftroráar, mind Ausctria delegAcaíójábin sarokba szo ritaui, hogy as igazságliól minél többet kiszoríthassanak 9 a czél el is éretett, gr. Káin ky külügyminiszter nagy vonásokban megadta a külügyihely aet képét a at ellenzéki mterpJllálók minden mesterségének sem átkerüli kitüntetni, hogy előadásában héaag lenne,' vagy pedig a leglényegesebbet elhallgatta volna. Előadása szerint Ausztria-Magyarország szövotsége Né-metoruzággul randülellen alappal bir, mart n teljes érdekazonosságon nyugszik. Ea érdek pedig' aa, hogy a béke minél hoesaabl) időre biztosíttassák, mindkét birodalomnak egy tormán láván a béke áldásaira eaüksége Németországnak, hogy nyngiilmasan befe-jealiesae aa egységest lás prooaossusát a monarchiánknak, [hogy pénzügyi miao-ciáitól megszabadulhasson. E czélból /H két- saOvetaéges társunk tiszteletet parancsoló hatalmi poaitióval kell bírnia, kogy • béka megbontásán mft0dő hatalmak koeakáatatottnak láaaák ha talmi önző cséljaiknak erősaakolását Monarchiánknak e czélból a szövetség létrejötte óta sok rntóz áldozat-t kel le liozuia hatalmi esaköaeiiiek ki rgé«ailóse ttlkélyasitése végett a ea áldozatokat annál neheaebbeii érealllk,, mert meghozásuk idője összeesett miml Magyarország, mind Auaatria pénzügyi zavarainak Tegválságoaabb időponttá val. Ai áldoaatnk azonban nem hiába valók voltak. Monsrohiánk a Német < rsaág szövetség* kifelé osakugyan el-vitázhatni Isn tekintélyre tett sáert, a e tekintély elftt legelőször beadta a kulcsot Olazoraaág\ loeaküdvén min den irredentikus vclleit árait a föl tét le nül azövétségünk oaél telt a maga caól' jainl elfogadván A legnagyobb diadalt azonban ez év alatt aratta aeOvet-ségünk sólya é< tekintélye, mdőn as előtt mnghajtá zászlaját aa íoro«a caári politika is Oroszország az osztrák magyar német aatlvi ínég hoz csatlakozott, mert érezte, hogy oselszüvő poliliká jának folytatása rövid idŐ alatt törésre vinné a dolgot, o töréshoz pedig a szembenálló szttvets^g hatalma és sa ját belső zsvarai nagyon r>#z kilátáat engedtek Oroszország tehát egy időre — nem is képzelhető, hogy mindenkorra lemondott titkos hatalmi oaél juiról a szinten ellogadta a némat-oss trák* magyar szövetség ozól;át, moly mint mondtuk, nem egyéb, mint a béka biztosítása a politikai sUtn- qon, az aa a berlini szerződés alapján. A ozárral való találkozás — mely a nzári tekintélynek az oroaz nép előtti mag óváaa végett orosz földön történt -ünnepélyes megpecaételéaa volt aa Or-vendatoa ténynek. így tűnik fel monarchiánk kttl üg>i hulyzate a külügyminiszter által adott tudósítás szerint a ez taljaaen magegyezik mind a Tisza által adott felvilágosítással, mind a magyar trón-basaédben lett enunoziáoaióvNi A né met osztrák «magysr szövetség vésettél-küli nagy diadalt vívott ki, midőn aa európai béke megaavarásénnk legpro nonoirtabb elemeit oaéljai saolgálaiálm édaagatfe ISa eiőtaljaa a arőkihijtéaébali drága politika magéri kültaégét, ha ozél jainak magfelel, sasi a békét monarchiánk nak liuaamoe időre biztosiila Eddig tényleg biatOHitotla a a .jtkvore néavu pedig uj garanoaiákat szerzett Jtlvadelmünk nagy részit ugyan tiszta latparanoaoló hatalmi álláaunk fenntar* táaára kell forditnunk a aa aajnos két aégkivül, de ea által saabadnágot a tért nyerünk arra hogy kultttral f anvági érdekünket ápoljuk magmaradt ar ónkkal, melynek minél nagyobb érvénye* sitééra önManlmat a időt nyerünk Eu> rópa jelenlegi élen álló válságos viszonyai kőat ennyivel meg keli elégni nlltik ti hogy ast mint az elérhető ma« ximumot külügyi veaetésünk bla&>silá, m at a dclegéoeiók béfajeaéaokor elia meréaael kell konstatálnunk. A pápa-keszthelyi vasút. Ideje már, hogy mi k hozzászóljunk agy ügyhöz, mely közgazdaságilsg a Dunántúl nagy részére, eliö torban pedig Zalamegyére • a ml vidékünkre is, tofooKmágu: «« píp<i-ki»t<k. lyi »>i>n' ügyéhas. As ügy jelenleg a toljos megvslúsuláa stádiumában van i igy nlncaan sxükaégaoade-mina dlaaertalióra, hanem raallaan Illegethetjük a bennünket közelről érdeklő tényekei. Aa uj vaant építésére az engedélyt már Jóval ezelőtt megkspták gr. ^niarházy Móriéi éa tárul, az épitéart agy angol ka-pitallaia-konzorczium, M. Wlbonnal élén, vál-lalkozotL A kivitel módozstjiinak tüzetes megállapítása ozéljáhöl a megye Maottaágot küldött kl, mely blsottség — a vidék nagy érdeklődése mellett — e hó íő-én ülésezett Keszthelyen, Ei a gyüléa meghozta a kívánt, eredményt: a bizottság a legközelebb, e hó 2?án, meglnrlandó megyei közgyűlésen kai fogja Indítványozni, hogy a leg- TÁHtiZA. H y m e n. — A .lats" sndstl lAmAK — IhMÍt Élv sayáa, sm« kfill kisasiést, Kutajposarttt bokréttM •Wobni. Ksmsiú jal rfl Ut»«j«Af». Még • ksfé sns tdk jét nikow I £des kis filcükéin, hogy vénül, milvea hamar éli la augát manap sz emberi Milyen rpbsmossnJíopaszodnAk s legfürldüsshb tejek t Osz ksjsstot már slig-slig látni. A bepáefti ér rá megasOrkUnf, a dér első ie-lentkezéséval hnlisdczik, akár s (őlerünket díszítő fasor lombosata oktober végén. (Aa igaz, béfy ennek a fasornak nem aagy snm-te as i levéihullsjiás, igen sok lájs még la-isaissil sem kéjt levelel; agy tesz, mini az tgjrszsri sémita njoncz, aki mikor szt kom-mnndirozts s káplárjs: „bálfttsz l«, mégis a eáOás hagyta a puskát a károoikodő ésjor-éáay résangyaleasl emlegető altiszt előtt 1 ékkáp'jnaat^ptaéa magát: 'Miiek inméni laiéas n Inrua, agy is aasdjárt oiáaajAn, kegy vaNreN). fisarka a aMeoeaeire praktikus 'elv sssvint as e«herteésre nézve Is ailhiatttt voloa, ka ampnradna a iiliiiiMiorikiH kapoassegekaa, hgdáfcl aMMaaküne áltál a lársáségtoi. — akár ke Itftaégnik la MMMÉ. kasobb aeak vakerá- aá éh magi leessca mag magát leiének éka* rfgáiáL A laleiáfBrtft akktb maryarázzák a ami seaumlék kora véaüíáiét, hagy sokksl S as makifjá lafghaa, mini kajáén volt á rég ié időkbaa amftáfcl veit ea M ggyaaarfblufc W aa wabsrsk kántál, mm B <«ott MÉ íM gDoám ül Hűi; ÍM eaak kit tsflve P\| as nem élt sgy, méaOM MpéAbb ezeir holdas szilva erdeje volna öMtbirodal-műnk legnjshb foglaimáiiyában, a Kállsy Béni honfltársnnk kormányzása álall áüó regényes vieetörök orssáabsa. Akinek nem volt fogstra valő jövedelme, sz gyalog járt s akinek épen ossz a magn számára teli kl a ruhára valója, sz nem járatta a cselédjét iá libériában. Sxövsl nem jellemezte s kort ss a jelencég, melyet logjobban lehet jelle-Vezni e szerint a régi közmondás szerint: Finn sz ernyő, nincsen kas. Hát as igsz, bogy a nagyzás hóbortja negykea járul ahhoz, bogy haawr iuttassa vénségre ■ ami homo-i, akit vnjmi gyakran osak a homunculus-ök közé lehetne sorozni igazság szerint. Mert'ha az elmék lalán Ifibbet la vesznek maáakba a rohamos éléi közben, az örtkős aabes hsjsza nagyoa mag-gyengíti ss idegeket — egy-egy srősshb rántás s sors vonójától és as élelnpparátua nem 'ad tökéletesen működni, — egy-egy Ideg beadja a kulcsot - agy Jár, mist a Morváin lium hegedűjén ss é-har. Csskhogy mig es inőbbi helyeit könnyű szerrel lenet kspni fyat, addig as agyonésigázolt idegeket na-gyoa bsjosan wtanmlja Kalieaieotgebea. Eldöntetlen eddigelé as a kérdéi, vajon a most Jelzett nem épen örveadale* kor-, vagy akár igy b mondhatjuk: á >• tünetek re milyen betolfáisal Vaa egy másik azimploma, a» hasonlókép s legqjabb vívmányok (h kő-sŐU foglal kalyat. Ennek a körftHrását nem akarom hosssa lére e^ssteoi: uűáa elég, ká annyit mondok, kogy MftMk még eam dpa rokamoi. hogy a fáradságtól és isgai-makiéi kidőlt kaimnak a MktfAn elég vélne esi'a kél aM,frnt: »8ÖHHetfc, mag-msgksltj* agy ksnaadik saé jön Mm és ea pÉta alkép lm leijei: Hitteistt, atpiiisntfoli, meghalt.' Mem aa én laMknányom aa a Hftral A iftgyunamitt nevelő MoiANm, aa May-keáiyö Dessokrrtos hsgyts ránk ast bízo- ayltvi azzal, hogy a humor vigsn «lesé, locsogó palakooskájának (orráss sem ál tissta jókedv berkéből Isksd, honam ott van \| as a forrás, ahol a derült világaézlet csillogó kavicsaival vegyeit hevernek a keserűség löknie bazalt-körei. •Byüleleli, megházasodott, meghall.« — Hókkal löbb ez puszta éleznél, (la nem la a Madách tandenczlája szerint van gondolvs, — de hál hányan Is vsnnsk ms, akik any-nyira ideállnan tudnának gondolkodni, — az a hárem szó valósággal magában logial^i áz ember tragédlájál. AMje érte jóságoa sorséi, skinek olyan vidám a kedélye, bqgy amikor a darab végén legördül a függöny, még mindig sst hiszi, hogy- komédia volt, amit átáll. Csakhogy ma már nisossaek sokan Ilyenek. Tehát eaak as á középső saá válam-laaá el a böfesől a koporsótól t A kásaa-ság volna as a Rnhieon, melyen ha áilé^-tüek, már ninmen hátra egyén e hsUlsál ? ÉIs legyél) (ankeziónk nem volna ezen a 16-tóa-lotós (öldön: c«nk születni, me«liázssod-ni éa meghalni ? Ez sz egész, egyre semmi ? Káért a sok munkától (eltört tenyér, azért s sok frmdotkodási beletébolyodott elme, a sok lájdalomlól megtört niv, s sok kárba-vassatt érzelem, fMemell és lárbaÚBort ass-méay f Mind esak ezért ? Tsat de kralt pőnr ene .sasiét la f Nagyon aalaikns (elfogás, esnek Mk-nyában pedig roppant vskamrtMg kellene shhes, kogy arakra a kérdésekre ealskl rámondja kategorikus igéét. Dehogy kellene igjf lennie a dolgok sorának, 4ahngy kellene t (raltUl épea se es e bizonyos sMsyéma, kép? Igy van Tessék kftrttnéaai a vMgMa, kitenni lieküi a Mső tiaasret. akik klrételt káp«zoek e szabály alM j a aaék raaken (e-M Megmaradnak, aseknák, ka helákUriláo akadnak MiUrÉ^nk, sa mk Jigyikerai M rtHkt •Hsaimm, megkaraeddau, mg^a)L« S ka valsmslykrs ilfoHiái wm Wnak rá közvafllnabbül érdekeli három járáa, a) kaastbelyl, tapolezal és sümsgt járái, kős-munkavállaá^liól lOéveeál évi tiieakélaaer lorinllal Járuljon a vaaotépfcée kőltáégákii. Ai érdek eliség kőiül idd% Kemthely 10,000 forintot, Tapolesa éa vidéke Hé,000 forintéi, Sümeg éa vidéke 01,000 fortétól l'ápa tár roi éi vidéke T0.000 (orinjpl, aa laaterkáay grófok külön Ü0,Q0 frtot (fiak alá. A vállal-kosok aa érdakaltaéglől 780,M Irtot kívánnak, tik maguk pedig I fkli'ló éon.ü'io írttal járulnak hozzá i Igy, miután leHahetó^ogy aa érdikallak buzgalma, saját érdekőkban Való buzgalma, oaőkkenni nem (og, bízvást W-iiuindliiitjtlk, hogy a vasnlépltéii mttnhále-tokul nemsokára tényleg mag fogják kezdeni. A vállalkoeék állal kívánt ömeg különben már atinla löljesun begy Öltnek lek Int bet ö. Mert amll az érdakaliiég addig aláirt, m ki-len kOrülMül SfiO,ÍWO forintot A kormány 900,000 forint névértékű löriaréwvényeket vess i ezek ára Iqjében síneket ad, Zekéi Vnssprémmegyék kőamunkavállaágából 160,i)o0 (irtot lógnak a vasul oaéljalra for-diisiü — á 780,000 (orlnlhoa léhát nem hiányzik aemml, ha a megye csakugyan meg adja alt, amit a vasúti hlaottaág Javaiéi. Hogy a megye ezt osak agyán megow lekszi, ibben alig vankétiégünk fel fogják O't fogni azl aa épenaéggel nem problematikus haaznot, mai' ebből a vasúiból ama gyére háramlani fog. Eat a haaznot, de még aa építendő vasútnak, mint Ilyennek rentabilitását is, aié\|ien és meggyőiően íejlagatie aa emlllsti kaaathelyi gyűlésen Vidéki Adolf nr, as épitéei vállalkozók képviselőja. Ugy magának aa Ügynek, valamint közönségünknek jó szolgálatot vélünk lenni, ha a bal) ra reprodukáljuk azokat, amikét Vidéki or a varainak süntegy prospektusa gyaeánt előadott : Foaloa ez a varat, ugymoad, a vamt-poliilkal, namaeigazdaiágl, kereskedelmi éi személyközlekedésre nézve agyaránt. óan-kötl a Pápa éa Kaazlhély kiteli vidékét a vlláglorgaloninul, (lyörön kerasitül VMőkmiI, p déli varat ÁM Bndapraltll, Fltirhév^ jjht ' TtUsiiial éa aa Arlbergl váratta) la. Astfás j as a köfépAÓ só, skkor látsllaélái hgtran 1 ekkép géednlhaijak a* egész monftatfa j \| letett, mag akart' háiaáodal, megmuí* ' A ixületéséről nem tehet sraM, á haláláról la kevé. ti utóvégre la, elkerülhal-len ez. Ai élet két lömomeatome tékát aa am I liernek akaratkörén kívül aalk. Ham igy a kar-madik. A házasodási szabadság megfen Un I hajlamom, elősieretetem volna a reai viaa-i osak iráni: ast mondénéin, kogy a hásaso-dásl aaitbgdság az agyedáii szubadség, nmly a lilisssáfgsi jár. ti ke mégkérdssiük nokm, aklkrtek I a kor salmpiomájskép lázas törekvése Isfö-i ket tnlnél előbb abba a fárésMm hajlani, melyéi Mélák álNtáea szerint réagMkak Isrtanak Öma, bogy miért aietaek sanylrn, miért vaa őssssel aaáyl el jegynél éa for-I kanékor aenyl lakodalom: ml Mefotel eye-rünk ? Kösvethő nélkül senki sem'kőt házasságot A küerettiö eam sriadjghsnanWksea-mély, hsnem legNMdmyf t leaaők Inkft aa érdekeli felakiien, vagy padig lartöaékakal képezi. Hol a szfv, km e - latakkfiayv, Ha la kanét a kar Irányinak, többnyin ez otófc-bi. Ma Jósannl szerétnek as smkerok felfogni mlndenl j a szív könnyen csalódhatik. a mfokküayv azonban majdnem olyaa earam fotjan, tmet a rteml pápa. » Waslrtaek mon#Ut a jelgnker •aéa -ságát. Magtagadják igle a (ofékenyságet a nemés, a nép, es láeálii iráni. Azl ftead-ják, I fért csak táayinriségkgl káttsodlk t vagy a araiság, vagy as - eaenaág May raáfM ri. Megengedik, kegy a tiiv agyra vesan voMákna m Jáiiikat\|a a kékyraertiő isme\|4t. ái est ss eralet e Mtaforak lö-aé rareraák éa iára nagy glvál—H hpákri áliasask a rnmmm éa a kiuulg köaá A aagy némn koká uép rnnméHÜ, hogy a fog kfoabb gáoyhóban k kakfogaa megá eeae-rarő t«er, ást #aiép mondán e reáli gagl- \ áUék Kas* hely é« « BsUiottmellák lifáwmll tájaira • hangsúlyosé, bogy tátim a he-* lytktt Hifi u ország legt$lb városának tassi «t a vasal kMsaálérbaióté, hanem eljönnek Ma ml\| maaaae kÜlfihWI la. 7V-Samtgybun a déi vaoutuái imét tgy ifdfpáedil li>MfMÍ spfa Bmotig aa aa al* ágazás Szt.-Györgytől Belegan keresztül Barcsig vezetne ; Belegig a vállalkozók, Beleg-töl limig a kormány épitené ki} Igy az-táa aa Alduna vidékéről arra a pályára la rali mik a Forgalom. Szerencsés eszmelánexo-latban kiemelte, hogy e vasat 6—6 kiágazó vonalnak lesz Idővel központja Úgyszintén a földbirtokot éa a helyi forgalmat mindenesetre emelni fogja. IS évi taaolmány alapjáé mondhatja, hogy euoél a vasútnál a nyers jövedelem kilométereakiat 3100 írt. lenne, a mi átlag 5'\|t "1,-ot fog hozni. Említette aat ia, hogy mily jelentékeny forgalmat nyerhet as a vasút némely t« naényre nézve: igy Péca-Bstca leié küünő köazéulsrme léa van, Tapolcza éa Keszthely vidékén különösen a borkereskedéare előnyös, Sümeg padig jó méáiasal bir, mely egy maga elég arra, hegy a vasat jövedelme kellően (okozható legyen. A nyugati vaaatat Devecsernél azeli ál, hol a (orgalotp agy réssé aziatéa arra a vaaatra jöhet A finaacziális állapotai illetőleg az aagolok két fő elvet tartanak : egyik aa, hogy ingyen semmit nem kívánnak, meri »ajándék lónak nem kall a fogát aéaai«; másik az, hogy ök biztosítékot Iáinak befektetett pénzeikre vonatkozólag azon fekvés állal, melyben e tervezett vasút már a térképen ia fellüuik. Ennek bizonyságául szolgálhat, bogy bár a törvény a viczinálís vasutakat illetőleg elrendeli, miszerint as építéshez szükséges összeg réssé iMiet törzs részvény \ része pedig elsőbbségi kötelezvény, mágia ök az érdekeltségül csak 7KXHKI Irtot kiváaaak a maguk I millió 400,000 írttal járulnak hozzá. Ezt aztjut ugy teázik lehetővé, hogy a részükről felajánlott ösz-szegnek azon ritatét, mely a fHOOOtl írtnak \ részig (iegéaziiésre szolgál, szintén törzs- ' részvényeknek tekintik, a többi pedig elsőbbségi kötvényekbe fekszik. Aa ebőbbeégi kötvények után addig, mig tArraréazvények meg nem kaphatják az 5 és fél \-ot, sem mi nyereményt nem húznak. A lörzaréesvé-oytk 100 frt névértékkel binmk éa aa az érdekéileknek 66 frt jókba kerül, az építőtársaiéinak pedig törazréazvényei 15 írtba, vagyia 100 frt készpénzért, megfelelő névértékű törzsrészvény adatik ki. A vasútnak jövedelmezősége aok tekintetben függ épitéae minőségétől és kezelésétől. A pápa-keszthelyi vasul szilárd alapon fog épi'tetni, szélesebb éa vastagabb talpiák rakatnak le, mint vannak a nyugati vaautnál, hogy a csavarok, melyekkel a sínek lecrősit telnek, egy- lm tisztán a fellengée, a poézis Thatárai-ha Horitotta s nem csak a korszellem gondolkodik igv, hanem a házasulandó ifjú arak !