* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 17.55 MB | |
| 2010-06-03 09:55:07 | |
 | |||||||
Nyilvános  933 | 2503 | Rövid leírás | Teljes leírás (288.27 KB) | Zala 1887 augusztus Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: f *l T 33, szAm Nagy-Kanizsa, 1887. eügusztus 7-én. XIV. évfolyam. Ml , Hl jui-np bx iffl Wttlu^ T KbZfel"tL. Mrkáa Mi Mimii i lu iMwi rimin | ktaé aM« kkliMéu B * tUáéfcWftUl ' VirortAa ataM j U ■HaáWkS l«v,Uk OMk ÜMH Uuk I Ml ftwdUtni* #1. | *> Ifairstok yím«« nem kalmtntk Xn m m. xzz m: ffi. iFollttlcai ém.irmsyéim Mmlmu hUtil*p. lioogyt'i ttjfyvétlejtykl, n Nagy-Kii ilxtuii* dn I) falai liikiitókpónxtirjik, üéjjltflg} Üsó-mtiraköw (ükuri Upóri^liir nkvdt)ytár*<nhAfi óh íJiw. Műveik nivtinlw Mzlíii Megjelenik NngyKanizián hoteukint egyszer: Vasárnap. mm nt is m . r.iArimiw Atutti Rfé*i Irn , L 0 4 . • W — If |f£|*vr* . * « * U • I « 10 Ntffiéévrt . , . , I # * H(r<l«Ü«k htáBfm* *AwllUt*»k. ArmrM r Mvitoto* klrd*lm4«y»k IRI kr I4ty«<il|_r/ri Mll IOOmM* I H U uhmIhI nlndtn naiMrl HT w kr. Nylltlir pitUsor*. 10 kr. ui m :bé .wu . JO Nemzet: ünnep Mnent IiUáu impján. Ha van nap, nielj H miitJen magyar ember párt- és felekezeti különb* ség nélkUl nemzeti tlnnep gyanánt megülhet, akkor 8zt. István napja m. Sok fényeit név ragyog a magyar némtet torténeimének lapjain, sok név, mely a nemzet, én liazsfiui diosflaég aranyiugáraitól Övéivé átragyog időn fa enyészeten : de gyújtsd fel emlékét e neveknek az' utódok3 bálán mi vében, a gyüjtad az oltár köré, hogy e ke gyeletnek látható áldozatot hozzanak : mindenütt. c«ak töredékét íogod találni a nemzetnek Azért oly kevés nálunk a nemzeti Ünnep, azért oly kevés a nemzeti emlék. Pedig e nemzet erős a bazaase . retet ben, a tud hevülni a nemzeti esz-miért.. De e nemzet hosszú történeimé* ( ben ritka jelenség a teljes egyetértés. A párt és felekezeti kérdés mindig nagy szerepet játszolt a nemzet történelmében, sokszor végtelen kárára a nemzetnek. De Szt. István napja más ribirá I lás alá esik. 0 nemzetünk első apostoli királya, a ki azt a kereszténység által a civilizálió ösvényére terelve első ve-telte meg a mai Magyarországnak erös I alapjait ő bölcs törvényeivel, előrelátó gondoskodásával a külön csoportokat egy egészMzé egyesitette, a államférfiúi előrelátásával az skkori eurépái fogalmak pzerinti Államot, alkotott Szt. István napja eddig sz egyház ünnepe volt Budavára évenkint j viaszatérő fényes finnepet ül, körül- j hordoz a az el'ő apostoli szent király I jobb kezét De Szent István apostoli I mUködése által nemerak az egyházé volt; k nemzeté is. 8 a nemzet minden rendű és rangú, minden nyelvtl I | -es felekeaetü |tagja részt kériiet auguaa-| tjus 20-ikának ünnepiből. .8 azért kell. bogy Szt István luipja általános nemzeti ünneppé váljék, mely ünnep évenljint .megtijulva, mijulrti magyar emberben a haza én nemzet | iránti benső szeretet tüzét újra és újra fel<eit*a: őt « szent érzelmekben mog-erősitse. megszilAiditsa. Náluuk, a hol magának az ifjúságnak is oly kévén alkalma van a nemzeti ünnepekben vald részvételben, minden városban 8ztj litván napját, mint ilyent ^ellene Ünnepelni. ■ | Nem kétkedünk mi abban, Ipogy bennülik lángoló hasnuzerelet él, logy mi szeretjük jnemzetünket, hogy! szí-Ivünk minden dobbanása ezé a drága földé, „mely ápol h eltakar.u De szükséges, hogy mi a bennünket átható és lelkesítő érzelmeket egyizer | egy esztendőben nyilvánosan is demonstráljuk. Alkotmányos nép nem rejti véka alá érzelmeit,! s ha van a németesnek és más nemzeteknek több oly napja, melyen örege, ifja ja, hagyja apjraja, szive meleg lelkesedésével réxztvesz, tanúságot téve azdn szeretetről, mely 'őt hazája ért nemzete irányában áthatja akkor nekiülik kétszeres szükségünk van egy oly oltárra, ahol a pártviszályt és szenvedélyt feledve, bizonyságok tehetünk tiszta lelkesedésünkről, tf*zta hazaszeretetünkről. Ez a hazaszeretet csodákat mfivelt a múltban. Idősökké tette a gyermek* if|akat. kik korukat tulbsladő fáradalmak elé mentek és izivvértlkkel pecsételték meg a szent frigyet; és! ifjíi ttlzet öntött az éli Ük delét rég túlhaladott férfiak ■ szivébe, kik feledve az élletebb kor gyengcégét, ifjú erőt mentették abjból az érzelemből, melyf nak összetartó, egyetértő ereje féltet-tejké, teszi a népeket. l)o az /Irjigek példáján buzdul a* iljabb nemzsdfk A msL önzŐy anyagi Világi uivellálő erejét ■•11, hotff slleif' j núly^a a Uan és a nanwi msga«abb, idtálís uHznu'ji, cHfme. tnely folyton |lelki' színjeink ii|é tariüH azt az intelmet, hogyj jöhstnlk Idők. melyek ben a haza, it nemzeti igényű^ ingja veiiin, követelni fogja lUdozatkmtiégUn ket, prőbára fog|a ftenni iránta való, érzelmiünket Kzeket elaltatni, szuny nysijozásnak atongu^ii nem szabad. Hazafias örömimd roiMtntáljuk. hogy a Nzt Utvánii|api| ünn^nélynsk városunhan való megtartása iránt a mozgalom megindult, jK^nek sz ütme pélynek Hzerény előzői ivoltalc már a múlt években. Megelégedtünkjfz*k sikerével. De mi est iik jlimeuqlyt im-posaniabhnak I Mseret^íőkj látni; valódi nemzeii üunennek. míilyiiok kiváló jel legét megsdis s vánsi egész lakosságának részvéte, Ily tömegen részvétjd íruillelt sze retnŐk látni nálunk a Szt, Intvih ünne* pély lefolyását A íjtiulező bizottság kétségtelenül orrudeul)! el fog követni, hogy a proggramm kK)r$ltekititő ö«z szeállilásával e részv4t"lt biztosiisa, h mentül löbbetj juttasson I»V,n iőtékony czélnak. a melynek az Ünnepély tmzta jövedehne Mzentelva hm így tollát: nem marad mAs bálra, mint hogy olőre is jhlHivjuk k'iz^n ségüuk figyelőiét a/, sugimzt h Íí)-ik/m várofeuiikban inegtartanuó (liinepélyre mely, hogy varosunk jbittsfias érzületü lakossághoz méltó .Ilegven, Őszintén óhaj^uk. Külföldi biztosító támlatok ét az adó. A hizioüÜM Allaltbui inai na^nZg már oly kiterjedésnell orvéiul |*m sunyim nemzet-gaxdasAgi tényezővé vAllÜ lípgy leatossAgát senki kétségbe nem vmifidtja, * így nem M i rsods, Int nsgak s Miiosiló intézetik is meniQl jobban elterjednék, annál nagyobb figyelmet igényelnék s nagy kúsOoség réssé rftl is, mely ritkán ítétbeti meg ellogulstIsiiül (mivel ehei bOvebk iiakiimeref iiOksé* gos) a hiiiosliá intéiietek lényegei ezéljái, előnyeit s esetleg hátrányait. A csikkünk főié teti eslm alatt Ugye* lenire mélió esikkiorosaioi találunk a *l#o xsonyviileki U|M>k« bsrt V I. saiserkessiö tollából, melyet Nftxéráekl) volta misll nem inríunk feie«ilegeinék kivonsihsn olvasóinkkal insgiimsnetoi. A ciikkfrO a ki a bixloiitási (lígy álls|ioiái bssánkbsn tanulmánya tárgyává lene, isliogysioe* megelégedve azon ise* ale anormalii álapott^il, hogy mig a magyar Mvtoiitd inléxetek, melyeknek tok^e a bet-dim van, adót AaetnfJi, addig s kttlfhldi lársulslok es elá vetve nincsenek, s ha valami slsmis»nalélét | juttatnak is, eiért nem érdemei nekik helyet adni, hogy a magyar iár»uíeiok gyarepodleftt, melyek minden adó{uka' asoruágbsn íijselik, lehetetlenné te* gyék. Azt fogja rá csikkig á klilfOldi társulatokra, hogy: »mikor a mérlegel dicsekednek, ak* kor milliókra megy a jövedelmük, de mikor adói kell flsetni ekkor deficitjlkk van: mert a mérlegekben kimutatoti iövedelem más orssAgokböl ered, a hul a mi financaíuk nem isagolhatnak he, vklamiot sms/ok «em isagolhatnak he hózsánl, e iserini as egyik orsságbsn s máwk rováiárs szépen mift-vannak, anélkül, hog| ad«»i fizetnének. Hxennie ninceen magyar lársalaf es •Altelánoi msgyar bizioélló lársulalol kiféri, mely pro«|ierálhaiea. Kénytelenek egymás otáo likvidálni Amaz kétsiázestr forinton leiül fizet adót lehetetlen tehát, bogy a magyar társulatok a kQilftldi társulatokkal konkurálhatnának, mialáé emesek ügyesen kibújnék as adó alól. Azon a pénzen, melyet adóra keltenének QgyaOkóket fogadva könnyön prosperálhatlak, mig a magyar társulatok nem terjedhetnek, mert ttzletvette lésük az orizágban lévén, ezeknek bevétele és lisxia jövödelme sllenőrisbetd. Ctikkíró TáixczsL. Kánikula. — A ,ZmJa" eredeti tárez&je — Azt 'a kőliöi mondatol. mely elégikus I hangon mondja: »Megnehezült sz idők járá- | sa fölönQnk* — mosisnáhsn igy lehelne | variálni: • Mepmelegült az idők járása lOlöl- i iunk.« Perzselő bőség; 35° C. az árnyék- j ban. Es azután több, mini a mennyit a föld j szegény vándora békeiflréssel elviselhet. Hiába nézünk ki as Qdiiő eső uián, biábs sóvárog a krumpli és a iukoricza a reájuk nézve nélkQldzbeieUeo égi harmat uláo: fellegiélen égből szórja a nap izzó sugarait a főidre, s ba látunk félből, legfeljebb is porfelhők azok, melyek orrunkat, szánkat, tüdőnket ellepik, ti üsszenléM-e késztetve ak* I kor is, mikor sehonnan nem várjuk a »jó egészsége'.* Majdnem azt léhet mondani, bogy eb- I ben a nagy forróságban .nappal szfuieiel sz j élet, látszólag legalább; mert mindenki ví*z- j ssávoool négy tata kősé, elaggat ja ablakait, hogy a forró napiugarak valahogyan keresz-ifit ne bsloljsnss, s ba Van dotp, akkor kénrtelea kelletlen hozzá fog és végzi nagy lom bán, s nem asssl a vivscitásaftl, mely-lyel a frissebb időszakban dolgozai lehet. Igy készülnek e kánikulai tárcsák m Bevezetem a szíves olvssót a ayán lémairás myitériomeíim. Az ember oda áil eUlCfőoyozőft eblaka eJé s \ bogy t aifi bőséget aémileg efviselbelőfebé trgy%. legyeket iepdos, mert nem jmi essébe ee«m, • »ak az a liáilh*<ai!ea kőeéf, mely aervosttMA ieszi, de éppen e aa|y bőség ! veze<i rá arra' a pmlolaJre, hoey éppen a láaiáaie évadjáJma teren aeá a M9IŐM ka-eaáá, a keit Máma líeeaiő urmségéi esek- ' kel a kacsákkal fedetik sz újságírók. ÍAz a hőeég vezeti í rá Afrikára, Afrikáról Hian-leyre, kit néhány magyar lap végképen elbúcsúztatott mfe tárczákban, vezércziikek-ben ünnepelve p merész utazót és feiftjőzőt. feje is a kjánikulábsn eeettmeg, 1! alighanem kacsának bizonyul, mert Belgiumbsn és másutt is nem akarják még elhinni $ian* Jey megöletését] s azt hiszik, fog még élei* jelt adni magáról. Sebaj! Azok a msgyar lapok, kik hasábokon kérésziül gyátsoBát a nagy férfiú vésziéi, ba életjelt ad ma|áról, ismét basáitokon keresztül fogják feltámadását ünnepelni. S csak egy tárczairói ugrás kell hozzá, bogy/8Jsnloyről Koburg Ferdinánd berrzegre térjen sz ember. Az frszes kacsa-fajok kőzöl, melyeket s ksnikula aAlegágya létrehoz, legérdekesebb a politikai kacra. A politikai *ajto leggyönyörűbb példányait képezik. ^ jó hogy a jámbor olvasó, maga is szén véd vén a nagy meleg álad, nem igen ér rá ellenőrizni a hírekéi, melyek napról-napra bámulatos naivaággs) a legellentmondóbb lényekről tudóftíljinak. Alig van néhány bele, bogy a bolgár depulaiió Ebenthalban fiszfelgeil Koburg berezegnél; felajánlva neki s fejede'mi trónt, mélyei 6 el is fogadott, s azóla folyton sensseíonájis híreket kőzöl a politikai >ajió, egyaránt dúdolva: lem-e, nem le»zef Azután egymás mellen vannak sz ilyen táviratok r — Mint biztos forrásból értestSjl&nk, Koborg Ferdinánd berezeg sugusstos éleién n agy Tirnoiábé, hol az alkotmányos eesflt fogjs leteoní, s ezután indul o*ra as eoró* paí bsislmakbos. — fir betározotiaa bemélib, hogy KOf. | burg Ferdinánd berezeg oem lesz Helyáríe j fejedelmei s kfiídőttségnek sdoll válaazái a botfárok lemordásask logsdták, S ex. a egy /neproi, napra. Majd emelkedik, mU|d alábmll a re I mónyf S Oroszország elliinzé*e daczára egy uflpoii még ín nrtja ébremfetljink, négy Ko-burg Ferdinánd berezeg valébaa fllrnováhs meni. S skkor azután azok j a lajiok, a kik leginkább kétségbevontál|; az ő gÉky politikai bötcseiégülre bivsiloava, aaJ fogják mondani: Lám, lám, elty* mondtak, hogy így fóg történni. De hál a kánikula az oka neki; ilyenkor jogos izemrehányást az újságíró ellen nem lehet emelnjí. Mily lombán támadlmk a gondolatok, s ki állhal jól érte, mi lesz belőlük mig lesiet öltenek ? A kánikula felétffeszii és kifejti a azórakozoiinágot. Ceek a kánikulában eshetik meg* hogy -valaki Hadapeaire váltva jegyei, a Bécsbe induló vonalra ül; bogy botját napernyőnek oésve váltig igyekszik felbonlsni: hogy á méltóságos urst tekintetes czimmel ruházza fel, s a teljes csimúi niegmélioeegozza. ; Keilemeilenebb dolog pedig ninés, mint mikor egy isial pár a kániituláliiin nás/aira kél. Igy történt meg egy pár év előli egy fiatal magyaror-ssági háza/párral, mely Rémetorszégbsn bs* rsngoli éfprn a legnagyobb bő»ég idejébeo, hogy néhány napi f/rvzdábsn való lariozko dás után tovább akarlali menni Lipcsébe. Kihajtattak as iadóbá«ba,éa másedik c»en-geiés alán a férfi beleült a ccupéba s elhelyezte s podg)á*zát. A nfcskének vob azonban valami igazítani vstója a toilletlején, hál Ih ol maradt a váróteremben s ott a tókor elé állva egy kissé hosszasabban leisreigeti msgenak. Égy fAify, a eoaal meg iodoli, s a fiatal meayáesfcfe izwrwicsémri fest sMradt. mig Cér)e szépen tovább meni Yoti nagy kétségbeesés. De bál a táltosba laüaa dologba bele keHeii njuitíijöi, nem lehetett segíteni ra|ie. A nő neimivel ki-térte a távozó nmatoi, e a mteiMkha könyök gy&Hek; á férfi pedig kfflém as ablakon, nyílván szeréleit volaa nejének valamit mondani, de a zaj elnyomta haog* ját, 1 Igy nem vob m|t leaftle, míathogy hátradőlt ülésén e elgondolta, mily ssép lett volna, ha most kedvei Halai, szép Belével mehet egyOtt; gondolatban sem merte aikozni azt a toilettéi, mit. gondolsz nyájai olvasó, 2 hetei házas, hsoem okozta azt a gyengédielen pontosságot, melyei a vasafon oly rideg határozolIsággal betartanak. 8 minő gyengédieleneég! Egy fiatal menyecskéi, a ki nftszutján vaá, ott hagyni a laképnél ; ilyen igasán csak a vasat tud lenni, az a pedáns, pon'M vasút, ás meonyire szerelték egymást; nhja gyakran ez e nagy izereiet hoz hajt. I*y történt " a mi áeial párunkkal is. Mikor a fiatal menyecske jól kisírva msgát végre belenyiifO^olt a változhatatlanba, táviratot küldőit férje után a melyben es állt: *A 4 órai vonattal repülök karjaid közé kedvem.* A téri pedig útközben elgondolkozott, hogy miképen ma-tathaija ki e vaiirti iaridenmel szemben readkhftli, pársiisn isárelméi iatsl nap iránt. HelenézeOa va*nii menet terveket tartalmazó kis kőoy vecakáhe, s ott látts, hogy a Berlinből értető vonal, annak a rónainak, melyen ő utazik, megérkezése uián IS pmtzczel indul io«ábh ftrvdábe. Magam megyek el a kedvet btáa, moadoga'á magában, es oiy BMgiepeiés, amiyet eeáá|ai Özönével fog meghálálni. Didóm faetdb! A távirat persze acm jutott kezei kőaá. Jegyet vánaUat, s mindjárt iUépmt a mémk vonatra A aeamake pedig, kinek annden perez egy örókkévsláság gyanánt tini fef, Sílrdobogva öft tel e 4 órakor Dreideból -induló vonatra, eüra íe Ariive soaeá a gyóaytrleljes viasomlálÉMik, me^y őt Üf> »ében varja. Ea a két vonat klifftilM Itresde és Upoe kösőu as m közepén találkozik. A meayecski H—zen aa sMakim, Ltpank mai azámáfaoz ]« i? melléklet vtn csatolva HmH > at adóbevételben vaky károsodását m ország. Mik agy pár aulltort teszi. A második közlemény ben • sierkesztö áegélMi* a htm té kütlö^i histositö »ár> • Mulatok fogalmát Mágyar társulatnak csak • a« *Klaő Magyar* tfcondja A többi idegan A« idegen biztosito társulatok ellen pedig u « kifogta* van, bogy improdueliv • roÜ-kődémik. {íyilván nem u intézetek elleni ellenszenv. mfht inkább a haiti és nemzeti énlek vezeti tollát, uwkur azt mondja: »Kül-földi váTalatoi, mely [gyárai, vagy vasutat épit, tuzts péatt bez magával s ezt a tiszte penai vahwágos igazi befektetésre fordi'va leköti a haaa földjén éa ezen idekötött va-lóeágos reá Hőkének élvezi Mázná', és ha áffldja vagy eladja belektetéset, valóságos igazi értéket hagy itten, melyei megmar.' kolhat mindenki, a kinek követelése van ellene. A külföldi* biztceito társaság axonban nem hoz ide pépxt, se való értéket, hanem csak egy másutr jónak eltagadott (innának mikor 5 szőr, mikor 10-axer, mikor ID-szo-, • roaan rizikóba ment hitelét. És azért a ne* künk magyaroknak semmi hasznú puszta Iirmáért mi magyar biztosiló telek fizetünk I tiszta valóságos értékét, melyet az idegen í lám'ilat valóságos tiszta. üzleti nyeremény képen elvesz innét, aaéíkül, hogy egyetlen I krajcsárjának tényleges belektetéaében hasz* j nát látta volna Magyarország.* Innék követ* í kezteti, bogy az idegeo biztosító társaságok í Özemének nyereménye tiszis nemzetgazdasági kár, nemaelgazdasági előnyök nélkül. Azaz oly j rossz, melyet, amíg elegendő erejű hazai biztosítótársaságunk nem volt* a biztoeiló telekér-dekéböl szükségből el kellett néznie az államnak : de melyet ma, mikor hazai bia'o sitásunk megizmosodott, csak oly könnyedén nem nézhet el Magyarország slb. Egészen ideges társulatnak tartja azt, melynek ae tökéje, se részvényere nem í magyar. A >Magyar Franczia* és a »Pesti Fbnciert« kivéve, melyeknek részvényeiből és tőkéjéből egy kis réea idehaza van, mind ilyen. Ö ezeket is magyar kereskedelmi czégű, de nem magyar társulatoknak tartja. Arra tésve. hogy ás ily társulatok nmgyar j társulatoknak tekintessenek, szükséges, hogy az idegen vállalkozó löesérek alaptőkéjüké', mint üremi biztosítékot magyar területre hozzák, a bogy jövedelmeiket, ezen alaptőkének a d agyar nemzetgazdaságba való beleklel és áltsfl tegyék olyan magyar értékké, mely után éidemes kamatot fizetni Magyarországnak. slb. A czikk irt ja egy baimadik és negyedik pontban bővebben kifejti álláspontját s mig előbb azt vetetté szemére az idegen biztosító társulatoknak, bogy csekély vagy semmi adót nem fizetnek üzemük utfln, folytatólag azt mondja, hogy körczélokra sem adakoznak. Nem zárkózhatnék el a következő fejtegetés igazságai elől: p Mikor a magyar állampapíroknak keletet kell etiiiálni, akkor is a magyar péBzialézrtek és társulatok állnak elő. Hol maradnk a küTóldiek a magyar pénzzel? Mikor jifékonysági adakozások vannak, hol maradnak a k&llóldiek a magyar pénzzel ? Sem adó! nem fizetnek, sem n agyár papírokat nem Vásárolnak, sem jótékony esétokia,* aem negélyezéqgkre nem adatol* nak.Hát a részvényeik 4iol unnak élMyeive ? Magyarországba aligha, mert a buda|MMii tőzsdén ninosenek 'legyezve) ott .pedig jegyezve szokott lenni miaden Ula-Ismirevs'd p^pij' mely forgalommal hfr az országban« Sí'jil azután még a mérleg fiaá* ' azeA|jiwánM. A«caikk t ^produkálásában minket is, eiae |ra el odicj a ma|yar nemzetgazdaság érdeke vezetet^ M'ha valóben a hazai Itár-külalaknál najíwobb előnyökkel dolgoznak,-csak méltányos dolog, hogy a terhekből U kitegyék az ókat megillető részt Ipartgyek. I ■ % nMI/Mir tafrjft/tffoofofo <S /íOWríVWy.MHÁ' mykiejnfL A m kir. honvédelmi miniszter , julius 7-iki kelettel 5QB4. sa, a. leiratot in tételi les országé* iparterülethez, melynek' lievezető saavai a következőkép Imoettukfc t »A honvédségi lábbeliek és i/nuambek I szállításánál a kisiparunk lehetőleg kiterjedt ' mérvű részesít ésp tekintetéből tnrjott érte-* I kéziéiről szóló jegyzőkönyvet a ezimnek jtu; domáMil mellékeive megküld vén a jegyző l /könyvben a kisiparosok tekintetbe vétélél r harifttulyozó óhaj'átok hoz a magam rés/erői ' is hozzá tárulok, s készséggel fogok lámó-gát ni minden oly iráuyu törekvést és mö» doxalol, mely a azillitmááyok vállalkozásával a kisiparosok olyké^éni uiegbtzaU-sál lehetségessé teszi, hogy e mellen a hón védségnek mozgósítás esetére, felmerülő teljes követelményeinek gyors kielégítése j is biztosítottnak tekSnlethessék.*1 A miniszter azután bővebben kiterjeszkedik mindazon módozatokra és feltételekre, meyek a szállít Azokra fennálló szerződésen alapuftfi, a kisipart képviselő kamarákat és egy^bb egyleteket kellően lft|jékozsák. Még emiitvei bogy »a bakancs és csizmavanjás kizárólag a vidéki iparosok állal történik, kik moM abba már begyakorolva vaunak ás jő munkál készítenek — részletesen (elsorolja ' azon 33 város nevét, a melynek iparosaiía megrendelt mennyiséghez képést hol egy^k, hol másik városból felváltva vá!lalkoztaf(. Sajnála tal vettük é««xrp,. hogy ezek kosulI Kanizsa városa niix-s. A leirat kitér a nép felkelési törvény meghozatalával a népfelké lésnek (elszerelésével a hadi tartalék beszerzésére jis, ebben p tekintetbeo is kimerítő tájékozást és felvilágOHÍtásl nvujtvs, lelem-liti, hogy »a hazai tartalék léjében beszerzendő bakancsok nagy része tsak ki>zabott állapotfaán már begyakorolt orszá^uterte kési* ségesen vállalkozó számos iparnsok által ■ varrás nivid idő alatt eszkiizölhetö. Ezt a körülményt a kisipar — vállalkozásnál különös figyelemig ajánlva, mert a legközelebbi 5—6 évben rendes viszonyok közt ké« . mnnka megrendele>ere kilátást alig nyuj|-hat — a leirat így végződik. A mennyiben tehát az iparkamarák ily j felléleiek mellett a kisipar vállalkaásál szmh i vezni képesek, azt készséggel elfogadom, dk a szállításra a kisiparosok közi a szabiul | verseny li kell fenntartanom, mintán egy vi-í déket a másik rovására kedvezménybem i nem részesiibelném, s ennéllogva a szerződé* j lejártával az ujabbi vállalkozás ismét csak | nyilvánw pályáíaKniján lesz eszközölhelű.' j A leiratIjoz jegyzek is van csatolvi» a bonvéd gyalogsága lovasság részére rend^ j szeresitett Idtí^efieKröl és saijnemüekről. L Hériéaj • Megrendelések gyüjléx** ellen. A békés gyulai ipari áraulat szn bő-szak fi osztálya az országd^iparegyesülethez beatig váoyt nyújtóit be, melyben a/, ipartörvény kíváncsi volt, kilo mennek lirezda leié: a fiatal férj ia kíváncsi vol», az is kinézett az ablakon, vajon Kik mennek Lipoe leié. Egyaaerre a két vonal egymás mellett ro bog ef. A boldog jfiaial pár (gymást látja meg; a féij kiállását: Maradj Lipcsében, az éjjeli voaaital jövök, elnyelte a lobogó ko-csík dübörgése, zakatolása, s a fiatal pár núnd egyik (ele boszusan hátradőlt ülésébe, elgondolva magában, bogy ennek már a (élé se liéfa. Most 6 volt Üpcsébem és ő Dreadában. Hiszen előbb is agy volt, csak-hogy együtt akartak volna lenni Csak a menyecske kétségbeesésének lehetett köszönv ni, hogy Lipcsében lakást véve, teljes megadás* al várta te féfjét, ki éjfél után égy órakor érkezett meg éhen. szomjan, elcsigázva; őszintén bánva, bogy a kánikulában nászútra kéjt. I'ense, bogy est a goftdolatof nem merte kimondani, mert ha as 6 kedves szép nejére tekinteti, azt gondolta magában, bogy ó vele ugyan a káni-k ólában m lehet nászútra kelni, de bál a mi keHeaisabb, mégis csak kellemesebb. Az is érdeke* eset, a mely nemrég törtáal a Csáktornyái indóházban. ilyen is eaak a kánikulában asbeiil meg a halandó* emberen, a ki egyszersmind a vasalón uta S Megváltatta s aMMtjegyéi és »a)ngal-masaa saivében* várhalváS a még Hiagar-fii |p| érkeaő vonatat melléayzsebébe dogta a jegyet e jobb 4niga nem lévéa a kőmén ráfosáiu Tágra berobog a vonat, Wf .1* áll. kjabmüak taUeses béslawak mimlm Mhinilggri ayal, bogy me- itawiá netjegyét n;egt» pogssss, — de bizony nínr-sj Tjfih ez [baj; keresi a második, a harmadik zseblen, a condudor beszállást jelezj embei nnk homlokán a verejték gyöngyözik. •4 nincs jegy. Síel a pénztárhoz és újra megveszi, ezt ezután erősen lógja. Veszi n á báját is te akar szállani, tűnődve n agában, milyen . áílsput lett 'volna az. ha most pénze nincs. De mielőtt beszál-lara, meg akarja Jiézni hány óra vau íj Zsebjébe nyal, s ml ta'álja meg ia mire előlb a Világért sem goodolt volna) a vár, ebő ízben megváltott menet jegyet. Egy maga ezt cs eszn e villanik meg agyában ; a?.| egyiket visszaadja a pénztárnoknak, két jegygyei nem atazik embei fia. Szalad a, péniárbcts, a pénztárnok azonban sajnálat*] <aj jelrnij li, bogy lem \eheti vissza a je-j gyei Emj.eiünk feleselni kezd, neki beifel a ebben az állapotban nem hallja meg, begy már baimadikat csengenek. A v< nat élro-bogoit s a szegény halandó olt áll kezebea két jegygvel, a áblyek egyikének <em ve. beii basztál, llkozzt a kánikulái, a mely annyira mep^varta, bogv elle'ejteite voi-takéfMn areiMoyének melyik zsebjébe dogta j a jegyei. Elmereng a aors Y&iijozsndőságf lőHMl s bt lel nem oeodotl merengéséből i islán még mo»i ia (ésit mikor lágy ol meg 11 pétatárnoá sai ve, a ki a lólöslegesen vál-toll menetjegyet viaegavállaa. Te fjedig stiiee p)vaaő, ha vagyon kánikulásnak tartod ezt atárrz|t, ne leledd tlr bt\gy abio« n elegben iraioii. Ene a bőt égre ez is eláf. 50. f*ának oly irányú BMgvillosiaiáaál ulnjljá, hogy lakóhelyén kívül egy Iparos Mm mfl* bsmteti, vaev ügynökük Miai ne gfljietbes-fen megrendelástkef. A beadványt á békés-I gyulai ijiariársulát sMbó^aakoasiMia azaal-Iámo0ii]a, bogy a buda|»#stiákon »0i( egy nagyváradi saaŰ évenkint IBÜÜO Mnl érté" ' kU lorgslmat osinál májirttdiHéeig utján Békés*Uyulán, melyei mifíiplijéi Élni gyüji. slb. A iMkoaziáfy óhajtja bogy étj a kérdés a legköaelcbb ltuds|»esiea laHando Iparcon-greasuaon sióba kerüljön t a klván( nódusl-tás ajánlatba hosawék. A liNiMiérés ■«*!»»«! |)sk«rls* <Au»k korlátozása lárgfában a íőldaiive-lé*,- ipar* és karbkedelomügyi m.' kir. mi-niazlerium egy kát pontból 4Uö MUrosatol hozott, melynek e!sO pontja'az ipar^örvéoy K-ának bi poáijáből iddulva kij lejlágeti,' leiftjr a marttahue mérés szatMid gytfőrltlá-nak megsgoriláNi esetén a húsárak'időnként hatóságilag aznbá yttzandók, áataz eljirelátás szolgál alapul, ho|iy az illétő |u)sséabtn kor. látoll számbeli lekő máBtAwíiparoMk mo-nópoliumszerü. helyzetüket a közuuaég ro* • vftHÉra ne basználbaasák (el ét lujotigázoli • árakat as kövatettussanek^ asoMMn ónak ügy érhető el, ba ia hatiUágilagj meafu|apiturt húsáraknál magambb árt költetni legy nié* sárosnak sem engedtetik meg a a megszabott árak, mint maáimumok kötelezhélők azon miéazároaokra is, nk a buénéfés koMáiosása előtt saeTzett jogok alapján ' gyakorolják a mészáros ipart. A második pout azl 'fejtegeti, hogy az I4H4. XVII t. ez. 34 fiiban a máflliahus-mérés saaliad gyakorlsianak korláuoaáaára nézve felsorolt külön inlázljtdései nem-c4ak együtesen, liamm egyiaániol luggei-lenül is elrendaíhefök. A mi Mdig a húsnak it|egeu költségből káló beyttáUl je-lenti, a határozat pzt mondja i »hogy a bor ! us buslogyaiuláai jadó iráéti ! (Örvények és sttbályokf 1884. évi 0tszeá8ii4sáusl| W. §-a II. b) pobtja Hl. lés 84. # ai knegá lípitják ! azokat a feltételeket, melyek melleiijitagán-lelek huwzuksegleifiket má|> lőzségMl szerezhetik be és nem engtdtytŐ! megJliogy t i busmérétsel loglalliozó iparosok ériekében a búsnak idegen I községbbl való péviiele 1 ellillasriéik^ ba aa egésiséjOgyi tönéoiy és szabályok határozatai megtartatnak. Fürdői levél. HévLFülöpi 1887. jiali|Mhó Ede* sjóyÍHi lÁbofj/ hogy megígértetteil I velem, Az igtzH miszerint tivoliéleli alatt jdl adok óiágam-ról a érlesiteni fogiák róla, hng^hol, nőgyanl és miként idözöm l\ I ie láMftd édes ^z^gám, régi igaa^g az, m« azon ifötiöl s*ánMzik, mikor a magyar kjiltészel ti rímeket nem, csak a riihmu^l iianerle, s] kö/munidiiKban nyilvánult oktaló [szerepel I jálszvaj íbogy • Kmber leszen logadási: Eb é ki meg állja!« Különben édes szógáui van ám annak oka, hogy éu az idézett kökmoudásl | vagy ha ugy tetszik hál példabesgédflel l«jk^ród-zom, mini régi jó; aba p0hzlj6ból készült köpönyeggel. Az l i hogy nem érlkii rá ez ideig levelei irni. Jobb iiij az elloíjlit'tsá-gom, mini odahaztj. Az ilfen má|áamféle közügyet szolgáló emberhez ugy hozaáí szokik a publikum, boey nem azerei láiaijanul hagyni! A mint odahaza egvlk euibeij rt másiknak adja a kilincset, ba hivatalba vtgyok: ugy itt is egyik feleftiarátom a másik után lép be boazim minden kilintjsnyilás eőlkül, meri háiprésliiz ajtómat mindig lárva Mitva tarlóm, nehogy kilitrs pusztuljon, és Mrok-vas véssék n sok altónyiiogilásba. Válogatok az élvezetbenO mint a korcs-márosné Tréasí lánya a réz itcaénie! Van annyi jelenlevő jó barátom mindm^ kik velem mindenben részt vesznek. Hidd él édea szögám, aokzzor bajos dolog elbatárózni a lettel fagy meg cselekedni, bogy a Jéj jól üssön ki! mert hál annyi miijdenléle sok jó élvezet kínálkozik, miszerint gjóudoljáp az egymás utánnsk, vagy is a sorrendnek meg álúpítáfá; innrn azblán sokszor, hogy így fejezzem ki msgamat, nyakló nélkül vagyunk és cseleks/üuk! Most azonban — vasárnap délelőtt lévén, családom templomba^iBtenti.- vah egy kis időm a levél íráshoz. A helyett, hogy az ^élvezetnek azon nemét válaaztaoam, miszerint akkorákat ásítoznék, mini a mekkora volt hajdan az úgynevezett paraszt Kéziből kevert béres gombóca, s melléje akkorákat nyújtózkodnám karjaimmal, mint a sodró; ökör szarvai, inkább hozzá fogok Ígéretem Utje-sitétébez, a levél irásboz. Debát hogyan éa mivel keadjem?Oak a kiindulási pontot találnám meg! Kes^flk tehát azzal: *Omnf initiam est durím!« és etak ugyan igaz, hogy itinden kéadet nebéz, ezl elindulásofn kezdetével Iiéih-taltam. Mig ugyanis, bogy t vasuli bét bilétét karavánom tagjai azámára megváfárojlám, s málháimat átmérheiés végeit ál aotém,* szalad hozzám egy vaauii azolgt, ki uoo meglepő hírrel Örvendeztetett ibeg, bog* t mint t ládáilntt mázsáiiák, az jegvik iek®xt a mázsáról a mint (nlerínle gyengéden) levette; tt kétfelé eseii a tartama a mlijafc'ú szobáUn éé a perronon »zertejiz<jjel bévkr! Kellemes étHpol ez vasúton, midőn már ss indolásboa az ehö céengetéasá pelt adnák! IlyeAkor szokás aa! moodani, bogy a gata ütés kömjeáezett Ont járel még «Ma- atáláaatl foglalkozó vasúti szet^lyzetoek nálunk szokásos ndvariasáágaés illem érzéket Mig ugyanit én ás családom tagjai, a mázsa mester állal összetört rekesznek kidűli far-fslmákkspkodiuk össze: addig aeok válogatott gorombasággal traktállak s engem vádoltak, hogy ón vagyok ai Oka. miért pakolok aa útra oly gyenge reteszbe, a mely egy mtrfcos íiiázsaiuesierpéji, mesteremberes arrábbdobásra, vegyis a umzsáról, a keramitul burkolt perronra vala kidobása kővel-k est ében oasze törik! Nflm volt elég a bo* szuságol nyelnem, még a goromliaságokai is zsebre kelleti dugnom, sőt a mi löbb: a szó vab"»dí értelmében, megfizettem. Mindig szerettem, ba tz én Ferim btráiom közelemben, segítségemre volic hanem a most jelzeit eseiben saerettem [volna legjobban; valóaágos áldás lett volna ránk nézve, ha öblös tüdejének áradozö Hangjával mordult volna a mátaáló eaemélyimtrt, bivalgö ma-gtvlaele<e lehurrogttást végéti! No de végre mini mindennek agy ezen ctltmitásntk is Vége szeaadt az állal, bogy a perronra kigiirgut! gyönyörű sajtol és pom-posi, valamiül a szanászél beverő holmikei összekapkodtuk, viasza ruljiuk a ketté Ukőll rekeszbe; a mázza metter[meg egy hevederrel össze kapcsolta a kettévált rekeszt; miközben esonban egyre gorombáskodott; e uiiall azután nem tudtam bogy miiiévő legyekv mert mig egy réwol bosztnlotl go-rombáskodá«a, másrészről lázon szívessége, bogy rekeszemel össze heredereste, hálára köttltzelt: igy azután a taivaaségével együlf meglizeiiem a gorombaságol is. A harmadik c engetésre már t knpé-btn voiiunk. A beazállásí küzdelem közepette — mert hogyne volna az tűzdelem, mikor egy bél tagból álló karaván, melynek négy nő tagja van, a kik mind egyezerre a ugyan az időben igyekesznek lölkapaaakodni, mert mindenik tökéletesen meg isu róla győződve, hogy ha későbben kapaszkodik mint a másik : akkor ö e'ké«ik! azt nitieui hogy oaak magunk vagyunk egy kupában, ssonbaa mikor a bilél vizsgáló ka'atfz |iiil, a át luria Jegyeinkel : akkor veliem ásve, bogy egy ter metea idegen* uri.emberi is közénk sodort a véletlen. Izzadt mini a szekeres ló. s közben nem győzte magát törülgetni* Arany óralánczot, arany mellül, sjnind a liz ujján sima fejű egyforma alakir arany gyűrűket viseli, nem elég bogy fitogtatott ékszereiben maga gyönyörködöd, hanem ezen gyönvört másokkal is igyekeaeti megosztani. Azt M-sz ti szeretni, ha mások ii gyönyörködtek as ö ékszereiben. Furoa guszlus biz aa, de »de gu»tibus nou est uispulandumJ« Belém kspczásködoK azlaiyafl, öraiáncsa simogatása, majd mellifije folytonos igazitá-a ^ mellett, azon kezdte a vatltti ismeretséget, bogy elbeszélte a biogránbikjái. Mind a liz huaos ajjára fölhozott, botoni nagylejü arany gyűrűivel, izzadság törléalöl [nedves zsebken-í döjéveü lörülgetése melleit « beszélte, hogy ö e*iamapuczoláiKH) kezdte meg pályáját, —. mert /akkor még a camők nem vollak annyira elterjedve mint kt; — utóbb ints mojd kulcsár l^tt. Ekőaben ssrrzett há-stt és birtokot, no meg egy kis kapitális!. A házai és birtokol bttsoubérbe adta, a kapitálison értékpapírokat eaerzett, elhagyta a kulcsárságot városra ment lakni; fólsapotl urnák! (No ez már nem épen rosz ízlés, < csak fundamentum kell hozzá!) Most azután nince egyéb dolga, mini angol patent papír nyíró ollójával, elérkező idöjucakokhan, értékpapírjai szelvényeit leszemelni Tessék azt maghínni nekem, — szólt felém fordulva, kegyetlenül Ibjya és izzadva a vasttg husiumeg, — hogy pompás, no meg nyugodalmas gutvlua is a naponta metélést! Ehiszem atyámfia, felelém neki,de lássa én az élveaeinek ezl a tajtájál nem ismerem. £n ia csizma púczoláson aezdtem ugyan deák pályámat, 's a csizma utóbb c-tip^pu-czoláat diligenler íreqaenlállám tizenkét évig tartó deák pályámon folytonosan, hanem hát én csak a magam é&,nem más csípőjét poczoliam; s meg lehet hogy ez az oka annak, miszerint nagyon kevésre vittem mert bt t másét is pucsolltm volna: akkor talán többre vitlem volna. Az érdemes férfi, mint a (éle jó bonus chrislianus ember, teljesen helyeselve állitásom azt felelte: bisooy mindig jobb a másét mint a magankét puczolt í! Látszik, hogy van neki élet JphíloBQplit^m I A vasúti ivmerettaéf fqfeián keletkezett ditcursusankat oda forditeita át az érdemes férfiú t legközelebbi [állomáson tul, bogy bt én tizenkét esztendeig subiczkol-ttm, s e mellett még ttnolltm is, hát beszéljek neki vtltmit abból t sokból, a mit « én tizenkét évig ősazezabáliam. No csak ez kellene még; vaknak lessek kepei, a dicsérjem előiie. Alig hogy kiktjexoferegtem a nkanioai iodóbáznál ért calagiilásból; már meg ujabb kelepeze fenyegetett. Szabadkoztam aa ismeiis ismeretlen előtt, bogy biz én már jószerivel semmit sem tadok abból a mii litenttét esztendei kellelt volna megtanulnom; I mert hiszen ha tudnék belőle valamit, volna ia annak valami látszatja; valamire emjk vittem volttá ; igy atoliban agy vagyokJmint t ürest sörf&aő föböiei egy etzlendei nizltlás után, bogy I. k. ekkor is cttk annyfi tyomtak t márnán, mint kezdetben, mfllor hizlalásra fogta őket! Az éo ismeretlen ismerőitőm azonban nem tágított; tetszeti neki t prem sAHőső ökreire vtló példásán; mintha, eaak éresie volna, bagy 6 ia cttk ökCr mtnd aamcaak egy esztendő elmultával, hanem még axon túl is! Egyre kéri, hogy hesséljek. mond-jak neki meg egy találót mesét. Kngedve kergének, ex én rimánkodó uti társam le! lógás i képességéhez szabtam beszedem folyamát, fol adtam neki azt a ta'álős mesét: »K. beiüvel kexdödtk. minden magyar embernek van , mi ex ? Ax en uti társam törte a lejet; eget, erdőt, eket os*ze hordott, r»ak ax essél nem tudta ossxeaxedni ; s midón a második állomásra érkezve sem találta ki meg lejtém neki a találós menet ; mnuerint ax annyit teáz, hogy : »egy pár csizma ?