Zala 1887 02 február k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	19.56 MB
Keltezés:	2010-06-03 09:39:28

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	913
Megtekintések száma:	3383
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (308.65 KB) Zala 1887 február Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 1 szArht ^agy-Kanizsa, 1887. február 6-án XTT. évfolyam. f Utikjij ÜMcUf^Um ki^la ytwiiW k iwdtasl rimán vasal-kttaé talauw könbminy. KUdókWaUl: V4ro»biw-nieu 1. \| Btmwt»ü«a tavatok csak ismert kuA-<1 % Mi fogadtaömk el, Kéfcír»tí>kj viiaaa Mm kiilraiiwk. rwr ui nrr..m.. ifcrti ^olltiic^i és v&ymm tarjtalmu hetilap. 4 ZalamegyéF ögyj?éílégylc), a Nii'gy-Kaniir.stii- és Dólwtlni inkarékpéoiMtak, Bankegye«jllet az Alsó-ranruköfci (ukaWkpénziAr vény 1 ármihAg ég Önt, nzöveik. hlMmtá kÓíÉttnyé, ifin ni gidrairtei ÁRAKt i - ki. ] IcéM évra rllivr* NtgywUm áir4f(lMk jatáay«M sáslttataak. ii««M««0ék hivattat MnMtsésyak #> kr Mlmdllon MII HK> aaálg I wi •miiiiI «la4«s nMn »\|\| W hr. ■yllllér pHtlMfi lt kr m va Megjelenik Nagy-Kaniiaán hetenklnt «\|yizir: vaaántap. sr —--—-■■-■'!■. [ ■ ! I ... .\|JlJMf». iL'nf ).-. I - ■' ■-■ It^J^r—^■fWg A balatonfüredi szeretetház (Kgjr fqiuüt u ttldoKatkémBKégröl.V Szeretet- és árvaházát, hajlékta-Unok menhely'), mint oly intézmények, melyekj minden társadalomban nélkUlözhetleaek, mert a táraadalom-nak elhagyottjai számára menedéket képeznek. lio\| megóvatnak az ^IzüUé-tőí- * haszinpt lúgjaivá neveltetnek a társadalomnak, a mi hazánkbm; nem képesek erőn i gyökeret verni. Ebben a több mint tia:nötm.illió lakosságú államban alig jván né1 ány, oly csekély •iám, mely az elsül lésre kárhoztatott existentiák legkisebb százalékát sem; képes megmenteni az éleinek, a társadalomnak. Azért oly telvék nálunk a börlötefc, mert nagy . soknak száma, kik zsenge korukban au.'iilan, anyátlan áivákntk maradva, vagy pedig a bfin fertőjében születve, nevelés hiányában rcjssz ösvényre térnék, s a helyett, hogy {hasznos, munkás emberek volnának befeliik, léméivé lesznek a társadalomnak, mely őket kilökte a Ikét-ségbeesésbe, ti ép azért folytonos hadi lábon állanak a társadalommal. l ársulalmunk vagyonostibbjainak jótékonysági i érzete, ellett nem leltei kifogásunk ; a pillanatnyi nyomor enyhítésére miiwhári késtek megnyitni erszényeiket, 1 al hiszen napi 'sajtónk a jótékonyság számos oly tényét jegyzi fel napról-napra, s habár mulatság révén is a legtöbbe, az sem baj. ma így járja az \| Szó sincs róla tehát adakozik társadalmunk, s aránylag nem keveset, mely adományok — síelünk megjegyezni — legnagyobb részben a középosztály zsebjeibői kerülnek ki, s a jótékonysági cselekedetek tekintetéfon r i v F A JiiM' j Uf valóban polgári 'középosamlytmk, és igen sokszor az a rféaze is,J rt'újly tőke I vagyonnal uem ÍM igen rendelkezik, I van leginkább megadóztatva. Más államok kan a szeretet- és árvaházak a hajléktalanok, menet)ék-háza rendesen tiá\|gw vagyntiú, gawlag féi fiak hagyományaiból, , vfiur nagy összegeket tevő nilHKhgjUokuói ál\|UtHt-nak fel. Hozzá járulnak \|kisebb gyonu emberek is évi járulékaikkal, de rendeaen az iKJintécetak fennma radáa eleitől iqg\a , is jórésit bizto-sítvn vaii, s a kisebb vagyonit emhe-rek évi járulékai a jt'őke gyjarauítáaá^v, ! a jótékonyság nagyobb m^rvü eszköz-lésérei mint a :lk>gy el jén tervezve ; völtjf használhatok fel Nálunk ily nagyszabású, gazdag emberbarátok, kik nevüket valami emberbaráti intézmény létesítése jáltal hílhaiatlanuá tennék, nagyon rit&nk. Á ka hol(kua főpapok tuígy ad<»(itái.yaiiól itt el ke I tekintenünk* hisz ^k egxházi, iskolai és jótékony czélokrai eleget tesznek. De nagynevű és nagy vajgyonu mágnásaink, birtokosaink, kereskedőink nejn igen figuráinak oly összegekkel, melyekkel nagyot, létesíteni lehetne. I S ez az oka annak, hogy az említett intézmények dolgában nagyon csehül állunk, s ez pz oka annitfc, liogy [ megyénkben egyetlen Sieretetháj, a balatonfüredi csak tengődik, s legutóbb ugy a zalamegyei nemesi pénztáijhoz, mint a kormányhoz volt kénytelen segélyért folyamodni,' mert a ímagáu-• adakozók évről-évre fogytak & »egéd-\| eszközei apadtak,. így tehát tetemesebb j . állami segély nélkül magát fenntartani \| nem képes. ftajiios volttá, ha js. derék Múlnál1 Aladárnak szép alapit^ánya a toyábt^ támogatás hiányában megasunnék, még sajnoaabb azonban, h\|gy. n »Bzetretetiy liii< segélykiállásai (Ikczám a közöt/ ség teljesen elutasitolag viselkedett iránta a megy étik ben kéveseri talál* koztak, kik telemesebu idemáiiyaikkid iártdtmk volna a megtrénkpen nélkll-lözhetetlen. intézet íeui\|tar(asára • jllabái) tehát renléíjllk ho^jy k kornjány t^gyiéMzrőJ a megye kt>«Ui-sége Jmásrészről az in ézetej ki f\|\|gjá\|K emelni eddigi helyzeti bői é ugyljfoir ják segélyezni, hogy jniinnik ferjjimtfe radása bizUtítva legyen: mégili k(i-zönsdgüitk V4ig)otiosalIbjailjoz ijt roi'dit lünkJ hogy támt»gasn^k segélyiadiimiij' nyailikal a jóravaló i\|\|tézetLt, s i\|ky4f leheipvé, hogy tneiitill több szaKénv,, és kormanyilsg jóvAba\|tfati ala\|»sabAlyok bMisan állanak lenn,' a osiirik ulasttM es intézkedése magyar ^líampolgárokra ér-vénynyel nem bírhat* Iparosaink figyelmébi. Ax 1889. évi onuágos iparkiállités eredtnényp Italo nrs dAntnit egy, hasiakban ssáxaiiokon kerassiftl lennmsradt észtnél, mely ossk snny?t liírdeteti, bogy a magyar nép lAldmíveUsrs vsn teremtve. Jóllehel Iftidrajni vis/.oríyalnk ex OH/.me mellett foglaltak és foglalnak állást, míndsíonáiisl taerésK kritika volna az, mely mansp^áf* ex esxme hirdetésérf xütiié reá bélyegét. I^gyttnk fnidnfvelA nép is'; de ex ecy-oldstuNággal a 19. stáxad alkonyén nem érhetjük be. A nemzetek közgazdasági éleiének s ebből kilolyólag anyagi jólétének három snrkftlatOH teltétele van: 1. virftgzó kereskedjem; 2. kileilell ipar; s 8. előrehaladt agricullura. K három fellétel s/ervés kapcsolatiam Ali egymással. A kereskedelem nem lehet virfcgzA oll, hol ii ipar pang s á föld* mlvelés elhanyagolt s viszont alárendelt az haiyatolt árva gyéhnek nujiiibsséjk \|\| ipar s löWmívelös szop helyieken, hol acliv T, ,/ i i • /i lí i. „i kereskedelemről szó sino« meg ka társadalmi elemek, a neüsülé- , L . Amily sikerrel képes az ipar a nyers terményeket leldnlgosni s e fe'dolgnsAit termékeket vagyla árukat a Weskedelem gyakorlatilag érvényesít ni, illetőleg éiiékeafieoi: azon mérvbeu fog a nemxet anyagi ereje is emelkedni. ** Alig van orxftg Curópaban, mely tar-més/et«n előnyeinél fogv^ annyira alkalmas •volns a rendezsil közgazdasági viszonyok említet! három feltételének gyakorlati érvé-nyesMtére, mint hasink; s mégis sok or-\ sság van, mely « tekintetben sokkal többet leit, mint mi. Eddigelé / legjobban oulliv<uk a íöldmivtléai, kevesebb gondot fordítottunk a kereskedelemre s legkevesebbet törődtünk ax iparral. i Ax ipar iránt tanúsított I OO-os közönyünk mellett nöMön-nöitek amaazllkxégleleink, melyeket \|(í ipar van hivatva kielégíteni. Emberi sxflkségletek kielégítésre várnak. Mi is eléget tettünk exeknekoly formán,hogy keserve-neu Hxer/eit filléreink elvándorollak külföldre, hol kaptunk iparezikkeket quanlum sstis — drága pénzen. Magyar ember pénzén sok küllöldi iparos ineggsxdagodolt már! A külföldön elöAllilotl ipsrczikkek ulolsó Kx esxtendpben oly mértékben lepték el a tea éleit. ím tartás lehetőségé ne k Adja Isten, hogyj ez úgy legpretji —-, ■—rti ^ magyar birodalom népfelkeéséra vonailtoxő ulasifás jidai a B. CJ. jliallm — m^K » jelen hét folyaiíjában ki log-atlaiiii. — K/, ájí utasítás ugy tyéonxláss, mini sxa-n os Vendelkezéfe tekintetében a hon vétdhad seregi szervezetének és á\| magyar tiépfelkk-lési törvény hstánizmáníjjainak megtelhlöen, melyék ax aggharcxosokl ■ es lioésxegyesülte-lek különleges népfelkelés leslületeit: nejn ismerik, eltér sz osztrák;; ulasitástól. Hövjd idö sjatl esenkivüf s honvédelmi fniii&Nj.lcr még llöbb kiegésrílö rendeletet t«»g a népfelkelésre vonatkozólag kibocsátani. r~, 4 osztrák népi el kel esi utasítások szerint Szabad kőmivesi'k, mint titkos lársuljtl tagjai, uem {nevezhetők ki nénlelkelési tísstekké. Miután Magyarországon a szabad líöraivoá-páholyok hatóságilag engedélyezve vannak Táicza. A hitelen.) - Ballada - Mtoiy iiigntiig. Jrlifft: KatiiZMi'fár ablakában Ey a iMrc$fm tzitite lobog. Kinn a ham fényét teti, 'Csillognak u játszi hahók. „AH Iftenem! — kél a móhaj: Kz xtép Beim jefadám..... Jjfikfm rtmeg .... Jaj a férjént! ^ 0 ne tudja, v ne lássa " Vt&tes harag gyujta lángot, Ijihtyése lobogtatja: H Várj GSrdírélg, rúgásodért /----- Autom/od Itvz boszim kardja \ j (rirtfgod . . . hah ! mi Ktter ajkon mézet inni, — yJ^wM S már ha gjfalünk, — nagy kaczagiW Cres MyhM visszadobni" pHoi mn urad íiéri szrdgám, Merre hitift fit a haza ? \ l'yy réstketek . . . mit feUln réY „Asszonyom, ma nem tér haza. Hajnal körül rogy hasadt én, Mikor oltód éds álmát, fsrrM mádon tat* héesat : Ttok dlm stfai lükéi* Ssétí at H, é* mllag nm gyál { mm fém jét m pl íjé >nnwy»si kot* feéatülstf A Hmk uét i miraá) stéptn." H\| rsééám rérd <st — A .Bt«sjw Inéolmpéfidé tgyniki* tn»-itwply. Hp )autmmt4i fáfymí Sürgős nagyon rzélom útja.* — Vihar készül. támad a szél, Fátyol-ksndfii üzi-hfjtja. Dördül az ég, ri/Jasn szakad; Üeszket a ffldf^rtsiktt a Mg Váiiia csapott. — ssiraj zug fel.. Hetim tornya, mondják, hogy m „ Xem, nem: hazug, kósza lárma! Itt kedresed, susog; néked : Szírem, sajkám rár epedre, — f Puha bársony lesz üUsey.* Sormás felé Itáfz-bárosták Repül a szél, fitt ja sojka. nQova megyünk? ifázimi nagyon4 —\| Itewg a szép hútién ajka. nKl az édes meny^rszágba ! Kis kezedre fapad] csókom. Éried, a mint ég a győOyör, A hogy lényed én í imádom? wFázol nagyon, keblem izzói Hájafji ragyog kél a hold mán* ' Pillanat - lés kőá lepelként Szétnyílik a titkos talár. „Féljem! ... . Egek! ok, reszstek 41!" liuk. fazefoly, l rja mély _ iá Is ott gyászol a tó, EÍtU\ a rárf — áll „Gördörély" HAJGATÓ SÁNDOR. an 'terem a magyar népdal. I - A irMUti tártsájs. U )CépdslkOliéaieiünk számns g) üjleménye azt tA#a«tt)a, hogy ( magysriaép lelke ■indii barátja volt a dalnak. Nínra a/ életnek <\|y vísronya a büfcröiöl a uM a lÖldi lét baisiiű közön, akár örveníétS® skár bánstos; akár lesújtó, akár vigasztaló legyen az, mely úyy a \| mulihim,: mint a jeiettben kellő kíle ezéféije ne laíáll volna. A lulaidonképoni magyar nép különösen tál ax nlljOld sík rbnáin, a liiil sajálsáksit let-lisxlább ás legeredetielib uiinöségében vall képet* megörísni, dalhs szerelj önteni rze)-uieit, s a komoly hái.aiotl érzelemre épúgy megtalálja a kel:Ö hangqi, mint a vidám, kedvderítő, vigssxisló, tréfás sőt yíinyos érzelem kifejezésére. S azért a magjyar nén-köliéazet valóban az érzelem. kiíejexés minden árnyalsiái képes eltáláini. A mi a r« imIhIUn nép I gyermekének érzelmét omgragadui képes, — a mi erÖ-sebbeti hsi szivére, képzelmére, a még inkább a nii ellenállhaiallán eiövel képes Öt megragadni; snnsk daibjiji kilejexési i« ad S/.övéjg és dal egyszerre jljírlelkezik mintegy megmagyarázhatatlan }nsj)irátio ftMnl etö-idézv^. Mini fiatalember aa alföldi jtép kő/tilt élvén iöbí> éven ál, sokxpor gondolliodásom, elmélkedésem lárgyát ké\|iezte a népéül keletkezése. Fölkerestem s népet mnnká\|a kóxa-pette, mikor vidám dal j közöli levágta a megérlelt arany kalásxukéij ; felkerestem las kodaloai é pa»/fjái alkalmával, vasárnspi mulnls<(g4Í közben, miljor nx erői öl é* éJeif töl duzzadó legénységnek leginkább megnyílt a si.ve, » uiámia me\|iadult jkán a dal árja; a a mii egy negyedi század előtt la pasztsltam, sst iit adni szerény adalékot a népdal kéleikezésébex le aksrom írni A népdsl önmagában véve sajátságojt termék; valóban a nép lelke hyUalkosik benne - ax sgység dsexára, mely oly kösi-veilenöl szól Imi'ank á népiss tetmékekben, daexára snnsk, hogy talán nincs oly népdal mely egyeden poéiai lélek müvénék volná neveitbétö. Annyiban is a népszellem, a néplélek nyilatkozása a népdal, a mennyi* ben talán egy sincs, s melyet, hárman, ué* gyen, Ölen, vagy Ifibben oé'kéaiüetlak volna* Sőt abban ax alakban, a melyben a népd«il elöltünk fekssik, nem legeredetibb alakját Iái hatjuk benne, banem keresztül meni ax a ki kerekítés hosszú müvelet én Y míg megkapó közvetlenségében, mint egységes mü gyönyörködtél bennünket, egyszerűsége melleit is rendkívül találó képeivel. Hogy még* is oly keiekded, dácsára an-nak, bogy ify műveleten keresztül mént, ennek oks abban rejtik, bogy a néplélek hami-sillallan szelleme végzi a javító munkát, mely mindent kikttsZÖbpl, a mi neki idegennek, oda nem illőnek leiszik. Söl számos népdal érdekes váriánsaiban ki lehet mutálni, hogy a már különbta talán megállapított szöveget az egyik má-»ik vidék sajátságai,* kjllönös vonásai szerint változtatták, megcsonkították vagy bö-viiellék. z Én iöt»bször úgy szólván tanuja vol-lam a népdalok ilynemű keletkezésének. Egyeimási iegyexgetiem ii fel magamnak akkor, de más kötelességek szólítottak, az évek során emlékemből is sok vonás elmoeó-dott, de kél dologra jól emlékszem még, két o y dologra, melr az alföldi nagy mez4-váms daliás, és küllői erü legényeinek alkalma' szolgál tatot ti a költésre, As egyik dolgot már elbeszéltem egy rajzbau a lapokban csak röviden kell tehát as eseményt ismételnem. A község löbiríijának középső fia szerelmes volt egyvszép pórleányba. Szarelme oly erős volt, hogy családfa minden g\|be-sxélésének sem sikerült öt elhetarostaábaa, hogy a szegény, de szép pórieáuyt magáévá tegye, megingatni Azt hitte, hogy mégis sikerű nie tog szülei ellenzését mtitörni, s as időre bizta sorsa vAlto^ásái. A pórleányka látva a családban kitöri perpatvart, már lewoadoti volna Mxeram!>éjér^ s safvasaa BM\|maradt volna egy^xérfl sorsábaa, ds kx ifjú nem tágított, ps azal uaéi sem haazaáU piaczokat, hogy axoknak kiatorilftaa komoly »n i\|en>te vanxi gondjainkéi » torek- A külfoldrol heOxOnlOit sokféle termékkel szemben, mindinkább háttérbe szoríttatott honi I\|v»n»««mk kénxilmenye, n minek termé-xele* kOvetkexménye Idn m iparon osxlály nngy récének OnkényteVn elnxegényedé«e Annyi n/egeny iparos meg soha <Mm voü haxánkhati, mint ma. Mt lehet e sajnos jelenségnek sxtiHI ok s V KlOrehaladoti korunkban miként kt hazánk iparon onxiálya htra ? K kerdé«ekre kívánok exniial teleim a kOveikexOkben. A némei egyetemeken hallható profeasort előadásoknak, melyet népinket jellemé ve axt a litják Ungaren bilden Kaslén* tan némi létjogosultságuk. A mi társadalmunk dtslinguáH-Agából nem bontakozott ki még mt mpMu sem s meg jó ideig fog tartani, mm e tekinlell>en önállóságra vergődünk. A foglalkozások e/er neme axerint oaaUk meg táreaaé'etttak. mindegyik osztály a maga utjéo, a KtM»itól elhagyatva halad eJóre vag\ hatra a letérti kü ideiemben K megoszlás a a k£c»ónöe lámogaiáa hiénya »ok e»etl»en a hátramaradoliságaak a k üt forrása. Kgyik foglalkoxásu oxiály magát lóbb-nek tekinti a másiknál, egyik uagvohh méltatásban résxenül, mint n mastk. Jelen társadalmunk sajátságos kiayomata a ka«xi-nellemnek s minden irányiban a kieninyen-séget tükróiieti viaatá a korlátoxotuag, a xúgiasság meg«este»üll képviaeloje. A legoaekelyebb mé tatá-Un u iparoa résxe-üU. Ax Ú»ar szó rónaiul hangvik ht ugynevexeit •miwtll* emlr Itt eben a «-sak > alaimre való eml»er w inoxik ax i\|»ar tol l'ri eml»er hát oda ueiu adná iparosnak, bármily haj amiual ia bírna a* ahhoz. Ax iparon onalálynsk ax adott visxo-nyok tekintetbe vétekkel sok teendője van najál )0l lellogott erdeiben Mindenekelőtt arra kell törekednie, hogy axelleinileg arra a magasaira emelkedjek. melyen a müvet lyugat iparosai at-lanak. Bebizonyított lény ma mar ax, hogy az iparos késxtnnényei ebeknek ixle»en ki-állUáaa, letaetOége, \|ó»aga a lart. n«sg« tügg ax iparon a<ellemi latkorétol. Minél inü ve»tebh * tapasztaltabb az iparoa axellemi leg, iniot gyakorlalnag. annál inkább log megtelelhetni a nagy kótOnség ma már el-keuy ex teteit ixléének s igényénék. A mi iparosaink eddig igen keveset tanullak vagy »emmit aem lauuliak. SOI mondhatni, hogy eaki» axok adatlak ax iparoa pulyára, kik vagy tanulni nem akartak, vagy ha akartak is, nem volt meg ax ehhez megkívánttö anyagi tehetség Legnagyobb baiunk ép aa volt, hogy ax i(>ar-pál)át o!y toglakoxáaaal járnak tekintettük tekintik «okan meg ma i«. melyen aemtnit aem kell lanumi. Ken marad-lank hátra » ha ijmronamkat emelni, »paro •aink anyagi helyxetén aeguem akarunk, legeld köteteni^ktink mta hatni, hogy ha ipa-roaok illetőleg a aervlülo i\|mn«ok tanuljnuak. Ax oraxágaxwta keleiketö i\|Mrvw» inán i«kolak la ily cxelUM léptetlek ele>l»e l-jte-ket teliea elünkkel lámogMinunk kell. SajáuágON jelenség táraadalmi eletOi.k-ben, hogy •« iskolák el én leginkább iparo aaink ugol<sduak * caaki* a érvény teljes axigorávát bírhatók arra, hogy tanonosaikat ax ixkoláha axorgalma«an bektttdjék. Aki naját érdekeben meg nem ira/i a azQktége* •eket. a* má«oktol várja Ax iparo« mindent «xive»ebl»en támogat, mini a hoxxá legközelebb allo inléx- semmiféle kony5rgé», ke»-en Igy tehát elha • ároxta ax ilju. hogy önként megy a halálba S akkor tette e«t, mikor »enki >rm gondolt rá. Kgy vafárnap deletOtt ax ájtatoa-kodO rép a templomban volt (V.axegvulve, ott a templom ajtájánál várta ax elkene-redelt Ilju ax i«ieninaie>t vejtél Mikor axtán a nep a templomból kilele jAlt, 0 egy go.'yot repített agxába » nyomban meghall. Hendkivüli aemuitiAt oko/ott akkoriban ex a dokvg KOluiHMien t>edig a kedvedet ve»x-tetl leányka képexte a igas réaxvét tárgyát. Mátnap a kO«»ég legényei éa leányai már oly gyönyftitt gyá-xdalt xengede/tek, hvgy »xem nem mi«radt a»Ara<on attaknál, kik énekelni hallanák Fájlalom, hogy teyalább néhány ver>srakot nem menthettem meg idáig eblol a daltól Sok evén át megvolt de pár ev múlva, miután onnan eUxakad-tam, elve»->eit. Tartalmára axonban, mert ax eret kOrtt'n enyei m emtekemben maradtak még igen jAl em'ek-rem. — A dal eln ondja ax ilju emlmek >or»át, lold«»gtalan axe-relmet. a >xO'flk maka<^»ágát. melylyel gyer mekQk boldogságát ellenxik dicaeri a hO axeietmeat. ki inkább a halálba men>, mint-»em hogy kedve»éi<vl mondott volna le, én réxvéttel emlekexik meg a axegeny leányról. kinek egyéb Mga^xa iraradl, mint a kOxré«»e». A dultam, mely a axövegget együtt keletkexett, teljesen hoi'ái'lett a dal w<Ategéhex Kx a gyá«adal ott e« a kOrnyé-keu hamar elterjedt a nép koxoti Rgy másik alkalom tréfáa dalra adott okol. NyArt időben valahonnan (már nem tudom kOxelbOl vaty távolbOI-a) halaa x^idó jOll ágy Mkér ballal ax ottani piacira A axegeny embernek axonban rom* váaárja : méayt. Valahány iparoa egyletet lamartem, mind axtvn \|vanaaxáaak adott kiUyatéai, hogy ax i\|var^Mok nem tám«>gai\|ák Ax amint anyagilag tánMii lola emeli Fonunt kereke, urt tempóha ve«i magát « otthagyja aokat, kikel iáiiu»«aini «»ent kötelessége volna A valamire va!A városokban minde»»ie!e kekikezetl • ipan ittak OnkeptO • l>eieg«e\|telyaO egyletek* mindig a»on jajduhmk lel, hogy ax i\|wrxwok nem segítik nem támogatják K feljnidutan amennyire jogosult, any-nvirö els/omontO. K< egylciáknek igen >»ep hivaláauk van Kexdeiben axl hittak, a lacxéréletnek n a >k ltlaumoniagnak« aleie vétetik ax egyletek siporodá«a által, av ifjak nraklapok n komoly olvasmáayok melUtl kivetköxnek ax iparon it\|akat annyim jellemxö nyerae-»egUM n hogy ax egvletek aegedelmel a menhelyet nyujtandnakn hetynelküli ipar\>-ok-nak. VArtunk, remeltQiik. de onalód'unk. doliunk arra i«. hogy hivatott egyének he tenkint vagy kéthetenkiiit erkolo«neme»iiO vagy nxak«xeru lelolvasáaokat tartanak ax ifjak iátkorének welénéra, ebbe i remenyttnk i meghufult, nem mintha nem akadt volnn tolulva-A. hvnem mivel a« iljak a iparonok ex eoadánokat káihoxiatták. Varo»unkl>nn hol ÍUO s^ted van, ax egyletekbe alig iratkozik be 3* 40 Miért? mivel. Kinek aotetnegbeit 'oly me^temége. ax irtOxik a nnp aranyoa lényétől • Sokat tehetnének e terén ax i\|ar tea-tQleiek, ha a iÖrvény áüal kOrOtirt teendők kereten kivttl egé»x lefolyásukat la«ba vetnék ax iparon onxiály szellemi n tar-alalmi emelésére. Ax ipailenitt-eteknek ívln keltene hatni hogy minden segéd kolelen ax iparos iljak egyletébe teiraikoxni a a tag-ági diiakal t>rliseini Ma egy vuron 6aaan negé«lei a e<ek mailéit onálU iparosai ex egyle'eket támogatni fogták : u»:y exek keltOa cxél\|uk-nak, ax Onkiművelé-nek én l>eiegnegélye* xé»nek meg lógnak lelelni A H'ondotiakb«v\| kAveike/ik I A kolloidról beOxOnlAit iparetikkek elterjedésének ij>arv»saink eSmnradoltnága n< oka — 1 l\|»nnvnaink anyagi háiramenetetének n ax á'ialuk eiOáüitoii kennimények ke/det-lege««egenek n a versenyre alkalmatlan voltának a UuNilans^g n axakképxattaég hiánya as oka. 3. Ax iparos oa/tály iráni iájdált el-lennxenv ug\anc-ak a/ iparosok osOkAnyna-segéiol da'áUVbk, an e'y ceAkoiiyOaaéf «v»-sre'érheilen ax intelligenliával 4 Ax ihane oaxtály \|0l lellogott érdekélten törekedjek axon axel emi magaslatra jutni, mely ben a mttxelt uy ugai ipanmai Alinak. 5. Iparos lanoncxnak cmkia oly i'ja-kat fogadjunk, kik legalább in 4 elemi iskolát »ikerrel vege/lek (Kx kevé«. Sxerk.) ti Ax iparteniQteiek ax axon hely Oax sxea i\|mrosaival egy a^erve^ leaittletet ke-pexxenek n gondo-kudjanak arrOl, h»»gy ax ijMir terén 'e^meitt'O néjwxertt e«tmék n ta>á'mányok megi«mrie»enek s lerjésxtea* nenek. 7. Kuldjúk iljainkat minél nagyobb n»áml»an a roudentelé keletkexö n nagy kolt-tggel lent art ott iparianmuheiyeklte, hol a kii ünbóxö mesier-egeket a mOáxIéa kova-le.menyednek megfelelően elsajátnhalják a sefdüO iparonok. H. Tanu'mányoxxák iparosaink a nagy kOxouég i/léset s ké«/itsenek ex ixlé nek megfelelő exikkeket, ha nem in juiányosnb h»iu. mint a kölloldi cxikkek, de ax ár utóbbiak fö'é ne emelketijek. Ax iparonok e aokléle leendőivel axem-ben . adiuk mi in meg a kívánt támogatást s lehetőleg minden sxttkségleiQnket ilihon vo5t, l»e> veaxieit, a hala elromlott. A falu egényei exi a hmioriát ia vembe sxediék. eld>OI a verabíd n eg néhány vem-jrakid meg-lalál'am egy jegyxOkOnyvec»kében, ax elejeit, e« a rövid mutat\ány is tanuakodik a nep ia'á<0 élcxerOl. A töredék a k(Vvet-kexókepen hang/ik : Klllldl«Uli\|, IWÍItdl«IUÍ( — Honnn < f?<\ rss.mif . Mar iKMt a t k«-tl Innnt Cssk Wcslabb M* IW is4 n Ijrikinri J, S mlstWocr «m»lKlMili4l Ri^Kvktuiu s komiananM. No Mwasi nKrUd wsr bm.1. F4lkuta»«Uskív Jnl . (M» tnn i\|t ■fití (sala' S amolfc«Kj rfr-fsn isrtotlan. Sism forintnyi kárt «nll«>tuw lluaa s>im t»lt i «nkn M<rg> gnráan^nl tunilti llarosotwr nrjr^ liannkslli — I wr trUaái gnraat UU A. Még volt ennek a nótának egy pár nirólája, de papijaim kOx(^il nem birtam rá akadni Axon a v ideken nem volt eaemény, melyet a da>kedve?ö fiatal nép meg nem énekeit volna a tárgyhox méltóan komolyan vagy tréfásan. Csak kéaObb sajnáltam, hogy már akkor ia nem irodalmi axemponitxH figyeltem meg a népnek e kedvtelését, néhány év lelolyása alait ax eredeti népkOltéaxeti termékeknek egéax soroxatát gyQjihetiem volna egybe. H-m M-r. kénvítiennOk mag. hogy péntQnk a haxában maradion. Igy elérhető lenx hogy ipartvs onxlá-lyunk miebvhh ver«enyket>e«ne válik Kuropa legetnO átUmvmvk i\|varv>saival. Adja Isién ' _HAUASSA HKKO. A közgazdasági kiegyezés , Hudai^aat, bkruAr 5. ÍHH7. n Hogy a kna^atdaaAgi ki egyeaéa mivat aiim* még nyélbe tltve, aa a»on frnosa éa tavaroa viatonynak tulajdonit hat A, mely moat a« .extrák kotmány éa \|>Artja k^xt van. TaaHfe miniaxterelnnk teljen joggal tekinti kormányát p.lrton kiv111 álKSnak a igy ' a reichrallii tol.Unégnek ia pga van arra. hogy magát kormánypái Inak ne tekintse KbbAI n visx»iiyl»Al saárma xik asL-Sn. Iiogy hol a kormány bngyia cetben n többséget a hol a tttbbnég a kormányt, a hogy kttxitlk at egyes-"ég legtóbbatiVr alku a compromia«u-mok alapián j<tn létre a nem ritkán a a majoritás belolyáaoa elemeinek jutó niilyoa értékű kormányi engedmények árán. v At oattrák kormány pártjai nak eten viatonya compromittálja at uj kiegyetéa létrejnvetelét ia A ki-egyexéa - alku tudvalevőleg a két kormány koxt már megvolt, a^t annak egyes n^ateit n reichsrath a a ma gyar orstágg) illéa már le ia tArgyal-ták. ut<\jbbi H leum- a fogynat- táni jav Allatot, előbbi pedig a vámtarifát. Mikor axonban a reicharathhan H petrolrum-fogyanttáni adAra került volna h sor, axt at egyeadlt 0»eli-ga-1 otiai koabexió a gulirxiai pntroleiim-(orrán titlnjdoiioaok érdekeinek sugallatára ilvetette a világon. Ii«»gy a asaat-adA-retormra is ugyanaton értlektáraak téatérAI a cneli n««atipar érdekében haaonlA aora vár — Ktinek kftvetke-téee bogy mi meg a vámtarifa-tár-gyaláaávnl várunk, bogy aat ha at éideküiiknek meglelni kiegyaténi pontok a tecbar.ilh által végleg eljelennének, ini ia n bukás orknaába atl-lyeasthoantlk A paritáa tehát csakugyan meg van aton j glmn, hogy Auattria és Magysr»»r-tikg etfymáa érdekeit figyelmen kivUl Itagyhaaaa, bogy egymásnak árthasson De hát Ind marad akkor a kig>>tí', ennek alapián a monarchia bel-ő viatonyainak inegsxilár-ditása,- melym h mo<tani külpolitikai bonyodalmas borulatok mellett oly égető axllk»ég van ? YiUgtn, bogy a dolog nem rajtunk múlik. Au-atria aajnálatos bébi-stonyai mái-már akadályai kexdeiiek lenni ncircmk egy állam helxes l>el-kormány tatának hanem at égést mo-narchia érdekei megvalóaitáaának ia. Olt ia van tfthb'ég a vllentéki kiaebb-nég, de mindég) ik párt annyi Urto-mányi-, nemtetiaégi éa lokália érdekek hantájával atnturálva, bogy innen onnan akadályai leatnek a kormánytat megfeleld működésének. A majoritáa hglőbb elemei n csehek éa lengyelek, caak mo-t atövetnégevek a maguk t«ebe javára a magyar álláa-pont ellen; atutn van a kotép párt. a llohenwatt-clttb. es inkább atláv irányú; a jobb kfttép, a Lichtenttein-club, et inkább klerikális irányú, a végül a batközép, a Koronini párt, mely kiVtvetitó kapocs szeretne lenni a löbb ► ég a a német kisebbség kOtt, de at egymáa ellen dühOakndó atláv éa né met factorral atemben caak a zavart éa elkeaeredé t ntnporitj v Et a többség. At ellenték sxintéii ily stakado-t tt, n mérsékelt német pártot már ulaxárnyalia a nagy Németor»tág felé kacsintgató német nemxetaégi töredék, a eten ia túlkiabálni igyekeznek a de mokraták éa antisemiták a nép szenvedélyei a öntő hajlamai iagMtáaában Csakugyan kíváncsian várjuk, mit let Taaffe miniatterelnök e tagyva parlamenti népséggel szemben teendő. Megpróbálja e lemondásául ráijeatleni majoritáaára, mely ax autonomikua törekvé ekre nézve 6 benne bírja fó támaazái ? Vagy atétoatlatja a parlamentet a uj válasttáaokat rendel el ? Mindenképen vigaasUilan helytet es a kívüliül fenyegető bonyodalmakkal atemben. A polgári agyltt kStgytÜén. — A ,W»' m«MI ttMlte — A nagy kaniaaai ixdgáii egylet február t án lanotia meg évi renden kOxgyOléaéi melyen kArttlbelftl IM)-en vettek résxt, a m ha tekintetbe vmauQk, hogy ax egylainek ma\|d 4tk> tagjn vaa. élénk r«axvétlnek nem Igeu iiuHHlhatA. Kgyebként a gyQléa lef«»lyáaa a kö-vetkexo voli; • I.k l)r ftoFerencx egvleti elmvk lebvlva.iaija a inkán letemam KnorU tiyörgy titkár leleniésenek kivonatna tartalma s kovetkeso : • Kxeloit i't évvel volt egyleti lagsxátn máig 37Í re emelkeilett; a legnagyobb sxa porod áaaal a ion ha n ax IHM. év dios^kedhslik, a mennyiben annak folyamán rendes én H kOllag lepett be. A tagok stámere«iménye tehát a k.v. vetkexOké\|>eu vezethető le aa év de exember 31 én volt 306 rendes és 7 kültag lépett ax év folyamán rendesén 2 kültag, tOKVItateit kiless, eltávoxán éa ha-láloxáx kOveikextében í^t rende* tag. Marad at év végével Stíl tendes és 9 kültag miiiihogy axonUn a f ho 1 tol máig .«! mét belépett már tt rendes tag. töröltetett Ivedig 0 tag, igy a mai napon rendes és » kültagul sxámiihatunk, mi olyan axáin, a mely egyletünk életké\|>essegére vall én jo-vtyét butoeilja. A mull év folyamán lartaioit í rendkívüli kOxgyillés, melyek kOzöl ax elsőnek egvleiünk V> éves fennállása megünnep'éne a másodiknak tedig slsp«x.«l»átyok imV-do-itáni képexte tárgyát. Tartatott továbbá 20 válaa«tmátyi ülés, melyekben líü ügy nyert elültetést , etek kOxttl a fontonshbak kOaé -orolatidvS a kert átnlakitán es leUxerelés, mely a sxámadá sok tanúsága sxennt IOíVh in 87 kr. kiadást voni maga után s ehhex járul meg 4»0 Irt tüggO stáiula kifuete»e s igy os«. stesen Irt kr. mely vVanxeg eaakn gyan ieleulékenynek nexexhelO. Jelentékeny kiadást vont magá után egyleti helyiségeink én a lépcsőház kiles-lese, mely munka Mikolásoh Samu helybe.t szol leslO uiint jutányosahhan ajámkoxO 324 írtért en«k0z0lieivéu a igy * költségvetést eg előirányzott 4 0 inból, még ax uiolagonau átalakított hely meg lenlését is levonva mely IM IrlU került &H Irtot ai-keiült meglakantanl. Hutor vételár fedezetére külltégve-tésileg felvett 1538 frt W krbél a mull évhen o^ik 44^ Irt »6 kr. fueneieil le s Imgy ex igy történt, annak indoka nrinte ken átalakítási költségeink ben kereaendo. Könyvtárunk a kOiuegveté»iieg megállapított Aaaxeg felhas/nálá>á«al a mull évben m gyarapiiiatvan, — annak albv-mánya a ko\etke/ö : ax év elején volt üü7 kötet intdslnn n 0 ehhez ax^v lolytán be-axerextelett n9, ajándékoxtaiot^W) kOiet, — ax Onszen kötetek sxáma tehát ma A mint ép moat méltat attak hallani könyvtárunk ajándéko/án folyián in gyn. rapodoti Kütelenegemnek tartom tehát e helyen megemlíteni, hogy az ajándék»xOk nótában Babona Usxlo. Horváth ltotdixsár és ltez-0 Héla egyleti tag urak loglataak helyet. Hálás elistnérénünk illeli meg ax egylet vigalom rendexö bixoitnágái is, — mely azon hivaiásáltan — hogy egyletünket mini ilyent mely vigalomra is lerí nyit, a nagy-kOxOioégnek l»emutan»<a, - híven el\|án én énnek gyakori miikéiléne ax elismerésen fel-karoláson kívül anyagi haszonnal in ján. hlgyletunk egy k locé<)a a kOxmive-l0<lés elOaegiténe; — melyre a leghasznosabb tápanyag a s/ép irodalmi ailvek, loiyO iratok n hirla\|a>k Mint ilyenekkel egyletünk ellátva van én igy tér nyílik arra, hogy ax ép moni említeti cxél elérhetővé váljék. Tagsdhatailsn axonban, hogy a mu veltseg elOmo>ditá»ára kOxhasxnu felolvasások in nagy befolyásai birnak; Örömmel mondhatom el uraim, hogy ennek sem voltunk hfányáltau Az egylet ilyetén mükódéee által le-gyüxelik a/on balhiedehm, mini ha a polgári egylet alapsxabályaiban kitüxölt cxéljainak kivitelére tén es alkalmat teremteni nem tudns. Hogy pedig bárminemű alkalmakra egyleti helyiségeink is alkalmaaabbak legyenek, c/éla/eiünek látta a váUtaxtmAnj a társalgó és könyvtári svobát egybe vonni a axt olva»\ teremmé, a volt olvasO termet pedig láranlgt'i teremmé átalakítani. 2.) tlóterjeaxletelt a axamvixngálObi-xcltság t'ayyu I^a)on, KJcxy CiyOrgy ea Jm-A«Ux tiyOrgy> (elentéae, mely sxerint ax egylet forgalma 186. évben 5169 Irt 61 krt. lett ki At egylet vagyona.....M 443 írt 10 kr. leher.......• 68 • listla vagyon. 24.t6l • Uí • A sxámvixagáUk )elentése alapján a fel-menlvéoy a válaaxtmánynak, iiztiikarnak éa pénxiárnoknak megadatott. 3.) Olvastatott az 1887. évre a választmány álial kidolgozott kOliaégelöirányzat, mely 61u In 78 kr. bevételt á ugyanannyi kiadási tüuiet lel. Egyhangúlag etlogadtaiou. 4.) A legutóbbi válaazt mányi gyüléa hatájozoiáhox képest kmoraollaltk 10 db kötvéuy. Kihúzatlak a követkexO asámok: m., fflh \% MSh^jflI n áfil^iittiiM Ilin nf , 84t I ü I ISSjHfjpP ' ' »(k % i\ Ityolvaatatnak » l.eéikkaett tmfyt* vtnyok oi kérvények. Habom Kasaié indít-nyu<. huay a rolg. egylet lépjen bé a IVwésseiiudotnáiiyi társulat, 114 oraa. mar gyar kép/o»ft veheti a PeiöfbtiiWág Akadémia pártoló tagjai aofaha. ~ A iöigvftWit á vnt«i(uetinnv gtivaslnia alap-ina e tdü »«ribi Mm, osakfjiWöve teltei eleget a neme* iniantióju it,dit váuy mik. Torma Imre, nx egyleti éíléifitn fcé^-\m, M 1610 frl évi bétőssxegét ItUtfírtra kéri leexállittalni. A kérvény a választmány éli ulasittatik eííniéxéa végéii; hasonlóan (jfiUag egv'elí szolga kérvénye ím tí.) Dr. font tik Ferenci elkök a iikar és választmány nevében leköszönvén, m I&H7 tévre aíáklMI tisztikar é* v&íaaiti-mlny megvála«xtá»a következeti. A sxava: mi három szavazatszedö bizottság előtt ve* gyiest kék és^ebérayintt szavazólapokkal tör-léül, igen lanyha érdeklödéa mellen. A választás eredménye a kft vei kérő. Megválaax-igjlak, elnökké; Dr. tieutzih Kecanoz egyhangúlag, alelnökké (>. Gnttman ViTmoa. (szótöbbséggel) titkárrá; Dr. Tripamuter tlezaö (éáyb.), ügvesxssé : Simán liábor (sxótóbbs,), péjúüárnokká : Kuorizer György iegyh>., hlut-nagygyá: Fairt Lajos tsxóiöbh), köny.vtár-nokká: főik lajvön (Ssótöbbs), Válnaalmányi tagokká: egyhangúlag: Cseresnyés Sándor, KeOer Ignácx, gró/ íhgoamy Kálmán, Kárács Béla ; szótöbbséggel: Somssü'h L,ő-rinex, MiUényi Sándor, Ptaft\|&gBi Hogyay Ödön, Lengyel Lajos, Kwmx ttól^züáv, íÚ'tdendy Béla, HnW Ferenc, Vei-din Marton, NeutieAler Pál, Gyfojjy Jároc, Vajda Bálint, Janky Károly, Grünkul Henrik. — Számvizsgálókká egyhangúlag: 'Bécsey György 7VüNimtNer Gyula; szótöbbséggel: Bitnper Károly, Fagyai Lajos, Szthvhj Tivadar. Különfélék. — Aa IgaixágAK) I hhalalek Aaupui««ltAkN tárgyában Nagy-Kanizsán u.egiudiiotl roozguloinnak megöleli i\ kívánt eredménye. A lörvényazéki elnök huzjgó fáradozása s az ügyvédi kar felirata \| éa Személyes kihallgatása után uieggyözó-dől) ax igaxságügymiuisler ia a jelenlegi törvényesét i épületnek miserabili állapotáról,] k az Qgynek helyszíni megvis,egáláKára I ivég Liaxkay .lenö u-iuisleri lilkűri ia le-küldte, kinek e hó 2-án tartott a»emieláio I gálába után máfirjip n éűjü'il ar'iga/^Ügy-imiütater távirati választ, melyben a kért re(o\|rmbox megadta jóváhagyó 'beleevye>é-Uéi.>£nnek (olytón meg keilO időben meg-I löripnbei véu a lelmondaNik, májún l-i''t6l I fogna a kanizsai összes igaztágtiyyl hiwta-Uoir p nZöldfa* éptilftbe fognak békölÚisni. Az ielOuyö.s váiiozáa keres/»ülvitelei élOse-I gitelle a/Mi, a dolognak finat ria'ia oldalát iórdeKlö körülmény, hogy a herc/eg B.itlhyiuiy eíélei urodaltiiak bernök.^ege a/, etedetiie'g Ikivtjut évi bérönayegel ',- (kü írtra mér.uékelte) ÍDiepérfi illeú az iguxaúgügyminisieri, ki az igazkág»>golgáliai&* érdekei iránti kiváló jó-lakantínak ez úttal ia tneggyö/ö jelét adta; ja .törvényszéki elnökül, ki s-ujftl hatáikóré- Íben mindent elkövetett az előnyö* váltó/-latint kereszt ül vitelére: nézve. — fcs tietu 'tagvbatjuk emliletleDül Láng Henrik városi adópén/lárnok elökékenysegél sem, ki 4a cyftrk, hogy házára nézve, melyben a já-ráKbirótág és ügyéasseg uio>-l elhelyezve ivannak, lé évi fe'mondáei idö van kikötve, a felmondAft tuAjua l-ré eltogadia. A znlameg)cl iiíIhniIiWí moz-ajmkJcrnl már két ssámban iá. megeutb keik uj Szombalhelyen megjelenő »l)uná&l(iU, 1 vasmegyei tüggeilenaégi párt közlönye, és (özlepényeihen nem c^ak a kani/sai, ha-•eui ia megye minden kerületére nézve hoz köeelgö képviae'ö választásokra vonnt- t61 eombinatiökat, mfnl állnja : ,téljern bizható fotrásból." A nélkül, bogy t. lap-ijöTsnak jó'ériesüiiMégéi kétségbe vőuui aluir-. Ilink,] csak anuyit 1 áriunk . szüknégesnek megjegye/ni, hogy a politikai láthatáron az ogész megyében olyan teljes sréjpfend ural-Nodik most még, bogy mindama combina-tlók, \|melyekről I. laptársunk értesüli, csak sgyéiu találgatás jellegével birnak, a nélkül, Hogy az irányadó körök hangulatának leg-l(isebt> mértekben is kinyomatával birnának. i mi különösen Kanizsái illeti, itt Dr. Wlaa-■ca%ula főügyészi helyettes jelüléséről mit-sem (iádnak, dacaéra, hogy vele caak nyer-Hefae'a kerület, de alig hibetö, hogy Wlas-4cs, a?eghivfisa ereién is, abban hagyná je-létitól^nynek ígérkező- hivatalnoki carrierejét. ifitek szállongnak imiii-amott a választásokig jf dfe megállApodásról aeliBl axó sincs még. Kg; réeae Blalf. Nagy Art, 3 eÉttteűdei keserves rabságot adott egy ha-atoof4lao-iécgéért Szakács IvAn vérhov-léAoi lakót. A ég uktobar V9»éa tőr* m, bogy a muraközi Varhov.váa községben r^aztfészét I k# gMzotty; Szakács Ivánoé « Btéek Péteroé, egy réc«én, aelv a falu Máxepn etteröiö tékában usakaJi, oh> m merve i^fv istta »k«dv«aő« VlT^'MbA méf •förténélmi* jéltnfö-Aa birnévre eatattadtk. Aa asszonyok catupiféjá közben mégérkezeti nindegyik-M i • a rtoréf, aa aaeiooyok lüilci nwie RPP^yÉl \| Aililoil. —. 