• kisasszonyok la ezen a véleményen van-aak. Azt a bizonyos ss&k gúnyból még arra is asftkaek tartják, bogy a boldogság belelér-jaa. Hjah, ök n a g y boldojpágot kívánnak; Hagyok az igéayak ebben a Jakimetben ia. Találnak-e esek kielégít éart? - Erre saár épen hajoa volna felelni.. — A czél el van érve. X. ur elvelte Y. kisasszonyt; ők már elérték a második fokot; születtek, megházasodtak, amet már meghalhatnak. De előbb életet adnak utódaiknak, akik asintén smg fognak háasaodni éa mag lógnak halói Foíytonoe lánca ez. egymásba fűződő szemekkel. világ elagéiöl, világ véaéia. A három fepoat késé eső időszakot kitölti a létért való harc. A kftibeeaő pont, a házasság, esak lakosa ast a hareaoL Az őrök Iáiéra rsaiilii sst igy. Fáloméi ai sara kerüli maki. A jó káisaoágokoi, ast amadják, aa éghaa kőtik, n roaazakat tálén a pokolban. Ebben aa eset-Ven aa alulról jftvő hatalom nagyobb a fel-aöoél. A rom béiasság ngynais alighanem több a jónál. Írjak aat aa • Igéayak rovására Da azért házasodnak ajákra-ftrel Sietni is keR, mert hamar kopaszodunk. A rendeltetésnek padig mag keü lelelni. Cssk rafia tehát I Hölgyeim t Szinte látom, milyen meg-vetőleg dobiák Iáira öaök esi a haszontalan Irkát, melynek tiime taláa arra jesábitotta ösókst, hggy végig olvassák a swat caalal-koava agy vasam éaars, hagy épenaéggtl asm •a, amit vártak. Egyeden egy hók afacaaa de mag a poéxie helyett la(és lehs«-e pottibaasbb thésm)? aki ^Ig a fcSkabaa Ugyan, és árai msfábaa, Ugy fatmaál • aam mgje lümlll fclillllL mag lof há-snsoáni, astán mt+al MegÉM IfillW Vm+f VMina Imia könnyen még aa lasvQaaak. Némely vaautnál a fenntartás éa késelésért 46V másutt 7TV Itt arra M^ számíttatik a nyara jövedelemből, miből aztán oáekély számitás mellett kiderül, bogy a Ussla Jövedelemből 5', % jut egy-egy törzsrészvényre. Eaek volnának tehát áltillnn nágban aa oj vasat által átérendő hasxhok. A re méuy elég csábító éa srívünkból óhajtjuk, hogy miodaz megvalósuljon. Ami ezeken lelll különösen bennünket Kanizsaiákat illet, hát bizony nekünk igas aok lés as oj vasút állal a apecaiália basznunk borkereskedelmünk a legkényelmesebb és legközvetlenebb Őaszakötteléahe jön a megye legjobb bort termelő vidékeivel; közvetlenebb ösazekBttelésünk lesz Pápával, Győrrel a forgalmunk minden ágára caakia jóié-, kouy hatással lesz az a vaaat. Örömmel üdvözöljük tehát azokal a lényeket, amik es eszme megvalóailéaa körül eddig tóiiéiiiek és üdvözüljük azokat, akik a lözhaaznu Ügyben ssellemileg és anyagilag buzgólkodnak. Éh nagyon azeretnéuk tálai azt ia, • ha Kauizaa, a kö/elröl érdekelt kereskedő város, azintéu kiienne magáért a részvények aláírásánál Tudtunkkal eddig itt még aemmit aem Írtak alá. Pedig aa as aláírás azonfelül bogy aaép, még hasznon ia. A tavalyi ztidézavargátok a törvényszék előtt. A budapesti delegált tőrvényssék e héten folytatta és befejezte a izlpéleruri zsidó-zavargások ügyiben a tárgyalást Mull szombaton voltak a vád és véd beszédek, hétfőn kellett volna lennie az itéletkihirdeiéanek, de mert két vádlottnak, kik a tárgyalásról elmaradtak, elővezetése keddre volt kilátásba helyezve, vártak a kihirdetéssel keddig. Kedden az ítélet k hirdetése előtt csakugyan itt volt az egyik vádlott, kit kihallgatlak s azután ennek ítéletével együtt d. e. 10 órakor nagy közönaég előtt kihirdették as ítéletet. As Ítélet kihirdetéBe közbea jelentették as elnöknek, bogy meghozták a másik vádlottal, a végtárgyaláa sorén aokat emlegetett Ivéniet Mihály kovfteslagéuyt is. Ennek ügyét már csak közvetlent! az ítélethirdetés után tárgyalták le. — Szerdáa kezdte meg a törvényszék a gél vei zavargók e'len a régtárgyalást. A tttulféUntri tavargáiok tárgyahitá-sak hatodik napja j néttmbar /I, t Elnök a tárgyalást d. e. léi 10-kor nyitja meg. A vád- éa védbeezédek megtartása előtt a tőrvényssék még néhány tanút hallgat ki. Spitgé Mihály, Béés Jóssal, Mmo» Károly, Bibim Józsefné, Pátiét LáaslAné, Krd-«t>s lássló, ifj. fflobdr József tanuk valló másaiban semmi uj nincsen. At Mfféot indítványára megtörténik as elmaradt ssemlesi(és Simon Jóssefné és Mar-kai vádlott közöli. A tanú megmarad vaiió-máss, a vádlott tagadása awllalt. o Ezután az ihtök felolvassa a kavargásoknál ejtett károkra vonatkozó jegyzökönyvet A megesketés előtt még néhány kérdést intésnek s három Müllerhez. A tőrvényssék s ms kihallgatott ősz-sses tanukat, továbbá a bárom Müilert és Weiler Vilmost meghitelteti. Ezzel be lévén fejezve a bizonyítási eljárás, következnek a vád- ée védbessédek. SMyoi Sándor kir. Ügyész igen szépen aserkesziett ée nsgy hatássál elmondott vádbeszédbén a le: bújt ássa! vádolt elöljárók elleti a fdhojtás vádját vieazsvotya éa Őket, Nagy József kivételével, kivel szemben a vádol teljesen elejti, mint büarészeseket kéri sajlstni. A lásadás bűntettében vétkeseknek kéri kiamadatni éa fagyhassál, hivatalvesz-téaaal ás a poL jogok lellftggaitstésével. tkéri büntetni őket és a többi vádlottakat, Pálíy Csécsi Gábor és még agy vádlott kivét síével, kik ellen a vádat vjeezavonja. A bírót ás jegyzőt saintán bünrészssséggal vádolja éa hasonló bOnteiéaeel kéri őket sájiatai. A lopással vádlót lakra nézve la magteszi indává-1 ayát Dr. Roikmkíd Jakab a károa képviseletiben kéri a vádlottakat aÜtéltetésök esetén a 6000 frt. kár megtérttésébeo egyetemlegesen almarasstalni fttft déli tt órakor félhaasaki^a a tárgyalást éa euaek folytatását d. u 2. érára tűzi ki Délmán. MaHdt Anlsl Agyvéd Nagy Jóaal "iránt caaJlakosik as Ogyéss fetinentő indilványá-hoa : Zob,\|Farkas, Balásai,akét ftatalMagy és Kiáafts Jánosáé védebMre esáMa a tsask terhelő valsmisaH. Kéri védsnessi-aak teMoa lilwall It. i. I Hámdk Ussló (isrárd bírót véúeimexi Mindenekelótt tiltakozik m aisn, a • aép, a magyar aeamot képea volna a ellea íajgyWólstrs. TBbb a aértá, da mm karamiáay, nÉM á sérteti saj- ők aem tudták, mit osalahaasask éa ama-bünletésöket a lárvadalom nam kívánja, it még a zsidók setit; - a lulságfpan szigorú büntetés Hl alnes bolyén, A védő azután esá-lolja a. (lerárd ellen felhozotiakat a végül ennek fölmeniMt kért. TUs^ Viktor védő s $ péieruron Iftr-lénlékben sehogy aem lát lisadáat, mart as itt magáayoaok éa sem laj. aem felekezel, ■om vallás ellen nam törtéét. Ezután Káa Perenczét ajánlja mint lélsbtsnilag Is slksl embert, a törvényszék Ügyeimébe. A jegyző tökéletesen a aép kegyétől ffigg és as árval kell úsznia, akkor pedig a vádlottak padjára kerül. Tehát igen nehéz helyzete vaa. Csábija a terhelő tanukat. Azután Farkas Lászlót védelmezi, At tigpiit viszonvélaazában czáíolja as ügyvádak állal lelhosotlakat. ÍTubolynak aem válaszol. Elnök az ítélet kihirdetését 17. d. a 9 órára tűzi ki. 17 in reggel a bevezetésben emiitett ok aüalt elmaradt az Ítélet kihirdetése, A hetedik napon, nooemLer /0dn kihallgatták a Bécsből lehozott, lázadto bűntettééül Vádolt, Balaeaanbódt Vfcrfr Imre PJ évea ácslegényt, aki jelenleg Bécsben közlegény a 4M. gvalogezxedben. Ez a vádlott is mindent tagad. Da Müleiné éa Müller Miksa felismerték öl a (osztogatók köst. At fgsfa est a vádlottat is a lásadás bűntettében kéri vétkesnek kimondani s fegyházzal a jogvesztéssel sújtani A tőrvényssék ezután visssavonnl ítélet hozatal végett s rövid ssünat után az tkték kihirdeti as Ítéletét, mely saariat lázadásban való bünséasasség miatt: itj. Zob János, Farkat László és BaUui Sándor elöljárók egyenkint mdrftíiai börtönre;« lázadás büntette miatt Bognár Dötki Jsnos egy évi, Céati Károly ogy /et, ifj. Fai kai József áét hi, (iereacaér Simon Jóaaat máéfH ési, Varga Jóaaefoé az. Jakab! Mária ioi, Kun Parancs igy éti, Kránitt Matyi Jóssefné a»áe/ét évi, Kajdár Guláoai János egy é»i, ifj. Krá-nds Matyi János mát/él évi, ifateeh Zsigmond tgg it igy nogyodévi, Matech Zsigmoodné tgy ioi, MUti Csina Péter (it haoi, iQ. Miiéi Nárai József kihnet haoi, MHai Nárai Láazló kilincs kivi) Markul János tár haoi, ifj. Hagy (Marcal) Jóssaf egy évi, Nagy (Msrczi) László tgy hi, Po'gAr Ferencs mátfÜ évi, id. Salamon Bódi János máifel évi, ifj. Salamon Bódi Jánoe egy éui, Sa'amon Bódi Vörös János egy évi, Salamon Bódi Rósa egy M, Vig Jóssaf tgy éui, Vig Jóssefné kilvnukavi, ifj. Kr tinit i Baba Jánas tgy évi, fhrudéh Ferencs nyalat kari, Polgár' Lajos hat havi, Bedi Boldizsár kiltnct h«vt, Kolltr Zsiga egy hi börtönre ítéltettek; lopát miatt Dömgti Adámné, öreg Zob János, Völgyi Lásslóné, Salamon (Morzsa) Lásslóné kaptak 8—í havi fogházaL Nagy Marosi Jóssal, Qtrdrd, Riedl-mayer, FáIJi Csécsi Gábor felmentetlek. A börtönre ítéltek valamennyien ieiieb-bestek as ítélet ellen, úgyszintén ss ftgyéss is. A ítélet kihirdetlae kökben hozták mag Joanict Mihály vádlottat, ki jelenleg Szécsi-Szigeten kovácslegény, Es a vádlott is mindent tagad, de a bizonyítási al járás folyamán ellene ssaraatt bizonyítékok alapján a törvényszék őt as ügyész meghallgatása után mátfél évi börtönre Ítéli, mély ítélet ellen ugy a vádlott, mint az ügyéás felebbefcnek. — Aa elitéit vádlottakat egyelőre mindnyáját szabadlábon hagyta a törvényszék, s A géljei xldósavnrgá"k vtglár-gyallsa. November 19-én ét 80-án. A budapesti delegált tőrvényssék s sssnipétaruri zavargások letárgyalása után, a hó 19-éa ét ?0-án a gétyei zavargásokat tárgyalta le. A bíróság tagjai ugyanazok maradtok osak Ivánka jegyző helyett Ktuátt István volt a tárgyalás jágyafl\|je. A gétyei aaearaáa tavaly angassloa '0 án, lábát egy nspfNU s szerHpétenin események után történt. Két ssidónak, Kohn ás PoOákaak vagyona lett a joastogatók martalékává. A törvényszék harmincz egyént helyeselt vád alá. A vádlottakat a vágtargyallnoa Htmte Géza ügyvéd védslmaate. Néhányén beismerték hogy vittek hasa- bonnit, néhányan ast is tsgsdlák, n rablásban való léayiegas réasvé-taK padig valamennyi tagadta a ast aem is leheteti rájuk bizonyítani. As ékök S04n este hirdatta ki sz Hé* letelj mely ssarint a liimUsban bűnösnek* talált Janké Józaefné, ifj. <%Mr Barnabás, Ceittár Ferencs, Varga Jánoe, Rotvéri János, Tömpt József, Lukdat Kelemen, Bent.ík Józef, Tombor János, Pmir János, Ckittér Józsefné, k>4-knt havi börtönre ; fVabér Károly éa Űtrvé'h Jóassf tgy kamfiykéttn Ítéltettek oL JMtr Jánoe, Saikt János Id. <Mmár Barnabás, Salamon Lajos, Kmdat Ferencs, ÜMrss József, Pintér Károly és Jmrémrntk Mt nézve as ügyész s vádat dÉlnlMII tehát, valamint Janké Jó-asftt, Sttrkn UdbjiUPmdr Józsefei, Német Vendalt, Sahmtél Ifunil, Salamon Jánost, Lukért Imrét, Kaa+a (Beek) Jánosi, éa (hám Jtoaal n lártésysséá /émtutetíe. - As ítélet ellen ngr as alfléltak, Talamínl ai Űgvéas lallabbaatek. Pénteken, a hó II-én, nam volt tár gysláa, szombaton a miháMi satárgfcal tárgyalja la s delegált törvényszék, melynek tagjai azután aaombaloff éjjel visszautaznak Budapestre Totthepygyel. Vaaámen este aa Oroszy czirkuszában valami máafélasii dksbsr volt Es tb színházi estére- vsló köziVnség, agy estért százölvsa nézői számítva. Caakhogf a színházban ötven is alig szokott lenni egyszerre. Hál miért Olyan kevéssé élelmesek a Kanizsára jövő színigazgatók ? Miért nam hoznak magukkal csepűrágót, dowot, kurta-szoknyás mülovarköjgyekefi Herkules Mar-kulest, ágyuklrálynét éa hátrakötött fejű diszgehékelt Kaparj kurta, neked Is Isas. • Félnek is tőlünk ások a boldogtalan aziiiigazgatók, miiit a tttstöl. Még a Knor-tzemek asténkiol járó (0 forintot aem igen I tudják kiazorllani attól a közönségtől. A/t mondják, várnak, mig megloaa as állandó asinház. Ebben legalább* ingyen van I joguk éhea halai. Tehát várunk velők együtt. Egykéi asáz esztendő nem la nagy idő as örökkévaló-sághoz képest. a A városi ellessék jutalmai készül kitűzni sanek a kérdérnek a helyes megfejtésére. •Mire való volna a kanizaai városház nagyterme, ha néha-néha elő nem adná magát egy-egy lázadási bünper ?« Magunk nem mernénk vállalkozni a pályadíj elnyerésére. e Egy réaslet s legki\jlebh tnegjelenendő .Kanizsavérosi Kis Kátéból:! Kerdei: Melyik Knnizaánnk, a legszebb utcsája? rétié; A Csengary-ntcza. K/Mivel van a uMingery-utcss flssz-lerozva? F. Lyukakkal. K. Mire valók azak a lyukak ? V. Hogy fákat üllcaaenek baléjök. U Mikor fogják ezeket a fákat űlielnf? r. Tavsssssal. K, Hát lélan át ml hasánál veszik azokaak a lyukaknak ? V. Mig egyréast a lábak kiftesamiiass által Imssuot hajtanak a városi oryoa araknak, addig másrészt padig arra la haasnál-halók s gödrök, hogy rögtön béléjök lehet temetni a sárliafuladtakal. K. Mi ebből a .tanulság? F. Boldog az a város, melynek twló-aága bölcsen gondoskodik a lakosság szükségleteiről. ; e Haladunk. Uj, erkölcsnemesitő, intézet támadt a Magysr* utezán. Hogy minden időben bossá-lérhetö legyen, nyitva van egész éjasakn év hogy odttlalálhnsson mindenki, két gázlámpás éa s bajárai lölöü. Megutálhatná léhát a rtndértég is ast a helyiséget, ha ugyan érdeklődnék iránta De, hogyan la amn^jál Oroaaorssághng •Msgas a menny és maaeze lakik a csár.< Különfélék. — Királyné 6 leMgo nevenapja alkalmából e hó \|9-én délelőtt a azt.-feNJncx-rendiek helybeli templomában ünnepi isteni tisztelet; volt, melyen réaatvetlek a hatóságok tagjai, a közös- éa hadseregbeli tisztikar és a tanuló ifjúság, melynek e napon nem Isrlotlak Iskolai előadást. — Hallán Rrsl sltábornagy, m. kir. honvédaégi kerületi parancsnok a hó 80-án ás 21-én városunkban idősölt, mepsiem-félvén a Helybe1! két honvéd-sásslóagati As altábornagy ur é^jes megelégedésének klle-jssése után távosott el e hó St-én, — Nymán. Dr. Két Antal helybeli fiatal ügyvéd a hó iMn tartotta aUagysé-aét, Andráshidán Qambatay Róaaa kkpss-asonynyal, néhai Gombomy Jánas tárvány-azéki bíró és földbirtokos kedves és mttvtli-lelkű leányával. — Mtrkly Antal a kanizsai járás segédssolgabirája múlt vasárnap jt-gytsla al Btlut Anna kisaaasooyt. Tgrtóa boldogságot Idránunk a köftndő bét aaép frigynek I — Maytr Gyala Vöreaökl arodalmi ispán nőül vaué FoBy Una kisasszonyt, Fotly, Bernát letenyei tiszttartó ar leányát, — Dr. RathtthUd Jakab balybaH Ügyvéd a hó Itán tartotta esküvőét fftitt Franosiska kbnas-ssanyayal, A ÍVngy-Kanlasn várni sas ksdelvákftr. folyó hó 16-án déMán 8 órakor saját helyiségében rtudót h( környt-títM tartja. Dkmm§é: I. Választmányi jelentés a kir 108)64. évi máköiéldír. A számvizsgáló hiabtlság jelentése ín Mt--vizsgált számadásokról s annak slapján nfsl-mentvény kiadása vagy amglaglldlsa. 3. As 18H\|k6. évi kŐfelgveNsIárgyalása s ntévi tagsági díj maghtlárosása 8. Nétáni MÉH-váayok tárgyalása 5. A vátoastmáay lásson- Á amriali mailakml Mtam JM. liakm mihályné Mllhnfer lllanka bémféi kmam Mllhafer Glmlla nagykaataml yfcOtÉii k Horváth Kaielin 6iv. Leeákai fmimné elmötaa fcakebtmeU alianáet, éfarikiMl 94 Muli évenI lati laMáeéböl á\|ló Molflil«(\|ii\| i maga éptAfibM MÉl- damt amiatt IINH4 éfl Rov««lr BS-it 4élel\|U 10 ónilor (Wlkf • kóaaéglilró hálátkll ottgtartaaáé iwllvén. Arvwéeen eladatni fognál, awly mImmiI m iniMil kívánók lArtoÉp a fliilt benámk 10 —áinlékát kéaapáliilbn mgy ávadékképei papírban kiküldött kéné-Imi Miml Ai árveréal (altételek a hlvaitloa érák pámt a imiiy kttiliMMl kir. ivaaák ilnrl maié Imái • Gmpl küMéf ilőljáróeágáaáJ nfteg tlkinthetttk. Kir, törvéaywék mint tkkvl bilótág { N.Kaaiaaán IHH4. augmaiua 14. t&4 lf-1, 4ll\|lk. HH4. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. . A nagy-kanlital kir. lörvénynéh lelek-Hönyvi oeitálya réméről köahlrré létflUk, Mugy 2alamegye flmnIWI Arvatára yyi-tjajlatónak, Molnár lalváa én Molnár Kamara TAMAHY wgrahalláil aaenved* GelambokI lakaik elnök. flaftl «U0 Irt töke a Jár Iránti vtgrehapit aoianaj......... Jfyában a galambok! 48. aa. (Jkvhaa A I atf7élii. 88é. m hrátáin nlatt lelvett • ra\|ta lavö kával ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. W írtra bamült lagailaa a l i . ll a* Aí. .. 1884 éfl tiovfinibor hó V). nip-A naay-kaniaaai kir. lörvényiiték mint \ .... A.. IM\|É \|A i* T" r telekkönyvi hitóiág réméről köahlrré téla- floWült 10 órakor hfV ömtmlleli árvaiám no- (Lobokon a kömégbiió bálánál megfcr- vében dr Tubnly Gyula mgyel Ib. I. ügytot tánáó nyllvánoa árvaréitan iladalnl log éa végrehtjjlntónak Takám György végriihaíláal taklnlvtlal, hogy »4«7\|8U m. végeim! uenvedö mipl lakóa illeni 843 Irt 71 kr. UérvényMöáek már maillógWvégrAaiáal tőke t Jár. Iránll végrehajláal ogyi»m a ikloajogoi nyárt Molnár György galambok! mapi löm tjkvben. A I ip-10 aom a. i^ko^n rwllakoaá.a alrmnlallalaH mlJkét Ingatlanok • ni I tormám alallIn félvett E^Öm hlvatkogáaml ai IMHI háinak Tikáoi Györgyöt IBetö hnoawli qq^ (JB m<y a r> 090 Irtn becaülva külön — ugyanazon tjkvben „„.,.,' , .' .