« Kj de gyönyört! jai de axép ! 1 ujongott ax en uti tár»am ; no nem hiába subtexkoU ax ur ttaenkél esztendeig t-sizmát, mond* eltameréset kifejezóleg, hanem h*t aaé|» találós mesét ia tud a csizmáról mondani. Alig ásottban, hogy a tsláló* mese meg léjtese ul*n a má*odtk állomást e! hagytuk; mmet kérőre lógta a dolgot as en alyAmlla egy tyabbt találó* mese tola-dáta ir*nt . minek folytán nemi axabadko-x** utan tol adtain neki axon n Asodtk talányt, hogy: *K* betűvel kezdődik. • ex már nincsen minden magyar emberitek; mi ax? (W«e hordott ax en emberem kuko-rtcxát, kölest, kulacsot, korcsmát ; a mik I. i a magyar ember ínyére valók . de csak nem tudott a tatálös mese értelmehex jutni, miad nddig mig — kerté folyt*n — ext ih meg tejlém neki . hogy bix ax asl teszi, hogy »Ket pár caixma!* Tyühüj ' ex meg tokkal szebb mint tvs eUö, veiekedek ax en timársam; de nagy szerencse, hogy annyi ideig *ubic»-kolia nx ur a csípőit, lám milyen hassnát veaai ! hát ha meg most in maga suhics-kolná, akkor mi volna meg?! — — (Nem measxe vagyok lőle>. • No meg egyét S biztatott ax en uti láttam, miközlen végig gombolta mind a tis aiany gyuiut ujjaival a mellenyel, hogy xx ingfomblyukakbén le\ö arany gombjait it megmutassa. Nem vagyok lm en a találd mesék-nek oly bővíben, mint kegyelmed ax arany gyötöknek, vetem oda ax exkulcsárnak * Arial ftlxOtt le akaratlanul, hogy axt lelelte rá «elhi»sem \ kissé vontatottan aaonban Vditá, hogy kinek egyből, kinek másból jutott valami. F./sel srután kiengesztelt , mert hát nekem abból nincsen a miből neki \an: es ez mindkettőnkre nexve kölcsönös szerencse ! Mivel pedig e koxben egy bakter háx mellett elrobogó vonatunkról kinézve, kékülni kezdő szilvákat láttam a fakrói, a nngy melegség miatt fonnyadva leceüugeut; oda fordulva a találós mezeket asorgalmaxő uti pajtáshoz, a következő ta'ányt intéztem hoxsá, azon előre hocsájtott megjegfséasel, hogy ext okvetlenül eUogj.t találni: .sxtlva-tan terem szilvamag van benne, kék kó-petty éggel takarodxik . mi ax ?« Ilahai! ext kitalálom kiált tül eatllogó szemekkel ax én uti pajtásom ; nem teazen engem ax ur többet bolonddá , ea a lalálóa tiiete a>t teazi, hogy: . barom pér caixma N (»rtéai kacxaj vert ne*/l a taláuynak ekkéiiti megfejtésére ; a v aggott beit odafigyelő összes utalok Uahotára fakadlak; tuottban a mellék kupébau egy egyetemi tanár uiaxott ■ ki szemüvegéi u egigaxtiva, alatta szeme kornyexetét illendően ráucsok-ba szedve, kellő komoyággsl emelkedett lol ulo helyéből k arra rtgyeímealette a hahotázva utaxo koxonséget, hogy mit vihognak axl ugyan 0 ím ludja, hogy ax én is-merő* t»merelleneut nem találtait a mesét ; hauem annak tartalma előtte i* ismeretlen; tehát komolyau kérdé tőlem hogy mi as?' — t kerté meglejiénét' Krra aiután néma c»end koletkexeti; ax a txereno-e, bogy állomást ertünk, a a hot nekem barátommal egyUlt ki kellett txállitom, s igy a ta'ákw mexének a ludOs ptolexMor elOUt meglejténe, vanuM uii'ánutm mai együtt leibe xxaksdt. Nagyol lélegtetiem, hogy exen sioron-gátolt helyxeit>Ol sxettaeaéaen éx ej»eu aU kalmas pillanatban kimenekültem. lUnem immt uiólagOHan a< a tta arany gyürüx is> mert* ixmereilen va»uH utaao lármám, no meg ax ulaifttoiu beteje<é*e alkalmával emineált tudós pr\>les>H»rt ba okét egybe velem, őseget ütöttek n tejembe! leljen elt»meré« ea hálával adOsout tiaiui Inutelt •aitárainak ; a gondviaeléx mükodéitét látom ason iitiéikedétükbeu, hogy tiaimai megbuktattak . nem lamltatom őket tovább; s ebből ax a tanu«Ag kövHkexik, hogy igy uem lehet ugyan l>elolük olyan tndo* egyetemi |>role«Mor. a ki még anuyii »em tud, miftiertnl prudeutia, annyit i«m tt agyarul, hogy m» lartó : ellenben lehet bekllük olyan ember, a ki munkával vagyont lud xxerexnt, » Uvtülelea munkával xserxelt vagyonnal i'»aládot alkotni, sxOval ax államnak hxxs-nos ingia iud lenni; a egy ktx txerenc*evel meg snuyira is vtbeltk, hogy kupouokat meieihetnek . mert hát a sxelvények meié-léaéhex nem kell tudomány, csak axelvényex értékpapír é« olUV Nekem iegalébb igy ma-gyaráxia meg as én tis arany gyürüs ismerős ismeretlen vasúti uli társam. Mit ir éde« apám ? Kx«el roi.totiak be hoxxám gvermekeim, a templomból haaa érkesve. Neklek írok recstpét édes liatut, voll a '' l'ileírásomat most félbe kell szakítanom ' le leségem exer kérdést intés bossám, melyekre axonban sxerencsémre mindjárt maga meg is sd|a a teleletel ; figyelmemet azonban el vonia as írástól, mert a többek köst est is kérdi tőlem ax ebéd lOxéshex kési ülöd ve, hogy sxeretem e a ksrmanádlit melynek sxéle bórkés axalonnával van sxe-gél y ex ve ; a sxegélye asé|>en bevagdalva, rOasa sxtnre ropogAara sütve ? ílrre a kérdésre axután már én adtam mea a feleletet * Isten veled edea xxógám ; majd ha még rá érO időm less, folytatom útleírásomat s tudatom veled, hogy miként érkex-tem ide a hol most vagyok ; a a hol égési nyáron át a sxüretig lenni axeretnek, Ugy tgas ! tiazteltetem általad minden ismerteimet , ha valaki érdeklődnék s tu-dakoxoKvdnék u'ánnam . mondd neki : eben gubát rem cserélek senkivel, mig a vakait-óm tart. Olyan életet folytatok a rév tülöpi hegy oldaliban, a milyenhes hasonlót csak ax Oa hajdankor tudóit l«M mutatni, de ax ia csak a« olympuaon s exen kivttl nem? Maradok ki Utczaöntözés Mikor Towks srí Km s krrvi.»w W- rt.^hs. ■ !• Ut k*u k>rxl*&Bt kogv ksl * M«n *s sa v*x> aU *»tt vtcsik ■»is«'»s- •ti^Kn k<r|>Mt kSt««U>a<v A nvstcssa. i M i r4*v lát|«, ostu* «lr*rm Már t |.i t6l»htk«« k^|>wt Itt s kurait amoroart fujjt a C.v»|»Ktt a frkttok luMt Ull*|i>l aofttks ko|>or«iVt \ittrtrk ax t «4 'nIw U«r»V 4vs«t s «lMt Miat t> f(il r«a tormái' - A tftsU-sából kiá(««o smIM susák s ko\á s (MM sllát, (kssUát'> asis^á r«a drjwn t> ostos^a sX> k«t káron duháaa\ tra adatul a kocáit maxorotatl a i.vapUt wtUat t lovak atk. a aaok ntxtás Uklatra furUilják S taaaa bslla«áat; aatás >s«|js lattá \alasil \as aaaak a koctiastk ka tgyt kátra syul. aiia^jart M« olvas \+koavaa »oa a vix mist alobb. a as '>ml>*a rográtát a kalaűáa (VoraiUaakuS «l>l»tliU» •k>áll »x> Olya • 11csftmtitS*, mtcrirt, a atoljr s f**i mm rrr» W. raak ftl. iJyss r mrmm fj{4t, 44 NlWt l&rffaW b+HH*. - - M aaok ia oláC bolü^ kalssJuk. akik atk •sayi jat »•) Uaaosi kai ss a aa»rtaoartlouv(« a káaiSMt utcsáksak. b»>(tv k««aasabt>ak aiist a siaüaig ogy lajt via - air* ilyta takarfkuaaáx sitlMt ia oltárt. Igy aa utcát dtroka Itjta |4 t N^s»ot uti tta a «»^rsok ur báaás tul a Cwas^rv alrata a kkraták sál a igy sna<tea nt* sás bisoayoa j»>ttva. | tofrt post'l aláll s ii aaiat s kocsit aio(fotdul t 4<rkofy fáraaataaá s,| taa< arra a jasibor (vkrtrkrt Aaoa taor*i collos Kalaa<tuk tokát kik t r<»-rAiaittü »v«miU Ltc<3i laktak. u«a> crtssrk ag\«Ul aa utcMoatosca sU\oa mtrtairnytUNl wiat a rotUk-hattfa lt;>> .ittM Ka a siiaora |>Uba ívtlnku-ti astkn ka tat tkarja. kogy j*>r sa Ugyos kát — WafM, s a«« po «lix a>u»Usaax assyivtl kalltsiotlosobb, stort ^takor 'oxaltbb aitaUra kuaa|>b«a fVita |,urt a\alkotott, d* ii iota Toaka ur mm</WU .i rt.-.t /rtrtt,**) aa«U sat ayali a «-»a tMteaJAs át. s a>it ta> aaaaaal «lt korUaaak. »a«a aa ukonrvt fa lóval vtlo tMW/i mm€- • mí< aa»aiWal lalkatólsg fa urrsl aaaxulKatoitx /n«-kotok. - Málláa folvatkotó Irkát aaox kérUca kofl ret a asarracaftlos r :<fUa*sté cimmi/um kool ankor os tos Tuuiks ur t Kloaaor ia unt o«tás. síikwr ax i«4 »t4r| stort aa ur utoa ugy u jobbaa érti. aoat o |>o«l>t tit.l arkl a \4>oa fvoskést t»HT Irt , kit — siiaodaaur ami ostvx nMt. siort akkor agy aiscs por. so obb> s igtaa van — karsiaUtaor a»s» outoa »<J s»«rl kát aa sixj<l <*•! ugv ta ab art a ja.it ka U«a ft. t. a>rrt pof vas < kaA l«r<lif l>ia»'S>o-aaa Utt akar slóbb akar utóbb, siistk aa alvbs oatcvaai! Ttkat boey tulaj«l»sképoa sukoi ostoa tosika ur. aat »s»Ur nog aosi stosdkatja lukjuk b»>xy Tosika ar arai tstroli ka aa>»( aa ujaXgbax ol\a»aa. <lo kát aki ayibaaoa koulrtrti afgat valla] stagáia attól sosdvskisrk joga vaS »sá xi. t krrsi Igát k«* tulajüoak<j>oa aat aosi t««lkstSi kl sa oka aanok, To»ka ura. vagy a kocaiaa' Tud • hiiadoarkrvvj Tuaiks ur? Ila tud, alfg roaa, ha i«a tud, ansál n«M«sbb. Ttga4áa *»*tra kfrik a j>tata».«ok a tarwai a.ci sok fa kapttásy urakat lssukfj> kiKtlIgattatal Különfélék. — A laimij J4aa! Axon alkalomból, hogy ax ősxi lovassági hadgyakorlatokra a király a MurakOsbe jon, Csáktornya város képviselőtestülete Molnár Klek lelkes inditványára elbstároata. hogy a külvárosok neveit esentul megtuagyaro»iija. K ha-tároxat folytán Martam* : /rinyi kUlvAros, l'utyAn : Hallhyány-külvároa, Uusovecs : Uuxás külváros nevet nyerte exen magyar keresxtségben, IVibisalnveox pedig, — bot a király Kesietich grólnál megsxáll — Zala-l'jvár r* magyarosodolt. Kxen kivül mozgalom indult meg arra néxve la, hogy az egé»s MurakOxnek mintegy 190 horvát nevü községe magyar helynevet kapjon. — A mi a király logadlaia**nak előkés*ü'eleit illeti, maga Caákiornya vároa igen nagy anyagi áldozatokkal járó iutéskedéaeket teax as utcxák kóveaéae, csatornásába, s as utak s hidak kijavilása körül. A rendező biaotiság aaintén erős tevékenytéget fejt ki minden irányban s különösen as eissállásolás tekintetében tett messxemenő intéxkedéxekei.ugy, hogy már a köseli falvak minden valamire való szobáját (elvette ax elaxállásolási tervezet keretébe . ámbár igy is lélö, hogy Csáktornya képtelen lesx a lakáa szükségletet kielégíteni. — A balatoni •söIAU traar* tlflatf, /.alavármegye leggAsdsgsbb l»or-termő vidékét a Balaton melled elterülő híres xxölöket irtösatoa veszély fenyegeti, melyből a gazdakoxönségre ia megmondha-tatlan kár hAramltk l'gyanis a Mogyoróst hegyben, mely Szt. tiyőrgyhegy éaxaki oldalát képexi, a filloksxerAt egésx katároxott-sággál constatálták. Általános megdobl»e-nési okoaolt itt ezen elsxomoritö telfedemés, mert miután most mar a keszthelyi hegyben, Köveskállán éa itl a közelben van, könnyen elterjedhet exen 'putztitő léreg, mely ktstámithatlan károkat okozhat ax egcax hegyvidéken. A ntrdes Ahlasatal. K hó 2 án delben l.egrádon egy tvukásx és ina«a leszálltak a Murába fürdeni, a a sebes ar mindkettőt elragadván, nyomtalanul eltún tek. Hullájukat máig »em találták le). — Mai. httlalaaigily a h rt>sunkbaa több éven át oly sxépen sikerült Szt.-István ünnepélynek ax idén is leendő megtartására elökésxületek történnek. Mull oütörtökóu e oxélból a •/.óldla-Kert* ben értekezlet tartatott, melyen a rendező bi-zottság megvAlaszlatott s ax ünnepély programjának főbb vonásai megbe»xéltetlek, a részleteknek megállapítása s kivitele a ren-dexö-bixoiiaág feladatául tüxetvén kt. — A reodezó bizottság a napokban megkezdi tanácskozásait. me»allapitia as unne|«ély réssle^eit s kivitelükre nésve raegt^eydi a szükséges intexkedésekét — Az el»ö ülés holnap aug. hó 8-án d. u t> órakor tarta tik a polcán *gy let nagytermében. — A kánikula, e latin ter* axe-rmt : Magdala principiuai, Hertalan finis érti* juliut 2Mól suguaxtut 24-ig tart- — A poals éa lávlrdslgsags* l6aáKok ui terulen beosztása szeptember l én Tép eletbe. A most feni álló $ posla-ét 4 lávirdaigaigatóaAg augusztus végevei felosxltk s helyökbe steptember 1 én 9 egyesített ut. kir. posta és távirdaigaxgatö-sAg fog életbe lépni. /ztlavArmegye sz uj beoaxtás követ kéziében a |>écsi ig»xgat«vság-hox fog tartozni, melynek hatásköre ezen kivül meg Haranya, Somogy- és Tolna megyére terjed ki. Kzen teiüieten leas: 466 pősta- és 60 táurvhivatsi — Xéhul gr lealfllla Tasslló iskolai hagyományai. — Festeti?* Taasiló gróf boldog emlekezetü hitbizományi előde, gról Festetits Tasziló lovaaaági tábornok által kcazthelyi (zalamegyei é.t balaton-txent'györgyi (somog^meg\'ei• hitbiaományi birtokai népiskoláinak feileaatéséiVk r^sabeu JK'dig uj népiskolák telállitására. végren-lelet ileg hagyományosott aegjvetteaer fo- •) AS óat«sfab&l, vagy s porbál •*) T alá a s WMk H. a i^rfalbák SardO gjraivk SsrdA gyoírk falvit. rintot, a baiáloaás nanjától esetiekés 6" 0-oa kamatokkal együtt folyóvá tevén, a kioss-tás arányait ^s módoxatait feltüntető ala-oitó levetet a megye főispánjához megküldött e. Zalamegye Közigasgatáai bizottaAga elhatárolta, hogy Festetits Tassiló grófhoz hós/őnó iratot tűt^z ; ugyanekkora lia^yo-mány i«asxea mozzanatairól tVs fontoaaáaá-ról a közoktatásügyi minissteriumhos fel-tériesztést tesz tllDökló lőis|ván as alapító oklevélből kifolyó egyéb intézkedéseiről elóterjesstésót a szeptemberi ülésre fen tart ván, reá mutatott dr. Husaieaka Kálmán kir. tanfelügyelő abbeli érvlemére, hogy e javaslataival, döntő befolyással volt Festetits Tassiló gróf amaz elhatározására, miszerint a zalamegyei hitbizományi uradalom baa fekvő népiskolák as oaases negyvenezer forintból 32,(100 et kapjanak. A hagyományban legnagyobb összeggel 110,000 írttal szerenel a keszthelyi községi elemi népiskola ; .>000 forintot kap a keszthelyi kisdedóvó; Fenék puszta éa Egén föld 4 1000 loi intőt kapnak ui iskolára A már iskolával bitó kössétek kösül Ssent-András 2000 forintot, Ssántó, Rezi, Zaid, Vallus és Vonyarea egvenkiut eaer forintot, Meszes liyörök 700 at/Vindornyafok ÍHKkat, a többi, Öessea uradalmi községek 200-?00 •forintot kapnsk. A segél vesés cséljából a helvi viszonyok szerint u| építkezések, tanítói fizetések javítása, tanteimek felszerelése avagy szegény gyermekeknek tanszerekkel vltlö ellátása tűzetik ki. As alapító levél rendelkesésénél te'merülő uradalmi ki«ponti intéskedeat>kkel Pap Sándor jósságigazgatósági elnök bízatott meg. — II) aa»eia Fenyes uri esküvő volt (Csákányban, somogymegyeé kövegben, mull bo 30-an vesel te oltárhoz dr. köödi Usár Klek igazságügy min. lógalmsxö bodássi llo-dászy Jolán kisasszonyt, llodáaay Héla fold-btrlokoa és neje axül. tlodászy Joxefin s kanosai bálokról is ismert müveit lelkU a kedven leányát. — Nyot/oly^sszonyok voltsk: ltoda Istvánné saül. Hertelendy Jo« fin (Hu-dapestről) és Clémenl Upótné sattl. (iodina Vilma (Falinból). Nássnsgyok: ('lement Lipót Zalamegyei nagy birtokőa éa kőődt Usár László a 1 Ügyész iHuda^>eairől). Koszoruleá-nyok : Szabó Ilonka éa Kiérnem Heimine. Vóiéiyek . Hertelendy lAszfc éa Hodaazy tg- nácz. Jelenvoliak még Szabó Sindoroé szül. Ilodászy Amália Zathurecxky Zttgmondné (Palin), Uxár Lásslőné, Lásár Mihály nyűg. kir. lábisi bíró, Noda István igazaágUgym. titkár és még sokau Ukomx után a lialal pár násxutra indultt. — A a aratás rrtdatéajf. Zala-Konpányból vettük a következő tudósítást Vidékünkön ax srstás éa Isksrulás bevég södvén mar mtndonlelé caé|>elnek. Kereast-sxámra néxve közepes termésünk van, kivéve as árpát, mely ritka és kicsiny maradt. Hogy ftxet majd keresxtje, ast általában még nem conttalálhatal, ax egyes próbs-caéplések eredménye elég kecsegtető. Nag) baj ss, hogy a lartőa eső-hiány éa sxáras-ság következteben sxsrvasmarháink élelme zete nagyon megneheaült a gyér söldtakar-mány miatt és sarjura kevés kilátás lévén — a teleltetéaro nexve nagy aggodal makat kelt. Kukortcxa és burgonya valamint egyébb ksj>á» növényeink m silányak éa Ütött száradni kesdenek. A Zala minden mai mál*n szünetel as őrlés, a mi ax uj kenyérre rég áhttoxö nepnek sok savari, fen-akadást okoa. — Kelhla aa. A *'Zalamegyei Altalá-j nos Tanitötesiület* axon tagjai, kik as ex évt augusxtus W én és U án Nsgy-Ksni axán tartandó nagygyűlésre megjelenni sxán-. dékoxnak, sxiveskedienek ebbeli szándékukat legkésőbb bexárólaa e hó IH-áig ax el-i azállásolást bizottság alulirt elnökével tudatni, hogy as elszállásolás iránti intéxke-dések meg a kellő időben megtételhessenek : Nsgy-Ksnixsa, 1887. sugusstua 5-én. ! iWyyi Antal, ax elaxállásolási bitoltság I elnöke. — A HaUt«« Aldaaala. — A magyar tenger minden évben, illetve minden évszakban megktvAnja Aldoxatát. I.eg-köselebb Hoglárnál ökröket hajtolt egy na gyobb béres gyorek a Balatonba s mivel jel bementek, a fin megfogta e vidéken dt vó szokás sxeriut az ökör farkát s igy uszolt vele. Hogy tortéut, hogy nem, ax ókrók kijótiek ugyan a partra, de a béres gy?rek benn veszett. — llarbélj ok sruágsa érte* kealefe. A borbélyi|tár sxabályoxása és . különösen a U>rbélyok abbeli kívánalmai nak meglelelóleg. hogy as általuk korábban ' is gyakorolt kmebb sebésxet (nadályrakáa, sebkótés, érvágAs síb. de lóleg a loghuxás> gyakorlAsa tixonyos megsxontásokksl nekik ujbiM engedtesték meg, a budapetii borbély-, fodrász• éa paróka kéasitö ipartestület I. évi augusztus hu ¥8 ára oraxágos értekexletet hívott egybe Budapestre, — l,»«»t<Ua« kiUss. A Petőiy- ulexai, kozóahadseregbeli laktanya egyik köxvitéxe tülságoaan liaroxias módon (jeaz-tett rá egy apró kis gyerekre. Wellák tör-vényszéki sxolgánsk kis lia bevetődött valahogy a kaszárnya udvarára s ott xavarta-latiul jálxxadoxoti, mígnem egy kösviléx el-akarta ijeaxteni a fiúcskát, s ráfogván fegyverét, mely vaktóltéssel volt megtölive, — nem tudm akarva, tegy nem aksrvs, — rásütötte a lyerkőcsére. A lövés minthogy nagyou kőzetről történt, a gyermek mellén súlyos sérülést ejteti. As esetről, a rendőrség ugy a törvényszéknek, mint a katonai halóságnak jelentési tetl. — Feslfssell felvételek lalx-lurgyflira, Kinltleltük már mult ssámunk-ban.is, bogy 7W<py Károly hírneves featő-muvéa/ünk a megyeben jár x egyes vidékeken (elvételeket teljesít Legutóbb Tapolcxán időzött a művész s a lapolcssi tóról, aztán ai*aent Cyörgyhegynek egy réaxéről kéaxi-tett feltételeket. — tlaeéleaklállllAa BilxItN-FA re de n. - A Balaton egy lel aug. hó vegén gyümóleskiAllitást fog rendesni B.Füreden, egyidejűleg ax egylet köxgyülésé vei és a Stefánia klub ez idei második vitorla-versenyévei. A kiállítás elnöke Sxalay Imre, ax egylet gazdaxági xxakoaxtályának elnöke lees. "S — Kgy léds vlaasatsgxégsl. F.gy a maga nemében eredeti caaláai, vagy .lo|iási esetnek jött nyomára ebélen a rend-öraég Kgy cseledleány Szombathelyről Kanizsára jött a vasúton s midőn itt as állomáson málháját kiváltandó, pénzestárczáját kereste, melyben a leiadási vevény is vob, sxon szomorú valóra ébredt, hogy a bugyelláris mindenestől elveszett. A sxegény leány erre viaszsmmt gyalog Moiuártba, s hol utköabeu kiszállott, hogy tán olt vesxett el ax erssény ; onnét aztán eredménytelenül v iaxxa megint gyalog Ksnissára. Midöu exen őnkeuyleien athletikai gyakorlatot bevégex te volna, ttl a kanixsai állomáson felmutatta a lelsdott láda kulcsát, essél akarván bi-sonyitani, hogy as övé a láda, nem másé. De itt axt a Irsujió értexitéat kapta, hogy a kereseti sxállitmányt időkósben a vevény felmutatója kiváltotta. A leány ax eaetet a rendőrségnél feljelentvén, a folyamaiba tett nyomosát teljes eredményre vesetelt. Sni-dár Fereucs és Lendvai Habek l.ász'ő rovott előéletű, kiskanixsai suhencsok kivezették a rendőrséget a leány vári rétre, a hol a « Udábao volt ruhákat a gyep aiA á,va a*g«alállák. Kimondták, hogy ók a vevényt • ugy találták., de u erszényről ludomáauk Maca A gyanú* kórülménves o»»a*ialálko aán folytán a rendóraeg mindkét egyéni le-tarióatatia n,i közben Sntdárt meg kelleti aotoani, meri az egyik rendőrnek kardiái •karit kiráutaui. t „ ~ A rendőr** * lefolyt heten Kamatán H olyan eanvargó iparon-laaomzot logdoaotl oaaae, kik helyüket wókve elhagylak a m varosban azerie cnn-•angoltak A reudórvég h iMt«| deaentoro-- a rM|uk szabott büntetés u'án — VMaeaálirtotla louokukhoa. <kM|c>llk*4uUlt| kUérlrl Mull -/ombatoiii delben ket lőve. ««,a véne tel k Király, vendétfo ko,„*ekei K«k "tem IMIne. a tnfááa fiatal lele^gétol saár mattak *»ek, ki poutolybol két Wst irányzott mellére A golyók a s^rei.oseileu anz-naony tudeiét .értenek meg . bár a aebek x i f^:gNögyula»lua van leméuy A boldogtalan hó, ki x, K,e.t let lenek okául gyógyíthat Unnak veit betegségét eml.té kei Hété eaak. hogy egybéke.l térjék el. k I'ratfféz Ujo*, von korházi betigapoU, szombaton virradóra agyon oite magát. Igy mondjak, h»>gy gyó-gyiihatatlaa betegig viite a s^renc-etíen. va v*t*étea elhalározánr* A* őngyilkoanag koze.ehbi koruimen>ei még veretlenek. |u »• v*lok ka-aa-l^lok Lv^lü * !"•»•• M rlu.r alul a* «' i*<k»toc*k ityiKá If t.ivbrr fcWfaMaMM „v alalt rka, », . . « .....— • — —» « K.v^t>*a*H*r»kk*a I ÍV-!*1 lakva 1* Oyaknui ftlkaCaa » l-vtt UoUWk • K.v««K>rb.>l mm^I tavaava 1 •» Z>%kr»a k.^Hc .k a Uu« I . r^ u .r*1^ * r- ^ . j^t«i»»kr«ik k»M iuim t*k Wválltv. va.„,»k N« tti ttv«!t«k. ka ut ■^••tíuk. «a ww( Uk,*»a«maak k«\a*t áK fxlr^rl k. (. Hat u .1.,.,«!., » .,»»»air-n. aa »uUkh> a «■«**« j«iwii u,-*-rt „K A. awtjf kr(M« « c« lóinak U|.lai.-ki>l ajaj «««t. Matjraak k*v«ikaaaéa%a » W K^a^r k«la>« a «*Hláx«| h.ia».«. Millió «« aiilhu uva^k ••laiM«k ornaácaitkKan ■ a Ulxno an^u,. ajkkal l>i*..a,\ii«» kaUiralok t«na»k.«la*k (v^Ha .<r-»• •«! S*4a»» a kuh.nU.*.. u.vu fr«ln. k • nwa ailullillt, c, ka .aan a«.v Ui .l«.,li „ ui4i i* •liunh. k. Hivat wk <mka\«luO| •»« korivá, wi. aaiH-k t>óa.v«a,r« • .fe«krr*xlr«kt -irrl UUU.m. Kwi • b*a<"ii> ii\aHVukn«k k^lWcU ^•'kallauul kta^vil^ák ayá^vito haladt K«|.kalo •mhiJ. ««.> »•. rUrUa. Ka.v «v»K Sk«k«r «\ir««i «ra \ M tó |r.. m> .l»l«a S0,Kvl.|at-ta.« ara 50 kr t„rak •ar Hu>I.,|m^i.u kir»h ui.aa la aaáai T«.i»k J ^aaiiaraliaa é- áliaU a orvu« ii.mJ«>. Kv>K.v«a*r<é rabaa kapk«i.> ^ /Wyc- IMm* HIRDETMÉNY L! > » a«4ika a n^Ma n«gyobb Kózgazdasa^. kályek aaélkiél A talál- ^nxv.k araaadát r!,.ik \ >»Hla,l keiwav J tyakori kiállitá^ ijai^iak UtkWt kSSlt^'"Vonulataikat Ma,H>r,taa» aváíiü.V ^^ honi SkaíT TAr r H jq árt • atáaaáaára. kM nauk tuT^ár. a.valiaara tödének Ha a kerrak »u. STkilwrí^ »|«*ivaam,»khaa elhelye Uaaíkt. ^ leat, alli- Ijuaakal ^ka^rta Ulaljuk >Kaaolva. Kgs M^v Niai.tivuek Uiuik a x^kea M a kaaaaálatl«an levó , » i ~ — ««iii< s aiua- r.« \ rU^Vaí viaaaialeae* elke gvait vaa alkal»ai\a, hatályra „ Ju*ti< ia éa teaaó teaaó leraél, iu.it kell oheaat bdtraa bek^Vt, axeSJl e »é« a kilograaiok »iá»át le aea íaKh l .luii toato- ^ melN a .eileg ?a a kultoldi Um.nneam «áivkkal é» .Url SÍM kuKle áiaiaaV«2. Ti* ^ "Zi™ ftkr^jríLíir — 5S; 2SKLT^^^^^^ fcüÜ^^L^^ Ukirw*^ MaH, auakka a .^exaniáililk^^M . «... Keleloa xaarkaaaJO: V á II ti 4 I. 4 J O M. Hirdetések: 4i»25 ^x. tk. H*. Ü ,fU ' ' '' WUia é« aaabadhegM Kirtokov Aa ,.a.eri hua-galvaj aatrto, « kt a MairodaUnn kOlou h!^! r ^ kiad«áuyl - « utial ia baamid. T'1 H >vaahadba- gvw »ter érdakid átkokon kixul aok logtaltat»k e maokakS a'.aU SS "ürty*^ 1,1 ei.temel A W. o.dalra lerjeWo iai.uk- lg aaak.Mbaa ^•'J* 1 -r.caeMtek fe,!ö- ellenek !e.ia,at , NaaUdhegy térké,4vel vaa ellátva A kony, vt kr >U?k Hrl 60 l^iaa kuldkt ^ kr a.egerdeak:, hog> ma,el kéleutk aeguek one»Kl|eu ArvmVsi hirdetményi kivonat. A perlaki kir. ibir«w.ag mint telekkönyvi lial.-rtg korahirré leaai, bogy aalameg>e jaeMtett arv«!»énaiara kégrehajtaionak FicAó I nka;* perlaki lak»« \égreha]iaS| ^eUYe<lo elleni hn »rt bti kr. tokekOxeielea éa ,Ar. iránii végre' ivjiam Ügyében a nagy kanuaai kir tömitek periaki kir. jaiaal.ir^g) terul#éi, levő IVrtak koa.ekjl.eo lekvo h a ferlakniI íjkvlen A l 1-5 *or LtH). fdb es 37I?Jí77 hn,t alatt loglali ingat aaokawk, kVakoUlácwt ilieto re-Mére aa arveréat tkk) IrtUn eaennel taeg áilapitoli kikialtaai arhaii elrendelte é* lu»gy » lenaebb megjelölt ingatlan aa ívs; ó>l augu^iua ||Ó Si-lk Itali. JáH UHrlííU 10 órakor kVIakon a koaaéf baaáuál méa'ar'an^ ayitváaoa arveieaen m a>egail»piioli kikiallá^i áron alól m eladatni log. Arvéraani iuamlekoaOk Urtoauak aa ingatlanok be^ranak 10% at vagyi* üti trt kéa/péKiben, vagy aa 1081. Űfl i va 4i S *ban jal/ett arlolvaaimal Mamitoit «'> aa l>sl evi ui»\ember 1 én 3J.Í3 »• mm igaaaagttgy mun*a'eii lei delei ^ ^ Imii kiie.oli óvadékk< |<ea étték|«|árWtt a kikül-ooil keaebts letenai. «v»yy |hh| 1 | » S a erleiméi en a Mnaipen/nek a 1 iroaégnal aW éfea elb^ytaéeéiöl kiálntott *a«lalyxeiu eUurivei.yt at»a<>lgaliaiui Kelt lVr'akoa IhMl. évi n^ua ho aapián. A perlaki kir. jbnéaag miüt telek könyvi h«i>»ag, ^ M M O N l-l kir. al|áráa»biro. ÍM"3 ikv. IW7. Ma, f |. AHVERtíSl HIKDETMÉNY. A' ii kanujMii kir trv>aek t kvi oaaiá-lya léaiéról kojhírre teleiik,bogy » kir km^-tar végrebajtatónak loib Jü,»ei Ta-rtuli \ertaával) végrehana*! >wenvedo ^ ayela'di lakoa eWem l-'O tat M kr. loke. »« Irt hü ki iák evi január I lói jaio kamatai keatdean. 7 irt 65 kr. \egif-bajiaa kéreUi, * t.% 15 kr. jelenleg, a meg téln erulei dö kt»naegek iráat, vegrebajtaM ttgyelen a knt neveden kir. lotv^ek teio-kiebea lartotó a eaoroyeloldi 4?, íjkvbenl. - 4~ h az. alatt le.veii 57* trtia bevtuii ingatlan KS éU*ii*tik/tu* hóü lk nnpláa Uélflötl 10 óralor elold koaaeg baaanal tir. Tnl^lf 1 ^^ Myeneae k^teí I jóttéve. n.egtariai.do ayUváMOa arvere^a •Udaii.i tog. Arme.ni kívánok tnrtoanak a Ui^nr lv) w át kéaa|pétiaban v»cy ovavlekkei^a na. pirii a k.ku Ooti kexééiea e.enni Kikia ta»i ar a fei.aebb knex beo-ar. Vevő kiviéi a é< el Ari három egyen'^ i*uleibeu, még ,-edig aa eU»t a« árverez HjgwOie emelkedeaéioi aaau»i»audó i bóöan alat'» — a maciikat ugyanattól 2 hónap alai», a harmadikat ugyanattól A biVnap alatt, ~ luimlen egyea réaalet után aa ar\e-réa nap.aiol aaámiundo kamatokkal együtt az árv« re»i tal'éie'akUn .. eghataro aoli belyrn e» modoaatok a/enni Uti/eiai Kell Nagy Kaioa>au. a kir taaek. mint I kV. hatöaagnak Ihh7 evi majua ho U. aap-ian tartott uWU I lirf. HUUONMAY KVKLL k ku UMk. >aa> kir ^ ^^ | 3«9J|tk. I8S7. ÁRVERÉSI A nagy kamarai kir. lórvnaék lelekkvi oaatA'ya réaaéról koahrré tétetik bogv a m. kir. állam kiucaiár vegrehajial.vnak Krex nar lat van vegrehajiánt aaenveiio heo*ebelyi lakon ellem 4t> Irt tiO kr. loke ebból 34 Irt V> kr. uian I8M6 evi juliu> 1 *i> impiálól 9 frt 3 kr. uián pedig IH84. mAju« iH-tM járó 67,, kuniatok 4 Irt 10 kr. végrebajtáHi 1 frt kr. jelenlegi é« még lelinerulend<» költségek iránti vegteli|jláMi ugyél»eu a lent neveaelt kir. taaek lerillelébea tarioaó a he-«aebelyi Kiü a* tjkonyvhen A -f hüSla bras a. váltság koielea Í54 Irirn heiaUlt ege^z iiiKatian, éa a heeaebelyi l(>9. na. i,kvhen A l. 152 hrs*. Ili) írtra bemül! én aa ugyan azon íjkvt»en 2 -7 *or*a. 4Í»M trtra I.elsült ingatlanoknak Kreamftr Utváut illeti* felé ré^ae bec»ült ingatlan ISS? ÓVI iiUKUHxtill hó napján tlólHoll 10 órakor Hecaebelyen a koxség lia/aual l»é. TulKvJy tiyula lelperesi ügyvéd vag\ bélyélté^é koahe-lottevel tnegtaiiHido nyilvano* árvéreaen eladatni log. Kikialtá-si ar a tennebb kitetl bécnár. Arvereaiú kivanok tartoznak a l>ei\sár lt®„ at kéaapenabéii vagy óvadék képe* pn-pirkan a kiküldőit keaéhex letenni Vavó kötelei a vétélárt 3 egyenlő re»z-ieiben meg pedig az el*f»t aa árvére* i»»g éróré emelkedeaéiól aaáuiitando \ hónap alatt, a masodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a haraandikat ugyannltdl 3 h^nap alatt, minden egyen re^alet u'ai< aa árverés napjától NUmilandó tik kamatokkal egy ült aa ar veréai telietekkben meghataroaotl helyen én nioiloaatok azeiint letiaeta*. Kell Nagy Kaiuxsáii, a kir. It<ék. unni lelekkouyvi hatóságnak 1^81. évi majmt bo 2K napiau tartott tiléNébOl tirf HIXiikNNAY KVIÍU. kir laaéki h. elnök. kir tsaeki jegyaó, !»M4 | - | tvk. IK97. má|. If. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A n -kauiaaai kir. töfvazék te ekkiüiyvi oaaialya restéről k.ulurré teletik hogy a kir. kmoaiár ielaa'ogua hiieleaónek \>el Simon leienyei takiva v %ehajtaUVuNk Mogdan 1*1 van vegreha|iá»t H«envedo poUu lakivá elleni ItíJÍrt 15' , kr. lÓkeHiarulékm ereiéig a m«kg telieeiuleinto kolt»ég«*k iránti végtehap táai ügyelten a lent iieveaett kir tórvaaék terül léhez tarioao a nolai n4 ikben 1.2- H i»oraa m. tel veit ingailaiioklKil ltogdán Ul-vánl nem írtra be<«ü«i lek* reaa ugy a } olai 64 ikbol aa Nt3 tkbe a'iegyaeti I aor 1*1 kraa. a felveti itigaiiNulH,l ttogJan lat vám illelo 75 írtra beosllt tele reaa. a t i *or kraa. a. telivel! vAliaágkoielen ingáiknál llogdán latvánt illető HXi frtra l*ee»ült fele res/. Wel Sm ou letenyei lakon , árverésem vevő kése«telme» It/eiO veazélyére n koltf egere IV%7 évi auKM^alui hó 2ti-Au «l. r. 10 órakor l'oian a koaeeg házánál, 1%-. Tubolyiiyuln le'pere-i ügyv^l m. I. t. UgyéM.vagy keivel te^e közbejöttévé! megtartandó nyihauo* ar *ere^eu eladatni tog. — A kir. kttusiariiak koloege Venel Simon e leu K írtban ál'apitiaiik meg KikiáltáM ar a tennebb kitett turcaár. Arvere/ni kívánók tartoznak a bevaár 10" w-ál kés/j^uzbeu vagy ovailékkepen pirl*an a kiküldőit ke. éhez letenni. Vevó ko'e.'e* a vetelárl barom eg)euló i es^leiben, meg |ndig na eUot aa arverea jogerore eme kedt -eiól szamitando I In nap alatt, — a ii'feodikai ugyanattól S hónap alntl, — a baro adikat ugynnalli4 3 hónap alatt, minden egyes réwatei után aa ánreiV" napjától aaámiiando \>*, kuniatokkal egyét! aa árverés 'eltéiélekben meghatározott he-lyen ea móiloaatok aaerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanianáa, a kir. twék, miat tlkkvi hatóságnak 1887. évi májua hó íl ik napján tartott Ülénéból lirl HUÍÍONNAY KOVÁCS «! # b. eluok. | — I jégyzó. 813. tk 87. Árverési hirdetményi kivonat. Aa a.-lendvai kir. j bíróság mmt tlkkvi hatóság közhírre teayi, hogy Hirachl Miksa pákai lakos vegrehajtatónak. Varga látván gvám domebtldi lakoa állal képviaelt kkoru Varga tiabor, Mári. Kánt és Hegina mint néhni Varga Jóaaet i»n>kosei végrehajtási saenvedok*elleni 140 trl tokekóvetelés e* )ár. iránti végrebajiaai ügyében az n -lendvm kir. jbiroság területen leve Dómefóld község halárában fekvő a dömetóldi 27. aa íjkvben A I 2 sor 121. hrs*. m éa f 2nor 4S2 braa. a. loglalt a 1 ré«aben Varga József nevén alló és aa adó alapján írtra becsült ingatlan réMxekre, továbbhá a dóme-MVldi 262 azijkvlteo A f I aoraa. 442. hraa. a loglalt a 1 , résabeu Varga Joaael neven alló n aa adó alapján 194 frtra hec«ült ingatlan részre én végül a domtfoldi 272. »«. íjkvben A f I 8 aor az. a foglalt a 1 , réaaben Vmga Jozset nevén álló a aa ado alapján 3<VS trtra bei-nült ingatlan részekre aa árverént fnhau. 114 trtban és 355 írtban ezennel mega lapittatott ktkiáliáai ar-t>an elrendelte, éa hogy a tennebb meg»elolt ingatlanok aa 18*7 ^vI auuu«lu« hó Í0-Ik napján üélelőlll 10 órnkor Kxnelold ko/seghen a koaaegi bíró házánál megtartandó ttyilvaiioa juveresen a uiegálla* pitott kikiáltási aron alul ia eladatni lógnak Árverezni szá.utekoaok lartoanak aa ingatlanok bevsarauak 10° w át vagy í> frt >0 krt. ll» frt 40 krt e* Irt 50 krt kész pénabeu. vagy aa 1881 60. t ez 4t. $-hnn jelzett arlo'yainmal számítolt es az iHhl. evi november hó l én az. a. kelt igazsagttgyminiateri reudelet 8. § ábaii kije-bWt óvadekkepes értékpapírban a kikükloit kezebaa letenni, avagy aa IS8I 60 I- cz. 110. értelmében a bánatpénznek a bi róaágnál előlegen elheyeaéférOl kiállított aza-bályszerű elismervényt aiHaolgibatni. A I endvan a kir jbiroség tlkkvi ha tvvaága 1887. évi máreaiua 24 én S/IHMAY W6 l-l kir nl). birvV 648. »aám tk 887. Árverési feltételek* A magyar kir állami kincstárnak Hlaguna Antal vegrehnjiast aaenve«leti elleni 20 trl 80 kr lóké követeién én lárutékai iránu végrehajtási ügyelőn is*:. é\\ augiiHglH8 hó *4-lk nap Jának UilrlIHI 10 tirAjAtt l'álinoveca kóaaég házénál nieg>«riamb\ nyilvános árvéré* alá Ikh sálainak a nagy ka inasai kir törvényszék én a periakt kir |á-rásbinVág teruieién fekvó pál'inoveeai 3|. sz tkv ben 228, 230. 