* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 21.44 MB | |
| 2022-12-13 10:05:35 | |
 | |||||||
Nyilvános  501 | 751 | Zalai Közlöny 1876. 071-078. szám szeptember | Zalai Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 15. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 5AGT-KAMZ8A, 1876. september 3-án. 71-Us: araéirrx. Tizenötödik évfolyam. ^---- | üilzitiü ar '' ss¿« é*rs . fél écra . . . gegyeé érrt 8 írt. a . ! Mlrástssst 6 huihm petitsorhaa 7, nAioduor 6 s mindoa további sorért 6 kr. .IJfiLTTKEHJCK Í toron jnnt 10 kmn *A- ■*xatik fal giartUrí illetik minden itgye« hirdetésért kai« i |ü kr. fizetendő kfilftnf Q fiaiy-Kanízta várt« J Uletf «seri W4S» ni lap Utal« ,________ . uffkMttOet, Taka rékpénstár^épület földszint, — *ny*gt rémét ! illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-MUffn miAMClcCt: SAflY-KAXIZHA Wlsssleskár Bármentetlen levelek euk ismert mnnkatár-«aktól fogadtatnak el előbb -BOMOO ÖZLON Késiratok tínm n«m küldetnek. helyhatóságának. nsmkfltöitbffi a „nagy-kaiiizsaJ kertskedftlaJ • Iparban*", testület'', a .Zala-StMgy* gőzhajózási rsszványtársuiat s több j Kési n i a a .nagy kanizsai takarékpénztár'' a .zalamegyei általants tanító és várssi egyesület hivatalos értesitije. üetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő yegyes tartalmú lap. Kend az Alvinczy ? ÜL Az, aki a magyarosodás ügyét előmozdítani és buzdítani akarja, reménye horgonyát kevéssé vetheti egy-két germaniza-tióval emiitett egyesületünkre, melyeket sí-cut figura docet átváltoztatni nem lehet; oly tényezőkre kell tehát a figyelmet és jó erőket fordítani, melyek az élvexet czége alatt a kedvtelésnél egyidejűleg jobb szájízt aduik arra, hogy a magyarra is adjunk valamit és abból is tartsunk valamit jónak. A színi kérdéssel nem lett volna helyes felvetni az egyház és iskola kérdését is, de a casus bellit keresvén S. S. ur, már szó nélkül nem hagyhattam annyival kevésbbé, mert igazam van. Kétségtelen, hogy a játék élvezete és látása könnyedén hat a kedélyre és mert szórakozással karöltve jár, legfogékonyabbá leszi a kedélyt az iránt, mit játszunk és ezekből mit látunk. Hisz a .Falu rosszaa az éneklés kedvet százszorta jobban emelte, mint minden dalárda; ennek előadása után a suszterinasok sem dúdoltak mást, mint: .Vörös bort ittam* stb. íme, egy színi előadás is okoz hatást, hát a többi. A hol megfeneklett baj elenyésztéről van szó és ha e baj a sociális életbe vette magát, az általa áthatott egyesületek bármiként törekedjenek is, érezhető lökést a ja* válásra nem adhatnak, oly orvoslás szükséges, mely nem sért sem egyént, sem osztályt, sem egyesületet. Ha egyesületeinket (már a németeket) feltámasztani akarnók, mindenesetre azon volna a kérdés rendje, hogy a germánisatiót eddig tttró, vagy honosító elnököket és választmányokat cassáljuk, kik pedig igen jóravaló és befolyásos polgárok lehetnek. Mily elkeseredés, visszavonulást okozna mindez? Hány személyi ambitió sértetnék vérig ? A színház nem bánt senkit, sőt vonz, nemesit és összehozza a szórakozás és nemesülésre boldog, boldogtalant. Szóval, nem bántunk senkit, ha sarkaljuk a magyar színházba járni, sőt ha kissé mulatnia sikerül, megköszöni buzdításunkat, kedvet kap máskorra is; becsülni tanulja az élvezettel a nyelvet és fog valamit adni arra, hogy értse és beszélje otthonn, kávéházban és mindenütt és ha egyszerre nem mind is, lassanként többen többen. Lássa S. S. ur. hogy mily rágalmazó-lag vádolja a magyar ifjúságot, hogy nem tesz. Kérdezze meg azokat, kik az .ifjúsági kör* felolvasásain jelen voltak — és voltak kíváncsiságból jelen sokan, kik nem bírják a nyelvet egyik vagy másik ismerőssel, hogy sóhajtoztak: .bár teljesen értenők'' és e sóhaj már csirája annak, hogy törekedni fog érteni és ez a magyar ifjúság tesz és tenni fog és lesz is eredménye, mert tisztán magyar és nemes szelleme van és hatása leend is működésének és hiszem is, hogy a színház ügyet hazafiúi kötelmöknek tartandják kezökbe venni és a cosmopolitai veréseket leszorítani, mert ezeknek és nekem nem mindegy ám a parola, mely nemzetiségem megölóje és nem szívben, hanem nyelvében él a nemzet! Azt mondja S. S. ur, hogy aSlaraffiát és lovagjait nem ismerem és hogy abban fájdalom, nem értenének magyarul szórakozni Egyikben sincs igaza. Én a Slaraffiát igen is jól ismerem, ismerem tagjait, kik kevés kivétellel mind beszélni tudnak magyarul (S. S. ur nem érti jól a nyelvet ?) ha kívánja, az egész névsort közlöm, melyből meggyőződhetik, hogy a 4 főnöktől az apródig csak egy főnököt és egy-két lovagot talál, ki nem j ó 1 tud magyarul, olyat, ki semmit sem tud — alig talál 4-et. — Ne hányjon port a szemünkbe. N. Rigyácz, 1876. angustus 29-én. Rigyácz nagy halottja, P&llini Inkey Kál • min földi maradványai ma tétettek az örök nyugalom helyére. a nagy és nemet fai család egyik kiváló fénye, reménye és büszkesége szállt ma a sirba. A munkás, az önzetlen hazafi, az erényekben tündöklő férfiú nincs többé, ast a kérlelheti» halál szerettei karjai és tisztelői köréből kiszakította. Hogy nagy volt a vidék előtt, tanúságot tesz arrój a mai nap, mert nem csak Zala, de Somogy megye is, hol szinte erényeiről volt ismeretes, sietett az utolsó tisztességet megadni annak, kit becsülni tudott. Ott láttuk a ravatalnál Kanizsa értelmiségét keseregni a családdal, siránkozni a lesújtott ösvegyet, biss e halott nemcsak az övé, — mienk is, kik tanultak benne az életet tisztelni, a művészetet pártolni, a tudományt istápolni. Fényt és pompát ne keress tisztelt olvasó e ravatalnál, hisz azt a boldogult egész életén át nem kereste s nem szerette, bár születéséhez, vagyoni állásához teljesen hozzá fért és megerőltetés nélkül tündökölhetett, hanem e helyett feltaláltad a mély meglepetéssel átalakított ravatalt. A templom, hol a boldogult hült tetemei a ravatalra kitétettek, egész belsejében gyászt öltött fekete posztóval bevontán, a családi czi-mer és a fehér kereszt által jelezve mutatta, hogy itt fekszik azon nemes kincs, mely a szegények istápja, a szomorúak vigasztalója, a szűkölködők felsegélyesője volt A templom meglepett mindenkit, a____ tal mellett égő temérdek gyertya a gyászt csak emelte, mintegy emlékeztetett mindenkit ama közmondásra: ma nekem, holnap neked; — mely gyászravatal felállítása és as egész templom berendezése becsületére válik a pesti temetkezési egylet itt jelen volt tagjainak. A temetési szertartást a vidékről összese • reglett számos lelkész ur közvetítésével üti István keresztúri apát ur teljesítette, — as énekkart a kanizsai tanári testület dalárdája végezte. A koporsó 4 órakor a pesti temetkezési egylet tagjai által a ravatalról levétetvén, a templom előtti térre helyeztetett, hol, miután a család helyet foglalt, a szertartás kezdetét vette, a családtagokon kivül a családi erimert Ri-gyácz község elöljárósága taitotta és eszel kisérte a kert helyiségben ideiglenesen épített sírboltba, honnét majd az építendő kápolna sírboltjába áthelyezendő lészen. — Most már nincs más kívánnivalónk,mint a mindeneket alkotó magasságbeli Isten vigasztalja az elszomorodott özvegyet, nevelje fel a kiskori árvát és ebben kárpótolja a nemes családot, melynek egyik nemeslelkü tagját oly korán az élők sorából kiszakította, — mi is csak azt mondjuk: áldás emlékezetén, béke porain ! KOVÁTS. Jegyzőkönyv. Zalamegye általános tanítói testület Nagy-Kanizsa járás fiókkörének 1876. aug. hó 10-én Újudvaron az iskola helyiségben tartott értekezletéből. Jelen levők: Szigethy János, elnök; Schmidt József, alelnök s pénztárnok; Kum-szauer Simon, jegyző; Sáringer Károly, Szép hegyi Gáspár, Horváth Vendel, Horényi Pál, Anderss Károly, Magyar György, Dely Dániel, Vass Gáspár, Ágoston János, rendes tagok; Stingli Károly ur, körjegyző s Újudvar községi iskolaszék alelnöke. Stingli Zsigm. soproni VI. oszt tanuló, Zsideg János, ss.-balázsi köijegyső-•egéd. TÁRCZA. Az utolsó emlékezés. Csak még egyszer, — — éa utószor. — Aztán .... örökre elfelejtelek. Húcaúzuí jöttem. Búcsú nélkül Kl sem tudnék szakadni tőletek. Kijöttetek az élet útján Jó- én balsorsban egyaránt velem..... Engedjétek siró szememből A búcsúzás könynyét letörlenem ! — — Ist«ru veled, te büszke álom, lljűtfori szép napvilágom! Gyermekkoromnak játszi fénye, Ssép délibáb, tündér-mesés alak! Még mint ifjú hányszor futottam A kép után--bogy elfoghattalak <>h, még akkor nem tndtam én azt, Hogy utolérni téged nem lehet. De, lám ! Az élet jó tanító, JAl megtanított erre engemet. Isten veled szép délibábom, iűhervadott, letört virágom ! Te tolod ia el kell szakadnom Ifjúkoromnak."hajnal csillaga! A kormányos hajója széttört, És nem maradt más semmi, csak maga. Más semmi sem, csak 8 maradt meg, Kincsét a tenger eltemette mind. Koldússá lón. A viz Ölébe Hiába néz le, hasztalan tekint. latén veled arany remények, Tört romjai kehiem tüzének 1 Az élet, Sasi lombtalan fa, Gyümölcseit kevésnek termi meg. Mert vsgy lehull id5k elítte, 8 aztán a földről nem kell senkinek, — Vagy még ha néhány rajt'' maradna És nem hallott le volna mind talán, Szegény gyümölcs [ As egyik száraz, A másik meg férgemé lest a ián ! Isten veled, ti szép remények, 8 ti, drága, szent oltári képek ! Alusznak lenn a föld ölében Ábrándjaim fÖllengzS álmai Meghaltak 6k ; s váljon ki képes A holtat újra föltámasztani ? ! ! . . Sírjuk fölött kis mécs világol. Lobogj, lobogj, szép lasaan, csendesen Emlékeim halvány világa, Kialváshoz közelgő mécsesem 1 Ist« n veled, ki alszol mélyen A föld- a sir sötét ölében 1 Caak még ez egyszer,--és utószor.-- Aztán örökre elfelejtelek. Búcsúzni jöttem ; búcsú nélkQl Kl sem tndnék szakadni tőletek ! Kijöttetek az élet útján Jú- éa balsorsban egyaránt velem..... Engedjétek airó szememből A búcsúzás könynyét letörlenem ! — — — Isten veled, te baszk« álom I Ifjúkorom I 8zép napvilágom I VÁRI!ALMI KÁLMÁN. Miből tanulónk többet, a költészetből, vagy a történetírásból ? As embernek — mint as Alkotó által észszel éa ssabadakarattal felruházott lénynek — dicső hivatás jutott osztályrészéül: uralkodni a nagy természet fölött, annak szépségeit, bájait, erőit, tüneményeit saját hasznára, anyagi, erkölcsi és szellemi czéljainak elérésére kizsákmányolni ; lehetőleg eszményíteni a szépet, jót és igazat, minden cselekedeteiben e három jelszó által, mint világító szövétnekek által vezéreltetni és válvetve embertársaival közösen törni a kitűzött nagy végeséi felé. Igen, ez volna sajátképeni rendelte- tése sz embernek, de fájdalom! legnagyobb része az emberiségnek sokksl prózaiabban fogja fel azt és szem elől tévesztve legnemesebb, a Gondviselés által kitűzött czéljait, csak mint önmagának árnyéka jár-kel itt es ideiglenes földi pályáján s ezt befutván, nyomtalanul eltűnik, utódaiban még csak létének méltó emlékét sem hagyván s a legfőbb Lény ítélőszéke előtt felel tetteiért. De ne feledjük : az ember eredeti hivatásának, magasztos cséljainak valósítására igen nagy befolyással van culturai állása, eszének, de méginkább lelkének és kedélyének mikénti művelése, ápolása. Mert látjuk, hogy a természethez legközelebb álló, a röghöz kötött emberek még legkezdetlegesebb felsdataik, szükségeik — és önmaguk, valamint másoknak tartozott köteleségeik felől még csak halvány fogalommal sem bírnak. Ellenben minél inkább emelkedik az ember a természet fölé és iparkodik fz idea országába, minél csiszoltabb elme éle, minél műveltebb, finomabb és nemesebb kedély és erkölcsvilága, annál inkább törekssik a tökélyesbülés utján jjLrni- £s es utóbbi mozzanatokra t L az ész, kedély és lélek kiművelésére rendkívüli befolyással vannak a tudományok nevezetesen a poézis és i história. Igen, költészet és történelem oly két emeltyűje, oly két hatalmas tényezője és rugója as pnbetiség tökélyesbülésének, mely nélkül az 3mberek egyeteméből álló népek és nemzetek soha virágsásnak, jóllét- és boldogságnak nem örvendhetnének, de ellenkezőleg ezer és ezer bajjal kellene küzdeniök, hogy csak létöket fenntarthassák. De itt csakhamar azon kényes, fontos kérdés merül fel előttünk, hogy váljon melyik a kettő közül, a költészet, vagy a tör* ténelem tanulságosabb-e az emberre nézve? Melyik nyújt több anyagot, több tárgyat, hogy azt a lélek magába szívhassa, as ész magáévá tehesse és igy az ember életutjain zsinórmértékül használja? Mielőtt e kérdés boncsolgatásába és elemzésébe bocsátkoznám, mielőtt a kettő között válaszfalat vonnék és egyiknek is, másiknak is hatását kijelölném, először • kettőt párhuzamban, együtt és egyszerre taglalni megkísértem. „M indkettő érdemeket és tényeket hoz tudomásunkra." Mindkettő, a költészet ugy, mint a történet, tágas mező, bő tér arra nésve, hegy as ember ki-nyomatát adja komoly méltóságának, hogy megfelelhessen magasztos hivatásának; mindkettő nyitott könyv, melyből kiki olvashat és magának az élet szövevényes utjain hasznos tanultságot menthet Mind a költészet- mind a történelemnek egéss periódusai ismeretepek, melyek telvék rsgyogó fénynyel, egész nensnn-tekre kiható áldásdus tevékenységgel; mindkettőből kiválik egy-egy pantheon, melyben a magasröptű idealismos as ihletet jósló lélek, a kormányzati bölcseség, a feláldozó emberssere-tet, lélekerő és jellemssilárdság; szóval: as emberi nagyság a halhatatlanság öröknöld myrthn-sával felékesítve, fényes trónusán ül. Mindkettő, poézis, ugy mint história, jó kalaus as életben, a sors különféle változataiban és viszontagságaiban jó alkotó s egyszersmind megvitass talé. De mindamellett kétségtélen as, hogy as emberiségre gyakorlott befolyásában egyiknek adjuk oda Eris almáját? Mert a történet as l ator. Elnök megnyitó beszédében hangsúlyozza, miszerint a tanítóban mind a nép, mind as állam általános miveltséggel biró egyéniséget kíván; de arra nem gondolnak, hogy ahos szükséges eszköz is; eszközök beszerzéséhez pedig mindenek felett péns kell. — Háromszáz forint évi koldus alamizsnából szellemi eszközök beszerzéséről pedig szó sem lehet. Végre mégis szilárd és erős kitartásra buzdit, agy hiszi, hogy ügyünk majd mégis csak győzni fog. Az értekezlet megnyitottnak nyilváníttatott. - 2-szor. A mult ülés jegyzőkönyv módosi-Bás nélkül hitelesíttetett. 3-ssor. Elnök álul előterjesztetett Zalam. II. tanfelügyelőjének egy felhívása, melyhez a közokt. rainisteríum által kibocsájtott és a Unitóknak f. hó 24-én Zala-Egersze-gon tartandó nagygyűlésen lehető megjelenésükhöz szükséges fuvar és napidijak kiszolgál-tatásáról szóló magas rendelet van csatolva: melyre mindon zavar és kellemetlenség kikerülése tekintetéből oda nyilatkozik a kör, miszerint e tárgyban tok. Kovács János közig, szolgabíró ur is kéressék meg, hogy a járásában levő községi birákat a kérdéses útiköltségek és napidijak kissolgáltatására hivaUlosan utasiUni szíveskedjék. 4-szer Anderss Károly tagtársánk „A tanító községi viszonyairól* kidolgozott írásbeli tételét általános tetszésnyilvánítás mellett olvassa fel. 5 szőr. Sáringer Károly ur „az alárendelt mondatnak mikénti megismertetéséről" gyakorlati előadást tartott, mely alkalommal nemcsak előadási szakavatottságának — hanem ama U-pasztalásának is, melynél togva a nyelvtan 8 egyáltaljában valamennyi Un tárgy afaluzinép- . iskolákban jelen körülmények között még kellő sikerrel keresztül nem vitethetnek, fényes U-nujelét adá; miért is azon, tisztán a gyakorlatból merített fejtegetései a jegyzőkönyv mellé csatolandónak és a szerkesztőség annak közlésére megkérendőnek a kör által határozUtott •/. alá ide nmllékeltetik.*) 6 szór. Szigethy János, elnök a természettanból „a hőről" szintén igen érdekes és szakavatott előadást tartott 7-szer. Rosszalását fejezi ki a kör Ambrus Lajos ur közönyösség«, lehet mondani, hanyagsága felett, melynél fogva a reábízott 3 dolgozatnak elintézésében még máig is semmit nem . tett; sőt minden okadatolás nélkül az értekezleteken sem jelenik meg: a kör álul jegyzőkönyvileg megrovandónak nyilváníttatott; ezentúl pedig ilyesmi nem fog többet rábízatni. A neki adott iratokat pedig mihamarább a kör jegyzőjének megküldeni felssólittatik. 8-szor. Többnek azon indítványa, miszerint a kör pénztárából 2 szaklap járassék, helyesléssel fogadUtott és egyhangúlag „A népnevelők lapja" Pestről — és a „Néptanoda" Pécsről válassUtott ki, melyekre mielőbb előfizetni a kör pénztárnoka utasitUtik. 9-aser. Hogy a gyülésrei összehívás gyorsabban teljesíttethessék, ezután a kötlevél mellőzendőnek nyilvánitUtik és helyette a közös pénztárból a kör jegyzője számára a szükségelt „levelezési lapok"-ra megkívántató összeget utalványozza a kör. 10-szer. A jövő értekezlet helyeül Sormás tűzetett ki, a hová is a szükséghez képest még a jövő ószssel, ellenkezőleg pedig Uvaazszal fognak a kör Ugjai összehivatni. Több tárgy nem levén, as értekezlet elnök által befejezettnek nyilváníttatott. SZIGETHY JÁNOS s. k., a k«r elnöke. RUMSZÁUER SIMON s. k., a kör jéfyrője. •) JövS asámonk bocsa ; óhajtván, hogy a köa-•égekben olvastassák. 8*erk. ez érdekelheti a tapasztalt embert, míg a poéU Hisz a történetnek épen abban fekszik fő-jelentősége, épen as kölcsönzi neki nagy becsét, hogy mindig as igazat igyekszik előttünk felderíteni; factumokat beszél el, jellemeket tüntet fel, melyeket szigorúan vizsgálván s a tényekből a jellemekre és viszont következtetést vonván „oly kincset gyűjthetünk magunknak, mely as élet minden szakáb vn, a szerencse minden változásai között gazdag táplálékot nyújt lelkünknek. A történetből ismerjük meg, hogy as em ber, as anyag és szellem egységes egésze, miké pen mily módok — és eszközökkel emelkedhe-tik oly magaara, vagy sülyedhet oly mélyen; a történetből Unuljuk meg, hogy mi az, a mi a népeket a jólét, a hatalom s felvirágzás színvonalára emelheti, vagy a sülyedtség, a viszályok s nem ritkán as enyészet kaijaiba taszíthatja. A poézis ellenben a phantasia országából merít, aí a UpsszUlt emberre nézve, ki a világban sokat hánykolódott, sokszor csalódott és ép ezért csak a készelfogható valóságnak barátja, nem bír érdekkel, vonzerővel; az ily ember, mivel már reményei, illusioi megcsalták, légvárai öes-sseomk>tuk s előtte egy rideg valósággal telt ■nomoru mait fekszik, nem bír többé fegékony- ■ággal * költészetnek magasröptű fenkölt eszméi iránt Voltaire mégis kicsinált hazugságnak nevezi a történetet, Jegyzéke azon bünpereknek, melyek a zala-egerszegi kir. törvényszék 1876. évi september havi nyilvános ülésein előadatnak u. m. September 1-é n 1865. 6H9/B. 876. Ss. 1. Börczi Flórt súlyos tes-tísértéssel vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 776/B. 876. Sz. 1. Ágoston Gábor sikkasz -tással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 827/B. 876. Sz. 1. Németb János hűtlen kezelés miatt vádlott elleni ügyben ítélet hirdetés. 828/B. 876. L. t Burdon Péter tudva lopott sertvések elárusitása miatt vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. . 865/B. 876. L. t Nsgy György és íllés Péter bortolvajlás mistt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 877/B. 876. L. t Sági József emberölés miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. September 9-é n 1876. 777/B. 876. Ss. 1. Molnár Pál nyilvános erőszakoskodással vádlott elleni ügyben végtárgyal ás. 912/B. 876. Sz. 1. Barkóczi Ferencz vétkes lövéssel életbiztonzág elleni kihágás mistt vádlott elleni ügyben végtárgy aláa. 1111/B. 876. L. t Dezső Kálmán pénz-sikkasztás miatt vádlott elleni ügyben végtár-gyalás. September 15-é n 1876. 763/B. 876. Sz. 1. Antal Ignáczné sikkasztás miatt vádlott elleni ügyben végtár-gyalás. 798/B. 876. L. t Nemes József tolvsjlás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 956/B. 876. Ss. 1. Kovács Ferencz sík-kssztás miatt vádlott elleni Ügyben végtárgyalás. September 22én 1876. 859/B. 876. Sz. 1. Illés-Vörös Imre és társai súlyos testisértés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 918/B. 876. Ss. 1. Schwarcs Lipót megvesztegetési kísérlettel vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 939/B. 876. Sz. L Vorthman Fülöp hamis eskütétel miatt vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés, 1062/B. 876. Sz. 1. Tóth József tolvsjlás miatt vádlott elleni ügyben curiai ítélet hirdetés. September 29 é n 1876. b49/B. 876. Ss. L Marton Ülés Éliás csalás miatt vádlott elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. 880/B. 876. Sz. 1. Ángyán Károly nyilvános erőszakoskodással vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 910/B. 876. Szl 1. Mészáros Antal tolvaj-1 ássál vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 988/B. 876. Sz. 1. Nagy János, Szabó Jó-: zsef és Plánder János emberölés miatt vádlottak elleni ügyben ujabbi végtárgyalás. Helyi hírek. — A soproni kereskedelmi és iparkar mara köselebbi üléséről felvett jkönyvben olvassuk: Egy tudósító Kanizsáról a magas mi-nisteríumot megkéretni véli, hogy: 1. tekintve És sokszor évszázadokon át félreismernek egyes jellemet Ugyanis a hagyományos események igen gyakran nem maradnak meg oly híven genera-tióról-generatióra, sőt as események adatai szándékosan elferdittetnek, vagy kiszépittetnek, hogy egyes néptörzseket, néposztályokat, bizonyos magán és közérdekeket, sőt nemzetközi, a vallás, a politika vagy a közerkölcsiség levő, mozgó eseményeket oly sötét színben fel ne tüntessenek és így as utódnemzedékre való kétes eredményű kihatását mérsékeljék. Tudjuk, hogy nem ritkán még élő embereket is, vigy olyanokat, kik még csak rövid idő óU nyugszanak a sírhant alatt, bizonyos mythosszerüség vess körül; megemlítjük e tekintetben Mária Therezia királynőt, ki felől a történészek már is viutkoznak egymással, val. jon a híres „móriamur pro rege" jelenet csakugyan megtörtént-e, vagy nem; nemkülönben a bár önkényes jellemű, de felvilágosodott ni-seteivei korát túlhaladott II. József császárt, káról a nép még évtisedekkel holu után is att vélte, hogy titokban él; I. Napoleont, a-harczck földrendítő caesarját, kiről annyifelé ágazik vélemény, a hány történésze örökli meg korszikot alkotó tetteit. Ha immár mint a példák muUtják, a történet a közel időkből való ess-ményekkel s egyénekkel sem bír oly me~ingai-lan határozottsággal eligazodni, hogy a kétalj, a tagadás, a hitetlenség, vagy egyáltalában a kritika ez ítélethez hozzá ne férhessen: mik{> azt, hogy a füstölés a fagy ellen rég ismeretes óvszer, de az mindaddig, mig annak alkalmasása as egyesek tetszésétől függ, a kívánatos sikerre nem vezethet: intézkedés volna teendő, melyszerint a fagynak elhárítására, a katona-ság segédkeset nyújtani tartozzék; 2. miután a füstölés nem as egyedüli fagy elleni szer és a levegőnek csekély rezgése a dért megakadá-lyozni képes: ennélfogva tanácsosnak muUt-koznék, ezen veszély ellensulyosását erős ágyúzással és harangosással megkísérteni, mintán ezzel a levegőnek msgrázkódUtása és eső idéztetnék elő, eső pedig borús eget feltételez és felhős éjjeleken fagy nem áll be. Khez a jelentésttevő megjegyzi: hogy a javaslatba hozott eszközöknek czélszerüsége vagy czélszerütlen-sége iránt cssk . megejtett próba után lehetne véleményt mondani, mig ez mog nem történt, addig senki hstározotten nem nyilatkoshatik. — B. EdelshelmrG yulay 4-ik számú huszárezred aug. 31 én vonult be Nagy Kanizsára, hol as őszi nagy hadgyakorlat szeptember 15 ig Urt. — A zágrábi nemzeti színház ballet-mestere és városi salon-táncsUnitó Coronelli Péter ur Nsgy-Kanirsára érkezett s itt táncaU-nodát nyit. — A zalamegyei általános tanítótestület legutóbbi kösgyülésén tisztikarát következőleg valasstotU meg: elnök: Schmidt Károly; ale''nök: Hoffmann Mór és Kovács Sándor; iegy-zők : Németb Ignácz, Juháss Péter és Tóth István; pénztárnok: VenczelRezső;könyvtárnok: Récsey György. Bővebben a jkönyv. — A kis-kanizsal polgári olvasó-kör ssept 3-án, délután 4 órakor közgyűlést tart — A Török-féle kávéház szeptember elsején becsukatott. — Feltűnő, hogy as országos dalárűn-nepélyen a nagy ksnisssi dalárda nem volt képviselve, sem as aradi országos tűsoltói gyűlésen s nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet nem képviselteti magát. — Alsó Lendván ssept. 9-én, as ottani és vidékbeli fiatalság zártkörű tánczvigal-mat tart, melynek jövedelme az alsó lendvai polgári iskolába járó szegény tanulók segélyezésére fordi tutik. — Ur. Vlrava József Alsó Lendva kerületi országgyűlési képviselő aug. 26 án Lentiben volt, honnan 27-én Alsó-Lendvára érkezett, a városi képviselőség küldöttsége elébe ment, Nagy József szolgabíró ur lelkes szavakkal üdvözölve fogadu. A képviselő ur Lendván egy óráig tartó hatásos beszédben fejtegette politikai álláspontját, melyet — úgymond, ha választói nem helyeselnék, mandatumát leteszi, melyre peresekig Urtó helyeslés és éljenzés következett A cssinóbsn fényes banquette tartatott. Kéjftriselő ur folyUtja körútját a kerületben. — Kisfaludy Károly leveleiből Sza-na Tamás ss „Életképek" 76 dik számában, ugy szinte a.Figyelő" III ik füzetében, kettőt közöl, mindkettő igen érdekes és Sümeghen kelt, egyik 1835, másik 1844-ben. — Aha fi (Aigner) Lajos által szerkess tettt és kiadott .Figyelő" irodalmi közlöny szeptemberi füzete gazdag tartalommal megjelent — Veszprémből írják nekünk aug. hó 31 én a Veszprém és Zircs (2 órányi távol Veszprémből) között közlekedő postakocsit a rátoti (Bakony) erdőben, kirabolták, a posU-kocsiat agyonverték, a lovakat szabadon ereszték az erdőbe, a kocsin ÍUŐ asszonyt összekötözték. Még holnap fogjuk tudni, vájjon mily öesseg rabolutott el. Mig e sorokat írom, ablakom alatt robog el egy kocsi, mely a tettesek kutatására 3 pandúrt visz a zirczi útra. várható, hogy Clió ónja (a történet istennője) a tissU igazságot s csak is az igazságot jegyezze föl oly tényekről, harcsokról, haladások s hanyatlásokról, a tudomány fölkentjeiről s a háború férfiairól, a melyek a mult eseredek homályaiban folytak le s a kik hosssn hosssa századok ÓU alusszák as örök álmot Mózes, Cyrus, Sokrstes, Belizár, Homér, Néró, Hannibal, Nagy Károly, Mátyás király — melyik történéss s minő történet mondhat ezekről s számos más nagyokról s viselt tetteikről merő igazat? eltekintve attól, hogy itt és ott as egyik vagy másik szántszándékkal ferdíti el as eseményeket és egyes jellemet félre ismer, mert épen félreismerni akarja, nagyrészt a multak homályából, a minden regesserüségből kivetkőzött tényeket nem is lehet a jelenkor előtt földeríteni. A történet lehet tehát az »élet mestere''. de a mit tőle tanulunk s magunkévá teesssük, az távolról som mindmegannyi tiszU gyöngyszem, sok az ál gyémánt és sok a hamis érem, mely nemzedékről-semzedékre száll, a hol aztán — az igazság rovására -— mint drága kő és drága fém forog késről kézre. A költészet ellenben tökéletes és teljes. Ha nem is kétségtelenül igaz as, mit a költők nemes felhevülésükbea zengenek, ha nem is történt meg dolog, elég, hogy megtörténhetett, elég, hogy belső igasság legyen benneácséiból, hogy as embereket oktassa. A költészet kétségtelenül egy mindent magában foglaló, a tudomány minden ágait átölelő, — A keszthelyi kir. járásbíróság, mely | egy igazságügyministerí rendelettel telekkönyvi 1 ü^yekbAtf bírói hatáskörrel felruhásUtott, azon ügyek U» járását f. évi oktober l én fogja megkezdeni. '' — Légrádról a hernyók roppant pusztítása felől panasskodnak, különösei a káposztát emésztik föl; a vihar pedig legközelebb a gyümölcsfák és kukoriczában tett felette sok kárt — Templomszentelés. A pacsai templom felszentelés f. sug. hó 27-én megtartatott. Esen egyházi ünnepélyes szó szoros értelmében fölülmulta várakozás a □ ka t. Daczára annak, bogy a délelőtt ti órákban folyton szakadt az eső, mégis nemcsak a helybeli — hanem a vidékről is összezsúfolt közönség ösönléelazujomin épült díszes templom belsejét Reggeli órákban megdördültek a mozsarak és a harangok ünnepélyes hangjai szétverődtek a borongós fellegek közi. Tiz órakor a templom felszentelést nsgos Svastíca Károly apát ur eszkozlé. — Ugyanekkor főt Papp Károly kis-komáromi plébános jelee egyházi beszédében lelkes szavakkal részletesé a templomfelssentelés czélját és okát. Az elmondott busgó beszéd — és ünnepi áhi úttal tartott szertartás befejeztével körülbelül 80 terítékű asztal várt a plébániaiakban a vendégekre. Az ebéd lehető legvidámabban folyt le. A lelketemelő toasstok hosssu sorrendjét a köz-tissteletü és kedvességü Ujlaky József plébános, mint házi ur ékes szavakkal nyitotU meg — legezivélyesebben üdvözölvén megtisztelő vendégeit és hálásan emlékesett meg s Veszprém egyházmegyei püspöki kegyadományokról. Ezután felszólalt Nóvák Fereacs ur ő méltósága s a szónok erőteljes hangja a néma csöndben di-csőité Ujlaky József ur fáradbatlan busgólko-dásait, a kinek Pacsa községe sok tekintetben köszönheti nemcsak ast, hogy ma ily emlék- szerű nagy napot él......hanem a kivívott országos vásár — pósUköslekedés — nagy elis merést követelhet; — as elhangzott lelkes üdvözletet perczekig tartó éljenzés követé. Ebéd végeztével tánezra kelt a fiatalság és Urlott as körülbelől éjfél utánig s igy es ünnepély, melyhez sok szép emlék fűződik, véget ért HazauU-zásom alkalmával Csány községében találkoztam a magyar huszár ezreddel — kik Türjéről elutazván, a vendégszerető Csányban egy napi kellemes pihenőt tartottak — és ismét tovább Kanissa felé vették utjokat — Sümeghen as államilsg segélyzett 4 osstályn reálUnodában a beiratások f. évi 1-tői 4-ig tartanak — a főelemi fi- és leányoszU-lyokra ellenben 1 — 10-ig. — Figyelmeztetés. Ssept 5-én tul 15-ig csak igazolandó alapos okoknál fogva vehető fel a tanuló as igazgató által; esentul september végéig csupán rendkívüli esetekben a Unárí szék által. A még később jelentkezők csak ministeri engedély alapján vehetők f&L Sümegh, sept. 1 én. 1876. As igazgatóság. — Rövid hírek. Királyné ó felsége Miramareban van. •— Rainer Ferencs volt honvédőrnsgy Budapestén Rottenbillerhás 4-ik emeletéről leugrott s azonnal szörnyet halt. — Abdul Hamid zultánná proklamálUtott sug. 31-én. — A szegedi kiállitás szept 10-én záratik be. — Gr. Mikó Imre 60 ezer frtos alapítványt tett s sepsi szent györgyi iskolában. — A Zubovics-féle sportsorsjáték busása oktober 18 án less. — A Dunán 1787 hajó malom van Pozsonytól Pancsóváig. — as orosz vssuUk egy bécsi lsp jelentése szerint nsgyrészt beszüntették a teherforgalmat s csakis csapatokat szálliUnak a határra. — Kállay Béni képviselő Athénből, hová KonsUntinápolyból ment, Olaszországba utazik. — Natália tejedelemnő álla''-'' a azivvilág minden legtitkossbb rejtekeit felfedező isteni ihletség, mely az embert számtalan irányban ssétágasó szálaival átfonva, minden szépre, jóra és nemesre megtanít, erények ápolására felbuzdit s mind magunk, mind embertársaink irányában ssent \kötelességeink lerovására ösztönöz. a költészet\ ugyan nem az észhez, de a szív- és kédélyhes szól, azt, ha az élet különböző viszontagságai folytán szilárd jégkéreggel lenne is bevonva, megolvasztja és igy minden ssépreésnemesre fogékonynyá teszi. Igaz, hogy költőnél csak heves képselme működik, de a kedély fÖlhevitésére és telkesítésére sokkal baUlmssb az eszményi, mint a való; mert az ember terméssetében fekszik, hogy reményeiben oly szépre festé ki msgának jövőjét és ép a nehesen, vagy épen el nem érhető után sokkal inkább sovárog, mint hozzá közel levőhöz ; s igy as eszményi, mely valóban nem csak ideábsn él, azaz létezik, sokkal inkább fokozza a kedély folhevülését, lelkesedését A költészetből megismerjük a költő fenkölt szellemét mely mintegy fénysugaraktól környezve, jótékony melegével és fényével elárasztja ss emberiséget és boldog ason nemset, mely esen sugarak iránt nemcsak elnyelési, de visszaverési képességgé is bir! Sümeghen, 1876. jul. 20-án. KOHN GYULA. poU aggaw^- — Sstanfaiván igen becses ös- [őri telepre akadtak. — Jámbor Pál sajtó alá rendezi költeményeit. — Asoettrák nems.bank oiult héten 4 miliónyi jegy szaporulatot tüntet __ Trefort minister külföldi útjából meg-¿rketett. — A fővárosi egyetemi könyvtár III. fjneletének egy termében a ssobatetöset telje fC0 leszakadt, emberélet nem esett áldozatni. — \ helyhatóíági kisorsolási engedélyek kiadása betiltatott. — — Háborús hirek. Rsgusából aug. 29 ¿nM irják: Dgeladin pasa 6 sásslóaljjal és több ágyával Stolacból Trebinjóbe érkesett. — M.^bitbató hirek sserint a montenegróisk ltf-völdi''iíik Bileket; Moukhtár pasa Trebinjéből nyomul. — Cattarói hirek jelentik, hogy aug. Podgoriczánál harcsolnak. — Gla- crovieta éa Dobrujevácz közt 6 órán át harczol-uk, szerbek kényszerítve lettek megerűei-lett állásaikat elhagyni. — Nisbfil aug. 20-röl jelenük, hogy Achtned Kjub éa Ali Ssib Dro-''.''»ujevac és Poguvács köst, az utóbbi Zsitko-ráczuál a legjobb positiókat tartja elfoglalva ¿i csak a nehéz lövegekre várnak, melyekből eg''vrési tegnapelőtt ismét Belgrádc»ikba száJlit-tatott. — Eddigelé a törökök a szerbek minden ruhamát viaszaverték. (Widdin aug. 30.) — p.Klgoriczán 30000 török van. — Konstantinápolyban a zaltán változás miatt késaülődó nagy luatlás kitöréséről írnak. — Rodostóban a ke-rMztéay és mahomedánusok köst véres összeüt-kötés volt. — A törökksukarusi határon as erődítmények védelmi állapotba helyeztetnek. — A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 1876. évi augustus havi forgalma. BEVÉTELEK. Ptnttár maradvány 1Ö76. jaliu«j| 31-én ...... Pénztár számla 16. Hitelesőnek. Betét számlának Váltó KülcsSn ■ Kl<~legezési , l''éljrejfilleték , Kötvény és váltó kamat sz Keiratási díj » Késedelmi kamat , Költség „ Százalék . „ llázjKvedelcm a KintlerŐ kamat , llitbár bátraink Betétkamat 3°/a Arany ¿4 franc , Lejegyzési díj , hrtckpapir , Hetét arany . , Hetét franc , VVgye« Lrtekpapir szelvény s illeték j* « m < 230 1180 ft. 17 -— I114Ü 15,11« 86 65,fi22 99 44,703 38 1,971— 3490 — 1895 10,883 78 3i:— 165,60 392 107 1590 «8 28 100 201 - 34 88 247 2320 KIADÁSOK : 14 Adós Pénztár számi. számla M I» M számla Betét Váltó Külcsftn Betét kamat Költség Kötvény és váltó kamat *r Adományozási Hizjüvedelem Tiszti fizetés Klőiegezési Bútor Betét kamat 3V illeték Bélyeg illeték N''jugdij alap Arany kölcsön •»"itaJék ösztöndíj Brtét frank Araay kamat •I 1 = 52*i 128,717)72 51,800 57 71.963 6200 944 27 63 1150 1 860 365 3740 2 17 20 Pénzkészlet 1876 angust összes forgalom || — S20j| 186,243 31-én S 2471180(1 7ü,93 >m. 1 494|464<| 287,673 64 98 87 80 62 70 41 17 16 .Vegyes hirek. — Jntékitini czédula 1745 b6L „Budapesten a tizedik uimu nemzeti sziohásban ma, október 26-án először adatik: , Döghalál, föld-f^o^éa, sáskák és gyermeki Meretet", vegy •Egy kedélyea család szeszélyei." Torsdráma tissnbárom felvonásban, harangsngással, robajjal s a színház ünnepélye« fÖlgynjtá-«ával. — Ssemélyek (hely szílke miatt egyenkint nem neveztethetnek meg, elég mondanunk, bogy majd valamennyi elsfrangu művészünk fog venni benne, tudniillik): 675 hős, 587 bfané 900 fiatal szerelmes ós ugyanannyi sce rolmesnő, 206 gazember, 72 mulattató inas, 1200 fcu gyermek, mind m&vésznóink csemetéi, kö-^etkezéskép született mű véssek. Aselsö felvonás ^lán a nagyérdemű közönség külön élvezetére, két gyilkos ünnepélyein fog fölakassiatni, a bitófa görög tűzzel leend kivilágítva. A második felvonás után hatéser dragonyos lóháton sál-táncsot fog járni. A harmadik felvonás után a két hónapos Bibicz ur bógón fogja magát hal látni. A többi felvonások után hssonló előaadá sok fogják a nagyérdemű közösséget mulat tat ni. — Kezdete regeli négy órakor vége éjfé után. — Menu esókolésa an esküvő utá\ minden lakodalmi vendégektől, régi angol sso kás, mely Amerikába is átvitetett. Az elókelóbl társas kör&kben ugyanezen gyakorlat már nen divik; de az alsóbb osztálynál annál erősebbec tartja magát Kentuckiban tőrtént erre vonat-kozólag nevezetes eset. Egy falusi legény sse rencséa volt hosszas, tüzes ostrom után egy vá rosi csinos leány kegyét megnyerni, ugyanazoi város egyik vagyonos polgárának nem oly sze rencsés kérése mellőzésével. A lakodalom nagy szerűen lett megünnepelve és a vőlegény é) annyira a bámulás tárgya volt, férfias athlet» termete miatt, mint a menyasszony kellemteli-seggért. A vendégek közt volt as elutasított kérő is, aki egészen beletalálta magát sorsába és a menyasszonynak őszinte szívvel kivánt boldog jövőt. De ast tudta ő jól, hogy a csinos nő halogatott nyilatkozata miatt féltékenykedik reá a győztes vetélytárs.Az esküvő megtörtént, a vendégek szerencsét kivántak a menyasszonynak és megcsókolák sorjában. Végre jött a sor az elutasított kérőre; a vőlegény éles, de nem épen ellenséges tekintettel nézett reá. A szegény érzé helyzetének kellemes, de egyúttal kényes oldalát is és visszatartotta magát a szokásos csóktól. Épen, midőn másoknak akart tért engedni, megragadta őt a vőlegény vas kaijával, mondván : ő most as én nőm és követelem, hogy neki a szokásos csók mindenkitől megadassék. Ha ön őt azonnal meg nem csókolja, lábcsontjait mindjárt széttöröm." A kelepcéébe jött városi nem érzett magában elég erőt a vss karokkal megmérkőzni, megcsókolta a menyasszonyt és a vőlegény teljesen kielégíttetett — Elefántok támadása sgy lokomotív ellen. Indiából jelentik as angol lapoknak: „Egy mérsékelt sebességgel haladó vasúti vonattal szembejött egy csorda elefánt, melyeket a mozdony éles füttye sem tudott letéríteni a pályatestről. EHenkezőseg, a harsány hang fölizgatta a csorda vezérét s támadást intézett a mozdony ellen, azonban életével lakolt. Még két elefántot gázolt le a mosdony. As utazók cunyául megijedtek és a mosdony tetemesen megsérült A csorda eszel cammogva tovább állt és egy magaslatról még soká bámészkodva nésett a tovább sugó vonat után." — Nem mindennapi iltlet. Rosel Arnold, tarnovi születésű kalandor évek óta praktizálja azt, hogy házasodik, neje hozományát fölszedi, 24 óráig élvezi a házasságot, aztán odább áll. Bejárta ilyen módon fél Európát s oly szerencsével, hogy még sebobem csípték el. Legközelebb Budepestet is meglátogatta s eljegyezte magának Kraus Évát Az izr. hitközséget azonban egy névtelen levél figyelmeztette Rosel charak-terére. Az tehát megtagadta as esketést. De Koséi nem jő zavarba, Uj Pestre megy és ott megesküszik. Neje hozományát fölszedi, 24 óráig élvezi a házas életet, azután pedig odább áll. Most újból ütik a nyomát, de hasztalanul. — A pannonhalmi ünnepélyekről tudomá -sunkra esett, hogy József főherczeg ó fensége Gráf altábornagy, ki jelenleg Nagy-Kanizsán van és báró Nyáry udvarmesterével részt vett az ünnepéltben. A kormányt Perczel igazságügyi minister képvisele. Simor herczeg-primás több más főpsppsl szinte megjelentKruesz főspát ur ó mltsga fogadá a magas vendégeket Ssom beton, aug. 26 án, fáklyássenével tisztelték meg ő fenségét, kinek beszéde es alkalommal, ugy az is, melyet a megye küldöttség általi fogadtatáskor tartott, lelkes „éljen''-ekkel fogadtatott As egyhási ünnepélyt díszebéd követé. A főapát ur IX. Pius pápára, a királyi család és József fŐberczeg ő fenségére emelé poharát Legkit&-nőbb felköszöntés ez slkalommal a főherczegé volt O fensége ki emelé a Benedek-rend hazafiúi érdemeit, hozzáadván, miszerint ő, mint e szerzetnek tanítványa, gyermekeinek tanítót Pannonhalmán választand, hogy jó hazafiakká képeztessenek. Mely «savak nagy benyomást idéstek elő. M e r k a r esti, Vénusz pedig reg-geÜsillsg. — Mtru nem látható. — J u-p i e r már esti 9 órakor lenyugsmk. — Sftturn uss majdnem ai egész éjen át látíó. A Nap e hó utolsó napján 48 e. peren-czetésóbb kel fel és 59 e. perczczel korábban nytszik le, mint u. e hó elsején. Papírszeletek. — A n(áná»)i fymnáiiam Vl-ik unatályit aa lén ciD|MÍn egy tanuló hallgatta. Egy debreexeni iái otthon barátai uak ezen un iramot elhensélte. Egy a*''-« fráter rOgtön reá kérdési: hát aztán pajtás va*uik-c ott nívnortT — Alig hogy haza érkezett a hegyről, a minit élczaa J. — A — midón bemegy hozzá egy le-iyka, • mondja: Tisztelte a Tekintető« arat a nagyízületi nr éa azt tadakoltatja: igaz-e, hogy meg-tte a hideg a as&USt ? Tisztelem a nagytiaaUiet* urat, mondd meg ky<NB, nem vette meg eaak alknseea. Nem ojfy értettem instálom slá—»n, hanem »cy elvett»-« a hideg a eaűUSt ? Mondd meg otthon, lányom: nem vette míf , csak jegybr járnak. t S a leány e válaszokkal tért haza gasdájáhos. Egy kassal magán leányiskola vizsgáján aa elük lő kérdi egy 8—9 éve« lánykától: — Mikor saSletett Jézus Krisztus? — Kérem szépen, felelt a leányka, én azt nem idom, mert izraelita vagyok. — No hát, akSr or fogod tndaÍ,hogy ikor feszitették vmeg. szerfi — frt — kr. j széna tg legjobb 2 C(t — kr, középszerű — frt — kr. — Kötött- vagr így-" szalma legjobb 1 kére 16 kxn — középszer«^- fcr.f szalma takarmánynak való legjobb 3 frt — kr., középszert! — írt — kr., asslms alomnak való legjobb 9 frt 40 krM középesért 2 frt — kr. — Uj-bor beetoliterkint 8 frt — tar. ó-bot 11 frt 60 kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter eeaet 8 kr. — Bttkkía, egy köbméterkint, egy méter bókban, ketesztrakásaal — frt — kr , nélkül 8 frt 60 kr.— Cserfa keresztrakással — frt — ktn kereeztrakáe nélkftl 8 frt 20 kr. — Tölgyfa kereeztrakáasal — frt — kr., keresztrakás nélkftl 2 frt 70 kr. — Kóazén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repeaéból, egy kilogrammkint 54 kr. — Árpadara — frt — kr. Fsgyugyertya öntött 64 kr., mártott $8 kr. — Szappan 40 kr. — Nyers fagygyn 82 kr. —- Lámpa-bél, e*y méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48 -50 kr. — Borjahas 60 kr. — Sertéshús 5« kr. — Buloana 75 kr. — Disznózsír 90 kr. — Marhazsir 1 frt — kr. — Köménymag 56 kr. — Vöröshagyma 12 kr, — Fog* hagyma 30 kr — F5tt só 15 krn kő-só 13 kr. — Bora— frt 95 kr. — Paprika 70 kr. — Czukor 50 kr (P. h.) Prága, aug. Lemberg,n N.-Sseben,v M Kiadta : •"»nger, V. aljegyző. Lotfehaxáa. 30-án: 48, . ''34, 77, n 87, 78, 49, 30, 25, 19, 6, 24, 60. 51. 18. Sserkesstől Qxenet Utazók névsora •Kanizsán, 1876. augustus 23-tól— augustus 30 ig. — .Arany Koros áh oz" czimzett szállodába: Loháry Ferenc» Szigetvár. Cixeaatetter N. Szombat-tely. 8vastics £. Z -Egerszeg. 8teiner N. Siófok. 8ebwar-''.rnberg Moritz Sopron. Kreinaer N. Barcs. Deasátb 3óza Csokonya. Árvay N. Z.-Egerszeg. Weiss Imre Szombathely. Kerecsey Józaef Mármaros-Sziget. Bármely Alajoi Bécs. Jnkey N. Baszinya. Bogdán Lajos iomogymegye. Boday altábornagy Sz.-Fehérvár. Rep-sey Kálmán Mármaros Sziget. Dr. Grész Alajos Z.-Bgerszeg. Árk Vilmos szegazárd. Tóth Jánoe Köményes. Dömötör József Segesd. 8teiner N. MarczalL Szigelies N. Nedelicz. Inkey Kázmér Perlak. Törény N. Muraköz. Taliáa S. Kutas. Árliáns Löw. Fiamé. Frank N. Bécs. Klein Manó Triest. Gréff N. tábornagy Budapest. — sS zárvázhoz* eaimzett szállodába: Bóberl K. Kaposvár. Fuchs A. Csokonya. Glavina L Pallin. Bogyandi Csokonya. Czigler M. Csáktornya. Iosel M. Kaposvár. Rosenfeld M. Kaposvár. Báró Schey K6szeg. Hirschmann Csáktornya. Griesa Nándor Tarány. Haim Ferenez Tarány. Váaosyi 8. Két-hely. Böhm F. Triest. Hirsch M. Domború. Hegyessy pL Kut-Dombó. Haoaer J. Triest. Koharits F. Szigetvár. Kreusz S. Szigetvár. Balázs Ádám Keszthely. Nunkovic* J. Szt -Mihály. Deatack T. Bpest. Báró Ssegedf Inke. Sonnesberg M. Budapest. Franca L. Laibach. Hausner J. Ötvös. Hirschler H. Domború. Pritcx L. Bécs. Blum J. Becsehely. SpiUer M. Zákány. Lövy J. Lincst Kiás D. Varaad. Bogearieder F. Barcs- Bosenthall N. Z.-Egeraaeg. Tráaaky £L Körmend. Wamberger Pest. Mihalevies A. Z.-Kgeraaeg. Bosenberg Kaposvár. Fackler F. Gráea. Kobn 8. Bécs. Geszy J. Zágráb. Bochlet H. Linez. Samok Keszthely. Kadetcaky Gy. Pécs. Nagy Gyula Tófej. Nagy L P.-szt.-Láaaló. Bvokovics F. Budapest. Kollay A. Csáktornya. Bodaasky D. Körmend. EnnetzN. Bécs. Hart-mait U. Pécs. Adler D. Komárom. Woffer B. Bak. La>oss N. Zaitía. Báró Inkey Baszinya. Weiss S.Ka-pofvár. Unger K. Pest 8tern. Za. Porczenfeld. Mor-tentan E. Kaposvár. Bücher E. Budapest Nmluager 8. München. Coronelli P. Zágráb. — .Zöldfákon* eaimaett szállodába: Wu-krir S. Begses. Pmnbaaer H. Triest Sebeeselbsrt J. Bnck Eisinger E. Lendra. Hassing H. Gleichenberg. Scimitczler G. Kőszeg. Baufard P. Csáktornya. Neu-mio J. Kaposvár. Straaer J. Dombovár. btrem M. Vírasd. Weiss J. Pécs. Weistmanu H. Cseken. Le-bmsohn P. Boroszló. Remete i. Horpács. Heimler J. Ab*. Horváth J. Somogymegye. Brunner M. Z.