Zala 1886 06 június k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	16.16 MB
Keltezés:	2011-02-16 13:13:35

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1139
Megtekintések száma:	4038
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (298.81 KB) Zala 1886 június Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 8zAm- • r Nagy-Kanizsa, 1886. junius 6-án. I XIIÍ. évfolyam. 1,1 m ni Btjtm uhm, i U M»lMliiilUfc»—Ittairtain rout-kart Kiadta ktelMénj. HüMnUl: fáittkift-ttcu. I. i * ImlA Mk IsMrt k«wk-M bpdtataik .1 cmntok tImu mm ktfatotnek. TT—~ rrr ZALA : ti \| i" . \' . .1 " j \' 4 IFolltllcal ós vegyes tartalmú iietiláp. A Zalamegyei ügyvédegykt, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Rankegyesíilel az Alsó-muraközi takarékpénztár részvénytársaság, és öns. szövetk. hivatalos közlönye. Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap. HP ps\' ZZZ-ZZS "XXX XXX EtórizrriBi AATÁK: U Kfas ém.....I At - kr. H Félém. . . % » „ J<«0«4«fr» I * S , jj \|iiiní»k jatinyoun ruaitutuk ij Arverwi « egjréb hiv»íalo« kJnWmi»y«k n JO kr télyVdijon M«l 100 nüf I írt m wiotol rojnden müft fjr M kr. L • a Nyllttér petitaora 10 kr. HH7 m xxx ZZZ -UBX -JZZ " Ai összetartásban i hatalom. Lehetetlen, bogy a gondolkodó basafiát elmélkedésre ne serkentették volna a legközelebb mult napok eee-raényei, melyek utóhatásai még nem estlstak meg teljesen. Értjük a Janssky ügyet, melynek minden phámsát olva- I sóink bisonyára jól ismerik Ha a Tisia miniszterelnök interpellátiójaután, lecsillapnlt volna az tlgy véglegesen, akkor tovább is jótékony biztonság-ban ringathattuk volna magunkat, j önérzetesen eléje nézve bármely esbe-tőségnek. Ámde úgy látszik bogy az j egyik tapintatlanság a másikat vonja \| maga után, • a sierencsétlen Janssky Ügy folytatást nyert a bécsi arak-hálában Beleredi gróf felssóllslásávsl, j ki a tárgyalás alatt levó népfelkelési törvényhez szólva, furcsa módon megvilágította azt a gondolkodásmódot, melyet mi kösönséges gondolkodású emberek szerencsésen túlhaladottnak \| tartottunk, mert már teljesen bele- i éltük magunkat as alkotmányos gym- ■ korlatba^ s polgár és polgár között I nem akarunk s nem szeretünk látni I különbséget, akármilyen kabátot is hord. Ea a körülmény elmélkedésre bfv fel bennünket, és oly nroulsággal szol gál, melyet ha hasznunkra fordítunk, megbecsülhetetlen szolgálatot fog nekünk tenni. I As európai népek óceánjában mi magyarok egyedül állunk. Dacsára ataa reactionáríns áramlatnak, mely szóként rág as európai államok élet-Iáján, alkotmányunk vidbástyájs mögött meglehetősen megőriztük Uberáli* intézményeinket; tudva, ho^y esek feladásával, magával as alkotmánynyal )átszunk lót játékot. A reactio náltnk is megvetette ugyan lábát, de nemze tünk minden rétegének gondolkodás módja mégis annyira át van hatva a szabadság iránti szeretettől, hogy na: gyobb hódításokat nem tehetett. Mert j est a nemzetet olcsó csábszavakkal egy időre félre lehet vezetni, de a szabadság vágya sokkal jobban Össze van forrva vele, mintsem hogy a reactio, akármily jelszavakkal éljen is, tartóé győzelemre számithatna. Fel adva szabadságunkat, elárulva alkot* \| mányunkát, valóban könnyen elboríthatna a legelső nagyobb vihar zúduló árja. Ha a jelek nem csalnak, Magyar ország még mielőtt ezer éves alkotmányának Ünnepét megülendi, nagy megpróbáltatásnak néz eléje. A politikai athmosphaera rekkenő, mint a természetes szokott lenni a vihart meg előzőleg. Senkisem tudná azt megmondani, mikor törhet ki; de az európai államok politikai constellátiója olyan, hogy e kitörés minden pillanatban megtörténhetik s népek életében az évek is perczek számba mennek. A titkos diplomátia szövevényeibe senkisem pillanthat, s gyakran vihar volt már, mikor a politikai barometrum szép időt jelzett. A magyar nemzetre ép ezért nagy felelősség és nagy feladat háratalott. — Nem engedheti meg, hogy az eshetőségek készületlenül találják s minden áron azon kell lennie, hogy a megpróbáltatások idejében a kellő erővel vethesse latba erejét és tekintélyét. Nemcsak a politikai eazély, hanem a nemzetünk iránti szeretet mély és meleg érzelme jelöli ki azon irányt, melyen tanulaágot meríthet a történtekből. Ugyanis viszonyaink as országon \| belől nincsenek kellőleg consolidálva. A nemzetiségek között nagy még az ellenszenv, bogy ne mondjam gyűlölet a magyarok iránt. Ez a mostoha viszony gyengiti ugy a társsdalmat, , mint \\ \'a nemzetet. Ezt a , viszályt a I politikai tényezők mellett a magyar i társadalomnak is segiteni kell roeg-t szüntetni. A mult sebeit nem kivánjuk felsaakitani. Hiszen tudjuk mi mindnyájan, hogy minő szolgálatokat tettek a nemzetiségek a magyar Ügynek a múltban. Ne adja Isten, hogy közttlök ismét sokan as ellen emeljék asentaég-törő karjaikat, mely Őket testvéri szeretettel kebléhez föléli, mást sem kívánva tőlök, mint azt, hogy Ők is oly szeretettel csüngjenek a hazán, mint mi. Vakaággal vannak megverve, ha ezt nem akarják látni, és áspirátióikkal arra felé tekintetlek, honnan számukra Hzabadság nem, csak rabszolgaság jöhet. A nemzetiségekkel való viszonyt tehát jobbá, üdvösebbé keD tenni. De van nekünk a hazán belfil még más bsjunk is. Osztályok és pár tok elkeseredett harcsot vívnak egymás ellen, a felekezetek békéje, egymás közötti egyetértése is meg van ingatva Ez nem Alhat a haza érdekében. Ez nem szolgálhat a nemzet javára. Hatá rainkon belől minden fölösleges viszályt, mely csak kárt szül, meg keD szüntetni, ha azt akarjuk, hogy a bekövetkezhető eshetőségek, előre nem látható események, egy belsőleg erős, közgazdasági viszonyaiban oonsolidált Magyar országgal találják magukat szemben Nagy baj, véghetetlenül káros, bogy közgazdasági és soci&li* kérdéseink igen sokszor, sőt legtöbbször a fractio tendentiosus szemüvegén keress tűi vizsgáltatnak.# Mikor tanuljuk már meg a vitás kérdéseket az egyedül helyes szempont alapján migítélni és megvitatni-? Mikor tanuljuk már meg, hogy az általános közgazdasági kérdések, a nemzeti va-gyonosodást, az ipar emelését, a kereskedelem felvirágzását, a kultúra fejlő dését illető kérdések sokféleképen megzavart képet és helyzetet mutatnak. hs azokat a párttendencia szem-j üvegén keresztül vizsgáljuk? Magyar országot belül erőssé tenni, viszonyéit consolidálni nem egy párt- nem egy fractio, nem egy ► osztály és nem egy felekezet fogja, hanem az összes tényezők egye\'értő, párt és személyes érdeket háttérbe szorító, s a közügyei ezek fölé helyeső, működése. Azért összetartás; az összetartás — hatalom Némuljon el a pártazenvedély zaja, az osztályok és felekezetek harcai lármája; a vegye kezébe a regenerátio dicső munkáját az — e nevet a szó nemesebb értelmében megérdemlő demokratikus Magyarország — vállvetve, összetartva, és e jelben, arról meg vagyunk győződve, úgy mint a múltban, a jövőben is győzni fog; — de csakis e jelben. A pártjaírd, osztályaira és felekezeteire bomlott Magyarország a viharból csak megtépetve menekül hetne Akiskanizsai ügy- Kis-Kanizsának Nagy-Kanizsától való elválási ügyében megindító t agitató azok részéről, kik a város érdekeit szivükön viselik, — közönbösen nem vehető. Legkönnyebb sz ügyet agyon hallgatni és ugy látszik, hogy ez nálunk több esetben szokássá vált Szerintem azonban a hallgatás csak bátorítja/ as agitátorokat és félemlíti a kishitt&eket; mig kölasönös megbessé lés folytán a legvitáaabb ügy is elveszíti érdeaségét. Ezen szempontok indítanak és ösztönöznek arra, hogy ezen ügyet a nyilvánosság fóruma elé vigyem és ott kölcsönös megvitatás tárgyává tegyem, úgy reménylem kimutathatni azon igazságot, mely előtt mindenki meghajolni kényszerül. Az ügy megvitatásához okvetlen rzükséges, hogy az egyénített két város múltja, jelene és jövője kellő módon figyelembe vétessék, mert csak ez vezethet bennünket azon helyes \' _ Tárcza. Yisszapiilantázoi lazáit rty Hp 1-[iltitiii yisiopra.j .Jogtörténeti tsnulvnény! \'rt» Sasit szná, Ur. ttrrtsjnsttt ktot (Matatrásj, mnM a^tf att kertit kmmm rtimi i fttvftkSL) 1 fBHBH. (SmwH» — Anü htrta km.) lutHtia mt nwMrvM ............ in h (IMjtotfal A eoinea h segédjén kívül már s XI. másadtól fogva nyomát találjuk még egy ■ÉSik igssságssolgáltatási kösegsek »t e fAtémMnmkmk. — fcea hivatal hatásköré-aik. tökéletes meghatározást tudósaink sttig is eldöntetlen ti I hagyták. így flMjiP); továbbá StUmmiet. Vnjdm. Bmm, ptrftioklMf, — vagyis a serte Igrtt kelsjseó, megoldó, (véfrekaj-Uá) MII wdóntí koeigsekt — fmjy mm Üvil még MAXmi k tartja. I kérálsKI ia már tjissmoMfiaykiáfc mk s eask tyA UstlXallár Jíáém ssss inMak ■wiállesodásraiei, kegy a pristakiet elvan I kM nasg vili, mely királynak, sálsr i ssk, vljt MjlSMÉ és mérném egyé térfaúk 1 -tpoK, elykéf, hogy a btró ité- rérfk ^ mit bizonyít egy 1969; évi nádori itélő levél. — Psrtsflgy tárgyalásánál, prís-tsldaaaak üayrMi szrrtpkvrbtn való ténykedésére \' vall még Jnla nádornak egy 1222. évi oklevele1) m. Íme tehát megtaláljuk azj ügyvédség első esiráiát a priatal Hunokban — márelsó királyaink idejében I Törvényeink s okleveleinkből pedig bizonyot a pristaldnsoknak a következő igazságügyi ténykedésekben való hatásköre vólt: 1) Törvényes bizonyság;1) - 2) Határjáró;\') - 3) XkUtást végző;4) — 4) Törvénybe idéző;\') — p) Végre- hajtó) — Megannyi fontos bírói hmctío, melyek közül efyik-másikst előkelő oomea ekre, ország- vsgy egy háiosgyokra is bíztak némelykor kualyaink; így olvassak hogy Sug .bakonyi" gróf iszt Láasló által lOB2.j§vl)en kiküldetik Barnabás királyi jegyttvel együttesen hogy a veszprémi püsposség határait bejárja.VII. Endre király 1206. évben kelt oklevele asenftt Soumchm nevü fSldtért Jéot knlocmi kmkktl iáratja merNemkülönben IV. Béla, 12fl». évi oklevAbea, Benedeknek, a királyné tárnokmestere él trenoséni várísnánnak (comes) bizonyos birtokon ás iktatás teljesítésére ad parancsot?) stb. stb. UsműoVtl mint fent érintettük sz MyyrédÉttik is tísátSkben állott r) r&t C D HL 1. r 14. n Bst uisrit I. btarr 40 — Bukf ékrtíur a - M\'lNpL rstr. VÚ. la «tfc. VOli.niH M 4, It 41; 4a Hk j-; D. 41 \' A 1 r^ér III I. r. M \' «) ámj Mis: fr - Nr II. 110. •J\'ö. a: a Svtsi UmmmUrU »U. I. lií Ftjér I. #i nk 1 P&t, L 44a - KiIm: II. 4IS. 3 fbi. Dtfl Kár VII a í Itar* «S: VL ML MlttMmiasláAMsasB végrsha^otta. -ilgridiilmfchis iMilassmilihas Uiwal Is mwekss s kéféém M$ír Mé Immr, te^jmysáMiimirtsm tdák megy, hogy a fiimsMss a MA fcássf iiifű vagyis a káré eÜM tárgyait IgyMt Háfa i«m l m A bíróságok kölönféle^égéhez képest voltak pedig: királyi, püspöki, káptalani,! vár-ispáni Stb. pristaAausok, i kik aztán működésűkért bizonyos dijakat is szedhettek; p. o. a tized beszedésénél is, a miikodo pristaldnst moghatározotb hányad illette meg, mi Kálmán királynak az Arbei egyház részére 1111. évben kelt kiváltság leveléből is kitűnik, s még ezen kívül az ia, hogy a comes curialfcok is ilyen, — azonban a pris^aldnsénál magasabb hányadban megszabott — természetbeni díjazást kaptak.\') A királyi pristaldna czimzéft — utóbb már II. Endre idejétől kesdve — eltűnve lesni tapasztaljak okleveleinkből s e bel vett a Komo regiu. a királyi ember merül fel azokban: s innen tol Is—énként a „homo rsgiasok" lépnek fanctióba 2. Az „egyház népei. — Esek bírája as illető megyés püspök, káptalan, apát, vagy prépost volt; s illetőleg as egyházfő helyett annak tisztviselője teljenté a bírás-koiiást. — Az egyháztők étne tisztjei ugyan csak „comem ezunzette) fordulnak elő okleveleinkbea. — Így a péceváradi apátság 10154k évi alapító levelében szent királyunk akként rendelkezik, hogy aa apátság néne egyedéi az apát hélkesáse alatt álljon mímden világi ügyekben ís, — kivévén a fő vesztést involválókat,\') Továbbá látják est a salavári spátság kiváltságait megerősítő szt László-féle 1001. évbeli oklevélből, mely szt Istvánnak 1009. és 1084. évbeli oklevelei alapján es apátság népeit minden megyei ff, mm albiráhmk • udvari grófoknak ítélete, hatósága alól kiveszi: s ámbár essa szt István-féle, agy ss 1U01. évi sst Lásaló-téle okleveleket neves törtáaetiróink egyike Panler Gyula, idéaett müvében a XII—XIII században készüli álm&nek, ! avagy teljesen corrnmpált eredetieknek ! nyilvánítja is, — mindazáltal, tekintettel a ! fennebb érintett s hitelességre meg nem : támadott pécsváradi — 1015. évoeli — \| oklevélre s illetve az abban irttakra, a zalavári apátsági oklevelek ezen világos \| ezemptíót tartalmazó rendelkezését mégis j csak valónak kell tartanunk Az egyházaknak — az egyházfő he-! lyett bíráskodó tiazijeik régi okleveleink-\| ben, szintén mint a vármegyeiek comes I (gróf) — vagy romét eurialit — (udvari \| gróf) nevezetteL- jelöltetnek így előforaal: comes onríalis Epiteopi; C. ear. CapihUi: C. cnr. Abbatis; Comes Oápitnli; comes Episeop. Az egyházi gróf, és segédje sz udvari . gróf, itélt tehát az egyházak népeinek I ügyében — és senki más1); — vagy ha ugy tetszett neki, maga az egyházra/ ; f 3 A világi /Sídet urak népei. Ezek a vármegye úog hatósága alól ki lévén véve, ügyeikben maguk >a földesurak ée ezek tisztjei — utóbbiak ugyancsak grófoknak (comes curialis) neveztetvén — ítélkeztek.1) A rabszolgáknak és saahedosoksak itrmétzHtzÁfen az ér volt bánjak. •) Az úgynevezett éri &mk,úr( ható-■ "ágnak okleveles nyomaira 8aent-Istvás alatt ugyan nem akadtuk, aadbban későbbi időből már számos adat áll erre nézve rendelkezésünkre,4) s nincs okunk abban kételkedni, hogy már első ssfcst királyunk alatt vert gyökeret a földes arí joghatóság ; mely leltevés mftllett, habár as István korabeli oklevelek ritkaságé r a kü- I \|Mlr Untt : A ksrr&t kMfcfca ) M t l m. 42. 1. \') Ffjéf: 0.IS.M.tia —Ili tq. — Utim IQ.4.L \' • i tea r. 108; t r- n ü. o. íl ___ ) Hajmik: Xmj. alkste. éiMIrt L ISI •) Sflf. a* VM V. 4a sMi, m mk mmíKkmmm aa wff MÉto aM aaMli^ üy ^nfim máiif iíih Imw afy — mrndki véfw li>iwi álml ^jüii m famn iééi tlflpéiljfcgi wÉ, maedafyik férni mimmjjp «#y-farma j^ikai ijiMi éa m fcraii idufcH rieak, tg briévt f£U mm- 1 áldám at viéilfMM) ennek iáéfén mkéké* fém aeyiffaatn kMtte ét j «c nrWn eJkilftaaiée le tt^Mt vá- ! fon eétve i\|ytttt«MO itrtiM Rvn ■Am4in tnrtoeáe j aofee ím wki ■iiu^iy, míg a Imtimi Ivekben afy iiUiy pnlitíkti ifitiiontk estéke Mm \|a j tett • kíekasróísk kedélyét nmt kér iémí tothrnUmtaí éy mSMA, i lakeaaáfot aayát patikai ebijeikre iArnsmmák Tékát nem i &íkanáaaaiaktAJf hmm dp)mmv ceélokre tÖrek«6 ifi j tatoroktAl íOtt ae elváláts imk ; z , iiyiUlriii miflárt meg » kí- j amlallak luk mindent, nMtbin Mk > barna? bibirnynh, hofjr • néiMlm együvé tartoeáe oly bírtok vímonyokat ; teremtett, melyek miatt Niy é# Km Kani—él kOttfaagatátilef ufyan el 4e kei tál tartani. de btlhokviaefyok le- j kifttetében aohaeem. Ho&á járul eb ! kai még a kábsiaii lakoasifnak aeon diáinín nAté lOrek véar bogy MagyKaniate kötveiloii kötelében Iév0 át átért a többieknél értékeeebb föl- \| dekát minden áron ntfnmiiii iparkodik, mely iparkodáee azt ewdné nyesi, boey a birtok elkülönítés ke remtfll vitele etetében íz a legtöbb j kiakaniaaai birtokot NefyKanzsán ía I •dAM maradna. Mii aióljak a vároe kfttfle vagvo fiáról, mely a rajta \\h6 terhek miatt i tO éf eI6tt fal aem oeatható? Ugy \| kittem aankí aem óhajtja, hogy «en . fagyon iámét a emrencaétlen nevezHU delegatíó kaaeléae alá tdatték, mert akkor fl lehetne mondani, bogy adtál Uram aaót, de nincs ben na kflaaftnet Tintán áll tehát mindenki előtt, bogy a birtokelkttlftnitéai ügynek ka remtOl vitelébe* agy emberélet volna aaOkaégaa éa aa almit as idd alatt bem- ! eaak aaon 1000 frt mely ballbmá* \| aaerint ügyWdi munkadíjul köttetett ki, költhető el, hanem háromaaor annyi Qaatag igényeltetnék a kíadátok lede aéeére Padig elég volt mát\' u eddigi \| koltaéf ía, melynek egyik réesét jelen lag Nagykanizsa ia fizetni kénytelen Hátra volna tehát a köaigttga-táai alváláa Ga aaetben Nagykanizsa meg ma radna torábbra ia Jelenlegi belyaetébeii rendeaett tanáéin várna, mig Kiskan-tea nagy vagy kiakflaaéygé alakulna éa i teoifebtróaáf hatéaéga alá tartót-nék, árvattgyait pedig a megye árva aaéke ketelné nádor itélt, 4a mindig egy éeJée ümtttdut M \|elealétébto éa omklt kihirdetett gyülí-mkktn, a lalóáig aylit ktlyva, — tooaaen tárt vagy fallal karitett atlyta vagy vér-btn. ~ Taltkbaeée a királykát kelyett aa o mágbirA itélt régémayben. Miatkogy aa. litván atáa alig agy wáaadíg tartotta még faao magát a oeai-aetaégi laarrnat és latváa alattlab<t mondani in florika volt — akként o kivételaa kiréaáe, ke agyait ia itp putíÍMul h előjogok betartáaa mii! mUMtlI cmlmyfH. m kétaégkiatl latváa kovába tehető U A aaewUégieaarvesat tyataaMik\'taaa végrekajtott BMgtftréaa utáa már/ — aiit alább JCáhaáa királynál látni lógjak. ~ igymai raaatiét taíáJaak, a laanayiben aa általa bekötött oataváUa xaiatti tflrvéay-taék érném a aamaaak teleti Uélkaui, Da aü törvényi veadalktaáaa atriat a aamaaek falait még a euypt frify k béréén* 4a Hélkeaéera \|ogoaittatoU, — ámde aa vtákbiaak téaylafm gyakorlat bani HMént akleveltiakbta adatot nem találnak; kanam miat aat maid aa illeti királyok karáaál agyit magértatao<jlk a irfli aam Wtaaaaa^ begy lágyan <4yna lal\'aa fij^Miméatm. y amaaéi béméeyaK be Mm lÉtoá. Bírna mt tgyeit, maéyaI \|aáanlag • vértéi lamáaa fentt* keaíáeé e Vagy\' keaÉrnéai ééié iátiftééréiéf, tatái flgyea Imjiaa 4etam ttÍKt aÉméam km tutmmm lektornak ía Vagy Km aáaaáre kafleee jMmíe. ÍM ta még a lag-kevaaa^t baÉMtm amemáeíéávearteaaéget ét kdkadfet igéé r iie áeat aa árva igyofc, mtlyekmak emláaéaa Zala Efanm gtm tOvténmék. A krteewÉ luama taii Zds Egeraaacem kaflama itat-M, a í^fadelmak ■ametaii aakaién ott kellaae lalvamm éa mámlea eagykimBrá véflamdá kíakeni Zala Kgtfamqfiui kapai meg pérntWÜ ->ök«égé<, betett mm dea moat kOavatlae e eagy kaftnaaí roai árran^kné) lOrtémk Eaarek ét kétől kell tartam amnak, kí mm ál lapotok MuJéaéaére acgédkeaei oynjft RInMim aaon naavi, miM^d a rnnltk^ri néygylléaan i^aml^atlec. elváláé e>eiébttfi aaoimal, kakmben pe dig <mak akkor jaltwík meg, be mind két várót ItkfMaáya kívánja^ aoert el* váláa eaetiben a Kiakaniaaaíak idoge neknek tekintetvén, okvetlen belypéna ftaaléaéra fognak kotelealetmí, amg aa áta látooa belypétis brboaataláhcm mindkét fáma \'jpyitfea nkttiaí npt+im&é** fenn? diMkéítfft. Tehát mindt\'n kOrttlmény amellett barcaol, bogy a vaáaadoa együvé tar-toaáa a mi fa épségében feiintartaaaék annyival tt inkább, mivel Kukanizsá-nak minden érdeke aat pamiNmolja, inf) Nagykaníiaa oly Emporittm legyen, hol a fárad hnttttfan Kmkaniuaiak munkájuk gyOmOtcaéi- at eddiginél ia jobban értékeaitbeWk. Mi lehet tehát mégia oka annak, hogy eten e\'váláq óbajtáa Kialantaaa réaoéról időnkint meg me^ujul. Téve<lhetek. de aaerintem rnnek oka at hogy Kiakanixta ast kínai, hog> nagyon magára van hagyatva, mely tévea hit at együvé tartviáa kapcsait meglatitja éa a raját (sáljaikatkOvetó egyének által amúgy ia folyton -tan axitnni nokott idagenkodéat a legma gaaabb fokra emeli, pedig tagadhat-lan, hogy at idrgenkedéa Nagy kani-ttára ia viaaiabatáat atQl éa aiámoe bajt okot Baját érdeke parancaolja tehát Nagykaniiaának. hogy ezen ügyben mi előbb álláat tnglal]on - At ál-Ua foglal/ianál cank aton aicmpont lehet irányt adó, bogy a cantlakotáa íenntartáao atükaégea éa ctélaterQ-e avagy, aem? Ha nem atükaéget ét uem ctél-aaertl, akkor at elváíéat mindati áron ét módon elómotditaní kall; mért a folytoboa itgatáa a rendet tavarja, a biitonaágot veaaélyetteti éa a hatóaági tekiiitilyt alá áaa : - ellenkező eaet-ben peuig ugy a hatóaágnak mint az mpmi iluatÉ fcMdaméfe mérné é§ M-la! aa agy* lattanáé ératnü mmjmi ki^Mlmi begy antm mmden e^ teá* Imáétipám mmféfm f:. ftl A tM kfekfrkás tokámé lm tbnjú. m- aadban már a nemesek bírái, iaaitatiót la képettek volna. állaadó latmmhéef Mttbk IgytkWa rá-laaetatt magv»i bírák (Miata mamalaa) kmléaága alá Mlyeakadeti; a Uytéa a vár ttpAanak (aamaa) fklatta aala aammi UUl»a aem «M\|«flil — t mégII. Beára alatt la tmk tiaaé a kemaiel jtTriilamk <gyéb>a kaakafcatla váHmáa aemae MaM HMá.1) Kaaal aaaanaa biaéetaam akarlak aat kimaylüni - kegy a XI aat tetaéri szervezet kétaégtaleooé teaai, bogy a foldeaar aaját aépéa, atolgájáa, tlantaaáo ela&wrban raakia maga gyakorolta at ifoi-rigót. —. Htóval eaen jeleatég t nem aetaégi aaervetet idejében agyáltaláben nem la kíAayoakatott; a noha aat-latváa után körülbelül még egv aiáiadic igyakaaett a aaervaaet magit fönntartani, éppen nem M valéaainfi, hogy t kirMtaAgnt/Jt aká _Jbb ara Ifit rWaa birtokébaa a .ftldaéiir, túrt nékía kMbbi királyaink adjék mei, — I kik miat látni fogjak eaen a királyi ktnalommai aaembea la vcaaélyaaaé válaadott 0állmd at AItotkbüH mindenkép maggyaegfteni t5-rakadtal. 4. A király Hfmt laak k kimlvi lotáaaok. nobáníokok, keroldok, táraokot, adytraekoa, tolymáralt, atatnlaokok, fagy* varkordék, vadáaauk tik. voltak. Ogytikbm mindig a megfeleld ctfcaet viáaU) gréflak\') továbbá a ,kakoevi\' gróf a ae apealamar —- Kollár, KovaekieB, 8aabé KárolykaaHat - a királyi andáatok gv^Qa lati volán\'), a mit lagebl kellett volna tmlheattak maga a afiérf)ttálkaaatt Keak kflatl iámét a táraokok felalt a ItémHin jvffkdiéMjfot a király aetébaa a táreokmeat* gvakaroltá, lováemk Aaiett a lavéaamaetar aü\\ Taaeanak káatyÉfmm wmmm wmH km \\m éf* méaaaal m Mae aafr tltiilif épül aftfai iMfcáakt #» pt aam ampáé a timMl inAarmeg aiamnrtaet «etffeiéa«C cttta# ***** piitoi laelafiiiaa aaiem, mpt rtmmatí a lat éa a tinalmaaal mámaa effearaefet a taüa marnmymt Tae» • majae mraaak, ailjÉa mmém tMalaÉl a aafcafta aaaé-glle ntff al lakain leraaell ea Un Ip la-«e«e aafaata Imlülanal atfaa^ ktajámai tf^ak magMatt Maaaatiat, raiáaaart kmaa ta éa aa IféM leéaaa Mféaa. aaaaé e kt-filmÉaytfc aaapaayi alapéNMle- lafc am lamawiékok e teMjat fr«aa é tette* Mg\|4gr elmiáaéaak. £a Mtmaaflk, kegy amai at erfeaefc, aainé at tptrfó wemtlyam kMeteaaigfiéet falkimaa rateate «a fcirmiammiaa teJfmatik, kktm-lea halat elaamerért aam namamk aád ajoe Wkm Makaak. kik ta ödvőa taiéa-•éey IHawieaéaál kömamnkodtaí arirmaá teltek. kérmaaafira mtítinyoljttk aa igen táaxielt varon alfák as ütaytaa kifejtet\' ftgTbesgalaai, atm aaaked ^rmimatlaeil ktgyaaak, kogf a kor bft z köt? e I le n kftr-nréka, amijr adÉaoma épéltt taoamrii elJen-•éttt képezi, at elfogulatlan neaaltttrt 16-! tóita kino« kaiám gyakoral — Tadiaakkal asért Ttlaaatettak a telket kórkát épüéaire, bot) at epeim kdrfil íeemaradó ürte tér vírágoa kertté tftlioztaiaadó at. a Iól6dftl6be> tegetaek, kik kdrtgyekai idúlegeaee eUmgyti k^peaek — aétaÉmijrgTooántaaolfaljon Aaade a leandó tétaiér aaéf mindig at eihagytloiuág viftanlalan képét nyújtja; a röffta léraa, a párlaton kevert talajon koeOt éa gat burján iik\'él at etbanfagoli Idldből lartötOmiaziaik. mért» bt6k keletkezoak a beletek hátrányára, kik ilf aOdoo elvaattik e rámon, mit a rév te eytrtek. Mikor ftt a mattáliáa órtp a aivár puntaaág axámára, azt a jelen viszonyok közölt emberi mámitáa aaarinl mefbaiároxoi nem lehet, nagyobb joggul (ellehetni azonban, hogy azomoru mulandóaig fyanáni lenmaradt a jövö nemzedék nxémin minlegf ItoujeléQl annak hogy: a atélnOeégek talál-kötnek. — 0. — A Balaton vidékéről. (U\'UcMfl/i htéi ■gpé mmpr m iíf mém n mtmatk. Éfléam Mkna m aaagMÉa^ek. ggim 9jmm jt tata ama a m ligWiiaL rn^émmm \'mm irnnm e i tpuff aemámia aa»w t ae^m wm-la%a» aaeafcagy m * Nmt mt$ t e- A feéan ama 4Me gpekama aafeéam íilmL aaéaiÉ eam mag«tlaeM MfP ham aaaaoai haaÉlgML kanaaa aa epfcamég ntttf mÜmaMI ia kftü ép* hm Mér épeMa aie^a étű mftfea? aamílf B^amrél. mam Mariam, aaaÉ bmage 4éaa> aépS. 9 eaaé már maat m éaÉjl a ptm km \|é laa# laiAafei rfafaAve. Üwtaa SAén iXTUCEO , A BilxtoA-ifjlit kiríadtlássL l4íeSChÉ A HaÉaiia egftm kiwri > »\|liu arttfcmUéial fcgm Ualaéy Sémfar mlae aaigytr >Éa tgykar haáacMnyi bkéÉéaAt Hagy em a néakrn rnoryar UaMr Saeéar rapMUa éaiat.)a akaaék keHaÉafMB aa egylm itraaÉia laéytée ea aiéaitid ml mmftamak. \' Ha a lérntáa tartat, tavasz etán pedig nyár k&vatketik — mint ezt már nem caak «a)át tapaatieláaoekból. de évezredek I óla a terméweeteek halyaa rendje mumtta \' — már akkor ia arra aoodolnai tt ilyen j kor # n fQrdObe arándékotók, vájjon hova I volna í» elmenni ? Mennyivel jo\'oaabb tehát I •m \| , - . .... . - aioat ezen kénkm fellevéat annál, a ki kO- ,0»fban ^levőknek kevéabbé mégbithaté ^onyeh leheti, midOn a tél alán véJta j- adatot nom w nytytnnék, mind / kXmlen a ,ürr6 ny\|r kd^ntúu be Mini- I etáUa^ at akkor fennállott kaUlmat nem-V J^ y ^ winám m h(lj. éi . «(▼ém kea.) n Mm é» TMv tt én * am, n aiilii tm tv.pt t. I )tm Láama MwiaH mi kaar t lik t kate éa nrugodt lelkiismerettel ati a vidéket ajánlhatja leginkább, melyet ismer, ugy talln nem ioliMpgea, ha a wtéptégrfll nem bitbe hiret. de bitoaro tekintetben páratlan UadacaonyrOl taatek némi emütéat Hogy már néhány ét óta jogosan a magyar IQrdAk mellé ao rákot hátik, talán ■tOkaégtelen mondanom, nem mintha UI semmi kiváltai Való nem votrie, de megvan eéhány év óla ,atoo tOrakaéa, bogy a lördö-vendégekaek a lehelő kényelem kellemeaaé tegye at illeni lartfakodmt. Igat ugyan, bogy eddty többnyire csak külftn-kolon villákban éa egyarertl lakárokban voltak aafát háttariáat vezető vandéfek. da moat e^ra »Hableány -ban tt kbM> nagyobb vendég -atoba vaa, amatletr, hogy nagyaaerQ étierem-mél, lánétWtmme) la egy pompás verandával reodelkezik a vendég, ngy hogy azok, íkik aem saját háztartási vetetnek már moat minden kényelmet tekalálhmaakl A vídék afeépaéga mmdínkibb Ifibbet vont We, égy kngv m idén la néhány pom péa villa énéit 0edaeaon\|haa. Néháev év éta aeaaeaH pósla van már, de távlréai hiva- I tatra ia van ktlátéa in ki vendégeknek ( nem kmMa kényeimére aaotgáL /V Balaton pari melletti a^Ukny et évben mlr jobbén maglmil ia kOvetehaányeknek. mint hogy a Iák kNBbmmbfcak; la ka ea aeaa.ta Igy volna, eaak a aeoUbéi kell kilépni, \| vagy aklakál kmyiüu, bogy a agpaaá Wánigea aé-iraedasBaMaeTMra Tttaeykn, Ütéaiaaejkm át aMfelé évek ka o&y kjfayaaan kafyeBatetaa éajrHemtyi kvm, kagf vaeiigm kaAnamme éraaaéfc magák at, tajaa kémiámmal Mét a k-neaigkii, ktvik aaafckaa, a Iák baráaak e gyényért vidékét aaéf eam mmni. reaaüve témetaa ráaavéiikeL Feeyvaaay Farmét tt-adk. Saiklty Jénm ti\'kár. A kntaéaiás ntogramía Jaeám 11-éá aaaaabalon, éélmáa f éra 6 ptftzkor Éadaléa gymwoealae, e étt vaamt beáai pályahátábél Crkeaéa ftéfeára ette S\'/t lérakor. laoan fOzh^éa Baittoo Füredre, érkezés 6rekor Eaaáilásoiás, —arkadfi mtéty. Jumos 19-án ptnUad vaaáraapfia Kegga; a ferdO-ialéaef, taaileg a sxereiat-ház aaegtekiaiéae, 9 órakor a ariae oián Ki«fahidy Sándor stobráaak ategkoaaonuám. Détoián 2\\t érakor indalás gőzhajón Tihanyba Az Aa kolo»>or aaeglcktatéw, a v (U&fhírli 16 aaétafot haogoztaté vinhaag aaeghallgatása. NepOnnep az eyylei »Geray kunyhéf aieaedekhézáaál VíMmnérla ffta-bají»o 7 Arakor Sala 9 érakor lánezmaiei-ág. Junias 14-én. hétion dé\'etol iadaiás Badacsonyba. (A badacsonyi ünnepély részlet ea programja Hadepamaa. u mdatáa atótt oaafafik ki.) uikOtheo e Kíafahidy Sándor által megénekelt várromok, gydnyörö aalai hegyek, Caobáncz, Szigliget atb. aaagtakia téae a téréi. At ünnepély oián tánctmalauág leaa a badacsonyi •Hableány* logadoeál A viaatatéréa agy éneden Siófokra aala történik, oly képen, hogy a kiránduld tár-sasig a leddi reggeli vonattal Bodapeetre érketbolik. Minlhogy azonban a kirándaláa alkalmiból kiadót vasuli jegyek 01 namg érvmyések, kiki tetszés szerint Hslulon-Füreden maradhat, mely esetben jegyi t gőzhajóra ia érvényes marad. •Uká-rél (külön-külön aaobékrél) at egyleti titkárság intézkedik, A lakásjegyek részben már induláa előtt a vásni páiya-kátban. részben a gézhajAn adatnak kt Réazvéli dij. (Ebben foglaltatikII. oattályu vaauli jegy Siófokra és vlaaza; gőzhajón Balalon-Föredre a tihanyi ugyssintéa a badacsonyi kirándulásra és onnan vissza, két napi lakás Baltion-FQreden, otigánycena éa a lánoa-malalság belépti díja.) HudaptatrOl: Vl Irt. — Stékaalahér-róI H Irt. — Sióít król (vaautí jagy nélkül) 0 jrt. Külön kirándulási jegy: Badacaonyba és viasza Balaton-Füredre 8 Irt. Tihanyba íO kr. — A balaion-füredi lánes-mulatságra \\ Irt Mindennemű részletes felvilágosítást aai-vesen ád at egyleti titkár: dr. SzikleY János (Budapest, Sándor-atcza 17.) Jagyak kaphatók: At írók és mtiVé-szék lámaságahelyiségében(Kerepeai-íil Nam> teli atinbát bérháta, I. em.); továbbá a liatlvtaelök orat. egyesülete helyiségében Régi poétauteta 1 aa.), valamint aa egyleti titkárnál, ét dr. Komlódy Gyula, kirándulási titkárnál (Eazierházy uteaa 24 az.) Hogy a vasúton laaodó intézkedések végett lálékotve lehessen a titkáraág, kéri a jegyek megvételét junius 10-én déli tt éráig eszközölni. A vaauti jegyek aa induláa előtt a hadai pályaházban aeátaak ki, miért ia a kirándulók kéretnek, hogy egy órával a vonal iadaláaa aUu megjelenni aaiveakedjeoek Etlfeftlék. f ■elmér Am«a ayegalmaaoti törvényszéki béré, ujabb időben gyakorié .ágyvéd, a köt la tánadalmi Hatban agyaráét kedvelt •]0» Lariti béoai, a hó 8-án tevékeny éleiének ,?Vlk évében jobb létre kóHAaOtt. — A boldogult már hoaaaabb jdó óta aaeavadett, kinaó betagaégtoi gyd" tortelvén, mely évek óta aaobájáboe kétl It. — Rnnek dadtára atm aatel meg lotyiee 1 1 munkálkodni • kémiái még utolsó napjai-kan is oly gondosak valának, mintha u leg \| üftíslsbh, legbiztosabb, kéztől származnának — A tftmstéa junis hé 4-én délután történt, bar a Kösbsiött roppant fergeteg és zápor-ssO megakadályozta az elhunyt iránti rész vél ímpezáasabh nyilvánulását, mindazonáltal, akik öt Umerék, áldassál kisérték sírjába, - -Béke poraira. — Ti" KellsHkaa. — Habár a tftaoHáé intézmény élén hazánkban a felséges uralkodó család egyik legnagyobb és legnépszerürubb tagja áll, mégis nemcsal ely kis helységek mint Kottori, de ÖOÜO lakossal bíró helységek is vsnnal hol nem ts láttak még t&zollókat. Mégis rosz neten vehetjük, ha a legkisebb község is nem iparkodik ez üdvös egyletet saját kebelében életre hívni. P. hó 2-án délutáni 2 óra felé Kot toriban egy pajtában töz ütött ki; a nagy szárazaág következtében a teljes szélcsend daczára is (ölötte rohsmosan terjedt el a tftz, úgy hogy alig /4 óra alatt 4 lakóház és 6 melléképület a romboló elem áldozata lett A tűzoltó egylet hiánya ez esetben is szomorú bizonyítéka annak, hogy a gyakorlatlan tömeg vajmi keveset ér. Az slsö-domborui fecskendő csak \'J percacsel később érkezett a veszély színhelyére, mint a kot tor n, tehát az utóbbi jól élkésve érkezett rendeltetési helyére. Ez bizonyára nem volna így hajait.Flórián sdns« Kotto-rinak egy tOaoiió egyletet!... A leégett házak közül csak 8 Iskhsz volt biztositvs. Dicséretet érdemelnek még s légrádt\' tűzoltók is, kik, bár elkésve, de legnagyobb készséggel siettek a távoli helységbe. — Saboretti állomásfőnök erélyéoek köszönhetni, ki a vasúti hivatalnokokkal és személyzettel azonnal talpon volt, bogy a t&z az indóházba bele nem kapott. A tftz lokalizálást tökép Ltnszki postamesternek köszönhetjük, ki nagy áldoaatkéssséget tanúsított as oltásnál. Hirsehler és fia cség távirati értesítésre azonnal elküldte fecskendőit, s evvel nagyban hozzájárult a veszély elhárításához; a czég egyik tagja, Hirsehler Miksa pedig a llukárosultsk számára nagyobb összeget 1 adományozott. —• A tttz következőkép keletkezett. Egy pajtában altatta el kis fiát sz anya, a többi kis gyermek pedig ott játszott körülölte, nagyban készítvén a szebbnél saebb pogácsákat sárból. A rekkenő bőségben aztán az anya ia csakhamar elaludt. A gyermekek ezalatt elhatározták meg is sütni a pogácsát és a nyárra a pajtába kitett pléh-kályliálisn tüzet raktak. Midőn a t&z már nagy mérvet öltöti a gyermekek elfutottak, sz alvó nő pedig csak arra ébredt (Öl, hogy a itta már nyaldosta testéi. Mire gyermekével menekült, mellén és karjain nagyobb — de nem súlyos égési sebei voltak. \\ — A Balaton- egylei pünkösdi kirándulására hívjuk tel olvasóink figyelmét.— A részletes programm lapnnk más helyén olvasható. — Nekünk 7«alamegyeieknek nemcsak érdekünk, de erkölcsi kötelességünk a derék egylet nemes törekvéseit előmozdítani. — A programm oly változatos, a részvételi jegyek oly mérsékellek, hogy megyénk essn gyönyörű vidékét elönyöaebb körülmények, között senki sem tekintheti meg, mint aminőket a Balaton sgylet ezen elks-lommal Ayu^jt. — A keastkeljl kalstssflrél mult vssárasp nyittatott meg. s már is \' s nsgy forróság mistt számosan keresnek eny btttesl a Balaton Üditö hullámaiban. — Június hó t-éa a halászati tilalom is felszabadult, s a Balaton part egyik varássa a paprikás háláaslé Igen sok látogatót vonz a (Ordö vendéglőhöz. \' f Halálosán. Pál Sándor városi ts oársost tájdalmas esspásérte. Neje: Jámbor Terézia asssony, joníus hó 1-én éves koráhsn elhunyt. — A temetés csütőrökön a boldogult ismerősei és tisztelői nsgy részvétele mellett meni végbe. — (El#vlg/á»al.) Az Olaszországból ssponként olvssbató cholera hírek kétséget sem engednek as iránt hogy e téleimes vendég valószínűleg hozzánk is el látogat A követendő elöintézkedéseket illetőleg belügymi nísxteri rendelet jelent már meg. Mennyihez volt ennek foganatja, nem tudjuk, de nem tartjuk feleslegesnek megemlíteni, bogy a ktjSnséf csak s maga jól felfogott érdeké hin cselekszik, ha oly nagy forróságban minő most jár, habár a veszély még nincs üt (vajha el sem jönne!) mentül többet des-ieftciálsa. s ast a pár krajcsárt ne sajnálna ha háza kornyékét tisiftán tartaná, a kásák előtt gyakran üntüffetne és mentül Srtrtéklitesf ebben élne. Tisztaság és mérték kMésaég a kfíobb léayesők s lélehaes vendég távoltartására, %m«lyifll óvná meg he-aftakat s jé égi — Hjmes. Blaa Antal vasúti tiszt faeftfcMMbéi t kd II-én vezeti oltárhoz ItHkssliaa k. a. kedvSs ksáay* — Balsstt. Légrádee a mult aapok-has egy metnéresk fatál neje éssrevette. hagy s mslem herék egyik éke megtágalás kJytás kun—ftáisa van hslyéMI Az ess-sseay kslspÉtsat ragad, kegy as ékei Imijén ■Ilim, szóéban a kerék johkkesi Bél logvs elkapta, • mágá körül forgatni kesdé. — Ezalatt a még eszméleténél levő szerencsétlen balkesével is a kerékhez kapott, mire s kerék mindkét karját össze suzva, önkívületi állapotban dobta el magá-Jól. — A ső még életben vsa, s légradi orvos által kezeltetik, s felgyógyulása várható — A lamsl araaág aa tűzoltó kongresszusra nagyban folynak az előkészületek Eddigelé már 108 egyesület jelentette be jövetelét — Esek kőzött vannak a kani- tűzoltók is, számra nézve 9-en j azon-a megyében létező egyéb tűzoltó egy-is számos tsggsl fogják msgukat kép-tetni. — A aeraeáal liaolté miajálla 32 írt 310 kr. tiszta jövödelmet eredménye zett, mely a kitűzött czélhoz hiven az egylet felszerelési tárgy sí nsk beszerzésére fog fordíttatni. — Felülfizetésekből 13 írt 16 l^r. folyt be. — Az egylet elnöke Grünteld József sormási körjegyző Ispunk ut\|án mond köszönetet ugy s felülfizetöknek, mint azok-, nak, kik a jótékony czélu mulatságot látogatásukkal megtisztelni szíveskedtek. — A helybeli katk. Mgjass-alunaban s hittani viaagálat f. hu 4-én (öt. Papp K kis-koraárorai esperes-plébános püspöki biztos ur jelenlétében megtartatott, A többi tantárgyakból jun. 15-től kezdve folynak a vizsgálatok a bó végéig. 