8«aMc« a vixböl klieraliil iparkudoii. De mqsl mag rö ftiokj gyöll még a lmja. Hubek Pétgr és I üjtjé nem akftfiák a lóitól kiéreazlatfl » ka pávai rtk ftsllba löktlüHiék VégtHre kkelull 1 néki Itfibek ka)<é}RI is annak < kga\|\|Uil ! cHayami s a paftra ^riődhi Mltlöir liultak a kapát löle vlfgzavenoi Mzándékugoll, \| a kii^j'Ődütt tettlegefiaég kőiben Bxakáön Ivjtn oly i zxértuczéilaaül z«ji«lla IöImi llubakél, I hoyy ex néhány iian ninlva mtgbalf » S/ja* \| káéi Iván ha'áll uiuzoti Hiilytis lead aertéz ; miaii vád alá \|terftlvéti, a iK-ktüii/wü kjtv tasak 01, flgyeleflpbe véve axt, bbgy a récne I' aa h advarái a al egyenesen rsnueH fekhs-l^ére téti be, a igy aa exen okból U jog* }« gal az 0 tuhti^loiiAnak volt tartliatö a e 1 szerint Saakács tulfjdoi)! • önvAfietembén i járt! el; ftj/yelembe véiia továbbá 'erő* lelltp • I dulfizái. ea kogy ő maga is báuiaintaxia)otr, — bzakAcit Iván! T. évi bürtoiue'iiélié, mely I büníetésl a kir. tábla egy és (él, a kir. (luriu petljg S évi idöliiriatnra eujjlte fel, ag»n iit-I doknlázaaf, hogy) Szakáoanak tulajtlnujoi\|a I nem leli igazolva. — \|Ken egy ügy ix na gy<$n illutrálja azon rendkívül ogigoru Itd-I tógául, mely a Curián ujabb időben íjndko* 4 dóvá vált h a ! büntetések, rendszeres fel* out késiben nyilvánul.; —1 Kgyébként. e/tin ügj'iliin a kftnén^eu auttoll Ifi — mitilArie-I Bü ünk perujimal él ' im ••eMtaller-eslél.v A Ui-knui-I zsáil»Magyar landalotn- én M(lvészeiitáridjú I Kgyt'Küb't'-uek' iapuukban már lamélellgit 1 éríületi, esiélye, uíelyeii ÜMuUci* tá os U-I • mari iiíuik é^ neje /W<»i/ fMai t-kn t»rtnlgy 1 ia r^áz^vvaaxnek,! leliruAr 42 éu fog niagtHr- lnlni a C.üHiné diMÍcrumCeo.• AIu\|hm 4iiátáa i vmii ra, Imgy az Idei kiini/sai lari«angi ftikon \| • temérdek imultttfágaiuak .ex ím egyiU igen \| érdekes PtilÜjftlj (\|>gja kepexni. 1'— Áia alla\|iAtt lálogulÓHit 14a-iiláa A ti. \|Karoly,5Cala vármegye hIÍh- 1 pftöja a jm-ö bélen — hir sxerint Kanizsán 1 lesz (hivatalos látogatási, mely alkahiuimal . a virósnalj Üresedésben levő árvu-zé^i Ülnöki áliás betÖltAie tárgyában egybehívandó knagyüles iatá«íqejr( in ki fog'.-tüzeini- A várókban eddig Ikeringd l»ii;ek szerint az ül-álláam !kén jelölt fog pályáatti Kt-Géza és ijVe/W Lajos. llnlnl«»svégü lóiicxt Igalotu Nem csigáit parkéi tel ragyogó fényen! bűi* lerfiir bén. torlérelJ hol a hölgyek ftirti, kozt diadém töndököi s a gavallérok (lei\|f]kfiról ^lerakelarkí* lelieg, — \| hanein ott KI un a hegyjvölgye^ Muraköz egy kia lüstöz falujá-batiu Zebatteczen esett ilteg az a uagy eset, bogy nők és léiiiijik való.-agos, betépii dijua • bíilt« rendez'ek Imi isxe'ex kedv, xeue, láncz és s/oknya nbar/oti.* A vigalom he-vében megjön Sánli lin^e, rná^ lalubnli j ul-gar éinher, és par'agiaa gavn lér-más nótát ptrauesoll a muzsiktnoknak, mint a melyre a báli publikum nikia a^yökögös jó horvát csftrdú-i. Aa e mialt kelet kezet nngytókn ín^erüti^égben 'Sárdíf a kurcisnia-sznbából kidobták \|s 'eUlfg banlalinaxtul\|. Ou kiín Viuti-ics Jakéb egyetlen lanti átli ása szerini Uájnt'k András, -a mulatók egy ke,I egy [darab Iával oly ettővel suitotia jlöb'e Saidit. h.igy ez i összarogyoít a regveire meghall. Gájnik András e miatt bün\|\|erbe vonulván, ellene fepruár 1 én tartatott inog a nagy kanizsai kir törvényszék előtt a jvég-tárgyalán. A tauáck kövgU ezüleg alakult; eluök!: Ctrtesttyéi1 Sándor, kir. tvszéki elhölv; birük c ,f)r. IíoriHífit FVrencz éa Frdody La-josi \|jegy/ö: l)r. Szabd Klek, közrafl!»»: 1rag udön kir.! ügyész. (íájnik Am\|iúsfc ni.Ki mwjwz Kálmán (Varga Lajos ügy véti helyettesei védelmezte, A kózvádló a íi'l'K 30u K a niai'ian kérte a vádlottat megl ün-t.etni\| j(lo évig lefjédhetf iegyhaz.) A vád és vaiibeszéd luegludlgatása után a jtöi-vényMék Gájnik Andrást összetett bizonyítékod segélyéve] 3 évi iegyhasm itélle. — Vrtiótt és kir, ügyé»z /eílebbszést jeien-teitek be 4- llj Mién. Probszt-János, zalaegerszegi törvényszéki jegyző nlUrltoz vésette Sümegen Takách Margit Ifisasagonyl, Takách Áiajwfl ügyvéd leányát. .ri- Aa rg) leli baukelí. A nagykanizsai »polgári egylet alapítási napjának évfnr^íóiát, február hó Sí-ikát az idén is diszvaporával ünnepelte meg A körülbelül 150 főoyi nagy vacsorázó társaság szódára az egylet elétl emeletén jevö díszteretrben leritelték. s a kangulat egyre fokozottabb uyriékbeii olbnküú, a mihez nagy mérlék-hen box/ájárbll a Sáckür.! — Torma jele jó zebékar tüxea játeke. A vaekora foPya-mán ielkös/öntökm mondtak: Dr. Betlizik Keranck, Kovács Béla, Tütiössy Uélá, lUtporh Gyula, Piihál Ferencz. tfimoa Gábor, (íg5r-\| fij Jáilos és ínég 'löbbeu A táraimig a legvidámabb hangiiláHian késő éjjeiig egvütl 1 maraali -t tüaloiiiil OliMMúköiij 1.« A N.- kabizsán áliíomárolzi) bdn védféíiiandá r zijsz I lóslpegédiisztjéuek, Yághó lgnácz honvéd-badusgkuak ienii 'cjfiiníi munkája a napokban hagyta et a aaj\|öl a a megréntleJöktiek aaélkül&éieii. A Rióban hézagpótló, jele-sen sverkéfstéft tnuítkáról lapunk jötő azA-mAnak •lrt,daloin« rovatában fiiunk bővebben s>egeaili\|ivall. H lAllsiAktik a Itaulaanl Ittr-«4«}ev#\|i4jM. nagy-fkenizsöi kir. wr-vétiywék ¥ppk köiliaztelrtbeu álló biiws, Ütt Ijós Jeiid, már, nthány hét óta ifkiioa iMtégM lebiik. A ifaöatég a>elsg etdekJö-dAssil is rokonszenvvel kiéri a szenvedő b^ró ilkknotá(« mr\|v reményislannek uayai) I egy Általán nea< mobdbaló, de Isljaa falé püléseig, nehogy ^zlOgyménsibeu fsnsksHás áíljon be, blsonymt vsliózások történnek ; usvfsetégen Y^/Z/mi/ lléla törvaxéki bíró, ki ettdlg a Ikkii Wiilyort! mfMtödött, ylsz-axstér ij íjiolgiu'í u(\|ysk msíié; a telskkönyv- \| m l visszÜmaradö uúgmimf/ Kálmán, gróf tvatéki bitó mellé nádig tiroli látván jegyzőn kiv()í n'Ag A'orfSt l'Mjox jogsyakornok j tatzltiik lie< Kgyuiiglj \|negstolit\|ük, bogy Kán- \| 1(tr l'Al telekkönyvvazeiil s fckkVi irodsigas* gato, ki tnár lai'aaiosaM> Idő áta beiegeo-kedik, benyujtoita áyugdija/tatáaa iránti kér* j v('myí\|i \|! / - 14 Inc % és <ito:e. Hobert, ki eddig \S flamlHaf giVif pailiui uradalmában mint er<)aaxmérnök; fnlik'iiiíUt, ebbeli minő* ségében a nemrég éHiunyk Wieber faréncz utódjául neve/,teleli ki. jfiötze Urnák, ki g/akavaipftsága s kulönoseh nemzetÜ' k iránt idegen' l^léré tanus)ioti mkleg rokunszauve állat sddbg uAszéles körökben elönyöxen is-niertié téllé msgát, - elöMpietéséhes öazío-lén gratulálitnk, - IJ 'eiietuuár, Sit/i:hihihi Ödön, ki eddigelé mint Ügyvéd furgon és Néniét-uj váron , muköilötl h jai zenei téren íh jobb ulkjtjómmal kiváló st\|érrei fellA\|>eit, 1 iizotitu) ánandóan Nagy Kuutzsán 1 tel(?j)Cuík le éa zenei leuzkék; adáaavkl ióg foglalkozni. Ajánlmk at a közönség flgifelmébu -ián IlletékUlaxAtiikal hivatal annak loUtánJ hogy a f örvény szék a '/öld (a« épületbe helyeztetik Iái, május I-lö! lógva visskaHelye/.tstik régi hejyére a jelen legi (ör^Miysiiéki spüeibe, a igy ujbol az Sdöhivatal ko/elnégebeu Ing mükódheinl. fiogi JHr. Farsang1. — As 'Kgyleál li\|l<, Ax idei k- i nixsai laiiaangí saHottnuk bi/onynya ex vull egyik legkiválóbb lénekvigalma. Sem kedé-lyesség, srtm láiogaioliság, som fény dolgá bau nem marádt h^ri a fiegkiaebb mérték- \| bsn sem i axon'elitwbálok Jmögöll, melyek-rOl éddlgétt zkokás v\|»H. áioudani, bogy a \| leylenye-e^h bálok ^a\|i(?Má\|. A polgári egyletnek: jlélssaki AÜvenyelikei én szőnyegekkel qoMan feldtHziieU lé\|K!SŐliáxa már maga igási nggyvároHias, eaikelő látványt nyujtoH. iAg etne:eli négy $rem eztju táaéx-1 vigalom dóljuínt a :legkényenebb igényeket \| ié kielégila osinnul,Hőt] moiÉhatni fényűzés- ' sel volt -dekorálva. 4- Maga a lánczvigalom esti 9 óra után kexáödótt,1 a mikor a vigalom reanexö bizouság u\| egylet elnöké nek, l>r. I enixik Férepczn^k betépő nejét, miut lady natronessét pompaH virágbokré-Iának átnjujiása mgllnii fogadta. A leiem meglelt diisingUAlt kazönseggel. A női tánc/.-remi, — laaly a joíéii vull iliölg)eknek ked ves emlékjargjfat lipáxhet — kis köuy-vérske volt, mely neki arany nyomással áttört brok á 1 - latijai közt a lápc/.rend v an len y omal va, az ulolaö 'belső 1sm>U cdaxolt tökörkéve). Ak ízlései!csinos apktAgoll a hölgyek se-lyptuzsínoruu Ötbe Intzve ihordhatták. — Sárközy ílancai zétiekaranák IÜzq nótái melietiiankidatlankedvvel folyta tánus egé«x kivi-ágos kivirradtig \|é bizonv ex ax- eggsx fettyes esti arról gyö<tli< tui mag mindenkit, hogy eliie^bél, szt^val nagyobb sxabasu, valódi táucxvigalom rende/ésére az. egylet nagyterme is szűknek. li'Onyul, — Nem lehet még eljhallgatuuHk, hogy atáuézvigalom i endexOi bu^gó iáradoiitsatkér] teljes elismerteit eiilemelneka legyen jlitalmuk a szép morális eredmény, \| mely egynfial a pblgári egyletnek kéUégtelenül fonios larsadalmi misaiöjáréJ a arról te«z {ajnuságot, hogy ezen egylet a/.t a ii ipaiot képes ts lesz bei öiituii.-- A i^vielentjiöl-gyék névsora a kovelkezd. Arnw Sán-dohié, Dr. Uenlzik Fei éucxué.ltooecy Ödönné, Ifai> fíeliuié, Krdikiyj Lajosné,' Wpetjesy l)u-xröné, FiiiOip Kázmérné, Uelsei Gitílmati Vilmoane, Vjrfí«/n// glenrikué, Qyftrffy Já-uoéné, Gózo^tg Sándorné, Gerhaúser Jenöné, Gágl Lajoklé, tíartutannJ ((jócska), Janda Karoly né, Kall iroda, JAnosné, Knausz Bol-dizsárné, ozv. Kteméntné, Sémet Ignácxné, l'undur Ferénczné (Sárszeg), Uáft Antflné, . ScQsiils Károlyné, SrlMtény liHjüsoé. &z6kr Ketteuezné i(Ven\|e) Szekeres Jóxselné, Szol-may Károívné, SchUikné^ Dr. Tripammer Rexiiöné, t'Srya Lnjoj-nfe, Varga imrétié, Vágntr KAruayiié, Wajdits Jópeiné, Wnszii Alaliosné, ll'iiiinw A alattié, -f Array Milka, Bánatai Maliid, Dobrt'n Lolli, Fülöp Kata (Haiszegi, tinóik Mura^Györ), fíanny Kala (ll. Magyurort), . JJurhnan La.uru (Bocaka), Jleaedüs Margit, Janda Hedvig, Kmusa Ká-tinia, Klelneitf Jul^ka, Lerrk Tinka (l(js-Kotiiarom)! hiszek Aunuj Mount/dk Róza, Sagy Lui/S (Z. KgerN/eK), liáfz Aranká, Bdtz lloukja, .tefe Krz«ike (reiri-Véntel, Scastits Áijáidin, Seájits Ida, Szekeres Erzsike, Scklick lika,, Szóimul/ Gaesa, SzMIa Hermin, 7W-pánimer Heita Varga Magda, Ftofö Mariska, Vágner Araiika, Wajdüs Klóra, M'a/iiVx ÍM, HfNgg» Adél. H A r.égyesekei 48 pár lánezoliai - Salai nók KsMsg^kaa. A fanuár 22 Skén Kaposváron, a váraiégte-ház lettneiheh megtnriuli lényéé bálon Zala vártnegyébil j a kővetkeső hiMgyek véltek részt. ítotbiL^axloné, Bogyay Imréné, Bo-gnay Isivtíujiiá Saáry Vlbíteué, Bm^W Vilms, Jbgyay Irén, ltotika nö^rrek, Saáry l'iioska - I a«k)•kssUial >Wag) ar Ire-daloiu és.VIÜvés»el\|»Orl«ló Kgye- sAlel a kö\|lkez4 mnjliivói bocsáto\|ta ki. A Magyar Irodalom- [és «lvésaat-\|iartoló egyaiület 1897. • évi február kó U-éo a Casiuo dísztermében sártkfrU baogMflMeras falolvasó estélyi rendez. BetépiI dij' Őrhelyek a két első sorban I frl M kr^ aföblf zorban 1 frl 10 kr., állóhely I írt. Jegy előre válthatAk í Gfünhaum Pál ur üatefébeij <dél-slst tsksrékpénxiár'épüiet) és este \|\| pénxtárnál Kezdete B'/t érakor Műsor I. Férfi vonós-nágytz elösdSsa, közreműködők : Gei« gsr Miksa, Kslivoda János, Kovács Ferenek^ Pjok Halamon urak. 2. Conpjet, Auhtr ►Ffé kets Domínot cximO operájából, énekli Hetiéi lallar Lalosué Ö nagysága, zongorán. kíétl P«dIák Miksa tifc 3 Párbsjiőrtéitttek, irtf; és felolvassa Hentaller Lajos ur. 4 Magy# nApdalpk, énekli Hentallér Lajosaé Ö nagysága, zongorán kíséri Pollák Míks ur. Két fl-vonós-négyes előadása, A müsör bela* jezése ittáu tAncz következik. A i aiirgél lar. HÓ egy lei által kiküldőt 1 bizottság ss oltani Ur. templomban felAÜliandó orgona slspjánsk javáwt .lH7 lebruár l'i-én Csurgón a >Fehérlő< vendéglő termében zártkörű tlrcxvigalmal rendes. Kezdete este 8 órakor Ueléptidi\|^ sxemélyiegy.l frt 60 kr. család-jegy t Irt 50 kr. — A Mag) kaulxaal Iparaalljn aég önképsó- és segélyegylete javára feW ruár ö-ikán, ma, vaxámsp, ax • Arany Ka« rona« szálló nagytermében zártkörű tánct* vigaimat rendé/. Kezdete 8 órakor. — A j jótMüiiy ozél érdekében ajánljuk e (aulaié I sAgot polgárságunk figyelmébe. Szerkesztői üzenet. — Zaljttmegye ti-k. aefkttifMgÍHtk! a, 1 U)üáaak iA6r kát loirutóhtil mim inát arai kaptak. A 1 niimnyltmn • legkoaelebbi Mxámát m« kapaáak meg, I txt a cdiirovinwiii.v asagaaSatatiaéaak kallaas UkiaW-I nühk a a nugoak rvazéiél ia altez k^gaat tofaáak I latáaksdal. V A Kelelöe szerkeszlö it a A 1. A j o n. f)HK»,ikv. 8X6. Szept. 1-én ÁRVERÉSI IIIRÜETMÉNT. A nagf•kanizsai kir. törvényszék telek' kíjnyvi osztálya részéről közhírré tétetik hogy Zalamegve öszzesifetl árvatára végre-haj tálénak Tóth Magdolna férj. Szoml Istvánná végrehajtást szenvedő ciömyeföldi lakos -elleni 07 Irt, 17 kr. töke, 1882. nov, 26-tól járó 7 % kamata 9 frt 27 kr. végre-bajtáz kérelmi, 8 frl jelenlegi a még letme-tüendö költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezeit kir. törvssék területéhez tartozó CHörnyeföldi 966 Ijkvben 1 1—6 aor sz. a Tóth Magdolna férj. Szórni Istvánná tulajdonául felvett 169 fríra, — ugy a -+- '24 i'i hrsz. a. ugyanannak tulajdonául felveti 142 Inra becsült váltság; ffötélea ingatlan 1 1887, fal>riiAr22-éit<li e. 10 órakor C.Mórnyetöidon a község háslmál Mátics János fe'p. ügyvéd v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lennebb kUelt becsár. , Árverezni kívánók tartozoak a beasár IO°/f-A'l késjtpénzben vsgy«óvadékképes papír* buu a kiküldött kezébe/, letenni. 1 • -Vevő kő(eles a véielárl 8 egyenlő rész--letben meg pedig az elaöl az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó I hónap alatt a másodikat ugyanattól 2 hónap álaiC a harmadikat ugyanattól 3 hónap alattt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6 % kamattal együtt az árverési leltéleiekben meghatározott helyen éa módozstok szerint leflaeini. ' Nagy-Kanizsán a kir, törvssék lelekkvi. osztályánál 188ti, évi november li-án. f Gr. HUG.ONNAY Ur. HA USER h. eluök. 8:12 1—1 jegyző. 2Í. SZ yMny- ÁRVERÍSl HIRDETMÉNY. Alulirt ktkQidöit végrehajtó az 1881. évi 60. r. ca. tluSL §-a értelhiéhen ezennel köxlrfrré teszi,' hogy a Ulenyktfir. járásbíróság 14. 16\|P. 887 ss. végsése Által Strem és Klein, Weiss és Ledofsky c^ték n. lanixHlii lakosok javára Kobn Sálidor' illetve nejé Kohtt Kegina lóiszimártont ia-kosok ellen 473 frt 36kr. éa 290 frt 4.kr. ennek és pedig 234 frj. 21 kr. tőke atáv I88tf. november l0-lól 239 írt 15 kr. után 1886. detzember 5-1Ő1 290 frt 4 kr. pedig 1^86. évi deczember hó ?6 napiátyt* szAmítandó fi°/0 kamatai éa eddig össtasi* 121) Irt 2-> kr. k&ítség követelés eregtéig el* rendelt végrehsjtás alkalmával bíróilag fc-foglalt éa 1051 frt 75 krra becsült boltf áruezikkek, bolti állványok, házi bulor, A\|f és fehér neműek bői — álló ingóságok ayih j váltós árverés utján eladatnak. I'V®. i/ely árverésnek a 1887. sa* hf^ küldést rendelő végxéa folytán a helyssinőn* vagyis Tói szén tmAr ion kan alperesek laká. sán leendő easköslésére 1887. évi febrtár hó 9. napjának! (IMelfin 9 órája batáridőül, kitöxetik éa sbh^z <a.vpoBÍ aaáo dékoxók eiénnél oly megjegyzéssel hivK^w .meg, hogy aa 4riut«Jt i ezeá ái^ verésen az ÍH8I. évi t ez. l70yK értelmében a legtöbbe^ ígérőnek betarak alul is eladatni fognak. As 'elárverezendő ingóságok véi^B^ az 1881. évi 8U. V, es. 106. fi-Aban mjC lapított feltételek nerinMesa klftkatao^ Kelt Utenyén tfi napján. Htt l-l kir. ^Ir.miskgp, llll' ipw WMPflIMK y, As rlwfi w oni tr 11 K 798 5—12 Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári társaság fil^CS ,V UeuKimdtiUfifiiie IH aiUpiiinioit ] ^ Markért M. veietéae alaii ajánlja nagy áruraktárát késa ajtók és ablakókból vasalással rjyllit, továbbá lágy fa padlók ás amerikai tJllgyfn-Irina áa parkett padlókból. - r \| j ' ' • ! i ' 1 [' u r ' ■ ' 1 , ■ I • J A gyár annálfogva, bogy duaan tel van aaertoUfi muiim faanyaggal, valamint kéax áruinak nagy mennyisége folytán abban a helyzetben van, hogy minden megrendelőinek a téren a legrövidebb idÓ alatt eleget tehet. 'Svábbá elvállalja porf(t\|lék elkáazitását^taljas berendeléseket kaszárnyák, kór hátak iskolák, irodák stb szómára'- továbbá bárminemű, gépekkel késaitendő famunkákat, előirt rajtok és minták szerint, szobabútorok kivételével. . I nmsajamuhktt, ™ hogy a hírlapokban fetdioaért gyógyaiarek közül wemket kaauafya betognógo elwo, u inon ogy bfipsihyia Richtar kiadu - intéuteo«k Lipcsóbö s ktoja a „Imgtoif czimű röpiratot E köoy-recskében nemcsak a lesjefebskssk kliesyitt káli szerek Yaonsk rcaíletesen itimurtetvo, hantin Mnaégrtrll aiélé Jelaatéaek to oivasbatók. I jelontósek ruutatjrtk, hogy toes aek saatbaa %y tmiarl káartwsr to itagisH arra, hogy még 4 iatasőlag gyás yltlsttas beteeég ■ihárittf lik Ha a botagaok a " I ;, m I A világ csodája! ' - Éremmel űijjazott - - Szabadalom. 4- Eredeti. Szt. Jakab-czöppek. —gfélttJS gyógyawr rendelkezésére áll, akkor még sályoa bej esetén is gyógyulás vnrbntó, • as okból agyik betogsak aén kellene a „Botogbarát" megreo-daltori elmalaastaai. £ figyolumreméltó kény vacaka jöyevel sokkal kflsayebbeo válautbatja mag a vsart K röairat mügkúkléw) a AgM gyogyssart \ rojar megrendelőnek kittiéibe asa kerti. « g Főraktár: török léuet gyógynai-tára Badapaatea 7-«J ■WW)': i MII «- n fcr lék leien uláásá«>któl évá (étetik és csak a €. Oiu PallllcAn névvel el- látoti villám lámpák « valódiak. Pilikrter Jánoij cs. sir. ipoNismetier és vendéglős Judenburgban I 1886. lauaár 20-áu ast irá; «A veit villám-lámpa kliQnŐ aajdun jtlkaimat tállá • 1 . I M\|t4m olj gia«r to Wwf-Műk, aib« nMw m4Ji[I Cj4p-vM>ntnllmtl\|utlk>ttl«: l ijfMMnMVl. ni-i£ a4Hh* (vfuk) Mint IpO égögyeriyá esended eayhe lénynyel, letér láng. Égy óra cssk 2 kr Elismeri legjobb ér legolesább vjlá-giián bármely heljiaégbei}, bárminő \|M* roleummal. Képes árjegyzékekét kőid a* egyediig gyáfindti ár-Európában és egyedüli intései valódi amerikai kályha szellötletési sizszüri és szab. ^ újságokról a Jiáz fa konyha résxér C. Ottp Pellikin,] • Wien Pralerstraw 78 /ratorsrii. OWOOOOOOWÍOOOOtXiiMKXKWOOOWKAKKXXy v:*±*JUUty •>" C. Ottó Fellikán, Klen Praterstras/ 78 ífralursltn, MI ftinli wtM mt%$ih, MWof<»iiRn», fpjfáJAa. alti. iMUHrfM to WlilM njiU/SiMrá. A MS(. vnaásrk, M Aatra nrVII ■SrSa aArSalitlI Mrallli-(m aawMas vtoye wérlM h i\|C SS la#(»wa k>ngyntitfin f i)k«fra( riit'l)rt<iirk mlijilp^}H»j \|»t IiimSIiIi fulyiÁn •aaSsM" IimibAM » mrlNi klvMi teiiménri W/ir»r\|i,. I % kh»1ia(i( aa kín* to i rn as hr«* ti i M>hW«í. KiMkltol M. Hl unta. Hannover. MUáfSnMN. Balvalor fyócytasrtár to KSgal A. gy^CT*' rtosaél tágribbas. — Kfalg Vneaal gjAfy-asertáre Narbarg. 186 S-W tizenharmadik évi RENDES KÖZGYŰLÉSÉT I tartandja, melyre a t. cz. részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: ' a) üzleti jelentés; a számadások és mérleg jóváhagyása a felügyelő bizottság jelentése alapján. b) Az osztalék meghatározása. c) 2 igazgató tanácsos választása a sorrend szerint kilépő Karczag Béla ur, és az elhalt Sommer Miksa ur helyett d) A felfigyelő bizottság megválasztása. e) Egyéb, alapszabályszerűleg bejelentett indítvány tárgyalása ; Azon tisztelt részvényes urak. kik a közgyűlésen fza\azati jogukat érvényesíteni óhajtják, az alapszabályok 85 §-ához képest felhívatnak, miszerint még le nem járt szelvényekkel ellátott részvényeiket t évi február hó V5-éiől egész mlrczius 5^éig terjedő időközben az egyleti pénztárnál letétoményezzék. Kelt Nagy-Kanizsán, 1887. február 5. sto. y fSh'rMs TJt^t. i: MkJtfJm&wmwa Mj9mmt¥»akal Fftiflf UflmUjirnnmilU^j Az Igazgató-tanács. PX9 A Nagy-kanizsdi Bankegyesület Részvény-Társaság f. 1887. tol márczlos 6-án d. o. 3 órakor üti! lilfigigéi^i 7, assám. , Nft«y-Kftiu'/Hft, 1887. februdr 13-án. XIV. évfolyam. " 151 m tM I 111 1 Uí ti J3ír!in.«4By. EIUÍMVSIbI "tiruekia »lm t kflmMi «tk Inswrt k«k bél fogidtstáik at, Hiir»\|úk ?ban M51 ktlriUMk. v PollU^al é» laxtaXmu h.itllp. A Zalaraegyei Ügyvédegylct. a NagyKnniiwaí- éMélyjtlni la karók pénztárak, Bitnkegyeflülel ás Alsó-mufaközi lukankpénalár réwvénytámáaág és ttna. köveik, hivfitalos közlönye m m nx :inrB»_ ruőriirrfcat abaki yiféHtoM . i , T . • aa -1 R rflftm é . r / # ' • » 5 i n N«ff«44vr . . . . I • •• jj RlrtotiMk JalMyM aáalMataak. Artsrtai « ágyék Mvstolif m kr MfjrSrdltoft MM HOmHc 1 (H. •iminÍ nindin aaMrl »«y M kr. I É- MylllUr piUlMn !• ,kr. m - mro aa- Megjelenik Hsgy-Eanissán hetenkint egyezer: vasárnap. a a oly Pirtszervezkedés Zalamegyében. \ J 'Necn átért aaóHnlunk ir), mtyilja I helyesnek éa ctélaterűnek' tarta i\ók,-hogy moat, mikor körülbelül még egy féleszteijdŐ választ el bennünk a; a jövő országgyűlési évadra való kcpvi- \| aelŐ-választások tói, már is szükségét éresnőkl a választási mozgalmak tneg- \| indításának Ez hazafias és táraadalmi a sem-pontból egyaránt tévedés volna, választókat (időnek előtte sodorná itgalma\|k bs, melyek nek elő'dézésére még nagyon is ráérünk A mirej azonbsn pzükaégünk volna a a minek i,deje mát elérkezett, az a szabadelvű-párt szervezkedése, mely hofsztí lés "körültekintő figyelmei, és odaadó miiinkát kíván, s azért időbe is kerül. Ennek ap i eleje nézetű na sze-l rint nemcsak kerületünkre nézvel hanem a megye ttsrzes kerületeire aézve elérkezett. Hangajló körökben eddig eem nálunk. tém a megyében a pártüervez-kedéat illetőleg semmi mozgalmat kagy irányadó tevékenységet nem észlelünk. Amit itt-ott a felállítandó jelöltekről hal lünk, afc nem egyéb puszta combina-tiónál, a melynek kézzelfogható alapja nincs. I Hqgy Imiért tartjuk azükségéanek éa fontoknak a pártszervezkedést ? fögy-azerüen abból az okból, mert a jövő országgyűlési ^yklus 5 évig foa tartani ; mert megyénkben a szabadelvű párt -h nézetünk szerint legalább, látható copipáct tömeget uem képez, s ha tömprüljii nem fog, nehezen Inike- ...... 11 1 - ' rtllend neki áa alvesztett poaítíbkat viaz- I szanyarni, a mire neki könnyen lel i fogható okokból határozottén töreked- I nie kell. Törekednie kelliktirül ekin A téssel éa belátással,, nehogy onnan érje. legelőször a megceetatkoaáe, a honnán ! legkevésbé nem váfta volna.. A szabadelvű -pírt. szétszórt őrseit egyesíteni kell; tOfaörülhi kell nekik egy jelszó, egy buzdító, lelkesítő, jplr szó alatt; körUltekintőleg mag kell válogatni a végrehajtó bizottságokat, oly fél fiákból, kik komoly , hívei a párt* nak a e végrehajtő bizottságoknak ae-tióba kell lépniök akkor, mikor a tett ideje elérkezett.j Mert könnyű a győze-lain aa ellenpártnak, mikor a tett ideje készületlenül talál bennünket. Ninca szándékunkban at ellenzéki pártok bővebb kritikájába bocsátkozni measzire vetetne at, s ki elfogulatlanul \| képes itélní, az maga ia helyesen fog ítélni róluk. Különben szükség tan a \| tagadás szellemére ia. mely »Faust« \| szerint, »mindig a rosszat akarja a a jöt teszi « Máa helyen adtunk kifejezést már annak hogy a pártlj Üzdelem nem aten-vedélytelenül keresi az igazságot a azért ritka eaet, bogy nyilatkozásaiban a tiszta erkölca fogalma meg nem zavartatnék. De — a mint már mondtuk — a párt raervetkedéét éa különösen a mi körülményeink kötött annál stükaégesebbnek tartjuk. Városunkban a stabadelvü párt meglehetősen tömörülve van. A szabadéi Vü kör jtudomjfounk szerint még fennáll;. bogy politikai nyilatk&áaok tekintetében hallgat, as nagyon ter-I mészatea; hiaz eddigelé at elmúlt vá- laaatáa k óta nem volt faladata nrl«v Aatkoani; — dA reméljük, hogy a kö-jpígő választások iránti tekintetből netrf-sokára újult erővel fogja megkezdeni mflködésél, mindenesetre at eddigi tapasztala (okkal gatdagodva, a kifejtendő működésében eteket felhaaználva, fog szervetkedui Talán pontos éa gondos szervezkedés mellett sí kerül kerületünkben Visszahódítani azt a positiót" melylyal a szabadelvű párt bírt. Ily győzelem a legjobbak verejtékére méltó De lölötta szükségesnek tartjnk. bogy ne 'csak k ét ülat linkben szervet kedjék a szabadelvül párt, hanem m -\| gyestarte és pedig oly tormán, hogy azután, mikor actiélbá kall lépni, jmeg ia állhassa helyét. At ide-oda kaipko dáat, szervetetetlen irtnüködés sehólj sem bpszulja meg magát jobban, mint a pártküzdelem mezfjén; feiyelmasett-séjg a jó Ügy rzolgiálatában szükséges itt, —• a ez a jó Ügy a- kazáfiasság, a sxabad^lvQség Ügye, mely elletizéki partjainknál, — bármennyire tísttéljÜk is a politikai meggyőződést. — nam kevésné discreditálva - vatv PártálUaunkbóttsohaaem csináltunk i v r . tifkot, s többstör! azon nétttünknek adtunk kifejezést, hogy még mindig inkább altot a szajbadelvűséghez szítunk, melyet a kormánypárt lüiött zástlajára, mint a hot, melyet atabad elvüen drapirotott; tógájuk alatt az ellenzéki pártok takargatnak, de úgy, hogy senki te lássa \| mert abban, amit lát, csakugyan nincs köszönet. Att sem átalUodunk kimondani, hogy a pártok eddigi conatelláitiója starint a szabadelvű párt erősödését óhajtjuk; óhajtjuk I különösen a jelen körülmények kötött s óhajtjuk a jflvŐ országgyűlési szak alatt ia, bogy Ma-gyaroratág jelenlegi áUpaneti helyzetéből szerencsésen kiatabadtityoi. H«»gy lehetséges volna-e et ha a jelenlegi kormány megbuktatásával bármely el* lentéki párt kormányra jutna, nem itiatszttk; nem biatstük pedig as auszt-riai párloonstellátiókra való tekintetedből Ott a pártok kebelében, mint már lapnnk mult számában is ki volt mutatva, valóságos zűrzavar uralkodik, a mi nagy mértékben gátolja éa nehézzé teszi a közgazdasági kiegyezést is. Hottávéve most ehet a külpolitikai állapotokat is, tieatábau vagyunk azzal, hogy itt erős kormányra van szükség, a a kormány élén oly férfiura, mint Tista Kálmán, lelitek érdeméit.bármiképen iparkodjanak ía leszállítani at elleutéki' pártok, a nemzet többaége mégis bilik benne, s mag \| van győződve róla.vhogy ő e jelen alkalomkor nem volna helyettesithető Adjunk kifejezést azon reménynek, hogy a szabadelvű párt Zalamegye kerületeiben stervetkedni fog, még pedig úgy, hogy ha lehetaégea visszahódítsa az elvestett poaitiókat, euel ía erősítvén azt a pártot éa Mt a kormányt, melynek akarata éa buzgósága van, hogy a nemzetet kö^aada\|ági bajaiból kiemelje, a mt, ha eddig nem si» kerüU néki, nem rajta mult; ily bs* jok alatt rtenrednek at európai na* gyobb és kisebb államok it, általában pedig az egén eurdpai kontinens, s mivel Magyaroratág teljesen eltár-kózva nincs és nem ia lehet, neki is'ki kell vennie részét. arcza. Tévedések nagyban és kicsinyben. U A .Zsb* eredaü tároija. — Henoe van az ember tennészaében, hogy m\|<bó kiváiicsiséggal tekint a leié, a mi tőle távol fekszik képzeletének varázsától kórayeave sokkal szebbnek tűnik íel elölte as, a mi lávol van tőle, mig siaxont as, a míl közel értiét, a mindennsfM meg-ssokotiaég követkexfébrn nem érdél li flt( söt rendesen elhanyagotja, nem i IrCdik vele, közöny^a eSötte. Pedig már a német kSHö is énekelte: ,WriIui in der Fsrue schkölfen Síeli' d«s finio liegt o nth'/ Pedig ez a tulajdonsága, ba iem is minden esetben, többnyire nagy hiba, sok kellemetlenséget rejt napában s a reális világ következményeitől elvonván ss embert, határozottan kárára van. Főforrása s siván-esínág s as eti bernek a/on ösztöne [(ikety sokskltsn nesy ménékl»en tan kiTejir.tive) hogy weret a más ajtaja előtt Mw»rni, mésoák a l^jávsl törtídni, mig kevesebbel azaal, a mi k^Hnne, »ele »>sgávs! történik. Sot némely ember snhyíra a más dotyával foglalkozik, akár hívatva, akár blvajlanul, bogy a maga do'gát egészen elhajt tagolja ni ellette, s ^magának nagy károkat] okos A lécfte. a ki áapbassvat a korcsma áastala aj^'e't potülral, s ba'gósáaa után Jltélve, talán lépet volaa (6 legalább aTnal hiszi lai^kt) es állam ftnánctiáíl rendbe lljoznl, ImMképi arnt, bogy ss ö ssját I slk-kAia és koHáioM péazftfji viatoafái a leg Mfyobb readetlea^égben vaaaak. \| aem héfm Mp\| rendet kasai, Mt roliaképen á SmmmL mám itmá e mákámá épen nem lud. Az a nő, ki as egyletekben oly megindító módon beszél a gyermek neve-' lésről, s oly gyönyörűen tudjál előadni azokat az eszközökéi, melyekkel c/éli érhetni, — odahaza seÉ* leányával, sem fiaivjd nem bír, tudomás szerint isién s legrosszabbak a városban, hirdet ve azt, höky anyjuk az egdrz világ gyermekeinek nevelézeért buzog, de a iragáéit ilem képes nevelni, sssz ts Ifini képes volna reá, de annyira el van foglalva mások ügyeivel, hogy s magáéit teljesen el kell hanyagolnia irellette. Ezeket a példákat az életből ír erilel t analóg esetekkel a végtelenig lehe'ne sza-poi\|tani. Nagyon természetes, hogy itt számba sem jő azon eieijgédhelelléu körülmény, hogy a közügyekkel igenis törődni keli mindenkinek a magák állása és tehetsege srerinl, de as közügy tjein személyea ügy, és s köz-baj nem személyes baj Ámde vslsmint az egyéneknél kicsiben van meg, feltaláljuk azl nagyban is, az államokban is S különösen e miatt hoztam bevezetésül néhány példát ax egyéni éleiből is. As államuk politikám is világ kezdetétől lógva expanzív iránynak hódolt. Ez a politika sokszor puss'án hódító volt, sokszor nemesebb czéllál is egybekötve, habár e humános cz»'í mellett at anyagi nyereség nem vala titkolható A hódító államok, s kOIÖnösen sz^jcj mélyek messze lek\|»ö idegen világrészek területeit kívántak birto-Suliba ejteni, óriási összegeket költöttek as ily czé'okrs, melyek bátoey nem mindig fizették ki meftkat j sol melyeknek angtar* láss még később is mésás Össsegeket nyelt el és eok áldJzálot követelt emberekben Is. A legújabb id(\|ib0t is fekhetne erre aésvs igén tsnuUgo» példákat idézai As anfál állaoi saiutéa aaoa államok ktaé tartozik, meiyeft Wy területekkel bírnak HM mi A, M vi%H^I bánr ss snysgi eredményről sem feledkezik még, valóban a civilis&lió! is terjessti ; sőt külön bibliai társulata van, mely nagy ösz-szegeket köjjL miaaiója érdekében. A reális gondo\|kodásu angolnak, ki bő adakozŐ~epyszeriáind, szép idea'jstuu-sftjról lesz lanutságol e vonás, ámde éz sz éremnek (éryoldala Van azonban ennek sötét o'dsls is. Még pedig szomqruan sötét oldala. A szigetország lakósságáésk egyik része, a kis Skólország lakói — a mint onnan egy utazó irja , as állaliségha aü-lyednek. Kimondhatatlan nyomorult, szánalmat keltő viskókban Isknsk, melybe síig hatol bele a nap világa, épugy, mint a szegény eihagyalolt lakosrágnsk lelkét sem éri a szellem világa. A xz^gény nép s miiveSt-aég legalsóbhj tokán Ali, nj el ve majdnem érthetetlen, s szellemj tompultfága phisikai slhsgystoilságávsl lépést tart. Szánalomra méltó -leremieaeknek mondj'i őket az u\|szö, kik emheii ti állóságuk tudatára uem jutottak a kik tompa egykedvűéggel élik le napjaikat S a praktikus sagol, ki százezer mért-földekre küldi inissioiiirimmit, s nagy pénz* összegeket kőit, hogy egy-egy lelket a>eg-nyerliecsen az anglikán egyháznak, nem látja, hogy a közelben mennyi dolga akadna a buinánus, embeibarálí jnüködénnek s lelje* sei) tönkre hagy meubi egy néf>ei, me'yet neki volná kötelessége kiemelni eihagyalolt-sáffihól. j Itt van egy példa nagyban asnk közüli melyekkel kiceJhen annytstor lalftíko-auek. Nagy tévedést Utunk ebben, kár-hozatos tévedést, mely nem féij meg sem es állam lofalmával, kem a hamanisa'e* lognlmftval. As Allamtiák, bármelyiknek^ bi-zoijyérí joga van halalun körét kiterjmu-leui, de aevetaégea ellentmondás yen abban, nii\|or egyrészről ast mondja, hogy a \|ze-Wlen vad népeié) akaija artgsjáadé- kőzni a ctvilisálio áldásával; mig másrészt saiál köréhen, hol a humánus tevékenységnek oly szép tere nyílnék, sémmilseui less, mikor fif sokkal kényelmesebben és olosókhan lehelne oly fontoecivilisáiori tníssiói te'jeiteni. Ezeket a tanulságokat más európai államok eljárásából is le lehel vonoi, a mi bizonyítja, hogy valamint as egyének, ugy as államok is az általános emberi gyar-lóságnsk vsnnak alávetve, s mennyiben a távoli, sz ismeretied- vonzza, mig a kbzeli mellett egész közönyösséggel bsladnak el. Pedig azokba rémek, a melyek sa állami életet oly élénken fenyegetik, csakis, vagy legalább nsgyobb résében sbban a körülményben lelik'forráfukat, bogy az. államok korántkem tesznek eleget azon követelménynek, hogy intézkedéseikkel aa állam legszegényebb és legserényebb la-kossinnk sz emberhez méltó szerény megél-bilét biztosítanák A l»éke,idején s háborúra kell készülni, a katonai intézményt kell fejleszteni s ez nem igen enged időt, hogy a társadalom alsóbb éleméinek anyagi ét erktM javulását munkába végy ék. Es igy gyarapodnak minden államban azok a szerencsétlen rétegek, uielyek a társadalom többi rétegeivel lolyIonosán eJlenégee lábon á Iának, s adandó alkalommal veszedelmei ernptiára a készek. Pedig moat már valóbsn keresni kellene azokat a tényezőket melyekkel az ugyneveseii aociá-lis munkás kéidést meg lehetne oldabi: a mi nézetünk szerint jó akarat mellett erőszak nélkül sem volna lehetetlen De hát, hol az akarat, s a legvégső esetben mit haasnál ez, hogyha miadenütt as érdekpo-liliké áll vele n/embea. A bajt azonban legjobban lehelne megszüntetni oly politika raelíett, melvbeu maguk ss állam tőrvényei, józan és bölcs rendeletei akadályozzák meg as ily elemek, gyarsp sU^st. enák ÉMfJ t Mt M üti ssámábán enattettük, moet már kiadatott Nagyon imm, bogy \e törvé&f fwtméhee a védwrveayt ara>tta* lóbbnetaU val'ozáet szentelt] A változások og) #%H>n'je a követkecóí \|2 kzaiial mlédeu I bed leregbe (háti innwnfiM. Ittetöleg pölHttffclékbe ho5 védaégbe be nem aeroiheló lurtHfrilee' • iiépwíklé( aaolgálatra etkettafejaAga tt^tetébejr mi osztályoznak. miért ki ni tW #i máaodik taatUHttályban ideiglenesen uMmebl^ai kért bedköteteeek s kilétéi nélkül A,aofeeólüsoJiaág előtt m gjelenm tar éósnek. I Aa állítási lajatromlól telő »törlés (sáskákkor moodható ki, heNa védkötéles midttsa nép/oike'éai, bér csak fegyver nélküli sjfotgálatra ia alkalmatlan, A oépíiWke-lá»i aaolgeiajra való alt almaiig tekinteté-bei^ a honvédség képviselője határoz. As áUitásf lajstromból wiló törluu >k csak ss 0 bossájáruiáaaval leuei helye 3. A oéplölfcelési azolgáhltra valé ké-pewég iránt hozott 'halárosaiék as állittoi Is jelromokba (bejegyzendők m e czélra ty rovatot eyimak. .A A védköteleaek orvosi megvizsgá-lásai a néplölkeléei szolgálatra valö alkal masaág megbiráJhatása tekinte éböl három osstáiysatbsn leesnek csnportmitva, a szerint, a mini a védkötelesek leg j verrel vagy tegyver uéjkül szolgálni képeseit} illetőleg minden népfölkejési szolgálatin alkalmatlanok. A; m. kir. honvédelmi miniszter körén delenleg útasitotta az összes örvényhalft-ságekal, bogy e változásokat aj védtörvényi utasiiás illető szakaszaiba s»igoiu pontossággal illeszszék be s ss idei sorozásokpAI már szorosan e kiigasitott utasítások értei* méhen járjanak el* Á tanítói kamarak. A > Zalai Tanüty* jaaulr 27-iki 4. számában xUay Sándor, ugya »ceak e lapnak szerkesztőié, »Nyilt level* <t intés Ud-vardy Ignátz úrhoz, a »Zalameg[ei áll. tanítótestület* elnökéhes, melyben a laeiiöi tekintélyről értekezik, lelazóiliivi n, illetőleg lelkérvém a nevezett elnököt, 1 ogy es ér-kezésébót kifolyó s a tanítói kamarák lelál-litáxát csélzó indítvány át tételül formulázva, a járási körök elnökeinek n ey küldje, hogy ezek a távassi közgyűlésekre vita kozási tárgyul I űzzék ki. Ebez az indítványhoz kiváiíbnk szelni s ép szert sajnáljuk, hogy Szalay Sándor úr, mint ö msgs is említi, részi tekbe nem bocsátkozott, mert a dolog vei tjére nézve csakis e részletekból lehetett v >lna eligazodni Ss S. ur indítványa m iglehetősen tekervényes tömkelegeiben. Nyílt levele kel külön tú'asxihaió részből ál!. As egyik elmélkedése a tanítói le-ktnlHyrvl, a mi nézete szerint nincs; a má-sik pedig e hiány orvosffcss, inelly szerinte osak a kamara által, oly lonna, mint az ügyvédi kamara, érhető el. Meri, és ibben kulminál az ő gyógy íródja: I) Minden tanítót erkölcsik g lOggövé tenni e tanitúaág egyeteme iráuytbsn. ' 2.) Mirden tanitót erkölcsik g függet- Ne künn idegen földön azünlessék meg a rabszolgaságot, hanem itt benn az európai kontinensen legyenek azon, hogy a ehér rab-szolgsság megs/ünjön. Tegyetek — ti európai államok r- oly intézkedéseket,^ buj y minden állampolgár láradaágának és muukáji m»k megérdemlett béréi megkapja. S ha 1 leuit van még elég tennivaló, ne leíjesiiaélw jmissiót künn, a mely pénz- és véráldoVaiit kíván, s melynek eredménye ki sem ezUilható, hanem bent tegyetek meg mindent! a népek boldoftttsára, ha szükséges a néppel, ha ez nem akar, a nép lelvilágofitásám ennek ellenére. M-m H-r. Dalok. Kicsi háj fehérlik olt a magas dt mbon, Oda száll képzel mem^da száll ago idom Teteje lenéz a Balaton partjára - -TV lakol a házban Szivemnek reménye, lelkem boldogi iga. A mikor kalitén kigyúl a nap pír Lelkem nehéz vágyát már ctal alig bírja. Kiszabadul, elszáll, mint a kis mgaárka Es tehozzád tér be Stiiemnek reménye, lelkem boldogsága. II. Sem rogyok én többet ártja Te rogy a szírembe zárra; jp rád gondolok én y* fMfal> kW> Te fád, édes rózsám, liljtató reménynyel. Se yondidd, hogy meg rogy Som leszek in Hűtlen soha; At flembe seozlsk, ('tákol tm om orrzéd; At isUars bitóm A otlégnak gondját rtflra, HALSA Jealteei as tóMiuékelkel és fekolal fcate-^tágokkal azemLea. 