248. 638. alatt telvetl ingatám kUd lllagu^a Antall illetó rész. a palhnovecat 182 na. tkvben A 537 hrazám alatt tetveti ingnilanbiM Hla-gusa Anta l iiletó réna, aa előbb nevezett ingatlanok 27* Irt, aa ntobbt 75 írtban eaen nel megállapít 4t kikiáltási árban, elren-deltenk — Aa ár«eree megiartánára ha t ár k tó ül kitaaoii napon a lent korülnt ingatlanok a kikiáliaai áron alul ia eltognak adahu. Aa átvereziu szándékozok tartozunk aa ingatlan bevaárának 10°, á> vagya 27 hi 6*» krt én 7 trt 30 krt ke»zpeaaben avagy aa in*I. évi IA t. «a. 42 $ ábnn jelaett árfolyammal azánutoit én aa IMl. uove«»b I én 33*3. aa. a keit igaa»águg\mimaien rendelet Hl ^át>no kiyeloM ovadekkepe* értek pírban a kiküldolt kezébea letenai. Kelt Per'akon a kir. járásbiro^g mint le'ekkonyvi baK>*ágaál 1887 Mánaiua 18. 1.01 /. KtHkNtÜ íkU 1—1 kir jbkro. MnMMX*X*XMXHK*XHHH*H***\XX*H*H**K ScliemToer C. ós DPisii 2 8 x rak* leiá ff k . ... «• kir »«lv v».ll i.-k — f» kir aaak ki«la*»«lif Kaklai U<lr*M) ük I. mi i» k i* n i U)tr aallraMUrr f>aik*l>iMraaak i*|4itl».i<l kiW»>u»c twi^ian »»>a tu«Jo ai*rk(«i»k«i aa «kkk|*|\Mi> k>*a|>«aakrii - iaak ma*** Maioiu.t^k c,«4i«akknt. XK 1 taui i«e. im. aee. zae. aee. ?ae. u iaMKia.ia.in. .t4.aeaiaa.an » . m AC ii.aa, iá 7a, n. . in. OO . iaeasia.--.ias~.ee. Mn Arpfjtik \m<tm im W*wn/if. 1 I T KnnnnxnnnxicinnnxnxxtxnnKxniCKXKKxxx tWW I1üö|. UptukjdouoMtil N^j-KuiiMáu 188J. Melléklet a „ZALA* 1887. évi augusztus 7-én, 33-iki teámAhoz. Malom bérbeadás. A zalabéri urodalom. területén Zala béren a Zala partján fekvő egy flégy járatú viaimalom 1888 évi áp rrlis 24-tol kezdve 6 egymáat követő évre bérbe adatik. Ajánlatok a zalabéri urodalom tiazttartóaágáboa Tölcaánba u. p Pakod intéaendők. 946 3—3 ^raay yj YMHcr Pes»gó AYALA & C'o. Kqyeiitíli raktár IKtKfHuiuáB FesiÉrJpfiiniáL 864 98—tOü ti, <'«llla| AIim 185 ela. homa érláal Larfl«j*h» jitnimal, melyet as ál tatom fúl talált kenőcs N havi ksasnálsts stál nyertem, mely asgaktt dalyoasa a kajkihnl lást, elmvpiti s ka{ sátéat iaj rröíiti a bs} bőrt. uraknál elósegl egy toljaa eria szu kálnttvéat, riivld ide i( való használat után S hajnak. .valamint asakálssk tenstssstea -zint As aiftaAgst kül nwnós t'j< megóvja korai •MttÜléQUU a )egmi<gsssbk korig. Egy köcsAg Ara kr. 1 frt. 2 frf. l'o» tAvdl ktildt* psposkést s pass eMUM Iw-küj* déáa vágy pfcUoiáni'e'-161 melleit i>s egras if. lAgbs. rilLIAfj és TÁMA, Budapest, király-atm aa. 5—2> i Kral valódi Karolinenthaü, ,< Úávids-theája m hlrnevee és Jónak blio- nyult mell éa tüdflbaj- ban szenvedőknek. kral tslAtlI KsrAllnru' thall l»ári<la*tkeáj|a mindennemű HltUlimjokuál, de kSlrtsAaes g^féu lliitő-, idillt- t« hnrulndl, luulednu kOhOt/cunél Aa pr ryyr> dűli ikfizer «j tormdil* (TuWkiiluao) alWn, mi ly meglepA eredtjiónynycl haasufillatik. — Hgt f«wm go»>ka aia: ÉJ kr. Óvás. 5ékáay i|inrü»A Kral 10dl OiuTSlH-tlu-áJii óriAai ellerjailéiftWil ke caegta re, mrgkiaért*tl«k bsstiaitAaoksI fitmlwmlM lioxiiiv a li'.'pyí s csalnia* sssAI Uijesebb j lágyra ntry c*nstscn(jAk. mint azt As bteassltssi. kmi bogy minden ilyea bsaiaitviay kalásrtálklli kej-srék, mely mind arja lálaSii alkalmait* lenni. Ii-*i?v a Kral talfxli Karulinenthall I>hvI<U.|Imm aabstaaanafc hisdnynl|on; uinm-k ftdytáa i lliiiiú! maiam mi mli-ij csnairgncakára alalraaastat ksk aaiiifl Va Aa tolegyaatt véd|agyr*«*t a kllaí eamsundason felbawuAlni. etrs úgy*Jansk a Ural fcnlotll Karollnrnlhall llárldstkea t. cs •■larii lt«i. om lt>igv* karéin minden liiwunmiti gyártmauviik ilJ I Melyeken alairason Aa latjogysrit véd jegyen bianv ik — vtasenUeílani rxiva«kedjeneft VArRir|éa)*A|i gjeugr»eg.frhrrkóe, kttr* vélj kér <skr"|Hiln»i Idrg SJ^agraég, n. m. midonscsitt nátbrtrgpargok U-ljraen ■eggyAgyul-nak s birse, jAl iaaiert és tbbb bel- Aa kalToMi nnrnei tekintélyek tál ajanlott rArtiastjtA FUrst vasezukorja folyadékban, Dr. Ihgsr módja assrlnt eJfiAJIitrs, mely FUrat JAsaef gyógy aseréts által Prágában — aj „Fehér Angyai"-k<m — lelt javitva tg; a rag arat I frt 90 Itt, '/, Urrg ao kr. Ojaatropliazi, Mtfinö gyógyaarr étvágytalanságnál, eaaéasS> hetlrnaég.. káayáa-, gjoiiiorgUrrs^k- és gyomorégés ellett. í üreg ára 79 )kr, Fttrst Jóiaef gyógytssrAas » „FákAr Angyisla-bos l'rágábnn. Főraktár: TÖKÖK lálNKr Kyógyraeréernál, llnilapeát. Királyim I* «sána. 1) « & i ,'>>■>■■ . ">l wttmi'H <s rUx+ t ikkor, km nboz 0 fenti fit riftli. Franczia padló takar ék-fény máz Pariséit, puhafa és fényesett padiéiinak legolcaóbb w legagyeisnibb nisielen asobspadló bstrrastési asar, aslyíyel Assbiit mindenki suga beferowtlwfl (fabéres parkettre, rilAgoe aArra. aárgs, aötét aárga. v5rft-ae» bsrns és diűbarná) s fvketáek Aa pska (a padló axonnsl asárax Isas Aa kefélés nélkül tartós tlkArftayt kap. 1 Dobozunk int 85 kr. Aa 1 frt 60] kr. Egy nagy xzobára elegssdl agy 85 kros dobsa. ^Árjegyzékek jleiráawű ingyen kfeldstssk azét, 803 14-20 Hrlmrlder A €s., Wlta, V.. FraaaariiaKaaae Ift. Stttdtnifderíage: 1Herrtngam 10. lUktár x Jfmgf Kanlasáaa lartea éa Habar uraknál. 69 Valódi csak uii ftdjiifiril. DrUKIIKIt hattar , Ideg-epösftA gyógyitala bilruH'ly mtf| a Icdntakai^abU Ü*rtaMeai lanAe.nMierea Aa MMaagjAottAMia. alsAM nlyiilH alhsitat, »«ak4r; rtmnwiSL hjnjk fcjttoi<it.iilHiarti,jt<4>rt4 isltiMd iiwal •tb. tartea MBMAgynaA. Aa M«a •rlilU wHrtUal, minit ak á rtlágvAaa IcitiH'iMfwlib sArAsrAIMlI aa oryflblilndomAny IcKtiJatili i lasaaatalaid alntáa m leUllrangt) aaaalabhswr AMai Maailh et wfva, esseb knvetkr^ben teljea blEjSésIfákot gfa nyalt a restabkl Imjnk aMaéattaMAa« MMIatataMs. Mlmli-n tilivrbb tudnivalói elmonjt a minden l^efbea aellAbelt kUrfárél. Ars'/, UMgnek i frt, *$4n irac a frt aa kri, a ity baklíPAaa ragy _ at*«»4t swllett. . Körsktári Fsatiá Miksa gregraa. • I KahtZ*M,tAf M 'B1'111"""'^*11, öálvalor'gytígyaiMrlár CAgsI A, gyógyags-[rAasiéi KAgrAbbss. Kflaig VaAdtel gyógy* asartAra M ar lm rg. 7 * > II- 'A'I I 1U Htti|>a m i Matt, bogy « biHs^okbsii fddÖirt grógysasrsk k0i(É tnalyikiH Iish^iAIja bslsgaégs n|(sn. ba írjtin sef levoloKÍlitpot Hioblbr ktsdvlut«Mtáask. lipoaAM a kf-rje a „Belagba^át" ^gémti lOptratoi K I0at4 raatAbns utgicaskjs legjobbaknak blissyslj béfllXArtk rasosi rwUcwfi lamertahrs, lianam bete^teiakrll aaélé Jtleitáaek M ia olrsabsluk. K )sb|tiltw-á mutatják, hogy Isas aok] aaalbaa agy tgyaiars háziaxir la alagasAa arra; bogy a iatasóitg |yé|ylllist|gR lalaaég is aaennmasii flk|tnNa«k. Ha a liotagsak a nsgfslaló gyáram rNisJrlkaaóasra áll, akkor mán filyoa haj <v<ti'ii btlgytarsláa vtífhatő, a as ok Imi | agYtk iK'tc'pin'li «em IoiImm a ^Urtegbarét*4 msgrsa* doiMÍit elmulaártaiii. K (\gy«lamnitn«lti ktinyracskéj asgolyáral aoljksl kMoynWji ráUoithatja ntag s siükaégi>a 0Mviais|t. Jl roiirrst ntagkuMAsa s mtgrendalóoak ikölUé(ébe asm aartl. 709 30...28 8?63/tk. 1887. a^ij W ' ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kaaftaai kir. lórvgaék llkkvi osglálya (áaérO köabirré tételiki hogy Koviea Lajoa ügyvéd nkaniisai lakos végrehajiaiOnak I'omlelek JOxsef vég-rehaiiást sgenvedO bakónaki lakon ellem 238 frt W/g kr. (Oké, 43 (rt 50 kr. per,! t7 Irt 19 kr. vátftetugiá* káralmi, 13 Irt becslési, 10 frt 16 kr. jelenlegi s m/g . lelmerülendö küliaégek iránti végrehajtáai ügyében a lent neveseit kir. törvény-uék ler&letébex lartoxo a bakónaki 921 Ijkvben -f- 406 hrs/. a. tel vett ingatlannak Poodelek Jósselft illeifl 200 írtra búsult lele réase a bakónaki 922 ikben + 499 hm. a. leken ingatlannak ugyansxi illeiO 17 Irt 641 krra becsQJt l/a réai; 842 aj n T • • 69 » Jtft aí a V a 84S a a i ' a a 12 • 13 a a / >/„ a H49 a a » a a 16 • 60 '» » '/, a 1399 a » i » » 39 • — • a % a 1087 a a a a » 17 - 15B8 a l i a * — a 19 . a I a '/, a a végre 1897 hrsa, a. 1'elvtju ingailitnnak ufyanaat illető 03 frt. 38 krra becnQlt '/„-ad réege évi aoKUNtlUN hé 30-án délelétt 10 ómkor üakóoakon á kösaég bárányi Hertelendy Béla lelperni Ügyvéd vJ helyettese kOzbe-jöttévei megtartandó -nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltást ár a fennebb kilett bec«ár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-ál kesapénzbea vagy óvadékké* pea pnpirbau a kiküldőn kézéhez lelenni. VevÖ köteles a télelárt három egyenlő résziéiben, még pedig: az elsőt as árverés jegeröre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, -f a harmadikat ugyanattól 3 hóuap alatt, — minden egyes részlet után az árveréa napjától számitandó 6% kamatokkal együtt aa árverési fellételekben meghatározott, helyén éa módosatok szerint lefizetni- Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. taxék. mint leiekkönyvi hatóságnak 1887. évi máj. hó 21 napján tartott üléséből. Gr. BUGONNAY , KOVÁCS h. elnök. 967 1—t jegyző. XXXXXXXXXXXXXXKXXXXIXXXMXXXXXXXKX $ Czigarettázóknak. * 1A Jmtitiil Frte" íjára ^"JXftsSUr™1 ciiaWfta-paplr § X na! 14* MflU(t}Miat»ll 0Arl |«aM>«'l. I X ^^^ ^ ^^^^^^^^ . j^gVV*^^^^ ÍC f"J |p ^ if^Afa »<'fUll ft )«|l|t Hllli'i R ■EBI" JMEKnu^^ áenüarae Cártaaj kaa" i«wr jf X Mi ««riiftérw ífcrt^efcea | tahidig k*av«u«liM v#tik min- X llynamfl ralkk ÁrnatMknál kapkaW tt VhIiWU «aak awi p«|»lr. im'IHtak rU^arUJf »III* Ma|^Nr«watal«tt ra|ahoa fj X IlMHOiklA A« ..HMM WlRIIIW* vImu X wm H'»ny aa nai(é4k-MM0rarft«aMt • ijkl (Matatta klaa»l«4lHaa»a I 4a X * Rraiirucfrtin Pfi^rAft* kei-eWwü türványaaéklle* 2 auilbiuill riCICB bojnüyzott Ofág ultit H II N * Bécsben. (II, Negerlegasao 8 a a.) gyiri raktár nkritott. B X^XXXXXXXXXXXXXXXXXXÍXXXXXXXXXXXX I ■*'«' M-H«...... >U ■ ■■■ ^[j.,,.1.,.,1 ..ír..—^ ' ■ ■ If TIT 1 I -I III llljlllgl MflMMMOl' IflltlWJfir II,:' MHI ositrak atialaji 1B17 amerikai: tolgyfa-frie* njsmiyisffío folytán •lkéasítiéiét, tel|ee rajtok p minták W **]. Kin. k. tk 1887. i li 8 Árleitési hirdetmény, i II X j ... », r - x C A aagykaniaaai kir tflrvénvaaéki tbgbáaban továbbá ií oeáktornyái, per* jf' M laki, letenyei éi keaathelyi kir. járáablróaági toghAaban la tártóa tátott ViaagA- ; X lati, élitélt éi beteg foglyok ugy rabok egyiittea élelmeaéaének a jliva ÍHBN. ; I j W M tnhinir Ad UfM fai ifosmktr hó M<-Íy leendő bérbéailáaa íraiit a ikrt | j w iráabeli ajánlatokkal egybekapcsolt nyilvános árlcjtéarc a j 1 fi . falyó évi Jtu|KUft»iii« ké V4*lk ua^fijáiiaik re|fell 9 G ór^ja a Htiffif tani írni királyi tfyyiWiMy hitatutw folifhéyMit kiHfyfthI'. j V Q Á Kikiáltási ár; egy adag fftt ételért 18^ >kr. 6 dekagramm C A kenyérért 5 kr. oaiwaen 18,*|V kr. | r W A balog étadagok Arii a kir. Ilgyéeaiégnél letelt már Megállapított: jegy- Jj w Kékből tudható meg. S S Az Ariejteni ikivinök Ö6Ö forintot taftoanak bánatpénzül eaen kir. Il^ytaa- C . A aégnél letenni. f r i A. zári ajánlatok eaen királyi Ugyésaséjrnél a folyó évi aJugnsstu* hó Ü4én J I W reggeli 11 óráig fogadtatnak el; a hol ai árJejtéai le)tételek ia tnegiokitit)téttfk. X W Végül aa idegen vállalkoaók ait(hogr kellő biatoaitékolt nyt\jtó vagyon- V^1 D nal bírnak, n hogy rovatlan élóéletü megbiaható egyének, |ái rtrlejtéa meg- w A ktstléae elótt babi'Wági biaonyitványoyal tartolnak igaaolnl. Q m Nagy-Kaniaaán, 188). évi juliua hó 21-én. J ■ IIokjh) Odftu X ||( 071 a-H kin Ugyéaa. W XXXXXXXXXXXXXXKXXXXIXXXMXXXXXXXX Czigarettáz óknak. A JraiDitelQ Mi" ólra ^ *«Srtsst.roMmlr na|l<|a nalléáraaiMaM gyári |am«|, aa agéeaaégnak Mrlaliaaa aayaftéléea létadlk ItlalH a íaffalayaba éi larati aákb ealáaretta (gaptraak laiarleteH el. MtaUa niluuk ti mm hhaMJ* i««»-|t»ti, lii'ftvl a elgirMli JtWAga eUi torban t lupii mln( •éfAél fim, aattAltoáu a „t»ea _____íu-ü-ha i éanftaraa Oártatj £*•" imbtr Le|a élérriléea flamnpiá I mUidlc kadviHaliW vi tik Aa min- éav llyaamfl ralkk írnaltéknál iáaphaté ! Vnladl mak aiaa linplr, mi'IVnak m lil* niallénrnmnUIau rn|ih(ia X knMinl* *« ..NHátlNMTMlil ratalM" ••a*rt elaüll tt n»iv aa nailnk-auMOrarftaaégl v«vni a «*»f tMatttaa klnntiilkniaa | I S t„Braunstein Frércs" * Bécsben. (IlL Nogerlegasao 8 sz. a.) gyári raktár nkritott. X..XXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXX s AK flsO WdÍv OflKtraK ■XHil w ; ím Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári társaság I \\V( N lv HeumÜhUtM« ttUpltUíolt lül/ m 6~t2 Ul JVk? Marktrt S vMéne alatt TH I ajánlja nagy áruraktárát kéti ajtók éa ablakok^J vaaaláá^al egytlttj tofábbá lágyfii padlók éa ámtríkai tolgyfá-friaa éi parkatt padlókból A gyár annálfogva, hogy duaan fel van itarelve airai fa»mjngqal valamint kési áruinak nagy mannyintga f||ytán filiMi a Ipy^tben van, hogy minden megrendelésnek e téren a legrövidebb idó alatt eleget Ulift, Továbbá el vállalj* portálé k alkéasítéaét, ta||es berendetáeeket, kaaiárnyák lórhá- J; iák, iakolák, irodák atb. agámára, továbbá bárminemű gépekkel kéasitandó famunkákat előirt rajtok iés miniák aaerint, Mobabutorok kivétaléyiL í 34. szám. Nagy-Kauizsa, l887.< augusztus Í4*én mT-\ m m zzz xzz xxx I UttkjUj * asrfcáft JL Ms tsilai ■ H k hm tmtí»m\ i taslw aa* ff 1 ltoa* «IMm ^hrtiy. ' 3 KU4ékWat*l lirmktoMm* L J EfraaMtptfes la*»lak oask ImmK bftl fc$.i}Utn«k «L KAsámtak viwn mm kllrtiadt jBi ut m nr m ui t^ ZALA IVÍ évfolyam. ■F iu. ux. ms( iax- m H-őmKTM AHAK: aKcAsjr (tn filém , 11 Msgfeélvft » frt — kr I * 10 I 4 ü IFpllfclkal éo yrm&ymm ttrtalmu hetilap. Zutytncuyet í^yvíVlegylt ll n Agy- léin ipa í1 i1h I Mm la y I a kj» rék pén *l árnty, é|pkcjg}'ff8Íllel ax AlstHmiruközi takart kpén/dár léfcZvPiiyMrsHSág oim.U/.ÖvtMk lúvníalila küjilünye' IIIHatéMk jttiiitjFMán «4*lttsta»k. knVHi a tfffék klvsfrlaa klwMwtayak 10 kf Wly«*ti(}<»« Mm 100 nulfg 1 ffi «ao«t«l «i*a*s saéért «|j rtl kr É< lylllMr yattmri 10 kr, Itt (XI KXZ 1 XXI US Megjelenik Najfy-Kani teán heteukiut egyszer: vaaámap. Idők jele. |>HiiraÍHk én eraaiok.) * Még f« csak igazán mindenre tudlak szolt az öreg latinok káden-cxiát: Tempóra mutaiitur et noa mu-terunt in sílift. Egy századdal a fran-czia nagy forradalom kilöréae után a franexia köztársaság sxabadaág*aerető fiai a paniláv nagyvezér Katkov te-metéaére menéek Moexkvába. A franexia kamára' elnöke Flcquet pedig caatlakoxik axon hódolatboa, melyet a tranexia sajtó Katkov orosz nagy haxnfi elhalálozása alkalmából kifejesett. Itt a legmereJebb ellentétek ériutkeanek egymással. A szabadság ölelkezik a rabszolgasággal A franozia oroaa ba rátaág a legutálatosabb virág, mely a a jelen pofttikai élet talaján teimett. Knnek a barátságnak az őszinteségé-ben azonban erősen kételkedünk. A francziák részéről a revancbe eazme Hz, melytől szabadulni nem tudnak a ' mely minden szövetségéét elfogadhatóvá teszi ítészükre, Katkov részéről pedig aa az izoláltság érlelie meg, j melyben Oroszország a pánazláv ,eaz-me dédelgetése következtében magát érzi. Mert Hogy a franexia aajtó kép- J viselői igazan ugy lelkesülnének Kat kovért, a pánszláv eszméért él Orosz- | országért, az majdnem hihetetlen. Igaz, ; hogy a körikiyüvétü franexia nép a legsajátságosabb ellentéteket tünteti fel a politikai életben, de hogy a leg-merevebb szolgaság képviselőjeért tudnának ugy |elke*tlliiit a mint axt lát-txatra mntatják, az még sem hihető I oly, könnyen Katkov, a kit nem ok nélkül neveztek el viczeczárnak, a nagy orosz birodalom legbefolyáKoaabb embere volt { hatalmasabb,| mint maguk a czár mi- I uisteréi, kik Katkov agitácziói folytán ! gyakran érezték lábuk alatt inogni a talajt 8 lebejt mondani, bogy ax oroaa táraadalom ijóvnta nagyobb réaae Kat- I kor izgatásai folytán hódol a pád*',| szliív eszmének, ki etilek terjeszt Ao | érdekében Oroszországon Mvtll ia mm- ' delit megtelt a mi Őt a nemietköii j béke legveszedelmesebb ellenségévé | tette. Mert a hol nem segített a szó, aegatett a rttbel, a a magyaroraxági pánaslávok (udnának eaekről a fcubc-íekiől érdekes históriákat beaaéhti. A pánszláv eaxme a szlávok világuralmát jelenti, errŐlj álmodoznak alva éa ébren, ezért esküdt ellenségei nálunk a magyar államiságnak -éa megbontói j nálunk éa máautt a nemxetiaégi béké-neki A Páiíaban lakó ir)andiak ia réaz-véttáviraiot küldöttek jfcloazkvábtj, a melyben elmondják) liogy Katkov í szóval éa tettel védelmezte függetlenné* fftikk és bátorította okot nemzetiségi törekvéseikben Katkov éa a filgget lenaég! lehetne iit felkiáltani* ugy mint a Irancziákkal szemben : Katkov és a szabadéig! Az irlandiak elfelejtik, hogy Katkovnak könnyű volt más népek szabadságáért szóval éa | tollal küzdeni;; miért nem védelmezte • ő a lengyelek függetlenaégét, kik hozzá sokkal köaelebb vannak? Kgyazo-rilen, mert I Oroszország Angliának I természetes ellensége; az irlandiak! te hát nagyon owlatkoinak, ha azt hiszik, hogy Katkov'iránluk való r« konsaen-^ vének vahtmi! igazán nemes forráaa volt. A mi pánszlávaink ia sajátságos azabkdságérzejröl lesznek tanúságot, mikar a kancsuka (mely a muszka szabadság jelképé) után áhiloznak; vagy a rubelek csengése lettüik annyira fülüknek? ] \J A történelem tanúságot fog tenni arrólj hogy Katkov működése átkos volt, nemcsak Európára nézve, melynek / békédét Ifolyton veszélyeztelte ági tátiója, hanéfnn magára OrosBországra nézvö is, mely világuralmi ábrándjaival, ha egyszer kenyértörésre kerülbe a dolog, saemben fogja miulával ta lálni az egésa KurópÁt a' jltol még sem veszett ki annyira méjf a szabadság iránti é(aék. itoglr Oraaxtraáág oly könnyen képea volna ábrándjait, megvalóattanu. A frymcaiák pedig, kikel csuk a boaau fauatismusa tehet or»»a bará* tokká, egy napon szég^elni lógják e barátságot. Nagyon megromolhatott a köxérxüíet ot|, a hol! republikánus férfiak egy Katkovért fudnak Iflko sülni. A köxtaraasági saabaaaág érxet nem türbet tvanaactiót a legjlurvább absolutixmua Mzószdló^val, vagy ea a sxabadságérxul üres fogalom| i setnmi egyéb Oroszország ligy is vesaedélem Európára néz ^e, Kuropa saauwlságára nézve; lerjesiktdéae inkájbb ai. ómnak isárokbalsaoritá-tartáaárá kellette szö- ito pillánál a booyo- Knnek a haiti sára éa fékeu vetkezni az öasxes európai hs^almak-nak, Itogy legalább igV lel századig tnrgtlegyen bénulva ereje. 8 meni ül előbb kitör ax aa álta lánoa európai amfUmitió, melynek gy tianyaga a igltanetn legeHixör a balkán államtkban fog fellobbanni, annál jobb talán Kutó jára nézve ; ak kor a|tután ki uog tünri az ia, hogy milyen ,crŐa az a franc űa oro^z barát ság, melyet azeuropnismus éa 1 nytt» gati kuliura legnagyobb ellenaqge forrását ott öaaze, de melvn — s éa nem leheteietlen — már itwat halála után ia erőien meg íog lazulni. Még egyszer a bolgár kérdés Jól árlef>ülinek hizoo)|ult ludósitójálOl llécsbol részi a Ip, 'C,< a köveiksxókel: j »A bolgár kértlés leljes ég^ lobogó éa kitürö voltában került ismét a sirnn Iftkiír alall ts folyton háborgó vilA^ioliiika íelsxiuére a min* den kOrUlmény fetyogasit axon (eltérésre, hogy legalább. Coburg hercseg fejedelemségét ! illetőleg esketett a do Italt Ugy megoldásában. Minden rendben vjtll már, Ferdinánd lierrxeg — mint a »l'. e/t mindea puh-licaisilikai kOilAayt megelOxve jaleathatte *- el volt tokéivá Tirnntrába leuiasni,'ott a aaohranje elölt aa eskfit letenni, astáit Fí-lip|)opoliaban hosssabb ideig tartózkodni éa oil a fuieren szultán inpresiiiionali* termán* jli álvenai illetve a signaiar hatalmak határozató! bevárni, atidOn aa OrOkOs kétely éa lélelem állal gfOlftrt Abjlul ssuliánlól várat* tanul sÜrgOny érkeaett, melyben a heroxe* gel iámét türelemre a utalásának elhalaaij Itfcára kéri, miatáa a pori i • bizton* reményű, hogy ujabb s immár tiarmedik kisérletre sikerülni log neki Orosz unaágoi e< ügyben modtts vivendi engedélyi léaére Idfni. Kaael szemben mi1 tehet Ferdinánd hercrég? kinek a bolgi r Ügy faján voiunv, illetve telo-joggal biró Ai aua haltalmak kí)« vül csupán TflrQkorsxággi I van concréi megállapodása. lAustlria Magyaromig s vele Német éa Olasxoraaág, melyek m hármas »xovétségen belUl monarchiánk! ak engedték \át a veaérsaere|tei, saivesen v bnrg berezeg tnegválaai öl, hogy részéről sxámith tte tudomásul C.o-lását s biaiosilylla \ it a választás alaki jóváhagyásra, ha a berlini aierxOdái min- den |ionioealánnk elégtétel péasel még lovább a választás elismerését i alt. Anglia egy lé • mrnt a namuáik (érte meg, hanem erkölcsi ^ámogalást is ai ra, hogy a porta és a szignaiár hatalmak a hagyásának megnyeréssel ik. I >e minda* ugy szólván csak platonikus n lati akliv lépésrenéxve csu| történt inegájltijiodás: a p szerrt'idéat kötött a hevxeggel, mely Ot arra külelexi, hogy a hali tás sanciiojárá rábirja a inveslilionalia lertnáat a« nélkül kiadja. Aa ügy exen állása káslathalia volttá a her T^irczs.. c\ ■ A -Falusi Nótárius" szerzője. J — A „Zala" aredstl táraiája — A nlp, mély je'esei em'ékét kegyelettel öni, önmagái fis/Jeli meg. Kezdik ext ujabb időben belátni t>á'unk is és a rxe-rtnt esdekesmet. A lég elhunytak emieke feléled ax uiótyemzrdék emlékezetében s kiket már némelykor a feledtség ircha bo rí tolt, ax emlékünnep szende tényében, melyét hálás, hazafias ut/dok számukra, emlékezetükre rendeznek, uj érdekel nyer tonizö alakjuk, 4 Ok kiengeszteli axe'lemrrel v sludják tovább pri álmokat. S nenvcsalc ax aisörendü munkások^ azok, kikel ax cmtékerel uj lérynyel körülvesz, Nemcsak olyanok, kik a múzsák kefyelnkéből Parnaeeua legmagasabb c>u-cráralérve. nnnán szórták ssét szellemük léav sofarsit, á'Hást hozva a lemzetre, be-fftltté. lényedé léve a haza nevét. Nemcsak olyanok, kik ragyogó be'ökkel írták ar%Qket at Őröld kalha'ailaaság kOnjvébe. Haaem aa irodaks szerényebb munlásai-aak is ktjat — á mint illik — • r.emxet, aa atáéok ejetéböi, Olyan n unkáaabak, I kik epy eazae, a nemzeti eszme taolgála-lákaa állva, a aiagárót v>effeledkezeti, nyéí-vébea idegen nemzet fe'ét resxié«éte löre-kadlafc, majd a komoly gaoesolódás, majd a v4fi#tráoá<*ás saigora hsagján, a ajd aa étes kaétaffato aaarával Agyelmtatelték és kuftfék kofiáfsatáat kötelességeik lelje- I satésére. átfúrt, Étikor még a nyelv caisxo- ] la<lsn. alveletlen vaH; ©ífef a nemzetben | vmsaaliatás mé$ ékredokum volt, nehéz | vdt | B) efvea orAábfoafi etaasikus manká- , III aat; 4e aa í| korának tékmegsé- ! |pl Maerte, • natÉll irtoti erOa m* Mi fiM tfteaat « Wleredéwat máao-H I MMltf tpvkédoH, egé«sen éa lel- 1 / ***** fe#$i0i9 hői§kmé$H, a i$f mm 1 I is elsőrangú caill^f irodalmunk egén, mml hü munkása a magyar irodalomnak, megér ! demli á kegyeletek emléket melyei, a nem-I zel e hó lH-án fog megBlni. A magyar népies irodaltiu iskola egyik rokon^oves alakj|ának, a ki egyszeomirid i. legnagyobb hálással volt; kora olvasókAzön-I aégére, emlékét Üik meg legközelebb 8xá-1 ko!cxán, a nyilranjiegyei kis szabad királyi 1 varosban, hol gróf itradányi Józ$ef, n »falusi nótárius budai utazása« s Kontó Hal hisiói iájának szerzője élte le 43 évi katonai ízpjgfilat uián é'eiének löbbi éveit, )a tudománynak /a. irodalomnak sxen'elvje éaeket.: ft tiróf Ctvadénp József, H 1825.be|i | Hudabinyán azületéll nem magyar szárma* I stófrn volt; a (ívadányi család Olasaország-I böJ szakadt ide. Már kora ifjúságában léK ' pett az o»zirák hadseregbe; résztvell at I Orökösiklési és a hét éves háborúban, á kOlöntteen ex nlóbbiban lüntelie ki magát. i 1?78-ban lábornokká letl a 1183-ban vo] 1 null nyugalomba Saakolczán (elepedvén lej f hol 1801 ben íejezle be nunkáa életét. Világra szóló munkákat nem irt, dii i mnnkáil rokonszenvessé leszi azaz egyenes, I nyill, őszinte jel'em mely őket áilengi, a l magyar iemzef régi szokáaaiért lángoló |(e-bel, mely f únynyal bslorozza az öllözelben nyelvben s egyebekben is idegeu szokások tömkelegébe tévedi magyar nemzetet; mely I Begboiráukoiik a láza erkölcsökön, aHÍlfé-ket a némzel fiainál éa liányalnál láj asztalai kénytelen ; a kOlfinOsen felíoriyan a mtati, bogy a maayár tuházalában éa nyelvében idegent majmol. \ Hóin ha tehát itsibeilkai lektn'eiben nem ia teteinek meg munkái kOlöaOaen a mai igényeknek, aa a kOtOlmény, bogy jóízű albeazé'ésfit. melyek dtaraadoak a magyar nemceiiaég Iránit aaérciattOl a ostoroaták aaokei.aw osatá/yokát, Wetyek atiOl legjob-Mm áttértek, fej® mafg ia alvaaaák, matatja, hogy kt rtárrai közül egy aea gyakorolt olf ma/adai.dö hatást, mint & Axl a házai H/akolcxánv mely ben jijröf fi vadán y'i jóizö, humoros nunkáit irta, em-| lékkövei ielölik s egy kis irodalmi unne-| pélyt rendeznek ax IHOl ben elluuiyi író tiszteletére. Megérden éllé. Sxakolcza töriénelmi. nevexetességü ifgi város, melynek egybáxa megtekiplésre I málló, a mely — egy leirója areriat — . épugy dieiöri épilö mesterét, o int dus és | Úvkexü alspitójál. A késő gót építészei lm ■ | nyatlasi koiftböl való, de mégis szép vánr-ban. méllórágossn, eöt nagVszerDen émel-) kedik bégyszőgü faragott kövekI Öl épöll | n>agaa falaival, hármas hajfijáv&l,. ccUQMve-zelével tagozott lámrendsxeiével s oétlop-I szájaival, ablakxala ékea kAlaragvánf mb-! .NÓsze'ü rózsáival, lohert leveleivel s c'gyéli jáUzi alakjaival SzakoI^zAnak exenkitül ttiég löbb flgy elemremél ló épülete vttbl Vi-deke termékeny róna, körfakörül x^ldellö sxOtlöbf gyekkel km>aoruxva. Gróf (ívadányi liáaa a főtér köjzepén | állt, álellenében a nsgyszerü, kéliothyos I egyhá>u jeauiia colltgiummal. A lödeién kiálló homlokot moi aton látNsió nagy kö« csimer hirdeti, hogy e hámak egykofi lakija és tulajdonosa (iróf (Ívadányi Jötsel, a kOItO a magyar lovas generális vplil , »A la'uM tóláriua budai uiará a« 1790 ben jeleni n>eg, s a héliáriuslianj oly alákót leiemlelt, mely Islá'ó vonásukban személyesiii meg a nemzeii viaaiahaMat. Tendentiája valamint (ivádáh)rj többi a>0* veié is a nemzeti szellem erflsiiése, lerjess-lése, mii é kor népiea irói alialában féla* datokul lekinieiiek ; de habár 0 tem bjent kora ialéstelenzégéMöl, nyálveieie mégis eiytttesebb, kevésbbé kereseti éa tetmét^at-len, mint fluionitsé, ki aziniin nagy haiáatt írója vjrft e kornak a a magyar regt|iiy mégalspüója. (Wadáayi, örök vidor léaya me(letl kellenes brnyomást leaa az aa erkölosi ko-moiysáf, mely meggyőződéi ében veaeti, »tt otl valódi humor osiliámlik tel mOveiben. £a ax oka annak, nogy aépiaa müvei a válasxláx helyben- konczenv. gyakórán Törökországgal >rta — mondhatni tlmakal a válasz* mihelyt leltél aa mllán késedelem mellett megkocx-xeg a saobranje legtysbb korig mini kedva sokai olvasott népkönyvel nép kezén. As a szerény ünnepély hó 17-én és ÍM-án Hsakol^zán lomból fog letolyni, hogy háxál emlékkővel jelölik Aa ünnepély a kövei kező részletekből tog állani. Augu»a<us 17-éi i lesz, melyei a szakolezni lisxinó és zene égyesQ'et rendez. Angusxio i órakor üt>ns|iélyes ialeái plébánia templomban, 10 sos beszédek negiartása u elleti ax emlék kő leli plezéfe. Délulán 3 ax egykori jexsuila collegiu 6 i rakor esle pedig táncza ligetben. De még emlékkőn emlékkő bixoiiaág Ur. Kővéos Délies löváro- ai híríapiiót bűia meg, hoj y megöiökilézére emlékkönyv it mi meg is log történni. Aa ság élén 8zako!caa vároa blkes potgánaes f és mai nap ia forognak a kös- lebái, mply e áaoa Wka-vadáayi Jóaaet nagyon is igaaoli. esle aeneaately t8-án> reggel 9 tisztelet leex a rakor á szoká- fákor díszebéd a nagytermébeo, alaiság a város-v is len. Aa ax ünnepély adjon kt, a Ünnepi Inaotl- minden mádon uepélyre Sxakol-1)11 lartöskodásál illa sirjáböl ki- tere Sebesi József áll« ki szón törekszik, hogy aa Ün cxáta seraglö vendégeknek meni ül kellemesebbé tegye. Ha ax öreg lovaageu kelhetne s egy kissé körülnézhetne Magyar országon, igaa bogy nem láiaa magyar ru hát, de bizonyára ékea tiámusokban köszöntené axl a magyar aaaHemat, melyei lépten*tiyomoa lapasztalaa, a nem kevéaaé örülne aanak, hogy — a mi annyira loarö óhaja volt o neki egykoron — a magyar nemzeitrég annyira mefizmnaodotf, mege-rOsOdAlt, a habár nem minden aehésség és baj nélkül, de mindeneseire mind nagyobb és' nagyobb bódüáaokat Megelégedéeeet férhetne] k>mét vl_ sírjába, aaon édea tudattal. Itogy a aease-liség aaereteiébö) 0 ia esepeateteit kortár* saioak kebelébe a buzgó tanfiója vall mm-xeténak ebben I •tol |* e*U< letenni, jóllehet Onw* önmag éa Kr*aCaiaoé**ág még Otinv nyilat-kflntak a vátatie felöl. Réti} a? kiátkoztak a választás mellen- sem ellene; ily esetben talán még * nemzetkiVxi jog érlel-mébaa is lehetne a »qui lacel, cwistHÚlré videtur* elvet alkalmasai. tti egyaaerre jön a szobán • kérve-kéri a\Ac«egéV a«m pillanatban, *midőif egyik lakával már ugy Múlván a conpéba hágott, bogy utazását odázná el mé?egy«>er • varja be a porta legújabb koabenjáiásá-nak eéedmeuyet. Mit lehetett a bercxe^, ki egesx lelkével vágyik troiy'át teljes, megiá-madhatlan a meg a legcsekélyebb árnyfollliU ia aiect legitimitással e'foglalni, kinek érdekekén azon felül tnég családi és láraaualmi tényezők ia működnek agárnál ol| irány-ban, bogy a berezeg nfttftléae nyújtana a I ) cxárnak rokonságon alapuló hüi«*iiékot arra, ! miszerint Bulgáriát ax uroszigények Őszinte i . tiszteletben tartása mellett lógná kormányoz- 1 \ ni ? Egyfelől Abdul Hamid (élénk ingadozása, másfelől a jelzett családi törekvések | adják meg a kulcsol as aktualis helyzet | megfejtjéhez. Ferdinánd a Bulgáriával per ( procarationem köiőtt fi igyet komolyan ténylegessé tenni akarja s a hühégeskü letételé- j re elvan szánva ; ki lehet róla hogy a xsém- j lies mosskovitaság mint anyós, a jellem- j gyenge s bátorta'an Abdul Han.id pedig miut ; após figurái ? A berezeg mindent el akar követni, j minden kisérletetet megtesz. hogy országának j a békét elévé biztosítsa. Hu jó szándéka még sem teljesedik, akkor ugy log cselekedni, mini ezt férfiúi méltósága, jó neve és nem mindennapi egyénisége megkövetelik. (.Wtr cselekedett in; mig e sorok napvilágot Ifit mik, a htrtzeg Bulgáiidban lesz, & ezzel a ' 'boli/tir ügy nj trfddininba lép0.); ijaO'lüisai SzeaMstráD-napi nép- hMztlez jelentés. As országoa tüz-r és árvízkárosultak, valamint a helybeli azegények és jótékony intézetek javára Nafty-Kanizsán, Szent - Ist-ván napján rendezendő népünnepély program m ja a következő: y A: ünnep reggeléit tűzoltó- és csigán y zene karok járják be a, várost. f-bresztől zenélve ulcsaaxerte. Közben-közben mozsár -lft\ ések hivják lei a lskosság figyelmét a nap nsgy jelent őségére. 2. Cnnepflye s inteni tinit etet. 1). e. 10" órakor s városbsn létező összes egyletek zászlóik atatt k piarista templom előtti téren testületileg gyülekeznek s önnél a tüz-olló zenekar hangjai mellett a burátok lem-plomába vonul a merel tiufií jiélyes isleni tiszteletre. 3, Tikoltók gyakorlata, li u. B órakor a Zöldfa-kert előtti téren a helybeli lüzoltó-egylet, tart. nagy disx gyakorlatot, melynek végeztével á legügyesebb lü/.öllók közt gazdag juhnlmak lógnak kiosz'atni. «4. A népünnepély helye a Zöldfa-kert éa az előtte elterülő nagy piaeztér, mely ez alkalomra soörönyv és galykeritéssel fog körülzáraim. A kerítést magas oszlopokra szignelt czimer pajzsok díszítik a város és vármegye czimerével, orszégczimerekkel s allegorikus festményekkel. j 5. Belépti dij; 30 krajezár, melyért mindenki az ünnepély végeztéig a keitbtn maradhat s a versenyekben rés-zi vrbet. ü. Körrtrnlafitán rnlútizrttx nélkül, nem szórását) fzétlnláral hantm kütélhl. Nem mindenkinek \an úm bá>a, vagy |én-ze. Nem -mindenki választ bál kép^icelőt, és igy nem miedenii rrtlial poiitilái nézeteinek kileiezési. A Sxi-lstván-nspi népünnepélyen ^slkalv>m lefs rá, bogy nég azok isi kik a kÖ^éj múltban lefolyt képxife!ő-véla«lá?ok-aál nem szavazhattak, polilikai nézeteiknek mifiden befolyásolás nélkül kifejezést ad- j basaanak. Kz igy fog vegtöriénni. A Zöldfa-kart elöl ti bekeriteti s vastagon megho- ! Vaokoaol| léién egy huss öl hosszú, vastág i k5lél Ista. Azok, kik* a kormánypárti politikát helyeslik, a kapu jobb oldalén foglalnak állási, a kik pedig az ellenxékhex tar- } loxnak, azok a bal oldalára állanak Egy i adóit jelre mind e két párt meglogje és BBcghaa^a a husx öl boasxu kőtelei, a kéf pán kézi igy ezéjpont lesz. Ax a párl, a ■éJyik elleolaléi a czélponihoz húzza, az 1asz a gyóatsa. A gföztea párt egy hordó bort tog iagyan k^ptn, bogy azt politikai |4rvasáréinak, easméftyképeittek egéaxaégére •It a balyaziaén degibaMs. Ilyen köJélbu-ktti i nap folyamin tobb kbeö la»x és löbb p labaa log bor kioastatai. 1. üiamárrer^my. A 2óídla*lér egyik végéra* feláHaaak a; tárelbmm paripák, hátú* kaa a v*llalk«>á k>vsggaJ. a egy adott |el lt wegioduinak a tér mámk oldalán fatáUj ' | táti oáétpoai kié- ttyóxfee q* lsaa,a melyik | tagatofaéaak ár M caélbos H. Mi*iéf* isi ta»s a fiatalabb neaise-dák poiattágára. f Ip Mp férmp. ISfytt mulattató pas'js lest es u a progn^mnak. k nagy BR''' ''•/■ti.e . K-; i-af . i 'ssB^! 