10,—13-tg. lesznek a szóbeli érettségiek; 25, 20, 27 én a magán vizsgáiéi ok. — A nagy kanlaant lar. laka* Iákban sz ez évi rárvissgálafok következő rendben fognak megtartatni: junius 12-én d. u toron a keresk. iskolában — 19-én d. u. torna az V. és VI, osztályban és kézimunka kiálitás, 21.és 21. ker. iskola— 22. d. e 1. fiu-osztály d. u. I. leány-osat. — 23. ás e 2. fiu-oszt. d. u. 2—3 leány-oazl. — 24. d. e. 3 ftu-ozzt d. u. 4 fiu-osztí — 25.d.e. 4—6 leány-oszt. d. u. ö. fiu-oszt —} 21. d. e. 6. fiu oszt. — 2H. d. e. 6. leány és ének — 29. d. e. Isteni tisztelet és értesítő kiosztás. A vizsgálatok nyilvánosak lévén, azokra a szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja az igazgatóMkg. — Ttta Légrádom. Mult hó 3t-én délután 6 orakor Légradon tűz ütött ki, melynek egy pajta és egy kukoricza góré esett áldozatául. — A tüz keletkezésének oka ismeretlen. — Tűzoltói látogatna. AIso-Dombomról írjak nekünk: Május végén s légrádí ö. * lü/olió-egylet tagjai szép számban trookitaharsngás és dobszó meilstt átrándultak A -Domború szomszéd helyiségbe, hogy megismerkedjenek az olt levő fecsken dokkéi és egyébb eszkközökkel. Oonap napja lévén nem volt senki a községházában, miért b — bár engedély nélkül saját felelősségükre parancsnokjokkal együtt az eszközökkel gyakorlatokat kezdtek végezni. A löcskendö azonban csötörtököt mondott, mert a toló erősen be volt verve és csak erős kalapácsüléssel bírta a domborui »gépkezelő< kinyitani. Midőn ezt egyik másik tűzoltó főben járó hibának jelezte, a gépkezelő Kovács —• az elöljáróság pártolása melleit, erősen kikelt a hívatlanok tolakodása ellen. Szerencsére azonban más kellemetlenség nem fordult elő. Blzon kár volt a jóakaratot ily borSosan megtorolni. — Időjárás. A várva vártesö csütörtökön délután I órakor megérkezett; mintegy VL óráig tárló záporeö volt folytonos dörgés kíséretében. — Több belyenjés irányban ja is volt, mely eddigi értesülésünk szeriift is jelentékeny károkst okozóit. — Korpaváron a községi korcs-masunbe a villám lesújtott, .a hirsse-rint egy lérflt megölt, egy ssszonyt megsebesített, azonkívül egy tó és egy szarvasmarha is a villámütés áldozatául esett. — Pénteken délután újból heboru\'t a láthatár s 8 óra körül ismét egy óráig tartó záporeső volt — Betör* F. hó 31-én éjjel a sörház kert melletti doháoy tőzsde, eddig ismeretlen tettesok állal a kert felőli oltja Ion feltöretett s az özvegy tulajdonos nőnek? nem cssk összes dohány és bzivsrkéSz-leték hsnem ott tartogatott ruhaneműéit is ellopták. J a. a. a kl»lM<i b. figyelőbe ajánljak kiriÉakhs* érkerett te leRkóaekbb ■nUHÉII MÉ» rikajCi > kas előadásait rtl mint lapuakbaaUrökirde«»t Mulatságok. v A polgrtr-eg> leli táaeaaauint\' sAg mult szerdán a szabadben e ezélra elkészített táneztéren a legjobb sikerrel (zajlott készített tái le. - A i ősv LOM upőtsé ulatság anyagilag is teljesen kifizette mzÉái, s kedvező ansptcíumul szolgál, hogy a rendezők ily jellegű, mulataágokkal lassankint összehozzák azt az összeget, mely a rég óttajtcil vas rácsosain kerítés elöálli-tásához szükséges. — A táneznsz csak a rdggeli 4 óra vetett véget. / A keriakvdl IQak fteképsl eigf íeté lefcnap. június 5-én tartotta a pol-gfr-egyleti kertben, tavaasi tánczmulstságát melynek lefolyásáról cask lapunk jövő számában tehetőnk említési. A ssi;ksafMal lper«« IJfa-eág isikéMő egylete folyó évjí junius nó 13-án s •Polgárí Egy lel * kerti halyiaégÉben ss ifjúsági sgylet alapja isvárs Kovács F>-reaoz, líeiger Miksa és Háigsló Béla arak sztvas iözremükődéeével, Wébé AnUI ta- nár ur vsaetéae mellett ének , zene él aza-valatta) egybekötött jófiékonyczélu zártkörű tsvsszi láoczvigalmat rendéz. Közgazdaság. Gazdaság és kereskedelem. Az időjárás ápril végén és májas elaö napjaiban hideg lévén, ennak köszönhetjülc,4 hogy a növények fejlődése vissza lön tartóztatva s így a 7-iki fagy nem sokat árthatmf. Csak a szöllő gyenge hajtásai károsultak erősebben, a mostani meleg idő azonban igen elősegíti az ujabb haitásojc féjMésétt melyeken már s szőllőfej is kezd mutatkozsi. Mindazonáltal ha más csspás közbe nem jön a szüret egy jó léi termést log eredményezni A szőllön kívül a rozsot csípte meg a^agy lapályosabb helyeken, a kár azonban jele ntéktelen. Rozs virágkiktbuza gyönyörűen áll s mind kettő legjobb reményekre jogosít. Az érzékeny repeze elvirágzott s igen szépen áll. .Az arps és zabnak annyira itzukséges eső már csaknem az utolsó pillanatban ér-kezezett meg, Tengeri és burgonya el vsa-nsk rakva, a rétek állása nem valami különösen kielégítő, mert ugy látszik, hogy s mélyebbéu fekvőket s fsgy érsékenyen bántotts. A gabna üzlet lanyha. A „Pjacs* Hájas 1S4 nima. fJ ks\|nHal mm l^pU ál mm katirt. Kif\'«á»oItátott klllslsw a naexikk moirnik tárna agjr ba^beli fiatal anhsr ft dolgai, a mámi aaak Hwgtfirtástak és kStfbdo-sira mü lefc«t. KtallitSik —naitiwlnt. i\|«oákiai HemitMmk ét aértva mi§ mm kaik aa-JAaaát Urétkbi l«h»t térti a fsat antitoti táv-Bkk mive\| aa UemMte afp rég. Ami Hk «»t illan, ho^y a caaláoí mmttíf ■iact a titkíw umtumttaét «lótt bistoaaáfbsa. arra aétva csak aa a m^iaeéém b»zy mint detf mm íofrJalkowílt \'aazaf, ajjr klafeétt s Hrérjak. bogy asktáá aa . Említi kóalilayéhas í „Muraküi1- hogy a Ur. pósta hivatalt éa aavrtáéf lirRyivá iparkodUt\' tastű. A hivatalitok uem hivatal!?8 a rijuk vsaat* kosé taáí ym tréttárt nem lakét haragmlni. Kak\' aa aykna a ,Piacsk tMsaiirt. mart igy minden énitkaartgét Wv«asti. HarSdjaa caak aa ami volt a arm lehet rá p<aaaa. l\'oáktoraya IgrS. Májaa 3Ua m 1 1 A .Piaca* egyik elvaaója. Nyilttér] A .MarakAa f á. Majun h<V VVáa megjeleűt •aamábaa a ,Piaca* czimii antograpkált í lczlap í lIen. egy ki\'ztemény jaltai meg, jmelyryet «a — mint a „lláca"1 fjtvik flvaaója - nőni vagyok egy \'aágrtca Aa tJealap faladata a támadaimi (Hwpipt viwaáa kiaövért egyéaí gyarléaagrt a a gyarlóaágkól kifolyó Mtokrt DKloóisni a Say aaykéa a !»• nyilaival oxi c>m»tni miadaaaa gyaagr iildaiat as egyedatk. mely-... k avilváaaláaa mkaőkra ni\'-zve báatö l\'arklgv leiétM Fallle FranialM Sarak, Natia merrellleox AŰaaee, Damaate j Ripee aud TaOette fl. I. as per Setar tda g I i 45 ma. ia eiaaalae Robaa nnd Stficken aollfrei » ia\'a HaiiK daa1 Srtd<jíahrík-£Wpot U, Hennekerc <k. nad k Ilofliferaat). Zürich Maatar nmiahaap "riafo koataa 10 kr, Portó. . R Robriérar BaMtklelder (Uaaa fl«lde) 0- S.HO per coiupl. Sobe, aovia achvarára tjiia-litUaa varaeadet b. Abaahme von miadeataaa sirat Rohan zolifroi ina Haoa daa Seiden fahrik-Dapot G. Ilenneberg (k. a. k. Hofliefemnt). Zfirieh. Mna-mtar ngehaad Bripft kortaa 10 kr. Porto. 546 Felelős szerkesztő: VARGA LA JOfl •) As a rovatban közlőtökért gára felelHaaigat a assrk. v41U I ma- X Bfsg>>Ksalzsáu, s Honvéd kssiárnyaaellett! S x a x x 1 x X X X X X 1 1 X X xxxxxxxxxxxxxxxx gxxxxxxxxxxxxxxx MERCEL G. AMERIKAI C1RCUS mely lársulst körülbelül 100 tag — 60 Lő — Tevék és Oroszlán csoportból áll stb. stb; Cssk bárom elösdást tart, hétfőn iunius hö \'-én kedden 8-án és szerdán junius 9-én. Hétfőn nsgy diszelösdáa. Ke/dete est ve 8 őrskor. Kedden és szerdán — — ns\|ionként két elí»adás l->ő elösdás kezdete d. u. 7,5 örakor 2-ik előadás esi ve H őrekor. — Föllépése s legjobb lovsr és lovárnök — lornászök és komiku-soknsk — bemutatta as idomitolt Oroszlán csoportot és as idomilotl óriási Elefántot! Kedden délután 3 és 4 őre között aiaaj renleaáln aa ieuca lagakaak isjál mt 1 lelépii-díj: sriunozott 1. hely 1 Irt 50 kr. I. hely írt. II. hely 60 kr. Hl. hely )0 kr. kstt ns és gyermekjegy s délutáni előadásnak cssk felét fizetik. A Circus minden zivatar étlen védve van! dlsxklvannláaa a város nekaruk kíséretében. X X X X X X i X 1 X X X I Harkányi j I iyAryfkrdó\| Harkányi syógyfftrdí Harkányi gyógyfürdő ^sgjarsritiág. Baianyavár megyében. fürdőidény májiís l-töl szeptember 31-ig. Habár ifi ÍM hírneve a\|y hornia évrk irfolrfaa óla aaámtalaa eiváló gyógyeredméayal által mrg ia lett alapitra. mégia ai lard\'VifravgatMi: aok évi tapaartalat alapján kijelentheti, hogy \| enen candaaaera Q^rforráanál eairck é» raenrláa kfpMkaoabh Aa ItjrnehMebb hategaégekhen la egéaaargAket re ipMgiket vi^smnV^HÍ k, a miért m a legsagyehb eliaaierAat érdemli. K ffirdfi a maáa urma-n ef^edHli minden máaakár haUlddi.akár-kaifUdl kaaon gyógyforráat gyAgykatáa tekiaUtéhaa Mllmal; a \| mit kulünlwn axívrúl^rro axapofodé vendégik aaáma ia hiaoayit Kaaa 50\' \|{. termóaeti níjslep árifai kűnfurráa kitűnő gyógyitáni katáaaal bir caasaa, kikKix iij, iirvéli, Idilli bAiktlIegekre. aranyér. aéháalalaMikra, fognmaásl lalánjok, ktkafetk, daiaaalek éa kigaavoa gyágyaxenk által okoaotl mérgeaéMckre, továbbá mái-. Kp., általán ■bl«^a«aaalekra, aéhéa kalláa. ISSU u«aka\|ek ás haraarrA Maialiak ellen. Aa (taxáéra ajánlható !tadn*t-rtx»i vaant, rafj Drlivaaal bnd peel kaniw-bertai vonala, állomáa Péea, alfbldi vasal EactSea át Villányig, Moláo-pkal. vaant, államáé Villány, ftwta. éa tátrlréa-állomáa, ■ Bővebb tadűaltáat a lemag}-abb késaaéfjrsl Or IIELLER JÓZSEF rundén fúrdóorvos njmjt r Uárkásf, ISHS. majne h". Hartaoji Syfigyfárdl «M0 1—lt A Iilrdő-lgsig;at6iiág;. Ul m mmmittitttttmm Harkányi ryágyflrdl Kávéház bérbeadása. i Nagy Ksnissán a takarékpénstáy utcsáhan (n postahivatal átellenében, ecé«scn s főtitczáhozi n iiafry-kanissai keieskedelmi és iparbank álul építendő uj háslinu külön e ezélra tervezett kávéház 1887. évi május l-f fii 6 esetleg 10 évre bé&ea<lánd<5! Vállalkozók felkéret-nek, miszerint\' sjáulstaiknt 5% biztosítok ^mellett készpénzben vagy értékpapírokban legkésőbb í hl Jüllllls tO-ígs .kereskedelmi én ipsr-bank rés? vény társulat Nsgy-Ksnissán" csimébes beküldeni asivesked jenek. A kávéház terve és s bérbeadási teltételek naponkint délelőtti 9— l \\l és dél ti táti\' 5 iSrásg aa alulirt intézetnél betekinfhetők krnakrdr\'mi én Ipar bank résivénjtáfsulst 661 l-l lagy.Kaalisáa. 7 EfBtJDAPlST, ajánlja. Lagqjabb kitfinö szerkezetű • jpilárd anyagból készült gépeit. ÜKIIIila figyelemre mállók!! R. Garrett & Sob kitűnő gózmozgonyai ktujn boxxáftrhető, kiváló szilárd; tartáayok nélk&l hajlított Mait tUarkrtajtjel. uiöi-at I& st. Éa R. Garrett & Síi hapsé puupu «#•/. ttaeléaay af toJutriidisolt mm- oimó poooooooaooooooooa»ooüot»oooo(w l AZ ÉLETBIZTOftlTÁH LÉNYEGÉR4NL i 11 •ml i i Legjobb a legújabb szerkezet, /szilárd anyag, tartósság, egy éri jótállás. !! Különöh világhírű cséplói wab. > ír foidithatóaczél ainekkel. Többet éa jobkaa éalfoaai egy gyártaáayaMa UfM. Kedvezd tizétől %eleare méltók!! R. Garrett & Sod \| tunm™** tixztiuS norkacet te a* ad kai bpnotaki Kotzd (éle whtd imsljáigtoykksi sti stb. aM feltételek. Kornak aakfila jótékony intézményeitől a táraadaloa uaaaaa rétagaál <{ty Annyin egyike As életbiztosítás az emberi viszonyoklaindtn nemére k ét mint m életbiztoaitási _ Esm tndat magával hozta, hogy as életbiztosítás minden ootáljrbu rétzveVökat a maa héaü keadve a aagr ipara- és kukéiig, a kaavkó lakuaatól a iwnik pafatájaikba. Hl syéháaj esti m«ly U ékthiilasiláal hatkaUMaa rMewedilja. Goudotkoddt • tmléirH at atya t /tűtartó virmtlim haldia tarifa, As afya gO hrm korábpa aegyedéri 5 frt 96 kr.Jdijért bár mikor bekövetkezett\' halála ntán a bank a csatádnak 1000 frt tökét ftzet ki. Gfirwnhtk leiMdiatitdmt as ttrtlftn ím, hn az atya m gyrrmrkrk frrtkontk idejéti mér fUtben mimaen. Egy 10 «ua apa 1 éves fiának negyedévi » frt 50 kr. díjért l(XO frt tökét — fizetendő s M étatá? elértével — biztaiit. Ha as apa. bármikor a biztosítási idd lejárta flAtt meghal a dij-éasMs SMgntüiik éa a fin a megbatározott időben fép is megkapja as egész biztositptt tökét. Ha s H a maghatározott kor slétt meghal — jáz egész befizetett dij viaazatériattetik A esaládvsgysa gyarapltáu. Egy 35 éves kft I0QP frtayl telkét biztosit élet éa halál esetére Ha ss 56 életévet elérné aga megkapja a biztosított laazeget, mryhal azonban, bárkikor íren ha-tériéi W9tt, a töke örököseinek kifizettetik. A negyedévi dij ezen esetben 7 frt 27 kr. As egéaz tiszta jövödelem a biztosítottak között faloaataUk. I A tartalék felesleg aaaa biatoaítáai nemekben 1884. ét végével I36.U15 frt OU km rágott. A „SzJávia" as öaaaaa blxtoaftó intézetek közti tagjainak a díjfizetésre a legkoassabb halaaatáat engedélyezi Fizetett tőkék 18S4 év végével1.044816 frt 11 kr. A tagak állománya aaaa főosztályban Í3.6S3 számot 14.201.177 frt 67 kr. bizt«ütott tökével ért el KSxeltbbi (rtaitén nytrhtiS n Jlalária fwérfjnk.Bé%émélli»dapeit IV. Ferenc; Jémf rakpart H u. Krpcindők el fny adtainuk. Ü69 2—I Mindenki, aég m legsstgényekk ember Is, éldsskst liárom kraj-czárl naponkint, belső testrészeinek gyökeres kitisztítására, hogy ez által egész sereg betegségnek elejét vegyi, a melyek a táplálkozás s emésztés megzavart menetéből (székrekedés, gyomor, máj- és epebajok, aranyeres bántalmak, vértorlódas. étvágy-hiány stb. keletkesnek. — Brandt K. gyógyszerész svájezi labdacsainak használatát értjük itt; egy egéaz dob ára a gyógyszertárakban 70 luv Gondosan megfigyelendő, bogy mindenik dobozon rajta van-e czég-jegyül: a fehér kereazt vörös mezőben a Brandt R. névaláiráaa, ne hogy máskép eao-magolt a olcsóbb szerek által rászedetleasQnk. 621 V. 1—I Ö0000<»0000000ÜÜ0Ü00Ütt<)0<»ÜCKkKH Pfj Védlégy PeiNgó AYALA & Co. Egyedüli raktár Kaij\'Kaaiiaáa Feuelhofer József nntál. 478 82—100 1093 tkv. 1886. Ámröj hirdetmény, a ■ nagy-kanizsai kir. törvény-1 szék tkvi osztálya részérói közhírré té-1 tátik, hogy a Dél-zalai takarékpénztár végrebajlatónak Stróber József éa neje Caeh Joli nagy récaei lakos végrehajtáat szenvedők elleni 260 frt töke éa járulékai iránti végre- II hajtási ögyében a nagy récaei 4? az. tjkvben A -f (1761—1770) hr az. 1171 Itra éa -f- 980. hm. a. 46 Itrm becsült váltság köteles ingatlan b. 6. alatt Caeh Juli javárt bekeblezelt haszonélvezeti jogra te* kintet nélkül HM. évi JaNes 3-án d. a. 10 érakor. Nagy-Récae község bíró házánál megtartandó nyilvános árverésen ela-j datni log. Kikiáltási ár a fentebb kileti haeaár. > Árverezni kívánók tartoznak % beeair 10£-ftt készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kanéra letenni. \' Vevfl köteles a vételári három afyenlfi réailetbea még pedig aa eüött aa árvarés jogerőre emelke-déaétól számítandó 1 hónap alatt • másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadlkat ugyanattól S hónap alatt minden egyei réaalet után az árvetés napjától saámitadó kamatokkal együtt aa árverési fahétetekben meghatározott helyen éa módosatok aaerint lefizetni. Nagv-Kanizaén a kir. törvény-azék taűkvi osztályánál 1886 évi február hó 17-én tirtott Üléséből. cantESNYfis , evqx mk. elnök. mk. jegyző. 661 l-l { gyógyforrás; „MAGYAL SELTERS" Vagyehnezve a budapesti m. kir. egyetemen. Szerencsés vegyi összetétele, kevés szabad, de gazdag, ftlig kötött szfosavtartalma kiváló batAsunak bizonyult különösen tüdőbántalmaknál a hol a acabadszénsav csekélyebb jelenléte megóvja a beteget a káros, sót veszedelmes izgatástól, ellenben a félig kötött szénsav gazdagsága a gyógyhatású alkatrészeknek a beteg testrészekbe való Wors éa biztos felvételét eszközli. Ezen tulatdonsftgának köszönheti a Margit-forrás aaon kiváló előnyét ia. hogy a hol asabtulsztasavtartalomban erösebb ásványvizek, mint a aelteral, gleichen-bergl, tüdöbajokban, különösen tüdoyéraéaekliél már nem alkalmazhatók, a Margit-forrás itt is a legjobb hatás mellett folyton használtatik. a tüdőbetegek klimatikus gyógyintézeteiben, különösen a leglátogatottabb Görbere-dorfban, a Ilargit>viz otthonossá vált. - Orvosi tekintélyeink Budapesten: Dr. Koránji, Dr. Oabhárdt Dr. Navratil, Dr. Poór, Dr. Kétly, Dr. Barbáa; Bécsben: Dr. Bam-berger, Dr. Dnachek sth. a legjobb eredményed alkalmazzák a légző-, emésztő- éa hogy-ezervek általános harutoe bántalmtúnáL Borral használva a legegészségesebb itali Kkáréhgw linktár Édeskuty L. m.k.ntiíari úsványvii-siállitónál ktUpcsUs. Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben ós vendóglőkben, Szerencsét a nőknél 1886-ban if volt Rudolf orticé tanár íried-richatrasae 21. Berlin az ö játék inatruktióiyal. Már a második ternót nyertem, barátnőm ia egy ternót, éa Orlicé Rpdolf tanár tarnó nyeremény lisztájában szerencsé* nyevök két harmad-részét nok képezik, különösen ünnepi alkalmakkor. Szives köszönet a nők nevében. Brtaa II havak Isassaaaa. Kérdezöeködések Minden nö bizalmát eaak Orlicé Bndoll matbematikai írónak i Berlin Priedricbatrakae 91. nyújtja ki min-I denkinek megküldi 1885—18»6-ki terno \' nyeremény liaztáját éa szerencselapját, ingyen I és franko. * 0000000(00000000 F. W. Suchy Jnagbaaslaa (€ithsr«iá\|{) maéér-, tyúk-, galamb., »b-\'ar»ykai-üzM ajánl minden fajta\' madarat u. m. linóm karcai kanári kai 3 frt 50 krtól liftig; beaxéld papagájokat szürke és zöld színűeket 16 írttól 10 Irttig; eftotikus madarakat, mindennemű ének 10 Madara-kai. finom tjfikiiemeket, u. m. Houdan, Brahma, Cochinchinai, Olasz, páduai stb.; finom galanabncnieket, u. m. Angol és Franczia begyeseket, párja 3—10 frt. stb. Minden fajtájn ebek, u. m. vadászebek, vizslák, tacskók, agarak, szalonebek, ölebek, uazkárok. \'— Továbbá aranyhalak, aquáriumok, kalitkák, madárét e k a legolcsóbb árakon. Aijegyzék ingyen. 650 4—4 OOOOOOOCKOOOOOOO 0000000)00000000 lippmann .KARLS BA.DI « pezsgö-pora A karlabadi Aaviayvisakbfil ayert forria toraéayek •egitaégtvei kaaaitva, tafaát asak miadaa katályoa aaja-gol tartalmasaik éa miadaa gjrofyiti talajdoaait kfilönös érvényre juttatják. SuoUlljlikBIL iitimt jajml hüüniisiii KjomorbaJban asaavadók VADE-MICDMA hím lom. rHfllmlliallaa haakajl^ szer, kivételmi. gyom Aa biatoa katiasa). kelleaaea, alcsé éa kényelmes Egész a eges I takát d I t ól mind- n caikarilag müködfi bajtóaaer pilaláaal »tl>. előnyben rúaxeaitondd. OrvoaUag ajánlva gyomor-., Dél-, máj-, vasa- és hólyagbajokail. Elismert és sakst keresett háziszer. Emésztési gyengaaég vagy báborgatotl eméaatéaaél. étvizy hiány életmód által elöidéaett gyomor éa kél atoaia. ayálkaasig «* avéa utáni roazollét, kallematlea felbőfögói. fellnvódáa. gyomorhév, gyomorlijdalom, — ayoaáa vagy gooca - vértédaláa, /Sfájáa, aaédalgéa. miagraine. várrekaééa. aranyér. — raadatiaa asékeléa éa makacs azék rekedtnél. Approbált aiar kftréraéf aliaa. Kaphalé miata doboa 60 kr. \'/, dobozonként I fo-riatjáraL ■ladas bY- 4m ktlfMél gjátyegsar>aa S írt 15 kr tMktldéaa meÜőtt ta aradali doboa bér-■aatra kdldvtik I doboznál kavaaebb aaa kftldatik. Vmlodl eaak akkor, ka minden adagon a védjegy Llppmamn kezavonáaa látható. KUtpouti Hzélkültféa: lilppmanagyógyiaettára Rarlabadbaal Kaykató még következő gyégysmrtáiakbaa: lhff-Kanutin. Bolmi Prager, Bolémuiiéairkdpm: lm. sabadkán: Dacsy. Joó. Sttgtdtn: Barcsar. Kaváo Tab: Krétma ödba. •\'43 b-* dooooooo<ooooooo As elsS osztrák Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári .társasági "DÚríO m • HeuDmübkasse 13, ftliplttatott 1Ü17 pf • j Markért M. vezetése alatt . « . V ^ V\' "\' \' : # ^ ajlnlja nafj i^araktárát káaa ajtók éa ablakokból VaMŰárnal együtt, továbbá lágyfa padlók éa amerikai tíflgyfe frieé áa parkett padlókból. A gyár annálfogva, bogy dóaan M van marelve ajároz faanfcygal, i/alamiot kész árainak nagy meonyiaéga folytán abban a helyzetben van, hogy ■toUa mefrendeWaDek a téren a legrövidebb idő alatt eleget tehet. Továbbá elvállalja portájék elkésaitéeét, teljes berendeséaeket Ijaazárnyák, kórhátak, iakolák, Mák atb. számára, továbbá bátm&emfi. gépekkel kéazftendő famunkákat, alőirt rajzok éa minták saerint, atobabutorok kivételével. ■ » 663 tó—IS I \' i W; f - Nyomatott Fiaebei Ftltóp laptulajdonoenál Nagy-Kanisaán. 24 szám. "*—r xxx zzj zzz \|»f llirllBUit\|i Bmfm^tam, 4. U Mi ItttMH a Up Matbiii ráexára fHttt-kos wíodwt kMiMOoj. Üililinm; VénaMs-atcaa, 1. HniMlaU— levalek caak iaaert kásáktól fofaUtatiuk eL Nagy-Kanizsa, 1886. junius 18-án. liLi Xffl ; évfolyam. KAsi rátok rlau nem kebleinek -iu—izz Z~ XXX. "f jPolltilcai éa veg\'jrea tartalxxrvx lietilap.! (ffa A Zalamegyei ügyvédegylet, p Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület ^L "ifi az Álsó-muraközi takarékpénztár részvénytársaság és öns. szbvétk hivalálos kö/.\|onye. ES\' Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenklnt egyszer: vasárnap. jnr zzz t:zxz.~tzx ~ rr» m tiAnuak&i árak: Rffies Arra , A. . . 5 tri. — kr. [ Félévre . . A . . t „ 60 „ NtueSrr* • >1 • 1 S6 , f!inleiés«k jeiAyoeen eaáarittataak. Árverési i egyéb hivatalos hirdetmények [\| 90 kr Mlracdijoa leifel 100 aaéif 1 írt. LJ azontúl minden afürt ugy fél kr. □ Hytlttér patttaora 10 kr. IJ xr. zzz zxnmn znr:rnr" om A munkás kérdés. Olvasóink kétségenkivül figyelemmel kisérték a lapok azon közléseit, melyek elég bőven és kimerítően vázolták s belgiumi, tranczinorssági és amerikai munkás ssvsrgásokst £ zavargások, mint a jelen asássdbsn feltűnt kérdés egyes gysnus jelenségei, kőrös tünetei a legnagyobb mértékben érdemlik meg figyelmünket. E zavargások nagy mérvé és kiterjedése, bsbár ideiglenesen képesek voltak rendőri és iatonsi erővel megfikesni, matatja, bogy a kérdés megoldása elől kitérni nem lebet, s a legtöbb európai állsmok kötelessége less azon eszközökről gondoskodni, melyek s kérdés káros és vessedelmes, ss állami és társadalmi rendre nésve vessedelmes hatásától megmenteni képesek Jó less est megtenni addig, míg ast békés uton lehet esskösölni, nehogy a kérdést megfejteni iparkodó erőssakos elemek annak békéa megoldását lehetetlenné tegyék. Nem vélünk tehát hsssontalan dol got cselekedni, ha annak történeti fejlődését vásolva, ennek keretében, a módokst is kutatjuk, a melyekkel ss srőssskos megoldást kikerülni lehetne, s a mennyiben s dolog távolabbról bennünket is érdekel, hssánkra if kitérve. A népek boldogitását, ss államok srősbödését csélsó kérdések msjdnem mindenütt oly kbsossssá bonyolódtak, s melyek megoldását hiába -kísérlik meg a helyzeten uralkodó államférfiak is, aöt ugy látszik, minden javításra csélsó törasvéa a kérdést még bonyolultabbá tessi, s a higgadt megfontolás helyett a szenvedély kesd uralkodni s kedélyeken Já A nsgy államférfiú kösül még egynek sem sikerült a csomó feloldá- sáhos vesető utat megtalálni, ellenkezőleg, minden ujsbb kísérlet cssk még népaserütlenebbé tessi a kísérlett erő fétfiút, akár erőssakkal iparkodik a teribevett javaslatot kereastüJ linni, skár compromissum Utján. As állsmi és socislis theoriák fejlődnek a maguk utján, a a hol — különösen eSj utóbbiakét, — a gyakoilati életben kivánják alkalmazni, ott törvénytelen erőszak jelsi e végrehajtási törekvés útját, mert s gyskorlsti kivitel oly akadályokba ü\'kösik, me lyeket as elmélet előre nem látott A társadalmi bajok óceánjából különösen két ssikla emelkedik ty, melyek ellentéte eredményezi a többi bajokat. A tőke és s munks közötti el* lentét ts. Hogy ez ellentét jelenkorunk bsn oly éleseé le\'t, as tetmésze-tes következménye ss oly sokssor hangoztatott. áltsláros tudalon.má vált epytnlőUtj est mének, mely teljesen felforgatta a munkaadó és munkás közötti vu-zenyt, mely sz előtt egéazen más volt, eltekintve a tudomány éa ipar haladásától, mehiek szintén van része e viszony előidézésében Á7, előbbi századok 1 tm ismerték a munkás kéidést, mely mai napig Európa ipsrtiző államaiban acuttá lett. Caak a jelen azássdbsn lépett fel e kéidéa s caskhamar ijedtééget éa félelmet kc-ltőleg to edett el tgé»s Eu-r(pában éa Ameiikában. Pedg hát dolgostsk ss előbbi századok is, cssk végig kell tekinteni ss ipsimuseumo-kat, melyek korábbi századok mun káit felhalmozzák, vagy még kell nézni as előbbi szássdok templomait, várait s egyéb nevezetes épületeit, sok tekin tetben ss újkor nem mults felül szokst As előbbi ssázadok ipari téimékeii a megelégedés, a jólét bizonyos bélyegét hordták magukon; jó és tartós volt minden; nsgy művéssettel, nsgy kitartással késsitve. A növekvő luxus következtében, a jelenkor ipari terméke sem anyag, sem tartósság tekintetében nem vetekedhetik az előbbi századokéval. Nagy drágaságuk daczára építkezések, házi eszközök, bútorok ugy vannak készítve,\' hogy nem tartóaak. A munkásnak nem képezi becsvágyát a munka; legtöbbnyire szegény, elkeseredett ember, a ki minden .pillanatban kész segédkezet nyújtani az állami rend felforgatáaára irányzott törekvéseknek. Nincs e ebben ss elégedetlenségben némileg szon körülménynek is része, hogy ss éftisedek óta rendesett ipsrkiállitásoknál, tulajdonképen nem a munkáé jutalmastatik meg, haném a gyáros, a cség tulsjdonoaa, a ki tok esetben nem ia ért jb általa kiállított munkábos? Legtöbbnyire tel jesen ismeretlen marad a munkásnak neve, ki az ipari csikket urcza verejtékével készítette. Már pedig as ipari törtkvésnek, általában minden munkának főrugója a becsvágy volt éa less ; a hol maga a munkás erkölcsi elismerésre szert nem tehet, ott elnyomják azt a nemea becsvágyat, mely nélkül as ipsr fejlődése csak pium desi-derium.\' Es is növeli s munkás elégedetlenségét, s azért van munkáskér-dés Pedig eltekintve a gyári munká soktól, hol as óriáai verseny mód nélkül lenyomja a munkadijat, a szorgalmas iparos munkás msinap ia a legtöbbször tisztességes keresetre számithat De a változott viszonyoknál fogva es msga még nem teheti elégedetté a munkást, mint tette erelőtt. A munkáskérdés genesisét ott kell keresnünk, hol a gyári iparnak a gőz-, és géperő alkslmssáss következtében okozott nsgy lendülete, as ipsr és ke- D • Táicza. Yiisapffiáb kitilt ity Muol- (Utaüii Tinaján. Jogtörténeti tsnutmányt Irta: SASAI DKtté, ktr. tdrréayaaékt bird Satatriay, aaaratoak wjtó ali kerttt Ute etimü ■IvéML) I FEJEZET. (Braatia — Raaat latréa kara.) huüikt mi i rywaimw tttia). Az egyházi gróf, éssegé^ v gráf, itélt tékát aa egykása* népeinek egyében — és senki ásás1); — vsgyba agy tetszeti aeki, msga aa egyháafö. 8 A J^ám urak kéjééi. Izek a vármegye jog hatásága slfti ki lévén véve, fty«izben maguk a földesurak éa eaak tisztjei — utóbbiak ugyancsak gró-\' fekaaH (eoares curislis) neveztetvén — ftál-kastak.) A rabszolgáknak és asabsdnsnknak termHateetriien sa ér volt biréjak Aj Igysevteett ári soAmk,árl ható-tágnak sklmles nyomaira Bsent-István istt agysn nem akadtak, azonban későbbi lÉtti már ssámos adat áll ene sésve risáslksnéstakre,) s aisss okunk abban kétoJMai, bogawár ebé saeat kfailvnnk aktt vart gyBmtst ft Mas arí jfgkstó-•ág; maty fitevás melifftt, kskár ss lat-vi» kwiksü elievalek rítkaaága s s kl- án. Sas éa Várad kttS4-nt I r. ISI; Ir 91aftasa. «a Mt t tfl i.«, «,«, im m. lönben meglevőknek kevésbbé megbízható m&lta — sustot nem is nyiijtanak, mindazáltal ss skkor fennállott hatalmas nemzetségi szervezet kétségtelenné teszi, bogy a fölaesurjbaját népén, szolgálján, alantasán elsősorban csakis maga gyakorolta az i\'yaz-ségot. t— Szóval ezen jelenaég a nemzetségi szervezet idejében egyáltalában nem is hiányozhatott; a aoba ast-István után körülbelül még. egy asásadia igyekezett e ezervezet magát fenntartani, éppen nem valósain fi, bogy s tíréltsófm$k előbb nm ■ Utt tolna birtokában a földes ár, szt nékie-későbbi királyaink adják meg,\'— kik mint látai fogjak ezen a királyi katalommal asémben is veszélyessé válandott „államot 02 államban mindenkép meggyengíteni törekedtek. 4. A király népe. — ízek a királyi lováaaok, pohárnokok, heroldok, tárnokok, udvarnokok, solymárok, aaztálnokok, fegyverbordók, vadászok stb. voltak. Ügyeikben mindig a megfelelő camet viselő grófink1) továbbá a aMkosvia gróf s ez specisiitsr—Kollár, Kovsekich, Szabó láwly^isllt — a királyi vadászok grófja lett volna3), a mit legelői kellett volna említenünk maga a nádor\') — Ítélkezett 9 Ezek kSZöl ismét s táraokok lelett a késrélen jagkatétáyot a király nevében s tárnokmester gyakorolta,\' leváisok felett a lováasmestcr stb. {Láttak ezen rövid ismertetésül, hogy sst.-István korában - s eUebst mondani^ ss árpád korban — ss orsság nem nemes lakásai mily híróságoknak voltak alávetve Kivételek saonben itt is fardalnak: elő, a mennyiben s király ssfprikrf a rended\' biréság illetősége és katáakMből snaeialis. ssstbea— kiemelt, és a mját maya bírósága —i— tafea á» Véné: 17, Jfr 81. alk 4 SÍsmM 1S9S It.ML ) Sa Üji tlimaiah PL lilayv 1 Szent István időéből nem taláHak azonban annak nyomát, bogy létestek volna Snáltó joghatósággal, hi^áwodáai hatalommal felrabásott rártmk, vayy tin/ytk, meH ) Haaal ataáaylár VI S< 1; - fejér. VtL S r. 107. L •) Kaaas: Haaaa. «tri\|. 1. Stl ,••) fjtti IV L r. 91 t; — Vaaaat: 0Ü la. Árpád ÜL 11 reskedelmi szabadság inauguráláaa következett be. Sokssor ismétlődött már sz emberiség történetében, hogy uj intésmények melyeket a szabadság érdekében létesitettek, kisebb bajokat megszüntettek ugyan, de nsgyobbakat idéztek elő, A Vőke azelőtt nem sokat határozott, nyomást nem gyakorolhatott a munkaerőre. Nyájasabb, barátságosabb volt a mester éa a segédje közötti vissony A modern ipaiíisés megysMünteii, tekinteten kiéül hagyja a mwikás individualitását, cssk egy szám a munkás, a gyári mnnkáaok nagy ae regében A nőtlen munkáat többnyire az elbagyatottaág éizete teszi iszákossá és viszi as erkölcsi él anyagi lejtőre; a n ős munkáat pedig a nyomor, mert 3—4 6 személyre keresni nem képes; betegség vsgy. egyéb rendkívüli esetben pedig épén roaas a helyzete. Ebben a tekintetben a tőke, a munkaadó,a gyáros még korántsem tette meg emberi és felebaráti köteleaaégét. S ha valaha komolyan hoszálátnsk a munkáskérdés megoldásához, ott kell hozzá fogni, hol a munkásnak erkölcsi állapotát emelve snyagilsg is jobb állspotba helyezzék. A munkáskérdés világrészünkre nésve óriási vessélyek magvát hordja magában. Midőn épen a pünkösd közeledtével e kérdésről elmélkedünk, nincs hőbb óhajtásunk, tint hogy e kérdést hivatott erőink oulmányossák s a szent lélek segítségével, békés megoldást elősegítő tényezőket fontolják meg, mert hsbár.ips-runk szerényebb fejlettségénél fogva nálunk a kérdés oly könnyen akuttá nem fájulhat, nem árt, hogyha iparunk fejlesstéséyel együtt egyasermind a kinövéseit gátló körülményeket ia iamerjük. De miképen akarjuk iparunkat fejleszteni, hogyha mi ennek érdeké- alá rendelt, ez azonban már csak a XII. XIII. századtól kezdve fo.dúl elő. így a többed kost IV. Béla, 1252-ben kelt öklevelébetrV tburóczi kolostor népeit a várispánok joghatósága alól kiveszi és magának a királynak biráakodása alá lm-lyeri.