8 mMan e tiszielt inditv\|nyo>ó ur e gyéfyAMot ajánlta, nem veszi ésine, hogy Kisgábaa as wiayl^ibau (yiásj ellenmondás veit, melyet hnoay akHuanily ssép MÓval ' Is iWseegyeitetni nem lehet. > Mielőtt még áUslábsu a tanítói tekín lélyröl srólnáttk, a két pomra nésve teás* Mük meg rövid meuiagyiémeiukai, A ipU as egvliben kíván, habár tst> szetős elekben vaa mondva, ep^igy a leve* égőben mint p mily leaiieiiea a maetk. Minden rendnek, oeetályesk, áHánnsk Aemlere kell. j^ogy bizonyos erkölcsi knte levettségat éressen azon álláa vagy testvet irányéban', melyen mükjtdik és melynek tagja. Már nőst bizony ón az, bogy egy pá ly.\ «em fó az azon működökre oly sólypa erkölcsi kötelességeket, mint a tsnltói palva és mégis egy pálya embereiben sines fay kevés eollegiáha érzet, m ni éjien a tanítói Irálya embereiben. S ép árért a legtöbben' Imtám/otian tiltakoanáuak az ellen, Wgyökei adandó alks^ommal saját társaik vonjak lelelös><ékres eltok\|nt«e attál. hogy a kamarai rewleeér sok kmtoa oknál lógva lehetetlen íh. Kinft'ür nzóii. niert a hivatajos testületek aoáma nem sok, a e testületek körého csak is a kozaegt tanítók tartóénak«biva* ttlbói Azt at ellenőrző, rendsaert, melyet Sz. S. a köz\|>nnti vAlns\|mAnyra ruházni kiván, a«>kéa, s talán nem épenx iuok, a kiknek mt^í télnjök keltene, kémkedésnek tartanák; ankrirhizotiyu^an nem vezethe. A lontoaabb ok azonban, jmély miatt a kamarák állítása! 'ehetetlen az, bogy az Ügyvédek lüggeden emberik, nem hivatalnokok, a az Ügyvédi keiuerák a kőköcéggéj siiem\|>en vállalnak ellpnörzéiji szerepet, s iparkodnak as ügyvédi \|kariólv.'lAV(jl tartani oly elemeket, melyek Annak dicafretere nem válnak, de ezt is csak bizonyos bal árokig. A tanító azooban lU^ieü hivatalnok, a mint ilyen' erkölcsi tekjntelben kélségleleuül tügg és lüggnio kell kJ ^ sVUkcub és tágsbb hatóságától, s a lelllgyelet irgái a halóság > ein • miképeu ki uiem lógja adni, s ki sem ad hatja kezéből S ha laz indítványozó nézete szerint az iskolai ealöságok tagjai között vannak olyanok. »k\|f aa esetlég lénnálló hibákat dédelgetik, vagy jó CAÍmliotaaág okáért fedezik, takargatják < — hát azt hiszi, hogy ha esetleg tfnitót kamara volna, egészen ki volna zárija a jiajtAsIjodás, csitnboraságf • Kgyáltaláu nagyon szerencsétlen g.in-dolalnak tarlóra a tanitöi lekintélyl össze-függésbe hoami a tanügyi adminiairalióval, a tanügyi hatóságokkal éa a lauitói kamarákkal Mert Hemmi'éle lörvérty nem képes a közMéleményre ráok'royálm, hogy a tani lóságot, mint testületet tekintélyben részesítse. A ki visszaemlékezik egy oegyedssázsdra, az bízvást tadhatia, hogy a tanítói pályái ális'áhan akkor még alárendeltebb pályának lartotlák, e a tanítói kevepehli tekintélyben is részesiiettek. Azóta jubhan el van ismerve á tanügy loniosaága, a taiti'öi pálya emberei iránt is nagyobb fis) elemmel vannak. Több ér előtt egyik zelainegyei vénában tartotta a tnuiióte»tülel kőzgyÜ.'ését, otl egy igen lelkes leiliu- al, az ottain jegyzővel ismerkedtem m-g, a kinek egy pár ásóval örömömet fejeatem ki a fülöli, hogy ö oly lelkes barátja a tanítóknak I Kérem, kérem, viszonzá, nem a tanítóknak, hanetu a tanügynek vagyok barátja. Es a válasz körülbelül ennyit mond, bogy a tekintély relatív valami, melyet itt olt alkalmasva nem is igen lehet biaton definiálni. Nálunk a polgári áHás még nem sd lekir.télyi. Nem sd általában és testületileg a tanítónak sem; he valakinek kevés tudománya, vagy kevés pénze, de e mellett msgsssb rangú hivatala van, annak van tekintélye eU>. stb. Még sokáig keli tehát maid megelégednünk aszal a fekinlélylyel, a mely esetleg egyeseknek int, vagy Jut többeknek is ott, a hol becsülik a szellemi képzettséget, i i hol fontosnak ismerik el a tanügyet. Hiszen még a rílági középtanodai tanárok h panaszkodnék, hogy nincs meg a kellő tekintélyük a társadalomban. Ebben a tekintetben tehát elig lesz képes s ssjló oly formán átalakítani a közvéleményt, mely a tekintélyt általában sajáisá* fos furcsa, sokszor he»sámilbetsllsn módon szokta nyújtani az egyeseknek. Mert bizony es sem cea'a'kozhailafu Más felül sokszor éppen az tnkolai hatóságokra, as iskolaszékekre van szüksége a tanítónak, hogy est sokszor a közvélemény ferde ítélete, oktalan túlkapáséi ellenében védeimesze. De hát nézzünk szél a cominensen, a műveltebb államokban, Némelorsságbsn éa bvájezban különösen; a hol tanítói körökben ugyanazou pensss fely, a hol as Iskolai hatóságok szigorú felügyeletet gyakorolnak; mm hisszük; hogy ezekoek kormánys hajlandó volna, as iakeüai hatóságok lói elvonni as őket joggal megillető ellenőrzési jogot ;mert lönéiibeioek hibák-, rendellenességek ezen balóságok korében, de azt mégsem vagyutik hajlandók hinni, hogy általában ennyire eltérlek volna eredeti rendel-letésüliiéi. De ha est nem hitesük, még est sem hiasotttk, iiogy magukra vállalnak a megyéi test ülitek a kamarai jogot; Hyen háládatlan ■ankát aligha vállalnának magukrs. . Csak egy néjbány emberöltő, bogy a tanító honorállarri lett: anyagi állása némi- képen iavalt, de a etedéig méj a tanítók látáMsaének esetése oly tssélély lés mint a minó; a meddig még telusi aagedtenitól áöomSHsk Mt-tÖű fúttal évenkint fognak dtjeztatai, addig a* a tekitttélv, mely az állásáéi járna, csak piám deatdertem marad. lie addig átatáe azt Is meg kall lürttt, hogy sok oly elén log a lanftöeggra aapi* rá'nt, mely e tentoa bivetásu .(estuleinek nem nagy dieeárétáre fog válni. He ven palye, m«»v emt^reitöl nagy lelkierőt, négy öninegtagsdáat ígéoyai. akkor — ] a errö a helyes kösvélemény e»eg ven győződve — bizonyára a tanitei pálya as; hagy küde lem árán eaak aaerény elismeréa, s eszel be kell érnünk a tekintély aélküria, melyet pátiig megéi deeluénV Aiért nem A»i, ha a kérdés diseussio tárgyáva tétetik, es H«t tényezője lehet a testületi összetartásnak s ázott aaját lelkünk-bói fakadó buwhilrtsnsk, malyra. nékünk oly nagy síüksé^ünk van. Különfélék. — Nnn)-KanU-a fároa \|M»I-ftAriiteaieréttnk ftalvfa IU)rlt\|i^be! Aetiki aem fogja ' .ellagedhaitii/ aki a viszonyokkal rtéthiképen ia lamerőa, .hogy Nagy-Ksnitea vároe közgikadasági és kilzn fivelodáai stempontbál a l)ti-íiAntul határszéli réegének legérdekesebb pontja; lakossityak száma tekintélyes és aáámbavehető .jelentékeny közvagyonnal bir; .lakosainak inűveltaége, mozgékonysága pfldányképűi azolgál-hatna több várniegyének. N$m h uue ff-hit énMlelm lutfm, mint ledöntik kőtr. lességukd r fontéi wérot külügyeinek ir-trlétéfel mcifbitoiinJt, Mi e részben igeti ssiveeen sa\|>lgálnánk á nagy kö zönség tájékozására azolgAld adatokkal, ha ezekhez a mevkivánlajá kjlintiyll-séggel lioazáfér\|iet\|nénk éa, kűlünösea ha mi volnánlq erre .leglllelékesabb módon hivatva, kliiitbogy ásottban ez épén a város fejének tieati körébe i esik és mert es ! aj közönaég köretben \| ural kodé jogoa kíváncsiéi jf kielégité-isére azolgálhatniiL H esetivel indítványozzuk és báttjak vagyunk (elhívni N -Isjtuűzjm váró4 tJ polgármesterét, szíveskedjék — indi vúrnsoktfitH is sin ]kason módon — a város (lgyeit)ak állásáról kimerítő, nyilvános jelentést tenni. — FAhlrOl belklstáá A nagyikanizsai járás közazeretsíben allé lössoigabi-rájs, Svasiits Károly sson alkalombél, hogy az nj közigazgatárii törvény értelmében a ssolgabirák >fösso\|gabiró« uzimmt gyertek, - iu uj ti'ulus emlékére vendéssaenetö házánál e hó 7-én fehyee estély ti aduit, melyen igen számos meghivoli vendég vett részt. A többek kot! jelen voltak . Cseresnyés Sándor,. Varga Imre, («. (latlmann Vilmos, F.\|>érjeasy Sándor, Hertelendy BéU, Uogyay Ödön, Töltöeay Béla, Erdődy Lsjoe, Dr. Férnek László, Vidor Satpu, Ibrsohei Ede, Dr. Tuboly Oyule, Dr. Benczik Ferencs, (lyörITy János, Simoa Gábor, Varga Lajos, OszesKly Antal. Bernát Sándor, Knsusz Boldizsár, Dr Szigethy Elemér, Kberhardt Antal, Kovács Lajos, Banosky Vlkior, (iönin-ger Hajner, Arvay Lásslo Az est folyamán Felköszöntőt mondtak: Eperjessy oándor Svssliis Károlyra, Vargi Lívjós a szeretetreméltó háziasszonyra, majd utóbb Varga Imre ezredesre, Svastlts Károly Csereenyé< Sándor tszéki, elnökre és vendjftgelre, Simon Ciáhor többekre. A társeság a legvidámabb hangulatlian egész kéeö éjjelig maradt együtt. — lirérFewIetleh Tnwillé nyalni. Festetich Tassiló gróf somogymegyei birtokéin ezelőtt néhány évvel egy, nálunk eddigelé ismeretlen nyulfajiát honoaitottek meg; ez a nyulfaj a külföldön ismeretes >caninchen.« E nyulíaj szőre barnásazürke, a közonségea nyúléhoz hasonló, de testalkatára közelebb áll iá házi nyélhas. Hövid, vacskos, sőt- kövér óllal, mely egyéb fajrokonaihoz haaonlólag igen esepors. A tőidben lynkat fut-, e abban lakik, mivel a ve-lésekben, ültetvényekben nigy kárt okoz. Husa igen i/letes, mtnélfogvs Igen érdekes vadászzsákmányt képes; lőni igen nehéz, mert nagyon fürge ék előre vigyázó, minden neszre ügyesén lünlk el azámus kijáráasai biró föld várában. — A MkasW«sl polgári egylet «lgalnmrrn4eB#«fcln»lleAga e hó Ü-án tartotta meg leszámoló gyűlését, melyén a bevételek eredménye és s ezámadácok előterjeszt el vén, a/.otl örvendetes eredmény cenataiáliatott, hogy a lebruár 2-ikí fényes •egyleti bál aayagiiag is tiszta jövedeleai-mel járt. Ezen, a kanizsai eüie bá)ok történetében példátlen, vagy legelébb is saokat-len körülmény arra; bátorította a vigalom-rendezö-bisoiteágoi, bogy — elegét teendő a több oldalról bellitfssó kfvánsloniiak is — ssóbe hözla egy béhegy6-keddéi rendezendő tréfás lénetttlóly tervét A\| véglegee határozat ée a közéfobbi révletek aaagbe-esélése a közelebbi értekezletre meredt. — A Balaton Jege as lidén oly tikörelma, mint IÖ4)lv év óta \|)em volt; a mellett átlegee vist^gaáp I l/t lábeyi, * Igy leijseee biztos es átkeéwe afsfe. A kooatkóziekeléa t légin minden trfteybaa lolylk is ieiabee. Távnnnvnneera n \|NiltArl egy -let be •«. A n.> kanizsai polgári egylet u! választmánya e hó ItMkén tartatta eleO üléaét, melyen a folyó ügyeken kívül, sA> mos, ás egylet beléletére vonatkosA Üdvös eszme lett megbeszélve, melyek közül kiváló fontossággal bír e< egylet helyiségeinek kibővítése, mire nésve a tervezés és vele kapcsolatos eiöieiézkedéeek loganalo-sltása ellietárnatetott. — Esett alkalommal a polg. egylet lag\|ai közül igen aiáiaosaa tersasrectoráre gyűlték Össze es egylet él-terméneu. A társiság vig ksngutetban késő éjjelig maradi együtt, a a mulatság (bl^a-máu löbh feikösztvniö mondatott; nevese* lesen Krdődy Lajos a választmányt kössön* tölte tel, elkéri kívánva es egylet lelvirá-soatatáaárs irányuló törekvéséhez, IViefo La-jos ez egylet buzgó, derék elsőkére, Dr. Beat* sik'Femicsre emelte poharát. — llymeit. Steh'tsimtky Ifíyörgy galamboki'It. körjegyző eljegyezte IWnm Fe-reacz szepetneki körjegyzö kedves leányát, IStulo kisaaesonyt. — Tlootnjltáe TnpsoleaAN. K hó 9áa volt TapolozAn a tisztújítás, melyen Uojter Ferenci lett egyhangúlag vároablróvá megveleastva Ugyanis eate saép ovatlokban részesült; fáklyáazenét kapott, melynél a dalárda ia énekelt; eztán a városi jegyző Arvay Lajos, mini a közönség tolmácsa,lelkes azsvekkel Üdvösőlte es uj vámahirót, mint a kb«bizslom insgválasztoUiál, ki meghalva köszönte meg meleg ssevaftban á megtlsaieüeiéai, — As enia asályén. Az eléktele-nitett zúzmarás ágak kősót sikító szél süvöltőit keresztül, zordonan bujdokolva a fatörzsek Mögé, mint a rosz lelkiismeret.. A kanizsai alsó erdőn keresztül jött e város leié Kaposvárról egy Pintér János uevü mesterlegény, s az erdei áton találkozott egy t!8 éves agg miháidi asazonynyel a rajta azon cselekmény elkövetését kiaárlelie meg, e melyei a nő heleegyeaése nülklU e bün I elöl örvény könyv szigora aujl, A garázda embert, ki nemi ösztönéi kielégitendö, a le(uysiá<olosabb bünt kiaérlette meg, a rendőrség letartóztatta a átssolgiltatts a büntető törvényszéknek. — PnlllnbAI. Ilire jár, hogy a flandriai gróf p limt utódaiaiának eddigi \|oszág-fe'ügyelöja, ZathHtvctky Zsigmond ur, jószágigazgatóvá lógván elöleptettetnl, lovábbre is Pallinbap marad.. A hir megvelóeuláaá-nak oaak Örvendhetnénk, mert foUiareczky /ligmondliau kőz éz táreuélelünk egyik kedvez népszerű alakját birjuk eddig is. ' — A aagj.kaalMal lonltélJA* rá»láöf választmánya I hó 5én Ülést lar tolt HofTmann Mór elnöklete mellett. Es alkalommal elhatározta, hogy a nagy-kanizsai tagtársak körében Zubeck Lénárd, vo\|t puszta-gyimóii ksnAr's, 'á láeától jogsértő é« embertelen módon elmozdított lauitó részét^ gyűjtési indit. Már tényjiyé is vált. 'fovábiiá e megyei tanítói kozgyü'és alkalmára (mely ez évben Nagy-Kanizsán leend) éendezőbl-z&laági elnökké: llaigaló Skndórt, Jegyzővé: Szalay Sándort váleazlotta meg, fölkérvén ökei, hogy ez ellogedáai intézkedések meg állepitása és végrehejtó bisottság szerveséee csé(jábél a helybeli kartársakat értekesletre hívják egybe. IJJ rÓNildrdli* Nagy-Kanizsa záros rendörségének létssáms a nspokban négy uj taggal szaporodott. E hó 7-kétöl kesdve ugysnis a rendőrségbe felvétetlek: Kotoit János, Ctulek József, Tfboly Mályáf és Ott-rovttky Károly. Ezen uj »vállalkozók-kai együtt a ksnlsssi rendőrség ösesás létszáma Nagy- és Kis Kanlseán együtt 3űat tesz ki. (Jaj de eoklj — IpnrlinlAnágl neegblsotlnk vAlnaaláen. Nagy-Kauizaft város és s a.-kanizsai járási szolgabírói hivatal, mint első fokú iparhatóeág mellé szükséges 10 -20 iperha'é^ági megbízón választása ms, ve-sárnap, e hó Ift án délután a városháza tanácstermében fog megtartatni Horváth Károly városi tanácsnok kösbeniötte mellett. — Vároeunk kereskedőit ée tperoeeit felhívjuk joguk gyekorlatára. — A s.-kaalMai Iptres Ifjastg önképző egvlete állal rendeseit Iböl. évi február hó oáa es • Areny korona termé ben tertott zártköiü tánbsvigalmán befolyt 127 írt 2t) kr. kiadáa 78 Irt 80 kr A tiszta jövödelem 4b Irt ÜU kr. Felü'flzettek: Újlaki Hirsehler ée Ae AlsóDomború 8 Irt, Blaü Béls 40 kr.. Schvarcz Mihály 10 kr, Miltéuyi Sándor 60., Muzikár VincseSOkr., Goldberger Jakab 40 kr., Thurn Linót 60 kr., Cseioer Auaa M kr., Inngblut n. 40 kr., Pürger Mihálytié 40 kr., Mersics Kde'40 kr.. Rothmann Menyhérd 00 kr, (Sertner Vilmos 40 kr, Augenleld Injoe 60 kr., Oslay József 40 kr.t Simon örase I Irt, 40 kr., Svarcz nővérek 4ű kr., Bognár István 50 kr., Wtltaer János 2ü kr., Csóka Nándor 1 írt, kr., Fesselhoier József 4> kr.. T. H. 30 kr., Heim Mihály 40 kr. N. N. 40 krM Hodu-chek Mihály in krM FuHér tlihály íö kr., Káeziner, János 1 Irt összesen-18 In, 60 kr. — ('Jaseieiái n megyékre a következő határnapok zaerint megy végbe. I bizottság Pactáa márexim iftél T-ig, Keszíhelyen márczius Ö-től lö-ig, Tepotcze márczius 17-101 tö-lg, Sümeg spril 38- tói 5-ig II bisottság Leteeyée spril 9-tól ft ig, Psr- J Lopunk mai wámáhov /Maulhuer Ödön budapesti magkereakedő áqegjséke Tan caatoln. lakon april 7-1 öl lí ig, Csáktornyán april 14 ni lg. A Leadván april 2 Mól l-ig. Nován april 4 tói ♦» in. /. Kgrxeg (járánj april H-'ól Ifiig. / Kgera/eg váró* iHiől W ig. N-Kaiiu^a Nár\M 2Mól 23-ig, N.-Ka-ni»sat lár.ts '5 túl 30 ig Ax ttjone«oxa« eleó napján iqnd** érint H (elmentei k«rvéiiyek 'éi g)altatnak. Ax ujonan teláUiiott -xigivti járáhox larioxó ko/egekl>en nxöirtett * »»da illetékes ujoacxok a»on a bíróság ak» helyén fognak állíttatni, me'yhex i leiö«égi kötegük előbb Urtoaott; mert Sxent liróton ex év hen uionoxátliiás nem le» - Til.l lárma verte tel e lio 6an eme 6 é* K öra köxoii Nagy Kanéxaán a Peióti ut« aa lakón. A mondod idól.en ugyan ix í >1«hh\< Joxae'nek liáaa a keménytől a letőgereudákbxn kapott lux Udyinti kigyulladt, a/ouk-tn a helyűidére rögion megérkezett néhány ónk. inxobö aegelyével »ike-ittlt a ittaet tovább terfedéaebeit megakadályozni. mieloii ex jelentékenyebb kár* lat ok os ha toll volna lát Hetesé. Dr Mianer Antal Malgróli kórorv« s ugyanoda járáai orvossá neveateieit ki. NuiikAr«) .«IIJ. Aa oi>xag.< kép-xömU\é»red láoulai a legko«eel>b mull (ai kiál'iiáseak a MM) Irt Munkái sy dyert láyá'o hátvm u uxei ax nlaiuiö lexel ér leimében a mesternek kft'dótie ektomes vegeit. Munkácsy e hó • én táviratilag eiie«i-lene a lárMitai igazgatóságát, hogy u dijai KvfJihffu^ Oltó »Javíthatatlan ronm lest-mélyének iiéde oda A Italai művé* xá iuo> heybeU inroeröa* bizony át a öa/inlén ói 01 e hírnek - llt»i loirdjx mm<i s kNUt. MmrkutánnR io bei heten át erö (agyunk volt, a mi kUUio-en a )eg»\|M»it k««l\e«>k nagy óróinére e* megelégedésére nxolgali, meii légen volt n ór oly kedve/ó le'Ük, a melyen oly iioskxu ideig átengedhetlek volna magukat ked\ leiéaúknek . s mikor már axt hiiiuk, hogy ax idöjárá* engedi i \|.»g kemény-egeta»l — e csakúgy aa megemberelik ma gát s ii eg egérén e: sem ment a km IV-be u' i hét eón eaetl eíso lio, inoat újult erővel beállót I a Irl. Lábnyi hó burája a tőidet s a hánteiöke1, s tiideg szel In s Imidja maga elölt a havai — a s/egeuy embernek nem igen nagy örömére. A Nosx-s/u lelet biaonyara ezek erxik legjobban, a jotekouy egyleteinkre mostanában kéiaxeres einherbaráM kőleleaaég liáru . Meri a hideg kegyetlen, * n eg kegyetlenebb, ha betegség ét fh»eg járnak \ee. K puaxia njjinti-latá* talán e egendö, bogy konjorü'ede in-diouk axokai, kik lehetik. Kótltl lilrek: Kgymáat enk liudapeaitn a gyeru>ekgMlkoa»áit>k Jacuar I je óta tuár ax oimbkei ledexiék tel e napokban — Ku/krn ax á/»iai kolera du bong K hó V eig IH heltge b si e«et lonlull elo, ebi öl 1 megl.a'i II ptdig apotan tdall van; a leg^igorubb ö\iué#kedéi>ek tét<gtek. — oí vcóy^v Hxmé<xegyt»Ulei a napokban mi tolt* meg köag^öeaet Hudapeit»ii — » Lyoni uh e hó 8 án a >gai»agOg)i pa'o'a luogoli a s«omsxedvw« ien«l» ihnooH^ag mellen ket bomba robbant «ei A «a* dik a« eUuneiii kél leudMiUgyiiókól koaeyeu iMég^ebesueile. — A'uWliW kustogyaMxtó iár»ulai vau alakuol.ao, n elyre u ár In 0 drb la litos rés* e«ieg\et inak ala. .1 miptlbuH lellek le Vmeune>bei. annak u psK>iáiak aiapkóxet, meixbeu a vauisk neuueikoxi kiállítását togiák elhelyexni. Ax unuepe > LV'tsl eu bei reMxvéle n » liett bé keseu le'olyi. - Kgy paiu<>ilapu »tiaukust, aou s/ámná!! koali. mely s/eriut Itiaioarck tameretes l>es«éd«» a -epieoioi'iiH ug\el»en, \ag)ia lukahb a hábomt illeló buonylalan-»ág a párisi bor<enek január 14 elöl leb ruár \ ig IStHt millió Irankla keiüii. Farsangi. — • A m .Tt»ri«Ml»ai.« A n.-kaniasai tornaegylet« állal I ho ö-én a >8xarvas« áá'.ló di»x leimében iem'e»eit tátmsvigaloin egy elité l»állal sneu.ben támasathaló igényeknek minden lekmieiben meglelelöeu sxepen Mikeittil. A báh leiem a • tornaegylet kek-lehér asioetvel, valamint esxló\|ával en jel xéi»yeivel a«é\|>en é uléeeeeu volt di»xn\e. A nöi lánoaiendvk — melyek két ke<lóu luggó éa a lonaegylrt hárma* »K« monog-ran mjaval el atoi. atlaga (laiarot ábiá<«»l»ak — a bolgyekiek kelleme-* megleprléel sxe-rexiek A hölgyek ne\m>ra a kovg'kexö />#-. Simouné, IMcukri hánue, Hoorttri+lrr Jöxselne. BttÁr Kng\e>ke, /Va/.-tA Ikvuaiue és Jólétin. / Het tikié (Ssoiiiblnbely- ról», A'xyAiN.úi Laj«»né, Aim-Acr Otlönnó éa S..11 íme, f».Mhl (iitfllN iltoglaiiol , (iel -ei (th/UHiHN Vilimé ne, (míJnAh/ Itei rikné, fh\ Grív Joji^elne, II, ,mhf Manói e Mórné en i'eié/, IlUiiio Janone, Aaisn Sandorné, e* Anna, A7r»a Uliai é és Kann\ A'oáa llwn rikné én lleitvig, Krtmjtíhr <\Vs/pieml»ö), /^r»My«r nővérek. L»yyr/ HeraátnA. Ado l. á, \iii+ ka»;kvt \l>t> é J/S/We»-ödoune, />»-. .nvmmninn Kdei é, lUlák li é tM Adoiine e* Vilma. h'wm/rM 1 ka (Kaja axámd KruhrrntViil Ignai/né e* Le»pob dltla, K'ncheN/fid K'lei e. i>r. h'uik.ckild Ja-kal>n»», AWA ktU Samui é ea /-igmoioli é, Si'Anbnrr k a. (Yeröt'xérúl). Scher: /.sig m«Nidne. Heiia, Jvvny é* Khmiiia, Sejteti*-bty»< \/«giáb», Nr»>««« Vilaioctj' e* H«r-mina, Svttitr Jo^eiee, i'j. Sin«'4 Són áné, DrifMmtmrr tiyuláne é» Helly. í'ayrr Uer'a (tiyekeoyeaX l'tl>r Sawuné, Heiaf Adollué és (lixella, hvíaí Pávidné, Wmu Ferencxné, \| HV»j« 11, J né. Kar»»lm é-» Nioa. ll"»/A<í»i Ibalogue (Lukala), m wa««m Kanay. A a.kaiili»al l\|i«rs« Ilju- aüal lebrusr t> ikáo najái <Vnkéf»o ea s«»gely-egyl«»ie lavára a »Korona« sxálló nagytermében rendexett tánexvigaloin anyagi es erktdosi lekinieiben egyaránt ig«aán »ép er^dmeiiyi mulatod tel A ilenvolt köxon-seghöl ítélve, ré-ai .ett e \ igalomban a n -ksnia^ai ipanui-Yilág ösialáginak sxuie java s igsaáu jól e«eii e «l»»rék liataUágiX ily vá-laa/iéki^a iár«a«ágbau eg\Un lathatni. A sxó igaxi értelmel>eo polgári balnak mondhaUi; iáno»remle«ea do gaini is meglelelt ax igényeknek s a tjuadrilli oly Ügyein, oly lete-ményes torduiaiokhan mutállak t»e, h«»gy akármely elite-lálbau is Ügyeimet kelted volna a lám-xokban rvAiivelt^k Scalay Ilka, Jeleo-k Málvin, Kardon Marinka, tiolem-xky Maiil.a»k\ Wrona, Lírhettn Térés, Sxelig Kani e* Ko/a, Molmtr IVre/, tNeiou-M thaeila, Kovács Heléna, Kn Verona, Muaikár Krix ima, lteoMy /.st.tia, tiartoer J >*a e Mari, Wilin an Jóx«a e» Mait, Snntm tVxne, Sxi-iár Viktória IVhlrr IVula, t'.ogier Fáni, lte«-k Hermina é* ItsrK, Varga Irina, lYend-lei Mari. <?árgl Tere/, IbiM-her lUuUl, S-hxau-x N/elma e>» <ó/ella, l'úrgei Mari e Teréx. llor\aih Holdiaaárne. Mi tenyi San dorne, Wiitner Jáioiseé, if\|. Wnimaaa Má lyásue, Svvan x Mihavlyne, (Isoka Férdinandité, WaM Matyásne, tíariner Vilmoané. a inramuk « \lri« k«-ii. Január ?0-en KrusthrlyrH ax tAmaxiái* vendéglő nagy lei mélten piknikül rendexlek, u elyen a kornyéktől in tgeu sokan \eliek réa<t, úgy, bogy a liáriaa vigalom lálogaloilHag és jókedv dolgában egyformán igen sikerUI. --.1 sőjtőii ónk. lUxobo egylet ugyam-ak m. hó )P.»-en tartott xárikoiii láncxvigalniát, melyen a vidék iuUliigen iája majdnem teljes s/ámbau megieleut. — .4 ;al<i-lőt>a» ixr. nőegylet e hó 15 én rendfx aártkörtt láncavi-galmai; be'epii-díj sxemélyenkem 1 Irt, o-»a-ládiegy ára 2 Irt őt) kr. — A kMgő-eJSrm ónk. tU/olió egylet Horváth Jenő ta\|Ntcxa\| xe-iifkarának ki«xrentuko»lee melled ptnuár 23-án rendfxeit láiuwigalmn minden lekinieiben kikerültnek mondhalö. .4 S^rnt-IaÍxjIó r.i ndtkYNfk ónk. tüxollö egylete áhal jauu;\r 3tl áu megiaitod lánexvi-galiuai ha>onlóaii tgeu Mokau laiogHdák i0»nliák tlagjar tltuiarrhls Iráa éa ké\|»eUI»«M raliuú aid 'itt ftlaelt- mar lebruar!á-an kHlitrlrlI ssei l'Urlirl lillop kánjikrrtnki* itfse Aliul. A kttirlkeiá láirlrk kéllK-teiiU Int pvatwaan largksp hátak Kiállítása igen csinos, dic»éreiére éa bec»nieiére válik Fisehel FQlöp köny\nyom 1 dájának — Ara bO krajexár s Pbcbel Fül »p könyvkere^kedéaén kivQl a lóváro».i nagyobb hasonló kereskedésekben ia kapható. sx K-n l \| politikai röpirat Ax utóbbi időkl>en nálunk di\aio«aá \Alt politikai roo itatok fxatna i»met egy gyei s/aporodoit. a na tokban ielent m-g e/ a köveikexó rxim-mel — ..4 mapptr .íllami tömi. rayyix a ÍIM<ÜIMH in;H</yi in W>:<i<i:<tly> hat,ÍM ii/ >#:tnd mafyar MOfkiiráiVi Wt ftlrbtu. A i-tpirst axerxöje Tacitus álnevet veti tel. A magyar ál ami peasUgyeknek kubmösen ax ujnhl.i időkben mindinkább hangaulyo-xoli o/omoru állapota van benne teliárva. — Ara 00 kr. HIKDKTÉNEK. m Közgazdaság. vinaiurr tblsii budaiuli mag kere«ke«lo nlei löariegyxékétiek kivonatát, uely lapunk mai aaáinával küldetik s/él, ajánljuk l. olvaa<ánk »/ive* figyelmébe Ne-\exell fóvároHi «>xeg a magyar magkereoke-daleai fgyik állalanos elntoieit lekiniélyes képviselője, s ax erdekeit gaxdskóxonség leljew hixaimara U/led augoru eUei. gondon ke«elé«i eljárása •• \|>olilo<« megbMhslo«ága állal led xert. C«leteinek nevetetei fejlődését biayást a telnoroit tényexőknek köaxönbeit. melyek a gaadaköx«>m>ég a vetőmag beHerxé« k »rü i fonloe érdeken eddig m kie.eguedek. a enk kívánatos vo!na. hogy a< <eg torek\e«-i minél »xelesebl> koriak re»xetöl találván lelkaroliaiánra ex uion a magyar magterme'és éa kereskedés lUggei-lenn bt--ne magái a kUlloldiöl. meUnek ee löd lóleg aséit \oll Itibu áriu-a. mert nem vo.iak a magyar niagkeie»ke<te'>embeii oly lejlöde>i tokon lévő ü/Ietek, nini a mi-nöuek a Mauihner téle álialámMan el van ismerve. kkaaváay m eeáa ■ k . IX. i loi. tt I l\|i>r\|c<«\ i.^g w <*k a vaUdi ,-lí r liftltsimm K< Min ntl>* »u-t. hxorin fj t»lje»es Mfkukta, »rvssiis\| k»rétált ti^iiliiMai), ately oiunli-u M^psk M« ■e\|l;lt«ltMl •ji.alhxto hotfv » iw-exp^wf telje* Imisit -nkmrl, ^gjftkhsn kitűnik sbböl, kofty • ki nagy gsrral klűioMtt mu gy^ym>i«t<»t i»roUüi awrg, ai«\|iat «»ak a rtf jmk kizaiyih hk lx^Ma ts-t Vtiut V >-., U iMMji-Kaimnlitáa álul gvfaód- t.-k ii^g un >1, kugy a mun fajeais^k, tar Uóptiia »IK, miut I n fH S Utfájáx. •Mais>a«lMk ah a Paio-Kx\|lWin>l U>loruol««k lul .tW Uu MUnMKstA \ 40 kn. 70 kn« te I SO ok«ó 4r a x«\gMi) .-bbrknwk u k>x«AfertH>tdT« tMxi, aug Máaeisxt s áka » IviJ kvfid»lik. kwr a }«Hi< Mtirn kak^bvx A károa utiasstsktTl u v \xkodiu k«41. • «sk x „tunaaj" \|<g •Uátstt P»in-K\^U»r1 fogyjuk sl mint »»t«a.t K.u\|vi>n-rakU' fiyifysxsrtar ai xrxa> « tusiki Préfxáaa, NikUa-\|U»Í . K»\|K»lw « Hitén XV* •ivrtárkaa) FvVrmktxr Torftk jom( gy^yasrlam bsdnpmua W á-lg Nyilttér) Szt. Jakab-csöpptk: Irodalom. • HMIMIIMI OUMKIIÍOIM I b«i yyni' aonraf.%^ nwili ^imiiie • l'iíyád Ig-náex liotnéilliadi agynak lapunk mu'i aaá-n ábau >s erinlelt u unkája bekuideieit sxer-kaaxiöMég(küknek. — Kgy a mai kaimai ok-laián kivnnalmainak n.egteVlo kalonai ol-Vii»okönyv h/uk^ege már lég loglalkoxtada ax illeló korokéi s ennek adod kilejexéal a j« lenlegi oi>xagg\u'e-en a hiMivédelmi látcxa kolUégv«te«eaek lárgyalana alkalma \al c^ak mm reg toriént leu/ölalán IH — keu a hiányon van hivatva segiiem a n'igy-KanixHán állomáso/ó h> tivétHéldaudár ép oly jele», mint népHxerüiisxijének, l'«iyá«f hadnagynak most köxjtéied munaája. mely a honvéd-mogi faolgálaii «alaly»ai H»ika«Minak nr-reudjebeu inimlen katouwi kötelemre né«ve lartalmaa igeu megleleö példákat. a könyv OH«»xeálli'á'a kiváoan aikerü Inek inondhaiö a nagy ^aakéitelemre mutat, a mii ek bizonyít-gaiását kü önben le eslegeaé immhí axon körülmény ta, hogy s/erejének vavk^xertt dolgi>-yaiai a «Ludovika Akadémia Kö<!onyé«-ben is mindenkor jutalommal a«okiak kiiUniet-telni a sxó teljes élteimében hexagpótlö niunka lu nyomó réfaben a magyar lórié-in bmböl veti \|>éldákai aor\>l lel <« bo helyet enged ?aniom költőink haxaflaa kölie-uéuyeiimk. a k-Uiyv, mely Fejérváry tíéxa báró honvédelmi o in islernek van ajánlva, a köveikexó lejexelekre <wxlik : i Honfoglalás. ii. Haxa. haxaltság, ha«asxerelel. 111. Király, korona. iv. Oktatók, £tei- éa jel'emrajxok. v. Tények, adonák. vi. Történeti mondák, el-he«»éle«ek- vii. Oufe áldo/ás viii Kalonai hivatás é-« allá-koielmek ix c-uiia a uiunka rós/leiesebW i italain helyett, kiválóan elismert axakértóí, tekintélyes ve-leuényül ide iktaipik a >Katonai l.a\|K>k« legutóbb, lebruár 6 ikáu megjeleui [fii) u. HXámának kovetke/ö amerte raél : ,v»h«> lxScx kwxvt-dl»a«u«x> ftbwuxkajx a .Vateaal MiMlkta)va ■•idn lokmuiU-u u»«>ic«r tlrmli » tt(v»lnMl ii kaa>na bixvnvXrn w««lt-«x s liímvklkf^ajnégcs, s»r\|y »»k »i« \|»i !.«»»•»■. It Unnl-h»l UI»lo • k«tfon** •aór«kuxUlásl svr á'tnln »«\|>i Urmtlalaai ilá>. - • K nagy ém »Mk«v«iult»XMgl éna- állitull konvv M-wxrtl «» k»üiort«u.-i»kW>l trtl ltw-»xsU«k. ivau'kioxnk f koiUunk »«v«iU4 V»ll ko«l« nn-UVrk tovxbb k.iautuk lelltM állal X kiláljT luu IfiaU axervlvt «t m(Mk»diut • bxlor«xg .-« Vit^nx-K rrt'nv t>ll. It>v-«l>bá «a oat<-Ukioxr« falu k«u-mvki \|\|tnrkodik a boaillbia trkbir.al«ai ta fajlen Imi . \«-»ul rgyVt. k.««lrM« yaml a kaloaai bóalaat akarja aM-gkvUv^lirUi éa a k..ieU~.. K«-kr» uklatsi. A „llivaUa éa Xlla»k«talsi k* caia 4 réaabra a irt«a«l<-a> b.1 vall palüák ^ »>u)jcalai\| »»abalyaai rgvaa U-U-lal-Dv M>s vtlagl I A»« r« banaaxllalaak balyaaabban «««kb>'l voaatik la x aaabalyaat agyaa a»«>il-lrlo W tála mint taauUag aa»a wbbüt h«.v i iM'fa^ajrtk «»ktaU>arrla axgyvbb latyaa A ai lU'l ak«.loa»ia badladoa.iay i oaaUljrásak vulnx asariaUak fat <i\|aU lljr msaka kiaJa«a xltal kaa Oaat BMg aiilkOiléa^t, tcmtaaalaar aaai kaU.aak kuM x Hgari kíkaönm^g aaxaiara Aaaaa4Uilra.a tarkljf uud atbssraaéMéxa (.rtaxXlafa í^.í KI. ptí JieUT var-cbi«\|r^^«.\|,U laa) naraalrt ia tiaaolaaa Kobra iia.t Slér-ka xollfrrl iaaHasa Sn^afabr k G. Ilruarlx-rv tk. iiaJ k. HoniHaraatk XUrlrh VJu.tr, aw^heaU. Bri«Ta ko»tas 10 kr. IWtw »srbl(tr, aeksxra aaá sétaatéMfaar kllaa 75 kr jier Moter^Jil vt-rarndrl ia riaartara Kotwa uu.l Hiúkra aollfm ia« lla>>. 4aa >. iJmUUnk l»r\|a.l (, llauarlH-m k k ItoMia ia aariek Ua.ter iiu.jr»l»»a«l Bnrta ko«Wa lv. kr. iVrto - " I •> Aaa rovatban ktaUiakM aam váll I magira falaldaargat a aaark. Felelöa sx<rkesaiö a It 4J « • 4 J O H. M inéra oly r»»»r éa Vajaak. mrlTtk aü»J«a lövr>aarn.rk llaaáll«nak.k«lo a\aaa Walt Bjr»m«rliunii. aja-warvy^acoaéc. kéltka fArrailu rx>»at aa^attéa. aaOaioroacSa. •»jfajéa, atv lékél-ií-a éa klama < ,tiá»41 a A aac JaWak-• apprW at ktlra a»»l i«rk« aárdakrll M«>altU-l»M barAl«k »éajra ateriat a b«l ••»»* alkotva. iar\|yrk»i-k a»l»Jr»lk« kaUa-kfilöu taéc a»« te rUÖ r««nl fo«ul rl. r éaai'lélrla ft»ln«« a ra«aeek kaaaa^laia atrIU-tl kir ,nl rradiaéntl M«l«.ti I % KankaM sa kr,.» .'■» I m aa krva a«o-. • kWra locakMf M. H( IH I.X H»a aarrr. fc'Mtlfnlww 8x1 vator- gyi^gyamart4r éa K6gal A gyvi«yaa rraaarl ZagrAbbas. - Kánig Vancsal anartirx Mxrbnrg ÍÍ6 é— ti \:±±±±±'deJck±±y /CXXXXXXXXDOOOOCN Pexsgá AYALA& Co h+jedili tnktdr HHjaaalaaáx Miller Jómf ®nál «j» .1-100 >«ln> VsIXXXXXXXXIXXXXXy Gyógysienár p-.-V, nf T .fála Slngerstrasse 15. né«ak<-.i rsernoier j.-ieie Vprtl97titn hhdüPCÍlk "w»t »Kr«a>»a laUla...k aava aUti : aa mobkl »««»l lrl)M juual M\|. f Cl uoxmu lauuatsua ............ . «»k ««>... aif Ül., k »».!.«... ..,•!> U.. . loléMal Kaiáaakal aaataaAv. u U «.»..« U..» yit..<uk A irg.iwiVara.kb r»«t«kba, aiimUu a^abk a.ar uk«ctai»-»ul alkal na.lal..\| aaa>« la><4a.<a..k aa«mul...a a a l«<r W.t.K MA a a<l IrtJ^ K>.^yuUM »r»4i«éayaiak 1 <loWa 15 laWIararta. VI kr. I takaraa « Uoboaaal (rt i kr. I>«ruia>aail« » iiU<o«ikakla<«any I í. ri«l 10 kr A péaadaaaac rlMacaa UkttKlaaa mUati. \|H»Ua.«at< a alkatü.-«ol korai 1 Ukan-a laUlac. 1 frt Yá kr 5f takfitn fit S > kr j I t»k-«-« t ír 40 kr 4 laknw 4 Ot 4 > kr. & trkana 5 ÍH kO \|U takart* 9 Irt kr (Kevrx-bbat mint agy- lakanaaa«tkalüanl na» I bal. Saamulaa arkr.oti. .^lyeku.a Inti k.lai nwaáaaak a Uk4ara.4érl. a.alyakaak a Ia«kalv>«(al4bb éa Irg.ul -aakb iH-t^aéKPkbvu r^u^ill hrl,ivalMaaal kw-afei A kl t«ak «>a.rr klaérlaial leli xa'uk tw«Xkb ajanjj MT -A- lcöazöxió lov©l©ic'b<51 nól\ájayakt ide lrvucOc: ^mm Laoagang. laal mxjsa Iá. Tgaa tUatalt aram* A a 4>u l^aau vatuhaa (•vJát katáaaak aai olynn«>k nóat a«k n«> kWica4«4 axar, «aak val naa m<a«lan laj rl>a kegit«.gat ayujun-k A b«i.élra rfaJrlt lakUcaak lag»agyr»Mi r.a»ék baiála u. aa laaian^oiai koaott oaaloilani nt • vala-«.»Ajova jo b-taanukat >an. k m. k m>(aak>a-s «•» kt-'. »f«la ajbau. tMri'KM ku-o majrl«>«to ax«"»-« lyak ia rtrk á t.l Ix na in !• Ijaa «-pkwM-gwk« t, il« lal«maa jxv« l^t av«(i»k «a tovább ia akaijak bavii«/»l» • K-t.Jjx Xa é. lagbcMaobb ti.Uu at éa iuiaü.«a<>k«-l .,kika<k a a r«a\,«áak v« It aa oa lalJacaai m««ii». k»a»i nyarai vi»x-aaa 0\|i>iw(V kot l».-ulli»rr Marton K-ga-Sx' O^vrg , ilW.'. íabrtur I. Tiaatolt l'ram ! Ntm fa\|rxkal,m k tkgt4 lax •alyraUi bxlaaxit ax oa Ul.i oii it. n«it Imaa nrgtl-arga maii tg «ilal .ia H Ivcx-l* >lg}itr.«alt fal a«»ei, ki mar «vtk ot4 axrav g 'clt ml«aici> Vva , >a abr iVa »«( nék, ba k«U vesn'n x .abdvav'.bol, ikagi-a aéga aiar aaayirx kaljrcaH kag^ aalaks (■ itmnt^1 •akad valaa.aan.vi oglaiknsvot Karaai aao-aka<\|j«k a kaUuyilv^nltaaoaiat aa ua-if-a «n»u\r.Ua J»tra kl kaaaaalei ra agy a»ramia4 ni. ItAxtaaavk «jM kél !«•-kva I»tal4ca..\| r. krt «lk ikiaal »a4W>4» kakVai Klval.i tiaatalrtlrI niaiajt«« alaa%M aWlgaja. ■ «tak kt«\|oa. fokktéat Taklatrlat Uram' Ama ftillnvé«««n kojjr ax i«n vxkn-nnajrl -«ara My«»' fik.tt.aa, a.iat an Aa kllftaá r«»c> l>MlaHMiiiN ai. lv na ia t •. I uloaibnn a% kaav wlnlt tk) v«l..- <aal >t l.ji.i.-r fCMMakiMI darair aa naynavtrcH «g.va aat^ a»ti\>. clU a vrnett oUansSaf trwa.k arrji kiltisxtxm at najnwat. kvf? wa tUxtiU-ltb.he«nik<t4 My^maba a kia gn^ráe k.k aagitví-gaval u>'..« aiftj.n ««.k .-v» h.iw.utlHááa imjoMiat Ka. ktb>«iM> o atk Ivtallaai, kálat ttajow aécy bati bxaxail.it aUn totj. »« aic«>ént a k<«< iiairroariat kurabaa igen l.uaj;..* .