1 téren i|y alacaony etAlflii íeléjébs álllümsk I egy vinle* üvetót A énÖWptftl 96 léptsayl I tivolaágbaii éa annak hallal, kArbsn tejálla-í vsk a verssnySAk, kiknek mindegyiké egv j pálca*' kap a kezébe. Miután a versenyiic | wrtmsi bskótislnék, arcxoaal lordulna^ a ! e«öl<t)> Iplé s egy adoti |dre megindulnak ! toléjs A g^Axtea as, s ki slósSOr IsOjl ai | üvegei. Amim a .ver»épy*6k megindulnak a vaknágukban ir|Mi]flftév«Mtve, a síükMibre ] sxornlö gyürübéh sgvpiisra törnék, valóaá-j gdi kia ryefepáié, aáononi vagdalkoiás | lej* t lödik ki, mély sxonhan vesxélyeasé uenjj ta-I {ulhal, meri nagy hösteaség esetén a tüaol* | 16 fecskendőt nliUainá meg a réndezAimg a harcai kedv lehűtésére A legvitéiebb ivsk féayes jutalombkn részefül. 10. Mindenféle néjne* wulufo'Úi/ok lisz-| nek eseken kivÜl, u. m, MákluiásOk, pár-p futás, hordomáaxás, szép dijakkal sgy^e- kötve. 11. Kit aédfít jobban <i ■ kutya: a jfW-} H<\jtU~e rogy o #airjlit í' Er egy igen mulst' Ságot* látvány leits, mely többször log i^iné-tel lei ni és igy foa végbtmeuni. A ZöUlfsi-tör egyik végén lelálíanak n kályák -gaaqsi. ! Kxektöl 100 lépésnyire lelállitják a,kutyákat j A kutyák es gaitláik'kítst alaiísony;km a^a-I dályok lesxnejr, íjiolyek fölöli |n kutyák nl-j tal könnyen elérhető mindennemű liléién husiidul ok fognál zsinegen függui. Kgy ádott jelre a« összes kutyákat elsr$üillk. A melyik kutya gaidéja hiváaára leghamarabb gszdéjához jut, a; nélkül, hogi az utjipa j ejö és a levegőben 'ügeö hunfialaiok kOxiül ! egyet is bekapnaJ annak giizdája egy sz^p ! dijat log kapni. A kutyákat nem szabiid előbb megetetni. A melyik kutka a verxeijy előtt neki a versenybiróság áilál próbaképen nyúzott falatot oem lógja magenni, az a versenyre nem fog bocsáttat ni. jBtrki, a kinek kutyáin van, la versenybetf részt vehet. 1Slugambfí miiéi re: etek ia lesznek, u. nj. dal- éa hangverseny, hetit a kertben. 19. .Yriyy, fényes tüiijdféll in lesz beilt a kertben. ! 14. Alkalmi Izúnoklatok is! tartalnak t a téljen felállítandó emelvényről Tuboly Vik[ tor alkalmi kölieményl sxuvul es Dr. üsotíij pesx, Kálmán alkalmi hazafiak Ijeszédet in-j léc s közönséghez I 16 tiiirvgtfal A kert és <j Zöldfa lés több]pontján magn jpóznákrá alkalmazott sarpelnyőkben göröátUzek gyúlnak ki h a IQaijáiék, lampion] és lámpkvilágilássai egyesülve, kápráztató fényárban fog usxni aá ütjnepély sxinhejye. 16 Dijtekézé,u is lesz a Zöldfa-kerlltenj többféle dijakkal. 17. niéjJégernfeHy!!!\ Bizonnyal; e* ]eéz az üunepély sorozatának legérdeké-; sebb Irésze. Különben itt nem egyszerű mulatságról, hanem a magyar hölgyek szépxé gének európai hírneve lenlaitásáról van szó, és mert mindenki tudja, aki küllöldon utazóit, hogy a nngyar buszfirok dicföné-j gél csak a magyar'hölgyek szépségének híre ragyogja tul. Ezen sxempont vézette a budapesti népünnepély rendezőségét is, mi'j dön a női szépségverseny! programmjába I lelvettn. — Alalirt rendezőség is remélj, hogy hölgyeink nemzeti dicsőségünk fentar-lását honleányi köle ességüknek ismerendik és s versenyen minél nsgyobb arámban | fognak megjelenni. A versenyben rtsal vehet minden rtndü éarengu kilogéstulan.cö, > szegénjyiM .é- gazdagig ! A p( mpás julal-1 inak 6 Irány és 3 menyecske köjtl fognak kiosztani, kiket a foéllsfu bíráló bÍ70llség I legszebbeknek jsláL P 1)8. jXagg tomőolü, több n int 1( 0 nye- ! lennénytárgygyal. Kgy lomhola jegy* áru 20 | krajezár- j ^ 19. // Kgy ké*t Jogai kmnidúm! I A rendezőség a népÜnnepéJyiyel kabcvolaibsn a u jótékony csél iráni) leainketbO) sorsjá* lékot is reudez, melyre nézve a' burás a népünnepély bspján |a Zöldfa-kertben lóg nyilvároaan megtsrtaini. A nyeremény egy (icony-fbgsi lesz, meljy kél rzíp péj penny-ból, a hozzá való kebsi- és szerszámból áll, köiÜl tál ül JtQO forintértékbe. A rendező- , ség 20 j-eriesire 2C00 db. sorsjegyét bocsát j ki; egy {sorsjegy éra pak 25 krajezár. — A nyertes a fogatot a busás után áronnál megkapja s elviheti. Üti. Sagy tánezrea%eny is lesz fél fiak * nők részére. A három! nyerles pár csinos | jutalmakat kan. 21. Sok mih tréfáéi rerteny; ngymifil fövérek és soványak versenye; nagyfejüek, nagylülüek, nsgyorruak verseuyé. Dijakkal. A rendezőiig. " ■ ■ Fürdői levél. s Rév-Fülöp, 1887. augosztua hó. Ede* tzógi w Lajo* l Előző levelemben megígértem volt, hogy ha oecasióm sksd: küldftm annak folylalár sál; most tehát élve sa elő fordult álkslom-mai, i(ne vedd S lolylalásl következőkben; Korábbi letéletnUil mér tudod, hogy borsot vadam a kspufélláiól, a oll hagytalak ba&neteket mint Saknl l'ál a deákokat; volt ebben s ssenl Pál apostolban égy kia kálvinista aakaeaaág, i nekem tigyt^szik, hogy Szánt Pál és Tsvls| apostolokban a kál-vtnizmos már akkor slőt« vetette árayákit'; oáak bogy perasa te, mini igszhitü kstholi-kos ember ezt sem dmé érzed, sem nem érted! Kérlek ■ légy aziv^ áa ipa momlást nem gorombaságnak venni íőlee. Ta mini -W '"Jr - j okoa ember, a |,to**fl, m^g ssWkiWlfl ludfli logod-ast, bogy as tggs mondás aoka«or i goremliasággaJ jár; — kmao vatta sredsiái | a«<|n ktVxmondáa; •BfcölJ Igazat : MtOrlk a | léjfd f« - Már pedig ssl himism, Hogy na gyébb gorombaságot senklasm kíván a Isje betörésénél; a alvégre is minden seademiai <tlS^uaajo előre hoosájláaa nélkül ihm leijét, álláitiianl, hogy bisony nagy gorembsság báijkitöl ia valaainak a< Iáját betOrm I Aat h ladod már nfultkori lavalamből, hody hogyan é« miként indultam uiuak, • hogy per tol varion oauaa diaorimiit<^ reruui, kedyeao pillanarban és sisrencaéNen itiwérkes' ism Hoglárra. ' , L No csakhogy hátat tprditbaiiám ebben a aagy forrÓHáglian Kanissáoak cáV időiéi: riem kell ílleiöségi kérdéaekksl foglwiiozoom, msrliorislia bahlroxáiok knl veas ődoömj • ebbeiK a holon I .jnél^gben « Nagyot léjáfseilsm midw a vsautró) leszálltam; csaknogy Ide-gen'helyen ismertlle» emberek koatiVsgyok réljrjn létlenségliei), n' hol'.Ken^mi jéii senki néni lensélves! Kz as igaki élst. igv isaérgt- • ivek élni minden évben legalább két jtiinapig' Hsném hát ex pujm desid|érium* n*n" kél {i6na|>oé.vakltiiónk ugy. járt miut é pénz verdéből kikerült uj kormöpai araa'yt meg . ji'jííot'iniHi loVgalomba nem Igen került; már' megnyirbálták! As illeni léjssólláN áat lelsli as ilyén dolgokra i >bag>játi!t vftKiti vonva én is eázel lelelek' rá. ■ Hanem hál Inerésx kéjtzelódé* volt az entöliimtthogy inuognilóban vágyok. Mert alig, bogy lél^ptem arról as ördóugös szersezeiü járműről, mely lOset eszik d* Ittalől twádik, melyéi i t ugy hivnak, bogv gőzös, a| ember aj kivel ialálkoxlnmt ja a ki mel nyakamua l>oruli, ax én (Isstelt K. barátom volt, a kinek első oolga volt illeiékeaaégi kérdést intézni I ItoszámL kinél leszek szállva a meddig maraar As Uelsö ember* kilejexéN nkm vonatkoslslás lenni s bibliai Ádámra ránt sém akarom aseni könyvünk te első ilen a Hamu aion hogy ; Itt V akar kőimé* sem seb-légidtel a esi-az rel-íliui, f én logy lyét ax éh tiszteit K. Samu Mrátom s^amé lyébsn megingatni; azt hiszem A maga vállalkozilc ily szerepre; bo évhé ő kev bel, egy nlszlésséges caődtömieg gondnol gal is | — Hanem hát ő in úgy van ittmeggondnoknággal, mint aa egyszeri gánysinuuxiy rajkója a pogáeaával, ki édes snyjs ugy bizlatott, hotír •hej sz mes rsjkóln, ha nekUnk annyiI zsírunk v mint a meunyi lisztünk nincsen : akiit neked olyan töpörtyűs pogácsát sütnék, a szádat i« megnyalnád utánna í • Az |*elsö ember kifejeltésl ugy sem akarom vanadoxtalni az én tisztelt Insmu bsráloinrsl (ámbár éti szerintem loliélnei hogy liogláron csakugysu kileli volaa ax első ember; meri bál oll vol| a patvariitája is: no i már most, lm a Samu első ember, volna, a | alvsristájti de jurei vagy asurom mondsui Jgrammuliuc mond!falná. hogy a piiocippirpm után ejn következein s igv én vágyok! a második személy I k Es jiikdtg a Hoyltirink résilrtfl aprebensióra adbstna okol. ^ , A hoitzám intéseit illeték|easégi kérdést röviden keresslftl vágtam, — liogy átuláaó-ban vHgyoK a Haluitínon kérésziül HépFu-löpre s igy u vacatiöbau nen ítészek bogiári illetőségű, j A« illetőségi kérdésnek éillöintése ulán, a dolog! teitmésxele szerint, —j mintha csak n pérr^ndinrtAs paragrafusai ssabály volna észjárásunkat e- követeseit ai érdemleges ;résge. Egk* sereg ksnixsai rősl'tm vett körül, s mvid szófjse^e utá lünl, bog.y Bogláron többen vannak a ssaiak, tninl a boglárnak. Ismerősök által lévén köilllfygva Ing érdefoleges irészéiwk tárgyalása m taták |gy ie- Ikil aoi- L Jjéii bevonulunk a községbe, hol ái merílvbima annyira bele mélyediQiik L. J. nsisiiiasai I *Kö« társunk nyárslóján, bogy egys»rre csaU a jégverembe vettük éssre maglikkal, hol a söi ös psisezkik hülöaiek I Az { yénféle Íme-rilorialis. kéj-dések lérgyalésábn, JanusáHOl lehellek (róla többen, mindig pkssióm kélt bele méiyediii. EgéBz téli 12 óráig jégben uüiölt sor fogyasztása melleit konjázlunk a melegséggéb Ekkor váhézato ság kedveért llitödni ntón-tünk. A Balaton elkezdje!! hsborojftri-'idöjál-lozáat érvelt; zúgva (búgva tolult hullám hullám ulán,;s midőn magasra Hl^rnyOsnl, akkor millió[csöppekré törve tajtékpzolt szél fejünk fölött [ Fölségeii lördésOiik; volt 1 A hullámok ekkorákat loditollak nyitink, hégjf nem kellett i fáradnunk a hmm menellefi. kivetett bénnünkél a vapuli veMéglőliöz a hol épen szállva volllink; égvejlül cikk I Sch.Henrik fürdő társunk szenvedett, kivétélt, a kii egy lelkesüllen duzzadó htilUm a gj-óf Somsíta villa! fblőiii magas dombra veteti fői, a honnan ipa urának utóbb fogaion kellelt haza ssállitsm. A lőrdés után, - az én iiszlelt háznsgy Lajos barátomra való jminden <»élzás néll kül legyen mokidva, - sáska étvágyát kapaa ember; tehát Jebédhez láitunk. Ha as étkéM nem is valam{ kitűnők : annál drágábbal 1 egyik fogyatkozást pótolja a másik. Ebra ialalt azélvésx keletkezett. Az ismerj) lök ftgyél-l ine, majd mofOlyogvs, majd saáty'lag leléml fordult. KlIénkfsŐ irányba lujtamél, lesnek, Véle szembe nkvigálni a Bálaionoc 1 . T A axárnyrakélt szélvész sötét fellegekkel boritá as eget, lassú kövér leső cseppek kezdettek hullani, tnelyekei a bogiad homok mokó szomjúsággal asitl magábnl. tgy beborult ^s ég, ügy elsötétüli [a láths| tár, hogy hetes éa országpn esAzéarel kezdett beszélni áá ebédiéf véj Aséu mulatság! I végen á Pslaton psri például Hsamárdin aelt fürdő kAsAaaég ikor az ember lürdéa alsmeiyik falijában ga sem lehel róla hogy llyeii névre kerei ziellék, egy kin sse rény pafssst háxbsn n föl tesa) msmklian, életet fog élni na! béili egy iflgy A szobái bérel, Ő oll Idilllcus bérelt szobából as udvank való közladsdéa a konyhán ke-reMitl tötejk: a szol i ablakai egy sövény kerítésre néanek. mel szegé ablakból egy yasi a gaada jfundu-liAzkődlk az smber zaolléretelie, akkor mely fődéi alá axo aa eihbert tí. minthogy ilyen eső- Alnyi távolaágra aát. Mikor, axulán bak őzen áremíába vött kia megjön a iteies esóxén ril mindetJ ölő állatot, * • Mi lermeazeianebt séakor ax Udvsr népesii égé kis csirks, rénse, ,liba, pulyka és aialac4 mind s konyhát sgttnf: ott ainyli sáabi dságft korlátozását a elleietii lájdstinánsk, mindegyik a maga lemMesetep hangián en ^ed szabad folyást. Egyik sápngvn, másik npogva, tolmácsolja maja alt, piajd discant, soprao bangón iái* dalmas érfMtét. Irtóxs on hsrmonis kslef késik e h bernek na bár ba lü Maluaaalsái senét i vágyódáss Ónak1 a szélvész hadiak. / a sorsál n (U&ggedni tagja; kezi kosódní Mikoi sem lágitolt Halalonon 1 ár sokan eld keadett karai tünk éjaxaka » nem volt 1i az ember II hogy unalikát csrtk bosx ng vegyülék iől, melyet sx em ihosnxat végi [ kell háll|alni.: s elme oly boai sura nyúlnék is mini i élete metátkoxxa a Wagner mcert ballgi tanára nincs «iöbbé igy dült a zápor egész délután s hullámok ssm lo aló áiha|óxásomnak niAttnek vélték. — Anoiir minden egyes szállás után luda-pható. ! en helyzetbe kerül, íságával tudjg enj-mléle eszébe iuf* bogy valamikor volna tanulnom. »eg vagyon írva.; Inteni: aki or sok mind Nekegi ia isxemhe jiiioi Haaiikusok it is kellel Axok egyi||éb«n pedig >Flectere si nequeo stáiei'boa: Acheronta movebo!«[(Ha a felsőbbeket, t. i. ax égieket nem tüdőm'meghajlfani, vagyis ki engesztelni : Hála neki* as emberi slvilágoi fogpm ni egmosditani.) k elásaieusók, I égnek ! El vol (íyermeke|im eleget fobáixkodfsk leleségem-mel együt\ s msgasba egy kis jó időért: b1 ^rőkbecaü kincsei döntve a kocska. midőn Iáit az alvilági Nepiuuuil un, hpgy supei bos lleclere nequeo, sn székelő háiom águ sxigonyos oz intéztem k éreztesse melidiiA halalnlál (éktelenkedő buliiimaival Neptun ! meghallgai^a kérésemet J föltüsve hár a hullámos fölé. a mini a vizek főltll. ugy lebegi nyörgésemet, hogy neki aailájulva lölt, megn ergelvén azo oaztá ki li ledelmi paranc 'ijiiif* ego! aed raot (fluot Nepi és viharok hozzá intézeti un águ szigonyát hajdsu sz ur lelke tv ö a hullámok lő-kiil, miközben igy ál á hullámokhox: > praestshioompok iu/jiarancsára, (Qedelme hevi sxélvésxeiáek szárnyéit; a sült ; megszűnt a hullámo nal, amint Neptun háron i negpillaniotiák; tó lükre, mint ek arcx s mi en , csalódás jegyzem, bogy endő, hanem o ilmu jármű dxő legény hüz szigonyát sima lelt alvó gyem Min< előre meg gőzhajó ér gas beit art markon eve nyoa dirigá nak hivnak Igazi hajóra szá kompba. Mire volt terbelvfe deszka: val lös bordó; lovával éB zsidó szinté Aeolus a szelek nla neki MŰIsgult vfhar leosende-k zajlása ia azon-águ lenyegető csenden és tiszta egy mosolygó s lejóra szálltunk, ikerülése végeit hajó alatt nem yen széles és lá-i aelyei hat erőn éa egy kormá- melyei ese i vidéken komp- (ilejesést hasin Mva tehát nem ltunk, iianem berakodtunk a ui bevergődtünk, már jól meg volt <benne 575 nzál bükkfa ami 17 darab düledezett tőrkö->gy ócska ablakos zsidó egy ocsijávai, egy szegény meszes egy lovával éa kocsijával együll; iKUIenlen hogy a két szegény zsidó közül nelyik volt szegényebb9 azt tartom kettőjük közül egyik sem tudja bis-toron) két hálás asszony, egy molnár legény, bárom bareezkoa kom, egy kis pap, két msrhs Imjesár őt dsnb linó val ^ hát evedső révésa legény éa maga a révúéz vagy is kormányoa. Igen talaros democrn-licus társaság sereglett egybá; nekem ugyan semmi kifognom 'em volt ellene: hanem leleségem és mnyaim ugy látsvoii, bogy oem lelkesülnek válami nagyon al demokraiiáért. Hogy a visjóban lógósabban és részben biztosabban lehassunk; az ócska ablakos és szegény messes zsidó lovait kilógták. Az ablakos zsaló lova bosszú ssArü, sovány sárga gebe voil, bal saeme Hiányzott, első jobb lábára sántított! as egeik füle csonkított volt, ali (hanem még a lúres Jóasa Gyári kiaalás lova lehetett vklamikor ősiké korában. A.r eszes ssidó lova szürke szeplős szőrű sov íny digdánea volt; es jobb (élői vesztettel el szeme világát, mindkét hátulsó lába léte volt himpáik*); valamikor es is lehetett ostorliegyein Volt evvel a két lóval mulatság elegendő. Az eg)is a bsrscxkos kofa kosarait rogta fel; a mLik msgát a lalss asszonyt nyomta oldal bal Ea igy nem maradhatott; rendet kellett ciinálni, hogy sár egyaxer indulhaaaunk. I Végre ren Ihe hozták a ovakat; elérkezett az índuU h pillaoaia. Az indulást nem szokták csengeti msel jelezni j isnem a re véss gazda oda axol révéaa legények I les i a bagéra gUikérezo csülökre gyerekek!« Kten parancsára atután « legénység ered-aOk u«án markol, » kexdodik a osAklyásán én exedxén, egxnxóval s* indulás. KedxexA időnk volt ax áthap\«ásra »ik«Vahen semmitéle katsniroia nem tortént velünk -ífffiu séseix At evedxtOak a a*éVn vm luUo partjára, h««l már jO tMkraiaiui n rokollAtm válakx.a'ak rlui, élükön aa en retet•• nagxl»átyáiiimal, ki ax egcn* vi-dekntyk uiti\eh>ali>* »i enwetes ura e* '/.«. bátyi** VakAli tiiik'tt* alak aa en kedven Xv bátyám OrOkOa iiiu vidám kedétyly'ei. A but ea bánatot * kírkti ismeri. hallott t\Ma benxeltit, barátságot •ohaaaaa ko-loti xelok. A baj és n«»m le|»ett Állandó iMnervuegle *oha »eni ; lm becses ari hAxAnAl valami te e baj keletkexik ugy e.ko'rodtk ha/ulrOl. Iny\ nenki *«»m ludja hol ea merre |Ar ? í A xidekbeliek mar menaxirxvl meg »« merik vmeleiervV, járAnAKd, lováról, kocsija aorgenerol ; mindenütt sxiveaen látják . s minden )ora vah\ becnu'etes embert, mégha nemei ii, uram bocsásd mag a hunét neki nxokia ilyenkor .mondani nmxesen lai 0 ia akar Inkánál! akar piacxéiaél. Viseletére különben nem nokat, c*ak annyiban ad valamit, h<»gy talpig magyar ruhában jár; mert hat na a mondása. mi kor ax en OltOstiem végig néxi : Keséit jo-rnvalo UMity.Hr embernek, kixüt-bekvl magyarnak kell lesni' Aai tarij», hogy ruaitcu* embernek ,nem való drága kenyen ruba, mert hat majd a g\e|>eu hentereg vele a tuiicat árnyékon oldalában, majd *xekér ol dalon uldogel vele, maid aa mtilllóba naai, * i|n bu ax ónak elpisxkosodik ex ok hó! nihat oserélni nem -serei axt sxokla mon vlaai, egy Oltosetben kitelelek, a maaikban ktnyarslok Kexebol a gyujto, axfjáhól a pipa, nehjébol a dohány aacskó vAllAról a la tisanya, a tananyából n csutora, a csutorától a bor aolia neui hiány xik ' Tatjaa rüa-tunggal jár , okosan (faxi S/eret benxél-Keim, mikOxben p'iAl* minduntalan ki almaik eaert vall késxen a gyu|IO mindég kesében minden nap ket pakli gyújtót, délelőtt ea délután is »-gxYt egyet pipáx el A pipáit halogatni nem tereli, ugy u jó ax ev«em sxokia mondani, ha levet ver, mint a |>oikoli, meg a uyArwon sült* Kgy ixben mAr jO regen uukor meg nem tudtam, hogx wanala akkor ad|a ki a dohAiix ax igaxi aioaiAjai, ha mAr At ivo-dóit a |>ij*, a %xAr ea Mt«|H\kA|A«al együtt inenleietent.01 kiiiHaiogattam pn»Ait no ex-xel ug)rau im i h/olgAlaiol lettem »«egeny /.«. hÁiyAmnak ax n»te > Orixte, hogy l»«lc nem l>eiegtxleit ' Nem xoll adttig jo etxAgva mig be nem dugult imAr «xo|H>ka aa előbbi Alla|H>t Hierini A Hítve vsupa ji^Ag ext Arxi mindenki koiuloite aa alyatiaeri elmen ax x>r«xAg «xelere. hogy id«>axakonkéni n eglAlogatha« sa ha pedig 0 horxA veiOdik be valamelyik aiyatia' nem inlAlja helyét. ug> el Alakja *xixeK»Cgexel ' Áldott einbo mindenkiért mve>en tta uundeni t >ak egv«t nem ieM »tive»eu. aa elke«eriii m tol xaxaria epéjét, ea |>edig ax adotiaaié*' Ka a iieme- eaabei phy lloxerAja ec»em. nem ax a bogAi, a melyik a luOJleitu gyökeiét iAgja ! Uieu hoxoii ev>em benneteket. Ut a csutora igyatx»k egyei, »?ó:t elo rAniva ta-riftxnyAjAt, ki huxva belőle a kulacsot, s esak aautAn ölelt sorba bennünket, — aauián meniuitk a toxere. I u»ie a pimaehea, hol var beui eleket aa estebéd. Igy erkextem n eg Hév KüVpre, hol m»>»l teip* egy»xeiüsegUn nagy>terü élttel elek Uten x eletl, x agy ok Ail Különfélék- Klri-lem n ktfaöim^K- lia a! A S:t ni hit*tta nafjou tendtundo N<«vf t»*l>i.>lakos v.-aAx ye> N<a4/y.<u«mM m i<<ti i> yyak aHiübúI a »»a(/rc«V«s./ a haitit kóion** y szívta aUiv-tatkHz*Ci,< t n ifb Mifbr \tszi Tiszteli Itel fríkntturk Irkat mmJaiol, kik a n+y UHUrytly N«'yv tomboláját* kako: u*ete-Wuyl irynakat a j<itt,UkozHi k> vyrskalNrk, s;ut*kt4jrufk adomán puklit lh Itoth srktlii Jakak Myy <W mtkos tutiul hí % A »tméei4$t$ axrat IktiAu iiNfl aé|»aaae> Axon dn>ereire melio kaademenye* aé*. mely Kam/MAn egy Sxent-lstváu nap-ian reaileae«4o nepunnepef> érdekélten megindult, nagy 'ikerrel bixtato moxgalommá lei Kilőtt A »1'olgAri Kgyku nag)iermél>eii megtartott ertekexlet lessleta^n megAÜapi-totla aa uunepely motkuaiaii, axon lutenii-xvlnd indulva ki. hogy a múlai»Ag kixAU^an nemien legyen a |elleget lokep eléle cai^ra-kutatok adjak meg Aa Qnn*|«ly résaleieire neaxe a lapunk mAs helyén ko«kui piogramui •yujt taiekoxA^i e helyen koxoljük axtgyas buxouagokai, a mmi aaok ax érteke/leien m#f«:*kitiaiiak. — Aa «MMfély előkeld e^ remlvxO buollsAga: l'iuya l.ajo* ea lUHtir-Ui, tts*a (elaokokK l'wra^sr* Janoa. /VayrAv Advdl, /v. i KaliuAu U*g)xo i A wjatékraiHltío UaotlaAg lag» jai: lltrtfUndy Béla. laiya Ujoa, Vmn-kic* János. Nbftock (iyula es hWkmt; Vil-moH — A dijtekésént readtxO bixottsAg y«>< * lajos, KtH\U * LsjiM, Kart,™ Hels, Kmor-tzrr tiyorgy. IU>r*>ltk (iyOrgy> — A mM saép-v»vgxer«env birA'O buollsAga : ih^cniry tiyula, hWpla Ailolt, IV. SemneMor Anial. Heno, /V. (Vm/mi; KAlmAn, /V*. Strfm Tó4oe, ilrtinknt Henrik. — A tombola ren-dexo biaott-Aga /V. KoikvkiM Jakab, /V. SruMbr Antal. /V. Sckw; Adolf, .W<-ttm tiexa, .írwy l.A"ilO, //orol/A (iyOrgx — A tAneaverseny n nd. bixolUAga H*b««.« U-aUN. /V. Hr»tS Itela. /V. LU* Kmil, tic* liA*a, Iftk^il Viktor. KiMrr tiyul^ I */rr l'llmattH Klek. — A )>éiixlAri bixolKig lag jai: lh. totktrkM Samu, hWiftrr Adolf. Tnmlor Keren<», IV. Kát; KAlmAn. /V. Harnttr J Altos. /<iyyLaj vs — A népies teeOHiuvi) versenyek rendexOi. /hmynlrc Adolt. I'*,\*ktr* lAnon. lYtfHimmrr tiyula, Vitkoftv OilOn. — A király j»M! Ason elÓkésaülelek ** látnivalók kOxl, melyek CaéktornyAn s kirAly togadtaiAnAra nexxe tOriennek. egy ike le«»x a legérdekesebbeknek a/on élo m»rlal, a melyei (NAklornyAtOl ege^x Zala l jvAng. hol a király nxAllva lans. ax ut kei sxelen lelAlliisnak. Kx pedig abM log Állani, hogy a vAros végetOl l'ivArig ketlelol egylorma murakoxi nemxeti vmeleibe OitOxOlt s kar Mxalaggal ellátott lAldmiveaek Állanak lel. A kivitel irAnt a osAktornysi e» perlaki ssol-gabiroi hivataok intézkednek. — Nag) aifrfMcaétlfN«églll menekült meg e hO 5-én Ko»tyAl Kerone* perlaki lOsaolgabirv^ es e<*alAdja. A mondtvii na-|H>n ugyant* ax oiloki drávai révnél Átkelés alkalmát at a komp rosoga korlátja helyérOt kiomuhxvan a iőhxolg«l>ir<» ktvsija es lovai a l>rAvAtka suhantak Koo*i es lo mentheile nül odaxe^stek es n kocsis i» ewak nagy küx-delein u'an bírt partrsxergvKlui. A aaéraai-r»etlenoegben a legnsgyobb sxereuone aaégt*, hogy a tosxolgabiro, neje és kis gyeraieke Iiinlvgy eloerxetioi Iiidiitatva, a kiv»iról lesxAlUak Mindenawire botrényoa dolog, hogy oly élénk torgslinu AtkelO helyen, aaint sa oitoki rév, hol exer meg exer ember lordul meg. ilyen é)eive*sélye>« jArmuvel meg\ a koslekedes — WMII* ImmoiiJH. A ofilsgoh Sg sxép aHsxonya, Vénus e ho 6-én ment At ax égbolt egyenlítőjén * exsel — mint eithaj-nal-caillag kox«l«dik pAlyAja végebex. Ma • ho 14 en tollárja bajait as ég saép asssooya, skkor lagtéoyaaabb a csillaga a aa a rsgyogAs sx 0 buostns. AautAn eliü nik a nap sugarsiloin, hogy lAiatlauul elvonuljon alattuk. Harmadfél hónapig iar| ex sa ui aauiAn IKiragyog újra a Vénus, i«l|es lény éxel utol|Ara ebbea ax enxtendOI>en Akkor mAr — la donna é mobile — nem jobb , hanem baloldalAn látható ax égboltnak mint hajnalcsillag, a reggel hirdetOie s eloue siet hm lenül a xitsgurben a tőidnek, melynek mostanáig oly hu ki»éróje volt. — Islsxármrgjr killdétlaége. A kuAly csAktortiysi logadiaiá^Anak mOdo-aatai targy-Ahan f. auguHitus l én /.ala-Kger»aegen megiarlott rendkívüli megxei ko»gyűlésen megxAla»aiaioti axon nagy kul doliwég is, mely a megye hcdolaiát t'^Ak tornyAn a kirAly elOH kilejexi Kxen küldőn-aéghen Svastits HenO lOi-pAn veaelése slait koveikeaók vastnek ^at OeriAn KAroly aüspén. (iótsony l-Afsk^ lOiegyaO, Atvay Ujos l lóügyesx, Vrsncsus KAroly iHAkitr-nyai I0asolgabir\\ Festetics Tanuló tv Jenő grvMok, l»eym NAndor, HatlyhAny Jx\«set frólok, 1'utheányi tiéxa bArxN, Inkey arényt Kerencx, Bogyay Maié Herlelendy Kerencs, Koller IsivAu, Ksrkas JOssef, i.yo morey tiAsy»Ar, Harcsa l.ásxlO, Kova. a Kai mán, Skublits (iyula. Sxsbo Imre, Chernel iMivtr, Knner bándor, Hertelendx Héla, Ksrcssg Héls, C^igo l'Al. llAcxky KálmAn, Kackh KAroly, l*ervaric* Imre. Itaranyay OdíVa, TOreky Aladár, Skublits JanO, Kabi-áuits (iyula, Lenk (Mon, l>r Mangin KAroly, UoO Kerencs, HajOs Mihály, (iutlmann Vilmos, (>sxterhuber l.ánxlo, S*akonyi /.Migmond, Ziegler KálmAn, Hirschler Li|H>t Janón, Vra-na Frigyes, l'sp Samk>r, Hecker Antal, Kii lstvAu spAi, Ambrus Mihály apA*, Mild Mi liály prétxtsl, Italaion Jóxaef enperes plébA-uoa, (íadó Maiy ás leikéss, Dr Herger Ignáox, SailAgyt (ivula, Molnár Klsk, Prtmaák Ala-joa, Kabix hay (iyOrgy n kanixsai és KovAca Károly a -egerHxegi ^Igáranesierek. — Mag) l>rláré«e« l«|»á* U^-ténl e hO Il iken virradóra (jnrgón. mely alkalommal Weuu Kde rOlOakertw ke<IOnek a 10 laren ItvO üxklébol *xer e« néhány uái tormt értékű portékái loplak el n*merailen lettesek A c»urgOi saolgab rói hixatal minden irányban mene»xiett >ürgonyOk utjAu indilotla meg a nyomoxAsi. — VNta^ K hO t<-ikan Somogy me gye tobb heljen ro^n' «xélvihar dühön goti, karoaat okosva NemeM-\idon, Sáxo-hon, SxOks l>eucsan% Legnagyobb mérveket Oliótt a vihar Tepsonyban, ahol egy birks ako! lettjel lt^Hk»rxa, aat a juhnyAjra vt-ttltt, ugy hogy 180 db. birka vtnaelt ott 4 magjarsaséé tlwrskéx. A kirAly Murak<iabe jOvtl«:tnnk emlekere temérdek kOa^eg msgyar néven log exenlul nevaatetni. A magyar asvtt telvtvO k0s«t gek néxiM.ua a e/ek magyar elnevexéna a kóvtiktaO Ssaraxkatecx: SiAaakO. Vralesi-neca Mura Siklóa, Pril iaxlaveca /ala l'jv Ar, lyanoxecx; Dráva iui.-lvAn,Felsó-KrAlyovt a F. KirAlylalva, Kriatanovtcx KnMOtTalva. '/.sinkove** /*édany, Krtasovtcs Mura-sat.-Kert«xi, Ktklenicxa ItAnyaxAr, Nedehcs: hrAxa VAnArhely, INasc«ina l'u»ttafa, Duny • koxts* I Mnhely. KeUó IWtakove. t F.-rusxtats. FeWO-Vtiovtcx: Vidaf^va Mihov-lyAn hrAxa wi.-MihAly, Seukotet a S*i -hona. Ma«skovtca NyirvOlgy, '/.sabaúk Hé-kAsd, C.staaijavex'S Htiháx, VerhoxtyAn: Ormos, Maróit Majorlak, Jurovecx (iy^-gyike, l.tp»ina: Tündérlak. Hukoxje Neme*-HükkOsd, Hrexovecx Muia Nyirad, Klap « Hina Lspany. Kis Mihalovei'x MihAlyfa'va /.ássad, (iydsavUestalva, H«esie Nyire»lalva, Felso-Hrántyáu hrAva-Csany, ToIovcm' TOihfaUa, Slskox^»a: Kdtakut, Ternoxecx Dráva Magyar«Hl, Satrahonine^'x Nagylalxa Z.aaaAdhtgx (vyouioh-shegy, S/.t\icxa Mura-Sxilxágx. Keiketmeca : Fertncxfalva, Mikla-ve*-a Mik« ta. íVnliuren Hoitornys. Huxoveos Husás. I'utján: Hatiyán, Márián Znuyi. I/opatiue« xhegy l.apáthegy. l*lesktvecxhegy: Kopanahegy, Ferkanovecxhegy : Feren«*»hegy. Drsgosxlavecxhegy : Ktdvawhegy, OkruMi-liegx Kerekhegy, VucaHinetuhegy Oakola* hegy, Kapelesak Margit hegy, tiradi<H-«ak : Várhegy. FelsO Koocsovcaák: K. Veghegy liergovcnák : i« >r<>ghegy. Jurov< sák (iyOrgy-hegy. Sxelnicxa Sseltnoxe. Sxe'miaesak : Sxelencxt*, Dukoveox Hukkivd, lAvcm-sák. Kaluhegy. I'raproraán l'aphegy. Alsó Kon-exotmák . A.-Véghegx, C«erna Mlaka Keke-le Sármsjor. Katu Zebane* x Hidegfalu, Alm>-Zebane*-/ A Hideghegy, Merhatoxin * ; Mor * ss hegy, Pleaivicsa : Kopa<*xhegy Kursaotca: Znnyitalxa, ('.nrtcaán (l«eresnyts és Stru kovtcs : KethAt. — Til*l»rOt»A. Mutt vasArnap egy »tüseml»er« muiogntla magAt Kanixaán. a ki sajAI lalAluiAnyu ruhAba OliOsvén, gyúlékony anyagokkal éleaxltli máglyatüxben korüllielül lo pán tig Hérietlenül járt fel- s ala. Ax érdeke* produoliót, mely a honved lakianya melletti terén Xolyl It belépti dijak mellett, nagyiuAmu ko<ón»eg néxte végig — Aag)llksMAg a kértés* lírN — TapolcxArol írjAk nekünk : — MokAuy legény volt .YyM l*tr*ÍH> a ki ko xon»ege«en ugyan belortsusl ts xAltohami mlAfwal I tglalkoxolt, de legutóbb a |<énxc»i-iiAIAn neme* mesler»égét in uate l'er*xe, hogy iViuixutk«iié»he jott a tOrvéiiynyel, a igy 0 kegyeiméi a büvoire lettek l»e hát furfangon emberin volt .Yyirff /^<vÍN,axtr( axon »,>eku)Ali, hogyan lehetne megnxokni. Ka nem hiAba ' Meg m sxixkott, cnakhogy nem mesMxe mehetett as lmvAndi erdőben a mendorok isaaét ellogták, s nuwl mAr olyan helyre letlék, a honnan axt hitlék, nem oly könnyű megnxokni l»e mégm kijAlasotia a hironágot. Mert amint e ho 7-én Nyuol a bironág elé akarlAk vinni kihallgatAnra. as érte uieui rendőr ax ablsktAn lAlia tela-kssstvs. A nserencnéilen ember ónmsga hajtotta végre magAn ax iléltlel, s igy vonta ki magAt földi hrAjának ítélete ahM — tj ilrágftsrask. Mitvésxek é» mutesxuok koxiudomás nrtrini mindig nagy kedveli, Apoloi és goudosOi voltak a virAgoknak. Nem kell mes^ae mennünk, hogy ennek igaxnágát l>ebixonyüsuk. Operaháxunk kitüuO inives/e l'erotli kiteriedt kamélia kerténxeUél bír ax adriai tenger |«rixideken. Legújabban pedig - mint i ekünk a lÓváros-bol írják — a xeuexiiágbau elOnyonen isaatrt Hoxsavolgxi és lársa xenemukereskedó exég egyik éxek hossxu sorAn at mukvWlo tOuO-keuek tia Dunkl Norbert, a vAcxi-utcsa 2.V ss. hAxAhau a > Netelejcshea* vaimexve, pA riM imniAra előkelő és nagynsabánu virágcsarnokot nyitoitr mely i»axar lierendexéw, nagy vAlasstek és ules lekioteieben asegénx fővárosl»an ritkítja pAriAt. Kulonos gondot tordit a vidékről iovo ünnep , Iskadalnu lemeiém ntb. megrtndeléaekrt, melyek axon-nal és kiváló |H>ntx>a*Aggal xége#teinek, ugy hogy ax uj virAgesarnokol olvanOinkaak a legmelegebben ajAnlhaljuk. — Megklté. A »aabmegyei AhalA-lános tanító temulet. k0xgyü é»ét augisixius és Í3. napjain Nagy-Kauia»Au log|a lar-lani. Aa ek»ériekexlel augunxlus ?2-én iltl-utau 6 Órakor a pol^Ari iskola raixiersatben, a kOxgyülés auguaxlus ho )3 An ddelótt 9 Órakor kexdoilik K kv»xky ülesre a lauugv iránt érdek'OdO koaónaég a tanügy IvarAiok n aa egytsülel tagjai iisxteleltel meghívatnak. A kóxgyüles tárgyai: 1 Klnoki megnyitó és leienlés ax egye»ület egy tvi mukvKtesérol. 2 A nxámvixngákv bisotiNáf leleoténe 3 A koltéaxei pae«lhgogiai ielentő.^ge, — lalol-vannn Hollmaiui Mor (Nsgy-Kanusa ) 4. As iakolai vix-Hgalatok és a makte ügyelet — Klóado Cnaiho Alajos (Kenxthely.) 6. Indítvány ok UrgyalAna Ax inditvAnyok e'oxe lenen írásban a testületi elnökségnél beadsn xh»k. Vanutou ulaxni nsAndékoaO kariArsak asixeakedjenek a teslülali slnOkntggel ebbeli nxándekukal (adatni, hogy a déli vanutUVl nyert kedvexméuy folyláu renxuki* ax igaxo 10 jegy kelló időben kiAllühatO es elküldhető legyen Zala-Kgemxegan, IHs7 augunxlus 9 en. Udvardy IgnAcx, lautenlüleii elnök — Kei baleset. Kél sserencnétlenség lói teut a hél lolytAn a vidékan, melynek mindegyike vakWxmüleg vigyAaat-laiinAgb<^l asáraaasott s mindegyike egy-egy embert tosxtoit meg tagjától. Hseo« Halássoo Kraker luplioaai resleuralour tia, ki a pié bánosnál idoxik, a'cséoiOgép kOxelébe ke riiii, mely a tiunak jobb lábsaárát viite al. — A Palin melletti vasúti palyaör pedig a rennmrOl bukott la oly uerencaétlenül, hogy ax balkarjái ixulatleu sxakilolta la. Mindkét lOt Dr. Saekeras Jóaaaf nagykanusai kés-kórhast ióorvoa amputálta FelelOa ssarkeaató: M K U t I, t J O N. Nyiittér*) •khnnrufiafM ratlle »>••«•!•« la-rsli Hmiim uirr«rllleM«. Hmllm Lam, 4»-ímmmr. tlnwn.lr. Klp.r um* T»rrll4> fl I lo *ee Heler S. S.SA (la c*. l^u vwnrá W<*»: varmmut la rím ln«u u»j snivk** tolut*! \m IUu. ,1*0 H*iJ««UbriX lVrjx-l llr«.cWrrK ,k a k H«(1i»(*r«*t | aarlek. m««Ur Hm.. kiM a 10 kr t\>n«> hü (|i NrlwMmf ai«NV *M> ke, prr trlfr, wvW A S I.IO naU 1 1 31 bu « K 10 (farhic*. p »tr»ift« hh4 «*rrir1«> U-mm v«r«aad»t IS *aa»ÍM« K..Sr. M«i Mta,..||fr»i I. . IUu. S.»J«af»knk U. Ilraarkrri k u»«l k Hnll,.|«.r»>t aaetek Mu.t.r mfk^J Hrt.1. ko.U> lo kr Portó HIKDKTfaKlT Árverési hirdetmény. Alolirott eloljártVnAg réasérOl exennel kosré tétetik, mntierinl varos lulajdonAI ké-pexő (.yurgyAncxi én bal. HAroassAgi erdőkben levő mak en gubamnak nyilvános árverésen leendd l»érhe adánára batáridóül I. <>\ aiuusatva hó ÍH-án d. u. 4 órája kiiüxeieti, — isely idOre as árverexni uAn dekox«>k meghívatnak axsal, hogy ax Arre-ren mind kei erdőre nésve LegrAdon a vA-ronháx taná< otei meben enzköxolletm log. Ax Arverém leltelelek ns|>onis d e. 8. örAig a icgyxói irxHlAbsn megtekiniheiO. Kell LegrAdon 1*87. évi augunxlus hó Idén. 991 l-l AHTNKH KAHOLY v. bíró. Ím**11'*oÍ^ Tex^gó AYALA \ Co. h\/tfriiiili ni ki tír Vni)-KnHli.Xn Feselhofer Józsefurnal "64 áS—1U» In .Ur n«irkkandiasg l'k » Urkrl In Ue.- Kaslun i»l \orr.ilKir 1! a (er r lektxkefle túr IUh fr,«ammt<H Mtutckinmkan und die ihm xerxvandien (•escbaflsaxxeige Mit Mklr*ik«a ia Knrkta l\«aMuctH>aa- Mirkassr^s uad vi«l«s Hn»d*rt«s ia tiva T»*t K* Jmtkun UulaM kaillna ll.r«ua«*c*h*a Vvn l>ir«cK>r 4\ a«. Hellaet. Urdu Auaa«« I. LialMwag a ao In -Inlrr ilnhukM ArtMt«-r tl«r mm< ht»r«lM-»». K. Saüal is Wr>i>m. t aUrrirVHkri\«n Ju I—u Mltlsl »f»iio iM-knuvWa K*aslai»«> as atntilrrm. >!«<*« »mJ U>«M^lboa far. Sikakr l^kattcWr S<kaka d « W>u lUlfe- u Hsc hac klagsbsrk lupáig. |hh? vaorlls Mekafee. > «. ( nlllac 4 aa* im rús. kMMi «>ria»l Urrtrr-ks-(mmhmI, m*Iv*i sa ál InlMS (blUiált kMKtn 14 ksvl knunatsU lUl • Vrrtru UM>t^ singsks üálvoun a kaJklkal-laai, rUWn.n a kat-ua«e*l í«.r\WUi nkai-kári, uraknál sk*a«n H,v Utj«i fíáa mmm káln«(fal, i»»v id lés i« való kananalat wUs • Varnak \ ala nt > • I l Kaakálsak aaint wi »Sra«éff*t kW a««^«js kami <Va»aU«t.Xl a trKMa(na*Wk konc koca** ars W tr I M. t H hs. Iával kaldwi a»tn>*k*st a |4m Ukal J«m \ tgj |aMUnUavát Ul mIMI • S acáss vt láfffca. isili u. e« t4k%%. asdspmi. király- nlrna M. 5 »■ * 1 v*áH«r Szt. Jikab-csóppek. MImImi oly X.MS nr áa Moa rork .UooAlloliak.kálí MM WSH «vo- k^Uka f««va*á. t. KAJ'U. atk liksWloa U*«oa ,.^liáalra V ■»« JaksS_ a. ár«rm ••*a ■ «<*« aár«l<»l»< II i«rnHia- _^Ha.moW ' aal ....rillLOl*. »,.i«á.rk „ .caesrk kivAal .r. W«rt Vl.W.11 I - K •»!