\') \' Jl- Hasonlókén 1264-ben a csuthí monostor népeit is kiveszi a várispánok joghatósága alól s őket á király bírósága alá rendeli1) stb. Ezen kivételes joghatóság létesítése azonban ritkábban fordul ell. Midőn valamely birtok nemesnek, egyházfőnek adományozta tett s így a birtok a annak népe ezáltal az eddigi várispáni hatóság alól elkerült s egyenesen aa adomá-nyoa, ae áj földet ur biráaodáaa alá jutott, \'—• ha ily esetben p. o /s nj földes ur nem teljeaité bírói kötelességét, vsgy pedig szt nem jól, hsnysgnl vitte, ásóval nem ugy a akként a mint sst sz t/Meni biró teljesíteni szokta \' volt, ilymleor a király nem vonta el aa tg földes ár joghatósági és biráakodáai jogait, hanem mreodelte, hogy 6 pwga{nx adományos) vagy a tisztje idajfették a király mm Jé ezen hanyagsága sdsttj ámde népei azért tovább is megmaradtak az ni adományoz bírói hatalma alatt; a király nem nelyeste a rosszul bíráskodó urnák népeit a zaját (a király) • joghatósága alá — mivel a király színemé szólított nsnysg biró — alkalmasint meg tanulta ott a boát kötelmeket, jövőre nésve ) a\'Xl. Századbeli oklevelünkben előforduló ilyen kifejezésekmint p. o. a veszprémi püspökség alapító levelében 1009-ből:() rCo-mitatna Visegrádiénsís Civitatit\'; vagy a szilizi apátságot alapító 1061-iki oklevélben:9) Comes Simighiensis CiviUttit", — miként azt Panler Gyula tekintélye ia támogatja1) — egyenesen magát a vármegyét a nem pedig a sülön, önálló várott — jelentették. Ezekben, igyekesetem rövid körvonalaiban feltüntetni a Saeat István alatti birótáqi szervezetet, ss ország nm nemet lakosait illetőleg. A mi pedig as országos JZ- is kőzne-mtaéoet illeti, — mint ast fentebb már előadtak, — eSeknek minden peres ügyeiben egyed ól a király maga volt as illetékes biró, illetve annak itélŐssákén a nádor s sa orsságbiró. E kiváló nemesi kiváltság Szánt István slstt, a utána egész Kálmánig ellehet mondani szigorúan be ia tartatott; mit könnyen megmagyaráz a fenállott nemzetségi szerveset, melynek tagjai — Ss ország valódi, gyökeres nemesei — nem is engedelmeskedtek volna másnak, mint a királynak. Nem hagyhatom itt felemlités nélkül, a mit Horváth István — a nagy tudós — a nmzettégi tzerrezet kivételes bíráskodásáról felhős); — nevezetesen, bogy ss ős nemzetségek tagjainak pereiben ugyaa a nádor itélt, de mindig agy kűi&n nemzetségi biró jelenlétében és csakis kikirdddt ayüU-stkbm, a mindig ayilt helyen, — somsam sári vagy fallal karitett helyen vagy várban. —-Felebbezéa a királyhoz ment — ki kelyett az országbíró itélt végérvényben. n Fejér: 1 HS; — Hasai ába&aytir VL 1. L t) Panler: .Secyaf Táriaplaa<«? ) Bawál» IsNáa: S^júiMaág gArnmrtfl nsainila%>ltii 106. L LapOBk mai eeámához ftbv meUókiet yu mtoAi ben Mm tessüsk semmit Itt e kormány ínítiátivájs sem hatnál aem mit, bolyba pénsünkkel teljea erővel pártoljuk Auastria éá a külföld iparát, •aját iparosunkat pedig hagyjuk elzül-laói. ősegény mesteremberünk fizeti as adót, de aenkiaem kérdezi, bogy miből fizesse aat, mikor a maga éa oaaládja életét alig képea tentartani Monumentális épületeknél a hozzávaló asztalos, lakatos csikkek Béceből hozatnak; óriáai pénzösszegekkel gyámo-litjuk a külföldi ipart, esrük a külföldi ipartermékeket; a munkásokat máa honnan hosatjuk, a tagunkénak pedig nem adunk betevő falatot. Arra ébredünk egyezer, hogy iparosunk pr< -letárrá válva, a aociaiismus karjaiba vetette magát Ha valóban fejleszteni akarjuk iparunkat, neveljük as ifferoat, adjunk ■ nski munkát; olysn ipatcsikkekért, a melyeket tartóean éa jól nAlunk ia ki lehet állítani, ne vigyük a pénzt külföldre, akkor nem kellene félnünk a rémtói, mely a nyugati államokban moat egyazer másszor oly ijesztő módon kiaért. A fiatalabb iparoa generáliét pedig műveljük, hogy kmllhaaaa a veraenyt. Ez a valódi hazafiság. i Janli-itr befejezése és a király, s a parlament Mii egyetértés. A C. f. irja A Jansky Ügy már most a király éa legfőbb hadar mintaazerttleg alkotmányos .fölfogásának és Tisza Kálmán miniszterelnök \'-nézeteinek teljes egy betalál-- kosáaával, valamint a magyar parlament akarat nyilvánításának tökéletes ösazhang-záaával végbefejezést nyert. \\ A magyar Páriamentnek ezen ukarnta, pártkülömbeég nélkül oly egyért el uuileg és nagyszerben nyilvánolt, midőn Tisza Kálmán miniszterelnök valaaaát Ugrón Gábor éa Szalsy Imre széböhsN orez. képviselők interpelláliójára adott válaszát a magyar képviselőház minden pártja tudomásul véve elfogadta éa magáévá telte, bogy az ennélfogva több jelentőséggel bír, mint akár a kormánynak, akár pedig pártjának nyilatkozata. — E nyilatkozat mert e kérdésben Megyarorazágon minden pártkOlönbnég megszűnik, as agész nemzet akaraténak nyilvánítása gyanánt tekinendő. A bécsi sajtó egy részének rendszeres Kísérleteivel izemben költött híreket terjesa-j* tSni a felfogás változékonysága felől határozottan hangsúlyozva; ooostatálnunk kell, hogy azon semmi körülmények kötőit osü-4 rés és csavarás, vagy magyará igalÉMal bármit Változtatni vagy azt legcsekélyebb részben is vissza vonni épen ugy nem lehet, mint a király azavait, kinek lovagias érzelme változhatlan szeretele az ép oly loyalia mint szabadságszerető magyar nemzet iránt az 1H67 évben létrejött kiegyezés óta minden egyes napon azt bizonyították be, bogy Ma gyaroseaág koronázott királya, a közös hadsereg legtöbb ura, a magyar állam szabad alkotmányának leglelkiismeretesebb őre és leghívebb védője, a ki Európa szerte teljes joggnl, mint az alkotmányos uralkodó legtündöklőbb mintaképe tiszteltetik. Most már, elvben és gyakorlaban az eltérés kiegyenlítése megáilapiihatö, amaz eltérésé, mely bizonyos hívatlan személyek nézetei között melyek Ausztriában merészkednek a katonai körök véleményét Magysr-ország irányában minden Írre való meghatalmazás, vagy jogezim nélkül kifejeani, és ama megtámadhatlan alkotmányos eszme között, melynél fogvjr* hadsereg a koronázott király és legfl^b^ hadúr parancsának engedelmeskedve csak amB politika és czél érdekében alkalmazható, a mellyel az alkotmányos minisztérium megegyezik és a melyért felelőa ia. Egy aajnálatoa félreertéskövetkeztében,* a melynek eredetét vitatni fölösleges, a mely \| félreértés az e tekintetben egyedül a magyar parlamentnek felelős közös hadügyminiszter, Bylaidt-Rheydt gróf tudta nélkOl fordult elö, Jansky tábornok szolgálati teendőinek újból felvétele végett Magyarországba tért visaza. Most azonban e félreértés helyre igazíttatott, és 3 havi srabadaágolás alakjában a törvény lisztelet és a katonai fegyelem értelmében az egész Janski ügy elintéztetett. Arról, hogy a magyar parlament, — mert itt a kérdés nem egyedül a miniszterelnöknek, Tisza Kálmánrak nyilatkozata, hanem a magyar parlamentnek alkotmányos akarat nyilvánitá«a körül forog, a hadsereg- \| get megsértette, vagy megsérteni bármikor i ia akarta volna, egyátalán szó sem lehel. \' Ily föltevés csak ama politikusok mea-\\ terkedése, kik saját szomorú mull jókat, és önön szellemi semmiségeket ..azzal takarni \| törekeaznek: hogy a tisztelet és szeretet \| ama nagy voltát, melyet igényelni a hadáé-regnek legméltánylandóibb joga van, saját j kicsinyes czéljaikrá használhassák föl* egyenetlenségek és félreértéseket támasztandóa hadsereg éa g magyar állami tekintély leg~< főbb képviselői között. A cselfogás moat is eUzarencsétleoftlt, a melyben együgyüen a bécsi sajtó nem szabadelvű közegei napszámosokért szegőd lek. Ez nem sikerült éa sikerülni aohaaek is fog, mert hiáhanvalö a magyar párt viszályokra számítás ott, hol a magyar állam magasabb létérdekei vaonak koczkán. Ily kérdéaeknél Magyarországon különböző pártok nem léteinek, a mi van as egyedül az egy, egységes és oszthatatlan magyar nemzet. Ezért ma Magyarországon köleleaséggé vált e kérdésben, a melyben a király és az 0 hozzája légtylaintébb loraliláaaal ragaszkodó -hü, szabadaágazerető népek között tökéletes egyetértés uralkodik, a közvélemény háborgó hullámait lecsendesíteni ■ továbbá is bebizonyítani, hogy senkinek sem sikerülhet a koronázott magyar király éa népe közé tolakodni. Minden, a mi eddig történt, a a mi még történni fog egyedül is egészen a törvény alkotó tényezőkre tizandó. Csak ezek hivatottak arra, és csak egyedül ö Felsége a legalkotmányosabb király és a magyar parlament a szerelet és a törvénytisztelet elszakühatlan kötelékeivel ösazelüzött egyetértés képviseli a magyar állam megtámadhatlan felségét, As ügy publicistikai megvitatásával, a mely már teljesen befejezettül vehelö a közös osztrák és magyar hadsereg kösjogi állása ia megbeszéltetelt. £ kérdés régen éa ~i>edig már a 1867-iki kiegyezés által megoldatott. Valamint a király a törvény és alkotmány leghívebb és legszigorúbb védője marad, ép ugy van a monarchia két állama közös hadseregének közjogi állása a törvény értelmében és gyakorlatilag és politikailag hatásos módon a magyar állam és Ausztria alkotmányoa kormányzati azervezetében határozottan megállapítva. Ezen alkotmányos jog a mindig csak a koronázott királylynl közösségben érvényre emelkedő,államfelség a parlament kizárólagos költség megszavazasi jogánál fogva nyeri megvalósitáaái. 1 A delegatió, mely a költségvetést, i valamennyi közös miniszter működését vizsgálja, s miodeaek fölött ítélni, azokat helyeselni, vagy helyt eienitem az alkoiniánynál fogva jogosítva van, a hadsereg igazgatása éa vezetése tekintetében felelőa hedtgymi-niaaternek az erre szükséges pénzt éa as a végbői nélkülözhet len bizalmat megszavazhatja, vagy tőle azokat megtagadhatja. Ez a parlamentnek leghatalmasabb éa leggyorsabban hstékony ellenőrzési joga, samthogy a delegatió államjogilag nem máa rafat egy, a közös ügyek ellátására kiküldött, különös felhatalmazásával ellátott bizottaága a magyar parlament mindkét tönfflfbosö lest ül elének. A mostani közős hadügyminiszter, Byiandt Kheydt gróf mindeddig folyváat jeles szervezőnek, derék tábornoknak, éa Magyarország iránti kötelességeihez hűnek lenni igazolta magát. Ha agykor, a mit mi lehetőnek nem I tartunk, egy badOgyi vagy más k özöa mi-I nistar lenne, a ki e kötelmekről megfeled, késnék, vagy aaokat egyeneaen megszegne, úgy ő a magyar ministeriumnak éa a magyar parlamentnek bizalmát, éa ezzel együtt miniateri állását is elvesztené, minthogy egy közös ministernek egyidejűleg a korona bizalmát, valamint a monarchia két állama parlamentjeiét ía bimia kell. A jelenlegi hadügyminisfer, Byiandt Rheydt gróf teljeaité mindazon kötelességeket, melyeket a korona s a monarchia mindkét államának alkotmánya irányában teljesítenie kell, úgy, hogy minden bárminő lényeken alakuló sérelem a hadsereg igazgatása, vagy fegyelme tekintetében vagy a közös badügyminiaternek a magyar miniszterelnökkel való közvetlen érintkezése utján, vagy jelentékenyebb esetekben — a dele-gátiokban való nyilvános megvitatás utján orvosolható, anélkül, bogy szükségessé válnék mindeni fölmerülő véleménykülönbségnél, vagy félreértésnél az államtekintély képviselői és a fegyveres erő közöl ti viszony fölött vitatni. Terifere. No az igaz, meglátszik ezen az újságon, hogy a a/erkesztö ur házat épit Olyan komor, olyan egyhangú, mint valami kivül belül vakolatlan üres szoba. Nincs benr.e semmi fria pletyka Perese, a szerkesztő ur falat rakat, nem ér rá ilyenek után futkározni; — aztán meg, —. bizony azó a mi szó, a természetében sem igen áll hozzá az aféle mesterség, — ilyen bolond melegben. Már t: i, milyen meleg volt; mert most háls az égnek, csak lürbeiö, mióta mindenuap esik az eső menydörgéasel és villámlással. Minthogy ea. látván után alig egy ! azáasdig tartotta még fenn magát a nem-aetaégi aaervezet éa látván alattiebet mon \| dani tn üoribna volt — ekként s kivételes \| bíróság, ha ugyanis ity módozat éa elő- I jogok betartása mellett nuU\'wl&t fyakttyuuH, ~ kétségkívül latváa korába tehető.] A nemeet>égisserve?et syatemati< ukan végrehajtott megtörése után nár, — mint alább Kálmán királynál látni lógjuk, -egyenea resetiót találunk; s mennyiben I sa általa behozolt octavális zsinati tőrvény- ! aaék kenéett a nemeaek lelett itjUkeeni. De sőt tőrvényi rrndelkeaéae szerint a nemeaek felett még a megye grójja ét j hirátáren tt itelkeZéare jogosíttatott; —- ! ámde es utóbbinak tényleges gyakorlatbani , kivitelére okleveleinkben adatot nem találunk ; hanem mint azt majd aa illető I királyok koránál ngyia megéríntendjük a j nemesség lassanként kisebb ügyekben vá-laaatott r egyei bírák (iudiers megalea) hatósága alá helyezkedett; a ilykén a vár j ispánnak (eomea) falette soha semmi hatalma \| nem érvényesült; — a még II. Endre alatt \| ia eaak tized i kamarai jövedelmek Ügyében hozhatott a váriapán nemes felett Ítéletet.1) \' Easel azonban még koráataem akar-. I jak azt hiaonyitani — hogy a XI. ssá-aadban már a nemesek bírái állaadó i insitntiót is képestek volna • a • Vizsgáljuk moat már azt, volt-e Saent István alatt — tulajdonkép rmhmfty per-rmdtmrtá f mily formaságok mellett amit : a perlekedést X réaahea eask nagyon keré* 4$ I •á.isyr adat áll vsadelkaaMakre. Kétaágtafea&l bizonyos mindamellett Is aa: M0 látván alatt a manapság annyira áMftatt aeóbsliséf és MsvtÜesaég: ! mtmí a fmlfin, mind * hinteti t&nényitzS*SI — egéét sgyssarlságáhas uralkodott, — : asart as Igyek tárgyalása. eltfsdáM még láttán atáa ia iával, - egéaz 11L Béla 1 kévéig, —- sa ketváa be előasftr Is aa Irésbstfcslgeék) esa^da ünáal tétettek. I taaa a i u* n a A bmnyiUkok a szt király törvényei \| nyomán rend-szerint voltak: 1) At oktetekk; 2) A tanúk; ez utóbbinál azonban j alap- fritHrl vélt : a teljea erkölcsi garantia ! a kifogáatalanság; hogV csupán csakis ke- \' rttziény vallású és cmÁdm ember legyen. Ka általános kellékeken felül a«-megkülönbös- tetendő Volt a tanú, túrta-(talmi álláfára roló tekintetbőlia. — Ugyanié j s nélg« nem tanúskodhatott a szabad \| eml^ ellen, valamint saját ura vagy asz-aaonya ailen aem ~ fopi t2em#j ellen \| tanuaágtételre világi egyt* egyáltalában nem volt bocsátható. t \\ Rendkívüli bizonyíték gyanánt!, — s mennyiben ilgairtil s zalavari apátság* nak többször idézett 10?4. évi kiváltság j levelében van aaó — még a bajvitójf fpu gil> ia felemiit hetjükM. Ily bizonvitékok alapján hozatott meg tehát az elaő bírói itélei Fe\'ebbezés ia — egyfokú — megengedtetett; ámde a birája Ítéletével meg nem elégedő felebbező — köijyayen még is lakolhatott — az igazaágnak ezen tömb kertté* miatt, mert na a felső biró helyen I nek, hrlgUkagytndÓHk találta ss elafi fokú Ítéletet, a vakmerő, ki ezen ténye által 1 oly merész volt biráját igazságtalanéig gyanújába keverni — 10 penza bü^tetáfnel mjtatott. . / L Egyedüli felebbezéai fórum á király itélőaaéae Volt, hová, ugy a megyés gróf ítélete, valamint a megyés gról natdaága alól felmentett »</pebP(aaiuit aaokat fenteifi) oastályoatslri hirái által hoaott itéle \| tel felterjeaztendők \'s sUátaadák voltak, a (mint est okleveleink bőven tanaaitják^. . Aa Ítélet végrakjtáaa — miat lumn-tkttak - a priataldna által aaaköafiltetett ▲a eljárási módozat egy asjátoa nemé I dívott - a aaeat király törvényei aaerint, j — eneciatiter a gyilkoáaág bűntetténél; itt \| agynia a. sl Hmti^MkM fyadáték raa- éeltsttej^ kikaek feladata-volt a tettee- \| sal éristkseftba léi >vs, est a meggyilkolt- j aak rokonáliVal kibakeltetni ^r- \'A \' t.l n Ssrtftl ftwurii éte. Twm. L Lik a ft- W. 4 ,V, [71 : pf h ) ri^e i 107, ii. aii Mk nk I Felemlitetlenül nem hagyhsjtó az eljáráiffiál, - a Nagy Károly áltjzl M-J karolt — » a menekülő vádlott egyedüli oáaiaáHtépezŐ aaylnmnak i menedékhelynek) már azon korban ia használatban léte; mely szerint hfanely bűntettnek elkövetője ha latén egykázába menekült, otjt léte slstt ■— mig abban benn maradt — biztos menhelyet talált, sem e)toghstó, aem üldözhető nem volt (Bizonyítja ekt azt látván törvenykönyve midőn a menedékhely kedttzmtttge alól kimzi a király éa haza ellen vétőket \' • • I • Ezek után azt hiszem tel vethetjük még azon kérdést ia, — vájjon azt látván alatt élveztek-e az igazságszolgáltatási facto-rok — működésük fejében valamely fize-,téet dijjazást? — avagy csupa tiszteletből merő hazafiságból viseltét vállaikon s jog-szolgáltatás terhét? 11 — Megkell bogy. valljuk, miszerint e részben eaak kevea jelenség áll rendelkezésünkre, mivel ama néhány intézkedése kivül amit tőrvényeis bői olvaaank: bogy ti i büntetéapénae egy-egy része a mtgye grófot illeti; az I idejéből igen csekély számú okleveleink semmi adatot nem nyújtanak. — Ezen bünteté8pészeknek rendszeresebben megjelölt a butáaafcjb hányadára nézve is rmk tzent László töményeiben foglaltatik\' mtéa kedéa — ebben már meglévén jelölve, hogy -ennyi illesse a királyt, a mennyi a birot; a utána "Kálmán király slstt mint szt annak koránál közelebbről látnifogjnk, — foglaltatik ennek törvényeiben intézkedés a megyegrtífok működési, hivatalnakodáai dijJérST, a megyei jövedelmek egy bizo-nyőe része illetvén meg a comeet, e etimen. \' Oklevéli btéakedéat ia eask Kálmán korából tudok erre nézve ielboznL/ds ebből b már kitetszik, hogy a báráitf Jogi functkmannsok a Kálmán előtti woa-ben sem hivataloakodtak csupa tiszteletből; mert a már fennebbis idézett Arbei ery-ház részére kelt Ilit, évi oklevélben Kálmán s különböző grófok éa priataldnaok Urmkmtbeni illttmhgeifH taná emlitéat, — mint olyaaokrél, melyek már régi gyakorlaton, szokáson alapulnak, A sat latváa alatti bilik éa közegeik illetaényaiask - tájdalosa, SB&kölköd&ak, \| — ennél bővebb s határozottabb iamereté-, /hen, s igy az iránt, mily értéket, — öez-(sze^get képezhetett p. o. egy conjes curjslis oístri vagy egy pristaldusnak járandósága — még csuÉ combinative adatunk aem lehet Kijelölt feladatom volna még, a szt. látván korabeli ,igaztágról" ia valamit felhozni; — e részben azonban kizárólag csakis a szt király törvéáyeihez vagyunk kötve, mert ezen kívül máa forráa rendel kezéaünkre nem is áll a igy ez itmert ala-pon, egy némely olyan dolgot vélek fel-említendőnek caunán, s mi azt. latvánnsk as akkori állapotok a felfogásokhoz TÍ\|fl>-nyitva, valónan\' magaaan ki emelkeaő, humánus s igazságos gondolkozását tanúsítja Igy: as L könyvben fiának, — az • igazaág kiszolgál-tatását mint a király koronájának egyik díszét, a a főbenjáró, vagy máa a király bírálatát igénylő ügyek ellátásában a türelmet, a a tzigornak a kő-nyörülettH leendő mérsékletét ajánlia. A H. könyvben aa emberölést szándékosra éa véletlenre osztja; ~ a szándékos em beroléanek kísérletit látják továbbá ama rendelkezésében megállapítva, hj?gy havalaki emberölési anndézkal kesruot ránt, már esért ia a bevégzett bűntettre szabott büntetés fele mértékével volt súj-Itandó. Érdekes a boszorkányokra való hün--,/■ tető intézkedése iarmely aseriat daÓ iabe&i boszorkányos cselekményért eaak bőit m tanítás alá vetendő ; máaodikért bojton felül — teatének több részén aMgbáljt-geaendő volt: ~ eaak ha harmadator ia visszaesett, ekkor már a tnrákaakjátadáa-dá volt A méregkeverőt a sértett fél, rtjrr hozzátartozóinak rendelte átadatni — elitéi- -Utée végett Felemliteadőnek tartom a»ég as alábbi néhány törvényi rendelkezését ia: Megállapitá a királyi üeyéeaÉek, magszakadás és hűtlenség esetire való / örökösödési jogát — Mindenkinek élétét/ testi épségét, sdabadaágát, szóval srálden \\ jógáit a vagyonát kellően biztosítás ilWő I lag aa aat vesséljeatetők elles mtgMeU I Folytatás a mellékleten. — lak«ll éréemltéa. A n-kam polgárt «u iko.éhan at l!Sft «7S tan évi rrmte. vitagálatok juntu hA 17 en ve«tik kesdetAket tartanak a hA 74 lg. a magán yaagálátok )uaiu* tVéa liknak megtartatni Fnek Maxatat e« a jutalomnak ktoastá-•Avat egybekAIAH aárOnnepély napjául ju-oiua Ma tüietett ki Mindetekre a t. oa. asükvket éa tanüay barátokat etennel tiaaie lene! meghívja As tgagtOaág — lak«!•! árta«IM« A n kaniaaei p>wján iskolai tante-ialet által readesatt tanfolyam a évi «ár>is»gája juniu* ho t^án regel Ml t Arakor fof megtartatni, mire a I. asüloket M tanügy harcokat esen nel tis telet tel meghívja As igaagatOaág 4* inl»mlií\|»rM#B kllerjr«a A kanták. ia»> egy ep oly tonto, mim ig* »án ÜdxSe 4» elégge nem méltányol hato taiéakedéet kOeOl* asely ktvatve tan a* udvarkepe»eg fogalmának sigoru Kaié ratt megtágít nt ée aa udvar termeibe rét üini neaaeaak a aaületéa, de moat már a hivatalom áilá ée méltAaág againak i. A hivatalo lapnak ere vonatkoaA kftaléae •avrmt ugyani A teUége >gkegy eíaae-ebben elrendelte, miasennt ugy a kir tábornokok e ti«ateknek. va^minl fc« alAbk fal w*M»dé a»éUAagok >»;aaaely«két viaelA »ér-ftaknak nem udvarképee aaSWMeS aejet t« mtudrn kibmWi^i udvari ttanepélyea «eg jelenheti ok, Ka elAbb A leMge a királyné e!A»» vato hemutatá* * égett a királyné fA mlemkeaiek Aa illető melto-agok víaéKvintk »• * megjelenhetek Mf, Ka aaaal etAbb nem w bírtak. »algá.a< luk idegre ifraí»i»iw« Minié M>ega<iahk — I J kalaaal llr««ayjévaalal A kAaAa hdúgy mini»sterinmhan a hec-i éa budapesti kormán\\okkal egyetfrto\'eg ^ «Ar- xén»axaa)at kea.ut el legk^selebb a ma gyar é* at oastrák tArvéayhosá* elé fog W ie«atetm. A »orvénnavaiat a kArAa kad-e reg KelA .tolgáletában mutatkoaA egyik legégetőbb hajó. a tiMteki ek a »-a\|mtok ki-hel»A aiolgéataban valé tuMerbelé-éa Tan Ktvatva aegitafM A Kaa«^gl>en ua>an»« alkalaMi altwu\'ek K.ánya KUytaa a <apat»i»««ek kfyiel#«#k aaolgalaK^kat nemeik a kanaartiyáhan, .la a k>ag»é a a leg^y«ég» pkotahan. a« i»»a lakban a a raktárakban ■N a tábori ■aolfalatban i». meliek tewé -«<tuk a>ehnt ai alti»t#ke< illetnék. «• aíftbb, mikor m^g fei náü a nyolca^ aactfMat, t^nyl^ aiM\'nk \\<>aa>aUt\' l>« a« wj é<l térvény r\\>\\ul aanlgalali wléje n>e\\\|e«« a telteden alkalma* »tama efire c^Nk-ken. men a fenná 0 a!titt ella»ai tiWény nem felel meg feladatának A kóaíw hadOgv miniaa ertum uj tiVrTény jata»lata moa« • hiá-ayi>n fog egneni — .4 kl«iil éneg)fk éa ár ták ellAiai* A h«laereg. hadtengere-aet. Konx«Kleg e« »é\|^Olkeé« uaati legény «egi Atregxeinek é« gr\\émak kati%n»i ellata»ar<sl. tOr»enyjava«lal terj««atetet» a képn4l^á« elé A >avalat \| 101 áll a lényegesebb haiAnxxa\'ai a kfl»#ike«rtk A tiaitek e* tartalék. »engeré*-ka«iatek .Vave-g>ei eíbun>t térjek rang\'^oaata «ennt k«>. v^ike* ■ n\\ug^lgt kajv «k Xtl, rangvw-taU XI ra»r"/,)» > x d,k ^ IX SMX VIII. Vil ik 4.%\\ VI V. IV. itoo, III il, I. Pinten KkH> l)e a nyugxlya«^«t tiwt Oavtfje nem kaphat nagyobb n\\«fxlijat. mint iihimM lérje Kuaott, a míg él. Aton kati^eatiaitek ntán. Mlik bálnámban raagloltoaatukkal nem paranc«nok«agra akar wieiglene^ akar vég legr»en kineveatettek. Ka a kiaevwéa kiKir-det\'e\'eit, ai »va?egy a fari rangjáKox legko aeiebh maga»l mngti^koaat utéai nyűg dijat kapja, ha a férj a Karosban ele-ett vagy ayert abei kvlttan meghalt A népfelkelé* t a»e.nek oivegyei a nyufdifat aton rango^taly aaarint kapták. wtl) aa eibunyt Uijet nepfo keie»i tAn jrangfokoaata werint a Udaeiegben megil-létté volna. A gyem ekek nevelem jérule kát a javaalat kovr\'ke^-vleg állukja meg Mmden árva gyermek kap érenkint a XII rango«t\'á.\'yKan 40, XI ben V>, a X ben •U, a IX ben a VIII éa VII ben 80, a VI bn MK), aa V b««. 150. a IV éa lll-ban a II I ben \'rtol. rV aa árvák neveMWi járuléka aem lehet tobb, miat a< Oivegri nyugdíj toxefe. A nevelést Járulékot a hu érvák a l-eteje/eu 10. a leányok « IS. éetévig Kutsak - Jésaef l«kert teg é rm klr. Irnt/gr aton k.\'uire«e»hen re»/eaitette a (Hudapaaten muteum kArat 10. as a) a mely Ogvek mtéaéaere a kallO >akarato« égfal Kér. lfi»k atH Nlaikw MUay ár UTMr«ikkW« IM Mj»4tei >• M»)t »ia War u mi imMn r«i«ti.MM * WraUUk f.\'.—r»tUM k UinlitilUM.I • t«iaa MrtoMaái a Mr»ata4 sn h. hivatala ------------ ----^ .. -»., rende\'t AIoauiKra a f^KeA-aegi o«alad reaére Kár követnek példáját a fOhen tegoek főuraink w, meri o«nk igr. Ka magyar viiemket \|>érto«ai hiak. leKet»eg«a a Kn iánkat ekVtOdló ku.feldi \\irket kiktuO- MM. — rait«uiak a^jrimet.r A lAMmivrV-t ipar e» kere-kedelwu amit\'e rni« t >4 H4 a. kiVrendeletH iuté-teu ai UkreenyKattVágKoi e* kere* ketWmi • iparkamxrákKot melyln utalva ama ke> lemet leaaéfal re é« idOvea\' elegek re, m^yrknek a íoiiaiAok magukat kitea-ik, a m..loa tAnulmenyuk >ba<talmattaii«At ktrfl foly nx»t«uk h^uere e^enel aa ehMrt alak a/en>efeket «»em ekVt nem tartják — Ka o«ikN ügyekl>en Henedek I.ajo* «a táraai axabadalmi irodáját a áalotta Kfyelaaaba, TSrvényuéki curnok. A ki a taatvérét megAlte l\'mk JUttf molnárt lakó* elleni fenvito agy ben I. K* 9-én tartatott meg a végtár gyaláz I\'mí ./Xmey ataal volt vádolva. Hogy t. évi márvt lSéa teMvérbáty)át VmA (irWvpP aténdekoMin a^fOlte A tényállá* kovetketA Vk a meg<Mt, kivált a oaaludi hátból é« i.iaga alapított cMládot é gaadaaágot. Kkoaben nem aaOnt meg é<4ea anyját folyton taklaiai apei orokfléfének kia<tá«a iránt Miután aa apai gaa<t»ág k0-lonben i cekély volt » abbOl aa fevefy nAnek meg Károm kiftkorU gyermekével kellett élnie nem o!t hailando Sa tolytetHv ko\\ etetésinek eleget tenai. K miatt l\'a <t yOry erW«takoeki>dott, anyját éa a gaa «ta«ágotsvetető Vk MtmfH lolyton életve «télyesn fenyegette, bántalmatta ém terményeiket elhordaita. AatHikivOl a kOaaeg egyéb lakoaai i« jw»na«ik^tiak l\'mk <tfyf rakó noiátlan. tkvlogtalaa, rétefe mnga ^ vi-eJHe ée lényégét esi miatt. My viaaoayban élt aa anya ftéval 4e a két teatvér egymá* aal. Métoaiaa IS én történt, hogy tObbmol nán lakoe \\áárr0t ^ve l.»a, betért a k<Va-égi koroamába Kaek kOat volt Vuk t.yOrgy la. Ratefelé Vuk J^taef w mlaker«N a a két teeivér kúlvNn aaatalnál, kúlOn tárMmág ban Kotorgatott Vuk liyAryy tár»aácáK^ egy már itta* egyén oda ment Vmk aotaléhoa é« etek borát kiOntAtni ke4é. mire eat at adtaitól eltávolítottak. Erre In f.rVyv magáévá tette táraa ügyet a a \\ mk JUf aaataláaál volt K4r% .»Mrfmt lorkoa regadta, n ig etek dulakodtak, Vmk JÁtHf védeketé«e tenat. aton re)K«fá«bot, hogy eten caivakodéa ilykép let maceniroava ée hogy, miután bátyja <lt mindig megOM-el fenyegette, a hogy Kert Marton utAnreá kerülne a aor, vélt bántalmatáét kikerülendő, ártalmatlanná akarta tenni bátyját é eat KátalrtM egy nála volt foko%»ai eg^v ater ugy tőbe ütötte, Kogy ennek kovetkea tehén ne Kán y nap mulra meghalt lűen Agv \' Ken tartott a torvényaték xégtárgyaláat. KlmNk ; < S4tior, txrák .Mmkny !>re> H KrIMy OgvéM dr S»«r A.V/Wr . jegytA dr. Á\'u* ItirAm, — VédO I Vyrt Lyo. A tArvény »xék vádlottat felmentette ugyan a tándéko« emberoMabSn-teltének Vádja alol, atonban Ka ált okoaott tl<yoa teeti aértéa miatt S évi fegyhátra ítélte. Vádlott ügyébe fellebbenek Hirdetések. KMt \\kv I8SS. £rk. mám. 13 án ÁRVERÉSI IIIRDKTMÉNT A nagy kanitmú k»r tiV^ayaták tkkvi oetiálya rea.árOl ko.h.rre tétetik. Invgy C-oeda Keienot <ormá«« lakOe vegreKai- tatonak. PWO M.kkW, IMO Kerenea, IMo JOaaef. »M0 t.yiWgy, Andrá* éa IMo Juli féri. Kele Janóne egreha\|tá«t wenvedo •orma-1 )ako«ok elleni S0 trt tAke, 1871. Jvt január 1-tdl )árx\\ , kamatai. II frt t» kr per. 7 frtSOkr. Negr^h.,táv keralmi. • 8 frt jelenlegi a még felmerStendO kNteé-gek iránti vágreKajtéai 0gyet»en a fent ne-yeaett kir trv.ták teráletéKet (arlotO aormá« ISO aa tjkvKen I. I $7 ^ g (alvatt ingatlannak. 1M0 MikkN.. Pito Feeenca, liw Maaef. IMo tiyOrgy. Ptáé Andrá. éa Pttá JuH Mrj. Kele Jámenét illaté »?8 trtm be,>O t \',-ad réate C 1 alatt 0«v. »Md l«tvánne aa Péti Kras tavára hekeUleaett ha.t^veaeti aaolgalmi jog gp^gbea Ka gyáaával évi au(u«r t a* 10 t^n tt o 10 drakor s.vnra»n a koa^g hátánál Varga Ufo« fel\|»ere«i ügyvéd vagy Kelyattes kAabe^té vei megtartandó nyilvéno* árverásn eladatni fog Kikiáltái ár a feanebb kitett beeoár. A rx eret ni kivárni tartoanak a becaár 10%^t ke-.pentben, vngy Ovadékképea pa pírban a k.küldőt, ke.ehet letenni VevA kötele a vételárt Kán>m egyenlő reálét ben. meg pedig aa elaAt a« Arveréa J<erére emelkexléaétél •tám.iaixks 1 hAnap alatt a maodikat ugyanattól í iKMiep alatt a Kam<aHikai ugyanattól 3 hOnap aMtL m.nden egyea reatiet után aa árvevéa nap játéi .támitaiHks t\\ kamatokkal együtt as oooooooooo árvarém fattetalekhen meghatámaotl Kelyan éa aaOdoaatok aaartet leásatni Nagy Kan.saán. a km tmék telek koayvt ostaiyáaál IStS évi apnHa (O^éa tartott SMaébAl. (TSMCRKSNYfcít elnOk. •10 mu. r htrúmmL Ctera* Armtmagya Reos. kéléaméayéra van ttereaoaém Anna! tudatai, kogy aa Aa- •01 kapott Hrandt K gyvVgy^ée, ^e ,Tái-oa. labdaemvkat már elk^gvaaatottam a ^ •ak Káta áltatok egá.,.égamet vm^ayanem. IUr két évig Mevadta. makaót uákM, «^ben . a ,TA\|em labdae«4 4 kOaa kaaa Jálat után egé«aen >Ot vagyok Ubdm^t »H»obb meggyOaAdéaael ajáalam fogtna méa-den barátoaiaak . maMríbAmnek. Roeaa-beég Mér. gfl VI t—\| így raviu jitikoi S«(K> torlninylt . ^ NMIlH : Praagé AYALA & Ca ^HTkulM. Keöflktftr Jtur iim -ISS AT ^I.F.THlZTOWITifS LtNYNÉK«L Kamak MkAk tMáaav Vatati* i •<•« aa „ ,4„ »<!■■ a UrmUUm aMa rMM tt.nr, . ^ kálM kaaira i h^ Uakan, a h^U wk-mnM ^T,^k ^uJÜTu % *** Irodalom. Margn ayOgyviset. In^gy udvaraaa^eri által üveg Margit gyAgyviaet alád Petr«t»sk; JAsmí h.cmbai el\|áráabir6 által /erkestett K5rigaagatá«i torvéayek- rendeletek késikoayve csimü kAatgaagatáai Makmunka 9 ik fü/ete a na-)<okban küldetett aaet aa elofiietAknek K ítt<et«el at említett mfl máaodik kötete be fejetet nyert a rAradé fogvatttéat, valamint a ctukoradé, a bor- éa hufogyaatáat adé é« a oukor e* eorlogyaaatáai adA é« a péntágyi kAtigatgaiáai hiróeágrOJ a0M törvényeket e rendeseket tartalmai aa K fü/et tehát a nagy k.VtAtméget m erdekii. mert rétleteen e* alapoaan tárgy a ata a bor é* Kuefogy aaatáai adótörvényt, melyet a.toden fogym>at«>i>ak omemi kalene Uakaa árak. Nag> Kanutaa, jun. 11 éti Huta 7 frt 90 kr. K trt - kr — Kota ti trt — kr. 6 frt kr. - Arra 6 frt — kr. 7 frt - kr. — Zab 6 trt 9S kr. 6 frt 60 kr. — Tengen 6 frt - kr 6 frt 80 kr. KelelAe aaerkeaatA V t It ti 4 LUOR l« «cvaUav rmU „ Wj aa MKkulwmi UikaWaaa - ,, i la a • ávm a^^t a a* fc " _______ U. . Kaal a .^.^aal fK 1ll"U ^ 1 j a u - ^ -1 - ál » Sk MQS MISI - teM a 14 wM< aUrHral Wa«««l Hiúim kra.U a N.afc^ttím Ji uuJJZ _ ™m,J5 ** • •• • ^aa^JTtaaw ^ ktSIS S? X^áSSJTttL? ^ . aa a -ak.ia^M k^ oat Ti JZuaZS4 4 Mslli^igyaa pstiglMn „ ^ W * IrtMt MM WaW.I éM 4a ka 141 ,,.11 . Na aa « MaUra* Mra4 . u. »^ka»a • laakaaiwn , A um>4 AalJU a. _ A aauvu* .m. ajs ^rü^zj^x^ w . »kk KM 4v r4«4Yat I (H^ III IH II kr A Uok Ula^a a-.u«yU. t»aal -a~4 lt»i 477 trt « k, WmmiWtt Oká^ ért at A * — i.aa. j . a____a _>a & ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ PRír, Mnm wl l-« J4^f rUrmn H aa &ooo» _____________ íx y x xyv n x\\ynv v x x x x x xTxxy xyi Armerr towi l«?n Jin-ai Mmi iro MH 18&5. JP Heuschlcsa Ödön és M&rcel parkc^tgyára, ács- ós asztalos-üzlete, ffózfurészc, fakcrcskcdósc tmlmó rsücpaurt lO. azim. AjAa\|ja miadcaaeml a Caiparba > agA gyármányaH, amerikai tölgyfapadolatokat egyaaerS beraki>tt koczkaparkétákat legnagyobb válaaatákban. Polytonoaan na«y Keaitatat tart A parkét lerakásit jutányos áron elvállalja. ÁrMcyaákekat éa mlataraJaekAt MvMálrt iaay«« éa Mmtalvt hau MT Három 4vt jAUlláat vállal ™Ha56rtrti fea 1873 Irtei írta Snpi m ^XX XXXXX.XXXAXOXXX X X X x x x x * * ^ v y ^ j \| BUDAPIST, ajánl ia. Lag^abb kitOoA aierketetO a aatlárd anyagból kéaaOK gépeit ükniflnfta Hg.yelrmre mélUk I! R. Sintft & Sll kltflaó gAimotg-onyal __\\ m R. Girrttt & Síi 40\\ iéBrlémmjmg tahtrúÁmal. •Iné kaaaraa k>—ák.kiU klviM aulaH kamarai aéJktl Vaj likatl Mart i\|in.l\'«i>>\'. Srmlk -mm il^ 7 W *** —aooooo U»oW> • ^•bb aserkeiet, aailártl aayag. tartAaeág, agy évi ^Váláe. üláflldnda flgyalésiPé mélték!! R. Garrett & Síi Tllárhlrfl oeéplAt Aaaar faré.tUWatmM Maakkal TaAW« «. lá^a ______ ^ lmm Awrcrtf fi mwáaart 4. . oikál kaya^4MWa Krt^a». makaá ma -k. aaa ti PPM ANN KARLSBADj PEZ SGO-PORA á ÉitÉiM toiéaj»toaáb« mrt Ma taraéayek áanitva, tokit mk Minden batáfyoa ia/>-fü limbiiil to atadas gyogyltd talnjdosatt MMjtfi frvásjrfcjnttalják. Nplt fffrtt W»»»k«JkM Kuuíiui cm. •FWertoyi ▼adFvecoma TUlfrlIUJIA mm. MIlMBlkXlM hMhsjté aarr, kivéuto gyors tobéataa batáaaal. htltof. esé éa kényei Iféazaay 1 tokái u d eaixkróK t ól mSU rtktf mtoaaar pilnláaá) atb. alfajban rtwaailaaiH. OrrNtlai ajfcalTi \|7eer-, MJ-, aUJ-, to kdl/agbajnknál. CUmmiI ét tékát kamaatt háziuer. »í gyaagaiár vafj háborgatott eatoattonél, kwátf biány Mrtatl által eididésatt jjoaor to kél atoato. »jiHiito\| to avto atáai roasolUt. kaUaaaUaa fclbtt&fto Mílvédáa. gjromarbév, gynniortájdaloni, — ajaato vagy garca - fértddaláa, ftfájás, nédelgto, ■á^niaa. várrakadto, arcajrto. — rendetlen aaákalto to a>ha asákrekedtoail. ApprobéJiuw kdvtoaéfüaa. gialall aiau dobos 60 kr. •/, dobosonként! to- rttjCl aÉséw tol, és MlftMt gySjfsas■ t hí 15 kr bekaJdéae aaltoci fj andi doboa bér-Mntvn klldatik I doboasil kaiaaebb um ktldatik. Talédl eaak akkor, ba aiadaa adagos a vétygj Upppaaa keaevonáaa láthatd. lliaiill lálfcKés: LJppmanngjrdgyasartárn lartabefkaal Kfkati séf klfSkai gydgjranariárnkban Miígy Kamttdn: Baloa Pragar. HotdmuM»irMyt: Klaa SmMH: Decaj jUüt^tém Bareaajr. Iirto TW. Irttsa ód&a W \' ■naka táránk: Pultiky Ferenc Bektics Gusztáv Tört Káinén Petty Frigyet ^Borottyáni Nándor I atk. atb. Legelteijedtebb s legolcsóbb magyar napilap. PESTI HÍRLAP párttktélt t kormánytél egyaránt független 1 POLITIKÜ1 Megjelen mindennap, hétfőn és ünnepet követő napokon is, 16 - 20 oldalnyi terjedelemben. Októbertol kezdve rotáczJos gépen nyomatik, mely t lapot éránkint 10,000 példányban, teljes 16 oldalon, könyvalakban, felvágva állítja elő. ■ Indtn héten rendet ZENEMELLÉKLET válogatott zenedarabokkal. Előfizetési ára; egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 80 kr. Mutatványszámok egy hétig ingyen és bérmentve küldetnek. rí w II1T1TII If »II u IIIIIIII n 11 u u ii ■ n n n ■ n n u u h u n n n u ih\|h ii ilüjq ■ssásWasá Mikszáth Kálmán Dr. Aftl Adolf Bartók Lajti Tóth Béla Dr. Kened* Géza totatoa Mart 9 Rovatvezető munkatártak: Intalik Károly, 6yöngy««y LátzM, Luby Sándor, Scbmittoly Józief, Tábori Rébert, stb OOOOXXXXMOOOOOC »ooeGoeooo<xx»oeoeeooGGGe^ gjégjflrdl Harkányi gyógyfürdő ■sg)srsraág, Hsrsujsvái■rgjében, fürdőidény május l-töl szeptember 3Mg. Bsbér aaaa ftrdft hirnerf oly boanaa évek lefolytán óta számtalan elváló gyógyaradntnjai által Mg ia tott alapítva, BégJa a tadUgaagatóaé* sok évi tspaaatalat alapján kijelentheti, bogy asas asodaasatl gjráőrforráenál aaarak to eaarek a lga>akacabb to legaebeaabb bclrpé^ekbaa la tglmlgtkat to épaéfflket vtaasaayarlák, a miért ia a lagnatjobb aliasMrtot érttoali. I űréi a aaga naaaébaa agjadtli; Minden aii akár belföldi, akár külföldi kaaoa gyógyforrást gyégybatáa Ukiatotébaa tolllanl, a »it ktlflnbon aaévrfl-évre aaaporodó vendég, k náai ia bisosyit Insa 60* a toraéanatoa nekg. áriéi! kénforrá* kitflnt gyógyítási katáaaal bir mbin, káaavéaj, gtrnélj, MSlt btoldfltcMkra, aranyér, nóbáotalmakra, ragaaiáal hlé«ra, Ntotoek, daganata ti IgJhigaayoa gy^gyaaank által okoaott ■ér\|M<a«kw, torábbá máj-, láp., általán nalr%y4áonat«kra, aebéi hallás, Idült iacBba\|ak to liaa sasai kánlalanfc allea. J,~l ipaat-néni vaant, vagy Délivaant bud paat-kaaiaaa-bajrcai Villányig, Mol ács-pécsi vsant, állomás: VlUán/J ás ataaáara aláalbató Badapaat-nácai vaant, vagy Délivaant bud naalkanisaa-barcsi vonala, lfésa, alftidi vaant Kátékon át ~ w to távirda411oaáa, Mvnbb tttdóaítáat a legnagyobb kéméggel Dr. KELLEM JídlSEF rendaa ftrdtorvoa nynjt. Harkány, 18M. aéjna bó. NO I—II A fttrdő-lgmsjcmtéjiág. gjrigyfftrdi a legjobb minőségben teljés kocsirakományokban, jutányos &ron szállítanak Vogg és Radakovits vaskereskedők Ciliiben (Stayerhon), kik dus készleteket tartanak ezfment-aéix, portlmmil-exf^mient, vmslmrtánjr (Trtversen), glyrlal vt«, tmr\|goucxák a több e H&akmába vsgó csikkből is. . Kívánatra árJt\'Kjékekkel azonnal nxolgáliink Leveleznek magyarul, németül, horvátul. 