__..' A váliiágkólelei + 84) hSa. a. fekrOmg- F",* ' l™** ^ böl Takáca Oyflrgy llla(Aié\|i hammlala 4111 J Aryereinl kívánók tartottali a bafttr írtra baoiOlva, végra iiinla aaon Ijkvhan A ,01. Ai kéiaeéoakan va«y óvnáékkápai pa- 4- W09 hm. válliáflkMflei Ingatlannak WI Porban a klkOldott kaiékn latanni. írtra baoOlt Takám Oyórgy lulgidonál ké- Kir. lArvéayuék mint llvl- kHáeén. patö haionfkla ami, hogy a végrnhalláal Nagy-Kaniááe 1894. aagnaatui té-én aálogjoggal kéralmaaA árvmárnuk a 4W8\|HH1 163 1—4. NAGY PÉNZ-KISORSOLÁS. T nM^SSk Mtk^i ... A■ ^ 1 T 1 laamgfMMM IMÍMImh \|>4M «UMWIM Ma ■ mm jnn att jp% --jm;- hm mh^, iakw - ■ W m m m W m ■ ■ ■ m 1 UMI 6I««4I iakw - MI Mvmm% ■ ■ mm m 1 ll II I I wiiMelti«»• tiHÍHl erwmkwelkel ■ ^ W^ WW W NMIIJIII • bU.f«t«HM «f«M \| ■ márka • l«gii«gjfNlii NjiNNi^iy ikaMkHrgi k»m4i\| » 2mÖ\|l00 ■ m i...j,u „„ HMtbMUA.; —í^JOífSSUSflLS I pMllgl IMirt-rtí NMA uimII bHm1 kvmmm fi- H . . gMi • m>»iU« wliUmlU Iigta»l«é<»kk kai««ta H nj.r»fc4ay »««»• &jf# laÜMl. At ttMtorr mmM • Mmtéi ■ 0 ■ bjüajipi p f4lm kiM»wiHü t\|>n»H>éf Atbj ■ á 300000 k"tlMl11 á 1 h ifia nau m lawial m . AAAnna a WiétiiwilÉ aaMl MNNM^gam B 1 a 20U0U0 mm UniI ifi n\| 2 á 100000 ^I'I^rrtU^I UM bl. • márnám mályé «MMO auláéi ftkaf- ■ I A onnnn ■ I a vUUUU kMMH io<űoo midi Imimm ioojúoo mim éa ■ "a kniaaa «iau«gnkiammMm,mkiimáéfm h I é onnnn r^a NÜfcai awo^w 4f%ai ab. Ma ■ I a OUUUU \|\|\|,w,\|éi mmúmfJj^k Mmátádním ■ iléttatMWi4iMnaJiM migm>a<am, M v 4 #nnnn • ■^•••a a* WM —40+ m ■ ' O WV iéhIiwI aivéMak, jÉvaaDiaa mufuit ■ t mápk kÁilitd, ■ I i ROOnO a 1.1 tTüá.lll.1. +t1m+ mm i»m 1 m VVUUU wnii mii műn lawligiwtiw faj pip M _ . Ubwklw MMMMmiiMaiiÍKV 2 á 50000 srBSbííSSttitt I \| á 30000 I ' B á 20000 n 1 « erw\ liJw k aaMU jiwjiil 1 , 8 á 15000 rgMmrra^ml r%/% i iaaaa a kaalulaÉ, a l—AMa Ifcéti Aa a klMaágaa ■ • ^e á ioooo {^jS^arSH Má , mtSSSSS^&i 106 á 8000 aiTt^raxy^l 258 á 2000 aSaffútmi! aa»naaa£jB#v m« £ i«aiMa vdfan (agya* kaiá«ai jri\| H J% 1 MhMAa a i«wila»l lm mmn MMág< ■ O a ivvU nm tma. • hm a«iM ugaifii ■ •aa* MMKAMiaa. kaOlk a MpmérftMÉMl ■ 515 i 1000 »m< ^ ** Mii.. ..mm I 4 w^ft IM4-kl litunkír Mi I IvOO 1 vw ami aa aMOagiaan I MMtaÉg iájáén ■ ■laaMlaa WMÍ ■ lM^éSOft Só^ MAi^l limkiry. limlaw. I ^ í%4, l##, #4, #T, éiM márkávil, gy^^ ^ ^ \|\| M 1 Amaaaaa AO^OOaymmalm i auaHvtl még g^m, mi ■ Igy Jutalék fognak 6 hónap alatt 3 hatéa- tS^aalSL ■ I kaa MaaradMal. S^SUfli&<SSiaJ'lár ^Üfii® taiavé-kb- •élf-nyk mnat kMQn-Mlőa ká- vtcwi mMmlI* kaiMy ppí .ttnAla hálánk vmuv igk Oriakal ff Maili ■at fiém iaiib A tM»i«Mival állaaikemáw Alul •• II tanni—aat I4aiadmi (AlHlMMlk IINNNNi im\|««a roglat ma§\|V»i. MairakkAt MVM — iiMi biMi tAltb • Mi MnwUh llfamaal Na«UirMiUa a «aillMva kltatl a/iwattyilkat )«l\|im\|v i a kl«ni»"úh\|a tf\|« lNII\| i A a m» \|Anaklm»tA«b«a feaaaall Aéa MMlafai, vataMÍMi a HyaranAayak MNaa íaalAaAt IMI Uhall liaa«p>' k MlaMla v< ll a MftMÜa mImUmKI Win»wlaéteU kaévaa-irt latltl, Aa alaatarv mitw a a>.<iatÉ» mi ítéttmMMMamW l mXm. klh mmké aa»4 rfbalfaaal iivlwtali, wlrMii iMk«i a aalfah atytkltiH k kft aaalr, kmlára «Mé Jttytá Inai ll aradat) aorkjagynikl frt 10kr. •raéitl MmJigMM IJHXkr. né aradatí IMÉiMr M kr, f^gnaraataáhkk aitWii 500,000 márka a lagaagyakk ii\|»rutitiji akamkiirgi kamáiy által kialaaltatt lagújiikk Mgjf gáaaklamilAaka«< tilaJéMa kájian padig t ■\|ariÉéij Márka 1 A 300000 1 á 200000 2 á 100000 I i flOQOO 1 á 80000 2 á 70000 1 A 60000 2 A 50000 I A 30000 ' 1 5 A 20000 ,8 A 15000 • 26 á 10000 56 á 5000 106 A 8000 258 A 2000 6 A 1500 515 A 1000 1086 A 500 2d020 A 145 19468 1200, 15% im. taa, m, mi, aa 4.M aMid, tom i<V60P«,Wilii\| • mwU'U Hl MiilMk h«Hk • MMf .tan J IwMH uuu. ni I IW.II.., , imáé M. I MfdM.tM M«iü himtottn .mm. k^m imi iwm* IMMIttdAi U.te. Mlfiu M. IHIMI líWMft KIMÉI . i II. ><!...> ■ MM iá. IM. . W,y mm M^tf.)* i«n HMMi. kMM.. MMI áu, 4. MMMHMH 1884-Ui december l-én aa aÉgijay A MbMftaaátt iájánia íiaii irf. linharg. 0Hbtwig$. KOaatrN N IM érk, t«M JoNai Ma. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. 48?4\|tk. 884. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. aé. végiéi aaédall maüakial Hm Ari, Paakar mikálrné Milholar Ulaaka béMtái kUtgia Mlrtialí-r (liaalla naaykaalatml la\|o-aákérdakékaa ia Horváth Katalin Óiv. UndVal iMMiné almnlaa UkabUaaU altartÉaL ékaáklatl 14 ktaak évanllaü laMáaioi á\|ló aaolaalm(\|ng a maga épaéglkaa maN-dáM malmil ÁRVERÉSI HIRDETMÉNT. . A nagy-banliial kir. lArvéoynék tdak-■Anyvl nulálya ráférfll kftahlrré létgtlk, l«»gy Zalimagyi ftaiaaltntt árvatára Vá\|ri-Nallatónak, Molnár lilváa éi Molaár Favfan végréhajláil aianvadd Oalambokl lakoaok flanl IHJO Irt iftka i Jár Iránti végrabapáil dpéban a galambok! 4H. aa. ykvban A I m hraaám alatt falvait a rajta lavfl Háaail ikyQit 444 (rlra baoiOlt Ingillan K884 óvl ttovflmbnr HA tfl* iip-JAn deUlüll 10 órákor ^ 1 A vábHttmáay éa wámvfamálék vakum joa. iUgiM vár«aamat( ktWdöttaá* géi kigaáta C ká 15-én a! mlaiutaralaáluk •Miamatmlaokiél a kttldotiaég a lóalakaik Ö\|yt mtaiitiriiimkoa kaiiatott. A miaiaitéfa atmkaél ariat kalagyminiui«Mll fgy ^ nakkatt varmd 141 vwaaaamtoláaa, a kija-lakaAá^gyi mmimieriumnál padig partanft-M4éa éa a légráwi vaautálkMaáwhoi vaagtö balhéd létaakéM) ártUkékau kérványaitak. — A l«taH\|el «J Mnra kléat va-aáiaam a hó 23-án adják át nagy ttnné(iá-lyimig mallatl a lorgalomnak. A aaép t\j hkl ialantékeny téuyexöiét fogja képaaai a mura* köai éi vidéki lorgalom amaléaéoak. HalAlaimAa. A kövntkmtO gyáaa-jelentéat vettük: Wajditi Jóval kóny vnyomdn . nmélyrati rémvát\|a(jca érzettel jelenti a nevezeti Qaletben már 24 év óla mflkódoj a kóabaaaüléaben állott aaeretatt mütá^nk WiUl»r Jóaaal kónyvkütó, a volt IH4K-iki boovédnak, aaurgalmaa éa munkái élete MMk évében ~ I- hó 18-án, d. a. 8 óiyi-kor végelgyengttléa kövei kaxtéban történt oiia dn elhunytál. A boldugultnnk bOll teleméi a rám kaih. valMi aaertartána iiarinl, K Hild S. I. nagy-kiinanai temetkaaéai vállalata által lógnak I. hó 20-án d. u. 4 óljakor — Talak -ntcaa 24-tk axámu lakaiéról aa anyafóldnak vnuaailatni. Ai an-gentalft naai miaa áldoaat f. hó 21 én dia. 10 Órakor log — a mt.-ferenciraatliak leiqp-lomábau — az agik urának bamutat tatái Mely végtiaaleutégléiel megadáiéra — i a táradliágoi munkával telt élettól megváltnak barátait é«. Aaawréit lóUtérjttk. Nagy Kanijuta, 1H84. november hó 18-án. Aldáiiéa kéke lengjen a lókat ixenvedet t porain 1 ! ■ Lapáa. Áaapifi helybeli kávéi nyitva lelejtett pincxéjéból a bétán egy \|a-meretlen valaki klklönféle caeiriga -borokat, likórökit éa 20 kiló diaiaóiairt lopott el JA " . renáOraég aaon van, bogykiderilaa ama »\|a-meret len < Inkognilóját. — BabléailAg MankéakiN f Márton, a caákiornyai járáahin'nág bér-lónéhól niegHÓkott xaiváay ^ugyaucaak ga-ráxdálkodik Murakóa lelaó vidékén. Betórái-•al éi nlooallámal tetézi eddigi bQueit. A eiendórók láradaága, akik elfogatására voltak kikttldve, likartelan maradi. Ujabban éoeaná-Ar ment ki, akik a alridói crendörókkel 8aa-uakotlatéaban aaon mflködnak, hogy a vt-azélyea éi marénx ulonállót kéarakeritiék. — lágyaarr térlék fkl aa Idén HivichU Horvátaxentmiklóai méixároa éa i koreamntalajdonommk padláiát. A lettaaak mindannyiazor Ielemei mennyiséget vktak Magukkal, a padláaon lel lalniozolt, íagyyu-kémeimből. A kAroault a tolvajok kézrekori-té»e végett ■ hó 21 én jejentááa lett a helybeli kapitányságnál. — R\|j pAr mlrkMaalCaéáit láttánk ezen n héten Kanizsán. Oromy bémi czirkuMzának egy réme ren<lo/.ell itt mutatványokat, alaC eatén igen nagyizámu kózóa-lég atoll, mely aaonban máaodik és harmadik élte aránytalanul uaglogyolt, aminek minden bisonynyal a ponyvaaátorban nagyon érezhető hideg volt aa oka, ha nak an nem akar uk feltételezni kóaóniégOakrOl, bogy — ■iiakázbe vágyik. — MiabaérliAgártl iiftAr az 1886. évre, azatkeizti titalhmdry Gyfajgy. Második évfolyam. Bndapeit, Légrády te»t- » vérek. Ara 90 kr. Quazei naptáraink közt a lflgvállozatoiabb éi ligértékeaabb tartalma Ciapa kiváló férlfa éa jeléi iró kOzremtlkft-dénével nerkaaatva Igen gzép képekkai a jóvö évi oraz. kiáilitáarói éi a izabadejvü part tok előkelő tagjának arezképével. A x több mint 800 oldalra terteáó vaikm kftte-let melegen ajánljuk I. ofvaiólnk pártlogá-iába. Közgazdaság. Gabona árak; Nagy-Kan kaa, nov. 22-éS. 18 kilogramm Hmm 7 Irt. 60 kr. 7 Irt 85 kr. — Noaa 8 fri 50 kr. 7 Irt — / - kr - Árpa (1 Irt. 50 kr. 8 irt 11 kr.— 55ab 6 frt. éO kr. % Irt. 80 kr. Kakorteza I Irt, 80 kr. 8 Irt 60 kr. Nyilttér) Hálanyilváuitás. Vidor Hugó gyarmakOnk, illetőleg i ram áa aúgarom alkányta alkalmából. aftártM ái távelnÉ — lámalalok éa aektW a meleg részrét oly számoa brtema érlaiatt hozzánk, kegy aaég llkrtaUea aaakárt Fega^ák takai asaa kik aagy li^lámmikii anykilaaé máadékosiik, iMa e^kwánl Ihmit & ffWái aa^/cti faádaaiiá¥t Httmltiuk uyam maieti orvoa Mlllatadtban (KartnihU) ént Mai >Kérek aiég három áokoaaa\|ta avájnii labdaoaokhól laelyakkel már la jnngy alkart értem el« - lloiohiti Antal keroiali Orvoa Winklarnben (hfMt Karinthii) igg irt a A kOMótt ivájaai lándieaokat makaaiiaék-rekedéanél a legnagy obb eredmény nyal haaa-aáltam. — Dr. (9aberger Jánoi gyakorló Orvoa (luniklrchmiben (Wall melóit) aat Irta: .Sziveiknek még 10 dobni aVáJnal labdacsot kttldcni, a labdaeNok hatáaa kliQn0.« — Brandt R. gvógysserén ivájoai lahdaoaai a maiyaroraségi gyógy mer hozzál 90 krért, kaphalók. fógynerlárakbao, agy do- KelelOa azerkaaztő a kiadó: VA8I4JA I. A J 4» M. TárniirkaailÓ r I r k l a I ma r a. ÍHOÖ. érk 1F84. [unlui 10-áaT ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nngy-kaniamii kir. lórvényaaék telek könyvi oaalálya réazeról közhirré télrllk, kogy Fktakó Józael végrvhiilalónik Tikára Anna Aiv. Benezrl Jóiaefné végrehajtást raenvedó légrádi lakói elleni MiQ Irt lAke 18i6. junim 21M0I járó tí\| kamatjai, 15 Irt 88 kr. végrehajtás kérelmi, H frt, T0 kr. jelenlegi i még (elmerülendő kőltiégek iránti végrehi^jtáii ttgyéhen a fbnineveiatl kir. törvszék területéhez tartoaó a légrádi 1207. as tjkvben A + I aor 2344 hm. alatt felvett i 29 írtra beoaült j — J aor 4161 hm. alatt lelvelt a 97 Irtrá beoaQli, 8 aor 4166 km. a lelvelt a 801 frtra becittlt ingatlanok 1884 decxfiaber liA 18. iiip-JAn <\|él«l((tf 11 órakor Ugrád klízség házánál Sabaitény IiitjoH lel-pereai Qgyvéd vagy helyaiiete kőibé\|őlléval megtartandó nyilvánoi árveréaen eladatni lógnak. Klkiálláii ár a fennebb kitelt béeiár. Árverezni kivánök Inrtoznak a l»enaár lOtAi kéaapénal»en vagy óvadékképea pa pirban a kiküldőit ke/éhez letenni. Az árVeréa taliaalláaéry^nirdl Uytfrgy végreliajló küldetik ki j Kir tviaék mint llekkvi baUíaág. Nagy-Kanizaán, 1884. évi wtaplemher hó 6-ik napján. I HIMKY TAMAS6Y \|egyiő. 265 1-1. elnók. 64l8.jtk. 1881. okiober 18 ! ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kania«l kir. Irviaék telekkvi osztálya réaaéről kOzhlrré tétalik, hpgy a m. állam kincstár képvlieletében dr Téboly Gyala Zala m. t. Qgvéaz végreha\|lalónak kii korú Tóth Kápolna Jánm galamboki lakóa jogi gondnoka Simon Uábor ügyvéd vágre-hajtáit szenvedő nigy-kanlziai lakói ellőni 848 Irt 48 kr. tőke naőlő déeama váliiáai, 1878. Inlla O-lól járó kamatok éa ezak-nek 0"L késedelmi kamatai. 0 fart 60 kr. végrehajlái kérelmi, 19 frt 60 kr, árreréa I kérelmi i még MmarülendO kőltiégek Iránti végrekajláai ügyében a fent nevgafU kir. Ivizék területéhez tartoaó Ciapl 24 ka. tkvben A -f 897 km. a. (elvett váltséf „kötilea 602 frtra beesÜH ingatlan 1884 6vl doe/.eiuber hó tl éu A- e. 10 órakor Capiban a kőxiégbiró bálánál dk, Taboly Gyula f. tígyész v. hdyeitew k6efcja JMIéval megtartandó nyilvánoi árvaréaaa áldatni, — még pedig tekinletlel, bogy Tóth Kápolna József i neje Tóth KInnen Juli javára be-keblezett holtig tartó lakái, ruházat ■ élei mezéi nolfialml Jogot megelőzőleg van ózv. Kit Péterné szül. Deutaoli Terézia bakónaki, dlavaifci József ée Káraik Józsii nagy-kinltaai zálogjogi bekabliaáaml blatoaltolt követeiének azt megelőzik, a izolgalmljog fentartásával bocsájtatik ugyan árvéráa alá de cműK agy ha a < megelőző jebálógoi követelések fedezésére iiflkiégainak mutatkozó 1000 frt ezennel megállapított önaeget aa ingatlan vételára megüli; a mennyiben pedig a^ beígért vételár aa irt Dmigla aam tamdaa annyiban az árveréa halálytamaná válla i a ■aolgaW Jog fenunáae aélkfel a lenti határnapon újból Érvéréi alá boeaéjtatik, aa IIH4 évi azept ll-iki érvéréi hatályon givül helyeztetett mart Tiefl Jánoa ntóajárüalot lett Kikiálts ár a fennebb kitett baeaár. Árverezni kívánók tartoznak a baeaár 10 If-át kéizpénaben vagy óvadékképei pa-ptrlian a kiküldött kezéhez letenni. Vevő Ifótelai a vételért három egygnlő malatkan Mg pedig az eböi aa árreréa jogerőre emelkedésétől izámitendó I hónap alatt, — a másodikat ugyanéitól 2 hónap alatt, — a harmadikat agyanaitél $ hónap aleti, — minden egyei réaiiai alán aa Érveién napjától némítandó kamatokkal együtt 'az árvjréri lekétalikbaa meekáiára-áoU helyen ál mádagaiok amriai wflaeüii Knaa Mfliialáai kikoaMWáaáial agy-iiijilig majáiipMatt árvavM laüélalak a kévÍMalna évák akti a angy-áaaiiaaá kir. tvmMk telekkvi emtálráaal a a Gmpi kOmág elot\|áróaágáitál magtidiiatheiok. \| i Kir. tmék ariat telekkel kaléeág Hagy-Kiialmli Hűi Okiékar tá. n áa a t?Kt Or. M08MUT m l-t A nagy-kaalnai kir. tArvénymák la* lékkvl oiiláfya réMérOl közhírré tétetik, kngv Merklv Antal aagy-kaaliaal lakóa ügyvéd véáraíiajtaiónik.C^íulnf JiMief éf>néjoF\|élinlt Verona végrehaitáit aaenvedó kareoaaayl laknánk elleni 147 Irt lóké 1887 janiMkr 17* IA1 Járó kamatok, 16 frt. 80 kr. per, 7 frt, 16 kr. végrekujtái kérelmi, 9 Irt. 4W kr. jelenlegi a még lelaaertleadó kOltaégek iránti végrehajtáal Qgyénea a ténlneveselt kir. lürvényaaék tmüMékea lartaaé kaiaoae-nvJ 88. aa Ikhen A-f I. mr 688. km. aíált felvett m^AváltitekAielai Ingatlannak Caündőr Jónaif éa aaievlalaak Veronál lu-lajdoaioggal illető 89a. Írtra beceült lmon fala 1884. övi iiovrmliorlió 64 Ik ua\|>- JAu a^loISlI 11 ómkor Kerenenben, a kőnégblró hálánál Mérkly Antal lelp. ügyvéd vagy kelyelleee koibe\|nt lével megtartandó nyilvánoi árverésen eladatni log. Kikiáltás! ár a fennebb kitelt beeiár. Arvireaul kívánók tartoiuak a Itanár IO\|a-ál kásipéiiiban vaty óvadákképei pirűn a kiküldött kiiéhea leianni. At árverés lejjeaitéaére Fábián Kerenot végrakajló küldalik kl. Kir. lórvényaaék, mint tkkvt haHWág. Nagy-Kaaltián. l8H4. Julim hó 18 áa. II1MFY tamáhy jegyaö 261 l-l alnők. A mgy kiniiaeí kir. t örvény izék mint telekkönyvi hilóiág réaaérfll kOehlrvé féle lik, hegy Zalntnogye őmialieii árvaiára ne-vélirn dr Tuholy Gyula magyal Ib. t. ügyéét végrekajlátónak Takáea (iyórgy végrehajtáil atenvedő eianl lakóa állani 84á Irt 71 kr. töka a Jár. Iránll véfrehajiáii Ügyében a eaipil 16. at tjkvben. A I I— 10 torai, a ingatlanok a ai I aorszám alnttln felvált háanak Takáea Györgyöt I8et8 hnoalela C 98 Irfra-becsül vi külön — ngynnnaon tjkvben A válliágkölelei <f 847 hm. a íekvIMg-böl Takáei György llleiöiégi bemmlele 487 frtra beeiülva, végre tainla aaon Ijkvbgn A 4- 909 hm. válliágkölflei Ingatlannak 291 írtra becsült Takám György tulajdonát ké-petö heaonfkle azzal, kogy a végrehalláai zálogjoggal kérelmező ArVatárnak a 4Mt8\|HHl mi éfl Hóember 4élel\|li 10 órakor (baplbaft a kömégbiró kátáaái magtartaaáó infllvátioa árveréaen eladatni kmnal, mely alkalommal aa érvemül kívánói lartnaMfa a fenti beoaárak Itt eaáialékát kéaapénSén mgy óvadékképm jispirl^aa kiküldött kéaé-Imt letenni Ai árverési leltél elek a klvalalm djrák 4alt a nagy kanliwal kir. tvaaák tkvl osgtá IMaál i Ciapl kömég ilfl(járftaágánál mag l\|kinlholtlk. Kir törvényiiék mint tkkvl hatóság I N.-Kaniaaán IHM4. angmalm 14. 864 Ul, #<70iik. 684. dalambokon a kömégblió hálánál megkír* lándó nyllvánoa árvaréiaa aladalnl foi éa ltodig taklnlvtlal, hegy 1487\|8U aa, véufcnl llérvényatöáak már magalöiOlag végrenaHáai aálogtogot nyert Mnlnár György galambokt laknanan riallakoaáaa ulraadeltaiatt minikét maraniűiaió mt4re, hlvalkogámal at 1681 évi 00 t. m. 107. \|-ra. Klkláltáii ár a fennebb kltatt bee^r. Arvereiní kívánók tartóinak a bemér \|0\|.-ái kénpéniben vagy óvadékképm pa pírban a kiküldött ketéam letenni. Kir. lörvéaymék mint tlvi hmáiia Nagy-Kanlama 1894. ai^amtm tá-én 268 i-4. f — ....... I I /Jfll. aj UZ, aiBCftCN f""m—-———mm^ oiHintruNis. pepRunrco i félA m KT -"Ur SS" ^ . HaKLaNDI. v^CS : : kötőfonál - orsdczérna Vtrtlaxiltft labdacsok w „m „.ingj* m»«ii 1,1 kImmmI- írTuí^il « . .. Mf. aetykaa e hklM al eeaéáa bakeekai >»wnw»m U uf« toiwk tulua A t»g««kkaa»b> i I mMmIi! afe ?'V . , " \| 1 J A * A bécal * aaakkbaa. Maitekkaa bMm ágyék MM atkertalaaál alValMftMata, mhi >Mhcm»k aaAmkl e»'fr * > - 4ta mkr V* a. J.1 i 'S jML pgriaJktál- AlWflk M a Igailitéakk Ml akti tflljM w^tuUfl I d-.W. II bU%+m* II ir. I kaaw. 1 . kla áaag IS BT \| i % .. ,.JDVVB 4 lihsnl I Irt I Ir aaaka kálíaa 1 frt 10 kr. (I iaL..