> • i «M* kro. M I f" H »rv. «> > I-.UÍ, aa. a« arta. aa«« novor, aoSiii<rai»»*o ás aágst A ra..«l Xácrákáaa Vacal KfHj mmuts Usrkaxg - * yoúoocorxxxx* xx xxxmkxxxxxxxxxxxxx Franczia padló takar ék-fény máz iiwIIa hnwiiW m*, mr'rlfrf itlráll | ,________ _:i_ju_«í»w. IN Hőikül i«rlé« tSfcdrftiiurt. kn|». yi III kr. Kgy jmgy >mUri «I-k-u.Ií» h» h» frö trjfwvWkek klréaaij hwwilMilMk 'eeét. »[ Ml NrhtirJiIrr Jk ('«., ft'leiit.* %'.. I'ramriiviiiiwii1 IM. «*Mm r-nr- m u Hn i tfmfr*Mfi ttUféi IléiTm/tU*r l([__ H wJwy^/ | KaktAr: {Vag) J4aMÍa»áu {NarloitN óh Hm brr uraktiáT XXKXXX/^XXXXX/^.XXX^X^( i XXX xxxxxxxxxx ÍM 1 •M»UÍI •» éa kelt jttál, 4 ím'Iúkj mf|IÍN«f#rfM4i Aliul. WMme. imImiIh «|wmi AI.7M. •*. uJAiiloU 4m m**k-h»ll«á|tlt állal Miiilwiált I^OLLáOSB^fólo FERTŐTLENÍTŐ SZEREK t* p*"í% />»!rlö|Ji.'liii/í lolywtlók, farUhlaiiító i]tl<j*o*isHj)piMi|)vr iiÁluiik áilMtiüúMM bt^haiék, «fg.y.«/l*Us C AEB0L-MÉS2, CAEBOL- SAVAK M T A r 0ÉÉ. Po I 11* <* M P k | fcrMAJH#tt»> ép _ — — II l IM N N T, III. littÜWK 'WÉ<I 71. mAm mimtK fojtVl KlVÜfífi l'gjfutitu Mállllá|M »«/£»Sr» kérMMk, WkoUk u>-iiv«w«w i n i 'in^M/gUiaiMk M+u*. NaSi Kanixsán kafwaió: Nlrém 6* Kiflii-uél i J(ra) valódi Karolinenthal' Dávids-tbeája JOOO >OOOOOOOOOOOQOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOUOOOOOOOI hírneves és jónak bizo- nyult mell ás tüdőbaj bán szenvedőknek. ami imImII Hwliara (Imii Mtiá*-UiMlJa wiml tld.»Uj<.knul, «|o kulidült. ü k*,*tmil. fuahwvr U Mi immr « ew-nnM* {Tttlvt Wt§layé eiftdméMynvvl kamiiu tka áia -H kr <Há«. Kék iilMI MiUMkráJa kii tifW UaaaU Iwn mittw. Mim iclkaii kr-vfK'k tik: KnűtalMi MuroliucalliHli DiitliU-lhon wikitMmk iiitoKVoljitn; fiurk fulytán ptbj K'.am mimlfn (wurnskin ilibimil kik .-•. Ml m kajrgraatt vé>l jdpycmert a kÍlséc«MMf*U aiziiálni, *ra ugj>i)»uík a Kru! »nlo«U Karoliuo ni kuli llátidk Ikra i c*. alárut i lAigva ken ni íditutati Im>uiin<-iiiH gyárt aányul Mljnku tilnli r.ik i*l S iflNiP livsakedMt. vélykdr |Ski»|M>ÍNM idrg lottiigrKCW. u. m. miiletiQi'fliit MéikcIrK^IC^k UljötoB owggyúgyul- nak a kim, JAI i«*ri takb bel- éa kllfblili orrod i«kiniíiyklftl ajánlóit. vértiasliUl FUrst vasczukorja folyadékban, 0r. Hagar módja «aariat alóállkva, mely Fúrat Júxaaf gyógyasafvas illtí PrifUu a „Fehér Angyal"-W — kit javítva tVrf a**1 I frt »». ív, V« itcf ea kr. ^ Oastropliaii, lilöofl gyógyszer ^héplalaa^ágakl. einé*at»| hrilra*f(.. káa;á*-, uoutorgörcrfttk- él UMtrégN ellen I Aif| ára 70 kr, Fürét József gyégysiaráas » BP«kcr Aagyal'-koa Prifékan. Főraktár: TÓKÓK JÓMKI' gy»gyMari«uiél, Ba^apwl. Slrálj-alna I* «iáaL O O U 0 O O 0 o o o o u o imM«lin \ a legkitűnőbb szer minden rovar ellen! ) Ez az nj, kitűnő specialitás bámulatos érövei és gyorsasággal kiöli a férgeket a laké J sokból, konyhákból és szállókból, valamint a házi állatokról az Istállókból, üvegházi és kert 3 növényekről. Az igazi osakis névaláírással és Védelmi jegygyei ellátott! eredeti üvegbe J kapható. A mit pasztán papírzacskóiban mérnek Ú, az sohasem igazi ,Xftonarl-8peoialitá** e ZACHERLJ., Bécsj l^^Goldschmiedgasse Nr.,|2. Nas> Kauu»áiila;.hst'>KeMM*i|iulerJ. urnkl. /..ila Ktfet-tf/geu képhnió KUixiL^r S un á . Ka|ioaváron kaph. Uabochay Kálmán gyójfyi Caáklornyán . Sirahiate»ivéreknél.'^ \ ij J I)|.|Unger gy«gy»y. • • Ckollqer Viucxe urné'. # | • • (tt)ncx L. urnái. |KeNxihe!tPii • Kereaifeii J.Schleifer A. » • Haabó Imre • J A l lilclárii lalikill /arhvrllii" ail L>.k«l.k Ital IukarlIa-falraaBMali" lálkailkl o o 0 kapható. A c Q Nas) Kauu»á W Csáktornyán 0 o •oo:ooco COOOOOOOOOOOOOO00000000000 94 8 4—12. _J I* • / I Czigare ttázóknak. Á „Braunéin Fm" xjára S&f-tau) cipretta-papir •a Idr mclleoj omatotf oéri jftKffl. ax okztrák-magyar birodalom lafelaé tudományos te klntélyei altal i« o-wiehaípn- t i litó tegyrlnu/«\« alapján, BÜflt ; * tökéletesen mentes minden 2 u egéexségnek ártalmas anyagtól és alétexdk kHStt a legkönyebb éa lwkitfl nöbb ozigaretta papírnak * 1 I * X _ X r X X 1 n x 8 8 K Lm é«ralan í aiiaeekw éas iljml csíki ánwttékiiál kafksié. I'aléél rMik azon papír, nü-Iyiisk fÜqaeUjt ai id« nicllényomNtotoli ra)ikai I kason lé is „BBAIANTHR FKF.KFS- caépt visali. H»gr ax owtfrák-Mgyafvnsict vr»«ui § gyár postims ktssslgsikau^ f X * Rraiincfptn PrprPQ<( keresked. törvényszókilef? wOl ctUllotClll Cl Ca bejegyzett czeg alatt H - ll S Bécsben, dl.. Negerlegasse 8 sz. a.) gyári raktár nyitott. XkXXXXXXXXXXXXXKXKXXJXXXXXXXXXXXX Ismertetett el. 2 *f Mislis béluuk íü asea meg-* gySslééi leijei!. k<igy s clgarrtts I jó.«üga ekS torkait a |iaj>it, aisS* aégMM <lgg, annálftfgr.1 a ..Les deraieraa Cartouohos'' papir I níndir knlTskrkké válik éa min- X X X X X X X X X X X X i X X X X X X I X X BadaptM '886. dem 14a. A ■AMkeajrkéaabsa. si-kalmaxáikas álló k öaftk állal MálUtott i éHk I ss. ■wé r-i i fncsan'igi-p mimlrn Itklslv'kn cxólstoiiinok és eiéayemék lixopynlj* n.i.tiin est inaaSsk, pgyid->jttlkkíjo|rn»ii!k Ijogy gt'i'iiki't ki iclaxflkttiik kiknek ilvnJniii eí-pra lasSk*^ rak rss kcjekkss ; M«k Grand Hótól Kungajria /ÍJs. k. l^jl M.,, h I anri ^jii w jb.'.kel, ml-/- ri"l kigma]Űak tiaala ra««s-:ih. s likh jykla I 4, kn»iy-lil krkejrai si4, .ilaniiul SM«t#a> jtáa tekint. MiíSr gépeik!tak4ie IfMrs Mnlirk % asnkst Maváat 4i\»lb -(«ö). Itrrléas T^Urr *. k. Domltya-átrza I. sx. alntl. 877 >1$ A nagymosás kellemetlern- wm l^j^í^ meg- iziint meri ofisó-ésíacsar^jiiiolslsil ; (Strakosch Boner sxabadálma) '1 M«r MMoivIr agy aatyakk káxlartás WM«HH «M*IUny úrs alatt, a h'-intmi rrsékiiil I kjmrlr^r. tx*ppmi. füxrluiiuyiiB ^ Kis 11 jnnglukári éta ni«ll«tt kafrkérré m»m \ aksAsierMk' estese éa cxálasacS kiállitáasal., Ké)>|txt'k Magyarírsxá}*. egywlnli. Teséráfixékciaél Schleins K. és Társainál !1 Budapesten, VII stáczló-uteza 47, W V . harminczad-utczA 4. l'rékaaxáa nlndm airnlée d. n. aérebL Résxletfixetés mellett is kapható. | árjegyzékek Ingyen ás bérmentve, j I Tsteai. Krű.'lv83 nuv. '.jí Elienu rn n, hogy ft m-tnmro killilÖU 1. *x. m<m»« fa facsarűg£p siskatoklK tslkae nagy *ecsélaserS én kóny*>y«H jár. a a liáitsr-i táaliaa nflknlüxhHleo. Orf Urüilro Márk « k. 8a.-Srkér«4r. 1697. •árck Iwaétilra sakk a lefM bat -oiohcjkaliik sweégépjSk I*. Ttihli iiImu s*( Idtl ti tnmlv.i iie kaljrlalas kljé (sstéMel aixsariat e rnliat" rwlaai padig kistoaildiB. kogy as sta alt. mert llMi likkal agy efáfs asajraM-F«Boyi ktiengvrt a ntaa a gepp#l k a Kvüjcxi kiaséMa «g)ssiste a fhwaii cai»-| kék, a lagksrrsaklwt aa xsasraétak. Clrkinl KAImúu a kJ Eatergea. I4$8>. jlee. Ha. Aa taSkxél aipaéill t aaáaa aákg^rUgép ifaa 4 tnaukát »ig «. Tauaaaa wcg ri0»k vak elégedve. Itu'iicr tieratk, coooocooocooooooooooooooooooooo Cs.Ht.ootrák-migyír ^p^ inbaíilmtiott 0 Farugony-matráczokg 6 frt ___ 6 frtl Pótlék szalmazsákok és sodronybetétek helyett HbU ha* tt jwtáap* kitMm tlinlimi Iniíidtkni'lf H IsMinkmk sutobb mwftnde Hwhrfl mr*fel<16 áil«sfftlí». A mimmWMimH u ttt hW fc lmn. MÚu44. Kfiraktár: BK4\S, I Neutr Karkt 7. sx. W,K.„ Q oooc 0G00C oooooooc 00C0000 DOOC00000 /^X>XXX»:>X>X'X>X>D<XXXXX)(|xxxxxxxx; Legoícsóbf) BuTORt^sárlás! FIÁL0171TS LAJOS állandó BÚTOR KIALLITASABAN Nagy-Ka nizsá n, A ..Dél-Zalái" takarékpénztár epületében, Mt J | j' l|az udvarban jobbra X X XXXXXXX X xdcxxxxxxx xxxxxxxx: Mjeka'oU Fwobel Fülöp Í»ptul»jdono«iál N^-K»níi«ín. l||? 35. szám. t ' if á , Nagy-Kanijsa, 1887. aaigUH/tus 21-ön. XIV. évfolyam. Mi •iaüi Hatéfcleaáal: Tinaa lii |. MrataMK* l«r%Uk atk imrt lak. Ml fogadtatnak «L » „ Kéatratok rima m kAitaik a WIM'í IPolltiiltal éa vtiyn tartalmú Íi«tllÍp. A Zalamegyei ügyvédegylcl, & Nagy-Kanizsai* és Délntiai takarékpénztárak, lton kegy o*il let az Alaó-murakögi takarékpénztár részvénytársaság éa öns.4n>iÖvtilk. hívajalÓH if jíilünyé. 1 Mefjelenik Na^y-Kanlzaán hftonkint egy szar: tiiflnffli. t xxj n b ai a riidiiBKTÉai XnajLt . . • (H mÉis 4*r» rilivra 7< jl MnyiMffi .... II, jj Mtfliliiik jtiiiyiai <ttaUttatsak l| irvwM c ffjréti MvttaWklf*ls*y«k H M kr. Miméi)** MII 100 mM| I frt. H iánál nits&Mi aéArl HT kr. Vjrllltér petiisora 10 kr. ' m . iu xxx x>x xxx w ffV Li Ti * 1 Szent-István napján. A nemzetalkotó nagy kir ály Un-nepnapja viradott (el haaánkra. Ezer évea történetünk a dicsőség fényee varázsával veasi körül a nagy király nevét, ki Árpád népét kegyességgel a ha ea nem haaanált szigorral is a kereeatényaég rendet éa békét teremtő ösvépyére vezetve, egyazeramind a civilinalio forrását nyitotta meg azá-mára, mellből azóta a bel éa külzava-rok daczárti merítve, m(ívelt nemztttté ^ fejlődött a Duna Tisza partjain éa a hái mas béijcz határi közt, müveit nemzetté, mely egy ezred Ive* történetre tekinthet vitása, éa aaégyen nélkül állhat a müveit népcsaládok köaött. Ha Szt. István alkotmányának alapjait vizsgáljuk éa hosszú kormányzásának téttelt veknik szemügyre, csak akkor vagyunk képesek megítélni valódi nagy-f aágát éa bölcaeeégét Nincs íehát indokoltabb, mint mikor a nemzejt ^zt.-István napját Ünnepli. K nemzeti ünnepnek aajátaágoa fényt kölcsönözhet, hogy minden magyar ember résztj vehet benne, felekezeti éa nemzetiségi különbség nélkül. A ma-ityar földet Árpád szerezte meg, de magyar haaát Szt. látván teremtett belőle. Ki az, a ki; ez oltáron nem szívesen | áldoz' kegyeletével a valóban nagy éa szent királynak ? ^z akadályok, melyek^ kel hoaszu kormányzási ideje alatt mag kellő küzdeni*, még tiszteltebbé, tfhe-tik személyét minden magyar ember előtt; a kétségtelenül 8zt István nrtgy-aága mellett szól, ha aat látjuk, bogy as iránta éa emléke iránt Való kegy élet, évről-évre mélyebb és benaőbb lesz a magyar honfiak kebelében, s inem ugy mint máanál, a helyett, hogy a név fényéből éa varáaaából veszítene, évről-évre nyer s e dicsj) néf fényeeebbé, ragyogóbbá less. Aj valódi emberi nagyaág I hódító erejének titka es, mely évaaá1-zadok letűntével mindarŐaebben nyilvánul. íme egy nap. ?zt. István napja, melyen a szenvedély hevében egymástól haragban elvált pártok béke jobbot nyújthatnak egymásnak, j§st. István király széliemében szövetkezve a társadalmi egy Üli működésre a haza és | a nemzet felvirágoztatása, jobb jövője érdekében. A kiket a pártfegyelem eaétbontó szelleme egymástól különvá- | laaztott, azokat ezen szép napon a haza , és a nemzetiség szeretetének diosŐ esz- ' méje vezesse Öaaze Mert a mire nekünk j szükségünk van, as a béke és szives í egyetértés, moly a vihar lecsilspqltá-val ismét helyreálljon, s mely képes csodákat miveliii minden léren, a hol a polgárok közös tevékenysége meg- j kívántatik. Szilárduljon meg hazánk éa ném- I zettttik szeretete ezen a niipon, mely I évenkint symboluma legyen; emlékez-tetője annak a dicső éa szép feladat nak, mely alól e nemzet legszerényebb I I fiának sem szapul inttgáf kivrant, *ha azt akarjuk, hogy uja^b ezredév -erényben és tuklomAnybah, erlOIoai éa anyagi jnvaklmu fejlődve hcmzc-I tünket a virágzás és dicsőség magas éa | irigyelt poloaáu látliaaaa. J , j 4 , r ' . ]}. 11 A megyei tanítótestület közgyűlése Nagy-kanizsán. Axon tényjsaők köeött, melyek egy I nemzetnek Hzeilltmt és orkoloni háladását előmozdítják, vagy pedig f baladáimak ess-| kOaeit szolgáltatják ke*él>o. nem a léguiol*o a népnevelés Sfij ujabb finöbtn iniadf sürQb-I ben hangost itjál kétségbe nem ilottlialö | ronlosfágál, szót* mélyreható bélolvápt me lyel a népnevelés virágzó vágy aemwSgsó ál-! lapola valamely mmicirejti, vagy rossz irányban gyttiforol. H lalán nem volt k<jr| moly > ben aon^kldozatot hozlak volna pl népnevelés fejleeztésére, mely íjon annri! iskola emeltetett volnsL és a irl a lő, [ Ipoly bon annyit köveleitok volna a Népiskolától, mint a jelenkorban, fc mskkal lépést hi en igényekkel és livtnal* ledőli a Janitok képxAse is. Aiok a kesdeile|Bs rendsserU kél Njves ta-nilóképesdei lanl ilyamok (okoaalosai 4 évesekké letjak; s t initák ismerete leriedelme-aebb, ludasa mélfébbre haio, aiinllfRak kél évtizeddel elohh volt: a e nagyopfe ismeret, e Iftbb ludáa Anérsefesebhé talja a la* ollói nsxtályi, a mini es a dolog Mfméeaar lében leksxik. \ lárssdalotn axplHhan s kÜlOnOsen az iakolál fentario leli-kexi-lek nem igen lelték iohbála isniK) helyxeiai. A la-níló még mindig lesakély kivétellel ligeti i« s/erény, rosszul lixeteM napNZémosa a nem-xetnek, daczára ánnak, hogy a neraeii fejlődés igen fontos lényeaA|ében elad ixerepre van hivalva, dsczéra snnsk, hogy a serdülő, sKenge nenuedék valláserkölcsi neve|éne van reá hixva. A Ikrasdalom iragk kevetlhé Ion-ionnak tértin ax elemi neveláat és] bklalást s csak azok bírjak rokonszenvéi, kik h nemiedékei a középoktatás éldáiuihatj réssel* lik; vagy nem tud annak (elfofásáiá emelkedni, hogy a jp iskola hittáronltan és kixárölag a jó lanitó mtlvé, ki rsak: akkor lelelhet meg léljésen hivjtláHAnsk, ka axt mini önőrzeles eimölcsi sxemélyiségi ki hi- vatása magaaatosaágától ál pan hatva gyakorolhatja. Végzetes tévedésben Unnak azok, kik tanügyünk ísssuhh fqjlfrléiél belterjes takin-letben msjd ennek, majd araiak, majd a rendszernek, majd a lankönvvéknek, majd meg másnak lulajdouilják. Kiric mindagyikének lehel egy kis résae benne, ne nekem kétség-Jelennek láüuűk ss — amit a dicséretreméltö kivitelek nem dontöltek meg — hogy legnagyobb része van annak a lanilá rendkívül csekély dtjaxásábnn, mely anyagilag kénysserQlt örökös ssegénjségre kárhoztál • \a, oly lüggövé teesi, hody végre is lehetetlenné válik ssellemi és erkölcsi emelkedése ; sxsmélyisége nem nagy rokonszenvet kellhal a társadalomban, {mely vele együll az* ügyért való lelkesedéiben la lelohad, igy latjuk, bogy ggésiébau és nagyjában, habár igen sok lörtéaik a kanttgyért. a aáp-nsvelésügy iránti érdek, hám oly nagy, nem oly élénk, mint volt ajég másfélévlized elölt is. tixek és hasonlók u'ottak essembe, mikor a >/alamegyal Ál aláuujM Tanitóles-lüle(« legyeit e hó *Í5-án ^rlandó évi köz gyülénük alkalmából meloien Qdvöalöm. Tizenöt év óta Kaalsaa városa nem lálla a megyei köxségi iskolák tanitrill falai közöli. Rx idő alatt a medye kQlönhözö vá roaaiban isrisioti meg a löigvülés, ugy mini Keaxi helyen, /álsegersxegan, Tapolcaán, Zs-lasztgroilion, Ali^-LéndváB, HalalonfÜreden s másuli, löbb helyen kétjiahen. a A megyei tanilóeág lanácskozáaának komoly jellege van. Többnyire a tanügyet érdeklő oly kérdések kéj>eaik a lanáosko-t sást és sokasor beható, lilénk csameoaere^ lárgyái, melyek akut tol oknál fogvi nemcsak a tanügy lérflait, mini legköislebb ál-ldkai, lirfpem a laikus küfcönaégatt a szülőkéi és tanügy barátokat is érdeklik A közgyűlések érdemét illetőleg egVszerüaa hivatkozom megyénk páratlan buiMaágu tanfelügyelőjének Dr. Huxsicsks Kálmán ürnak s inoll évi sugusiius havi közgyűlés uián a megyei küzigaxgaiási bizoliságbanl telt - n megyei lunilóissiülstel s legnsgyoflb mértékben meg-1 tisslelö — jelentésére. A megyei lanfelüg kieléjiltelle as a bazaflas, a tantestületei áthatja, s i a élénk tevékeny «ég, melyei a Megyei Ti sz egyes járáskörök tagja TÁXCZSl. ... V Az orosz esküdtszékek. *» i A (iottschall Rudolf állal szerkeszle.lt »Unnere Zeit* czímü jeles folyóirat egyik előbbi évfolysmában érdekes tanulmány jeleni meg Oroszoníkág Célállapotairól, melyben különösen kimerítően tárgyalja a sserzö a bíróságokat, törvényszékeket, sok )éves fogalmat oszlatván el ezáltal Ax érdekes tanai-mányokból as esküdtszékekre vooatgozó fejezetet iameHetjűk meg olvasóinkkal. Orosaorazág természeténél íbgva ax ellentétek orazága, melyben örökös jég, éa örőkőa pusztai forróság létezik, ilyen ellentéteket találunk lakosaágában éa intézményeiben Is. Mig sok dologban cssk a nyugat után sántikál, más lekin'eiben measae túlszárnyalta. Ez kilttclk eredeti lárssdalmi iniézményeiből is, N As eaküdistékek behozatalával ia meg-előste Oroszország rem egy európai azoái-srédját. Igy: Ckatrákorsiágot, Spnnyolor-scágoi, sőt a lelviligosull skandináv álla-nokat és Hoílaodíál. Aa 1861 kl lörvéay-kesást reformmal együll as esküdtszékek Is behozatlak. A ki Oroszország bftntató igazaáaszolgál* látását as takOdferikák behoaatsla előtt tcamrí, as as ntóbbéakál miadea hibáik I a velük járó rossz kövdkaséaek daasára a vísaoBfok hatalmas jaralásának fog^e tartani. Aaok HM a hajokrél ssóliunk, malyeket aa eakftdipaákék maglikkal hoafal; As flyéo raass JHtvetkeam&pftttdl a asl a lafHberá-lisftkk ember Is |Bbgjá ismeml. aa orosa •aáidOfékek UAb* mata'ask fel, awat bár- I hol a nyugaton, ^bajnak gyökerét az oroez nép^müvslelleoréigében kell keresni. Khálriknr ktilÖnöBen érexbélővé vált ss esküdlsséjtek I behoxaiala uián, a mi alig egy pár évivel a jobbágyság eltörlése uián történi, a mely állsl sz orosz lakosság lele embernek ismerteiéit el. . Szóljunk léhát először |s azon nehézségekről, melyekbe sz esküdtszékek s lakoaxág tudatlansága mislt ül köziek. Oroszország esküdtszékei csak orimi nális perekben ilélnek; ezáltal kQlönböinek az angol eskűdszékeklöl, melyek polgári perekben is itélnfik. Az esküdtaxékek behosatalánál az a kérdés merüli (él: hogy az esküdleket a lakosság minden osztályából áHiisák-e össle, vagy pedig saját osztályaikból és a magasabban állókból valaaxszák e meg? Kz az nlóbhi azzal az élőnynyel járt volna, hogy az eaküdifk'képasebbek lettek volna a vádiolt gondolkodáaát és cselekvését felfogni smagukat helyzetébe képzelni. II. Sándor azqn-ban as alőbbil válaaztá, mert as a ssándéka volt, hogy e» előbb egymástól élésen külön- I vált társadalmi osztályokat összelorraasss különösen pedig f jobbágysági visaonyokat aksrs elfeledtetni! Azt,kívánta tehát, hogy | az esküdszékben áen es és paraszt, kereskedő és kézmives lesl^ériesen egymásmelleit Éljenek és lanáoskézzanak. Kaen a orár bec> ülsiére váló drmók* ralikus eszme a ihroriában sokkal azajib ▼olt, mlai a híjgy as gyakorifeli éleihten kérészi ül vlbsiö tolt As eskOdisséknek oly knarofén alaaMÉből álló tagjai egymástól grakren léljaMn tlOtn véleményéi* kai esak nehezen bleák öasiagyestétni. Állói ia leheted lartaak tíogy a mOvaliségben alant állá tolnai lakoseág lalsulya a képzett elemek | lölött msgábsn sz esküdtszékben isprashelő és kikerül hetetlen lesz. Hogy ennek éleiéi yegíyo a sármány I ax esküdtsxéki ingok kisorséláifáhox Élvönléle feliéleieket kölOttJ Mimién eAüdlnik határozóit vagyonnal Ikel birniii és pedig vagy legkevesebb 109 hekiár Ifjldl iriokcji,] vagy ingatlant (hás, épjlláO legelébb '2(Klo rubel értékben a két fővárosban [ II011 rlilfel ér-lékben a konnáhvsóeágl vuroHiikbqnj; 5> 0 rubel értékben a többi hel^eégekbea; vagh legalább 600 rubenyi jövadelem a fovaro-I fokbén és 2110 runeí a töbjbi helyem. Esek a kövélelményeá,'ih mint látni, oly szerények, hogy a aáegényaéa ' minit kixárl emberek száma aránylag csekély lehet. Kgyébiránt gaxdagijág még nsm a mjlveltség I bizonyitéka, különösen Omsrorssákljan a hol emberek, kik alig tudnak olvjiatii és írni gyakrsn sok millió ttjkyonnal ! Nirnak, A tanulmány naerafije Orokzorsxáglaiá egy (akereskedöt lálolli a ki os^k kevéssé tudott ' olvssni és írni és 30 milliójjrubel vagaonnsl biri. Asért még a kövolkezoi határozfák el Mindenki, a kl a törvényéé korfal liitl, fedhetetlen élem és a lönl említett vagyoM feltéleleknek megfelel az esküdtek •áliaÉnns« névsorába lelvéteiik, a melfiböl aiok á sse-mélyek, melyeket állásuknál és szellemi képességüknél lógva alkalmasaknak Inalnak arra, hogy esküdtek legyenek egy másik Isjitromba iratnak. A neveit kjiválasslása, ille> I liölpg as illetőknek a juryM való keválau ládának eldöntése, azon kMali í^éiaslvo-ask eldOnlésélől függött, Mly a békebnákat Ik válaesiotia. A/oklmn a íjyugsti vidékek-ban, hol Zam«ivók nlaesantÉ. z jnry valass-tását külön bízoltrág eezböimie, mely péktibirákból és rendőri hivatalnokokból Illőit. A névsor revlfinjál fartöjjiányl hizblflág iteljeslii, mely minden Indokolás nélkül bármely nevel a lajstromból kliőrfllbaL elő ural leljeaen jó sseHem, mely nleslülel körében kifejtenek, a as Daeaára a lálazölag pontos kiváloga-tásnak, mely az eskfidtaxi ki tagokul halá-rozott személyek között löi (óni, a lajstromok mégsem mindig megfelelői. Nem is leltél as máskép, ha lesinielhe vstsxük aron többnyire ismeretlen nevek na y számát, melyek sz általános lajstromon á< snak. As a nsgy fáradtság, melyet a ktvílauiáx okos, el volus kerülhető, hs az áll un ügyészre, és a védőre hixtiák, hogy s avsslstba hozott esküdlek közül többekéi e!v< iheasen. A törvény szerint 30 javasistbs )ioz)it esküdi kösfil csak IS velhelö el, 0 ss államügyéaz 6 a védő állal Há aa államűgyi as 6 névnél keve- sebbel vei el, akkor a vécj elvetni. Kzen módon, ba slkalmss juryl ál'ilhat ösaié. Az orosz kormány i rendeasbályokhos is nyüll ax egyik vagy másik osr.ii ly sára előnyökben ne résxesü ső sorbsn ax ösaies állambi1 (el ax esküdlek lajstromába, írnek joga többet tgyes, reá nézve ionban még más hogy a juryben a másik rová-őn. Elyréasről el-alalnokokai vasai aa első öt nazlály kivéielével, a rendőrség, íj asságszolgáliaiás. bsdeereg és klérus ki véle s parasaihirákat ia, a fslo Islusi Iskowság állsl válaw Igy nem csodálhat jul padján gasrfagol svegényt, I isgss éa alacaott-rangul, müvsltet és müveit (leni egymá«eel-letMáiunk Ülni. Soksn talán az ogysi rssat lalan'éiére bixalmal lannl lekinienek; sok oroas axonhsn sokil ad a muzsikra * az í> egyszerű ss irénységétM, gya> nnllanságáiól a per pártat anahb, elfogulai-lanabb, felfogását várja, mini a müveit embernek sopniimusálól, Kgy bizonyos poniigi a muxsík védő* iéntk Igaza is von. Iit neu szabad figyelmen aívál hagyni, hogy a masniknak némely dologról és annak moralitá érái ével; másrészről véneit és más a landö elöljárókat. , ha ax esküdlek •rÜ tudatlan pa- i lipMí Él ár.» tapintat, nely ><M3il<M|t ftÜMui A ám etvaaúiak lapnak mull ssáná--böl láthatták az M kösgy Qié«n*k is érdeke* léfflWuAit vm, ée kósönséfOek. külomw jmí imt, kik közelebbről és távolabbról (in. ügyünkre befolyást gyakorolnak, bizonyára fcegtogják látogatni a koz*) ülést « es által w liftezést. adni aeoo benső érdeklődésnek, aaelylye* Begyei taaügyünk mindén moin-neta irtai riatltetnek* p<ftn a tarosunkba sereglö taatló- i kW szivból |dvóaói|Uk, öazínién óhajtjuk, í bogy a tarosunkban tottöti órák kellemes j emíékét vigyék el innen magukkal, a a kóa-gyülea komoly tanácskozásaiból mentsenek UJ erót éa kitartást. a kOatöbön levő tanévre. Kr& ée kitartást azon magasztos feladatok teljesítésére, melybe! eaak erőnlétekkel éa aa Istenben való rendíthetetlen bixalommal képsaak végezni. Ütfcőzöljük a Zalamegyei Alufánoe te-* \ oitó-testület tagjai a BARNA. 4 magyar fürdik is a magyar társadalom. A fürdői saiaon beálltéval évtiaédek ólé illendő rovatát képezi a ha<ai lapoknak az a* fölötti (eljajduláa, hogy a magyar ember nem akar itt bon maradni, a nyáron kül-íöldre viszi e pántét, a ei nem annyira axért történik, mert a szükség, a czélszerüség követek meg, bogy külföldi fürdőt látogasson ; hanem azért mert ebben a tekintetben is ignorálja a hazait, leli Honi vágyik, a ezért nem áll arái yban a boni fürdők látogatott" sága a külföldiekhez. fezeket a jeremiádokat azután azok, kik a viszonyokat sem ilt, sem olt nem ismerik iámét lik s a magyar társadalomnak van alkalma évenkiái ugyanazokat a korho-lásokst hallani a ven alkalma elviselni még | a hazafiét ianság vádját ia. Pedig a dolog nefo ugy áll, a mint j ezek a siralmas jeremiádok1 mondják. A magyar társadalmat joggal nem lehet illetni a hazafiatlanság vádjával, hanem lehet illetni a fürdöbérlöket és tulajdonosokat as él- j hetet lenseg éa mulasztás vádjával sokkal nagyobb joggal. Mert a, magyar fürdőkben azonkívül a mit az anyatermészet pazar bő-kesfiaégben adott, semmisem történik, a mi a magyar lürdökösönség kényelmén* s élvezetére volna, de ttrténik minden, a mi ajn-nsk kizsebelését előmozdítja. Az s ki nyárón fürdőbe megy, élvezetet és kényelmet keres pénzeért, ezért megy el hazulról, hogy pihejn-jen, üdüljön; de hogy valski puazta hazafiságból a hivatalos tollaktól leldiesért fürdőhely ra menjen, a hol élvezet és kényelem helyett éppen sz ellenkező vsn, s e hol s mellett negy drágaság is uralkodik, azaz: bofy valaki, egy hónapig, vagy hat hétig magát bárhol kizsebeltease s még azon felül egy rakás gorombaságot dugjon zsebre, ilyent hass fiságból sem sksr stnkisem meglenni. Ugy Iái szik bogy a sajfó ebben a tekintetben kévései tog használni, mert vannak olyan tollak, melyek egy pír heti jóiarlásért, sgyba Ifibe dicsérik ezekéi e fürdőket, a melyek épen az ellenkezni érdemelnék meg; sőt ss n'olaó években azt a tanúságot lehetett meriieni, hogy mentül látogatotiabb a fürdő, annál arczátlanabb és kspzsibb ax a népe, melynek jóvoUáiol felfogása van, mint a műveltnek, a bogy rendesen olvasni, irni sem tud. Mér előior. dnlt, hogy a paraszt-esküdt eaak nevelelt s wlwnély geniálissn keresztül vitt gonosztelit Ken pompás tréfát látott; vagy hogy valsmely vfegény Ördögöt (gyilkost i lelttenteit, mert s védőügyvédé szivének egyik érzékenyebb burját volt képes megrezegtetni; vagy hogy s tolvajt nyilvánította ártailsnnsk. meri ss sratás küszöbön levén, a tolvaj nem segít-belelt' volne caaládjának az elleksritásnál. Persze, hogy lehétne (örvényt hozni, mely sz esküdtnek kötelességévé teszi, hogy bizonyos ismeretet szerezzen. Azon körülménynél fogva azonban, bogy sz orosz köz-, népnél sz iskolázás még minden kivánni valót hagy, az a vearély állna be, bogy az orosz nép többsége a jurybeo való részvételből kizárataék. Azt szonbsn szükségéé volna megakadályozni, bogy a jutyk egészen parasztokból álljitessansk össze; mert ily esetben ez egyeden elnök s mű vi li eml er és snnsk szellemi fölényénél lógva nem esik nehezére a jókedélyü parasztoknak saját Ítéletét (eloktroyálni. Ebben a tekmietben jó, bogy a kormány néhány év elölt azzal a kérdéssel foglalkozol!, hogy az esküdtszék egybeállítanál nem kellene-e tekintettel leeni erra, bogy s müveit elem mindigméltéen képviselve legyen benne. Oroasországben azonban minden dolognek idö kell, bogy érjen, mert eddigelé keveset hallani erről. tddíg is esküdtszékek szomorú látványt nyajtotiak. Megtörtént, hogy e szegény, hirtéto munkájuktól elvont perasztok a lárgysléeok időközeiben áxssl foglalkoztak, bogy éietfettatajptá*i szükségleteiket nem beesitotes módon szefeziék mag akár as-I által, bogy f gazdas vádlotiask kedvező navátttakat adták el pénzért, vagy alkalmi ' lolvajláaoksi kleérletieli meg; vagy a tör-véeyazék kapai előtt as arra járókelőket jMasnáért aaOlüiották meg. I aa embereik rendes é|slaeeése függ Mig a ÜW fürdőkben mtóenn# mag* I vsa a etán normalia rsades ára, a as ea* ber so^gí tahetaége szerint okwóbbsn drágábban megélhet, addig a magyar ÍMőkbefi j a Iák átok msjdneai megflsethétlenok a va | gyontalaaabb emberre nésve, ki e gyógyiür-j dőre ráaaorult. A mentül több tisatá iövödelme) akarván a fürdőből bösniv befektetéseket nem saskőzői, olyan (vmósitás^at vagy Itényeim ialézkedésekst, melyek a flkrdővendégneli ott artiWkoHását kellemessé lennék, neui tesz; a mig a stájer vagy oaeb lürdök elH ben a tekinteiben ia évenkint javitáaokat eszközölnek, s magyar lürdök énffl évre, liátramaradnak, ne?) haladnák a kor köve lelte igényekkel a a bataflság nevében követelik, hogy e magyar fürdővendég őket látogasss, csak azért, mert a lürtíö hasai fürdő. — A magyar publikum eat a ssózatot nem érii. Hs beteg, éa üdülni kíván okve(Jen est s helyet kell felkeresnie, a hol elegendő ké- í nyelem kínálkozik neki, de a ki ném beteg az természetszerűleg nem fog olyan helyei | leikeresni, 'a hol nihenöje negyon ia tokba j kerülne neki, anéikü', bogy azt a kényelmei | nihenöje n lik fel, hogy melyet | egyaserü otthonja nyújt j találná fel neki. — Mert a külföldön lehetetlen ax, hogy a fürdőközönség egy kia töredéke a fürdői I zenekarokat magával vigye priválmulalségra, | a lürdököaönség legnagyobb réaze pedig, j mely lefisette kartszk)ái, zene nélkül msrsil jon egész nap As spin történik tneg, bogy egy másik meglehetősen látogatott fürdőhelyen, egy pár emhér olyan uótáksl parancsolhasson, a minő neki tetszik s a zene-karral ugy rendelkezzék, mintha ö fiielle volna. Történnek ezenkivül még egyéb helytelenségek is. Ezek ^ társadalmi mliveltaég-i nek alacsony nívójáról lesxnek lauubisoiiy-| ságol. S lm a magyar láraadalom fttrdökei látogató nagy része ezeket elekarja kerttlui, teljes joga vsn hozzá, e igen helyesen )ár el, hogy a maga részéről a fürdöigazgalóságok éibeiei lentiégét nem szentesíti A hazáért lehet éa kell meghalni, ha a haza üdve ugy kivái\jn, de^asl nem ki vánja a haza egyik fiától sem, hogy élvezhetetlen kotyvadékot egyék drága pénzen és még e fölött gorombaságokat is dagjon zsebre. I)e a magyar fürdők a humanizmus ♦ követelményeinek sem felelnek meg. Mindent pénzzé akarván tenni, nincs sehol egy he-íyeoskéjük a hol s vágyontslan vagy egészen szegény ember magát meghúzhatnás s gyógyforrás Áldásaiban reazesülhetne; mig külföldön bármely nemzetiségű vagy valláau vn-gyontalenabb ember 'elvételre s igen igen olcsó áron humsnua bánásmódban részesül Itt azután már a láraadalom élheleileneége is közbe játazik, a sors állal kedvexöbb vj-sxonyokba helyezettek közül egyuek sem jutván eszébe, hogy egyszer másszor egy egy tombolát vagy mulataágot ilyen cxélra is kellene olt s fürdőhelyen adnis, s mint ez sz (Mztrák, cseh, siájeréa német fürdőkben minden esztendőben megtörténik. S igy még évtizedeken át lartbal -ez as állapot, mert azok kik legihkfbb segíthetnének a dolgon, ta'án maguk is jobban érzik magukat s dolgok ilyetén álláss mellett s sz élősdi to|)ak lovább ia megfogják lenni könnyű kötelességüket, hazafiat Ianság-gal vádolva a magyar közönséget, mely nem akarja mengavdagitsni a többnyire idegen nemzetiségű bérlöt drágs pénzen megelégedve — semmivel. Hogy ezen a nyomorúságon segítsenek, azt jsvnsoliák, hogy a szegényebb esküdteket kártalanítsák; a senátus Ssatihan elvetette est s javaslatot, a mit nésetüna szerint roserúl letl. A parasztok tnlnyomó votla a jurykhen sajátságos bélyegei kölcsönöz ezeknek, és sok megfoghatatlan határozatot msgjsrás meg. Sok szédelgővel igen csínyáa bánnak. — mert a csínyei furcsáknak leiszenek nekik, Ax erőszakoskodó iráat gyakrsn elnézök, mert aa ilyen jelenelekhez hozzá vannak szokva falujokbsn ia. A gyújtogató ellen talán sránytslanul azigqruak, meri falujukban is volt ilyen eset. A vallásháboritó ellen szigorúan járnak e1, mert mind bigot nevelésben részesüli. 8 miveUpen sz esküdtszékek kinövéseiről szólunk, t ébány adomái mondánk el az orosz újságok után, melyek [valóban elég jellemzők IgV egykor va'anely parasztjury a következő Ítéletet hozta: >Ártatlan| enyhifö körűimé" nyek figyelemhevéte'évej< Kgy másik egy gyilkoef mentett fel, ba^ár es teliét beval-: lotia. mert ba eliiélik, anyja könnyén az ébenhalásnak leit volna kitéve. Egy gyílkosno leii^enteteti, mert as együgyű esküdlek meg volisk győződve róla, hogy a meggyilkolt boszorkány volt, mely egyilkoe nőnek földjére jégesőt küldött. Kgy másik jnry a nagy-bélben a vádlottakat mind felmentette «mert es időben illik a jó kereszléhybez, hogy ellenségeinek megbocsásson, a mint est Krisztne s seresatlán tette.« I«mét egy másik, mely aa hélet iránt megegyezni nem tudott, sors-busás által döntötte el, hogy *vétkea« vagy •nem vttlkes.* Érdekes história a következő; Kgy szegény mozaik loUajlással vádoltatott éa befcaerésben volt. EUtélte'ése által azonban családja kenyérkeresőjél veestette volna el. A jó eeküdtek sokáig küzdőitek aagikban, bogy as igssaág fagy u embe- ■ Riutioi politikája. Belgrádból a kO^eikeaő közlemény te* I vább terjesstésére kéretett fel e «l1eaier I ptltásnonden* • < Kár volaa megengedni, hojgy félreér' tések által megroatásaék Sssrpisé* Ansstris* Msgysroreaág köaött léteső ama Jó vialony, malrnek csorbitstlan fentartásái nemo»ek a király, hanem s kormány, nsttsaetesen tflss* tiea ur is e azerb királyság életérdekének és a azerb politika egyis legfőbb felstÍKtá-> uiik vslljs. ' Aa >Odtck« sső e«ceas|tr*bBrálságával eem Itinztfc*, éa átalán nam á lelenleg jor-eiányon levő sssbsdelvü párt orfcsnums, hsnem rsdieális párii köslörijy, de — ti es nem léveasiendó szem elöl — nrfm az egéMi rsdieális pártnák, hsnem osugán a párt agy nésséne^, esőn redicáliá parii tőpedákner hrgonnms, mely aem a jeltttillgi ksbinett>eii, semazalkotmény révizjojára ^negliilt tizetihai • ItfelökeMbb páriférftu* kerében njlnoN képviselve. 'I' , Hlsstfos — igás v- Uroétorsaággsl ia. •lólábon kiyán állntii; deelaőedrhen Ausslfie-Magyaroraság barámágát lartjii biatosltasidé' eak s fentfirtandónek Sssrbla Ssámára, mint akár tiarasaniu. Végül nem azabad feledni, hogy Hiadlir* a szomszéd nagy halálommal jgölttlt írásbeli | tnegállepóilásokat tslieiségüklieii ismert a mielőtt a király AHal miniálere)nÖkk(| a . külügy minhtrrré kinevesletelt volna, iMf* f delme elölt hatáioiöllan kijelentette, hogy ö eien megállapodásokat liaatnnsnknak ismeri el s azokét Hszieelben fogja tartan.