(áatoiu a laMaca^ kat. Niaca ia aaaian kláfaaiMa aa tllaa ka on a a». rt.kat nvilvánonan da n«valairXa ai aélkkl WVnni ra«t Kiváló tiaataiallal béta ibSl kbr. S0 C. V. T> - —»—— ——aá Tonnanchinin liajkenöc ' éa U'kux.k állal vakmial k \|a,Vvaaatáaaar k^aMt a ta« .1 bbitak alianirta. I cam <a« kiállítod a •»«l»o, aa t Irt tk-vot.uus kt..iw« HH>I Iiwivoakalé aknél talaa n.i M&amkuakM ••-ayaytt^ U>Ja«».»i -kaxl a«U éa cyS>«a a alUkaél • kapató baj'-ki^l kiiAi^itak bia.^tul. I tégely i frt > kr i VVOtftlKvs tÍMtÍró-8ü. luífLLfw »a«art aioéaaléa n>hal«« kv«atk»anié.jral, ugymiut 'aja Ja«, aaé.t«la, $........morca, gyomork), araayér 4ngata aib. atWu 1 aaoma* I tt. VnirvKoltuonv IWkolkr J ««». é»ak ola . r agA t«tsaam I^bl.t-aabb Uraaiiaia fa^yb^Jok oltaa vnlnmM »a«)va MáU atbak aib. ollaa W. I <rg.lv 40 kr. ^ _ GÖljvaUlssam, í,\|«fö«:C7ftlVí>TÍO l,r«'' '-rt-^ .!■« Lirir»<PUUIH ft <m»r ra. ru.oaalaa »i»ln> aan-u al>a-lUJ. k allru kiiduó kaaia< r 1 4t#«raa ) kr llniAitiKlv aluléa.-®.. i»a»»-«t kiHlw\ ka.iwor ka U I Ildiit tt\ f,kotiaék. a.anairba.nt alb rlla» t kvac k) kr. _ ....___ Aniorikai kömvóuv e rkaaaiaaaviA baj»k al'aa. éra I föriat ) kr. Ai\|vsi m iikör —-itWWT Bbbomm IV Koint t shaustMi foloszonn^onozia . , , . ,.. ,u , .ui-. w kf. I I M kr. a«y I Avax I frt JO kr. 1 °rOR IH0la«a8 t Itt II .\|U. olb. é- I> u.4«a iMlalXa rákiéra. >o.n I«v4 caiak kitéaaira tyurwiM éa «4v»áa <»a«aaaia.taHk. Minden fajtájú homoop&thikus mrek folyton rtktiron T&nnak. A. in i«l»<r It kéa.iiata>.yvkrw kWnl k>j.kal0 talawaaayi oa.nak n»Kt a> i\|j«X. ba.. K.rtl.'ail kftl- éa kalfö tli (yvgy Mrtlári kukmlr, OO-'g l'aalxl kálilfnién)ak 5 fr4 almll uK-crrudrlc'k««-l wakia ai éaaM( élálégta bé* kál«léa« Haellrlk nxiyakk áMírffknél aUaiétéllal Is éaaka4ltéiaak. Az öesiegnek elólegea beküldése mellett (legjobban pénzutalrány mellett a portó -04 ,- U sokkal olóbb mint uUnvétell küldeményeknél. A NEW-YORK ( ÉLKTRIITDIII T'rt - T i K ft A M i O. Alaplltalall IMft-bfü a «U>I«N kllw4n(««\|n alapul. IM6. jtauár l-ta u »kiLfák 341! mllliö'(rnnkm rnglA. — .rtloasihalA nyoí riatoj-löbblei 8^.011.032 frank. A Mki MéM Jtn^lM 17% millió frsal, •ni1 ss iktlvák Í'/,'L. (t > UrtsUk Iy/.Jl I"1 FaaMllliaa éla, IHf«. JamiAr Mg • l(r<M«i kllWIiill KMékea biaioaitAsokért................. MB.Mfi.tT> frankói Nyereményeken és rissj váltásokért........ Mt.M7.4IM > At oktMk többlete--aí yassivdk felett ISSShen 14 milIM frontjai 'M )torailett. At l&fíhen újonnan felvett hiikbttiflok 3Q5 millió franktn rmtrtéillrk, A lintnág KurApa fővárosaiban, épugy mini Ajt»ilfl>»n, Aírikáhjin, Amerikában titkokat Alliloti 11. Miulén tiszlán íkölcsíinilaséKOn alapul W timtlAu nincieujek réaavényeHei, • Ilke t» ufnmemj • blJlNllillik'kliái'il\|M (ulajüoua aaarad. Rrferencklák MnigyitroiiaKáKttii t A Magyar illaHmot kitel W111Í. áMwJr w Kikig Iimlapfittn, Magyar kentfktdelmi fcnti. Deutmi tgnáa bi fia.' ifayyarl pSntnilió- t ImimitaUlhMl4. • KOxelabbi felvflágositAaokiU ad A „NEW-YORK " ÉLETBlZTOSlTÖ-TÁRSASáG IGAZGATÓSAGA liudlipOHt, NttlIur-lllOf.il U. \|;84 -t-'O ' A 1 Igjóp kávé pó.tlék Manila-Volim vttrA« d«b«KkáklMin Jegyei. Vclimi világkávé fnl áll A rak Alt bmi f»Utké»H. Fügelsávé rxikorallrrg n'n kinin a Ijegfinomabb csokoládék neiil Chocolat Velim a velimi részvénytársulat gyárai Prágában. m t-10 KüplinlA mliHKrn ntaurlirrtakr^ibru. "SM I A világ csodája• • !/■ Éremmel dijjazott — Szabadalom. — líredeti. Mint 110 égőgyerlya csöndéi enyhe lénynyel, lehér láng. Egy Ara cssk 2 kr. Eliamerl legjobb és leaoloihb vllA-gil&i bármely helyiségben, bármi iö p-ta roleummaí. Képea árjegyzékeket Jijld sz egyedüli gyárirakiár Európában éa egyedüli intézet nlidt amerikai Ulyka eeeUíetetki nztíirti ie nak. 'T újságokról a ház és konyha rtaaérekj C. Oltó Pellikán 1 T l\| «// Wien Praterstrasse 79 Praterseii. X i x Cl. Mr. oíitrik-magyír 0 mbi iilmnott w Értéktelen ulántA'okiA! Avái ' tételik és csak a <'. Otlo PelUkáa névvel el- lAtott tíIIAid 'Ampák a valAdiak, Pilfartrr JAnoa cs. kír pnitnnleaíar éa vendéglO" Judvburgba\|n IH80. lainiAr ill-áti aat irá: > A veti villám-iiUtipa ki OnO jiií tlon alkalmas-la ik.. I tt Farugony-matráczok rr i\|ii a imnkihmc #9 iriá#i«iM „ tál 2—6 WOOOOOO^WUKHraHHHHHHHHXHHfcHHK Hkwt Pratmtmme 76 IVutersltn. titiSmtti SBKH! xm? ftfssvosneA SP I.....^..... H Pótlék szalmazsákok és sodronybetétek helyett S tiszta tartós ás jatánjros. kflduAun alkslmsi Iniéunckni'k és kMásaknik Naicjotib noitrsnilr- \| 2 'ÍMkaél. mrffsftlö IrleaniNés. A mnireiiilfléw>kn<ti sz árv hrM wéli^.én á> Ihmzs tadstsnilA 3 Főraktár: IIKOS, I. Ntuer Markt 7. sz. isre-ia tt tt tt tt tt tt tt tt I 8 ic tt » X X m Nagy-kanizsai Bankegyesület Részvény-Társaság I £ 1887. évi márczius 6-in (La. 3 órakor kiüt MlpiÉpléi ! tizenharmadik évi'- ' ; RESDES KÖZGYŰLÉSÉT Itartandja, ifielyre a t cz. részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közeytllés tárgyai: a) Üzleti jelentés; a számadások és mérleg jói ábagyása a! felügyelő bizottság jelentése alapján. b) Azi osztalék meghatározása. c) 2 igazgató tanácses választása a sorrend szerint kilépő Karczag Béla ur, és az elhalt Sommer Miksa ur helyett \ ; • " \| / d) A'jelű^elő bizottság megválasztása. e) Egréb, alapszabályszerüleg bejelentett indítvány tárgyalása Azon j tisztelt részvényes urak. kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óliajlják, az alapsza- ^ \| bályok 35. S-ához képest felhívatnak, miszerint még le nem járt szelvényekkel ellátolt részvényeiket f. évi feb- \|\|\| ruár hó V 5-<jtől egész márczius 5-éig terjedő időközben az egyleti pénztárnál letéteményezzék. Kelt Nagy-Kanizsán, 1887. február 5. m: »»•«-» ■ I • i , ; f^Sf^^^^";---——-------'1HÍ Az igazgaté-tanács. Nyomaioíi Fiacbel Kfllflp kptala^oooMiil NsfJ Kuináo. i I" { I \ I ' i ''' 'I ti , ' I \ I If Ím 1 Na^y-Kan^a, 1887. február 20-íln. i 1 I ■ i • -, '...... rbőrimtii AKAKI nr ^ m B . m m ,\| . i - « . n * ■ M J mBRtL < J MA H IttoltféNk JsléaffciM 'sásltlatsak. \| .A^aám jJLfe WmmmM [ML n x,,.,,., f ,\|y4ü MviUU n _ f— ^^^ ^^ i y m krmifti^m m«l i00n4é« l (ri j ^blit'ljrpil éa taxtaltíxu fl P" * ] ímegya^ védegylet a tfogy-KiiAiftani- éa'Délfjtlut inkofókpén^árnk, Bankegyaalllft X wttt<trt M JL ax Alsó-.muraköi CHkartfkpénzjár i'óaivónytórakaág éa ü;ib. wöveüci rovalaJoa közlönye. BCr r m m ~m~ m Megjelenik Nagy-Kanizsán he toukint egyszer: VMárnap. } » . fi J a ■ i ■ ■ i m',-: i\|.i uuix.- 1 i* - _ i >V - l'Ji'i1 111 n ■ ■ ■■■ a-' " f l'i.p - w-wa. * t«" 'ii .. mwnw-ui ■., uuujMH^MagaMWWBWMwaaMWBI ha választó \|p<\|ilff>VfHij.^ni)k\|lfc esultal járjith"k iM aztán uiitiiiin n tegy ék min í arra 6gy dlinbkteh jil k,' ltogyi törekedje- , ejdiffli kötelmeiket, a legnagyobb lelki nek arra hptf y ja válaztáj in nák hol ismejratesMégge) Csak így rémé 111 ufó \| oly'városi képvWtlők kerüljenek ki, a* ü'Miín, hogy talézmtfnyktiken mttidemltl kik íllggHtlet gondolkozásnak, s u » érdakébA1 kii fellök \|>oz»# j kikről meg }ft\|tuik győvidvo, iiogy tevékenyMí Wyoinat Mink látszani valóban a vAraJp ;nom pejjíg tv lm-\j Odvttaöljllk a Wálasztókat j alkot- talmi és önénieWftkot liordjájk ezivökön, ] tnáijyoa ;jngn\|< gynkii Iúh\|i alkjai náb\|l! \| nehogy b/umplvj irány ejy parancs j I szóra induló oly testülettel rendél.kaí' A N.-Kanizsai tlkarékflénztir ! ték. mely esetleg fciavavjulával .oly .11 Jl.IJívI dolgok kereazlfljjvitelt^ támogassa, mo- I k u \|\u' //■•// I »fj * r, i lyek nem m'hdjjg n yái^n jjól fellépti: I JekriMi^M. I érdekében íeiMijenok I 1 leli &//»/$/i{s. (. )liujr.jnkj, ijogy vála^/.ió polgárná- \|j l 'A Idolyl IK^iHId D/Mívrftl ke^hli 1 guuk p,rtkil«tjrib^j nélklll vigyen uí!EP iffllrrí", ífiH'!1 L i I [ , j T i i i Kimjimlfw iigf n lorgklmi áiii»klruÓ4, ' - iw.t h KriVIiwjilAjiokonJ m.e'rt mkiMflnk 1 meW<\|l< mc imó^i i. rmxv^iye^íhpfc n fcii werint vAiohS Uttyeinkbiíjt JpoliiikAniik ^"•"httl^'o v«»b> innuhwó kli\|iuíA\|iia kelő- • La 1 iíju - Ji i i/i ! M,,vt " M kóif i ayujlvtt n\| Iflláflyi nemmi kOzo. a kik \|dbbról.bnlrftl \| <jVi Wgiilomiiak. > i ar>úy\|kfM»i; i\|Mg mégia a politikái tekinteteket h ínorv- npja ét-i. i-nmlMtlili kolvny/í rrfdtnÁi^l adóknak jartMkl, én czektql nem képe- - i „.i 1 I'L i. ff. t 1 « IJolleliei a lorgalom az eiflxfy {évii1 nx iek elvMiiKKtani a YÁron é(dekeit.j ma- lizle miiulfti egye ngAl>an na^lMilíKlin. gAoak u kltoligynek tesznelk rossz ázol- íil)l)ílll "M'nt) »»m k>ffi'n«l.^oTl akim .. I leie iiPN íiyoreiMny inh rnely li/. iHHfi ik galatot. I \| i\| [ji'líjlyi l'i/iel u pdinpy kLill oln- De maglikról a megvilasztajidók- talk\|)kik,\| -xi i, li ..ik/ A /iI i \|Ax inléxet roílkiWHO nxonhim liem kell\| ,iél,A,,y H "lAIJ"»,k- cujíin ú, ny.ro.,Ly\| h^.L „\|„\|L, Vannak a kiket; a puszta ambitip visz hinuli nilj) el, loluii nmn pirij^k' (^l \|K'ut(eHiUk, ilyen Alliwok! elfoglalóra, h nem gon- miktk l felülelw •HailA«\|aíxpjít k^iii l . . ' H/,ol íjn Hvtleierwlmmiy j ajtyoa k»fiive/.fi vpliu doljAk meg, jhogyaz ilyeij tinzteí«tbeli dncUra ím. kimeriiA jpjl'iHwhün megimaer- * biznlmiálWokkaUtíteleiitógek jiíniak, 'wnuk hx iniéh! i. rófjlvéayeMoHel a leíblyt . , .[ I I óvi nnik..«\|^i ói axon iráilyl, melyei a/, mint egyaTlaian minden jbg egjrwer eltíip je^iendü, a ny\|re.nény iMoKxi^ám Rmind kiiteleHségeket von bniga után. ! von a kostú loryn/et elken/il^Hukor kQvollQuk. Azért olyimokra adják váUto toolgá- ! . ' ^.ü/ietünk jíd.j.a a J 1 , ] 1 évii aiP^hAludva annyiban Hintwl lel kedvezi) raink azavazuaikat, akik ez Alisokra eii^i, n mcnnyjlien jíoiéií lAkénk gyára- nem puazta ambitiólxSl leflectálnak, j PodüK mi« ér eh bnnem a kilj rtiegmutattálj már, hogy "^['M^emliieiidOnek ilnrijtik még, ÍJ, mi-a közügyek érdekében aztvesen \| fára- \\ k'nt a/J év fulyiáhun a íeluinndáHimk alá doznak, b í vAros érdikében! nem ' IfS'líhf' "rfH™ Ír?' i i T L 4i«i,Q0U Irt Niéii iflkéMiíetiünk Uiai»xiij fel- kiméinek az^mélyes áldozatot, «eb moiniAn nélkül; valamUl a/i ím j mikéijl a ^ a kik viszont ez álmokat elfő- fi ^S-íiSt!', \ u t^ ÍÜT I ' iiiegkfxileil miikodéMe nem volt MArus heliu- gailják, magukat megválaaztatják, azok i lá-aal l>eié üxleiünkre. mert a hy/íun i CMft.H'/.ór.«&g rothadó hu la i KnlrophU, miiiilannyiaD l»u/.fí«'i kereM»iénynr»k, volt, ax élei alakjaival. a lÍB\|nányohh helolyAHi gyakoroltak, Kívjjnü- Ezen stiftv görög iiirzaelfel «em lűrlé- 11 CMAiwwnft Helé\|ta, a kereMsiény>iég neli, nem e'e#n puliurérdek, nem .\|!nlílikni ier\|ekxWi«ére lánghuxBaloinmal Ifirekedeit. törekvés nem larioiia a nii ükei Sxijronék liizaeiieiik. KwÖonilanllil ugyíin- egyfill lariulla^ak a halaimat mmaj ájliun- linxielei érié, — hahér rojazj világol H/eike/einek a-atódéka voll, ii fflldrijjzí fek- veil jellemére,! hogy Rfjt aOgorfti jiicimjiHl, vés és a demoralizált Uralkodók eye-x des Mnpcéuliiisi, és aaj/il íegidöab fliftt Criapusl poiisimisa. filiyéMzet mlndéii okintelben, meggyjlkoiiaiá. legundokabb urmji heU' küzdelmek ! AUérve JuMxiiniátj csAsxArhbxj ki nagy1 végielen eora -í- mely sem a töredéke* Mf w ne ve/, jel ik, byiáneéi RVdörj Állunk, római-gftrőg cíülinrAt, .«em áx ifjú léiigérieii ^ jegywerwni id e birsalom fénykprAnW. keresiíiénységet inegnemesiteiiii nem voll Ju»/.iinián Hy/anpnak legiiaéyohtí' én k^pes — ez a hy/ánci förléneiem sxitijáléka. legnatalmasalib urnikurjója volt Sxerenib'éM Éppen a/érl nem Váll ez Moliasein kíi/kin- fa beloIyAsun háboruKat vineli, Milön«>eri esevé a rrövelt vilá^nnk; e«veilen alakja ; í)'as/(us/fi^lain: a kdre-nkedeimet é< ipari Mem volt kátf>eM a lorekvő iliufágot feleer- j emelni! jparkodoit és a^on.)ijres itVrvényliO'As kenieni; egyeden egy vmáfa, egyetlenegy a'kío /íjjij itieSy napjainkig iiiiúiaji/eríjiiek epizódja sem vert gyökerei ek) kílliü vagy > larlaiik :— JuM/iinifth neje, Ttie idom a uiQvésx képjeleiében; bixoaysága annak, leKiiéve/dieRebh tiGk egyike voll. ö tényleg mily egészen rhár é.s termékieilen vala ezen j iai>araiki)dMje volj .IjwiiniAnnak, IdOnili és koputak! Mégis lanulfágos, mjinl az emberi- , kiVeieles Jie'olyant gyallórolt ax ÉllamUgyekrt ség lönéneiépek minden lejézele, s a/érl és térién epugy szépsége, mint' sxeüem és s/abad egy pillsatast velnQnkj lagjaira, hngy akáraiereje öi'al urÜkpdo\|t. oáiAny nöt, kik a keleirótpai CKákzftfMőg j Mívél Theodofa \| nem kiloáAstalaa er- iörténe:ében jelemékeny sxerfpet jaiszaimk, j kftte^ lisxiasagu voll. hanem elMte jelen- egy pár pnlnnaira a teledig borrtályAliOl lékjeny foliokai rauial, iínnAljelenf/íibb ellen- napvilsgra ídé/r&nk. ! al-h.jiasiaii \|)efpiyása{ njélyet Jn-zltoiAnra gya- / Ili >em nyujlhaionk ugyiin a Hyiftneban j kórojt Dd bíbái ciiicriftiM kedvező kOvel- uralko«loii romioii»>ag lolyiáii valami kielé- ke^iaéóyO voll a kormányxa«b uij való réM- giir», von/ó \|épei, de lalan tizi »/ öidqkes i tót Theodora froojAi ésélelftt mentene iaitulMgyi mafiiheij&k, hogy ja hol ax ener meg a osás/jrnak. vak> érzékÍ!»ég demoralizécjié dertyalian a \| • Theodnra tohli éven át Honstaotina ferfiu npaihikos kezéből az aralom Jgy plfti í pofyhah mini sahtls^iO lénylelt, ée épugy kisiklattak, ott a nö azt aoníjl nagyobb pzi- feliöiud wépiége, m\|p\| kiváló wrkólcsieien- lAnbAfiiai m^grüiíadja. segs alial kelteil téüQnési. ücklbmi líirlé- Nagy Coftsiauiiii, ax e\|d keeessléíty nelífó draaiipe azt jnojidja rna: Habar oa>q(ar, volt a x, ki a birodalom ÉvAi^á1 minden orazIgoM ttyylto beleíi vaj kötni i, na- fíftémdf leife at, mely nltjiia a pompás gyou kivftnatOM voliáa, hogy a nxijihözi wien KtHiMi«mn<apo yiya Unt. Con^ominuak viiag- ! nők, kik vailamikor Wolyket aytfrtek akor- lorieueimi jei«nii»«eyO ailéré««érM a kere-u- mSny á-r«,«ob« rnsszsfibak nein teltek volna, ténysegre, o^ládjajiak biJjgyeí, éd p< dig \| mini A. Tlieodora lelbjagyoti ásim pá^aja- ajjft HelenB(/i.eje Fanaia, éa eouek anyja I vit; hogy egy helytírlő kodreto gyanán! Ali jogosult Fhőrjmlll ÁRAK; Rcé»i évr . , f , , • M — lr. félévit ......I N W .. Ntfywlévrt ../.«■ I M M , Hlr-l»iéi#V Jtttéaj^asai' sánlttstisk. Arv«résl « tgyéit Mvsltlas Mré>«siéaft> HO kr iélf«f^i(«M Mei MM) néig 1 (ri aglitif nUiUii néért tj M kr. Ijfilllér Httlsera 19 fenr. Megjelenik Nagy-KanizaAn hetenkint egyszer vaaárnap TáiaíczsL. Téli versek Itt rian a Ml újra, / Xúifta fütyöl a tzél, •Á'ujróí a hideg fagyon {Zokogva sírok én. Majd elmúlik a tél, S Jm a szép kikelet/ ■— \De ö sötét sírban \Taldl at engemet . . II. i Sin& e nagyvilágon semmi, \A Mt mulandó nem volna'j ■ Sínes oly öröm, sem oly. eigdág, Mi idősei el nem múlna. ✓ Csak épen egy nem malik lel, Fenmarad az örökre: j Soha, soha el nem múlik Hü szíremnek szerelmet ' NagjMr fim Ikc. A byzánci császárság hölgyei. i — 4 rZsto" r»4«ii témába. — A réwai viÍagbirndal<»M> flnyMxtekor A délnyugat rém, agy axolvao magiatias 4a HdaÉ'al, ax erelyas, larcxtaa farain; b<4tyoiak dóit kartaibe, ott laiapQit a flpntan-e6Bai eain/arság kiid( len dús, «a«fa<áiaa tftrtélM'éset, a# a £4MtiMr< pptt arayaita e»ak meg rátodik fatmeé aktit t Habatmrg f hAii^ tftai ^iNa\|M>tM\|D g\|\|teejtt'e» ewiiapaj >ia aUHi. é rMat lirndliiiitttt oétitiiiii nw e núat éw^ f^4r»ag, még aaatado i irta ai ■Hpi Mm Teggftlfll ax cmk. mert a by/átn í CHftszórs&g iroihadó hu la volt, ax élei alakjaival. Ezen stiftv-görög törzseidet sem] tfir'é-neli, sem e'e#li culiurérdek, nem .politikm jőrékvés nem lariolia iWze; a mi Okét égy0(1 lariolia, a baialmaX rómaia lam-sxeike/einek maradéka voll, n földrajzi fekvés és a demoralizált uralkodók egész dea-poiismusa. £\|iyészét minden h kínlel ben. legundokabb uirmj} belső kQxdelmek , végtelen sora -4- mely sem a I5redékes\| rómaí-görög éulltirát, sem áxi lfju léíigérleii kérészién)aéget inegnemesiteliii nem vollL képes — ez a byzáncí iftriénelem szinjátéko. i Éppen azért nem váll ez sohasem közkincsévé a művelt viláiniak; egyetlen alakja : sem voll k\|\|tjes a lörejtvö ifjúságot leiser-íjeníeni; egyeden egy! vcnap, egyetlenegy epizódja sem vert gyökerei euy köliü vagy művész kép/éjeiében; bizonysága annak, mily egészen sivár és lermékieilen vala ezen J kornak! Mégis lanubágos, mini az innberí- J ség lör'éneiének minden lejézele, s axért s/abad egy pillaOlást vetnünk tagjaira, hngy j néjuány nfit, kik a keletrómai csákzárság történekében jelemékeny szerepet játaxannk, ! egy pár pillanatra a leiedig hóafáH'áhöJ I napvijagra idé/rQnk. / 111 >éni ayujlhaiunk ugyiin a Kyxáncban j uralkoiloii romíoiisag lolyian valami ktelé-giiA, vonzó kéftei, de lalan azt ax é dekes i lanulsagyi meiilheij&k, hogy p hol áx ener vaki érzékiség és demoralizáló slerajában a \| íerfiu apaibik^s kezéből az aralom gy plói \| kwklanak, ott a nö azi ann^l nagyabb pzt-lárdaAfgal negragadia. Nagy Gor-aiamin, ax első kérasxlény e»a>qtar, volt ax, ki a bírmjjilom mvaiwát Bytánclia latte at, mely áíwa a p<anpa« Konsinnitnapo ylya lett, Con-'am innak vitag-lörténelmi jeifniÓséiíU aitéréMém a >ere>ji-tényaagre, esalád\|anak hölgyei, éW p- dig anyja llelénsJi.eje Fansia, és ennek anyja \| Eu\|rp\|>hia, mindannyia^huxgó ker^sxiényhOk, a la\|nágyobb belőlyásj j gyakorollak; KlVpiío-sei a cnáioarnó Heléna, a keresnénység terjekziésére lAnghuzanlommal liHrekedeit. Szijnlnfk tiszllelieiik. Kiál (lonslnnlinl ugyan-azoni linziéiül érte, —■: habár roisx világot vei) jellemére, hogy kjH sógoráj liiciumsl, MiipcénliuHi, ée sajál j«gidAsb fflát Criapusl meggy jlkoMaia. ! AUérve Üusxlinián császárhoz,i ki nagynak ín nevez elik, byiÉneái fíVdön állunk, é4 jegyszersmi id e birnpalom lénykprAnál. Jusztinián Ryzanpnak legnagyobb' és legnatalmasiihb uraikunója voll 'Sxeretub'éM fa kelolyáMOs háborúkat viselt, különösen tjíiíszni's/ágban; a kdreskedelmei é< ipari emélni iparkodott és iMm \|iireu bVvényhO'áa níkp /íjiiií itieiy napjainkig miúiajízerfjiiek larlaiik :— Jus/iin»áh neje, The Klóra a légiiéve/dtesebb tiGk egyike voll, ö tényleg láiraraikodóiióje volj Jimiiniánnak, döntö és kivjeleles befolyást gyakorolt ax államUgyekra éa férjén epugy szépsége, mint' axeüeni és akaratereje által uralkodóit. Mi vél Theodofa nem kilogástalaQ er-kö]c«^ lisxiasagu voll, jlinnem eUieírite jajén-lékjeny foliokai muiaJ, ÖnnAl jeleirtzöbb ellen-ál haiailan hefolyásaj melyei Jn-xl(niAnra gys-koro\|i De hibái dacnlr4 kedvező kflret-keiinéúyü voll a kprmAuyxáHbaiií való ré«x-véle; töt Tlieodora trónját és élelpi ment ette meg a! császárnak. * Theodora löbb éven át Konstantinápolyban mini painéMxfcO fényléiL éa épugy ÍaltQ\|iid s?épsége, mii«j kiváló wkólcsieien-sPge állal kelteit laltQnést. üchlptser lórlé-iteiiM draaih'e azt táojidja réla: Habár minden »»razágos &\|yHe beleavaíkoznti, na-gyon kivánatOM voltál, hogy a színházi ísieo-nők, k\|k valamikor M\|lolyáat nyertek a kor-máo^ji<<r»,.«oha rosszabbak nem leltek volna, uiint A. Tlieodora lellmgyoti aaini pákája-val, hogy egy helytiirtő kódreae gyanánt i Afrikába menjen. Bufll elhagyatva, visszatéri Konstantinápoly ha, s itt nagyon elvo- . ! nullán és erkölcsösen éli keze munkájából. Akkor ismerkedett meg vele Jnaatinian \| mini I. Jusxilnu* császár unokaöccse, rah-! sxolgá;a lelt, a mi késObb is maradt. Hevesen kQzdAit családjával, mely nem akart ' beleegyezni e Theodorával való házaaaágba. Leghevesebb ellensége, Euphonia csáazarnOs^. halála után sikerült nagybátyját nma tdr-vény megxzQnietéMére rábírni, mely atarínt egy előkeld rómainak házassága egy sainétx-növel illlvu voll. Jasxtinitn erre nőQI vei le Theodorát, ! ki később léuyleg csin^rnörfak ismertetett el. 532-ben nagy lázadás lóri ki a császár ellen Konstantinápolyban. Juszt in ián ugyanis egy öl év óta d&hánxö polgári párt-kOzdelemoek végét akarta vetni, minek kOvet-! kezése ax folt, hogy mindkét párt a kormány , ellen szövetketeil. 6 napig lartott Konaian-j tinápoiyban a tüxvésxek által még iso-tiyubbá lett heves kftxdelem. A lelláxadt I nép végre annyira ment, hogy elteaosáaaArt kiáltón ki Ju4xtinián egésxan el vesztene bátorságát. Menekülni akart, s meg ia tetté volna, ha Theodorji viaaxa nem lart\|a a/aaavakkal: • A ki egy«ier a biboit hordotta, annak fejedelmi méhó«AiAi csak éleiével egy&U szabad odaadni. ö volt aa, a kinek sikerült reáakadni axon férfiúra, ki kteee volt j a laxadAst leverni. Anionina harAni^inék ! féije - BaHsAr Kadvaxér volt ée. KérWre { ez a lázadókra csapott és elnyomta a lázadási. A krónikaírók azt aMijAk, bogy aa ' alkalommal 300ÜO ember veeaetl al. A későbbi háborúkra is, ■alyakat \| Bilizár és Narsee badvetérek >i«"Hek, Tkeo-dóra a/iniéo dimtő befolyAst vált. Theodora határozta mag a serégek febw/iaaái éa v«i(U4t, valamint a beéva-xérek hata'mí béréi. * Naííy-Kanizaa, Í887. iebmár 20-án. XIV. évfolyam. 1U Ul 'BU.UIX.Bg H 1 ■aMkyia^ Is Udklaéy-ataaa tarkáa \H ^aéawiéÉ kttai a lap ttavlhtnl rénér* rookt-Utad •a kft»l»ininy. ^UáéklTaU.1: Viraihéa-Btaaa I, BéMMtatbi oaak liairt kn«k- * W átf»étataak.«L Kéalratak vfatsaa nem kftirt la«k. .; zzx ~ixr ni Follt'lícal éa ^•erygpa taxtalmvi A Zaianiegvei.Ügymegyich n Nngy-KaAif^ai- lakofókpén^árak, HankegyeaOlet ax Alstí-.murakÖ4i tuUnn'kpónzfár iMvénylArnliHág éa u;m. arOvelidhivalaJoa Nöxlönye. Tagadhatatlan mert eléggé tudomáau. liqgy némely intésnién kön néhány év óta szomorít atag nyomai láiszatiak a e staguatio életünkben nagyon ia tapasztal Nem akarjuk mi ennek okait jel kutatni ék felderíteni, de e pilláim midőn a városi képviselő válasz küszöbén állunk, mikor n kilépi t tag helyébe jajuk lesznek válaaztn ndók non-ényt kőz-pni' iiatio küz lift tó , mleg ban, ások ; 50 é hó 21-én, Hehetetleii bogy ti ilandókkal kapcsolatban az iámért iie eonslftálj ik. i Feltfliiő jvolt előttünk, lioty a mikor ilyen alkotmányos almia áll a városi képviselő válnsztá>okra polgárság, ezek kőrébiPii általában, oly nagy volt a kttzttny, bogy még értekezleteket sem tartótok, a melyekben a követendő eljárást, meg-állapitliaiták volna J\li ebben a közszellemnek. \|ha nem is teljeáj iiiányát, bizonyára nagy mérvű fogyaitkí zását látjuk, melyet oly íorilos ákfua oly nagy befolyású ténykedéf, mi it a városi képviselők megválasztása, sem képes aléltságából életre ébrei zteni. Mert, ha a] válaastó polgárság saját alkotmányok jogai gyakorlásába! oly lanyha, akkíor ezt nem lehet m ianak rovására iijni, mint a közönymk, a közszellem fogyatkozásának. Ez kétszeres baj mindenütt, mert a képviselő testületekre' a városok legvitái sabb, legfontosabb, legéletbevágóbb érdekei vannak bizva. Ép azért, nem tartjuk sem h lalan sem pedig fetedegea dolrgnak, ha választó polgárságunkat ezíultal arra Sgvdl inbntdijuk,' hngw törekied Lenek arra hptfy !u választáMi urnákból y oly-városi képvNdők kerü^enek ki, a kik fdggHtlen gvnidolkozáauuk, a a kikről meg váutuyk győződve, nogy valóban a városi %nam ph % a lm-* talmi és önén\|ek\|ekot liord\|ák szivQktin, nehogy bármely U'áuy egK'; paijiincs-azóra induló py testülettel reudalkázzék. mely ífsejijég ázavalutával .oly dolgok kereazillfViteléi támogassa, melyek nem m<hdjig a yái>s [jól felfogott érdekében feiMzieiiek Obajtjukj, hogy yálasyJló polgáraá-guuk pirtk(llömbség; nélaül vfgyen ré?y.t a Választásokon) mert néztlink szerint városi! ilgyenkibKZ a politikának semmi köze. j a a kik jqbbról-balról mégia a politikai tekinteteket ii iiiérv> adóknak tartják, és ezektől nem képesek elválasztani a vároa érdekeit magának a közjigynek tesznepc rossz szolgálatot. De magokról u magválasztapdók-ról is kell néhány szót. szól fiunk. Vannak a kiket a puszta jambitip visz ilyen állásoki elfoglalására, s nem gondolják meg, hogy az ilyen tiszteletbeli s bizalmi állasokkal kötelességek jitrnak, mint egyáftaUtt minden jog egVszer smind kötelességeket von Imnga után. Azért olyanokra adják vá asztó polgáraink szavazataikat., akik jez állásokra nem puszta nmbitióból Teflectálnak, hanem a kik megmutatták már, hogy a közügyek érdekében szívesen fáradoznak, a a vároa érdekében; nem kiméinek azeimélyes áldozatot sem t* a kik viszont ez állásokat elfogadják, magukat megválasztatják, azok járjitfosk ín aatán ulitüta: a (egyék még J, ebbeli kötplmriket. a\|\|egnagyobblelki ismeiratesMÓggel Oaak igv rtmélhuKO iiztán, bogy inféxmlnypinketi mindamttl a kdáUgyek érdek éhen kii fel lett. pezsgő j tevéiteiivitég liyoinaí ! \|f gtiak láuzaul Üdvhaölfllk a wálasztókat j alkot- \| 'tniiijyoN joguk gyak\|rlijs\|i alkalmából! j A N.-Kanizsai takarékpénztár i '.llJI.jkl J> e u d e s k ö \| y yl-il I <j s p, ! I él'l JoliriiléN. , fitt Isit kölgy-tih'%. l 'A lelolyi mMJ-íkij Qzletévről kénxlili \| sársMinarlás, il'etöleg, mérleg- és vsgyi-ii I kimjijaíái ugy n b>rgalmi áitekiiilés 14 I melvijk ax intézel t t'qHzvényoseipek a Atai kiizu^ttlésie való mHithnó kapcsáhaá ká«U- ' MÜvt lellek, Mi ké\|\|it njujlva a leiajyt évi lorgalomuttk; egy elót'i években meg el lmja éri rendkitUli kedyaxó nmim^jiyl I (inlmnek ki. . \| fi Jóllehet a forgalom ax e!őx(\| jévii ■ ax minden egyes Mgábati inegbnliulin, U nronban nem sx-Ufriizbaiojr ajtóit nes nyeretpeny löbMei, nielybz IHHéik és i\| lelolyi e«ii ii/iel eradm^uy k^/óll mn talkbkikJ \|Ax inléxet mUkimése axonhiin nem psu: án ax elért nyeretarny <>ss/eg alsptán hirniandó el, léhát nem ntrtydk'lelas'egeHóek, mikejil a lelUleles etbimhrs aíapiit képSxni szoH«iti uzleiersthnény J agyon kedve/ő vplin dncrára ím.-kimerítő jelentésben megismer-Iessük az intéxel I. ró^vényeseivjel a lelölyl óvi \| mnki'idésl és axon irányt, Jlnelyel I ax I előlerjesxiendti, a nyeremény lalosxtá^Ara I vonalkntii tervezet aikái<xitésekor kOvollttnk. ! Mllé'éiü/letQnk .loijgalina a mexelöz/l ] évii meghaladva annyiban lUntel (lel kedvező eiUrést, a mennyjbeti betéti tőkénk gyára- J p<idolt, mig l#x5-ik ev\| en letemea óss/eggel \| apadj. \| Mégeinlitendőnek iarljuk még, i-t, imi-k'iit az év folytában a felmondásnak alA nem vetett IÜU Irlod alóli összegeken kii (ti í 4ÍÍ0OO Irt betéti lőjtél lizétiűitk]viasza fel- \|\| moiniAs nélkül; vtilnmml. azt ia J miként a poKiaiakarék\|ténxiárakmik a lelhlyt évben \| megkeadeit működése mem volt luros baba-(á-aal beié üzlet linkre. Jelzálog- kölcsön éa valló üzletünknél sxinie élénkebb i volt a forgalom mint a megelőző évben. Jalsálog kOlosfinatnk egyenlege 5Í008 fri 1)2 kr. vállá lárcxánk OÍ.m irt 4\| kr. Szaporodást mulat. Mérlegünk vagyon rovatában in tételi házak czimén 124,600 írt van kitüntetve, s* .o'.őző évi mérlegben szerepeli 91,000 frtlal szemben. Ezen vAlii*' okAt a t. résivényas ut'sk bizonyára ismerik. Ugyanis sx intézeti házzal szomszédos Wlan.«iis-féle ház tuluidonoea házát eladni Síáiifjékozoil, ez Mkalonunal ax igatgalóság elérkezelinek liille ax időt, thogy agy rég lápláll óhajál megvalésílandó eten házai megvásárolja A megszerzett ház tágas és at Inléaali ház s/ük uuvarái egyesítve, megszttniaile at udvar elégtelensége folytán lennlorgoil és oly gyakran ismétlődő kellemetlenségeket, Lebontatván a Iflépüleí közvetlen közelében .levő épü'etekel, ax állal világosabbá és lakályosabb^ tévé a lakhely iségekü, mind ezekkel az intézeti há« értékét emelte a nélkül, hogy éhből nsgyohh megterít el tel és háraiuroU' ax intéseire. Nyeri pedig még ezenkívül at inlétai, pgy ax iskola ulcxára nyíló tágas hAai lelket. mely akár épiikeite, akár eladás utján lesz értékesíthető. Ax érinteti ház vételára 10,000 frlot leti. Vétel illeték, áiniakilás és la-tarozási költség lejében költetett arra . . . . >285 fl. 15 kr. össxeien : 47,22311. IC kr. ebhez s/ámilvn at itiléxeli háx értéksgvenleg ... 82,000 ll. — esxkóxölt Iterubázások . . 365 ll. l^kr. ösfzeaen : I29,r>80 ll. 83 kr. Ezen öNsxeg apaixlAsAra ai éti nyertmén y fa/égből auHO frl 31 krl. aiánjank lordiiani, melynek levonása ulán. i2fl,500 írtban marad a kél, hás felvéve, eien össxeg kellő^kaipatozásl nyer a házak bér jövedelméből. Egyéb ingatlanaink egyenlegénél nam találunk 'ényeges eltérést. Oly jelentékeny jelzálog üzletnél, minő intézetünké, időnkint s/ük>égéssé vá hátik egyes ingatlanok megvétele, de azok ismé'i eladása nem jár nehézséggel és iőbbnyiré vesxteség nélkül eszközölhető. A kamathátralékok egyenlege alig mutat emliiéMre,méltó változást. • I A mull évi egyenleghez képest 83 Irt Ml kr. apadás é« tí sgajorodást tüntet va ki. jelenleg 20 arany 60 Imnk ex 9413 Irt 40 krt lest kten oa«zeg jelzálog kö)c»öneinkkel sxemben nagyon csekély éa reméljük mi ként a kellő mtgor alkalmazása mellen, a jövőben i« sikerUlem) annak fel«xaiH>rodáxá» megakadályoznunk. Értékpapírjaink állagánál tapaxialjuk a legteiemexebb váMoiást. Axok állománya 18&\. decxember hó 31 én 9t58,iV> Irt névériékei lett. A letol)I évben vásároltatott I2\<k) tri, ellenben eladás é« kisorsolás utján érteke.! ve lett .... Í7ö,800frt igy ax állomány.....l47,XX)(rl- lai apadt, jelenleg.....820.300 frl névériéket képvisel. Kbbei járul még a tartalékalapnak már korábban kitüntetelt .... 3d.O«Mi Irt ealelolytévben uiabban be<ereti I8,0(H> Irt valamint a nyugdíjalapnak ._14,000 Irt Úeazeaeu Í8.« tk) Irt névértékű 5%-os magyar papirjáradek kötvénye. igy a» össze* állomány «V,3'vu Irt. néveriéket tesa, mely értékpapírok a beszar-zé«i árakkal Vannak a mérlegben (elvéve, ugy, bogy ároknál tavunkra ax IH6. évi decxember hó 3t iki ax általános kedvezőt-len viaxonyok, de különösén a tolylonoa háború* lurek lolyián nagvon alacsony ár-lo'yammal számítva is, ti.MHVl Irl árkűlöm-bwzet muiatkoiik, ez ál»al at eaetleges további árfolyam cökkenéel szemben tekintélye lanalékösxxeggel rendelkezünk. Ax év tolytában eiadá* é* kiaorsolá* utján értékelteit papiaknál, mintbogy atok a be»iersé'i árakkal voltak felvéve, az árke let kültm nőseiből oly letemea nyeremény származott, bogy ez állal ax \|H#6 ik évi nyeiemény egyenleg az l8v;Vik évi egyenlegei majd 50" ,-tóÜvál meghaladja. Kxen nyeremény axonban nem tekinthető ttilel erednénynek, lehat nem fáképea-beii a (eloszlási tervexel alapját, miért is axon szeni\|>oiiiböl indulva ki miként csak ax üxleiböl eredő nyeremény fixet lessék ki osxlalékul, míg ax értékpapírokból éredo nyeremény, dso/ára, hogy ax értékpapírja-inknál ax e«eilege. ma már tényleg ^következeit ái folyam cökkenea el szemben a lenmebh már jelzeii összeggel rendelkezünk, larialekamk gyarapítására lorditiaék. Alapa/abály szerű tartalékalapunk, mely a mull evi közgv Ülés alial 50,0t»0 Irira egé axiilelelt ki. ax ev lolyláhna enek\|>apirjai kamatai állal 2001 Irt t>3 krral g\arepodoti, jelenleg 3?,60l Irt <>3 kr. Nyugdíj alapunk egyenlege 1HN\ decsember hó 31 én 3,i8 Irt 41 kr. volt. aa év lolyiáttán ugyancsak értékpapírjai kamaiai által lli'7 forinttal azaporodoll, jelenleg 21,4-5 Irt 4 kr. Kzek ulán a mérleg leherlapjának kél ulolsO tételében, és pedig mini már meg- tiyermektelenul halt meg, Jmxlinián ulánna még bosaxabb ideig élt. Knnek utóda II. Jusxliijua, betege* é* gyenge elmeju létfiu vo't, a a kormányt isméi ennek neje /.olia vezette, mely uia-lom ax olasxországt tolylonoa hadak követ- 1 kexlében mozgalma volt. Körülbelül keuzáx évvel kéaóbb ixmél egy uralkodóitól találunk a trónon ; az at-henei /#Vwr e». a gyenge elméjű é* korán elhalt IV l.eouak neje IV. I.eo kiskorú fial hagyoii háiru, C.onianiinu Poiphyro-genilus. mint kinek gyámja Irene uralkodott, Rpen ex időben legnagyebb virágjában állott ax őrültnek lálsxö harca a kép-rombolök tikonokla«aiok) ea képiisxlelök (ikonodulok) közölt, mely Itar^x a byaáncai birodalmai oly tokáig pusaiituiia Ax iko-noklasxiok a sxeutképekel bálványkepeknek mondták míg ax ikonodulok aaokat liazlel-lék. IV. Leo, atyja, e* nagy atyja képgyűlölők vobak, here ellenb«n szenvedélyes képiixxieiő. Leó «xen körűin ény toíyián udvarából eltavoliiotia, a mivel u«m okaia ezután mrghaii, a láásxárnOI lizonyos vonatkozásba boaiák a halálhoz Axon ember-telenség sxenni i»e ve, melylyet liéne kéaöbb saját tia elliu eljárt, ex a gyanú nem ege ixen alaptalan Az uralomvagyö tá»árnö a többségei kf\|ezö \|va\|»iugal következeit é egyháxi latualot hivon egy le Niváéba mely a képli*le!ő iaieniii/telriei megerö •néne va kiierjesxieiie, K lenvt^abály mellett töglali aüáhi a nagy tömeg de volt ellene egy igen haiaiutaa j«arl. Kx a j»á«t végié Irénét aira kenyaxeruetle. hogy esti-lati lelnöit tiának Comdajniinnak adja at a kormányt; ext a Cousiantint lolylouuagyámság alall tartotta I rétté. — Conslanlin oly képleleu volt is ax uralkodásra, hogy auyját iméi fel vet le ux állatn lanáesba, mert nem nelkulöxheie. Mo,i r.éhány évig együli uralkodtak tolylonoa elleüeg»krdés ea léitekeny kedea kvVatai, és aikeriiU ia Irénének ax il,u eMnuárl annyira leiKázm, hogy áta\|miál többé el nem vi»elhetle e* ax arab haláron á'lö kadxeieghea meneküli. . A ionba n el fogai Olt \| vi«asaho/aloti é* anyia, hogy ax uialkodásia leucsea képié* lenné legye, azvm i>sonyu telire határozta el magái, hogy megvakillatja, a n t a c»á sxári \|vakvta pompás bihorteni b« n, hi>l tAnxianiin i-xületen, végre is hájlatolt. Iréné még hat évig uralkodón, a végre W kegyereze állal bukianatoti meg, ki l.e»bo taigetéie szán Qaie. Olt halt meg keeervea szegénységi en a a képhasieiök állal axent gjtnául tiaatelve. ^Vege köv.) llOt) Irt. remlelkexé«re 924 irt, liti kr. adöstatotl hiibér jövedelem cximen (•Iveit...... U406 Irt tfi kr adömetitea nxelvényekben ki- (Öntetett I tOarany 23í írk. 13 5;»3 frt 41 kr áuxámitva a 1»<» arany é< 217 Irauk papirértékre 7»».S fii_!3^kr 0sMeen Tv24 Irt Uti kr rendelkexéare átki ös-xeg lelosit:i«ára néxv«-követkexr. javastati>l tesNxük. Tekintettel, hogy ax érték)>apirokből erevlft nyereményt, mint már jeleztük, tartalékaink gyarapilá«ára éhajMuk fordítani, aiánlntk. miként a« ex évi nyeremény «Vax-sxegltöl 0,00-t frt egv kü'ön tartalék alap léie-iié«ére fonlitlasaék. Oaxlalékul résxvényenkint 4H lórim léhát 3 frtlal lobb tixoliesaék, mint mull evben vagyis bOOdrb re»xvény ulán 2^,800 Irt A korábbi éveknek megleletöleg, a jAvaltagyá exeljábAl előterjesztendő jegyzékben loglali városi köx- és jötékony-czélra adomán voxta««ek, a még állö pevtig n városunkban épitendő sxinháa javára adományozol! I' .OtHI Irt fevlexeiere saolgá-landö, jelenleg Irt 01 krt tevő alap gyarapiiú«ára fordít ta»ék, mely alap ex aital IUIÜ Irl UH krnt emelke«ine. Jelenté«itnkei xárva, kenuk a tekint, koxgyúlé!, miként nz abban loglali lelo«s-lá»i tervezetei ellogtdui é* a leíolyi IHSti. Usletvezetékre vonatkozólag nekünk, valamint a felügyelő bixonágiuik a lelmenlvényl megadta kegyeskedjék II. 1 ^ Jeg)t4kttayv. Felvéve a nagv katfiiaai takarékpénztár réaavénv társaságnak 1^7 február hó 8-án tartott XLll. évi rendes k<>xgvii-léeéről. Jelenlevők : Tóth I.ajoa igaxgatóaági elnök elnóklete alatt, ltab«»ehav György, Beréayi Jóxaef, Blau Pál. Blatt Ujoa. l>r Betló Ítél a, Broch Adolf, Danneberg Jak., Kl>enspanger Lijait, Klamtivanger Leó. Kisinger Henrik, Knglamler l^ajoa, Feaael-bofer Jóxsef. Fiaeher JtVzaef, (tarai IWnő, tielaei Gutmann Henrik, tielaei Gutmann Vilmos, tiutmanu Simon, Grunhut Alfretl, tirünhut Henrik. G tinhut Fülöp, Halphen Mór, Hertelendv Héla, Juhász tívórgy. Knorrser Frigyes. Lovvinger larael, Lo-winger Ignáec, Maehanzker Mór, Maver-hoffer Sántlor, Kueeeca Jóaaet, l'losszer Ignác/, l'ráger Béla. Koaenfeld Adolt, Kosenberg larael, Dr Kothaehild Jakab, ljr Scbrever l4iios, Sehers Albert. Strém Vilmos, hlein llléa, Stern I. M. Sommer Sándor, Sommer Ignáts, Dr. Szukita Nándor, Táuber Alajos, I nger rilmann Klek. Vágner Károlv, Wallenstein Frigyes, Welaa Manó, Vidor Samu, Weiser Jörset, Weiaamaver Mór és Welixeh Lajos, öeaze aen .'vi' réazvényea kik 40-1 darab részvényt képviselnek. 