686 5—5 VÍXXXXXXXX WIMIHII 1 Szóló eladási hirdetmény. Alólirt Iftmeggosdnok ezennel közhírré teszi, miszerint s Dr. rtessk Gjnls éa Prestk I4á esö dlöstrg^bss tsrtotoli és nyilvános lirói árvetésen s Somogy-ksposrári (öldkersskedeloi és ipsr-bitsl-tánn\'át jelzálogos hitelező által megvásárolt, m hadacaony ■s «JI sma nlkbti A. f alalt frltrll IH/7, 106 H H 106 9 kmáM aéhál BASOLDER vcnyréml ptUpék tilsjisiit kfprarlt i i O L A s m érnék! fslmérés ssérist 11011 Q öl térmenflyiiégbsn, ss tases tersMéaa«i s csödválasztmány halárosala lolyián szabadkézből ajánlat (ofiért) utján sltodiék. Az sjánlato^ a megígért össxeg I07e-ának, mint bánatpénznek melléklésével f. évi jaafca hi 30-lg sloliróttboa lükposvárrs adandók be. Aa smliisti ticlók bírói becsára 8248 frt volt, a s csftdtftmeg mint legtöbbet igérö áltál 7700 írtért vasársltslstt laag; tz ezen összegen alul maradó ajánlstok tehát ftfyslsmbs nem vétetn«k, A azölOk, s(sltsken a legkitDnÖbb minőségO bírss badacsonyi bor terem — goodoasn megmunkálvák és vevő azonnal birtokba léphet. A fizetést módosaink tekintetében a venni szándékozók, illetve vevők s választmánnyal szsbsdon egyezkedhetnek és elönyöa teltételekre bizton számit balnak, sOt srrs nézve még az ajánlat megtétele előtt is megállspodás létesitbstö. a totobeaé LjteUtek felaU a nféiilawInÉaj Salaáébfln—I batiwi. a aa Ulatfkto értoettL AS altapdeM aJáaUai SáMtpénas vieaaa Malik, a labbi—k Hv>l uassal ikiia hUdaUk. A kásstyésaehtot a Mbb antoat ISSSSS frt vagya—I bár anHllnaat toanissigil, vállal Szóbeli vtgy levélbeli tudakozódásokra alulírott tömeggóndnok készaéggel válaszol, úgyszintén a szőlők megtekintése is megengedtetik. Kelt Kaposvárott, 1886. május 24. I I 1 • Makfalvay Géza 666 I—I ti v ügyvéd, tömeggondnok. Kávéház bérbeadása. Nsgy Ksnissén, a taksrékp^nstár utctábas (a poslshitatal átellé-»ébsaf egészen kősel a fSstcsihos) a nsgy-kanisasi kereskedelmi és ipar-bank által éj^te&dő uj hátban külön e csélra tervetett kávéhát 1897 évi májún 1101 6 esetleg 10 évre bérbéadandd! VáAslkosók felként Hdt, nieesrint ajánlataikat 6% bistoait/k mellett készpénzben vagy érték p* pirók bt n legké^íbb f éli JlBllt 20-lf a .kereskedelmi ée ipar. ba»k t^mv^njlámilat Vafy-KsobsáL" ctSmihet bekilláein asiveakedjensk. A ;fcévébát tsrvs át a bérbeadási feltételek naponkint délelőtti »f— ÍJ H débtám I- 6 ófág sa aJulirt intésetaél betekinthetek • í. • • Kvrfikréelml én Iptrkttk résgvéi/tárai^t RagjHisluás. M XXXXXXXXXiXXXXXXXXXXXXXXXXTs Cs«Hr.owtrik-majyE: ^^ siabadilmvxott Farugony-matráczok 8 ^rrW^W^sVW 6 frt í Pétlék szalmazsákok és sodronybetétek helyett f " tiszta tartós to jaléafss. ktiasáf slkskasa intécstoknA to kárháraknsk. Kajtyobb ■isisaáa ,1 ■ lésskaéL megfefetó árUangvdto A ttegntodsléa knél na «C7 Maá aaélamto* és bsaüa ta£taa4A \\\\ Főraktár: I. Neuir JUrkt 7. u 664 u-ia[ vboocxxxxxxxxxxmoooooooocoooooocí Nyomatott IWUI Ktllflp hpttiijimwál N«yy-Kni»t«. Melléklet a „Zala" f. éri 84-lk iiánáhoi. I* hét k«rM, már kelleti ts nagyon, mert hát mielőtt megeredtek as egek cn- tornái, már nagy** megillatoeodiak Kanizsa vároe csatornái, különösen a Caengen-ut caáa — onter den Lmden — a nyitott csa-torna, melyet ugy építettek, hogy tniod a kát xégen, a hol bele kelleoe lolyai a nagyobb oaatornába, magasabb : a minthogy a vij a termáaaet örök törvénye azenot (elteié nem folyik, hát megáll ott e caator-nába utcsa hosszstt, a a napon megfeketedik, mint a ca>gány gyerek Persze aatán eonek illatát is éretni, mikor a hársfa nem virágzik. Hét még a hol hárafa nlncaen ; — meg a hol oaatorna nincaen, aem leden, aem nyitóit, mist aa uj utcsában, a mely neveztetik Sugarainak, Bánom-utcáénak a a t. — máig aem tudom, mi at igati neve, — ott volt még caak asép, már t i. aa eső alött, — mindjárt ott at elején balfelQI nem merem fenn hangon megmondani, csak ugy tugom meg, épeu ott a polgármester ur háta előtt ; láttam egyater a mint egy polgár tár a valami nagyon megfeketQlt nedvet lapátolt ki a csatornát példázó árokforma mélyedésből at utcaa kötepére , aprö diákgyerekek tinta tartöval állták körül, aze rettek volna bele merni, de a mogorva bá-ci nem engedte nekik. t Att mondák, hogy mit beatélek én itt esö után; moat már a aok zápor is mét bele moata att a csatornába, a elvitte a kogy ár berki kanálisba, sem ni kötOnk hoazá; de hát kérem aláaasn, osk azért mondom, mert örökké nem eshe ik az eaö, aztáa eaö után, ha újra «/.ára/.-ág leaz, me gint ugy talál lenni, mert teasék elhinni, hogy aat meg nem látja aenki, hacsak én meg aem látom, — pedig nagy urak járnak el mellette, a ha meg nem latiak ia, az orruknak neg kelleoe érezni, kivált a ki nem doháDyzik Pedig hát ilyen koleráa világban márcaak kelleae valamit adai a tisztaságra ia ilyen hirea városban, mint Nagy-Kanizsa. — Mert a kkor hiába küld rendeletet a miniszter, hiába beezél a azerkeaztö ur, hogy mér tékleteaen éljünk, ha aa utcsán meatereégeseo tenyéaztik a bactllu eokat. De bét talán, — (• azt hiszem, így gondolkoznak a város elei éa a rendőrei ia;) — Ide Kanizsára nem ia jön kolera, mert aa teliea világ életebeo mindig Talián or-aságból indult ki, — a miöta nem Azaiáböl jön ? sohaaem hallottam, hogy Németország t baa lett volna kolera ; — tehát ebbé! kiindulva : bemehet a peeti nagy operaházba, hol olaazul énekelnek, de Nagy-Ksnizsára caak nem jön, a hol a kor a ön, meg a x háay kávéház van, valamennyi előtt any-nyi német szót hall, hogy iaten hisony ha elboodukátn* is idáig valahogy, lŐgtóa \| viasza fordulna Talián-orazág felé Hát már mikor bsezélünk egyezer Kanizsán valamennyien magyarul\'Azaz hátaaon polgártársaink, kiaet as Odvnek 1867-ik eastendejében kehelestOnk be a magyar nemsathel — Bizony hisony, as as irodalom pártoiö egyesület alakithatna kebelében egy magyarnyelv terjaaztő szakosztályt ennek még nagy terv lenne itt Kanizeén. Sajnoa hogy igy vaa, de nem tehetünk röla: azaz bi sony tehetnének röla egy ka jó akarat mellett as illetők maguk Hisaen elég azép ia, meg nem ia olyan nehéz as a magyar nyelv, Itt azületett ember csak megtanulhatná, ha már ma gyaraak siámitja magát. Caak nem tartják att, a mit a mult kor at ucztán aétálö két német honne nem tudom, hogyan híják a bonne-t néme tül — beszélt, a a mit én, — mert Argus-ssemeim mellett Argus-tülaim is vannak. — meghallottam. Arról diacuráltak a kis kedveaek, hogy már mennyi ideig vannak Magyar oratágban. de a magyar nye!vet nem bír ják megtanulni. >Deun manches Wort i«t so hart* monda at egyik. óh kedves kis harczi kanári aaadara im, az sgész magyar szólásban nem ta Iáitok olyan kemény azot, mint e kettő Wort és hart! Ha ezt kitudjátok mon dani, bizony nem törnék ki a nyelvetek abban sem, hogy: Télen, nyáron puaz-tán as én lakáaom Hamarább betörik a fejetek, ha végig mentek a Oengeri ntczáa, hol a katonaság által elhagyott házakat most reparálják kívül belül, (talán mire es nyomtatva lesz szerencséset) meg is reperálték) a hol a kömives, vagy cserepező, még keresztet aem löggat le a háztetőről, hogy minden iatentélö jámbor keresztény ember óvakodjék arra járni; — hanem e helyett lera-gaaztatlan szegély ceerepet, olpálc/át (még a kömivesnek nincs méterje), — de még a aaálteroe ládát ia olt hagyta a háztető ormán esomhaton, — nem tegnap, hanem egy hete, — caak magát nem hagyta ott, mert ö elment vaaarnap az építészeti segédek zöldfa kerti majália- báljára mulatni, a talán még blau- montagot ia tartott, a igy a fent irt, magukban véve ártatlan, de a hu tetején, meg nem kötösve mindenesetre veszedelmes szerek egesz va-aáraap, de tán hetf ön ia, ott lebegtek szélben, viharban a ház tetején; isten csudája bogy a nagy azél le nem taazigálta a gyanútlan járókelők feje teleiére. Erre ie azt mondhatják, hogy már nincs ott, mit beszélek háji bájt dolgokról. — De hát ott volt; én csak arról beaséihetek, a mi megtörtént; nem vagyok én próféta, hogy a jövő hét történetét irjam meg Aztán le-betek én róla, hon a »7.ala« nem jelenik meg mindennap, bogy mindjárt bele Írhattam volna. A mtoia a kömivea építészeti vál-lalkosó lett, bisooy bizony nagyon megfe ledketik a régi jó magyar erkölcsről! Hm! Sohaaem tudta velem aenki elhitetni, hogy akadt olyan varga mesterember a ki magát láhtyQmOvéssnek neveste; de mióta as építészeti segédek meg hívóját olvastam. — elhiszem. Meg megérjük, hogy a gyepmeeter ts yigy titulálja magit mü ebny akoncai-pe nca! Hanem hát kedves azerkeaztö ur, mára talán elég ia lesz ebből ennyi; — de csak azért, mert hamarjában nem találtam több nyelvelni valót ebben a nemes városban. Majd akad még elég; a az én nyelvemet ne féltse, tudja az, hogy miért van a világon Alázatosszolgája! KOHFA-A Iparoktatás és iskolaügy. VálMft Barss - aaikkárs) Hogy nemzeti iparunk nincs — ast a budapesti általános kiÁllitáa után kétségbe vonni alig lehetne ugyan, d* hogy iparunk fejődése óriást las suaAgú abban nagy része van z el^ ítélete elfogultság « nemzeti sp-cialis hajlamainkon kivtll — a lassan aaet-v»-zkedó iparoktatás, illetve ipartano. dának ia. Fejlődik házi iparunk, fejlődik hazai iparunk, do a kU)f«>ldi ipar fe • lettségével a hazai nem állja ki a versenyt, pedig mi ar, nini mai nap ság elomozditja a nemzeti jólétet. a nemzőt vagyonosodáaát, függetlenségét, mint az ipar? FranczisorszAg hol a 2 — 300 millió hitelt 10 szeresen u gy zik feltll, bizonyára kifejlett iparának köszönheti — polgárai áldozatkész-égét Nem ostoba mondás az hogy nzadó nak oly természetűuek kell lenni mint a told párolgása, melyet a nap magához felazív, de később termékenyítő esőben adja azt ismét vissza a földnek. Mi ia azt valljuk azért, hogy at államnak éa a társadalomnak mindent el kell követni ipaio* nemzedékünk* nek korunk és mtlvcluégllnk igényeihez mért kiképzése éidekébm a m n-dent el kell követni hogy hz 1884 17 tcikknek mindeutltt és mindenben érvény szereztessék Hol lépett azouban még ma ia I év óta teljea érvénybe? A törvény köteleaővé tette a ta-nonczoktatáat; rábizta a Unodák fel állítást és fentartAsAt a krtzaégekre, gondoskodott azok feotartiaára axttk-aége«a költaégekről éa ma 2 ér után legalább N Kanizsán ott van aa iparok tat As és ipartanoda, a hol aze lőtt. Nem nyugtat meg minket az, hogy az előkészületek teljesen befektet tek de még az aem. hogy azt a jelen iakolaévre életbe léptetni nem érdemen, aőt Hariif czikkiröval aem érttluk egyet, aki aziparoakolák meg nyitásával as iskolák túltömöttséfét mérsékelni nem hiszi Szeriutünk az iparos iskolák ca^lja — bArki mit szólljon is átoknál, akik még eloipi oktatásban nem része* U l ta k . az elemi ismereteket pAtolui, azoknál pedig, akik ezzel már bírnak, a tovább képzést terjeszteni, mad szakképzést nyújtani — Igy csak végelemaé bea levén szakiskola az ipariskola, aaeiintUnk a tülömöitségeii is aegitene. mert aat, aki a 2-dik vagy 3-dik elemiből oda átmegy magába fel venné, a igy a népi«k<>lálri járók számát csökké titené. Nem akarjuk mi sem elhinni, hogy Kanizsa város iskolaszéke irtóz nék a reformtól, aőt tudjuk, hogy amaz óriási gond és áldozat után, melyet N Kanizsa város gyermekei oktatására és nevelésére fordit — a várost nagy m+rrü mulasztásán! aem lehet vádolni. — de az ördög nem alszik, az iskolakötelesek száma évről-évre nővokedni fog az iskolák tultömöttsége már éveken át tsrt — mikor lesz itt rot^ állapod ás ? A közigazgatási bizottság küldöttei conststáljAk, hogy *gy oaatály a belaő — 2 osztály a külső elem: oskolákban tultömött -- (értad, hogy 120 190 vsn egybe egybe) ez oonatatáltatik 1 sH4 bendeoaombárben, ekkor remény nyujtatik, h<»gy mivel esen tultömött-aég tünetének jelentkez sével egyidejű a vártba abbeli buzgalma is, hogy ezen szabály- (értad tör éuy) ellenaa-aégnek az uj épitkesé aőt a korftlMy támogatása véget vet. ma 18G. juuiua köaepét irunk a a szabály elleneaaégek ugyanazok ! Ifjúságában él a nemzet, att mondja a legnagyobb magyar, d« est aehol sem értelmeaik nagyobb könnyelműséggel mint nálunk, nagy Magy arországot! éa be kell vallanunk, sehol a viíi\'igon> nem oly szomorúak at iskolai viszonyok, és aehol aem for* ditauak oly kevéa gondot a gyerrae Mé, lég a pórnak támadkatönak büntetési tételeket azabott lakását ia nk\\t&l mty ne» nyüvánitotta Az igazaágoe btrík UkinUMt — ast megvédő intézkedésekkel — bistoaitá. Különösen pedig ama humánná readelke sése által, melv aserint a yosozz ttvöntk ártatlan yyermeád semmi bttntetés alá ne vétetheeseoek, fennkölt ée méiy igasságaze rstetet Unuaitó érzületéről tett biwny-eágot. — Igaz, hogy egynémely büntetési tétele, milyenek voltak: a Unó adás hajle-nyiráa, teetcsonkitáa, asolgaságra vetés, atb., korának jellegét félremagyaráshat lanul magán viselte, — mindazonáltal azon jelenség, hogy a kaláUmnUtht a legrit-káhb esetekre igyekeaett asontani t. i a ktfály éa hasa elleni bűntetteken kivtll csakis az oly igen elharapódosott W«/a/ uM öleket elkövetőket, a a javithatlan — (már vagv 3 4 sser büntetett) — tolvajo kat rendelte halállal büntetni a mf:s t>ün-UU azoa kor asempontjábél valóban syve-ItktUit csak <u r1rHtrnttr< alkalmas — valamint hogy a jóeságveastések eseteit is ftltiti megasontotta, — m^annyt t>uot,y-•dyo./ képeaik aocak, hogy a ast. király •Í érii lyoz.^y aaabályait mily élénken tartotta aaeme előtt; a hogy a büntető hatalom asabályoaásánál, az i>aradyas mér-lyU aok utódjánál mennyivel jobban tisstelte - ée alkalmazta ií Igaza van azt István éietirójának Mariinknak midőn igy kiált fel: .Mily élettt s lelkületű férfiú volt, (látván)arról az általa - püspökeivel ée fó«pibereivei — hosott /úrtvsy&myr* teazen nyílt tanúságot\'. Valóban, a aat István uralkodása alatt! — ejekUn riridtn rikolt - igazság ajolgáltatáai viszonyok, a fejedelem aziv jóaágát tükrözik vi Történeti adomák. Közli: K&DKY I Atok a nagy szellemek, a melyek at embenaég tórténelméhen ktmagaslanak mindig rendkívüli hatást gyakorolnak a azem-\'élőre Bámuljuk beanók a léngészt, me y kersastül töri merészen a szellem bőr-tonfalat, hogy megvilágítsa azokst a bilincseket. amelyeket a babonás előítéletek, a család és osztályérdekek s a bigottizmua a aőtétségnek ez iker leányai sxültek. Bámuljuk a hatliihatlan akaraterőt, mely harezbs víkzí a azellemet • gyakran oda veti tr.artalékul az egyént a győzelemért. Es ne borulunk ele uuádáaszerQ tiaztelettel, — midőn azt a tölmagasztoault küzdelmet szemléljük, melyei a saját meggyőződéséért, az emberi világ egész egyeteme ellen folytat a parányi egyed? Tenger ellen egy szalmaazált Nevetséges volna ha az a azal maazál e\'őbb vagy ulóbh kereazlül nem hasítaná a tengert egyik parijától a másikig? Yalamí n eghato, valami fenaégea van a küzdelemben. In nyilatkozik az emberben as Isten. Itl megssümk az anyag éa hátra vonul az állat, hogy helyei engedjen egy magaaabb élet mükodéeének. A nagy szellemek olyanok, mint a napok, onmagokbőt merítik art a tényt, a mellyel tárgyaikat megvilágítják a a mely-lyel az emberi érdekek aljait meghatározzák éa egvengehk. Mi terméazeieaebb tehát, minthogy az ilyen kivé\'ö sxellemeknek minden tette, min den köaönyöt-nek lát.«aó nyilatkozása értekkel bir előttünk? Az emberiség nagyjainak egész biográfiáját csak igeo keveseknek adaton alkalom ismerhetni, de még egy egy elejteti szó a szel emnek egy egy elhulló morzsája, néhs többet megmagyaráz, mini minden skade-mikusan jeles biográfia. Az iJyen apró lat-tek és elejtett azavsk már csak azért ia fölötte jellemző tükrei as egyén beJvilágánek, mivel annak egészen önkéoyleien nyilatkosá-aaiéaaoba sincsenek a közönségnek szánra Azért tarlom én a történeti adomákat miudig érdekeseknek s asért bálork^xlom e e lapok hasábjain néhány ismeretlenebbet közrebocsátani........... Kantéa a gomb. A konigshergi bölcs életében igen érdekes azerepe jutott a gombnak A nagy bölcsész egyik tehet»é ges éa vaxizorgalmu tanítványa volt H , ki mint afTéle leendő plulozophus, külsejével nagyon keveaet törődött Kgykor H. köntösén hiányzóit egy gomb és ö tobb h<>ig visel é a köntöst eme hiányával H, ki Kaot előadásain mindig az első padhan szokott ülni, észrevevé egy nap, hoey profes^szora folyton a hiányso gomb helyére szegzi tekintetét. s miután ezt tobb nap tapasztala, végre az elóadteou a gombok tokeletea számával jelent u>eg Kant e napon mind járt saorakozott lett, ea (>edig annyira, hogy több ízben még az e.öadas fonalát is el veszté, elösdás végével pedig lélrehivta s tanítványt a igy azólt bozsá mosolvogva : Kedves K ur\' kárem legyen szivea kónlö-•éröl ismét levágni azt a gombol, msrl any-nyira megszoktam önt anélkül látni, hogy ma midőn az Üres hegyen gombol taták, fe jem egéazen megzavarodott.* Kant, saját vallomása szerint, az alkonyi órákban volt a legéberebb elmélö, mikor is dolgozószobájában kereztbefont karokkal, kályhájához támaszkodva pipáját panv pogtatva szemeivel folyton egy ablakából látható toronynak nagy aranyos gombját azokta fuérozni. Egykor tóbb alkonyou kereazlül bármint erőlködött is, nem találhatóit osasefüggö gondolatokat. Nyugtalan lett; de kérőbb rájött azorakozottaágának \' okéra észrevevé ugyania, hogy a toronyról ama nagy gomb, melyhez már évek óta szokva volt, javitáa végett levétetett s caak akkor elmélkedhetett umét fea/teleuüt, midőn az a régi helyére viassaállitlatott Egy nyllatkosálért egy korona X. Alfonz CastiJia oilisgáaz királya a XIII. ik azázadban egy uastroloaiaí kutatás alkalmával esen szavakra fakadt »Ha az Isten tőlem kért volna tanácsot, midőn a világot teremtette, bátorkodtam volna olyan módot tanácsolni, mely szerint egyaserübb éa ke-vésbt é bonyolódott lett volna at alkotmány. E megfontolatlan nyilatkozat a magaa lelkű s túlságosan őszinte királynak koronájába, csaknem életébe ia - került. - Mennyivel máskép cselekedett évvel ké«óbb I6é4-ben egy aévrokona VI Allons Portugáliának fejedelme, ki midőn meglátott egy tjatököat az égboltozaton, dühében a földre valá mását a pisztolyával fenyegette, hogy lelövi, ha rögtön viaasa nem tér oda, ahonnan jött! — • Soiane latiné?* Kelaöbbükkt Nagy Pálnak, a többnyire rögtóutö, de mindig HSikrizö és elragadó tzouokuak gyakran aa jéiságos, meglepő ötletei voluk. Igy midőn at egyik \|>ozsonyi országgyűlésen a deáknyelv eróazzkolAsáról volt szó, tüzea besaé-dét egyszerre felbeszakasstváu, kérdá .Tehát mit tesznek velünk, ha netn tudunk, nem akarunk besaélui deákul? Karhaialipat küldenek reánk?* S arczáhos kapván, mini puskát a k -sében levő tollat a az átellenben uö Boraiczkyra czélozva rakiáltotl: »Scisne latiné?* E sajatságos taglejtést kitörö éljen kísérte s rögtön xégelőn a vitának. Petőfi aeluiecst tanuló korában egyik tanárának azon tréfás kérdésére, hogy mi a deák ? rögtönözve feleié: • A deák olyan semmi, amiből minden lehet * Stinéat-hoatu. A szinéstek Motiére korában igen lenétettek voltak s aa akkori társadalom éreatelte ia velők minden léptpn nyomon megvetését, melyért ai án a siné-sek néh* igen kegyetlen boatut álllfk. — Egy alkalommsl Baront, Moliére e sxiuóaaét meghívta egy ealers magához egy párisi her-czegnö. Bsron azonban fényes nappal lelte látogatását, midőn a nemes hölgy nagv zavarba jöti, a kérdésére, hogy miért ily szokutlau időben jóit hozzá? Barontöl azt a rögtön-sőtt teleielet kapta »A hálosipkamat keresem, mely et reggel a herczegnönél feledtem * Ügyes replika Jana<>n kormány sótól kérdeztetek Boileau egy lakoma alkalmával, ha nem szeretne-e inkább Boivin, (igyál bori) mintsem Boileau (igyál viset) nevez- kek egéazaégére, — éa mint egy hirea orvoe ia mondja — aehol aem talál- kosuuk az u. n. iskolai hygienia oly gyarló kezelésével éa ebből kifolyólag a gyermekek oly óriási halandóságé val mint ezen azéle* Magyarországban ! t-a ennek daczára mikor aa 6° „ iskolai adó csekélysége mellett 40 eser forint iakolai költségtől fulladozunk, még vaunak akik atlrgetik az állutiii felsőbb leányiskolát? Vájjon miből ha szabad kérdeni ? La ha van miből, miért netn segítünk elaő aorban a tuitömötiségén a pumllel iskolák felállításával ? SZŐKE A tárgy (ontoaaágánál fogva, melyet Szőke úr czikkebeu fejteget , meg(egyléceinket azonnal meg akarjuk rá tenni, nemi eg felvilágositolag, némilyeg helyreig«ttiolag A bevezetéshez nincs megjegyzésünk, helyeseknek tartjuk a szerzőnek beuue ki fejetett intentióit. De már az iparinkba le-teaitesét illetőleg van beJessóllásunk A jOvö tanév elején megnyílik az ipsriskola. Az iskolsszék legutóbb tartott Ülésen rn.u meg is választotta a tau ltokat A. ugy erdekében óhajtjuk, hogy a választás szerencsés legyen, bízunk abban, hogy az is les/. Nézetünk azeriot kar lett volna elhamarkodni a dolgot. Ha léteaitünk valamit, tegyük azt megfontolva, nehogy az elhamarkodna kér désesse tegye a sikert Ha a \|óvo azep\'em-bar elejeu megnyílik az ipansko a, és ij>aro. aaink e reájuk nétve fontos intézetet annyi-ban támogatni fogjak, hogy tauooczaikut sz erkölcsi preasio minden eszkö/ével fogjak uz iskola látogatására kényszeríteni, ha maguk u gondosan lógnak felügyelni erre, akkor ennek üdvöa hatása elmaradni mm fog Tévedésben van azonban czikkiro, ha azt hiaai, hogy aa ipariskola mely cak veg elemzésében szakiskola, a tultöartllségea segíthetne Kbben a tekintetben Mamának kell igazat adnunk. SaOkeür érvtlése, bogy azok a fiúk . kik a i. vagy :t. eleu.i isko ából lépnek at az ipar iskolába >a n. iskolába járók számát csökken ik- ok-tatáaügyünk egy cly baját vijágiiona meg, rnaly végeredményében mindig akadálya Mu éppen iparún^ lejlödésenek. Ugyanis aa Ibbh evi 38. tezikk értelmében i, iuden gyermeknek U éves koráig iskolába kell járma, atat elei. i osztályt kell végeznie «t csak négy van, inert polgári iskoia is lörviuy a erint tehát 2 évea koráig minden gyermeknek iskolába kell járni, a :L\'P\\rooa tülaidoaképen érdekében feküdnék, tanonctól caak oly gyermeket fo! logadni, ál 6 eleuu osztályt végetett. Ámde a Szőke úr állal említett anomaha onnan atármatik, hogy az alaó osztályokban a fiú •»k«aor 2 - 3 esztendeig ül egy oaatá\'yban, ahol igy vannak felosztva, ketdók, hala ® ö k, végzők, ez három estieodó egy ositályrs. nagyon természetes, hogy a gyermek a második harmadik osztály után ki-■opik az iakolskote!« s e.ből, a megy i n a a n a k. még mielőtt az oly azükaáges Wtat, olvasgat, azámolást elsajátította vdna J-ek, \|,knek u agy rész ban egy év alatt Ullene egy osztályt végezni, ezek teszik, okozzák a tultomóttséget, de csökkentem nam fognák, mert mások jönnek ui.mnok , <»• rendes körülmények között uepískolai tatai: mert kiaz a bor jobb a víznél? »Éa T™"?1 Boileau szívesebben aaiianá e, ha leaularine, (liszt > mintsem Jaaton koapa) néveu nevezi^: men hisz a Iwat ,obb (a korpánál ? ^.jJ^Üii ■•••jégyaéa. IV. Henrik trauma király egy aétakocaizáa al- u? ^ apanyol kövéhez • noJnap hadseregemmel megindulok Olaa J^zágba- Mailsudban iszom regg„l.t, Uőmá jan hallgatok miset, Nápoly ban ebedelek e* SziczUiáha megyek vecsernyére.. - .Ha aaindes ily gyorsan történik, feleié a követ. \' n,QC* henn«\' h°ty lölséged a lőldkö,, tengerben tölti az éjszakát./ k«ai K,rJA\|yi hódolat. III. Auguszt szász király, midőn eléje vitték az általa már oegy lí** á nem la\'ott Hafael madonna í1"1" ^la Wre tfónjat az tm^íki\'\'7 Wí ,Hei)et * Dtr K kin \'k^ ^" b6k A lányul királyi t oXt ° V,n Dóngyaseaa, melvit MUOUO arany mesés bégért vett egy ke a ki a,t V Fülöp királynak íján Wta megve.ee végen. .De miként adhatott UrSz*?1 \'UyaOen gyöngyszemén ? küMalu u A habozás nél kül feleié: kit rt tudtam, hogy spanyol király ^an a világon.. Fülöpök a U4 annyirl kemk^,0,y 8)ÓO,50t k«uU Q\|égvetle a Mindenik talált. Luzenburg mar ,r»nczia hadvezer, 111. Vilmos angol király ve,z^el®ea ellenlele, nrnxoag tut arczával tűnt föl, hanem púpja n.iatT7 -■ A« által. 16^3 aug. jfT-én Wit é- me^ lul I^í oJy volt aaan- gviokra hogy , király a megszégyenítő hát rááa közben e azokra lakadt .A aátán ae-gttsen pupoa ctin U»rájának . - Mikor a a»ar»ai megtudta att az érzekeny kiíakadáal. tsnulönsk a második harmadik elemi osztályból kilépnie a törvény értelmében nem azabad , ha itt már IX eves, máshol van baj A mit a t. czikkirö Ur a közigazgatási bizottság látogatásáról mond s a szabály ellenes>égeknek most még két év után is fennállásáról, arra nézve caak azt ismetel-hetnök, a mit Ksrna úr, a czikkirö által idézett fejtegetésében mondott Kgészen téveseknek kell azonban jelez-nüuk a következő bekezdéfben mondottskat, n.elyekten szerző igen szomorúaknak mondja viszonyainkat, a gyermek halandóságát ia kapcsolatba hozván ezekkel atb. alb. Kzekro nézve az a uiegjegyeiésünk, hogv az i s k o I á a gyermekek halan d«>sága uálunk sem uagyobb, mint másutt A mit a statisiikai adatok a gyermekhalandóságról lazélnek, az majdnem kizárólag az 1—7 eves gyermekekre vonatkozik, a melynek azonban az iskola nem lehet az oka. Neiu tagadható, hogy sok a leendő meg h/. egészsegugy tekintetében, akár uz tako Iákban, akur az iskolákon kivül ; de szatnoa gyermeknek valoaágo* menedekhely a/, iskola Annak a nagy gyermekhalandóságnak okai pedig népünk megrögzött szokásaiban, aok szülő vétkes hanyagságában és gondatlanságában. az angyalcsinálásban és aok egyeb bajban keresendők. Netn tudia czikkiro, hogy vaunak helyek, hol az egyszeiü falusi ember jobbau gondozza barmat mint gyermekét ? a csak az isteni gondviselésnek a a/ emberi természet szivö*ágának köszönhetjük, hogy a gyermekek közül nem többen halnak el. £ hány jobbmödu zülóbáz ia van, hol az egészség legprimitívebb követelményeit aeui teljesítik ? As olyan felkajn tt jelszavakat csak cum grano salia kell (elvenni. A mi pedig az úgynevezett felsőbb leányiskolát illeti, e leányiskola létesítésének geuesiaét \'ölosIege>nek tartjuk eltuoti-dsni, mindenki ismeri. Vajha áldozhatott volua a közoktatási kormány annyit, a mennyi felállítására szükséges volt; a város öhaja ilyen! hlrni természetes volt, szuksegessege kauegbe m m vouhatö Ugy értesültünk azot^»aii, hogy állsmi felsőbb leányiskola ueui lesz, de talán lesz polgári leányiskola, 4 oaztályu a mely a felső leányiskola osztályú helyére lepne; helyiséget es bútorzatot houuyen megadhat a város, ha a miniszter a tanerőket fizeti. —-Hogy a leány j>olgari iskolára szükség vau, ha mar felsőbb leányiskola nem lehet, azt kettegbe vonni nem lehet senkiuek sem. Hogy a város haiOaéga utat módot log ta-álni a parallel iskolák lelállitására azüksé-•ges költséget e\'öieremieni, azt e«ldig tanúsítóit áldozatkészsége u án bízvást remei-heijük. SZKRK Különfélék. — llr. \\\\ iKsote fjy utai. A hívnia- los lajiban olvassuk. Iio^y Dr. WUissita ti^ila király ö felsége alial igazságügyminiszteif titkárrá neveztetett ki. Városunk e kitűnő fiának ez ujabb kitüntetéséhez s családi öröméhez őszintén gratulálunk IteprvHtukaijuk egy- I szersmind a .Mudap. Tagbl « a heti közleményét, melyben az ifjabb jogász nemzedék e nagyteheirégü ingja I\'ban a legszerencsésebb embernek mondatik, ugyanis egyik feltüuést ke teU jogtudomány i müve sz akadémia állal u egkosxoiuztatott . ugyam-ssk az akadémia legközelebb választotta meg leve gúnyosan igy ssölt kiaéiöihez .Irak\' mit tudhat a király az én püpomrAl, hiszen soha sem volt alkalma, hogy engemet há>ul rvl lásson, míg ö ellenben annyiszor uiu tana a hátát, hogy bizton állíthatom: a király telje-en hiba alan nö\\éü « Logika Az oaztrák udvar 18J6-bau Mau.kkobs követséget küldött, mélynek elén egy púpos gyenge tengertiszt állott, de Poully msrquia. A marok köt császár többi k«iat azt luoudja neki: Te bizonyosan nagyon erős ember vagy. Poully szörnyen hálálkodik a hőkért és megjegyzi, hogy nem tudja, mivel adott okot a bokra Oly silány alakod van, feleié a szultán, hogy mást bizonyára nem küldött volna követül, ha igen aok eszed nem volna.* Wellingtonhoz. ki a waterlói csatában igen veszedelmes helyen állott tábor-karával, igy szólt lord Hflt, egy a herczeg mellett széipattanó kartácsra mutatva . My -lord! minA utásuásokat hagy hátra azon esetre, ha itt megöleti magát? >Hogy ugy tegyenek min\' éu« felelte Welliogtou. — Ugyanott ép ugyanakkor j«%tt sebesen Kempt-uek egy fuláija a balszárnyről és sürgősen kérte az erősítést As ősz hadvezér est a lakonikus izenetet küldte neki: .Segitaég! Nincs: öleaae meg magát.* Nem maradt adöa. Bassompierre, IV. Henrik kőve<e e spanyol udvarnál viaz szaerkezvén, elbeszélte királyának a aok aprötágot éa jelleuuö vonásiakat, melyek figyelmét megragadták >A többi közt a világ leghíresebb öaazvéren lovagoltam be Madridba.* »Az ugyan lelekemelö pompáa látvány lehetett, asöla kaezaava a király, azairár ült az össvéren** Kj, ej Síre vála szolt Haasompierre. bát leledi hogy én lei-aégeduek képviselője voltam? lező tagjává ; neje ikrekkel ajándékozta meg a most igazságügyminiszteri titkárrá neveztetett ki — felolvasás. Felolvasás lesz e hő lH-én az .irodalom és müvéazetpártolő egyesület aegise alatt. Nyári Sándor ki jelenleg képzőművészéti tsnulmányait Ber linben folytatja, togja azt tartani. As ily irányú közleméoyeitöl s .Vasárnapi Újság«• b<.l és egyéb folyóiratok bői ismert fiatal iröt ajamiuk köz>>ii»égüuk figyelmébe, a reméljük, h<>gy felolvasása látogatott lesz. IIana veraeisy A bécsi da\'ár egyesület komikus négyese Udel Károly vezetése alatt Junius hó 3-án vagyia Püu-kösd vasárnap este a Zöld a kertben hangversenyt rendez, mely kedvezőtlen idő esetén ugyanott héttőn, vagy ha ekkor ia alkal matlan lenne az idö a szabadban levő hangversenyzésre, a \'Korona azállő éttermében log megtartatni A daltársulal már körünkben is oly előnyösen ismert, hogy reklámra nem szorul. — H.t ax esö ezt a mulatságot ia el nem mosás, az előadás meghallgatásával egy élvezetes est ígérkezik. — Bővebbet a falragaszok nyújtanak. — .4 uisgy kaulssal \|>ol\|(. Iskolai irjtsJ%K regény tanulok segélyezésére I88\'t. junius hő 26-án a .Polgári Egylet kertiében, rosz idö esetén pedig ennek nagytermében Hajgato Béla közreiuükodéee mellett zankorú a tánczczal egybekötött zene- és Dal Ea\'éiyt rendez Belépti-jegyek válthatok a polg iskola első emeleten juniua én d. e, 10—12 ig és iWánaate a pénztárnál. Belépti díj 60 kr Kezdete 1 örakor Mü-sor. I. .Szőzat* Egressy Bénitől Előadja a pol isk. énekkar. V. .Tavaszi dal* Abt Feiencztöl. E\'öadja az énekkar. 3. »A vándorlegény* Petőfi Sándortól. Szavasa Treiber J., V >szt tanuló <4. .Ima* Weber K M -től Előadja az énekkar, ö. .Egyveleg* r.zimbalmon e őadja llajgaió Béla. 6 •Egyveleg. magyar népdalok. K\'öadja az énekkar. — 4 outit uiAiio Szép Qnne(>ély volt a zaidö pünkösd elaö napján, azerdan, a helybeli izr. templomban. Dr Neumann Ede lörabbi 1f» leánykát contiimali, a ez által oly szép intézkedést hozott be, melynek ha(áa kiszámíthattam Ez alka oimual gyönyötu szónoklattal fejtegette a nő hivatását, mint a családi szentély megőrzőiét védőjét; a leányok letették a fogadalmat, melylyel a szép ünnepély véget ért. Óhajtjuk hogy ebbeli fáradozásában legven kitartó, hogy az in\'énaciiy teljesen meggyö-keresedhe-aek. — aiserestcséllenség. Mult vasár-na\|> Polanecz Jözaef és neje kia-kanizsai lakosok hazulról aMávozván, félvigyázat ueikitr otthon hsgyták két 3 évsa iker gyermekeiket. Mire hazamentek, az egyik a kis Értse leány, beleesett a kútba, ahon nan hslva húztak ki. — Nem kételkedünk hogy a szü öket terhelő azon gondstlajypt tükér1, hogy gyámoltalan g\'ermekeiket mtn-deu te ugye\'et i élkül hagyiak. meg fof"Wr lenük indíttatni a fenyítő vizsgálat. 4 v Arwal kspltauj Mi Itg) el sasé be. Va-ár alkalmával nagy helytelen segek toriénnek a marhaha tás körül £ppen akkor liajttatnak a marhák az iskolzutcsán keresztül a vásárra, mikor a gy ermekek csoportosan jönnek iskolába. Ketszerea batjal lárt a/, most, mikor egyik >arkán kaszinó épitkezé-e foly, csotla, hogy valami szeren csétlenseg uem történt Nem lehetne a marhák hajtását más utczáhsn esskósölni ? 4 uag}kaNlisal kfeaaég! ■tC\|»l«kulakitau a vizsgalatok következő sorrendben tar4aluak meg : Junius 19 én délelőtt 1-11 felső-leányoazlájy, Hlfloaziály;— délután: II- III—IV tioaztály, Torua — 21-éu délelőtt: ph. a) I leány osztály ph. b) I I. o. 111 leáuyoaztály; — délután: IV leány-oszta\'y. II 1. o. ph II leányosztály — i-én delelött IV fioa stály . ph. III f o. II fi«vu-tály délután ph. II fio^ztály I I. o. Magyar-ute/al I I. o. - V3 an delelőn : I tioaztály , Teleky utczai 1 fiosziály, Petöfi-utczai 1 ti oszUly - delu án Pe öfi utcsa 11 osztály Ma-gyar-uiezai I f. osztály — S?--en déle\'ött az összes VI- VII kerületi fi-és leány osztályokban — 26-áu Magánvizsgálatok, mégis ití cs — 27 Női kézimunka. — én: Az érdemsorozatok kiosztása. A vizsgálatok reggel 8 örakor — délután 2 örakor kezdődnek. Kelt Nsgy Kanizsán, 1886. év juniua 9-én. Az igazgatóság. — Jli rosstja a levegői? Eddig azt hittük, bogy a börazáritö mafaziuok, csont- és roogy telepek rontják csak a város légkörét, de ugy veezaxük éazre, bogy legújabban — daczára a kemény harcauak, mely azok eltávolítása iránt folyik - uj es más gyárak és telepek is keletkeznek, ilyen xpl a járásbíróság mellett a Blau La\|os coguac gyára, mely oly förtelmea és kiállha tatlan bu»t gerjeszt naponként, bogy cau-dáljuk, miként lehetett a v. tanács oly elnéző, hogy egy ily l őissárlló magaz nőkből semmit aem különböző ipar telepre még — egy löutczára engedélyt adott. - H«hl«4 A keszthelyi m kir. gazdasági tanintézet hallgatói folyó évi június hö 12-én, a selmeczi m. kir erdész akadémikusok kirándulása alkalmával a .Hévízi* fürdő helyiség nagy termeben nyári táncauiulataágot rendezitek. Belépti dn aae-mélyjegy 1 frt ; cssladjegy 2 frt. FelülAze-tések kőssóoettel fogadtatnak a hirlaptlag nyugtástatnak. 