«.»M ka»M-bk ktid.ük a«4t.) lu. ! I , I, i m m. . BT Iá laka Wl* MmM, «.lyel InM kai .1 maaá.a.k a uktawolért in.lj.U.k « IkgUiiW-lahb m lag«v . I, nafJleil jl> f luf Jiaaa fii. X flJKff wavw H ^ Tl Tj— U liliiljrtkn nfii ir ItItt'1"—l káaaáalk. A kl a< k ay« tar kla WUkl toll vdkll, V aMrtáléktvwat Ml Mláta • eg«t etgl I y «nnrf IcgnmrobMk JÉtf \|\|I«M aj«al}a. a aaámldka IMii irat kitti. Ma m.llék.Wa kfiilétik aéhaay.t , J e>akartlk I (faceti # I \| i Kf érmekid VmBv •MuTkhMN im mii M m—AH, « >-■ i»kk oHfwU X A 51} W JLtL^ul "i 1 klftnteive - a aék haiiiiii ii, i u«i UmuUmü, hmi J ^ / u2'H , ' „ah ktaa» gÖHg , Kei\|. ti emésztési gyen- Q Ckk ka.naag.i ééaa kmanikian m* éirtar mmr mint, H llooX.. V ^ »>>» -iwt^ ^ r ^"r^.1!- _ —r . .. C yascy. 1 i üwiiáit ifujtnniát « korty rtM ^ k » TkbH«t«* «rl KMw Ua^if mí, ■il«»ki »«• X , . . . ^ ,« . lllill . MM* éa MMnh MmMIm ........... i^nw* UmÖ4 JM«<al Ur, I J MBr«\|«« wITrli lé^lAlí, I I vr.fnden r,»gV ét MrtlflK karrflkf uk dl Mi Hm M k, mIm tiaiálrtH MIn m fc bír a a f»gt bal »i, tualt aaalOmn .1.. .Il.i, 1 I MHTlaMtMkii M,a»4M,MÍnk U» lübb M«ll rt^i^k v^t raHU.I J féllj éi tl#r«ll#Hf«4é« elle. M déMliraa. — HinitiiÉb «l kiiawkil. . wutt Mk«M apM.awh ^prt.aaa aaar WiMl kUlwM O ÍTaAT TánAfl llpnolr IJ 187 \|-fl4 Hgali k atlaa td—tíl takAkÜaan ' mig- Mnak, •IkAiinwtau mg----M fln MftlaMM V HUH WttllUJS UlllMU \| Wwűí. - Mfcwt kliiikllkia ia a MklMMtaiwak Uttmalkii M\|iw.Ail. ktn wa ipi »«iljribl«..k » \| . ninlAlákiwAniiInlf Irtl.vi.Sn-k te ' ammBBMHÉHMami »É,ll Ml blhkMal a éa a,74k aréaM \|,Maa^K MgMri! wSwJm ,4 M IkliMim.- V , 1 niUlét«k\|VOn»lOk telin to\|MK tt , M iflala Kilkm a 1M1 Ilin I ala«aMWk l\| ■■ kl- • Watal----IptüMákaa aaa nataka mmk li gyárlójánnk, fcun'.\|Mt leglOllb Ur»lkotfÓJ« II \| D» , f .. uhw ^ mm ^.r^..*"^kawkayAkta ««. k. «iwi ■rtiiitáiáatkel nb. a DorzeHirormac2 okat Oiffinar Mm- M\|m Hkililiiia ■ naitrt, 1 (r nh kkiaiw kat U- y1 ' ' __ kartk- a iykw\|ikka<i^>)w-» Aa Q Btci, I Önben, BrAuneritraiie I. Q legjnbben ériiwQll forránból, valtraínl e ekakba 1° "ísíüi ÜS^r i4»»iéJL Uk«i - .ÍjuuÜ' Q .ié~+rf,r.»mm rn. f \| 1 végé mindonnemü értehHéMkal ée * 1 LÍ^. L. Wi!Lr2Il »MÜa éa k.aa^i Mély ÜMéalaWil V I^M a H.J JAwa #k mUí^ItmM > , l.mA^t.1 ftet.r!*' ~ V ru^liSafr^ leMfbkraM W T. «. Q Mgl mTm a mU« abMvIaéi Hlf Or lalkL O IWléCaOkH B4£Ő2=: l» ^.Ti Takklalaa Ml 0 S^íS^M^Í 5 \| ^ ^ «ébd.\érdé^ • - , ^^t^^^^íStt WtllnerelrMee It. kik aa éa .ili^alüé pmHHak* mIiiiMIiIiI af,"M* V íaaUiballkyéay llll éin lta J . ' 1 . \| j jta M 'nr a^awAk \|i lafMÉbfU kéééakat Aa a* 1 11 ■! 1 j A kbM IM Jia>-m M<é<akir«aai mM- j 1 9*mmmmmmmmmmmmmmmmmmm» ___, MjuJUmkkaietaicr«B<Réaekt A t L ______L dohm, a aa ■Által balilkial kaltamatkn aajai, éránlan)a I Aarfranli laNéa^f arl/bl . ÍV Amerikai köagvény ionoo», cum . ubb.ni, a. k .a- i tk^junb^,.J] SIMI.OOO lltlkrláli •\|ké.kMMMa«h\|MkMr»iaAaltatf Kg, d«Ua án M kr .tAatlAlMláa ÍZ T "Hmi m« nLéaktamTwi, » iaiih Uiga«kcaUv\| ia.- —•— ■ - . —— 1 -' Orvául g}ég)jelenik. íj flnyainin^tijl •J«\|\| tWfhl aaaiW a keakent ittggfttéa, gerra, GtK)rL»ó Patü Dtíktoialu-íü , M 1 «.ag k ag I, ilUrakti imi. J«» I á. \| M«y péaklaaraaralál, mai; • »..g.. kaméay .1 ____ ___ ééa, kéMaéa, rakMÜMp. kwM, todl- éa \| fc\|>«ég-> kéMgéaéra sUV..i«.i. falttll ja kaiéul f ' .1 i.r....i .iab„ li^. .„ • : ... • lagtAkélala gégaUUuIiiwk alto> agjabb éa UgkulUma^bb a»- ^ "jlT T_Jl _ Ultf 1 \|-afTMnlr IIflranat a Y iwj l?" .í.ST??P »l,L Chmti toilotte asappau, muTmImm- IXu. ém m kr. i SÍVíi"^ St b C 'TO" ^ht™,** ii i SéfOa MMa HaaaaékM Mb a Ur káiMr akalaaa ... . .. - ' r , ,fl[ í\|g\| , " I .Máké H. ff JMa tél. kla tű^J »alla««kor A JKS? Satt. ÜS?1!^ k**1"'. \mm kaltaM MgM larl Mg Iga- aUUig lanM \| ailHOClIIIUII llStJK0110«H. ZTauZZ- If kél. T TUa»ak«lal V klalkoilk SOO.NO Irlijl íHjimk}, £let eMtocxm (prágai cteppek, SH^RÍT1 -11—^ 7aAiTAKAiaA0iaAaig^itt^íjLrC • } jgfá. INM W^-f á io.uuü LA . \ ■ Jiii1 " gTMMtMaaaéai ■ ^ ■ ---f> gyéma. _A IU>**ka«- raaa.ftali. J lUf.U / M á. M. 60«U •?éd cMppel,) dMi KM KjjvhImiiii'm tiatiilA nn w * X • u-kk-ki aí Kmi« V I «\|er. 1 m. lOe^M llg a^r. á. m. &Q mM— krh«Nkr r^Jöt»mti lianilO 80, KI)M kAa\|asar /> ^ . _ KKASTIIKLY WlMik Fmm. f \| gyér i M grt.oou mi MfM. I w «MI ■ ■ , . . ------Mfk««« wbiia máUm k«aa«kaa^M W < - KaKSÍtAKj Ulfratf A Mai - CBÁKTORaiA 1 \| ajtf. a. m 8M.ÜW I arar ám IMu P«r llKivmláa ..IImii "" ^^ *** V"'". \|J-m«í» 1 J falM f, Ommv - KöaKBKOt Maa Hmm - I 1 ^ n. 100eJ 4lft ' á .Sj rof láptiiauai uiiaii. ^ , u), „ll;t Wb ra X i»ui. imm a r mi ok-a j c. g^m > I Hyí í. SS3 ium [ JJJ Úr Íg\|.ÍM«\|l fr.Mai kl Mk«Maag vagy rakllne t iUli, ktV4«lra pvfeka! la kg- . \ ^/Jl,"'!^ iTígiw 7 X 4 "Jw- 1 Qm\|9UIV a;ar 1 n. (\|« _ ' 1 )UUnyimkkiW b#a<arrgtottk. U__1 KXKKKS-KKIlltltvAft Maki L. Dkkalk. Hr»u» V I "fM a in. 4«,IK)0\|0«ai. I9.4AS h;phuiímmI Wr 5 frt ülni NKfTf^l^rkiiét mkl« 1 KÜC rí^Wlí'UW^ X ? I wJWiíWS m (haaetc eKili^av fokflUlftKtt melleit imicyoiib taeKoku^l min- wjg" JLÍ2ííft!22L2á2wr4w,kl V mtÚ. mw ▼4111 lu anL rv/HHAtnek l 19 C ' m í al k\|ae««ekén Ifttjwe m. HeeHUUk . WWI ia ©aAKö/otieiiifi. w i—i V AkgUkkn w-ia. m b-up-mV Al ^ m£Z wMm. X ** IMI Ka. V I kai !• kkM«^ik 14 W.OOO, S-ad T0.0Ü0. I al —I L^ 1 ■ II I ■ I. ■ m^ti > I I00UU. Ml eOllW, éal HW.iWü. b«t Mik ......... ............Ml...... 1 ■ ■!!!■ I I ________ yCXi WegMUtWég. ac/ Mail r >00.000 apae. Me.OOO. we.anv mátk. alk ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ , A 1/matiy liaiaaak aiarkl ÜnkMa MOI(]6lODt I t ■■■■^[■■■■■■l í aglai'ahl'^aral,áraeaat la r.lfrt»k».a cm ■■■■ i ■ „■■■— ■rrrrga^^^^^ , ^ ^ v g l. tg. , áe kapható Fiachel F könyvkereak. N -Kaniaaiiu éaCaáktornyán, ugyaBiiitén -—J ' "MH » ■ » . í % - »»'■, as alulirt caéfnél valamint minden hasai könyvkemkedÓnél éa kOnyvkötÓué) —^ — »»khidiaa'Vi'gjuuuíiluy íai»aSMawlíIlk 1 ■■■■■■■■■■■■aHaaMHBBHBB a UgMagjvbk guwiljal aaikMIkUk, MiaHall SZEGEDI KÉPES NAPTAR v I orvosi malagasect I jgy^^tf VSikVbftffl "Ml fc^ 111 ,B \| ... I A Mifr^ekaakkaa wegktvIakMklvaktae _. mm* mmmammmmmmmammmmmmmmm^m^^mrn \|#r»Mekk élf aétklt Maikkakalaak. a^kéea ka- Al. évioiyama A kloalemeuburgl eaám. lür borklaérletiál- «. aW Hja f.i.ióuui afUl ktUjlk rkrtn 4 , . • vllakaal a kiralaka keaaat jagyiékal. ai 1 8§5'lk A v r f lamáa vagy elem xéaai ueriat Ktváaalra a klralalae kmiakl at n al- ..... í .. . „ .... kilóik Mrmaalve ntaaMiaiUjllgell «• iM. atMff umnponalu borítékban § követhető tartatommal ét kéjekkel tllálot: kllQnO Jó, VttlOul inall^ft »»k atiuikataak aamkkalé eáelftm a íjak _ ^ _ nekal u kaatag fkMaftaatéea wrllatikazlaellll I. A fckjpii aralkodóháa. 9. Vivmy&mtdÉ ».# 194. ion (4 képpel). mint kltOnö eröailö«i«er trlflNifáeUke- "kaiaranat. 1 t. íi aeptar II a+Umiéété. (Vera) a—1» ajaiab rt>rM.k.b mk ma 4 kiiuUaa ioimii %\tm4 i ntpJZt U. A oitdrtm. Néplet albea/ilée, Irta ééMk. tJormohoU elb. aaé ^tg^aAll, I L Mmab. kir. véro.kftslörfényb.16. r^lé. ftwalin. ^ • t^layHg éa gye-eh Tt^ilX, \| eégénak tlaatvIaelAi éa blaotlaégl 12. fyt'Ö Sfg-J (8 képpel.) j oromtooém ellen íegkltQnObb haláén. 1 g/akraa aa aki lUpnméymi tonifotá tagjainak, néviora 18. Kur.Uor tr unokája. Irta Sa KovAce Pál. \| . . , .T. . -lak «»•.••#, !•«.•••, • ká aaegedi kir. lOrvéayaaék. kir. járáa 14. I lé P»l»okbkbwi • Ittrvéujt- ao.Hoa, !«,«•• .ik HietkHek kl. [ Wréaég Uaati mentettének névaora. 15. fal n+» Irta Sa. Koráea Pál. n^g b^yaell <4Jegy aA.ll a 9. saegadi gyakorié kft* , valamint köa éa la. Adomák. ( • képpel) viaanna ÁnANvnt nnRKrnrsKrn^aiirK a lagaknkabk téMVeuin ataalikaiiaa klrttíhWá/ váltóögVvédek névaora. 17. Magyar- éa Knkíyoraaágl oraaágoa VINADUH íPAilöL bumkeheoKEUEoNEK § ^ bluAé tlllNU ,, „WtB l)l#iru,Aai mlo- V. Szeged aaab. kir. tároa egéaxaégügyl ' vájárok. Méea. HiMkarg. SJL""*90 ik T%X ! aaemélyzetének névjegyzéke. 18. Ozletl érfeaitO. i ____ , ,. . „ b"uk- l,lé"L é. A uátlvm jftvendöwtel. I» Bélytgmals'ó. ** + 1 a# eredeti árak mellett \|/Blfeaiiaa»m A Ktkiiiui A naptár árs e«ak »0 kr. továbbá kolonfele legfinomabb kOllöldi bor l%nUIIIIHIlQ » OipilUlly E vállalatot s a. é. hazai k&aAnaég beeaea figyelmébe ée párlíogáaáU slánlja. pelacakokben eredeti árakon kap- katk- ée vállá Ittol NemMgbaB, kiváló lluielettel haté Af-eier Sándo^ gyögyeatréa ée &r~ ü BDBGER GUSZTÁV és TÁRSA kAnyvkiadóhívatala, bhittky dtdf fttaaerkertakedfl urpál Zoln- j I kérjftk hogy ahlvalaloa tervezel megtekln-1 könyv- éa kőnyomdáia fo4 0 It I téaa áhal w®firJ»Ödnl léMji ^ » 1 ^ ^ - ' oAgyeterá nyertmény-kiláláMkrél. melye- SZEGEDEN. M í / ——.......I ut a kleor^áaok nymtanak. ItÜ 6-H ,1 ii i ' I HmHHBHHHBHHHBi LMMMMaMM^iMM mmoimmi I Az elsóítoosztrák GyapotrHajtószIj. I nF e. f jéetfn/ \| ft, Jgjffcártír I • . \ II I ^f I I / jzrjzsrxm, í I a to-, ablak- es padozat-avar Írna a atdvaaeág, aem a höaég nem Ur- ■ " iák reá Ugeaekályabb kalályámal aem. C ■ gáú aem aytlaak, aem mtaaaak meg, ■ (&FSttSttg rSSiyfc^1 SZTHInL I R^r.s1T ^»l,fi IBI7 ISlIkT 4 I UCVÖ Markért M Igargeláaa alatt ,ü,» fepaai r ^ ^ H It -j^iw gj^J pji4g,f abln\|taii IvMlMai a«\|iMl puha b^é* agrmint areeHkal eaerla treamékee- ée partyoett-pedo- • ■ " lálokM állé nagy ám raktárét ilÜL L Mazmilianadiaae IS IP A gvár aagr aaéraa leearal készlete, ngymM kéa árak aagy raktára által kéaeeMve vsa még a legnagyobb eséMfl^.' Li.ak áMraim M letet la s IflÉrWHébb Idd alatt kleléglieM. IWŰ fttleil pOrláUék klálMáaAI. kato^fllkiasyák, kérbáaak, ÜMák Irodák ati • ■ bsresáaiéaél Mieibiin mint bArmlnemD máa, gépekkel efááWIbaté, <knkálfkatt n/t vagy a^lnia aaerfnl, kivévén lak mig........mi M i i i ~9m'm ■ M T aa#ka knlerakel. ^ Ml-* IMH^ * ..... ........ Pt«« a f»T r«r'' h I\|i<t\| a\| '«il-idniM g.nl JK"»»á" Biiíflfffi' f\ fel ;! 1,.;J'.,áfe J . \| ■ [rffff'Oi \mm\ c' ''^v^^^'íi^^ll — ■ ! • IT i-iiir • -"T • 'iillMMOT.iíirk'• -■ ■ ' ■ ■;■ nirnilW U aJil, aymaUCB li- - I..H — ■ M^oiik kik rn ? HA^LANDI kötőfonál orsdezérna ttiiffrtiruM 15. PSERHOFER J.-fóle HofT Jánoe féle gMklakkeaal rglaaalgl »\|r Kgy Iveg Int 60 kr Hoff Jáooe-féle I cowaalfall as létaklaiaatj Ram ivag t irt 1H. kb ávag TQ kt. p/ríaikíál-llláa sikálj mával a legnsgyob t -tijnezBri 'MJiupn •aláiéktvaMt a a'l maiála v«<e »««• I \| «i akart Ik I «Ucel ér I [ A ralMkk mI k«á \| al%»a I I át t krJ J aawkál kan \| II 11 é0 M«yv4 kt II i ea m. >M 10 ktyA»al IM. I SO 11.00 kr. \| Mell ét emésztési gyen-yeség. \| lmrtt(oa elVklInllk, ilmie* }géMje#g laelerltleaaél* ellea. Hoff J&dob urnák, 1 e mslálákivonatok Mlalák^naa áa gyártójának, CaKrps legtöbb uralkwtója > ea. k. advarl aaálliiöjának »ib* atb. I Bíea, I 6rabea, Brlaaaritreaeé I. k 0»íe«B4erfrr»reeea I »a> * Kugaai a lUf iimm Sk aalAMklvaaM agéaa-' aégl aár éa a aak* akaaakéi ll ffvag aél k 1 kL l lt«t Jla.i aii wa'áu >géauégl-tkor9laii« kaM.il-[ lala Hl&n gyanaa éa \|gkél.l«MB klgyAgyttaU lég-I vaahttralwfUI. MaUu«wk»rkAk Uau aggy MU* . lajkltó kalinUk. A gyógymódot aa k aaétt klvto-) kw. kxgy a inni MAJkrta kaktyéa allaa k a»n, kirak lakk ál kákawln I. Lifiligakk é ' kkltak-Hlabk kAllvat rmf— én Mm* Méri* iieimé mtL Sallkyéay gréM •aatiMlbankyAay INA ém. I éa. \| A kbáal Hat Jéw-ak HiiééakUaMi aaN- aa«k«kékét kirak ^.aMMéarél mall.lt é Maakóvat. \| TaaU'allal Amit mii SnélépilM\| fti!Wl aaak.JUtikkay lalkMnér mMI I Orvaal g> ég)Jalfgiléa. \| é ■ ag k a■ I, iBkaka) IMI. jaa. S éa Miatéa .a én Haff Jénaa fala ■iMuklkllaila\|il I fcl. Mgaai kékégéaéta véndtaléana lalUll JA kaléaaal .altok, Uaaél wataM«é«e0al kérak II Irmát a Huff Jaanakla aaalAéaklaaaMagéaaaéil aúrkél éa \| MaakA H».f iéa«a lék »»aia»l»«mal a»ali«akot kát • TWlakilal k Kaglar i aaal kéa. aaraa. KASTiSAK KAOT-KASIBSiS MAaáék II. térné* grégyaa. M^aéSékaa" fwiftiln J.Saa.aftM Sm\| • B,-IBKSaSSO : HuMaakl Al. BaaMav aa éM gyégm. . KkarrittLY: WlMak Famaa - KAhMVAKi UdfnM A Mai - CAAKTOHKTa Mv r. Oiaaw — aflKA-KXD t RAaa Hmm -MBKi IkkMT S r. áa\| DkMaJ C. gyégym. ráca ataé« i. k.n. a. gyégyM M»ar a — aofioa MakAr L gytayM. Um a Mtlw r w astasarsutavinft rlaki k. nuuiu sru ■yégyaa. ágOaSATHKLt R«Mf AL gyégya^ a.Uaiaa ■ i, — DSMgTVAB »a'a" aii lly«k gyégyaa - ilüulh'áaltalar gyégyaaarlk étaakl gyégyaaartér IrgalwaH k gyégyeaertáia AkptltaUll IM7baa llaakaa k lalifialaa IHM IMI ék. Alialáo kedvelt U#é mmórépéx kapható Oailrák-Nsgyararaiág a.faden r.agy éa aétaielea liareaAia élelkaa. S87 5-14 kaakáhg wkwainiyl gyógyaaM. k.inlé Jéaéggal kir, aa a kir a a fagy kai aaaMé«at, m.l) taaléania kaa Wbb Máll Spéaaaak gfagaaa »%.« ratatt, >te.<ln> vakwaaayt Mgya.vaa.il agyaMMM aaar biari klaabaal kHaégfaMMk.^Mkatérwalaw MafUHM M és aktlaallk lakknakii folyamodat, kágy aaaa ayaé galyékkA MgAMaal iMgwlr<im«\)am lég Ué éM tariatt arauy-ii ii llalikMii tgyéhalékaa Ma riittlam éaaak Miié tahkaaM lianllHékM M/aw 4tam,maly.k léaaaataMk ai katémikál, a aagaaM aMkaaai Ifitkatlaa kdalél tekéklaaaa mafaaak* il. — Miuak lnitkllkm éa a lakktataa Maak Börze- információkat legjobban értmáll forráaból, valamiül e mákba vágó mindennemű értebitéaekei ée lanácaokst íjoraati 6* lunyen ad iráábeli vagy aaóbeli kérdéeékia Klduer éa Táram kanklglete Béoa, r. Wallneratrasae It. 386 6-8. NyuJI>unk ka/ft a agrrfnmének t &OOOOO márka rinyamailayl ajalt kai vaké aaalkaa a kaakarat aagy péaklaereerelle, maty a magaa karméay i kl Jltékagyia éa kiikaltta van. Kimi a) kriaiat atAava akkaa 1III. kagt alkáay hAnali lefetyáaa alatt 7 aoraalfckan 51,NO ■yermkayem i»kvfikn u«or...u« atélellkerllek kéillk klalkoilk 500 000 trtail flararamkr rkileg Hlgt 1 ayar, é m. gOaOMI M avar. 4 m. io.uoü i ayar é m »Ug« II «\|er. é. m. 60dU I ayar. 4 m. lüu.eOa ief am. a. m aw I ayer 4 m fó.Q00\| flfig „. « U goou I ayar. a. M. 8m.uw.1 g a;»r ia i30u I »yar a. m. 10,gM lift ayar é. i«. io0u i »r 4 m. loeed kkm -;.r... éev I ayar. 4 4. kO,oae»uw ayar U t\|\| I jar a m Im.h0O.Omi \|l.l«\| erareailavak I ayar. 4 m. W.oQOkyaaklai, M. IM, ítl. I ajM a m. ll.Oüo'tiM. fi, aj, é>. le a. Kiaa Myrra«éw;ak káall alal aaakaa éOeO el HaamlMra láf.OUu m. éMa^illlkéa. Aa aki aaiklia f«\«ya»améay Ó0JM m. kai éa Ivkoa.xJik 1 ot w,000, 5-.d 10.000. 4 al 10.000, I-M aO.WP, Sal KM.OOU, mílk aMli g 100.000 afae. 500.000, 900,000 márt, alb á »;'wal»y kaiéaak atarlat kirakkami It'afHklIk »ag. I agéaa ar«l erat.éraeaat ta r. I frkéOkr.a K I W , . a . • I . . . . I1\| - lel'., ValaineiiNyl utagkliáé aa éaeaég alólga. aaktitdéaa vagy (teakaklféay meUell Maaaal k a lagMafjwbb gvuddal Miklallkllk, mlallalii magái ai Illám ealmarlral aNéklI arailetl éáie-Jagjat ka\|iéa tllUiik kaaéltaa, A mwremlekeekkM iiiégklvlaktit klratiilee Ivnanakk «fl\| aétkll atailékaiklaak. anaéM ka> Ml Utag imáig falazAltUa aükll klktilk rkalra-fllakaak a kivakka keaaat jagytéliet, Ktváaatra a kirak ka krraiakt al'rt at-ktldjlk kémaalve aMakkiaiéifVlgeiI ée kának* aak avlUtkaiaak aamkkaéé eaelftm a Urale gvakat aa kaiag fkagaáaaléaa malkitkaiaaaktl • kaiaranai. á nyiraménjak kifliatka poakéita a M«» iiatlai térkalk. államai jéiálléa matkk. Talkklaakaak mlaáeaiat kaáieaakla eea lanaaa. aak ama kkintUyaa uvaraniéay kliOk . gyakraa aa aki tleiaraalafaak kvaeavál ai, mlak vsM.aaa, ••#.•••, no.omrn • M.aoa. f,tf alk. liatUHak kl, Aa Ily a legetllánkbk akjma akagtl.vll* Ulalaál, «\|6utatl)atétag mludaiittll bUluuaag^al a lagaléak.bk léaaVlkír* aaamikkalfaa klraUklak a kikéli keilé wktl la ailudaa Magtleáel kla> laaamin mig ea éi awraiw 90 üm t\|lll alM»ke\ kaak* kaakea Intéanl. KauloiADö A Ni\|non, kaak ée válté Cilet Hamksfgkss, U i. köazOnelDnket fejeaaük, ki eseanel u irántunk eddig taaeattott bikalomért, fel-kérjök hogy a bivetaioa tervezőt aiegtsklo-téae állal meggyOaédoi méllógts^aák a nagyiteri nyeremény-kttáláaokréi. melyeket e kleoraoláaok uyirtanak. J40 6— a aa aaAltal haklkml kaliwatka aaagat, épm lanja a IlkkiM, éa Ártalmatlan aiarmk au UkUaayMfa. Kgy dvbva éra ét) kr Amerikai köszvény kunöc, ÍS ■ab kaié, kéuégWwW Ugjolfk aaar mkáaa kémé-nka k aakaaa ki a. laitli bAiaarkaaH laa-mggMÉi. gém, i£gaa ligkjéa, ft^l^Jla,fllaaaggaiéa alk. atk. allaa I át » kr.