1. Tóth l^jos clnbk üdvtzülve a megjelenteket, koustatália. miként a részvényesek ax alaivszabályok őV ik ában körülírt határozat képea sxámban vannak jelen, a közgyűlést megnyitja. 'Tekintettel arra, miként ax ö, mint igazgatósági elnök, - 3 évi idótartaiura nyert megbízatása, mai nappal lejárt, kosxönetet mond az irán^áta tanúsított tisztelet éa bizalomért, kén a t. közgv tilost miként a jelen gviiléa Vf^ltéaéfe elnököt válaaztaui szíveskedjék. A közgyűlés egyhangúlag Tóth Lajos eddigi elnök urat keri fel az elnöki tisztség betöltésére, ki ia axt elfogadva, jelen (;y tÜéajeevzékönyvének hitelesítésére tiarai teuó éa Auceeca Jósaef rész vény »a urakat kéri fel. U. A tárgysorozat 11 jontját, az igaxgatóság éa a telügyeló- bizottság jelentésének telolvaséxa ké}»ezi. Az igaxgntéaág jelentése pzámot adva a lefolyt évi Üzletről, ismertetve a mérleget, a nyeremény felosztására nézve az alább köveikexó teloaztási tervezetet pánija elfogadásra. A feltigjeló bisottaág jelentése tann-ságv>t tesz airól, miként ax elóterjesztelt, a «abályazerüen vezetett könyvek alapján készült mérleg a valódi helyzetnek megte lel. ii iért is nz igaxgatósá^ által javaalatba hozott oaxtalék megállapítását részéről is ajánlja; egyben az l>8t>ik évi Üzletvezetésre vonatkozólag néki, válaavint az igax galó választmánynak b a felmentvényt megadni kéri 111. A mérleg teherlapjának két utolsó tétele n. m. már megadóztatott háxbérjöve delem tf40t> frt (HJ kr. nyeremény egyenleg (adó-mentes sze' vényekben > 110 arany, 237 trk 43,ft&t trt b7 kr. átszámítva a 1 lt arany, 2. 7 trank papirértékre trt 13 kr. Osaze^cn: 00,724* frT^tTkr! áll a t. közgyűlés rendelkezésére. A jelentéeben kifejtett indokoknál fogva az igazgatóaág ajánl a. miként ezen nyeremény ősszegből elaó >rban egy kü'ön tartalék alanra 20000 trt helyezteaaek. Oaxtalékul léazvényenkint 48 fortnt, tehát három frttal több mint az elózó év-beu, vagyis 600 drb részvény után '>8,>00 frt tizet lessék, Városi jótékony éa köahaaznu czélokra ú tn.: 1 a gymnáainmi muztumra 20 frt * a polg. ük. vxeljaiia j»0 trt 140 frt t»0 trt 140 frt 60 trt 70 trt lt>0 trt 160 trt 20 frt 3 a közaégi iak. czéljaira 4 a közaégi iskola azegénysorsu növendékei ruházatára o az izraelita iak. ezé jaira t» az izraelita iskola azegényaorau növendékei ruházatára 7 az izraelita körháxra s keresztény házi szegényeknek Ü izraelita bázi szegényeknek 10 az i{varos segédek ^etegegélyző egyletének ^ 11 a kisdedueveló egyesület javára 20 frt 12 az önk. tűzoltó-egy let javára M> frt 13 a betegaegélraó egylet javára 30 frt 14 a hadaatyán egyletnek (mint ala pitó tagaági járulék' ^ ^ l.\ a nagv kanizsai vön'Va-kereaxtegy let javára 2;Mrt Óasxesen: lM'trt adományoxtajMék a fenmaradó í»24 frt kr pedig a Nagv-Kanizsán épitendó axm-ház részérv avloniányozott 10,OtX) frt tede-zetére sxolgálamto Jelenleg 4W> frt 02 krt. tevő a>ap gyarapítására tordittaaaék, mely alap ex által 59ltl frt 68 krra emelke<lne A mérleg ugy az .gazgatóaág jelen-téaéból kitűnik még, miként az intézetnek már korábban tulajdonát képeaett és az év folytában tuegráaárolt Wlasits féle háx ertek egyenlege ajvanxtására 3te<tt frt 33 kr. fordíttatott, továbbá miként az alap-sxabályszerű, a mnlt évi közgyűlés által ?MM<H) frtra kiegé.zitett tartalék alap, ér-tékjvaptrjai kamatai által a lefolyt évlten ni l trt ti3 krral. a tiaztviaelók 23.27a frt 4^ krt tev^ rvugdij alapja ugyaneaak ér-tékjtapirjai kamatai által frttal gya- rapodott. A közgyűlés megelégedésael veaz tudomást a lefolyt év kedvezó eredményéről, valamint az igazgatóság éa a telügyelő bizottság jelentéseiről. Változatlanul elfogadja az igazgatóság fennti felosztási tervezetét, ax oaxtalé-kot réazvénvenkint 48 frtba állapítja meg és az igazgatósáig ugy a felügyelőbixotl-ságnak is a lefolyt Ih8t»ik évi üzlet vezetésre vonatkozólag a felmentvényt ezennel megadja itarai Benő ur indítványozza miként az igazgatósági elnök és másodelnöknek axon buzgalom éa élénk érdeklődésért a melylyel az intézet érdekében működtek éa annak* érdekeit pártfogolták jecysőköny vileg köszönet sravazta-sék. Dr. Kothaehild Jakab ur pártolva t. előtte szóló indítványát. az igazgató választmány öaazes tagjainak ia elismeréssel kiván adózói buzxó és tapintatos működéséért, melyet az elnök éa másodelnökkel egyetemben az intézet gyarapítása éa megszilárdítása körül kifejtetlek. A közgyűlés helyesli Garai Benő és Dr. Kothsehud Jakab urak indítványát, az elnök és másodelnök ugy az igazgató választmány öcazes tagjainak buzgó éa ert dménydna raük«aléaeértköszönetet szavaz. 1V! A tárgysorozat 4 ik jvontját az alapszabályok Ti ik § ának módoaitása képezi. Alapszalvályaink Ilik a ekként , A hó első felében történt betétek után a kamatok azon bó 16 ik napjától a bó második felében történtek után pedig a következő hó 1-tó napjától számíttatnak. A vissza fizet éark felszámításánál ugyan ezen időarány tartatik meg * A< igazgatóság az a apaxabályok ezen intézkedését az intézet fejlődésére nézve hát l ányosnak találja, miért is indít ványzza miként' az kévétketőkép modv.>si1taaaék'. 1» • A bei éti tőkék kamatozása a betéteit követő uaptél veszi kexdetét és tart a visszatizctéei eaetl'g a felmondás leja rátát megelőző napig.* A közgvűléa osztva az igazgatóság véleményét a^ükaégeanek tartja az alap szabályok 11 $ ának jelzett értelemben leendő roodoaitáaát, elfogadja egyhangúlag minden változtatáa nélkül aa ajánlott szöveget. V Következvén az alapszabályok ér telmében lelepő elnök ea másod elnök, a sorrenden levő 10 és egy elhalt igazgatósági tag ugy a 3 felügyelő bisottsági tag helyett ujak, eaetleg azoknak isméti meg választása. Klin k a szavazatszevlő bizottság tagjaiul Kbenpiuiger Lipót, Grünhut Henrik, Juhász György. Dr. Rothschild Jakab, Som-mer Sándor, éa Vidor Samu urakat jelölvén ki, a gyűlést a választás tartamára fel-függeszti A szavazatazevlő bizottság befejezvén műk«Hlését, a gyűlés folytatólag megnyittatik Ktvens\|>anger Lup^t ur a bizottság réazéről következd eredményt jelenti: Beadatott összesen 30!) szavazat Kbből nyertek . mini igazgatósági elnök Tóth Lajos MtO azav, mint 11 od elnök Gelaei Gutman Henrik li09 , mint igazgatósági tagok 3 évi időtartamra Vidor Samu 302 azav. azól Kbenspanger I^eo 2^9 Som mer Ignáez 298 Weiss Manó 288 Gelsei Gutmann Vilmos 263 IMosazer Ignáez 261 l'ngcr Ullman Klek 2,»7 ifj. Feaaelhofer Józaef 35 Roaenberg larael 230 Weiaer Jóxaef 228 egy évi időtartamra Lovinger Izrael 219 válaaatmányi póttagok. Fiechl Pál 134 azav \| Klein lilém 1 tó , Tauber Alájoa 79 % mint felügyelő bizoftaági tagok egy évi idő tartarara Jubáaz György 2K \| nthy Weliach ízaio* 2ii\| w Knglander Izajoa felügyelő bizottaági p<Utag Strem Vilmoa 00 uav mely emlraény tudomásul vétetik. VI A tárgysorozat 6, poatja értelmé l>cn a jelenlevők eluök által netáni indít-ványok tételére hivattak fel. .Minthogy indítvány tétele ki»om jelenkexett, elnök a tárgym»rv»zatot kimeri tettnek és a k«"»zgyüléxt In'fejexettnek je lenti ki. Miről jelen jegyzőkönyv felvétetik ét aláiratik. K. m. f ' TRIPAMMER GYl'LA Tt>TH LAJtkS jgvsAküaj-v tssrt.v. xlaMi Jelen jegyxókönyv hiteléül GARAI BKNÖ NUCSKlV. JÓ/.SKF Üzlet pangás. t>i:e* ridmi fr»vk líi^lyatvíyiA'O. Azok a jelentések, melyeket ax iparX állásáról liétról-bétrc <dvaahatiu alkalmunk van, azomorn bizonyságot teamek azon majdnem egészen általá noa pangásról mely ezen politikailag bizonytalan éa nyugtalan időben, az Üzletben uralkodik Majdnem minden iparág panaazkodik a gyenge forgalomról ; a diszmtl- tlveg porczellán áruk. szerszám é< lámpatlzletok, könyvkötők éa paszomány oaok. óráaok é« ezüstművesek, takaró- éa matraczkésxi-kéazitők. kárpitosok, aaztaloaok, szobrászok, kefekotők, koaárcsinálók, nyer-geaek, bognárok azijgyártAk. éa bádogosok, mind panaazkodnak. Ktllönősen jellemző, hogy mázolók éa szobafealök, kik nyáton 30-40 aegéddel dolgosnak most cxnk 1—2 embert képesek foglalkozta!ni. Több dŐlguk van a lakat- soknak Kzek az adatok, az elmúlt bét ipari jelentéséből Budapeaten, melylyel körtllbcltll a vidéki tapasztalatok ia meglehetősen egybehangozni fognak, ismét rávezetnek bennünket arra, hogy gazdasági állapotainkkal, társadalmi bajainkkal a ezzel öaazefüggéeben a munkások kérdésével foglalkozzunk At elszegényedés okait különféle forrásokra szokták viasza vezetni K ülönöaen akkor, mikor a munkás állapotának javifáaA-ról van azó, azt hí zik h gy a munkadíjak felemelése éa a tlrAgaaági pótlékok a bajon segíteni képeaek; pedig Európa több államaiban teli tapaazta-láaok azt bizonyítják, hogy eaek a kiaegitő eszközök az élelemxzerek eláru-aitóinak javára esnek Mert ha több a bevétel, mind,árt ott van a vendéglős, a szatócs, a pék, a móezáro, akik magasabb árt követelnek a mindennapi éleihez legszükségesebb élelmi szerekért. A drágaságot többnyit* magtú a szállítók okozzák Némelykor a roaaa j aratás ia oka lehet ugyan a drágaság-; liak de akkor a jó éa kitűnő ata'áaok éveiben a fogyasztóknak olcaóbb.m kellene kapitiok at élelmi szereket, a ini MZoiiban l«pa»stalá* szerint nem áll ; a fogyasztó rendszerint egyaránt drágán él jő és io»z eaztetulőben Drága kenyeret eail\| épen a szegény munkás ember, vagy a ki ki«ebb fix fizetésből él, ha még annyi a buza; a ötazör annyi legyen az ökör, roaaz éa drága liuat kap oly városodban éa helységekben, melyek a vaút mellett feklNznes. Mert az az áldáa, melyet a löld terem, egyes gabonaspekulán-soknak zsebeibe megy. A társadalmi betegségnek itt van foirá«a. A közöntégea bevételek nem elegendők már arra, hogy a munka díjért dolgozó ember jóllakjék; ebben az or-iágban, melyet nem hiába tejjel éa mézzel folyó Kaiiaánhoz hasonlítottak, a melyen még aürübb népeawégnek kellene megélni tudni, aok munkát embernek éheznie kell. mert minden erőfeaaitéa mellett aem képea eleget kereani. hogy caaládjával megélheaeen A szellemi munkások egy igen nagy részéről ia áll ez. A munkás osztályok helyzetének könyitése csak akkor lehet áégea, hogy ha aa élelmi azerek olcaóh bak leaznek a ezek olcsóbbakká tétethetnek a spekulánsok éa köavelitők kizáráaával. A drágaaág nem jogoault ina i-tutio, mint azt aokan vélik a társadalmi rendben, — oeepáa aa, még .pröft ft tömegek eUttgéL ^yeÜM w^ja maga mán, ikemoéaft elszegényedését. hanem., T déaét, dimtöMWHiióját ia. Aséit ai államnak » köteleaaéga e* ellep kUlötH «>ak(toükkl éa ramlfcab«tlynkknl íetóépui államunk joga van pnlgáJ tatra ad >t kiva \\\ da a jögiít U ellni §raéa melleit gyakorolja mari a ttírv] hozás szavazza még évenkint a búd! geiel Ue nagjobb különösen a munkálj emberre nézve aa hí adó melyet ■ aa élelnei kj be v$a$r UW t« élten a ^ösi vetítőknek Köteles arinl, mait t»zcw csekély rfckél nagy percentekkel kama • hizlalnak, a mivel ezek citltufális humanitárius czélnkra a legkevesr bli áldozatokat hozzák, valóságos anrcanatt lat.el nCTetni, a mely a]4 nz orazáa lakosainak zömét vetik Bármeimyire ia kezeit fikázikj nem itfiectálunk a kérdés politikai oldalára, a nép jólétének .emelése it\| a fíí, a kéijdés eimnenter társadalmi kérdés, a Hívnak politikai oldaláról vúlój taglálgatása nem aegítielő megoldáaát, A tágaa értelemben vett munkás-osztály minden ciilturállamban derekút képezi a népességnek; ha ez ssílkség-- léteit reiideaéli ki nem elégítheti. a betegség fájdalma végig rezeg az cgéz testen., hz Üzlet pang, a belső forgalom élettelen, a annál több dolga akad az adóvégrehajtónak. Az angol éa íriiiiczia gváróénak mindig van pénze ipari vállalkozásokra, mert olcsó tőkére tehet azért a az ipar iejlet)»égénél fogva n kiviteli ia dolgozhatik 8 ez az államnak ia gazdag bevételeket biztosit Nálunk ez másképen van A tőkepénzesek nem fektetik nagyobb ipari vállalatokba pénzüket, a kiatbb ipar pedig kévén pártolásra talál nálunk \ s igy mig egyrészt. a külföldi iparnak vagyunk kénytelen nagy mfrtékben adózni, legszükségesebb honi tPiméU> inket niel\el<ie a mindennapi éleiben rászorultunk, a közvetítő ktreskedés folytán í legalább ia azázalflckal drágábban fizetjük meg, mim ha azt elaő kézből vehet nők, a, mii ek kereaz t ül vitele nem ia volna oly lehetetlen!, ha törvényes rendszabályok védenék a fogyaaztó közönséget a közvetítők éji spekulálj sok manipulatiói ellen. A árkülümbözetet c>ak egy közönségei háztartáit napi kiadásai alapján kel egy évre kiszámitani, hogy mindenk belásaa, \|mÍno megtakarításokat lehetnj eszközölüi rendes viszonyok között ó akkor, hogyha a legszllkFÍgeseb élelmi szerek árai sokszor mesterségei aen fel nem cavartatnánuk Hiszen e: teszi megmagyarázbatóvá azt a törek vést, mely lyel minden fitt a fogyasztd-egyleteket éleibeléptelni igyekezni} bogy társadalmi egyestllés utján tegyé i lehetővé azt, a minek es köziéjiére t ' államnak minden eszközt meg kellet ragadnia nem caak a fogyasztói fijan* m a maga érdekében is. Gazdasági egyesületünk és jégbiztosítás. A zalamegyei gazdasági egyesület fe hívást intéz a birtokos közönséghez a jé; biztosiiási szövetség érdekében a trt kapcsolatbsn fe axóliija axon birtokosok! kik még nem tagjai az egyenletnek hoj y lépjenek Jbe abba, oegetnldvéii, bogy mtjt/ \| tagok jelentékeny kedvezményben részesének a jégbiztosításnál. f Ugyanezen alkalomból s ex Ügyre I vonatkozólag lőbb megyei birtoskO* Zaji-Egersxegen értekezletet larmtt, mel)btn { aibaiároztalolt, bogy a birtokosság szervezkedjék azon czéJlml hogy a gazdasági $gt« sületnek ét a jégbiztoeitási szövetségitek mii él l több éj tag gyűjtették. ( A gssdatigi egyeti et • felhívását'>, tv. értekédet jegyiókönyvéi alább koxuijOk birtokos-közönség. melyei ez Ügyben pro eoa'ra oly sok be'yröl informáltak, bízni y ayai érdekk®! (Hvatss axoksl, nislyben nea fuféstio hsogja csendOl oeg. Ójjujiáiul kogy a birokoméi oly lflJiéredée»«l caopfr toaol}po, a aily lelksa«dés#el saóliltft •fta fal Mftt a mozgalom eradn ényét néma ak M Sffes birtoknak, kanrm gazdásági effí Mw és fetzmtAmy arányiéit éhezni foj/j ; ^réast, man «uk aj tagol fog otorai s $4 Várt I\|í pi WvéKla eatelkédik, a>ásrá m Mrl tagiiiaak t>triaaliáaai a<áo oagyupk IH^^&Í^I ae tkO «B«f\|ar MtfOfp IMmmégtél, m$if aatMo- ik sfitsi i«1 jovat^liáál mMig i» u»k alkulumból KyarapAitüWi- U. t"! ^ufervaikédéN wn lialyiM ivlapnií iádul meg k hí ennek \|»éldájkra órttág gaadasági tgyaafitélai t (iss0i)tó lelken vexérfárlfei ily tixélhül lÓiiórUliiekra jágl»Í4-inaiiaiá fxOveiség, minden allanáft\|lánalÓ tla« I ti/á® ^ hal almait s igy a gaAdnki'uiulségre \| s k<zvéiva a gnedaiági egyesületekre reud ! •klvQI alönyós laai ' mmmmm A Zala-Kgahtxegaai tarlóit i érlekealst \| jegy«óké>nyve a khveikexó: # Jeg) aélilk^i v. Felvélalatt /<alatCgerMflgeuJ lbt)7-dik t ^vi január hó ti dikáu a xalamegyei gazdasági egytfdilar ittnbcHko/ási lormeneti' Tdrgyak •(* jettylerök, mint Jefieifikszik: Skublic* Jenb ur, a /a'amegyei gtttda-Hági egyesület működ atelnöke Xála .tíiogyi axon löldbgtukosbii, kik a jé\|bizlU4iiási szitveiaég tagjai, it mai napra óriekexleire avégett'bivta megj, bogy logyék lanápegoxáa I i%gv4vá, bogy mjlént (eltelne a/, eleft magyar 'általános bi<aosiió jórsnaiig allal \|laki tolt magyar ga:d<\k jégbiztosítást i s:ürslségé-w nék iiiVe/méiiyét Utinel ingakb tnotlvbeitimugs , ímeriettii a a BxbveiMágnek miné) tOljb la- } gol sxerexni. -- Megíeleniek ax éiriekaidelre , Xala EgetMzegrtíl SkubKt-s Janó, Hfcxky Kal--mán, Ijr, tiyümoryy Vinexe, tjűcigaihy Au tal. - (idgániáróf fijoutfürey 'ttl^pár, KOI- , löy ,bi/ael, Caáb-jHeiiaekröl lljaljb Háexky Káliuún Huifár^l S/ily; Airlnialiidartil ' ftarkna Kerene^ Karks^i LáHxlö. Nagy Lep- .' gyelbftl iSlráiisit .>ámli>rj UoezliMuröl Bmi^x,. Audrán, Viray «l:uioi«, \|loax\|M)i János, Vuey IVil, Situoi.fty (íyórgy urak Skublies Jetió Ur } ax úrieke/lalei a fenlebb jel/eli lárgy Cvanlele/i^ével megnyit vaó, sz eriekex'ei jvexéiéMére e'uttkttl Skublics Jeníi. jeky/óili Sxlgeiliy Aidái vá-ls>zlaiiak és keretiek fel Ax ügy erdeme leléll megiarioli ré«z-leies belmió lanátiakoxáa lolyián jegylituiUu-lug kővetkező lmltiro/alok boxatlsk: fk 1.) A/ értekezlet k-moiidja.i misjiefini a nxi»veiseg érdekében Wükrégesnek likija, hogy a szó\eiség mindegyik lagia erkmesi kótelevnégnek Ismerje a Mnveiség lAmogatá-sá', eni^llogvu a. szöveijség tniwniényéiiek ismeri éléséi, lerjeszléféi n a/on inrek vési, bogy a azöveifeglje való'belépésre uj lago kai megnyerhekHeil. V.) klin'bogv a zalamegyei gazdasági egyesülei a jegbiklotiláai azóvelség inléx-ményét elfogadja! annak lerjeszteséi s u gazda közi ínségnek a liin eges beléére aján-láeái eilmiározia, ax értekezlet nlegkereri s kérje lel az egyéeuleie1. hogy e nalározala to.yu.ii éa unnak erlelmében a knzöiiségbex buzdító lefbiVáM booái>FOit kii s annak ierje>zie.«ére a Ira óságokat m alknltnus közegeket kérje Tel 3.i A jégbikioailáH szövetség intézményé nek különösen n ki"bir'nkos gazdaköxi\|nHég-gel ím közvelleti megismerlelóse a abba a tömeges belépésre megnyerése czé'jábol járáHonkinl éiriekéxletek lariasi-a iak, ne-1 y ek a kivitelt nódo>alpk íráotj a lieiyi körQlméuyekre: lekmieitel, legjobb jbelátásuk szerini, czélravezetpleg határozzanak. A jí»rási értekezletek elnökeiül egyhangúlag megválasztanak és (elkérették: Tapo-czai jíirhs: Bogyay ísiván Keszlhelyi » i Bogyay Málé SQmegi » J (iyömörey Uáfpar Szt-grótbi » Hály János I Facsai » Zailiurecxky /sigmond Jí.--kanizsai • Kolier István Xetenyei > ' Tamás Átlán Perlaki > Eiíényi János Csáktornyái » Szabó ím re < Alsó-tendvai! • Lénk Ödön Novai I > 1 Deák Mílifilyi Z. Kgerszegi » j Skublica Jenő urak. kiknek acrfd érlésiiésével Skublica Jenit és Szigetliy Anial bízattak meg; ugy azzal is, hogy eljárásban akadátyoznll já- ; rázi éilekezeli elnökök helyeit e jtisztségre \| más egyént kérjenék tel.- 4.; A járási élnökdk arra ís[ íelkérei-nek, hogy az értekezletek alksjlmáyal a gazdasági egyetület érdekét is felkarolni s a 1 guzdaknzönséget a salamegyei gazdásági egye- I * filleti e he!éj)ére, -4- a>on koiO meiiy elöter-jtsxiesevei, buzdítani sxmak ed leniek, hngy \| s.) a gazdasági egyesb'eii tagolt jég-bi/iosiiássiknál i<x általános 2üöi jdij lésyál-li íim n felül, iiiol jegyleli lagok, njég külön díj leengedesi kedve/ményben is I részesülnek a 'T I b.) a gsrdtoági egye.'Ü'el a i>zÖveiség( "•gok által btfizenjíö dijakból 11 ég jM jo-ut ék Is n is réscrtijteiik • igy a köehas/oú egyesület ín miyagi.ag jelet-irkejiyeii Iá mogatiatiz. 6) Az ér'ekex'et je'en jegjj/oktjnfve a salamegyei lapokban közzé léteiik. — ax , ors?ágts lapokba íj kivooaijlag, érdemileg közödet ik 6.) 0)6mörey Gáspár urnák,'ki a azö- \| vétség és gazdasőgj egya>ülei érdekelten oly \| buxgalonmsl Wl \| él, í ogy (iigántáról és I üdékéről 47 tagti! nyeri meg asxhveiiégbe és gs/dssági rgyeafileibe való belAtésre, sa i friake/!#i teljés Hijimerésl szavazó)^ I Kxael ax árjekexlet lie(ejex<ftvé)i, a j határosatok vtgrcllijrása végeill teénd^kltel elnök ée jegytö urak bUiutak meg, K. m. I sküBUKü JE8Ö a Isfcl —gy prijná I efj'CTH'etl «Mn«k wmár ANTAL s k. aa kiékmmi js©zs>. A /slatnegyai gasd^ágl sgyssftlal tal 1 hívásit Mn\|dki 2H I Kalaroagys gas^aggi agyaMlai^Ől. mú \| 1 j fi Iliit As 1 XulnMeityr birtokoá kótünségékeii A salámegyai gnzdiUági agyiaftlét taUt* danknr sxam sión larinlla a I6ldblriéki»saá\| I árdsljeil s sikalmsk sdtsn inolojíeij Udvti-vö\|i0 azon relormokat, tj>;élye)í a sokj nldaU rol iiiagiai'balt gazdák lialysetéti luuiuyilani V(jilnk bifalvn Kv relormtisk istu^Hé lel at et,efi a^o* gyar\(Uta/dnos Instositá társaság állal alaki* luit „wmiijur \|siéák JéNkl>lalt>l aallveiaiéaél'% melyei «itM» riuiku haaai liiiMttSágunk axon eutllnj láptatetl életlff, b(igy I lehetW tegye a: etedig magas jéahiztú-sHási dijak lesíállilámU f et által máit Kj/fb hnuék ugy a nuyyr mint \| n kisbirtokoMÍgnuk tsrmwiyeit értlil étrt jn^ányimdtban bhttmf* hatni, jégkár ellen. ' - j A jéghüdoaiiási éíövaiség. melyei a xalg-umg)tfi gazdasági ajgyesbiet még mull öv, ijxoptumbsr , hó .'lO-uiikáu Isrtmt rettiH , kívl'ui kb/g)U!éséii largjyall n ardatalegas * vilit pián egyhangúlag $l(og§dott, orizéguelif a igy\ Zala megyében in Jpwlékeny orányoky bun m'jeili Aa tilsó nntgiiar iiIisIsiioh bisni* siló jassasuii diű«^raiés liuzg"sággni, ió* Ül lariájtsal munkálkodik aum, Imgy »i ziittf ég tűinél nagyolJt 1 az 'e magyar gázilakü-zönrntr* Wzrr tfjinél elö^úüsekb legye 11, 18 Im teljH-eu túrgfulagttsau e^ yyokor-Jati VzeuijtuuthiU ítélünk e/en ügyben, li«. kell UineinlinK, lingy a ^HitUig tm'ta eztyl lordtil még. 1 HM Z e^övelség míg) leve, s axlkt elaégl fagoltrn aaézie reaidkl" t At eláajttn leaz. 1 ll«g) grélg ttagj lt\|)éN, pöu a kh#.<ImItö«iiiiNéglöt \|ftg\|. Kbbfll lehal világoKan líövetkakik »/, I eM \| sorban magának u yuzdaküzwtéynek kell 0</« hatni teljes erére!, hogy oi minél nagy Mi s igy minél elliitMÖsebb legytn\ Mért nd ezen szöveiiég lényege? I A liiriokns, kl a saórelség lagjn Itif^ ezi lusgai arra, l\|bgy larméuVeil 12 általános biztosító társasággal stemben Mart- ( mának trSs alapja a régi ösnzzkőttsUs, a magyar gazdák jégbixtosiiáni szövetségét • legmelegebben ajánlja a HrUtkottáy figyelmébe. A wlaaMgyri gaadaaAgl egya-méllel lagjal m aaévalaégl álUlilkél 4\ IIIrl ve H'/s engeáaaéaift élvea-nek. Aank, kik 100 Innál kevesebb dijat luetnek, 4' nt, azok pédig, kik 100 (rtnál magasabb dijai llxaloak. Í% ol. 8 at tUB moygar általános bietositó társaság at taps-»nlst tagjainak biztosításai után jutaUkoan rint esi ti 1 gazdasági sgyesülstzt, melynek évi jOesdtlme eten a rétien jelentékenyen gyarapszik. Ken előnyökre való tekintetből is, Zalamegye gsxdaköxöneágáuak ügyeimét {elhívjuk egyrészt a ezCeetséyre, másrészt arra, hoay atott birtokosok, kik még nem tagfai a zalamegyei gazdasági gye0lttntk, ifinensh be az egyesületbe erre mnotkotó szándékukat jelent' eék be az egyesület elnökségéhez. Az összetartás njagy evö. Kx áz erC adhat hajlalmaa lendületet ezen ügynek is. Hitünk Marim, Ing ia adni Ha a sxövalaég lagjal orixágasarta busfól' \|/kódunk a szövetség terjesztése érdekében, ax Odvös o-tzme lénye* diadalt arat. Hajtunk áll, hngy köiinyitaünk larhe-! inként Kell X. Kgeraaegeai, lön;. Kab. fl-An. A xalamegye gazdasági egyesület na-\| .vélten és magbíztiaáliól: UámY KáLMAN e slzúk SZIííETHY A NT Ah titkár I A szörrtségi ügyre vonatkozólag at els/í \| magyar általánoe Uztositó társaság nagy-ka-nizsai loiigynökséae kénsséggtl megadja a rész• setrtfbb ! et világosítótokat. ,1 Terefere. köte állslanoa bizlusilt jégkár ellen, (A U Wö esek ai 00 ul mra aineddig bérlile' tan.) \A egynjtts jután köveikért yar slija larta ségj nyeri reme loidi száll évre ax,et> társiiságiial fyhiitotitáti MelMl eredd ásstei tném/ a szflv'etnégi táfokat illet/I \ 11 y nytSsxeg lekl^ikek ké n uia-hizlltt- litila izesejre jak le mindén t öJ\|e'e tarts Itatiií, a mánk leta pedig s d tásáin szolgál akuául, hogy i/övpiségi isgnak az m illeiö u^érfmeny I léaz a kővetkező év ben li/eiet dó jdijabol j leire ik, íigy hogy sbbaU tz évben!annyi vul lievei\|ebb dijsl fizet. IA Ij^évi IdQlBriam lejária ulán e larialéklOae a a/övetség tagjai kn/i^l - leli/eieit fiijaik arAnyá\|>sn —-reíosiislil. K/zel szemben a szö\eiségi tag cyi állagns biztosiiási értéktliex képesi égy évi díjösszeg érejeig ké-yfi/eiö kezességi uyi'st-knzaíol .id. l)e ezen lekylötf. összeg befizetése a szwetnéyi tagóktól ctan* azotk ecetben köteleit etil , ha a szövetéyi Üzletből netalán eredői veszteségek a elijhe&etből s a tartalék' tői éböl fsdethelök nem lennének. Különben az egétz 12 éri bitlositám idő tartama alatt még kagyobb veszteségek esetén sem íöteiezite-tSk ti tagak, a szabályszffö biztositási dijak ki vét el étel, további fizetmémyek teljesítésére, miután ! az éhfí magyar általános biztostfó /dr-sasád a szövetséggel azon kötelezett sigellrállalla, hogy mimazon fízlsti veszte-ségekit, n\elyrk a 12 évi l ídötartam alatt, az évi (ffjbevlfteti, a tartalékilikék s a SZÖcecsfyi tagok- állal lekötött biztosítéki összegeket túlhaladják) sajátjóból fogja' fedezni. [Ha n ár niost a legiedvexöileitebb etjeiéi vassxük is j; az!, bogjr a szöveliégi ü/lel oly veszteséggel végződik, hngy a szövetségi Ingok kéuyszeriivei lesznek a lekötött Íiiztosiléki összegek heílielésére. az az IS ivre nem 12, luturm IJ .évi dijai (izélnék,' — \|t legegy-zerübb Kzáimtássiil kilehel tau lainiJ hogy a szövetségi tagok ez esetben sm reszitrnek, lianem nyernek A példa ez :; Egy yulamegkci liirh kos lt»,UK) frt. értékű kalászos laitményeii jégkár elSen biz* Insiiváo, lizeiell ézeu Iji/inaiiAs iiiíti) egy évre 125 írt dijai. Mö«i\| ez n birtokos beáll! a azTivetségbe I a a lörzsbevallás H. alapjan me!y azeritil!J^ sxöveisegi higuk jégbizlosnásÁi lilát] szjntilfandó díjak legalább ia 'Í0/otd sklliliuijiiak le ason díj-axahálylxfx képesi, mely az IÖHU d\|k évben ftz első lá'igysr álialáiioa blztosiló társaságnál érvény ben volt, llze\|\| csak -OO Irlot a ugyanilyen összegig yatllal kezeaséget a iifiAnt veszteségek itedezasére Mini egyaxei'Q bizloiitó év ajlatt bpAxeins ftOŰ p dijaf, mini szövetségi tág ha nem [10 lenne ii.ymWg,) mely u tjijak évről évre vah^ lé-azáliifásia szolgálhslns j— befizet 42 év slstt 1200 frtnt. Ha aáfr most méf a k-kötm 10Ö frt biztosítékul is meg kdlzife fb zetnii firet ömmn 18ÓI) jrtot, tehát $00 j frtlall még in kevesebbet, iats/ fizetne akkor, ha U néni lépne a nzöretSéube, De Hzon kedvazöilén körQlinéhy, Imgy a szitveiségi tagoktól a bialoailéki összétek ts bekötlelelijeinek,/alighs hiklul e'ö, k illiuiösen nem akkor, hs u szöveiwg nagy ieMeímijk lesz. \|í)'fí ott kall kamfstdyotuunk \teW, mopotjtosnlfunk a szörs/séé6s minél tötyea, 1 akhoA biztosan ntámithotmk nyereségre M /alamegtei gakdiMági egyesúlej él«A sor bajt éjinn erte. a stiwidwéy lényegéit n gya koriaéiomáj/flrn fektetett emyt t meri tvzoiían előnyősnek találta t az sW •Kelre ti kishitűek,« kik még mosi ia keielketlni merlek abban, hogy Kanisaa vá* rofában állandó színház leüzen! Kik nem tudjátok, hogy szinügyünk sorsa lelett védo-Mxftróykéiit terpeszkedik axájjel a aaínügyi hizoiiaág hűvös köpönyegje; hogy tombolhat a kétkedés, a balek kishitűség szósxáiyAr löprenkedé«ének nyavalygás, ~ tombolnál a sanda gyauti szava, — de caak 'éjünk lelett! Mert ludjAiok meg. a kik hinni éa bízni gyávák vagytok, hogy legbiztosabb forrásból veit eriesülésünk szerini — a sxinügyi bi- xoilság legközelebb nyilvános üléat tart és -t- — kiegészíti mqgát 25-ret T ' Igen, mert ezen tevékeny areopAg, mely zajtalan működésének dus eredményeit néiu szokla bslAavadAszólag dobra ülni, bogy avatatlan hangok zavarjAk meg mun-cAlkodAsAnak AldAaos harmóniáját, — figyelembe vette a saisonsaertt kivánalmakftt, A magyar axíuügy gyámoliiásAban nyilvánuló hszaíins kötelesség inlfl parsncsszsvát, és a j! szilárdan eltökéli cxél gyors éa halbálóa kt reaziülvlielére a legmesszemenőbb inlé^' j kedéaekei lel le. 4 Igen! tudjátok meg lakói az érdemetlen- valósnak, hogy a »iizenóifik« néma lArsasájflbaiia'eghangosabb lárgyalások folynak a 'legközelebb egybehívandó értekezlet« évének meghatároxáaa tárgyában; alkudozások történnek egy msgbishaló individuum kiszemelése iránt a jki ax értekezletre szóló meghívókat laé'hordja. sflt alapos kjlátáa van rá, hogy a • legközelebbi* decenniumban I ax is végleg eldónie'tk, vájjon a meghívók \| liiograflrozlassanak vagy nyomiattaasanak-e, éa a nagy horderejű gyűlés programmjáha \| felvéieieit axon nap is, malyig — a XX század legelején — ax utána k6veikexÖ ér-lekezlei einapnllaasék I Lesz színházunk, semmi kéiaégt Félre ti khhitüek, kik még most ia kétkedni mertek II e ' Éh épen kapóra van most ex a nagy buzgóság: a jövő héten színtársulat érkezik a városba. Már ki ia nyomai iák jövetelük birét s a színre hozandó darabok műsorába felvették a »lVfmÍN<Mb« czimfl jeles bohózatot is. E darsb nagy érdekű- előadásá elé raéltó kiváucaisággal nézh^üuk; mert már is erősen larija magát a hír, hogy a színpadon felvonuló veterán bajtársakat a ka-, nizaai collegük nagy ovatíokkal készülnek fogadni. ' * I Színészeink egyébként is nyugodtak lehelnek. Sohs olyan kedvező attspiciumok alail nem jöhettek volna mint épen most. Meglehetnek győződve a legmelegebb fel-ksrulásróh A haagu'ai kitűnő. Semmi-kétség benrte, hogv valóságos eultussá fogja magát kinőni a srifi pártolás. m' ■ Mert a kü'ftniéle easinok, lársaskörtik éa egyletek kebelében soha nlyan táxas te véksnyaég nem troli Inpas/talhaló, mint most — a »nemzeti s$injáték* ügyében. • ^ ♦ K melleit azonban — megfelelőleg a axállinkóaó háborús hirekaek r a casinok keMében ksrexhs dolgok is merillnek fel. Oak a napokban iá as egyik casino-han IVirbnjlörténétekrőí* tartottak na\|y előadási, A iliszea helyiség állandó lAtoga* tói lömegfísen sereglétlsk lét, — mert aa Ilyen népfö'kiWh világhoz fllik a bátorítódaeflutttör-lénetek ismereté, — de a mint besaalit — axt mégis kikóiötlék a leloUsw'ivei aaaa-bsn, hogy l»es>élhet kardról, áfyanM, pav- plaiiolynd, vh\|j akármily durranó g\|ilfwt saersaámi^t tajftie fet'ijíf, - gmk dm rndjoo Mv bia aatáfi nem ír mag Yorot KíilSnfélék. \| léi I i» Í»í \|r Hwiidy Ferenci, UtUU^'li t : ffi\| $1 szolt, Illák. lődéaael viseltetik Nem akarni a kérdés lényegével ex alée ht — ül Irgjeu ma vaioni i«uéc«H.»l4? tóx a kér 'ás fo jlalkotatja moat Jíagy-Kanizaa vároa k aftnaégéuek atou részét, mely a köttigyfck : cint érdek- k e helyep fen foglalkozni, mert ú tanácsnok vilai stáaaáli két párt ttíg mérkőzni, melyek mindegyikéről jel lejl tennünk, hogy szavazatában a legtisztább jóakarat vezeti, a város érdé keit előmozdítandó. De mégis - épea mert két jelölt .van s a városi érdek határozottan előtérbe lép, némely meg-jegyzés tételét, mint a közérdek 'szolgálatában álló sajtó, 'szpkséglsne és helyén levőnek tartunk már ni<v<t megtenni. Tuíva levő. hogy épén ezen szakmai mely moat aa iij tanácsnok által betőlteuflő lesz, sem a múltban nem volt, sem jelienleg nincs kellőleg, egy ilyen nagy várossal szemben támasztható igényeknek megtelelő mérték ' ben rejpraesentáU-a A múltban ez nem Volt kielégítő. a jelenben pedig még kevésbé az. Az uj tanácsnoknak ss árvaizéki ülnöki teendőkön kivül kiválólag a kpzségi bírás kodáat is kell gyakorolnia, a ni tagadhat lanul igen fontos dolog; nagj körültekin téat és munkaerőt igenyel. Már moat ezen kétrendbeli teendő elli tájára lesz hivatva az uj tanácsnok. J< mondtuk — kettő van; /Vsa lőlt — mint Ado'f és ügyvéd akármely kijelent- Kiválóan sze Mert akár a másik A- TrojkA Lajos, mindkettő hely) -4 A méikiil tehát, bogy mái iranyoan kisebbíteni akűrnául bitjük, hogy a candklatióhon, mely Frey-/ae Adolfot je'ölte ki a tanán noki székre, estek gratulálhatunk, éa mint rencséa válas-.tást üdvözöljük öamagában. akár viszonyítva löltböz, —- kit egyébiránt tiaatelünk és becsülünk, — Frtyltr Adultot ilkalmasahb-nak és képesebbnek tartjuk n tanácsnoki tisztaégre; győzelmét a varos érdekei te-kfutetébő őszintén kívánjuk és hisszük, hogy azt a város közönsége tehetővé is testi. — DU»ra rkliúvA meut végbe é hó 14-ikén a pusztakoveczi templomban. A mondott napon ugyanis nárai Szabó Imre pusztakovf ozi tölduirtogc aJvolt országgyűlési képviseld kedves gzéjj leánya Emília esküdött uruk hűséget iJollászy Miklós kötöshadseregbeli huszárfőhadnagynak. Az esküvő után, mely atükebb cialádí körben folyt le, a fiatalj pár elutazol t a vőlegény állomására Sopronba. — Lsksdaleil érá gikus eset rőt értesii bennünke velezüuk, mely a Tapolczától fekvő Sáska nevű községben faJU csendjei, / nyűgein át • gy varia meg, mely sokáig ké aóltk, fouobeli mesék megható Bbffman bognár Sándor 10 < legény, nagyon szerelmes vol lüséges ieánybs, s az ér/el szive, «sm maradt mentea gát -voli a legénynek nagy mert még rorozat uiail Kérni levén, a lány I fíu a ka^ina- lia ia. Egy Irata polc/si le-3/4' órányira örténi. A kis tszQs eset za-peai szomorú tárgyát. — ves szép szál egy gyönyö-miíői a lány legnagyobb ri fiatal kora.. .. levén, szülei aggódtak, hogy ni íré a ságlól visszakerülne, a lány könnyen pártéban mai adhat na; igy aztán • mivel más legény is tisztességes szándékkal volt a házhoz. eljegyezték vele a I rányt. Bognár Sándornak e hírre szava vosiatt, csak any-nyíl lehelen to!e hallani, bogy. ha kétlöveiü pisztolya volna, magát is, d< meg a lányt ia agyonlőné, — lm nem bál «ak egy esdve ven a pisztolyának: de majr így is meglátják. hogy ö ezi tuí nem é íj.. — A legények csak nevettek szegi nf Bognár Sándor ijesztgetéseit Pedig a mélyen elbusult legény elhatárolása komoly iolt. Az esküvő napján, mikor a !úny azzal i másikkal az oltár elé lépett, — Bognár 'Sándor a mai-lenek szegezte fegyveréi. A 1 »vea eldördült és Bognár Sándor holtan óm olt össze Mikor ennek hue a menyasszonyhoz e'juiolt ■ ez keserves zokogás közt ájullan eseti a megrémüli lakodalmas ned karja közé. — ab allupén Hsalmán. Zala-vármegye újonnan megválástól i alispánja ('strián Károly, holnap, bét ion, e hó '21-én leszi először hivatalos láiogajását Nayy Ku- nomén A Város közönsége kulóuléle ovaiiókbsn 1< gja megye alispánjai. Nevezetesei az alkalomból részegíteni a hétfön reggels g kivonulni a fakor Ünnepé-Kata pedig ÍJ - A ----- -------\| 0 órakor hgerrneg íelől erke ő vonataié, melyen as alispAn érke/ui fog» — a városi kípviae 6sg* ifsib!etileg k vasúti allowa.ara .de. itt V lyea nrxtelgée a varoshAzfn__ a »Sana> átalló duMtlern é\| ni diezvacao-l ráJ rapdttAek a tuMűeielére I — Salalaal hajéit. •Marieka* hossza 'í^t em., száleseége iti' cm., 6 <on-aás, %Haélv#Nia. 662 at. lift. \| t.: \| K<K at jK 1 y Í^áMfiá-)arliiaayiat. ~ •Umééma h. aa. K tt i, j&Uné Caá-* gropaiitr gfctée \| IM4. as. 14 la M fii 'Háry* Í M, sz 116, 8 i.; gr. Hl Taaai.f # «HaMalfy« h. lélK.mu 14 4drig* J». m. 116, \| éa lAlmoái* Dlyan nines* h. It9(>, ss. 10 t; »Bitje itrnk* h. ő'tg, 1 n«; (Pi 1 l \|i p kjlarháay Mil»ály,' r* * Aram* Mi lölié, sí, 511 fk ló l.; »Mignonéiig h. . IMtf, ss. 176. 8 és léi ^r Károlyi láasló f — »Ai%ay ember h. HffOjsz 229 11 és léi 1 I.; »Sárga ,rótsa« h. HiO, az. ÍJW, 9 és fél í M gr. Kaglaviis (lyula í • Királyné* b 0H7. sz. 9,$, ti es tél (.; [Margit* h. 630. sz. -68, bárom negyed {.; jSzarvasy Sándor. • KK#rida* h ító. aa 176, 8 én léi t.; ur. Andráatiy (léxa, •láieéilar* h 570, sz, COÍ, I és e^y negyed i.; gr. /^hy Nándor ~ <lotánia« h. 1124, sz, Ji?