1 delyi KösmüvelödésiEgyl tik. Kezdete este 7 órak A tiszta jövedelem as »Kr lel* javára torditta- ;or. - l>Pre kar#U A hoz czim zett vendéglős Plsnknak neje WyO hó 8-án este 9 órakor fehérneműt vivéu elhelyesés végett ssohájába. amidőn sőr^\|t hsllott - RAglön segélyért kiáltott, «»re egv férfi ugrott ki az sblakoa, de nem at-került elmeuekülnie. mert az utánna rohanó házbeliek elfogták és megkötözve átadták a rendőrségnek - Neve tf-A* J^y mé^-roa éa pinczér, — ismert veazedelmea egyéu, aki már a v árosbői ia ki volt tiltva. \' — Tits Urlsésa. Folyó hó 8-áröl 9-ikére menő éjiel Ciyöre István gelaei la-kós pajtája kigyuladván. ugy at ő, mint a szomszédok házai a tttzmartalékjaivá lettek Mga tíyöre, és egy öreg koldus, kiaek átállást adott, szintén ben égtek. — llyőre látván 64 éves, foldinivelö, mikor észre vette hogy istálőja lángra gyuladt, sietett azarvaa-marháit megszabaduatidő a« latálőba. Mikor belépett, caelédjs kilutoft, ö pedig hamar marháihoz sietett ezeket megszabadítandó, mielőtt azonban cselját erte volna, at égő h.v.tető hegyibe dült, és msrháival együtt ban is égett. A koldust senki nem i-marte sem névéről, sem illetflaégéröl. A hullasiemle azennt tíyöre István egyidöhen túladhatott s éghe\'ett el, de a koldusnak kütdeoie kellett a utegfulásHI és cssk ezután éghetett meg. E\'egett axonkivül Letlmger János háss gazda-ági eszközei, élelmi szeom kár trt; Pirbiaa Meny bárd háza, gazdasági épületei. 20 frt; Kalamár Jőzset háza és gazdasági azerei, kár tOO frt; Kenus l.ajos több ingósága, kára M) frt. - A tüz keletkezésének oka még ed<^g ismeretlen. — Kendárl hiillahaacsalás tárgyát képezte e hó 10-én (íelseszi^aten Császár Ferencz gelaei lakós. Császár Ke-rencz 6f> évea családfő, jt»bbmödu földmű ves. általán ismert orvvadász, e hó 9-én véletlen agyonlőtte magát. Szokása szerint, e napon ia szétszedte egycsövű fegyverét, és hogy teltén aenki rajta ne kaphassa, a töltött c óvet csizmaazárába dugia, agyát l>edig nyakába akasztotta éa szűrrel burkolódzva hegyre indult. Alig hagyta el a falut, a csó elsült, s mivel vege fólfelé állt, a lövéa feje balfalén keresztül meni. útjában csontot, velőt azét roncsol ts, azért ia aaőr-nyet halt Boocz vizagálal alatt a sértea kozt megtalá taiott egyik Injtás é 8 aőrét, a többi keresztül ment a lalcsouton talált nyíláson A fojtás éa a sörét azonosnak találtatott a nála talált töltényben volt kőczal éa aerettel. A törvényhaiósági vizsgálatból kiderült, hogy a bslál véJetleneégből történt. — A Járda lerjeaskesláa «* (•utalás, melyért kávéházi terek ezunén összesen csak rtt) trt folyik a városi l>éna-tárba, napról-napra nagyobb mérveket ölt. — Lehet, hogy ez a tanács engedélyen kivOl történik, de megérjük még Kanizsán, hogy a járda lez a kávéház, a a kávéház a járda, a közmunkát flzeiö j-olgár pedig járhat aa orazágut közéjéén. - Sürgöa intézkedést kívánunk. — Tapolesáről lrjale%ele»««k A tspolezsi zaidö hitközségnek is van már magyar zsidó papja Dr Bosenstein Mór a budspesit rabbi szeminárium volt növendéke e hő 7-én .kiatiatoti hivatalába. A megválaaziott lelkipáaziornak, ki Kdénoa Wöl jött a hitközség előkelőbb tágjai elébe mentek. Edentsen Lustig József fogadU azi-vélye«it az erkező pafH»t Azalatt azépen feldisaiiettek a tapolctai templomot, a a tem-lom előtt az égess kóa»eg. at lakolásgyer-mekek s feherbe öltözött leánykák várták a le kipásstort. A empiom bejaraia elölt Dr. Fischer tiyula üdvötőlie őt, figyelmébe ajánlva a tanuló itjuságo\' A«u>án mindenki a te nplomba sitten, hol Dr. Kasenaiein Mór alakban és tartalomban egytránt megragadó magyar asónoklaioi Urtoit, mely KWőtt a templomban jeleo volt keresztény halljetóaág I. elismerését fejezte ki. A beiktatási ünnepélyt nagy vacsora zárta be - As Isiajárás - Kgytk végletből a másikba ess pol t ái A bosszú Ideig tark^ forróságot már több miot 8 nsp ota lolyton tartó eső követte, es ha igsza vsn kiskaai-zsai szánté* Mskárnak, 40 napig lartő esőnek kellene lennie, uiert Medart napján esett Az idén minden megfordítva történik, u\|y hogy most már csakugyan le kell mondanunk smM. hogy c«»k közepe. várhaasuuk. A lolytonoa e^zea legköz vetlenebb kárt okoz a azéna .akaritáaban, akik már lekaazáltak, azok aaéuája a rátákén rothad, a le nem kaszált amúgy silányul #\| — Jégverések ia a megye «a\|d minden vidékén voltak, sőt a vároaunkban aaékeW bíztOMiő társasági lóügyuókaégvkhez Soanvgy. Baranya megyékből ia érkeztek^árbeje^a- - Annyi község ás urodalom jeleotett be károkat, hogy tudósításunk kereie meghaladja a károsodások ősssea talazámláláaát. — Kzekután n nca ké\'aég benne, bogy \|áz-dsági kiláiássink as évre a leiasoworuab-bak. - - Kitérni leányka. E hó 1«-KH TspolcsárvM irja leveleaönk, hogy olt egy Kohn Teréz nevesettt » évea kia árva pápai lányka, ki Tapolcán nagybátyjánál tartös-kodott, a házból távoaott s azóta nyomtalaaul eltűnt. Még eddig nem találták meg. 25 8z&m Nagy-Kanizsa, 1886. junius 20-án. X3H. évfolyam. iairSinl m B"S\'in xzz b iMrkmUMf >»i \|. N Mi >iiw<\|ii t ^ iliiai wy, ! Uas mimém UM ; § I B J Hnwwlwi lwdi\| mk i-mmt hol tagarfi .ta«k «i KtsSéklvttal: Kéziratok * XQ . SS i UMin«fc. XZZ zzz 4 ZALA Folltllcai és vegrsree tartalmú iietilap. • A Zalamegyei ügyY&legylet, a Nágy-Kanizsai- és Délzala i takarékpénztárak, linnkcgvesiik az Alsó-muraközí takarékpénztár részvénytársaság és\'öns. szüvelk hivatalom közlönye. rz • zzz rxi ró zzz zzz ziB. ri>ömrrikSi ARAK •r ÍJ ftifai rrtt 0 Kintit . • W. - kr. M «, I t . » , f» jj llvlSMk iiiáajw^ OÉMIMML g \' I Ármint • «vel» ktrértatajNk í] kr Wtt .!(> mük t trt J ii MiiKtan ííuirí agjr ftl kr. ■ 8 " \| 9 ilttsr p»titsere 10 kr. Wa zzz zzz zzz. zzz zzz Hegjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer/: vasárnap. A politikai helyűt földrészünkön. IA lálsaólagoa szünet dscsárs, mely a uspek politikai életiben a nyári hónapokban bensők ott állani, teljesen eseu-(Iesnek még sem mondhatjuk a politikai világot, de mivel éppen se as idő a legalkalmasabb arra, helyen valónak tarajuk szemlét tartani földrészünk egye* államai fölött s áttekintőleg, rö séden vázolni annak kimagasló mozzanataiban a politikai helysetet, mely* bŐl sután könnyen as egésznek képét állíthatja Össze az olvasó. Nézzük előbb ss idegen államokat Angliébakk Gladston kénytelen vala as ajsóbás felusslatását indítvány ba hozni, mely elvette as ogynevssett homo r u í e féle bilit, melyet 6 as íreknek kibékítése végett alkotott. Yrorxságnak as anyaországhoz való viszonyát , nem sstíkség bővebben ecsetelni, ismerik ezt olvasóink Hegy Gladston bilije segített-e volna a bajon, sst biztos hu meghatározni nem lehet, de hogy a javaslat nagy rllsnaaenvre talált, mu-tatjá annak elvetése, s as s körül\' meny, hogy Belfastban a katho-likuaok éa protestánsok kösött heves öiwsetttséaek voltak, melyek alkalmával vér is folyt As aj választ ások meg fognak ejttetni, de a kormánypártnak igen ssomorú kilátásai vannak. Vsló-astnüleg meggyöngül az uj választások alatt Qlsdstonnak leghevesebb ellen -aége ChsBabsylain, ki egy aj radikális párt a»ervésésén (áradozik. £vpártnak feladatául sst tüste ki. bogy Angol éa Hkótorsság,- Wsles éa Írország számára s helyi sutonomiának nagyobb mértékét eszközöljék ki. Frattcsiaorsság aa egyenes trón utódok asámttsetéeével foglalkozott s hstekben. A kamara aaon mértékeltebb javaslatot fogadta el, mtjly eaak at egysa korona prastendenaeket utasít a ki, nem pedig as, mely as ösasesosá szári berezegek kiutasítását csélozta, A kiutasítottak megadással fogadják a köztársasági kormány rendszabályát; nézetünk assrént nem aokat fog* használni, a minthogy nem aokat ártott volna, ha a berezegek Páriában maradnak. A proseriptio nem mindig az erő jele, a a köztársasághoz nem méltó. Francaiaoraeágból Németországba nézzünk, hol a viszonyok azóta mióta a római ouriával megköttetett a béke i a az úgynevezett „knlturharcsnak* vége let\', némileg Jobbak. Ezzel Bia-mark legalább s belső viszályok egyikét megszUntette. Közgazdasági ja-vsalstai azonban a porosz képviselőházban még lolyton heves ellenzésre találnak a nem igen sikerill neki azokat reásiálui Poaen németesítése a a lengyelek ellen tervbe vett rendnabá-lyok, aj tápöt nyújtottak a német pastikuláriamuanak, mely ugyan teljesen sohasem asdntette í>e munkáját, de mely moat, s aenaationális bajor válság folytán, meglehet még jobban togja felütni faját, mint sselőu Minden attól ftlgg, bogy s regen* Luitpold hercseg, mik épen fogja uralmát inaugurálni ; megtartja-e a jelenlegi kormányt, vagy pedig azemélysa haj lámáihoz közelebb állót fog-e kinevezni. Asocísldemokratiamus pedig, dacsára a kis ostromállapotnak, mely már évek óta tart éa folyton megujit tátik, mindinkább erősbödik, a nagy kérdés, minő fejleményeket fogmagá val hozni Németországban. As cssme-rokonság következtében Belgiumra té rünk iát, mely ss utóbbi időkben aaj nalatoa események színhelye volt, a hol épen moat üléaez (BrUaaelbsn) ss általános munkáskongreasus Sötétebbé tünteti lel azonban a helyzet képét azon körülmény,\' hogy a legutóbbi vá-laastáaok alkalmával a liberálisok ha-I tárosott vereséged szenvedtek ; oly ve* I reaéget, mely a olerikália ellenpártnak a kamarában •, többséget bistoait Essél a liberaliamuanak a legköeelebbi évekre vége van Belgiumban A libe rália párt, nem tagadható, e vereséget teljesen megérdemelte, mert mióta kormányon volt, semmit sem tett azok érdekében, kik mindent tőle vártak Meglátják különben, hogyan fog a elérik ál is kormány a munkás zavaró kon aegiteui. Spanyolországban zavartalanoknak I látszanak a viszonyok a előreláthatólag ások ia fognak maradni. As özvegy királynő emelkedett itellemll, lenkölt lelkfl tejedelemnőnek mutatta magál,tapinta Loa a mégis erélyes eljárása megnyerte neki a spanyolokat,a as a körülmény, hogy 8panyolorsságnak X.11I. Alfonzéban királyt adott, a dolognak nyugalmaz fejlődését igérik e szép de annyi \| zivatarban megronoaolt onságnak. A m u a s k a csár PéíeFbol ba ment -raa Iád jávai nyári tartózkodásra A h i-v a t a I o s Oroszország rajong a tarlóa \'béke* fenntartásáért.-a a világért aem \| kívánja a legcsekélyebb háboruckát sem,; a mellett nagyon terméaaetea, hogy a nem hivatalos Orpssorsság nem mondott le a.Világ élőit aem Nagy \| Péter végrendeletéföl; majd meglátjuk, meddig tartja e kát Oroasoraság egy-máanak az ellenaulyt Olaszországban egy pár tüntetést learámitvs elég békés a kormány helysete As orasággyülés uj ülésasakát e hó 10 én nyitotta meg Umbertó király békésnek tüntetve lel a k ül hely j zetet A király a munkások érdekeit hangsúlyozta s törvényjavaslatokat ajánl s belső rend érdekében. A nagy államokat játszd kisebb oraságocskáka. habár — amint mu tatták — elég kellemetlenségeket tud nak szerezni a nagyobbaknak — mellőzhetjük. Csak aifa vagyuijik kíváncsiak, hogy Roináhis sokáig lesz e ké- \| pes megmaradj as Oastrákorssággal annyira ssükaégea vámasersődés nélkül. Hogy m^épen gondolkodnak hivatott körök e dolog felől arra nézve utalunk, hírrovatunk egyik közleményére 1 Igy eljutottunk\' Magyar Osstrik országra, melynek víssonysit jellemesni akarván, ebben as egy ssrfban foglalhatják össze : k é s s ü I é s Mind a két fél parlamentje7 tárgyalja a javaslatokat, melyek kösben igen gyakran hevesebb felszólalásokban nyilat kosnsk s nemzetisén sspirátíók A pünkösdi ünnepek előtt itt is, ott ia a vámtarifáról folytak a tárgyalások. A jelenlegi orssággyülési sessió, mely 19-én részi fel ismét tárgyslásainsk fonalát, rövid less, s egyátalán csak néhány, a ház asztalán fekvő törvényjavaslat letárgyalására log szorítkozni Nskünk tartós éa bistoa békére volna szükségünk e nélkül kösgasda sági vissonyaink javításáról szó sem lehet, s a tartós béke mellett is csak akkor, ha a nemzet összeszedj erejét minden téren, és csel ekssík. A kis-kanimi iigy. A kis-ksnizssi ügyben történt felszólalás már is eredményezett annyit, hogy nyilatkozat történt azok részéről, kik ajr el/ v áttol nem akarják ugyan, de azért az blvá-l&sKmozgalmat indokoltnak iártják. Megnyugtató tudomásul vehető a fölszólalóknak a »Zalai Közlöny 24-ik számában megjelent azon nyilatkozata, mely szerint ök nem kivánnsk as elválás zászlóvivői lenni és nem sksrnsk ahhoz égy porszemmel is járulni, hanem csupán ss »audi-atur et altéra pars« elvének hangostatásából remélhető üdvös következmények elérbe tése végett nyilvánítják nézeteiket. \' \\ A fentebbi nyilatkozat után kár leli volna lelszóllalóknak as urbérrs Visszamenni, hiszen általam is csak a két város össze-tsrtossndóságánsk és az elválás lehetetlenségének bebizonyítása végett hozatott fel indoka); mihelyt azonban ök épen ugy mint XáirczsL. Cxucior Gergely ..Riadója". <Iákkori wIsIimsUQ, Idősebb emberek, kik as Ötvenes évek-s még aok végén jártak Iskolába, nem . Inden megindulás nélkül énlékezhetnek uts as időre, a mikor aboits nemzet j iránti lángoló srareteiet nem volt ssabad va Itani nagyon a^joaan kéoyüsikostatni, hanem ,1 a aaiv mélyében kells sst ápolni, addig, s j meddig azután s jobb idős Slérkestével, e meleg érzelem sajoa, kiáfStlÓ lelkesültséggel ( \| nyítatsostiatott, Mily boldog volt ss &0-ss étek deák-tágs, hogyha egy-egy hssslss költeményt eisesválhatott, est is essk s toyaHssbb tajá-ból, s koma ápolták sgymásúa as éraei-mm sarat, ksgy félnapi szlnidűk etkskai- j vei ftaww\|ft»sfc Ss sgymásask sravalgatták \| lsüi, Asssf. Tompa verseit, kllftnrtsss a bséárs ts—ikssáksi. OsapahUkai vskeaáa asStvenasévek «é\|ftfi a misén ks\|sslksssétát isist ette. viáit Isitstt was még a sümlst félhomálya, É\| ss Ac^iÉaya smMsl\| n-gy<«á sspis tS^eaea gy#sséSlveMMslt rajttá, éa már s léfcamily ÉMtlii sesta vsüotta H\| a Baok kovaaek M vál- ás iáik is ssatáa s gysaAMM •ie+sa mm egy mnssssst tőiiéa^ sNiy mm s asgárMtüÉei. KptiM^ M wm Istas Mii a flsadvt a ssatmésÉtrtprft komat-HiiMw IÉi i slv ksaaftsi lilfcwirismil m jmiiráüc » aMt H éaesárs as sksdályeteek, dsésts 1 Wkí ast mmf< a Mi 1 n\|na bérünk, a s törekvés, bogy birtokába jussunk, lelkesít bennünket, ad kitartást s j erőt, s hs egyszer pár meg van, rendesen t elhanyagoljuk, nem törődünk vele A Bscb-systems alatt különösen s szer-astsriiymaástaamk voltak ások,\'melyeknek tánárm elévülbetlen érdemeket ssereztek ss, , iljuság bsssftas érzelmeinek ápolása körül nem a »(>esam(ntmonarchia, iránt, hanem és ajvált a szűkebb basa iránt. {ftf^Jsgr as ötvenes évek végén a jryörí bencaésélt gymnáiiumáosk egyik telsö osstályála jártam ; hot a mstm^irodalreat F. K. egy áldott telki) tanár. tsiHlonirHi^ iránt az összes tsnulóeereg nemcsak tiszte lettel éa nagyrabecsüléssel, hanem valódi szeretettel viseltetett. Erős oestály volt s mienk, hs osm csalódom Ö4-en vallunk; volt kös tünk vslami 90 klerikas. r. K. tekét nálunk a magyar irodalmat tanította* a e közben elég slzalnsa vnlt — oda aem illő kitérések nélkül is — bennünk a hazaszeretet érzel-mét ébrsaatsai; s modor, melyben 6 tsnított. őrökre letethetőlen nmriH elíittem a bizonyára minfienkí előtt, kinsk alkalma volt ót haltgstnl. Sündsn bét héibse voM sgy óránk, melyet e tanár szavslmáayokra szánt; bízván S déjfck msgánssnrpisiáMi s némiké-pse az üw tehetséget Is sksrvijh gyakorién i, ss^séwi válsaztbalta sündsnkl szavalandó kMtssséayét; s sssvsló órában azután jei Isntkssiai é% msghaUfsitsIoii. VeM közöttünk égy kis jleákoeslta, a kit bésbevárs s Bécsből Msgyárország Ui lótó azabedabb aasllő. osspéaal érintett, s asért hsroécus tettre W árost a j magái. Egy reggelen as jssssgylUdaékségnák jelentette ss rsndsssp msg íMÉw lörttnni — hPgr C a \|ővő sssvsló Arábéa Csnosdr »Rtad6fí« sl lógja ssavslni. Kkkbb áhslsnos mpfdöb-heaéa. —j sasiéi általános risáalsm, á-hat-rakhak histaiiiá, hogy essk ts^ntjá meg s - • \' \' - ; i 1 versel — mely ekkor kéziratban közöttünk el volt terjedve — legfeljebb s« történhetik, bogy nem ssabad szavalnia; a gyengébbek léitek a botránytól, hátha a jó tánár nagyon is sokon vessi, minek öt megsétteni. De a többség a szavalás mellett volt, a már gyakorlottak ekkor magúinkat a parlamenti eljárásban ; tehát a többség döntött. Bécsből furcsa hirek érkeztek s jutottak a mi füleinkhez í«. A gymnazium előtt állították, fel aa Olaszországba induló ün-kényles sereg loborzo asztalai. A fatskon kirsgasstott proklamál lók is ssok^tlanok voltak kissé Heményi E4e akkor járta be Ma-gyarorazágot s ép abban sa iriöhtn bangver-sanyiett Győrött, s etragadia.a kósőnséget a * Repülj fecském ablakánri osimüi dalával Még feltűnőbb volt, mikor égálk moat már veterán írónknak n^e ■oogoráaot^ s s »Saó-zstot* énekeli a EgyaSöval volt valami a levegőben, mi s honfi salvét. remébyhyel löt-jtöUe el a s rég visszálojtoit nemseti éa hs-saftei lelkesedést ajakára csali a Ks a hangnlst n egj agadia a deákságot is, ás sok réssé volt eadsá abban, hogy as említett osztály tsnaló serese le^süliséggal várta á legközelebbi. «ísvslw^rs elérkeztél. El is érkezeit ss. A tsnár bé\'épett é terembe, s süvel ilyenkor rendisen s ssavslló deák Malts el s kslbedráj, le aam ült essk s kalapját telis le as dfstalra. Sájmgqs. Valami Ünnepélyes hangulat uralkodóit e teremben, mely ss otesárs eyüi, a éppen ablaka áiatt volt lelálltijrs a toborso asztsl. Mikor lslssélHi»tts e aasvslai ssátfdékeeét, hogy lépjen kí- a ml Us bősünk fel is emelkedett és minden teketória aélkÜJ teláOt e pódiumra, s maga elé es asztalra terítette fat a lékv pspémst, melyre a Riedé lf volt IrvS. A tsnár mosólyosva aésts az elökéssü-leieket,\' s deáksereg sresáa pédlg várakozás .honolt. Aatfiéa meghutotts magái s tompa hangon mondá »Risdó< Czuctor (ier- g e I y t ŐI. De többet nem is mondhstott. A padokból egy pár gyenge éljen hsngsott fel, s tanár pedig e csodálkozás tekintetével nézett s bősre. Azután ujját ajakára illsszfé, és suttogó hsngon mondá : Még nem ssabad ; s fslaknak ia füleik vaonak; tyhü I honnan vették aat a dalt. Rendláreem k torrfdalmi költemény szerzője, szegény Csucsor (i. sokst szenvedett érette.«Mi szatén kérésre lógtuk s dolgot, s addig könyörögtünk s szeretett tanárnak, mig végre elmondólts a »Riadó keletkeséaének történetét, a mint ó magától Czuesor Gergelytől hallotta. A liécsi kormány aaabadaágtlpró eljáráss s mélyen elkeserítette e magyar honiak srivét Csscsor Gergelynek pedig mélyei éraó szive volt, s egy pillsnsibsio, mikor es elkeseredés tetőpontját érte el, s mikor e bécsi kormány kétszínű játéka ellenségeinkké tette a hazában lakó nemzetiségeket Is, akkor ssután megírta szeupedélyss költeményét, mely évekig tsrtó börtönt ssersett költőiének. A fájdalom kitörése volt e költi melynek minden sorában ea elárult ság fölötti gyáss vonal végig, ta bessélt egy egész órán át oly szépen, oly Islkssüsa, hogy szemeink ragyogtak az őrömtől s aj héastnak egy egy könye lopódzott szemünkbe s léssjtott nagy idők ssomere emlékélre. Est ss órái ^em sdtuk volns ■okért $ most több mint egy negyed század után, ágy mint éa, hiaoeyárs mindazok, kik sbhól s gárdából étnek, mind, mind, lelkeaüléssel gondolnak asus órára, melyben a legtisztább, s legszebb hssssssretstről kaptunk lélekemelő támlást * 8 bizonyára ép ojj lei ejl belet len előtte annak a tanárnak K, K -nak vonzó szemé-lyiségs, ki Ily hstásmű Volt reánk. m. m. V V u drÜÉ eemklVtoyáá. ÉMfeM <«k • laténak nnnléiH éa hely javításéi akarják, akkor as öeasgtar-aattkifanégél éa M elválás buoafüaat taieeWge»¥ ácsára a tőlem mbiími csiklat Itlaaálelák Mért aem ujak alá, mivel azokat a haazookat, amiket Kis-Ksnt-mi jes tgysstlisbfll hoz. aaai sorolom M a Igy mm gyósök mg senkit aa öaasetarto* saadóaág aaükargsaatgi felöl, aőt ijesztgetek semmivel, .másodszor aaért, roerl nem ott kezdtem. ahol kelleti volna, t i. aií aa oka a mosgalomoak t Távol volt lölem aioo gondolat, hogy csikkem minden réazről kedvező fogadia-láabaa réazeaüljőo, söt axl czétoziata, bogy elleneyilakozalot provokáljak. Annyit azonban aUria átértem, hogy folaaólalók a két vároa öeesetartoundo-á-fának szükségességét maguk beismerték akkor, midőn kijelentették, bogy aa elválást aem kívánják éa ebbea egy kia porsaomtuel aem járulnak. Igaz, hogy nem mutattam ki azon baax-nokai, amiket Kia-Kamraiai egy eeü lésből hux, éa eat nem it tudnám alul kiuluiaini, auat aaial, hogy századokon keresztu; egy úve tarlóson két sgyesült városnak polgárai caak eyytof e terheket viselhetnek, éa egyforma jogokat élvezhetnek. Aki agaként gondolkodik ée mást kiván, aa ga igazság rovására aa egyik vároa polgárait a másik vároa polgárai tőié óhajtja ii, fagy elsőaxülötiségi jogokgt akar formálni. - Ai első esel a lebe-tatlenaéggal haláros, as utóbbi padig caak neateai birtokból és királyi engedelem mellett léleailhetö. Hogy éa gssitsgeiai akartam volna ée még hozzá semmivel, ast csikkemből kiolvasni aem lehet, hacsak asl aem tart jak tétssQlalók (jeastgetésMk, midőn reá utáltain arra, bogy elválás eaeiáben a Kte Kámzsánk idsfentkaek tekinieivén. még akkor ia hely-pénat leetbeieék, ha as általános helypéas tsetéa nem hozat ik be. Ki oaak sz elválás káros volla mellen harcaoi és leliüatoti a másik oldalát azon m amannak, mely íelszólamlók nyilatkozata aserinl is okol ssolgáltat a moagalomra éa mely u elválás melleit agitálok részéről mindig eeak egyik oldaláról muiaiialik le a kóeóaségnek As elválási mozgalom okáról eddig hutos tudomásom nem volt és igy ast sMg aem említhettem, sőt csikkemnek épen ft\| toll főoaéija, bogy as alválási mozgalom ónról nyilatkozat télesaék aaok réaséról, kik elválni akarnak, vagy mint telazólalók, kik átválni ugyan nem kiváanak, de a mnx-galmat indokoltnak tartják. Moat már tudomásom van aa etválási mosgelea okáról ée én leiasóiaJók azoanyi-lalkueatál (mit a csikkben) mindet fentartás nélkül elfogadom. Csakhogy erre ssflkaégteien asel válási moagalon., amely as tgyanetleneégsi azilja, \| • vaudéi és békéi savarys, a hatósági tekintélyt alá ássa ée a lakosaágnak anyagi kárt okot, hanem e esétből egyedül ée ki-eáróieg as kívántatik meg, bogy ama egyeseégi pontosatok, melyeknek tétrtjőttében nekem tMfaa részem nem volt, de melyeket reál mindkét város kösónsége által aso-\' épelmesiesseoek ée ssegtertsassnak, be pedig erre aésve megáUapodáara um jatheiaáask.eaea tgyssségi pontosatok a Megye vagy mtamsiertum állal ms ám agy aráz-fussanak. De be egyeaer as trve hivatott tetaőbt hatóságok állal aaea tgyesaégl poa-loaaték megmagyerástatiak, akkor aaokal máskéai érttlmttai ások inak som lehet. A Haló aystanm Nay-Kaaéraáa épen agy miü K»-Kaaiaaáa, de u egész or aaágbe befcoave tevén, eaeknek tfráráse alól eeak te msaiki ibitik mag, ki • minden-klra aésve stlyte aéákat poáloaaa Maeti A váram HdtviatU pedig 11 liliMgWi I méau ba gtnaM as etaő foka te- ---- -II . iniffinmvip ■fsutf eyUve áH as at a«Éu s tag- Nem tudom, begy febeélalók a pásztor vAlaaslás és caflgs fogadás alatt mii ér-lenek f Hiszen eaek aem egyesek. hanem ás egész knaőeaég szolgái, aaakat pedig min deabot á\' közönség áltál válaésfók, elöljáróság vagy annak iqe saokta felfogadni Vegy (alán asl kívánják lalaaóialók, hogy esen notgák is a liMtlvtaelők módjára válasz-laaaenak ? A legelő, illetőtag a legeitetéai jog ssa balyosáaát éh ia ugkaégeanek tartom, éa beismerem, hogy ezen kérdéaael a városi képviselők kőzöl as egyszségi pontosatok\'értelmében megválasztott gazdasági bizottság lőhbet loglalkoshaioii votns, kívánatos léhát, hogy a gazdasági bisoliság as eddigieknél tőhh Qlést tártaim és ezen kérdési megvitatván, véleményét a kőagyO\'és elé lerjeaate. Ezen kérdés megviialiaánál azonban nem azon köiUimény lehet dőoiő, hogy ki van a legelőre jobban reá szorulva hanem, bogy, kinek mennyi iogs ven a legelteiéehez, mert különben nem orvosoltál bal nék felszólalók azon panaaza, hogy kiaek ae háza, se rétje, mégis I frt 50 kr. taxa melleit 5-6 tehenet bajthasaon a legelőre. Végre az annyira panaszod áiialáoos hely péti« szedésre nézve (ebeinek a véle-lemények eltérők, de ha ennek behozatala vagy a kérdés felvetése véres aéraKnet oko/» akkor esen sérelem Nag^Kasiptu ép anyámé, mint Kis-Kanissái Szerény véleményem sserinl tehál le-bet Kts-Kanizss kősőtiségének pansszra elég oks, de sz elvállásra aem, nem pedig gsért, mert egyrészről ez a jelenleg fennálló köz-ségi i örvény éti elmében esek akkor lehet-\' séges, ha ehbe Nagy-Kanixsa ia belenyugodnék, másrészről pedig Kk-Ksnizaától oly aayagi áldosalokal kivánua, melyek a netán elérhető eredménynyel arányban nem állanak. — Sokkal okaserObb és csélsserObh lenne, ba Kis-Kanissa as együvé laiiozan-dóság kapcsát soha sem lazítaná, sőt asl minél aaorosabbra lüzni aegiiené, emelieit pedig alapon panaszainak orvoslását illető he\'yen kieszközölné, és én megvagyok róla győződve, bogy ily utón éa módoo sérelmeik megszűnnének- p. r. Igy profiam- Lapunk mull számának vesérczikkében elmélkedtünk a tnunkáakérdéaröl, a kifejexést adtunk ason meggyőxédéanek, bogy e kérdésnek megoldáséi halárosolisn meg kell kisérleoi. A belgs kormány is neveseit egy bizottságot, bogy a kérdés megoldáséi elő-segítő módokat keressen Kősőljük asl a programmoi, mely a bisoliság munkálatainak alapját képesendi. /Yoymmm a muukútlíérdéi anyo/t/dzdáoj. A belga kormány állal kineveseti bi-,zo<iaág, melynek feladata a munkáskérdés megoldására módokai kenani, legutóbbi ülésében a ssocsialis refonnoknsk egéss nagy programmjat dolgozta ki. A bisoliság, lekiniú a kérdések nagy ssámáf, tőhh szakosztályra oszlóit a mo«t négy azekoattály munkálaiát mutáljuk be. Aa első osztály e belgiumi monkásvi-ssoayok staiissUkai képét lógja etkéasiiani, egybevetve aaokal a máa államokbeli viazo-ayokkal. Tekintve, bogy e téren mily kevéssé foglaikosott még a slalissiika, a munkának ép oh nehéz mini Idvőe feladatot kell megoldani. A második osztály saintéo igen no-hé* feladatot villáit magára, nevexetesen, bogy a munka és lőke kőzi barátságos vi-saooyt léteaitsen. Es osztály hivatalosan •sec!ion dea raportes ealre le travail et le oepiiaÍ«nak nevezi mag^i s a köveikexő re-lormokkal kaü foglalkozna I. A mai lennálió békehirőságok áiatá-aoNtáaa, maakaiüssdlk és muokapíacsok be-boaalala, a nyereség rnaxarányoa megoaz-táaa munkaadók éa munkások kőai; a munkaadók eltartási kötelezettsége saerenósétlen ség esetén; bislosüé-tgraaságok akpitása maakások részére. A harmadik oaaiálytuk aat a program-motf kéB eliatézaie r I\'. Törvényjavaslatok a munkabér ja-vitáéi illaiöleg; t. Kőtoeőnős segitö kór- és balmiira biflázó pénztárak slagéláaa; \' S. Kieyeiaiiv tatesalfl aaővetkesetek látwítéaé\' I. lobé ée oltBóbb maakia lakások 4. Aa igari akiaiáa és gaaáSMiyi iskolák bahozstala A mini lálbaiai, ebből a nagy latromból alig bümysü agy b sms aaocswis ra* torasok közül, melyek «aáaadtwkat oly viharosan mozgatják. Az persae kétséges, nkód-jában lasz-e a bizoilságnak a kérdések tbegreiikus fejtegeiésén lói egyebet ts caiuálai. •I* m an m ■ m ma m lereierc arra aéses mmt as arfltNMuy batáreasit aeulllyolMI UHÉM, MtfÉg miadenk) mél maglanam fcllilimágl, éa a melyekneá H^^l^g m k^i^g yáig, . HHMK ^P MgRHH ^VMHTO^PHH ^ Umáás takarákpénaiárak . i Kivándorlás ü bevifdoriás: 1. dl tparagak m^bmiiiHi»s VégU a negyedik osztály a kftvetkaső Inatos kérdésekor fafts paseeigyre tmmé. Aa érlóMalg \'earaléee a munkád mmtáiyak Um; \\ l Küzdés is alkabab.ma t A af és gysrmekl maaks baHüMa* Sokfélé ssanHe vsa aa istennek. — szokták moodaai, de icu is ám. Vagy mién es ia\\u, bogy : régi szentek szentek voltak egyaránt, esek a gonosz em• ber tűzött névQkhöz olyas dolgokat) a mikről ők nem ia lehetnek. Olt vaanak a ategéay lagyoa szentek ; azoktól könnyen fél mindenki; pedig hát valóaainAleg semmi beieaaóláauk aincaabba, bogy síz 0 bet\'ifcs nevük napján milyen időjárás legyen. Ennek a mostani\' szezonnak ia van egy ilyen sxénlje: Medárd. Erre meg att lógták rá, bogy ö miatta esik negfven nsp és negyven éjiel szünet nélkül ex mb; pedig talán e világi életében épen ugy borxadt a viaőaönlől, mint mi, kivált azénsiakariláa idején. Jaj de hát nekünk városiaknak sinca jó renden a szénánk ilyenkor, nekünk is aok bsiunk van ás esővel; — azért olyan vizenyős a terefare, «-> u.ert kél a mi járdáinkon ia csak ugy megáll u vig. mint más asegény ember rétjén, de még jobban, inert esek ia épen olyan srchilectonicua ssabatoa-aággal vannak épiivp, mint csatornáink, ezeknek iaax a része magasabb, a hol a víznek le kellene róluk folyni; akármilyen gid-rea-gődröe, Ütöll kopoll\'ü a járde, a széléti Olt áll a kifogástslsn sxiiárdságu, viibatlan perem, melyén még a legerősebb zápor árja aem tud áttörni. Így keletkeznek aztán s járdákon tavak, mini a schweicxi hegyek kőzött, vegy akár Finá országban, melyet az e x e r tó országának neveznek, s bizony bizony csudálatosnak tartom hogy esen jár dala vak közt böki ázás közben nem találkoztam még valami kaonavadáaxaxal, mert vad kacaákat, ha nem caalódom, láttam egyazér csendes esten lecsapni egy ilyen tavacskába. Hogy kinek kellene* erről tenni, axt nem tudom; de bixonyos, hogy valakinek kelleoe róla tenni, — mert bál röndoek rau-ssáj — uona — lönni. Persze megint axl kérdeaik, hogy hát ha eső nem esnék, miről panaszkodnám ? Megmondom azt ia egy azuszsaal, bogy ne kellien annyissor beasétnem. Akkor meg as a baj, hogy ugy etüliki a járdát a nyári estéken, bogy as nem ia\\ i á r d a, hanem QI d e. — e s járókelők mehetnek s csatornában, ha nincs benne víz, vagy as nicaa közepén. Nsgy kár, hogy es száraz időben történik, igy elmarad a hsiás. Milyen szép lenne ex akkor, mikor a járda vis alatt vaa, legalább nymphákei vélne látni az ember a ló t fi kir én; Ezek ss e ték Kanixsáti. A nappalokat meg arról le- . bet megismerni, ij i. száras időben, bogy akkor meg a bolt elé rakják ki, meg lógaiják a levegőben azt,, s mi a botiban nem tér el. Valóben negyon virágxó kereskedése van Kanixaának, hogy abban a rengeteg aok boliben sem listáinak helyei a sok eladó portékának, hagy része kikerül sz utexára Van iti aatán minden,mini Bécsben, csakhogy ott aem aa utcaán van s Varrógép, vaságy, kis gyerekkocsi, — Üres láda, vaseke, karszék ; ha pedig a feje lölé tekini áx ember, Iái ott napernyői, esernyőt, selfemkendöt, stőrkendői^éprá-mái ée rámás képet, s ba étire nem akarja irindexeket veitni, ésarevététi magát az eladó portéka, mikor béléből lik az ember, vagy belefiii a faiét A legtöbb i ilyen eladó tárgyon ax ia rajta van aagy belükkel, bogy mikép eladó. Késaléi I i aetésne, vagyis hogy A u f Hatan. A boltos nem tud magyarul, s axt gondolja, hogy a kösjDéeég ia jobban megérti igy. j \' S nem ludom, mi előni) e vaa az ilyen aol Rstau-gasdiáőnek f A minap bemegyek a trafikba. Kérek egy pepir szipkát. Hogy es a ssipkaf Egy ^ár. Nem kapbalnám meg két bavi réas* letflamésre T Oh Igen, hanem agy valamival drágább; - akkor mosl Ifsaék ftsatai egy kraicxáH, megajlvő liónapbat ia egy knteaárt. Kóaxönom aaépea! kcVHFA-A Kottoá junius hó 13-áa Hetyraigasiiás. f. évi M«s bé Au a lap basébjs\'a 4 koliortl tleeseirs vonat-koaótagtamgjalsai kflslsmáay, amíyról asak mosl róttam méemáal,ímlyra keU Igesüaaam, mari aaoa tudóeMia as ÉpuaÉ\|lól oly ammma \|ár, hogy itl minden jólelkÖ ember emgbm-rankoaoti rajta. Axt már mi e Hdétew meg-spaktuk, Imgy mtaésa dy lilsÉ Uaméeni imiklmietmkmÉsi mentő, védő, faktor, sok fsaiban éegilteii őket a dioaéret; de sz már túlmegy as ígaxság, határán, midőn aa álliitmtk s .közleményben, bogy as als^domborui tecskea dő caak két oarcacsel érkezett későbheu mint a kottorií; ilyen igasságlslan 4tlilásssl tolakodni (el a dicsőség kapu/éra f- sso moru jelenség s esaembe jut a nagy latin költő mondáap: Ttano Danaos et dooa fs rontsa. Itirv a doaaborui tocakandő megér keaatt, a Uis mér tettesen megfékezve a lokalizálva volt, ágy bogy nem is volt ssflkaég az idegen segítségre, a dotuhqruhk nem ta akarták a Jiidropborl ieszereloi. de én kértem őket b« gy caak szereljék le, meri azért még van oltani való. Ex \'a szegény kntlorii nép msgs saját- larakendöjével mentene meg msgál s nagyobá vesaélylőt, már ss nlcss másik (ele is égeti, mégia sikerüli a tünet elfpjiani, meri e népnek bámulatot tüxoliói képessége ven, felér aok túldicsért, tüsnlió-aággal, oly elsránlan, minden megdicsérte-lés reménye nélkül, megy embertársa 1 vádelmére a veszedelemnek, hogy több esetben néhányat végleg kimerülve kelleti elvilelni a helyszínéről s gyógykezelés alá he-lyeani. Esek mentették meg Kollorii, de nem ám ások as urak, kikel a tudósító megnevezell, kiknek egyike otl aem toli, másika pedig az uiexa közepéről nézte a lüxet s még is ugy vannak a tudósításban megnevezve, mint ekik a tüzet Incalixátlák és megfékexték, erre itt mindenki caak mo^ aolyog s nem tudja a dicsérőt, vsgy a megdicsért et sajnálja e. — Hogy hogyan keletkezeit ;a lüx, axl is a hirlspi köaleményböl tudjuk; ő ast is kisütötte mind* I á r l, bogy e gyermekek pogácsa sütése okosla a tüzet; pedig oll a leégeit anrot^ nincs is egyetlen gyermek, más mini egy kis csecsemő, kit öreg anyjá épen\' azon pajlábaa ringatott, hol állitólag a tüz kelel* kezelt; az öreg anya varrt és nem alndl, ax égéai sebeket ssért kapta, mert midőn a gyermeket bictu Inlyre lette visszafutott, hogy s szekeret a pajtából kihúzza, akkor caapta meg a láng. A tudósítónak persze arról fogalma sioca, hogy nyári aagv meleg- ^ ben egy s(szóródott gyula, vagy egy üreg 7 cserép is okosbal lüset, kitéve s déli nsp hevének, ssért figyelmeslelem, bojy máskor higgadtan a valóságnak megfelelően iijon. KELE GYÖRGY, jegy tő. K&lfcféUL — Vlragák. A diáksereg esen 1 a legközelebbi heten jön a vtssgálatok kereszitQae köag. Aa éretlségt vizsgálatok elmúllak már, a mondhatjuk szép sikerrel, a mi a kegyéé-rendi tanárok lelkiismeretes munkájáról tesz lenuságoi. A többi iakoiák vizsgái e bélén kezdődtek, osztályonkitti, csoporionkint, s a vizsgálati hiztosoknak kijutott g munkájuk különösen a népiskolákban, mert nem a legkönnyebb dolguk közé tartozik, ax egyes osztályosban órahossza! hallgatni ax apróságok feleletei* De hál ennek is meg kell törtenni. t as egész évi munkáról egyszer rsak keli esámot adni. Fersaa, persze, a mi tanügyi viszonyainkban még sok réssé van a dllei teniismusnak, de kát s szakismeretet nem oly könnyű elsajátítani a laikusnak; de hát mindnyájnak, ügye, még pedig drágán beeteti ügye a taafigy, és ebben sokai er a laikus réstérői a jóakarat a at Igy iránti lelkese déa, mely némelykor még s szakismeretet is képes pótolni. Kívánunk tehát tanítóknak lanutöknsk* jó sikert, e szülőknek tok őrömet, g liisiosoknek aok IŐreimet t azután mindnyájuknak megérdemlett pihenésit — A lapít v Any. Ebenspanger Lipót, a helybeli kereskedővilág egyik derék tfcgja. annak emlékére, bogy Ernő fia as érettségi vitsgálaiot sikerrel kiáltotta a lőgyamáai umnái kéiseás forintos alapítványt tett, s ast a tögyma. igazgatójának két darab \' %<oa magyar járadék kölcsön kötvényben le ia ftsette A tőke esedékes kamatjait a fggfmn. kehelében leaáUé gyakorU isba»aek szánts pályadíjai, ba padig ee vakéba mtgsalaaek a természetrajzban legjánaaabh növendék jutalmasására. Isten éUasse e derék altgüm\' ^ - Isrm pskréml veaat. Vélyo bé IMr a bares pnkrAesi vasúton uf ménéi rand fog éleibe léptetni, mely vaftaamuayi vnnai gyonutáaa éa aa usáttal lilmtméteii. s Hadapestről reggel t éra 11 pereskor éa eata 10 éra Ü) gareabor, valamám a raggal I órakjr éa tata 1 éra 10 kar bares telé( Induló stmély»onstokbo«, tnvéUá mtgfardtym irányban a Ha<rwK«l Rudepast éa Néoa lalé ééMl I llMá 90 pemekor ée este • óra 31 pereskor bős tekeitő vaaaiokboa való osatkftkosftaok folytán a kedvelt daruvári éa Üplki Üiéebilyabkal való ésaaeáoiieiéai igen afonyésaa emgval i MMM kélyt MM fm j "mm ts aj mmtmé mim Psára** la piáf« $ éteto # mm* t én 1& Péwaáet fmwKi ««MMIA Mi. ima, «0ff4 ÍÍIMI IM TO én fti J ptwder, Pltfáig tus I toe I pereskor Í to í ttudape vatoÉK ttdeteael ! 