-Eger-s»g. Kellermann G. Károlyvároa Báró Kerez Bécs. Voskévig B. Prága. Klsasek J. Pudveias. Horváth J. ftproo. Mandazar C. Sternberg. Mögr L. Strinoveer. Ihnkoler P. Triest Mendelsohn F. Erdély. 8ehosster F Krakkó. KrebiUeska J. Königzfaaz. End J. Pitsanek. Buer A. 8ebflteaen. Buseca G. Pécs. Weiss Z. Csák-t rnya. Sellenberger J. Keszthely. Pök 8. Rollin. — .0 r o s a 1 á n hoz* czimzett szállodába: laamann Scharboarg. Perlaki B. Letenye. Scberbaan Isrburg. Lengyel J. Győr. Baganer Bterner. Heres-fid H. Soacsók. Perlaki Langvia. Horváth P. 8ze- Halaai P. Horvátország. Stldter E. Z.-Egerszeg. B Zágráb. Bár« Sebes Kószeg. Lengstyi B. IrfiniL Böhm A. Brflnn. Grünhut J. Kaposvár. Maga-inovics F. Bécs. Bichler J. Várasd. 8piegel V. Pi-rsskiweea. Fűnek £. Gráea. Terpláa K. Szt-Gotthárd. Bertalan L. Pápa. rieff J. Letenye. Wogronies B. Baoen. Eiaenburg B. Pozsony. Selinger K. Arad. Hir-kammer L. Brflnn. Launer G. Bécs. Osatricb L. Le-lanye. ffinehkopf KSsseg. Baebner A. Essék. 2128. H. Tflrje. Már megkésett, elSbb kaptunk közleményt ^^ 2114. Egy mihályfai előfizetőnek. Legközelebb ; magnak is resteijük, de a viszonyok gyakran ural* kodnak a legjobb szándékon is. 2124. W. »A gyermekek színjátéka" bírálaton vsa. 2125. U. Keszthely. Igen köszönöm gyelmedet. 2126. P. k Emléksorok* közölhetők. Érték- ét váitéfalyaa szeptmber I. 5''/, metaliqaes 66.55 ; 5*/, nems. kölcsön 70.20; 1860-ki áUadalmi kőlasön 111.25; hank-réssr. 8.55— ; hitelintósetí rássványek 141.40; London 121^0; magyar fóldtehermeniáai köt-▼ány 75.50 : temesvári földtehermentáei kötvény 73.50 ; erdélyi földtehermentási kötvény 73.85; horvát-slavon fÖldtehermentési kötvény 85.— j esőst 101.80; os. kir. arany 5.88- ; Napoleond''or 9.67 — n d. Csillagászati jegyzetek september hóra 1870. 3 án Holdtölte. Uoldíogyat-kosás. K Hold Satnrnuszt elfödi. 11-én Utolsó negyed. 14-én Hold s Föld köselcben. 17-én Holdajság. Napfogyatl kosás. A Hold Marssot elfödi. 30 án A Hold Merknrt elfödi. 22-én As fin kesdete. A Nsp a Mérleg-csillagsatba lép. 25-én E 1 s ö holdnegyed. 26 án Hold a F ö I d töl legtávolabb. 30-án A Hold S satarnusst elfödi. A 3-diki holdfogyatkosás budapesti kösép idő ssennt cfti 9 óra 11 pereskor kesdódik s látható leend Ássis-, Európa-, Afrika-, Dél Amerikában s Ansstrália nyugati réssén. A 17-diki teljes napfogyatko-g á s csak Ausstraliában látható. Vasat! menetre Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti idótmutató óra szerint, Indal Knnissáról Vonat hova: szám Ora Pere. ldS 905 Eszék, Moháes,Dombovár s Fiaméba 4 48 reggel 215 . , , 2 80 délnt. 212 Bnda-Pestre...... . 4 68 reggel 902 ........... 26 dálat. 204 ........... 11 30 estve 818 Bécsbe (8aombathely, Bées-Ujhely íelé)5 8 reggel 801 . ......... 11 48 estve 815 Sopronyba ........ 8 88 délot. <03 Triesztbe és Pragerhofos kereaztöl Qrácz és Bécsbe ...... 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Qrácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel S 47 délnt. Brkesik Kasinára honnét : 216 Easék, Mohics, Dombovir s PInmébdl 1 41 délnt. 206 , , , 11 11 estve 203 B«da-Pestr61 ........ 4 20 r«ggel 201 H .........2 5 délnt. 911 „ ......... 9 44 estve 814B6eSb81 (Saombath. Bécs-Ujbely)fcl5l 10 27 estve 802 „ „ . .4-6 reggel 816 8opronyb61........U 58 délel. 214 Bécabfil Orica, llarbnrg, Pragerbof fel81 ......... 4 12 reggel. 201 Trieaat- és Bécsbél Marbnrg, Prsgsr- hof fsISl.........1 21 délnt. 204 Triesst- és VUlaehbél PrAgerhof felSl 11 — estve Marbnrgba csatlakozés Villach és Praneesiestbs . ... , PianeeefestbdL ÇÎJ Ssptsmksr 3-tél s*tinter 94s »876. Piaeii árak. Hivatalosan jegysett piacsiárak Nagy-Kauisssváros piacsbistosi könyvéból: 1876. évi augustus hó 30-án. Bnaa legjobb snly 40, ''/, hektoliter kint, 100 kilogramm szerint: 10 frt 80 krn k&zépszerfi snly 38, 9 írt— kr. — Kétszeres legjobb snly —, — frt — kr. középszerű snly —, — frt — kr. BosaAegjobb snly 3(, 8 frt— kr., kSzépszerű snly 35, 7 frt 20 kr. — Árpa legjobb snly 32,6 frt — kr, középszerű snly 30, 6 frt 50 kr. — Zab legjobb snly 20, 6 frt 20 kr, kJzépszerfi snly 18''/* 5 frt 20 kr. — Knkoricza (ten-KBri) 6 frt 60 kr. — Burgonya 2 frt — kr. — Szin-lkzt 24 frt — kr.t zsemlyeliszt 20 frt — kr^ kenyér-Unt fehér 16 frt — kr., fekete 12 frt — kr. — Rizs 21 frt — kr. — Basa-dara 28 frt —. Árpa>káaa 3« fit — kr. — Borsé 28 frt — kr. — Lencse 28 frt — kr. — Bab 9 frt — kr — KBlee-kása 11 frt —. 8avanya-kápoasta — frt 16 kr. — Savanya-répa — bt 19 kr. Saéna ó lsgjobh t frt — krn kSzép- Bó- ás keti- Katb. és proL 0 0 r 0 g •a MF naptár naptár 86. Jésns tiz bélpoklogt gyógyit meg. Luk. XVU. 3 Vasárnap A. 18. ''Oraa. 99 tJ. 14 igát íSf 4 Hét* Rozália '' 28 Lnpas SS 5 Kedd Viktor 24 Éatyeh. 3S 6 8zerda Zakariás 25 Bertalan 7 Cs&t8rt8k Regina 26 Adrián 8 Péntek 27 Pimen. ** 9 Szombat Oorgon. 28 Mdees a* Felelős sserkesztó: Báttri Ltjes. isrylirtöxr.*) PTTPTT A ft N tg|, nem hajferték, ba- X U MXL A AO, Qem egy tejnemfiMy«#k, mely majdnem azon csodálato» talaj donsággal Mr, aógy 8sz hajakat megifjít, azaz lassanként, még pedig Isfké-Ittb tlT—SÉ|y nap alatt ama szint visszaadja, mely. lyel eredetileg birtl (135 8—95) Kapható: a késaitS Fraaz Otts és tártánál» BéeSi ■arlaWftrstrasss 38. szás^ Magy Kawssán valódi minóségben PréfST Béla gyógyizerésanmáL villái » •) S rovat alatt kBalettárt felelfisséget David Winreiter Agenturen Geschäft speciell für Getreide, Malz u. Saamen, übernimmt Vertretungen renommirten Firmen. Beste Referenzen stehen znDiensten. (117 10—10) Állatorvosi vélemény a Beszédes Gyula-féle kehporra nézve. Alólirott, mint okleveles állatorvos a t. Beszédes Gyúl* gyógyazeréss ur által felulált és készített kehpor alkalmaaását több éven át figyelemmel kisérem s igy a meglepő siker után szakértői véleményem ; misserint esen kehpor lovaknál levő t ü dó bajoknál mint kehpor, más mindenféle hási állatoknál a hisékonyságot igen előmosditjs, mivel étvágysserső étekpor, járványos vértályognál mint óvsser hasnálható, paffadásoknál, kó likán ál mintssél-csillapító kitűnő ssolgálstot tess s ennéftogva mint s gasdaítöxönségnek, miod pedig oollega társaimnak esen gyógysser használatát állataiknál a rennt elősorolt bajokban, miután én már többször alkalmaztam és a használat után tapasztaltam a sikeres gyógyítást, ennélfogva mindenkinek tiszta lelkiismerettel ajánlom. Kelt Dana-Vecsén, 1876. jun. 24 én. Mizseri László, oki. állatorvos. Ezen hathatós kehpor valódi minőségben egyedal kapható 80 krjiTal csomagonként: Beszédes Gyula gyógyszerésznél Duna-Vecsén (Pestmegye) Thalimayer B. j és Társa nraknál Budapesten, Dieballa György gyógyszerész urnái Sz.-Fehérvárott, Bosnyay Mátyás gyógyszerész nmál Arad, Wajdits József urnái N. - Ka-nizsán. (178 1—*) Kapható további alulírott gyógytárában: Hamuszínű fogpor — kellemes szagú, fogkövek lerakó dását megakadályozó — a a foginak erősítését előidéző hatásánál fogva — kitűnő. Egy nagy doboz 50 kr. Mosáóvii, a rem- és kéifeenóe* — szeplő, májfolt s más bőrktttegek ellen igen szép eredményeket mutatott fel. — Külön-külön drbja 60 kr. ✓ '' Fagy-gyapot mái — minden háznál elkerülhetetlenül Szükséges, — fagyás, égések, valamint az oly kellemetlen láb- és hónály izzadás ellen — páratlan hatású, gyorsan s gyökeresen gyógyító. Egy üveg 60 kr. Hölgy rtsn-pnr. Kellemes rózsa illatú, ártalmatlan szépítő szerek vegyüléke. Egy nagy doboz 50 kr. Hási tapasz — kelevények s elmérgedt sebeket gyorsan gyógyítja. Egy drb. 30 kr. Étek •por — mellégée — étvágytalanság, nehéz emésztés ellen igen ajánlható. Egy dobos 50 kr. D.-Vecsén a „Megváltóhoz" czimzett gyógytárban. Beszédes Gytdáné. KAMTZ C. papír, író és r.jszerek raktára Budapest D''otti-utcza 12. sz. ajinl imieoféle iskolai szarek tyupbb választékát. Továbbá levélayrés borítékokat, feketarz#ipmattal üzleti-, jegyzi-éfMSöló könyveket, valamint e szakmákat -sgkülönfélébb árukat. Asonkirül legivatoaabb monogrammokat irai és különféle szinekben, melyek saját minyd*n»an készíttetnek el. Nemkülönben látogat és izimjegyeket is a leg- rövideb dő alatt. Postai megrendelések piwun és gyorsan utánvét mellett e»v>z*ltetnek. (166 5-12) toth sandor BAKTÁR saját készitményü RAKTÁR lasztalos és b|ftir „yári raktár ^nganyos ^^ 8ZOÜBAT1TKLYRÖL * * * V*? '' bútorokban, ____matráczok, l^^r-^aOY-KANIZSAN-^- székekben, vasút utcza, a városházban, tartókban. Egy vidéki kis iáoy felvétetik. Egy vidéki, jó családbólaló kiskorú leány, ki helyben iskolázni szándékozik, egdósb német asszonyságnál teljes ellátás végett felvé.ik. Közelebbit Wajdits Józ: könyvkereskedésében lehet megtudni (173 2-3) Rothschid Albert Nagy-Kanizsán (Vrosház épületben) ajánlja vasztékos férfi-ruharaktárát, melyben mdennemú férfi- és gyermekítönyök, utazó- és városi bundák, tovbbá fehérneműek a legjutányosabb iron kaphatók. Megrendelések legpontosabb* készittelnek. (171 2 — 3) Hordó-eladás. Uj vaspántos, küldeményes (Transport) hordók 1 hec-tolitertől kezdve egész 10-ig jutányos árért kaphatók Gutmann H.-nál 1(170 2 — 3) Nagy Kanizsán. Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a kedrezStlen vi&zonyjkkzl számot Tetve, árainál egy további árengedményt léptetni életbe indokolva látja: Betlelbri» U. én láma béemi china-ezüst gyári raktára Kirataerstrasse 14. tz. kuárlu. At árak és pedig : 1 doháaynelence törökdohányboi e. ft 4.—, most 1.50 6 kávéskanál elSbb ft 3 M), most 1.50 6 evőkanál „ ft. 7.«), 6 asztali kés „ ft. 7.50, 6 . villa , ft. 7.50, 1 levesmeró-k. , ft. ö.—, 1 t^jmeró-kanál. ft 3.-, 1 kávésviadsa kan. ft. 6-—, ft 3.-, . ft 8 - 2.75 1 vajas köcsög 1.75 1 thea-kánna 2.75 1 pár gyertyát. , ft 6 —, 2 60 6 cznkortálcza . ft 3.rX>, 1.50,1 ecset ■ olajtartó, ft 8.—, 3.—13 idom.cserdugass ft 3.—, l.fto , C-, 3.-„ 1.20 ft 5.— ft 90 KfUMsen ajándékoknak alkalmas. 6 kés ) A kaszeaaéfy darab Itz-6 csemege-kés ) 24 darab díszes 6 villa ) sztvévc diszes tekbaa 24 6 c«>mcge-vUla ) tokfcss 26 frt be 6 evőkan.) frt helyett csak 9 frt 6 csemege-kanál) lystt csak 9 frt 6 kávésk.) 50 kr. |6 késtámaszték ) 75 kr. Leffnjabb pasta arany, eaüst ¿a china-ezQst tisztitisára, darabja 25 kr, 6 darab 1 frt 20 kr. Pompáa tálcsák, kávéskannák, theakannák, theiskéuüet, asztal-szerek, gyertyatartik, ezukorbintők, tojástartók, fogpiazkáló-tartók, aaz-talkendSk, csatok atb. Vidékre utánvét mellett pontosan és lelkiiamer« teaen. Kiváaatm részletes árjegyzék küldetik. (104 18-24] 1000 frt jótállás 1000 frt!!! ezüstben!!! Százezer ember szép baját esen egyetlen ¿a egyedül létező, legbiztosabb ¿a legjobb cs. és tir. mm n i jaj- ^ és szaiáll-Döyeszti méM kSszOnhetik s mely egyazeramint a pikkelyeket nyom nélkai elpusztítja, ugymind a boszá tartozó valódi steier havasi növény-kenőcs a es. és kir. msgy. kizárólagosan engedélyezett első parfom-gyárból Bécsben, HAWRANEK MIHÁLY UTÓDA, __előbb VI. kar. Bürgerspitalgaase 26-ik szám, W most: I., Telnfaltstrasse 17-ik szám, II. emelet, mely mindenkinek 1000 frt ezüstben jótáll, ba as illeti, a világhírűvé lett, most njolag javított s kétszeresen erísbitett V M 1 kir "öfly kizár. eng. haj- és szakallnoveszté essentia s a hozrá tartósé havasi k—losasfc (1771—2) Hirdet m é n y. A tapsonyi uradalomhoz tartozó fehéregyházi korcsma és mészárszék bárom évi haszonvétele folyó évi september 24-én délelőtti 11 órakor a tapsonyi tiszttartói irodában tartandó nyilvános árverés ntján a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe adatni fog, mely alkalommal 150 forint bánatpénz melléklésével benyújtható zárt ajánlatok is a nyilvánosan versenyzők sorában elfogadtatnak. ___ # A bérlet kezdetét veszi 1877-ik éri január 11-én és végződik 1879-ik évi deczem- ber utolsó napján. Az árverésnél is felolvasandó szerződési feltételek tetszés szerint a tapsonyi vagy fehér egyházi tiszti irodában időközben is mindenkor megtekinthetők. Tapsony, 1876. aug. hóban. Az uradalmi tisztség. folytonos használása mellett, >a kopasz helyeken hajat vzgy sukállt kap és pedig kor-és nemi külCnbaég nélkül. Egy tökéletes tar létezésénél hat havi, a csupán hajfogyásoknál ny o let napi és pikkelyképződéseknél csupán háromszori használat ntán jótál-lunk. — E szert, mely már ezreknek a magzab aristokratiai körökből, agymind a tisz- telt polgári állásbéliaknak segített, javitettük s kétsseresen erSsbi tettük, igy kétszer s hatásúvá tettük, melyrSl mindenki legjobbal meggy ftsGdhet Nincs vQrCs éa 2>sz haj többé, ezen mindé concnrreutia nélkül állé hajifjutó tej has-nálatz mellett A hajak sötét festéséhez, m ujon javított kétaz«rM erejű tlkalsusiiisál, n|y hajifjita dié-extract-pomade dió-eztract-olaj vagy radpomade (Cosmetique), mely «zer, folytonos használt mellett, hófehér hajnak a szint visszaadja Nam létemik jobb a szakáll- és fejhajak növésének, termesztése, megtartása s elSmoxditásáhos, mint esan « nyes, majdnem csodálatot hatása eredménynyel koronázott valódi haj- és szakálltermesstS erS-nedvek a at egymttü hatású cs. skir. a. p. ± haj- és szakáU növesztő azsszönk. Caak a valóban jónak kell a dia- JL d a 11 kikOadeui a csak egy kis p r 6 h á b a kt-ágyénak, melyek tökéletesen szakáll- és f e j h a j n é 1 k ű l i ek voltak, hihetet- len rövididő alatt duagaadag szakáll- és ^^ haj birtokába jutottak s még eddig egyetlet-agy kísérlet sem maradt eredmény nélkül. ErS-nedvűnk a beteg hajgyökereket rövid idő molva alaposan meggyógyitia s folytonos használatnál a legkésőbb korig dú c g a z^ a g hajzatot biatosit. A fejbőrre igen kellemesen hat s a fejlájást elhárítja. Figyelmeztetünk, hogy a mi valódi késsitményünk, más szédelgő csikkekkel nem cserélendők fel. á közönség biztonsága végett áruink minden tégelyén és üvegecskéin, mint beigtatott véd bélyeg, a feltaláli arczképe van. Megrendelések intéaendők: PMBVATIFS legfinomabb franezia és angol gyártmány, tuczatja 1-4 frtig, valamint mindennemfi gummi-ezikkek sebészeti esélokra. (4« 47 50) E1PÉCHEÜR, legújabb cxélimerü készülék aa étfeH nWéMk meggátlására, darabonkint 2 írtjával azállit a hawnálati utasítással együtt Zttyor iáoos Sráeztea, KJesterwles«assa 34 tnmnt-«yártmáayek és pi—1-ártkBKalefeaaéfek raktára. Értesítés. A tulajdonomba átment s ezelőtt Treuer-féle leány tan- és nevelőintézetemben Budapesten, Kétsaa-utcza 1-só szára, az nj tanév szeptember elején kezdődik. Az intézet a főváros legtisztább és legegészségesebb részén fekszik és térséges, léges szobákból áll. Értdsitvények készséggel szolgáltatnak ki. (152 5—5) Mittelmann József. Hawranek Mihály es. és. k. magy. a. p. előbb: VL k • r. B & r-moBt: I. ker. Telnfaltstrasse I otéááboz Bécsben, első parfüm • gyár gerapitalgaase 20. 17-ik sz. II. emelet. 1 üveg kétszeres erSsségfl haj és saakáln^essté essentia alabastrom üvegben 6 frt, 1 kis üveg 2 frt 50 kr. 1 alabastrom-üvegtégely valódi stájer havasi nüvény pomade 2frtl alafais-trom-Üv«g valódi hajifjltó extract-pomade 2 frt. 1 üveg valódi b a j 1 f j i t ó t e j, valódi dléo^el, táleaa éa kaftval egyött 6 firt. 1 kis üreg ralódl haj i f j t tó tej 2 frt 60 kr. 1 üreg valódi hajifjltó-4ÍÓ traet-olaj 1 frt 60 kr. Dióé xtract (Cosmetique) nidpomade 1 frt. Megrendelések külf&ldrÓl késapénzfisatés, a vidékről utánvét mellett leggyorsabban foganatosíttatnak. CMgagrtÚMl 30 kral Ubb. _(165 5-12) Keller Ignácz (22 12-*) Ajánlj* gazdagon felszerelt arak-, Hölgyek, 4a gyermekek 8simára való topánrak. tárát a legjobb minMgaekot a lehető jutányos áron. Ug>ssinte figyelmébe ajánlani bátor vagy ok a cs. k. katonaság s L közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bőrből elfogadok és késeitek, as árt legjatányo-abban számitom. As én raktáromban rásároltakat kijavításra elfogadom.___ Wajditi József Idádé-, lap- és nyomiatalajdoiios Empfiehlt sein reich assortirÄ aller Gattungen Herren-, Damen- nnd Km der-Stifletten von bester Qualität und möglichst billigen Preisen. , Femer mache ich das k. k. Mihtix und verehrungswürdiges Publikum aufmerksam» dass ich alle Bestellungen vom besten In- una Ausländer Leder verfertige und prompt una billigst berechne. Auch wird von mir gekauft''» Waar »u reparieren angenommen._ nyomása, Nagy-Kanissàa, 3A0Y-KANIZ8A, 1876. september 7-én. TlsenttMflt évfolyam. TT f^ottxsti* ár: 0 J ^¿sj érre . . 8 írt. I ¿^d érr. * - 3 J# 4er. IWrtiMk S bssábos j>«titsorhaa 7 ,>á.od»or ''további sorért 6 kr. yyiLTTtEBK* aaronkint 10 krtít wé- -.étnek fel Kincstári iüetik minden > hirdeti »ért kfll kr. fisetendC inden || ''wve* lura«M5«crv afllBnf _ ___ ^^ _ __^ __1 Késiratok riiiu nem { >0 kr. fi«etend5. I előbb! ,Z AL A-BOMOO YI KÖZLÖNY.1 i küldetnek. j f-r- --------''------'' -qg togy-KanizM várss iMlytetéságának, ns«kfllinb«n i „aagy-kuiizaai karaaJcadaJmi f ipartan*", a .nagy-kanizsai takarékpénztár" a •zalanegyai általánts tanítótestület*, a .Zaia-SMMfy" léytojíyási részvénytársulat s tibb negyei és váresi egyesület hivatalos értesitije. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. f fTu^^ri i SStiSS"***m j rékpénztári éptlet f61d-«int, — uytfi rénét illeti kteleaények p»- die a kiadóhoz bér-■Mntve intéaoadik: SA6T-KAH1Z8A Bérmutetlea levelek csak iámért munka tár-mktil fogadtatnak «1. >''ag>-Kanizsa, 1876. szept. 4. Hajdan hősi erényekben tündökölt nemzetünk, ma a közművelődés terén fogunk kezet a világ többi művelt nemzetével. Nem a mi hibánk, hogy ezt elóbb nem tettük. Nem tehettük. Kardunkon az ellenség vére piroslott, karral védve hazánkat, észszel az ósi alkotmányt és szívvel a nyelvet, melyet a nép maga őrzött meg. Dicső nép! századok nyomása alatt megtadtad órzeni legdrágább kincsedet, méltó vagy azt birni fényözönben is! De a nemzettest minden rétegében pa-naszhangok hallatszanak! Félre a panaszszal, nem életerős nemzethez ülik az. Félre a jajgatással, sopánkodással, hisz magyarok vagyunk; edzett céphez nem a léha gyötrődés, jajhang, de törhetlen szorgalom, vasakarat és munkaszeretet illik. Nézzünk körül! Az ország szivében Európa tudósai a nemzetközi congressus kitűnő tagjai búvárkodnak, hódolva a tudománynak, melynek fényes egén ott tündököl egy uj csillag — Magyarország! Koronás királyunk nevében, fenséges rokona, Jözsef foherczeg üdvözölte a tudomány embereit. Szép és fenséges jelenség! Első eset. De nem elsó az a másik. Ez a másik a pannonhalmi kegyeletes ünnepély. Hála és tisztelet, — velünk született jó tulajdon. Büszkék is vagyunk rá! Innen ismernek félre bennünket, sebaj! A hálás utókor tisztelettel gondol visz- T A_R C Z A. Elpanaszlod... Elpanaazlod, hogy sápadt vagy, Nincs életszin, pir arezodon. Hagyd a külgzint, gyakran oaal as — bxende vagy, mint a liliom Elmondod, hogy rejtélyesen, Elzártan foly életed le. Rég'' volt, midSn a ji bornak Mép ajánlat, czigér kellő! Beszéled, hogy élettelen Ballag tova minden napod ; Hogy Qdvtelen, méla-bús kor, Mit a végzet eléd szabott. révedsz, lányka, gazdag vagy te, Mint nem bárki, az erényben, 8 nemednél, ah 1 égi kincs ez, Kimondhatlan fensigiben. Maradj, mint vagy: «riaydút és Méltán állhat vigaszodul, Hogy a szerény ibolya is Bokrok alatt rejtve víml. NOTTEB ANTAL. Az összetett-alárendelt mondat V ismertetése, visszatekintéssel.a nyelvtan tanítására és annak nehézségeire jfalttsi népiskolákban. Előadatott: Sáringer Károly or álul. A népiskolának egyik főfeladata, hogy a tanulókat huyesen éa értelmesen beszélni, — gondolkodni tanítsa; hogy a tanaié gondolatát <* beasédét helyesen leírni is tudja. A népiskola sza a szent-Benedek-raid hmfiiw működésére, midőn már szent-István királyunk atyja mellett mint hú tanácsadók szerepeltek s elsők valának, kik az ázsiai magyar nemzetet Európában a rokonszenv melegével, a barátság szentségével a „hit, remény és szeretet'' isteni igéjére tanították, tudván, látván és érezvén, hogy e nemzet szive ép és egészséges, benne nemes vér buzog. A azent-Benedek-rend nem csalódott. A történelem igaz biró. De mi sem csalódtunk a szent-Benedek* rendiek szeplőtlen hazafiságában,hiterős buzgalmában. A magyar nemzet és ők ezt tanúsították Pannonhalmán, az ősi templom újra történt felszentelése alkalmával. Kebelére borultak egymásnak 8 annyi század után lelkesítőn zengték: liigyj, remélj, szeress . . . József főherczeg amott a tudománynak, itt a hit és majd ezeréves múltnak tartotta kegyeletes ünnepélyét a nemzet millióinak nevében. Szép és fenséges jelenség 1 De nézzönk tovább. Szegedem ez ős magyar városban a hazai ipar űl diadalt, szinte első e nemben, eredménydus következményét szivünkből kívánjuk. A szép Alföldről tekintsünk saját tűzhelyünkre is, íme Nagy-Kanizsán a kereskedő és termelő fogott kezet, hogy a nemzeti közvagyon értékesítéséből egy értelmileg működjenek. Repüljünk a Kárpátok alá. — Mára-marosban a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése, Gömőrmegyében a történelmi társulat, Szegeden az országos dalárszövetség, Aradon a tűzoltók országos gyűlése élénkíti társadalmi életűnket, fényesiti az „egyetértés* gyémántjait. Nyáregyházán egy megtört szív hamvai fölé síremléket emelnek, mely megtö-rötten is csodás egészet képez; a nemzet tnegíQod?» kél fel a rögös síremléktől és a polgári erényt koszorúzza meg Királyi Pálunk lángérzelmének meleg szavaival a főváros közgyűlési teremében. M^jd érezszobrot leplezünk; az úttörő bajnok, a kegyesrend nagynevű tagja Dugonics András emlékét ünnepelve s alig pihen érzék világunk, íme József nádor születésének százados ünnepét Üljük. Amott a szegény nép-, emitt a királyi ház koszorúzott szülöttje iránt róvja le a nemzet kegyeletadóját. Mindkettő érdeme egyforma nagy! szép és dicső! Mindkettőnél lelkesedve áll a magyar nemzet És én ily democraticus nemzet életén kétségeskedhetem ? Nem t Istenemre nem!! BÁTORFL A földadó cataster. Midőn az országgyűlés az 1875. évi Vn-ikk vagyis a földadó catasteri törvényt meghozta, szeme előtt csak a birtokosság igazságos megadóztatása lebeghetett és magának a törvénynek intentiójából kitűnik, hogy minden önkényt kerülve, a catasteri munkálatot minél nagyobb nyilvánosság alatt készíttesse, erről tesz tanúságot a hivatkozott törvény IY-ik fejezetének 34-ik §-sa, mely a községi földadó bizottság megválasztását rendeli elő, valamint azon fqjezet 36. §-sa a jásási bizottságot utasítja, hogy megalakulása után egy járási becsiét es választ, akadályoztatása esetére egy helyettes is vá" lasztandó — ezen választott járási becslő, illetőleg helyettese a 37 és 38. §-ban körülírt teendőkhez''a becslőbiztos által meghiva, azzal együttesen jár el. Ez a törvény szó szerinti kitétele. Meglehet, hogy a kanizsai kir. becslőbiztos ur a törvény ezen intentiójának megfelelt akkor, midőn a szepetneki, lang-vizi, szóval az általa magánosan eddig felülvizsgált községekben amivelésiágak osztálysorozatát megváltoztatta és a községi bizottság által előirányzott osztályt saját tetszése szerint más osztályba tette, de szeretjük hinni, hogy sem Talabér Zsigmond ur, mint választott járási becslőbiztos, sem helyettese Hayden Mihály ur a kir. becslőbiztos ur felhívását vissza nem utasították, holott tudtunkkal ezen férfiak még soha felhiva nem voltak, — de a törvény 37-ik g-ban okvetlen megkövetelt járásleirást sem olvastuk sehol, hisz ezt, valamint a törvény 38. §-ban megírt minőségi osztályok a tiszta Jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot kellett volna kidolgozni és a törvény értelme szerint a becslók és aem a biztos hivatott erre, ebből következtetve, az ily és az adózó közönség érdekeit közelről érdeklő intézkedésnél okvetlen kell, hogy a törvény által ajánlott intentió megtartassák és a becslőbiztosok együttes működése létesíttessék, — szükséges volna a törvényt betartani ; azt sem tudjuk, mire való azon lemondási nyilatkozat, mely a kir. becslőbiztos ur által községenkint a bizottság által aláiratik, mintegy reá erőszakol tátik, „hogy minden további felszóllalásróllemondanak," feladata as, hogy tanulóit annyira tanítsa meg, mennyire nekik mint kösönséges polgároknak as életben ssükségök leend. Elvításhatlan, hogy a mai földmives népünknek a vallástan és a ssámtan ismeretén kivül a rendes gondolkozás, a gondolatoknak értelmes kifejezésére s azoknak iráabani foglalására van legnagyobb szüksége. Ha valakit valamire oktatni akarok, czél-szerü eszközökről kell gondoskodnom, melyek által kitűzött csélomat és a várt sikert elér- a fogai részről i A nyelv, a mondattan és ason esskösők, melyek mig egyrészről rendes gondolkodásra vesetik a gyermeket, másrészről annak ítélő tehetségét fejlesttik annyira, hogy ások a népiskolában helyesen gondolkodni, rendesen beszélni és irní tódnak; s igy ha valakinek levelet vagy más egyebet kell irniok, nem lessnek kénytelenek as egéss faluban házról, házra — vagy talán még más faluba is vándorolni, hogy pár sor írásért keserves keresményeiket eifisessék. Valamint a késmives* úgy a földmives osstálynak is szüksége van as ismeretekbeni elhaladásra, erre pedig as elsó lépés as anyanyelvnek aíapos ismerete, A felületességtói, vsgyis a fél tudóstól mindig óriskedni kell; )bb és sajnálatra méltóbb a nincs nevetségesel tudákoeságnál, pedig ennek szomorú példáival vajmi gyakran találkozunk as életben. Földmives népünk közül hány vallja ma-t írástudónak, s neve aláírásával minden eb« tudománya megszűnt Sok kézmives, vagy földmives ember, ha irni, olvasni meglehetősen tud is, nem képes egy helyesen szerkesztett mondatot, vagy caak ssót is hiba nélkül kiírni; es pedig mind onnan gát i béli van, hogy tanuló korában a nyelvtanban kellő, — vagy talán semmi oktatást nem nyert De, ha van is köstök egy-kettő, ki tollából hosszas fejtörés által valamit kitud rágni, nincs benne köszönet: tele van as logicai hibákkal Mindesen okoknál fogva nagyon kívánatos, hogy falusi népiskoláinkból kilépő gyermekeink a magyar nyelvtan ason színvonalára emeltessenek, melyen jól beszélni, helyesen irni és magukat tisztán, érthetően kifejezni tudják. Hogy mennyit tehet e rémben a falusi népiskola, anélkül, hogy tanítványait megterhelné, a következőkben kisértem kifejteni: As első osztályú tanuló megtanulja a hang-, a betű-, a asó- és mondatnak értemé-nyét; a betűk felosztását, az al-, fel-, éles- és v egy hangú szókat A második osztályban: a mondat főrészeit (alanyt és állitmányt), névelő, főnév, melléknév, számnév és igét ismerteti a tanító. A harmadik osztály tananyaga: a mondai alkatrészei; jelző-, kiegészítő-, határozó, as írási jelek, a névmások, kötanó és indulatszó ismertetése. A negyedik osztályban* az összetett mondat, annak különféle mellékmondatai; az ikes és ikteien igék, as igehatározók és névmások, as igéknek időnkénti jellemzése, meghatározása vétetik fel tananyagul Az 5. és 6. osztályban as alárendelt mondatok ismertetése, as ige határozott és határozatlan alakját, jelentősége, külalakja, ragozása stb. a nyelvtant illető és még eddig mag nem xaagyarázóttakat adjuk elő. Mindezek megtanulásán és sokszoros ismétlései mellett megkezdjük a fogalmazási gyakorlatokat* azt foly Útjuk as ismétlő isko- lában is. Ezen osztályokban megtanítjuk a gyermekeket egyes tárgyak leírására, kisebb-sserü levelek, nyugta, bizonvitvány, kötvény, •zerződés fogalmazására. Néhány példát a tanító tanítványai tolla alá mondatol s ezekből egy más alakba és értelembe öntött fogalmazvány t kér. Ezen gyakorlatokat a tanító szorgalmatosan felülvizsgálja, kijavítja s a hibákra a tanulót figyelmezteti s általa is kijavíttatja. Hogy nedig a fogalmazási gyakorlatok a tanulónak később hasznára legyenek, azokat, honpolgári korát érve, as életbe átvihesse: szükséges ezen fogalmazási gyakorlatokra he-tenkint legalább is egy órát szentelni, Valamint más tantárgyaknak, ugy a nyelvtanitásnak is, falusi népiskoláinkban* legnagyobb akadálya a hanyag iskoláztatás; mert rendszeres fokozattal mindezt csak akkor és ott lehet keresztül vinni, hol a szorgalmas iskoláztatás nem csupán papiroson áll; mert ahol a tanulók rendetlenül, ugy mint eddig ssoktak, iskoláinkat látogatják: ott tesz a legbuzgébb Unité is annyit, amennyit lehet Körülbelül egy évtizede lesz, hogy népoktatási törvényünk megszületett; de elmerem mondani a világ előtt, hogy mig ezen törvény 1—7 §§ sainak érvényt nem szereznek, mig annak végrehajtási ereje nem less; továbbá mig a falusi tanköteles gyermeket nyáron át nem az iskolában, hanem a bika- és ökör páskomon (legelőn) láthatjuk: addig a m. kormány által falusi népiskoláinknak kiadott tanterve nem más, mint: „fából vaskarika.'' Ne ítéljenek meg óraim, esen kifejezésemért, de ne ámitsuk magunkat, vegyük ez ügy et ugy, amint álL — Falas» népoktatás ügyünk 1868. óta haladt agyán annyiban, hogy több hiszi-e ezt a becslÓ-biztos ur, hogy törvényes ? ilyet a törvényből kimagyarázni nem lehet Mind az állam, mind pedig az adózó állampolgárok érdekében sokkal helyesebb volna, ha a törvény betű szerint betartatnék, sem hogy ily önkényes eljárás folytán létesíttetik egy oly mű, mely évtizedeken át alapját képezi a megadóztatásnak. Bárha ennek ellenkezője a szombathelyi királyi cat. főfelügyelőség által megczá-foltatnék, vagy pedig alattas közege a törvény betartására utasíttatnék és az eddig történt változtatások vizsgálat alá bocsáj-tatnának. KOVÁTS. Szőllészetl és borászati előadások a n.-kanizsai m. kir. áüam fegyházban. Előadó: Tersánezky József tisstí megyei já-ráaorvoe ur. Tízenharnadik előadás. B) A borászatról. „ A ssőllésseti előadásokat befejezvén, szólni fogok a borászatról, melynek czélja a borkészítés és borkezelés miképenjót tanulmányozni." „ Hasán k ssőllésseínek legnagyobb szeren. erőtlensége as, hogy nem tanulmányozzák a borászatot, tehát nem fordítanak kiváló figyelmet arra, hogy minél jobb, minél egészségesebb, as jSzletre nagyon is alkalmatos és értékes bort tudjanak felmutatni. Legnagyobb réssé megsse-deti a fartöket, összegázoltstjs, kipréselteti, levét hordóra szedeti, erjedés után egypárszor megfejti, aztán smit msgs meginni nem akar, áruba bocsátja. így jut as orsság legnagyobb réssé oly borhoz, melyért a borvevő nem ad illetékes árt, a borfogyasztó jobbára savaros bort iszik, a külkereskedő vagy nem igen kap rajta, vagy ha igen, as egéss terményt iskolán viszi át, hogy neki illetékes értéket, árt szabhasson, mi any-nyh tess, hogy a szőllősgasda a valódi hasznot más zsebjébe szüreteli." .Tekintettel as iránt, hogy van mód a jónál is jobb bort elölállitsni, ezúttal módot kívánok feltüntetni, mikép lehetséges as, hogy a termelő jó, egéssséges, fogyasztás és üsletre becses, értékes bort tudjon készíteni. És, hogy e réaaben helyes irányt adhassak, előadást tartandok.* I. A borkészítés miképenjéról „A ki fogyasztó közönség által elfogadható, jobbnál jobb bort kíván elölállitani, annak tudnia kell* „a ssőllő, must és bor vegy alkatrészeit;« .meg kell ismerkednie mindazon esskös éa edénykészletekkel, melyekre szükség vsn a borkészítés, borkeselésnél;" „tudnia kell, minő épületek szükségesek a borkéssitéshes és borkeseléshes, végre" »tudnia kell mindazokat, miket tennie kell ssüret előtt és szüret alatt* »Aki asec előismeretekkel nem bir, attól nem várhatni képességet arra, hogy helyes eljárást kövessen a borkészítésben. Es éppen asért, helyen csinos ískolaházak építtettek sazót% legtöbb tanító állami képesdében as orsság költségén neveltetnek s képestetnek: de tanodáink nyáron át üresek és a hasa drága pénzén nevelt tanítónak maholnap nem less kit tanítania. Rendelje el a kormány a szorgalmas iskolástatást, a népoktatási törvény végrehajtásával kérlelhetien legyen, állítson rendszeres ismétlő iskolát: akkor less és van is már tanítója a magyar hazának, ki megtudja tenni azt, mit a mostani 800 frtos életben egy tanítótól kívánni és várni lehet Bocsásson meg a tisztelt kör, hogy tárgyamtól eltértem, de itt est oly szükségesnek láttam elmondani, amint ssükségesas étkezéshez ss étel. A hanyag iskoláztatásról még csak néhány •»ót — Napjainkban a falusi tanítónak számot kell adni iskolája szellemi állásáról s ha a tanfelügyelő, vagy bármely látogató nés be iskolánkba s ha ily alkalommal a tanulók helyes felelete a látogató ur várakozását kielégítette, n tanítót megdicsérik; ha pedig ross lábon áll aa iskola sseUemi haladottságban,alig jut eszébe a látogató urnák, hogy ez talán nem is a tanító hibája, hanem esen hanyagságnak csupán a rendetlen iskolástatás as okai —Ilyenkor bizony a legtöbb esetben csak egyszerűen a tanító felett tönk el a pálosát Eddig, ha volt valaki, ki a szorgalmas is-kolástatást sürgette, as csak a tanító volt; és amennyiben ebbeli buzgalma le nem lankadt, csupán esak as sürgeti ma is. És mi a jutalma ?1 — A nép fclláand ellene s a tiszte karca gabona helyett oesnt (szemetet) ad seld, a keservesen ®eg-o!gált fisetését az ettüpnél is rended* aebbül saolgálja ki! mert sst tanulmányosás nélkül lehet, nevesem a borászatot tndománynak." „Ha tehát önök a borászatban helyes elveket kívánnak követni, legyenek figyelmesek előadásomra; hissem, hogy olyakat foguk ma miket e helyei) kívül soha nem hallottak és nem lehetetlen, hogy többé hallani soha nem is fognak." „Ssólni fogok tehát minden előtt* „L A szóllö, must és bor fóalkatrésxei-rőL A vegyelemsés önök előtt ismeretlen, ssel-lemi képzettségük alacsony foka feleslegessé teszi a ssőrssálig való vegyelemsés tálalását, elégségesnek látom abból annyit mondani, menynyi sorsuk és hivatásukhoz illetékes. Tanulni fognak ebből anynyit, mennyi után méltán elmondhatják magukról, hogy borászati iassare-teikkel sokak felett állnak.* „Minden fürt bogyókból és csatából áll, utolsón vannak a bogyók szárai. A szól löszén legkívül héjjal bír, ebben van a csereny, héja alatt a festő és zamat gyanta tárgy ; belől a vis, ebben S csukor, savany és nyálks, melyek töa lőcskékbe sárva töltik ki a héjat; mélyebben vaa-nak a magvak, melyek csereny bői s kövér óidból állnak. A osuta rostos réss, mely csereny-bői és ssvanyból áll.* „A héj összetartó hártyája a bogyó belréeseinek.* „A csereny fanyar tárgy, ez adja a bogyó színét. Minél kevesebb vsn a héjban, a bogyó annál világoeabb, minél tötfb van benne, annál sötétebb, ebből követkesik, hogy a világos ssőllőfsjokban legkevesebb a csereny, legtöbb pedig a sötét kékben. Természetére összehúzó, azért is a must és bornak nyálkatiastitó ssere, egyesülvén a nyálkás álladékokkal,erjedés után fenékre viszi azokat és késsiti a borsöprüt. E termésseténél fogva gyógyssere a nyálkás beteg boroknak.* .A festő tárgy adja a bor ssinét* „A samatgyánta adja a bor zamatját, emeli a bor becsét és értékét Nem minden fsjssőllő bir ily alkatrésszel. Vízben nem, hanem melegben és sseszben felolvad. Feltűnő zamattárgy van a muskotályfélékben és mivel es emeli a bor becsét, értékét, ily fsjokat mellőzni nem lehet, nem szabad, hanem is csélunk zamatos fsjborokat készíteni, szükségünk van ilyfélékre, hogy a nem zamatos bő termő fajokat samatosíthsssuk. Délnek lejtős hegyoldalakon legsamatosabb a ssőllő.* „A tíi felhígító anyag, es teszi a ssőllő-szemnek, mustnak, bornak legnagyobb összegét, ebben vannak elvegyülve a bor egyébb kellő lét-réssei." „A csukor a ssőllő érésével sssporodik, legtöbb van a töppedt, teljesen érett ssőllőben, legkevesebb a nem érettbői; a csukor keményítő bői less, legtöbb keményitőt nyer oly földben, mely elkórhsdt növény (compost) trágyával trá-gyáztatott és minél későbbre esik a ssüret, idő is több engedtetik, hogy a keményítő ssőlló-csu-korrá képződhessék. Ebből less a bor szesze, kö-vetkesve, minél édesebb a must, a bor ssessére is erósebb fog lenni és fordítva. 1 kilogramm (2 font) must-csukor ''/» kilogramm (1 font) szeszt ád, melynek meghatározására a must-csu-kormérő használandó, bornak a borssessmérő." „A nyálka növényi és állati lehet, nevezzük e kettőt össsevéve sikérnek, mely a borban réss ben felolvadva visssamarad és okozza a bor megtörését, résaben fel nem ol* A népoktatási törvény 8. fejeset 116. §. sserint a községi népoktatás ügye a kősség, ss iskolassék keselésére és gondosására van bisvs; s mit tett eddig több község ? — Minden habozás nélkül ki kell mondsni, hogy sok kösség a népnevelésnek inkább kárára, mint javára volt, mert a nyári iskoláztatást inkább hátráltatni, mint elősegíteni iparkodott. Miután mindezek miatt falusi népnevelésünk máig is több helyen a törvény figyelembe vétele nélkül csak pang: bátor vagyok indítványozni, hogy körünk a jelen jegysőkönyvben keresse meg a salamegyei tanítótestületet, misseri nt általa a megyei közoktatási bizottság figyelme oly módosatok és eszközök kigondolására folköltessék, melyek által a 116. §. alapján a rendes és szorgalmas iskolástatás faluhelyen is foganatoshtsssék. Jegyzette: RUMSZAUKR SIMON, a kaaiaaai járás taaitói kör jegjzSje. Enlékaorok. Rám safáisott Ur hatalma Vflláma zzép szem ódnak, Egy «oaoljfáa ajkaidról 8 rabja lettem szivednek; Gondtalan volt aiadto órám, Fellegtelen ¿lelem, lemérni méf nem tannltam Lányka, — mi s saerelem Nefelejcs kék ezerned tSkre Vont efemre felleget, Ak ! mióta belenéztem Irt «¿vemre ama lelek I POZSOQÁB GYULA. rad és fenékre ssáll. Legtöbb állati nyálkávai ss a must, bor bir, mely éretlen istállótrágyával trágy ástatott; — a fehér és minden csemege ssőllő sokkal nyálkásabb bort ád a színes ssől-lönéL És es oka annak, hogy s fehér borok oly annyira hajlandók megnyulósodoi. megtömi; oly nehezen szállíthatók külföldre. Es, hogy esek ellen biztosítani lehessen, legfőbb gondot kell forditani a fehér borok cserenyezéséro és savi-tására; mert a csereny és savany legbiztosabb kiválasstó sserei a nyálkás állsdékok közül a felolvadó sikernek.* „A savany. A borkő, csitrom és alma aavak szerepelnek legkivált a ssőllőben, borban. Legkellemetesebb isü bor as, melynek egy esred réssében legkevesebb 6, legfelebb 7 esredréss sav van. Miután a savak fenékre vetik a felesleges nyálkát s es által a bornak tartósságot adnak, fő gond fordítandó arra, hogy asstali, pa-laczk boraink 6—7 esredréss savanynyal bírjanak, mellyel, ha nem bírnának, mesterségesen is kell- arra hatni, hogy e mértéket megkapják. A cxitromaav csak aa éretlen ssőllőben van, követkesve, minél érettebb a^sőllő, annál kevésbé lehet ily savra számítani A borkősav legterzaéssetesebb saVa a must és bornak. As almasav csak akkor kellemes is a borban, midőn a must jól megérett ssőllőből aaüreteltetett E három rendbeli sav, ha felülemelkedik a 7 esredrés sietnél, kellemetlenné, értéken alulivá teszi s bort, mi snynyit tess, hogy borkéssitéshes mindig jól kiérett ssőllőt kell válssstani.'' „Van még 2 sav, mely a bornak különös jellemet ád és es ss ecset, meg a harsmagsav. A felrepedt ssőllő, s levegőnek kitett törköly, must, vagy bor ss éleny által eczesedésbe hosstik.Es teszi szükségessé, hogy borainkat a levegő behatása ellen védelmessük. A haramagsav a bor fejlődésével sssporodik és ez adja a borszagot, nem pedig snnak savanyát* „2. A borkészítéshez kívántató eszköz-és edénykészletekről, ezek gondvlseléséróL A borkéssitéshes első esskös a jó szako-lógép, melyet ssőllőmalomnak is nevesnek; aztán a jó prés; kellenek puttonyok, sajtárok, fejtő esskösök, hordók, erjesztő csövek, vagy kotyogtatók; borválu, merőke stb.* .Bemutatom önöknek as általam használni szokott ssakológépet, illetőleg a szói-lóm a lmot, melyről elmondhatom, hogy vele tisstán és gyorsan lehet dolgosai. A puttonyos garatjába önti a ssőllőt, leőrli, leőrléskor asöss-ssessakult ssőllő as alatta álló kádba hull, megtelvén, ebből odább öntetik. Ajánlhatom mindenkinek. Ajánlom Ács Imre börtön felügy elő urnák is, hogy fegyencseivel ilyeket készíttessen a közönség számára; én terméskor kettővel szoktam dolgoztatni. Az ára 14 frt volt* „A prések közül leginkább sjánlhatom a gtiasi prést, ennél a garatot issolagból tenyér ssélessé font guss*képesi, mely as össsessskult törkölyt kigyósatosan övsdsi körül. Préselés kösben a törköly alá kettős kosár fenék kell, hogy sajtolás kösben as alapból is kifblyhssson a must; vastag füzvesszőból kell fonni. Nagy tért foglal el az igaz, de könnyen bánik el vele minden napesámos, gyorsan lehet vele dolgosni, könnyen is segít hibáján s nem ugy, mint avaa présnél. Ssükebb présbásba aTemliny-féle prést ajánlhatni." „As edénykészletek közül megemlítésre méltónak tartom a kordókat Esek tölgyfiiból készíttessenek és mindenesetre ss uj mérték sserint legyenek jelesve. Megméri a gazda borsajtáraitliter mértékkel, megjeleni, így borfejtéskor olcsó uton-módon megméri üres hordóit és fenekére vési hányszor van benn 561/, liter (osztrák akó.)a közforgalmi hordókat hivatalba vi-szi, hogy megmérethessenek.* „A még használatban nem volt ui hordót sodával kell kiíorrázni, 10 akórá l/% ront elegendő. A sodát bele kell tenni, a forró viset hegyibe Önteni, öesse-visssa hempelgetnL fél nap igy saklatni, astán kiönteni, újból ferro vissel ki forrázni, esután egy-kétnapigééte tsrtani tiasta vízzel. Esután bele önthetni á mustot, hogy benne forrjs ki magát így kéli kimosni as ecseten, s vörös bor által festette hordót is.* „Éven át as üres hordókat havanként kétszer kell kénesni. Minden évben egysser a vasabroncsokat, 3—4 évenként pedig as egéss hordót fürnissel bekenni.* „A penésses hordónak kél fenekét ki kell szedni, szalmatüssel Kiégetni, a szenet róla levakarni. Visssafenékelni, oltatlan méesssel kiforrázni, kiszárogatni, végül borssesnssel kiégetni ugy, hogy sjtaja, lyukai nyítva kngyss-sanak, nehogy as égő ssess szétverje a hordót végül bekénesni." „Késnél kell tartani a hordó másat, mely arra való, hogy a netáni repedések bekenetvén, ne folyathassák a bort 20 gramm sutáit fahamut, ugyanannyi felolvasztott fzgygyut, 171/, grsjmm (1 lat) viasst éa 35 gramm (2 lat) dissnó zsírt össze kellolvssstani, üvegedényben hűvös helyen eltartani. A hasadékot be keU tömni gyékényfosalánynyal, astán e mással bekenni Magában értetik, hogy felmelegítve kell alkalmasai." „Ujabb időben kőhordókat is hsssnálnak, agy mondják, hogy ezeket csementből építik a pinenékben, holmi mázsalbeöntik, olcsóbbak értékesek és jobbak a fahordónál." „A hordóknak nagy kelléke as sjtó, s csap és a borvályu lyuk. A csapssegekel és as ako-nadugákat légáthatol hatlanná kell tenni, így a bor nem fogy, nem is fölösödik. E caélra nem esak a csapszeget, hsnem ss skona dngasst is csúcsosra kell eestergályostatni, astán egyenlő mennyiségű fekete ssurok és fehér gyánta keverékből álló másba mártani, legkevésbbé félderékig, hogy a bor ssessét, a levegőt magán át ne „3. A borkészítéshez megkívántató épü-''C^ekróL Ide tartósnak s présház és as erjesztő tr^nara.* „A préshásnak téresnek kell lesni, hogy benne s sok edény, esskös késsiet és mnn-kás elférhessenek, benne szabadon lehessen foglalkozni. Bírjon egy kis lakssobávsl, egyik felében erjesstő kamarával, alatta legyen (földalatti) pincse, hogy as erjedésen átment bort ason helyről lefolyatni és as első évben iskolázni lehessen.* „As erjesztő kamarában kályha legyen, melyet kívülről fűteni lehessen, as sjtó ablakokkal bírjon, hogy ason át as ason belül függi! hőmérőt láthassa a gazda. Birjon egyúttal szelelő lyukakkal is.