* ; | A német gabonavamok emelése. Bismarck lapja a *NorddButsche Alge-I meine Zeitung* a broinbergi kereskedők égy petit lói ál kösli Ispja élén, mely nlighaném elkalmsi fog adni ujolag a gabonavámpk emeléeét Némolország felé kérdés tárgyává tenni. A bromhergi kereskedők Biamerfk hercaegnél petitionálnak, bogy a gsbonsviá-tnokat még ai ősz bejötte elölt emelje fői, mert »a német mezőgazdaság Inár mo»it is kényszerülvei ven, hogy gabonáját a iermeit|t tési áron alul adja el a pieczolon. - A szóban forgó pelitióbói, köxliljUk ia következő részletel: A berlini bttrze bai^ac-pánja széleskörű intézkedéseket lesz, hogy idei srslá*iu külföldi gabonát óriási mennyiaégben behozás* aansk, s várhatói hogy a némsl méiögajdá, a ki az utolsó ^vek kritikus árviazonysi következtében linaticiali* okokból arrii Vui ; utalva, kogy termését idejekorán pénzM tegye, est majd olyan krnyomás alatt kánr* leien lenni, mely neki ismételten termeailégi költségeiért sem fog atquivalemfj nyu|ian{. Mennyireazenved a lsradkágoaan kiivivoit gns)* dasági termények ilyetén elértéktelenedése ál> j let, nemcsak maga a mezögezdeság, hanem á vele exoroeau ks|>csolaios kereskedelem s a belőle élő kisipar különösen a vidéken, szí s petitió szerint s kanczellár, mint ki a vb szonyokat teljesen ismeri, legjohlijin megítél ; lendelte, a e tiszteletteljes peiilió|! arra szorítkozik, bogy a kanczellár a ikereskedfti jksr részéről is vegyen ilyen nyílulko^Atojj, azon legiiszleletleljesebb kérésael|!bogy azoi kat s rendelkezéneket, melyekej ö magas igondoikodásáben a mezőgazdaság érdekeiben1 jígéri, lehetőleg siettesse, bogy áldásdua hat táaai s külföldi gabona korai kouUurrentiájn állal ez évre meg ne hiusittssssnakJ Ha a 10Í j riesaég ezeiint Ítéljenek- e? Smivel lelkiisme • íreiökíen nem tudlak egyességre mini, rsva| jrukbsn as ablakon kei észtül szőjetek meg.1 Mikor nosszsbb idö ulán a bíró a láláóskoiást {termet kinyitiatá, megnézendő bpl msrad-l nak oly sokáig ss esküdlek, üres ssobál leiéit nyitott ablakok kai. Iie mit mondjunk s felüti esküdi-1 székekröl, mikor s fővárosban is a leghibelet- I jenebb ítéletek mondatnék. Így például 1880 ban egy levélhordó! menteitek fel, Ijjnek évek íj óla az a rossz tulajdonsága volt. hogy hivatásának megkönnyilése czéljából a kihordandó li levelek felét a Nevába dobta, és ebugy egy (iostsbivstalnokoi, a ki pénzealevuQket tOri-téieit el. ri*" Í Ilyen eaküdlszéki Íteletek okai kétfélék: li egyrészről hozzá vannak szokva Orőazország-bsn minden vádlotibsn ártatlanul1 üldözöl-tjét vagy a rendőri önkény áldozojlát látni, I mint. az sz előbbi időbt n előfordult. Másrészt | az orosz, különösen az orosz psrsszt termé- | szettől igep jókedélyü és szánakozó, volu-mánál tehát kevésbbé a jogra vagy jogtalan- í| fégra gondol, mint votumának küveikez- tj ményeire. Igy például felmenteitek egy gyilkost, niert folyionoaan megindító módon sirt és a I legszentebb eskükkel javu'ást fogadott. As 1 a körülmény, bogy a biró szándékosan tudat- | lanaágben hagyja az esküdtekél verdiktjük I következményei iránt, i|éi> gyakran okozza,, I ht^gy felmentő Ítéletei boznajc, mert az eeküdtek I a bbnietéat sokkal nagyobbnak képzelik mint | a minő as Isnne. Némelykor megvan [jó oldalé ia ax eaküdtek elnézésének. A törvény szerint ez orthodox bittől áttérlekn?k mindig meg kelle bimietniök. Aa esküdlek embetbaráti szeretete ilt eDensulyosza s lötvény szigorát éa fefyneoli ea epoeletákat, Kösli: iH-aa ü-r rnitell vám es év elaft őazi hónapjaiban Hefhs nem lépbétne, kétségen kivi láH, hngye moeő-gazdsságt lemtalőnek csak kevés előnye lesz betőla Idal gabonáiéból i redaényeselt nae-kelyebb lieVétele s fövő saidásági évre néz^e is végaetas módon fogja áyenailsnl, mig se árviszonyok gyorajavuiásii laslieti gazdasági hslyaetéiisk javulására msg volna téve az első lépés * slb* Ka a petitió, mely H|«aarrk lapjánák élén jelent meg, alighanem az első lépes, melyet e nemet keneseliár éa ujabb vámame léMtk ksresatül v|iale érdelében lesz A gsz-dftvilág kivánH lehel es Igy további fejleményére. Különfélék. A alráls aatt hó* 18-án a Hasni r ersnn reediak plébánia lem|ilomábanl ünnepélysR sienillazielel ler* taton, melyen a hátó«ágnk s lefülelek kép* viselői ia megjelenlek, ugi a honvédség éa közös bedseregbsli tisztikéi e. As isteni liss* 'leiéire kivonult a honvéd*! g agy dlsasaása-da is Franyscsky Idhsdnagf tszsiése ála'l* Tissnegy órasor ss isr> ismplomlian volt ünnsfiálvee Isteni Ussielet, mnl yen i)r, Néti* mann Ede főrabbi tartót szép, hassflss szónoklatol. — Ugysncsak a király síüleiés-napjára vonáikowMag írják lékünk Tipolczá r4)l, hogy es alkelomltól az triijml lelekezelek templomalbsu is ünne|»élyeé isteni ifazleJei tartatott. Az tar' imaházba i t)r flosensieln tartótt lelkes szónokletol. — A lliirakftalMiN megtartandó katonai gyakorlatok alkalmávál s katonnaág n köveikeiókéji Issz elhelyezve: Csáktornyán s hsdossiály'parancBnniisági ss-ö dzsida* ezred. Üeiiczá és Derssimorecsen lesz sz red. P. Pusstákovecsen, Iv stéaaspjéa e a lörssksr és Oerdinoveoaen dragonyos es-noveoaeu, Hzo-bolicsjln; Pribiszláveozen, fjáloveczen, Ben* kövecsen, Jurcseveceen, Sigfenecsen, F.-VI-^ doveczen, lltisovecz<l'uljánl|en a 19 dzaidáa ezred, Szl.'Hókuaou as 6. ssamu lovas Kizár* ség, Macekovecsen, Vraliiinensen, ZsiallÖl-veoaen, Sirukoveczen, K,*Kiljéveceen, Pév* leniczán, Kriasoveczen ez 5, buasárezred. Podluremben, Itomsslnecsen: Dekanoveosen, Novekovecaen, Mlklaveczen FeHcstineczeu, Hziviczán a Ü nussáresred. — A tftaalték sraz^gea érlekea* leiére* mely mn Hzent-lstv inéban lerlsiik meg, szerdá keresztül Kenizaén a koloza fehérvári, váca, lőcsei, ngén/egi, hsksni zalaiulvándi, szombathelyi, f ilsÓ eőri Ittanl-tók. Délután érkeztek már tisg a laomhsl-helyiek (<eukovios főparancsnokuk vezelése mailen. Kettí a mikor a lüicltók zöme érkezeti, a városból nugyszám i közönség s a kanizsai tűzoltók s zenekar vonult ki a vaa-uli indóhásbn, a hol a helybeli lüzoltó se* neksr és s vácz czigánybanpa kitűnő játéka mellett várnoxoil a Fehérvár felől berobogó vonalra,inelyliől Caináki Béla gróf országos lüzolló 1 főparancsnok szállt ki, a kit a közönség leiksseu megéiensell. A vonat -l I órakor irombifa harsogás és a zene- in napján riu* i este u'axtak Arit budapesti, kar hengjei melleit indult lo A kanizssi tűzoltók részéről, ább Fiúméba. Ijtuyytl Lajos elnök, SalUt Lajos lőpárencs sok, Knortter tiyörgy titkár n néhány lüzolló caatlakozott a menethez. — A healgyakerlalik alkalmával •zükségos élolmezési ozikkek azáÜilásárá vö-naikozó nyilvános árlejtés löab katonai kiküldött jelenlétében f. hó II én tertaiolt meg a csáktomyai városházin.! 12 sjánlal adatott ho. Kzek kösül Ü peáklornyai, I ssls-ogerszegi) I uagy-kaniziáu, f soproni, 1 vsrssadi, 1 szombathelyi vall. A nyertes Kerpel Ignác/. é» Krlioh Lipót soproni Szál litó czég lett. A kabof szállítják 2& krert, s kenyeret 7 krértj mindenből megbalárnaoM aulyu egy-egy, porcziót kell ezálmitani sz em-liiett árakért. Összesen ssálliianr kell 2800 méter mássá zabol, 1808 méterin, szénát. — Dlemee herea. Valóságos ütközet folyt e hó lö'énjesie Negy-Kaniraán helybeli mészáros segédek ée a kiMsnizaai pol-gárlegenyek köziI Hogy mi adott okot a tömeges viaskodásni, asl még mpal nem lehet tndni. Tény ez, hogy mintegy 16 kiskanizsai legény és 10 nagykanizsai t^iészárossegéd Összeveszlek a K cseiepáié során l ták e Trojko-kor indultak volna, a kekkel rohentakl rájuk a őket a városon. Képzelhetni dést szült sz eseti Kis Kanizsán >lisy-léls korcsmában. A kiskanizasialja! kiazoriiol-smába, a midőn innét hasa n észároslegéngek bikacsé-végig kergették ly elkesera-a hol tnd- vslevőleg jobb azevetik adni, m nt kepnt az üilegeket. A verekedők közül |i rendőrség eddigelé II-et isrlbztatott le. — Heaasae Máedor Ér. főügyész szerdán, a hó IMgén Kanizsán volt hivatal-vizsgálaton. — Tanítói páljáaat Z. Koppány államileg segélyzett köza. n» piakolájáboa 260 frt fizetéssel síig. 28-áig < |y okleveles segédtanító kereetmik. Kérvényt It es iskolaszék elnökéhez küldendők, iegbizásbói; Béke A Klek isk. skéki jegy/6 i|. tanító. — Bálgteil vllsrla v iraeeyek, A >Stefenia YecbtUgylel* ötödil veraanyén, e nielyen indító a> versenybirt Jsnkovícb István volt, Cominddore díjra (td a Esterházy MibAály gr.) in<mliak; •AIski*, vezetie lnkey látván, »Fergeteg*, vese le Nádaady Ferencz gróf, ^Kigálynő* vesatit Sasrvaasy flMihrtu aaaavaéAk, I Ik Agyakat Maiik ét ajlokst M «% ÍMik mssdliast wgf faltak Allftla Zarl tstaakhts wft agy klriata vgW Ataatastksr MfkftH j Hl <H Avtg B)«Mt H ifjful Ntrilb Aa ktaa-vAayst kid-lmkus aa* rsérta sty aArrhaa, hagy mát m t»sg»lUsas*gra f'ii Mi Hsa vslt srvst imi-nUn jiwfilnicktHm, kika m fordult volna asgilyM r aaagAAy Iftíiny wtyja, 4< wí|d ksartalaat gtjaWatAh. kagy asja Ali buftlwwklwij aagttoal Hidas « likk-viili>A|) iiar.<ng"i ^Mdtei kariad**, aiaéis ast R..*|i4l«ik M MM >41 Wl. mmUi • Nkakrr-p»ilir»fl A«i|rl laMtaaaak sisgasatAh Al#4A4 Ai iHMl Wr »»ly IftnílM Ml|ll hértl fiiia, tMtlMh Jár Aa aSalt* mmi masklrs kApaa U tsdask • Umttlt wid«a Mai kint Járat láttái nidvan, hagy vár A vak *t* «y«»iM* m Agyst Maáaptlg ImAt/tkk kálival i Í«Alti'tll Iráttiasi.e *kak«r-4ilrari Aa latas JAaAga Írtul,4' ] Í'I.KMKNTS MÁRIA. líLv Hvsg HhftXnr fltjrarl Alt 1 fH Iá k*i> agy ilfilmr. Aélgt).iSNiMS Alt kl kr. MsgyarsraaAjgt fórak tér tt^lfWxinD, ktrtly*ateal Ili iUr TftMk T gyégy •tanár* lka A* általa aa ar aAg ataáaa gydgyasarti-lilik kankató ' MII A'i</i/*Amii3«l«; /V (y* fttié. Mm MHmÍ hllKh: < *'* Vrrfol j t^fUlWiMnfi 7WAM Rwth'v > ygdgyníff-it rWspii Afrrrawpaa. Serkesztöi üzenet ^' ír r...... fcifkgAm. Htr-HHfiÁ, MimAa a lapát agyAhh klmaradksiatlaa kftalaartayak tnljnmtt Igésyha vatták astvaa aortld kiallalt ál hallat haluitasnak l 'jU 4 r<V ' « Felelős *zarkeaalő: V A II 14 A I, A J O n. . • L 4______ ■.»« .«> • íJBL Vasúti menetrend. 1^7. junM Újétól ftma vnnal imi yniMiíM. »ss. atais. wh , | M „ If » , I"1" ,h1y | .1, N p, II 6\ 40 | >'4. Itll.1 •• öli ,«ftam. *m«*i|*afl> vtniMi n;. v. « v«Nat Ki 4*tma*% M la I wH* i*m*i ® t' ,T ^ loilpi Mt a. t.«* 4o i». ai«m. *««•! 1 0! «. M»m. *Ma( i'í á.a- 'Híal 1 t •». 1 j HJO M IQy, " '" IgyuravuMl "" «a, t. tom< »,.,.-t.nl JUH ffift| ^ ,, ^ ' K-r „ 4i l7 p | j(|| jtf 4. || Inam vnaal n»m immi •• ». vmv. «hmi k«i<u»«-M*r»i>\ fll*« raatal u. mIniAh laéltHT tl y o <) ifi j. f ia Art iu ¥. MMNi. *««»! M*tn. "Uni n. »oii rag), «nfMl K»i«U»»| »l. h M l '«if*l Kik , | Ara 44 p | Hl A, || |> 41(1 • A. (« p "" Imm vhnal a#. KanhM lUrM ,, ( , ia, || ,. |4| j . Ipám, v«imI ta. v. Iltira ttiilnM . hi* I ' ii. u. | krk^tt 4 f| p.| | 140 | Hirdetések: . -------- ■ :—L-f—-- - 1- mÜL fia, C'alllaff A«m IMr rln> hamia fy érlAal Laralaj^k* Effj f J Jaii—I, molv»i aa ál* I 7AI4i (iiulAitk«aAM 14 MrJL^yt^f kavj bwaiiAlala atAa ^jg g'-Jl niH^fm m»lv amftka- jgW iJJ 'lolvoaia a hnjkthal- JDw GPV láaL aUkaglU a ka|< LJttaaL A Hééévt AaaHbtlialMÜ* rMÁkén, arakaál alttaagti \ igy] taljaa «r#a ^■VMi'jlr héfcatféal, rtrld léa- wflUmAf T^ ÜAaiaAlat ntAa TffMm ■ fx ralaaiil a JBűSww \ '*sjA>M»ak laraiAaaataa yjjrafí • i wlni h rlrlaAfat kai- ^■H'f' . raAiM Aa MafövjAf korai ^^KWiU - AMlptAI a l^faufiMbl fíwv*n - | k«rla. Kgt kAcaOf Ara Ijmfí kft 1 ft" kr. llH.-l frt IV- VJwh TT ' Uralj koltMa aapoakAat MmMé a pAki »MIhm Ukll 'Hur őf^ - • dAaa jragj pMaatáavAt* JgP - ......' ' ■Jlwt ' ■ agAM I f< CSILLAtt én TÁRIIA. Raiapatl, klHUr al«tt f. »54 ft—'i ---------— \\ioty i órakor adatni. I>at akin- I Inná**. pNffafrkaa aaaavaéAk, I Ik á|7«Uk IrteUk éa la alti (Mik aMaéltaai, Mfff^AfyalUk Altak tallakMa vall acy laáay, kivtaai vaU Alaa atffkftH'ra M Avt« aytaál > aa Apai aaaraláa A VA«|m ékléati'ukhaa «M ««AvA« ér aifrlai ftáf aa Mfyllkaaaá|ra t«« Ml Nmm vall ama nUm MartWukfaaa, kikai aa MiH válna m a aaapAéy Miy aayja, 4< siM kailalaa I IU} kac/ *4a Ali iatakatfkWij aaittaal MtéAa a váitaái aamafMl MskaaMlal kaftattak, mim R»mlnltna ta auu i^kt aki. aaaakaa a Mk Serkesztöi üzenet Pelalita markaaalO: SAaéefy tMignovana^, taatila Károlyi LátalO Ki, »Araay ember*. Keglavu h (iyula r; A ayartaa ifelt •Migiu>vttte.* — Iparktalllia* MiaMkalke * l> e»k. VaavárUMaya aaékhelyén I. é Saept embar Tén log inegnyiltalni lényaa ttnne* t^lyteaégek mellalt aa ijairktAlHláo Saent-MáriOfi %RadO KálmAn ea. éa k. lutmaráa, VatfArmegye fotapAma áh-a ki^lliláa védnöke ál<ai. A kiAUtmsk saAma meghaladja már eü<ltgeM a nAgyaxáaat. A megye terttleiln leieaA |&rdok tofráaiarményei, bánya prOdnk-utuMkk. a léxi éa gyáripar ozámoa remeke, aa iaiéxeiek knllekHv kiáltitAsai alb. lógják emelni e kiállitAanak bixonnyára lényéa aikeeéi. oruág ICvároaában és annak minden vidékén rendkivfili érdeklődés tpulal-kvuiik, Az ipar és kereskedelmi miniszter á legnagyobb valószínűség saerint saintén emelni lógja a megnyitást ünnepély diazét. A nőkről egy njabb angol bölcsész a kttvetkezfl nyilatkosaiot Hite:Küld* jék el nekem ax itazes ruhákat, melyeket egy n \ nr* egé«z életén-ét hordott s megírom élpt-> tiirténetéi, ha s«»hasem lAiiáiu és soha nem iijoertem. — A „kirakni" vmrdeliae. Taián aa alábbi kia lolvailási eset ii hoaaájárul a kaniasai kereskedők ama megrtVgsöti szöká-sáhoc, hogy (Ktrtékájuk jO réfaét kirakják az utczái^a a járókelők nagyobb gyönyörű' "égére és önmaguknak — a kárára. 1— A szerdai heiivásAr alkalmával Markuss Frigyes is egy csomO rftlös árai ftllitoif ki caábiló-ként az utczári, a melyet aznián az •ismeretlen tettes* olcsó szerrel »elvásárOlt« A kereskedő kára 40 frt. — UalAd .legén j ek. Varga Peneea János és (rordán'lryOrgy kiskanizsai legények e hé lS-én éjjel erővel behatoltak a 'Magyar Király* korcsmabéli szolgálólány szobájába s erővel akarták kényszeriteni bUnős vágyuk kielégilésére. A lány kéiségbea^H • sikoltozására felriad a hAánép r a garázda >>uhanczok. egyikét legott elfogta, a másikai pedig utóbb a rendőrség kerítette kézre. — HendAri htr. A juliwi rekkenő meleg napok valamelyikén a dolce tar nientd. kellé inéit élveaé Tőrők jfiyörgy bádogos tanonca, kényelmesen terülvén #1 as apai kert puha pázsitján. A szunnyadó itju álmát arra hásznália fel Horváth Hibás József, ha-sonk<|rl>elt ifjú ember, hogy amannak óráját a n.ellényzaebéhől ki,; s magához velle. A rendőrség értesülvén a hibáról, Hibás ur lurpíaság&l kideritelie, minek folytán most ea Knftel, a teljes kénvelambői caak az lil-báxviin, bogy a ftQseiőhely ajtaján lakai van. t— — TapolcaAr4| IrJAk nekünk : Az e <h£ lÖ-iki omzágos irásár a lehelő leggyengébb volt. Eladó lelt volna ugyan elég,' de véjvő nem igen akad*. — Ta Irt Ión aitie Jagáaxek aiá* ■tára. Aa »Ügyvédek Lj|pjá«-bati olvawnik a kővétkezúket: Az uiorsó időben megsaok-luk már, hogy a ronyerentényekhez egy-egy kis regény lüaődik. Most nár a kis Jatri is beszéltet magáról. Egyik fővárosi irodában vkgyaoia egy kliens a kővetkező furcsa esete! adta elő Ügyvédjének . • Néhány usppal eze lőtt Vidékről egy előttem {ismeretlen egyéntől levelel kaptam, a melyben szóról-szóra ez Ail: >Mai postával küldők őnnék 20 krt, s/iveskedjék a holnapi brüoni húzásra az ilt megjelölt hárop számba meglenni.* En /a 30 krt a lutriban megtettem, a levélíró JL Által Milerí pósta utalvány azonban hozzám V>em mezet he. A három szám kijött v én, mint a reskontó birtokosa, a ternó után járó óHsaeget felvettem. — Kii illett ax meg? Ván-e joga a levélírónak aat tőlem követelni?* Ax »_!). !..» mrgjegyai, hogy a megkereseti ügyvéd véleményét nem ártnják el, meri nem akar senkinek sem proejudikálni« —- A i,Qaxdák éa Iparosok Általános Hllrlssévelkeselének •*• közpénti igazgatósága az utolsó évnegyedi | mükMéarÓl szóló jelentésé' megküldte a vidéki fióktelepekhez. Ezen lerjedelmes ki- i mutaiáaból mint ZaJavármegyét közelről ér- | sdeklő körülményi, megemlítjük, bogy ez évi májad jnnius éa julius hóban a megyében 57fi résévény jegyezteiell. :-f A szövetkezel iisszef, eddig aláirt réazjegyeinék sránui I 3H.I4Í), a mi 762,780. frt alaptőke vagyon 1 nak felel még. — Illaaiariora. A nagykanizsai I segélyegyleti szövetkezet, lenAlláaának 23-ik évfordakúAn, e hó 21-ikén éete 8 órakor az • Arany Szarvas* diesfermébén diszvacsorál rendez, éri tan Aiet, e* utóbbi a rendaaő igyltt feladata. 0) Minden kiAllitott tárgyhó* a faj nemei, a tervelő nevét éa a termelés helyéi kitQntető ciédula melléklendő: d) A kiAllitott tAifcyak ak egylet tulajdona maradnak, e) AkiáJljioH tárgyak leien egy birAló blaoti-ság íjury) fog Ítélni s'ennek iiélete alapján y egylet kél rendbeli kitüntető oklevelet ád, nevezetekén qíszókleveleket vagy elislaerö I oklevelet. A juryt a kiállításon megjélent kiállitók fogják választani A kiállítás sgapt lemlier H án ré^g^l 9 órakor nyittalik jneg^ A kiAllitotl tárgyak Hzep'iember t»-ig bezálólág küldendők Halálon*Füredre, a baielent|Mék. pedig szepiémher l*ig ^sakiValendpk. Aj bejelentések dr. Sgiklay Jánoa egyleti tiikárhox' küldendők Balgton-Füredre, ugyanő salvéien, szolgál mindennemű lelvilágositásaal. Aj ki állitandó tárgyak sziu>én hozzá küldendők. —• f^riaalléa. A nagy kanisaai thal^ osztályú polgári ílbiskoláhan aa 18S7-88, tanévre ■ beiratások augusztus <1.0-Alól silpl-ember 2-ig esikdkölleinek naponkint délelőtti 9-12 és délután a 5 óráig a polgári lafola helyiségeiben 5 saepiember hó t-án lartalliak a iavitö vizsgálatok. NKanl zsán IB87 iévl augusztus hó lMn At igaitjahhthj. — ÍCHéall4«. A nagy-kanizaai polg. iskolát lan>esiülel által miniszteri engedályfyel rendezeti leány-ianlolyamra az 1887*Hiian-évre a beiraiások szeptember hó 1-2 lig, délután 3-5 óráig eszközöllelnek. Jeleni kőzhetni a polgori iikolai igazgatósági froilában, - Miután a N.*Kanizsán felAllitandó négy oeziályu polgári leány-iakola ügye jelenleg még a flmguK Minisztériumnál vár elintézés^, egyelőre az emiilelt leány-tanfolyamot nKonyítjuk; amint azonban a polgári leány-isko)a megnyithatására vona<koaó miniszteri engedély leérkezik, ak általunk rendezel! tanfolyamnak növendékei a polgári iskola 111. illetve IV. osztályába (elvételnek NKanizKftn 1887. évi augusztus hó 17 én At igatyatőtáh. — láMlllf Aa Bmlmtmm-Uhrréru. j v A Balaioft»Kgylal gazdasági sgakoaztAlya f. A sepiemher H tói l]-ikéig bezárólag bor,-gyúniolns é* mezei ttnaénykiállilAal rttrtdan A kiAllitAara kttidőtt tárgyak-aézre kövnkezö föIiAieltkti áJlapifollák a) A jy&auvlesbői iegaiábk két példány, a 4^'dbhoi két (0rf, a szemes magvakból tfl' A bortól kéi ttvag kttdendő fajon-k^ai Mag^egfiandő, hogv kooyKSkerti tar* *é»feh éa kafeiiek, bov**, snesz aih. ie ^•Míáinak. b) A poatakAH^« A áMhíé feAz^, #iir«i.«e Allifta)<Éérf éa aazfai- — A lolvaj 11 jelv. K szójárfla I minden nemzet goáoszlevőinél dívik s a rendes { nyelvnek ilysaerü lálalakuláa miadenütl egyl-I tormán megy vékbe. A legáltalánosabb a i legérdekesebb ntóaosulás az, hogy a tárgyat valamelyik tulajdonságával jelölik meg. így lesz r kecskéből <iugró,« a Italát •soványt • kegyetlen* >bizonyos.* A tolvaj nyelv ulát^ betekinthet a bölcaelö 0 szerencsétlen embol rek lelki világába] láihalja például, niilyetj fogalmai vannak aaignzság, a lélek, ax erkölcs felől. A büntövŐk nyelvén a lélek •hamis,*; a szégyen *yörfts,a »véres.* ax óra »il)anój •sieiö,* a hold »ázulkodó,« azutexai lámp>| • kénjeimetlen,* az ügyvéd • csacsogó.* Aj sxóaíakitás néha aépxelmi lehelségre vall af vér néha •sajiall,* (bor?) a térd •alázatos,* a festő •teremtő,* a hiisxónok •unalmas,* A pénztárosa a tolvajoknál • szent,*' az alamizsna • koldus,* a logházleves, többi más jelölés mellett U-rossz.* Némely kórül-irűK szellemesnek 1 mondható. A velencxei tolvajok például a| lávirót villámnak vagy sugárnak nevezik. Ai párisi bllnievök nyelven a rongyszedőy^utlpna • puzdra,* maga a roagyszéAő >Amor« vagy 'Cupido.* A párisi tolvajnyelvet VgyállaJában az akasxlófa hu* mor jetemzi: benne 11 bilincs ■pántlika,* a hóhér •békei'iró.* Iu börtön »lycenm.* A palermói tolvajoknál a kézbilincs *Cavour pápaszeme.* A lombard ,lolvaj-nyelven a mulaiság >ducalo,< as éhség •csavar.* A parmaiak izerint az ofvos >trichin.* Közös tulajdonsága áz őssxiea tolvajnyelvnek, hogy á gonoszievpket érdeklő lárgyak elnevezésében igen gazdagok. Az olasz rablóknak pl. 17 kifejezésük van a carabinieri szóra; a franczia lolvaj nyelvhék 44 a részegségre, 20 iiz ivásra, 8 a borra; a német gazemberek hatnál több néven jelölik a szaglási. A bün-tevők'durvaságára vall azon szoká»ukr hogy az embert testrészeket sz állalokéi után szerelik elnevezni; a száj 4csőr,« axarca >pofa,* a bór •irha,* a kar **zárny,« A lolvaj-oyelv kedveli a lagadó alakot; e helyett: *a leány csinos,* azt mondja: pnem eldobni való,* Jellemző bogy azetínlé az ostoba ember »nem rosz,* a gazember »okos.« Mindent rosti színben szerét mulatói, de azért a gonosztevők bőven használják az euphemizmusokat, melyekben azonban sok a gúny. Valakit el-# csendesíteni náluk snnyi, mint megölni; a villát lenyelni, vagy nyugalomba vonulni, annyi mint meghalni. »Az özvegyet elvenni,* aat jdenii: legaillolinoztaini; a guillotine özvegy, I méri elveszti emberéi (urAt) A kiről azt | mondják, hogy a nagy iáiból ivott, a vízbe ölte magái: >ólmoi fajit* azt jeleali, hogy agyonlőnék. A gonosztevők szövetkezetének nemzetközi elágazását tanúsítja . hogy például aa olaas lolvaj nyelvekben sok ax anno!, francaié, német, zsidó, sőt a sanakril axó is. • - KIlAalelett pélkáré. Az or* sxlgos íparegyesülel ez évi közgfüléeéo 9m-lády Aaial fővárosi pólkávégyárosl, a •Hungaria* gyógy kávé és a iHzalády póf-kAvé« fekalAlóját és készítsél aj Iputúg magkoaoaiiAsAéft éa vaneny képességért egyes Öleli diezáraamel Jünlella kl. HabAr a Huníáfjfl gvógykávé már as 1888 évi oras. kiáilhAmM kiáiHlÉai nagy érnet nyeri, és ujabb íbfinlefés anayiMui llMő foaioaságu, inért az ipsrégyesfiiet; rendsiet int évek hossza sorln Ai eredméiBynyel'a^ködöfi ki-vAlá pirosok érdemeit kékiM ezzel méltá- nyolni, mig RaálAdy alig párálv áőli mkgv honoailolt uj ipareiikliivel T^potkáVévir aUris oly eredmányekel éfi él, hogy as tgásgetóaág indiKUva Arastá niagát a Ha-Imii törekvő vállalatnak a kitUnléfesl egyhangúlag oda Ítélni Máié'éasi k<Up*daaágt asemiioiitból is llgyeltael érdemel aj kiiQnie* tés kttlőnösen ás oly tanfcéjaaó magyaralle-nea cseh mozgatómmal a|emben< njiart ezzel biyataloaan elismertetaij egy oly magyar ipajvAikk versenyképesewA, ametyéríjhazánkból évebkinl miliióali több vádkliirol ki küllőidre Némei,- Poroéa éa CsflAtrsaágba Fraaok% tlauswiald, Msniila, VeHm 1 eg^ébk elnevezésű pótkávékért némaetl va|yonodá-'sunk óriási 4áiiára. Imjv példa és minden magyarnak, akí)aek baé^lá Itoldagiága és télvirágoaása sx|vén leksmk, hogy saakiisen eddigi előítéletes szokását ai, ne végien sam-mllélé cseh és! külföldi arttt, utlntj Jiem Ve-axi a cseh a mienket, kanem'vegyen kisá% rólng hasait, ne vegyen grauck tagy.máa-' léle külföldi p(»i|íAv6t. hánem vaayairmagyar Sialády>kávéi, mely lósáira kiálíji kelők a vtársenyl, söi jolib sőt e Mlelt caí|^>éi sem drágább azoknálr Szaladj említett kávéjából bárkinek küld jpróbacsoaiégot ingvén; és bér-mentve, ha hoiuok (Andrtssy ut m aa.) éz iránt levélben vs^gy levelMö lapon fordul. Mily rrwImAaifrk Arataak bl awiMakiSI Rr. Itiat t>pr idig art alltlrJt-rtl, a rasdaval:knatArp4 ima H litxoaylUka. Takiaiatua aajfAüsiniamsssI ■aasaaak aa lilag •lliLirért: i^lttvaatt haMnilj)im, «lo i«u| muAt U Ar sa nszy »lk<*rAI atlyat aléitijat ; htf? sasri^oMN •léxjeai. ki-rrk mAr' a«»t a«lMta Ismét MflMasI sth, llngkaas kl. Iaalt<i KU-HlllarkMa N»pr% -msfcrli a»-Ittt. RgyadSl valéill MBMttwn MlikAté a viiljjkv alatt (k«raaal korznuyigrahí1;, Ilt. ttvAmkliaa A aaáraiii '/, i. 4 márkin! V, mAtkA • gyAf.v4wHArakliAM Am a kon-)i(iuttmii Holiulr. II. IU<'Ur H H<úu dlnra ItnkiAi']! Irodalom. - „I4ü»«l%'r a eaéilg1* ez m alatt litiw Kálmán, a »punántu|| volt aieÁesz-lője, lőnlénelmi r>gónyre nlrdei' ttRilllíblésl, A mii inlöly 3ÖQ. tldalra loalerjetlnil itzepl-ember 1 én hngyju'el a sajlót. Klöézl ara 1 fri 3(1 kr. mely óaizeg a sielxöhői külMndő Szombai helyre. "Közgazdaság Kaj'lnő Att|(<»ÍlioMKlél> ^nznlknn nvlizuti riotaftien IMviinahirr1 frmAfAtian M Clrmafila MArla, ogy Irtolaw Aa asargalijtaa itfí, klai üAzAt Aa vi4r« alil/tl yniv á.vora ki| nllnok AnltÍAbao Ali lasaral. vlgy kan" — l|V lMuiméli Lvnltsin afk ■inaka kSvwksatAUn f»>|r»já«t kaptak, koviiva UdláWw zynzBwzittl Aa zytanrljatafmgWiWlg l«4s»'lan voluim bkmtlly táplálAk^t vagy Halt nafamlianj Ufisnl aaarvstaii j tv XjpÜiTiM i'ölili nagsaAz isvs. Tti taas liMzna ágjmsut| Irtani Irt Unirt ajiska ijilalmal pnatosi atAsa tMtMhán I aényasarllTS roltsa istAaiaa kAttgl Nyugalom Aa plksnAstAj ktaaA JsVt • fituo sAstsal ilt csakkai|ar ksvta nldalaabaa. Jinoly ksvAa lilö uittlvttj altsijaáal IAjsasit As mli ilan tagsai ia lAktatktt. Kat| kAkí%Aa Aa kfsAal sakAatég kilvottl iigj\ kafr Wzr* már naa liiijtaiu aagaaai a aiAana | iahsa taj njiytin tntcis. mint BMiiolAa ntAlmra. lamnrtHstm mosilAa, (fogy véff6rtm lanAr k&ssl vanla naa í-hikj nvAlib, oaaz 4sdig. I alga tik tijU fslvnsstk Ui.l Uva4d diaalkat.] Rkksr tOrtént. ko0|agjr Hkaksr raplrat Jut<s(l krasimliez. I JKí-r-tam anylmai htana nakatn azy laak AV'rt^r-hrw'nr-íótf aMlytt Ab aa aualtMkna lilv«n ísaadl^a fatllnl; iiií'K falét «aai ratlani M Aa aArls |aviiláat Araaltsai ikllaaaioabss,. Utolsó t|at4nAfrin lsm. Jsnlna lált-Aa koKUíliÚttl A* anfnitltM 9Í(k tartott,[ [saidOn a Ukálar axtrartot kaidtria hzmJiiI ís«n kaao*sl pautAs mAr kAuts vnltaa klnayabb' tmisltAk vAamtért. A MHlAsAa ftiUiagynll Aa naa asantiHitaa UiIiIm jAga^ai naÚAuAz-Iwii. Moiit lataár titkéli'laaan mnKKVii^yulíam. Rki ok mily boldog vagyok I' nnia talAlok |aaavakat kljáa klOJaSAaért, mit a Hkajiar-RitraH rtat Arask Éag kall jtgytzntm, h«a.v kijriplliiik nrroaal óva InMlAk a níjiut t/tn Akfásoa aaar jkaaanAlatStal, aat nnadMAa, hogy aa naa ttaa jól. M hogy a makar rtptralok asáaos asibar raalArtt Mjúk okosai í As Ima aMUAs Apás csan stamak tNnuU'^iápi agAstsAgiimat, A rtnrajlot klkAlcsSnSatfk alolvaalü végett a a^rWtotábfn Mv6 mlntsgy 6 aArtfiddnyl tératstot Járt (la (kAsyAl lAkft. Tiaaaayulia stArlfllldpil jítlek aasnvfd|i!asHis^k rtkAttii ast tAláa, hogy asntán ^hgyaaart vpzyonok, tu||vin, Imgy én agéwaAgamat annak küHzíinhHU'inl hlKtORAii IJívmu. hogy Já ntmi lAroak. lígy pmsosjrt laatrAk, kl ijiáijit )i»l«l révén állott, a moiidAj kogy aaaaikAp aan ||d mágia asgltasl, kstiár mir ssAmoa on|S tasArsát Wljto la Igéaylit, agy atm tudóit pjta atglfc r^n*as btaaílty sakl a Mkakor-axtrartrtl fa iHalgal-lahi arsokrló, malWk aagybsa clAaosditJAk as Uljibhl kstáa 11, t aisdxtiis stvAt telin aa neki, nrkngy oltAvaaaM ,1 ö tssánawmál klvetva Rhakfr-aXtmtot jvt^l Aa Ima éoat a luáolili pgAasaAguak Arvaml a as aahtrtk mtai aá nihliln liaiiini-JÁk eaaUAs fa|gyégynlA«it1 tSaan kA| Muir oly aasn aratott vldAklak'>a, hogy as aabaraa '-aat moniuáK, nekik aiár slam It UibbA érvoaaágral jalkaAgttkí i)k | raak Kktkar-axtracUil «>a iMgal-lstaiatsnt vaasaak ■"•Sfy%y»lt»k Általa, zani klviaas vaiA Atanailksr aa Agyat aaamlát Aa kita-»sltéa ér s^rrkss, kagy Mt Naa ntt srvat asaaa-aa IM1I1 volna aagilyM al|4 kaartataat S^aláalék, I amttsal IIMAs a lAkh-Isi kattsttak. aiaéis aat 1. azonban it Mkak»e-k aMgsMaték Altiét t kértl aáa, liapliak Maa aasai msakkrt kApat Ulaáoakt WAaaH kint Járat láttál táévás, ksay aár Arak aa Agyat. ttaMN^i kypAlytkk kálival Irtstaa.a Skaksr-Aitriii Aa latsa JAsAgs Irtai.* I CI.HMKNTH MÁRTA. feg svai dohog Migtl lalala tir aadsMaitss, klrtly>stoa assftártmis A* Által rthaa kantint #Ly-á«atftrf*; JV lÚjHhi , ferari A 7W* fCesefir <Tf)Wtr uvituvnii Írari Ara 1 frt II kr., agy kr. MagyararaaAfi (firak 1 It aaáa Totak T. gyégy-ai| atadoa gyógyassrli' Ml ls#e M*. Mtu MHtfi VvuUM a Xak-tyri'iitpm, MskvAai* MfoflMJJ. MimAa a tapsi agyAkk I klsuradkaiatlaa ktMlaaAaysk tsljsaas Igésyha vtlIAk I aalvaa aortld kAalAak tl kalltt kalaastasssk. u 1 .4 .1 ifwi vnsal rMi Ksol«a*.nml4-it||»i! II, a tt»és|siat K siiaa Krt KanliM- ér |Mlw( In nlaas K-I" „ 4, „ p •»»M| g]f. v. datu*a«* | a4Ni I aala 1 i i* r 10*lr H M jM« IS. assst I ^ gy; «. A. a. aaa 1,10 ,41 f I | y t t jo ra vonal r#gga- 4 Ifl aura voiia l aato 1 11 ... (W •aa<a. vosst i a 40 p , aaast, vsaat ragfal I 4 |Q p. imi, vsaa* tata II o N p. vay v. vonat sAlaiAs A A 10 p, rag), •■■nal 1 aggal a A.otr l;k f'alllaa Anna laá rlM. hosüBSi AriAai Urtkf4sk Jaaswl, mslyst saAl tAláa ftllslAlt ktatea 11 havi ksaaiiAlata at ayartta. moly aiagaka . dal voaaa a haj kihal IAsL allaaglU a ka aa«éal|aart*illak^ kén, sraksll allatgt t|y| taljts erés sa» Jévéak Hlvld I4t-(I bAassilal ntáa mik. valmmnt aak ItraAaatltt Is ilrlsAgat kS) rsAals At 'mtgévja Korai ftaaSMtAI h lagsugsssbt korig. Kgf kttoaOg Ara fitt k|. 1 frt. SJ frt Pét lival koldAa aapnakAst a p4ia alAlagsa btkll f. dAta (ragy póatsstisvAt tol m dlati >s agAas *l uáí t llUitJ éa TAlMA. IsiapHt, kirAly ■tesa aa. !tM á-l J^X^^XXKMKXKMXX* XÜtyaifOOOiXX kOO Árverési I hirdetmény. Nagy-Kanizsa reltdezeti tjatlicsa réaaér/SI köaaé tétetik, ▼áros enlet^ben iermet gubaea íolyó évi aiiguMBtim reggel 10 a vároai ta|iácaleremliet) nyÍ]vánoa árvaréaett el fog Fali^lalek a városi; (anáosfe^emben hivatalos órákban tatondtfk Kelt Nagy Kanis^áb, 1887.1 augnasltia 19-én. A. váras! laaáfs. m gyágyaaarÉag > eá t ^ iyf&x AYALA-& CO. r«/(Wi « iíiMm HoiorciöTt Felkérve 4 ScÍL©z»."b©r C. és Fie-i w. kir. wdv, Vüitllitók. — ra. kir aaah hidaártag ét jgfpgyáf Kakim AuUrAMNi a| I. i . "fi !y«rholyis<rgünk .gápaselaintk kibóvllftr fojj tán « lawW awriegeiakrt as alabhjafyul: kát»|tfn$bi Nralaiaérlrgek Súlyok lélklli nérlmUin X X X i t 'LI x KullrabllIrrHlrM It 14 H jiitUi >mnkk bogy kai •italaiul ff ük melleit |aaAJIllhst|uk gyáraikból. JK fsjt' NarkaMérlivak X kliwérlcffk X '4RAM : X X X Árjegyzék ingyen in bénhetitrc. ! Ü8ft 2—6 Mi XXXXXXXXXXXlXXXXXXXHXXXXXXXXXXXXXX S3. 00. 100. 100. <00. 2(10. 500. 750. 1+00 I&SO, 15.75. 18. 21.50 51.25. HíA \QT.25. M.50, 11.25.1-1.75,17.- . 10. . . . —J—--L-QQ- -.---15.25. IS.—. IH.—. 20. , 20.—, 541.50, 44. - ifKral valódi Karolinenthali,, Dávids-theája hírneves és jónak bizonyult mell és tüdőbaj-ban szenvedőknek. Kral taló<ll UíirolliH'ii-Ihall IMtMiKlbráJa IiiIii-d*aneaS iWiliilliijokiiál, i|t< kul'iíuKeu gigt-, iilüft- n hnnilmU, unkát'<n kilflűíjcsHvl ét mm áüli dr«w <i larnvéiit (Talrflalinr) ellen, iituly meglepő •Hnilnióiivnyi'l baMnáltaiik - Kgy cmiou-goevka ám: kr. ikvA*. Nóliitny iparuaA Kral valódi J>AU«lh-tlM uju ót'iüiji eltarjedwUiAI k«> caegte vr, stagkieertftli k hamiaiiáaokat fnrgal»aiba kan)', a huj|;y a rialtklui) annálj tidjaeehb legyen ág agy c^oMtKulják. mint' kit ki Im<v<'x«iiomi. jlinl-bflgy-niiiwb'n liyr* ImniÍMivány hapAenélklIi knverí'k, rnaly tiilnil arra lálaaik alkallsakva Ionul, kogy a kralvaláél KiiruHm-iitliull IMdA^lkra nMaBkatwoBak Inaenyalptn; •imijk/Tiilyttiii «HuiUt' rostán minden feamagorakárn alairáaonat kök Hslit-kn i» Wir0ull veiljcRVi im-el. a |B1m* e*oa»gr>lne<iii ieHiawsnaiiii, nrw figyeljenek a; Kral valódi KtarolltM'iiihuii UAvldn tlum i. cs elánullAI. •antlf»gv-t kér.» minden bnKoniixiáu gyártmányukat, ■alyeken atAlHhmn áa lajegy tipli i vödjügyöin hiányaik ■'• vfeesantaaUani «ivfMkedj<-nek. Vérasrgea} még. ki áaKrkfi, firkrrkór. kór* vél|kér (iSkrujmlit.) Iár| gjémurrntg, n. m. widennvnui a 61 krir|»rgr It M^ean ateggyágyal-nak a híren, jól i.«nn-ri e« luhli jbel- éa kúlfíilili ormai taklntélyekffd njáaluli, vártiaalitó FUrst vasezukorja folyadékban, Dr. Hagar módja -xerint olüállitva, mely Fürat í«w«f gyogy*sere«a által PrágAtjan — a „Fehér AngyaKhoa — Inti javítva Kgy liveg Ara i I íré se lur, '/, ttveg eo kr. ' O-astxoplián. klttpS gyáfyaser álTá|jlalaaiá|aai. eiuésst-KyAi— Akm káajráa., p»aian*rw*h- éa gyomorégés ellen I Avcf ára 70 kr, Fftrsft József a aPtfkér An^yal'-boa PrágAban. flraktAr TéSÓK jéWU' nér^MMuU. Saáaywl, Klr*ly-uirxa ráai. AYAU-% Co. EayniiÜi rakldf Ragg-HaalaaSa FísetlöferJtefirtól «*4|air es-ioo b*nm lr. a li'ámakiieiabb l4*kkaMaak larttlctSjrbkvrfa 4« blumiryiMBliátAfml Mla4ea ■ilacrtéal Uákár, MUMtreaila, I<jl4jt>, frjkImw*|. tililtkirii, ntaiAtl, laiuliil uiar*k •ih. lamU maanáRyaáta. ] At i4»r »fl»U# fywillal, mliiU aa a vllácráaa l'fnriMHlib iHnyilMI, aa jarroal tutaUlay lrgujabb laraMtalaui •lapján tn •Mraaga aaakl^klaiály AMal MnaalMllatvaJ ennek kiiveikrciélivn lelje* Malaalllkol la nyalt a fentebbi bajak mitillittllM leklívlolélion. MÍihIdii hOvolib iadnl»alái altaoná aimladaa lUctrliCKnallákaUklirltvél. Ar*'/»tt*eipUk IIH, eg黫 Irat a frt M kr., a <1IJ bekttldá]ia vagy ulánWl mailéit. Főraktár: Vaáte BUkaa mok f dOromivUi aa tPaan i abaa rráfAbaa. itaktari Fi | Halratft-gyógyasaHáir éa KOgal A. kyáfyaaa-résaaél ZágrAbbae. {•- Köalg I Vaaraál gyógy* aaartAra | Marbarg. 