___ Pki-^t é^Il.^—Mnn.n a "lagtékél.la- uoorvo raru peaioraio^a, déa, kékégéa, rakadlaég, kutat, Mat- k iMék^aé. géa.béMlalatak alka lagtakb éa IMk.Hiwaa.kk aa-géJaaaraak ékalAweaa ílamanr. I éwkaa ka kl kr. Tannooliiiiiii ImjkenBca, ÜfUTw aak k kkaaak éüal lalaammjl k^a>»aaa>l mm ké-aéa a lidikkaik ilkaiin, I aéi nw kkieiaM aagy mataa.aat M Egyelemca tisztító só, mlM kHk)k. artéálk aaaayk, éágalAa alb aBam Por llbimdás ulleii CjT fal.amayl fr-aaaU klAaiagamag aagy rakllraa l'itollt,' ti\|y klfailfi p»aka»a la lag-_ _ l nkayaaakk.a kaimakllk. MT- i'oalsl íöldeiliTiiyek 5 frt líTiíTI mffrmdeléii'kiiél Mkls M (h^iec ©Ifllégén bekflIdeKe melleit iincfolib ftssze^eku^l uián-Téliel In eH%kö/.niietnek. í67 1—12 Megjelent t! de kapható Flaehel F ktfnyvkereak, n.Kanisaán éaCaáktornyán, ugyasintéii as alulirt Csdgnél valamint minden hasai könyvkereskedőnél de kOuy vköidndl SZE6EDI KEPES NAPTAR II. évfolyam as 1888-lk évre fiutt uinnyomatu borítékban a kóottketé tériatommal it képekkel ellátóé: I. A fiMaágea nralkodéhát. 9. VimayiUonhlt »t 194. ion (4 képpel). I. Ivi Bfptár, 10. 8tUomidétéM. (Vera) l Neptán réai U. J ododtfm. Népiét elbeszélés, Irts L Sceged aaab. kir. vároo kMőrvéoybstO- Pskotáe Fanaztin. ; tágénak tíaatvIaelOl áa biaotleégi II toi'i Biigd. (8 képpel.) tsgialaak. névaora. 18, KmrdHr or nnokéjn. Irta áa Kováce Pál, k. A aaefodl kir. lOrvéayaaék. kir. Járás- 14. Népd4»k. j bíróság'tlssli axemélyxetének névaora. 15. Réat uó'n. Irta Sa.-Koráea Pál. I. Szegedi gyakorló kOa , valamint kOa éa ll A&mdk. (• képpel) ' vállóügVvédek névaora. 17. Magyar- éa Erdélyoraaági oraaágoa 1. Szeged aaab. kir. tároa egéazaégügyi váaárok. f mamélyaeláaek névj^gyaéke. 18. Ozletl érfeaitO, é. A aaAgévm jOveodÓIM. 19 Bélyegmats'ó. A maptAr ára «ak kr. E vállalatot aaé. hatni kftatVnaég beeaea figyelméébe ée pártfogáaálMi ájánlja, kiváló liasieleUel BURÖER GUSZTÁV és TÁB8A könyvkiadóhivaUla, könyv- da kőnyomdája SZEGEDEN. 247 2 • A kloeterneuburgi eaám. kir borklaérietl ál-lomáa v egy elem aéaei ueriat kUM Jó, vttlMl malaga mint kiitaO eröwiö-azer eréfleafdell ke* legek, ádálék, gyermekek etb. aaá-mára, a rlrairglaytlg éa gyeaieh gjomgomég ellem legKltflnObb kaláan 'I, éa 'I, eredeti palacakókban • tSrvémje-aaa kéjegyiflt véaljrgy afklt a VINADOR SPANYOL B0BKCRE8KCDÉ8NEK Bém Haaiksr\|. Ari a.öO ée IM 1M eredeti ársk mellett, továbbá kQlönléle legfinomabb kQlfóldi bor ereded pelseakókbsn eredeti árakon kapható Kutt'tr Sándor gyógyaaaréaa éa Shit-binitky Adtát fftazerkersakedó urpál Zola-Kgr.t0 aa. f04 0 11 •aebaéelaiagatt GyapotrHajtószIj. I # 9drtJ 4 Huckutti Jáairai lágyaié pyérhnémfnok Krlafhli a a'esóiili a boriidI-Ism s nudveaeég, aem a- hOaég nem Ur-' iák reá kfseeáHyebb beWyámal ama. K pal\|ak nem Bfüeek, sem ertaaaak aeeg, atfasaaaa megbtabsióan ■aaognak fiiW ajiglárt Jéianaa váilal-féml ülkpmdt tWm A*i-ti »re sedy tarsas ag Daaq IT Beun IHUaMi it. alapítva \|U 17 DtbO Markart M Igaaplám alatt ,ü,/ ♦ ftj^nUa káai gliék, nblakMh (imell«Ml e«f MMI puha hajó* amint smaHkal eaerla ereastékee- ée partyoett-psdo- sátekból álm aagr én nikiárát A gyár aagy msáraa laamyüát készlete, egymM kém árak aegv raktára által kéeeaMve vsa méa a legnagyobb <alw> tslet la a IflgrfWMebh Ide s)}l ktelégjteai. Uvülal ft«let< pórtáUék klállNáaái, kató^íláklaayák, kórbássk, laMak Irodák alb-IflnalcMraife^nlán, míai bárminemű máa, iépakkel eMMttlsid, faeaakálemkai, rajt vsgy ndtila aeerlal, klvévéa lak naká kalerakeb T 1/1 4-* 51. 8aftm. Nagy-Kanizsa, 1884. notember 16-án. XI évfolyam. «U( I«1«0 ÉH KMDÓH1TA- ~ PV W W KUArTUTtniUI ~ ff 11 T X .....1H-, HMm. MM- ^ m m ■ # m aHm • • • » I . H. u» iM.t Mehlákk Ml. ^T XBHA ■ AhA y . ^ ^ g ' ^ g y ^^^^^ Hlf4«M J«USJMM nasáuiaak bmmmin iirM mk UMÜ k. 4HBHBBI mÉfck. I^Bt ^ÉHHHv mflL « <_., ~T.~ .. ,., MltbOl fcgatataak • i ' Amrtol I apAb MwUlw kird.t«t- ........~~~ ...,;. . POLITIKAI ÉS VKGYHŐ TAR TALMÚ HETILAP. "r^^JMÍSStilt!* IMHUM VlMM MM klMMlMC. A Zalamegyrl OxjvAdagjlct, á Ntgy jyaiiitsal- éa Dói ulti Itktrékpéuztártk, BankegjeiOleti NyNItér pttlftera 10 kr. ; -r t« Altó-auitnközi tikarékpénitár letivéintárstság éf önsegély tó tzövetk. hivatalos kOzlönytj — — Megjelenik Ntigy-KtinltBiin héten hint egyuer: Va»rirnnp, A2 uj nyugdíj-törvényjavaslat. I í i m Ai állami lustviaelok nyűg dija' áaárót beadott törv éiiyjavask Ital ismét bebizonyitá a Tisza kormány, bogy becsületesen megérdemelni 10 ralmik a legutóbbi választásoknál neki adott fényes bitalmi aaavakatot Aaon álulánoa él.enzés, melylyel a ház a tízapáry pénzügyminiszter által beadott javaslatot fog tdta ; bizonyig, hogy a nemaet képviselete nagyolt érzi, hogy iu egy becsületbeli kötelesség telje-n léséről van szó, melyre már jó idő óta vár á magyar táraudalomnak egy igen jelentékeny rétege. Pénzügyi viszonyaink fájdalom — nem olyanok, hogy megengednék hivatalnokaink nagyon is szerény tizet é nének méltányoa emelését Pedig e fi zotéa egyáltalán alant marad azon ö«z szeghez képest, melyet hivatalnokaink mind polgári álláauknál, mind pedig az általuk teljesített feliidalukiml iogvu a mostani aaarény jóllétet illető foga lomhoz képest ia méltán igényelhetnének. De kell Tárni a jobb idői, mely valóazinQleg oaak a jövő nemzedékre fogjon mosolyát vetni . . • Kgy előre tesa a kormány, amit te bot. türvény-nyel kívánja kiszabni a nyugdíjazás és ellátás módjait méltányos módon, az •addigi szokáaoa eljárásnál mind a hivatalnokuk, mind hátramaradó özve gyeik a árváik iránt igazságosabban s Mketüebben, hogy a szigorú körülmények közt levő hivatalnoknak leg alább meglegyen vigasza n nyugtatása öreg korának a családjának sorsát illetőleg Az uj nyttgdíj-törvényjavaslat-n«k főe'vei a következők : Ál hivatal noki nyugd ij-igény a letett I hivatali eskütől kezdődik Alapelv az bogy az alktlmaztatáa állandó v lt A feltété les vagy időhöz kötött és szerződéses alkalmaztatás nyugdíj-igényi meg nem alapit. A nyugdíj nagyságú n stolgá lati idő s uz utoljára húzott fizetés )»agy« ságától függ ' A tiz évi szolgálati idő ntán gmk ideiglenes nyugdiinztatáaese te forog iMtn peiizi»imliii büntetésből senkit sem szabad, véglpges nyugdíjaz-tatáshoz a szolgálat maximuma taná* roknál a tanítóknál 80 egyéb hivatni n koknál 40 év. Ea időt cak azok nem tartoznak végig az Igálnt, kik 65 évüket betolték. vagy teetl lellu okok hói idő előtt molgálatképieleuné lettek. A penzió a tizedik év végével 40 má-znléka, ezentúl minden szolgáluti év ujabb 2 százalékkal nOveli n nyjugdi jat Miniazterek, kik ily, vagy előzőleg államtitkári minőségben 3 évet isaolgáltak, 4000 Irt penziót kapnak, az államtitkárok hasonló körülmények t Ozt 2000 frtot A törvény részletesen \| megállapítja szolgálati idő éa asoldil-letmény szerint a pénzügyi a rendőrök, továbbá ^azolgák, vajamint aa állán dóan alkalmazott napszámosok nyugdiját : lii éven alul végkielégítés ké címezhető, öt ávi szolgálat után egy, kU lencz éven túl két évi javadalom ki fizetésére. Az Özvegy nyugdija a férj 600 irtot fizetése után 60 azáaalék, ezentúl további 20 azázalék, miniazte rek Özvegye 2000, államtitkáré 1000 frt nyugdijat kap A gyermekek nevelési jutaléka tiaztviaelrfi 0avegyek nyugdijának hatodrésze, altiazteké évi 18, szolgáké évi \i írt. SzUl/JtleM ár lvák ez összeg másfélszeresét kiipfák £ jutalék megszűnik tisztviselők fiai nál 20, leáoyainál 18, egyéb eaetbon a fiuknál 18 lányoknál 14 évea ko* rukban A járulék minden gyermeknek jár, de az ömzeg az anya nyugdiját meg nem ha'adhatja. Mint látjuk e rövid vázlatból, gazdag és sokoldalú problémáról van itt szó, mely annál nagyobb figyelmet ér demel, mivel az a társadalmi a nemzeti átalakulna kérdésével kapcsolatos. Reméljük, hogy o javallat loliotő gyorsan tárgyalás alá Leiül és Ulrvény nyé válik Nem sok, de a inoatnni viszony kltox képoát mégirt valami, nmit aa hi atalnokainknak nyújt a annak aa anyagin lölül még erkolcai értéke is van, mert bizonyítja, hogy kormány éa t&vényhozás méltányolni tudják az államnak tett szolgálatokat, hogy egyik Mm rém vet len a hivatalnokokok javítást igénylő sorsa iránt a hogy jövő ban ia, a helyzet javuláaa esetén, kéazek tovább menni azon aa uton, melyet a java lat megújít a melynek caélja aa állani hivatalnokai aortának teljes meg javitáaa 4-' I Kemény tél. Jótékony egyleteinknek szólunk ez alkalommal. Bennünket megelŐave, nyilt apelláoziót intézett hozzájuk' az — idő,áráa. Szokatlanul korán éa szokatlan erővel Jépett fel aa idén a tél. Könnyű aziwel veazik ezt azok, akik re nézve a tél beállta egyebet sem jelent a mulatságok aaisonjáiutk kezde lénél, kiknek aemm> okuk a ponamra mm otthon a íütöf kandalló barátaá-got melegénél, sem utotai tétáik alkalmával, mikor jól beleburkolózva pré mm felöltőikbe, Örvendező arozcaitl ki sárik a hőmérő higanyának esését, dicsérve a jóságot sorsot mely Ilyen korán részesiti őket a korcsolyázás éaazán kázás tagadhatatlanul kellemes aportjá nak élvezeteiben Ezeknek könnyű. De - íájdalom — a bálozók, korcsolyázók éa aaán-kázók aránytalanul kisebb felét képe-zik az emberiségnek. A nagyobb rém számán a tél kemény hidege —[ kettős nyomoruaágot jelent. Rövidek a napok, kisebb a do logidő. kisebb a napszám; a mellett terhesebb a munka, jobban megárt az egészségnek, mert a azegény ember nem jár bundában éa nem dolgozik \| prémes keztyülnm. Tobb a betég ilyen-1 kor ii szegény emberek küzOtt, de nem ! Jysz kisebbé a. patyika árfzabálva 0U-] lton fhlenl kell t ebben ia kemény IHŐ-hoíi sok iára vall mllkaég, amiáltal pe dig a la ára épeuaéggel nem lem o^-baóbb, — aőt ellenkezőleg. Azután világítani ia csak kall azt a megéfiyet ázobát, — pad g a petroleumot te jné-nk ingyen, de még oloaóbban aam, mint nyáron. Szóval nagyon meggyül Ilyenkor a azegény ember baja. Akik nemes öaatOntŐl vezérelve, belefoglalták működésük körébe aj jó-Ukonyaág gyakorlását, akik a soraiké gyéből nekik juttatott javak egy ' vékáét a nyomorúság könyeinek feláaá-ritáaára fordítják, azoknak valódi Balkonja nyilt meg moet \| Hála ittennek, ebben a túlmate rialisztikus korban sem vaazett ki az pmberek kebeléből a könyörületessé* érzete. A minap közöltünk agy kimu tatául a Magyarországon tényleg fenn . m éa működő jótékony nőegylefek ről éa azok a számok, melyek ott j ragyognak, bizonyára válnak akkora be paületünkre, mint aaok, melyek aztiun* tatják, mennyi pénzt fordítunk pl. ha-dáazati czélokra A jótékonyaág gyakorlásából aa promlánrém a nőké. Nőegyleteink majd nem kizárólag jótékony egyletek, A lágy érzelmekre hajlandóbb női kziv ezt a teret választ )tta ki magának éa feladatát eliameréareméltó buzgóság kai végzi. Leg}'en az eredmény ennek a buzgóságnak megfelelő. La kiváltkép most h- a kettős nyomor, a kettős ínség idejében, — kettőé buagóaágra, kettős eredményre van szükség. \| Télen a jótékony nfogy Ibtok mulat -kágokat szoktak rendezni abból a (izéiből. bogy ezeknek tiszta jövedelmével fokozzák a nyomor-anyhitéaére aaánt eszközeiket. TARCZA. Éji látogatás. i/«af gftrauá n motloSn Jnjktt Blrbt* • Kór~ágifai0a íff mftgBk tn egyedül Kthtn mH rohag afal n'ráköti féren Ét olykor a estndbe ttkojja vtgyttL Majd, mintha tiékba btnf.lni akomn Ha'knn mm a utóba tllrl UoegfJ ;— —• : / ~ Ctmk jfijj ks, rtpRIj k, tt vntstn viharjit, — Nmet tmti nsÚaia', eeaa a akt ij, j 'Jae, asiáw, áa ulndoa arra jioél tlt &dC JOttpén Imi a kit Jak vua. Fsmmdü-t a hit feajra ttalmafödflkl 8 nj4 apa ét sav ét-t aqyanl — mig éi a kicsiny tanya uabnnftdélUl, kéf étnek mlntta a jé inyd, Ih fii otinéh ét toka mm /oltiék ai, Hogy r\|«á a tart kett motttt taltit. %HéaadA tank mhm: fUtk t még a botolok őft kÁmt annyira kőn tajték; OtméJtnnk t Orra, H tl lton, edgye", 8 tmlékt ttiatlét ka m«f nan t méf P — t^a rit.iaéémk % rfgi kmnétnk ét rmlmméai ogg ötig á* ki msg,. , U Jáaé torna hatóin* a mmttt tt"dgoi, — 0% rééa taUkt karét titaat. gJlMNft Ml af 4a a^jÉntf tii^i ftÉI AwaÉaü S k$ Mnat éi e% Ipáén tmmtj Mhaf, tfti égy* téhkhaa atitoöm \| kahUd tfotijkotiél ammitf* — ^ i IfTgam. rkit m tanttat mÍN Mái tm mdr mm taéooé fU t « O oaham a éntoo hM nla[M $ Ma arnaám httaáf toka ajka attmé. OkI ffy riitg-é örömökben at életi Jíogy ttnkitt gondot a atmtttib* r4si. A btíukt baréli ttinrk frledéntk 8 emlékre tt'méltat a csalfa Itnny. Nem, mégtt nagyok ftUdétbt sgJsten.., Drágább nans a ttüle hlhiyríiiél 14-. \|— Chili taé', ne tikelit, histtn alttanak rjn... Lelkim ttültim, stivem értetek él. Baleg látván. Eliö hi. — A „Zala mM láreaAja. — . ' Heggel korán kelt "lel, mini rendesen. A kellemesen lütölt szobában nem is eset; nehezére a paplan alól való kibontakoxás, kivált mintán már jó idé\|je korán atokott lelekUtíni. túl volt már azoo az időszakon, mikor az ember csak naért éjszakázik, bogy — éjszakázzék. Pedig nem illeti még reá az agglegény név. ípenaéggel nem (fesztenyeaztnft, dós Iftrtók ledlék magas homlokát; sem ezen, mm arczánf nem szánioU még barázdákéi mm a Itonp, sem a kiéllség. Mi gondja is leli volna ? Nem l&ggöll senkitől, olyan állása volt, hogy megelégedve élhette világát, hacsak képtelen igényei nem voltak. S (í roll annyira okos emliér, hogy beérte azzal, amit maga teremtett magának. Mikor as ember huzonnyolm évet korában már eanyim vitl% akkor akár filoxöfusttak ia beiJmék Tékát lelkeit, lámpái gjfn\|io(í hitnzett paptwsba dugta lábát éa belebumolfaoll a kényelmes hálókaháíba. A laaíörö oíl' volt, fényesre tárolva, at asztalon, aa össze hottávalé kéatlet mellette; hoosák^olt léháta lögáskm.. ) Akár agglegény at tmatr, akár nem at, akár 8loaóhm, akár aam : lilt>tal# i mán alsó gondja a reggeli aankell lenni A mujolica-dobosból kivette a hoaaznra-lágott, finom Illáin dohányt és ketdte sodorni czignretlává.. Azután az ablakhoz lépett Mielőtt tt ember öltözködni kezd. megnézi ax időt. Félrevonta n függönyt éa kitekintett. — Nini, tehát igaza volt az ete az öreg navysámnak, mikor a háta fájásából havat jósolt. £n nem akartam neki elhinni-Hiszen még novembernek alig vagyunk derekán. Pedig ugyiálsxik, egéss éjszaka eseti a hó; — milyen fiatalos fehér léli bandái adott erre a mogerva, vén ÍÓldrel.Szinte öröm nézni. Valósággal mulatságos az emleodö, mikor vénül. Es milyen hamar vénái I A résedényben zQmmögni, ttiztegni ked a forráinak induló vis. Otthagyja aa ablakot és visszatér aa asztalhoz, hogy a barna füvét rendeltetése helyére juttassa. % A czigareüa is elkészült már. A kényelmes karosszékben hátradőlve olyan jól esik fölfelé eregetni a bodor füstöl, melynek álható, erős Illata néik&l egéex houdoir-at-mosxférát teremtenének ebben a lagényuo-bábun a mosdósmkrényen beverő toi let le-tárgy sk. És a szem is olyan szívesen követi u emelkedő könayö karikákat. Okoskodó rntei-lem még tragikutnsk mondhatná sorsukat; akkor foszlattak szólj akkor lesaagk sém-mivé, m kor lagmagalakbm vergődjek Vagy talán irigylendő ez a anra. Meg vannak ki-inéíve a bukástól. Ott múlnak ki au magánban a utóbb nem gákol hennök senki. fis mennyi gonékilalot léhet MŰeszöiii a fáilődéttitok ét etmlpí^mk e légi nroeaeaa aztwálm I A tm kl van akfiimölm s aaé4 hálio ritlsn nyngnWmMaal lakat kalabánaM akjék-Astka, atabmllábra blmktva a geaénlatokat. I !