* „Alatta legyen a téglás boltozott pincse és pedig oly formán építve, hogy a lemenő külső ajtó éjesakfelé legyen fordítva, sselelő lyukai réssben as éjssaki, részben a kelet-nyugati oldalakon álljanak. Legyen kellő mély, hűvös, ssel lós, félvilágos és mérsékelt ssáras" < „4. A szüret előtti teendőkről. Szüret •lőtt, amint érik a ssőllő, őrisni, védelmezni kell azt a tolvajok és kárttevó madarak ellen, felügyelet és madárijesstők, kere-pülők által. A gazda nem küld munkásokat a ssőllőbe, vagy más szíllőevőket; megőrzi azt, hogy belefektetett pénze és munkájs ksmstját eltehesse. A lábnyomokra különösen kell fi gyelni Sokan a ssőllőt as ut mellett pár ölnyire befelé meggerebléhetik, hogy a nyomokat felismerni lehesson. As edényeket, essköskészle teket ssüret előtt egy hónappal korábban rend-behozza, sok viset hordat össze s forrázásra. Ecsetes edényeknek forró lúgot, meszoldstot basznál. A hordókat kivül belül jókarba teszi, elhelyes mindent, hogy a közeledő szüretet teljes kényelemmel és nem kspkodvs kezdhesse meg." JUHÁSZ PÉTER, fegybázi tanító. Helyi hirek. — kihelyezés. Lakossy József nagy-törvénysséki segéd-telekkönyvvesető és Plichta Ferencs telekkönyvi irnok a keazt-helyi kir. járásbírósághoz helyeztettek át — FoUinus színtársulata nem tart előadást városunkban, legalább es a hír terjedt el; a bérlet csekélysége miatt egyenesen Pécsre mennek. Beméljük, hogy s befisetett bérlet-összeg as illetőknek visssaadatik. — A 4S-4k gyalogezred fegyvergyakorlatra behívott legénysége — amint tudjuk — tulajdon ruharaktárjuk mögötti táborban van elszállásolva, mely táborban a csélsserü berendezés s a legnagyobb rend csakugyan fellü-nést okos ; minthogy pedig itt nemcsak a legénység kényelmes ssállásáról, hanem egyesem-mind élelméről is gondoskodva van, e csélból a fennemlített gyalogezred egy uj tábori konyhát építtet, amely csakugyan a gyors főzés-, csinosság- és tisstaságban meglepő s melynek megtekintését bárkinek is sjánljuk. — Juhát* Péter nagy-kanizsai községi Unitótól igen alkalmas é* nép kivitelű magyar és német ssépirási mintalapok jelentek meg Fi-schel Fülöp kiadásában. Ara 1—10 ssám 18 kr, 1—5 ssám 10 kr. A kisdványhoz msgys-rásó szöveg is fog megjelenni. Örvendünk a sikeres igyekezeten és elismerést szavazunk Juháss ur nemes busgalmának. — Biba Eugénia kisssszony drámai énekesnő hangversenyén ssépssámmal jelentek meg, városunk műértő lelkes közönsége kedves figyelemben réssesité s hangversenysót, ki e város ssülöttje, ssépen iskolázott hsngján haladást éssleltünk, könnyűd és bistos hatású erőt fejt ki. Valamint at kisssssony, ugy a ssives közreműködők zajosan megtapsoltattak. — Halátonás. A kösel mult nspokban temették el Kutor László, salamegyei egyik veterán tanítót E gyászhír annyira meglepte Szs-bar kösség lakóit, hogy szeretett tanítójuk iránti kegyeletből an egéss kösség gyássünnepet ült; egéss nap folytonosan zúgtak a harangok, a nép pedig csoportosan ki- s bejárt a ravatalhoz, hogy még egysser snemlélhesse ast, kiben sse-retete s köztisztelete összpontosult Béke porsirs — An 1864-ki államsorsjátéknsk t ssept 1-én történt busásában a következő Karosatok nyertek; 17. 360. 388. 454. 11<0 1668. 1732. 2332. 2666. 2967. 3227. 3&>0. 35% és 3963. — is aggteleki barlangban történ t ás* tások alkalmával a történelmi társulat által kiküldött binottság egyik tagja Tőttösy Béls lete-nyei kir. járásbiró volt, ki swnvedélyes régész; vajba Zalamegjében ia alaki tana helyi régé- gjeti társulatot. — Ax „ApOllO* cximÜ reneműfoljóirat Ötödik kötet« legújabban megjelent septemberi fiisetének tartalma: 1) Capriccio. Tskács Imrétől. 2) Téli dal, rongorára négy késre Allata Gésától. 3) Örökzöld, lengyelke Magarányi Jó-^ftől. 4) Fughetta Takács Imrétől. 5) Két magyar népdal: I. Megérem még ast as időt. II. Csendes esó esik. Kapi Gyulától. A borítékon: ^ tene történelme Kapi Gyulától. Vegyes. Ze-neinöjegyzék, stb. As előfizetési ár egéss évre U frt, félévre 3 fL A jelen ssám 1 Írtért is megszerezhető. Az előfizetés vidéken legczélszerúb-ben a postahivataloknál poéta utalványozás utján estközölhető. Budán, ac „Apollo" kiadóhivatalában viliváros fő-utcza 220. sz. a. Minden eddig megjelent szám és kötet ugyanott leszállított áron kapható. — Sümeghről következő levelet vettünk : Aesopusnak az állatok királyáról s egy miaik nemes állatról irt ismeretes meséje jutott önkénytelenül eszembe, midőn a .Zalai Közlöny" f- évi 69-ik számában olvastam, hogy az „Uj Idők" czimfl bitilap egyik szerény (?) mun-lulirsa Sz—a. ur a dicsőség, vagy talán jobban mondva a honorárium szerzésnek mily egyszerű és mégis mily practicus módját fedezte fel. Hja, a lelemények korszakát, a találmányok száza-dát éljük! Vagy talán azt biszi kedves Sz—a. ur, hugy rám nézve valami hizelgő az, ha csík-kecském azóról-szóra átbóditva (?) az ön becses neve alatt figurái valamelyik fővárosi lapban ? Csakugyan egészén le vagyok kötelezve! — És hogy a kitüntetésért, melyben részesíteni méltóitatott viszont hálás lehessek, bátor vagyok Sz—a. urnák azt tanácsolni: kérje az egek urát, hogy az irói tulajdont ssabályosó törvény még soká „pium desiderium* maradjon; mert akkor, biztosítom, rövid idő múlva önérzettel pihenhet babéíjain, mind azáltal nem fog ártani, ha az „enyém s tied* fogalmaival is tisztába jő addig, míg késő nem less! A tek. szerkesztő urat jelen soraim axivee közzétételére kérve, vagyok Sümeg, 1876. sept. 3. késs szolgája Jenvay Géza. — Brenner Ernő a „Kisfaludy" gőzhajó pénztárnoka zala-szent gróthi kir. postamesterré neveztetett ki s ezen hivatalát sempember 15-én átveszi. - Rövid hirtk. Andrássy küliigymi-nister a hadgyakorlatokban mint vezérőrnagy szinte részt vesz. — A nemzetközi stat. coogr. József föherczeg szept. 1-én nagy hatás közt nyitotta meg. — Zalka János győri püspök ő ezja a nezsideri kisdodovodának 1000 frtot adományozott. — Feleky Miklós veszélyesen beteg. — Liszt Ferencz Nápolyba utazik. — V-ik Murád, a letett zultánnak 3 neje van. — A tűzoltók jövő évi orsz. nagygyűlése Iglón lesz. — A körmöczbányai pipagyár évenként 75 ezer tuczat pipát bocsát forgalomba. — A szegedi kiállitáson 950 emlék- és 1050 érdemerem oeztatik ki. — Csabelin egy hat hónapos csecsemő érthetően ejt ki egyes szavakat. — A philadelphiai kiállitáson nagy tűz volt. — A nóipar egyletnek ő felsége 500 frtot küldött. — — Gróf Mikó Imre nagy hazánkfia betegsége rosszabbra fordult — a pécsi dalárda Szegeden két hangversenyt ad. — Dávid Felicien a ,Lalla Koukh" szerzője Párisban meghalt. — — Muncxi soproni zenekara Stokholmban van. — Suhr cirkusa Sopronban pártolásnak örvend. — Kia-Martonban Dr. Mohr ezredorvos megmérgezte msgát. — Antonelli bibornok haldoklik. — Igaron a villám egy legényt agyonütött. — Sárbogárdon fogadásból egy ifjú 15 caő főtt kukoriczát megevett s belehalt. — Az .Othonn« cz. havi folyóirat megsaünt. — Haynald érsek névnapján 60 tanitót jiivott asztalához. — Széli Kálmán beteg. — Deák Ferencz siremlékóre 42 pályamű adatott be. — A magyar szeszgyárosok szövetkezetet alakítottak. — Szekszárdon okt. 11 —15 én termény-, gyümölcs-, késipar és virágkiállítás tartatik. — A dunántuli ev. egyházkerület vizsgálatot rendelt agermanizáló Lahner Frigyes-féle soproni növelde ellen. — A zürichi magyar egylet Deák F. szobrára 267 arany frankét küldött. — Kompolthy Nev-Yorkban nyomatja költeményeit. — — Háború» hirek. A török ostrom-igyuk Alexináczhoz megérkeztek. — A török kormány Ázsiában 100,000-nyi ujabb hadtest toborzását rendelte el. — A aserbek nsgy vereséget szenvedtek s Deligrádba visszahúzódtak. — Mukhtár pasa erősen nyomni előre s szinte győzedelem kiséri fegyverét. • Vegyes hirek. — Egy angol lap Shakespeare müveiből a következő quiproquot állította össze: „Richárd* tehetős .Velenczei kalmár" volt és as egéss városban mint .OthelI&« ismerték, kinek házában nem egysser volt „Sok zaj semmiért* „Júlia* neje mindennél jobban szerette s mégis minduntalan .Vihar'' volt a házban; míg végre a nő megsokalván a féltékenykedhet, elbatáros ta, bogy elvál férjétől. „Amint tetssik,« mondá a férj. .Henrik- bor»adok tőled, sokogá a nő. Emlékezel-e még szerelmünk első ssép napjaira ? E* csak „Nyáréji álom* volt Nem, „Télirege-, ▼álaszol ez mogorván. És a nő távozott, hogy soha többé rmsa ne térjen. Ekkor a férj „A makrancsos hölgy* megsseliditését határozta el s utána ment a szülők házába. De ezért „Cesart* uszították rá és igy ssólának: Távozzál szemeink elől, sohasem kapod viasza „Amit akarsz.* Most kérésre fogta a dolgot s a nagynénékhezfolyamodott, hogy ssóljanak mellette. Esek megfejték a „Tévedések vígjátékát* s „A vig nők" által vissza kapta feleségét, megjavult és mindenki megnyugodva mondá: „Ha vége jó, minden jó." — A Walesi hercssg látogatását nem egy hamsr felejtik el as indnsnők. A régi, hagyományos elzárása a nőknek ezentúl alig ha lesz oly szigorú, mint volt eddig. A herczeg kívánságára megengedtetett a nőknek, hogy a „zeos-na* falai közül kocsin vagy gyalog kimehessenek tak arat 1 an aresczal s a táz-játékon és más ünnepélyeken jelen lehessenek. A nők tudják, hogy est a herczegnek köszönhetik i a a-ért Őt azabaditójoknak tekintik. — A kasai hámi ipar fejlesztése ujabban nevesetes támogatásban részesül — külföldről Zimmermann János porosa királyi kereskedelmi tanácsos, ki győri saületésü és vssssorgalma álul gazdag gyárossá küsdötte fel magát Németországban, értesülvén ugyanis ason mozgalomról, mely hazánk egyes vidékein a házi ipar meghonosítása ügyében megindult, 46.000 német birodalmi márkát bocsátott as ez ügygyei foglslkosó egyletek rendelkezésére. A pozsonyi házi ipart teijesstó egyesületnek küldőt 21.400 márkát, a háromssékinek 12,600 márkát és két 7000 márka értékű harisnyakötőgépet, a kassainak 5000 márkát A három széki egyesülethez intézett levelében ast irja a nemeskeblü ado-mányosó, hogy meleg érdeklődéssel viseltetik hazánk és főkép a székely vidékek anyagi felvirágoztatása iránt s a hasa iránti ssent kötelességét véli leróhatni, midőn a ssékely ipar fejlődését küldeményével előmosditá. — E nemes példa megérdemli, hogy basánk nagybirtokosai kövessék. — Uj patkót találtftl Angliában* „Fölm. Érdekeink* szerint Yates manchesteri mérnök. Esen patkó bivalybőrből vagy as ökör bőr legvastagabb és legszívósabb részéből oly formán készül, hogy három ily bőrlemez egymásfölé hajtva, egy acsélmintában gőzerővel kivágatik és összepréseltetik és a legnagyobb tartósság és ruganyosság elérése végett még egy s feltaláló titkát képeső vegyoldatbsn páczoltatik.Ezen uj patkónak fő előnye, hogy sokkal tartósabb a vasnál és alig negyedrészét nyomja a vaasulyá-nsk. Továbbá sokkal könnyebb és bistossbb járást is ád a lónak, mely essel patkolva, sem jégen, sem asfolton meg nem csúszik. A legkö-selebbí manchesteri lókiálJitás alkalmával esen uj patkó a jury által igen csélsserünek s általános terjesztésre ajánltatott Az oroes lovas ezredekben próbaképen alkalmszni fogják ezen uj-patkoláat Az ár most még magsa, patkónként 50 krajcsár, de gyári készítés által valószínűleg olcsóbb less. — A régi kor fényűzés*. Paula Lollia római uri asszonyról Pliniuss emlékesetben hsgy-ta, hogy midőn szépen akart felöltözve lenni, 400 ssesstercziumot, vagy 3 millió magyar forintot érő öltözetben járt Kleopatra fülönfüggő gyöngye, — melyet eczetbenelolvasztván, Antóniuas egészségére megivott, lOOssesztercziumot, vagyis 750,000 frtot ért Juliusz Cézár Szerviliának, egy római fÖasszonynak 450,000 magyar frt áru gyöngyöt vett, Nsgy Sándor a szegény Peri 11 oss filosofus leánya kűhásasitására 50 tallentu-mot,— vagy 80,000 ftot sjándékosott Antiok-hoss király, na gyógyításáért Erasiiastratoes doktornak 100 talentumot, vagyis 180,000 ftot adott. Nikoklesz küpriai király Issokratésst a neki ajánlott bessédért 20 talentummal, vagyis 36,000 írttal jutalmasá. Issokrstésznek minden tanít ványa 10 minát, vagyis 300 frtot fizetett esztendeig vaió tanításért. E^y perzza király vendégség alkalmakor 400 talentumot, 720,000 frtot költött Tibériusz és Kaligula egykor minden római lakósnak 250 frtot ajándékoztak. Nagy-Sándor Bukefkloz lovát 13 talentumon, vagyis 23,000 irton vették. Egy római főember, egy murenai bajuszos angolna halért 450 frtot akart adni, de más többet adott — Példátlan fukarság. Hogy a levéldijt sokan nem szeretik fisetni, sst mindnyájan jól tudják, a kimsíkmA esemény azonban mégis különösen említésre méltó. Bécsben tudniillik egy magyar halt meg, ki több év óta folyvást ott tartóakbdott Ügyvéde levelet irt as örökösnek ; ez asonban nem akará a levéldijt fizetni, s a levelet vissza küldé. Az ügyvéd ismét postára tevé a levelet, mintás hátára eat irá : „Önre nézve fontos családi ügyben.* As örökös még sem akart fizetni, hsnem ismét vissza küldé a levelet Ekkor as ügyvéd még egyszer pos> tára adá a levelet, s hátára est irá: Ön rokona meghalt, s 20,000 forintot hagyott önnek. „Most as örökös sst irá s szók alá:* „Jól van, esnerint tehát ssemélyesen kell Bécsben megjelennem, • -r s a levelet ismét visssaküldvén, Bécsbe utaaott s a levéldijt csakugyan megkímélte. — Vérfagyas-tó gyilkosság történt Sse-geden as alsóvároson, as öreg Hajdú F< házánál, a melynek négy árva gyerek (Haj úrnőké) esett áldozatul. Mint a „Szegedi irjs, a legnagyobb, 13 éves fiat a pincsében találták elmetszett nyakkal, a többi hármat pedig a kútban mindanyit halva. A rendőrség gyanitása szerint itt vagy gyilkolást mánia, vagy öröklési vágy forog fönn indokul. As döbbeni gyanitáara ad sz okot, hogy tavai Hajdú F. nejét saját fia megölte, ki azután börtönben fölakssstotts msgát A gyanú különösen Hajdú Istvánt, s meggyilkoltak nagybátyját terheli, ki azonnal befogatott — Ö felség*, mint annak idején irtuk, as Éjszakamerikai Egy esült-Allamokssáséves fönnállásának örömünnepe alkalmával Q- r a n t elnöknek üdvözlő irztot küldött Most előttünk fekszik a hatalmas köztársaság elnökének válássá is, melyet királyunkhoz intézett. Szövege a következő: „Grant S. Uliasses, as Amerikai Egyesült Államok elnöke, Ferencz József ő cs. Fölségének, Ausztria császára ; Csehország ki-rálya- és Msgysrorsság apostoli királyának. Nagy és jó barátom! Igen megtisstelve érzem magam, midőn H o y o s gróf, Főlségednek ss itteni kormánynál levő tisstelt követe által megkaptam mult hó 19 ról kelt kegyes levelét, melyet Fölséged as Egyesült-Államok ssáséves jubileuma kfoelgése síkalmából hozzám intézni kegyeskedett. Ki<rálóan örvendetes megtudnom, hogy a keleti félgömb egyik legrégibb és leghatalmasabb nemsetének uralkodója elismeri a haladást melyet e nyugati köztársaság amaz időszak alatt fölmutatott és ebből sst követkes-teti, hogy ellehet tőle várni, mikép állhatatosan fog esen irányban tovább haladni A jó kivá-natokat, melyeket Fölséged es ország iránt kifejes, ssivesen viszonzom és bizton remélem, hogy Felséged további kormánya alatt as ural« kodáss alatt álló országok haladása mindenben, mi a nép szerencséjére és gyarapodására ssol-gál, ép oly kiváló leend, mint volt eddig. És most kérem a Mindenhatót vegye Fölségedet biztos és ssent oltalmába. Kelt Vsshingtonban, 1876. jul. 22-én, as Egyesült-Államok függetlenségének 10l-ik évében. Grant U. S. Fisch H ami lton, államtitkár. Papírszeletek. — Érdeke« folyamodvány s király h o m. Egy taegéay leány Újpestről a királyhos folyamodott, hogy ssere tőjét eressssék tíuu a katonaságtól. A* anyjával egytttt kell »ost — úgymond — nyomorognia, pedig míg a Ferkó itthon volt, mindig segített as rajtok. Astán, ha a király ő felsége látná aa ő beesett orcsáit, örökké könnyes nemeit, bisony megesnék rajU a jó ssáve. A leirhatlaool naiv folyamodvány egyik legmulatságosabb argumentuma, hogy mivel őt, a lányt Jősofáuak hijják, a sseretójét meg Ferkónak, hát — kettejüknek épen Ferenca Jó-a»f a nevök, teháf a névrokonság alapján is apellál. A folyamodvány most a király saemélye körftü mi-nisteriumtól leórkesett asaal a hátirattal, hogy a hatóság tartson esen figyban viaagálatot. —Mostaatán, ba a folyamodvány nem kedveaS eredményt fog siftlni, a leány bisoayosan ast fogja okosai sseren-csétlenségeért, hogy aa 8 és saeretSje nevéből össas-sen is legfeljebb csak Ferkó Jóuka kerOlt ki Ferenc* Jóssaf helyett. Két falusi ember ssera3dést csináltatott MidSa a sseraSdés elkésrült, as ügyvéd annak tartalmát mindkét fél előtt megmagyarásta. As egyik aat mondja, hogy nem érti, újra megmagyarásta tehát a prókátor, s kérdi, érti-« már ? as atyai most som érti ; ax figyvéd ismét magyarássa egyes tételeit s midfin véget ért, kérdi .talán már csak érti f de a fél har-madssor is ast mondja, hogy „nem.* Kár erre a ma-gyaráaó alvassté türelmét s a magyarásást abbaa-hagyta. A felek aláírták a ssersSdést ée távoztak. Midőn kijönnek, ast káréi a „tndós* s „tudatlantól „Csakugyan asm értette kead, mi van abban aa Írásban f* „Dehogy mmnu felelt s tudatlan, „csakhogy, ha fisotok neki,hát dolgossék meg ártól" — Bnjj a föld alá sségyenletedboa, korhely 1 korboUs as asasoay ittas férjét. — Add ide hát a pincsekulesokat — felel as bünbánólag. — A .világ teremtése után aa én professióm állott föl előssör," mondá agy figyvéd orvos barátjának, .mart Ábel megöletése Káin által volt első eri-miuáBs *gy." „Igen" felelt as orvos, „de mielőtt aa tőrtént, Adám oldalából ogy oldal borda vétetett ki s es volt as első sebéssi műtét" Egy katonának mindkét lábát ellőtték a csatában. Amint gyógyulni kosdott, igy sóbajtott fel: „igy van ni, testemet, lelkemet gyakran ajánlám Istennek ; de csontjaimról elfeledkoaém t" Közgazdászat. — Mennyi gab o a a • f e 1 e s 1 e g e van as osstrák magyar monarchiának ? Aa 1876. évi ao-gusstus hő 21-én megnyílt IV. nemsetkösi gabonavá-«Ar alkalasával Bécsboa hoasávetóleg consts tál tátott, hogy Macrarorsságnak hasából 800,000 boktoüter, CislajtislTssb 3 miBió boetoliter, rosaból Magyaror-aaágnak 1.6o0,000, Cislajtámásak 500,000 haktoüter, árpából Magyarorsságnak 1^00,000, Cislajtániának 1 millió hectoliter, sabból Magyarorsságnak 2.760,000, CisUjtániáaak 2£60<000 hektoliter fölöslege van. Aa •rodmásy csak a rostnál mondható csekélynek • a gaboBanomCbŐl igen kevés kivitelink less. — A borhamisítás sllsna párisi borkereskedők kamarája feliratot intésott a kerosksdelaú ministerhes, melybeapanasst tevéa, hogy a vörösborokat mesterségesen festik a kátráayfestékanysgok egyikével, a fuchsiennel, fölkérik, hogy aa ellen hoa-son ssigoru rendssabályokau A fachsieat majd ason-ual, majd a nélkfil állítják elő; mindkét esetben ártalmas as aa egéssségnek, bisonyitják est állttokon tett kisóriotek, as aa első ssotben hoaamosabb élvo-set ntán mérgoső hatású, aa utóbbiban a asorvesstet támadja mf. Miathogy minden egyéb festékanyagnál olcsóbb és s bornak sötétebb ssint ad anélkül, hogy tlodéket hagyna hátra, a .borgyártók« nagyon hass- — A hsrnyófésskok, esssrovsrok-nak kedvesó időjárás folytán, amint minden oldalról jalsik és mi ls tapasstaljnk a körtekben, ligetekben a erdőkben, millió ssámra ssaporodván, alnuss-títással fenyegetik a növénysetet — A kiirtás, mely legcsélsserübben a fésskes ágacskák levágása ás elégetéséfel osakösölhotő, a legssigorubb bírság terhe mellett s magán birtokosok kötelességévé volna te-endő. Több törvényhatóság már megtette intéskodé-soit, késni ssárt nem tanácsos, mert a földmftvasaok most s ssfirot előtti időbon legtöbb érksaése vsa esőn mvnka teljesítésére. Piaczi árak. Hivatalosan jegysett piacaiárak Nsgj-Kanissaváros piacsbistosi kön7véből: 1876. évi September hó 6-án. Buaa legjobb súly 40, ''/« hektoUtorkint, 100 kilogramm saarint: 10 frt So kr^ kösépsaerü snly 38, 9 frt — kr. — Kétsseres legjobb suly —, — frt — kr. kösépeserü suly —, — frt — kr. Boss legjobb suly 86,8 frt— kr., kOsét*sor« suly 85, 7frt 20 kr. — Árpa legjobb suly 32,6 frt — kr, kösépeserü suly S0, 6 frt 50 kr. — Zab legjobb suly 20, 6 frt 20 kr., kösépesorü suly 18Vr6frt 20 kr. — Kukorícsa (tengeri) 6 frt 60 kr. — Burgonya 2 frt — kr. — Ssin-lisst 24 frt — kr, ssomlyelisst 20 frt — kr^ kenvér-lisst fehér 16 frt - kr., fekete 12 frt — kr? — Kiss 24 frt — kr. — Busa-dara 28 frt —. Árpakása 8« frt — kr. — Borsó 28 frt — kr. — Lenese 28 frt — kr. — Bsb 9 frt — kr — Köles-kása 11 frt —. Savanyu-kápoasta — frt 16 kr. — Bavanya-répa — frt 12 kr. Sséna ó legjobb 8 frt — kr, kösép-sserü — írt — kr.; sséna uj legjobb 2 frt — hr, kösépsserü — frt — kr. — Kötött- vagy ágy-saalma legjobb 1 kéve 15 kr, — kösépsserü — kr., ssalma takarmánynak való legjobb 3 frt — kr, kösépesorü — frt — kr., ssalma alomnak való legjobb 2 frt 40 kr, kösépesorü 2 frt — kr. — üj-bor hectoliter kint 8 frt — kr. ó-bor 11 frt 50 kr. — 1 liter pálinka 40 kr. —1 liter «eset 8 kr. — Bükkfa, ogy köbméterkint, egy méter hosssu »«■^ bókban, kotossttakásssl — frt — kr, kereastrakás nélkül 8 frt 60 kr. — Cserfa kerosstrakásssl — frt — kr, korosatrakás nélkül 8 frt 20 kr. — Tölgyfa koresstrakással — frt — kr, ksresstrakás nélkfll 2 frt 70 kr. — Kóssén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — LámpsoLsj/ ropcaéból, egy kUogrammkint 54 kr. — Arpadaik — frt — kr. Fagyugyortya öntött $4 kr, mártott 68 kr. — Saappan 40 kr. — Nyers fagygyu 82 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm ■ serint 48—50 kr. —• Borjúhús 60 kr. — Sertéshús 56 kr. — Ssalonna 75 kr. — Dissnóssir 90 kr. — M^-rrfr l frt — kr. — Köménymag 56 kr. — Vöröshagyma 12 kr, — Fog-hagyma 80 kr. — Főtt só 15 kr, kő-só 18 kr. — Bors— frt 96 kr. — Paprika 70 kr. — Csokor 60 kr (P.h.) M a n i n g e r, v. a^jogyső. Lottobvsás. Temesvár, sept. 2-án: 32, 22, 55, 73, 2. BAís, . . 40, 38, 75, 78, 82. Grta» . . 11, 67, 33, 50, 89. Szerkesztői Usenet 2127. B. Aodocs. A kfildött ösasog felől magánlevelet irtunk. 2128. M. Bellatincs. Szíves válassodat kérem. 2129. Th. Rév-Komárom. A kiadóhivatal válaszolt. 2180. W. R Lehetetlen kősölni. Érték és viltÉf«ly«a szeptsmber 5. 5*/o metaliqnes 66.90 ; 5*/. nems. kölcsön 78.40; 1860-ki álladaimi kölasön 111.60; bank-rássr. 8.49— ; hitelintése ti rássványek 15050; London 120.60; magyar földtahermenlási kötvény 75.50: temesvári ffildtehermenttt kötvény 73.75 ; erdélyi földtehermentési kötvény 74.40; horvát-slavon földtehermentési kötvény 85.— ; esőst 101.25; os. kir. srany 5.83— ; Napoieond''or 9.62 V, Yisatl menetrend. Érvényes máias 15-töl 1876. A budi-pesti idótmutató óra szerint, indal Knnissnről Vonat kovát saám Ora Perc. Idő 206 Essék, Moháes,Dombovár s Ruméba 4 48 röggel S15 . . . . 2 80 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 68 reggel 302 ...........26 délut. »4 .......... . 11 80 ostvo 818 Bécsbe (Baombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 801 a ......... 11 48 esi ve 815 Soproayba ........ 8 88 délut. 108 Triosatbo és Pragerhofoa kerosstftl Grács és Bécsbe...... 4 60 reggel 201 Trieastbe és Prágerhofon kerosstül Grács ée Bécsbe ......>47 délut. Brkesik Kanissara 216 Essék, Mohács, Dombovárs Fiuméből 1 41 délut. ** . . , . 11 11 ostvo 208 Bnda-Pestről........ 4 20 rogfol S01 H .........2 6 délst. 911 n .....*. 9 44 estre 814 Bécsből (Ssombath. Bécs-Ujhely)felől 10 27 ostvo •02 w „ . . 4 őre 816 8opronyból ........U 68 H »14 Béosből Grács, Marbarg, Pragorhof * fslől ......... 4 12 reggel. 20t Triesst- és Bécsből Marburg,Prager- hof felől.........1 21 délst 204 Trioost- ée VUlachből Prágorbof felől 11 - ostvo Marburgbs osatlakosás Villaoh és Pranoosfestbo. Felelói uer kesstó : Bátart UJtS. KANITZ C. papír, iró és rajzszerek raktára Budapest Dorottya-utcza 12. sz. ajánlja mindenféle iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levél papirt és borítékokat, fekete cxégnyomattal. üzleti-, jegyző- és másoló könyveket, valamint e szakmába vágó legkülönfélébb .írókat. Azonkívül a legdivatosabb monogrammokat arany és különféle színekben, melyek saját inúnyomdámb&n készíttetnek el. Nemkülönben látogató- és czimjegyeket is a legrövidebb idő alatt. Postai megrendelések pontosan ée gyorsan utánvét mellett eszközöltetnek. (166 6—12] Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlja at.cz. közönségnek ujonan berendezett nagyszerű férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szücsáruk, fehérnemőek, gallérok és különféle nyakdlszek válogatott minőségben és igen jntányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, 1876. évi aug. havában. (174 2—10) A hamisítástól óvatik! üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mint dr. Popp J. 6. ndv. fogorvos úr (Bécsváros* Bognergasse Nr. 2.) f o g 6 n j a, melyet min • denki könnyen és fájdalom nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely astán a fogrészekkel és foghassál teljesen egyesül, s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Anatherln-szájviz Dr. POPP J. G. cs. kir. ndv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. Hvefekbea I frt 40 kr., a legkitűnőbb szer a csúzos togfájdalmak-ban, gynladásoknál, a foghas daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza annak uj képződését; as ingó fogakat a foghas erősitése álul szilárdítja; s midőn a fogakat és foghust minden ártalmas anyagoktól mégtisztitja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. (15 25 - •) Anatherinfogpasta á 35 kr. Dr. POPP J. Gr. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen készítmény a lehelet frisseségét és tisztaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönöz azok romlását megakadályozza és foghust erósbiti. Dr. Pópp J. G. uövény-fogpora. * A fogakat oly szépea tisztítja, hogy annak naponkénti hass-nffcj* által nemcsak a közönséges íogko eitávolittatik, hanem a fo^tk zománcza és finomsága is mindinkább tökéletesbül. Kaphatók: N.-Kanizsán : Belns J. és Prager B. gyógysz., Rosen-berg, Bosenfeld, Welisch, J. ás Fesselhoffer J. kereskben. — Pápán : Tscbepen J., Keszthelyen: Pfiszterer gyógyszerész, 8inger M. Weisi A. Zala-Egerszegen: Isóó Ft, gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógy-l szerész. Varasdon : Halter gyógyszerész. 8ümegen : Dorner Kajet. Szombathelyen: Pillich Ferenez és Rndolf gyógyszer. HatárSrvidéki 8z.-Györ-gyön: Fibic E. C. Veszprémben: líeyr Taszkau, ugy Qntbard Tivadar éa fiainál. — Székesfehérvárott; Legmann A. Braun J. gyógysz. Lovas -Berényben: Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Kecskeméten : Milhofer ás Maehleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógysz. Körmenden: Horváth J.8omzenrend gyógysz. Kaposvárott: Kohn jJ Bögl, Belns és 8chrőder gyógyszi Szegszárd: Brahsay gyógysz. —I Bonyhádon: Kramolin J. 8zigetvárott:Barwarth, Salamon gyógysz. —I Baján rMichitseh 8t. ás Herzfeld fiai, ugy Herzog Ignácsnál. — Pécsett a Zsolnay W. ás E. Zách, Bipőcz gyógysz. Kárádon: Zadobánszky gyógysz] - Marczaliban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Graff gyógysz. — Dunaföld-várott Lakács gyógysz. — 8zent-Györgyön : Nötbig. — Alsó-Lendvár: Kiw gyógysz. — Rohonczon: Simon gyógyszerész nraknál: O Y A S. Azt tapasztaltam, hogy az általam 26 év ó''ta készített és kftzkedveltségü Anatherin Mzájviz haton név alatt bamisittatik és előadatik. A t. közönség ámítására az ezen hamisítás készitSi ugyanazon felszerelést használják, mint minőkkel én a saját gyártmányaimat ellátom. Ennélfogva mindenkit 6gyelmeztetem, hogy az általam készített Anatherin szájviz mindenkor teljes czégemmel, J. 6- Popp, es. kir. ztfvari fogorvos, Bécs, Bogaergasse 2. a cs. kir. osztrák udvari czimerrel (kétfejű sas griffektól tartva) és a törvényesen letett óvjegygyel lesz ellátva, cs mindazon készítmények, melyek agyán hasonló, de nem épen az itt leirt felszereléssel lesznek ellátva, hamisításnak tekintendők, egyidejűleg azt is megjegyzem, hogy a hamisított Anatherin szájviz, mely gyakran kártékony hatása, olcsóbban adatik el. Azért is. hogy egy részt valódi Anathe-ria szájvizem jó hírneve a hamisított által csorbulást ne szenvedjen, másrészt meg, hogy a hamisítók ellen fölléphessek : tisztelettel felkérem a t. cm közönséget, hogy a hamisítottnak megösmert Anatherin szájvizet az eladó neve megnevezése mellett nálam valódi ellen cserélje ki. J. Q. Popp, csász kir. udvari fogorvos Bées, Bogaergasse 2. Egy vidéki kis leány felvétetik. Egy vidéki, jó családból való kiskora leány, ki helyben iskolázni szándékozik, egy idősb német asszonyságnál teljes ellátás végett felvétetik. Közelebbit Wajdits József könyvkereskedésében lehet megtndni. (173 3—3) Rothschild Albert Nagy-Kanizsán (Városház épületben) ajánlja választékos férfi-ruha-raktárát, melyben mindennemű férfi- és gyermeköltönyök, utazó- és városi bundák, továbbá fehérneműek a legjutányosabb áron kaphatók. Megrendelések legpontosabban készitteinek. (171 3—3) PURITAS Haj-if|itó-tej. A Porttá»* nem hajfesték, hanem tejnemfi folyadék mely majdnem azon csodálatos hatással bir, hogy ősz hajakat megifjít, azaz lassankint még pedig lefkéotth tizeOBégy aap alatt ama szint Visszaadja, melylyel eredetileg birt! A , PoritSS" nem tartalmaz festékanyagot. A haj tetszés szerint vízael moeathatik, lehet fehérrel átvont vinkoson aludni és gőzfürdőket használni, a festéknek nyoma som vehető észre, mert a MT „Purltaa" nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdasabb női hajzatot és a férfi haját és szakállát. Egy üveg „Parltas '' ára 2 frt. (postai szétküldésnél 20 krral több a készpénzzel vagy utánvéttel kapható: FrvtZ Ott« ét tárzáoál Bées, Ma-riaMfsrstraaao 38. azám. Nagy-Kanizsán valódi minőségben Práger Béla gyógyszeré« urnái. ^(135 9—*5) Bátorkodunk a t cs. háziasszonyokat'' egy nagy takaritmínyra figyelmeztetni, mely abból áll, hogy a kávé valódi jó fügekávé vegvfllésével készíttessék. Eszel 2 előny jár, még pedig: 1 az izlést nemesíteni lehet és 2. a jutányos bevásárlrs lényeges ta-karitmányt boz magával E czél-ból kérjük hamisítatlan r r egy kísérletet tenni. Mintán mlj aranyozott papírban becsomagolt fttga-kávénk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódiságát iUetőleg, 100 frt-t a 1 jótálinnk, tehát laj-stromozott védjegyűnkről különösen tudomást venni kérünk. ScMt M s Fia. CS. kir. gaad. gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Strem ét Klein nraknál. (179 1— Ein Älteres, bestrenommirtes Bankhaus sucht für alle Orte, wo es noch nicht oder angenügend vertreten ist, fieissigeund solide Personen mit der Agentar für den Verkauf von Losen ünd Staatspapieren gegen monatliche Ratenzahlungen^u betrauen. — Die Bedingungen sind sowohl für die Agenten, als auch für das Publicum sehr günstig. — Bei entsprechendem Fleisse gewährt die Agentar den Agenten ein bedeutendes Einkorn» mea. — Offerte mit Referenzen oder Berufs-Angabe sind zurichten an das Bankhaus B. Kraam- in Prag- (180 1—2) (177 2—2) Hirdet m é n y. A tapsonyi uradalomhoz tartozó fehéregyházi korcsma és mészárszék három évi haszonvétele folyó évi september 24-én délelőtti 11 órakor a tapsonyi tiszttartói irodában tartandó nyilvános árverés ntján a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe adatni fog, mely alkalommal 150 forint bánatpénz melléklésével benyújtható zárt ajánlatok is a nyilvánosan versenyzők sorában elfogadtatnak. A bérlet kezdetét veszi 1877-ik évi január 11-én és végződik 1879-ikévi deczem-ber utolsó napján. Az árverésnél is felolvasandó szerződési feltételek tetszés szerint a tapsonyi vagy fehér egyházi tiszti irodában időközben is mindenkor megtekinthetők. Tapsony, 1876. aug. hóban. Az uradalmi tisztség. PMSER7ATIFS legfinomabb francsia és angol gyártmány, tucaatja 1—4 frtig, valamint mlndennemfi gammi-csikkek sebészeti czélokra. fu <*<*) EÜPÉCHEÜR, lagojabb czélsaerü készülék az égOti ■■llmléSSfc meggátlására, darabonkint 2 írtjával szállit a használati atasitással együtt Zieger Jánes Araszban, Kiostorwiosgasse 34. gomml-gyártmáayek és gtswl* árakílialegsas égek raktára. Naptár-hirdetési felhívás! 30,000 példányban nyomatik a Wajdits József képes naptára 1877. évre. Mindazok tehát, kiknek szándékuk van fenemiitett naptárba hirdetéseket beadni, tisztelettel felkéretnek azt szept. hó közepéig beküldeni, ára igen jutányos. Tisztelettel Wajdits József, kiadó könyvkereskedő Nagy-Kanizsán (181 1—•) Wajdits József kiadó-, Up- ós Dyomdatölajdonos gyorssajtó nyomása, Nsgy-Kanixsán. Ai általánosan legkitűnőbbnek elismert növényi hártya-papír VegetablischesPergament) befőtt gyümölcs ttvegek be-kötésére valódi minőségbeu, valamint légyirtó móregpapir (egyedül csaki Wajdits József könyvkereskedésében Nagy Kanizsán kapható. (133 9—*) ycr .1 AÖÍ-KÁNI28A, 1876. September 10-én. Tizenötödik évfolyam. 1 DilritÉü néu éwa . (él én* • • • ««am iO icr. 8 frt. ? Nlriitiia 6 kMáboB petiUorbaa 7. m¡ú>námnor S ■ miminr további torért 6 kr-SYIi.TTBRRKK (oronfeiot 10 krart v* * fii frocctári illetik isindan ipfje* hirdet énért kfllA J t0 kr. ficeteadS VTu i m«t kttlAaf Hagy-Kuúzsa vára lap ueüeai rácsét ^ fllstó közleménye c a J ! «xerketatíhex, Takarékpénztári épfllet föld-•zint, — anjagi réaaét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-Bea cm intézendő*: SAOY-KANIZ8A WlMSietház. Bérmantatlna l«T«Iek eaak iamart arankatár-•aktdl fogadtatnak «1. 1 Kémiratok riuu nem \ 4 küldetnek. i •flP^- belyhatésáQának, namkülftnben a „aaay-kinizsai ksraskadetoii s tpartaflk", a „nagy-kanizsai takarékpénztár'' a .zaiamegyoi általán«» tanítótestület'', a .Zaia-SMMgy'' gézhajézási rétzvénytársuiat t több negyei ét városi egyesölet hivatalos értesítője. előbb: - somOo özlON Uelenkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. A nagyméltóságú magyar királyi bel-ögrmioisterium folyó évi September hó 2-án 41 ¿53. szám alatt kibocsátott rendeletében a közigazgatási bizottság tagjainak megválasztását eszközlendó törvény-httósági közgyűlés egybehívására e folyó September hó 10 —30-ka közti határidót kijelölni s ugyan £. évi 37204. sz. alatt kelt körrendeletével meghagyni méltóztat-tán azt, hogy a törvényhatóság jövő évi közigazgttási-, árva- s gyámhatósági szükségleteiről szóló költség előirányzat haladéktalanul elkészíttessék s közgyűlési megállapítással a fennálló szabályok szerint felszerelt két példányban felterjesztessék: ennélfogva a hivatkozott magas belügyministeri rendeletben kitűzött teendők teljesítése czéljából folyó évi September hó 25-én délelőtt 10 órakor Zala-Egerszegen a megyeház nagy termében bizottsági közgyűlés fog tartatni, melynek tüzetes tárgyát az 1876. VL t. cz. alapján szervezendő megyei közigazgatási bizottságba a tővényha-tósági közgyűlés részéről liz tag választása és a jövő évre szóló megyei költségelőirányzat megállapítása képezendi. Miről a törvényhatósági bizottság t tagjait az 1876. Vl-ik t cz. 3. §-aértelmében ezennel értesítvén őket az emiitett közgyűlésen — tárgyai nagyfontosságánál fogva minél számosabb megjelenésre tisztelettel felkérem. Z.-Egerszeg, 1876. September 4-én. CSUTOR IMRE, aliapin. Nyílt levél Nagy-Kanizsaváros polgármestere, tekintetes Belus József úrhoz. Igen tisztelt barátom! „Nehéz időket élűnk, rosz csillagok járnak* ugyan, de csüggednünk nem szabad, önérzetes büszkeséggel vallhatjuk be, hogy Nagy-Kanizsaváros egy évtizedes fejlődésében a csüggedésnek árnyéka sincs. Hol az előtt roskatag épület képezte a testvérváros közházát, most diszes palota emeli haladását. A tanintézetek száma jelentékenyen növekedett, bennök hazafias szellem uralg. Téreink csinosodnak. Haladás minden részen. Diszes állásod terheit férfias megnyugvással viseled, egy óhajod van csupán: a város disxét emelni, javát előmozdítani. Nem ismersz fáradságot, nem kímélsz áldozatot, ha e város s polgárai érdekéről van szó. Engedd meg, ha nemes tevékenységedet még egyre kérem. Minthawfi jól tudod és éned, hogy nemzeti irodalmunk pártolása, nemzeti nyelvűnk ápolása komoly kötelességünk. Egyeseknek minden erőfeszítése bajt idéz elő, mig a társulás minden bajjal daezol ; az egyesülés diadalra vezet. A városháza nagytermének díszítése — ngy tudom — előirányzatba vétetett, szerény véleményem szerint legszebb, legfényesebb díszítés lenne e nagy teremben egy „kizkÖnyvtár* létesítése, melyet a város lakósai dijnéíkül használnának. Ennek becsét, horderejét feleslegesnek tartom indokolni. * Egyet azonban megjegyzek: a „k ö z-könyvtár* csupán magyar művekből állana, mert czélja csupán a hazai irodalom terjesztése, pártolása lehetne. Létesítését és gyarapodását tekintve, nem volna szabad a polgárság terhetll engedni, létesítése könyv és pénzbeli önkéntes adományokból eszközöltetnék, gyarapodása pedig koronként rendezendő mulatságok jövedelméből folyna be. így a közönség a társadalmi téren nyert élvezete mellett tett kiadást ismét szellemi nemes élvezetre fordítja. Én, ha ez indítványt, melyre a város polgársága iránti tiszteleten: ösztönzött, pártolod s kivitelére ismert haza£as buzgalmadat nem sajnálod, „száz kötet magyar szépirodalmi művet'' felajánlok. Megvagyok győződve, rövid idő alatt a „közkönyvtár* jelentékeny számú magyar művet bocsáthat a t. közönség rendelkezésére. Ajánlom e szerény indítványt bővebb indokolás mellőzésével, szíves figyelmedbe. Hazafias üdvözlettel _ BÁTORFI. Jegyzőkönyv a „zolameggei általános tanítói testület" -nek Zala-Egerszegen, 1876-ik évi augusztus hó 24-én tartott közgyűléséről. Jelen volt: A zalamegyei tanítók közül vagy 140 a néhány lelkes tanügybarát 1. Hajgató Sándor, mint a tantestület elnöke, üdvözölvén a jelen volt tagokat, felolvassa elnöki jelentését, hivatkozással a választmány jegyzőkönyveinek több pontjára. Tudomásul vétetik. 2. A volt tisztviselők állásukról lemond-tak. Elnök egyúttal kijelenti, miszerint sokoldalú teendői őt a további vezérszerep viselésé- től fájdalmára visszatartják, kéri azért a tago kat, hogy az elnöki székre helyette mist vá laszszanak. Habár a testület legfőbb óhaja volt Haj-gató Sándor eddigi elnökét továbbra is megnyerni a testület részére, engedve a felszólalásának, mindenekelőtt a tantestület méltó elismerését és köszönetét nyilvánítja szépemlékü elnökének és az egész választmánynak eddigi fáradozásaiért. Ezután elnöknek egyhangúlag és zajos éljenzés közt Schmidt Klroly ur választatott meg; e. alelnöknek: Hoffmann Mór; m. alelnöknek: Kováts Sándor; főjegyzőnek: Németh Ignácz; e. aljegyzőnek: Juhász Péter; m. aljegyzőnek : Tóth István; pénztárnoknak: Ven-czel Rezső; könyvtárnoknak: Récsey György ; ellenőrnek: Boronkay Károly. 3. Központi választmányi tagokul : Nagy-Kanizsán, minta testület székhelyén, ugy az egyes járási körökből az eddigi tagok — tisztviselők — újból be választattak. 4. Schmidt Károly, mint a tantestület megválasztott elnöke meleg szavakban üdvözli a nagygyűlés összes tagjait s megköszönvén a benne helyezett bizalmat, elnöki székét elfoglalja. Éljenzéssel fogadtatik. 5. A mai gyűlésre kitűzött tan tételekre kerülvén a sor, következők jöttek vitatkozás alá: Az iskolai takarékpénztárak meghonosítása. Ennek szükségességét és üdvös voltát fej-tegeté Udvardy Ignácz ur, ki ennek létesítését különösen város helyen a felsőbb osztályokban ajánlja. Mig egy rész Udvardy ur nézeteit osztja, a másik ellene nyilatkozik, a közgyűlés tehát hosszabb vitatkozás után a takarékpénztárak meghonosítását elvben elfogadja ugyan, de gyakorlatban kivihetőnek addig nem tartja, mig a házi ipar be nem hozatik. 6« A házi ipar meghonosítása tárgyában Hock Pál ur tart hosszabb értekezletet és annak létrejöttét kiválóan ajánlja. A közgyűlés a házi ipar meghonosítását elvben magáévá teszi; de kivihetőnek csak akkor tartja, ha az állami kir. tanitóképezdék ebez szakképzett tanítókat adhatnak. TÁRCZA. Pályázati eredmény. Afikép hathatunk az associacio — jótékony \ intézetek s társulatok — által, a korunkban uralkodó kasztszellem megszüntetésére, vagy gyengítésére f Ezen czim alatt beérkezett, s a „Zalai Közlöny* hasábjain közölt pályaművek bírálata. I. Jótékony intézeteink, s a kasztssellem, exime az I-ső számnak. A történelmi ismeret, mely az emberi méltóságnak megfelelő szabadság, — s a rend eszméjének kölcsönös harcsát tárgyalja, — való ban meglepő. Szerző, igen helyesen és tapintatosan élűiről kezdi — az ókornál. Minden egyes sorából az igazság beszél, midőn a szellemi haladás alapjának megvetését a''népvándorlás, és * keresztény vallás felvételének tulajdonítja; a középkori nemzetek szellemi fejlődésének hátramaradását pedig a félszeg politika, a — nézeteink szerint igen is elhibázott — polgári ozervexet, a végre a téves alkotmányokban keresi. Mint az újkor fölvilágosodottságának egyik legfőbb tényezőjét, a lovagiasságot, a a vallási érzületet emeli ki. Tagadhatatlanul igy van, **oq caekély hozzáadással, miszerint, — fájdalom — voluk az időben sokan, kik a nép vallási érzületére támaszkodva, épen a szellemi haladás rovására azt meglehetősen kizsákmányolták. Élénken festi elénk szerző az újkort Az egy-kázi mindenhatóság járma alóli felszabadulást a protestantismos érdemének állítja, ^és pedig teljes joggal. Az ujabb kor szellemének jellemzését szépen irja le. A korszellem megdönté ugyan a kasztrendszert, de csak látszólag, s épen azért nem állt még oly magaslaton, melyen kellett volna állnia. A nemesség, földeknek, birtokoknak, egyházi ugy,mint világi mél-lóságoknak kizárólagos birtokában volt; a polgári és parasztosztály pedig fizette véres verejtékével az igazságtalanul, — és sokszor a tul terhelésig — reá mért adót. Ezután jön a jelen saázadróli nézete. A még mindig nagy mértékben uralgó kasztszel-lem óvszereűl a társulást mondja, — de ennek elérésére egészen más alapra kell fektetni jótékony intézeteinket, vagy legalább ezeknek legnagyobb részét. Szűk körűeknek mondja nagy részét intézeteinknek, melyek csakis egyes osstályok érdekeit képviselik, a épen azért nem caak hogy az associaciót elő nem segíthetik, hanem a különféle osztályok között az ellenszenvnek, — sőt nem s egyszer megvetésnek érzetét szitják föl Tévesztett tehát as irány. Nem lehet addig a bajok orvoslását remélni, mig a pénz embere a szellemi és anyagi munkásokat csak mint oly egyéneket tekinti, kik egyedül as ő czéljai kivitele és eléréseért lennének a földre rendelve, — s nem mint olyakat, kikre, s kiknek munkásságára a társadalomnak elkerülhetlen szüksége van. Szóval: ezen pályamú kétségbe vonhatla-nul legbehatóbban foglalkozik az elébe adott kérdéssel, tüzetesen vizsgálja meg a társadalmi sebek mindegyikét s azoknak óvszereiről kimerítően értekezik. — Érdekes történelmi hasonlatokkal illusztrálja a mai kor viszonyait és paralizálja azokat az ó- és középkor viszonyai- val. — Gyakorlati és elfogadható eszmék azok, melyeket e pályamű magában foglal s méltók, hogy minél szélesebb körökben figyelemre méltattassanak. Világos tehát már a fentebbiekből, hogy as I-aő számú pályamfi absolut becscsel s két társa felett határozott tulsulylysJ bir. — Irály, alak és tartalom tekintetében kevés kivánni valót hagyván fenn, a 3 arany jutalmat as I-ső számú pályaműnek kiadatni véleményezzük. II. „Néhány szó s kaastssel-lem erejének gyengitése és megszüntetése érdekébe n*. Társai kösött leggyengébb és mindent meg kell tagadnunk tőle, kivéve a jó akaratot. — Mint pályamű csak tévelyegve és nem határozottan foglalkozik a pályakérdéssel és általán irályának darabossága as egésznek befejosetlensége miatt a három pályamú kösött az utolsó helyet foglalja el. Csiméhez hiven, „néhány szó* az csak, mit ő a kasztszel lem erejének megszüntetése — vagy legalább gyöngitésének érdekében előád. Annál többet foglalkozik, — különösen a czikk vége felé — a vallással. Idés a szentírásból. Három főirányt jelöl ki, melyek hivatva lennének a kasztszellemet megszüntetni: 1) Hogy a gyermekek szorgalmasan járjanak as iskolába. 2) Tegye meg a tanító hiven és lelkiismeretesen teendőit, azaz hallgatóit a földműves osztály iránti kegyeltségre buzdítsa. 3) A legjelentékenyebb szerepet és hatáskört pedig a vallási asósaéknck hagyja; hogy a pap ne prédikáljon a mások vallása ellen , hanem a fölebaráti szeretet erényének mézét csepegtesse hallgatóiba. Est a három részre darabolt, de kü- lönben egy categóriába tartozó eszközt tartja szerző leghatályosabbnak a kasztszellem megszüntetésére. Ó különben igen jól tudja, hogy ezeken kivül még más uton is el lehetne a czélhoz jutni, azonban ezt az utat nem mutatja meg. Mentegeti magát azzal, hogy egy szakirodalmi czikk kerete sokkal szűkebb, semhogy ily nagy horderejű kérdésre kimerítőleg lehessen megfelelni ül Erősen hiszi, hogy e három irányban haladva, el leend érve tökéletesen a csél. Es hol maradnak e mellett a társulás, intézeteink befolyásáról szóló nézetei ?! Hol van a szegény és gazdag, pór és mágnás közötti óriási válsrafal ledöntésére szolgáló véleménye?! Éa hol van még sok más, mit szerző érdemesnek sem tart a fölemlitésre ? Épen ugy, mint mi őt nem a jutalomra. Hl. A III. számú „Társadalmunk sebei* czimü pályaműnek csak egyetlen hibája van, hogy nem kimerítőbb; — különben jeles csikk, min (^tartalom, mind külalakra nézve a méltó versenytársa as I-ső számúnak. Tartalmas szövegéből kiemeljük, hogy hazánk rég múltját viszonylatba hozza annak szomorú jelenével s s különbségek előtünteté-aével érdekesen foglalkozik. — Méltányolva a szerző dicséretes törekvését, a Hl. számú pályamüvet megdicsérendőnek véleményezzük. VÁRHALMI KÁLMÁN, KÓVÁRY BÉLA, HAJGATÜ SÁNDOR. 