7HB ifi—2U 30311887. aián. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulirt kiküldőt! végrebsjió ss 1881. évi LX l, cx. 10?. £-s érielnében ezennel kü/blrré Imi, hogy m AIhó- l.erilvai kir. jftráabiróaég 2876/87 Száiru végsé^e éllel KanIn ar.n Lipót mursnyomlalt lakios javéra Ksuímsnu Katalin bellsiinfti Is&os ellen 310 M iök<\ ennek év aprll hó 24. napjától ayámiisndó ü'% ksmsiai éa eddig öanxevfn 74 frt 86 kr. perköltség .követelés erejéig elrendeíi biaiofitéai végre bajfás elkel-, mftval biróilsg le íoglsll éa 587 trl 90 krra btfraöli sxobshu'orok, igyi, asziulí. és vj-félő ruhák, konyha érakőrők és kolibeli Arumikkékből álló ingóeágok nyilvénoa árve-réa utján eledslnsk. Mely érveréanek a 48608871 m. kiküldést rendelő végzés lolyIán s belyssinén vsyyia Hellaiiocron slperea lakáeán leendő eesaősléffére 1887. évi nugti8/.üiH lió 28 íuipjá imk déleltflt 10 órája haiáridőbl ki tüzelik én ahhoz h venni szándékozók e/ennel oly íregjegyzéssel In ratnak meg, fogy as érintett ingóságok exen árverésen as 1881. évi LX. I. cs. 1(J7. f-s értelmében s legtöbbéi Ígérőnek becsá-ron eltfl la eledaioi lognsk. As elárverezendő Ingóságok vételára ss 1881. évi U. l. cs. 108. §-ában meg-állapitoll feltételek szerint lees kiftseiendö. Kélt Als6 lieodván 1887 Ik évi sugnaa* lus bó 2Hk napján. ZAKÓ DAN1KL ; m l-l. kir Nróaáfi végrehsjtó. nczjia padló takarók-fényynáz l'ocqurti. puliafa éa féayraaál parflakaak legolcsóbb fa lagagykaarflbb aslalalai aanbapadki baaraaaláai »a»r, nalytyaJ aaabAII il awga baknaallMill (fábáraa parkettra, tIIAim aArga, aérga, aSlil aArga. rAiS-ia 4a élábaraa) a |wrkattak áa pska fa mAIÓ aaonaal aaAraa laa áa keié* ; léa aélkkl lartaa iokftrf<-nyi kap. k Int SA ka. ka 1 frt. éo kr. Kgy nagy eaobAra alagaadA agy NA kraa dobrn. Aifjejtyaekak Ulráaaaí lágyan klldalaak aaát. . MVS IS 80 lilielalfit dk t)a,, Hlru. \., Frasafaagaaan IN. Nadtniftlerlatji: /., lUrrtnj/am JO. ári Naa| üanlaaiáN Merioai éa Hu Imi r uraknál* XXXXXXXXXXXXXXXXXIIXXXXXXXMXXXXX C z i g a r e 11 á z ó k n a k. A „BnlÉ Frtef gyára ifi" M«M.r"" aa Ma arliákreMalall ay Ari |rnye|. X X ciiarelta-iapir x aa eeatrák-aiafYar blreia-laa lefelaé twei—ÉBjests-ktatélyst alul la Aaawkaaon-| Ilié vagyaiataaáa alapján, mint f X idkAlaUMo meataa alalaa aa téepeéfa** ártalmas AaalAUtAk k«sStt a« aa igiaai ! . aayaftól i.......... K I I a lagkönrabb, éa larttti-111 ilbb oaljraretia papíráak lamertatett al. | MlalAa nAlsak la. saoa aug- w* JiyAaMáa I*r)e4, hogy a elgarella í " jósága alaA aorban a papli alul glfélfll fugg. annálfogva a „lift Éaralaras Cartouokas" panir mindig kwlvallebbá |A||k áa nln Bfl I laja éewilsa l'arioaebe* daa Ily nem ii oalak iraaftékaéi kaakaté. I' ^^^IPP^^I JPHIH Vnlóill raak aion kaplr, aelMak atlqaellja aa léa aarlIéayaaaalaiaU ra|akaa TT ka»«ola á> ..HKAIÍ.HXTMM rstJIKAM uaégal .fcaall. H Aé Hogy aa fnalFák-iaayMsraaitgl va jMl a gyúr |k4loaaa klasolgátkaaaa f a* X „Braunstein Préjrcsf bairagySttOTégnaiattk,,,a m -ii X * Bécsben. (II., Negerlegasse 8 82. a.) gyári raktár nyitott, fi XénXXXXXXXXliXXXXXXXXXlXXXXXXXXXXXX xxxxxdoocxdoocxxxxxx: iif Mp-dir N.Kanizsán, f^fefí ilira. OJ !• bisában HAánUsyt wr ptaklAr dél'Skk I lik advfrbaa JobL*. . Ezzel ven tserercfém s. nJ :é. kSzőnrég beoson tudomásáré bosnl, bogy Föüzletemet és gyáramat Ss.-Krt én árról Rfagjj»14aalaeAra helyeslem ál. leslem tje; líogy minden igénynek megfelelhetek, slelaa és liárpllaa munka kénzilérét, u|yiyinlén ugy belyjbén, mini s vidéken. Továbbá izcbáítp/iázó-tokai is elfogadok és n ii dk m ialéreren és legjutáByosebben kéasltek. Raktárom a legnagyobb váláaiiékot tsrtslmas. ugt ny, légkör slb. igen jutányosán kaphatók. taőQrégeü á besei ipar lámofatására, vagyok, kiváló liaalslede) * I 990 2—5 F1AL0VITS LAJOS Bútorgyáros, kárpitos éa dissjlő, xxxxixxxxxxxxxxxxy A kalftgjaalalaalrrlaa állal, W,jga. nUátalal a|onaaa 1I.7M. aa. a. ajáalatt éa aask* Naláiiiak által »egvlssgáll POLLACSEK-Me FERTŐTLENÍTŐ SZEREK éa prdig fertőtlenítő (nlya^ák, fertőtlenít<5 moaostappanpor | aáInalj állan'aaaa kapkalák, ipalaMa CARBOL-MÉSZ, CARB0L-SAVAK I* o I lU C a «I* Kmll fa Társa kríatijly aaééa- áé jkitAlballA-asar^i gyAra BUDAPKNT, VII. krrüel, Mlrályateu 71. aaáai aalatl. •aésjaal ghliM rgyrdftll aaAtlIlJS as flamka kirkáik lakolák nyllrásoa ápSMak laébaak. afb. see e 1 T mglalghlllait fi liatai Nagy Kanuakii kaphat*'. Hlrfaa fa I4lrlaa*taél. Nyomatott Fmkju Fülöp laptulajdouoanáJ Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári társaság JBPC8 iv üinpuuifot^ dui Markert M. .veaet^se ulitU<% ' ajánlja nagy áruraktárát késs ajtók és eblakokból vasaláaaal ogytltt, továbbá lág^a^padlók L anfierilai 'Ull^yfa-frioa és parkett padlókból. 1 A gyár annálfogvn, hogy dnsan fel VAn aserelve njtárat faanyaggal, valamint kéaa áruinak negy m|ennyisé||< minden megrendelésnek e téren a legrövidebb idő alatt eleget lehet. Továbbá ejvállalja portálék ulk^sritését, m 0 -12 folytán abban a halyaetben van, hogy teljes, berendeaéaaket, kaeeárnyák kórbá* sak, iskolák, irodák atb ssámára, továbbá bárminemty gépekkel késakeüd^ famunkákat plóirt rejMk éa mjnták aaeriot, eaobabutorok kivételével. 36. szám. Nagy-kanizgA, 1887. augusztuH XIV. évfolyam. y a*M*r * nÉiMtj mm mm n * ** H KiaSASlra*! TtrotU..*-. L [J HfHliilii \hmUk <mk í«mh kwak-| ti Matattak riMaa.BMi kslrata*. b ZAM] IFolitllcai éé vegryp® tartalmú ixMila; 4 Zakmegyei ügyvédegykl, a Nagy-Kanizdah és üébutlai takarékpénztárak, BankJyesület u Alsó-murakÖzi takarrt|rtnxlát részvénytársaság ti öos. axövelk. hivalalos közlönye. Ki^riucrfeii AttAK: -f laéN Am félém Ntgyttlivr* I frt — lr I „ «ű M I M tf . RMtÚNk jiiiifMM' «As(IMatajüi[ Afv«fal « **yii» klvslsto MNeieUefeÉ h » kr Mly«él|M MAI títt l trt H miül ■liiw wMrt 10 W kr. ■yllttér pitttwrt li kr. l Mfjaltnlk Nagy-Kanizsán he te ok int egy ize r: vasárnap. ! A fíviros és vidék. M Agyaromig fővárosa mindinkább világvárossá emelkedik. Mag vannak rohamos fejlődésének éa felvirágzásának feltételei, est megmutatták as utolsó évtizedek; most pedig a főváros legkiválóbb egyéniségei azövetkeatek egymással arra nózve. bogy basánk gyorsan fejlődő fővárosát mentül előbb világvároeeá emeljék. Minden magyar ember asive örömmel észleli e mozgalmakat, mert fővárosunk szive a hasának, s kétségtelen hogy a nemzet bttezke érzettel látja emelkedéeét. Az utolsó szentistván napi Ünnepélyek alkalmával 50,000-re te-szik az idegen és vidéki látogatók számát, biztos jele annak, hogy fóváro-a síink szépsége, gyönyörű vidéké és {környéke, különféle műtárlatai ás intézményei nagy vonzó erővel birnak, s még nagyobbal fognak birni, hogyha , a megindított mozgalom által fejlődése lendületet vesz, hogyha a tervbe vett rajzok által még jobban megfogják ismerni Eudapeet szépségeit, nevezetesebb intézményeit Teljee meggyőződésünk nekünk ie aa, hogy a haza fŐvároea természetszerűleg magába foglalja mindazt, a mi Y nemzetet a külföldi látogató előtt előnyöeen repraeien tálja, a tudjuk, hogy anyagi e művészi, irodalmi és ipaii 'központ kel), melyből azután természetszerűleg mint egy központból minden iámét vissssindul as ország különféle vidékeibe. S hova tovább budapeet méltó központja lesz az országnak. Legyen ia! Ámde nem kevésbé szűk- I eágesnek tartjuk azt, hogy a vidék* ! nek is legyenek emporumai, melyek I idővel egyes köspontjaivá váljanak ! saját környezetüknek, mintegy központ-] jai a műveltség terjedése tényezőinek. Í Eddig azonban csak azt tapasztaltuk, ! hogy a vidék a főváros fejlődéséhez | járult nagyobbára ugy exensiv tekintetben, a mennyiben rohamoaan nagyobbodik a lakosság szánba, valamint intenaiv tekintetben is, a mennyiben as ipari, saellemi és művészi téren minden a mi a kiválóságra igényt tart, Budapesten köapontoeul össze. l)e csakis Budapeeten, a vidéki nagyobb vá-roeok nim fejlődnek arányoean a fŐ* j váios haladásával, sőt nem osalódunk talán, ha azt biassük, hogy ez által, hogy mindaz a mi csak némiképen kiválik Budapestre tódul, a vidék érzékeny s nem hamar pótolható vess-.teségeket szenved. Sulyoeeá teszi ez állapotot, s az adott feltételek mellett lehető haladáat ia megakasztja társadalmunk szervezetlensége, az osztályoknak egymáetól való izoláltsága, a mi az együttműködést bizonyos szebb czé-lok érdekében lehetetlenné teezi á azért ha nem ie egyenesen visszaesést, bizouyos tekintetben eUgnatiót tapasztalunk a nagyobb vidéki városokban, melyben as anyagiakon tul szellemi mozgalmat, művészi, irodalmi műipari tekintetben hiába keresünk. Hiszen a vidéki színészetnek állapota sohasem volt oly súlyos mint az utóbibi években. Még ott is, a lipl az állandó tzinházak vannak sem képes tartósab ban gyökeret verni a vidéki színészet, nem pártolja szt senki, e nem találnak eesköst a melylyel e pártolást előidézni lehetne. Tárlataink nincsenek; kösköuVv-% táraink nincsenek, egyesivel mindent nélkülöznünk kel), a mi| a magaslbb szellemi mozgalomnak lendületet $dna. A fővárosból kevés as Bsztörrzéa érre nézve; legalább eddig; kjUlttnbon már tapasztaltuk volna egyik másik tfc|in tetben hatását Ha némelykor törtlnjk is valami a vidéki szellemi élet einelkedéeéaek érdekében, hirtelen fellobbanó láng az, mely ép oly hamar elalszik; tkr-tőeabb nyomot ritkán hagik s többnyire csak arra szolgál, hogy megvilágosítsa asokat n fogyatkozásokat, me-ket a vidéken annyira éretünk. A ki egyben másbau vesér lehetne, vagy hiányzik benne a kitartás, melyet minden áotíó, akármely téren történjék, okvetlen megkövetel, vuj' hiányzik benne a bátorság, hogy; pa esetlegea rosszakaratú kritikával, melyet az irigyaég éa a tehetetlenné^ emelnek ellatie. szem beszállton; vágy ha már meg is volnának benne, ő maga is tele szívta magát azzal a nem-mivel sem törődő indolentiával, mely a provincziát annyira jellemzi. ftjdlg vezér nélkül semmit sem lehet társadalmilag kifejteni; á nagy tömeg min dig egyeseket köVet, s ezeknek is olyanoknak kell lenni, kik vagy n|»-szerüségükkel imponálnak, jvagy Bír-tokábsn vannak asjon tulajdonpágOn-nsk, melyekkel a tjéptzeiUaéget még lehet tzereimi. 8 mivel oly kevés a ifsér, boá- zássokott a közönség, *í társadalom mindent a kormánytól várni, még ott is, a hol osak a társadalmi tevékenység teremthet. i » Hogy aa ország főfáfoea fejlődésének less e befolyása, s hogy e befolyás milyen lesst — a vidék haladására, ast most meghatározni nem le* liet Azt mondják, hogy ez jogosan feltételezhető éa várhatói; kívánjuk Őasintén, s ast óhajtjuk, hogy as a mozgalom, mely Budapestnek világ* vároeaá tétele érdekében! megindult menttyl előbb as óhajtott aikert ered* ményezse. Állami háztartásunk ai 1887. év It ni Téirczei. Ünnepi ixónoklat. MtfilafH a asarzfi által a Nagv-Kaniasán, aa-nMlu 20-ikan reud««ett Szent-István napi népünn«pély*n. - ■ Éljen a basa! — igy veazem fel ezen szent .j|éket a baaasseretst evaageliumoa könyvének legeaJegeisö fejezetéből; s hangoztatom itt, a késő maradék emlékünnepén s büszke szavakat, — Őseink jelszavát, honalkotó elődeinknek csaiekiáliáaái, mely alatt nemzet-gyűlésié indnltaask törvényalkotásra és véres harcaokba — megszerezni e drágajszép au gyar földet, melynek hantjai alatt porladoz-aak megszentelt, áldott hamvaik. ffyogoeznak ők, a ksczagányos nagy daliák, kik elköltözések az ősi Volga éa Don partja mellül, uj. dicső hazái alkotni a tejjel — mészé) loíyc iéreken, >merre >úgnek habjai Dunánsk s tfszának.. — Éljen a haza! — A bsrczok [ténivalarjai közt e wOval hunyt eí a eeo^áe levente ; e szóval ktMdé rslisfrtö 0>köset|»e egyetkn fiát s sm-gyar aoya; e >wb*t\ tftniíá göfioelní a hólesőben ringó k>sdedet | e eróvel borult örök a>Ufcvérs as Ari sps: és ezin ssévsi lépett «#r|>sdnasBaji-aaB)i ténsi.uak, kik utáa a trttáSMp Mrri mojautoivlt, $ 10 t mié-Jrsseiftk előtt íéíö tisilelsttei kajol meg a Msft századok Baokátfal £s as Etalköai fi^ek Ián suttogáss, »ubam:i tahiéinak balk morailása elieasett a báboné magvar leoglr ivdilá aeavábaa; saés USvdiéaak verfll#yes kék agát tftp fémk as alpávt aiipR viberae fellegei.... Oa H haragjától, árfMürzat b*s döve-jéUí Mabaasaa válttju as Hkflsá flaák É|m f a írtaié méhéből, mint képrézstos villám szülein-lése, úgy ragyogott elé a magyar fegyverek lécyes győzedelme. A hösök srcza mámorba égen, Lehel, Vérbölcs és a ve/érék kezében biztatón lobogtft a Turul-madaras zászló. Lobogott a zászló.... fis azóta folyton-folyvást leng s háromszínű lobogó, — győzelemről szenvedésre, szenvedésről győzelemre, Attilától és Aipád apánktól — Kossuth Lajosig, éa Szent-István királytól Deák verenczig! A hooalkotástól máig. .. Ée a hónaik ölés lói máig szeovedett a magysr sokat, megmondbsistlanul keservesen. As idők járása megnehezüli s négy folyam országán, — hogy s legjobbak szivé-Üi is felssakadt a %étkedő sóhaj: oh Istenem, bát azért teremtéd bű népedet, bogy őrök fájdalomra káibostasssd ? Oh te Isteo, jragysrok nagy Istene, merre vagy hát jó-Ságoddal, hogy aebobem találjak ast 1 f —* De a miként a szenvedésből kél a vigasztalás és a ha'ál nyomán (akad az örökélet: úgy támedt fel újra, meg upa a nrmzei geninsss, éa s magyar nép ébredéte Ámulatba éjié a tissteletre késsté mindenkor e négy világot. Igen, mert snn)i hibája mellett, egy erén)éten párailan a magyar; abhsD:bogy szerel önsetlenttl, utf göndolst né'k&l, meg regadó igsz lelkesedéssel Mert bsíájAi éabazA-ja szabadságát szeretheti és szereti minden más aép; de es srgol szeréti a kényelem- ée jó-létáil;as olasz becsvágyból; a íranczia, — a gioirs oépe, — szereji s dicsőség ledve-ér*; — de e magysr siereU a basát magáért | basáért és szereti s sssbadrágol: wtf* aéhi a $!<tbadiág(ri. Ezért vaa, bogy bs sl-kob|éB7 épAletén, wélyeí feení falván ki* rál)aakwrskott, es Idők vibsra roaihaioit, de meg ars dönt beié, sőt a fundaa enium ép, a megpróbál) stá> ok gráoitiá kémén yüet lék, mely arőaabb fpü&el m megbír frejd, mikáatajó villa a rá A pénzügyminisztérium által a ti év április-jnniusi negyedébsn előfordult bruttó bevételekről és kiadósokról kőasétett kimutatás nem valami kQlönöaen kedveaö, habár — mint a *P. C.« megjegyzi 4- elméletben oly eredihénynyel sárul ia Jej mely es I. negyed eredményével őasseedts s igy a muli év I. falénak eredményé**! össseheson-liiva, a mérleget ÍL millió Irtaál tnbbel kedvezőbbnek lünieti fel. Kíméletben, mondjuk a ennek meg vannak az okai; mert a gyakorlatban. aS ŐaazfhaaooJiiandó t8Hp. éa 1887. évek I. felének számnifrű eredményében, a kiadások és bevételek közötti tényleges viszonyban háztartásunk eredménye, e ki- . adások és bevételek mérlege alegkevéabbé-nem bizonyul kedvezőnek. A mérleg elméleti kedvezősége ágyenis azon alapú), hogy a f. év L Isiében, s kózöa ügyi kiaíáaoknál és a bonvédelmi minisztériumnál »külön törvények által,« azaz védképssaégQiik lelté'len kiegészíté«ét szükségessé tevő politikai viszonyok kényszernyomáta alatt engedélyeseit rengkivdli hitelek folytán 4,900.171 frtot bllstt kiadni, mely rendkívüli s a mult évben elö nem fordult összeget ez összehasonlításnál ki kell hasiiani. Ha tehát es össveget nem ssámiijuk. vagy helyessbben ss 1887. év I. felében mutatkozó 4,385.200 Irinyi ksvssb- Hnkott nngy r I magyar ember eröa terheket. És 'oly sok vissábr után, |t* klilellen^ ségtőf, befvilloogástól fogyasztvaJ i 4 *n*lj fogyva bár, dé törve neml< — életét kér maga* nak ezer éven tul is a megvár. Életet, jogot, ha-talmai és uralkodást! — Psaingiulkhán ésTji^ merlán mongol hordái, öldöklő törökök százésj reshadai és ámánykodó németoeUslattombiiu ölő ctelazövénye el nem vesztett [bennünket] és ezért a mai Európa dolgainak inlézést-J ben is, mit a tudós diplomáczia concertnek nevezett el, utolsó tiliokósok llenhi nem akarunk! Nekünk jogunk vsn S szsbsd, |Qggetlen léteihez; ezl nem hstsiir sskpdó íillanuértisk azé-szélye, hsnem a világtÖrijénelemimsIögikAja adja meg nekünk. Onzágjink czimBiében vap] életünk nymlioluma; mert a bánna* halom keresztje abban nem a temetők tejfáje, hanem a föliámedáa jelvénye 1 , fia wudálstos, akárha véletlen yolne, hogy a magysr nemzet történelmének legnagyobb eseotényei úgy ősazevannak lorrvá a kereszt jelentőségével. |. István királynak azent kezé msgasan emelte népe előjt a megtjáliás jsléti P és a jelben született meg sz slftotmányos Magyerorsság. Oh de a korszakalkotó események annyi sokját is egy-egy [nagy sfí| kelőm határolja, melyek fölé ugy leheta tűrni a keresztet: a Gplgnthák »írkeraeaijét| Mohi, Mohára, Vsdkert, meg Viláfloe.p ott lénn Arad mellett, ahbl aa a tttenháromi halom domborul. . . Ob,! ds m; i- ez >ngeesieléa sselid a ugy alá les* Alit: a szent »Irok fölé, nyugovó böéölj porát bstaksits dioeöeég babérjávs), jó^áái béUt hiu<»keverő deliák slrőppént leikél ítótik helyett lobogót ültelélt az o»ók le-1 imébe, bogy onnét messze világítva tsól hoz záok a bánass aranyszó: esabadaáp, egyen l»ég, leatvéroég! E leakölt, nemes jilsaavak, oltoit a M S fej- melyekért vérüket ontva hűlitek el ök, kik a közös nngy sírban oly békén pilládnak egymás mellett, faj,- vallás- és nemzeli* ség-különbség nélkül, — nagy példát adva nékünk, élőknek a [kibékülésre. Mert nem lehet lelkesiiőbb gondolat, mint maga* ideálokért küzdve, férfiként hunyni el a becsület mezején ; — de nem lehet tiszteletreméltóbb s smazi nagyságában falül-múlóbb, nemesen emberibb^ mint a küzdelmeket feledve, képzelt bűnöket megboosájtani, sérelmet elfelejteni s kiengesztelődve mindenért, szivünkre ölelni embertársunkat. Oh, ba igy tesz ezután e magysr, — nem télheti ezredéveknek kétes jövendőjét, nem a Siegbesonlás örök átkát,'-i- mert ekéni cselekedve, nagy leaz, boldog és hatalmas ! Dicsőséges, nsgy királyunk, Sseitl István király, elégülten né« alá felhőtrónusából hü msgyar népére; s koronájának gyramántja honszerelmünk tüzében át izzva, vilkgot vet I minékünk a messze jövendőbe, s arányának nemes ércse Memuon-ssobraként zenpül meg j bűbájos hengokon, megfelelve vágyainkra a mit nrí ugy sóvárgunk: békét, erőd beleírnál, boldogságot * szabad hasát! j Dr. («cai|N»< KáilaaSa. Mese a szamárról. Kfywr a jó wmAr nagyon wmyr*t He, Hogy olyan buliinak nézi a rmnzeíje Tanult, tanulgatott; irt, olvatott, stééolt, lk hiába minden! tovább ím szamár M- — Megtanulta tudia, hagy jogai marnak Ottan, a kői rája ktodmekat uabnak Hegy mmttok azért rea, atd^ea fái pa^/'w 1 I "sitel MWftM állítjuk, akkor aa 19&A év laaoaló Möeáskávai asemben elméleti töbty-1 Mai ayerütm Tény lap aaoabaq, á gy&kóriai* bae iifv ai! í dolog, hogy aa lOaT. év L' letéten 84, ÜUO IHlnl többét adtunk kí, iltyVe keveaafcbet veit fiuk ^e, irfint az IBHÍ. . * év, i ktfében. IRi nagy lm) lenne, ha reudeaen laméitoK kojfaéf vetésünket állandóan lerheiö kiadásokról éagy 'állami levételeink olyatén apadáséról velna aaó, tnsly adóképaaségünk csökkenésén etapul s jogosulttá tenné ason aggodalAa), hogy bevételeink apadása chroni- , ctn vagy éppen honi 4jete#*t'g tüneteit in* volva'ja. De azerenoaére es esel lenn nem forog — A k«»z-»* hadsereg es honvédség véd kép áas égéről s harcakéaáültségéröl mindeii tekintetben gondoskodva van ' s ha 'sikerül elkerülnünk a háborít, a fegyveres béke tdbk pénzbeli áldozatot nem lóg tőlünk igényelni. Állandó teher többletei csak a pamr- j járadék kamataira fordított 1,1 ok. IHIÖ Irinyi több-kiadás képez, minthogy ea«n tartozás akkora tőkemennyiséggel száporilíHloti, I melyet az említett összeggel kell kamatos- j tatni. Valamennyi többi rendes kiadásban I már az idén érvényesül a lehető megiaka- J ritáa, természetesen sson mértékben, melyet a már megszavakólt budget megenged. A ' legközelebbi költség vetésbea azonban, melynek pruliuiinerája az imént befejeaett miniszter- I tanácsokban lett megállapítva, erőteljesebben és eredményesebben fog. érvényesülni a takarékosság. A mi a bevételeket illeti, aa egyenes adóknál és a jogilletékeknél az I88(i. év II. négyedévé' szemben ilt |s jelentékeny minus | mutatkozik, a mi azon körülménynek tulaj- • I donitandó, hogy a pénzügyminiszter a végrehajtásokat as idén már ápril vegén beszüntette, mig máskor ezeu, különösen a gazda-közönségre érvényes kímélet csak május közepén vagy épen végén szokott bekövetkezni. Nem lehet kételkedni, hogy ezen hiány a II. léiévben gazdagon póiol va less. A | fogyasztási adókban lényegtelen kevesblet J mutatkozik, melyei azonban a fogyasztást f adó visszatérítések busásan ledexnek. A do . hány és a sójövedék örvendetesen emelked- i tek, ami a dohányjövedéknek a »P. C.«-ben j annak idején behatóan tárgyalt, a pénzügy-minisztérium által tervbe vett reformjára nézve oly kedvező jel, mely ax össszes pénz-ügytok szanálására kihat] A kimutatás tárgyalása körüli elméik kedés' végeredménye ez: állami pénzügyeink nem egészségesek, gyors és minden irányba kihaló orvoslásra van sxükség. Nemcsak a rendkívüli, hanem a rendes kiadásokat is lényegesen redukálni keil: az egyes reszortoknak tsksrékoskodniok, sz adósságok terhét kisebbitsni. illetve a kilátásba helyezett, de elnepolt konvertálásokat lehelő gyorsan folytatni kell; Lehetőség szerint emelendők, foko sandók továbbá s bevételek: ez csak a logyasiiási adók és jövedékek, nevezetesen a széssadó éa dohányjövedék emelése által érhető el Ex uton nemcsak az élöttünk lekvőhös hasonló kimutatások lesznek majd elkerülhetők, hanem lassanként, talán már 2-3 év alatt, államháztartásunkban az egyensúly is helyre lesz állítva. Osstrák-magyar kereskedelmi kamarák a külföldön. i Ausztria és Magyarország kereskedelmi világában igen jó hatást lett londoni fö-kopxulunk, líverholTí lovag Krapí udvari és miniszteri tanácsos azon kezdeményezése, melynek czélja eszi rák* magyar kereskedelmi kamarái létesíteni Londonban. Kézzel fogható, bogy miodenütt nagyobb haiása vsn minden Zsákokat r2 ipeljen, malmokat- tiporjon: Hanem, hogy jogosan kiránnia szabtíd — Különben terhének nlatta megszakad, -r Mikép St ételiéi, lakámd Elássák S ne azon legyenek, hogy sir ját megássék... Mondom: tudta mind ezt, még tűn mást is /tudott, Miért is megesett, miszerint kirúgott, Ha eszébe jutott, mint bánnak a tárai, — Miként látják el azt zabbal, istállóval; Hogyan simogatják, tisztítják, kefélik, Beetnlrén szőrének csillogó szép fényit... Mert bizony munkára annyit nem ért soha Mint a szegény szamár, kinek oly mostoha; Semieten bánásmód jutott osztályrészül, — Mégis a türelme*, sorsé ral kibékül, Mihelyt*! gazdája szép szárai, illeti, MtheJyeet jorbre remény keringteti.... Igy ét le napjait reOndes megadéssal, — Munkába illőit mér hajnal-hasadt árai, — H emk akkor piheni el, ha nyugodni hagyták, Sohasem köreUe maga akaratját ... Sokéig a bárgyú ezt hét mégsem bhia, ■— Ki ie tudna 0ni így agyonbneiieaf Kgy reggel gazdája bizony arra ébredi: Jiüségrt szwméra kinyújtá a négyei..,. A mége — no bizony máskép ie lehelne, A elemtár ugyanis olniebot tehetne; De miré uép nerét olyan rég hordja Moet em tagadja meg. hmm metród k Yáaaaa)l Béta. mér, I lépésnek, syslyst hivatalos jelleggel biró le-aaen, miét valamely magáu égyéa panaeaá* nak vagy kérelmének, hogy tehái nem osak I es idegen országban lakó magyar vrfjgy I osztrák kereskedőkre, hsnam s .hasai l#r-tuklökrs és gyárosokra nézve is, kik áruikat exportálni kívánjak, nagy előnnyel birns, ha | Londonban a általán minden oly nagy várós-Ima, hova, terményeink s gyártmányaink kivitelnek, monarchiánk kereskedelmi s Jpijrf érdekeit Hí saabadon : választolt, halósági jelleggel felruházol! autonóm t esi Ölelek kéjp viselnék. , p . fcs alknlomhól leiemlili a »P. C«. hogy ily szsbsd egyesülésen alapuló testüleleiék már vsnnsk Konstantiná|iolyban ás Alexáit-driaban, hogy nevezetesen a legelső ily teetp*. let KunHiantinápólyban alakult a stambuli magyar (iolonia elnöke s ósztrák-miigyur jog lanácsos Dr. Itévev kezdeményesésére s' erélyes agitatiójára és aa kereskedelmünknek i^m egy ixbeu meghfrsülbeletlen ssolgá-laiokai lelt. A kormány mint ssH. továbbá conaiatálja jól iameri, ai ügyét s a maga ré<zéről nemcsak ssi vesén láljs, de egyenesen támogatni akarja a jótékony eszmét, j^rapl lovag k«#<lemén<yezését nemcsak helyeali, hanem különösen a Keé-ten ily testületek alakiiását liivain|»aan is előmozdítja. * "j Keleten, különösen ha — a 'mi nem sokára megtörténik — as os$trák*magyair államvasuttársiisijg a keleti vasulsksl átvessl.n monarchiánk kereskedelmi és iösri viasonyai| nagy mérvekben lognsk ssapomdniH | jelentőséggel fod hírijil lányokkal éa RafTsy f. biztossá). A kajmiifályen iiagói Hl, s roll görög hitig tömör sásalódias [ékesked koeaég hásávsl ssnmben W>ít teláílllvá alig bírta Indegadnl a yOrtih érkező jlfisöa 'aégst A kerítés hszlopaimM magaH rudak voltak érősitve, tösüklién iiokros niiNiggal a mindegyik tetejében egy-egy sziijes esi uierpefss. A kapun a nagy oraaáciüiimer baloafllopán a váruisgys, a jobbon NuV-Ka-nizsa város ozimeré a a többi psizsbkon a kövtikező allagoriik: Kölléassi, HU|p«ég Kibékülés, Vsaui, hisla lávlrtla,Hadaa|yeuokf Tüsollók, Nsgyorrukk, N»g|lülü0k. Aíjkivá-(óan sikerüli, élébk] szinvsgyüieíiü rzhpirpai-gaokai a rendezőség IráeU léfnkty Károly lávirótiaat fletM fíUtp ur, lapnak nak aaemélyében. A fánesvenlea; en álgostak ss vél csínnal itl* ö)lcl maghosaza* azivsá^égből festette e| alks-wlí leiére • váló a akkor különösen lömre, szakemberiásk is lj izlétizel s ügyességgel. As eként feldkiifett léén, lolyií le s Jiordómászáii, nsrlalás, ssulultás ésj a vakok .versenye, Qisly utóbbi, uőlég V- a Vnint Siíekőlölt szemű jsuihánexok as üveg ntiystt egymást Üt légei iék,| -látványt nyújtott.] • Ilt történt Iinigy kövejválsstáa inJ mely a l győzelmével végsődön. A uilní * 30 iá kosz* ,Sau, vastag kőidét a beleka|Miakkodóf -klla-aaitették. a *balpárts szinte ellenfelét as Oreináán leié, a keriiéat, s némei-ulczán vasúti vagányig hgxta a j< reitdkivül comikus érdejilödés mellett alnffirt *léQyes< rendkívül sziv<Htság|^al »küz< künn. zlntén i vitális ( Magyar-országra axon körülmény, vájjon I léteznek-e szabad, autonóm, de hivatalos jellegüknél fogva tekintélyen testiilotok, melyek a kereskedők és iparosok érdekéit megvédik. Hogy a nevezett vastfigasgetóság, melynek kebelében egy tfieronjymi Kéroiy, i mini a legelső vezérszeuiélyiségek egyike mfth ködik, és mely óriási terjedelmi) vonalainak | egész hagszán a kereskedelmi világ irányár í ban eddig ia a legnagyobb előzékenységet [ tanusitotta, Magyarországról uém log megr I feledkezni s ennek érdekeit lehetőleg elől | mozdítja, az alig rsorul különös bizonyitf gatásrs. A Szent-István-napi népünnepély. A tüzkárosultak és jótékony egyletek segélyezésére Nngy*Kanizsán rendesett népünnepély a várakozásnak megfelelöleg, igen jól sikerült. A közönség minden részének kijutott az öt érdeklő élvezetekből, s ha né*-melyek a programúi egyes résxleteinek lefolyását nem láthaliák, as a rendkívüli nagy I néptömegnek tulajdonítható, mely ilyenkor a tervszerű vezetést lehetetlenné tesxi s a programm megállapodássxerü kivitelét rendkívül megnehezíti. Daczára azonban, bogy a népünnepélyen a három év előttinél is jelentékenyen nagyobb számú közönség vett részi, a népies mulatságok miuden resze le- I folyt s az ünnepély látnivalóiból úgyszólván alig veszeti el valami. A délelfttt. Már a kora hajnali órákban a tűzoltói és czivéhy zenekar járta be n váron uiczáitJ majd kéaöbb a (első-templom-iéren elhelyezeti mozssrak döreje verte fel a regg tfyu-1 gödi csendjét —■ 0 órakor indult meg a lakianyából a tűzoltók és zenekara menete a (első templom előtti gyülekező helyre, belálhailan lömeget vőnva magávsl; egymásután vonultak fel a Mtdasiyánok s ax ipar*, testület tagjai, (zászlpvsl) a '/t órakor indult meg s nagy menet s Ssent-Férencz rerdüek plébánia templomábe, hol negy segédlet melleit ünnepélyes isteni tisztelet tarlatolt, miután fíudlin . szent-ferencz-rendü ' atya a nap jele/itőségét is kiemelő egy-1 í házi szónoklatot tartott. Az isieni tiszteletre a város elöljárósága Horváth Károly tanácsnok helyettes polgármesterrel a i honvéd tisztikar is Aóssa ezredes vezetése mfcllett teljes díszben kivonult; a közős hadsereg tisztjei közül csupán Tretter Mihály ny* százados volt jelen. I: Miae végeztével a menei a zenekar hangjai I mellett vonult a Zöldla térije, honnét a széloszlás történi. A hordó fyor. aztán Isit ellogysastva. mellett. A szamárvehienyre nagával ragadta s átséakilva végig eééaz a bbpártot,; mely ött» mkiliégig. i sjtsbsd (éren áénk rési^éteU c* ik egy paripa a Íelcziíjzomá-- .fnguijsi [lovag gal, walkooverbep futotta hp a pályát. aevsiés Inem jeleiilkezelt s KülÖpmsjorból sotl csacsi, hátán h< lobogó A lóriéul kutya v elmaradt erseny, raiuti Fejek én 111 lek ; köv érek éa soványak se ben, i{ kert* ar Ikllváiwá elé lizniitság lel kö- A programm ezen réi ten lolytlle. A tuzqlió zenei jöttek a | vetkezöleg eredményei rersenytök hirdstls ki l erniyohprsnsk Is btf ünespély laiogsiói. A readk dlolisH s as alkatomra 3 bitón lánaxhelyiaégei, — eMiynek belyreálli lásében ugy, mint egyáliak n a kert dfsxf-lésében Itongrdcz Adolf iám raak vsn meg beosülheilea érdsme, — zs iíoláaig mégtöl lék s párok, kik két körben áriák a ropogós csárdáai. liabot Ussió, Dr. Uke Emil, Heaetirt (íéss urakból állott jury a következőknek adie kl a dijakat.- Darázs Tlaka, iélövirágcsokorl Meether M ithlld (illatszert Hegedűs Margit (Makarl-csok ir), Darázs Malvin tillatsssr) Jiasenthal Ryino (legyeső' egy kósbonvéd éa két parai iilegény. A dljtrkéséa. Harlon Béla rendelése melleit gyarapítóim a pénztári jövedelmet. A tüaljátéjk, lulsjdonosá-0 melyei l\mgrére váltosaloaaágévsl Adolf osii mulstialts A pésxlá Clsk látták el. 1 s külső kspu kertben a dísz-A pénztárnál melynek teendőit Dr, Botsrh \ld Ssmu főpénv-tárnokon kívül Dr. Jtátz MluiAn, Dr. Uau-ser János, Vnger t'llmann kétfelé is működőit. Kgyasi bejáratánál, a másik ben s kapu mellett volt felállilve befolyt .- belépti jegyekből . . sorsjegyekből . . . tombolából .... dijtekésésbö! . . . adakozásokból . . . összesen áll r, ügyességgel, közönségei. f>08 frt ;i68 » 136 k 18 • 38 » 20 kr. lö » 8a . 40 » JTS7. az énekes Ivóit Legnagyobb feji, Endre (kajpott egy limpacvIyUieW'e való kát i legnagyobb ÍÜIÜj: bolnúmyo* Józsii pglyázst Tfn mka 069 trt mi mindesesetre oly eredibény, minőt pro* rinpüflis városban olcsó d^wc mellett csak .1 1 ljkt.nl dö sserint még H, mint a msg-lovslorditásáról fülesbagoly mel Iliit.)] Iiegsovijnyabb: pi/tois leg-vét.) Láazló (egy sovány jgyik levAInyomóli, kövérebb: Fihut Ignárz(egy lennéles méd A női síééségTirsenyj Kétségkívül és érdek esebnje, volt s versenyek melyhez negy érdekli feszül várakffkés lüxödf kíváncsiság jurynek, mely Oroezcáry j^lyuls, Irr Adolf, lh . Seuziedler Antal Dr, fWa Kátmáh. Korács Lejé', lh'. Htréw Tódor éi (irünhut Henrik urakból állt,! nehéz V( feladata: nnnyi szép. közöl érdéatolenül yá ssi tani, s annyi más szépnek nehezielését ms jól jegyeaté meg s kihirdeténe elöli, venni; s i bizony elnöke ezl eredmény főleg ily lelyzeiben Az eredmény kihirdet öze aj c/igányok bunjéről történt, húsa a bizql|ság ingja zárjefj kfőzti s- sip- (egy. leg-dés, I. A /fay* pesz It s Iára ury H°gy s | elérni lehet. As Össssszámolás ss nem történvén meg, ugy err maradó tjsztn »jövedelem csak jÖvö számunkban referálhatunk; de annyit ezutial is jelenthetünl, hogy jótékony czélre igen ielentékeny öaazi g jut. A rend az egésx üiinei ély alatt egyetlen egyszer sem zavartatott meg. Tanítótestületi kisgyűlés. A • Zala megyei Általános Tanítótestület' — közgyűlése mint már Ispun : mult ssáinábsn jeleztük, e hó 22-én és 23-1 n tartatott meg. A köseli és távolabbi vidék röl szén szám mai érkeztek a megye köxa. l mitói városunk ba, kik a helyi elfogadó biipt aág ál'el fősed-tatának a vasúton, s as is tóiéból, hol sz elszállásolási bízott-ág várin Őket, szállásoltál lak el, részint kartársaik nál, részint n* vendég*logadókhan, 22-ikén délután tl órakor volt jzelöérteksxlet, pelyen ez egyes sértek a kliünlelett hölgyekek. Legszeblek nek lalAltntiak a következők. (A megjegyzéij a kupon dijat jelenti:) A nyecskék aözül: Szalay Lnj iéné (egv bor* desux peluche vsrróklészülék) Hir*ehlot\ Hen* rikné A.