« .. .Első hói,)... Most már.....Még alig m hervadt el az utolsó rózaa, melyei azok a rózsás piczi ujjak belefűztek neki 'gomblyukába, — akkor, mikor ott együtt sétáltak a kertben. Milyen gyönyörű, nyári est volt at' A ívén nap is, minlhh rosszul esett volna naki elbúcsúznia altöl a minden'elé életei, örömöt lehelő földtől, szinte gondolkodási időt vett magának a még egyszer jól körflldéxett, mielőtt a Ijegy háta mhgé vonult volna pihenőre, hogy nj eröt mentben láradságoa munkájához. (Mart nehéa feladat az, kérem, jókra és gonossokra agyaránt nyájaaan tyigyognl). Aa a legremekebb (estKényekben sem allalálható bíborvörös sáv ott a szemhatár jszélén la olyan boldogan lündökóll, mintha Ö is életet hirdetne ás nem ati, bogy a fényes nappal ulán sötét éjszaka követkexik, épen ugy mini a derQlt mosoljTa a fájó kbny. De kl íogoti volna sötét éjszakára, fájdalomra, köoyre gondolni, mikor köröakörOl a rózsák, jáczintok, rezedák balzsamon illata, a virágról-virágra szálló tarka pillangó, „s levegőben uijongó madár, a fuvalmas tsel-Tőtől halkan suttogó lomb, az egész tsongi\ lélekiő, pompás nagy természet mind. mind axt mondja szivednek: élj ét szemts! fis ha mind hallgatnának is, m at áh-rándna lOzben égd két bogársaam még halottaiból ia föltámáaataná a tsivet éa annak U meleg, puha kapsónak at áriátáithli nj kedv, uj öröm szállna még a bús lamondáa kitaöbén álló lélekbe la. Igen, m akkor volt, a nkpmgár, virág-Ulai éá madárdal Idajéheé ; ás akkor meg ia \| volt banm a helymthm nlfl éerülltég éa jó-[; kedv. Éa aklor kétsaeremn taépnak talált miadent, rmk akt az élő m mosolygó virágot nem. mely olyan édm kérdéssel le-kktfeti amméka Ctt már aam latt vokm jó Arra kérjük lábát jótékony nó egyleteinket én egy ál taljában asokat, akik jótékonyeaé n vigalmakat rendea aak a tél folyamában, rendessék éneket minél kevesebb. felesleges ktadáa aal, bogy mindi több jusson a magé nyéknek. Hány esersMgény család élhetne meg agéas kényelemmel, egéaa eaaten dőn ál egy aaiaon felealegae báU tot-lottejeinek árából! Éa aa a valóban nemea asiv, mely nagyobb ürömét lel egy beteg meggyó-gyujásában egy éhezőnek jóllakottságában, egy felaiáritott kOnvben, mint a biu fényűzésnek aaintén hívságos éa feszélyező ragyogásában Tessék megszívlelni/ Hogyan jár, ki jogit koroiL - Il I MKHROfá, I H3 ifU ISlIlMt. — Nagy-Kanizsa egyik tegaaebb éa legné-peselib otezájában löbb mint léz év óta áli lenn egy nagyohbszerü sertéehizlalú le-lep, melv különiieen a forró nyéri idft-ben annyira megfertőzteti a romlotté tewú a levegőt, bogy nem csak aa olt lakók a tiaatiTéa egészséges levé\|ö hiánya miatt a legnagyobb ^eHemetletiségeknek vannak kitéve, de még na arra járó kelőket ia arrn kényszeríti, bogy inkább két- vagy három aaor akkora kerülőt legyerek, aíintaem a mesazire terjedő ároma illatál beszívják. Márna 1816-ik évi julinahóban— teliét több mint * évvel eselőtl lelyamodtak elö-exör ezen atcaa háztulajdonosai éa lakói a " bély beli várnai hatóaágboz eren egéaxaéget rontó éa köamegbotránkoaáaiokoaó telepeltá-volitáaa végen, mely mind a köxegésxség-Ügyi, mind az ipartörvény éneimében azonnal betiltandó lelt volna. Aa akkori váron taaáca meg ia hozta bamar az erre vonatkozó vágzéei. mely azerini a telep tulajdo-noaának meghagyatott. hogy • hizlalót legrövidebb idd, agy hiamttk tS nap, alatt eltávolítsa. A vágzéa csakhamar meg volt bt xva, de minő eredménynyel, azt mulstis azon körülmény, bogy Mfel-ikévi junius hóban— tehát hal évvel későbben — ezen utexa bástulaj-donorai újra kénytelenek voltak ezen egéax-ségtelen telep ellen a városi hatóeágboz folyamodni. Az eredmény ugyanaz volt, mint az elfő eret ben: azaz a vároai taaáca ajból kiadta n végzéat, hogy: tekiatve, hogy a nertéek aajátcágoe állati kigöxölgése által kellemetlen bfiz lerjenzlelik nemesek, de sőt a lakhelyek légköre la annyira megfertőztetik, hogy melegebb időszakokban az Aaazes lakoaaágra nézve közegészségileg veszélyes betegeégek éa járváayok la fejlődhetnek ; továbbá figyelembe véve még nzon körülményt ik, hogy a aaomazédoa háxbirtokosok magánjogi eérelmet ia szenvednek, amennyiben ezen az egéazégre ártalmas, a közönségre hátrányos éa veszélyes kigözölgések által — lakrészeik kiadásában akadályozva vannak; — mindezen okoknál fogva a serléshíxlalás-anl ázletszerben foglalkozó leléplulajdono sertéstelepét az 1810 évi XIV. l ex. 10. fi-a alapjáé — köxfisxtaaági a különösen egéazségrendőri szempontokból — ezea végxés vételétől ssámitsndó 80 nap alall a a féni- még azebbnek nézni, mini amilyen volt. Nagy oa sok lett volna. fia moat?... A kerti aéták perese rég elmaradtak; as Aaa lelépte a Iákról a lomb-dekorácziót, elpuaziilolia a virágokai, elkergette a madarakat éa megfsgyssstofls a virágról virágra csapongó lepkét. De annak a aaép leánynak árosáról nem ladta lehervasztani a rónát, annak a karbunkulus* fény & szemnek nem tudta halványabbá tenni a ragyogását: ofl moat is minden • megtestesüli tsvssz. Egy virág, mely a felébredést, az ifjúságot, ax ártatlanságul, ax Orbmet jelképeit A férfi már ekkor leHelálla volt benne, amit keraarti ax ifjúkornak elad, édes álmaiban a ami után vágyódott, mikor már néhány álom megcsalta, aminek allráao képezte egyetlen ideálját érett elméjű éa ed-sett szívű férfi korában: Ima itt volt a kői-tó .kék virág. ja. Uál miért habotolt, feltűzni kebelére, hogy ott a elegitae, ápolja, védje agy egéaa, boaaae, boldog életen keretiül ? Miért sóvárog, eped utáni itt egyedül, magában éa begyje sóvárogni a virágot ia? Mert hngy ax ia sóvárog, eped, azt Miéi. miért?... De hál ipsén miért? Hiaxe^ mikor legelőször volt a boldoggá köeelségbee, már akkor Iresie egészen e aaite lukannjlla, bogy: ét, ifagy senki, — Hál énért a kakoiái ? .....A cxigarena rég kialudt már, a Mgtfayáe keresaiát jusksiHag bevilágít aa Inc nap; mimbe as • MN eagecai le vtiáfse, hideg kárdáai kápazaéesk. méárt? — Db, miért?... Héaasa aem obea •argói a megl Hadd váriee H tapasztalna ea a aaív további Mái ka olyant lapnastal. hivatkoabtt lörvény 7 ft-a érteimébea kftlttn- , boni köaigaxgsláai Végrehajtás utján sat. eat. eltávolítani lartoaik. Esen végxéal ugyanazon sors érte, mint elődjét: azaa kiadatott, de nem togsnaln* siitaiuii. De m.iat már az ügy ax alispáni hivslalhox, mint másodfokit kösigaagsiásl ha-lóaághox került éa. itt ia a vároai tanába állal hozod batároiat ugyanazon indokokkal helyben hagyatott, — de fopnetoaiiva még* sem len. Végre a dolog a belügyminisztérium elé jutóit a kőrQllielOl három év után leérkezett a hefügyminiaaieriuaüól az IH8I. már-raiua 29 én kelt axon rendelet, melynél lógva a sertéahixlaldát a legrövidebb idő ala't eltávolítani kellelt volna. Meg ia kapta ax Illető telepi u lajtlonoa ntindexeh végxéseket, rendeteleket éa peren* csolatokat; de tspasslslásból tudván, hogy ax eféle pspirból álló históriák nem képe-Kok aa ö {ó, kövér diaanóit helyökböl elmox-ditaiil egy, — tapodtat se lávotoit az ö kedve* állataival 4 Végre elérkeaeit ix IHH4. évi nyár n rémületet cboSerabirek kiaérrtében. A sertésteleppel már tiz év óta megáldntt utexa laknaai még egynaer megkiaérlmiék a várnai lielyhaiA«égna), hogy kieszkOeöljék a miniszteri rendelet legaitalOHiláaát hivatkozva a naty veszélyre, mely a köjtegészségel amúgy is fenyegető telep további lenálláan állal még fokoztál ik. Belát vén * égre, bogy ea utón a czél sehogy sem less elérliető, netu lelállak máa eazközt éa I. jé. juliua Vi-éo egyenesen sürgönyileg a belQgyminivterbex fordullak iogorvoalat végell; megfizették a 4 frt. é* néhány krajezár eürgöaydijai a még azon fölül természetben ás előirt Ml kron bélyeget ax illető lávirdii liszt urak kezéhez, a a sürgöny feladása alán azon édo«, kecsegtető reményben Hngatóetak, hogy bizony az éltajlva várt jogorvonla'nak —a mindinkább fenyegetőnek mulatkosö choferaveszély! yel sxemben s az ennek következtélien épen ez időben megjelent ftlevonaikoxó bel-ögyminiszteri rendeletek Iniláttában bixván — okveilenül a leggyorsabban be kell kÖ-i ietke/nie. Volt ia neki eredménye: meri I é november tién s kérvényezőkhez érkezett egy s helybeli kir. illetékktxabá<i hivatal Iril kiadott - fixelési megbagyáe, mely sxerint sxok 2 frt illeték leflxetéaére intetnek. (Megjegyzendő, hogy s bélyegüleiék ss előirt módon lerovatott). 8 a mrtéskitimU létm t Ex még most ia ott diaxeleg a régi helyén s sxétárasxtja sssutoa illatát a lekinteies városi halóság a nagyméltóaágu belAgyminisz-lerium éa pénxügyminiazierhim nagyobb dicsőségére. U. - Különfélék. - Blfefell mklégillkea. Kedden, e hé 25-én, délntán az elkéseti \|>esli vonattal egy parasztlorma legény érkezett városunkba, ki azáltal tttni Id a vasúti ál ; lom ásnál szolgálatot lévő rendőrnek, liogy • fiakkerhe üli (a 22~es számúba) • azt parancsolta a kocsisnak : »Olyan korcsmába vi-\| gyen, ahol jó bort mérnek 1* A rendőr meg ludts, hogy a kocsis sx idegent Hzépe Bó-\| dinak a magysrutcsán levő korcamájália vilié, hol a jövevény egy ideig elfcíoroxolt,azután agysnasxsl a kocsissal egy rósxhirfi háxba vitette magát, hol feltűnő módon költekezett, ia cssk olyan álom, mint s lÖbti; arrn hi-vstvs, hogy eimúljék, — legfőlebb keserű ayomol hagyvs maga után? . L. Igsx. hogy s várakozás a szerelem tflx-próbám, de ba igaz srsny ss, aau iU snnak fényük, akkor ki ia állja axt s Ittxpróbát. Igen, Igen: várni... # Ha férfi vagy, légy férfit... Amaz meg azért nő, hogy erős legyen s szive, fia ő bixik abban, bogy erős az s sziv, bármilyen picziny éa bármi édes! Hál várjunk 1 Félre vonja a fQggönyt; s teljes nap lény beársd s barátságos lakba, bearanyozva botorokai, ázönyegeket; a mosdói AI vixe ia olyan less mint s lényei tükör éa tkuiára lerajzolja s férfi srexáaak üde, fiatal vonásait. IM 01 nem kegy ja nyugton ss előbbi gondolái. Gépiesen végzi s mosdást; azután a tükörhöz lép, megfésQIkddik. Ejnye, mi ex? Mi ceWámlik elő a fésű fogai közül?... Csak nem?,.. De biz' latén sal-.-Otáaa nyál áa kilépi. Asláo nési boaámn, komoly srcxcxsl / Egy öax hajaséi. Aa első. j' / Elaö hó. ,., OtkRnu felhajt otl gsllérral, xsebredugott kezekkel, a hidegtől nekipintlvs hsisxolódik s sok ápró ember, akH ax élei kikénysse-rft a hóba, fagyba M aki ebben s pillánálbpo talán nagyobb vágva! aem Ismer, mini egy Üiórára fűlött káJyba mellett, kényelmes hajlékban átfedni, bogy velők eaftleett éa a eaöadea sírig klaiwHOWis a syemoraaág. 0 meg itt benn, a meleg éa kényelem k^srp^ie egysxerre álláséit egéax a telke fctoi bál...' fis as sldaáaa fMvertdft saaamk olyan ^ay«sa rwgé UfÜ a kocsisnak pedig négy forint vltelbért sdátt. A rendőr eai még ss eate NjtlenléHe m fiyörgy slkspiiAnynsk, ki s dolgot gyanúsnak találván, Islsrtóslalls éa igaaoláars l\|\|v-ts fel a gyanua égyénlr aki nagyon savmos, laleleleket odnlt ugyan, de s nölfi levő ss tooakönyveoakébőJ kitűnt, hogy Unyi Iá-nosnak hívják, 20 évea, (Öldmivelő éa fiilu-bsithyáayl (Febérm ) UltHőségÜ. A helyisM kapitányság másnap reggel táviratozol! e tárgyiian s assbsdhsiUiyányi körjegyxöimk, kitől még s délelőtt folyamában ss s távirati yálaax árkaiéit, hogy Unyi Jdno$ krrn-holln h miggyilkúlbt nptiid', a telt elkOve-léae után pedig megaaökötl. A viaagáló pl* soltság épen a helyszínén van, s lenes (lábéi nyomban bisioa őrizel melleit Szsbkd-Dstihyáayba küldendő. — A esgy-kanimai kapitányi hivslsl lermésaetesee bsladéktsls-nul eleget teli ennek a megkeresésnek éyu elfogott rsbWigyilkosi s délutáni vonsttsl Sga-had'Ballhyánybs kiaérteiie. ftendőiM-gAnknek ez alkalnnimal lanuaiioit éien éa Imxgó eljárása mindenesetre nagy dirame-let érdemel — Kgy m helybeli Itrvéajeá. kl Ipáiét Nk Mizériái késtél. Hogy a nagy-kanizsai kir. iör»ényszék épülete lieiii ami külső disxét, sem ami belső berendaxé-sének kényelmes v tgy csélssetl voltát ilfeii, nem áll ssinvonálna. sz rég tudvalevő dolog mindenki eMit, ski est sz épületet cssk egysavr lálls ia, vagy ski megfordulni volt kénytelen benne. Jobbunk hiányában asnn* Imii axzal kell beérni, ami van s mi sem elevenítenénk lel régi psnsaat, hs s inoaiáni, hideg időjárásban valósággal t űrbélién Iái-Ispot nem volns as, melynek elszenvedéié-re a hfinűgyi tárgyalásokra lieraodalt tanuk kárhoxtslvs vonnak. Exeket ugyania néha órák hosszal várskoatatják meg s lárgys\|ási terem előli lévA, kövezcíi, hideg, léghnks-mos lolyoaón;honnan sxaláii meghKési, náthát, logiájást éa egyéb hasonló kellemesoágfl emlékeket vihetnek magukkal. Ha már s kormány ráaxéröt nem vei lék figvelemlie est s mizériát — s kormány ntóvégre is nem mindentudó — a törvény széki elnök ur, már osak s humsnilás szempontjából is, a tárgyalási terem mellen egy btrói szobát berendezlei-hrtne lannssobának s igy ezen ax érzékeny bqoo könnyű sxrrrel segitve volna, mert ax , iileiö biró arat agésx^a jól lehetne elbelyexni sx emeleten. A köxömég érdekébea reméltük, bogy ss eliök ur ezt sx óhajtást méltányosan fogja eliaiéani. j— A nlbáMI sddlmvargéNk ügyében, melyei sxombaion, e bó W-én tárgyalt a budapesti delegált törvényszék, mindanégy vkdlotira nézve felmenlő ité etet hozlak, mivel tagadásukkal szemben semmil sem lehetőit r^juk bebizonyilmií. — A leleajel aj mmr+hid fel-ivaláalrél s köveikezd tudósítást vettük : Ulekemelö ielenet tolyt le Lelenyén f. hó 2&-án, amidőn s letenyei Muralolyón újonnan épilett hidat nagy ünnepélyearéggei átsdták a forgalomnak. As érdekkwtáa sx újonnan épült kid iránt onnét veszi magyarázatát, bogy mlóis sz 1878-ik évi télen s jégxsjláa ax e'öbbi hidat elpaazliloits, csak u Hát cssk várj. válj, te bolondja a tépelődő kételynek és s tulcsigázotl ideala-musxnak 1 Várj, mig nemcsak a lejedet lepi be a dér, hanem s azlvad ia kihűl éa jéggel kérgexi be magái, melyen aztán nem fog semmi lavass napja. Ea ne liécsűld meg azt a szelíd, meleg * agarat, sst az édest, mely oly hivólag int (eléd; várj, dőre, mig elve-aziied ast is éa magadra maradna s hidegben, s tél hidegében. Lálod, nemcaak sz esztendő vénül hamar, le ia vénülsz éa — ba magad tagsdod la — vénül a azived veled együtt I Irtsad ki, otl kivül, ékíti jelét s hónak, asért benn Iázol le tovább, ha még egyre kéael, magadba ültetni as örök tavaszt. Mert axután eshetik s hó ée heboriihsljs fejedet ia ogéaaen — sst a hő sugarat nem oltja el semmiféle hideg. Ám le cssk várjl Hiszen neked nem kell!..• * Szinte megdöbbenve lekiai körül. Miért leit egyaxerra olyan rideg olyan aaomora, olyan elhsgystoti ez s lének, melyben ed dig olyan jól érexte magát? Miért látja ss ablakon keresztül még s felhőtlen eget Is borúsnak éa miért likaik tel előtte még a hó osUlosáas ia olyannak, mini ha csupa fénylő könyoaepp ragyogna ki a lehér lepeltől? .... Első hót... Pedig nem ott künn csillog a köay, hanem as ö szemében. Nincsen szégyen eb-I ben s könybea. Előveszi sst s kis arezké-pet. mélyet mindig olt hord keblén és - akár cask szerelmes diákgyerek volna — elborítja tonó csókkal, áztstjs köayayel éa ms önfeledten, lájdalommal ia, Mdogea is, rebeg - ta virágom I Ék Üéa, mép virágom 1 Pávám Iwa sxóta érexte minden rendű és rangú smber, akinek bivajágfi volj esen rsedkirftl o^pea forgalmú ulon s Vixen átkelői, a hiányát ge sxbkségsaaégét a hídnak a esak ásóm képesek annak jótékony voltál haasnoaaágál s elkefüiiiolellen axükaégeaaégéi magiláloi. — Oaiaa ki gyftlt a bid faUmoieléeérs a Ülefve annak áiadáaárs s Ho»#S mindkét parti Is kossógs néhány exer fő erejéig, a daeáára s majd egéaa nap l&r^ó sordon időota éa hsvsxáanak, leljea fürelémaifl s árdaáldoás-ael várták be ax ünnepély végéf^ Ai Sane. pély maga is megfelelő anlemnMáseel fólyt le, a annak minden moxsansta s megtörténlek a s helyzet élethű képét lükijöxfé viaaxa. — Délelőtt 10 órakor L$k»k$ Kerencz letenyei e»peroe plébános ur a sxertartésos fölsxentelést megelőrőleg ss e cjjUra felálli-lott emelvényre lépvén, megháló ás kimerítő szóooklaibsn emelte ki s kfizjónsk emelésére axolgálé hid lisaanuaaágál s^elHnyell,; i- a áldást kért arra as ég urától, — ■ áldási kért annak haaanálóira. A sxónoklajot a jelen-voltak lelkes éljenzése követte. As eapUea ur azután teljesítetté sz egyházi azertsrtásu feisxenteiésJ Ennek bevégeztéjvel ömrm (lyörgy m. kir. állami lömérnök ur lépeti aa emelvényre, a általános letasést aratott {szónoklattal ecsetelte, kogy a felépített hídnak, elkészítésének a s közlekedési minisxternima által történt engedélyezésének fötényésője a kieazközlője dr Apitíhy látván ur, a letenyei válsazló kerCHet oraaágoa képviselője, volt. — Emellett kiemelte sst b, hon ax, miaxerinl a mindenki áltsl remekműnél alismert hid a köxérdeknek, s hivatáaáaak megfelelöleg axilárd alapon kéaxült el, SNan fő érdeme vau a magsa kormány által ss építés vesolésével megbixoti i/«mU Umatáv kir. mérnök urnák, illetvén ebből óriásíréaa sx épUö vállalkosót is, Rhitttr Salamon ural. ski nemcsak mindenhol a legki válogat ott eh a a czéinak megfelelő, szilárd miye-gokat alkalmazta, lm nem egysseraaiind leljea áldoaatkésxaággel, 'nem tekintve Mjál hasznát, a köaönaég kiazámkhatlsn haaxnára éa eiőnyere, s hídnak teljes elkésilllsét, melynek s rxsrxődéa asériut cssk 18K5ik évi axájoN hóban kellett volna, ily gyorsan! be-lejexte, a már L hó S&4n s kőtönség írsa-delkezése alá bocsátotta. Esért valóbaa amg la érdemli as általánoa elismerési. Esek Mán as óriási tömeg, számos fogattal tarkázva, ünnepélyesen átvonult s hidon s s Muránsk MurskösIglOli partján, hol ssiptén egy óriási tömeg várakozott Zmkdí Gyula leteoyeiÜgyvéd ur űdvösölte ssónoklstában sz elkéjnttll hidat, mint egy megfeslésflőjét axon kapocsnak mely s mura két partjának magyar éa horvát ajkú lakosait hazafiul áa lestvériaze-retetben öeaxefüzi. Az ekkép végbement szertartáal zenével fűszerezett fényes lakoma követte, hol jókedvben és lelkóazöotőkkeo természetesen nem volt hiány. — Keletvmái. Dr. Nm&yi Ambrus, oras. képviselő a a P. Lloyd lömnukatáraa, értesülésünk sxerint, a helybeli kereskedő ifjak önképző egyletének meghívására de-czember bó elejen városunkba jő és aSsajvas-szálló nagytermében nyilvános leiolvasást log tartani A jóhlrnevü falolvasónak remél betöleg ssép sxámu közönsége leax, kivált miután s lelolyaaást — bír szerint — lánca lógja követni, i — A .VagyUaalaaa vlrscl aaa* ImmUIyAktra bó M án, vaaárnsp, délután 8 őrskor isrtá reg évi rendea Mfgyelését, saját helyiségében. A közgyűlésen 58 rendea éa kültag veti réaal; ax utóbbisk azonban hihetőleg rosszul értelmezvén ss slsnusbá-lyokat, mélyek szerint s kültagok cask szenvedő választóképességgel nem bírnsk, de cselekvővel igen, nem vetlek réaal s assvs* aáabaa, úgyhogy a vllasstsaány újjáalakításánál eaak 44-en .naavaatak. A kóagyülés lefolyása egyébiránt s következő volt: JEprr- I jmy Sándor elnök megnyitván s közgyűlést, elaö sorban lelolvsaták s választmányi jelentést a kör t8M9j$4ik évi működéséi őt A jelentést s köxgyö»éa tudomásul vette Ha-\| nonlókép tudomásul Tette a axámvixagáló bé* aottság jelentését a megvixsgáll axámadá-sokról éa megsdts a Wasentvéayt. Esatáa tárgyalás alá vették, illetve meg ia aaavasták I as iBfiéí&M1 évi költségvetést, E kftHségve-\| * tés sacriat a kör bevétele (a régi II \|trtos ' lapági dij meghagyása mellett) MM írttal s kiadás pedig 1401 Irttsl vsa elöirásyesva. 