üj 8 1.; ftikay István, r— !»vészmadár h IIj 1(1, sz ;i25t .10 i,; Mlhálykoviis Tivudár e- llona« h. ' 7Ö0, Í34, 31',„' I.; Ádám Károfy, — • Abnaf b. IIIHO, ss. 41(1. )I0 M H'rfi Tmlesko. Továbliá, áthaló még un 3\| különléle n4gy-[ sjjgu éij alakig e^ónak. tf a aiidolln es 'egy kézzelhájikató yi/jikerekekkel állátolj ladik, Az in 'tflőjmroli hajók, kitéve M 6. és a 10 szám a'atiiakai •itind ly Ilii ríni i hajógyárban késiüliek,] • Kérrlrm vá rom reiidOrlóléin\|»llriNjaa^álio* \| \|£gy igen abm rmis'állaisHi'a. h annak megszüntetésére kívánjuk Üelliíviif a rendőrkapitányság figyelmét, mély márjtöbb ízben képezte hit la\|i{ .léiafólalás tárgyal, -t. A városul-, ozáiu nem ese'k a helybeli koldusokesopirija hemzseg,* hanem üjabliaii az , alsiniőn, toprongyos alakokRéte^'-. exUieniiAju kóborló emberek1 egésx rája ' Özönlik, hátról hasra járva, s Vee<ély<'atttve mindenütt a vagyon-biztonságot,, kiégí keIleaietIenséigel ár ax idevaló, ja •birn^Olöit/^gnldusok liielésitése is, nendio^y még ityenr'jöil-ifteiil'' hadtól {s is kelljen óvakodni, Tíistele'tetjeseu felkér-1 jük tehát a v1 rendőrséget^ hogy eten \| vissxata^zit'i alapot inegszQn>an^sére erélyes; reudszahátyokho/ nyúlni szíveskedjék, uiert a kötömtég körében már igeit" tfireJmetlen kifskadájKokai ia lehet hallani. ' — Öugj iiIa«>»n^u:. Tui'hieza Sándor keszthelyi fuvaros, ki \| ítzá'ossága miatt rost hiiben állott, f. nó 16 án fölakasztotta magát, azonban még elég idejé-i le* vágták a! kötelet. Másnap reggel aztán neki duirálta magát és részeg fővel a nya. kát tiieve/elte löl. Most vívódik a halállal. I i —\| Z»l»M«g\|'e\| né\|»fttlkelé«. Aj I néplölkeléai utasítás síjeiinl a N.-Kanizsán állomásozó 77 hoi.véd ziiszÜóali kiegészi- \| lési térttele a 64-ik. u 78 ik záK/.löalj no- I vai, perlaki, es/iktnrnjni, aln» lendvai, és i letenyei sorozó jai ásókba ti álló icsKileta a! i (15 számú héplŐlkelesi járási fogja képezni ! \| Mindkét néplölkelési járás a közösbadsereg \| és honvédség kiegészítésére visszaadandó '1—2 'egitjalb korosztájlybeli katonailag ki-képeit néptölkeléare \|(öteiezeiiek lerovásé J utáu lenmatadó számból egy-egy népfftlke-j ! lési önálló zászlóalj Iö\|z8et, 4-4 századot! I és l-l páriazázadol állit lel, mely caapa- I lok le'degyvérzésére a jözös hadsereg tulaj- I donái képező Wíkul-féle háiultölK} puskák , lógnak kiadatni. } Flnlaloii m leiarlélie A Nagy Kanizsán állomásozó, í£rnö föherc/egrői neve/el 14^. sorgyalogezred tisziikarának gyásza j van. IVisderman István tisxthelyelte,,l ki i már huzamosabb idő óla betegeakedeti, e hó 13 án meghait. lfjuj kora tavaszán ragadta él a halál. Temetése vasárnap delu-i ; tán 3 órakor ment végbe, a katonai kórhátból. A bajtársak részvéte! 3 koszorúval roll a le a kegye\|etadót. Egy kostorul a kö- I tős hadsereg, egjyet a honvéd/ég tiszti kara' I egyei pedig az élhunyt hadapród társai he- 1 lyeztek a ravatalra. A (emelésen, valamint i a f bój '6-án megtartóit, gyász isteniliszie-i j leien upy a es. éskir közttshadipreg, mini aj i magyaii királyi [honvédség liéxii kara teljes dinben jelen volt. r ZalaaMg)sslallMllká)ák««.\| Van fZaiauiegyében 944.965 katasxt. Iio.d! \| termő öld, melyből '319 ezer hold sxáuló-löld, ?4 ezer hold kert; 122 ezer hold rélj lift ezer hold legelő 2; lü hold bádas, 4l] ezer hold sxőliő 257 ezer hold erdő. Egy- \| egy katasztrális hold átlagos évi tiszta jöve-j delme Szántólöld után 4 írt 69 kr. keri után ít frt 87 kr. rét után b Irt 6< kr. legelő után 11 frt 52 kr. nádas után 62 kr; szóld mán (3 Irt 77 kr; erdő után 1 frt 32 krj E szeríjil Zalamegyebenj legjobbal* jövedelme/.! a szötőmiveléf. Van Z«;lanegyélefi 40 89 ló! vagyis 1 00 leiekre esik 82 ló, van 168.331 ataéVasmarha vagyis ezer lélekre 4H2. At égisz varmegyében van 9058 önálló iparos és flólí segéd. 4 Nilaémvk Jsaarlf! Hosszú nélkülözés után végre alapos kilátás vau rá, bogy alkalma lász a kuzönaégnek sxinj eóadásokat élvexbetpi. — Saághy Zsig mood sziniársulaiának művezetője Borsodi Vilmos ur a napokban Kanizsán járt áz előleges intézkedések megtétele végeit. A társulat e h» 26 ikán kezdi meg előadáaai sorozatéi a »Szarvaa« szálló nagytermében Saágbyék már amúgy is régi ismerősei a kó^iiségnek s a közelgő böjti aaiaon hihet lóieg alkalmaa idő le^z a társulatra néxvej. Saágliy társulata r- a művezető elbai tlása axeiitil — Jí8 tálból fog állani a kif válóbbpii: Béngsgné Uarmalh fömmu, Bh\-nini Brzsébat, iWsorfiW'Coraelis. IMofi&ky Mariagtf, lAnfh llonké, Snéghy %«.-né, Ül tsáni , lkák. Borsodi, Fóriss, Éreai, 'Vw-prémf, Tisrtai, Moóri, \| Horam, FskHs, Btrky — EzénklvOl van sajál zenekara, tó Odvöj-Zőljtó a lársulalot a i ajánljuk a közönség pártlaflésába. - A gnyrépllU kla^reai. A kénixsél Szeoi'KéTéuírzrandtt «zerzétasak zAr-dájaban nagy vmi s ramUat e hó I6lkán A wiindotl nap aéső éjjelen, é\|féll 12 óra-ktfr, mii\|őu a quardlán nyugalomra szAndé-kózoit (árul, a ihoüsati lulyosóu agy ruha-laiilpiatíi puha iNrgyha ttikDsön, faety a lo-lyiisón ayugouiah karasziül /aküdl. füzete aabb szemle dtan ktiüai» Itogv a> egy ém-béi aiuk. A lártaAra óssztjosödült sterxeias ínraaság rögtön [rendőri segítségért küldött s a eiőrabalaf\|( éji időben magérkezatt reOdöraég conHtiit^lía, hogy a farfl s Hsabó Ihi van, halybell joyiirges ma^tjarember, a ki utkal metili nrijiáijJ hogy nagyi fés\|egségébeu i neiu luuja, ittiliéljl kerflil a szelKeii lalak kose. A leudŐriMM,! — mivel nem igen ad \| hlielt é/ep umjiigetőclzésnék, liéklsérte a iiszteletre méltó léjlitit. , i\|»mi iMloaogl iat'gliUi»iliik. N igy-Kiiuizss varjis r. laná^a As s [áráa stolgabiroHága, liifiit I. íokju iparlmtosag inftlle szükségés] Iparhaiosagi mogblzottak válaszitisa e hó fl84kan ment vegNe a vá-i'ii"ltíiz tauáesteijaiébeu. Mngválastlattak, a vijru 'i tuniton mailé : Klllk Béla, Takács Jő-zaet, flillísies J'k/ael, Vitlingrr Antal/ ihich , Hiinon., S:ivú InWf, (Jiirnirr V11 «««•»-, Iförrállt .li\|zstil, l'aiilusz p\|»yórgy, '/DfA József', Vokiin Antal, Kitin Illés,'Srhlcsingtr tíviilu. /rllin-grr L«jos, írnilti' Józsel, Eni/lfliultr Lajos, Sicminrr KáimtuL Killtr llennk, Xtrkorilt Albaii, Kfíldtr liynla. A szolga bíróság inéi'0 : Ahraliáml Zsigmond, Kasztntr .lábos, Sclmjii'inyrr AdoMr Orás^ József, Híng Pal, Lirhtim Lajos, tissitl Janoa, Simtm Knlman, Ábrahám Károly., Btnczik Kereiioz. Strém , v11'moh, Sariorí \| Oszktr, Armnth Náthán \| liubtr Henrik, ífába Pál, Anspitz Mor, \'ar<fu Janó-, Viola Joxsel, Tóth Mihály, Iffan Pal, • JJ - liraalhrlj gréíjs. Festetics Tasziló összes urodalmainak jog éa jószág f igazgatósági elnokéyé litp Sándor központi íigyésxt, löstámvevővé Hegtdüs Lajosatám- j vél őt nevezte ki. — Festetics T. gróf ! urod. nak jog-éa jószág igazgatósága te I hát áll: Pap ^andor elaök, Haner Géza j főfelügyelő, Hegedűs Lajos lő<xá'i.vvő és WolfT 'Frigyes titkárból • Mii u«Arluak.< Kzekuek ax ol'dzúgkerülő, füttyös milliomos ielölleknak egy példánya üli jalen'eg a kanixsuf rendőr- ' aég kóterébeii. ÍFántlíkával, krajöaároii io-ilejtc-ozikkekkeli kápráaios, ékMóves gyűrűkkel tekeregnek l'aluröl-laluru! u'etahoaz- \| sitii mii vásáraink, mii vásárlunk; in a^ o osó Jancsi!«' H< ngyos batyun,1 lutyÖUi sipon I kéyddt, aztán végzik sugárutl palotán, vagy [ fioliczííjduiyibun ildő előtti csőd); — Hoskubaum Miksa olyan üzleti ösizekölte-lésbeu alll Ki.ler Henrik kanitsai keres ke duvel, hogy et pidoft neki portékát, mely- j lyel. Ö kigyaliua lalutni járt. Most aztán be I kel len volna számolni, de Hosenbaum ur (aiikór lesz belőle nfíózsaffay") axt a aajná-laíoa kijelentést tette hogy se pénz, se por- I téka; mert hál ax ö kocsijáfa Habóton \| rátört vslami igaz« és a ládából[ mindent 1 ellopod. — Csakhogy persze mséspaág nem igen hisznek a puszta szónak, es Ro-seiibaum ur ell^n ia sikkasztás miatt lelje-leniést lett Killer H, minek fo]yiái^ auiazl^ a rendőrség letartóztatta és az előnyumoza tiii megindított ti J — A liéboru aielf. A kanizsai néplölkelési zászlóalj részére minden nap \| várják, hogy mégérkezik UÖ» darsb Wilnzl- j fele puska és 140,4(10. db. tjjlténiy. At etek tlbelyexésére szolgáló AllvAnyok már megérkeztek a helybeli hon védi! Idandárboz. — Mlhitljrl) né kallál. Azon alkalommal. hogy a Kikanizsai »Magyar Irodalom éa Műtéazetpártoló Egyeaület" a cjuuióban felolVaső eatélyét tartotta, Mi-hályfyné Lázár Mariaka úrhölgyet azon kellemetlenség érte. hogy hangjeevei táelyek rá nézve pótolbaüan veszteseget képeznek, elvesztek. A ki megtalálja azives kedjék azokat jáz irod.azak"Bztály titkára. Imeiifeld Lajea nrnak át adni — Kaift»JiA»i slIsdAnsk. Dts6 Miklós borászáti szaktanár 1 lolyó hó 21-én éj* 22-én Somagy megye Csurgói járásában Csurgón, február 23-tiii es 24 én íhárosban. lulir. 2B én és] v6-án Surdon és fehr. 1:7-én 28-án* Zákányban szőlő o.lási előadásokat tart Felbivjuklax érdeklődő szőlő birtokosok figyelmét, nogy vinezellérdikkel együtt a iijnu ságosnijk (ígérkező és idösaerü eiöadá-sokoii minél s/ftMiosabbön jelenjenek meg A1 sxölöszet \| él hotá^zal, ugy a gyümölcsé-szel köréből á nevexed tanár szóbeli ée gyakorlati utasít ássál szolgul, a mi mindig jobb mint a sokszor száraz, leiráa. Farsang* - Haugt erarui é* láms«lgii-biia. A „Magyar Irodalom* és Műpártoló ^yesület* által rendezett s már tápunk mult számában ia említett es télyehó 12 én megtartatott, i Aa el6re kitűzött mfiaorozat annyiban ezen védett válto>áit, a mennyiben Hentaller Lajos úr ntja. gyrmeke betegsége iiijtk nem jöhetett el, helyette Mihálytyné Uiár Mariaka árnő jött Buda peatrol. Az i eredeti programmbaa kitü aött vonóa \| jüéáyea ia elmaradt. A mfiaort fotlák Mikn L ár kezdette meg, aengo-jp játuvá alég aaép technikával Jael A „Norma ábránd'ját. Utánna Mihálvtyné énekelte Tnomas Mignon ezlmí operfjánól a haaonne ü jdalt, Hentaller liajoa ár egy fél óljáig fátibjij történetek kel mu'attatta a köaöniéget pttánna bmét Mihályfyaé ur né énekelt megjár népdalokat, Hoaanberg Adám ár zoagoraiíaérata mellett. A oeg jelent distlanált kfltflnségUgy az áaeksaaot mint a felolvasót, valamint az eltő hely^ nevezett Pollák arat tapsaival éa éljeúej. vei jutalmazta. Tix óra körül táaexra per-dttlt a tfatalság éa járta virradtig, a né. gyest 78 pár tánczolta, A jelenvolt hölgyek közül a következőket- jegyettük fél; jm. staitrr Ltpótné/ tínnez Kikaáné, HiUéc^ Ivánné, llrsuor Mórné, Dr. tílau Siámaaé Hachruchni Kitlítz, (Béos) Htrger Adollaé' l'strssnyés Sándorné, übsnsvangsr Lipótaé, Fürit Lajoané, Dr. Farnek Lászlóné, Fárné Kálmánná, Fischl Pálaé (Jrtínhut Henriksé. (irünbaum l'álné. Dr HirflJfiiHÍné, Ilehnltr Manóné Krausz, M, Jakabné, HtIJl Sománé, Kaistr Sándorné, Kanilt Hearikné, Kötxidi Jenőné lAwt Adolfné fAlao-Domboru< M'r iringtr Iguái'zné, Masrhuntkir Mórné, br. Xcttmann Kdéné Ae« József né Hihdl FereiJiv,-né, Dr. llolsehild Samnné. Itapoch öytilánf Menti Háadorné, fíjetenye), Richtrr Henhk né. Dr. BosehUd Jakabné. Itostnberg Adátn né, liolhschild Samuné, Schertz Eíkhárdné, Scherct Zzigmondné, Schijjer Kálmánné, br. Schreytr Lejé'né, i/j Hinatr Hománé, Balhtk Lajoané, Sattlér}fórné. Salltr Lajoané, Somogyi Renrikné, Vidor Kamuné Shtm Adátané, Wtiler Izidorné, Weistr Jánoané, Belim Paula, lleck Ella, (Keszthelyt, lireirr Frí-gyeake. Bergtr repicza, /'strtsnyés Etelka, Dobrin Lotka, Fiséul Km ma i Boglári, Fíirtt f Kamilla, Ooltitein Emília (Irünbaum nővérek Heimlrr Julcsa, Hfrschl Paula. Ktiner Anna. Kaiseriing Jolán (Budapest) Kemény Fe'icza, Ijöiringtr nővérek. Flíhál Vilma, fíéchttftz A-del fíeichtn/eld Mai vina. Bősen féld Ilka Bősen. féld Vilma. Bosenberg Adél, Scherz nővérek, Schlciffr Regina íPaosa). Scheibnn Fanni, (Verőczei, Hinter Terét Hortmann Paula. — A a I pureabál. Alig, liogv at itjiHág állal nemrég tartod lánczvigalomről dicséreilel emlékeztünk meg, most hasonf i lóan örömüukuek s megelégedésünknek ad( Itatunk kífojexési, mert oly dologról hoxhaf Ilink tudóéijást, mely a polgárság, az ipaf rÓ4 osztály barátait Őazínle örömérzet lel töltheti él. A nagy-kanizsai ipartestület álf al február 12-én a >Szarvas< szálló dísz-termében rendezed lánczvigalom aa iparoi-osziály alöbbkalőinek tömeges részvéte melletti — minden tekimetbeú 'ép, jól sikerülj honéit mulataágnak mondható. A kék és -chitinoievinü függönyökkel s e kozé log-lalt tehér csípkebeiéiiel kiválóan jó ízlésééi feldíszíted teremben otl ládük a város iparos-világának legtiszteltebb családjait. A fiatalság Sárközy Jancsi nólAi melled nagy hévvel lolyiaita a tancsot egész kivilAgoa ki-viradtig, A lánczosnők közölt vollak: Mii -íényi Sándorné, K'ilik BeiAné, ilj Samu Jő-zsefué, Ábrahám Zaigmondné, Trojkó Mariska* • Krém Mariska, Höbinka Berta én Jülcsa, Ltrheim Teréz, Szélig Fáni és Hoxa, Tad-ler Sxidónia, Kardos Mari, Gertner Mari és nővére, Jelenek Málvina, Muxiktr Krisztina, Kluger nővérek, Bajor Terka, Prendler Mari, Csiszár Mari, ^kergula Mari, Tidrik Gizella, Tretter Lujza, Harmaty Gizella (Siöpötké-röl), Caemica Gitella, Vitte/e\Lina, Péteri nővérek, atb. A kedélyes lár-taságot ax ipartestület kózbeesütéiben álló uj,elnöke megnyert! bánástnódjával kora reggelig egylgt tartotta. — A UR\|tjksiilr«Nl p<»Igérl egj-lel vigalomrendező bizottsága húshagyó kedden, az egylet helyiségeiben a tagok éa caaládjuk számára belépti dij nélküli tréfás tombola estélyt rendez. Irodalom és Uűvésset. — tjésmm éos* cz>in alatt New-York han egy igen érdekesnek igérketö röpirat fog megjelenni. Mogyorósi Árpád tanár, ha-tánkfla szerkesztésében. A röpirat az uj * világrészben minden irányban legtéljtaebb tnériékt\|^n uralkodó sxabedság szellemében eddig szokatlan bátorsággál log nyilatkozni minden kérdésben ugy annyira, hogy —a mint a hozzánk beküldött »Beköszöntő* mutatja c-mk a műveltebb eletpek olvashatják veszély nélkült mig a kevéabbé intelligens közönségre nézve könnyen felforgatást lendentiákkal bírónak tűnhetnék lel. 'Két részre fog oszolni s a/ első > A nemzeti ünnep* ez. czikksórt fogja tartalma/ni, mely snnak Idején as anienkei magyaraag lap-jálmn, a Kaw-Torában megjelenő •Amerikai Nemzetőr-ben látott napvilágot a annak idején nagy feltűnést kelted A röpirat csak magyar nyeivén tog szerkesztetni a czólja leend • hadat thenrii minden babonánakv családnak hazugságnak, képmutatásnak Csupán önálló dolgozatokat logad 01 Előflz, ára égést évre Magyarországon 8 frt félévre 4 frt negyad évre 2 Irt. A ar Dal- 4 Ibuas'1 hatodik folyatnának 4 ik lüzeie megjeleni, a követ* kező rendkívül érdekes 20 dallam tárta-lommal: 1. bitemetiék a legazebb lányt- 2. Elveszed a lovam ozédrusfa avdöbeu. 3, Enyhülését tájdaimainak c<akla aa remélheti 4. Eresxsxéiek jó révészek. 5 Esik eső az áfpa-larlóra 6. Éne későn, esie későn ragyognak a csillagok 7. Ksteledlk haza szállong a madár. 8. Ez a kis lány de eeiaoa 9. Éées anyámasszony, jön a cigányasszony. 10l Edaa ha/áiM ftaí ll. Edas kedves babám, egyetlen tubictáui 12. £it ele enék a aikáárra letpénx-xel. Eii ia niMivzom, le ia megiszo^ ő is meghzaza 14. Falu végén aálor áll. 15. Far>an\|, dudaszó, számit, vén sánta ló. 16 Fajikat érétoatnaslk kend aaeanoyom. 17-Fái a azivew, elsaakadiain tőled 10 Fai a szivem majd a>ag basád. 10. Fiak, fiuk, bej be azéles a kedvünk. 2d. Kuleoule bus ia \ tM t iwaboa. - Klofla^ássht »t\|ittiAdi\| eMogetU >ljffar Dal áibwe« Itedftjvaiala Úydis>tt, Aa petli* agy öv rí (lOUiKötré) 4 Irt 91 kr. tél ém $ tUaeW-e) ftil kr. I&yeiiy lÜjwt éra W kr A ItUeiek béintenivE kikI-deinek. - A népítilkrlésl llrvfai Vh m íá vonaikoaé vegreli'ijtaai uissiiáiT A\|ieii ,Aoat jeleni mag Slan^'M' Kérd, ui\|vaH koayvketeakedésébfu iNi/sonybau. Knie ki-adványi a 4$, éleiAvei métf ujeg nőm hala-dottakiiak, Hé egyAlialAu inuHkCokni, kik a ué\|»Kil kelést illetőleg marittal lajékoziii kiv%ij^k, kiválóan ajánlliaijirk! ílre** /üggf MW Vrft <1 néftJölliUn milgólati, kűtrlreetl-4yért > kiialóual fíró fi»yatko:\iiioknak hljt jryytrkr. A lüaetke íililllAsaj leien e takarékon éa aa ár 25 kr. '/\|ióIAa kfildve 8U kr Igen juianyi. Á népfelkelésre küie-leaetleket meg ujra íigSyelinessé lesaxttk leliát eme meghizhaléan tájékoztató ki* IQasikére. — A ■agkartakrévleai allaa pj abban felhangzó gnaaw«l\|, valamint a liildmi vetési roinimeriuin razéröl a iaagköre»kédé;<re nézve lerveaRti relormok Ifirgywáaára nemrég egybeifivotl enquete al' kalrnftbnl a gazdák körében nagy tekintélynek örvendő »Magyar Piíltl ♦ csinQ gazdaaági sxaklaf axerkaszlOje időszerűnek tartotta kzemélyeíeo meggyőződni a lelrtl, Hogy ax éhnielt panaszolt a lőfrároai magke esltede-lemre nézve alappal bírnak-e. jelest I löze-tea azemle alá véve Maiilh'ner Ödan tóvárosi magkereskedépek kezelési eaeladáii raktár bel^ifégeii. zz üxlel egész szervezéséi, be rendezését, lorgáltnái éa fejlődése eredményeit. Kxen szemléről, mely jóformán latiul- mánynak Is íelUIk,! a jmely1 a 'aataaillieH „kŐrfla(fnyeknéí Ingva néad aktualitásai la bir, érdekes £ikksorj>xai játon) meg a u#vs-»etl liui I érT\|auuar itt Iki éa február 41kl siámainan, melyről értUpue«nek latijuk, ba csak rövíílea ia, de a tVjbbokrs^Héxvd nn»g-aalilKeani A> ijevezeil exég uagy kiterjedésű éi titiniasxerQsft berendézett kéxeléid raktárainak valamiül Utagáugk a Wagkextlének lűzelaa ismeriojésdhöl a »Magyar tNlUM azer-kesxiőja megelégedéssel eouslalálja, hogy a ffiblt fontomlgu liikaniniHy- és fwmaffaíf (herei luéaerna, répa, IQvsk aib.) fbryalmdl Irkinlrr, a Mmitlinwzi;/ nmcmik hamukban, <lr a? rt/r'w ronlinrnstn a irgrlsií hrlíjfl foglalja <'/. (ulet-n-k jeleuiéketiy le\|IOde»qt nem esitpán az -áríázi készletek, a nagyvxébásu raktári berendelek és esxkóx »k, de a be é« kiviiali lorgiihnat leltüitlelő Mtjli (Vaélköllelések is igazolván, melyekkel a iiovextul lap részié-lesen' foglaltatik. Igen iQxetesen ismertei i e ezikksorozai az üzlet aaállilási berendexé-aeii, a kiviteli verseiVyképoHsiigei lehelövé leit intézkedéseket — melyeknek többek .'közi at is kÖKxönheiő, hngy ma már kivált a Kelet (Szerbia, (lulgáriasib)a német és osxlrák msgkereakedáek mellőzéseivel kijxveilen magyar torráallőls a Mauthiionezóglől lődözi azdkségleleii,' f— majd érdekesen I? mertei i a Vzég központi uilflti berendezéséi, me.y a konyhakn ii rinigmaycak (orgalmát közvetíti l't kiváH ax a ininiiiínsns ponlesHág és axignrn ellenőrzési syalléiá ölloii lel a • Magyar Földi sxi'rkosziöi'ónak, malylyel-a a magvakat kezelik; és inégroijdeléxekei eaz-közlik, ennék lulaidonitváuinevaieit s/ak-édő azt a nem csekély eredményt, hogy ax Qilejhas érkaxé 9M) !H)'I m^rrfadeU niipijnklui itllniézliető, néth la,lelvenlUhmb<iég még nrra nézve «m, Ángy h> mjtgdatidelés mennyi és mily érléstl magra lürjént, ax I 1 frlos mfgretideléa e«xk el)an padáhit gonddal kazallal vén, adni a lőbh h/íi ^ foriiii értékre lörtéiiö megrendslaáek. r, sza\|>, syMnnia kél-ségMUIil biianslija ez U/jet mariulnévexaies szerbi mii a nntltrlküif mauktrrtknirlrw írtén da \|i dokolja a >Mugyit\| ,1' old< rxlkké szerint nz i is. hoj(Vj ex Qxlet liajiAuknak ej ntmű Irr• iai!av/i'k rJAiJIihMral [ foylulkotú1 yaidiUra néiér flrulékeny yéntfaffépé in lm; l,<'l» kiM\|ifli» li'hi't #x,y j kfWitMc hv: áítalAlMva Iliin, ka Ölj" Inviílnkol ka\|i jllilll ■ lenvTp$-luli nrxm! Ú {tíitituol SlaiWS ka> Ism Mmmh luvii I, loljss tolR3i>S)iiUMHitiji ihik ii' liiiió Jir M«l>«r li l« \|«l«i; > lí\iri skr«k kx4S Ahii krsM (ixórt sls. H«Ii\|mSI A. MlllillMHitllllmli, l(ln.\|. nli in l.t^rxMM IV. [■(- Mgykil vnIú\|II mií Mgltfiij kn\|ili4in a iMWr >lsU . íkvrfMl bniíc^uynvalt V, Ilii 'SvapkUs a fsárka; V'i I. 6 Márka\| f/.'ÍHafM \|i nörkn a fjréglrkaenárskkaa k niklixiHiiilinii Hebdlis II. llHiiímvrra. jutlir. Kelelőa sxmkefzio \ I II (<l A I. A J <1 N. Nyilttér) ' Kgy- ply egyén keres alknlmuziWU • 1 mini m.ga4dn(kia maxel Mll gazdi^aágbaa; juhászai éa batiHiiteayjPkléslieu »Kwal: a gsxdsság minden ágiban loljea \|árla4ság« gsl bir. liővebben értekechelni Vlftry Jifzsef: lati. urnái,iKiaix»y>utckA.ft h. sx. N Kaniz-s. h:\|K 1-2 ) AÍ;t nntlliaa ksslluaikftt mm vili I MafArs ftlslIMc'l a »«#rk. 11 llaAéaágllAg blleleallell klie a\|ltvés\|ek Brssál K. \|/A§uréai avájexl labdaesalrél Ha már a avitesf lalslaeaok majd minden osalidnAJ, lalun éa ftn» egyaránt, laltalálhalók, éa aok szeren mini vándorló apostolok hirdetfc jóeágál adod amsllatl Urandt ur ai Utóbbi hónapokban hozzá érkezeit köszönölralokai, a mennyire caak leheiaégea volt a Imb'iságok állal hllé-leslffsile, hogy ugy ezeknek, mini a közön-séguek kellő blaioailékot nyújtson az Iráni» hogy ások a könsönöiraiok, melyek a svájcai lalafai sok jóhsiásál illetőleg a hírlapokban meg jslamtek, easktigyan valódiak. Kddigelé még aenimi más ké«zinaéoy se volt abban a helyzetben, hogy jóságra nézve ily isnubb zmiyágoi nyújtson, a bAr ki is lux vasi mag-gyöz/idéul sz-re/liffi magAnak arról, hogy székrekedés — vértolalás, lej'Ajós, szédülés Mib ellen nincs \|obb szer Hrsnd IV gyógy• sxeréaz svájcai labdacsainál, melyek dobó-sookini 70 kr. kaphatók a gyógyaaertárakban. 881 r Ház-eladás. Kia Kanizsán, a Háez-utczában, 26. aa. a. e. egy újonnan épített ház, mely koreama na boltbelyiségnek igen alkalmaa éa egy J azobébol, konyhából ée pineséből álló \| utézai lakásból valamiét egy szólta, kony-\| kából éa ksmarából álló udvari lakáéból ! áll szabad kézből eladó. A házhoz tartozik még 2 belső gylimöléaős kert, 1 külső nagy \| kert. Vételár 460J frt. Bővebb értesítőt i ad Suiodica Anna KikKanizsán. 840 1 — 1 A 1 egj oqb kávé pó tlék Manila-Velim törd deboxkákbiin J'KJKyl- Velimi világkávé . r«lH<l»<nUáUI»iui nidlfMvrl Fügekávé etukurKÜveg iiInLbnn és A Legfinomabb csokoládék1 nefU Chocolat Velim a velimi részvény társulat gyáraiból Prágában. 873-10 ■T kiiplialá min«l«'ii fflszerkerrskedésbeii. ^flM 0000000000000000000000000c00 0000 S I ^Leg"]nLÍTrá.s. ■ o o o 8 o o 0 1 Gyógyszertár pcjprk^ffir T.fÁlö Slngerstrasse 15. IK rabcn ■ BIII019 T J g-l618 nN ^ Mét\|H.M Vértisztitó labdacsok »t)H«tHi ULdacxib nti tlali \| n Mélil Htil l»U(i Wilsm> ínlfiniu, Iliitrl r«»kui.j«n «l g !«-!• »lk Wliféy, »••!)>btI. • GUmm nééf l>ifeumi i/»u».-iHi ii u iii iii bilin thuiljik Vi'li.m. a ukmlimfrbv r>«lrklwii. iniiiilrn rnjíl.b mi liktritu-II alkalMiAtaiHi. UM ls>•áiH»iaU.i.>r • • lr^i4v\|«\|.liC 146 maii i liM yjógyiiláai null 'élkbliUmfiiy I ín /t»k. . . .„ ^_iWL—....... I dobot IA UUUf*. II kr. I ttMwn S <1 i/l><«»al Irt b kr. I\|4nii«iilclli«u uUnvitkbíiUiHéii) A \|iéaxbMMg «Ii\|Mkm Im küldf-«n -mllnt. \|i«4aM>st«s •tkll4M ksrttl: I Uksrci labdset 1 (ti /b kr k Ukrimjt fii S í kr ;i uk«<fli I fr -10 kr 4 tskcrn 4 frt 11 kr. b t«k«r«s fi frt ZO. 10 takirca V : it tt' kr, (K^vmUiH iívlnt »xy ItlMniMMtlilMsal nőin 1 hot. !.S/^nl ilan l«<lLvk«Mtt. iiii\|lvokii«k Ml liilii HlMmlsiiük « UlMUrankírl. iiielyakiiak s l«<kUI6ní4UWi ét I. jt«ul) owiltli UlazaégakMi a^iiilgin Myrvillák«l k'i'iuiiilk A \l Hl1" kla«rleim lelt taldk lo»fcb)i aj«slja M^ -A- köszönd néhányat 1 óm lxvmlc: T(«a tlaatolt aram áiJJi kstlsask uam nl\|t Urna*, isfri. niijjk is. Az Sn l >'i.iiM,ii ji-ilólma ti>k mini M-k ins» Míilicaéi't «xtk Val-iuan alsdas 1 wj rlWs arfiinrt«i ny»i\|««s»k A hn»r«ra nsátll Islslxrsok ltxs»\|yoi>\|» riMt bai«Uim b lainsrfiMiH MwMI AnlrtltMt; n I a valn-4-«S.iyifS KA haarnakui Utlék, »«Z m «X»»knrt r* kii* 'himl 5 ojlmti kl«\|p>rxu>h »íiiv\|.m\|h xxtaalvrk laer.'k A'tal la «r» U tal}»a <a^akt4(iik«l, ét ,lrlrw«» Javs ljá#t avcrljk rs tovább akai)«k b >»K'<Íil>ii V> x»JJa in. Ugiesalibb kAlaMkl fa mim! >»• Vi ukikark » a moilk nlt ii«i UbwkiiM:i(s\|lii\| tjirii vlat* Ii4 i\|faS\|ii ka prallMffer .Hari««i A ,dél-s«lal iHkarékpénsIárml egyesült Önsegélyző ay.övetkezet í. é. onáiczitia bó 6-án saját helyiségében d e. 9 ónkor tifftaudji VI repdee évi KÖZGYŰLÉSÉT melyre a t. tizletréazbirtokoaok tiazte>ettel megbiv\|ttiiak.1 SJ 1 o IL O ni. o T. ovl o o u L 0 u o o y u u o u o llfga'Sjit -Ojrorf (•i.nür IA. Tlmtvlt frasi I Xi\|» frj. brl-ai ki «l'0« '»X-erlvabb halasat ax .lu li.l-hcniól ae»t l«IM atgil-atáa rg nlul as uh I-.I licf-l IflyArjitU M im, kt aár «v«k óu axrn* 'l.n: b^tm-'Uh ,-a • abir hn aég aAkx la kell mali & .xbü-KWilböl. éa ilp air aaayira kflyraált Lsg> ftalklai triaea—igts' hzlm'i ».ilmiiMitnyl 'agUlkniaál. Rértai axIvUkaiilk • lialanyllvr>nitftMirnat aa i)«r,«-« «Mia«Mirn Úrira fal hauaalal va «gyaaaniaiia<i lin«taaa«k «jU>l k«t ts karcs laMaraot Aa kft dk ililnal au\|ipnni IlMaal. Királú IhataMlal maradiam alaxati» sxnlgájal NovAk Alnfoa, IbkartAaa Tskiatatai UramT Ama fulttrAaiaa. aa iia talanaiAirl gvéryairra agjraalii ^ValiOi, silal aa A« hliaaé f««c» I>mI/«mihn ' >• i» axiacvl'ilnailiaa a»-luny m'mIi ini vitás •aat S bamar '•'z««maii»ii-ii darxar ax agratw:i iftart aztr^k ciki Araatt alhaaasa-»triu-k ttrj h.'i ,\|n/iim al.li^auit, ksgjr aa M vár IuíIH.. \|il-\|jf.-í\|.i,4 í«.Iv4»oni-hi, b.ig« a' ki« cshréc* kak m-cío- g.t.l !••'.<« w<i(.ri i,k rn kamorUMldéli l>ajutnál Ken hlli 'tf,Bl tbiark Iwallaní, bsgy liltat-bajoai urgyhrii hawulal alja MJman aiagaaSsm kwg. ia«craaviai kurvbaa (g«a baagüN ujaaloa laiéaoM kai Niaca la aaaial klb^asar aa alias ka la a is rokal ajrlhAaoaaa —éa aAvalairAi ■ aAlklI — klea* Wa^ KIvAM llntalaMal ' bk< IMI fakr. 10 C. f . T. Tárgj soi-ttxal i a. srőVeiketeti aln&kaak a la (oly t Uadell Arra vozatkoxA jaUaUaa. _ a (ellgyelfl biaottaagaak a nSvatkikati axamadlaok aa kwfvak 1SAA. évi falllvixifálalAh>li gj klcattM, a fnnak .lapjaii ax l\|a>\|aiAaaK " »»afcailik ItlnniiK' Sa 1W»4- ISb'J ik »\iax»ülatbrii Uf> k luxéra ktatallwto icvllb. koluda a»X(\|Bak hu jtalla\|.ilá»i. \|J Í'ollál Ármin aasi»tk«xati tag Ahal tatt itdilvany, ax iléalbiti kuanoláa larpjeka. «• i tataaUÜ k«xlay kijrUla»r. ia iptgan'iaAg koafel as alajnalalji k 24 )-a értalaélia kiJ«v» alaók ra fi igáigati>A\|i lag Cp \| p b»nlb»im tiybal alj. k<»i«lb«ut Jnin, kécia\|r Játaii, .fal SamJi.r <a KklsaisierOyela ^ arak htlyeit ajak vagy aiyaaaksk, v\|)>xiatt S icit\|^alv ku\|<\|i>agt lag m»g\aU»sta»a. W Kelt Nsgy-Ksniuán I8fe7 évi január hó 28-áif. u Q ' Az igazgatómig U S? asr Jrytai. A Mlgyalu biaotnág Által falSlvis>táJi vagyasaérhg a aí\atkasati kdyiargbcs w A I bármikw brukiRikHú. — A Urralal klayu^agyxan IzlaMaabirtokaaok aaavanl lapjaikat ^ Q t c, «arnia. k« 4. éa 6. napjaiban a lanvalkaMli krlyiaégkcai át\rbatik aSa 1—1 y OOOOOOO dOuOOOOOOOOOQOÓOOOOOOOOO U Fimkklmim NMi taMSi iwnl , m . . . . ., - * * ® h.iu laibuimkb »arr ur»u.u i Toniumcliinin naikenooi agyb«ji»x rllcn va'aii\|b.l sagjt* Mftlf arbak atb. dlan • ^ , lL_ L iU , , . i. I tig^ly 40 kr. i _ _J_ _ Golyvabalzsum, ll&ífi'f ^''í111 Pwh-far J.-tS évak óu arvaaak. Aa U<kaaak Állal valamint lujnöveaat&mr' kMSl a laga jobbnak aliainrva, I aalsaaas klAIUtott n gy atalasaaa I trt. ÉlAtAfiK7nft7ln iteaílMi blClVSOiVUMia lijruiiHir. fi>ai rliiéi.léa. niimlpn. nciiiG aaalkaj<k cllrnj \|iiiiitií> baalasik I Itégaaa 10 kr. XTliffJni'rlV •ksUJajee Umrri kltOaaS bArU/rr ka-UIIIUIILUV („i^ Uknlltéc.aiaAarliuiUI »ib tUan Svvg g) kr.__[___i A nioi ikai Ko^vóny kojiöcs'Ö^ éa rbtt aSMil Uj«4 ura, Ara 1 Ml 10 kr. AtpJ jm-iikofb^fc'.fe''' Dr Homershao^ii iéleBzJ?me8zenczia I A -X 8 in LO kr. rgy la 1 flvaa I i 10 kr. • ib. atb. éa s bidrn i.ilaláu mklir,,,, „rm \|(V5 %yutum«s kenüc* S'.ÍÍ.MÜ iiíii ü Mérga* kalé'tkiiül valanilnl MOavak«nkli>t magsjBA' IAI>dagai Nii>kiiAI. aaU< áa gyuladl aalkkaál a faaaottlA bajoknkl hilOitAnek Uiasasil. 1 tégely 1 fii 10 ba. Kyyetemea tisititó-aó. KLíJ^l! ravarl isSSO minden l«nliislii»l, apalM frjtA j»», Méilfil^a, \|pms\|Aw, g)umorhfj, aranyér. dagalAa »lli. illrn. 1 eamnag I M. Porok lábizzadás ellen I dabM 10 kr. ■ »■•■•»"" •■'»«•«,«—•-•ón nrm i«vo riai muvn ijm" ■ >■ Minden fajtájú boftöopatMhs szerek folyton raktáron tannak. A* III Ii!»«•»• Il I é»»'Hil»l>}«ktM iWSllkaikaiA \»lanirni ji taaitak aN^jar uj»ékl»ai> biidiicit íittl- éa bcllfildl gyiígy- »M\|léfi kult.liUi Foatal kflldtnténjek.5 fal aluli urgrrndeléarkcél caskis aa Saaseg előlegea fce-kaiaéae melUll Muabk basargfknél alSavéleltel la eMkéiailelaek. Az ÖES7€gnek előleges bUíi.'dése írellett (legjcbtan pénzutalvány mellfettaportó t04 8- \z tokkal ciab mint utánvétel! küldeményeknél. yt lóerejü x \| G ÖZKOEGON YO K j fk-. azéa-ée szalautttzeleara I • legszilárdabb izeVkezetfi. kony- j nyeAszáOitbatú • aj szerkezeti! r QÖZC8ÍPLÖGÍPIK j saapÉa lékkel, kettéa tlsztité : ■WÍLlliÉltU I il ieal Aaeea I táffezé Isfsnsl I ÍM aiae fel éa MM felél, j ' MUNKAKÉPESSÉG M ini ateu aaee eeee kéve JÓTÁLLÁS MAGYAR GOZC8ÉPLOKÉ8ZLETEK nam ■ tmimm-tii I -_____—______— — j IhíiS^I^ 4, 6, 6 lóerejü j GOZCSEPLÖKESZLETEK érrtUAeaaa ilábbal Aa raakaraatat, 1 egaja b b. 1 ag «xl lkr da b b aze r keze t EKÉK, \m% ! ROSTÁK. MALMOK, MORZSOLOK. : SZECSKA- ÉS RÉPA VÁGÓK Aa aSadwawl aa : 91 V.lAU4ZDAÜÍUÍ QÉPEK. Aa IMC-fkl BiMfiSTI ÁLTALÁMOS ! <yiiiim KiALLirAaoi üMky disioklevél. I m iTto Grossmanii ^ liauschenbach ELSÓ MAGYAR OA2DASÁOI GÉPGYÁRA kMaé váezi at t. lUDáPIST kBlafi váczi at 7. ....... — 4 ...... -............. \| Budapestre felránduló vevók I kltárólag éa egyenesen gyá- runkba (5 peroznyire azosilr. államvaau^ljjönni kéretnek. kAsavAy As aaAa Hha ^ánlott axámoa I iüür^tfS! koa«tt nsg ia caak a vklódi iHorpoaV- l'ain - Expallcr, a K\|katAiaaakk és legjobb. Ex asai titk(^szri, hwiotn teljeaei megbiikató, nrvaailag UprákaH _\|k«-.iiuiirny. mrly mtnJ.n Wlrjtaak Wa ■ffr agvaaaal ajásDiMú. Hogy a Itoe-KzfsBar mjea blralMi cnlenw>l. kgjaftie kitűnik abból, kagy sok beteg, a ki aagy garral labisMt máa pvfvaaaffalwl próbált Mg, ■i\|tat liak a \|ént to^f A ftiiü\|Alirtc Iki vtwa. fcpaa y MaabiapalitAi Akii gyAafid lak iMg nnxil, bogy ügy a aiAlSS II wikjittiak tb.. mint a ffi-, fag-HAaiayaalAMk «tk a pM-toaB>rral mklilh Ahal liggj—ft— A 40 km, 70 kros áa IJD okaó ér a yifcklkaik is boxxáfcrketóv? kan, suf a aaMoanirr a kW knaabiÉk, koay apai Éa kiéabwa. A kárea aláasaAeklAl ambaa óvakodni MLteaáa JwW^tflI Sttátatt IWCxpdWt fogadjak al aust valean. K aayaaU-raktár Mgasllr aa araay areaHMÉai frAfifeaa, NiU» pktx 7. Kapka •iirtárkaa') a lattibk avAgy- Kf'jíf Főraktár: TMfc Jáaaal gydgyaaarlára M ;m a-it \| I .. Íí Ihii ofistraK j I: •'' Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári I » 7ie J—«2 f v é \ ' j -társaság 1 -BÉCS ,v ,leiiii>v>^il<(iiMN^1:1 •wMwtjt' 2817 £ Markert M. veistése alait " j\| ajánlja ángy árurektárát késs ajtók én ablakokból vasalással egylltt, továbbá lágyfn padlók éa amerikai Mlgyfafriea éa purkett padlókból. ■ annálfogva, lmgy dúsan fel van 'zerelve 'tárat faanyagai, valamint .kéwt áruinak natfy mqnnyisóge folytán abban a helyzetben van, hogy K I minden megrendelésnek o téren a. legrövidebb) "tdŐ alatt elepct tehet. Továbbá elvállalja portálék elkészítését, U)jel berendeléseket kaszárnyák, kórhá- I sak. iskolák, irodák stb számára' továbbá MrroiuemU, gépekkel 'készítendő famunkákat, előirt rajajok éa mktlák szerint, szobsbutorok kivételével. 1-iKuÉn\| A világ csodája! \| ' ' I»^^Jdeg-erösltő gyógyitala \|írelnnu,i',iijjazott.... Sínbiuíalom. jl Kredeti. OOÓD<XXXX\|IOOOCXÍ\ b miclr', mfe a I.Tinnkat-jabl. MtikHwl ! ! ^w.^.*Minden Minti \|(0 étfőffverlve mndés fhvbe . ErtóMIen ulánalanklól óvá lételik és _ \| * tecttitl Allaptok, upkir, uiOi.rw', l»Jf»jj». ' r} } , , ,» , V J m, .,.kkJ , . ——----1— fi ilaniit.uh^k^nMMiid,miuiMunni léoynyel, fenör lank Eh y óra cssk l kr. «fk oetik rt. Oilo rciilkAii névvel, el- , ^^ • Elismeri, legjijnb és] legolefóbb vüá- M ' J iWtoii villati-iámpák a kálódig /fff^ 4 * ! i: HH fi* hl,tnli .^líiw JWft, LJ • nMr Jí7 t 1,1 Tt!5FÍL í8 I kL frJ\ A i A LA & C o. s akt.kfni.Mv Aiuti űMtvoikotiatvn, ennek rolaummtiu Kénes áriegy/ékeket kii d az Imi viDitéglő JuMnburgban 1B»Ö. iantiár r i »• Eawi»l»n ». JUL ífl Aii 1 li, isé: »A v.ll vlllÉin- ! fe rr'?' ^jjfmiti rrJÍT l^fc/ hnrilXT Knil itsilnfiftt wkr., h tiij bokuiditio vkr)' kályha walatilflett nttíin h tab. ZZ^fyWEP'^"^^ tana fu5üulliUlU] dUsAul Hl Ildi. 1 Fánoi xnL ^u » «>¥M (»fcaa ea Luybá I észért yWW// ö V " V«i\|W 47i 68-100 ISafe ' C. Ottó l'ellikán, ^Mf C. \| to Pellikán, «»rt«r» Marlurv. 1716 t-íti ll'rVa ftijtrutiaw 78 fyatei'écH. j-áj í o II7ea fyal'i-strűM Jti h^aienáta. __ Imi, . ^ ^ J" ' IjANagy-kanizsai Bankegyesület Részvény-Társaság 1 « f. 1887. évi márczlnsfi-in d.n.3 órakor . m I lajf hely.segeben I I tizenharmadik évi I RENDES KÖZGYŰLÉSÉT I Hj tartandja, melyre a t. cz. részvényesek tisztelettel meghivatnak. ^ aj A közeyülés tárgyai: 1 a) Üzleti jelentés; a számadások és mérleg jó\ áhagyása a fölügyelő bizottság jelentése alapján. b) Az osztalék meghatározása. Bl c) 2 igazgató tanácsos választása a sorrend szerint kiléjjő Karczag Béla ur? éö az elhalt Sommer Miksa ^ HÍ urJielyett. I ip d) A felügyelő bizottság megválasztása. V ffi e) Egyéb, alapszabályszerüleg bejelentett indítvány tárgyalása Sll . Azon tíl® részvényéé urak. kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, az alapsza- ^ bályok 35. §-áboz képest feihivatnak^ miszerint még le nem jáit szelvényekkel ellátott részvényeiket f. évi feb- ^ ruár hó V5-étöl egésajmárczius 5-éig terjedő időközben az egyleti pénztárnál letéteményezzék, Bgr Kelt Nagy-Kanizsán, 1881. február 5. K W& l^HMHHBC-'1.'-'' IP Myo««iot»Fwcbel KfllOp laptul«\|d«HKwoal Nagy kaawsán ílÉ-; '.■.yl.,/;______ Valódi csak ezén vódjegygyel. I)r. LIEBEK tanar , ideg-erösitö gyógyitala éremmel dijjazott Mini I' 0 éirőjryerlya mndés. e'nylie. lénynyel, fehér láng fiyv óra csak 2 kr. Elismeri, lep jobb és legolcsóbb vilá-Kt'iáK 'hmmely belyf égben, Urminb peU-. roleumitial, Képes >ár\|egyyékeket kü'd az einedb'i gyarirakisr Kttrii\|>Sban és egyedüli in'é/ei rolódig amerikai kályha seaflöéMM rittznnt uab. ujtáguki'ól a Íiíiz ea kottyba i észére y/jt// V micljr, i IciMküjtkb M»«WMmV ti tA,KViiWvr«!í ói b'uioniíjónyiiiUrun, >Uo>lm \| c !»rt»f\|l llapt«k, ipkir, ■IhMrwvi, fcJKJit, ' fi Ltíiiiíi. ulitiMiit, rjtHiMj, M^iilnl unrat \| « i. t»rü«» imtggrigrUiBM. T \| As af-«fMtX«YAnitat, m ntl m 6 riligrJt \|i pmwbb BOrénycJWI. uomil tiydoiiuliiy ií lapauteUtai nliipjiii erfy ebürnm ■ akt<'k\|nl<My illat üiksealli«il«la, cmirk \| k iirtlkiwélwa lc\|J«t btilo«t\|ék«l t* njnil » , f Btfbbl b»Jnk MCUÜilttlH trklnlrlrlwn \| 1 indon I bővebb ludnivaliSt dlinonit > nilmlrii I I «chMBMtlMkltUa«T4i KU'i,»r«cn«-klfrl. • [4u Svm ■ Art Kr kr., ■ áU tMkftlMM vacy \| i Aavriti mf llvtt. Füj-aklilr: futa SIIkMn Donu « ' ^ AvomaaiUr U MruuniiM rráfáku. ' a«kufr: . T 31 iaftMfégjmr«r ís Jjíi^el A. rfcs aél 4<>fiál>Ua. — KfiiiiL- Yunx«-t? tyty- V. VMU I MIHUUI.J 7AW\V I ]...... 7 Wien frmmlroml 78 fraterscit. 't-aijJ-o Ifísa mMrm p® ftwkrMm. KWXXWKW XWXÍ^SWWÍÍKXWKWXWXWWKXXWW A Nagy-kanizsai Bankegyesület Részvény-Társaság f. 1887. évi márczius 6-án d. o. 3 órakor tartandja, melyre a t. cz. részfényesek tisztelettel meghivatnak A közgyűlés tárgyai Nyomatott Ftaebe! FflkJp lapiulaidonoabál Nagy Kuitsaán 7 Í8 U-12 társaság BJÉCS t lle,nim^il<(<iMN91:1 2817 Mar kert M. vezetése alait ajánlja ^y árurektárát késa ajtók éa ablakokból vasaláaaal egytttt, lovábbá lígyftt pádjók éa amerikai lőlgyfa-friea éa parkett padlókból, gjfár annálfogva, liogy dúsan fel van szerelve «ti»ta faanyagai, valamint kész áruinak nutfy matpiyisóge folylán abban a helyzetben Van, hogy ininden megrendelésnek e téren a. legrövidebb ulo alatt elepet tehet. Továbbá elvállalja portálék elkéasítésél, ia)jel berendezéseket kaszárnyák, kórházak, iskolák, irodák stb számára' továbbá! liármiuémU, gépekkel 'készítendő lanrijuiikákat, alóirt rajaink ,és míéiták szerint, szobabútorok kivételével. Értéktelen ulán^ások'ől ővás léleiik és e»ak a €. oilo Fetnua.i névvel el- 1 Mlotl villam-l\|Bpák a valódink. I'iliarljtr .lános ci». kir \|tnsiamesier és viadéglős JuMnliurgltan 1886. lanuár I • ro áll1 S/.I icá: • A veit villám-lámpa ki iinő mnhm slkaim/.