914 HmrnkMleit kdtvtlUtk BaretfVil <tl tekosáael « Hadtpearói to Héeahől érkexó w»aeM»ááei faggat 9 óra 19 par«h<* to déMáe 9 tol 9M pereskor indíttatván vonat, u slfltdi makiéit voeet délután 1 óra II pareskof, to es uiohfcé votyjaa^ óra 69 iurfakdr log\'Pskrácsrs éÉKexui. l\|U)d«m« I voetiotbox ftlatinávaJ vstoSgsjáÉFodto lé-itolMüétl Továbbá ex tozasTvonalok hot j vtló <»ellekasá«aal $Mtta tetői to Mé különvonatok lépteinek éleibe, ugy, b>sy Dvr\' Httunt kosti minden irány ben 9 esaméty voaat log kfadekedni At Kaékről érkező voaeihos vak> esstlskosftsail • vont* Barc»* Hlatisárs ii b pereikor Mftfalifc, ! ugy, hogy Hlsiinára délután I óra 4$\'l-0rM-lm érkesdt, Hleiieáról eileebaa • vgeai dél- \| elán X óra 10 parikor indulván, Bárfcsm •léiméit 4 ójra éO izmikor érkezik Kt állal \| t berto ierra>»áe"«l»lM uiirtuynak t péctí to tesékt vonatokkal vslé ossttkonaiése iréot tiöeyót lététkédéHtk történlek A kőtelthbi adelok # kozté»et» r menet ráodt\'tirpgsaeokbój j vehetők ki - A ..Halaiüli eg* lel klrétdt* \\ Idaa. A mint lepünk olvssól t mull asámok \| sgytkíften ktolótt proirsmtsból ludják a • Balt- j toe agyiéi • a paekosdt ftsnepek alell ktrán- } du\'toi reodestil llaletuiifhredre to Htdt eeonybe. Amott Klstsludy-ssobrát kútsorát-lék meg, »mui ptdtg t Kttltlody Káiely emlékére leiálttiott táblát laptoiak le At I Onnepélyek kH9nöea sikerültek * a kirándn lat emléke ItledheiaOen lest a/ok alóli, kik 1 heaee részi vettek. A kirándulás rendtzetét Keny fett> ftsews, orstággytilésikapviselo , to Ur, HtlSlty Jánut, at tgyM Ikkéra Mskétoitt. A vtadéftk Uaiaioalflr«dr«\' 4rfctaiQkkor ta)ot él)áiMkkél ftdrAsfHtattek, t«it pédig térta At«tt\|dvéiél vdlt A kifftn- ^ dtilto méaodik naiijáa a kirándulók a tttrt-lüluUal laiogatitk wtg • t KwlaJady»MM>bvr kottotuftialoii \'Biog Uiaii&t bankéi volt,» \| dékiiaa »«\|iltiogaivan Ttbtayt, ««it btng-«fh«ny tolt llaltioi.\'VnriNlan. Mataé\|i rég* gtl lltdiittiinylia randalt a itruatag, hol ax tnflélitllda Itlapltoé* Iél«kém«i0 ftaaaj^ly-jytl tartatott awg A HtdiM«oeyWit való viitiaiérltl ttoobtii nagy tlliar tavtrta mag • t kirinduWikniik vo)t alkalmuk a ItalaiMa kéborgé»ai tgétt Ituwégéban tátm* lélal- A ttbaf oly tro* vall, bogy t Itajónuk a Halaltat kötapén kélté Itorgonvi vünt to tgtot é\|\|tl v#aatMtiiiil. At miléatabla l«Je\|»\' lététa alktla>évtl szónokoltak Ktoyttétsy ^trtf44( iNNigi Janót to atiok. L MtHI lanára A btlyMl kir. í torvényti^knél a Mttnstt tanéin t kóTtHktsó tagak!1)! fog állani: Mailéi ÜWMmtifte Ma i/ar, 4Hr«éaysséki tlaók . tórm i (Ifójf /lm/Htmtiy K4lm»iu to 1\'fMIAssy ítélt tór* vényatéki btrtk. — OlUfi réti k. a ttku«6k>. Koí Ntaaa Mór udtaai(gyárvtxtMWt!, a bo ll-éti béliftn tartatott atsg a bélybtll Ur. tmahás\' liga. Nagy toámu kos4taség )élfat aitg ta tlkakünifMil a iba\|iltHttlitn. Nautatmt Kdt Itoibbi ur stavlksdstt «#llttttt btoé- tatéitit t Haitkl )iárb<M, mály t kótónNé-gtt Is nsgliatnita. A llsial liáiMM\|ár még t déHifám voimiial tadult nts«ulrd Tarlós lMddoga«ut ki«anauk f ssiji frigyntk A vámkAtort IttHnéntélian — irft a \'Magtér l\'éaslgy - ugylátsslk al-vtittiéá t tul\|lmti to még osti mos< kas* dlk bétáial, ltt«ny albtrttitnktdétl dolog tolt ixrovokatat A«WMa4la(f tmnaágoi. A ka* véiatnéa) máris tstaí vád<»lja H r a I s • n o iijai*trlaokot, fo^ késtOlttltnH vítlé léi ts or«ságot t vamhaliortiba to mini Itt Nafkéaua sg)\| Hsdaa léié stM a vwaán Imiiixkitwx to\'itnttléti. A mméa k«r máay ataalita kiég ansMbf bislk aldaut, bagy nats a, kantat monandHánk logujtbb KÉplIil ttam tfy ktrtktdati«ti itartódé« ftagáoiasért atovt to tai felag tiál\'al váll il^rtifiai kogf ayakra^lórt béMI Irt ámjd a HftowsaJ, aM^d KrtiH\'siamsiággtl. A ilániA alpi apa ktobétaaá tokáig Ara- lto aMtt alta<4i to ktosatkmOl tsmáa tag IldMtoi, aéHauiskéit-t li«méaié ts aastrék magyal1 páiasid vagy tam f Ml Unaáitéll\'nn tyapidiaa atoiak aa tradmény sít ■ f lllémi da lAt Ittdo mt írták i Mriutá iwMtM II h ktMtttaii bttfy oii a aa Hta a viDam Maii égy kwt. gyatlati at ! I tt IgN a Mm«t>k \'TjÉkMstk f ypNWt, Mti a Ifti^liok \'gyors kiroyaits ! a aMgf tim immm$n magaladgfyrt« iák a tas «vaia h — Baliimg, A nagy-hatottei lo gymatstambat érantégH tett Umk aébátf tagja IlUi, kiatos ló IU t« á •MjárVKgy ka* kérfjéáaa. nmt Idd tsatan padtg taatk larmébto tártk8ra tánca vigakaat rtadsMtl, MÉ dU 1 Irt CttládMr ta Katdait % 9 órakor vall. — A fcalégisll Alltamtl hUp Iparltatdéaél a gósgépkasalok to gto katáaflMók tlsseélására s»arvétét bisottság akMi ta uiáa julfíi* to tagt»ifa* lióbat visagálttok atm tartataak XyArl MAméerttófé )étaait tatot vttátát ssombaion ttié tartatta mag a Hxar-vas vtodéglA tarmébtn a ttim tlaii i l«ogfka a képt6mAvé»xtibaa< A falolvétét irkókttl to tayagi tikáréról otak \|nro hótta adhatunk sxámot. — A a ..Idei a#n/»a" sjuNÓbalim tartotta még t^órt hirdmait haagvarstnrét a Zóldfa-kanhtn IJ>éiután kédvtsólien idó vőíi, da aatt\'lalé mégis kidardlt annyira, hogy a bangvtrttoy a srtlmdban taiiaiW tolt mtg. Maglthtiót saámu kósAnség jéléot aag ax alkalommal, mely a nagy preenti-tástal éaekló faHWnégyes iréfto énekeli kedv-teléttl btllgtlta ft stjotta Itptoltt. — >tltlte»yirtéa»it )unéu« ft lg 198 lOrdóveadége volt. £rty l4taió IQrdo-igatgato mindent elkövet, hegy a Ktttedtu vtló tart^akodási mettiQj kellemeaaelibé tegye. — g^raaesfa angol éa olesi nyelvek lanüáaére ejánlkosik : R a 11 m a a n Arnold nfélvmetiar Lakik: Csengeryatese Heliónfeld-téle hétben — A aagytkaelBsal kéihérká« kornyékén levő to kftserkftlasiaégei mélyen sértő bordélyhásaklmn lórténnlssokoit hely-telenségtk a kóskórháxi orvos er ágyai\' eát nem kerüHék ki, s már a mnH éviién leli es érdemben jelenttot a habiiághos A sóit a kórnyékliéH lekötök, ngy a iéaMrtktsé«rt hivatott lelkéasi hivatal is folyamodon h:iiIi évben esen ifirbeilen álltpot megtsünittéttéri s városi haiótághos, dt eddig n»tk tnnyi lóriéul, hogy sok sttrgeiésre kisdiák ss trslokst s renddiri hivatalnsk. — Mtlegtn ajánl -! fuk ssan agyét ugy e rendóri hivsiaioak, mint a vártai balótég flgyelmélie, meri nem ityrheló, hogy nemml a lélmesielea aym-phák. é\|\|el pedig e folylono* lárma! éa xaj által a kórkórhásban levó bet agak éa aa ások amllé rendelt apáoxak, ugy e kórayék-béli lalu»«ok to a naponként arra vonuló temetési mtntltk undorító módon savar* tssssnsk \| lta«ld lilrek, N * i á Ii a, ssvrb királyné. Hsliársra való utsstában, két ns-pig fovánaunkban itrlóskodoil. Flaial aeerelnsea. Kgy 1H évta kereskedő tanonrs btlssfaraléti egy 14 éves lánykábs. K/ ásott\' len nem sksrvto ^issonosni sssrsiméi 4 lövéssel végtl vstttl rlrlénnk. — As ulsUá Ma\|«li ssőstott lolylán t Ttmet isn>ét kiáredi to ntgy puasiiiátokti vits véghtx-(irtási földierdleiek, melyeken pomnas vetések <Uásiettek, vis alatt állattál* Nedvet vis slstt ált, s vsssély nsgy. — Hlrwnmt)rr pQspint Ktrlóosán bénnáll. Ite eselőtt t tserb gnrogkeléti templomba ment, a hol liessé net Ji tartolt melyben t horvátokat to tser liekei egyetértésre intette, hogy erősek légy** ntk t vwaéfy ide)élien. W JA msgytr tfKsbatoágbsh\'s egyik bajnoka tí fenék «ló» sttf 10 évt) korában Newyorkben meglitlt — igy olvasÁik as •Amerikai Nemsetőr«-Ien Irodilom. A babaaérdl Kü:fiU:HU r/iAlfm* alrmmihjf n miypar nk» h t t^níSlfték ifjú* sdg iwwwyw. lm Üriaaka Andnr pkti tanító, .Irt Iff kr, IVmttt tHHtl, fái mert tw-/Vb . Mmimfmmt nériasks Andor, pénu tamtónak, lapunk által is feléti auakáie »A iii{l»ouftróU m«it )tlenl, s egy avolesaaréiO I 111 oídslnyl rS-noasn o\'yoamti érkiálliioii íiixjitimu elollOnk tekasik A atOverAe aioÜvafáae uléa jó lélekkel ajánlhatjuk asl a néb to tfiasági kóaytrlárek száméra, e laikéttak tennők ve* lóbad ttép érdemel sseresbetMk a jól irotl a igen ssép iránya mttveeake kaqésstááé ál \\tal» melyei olosótágs It ajánl, psefvó befito Haplaiaifal álkiia Astee miiidnl» a mi na* \| iánkban a bsbons kóréhe vég, s a mjy. lysl as égy9iy9 aépet megosslják, megront-iák így seóf treraá a knvelkimő l-esetekben. A babonáról áltelábaa. .[» A bosscvká-i nyékről. A járványos «« \| Járv tieiegtog at étlaioáaáL \|^fágy stá-rastág Kik a/ok a gandmnoslátdiákok. I ^ a kflftassildWekrai w A^ HdéivoéMal-\| «« fMrbéaklkeliek, — VkMMtk e kísértelek I A smáaynáral. - Kiaoskaveáők. — \| Jevatassnonyek. m Alwfahőeyv ds Intri \| Kártyavaito to estááayaaaaoeyok fttho-aát tsaieok ~ Babonás atpok > fcbo-! náséfleioá. Babonás nőxények Bwksaáj i továayek, hdvereltlyék, bnfiáioetég, varass> Hat, ttttandétto A caitlagta dgralto tftfttményttoOI\| A jdtlátokrOl Apéhh kalMás ssnkatok to mondások i (mád-\| Mtt Sk i bahoaáaok mtoif. - As i\|pii I iWi ás s hahonás lévait kastt fcft-Ndháay üia a tneHókkee. \| - flejaUMBÉpa. t\| HÉÉ^pÉ pP s ImmsM beáUdmt adv^ téliéi ütjal. (Mnas I94\|i pHn aótsfadm # - .. ...------.----------- t. I ifcl h Hssksresáá itoáála est iart)á, hogy a ] tsámok kősttl mMg t párailta t «Mrea- ! otos. Kivétetik e ttahély elél d II, mely a \| legsséreeosétleneUi ttám a viláflw. Akér-háay embrr van, aki ha stsiaiáoál tiseo kársuui őlaek, eker péntén Is logtd sfey ; veedétttt, Hxeanegyédtánek. aat tartják, koaí ! g társaság Ml egflk, a 13 tk aam éri el \| e kftvetfcesó évei As öreg Hsekeres aram is nagyot he-honáa ember lévén, egysser jffl megjans s holondjái s InilogadetJ ilseanegyedik vmdér gével Ugyenlt vsnddgéhex beMvaii egy bor* dán tőiknek s mikor t litslelt hordár ur \| ntpssámoahOA Mló batgtoágpd itle\'oaiic a btodóféi minden jovsl. S/tktrva gtsdurtm j ss sbéd végén mag V kn ártott neki la- \| rsvslónl. I>e bt t hordár kevetolte s nsp* ■xámot s tssal alti elő, bogy agy tál éi^ ó 8i) kroo alul stokinek mtg ntm étaik I Hi \| a Herko Páttratk «em\| Miután tedig as eliéd 7 Ipgásból állott, azért íí bstos jár. Kér tehát slássen még 1 Irt tK) kn az ebéd végig műveléséén. — Ilii azt meg kellett fizetni, mert Hsekeres urain nem elkiálts ki a napafámot előre. Igen sok okos emberben itt van egy kis idegenkedés t 13-aaasém iráal. miután egy lársetágbtn rendesen van egy két olyen egyén a ki valemi szertnosétlenséget bsltott s 18-ssrót. Neveli u a ssám iránti ellen -szenvet azon eshetőség t«, hogy néhs essk* ügyen megtórténik, hogy egy tárxeaágfoól, hol véleilénttlépen l3-an voltak égyjöH,1 elhal-Igy a 48 as ssám lmlaiuá\|ára uj tápot nyui* tott a spanyol király balata. ki tbH.r>-beo megtáiogatie ax oitaai koterebétegsket. CgY alkalommal a lietegek latogaiá»a után ax udvari ebédnél épen t$-en Ültek s ext leg* előexór a király vette ésxrt. Nevetve jegyté mtg tx uralkodó, hogy majd metrláijt, ki bal meg kósOlftk e\|y év eleit.\' Ax elő 0 toll! — Dc hál ex igen természetrit dolog. Hisztn atnkinek tones tx orrára kőt ve, hogy meddig élt V A 13-an ssám Itabonájánál eszembe jut égy tmerikai história, tmil ext-lőtt égypár érvel az újságokból olvsittm. As tmerikahk nemesek hogy nem léinek e ti/enbármasiol, de még t/.i dsr«\'ka-tii ki ;it flgnráxzák. Kgy várotlitn oly egyésftletei alakítottak, melynek Itgjtt oatk U-tn lehet, oek. A hás, melybea as egylet bélyi»«éKe lé\' lesik U. sxám alsU: vsn óé 18> ajtó, Éven-kint 18 gyűlést tsrthnsk stb A 18 ss ssám bebonájs egéf/ ruropá-hsn el vsn terjédvei tt hol ven ifs megirve. hogy s 18sa aiám szerencsiét led? Máshol nlnos mini s népbbtifó álufojíki^jvekbéni Dó mag s tudatlan, twbonás emberek fejében.\') A M-es stám s kuiya é balainak or-ntágában. Ast hissik as olyan Rx^kers>léle easü liábonás emberiek, hogy a vr»aattség L tt nap, bét. hónap, vagy! év maivá tőr ki a \| vessen eb állad fttyejtfnaijt etelierén Ktlvea Méri htrea laveseasijoéy ta sokanor haaználja e U-léla (Ovet, 9 fánek 9 letmó rOgyett. Haekerosné iflasasony a lábéit ieagrooiáaá4 dál s H hsngyszaottlliékiil ha«/n\|s. Ax Is bslwnás ski asl hinti, logy si. orvosságul 9-sser kell Iteveual,! W sier <0fó<jni, a sárgaságnál 9 kúrát kitártáéi stlj. A ?-es sxám flyaa exnrs a numerák hősi, mini s boszorkány a rémség bsbonás alakok kóst> A mugyar kózu^-p »zajdóxám* ntk nsvesl, smlvel sptt aljarja kWftjb/iiii hogy tserencsto.) - At aikoK köttit nieglnfdal a J.ea sxám; Ilyen a7-r«tö gőrto as <7 réto itiennyila. mely velt\|lfit Mejilt ^ A 8-ts szém is hdtionát itatnám, dt ex rtek ötödik kerék a Átéri ts^ zel nem mikal vasxodi^m Hsaksrts gsdurtm st tdnt agy pipt dohányt lém e 8es «ttámért. iNpJaltik to Itiiitiaok atm hirdetnek ssortentés és szereuéséilea stámoiiai. Iskola von to véMátnt tmber ntm hisz t atámok azertneséllenségébtfi, vtgy szeren-tgijgiiit. Niaes sserenoses és aaefeuiaétlen ssám\'. Oehaa Magy-Kaaisss, \\m* IHa Best 7 In hét kr ^ Irt tt kt - Hots dtn-kr. 9fki # kt. Arpe « Irt - kr. 1 ifi kr. - /th 9 In V> kr. 9 far SQ kr. — Tt Í frt M) kr dlrtáUkr, VyÜtiér) ts) mrat-M ta títtém IM^s sa4 mtkm attn la * Hmm Ím MriéiUrlU bmm U. Umt (k mi k, üwiaáttti). aatásto Mi hrM* fcMtas tü kr. Itala. farkija, Mbva» ead aa 75 kr per " wrtwaétl Is #t»M\|aai Hsáai mi Itaéas sálira ita Haai Ám MmkkrHi tajNt U. itamlm (k. t N«aa la iMifc Hwtar «aidwl ÉrJa kmum It kr. hm Mé ) ás a ra»»i>— ktslataáto fán MaMaatga • tttfl tálM at- Felélőé szerkesstó\' \' mut úiéi, l HIHIHAKA Mk>& IpM 90 krdrt! seek tetrzdedl H rtadtlhtin mm^ IsefkAil kostául a kőarvből tpf kis t áoaeikdkokae, ,1 Matavátr "<riwt« Atéar italté (. la I94s nagjilisl 9A UtmmMt, aaUsá k na kaszás arátM kátyvélát • ) Tá^adak Kay MUstathai sUgla twwsllle —áa i \|H Mart hn«)tff\|atl jjtzeahásl\' tsatk t M 4 táto a ktpltto Is Wyts vsaaak asaá Htot fvkfa I4ats hiett, Taít Haitipai^ tamkag, ItsaWsat, Nactasslati aaáté rHmst Ts-aavtf M ttda 1 mai Itéati hu tü máhaá ikka s léea \'ÍM I l BZRDETÍSIZ: UÚMk. 19H9. fCrk. márna 1 AEVERÉ8I HIRDCTMÉNT. / A nktnitsal kir. tőrvssék (kkvl, ess* lálys restéről közhírré tétetik, hogy Jekahá latvén pnexts-megyerodi lakón véerehsjtató-\| nak Ka Vietoris férj. Vörös Jóxselné végre-hajtást sxenvedő hshótf lekós elleni 100 frt löke. I87H, évi decs. I4iöl járó 07e kamatok, 89 In 70 kr. per, 7 frt 98 kr. végre-\| hsjiáskérelmi, 0 Irt Ml kr. jelenlegi s még felmerOlendö költségek iránii végrehejlási Ogyében s fent nevezett kir trvsxék terüle téhex isrtozó hsbóti 714 sx. tjkvben A \\ 1190. hrtr. t. felvett váltságkóteles 140 fnrs becsüli itigslbin IHHft évi jIIHUn M 94-éB 4. 10 órakor I Habóiou a kóssdghiró hátánál Hertslendf nlléle fe\'pereai Ogyvéd vagy belyettesé közhit jöttével nisgiehat dó nyilvános árverétéi tltdelni log. Kikiáltási ár a fsnnebb kiteli biafe. Arvere/ni kívánók tartósnak a becéir IÖ% át ktoxpénxben vesy óvsdékképes pa* pírban a kikQldötf kezébe* lelenni. Vevő kttietes s vételárt bárom egyeld réWkletlten, még pedig; és elsőt sx árvsfés . jofcróre emeikeiéseiól sxámifendó I hónap alatt. a másodikat ugyanattól 9 hónap almj a harmadikat iigyansftól t hónap alatt, ■>•» minden egyes vételért résxlei után ex áfvefdé nepjátél azámitsndó 6* „ kematokkal egyátt ez árverési feliéietekben megbatarosod helygi to mfidotatok az triót lefizetni. Nagy-Ksnixaán a kir. lörvasék leltfc kónvvi osstályánál IM86 évi márrxiua $>0 napján CSEHRSNYfcS KVK1X elnök. titiH 1—g Jégysö. 2Ütií) tkv. 1R86 írk. sprl! 8-án. I ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanixsel kir. lőrvigék tkkfl osztálys részéről kóshlrré léteHk, hogy Itógga Károly to nejt Horváth Keialia kla-kani^gl lakós végrshsjtsióaak IJavIdovios (ÖAntíván) \| József végrehajtási exenvedö kü-kattisgB lakósok állani 489 Irt tgks, I89Ö. évi lék> már Móliáró kamatok, továbbá 94 m 76 kr. tőke erejéig bírtii Iáiéiba helyeiét acéljából 9ít frt tő kr per, 8 itt 7f» kr végrehejtás kérelmi jelenlegi s még felog^ rfilendö kőllségsk irénli végreheittotágyébttt t lent neveseit kir tőrvssék tsrOletéhes Itrtdió ntgykanisati 1068. tt. tjkvben A -f hras a. fslvstt 109 H 99)7 hrea. a. MnII / 101 frt. Mii br>« á. felvéft 91 frt. 0978. i brat. s foglalt 89 Irt. 8141 hrss s, felveti \| H90 inra beoaAlt mratianok kölöo-kftlőe aa r»3H/HH0. ss, végzés sseHul ké«vényesőne\|( I as elősőleg végrehejlási zálogot nyert nsg\|^ [ ksnissat tvksrékpénxlár rtozvénytársasághoa \| to Hsha látván oaáktornyaf lakóahoal eset* lakozésa folytán eaekaek érdekébea la i IH86. Ml augusalus 19 lk nspjáa il n 10 órakor osengerietesai Henes ház ben eaea kir. lrv« •aák hel^t"égében Varga laios lelpenaé 1 9gyvéd vagy kelyeiieée kóaha)9liévei meg* \| tartandó nyilvános árverésen eledelei fof* KikMdtáeiár a lennehh sllsil bloOr* \| Arveresni kívánók leriesaak i haeaétr I Ur; st kéapén«hea vagy óvedékképaa pa«\| plrhan a MkÖldőtt keeénas leieant. Vevő köjálét s véielán három egyenlő rtosletbea, Htég tiedég; as eisői es árverés jogerőre emelktdésdtől tsámiteadó I hónap alatt, a mésodtltai agyenetiól 9 hónap altit, e htraiwdiátt agyaneitél 9 hónap alatt, min dtn egyes rtotlet utaa a* ér#tfrto aapfától ssaeiHendo 9\\ keamtokkal as árvardtí lel-létetekben Smtebtiámsoii hdlyea és aübto* ss lek sstnat leAselai. \' Nágy Ktaistáa, a kir. trvseéá teleá- I könyvi otstálvénái HHM. ávi tpnlis hd it^éa\' itHnit alétből, \\ CHKRKhNY^H ^ /j gVKLL eiaoá 999 l-l mi- MMv llKSftighr.il ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A aagy-kaaéssai kir. törvényszék lelek-kvi oazálya réaaáröl közhírré tétetik, hogy Wasel Simon végrehsjtlónak. Táród i György végreáajfáai szenvedő csehi leköt elleni lm Irt toké 1811. éri november II tői járó •l fcemalai, 19 fii 7& kr. per, 7 frt 5»» kr. »épabs\|iái kérelmi, fl Irt M kr. jelenlegi • még íelmer&leudő költségek iránti végre-\' hajtási figyében á lent nevezeti kir törvzzék területéhez lartozó, a csehi 18 az. tjkvben I 1—3, 5-8 ifraz. a. (elveti 1255 ínra becsült ingatlanok, továbbá ugyanazon l)kv-Uu -f 43ö brsz a* felvett a 66 ínra be- , 474 km. a. felvett 126 írtra becsült, Ml brss. n (elveti s 06 írtra becsült szölö i 1886 évi JubIiix Itó 80-lk napján déle őtl 10 órakor Csehi község básáaál Málies János felperesi ügyvéd vagy belyetleae közbe.öltével megtartandó nyilvános árverésen eladstni log. Kikiáltási ár a fennebb kitett beesár. Árverezni kivánók tartoznak a bocsár , 10* ál késspéosbeo vegy évadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. . Vevő köteles a vételért három egyenlő réealeiben, még pedig: as elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől ssámiiaodó I hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat agyanattói 3 hónap algtl, minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6/, kamatokkal együtt as árverési feltételekben meghat ároson helyen és módozatok szariat lefizetni. Nagy-Kanissán a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1886. évi február 96-fk napján. CSRRJSSNYES EVLLL elnök. 664 1^-1 jegyző. KKJOOOOOeorMMXK II PPM ANN KARLSBAD1 PEZ SGO-PORA A kuiabsdl ássáayttomka ajert M tsrmésvek \'H"l»llB kaazltvs, tékát ezek mizdea batályoa ..\'jeget tartalmazzák is aiadea gyógyító tulajdonait kttfeéa érvéáyre jarttat jak. l<U}til prtnl Camrr t tanéi OMMrksIkss —avadáé TADE-MECOVA íuauiíi izu. bán kmi. felfll—nlhallnn kssksjlé nrr, kivétele gyare k* biztos batáaaal. kellcnaea, slwé éa hérnyelna+e hmaégmi tehát .u d j tigi sW s caikarólag Békééi hajtá»ztr plöizaaí etb alisybaa ráesmátesS. eriNUag sjáslfi gyomvr-, máj-, éa bol/agbajukaal Fkimsrt és sokat karatéit hamzir. Bmáazláei gysagaaág vagy fcábergaun eaaésztisacl HrátJ kiény éfetméd által elMé\'ett jj—iur n brl ililli a/áikwMg sa •»« sts«á raasaltél t. ellenit }m> felbörogés faUátééaa. gyomurbcv, gywsm^ájéalue: C Sjeaái vagy górta éft«t«li< Aldjsa, ascddgn miagraine ttfrvkeéaa > asyér — rasdetlss aaeköUa ás Slkifi asékrekeéessét A\|i\|j ul\'ull swr kövérai* tllea. áayksté mist* daba* 61 kr. \'/, Mnoabat 2 b-ríatjaval. ariaéas bel- éa halfttldl pégyumarkaa 1 trt Iá kr kllMm Sir Mell egy ered; EXC7T7 aatw knldntU i dfbozuai keteatbb iwai küldetik HP Valódi caMak akkor Im minden mj)\|y l.tppmttuu fcewvosáaa lati ato HospoMii aaHkaiééa: Lip, sui gyúgyasort zia Ksrlahadlun! h\'u/ihtiiA ar\| kutHkező gyágy»aartarakha; Xfy Knniiám: Itcliu l\'rager. litA4wzátááih.l>jii: K--* ÜmAmékám. Iba; Joó Sn§mUm: Ibiav laiw Teá; grékm Ödön: £48 7—* <gss lOOUOÜOOOOOOiXOXX \|ffi ARGIT" gyógyforrás, „MAGYAR SELTERS" Vegyelmezve a budapesti m. kir. egyetemen. Szerencsés vegyi öaaaetétele, kevés szabad, de gasdsg, Wig kötött ssftuskvtartalma kiváló hatásúnak bizonyult kü(öuösen ttdőbán talmiknál a bol a ssabadazéasav csekélyebb jelenléte megóvja a beteget a káros, sőt veszedelmes izgatástól, enoabee a felig-kőtőtt azéaaav gazdagsága a gyógyhatású slkatrésseknek a beteg te-trészekbe való gyors és biztos felvételét eszközli. Ezen tulajdonságúusk köszönheti a Margit-forrás azon kiváló eHayét i». bogy a hol szabadaréoaavtartalomban eröaebb ásványvizek, mint a aelteral. rleichen-bergi. tÜclóbajokban, különösen tödővériésekuél már nem alkalmazhatók, a Margit-forrós itt is a legjobb hatás mellett folyton basznál tátik. tfáábetagak klimatikus gyógyintézeteiben, különben I leglátogatottabb Görbers-dorfban. a Margit-viz otthonossá vált/ - Ormai tekintélyeink Budapesten Dr. Korányt Tk. Oebhárdt. Dr VarratU. Dr. Poór. Dr. Kétly, Dr. BftrbAa; Bécaben: Dr. Ün ■eegsT, Dr. Dnaoknk at h a legjobb eredménynyel alkalmazzák a lértd-, eméaxiő- éa hujry-enereik általános barutos bádtalmainál. Borral kaaztálra a legefésiségesebb itali KÍMI^n •raktár Édeskuty L. a. L idvsri áiráapij-oiiliUgál Uáipnin. Úgyszintén kapható minden gyónftzmrUrbai^.fQtzorkerMkedéftben ét vMdéglőkbmn. Harkányi r/égrflrdl Harkányi gyógyfürdő lagyarerssig, Bsrsayavái mcgyébea. Hartáayi gyégyflrél ■ ■ által fürdőidény május l-töl szeptember Bl-ig. Habár wts íördö kirsara oly ka—a évek kiölve** óta Ssáaitslaa ahrálé grégyweé»Byei ■U « latt zlspítva, Mágia a ISiéfr-lgszgsléeág aak évi Upaastalzt slapján kijelentheti, kagr T t~"lra ryőg} fumi>nál. aarrak és ezerek s IrgBskscashk ál kg—kásakk kaUgságskkw » egwzaczoket éa épg^ftkat vimaycrték. s miéit ia s legamfsbb elismerést érdemli rardfl s auga zeméban egredöli minden más akár belföldi,akár ktlOlii házon gyágylaniat gyogySstáa tskistatékaa falSlswl: a mit kSUaUa aaértét-érre aza\|«rodo ««éág>k aaams ia Uzaayit. Kms btr R. tm■■■HiM Mfeg arirzt kénfuersa kitasé iyagyitáai kztásasl\'kir aiain. 5«* I w\' MU\| kérkMUgrkN. arssyér. sékAstslswkn, fogamsáMi . iS\' .■•bnéaelu dapaalak ás kigssysa grágyasnsk által okozott mérgeséeekre . . shsiáa aUrio<éagssstakni, nehéz hallás, idült ssenbnlok n fámára hémimlMmh ellem. \'AsjUMám auéalksté itadaprrf-prei vasat, vsgy Déüvsnt bod paat-kasian-W» tsmIs, "tPt SS1™ ™t ^kss át Tillsayig, Msls«-sáeÉ vsaat, álbmáa VlilAms. Pasts- !■ taxtrda-zllomáa. • ^ héat a legnagyobb káoMggcl Dr HELtü JÓZNEF rendes fiHáwsa arslt. Hsrkásy, IWS. máisa ka SUw Bávább tsdi\'wh Harkányi Syógy(ird« eee 3—11 A türdé-igaigatüiiág. Harksnji Kjégyilrél P^aarTy Védjegy Pengő AYALA k Co. Egyedüli t aktái Sagy-Kanlaaán Fnifer Jutnál. 478 34-100 oooo>ooooooooooc Ha serencsés akar lenni küldje azsaasl pontos c/imét ezen czim alatl B. 4000 poat restanle Prága 655 2—2 xxxxxxx A legjobb SZIVARKA PAPÍR A \\ ALÓDI LE HOUBLON franczia gyártmány <aal« éa Heary-lél PárisUaa Oraktdjmnk a: mténadMW. K papirt dr. J J. Pokla, dr. M. Udwlg, Dr. M Lippmzss arak bácsi egyetemi vagytasársk ki kV noaen ajánlják kitünö minöa^ge, abgolnt tmztaaága ea amiatt, kegy skbssaami ártalmsa sayag liacaas bjkkavarve. 431 11-36 ric-annz sa L\'snqetm Aranyírea. Anstesaam X X XX m. Dm; silSÍg íl\'lgll ií-S ■o -o S XXX ppi.ipa. ÍS S S. ossr. n ói a © s Oí ^ «H Z O , ^ Jg T* in 8ü " ÖI t ftfc 1 X rt rá M XJL íztnuj, \'íigosiff 6A8I \'teipifl XX XI xxxxd xxxxH Ai elsS •sitrik Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári b v társaság n tíncj IV- HeunmühlgaBse IS, alaplttalett 1017 ......t\\LmmL W. aiánlja ntfy áruraklárát késa niljUt 4a ablakokból vasalással egyött, továbbá lágy fa padlók éa amerikai tölgyfa fries és parkett padlókból. A gyár annálfogva, bogy dúsan lel van sierrlve uJfoi faanyaggal, valamint kész áruinak nagy mennyisége folytán Mbar) a helyae^ben van, hogy mm4m megraadeléenak • téren a legrövidebb idő alatt eleget tebet. Továbbá elvállalja portilék elkéasitáaét, teljes berendezéseket kaaaámyák, kórbá* s^k, Iskolák, hodált atb. Márnáira, továbbá bánnifcemó. gépekkel késgftrndő famunkákat, előirt rajzok ée minták aaerint, snobabulor k (ivétőiével. 663^11 — 12 \' I 1 \' V.,. V ITjsme^ll VWtal fg\|»igliliji ■ i »lt Megy-Ti imile junius 27-én. XIIjL éyfolyam. ^^ ft in m m ra m r:® ^^^ - U I U\'II/.KIiÍM AH A K fi ífe;: A1.1 : ■ J II. llirlr\'Mek (uUi\'yUil asáaltalMk,. H jMtttttm JL JL ? Á«Tf»i • kMutwhiM n H W kr béi^jdii\'iM MaitOUi\|ái( \| írt. u i tartalm-a lietilap. ; r\\ ^r^^^FM\'-iJ tí pól^iriu tnliaréki^i/l\'i^k Hjinkdjwsiiltíi JÜ Mjnittér patjtxora 10 kr.iji (Wastíy\'és sáövcijt. (ii yjuiUps köxjrmyc! Ma m m r **\| x^ xigjj egyszer: vasárnap. \' \\ i ----y--r-4---------> = , l sem ment fel bennünket attól, liogy \| megerősíti est a fsetumot, hogy as akkor, mikor hibát vilitek látni r hu- eredmény nem áltlláti(»sn dicséretre- kor a közhangulat nekUpk ad igazát, méltó, a mint a-váj-os áldozatai és a ta- meggyőződésünknek egyenes, Őszinte nitók képessége mellett bizton el le- és leplezetlen kifejezést ne adjunk betne várnir^"" ? Ugy hisszUk tehát, j aeiikisem fog Ninoa kizárva az a lehetőség, heary bennUnket félreérteni , es eredménytelenségben más\'tényezők • Tudjak és elismeijlfk, hogy a ta- nek épen annyi részük van "Igy bogy. nitónak nehéz és terhesIhi.vatW van, egyet is említsünk,! ebben ss évben hogy munkáia silány djjazásbjm réssé- nem rvolt még sserenosénk a tanfel-stíl, de ebből még ííém következik az, ügye\'ő urboz, JtineJc buzgóságától kö-hogy a reájbizott tanuló nemzedéket rllltpktlítő figyelmétől teljesen meg va-csak éppen a silány fizetésnek meg- gyünk győződve, hiszen tanulságos m-felelő fcjjány oktatásbsn féezesitse Mint lent énei ben látjuk, hogy iáradhalatro-tanítónak megkelléne gondolnia, hogy nól működik a megyei tanügy felvi-kiszámitbatatlsn erkölcsi kár jváram rágostatásán\', — de mégis sserettük lik ebből magára a nemzetre. mely volna látni, hogyha, ily emporinmba nek fdntos érdeke az, hogy tagjai tie mint, Kabizsa, egy jévben legalább .egymagával tehetetlen, a kellő ismeretek- szfer. látogatna.el si tanfelügyelő ur, ki í kel nepti b\|ii\|ót roiwúl nejéit tagokból behatóan megvizsgálván az iakolákat, álljon.j / J a tapasztalt hiányokat a tanítókkal1 Nem ritkán hallani, hogy s ka- tartott conferencziában esekkel tíssté-nizsai elemi iskols nemi a {jobbak közé nél lógva közölné I a javítás módoza tartozik. Hogy a tanítással <£)ütt n I tait megbeszélné és őlcet aqunká jókban nevelésre ia.\' a melyek [ pedig Vg)(ltt I buxditsná Az ilyén érdeklődése a tan-járnskj il\'eiri nsgy irilyt\'feklelnek min felügyelőnek a illnjul fizetett tanító den osktályban, szt mutatja az 2 na- yal fecniben megtenné hatását, mert ponkint még a főulczákon ía éktelen sz erkölcsi elismerés aokszor többet ér, sikoltással, verekedéssel, lármával ke- mini a dupla fizetés;—^ as ily bíztató resztül] száguldó gyermeksereg, mely buzdítás, az iskolaszék tagjai és a szil-a járókelőklet megbotráhkjozlatja, .csak I lek részéről is híján yzik Ae isko-a tanítót ném, k ijnek esen segíteni kel- \' Iáknak a bizottsági tagok által sürübb lene. lile est\'csak közbevetőleg emli- \' látogatásaiméit a tanítót a maga és tettük.i - tanítványai szemben, nagyobb erköl* Hbgy .ennék w ieiedménytelen \| esi súlyt kölcsönöz neki esekkelszerűségnek tulajdonképeni oka, lorrása hol ben s as ön kán jkivül lanyhát tettre van. sj&t biztosan ssért iiepi lehet meg- Vtírkerili; a tanulóra nésve pedig ép\' határozni, mert számtalan tényeső pen megbecsülhetetlen hátárú. Mihelyt közreműködéséből sgflVmazhatik ez i a gyermek észreveszi, bogy érdeklőd-I ! j; Nagy Kanizáán sz elemi iskolá- n<k iránta, nzonnáL nagyobb érdeklő ban tudvalevőleg\' kiWrplag\' képeritett (léssel tanul A rzülők pedig kevés ki-tsnitók vatinak aJkítlmlizíisban. Kevés \| vétellel nem sokqt törődnek gyerme-i kivétellel ÚsUl. tanerők, kik a rzorgn I keik halsdáaársl ÍA legkevesebben néa-lom kellő kifejtése mellet igen ízép I nek utáns, vajjón a gyermek megfe-eredraényeiel éineltiénék el. $ nincs lel e iakdlabeli kbtelezettségeinek, hn-kéis^g benne, hogy sh, iegyik másik \| lad-e? tanul e? Á legtöbbed megelég-osztály meg isjfélel jt-pb^n s követel i szenek aszal. h««gy « gyermek isko-I ményjeknek,\' de ez még icrak jobbsn I lába megy, a többi az Úristen dolga. \' . i \' i i i \' i i n i ull, iwii —mrnrmfmmmmmm^mm \| megij^tí az Jemtibr tö!é. Üak axulán jéii i >Nem úgy vsn \'már mint volt régen, egv egy ifiatal ember, mig végre összevert)d- Ennek az u\'óbbinak igaza van ; az teM vágyj 2.r>—:iO-ai>, egy pár ny is Volt Olt v eftlibit majd s hslsdó idő lógja igazolni. I S elibe maradt. ][ \' Báliak igazolná; meri babár igy ia meg A felolvasó azonban mégis -szembe- vagyunk, úgv s bogy, s jobb mindig ellenállod eziel a ki kftrönaégget, éalfél ti* itfán sége volt a jónak a a jobb még ía csak * j elolvasta; valóban érdekea éplgoxalát, mely jobb, akár aljról legyen azé, akár másról, a jelen voltak tetszésével Islájkosott. I)e íéfc á^isentitr.enialismussal \\ olyan Conaeqnentiákai nem akarunk éhből ^ időjárás melled még pityergő fcrzejgós is. \' a dologtiól lelvonni. E< azuébán újra bébi - Most is\'azakad sz eső sz égről, fflfnibs kel-aonyitá azt, bogy a mi vMienyjink kii/.öit * lener pedig ép oly jlfevés szükség van erre j experiménlálni nem szabad, j J ax esőre, mint a roasa politikára, még á\' rossz ^ De hát igen kia társaság volt a diak versre: mindabnrom nedves, s mindahácom-! mulatságon is: exek iuonb\'.pr vigsazialbd- 1 tói elázik az ember: de s bárom közül még I halnak vOyöj%ybáx ha léatskad, les/, más; ta cssk legroaaxabb s rosaz politika, mert I éa lese is. Igaz, hegy a nyáron mindig a valóságos visősőn jön utánns. As ilyentől közelgő] őssviel és téllel reménykedőnk, » pedig óvjon meg a jó ég. elég volt egyszer I mikor s\| tél hem bo/za meg reményeink j belőle. Egyébiráni, a mi engem illet, vala-\| teljesülését, likkor megint azt mondjuk, no hogyan caak megszabadulnék s megsemmi-I majd a nyáron, ide bál már jugy van - es; j söléstől, bs máskiéii nem, odaazegődném az i ugy vsg i\'upk nü evvel a rémjftnynyei, mint i uj Noéh mellé bojtárnak párommal együtt. \' a szegéi y embcé, a ki ném iserel ea ntjni ! A szegény émbernek ugyan többnyire akar el ^liggediií, \'tr a rréntónynyel lakik : rossz dolgS vsn, de mostsnábsn legroaasshl) I jól, ba ihfyik, i i reméáynyel lakarédiik. - dolguk van régi* a nyári gyógy és Ittrdö he-ha lázikl a sokszor cauriljoxik ia, min- ! Ivek igazgatóinak, no meg azoknak a vendig avval biOegst) magát. Ilásgk majd mégis dégeknek, kí,kei a májusi forró béf.kerge-csak miüfcép leuen, a ign aincsen olyan j telt a lördóbelyek platánjai alá, s\|most a ( j ktauak, a mikor áldauunk] n^m lehetaej az , azük szoba ablakából kénytelenek némi a j. isteni gupdv\'iseléíit. bogy m élet aőlét pont- lehulló eső caeppékei,unalom kőxőtt irigyel-i jában le (aMÍ> egy kia leAy vsn, a táely \' vén azokat, kik ezt sTkelíetries dolgol leg-viügil, i oka/ur Üdére/ ugvtjnJmely heleéaat j alább otthon végzis s nem fizetnek érié ; sa elmei Aléaig a; esalaikpiáa poaváuyálai, íme mindennek meg vaa s baji. Nem tadom de mégu fény. Már Kótoaetnl, ia énekedé: t hogy a •Borsszem Jankó* aógotu, a Seifléna-tia >k rfc* imlirU ] j filter $slsmon tel\|sssnálts e már ezt ss km tttiifi T«if; I \| i nlkslmsi, de jé kiviaságealt. csak megjárná S^í^íteSímctí^ • ! ba ast moodjs; keflljen Ittrődoőd.á hideg- nyal iuiá<i«aik Kbáet . , üSv- J ^ . e, . T "\' moi led\|sn 40 nspig e«ö. itMiayJUilkM^ ] \| ^41 Mai nspaág imk ások sz emberek Yl\' (<>uiúnkksj saeiaben bem miirad mondhaliák magükát igazán boldegnknak, máa hnir i, mint \|ifWy jé kelőnek karjaiba \|J. kik emlékeiket elIeWdvs, reméuyeikről leiéve, \' lojódéml ; ah tíliWe\']ind\| hiatslAlag H »re vágyaikról lemondta egykedvű pipaszóval mulat, a axt jláiaiik í tnoad^qt! nézik a kor vájodááál, s caak mosolyognak »N(ki marad Wi\|dit\| igy«. a tnáaik, ! mikor asl látják, hogy ebből bizony nem mely bál stmian látóik au\|tj>gni: leax, más mint — egér. MEPHBTÓ. 