1 — isaatáa aetaláai indítványok tárgyalása köveikesett volns, de ■beás psamiMH m-I ditvány aem léieteu/a kösgyüés Miért a táigyaorosat kővakexő pgatjára. Aa ^ddigi válmstmást lemondván, aagiábaalnlflk aa a\| válssstmáayt ilyképp: Mkdéi / * JWi Kerencz péasMratá: /Md Wt; • fnáci Jáivo» ; Vgyéotl ön<g Beoő, Utaagf Knéntg Bódít wf-f-itmany* tfk: PUkéi Keraocz. HW Ma aás littfctaty Béla, Qrntmmn Vihaoe, 0a-áeeáay György. £ Igaácz, 7W La joa, Jae»»«r Sándor, dr. Sckropr Lajos, dr. TVaMy Gyula, A'« Lajos, Jbaáafe Vilmos; fétMfek Hmpock pyula As Simám Gábor. Kasai, miután még as tinók a kór ama tagjait, kik egyúttal tagjai, a megyei törvéoy-hatósági bisottságnak, felhívta, kogy másnap a megyei közgyűlésen minél nagyobb szám kan vegyenek részt, a kör közgyűlése véget ért — lalstaágak. A helybeli kassinó tlrtkürü táoczvigsJma, melyet e hó 22-én tartottak meg, anyagilsg nem mondhttó kikerültnek, amennyiben — kölönféle okoknál fogva — roppant kevesen vetlek benne részt. (A négyeteket mindötzste 14 pár tánezolta és ss egész hölgy koszom ki-lenes asszonyból és öt kisasszonyból á • lottii.. Akik oU voltak, mindazonáltal igen jól mulattak a Horváth Iaczi zenéje medetléj-félutiu 2 óráig. A jelenvolt hölgyek névsora á következő: Práger Héláné, özv. Öszleij-reiekerné, Vamberger Sándorne, Weiszmá-yer iaidoraé, Ei«ler lliktáné, Englánder La-josné, Kosenberg Izraelné, Fischer Sándorné. Brochné (Varsádról) úrhölgyek,továbbá Botén berg Maii és Adél, Sonuner Lujza és Malvin, Englánder Czilike kisasszonyok. — 4t{)in ugyancsak a kaszinó műkedvelői elő adással egybekötött tánctmulaitágol akar reij-dezbi, mely hihetőleg jobban log sikerülni,mint a legutóbbi — A toma-t^ylet tánesvigalma jtj-nuár 16-án lem, a Szarvas-lpzálló nagytermében. Az előkészületek nagyban lolynak én as a mulaUóg a jövő Isrtang legfényesebbjei egyikének igérketik. A zala-egeroegi •Társaskör folyó évi deczeinber hó 6-án saját könyvtára javára, a Zöldfa-vendéglő nagy termében felöl vénással egybekötött tánca* estélvt rendez. A felolvasás tárgya »A sxerelem a.magyar népköltészetben* irta éa olvassa Száinek Zsigmond. Beléptidíj sze mélyenkint 80 kr., Kezdete 8 órakor. Felül-ttzetéeek köstönetlel logndtainak éa a 'Zala-megye* czímü lapban nyugt áztatnak. — Kefén/ aa eleiből Csinos, fiatal nö szállott a bét elején egy helybeli szállóba. Egyedül jött a egyedül étkezett az ebédlőben. Néhányan (elismerték benne azl a lel-tűnő alakú hölgyet, ki a nemrégóta helyben jakö H. mérnöknek karján szokott mutat-'kőzni a kii általánoaan feleségének tartanak. A mérnök meg ia látogatta 01 a szállóban, hol n nö két napig maradt A mérnök pedig es idá alatt öagyilkoesági kísérletet kötetett el. Ezt beszélik a városban. A nö et-lünéae éa az öngyilkossági kísérlet tény, -f egyebekben tág tere nyílik a fantáziának. — A aslaestk réme. Nem arról a bizonyos betegségről vsn szó, mely meg- ' szokta lepni azokat a kedvea állatkákat s mely betegség ellen hsthatós orvosságnak ismerik tt unguentum sultaticumol, hanem K mromi István orról szól a nóta. Ez at érdemet individuum, kiről a csirkefogók krónikája fel fogja jegyezni, bogy Belezne vallja ■ öt szűlöttíénlz, immár lixennarmadszor kezűit a kanizsai dutyiba, ama kirándulások miatt, melyekkel otthonából izokta városunkat mégszerencséltetni s mely kirándulások alkalmával rendesen egy pár malaczot, ennek hiányában pedig egyéb apróságokét, vim haza Ezeket pedig, mint korát megelőző, letvilágnsodoit ember, nem pénzen ve si, hanem ügyes fordítással alkalmazva Proudhon hirea mondását: »a tulajdon lopott jószág, -t-lopott jószágot teaa tulajdonává. — Most már akár nyitva hagyhatják éjazákára a padlásokat, ólakat éa kamrákat ; egy hete, hogy Komáromi Istvánt elfogtak és egy bét óm nem történt Kanizsán lopás. — No már a au rendőreinket ugyan senki te merje elnevetni Mihasznáknak. 7- gagjea caélaaerA találatán? m Itáatartás aaámUra. A szalmazsák számtalan hátránya egyszerre megszűnik sz ai punt ii ha< lan larlóatágn »f«»jro« famMrém - által Et annyira csétaerftnek bizonyult, hogy magánkáztariásokban, szállókban, kórházakban éa kaazárnyákben, mindenült örömmai kezdik megbonomtani e praktikai találmányt. Elasztikus Ispákzákból, igen elmésen össze-aHiiva, a r»ga»fs famútráctok (kaphatók Bécsben, I. Mszimilisnsiraase I.) leginkább áltandó tisztaság, rugauyotság és hajlékony ■ág által tűnnek ki, a nagy otegőtágnfcz meg az az előny járul, hogy ts egész mstráczot áábány másodperes alatt alig 12 kilo salyu kis dtoomgbe lehet öaszehajtanl — Hasontó értékű töt még praktikusaim az ugyaneblen a gyárban kássftlö melyet egyrészt sgfaaari derékalj reátevése állal kényeimee vendégágy gyá. ■áirésit takaró vagy stfnyag r>fclsiftáea által adrs^n igénynek meglelem pgmiaggt leket átalakttsai. Egy rántással azmáa as aaisi ágyai vagy paialagol kit tan mag alakjában valami sarokba leket ts«A kUntáa aa ásak a legkhmbk, Isgsaméiiysl hiaiailáai költségvetéshez vaaaak alk elsietve, a arikkehei megveszi mindenki, aki emik agytatr ftt iaija - A 'iaisanH Nlrltp.4aa l\|lStgk ICkmi éiitntnéiyfsaas<mtéékné frigainai MHtf walgálkal Knagner Uyftrgy aak egy ai lalákaáaya, mely raparator néven árukatik a gyógyszertárakon. A feltaláló, mielötukásaitményét a kösforgakuaha bocsátotta volna, — hogy annak hatásáról statisztikailag ia meggyőződjék, — a Rókim-kór-háznak letaiáulotia, hogy a javalt esetekben alkalmazza kéazitaiéeyét, melyei a szűk«é-. ges mennyiségien ingyen sd a kórháznak. A kísérletek meglepő eredményt mnlsitak, amennyiben 136 beteg közül 125 gyógyulvs, H javulva bocsálUiloll el a kórházból a Répa ral orral való kezelés utáo. Volt eten betegek között több, kinél 80—190 napi ápolna alatt mioden edifyg öemert szerelés eredménytelen maradt, mig végre a Reparator vétetvén alkalmazásba, általa 2—6 napi kaaeléa után teljea gyógyulás éreted el. — lalamegyt kir. aléltlágys-Iftjéfffl 2)786 az a. a következő megkeresés érkezett a helybeli polgármesteri hivatalhoz: Tekintettel azon körülményre, bogy as 1884 évre eszközölt házadó összeírás alkalmával a kibérelt és a bérbe nem adott lakrészek közölt igen csekély eltérés mutatkozott, a menyiben a bérbeadóit lakrészek az összes lakrészeknek csakngtn felét képezték és igy tekintve a folytonos építkezéseket és változásokat, melyek Nagy-Kanizsa városában előfordulnak, msjdnem bizton vélelmezhető, hogy most már Nagy-Kanizsa városábau az általános házbéradó kivetésé-uak van helye. Ennél fogva hivatkozással s folyó bó 9 én 22942 ss slatt kelt és az 1881 évi adókivetés megindítása iránt kiadóit (körrendeletemre, felhívom a tekintetes polgármesteri hivatalt, miszerint az esetben, ha a beállott változások folytán az általánöa jiáz-béradó kivetésének helye volna, a ml ellen kifogáaom nem leliet, ugy az 1886. évre azt kivettetni, — ellenkező esetben pelig 8 nap alatt a helyszíni felülvizsgálat megtörténtéről éri esi tel ni szíveskedjék, hogy innen egy tisztviselő kiküldéséről gondoskodhassak. 2L-Egers?egen 1884. November tH-án Rsdulo-vita a. k., m. kir. adólelügyelö. — Nagyért ék A ayercaéaytaN Ijik. Budapesten a magyarországi hírlapírók nyngdyintézete sajüt alapja javára sorsjátékot rendez, melyeknek nyereményei már ki vannak állítva. Tekintve azl, hogy egy sorsjegy ára csak 20 krv a nyeremények valóban rendkívülieknek mondhatók, főnyeremény: egy rendkívüli pompáa és értékes gyémánt ékszer, mely a magyar ötvösművészetnek igazán becsülelére válik. Második nyeremény: egy ihes- és kávé-service, harmadik nyeremény: evökészlet 12 személy számára. £ három nyeremény a nyerő kívánatára ha'adéktalanul visszaváltalik SOOÜ, illetőleg lOOtl és 600 írtért, készpénzfizetés mellett minden levonás nélkül Ezeken kívül llM> különféle nyeremény van, u. m.: műtárgyak, háztartási eszközök, könyvek ntb. E sorsjegyek már eddig is i\|Qgy kelendőségnek örvendettek az egéss országban. A tor-tolás 18i6 jan. 2-án lesz, ugy, hogy a szerencsés nyerők az uj é^af mindeneseire nagyon kellemes módon kezdik meg. A sorsjegyek kaphiüók 'a főelárasítónál, Fuchs H. váltóházában( Budapest, Dorottya-ulcza 9. sz. valamint mindén váll óüzlet ben, dobány-lözsdében éa lótfógyOjlödében. Irodalom — RapUrak a« lS85-lk évre. A „ Fi nnk'ÍH tártulif" magyar irodalmihité-tet állal épen mott küldettek be szerkesztőségünknek a követketö, közkedveltségben részesülő, csinosan kiállított éa a legnagyobb gonddal azerkeaztetl 1880-06 én* kiadott \|i«ja-iiirtk. Valamennyi a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. miniszlerium-bsn Aiisteálliiott legújabb adatok nyomén szerkeszteti országos vásárok kimutatásával van ellátva. Nimieti liaity k^jnt mifpuír •886-ik évre szerkeszti Aldor Imre. Ara fűzve 1 frt. Itt0'/n Meti nptd>« IÖ85-ik évre. Alapilá Mayer István, szerkeszti Kőhalmi Klimstein József. Ara fűzve 60 kr. éd/irst gagdii naptáin 1886. évre szerkeszti Sporzon Pál. Ara (űzve 80 kr. Bmnéd-nnp-uir 1886. év e szerkeszti Aldor Imre. XVIII. évfolyam. Ara (Űzve 60 k^. Ltöércilnógtár 1886-ik évre. XXIV. évfolyam. Ara fűzve 60 kr. KoMsu'h-u'tptúr 18 <6. évre. Szerkeszti Honfi Tihamér. XV. évfolyam. Sok képpel. Ara tűzve 40 kr. A wNtytéttMjn\ nnptdr* az 1886-ik évre. A magvar nép számára szerkeszti Aldor Imre. XVII. évfolva&;Számos a szövegbe nyomott képpel Ara lüzve 40 kr N'9tt»k! Mulattstó-naptár s gyiV nyörüségas 1886-iki esztendőre. Megcsinálta vsls egy Asztromókns. Számos iUnsslrácaiókkal XVI. évfolyam. Ara fűzve 40 kr. i magyar nép najHára 1886. évre Szerkeszti ifj. I Tatár Péter XXX évfolyam. Képekkel A a fűzve 26 kr/ Vi f»\i n»ptar lb8-ik évre. Egy egéss (V. Ara 2a kr. — Hsl(asffaUal Neaasetl ka-IrséArlaa irodai és hivatali hassnálalra l^86-rt saerkesstette Saántó József ügrvéd, n Jogászosptár szerkesztője, kiadta a Tettey féle myvkia^bívalal Budapesten. Ötödik évfolyam. E naptár ajlegteJj^ebb kasai és közös fa^tésaMÉnyi cximtért tarialmgzz^ szak-zárt beoftáskan a lagaabb adatok fel-jmmnáláSáváij A naptár nyolca réazre oaz-lik k t kövelkető tartalommal. I. AlUlánot eakalár, II. Kaykázi czhatár, III. Katonai czhniár, IV. KteoktaiAai éa Kősmivalődéai cximiár, V. Pénzügyi éa közgazd. cztmiár. V L Ifisslgigyi cauaiár, VII ügyi caimtár, Vltf. Törvénybatóaágok ét tá' roaok Mnitára és számos hasznos tudnivaló: Poéta és távírda Saahályok, névnapok betűrendben, sorsjegyek husási napjai atb. ttb. Végül betűrendes tartalomjaaviáa. A gazdag tartalma naptár ára 80 kr. Melegen ajánlfuk a láles és pootos ozimlárt minden ügyvéd nak éa hivatalnak. — (JJ seneasAvek Táborsiky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében Bu-dapesten megjelent: «Négy zenemű* ssarzé Ábrányi Knrnél I az. Magyar Rhapsodia (#-lk magyar ábránd) Nincsen ennyi tenger csillag .. Barna legény .. zongorára I frt 60 JtK 2. sz. A hegedűs (Hevesi József) Ballt-da magytr irálybán, énekhangra, soogoraki-sérettel. a) Csillagos az ég (Gynísi Pál) b) At édes almának píros a virága (Imreű) c) Holdas éjben (Komóosy Józtel) 90 kr. A négy szám ára összesen 4 frt. — Aa latnaár 4-lk évMytmkt lé\|»i aMa<jy«r Jlltinttitnny, mely kitűnő irányban vetelelt szerkesztése folytán már oly elierjedétnek örvend, hogy ninct város vsgy falu, hova több példányion nemjáma, kellemet meglepetést txersell s magyar hölgyvilágnak, de egyssertmind élénk jelét adta életképességének átállni, hogy kiadU s , i/«gyar HiUiatttonyok Naptarih. R szakmájában egyedül álló naptár, mely valóban a nők egyik nélkülöshelhlen kézikönyvéül fog axolgálui, annyi kellemes és hasanoa dolgot tartnlmaa, hogy minden háztartás nél-külözhetlen kelléke lesz, mert nem csak kellemes órákat fog nyújtani szórakottaió lar-lalmával, de hasznos utaailáaőkat, tanácsokai és láblázatokat tartalmai ás a mi semmiféle napiárban nem található: b'tittr-ttiti kBnyvoiitli tfibl4s«tnlct egy étrt. A naptár 18 íven, díszes kiadáaban, gazdag tartalommal \|e!ent meg. — A Recéaj világak most októberben megindult V. évfolyamából 2—5 füzetéket küldöttek be hozzánk e kitűnő szépirodalom folyóirat kiadói, Hévni Uttpt-ttk. Az uj évfolyam első füzetének megje-lentekor alkalmunk volt nemcsak e vállalat hazafias irányáról szótanunk, de kiterjeszkedtünk az okok kolatáaára b, hogy minden dicséret, osztatlan elismerés daczára, melyben e vállalat a művelt olvasó közönség éa a rajiö állal részesül, miért nem áll annak anyagi eredménye ia párhuzamban a szellemi színvonallal, melyet e jelesen szerkesztett, kitűnő tartalmú, első íróink müveiben bővelkedő lap elfoglal Az qj évfolyam ia oly müvek közlésével indult meg, milyeneket a külföld hasonirányu vállalatai sehol sem nyújtanak, litnietkyné H»jin Lnk»% Tolnai L-tjot s hszaiak közfii, Otorgt OAstl, Dotitoouky a külföld képviseletében, eléggé bizonyítják állilásainkat. A tárczarovatban 2—3 kisebb elbeszélés, rajz, irodalmi ismertetés jelenik meg minden füzetben, egy szóval a Ryényoihig minden azáma a jó, érdekes és maradandó beeeü olvasmányoknak oly bő anyagát nyújtja, hogy a csekély előfizetési ár (azámookint csak lö kr.) valóban nem terheli meg a legszerényebb irodalompártoló budgetíét sem. — Az előfizetési pénzeket legczélszerübb egyenesen a kiadókhoz, A-W trilnéitkhti (Bodapeet, váczi-utcza II.) küldeni. — Egy negyedév előfizetési ára 1 frt 90 kr. A közönség köréből.) Tekintetes szerkesztő nrl A Zalai Közlöny folyó évi 93. számában egy állítólag Kerecsenyből eredő»végrehajlói túlkapás* czimü közleményre vátaszolólsg szíveskedjék jelen toraimai becset lapjában közzélenni: A névleien köalemény írója ugyanit azzal támad meg, hogy lefoglaltam egy szegény ember boronát ftlaa pinczéjé-nek teie éi. mivel megvizezett borát lelóg-lalni nem lehetett Továbbá azt állítja, hogy ezt megvette a végrehajtónak testvérbátyja és a megmaradóit falazat mott a tél folva-máhan* egyenlővé lehet at anytfölddel. Első soraira nézve kijelentem, bogy mioden egyes szava csupa hazugság, mert as özvegy asszonynak, kit ő tulajdonképen szegény embernek liiulál, előszór is bora lelt le^ foglalva; ki azonban etl a községi elöljáróság tudta nélkül eladta. Hogy tekét több év óta hálrálékban lévő adót art osása né-mikép törlesztessék, as elöljáróság a végrehajtóval egyetemben as asszonynak már lefoglalt romladozó félben levő pinezójét a tetővel egyült mini pinczehulladékot elárverezte azon okból, mert ö azt már többeknek alkuba bocsájlotta, hogy- a kincstárt kanét kijátaza. Itt tehát ismét kitűnik a fent eaditett névtelen köalemény Írójának maiieziája any-nyival inkább ia, mert a falazat, mely már onnét elhordatoit nem boronából, hanem »árral kirakott sövényből áll — Ami az érvéréét illeti, szintén törvényesen intéztetett el, mert volt olt több vevő; de mintán a legtöbbet ígérő a végrehajtó testvérbátyja volt; a pinczefanlladék eanak adatott el Névtelen^iró tehát csakis saegéaységi bizonyítványának adja tanajelét, midőn ohaa dolog megítélésébe avatkosik, melyről magának tetfes bizonyítékot nem sajtja; meri a magyar közmondáa szerint, ajkkal As • lavslksa fcftstekArt aas vtlkl aa- assak. okosabb lenne, ha a hajdú nfm fogna a harangöntéabe, — czikkiró is ahelyett, kogy ily szakmájába nem vágó dolgokkal loglal-koatk, jobb lenne, ha Ghoety t, b, c-jét forjcatná. Felkérem tabál a czikkirót, bogy az ilynemű alaptalan rágalmaktól óvakodjék, mart elleneset ben kénytelen leazek öt tör-vényes ulon felelőaségre vonatni. Soraim köiléeét lantét UtitaUUel kérve mtradtam tekintetes szerkesztő nrnak alázatos szolgája. \| Orosztony 1884. november Helettr Mlkálf. ktss. sdévignksjltf. * Közgazdaság. Qabona árak. • Nagy-Kanizsa, nov. 29-én. 18 kilogramm Busa 7 frt 60 kr. 7 Irt 6.S kr. — Boza 6 Irt 50 kr. 7 Ift — kr. — Árpa » frt. Mt kr. 6 frt 76 kr. — Zab 0 írt. 40 kr. 6 Irt 60 kr. Kukoricza 9 Irt, 90 kr. 6 frt. 60 kr. wCTfjHjfimKÜ V A vawtl meneirHnd. KnuláH.nadft-1»»• ««ST »""• w. m. mtm. rm* bot .Ind. "W1 ^ t A.Mp. wrst á a. t o. iu14. aa 1 4. 