7. Az „Eötvös-alap" gyarapítása érdemében Csathó Alajos ur olvassa fel nagy gonddal szerkesztettértekezletét, melynek kiválóbb pontjai a következők: a. Mondja ki a közgy ülés as „Eötvös-alap* eszméjének, tervesetének ál talán osságbani elfogadását. b. Hivja fel járásköreinek idónkinti elnökeit a működésre és az alapszabályokban előírtakhoz alkalmazkodva, a kör tagjainak buzdítására. c. Tegye kötelességévé minden a testületbe tartozó tanítónak, ha az egyszer az „ Eötvös-alap" nagyobbitására rendes tagnak beiratkozott — hogy évenként ] forintját a kellő időben befizesse « így a számadások megkönnyittessenek. d. Hogy a „gyűjtő-bizottság* tagjainak minden dij nélkül kötelességük az alapszabá lyokhoz híven eljárni és a .gyűjtő-bizottság* tisztviselői minden évben a járásköri üléseken neveztessenek ki. e. A járási körök közvetlenül érintkezzenek a budapesti, vagy bárhol székelő központi gyűjtő bizottsággal, részint költség, részint idő kímélés tekintetéből. f. Ez ügyben felmerülő költségeket, minthogy a kegyes adakozásokból és járulékokból fedezni nem lehet, a köröknél begyült tagsági dijakból fedezze minden járási kör. g. Az egyes járási körök a zalamegyei ált. tanító-testületnek tartandó közgyűlésein ebbeli mőködésükról referáljanak. h. A kegyes adakozók nevei az ajánlott összeggel együtt a zalamegyei ált. tanitő-testü-let hivatalos lapjában időnkint közöltessenek. i. Minden járási kör készíttessen egy anyakönyvet, melybe a kegyes adományok és a járulékok írandók, az adakozók nevei, lakhelyei és állása pontos kitételével. j. Az 1 forintnyi tagsági dij minden járási körben a tavaszi ülés alkalmával fizettessék le. k. A mennyire a körülmények megengedik, az egyes tanitó-körök az „Eötvös-alap" javára jutékonyczélu felolvasásokat, előadásokat, vagy eaetleg vigalmat rendezzenek. 1. Óhajtandó, hogy felekezetkülönbség nélkül több tanító minél előbb rendes tag gyanánt írja magát a gyűjtő ivre. Felolvasása éljenzéssel fogadtatott és az egész „memorandum"-ot magáévá teszi a nagygyűlés. 8. Miként lehetne a tanítótestületek közt tudományos, azaz paedagogia alapon a tanítás és nevelés terén egyöntetűséget behozni, össz-kapcsolatban a szakosztályok működésével V E tárgy fólett Brucker Alajos ur tart igen velős értekezletet, — melyet felolvasván, a megyei tanítótestület egyhangúlag elfogad és az országos tanító egyletnek pártolás végett ajánlani határozza. 9. Páukovits György ur kérdést emel az iránt, miként lehetne lehetővé tenni azt, hogy a tanítótestület könyvtárához olvasás végett a járási körök tagjai is hozzáférhetnének ? Határoztatott, hogy minden járási körnek jogából áll a központi könyvtárból könyveket kikölcsönözni, de azokttt fél év alatt a könyvtárba visszaszármaztassa. 10. Weisz Joel ur zala-egerszegi veterán tanító, ki egészségi szempontból Bécsbe utazott A dohányról. Dr. Gelgel wfirzborgi tanár nyomán. A gyémánt nem egyéb * Icg-. tisztább színnél , de Tájon jobban értjük-e ragyogásinak okát, mióta tudjak, hogy a «Rtét graphittal ugyanazon »uyagu ? — Ilyen tudományaink haladása sok tokin. tetben. Midőn egynek nyomára jövUnk n bizonyos jelenbégeket megmagyarázunk : ugyanezen tárgynak más oldala vagy tulajdonsága csak még megfoghatat-lanabbá válik. v \ lééi B. E 5 t v r, a : Gondolatok. A legkiválóbb figyelmet érdemli számos élvezeti szereink közt a legelterjedtebb, a dohány. Nem azért, mintha teljes nélkülözhető-sége, tehát még az emberre nézve ennek szükségtelensége, abból a körülményből eredhetne, hogy Amerika fölfedezése idejéig az egész civilisait világ előtt ismeretlen volt, mert ebben a théával és kávéval osztozik, és igazán bevallva, köztünk talán a legkevesebben alkothatnak magoknak arról tiszta fogalmat, mikép , volt a rómaiknál lehetséges az, hogy nagyszerük vendégségeiknél, hires asztalaiknál és a fényes lucullusi ebédek után hogyan tudták a jó do-hány és finom zamatu szivar élvezetét nélkülözni : hanem abból az okból foglal a dohány élvezeteink között sajátságos és gyanús helyet, mert nem tartalmas, mint a husieves, a kávé, a thea és csokoládé, oly alkotó részt, mely izgató befolyással legyeo az idegrendszerre, az izmokra és a vérkeringés szerveire, hanem e helyett ni-cotin van benne, egy kitűnő mérges hatású anyag, mely strichnin, morphin és más növény-mérgek hatásához igen közel áll. Ily szempontból tekintve, ugj tűnik lel u világon elterjedt használata a dohány- — onnét táviratilag kűldé üdvözletét a nagy-'' gyűlésnek. Éljenzéssel vétetett tudomásul. 11. Czeder József tsg ur felszólal a község által igen rendetlenül kiszolgáltatott fizetések érdemében és indítványozza, hogy minden év végén a községek által kiállított és az illető tanítók által is aláirt nyugtát a megyei tanfel ü-gyelőséghes bemutassák. Az inditvány jóváhagyó tudomásul vétetett. 12. A jövő évi nagygyűlés határidejét a választmány belátfsa szerint kitűzi; — de a gyűlés helyét a tanítótestület Sümeghre áttenni rendeli. 13. Brucker Alajos indítványozza, miszerint köszönet szavaztassék Krob Pál tanfelügyelő urnák az uti költségek és napidijak kiszolgáltatása érdemében tett buzgó fáradozásaiért. Az indítvány köztetszésscl és zajos éljenzéssel el fogad lati k. 14. A csáktornyai és lendvai tanítótestület iránt roszalását fejezi ki a nagygyűlés, mint-hogy a gyűlésen részt nem vettek és elmaradá suk okát sem jelentették be. Evvel kapcsolatban kijelentetik, hogy minden tag a gyűlésben részt vegyen, ellenkező esetben 2 frt bírság alól föl nem mentetik és e büntetési összegek behajtásával a tek. megyei tanfelügyelőség megbi-zatik. 15. Elnök a tantestület nevében köszönetet szavaz Egerszeg városa tek. tauácsának azon szívességéért, melyet a fogadtatás és elszállásolás körül kifejtett. Éljenzéssel fogadtatik. 16. Elnök felhívja a tantestületet, hogy tagsági dijukat rendesen befizessék és felerészben a központnak beszolgál tassék. Iiatároztatik, hogy a hátralékosok tagsági dijukat minél előbb befizessék, ugy, hogy az legkésőbb 1877. január l-ig a központi pénztárba beazállittassék, ellenkező esetben a hátralékosokra az alapszapályok 11. §-a fog alkalmaztatni. 17. A nagygyűlés több tagja kívánja, mi szerint az alapszabályok 23. §-a oda módosít-tassék, hogy a honnét az elnök választatik, ott legyen a központi székhely is. Egyhangúlag elfogadtatik és ez érdemben a nagyméltóságú ministeriumhoz fölterjesztés tétetik — egyúttal az alapszabályok 11. §-át, melyben évi 2 frt tagsági dij van megállapítva, oda óhajtja módosítani, hogy 1877. január 1-tői az évi tagsági dij a tanítók szűk anyagi helyzetének tekintetbe vételével 2 forintról 1 forintra szállitassék és e dolgok rendezésével a központi választmány megbizatik. 18. Biró József ur indítványozza, hogy a felekezeti tanitók csak akkor tekintessenek a testület rendes tagjaiul, a mikor az első tagsági dijat befizetik. Biró ur indítványa oly változással fogadtatik el, hogy a felekezeti tanitók mihelyt magukat iratilag a testületbe felvétetni kivánják, azonnal mint rendes tagok tekintetnek és a testület jogait élvezik. 19. Végül az elnök, miután a pénztár megvizsgálására Hajgató Sándor, Németh Ignácz, Horváth Pál és Venczel Rezső urakat kijelölte és a gyűlésen résztvevő tagoknak figyelmükért nak, mint a divat által előidézett csudálatos, beteges és mesterséges szükséglet; hasonlóan a bár szűkebb korlátok közé zárt es második természetté vált, mákony, hazsizs és mireny élvezetéhez, főkép ha azon erőszakos rázkódtatá-sokra és fájdalmas kísérletekre gondolunk, a melyekkel az emberi természetnek az első próbák alkalmával, a mire minden dohányzó és szivart szívó bizonyára visszaemlékszik, e szokás elsajátításánál küzdenie kell. De ha nem tudjuk is megmagyarázni ma -gunknak, minő élettani okokból vagy szükség-érzetnél fogva történhetik az, hogy e csodálatos szokás oly általánosan befészkelte magát, hogy már meg sem tudjak mondani tisztán, mi az tulajdonképen, a mit a dohányzásnál és szivar zásnál élvezünk: de a dohány intensiv mérges hatásából az az egy még is biztonsággal kiemelhető, hogy semmi esetre nem képzelődésen alapul ez élvezet, s nem csupán gyermekies időtöltés lehet az, a mit a dohányzás nyújt, a mint azt némelyek álütják. l''ény, hogy a dohányzás actusa által történő lassú bevétele némi csekély mennyiségű nicotinnak és még egyéb hathatós alkat-részeknek hatalmas fokú izgalmat szül az idegrendszerben, mely ha alanyilag hamis is, de a vágy kielégítésének élvezetéből fejlődő általános érzületnek emelkedett. és kellemes hangulatot kölcsönöz. Ezt a hatást, a mint tapasztaljuk, a dohányzás élvezeténél nagyban támogatja az, hogy az ideg-rendszerre történendő ez izgatásokat nem culminative, és ép ezért nem is hevesen, és ugy szólván, érzékileg megfoghatóan, hanem állandóan és enyhén, mintegy utóhang-képen, éressük. Ha a férfi a nélkülözések és szükségek közt, melynek as élet változatos küzdelmeiben ki van téve, a pipa vagy szivar mellett vigaszt i és kitartásukért összesen és egyenkint meleg köszönetét kifejezte, az ülést 2 órakor bezárja. K'' m'' SCHMIDT KÁROLY, tantestületi eluök. Jegyezte: NÉMETH IGNÁCZ, tantestületi fSjegyi5. Figyelemre méltó. Közel százötvenezerre megy azon hagyatékok száma, melyek a hivatalos adatok szerint Magyarországon nincsenek befejez vejés ezek közt legalább van hetvenötezer, melyek egy évnél tovább vannak folyamatban. Kétszáz forintra téve átlag egy hagyatéknak pénzértékét, mi még igen alacsony becslés, harmincz millió forint van a hagyatékban gyümölcsöztetés nélkül meg kötve, elvonva a forgalomtól. Ezen számokban hagyatéki eljárásunk legtárgyilagosabb kritikája fekszik. Nem kell jogi érvekkel, nem nagy hangzású szavakkal bebizonyítani, hogy hagyatéki eljárásunk, az egész hagyatéki ügykezelés gyökeres reformot igényel, hogy e reform azokhoz tartozik, melyekre a nemzetnek legelső sorban szüksége van. A jogi érdek, az árvák védelme és az államnak pénzügyi helyzete egyaránt parancso-lólag utalják a kormányt e téren erélyes intézkedésre. De lássuk, hogy állanak a dolgok. Minden a bíróság által tárgyalandó hagyaték, még mielőtt belenéztek a hatóságok annak érdemébe, rendszerint vándorolt a járásbíróságtól a törvényszékhez és vissza; mert sem az egyik, sem a másik nem tartotta magát a perrendtartásban oraculumszerüen megjelölt birtokbíróságnak. Semmiségi panaszok utján végre eldöntetett ezen előzetes illetőségi kérdés. — Most már, miután a semmitőszék körülbelül az ország minden bíróságának megmagyarázta a dolgot, a semmiségi panaszok fűszere elszokott maradni, de azért még akárhányszor előfordul, hogy legalább egyszer a járásbíróságtól a törvényszékhez megteszi a sétát, mi tekintve az ügyforgalom lassúságát, vidéki biróságsinknál egy-két, de három hónapba is belekerül. Ezen hagyatéki vagyon összetartására nézve épen nem kedvező nyitány után, melynek tartama alatt a hagyatékot az bírja, kinek jó sorsa alkalmat és ügyességet adott annak megragadására, következik a tulajdonképi tárgyalás. Es egyébből nem állana, mint az összeírásból és az osztály eszközléséből. Két egyszerű műtét, mely azonban mindenben hasonlít as evangélium mustármagjához, mert a gyakorlati életbe belültetve, terebélyes fa less belőlük, végzések és jogorvoslatok egész rendszerével, mely szemes ügyvédek és körmönfont vagyonkezelők részére a legszebb gyümölcsöket, természetesen a hagyatéki vagyon rovására, hozza. Az érdekeltek összehívása már magában véve elég bajt és időveszteséget okos; hol as egyik, hol a másik nem jelenik s számtalan halasztás a végeredmény. Hátha még a hagyatéki vagyon elárvereztetik. Maga as árverési és vételár-felosztási eljárás, ha ingatlanok vannak, a határidők legszorosabb megtartása mellett három hónapot vess igénybe. Itt azonban ugy terem az alkalom semmiségi panaszrs, mint a talál; hasonlít es az álmainkban még mindig hallani vélt s egykor oly vigasztalóan hallott anyai hanghoz, mely a gyermek fájdalmát, éhbégét és ssomját pillanatra, talán nem is igazán, csillapítani s sseliden enyhíteni képes vala. És e másik álláspontból kiindulva, előttünk a dohánysás nem is tűnik fel oly esztelenségnek, hanem inkább mintegy sehogy sem kicsinyelhető gazdagítása ez as élvezeti szereknek, melyeknek feladata az ember jólétét és munkaképességét arra a magaslatra fokozni, mélyet az élet sanyarú helyzetei igen is parancsolólag követelnek, de melyet as élet-ital egy maga nem teljesít. Dr. Ranke J. Lipcsében 1872 ik évben megjelent egyik művében ezeket mondja erre vonatkozólag: „Az állati és emberi szervezetben munkára fordítható rendkívüli anyagme-nyíség van felhalmozva. A természet ez anyagok felhsssnálását csak egy bizonyos, kis fokig helyezte az emberi önakarat alá. Idővel, még mielőtt ez anyagok a szétbomlásnak magasabb fokát érhették volna el, beállanak a mozgó szervek változott chemismusa folytán a mozog-hatásnak akadályai, a fáradság, kedvtelenség. Es a fáradsági érzés mindjárt kezdetében az élvezeti szerek által távolitható el, ugy, hogy a munka, az anyag-felhasználással összekötve, tovább folytatható még a természet szabta határon tul is, a mely határ ha átlépetett, akkor már a megujulást csak a felhasznált testi anyagoknak táplálás utján leendő visszapótlása által lehet eszközölni.* Az élvezeti szerek tehát a contumekre nézve értékkel is, becscsel is birnak, mely pénzben, kereseti többletben ki is fejeshető, bár az csak abban nyilatkosik, hogy „as elfáradás ér-sete* mellőztetik általok. Dr. Nóvák Károly.: gomba s a hagyatékot birlalófél, ha hátráltatni akarja a végleges befejesést, akár évekig el-húzhatja azt. Időközben beleszól a pénzügyi hatóság as illeték miatt, az árvaasék as árvák érdeke miatt, a vagyon keselőnek is van különféle kivássága, a közgyám is tesz tapasztalatairól jelentést s ezen jelentések, átiratok elintéztetnek, de a hagyaték függőben marad. Azért három, négy, sót hat éven át tárgyalt hagyatékokban is bővelkedik a magyar gyakorlat. A legnagyobb baj azonban abban rejlik, hogy nem ezen egész időszak alatt a hagyaték-^ vagyon kezelőjére semmiféle hatóság nem gyakorol felügyeletet. A bíróság nem akarja ezt elvállalni, mert ugy is elég dolga van ée nincs erre világosan kötelezve; az árvaszék pedig előbb nem akar beavatkozni, míg a hagyaték vagy annak illető része a kiskorúaknak beszavatolva níncseo, míg tudni lehet, mi a hagya tékból as árváké. Igaz, hogy a hagyaték kezelője annak beszsvatolása után felelős marad az örökösök és hagyományosnak, de ezen ^felelősség semmit sem ér, sőt roszabb, mint a " korlátlan keselésre való feljogosítás, mert a becsületes kezelő sok olyan intézkedést, melylyel némi koczkáztatás, de nag^r vagyoni előny is jár, azért nem fog megtenni/, uiert * felelősségnek súlyát hatósági jóváhagyás által nem könnyítheti, a roszhiazemü kezelőt pedig a csak évek múlva érezhető felelősség nem fogja visszatar-tani azon hütelen kezeléstől, melyet az ó beismerése nélkül a dolog természete szerint ugyan ráfogni, de aligha biróság előtt perrendtartás-szerül eg igazolni lehet. Ezen főhiányok és bajok forogtak fenn, midőn a közjegyzői intézmény életbelépett. Nagyra voltak vele s különösen a hagyatéki ügyekre nézve üdvös hatásokat vártak. Kösel egy éve, hogy az intézmény működik s egy szép remény nyel szegényebbek vagyunk. As orsság minden részéből felírnak a törvényhatóságok, városok és megyék ritka egyetértéssel, hogy a hagyatékok keselését a közjegyzőktől efkell venni. Ezen első pillanatra megdöbbentőnek látszó jelenségnek azonban igen kézzelfogható okai vannak. Az eljárásban mi változás sem történt, kivéve, hogy azon számos közeghez, melynek eddig beleszólása volt a hagyatéki ügyekbe, még egy ujabb, a közjegyző jött. Ami tehát a némeJy bureaukratikus formaság mellőzése folytán időben megkíméltetik, ez másrészt egy uj közeg kösbenjáráaa folytán felhasználtatik. E részben nem javult a dolog. De határozottan roszabbult a helyzet a költség szempontjából. Mert az eljárást eddig a bíróságok ingyen teljesítették és a feleket csak a bélyegköltség terhelte; most azonban a közjegyzőnek minden cselekményeért fizetni kell a feleknek, még pedig mielőtt a hagyatékból valamit látnának. Ezen költségek, tekintve az eljárásnak ecsetelt hosszadalmasságát, csekély értékű hagyatékoknál az egész tömeg értékét felemésztik. Különösen sulyosodik ezen költségek terhe a földművelő osztályra, hol többnyire igen csekély értékű ingóság és mindig, ámbár kevés ingatlan van a hagyatékban. A közjegyző költsége^* dija ily ingatlanokst tartalmazó hagyaték végleges befejezéseig legjobb esetben is száz, százötven forintra rug. A zsellérház, vagy nyolczadtelek, vagy szőllő vételára pedig szinte nem sokkal több. A család, melynek fenntartója elhunyt, ekkép koldusbotra jutott. Ily uton-módon szaporodik a falusi proletariátus s es ellen felírnak és panaszkodnak a tör vé ny hatóságok. Önvétke, sőt hossájárolása nélkül valakitől elvenni hajlékot, melyet ssülője neki egyedüli menhelyül, vagyonúi hagyott, s őt földönfutóvá tenni; kényszeríteni, hogy mint cseléd mivelje azt a földet, melyet apja után jogosan követelhet, de melyet hagyatéki költség fejében tőle elárvereztek: ez síáássa és megingatja a jogérzetet a népben, ez igazságtalanság, mely sújtja a fiatal, nem önjogu nemsedéket azért, mert szülei meghaltak. Ismét benne vagyunk a parlamenti szünidőkben. Ideje van a kormánynak a kérdés megoldását előkészíteni, adatokat gyűjteni, javaslatokat készíteni. Figyelembe kell ezeknél venni as örökösödési jogot is, nehogy ismét egyszer foltra foltot tegyünk. Azonban mielőbb kell a munkához fogni. Ha a kormány, mint olvastuk, a szünidők alatt a tengeri jog codifi-ca ti ójára is ráér, ugy bizony kell, hogy ráérjen egy oly reform előkéssitésére is, melyet az állam és a nemzet pénzügyi érdeke egyaránt igényel, mely a jof, igazság és humanitás sürgős követelménye. »K. ü." Helyi hírek. — Lapunk mai tárcsájában közölve van azon pályázat, melyet lapunk egyik zalaegerszegi pártolója 3 arany nyal kitűzött, a bírálat eredménye: I. számú mű irója Jenray Géza Sümeghről, kinek a 3 aranyat természetben megküldöttük. A III-dik dicsérettel kitűntetett mű szerzője Lovászy Sándor Székesfehérvárott Fogadják üdvözletünket 1 — Bichberg ¿doí/nagy-kanizsai nagyérdemű izr. iskolai igazgató, kit ő Felsége ér-demkereszttel díszített föl, hosszú tanítóskodasa elismeréséül volt tanítványai ma, szept. 10 én '' ¿¿lelőtt emlékkel éa ette a »Szarva«- fogadó diflzteremében banquettel tisztelik meg. — Jtajdits József könyvkiadásában egy >geD baMD08 és gyakorlatias munka jelent meí; Juhász Péter nagy-kanizsai községi tanítótól. Czime: „Az összeadás, kivonás, szorzás és usztás táblázata, szabályok- «példákkal.- Elemi iskolák használatára összeállítva. Ára 10 kr. Ajánljuk az elemi iskolatanitók s általában a községi iskolaszékek figyelmébe. — Korcsmai verekedés fejlődött ki azept. .r>-én éjjel egyik Hunyady ntczai korcsmában, mely alkalommal egy raeaterlegény le-gzuratott, életéhez kevés remény van, a tettes ellopatott. — Koch Adolf győri kir. törvényszéki b-ró ur tiszteletére a .Fiatalsági társas kör* bu-csuestélyt tartott a kör helyiségében, melyen számosan jelentek meg; a pohárköszöntések hosszú sorát az est hősére Dr. Laky Kristóf kezdette meg s folytatták Tuboly Viktor, Pli-háJ Ferencz, Simon Gábor, Bitorfi, Farkas U»lá, Gabelics Imre sat. A kedélyes estély ben ré*ztvettcken meglátszott a lehangoltság, hogy társadalmi életünk egyik legéltetőbb tagja körünkből távozik. — Egyébként erre vonatkozólag a következő sorokat vett&k: Sserdán, f. hó ü-án este a .fiatalsági társaskör" fényesen kivilágított helyiségeit díszes és vidám társaság élénkité meg. Társalati tagok és vendégek nagy számmal jelentek meg a Koch Adolf tár-idlati tag és törvényszéki bírói minőségben Győrbe áthelyezett itteni volt járásbiró tiszteletére rendezett bucsulakomán. Fesztelenséggel párosult jó kedv mellett folyt le a toastok hoss-tzu sorával fűszerezett vacsora, mely a tán éjféli 2 óráig Kovács Gábor zenéjére többen kirakták rózsás kedvükben a „Kállay kettőst" 1 Az áldomásokból tréfás ötletek sem hiányoztak. Poharát lelkesült áldomásra először Dr. Laky Kristóf emelte, ékes szavakkal, pótolhat-1 a n veszteségnek jelezvén a távozót a ,körre" és a kanizsai société-re nézve. Utána Tuboly Viktor ügyvéd csattanós áldomása vig hangulatot keltett, midőn kívánta; hogy az est hősének fiatalsága, tettereje és szerencséje sokáig és oly-rendületlenül álljon Győrben, mint a minő rendületlenül állott egykoron Győr felett a „vas kakas". Bátorfi Lajos szerkesztő az ünnepelt nevét Kóch: Kócsr*, s est megfordítván, igen találóan Csókra váltó* tatvaélteté azt Plihál Ferenc« közjegyző ügyes szójáték közben háromlevelű nefelejtset nyújtott s távazónak. Farica« László főgymnasiumi igazgató hatásos dialectusával és velő« szavakban élteté a „fiatalsági társaskört", melyet ugy mond, szeretné általában imstklilönbség nélküli értelmiségi körré változtatni. Ezután még Gabelics Imre ügyvéd s többen őszinte szavakban vettek bucsut az ünnep fórfiától, ki •zivből jött szavakkal k6«s5nte meg barátai figyelmét, s vett bucsut a távozása fölött, el nem titkolható fájdalmat érző, de ezen estén kedélyes órákat együtt töltött számos tisztelőjétől. N.-Kanis»a, 1876. september 7-én. Egy jelen volt. — Nagy Kaniasaváros képviselősége; sept 11-én ülést tart. — Kitűnő zongorakészitŐ érkezett N.Kanizsára, ki rövid idő alatt Berecz Imre zenetanár ur zongoráját oly meglepően átalakitotta, togy as a megtekintésre érdemes se körülmény őt eléggé ajánlja, neve: Vogríncaics János. Kik * téren igénybe venni kivánják szakképzettségét és kitűnő ügyességét, a „Zőldta" vendéglőben levő lakásán értekezhetnek vele. — Irfmia aranyképen as úgynevezett tantuszokkáfnagy mérvű csalásokat visznek véghez vidékünkben a szegény népen; egy kis-ka-mzsai polgár is a napokban 22 darabot vett 35 trton vándor czigánytól. E játék pénzek kétfejű •usal készíttetnek. Mi mindennel rászedik hiszékeny népünket! — Tárgy diáterem. A nagy kanizsai kir. törvényasék bünfenyitő osztálya előtt f. évi september hó folyamán a következő bűnperét tárgy altatnak: September 14-én: Csóka Ferencz és társai tolvajláai ügyében HL bírósági ítélet kihirdetése. (Előadó: Gózony Ferenci kir. törv. bíró.) — Horváth Jeromos és ttaa elleni szülőbántalmazási ügyben ugyanaz. (Előadó: Gulyás Jenő kir. törv. biró.) September 28-á n: Gergecz Mária ellen tol-vajlási ügyben végtárgyalás. (Előadó: Gulyá« Jenő kir. törv. bíró.) Balassa József és tárnái elleni betörése« tolvajlá«i ügyben végtárgyalás. (Előadó: Dr. Horváth Ferenc«, kir. törv. biró.) •September 29-é n: Gregorics János éa ttnai ellen a védtörvény megsértés iránt folyamatba tett bűn perben végtárgyalás. (Előadó: Gulyás J, k. t. biró.) Közli: Zalay Lajos. — Csáktornyán Neumann Ignácz kereskedő beszüntette fizetéseit. — Kisfaludy Sándor kiadatlan kézirata: az , 1809-dik évi in«urrectio története" * győri főgymnasium muzeumának birtokában van. — Kis-Komáromban szeptember 6-An éjjel egy 50 öl bosszú gazdasági épület é« 1200 mázsányi széna leégett; azántaaándékoe gyújtást gyanítanak. — Sümegh mellett Prága községben, amint halljuk, egy vigyázatlan fiu tüzet rakott, a láng csakhamar szalma és háztödéibe kapva, 13 házat hamvasztott el; hogy a szalmás házakból több nem esett áldozatul, egyedül Szakmáry József sümeghi városbíró, Dvorzsák József távírász és Fischer Ignácz orvos urak érdeme, kik sietve a sümeghi fecskendőkkel, a hely színén megjelentek s felebaráti odaadással mindent elkövettek a vész gátlására. I. — Kövid hirek. Columbus Kristóf szentté avattatásán buzgólkodnak. — Királyné ő felsége Corfuba utazott. — Hamis 20 krajczá-rnsokat készítő gépet találtak a fővárosban. — Maros Vásárhelyen ismét nagy tüz pusztított. — D«íésen „Szolnok-Doboka" cz. hetilap indul meg. — Az egri angolnők fejedclemasssonya Toldy Ferenciünk leánya Izabella lett — A sepsi-szent-györgyi tanoda ,Mikó tanodának" neveztetett el. — Kecskeméten férj és feleség egymás orrát lehsrapták. — Tóth Ede síremlékére 79 frt gyűlt be 2 hó alatt. — Gyulai Pál felüdült — „A magyar közlekedés-ügy" folyóirat septemberi száma megjelent — Klapka Bpestre érkezett — A király Erdélybe utazik. — Gömörben petróleum forrásra akadtak. — Kolozsvárott Asbóth János szerkesztésében „Ébredés" cz. conservativ lap indul meg. — — Háborús hirek. Az oroszok bevándorlása Szerbiába roppant mérveket ölt. — A török-orosz háború mindinkább komoly alakot vesz. — Deligrad felé nyomulnak a törökök. — A montenegróiak Grahovóból Drágáiy dalmát várba menekülnek. Vegyes hirek. — Leletek as agteleki barlangban. A közelebb rendezett ásatásoknál minden jel arra mutat, hogy itt a tudomány számára nagyon sok rejlik. A kutatások most aránylag igen kis helyen folytak. Egy cseppkőből alakult falat törtek át, sejtve, hogy a mögött üreg van. Nem is csalódtak. A vastag fal, melynek képződéséhes nagy idők kellettek, csakugyan üreget rejtett,« ez üreg talaját vastag rétegű humus fedte, a mi ismét hosssu idők jele. Ezt leásva, ujolag csepkő-réteg következett, aztán megint hamuéra, a es alatt csontvázakra akadtak. As ősi időkben itt temetőnek kellett lenni, a csontvázak rendben feküdtek egymás mellett: fejűk alatt egy kődarab, fejűk fölött pedig edény. Némelyik mellett búsát találtak « a borsóhoz hasonló gabona-félét, melyek e rétegben annyi időn át megmaradtak. Vagy kilencz csontvázat ástak ki, többeknek pedig csak egyes, részét, mert nem volt idő, hogy mélyebben felbontsák a kőrétegeket. Találtak tűket is csontból, s egy magasabb fekvésű rétegben bronzkori tárgyakat Tűz nyomaira is akadtak, és azok körül némely eszközökre. A koponyák alkotása elüt a mostani nemzedékétől: sséles poíacsontu s a fejtető csúcsos, a tudományos vizsgálódásnak mindenesetre érdekes anyagot nyújt as egéss lelet, melyhez hasonló nálunk még nem került napfényre. Valamennyit a nemzeti ma-zeumba szállították. — József fbherczegrSl ismét egy érdekes jellemvonást lehet feljegyezni. A főherczeg ugyanis 3 án nejével, leányával és „Jósai" fiacskájával as őstörténelmi kiállítás után a mu-zeum régiségtárát szemlélte meg. Midőn as ott lévő gyémánt gyűjteményhez ért, megállt „Ezek azok a hires gyémántok ?« kérdé Rómert Esek; kár, hogy hamisak felelte Rómer. E közben a fiúcska as utczán lódobogást hallván, as ablakbos ment, s az utczára nézett „Mit nézess" fiam? kérdi tőle a ÍŐhercseg. „Huszárok lovagolnak erre, édes apán; honvédhuszárok," vissonzá á fiu. „Látod fiam, — mondá rögtön reá a főherczeg, — azok az én gyémántjaim, — csakhogy ások igazi gyémántok ám !" Papírszeletek. ▲ besorolt nodorn czigányt vigasztalni akarták a rármegyei tisztek: „N6, hát ha már igy van, válássá« czigány, hogy mágia milyen katona szeretnél leírni ?" „Leginkább szeretném obsitos katona lenni." J e g y z 6: Itt a marhalevél, — fisét érte kend 10 krajesárt Parasat: De kérem. hogy fizetnék annyit? — hisz esak esztendős borjúról Írattam. J e g 7 s 5 : As nekem mind egy I — marhák közt nincs s s e m é lyr ál o ga tá a. — A különféle népek nyelvéről folyt a társai, gis. — Melyik nyelvet kedveli ön leginkább ? — kér-desik a vadássatról néhány perecesei ezelőtt megérkezett X.-IC1, }inek egén figyelmét a tányér isle-tes tartalma kötötte le. — Éa — a disznó nyelvet — ©esete«, olajos tonnával, — válassoh X. páthossal. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. augustus 30-tól—. szeptember 6-ig. — .Arany Koron á h os" esimsettszállodába: Jákobovirs Gy. Debroezen. — Rózsás Oer8 Soroksár. Hassner N. Triest. Weiss B. Bpest. Szende N. Somogy. Svsstics N. Z.-Egersseg. Hersl E. Bées. Bárd Blefel Belezna. Pőlta tbnok Bées. Bernátb M. Nyíregyháza. Bosnyák M. tmr. Beek H. Komárom. Báró Fehérvári honvéd ezr. Székesfehérvár. — Kezzler testvérek Bécs. Beeker A. Pölöske. Már A. Ssegszárd. Kovács F. Kőimend. Mnnkovhs N. Petrend. Gyömörey N. M.-Kanizsa. — Unger A. Bpest Vésey 8. SoMogy. Rein- bard £ Bées. Rath K. Bpest. Andreas J. Bées. Lenével A. Székesfehérvár. Varga 8. Csákány. Heibl E. Zágráb. Rflder R. Bécs. Bojger N. Somogy. D6r M. Triest — .Szarvashoz* ezimzett szállodába: Lubelazky Zs. Bécs. Stern J. Bécs. Mfiller H. Prága. Möns M M.-Atád. Grünwald Fr. Szombathely. Linder J. Parabatz. Brenner J. Kőszeg. Rosenzweig J. Bécs. Erdélyszki Börzöneze. Schwarz M. Brünn. Za-kál Gy. Letenye. Zaies E. Solmár. 8teiner M. Prága. Matyasovssky J. Bpest. Mauther D. Dobrokös. Honig D. Us. Hoffer N. Dombovár. Wodak H. Bées. Herzfeld J. Csombart. Kardos R. N.-Atád. Kalivoda J. Letenye. Jfingst Fr. Bécs. 8alser M. Egerszeg. Weiner H. Bécs. Sólyomy L. B.-Ederics. Löwensohn 6 Domborn. — Küibl A. Bées. Grünhnt N.-Bajom. Gréf Csáky Pécs. Cnderring K. Zákány. Kohn A. Bpest. Kh''in O. Keszthely. Virth F. Bpest. Dr. Harlák Maroali. Men-deg F. Bécs. Beatut K. Bées. Mayersberg M. Bfikk. Berthai an Keszthely. Csonk N. Siófok. Varga J. Pécs. Pollak B. Bées. Egerberger J. Bécs. Vngrines C. Bécs. Brünner 8. Lendva. 8piegelmznn J. Schönthal. — »Oroszlánhoz* ezimzett szállodába: Löbl M. Csehoverx. Czigán Bertalan Letenye. Smit G. Trcvi«o. Rneabino A. Udine. Paulis E. Rnbino. Ansling G. Bécs. Birnbaum G. Nürnberg. Hóbor M. Tolna. Bubb L. Bpest. Valker F. Bpest Strant J. Nürnberg. Kinzol R. Bécs. 8trobek J.-> Bécs. Strunk 11. Bpest. Honel J. Pécs. 6chertrE. Kanizsa. Bach J. Bécs. Goldschein Zs. Bécs. Kranits J. Szigetvár. Molnár J. Muraköz. Nlefcébn A-Leódra. Sacherl M. Leadva. Deutsch D. Szeged. Roth J. Bées. — .Zöldfához- ezimzett szállodába: Hei-nisberg J. Grossbreitendorf. Zimmer P. Bpest. Strasser H Bpest. Davidsohn J. Gráez. Neibanai P. Csehország. Weiss J. Kőszeg. Weinberger M. Kolozsvár. Long R. Kőszeg. Strihandl R. Vildau. Schmetzl P. Stridd. Horváth F. Brünn. Mittelmann F. Szombathely. Stirchen K. Várasd. Müller M. Kőszeg. Schopf A. Bées. Weiss A Bécs. GrOnhut S. Brünn. Klippen J. Bécs. Weinberger J. Dresda. Sengelschmidt K. Würzburg. Markovics J. Schlesia. Közgazdászat — A friss és szárított gombák mint tápszerek jel entősége. — SokoloffN. 1873-ban néhány ehető gomba vegyelemzését tette közzé, melyből a friss ás száraz gombák mint tápszereknek jelentősége kiviUglék. Légszáras állapotban viztartal-mok 11-5—13 49 százalék között ingadozott, légeny tartalmuk légszáraz állományokra vonatkozva, nem kevesebb, mint 6*6—7 6 százaléknyi volt.-JW mellett mesterséges emésztéssel tett kísérlettel ki dertlk, hogy a vér hőmérséke mellett 24 óra alatt ''{,—részét az összes légenytartalómnak és csaknem minden szervetlen sóknak feloldották, a mi az élveshető gombák könnyfi emészthetőségére enged következtetnL A légszáras állomány aránylag nagy hamutartalommal bir, mely 6*6—7*9 százalékra tehető ; ugyanabban a vilsavtsrtslom 20-17—26 08 százalékkal igen túlnyomó. E szerint s gombák tápértékök tekintetében a növényi termékek és a hús között állanak, különösen mesterséges tenyésztések több figyelmet érdemel, mint s minőben eddig részesült. Sokoloff szerint a besózott és marinirosott gomba sokkal kevésbbé emészthető, miat a friss, vagy szárított gombák. Hazánk egyes vidékein oly nagy mérvben szabadban tenyészik az ehető gombák sok faja, hogy szükségesnek tartottak Sokoloff vizsgálatát ismertetői ama vi dékek lakósainak érdekében. Badapeaten, augustus 24-én. Valamennyi gazdasági egyesületnek. 1871. évi september hó 8-án 1708. sz. a. és a f. évi 7204. sz. a. kelt felhívásom kapcsán felkérem as egyesületet, miszerint az egyes kézségeket lehetőleg ismét figyelmeztetni szíveskednék, hogy a mezőhegyest gulya létszámából Mezőhegyesen, f. évi september hó 19-én 86 drb. tenyészbika, 71 drb. anyatehén és 17 drb. S éves üsző feg elárvereztetni, mely árverezéeen az egyes községeket a hazai szarvasmsr-hatenyésztés érdekében azon kedvezményben kívánom részesíteni, hogy a vételárt részletekben fizethessék, még pedig egy harmadát azonnal, a másik harmadot 1877. évi május bó 1-én, az utolsó harmadot pedig 1878. évi május hó l én. E kedvezményben oly módon részesülhetnek a községek, ha az illetékes gazdasági egyesület részéről mint arra érdemesek, sjánló levelet nyernek, mely-lyel a községi elöljárót vagy megbízottat az árverezésre küldvén, azt egyszerzmind a község elöljárósága által aláírt és s községi pecséttel megerúsitett meghatalmazással látják el, melynek értelmében a községi megbízott az árverezésen a község nevében részt vehet s ha valamelyik tenyészbikára a legtöbbet ígérő marad, annak megvétele iránt a fenhiva-tolt f. é. 7204. sz. a. kelt intézményemhez csatolva volt „ Kötelezvény" mintája szerint azt a község nevében jogérvényesen kiállíthatja. Miután a hazai szarvasmarha-tenyésztés érdekében igen kívánatosnak tartom, hogy ezen kedvezménynek igénybevétele által minél több község |ó tenyészbika birtokába juthasson, felkérem as egyesületet, miszerint a mfiködési területén fekvő községeket erről értesítvén, a kedvező alkalom felhszanálására buzdítsa. A minister meghagyásából: Reitz Frigyes, ministeri tanácsos. — A burgonya megóvása rothadástól a pinczében, vagy veremben. A következő eljárás e tekintetben több éven át sikeresnek bizonyult be: ugyanis a fenekére, kova a burgonya less elhelyezendő, finoman törött oltatlan mészporból vékonyréteget hintünk, erre 6 hüvelyknyi horgonya jön, erre ismét egy réteg méazpor és tovább. As igy elhelyezett burgonya mindig épen maradt, mentem a rothadástól s a hol mutatkzott is elhelyezéskor s rothadás, ez által meglett akadályozva, ezen kívül a vizes, vagy úgynevezett szappanos burgonya minősége is javult. Különösen, ha a betakarításkor nedves idő jár, annál inkább ajánlatos ez eljárás, mert ilyenkor a nélkül is sok nedvesség jut a pinczébe, vagy verembe a burgonyával, kivált, ha nincs idő és hely ast kellően kiazikkasztani — Hangyák kiirtása. — Ha valamely lakásban hangyák mutatkoznak és ott már kiállha-tatlanul alkalmatlanná válnak, egéez biztossággal arra lehet következtetni, hogy nedvez, rothadni kezdő, kor-hadt fa van közeliben, melyhez s hangyák hozzáférhetlek. Ezt tehát szorgalmasan fel kell kutatni éz eltávolítani, hogy a hangyák is kipusztuljanak. A hangyák ir&sára fordítani szokott egyéb szerek ritkán vezetnek ezélhos, sőt gyakran ások továbbeza-porodáaát mozdítják elő. — Gyügymöksfa csemeték megvédésére hangyák ellen a „Természettudományi közlöny* hasábjain egy pomologus a következő zl> keresnek tapasztalt eljárást sjinlj*: friss marhavelős csontot a hangyák reggeli és déli összejövetele alkalmával a hangyafészekre helyen, maga peáir kissé távolabb figyelő állást foglal el A csontot csakhamar az apró rovarzsiványok egéss raja lepi el, ekkor ast csendesen felemeli s egy, s fatöve mellett készei* tartott s forró vízzel teleöntött edénybe dobja s es eljárást többször egymásután ismétli mindaddig, mig végre oly csekély számban jelennek meg a hangyák, hogy a védenczet már többé nem kell félteni. Ptaczi árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsaváros piaezbiztosi könyvéből: 1876. évi september hó 7-<*n. Buza legjobb suly iC, V, hektoliterkiut, 100 kilogramm Rzerínt: 10 frt kr., középszerű suly 38, 9 frt 00 kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt —- kr. középszerű »nly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly 87, 7 frt 60 kr., középszerű suly 35, 6 frt 50 kr. — Árpa legjobb suly 32,6 frt 20 kr, középszerű suly 80, 6 frt 50 kr. — Zab legjobb suly 20, 6 frt 50 kr., középszerű suly 19, 5 frt 20 kr. — Kukorícza (tengeri) 7 frt — kr. — Burgonya 2 frt — kr. — Szin-liszt 24 frt — kr., zsemlyeliszt 21 frt — kr., kenyér-liszt fehér 16 frt — kr., fekete 12 frt — kr. — Rizs 28 frt — kr. — Busa-dara 28 frt —. Árpa-kása 32 frt — kr. — Borsó 28 frt — kr. — Lenese 28 frt — kr. — Bab 9 frt — kr — Köles kása 11 frt —. Savanyú-káposzta — frt 16 kr. — 8avanyn-répa — frt 12 kr. 8zéna ó legjobb 8 frt — kr., középszerű 2 frt — kr.; széna uj legjobb a frt — kr, középszerű — frt — kr. — Kötött- vagy ágy-szalma legjobb 1 kéve 15 kr, — középszerű — kr, szaltns takarmánynak való legjobb 8 frt — kr, középszerű 2 frt 60 kr., ssalma alomnak való legjobb 2 frt 30 kr., -középszerű 2 frt — kr. — Uj-bor becto liter kint 8 frt — kr. Ó-bor 11 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter eeeet 8 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hosssu hasábokban, keiesstrakással — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 50 kr. — Cserfa keresztrakással — frt — kr, keresztrakás nélkül 8 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül ífrt 70 kr. — Kőszén a bányából 100 kilogrammkkit 70 kr. — Lámpaolaj, repcaéból, egy kilogrammkiat 54 kr. — Árpadara — frt — jp. Fagy ugy ertya öntött 64 kr, mártott 68 kr. — Szappan 38 kr. — Nyers fagygyu 30 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 40—50 kr. — Borjúhús 56 kr. — 8ertéshus 56 kr. — Szalonna 75 kr. — Disznózsír 80 kr. — Mzrhazsir 1 frt — kr. — Köménymag 56 kr. — Vöröshagyma 12 kr, — Foghagyma 80 kr. — Főtt só 15 kr, kő-só 13 kr. — Bors— frt 95 kr. - Paprika 70 kr. — Czukor 50 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, v. aljegyző. Érték és válttfslyaa szaptanber 9. 5*/e metaliques 66.90; &•/. nems. kőlosön 70.35; 1860-ki álladalmi kölcsön 111.80; bank-részv. 8.54— ; hitelintézeti részvények 148.25; London 120.85; magyar földtehermeniési kötvény 75.40: temesvári földtehermentési kötvény 73.75 ; erdélyi földtehermentésí kötvény 74.75; horvát-slavon földtehermentésí kötvény 86.—; ezüst 101.40; oz. kir. arany 5.80— ; Napoleond''or 9.64 V, Vasuti menetrend. Érvényes májas 15-töl 1876. A badt-pesti időtmatató óra szerint, indal Kanizsáról Vonat hova: szám Ora Pere. Idő 906 Eszék. Moháez,DomboTár s FiMsába 4 48 reggel 215 . . „ . 2 80 dálut 212 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 ...........26 dálut. 204 ........... 11 30 estre 313Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felő)5 8 reggel 801 . ......... 11 48 estre 315 Sopronyba ........ 8 88 dálut. 203 Triesztbe és Pragerhofou keresztül Qráez és Béesbe ''...... 4 50 reggel 201 Triesztbe ás Prágerhofon keresztül Qráez ás Béesbe ......t 47 délut. Brkesik Kaftissára 216 Essék, Mobáee, Dombovár s Ruméból 1 41 dálut 206 . , , . 11 11 estre 208 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ .........2 6 dálut. 911 M .........944 estre 314 Béezből (8zombzth. Bées-Ujbely)ftíől 10 27 estre 802 „ „ . .46 reggel 816 Sopronybél........11 68 délel. 114 Béezből Qráez, Marburg, Pragerhof felől ......... 4 12 reggel. 201 Trieszt- és Béezből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 dálut. 204 Trieszt- és VUlaebból Prágerhof felől 11 — estre Marburgba csatlakozás Villech és Franeesíestbe . . , , . PisneeafestbAL Heti naptár. SsptHsbcr lO-til MpftMsNr I64| 1876. Hó- és hetinap Kath. és prot naptár Q 5 r S g naptár 9 •tj 87. 8enki két urnák nem szolgálhat. Máté VL 10 11 12 18 14 16 16 VssArastl Hétfő Kedd Szerda CefttOrtftk Péntek Saombat A. 14. Mária Athinif Tóbiás Q. Enok f felmag. Hildegard i» Jin. fej. 80 Sándor 81 B. assz. ó. 1 Ó deca. 2 Mamas 8 Antii 4 Babylas i Felelte txerkesztó: Bátort UJtt. Naptár-hirdetési felhívás! 30,000 példányban nyomatnak Wajdits József képes naptárai 1877. évre. Mindazok tehát, kiknek szándékuk van fenemiitett 8 naptárba hirdetéseket beadni, tisztelettel felkéretnek - azt szept. hó közepéig beküldeni, ára igen jutányos. Tisztelettel Wajdits József, kiadó könyvkereskedő Nagy-Kanizsán Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a kedvezőtlen viszonyokkal számot vetve, áruinál egy további 3ü°trnyi árengedményt léptetni életbe indokolva látja : Bettrlheim II. és társa bécsi china-eziist gyári raktára Kintaaritriiu 14. sz. bazárbss. kávéskanál előbb ft 8 60, most 1.60 evőkanál , ft. 7.50, 6 asztali kél „ ft.7.50, 6 . villa , ft 7.60, 1 levesmeró-k. „ ft. 6.—, l tej meró-kanál* ft.3.-, 1 kávésvindsa kan. ft. 6.—, As ¿rak és pedig : 1 dohánysaelence törökdohány box e. ft 4.—, most 1J>) 1.5(1 2.76 S.76 2.75 2 60 1 vajas köcsög 1 thea-kánna 1 pár gyertyát. 6 czukortálcza ft 3.-, ft 8.-, ft 6.—, ft 3.&0, 1.5011 ecaet a olajtartó, ft 8.—, 3.—13 idom.caerdugas* ft 3.-—, ft ft C — 3.— 1.20 5.~ 90 KOWnöten ajándékoknak alkalmas. 6 kés ) A bsszsaségy darab isz-6 villa ) «savéve Asm tokbaa 24 6 evőkan.) frt helyett esak 9 frt 6 kávésk.) 50 kr. 6 csemege-kés ) 24 darab díszes 6 csemege-villa ) tokbaa 26 !H be 6 csemege-kanál) lyett esak 9 frt 6 kés támasz ték ) 75 kr. (181 2—«) 8 O o o o o o o o o o o KANITZ C. papír, Író és rajzszerek raktára Budapest Dorottya-utcza 12. sz. ajánlja mindenféle iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levélpapírt és borítékokat, fekete cxégnyomattal. üzleti-, jegyző- és másoló könyveket, valamint e szakmába vágó legkülönfélébb árukat. Azonkívül a legdivatosabb monogrammokat arany és kfilönféle színekben, melyek saját mányom dámban készíttetnek el. Nemkülönben látogató- és czimjegyeket is a legrövidebb idő alatt. Postai megrendelések pontosan és gyorsan utánvét mellett eszközöltetnek. (166 7—12] PURITAS Haj-iQitó-tej. A »ParitaS* nem hajfesték, hanem tejnemfi folyadék mely majdnem azon csodálatos hatással bir, hogy ősz hajakat megifjit, azaz lassankint még pedig legkésőbb tlzességy aap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birt! A , Parit**" nem tartalmaz festékanyagot A haj tetszés szerint vissel mosathatik, lehet fehérrel átvont vánkosou aludni él gőzfürdőket haszniluí, a festéknek nyoma sem vehető észre, mert a ■V „Purltas" H nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hajzatot és a férfi haját és szakállát. Egy üveg „Parítss" ára 2 frt. (postai szétküldésnél 20 krral több s készpénzzel vagy utánvéttel kapható : FrSBZ Otto és társásál BéCS, Ms-rlshilferstrssse 38. szám. Nagy-Kanizsán valódi minőségben Práger Béis gyógyszerész urnái. (135 10—86) PRESERVATIFS legfinomabb franezia és angol gyártmány, tnczatja 1—4 frtig, valamint mindennemfi gummi-ezikkek sebészeti czélokra. (46 49-50) EMPÊCHEUR, legújabb rzélszérü készü''ék as éjjeli BUQÖailések meggátlására, darabonkint 2 frtjával szállít a használati utasítással együtt Zieger János Qráezbas, Klasterwleagasse 34. I—ml lyártmáoyok is gsaal-Srskfiláslegességsk raktára. Ein älteres, bestrenommirtez Bankbans sucht für alle Ort«, wo es noch nicht oder angenügend vertreten ist, fieissigeund solide Personen mit der Agentar für den Verkauf von Losen Und Staatspapieren gegen monatliche Ratenzahlungen,zu betrauen. — Die Bedingungen sind sowohl für die Agenten, als auch für das Publicum sehr günstig. — Bei entsprechendem Fleisse gewährt die Agentur den Agenten ein bedeutendes Einkommen. — Offerte mit Referenzen oder Berufs-Angabe sind xa richten an das Bankhaus 8. «raarar in Prag (180 2—2 Legújabb pasta arany, eaüst éa cbina-ezüst tisztítására, d&rabía 25 k- 6 darab 1 frt 20 kí. Pompás tálexák, kávéskannák, theakannák, theáakéaxlet, astui szerek, gyertyatartők, caukorhintök, tojáatartók, fogpisxkálő-tartók a»* talkendők, caatok stb. Vidékre utánvét meUett pontosan és lelkiism^p'' teoen. Kívánatra részletes árjegyzék küldetik. (104 19_24 Bátorkodunk a t cz. háziasszonyokat egy nagy takaritmányra figyelmeztetni, mely abből áll, hogy a kávé valődi jő fflgekává vegyülésével kéaaitteasák. Ezzel 2 előny jár, még pedig: 1. az 4zlé*t nemesíteni lehet és 2. a jutányos bevásárlás lényeges ta-karítmányt hoa magával. E czél-ből kérjük hamisítatlan íiMáM egy kísérletet tenni J Mintán mii aranyozott [ papírban becsomagolt fügekávénk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódiságát ÜletŐleg, 100 frt-taljőtállnnk, tehát laj-atromozott védjegyünkről különösen tudomást venni kérünk. Sclmíilt Győző s Fia. cs. kir. gazd. gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Strem és Klein araknál. , (179 2—3; m: As általánosan legkitűnőbbnek elismert növényi MrM VegetablischesPo-gament) befőtt gyümölcs-üvegek bekötésére valódi minőségben, valamint légyirtó méregpapir (egyedül csakis Wajdits J ó z s e f könyvkereskedésében Nagy Kanizsán kapható. (133 10-*) Hordó-eladás. Uj vaspántos, küldeményes (Transport) hordók 1 hec-tolitertól kezdve egész 10-ig jutányos árért kaphatók Gutmann S. H.