1 1 Ü l\'t ——^—ül—Li -\'\' a! ? ■ junius taarhassláság: Jb/ig«<rt« Mt atima ihp Nclteul rii»ri vopat-k«aé vindeu köslcméiiy. \| * Elaééhlyalal: VtwMrttai, I, Urmm«>tl>B ImWk csak émtfi buxek-fl Mt legadutnak el. Kéfirátok viadu nem küldetnek a zzx xxx: z^z zxx xxx s XIIL évíolyamT p^olitiicajl és j^eg;y ZaljJmegy^i üg>\'vé\|legvl(\|. a Nliiv-Kittib a/ jilsó-niuraközíiaíitruKDctizlár tészV es taxtalmvi li^tilap. Biii-pőlztibií tN^arékpL\'!iitáiu\|<, HiuikCKWsíilef •nylrtröíisrtg í\'s ü:\\sj sxöveikjliiyitialpH kiiz tmye! \| Előfizetési felhívás A üloraegyei ügyvd Ic^ylcIL a N igy-Kan \'«Itlsó-nniralvözi ftajkíjruKpóti^tár résa fiegjelenik Nagy-Kanizsán hetenkiut egyszer: vtaáraap. \| : \' tlir.\|n\'í\'íik \|n\':u yi-úfi R . . 317 .1, 1 Jj J II Nyllttar petltiors 10 kr.> a xxx xxx xla n xxjw nj^j m „5t«lakt . ISH6. évi JuHua deraenberl fo-lyaaaára. Juliua 1 jével uj előfizetési nyitunk lakunkra. Kidén ex alkalommal lapunk-régi baráljaii előfizet éftfik megújítására felkérnők, a t. kőzAnaéget ia újból lelbivjuk lap.unk pártójáaára. A >Zila< mint politikai éa láraadalmi la\|» eddig is mindig megfelelni iparkodott azon követelményeknek, melyekei mei nap egy vidéki lap iránt Támssztsni lehet. Kős leményei irodalmi i színvonalon állottak a I változatosság tekintetében is kiállja s hason-némü Vidéki Sspokksl a verseny\'* • \' • J S habár elaő korban kDlőiiösen helyi ] éidekeket képvisel, figyelmét ezentúl, még J jopban ki lógja terjeszteni a megye többi \\fékeire is, és a társadalom -vagy közügy ! Íén bárhol felmerülő mozzanatokról gyor-i fognak erlesül^i olvasóink. ■ Ki aem fogja tsgadhatni, hogy megyénk-bén éa vároaunkhan minden téren aok még a leeodé U^y mint eddig, azután iá figyel-maxlelni!lobjuk, inllézö köreinket a neláni mnlaazl áaokm, fUirgél ni Ingjuk a halaszt halai-Ign leendőkét egyszóval önzetlenül tovább ia gma^duak a közügynek, a közönségnek\' HSolgalaléban, mely tőlünk elvárhntja, hogy iden ijrányhsn lel világosítjuk. pxélra azonban nekünk ia axüksé-gjink van s közönség tfunegesébb pártolására. ÍBaaditanl ott, a hol kell, sohasem azün-nk meg a mindig hangoztattuk, bogy sze-tnök társsdalmunksl s válódi haladás s pspö lejUidés uljÁn látni. Az enemü törekvéseiben hennünk mindig önzetlen támogatóra log találni. n\|nca ketaég bonq^, hogy a közönaég nkórskozlatáaára sokkal löbhet lehét a fővárosi sajté, melynek helyzsie haaonliihatlanul kpdvsaőbh, mini a vidéki aajtóé, de ninca ipzah\' ember, akii bársprly vidékre nézve uiiriue szükségesnek nem tartaná a vidéki á-ill á-el os. a tllr- Á tanév végén. , Most midőna tanévnek vége vá kötelességünknek teszilníc c^ajk elegttí mikor a közönségben I lelmerfllő ha i gokat összegezve j-egistráljuk sst eredményt, melyet á népnek elés, elemi oktatási várösupkban feltüntet Sajnálattal vagyunk kénytéletnek ki lénteni, hogy ez aij eredmény álla noian véve remmi \| arányban sem azzal az óriási kültaéggi 1, melyet a i ros adófizető jiolgérni megír$lteté>é -is, jközmivelődéannk iez áiára áld Az! eredmény möpöttp maínd vényazabta követe\|mpyeljnek, vak)\' csak színleg éri él \|azl,\| s a tanulók részére nésve ss iskolástalás anny magasztalt áldása a minimiimra rec kálódik Szükhcgtelen talán mondanunk, hogy essünk ágauiiii ríncs rwrimÍHálni, hibseii már fokstoi h á legutóbbi, ie tekben is bebizpnystotikik,fhpgy s tsn-ügyi kérdéseket, punoenl tényezővel szemben a legnagyobb, leikilsmereilel és jó, akaratth] t-zoktuk \|m\|egbesznlés tárgyává tenni. ÍÜebit^nyitojtuk. bon\' feltétlen d icaéret lel vágt unk j vát oiu áldozatkészség irántj De iz\' kori sajiéi. a nem mértekei a körülményeket, 1 emettől annyil kiván, min) amailól. A vidél sajtira szüksége yan a láraa<mlpmnak( kevfs belátásra mjutat, u.a vidéki sajtc csak -ugy félvállról néz k, ineg néni gondolva annák (ontosaágát és \\ szükségéi ott, a hol s vidéki l\|pok sz országi gondplkodáa^ni jfokmérőjét képezik, j Azért ojraj kérjük a közönségéi, hoi y lapunkat pártfogolni ézivéskqdjék e párti Háa mert ékéhez két<eal mi] is jnindaöbban \'ijobljan meg lógjuk jkőaelnéni} a vidéki aaj egyfdül nemes czéljál. A aaerkeaaténéjf j Ax élőfizeiési árak a lap (Méa látható A klnrióliltalM 1 Tárcza. Hogyan kezdődik nálunk az uborka saison. • J ( — A Zala eredrti tircsija —. - •Hbazélhelünk a vidéken is uborka-saison-ml ? Nbm furcsa dolog az mikor a tél kellő közepén is kivirul ijgtunk sokszor ez a saison, á mélyet nragy arul legjobban ugy lehelne elnevesni; »Se ki ae be « De hát hódolunk a divatnak, a ha a fáraang ára vékái elnekéabMjÜk igazi farkainak, miért rém momTIÍatnók ez ana-wgiá sserint ss uborks saiaoni, uliorkaaai spnnak, habár es is csaluárnyéka annak a Ifi városinak ? Leg yan hál uborks saison. a csendes, lérmelsaö a némelykor asakadó eső danára, (Sety Medárt Őta szép puhán isrija lalájuu ■ kai, i nem engedi meg, bogy a jótékony napsugár valahogyan felszik hasma. Fölöttünk koros ég. alattunk aáros nedves föld, s kó-riíóillink aok kétségbeesett srez, igazán ujján, minlbs mindig savanyü uliorkái ennék 4 eressel. A gazdák arczán k é rd ö j e lét im aa ember, a lereakedöéu lelkit Hé lélél a azokén, kik a nyári ruha árulga-iflMvJtegbdkosaek,egy gondolatjele? ag egy kell ő s po a tol. Csak s Ámer* írat jmsnlrig, mim asindig. őrőmbeo búban • eaai anadtg leli as embernek, minek tbisia^. a béeai peiraleumvHe, hiszen a a[taaitn—amlili saalbaa megnyeri a vámoa, i: a u&.otveist a rétso ia Aa eteaH seombaioa ia, e bó 10-éa ( siély eaeMma psrmetsafl eső volt. Kél lépfi Uaalkozixi a pubttkmaaak. s frikéi as érenségi vhpgát leteli aaMali m Monya vea«e>te; as étÜsl (áradoala inaikat agy kis aprtaé lánczczal akarták (elln^ajteiii.\' A máa N y á r i Sándor : félolvlssáas volu melyly n^i irodalom- és!nibiréizel\|ártoló egyesül irodslmi azskoaxtá\'Vs ék ennek elnöke Báio\| Lajos sksri keqvnikiadn] a közönségnél ^lsö sorban ax egyesületi nagyszámú tagjaina A mennyi publikumot Kanizsán eléfántok megiekinléstre [iwsze lehet hozi annyi islán az egyik és másik1 mulái"ágri szérakoxásrs .kerülh\'eiejtl volna,; \|sl ba ann \| nem legalább a jele vagy a jirigyédrósz e, hiszen nálunk a netné^ebh fajú azárakoz ts\| megelégszik slbuUadétkm, ha egyéb nel jut neki; de bál van meniaége a közömé nejt, annak idején Vámbéry Arain felölv i-aáaára is icajftfón kjev^sen ménjek, \|á mrib azi a tanulságot lehet meríteni, hogy nyárt n nem kell lelolvaaáseksít rendezni, esskbo az irodaluji szakosztály I uzgó lelnöke nrfj ideálisis, a ssi, liíiiel hbgy egy egy pillanat helyreáll a IbgSka a saison éléiben, hogyj a »Logikáról* a kéi^imfivéi.zeíben.j fognák felolvasást Inrtani; de] hát s kéxönéégm«{ mulatta, ht%y az ől logikája^ meljlyei a f olvasások lekioietébeni hír, aokkal eröeelé mint ss irodalmi ssuosziáiyi lqgÚtájk ^ Hogy magáról s lelolysaásré\' iámon jak valamit, hát sxoktto Szerint úgy kezd betném: IVyásy Sándor, fiatal • müjprlént ii írónk szómbaion esle ísrtolle fWlvasá^it Szárvas vendéglő termében kicsi de di«ti(i-gnáli közönség előli s&. sibli ; \| 1 De latén látra! S Ma voesl lölötl éa a véaal alatt íregSioji^ aoh aem irtam a sarok Ubzöll, nem\| uHpk h zádni; nsgy bibe ea a mai eJonvemioni világban, ds bál csáít eltaobdom őteiolé hogy aaánalams képet nyuwott áx a nsgy diai terem szombatim ehó IB-fed f/jLObnilti Kert ngyso/9 pbaj volt a fefetvásss Ur^etve, de éikor motysri iisijlenjnéi iegys, mely némelyM oly Mto oly I dalpís iWct, 9 igaKer Itewwn e^eut si t aly •ramég ralá bogy aem ment 1el bennünket attól, bogy \| akkor, mikoi hibát vélühk látni a mikor a közhangulat nekünk ad igazat, meggyőaődéspnknek egyenes, Ősáinte és leplesetlen kitejesést ne adjunk Ugy hisszük tehát, aenkisem fog bennünket félreértené Tudjnk és elismerjek, hogy a tn* nitónak nehéz és terhes, hí vetess van, \| hogy munkáia silány dijazáab.an részesül, de ebből még tiém gövetkedk ss, hogy a reájbizott taniuó nemzedéket csak éppen a silány fizetésnek megfelelő fcjlány oklatásbsn fértesítse Mint tanítónak megkelléne gondolnia, hogy kiszámitbatatlsn erkölcsi kár jváram lik ebből msgára a nenisetre, moly nek fontos érdeke sz, Hogy. tagjai he magával lehetetlen, a kél lő ismeretekkel ne(n biiló\', rosa7Ól nevelt tagokból álljon.! /J Nem ritkán hallani, hogy a kanizsai jelemi iskola nem a {jobbak közé tartozik. Hogy a lanilársal 3g)ült n nevelésre ia.\' a melyek Kpédig Vgjlltt járnak, if\'em nsgy idlyt\'fektetnek min den osktályban, szt mutatja az £ naponkint még a fŐulczákon is éktelen sikoltással,Jverekédéisek lármával keresztül] száguldó gyermeksereg, mely a járókelőket megbotránkoztatja, csak a tanítót ném, k (nek esen segíteni kellene. l\|)e est \'csak közbevetőleg emli* tettük.i Hbgy .ennék; a? ieiedménytelen ségiiek tulajdonképeni oka, forrása hol van. sgt biztosan scért nem lehet meg-hstárosni, mert uámtiilan tényező közreműködéséből sgÜVmazbstik ez I Nagy Kanizsán, sz elemi iskolában tudvalevőleg kitároltig" képeritett tsnitók vaitnak ajlkslipgzsabsn. Kevés kivétellel fia ta 1 InierőlfL kik a rsorgn I lom. ke\|lő \|(ifejlése melMt igen ^zép eredményelte( 6nelliénék el. $ nincs \| kétség beabe, hogy sk, egyik másik osstá\|ly meg is j felel, jobpliii s követel I ményjeknek,\' de1 ez még crak jobbsn megijedi az Jemlfer tőle; d\'^ák axulán jóit \| egv egy ifiataj ember, mig ^égreösszeveitid-le vsgy 20—-30-atf, egy pár pá is Volt ólt \\ a ebbe raarajlt. [ A felolvasó Bzouban mégis -asetnbe-állon ezzel s kis kö/önséggéi, bél fél tiz u>áu doivaslaj valóban érdekea \|ji(goxáial, mely a jelenvoltak\| tetszésével \|BÍáuosoU. ^ Conaeqóentiáksl nem akarunk éhből ^ a dologliól levonni. E< szoábán újra bebi-zonyitá azt, bogy a mi vií«ónyjiiHi • közöli1 experimentálni nem szabad. De hát igen kia lársaMág volt a diak mulaiaágon ia: ezek uxonb.iu vigasztalhd-halnak Iflyöteybáx ba léaitakad, lesx niás; és lese is. Igaz, hogy s nyáron mindig a közelgői ős«tel é« téllel >reménykedQak, a mikor a] tél jhem bo/za meg reményeink j teljesüléséi, akkor megint azt mondjuk, no majd a nyáron, ide bál tn^rjugy van ex, j ugy vsg rupk mi evvel a \'rfmjftnynyei, mint i a szegéi y embca^ a ki. lim azeret ea n^m j akar el >s\|jggedh[, \'— a réntónynyel lakik : jól, ba itiezik, a a reménynyel lakarádxik. ha Iázik a 3u- sokszor caatalljoxik ia, min- i dig avval hitjegelí msgát. l»gr majd mégis csak mfiakéa lessen, * ign aincsen olyan j idős/lik,la mikor Áldanunk nem lebetaeí ax isleni gimdviaelért, h »gy élet aölét pánt- I jában lepifákih egy kia fpny van, a taely M világit, i oksjrbr lídéroz ugvsn,\| mely heleéaai \| aa elmei Aléaig aj csalni kpiás poaváuyálai, de mégu fény. Már Kóleae\|nl, ia énekedé ftltt ik rtMa l\|«M{)\| )1 KH Kenüu ■ S a Hl iLalfalliWi : . Ryn t mi\|.lMik\|kf)\|«t Iűbq hó\'jri ,;j P (<>uiúnkksl sxeiat\|en bem amrad más Háli i, Hl iiijw e kédönek karjaiba lOfádayBl; ( w elköélis\' fn«\| ^iztatélsg eCüe mulstt a axt Mlaiik j mimdám: »N\|b» marád a^tdis igy. a máaik, mely bái aionan látffxik auliogni megerősíti szt s fáciumot,\' hogy as eredmény nem áltiláiKsisn dicaéretre-méltó, a mint a-város áldozatai és a tanítók képessége méllett bizton el le- -betne vánúr—^\'", Ninoa kizárja as a lehetőség, Jiógy es eredménytelenségben más1 tényezők nek épen annyi\'részük van "Igy hogy. I eg)\'et is émlitsünk,! ebben ss évben nem rvolt még sserenosénk a tanfel-ügye\'ő urboz, JtineJc buzgóságáróil kö-I rült^kmtő figyelméből teljOaen meg vagyunk győződve, hiszen tanulságos jelentéseiben látjuk, ihogy íáradhalatm-nól mQködik a megyei tanügy felvi-rágoztatásán\',, — de mégis sserettük volna látni, hogyha ily emporinmba mint, Kahizsa, egy jévben legalább .egyszer. látogat na . el si tanfelügyelő ur, ki i behatóan megtvizagálván sz iskolákat, a Iapaizlalt \'■hiányokat a tanitókkal tartolt conferencziában esek kel tiszténél fogva közölné a javilás módoza-I tait megbeszélné és ölet BQunkájókban buxditsná Az ilyén érdeklődése a tan-I felügyelőnek a rilányul fizetett tanító yal szentben megtenné hatását, mert sz erkölcsi elismerés aokszor többet ér, 1 minf a dupla fizeféa ; — as ily bíztató I buzdítás, az iskolaszék tagjai és a szil-I lek részéről is híján yzik Ae isko-i Iáknak a bizottsági tagok által sürübb i látogatása ^emeli a tanítót a maga és tanítványai pzemében, nagyobb erköl \| esi súlyt kölcaönö® neki esek ke) szem-: ben s az ön kán Ikivül lanyhát tettre V-FÉfkepli; a tanulóra nésve pedig éppen megbecsillheteflen bálárú. Mihelyt a gyermek észreveszi, bogy érdeklődni a iránta, szonnáL-nagyobb érdeklő \| déssel tanul A rsüíSk pedig kevés ki-\| vétellel nem sokat törődnek gyerme-í keik halsdárársl jA legkevesebben néa* I nek uláns, vájjon a gyermek megfelel-e iakdiabeli kötelezettségeinek, hn-! lad-e? tanul e? A legtöbbed megelég-j szenek azzal, hogy a gyermek isko-I lába megy, s többi az Úristen dolga. »Nem úgy yap\'már mint volt régen. Ennek áz. u\'Óbbihak igaza van ; az előbbit majd a haladó idö fogja igazolni. Bárcsak igazolná; mert habár igy ia meg vagyunk, úgy s hogy, a jobb mindig ellensége volt a jónak a a jobb még is csalj. jobb, ajtáf ^borról legyén szó, akár máaról. De fém a^aeniimentslismusasl} olyan időjárás -rnhUB^ még pityergő érxtlgés ia. Most ts\'axakad sx ésö sx égről, mintha kellene, pedig ép oly levés szükség van erre sx esőre, mint s roem politikára, még a rossz j versre: mindabnrom nedves, s mindahárom-tól elázik sx emberi de s három közül még ia cask legroaaxabb s rosaz politikai, mert valóságos visósón jön utánns. As ilyentől pedig óvion meg s jjó égj elég volt egyszer belölé. Egyébiráni, a mi engem illet, valahogyan caak megszabadulnék a megsemmisüléstől, ha máakiéji nem, odaazegődném ax uj fíoéh mellé bojtárnak párommal együtt. A axegény émbernek ugyan többnyire rosaz dolga van, de mostanában legroaasshl) dolguk vsn régi ajnyári gyógy-és Iftrdő helyek (gazgaléinak, no meg azoknak a vendegeknek, kikel e májusi fotjrÓ béf .kergetett a lürdóhelyek platánjai alá, s\|\'most a ( azük szoba ablakából kénytelenek nézni s lehulló eső cseppeket, unalom között irigyelvén azokaJ, kik eztláTkeliedes dö\|gol legalább oltbon végzik s nem ftxetnek érte; ime mindennek meg vao s bajá. Nem tudom hogy a tBoraazem Jankó, aógotu, a Seifféns-/eiiier $slsmon fel\|uználts e már ezt az alkslmst, de jé kiváaságnalt. csak megjárná ha ast moodjs; kelljen fQrödoöd á hidegben s mijén 40 nspig s«ö. V Mai nspaág oaak sxok sz emberek monáhslják msgttkál igssán boldegnknak, kik émlékeikat eltoMdva, reményeikről leiéve, vágyaikról lemondta egykedvű pipaszóval f nézik s kor vájodáM, s esek mosolyognak mikor asl láiják hogy ebből bizony nem less, más miat — egér. MEP8ISTÓ. Dt még nagyobb róase v\'$n as eredménytelenségnek abban a tényben, hogy aa iskolsi mulasztások nagy wtámuak, innen ven sántán, bogy ások, a kik soaat aaoktak mulasztani, való* sAfos tértiévé válnak at iskolánalfr h akadHyották ttoknak a haladáaát, kik atorgtlibatan járnak iskolába \| Ez kérdésbe helyez "minden aikerés \|tanit&at. Áj körültekintőbb telUgyel£t ezen a.do) , gon ia kegitene. Azt r is hallottuk, hogy ejbberi az elemi itkolában nagy mértékben dívik még a lélekölő meohauismuá, hogy ua értelem fejleeatétére kevés afllyt fek tetnek, a mi miatt at iskoltfban elsajátított ism&ret nem vál<k a tanulónak valóban sajátjává. Talán rétben t Mltömött odktályok okotsák esi, de mindenesetre baj, s ha másutt jlívik ím. ; Hegy-Kanizsán nem szabadna neki dívnia. Mindeneeetre eten * a dolgon is segiteni kell s eten céak a tanítók ma -guk segíthetnek- i Mint Jbaikün ember is ellt&pzelhé-tem siókat a nehézségeket, melyekkel a sokszor /osszúl nevelt, fdgHlom^-sz^-gény gyermekek tanyása jár, ne a bor-géaág. sokat képet leküzdeni i Nincs más hátra, miuP hogy ss ösSxes erre bivstott tényezők sson légyenek, bogy a mi nagyrahivatott elemi iskolánk iránti panaszok megszűnjenek; hogy ss ívesen meghozván ss áldosstokst,\' büsskán odamutathattunk virágzó iskolánkra. melynek jó hirnevét megtámadni senkise merje. TanfolflgyeJő, iskolaszék, tanító éa sztllő egyaránt buzgólkodjanak elemi iskolánk\' felvirágoztatáson Ne enged )ük meg, bogy é megyében! minden más iskolának erek dicséretét zengjék, mindeft falusi iskolát a miénk elé helyessék, s mienkről pedig hallgasson a krónika A szülőket pedig még ssját és gyermekeik érdekében külön! is figyelmeztetjük, hogy ba már óly olcsó iskoláztatás áldásaiban részesülnek, s a vároai \| hatóság mindent elkövet, h- gy iskolák és tsnitókbari ne legyen hiány, gyermekeikre nagyobb figyelemmel le gyenek, küldjék rendesen iskolába s csajt betegség esetén fogják\') otthon ; neveljék otthon is és járjsnsík ebben a tekintetben as iskola kesére, mert a legbusgóbb tanítónak törekvése is hajótörést asenved, ha a szülők min dennsp újra lerontják arib, a mit az iskola nagy nehezen épített. - 41 Waók \|i«j bsákljw\'tlt, melrókni at •■HmeaM maga ktl.ttáöill inasts«I caél elérésére, a nem jiogi ftjí j ^Mlxinle i ikkurtl ine^t fo\|p- leijelul/ni, de tzok á tényt mesitö ogyeati ul tyea ilo •vonnók nagy reéiényt. nem kői s/aituamtWl luk ii ejk <$ koteiAgbe vuíatni á, [ángy gyoieredlm> l^itui\' uálui k azokt Ivek kornádi \| éri ölésiig \|nk által okoilat- njikj * j ma yeli iMdaMii UH i gyojsae tél I tmHTtI erre la,1 ( ftijni i nbin iij ujlMC.uk; i \| P aj a A s;g sy.élleul ^ valópa lelhaaxnállisiál kételkedünk bet ne,j >k neme* erMil paedsgog at] gnl, a nélkül, logyj ii lorekyén nötnií í nk loMttl laafiaaág A UR de g\' edényt al k viszont latjukban gög leni vu inak b \' trkölespeau siló iáink, tiógybui b ajrra Molgléó Ittoyezőit tengi. Meri hmk skkor f )g!K#esfeij diíbicáSkotlhnin átulliki láfi jiéentáboz pun eorreelivu ökeres orvo»l4ra ui 0 eszközei.\' gint szempont tol be-!\' n ezt k< II tekintetbe 1 en-erkuIcH leinesilö egyet Ölel bstáaosaá akarjuk f(g caéljnibos képestj fiiak ír I flrijriajmi i etegekhek jobl akar. De azoi mel föaré háltül bog y sMí^pgárq Ifgyén kei Vei rálkjzpl i-ekkri, egyi :dul a mtiái iVés íriv es mrsauMiá a ijm\|elijt\|í nem Iscjktal jotwás igei] Ukan\|4eg gytWereviül { isit kbll béduki nem "re Mju^ji í, bogy vég\|zzjin,1 irfeljyl láraAságc j $roiJjmt\|nj:re nem krete^ \| 1u! yfljí d lek Int ütik >éga ( lé t/ilul ki danuiiK, htfcv ópási Mi dalra vállalkozott. Felek. íjogt ő le^sdaltil nisgysr láosdsl munk egytób less;k n rés\'/.fjnu Keleti inát I aj\'jimsinál logv \'pba. \' li^oniilí-juk ctmk e ben at »Erk^It\'snemepitt más e lyletév i1} Itiznnym is HZjü tsfgrk inig e :ckl en tkl^á^i dij Hixnny9« Idsr. egy n Ug}M(t\|váQ lelireieté 15 egylet tagiéra i iás kótelezellf ny volna elörhptó. a bájok\|>n; Ók, yébj Kk, íliogyliuwtt tisgy negnyepi magi ent iájánál, ifáiint inegbirkóxni jnem mm\\ !>be ugy Egylet« hogy pénz s int emezek Let már elég vsn eljr mély jótékony A vidék és as erkolcsnemesitö egyesület. T Az erkók^nemesito egyesület, mely a puritán Irányi ftániel keséményezéne folytán Rudspesten létesült, melynek slapszn-hélySi már s belügyroínister ur altsl meg erősíttettek, s mely mükpdését már megkezdene, legutóbbi ülésétf olynemú httáro-attot hozott, hogy ss jegyesölelnek ! sson kell lenni, hogy hatása, működése as egén országra kiterjedjen, bogy tebát vidékeiikint flókegylelek alakítandók, melyek szerve* összeköttetésben legyenek s központi egylettel. — Idején Válónak látjuk, bogy az erkölcs-nemesitö egylet remélhető eredményeit a vi-t dék szempootjábéi ssját oéxeiünk szerint Sségfontóljuk,i mert jó lesx ezt a dolgot, thielótt snnak netáhi iétm&lésébea fogunk, s vidéken megbeszélés tárgyáva /enni, ne-hogy szutén ts életf megfontolás hiánya Cpmmtft létesüljön valami, a minek foganatja sincs. — u Hogy ts -érkólcsaemssttö egyletnek alap-ssahélysibaa kbrálirt eséljaivml teljesen egyea értttak, talán leledsgas hizosyitsai, mert smiy igazán érző bonfia ne óhs)tsoé s leg-mtitfthbtn, hogy t vtlébtn atlyedt trköl-tsftk sstsüssstotk. bogy. e k6terkötcsiség héasye lotylnsomw még ad hetránkostttat as tmbirt, sgyéhtláe, hogy a nép z«>mehen a merálk érsés etfyokh ápotsses, nagyobb ümagaiásra tslkijoo. Cet piadteki óhajtja, a káetk raak aéaU tegilme vee tt trkólesl háruljtnsk, ! mgy »e. önmegttg«dá^. rndozYisnk les: nek snemesito eg] lel < egy dint i a\|e hol yéf I éj ük-rs-l j 6 a - e v í it if i ó k ki a a k ó z p o rki v a gjy n e m v o * .k(j!n k kjsde n é \|i n e mlá rl t gek t i a é k e k e n. jfne velő eg yelési egy s e k kebel eg egyszjl mik Isitj még skkor iis kelt iz .állami löpr Inyj aorális preMSúkksl Vitásoknak s tliijti\'j köz- é« nyilvános elél le-Kje ^eh ni; sz édes jrapreg bálolt bár, mintsem, aogy ették volnt Azptftit tj.qí a t»njl, lérrár lisypbuMi munkát ne e\|eget ád ugysn, de áron, mit atljgye* liröti áxl kelt Inon* leim Istál moll de téve bilió érdekeiért] kérdéb4 l»ad. hs agsi\'\'déa stkéri wuítiil .pédig aj lyestn fogijcaelékedíii, hl fogva \| tel le démgask a •febjétf tetyasél.gs; uabaéojámij- társdozik, S nagy »zámáial viinsk. \| r r nMr di,kn\'Al( rttM^toftops^ buoayi Iták kftlcsiL -dapeaien nimt-k vidék atgy M^tMK volns tHiklewirtepptfct aWátlésa ti. Csekre ugy Bit éi anyagi éttapotehaek sgym#ve valéjT és taá ketamnhaiáaéról; a Vi tuéia. Kégf a lárse- /s rét goo Mai iMÉáteyság Jhitse ttrta mily tóté távol hsey Értsl\|ásl gyakorsl a buta srkok \' erfcöM Öl ■Bi HppwMd MkUálUsek bii Mbdti kell 1 tuf t\|\|\|^ldpk tyobb várossibsr kell kesdeni ka Ss iperos-stgédai éos foglalkesásáH asfsiiv tól» melyek m is elómos4ii)ák. \'A tsjéjédekei ill#0ltg )ava«lttial vzánj ilökiwdin síi erköieanettéaito egylet tilé \|épní\| ICbbeii " tékinietbtn Ii ué\'netoraxagi itpegy letek h,tiymebben lógják, lel leladalukpt, i mennyiliun! nem puaxtán a pfinzlmli nféélys sést (\'tiliivjálják, hsnsiti mindenütt csé\|édi« kólákat itfipiivs. a i^elédeksi nevtlia. Is nitják; a jinxi teeiidojtsi, a föxé< i\\iokíhi Vasalási ta uilliiilják ott s leányok, mkite sisntan helyet \|« Mer zenek >atbi Az ersölct tiemesitö egyésttlei teendőit réexletezttei i i\|em lehet na alkslommal. Ax ügyet a vi dékre való (ek in let tel ónak megpnftilei; akartam, jfsjbt szólléáánsk\' hozzá méiiU tphben, kii lonloaaágát féllogni birják] 11A it N A A tüntetők. L latiJiit if "tei it InuvM ulv^aó i okim után ItéWa tlUi-jwllfa éékj 6 gnnAulaliiiijl -rét «r j.<»rnklmii l\'« lalütél •k k(>lrigio\| iifi lixtts • itlniet«\'<«ni:k <^aa\|j kkaAaafa lótott ptlijif j Muurotlen rlpál^lál. Ictráaják aé\|tSásluLl AKfit njiíiV \| iinlii<«.k, l. i\| .htnkat mik » ^rtglrjtiMmjii vvBkiínijMj elatatsA jiir^r el\'tu r«»k ii wjlt . Hétéit JáttMulMak jt!. . Y\|tl«fi\| S\|0 IHutt\|i. kéiiti t«wnvi . itt fsállittafaM be\' It bpfKtl ÍI-,Hl. k[r beaUio jjlil iVáciiuk oiá^ltor •cm iif!jittt\|elf ndvarAta »A otnnv ntin ■ lrkilólcá"■• a tii>\'>n)>ág»i a nud tkrék én AnilrA* I n Anítrái tU-éi «»ly«no. miiit 4tAjut t/áak "ok«» r nie^imkelt m. kir. tapintóin ItpBr Ijii kloa arfMf rairkntmuzta ki /[ml\'nii liilyáijk kitt k v«n»M\|a«t\| kálót, liuvii Mustunk baim banunUztull.. kjuy liiil.v rnjiiiiMiíimij ny>fit> I vliwxa Mjkor l\|t liftiáva p wutji ajnázlrá wtiMimk tnjolklta i \| mintl nt^r-púr nwi IndnlA jm. k r. \'t e k i u lj»- Ij j-.lJ niitilnn rÓ\\ iil\' nknrok loiliil < imár nx ni uknjíj\'aii lull\'vij^ \|<>x \|i«dolj« ninjptuHil » nvrkrauii ir< atti »«n Mcólok ^IkfiiWa •u«aifn rügta, 4 J»i rM\| elSU- ltá<ljt»k \'l»mtááD. a vtgy\' (g^jéhj ejtftt támogsi, addig sz Krk .nen[e\|?\|__I__ is I árulnnkj .4 kell hogy n/. egylet cjtéljliii kjíyolne 1 ■szestélveji tilnoiitiók, Ui s/óki inaljak jjjuí ijErkAI tagjaira kántdnáll \\ i ár á kérdw pár tr ostr hogy még uj egIlat; ! tiéjiésjü ke ii k.mt, mi egyesOleta jobb, ha atnJ n óRg y letek, h li I e l e kf v t e v Va\'nVék ben:aUkitsnák m mitiH az Eikolcs iemesí t Ó egy-leti\'pUkljátp j Megvallom, hogy s vidéken, hol smugy ia t e 11 e n g é a é t lanazlaljék már az jegyiéi jólét nek, !a ennek j következtében a/, egyletek, teng ódé a ét, hs meg ia a\|A-j kultti egy éjsb\|i égy let. nem sok reményt kölök] müitodéMhés ujyátslan jól szejn-j ügyrjal kell (yenni a I vidéki viszooyokat, na ismétli ujabá egylet alakimsávsl akarunk [rel{ lépni) llizobyos\| eg)jletéaoen mefjárjs, hogy, csak iegv kel ti\|)ber dolábzxék és legyen, m-alnkiftauttó jujjtl b ^y)e>im mindenkinek kel ténniié, MMwal iragv télik Mert ennek nz egytétaesl tbagsazt(i«; czüjait az egyéni anij helyezni nem azau Ine is megalakítássl központi egylet he-1 gyakorlat i\' öldaláA első sorban ama] iök« erkölcsi lel. ük Hudspest^n ojvn igen kihint a terjedő er Virr má alakú MrtoaÁr Mrwtr alatt M«f Ka K y M i «k17 w. utrrvWaytkrr j..fn4in rai\|M-»* \|\|\| )\|t\| « krrt^vfit « klivrlktlUUl "ttll Rtnléftác a a««i>t»r nr koj-y UáNtéjjai a» két pár kjr ia ni unit - a kni>rl lat* aaa<ls BiMMr- »t»ui. A kilátátla W^Kfjtit Mmlrali* ■tfCkriió»Mtr Upt«il »aj\\ar# véfr«M,bvA .Ultik\' ■tcsibúl Qiikléaí»r kHexiit caOja kM) (— l8creartU«wt\|* Mt k«wlöiTíí( liifj" ánréái atltoii bm találtiU (Kjr a iNirrávaWi ÍMat .Ifcglált öm\'ny. i Ift^ltw mfiti k : \|i«l»* t>a ladaá/knlfM itiirA or\' w\'»l\|«ii ft Ml>ka>\| h\'\|f mily c^titrl goi iltril m azokra • fitkna ■■UtiVandú xaiyarokra, Miket a t^rravajo tfruj . rsirjai aaaieaétaek \| j ■ I . Kj M(t-ka. ..zol.ik vagavkoB ká^pó^>lai fogai ■azaou, aa aáé tpti i4trktkm ara ia jttUrttil ki mii h lM<«J m<n yazwtal^kozi aaivantarak" k laraiUépM öltnci su-iték\'c btáa. miit it nmjfait i tiltott élveaat \|jwri>rtiafk. Ejrv L-yo\'rs. kftrllltkialéa. tasal n. kennieai at lotvolaiáaát tflMmtt naZy néptömeg Uiaka lin»ti(. tian-volt.aual.: M0 itt \|á iiúm aratáa tar. \| ! KarMt íirgiaia saií-ar darabok, talán lüjo* aj kak által élk^U \|iEÍunretUn:ik fijalinyai. IHitw ka-vaaaa b éat^Ml tiiyid ftstrzr cmttkák bókúá agyM-értyafaaa viaditrullak taiujja aa»b4bp a ii «at a ki <d9l\|iaak snlirHil atrzMfit i.lakarja liiipyni a acai ia aagyan kiiMkatáa,Volt trrfl. niitUín a köVUtzacolü ka ltoiiiii ronloaj olvásja díilp aa mái faradaájra nylMüt-ca^aak ^Jvtatw okttt líovijjik a remtör laklaayalw. alHMiiltúk t rwal iiriik l(íti) kejitviw uiranlipilija\|t, koplalt fepjí napig \|ág/a v»lt a laktanya nitvárónak kitraarta í\'m itt j váu itnh na ja .helywt aifiaUinja. TSnlatrawI rádrüjákf Éjnyo lw {pl Iwi-snieri, .\'kofjr a Ktivár Cmtkákat ás jttjctárúl\' iljty ttlirlif el, <tr (ipyih vétkb nincs. A ratpéri 4 Sapkáéi vatabopj" ctak Mpjtfn-ilolt dr hngy saiviir ilualijiiUl wagfmatMták a mt-W Mjatte jogy a nadital mit «w fáradó Aadráa" bácai ilTfuadi, ezért aa rábekiálU i\|ajaé\|l>\|éati\|iiii metii1 fr libbáill ttárnSpliayi dittekUv kapitány \|nr u, aiíjműkiil l K [o lJíl y «l és Aladár tjorbí-ly aaffd. L békén hoapolzir, kiiSrM idejének lynií rrr»alaajtkJt gyáft jtniizit ijzámiH, M\|takdá\'vallumtAa ^utriaT - i a ii-Mn tSrUataiMf áloaaa)t g«imljilni. Illat i-aak aa itaiat vilit jkajpjr Pttykáa [Brrtália arafa B^wlltájá 1 aai\'l Mliji Ivá\'aaatotlja i m«tilrfl«-g mondva Hmrjak kiáayábta <fy < aalpéasrU iaUaal jftvnadii tnljjdnnM-aM!~N\|nMa ía It ajvilá\| jejbiddo^lib aabervv^ a ti/ff Itórtjflyáalnt {Mipl tnlkjdmt^iává váiiaaniú \|»t^qkitijíniuii mo»it tárta \' asét "iölatwihs bóld«igáglól ri-sikini\|, kaítjail, i iwMt akarta I eaak a (warg^a élaű caukcit dkal ásnak tpanykair^ mldfia a éána brtlabkkf elválásától a aj «ere\|»m áltat éaaéafSsntt zaiveket; jkój»r ateui abtaMUk^at biráig ijlé álti-totta nliadyéiiáa aat ki pátitár óiája iwténiw jmeíWi t Maisa oak«ay Mjaaittot fnlaaaW auiyr>a Aé ittkt rMsi\|» í saki Msária, mit ééta U-bh^M tiMöiUt vwa\'tl jnkyt\|>á4t fJdt. A tá^f\'bi bini MÉti bdinűott • »rj kicsinyt ie^ei) Jyy Vataj\|«M. mkná tnitsasiy\' Itt /k^r mjkai atirylméUa i él t jaOisáta kirMita im liJdltU «U\|fttrfalz« vMataii iiHét Iái a átt »ti-mMykáa. » aiúl llvoat Wr4i %jitmw kivel kagy> ittnayk jatii.! Ö ftaM* ttti, eltta Aladár\' «Mi jii«n\| mm iá aaivéwk É&tnrtaét Weaat ta> ■MltMt. 1 # 1 tikii g eketa ktiaidi akáraUlát Ja Mjri^lwk fnt a ttattti kltyiaa. á tBfck*iy» Ibjlkáhnlf «Um Bakstay M atAt \|l4l"l « tMrtaWUafll Sa tpgkmmsl eaMaráttAi árta- dfdatl /ak» tvifak \'Ágnak, ouaft \| káé, riu fal\' I atfé arról Ugt ma mu craad koMa I iaatlj a\'bikáa iadst^a, Mag^raa Veik" kftaaSIt a k ilaMi vak m-\| kaaat alltm. «t4fk«dl« aa addig aaraátn r \'Mta aprítja a wadflrökti Aa lámpi Svdgakat. Sn iánt i<a< a4tl >4ai kuli, akul aiaol, I S.\'a patt earmkat. L< tgy karSM laldttr a táatatA tava \| r lartam \|i patifAjtrei kogy ft ta\|\|aa i tai, ki rtwzwlnl\' m-g a^rálaároSatáaakat éaara rávéa i gy a lawlAraíg .\'r.liijn\'ll BagaWtaU lílj-ak aal ÍW\|mbt\|t <ak\|i()/y a 1 VI \| A atua (etfétlen kiva b\'Vrn, I- \|ká fM^a-ija a\'ri ridti aapoti da kát ^igf i liijtiaágloly Jó raive irijnt®, kogy Jármi la ,\|mad^ako<kok, I y%etad\|t BlikiUta\| tSTiát viaazoniáli I i f Ázlilgaz, Jingy a k^iáráadalta I 9\|t\|eiii k^vaflKÚtt loawd fogaMiMitva. angadáeeet ia M. iM^-^T"^., ^IlMa^Stiii \| m\|«59ldaiHl>&\' itatáaa klálláaa rtaaaaaláll atv gflkskl A ttatefik keaSl aok aaV* izalia •\'•\|»tii ;n(wi J - 4—e napig l«rj«tö he iix [n)lnd á r t á 11 «>a fiirgyaUmt •ipósfl iu^ii\'ulli- kamajra a máakdr i a^rd, kl uylíztír mindazt iairni, \| . Am\'iár Int rni enk lakrt\'aa niijrbizoayoa. hogy S«M fogaa ri\| o kaj jmár ia atátig tstlBld alak ewavadi iíéliiz«t;jdl lakat DOk mtt lalzágn* ly komoly .ktrd- valakogy, de aa I v a a A t ji# itaii g N. Terefere Mii ma Kulvizzel leleron/.tve \'éa azalonnávsl »ijékolvg. v: Jaj istenem, de nagy íábs ia váglsm lejkgétnef; mikor ebbe s -lerelet\'ébe bele kijpli\|ihl A • .jjsrj J\\ • K* < Kgy darabig raek megy vslsbogy, ha- \' nem tzMn,«miknr tz ember végig ment járdán, iisnálison, kávéházon jholton, egyarer-cietk ismét kikerQI sz uicrÜrti s esskuem kézdlieli ujrn megint ujrs t járdán, nieg s kénáliaon. • De bét a föld alól sxedjeni elli a tltemái. híjgy le nt^keilien lennem ti tollal, vngy a jlevegöbe kspkodjsk, mini aki legyei akar Idk\'ní, hog^ laláh akad valami a niarkoi^lm. Igen. s löld s\'att, és a levegőben, oii vsn móg valami. A^Jöld alatt I\'— De qe féljenek kilót? \' . h6wy azt a aok kinesel, amit az édes anya-li.l l rejt kebelében, mind ki akarom kgpnrni; elkopnék lenne s liz körmiim . azért hál kánnyebbaéi okáért csak nlj^tn gődröklte lytksd ki sz én lerelerém. n n.elyeket már más megásott, máa meg bele raett. Kia-Kartizsán vannsk tyen gödn\'tk, melyekéi olt honi nyelvünkén kútnak, neveznek, beknek kélléle tawmáliiil inödjuk vsn. kinek-kinek a maga\' guaxttien azerént : — egyik az. hogy vizet mernek belöl&k, mérik,sx, hogy) bele eanek szemberek, depyik igen könnyű dolog, meri a viz tlncm a kut (elejéig ér, e mert a kútnak ké\'ája nincsen. 1 De liiil mért nincs a Jiulnak kávája ? lázért, merf a régiek nem c-ninAHak, as uj nemzedék meg azt gondolja) hogy s mi jó voll sz apjának, meg annalr ac ftregnpjának, a\| neki is ;jó, i Csakhogy akkori idöhén nem szült s kutakról semmiléle a r I i r u I u a, bele es-lek\' sz emberek isten rendelése szerént, kihozták őket űéen rendelése szeréni, a hs belé .haliak,.eltemettek (ikel isten rendelése sserénl. : .. llanein (iioal annyiféle lArvéajr az ül j róluk, közegészségi törvény, kötrendéa/eti j Iörvény, hönieló törvény, — talán még vá-< rosi statülnm is. , S.mihd é sók törvény iroll malaszt maradi eddig, Lneái raklak belőle kávái a kialkanizs^i kupaknak. Pedig hál áoat már Kift-Ksnizáa is nagy város, mióta Nsgy-KsQt/aávsl öasze-háAásilolíáft, elkelne ot! is egy\' kia v á r o a í/. rend. Tslán rsk nem sz volt az egyéRÍ-tésijek egyedüli c/éljn, hogy a najy-kanizaai kanasz kQrlöljöq a kis-kanizssi jjtgelbn . í K hnjon eaak kózigazgntá^ i uton lehet Uo^itení; méft s biroság, mikor s kulim . e«éá, minl/liQnQgy kerQl elébe, alig tehet egyebe\'- mírlthogy szk kértövei szépen Irjjilngáltstja azt a a kutat a melyikbe vá-\' lskij bele mett> 1^4 Már van egy pár ilyen\' a :q u a r eiljl, s! ba nem jöa> orvoslás, laa-aankinl minden kut le lesz pingálva, a ba válaki egyszer arra veti lejét, hogy Kis-Ka-Mza hyd.rograDbiai viszonyai-r hi tanulmányt irjoá, iiöséges tnytgot\'tslál a bíróság sdái közöli iráabtn és ké-pék ben. \| A levegőről és a szalonnáról maj«l jövőre. — Alászolgája! - KO-HFA A. K I Etlácféttk. ) — l\'rnapja. a kathoUkus világ legnagyobb Ünnepe, itltatőségétek táegffeieíö pompával ment végbe Nsgy-Ksaizaán iá: á lömienét önoépélyes azért art áaa 4- a nsnps szép idohis — roppant ssáará abi-tsiéslsvsktt gyöjtfiit egybe, melyet festóaeg mspléehitéll a fúzióik sieti tömőrftfl kölön-bó«ö társulatok\', aj htovéáség és közös htd-atrjfbtli, thssbe öltözött teljés liatttktrnfz ünnepély emeletére kiroaalt t baiybea ál- %U>mM 4R g^b$ere<t két diaifiáxada la, \' awy a v\|\|roii különböző potitjsin épiteit KmdMátorok előtt Ur fvimuiatáakor sortüzet adót". A vattásom ahitsi maga* üoepies • tí$jBK ésak azoa megbotránkoztál körülmény ss vájta, hogy toleg a föutezán több bolt nyílva állott. Asl hiaaiük, nem fog talán rattaM lüipUt^leiu^fnek \'vétetni, bá a ló- I IMI reaaaaUsunknak adnak kifejezéet, mert ketaégtelen, bogy vaifnajt felsőbb teklöketek, melyeknek néha az feleli érdekei alárendelni kfi\| főleg mioián jelen ekeiben nem le- , hetjfik fél rendőrségünkről, bogy ssjj üzlettulajdonosokat kik elölt a processió elvonult, ból\'t i.eiknak az időre való \' . bezárására fel .neh iv(.volna. — (ífllkoanág. Folyó hó\' l>vikán virradóra ilj. tíyergyák György lelenyei muraparti csárdás gazdát a Hodosáaból Le-tenve felé vezető ni mentén, lakásától nem nagyon messze, az árokban agfonverve la- \'\'1 lállák. A azogtoru pelre vonatkozólag eddigelé a következő Körülmények ismeretekek Gyergyá k akkor éjszaka Irea szekérrel jöit haza (élé Varaidról, bovagabonál szál- \\ I lifolt. Koesijához elszakgatott zsákokból \| rógiópzöit kötőfékkel bárom idegén ló volt, hozzákötve. — Az .egéaz megjlöbbenlő tör- j lénetel aként magyarázgatják, bogy G.yer-; gyákot az uton lólol vájok értékel a az ó lovait ia késre akarván gapni, öt magái, — \| ki mint eröa fiatal ember, valószínűleg két- í il aégbeeaett küzdelmet vivőit a zsirááfókksl,— előbb sgyonüi ölték s aztán a vezetéken volt {• lovakat bozzákötözlék, a kocsijához, de mi- i elöli végezhetlek.