11 ^ _ 1 mmm. IHWI M lUpMt Sa ,i4iMn„ vagy. vonat! gj. v. aas aas 14Ma f 10 4.66 ■M.T9MS • tgw' « A 46 p _ „ iMÍMk lOMl K.aua. - • J n f— ^loAp. I tr MU 11J0 mm!rn!ál MW, •SüT^ft "tf 1 \|MMM. NHt ttgf. Kaa«»a»4rt 4JJ«I 1 M. 11* M p 6 o 86 p m. v. é. a. J4t n v." i tt. 111 MM.VWH aau II 4. Ma. vonal H7 Bé-a-Kaniíaa. i d m. 1 art Krk t Ara 41 p. 10 A. M f a. vaa ragm>l 4&f JaaaM. om\| Zanbaa-Harca i tt. Ind t A. \|S , hm. vaaai aaa MA 06 v at. na 73T >hh, im{ .tMS, Toaai Bana-Zaaiaaa , 1 Itrk, tl é. Ift f.\ t 4. tl p ím Felelős tztrkettlö t kiadó: . I A lt ti A l< A J o a. Társszerkesztő Farkaa I ■ r a Hirdetések: Borze-informácziókat legjobbsn értesült forrásból, valamint easskba vágó mindennemű értebitéaaket ée tanácsokat gyuntau 08 Ing jen »<l írásbeli vagy azóbeli kérdésékre Eléiiier és Táram bamklslete t Bécs, I. Wallneratrasse II. 286 6- 6. = Valódi = I ORVOSI MALA6A-SECT \| A kloslerneuburgi csász. kir. borkisérleti állomás vegyelemzései szerint kllflnfi Jó, valódi malaga mint kitűnő erőaitő-szer eréUearéett ka> legek, Mllék, g> erikekek stb. számára, a vérssegésység és gjamiar-gytagmég ellea legkitűnőbb hatása. M, éa 'I, eredeti pelaozkokbaa a tftrvéays* aam kejsgyutt védjegy alatt a VINADOR SPANYOL BOHKERESKEOÉMCK Bécs. lamkarg. 1H IM éa fH 1M eredeti árak maüett továbbá kűlönféla legfinomabb külföldi bor eredeti palaczkokban eredeti árakon kap-ható Nagy-Kankién Méméék Qy. bánénr n aM$gnéKékot' czimzett gyógy mart árában továbbá Kuttir Stinéor gyógyszerész és &rm-bmtíky AMf (Uszerkeraskedő árnál Zaia- Rgtruwn 204 7-11 O <1 PSERHOFER J,féle VÁrtiartitÁ lahiiflMnli Hatat* n^üw* I'UmmI mii alatti n utóbbi aavat ui-WOI II SXIItU IflllUOtSUH \|h l«\|pi aifMMillk, wlvtl <a.kugy»n allK Mnik blif-«df. atalyUn • UUuMk caudá* hutátokat nafluaraan U ntm blioajltattak thIor A lagtaal\|a«njiii vartokba a, mtlyakbtti tulndrn vgjéb mi alkortolouBl alUlinasUtott. o»an labd^éMk a,mUWn«iur •a * ltgr8»l«M»b id» »Uu UljM gjógrulátt I dobot 16 UkéaataMl 91 Ir. I M»i«i 6 inbosMl 1 frt b kr. umUm klttva \ írt 10 kr. (1 tkwtft4 ktvoatbb mm kltdotik o«4t) luuti. UU« tavll Mmtt, mulyok Irnl knlat mottéaitak § labdaeaukért uitl/aknk a lagkliilnMIabb 4a k 1 játabb brtogaégakkM agtoaaéglk halvraálllláaat kBaxBnlk. A kl mk ogyttor klaérlatot tol tuvabb ajánlja. A ttáintaUn kkitoi Irak káaál, Ma TOtlIéUlvo káallak u4hínyat. Imm-follk, Wiltoifcr aa Vbka mL IMO mm. ti. Mvdvéna »88aat »T í iéftm kl- Takfctatoa ar! ttnau • taton kai to kngjiaktálikini onrooaltattam ta dt mirném alkar nalkU, bajom mind ntaabbá ofT, hagy US nMnl bavoa hantot la Imim Aoaaataogorodáaa&kllirttkattébM); laljaa étvágy tatonaág állott ba, a mik i\j ■■! caak a Itgtaakfljrabb it-kot ángy agy korty vtoaí nyaltam U la, alig bírtam a pnflkdáa, mU tibáláa to MMiili miatt agyaaaam állni, tnlgom régra u üa, oaakntm eaudálatoa katáM véfiűillló iabdacaai kaaaátaiákM folyamodtam, mtlyak na tévanatalták al halátiikat, a tagamat caaknam 5;é\|rilkillia baj<iml»l IlkélaiatM mogaaaba-I toltak. — Alinak kAvatkaaléban éa a lakiutataa uruak vértlaatltd labdacaal a mái agyéb trUli g.égyaaareért nam gylnlm hálám a cliaiuaráaamct ilag«aé6k frjauu. — Kirátó mély úaataialtal 0f//«Nf«l Taklatalaa art Oly aaartacato voltom, Aa rlitlmai ' jfV~ Jntaal. malyak nálam aaa-dákat mivaltak! — Etak éta aaanvadtam fajöOáa éa aaélkádtobM, agy IfKátalhi M M kiiünA tokriaaaalkól álaugadatt nékamlO darából, a aaM 19 drb labdaca aa- aaty laljaa tik Ilii na kalriaállltoU, hogy m ra-caúda. — Elalittin mafláit kérek még agy aaa-magaé k áldani. Prtoka. INI márci, U. tár Anéréi, 1 Rklita, IW4. jaulua It. Ilélyaa áaotah Pa.rl.afai ur! fca áa aakM mának kik m ta ,?értlaatito-pBnlátonka aglaatoHk jU, iráalwM H)iaai> kl l««mélyabb káláaki lammHatlák. kátoakal. áa la Amerikai köszvény keuöcn, aaa kaié, kétaégtalanBI lagjubb aaar iikiw kfiMvé-■yaa éa artaaaa baj, — laaalwm bálgarbKatoJ lag-aaaggaléa, géraa, Urgaa loglájáa, lajiijáa,lül«Mgga>«a ak ak aMaa Cbinii toilette szappan, gyártáa Itréa. Uaaaaálala atán a Wr báiaMJ ^ma la« aa IgM kallamaa nagot tart mag. IgM avkálg tart to kl uam náiaá. Kgy áaaaUQ kr ra^y balzsam, bbto»abbrun>«kYMtllam«na miudanoan I fakg}tojuk éa Idák aabak atli. allaa. I tégaly ép kr. Elet essi'jiezia (prágai cseppek, •véd cseppek,) ttXttZitZ alaa. kataá kMtoaar. trag V kfc_ _______ Por lábizzad ás ellen." ■aaa haaanáU, a iMaaaákaabk gydgyarftt ta A alk vérfatyMaáí, r^adatlM ka«i Maalliaél. bagy rakadéaaél, glllaatánál. gyawigyaagmég- to gyamvr gBiawil, iifüllwil to aak amdb balaál gyök.rmn •agllatlak TaOaa khaliamal ktoak még II ukanaat. Mély ItwtalalUi Kénultr Kdroly, Taktalalaa art Bl«i bocOjtv ast, mbaarjnl »»' lűaxiuAlag wlamMayl gyégyaaara baaowlé jéaággal Ur, m Gu klraa fagy bál Mamá val, inaly caáládom-baa aki Idttlt tagjáigwk gymm végat VaUU, dactára vabunaanyl ugjnarasalt egyvtemaa mar káatl bfakaat-laaaágomuak, olkatároatam magaamt M ön vértlaxtlld bbdattalbM Myamadal. bogy aaaa apró golyóblaok aagélyéral magaatriniia^aaa rég 141 éta tmrlolt arany-aM kéalakaamai. Kgyállalában Ma raatalam Annak kaanlhal, miaaarinl régi ká\|am négy hali kamwélat uián a áa aaaa laktoaaakal la- ■ iréntoi kflrébM a lagbiUgdbbu ajánlom Aa allcu dtoaa tgyálialábaa aamml allaaraléaain, ka áa aM m* JéOakal aévalálrto Nllkfll — ayüi boraájlMii T " alé dh^ja Hé<M\| IMI MMj Uaxtalaltal Uaaay, f. K. 1874 niAjW \|\|, Taklatalaa ar I Ubilkogy m éa lnlaaéáé fltolél* falaaégaaiaak, a U évak dia Idillt gyumorl»Jb»u a aiMkaa aaMVodatt, aamaak vlaasaadták m élalat^kauam aj IQai «rto ia OatéUak balé, máa haaaalé batagaégak-Un aaMVodlk kéréaéta még két takana «láavétal mai-latlü magk&ldtoéra karam lal Mély •tlntaMlal áftoaaaá UMu. a M esállal kalalkasfi kaWamatlM aaagat, éfM larlja a labUlll, to aitalmattaa aaa mi k «m batoaMyalta. ágy dulNM tnN kr Georgé Taté pektorale-ja, dia, kikégéa, rakadtaég, 'hurut, inalt- to IlMftbajuk, gfgabáMalmák allan lágiabk éa IrgkailaiuM bb aa-aliamarva 1 dobva ara kV kr. Tannocliiniu hajkenöcs, í^írÜÍ auk to lalkuaok által talamamiyi lí^\|a*aaaláaaar ka. a«tt a lagjakkaak aUaaMrva, I aalaiiaxi klálUtaü aagy Egyetemes tisztító só, magMvait émtoatto minéan kl?olkaaaito)il, ugy mtol l^jttjáa. aaMllto. gyrMaaglrw, paaaitt. aranyér, éugaláa «k aUaa. 1 aaanag ám Itt . IsT Val aianayi (raKila klia«togamaf fagj raktiraa torUtik. tagj kinaalra ptatoaaa to i»g-_ )atoayoaakka baaaaraatotik. _ MT rontttl köldemények, 5 íit nlail megrendeléseknél oakla ma ökueg cltiiegea beküidete melleit nagyobb Asazegekuél aián-féltel Is eszközöl lelnek. 257 2—12 Megjelent! t éa kapható Fiscliel F kduyvkereak. N -KaiiiWni éa Cnéktornyán, ngyaaintén ax alulirt czégnél valamint minden ha»i< kíJnyvkc.reskuilonél éa k/iny vkötőnél SZEGEDI KÉPES NAPTÁR XI évfoljnnm mm 1885-lkHvrf ilűin ninnynmulu l\oritékban a Jcövcthrző tartalommal m ké/irMcl tllátra: 1. A fnMges oralkodóháx. t. firi naptár. 3. Napiári rész. 4, Szeged axab, kir. vftrox kiixliirvóiiyhnlrt-RíVgüuok (iaztviaelOi fa bixottrAgi tagiéinak néraora. b- A axegeHi kir. lurvényaxék. kir. járáa-binWág itali axemélyxetének névatirn. 0. Sxegedi gyakorta k«">* . valamint köx éa vftittíügyvéfiek néraora. 7, Sxeged a/ab. kir. várna egéaxaégQgyi B/emélyzelének névjegyzéke. 8. A aiáaévea jövendölései. 9. V»n<rpillnhii rg 184. ivrt (4 képpel). !U. SfVtmWti. (Vera.) 11. viimhfii. Népies elbeexéléa, irta Paiotáa Panaxtin. 11 tipll'ő tiirgré. (S képpel;) 18. Knnitor ur Miokáj. Irta S* Kovára Hál. 14. Mpdn'ak. 16. wrf''/. 'rta S..Kovára Pál. U Aé-wúk. ( képpel ) 17, Megyar- éa Erdélyoraxági oraxágoa ráaárok. ISI Ü/Jeti ér:eaiiö. 19/ Belyegmnte'tí. A nnplíir ára c«nk kr. C vállalatot a n. é. hazai közönség becses Agyelnébe éa párUogiaába ajánl a, kiváló tiaaieleliel BÜRGER GUSZTÁV ős TÁHSA könyvkiadóhivatala, könvv- ée kőnyomdiíja SZEGEDEN. 8 ■ • 6 frt 6 írt. J#/«f/ Műdretiy uwh'árzmh éa MimiwmtMékth hrtyirllrnllénr tWte, tsrtéa ée ele^ ktiAaAeea alkabraa iatéaetvk és káhétrak náeárl Flraktár t Bées 1. MfXimiliAnstfaaae t aaám. Í5T I tl0 4-ii :XXXXXX50CXXXXXXXXXXXX?k Gsász. én hír. osxlráagyar Fzabad Ruganyos fa-mátráczok NAGY l'ÉNZ-KISORSOLAS. ............II A hamburgi álUmkormfoy álul aaagámitt- . . .. ' . ' limmnaaal tokáim aéaa-klwracéto iOOOCO f.»gatorya»N4to»'k Mri^i, 2SSTto\|W amgábaBr^y^WI>i<JO - mm ^mM apM —— ja LiillUtoH l^ raj- 1r'f- lf1,Ét' T 500 000 ^s'Sir13 ÜUU,UUU 9 290,100 mirka, bü tog»gtd>á i-Xrr^Ml- ar a.b»«iilairxt tmv'lit ! >»it• \| ( In'ftj .ltl» jM»lkar»w»iiM. fa ii\|. \|ii . jKii JH ill i-: ll)rr-N\|MJ márki I a 300000 Iá 200000 2 á 100000 1 á 90Q00 1, á 80U00 2 á 70000 1 á 60000 2 á 50000 1 á 30000 5 á 20000 3 á 15000 26 á 10000 50 á 5000 10G á 3000 253 á 2000 6 á isob 515 á ■ 1000 1036 á 500 29020 á 145 19463 • 200, 150, wriwM 'yjr1* étrménéit, áayv mud M aaiaa Aaato iámup ufdjáté aluli léífkna Itoaayaami ifdftaáanl. 124. IOO. 04. 67. 40 éa 20 márkával, tlaaxeaen M^öOt) nyemnény a eaenkivQI niég egy jutalék lógnak 6 hónap alatt 7 húzásban kiaoraoltatni. Ax eiaA osztály bfixáa a hivatalban Lé. dé* cxember l(Vére és ll-ére van meg&lit^piiva. 242 4 5 Aa a MÉy pla> H11WHH1H baMMfú Ma nyarttnényaa. Valamint a ' ayanatoMfá aaMar ktáaaléato' lllatfi lakatá Ugnagy.' k ktoto4b aá-gMt a imaatto ■tolMárt tagfcHa<\|adiabk'Mvalt-aégra talált, Aa ákatarv aaadto a MBato* agy kltlfilii i a aaélraUaavMat!WIgakMtolgáttol Ittlétük al, a m (féaa vállalat M Utam által r.lflgyallalik. K féH$Upr/0Ídt tmik mmiuiií fUutr iim krétttf étrménén, iQfiOO ayar Mail /i ftáíf 7 • iim" Aa aW MNály áwiwntiw M)M) Ma kl, a máaaáft muAji ÖO.OÓO ■toMt. a bar-•nádiké 70.000 márka, a aagyadlfcé aO^fO márka. .lUbllk 90JOOO márka hatodik IOOjÜOO Méaka to "a batedlké aaaltcg IÓOJJOO márkát, fl^áaafcéyia pwilg 300,061 márkát. 200,000 márkir atb.. atb. B kin arai iá« aaetoagyetoak tUnuitkAval aa atoyagyaatt k/t karaakadakal eaég van toagUira. a mlwlaiok, kft iradalt aorajecyak ratéaa áttol réastvaaal kívánnak, atlvaakadjaitak lá^rveda iéa&kat a taégak agytkébas baktklaal, A magrandaltik awvcak adjanak u IllatS fiaa-«»»•! aaatr.-magyar baukjagyakban vagy paaMk bétyagakbén magraadaléaaikbaa saaiotnlí áa taa-wagai poajaulváaynyal la lakat kIllata a kivi. mura poaiaulánvéira lati níamtvényék k tdjealt lataak. ái tUS owtr jmxáara maty daaa. ,104a 4a II-én történik, a aonjtgyak ára: agy nw araéetl aerajegyeefc 8 ftt SO kr. •gy fái araőa ti aerajagyaak I frt 75 kr. •gy aagyaé aradatl wrijaoynak 10 kr. MtodM niigiiiltlliift aa átUm Hbnaréval flllátctt aradat! aar^y Um káMva a agyUatUag a hivalaloa anikaaáB tarr la, malyben mindan a huáaokat, a hniáaok Idáját 4a a klUo.kátta ..aatályokba való baáaataaáé lalmgikat Utotl tudnivalók banfogtalvák. — MUIm ámmt asonnal a tomáa uián ktokai kapja a bivalaloa liuaáal t^Jatromot, moly Italán magában fngU. Un^Ja a baaott wámokat. A ayar. laaaeiUt piméM klflwtéaeért a , kormány kaaaakadik, Ha notolán agy megrandeHnak as alapterv nam latmaM, a kaaáa alOit a aonjagyakat axiv4aan vlnzkfog.iljuk a M «rta kapott Oaqu'gai viam-xxoigállaijuk. Kívánatra aornoláal alaptarv mag-, takhato végatt togyag kbldatik Mintán a aormUnokkM Mnm migranánll. aakat várank. • bogy anln magtnná^éat poa. ifluk, kéljük a magrenéaléeeket [ maaatra 1884-ki deczember 10-ile aWt M aioljac wtt (I lott^t^adék agyikébn kteratUn bakMdawi StmlL Valoatm&Cp. Haatkarg. Haaibarg, Steinwegö. Kön atr 86 88 Iáinak mindnaki non \|6nyb.o nlmaaül. hogy m aradatl aorajagyakat kotrotlan, tokát mlMM ktavatitto aélkát kajya, a annak folytán nant cank a hlratalöa tuizAai UJilrflinot lnhatű lagrOf Idabb MA alatt aaoniuű a httato atán tündén ftlasdlitáa nélkül elküldök, da u landoti aorajagyakat la mtodto m ntomari ban kilátt árért mludan Aifalam ilM aiaát aaa%HMQakt Ny ujjunk kezetasgereueséuek! 500 000 márka flnyaraa^ayt njrajl kod ráad aatbrn a kaaAargl ■agy gAakluraaaláa. méj a magaa kanaáay at. tat jóvékagjva áa blxtoattra van. baa aj tarvaxek Wava abban áll. kogv néliánj bóaau laíatyima alatt 7aoraolaabau 80.500 okvatlan klkarMUa alá kall karálaia, káalák tálálkoilk 800,000 frtayi fln;ar»»4aj. réaalag padlgt , _____ 1 ajar. á- in. I ajar. á. a. I njer. á. ak 1 ttjer. a. at 1 íijrf. i. ui. t njrr. i. in. 8 ajar. a. m, 4 Mjer. á. in. f a\|«r a m. 9 •jtr. i at. 1 a/ar. á. at. 800,0001 200.00"! tOll,ÓtNl IMI.UtíO JBRjpOOj 70,000 ooaoel 86 a/ar. á at, Iá «jor. á. m. 1O0 ajar. a. fai. 8&8 ayar. á mi. é ajtr. a. ■ 118 ayar. a. at. 1098 ajrar. a. at. 50.00n ?9U20 njar. a. iON IO,ouo 5.0OII 3000 80U0 1500 1000 IMI 148 4M.a0O'Ow«. 1 l.4ág! é^rraadn r. k glMŐrayrakUt, S. t40. 124. la.OOOUnn. ál, \|il 4<i. <a a. Rana nj-rraénjak l»»ll ata8 wirb-in 4001) ■I klanranUirn ifit.tHJO to. Ia«^flil. ben. Aa rlaá Matolta Wnmflmrtijp MUM) in. Imi 4a (akaadéik l ad G0,00Í), Pm4 11X000, 4 ad 10.000. sO.CUa, C-ml> 100.«t»i 1-rd \|Ml'X aaatl f MU.MI0 apé SaOJDOá, tíOO.tlpti mark. atb its tflaá aaatd/y yar«érayMadM aár ra 4 áraivator ta ár éa lljéi Hrtéaá, arrá. »omj.araeaaá 6w ». $ frt ÍOkr.o 4. n a n \|! f » - a I Mfjad „ , i ! t'Ü - •Okr.', Valhuianiijl aoaktMa u 9aarg atúlgM aakllétoo tagj paotaatalvaay mniloát akonnál dn n Ifgaagyobb gnnddal éMklráltotlk. uiindaakt aagal aa állam eaJmor4«él aNatoU arnlatl aora-jagyat kapvaa tUlnk koglbaa. A to»traná»'toekbá» aagklváabilókÍTalalaa tarvaaatok dli nélkül naltokmtotnokk alnáM hutát után padig (UaaMiUa tidlbll k8U\|lk látottá- ír ii adILOl nnttékailatomk, MM vátalaak a kítaUlo baaánl jrgjtékot JulalmaxvaVOjakM A('s Brr. IMnbre' OI1IOS \|\|>kfH; mindennemű gőzgép tulajdonosai számárai. Ax általunk módaxer aegitaégével előállított Foljókavlriaityag elismert módon a legjobb éa legolcaöbb ázer me-legkiömlések ellen gftxcsövexélékeknél, hengereknél a minden egyéb fajta gőz-tartóknál. Fényes ajánlácok ea. kir. éa vAr«»l halfaAgoktél. ralamiol Európa legkiváJóbb nagy iparosaiiól. A turió^Aiiért éa i^ÍHÍíriiH/'-zérl Mik évi julálláat vállasuk higiMu^ky és St,relitz R4ra I. MaxailllaamlraaM It. Ibritig » h'vpmIbii/o, * I Á'ó/ji. Állandó raktárunk vaal Budapesten,. Pragákaa, Brúanben, Oatraabaa, Bieli.záaa. a84 a-t6 \| [ I fdrinloN réaxietellre \| Kívánatra a hivatalit termától Iáidra al-káldják bdrwaatva meglök intto végttt da kéa^k-aak űjribtkoinok neuitrtoito mlww a wrajo-gvtktl m to«Mg timagaatlai aHlatlkaua al&tt vktasavaaali á i\|trtailarok kiflwttoa gaSiaae a. Ur» ttorial táfáéalk. mlmaal Játállaa matton Vállalatunknak mtaáouaar kadiaMU a M* ik aaa Itkiáttijat am gyakran na atol ffaTaraatjhijaek e>tan4t4a mint eaa.aaa. lee.eea, ae aa,a«a, á«,aaa alb. ftaata*k kí. Aa ily a lagaxUárdabb atofato ayagvd tal-UUtaal, otovalalbalálag wiudatibkk biatoaanggal a l'gatoalobk NMv4tctoa ataaMmrtáá kdratlk mar a kaoaü bntka mM ta 4la4ta awUmaN aai •ál atlto áánatrtaaái atajirt kaa-taahaafatona Kaulmanu & Simon. és válté-iasi Haakargbaa, ü i köaxöeetfitoket Imwik ki as iráataake44ieiaBe\|iMlkMogslK\|M-1 a hivatala terreaet.a»egtekin- jfcelie #—12 kéfjSk hegy téae IM abivetgláati meggy OaOém ] íészlet lefizetésre kapható. 0 Mindennemű vurrt^gépel to jg ingát órák V éhreratő órák' «a V ezüst órák H arany órák 4 exflat láncznk Y la amny gyQrflk to 1 s olajnyomatu képek V5 H tükrük 8 atoa 1 müette eaatalok T to \ ainAali lám^tk. a 1 • • filgtr^ lánipák o nád aaékek n ftalma székek rvermvk koéák ieitéruemilck, \|t5 krii]eiárréaálfte\|[ré\| Schen Lujza !flAná\|. Vagj^ltáaiaalN, éa kyr. aaabaüa!oa tubjdoooaa t-i. EBií Nyomatott Fbehel Fülöp laptmlgjlgQBSiál Nagy^aaMa.