-nál (170 3-3) Nagy Kanizsán. Kitűnő hatással bir mint hási aier gyomorbajok, elrontott gyomor s étvágytalanságnál r Dr. FERINI ELET-ELIX1RJE.: Egy nagy Qveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. Egyedül megszerezhető FRANZ V.-nél Holoubkaubon (Csehországban.) Ugyanott a rövid idő alatt oly nagyhirüvé lettkösz-vény-szesz, (mely idült köszvény ellen is hassnil) á 1 frt 20-krért szintén kapható: lsmét-el«4ók kerestetnek. ,(123 12—*)] W^jditi József kiadó-, lap- éa nyoaditilgjdonos gyonaajtó nyomása, Nagy-Kaniaán. c 1000 frt jótállás 1000 frt!!! ezüstben !! ! Százezer ember « szép "haját ezen egyetlen és egyedül léteső, legbiztosabb és logjobb • cs. és Kir. mim a. d. haj- ^ és szatáll-növösztű essantiának: köszönhetik s mely cgyszersmint a pikkelyeket nyom nélkül elpusztítja, ugymlnd a hozsá tartozó vslódi steier havasi növény-kenócs a cs. és kir. magy. kizárólagosan engedélyezett első parfüm-gyárból Bécsben, •HAWRANEK MIHÁLY UTÓDA, el6bb VI. ker. BUrgerspitalgasse 26-ik ssám, MT niost: I., Telnfaltstrasse 17-ik szám, II. emelet, "M mely mindenkinek 1000 frt ezüstben jótáll, ha as illető, a világhírűvé lett, most ujolag javított s kétszeresen erősbitett CS. s kir. magy. kizár. eng. haj- és szakáll-ntfvesztft essentia s a hostá tartozó kavtsl kMÓOSiek folytonos baaanálása mellett, a kopsss helye- % • «4, telt polgári állásbóliaknak segített, javítót- ken hajat vagy saakállt kap és pedig kor- tuk * kétszeresen erősbitettUk, Igy kétszeres és nemi különbség nélkUI. Egy tőké- ^JBu W* hatásúvá tettük, melyről mindenki legjobban letes tar létezésénél hat havi, a csu- • meggyőződhet, pán bajfogyásoknál nyoloz napi Nincs vörös és ősz baj többé, ezen minden ás pikkelyképződéseknél esu- eoncurrentia nélkül álló bajlfjutó tej hass- pán háromszori használat tftán jótál- J^Hff^V? nálata mellett. A hajak setét festéséhez, az lünk. — E szert, mely már ezreknek a ma- ^QKt«RT* ujon javított kétszeres erejű gasb aristokratiai körökből, ugymlnd a tiss- «TíiS^ hajifjitO díÓ-eXtraCt-pOmade alkalmazásánál, ugy dló-eztraet-olaj vagy rudpomade (Cosmetique), mely szer, folytonos használat , mellett, hófehér hajnak a szint visszaadja Nem létezik jobb a szakáll- és fejhajak növésének, termesztése, megtartása s előmozdításához, mint ezen fényes, majdnem csodálatos hatású eredménynyel koronázott valódi haj- és szakálltermesatő- erő-nedvek a mi egyedüli hatású cs. s kir. a. p. ± haj- és szakáll-ndvesztő szeszünk. Csak a valóban jónak kell a dia- A d a 11 kiküzdeni s csak egy kis próbába ke-rfll. Egyének, melyek tökéletesen szakáll- JEfl és f e j h a j n é 1 k ü 11 e k voltak, hihetetlen rövididő alatt dusgaidag szakáll- és ^^ haj birtokába jutottak s még eddig egyetlen, agy kísérlet sem maradt eredmény nélkül. Erő-nedvünk a beteg haigyökereket rövid idő I múlva alaposan meggyógyítja s folytonos használatnál a legkésőbb korig dúcgazdag hajzatot bistosit. A fejbőrre igen kellemesen hat s a fejfájást elhárítja. Figyelmeztetünk hogy a ml valódi készítményünk, más szédelgő czikkekkel nem cserélendfik fel. A í közönség biztonsága végett áruink minden tégelyén és üvegeoskéln, mint beigtatott védbélyeg, a feltaláló I arcsképe van. Megrendelések IntézendŐk : Hawranek Mihály 4 utddához Bécsben, cs. és. k. magy. a. p. AL első parfüm - gyár e 1 6 b b: VI. ker. B ü r- g e r s p i t a 1 g a s s e 26. s«. W most: I. ker. Teinfaltstrasse ^^ 17-ik sz. II. emelet. Árjegyzék: 1 üveg kéUzeres erősségű haj és szakálnövesztó essentia alabastrom üvegben 5 frt, 1 kis üveg <S frt 50 kr. 1 slabastrom-üvegtégely valódi stájer havasi növény pomade 2 frt. 1 alabas-trom-üveg valódi h a j i f j i t ó e x t r a c t - p o m a d e 2 frt. 1 üveg valódi h a j i f j i t ó tej, vslódi dióolajjal, tálcsa és kefével együtt 5 frt. 1 kis üveg valódi h a j I f j i t ó t e j 2 frt ö() kr. 1 üveg valódi b aj ifi i tó-dió e x t r a c t - o 1 a j 1 frt &0 kr. Dióé xt r a » t (Cosmetique) rüdpomsde 1 frt. Megrendelések külföldről készpénzfizetés, a vidékről utánvét mellett leggyorsabban foganatosíttatnak. IW CsoniAKoláfeftftl 30 kral több. (165 6—12; SAGY-KANIZ8A, 187«. september 14-én Tizenötödik évfolyam. 1 < ) 8| éü lléftzetésl ar ii évre . . s fé''. ... 4 , art*-»*« é«* - , Kav 10 írt l NlrSsteset 6 haazhoa p«tit«nrhaa nkiotUtor ftí miná«e totáhbt »őrért 6 kr fYlLTTRRHKK lorni.aint 10 irwt ■ütnek fft. SiD<''*viri Illeték minden ; tegye* hirdetésért kfllfaf j s0 kr. fizetendő. k !»p izeiiemi részét > Ueto íőrifoiéaye • a szcrketitőhez, Taks- rékp^nztári épület földszint. — anyagi réstét illető közlemények pe-<iiK a kiadóhoz nér- II..»,.r»« iiit(isHuvú): V \íiY-tiA V1ZHA Wlassiosház. BArm out etlen levelek cask ¡»a>.«rt tnunkatár-»autói fogadtatnak «1 előbb: ÖZLON \ Kéziratok Tiszta n«m J küldetnek. Nagy-Kanizsa váras teiytutéságának, aeakOJttnben a „nagy-kanizsai kersskeáeiai s mariunk", a .nagykanizsai takarékpénztár'' a .zalamegyei általános tanitó- testiUet", a ,ZalaS#«#gy gézkajézási részvénytársuUt t több negyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint ketszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú larpe Pártoljuk a belföldi ipart. Azon földterület állandó lakosai együtt véve. kik egy mással egy kormányzat s ugyan -azon törvények alatt egyesülten élnek, egy államnak nevezett testületet képeznek ; mely testületnek tehát az azon földterület mind<n egyes állandó lakosa egy-egy tagja. Mind az egyes tagok együtt véve képezik az államtestületet, mint személyi egységet ; ugy ezen tagoknak összes létező vágj-ona együtt véve képezi az államnak, mint testületnek közvagyonát, mint vagyoni egységet ; minélfogva a közvagyon az államtestület közterheit, mint egységes testületi közalap, viseli. Síivel az államtestületnek minden tagja kisebb-nagyobb részben fogyasztója az ipartermékeknek, rá van szorulva mások kézimunkájára, melyekért azután vagyonának egy részét kell árdij fejében cserébe adnia, mi ennélfogva a közvagyonban nagymérvű forgalmat okoz, ezen okból az államtestületre nézve azért felettébb fontos a tagjai által fogyasztott ipartermékek kézmüvének honnét eredése, hogr az ezekért árdij fejében kiadott közvagyon hová folyik. Államunkban, a magyar államban fogyasztott ipartermékek s felhasznált kézimunkák eredetökre nézve kétfélék — külföldiek és belföldiek — lévén, lássuk, hogy közvagyoni tekintetben mily következményű államunkra a külföldi ipar és kézimunkának, — és minő a belföldi ipar és kézimunkának — használata. Minden vagyon, mely bármi czimen, tehát az is, mely ipartermékekért, kézimunkáért adatott ki a külföldre, mert ennélfogva nem képezi többé áliamtestületünk tagjainak tulajdonát, megszűnt államtest ületünk közvagyonához tartozni. És, mert azon vagyon csupán, csak hogy többé nem azon egyeseké, kiknek előbb tulajdonuk volt s kiadták, de mivel hogy az a külföldre adván, igy az többé államunké sem. mint testületé, ennélfogva az érette egyszer kapott ipartermékeken— kézimunkán — vagy egyébben - kivül annak többé sem azon egj''esck, kiknek''előbb tulajdonuk volt, sem az állam-testület semmi hasznát sem veszik; az a közvagyonból, egyszeri használata után kienyészett. Azon vagyont ellenben, mely belföldi ipartermékekért, kézimunkákért vagy egyébért lett kiadva, az államtestület egyik tagja adja az ugyanazon államtestület másik tagjának. Azon vagyon nincs ugyan többé közvetlen birtokában annak az egyénnek, ki azt kiadta, de mivel az, a kinek adta, szintén ugyanazon államtestülctnek a tagja, ennélfogva azon vagyon továbbra is részét képezi a közvagyonnak s igy tulajdona marad az államtestületnek ; azt az egyes tagok adják, kapják, nyerik, veszik egymás között, de maga az államtestület, mert mégis folyvást tagjainak tulajdona marad, nem veszti el, folyvást birja. A belföldi ipartermékek és kézimunka tehát az államnak, mint testületnek semmijébe sem kerül, mert semmit sem ád ki érette közvagyonából, ingyen kapja és birja ; minélfogva, ha összes tagjai csak belföldi ipartermékeket és kézimunkát használnának, ez által az állam, mint testület meggazdálkodná azon vagyont, mely most közvagyonából ezekért évenként külföldre folyván, az államból évenkint kivész. Ez által ugyan az államtestület első sorban s közvetlenül gyáros, iparos, kézműves tagjait segítené vagyonhoz ; első sorban ^ TÁRCZA Midőn a sírból feljárna. Ne bánts, ne Üldr>zz, hisz a sírnál Jobb menhelyre nem lelhetél, Minek kél fel bus szeKemérnyad, Kissen nem sag mást, csupán vádat, Háraierre jársz : fa, lomb, levél. i*ehet, a Lethe partján álla**, Mennél átal, de nem lehet. Valami rád iat • világból; S bár mindent elfeledni vágyni, Nem hajtod fel a serleget. Pedig jobb lenne megtagadnod Hogy éltél itt fenn, valaha, Olyan jó lenne elfelednem, Mikép szegény nő, te feletted. Nincs senkinek áldó szava. ▲ air jó, csöndes, néma fekhely, Mok hu ellen nyugalmat ad, Ki nem tud semmit a világról — Olyant bárki hiába vádol, -Nálunk százszorta boldogabb. A sors megaata e •yngalmat Élvezd, haszaáld, a mig lehet, Szegény tévedt nő !. megbocsátok. Hzjoálzt, részvét aa s nem átok, A mely eltölti lelkemet. A végitélet harsonája Pirodból agy is felriaszt, Addig jobb elfeledve lenned, Hogy csak ott saoadják el feletted : Mint szenvedj, vétkeid miatt De nem ... Az Isten zsámolyánál Lesz, ki éretted szót emel. De ha kész is less a bocsánat H epgftin látni tán vágyad táfjad Közénk hall le-agy gyászlepel. SZABÓ SátfDOR. \ Az ixlamrói. Azon érvek között, melyeket az izlam el-! lenei annyira szeretnek használni, a legnagyobb , sulylynl a faUlismus vádja látszik bírni. Ezen ! önkényes és teljesen hibás prámissum aztán a i téves következtetések egész seregét vonja maga ! után. Pedig nem felette nagy történelmi és böl-• csésze ti jártasság szükséges annak belátására, mily igazságtalanságokat követünk el az ily kitételek feltétlen használata által Mohamed hívei ellen. A történeti tényeket és a természet erőit jel képző ó-keleti világnésletek, a sötét fatumot uralják, melynek hatalma még az istenekre is kiterjed. — Az istenek maguk is csak myste-ríosus erő kifolyása, teremtményei valának s alávetvék rémes hstalmánnk. Nem egyéb rá-fogásnái, hogy kiválóan a fatalismus okoz tétlen, komor fanaticus életet a hogy megbénítja a tetterőt; hisz mindez csak oly mérvben következik a végzet tanából, mint bármely más vilégnézetből. A görögök és rómaiak vallása, etbicája épen a fatalismuson alapult s az ó germánok is igen hajoltak felé; és a görög szellem mégis a legvidámabb művészetet és a legvilágosabb tudományt tere mié meg, a rómaiak és ó-germánok világrészeket forgattak fel és erós államokat állapítottak. De ha meg is engedjük a fatalismus ártalmas hatását, as izlam még akkor is ment ennek befolyásától, nem vallja a fatalismus tanát csakúgy, mint azt egy monae-theisticus vallás se ismeri a magáénak.Ezerszer utal isteni könyörületességére, mindenhatóságára és mindentudására és ezerszer parancsolja a hívőknek, hogy az istenben és egyedül benne biznanak. ezek kezeiben torlódnék meg a testületileg meggazdálkodott közvagyon, de mivel ezek is kivétel nélkül mindnyájan az államtestület tagjai, mert belföldiek és igy ezek vagyona is az államtesrület közvagyonához tartozván, mint annak része, az állam közterheit megfelelő részben ezek vagyona is viseli, ekkor fokozatos vagyonosodásuknak megfelelőleg, fokozatosan emelkedő mérvben is járulnának a közterhek viseléséhez és pedig, mert a közvagyonnak épen azon része képezné évenkinti fokozatos vagyonosodásuk alapját, tehát a közvagyonnak épen azon részéből, mely most az államtestületból ipartermékekért a külföldre folyván, a közvagyonból évenkint kienyészik. És igy, mig egy részben ezen vagyon bentmaradáca esetében a közterhek viseléséhez hozzá járulása által azt évenkint kö-nyebbitené, másrészben a belőle évenként vagyonosodó iparos, gyáros, kézműves államtagok költekezései, kiadásai is vagyonosodásuknak megfelelő fokozatban növekedvén, tőlük ugyanezen vagyon a legnagyobb részben megint csak vissza szétszivárogna az egész államtestületbe, ami, mig ^jjaész-ben a közvagyonnak évenkinti növekedését s ez által a közterheknek arányos könyebbü-lését hozná magával, másrészben pedig bent-maradása következtében évenkint szaporodván államtestületünkben a pénz s igy az könyebben is, nagyobb mennyiségekben is megszerezhetővé lévén, általa a vagyonszerzés és gyarapítás az államtestület minden tagjára nézve biztosabbá, állandóbbá lenne, minek következtében a közvagyonosodás, közjólét államunkban évről-évre növekednék. Ily módon vagyonának hasznát, közterheinek könyebbülésében, a pénznek s ál- tala a vagyonnak minden téren könyebb, biztosabb megszerezhetésében s ez által a közvagyonosodás közjóllét fokozatos emelkedésének következményeiben, az államtestülctnek minden egyes tagja még azután is folyvást élvezné, miután azt közvetlen birtokából kiadván, az nem is képezi többé közvetlen tulajdonát. Hogy államunk mit nyerne közvagyona tekintetében ezeu testületi gazdálkodás által, erre nézve a következő szolgáljon némi tájékozásul. A magyar államból évenkint legkevesebbet véve, mintegy 200 millió forint megy ki a külföldre ipartermékekért, kézmüvek-ért. Ebből 50 milliót oly ipartermékekre és kézimunkákra nézve, melyek nálunk fel nem találhatók, de mivel szükségesek, megszerzésük elkerülhetlen, marad évenkint 150 millió forint oly ipartermékekre és kézimunkákra, a minők nálunk is fel volnának találhatók. Ha tehát az ilyen külföldi ipartermékek és kézimunkák helyett a még most ugyan a külföldinél hátrább álló, — de az egész államtestület által kizárólag pártoltatva, rövid időn a külföldivel egy vonalra emelkedő — belföldi ipar termékeivel, belföldi közművekkel megelégednénk, ily módon a most ezért tőlünk évenkint külföldre folyó 150 millió forintot évenkint testületileg meggazdálkodván, közvagyonunk eny-nyivel növekednék; mert az államtestületben évenkint szükségelt ipartermékek és kézimunkák, magában a testületben annak tagjai által állittatván elő és végeztetvén, mig igy egy részről az államtestületnek ipartermék- és kézimunkabeli szükségletei is kivolnának elégítve, másrészről meg az ■ ezekért árdij fejében évenkint járandó! t 150 mii- Isten a dolgok kezdete cs vége, kívüle minden gyenge, tehetetlen. Minden az Isten rendelete. Az ily vallást pedig egy egély követője sem nevezheti fatalisticusnak. Nincs oly vallási szentkönyv, mely a ta-natismus szitására elég eszközt ne foglalna magában; s csak a korán hagyja védtelenül tanait a világ támadása előtt. Hanem lássuk, miként gondolkozott Mahomed ezelőtt 1200 évvel a val-lások különféleségéről. Egy történész se tagadhatja meg azon mondása igazságát, hogy minden kornak megvan a maga kinyilatkoztatása (13. sura;) e nézete az emberek haladó műveltsége fokát igen helyesen veszi tekintetbe és elismeri minden vallás isteni eredetét, azaz létjogát. De még mit mond n próféta az eretnekekről ? „Azokkal, kik vallásukban szakadásokat idéznek elő és eretnekké lesznek, ne legyen semmi dolguk. Ezen ügjük egyedül az Isten elé tartozik. 0 egykoron majd megmondja nekik, hogy mit tettek." (63. sura.) E tétel már évszázadokon át képzi a vita tárgyát és mennyi bajt .okozott az emberiségnek! „ Ha Isten akarta volna, hiazen csak egy nemzetié teremtett volna. " (16. aura.) E szót nemzet Mahomed nem ethicus, hanem vallási értelemben v^szi a igy a vallások többféleségét egyenesen Isten akaratjának tulajdonítja. As ily kijelentés egy vallásalapító szájában nagy jelentőséggel és érdemmel bir. As emberi méltóság nemesebb felfogását aligha találjuk Mshomedénél. Szerinte az ember nemesebb a régi félisteneknél is. A 15 surában nyíltan kimondja, hogy: ,Minden angyal meghajolt az ember előtt, midőn az latén alkotó kezétől megteremtetett. Csak egy angyal vonakodott, mondván, hogy ő nem fog meghajolni a fekete földből teremtett ember előtt. Es ezért Isten őt a kárhozatra veté a végső Ítéletig." Az ördög tehát nem egyéb, mint azon angya'', ki nem akarta elismerni az ember méltóságát és fönséget. Ez nem csak az ember dicsőítése, hanem egyszersmind szerencsés megoldása a dualisticus elvnek, amennyiben a gonoszság hatalmát alá veti az egyedül uralkodó isteni könyörületességnek. Fölötte érdekes és az izlámra nézve csak előnyös volna, ha más, a dualisticus elvet kiválólag követő vallásokkal pl. Zoroas-ter paraismusával hasonlítanék össze, de e párhuzam igen messzire vezetne. A korán, tagadhatlan, sok zord tételt is foglal magában,de ne feledjük azon körülményt, hogy fegyverek csörgése közben íratott. Maho-mednek megkellé küzdenie a régi természet-imádás vad babonáival; útját állta a vértezett, megközelithetlen s gyakran gúnyos mosaismus, ellenségkép állott vele szemben a kereszténység is, melynek hivei közül csak a Nesto riánusok bántak enyhébben vele. A Nestoriá-násókkal kötött ezen baráti viszonyának tulajdonitható az is, hogy Mahomednek oly magasztos fogalma volt Krisztusról és a kereszténység felől. Szegény próféta, hisz eleinte feleségén Cbadidsán kívül senki se hitt missiójában ! K vallás egy pontja már igen sok vita tárgya volt: a soknejűség. Aki e kérdést mint vallásit fogja fel, '' soha se fogja azt helyesen megítélni; kulcsa az afrikai és ázsiai emberek egy megfejthetlen élettani rejtélyében fekszik. Afrika ét Ázsia legdurvább ősnépeinél és legműveltebb nemzeteinél egyaránt már ősrégi idők óta divik a soknejűség. Ez bizouyitja azt, hogy ezen ínsti-tutió a természet törvényén alapszik s hogy kényszerűségének egy bálvány, egy Isten se lió forint is évenkint & Ustületben maradna mint közvagyon. Most azonban, mivelhogy ipartermékekbe) i szükségleteinket a legnagyobb részben külföldről fedezzük, Névenkinti kfc&te-Jünkért a külföldről befolyó összes bevételeinknek, semmi maradandó, — hanem csak pillanatnyi — hasznát veszszük; ugy vagyunk vele, mint a napszámos napi keresményével, melyet rendesen minden nap el is költ. Fáradozásunk gyümölcséből, ugyanis azon bevételekből. tűiket kivitelünkért a külföldről kapunk, először is számos milliónak kell ismét vissza menni a külföldre, államadósság, hadügy, vasúti kamatbiztositások sat. sat. fejében, ami pedig aztán ezeken felül belőle még megmarad, azt meg magunk elvásároljuk a külföldön. És ez évról-évre igy megy. (Vége köv.) Sző 11 észéti és borászati előadások a n. kanizsai m. kir. áüam jegyházban. Előadó: Tersánczky József tiszti megyei já rásorvos ur. Tizennegyedik előadás. B) A borászatról. I. A borkészítésről. „6. A szüret alatti teendőkről. Névsze-rint: a szól ló megszed éséről; — a zamatos és nem zamatos fehér szőllőfajoknak felmunkáiá-Káról fehér bornak ; — a kék szőllőfajoknak kimunkálásáról vörös bornak ; — a mustnak hor-dóraszedéséről; — az erjedésről; — akipréselt törkölynek felmunkálásáról borjavitásra, cai-gérkészitésre; — az éretlen, romlott szöllönek felmunkálásáról; a must javításáról." yyl. A szólló megszedésének módjáról. A szól lő megszedésénél figyelembe veendő a fürtöknek érettségi foka, mert jó, egészséges, tartóé és értékes bort csakis a jól megérett, ép, egészséges szőllőből csinálhatni: világos bornak a világos fajokat soha nem tanácsos s sötét szi* nü fajokkal összeszedetni és forditvs, mi any-nyit tesz, hogy ezek felmunkálását, mustjának hordóba szedését is elkülönítve kell tenni. Szedéskor még arra is kell vigyázni, hogy a szólló a szedők által fel ne emésztessék, vagy el ne tu-lajdonittassék, mert a szedők rendesen mindig a javát eszik fel, összerágják, némelyek félre eső helyekre elrejtik,hogy haza csempészhessék, ée vannak vinczeilérek, munkások, kik csélsa-tosan azért szedetnek hanyagul, hogy a szüret utáni munkásoknak legyen, mit böngészni, enni. Aki szőllőjét idegenek által felemésztetni nem akarja, az óvakodjék szőllőéréstől kezdve munkásokat a hegybe ereszteni, szemmel kiséri az idegen lábnyomokat, a szedők után megbízható egyént állit kézi kosárral, késsel, hogy a szedés rendesen történjék és a véletlenségből elmaradt fürtök lessedethessenek. Fel kell szedetni a földre hullott bogyókat is, mert sok szem sok levet ád. Szedetni legjobb kemény orrú ollóval, (melyet volt képes'' ellenállni. E kényszerűség egyik kiváló oka a nók korai érettsége, de gyors elvé-d ülése is lehet. Mig keleten a férfi aránylag hoszszabb ideig tartja fen magát, a nők gyermekkora igen rövid, deszépeégök is gyorsan elvirul. És ezért is mennek oly korán férjhez. E földrészek lakóinak monogamiája ellen egy aesthetikai és egy fenntartási elv küzd. Az egynejüség e népek lassú kiveszését vonná maga után. A jövő talán ennek okát is ki fogja deríteni. Annyi bizonyos, hogy az izlam keletkezésekor a leghatártalanabb a kétnejü rendszer már meg volt honosodva s a prófétának ezt megdönteni ép oly kevéssé állott hatalmában, a mily kevéssé volna képes bármely vallás is a zsiradékok és szeszes italok élvezetét betiltani a távoli éjszak vidékein. Eleinte a próféta maga is monogamiában élt, tehát ezt többre tartotta a többnejüségnél; általában ő megszorította a soknejűség addigi határtalan szabadalmát s maximumul 4 nő tartását álla-pitá meg. De e mellett nem mulasztá el az egy-nejüséget és a nők iránt jó bánásmódot ajánlani. Hogy a nyugat miként v étkezi k-a monogám i a ellen; hogy a . kelet miként közeledik hozzá, azt e helyütt nem akarjuk tárgyalói; az éleznek is elég tere van itt, önmaga és mások mu -lattatására. Hanem a komoly férfit figyelmeztetjük, hogy a keleti népek polygamiája nem vala- < mi vallási szörnyszülött, hanem a természeti törvényekből folyó kényszerűség következménye. Ha a kelet és nyugat viszonyai közötti különbséget nem lehet tagadni, be kell vallanunk azt is, hogy as természetszerűen és történelmileg fejlő -dött ki. A vallási különbség nem ritkán okos anta gonismust a népek és ellenségeskedést vérrokonok között. Az ellenségeskedése kelet és a ny ugot népei között a keresztes hadak kora óta áll fenn és tápláltatik. Minden gyermek tudja, hogy birodalmunk s különösen hazánk szenvedéseit a műit századok alatt nem mindig a mohamedánok harozdűhe okozta, hanem hogy a magyarországi a német swicke»ek nevez.) Általában kussto-rával, (bicskával) szokás lemetszeni a fürtökot, letörni csak azokat lehet, melyeknek a szára egészen száraz és törékeny, szaggatva azért nrm kell szedni, mert a szaggatott fürtökről, különösen némelyekről nagyon könnyen lehullnak a bog jók. Szedésnél még arra is kell gondolni a gazdának, hogy a sajtárok (déssák), meden-czék szedés előtt kimosva legyenek, mert nem lehetetlen, hogy ezek nemcsak piszkosak, hanem eczetetek is lehetnek, ha t. i. a szedő ezen edényét napok óta használta." ,A nem töppedt azóllőt száraz napokban, a töppedteket nedves időben is szedethetni. Első esetben az eső rontja a mustot, másodikban inkább használ, mint árt." „Érettnek mondjuk a szól lót, midóu telje seu leves, jó édes, a bogyó lágy ; nagyon érett hz, mely fonyadt, leve felesleges édeaxégénél fogva karczolja a torkot Szedetünk tehát nem a kalendárium, hanem as érés foka szerint. Ez teszi azt a különbséget, hogy a szüretet bizonyos időhöí kötni nem lehet, mert vannak korán, jókor és későn érő tsjok és ezek megszedése egy határidőhöz, nsphoz nem köttethetik." „Azt mindenki jól tudja, hogy világos bort csakis világos fajszőllőből készíthetni; vörös bor készítéséhez sötét színű, tehát kék szőlló kell és mi vej inindegy ¡kének meg van fogyasztó közönsége, azért is a színre nézve 3 rendbeli bor állittatík elő u. m: fehér, vörös és Schiller. Schillert készíthetni a vegyes szinü Ütjokból, vagy ha a fehér bor vörössel festetik meg. Mivel pedig valódi értéke csak a fehérnek és vörösnek van, azért is e kettőt külön kell szedetni és külön felmunkálni." „2. A szólló felmunkálása módjáról. A megszedett szőlló felmunkálásának czélja meg nyerni mindazon részeket, melyek a borhoz megkivántatnak, legfőkép a cserenyt, savanyt és a zamatot, vörös bor készítésénél a szint. Hogy a szóllőnek borhoz szükséges része mind borrá munkáitathassék fel,ahoz megkívántatik a szőlló-nek teljes érettsége és annak jó összeszakulésa, összemuszkolása és felmelegedése. Módosul a fel-munkálás a s-őllőfajok természete szerint,azért is más felmunkálás módja van a zamatos és nem zamatos fehér fajoknak, más asötét szinüeknek. A felmunkálási módosítás különbséget tesz a bor becsében is. ily különböző eredmény szükségessé teszi azt, hogy a gazda a következőkre élesen kiterjessze figyelmét. Kérdés már most:" „a) Mikép kell felmunkálni a zamatos fehér szőllófigokat fehér bornak { Midőn zamatos szóllőfajaink vannak éa ezekből zamatos faj-borokat akarank csinálni, akkor laasan, névsze-sint 3 időközben munkáljuk fel a szőllőt és pe dig ilyen kép : egyik napon megszedetjük a legérettebb fürtöket, a többit érni hagyjuk, lerostáljuk a bogyókat és a azőllőmalmon öessesza-kuljuk, ezután áttessazük a prés vagy egy e czélra külön kéasitett medenczébe, ebben két napig együtt hagyjuk érni, felmelegedni, napközben néhányszor átgázol tatjuk, össsemusskol-tatjuk és a harmadik napon levét leszűrjük hordóba, törkölyét könyedén kipréseljük, kiprése-lés után ssétdöntjük és vissza hagyjuk a prés vagy as ezen kívüli medencsében. Ez alatt szedetjük újból a legérettebb fürtöket, lerostálva pártok, sőt a francziák s azok szövetségesei hittak, illetőleg nem egyszer küldték be a török hadakat. Különben a török másfél századig uralkodott hazánk nagy részén és ez idő alatt mit se tett a kereszténység elnyomására. A mohamedán büszke vallására, hanem türelmes a más hitűek iránt. Európában még a legközelebbi időkig is mily intolerantia dühöngött a vallások között s nem tudjuk, mily sors várna sok helyt még ma is as izlam vagy a budhista missionáriusokra. De akárhogy legyen is a dolog, tény as, hogy as izlam, mint oly vallás, mely Ázsiában és Afrikában az emberi természethez alkalmazkodik, még ma is nagy ^mérvben terjed. A korán tana Khináig nyomult elő, nagy eredménynyel kürd as elkorcsoeodott buddhizmus ellen, nagy hatalommal bir Indiában, Afrikában győzelmesen halad előre és valószínűleg ezen egész világrész jövő vallása tlesz. Nem holt erő es, hsnem óriási hatalom, melyet számba kell venni. Ha osak az ássiai és afrikai gyalázatos terméesetcultust enyhíti is, már ez is nagy jótétemény lesz az emberiség iránt. Ha végre vallási és philoeophiai szempont bél az Isten eszméje magasztos és ssent, akkor e nézet híveinek nem szabad az islam eŰen küs-deniök. A próféta vallása Ázsia és Afrikában, hol minden egyéb czivilizáton kísérlet meg-hiusul, ott is gyökeret ver ; szigorúan véve tehát czivilizáló szerepet játszik. Végre gondoljuk meg, hogy ha az ássiai népeket erőszakosan megtámadjuk, ugy ezen számos milliónyi né pek, ha csak nem volnának butábbak as állatoknál is, egykor szövetkezni fognak közös védelemre. És azon pillanatban, midőn a budhais-mus és az izlam egyenetlenségeit szegre akasztva egyesül, oly roppant erő áll elő, melytől a mi világrészünk is megrendülhet. Biztosítsuk tehát j|urópa. önfejlődését az által, hogy ne akadályozzuk meg a többi világrész haladását. B. N. össseszaku Íjuk, áthelyezzük abba amédenezéba, edénybe, melyben van az elsőben kipréselt törköly, ezzel elkeverjük, két napig együtt hagyjuk, naponta egypárszor összegázoljuk, a har madik napon le^ét lefolyatjuk, hordóba szedjük, törkölyét könyedén kipréseljük, kipréselés után szétdöntjük és véglegesen harmadszor a többi szőlló vei a mondottak sserint összemunkáljuk." hA törkölyből kipréselt mustot mindig aránylag el kell vegyiteni hordószám a préselés nélkül nyert musttal, mert ez adja a bornak lelkét.- „így felmunkálni a szőllőt fáradságba, időbe, de költsé^W is kerül, mégis, ha tekint jük as általa nyert előnyt, ugy soha nem szabad elmulasztani, mert annyi bizonyos, hogy sz ár sokszoros különbeéget tesz. A ki kételkedik, az tegyen kísérletet, saját próbája leend legilletékesebb bizonyítéka a jó si kernek." „Aki fősúlyt fektet a zamatos borfajok termelésére, annak tanácsos deszkákból tág me-denczét összecsináltatni, hogy hasonló legyen a présmedenczéhez. Ilyenben könnyű a ssőllőnek felmunkálása, együtt tartáaa, fel melegülésre. Ily medenczét fenyőfa, tölgyfa deszkákból lehet összeállitani, fel kell pedig tenni oly magaa ge-rendelyékre, hogy abból a mustot edényekbe lehessen folyatni." „Azon esetben, ha valaki ilv munkát végezni nem tudna, nem akarna, más módjával segítsen a dolgon és pedig ily formán: a leros-tált és öeszeszakolt szőllőt hagyja egy napig együtt, gázolja, muszkolja azt össze azon napon vagy 3—4 ízben, másnap rostával vegyen ki belőle egy fertályos sajtárra valót, hogy mustja kifolyjon, gyúrja téaztává két kézsel a héjat, astán vesse egy 10 skós hordóba, zárja be aj táját, öntse hegyiig a mustot és etjessze a ket ■ tót együtt. így cserenyesheti, dezamatosith*tja is borát." „Vannak, kik a zamatos szőüőfajokat lerostálva ösaseszakulják, boros hordóba teszik mindenestől, hogy egy 10 akós hordónál egy akó biányoszék, ajtaját bezárják, helyre teszik és felrakják as erjkészleteket, hogy iljgytkép együttes eijedésen menjen át a tömeg." „Amely zamatos szöllötaj nem így mun-káltatik fel, az nem igen képes megtenni jó eredménynyel a kültöldi utazást. Igaz, hogy a bor színe ilyen munka után jobban megközelíti as arany, minta világos sárga, vagy zöldes szint, de tartóssága és becse felülmulhatlan." Kérdés továbbá:" b) Mikép kell felmunkálni a nem zamatos szóllófajokat fehér bornak i Megszedetjük az érett, egészséges szóllött, mindenestől össse-szakuljuk, összemuszkoljuk, 48 óráig együtt hagyjuk, néhányszor újból összegázoljuk, musz-koljuk, aztán levét leeZüxjük, törkölyét kipréseljük, levét az iménti levével aránylag hordószám elvegyitjük és ha zamatositani akarjuk, adunk minden 10 akóhoz egy fertályos sajtárra való kipréselt törkölyfca zamatos fájókból, vagy hogy elegendő cserenynyel elláthassuk, adunk minden akó után négy gramm (V« lat) tannint, vagy e helyett egy font szőllőmag lisztet (a szőllőeze-meket megssárogatva só-őrlőn lisstnek megőröljük.) így lehet felmunkálni vegyes ültetéseknél az egyszerre érőket, a nem egyszerre érő fa- Igazság és hatalom. (Herczegovioai néprege.) Egy királynak két fia volt. Az egyik alattomos és vad, a máaik nemesssivü és sselid. Atyjok halála után ast mondta az öregebbik a fiatalabbnak: — Meguntam veled tovább egy fedél alatt lakni. Itt van háromszáz arany és egy paripa es apai^rökséged ; vedd éa menj, -quittek vagyunk. Az ifjabb átvette a pénzt s a lovat, „Isten veled!" mond, s ment dolgára. Kevés idő múlva egy sétalovaglás alkalmával találkozik a két testvér. — Isten áldjon, testvér ! — .köszönt az ifjabb ; mire az idősebb nyersen megtámadja: — Mit beszélsz te mindig az Istenről ? napjainkban a „hatalmat" illeti as elsőség. — És én fogadok veled — viszonzá az ifjabb — hogy az igazságtalanság nem oly hsainos, mint a hogy te gondolod. As idősb testvér elfogadta a fogadáat 100 aranyban, s megegyeztek: hogy az első ember, a kivel találkoznak, döntsön a vitás kérdés felett. Alig lovagoltak egy kis ideig, találkoztak as ördöggel, ki egy barát ruháját viselte. Kérdésükre, mi elóbbvaló: az igazság vagy as igasság-talanaág ? — azSrdög gondolkozás nélkül feleié, hogy as „igasságtalanság." A jó testvér zsebébe nyúlt s kifizette a 100 aranyat. Meggyőződésé nek azonban becsületet kívánt szerezni, foga dott még 100 aranyban s ismét 100 aranyban, mert mindig as ördög jelent meg, csakhogy mindig más alakban; s természetesen mindenkor as igazságtalanság előnyeré nyilatkozott, így vesztette el az ifjabb testvér minden pénzét, sőt még a lovát is. — Hála Istennek, szólott, nincs már több pénsem; hanem még megvannak szemeim, azokat teasem fel, hogy az iganságnak mégis győznie kell. jókat érésök sserint. A szőlló mag lisstet csak akkor tanácsos hozzá vegyiteni, ha tudjuk, hogy fehér boraink szeretnek megtörni, még inkább megny ulósodn i." „Miket a szólló felmunkálásáról ezúttal elbeszéltem, önöknél bizonyára szokatlan elvek és mintha hallanám, mikép mondják e javasla-tómat: felesleges, fáraastó, költséges, késedelme«, véghez vihetlen, híjában való dolognak. Mindezekre osak azon megjegyzést teszem, hogy ttját tapasztalásomból a lehető legszükségesebb, legsikeresebb munkának tartom és épen azért'' mert hazánk szóllészei távolról sem így mim! kálják fel a szőllőt, jönnek ason aggodalmas helyzetbe, hogy boruk sem tartós, sem tiszta, hanem jobbára romlandó, beteg, zavaros és igy a jól készült borokhoz képest kevéssé becsee értékes. Lassan kell szüretelni, a szőllőt jól felmunkálni, hogy azzá lehessen,mivé lennie kell Kérdés továbbá:" „e) Mlképen kell felmunkálni az éretlen, romlott szóilöt bornak i .Vannak évek melyekben a szőUő nem érhetik megoíyannyirs'' hogy abból elfogadható áruezikk legyen, vagy bizonyos elemi viszontagságok következtében megromlanak azok. Az éretlen szőlló leve telje, sen savanyu, ilyent össse kell azakulni, jól ö«z sze moszkolni, levét hordóba szedni, szóllómag porral megcserenyezni és minden 7. akóhoz 1 — 17a akó tiszta, vagy czukorral édesített vizet önteni, erjedésen átvinni és ugy kezelni, mintha legjobb volna. Az ily l^or jó nyári italul szolgál. A romlott szőllő, ha husa nem egészen rothadt, ecsetes; elfogadható aljas bort ád. Az ily borokat, ha megőrizzük jövő szüretig, igen megja vithatók, ha jobb borévben a könnyedén fcipré selt törkölyre öntetnek és más bor aljával, bor söprüvel elvegyittetnek. Isméti kérdés :u „d) Mlképen kell felmunkálni a sötét szinü szőllőt vörös bornak! Jó és sötét szinü vörös bort csak oly évben lehet csinálni, mellben a szőllő megtöppedni képes, nem töppedt szőllőből nem lehet jó és értékes sötét vörös bort csinálni. Lehet sima ée lehet fanyar vörös bort készíteni. As első kösönséges fogyasztásra, a másik betegek számára orvosszernek való, mert sok cserenynyel bírván, összehúzó, erősítő ter mészéténél fogva jót tesz a vérszegénységben, a gyomor és bél elnyálkásodásban, gyengítő hasmenésekben, izomlágyulás és görvélykórban. De vannak kiváló izlésü emberek, kik a vörös borban nem a simaságot, hanem fordítva annak fanyarságát keresik." „Sima vörös bort csak a -lerostált szőllő szemekkel állithatni elől, fanyar less a vörös bor, ha csutájával együtt erjed. Első esetben le kell rostálni a bogyókat, összeszakolni, jól öss-ssegázolni, musskolni, astán hordóba tenni. Talpra állítunk egy, vagy több 10 akós hordót, ajtaján beleöntjük as összessakolt szőllőt, hogy egy akó héja legyen, ajtaját bezárjuk, helyére teszssük és erjedésnek indítjuk, mint szokás erjeszteni a fehér bort. Vagy az e. ''czélra külön kéasitett erjkádba teazssük 4* ebben erjesstjük. Második esetben a szőllőt mindenestül össse kell szak ülni, mindenestül keresztül vinni az erjedé sen. Nyitott edényben azért nem jó vörös bort csinálni, mert sokáig érintkezvén a levegő éle-nyével, könnyen be áll az eczetesedés és hogy Az idősb dühösen kardot rántott s kiszúrta testvére szemeit — Nesze, most már a szemeidet is elvest tetted; iparkodjál, hogy annyira dicsőitett „igazaágod" oltalmába vegyen. az ifjabb testvér, fájdalmai daczára, dicsérte a Mindenhatót ée szóit: — Én az isteni igazságért vesztettem el ''szemeimet; — most, bátyám, arra kérlek, adj egy kis vizet; hogy sebeimet megmossam» eloltsam égető szomjamat; és mielőtt elhagynál, vezess el a patak melletti füzeshez, mely mellett, utadban, úgyis el kell haladnod. Az idősb teljesítette öcscee kivánatát és a pataknál sorsára bista. Itt feküdt a szerencsétlen a földön s megadással várta, ami következei fog. És éjfél felé megjelentek a nymphák a forráshoz fürödni; s az egyik ekként szólt: — Hallottátok testvérek, hogy a király leányát bélpokol-roham lepte meg ?A király a leghíresebb orvosokat hivatta, de nem segíthettek. Szegény király! Mit nem adna érte, ha tudná, hogy néhány csepp ebből a visből — egy közönséges fürdőbe vegyítve, egy nsp és egy éjen át leányát tökéletesen meggyógyítani Igen, mint zarándokolnának e forráshoz süketek, vakok, némák, ha tudnák, hogy egy forrásból merített üvegecske viztől meggyógyulnának. As első kakas kukorikolásnál a nymphák elfutottak. Alig, hogy eltűntek, a szerencsétlen berezeg tapogatozva felkereate a forrás nyílásán vizével megmosta szemeit a egy pillanat alatt látott. Ekkor a csodaforrás gyógyvizével megtöltött egy üvegcsét s a király palotájába sie tett, kinek leányát a bélpokol-roham lepte — Jöttem — mondá — megmenteni a herczegnőt, ha a király megengedi, hogy gyógykezeljem. Életenunff állok jót érte, hogy egy napon és egy éjen át meggyógyítom. elkerülni leheaaen, ily késsités mód mellett n»p« nU 2—3 ízben le kell muszkolni a törkölyt." • „4. A mustnak erjesztéséről. A« erjedésnek ^«élja tisztulni, átalakulni éa érni. Erjedés nélkül a szóllő leve czukrosviz, melyből bor soha nem log képződni. A must a benne létező erjesztő cairfcorabák által telízgattatván, felhevül és hogy borrá lehessen, hevének 14—18 fokra kell emelkednie. Most a czukorszeszasé válik, durványai leülepednek, szénsava elpárolog, zamatja kifejlődik » a maga módja szerint borrá lesz." „A gAzdának segédkezet kell nyújtani a természet e csodás munkájában és pedig ilyenkép : a mustos hordót oly helyre teazi, melyben képes 14 — 18 fokra felmelegiilni (Rheamur hőmérője bzerint), szabad tért kell engedni szén sara ^ltávozhatásának, óvni kell a lég élenyé nvek tartós befolyásától és mindezek ¿Ital lehetővé t^nni a mustnak borrá képződhetését, tisz-tulhatását, érhetését. Hogy mindezek megtörténjenek, a mustos hordót beteszi az erjesztő kamarába, jó őszi napok alkalmával ajtót, ablakot tár és beereszti a nap hevét napkeltétől náp nyugtáig. Hideg napokban fitt, hogy a szoba 14— IS fokú meleg legyen, a hordó száját vizes ruhával let&kaija a amint megszűnt a mustnak eajos erjedése, azonnal felteszi az erjkészleteket és fennt is hagyja a fejtésig. A mustnak forrása ideje alatt az erjhelyiség igén megtellik szénsavval, mivel pedig a szénsavas gőzzel megtelt levegőben semmiféle élő állat sem élhet meg, nem egyszer történt, hogy emberek haltak meg » mustforráskor a pinczében. Ettől félni kell és, bog) veszélyt ne okozzon, senki ily helyre ne menjen szellőztetés nélkül, hogy beléphetni-e, megmutatja azt az égő gyertya; ilyent botra kell tenni éa bedugni as erjhelyiség be. Ha égve marad, bemehetni, ha elalszik, nem szabad bemenni. A benne elfuladt embert csak ugy lehet veszély nélkül kihozni, ha a bemenő hosszú csövet vesz szája, orra elé és a másik végét kint hagyja. Így nem jut tüdőjébe aszénBavaa lég. A kihúzott embert le kell vetkőztetni, hideg vízzel le .otözni, fejét hideggel burogatni, testét vizes "zivacscsal, ruhával dörzsölgetni." JUHÁSZ PÉTER, fegyhází tanitó. Helyi hirek. — Ö Felsége Erzsébet királyné szombaton, szept. 16 án délben Triesztből Budára történendő utazása alkalmával a nagy-kanizsai pályaudvarban étkezik. — Eichberg Adolf érdem keresztes igazgató tanitó ur, nyilvános működésének befejezése alkalmából, a nagy-kanizsai izr. hitfelekezetek f. hó 10-énaz „Arany Szarvas" vendéglő nagy termében, amint magasztosságában megható, ép oly ritka ked^yességü est-ünnepélyt rendezett, mely, midőn egyrészről gszds-gon tűzte fel megtisztelt veteránjának a legbensőbb hála és őszinte elismerés babérkoszorúját, egyszersmind reményt, garantiát nyújtott arra, hogy a tanügy társadalmunkban maholnap kivívja méltó álláspontját, s a közművelődés első sorban hozandja meg jutalmát, e nehéz pálya buzgó munkásainak. As est-ünnepélyen 200 nál többen voltak jelen. A pohárköszöntéeek hosszú sorát Stolczer nyitotta meg, üdvösölvén Eichberg urat magyar nyelven és 35 éves érdemeit válogatott szavakban sorolta elő. Eichberg ur erre rövid, de érzelmesen magyarul felelt. Wohl-heim Ernő ur kezdette meg a német toaatokat, melyre Eichberg ur szinte németül felelt. Hoff-•nann Mór magyarul az iskolát, közoktatást éltette, Goldschmidt tanitó magyarul a polgármesterre és az iskolaszékre emelte poharát. Haj-gató Sándor rendkívüli lelkesedéssel az egyesülésért és Eichberg családért. Blau Pál ur, — a király est hallva, az idegent aherczegnő termébe vezette. Az idegen egy fürdőt rendelt; bele öntOtt néhány cseppet a gyógyforrás vizéből éa a hercsegkisasssony a vett fürdő után •gy nap éa egy éj alatt egéssséges lőn. A királyt leánya egészségének helyreállítása ugy megörvendezteté, hogy az ifjú berezegnek adt^ tartományainak felét s a her-czegnűt. Így lett a csodadoktor a király után első személy r s országban. E feltűnő esemény híre mindenfelé elterjedt a ekként a gonoss testvér füleihez is eljutott. ő is hasonló szerencsét remélt találni a fü-zes alatt, mint öcscse; a forráshoz ment • kiszúrta szemeit. Éjjel megjelentek a nymphák s a her-czegnő meggyógyulásáról beszéltek. — Bizonyosan megleste valaki múltkori beszélgetésünket — mondták, — nézzük meg nem leaekszik e itt megint valaki ? Egy kis keresés után megtalálták a gonosc testvért, ki a. hatalmat előbbvalónak tartotta as igazságnál; Megragadták a belefulaastották a forrás medenczéjébe. Igy nyerte el érdemlett jutalmát gonoszsága i alattomossága. Utolsó pillanatában kellett elismernie, hogy a jog és igaaság győzedelmeskedik a hatalom felett. A jó testvér pedig a megürült trónra lépett. mint városunk köakedvességü „Pali bátyjáért" s. a. t Witt tanitó ur magyarul, Eiszler és Eichberg Boldizsár németül. Ebenspanger Lipót Stolczert éltette, szóltak még Wajdits, Bún, Lustig, Schwarz, Baronkay urak s. a. t. A kedélyes estélynek éjfél után lett vége. Ez alkalommal számos német üdvözlő távirat érkezett különböző vidékről, kettő magyarul, melyek igy hangzanak: Iskoláinkon a rendes oktatás ma kezdődvén, sajnálatunkra egyletünk a szép ünnepélyen képviselve nem lehet. Fo gadja érdemdús ünnepelt legezivélyesb üdvözletünket a nagyérdemű község derék bizottság, legbensőbb hálánkat. Magyar izraelita országos tanitóegylet elnöksége. Budapest, szept. 10. este 10 órakor. Buzgó működésének ötven éves ünnepélye alkalmából legbensőbb kivánatai kíséretében üdvözli önt szívélyesen az aradi tanítótestület. Arad, szept. 10. este 10 órakor. — A nagy-kanizsai ipartársulat egy bizottmányt küldött ki, melynek feladata ava sárnapi iskolákra felügyelni, elismerésre méltó dicséretes jelenség! — Balra hajts. Gyalog emberen is sokszor megesik, hogy menés kösben szemközt találkozván embertársával, nem tudja magát hirtelen elhatározni, váljon jobbra, vagy balra kerüljön-e ? De ez még nem nagy baj, hanem mikor két szemközt jövő kocsi jár ilyenformán, az már kellemetlen és sokszor veszélyes eset. Ezért kivánatos volna, ha a városi hatóság egy kis rendet cainálna ezen ügyben. Régi világban igaz, hogy ily rend nélkül is megvoltunk, de akkor a széles és sáras utak mentségül szolgáltak: mióta azonban klinker és kerékvető fa díszíti városunkat, a nagyobb* és gyorsabb közlekedés megkívánja a hatósági hivatkozást. Sok egyebekben, a hol nem kellene is, utánozzuk a bécsi divatot: azért ez ügyben is Bécs példájára hivatkozom, hol ember emlékezete óta minden főút végén egy nagy feliratos tábla hirdeti ezen kocsis törvényt: nem gondolom, hogy városunk is ennyi költségbe verje magát, de annyit legalább megtehet, hogy egy táblát felállíttat a központban és néhányszor kidoboltatja rendeletét? • X. — Többen tudakozódtak nálunk, hogy a magyar ministerek kihallgatási órái mely na pon vannak. Közöljük a jelenlegi állapotot. A belügyministeré szerdán délután 5—7 óra közt. A honvédelmi ministeré vasárnap délelőtt 10 órától délután 2 óráig. Az igazságügy ministeré csütörtökön déli 12 órától délután 2 óráig. As ipar, kereskedelem s közgazdasági ministeré szombaton délután 4-től 5-ig. A közlekedésügyi ministeré csütörtökön délután 5—7 óra közt. A pénsügyministeré szerdán délután 5 tő) 6 óráig. A vallás- és közoktatásügyi ministeré ssombaton délután 1—3 óra közt van. — Több kaposvári tűzoltó még esen ősz {olytán meglátogatja a nagy-kanizsai tűzoltókat, az oltó készletek megssemlélése végett. — kllatkinzás. A gyepmester által elfogott kutyák utcza szerte való kinosáaa feltűnő és botrányos, es ellen többen felszólaltak ná lünk. Hiszszük, hogy e pár szó elég lesz a közbotrány beszüntetésére. — Csöntei pusztán Kis-Komárom mellett 8-án délután egy sertésnyáj közelében a villám leütvén, több sertvés elesett, de később valamennyi felüdült, mig a kanász folyton beteg, s amint a levegőre jő, összeroskad. — A pötöékeföí templom felszentelése vasárnap, szept. 