-lpnmborutél (nngy jcvjpkekendö), IVincsics JanQMiié mégysr utinai menyeéske (ezüst IttltievMó) Leányok: .Iwefrr Mklnild (korall ksrjierecsi' Ceewznyék Etelka |(|ea iftltck. verses részt folytán csak Tűzoltók ilUxgyakorlatn. A délutáni látványosságuk sorát 3 órakor a tüsollók dissgyakorlata nyitotta meg. kik va Zöldfa-téren Ügyssen a óriási töiüeg jelenléte melleit végezték gyakorlataikat; melyek belejfeztével a népünnepély rendező bixouaága rezéről a biráletia leikért Orosz* séry Gyula a jutalmazásra erdemesitett Hz-oltók köst csinos beszéd kitérőiében követ* kesöleg os* tol la'ki a jutalmakat, tf^eraxi-vattyua kapott 1 db. 10 frsnkos aranyal; tyü-etuil) Knitcr Lina (leséi tart ó) wrabl Anna (srnny karpéraos) ÍÍ/íih Milicza (!piye-zö), Vellák Tresxká (gráná kövee nvflKíJ> A legszebbek élénk óvaliókbáh részes A szépségverseny illán következeti: Ax nlkftl«!l asémkliítJ mely Tuboly Vikiornak, — kii . vállalta magára, — betegségi egy tartatott, és pedig Dr. Gmhjksz Kállmán mondotta el azon pesaédét, L mély Innunk fárczájában olvashatói A tombola körül, hol Dr. MlMild Jákab, //oUlA György, Array Lámlé, .sVaz/|é#(íéza buzgólkodtak, szintén serényen folyláa~V<k>igek{ A szépség versenyben nyertes lölgysk mások segédkesése mellett tömegesen edták tévedni embérí d< log. indítványok tárgyaltat lak előzetesen. 3W*án meghallgatása melyen őröm-polgárijtesterét, a va-a kegyearen -s más érdek-gekképen, kik figyelemmel kisérték a tanács tosásokst. Pont 9 őrskor nyitolts meg Vdva ily Ignács isn* leslüleii elnök a közgyűlési, hatást keltő bestédben melegen üdvösöUe e tsntestület tagjait s a megjeleni tanUgyb iratokat. Babo-chay György, polgármester t'ir, reggel 9 órakor a szí. mise után kezdődött a közgyűlés, mel láttuk városunk rQsitanaca és iskolaszék s di tsnári kar löbb tagját lödö tanügybarátokat vend] 'Ovid de a jelen- voltak keblében élénk via^uhangot keltő lelkes sxavakkal üdvözöl le a >Tsniióieetülel>-et, bfxtoait| város nevében án árról, bogy a város szívesen látie a tenbgy muokássit Isist közötl, s bogy Ksnizss városa a mags y^S*éi^r még nagy áldoatoklal is készelö* lel elárusKlotl jégyékböl A főnyereményt I (egy aranyhallariól) KáUtytda János ur A gondosan, Ú elnöki leien-ügybuxgó ten- által, rjeasiéeek egy az előértekes-kimsgaaló éa altö pontjával. királyunk a ok alkalmával általában á legyeket, ugy hogy a)e 156. forint lolyt be, pompás vitte el. a db. ée Taechner 2 db. gÉ ttétol Jénoe eattsl Irioai. A népien veraenjek. A Zöldla*lér bizony rég nem látott annyi tarkaságot, bohóságot egy csőmében, mtnt ez nap délután. A térből egy sagy négyssógst aodrooykeritéase) sért el a rendesőség es ünnepély czéljaira. A rend leataHá* sára II reodflr vonult kf fiey és Farkas kspi- A pomiy-fegal Llaoraoláaa. tetőpontra lokozia s közönség; Isszült kiváo* csiságát. A sorsjátékot rendező bitpUság, melynek mükQdésébsn az orossláarass s fárad-hátián tsvépenyaegű Karsl^r* jJásost illeti meg. s közönség érdeklődését a lehető legnagyobb mértékben fel tudta kelleni a sorsjáték iránt.! melynek 'nyereméeive e két kie törökló, uiáinuk a sörgós zöld koraival az én* nep egésx éélutAnján s téren fárt fel- sslá; a bizonyára; van ben résre e leleméoyoék, bogy 1463 sorsjegyei lehetett wustlani, 5-A logai kisorsolásái Vucekice Jááos, Heehnitz Vilmos éa Jtopoch Gyula bit tagok- teljesítették a miaián egy kia lányka kihúzta a zacskókból ss 88. soressli és Ifi] nyerő egl-mot, asoaoaJ jelentkezel a boldog mozdítani a tanügy haladásé nagy körültekintéssel kidolgoz* lés felolvasása után, megyénk felügyelője lh. Ruzsicska Káh ián több rendbeli előterjesztést telt, melyei: lelkes örömmel fogadtattak a^kösgyülée Következnek ilt es slötér inásután. Kezdjük el ügy lelnek, mint a közgyüléeitek igen örvendetes érzelmeket "ki Ügyen is ö felsége koroná csáktornyai őszi hadgyakoris a Csáktornyái intézeteknek megyéi Tsntestülst képviselőinek hódoló küldöttségét fogsdni kegyes leás. főispán urnák s tanügy iránt tsnusiiani szokott meleg érdeklődéséből kifolyólag, illetve a kir. tanfelügyelővel tfcrlént megállapodáshoz képest szsn hódoló küldőt taégben rasztvsaznek: s csáktornyai 'összes tsnintéseíek igazgatói, a tanítótestület elnöke a a közgyűlés által be-válsszioit két tag. Második előterjesztése (jönosi Pál, k5s oktatásügyi államtitkár 50 éves jubileuma, A köagyütés egyhangúlag elfogadta tut, hogy ~ (íöocay alspítványrs, — javára válnék, a maga örömest gyttüést log rendezni Harmadik előterjesztése| dékházak ügyiében országosan galomra vooaakoelk. A lánÜAlt törvényhalóság által aa ügyi iatésksdések alkalmából a dését a maga körében érvi a közönség érdeklődését a Agy leié terelni hasalta kl tartani. — -röl aa árvaház is szíves i nyári mene-egindult mos-itttlet a megyei teendő szerves loe ügy le»lö-yre emelni ée tne aemeeti l Kivetkezett ffo$*mn Mór felolvasása A koftéaaet paedágogiai jelentősége, Ulána Csat* hó Alajos (Keszthely) na iskolai vizsgalatok e azaklsfügytletról értekezett. Ai értekezés élénk eszmecserére adott alkalmai, e. érteke zfcaek indítványát különösen gyakorlati axem-j 4Mmtb6l találták ki viheti lennek.' 4- Nem fogadtatott el. Több kispbb ügy letárgyaltba után a közgyűlés egy Art tájban véget ért. Gyűlés tttan igen sikeröli kózebédre gyűltünk öeaze a l'algára Egylet diattermében, melyet ax egyletnek t. valaaxtmáuya e oaélrá kegyes volt Ataagadni. A résztvevők számé 103 volt. Városi tanácsunk, aa iskolaszék, a béréi éa hivatalnoki kar több tagia megtisztelt bennünket s részivelt bauqueitünkön is. Rogy lelkes töaztok is fűszerezték azt, minek elbeszélni A banquelte a legderültebb hangulatban folyt le b a késő délutánig tartott. Tanító vendégeink bizonyára a legjobb emlékekkel (Avostak körünkből.' Különfélék. , '— A kirAly Bagoly a községnek iskolaépítői' czélra 100 frtot adományoaolt. — Kellős lagyllkaaság. Sebes \ gyorsasággal terjedt el í. hó21. a hír Szent-Grótáon, hogy a katholikua temető éjsaaki árkában holla, egy Sérfi és egy nő fekszik. — B azokailan látványra sietett ki a városos lakosaága, mely néhány perez múlva azAzakra ijzaporodotf. —- A város békés lakossága kőzött óriási izgalmat keltett, midőn kit&nt, hogy ketlöe öngyilkosság forog fen. Pap István 19 éves, helybeli kereskedöse* géd, ki szí bad Óráiban szobrászai lal ia fog-lalkoiott, I hó 20-én d. u. mintegy 3 Arakor S z a I ó Lina 20 éves azt-gróti hajadonnal kiiient a temetőbe, olt a leányt # kétszer mc Ibe lőtte a azután, bogy ez meghalt, balifl etil forgópissiolyál maga ellen tor-ditá, jobb lalántékába lőtt a meghalt Pap IalvAn állal irt s Szabó Lina állal sajátke-züleg aláirt szőlőihez és SxQcs Imre ev. tanítóhoz úimzett leveleikben kiielentik, hogv teaiilt g és szellemileg egészségesen, jól meglonti >lva, közös akarattal baiároztAk el as öngyi kossAgot; okul élet unt ságot emlegetlek. —• Utolsó óhajuk volt, hogy Mfccös sírba, egy ?iremlék alA temessék, megírták a halotti én tket ia, meiyet bncauztatőnl kívántak és a síremlék feliratát verssel. De ezen óhajuk nem teljesült, mert külön egymástól távul lőnek örtk nyugalomra lévé; ugy ktvAntáz a szülök. — A kaalxaal Nieat*Iatváaaa« pl aépftmlaepélvea a következő adako-z*H>k történtek : fícrlelmhf Béla 5 Irt, Szig-\ riít Róbert 120 frt. ffinchl Rde 5 frt. tőzeg Béla I frt, lluyonnay Kálmán gróf 1 Irt, Dipawmer Gyula I írt, Csintalan Pál I frt, üurtmgée Sándor 1 frt. Tripammer Gyula I frt, Kállivoda Jánoa I frt. Molnár Dezső 70 kr ifj. Weiu Tivadar 70 kr. — A szives adakozásokért ez nton fejezi ki köszönetét a rendezőiig. — Jubileum. A nagy kanizsai segélyegyleti szövetkezet mull vasárnap ünnepelte meg fennállákának 26-dik évfordulóját. Délután 4 érakor díszülés volt. Fesaelhofer József úr távollétében Bősen berg Izrael úr nyitotta meg ez ülést, fejtegetvén a mai összejövetel qzéljái, mely egy érdemes férfin-nak kitüntetéséi illeti, a szövetkezet elnökét, Vidor Samu űrét, ki annak alapiiásá-lói kezdve e mai napig huzzonöt éven Ai áll az élén; javasolja egyszersmind, hogy küldöttség menesztessék az élnökhöz, öt az liiéare meghívandó. [A küldöttség tagjai: Soomer . Sándor, Maschantzker Mór, kngl&nder Lajos, Veixz I. H; ái Fierher Sáodor csakhamar viaszatértek s< ünnepeltlel. kit a válaastmány lelkes élieneksel fogadott. Azután Bosenberg Izrael, lelkes beszéd kíséretében, melyben az ünnepelinek a szövetkezet iránti bokros érdemeit, önzetlen közhasznú tevékenységét ecsetelte, átnyújtotta az emléklapot, melylyel a szövetkezét | tagjai elnfküket meglepték. Aa emléklap nagy negyedrétalaku album-kötet, melynek jtijáliilása a budapesti Posner őségnek s általában a hazai iparnak becsületére válik. A üdvözlő irat szövegét Bapoch Gyula úr irta, a tőle megszokott magvas és érzelmes atylnában. — Az ünnepelt férfiú, ki 85 éven át ingyen vezette a szövetkezei ügyeit és soha semmit sem fogadott el szolgálatai fejében, meghatva válaszolt, köszöni a kitüntetést, de az érdem nem annyira Öt illeti, — mint mondá — haoem a buzgó váiaaztmAnyt, melyj veié karöltve buzaólko-dott a«saővetkeset érdekében, mely ily len- J dflleiel nyert. — Este ayolex órakor kedé- ] {yes bantuét voll a Szarvas vendéglő nagy-termében, mely vidám hangulatban folyt le awiyaa természeteden a talpraesett áldomások sem hiányoztak. Csak közül csak néhányat emlnflak fel: Horváth Károly tanácsos, a királyt a csalását kőaaöolölie fal; Ropck Gyula éa Hitesal Eda, a jnbilAnst élietiék; Dr. 8efc varai Adolf, a jnbüaas távollevő aljért VI** íamnöéra tótette poharát: Uh Ignácz«1 *abrendekröí) a hélybali pénz-útféaOtek vezetőit éltaua: Langy el Ignác* a választmány ás Jiasitkam ftrilétté poharát; SMto* fcáfoly stfatéa Vidor Samanéra. a Jafctteas s )eiea*v6r» «b. tfb, - A (ftkadv® Isáossa )í MM Hp, —: lyms. Dr. Rasmeska KAlmán Zalavármegye kir. laaMttgyelője e hó Ilikén é{jegyezte Mihálovioa Margitkisasszonyt, I Mihálovioa Károly zalaegerszegi kir. töfvény* ' széli híré leányát E hytnennirt annál na-gyohb örömmel közöljük, mari e szép Irigy { ben ujabb kötelékét látjük, mely tanfalügyelőnket megyénkhez, megyénk tanügyének nagy reményekre jogosiló fejlődéséhez füzi. Fel* I legteléii boldogság legyen kísérője ei ssép . frigynek- f HalAUaAa. F. hó 29-án a szent-gróthi a vidéki intelligencia nagy részvéte melleit 'latlék -örök nyuniómra a f b6 2 -én elhunyt Berger Jánoa földbirtokos htól' tetemeit Az elhunyt széles körökben mél-ián köztisztelet és szeretetben állott. A meg I boldogult ban neje a leghőbb s leggondosabb férjet, gyermekei a saeretelteijeg apát, S*i)-Gróth mezővárosa, melynek jótékony inlf-zetei létesítéséhez áldozatkészen hozzájárult, valamint a városa vidékeinek szegényei, kik iránt mindenkor a legnagyobb gondoskodás-aal volt, jótevőjüket vesztették el. X- A I gyászszertartást Caepy Zsigmond azllásgltfi I esperes, Koller Ignács sztgróli és Rigó Zsig-! mond. kéthelyi plébános Segédlete mellett végezte. — A kiadott gyászjelentés köveike-i zfcleg hangzik: özvegy Berger Jánoané a». 1 Szabó Anna maga ugy gyermeket: Jenő, Vilma férjezeti Beiaehl Gyuláné, férje Réiachl Gyula, ezek gyermekei Gyula, Vilma, Gixella. továbbá Berger Géza, Mariska és ErneszÜne, valamint özvegy Wagner Alajoecé, született Berger Katalin, Berger KAroly és Józsel s a kiterjedt rokonsAg nevében ia fájdalomieli szívvel jelenti felejt hetei lén kedves térje, édesatyjuk, ipa, nagyatyjuk és testvérüknek Berger Jánoa földbirtokosnak hosszú betegség éa a végső szentség (elvétele után élete 62-ik évében 1887, aug. 21 -éri történt gyászos elhunytát. — A boldogul inak hűlt tetemei f. bő 23-án délután 4 órakor fognak a szl.-gról.'ii sírkertben örök nyugalomra lé-, temijiaz engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyan az nap reggel 8 drakor fog a helybeli rom. kath. templomban a Mindenhalónak bemnlatlalni. Zala-Szent-Gróih, 1Í887. aug. hó II-én. Áldás éa Béke bamvairá 1 — BirtokvAllosAa. Erdélyi Mihály földbirtokos tótszerdanelyi s borslai bitiokát 200,000 forinton megvásárolta Lyku -Sándor Budapestről. — Nflkedvcll eltsdáa. A nsgy-kanizaai iparosifjuság saját segélyzőegyleie javára augusztus 20-ájn jótékonyczélu mii-kedvelő előadást rendezeti a »Szarvas* nagytermében. Színre került, Caepreghy F. népszínműve. a >Sárga csikó* melynek szerepeit az előadók műkedvelőknek becsülelére , váló ügyességgel töltötték be. Az előadás, ; daczára hogy a Szeqt-István népünnepély 1 ugyanakkor a közönség óriási részét elvonta, I látogatott volt és széjpen eredményezeit a i jótékony czéln^k. — Verekedőt ereimen párok* Érdekes uiczai jelenet I lejlödott ki valzme-Syik esle idylli csendjében s a kapuk köre-lében Horválh Annánkk hívják Éva ama | lányát a kivel szemben Gál Bertalan urnakl ali.pos okai leheltek [feltenni, hogy kívüle még a vitéz Marsfísk ndvsrlása iránt is fogékonyságot mutatott. A meginiervievnlt hogy viszont az amarosot illette gyannval, hiilgy egy más vetélytársára vet olvadékony pillantásokat, sőt hogy nemcsak a szemjátéknái marad a léte a tőle, Ezt meg Unger András és éopen jelen volt szive hölgye hallották meg*s a gyanuaitásraj némi azóvita után ökölre került a szereimI perpatvar, melynek csak a reedörség közbelépése vetélt véget. — Fekete felelel. Valaki kérdezi a fizikus diákot, hogy ha a színekről alakos fogalma van. mondja treg, mi a legfeketébb? — Ha egy vak, lakele lelkű szerecsen, fekete írakban, koromsötét éj közepén egy | négy öles mélységű pinczében ül, lekvárt eszik és tintát iszik, r — Iskolai értenIIéa. A helybeli ka'h. fögymnasiumban a beiraiáaok folyó hó 30-ikán, 31-ikén és szeptember nó 1. 2. napján folynak, ugyanakkor lartatnak a,feltételi és javító vizsgalatok is. — Az I. osztályba jelentkező tanulóktól keresztelöle-vél illetőleg születési bizonyítvány elömuta- I tása kívántatik. Minisztériumi rendelet zserint az első osztályba 60 tanulónál több föl nem vétethetik, minél fogva a helybeli | szülők figyelmeztelek, hogy gyermekeikkel ideiekerán jelentkezzenek — Vidéki szülök az elszállásolás iránt az igazgatóságnál tudakozódhatnak. — Szepl. hó 1-én '/,& órakor lesz az ünnepélyes Veni Sancte, 3-ikán magánvizsgálatok tartalak, 5-ikén megkezdődnek a rendes előadások. A ttygnn. igasgatóeág. — Jéfootf. A mult hét időjárása a megye több vidékét érzékeny csapással sajtolta Zala-Egerszeg, Keszthely, Hahót környékén éa a Muraköz egyea vidékein rendkivll esős jégeső volf, mely mindenleié nagy károkat okozott. — A nemkalkyelyl IparkIAliit Aa magnyitAaa, mint már lapunkban jele* tök: a jövő hő első napjAa log niegtörtéoni. A megnyitás Ünnepélyéről már megemlékezitek, ezúttal azt kívánjuk jelezni, hogy a kiállításon a gépgyártás, kójosigyArlás. posztó-és aafloyeggyártáa, as asztalos, lábbeli, zzabó, bognár, lakatos, kováoa, szövő, fooó-ipar, gyertya ée szappangyártás, épiiéasati ipar olbi terméket nagy számban s kiváló aiiaőaéaben lesznek képviselvé Nagyon érdekeaoek igérit intézetek / kolleeiiv i különösen a szomhalhslyl főgymnáiium ' laassermohelyének gyóbyörü késsitményéi, valamiat a női tanínléseiek pompás kési maakái. ~ A szalónakj attlimoninm bánya 'prodoelu.nal, a peiánéfii éa tansmi forrás-termények ssiatén nagy mértékben emelik a kiállítás érdedét. As inarnak minden nemében sok figyelemreméltót állilanak ki Vas-mggye iparosai, s ennélfogva reméljük, bogy a 'szombathelyi iparklAlliláa iránt országszerte' méltó érdeklődés fog mulaikozni. -Illetékes forrásból érteptyíftnk, hogy a minisster-elnök, a közoktatási, kttyreskedelmi és közle-kedési miniszterek résxben a megnyüási ünnepélyen, réssben a kiállítás tartama alait meglátogatják Szombaihflyt. Krlanlléa. A nagykahissai községi népiskolákban a beiratáaok auguagtua hó 80 tói sxeptemher 6-ig jbez'árólag lartatnak és pedig reggel 8-tól H-ig, délutáni .1 IÖl 4-tg /-én reggel 8 órakot: ttnnüpélyto* *Vejrti Sattcia* iartaiík. Keli Hagy-Kanfs|áo 1887 augusztus 2&4n Az igalmatósAg. - A kalalonfiéredl liirrfAvra défok azáma —' a lliozjpánk {bekttldöíi 1-3. ss. érteailés azerini —' augnazlua 13-íkáig 1683. vdll. - A f(lredi kórház javára Rónay Jácint pozsonyi prépost 100 friol sjsndékoxott, - A* IM8Í ik szölőgVógymód sxept. I én veszi kezdetét. — Xeuaéalély. Aj Fiumebsih fariolt orsaákos tüsolló értekezletről hazaiérő váczi csigánybanda kiszállt kájniszán s itt kedden a 'Koronut, szerdán a »P. Egylet«];étl§rtiw ben seneesté)yt adlak. A Bandi Marcsi i prímás veselése alatt álló senelta| tilünö j játékával felvillanyoala a közönségei. ) ' nek Msony jól esett annyjí í-zinczogúH után igazi jó zenéi is hallható^. fcrlanlléa. A tingy-kantisai ízr. elérni és kereskedelmi iskolában afbeiratá-sok a jövő tanévre f. hó B8-iól 3l|ig.d. e. m H~I2, d. u. S-ö óráig etizköxöltel|ek. Az JT,ak(M Nyilktér*) IrarMge miémtU Falllo fraapili, Sarak. Malta.aartall]aéi Alla—asaala. SImI uNd Tafaa S. I. II aar Natar Ma I } 46 tsn la staaslasa Rkbas asd HtSekss sollfrsl Is'* Itta éas HsliitHfalirik-Óspot O. Nsaaskoeg k n»ii k llof lltsraatt. iürleb ÜMtsr sagskasl. (trifffn jkoiisn it; kr, Partai a»4 (6) ^arkmr, sskvara- aátf weii 75 kr — " ^ " rtéassr Alias j>ur jyiubprv(irw:|,jwjl,llrt c^uJÍtstM vsrs«iiA<t Is «tsa«lsaa ItAlmn asé fttsakas ssüírst éas Hn]tMor»lirlk-l)it|M»« ti Haaaalwrg MMrUn. lliutur nagskaal tlriWs orto I MM (Si ls«, IlwiH 4sa I Ik. k. llluSis li ksatas lo kr. Ha HlKDrjrÉftEK. Upbbf! Presemtives iiigol gyárlmány, a frsncsiáoál sokkal megbjxhnióbh. As angol préservailvek mind-eddigi a bevitel nebézaégel mialt nem voltak kaphatók; exj, megkerüleodöj a gyár küldn t szervezett és gyártmányait az eredeti áro^eladjs. Vidul megbízások rög-itánvét vagy as ár beküldése melleit klosíttainsk. Árak tuczalonként 3-4— rl. Külön árjegyxAek ingyenes bérment rt levlében. Csin; Angol gyári raktár >esi Deák Ferenqs-uicsa 17. 'Sz. szud-balra. 999 1—10 raktá gyári tön, fogan 5-0 ve zá Buda varhi í|42flj AR Mstern igazgklotdg. — Vakmeré keliréaM lopáat követlek el e hó 24-érőt 25-ikére átmenő éjjel Sormáson, Tóth Jéptael oitniii gazda káráré. Bezárt udv.rára tolvajok hatoltak l>e i M ólból; egy sertéstielhajlottak. A dolognak IrnpicomicuK része az, hogy a gazda az isljillóban aludván, az íjtjión kívül feledett kulcscaal a tolvajok öt bezárták, ugy hogy az ablakon ál nézhette, a mini jtaimgái elhajtják, A rendőrség még az éjjeli őrjárat teljesítése köz^n kézrekefritetle a leneseket Hökkin Mimi* és Mohári István rovott előéletű kiakanizsai lakosoknál, kiknél; a sertést feldarabolva megtalálták. — Zaldé-aiagy ar kiimtt vetádé al ea> esiih'l. A tóvárosi zaidóság körében már hetek előtt élénk moagalom indult meg, egy »Zsidó-Magysr Közművelődési Egyesület* megalakítására; az egyesületnek cxélja volna, a hasai zsidók körében a magyarosodást és kultúrát hathatósan előbbre vinni, jkülönö-aen ott, hol a nagy szegénység és elnlaradot-ság folytán, ilyen külső behatásra szükség vitt), mint pl- a felvidéken. Első > sorban elemi iskolák (elállítása magyar és modern képzettségű hitszónokok alkalmazása állal volna e rzél megvalósítandó. Mezei |Srnö a kivlló publicista elszólitáaéra a pesti egyetem zs^dó vallása polgárai veilék egyelőre kezűkbe az ügyet, hogy a*t«pépHserüsitsék és a szükséges elökészülfllekét megtegyék Midőn a hazai | /iidők, ily módon karöltve a többi -kulim* ügyletekkel arra igyekazenek, hogy o|t, a hol azt ők maguk a leghatható-sabban. és legjolthan tehetik, a magyarnyelvet es knltiirák terjeazszéki — ők is szolgálaljába állanak ama törekvésnek, me!y-az utóbbi élvekben mindinkább erősbödve nemzetünk szellemi és erkölcsi! erejét lokozni, nyelvünket közkineacsé kívánja lenni. As *elöké8ziiö bizotlaág* (Hpest, Síp: uicza 12 sz.) |as egyesületre vonatkozólag minden-nemft lélvilágoailást szívesen ad. — Heréid as aaaaoMjl! K/. a régi mondás hozott gyászt Glavnik Imrére a ki valamely asszonyi személy miatt, párom társával nézeteltérésbe keveredvén a fen forgó difíerenliákai az ö beveri ejo Arán egyen-li let lék ki. Hiába cfak »srép állat oz asszonyi állat; aaép éa —j veszedelmesI« Talált péna. E híj23-ikán. midhn a laniló! gyüléa tarlatod Kanizsán, Hozáry József ^budapesti tanár a Klnirsí-ulcjtában egy löOÍfrltal terhelt pénílMarélet lalált A derék találó a levelei a rendőrségnek adta át Inijlái írt* VI kama rehajt^s még lási terület aér| íiyörg ugy ugyau ra be ihs: k. 1887. máj 22. 'ÉRÉSI HIRDETMÉNY. n.*kanizaai kir. (joazláfya részéről köt Bozália férj. Pol végrehajlaiónak azenvedö kisrajdal kr. töke 1882. ai 21 frt 00 kr kérelmi J0 törvszék telekkönyvi hírré tétetik, hogy ák Mómé kapornaki Tóth György végrelakos elleni 187 ílíus 22-től járó 6% per, 8 Irt 9S kr. vég-rt. iSü kr. jelenlegi a JmerülendjJ költáégek iráni i végrehaj-lyéljén, a fent nnvezett kir. .törvszék éhez tartozó kiiradai 4H. tikvben I ) I hrsz. a lel vett ingatlanból Tolb öt illető B€» Irtja becsüli fele rész I. 2 ll sor sz. a. (elvett ingatlanból Tóth Györgyöt lletö 542 frt 60 kr tlll: fele rész évi augiiHsluH lió 29. napján ilélelolt 10 órakor Kia-Bsdán a község lázánál Garai Benő leipere ű Ügyvéd vagy hejyellese közbe-iöttévcl megtartandó nyilvános'árverésen eladatni log. Ilinfhogy azonhav, a kisradai 48 tjk-vben Z. 0. a. Hőldvílái: Juli ösv. Tó|h Fe-» renoxi é javára bekeble i élvezeti szolgalmi jogot a Dé zalai lakarék|)én toké jaé. C. 7. a. kir k/CQ javára 8- a. 187 Ste'n frt. elt özvegyi haszon-megelőzőleg C 6, a. tlár javára 400 frt. kincatár javára 127 26 Rozi férj kr. töke s Pollák jár. leizálogos követelések vannak beke a kis radai 48. Ik.-. felveit ingatlanból I. rész az özvegyi frt. 19 Mómé iránti belez v 3, — ennélfogva ben I. I—11. sor sz. 1 Tóth Györgyöt illető haszot élvezeti sxolgalmiog fentartásával bo csájtat ik ugyan árverés] alá, de csak ugy, ha a jelzálogos követelések teljes kielégítésére y tükségesnek mutatkozó s 1000 írtban aaanni I megállapított összeget a beígért vételár r legttti, ellenkező metben az árverés hatályi alanná rálik, s az ingatlan az özvegyi haszon élvezeti szolgalmtjog feniartása nélkül a kltüi Öli halárnapon ujábban elárvereztetik Kikiáltási ár a fennebb kitett hecsár. t rverezoi kívánók tartoznak a becsár I0°/q-6 készpénzben vaay óvadékképes pa-pirhan a kiküldőlt keséhez letenni. Vpvö köteles a véiplárt 8 egyenlő rész-leiben még pedig az elaöl az árverés jogerőre amelkedésétől szkmilandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanatlól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alall, minden legyes részlet ulan az árverés napjától számítandó 6t kamálokkal együll az árverési féltél elekben meghatározod helyen és módoxaiok szerint lefizetni. Kell Nagy-Kanizsán, a kir. tszék. mint leiekkönyvi hatóságnak 1J887. évi május hó 28. napján tartod ütéséből. Grf HUÍíONNAY EVELL kír. tszékl h. elnök. kir. taséki jegyző. TTj Tráll^la)ts HILD K. ÍA. nagy-kaniaaai tematkoséai vállalat „R É S Z V É T' -nez ősimen legköaelebb agy uj oaég nyittatott Nagy Kanizsán, lllld LiÍh/JÓ (azokotian kla Rlld) Qtlet veaelléae mellett Iamarve aa ő aaakllgyeaeégét ■ minden tekintetben pontot o^járáaát, biaaaaQk, hogy eaenj aj, kitftnóen bertendezett vállajat elsőségét QMuiamar ki fogja érdamíelni iioüooooec Kgy tevékeny b # 1 y i Ügynöknek a ''ujummkmékM t|f osgyobb .kimtrfiká. kéfiim/Jn'gt •Antik it Csakis elaónsudU ajánlatokkal ellátóit} leve lek We»el Ariiul hirdetési irodájához Budapest Ikfrottya-utcza 8. sz, Intésendök, UÜ6 I—l i Ml valódi Karolinenthali,, Dávids-theája Nr|MM. ptMtkMÍM M ftéllMt |MMlléll«*li ll|l|Q|lbk A* lagagyMarlttói ttlatobs ««"U|i*<Íp> NnilÜllI aaBV, r ^lT' M|i I«MM)M1 (íak*— luihBUh'j rttjfwi »éf|t», aArjf*. var* m* tarán Aa iUkmru) a (tarkái uk «» |wk* í»»| ikuíIa muhI ajiraá tea wjkrfé lés a*lkOl IaeAés (UlHhgl lif UskasMktSt Hft Itr <« I ÍM kr Kfy »'«*>; aaabárs aa? •• kajad«dtaa A r^gyaikat Mliaal lágyak kltdolaok aoél MM (7 W j^yMinttlilof1 dk Wlvai. WaiaaaaaagMaa (Ni tMlmmlerlafi L, /»rrw|iw 10, lUMAr: m«uIm*n Marion éa lfliil»«r uraknál]_ i 1 hírneves éi Jónak blio- S fflsíi is öíösl: btn axenvpdflknak. Ürül ttttiWII Karotlarn-i 3 y —" (halt l»*vi«li»lhe*Jn iIüRwnt (u.I..Iu>Vn.«I. tt» kAlontUaa éJff, /*/#-, Uülb ia Am-orod/, iialívUa kik.*,1- Ar ut J»U « (•eraaéfa (Tat* rktilw*) alias, waly maglrjtll «rsdniényay*l kaaanélutlk. i Kgy * -»um «iK»k. Air. kr. wvdwfc NékAay l|*rtí*i Nml tal*«ll IMtMk4iiiikJ» t\ilúni nlifrJwló^KM k«f rvgta vi NWfkla4rt»ll»-k küMUilAwkMl furgabi«U» ktuutl, a a mUu auiial |) |>mI<1> tunyán, «•)• iicv CHiMi|p(t|tii. öiml M( én bsviMlMM VIml W) mluili'ii ilyi ■ k«iaiaiiiA*y kalAattélkitlöknarék, rnaly silml «im latnaik alkaliMaata lasat, k"gt a HraltulMlI IlMrultuvnllinlI iMiliMtmi ..••«*lt»i i-iiiuk btáunyuljun; uunak liilyték ith.iu maiam iniwüi ii i»wim»*<M «k*n»l,manómat ki«k adnom Aa Ujigyantt véd|«gy»Sto'( « kaM c*iwa*"'a»nH fel likaiul ni, nr* Agyatyaiiak a Üríti %al*4l liitrollttoiUliull IM«t<|« IIm'm « «a «lai»■ MtVI. unnrlft^rv*kúh'Bi Miiinjmi kamiaiwnA uárlMuyHkiL mil}fk«n iláiráauM éa l*y»B» vwaiyaia hiányaik - \-|toMu|aaii|iil raivnnkwlji'iiak. r*•«•««• tij »«•«. i)loiiraé|, rrkfrkArt littr- (íjliiiumliih) l«l«'H WttMííafB, M, Bt. niiili'iiiiNiiii éAllM>(V|«óK«,k liilji'ami atagpűf^oral' aak a kiiva, JAI taanul Ml»b t»l- Aa' kAtnktí wrvuai lakialAlyvkUit ajáululi vlrtiaatitA FUrst vasozukorja folyadékban, Dr. Ilagar mmljM aaarial alAAIIttva, aMijr Furat Jóiaaf c,V"zyi«Bufi«a állal IVajjalmii - A a^kAr Aiik)'»Í" -r latt javítva. Ivw Hv«i árat I Iri 10 Itr, •/, ttiac M kr Q-aiatropliaru MiűuO gyAfjraaar éitáfuUlu»A|aAI, «Méaa«-kaltraaC|.i hAa/Aa>, w»ai»r|lr«alk" ém D«w«rr|ra 'llan I ttv#f Ara 7t kr, Fttrst Jóssef iyAgyaa*rAaa a K Fa kér Aa|/al"-liua FrA|Akaa. KOraktAr: TÖKÖK JÖINKF (y4fyaa*riaaaAI, laAapaat, KlrAl/nitcaa I* <iáai. i |4M|ljW7. asAn. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Aluiirl kiküldött vógi-ehajlö u 1881. év IA I. c*. 10?. §-a éiitlnéUn exűnnel kéahirré leszi, hofy a nafy-katoiaaai kir. iárásbürúaág 6316 887 azAmu végzése Állal Sauer Igoácz okaniggai lakos végrehajtató javéra OUop Imre és Róza nksnixsai lakók elleo 1600 lit töke, ennek 1887. év janiim 10 napjától ssánitando 4% kaWai ús eddig összesen 47 frt 88 kr, peekóltaég követelés erejéig elrendelt biatosifési végrehajtás alkalmával bíróilag le éa feiülloglult éa 819 írt 40 krra becaült különléle szobabútorok s egyebekből Álló ingóa&gok nyilvános Árverés uijén eladatnak. Mély árverésnek ti 7456; 1887 aa. kikül* dést tendelö tvégzés (olyián a belyasinén vagyis N.-Kanizsái! alperesek lak AsAn laendó eszközlésére 1887. évi HKcpfeuiber hó I unpjá uuk dolelótt 9 órája haláridőül kitüzelik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel Ili vatuak meg, hogy az érintett ingóságok esen árverésen az 1881. évi LX. t. ez. 107. {f-a érielmében a legtöbbet ígérőnek becsé-ron alul is eladatni lógnak. Az elárverezendő ingóságok vételáia aa 1881. évi LX. t. cs. 108. §-ában megállapított leilételek szerint lesz kifizetendő. KelL Nagy-Kanizsán 1887-tk évi augusztus bő l(Mk napján. FÁBIÁN 998 I- 1. kir bírósági végrehajló Tsraail jgrd. fltl aav. VI, BlistH ii. ksgf A asasira kátééH I sa. swsA-As fcasssA|Ag •Isésd takla-tstkas sagyasasAlaZam alAg kAafHfsa tár, s s sástsr* láabas sétlstéskallM> Orf lleiklea MáMei. k. A nagymosás kellemetlen ÍM,i|i.M 'sae éaas. l és. A seiaékiMiykAskkea ai> kiiiiuiKHilmii Alté a Önök altul asAllttoti ti tlrl». g as nuaé és faoaanlcép sMsdas taktst«'kas «sAllaaras«k>Aa a^aytisaAk Ma<aiyatas.léAs •«t ktaaaAkpií t|asal|li|, atyl|n|ll«g kil«l" ülték kojn KtMidkei inlBsasalask kik-mb ilyiicsiti géiws aaSkaé* gSh viiii ii'jfjnliliioi áigjsk ls.-VakArvár. IM Máret. laaritelvs asakta a lpt|«t» kat nio«iHintiik s^sámMlk' |i- Tábti l«ws •seluiA-tsaéta aaA katrtalia kl|a-taslAaaal ailaaarísl slfSaAt . rouiuMA (idill* MímHIMS kagy aa sasi Ali, aarf sÜlitil léaUa agv agaas Mságisa-aaasyt Isíasgyél atAajssi a r>|i|i«l Af a <>vrtj'<t MwAaati agyaalsU a tran* atf wtf kéki s lagkavawMM aa* aaosvmlluk. I'lelilal HAlNaiia k (Strakoaoh <s Bonar aazbadalmli) rgy aSom/lr «gy sagyakk kAalartAs tkkvaamlll iiii 1(4iijr Ars alatt, s talérsaail reiutkhUll k^j«|eléae, tattppttM, (Siataaafsi m léé pacUkari aaa 'tait kafabérrA waaaa. tAM«Aa|arlAk aatsoa Aa aaélasatA klAlillAaast. Ksi'lai'k Msg/sritrasAf •gyaélli vaaAregritkalsél Schlcicz E. ii Társamii B(t<lapoaton. VII ataoaló-utota 47, éa V, harmlnozad-utora 4> 1 1'fAkasiaiAamlaéia aaeetláa iks, apeall. Uéssletflzetés mellall Is kaphalé. Arjogyzékea ia?yea és bormsiuvs. áu aMSé Kaatargasi IHSI. éák As IsAksét SNgfaktM aaéiiiti stAagnriéaéu lai miiiikél ni a laUaMá vagyak >aw alégauvé, Hajnor tigiisM xaxxxxxxaaaxxxxKicxxiixKMaxxxxKxaM *»CzígarettázóknaL x a jraoMiefí Fr6r Qára cliarella-paplij X ia I4a sialléByiiBalall gyAet |esgé»|. X Ht^'-'^r^i j jmn rT^-a aaleamtrAk-mafyar btreda i * listás sálask la ssss stazl I ff ' ÍIrIzcLmI'^^ ' awrltsrss Caristaskss" i»«i»tr Iteii OaniAars Cartasikn ' | BtaJg kadvaliatitiA vélik Aa aalia-j W dan llynaml cstUI ainaltókaAI kapksté, VatAél aMak »»«»« Mglr, HMilysak ftigaayja aa tda ÉallA|ifaisatatalt ra|Mm; X kAMHaal* Aa mHUAÍDNNTIKIN Fit ÉH KM1* oaégvi vlaoll. 1 j ! Hogy as watr^k siaz|R^arssági vaváll e gyAr |MsU»aas klasolgálsAaaa ' I X * RrannofAin PrÁrpe4^ knraakad törvényeiékllea „DraunHitin rrereb bnjai^zatt oiég alatt w - u| * Bécsben, II.;, Nigerlegfaue 8 sz. a.) gyári raktár nyitott, j fis, l'slll«a A HM Ja laa rtin. kas— JHy íj érlAal Loreley-k** nj**1 i [ / Jawaial, ntl vat aa AJ« JmW I / taUai fltltaJAIt kaaik-a 11 kavl kaasiiAlata atia nyurlimi, mnly atazaka* JKM ÍÜR dAlyossa a ImJktliHl-líu ^pr isai, •tűmyiu a bak /fftcli \ aévésl i^aara«ftlslÉ|r JBÜzbS kéri, unknél «l'.a»«zii Iflfl IA V agy tatja* rréa »a»- íjHBu IT'a kAtsAvAat, rOvkl Ida- \jnl ■ tg való kasssálat tttás uT/Éá I Íj a halnak valauilal a WjmM já aaakAtaak Urm^aMtaai ujtum A fo aalst As aArSségat ki»l- pjlfy ■ - caAaAs éS Siafóvja kursi MM l j,; ' <1 Aastlléatdl a lamnazaantili ^^H^D Sg korig. Kfy kdntii Ara fiiul Ba i kr 1 fn 2 frt lífn m, « \ tAval ksidéa aa|ioakéal Mwt ÍV-' BflÉí 'J * péaa aldKigaa bakii-(léaa vazy gÁataatáavAl* * t"l mállott és aféaa »l> ( NII,I A<; és TÁMMA, Radapaat, ktrály-■lesa M. DM 1— 8 Aslvsisr- gyAgyakailár in Kégal A-gyögyasa-rAassAI ZAgrábbas. — Késig Yascsst gyAgy-asartára Martmrg. 7t-5 M-W Hirdtrritíriy. w j Alulirolt ézcntáli közzé leexatn, body vagyoahtflloti •Mu^uiliei' Kajtat volt rijtgy-kanijisa^ hejeÉyrttt kereekédö esődiöaegéhez tartéso, eddigelé még be nem Iplyl, résébea váil#miUf réasben pédig kOivvklvonatoken álapuló, legnagyobb reszt jiírójlfig jinár negijéfi és össsésen MM frl 27 krra éugó aetiv Itöveialéeek, öxok játuiékttiyal egyOtj ajánlati nlon eiadainak, Aa irAfbeíi sérti ajánlatok asan hirdetménynak hirlmií köfiétélelétöl ssá* mitandö lö nag alatt ajoiődválasslmány elnökénél »(iarai [Benő* nagy-kani ssaj ügyvéd urnái írt éaadék letétele melleit banvujthatők, ii kinél az alaalali feltételek éa ax eladás láirgyát ké|>ezŐ követelésaa részletes jegyzéke Ma meglő' kiiilhulök. — j N Kkni/aán 11071 évi augusztus hó 'it ikéri. Dr, HelkNeklM Jakak nagy-kanizsai ügyvéd mini vb. Mnrqoitter f-ajos éeMválaaztmányáBak 096 1-4-1 j ; tagja ég jemöje, Véd|«gy A belúminfniszterlum állni, aa^at. mUu.lot m^mmmm §1.79$. as. ». aJAiiloti én mmh-katA«A|ak Állal uMz»ln.gűll POLLACSEK-féle FERTŐTLENÍTŐ SZEREK éa pedig íei iőtleniiő íolyadék, fertőtlenítő moáoszappanpor y aAlaak átlniidóKn kapkaiAk. ngyntalAe _CARB0ly-líÉSZ, '"^r CARBOL-SAVAE Pellseaek Kasll éa Táras kriatAJy-aséda- h UríMJ' liU-mrA gyára. B t D 1 F K N T. 111. Letlilel. KtrAlj-ntna 71. aaámi alaII. BaiU|i«at flhAma egyetfail atálllléja as Asasra kéfbásak, lakolék sjrilvAsas éyéloUk larsksok, atk, asIkséfUtaiMk f*d»sAsa. Nagy-Kanizsán kapbaió: H|réiaa éa Kleiii-uél Vyo+gUM flgabal 11% hpülgjdiniiwnil Nafy Ci. ktr. oiitrék-migyír ^^^ illbililitsoti Farugony-matráczok Pótlék mímoúkú é> sodronybeté^Bk helyett^ to^és le Mwres. NIÉihu alkalmai taiéasiaifasá és IMrkáeekisk Msgysbb nméi W^kati lm fn iJ' ^ " - ^rr ktáté wélmááaé ^TKswi SZvt ifi 1 fMJtíátt BÉDS, I Nrair Xarki 7n f "«< Bútor-gyár N.Kanizsán. w adrartas jbbtn. Caí kásiku DséckAeyt tér J x | Ezzel van azerer.ceém a. n. é. közönyéi becses tudomására hozni, hogy j FSletemet és gyáramat Sz.-íHériárról Bíagj-láamlaaára helyeztem át. j Gyáram ugy rendeztem be, hegy minden igénynek megfelelhetek- 1 Ki vállalok mindennemű a szia lo a éa kárgllM munka készítését, ugy az tatén j a volt bútorokat álalakitok ugy brit Lee, miqt a vidéken. Továbbá azoiotapHázá* 1 ***ar m eltagadok és mindent ízlésesen és legjnlányoaabban kénzitak. ( Raktárom a legnagyobb választékot tartalmaz. j Batornővei, buiorrugony, lőazör síb. igen jnünyozan kaphatók. j Felkérve a a é. közön ége) a hazai ipar lámofaiáaára, j vagyok, kiváló tmztelattel ( W01-4 FIÍL0V1TS LAJOS BölOfgyáros, kárpitos éa 4mM. [ 1 A legjobb gyártmányú uj zongorák mérsékelt árért, ngy amntén átjálwzott-songorák ia raktáron vannak I tus b«r| á.tHál. Oöii 3—* Sugy-Kunitmln. ISzt. Jakab-csoppe. . > , tfyécTlléaArm. A MM. Juknli-rőaoprk. aa Arira arrl Vá4|acr aSraa aéréakrll airdllé-———-J kan aarélak ványc aarrtnl a , ............. .„nk aa l<*ct»bb B>-«B.V»I«VYH v- Mt iiiuiiAMn, melyeknek mindegy' kSIAa-klIAa néz aa la ajafi raarvl fcflaj rt, ' aa laaaatélala foljrién a raSnprR tiaamélaia mattan klrént tnkifart IiIiinIi. | • Kapható SS krv* éa I frl SS kro* uvu« grfclMm PAraklér: M. StatU, Hun-| aoeoe. ScbOUraWaaaa. |