^elhajthattak volna, valamely neszre megíratnodva- elmfeöekültek. Többen emlékeznek, rá, bogysson éjjel Lé- \' lényén egy szekér örült vági áfásban robogott keresztül, de a rajt ülőket sen^ félj nem iamerle. A esetfdőrség erélyesen nyomozza az ismeretlen tetteseket. r- Tsvsasl vlgslsm. A »Nagy \| Kanizsai Pélgári Egylet L évi július1i: , hó 1-én sajtit kerti belyiségél>en zártkörű tavaszi lánczjnulalságol reudez. Családjegy. I I frt 50 kr, saemélyjegy f>0 kr. -f- Kezdetéi ] H1/, érsfcer. Kedvezőtlen iüö esetén s mu-Jutsftl/ U/3 i pylej termében isrtslik meg. — I A alfiyáli at* szép áiker után, mely a poijr \\ egyletnek első kerti vigalmát oly kedvesen . emléseze\'eaaé totfe, bizton remélj3r"kiW i ez a mostani\' sem fog elmaradni s bizonyára j j szintély válogatott közönség fogja ezi is I ijé\|iessétenni. At egylet előzékenysége, mélynél aösönaégének ilynemű mulatságok ren- j; (lézése által (jellemes szórakozásokat szerezni iparkodik, mégis érdemli a legélénkebb ér- j deklodéát. , \| Í U-ISII larlalérlPárlkbaéavlas aaa.l A budapesti fkfi magyar ntaxási vél- j tálat I társas utazást rendez Németországon át Plrirba és a Svájczon át vissza. A varfalat 1 megkereseti bennünket annak közié- j kére, bogy kedvezményül hajtandó Nagy- j i •y, Kanizsa-városból ia két iparost éa egy I ipaijtanodar tanart fejenkinli M frt ytteUüérl szén. nsgy szállása utazásban ré-j saeraeni Felhívjuk tehát a vároa iparoséit! bogyj Vállalkozás eseten forduljanak e bő $7.-ig a fenlí vállalalbor. (Budapest, leréu-ezéek bazárja.) I— NaeslN Nakár tragédiája. Mini a széf) apáink tállospapjai, oly \| ihlett arcz<al állt kl lornáczára a tisztás öreg s mélyed" légin tel tel vizsgálván a suhanó ielbökel, aa augur tekintélyével jelenté ki, hegy >nem lesz több eső!« Iiett őrpin izmos népe közölt víg-Kis-Kanizsának... Az araafM nagy pompájú processió ia elmúlt volná a a derült kisebb kanizsaiak tovább adták az ujjongó örömhírt, hogy »nem lesz iöbí> eső; Rzen\'ea Makár mondta! De pli, jaj, mert, hogy az ember végzetét nagyra hivattatni a a nagyság ormáról — lábuk len-rsezní Szentes Makár nagysága már féltékennyé lette a természel erőit* • Veszned kell* itélének odslent és s szigorú ég arczára ,éélél Mhőfc borultak .. Megeredt, csak ugy Hskaél ss eaő, bogy a szomjas lbfd már bele-táfadq á rstteaetes i vasba. Hab! mintha, aünden caspjevegy lelboazakadánlenne, mínha \| á aseategvbái kereaziea tornya dült tolna. Makár lettért! -. Hol aa az öreg Olvasó, eltárbé, bncaua záaalő, fakereszt .. őh éö b^vös hatalmam et ne bsgyi.. De aeboi talált meghallgatásra, még ** emberek « slkágylák, ttosolyogvs majd haragossn áésik I lm jiekárt, kl eask olyan! t^osat ÉÉ sllyadl, súat akár a Itétbaílábu ypifeli Küéa.. Oda ás áklorilás eUg a >Üssél* Is l&eaz rejti \' i W <U M Wmémmwmj vniljlsit. HÉ eashat a napokban nagy jégeső pusz-eW\| é Badaeaony begy aj^iőibea a s itr-e4sft klbíjgasil HMéi - A hu- nem Jévéo •ddigaté magsrOauve, fenlarláa^k körijük * l \\ 1 í-1 ) — őagj IlkéMágl íklaérletfll led Simon Irma ord^loáyj iMlöségü \'i évei helybeli welfidlertny A Mze^eorsétien { lOrem- •; iánk beliü léa; hogy* folytotjos; htHégsététŐl meg ssba- melyről jog lénként laliuák mullk dúljon.\' ,e hó 2.1-án gyubuilJuloit ivót élve beszállilollák a kö^kőriUzbii, hol alá vétel vén, már íjul \\jah \| halálos deimen • ti\'i — Hét kösftég vrrsea; Szakasztott ugy kezdődik jmint Kee és Kiskörös, e kél: i>ig\| aBöldf civíi v százados ellenségaskédésip. [A kiakőröi olthatatlan, égő gyüjöleiiel iNijáka két tiekei\', t»eH ezeknek van vaautjnk, \' suk őüekik tneg csak ügy jvágist\|>i Még kpO{ás reaae- Eéne. Iwmét város, ekikl kemé\\\| lomü\' zben lüttyent oda egyet ai t camdar maku iá., — Ea ntul kél derék muraközi köaég. Ulttóf Domború ét^ Koti\|oni akarnák hajbf kapni. Említve volt \'lápunk junúx ft-ikl számában á kottoHi tűzvész a \'lúd «itónk akkoriban di^aérellel emljle fel sz otás és menléa körbl a dom >orulhl érdemei! azután czáfolujt érkéz íll s jiélenl meg a legutóbbi s/iimíiban a Ktjllorii jegl tollából, mely visz int \'áit hsngstj hogy a Kodoriak arnyuk \|\|\|rfl()tak )ej a őket illetil jegysö nr rep hogy >tóbb Erre Zsia ső br yozza ] lébbet az elirm Brés adója Kele íyérgy likája , indokul szolgáli arra, ,----- rfonpI ortin* aláiriiMi 1 ellá- tolt egy terjedelmes\' líb. \|\|oleiniku(s felszólalás siadeteli Iíe hoj\'árfk, mel\\ oltás dicsőségéi azúrt t5]j dom bort akarja viaszabódilsnl. —)SÉIi szt a ni zatot egész \|erjedeln\|é\|!eti!j\|i nem nd meA-^ okvoilentil lujítbb f\|luólsláari itihj ségs íráijnj tljíyfíi\'uibhl. mely peu! tűramtei láU>gátnif4o\|(ta, mefn^UljUs,[hogy álfa- hánga h tűzni k nnk ;ili»lko^ ijiljuk, sdns ierpnl- oliási, a mini aak a voln s \'ügy- leti lánrzvigalom.f tánczvigsiom keWéj\|\| ssaasélyjegy 40 kr, tóilen idő eaetén a] I tiki 4-éa log megtartatni. -r- flráire ajkán, kik béivsas vágynak á fúrdOliely vagy a Wk olyan dózést céak \'mint nemét már I m Környékünk \|t 9 üxqátj&k. A. •lépii ffllíedve-m julius hói ^ffrM 7 Be Wlájlftay itawÍMp J pf jstU I jew ások Mrammllr mw\' ujlhenni JNÍS^JsÍ ^hq^fíor yaMB^jMMy I mrJban^ááMrf^ UÉter v.i-.uó menetrisid \'/enni iáfaauliő yebbeti A^e telnlébeyitlnki >KUniziáf<direg-gel 5. őrs pénnzk^ir ibdulő \|rónát (hir u-várrlr dtlhen óra j.41 nótvakor íé» a. pokrálz-li i\|ki állomáins 1 ófa Vi iNtréskor érkezik m ig. Aa\'UisJiáaezen kálffiilme l\|izo-nyátn sz ídeigiékniÉ isjiöbbeiét lejg s Éugy-a hsjtáas gyó jy\|Urilökhtí vimzani \| «4j Aa[ U\| -, i ált Irsj f Q\'r e «l i fütdUrenlégek .azámsj íj- a besüNIőit péVNOr fWiji\'íi ij — srldigélé Ip \' I. Ks jegyszer ijeui s rawsxo-koll tiiíjáil oAnéget jéleliji, noná nagyx>3 vu-loazinu, h igy valamely (pmwlaníak taanu proprta vi ban. Hei foglalt ló gazdájuk nem \|opot\| vgn rásüt gnezvill rielekménse van a jáiék-l^jfségilnk rjiihány] gyámig [loval Ktnizsán[;mert járlafleveleiket Az allgfaa-■i P.íjegy K lelthutHtoi náh tudia lovsk balczombjárii uh \' ^alkuimat s végeiedményéiiln káros lopásává válnék. eltagadhatIsn. - hogy mind,egyik közaégnék megvan S magú érdeme: a domboruiaké jii,\|l\|ogy síi Ive se-giiségül menfek másrészt ia ionban ali ? nkail-na\'iOiy naiv lélek n kivel e liijetheinéí, liogy a kotioriiak caak 6 reájútÍ biíriák ag Öliást, pinguk meg összeírM kézzé Inézték, jiuaztiija jószágukat a ]á\|] /j a tán tűzoltók ügyészségében pymt iyőrkőd\|el volna. — Ítészünkről azzal fem:ük jje hirlapi történeté^ hogy ar undó esáben — "miiöl latén mentseu 4 keljén vé \'kényre a mentés munkájúban aj Imi kbzaég-él ez bizonnyal nemes vérseny les;. De Öröki íarágot ne esküdjenek egy{másnal\|^tnért hakitekedé j hűkét felkapná a bic ssáijn y]s, kieldllé ia aok boszuságuk lenne mint a kis kötőtöknek. — A veteránok. Nem a \| ózked-vellségü szindarabpkr/t) vn i szó, in<ly ugy ki figurázza ez éraemes/Ur emberékjlt,\' kik \\ czifra egyenruhába bujlaivi agghnrazos les- . lüket, oly ünnepélyek lasju méltósággal ruk-\\ kolnkk ki minden Itéqieiw éx. Oh ivért a \' megemlékezés a- kaniSsaj >hadaslyáQqkat< i I illegi kiknek alapsialiálymt a belilgyti.inis/.-! ter jóváhagyta s leküldte] E szerint Kani- ?j zsának is lesz alkalma uemaokára elaggoll harczos gyermekeinek látásában gyönyör- { I ködbelni. Mini hallottuk, j&i egyenruha azál-\| lilásóra nézve löba Szsb<Kaég leit ajíialalaik I benyújtására ielhivaJ Hés^öokről azt piaszük, méltányos volna a helybéli üzletemberek { ajánlatait kiváló figyjsiemra méltatni. Ügy j \| értesüljünk, hogy íjnár Sasnl-lsváb I napján i i az egész rokkánt Sereg plsie-parsdg zívooul. IJ«ásHlintuérgesé« törtéijt a n -kanizsai járáshoz jaHqzój Újlak községben, j A dolog ugy eaeil, bogi mivel Horváth I József gazdursnlnák Tmmsiusa támadt a gombára, hát kiménp kéO lailsával, Ksóvári I János és Újvári Ferenc} jurainiékkni a pe-\| löhidi erdőre v\'nrgknjyái r>t«késznf. As érád-I meny eos egész, lel\|do\'st(jl\|\| keszkenőre való I különféle gomba léu. Tájijai figyelnezlollék I Horvátból, hogy vaui ^ml ái -zstjkma^y közt I mérges gomlia j«, de Sz jalyöi óröszjliu. (már \| mint a Horváih gázdíj ucmö gy(>fj>rai ha* I lialalmasan. felébredt ps jaorabáért ikiftllott í; i volt dolga ollhon az amink nak. \' A] gomba I egyik édea felét a jm^liai haVanyU létrekelleli j elkószileluie; igy \| kivonja ikt az (embört ápüusa. És lelt npgy gomlm\'->oirée, ^elyén I az egész Horváth- fumjÚn lakmározó ilj ^ A 1 tréfának aztán ígeij íkoUoly lelt b vége ; Hofvöih József, jejlóok \|i)éjé,\' egy flSíj éves j j leányuk és 7 éves fink ésakhamarj megbe-legédtek, s a kfltj[g^e)r\|mek Mvid szen-( védés után roeghalr í. hh!i l-éu Hjo r v á t Íi \| József a- bivott orvosi segély Ii ikeráken 1 visszánteaitoim s tl^-én (Rzintéu raf[gbs^t\|;^ ; Hor^átbnévsl s i k e !r Éji t sz ellfiimérgei ! bevétetni; minek folytán\' kz niég i jnenlíielé i volt h \' már a n\'ján van. A teljesített virsgW lteiéég\|elenP\'tnódoé 1 coustatállö, bogy d í^rhmjv halálozáf- mér-; ges gomba, evése át\|t^ iÖezíjéteU slo.; — A nag) kaalMal éuh. S anllé egy lel e hó \'iü-én erein kibazlási ünnepélylaK, köveikezo nápireoddal 11. Reggeli 6 őrskor él>resztb I thaojtó aelieksr^ ral. U. Délelötl 10 NM a vftrnsltá^ nsgy termében iliszgyülés, \|kötmikető tárgysorozattal: s) Klnóki megnyitó beszéd: b) Érmei kiosztása: $\| Jegyzutönjv UictMÍ^aérs kél tag megválasztáss. III. Ksle a ^Polgáh egylet* kertjébea i zenekar Kösnsiánködáie mel- IICUH.- i«Bi, <i írvi) c\|<ivitt mulatság lutaisriBlik.. á menkvibe eáziendőben! szép K/jihlu szogfays ÉlaugveraeNy. A nags kanizsai\' polgári ímoUu iljüaág < f^lyiegyléte Uvára ma (k/ombajoá) tsti l\|ÍR órakor ]arja meg bangveraOnnvei egybekötött tunczmulsiihigát a polgárt egylet kertjében. Tekibtve sxon J: nenic^ czplj, a npélypek öfdeMben ezen qn rálnden í yabrsd gyér- i mek láttatik; ti karáesdqy tfjlrr a, szükséges téli írubávsl. hisszük hogy kii/.on^güuk. mentül timiage^h jtnénelenaiéve\|\| UmsjHtini! lógja! a \|\|lrloi4sta érdeples turekvéai. pv«Jk \' belépti dij M) kr. — HsieriHijBáéilBUsag. rapolozáról\' irja jevelézönk juniua 13-diki kelei tojj: Egy, hélybel\' N ag \\ AI u\'k i iiev.Ü lakosunk l!> évea leánya thq \|7iigakor!Ieste égy nyiiml kútból vizel surt meriioni.. Vagy a derék nem jól ijidulij, psgy, valami mái igfayiiam való volt jrajtaj, éjlég az bolsá, a leányka íielyré aknrla igiriiiani a jiibát, de ezt jnly meren[t osétlénül lélitej bogy a nemű egy akós ve-der ii feiáíras ütödótf. Eiazécrenmre Jigyet-lenségén.ak rires dézsával tiz iielkúlment haza. hol uoni\|al Agylbn kellett neki feküdnie. Azonb in yálóazin^leg nagyloku ágy ráz-kődiCHi szeaveden, meiti a s/igóny Uáliy éjiélig meghajt. Kisebb Városijkbnnj \'és faluhelyekén spi széreis-séi lenség száriiuűolt a nyílott kil\'r k miatt. Ha már faluheH\'eji nem, klaélib var isokbun talán lehetne ezen a\'dol• g\|m segiíeiii. — 1 Jléf uiug) nrohllÓM. Ilosenbliih I^ajos h.-kcnizsai \|>olgsri iskolai .tanár, családi nevel i idügymmisferi enge dély^yol tí o z-gou y ma inagyaro^iloita. j ■-U flilnctciC\'iH\'k. A mkir. igazság-.a ügyminisft ;r kinevezte a n.-kani/sai kir. básiihivatsl t\'öniÖcévé íl a I v a x II. nral. pénkügyl titkári SépropK Ruiesz [J. vényí^kj A iiletékkiski M a 11 á\|s \|böhj aj latf nyei kir, -ij^rúsbulósagHoz Irmokká óss\'ef volt ni-khnizsai kif. tőr-lijookot. hoiavf«l«ég Iiüréliőt. A Nagy-KanizSitn 11 Uomásozó fi 7 és j 7 8 zászlóalj béli honveueink lisztikanábán válipzások lönéniek.l (t r u b e r ó/.sfil Hzáz^dos Se\|h-onba K e I c z (iyula lőWií aagy Kapof^\'árraI\|ávoziiak.ll\|)sazaa itt itariökllf tíi«uk ab ti jnepiésak a l\|a^tikar-nak, hajit m a társas! ^éleinek Is áltáláim--san kedvet alakjnivé; léitek. Wiewsj hadnagy, Kiip iivárra. helyezi eteti. át. \'Viszont sz igy iiije (üresedé^ pflybk ókéul töltetlek he nogVjl snjzráHi bel vejet étnek Wüésnei; sziizadoa lé f r h ii y elé z k.y lőhadnsgy Ks-j imává ^ról » II o g o s I n nz k y )iS\|lnsf)y Kiíhi inébfil. I \| Ki! k ! —j Rövid lilrek. (A pájpa a naj jiokban allh át egfflómaban.! fdwő paj. nyvd^piispöijnek, az arany erenyrhksátIChrájl lina sjianyiil1 királyjuu-i számára.! — j \|Kr iw z s e v s x> l( y \'Jengyen \| itól a lim>séi állam■ ügyév \|kj\')mzleli.. \\d e 1 r e cjz e mi ip w ■ nw-kör sala uehreczeai iparos iliuHági egy-j let\' jevii liábiui kifAfdulásj ríjtiHp^nek\' d\'élyjhe. í Miins 14-éii eKln\|nak i el JljetiréczeÍH.. hői. — i A m e g üj\| G 11 IvfigvW^i ikértlntU ben herczég! O^esualc ii Arfliur \| válijszlatóil\' meg oíszl gjtyŐléshHíJ mise öifejj; íjágyl szfir \| imtfri in at sírj\' r» sfjiMSM iktér mMi ur»u« mistimttá-nnt t.víóú írflx km« ud fMM/w* a tárwáfaél wiir MiMpá U réM> alM. a, ma)li«\|i ■KMMMU, kogy káttéayMk! llwKttéin a óijsUi MUK- teknrk mfgblml $ kiátliMi k4tv^iyaűulL ÖrÓB\' m»l [aérftsAtm vm. ujttisi. mér •h\'fiwtttyM mUtm iw.iltffi • áil kór kitáwteaiedL L aipn b laiAMisjrah aArvm i^pviaasRaak kviw-Rtítl< «I\'\|\| mm omk aalHI frlsisVli. k»w«i égy-,«Mmwtnd UUáM^Sak % k«iy hkstyr liliMiit • aáai kirtÜMkkít. — - A syithelM urrtjj u í-U<tal«»itií\' Isiráa^ayt Ur wMmmm^ vitt- ftU-tlatial áltjijít mmiIn. w«I>\'ms siUiIot MfoUáiérs •W mtImr k, a íukv katatauw wföWÍ UUÍcmUó Unjuiiá {kSÍMM\|< — llvy Üzj fANinmM OaeUeu isietálw\' u iltals Utá- au aa as aztes jzép—itézve klváláaa awiia jmMmi l Alt vala\| mtly mgtoltr.m clli»tirpzí Iá-péti Ifljd* rflpwrM htimmir Irodalom. [ .. XéháMjr raaás ad Ogttrögök aaellenal életének leJlOdésébŐI. Irta Géeref Józaéf k. y. főéyiao. tanár. Nagykanimán FlStehel K(ü8p könyvnyomdájából IHHö. N. 8. r. 58 old. I Hazánkban a tud\'ómányjos irodalom íröjii^, a nagy közönségben méukov^i as érdeklődéi Tudományos óljBiünkj mély hálását szélesebb/étegekbsn nyilvánítbássá, úgyszólván njni»s is. Magának a indémányos aka--demiápák kimagasló mózzánn^ii a nemzet zömére nézve, hnláslalai^-^iimek el. aiagá-I hgn a fővárosban ii csak.milli érdekel kellemek, a vidéki meg éppen azogkal a rövidebb líctsszabh ludósliásokkal {elégrak meg, melyeket s linói lapok fsljflgyesnTiénak-látnak \' s marad minden s régiben. {A/Írt nájünk jeleidietik meg tudományos munka^. vsgy rözéii nagyon kevesen vaiiiiaH kik aijí en nyúlnak, éliekiálve s {szakk\'ónik öl,\' ujély\|ekbeu azonban, azinfén neié vslatei\' aa-élérfk sz érdeklődés^ I Bizony legtöbbnyire ybua feledtség. ;}[e ja.* az ilyen.tftdoniáhyoijabb színei elü mjur tákal, melyek pedig rendesen jobbsqi sra . jh siek. s talán igy^jár az elöltüpk I ek-\| I izei ia, melyre jelen rövid, hézagos imi íer-)éhünkben odamutatni akartaik-, » nagyobb Tunégot ia figyelmeztél ve ez érdekes fol-góxs ra. mely vastag éa drága regényköle-tekk^l a melyekre nálunk van pénz, nagyon ia: félér.\' Az 88 oldalnyi füzet tr>hb«-t nyuji.. mini a mennyit ja czime igér.j Az ógörögök ráellemi éleiének fejlődéséből nem <Munán néhány vonást nyer az olvígsé, hanem rövi den íugyan, de mégis eléggé lájékozlatolng az egész fejlődési, cf fejlődésnek egyea fázi-sait-és ennek vonatkozásait ja kelet énál> népeitől jövőbe folyásokkal. A müveit olva^> tiszta lájékoztaláat nyer a gőni\'ig mvU)do\|pa, 1 a kuliészei. szépmüvészelek] és bölcsénei fftjltjdéíére nézve (lörőgorszázbsn, sz éljen-baff^akadályokrél, egyáltalán a görög szellem .kiváló nyilvánulásáról az jemliiell térs-\' ken, melyeknek kiválóságát ás is bizOnvir-. halM, hogy azok tekintetében mesteréivé leiiek az utánnoa jövő azásadáknaky ff^rr* s tudományok ás művéSzeiea meflj\|uiOiPá-nsk a kimerült jEor/.pában. . \' ! A lüietkonek, melynek bővebb jellemzésére hasábokat kdlene <. öaszsirsma,. anyiban kküt éndeké is vani a mennyiben mindén szándék! nélkül belé\\\|i!ágit_ abba s vitába is, mely a clasaikwolcnak laaitásál illető\'eg á\'tudományos yilngctt ujabban Mg-brikodtai\|e. y L * A füzei közrebocsátását-kegyeleti tény-nyel kain-snlla öjtsze a izerröy h mennyiben ast áz imdalnélsg ismert Váry (Jeliért kegyesrendi lanárqak, tanársága 25, évfordulója alkalmával kilünö físzlóléle, ragaszkodása és szerelete jeléül ajánlja a .hálás tanítvány. Azoknak, kik a komolyabb oWsaaiány-tói nem yiadnnik vissza a \| legmelegebbén ajánballjuk a vonzón és érdekesen irt fllzetel, melynek árá nii^cs {eljegyezve a czimbipon. ulfin uiély g\|o\| Iska n B vól te) M löbbségksl í[-j iPjtt r ejlfogadm i. Ir4akriri< ;lására> yofjálk^zo :j»vi el ia alnxtká kii: erre, ii uro[. T^jji zjjp\| as ^amarape nipnánlí\'^é kéj\\vfc\|pii\|ía A kamu wteii^ la ralSnlásl. 4rgii.snjj ti! 4 OA letté egy ujság«izi><k iniati; itöskélé jt. \'In iu{§ n Fiumíliip i liutplj. ij— mindig pet taxí\|nieé tnj csapntók bálvaí j. E\|j mélíe! bpriJoU w.«>rtak operán auguszim ség srájná dniliak! k Ik b a u a szeMijns ia lő jberezegék jjkiiiasi-r iMsjtoli Káéit mM már yaralj vftliiW/ijj ott :nog ilá aztmb<w ;U\|egséínr\' \|J- , A\'fj v\|h ij llz h a n ek!k . t- líít i Hz ti es lön Milán mrálynáj oelyel amaz lápjálisn! I e n s gr éi félede.em! UrÜssejlíbein még; k s ziivarj^ásos. Kgéas irasxjqil/g jiiroson kis-! Oaliafu Arak. N>\\gy-Kanizsk, jun. 2Ő-án. \|j Buza 7 Ikt 75 frt \\9Ö kr — Rozs 6 frt, j— kr. .6 frtj 2ó fcf. — / Árpa 6, frt — kr. 7 írt 4 kr. Za^ tí frt 25 kr. ti. trt öü kr. - TanieÁi ö frt 5(1 kr ö frt — kr. V A Kélelös szerkesztő\' R O A I. A J O 19. ry ■ Vasúti menetrend. I 118S6. juh. bjéiöl. a a közjáiwág \'j A rendőrök sze-i, i_J \'Hí-1 i l9>- « A. t8 p. twa Hi- mm: MMi y«mi a. mi ? ♦rií »\'. H 4. M K jl) ú\'d s p,s a 11\| memtealle \'44züneiii is csali nyílik megj iimél si közön nrpfrlW^lr i éa I AauáturaH ajoffi [ a\|t MUIíiíÉM tal\'alaáUtr («adt»i Ml i jnaw\'MpHHHppmajHiiHjH "tok ippUg Wp ik katMy. rmr 1 t* ika: zslMgs ától Má M álkaii ^ijwiáliaui llttk MM Imt kmuii -Mf \'h t tinre kcíiU i * IHMmhISU den, pödSjf i Btjy p\'t^p atj pl llktfi (íjiyl i mi lájli éal* M ^átf IttOt I íflg^J hjtis éleiauUstnka. imiffii rUtsrtM-ltM SsMa,« háM am^t ág «: ssk feHw í. kim i thifcMwtU; éiúiklnat fitep la m JUkaHSni^kstamg»! la a tói^Httí 4is lvn, k jal\|mlka " nksjriá ia )JagérTfiájrétaü»:. UieUgwas:.>a Ii\'\' i\'pfiii« it»ih\|viélr Hü 1 a M- tuntl!^) ,-«t\| igy. V. n>.U]4>« Ka wm. mm • , Vaa« •um Krk i é. itp. r «\| W r». I^iöttm. M « tUaiw ; W W s>. ; IpSijí 3 Bfcj. iá-\' SfLsSit-?é- feí Lkl. ■ 14 tUUi awliul 1 , r mm f1 _1 JtMTlrUfL1—í- smm Ksi ■pjn ílujvriiv \| ________H Ér d e t é s ejk. 1 1 iI" T " ll T .....\| \'M, i I I " 1 1..........i i i . i i r " t ■> )■ tftilkv. 1866. trk. april IVéo. Terézia htlnjdUidáu) felveti [I 281,561. hrsz. Vevő kotelea tj vételért barom egyenlő Mfí^MÉIriHMM^MMSMft APVFPtfQI nTPTtWTlUÍ VT 6,8 ,rti W1\' T 2öT hrz\' 106 Wwf&i Msj •• fliflt sz érvéré* AKttOl HiiUi&lJU&J3 1, fnm, + 3490I Uraz. a. 1211 írtra becsüli joJerOrt smelketysétöl axáinitandó t hónap , ingatlanok aliet, — a másodikat ugyanattól t hónap . ^^^^H^s^^v^JJaJ^^^^Q A aagykaaiaaai kir. törvényszék tkvi. . ! j I l&Ittj - a harmadikat ugyanattól S {hónap, j osatálya réaaér&l koabirré tététik, hogy \|ggft évi AUgUBllUH 21-ÓU délelőtt alátl, - mindén agyé. réUt ulén az érve- ■LtalllHéfilHB Keagyel Ütvén aleó domborui lakói végre- 10 órakor rí oapjélól azámltandö fi\\ kasainkkal BBlTÍTilifl ll rlS hajtaténak Horváth latrán és neje Szabados , c10m ts érym^si leltélelekben megbsléro- Teréizia végrehajtási sseovedó légrádi lakosok Ug^ L Uaég házánrtl Varga Ujos /.olt bel yen és módozatok aaerint Jel\\,etni. JaE elleni lOt.trt hátralék löké, 1885. janaér felpfrw, LjQf J\|L hp,yei,es. kőzbT #tiuMt ^S^&í t-töl járó 8% kamatok, 8.Irt korábbi érve- jöttévd ié^rtkaíó\| nyiUános árverésen Nagy-Kantzsári a kir, t<véoyszk lelek- I í kek^ ár,ayw fialják réskérelmi, 16 Irt árverés megkisérlési, 2 Irt bMq(i\|Í ŰEH \| 1 kjbyvi osztálynál 11886. május lén tsrtott W )M f^\'^ 19 kr, hírlap hirdetési és 6 frt 60 kr. jslen- 1 „„{ jl \'[ \' \' üllséhöl i f \' J 1 1 tiinv up\'nntf i regi 8 még felmerüleodö költik iránti K,k,W * •Pp t \' ^\'Hl YADHEIUMA «£» végrehajtási ögyében a fent nevezett kir. ÁrveTezái jcivánfk tartanak a becsár CHERESNYfeiI $VELL frUMesnUi^las hashajtó aarr, törvszék területéhez tartozó légrádi 242 ez. tO/a-át kmnéntben jvagy uvadékképes na- i [] • I, ... • L,. Jl L _ I kiui* * w«<<" hatása* , , „ „ . .. • iWliii,. Jj_7? JT. . é oök,. H7I t+-\| jegyző kelltesea, eleaé éa kényelmes, tjkvben Honáth János és neje, bzabafioe pírban s kiküldői kezébe* lolenni. \| , v \| JI ggeejsegesl--u d 1 t\'ól [ \' ■ -■-\'/ j ir \| \| .1 ;____[ \|_ I , __ .,., . ^tad>a \|Mlkaróílg müküilG \|mji6«ür \|>iIbuo«i »il>. m . \' \| " j J 1 ; J .II i -. Hl "iLj. \' 11 • = , I dlOaylMo IMCÍÍIMSI. iOOOOOOOOOOOOOC«XXXXXXXXXX)OOCXXX> OOOOOOOIOOOOOOOO \'TSSSLT- T T y r j 1 Y mmmmmmmmmmmmrnmmmmm^mmamm^mmm Eliimert »okat kereiett hálUZVf Q \| ; I \' M [■ . j Q L A legjobb EaéMtfal cytagaaét ragy kákorgatati tmkmÜimH. 1 Q Ci. ktr. ontríli-mtiyír WH0 míftiilmiiott Q SZIVAREA PAPÍR Ö.K^E^ (j ^^^r fi \| H . mbótkgéa Mtiintaa. Qfiiaorbtf, gjMMirtijdál«M, — V __ i ,\' •• i X »ALODI vagy gmct ViflidnltU.- ttlijáí, uédjgéa öFarugoriy-matráczoko LE HOUBLON I I II Si I V francaisgyáfSány mí\'^M-éu hélíaiat I TTl /Tp^I" -iP I A I T J ■ iJ I Irt 16 kr. Ukakté** attllatt tgy artfrl dobot kár- V ii U\'^^^á / V I 1 awle ijearj-lét rártNlmn inootvu kalJeiik; 1 Juiwtaál ka»»wbb »«■ kflljUk • SS 1 .■ y\'^VilaftrH fefiS^lm^^r Jflk In /\\ 1 1\' > f—--\' * Valaét chmU akkor ha mindoa adagon a V Ti"~wm -[\' ím, i lSd^y 1% tfnf V I I I OnUMjnáL at utAti«>kttí. Tédl^gy LlM"M»a» Maavoaáaalallaie. Q ^m J ar ats~ ^ft-f " 01 múr- wjf^dr- * Lw,w,«\' ^ M i K ".tüSSí1 X X WC?\'tt^iBSŰS^ II Pótlék szalmazsákok és sodronybetétek helyett X \| T f^F^ \' S^S? T^"™ ^ U L ^rtóa éa lotányos, kftlönösen alkalmas intézeteknek cb búrlubiunak; Nesvobli raezreado- j S \'600^1^ S X léseknél, megfelelő árleeogedés. A SMgreadeléaknél az igy hélsQ aaélcaaége éa Ijojssza tudatandó. I 8 ES71WS i —y- , . I \\ Főraktár: BÉCS, 1. Neuir Ibrkt l\\ ül 12-12Ö ■ íaC^SlI 1 \\A/V\\Ani,,i/VV\'il/V\\A^ 2\|Í2™\|tóS\|2 kiraatr-. aráBB Imiim Fia Bt ima tiaa ii lSli: e J : &i»«^w»w»(0>ooooe<»ooo<í>>*)i(j i\| HTeuicbloú Ödön és líareel ]i í ffiH Harkányi gyógyfürdő aj parkétgyára, ács- és aSZtaloS-Üz!e[te,\| gókfürészej, ffu m rw nag>ar«raaag. Harau>a«ál mesében. ttr m -gg fakereskedésej I ! 5S w fürdőidény május l-töl szeptember 31^.- I v <B Budapaetaru fel»5 ralcpart jLO. eaéjai. . SM ; I \|f ^ (Ma I\|rtlc kiru„ ^ ^ J.ík ^„L, Ó>1 ^^ (Uiló 1 K K Ajánlja mindeanemU a faiparba vágó ^yánnányait, , , I áttal.BM h leit \'«UWH», bégi* a tOrde-lgaa\|éii&»ig xok évi tapaiatalal akpjin kljelraikatl, hágy W J« MTtMlKMn I I . «IX ti\' cen .esodawerü gyétfforriiiiál iánk é taaNk a lifvakatmbb éa \|egn«hw«Wi Ulag^ftkbw ia U2. J ; I I I 1 I i c£y Aj rgi-8»égtiWjt és é\|i»{gúkel viMa«nyérlék, a tol. i! ia a Jegnaryöbb «U«»orM érdemli. M i 1 • iJ1 1 i. 1 • n I 8 ffm1 s Of^cdeiiiatadlá ai> akár balt&Mt, akár ketnUdibam gyágiforrial W ^ JgS 3TnPrikí11 tn f"\'© ^WH^^^WWDIwwí a mit ktilön^iiu^l-évremporodúveiiiégik Hzina ixl.iznnyiL O j—^ I CUIitlliYÜi lUlc: Y IUUüy.UAClivIvUl t sgy j iait(i\'i.ltaiiiHtiw mirf ártttíiúBrorra kiint i^tM nu»ii kir»aM,A : \' 1 ~3J 1 I I I cgn \| V kSaavéM, gOrvKky, l«feri bűiklttlrgrkrr. aranyér. aóbáMlalnmkra. toKaiuia»l W Jr \' . LrvRTPrlt in liorskrltt i \' I J =o X ; l&kláareki( aebaékek, e«gaB«i«k f» liíiijoa.érófyiiEfnk állal okiuwtt mérgciéael^re, üf , vo \' j] II I j - W M továbbá lép-J általán nilr(g)-dag«Bal«kra. nrbéa ha lián, IdSK nirnka\|«k a A ■S\'S koczkaparketakat I 1 a lvar«erü báutalumk elt«n. W P ; legnagyobb Fo.ytonosJn TJTy f^efei tart \|K \\ \| ^Ö.™?, KMK5.\'" I , n, A parkét lírakását jutányos éjroo elvállalja. \'10\' \|\|ji ^t^h^kMak.t.i^^Mn^n^^^l ^ Xij^yiékshet 4e ■l»tar)«ekat Mvásatr taCT^B 4fc4meatire klld. i kb.J I M . 1 : H.rká.v, ihwí. mája. fao. \| \' ^ jJS M- Három ívl Jólillist viUíl I I í" ^ i \'** "w j.51 \' ........... ,." i, ij\'ij „ii. "\'\'§H i x Hartámn «oL.. a <Srd<.iKaiga«iáK. Hartítjifi s Hala ál Éren Blci 1873 Érően érem S!fi« _J=P ! t,í4„fi I T ^ r TT :i \' „CZM fK aya"lTt co. I Kiadóhivatal: Budapest, V., nádor-utca 7. sz" JJB Egyedüli raktár " "" " "" " "" " " " Mimn«Httamtaa«« KiianmaHgiiHgiigaflinmMiiimMiiMl 7 d « IJÚL\'H . Legelterjedtebb a legolcsóbb magywr napilap. f" ".\' "B ^ FtatUtfcrJíatfuiiil. i " ZL "^Ji _ _ a -s-m D17Q^T TJTTD T A ü «SSl oooo>ooooooooooo Ferenc 1 JuU X 1 XllrvJj/li Kálrai" ————■ ! r \| I :\' I1 \| I I • j r 1—-- ; Beksics 1 pájmkttl k kormAnytél einraránt fOggetfen : Dr. Ágai Sserenetét i nSkaál — tNHfffNj ff^lNfr- - M — L Tört M \' "-R-hiit— . í .1 j. . : Bartók , Í^^m\'bUSöf Ká,mán Hejsjelep mindennap, bét/ón és l&imepet ko?ető napákon is, 16 ,20 oldalnyi terjedelemben, ujM Nár a második tarkót nyer fém, [ Oklóbcrjol kezdve rttáCZÍOt géRM nvumatik, ntely a lapot Óránkint 10,000 példányban, I : wr,\' It M «•«•\'»«iíijw fefif ff- ™J) reaesés aye^ök kél hermád- ; rnBJ» Trátráin a l&\'Vl rr téllét i ok képeaik, kölö- —- iinden héten rendet ilLiN Llyl tLLLlVLL I válogatott zenadtrabokkal n _ jaö«en ttaeepi alkalmakkor. Ssfres köszö- Borostyám > Df. KéaaCI MMm nib<a leesk Sseaaaeea Nándor Előflaeti&á \|4rft: egész évrL 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 60 kr., J^ílá KérdesAskódések. Minden nO bisaknát i W Wflf 1 pl 80 , ^^tílTíSralb^J Mutatványszámok egy hétig ingyen és bérmentve küldetnek. L „TA deakleak ms«kaidi« ItaWlMt-ki ternoff»-M - - aww^ hí. — a»»fii mm a»i» — ayeeeméey Hseíá^ és semwaMh^ai tajfee I ^ka \| \' ii^iiitf ■driwtftrták: íntalik Károly, tyhuity LáttH, Luby Sándor. ScMtt^y Jézstf, Tábari Rékert otb: ■aBiinnw:iinTrnnnnnnBUnnitnauuaanMaaniiBB«Baannirnnn ii-gTrari I ^ 7 ifnr fiii^\'^nHr^Hrr !\':fF : \' 1 wfr•^ yWWI\' ^^^^^^^^K^BBHnmMMm.E illl; BH W\\ nillL »111 Ili 1 ikfut 1: 1 . fuiltTjlt1 1 * Jj i francais gyl^ány lawlS ltrar).\|4l l\'Si i éa lotányos, kélénfeeo alkalmas intóxctcknck és ItáfkAzákiiaki Ninobu egfefelfl árlsanfedéa. A suecreadeléaakn^l aa úgy bélso aaéíoaaéffe éa ijojssza főraktár: BÉCS, 1. Kenu lárkt 7. a-j u lydfyfáW 2768 tkr. 1886. trk. april IVéo. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nsfyksniaaai kir. tOrvényssék tkvi. osstálye, léssérél kóshirré tétetik, hogy Kengyel isfváa slaó domborul lakói végre-bajtátónak F(orv^lb latrán és neje Sssbados Terébua végrebajtásl sseovedó légrádi lakosok elleni 10T, trt bátralék töke, 1885. január 2-töl járó B70 kamatok, 8.Irt korábbi ánre-réakérelmi, 10 frt árverés megkisérlési, 2 Irt 19 kr, hírlap hirdetési és & írt 60 kr. jslen-légi s még felmerülendő költségék iránti végrehajtisi ügyében a fent nevezett kir. tórvszék területéhez tartozó légrádi 242 az. tjkvben Honáth János és neje, Szabadoe Terézia hllajmaiául lelvett I 201,651. hrsz. s. 6ia inti 50! kirra, í 2046 hrsz. a. 106 írtra, -f \'34901 lírsz. a. 121) írtra becsüli ingstlanok 1 1886, éfl MguBttuo Sírén délelőtt 10 órakor vevöikotáles e Vételért bárom egyenlő részletben, nté\| pedjg: sz elánt az árverés jooerOre emelkedésétől azánulandó 1 bónsp \| ajatl, — e másodiljat ugyaoaltól 2 jbóoap I aiáttj - a harmadikat uáyejaattól I hónap \| jumt, -t-i mindén erarea réulét után ss érvéréi oapjélól áténmeadó 6f4 kamatok kai eayOli as éryertei feltételekben meghstáro-Légrádon a a&kség básáaAI Varga Lsjos zojt helyen és inódjozatok azerlflt Jeft-cetni. felperesi flgyUd vagy helyettese közbejöttével ttemrtliod^r nyilvános árverésen eladatni fofnáeJ , í .]/ {] ) . r Kikiáltási ár a lennebb kitelt becsár. Arviekjerii jcivánök tsrloxask a becsár tO/l-át k»jU\| éniben jvagy ivadék képes papírban a kikáldótl kezáliez lolenni. Ká\|y<Kan\|zeén a kir. tójrvényaxék telek-kllbyvi osztályénál 11886. mftjua l én tsrtott Dlieéboa. . \' \' CHE\|tKSN YfcS \| j \| KVEÜ. elnök.. 071 14-1 jegysö ■ JM ■xxxxx5dpoooc^cxböo<^ Cs. kir. ositrák-inagyar Bia&adBlmaiott Farugony-matráczok 6 frt frt Pétlék szalmazsákok és sodronybpt$tek helyett OOOOOOOIOOOOOOOO A trujobb S2IVARKA PAPÍR A VALÓDI ÜnU tartói éa istáayos. különösön alkalmas intózeteknek „ léseknél, megfelelő árleeofedés. A Mcreiiédéaknél az igy 664 12-121 , OrékUpiÁl at iitiluiiLoklól. \' E papírt dr. jl.ji. ifohlii; (lr.\| a. Ladvlg, Dr. M jiilijraiuim arak jtikai ogyiitomí jvagy tanárok ktttö-maas fialják ijlittüp minfiaéfta,1 \'abaolul tlsxtuiga 4 awiaii, hogy áátMnaraii áitátuaa anyagainoaan [ \| MsKtvsrva, \| 481 6 tar rta-nmj aa iímtm \| j, rm Umgr, t tktM II PPM ANN KARLSBAD1 0 PEZ S GŰ-PORA A kcrbiadl áaviafvtaakWt nyárt fcria tonn«i\|yok afgltáigirai keakltre, Ukáá «wk alaáea haláig ajiya-pl tanalo»«<k 44 miodwi gyofjlU tatajdoflait kellali\' értla/ri jaitalják. Itii\|)il Un\'it\'iUrtu UttaiarbalbBi T aúityadók VADKMECUMA ittUÜt I lllkstL lilái Í Híi. frlijlaaulb^llaw haahajlé asrr, I klvMitU. gyora ia btalM baUwal: kellfiea, olcsA éa kényelmes. ggésajseges I takn u d t t Ő1 •tad« j eatkarélks müküilG \|mji6«ür ioIbuoii «ib. dlöoylMa rmaaiUaSI. Órvéallaf ajáalva gyomor-, uil-f mij-, tm* is : bólyagyajoknil J Elismert és sokat keresett házuzer. Eaéutésl gyasg«aég vagy kákorgatott aaéaalimvt ítvi.-y hiány ík\'Imód áHal elótd^all gyomor éa bál etsatá ayátkasMg áf ové» nláni rottillit >ko\|\|cmMlen ^litorógí-n Mlúvódaa. gyoínorlií-v, gyaaurtájdátaá — f>yomi« vagy gotca vé\|lédnlá«.- .ftíájáa, iiíImi, ■iagraiaa verrekadfa. uiáilytt rendelleu aaék«l« éa fiakaC" KZi-krokidc»uél oball lur kuvéraégvllan. Káptmió mlaia dutiáa 61 kr.\'/, dobuxoaként 2 ío-rialjaval. uiladfB bel- éh kütfüldl gyógymtertarbaa I Irt Iá kr. UkaktéM w^lstt rgy arad1! dobot\' kár-moatvo kaiilrtik l di.lMiaál koviaabb a«a köliloiik • Mk V»I\'»UI (Mk akkor ka mlndoa adagos a v6d\|n\|> Ltppaimutt kaulk\'oaáaa láll ató. \| KOapoull Mélkeiééa: l^tp, mann gyógynailára KariiLadhaal ■ Katokalö mt-g ItdvclkaSi gyiígyuertárakban: A\'iriitt?MBéta Prager: /UMMiiirUp.\' íKíkk. fkitabtidlcén; i>«cqr Juó isttgtdii. Uarcaay Kotáel Tal: Krétm Ödön. G43 B— í aUta í ./* ! Z ! 2S i^^^TSC^JPtCTirr JLA_--A-A AA.AA A-A A JV A: «J^AJA-A^-JM* AraijÉrei Paris M Jifj-tat Bnűapest. i jrsi náilitiji Uj: 811 1 K Km Neuschloss Ödön és \|Mami parkétgyára, ács- és asztalos-üi ekeJ gózfürésze, fakereskedése Sudapocrten, felsf ralcpari IC. szám. Ajánlja mindesnemü s fsipsrbs váp\\ jy irmányait, aavaa«lN«n: amerikai tölgyfapadolatokat, ■ jegyszertl éa licrákott I I \' j Á , 3c o c zlc a parké tí^ps:at . legnagyobb választékban. Folytonosan hagy készletet tart. ^ parkét lerakását jutányos ájran elvállatja. árjagyaékakat és aalatarajaokat ktváaatra tagvea ésbénaanUa ktlld- Mh Három évi jótállást válla! 1 X * X X Haladási tm Becs 1873 fii S SiÉ t8\| Y^^nnnryTmcxxpxxxxj X X* XJL gtigyfliin Harkányi gyógyfürdő Hagyaroraaág. Bar anya vár Bieg> ében. fürdőidény május l-töl szeptember 31-ig. < Habár oaia i\|nl6 kiruva oly koMM élik kfokrM óla aánilalap aWáld pyógyer«haáaarii j által nag ia kit aUf^tu, feégii a Urdft-lga«kMfeág Mik ért tapaialalat ak\|iján kijelanthati. bigy •"» aaMamirl gvigyforrásnál inrak é» aaÍNk a leRvakaoabb 4a kgaikeaabb balagaégikbw k l •\|l>a«!lÉmJk 4o éMgékat vimanyanék. a ailn k a kgaarjobb aliaaoráat érdwli E ílrdó * f"" ■•ndfa aáaakár t«lfuldi.akár ktí/Ndl kaaaa gyigsforfiM av«>pyhaiá«flrkiai4i»-baa felülmúl a mit kulúnltti aafvrfil-rvre íxaporndú véadégi k atáaa ík biioiyit laaii 60* B. HfArnitmlU uiéli-g árién) Ikénforráp kitlal Jyógyltl^ katáa»al bír eauijos, 1 kSaavéM, \|k#, IMlr^iiktllrukrc, aranyér. áékAmtslBaakra. fogaminaid htanyókJ nebsékek, d^gainaKok f« liitiyoa. írófyaeri k állal okoanlt ménrihrkrf, továbbá IépJ allatán iiiir)K, daKiinH«>kr«. nrhén ballSa, ídött Nientba\|ok « , Itaraicrl kánlalaak etlea. Aa álamra ajánlható ÜndauM jmi vjinl, Tik) liélívaanl bud peat-kanlwa-barríi vonnia, 1 klloaán: Ww, alföldi vaaat Etatkra át Villiavig, kfiáca-aécsi varat, állomás: Villány. , j ^"T M láviidáállomás, \|j , 1 t \' \' 1 MT B6v^bb mdúsitdfit a lagnagyabb káaaaégg^t Dr It ELLES JÓZNI V rtndea (fardfiorros nynjt. í flarkáuyv >886. májna hó. I f gyégyferae mo a—is A iferdő-igaigaíüiáK. lylgyflril 663 5-12 Pmi(* AYALA & Co. Egyedtíi raktár lap KaaiaaSa Feuelkafer Jézxef uséL _ 478 M-lOOj 0000)00000000000 Ssere&esit i nokníl 1^86-bsn is volt Rodolí orlicé tanár Fried l ricbstraart SÍ Berlin es 6 játék iostruklióivál.\| Már a méeodik terilót n yerfém, barátnőm is egy térnél, és Orlicé Rndoll taaér terno nyereáiény Hsstéjáben á« e-reaeeés nyebők két kermeö* téaaét Dók képeaik, kilökésen ünnepi alkalmakkor. Sdves köszönet a Mk neváben. Rréss II. Vesrek Seseassss- Kérdezősködések. Minden né bisaknát\' esek Oriioé HofjU eisikéemtikai irttoaa Berlin Priedrtcbitrsaae 21. nMja ki mln-\| deekiüék mefklldi* IH^-IIM-ki térooj nyeremény lisatáját éa nsrtmesslspját iniyan éa kuka Kiadóhivatal: Budapest, V., nádor-utca 7. sz. Msaástárask Poltzky Ferenc Beksics Gusztáv Törs Kálmán ^Btmtyáiii Nándor atk itt. Legelteijediebb 8 legolcsóbb magyar napilap. pestímirjLap I i* * í r!\'Ji •■« U \'Pl \' n i • j i\' J j • \' pártoktól i kormánytól egyaránt független ! FOLlfcrK^il X+ajf. Megjeleli mindennap, bétfon és finoepet kővető napokon is, 16 ,20 oldainjí terjedelemben. fff Oklbb\|er(öl kezdve rotáfizioi géRsn nypmatik, i mely a lapot óránkint 10,000 példányban, toljes 16 oldalon. kBnyvfclakban^ felvágva állítja é^o. iinden liétaa rendes z^nemelléklet válogatott zenedarabokkal Előfizetési Iára: egéaz érré 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 60 kr., tégy hóxjá 1 frt 20 kr. Mutatványszámok egy bétig! ingyen és bérmentve küldetnek. ■ II II IT II Ii lí » II II n W n II Ilit II II H M H II M II 11II B II B II H n II II ii B B ál B II B Msskatáraak Mikszáth Kálmán Dr. Agai Adolf Bartók Lajos Tétt^ Béla: Dr. Ksttti Gézs Matla usi atk Hk. v Éi^yÉM ■driurtjársák: íntalik Károly. 6yttngyftiy Lászlé. Luby 8á«lor, Scbmittoly József, TáM Róbert stb: ■ ■iiwwif wiriiitgiHiHiTiMi n ii imnnanaianMisaiaBniaainniriiiin ím N^aU»Ü r»#) FtikJp laptulajdoMeeál Nagy-Kaniaeán. r ll SíIB IN \'.i 1 TI •if i.\'\' II • I