-, tutik « J H7ra imiUitlrőne 78 ft'atertleti. JOOOCXKXBWXWO oooocxxxxaxxxxx^ Péisgá AT Ali A & Co. Jwyedbli iaktár aaaj«a«laaaa . Mbolrl Jözseí uraál. 471 68-140 Vé«l\|cgj vxxxxxxxxi ocxxxy \|§ sadjiri nagy-Kanizsa. 1887. február 27-<'in. XIV. évfolyam. r— f-ííi !\| 1 fctttji^ fa wkii I K. MÍmMI^MUMÍMI VMÍ- B koe m«4m k&xlaraánj. H>4tMvil>l Táiwíhia'ntcM l. lavalak b«k iamert k«srt- W\|l fitgnltitt&k «l. IMirmU* vimt mm kölrstnak. KX txx XXX XXX -fABil IPolitilcai és vsymm taxtalrcL-u, Ix^tilap. K Zalamegyei üjjyvfidegylcU a Nngy-Kanizsai- éa Délzalai literek póiv/.jiruk, Bankegyesület ai Abó-muraközi lakon kpcnxlAi; isvónylárí«ie<ág én üna. MÖve(k. hivatalos közlönye. rlÍTTrí vsz ; nz hz__au jbz n^riicrÉM Aaa a fara . . » . IIM - <j N«#yU»ra . , . , I « H t U atwiulMl fatiajutfaa • OalUataak i \| Arv«W • egyék klrateWa kbéslartapfe Hm kr U)y«x4i\|da Mii 100 aaéig I Ainnlnl minden eléért IZI hr 1 1 Éh ■ ytlUér p«UU«n 10 hf. sn m m xxsr ox' Böjti gondolatok. e a Caftndes Illő vessünk ennek I Megjelenik Ngy-K>nizsán hetenkint egyezer víg farsang után elérkezett a > Imélkedéa böjti Ideje íh. hogy egy ki« viaszapillantást hz elmúlt farsangi évadra, ha em ia Tolna egyéb czélja, mint ujrit elmerengeni azokon a tényen tánczvigálmakon, jobban mondva azoknak a fénjes tánczvigalmak kecjveai emlékén] melyek mindegyike egyVegy harcztérJ hóvá nem ujabb Icalil^rH (egyereket* visznek ölő eazköztll, hanem h régi, kipróbált fegyvereket, egyik részről a női bájt, a tflzea aremgolyókat. melyek a szivig hátnak, — másik rémről a fii fogán tálait alakot, meg aztán a kiíbitó, mámorító', andalitó bókok ö sünét A laraaiigi krónika aat mutatja, hogy \ olt harczoa mindkét rémről elcgetuU, de a győzelem a legtöbb esetben eldöntetlen maradt Az agglegény ki >dő fiatalság még egy évig fogja hrrdalii, a reá mért terheket,-r-házassáf kevés köttetett ezen a faraan 'gon Kim jól van ez igy A bálok nyomán niök, m árnyéke volt, a dekeseb rovat un tekintet' eazlendt Há rövidség a \|iy.4neiihlrekiiek kellenqjön nt a hogy a test követi áz , a mentül több alkalmunk arsnngi lovatot érdekeanél ér-hirekkel betölteni, nagy sorát adva egyszersmind a résztvevő hölgyek neveinek, annál soványabb volt. hir-sa eljeg) zéai éa eaktivői hirek ben Kiváltjuk, hogy az a jövő benj jobban menjen a min* mondtuk, a iarsang daczára oly élénk vtdt. mint kevés e> zteudőbeii; a mulatozáai vágy mértékben növekedett a tava-iitghnz képest, a a mi még vaebb, némi közeledés mutat z n\| társadalmi körök kiizött Ijó idő óta egymástól egészen liogy hogy egyezerre a kii mérvű nem ki> Ifi farai örvende kózott, i melyek távol tajrtotínk maguknt. Tudván minden semmi lez idŐ kell, a mm megy, ezt közeledést, ia jörv«ndetea symptoma \| gyanánt tldvttaöljtlk. azon réniéuyUnk- \| nek adván ezúttal Jufejezéai, ' hagy ,a j még táplált cljleuszeny ln-aánkénti le- ; kllzdésével, tátsadahnfi Umiik egytít \ tesen mindig J>ti fognak találkozni. a I hol társasélet Iljik emtjlésérőll vagy eft-nek kapcxábajii Udv.ös tó jótékony i czéíok előmozdításáról -lesz szó. - olt.. i a hol a teloaz\|ött éfrq a legtöbb eket-' bén semmit, fagy legalább e mii lésre I nem méltói, az egyesült erő pedig mindent képei kereszteli vinni Minden magyar vároa az Ő kll-lönböző elemeivel kioiben a haza képét mutatja Valamint ebben azllk-aéges a ktlitinhöző nemzt li«ég»k. fsjok egyetértése j közboldogxágj elérésére, ugy a városok aein lehelnek el a nél-ktl^ umóít is, itt ia illőnéldekek alárendelése ssiikségea a közérdek alú, é-t összetartás mindenekelőtt, mert e nélkül nagyobb czélokra törni nem lehet Most komor fellegek \|>oritják a politikai láihajárt, ki tudja, tnikorazól lal meg a krijidó hadi ktlr « hogy a nemzet niiildefi fiát u tettek mezejére, a hazsfiaa áldozatok oltárához szól-litsa? Nem tudná megmondani aeüki; a habár néni leheletlen, hogy a béke meu fog tartatni, de lehutaéges az is, hogy az európai koutlagralio már a közel jövőlieu kitör. Az bizonyoa hogy az ily eshetőség egytlit fogja találni a nemzetet, a nemzetnek mindén fiát, nemzeti és felekezeti ktlltfnbség nél-lelki, - de hogy béke idején egtymáara törjenek ezek, egymáat gyengltrék a kflzjó káráia, >g\maa iránt táplálják ; az ellenszenvet, a ; gylllöl\|iödéat, hz j csakugyan teljesen felesleges dolog ; j feleslegea niiVri nvért. isméit nincs neki j alfogadhaló, alapja, a ha volna i", ak j kor is ináaképen I kel lene a bajon j aegiteni . Kevéabbé (gyllmölc<4Öző volt a far-I aang a azellemi élvek tekiiitetéheti. vasárnap. ■r L TTrr ^zniészeiuk imk mnat jönnek;, egyéb i. jránit ugy sum lett volna a taniangban [ valami 1»A amtáankil ejtek int vie attóL* hogy n no.s hély(lnk\|\|a hol tanyAjiikju a fáraaijJg felyamáhan fel(lihet\|ék volna \| I)n a' telolvamaok Inkiulelóbru sem vnlt valami wUlönttai' iv^ozzsiiatL mely maradatiddhb \| nyomojtt Hagyott volna , Jletíltíhei, hogy az egyeatlleiek, melyek ezeket is lehették teendőik közé. a Uojiben ipnrkOtlnak majd az eimiilasz-tóuakat' helyim pótolni Ni'ze.HtiiU aze- \| rím ezeket refidazereáteni kellene, ta- i Ián k^Wtnaégtlnk ia jpl bsn beletörőd nék ezek látngatásá ni, bogVlia egy bizonyíts cyklust nymjtHnánk neki, a mit sok helyim tesznek Magyaroraaá-gon, még \|aidig igén azép sikerrel, egybekötve ai ily félolvsausi tjstélye-kel zongorával, énekkel slh. A jövő ősszel eaetlegj meg 1 lehet l íj mii erre nézve az előyéazQlel^ket Sok \| helyütt jótékony osélaii kötik egybe ekeket, k tekintve a báli kiadájaokhoz pierve az ezek által okezott csekély kdltaégeket, bizonyára elég szép eredméuynyeL Figyelmébe ajánl.uk e kürtllínjónyt. az egyletek reudrző bizottságninak. Á népfólkelés fegyverkezési szükséglete. HMpmf, ftbrl 20. 1*7. i legm p a magyar kép-törtéiU, az hizonyn^al tőségesebb éa legfényc gja képezni jelenkorunk n.— Air viaelőházbaii egyik legjelei sebb Is pját f< tíii'jenei ének. i A magykr nrmaet minden párt< osztály- vallás- éa nemzetiség'ktllttnlH aég nólktll mi^KHzavaztu a honvédség éa Inéplűlkciéij feg)tv\|erkezési szükségletet, és egyúttal ujrit egyhangúlag kimondta, hogy külpolitikánknak alapJ játj ma is a berlini saarzŐ4léti aérteüen fölitartásii képezi. A mostani zavaros k(llvÍkz<uiyok Mellett amily fölemelő a imponáló jelenség az első, ép oly férfiaa éa báiáe tény a második. A berlini aaeraŐdés rendezte !Kelet viszonyaik a nagyba-., talnmk azt sláirták s megpeeaételték, a alig történt meg ta, mikor már az eg} ik nagyhatalom !Oroszország meg-keztlte ellene az aláásó aknamunkát. Kuiiek s destrncliv működésnek az ellenhatóim, hogy ma Európa milliók meg milliók árán készdl ama béke-mfivet azuronyok százezernyi védövé-nek szárnyai közé foglalni, a nem leghátul mi, akiknek ama aserződéa •fenmriftsa élei értlek linket képezi.! Nem a balkáni népek azok* melyek a létező ottani állapot felforgatta aára ttirnekMl)ro4zorazág aa, melynek hagyományos politikája mindig >éhes tolt Kurópa keletére. Aláirta a berlini szerződést, mert akkor egyebal nem tehetett, de Ö<azesz rkgatja azt, mihelyt lehet. E lehetőségre dolgozik évek óta, a ime a bolgár kérdéssel szemben le-I vonta a leplet czéljniról s ki is mon-j dotta igazi szándékát. Ama aserződéa ! slspeszméje volt hogy a balkáni népek \| szabadon fejlődjeuek s róluk minden I nagyhatalom korlátozó öiiző befolyása el legyen hárítva. Ez alapeszme öeaae-! ttlré ére kémül füleroeltii vssmarkát Oroszország, s e kémQlő ténynyel I szemben emeljllk fél tiltakotö szavunkat mi. \ Anstiria-Magyarországnak nagy I érdeke a béke fentartáaa ia, de ennél I nagyobbak élet (luk. léttlnk, fenmaralá-sunk érdekei A magyar képviselő-\| hAshaii tegnap kimondatott a Tisza , m'mi-zter.-lnílk ia hozsájánilt, hogy a berlini aat>raődéa ktlzt, mely a fai ér-, deklinket képviseli, a Oroszországnak I terjeszkedő töjtfTyései közt az Öaare-j ütközés keleten lMietaége** de monarchiánkul. ha a berlini szerződés védel-I mére sikra száll, a hékezsvarási vád I aummiképen sem illetheti. S hogy I monsi chiánk csak ugyan el van hatá- Tárcza. A byaánci császárság hölgyei. - á \|„Zalxa eredeti tirexája. — (Véfí.1 Azi m korra való tekintettel minden-evetre noverete* körülmény, hogy epy p6 ilij boa 7Ú ideig tarthatta n-agAt a iránt n, mivel el kor egy nő önálló uralkodása sem a lörvéi y, tjem pedig a hagyomány állal azokásof nem volt, a mi axt bizonyiljm hogy Irene nr iideti roeea tulajdonsága mellett is lérfias s eltemmel és akarat erével birt. N<msokArs ismét egy cAazArnö ka-y ét kezik ki egésx bála Imát a kéjiliw-ielelei éidekéb a teiii ki. I. Tbeophilos nejé Tbeo-dora. Tléopb loo a legkegyetlenebb módon Oldözle k képiiszleloket; halála uUin Tbeo-dora vésette s kormányt, mint gfámja kiskorú fiának, Mihálynak, pöi még I? évig ers'kodqll. hsbAr a vsd és kéjelgfi ilju már eiicgfo'is volt s Irént. A jámbor Tbeodora sxl a bírt bocfá-lotla vilAggta hogy férje haldokolva meg-baata aiképiirztelei elleni gjQlöletei, bnkarn uralmát larra hasznátia le', hogy a képiiax-leleiet birodalmaién ismét fényre Jíóxb. Ö meggy6pdésbó\| 'elte asl, núi Iréné politikából téti. TL j ftnmánas irmét egyike Volt axon esásaárnlask a byyáaoi trónon, ki Idejét éraéffi kéjelgéssel lólióiie, aig neje Theo-pJmm, "ejfi alscsony aráraiaxasu aö, k\| éiös s#e'lefeajel hirt, vaselis aa állami Ogyeket. tayaauii hódHó bAborakat rWH, melyek A gfirög fegyvereknek rép nélkfilft-■5ft 4ie4fiaéf»t hoztsk; férjének halála «tsa ffiamégM gyakoroll kiskorú gyenaeké to-ltt a qra &rjbez meni a reáuárrá emelt ay^eakMt kadvasérbez NiAepkotarboz, ki Maftaee aretkféon Aefval Kél leás) a, Tbeo- pbano ós Anna arra voltak liivalva, le-gy a byzánexi kuli urát és miivellsépei távol or-i-zégokba vigyék. Tbeonhano Ili Olló német császár n«-je letl és nagy beloiyast gyakorolt udvarábai^ habár \| neiuxet) lényegéhez uagy halároxottsAggal r tgaszkptjoll. Még jelentékenyebb volt Qllo kora halála után befolyása fiának, a későbbi harmadik Ollónak nevetésére. Exen iixelSenic^ és ábrándozásra hajlóilju anyjától a rómánnyelv és szokások iránt oly nagy elfozereielet örökölt, hogy a német eke] eges/, barhárokiiak lartoiia. kormábya srékhelyél áou>áÍm telte ál, és szon von, hbtjy a déli nyél vek és sxokások Néme\|ors7árbsn elierjedjenek Öl-lónak ezen hajlama N^meiois>a«iá és magara Ottóra Qézvejelentékeny következmény-nyel járt volán} ha ]]J Otlo 21 éves korában meg aem bal. Anna Jleliadora Theophano császárnő 2. leánya Nagy Wtadimirhox ment nőül, a ki hogy kézéi rneynyerje, kii ért, s a ber-eaegnö úgyszólván lörraanyja lelt s mai OroszoraxAguak. A 11. században Byráacz a ludós nők sajátságos azinieréi mutalja A tudományos-rág akkor uralkodó divat volt a byránexi udvarban: mindenki irl, foglalkozolI a mathe-maiikával és a epeculaliv bölcsészénél. Még á uők is, kiknek mfivellsége a keleien vs-lami halbalallau volt, magasabb tudományt sajátifortak eh TudomAoyuk állá) kfllünősen kiváltak Anna Kowntna berezegnfi, é* Kndokia csA-sxAidő, Corsiafttin Ilukas esAafSfvneie F.u-dnkia, ki kiskorú tlai béljlíH- jirnlkoilott, ragyogó asépréfie, axelleoe ftTiudománya állal lOat ki éa mint írónő ia nöködön. Kortársai léhé vaonsk reodálkoxAssal éa dieeéretiel iténja. Eudok/a képe i>em teljeata moesokia* lan ugyiuii de uea vol^rasralb ketáaáL Abból a pérbln oly rrössakoakodáeek, éa I I 1 I I ulAlslosaágokró ériexitSnek, s iijelj-ekre a ssümelenUl tarló pán küzdelmek sdlak okol, a melyek bizijuyitjákJ bogy e kérban, az erkölcs, s kőteleaséfémt, sz eojberiesség elhatározó befdlyási nmu gy:«korólaailsk A sxemrehánrás, melyei a szép és Itta Eu-dókia ellen eniehli leheli, abban Al\|, hogy a haldokló (érjenek teli azon jojpidaliiial, hogy Hibbé térihez neat megy. alig egy év múlva megszegte, \|io\|ty a szép éé érdekes Romanus hadvexérhez. jnőül,' meájeii, a kit uralkodó tárnávA lelt Mikor a haui Iszerencsa Rojnanus ellen lordullÜ és a kon nBni uralkodó esalAd, ezáltal !]l6lbAlorilv\|«, leikelést kelted ellene, Eudoklánsk alkalma leli volas cfKOs/egénél liátori odaadás álliil kiengssa-leiéi Magaviselete sóiban nagyon ingatag voli ; •— tlománus Diegénee az elltnség kezébe kerüli éa nyomorultul rwtavesaett * A kiskorú és igyetige II. Alezina korá-ban isméi egy szép é\|« kAnnyeliéű nő, annak anyja, Mária amlorhiai herrségnő vezeti a jíormányi. --r Továbbá .4asa, a kiskorú kn ftologua Jnniis anyja nagy éa liulá-rozoM zerepei iáiszik. Ei 101 kezdve nxoliban mindfobhan vesz-lének jeleniffyégükbél a belső események, a mini a benyomuló oszmánok hatalma éa befolyása növeksrtk. Uyráncznsk további törlése me csak halálkttxdelem, hősies moz-zanatok nélkül. (Nibőíj. f N. N. Felsült szerelmes — A „Itla őreiül lAwxájx j — Hősünket a sors nem ajámlekoals meg valami sxép külsővel. Alscsony aömők termete, rövid nyaka és agyéh testi éa rsel-lemi logyatkorásaitól nem tételezhető lől, bogy crinos leány íjjJeszérelbjBteii volna. De a mi Zsiga barálaak ezt nem is s^jté, és rokksl — pxorgElmáfsbb biviislnok voll, siMnhogy ilyen plsloniku* dolgokra gondolt volna. Ei axláa melyik 23 éves Haltai ember—hu gondolna ia ilvestaire — nem tartaná magái ellenálíhaiailuonak. Ds végre, miuián s virágnak megtillani nem lehet, az 0 azi vélte is belopódzott axon érzelem, me yel már sok boldog és boldog-laian embertAraunk szerelemnek neve-xeii el. Nem régiben találkozott egy barAtiA-val a sétatéren, líi húgával Aa enoek baráluéjával élvezte a mnxgAs éa (rim le-vegö jótékony haláaái, és ax ülóbbí'Zsigára I oly benyomási telt, hngy móg sx nap felkereste a sxép leány lakását, mely egy élénk forgalmú mellék utexában volt. A leány meg is érdemelte e figyelmet, meri kecses lern ete, sülét asép szemei éa kedves arezs e'éi indok volt egy 23 éves fiatal embernek hő érzelmét lelóbreszieni Caak-bogy axzsl nem volt most tisztában, miké-pen lejexxe ki a azép leány iránii érzelmeit. Tud ia Ő jól, bogy külömbnél külómb módot I használnak s lérfiak hódolniuk kifejezésére, 1 ba sxivfik választón ját véltek megtalálni. Mert bízón, sx egyik a xeeét iart\|a iegalkaimsaabbaak. asl goadolvs, miszerint i a kellemes megindító hangok találják meg legjobban sx utat a szívbe* ; a másik ősapa j bakokkai vél czélhos juthatni; a harmadik poétává leaa, éa édes azi vet bódiló, lelkei I emelő versekben zengi el ér/elmeit Agy \| negyedik virágokban lalálja löl az lizkftzt éa igy tovább..... Z'dga léhát elbalároxla volt, hogy 0 , másnap reggel egy vörös rózsát A* egy í fuksziát log sz ablakredők küzé dpbai, amllékefni fog egy levélkét, melybe e pár J aaócskai irja: Tessék a virág-nyelv SMik . lapját elolvasni. (Tudvalevőleg a vörfta ró-ssa szerelmei, a lakaztának hosszúkás virága s azem varázséi jf/etili). A.elsfl ki-• »érlel lekát ssereoeséaea mag tqkm,Jéfa, roava Kdlépni a caAr keleti flnart eaél-jai ellen, kit tinik 'l\aa neon aaavaiUAI, hogv • KAUorn, li* nem »■» v^Weninlt még, de leliekWge kiaArva ainoaen Európa mindenkelre méllAnyolni tOf\|a e ffrlUa enunciatiót, mert »a * magyar nemiét egyérteWil meggyó-tődfee. Mi nem Akármik kelaten Mdt-tAal, ellenben akarjuk a keleti népek mellett íejlAdénét 8 hnrópa Oanaen népei »g> gondolkcatiak, na on>nat kivéve. ÓtiAni nyomAn rm »a orwna Onaén ellen. I«sz e k«<i>e« hatArai koaé viaazAatOritnniy Minden attól tllgg, Inxgy német-franoam énlek ellentét Ukéa fmtr^WAnra talál-e, vegy a teatttltaég nem rxpUUl-e v«<rea tt*-szemközében? K»» nem tudjuk, a elért kDaniin kell S Miyamwag n tttlkó«nléaben nem maiad hAtra A képviae óliAaban minden oldalról történt lelkes nyilat koaatokból láthatja Kuróp* * lAthalj* Oroszország. luxgy MgyarorAgon H keleti kérdiare ttéave a pArt k, nemzetiségek kítat semmi vélemény különbség ntnce, hanem egy egy égen lel keattlt nemaet, mely "ét vnti hatva politikai mflveluéft knMeté-ének Öntudatától Nemt»t, mely elég értei-mea életérdekeinek helye* megítélésén-, elég haantiaa azokéit minden Áldozat meghozaáArn. * elég erély ea a céljaiért köröm szakadásig való kUmlé-re Mi magyartxk earedéve* tttrténetllnk tolya-mán* nagyon ia meginmertttk a hAlioru fmaatitó voltAt, a Iih mégia kimondjuk, ingy még ei enakttatől sem riadunk viaaza. liofy cséljaiokat ki Ml adják aa nem ürea aao többé Bizonyítja ezt h hadi költségek egyhangú megaiavaaAna a aatlkaég eaetén " bivoityitni fixgja na AltalAnoa lelkidé-, mely n míhJhií >nmnrtk »/ ktH menüit ilalt nemcsak dalolni fogja, de nv gvalAaiiani ia A megye alispánja Nagy-Kanizsán. — A .lak «siit n»é<MU«. - Caertán Károly. Zalavát megye nlopánja e hA /l én d, e. t* órakor eike^en Kant-tára, roely e» alkalomr,* aáz#k\diaibe Aho-tAil. A a tndöhámál aa Fger-teg lelol érkerő aliaivánt a »áro»i képviselők nagy azáma vana, kik hoaarü koiaiaortoen indultak ti a« alispán üdxőtle^ére. A pcirvtimi, aa alt-pén kiaxálIxAn a I, »a\|t»<« etjei.ek batifaotink tel, melyek elliMiji/a^a «»ao n«tHH-ha\ tiyoi^y ^.>\|tarne»t»r néhány n»elen UdvoalC s»ól ititeeii ho/á A» a!-topán megkoft/oikxo a« iret»«a laounnat ti gyemet, ai OdtOaíéeére ki\|»\i»eokkel egyun t»eha\|tNtoti n vánl»áal»a% I»»»l a képvinelOxála««iáok lolyt^k 'ha Arakor « k^»vi»elOte!«»aieteo kivfti me f^\et»l» letek, teaiül«iek e>» inteaetvk tfuieiretek alispán uroal, ki lekoiete/o. megnyerő nnv doráxal fogadta a a ftdvOalOkel. KNti hei (Etakor na^)»aerU fakiySKtueoet vonult xemu a lőuoáo, venével, i» ko/»»n»eu aaátaltAl ki^rv^ A ván^háa ekvi k^rt Kwmálva, MAv. v. tofe«y«A mava« QdvOaOlts aa aU«\|»an orat. ki »a er kélynM adott xáls«aaha» -/erányvn megi^gv-Iu»u\ aa ityen ováhAra oeki • o«ak me« esuiAn kell i\|rkodnia tt\ ktenWtwelet H omk«»r tot.h mint tOO lrn«ékO hamiueu.tvoli a tVxlfáii Kgylel melyen iutelliteotiánk aottp lava veit r«ai. A lakom* \|»árjai ri'kito kexlelye«>eg«vl folyt le, • »«ty i>ag\o»» teriae te. Sogy a \|M4>árkA«aAa ökU»n volt loAity. A elml lA»»Ovt lt.«t >.oI»a> t.\.vr\ l>tvlnarmo«ier mondotta a királxra királyi , «als»tra. melyet a iar««»aii Ulv^ lialitatott xeioif. « xetOl lelkeden l'«ánn» IHk'H fVtv»»«»% ko^xi»tőtte lel tNeriAn Káro'y ali-\|4to, i i lohb ukii «ao'Un trl, a varo<* }x<x;\|tar«ágára, a xAlaxaia-! «»!t»Ak«.kr^ » n>etxáia«i'ott kepvi-elokr* en»elie rjo ; Simon f.MW, lUt^vhay tíyArgyte, Kanta«avár\M ^im'lte rt\\. SxtiKat me« K<>ch* * i«Me »«••<• Msokott <utrlleoe iimmI«hI>4o na alispánra, llrr trin»f</ aa aii«p^o je:u evo r»»l ooauae ma-M»k. A kitelte* Ukoinn i>«ak n ke»o e:jeli «Vrakl»a«i ert végei. Má«i»ap «t a. h» Arakor xolt a kepM»e«» tewiQlvtnek alskuA ko/gyule-.v A ké\|»vt»eU%k »ae\|» Mámmal i«>l<»oieV kik a* a'i«\|»áni m^íjelene«»k«Hr lelkien megvlicn^atek Alippan ur le!ke« »aavakknl Odviult .v meit)fleot kepvi«e«Okel • na alakuló k<>x«\0 Je«t me«ttytt«<tinak nyilvánítja. Kőjrgjio or a n^tHlita^Oll kepxi«el«>k nex»«»rat kerQV-tenklnt lvtolva«ván, ali«\|>An ur m^leg •lónkul intea a kepvi^e Okhoa, n tue^ekkel a nieiMlakn'i k»k\|>xi«^ o>r«t Öltnek tnvimt a a lorxeoy eriel<i»elM»o reájuk l»áru«» mekre fig>elme/tetxeu, »ny a ii«atikftr. mu»t n mai«x ie»/eto <x kepx i«elí»telOlvt l»uai:ö «áuiog.»ta-at k»Tt A \|?!en ten>x luu> leelienére Sebe«lyeo llir-rtiel K«le urakni tHolxeu ki, n Irak^aelelib nteginr-tmido kt>pxi«rlóte Itt'ett g^u!e»l iu« ;Verv lU/i ki, mint a meddig aa igam^O \|>i. xoli«ág inunku'atai t»elr\|eeodi . a mely alkalommal egy»/enimind na Ure«e<iel»en levO arxa«xeki üln.»kt áiiá« tog M<Mieioi K'ael na alakuiO konyU e« veget ert. AK«\|^n ur meg at nap iavo«ott. A vanx»i kepxi«el«>k \ala«atA«.-i « varo%-báas kU oolele beiy iaegeiben lelalboat »ava-aauaedő knl<tOit«eK«>k elAM d e. M őrátol, d. u. 4 oraig t'ell>e«/i«kiia<* nélkül 'nlyt a nravaá<. meiynek ere«lménye a koteikeaö : Mt-gva'aa'inirwk aa /. in-W/rf/irjí: (Nere»n\e« Sándor, tísrai Iteiso, FVchl l'al, Stolv/er (iu«stáv, hatnu-berg J.iknb, lb>lT^aun M. r, i»r Tnpau ner lte/»o. tterger Adoll, K«>\|»u tiál.or; - a II. Ivrilrtbr l^mryel lanáoa, l>nn»b«teiu I taxid, Iteuueb Sándor, l>r IWnt/ik Kereno/. Nu^erx .l< «et; Kavya lj«jo, Dr, \»em Jo«m»i. Kitatoa ltoktianar, l'nger t'lbvan K ek, l>r It utiM hild San n. Mn»rhMtt?ker Mi r, lt.«rt« liOrgy ; — a III. irriilrtlír Maikovieb Samtor, KálOla JOanef, « /I". ivrülrfUH ; M I'óovi Sándor, Somogyi lleortk, hr. Itlau Siu.on, Itencaik Kftwoi; Sal.er IjíI'; na I". IrWI/rMei.' KrAnk'a Janón, Tötb Miháiy, Hih/, IV»I. ÁKrabám /.Niimoid, Varga Keteiu-, St«-\|>anek All»eri, Staati Jo#«rf: n 17. Urtlrthe: ftt'óp l'a»er Amint. l>olmái»Yo* I.A>alA, Variea Utváu. S/mwlic< iMaotter Károly, Ká'loxi. « J«»««et (pelyxa); * I II Lrrü-Irtl+n: Oreg Heg»«lú-» bailA, Aoek (i>«iigvt tiaal tiy>gy, Altek Iji«?Io íf\| Heg^ltit l^iulo. Imre Lh»/Io, Kaim ljij<v«, Ánek Intván, lb>«»a Károly. EtűSsfélék. Inlaai»c)e lMaá\|)l »U»« n>«I. za'axarmegye kir tnnfeiUgyelojnk a n»eitye Ihaő 0 tanévi állapjáról lOr-ieneten»l a kO«iKrtagnta«t biton^ag e'e ter-)e<u:teit je>iiteehA\| er<teke>«i«ek tnrijuk ki-emelui a k«U>ikeaA nda okat — A tankötelesek «jmx tll,lt»l ; tehát a taokA teleik /.alemegye UkoMoak l«ft n»aanlekai keixeaik. K«xertnl /. »!a»ne\|t\e km. területen egy négyn««tg ki>oaieieren Inkoara H ŰI UnkMele* e-ik. — A lankAte-le«ek kofül »«koláa«ut \|Hf(naávben iM,Ol(V növendék, aa na a tneirye t;«nk«vtele-weinek h:\| 45 »«axnlvk* A megye népoktatási lnninte<eteinek a»áma eaen inne\\|t«kn 4t»M-n: e.i.elkelten,^melyekl»en O-n/e^eo One tanito muk«idotl. - Aa nNotoku i\|an«kolak aá>na a ielen innAvbeo megnyitott kantxant* val eg>Qit ölre emelkedett Aa «\v«ydak nxamn kilenoa, melyektten ll OvO é« ovOoO \exeté«e aUtt gy»>imek taialbato. A f.»i»kolák »aáma 33* é« I49 i<kolnkeri. Aa o<./e« népoktatási lanmieiietek j<vte«lelme voll aéT.Ö'!* írt. nwlylyel axemt>en ugyanannyi kmdAn áll. n milwvt tanítok flaeie»ere .'70,471 Irt a^ik. — Iskolai takarékpénztár lő iskolánál keaelteiett t>etevó>el ea írttal. Népkönyvtár van t>, — kötettel. -> Ax* iga/olaltan i«kola-mu!asxtáaok nie^l'ttn'é<éél>AI l»efoyl ÍM Irt 37 kr. — A taiileiűgyelo • 7t» töltőit iskolnlát^n'ás-al. — A Murnkox ea n varmegyei x-ndvi«lék magyar«»siiása lekmteie n matcxar nye-v okaia«ab«n éa e!«nja-titá«ahau kgkitUnObt tani'Ok éa nőveodakek ko/t kioaxtnlott MO trl jutalom. /.«!-vartnegye Mayvaronxág (Wmaea megxéi ko/t — a U»\ar\Miől eltekintve — tankAtr e«eiork »/am:tval n uyolcxM<tik helyet logla'ja ej (Va/es isko'At -xani.lvnl a lia»ne»<}edik«»t. Tatot« i aaámával a nyolcaadiknt. lakoSáinak e i kiada-aival a nyoloxadikai t»>axe< né\|»-tsk 'láixal a n/e<tiket Polgári mko'aival IVst, IWiv, t^mgrá't, Krá»0 SxArény a Nyttre megjekkel együtt a mámdikai. Kel-aöbb oépi«k«.<ainak K«amaval n mAs<vtikat. — A ..HMlMlMNvItlékl kör • Huda-peaten e ho ^ én a tagok eidekl«>dé«e mellett rendkívüli kOxgyoleai tartod, melyrOl a koveike/o ludAailAa tfksxik elOttQuk A kox gyüles ax nlnpajtnbályokai mmlo-itoila ea a tis/tikart n követkexAképen egéa/itette ki Ur. I^iyveay Krrem-x ooaággy képxi«elő uagx te keed» s»el, egyhaugulag e.n xkké, Sumert Vilmos, n kor e«Mi\|0 inkám, aielnokke, Meixle Kani titkárrá, Korda Üyula es Man del Iteln jegy főkké tnalaaxialtak meg. A kőa. g\üleeo leien v<»liak e baiarxxaták, ügy u tnt «> e öaA éveklken. aa i«lén ia táncxmulat ságot rendeanek, ntely mnrraiu« bo Iti-en Iok a vigadél^iu nw-ytnrtmi i A kőr uionnan megválnaatoit e.i okfue^ e ho 13 án ti#tel-geo a kor tis/iikarj. e« laiu'áu dr. Kenyve-aay Ferenc ax f!ia»ksC^«i »l\Almm késinek nyiaikrxotl, egy^aecamind igene, b<gy a k«'»r Ogyeit, mely itAnt mii dig érdek lödéinél \ iseiieteti, s/tx^en togia viae^ni. a tO!e lelbetöieg ívé jaiKan lámogiitni fogja es cgy/ermimt a baibi/ottsági elnökséget ta elvállalta. A xiya mi bi/olt»ág e bo t.Vén fek» va»á»t tende#eit, u ely rvmlktvQ i lato-icaiottságnak örvended, Kabos Kde, a »re»ti Napto belén rio!\|{Oaá latsa olvnstn tel .\|>U-dus nx elinni* caimü elénk bumortöi \|>e«Ngo nove'lrtteié'. melyei n jeienxoltak xajoa teiaéa «>yiivaniiá»okkal togadtak. A kor lennaHa-a óla oly mukitdeat meg nem tej-leli ki, mini je'enbeh a minden tekintetben ' igyekayik kitörni hírének megfelelni. MidAn n tek sterkesatAégnek e<Wigi érdeklA«té-eér« es \|y«n«lalaiért kAaxOnetQnkei lejexaQk ki, kérjftk tovahhi tamoyatá»Ai h^ogea lep Iának «is«tele példányát, ée igyekeaünk a kAr axükAdéaerAl rendea ludoHitáaolnit be kQUteni - Veaier Imre. Aa igaxsagügyi tArvxa kőltsegvetésenek ora«aggvQé«t tárgyalása alkalmával a lendvai va'ásttokertilet i orsx gyűlési képvielAje, Veaxter Imre t< mondott egy bo^wiabb beaxéde:, melyrAl a napiaejtó egyhangúlag mint igen figxelemre meltA fe'aa da áy^yl emlékeseil me Maga a ké\|»xi«elA különi^en megyénkben, mint min deo tekintetben ktvAlo egyénlaég iamaretea a eaen pv hiroexe mint ielea jogasxe axintoly mértekl.en ntegvan a \|xarlianenii kArokben is. Mt nem vagyunk u«yan abban a hely-/etl»en, bogy * ké\|»viseö ur párlelxeivel egyetértenénk, mindaxáltal, tekintve, hogy nx igaxnagftgy állajHiini kö<en1«ket képvi-el-oek. eaen le'acolaláat klxamuk alkalmul meuragadni arrn néxve, hogy a megyének a el«o s.H-hnn a lendvai kerületnek e jele képviaelAjéhex vratulaljenk, biaton remélxe. b%«g> a koibiznlom — mely At mAr bárom or«Aggyülé«i cyoluaon kere«xiül junatta be a parlamentben At méitAn m.'gilietA hely re, — a iövA válasatáanái aem log tAle et-fortluloi. — Igen érdeken kAiiágytl gyali le e hA 1H ikán a kanixaei kir. IAr-vényaiék. A lolmAcai korc^maban lorlénl, bo»ty ax uívdaUun eidöset, Horváth latvAnt, — a K< kérlelhetleo a<tgv»rArAl. melytyel a legkisebb erdei kihAgAst in bünteitaié, «ok ellen«eget «#er/en mmanak, elkeeeréileit liaraeixmi Salamon Pál, Ot/ra JAnos é»v I aryn \|)ani ti\|<Wgy atbnvag Tam<i (íyörgy bixlniiisa folytAn megtámadtak, a löldté ledől •'ák s ott addig ti\|KHiak. hoyy a «xe-renomét len e-nt»rr n axenvedeti bántalom foylAn — meghalt. A lőrvényaxek eként alakult meg K'nok f'mwnyj* Sándor, b»rAk: t/<iX«iy l>ex»ö éa l.ajns; köx-vádlA: lh\ .S,i»s Elemér kir. aiügyésa, i \|e«\»o !>r. Siobő Klek. A xAitloltak köxül Sa'amon l'alt fbw.-nlry tíjula. Nyán C.ailra Jano-t lh. Mty Kaamer, Varga (iyArgyAi l.astio éa TamAa (iyArgyAi />r. (Wm-/w Kaln.An iVarga ip»jo« ügyxtHi belyeiie»e^ xelelmexte Ax egy nn\|>ig lartoti tárgyalás a a x Ad- és \edtsxédek meghall\|(alAsa után a lArvényaaék halált okoxoli temi-ériéa mi-alt (HK Jna. 10 évig tene<lA fegyháa) Salamoni U exi. Nyárit e« Vargat 4-4. évi Ifgxháara e» Tauáa tiyArgyoi egy évi bör-tonie Kélle. — Kir. ügyén éa vádlottak ax ne el e leo tvlebbexési jeleioettek be — HeUnllJAk m Halataa part {ai! Ha xalaki a lotrrő njrtri napokban 'uteilie S onnét xAlMaatoasg ketlxéerl Al-mAdiba IS álrAndult, a ha estenként végig néite a Halaiouon caAnakáxA haláaxt, lehetetlen, hogy meg ne lé\|iie volna vi-dek lernéareii eaéfaége. A né/A mégia el-inondbatta, hogy a terméaael paxarul hm-•elte ugyan e vidékre báiatt, aa emUri restmeg axonban meg nem engedte axt a kellő tökélyre emelni. Almádival nemben ott fehéredenek n kopár partok, * mintha csuk irigyeinek a távolban kekellA Bakony «Ald koa'oruval bÜaakélkedA hegyeit. Régi köxmoudAa ax, hogy amit a/A/a<k>k nem bírlak megteremteni axt néha egy axeren-t-aéa piilmmt hoaxu meg ' Megj.vit exen aae-renoéa pillanat a Italaion kopAr parttAoak belá-itAsAra néave ts \\ AkaiatlyAUI Almádiig ponpAa fenyves erdők logtnk a a»e- - gondola magáiban />iga, — n uton ke-leii dAt xnA'geixe megelegedelt hangulattal meni haxa lakájára l»e Amor A kegyelme nem minden sxerelmesnek woirll krdveani, fa igy történhetett meg aa is, hogy * báai kisawuonynak aránl virágot a sióba-leány lalAlia meg tengrl nx aidakok fel-nyílásánál, es nem lArí-dx* a voag eiede lével, bele lüaie hajal.n a /ep nW-át anél kül, bogy a baxl>elieki »k ex teliünt vo'na. /alga \|>e lig a hivatall>aii ülve. dobogö naiv-vei nexte eaUst Aráját réaxleiftxaiente vetie a caak egy rAta van meg hatra) vájjon felébredett-e mAr a nxep eAny es megtn^A tn e •okai jelentő virágait Kép»e.'e»e nnnyira el voll Fn^rAxal toglalva, hogy egy mer axinte meg remi tt'i a keltrmes rrxetlAl, hoky no moni - hitonynval noat vette a »-xep lány at ő hódolnia jeléi. Zsiga exuiAn a«abnd idejében Fiöra ablakai alatt néiálgatoti. A aiép leány aaon-ban ől éaxre aem vette. aA> néha cttkon nem voll, nodAn a axelndim nhlnk»était tar tolla. Végre nsonban látta nx imádott, hogy egy fiatal eml er ax 0 ahlnkat alatt a jAr-dAt méregeti, lüiyörénxxe e itallamot : .csillagos a holdvilAgoa éisiakn. gondolsx-e r. m kedxea rAxBAm xalabn. A leány exl meghallva, elkeadeit hangosan kaciagni. Fl^ra köxAHe a ax eladón do gait larAt-réjáxal éa ennek Ttvéré^el, ki ZouAn> k barátja voll. Ok pei>e Irélára veilék a ibJ-gol és valahányaxor véletlenül vele lalál-koatwk, xalami kellemes mrgjegyxést le tek a leányra teil benyomáarAl. Zsiga boldog voll, bogy a barátja elAtt kiiArbatta axixe kély érxelmél, éa nem volt nagyobb kiván-aAga, mint a lánynyal valahogy megismerkedhetni. Krre aionban nem a leány, nem a barát nem akartak alkalmat adni. Egy gaxdag CBtnoa éa mOvelt leány éa egy 30—40 trtca kia hivatalm k I — Még ha nagyon tuép, dalián vagy aeUea>ea lett volna; de így nexetséges, legteljehti gony-taigvnak megjaria — n mai vilaghan. Ki is aknAxta a kél kA\|»é 'eAny ex? ax alkalmat n léulat-Agrn, mert valahány-nxor a >é«atéren vagy cg vetüli találkoitnk a Ik> dognágltan Uao Z^igavnl — ki a a/ép-leányon xa'ö elbámulnnn miatt megbotlott, bogy egysier kalapja is leesett lejéről — kaoiagtak es turbékollak, mintha «»ak ax illemmnbAlyokban lanuliák volna meg Iti-von, bixen, hiAlta fArndo/oll axegény Zuga a naép leány utAn, dacxAra hogy mindent elkoxetett. Ny Áron délWu V Aráig, u időn mo deitki a hüvóa n/ot»Al « xArkoxolt — aAt kulyAjAI ts ha voll, Óvta a forrA melegtől — nehogy vixisxonyba essek - aa utexaaar-kon, honnan Fioráék ablakAra lehetett látni, nAvArgAan lekinteti a leeresxten redAkre. bovy talán neglelheine isméi egysxér a ked xea lAny ArnyékAt Telén (>edig a leg-csikoigAbb bid«>gheii nem rősiel'etl ugyan-vson bel)re Alim, hol nem i érette a külaA hidegei, tt int hogy « tangolo narrelem bevitette : de mind hiAba, caak nem laláll mA-dot n leánynak bemutatni magát. Ilyenkor esett egynatr meg, bogy hö»Qnk Sándor larAljAval ta'Alkoxoit, kinek buga Flóra barnineja xolt IVmxe bogy nem késeli, a lökre általános éaxrevételekel tenni többek kAxl, hogy néha a nők olyan tengélye»ek, hogy axörnyi tegekl>e aiéretnek. »Mit gondolsx kedxes ttarátom loiyiatá Z>iga - .s/etet e engem l»ugt>d nxép barAloéja Fléra< ? No e a leAny — voll a lelelet — nem olyan aieatélyea. A balsierencae mellett Zsiga aaért takarékos és jA gyerek volt; ha egyik mAnik barAijának a hivatalban, a tőbb ft teléa dacaára a hA vegén non volt péuse. Zaiga mindig kiaegiieiie At p«r forinloestA-val. Kamatot nem kiváni. ehelyett talán mi uehexebb voll tűréin esen meghallgatta két barátja aa 0 aaerelmi loslőrüoat. f)e a két trA! itagy hAlad^tlansAgtiklian ext ia megun'Ak. es mou törlek fijüket, mikéin lehelne Zsig;\n»l e'háritnni ei a sxere'mi mamát, mintAn Akel i laklntja K hatáiox-lAk és vighexviitek tehát a kovetkeso esx-tnéi ' Kgy i-meretlen kézirattal úte jegyxell kihív A-t küdiek neki: Uram* An rokonomat Fenyő Flórát sxeieii és jogtalanul gyak-r.m k »xelél»e tolakodik Keiéin »egede»i hoixam küldeni a Zo.dla lOcxa ?4 ik naámu bA/ba, hol a holnap de ben tartandó párhsj riV't'eieit megltesxe.hetik. X. .V. Szegény Zsig* magAukixá xolt, és c»ak anuyt leiekjelenet lel bírt, hogy axon-na( kel baratjaért küldőn, kik nx 0 B/ives segél ts m^r eiegnzer igeuybe vették A jo barátok a gouoax trélAnak l«eisie örüt ve, megjelentek Zsiga elkezdett a -ol Al»n löt és nlá ját kAlva, kexeit tördelxe jajxeaxekeini, bogy mmO n/erenisétlen emt»er — xéxe van eléírnék. .he uti a Imj. kerdek banitiii (mintha nem tudtak volna)hogy annyire m igadon kixOI xngy* ? Kgy s>ékre xetene magát Z-iga, és n kibivaat herAtninnk Aladva, is-net elkeideli jajgatni: •ol»as>átok, olvas-sátok, milyen mereieeétlen ember vagyok, p:uhajra hívnak Mfrelmrin végett htsx tud játok nem vagyokvgyáva, de — de Oxxegy anyAmat najnaiom. ha páibajomrot kap ér tesrési. Nagyon lontoskodö arczcxal vigasz-laltAk a \|Abariiok Zsigát, hogy ex csakugyan nem csekélység, de hAt mii sxAndeko-xik lenni V Krra felkérte Akel nx egcsx tea-iet»en re.i ego fiatal ember aegéilekül, hogy menjenek az illetA urhox ca h.tlAroxxaoak, ha mAr kibekO'éa lehetetlen volna. K< utA alail Z-ig3 hősien eiaxAntnAggal végiendele let iri olyan ponionaaggal. mintha csak exrekre menA mgyonnM kellelt volna neki intézkedni. Kle nagy kepüakiV)A arcxcaal \|At-tek vi«za, bogy ax illető nem akar hal-lani nem a kibékülésről, lehal pisztolyt vA-Ion/tollak 15 lépésnyire, a sétatér egyik lélrre enö helyén. Szegény Zsiga egésx éj-jel nem aludt, es ide oda hánykódva Agyá ban. nyugtalanul löt tőt le ax éjt C.s«k halnál lele axunnyadt el kivé, de oly borzasztó álma volt, mmiha meglőtt, vérrel horitott •ey^l latta volna magát; hogy azinie nyögje ébredi lel, é« mimljArl leié* lapogat»a, dél* l»en a két barAl \|>onlosin tnegérkeaeti, éa e/ek egy jő napot akarvAn maguknak Zsiga eraxényéhO* axerexni, axznl kexdték, hogy n mvid tora ia kocsit fogadlak A sétatéren lévő vendéglőnél axálllak ki. és egyik barát elment n megjelxett helyre, vauon ax ellenfel is ón van e He bi.on hiáha ment. állitőiag. meH a másik ur még ninca in ; addig ieh.it Zsiga barát ebédet volt kéoy le en kei ki-érAjének reode'ni. és Al is nő-gatva külono.en a s.egs.Ardi kőaiolAsAra jAl hozzá látlak at é kexéshex. Midőn végeztek, ax egyik bnrát ismét elment néaőbe éa a/on indnvánvuyal jőn viasza miutae nz ellenlel, dacára egy Arai várakoxAsnak nincs in, hátran haza méheinek mintha a lovegiasságnak eleget tellek vo'na. Az u»on axonban megmondták Z-igAnak, bogy Ak oly elővigyácAk voltak és meg«ug. iák a randöraégnek a \|ogtalanul tartandó párUjt éa igy nx elleniéi valöaxmQlfg akadályozva len Kbbe pereme nagy örAmmel rg) nxetl be e Zsiga, hogy ea^ére megigyAc nx Aldon»aai, melynél már lőbbé nem tud-•Ak elhallgatni, miszerint ax egész caak — iréla vo't. /W/diW #VM AM. K met 'gyönyörködtetni; igeo, hogy es ,nem , t^riénhetik. meg ily gyorsan mini aai axe-rfinók. — meri a Iának nőni, n a növésnek pedig idő kelt; megnyaghaiunk axonban . abban, bogy fair, idővel, da meg fog Itr-lévai Olt (ári a mull évben Toel Gyula n-íttfui. osxlAly lauácaoa éa kir fyiiixt ur Ö Nagysága, ki tagjön lálta, hbgy mi* kéut lehetne ama kopár helyéi tűndérie»é áivaráxaolnf. Van Kenekén mintegy 30 holdnyi lerjeMfei biró kopár terület. — aa ugy- . neveseit »Liba mexöj« Ezen terület üdülő sélánybyá leendő ájalukiláaát igérte mag • %Ö Nagysága Keneae köxfégéneh a már a padragi erdOgoödnokaágnái el ia rengelle, Kegy axt még az év lavaaxán fásiisa be. Mennvire togja ez éléakileei Keneae kőaaé napról napro lürdövendégekkel saaporodó lüidőhehiaégét. Balaton pátijának befasiiá-aára az előleges intézkedések megtételtek. • Valóban örvendett intézkedés. »P. L) ; - dj polgár. Nagy-Kanixaa vároa tanácsa a mull hétén tartóié ülésében A'orrfm Antalt, a helyben áüomésoró, KruÖ föoer-czegról nevezett 