17 én történik; e templom felépítésén legnagyobb érdem Pálfy Elek földbirtokos urat illeti, ki sem áldozatot, sem fáradságot nem kiméit — A keszthelyi községi elemi népiskola tantestülete folyó hó 5-én tartott ülésében a tisztviselők választása került ssőnyegre. Megválasztottak: Igazgatóvá: Pöltz Pál, az igazgató as iskolaaséki üléseken a testületnek képviselője is; értekeslsti jegyzővé: Ertl Károly; könyv- és tanasertárnokká: Vö-röss János; házgondnokokká: Ujlaky Mátyás s Reich Miksa urak. — A Zsidről Sümoghre vezető útvonalon a szarvasmarhák hajtása elzáratott, minthogy egy, Zsid közelében fekvő majorban több drb szarvasmarha — mint es a hivatalos vízs-gálatbóf kitűnt — lépfenében hullott el. — A földadó kataszteri törzskönyvek ki igazi táai tárgyában a m. kir. pénzügyminiszter rendeletet intézett valamennyi pénzügyi és kataszteri igazgatósághoz, mely szerint utasíttatnak a m. kir. pénzügy igasgatósá-gok, miszerint a földadó kataszteri törzskönyveket aa illető kir. adófelűgyel&nek adják át; — a katasteri igazgatóságoknak pedig kötelességül tétetik, hogy a kiigazítás folytán eredményesett térfogatot és tiszta jovödelmet kitüntető és á mult évi september hó 24 én 40702. szám alatt keh körrendelet értelmében szerkesztendő kimutatást ezentúl s£ir. adófelügyelőkhöz küldjék. — A kir. adófelügyelők kötelesek lesznek a kataszteri igazgatóságoktól vett esen kimutatások alapján a földadó katasteri törzskönyveket kiigazítani és ezen kiigazítás eredményéhes képest s földadót 1876. évi január 1-től as illető kir. sd&hivataloknál és kösségeknél tartozásba vétetni. — Rövid hirek Sopronmegyei gazdasági egylet alakuj. — Nagy Váradon egy ven- déglőben 5 sánts pinczér van. — Győrött Neumann K. reáltanító agyonlőtte magát. — A tá-virdanaptár nem jelenik meg. — Királynénk Gödöllőre jő. — Néhai Császár Ferencz érdemes írónk leánya Árpádíne szept 1-én meghalt. — A Tiszában annyi a hal, hogy máasája 2 frt. — Sopronban egy földmives a kesében maradt szálka következtében meghalt. — Európai Törökorsságban 4.513,000 keresztény és 3.460,000 mohamedán lak ós van. - Király ő felségét Szebenben nagy ünnepélyességgel fogadták. — Győri közjegyző Mihálykovit« Tivadar lett. — Báró Hoffmann Lipót közös pénz-ügy min ist er ssept 9-én tette le az esküt. — Szept. 15-én a belügy minister elnöklete alatt a tőispánok értekezletet tartanak. — A tiszavidéki vasúttársaság 500 frtot sdott a Deák-szoborra. — A soproni zsinagóga szept 5-én avattatott fel. — Andráasy gróf Varsó mellett a czárral találkozni fog. — A Száva kiáradt — Igazságügy miniszterré Szilágyi Dezsőt emlegetik. — — Háborús hirek. Belgrádi tudósítás szerint 20 ezer orosz érkezik szerbsegélyül. — Alimpics a Drinánál megveretett, egész Sabá-czig űzték a töXökök. — Mukhtár pasa Graho-vácz előtt áll és Sakír pasa hadtestével egyesült. Vegye« hírek — A bayreuthi csodákról és látványossá-gokról. Esek et Wagner a hatásvadászat azélső fokáig vitte, a rajnai nymphák nála vízben úsznak, atr istenek szivárványon sétálnak, a törpe király kígyóvá, békává változik, a sárkány tüzok^dva énekel, tűzvarázs lobog a hősnő körül s Valballa is tűzben pusztul el. Itt aztán van alkalom zenei festésre, melyben Wagner mindig nagymester, de a sok látványra maga a wagnerista Lemcke is azt irta, hogy e Bosco varázatermében tobzódó mAdarabok a varázs-bohózatok kultuszára vezetnek. Valóban a „Ni belungen-Ring" jóval közelébb áll a tündéries-ség genre éhez, mint a drámához, s egy magyar gróf vajmi kevés érzéket tanúsított a dráma lényege iránt, midőn Wagnert ugy köszönté fel, mint ki a századokig alvó tragédiát fölébresztette. A tragédiának szívre, szenvedélyre van szüksége, nem gépezetekre s a gáz, gőz, villany oly mesterfogásaira, mélyek feltalálása előtt a „Nibelungen Ring"-et meg sem lehetett volna írni. A látványosság iránya oda ragadta Wagnert is, hová Makart ecsetét: a színezés lett minden, nem a gondolat, szenvedély, a mi eddig a költészet, a zene lelkét képezte, az ide-get igy nagyon lehet izgatni , de a szívre hatni annál kevesbbé. Astáta, habár Bayreuthban „mintaelőadás"-ra készültek, a sok látvány nem is ugy ütött ki a színpadon, a hogy Wagner elképezte. A rajnai tündérek ugyan megle-pőleg úsztak a vízben, de a szivárvány, melyen az istenek sétáltak, oly alacsony volt, mint egy kerti festett hid ; Síegmund és Hunding párharcsa, Wotan és a válkürök föllépése elenyéssett a homályban; a válkürök korántsem paripákon sságuldtak, mint a müncheni színpadon, hol királyi lovászok voltak felöltözve válkürök-nek, hanem rossul sikerült festések képviselték a mythologiku* nyargalást; a tűzvarázs nem lobogta körül BrUnhildet s csak a háta mögött égett, s a hősnő vén lovát kantárnál fogva kellett bevinni s nem is ugrott vele a máglyára, minta szövegkönyvkívánná. Az istenek „Dämmerung" ja félszeg világítás miatt, az áradó Rajna vizén pedig ugyancsak látszott a festés és ragasstás. Szóval az illúziót nem mindig emelte a látvány s nem csoda, ha szájra kapott az éli», hogy az egéss egy „Wagarter-Dämmerung" külsőségek érzéki hajhászata. Három van, kiről jó barát, ellenség, a legnagyobb elismeréssel s kifogás nélkül nyilatkozik, mind a három bécsi közreműködő: Hoffmann József, ki gyönyörű díszleteket festett, melyek sikerültebb világítást érdemeltek volna; Richter János, kinek vesetése alatt — mint Hanalik írja — „nemcsak kitünóleg játszott a zenekar, hanem — légtől,< világosságtól, színpadtól elzárva — a láthatatlan helyiségben emberfölötti önmegtagadással végeste pinczemunkáját;" a harmadik: Brunn-hilde kitűnő ábrázolója, Materna asszony, ki — sóhajt fel Hanslik, vajha ép fülekkel kerülne vissza e gyilkoló hadjáratból." — A statisztikai kiállttás Budapesten. A statisztikai kongressus tárgyalásainak megindultával egyidejűleg megnyittatott a statisztikai kiállítás is. — Végig menni e kiállítás termein elég arra, hogy meggyőződjünk róla, mekkora érdeklődéssel viseltetik as egéss m&velt világ ezen uj tudomány iránt. Az akadémia palota második emeletén a képzőművészeti társulat 5 terme telt meg legkiválóbb munkálatokkal, összesen 686 tárgy ; ebből legtöbb esik Magyaromságra (226 tárgy) tovább Ausztriára (151), Némethonra (85) stb.Hogy a főváros közönsége is mennyire érdeklődik e kitűnően sikerült kiállítás iránt, mutatja az >n körülmény , hogy mindig sok látogatója van. Papírszeletek. X ... felperes nOrgeté ügyvédét para iránt; da pénst nem adott neki, a miért természetesen aa ügyvéd sem fárasstotta magát nagyon éa mag is mondta védnökének : „Uram ! az ön ügye oly setét és bizonytalan, hogy a legkerésbbé sem látok belőle hasznot." A kliens megértve e czélzást, benynl «sebébe s kivesz egy pár aranyat, mondván : ,Uram ! itt vagyon önnek egypár oknlár, hogy jobbau lásson kegyelmed." A jelen nyomasztó vissonyokrél beszélgetett egy úriember fuvarosával. A fuvaros átéresve at idők uehéz voltát, igy nyilatkozott: , bizony nram, haaje-<en körülmények között becsületesen kiván megélni a ssegény ember: kénytelpn lopni!" .Sok ököruyelvet ettem és megrontottam gyomromat." Mondá egy úriember barátjának. Es feleié reá: „Menjen ön a gyógytárba és öntsön egy pokár keserűt ökhr nyelvére * KOzgazdászat. — Mezőgazdaságunk ujabb veszedelme közeledik az ntóbbi időben már többször említett c o l o r a d 6 bnrgonysféregben, mely Amerikából tényleg már behurczoltatott Európába. Papiroson a mi kormányunk is kiadott már erre vonatkozólag rendeleteket, dc általában ason vélemény uralkodott még szakértő körökben is, hogy e vesze-d el nyes. férPR a hosszas tengeti utat tul nem éli s >C.v 9.*tn juthat át Európába E nézetet most már tényék czáfolják meg. Svédországban és Németországban már fölmerült e félelmes rovar s az is kitűnt, hogy szükség esetén burgonyán kívül egyéb növényt is megeszik* amely vidéken pedig a burgonyához hozzáfér, éppen oly kipusztíthatatlan, mint a philloxera. — Reméljük — mondja a „N. H.", hogy a kereskedelmi ministerium ssigoru védintézkedése-ket fog ez ügyben tenni, nehogy ugy jáxjnnk, mint a philloxerával, melynek veszedelmét csak akkor hittük el, mikor Pancsován már megjelent. Hazánknak egész vidékei vaunak, melyek f51eg burgonyatermesz-tésre vannak utalva, melyekre nézve tehát ez a ssó szoros értelmében életkérdés. — A magyar ipar és a párisi kös-kiállítás. A budapesti kereskedelmi iparkamara ssept. 4-én tartott ülésén a kormánynak a párisi nemzetközi kiállításra vonatkozó leiratát tárgyalta, mely tölött érdekes vita támadt A nézetek leginkább azon kérdés fölött ágaztak szét, vájjon kivánatos-e, hogy a magyar ipar a párisi kiállításon képviselve . legyen. Wahnnann, Eáth és Csepregi a tömeges kép-viseltetés ellen ssóltak, a többi szónokok azonban kívánatosnak találták ax összes magyar termények kép viselését s a kamara is ily értelemben határozott. — Petroleum-forrás Qömörben. Nagy-Rocén a piaezot keresztülvágó patak oldalán petroleumforrás ütötte ki magát. A forrást gyermekek vették észre. Eleinte azt gondolta a város: tanács, hogy valamelyik közelfekvő pinczébSl szivárog a koolaj, azonban a város összes pinczéjében ssigoru vizsgálat tartatván, kisült, hogy egy .-pinczében sem folyt cl a petróleum s igy a forrásnak eredetinek kell lenni. A nép — irja a „Qöm. H.4 — már is hordja és használja a petróleumot, a mely természetesen nem tiszta s csak felényire égethetS el. — E gazdag városnak a véletlen gazdaságát mindenesetre jelentékenyen fogja növelni. . Lottohuxás. Buda, szept. 9 én: 17, 23, 76, 73, 41. Lines, „ „ 4, 86, 43, 66, 61. Triest, , „ 64, 70, 44, 22, 30. Érték és váltéttyaa szeptember 12. 5*/» metaliques 66.60; 5*/« nemz. kölcsön 69.85; 1860-ki álladalmi kölcsön 112.—; bank-réasv. 8.63— ; hitelintéseti réasvények 14620 ; London 111.60; magyar földtehermen tésí kötvény 75.20: temesvári földtehermen tésí kötvény 73.75; erdélyi földtehermen tésí kötvény 74.50; horvát-slavon földtohermentéei kötvény 8(5.— ; ezüst 102.15; cs. kir. arany 5.87— ; Napoieond''or 9.78 • \-- Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmatató óra szerint, inául Knniasácól Vonat hova: ftit- Ora Perc. ldft 306 Easék, Moháea,Dombovár s Fiaméba 4 48 raggal 215 . „ „ , 2 80 délnt. 212 Buda-Pestre........4 58 reggel 202 ...........26 délnt. 204 „ ...''...-.... 11 30 estve 313Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 301 „ .........11 48 estve 815 Sopronyba ...... . . 8 38 délnt. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Gráez és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Oráea és Béesbe ......X 47 délut. ■rkeslk Kanizsára honnét: 216 Essék, Mohács, Dombovárs Fiúméból 1 41 délnt. 206 , „ „ 11 11 <*t™ 203 Buda-PestrfW......... 4 20 raggel 201 „ .........2 5 délnt. 211 ...........9 44 estve 814 Bécsből (Szombath. Bécs Ujhely)fel8l 10. 27 eatve 302 „ „ „ rf 4 6 raggel 316 Sopronyból .......? 11 53 délel. 214 Bécsből Urácz, Marburg, Pragerhof felől ......... 4 12 reggel. 20* Trieszt- és Bécsból Marburg, Pragerhof falől.........1 21 dflut. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 11 — eatve Marburgba csatlakozás Villach és Francesíestbe . . , , , , Fianeesfestböl. Felelős szerkesztő : Báttrfl LajtS. KANITZ O. papír, iró és rajz szerek raktára Budapest Dorottya-utcza 13 sz. aj ¿ülj«. nuud«,nl>lc> iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá leirélpapirt és boritékokat, feket* rzégnyomattiil ftzletl-, jegyző- és másoló könyveket, valamint e szakmába vágó legkülönfélébb Arukat. Azonkívül u lfi$<li\atoaabb monogrammokat arany és különféle színekben, melyek sajit'' mdnyoiniixmitan készíttetnek cl. Nemkülönben látogató- és czimjegj-eket is a legrövidebb idő alatt. Postai megrendeléaek pontosao éa gyorsan utánvét mellett eszközöltetnek. I 10(3 3 — 12'' A hamisítástól óvatik! Üres fogak kitöltésére nincs bxtályosabh és jobb *rt-r, mint dr Popp J. 6. ndv. fogorvos úr ibécsváros, Bognergasse Nr. 2.) f o g A n j a, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely aztán a fogrészekkel és foghassál teljesen egyesül, s a fogakrtf a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Anatherin-szájvlz Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, . Stadt ßognergasse, Nr. 2. Üvegekben I frt 40 kr., a legkitUcfibb szer a csúzos togfájdalmak-bsn. gyuladá*oknál, a fogbu* daganatai- éa sebeinél; fölolvasztja a létezó fogköret és megakadályozza annak uj képződését; az ingó fogakat a foghas erősítése által szilárdítja; s midiin a fogakat és foghn&t minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak ke)-'' lerne« fxisseséget kölcsőníiz és már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. (Iß ''¿6 •) Anatherin-fogpasta á 35 kr. Dr. POPP J. G. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Er.cn készítmény .1 lehelet frissesegét és tisztaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönöz azok romlását megakadályozza és foghust wósbiii. Dr. Popp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly szépen tisztítja, hogy annak naponkénti használata álul nemcsak a közönséges logkő eltávolutatik, hanem a fogak zomáucza és tlnomsága is mindinkább tökéletesbül. Kaphatók: N.-Kanizsán : Beins J. és P rager B. gyógysz., Rosen-Iberg, Rosenfeld, Welisch, J. és Fesselhotfer J. kereskbsn. — Pápán Zschepen J., Keszthelyen: Pfiszterer gyógyszerész, Singer M. Waisi JA. Zala-Egerszegeu : lsóó FI, gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógy-Iszerész. Varasdon : Halter gyógyszerész. Sümegen: Dorner Kajet. Szom-|bathelyen: Pillich Ferencz és Rndolf gyógyszer. Határőrvidék! 8z.-Györ-rön: Fibic L. C. Veszprémben : Meyr Tuszkau, agy Onthard Tivacä fiainál. — Székesfehérvárott ; Legmann Braun J. gyógysz. L01 iBerényben: Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Kecs-Ikemétec : Milhofer és Machleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógysz. ■Kennenden: Horváth J.Somzenrend gyógysz. Kaposvárott: Kohn J. iBögl, Belas és 8chrőder gyógysz. Ssegszárd: Brahsay gyógysz. — I ■Bonyhádon : Kramolin J. Szigetvárott :Barwarth, Salamon gyógysz.—I |Baján : Michitsch St. és Herzfeld fiai, ugy Herzog ignácanál. — Pécsett : ísolnay W. és E. Zách, Sipőcz gyógysz. Kárádon: Zadabánszky gyógyszj Marczaliban: Kiss gyógysz. - Tolnában : Qraff gyógysz. — Dunafrld-| vár ott Lakács gyógysz. — Szent-Györgyön : Nöthig. — Alaó-lsendvác: [iss gyógysz. — Rohoncson: Simon gyógyszerész uraknál. O Y A S. Azt tapasztaltam, hogy az általam 26 év óta készített és közkedv eltségü Anatherin szájviz hason név alatt hamísitutik és eload&tik. A t. közönség ámítására az ezen ^aminitá* készítői ugyanazon felszerelést használják, miut minőkkel én a saját gyártmányaimat ellátom. Ennélfogva mindenkit figyelmeztetem, hogyvaz általam készített Anatherin szájviz mindenkor teljes czégemsael, J. 6. P»ppr es kir. Mdvarl fogorvos. Bécs, BoQaerQaase 2, a cs. kir. osztrák udvari czimerrel ^kétiojü sas gfiffektól tartva) és a törvényesen letett óvjegygyel lesz ellátva, és mindazon készitmények, melyek agyán hason!/», de nem épen az itt leirt felszereléssel lesznek el-''látva, hamisításnak tekintendők, egyidejűleg azt is megjegyzem, hogy a hamisított Anatherin szájvíz, mely gyakran kártékony hatása, olcsóbban adatik el. Azért is, hogy egy részt valódi Anatherin szájvizem jó hírneve a hamisított által csorbulást ne szenvedjen, másrészt meg, hogy a hamisítók ellen fölléphessek : tisztelettel felkérem a t. cz közönséget, hogy a hamisítottnak megöimert Anatherin szájvizet az eladó neve megnevezése mellett nálam valódi ellen cserélje ki. J. G. Popp, csász. kir. udvari fogor v~o s. Béca, Bognergaaae 2. felhívás! 30.000 nyomatnak Wajdits József képes naptárai 1877. évre. Mindazok tehát, kiknek szándékuk van fenemiitett naptárba hirdetéseket beadni, tisztelettel felkéretnek azt szept. hó közepéig beküldeni, ára igen jutányos. Tisztelettel Wajdits József, kiadó könyvkereskedő Nagy-Kanizsán 3—''I nirr irYyr/rrir^ij H i e s. A „Zöldfa'' vendéglő megszűntével mindennemű szobabútorok, ágy neműek, agy 2 pár ló, ezekre szerszámok, valamint nyitott és födött hintók, teherhordó kocsik, mától fogva szabad kézből jutányos áron eladatnak. A venni kivánkozók mindezen tárgyakat a. vendéglő helyiségében megtekinthetik. (182 1— 2) Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (183 1 — *) ^ kaphatók: Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 frtnezia, levélpapír ^a.boíitékkalegycainoa tokban fran-czia feliratul-30 krM angnl ftO kr., 25 letélpapir&i boríték szines kerettel (JO kr. Gyászkeret fi- levélpapír borítékkal 60 kr. Wajdits József kiadó-, lap-és nyomdatulajdonos gyorstó''itywpAsa''Nagp-K-ttHmán. I _1000 frt jótállás 1000 frt!! 1 ezüstben !! ! | Százezer ember I szép haját ezen egyetlen és egyedül létező, legbiztosabb és legjobb cs. lis l\i magyar a. p. baj- £ ás szakáll-növesztö essentia | köszönhetik s mely cgyszerímint a pikkelyeket nyom nélkUI elpusztítja, ugymlnd s boszi tartozó vslódi \ steíer havasi növény-kenőcs | a cs. és kir. magy kizárólagosan engedélyezett olső parfum-gyárból Bécsben, ¡HAWRANEK MIHÁLY UTÓDA, ; _ «I8bb Yi. ker. BUrgerspitalgasse 26-ik szám, • ? W moH: I., Teinfaltstrasse 17-lk szám, II. emelet, f mely mindenkinek 1000 frt eiUatbeo jótáll, I ha auillető, a világhírűvé lett, most ujolag javított s kétszeresen erffsbitett '' | cs. s kir. magy. kizár. eng. haj- és szakáll-ntfvesztő essentia | s a hoz''á tartozó havait kmfOMtk 1 1 • folytonos használása mellett, a kopás* helye- , <. » i4m telt polgári állásbóliaknak segített, javítót- ^ | ken hajat vagy szakállt kap és pedig kor- ''^SűíP^A tuk * két"«r«»e" erősbitettük. igy kétszeres \ és nemi különbség nélkül. Egy töké- jyflHF^^J» hatásúvá tettük, melyrSI mindeuki legiobban '' letet tar létezéséuél hat havi, a csu- meggyőződhet '' I P án baj f o g y ás o k n á 1 n y o le s n a pi Nincs vörös és 8ss haj többé, ezen minden | és pikkelyképp) déseknél csu- eoncurrentla nélkül álló hajiOutó tej hasz- pán háromszori használat után jótál- J^Han^KT nálata mellett A hajak setét festéséhez, as '' |unk, — E szert, mely már ezreknek a ma- ujon javított kétszeres erejű ( gash aristokratiai körökbíl, ugymind a tlss- ^IfiR* hajif)ÍtS díO eXtraCt-pOmade ( zlkalmazásánál, ugy dió-extract - olaj vagy rudpom«de (Cosmetlque), mely szer, folytonos bssználat 4 mellett, hófehér hajnak a ssint visszaadja ] Nem létezik jobb a szakáll, és fejhajzk növésének. termo,,tése, mpgtartása s elCmozditásáhoi, mint ezen fé- í nyes, majdnem csodálatos hstásu eredméuynyel koronázott valódi haj. és szakálltermeszt ö- A eríl - nedvek a mi egyedüli hatású cs. s kir. a. p ^ haj- és szakáll-ntivesztf szeszünk, j , „ C,''*k * j«inak kell a dia- M d a 1 t klküzdenl s csak egy kis p r ó ►» á b a ke- \ rül. Egyének, melyek t ökéletesen szakáll- JBH és f a j h a j n é I k ü 1 i e k v o 1 X a k, h i b e t e t- ( len lr ö v I d ! d o a I a 11 dúsgazdag ssakáll- és ^^ haj birtokába jutotuk s még eddig eg> etlen. * e gy kísérlet sem msradt eredmény nélkül. Erö-nédvünk a beteg haigyökereket rOvídldö ] múlva alaposan meggyfayltja s folytonos használatnál a legkésőbb korig d ú c g a z d a g ha zatot 1 biztosit. A fejbőrre Igen kellemesen baf s a fejtájást elhárítja. j Figyelmeztetünk, hogy a mi valódi készítményünk, más szédelgő ozikkekket nem cserélendők fel. A ] közönség biztonsága végett áruink minden tégelyén és üvegecskéin, mint beigutott védbélyeg, a feltaláló 1 aruzképe vsn. Megrendelések intésendBk : I Hawranek Mihály ± utódához Bécsben, á 1-9. ós. k. magy. a. p. flk első parfüm • gyár 1 __előbb: VI. ker. Bttr- 3k g e r a p i t a 1 g a a s e sz. ] JPP» most: I. ker. Teinfaltstrasse ^^ 17-lk sz. II. emelet. J Árjegyzék: i 1 üveg kéUreres erősségű haj és szakálnövesztó essentia alabsstrom üíegben 6 frt, 1 kis I üveg i frt 60 kr. 1 alabastrom-üvegtégely valódi stáj-er havasi növény pomade 2 frt. 1 alabas- é trom-üveg valódi hajifjitó extract-pomade 2 frt 1 üveg valódi h a j i f j i t ó tej, valódi dióolajjal, J tálca és ksfével eKylltt 6 frt. 1 kis üv.g valódi b a j I f j i t ó t e j 2 frt 60 kr 1 üveg valódi b a j i f j i t ó- % dió 0 X t r a C. t - o I s j 1 frt 60 kr. Dióé xt r a <• t (Cosmetlque) rúdpomade 1 frt, i Megrendelések külföldről készpénzfizetés, s vidékről utánvét mellett leggyorsabban foganatosíttatnak. } t8«ms*ol«M»| 80 kral több. (icb 7—12; 5 \AG1-KANIZSA, 1876. september 17-én. TizenOtödlk évfolyam. ^-míS» t j £l4flzatí8l ar : J «jé»» é»re . • 8 ír*. fél érr* • • • • * » érre . 2 , jrjjy *zam 2» kr. Mlriataack g hasábos petitsorbao 7 m*««««*or '' min<i*,n 1 :o»»hbi sor«rt 6 kr. SY1I.TTF.RHKN |ororr»n: 10 krwi •.emez fel jj;nr«t»ri illnték miiiíinn ,, nirrirttés^rt kiU«"n'' i, arfig A lap weUemi réaaét iüetü kőaleménye: a i | ízerkeaztőher. Takx-rékpénxtári épület föld-sziut, — anyagi részét ''illető közlemények pe-li dig a kiadóhoz bér-m«i:tTi> tnsemacS t: ^A''íY-KANlZSA Wlasslcsbáz. Bérmentetlan levelek caak ismert munkatár-1 »aktól fogadtatnak el. í |() kr. üzetendo. í előbb: OZLOIV 1 Késiratok ti''«**» 0t«m 4 küldetnek. -=— Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy kanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár'' a „zalamegyei általános tanitő testület*, a v Zala Somogy gőzhajózási részvény társulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. He len kim kétszer, vasarnap-s csűtortoko«, megjelenő vegyes tartalma lap. Pártoljuk a belföldi ipart. (Vége.) Mivel tehát azokon felül, amelyeknek e* u^v i> külföldre kell menniök, oly roppant összegekben megy ki tőlünk évenként a pénz ipartermékekért, általában oly dolgokért, melyek a belforgalomból érettök kivett pénzt a belforgalomban nem helyettesitik, ez okozza a közvagyonnak roppant mérvben külföldre folyása következtébeni folytonos apadásán felül, az államunkra oly érzékenyen bulyosodó pénzszükséget, tőkehiányt s az ezekből eredő számtalan-féle bajokat. Meglehet, hogy a belföldi ipartermék a mellett, hogy talán szebb, divatosabb, vagy jobb, még olcsóbb is, vevőjének keve-* sebb pillanatnyi kiadást okoz s igy használata, fogyasztása a belföldinél elönyöscbb-nck látszik ; ámde ezen e''ónyösebbség, ezen ólcsóbbság nem igazi, ez csak látszólagos, mert ha figyelembe veszszük, hogy belföldi ipartermékeket használván, érettük kiadott vagyonúnkért nem csupán csak a kivánt íiti ipartárgyamuszerezzük meg, de, mint láttuk, e/.en kiadott vagyonúnknak még ezen felül továbbra is folytonos haszon élvezetében maradunk, mig külföldi ipartárgyakért külföldre kiadott vagyonunkat, egyszeri használata után, mindenkorra elvesztettük, lehetetlen be nem látnunk, hogy a külföldi ipartermékek használata, látszhassék az bármily előnyösnek, hasznosnak, valamint az államra, mint testületre, ugy annak minden p?yes t3gjára nézve mindig káros, hátrá nyos, mindig drágább, — mert káros utó-batásu — mint a belföldi. És e bajon, közvagyonunknak oly roppant mérvben külföldre folyásán, mi államunkat a végelszegénvedés örvényébe mc- O O w » ritésscl fenyegeti, csupán csak magának az egész államtestületnek egyetemes oda működése segithet sikerrel és pedig ugy, ha testületileg mindnyájan együtt iparkodunk a közvagyont meggazdálkodni; ha testületünknek minden tagja nem csupán csak általánosan közérdekűnek, hanem egyenesen saját közvetlen anyagi érdekében állónak is látja a vagyonnak külföldre folyását lehetőleg korlátozni, mi legnagyobb részben a belföldi ipar és kézimunka kizárólagos pártolása által történhetik. Ha az állam közterheinek viselésében vallás és nemzetiségi tekintet nélkül mindnyájan egyesülni tudunk, miért ne egyesülnénk még inkább a közvagyon gyarapítása által a közvagyonosság, közjóllét előmozdítására. Az államtestületi gazdálkodás, vagyis áz államtestület minden egyes tagjának azon igyekezete, hogy a közvagyon lehetőleg itt bennt maradjon, itt legyen forgásban s képezze forrását az általános jóllétnek, nem lehet vallásfclekezeti vagy nemzetiségi kérdés, de az nem képezheti hazafiaskodás tárgyát sem. azaz egy ál-lamícstületbe tartozó minden egyes tagra nézve tisztán csak saját egyéni vagyonoso-dásának, saját közvetlen anyagi jóllétének, — mi pedig minden embernek vallás és nemzetiségi tekintet nélkül egyetemes czélja — előmozdítására és fenntartására, a számitó józan ész által követelt oly önmaga iránti kötelesség, melynek elhanyagolása az államtestületnek minden egyes tagján, a közvagyonnak folytonos kevesbedése következtében. a közterheknek sulyosabbodása, — a vagyonszerzésnek minden téren megnehezülése, — általában a közvagyonosságnak, jóllétnek folytonos apadása, közelszegényedés — által boszulja meg magát. Iparunk fejletlen ? Szimos iparczikk nálunk nem készül, sok iparág nem létezik ? — Igaz, de ez azért van igy, mert eddig elhanyagoltuk saját iparunkat, minder.ütt eleibe tévén a külföldit, a minek azután az leit természetes következménye, hogy a belföldi ipar nemcsak hogy nem fejlődhetett, de sót nagyrészben cl lett fojtva, mert létezése a külföldi ipartermékeknek roppant mérvű behozatala folytán feleslegessé lett. De legyen csak biztos a belföldi ipar az egész államtestületnek kizárólagos pártolásáról, kevés idő múlva oda fog az fejlődni, hogy minden igénynek, kívánatnak teljesen megfelelhet; lesznek gyáraink; iparvállalataink az ipar minden terén, minden ágára, mert a belföldi vállalkozóknak nem kellend a pártolás hiányból következő bukástól félniük. LASSGALLNER NÁNDOR. Szol lészoli és borászati előadások a n.-kanizsai m. kir. állam jegyházban. Előadó: Tersánczky József tiszti megyei já-ráaorvos ur. Tizennegyedik előadás. (Vége.) B) A borászatról. 1. A borkészítésről. „3. A mustnak hordóra szedés módjáról.*) A mustot nem kell azonnal bordóba szedni, amint összeszakulva lett a szőllű, mert ilyenkép sok szükséges álladóktól megfosztatik ; a rostos részek szét nem olvadhatván, keves cscreny ben, *) E 3-ik srAm alatt kQxIőttek tévedésből Ia-pnnk mnlt számáhani 4-ik szám alattival felcserél-t ettek; eszerint jelen 3-ik számn annak helyére, múlt 4-ik wámu pedig ennek helyére értendő, mely felcserélésért elnézést kér a sterk. zamatban, vörös bor készítésnél kevés festékben részesülhet, ezek pedig mind szükségesek a borhoz. Együtt kell azt hagyni héjával, csu-tájával, mint mondám. A hordó legyen tiszta, megkénezni nem kell, mert a kén nehezíti az erjedésbe való átmeneteit, erősen kenezett hordóban sokáig erjedés nélkül édes marad és főfájást okoz annak, ki azt megissza. Más részről azért sem kell rögtön hordóba szedni a mustot, hogy egy időre érintkezhessek a levegő élenyé-vei, mert az éleny megsüriti a nyálkás részeket és ez által képesaé teszi a feleslegnek gyors elválását, leülepedését. E nézpontból kiindulva, ma szokásban van a mustot megszellőztetni holmi szelelőgéppel és az bizonyult be, hogy ez babznál, következve, mielőtt a ramtot hordóba szeduénk, folyassuk azt kádba, lapátoljuk meg, vagy fazokakkal öntözzük azt föl és le, hogy élenynyel vegyülhessen, ''/a órai szeleltetés elegendő, vagy e nélkül is hordóba mehet." „Arra is kell gondolni, hogy a must, midőn hordóba kerül, minden esetre hozzá kever-tessék a törkölynek préselt love, mert mint era-litém, ez a bor lelke, tehát midőn a mustos hordót illető magasságban megtöltöttük, hagyunk annyi tért, hogy a törkölynek préselt levéből is férjen abba egy-egy adag. Csurdótig Roha sem kell önteni a hordót, mert ilyenkép kiforr a hordóból, aránylag ugy kell tölteni, hogy egy-egy 10 akós hordóból egyakóra való hiányozzék. A mondottakbél láthatják önök, hogy miért jobb a mustot sajtárral hordóba öntözgetni, mint fejtő géppel abba csöveken folyatni". „ Legtöbb gazda épen fordítva arra fektet legfőbb súlyt, hogy a szakolt szőllőnek előlevét elkülönítve szedi hordóba, mint valami különös nektárt, más hordóba gyűjti össze a törköly prés levét. És ez nagy hiba, mert az élőié törkölylé nélkül nem csak hogy nem ízletes, de nem is tartós, mert legtöbb hiányával van a zamatnak, savany s cserenynck. Megtörtént már, hogy ily kezeléa mellett a törkölyre öntött víznek kiválóbb íze, zamatja lett, mintáz előlének b midőn a törköly must éven át jól tartotta magát, akkor az előlé ezer galibát szerzett a járatlan gazdának, mert nektára megtört, megnyu-lósodott, megeczetesedett. És ez oly fontos kö- TÁRCZA. F^y színésznőhöz. Kcyszer láttalak leánjka, .látszottál a színpadon ; — KM.ájoltál mindenkit, ah, l.nttain ezt ar. arezokon. Csak én voltam, k? szántalak, Ki sorsodat átkozám ; — Mfrt tudtam, hogy hazug ar. arc*, Mást rejt a sziv, szép leány ! Metríelentél a színpadon, — Éppen vig volt fczereped — Nevetgéltél, mosolyogtál, — Hisz nevetned kelletett. S a színfalak mfigé érve Kikezdettél sírni ott; — — — Ekkor látám, hogy életed Mint enyém, oly átkozott! VKKTESSY BÉLA. A vadászat művészi mesterségének történeti rövid vázolása. Lakatos Károlytól. Ajánlja: T a k á t s Alajos ügyvéd 7írnak Sümegben, rokoni szeretete és tisztelete jeléül a szerző. Legelőször is azzal kezdem, hogy a vadászat egykorú az emberiséggel; tehát kétségki-vül valamennyi foglalkozások között az első és legidősebb; mert mielőtt a epeculans kereskedő küriilhajózá a tengert — 8 mielőtt a művészetek és tudományok virágzásnak indultak : már akkor alkotá a szükség és életlen tartási ösztön az embert vádászszá; ezen kívül az élelem — s ruházat megszerzése s néminemű vadak husa cs bőrének czélirányos fölhasználása, továbbá a vadak túlságos elszaporodása s ezáltal az emberre nézve veszed«lmessé válása cs ezek ellenében az önvédelem már kezdetben szükségessé tette, hogy az ember önkénytelenül vadpuszti-tóvá legyen. Tehát ezen többféle czélok elérhetésért törekedés, a melyek által a vadakat könnyebben elejthetőkké és megkerithetőkké tenni igyekeztek: fejté ki idővel ama különbféle módokat, a melyek a szo szorosabb értelmében vett vadászatnak neveztetnek. Később némely népeknél a vadászat csaknem egyedül eledelszerzés czéljából'' gyakoroltatott és a vadak mindig jobban fogyatkoztak; de a vadapadás végre azt eredményezte, hogy a vadászat a mí azelőtt szükséges volt, mesterségre, végre pedig mulatságra változott által. De nemcsak önvédelmi és élelem szerzési czél-nak tekintetett a régi emberek által a vadás at, hanem oly hasznos foglalkozásnak is, mely a testet a legfelsőbb fokig erősíti b kellemes egészségben tartja, végre pedig annyira megedzi és kiképezi a folytonoa gyakorlat következtében — hogy a csaták küzdelmeit igen könnyen elviselhetővé teszi b erre — mintegy játszva — előleges kiképzést nyújt. Azonban valószínű, hogy a vadászat csak akkor kezdett nagyobb lendületet nyerni, a midőn a vas szükségessége kezdetét vette. A régi vadászat a mostanihoz képest csak kínlódás lehetett és a vadásztól oly tulajdonságokat követelt, a melyek hiányában kivihetlen volt sok esetben. A testi erő, ügyesség ós bátorságnak a vadász fősajátságai közé kellett tartozni, a mely tulajdonokat leginkább az akkori gyarló fegyver nem a legtöbb esetben igény szerűvé tette, mert a vadászat csak egy lándzsa-, kópja-, avagy nyíllal volt gyakorolható; tehát a hiányokat testierő és ügyességgel kellett pótolni és a szenvedett csorbát ilyeténképen kiköszörülni. Azonban a folyton jobban jobban haladó oul-tura — végre meghozta némely tudományok és művészetek nagyobb felvirágozását és oly esz közt teremtett a vadász kezeibe, a mely addigi fegyvernemeit kiegészité — vagyis inkább csaknem egészen nélkülözhetőkké tette és ké-pesité hivatása könnyebb megoldására és ez azon időszakra esik, a midőn a lőpor és tűzfegyverek feltalálva lettek, a mely találmányok nemcsak a vadászatnak adtak nagyobb lendületet, hanem egy egészen uj korszakot alkottak a hadászat történelmében. A szó szorosabb értelmében vett vadászat feltalálását közvetlen egyik — vagy máaik népnek tulajdonítani nem lehet, mert a vadászat nyomára a legrégibb időktől fogva — majd minden nemzetnél akadhatni, vannak ugyan történetírók — a kik a phoeniciabelieket állítják a vadászat első feltalálóinak, a kiktől a pbryxek eltanulták volna; de mindez csak áltantételnek tekintendő. Az élővilágban Kain, I^ámek és Ismael — nemkülönben az utóbbinak három fia: úgymint Misma, DumaésEzsau igen gyakran vadásztak, részint szükségből, részint pedig mulatságból és hogy Ismael e három fia — egymástól eltérőleg — a vadászatban különnemű ügyességre is tett srert, ez abból is kitűnik, miszerint mindegyik külön-külön egyes melléknévvel rubáztatik fel, úgymint az első — finom hallásúnak, a második — csendesen lopódzkodónak — és végre a harmadik fárad hatatlannak. A régibb vadászok közé számit juk még Sámsont, mely különösen sákálfarkast vadászott. Mózes I-ső könyvének X dik részé ben Nimród említtetik, mint egy oly nevezetes vadász, ki a babyloni és arab lakósokat megmenté a rájuk nézve felettébb veszedelmes és kártékony természetű — nagyszámú vadálla toktól. Több történetíró ugyan e Nimródot állítja a vadászat tudományának első feltalálójául és ezenkívül a legrégibb vadásznak; Babylon tartományban ennek utódjai is igen nagy vadászok lehettek, mert Ninus és Semiramis palotáin Babylonban több oly^oroszlán és leopárd vadászatok vannak levéve, a melyeket ők tartottak. Aegyptomban már a gyermekeket is tanították a vadászatra és az ottani nagyoknak is igen kedves foglalkozása volt; és különösen Dárius király oly nagy szenvedélylyel függött rajta, miszerint elrendelé: hogy halála után állítandó sírkövére feljegyeztessék, miként ő vadász volt. Az idősebb s fiatalabb Cyrus i« nagy ban foglalkozott a vadászattal. A görögök a vadászat mesterségét — illetőleg annak feltalálását Apollónak tulajdonítják, a ki Vulkántól kapott nyíllal Pyton sárkányt elejté. A Scythák már Nagy Sándor idejében nevezetes és igen gyakorlott vadászok voltak és ennek könnyebb gyakorolhatása czéljából nagy vadaskerteket alakítottak és bírtak, Nagy Sándor Macedón hadseregével, midőn Scythiába előnyomult volt, egy Bazária tartomány ban levő nagy vadaskertbe — mely kőfalakkal körül kerítve és lesházakkal ellátva volt — egész hadseregével bement és katonáival együtt vadászszá átalakulván, iszonyú mennyiségű vadat ejtettek el, a melyet egész tábor — bőven jutó la- rülmény, hogy figyelem nélkül teljességgel nem hagyható. Végre kérdés:« „p) Miképen kell felmonkálnl a törkölyt most, borjavitásra és cslgérnek J A pálinka-égetök legjobban betudják bisonyitani, hogy mi jó van a kipréselt törkölyben, de tudom azt én ia, léért próbált dolgom és épen árért, mert mindig van abban aok jó, azért ia nagyon előnyös a törkölyre holmi ailányabb faj mustot, bort önteDi és ezen napoltatni, értvén azt, hogy a törköly jobb faj szőllö maradványa legyen. Mind a mellett romlott borokat nem javit Ha c 8 1 g é r t, mint mondani azokáa: nyári munká8, cselédbort akarunk cainálni, akkor a ezétdöntött törkölyt talpra állított, ajtóa hordóba, vagy a vörösbor készítéshez megkívántató erjesztő kádba (kacziba) tesazük, hagyunk »•gy akóra való hézagot, aztán felöntjük langyos vízzel, megczukrozzuk, beajtózzuk csapra ütjük, helyére fektetjük éa leltesszük az erjkész-letet, befütünk, mert az erjedéshez 18—20 R. hőség kell éa erjedéanek indítjuk. A vizet literrel megmért aajtárral öntjük hozzá, hogy a torkolt elfödje, de valamelyes azon felülre ia hasson. Tudva, hogy hány akó vizet öntöttünk hegyibe, tudni fogjuk azt ia, hogy hány kilogramm czukrot kell hozzá kevernünk.A czukor szeszt ád, ennélfogva annyi kilogramm (2 font) fehér, vagy 2 éa ,/l kiló krumpli (szóllő) czukrot adunk egy egy akó vízhez, mint a hány szesz fokra kívánjuk emelni a bor erejét. Munkásnak gyengébbre, há«i szükségleteinkre pedig erősebbre csinálhatjuk. Tapasztalásból tudom, hogy a munkások, cselédek vidékünkön beérik a 3 azeszfoku borral, caak elegendő savanyu és szénes legyen. Adhatunk legkevésbé a feher czukorból egy akó vízhez 3, a krumplí-czukorból 4''/^ kilót. Magunk használatára légiéi jebb 8 kilót. Ilyenkép legfeljebb 4 szer lehet felöltení a törkölyt és mindig ad elfogadható, egészséges és kielégitő, kellemetes bort." „Ha csak egyszer akarjuk felön teni, akkor előbb nem fejtjük le a folyadékot, mig az ^ ijed és egészen végét nem érte, ha pedig több izben akarjuk felhasználni, akkor nem várjuk be az erjedés teljes megszűnését, hanem amint észreveszszük annak alább hagyását, azonnal lefejtjük és újból felöntjük. Most már tudván, hogy hány akó vizre van szükségünk, a czukrot a hozzá adandó vizben felolvasztjuk s igy ezukros vízzel öntjük fel borválun át. Amint beszüntetjük a tovább készítést, azonnal kiszedjük a törkölyt, kipréseljük éa levét aránylag az iménti folyadékkal elvegyítjük, leteszszük a pinczébc és iskolázás .alá veszszük, mit mondandó leszek." „Minél jobb volt a törköly, minő több czukrot adtunk hozzá, a csigér is annál jobb fog lenni. Színe is sötétebb lesz, ha a törköly sötét fajszőllő maradványa." „Az igy kéazült csigér egészséges és csigér név alatt el is áruzható. Én a CBigért igy készítem, ilyent adok munkásaimnak, sőt nyáron magam is elfogyasztom. A ki nem rest, nem fukar és számitani tud, az rendes borát daruzhatja és ilyent fogyaszthat. A szegényebb sorsú embernek jó pénzelhetesi mód. Megjegyezvén, hogy olcsó és bŐ borévben nem igen előnyös, legelőnyösebb szük és drága borévben. Gyenge caigért készíteni mindig előnyös, de nem ugy, mint általán készittetik a jól kipréselt törkölyből czukor nélküli vízzel minden további iskolázás nélkül." c _____ __u „5. A mustnak javításáról. Vannak évek, melyekben a szőjIó nem bír elegendőczukorral, igy annak savanya túlnyomó s igy gyenge, tul-savanyu, tehát kevea értékű borra tehetni kilátást A gondos gazda helyre hozza a természet e mulasztását olyankép, hogy a hiányzó czukrot czukorral pótolja, felealegea savanyát pedig elveszi a borkősavas kálival, vagy elhi-gitja ezukros vízzel. Előjön pedig ilyenkép: a mustnak elő levét aürü ruhán átfolyatja és a klosterneuburgi, vagy a Wágner-féle must-ezukor mérővel, valamely mély edényben, akár fazékban is megméri snnak czukor mennyísé-gét, aztán annyiazor 1 kiló fehér czukrot ád egy akó muathoz, mint a hány azeszfoku bort akar abból érlelni. Ha például a muat mérő 6 i czukor fokot mutatna és igy a 3 azeaz fokubor-| ral be nem érné, akkor annyiazor egy kiló ezuk-! rot ad minden akóhoz, a hány fokra akarja emelni szeszét. Adunk hozzá 1 kilót, leaz belőle 4-; adunk 2 kilót, leaz belőle 5-; adunk hozzá 6 kilót, lesz belőle G azeszfoku bor atb. A aavanyát leazállitjuk a borkősavas kálival, vagy elhigitjik ezukros vízzel.A Mollenkopf féle sav-mérővel meghatározom, hogy hány fokot mutat az a 7 fokon felül és a hány fokkal többet jelez, minden akóhoz annyiszor 5 lat borjeősavas kálit keverek, vagy minden 7 akó muathos annyiazor 1 akó czukorral édesített vizet adok és igy megjavítom mustomat, hogy jobb legyen a borom." „Ezt a szak nem avatott emberek borpancsolásnak azokták elkeresztelni. És épen azért, mert igy törnek pálezát a tudományos haladás páratlan érdemei felett, caak sajnálatunkat kell kifejezni a véleményezők elfogultaága felett és oda utalni, ne legyenek idegenek alkalmilag csak egy pár akőn ia kíaérletet tenni, hogy ellenkezőről szerezhessenek maguknak meggyőződést és kivetkőzvén az ó kor téves hagyományaiból, alkalmat nyerhessenek a jó útra térésre." JUHÁSZ PÉTER, . fcgyliázi tanító. Egy kisprospectus a magyar pénz-ügykezelés terén. A jó szándék vezeti tollamat. Bár nem alkalomszerű akkor szellőztetni hibáinkat, midőn annyi külföldi tudós vendég látogatja hazánkat, mindazáltal szükségesnek és időszerűnek találom épen azon okból bővebb betekintéa tárgyává tenni moat a magyar pénz ügyi kezdést, mert az 1877. évi költségvetés készítésén, összeállitásán most fáradoznak a pénzügy ministeriumban a mert talán jótékonyan hathatnának itt elszórt észrevételeim s azoknak alkalmazásba vétele az országos vagyoni állapotnak egyensúlyi helyzetére. A pénzügyministerium kebelébe nem nyúlok. Ott iameretlenek elöltem az állapotok. De a vidéken teljesen ismeretesek levén előttem az állapotok, méltán bátorítva érezhetem magamat arra, hogy azokhoz érdemileg hozzászóljak. Az 1876. XV. t. czikk életbeléptetése folytán az adóügyek teljes kezelése az adófelügve-lúségo.kre ruháztatván, ezáltal apénzügyigaz-gatóságok hatásköre s ebbeli tevékenysége oly csekélyre apadt, hogy azt épen oly csekély személyzet elvégezhetné, mint a mily csekély szá- komározással költött el; ugyan ekertben, melyben négy év alatt vadászat nem tartatott: Nagy Sándor sajátkeziileg ölt meg egy oroszlányt, a melynek elejthetésében Lysimachus vezérével nemes versenyre keltek. Q. Ourtius Rufus szerint, e vadászat négyezer darab vad elpusztításával végződött. Voltak akkoriban igen nagy vadászkertek, a melyekben a népnek azabad bejáráaa — és ingyenes sport engedtetett, mert annyi vadat ejthettek el, a mennyit elbírtak. Helioga-balus különöaen kitüntette magát e részben, mert Rómában igen nagy circuat épittetvén éa azt mesaziről hozatott fákkal müvéazileg erdővé alakíttatván, nagymennyiségű vadakat tenyész-tetett benne és a sokasodó struezok, szarvasok, vadbárányok, zergék és egyéb vsdakra — mindenki kedve szerint vadászhatott. Tehát ebből ia kitűnik, miszerint már az őskorban a va-dáazat nemcsak egyszerű időtöltés volt, hsnem olyas valami, a mely nemcsak tiszteletben részesült, hanem magasabb mesterségnek- s inkább művészetnek tekintetett; a oly ember, a mely vadfogásaal nem foglalkozott: az általá-noa közvélemény szigorú megrovásában részesült. Legnagyobb példa erre a pártusok királyának Vononeanek története, a ki ellen népetö-kéleteaen fellázadt, mert a vadászatot nem kedveié. Már a legrégibb időben voltak népek, a kiknél nemcsak a férfiak, hanem a nők is foglalkoztak a vadáazat mesterségével; ilyenek a Thule szigetiek, a kik magukat éa kisdedeiket csupán vad bőrre! ruházták és emlő helyett vadállatok velejével tömték. Legrégibb vadászok közé számittatnak még a perzsák, a kik nemcsak nagy — indiai Vadászebeket tartottak, hanem nagyobb terje- delmű vadaskerteket is állítottak föl, kivált Babylon köziében. Voltak népek, a kik a vadászat czéljára oroszlánokat és párduezokat idomítottak éaebek gyanánt használták. A görcgök — mint vadászok leginkább kitüntették magukat a régi időben ; a mecdo-nok azon fiatal embereknek — a kik még aikon vaddisznót nem ejtettek el, megtilták, hogy'' evéa közben az asztalhoz támaszkodjanak, a mi mindenesetre furcaa dolog lehetet* Krétaiak igen nagyra becsülték a vadászatot éa hogy azt nem oly dolognak tekintették, a melyhez nagyobb elméleti és előleges gyakorlati tudomány nem szükségeltetnék: mutatja, — és eléggé bizonyítja az is, miszerint ifjaikat ezen művé szetre különös tanitókkal oktattatták éa koruk 8zerinti osztályokba, a mezőre küldték őket, — a tanítók vezérlés« mellett, hogy nemcsak ügyes vsdfogók — hanem egyszersmind kifejlődött te8tierővel bíró emberek is válhaaaanak belőlük. A görögöknek aaját — választott vadászati iatennőjök volt, a kit Díannának neveztek és vadászat előtt á''dozatot mutattak be neki, hogy szerencse és vadbőséggel árasztas-sanak el — szóval teljes pártfogásába vegye őket egyenként — nemes foglalkozásuk közben. Olyan férfiakat, a kik mint vadászok kitüntették magukat, igen nagy tisztelettel hal mozták el és égig magasztalták; és ezért iparkodott is minden görög — hős — valami ne-me8vetény által magát feltűnővé tenni és ön-fejét dicskoszoruval ővedztelni körül. Ilyen nimbusz által övedzett fényes nevü vsdász volt Auchises, ki saját kezei által elejtett oroszlánok és medvék bőrén feküvék; továbbá Herkules, a ki Némea oroszlányát ölé meg és The-aeus, mint a ki Kréta borzasztó vad bikáját mu tisztviselői személyzet teljesiti az adófel-j ügyelőségeknél azokat, az épen nem kellemes és '' sokkal több teendőket. Ezt annyival inkább hangsúlyozhatom, mert nemcsak az adóügy, de az illeték is, tehát e két legtöbb munkaerőt igénylő államszolgálati ág már ki van véve a pénzügyi igazgatóságok munkaköréből. Csak azon pénzügyi ágak feletti — mondhatni