4W. .sorgyalogexred -sxáxa-dosá', lolyamodása folyian. a vároa kötelékébe felvette. — A xalaegeraaegl Agy védi kamara választmánya állal összeállított hiteles névjegyzék iserinl ezen kamara te-rületén van ösaxeaen 172 gyakorló ügyvéd. A kamara tisztviselői éa válaazlmányj tagjainak névsora kővetkező. Elnök :. Arvay Irtván, eln. hely: Sxigefhy Anlal, liikár: Hsjík István, ügyész: Horváth Jóxaef,, hely. pénztárnok : Szalay Ferenc Választmányi i r. tagok: Szalay Ferenci, í)r. Cxinder 11-ván Erdős Gézs. Boechán Gyula, Dr. Va-> xary János. Uoó Ferencz, Dr. Tuboly Gyula, \| Herielendy Béla. Póttagok. Krosecz János, I Df. Arvay lslván, C-ein'i a József, Dr. Hai-decker Károly. A kamara fegyelmi bírósagának tagjai: Kte.: Arvay István, eln. hely.: Sxigefby. Antal, jegyxő: Ha ik István, ügyész: Horváth Jóssef (mind Z. Egerszegről). Dr. Vsszsry János éa Dr. Haidekker^ Karoly (Kaposvárról), Dr. Tuholy Gyula éa Herielendy Béla (N -Kanizsáról). • _ ffelnliAx. Őrömmel konstatáljuk, I hofty Borsodi Vilmos,.színtársulatunk művezetője, taptuiaioa fellépésével,,megnyerő modorával Hü bérlelet gyűjtőit; össze, melynél fogva az idei zzinidény némileg sikeresnek mniatkozik. Bizonyít e mellett az a körülmény, bogy daczárs sz előző években történi éccatáos Ózétkedlseknek, közönségünk még sem vonja meg áfdo;alkés/yégél altéi, mit jó s nemesnek hisz, a művészeitől. Az előadások Wp-Wppél kedden, márcziux 1-én kezdődőek szerdán: Koldtu deák, oütórtökön: Protikrzió, szí a ba'cn: Czigúnyláró vasárnap: Veteránok. A tnüsor eléggé vAlagaloli arra, hogy a közönség érdeklődéséf lelkellse. — TAzeselek ikag) Kanizaán A mull héten két ízben ia lűxi lárma verte (el a vároa küjönböző részeit, anélkül azonban, hogy a puszlitó lángok — szerencsére — nagyobb rombolási viiiek volna végbe. — E bó 10-ikén éjjel a Oengery-uícxa vége felé Baum József udvarán gyuladt ki kél laháx a a gyúlékony épületek legesen leéglek. Ézen lüz elfojtásánál igen dicséretre méltó buzgslmsl isnumloiiak a — városi rt ndőrök, a kik nagy számban a lehető gyoraan érkeztek a helyszínére. A tűzoltók caak mintegy 1 % óra múlva jól lek, midőn a veszedelem már jóformán elmúlt. — A másik tüzesei e bó 23 ikán volt az Atilla ui-r/ftn, mely slkslommsl 3 pajta égen le. te iiizoiiök aegéiye in edeje korán érkezett s csakhamar sikeiült nekik s ifiz tovaterjedéséi megsktdályosniok — A Bslalsa»rgylrlaék a 2-ik gőzhajó felálliláaa érdekében Veazprém-megyébez intézeti átiratára kimondotta a napokban larloil közgyűlés, bogy a Balatonon még egy gőshsjó létesítését erkölcsileg éa anyagilag támogatni lógja, aa anyagi támogatás mérve iráni caak akkor fog axonban nyilatkozni, ba a megye lerüle'énléteaiiendö kiálló helyekre nézve megállapodáa jőn léire éa tájékozást nyerhet, h'ogy a kiálló helyek feiálliláaáuak éa fenntartásának költségei mennyire rúgnak. — EakAvA. Dénet Paula" kisasszony e hó SÍI-én esküdön örök hűségei a axepet-neki lemplomltan Starzzinszky György újonnan megválaaztoli gaiamboki körjegyzőnek. -L A déli rsal llélele. Olvasó- \| ink még em ékezni fograk ama vagy vég tárgyalásra, mely a déli vasúttársaság ka-ntasai állomásán loriöni vasali káíaslrópha •gyében a kanizsai törvényszék elölt lefolyt, , a melynek körülményei! akkoribeo bőven ismerleiiQk; emlékezni fognak a törvényszék Ítéletére fs, mely Kaniiz Ltjos lorgslmí lisz» let 8 havi fogházra ítélte, Saeiiz Ferencz mozdoeyteaetoi és Krizmsuies József kalászt pedig (elmentene. - Esen Ügyben most a déli va«uitársaság igsagaiósága is meghozta tegye'mi ítéletét, mely szerini Szelt* mozdonyvezető AllAráKa viwahelyAteieit, Krizmamze kalauz a láraaaág aaolgiiálAhóf -svugdíjígéiyeiré vsló tekintet nélkül - végleg elboesAjleloiI éa Rzajkmee Ignáez a JM. aa. prageHraft voaat vezetője, a ki a bűnügyben vAdolvA nem #ol( a pláne anat tsaa aat-réaett, — ADAsAbsn egy rangfokozattal P leaoaiaioii. Kéaüz laios padig a áéli tmaá léfeaaAgaA) vmü hivataláról - leaanedoil. — k lalaleal hslAáaal1 el- j ■iiillfcs. A Balaton kslieayéaaiése er-MMm »gea erélyaa la Odtöe klMsteéA I ^ aek tértéfaek. érzi is ennek ásüknégenaégéi a»ár aem eAk a baiaio I lialásx, hanem azon nagyaaémujköstaaég ta, mely a balatoni logaai nem egyaxer^kényielén a sáros isáap iaü hallal aa étlapon pótolni. A •Balatoni halaaxsxőveikeaei< igsagatősága a Balaton partján ivarxé terek léi esi lése tárgyában lelt felhívására csakugyan megindultak a mozgalmak halienyéaaiésbnk érdekében. Eaen a téren a közalapítvány mint f Balaion parii kagybirtokoa szép példával jár elő. P. Akarallyálól egész Almádiig'el-h ierjedő llalnlop parton miodaaon helyeken hol ivaraó h^yek létealthe'ök, felállítja azokat Exeto ivarzó lerqk kijelölése tárgyában ' tsrtáibit I. évi lebruár hó K- An Kéneséit éctekezlét, melyen a helyszíni vizsgálat 'sl-kslmsa ivarzó hely jelöltetett, ki. Aa értekezleten jelen voltak a köxalapitváúy ré sxéről ax erdő lisxli s/emélyxel mini meg-hatalmaáoil, továbbá Keoese község mindazon birtokosai, kik sx Ügy iránt érdekelve . voíisk, végül a hslaaxbérnök. A balaion-parti biripkoáok aaiál érdeküket moxdilják elő, ha s jó példái követik. — Til. Tapolczáról írja laveleaőok, bogy e hó 20-éh lliz OtAll ki. mely két pajtát s bepne levő szénával hittnvaazlotl el, Caak a tüxolfók ügyességének; kösxön-hetni, bogy a tüx nagyobb díinensiókai nem vett fel. i — Tréfás JstmesMlélyl rendes mároaiua 20-ikán a nagykanizsai casiuó, Kezdete 9 órazor, belépii dij I lorini. — A ssgy-kaaliial krrrak. fa Ipar hatalmak ax 1866, évrÖl sxóló xár számadása bekOldetelt hoznánk. KiiQoik ebből, hogy ezen in izeinek 13ii89 frt 74 kr. évi tiaxia hasaua. voli, melyhői llHOü írt, illetőleg minden réaavény oián 6, frt osztalék fi/el lelik ki; a megmaradó 1689 frt 74 krhól 1399 frt 45 kr. a tartaléka1np javára rendkívüli beruházás gyanánt lordii-laiik. s 297 frl 29 kr. maradvány pedig uj sxárolára elöiralík — KAaattiief uj HvAmllAa Minda-soknak, kik a u. kanizsai polgári egylet állal húshagyó kedden rendézeit tombolához nyeremény tárgyakat ajándékozni aziveaek voltak, ez uton mond háláa kószöneiel A rigaimi bizottság. Kulatsigok. - TAaeseatéljr m polgárt egj-lelbeit, A n.-kanizsai polgári egylel Állal húshagyó kedden rendexeii, tombolával egybekötöd lánc/vigalom iaiaét egyike volt amaz ealelyeknek, aminőket Kanizaán, — a táradalmi axéihuxás ezen niiniavárosá-ban — csak azóla lehet lálni, a mióta a polgári egylet jelenlegi iráayában baladva, mindinkább kedvelt köxpontjává kezd válni a lárassérintkezéseknek. Tóbb ixben mondtuk már, hogy a p. egyletnek misaioja van Kanizsán éa az képea ia lesx ezen miaaíót betölteni. Exen esi caak megerőaiibei bennünket exen ludatban; meri — hjgy a leg meg'elelóhh kitétellel éljünk — tény az, bogy ma már a p. egyletbe n>indenki szeréi járni. - Maga a vigalom egyébként minden lekinleiben igen jól sikerüli; a tombolatárgyak axépek voltak; a lánczinu-lalságol pedig s nsgy számú hölgy közönségen kivik! kedélyes jó kedv éa fesztelenség jellemezte. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Artay Sándomé, Bartos Hé-láné, Bogyay Ödönné, Dr Bznrzik Ferenczué, Borofikai Károlyné, Dezsényi Elek né, DezsS Beláné, Dauscha OUöhé, Darázs Cusziávné, Eperjezy Dezröné KrdSdy Lajosné, Dr. Fütty Kázmérnó, Oózony Sándorné, Grünknt Henrikné, lílatko Jánoané, Janda Károlyné, Kaliroda ^fetioseé, Kiinyer Bé'ádé, Knansz Boldizsárné, Knorrzer Győrgyné, Morgenbes-arrJánoené, Af/zAnialné, Soaissirk hórinczné, Sebestyén Lajosné, Bitnper Károlyné, Plsheisz Guaziávné, Szentgyörgyi Dezsőn'-, Schlickné, Szőke Ferenczué (Venie), Dr. Tripaszmer Rersöné, Vágner Károlyné. Varga Lajosné, Itfryo Imréné, Wittinger Anialne. — Arvay (iizells, Darázs Vilma, Darázs Tinka. Dezsényi Annuska, Dobrin Sarclla, Geiszl nővérek, Halvar Nina. Hegedűs Margil, Janda Hedvig Knansz Kalinka, Kocsis Polcai, Mor-genbesser Ilonka. Bátz Ami.ka, Rátz Ilonka, Jtózsavölgui Pmiln, Somssich Kalinka, Sva-tits Arpádin, Svastits Ida, Sebők Irma, Svkliek Ilka, Szöks Erzsi (Ventei, Tnboh Aranka. 7W-pammer Betli, Varga Magda, vágner Aranka. A négyeseket 46 pár lánczolla. — A ..TArsMkftr* mail syombaii ibeaeatélyén meglAiazoli, hogy a fsrssng vigaimai más irányban foglalják el a mulatni vágyó kösöaaég érdeklődését. Az estély klüőuben kedélyes jó kedvben folyt le. A hölgyek közül jelen voliak: Osesznák Benőné, Jukást NAcdorné, Plikál Ferenc/né, Plekeisz Guaziávné, Wágner Károlyné; — Betns Paula, Csssznák Ilka, Plikál Vilma, H'é^aer Afeaka -7 A Hfeslsltavlé4kl kte' I. é. máreaJtai bó I04o a íövAroai vígadó kis latmében sajAj segélyalapja javára zártkörű láaesigaiaMi rendez. A vigalmi bisollsAg tagjai: Dr. Fenyvesay Fereooa, oraz. kép' viselő, elnAk. Dr Balassa Jenő Bók ZAlAn Ls\|oi b. jagyző, Darvas Jóxaet, Darvsa Sándor, DÍamant Soma, Goldi^bailed Beraéi, Kaiser Jakab. Kartdi IgnArx. Dr. Kende AdAm, Korda Gyula b. jegyző^ Maodel Béla, Merteti Kaimon, Meade Emil, Mende LAssló / í 1 ; Gy. b. ellétiOr, Beiniix Izsó b. alelnök. Séa dor Pál, Habest yéa Feranw, BUbaimann • Vilmos, Siernberg Heehk, Bümegi Vlhuns b alelnök, H/fitty Lajos, \|lr. Haiklay János, Vajda G József, Welssfald Dexaő b. pénztáros- Jegyek Ara Személyjegy 2 Irl, eeie a pénztárnál 8 frt. taaláqjegy .1 személyre ö In, este s párnáméi fl frl. FölDfltetésak köszönsiiel fogadtattak na hlrlaptlag nyűg* iá«latnak. Jegyek a meghivó elömuiatáas mellen e hó lO-iót délután 1-2 lg, esie H —10 ig a kör asjál helyíségAben Andrásey ut '.ló aa. I. em., a lAnexyigalom estéjén a pétixIArtiál kihalók. A Usxla jövedelem a hiHapirfk uyugdiHnléxeie javára adatik. ■-f V^nÁa ura ff* A Heckmsndéle vonós négye* iiiAroxiiis 8 An fogja megiar-lani előre birdeleit hangveraenyét a Cssino diaalermébeu. Heekman zamaremQvéaxt valamint lársait. ia jó hírnév elftai meg, Hans-líck a vflAghlr'i setiebfrAló e vonós négyest a legkiválobbnak mondja. A műsor a következő : I.; l'olkinann U.t Op. •< ' F-ntolI vonós négyes 2. a) Beetkoren, variftlnik op. \|H ö, az. A-dur vooós négyééből. Ij) Men-delssohn, Aaaai agílalo op. 41 laí A dur vonóa-négyeaből. áj Qriej) Üde,/ Finale a\| H[iillarello op. 27 G moll vonóa-iiégyesböl. I. Srknbert. nagy vonóa- négyes op. IglG-dur: a) Aliegro molio moderato, bl Andaais un pooo moto, o) Scherzo, Allégrp vívsoe, Trio, Allegretto, d) Altegru aasm. 1— A voaóa-négyea laflai: Heekmann Kmtrl, kamera' müvésa; Forberg. Otlo : Atlekoite Tivadar ; Bellmann RikbAnl kamaraiélivéar. — Jegyek I Ara: \|. sor 2 (rt, 2., 8 és 4. aor l frl 60 kr., löbbi sor 1 fH., karzaijt ülőhely l lrlt 20 kr., Állóhely 6J) kr. Jegyfk előre vált-halók Práger Béla ér- gyófjf vert árában éa \| sala a peiixiárnál. E ,riika müélrezeire fi-gyelinezieljük koxouségünket A krreskrdo-lljak IsképsA egylete beiegaegAlyxö slsPja javárs Nsgy-Kanixsán, 187. fehr. febr. £tíjáu a •Caaino I disxiermében Hosenberg Adsm zenetanár ur vexeiéae alatt ós ('farát Benötiéjfirnö, Fleisvher ! Aranka, Orünfeta Emma. Keindl Jánka, ! Hosenberg Adél, Hozen/eld Voina a Weisz Riza kisasszonyok szíves j UöxremÜködéKe melleit hangveraenyt rendez, j- Kezdete '/j® órakor. — Mely árak: I. ésj2\| sorban I Irt. 50 kr., 3. éa 4. sorban I frt 20 kr., a löbbi aorokban és karsaii ülőhely f frl., állóhely ' 60 kr. Jegyek előre válihsiók Práger ftéls ur gyógyszertárában. -j-JTekinieliel a jótékony czélra lelüifixetések köasöiiettel fogsdtainak éa hirlapileg nyuffázlsinsk — A hangversenyt tánca köveit — Iparos bAl Kénlkrljss. A keszthelyi ipartestület' k2l ingja e farsang elején arra a jó gondoláira jött, hogy bált I íVndex s lésiűlél könyvtárs javára a ezxel elaxólilsák iparoa lérsaikat egy révid éjre a munkaaaxiallól. Mert hAl, nemcsak kenyérrel él az ember.....Aztán meg a hol annyisok jóravaló, törekvő iparos él, mini Kex/iheiyen, elvégre is asükségea megalapi-I tani egy, évenkini meg uieguju'ó niparo» bál• jövőjét. A 2l-es hixollaAg — élén a derek kél elnökkel: Oottfrezm György és Sagy Istvánnal, — cxéll'crt. F. hó li-én az •Amazon* termeibe összebozls a helyh. ipsroa* ság axine, jsvái, szép nzméHek pedig ékes virágait. Kél kolonban lánoaolták (40—40 I pár) a négyest; a fiánozok jól mentek, mert ex ügyes Krafi Józsi rendezte; a mulatók vigak, udvsrioaok, előzékenyek voltok. Szö-I líd, jó munkál caináltsk iparosaink — di-I csérelükre legyen mondva. A jelenleg Parisban időzd Keszthely grófja Faaieiica T., ki igen becsüli ax ipsroaságol, képviseltet le i magát a bálon, htjt Sándor eluök képviselte a örömet fejesle ki a bál sikerén — A lalargersstil „Kereake- ! de Imi Kör" könyviáia javára f é mAr-czíuk hó ö-én saját helyiségében a »Zöldfa« , vendéglőben zárlköiipi jelmezbált rendez. Belépti dij: személy egy 1 frl, raaládjegy 3 frt. — Kezdete '/« ^ órakor. — A psraasi la-kodslotn felvonulása 9 órakor.,— A vendégek báli öltözékben ia megjelenhetnek. — A kaalisalAakáalei lAsellé* egylet Ahal e bó 20-ikán a,•Szarvas* szállóban rendezeti, tombolával egybekötött lánc/estély a körűiményekbez képeat jól \| sikerült. A lombotára 200-oii felül érkeztek be nyereménylárgysk, melyek kjizt igen cai-iio-ak is oagy számban voltak, A terem egészen megtelt vendéggel. A Ipmbolajáték közben akonbnn egy izbei. aaon tévedés kövei lelett el. hogy a nyerő sxáutok húzásával megbízón kikiáltó máa számot kiáltott ki, mint a mely kihúzatott. I\| Szerkeszti: üzenet — T. T. UttfkS. Kara axialra Már kéafia irkaeatt. panaszkodunk, hogy a fajiak (AJ, meUüakben hátunkban, allaaiflnkben, gyomrunkban, Me-mkbon nyomAst, aaárAat Arattak, hogy aaé-dfliéa, vétloriódás, aranyér, ráaztkóraág a byaiéria alb. báni, tagjaiákbaa lankadtaág, xaibbadás, étvágvuok nincs stb. s mind a jelenségeket különálló betegségnek tekintjük, padig csupán tnásnd'agoa bajok a a székre-kedes köveikexményei. Legjobb bixonyságs ennek ax, hogy milieiyt s kiürülés megtör-téfilk, s löbbi bajok ia megszűnnek. A fönt említett eseiakben Brandi B. gyógyaaeréss svajcxi labdacsali (agy doboz Ara 70 lr« a gyógyszertárakbant az orvoaok ia exáaMkaa mint legjobb aaert ajánlják, mert kellemes, bixloe hatású a egyáltalában nem Arial Mas 847 11 Egy oly egyén keres alkalmazást ~ muilm. gaxdu, ki.á mesei kül-gazdaságban, juhászai éa baromtenyéssiAabeú — szóval; a gazdaság minden ágában leljea járlaaság-gal fúr Hővebheu értekezhetni VAry József tan urnái, Kinizsy-ulcza 25 h aa. N-KanizAa. 83H 2-2 . V A Felelős axerkeazlö M AJ A I. A J O H. •) Aa • rovalltan klelftMsktrt Mai vállal Mflára IsUIH—ágst -1 a asark. .--r. 1l j HIRDETÉSEK. 7"»3H\|ikv. Érk. 1H86. november 19-én ÁRVERÉSI HIRDCTMÉNY. A ungy«kanizaai kir. törvényszék Utvi oazlAlya részéről közhírré tétetik, bogy Herielendy Béla ügyvéd végrehajiatónak Sano-nek János végrehajlAai szenvedő merA^yei lakóa elleni 113 trt 50 kr. töke 1H86. évi febroAr bó f naptól jAró 6« kamatai 19 trt kr. per 6 frl 9B kr. végréhajtáa ké-relmj, 9 trt 65 kr. jelenlegi Aa még tthbe-rűlendő költségek iránti végrehajtiei ügyében a fenitievezeii kir. lőrvarék lerüleléhez lartoaó a merenyai 611 i\|kben I I—10 aoraz ihgáthmoknak Sznopék Jánosi illető a 415 frira becsüli xJt rész; továbbá a inerlöyei 316. ikben -f 426 braz. ingailannak Sznopék Jánost illető a 9ü frt 33 krra becsült 7i céaxe 78H braz. ingatlannak Sznopek'jlá-nost illető 16 frt 23 krra béesűlt l/$ réaze 790 lirsz. inptlannsk Sxnopek Jánost illető 20 Irl 33 krra becsüli \ része 795 hru. ingailannak Sxnopek JiAnoal illető 26 írt. 33 krra beeaült % réxxe 797 brsz. ingatlannak Sxnopek Jáooal illető trt 23 krra beceü!t Vi részé "99 braz. ingatlannak Sxnopek JAnOat illető 20 f^t N83 krra becaűll % réaze 801 braá ingatlannak Sznopek JAnoet illető 2H frt 28 krra becsüli '/, része 804 hrax ingatlannak Sano-pek Jánost illeiö 20 trt 38 krra,beosQlt % része ^37 lirsz. ingatlannak Sznopek Jáaoat illető 6 trt 88 krra becsült '/a része 1887- éri iNÁrtlua Jió napjának délelőtt 10 órakor Merenye község házánál Herteleudy Béla (alperesi ügyvéd vsgy belyeltese közbejöttével megtartandó nyilvánoa árverésen eladatni log A n -kanizsai kir. törvssék lelekkvi osztálya Nagy-Kanizaán 1686. évi november hó 27 napján. GULYáS EVELL h. elnök. 846 I-1 . jegyző. Nyilttér) — A asékrrkedésrél \|A aaoruláa akkor áU elö, ba aaok a 161 aeé használható anyagok, melyeket testűnknek magAból ki kellene firiiaie, aa aliéaii aaervek pely-hldiaége miali, mejy a belek wnigásétaseg-lassiija s a gyűrő alaka végbél Hnhuk feszítő s flaasehaaó ereiAi megtömpiija, ileslOnkben megrekednek. A mefeméaztendé táplálék hoaszas vwsiaglése a gyomorban tj bélcsstnr-nákbea gáxokat lejíesxived ki (ftolfúvódáai) kellemel len nyomást, feszfiilséget érzünk a aa kklőnőaen a htrásja kajlós inkább kövér leelbeknél fordul elö (terhes nőknél vagy a gyerm< kágyssség után ia gyakraa) Aaián 85\|ikv. 1887. fiHt: január 5 [ ^ ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A n. ksnixaai kir. törvazék lelekkvi oaalAlys részéről köxhirré tétetik, hogy Imó Fereocz aláú-lendvai lskóa ügyvéd végre-tatónak Maschansker (Lipót) ÍAaaió végre hajtást azenvedö dobri lakóa elleni 1048 trt 9ö kr. tőke, 1864. évi november 8tól járó 8% kamatai, 19 írt 16 kr. vegrékaj-láa kérelmi, 10 frl jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent neveseit kir. lirvszék területéhez tartozó a vörosöki 183 {javben -f 242 hfsz. a. Maschansker László tulajdonául felveit, i9ö írtra becatUt váltaág köteles ingatlan, a -f- 246 hrsz. a. ugyanannak tulajdonául felvett, 430 írtra becaűll válleág kÖiele»> ingatlan, — továbbá a vörcsöki 261 -Ijkv^eu •f 261 kraz. alatt Maachanaker László ]in-lajdonául (elveit 158 írtra beeaült válság kölelea ingatlan 1887. évi hiújuk hó 7-én dóiufán 2 órakor VörcaftkOn a község házánál Isoó FerÁcz felperesi Ügyvéd vagy helyettesé kftabejöi-lével magtartandó nyUvánoa árverésen #la-datai log KlkláltAai Ar a fennebb kitaU becaár. Árverezni kívánók tartoznak a batár 10/t-AI kéaapénxben vagy óvadék képea ba-pirbaa a kiküldött kezéhez letenni. Vevő kötelea a vetslAri bárom egyeli részlet ben, még pedig: aa elaöt aa inmt jogerőre —eikidáaélgl ssámitandó I bóAap alali, — a másodikat agyeeallAl % kééep a'ail, — a harmadikat ugyanattól 9 hónap alatt, minden egyes részlet alán aa árverés napjától számítandó 6% kamatokkal agyiit aa árverési feltétalakben megbatározott helyen ta aódoaatok axerínt lefizetni v r ll V'J L ' ' L • • l H 1 ' - » RfeN Nagy Kttnixaan, • kir. laték, mini \| Kgyedul'án a kőzaég hávártál Málie* Jánna fal inka 1H8Ü. jtirjiüa MM iárő 1% kamatok WWWMMíWÜif talékkönyvl halóaágnak I887. évi jmi hó I \|re-l ügyvéd vagy h^yril«ie kőxbejUllével h e/.>knek Ifi, kéaad. kamatai III Irl per HWWwyi^KWWWH ll napién larldii Qléaéböl. ' megiariaudő^\#lván««lrveréaen eladatni f> irl jlfl kr. végn»li«\|iaa kérelmi H In <HftV\|Hf» űi íaL-oh pcnnflfii " lir. HüiiONNAI BVKU ! Kiklállá"! ár a 'lennebb kileli beeaár. ^W }\m\ 1L H,4g ^^^ülondft M Wl. JflWÜ-WUppW, w, nutiunwm I . u ' I ! , . . kMt^b iráltll Végrli. UgyélMm a Innil kir. W ki.laawi h. émttk. kir. uxéki (agygö. j Arvtrexni kivándk larioxnak a beeaár \|Nll«k lerltlaiéb/ tarló ImWwjwi W7" Ett JB^fcrSÖjaS® H4. i , ; ICty-ll kámpénxben vagy övadékképea p«. (gbd \| wm. a. Wveit ingatlanok- mW \| pírban a kiküldóu kexébex letenni. M\ Ho/agM MörgyM fllelö fl\|a Inra ba l[\| i'y ■ 11 , Vevő kőtele* a féléiért 3 egyenlő ré«g.. caült tte r^ajt III rJJSJfr. '.'Ti ijK, /llr aa4l „ ' le'ben még pedig ax >laOl ax árveréa ing- óvl már<v.lll« ál-élt d^lflfllt iSfiL íUSÍ^V 98SMk.8M.MMp. 17. I erőre emnlkedééölaxámiiNndál hónap tlalt ! iiiA li immnificir ríinnnmmiWn^ • ®áai»dlkai ngjanállm? Iiótjap tdaii.'a bak j lOöraKor »kSSiriWai»SInSvK* AKVifiKbol IIIKDiíilMhM. ; mad.kai \A) a né ítél Su hónap alali, mindéi í nöraönrxón a köxaég hátánál Dr. Tul»oly ^ftitfíjfte • egye* • réaxlei Mén ax arveré* nppjáíftl Gyeié lo'\|Uligyv<<d v. helyettesi- kóxbejót- •ijeawjGjtoIrttJmSSHi A n kanitaai kir. taxák tkvi oaxialya járő 0,, kamalokkál pgyttll ax .árterén! lel- ' lével nu^iíijiáridó nyi Ivánná lirveré-cu el- lŰpMw"^® i "tn m kt- A Hbwéfől köxhirré téteiík, bogy Zálan;egye lélehdkben meghalámpli helyed éa muloza- adatni Ing. j SÍfe, ÍSi£ltltul!' 11,1tM' Qaax. árvaiára végréhajfalőnek Sebők Isi vén tok aterinl lell/eini, ' . Kikiallá!'ár a lem ehb kileli betMár. aaivstor-gyágysssriár h KApl'A. tr%«»., aágrebajiáai axeuvedő egyeduiai lakna al- i .Hr.1w.u-4L N..iLirMuáA.<iftaa Arvenwiri kivánékj tarlő«nak a ber«ár rótmM 7t\|rftkW - Ka>ig léni 3ő« Irl 41 kr. lőke 1881. janér t-éiAl ^ haiő.áf Nagy Kanix^a 1>W6. ,00/^t kéJHil,/,b«n v»gi Avadékkepeapapir- -Mnkra M.rk.ni jfrő 77o kamalök éa eaaknek 7% kéned, en not. zu an. ban « kiköldftH kanékex leieimi. V sw®!fi,,l3 !rl ^J pe\" VH,7:Ur- víg* r.SKHtSNYÉS í . KVKü, Vavő köielw" a vélilári 3 egyenlő ré-r- rkha;láa kérelmi,' H frt jlőbbi Arvarta ké- eínük.. 841 l-l jegyxő. l9iben meg p^lig ax elj\|»i >./, árveréa jog. ■ fc toXtSf kf ffi ___erőre emelkedeaéiől ai[tmiinnd</i Imnap XWX^XKMIXtoOOttOf vngrn. ug)énen a lemiri kir. laaék lerU- 1 almi a máaodikai ngyanaind l bumm aluli ^ 1 - .. ..... ■■ — lélóhes larlozó egyeduiai 207 tk ben 1.1-9 ft I • j a harmadikal ngyanaiill hói.ap ah.il, I jtf*^, F^gfó inn-"^!^ Sebők lalvánt «M4i«kv. 8H0. S,ep«. 21. minden egyea ,,í(el min nx iSerea mip! A V A T A 1- Pa i\|leiő erdő é« legelő; i.lelőaéggel együn 415 Apviap^C\| 11 IPTIF'PMIÍW I Já'ő'l Wnmiintdó (11. kntánilai/egyliu ax .'.r- ■A U A lV ^ 0 fHra becaüli »\|, -réax. as egyeduiai 20 r AKV imUiOl 1/lKIJCiI MftM I teréai lel léiéig ben meglluaroxmiftelyen ea 1 )mMi ,klá> iM»en I. I-Ö wirar a. lelveli mgatlanből., a'k...i««ai kir lOrvéin-xek lelek^ 1 nn.do/alok ageiinl lelir.d ni. /) Kagy-KaeiMáu 376 b«ÜU '. ^ könyvi 3ői 4 . K- ^í Hagy-Kanixfán 188(1. ft^ff J^I ll\|'\|\|3\| nUrlIus délelfill 10 \| F.VKLh -íl^l Ómkor \| vedő bór/.öi'jüzei híko, .li.™ ói w hí ^ , . . KMii-i v:xxxxxxxxixxxxx> K)cÍKÍ«rjc*íCKjckixxxkxxk ! A világ csodája! 1 cU!r.«trü-mW5T^mbad.im.iott g . fymM idijjazott. - Szabadalom. - Bredeti. S ^P* JC I Mini I' II égőgyerl\|ya caendea enyhe q Kviekielen uianxáaoklől óvüh t«-t«fiiL éa 2 1 mg ■ K I I4nyiivel. lehér láng F2yy óra caak 2 kr. <>ak a «'. Olla PelllkáN aevvel «•!• VM■ ■ ffa 0% U% TkM m m T TF n W ]g Kliamert legjobb éa legnbfóbb vüá- rí Igioii villám lámpák a valódiak. X ■ Cl I dWAaVl^n giián bármely liely bégben, bárminő pel- r^ l'iliarler Jánon </ kir pn»lan.eiter éa * rnleummul. Képea árjegyzékeket köll ax Ijj v< ndgl6» .ludennurgban 18HÖ. imiunr S ^^ HHHB^S^^ egyeéü'i gyunraktár KnriSpalii é« ' L «Uán axK irá;»A veil % illáin- iS frf ygj^---X egyedüli iméxei tuU'4i amerikai ^Km/jij^ji^w. hu»pa kilelő inódcn nlkitliii ix- X %P II U ■ 1 ^ffyWIByM^p X udl&áldéti ritvQrfl utvb. ^^T^ShpW^^ Uitik « X ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ n abaxtakonybaréaxfM 5 Pótlék szalmazsákok és sodronybetétek helyett 5 S^SSK iSL^if w^vTv^d Stett tartó, é-i^ XÜ. IWn,., í. Mrttobjjk. KJOt«WOOO<KA»K« gléiíkitél. nr»fefel» árl«m»edéi. AiivniJelfe-kníl M ájrl«M linMa I"il»l»»<l4\|\| ! ------------ GyigyszertAr pgerl.0rfir jTffile Slngerstrasse 15. Q " W"™ . tÍxÍX 0 I '' j V1-ÍBÍ8 m fiúkig" o í^SE Bpitészeti-mész, hydraulirlnlz, ^flxil 0 VértlSZtlto lalMlacaok^^^JS^^ruí:v^SJlS^'rö: O mWB roman-eement, ll román-cement, yTttÍ 0 •-H'dih Iw'MUkm rtmavni-ru be mm W»n»)lli.il«k A l.Kii,akiit»> ljl» oriekWii, miiiilrii. . i.U tutr »ik. rii'lp rt 1 I . , 1 . 7 . ' ' r j r?i-r.fy.TT'r4^^^ "ül w'tttMy rmi^.,^ t aou. jf Va ocli perlmoosi poi tlaimjconienu mező es vakolat-trips^ II i> ltNt«a< II kr. 1 lokerc 0 iloboxxal frt 5 kr. bénmu\|«tl«M uiiiivolkuMcnmv I i, rim m kr. Q I I » , I r O r Q A péatöowg előleg békttldém mll«tt. (MMUattatex áikkldéwiel kerül: 1 tuliorc.s lalulaol frtiű kr- O káaxleier flirlnk rrrdrll \|t)J'l dny fi mellel I; lovnbliít: ti helyben ujWiiiinti tokarai f fri 8n kr; ü uk«c> 3 fr 40 kr; 4 tcktrcx 4 fn 4) kr: f> tek-ná 5 írt IV. t« trktrts v V «<rrkmlrll préa rrMdaser axerlNl berendraelt rrateal áril gjá* Irt > kr. (KevMxbUi -ixt rgy tokarcMnétkkldtii mm l k«t. t r, mb«Bf kitűnő éa valódi porllaitd-eemenlliől lemexekel, irrméaxclea, vőrtta é- O l______ ******** A 1< keie cinben, külftnléle i.an»'gb.'n. kbr.őn^Rea éa rneyier-éen márványban rt Í a ^'lití 17,m,k r^üü ft vyáriok ; mindennemű épülri éMiméjUri eenlenl- X ' ^ leösztoó lovalelcból aóHáayat id© irunlc:-^; O JUileidkat u. «n ttHfrziai^rrui, iranjf., mozail^mfozaf, rmmMaji ^ \| LMagaag. 1«W. aáju 15. «ch«<i rMlxmcaafi 'njctalkoláMt. K.'rrn. .«i>r.k ib'.l X vismlB C2etnmt-catortia, Jalak wlrazzii Meif, r!;rr:rfkrk /irh/rrtllihllt, W \ j • MM\|. \|ab«ciji valóbai ' " kalaxyllvaxitáamiiat bi -xrntntr.K javára f»i O nzarwttttarhn abruk tariHHpúk; abrak-Uktttő-kiUiak t* rizfijfiijlők lkvx:iféJt O ( ciiodix Wtáaak n«m olrannk mini >nk mnh kjdieaért 1 K'-'^^ O Nleyer lioMolikétrl. Imrxyli éa karrarMl-mnrtmi) I. kel* Q .tar; e«k valunau mindr'n Imjdlflx j-git^got n^jtanak. ,B7mn„jJj \| „télTSr"» O P>«lini* «ne((lnli\|. Ucranill én kt«rriintliuőrviiiiy l>i\|»»kiilt rlaalge- Q A kaxrétra rendelt labdaook legnagyobb rfat't , V (e!ö \|4é<Prt„» 0H lemezeket — különben előnynyék 'alak a/ara/ ál apolbari X • SSSSír; —i t-4"2 k: r g :UC.U -.ajbun. UtH^gU. alaylödó .ia exck Tekial.tai TJrnm! Aiiia fiiltevéa>Mn h«rv aa X ~ kereaMg»k\|al. r»lkHpe««.ka4. a legjnbb minő- W 41UI la m« Ik ic\|jm «gíwu^gi»ki.t. d« lettmaa Javo vnlnmemiyí cnlfvnrn M.+alft K'kalá«a. «>iat aa .. C kégQ vgtiből Ugyaginlén gax<l««égl gépeket én NZ«-r«Aiimt»kl alb. a Q lil ay»rt<k éa tovább ia akwj»k b»>x»uW. Kiadja UHIluű liittr.miiiut.mnlv n».íi.íw'ImImi.iI^. a".- ft olcaókb árnk melleit axállltnk; AMitlőlaaii irtlfNlen aa épllé«zell éa Q u tf Ugbcawbb kálamat rt auadawkai «k»knek a . u.y Máit ú^d,}-iuth L^«MiiNÍ».t-ti W» X gépazakniAba vágé Baeurendeléavk a l^gyor-aldatn ea legiiilányoHabban X ^feS aaatalaUt~.aytaéy»l vlav „ n^-.rri ,f}, Hliq m,it ,11.,....... O Kfitpinek O •Z. egfawaégőBket Oeali.ger Hárfa. vemi.ffjarra Ui^m \|,.,Kv a,............X leijeit lelnek. g.uái £n Q _ ti»itito-Lillir.'»i\|;«< í..lv.<m'N>ni o kit Hyáf- 7 ^IllHHIl I l( W lu.. n«Ar. iks ' hkraár Ifi kak ^lu '., {■ r, báaamidH^.! O III l-l J N^gy-kaaizMZ. U Brfa.xl Oyörg . labnur Kw fl Lfc \|mKllRi, ^ .J Anf ftflftQOOOMICOO " ÖIjCOCÖ 1 > iOOO^OO TMII Ura. ! Ke. frfrzbet.* ki lag- wMpWll kuzzilal ziTmK. m^xTT.W^ ÜUtüWWÍWÜÜ Al'üw ÜUuUWU JJ^WUJW uiljabb báliont ax UUlciai-'it. u.crt Nnn ngit- l»«neit«w[m korclieii igon liiik-.'.u :<jánlora • Ixl-d^rw J - - j - • ...... ■ " ■ ■' ■ — ---- -— . atga Máz eg réal ax l-.l licr-i' >lgx«r>alt M >.«hi, kat- la ataiaii kifiirá^w ax ellen ka fta e aa. WmmmmmmmmmmmmB*mmmmmmrnmammimmmmmmmmmmmmmmmmmmK^mmm, ki aár évak óto axenv«<lclt ■ictrco'Ua; -a zkir«>-- "kzt nyilvazoaaa ~de iM-v^lairaa m ■élkll - kctex. • i! z aiii , _ n l&fv aág aéka U kall vean'e z tabdiiao'.bo!, daa^i-a- Ilváló tttxtelettol A 1 A /J i A h K Ír A XT A Tk Á -f. I A el •ága aár aaajira kalyraált logj flataloi<í.laaaa-iggal bika. 1881 fekr. 20 €. v. T. JTV I l ^ \| U I) U K Ci > t/ J M) I I t K l\| r^-^LTffiITonn.Dd.iDin hajkeDÜcManila-VelilXl [ '!_ r'--—•■ — I jobbnak alinarve. 1 raiac^M klélHloli ■ gj mlrncMXIrt. --v. yQrüN «lob«»r k II k bl. II Jl'g.lgí rl. ' ^HH'S kenek.---ÍL,'^ Velimi világkávé ^ Üietesszenczla rnM wnit, H.i,.,\|«n »ei..ö »iMH{«kIA rknéUi.laiipiill(l5í>.ak«.i>kli«t H fuii)il« « ami Bharttoy k ailoi. kiifl«4 káalw r 1 fivére 5t0 kr. KSKIuÍÍlTÍ. * V** T^Í^L'l fülágllí «Nliák btlll f«l ll le Iá é\ v\ . \| ______ _f__l>aj"kaál aHAa&Mk bbnanli, I t»g»lj t Irt 60 kr I O \| ^„,-^tít Fügékévé t 1 . _r.. j ntwt méitliiaWni k"»M\|r»»éi t»i. tniaUI trjá- . .. . • « * \|> Amerikai Köfzreny kmocsiK., I ai^fcJ.vaáa rxnkornuvrg; aiitkbmi fa 11 ,r i T... . . „ . ^ ■ -. . — . " 7 atb. »!!»■. 1 nuaaag 1 H. . I a rtwaeewr Uj' k ellea, ám 1 flmat W kr. , . . I * . , . .. , 1 t 1 U ATfa»ai fftTiikArw'niih!sósborpzepz iívfcokr Leglinomabb csokoláclék 01 zxiurri iu ii«w n kr. ■r.HI Iw I M 4'. -----j—------ _ i ueiD Df Romfrahtunenféle«emeaxenczia i « . Iihm •W)kr. I . A „ .. ki im«^w.vhn,imi>kr orok tJS Chocolat Velim ■ ik Mt' ia m-i-ét- Mtalta nktorMi »m Inl rrtkk klttaam f)«ra». k «1i»< a iMfaaarMlMlk. ' a lg Mindan fajtájú bmScpttUku uink folyton rzktáioz vannak. a v . I j m j rcnlíit írvámihól t aa mi^Jl iMMfjdaa kttfil kzpkité »«lB.an..,l .ntifck magpr aHfU- binl ko kW-fc Mfcál )«« 1 (H1 I l'llllll \| fo/i 1 l II \ I Cl 1 O UI (l t cYíll UlUUl nríiAri kulAn^t __V OJ a realal kMlnaéaiah a fH aJaü MgrfaáaWa»kaél makfta aa Mari H4l»g»a bv- D-Ai.Ah«« — . . aú aai4éne aaallHI aagjakb aaazrgrhaél aiéatéielNI la vaabeaeltalaeb. < riSflBIMII. Hít4 1»» Ax öaaiegnek előléfea bek tildéié nallatt (lég)nbban péntntalVány mellett a portó . • " aOá W lolűtal olőbb mint ntánTétéll küldeményeknél. I# Mnplftiiló ralmleii rKlaat»rkrrraláriléMl^n. M Nagy-Kanlaaan, a kir. lazák, mini Makkőny vi halőaágnak 1887. évi jao. hő II napién fartőn QMaéből tir. HUCiONNAI EVEUa kir. texéki h. ébiők. kir. Inaéki jegyxő. H4I l-l' KgyedufAn a kőzaég háváitá! Mállea Jánna fab perenl ügyvéd vagy Mlyetiea kő/.bejlí\|lével megiariaitdő ^ytlvánac arveréaen eladatni fog. Kiklálláal ár a lennebb kileli beeaár. Arvarezni kivándk larleának a beeaár 10%-át kémtpénxlten vagy őfadékképea pa* pírban a klkQldőn kezéhez leianni. Vevő kőialex a Véielári 3 egyenlő ré«g.< leiben, még pedig nx j eldől ax árveréa jog* erőre emalkedé-é'ől axámiiand^ l hőnap. alati a máaodikai jigjanailől? hőnap jdmt.'h bnk madikat Kifliitől >1 hónap alali, mlitdan egyea * réaxlei nián ax árveréa ngpjáiál járő 0,, kamalokkál pgyttll ax árveréai lel-léteinkben meghalárnvbli helyed éa ntuilnxá-tok agerinl leil/eini. I i Kir. tkkvi balőaág Nagy Kanixkán 1^6. évi not. 2ü-án. CSERESNYÉS- J .. KVBMa elnuk.. 841 I — I jegyxő. tőke 189. jittjiáa Ulől iárő 7% knmnlok a agáknak 7«] kéaad. kamatai III Irl p(tr ő irl 9A kr. végrehajláa kérelmi 8 Irl ŐI6V(HŐ ax. ni árveréa kérelmi a -még lelmerUbnidő kőh-égek irábli végrh. Ügyében a lenti kir. iMiék! lerttkrténex i»rio/ó l»őrxónesei 2n1 Ikltem I 1---H xorax. e,! fklvtn ingatlam>k-ből Íj«i/«ígid (ji'Őrgyiíl tllelő Ű\|H írtra ba caült ifeln réax iHHij, évi m&rc/<la<i 31-én délel/lit 10 órakor Dőraltnexén'a kőxaég hsánál Hr. Tul»oly Oynlii Ía'p.-ligyví^l v. (inlyetietM- kőxhejót-lével nu^iíijinmló nyilvjánóM árverésen el-adatni log. , Kikinlln-i ér n lem ebh kileli héexár. Arver^xiii kivánők tarldxnak a ber«ár l(l/«rál kégxgéáxl»eu \agy óviidekkepea papir-ban a kikilldoji kaxéke4 leieutti. Vevő kOielea^a vélélárl B egy en 10 réax-leiben meg pj^lig ax elgbi n/. árveréa jogerőre eutelkadeaéiől autmiiandö'J hónap aluli a máaodikai ugyanattól 2 bom>p alali a bitraiadikal ugyanaliel hónap alatt, minden egyea t ev-let Uli'jn ux imvertia mtp- Íjáiő'l atMmliand1 (it> knlanttal/együn ax Ar-veréai Iclieielékben meg\|\|aíaroxoii Helyen ea J nindo/alok ageiint ledaaini. Kir. tkvi hatóság Nagy-Knnixgán 181X1. évi nov.' 2i» án.' / C8KRK8NYfc8 F.VKLb . elnök. H44 I- l legyaő. balnak, intttak mIiIm nMi Ww s>trTaa«nh"lt'MUMiafc.kbt» Wm B'>..», MBIt gyeawfMrwi, »». 1 ■ u—rffiMitníf, kóttfca g-i" k <!■ MIMI iwriin'l, tl\|itlM«H(« \|\| ■ f')tá)é4. Uh. lIMMaa t Mm,i ,UFé- >• m>t»'A aai. Jakab' WUm afMrk. w Arira art\| iik, ilrlx aáréabrll Mrxim SJ Im ImrAluk .f ri..t , »k a« Irflakk \|»a\|>»«^Ri .i4i'?.-'»lk"t>'«. IBÍ'lyí'hlMjt «it?l(\|«'i?>iti k-ktita mát wa U « Jü ihH f /«i \ iMiA«alr MytAn > ••aaarh <<a.r»4Uii assi 'tk. 886. ttaep. 17. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A n kanixaai kir. tuék ikvi oszlályií rfeáaétől közhírré tétetik, bogy Zalavegye őaax. árvatára végréhnjialónak Sebők látván aégrehajtáal axeuvedő egyeduiai iakoa el-léoi 36Ü (rt II kr. lőke 1881. janár 1-élől jáfő t% kantalők éa exeknek 7% kéned, kamulai, 23 frt UO kr per 8 Irt 7^ kr. vég-rfebajláH kérelmi; fl frt előbbi árveréa ké-reimi a még felmerlUendő költségek* iránti v&rh. ügyeben a fentirt kir. izzék ierűidéhez larlozó egyeduiai 20? tkben 1.1-9 abrex. a. lelveli ingni lanhől Sebők latvánt ijlelő erdő éá legelő, iilelőxéggel együtt 415 ifire becaüli J\|8 aibw. aa egyeduiai 2li I' inban I. 1—8 aorax. a. lelveli ingatlanből Sebők latváni illető, 876 írtra beca<réax ijíM?. márlIuB 2Ö-ím iléiclAll 10 órakor nttrvr, tfrlilllrralraai éal yetor^yágyaeartir ríaziiíl 7ágrtkkaz. — «WW«vWKKIK»OOttOt 6294jikv. 88G. Sfpi. \|2I. ARVBRfiSI ipiRDETMÉNT \ nagv-kauixaai! kir. tőrvépyaxek telek• könyv\|t oazrálya rékj^éröl köznirré létetik bogy Zalamegye öaaxl árvaiára végrehajla lónak Pozacai tfrörgy végrehaiiáa} axen-vedö itörxöQoxei lakoa elleni őt Irt B< kr. Rroraifiel dijjazott — Mint H 0 égőgyeri\|ya caendea enyhe lényiiyel, leltér láng E2gy óra eaxk 2 kr. Klihinet!! legjobb ía iegnbfőbb vilá-giiáai bármely .hely bégben, bárminő pel-roletíjmmul. Képea árjegyxékekei kttll ax egyeéU'i gyttnraklár RurtSpaliau éa ' -egyedüli iniéxel raliuli amerikai^JMffii kúhjlM ;rlh":lrJt'»i ri::Ürn re ezah. ujuúifukról a Itn/. fi konyba léaytM yyf/y Ci. kir. ontrák»roigyar fcflékleien ulAnxáaokiól ővíih léleiik «>«k a ( Olla PelllkáN névvel d- Iftioti villám iámnak a valóditik. l'iliarler Jánoa </. kir. pn»tiu<e<ter éa vnideglöa Judeiinurgban 1BHŰ. tuuunr •ibán ttvtlj irá: »A veti \ iHnui-litiiipa kiiynőí jnódnn alkttlmix-ipp»V 'alik • Farugony-matráczok IIVeM IhüerjtruAMt 7ti OOCOOOOOOCOOCOOOC ocoococoooooo Tekiatetn TJrnm I Amn föltartana, im^y ax »i vatawaaayi rv^ryazrra i-tyUijö j.'.li;ii'í«n, ri«int aa kflüuó l'n^j l>Mlr.Hiiiiutl\|mi>ly n/< u r».>dnnil>nii u káay idill ía» yilc^ Mmfit Imi Ur LjtfaaiMMMt il d:irx>V aa r-ni.- k><r»H rllia vrxrtt i-llt-M-nce vemiitf arra lMt.1i/1/.131n el mgoMat, h'igy a» «a «. r tí.ix\|itil-j.ilHhr.Ti\|;n/. í<)fy,»;m\|i!i.m • kta pdvnf kik íi-'.í .iiilif/ii n,k .'v, liuai<uili»'<I.il bajomat Xaai lnlrv'w fi árk l. vnll.ini, Im^v •'•«' bajom algyketl kaazail-il iiliii • mrfaxtlul • b-s-ismeriweíra kunéban Ifea ImWi'.u njáilna • litl'(l,(rvi kzL Kiaca to aenimi kiflii>Uii ax elten ka Aa e a<> rokzt ayilváasaaz — de iH-vkliiiráa m aálkl! — káxz' Wxl. Kiváló tMxtelettol Uta. 1881 (akr. 20 C, V. T leiieMiietnea. , rs I S tltTOUY OM€AB g I 611 1—I j Nafrv.Kaniwwn. O OCOOOOOOOOOXnO. OuCCCO j j JOOOOOO Béga-Szt -Oyörg'. ItW.'. bkraár 16. Tiaatolt Uram ! Nem fejtxliel.tn ki tliggi laz-mélyebb báliont ax »■ InU itíxi-it. n.firt Ww aegtt-atga alán tg>nliil »* ••» KI tHrrf itgywr^alt M i»G<Vi kij tair évak óta axeateddi mfwiiJó"Ua; -'a zk«r <t\y»-t&n aág aáka be kall vw"'e z labditaoMip!, daagá-a-alfa aár azxylra kal/raélt Lógj alal«Mi Áatartcgaf Manila-Velim a VÜr&N deketbákbiin J'gígí1''' Velimi viiágkávé fiilHilni«NkHkl»iii földiekét <l Fügekávé ffnkerxQveg nliikliHii én n Legfinomabb csokoládék ne% II Chocolat Velim p- * • 1 1 l\|L elimi részvénytáTsiiIát gyár V Oe Prágában. Kapkalé Minden fttagerkereNkedétikea, E«nu.s kenőcri^SÍ^'ffifa ueit'Q aMfK*» kelA akitol iklukl Min>ll>iialliil a-#gb)H4 lábdafW'XI«kiiáJ. mU éá gytdadi ■ etWkaél a kaamiló bkoknál Mlütofinck bb.^vul'. I lág»l/ t Irt 10 kr. ■ ■ r Mí'T1 I NjonatottFiaefaal FttlOp laptnlajdoooanál Nafj Kaniaaio i«