puszta felügyelet van még a pénzügyigazgatóságok hatásköréhez fűzve, melyek épen a legkevesebb gondot adják a titkári s fogalmazói személyzetnek. Ezek az ágak : a dohány-, só-, vám-, bó-lyegfogyasztás. pénzügyőrség s pénztárak, melyekkel a felügyeleti intézkedések kivételével alig áll elő több munkálat, mint a mennyit, az írnoki személyzetet is beleértve, 8—10 személy el ne végezhetne. A mai állapotok azonban olyanok. a melyek sem az országos pénzügyek sa-nyaruságánakrsem a munkaaránynak nem felelnek meg; mert e két nyomósok mindegyike azt követelné, hogy a pénzügy igazgatóságok személyzeti létazÁma legalább a még mais fennálló létszám felére apaaztaasék. Én legalább azt tartom, hogy helyes, ezé 1 szerű beosztás mellett, de jól fizetett tisztviselőkkel cz elérhető volna. Ennyit a pénzügyi igazgstóaágokra vonatkozva. A mi már moat azon hivatalokat illeti, melyek a pénzügy igazgatóaágok alatt állanak,ezekre nézve, főkép a létszám tekintetében szintén oly gazdagok vagyunk, hogy bizony kellő ti-k* rékossággal a mostani létszámnak még J/3-da is nagyon pontoaan megtenné azt, amit moat 3/3 végez. Ea ez ma leginkább az adóhivatalok, moat már inkább csak adópénztári hivatalokra nézve áll. AH pedig azóta, mióta az adókivetés, illetékszabás, adóbehajtás, szolgabirákkal való feleselés sat. elvétetett tőlük, ugy, hogy ma már alig egyebek, mint csakis adópénztárak s nem adóhivatalok. As adóhivataloktól az adófelügyelőségekhez tudvalevőleg igen kevesen neveztettek ki. Ezt bizonyítja az is, hogy ismerek magam is egy oly adóhivatalt, ahoi a régi 10—12 tagból álló tiszti személyzet még mai napig is ott maradt, kiknek aztán legnagyobb réazök csak ugy tolják a napokat egymásután anélkül, hogy valami munka akadt volna eléjök. Szívesen dolgoznának, mert as adóhivatalnokok mindig keservesen szolgálták meg kenyeröket, de ha nincs mit, hát csak megélnek raunks nélkül is. Követkesnének a vasúti hivatalok. Nem éstem ide a bpesti fóvámhivatalt. Mindenütt csak a vidékieket értem. A vidéki vámhivatalok teendőit Kerkapuly előtt tudvalevőleg egy oly hivatalnok végezte, ki ezen kívül adót vetett ki, igtatott, lajstromozott, péozt olvasott s talán még adott és exequalt Azonban minden változandó az ég alatt! I?y lettek nálunk is külön belyitégekben vámhivatalok, külön pénz-tárnokok, ellenőrök, tisztek, gyakornokokkal ellátva. Pedig hogy erre a különlegességre nem volt szüksége finánciánknak, azt akárki beláthatja, ha benéz egy vidékbeli vámhivatalba s szemét azúrja, hogy bizony ezek az urak csakugyan urak, nem lévén annyi teendőjük, a mitől a derekuk meghajtana ! Azt mondhatná erre Kerkapoly, hogy ide szaktudósok kellenek ! Hát hiszen caak a régi adóhivatalnoknkon ki-vül nem hozattunk magunknak Amerikából vámazaktudósokat? Hiszen most is csak azok azedik a vámot a vámhivataloknál, akik ezelőtt szedték az adóhivataloknál. Szóval a vámhiva- puaztitá ki az árnyékvilágból. Továbbá ne-vezeteaek még a régi történelemből Meleager, ki Aetolok közreműködésével — a híres Kale-doni vadakat ölé meg; Craeseus válogatott fiukkal ment Misyának vaddisznója ellen, hol fiát ia elveazté, ki Hcródoak neveztetett. Xenophon könyvének mindjárt első részében említi, hogy a kutyákkal való vadászatok kezdői Díanna és Apolló lennének; továbbá felhozza azt is, miszerint Ilippolit lenne az. a ki a vadászhállókat feltalálta volna; éa Orion a ki a vadnyomozó kutyákat elsőbb alkalmazni kezdette. Ugyan Xenophon azerint Meleager vadkant, Peraens vadkecskét, Castor szarvast és Pollux nyulat vadáaztak volna, illetőleg ók voltak as elsők, a kik eme felsorolt vadnemekre a^reudszerea vadászatokatmogkisérlették vagyis inkább feltalálták. Ugylátszik, a görögöknél a veszélyesebb vadállatokra tett vadászat — szerfelett nagyra becsültetett és pedig nemcsak azért, hogy legkellemesebb szórakozáat nyújtott, ezenkívül a testet — mintegy észrevétlenül — megedzé, hanem azért is, mert egyedüli alkalom volt, a csatán kívül — a vitézi bátoraág bebizonyítására; s hogy nem csupán az erőre fektették a fősúlyt, az világos Appisn, Arrioan és Xenophon könyveiből, hol föl vsu jegyezve, miként a görögök a mesterséges fortélyt — a vadáazat fő-tudományául tekintették a ezért ennek megtanulására az ifjúság nagyban törekedik és minél nagyobb képzettséget elérni óhajtott. A rómaiak ia nagy vadászok voltak és vadászati módjuk nem sokat különbözhetett a görögökétől. A vadak könnyebb megkerithetése tekintetéből — különféle fortélyos módokat használtak s főszerepet játszott náluk, a hálló, továbbá az ásott verem és égő szövétnek j s hogy I talok nagyon elkelnének a munkától megfősz tott adóhivatalok kebelében ! A sóhivatalok, melyeket Lónyay oly nagy számra emelt, szintén annyi Bzemélyzettel bír nak, hogy bátran le lehetne — teendőjüket to kintvo — mindenütt egy tárnok s egy ellenőrre szállítani, ahol ennél többen vaunak. Ezeken kívül azonban vannak vagy legalább voltak mázsatisztek, mázaameaterek még oly helyeken ia, ahol a havi bevételből nem bírták a tisztviselők aaját havi fizetésüket kivenni.'' Jönnének ezután a dohány eladáai raktárak. No itt már határozott ellentételével találkozunk az előbbieknek. Ezek szolgáltatják az állami bevételekhez a legnagyobb contingest, ezek vannak elhalmozva a legnagyobb felelősséggel és teendőkkel, s mégis ezok húzzák n legrövidebbet Valóban különös játéka az állami gondviselésnek! Ahol van miből, ott nem fizetik érdemeihez képeat a tiaztviselőt, s a hol nincs miből, ott kegyekkel halmozzák! Itt azonban még szomorúbb éazrevételeink is felmerülnek amennyiben határtalan aránytalanságot tapasztalunk a fizetés és munkaarány közt, öassehasonlitvs egyes raktárakat egymással. Határozott tudomásunk vsn ugyanis, hogy épen sson helyen dijaztatnak a legkisebb fizetéssel a tisztviselők, ahol legtöbb a munka, a legnagyobb a felelősség és megfordítva. Szóval határozottan kiri a dologból az, hogy az eladási ágra a legkevesebb gondot fordít a kormány, holoft a hű séges lekötelezcsre épen ott lenne a legnagvobb szükség, shol tisztességesen szólva, leginkább károsítható a kincstár. Az eladási raktárakat sservesni kellene mielőbb, nehogy eső után keressük a köpönyeget. Ezek észrevételeim a magyar pénzügykezelés terén. Kívánom, hogy befolyásos körökben jóakaró soraim félre ne ismertessenek s a magyar pénzügyi egyensúly helyreállításánál érdemileg használhassák azokat Helyi hírek. — Őfelsége, Erzsébet királyné a leg szigorúbb incognitóban 16-án éjjel 2 órakor utazott át Nugy-Kanizaán. — Ndgy-Kaniztaráros képviselőségének ülése nem 1 l-én, hanem 1G án tartatott meg. — JS''y ilt levél a szerkesztőhöz. Ked ves barátom! Emlékszel e, midőn a sajtó nemeri hivatásáról, annak néha néha sajuosan tapasztalt kinövéseiről és arról vitatkoztunk, hogy a •ajtó caak akkor tekintethetik a közvélemény részrehajlatlan organumának, ha az egyedül s; közvéleményt tolmácsolja és nem azon iparkodik, egyes — sokszor nem ia helyes — néze teknek közvéleményt csinálni. Az akkor mondottakban találod meg nyilatkozatomat a „Kelet népé"-nek 207. 1876. számában megjelent r több lap, különösen a „Pesti Napló" 196. s 197. 187G. száma által hozott alapos czáfolatok da czára hat hót múlva helyi la^dnak 73. 187G. számába „figyelemre méltó" czim alatt minden megjeKyzéa nélkül átvett czikkre. Iía azonban voltak és vannak okaid, melyek arra indítottak, hogy éltének zsenge korában lévő és igy a közönség meleg támogatása s pártolására szorult közjegyzői intézmény ellen irányuló czikket 6 hót múlva minden megjegyzés nélkül helyi lapodba átvegyed, — akkor kérlek, tedd azokat közzé és én köszönettel fogsm venni, annyival mindezen felsorolt — s máig is gyakorlatilag ismeretes — vadászati módokat sikerrel gyakorolták, azt bizonyítja Sámuel PitiskusLexic. Atiquitatum T. II. ké*i fegyvereik csak oly gyarlók voltak, mint a görögöknek, mert nyíl és gerelyen kívül — más nem igen állott rendelkezésükre. Horácz szerint — á íbár a vadászat csak a pásztoroknak volt foglalkozása — de később a nemeseknek is ke.lvencz mulatozása lón. Mielőtt a vadászatra indultak, a vadászat nemtőének különös fogadásokat tettek, hogy csak szerencsések lehessenek; a ha csakugyan kivánaáguk teljesült és bő préda jutal-mazá igyekezetüket éa fáradalmaikat, akkor az elejtett vadak egy réazóből áldozatot mutattak be és vadászfegyvereiket az oltárra aggaták. A rómaiaknak kiaebb-nagyobb vadaskertjei is voltak, a melyekben különféle állatokat nagy mennyiségben tenyésztések; az ilyen vadtenyésztő helyek többnyire majorházaik köze lében léteztek. Az állat vadászaton kívül volt a rómaiaknál egy a maga nemében sajátságos vadászati mód, a melyet méltán embervadászat nak nevezhetni; ugyanis ez abból állott, hogy különös — e czélra építtetett circusban, némely emberek fenevadakkal, avagy egymás közt véres víaskodást vittek véghez; a mi a nézők nagy mulatságára szolgált és a győztest — lett légyen az ember — avagy állat — harsányan megtapsolták. De ne higyje a kedves olvasó, hogy az ily viadalra talán jó szántából vállalkozott volna valaki, ez igen ritka esetben történt, hanem az ily egyenetlen harezok a legtöbb esetben kényszerítés következtében vivát -tak; ámbár a rómaiak az ily viadalok győzelmes hőseit, a valódi harczi bátorság eszményének tekintették. Az e féle kényszer küzdelmeknek több római császár is hatalmas pártolója i jf jokább, mert tapasztalásból tudom, hogy a közpályán működök cselekményeinek legilletékesebb őre és bírálója a nyilvánosság, mely elül elzárkózni nem akarok, de arra okom sincsen. A k<»zj"gyzői intézmény üdvös crélját szakava l„tt s érdek nélküli bírálók még eddig tagadásba in''in vették, egyesek cselekményeiért pedig inasat az intézményt megtámadni és azt népszerűtlenné tenni akarni, oly eljárás, melyet rólad fel tenni nem tudok. Hazafiúi üdvözlettel vagyok barátod N. Kanizsán, ] 876. szeptember lf>-en. Plihál Ferencz kir. közjegyző. ¡Szíves k.''izscjígsl teszem közzé tiszteit barátom fentebbi porait, azon megjegyzéssel, hogy legese Jtélyebb okom sincs a közjegyzői intézmény ellen agitálni, annál kevésbé panaszom; ezért nem is kisérhettem ama czikket észrevétellel, mely czikk általánosságban szólván, nemcsak a fővárosi, de a vidéki sajtó figyelmét sem kerül- í J:ette ki. Igen örvendünk, ha nyiltan megezá-Itatnak--« mint uj intézmény ellen lappangó szikrák megsemmisíttetnek. Hamis érveléssel közvéleményt csinálni különben sem lehet. LJd-vös inté7ménynél a hírlapirodalom ugy van, mint értékes, kőnél a csiszoló, elveszi a nem oda valót, hogy az érték fénye auuál inkább tündököljön. A királyi kö/jegyzői intézmény köréin felmerülő hiányok inkább a perrendtartás hiányaiban keresendők, azért igen óhajtom, hass „íja ismert ténykedésed, észlelő figyelmed s t.,rhetlen igU7ságszereteted ''«ljes suly bavetésé-vel. hogy a felmerült hiányök felsőbb helyről megszüntetve legyenek. Ez érdemben: czíkke-zésedet köszönettel venné, ki e téren is kedve s^n í<>gad, tisztelő barátod Bátorfi. — Rendőri hir. Folyó hó 14 én egy nagv-kanizsai 4 éves fiu az utczán egyik — vasárus bolt előtt megállván, az ottani kirakott ✓épek egyikével bíbelődui kezdett. A kerék megindult, és kettő közé szorult jobb keze hüvelyk uja, melyet a gép annyira összeszakitott, hogy e sértett ujának felét lemetszeni szükséges. A tiu eszerint egyik ujával örök időre caonka marad. Nag\on kívánatos, hogy haióságunk e nzomoru eset kifolyásából szigorú határozatot hozzon, kinek hány darab és miféle gépeket legyen szabad járdára tenni, ily kedvezmény mellett egyedül és csakis hetivásárok alkalmával. Sok küzdelembe került egykor aJárdáról leszorítani a kosaras árucikkeket és 5fck,osaras piaezot áthelyeztetni ; azon aikalomnral sikerült határozatba hozni, hogy a kereskedőség nagyon kímélve csináljon kirakatot és melegen emlékszünk arra, hogy a kirakat csakis hetivásárokra engedtetett meg. Ks ma, midőn járdán járunk, özöneben találkozunk a mindenféle, tehát a testi biztonságot is veszélyeztető gépekkel. Ideje volna már valahára nemcsak panaszt emelni a hatósági közeik intézkedései, vagy hogyan is mondjam? — elnézéseire, hanem hódolni is a tanács zöld asztaláról kibocsájtott rendeleteknek. — Meghívó. A zalamegyei gazdasági egyesület f. 1870 ik évi september hó 28-áu délelőtti 10 órakor Keszthelyen az „Amazonhoz* czimzett szálloda nagy termében tartandó rendkívüli közgyűlésére az egyesület tagjai tisztelettel meghívatnak. Tárgy. A nagyméltóságú löldmivelés, ipar és kereskedelemügyi kir. mi-nister úrtól az 1878-ik évben Parisban tartandó uemzetközi vílágtárlatban Magyarország rész vétele iránt az egyesülettől kívánt értesítésnek az alább.kitett pontokra leendő megállapítása: 1 ör. Szükségesnek avagy kívánatosnak tartja-e az egyesület, hogy Magyarország az 1878-iki (Vége köv.) Az edényes. — Falusi életkép. — Megyeszélen, a falának Éppen telje* közepén, Fület sértő nyikorgással Most állott meg egy szekér. volt és ápolása- nemkülönben fentartására minden befolyásukat felhasználták ; legjobban kitűnik közülök Augusztus, Caligula, Nero, Julius, Claudius, Domimitan és Titus, a melyek csaknem a szenvedélyességig talallák gyönyörűségüket eme kegyetlen comédiába. Domimitan több ízben a gyengéd nőket is kényszeritette a* ily harezokban résztvenni, Titus pedig — Jeruzsálem pusztulása után — zsidókat kiUdöz getett széjjel az ilyféle küzdő — vagyis inkább mártír circusok számára. De végre ütött vég-orájr\ eme átkozott embergyilkolószinköröknek, hol a vadászatok az embert — a közönség uj-jongásai és tapsai közt — marczangolák széjel, *6gre Anastasius megelégelte e vérfagyasztó v>»dalokat és örökre beszünteté — sőt szigorúan ®egtiltá; egy csapással irtván ki — az akkori társadalmon oly győzedelmesen uralkodó eme ¿Italános rákfenét, mely kivétel nélkül minden egyénen oly utálatos bélyegként mutatkozott, <*aknem egészen befedvén ronda fátylával a másként többféle szép erényekben tündöklő lel kületüket. párisi világtárlatban részt vegyen ? 2-or. Van e alapos kilátás arra nézve, hogy az egyes ágak megfelelő képviseltetése mellett a kiállító közönségben a kellő áldozatkészségre és kiállítási bajiamra számithatni ? 3-or. Ez esetben az ország képviselteté&ét, az összes kiállítási csoportokra, vagy csak azon kiállítási tárgyakra véli-e kiteijesztendőknek, melyek hazánkban nagyobb viragzásnak örvendenek? 4-er. Magyarország képviseltetése esetében, a költségek lejebb szállítása czéljából nem tartja-e kívánatosnak ott, hol a tárgyak természete s térfogata ezt engedi, a gyűjteményes (collectiv) kiállításoknak csoportonkint leendő rendezését? 5 ör. A kiállítandó tárgyaknak elküldés előtti előleges megbiráltatását, illetőleg az egyletnek mi a véleménye ? Hazánkat nagyobb nemzetgazdasági fontossággal érdeklő ezen ügy feletti tanácskozásban az egyesület tagjai minél nagyobb számban a résztvételre megjelenni kéretnek. Kelt Zala Egerszegen, 1876. évi september hó 11-én. Arvay István m. k. ügyvezető elnök. — JJymeil. Marion Vilmos kir. távirda-tibzt N.-Kanizsán, szept. 24 én tartja menyegzőjét Koblencr.er Malvina kisaaszonynyal ; az egybekolésí ünnepély Tupolczán az izr. imaházban fog megtartatni. Kisérje boldogság fri gyöket! — Tihanyban Vaszary Egyed az apátság perjelje szept. 11 én tartotta arany miséjét. A lelkes tanárt és az érdemes 87en!-Kenedekrend egyik kiváló kedves tagjat félszázados örömünnepén szívélyesen üdvözöljük! E magasztos ünnepélyre vonatkozólag olvassuk az „Életképekben :* A tihanyi apátság tegnap tartá perjelének, főtiszt. Vaszary Aegidius ur áldozárságá-nak ötvenesztendős örömünnepét, kit as ismerősök távol és közelről mind „Egyed bácsi* név alatt ismernek. A hetvennyolez éves korában is jó egészségnek örvendő áldozár arany miséjére mintegy nyolezvanan gyűltek össze, a helybeli lakosságon kívül: azok között katholikus és protestáns lelkészek, tanárok a rend tagjai, s az urodalmi tistviselók családjaikkal együtt s azon kivül számos fürdőlátogató, kik mind az apátság vendégei voltak ez alkalommal. Az ünnepély külső díszére is minden meg volt téve az apátság részéről, a mi annak megható jellemét emelte: az egyház előtt fehérbe öltözött hajadon-sereg, kezében viaszgyertyával és koszorúval üdvözölte az ünnepeltet, kit aranymiséjén épen ugy, mint az első misénél szokás, a tihanyi apátur vezetett be a szertartásokba, mint ma-nuductor; a szertartás után az aranymisés áldozár minden jelenlevő hallgatóját egyenkint roegáldá. Az erre következett ünnepélyes lakomán, melyben 80 vendég vett részt, a tihanyi apát, ngos Simon Zsigmond ur mondott érzékeny, szivreható áldomást a sok érdemű aggastyánra; utóbb pedig tiszt Csengey Dávid református lelkész ur; mely üdvkivánatokhoz a balatonfürcdi fürdői közönség mind azon tagjai őszintén csatolják a magukét, kik a derék főpapot ismerni szerencsések. Este felé pedig az itteni fiatalság tisztelte meg estdalával. Az ég nyújtsa napjait messzire a derék perjelnek, ki híveinek igazi pásztora s a népnek igazi jó barátja volt mindenkor. J. — Rövid hirek. Abdul Kerim főorvosa Dr. Fried^hazánkfia. — Deanu rablóvezér megöletett. — Murádot anyja enrópai tébolydába akarja adni. — Oroszország európai congressust szándékszik összehívni. — Gróf Auersperg Antal, Grün Anastáz név alatt jeles német költő Gráczban meghalt. — A kereskedelmi minis- teríum a Ferencz József téri Nákó házba költözködött — Soldosné leánygyermeket szfilt. — Kassán 1877-re ipar , termény- és állatkiál-litást terveznek. — Fest főhadnagy Székesfehérvárott szíven lőtte magát. — A cz^r udvari vonata Odeasánál a vágányból kisiklott — N. Kálióban 21-én honvéd zászlószentelés lesz. — A ministeri változások dementiroztat-nak. — Győrött vízvezeték készül. — Tarcza-lon a gyógyszerészt neje forró vízzel öntötte le, s belehalt. — A bécsújhelyi katonai növeldé-ben a mult tanévben 41 magyar fiu nyert kiképzést — A zratai csata évforduló napja meg. ünuepeltetett. — Az uj operaház belső díszítéséhez zsoboki márványt használnak. — Gróf Auersporg 30000 forintot hagyott ösztöndíjra. — — Háborús hirek. Belgrádban több orosz önkéntes legio szervezkedik. — A szerb moratorium a háború tartamáig kiterjesztetett — Az oroszok azt terjesztik Belgrádban, hogy : Szerbia h-gokosabban cselekszik, ha a tehetetlen Milánt leteszi és a hős Csernajeffet választja fejedelemmé. — A törökök jelentékeny erővel átkeltek a Moraván. — Vegyes hirek. — A hadköteles tanítók behioatása. A honvédelmi és közoktatási miniszterek közt, ez utóbbinak kezdeményezése folytán, megállapo-dás jött létre, mely szerint a hadköteles, de mar katonailag kiképzett néptanítók és tanítójelöltek jövőre oly időben hivassanak be a fegyvergyakorlatokra, hogy ott megjelenésük által a népoktatás hátramaradást ne szenvedjen. Ennek következtében s budai hadfőparancsnokság utasította az összes hadkiegészítési parancsnokságokat, hogy az említett- minőséggel biró hadköteles egyéneket a jövőben előforduló időközi fegyvergyakorlatokra — augusztus hóban rendeljék be. — Tűzvész, statárium. Maros-Vásárhelyen megujultak a tűzvészek; a napokban 24 óra alatt négyszer ütött ki tüzsnagy pusztítást okozott. A lakóiság roppant izgatottságban van. A statárium gyujtogatókra s ezek bűnrészeseire egy évi tartamra kihirdettetett Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1&í6. szeptember G-iól — szeptember IS ig. — «Arany Koro n áh os" czimzett szállodába : Vésey 8. Vé$e. Nóvák N. 8omogy. Seny N. Somogy. Kot H. Bécs. Nagy J. Budapest. Hoffer K. Temesvár. Szvetits J. Körmond. Jakobuvits Gy. Debreczen. Kappel N. Bécs. Persinczky N. Z.-Kgerszeg. Kulman E. Prága. Wésey N. Wse Lengyel E. Székesfehérvár. SteinfcKi N. Székesfehérvár. Schwarz Henrik Bécs. Vértesy N. Keszthely. Napy J. Kaposméró. Berzsenyi J. Bécsújhely. Stokman E." Bécs. Lázár N. Keszthely. Heiter E. Braun.«ehweig. Oswala H. Triest Rnbitzker M. Bécs. Horváib 11. Budapest. Kanta Emil Bécs. Lenk 0. A.-Lendva Várady G. Soroksár. — „Szarvashoz* czimzett szállodába: Fuchs ▲ Cső konya. Hahn. J. Bécs. Kánik Z. Kap-roncza. L''Estville E. Bécs. Tivadar F. Dekánovecz. Schuster F. Berlin. Klein 8. Prága. Dr. Csanády G. «Keszthely. Blum J Becsehely. Weissenburger Man-haim. Gróf Csáky Pécs. Lefkovits H. Budapest. Jung M. Bécs. Kerndt K. Z Egersseg. Jakobi E. F. Sopron. Popotisec M. Várasd. Ehrenfeld S. Budapest. Miczger W. Szombathely. Krauss J. Bécs. Mihályo-vit* A. Z.''Egerszeg. Wolf J. Keszthely. Ficht J. Bécs. Ébman G. Budapest. Kartos K. N.-Atád. Mayersber-ger Back. Schwerencz Babócsa. Dr. Heller Babócsa. Ney J. Budapest. Grabrich Zágráb. Ladányi Bpest Bösler M. Bécs. — „O r o s z 1 á n bo a*. czimzett szállodába: Sulczer J. Győr. Fleischmanu F. Győr. Hettler A. R.-Lak, Kobn J. R.-Lak. Fahrbenblum M. Munkács. Bäsch M. Bécs. Bujanics T. Csáktornya. Uoimigg R. -1 Nem valami nri fogat, Meglátszik, hogy szegényes ; No, de arról meg nem tehet Gazdája az edényes. Ketten vannak a szekérrel, Férfi és egy vén anyó. No meg — majdnem elfelejtém Egy himpókos lábn ló. Mozgásba jön egész faln, Sürögnek az asszonyok; , Vásár lesz ma, edény vásár'' Mondogatják egymásnak. Elkezdődik a zaj s lárma Van nagy sürgés, szaladás, Minden liáznál csak az „apjnk* Marad otthonn, senki más. Szép csendesen lerakódik A két öreg teremtés, Fazék, lábos, pohár, korsó, Vajas köcsög, tányér és ... . Isten tudja, még mi mindent Sorban raknak a földre. Körülötte a falunak Apraja és öreg*. Foly a vásár, kinek mi kell. Korsó, köcsög vagy tányér. Válogathat, — .kétszer Ultve" Tiszta, mosott buzáér*. Az edényes vigan sunyit, ízlik neki a bagó; „Ily jó vásárt soh'' se értem,* Dorombol a vén anyó. Harangoznak a falcban Délfelé jár aa idő, Minden asszony bevásárló«, Egyre ritkul a vevő. Mihály gazda, az edényes Megvakarja kupáját, Egyet ásit 1 hfi párjával Az elrakódáshoz lát. Fölrakva már ismét minden Nini! — de mi a manó! — Ugyan minek maradt maga Lene az a kis zöld korsó ? - Ezt az árva mázos korsót Mihály gaada kesébe Kapia és nagy méltósággal A korcsmába megy vele. Megtölteti azt a legjobb Aranyadi terméssel, Egész napi munka után Ennyit csak megérdemel. Két markával félre törli Forsomborzas bajuszát, 8 olyat iszik, .... uram bocsa1! Nyög is bele .... akkorát. „Ebes anyjuk igyál egyet!" Ilyen forma szavakkal Oda nyújtja a kis korsót A hfi oldalbordának. Es az anyjuk nem is hagyja Kétszer kinálni magát, Nagyot iszik, a mig Mihály Felkantározza lovát. * * Újra nyikorg a kis szekér, Bevégezve a vásár, Boldog mosoly játszadozik A két öreg ajakán. Grácz. Szladovics. G. Keszthely. Dőry B. Somogy. Reja J. Görz. Itosenbach Prága. Spiegl N. Marczaü. Stein S. Pest. Streit J. Pécs. Deotto M. Belgrád. Scblander E. Radkersborg. Schlander A. Cilii. Vadas J. Pola. Böhm J. Nagy-Bajom. Bolich F. Csáktornya. Vinczok M. Varaad. Vizmaty J. Szemenye. Wesel J. Be zencze. R.''.th S. Csáktornya. Neuwirth 8. Csáktornya. Kohn J. R Lak. Koller J. Presibhtig. Blass J. Varasd. Kolter M. Vratisinecz. Bichler H. Zágráb. Weinberger J. Diakovar. Prister G. Zágráb, Krenn J. Kering. — „Zöldfához" czimzett szállodába : Weiss J. Kőszeg. Hasch man L. Görz. Weisler J. Bécs. Gai-denschekH. Niederösterreich. Neuman J. Graz. SchneH-ler O. Sopron. Gesleger L. Ebenzweig. Goldzieher S. Tirol. Reis man G. Welker. Schwarz F. Prága. Grün-feld H. Olmüta. Marburger J. Schlesia. Reibart A. Möhren. Danbar S. Linz. Wukitscb J. Kaposvár. Klein K. Szombathely. Eberhart P. Kőszeg. Schwein-bürg 8. Gras. Goldenweiser P. Scblesia. Friedmann G. Breslau. Weiss M. Galatz. Wertheim J. Olmüts. Herberberg L. Innsbruck. Közgazdászat. — A földfölfllet megcserepesedése ellen. Nincs roszabb növényekre nézve, mintha a földfolalet megrepedezik, vagyis mint mondják, cserepes lesz. Ez nemcsak a kikelést nehezíti, hanem sokszor a növény életébe is kerül. Est eddig a favá-gitó törmelék rostálásával s ezzeli behintésével óhajtottak elkerülni — a mi nagy részben sikerült is, csakhogy egyik baj helyett ismét másikat kaptunk. A fatörmaléket nagy részben ugyanis a fa kérge s héja képemi; — es pedig tudvalevőleg tele van rovartojásokkal (pete ) A midőn tehát a veteményes ágyra vissszük ezen törmeléket, számos és számtalan féreg magvát hintjük el, melyeknek kukaczai (pondrók a növények gyökereiben uem kevés kárt tesznek. Ezeket tehát használat előtt meg kell semmisítenünk é* pedig azáltal, bogy oltatlan meszet keverünk közé s viszel leöntjük. — A mészoltás által ezek megsemmisülnek, vagy legalább is ártalmadanokká válnak. Szerkesztői üzenet. 2131. J. Sümegh. Az adatok sat adatainak kiigazítása egyik főczél; igen kérem. 2132. „Emlékszel-e barna kis lány?'' Nem lehet közölni, a rim s a vers technikája bibxs. Menynyivel jobb az ön prózája! 2133. R. Bpest. Köszönettel vettem a küldeményt ; a megtalált tárgynak igen örvendettem. 2134. O. P. Alexandria. Magánlevelet irtunk. Lapunkat rendesen küldjük. Szíves üdvöslet! 2135. Lósy. Nézetünk- 8 elvűnkkel ellenkezvén, nem közöljük. 2136. (8. 8.) „Pártoljuk az élőket" II. czimfi ujabb válasza az eddig mondottaknak Ismétlése. Nem adható ki. 2137. Gyór. Jövőre is kérjük. 2138. L. K. Szeged. A levelet átadtam. 2139. P. Budapest. Közöljük. 2140. X x. Nem adható. Érték és váttéftlyaa szeptember 15. 5*/t metaliques 66.65; 5*/« nemz. kölcsön 69.75; 1860-ki álladalmi kölcsön 112.10; bank-réssv. 8.59— ; hitelintézeti részvények 149 20; Londou 121.80; magyar földtehermentési kötvény 75.25 : temesvári földtehermentési kötvény 73.75 ; erdélyi földtehermentési kötvény 74.25; horvát-slavon földtehermentési kötvény 86.— ; ezüst 101 60; cs. kir. arany 5.82—; Napoleond''or 9.70 Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A bnda-pesti időtmatató óra szerint, indul Kanizsáról Vonat hova: szám Ora Perc. Idő 205 Essék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 „ „ „ „ 2 30 délnt. 2l2 Buda-Pestr......... 4 58 reggel 202 ...........2 6 délut. 204 ............. 11 30 estve 31SBécsbe (Szombathely, Bécs-Ujbely felé)5 8 reggel 301 „ ....... ... 11 48 estve 315 Sopronyba ........ 3 38 délut. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 2 47 délut. Brkesik Knnissnrn honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut 206 „ „ „ 11 11 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ .........2 5 délut. 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (8zombath. Bécs-Ujhely)felől 10 27 estve 802 „ „ „ ,45 reggel 316 8opronyból ........11 58 délel. 214 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof felől ......... 4 12 reggel. 202 Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 11 — estve Marburgba csatlakozás Villach és Francesíestbe. „ „ „ „ Fiancesfestból. Septa her 17-tfl ssptafcsr 23% 1876. P0Z80GÁR GYULA. Hó- és heti- Kath. és prot. Görög 9 nap naptár naptár utj 3a A naimi ifjúról. Lukács VII. Vasárnap A. 15. Lamb. 5 C. 15. Zak. M 18 HétfS Tamás 6 Mihály stt 19 Kedd Konrád 7 Sosten A 20 Szerda Kántor f 8 Kisasss. 21 Csütörtök Máté ap. 9 Joakim «22 Péntek Mór f 10 Minog. dfr ||23 8sombat Tekla f 11 Tfcsod. j0 Feleik uerkeaxtó: Báttrft U]tS. A „Zöldfa* vendéglő megszűntével mindennemű szobabútorok, ágyncműek, ngy 2 pár ló, ezekre \ szerszámok, valamint nyitott és födött hintók, teherhordó kocsik, mától fogva szabad kézből jutányos áron eladatnak. A venni kivánkozók mindezen tárgyakat a vendéglő helyiségében megtekinthetik. (1*2 2- 3) WeiilenstraMe JJrCSlail Weideiiatraiue Akár mely minŐH^O állást keresendők hel- <-• külfőldfín azonnal. vagy kenőbbre elhelvcstetnek a fgC „NORDSTERN" rzégű központi elhelyezési irodában Breslaipan. (186 l-30)}( Tudakozódások 20 kr. értékű levélbélyeg mellék- V lésével Intéztessenek. F. J. Állántadók ingyen kapják az alkalmas személyiségekre vonatkozó utasitást. 200,000 frt főnyeremény! Á legkisebb nveremény 195 frt. 18T6 - diki oktober 2-án lesz a kihúzása, az osztrák cs. k. kormánytól parantirozott 1858-diki 42 niilio forintnyi 0. é. liitelsorsjeRy kr»lcz«nnek. A k M c s » n nyereményei kfizt Iwpiiajryobb nyPn-mi-nyek: 200,000; 150,000 ; 50.000; 25,000; 20,000; 15,000; 10,000 ; 5000; 2000; 1000; 500 frt r-tb. és a legkisebb 19o frt osztrák értékben minden kihúzott sorsjegy után. Semmi más sorsjegy kölckfinncl nincs nagyn!<b nyeremény lehetőség *, « mindenkinek "alkalma nyílik csekély beU''telkl 206,000 frtot nyerni." # Kgy sorsjegy, series s nyeremény számmal : 2 frt; 3 sorsjegy : 5 frt; 7 sorsjegy lo frt; 15 sorsjegy: 20 írt o é bankjegyben. , , Heeses megrendelések, a7. összlot beküldetv.''n vagy ntanve-tel''el : jryorsan. lelkirsmeretesen s bérmentesen teljesíttetnek; a hivatalos játékterv közöltetik; minden értesité* készséggel adatik ; s a nyeremény-jegyzék infiryen rr.ejrkúld« tik ; mint szinte a nyeremény rögtön kifizettetik. Tessék tehát a megrendelő kkel mielébb egyenesen alólirt kereskedőházhoz fordulni. (185 1-4) J. Breycha in Frankfurt a Pestalozzi-Strasse Nr. 8. Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a kedvezőtlen viszonyokkal számot vetve, áriánál egy további 3"°|.,-n)i árengedményt léptetni életbe indokolva látja : Bettelhcim II. tárna bérni cliina-ezüst gyári raktára Kárntnerstrasse 14- sz. bazárban. Az árak éspedig: 1 dobányszelenre G kávéskanál előbb ft S r>0.most l.f>0 (ürukdoliányhoz *. ít 4. , most l..r>0 X X 6 cvőksnll fi asztali kés 0 . villa 1 levesmerő-k. I tejmr*rő-k:.nál. ft. 7.r»o, ft.7.f>0, ft. 7.r>(», ft r».—, ft. :i. -. 2.7.r> 1 vajas köcsög 2.7"> I thea-kánna , 2.7*» l ]>ár gyertyát. *J .loi f. czukortálcza l.r.O 1 eczet s olajtartó. ft f-ft ft f. * -. .V.O. x —. 1 kávésvindsa kan. ft. <*.. 3.—13 idom.cserdngas* ft —, 1.50 » «- . 3-„ 1.20 ft f>.— ft 90 Különösen ajándékoknak alkalmas. 0 kés ) A huszonnégy darab ösz- 0 csemege kés ) 24 darab diszes t; villa ) szevéve díszes tokban 24 raemego-vílla ) tokban 26 frt he i; evőkan.) frt helyett csak 9 frt fi csemege-kanál) lyett csak 9 frt kávésk.) 50 kr. .''"> kestámasztek ) 75 kr. IjCgujabb pasta arany, ezüst és rhina-o.ftgt tiszti ¡ására, darabja 25 kr, ti darab 1 frt 20 kr. Pompás tálezák, kávúskannák, theakannák, thoáskészlet, asztal szerek, gyertyatartók, cztikoriiintűk, tojástartók, fogpiszkáió-tartúk. asztalkendők, csatok stb. Vidékre utánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen. Kívánatra részletes árjegyzék küldetik. (li>4 20—24] KANITZ C. papír, író és rajzszerek raktára Budapest. Dorottya-uteza 12. sz. ajánlja mindenféle iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levélpapírt és borítékokat, fekete czégnyomattal üzleti-, jegyző- és másoló könyveket, valamint e szakra* ba vágó legkülönfélébb árukat. Azonkívül u legdivatosabb monogramotokat arany és különféle színekben,- melyek saját mű nyom dámban készíttetnek el Nemkülönben látogató- és czimjegyeket is a legrövidebb idó alatt. Pcstai megrendelések pontosan és gyorsan titánvét mellett eszközöltetnek. (JGO 9—12) PURIT&S Ilaj-ifjitó-tej. Schwarz Ignáez kereskedése a városház átellenében, ajánlja a t. ez. közönségnek njonan berendezett nagyszerű férfi- és gyermeköltöny- ngy kalapraktárát, esernyők, szöcsáruk, fehérnemííek, gallérok és különféle nyakdlszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, l87G.évi aug. havában. (174 3—10; Bátorkodunk a t. ez. háziasszonyokat egy nagy takaritményra figyelmeztetni, mely abból áll, hogy a kávé valódi jó fügekávé v egy illésével készíttessék Kr.zel 2 előny jár, még pedig: 1 az izlést nemesíteni lein t és 2. a jutányos bevásárlrs lenyes-* karitmányi hoz magával. K ezél-ból kérjük hamisítatlan A .Paritás* nem hajfesték, hanem tejnemfi folyadék mely majdnem azon csodálatos hatással bir, hogy ősr. baiakat m<*ffifjit, j»*ax lassankint még pedijj legkésőbb tizennegy nap alatt ama szint visszaadj.!, melylyel eredetileg birt! A . Pnrítas*'' nem tartalmaz festékanyagot A hnj tetszés szerint : vízzel mosa''hátik, lehet fehérrel átvont váiikosou aludni »''« gőzfürdőket használni, a festéknek nyoma aum vehető észre, mert a » it nem fest. hanem ifjitja és pedic a leghosszabb és legdúsabb női hajzatot és a férfi haját és szakállát Egy üveg „Paritás '' ára 2 frt. (postai szétküldésnél 2<> krral több i a készpénzzel vapy utánvéttel kapható : Franz Ottó és társánál Bécs. Ma- 1 , ríabilferstrasse 38 Szán. Nagy-Kanizsán v.ibidi minőséglieii Prájer Béla • (gyógyszerész urnái. (135 11—25)1 Naptár-hirdetési felhívás ! 30.000 II egy ki «érietet tenni. Miután mi aranyozott papírban becsomagolt füge-kávénk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódiságát illetőleg, 100 frt taljótállunk, tehát lajstromozott védjejM ünkről különösen tudomást venni kérünk. ScéI Gfó''zö s Fia. cs. kir. gar.d gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Strem és Klein uraknál. (179 3—3; legfinomabb franczia és angol gyártmány, tnczatja 1—4 írtig, valamint míudenuemR gummi* czíkkek febészeti rzélokra. (4« 50 50) EMPÊCHEUR, legújabb czélszerü készü''ék nz éjjeli magömlések meggátlására, darabon kint 2 írtjával szállit a használati utasítással együtt Zieger János 6ráczban. Klosterwiesgasae 34 gumaii-gyártnáayok és gttaai-arukülonleqessegek raktára. nyomatnak Wajdits József képes naptárai 1877. évre. Mindazok tehát, kiknek szándékuk van fenenilitett naptárba hirdetéseket beadni, tisztelettel felkéretnek \ azt szept. hó közepéig beküldeni, ára igen jutányos. Tisztelettel Wajdits József, kiad(V könyvkereskedő Nagy-Kanizsán Kitűnő hatással bir mint linzi »xer gyomorbiijok, elrontott gyomor n ■ étvágytalanságnál r Dr. PERINI ELET-ELIXIRJE.: Egy nagy üveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. Egyedül megszerezhető FRANZ V.-nél lloloubkauban (Csehországban.) Ugyanott a rövid idő alatt oly nagyhirüvé lett kösz-Téay-szesz, (mely idült köszvény eílcn is használ) á I frt 20-krrH szintén kapható. I»mét-clad»k kerestetnek. (123 Í3—*)] (181 4— Haszonbérleti hirdetmény. A főtisztelendő zalavári apátság jóczágkezelő hivatala részéről közhírré tétetik, hogy Zala-Égerszögtől 1/4 órányira a Zala vizén lévő c-s ácsi 3 kerekű és 4 garatos vizi malom 1877. évi Szt.-György naptól — három egymást követő évre haszonbérbe adatik. (187 1 — 3)# Felhivatnak a t. cz. bérleni szándékozók, szíveskedjenek evégből e hó végéig, legfeljebb oktober 15-ig Zala-Apá-thiban a jószágkezelő hivatalnál jelentkezni, hol egyúttal a bérleti feltételek felöl is kellő tudomást szerezhetnek. Zala-Apáthi, ÍV7f>. septetnber 15. _ A jószágkezelőség. Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. 5AGY-KANIZ8A, 187«. September 21-én. Tizenötödik évfolyam. fi©-= 3 Eliftzstisi sr: 0 J «féts érre . . 8 frt. I fél érre .... 4 2 3ety®ó e«rs Kfflf / lO kr. KlrOtiiat 6 biuibo« petiuorbaa 7, nuoiiuor 6 » m»ná»o torábbi »őrért 6 kr. myiltterkkn lornnfciot 10 krert -.etnek fel. Kinc«tári illeték minden iefje* hirdetőiért külíi 1 10 kr. fitetendC. aiff^--------- \ I 1 Up ueÜnoi réttét ^ .1 illető kősleaéoyex a > txerkeutőhex, Takarékpénztári épület földszint, — anyagi rénét illető kőzleméojek pedig z kiadóhoz bér-mmatrm tatéseodők: MA6Y-KAN1Z8A Wlssstesbáz. Bérmaatetlen levelek es&k .ismert mnnk«társaktól fogadtatnak el 1 Késiratok vissss nem v i küldetnek. i gge .------------- miS Nagy-Kanizsa várót halytiatőságának, nemkflíőnbsn a „Mgy-kaniztau karsskadalmi t ipartant", a .nagy-kawzsai takarékpénztár* a .zalanegyei általános tanitó- testfltot", a .Zala-Somogy- gózhajézási részvénytársuiat s több negyei és várisi egyesület hivatalét értesitije. Hetenkint kétezer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lap. --<--:--- előbb: Ö2Z Felhívás előfizetésre ! „SALAI Y" mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenít'' meg; az előfizetések mielőbbi szives beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober—deczember 2 frt. Kiadó hivatal. (Wajdits Józsefnél.) A párisi nemzetközi kiállítás. iKít csikk.) I. A f. hó 4-én tartott ipar- és kereskedelmi kamarai közgyűlésen igen élénk vita ^folyt az 1878-ban tartandó párisi közkiálli-fölött, mely azzal ért véget, hogy a nagy többség hasznosnak és kívánatosnak jelenté ki azt, hogy Magyarország a kiállításon képviselve legyen s így ezen, hazánkra nézve nem megvetendő fontossággal bíró ügy át lón adva a nyilvánosságnak. Mint más nemzetközi világkiállításnál, ugy az 1878-ban Párisban tartandó kiállítás ügyében megtörtént az, hogy Magyarországban pro és contra szavazatok nyilvánulnak a kiállítás tárgyában, a mit csak örömmel üdvözölhetünk, mert csak objectiv eszmecsere által lehet eltérő nézeteket ösz-szeegyeztetni és a kívánt helyes czél felé vezérelni. Hogy az 1878-iki párisi világkiállításon Magyarorszának megjelenni kívánatos, a fölött talán nem uralkodik véleménykülönbség ; de az iránt szétágaznak a nézetek, váljon szükséges-e a kiállításban megjelennünk. A kiállításon való rész vétel ellen következő főbb érvek hozatnak fel: a) Hogy az ország pénzügyi viszonyai nem oly neműek, miszerint a törvényhozás, illetőleg a magas kormány jelentékeny ösz-szeget szavazhatna meg az 1878-ban tartandó párisi kiállításra. b) Hogy alig lehet remélni, miszerint a jelen rosz üzleti viszonyok között a nagy iparosok és még kevésbé, hogy a kis iparosok élénk részt vehessenek az 1878-ki párisi közkiállitáson. c) Hogy a világkiállítások átalában nem hoztak lényeges anyagi előnyöket és kérdéses, váljon a kiadandó összegek nagy részben nem hiába költetnének e el. d) Hogy az 1878-ki párisi kiállítás nagyon is hamar követi az 1873-iki bécsi kiállítást s hogy egy öt évi időköz alatt nem lehet jelentékeny haladást felmutatni. Ezen kifogásokat sorba tüzetesen és objective megakarjuk vizsgálni. Hogy államkincstárunk pénzügyi viszonyai a legnagyobb takarékosságra utalnak, azt nem lehet tagadni; de másfelöl még is alig vonhatja ki magát kormányunk és a törvényhozás azon kötelezettség alól, hogy az 1878-ki kiállításra jelentékeny segélyösszeget szavazzon meg, mégpedig azért, mert mint önálló államnak a világ előtt be kell bizonyítanunk azt, hogy Magyarország kulturális hivatását a keleten és a dunai fejedelemségekben képes betölteni és valóban roszul venné ki magát az, ha mi, kik hivatva vagyunk a civilisatió zászlaját a keletre vinni, hiányoznánk az 1878 iki Párisban tartandó közkiállitásból, a hol például Románia képviselve volna. Még számos ily nyomatékos érvet lehetne felhozni, melyek arra bírhatják kormányunkat, hogy hathatósan segélyezze az 1878-iki párisi kiállítást, azonban ez mesz-sze elvezetne s azért is feleslegesnek tartjuk ezt, mert sokkal inkább megvagyunk győződve a kormány és törvényhozás bölcsességéről, hogy sem szükségesnek látnók constatálni, mily fontos érdekek szólnak a mellett, hogy Magyarország részt vegyen az 1878-iki párisi kiállításon, melyek alól még a takarékosság nagy mestere, Zsedényi ő ex-czellentiája is alig vonhatná ki az országot. Azon további állítást, hogy gyár- és kézmúiparosaink a minden esetre nehéz üzleti viszonyok között nem fognak élénk részt venni a kiállításon, nem fogadhatjuk el; szerény nézetünk szerint nem helyes előfeltételeken nyugszik az; mert iparosainknak legsajátosabb érdeke kívánja, hogy élénk részt vegyenek a párisi közkiállitáson. Magyarország ipara a külföldi iparral szemben, minden esetre a keletkezés stádiumában van még, de az még idehaza is sokkal kevésbé ismeretes és sokan honfitársaink közül külföldre küldik pénzüket oly czikkekért, melyeket egészen jól megszerezhetnek idehaza. Továbbá, ha azt akaijuk, hogy iparunk lendületet vegyen, akkor törekednünk kell exportot a keletre és a Dunafejedelem-ségekbe nyernünk. És miután az 1873-ki bécsi világkiállítás iparosainknak kelendőséget szerzett ott, bízvást azt hiszszük, hogy az 1878-ki párisi kiállítás lassankint egyengetni fogja nekünk a kiviteli és versenyképesség egyedüli útját. Nem jelentéktelen mozzanat továbbá az, hogy Magyarország iparosai hazafias polgári kötelességüknek tarthatják lehetővé tenni azt, hogy az 1878-ki párisi kiállításon tekintélyesen képviselve legyen Magyar- ország. Mert ha igaz az, pedig igaz, hogy egy nemzet a mai viszonyok között ipar nélkül fenn nem állhat, akkor szent kötelessége azon köröknek, melyek úgyszólván kezükben tartják az ország jövőjét — ezen nehéz, de egyszersmind megtisztelő missiót törhetlen bátorsággal elvállalni; és habár megengedjük azt, hogy iparosaink a kormány támogatását az 1878-ki párisi kiállításnál bizonyos fokig igénybe venni jogo-sitvák, ugy másfelől maguknak az iparosoknak kell első sorban a kiállításban való tekintélyes képviseltetést lehetővé tenni. Elég alkalmunk volt már kiállításoknál azt tapasztalni, hogy az arisztokratia, a főpapság, a tőkepénzesek stb. főkép Oroszországban az által tették magukat előnyösen észrevehetőkké, hogy különböző iparosoknál megrendeléseket tettek a kiállítás alkalmából ; ezen példát kellene a vagyonosabb osztálynak nálunk is követni, mert minden tényezőnek össze kell működni, ha azt akarjuk, hogy az elmulasztottakat helyrepótoljuk. Ismételve vissza kell térnünk Oroszor-szágjpéldájára, melynek mágnásai a külföldi divattal szakítottak és saját nemzeti iparuk által kívánták legmagasabb szükségleteiket kielégíttetni,hogy így a belföldi ipart a külfölditől emanczipálják: az orosz arisztokratia kezdetben kevésbé ízléses tárgyaiért magasabb árakat is fizetett; de ezen áldozatot szívesen meghozta hazája érdekében, mely érdeket sajátjával azonosított. Azon ellenvetés, hogy a kiállítások nem hajtanak anyagi hasznot s hogy kérdéses, vájjon az ezekre kiadott pénz megtérül-e, nem nehezen lesz megezáfolható, de erről egy második czikkben szólunk. T ARC Z A. A vadászat művészi mesterségének történeti rövid vázolása. Lakatos Károlytól. Ajánlja: T a k d t s Alajos iig>/véd urnák Sümegken, rokoni szeretete és tisztelete jeléül a szerző. (Vége.) a rómáiaknái és az akkor élt népeknél háromféle vadászat volt divatban és pedig eiő-8*ür az ál latvad ászát, a melylyel foglalkozók kisebb-nagyobb vadállatokat ejtettek el; ezen T&dászal másképen Venatio anoimaliumnak is neveztetik; másodszor divatban volt a Venatió trenaria — vagyis küzdés, tudniillik a midón némely emberek kényszer utján — ritkán jó-•lántukból — kénytelenek voltak erre alkotott •íinkörben — oroszlány, tigris, vagy egyéb fenevadakkal megvívni, amely viadal több-117 ire a szerencsétien viador borzasztó halálával végződött; végre pedig a legkedveltebbek egjike volt a Venatio hominum oppressiva — v»gjis embervadászat, vagyis as erősebb hatalmaskodása a gyengéken. A vadászok a következőkép neveztettek: úgymint Investigator (Nyomozó); Indigator (Leskelődő); A la tores (a "k a vadat többnyire lóháton hállóba üsék) ** végre Pressores, a kik a vadállatokat ad-d''g üzé—hajtá — mig teljesen kifáradtak és te-betlenek lettek. A rómaiak s görögök szintén bizonyos ju-klomdijakat tűzték ki némely kártékony vadatok elejtői számára és pedig a nagyobb o veszedelmesebb vadállatok elejtői pénzbeli jutalmazáson kivül még magasabb kitüntetésekben is részesittettek. Egyéb nemzeteket föl sem említve, már a német nép ősidőktől fogva a legjelesebb vadászok közé számittatott s nemcsak a férfiak gyakorolták szenvedély szer üleg a különbféle vadfogási módokat, hanem nőik is valódi odaadással függtek rajta. S hogy a németek — a magyar után — máig is a legképzettebb sport-manók és a legjelesebb fegyverforgatók Európában, az mindenki előtt ismeretes dolog. Már Julius Caesar is ugy emlékszik meg róluk, mint kik a vadászat mesterségét — és a fegyverforgatási legnagyobb tökélyességre vivék. Ezen kivül tollal is kivívta e nemzet — az összes népek közt — vadászati irodalmuk becsessége és nagy kiterjedése által az oroszlány részt; sajnos azonban, hogy ujabb és legújabb időkben a könyv-piaezra került vadászati tankönyveikből semmi — e téren — haladásra figyelmeztető mozzanatot nem tapasztalhatni, sőt inkább lazaságuk által valódi bohókás gyermekfirkáknak tekinthetők, mert ugy megvannak rakva elcsépelt — értéktelen szalmával, miként az értékesebb szénát kiválasztani belőlük valóban lehetetlen; vannak ugyan munkáik, a melyek tiszteles kivételt képesnek ez óriásian zagyvachaosból, de ezek száma sajnálatosan kevés. Reginó szerint, a dicső magyar nemzetnek is első eledelkereseti módja volt. a vadászat; de később, a midőn társulva városok és falvakban letelepedtek, csak mulatság és nemes időtöltés gyanánt gyakorolták. Azonban, a magyar nemzet, már Scyth iában híres fegyverviselő nép volt és a vadáazat folytoni gyakorlásának következtében — a fegyverforgatás mestersé- gét oly tökélyre vitték, hogy e tudományban vele semmiféle nép nem versenyezhetett. E nemes szenvedély szakadatlan gyakorlata szerzé meg vitézi fényes nevüket és a nyert művészi ügyesség a fegyverforgatásban: emelé őket a világ első katonáivá. Magyar ősapáink mindig sokat tartottak vadáazminőségükre s büszkén tekintének a válukon függő oroszlány, tigris, avagy pár-duezbőr kaczagányra; mely fenevadakat saját-kezüleg, •— talán egy törékeny gerely — avagy kópja által ejték el; és a nemesvetény elsőbbségét minden népek felett kivívták. Már Béla király névtelen jegyzője említi, hogy a magyar nemzet már a szittya földön a legnevezetesebb vadász volt s öltözékük anyagait is többnyire vadállatok bőréből vevék, különösen pedig nyusst bőrökből; ezenkívül legmerészebb har-ezosok voltak, a kik nem csak a lovat tudták hasonlithstlanul szépen s jól megülni, hanem a nyilazás biztossága tekintetében fölötte álltak a föld összes nemzetein; továbbá ugyanezen iró említi, hogy a magyar ifjak még hadviselés közben is minden nsp vadásztak, „honnan az naptól fogva a mostanig a magyarok más nemzetek felett jobbak a vadászásban." Annyi bizonyos, hogy a magyarnemzetnek hajdan időktől fogva a vadássat szabadalmi joga volt és azt (ellenkezőleg a mai 1872-ki és 1873 ki törvényekkel) szoros korlátok közé szorítani tanácsosnak nem tárták, mert a vadászat gyakorlása nagymérvben fejlesztvén a testi erőt és ügyességet, a minek következtében hadviselésre s nemzetsokkal alkalmatosabbá lőn és hasonlithatlan lovas s fegyverkezelő nép képződött belőle. De nemcsak a nemtelen és nemes gyönyörködött a vadászat mesterségében, hanem a fejedelmek s királyok is ugy tekintették és kedvelék, mint a legszebb és a leghasznosabb foglalkozást, a melyet szenvedély-lyel gyakorolni a legfőbb gyönyörűségük közé tartozott. Ámbár fentebbi állitásom példákkali illustracziókra nem szorult, de mégis felemlítem a következő s igen fontos adatokat a történelem -bői, hogy annál biztosabban megvilágítva legyen állításaim lényegesb réssé. Ugyanis — ámbár I. István király felettébb beteges ember volt s ezenkívül vallásos, ájtatoskodó; —de mégis a vadászatot annyira kedveié, hogy mi-dón — az ország távolabbi részein evvel foglalkozván — hírül vette, miként az akkoriban felvett keresztény hit ellen lázadás ütött ki, a va-dássatot félbe nem hagyta, hanem csakis ennek végeztével hevekedett fel és indult elnyomni a lázadás szikráját; továbbá, a midőn a magyarok a foglalás nagy munkáját bevégezték és az ellenséges népeket megslázva — leverék, vagy meghóditák, a nemesség mind nyugalomra szállott ; Árpád fejedelem és vezérei pedig a Duna melletti torbágyi erdőben (ÓBuda körül) tiz napig vadásztak (Béla névtelen jegyzője.) Tehát ezen felhozott s egyéb történelmi adatokból is elég világosan kitűnik, miként a msgysr nép már a legrégibb időben a legssenvedélyesebben kedvelék a vadászatot; de oda mutatnak még a jelenleg is létező törvénykönyvek némely czikkei, a melyekből világosan kitetszik, hogy a vadássat hazánkban nemcsak a nemesek és katonák által üsetett folytonosan, hanem még a pórnép is velők egyetemben — foglalkozott vele és a madarásza ttal; és hogy e szenvedélyük néha egész a törvényszegésig kiesapongóvá fajult, erre ssintén fontos bizonylatok vannak kimutatva szent László király I-ső törvényköny- Xagy-Kanizsa, september 18. 1876. Válasz ma földadó kataszter* czim alatt közlött czikkre. E lapok folyó évi 72. ««imában „a földadó kataszter'' czim alatt közlöttekre, engedje meg t szerkesztő ur, hogy a mindnyájunkat érdeklő közügy érdekében, mint gyakorlati szakférfi észrevételeimet megtehettem?« az abban foglalt téres nézeteket eloszlathassam. Czikkiró Kovács ur, az 1875. VII. t. cz. rendeletéből azt kívánja következtetni és kivonni, hogy a kataszteri becslőbiztos, a kataszteri munkálatok fölül vizsgálatát, a járási becs-luvel együttesen lenne hivatva teljesíteni s annak meghallgatása mellett annak nézetét s véleményét kikérni arra nézve, hogy a mivelésí ágak osztályzatát megváltoztathassa és a községi bizottság által előirányzott osztályt máa osztályba tehesse. A kataszteri eljárás ezen alphabetájá''-óli ilyes fogalom tévedésen alapszik. A járási becslőnek a vizsgálatoknál legkevesebb befolyása sincsen, de nem is lehet; mert ezen hatásköre neki csak akkor nyílik meg, hahogy a törvény által előirt járásleirás készítésénél, a minőségi osztályok és tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot kell kidolgoznia és épen e»t hangsúlyozzák a Kovács ur álul felhívott 37. és 38. §§. is. Épen oly téves czikkiró urnák azon fogalma is, hogy a törvény 37. § ban előirt járásleirást már olvasni kivánja. — Ezen kívánalom valóságos filiusante patrem, ameny-nyiben a m. kir. pénzügyi ministerium épen csak a napokban bocsátotta ki a járás gazdasági leirását megrendelő intézkedését s még síig 24 órája a rendelet vételének, tehát azt anticipando kívánni s a kormány rendeleteit megelőzni, lehet pius de8Íderium, de semmi esetre sem gyakorlati helyes nézet; minélfogva, ha czikkiró ur a járásleirást még nem olvasta; ezt tulajdonítsa a pénzügyi minister ur reá nézve késedelmes intézkedésének s szíveskedjék bevárni, mig annak elkészülte után, a járási becslő, a 38. §-ban előirt kötelességeit gyakorlatba veheti. Nem tudja czikkiró ur, mirevaló azon lemondási nyilatkozat, mely a bfecelőbiztoe álul a községi bizottság álul aláirattatik s mintegy reá erőszakoltatik. E tekintetben is szívesen kielégítem tud vágy át. A kataszteri törvény végrehajtása, a törvényhozás áltál — mint tudjuk — a pénzügyi mínisterre bízatott. A pénzügyi minister már most ezen törvényre basiro-zott utasításait a kataszteri közegekhez kibo-csátotu és a többi közt az emiitett lemondási nyilatkozat a vizsgálati jegyzőkönyvben, a ministeri utasítások és szabályrendeletek értelmé-ben foglaltatik, minélfogva azt nem a becsló-biztosok octreyálják és erőszakolják, hanem kötelesek végrehajuni a kormány rendeleteit épen ugy, mintha például a közigazgatási tisztviselő köteles engedelmeskedni a belügyi ministeri rendeletnek. Ho¿y aztán ezen eljárás törvényes és helyes e, e tekintetben utasítom czikkiró urat a pénzügyi ministeri utasításokra és a pénzügyi minister ur belátására. Nem tudom, czikkiró urat a törvény iránti fisztelet, vagy azaz elleni tüntetés vezette e téves irányú czikkének megírásánál; szeretem hinni, hogy az utóbbi nem; azonban azt nem lehet tőle e''Ugadni, hogy tapinUtlan járatlansága mellett valami személyes indok is ösztönözte, mert akkor nem nevezné önkényes eljárásnak a kat. biztos azon és oly nemű cselek vényét, amely törvényen és törvényrendeleten alapszik, a mely nem egyéb, hivauli kötelességnél; s nem figyelmeztetné a kataszteri igazgatóságot — mert főfelügyelőség? még eddig nem létezik — nagy garrad arra, hogy alantas vének 12 dik fejezetében ; — továbbáll. Ulászló f)-dik törvényének 18. csikkéből, ezenkívül pedig az 1729. évi kegyes urbáriumból és az 1802-ki törvények 22. czikkelyéb^n sat Magyarországban fényes királyi vadász-hivatalok is léteztek, de ez csak később, midőn az országlási állapot, és az ország jóléte nagyobb virágzásnak indult: állitatuk fel, « ugy látszik a culturában előbbre haladt külföld példájára. Az ily vadászhivaUlok foglalkozásokhoz képest neveztetnek: úgymint kntyaőrzők és vezetők (Caniferi); továbbá kntyaőr bírók (Cames caníferornm Regiorum) és hállóhordo-zók, vagyis Retiferik. De nemcsak, hogy a nevezett és egyéb — udvari vadászhivatalok fölállítása foganatosíttatott, hanem mégkiválasz-tatUk az ország és á koronatartományok minden szép — és a vádászat s sóly mászat czéljára legalkalmasabb erdős avagy sik vidékek és „királyi vadászó helyek" czimén eltilalmazUt-tak; ahol csak egyedül a királynak és vendégeinek volt joga vadászni. A többek közt nevezetes királyi tilos vsdászhelyek voltak: a vesz-prémmegyei Bakony, továbbá Narad, Baranyamegyében, torkelei, bacsamesei és Veresalma Sárosmegyében, ezenkívül Luch és Tokaj Zem- Elémmegyében. Említendők még a következő oly ék, úgymint: Némethi, Csepel, Damos, Morhi és sst.-Gaal sat. Említést érdeméi, hogyha némely királyi közegeit a törvény megUrtására utaaitaa és as eddigi tényeket, vegye vizsgálat alá. Midőn valaki valamit akar: győződjék meg elsőben állításának, ismeretének valódiságáról s akkor törjön pálosát valaki fölött s miután czikkiró Kovács ur kataszteri ismertetésének semmi alapja nincsen: nem lehetett egyéb czélja czikkezésének, mint népszerütleniteni ezen országos és törvény hozásilsg is ssentesitett intézményt és szaporiUni azon elégületlenek számát, kik a törvényhozás intézkedéseit c*ak gáncsolni tudják s annak keresztülvitele eüen aksdályokat gördítenek, kik a törvény végre* hajtó kösegeiben a haza ellenségeit látják. Azonban egyről a kataszteri intézmény elleni ellenszenve, vagy abban járatlansága daczára is biztosiUni kívánom czikkiró urat és ez az: hogy bármennyire óvakodjanak is e megye hatóságai ezen mindnyájunkat oly közelről érdeklő nagyfontosságú intézmény, a kataszter végrehsjtásának előmozdításában minket előmozdítani s bármennyire törekedjenek is épen maguk a tisztviselők némelyike e törvény hatályát népszerütleniteni s annak befejezése elé akadályokat görditení: de a törvényes igazság terén ilyes tévezikkek ellenében is fogok alkalmat, módot és eszközt találni arra nézve, hogy a szentesitett törvény rendeletének a kivitelnél érvényt Beerezzek. PETERDI S. LAJOS. kfttaszteri b. biztos Alexandria, (Egyptom) 1876. őszelő »-én. A , Zalai Közlöny * szerkesztőjének. Engedje meg, hogy e távolból soraim álul felkereshetem. — F. évi s augusztus hó 13-áni G5-ik számú becses lspjában örömmel olvasván a .Helyi hirek" rovatában a n.-kanizsai gabons- s borvásár rendezői felhívását minél számosabb részvételre. — Tagadhatlan szép mozgalom ez! Egyrészről budspesti körponton, másrészről a szegedi országos iparkiállitás — s ugyan es alkalommal Zala- és szomszédm^gye birtokosai csoportosulnak — valóban örvendeni kell e változáson, — mely kezdi valahára felébreszteni abból a kábult mély álomból, melyben oly sokáig mereven szunyádt. Hazáok polgársága éa ¿^ország különbféle pontján csoportosul, i^K* tevékenységét megkezdje — előttem, mint délkeleti lskó előtt — tekintve htzánk földrajzát, igen nagyfontosságú a kereskedelmi czikkeink és terményeinkre vonatkozván a külföldre való elárusitásunk érdekében — ha N.Kanizsán a szomszéd megyék is hozzájárulva — központot képeznének épen a b. lapjában említett két termő — s legfőbb czíkkeinkre — gabna és bor. — Mert N.-Kanízsa fekvésénél és szorgalmi eszközeinél fogva, leginkább van hivatva a tengeri hajózáshoz a továbbítás érdekében góczpontként — a külföldeli kereskedést elősegíthetni — még akkor is, ha Fiume tengerkikötőnk azzá növi ki magát, a minek hazánk érdekében^leunie kellene — a mi fájdalom ! még távol van valósulásától! Mert vagy elhanyagol Utván a vezér férfiak álul a valódi czél, — vagy roszul és felületesen — tanulmá-. nyozUtván országos kóziedésünk megállapítása és as eddig parlagon heverő külföldeli kereskedésünk emelése érdekében megfelelőleg vezető vaspályák építése « azok kiegészítő vizi és száraz utak a kellő irányokbani egyidejüleges kí-épitése 8 irányának meghatározásánál,— avagy pedig mint már nálunk szokás — másra bízták — t. i. idegenre, — a kinek egyéb érdeke nincs. Hazánkkal szemben — mint minél tömöttebb erszénynyel hagyni el országunkat, ha már megeléglé jövedelmét, — vagy épen a legveszedelmesebb az osztrák érdek volt, — mint tényleg juleuben is van tulelőnyben hazai érdekünk felett és a legfontosabbat majd kihagytam — t i. az államot az államban — a hadsereget — (a stratégia) — (hadászat) érdeke!! 1 Szegény hazám! Mennyi mindentől függ jóléted elodázása!? — De ne csüggedjünk! Sőt a legnagyobb erőfeszítés és szívós szorgalom kell, hogy minden egyes fiát a hazának tettre buzdítsa — és lehetőleg mindent önmagnnk végezzünk, csakis ugy leend jövőnk bíztc alapra fektetve és reményünk, hogy utódaink vándor- (mely efyuttal koldusbot is) helyett — éltető talajat hagyunk — a mely góndozás és munkálás álul — nemcsak anyagi, de szellemi állapotunkat is öregbíti s erőteljessé fejleszti. Keleti kereskedés fejlesztése — hazánk legfőbb érdekei közé tartoznak — s főleg boraink e világ piaezoni minél nagyobb mérvbeni terjesztése — s ez okból már a mult évben és ujabban f. évi május hó 10-én 9-ik számú borászati lapokban ismételten kimuUtám as irányt és módot — mint a ki itt helyben 10 év óu lakik s következőleg kellő ismerettel bir, de különösen magyar borkereskedéssel is — ¡(ámbár csak mellékletesen) foglalkozik;— azért örvendek a nagy-kanizsai borászati központosításnak — vajha mielőbb magyar borlerakódót — álliuna itt fel — mely hihetlen jó és századokra kiterjedő jövedelmet biztosítana hazánknak s készségesen felajánlom csekély tehetségem és a fogyasztást terjesztő közreműködésem; — tehát fel a tettre! — ne maradjunk egyedül a központosításnál, — hanem a legcletbe vágóbb fépésre — a külfölddel kiút megismertetése a világpiacira való vitel álul mutassuk be — hogy van is — és tudunk tenni! Ugyhiszem, szívesen veendik a tiszteh olvasók, ha elmondom, hogy álulam folyvást a budapesti Jálics A. F. bor nagykereskedő czégtől hozatva ssüks&gletem — és a többi között egy hordó budai vörös — tovább hat hónapnál volt útban a hordóban, — a híres oroszlányvadász hazánkfia, Essler Józsei vitte magával — Kassellaba, — (Köaép Afrika) miután az adriai voros nsp tevén" éMásodnap csapra flté a hordót — és 9 nap ^^Ksapon — s 10 ik napon már csak 11 pa- WKot lehetett belőle telíteni — utolsó cseppig és kitűnő zamatunak bizonyult, mit ««■ iy örömömre az ide rövid időre érkezett Essler Józsei ur a barátom mondá el — s jeta, hogy uUt kii kiváló honfitársa ÓVÁRY Pl Helyi hirek. tilalmast a fejedelem valamely hívének oda ajándékozott is volt; de az illet* köteleztetett minden évben a királyi aszUlra bizonyos számú vaddal szolgálni; a többek közt ilyen kötele-, zettség mellett birUk a szent-gaali nemesek a Bakony erdőségnek Veszprém megy ében fekvő egy részét. Corvin Mátyás királyunknak, Oláh Miklós néhai esztergomi érsek .Hungaría" könyve szerint négy magyar mértfőid kiterjedésű vadaskertje volt, amely .Nyék"-nek neveztetett és Budától éjszaknak feküdt. E vadaskert, mely minden európai vaddal bővelkedett, kőfallal és árkolattal volt körülkerítve és mivel Sólymár várig terjedvén, a legszebb vidéket magába ölelte, azért az .igazságos király" nak igen ked-vencz vadász- és mulató tanyája volt és gyönyörrel időzék benne, elfeledve az uralkodói gondukát és fáradalmak nehézségeit. Mielőtt czikkemet bevégezném, nem tar* tom érdeknélkülinek azon nevezetesség felem* Ütését, hogy némely magyar királynak külön vsdászpecsétje volt, a melyet cnak egyedül és alkalmilag vadászat alkalmával aált Tehát ott sem feledkectek meg a közjt '' * az eb* csaholás és kürtzengés villanyzó chaonza mellett is gondoltak a népek öröme és báaatjaival; élni is fognak Ök emlékezetben, amig a magyar | saját nyelvét el nem feledi! Illetékes helyről veszszük a hirt, hogy Zalamegye főispánjául Ürményi József cs. kir. kamarás, a balatoni gőzhajózási társaság elnöke neveztetett ki. — Na gy-Kan izsa váró a képviselői üléséből megemlítjük, hogy főjegyzőül Szalsy Lajos köz- és váltó ügyvéd ur válaszUtott meg; az ebadó ujolag behozatott, vadászkutyáért 1 frt, más kutyákért pedig egyenkint 2 frt fizetendő. az igen érdekes közgyűlési határozatokról a jegyzőkönyv nyomán bővebb közleményt hozunk. — Gyászhír. Schweder Adolf, a maga, ugy testvérei János és Lina nevében szomorodott szívvel jelenti telejthetlen édes anyjuknak Schweder Jánosné, szül. Widákovíts Vilma életének 50, özvegységének 10. évében, folyó hó 19-én reggeli 8 órakor történt gyászos ki multát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 20-án d. u. 4 órakor a helybeli sírkertben tétettek örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise áldozatok .f. hó 21-én délelőtt 10 órakor fognak a szent-Ferencz rendűek templomában megtarUtni. Béke hamvaira! — Tánczvigalom. Következő meghívás bocaátutott ki: Van szerencsénk ezimzett uraságodat (és családját) .a nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület" álul ezen egyesület pénztára javára Nagy-Kanizzán, 1876. évi szeptember 23-án a .Korona" vendéglő nagy termében rendezendő zártk örü jótékony czél u tánczeatélyre tisztelettel meghívni. Kezdete esti 8 érakor. — Belépti dij 1 frt. Felalfisetések a jótékonyczél tekintetéből szívesen fogad Útnak és hirlapilag nyugtázUtnak. A rendező bizottság: Bogyay Ödön, Lovák Ede, Oroszváry Gyula, Pósfai Sándor, Takács Jenő, dr. Wlassics Gyula. Akik tévedésből meghívót nem kaptak, s arra igényt tarUnsk,szíveskedjenek a rendezőség bármelyik tagjához fordulni. — A főgymnasiumi gyakorié iskola mult szombaton megalakult Szvaratko Kálmán m* gy árny elv és irodalom tanár ur vezetése alatt. Elnök a főgymnasiumi igazgató, ur jegyző Pék János VIII. oszt hallgató. Mfi bíráló tagokul számosan be válaszút ván, a kör minden szombaton ülést tart. — Felhívás. A nagy-kanizsai ipartársu- lat összes tagjai .ezennel felhivatnak, hogy ta-nonczaikat a vasárnapi'' iskolába, mely minden vasárnap 10-től 12-ig ft. déli órákban UrUtik, annál is inkább is pontosan elküldjék, mert a választmány határozata folytán az ellenőrzés szigorúan megtarUtni rendeltetett, szükség esetére pedig mindkét részről hatósági lépések is tétetnek. As elnökség. — Érdekes hangversenyt Urt a .Szarvas* vendéglő nagy termében, a 14 éves hírneves Krézma hegedűművész; minden többit a falragaszok jelentenek, ülő helyekre feljegy. zéseket Wajdiu József könyvkereskedése elf«>. gad. — „Adatok Zalamegye történeté-hex* czimü kiadvány Ilik kötetének III dik füzete következő urulommal jelent meg: Csá-nyi László (életrajz); Tolnay Gábor levele gróf Zichy Károlyhoz 1823; Balaton-füredi emlék Kisfaludy Sándor szoborörökösitési ünnepélyére Balogh Alajostól; Zalamegye várairól a korán elhunyt jeles Shublics Páltól; Birtokelsdási tiltakozás 1739; Nemjpznépi okmány 1669-Ügy védj meghaulmaafcs 1748; Közli Gózoo'' Imre; Üdvözlet gróf Festetics György zalamegyei főispánhoz 1865; Balaton és tájéka; Seny-nyey István veszprémi püspök adománylevele a Upolczai malomról 1669; és a magyar királyok Zalamegyében. Szerkeszti és kiadja Bá-turfi Lajos. Ara 12 füzetnek 6 frt, hat füzetnek 3 frt. Ajánljuk a t. közönség figyelmébe. — Gyászhír. Az erdélyi gazdasági egy. let igazgató válaszmánya mély gyászazal jelenti, hogy as egylet ujjá alkotója és 1854 óu fárad-hautlan érdemdús elnöke, hídvégi gróf Mikó Imre, apostoli királyunk ő felsége valóságos belső titkos tanácsosa és Magyarország királyi főpohárnokmestere, a Lipót-rend nagy keresztese, a török medzsídje-rend első osztályának tulsj • donosa, volt erdélyi kincstárnok és magysr királyi közmunka és közlekedésügyi miniszter, a magyar tudományos aksdemia tiszteletbeli és igazgató togja, as erdélyi muzeum-egylet, a magyar történelmi társulat, as erdélyi ev. ref. egyházkerület, a nsgy-enyedi és sepsiszentgyörgyi ev. ref. iskolák főgondnoka, Kolozsvár, Maros-Vásárhely, Székely-Udvarhely, Gyula-J^Brvár, Fiume, stb. stb. szab. kir. városok ^Mgára, több bel és külföldi tudományos «W tiszteletbeli tagja stb. élte 72-ik évében, JHH^atoa, folyó szeptember hó 16-án reggel ^^^akor hosszasan tartott és fájdalmas máj-wKetegség következtében beállott szélhüdé*-bea jobblétre szenderült Hült tetemei kedden, foljő szeptember hó 19 én délután 4 órakor helyeztettek örök nyugalomra. Kolozsvár«, 1876. szeptember hé 16 án. — Királyné ő felsége táviratilag fejeste ki részvétét a családqál. v — Balaton-h (íredről írja rendes levelezőnk : A nemzetközi anthropologíai és archeológiai congressus Ugjai közül gr. Zichy Jenő és Szécheny Antal vezetése mellett néhányan, névszerint; Beancsscy grófné Parisból, Dr. L. Magitót Párisból, Dr. B. Jaquinot(niev-re) e hó 14 én a déli hajóval B. Füredre érkéz tek. Még az nap d. u. három órakor Tihanyba ránduluk át, honnan csak késő este tértek vissza. Másnsp, pénteken d. e. a „Szeretetházat" és Csopakon a püspöki villát tekintették meg. — Mindenütt a legnagyobb rokonszenvvel és kitüntetéssel fogadutuk. Velük járt mindenfelé Molnár Aladár, Écsy László fürdőigazgató, Kenessey stb. A hajó 13-ka ÓU csak egyszer, ~iponU reggel közlekedik. Az idő esős. Aszőllő érése nsgyon megkésett. Különben is a szőllő most már a «ok eső miatt rohad. Rosz szüretünk lesz. — A pőlőskeföi r. kath. diszes templom _ felszentelése mult vasárnap megtörtént. A szentelést nemes-apátUi-kerűleti esperes ur ulV totU,az egyházi gyönyörű szent beszédet pedig Ujlaky József pacaai plébános ur mondotta. Pálfy Elek földbirtokos ur vendégszerető házában a vidék intelligentíája nagyszámban összegyűlvén, lelkesítő pohár köszöntések fűszerezték ősi magyar szokás szériát a díszebédet. Pohárköszöntést mondotuk : Ujlaky Jósaef plébános ur Pálfy Elek úrra, kinek hitbuzgalma, fáradhatlansága s áldozatkészsége folytán épült fel a templom, Muraközy hahóti plébános ur Glavina Lajos jószágkormányzóra, KováU János szbíró Pálfy, mint házigazdára, viszont Pálfy a vendégekre, Szűcs esperes ur Ujlakyra, Ambrusa plébános ur szinte Ujlakyra és a vendégekre, Simon Gábor ügyvéd ur a kath. cteras jelenlevő tagjairs, dr. Laky Kristóf ur as esperesre, Svastics Károly ssbiró ur Rózsás Mihály, Pálfy barátunk nevelőatyjára, Neuszidler János ur a48-ki honvédekre s esek közül Martinkovits Károly úrra, Bátorfi Palfy,mint családapára, Ujlaky dr. Laky és Epecjesy urakra, Vaszsry ur Bátorfira, Simon G. Késsás úrra, Bátorfi, Zarka Júlia kisasszony ra Pálfy barátunk unokatestvérére, Pálfy Elek Glavina Lajos úrra, mint e vidék jótevőjére, Muraközy az ügyvédekre, Neuszidler Léránt Tamásra stb. stb. emelték poharukat, a szűnni nem akaró éljenzés és lelkesedés valóban emlékezetes volt Elismerés illeti s hálaköszönet mindazokat, kik e rideg korban Isten dicsőségére ily szép templomot emelni buzgólkodtok. — Csáktornyáról írják nekünk: Folyó hé 15-éa szenteltetett fel as izr. imaház. Az ün- „epélyes szertartás délután 4 órakor vette kezdetét. A ténykedő s más résztvevők b Hirscb-njgna Nándor ur hitközségi elnök kásába gyülekeztek, honnét a menet következő rendben indult el: 1. Csicseri zenekara Rikóczy-indulót játszva. 2. Fehérbe öltözött kis lányok, kiknek ¿lén egy a templom kulcsát vitte. 3. Menyeset alatt jött a rabbi, utána a hitközség elöljárói, hozva a szent ereklyéket. 4. Végül a résztvevő, közönség. A virágokkal ékített kapun átérve a templom ajtaja előtt megállott a menet, hol jelein Sándor orvostudor mondott köszönetet az ¿pitó-bizottság elnökének, melyet ez megkö-Könvén, kinyittatott a templom sjtaja. Belépés ^almával mindenki meg volt lepve. Minden éa ízléses és a czélnak megfelelő. A rajzok művésziek s mi fő, a sok tarkaság kerülve van. Miután a rendezőség mindenkinek helyet jelölt ki d miután minden lecsendesedett, megkezdődött a tulajdonképeni szertartás, melynek bevégezte után a rabbi mondott meleg alkalmi magyar és német szónoklatot, melyben kiemelte a haza és a felebaráti szeretetet. Az ünnepély, melyre a testületek és hivatalok megjelenni hivatalosan felkérettek, 51/* órakor ért véget. — — Ex már más. Egyik számunkban ti^yelmes munkatársunk által említve volt a vsdászkörvk méltányos boszankodása a fölött, hogy inig azok részére, kik csak az idén januá-rius búban váltottak vadászjegy ct,e jegy 12 hóig érvényes, addig azon vadáazók részére, kik a múlt évi augusztus hótól birnak vadáazjegygyel, af idei augusztusban váltandott jegy csak f. évi decsemberig, tehát öt hónapig érvényes. E vi-tiit és jogtalan intézkedés eilen szon időben több lap is erélylyel fölszólalt s íme eredménye »em maradt el, mert most, sz öt hóra érvényes 12 frtos vadászjegyek, egy k o r m á n y i rendelet folytán az illető kiadó hatóság ¿Ital egy évig, vagyis jövő 1877. évi julius 31-ig tartő időtartamra javíttatnak ki. Az érdekletteket figyelmeztetjük ezen változásra. — A letenyei kir. adóhivatalhoz ellen 6rré Jády Gyula pápai VI od oszt. kir. adótiszt neveztetett ki. — Szerencsétlenség. Csizmadia nevü váltóőrt a Zákány és Barcs közt közlekedő személyvonat a vizvári állomáson elgázolta. — Az „Uj Idők''* cxámü közkedvelt-ségu hetilap (divattárczávai) nyolczadik évnegyedére szétküldé októberi előfizetési felhivássit. K már eleggé ismert elegáns s válogatott tartalmú lapról elég legyen csak annyit mondanunk, hcfcy ez évi 30-ik számának tartalma ismét if#v ez ge^jShc ige^efdekes czikkeket hoz, a többi közt Lang Henriktől „A dogma és a modern világnézlet" cxim alatt; üt. Büttner Júliától a .Gőzhajón" czimú rajz, és a „Revue des deux mondes* után ,Byron és Shelley" czimü czikk; előfizetési ára e kedvelt hetilapnak évnegyedre 2 frt 10 kr., félévre 4 frt, egész évre 8 frt. — Szerkesztője: Benedek Aladár; kiadóhivatala: Budapest, papnövelde- ulcza, 3. földszint jobbra. Olvasó-egyletek, Unitok, tanulók és kávéházak még e kis árból is 15ö/0 engedményben részesülnek. - — Rövid hirek. A fiumei magyar iskolában 17 fiu és 13 leány van beírva. — Pe ciölben egy dragonyos kavicscsal töltött fegyverrel lőtte magát agyon. — A somögymegyei uabadelvüpárt f. hó 25 én közgyűlést tart Kaposvárott. — Gróf Mikó Imre a jeles hszsfi, wept. 26-án Kolozsvárott meghalt — 50,084 »erb menekült van már haaánkban. — A »Veszprém" szerkesztését Lévay Imre ngymn. igazgató veszi át. — Hamburgban vasból ké stiilt utczaburkolattal tesznek kísérletet — Szent-Péteren egy zsidóleány hsmis fogát lenyel le és megfuladt. — Ring kapitánynak Te-xtuban ;>0 ezer szarvasmarhája, 25 ezer juha és 7 «ér lova van. — Nagy-Káta Jászberény közt » posta kiraboltatott, a kocsis meggyilkoltatott. — Ráth Károly Bpest főpolgármestere a Ferencz József-rend csillagos középkeresztjével diszitte* tett fel. — Helfy Ignácz Kossuthhoz utazott — Háborús hirek. A szerbek téli had-j«italra készülnek, 80 ezer téli köpenyt és 70 wer lábbelit és téli keztyüt készíttetnek. — Kaukazusban török emissariusok zavarokat tő-nesznek előidézni. - Csernajeff kikiáltottaMi-''¿o lejedelmet szerb király lyá. — Hírlik, hogy a törökök tiz napi fegyverszünetet engedélyeztek. — Oroszországból Milán fejedelemnek 1400 ^es kardot küldöttek. — 50 eser hátultöltő fegyver érkezett Románián át Szerbiába. — Alimpícs tüzéreinek vezénylete egy orosz hercegre bízatott, -+■ Yegyes hirek. — A panamai szoros átmetszése. Az amerikai columbiai egyesült államok megadták az engedélytegy nemzetközi syndicatosnak, melyek élén Tiirr István áll, az észak- és Délame-nkát összekötő szoros átvágására. A syndikatus len engedmény megnyerése után „Canal in-^roceaaiqae" czim alatt szerrezte magát s kehiből egy végrehsjtó bizottaágot választott, mely-tagjai a kővetkezőkből állanak: Türr L ^bornok, Cousin vezérfelügyelő az északi vasijánál, Rampon Jenő voltfóconsul Columbiá-és Reinach bankár. A végrehajtó bizottság. u uaio kormánya által ez ügyben Párisban ki- küldött két megbízottjával, névleg Zapata Fülöp teljhatalmú miniszterével, és dr. Joaquin Sarmiento, a bogotai (Uj-Granada) bank igazgatójával összeköttetésbe lépett s a szerződést megkötötték, melynek főbb pontjai ezek: ideiglenes székhelye a társaságnak Páris less; as engedély értelmében egy nemzetközi syndika-tus alakul azon csélra, hogy a dáriai földnyelven vezetendő, zsilip és slagut nélkül előálli tandó csatornát építtessen , as engedmény 99 évre sd privilégiumot a társulatnak, mely azon időponttól kezdődik, midőn a csatorna teljesen elkészült; 18 hó engedtetik az előtanulmányokhoz, 18 hó a társulat megalakulására, 10, szükség esetén 14 év tüzetett ki a csatorna teljes megnyitásához. A csatorna vonalához, a segély-vsspályák, távirdák s egyéb melléképítményekhez szükséglendő földterületeket a columbiai kormány 250,000 hektárnyi földbirtokaiból a társaság tetszése szerint s a szükséghez képest bármennyit ingyen használhat. A közönséges szállítmány után az ár 10 frankban állapitU-tott még minden tonna után. A csatorna minden nemzet kereskedelmének nyitva áll, még háború esetében is. — A szegedi kiállítót, mely tegnspelőtt ért véget a statisztikusok eltávozasávsl, nem kevésbé fontos mozzanatát képezi hazánk nemzetgazdasági életének. A látogatottság, melyben részesült; az ország általános érdeklődése, melyet szegénynél és gazdagnál felköltött, ha semmi egyéb eredménye nem-lett vala e tárlatnak, önmagában réve is kissámithatlan eredmény. S ennél volt több is. A járatlan, nehés ut megtörve, as első lépés megtéve, iparbeli fejlettségünk önmsguk előtt megvilágosítva; és a tanultság belőle,ez az, mi együttvéve nevezetessé tette a szegedi orsságos kiállítást s történetivé létrehozói nevét és örökemlékezetüvé létrejöttét, idejét. Vajha fölhasználná a merített tanultságot mindenki, hogy megteremné ez következményeit ugy, amint meg kell teremtenie, ha teljessé akarjak tenni a most letűnt (ntgy napok" gyümölcseit. A kiállítás azept 13 án végleg bezáratott. Egy forint belépti díj mellett 5208 egyén, 50 kr belépti dij mellett pedig 32,068, összesen tehát a szegedi kiállítást 37,276 '' egyén látogstta meg. — A belépti dijak utáni bevétel szept 12-ig délig — a midőn a kiállítás mint olyan besáratott és a 1 és fél napig tartó orsságos vásár kezdődött — 21,240 forintot tesz ki. Ezen össseg még néhány szász frttal szaporodni fog az orsságos vásár látogatói által fistendő 25 krnyi belépti díjból, ugy, hogy az összes bevétel 22000 Írtra tehető. Ha ezen ösz-szeghes hozzáadjuk a kormány és Szeged városa részéről a kiállításra megajánlt két-két eser frtot, továbbá körülbelül 10,000 frtra menő összeget, melyet a kiállítók, mint helypénzt fizetni tartoznak s végül mintegy 4000 frtot, mely a felállított épület, kerítések stb eladásából fog még befolyni s ekkor a kiállításból bejött összeg megüti n 40,000 frtot Ennek ellenében a kiállítási költségek 25,000 frtot .tesznek ki s így mintegy 15 ezer frtnyi összeg fog maradni, mely a ssegedi iparmuseum felépítésére fordittatik s mi áltsl as alaptőke, mely jelenleg már kösel 6000 frtból áll, 21,000 frtra emeltetik fel. — A szept. hó 17-én eszközlendő sorsjáték jövedelme ssintén az iparmuseum javára fordittatik. — Ezen czéira.a kiállítóktól már sok darab vétetett, de oly tárgyak is vásároltattak, melyek szépségök álul a kiállításon is kösfigyelmet ébresztettek, ilyen pl. egy viola selyemmel feldíszített menyezetes ágy, melyet Steinschneider Jakab Budapesten készített s melynek ára 6000 frt A sorsjegyek jól kelnek s így remélhető, hogy as ipsrmuzeum tőkéje ebből is fog sssporodni. — Am uj szultánról a .Gaulois" a követ vetkező érdekes és jellemző adatokat közli: Ab-dul Hamid, Abdul Medsid szultánnak második fia, született 1842-ben ssept 22 én. Anyja korán meghalt, de szerette őt atyjának második neje is, a ki gyermektelen volt s tekintélyes vagyont hagyott rája. Abdul Hamid és bátyja Murád ifjúkorokban mitsem tanultak s sző szeszély ök törvény volt környfizetőkre nézve. Ide-jöket velők egykorú rabszolgákkal töltötték s alig léptek ki a gyermekkorból, máris bevezettek a hárembe, mely a gyengébb szervezetű Murád egészségét aláásta, as erősebb Hamidnak azonban nem ártott meg. Mikor a két teatvér 20 évea volt, tudományuk még akkor sem állt többől, mint a tőrök és srsbs betűk ismeréséből s csak utalásuk, melyet 18/57 ben a párisi világkiál li táshos nagy báty jókkal, Abdul Aziz-zal tettek, keltett bennök vágyat a franczia nyelv tanulása iránt Abdul Hamidnak bátyjáénál gyorssbb fölfogása folytán sikerűit isvs-lamicskét megtanulnia s török és arabs munkákból álló könyvtárában as egyedüli idegen könyvek egy franczia szótár és egy franczia nyelvtan. A mostani szultánnak, mikor Párisban volt, megtetssett a politikai földrajs s otthon első teendője volt térképgyűjteményt sseresni, mely lyel sokat foglalkozott Abdul Hamid európai ruházatot visel, a fen kivételével. Igen jó vivő és tornász s valahányszor székre ül, est kifeszített karral fölemeli előbb, hogy erejét mutassa. Mondják, hogy résseges és tékozló ! volna, a mi nem igas; inkább lehetne zsugori-I nak mondani. Szokásai is nagyon egyszerűek. Törvényes felesége mellett csupán egy kedvencs nőt tsrt, a többi háremhölgyre pedig nem is néz. — Ismeretes a háziállatok, kivált a madarak iránti vonzalma. Papagájával órákat tölt el. Kedveli a kitömött állatokat, pl. kígyókat, gyíkokat s msjmokat is; legutóbb meg a lepkék és bogarak gyűjtésére adta magát Ezenkívül egyetlen alkalmat sem mulaszt el, ha valami szép, vagy érdekes fegyvert vehet s nyári palotájában már egész kia arzenálja van. Itt élt ő nejével s két gyermekével, egy 6 éves fiúval s 3 éves leánynyal, míg f. é. áprilisbsn as Abdul Aziz tlleni összeesküvésben részt nem vett Ilamid nagyon vallásos és mitsem mulaszt el az előirt vallásgyakorlatokból. — Ha as imádkozás ideje a házon kivül éri őt, leterittet egy szőnyeget s azon imádkozik mindenki szeme-láttára. Mikor még Kaikat Hodicában lévő kis palotájában lakott, valami udvari papfélét tartott magánál, a ki egyúttal udvari bolondja is volt s mindenféle bohóságokat tétetett vele.-Az öreg seik-ül islamot mindenféle tiszteletlen ki-fejesésekkel illette a mikor as megbukott, nagyon örült, hogy a »vén disznó" — mint ő nevezte — megszűnt uralkodni. A keresztényeket általábsn kedveli, kivéve a görögöket s ugy van meggyőződve, hogy Konstantinápolyban egyetlen becsületes görög sincs. — Kolumbus Kristóf szentté avattatása. A minorita-rend s különösen páter Mercellino régóta buzgólkodnak amellett, hogy Kolumbus Kristófot szentté avassák.Eddig azonban ezt azzal gátolták meg, hogy Kolumbus Kristófnak egy természetes fia volt,Ferdinánd s es untig elég arra« hogy a kanonizáczió megtagadtassák. Most azonban az „Annoncziador de Valenczia" au~. 13 ¡ki ssámábsn egy okmány jelent meg, mely Kolumbus Kristóf disdalát hirdeti. A cataloniai minoriták főnöke, Buldu Raimund páter ugyanis közzéteszi,hogy a valencziai egyetem könyvtárában egy ritka könyvet talált, mely azt bizonyítja, hogy Kolumbus kétsser volt nős s Ferdinánd fia második hásssságból született Azt hiszik, hogy a kérdéses okmány eltünteti as utolsó akadályt is,mely Kolumbus Kristóf szentté avattatásának útjában állott — „A császár mint püspöki'' Tudjuk, hogy as unitáriusok Ferencs Józsefet választották meg püspökjüknek. A ,N. Freie Presse", Ausztria leginkább elterjedt lapja, az unitáriusok árkosi gyűlésének válasz tatásától ugy megijed, hogy felkiált: „Der Kaiser als Bischof! Franz Josef wurde zum Bischof der Unitarier gewahlt." A mély alaposságú hírlap komolyan ast hiszi, hogy unitárius atyánkfiai as uralkodót válasstották meg püspöküknek, a ki csakugyan dupla druszája a megválssstott püspöknek, lévén Ferencz József mind a kettő, de a dru-sssság csak magyaml áll, németül már nem; mert ő felsége németül Franz Josef ugyan, hanem a püspök már Josef Ferencs. Ne tessék félni, hogy ő felségét elviszik püspöknek Kolozsvárra. — A nadály mint idSjós. Egy üvegpa-laczkba, a mely 1 */, liter tartalmú, 1 liter vizet öntenek és egy nadály t (pióca) tesznek a vízbe: ezután az üvegpalaczk nyílását erős vászonnal jól bekötözik és igy az ablakba állítják; as időjárásra nésve s nadály mozdulatai által a következőket lehet észlelni: Ha a nadály az üveg fenekén mozdulatlanul össsegöngyölödve fekszik, ez tartós, szép és tiszta időjárásra mutat nyáron ugy, mint télen, ha pedig a nadály as üvegpalacsk torkába fölmászik, akkor esőt, vagy hóesést jelent; as esőzés, vsgy havasás mindsddig tart, míg a nadály ott tartóskodik. Ha szél vsn keletkezőben, skkor s nadály élénken úszkál a vízben és csak akkor kezd nyugodt lenni, ha a szél már megkezdődött Néhány nappal egy keletkező zivatar előtt, amely esővel van ösaaekötve, a nadály mindig a vizén kivül marad, mozgásai rendetlenek s az üveg egyik oldaláról a másikra veti magát (Journal de Medecine de Bruxelles.) — A csáz gyógyítása cséljából egy angol azt találta ki, hogy ágyát a szoba padlózatától oly módon választotta el, hogy ágyának minden egyes lába alá egy törött üvegpalacz-kot alkalmazott Azonnal tetemes javulást ér-zatt s rbeumstikus fájdalmai, amikben már 15 év óta szenvedett, egészen megenyhültek. Erre csak azon megjegyzést tehetjük, hogy sok más halandó is megssabadulhatna rheumatikus fájdalmaitól, ha a boros üvegeit idejekorán eltör-dösné s as angol módjára as ágya lábai alá helyezné. — A gyémántévá. Konstantinápolyban rndt hó 19-én egy gyémántrablás követtetett el, melynek módja legalább is eredetinek ne> véshető. Egy lengyelssidó valami alkuss kíséretében meglátogatott egy ékszerárust azon állítólagos ssándékksl, hogy gyémántokat vásárol. A boltba érve, ott aséken helyet foglalt és míg egy kesével a gyémántokat vizsgálta, a másikkal csukorkákat rakott szájába. Midőn mindent megtekinthetett, elhagyta a boltot, annélkül, hogy vásárolt volna, mert as árakat sokai ta. — Azonban as éksserárus ctskksmsr észrevette, hogy három gyémántja hiányzik, melyek 150 frt értéket képviselnek. Utána ssaladt a ssi-dónak, ki asonban egy cseppet sem jött savarba és nyugodtan hagyta magát megvizsgáltatni tetőtől talpig. A rendőrség élei látása később ki- sütötte, hogy a zsidó bonbonjaival együtt a gyémántokat is elnyelte. Erős hánytató szerek alkalmazása után e feltevés igaznak bizonyult — A légy hassnes voltát Emerson angol vegyéss hosszas górcsővi tanulmányai után így bizonyítja: Ki valaha legyet figyelemmel kisért, bizonyára láthatta, hogy időről időre, ha a szobát körűiröpködte, valahová leszáll egy pillanatra és es alatt''látssólag tisztálkodik. Először hátsó lábait dörzsöli egymáshoz, erre mindegyikét végig keni egy-egy szárnyán, erre az előlábakkal hasonlókép jár el és végül látható, hogy ssipját végig simítja lábain és egész testén, már a menynyire elér. Miért teszi ezt a légy ? Emerson erős górcsővön nésve a legyeket, tetűkkel, jobban mondva élősdiekkel látta ellepve, melyeket azok a levegőben fogdosnak öasse és azután megesznek. A górcső világosan kimutatta, hogy a látszólagos tisztálkodás nem egyéb, mint az élős-diek felemésztése. Emerson látott legyeket látszó lagossn egészen tiszts papiroson keresgélni. A pspirt górcső alá téve, élősdiekkel látta tele. Már most egéssen tiszta papirost megnedvesítve a konyhában föl alá lengetett. Mikor erre a górcső alá tevé, ugyanazokkal a kU állatokkal látta ellepve, melyeket a legyeken szokott volt találni Emerson tovább folytatta kimutatásait és piszkos, úgyszintén bűzös helyeken kövér legyeken kivül az élősdiek miriádjait találta, míg ellenben jól szellőztetett szobákban a legyek soványak és as élősdiek hiával voltak. Papírszeletek. Egy udvarló két paripát kaid Ott kedvesének követkeaó irat kíséretében : „Éa elhagyom önt végképen, fogadja e két lovat emlékBl." A n5 még rövidebben válaszolt: „Hála Istennek, hogy a harmadiktól megszabadultam !a Egy férjet a menyegxS után egy hónapra egéss-séges fiával ajándékozá mag neje. A férj megjegyai: No e fiának postákocsisoak kell leanie, mert gyorsabban jár, mint minden más ember." Lottobnzás. Prága, ssept 14-én: 40, 26, 66, 81, 12. Lemberg,„ , 18, 29, 55, 22, 54. N.-Szeben,. „ 16, 87, 81, 68, 51. Bécz, ssept 16 án: 48, 39, 59, 24, 1. Gráts, . . 73, 7, 8, 47, 10. Temesvár,. , 88, 58, 68, 38, 55. Érték és viltéfetyaa szeptember 19. 5*/» metaliques 66.45; 5*/« nemz. kölcsön 69.65; 1860-kiálladalmi kölcsön 112.10; bank-réssv. 8.69—; hitelintézeti részvények 150 50; London 121.25; magyar főldtehermentési kötvény 74.90: temesvári földtehermentési kötvény 73.75; erdélyi földtehermentési kötvény 74.25; horvát-slavon földtehermentési kötvény 86.— ; ezüst 101 50; cs. kir. arany 5.79— ; Napoleond''or 9.66 Vasat! menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmutató óra szériát, InJal Kanizsáról Vonat hova: ssám y Ora Pere. ldl 906 Essék, Moháes,Dombovár s Fiaméba 4 48 reggel 215 . . , , 2 30 délut. 2l2 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 ...........2 6 délnt. 204 . .......... 11 30 estva 31SBécsbe (Saombathelj, Bécs-Ujbely felé)5 8 reggel. 801 „ .........11 48 estve 815 8opronyba ........S 38 délnt. 803 Tdasatbe és Pragerhofon keresztül Oráea és Bécsbe ...... 4 50 raggal 201 Triesztbe és Prágarhofon keresstül Oráea és Bécsbe ...... 2 47 délnt. Brkesik Kanizsára honnét:? 216 Eszék, Mohács, Dombovárs Fiaméból 1 41 délat 206 . . . „ 11 11 estve 203 Buda-PestrSl........ 4 20 reggel 201 „ .........2 5 détut. 211 „ ......... 9 44 astva 314 BécabSl (Stombatfa. Béca-Ujhely)fel8l 10 27 astva 302 „ „ . .46 raggal 316 8opronybét........11 58 délel. >14 BéesbSl Gráca, llarborg, Pragerhof fel8l ......... 4 12 reggel. 201 Trieest- éi Bécsből Marborg, Pragerhof fal6l.........1 21 délat. 204 Trieeat- és Vülacbból Prágerhof felSl 11 — astva Marborgba esatlakozáa VUlach és Francasfestbe. . , . . Fiancesfestből- Felelőt szerkesztő : Bátsrl LajSS. PTTRTT AS N Hpt* tej, na« hajfesték, ha X U A nem egy tejx^amfi folyadék, mely majdnem aaon csodálatos talaj donsággal bir, hogy 6«s hajakat megiíjft, aaaa laaaaakéot, még pedig ISfké (M tlzsaMfy Stp alatt ama saint ^nsssaadja, mely -lyal eredetileg túrt! (136 8—25) Kapható : a kéaait8 fnzz Otts és társásái, Béss, ■srtaMHWstraass 38. szás^ Hagy Kakasán valódi minffségben PréfST Béla gyógysserésaomáL •) K rovat alatt köalörtért falalSaséget aacs HM a Bámulatos hatású illatos ősz vény szesz, köszvény és csúz ellen „egyedüli biztos ?zer" még elavult bajoknál" in kitílnő eredményűvel alkalmaxtatik. 1 fivrgct''Kke 1 frt 20 kr. A fő központi- és szállitási raktár Franz V.-nál Holloubkán ^Csehország) van. (18Ő 1— ) A bel s külföld minden Lirncvcs gyógyszertárában kapható. Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlja a t. cz. közönségnek ujonan berendezett nagyszerű férfi- és gyermekeit ön y- ugy kalapraktárát, esernyők, szOcsáruk, fehérneműek, gallérok és különféle nyakdiszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, 1S76. évi aug. havában. (174 4—10) kanitz c. papír, író és rajz szerek raktára Budapest Dorottya-utcza 12. sz. ajánlja mindenféle iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levélpapírt és borítékokat, fekete rzégnyomsttnl üzleti-, jegyző- és másoló könyveket, valamint e kzakm»ba vágó lecküiöníébbb árukat. AzoukiTÖl u legdivatosabb monogrammokat arany és különféle színekben, melyek saját műnyomdámban készíttetnek el. Nemkülönben látogató- és czimjegyeket is a legrövidebb idő alatt. Pcatai megrendelések pontosan és gyorsan utánvét mellett eszközöltetnek. (1G6 10-12) Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (183 2-*) " kaphatók: Feltűnő ojcsóságu monogramm-le vél papírok MHtékkü. 20 levélpapír 20 botitékkal csinos tokban színe.'''' monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol GO kr., 25 levélpapirés boríték színes kerettel GO kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapír csak . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 „ 10 „ 1 „ fél minister.......4 , 20 „ 1 „ egész minister . . . . 8 — 9 „ — „ 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 4 frt. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, színes és gyászkereti 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. ^ Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. PRŒMFS legfinomabb franczia én angol gyártmány. tu<**atja 1 — 4 írtig, valamint mindennemű gummi-csikkek sebészeti cxélokra. (46 50 50) EMPÊCHEUR, legujabb czél*?.erü késr.Ü''ék az éjjeli «agôailesek meggátlására, daraboukint 2 frtjával »»állit a hasrnálati utasitámal együtt Zieger János firáezbaa, Klosterwiesgaese 34. gaauBi-gyártmáayok és |aaarí-arakölönlegessegek raktára. 200,000 frt főnyeremény! A legkisebb nyejeraény 195 frt. 1876 - diki oktober 2-án lenz a kihúzása, as osatrák ca. k. kormánytól garantírosott 1858-diki 42 ■HU« íoriatayi 0. é. hitalsorsjegy kölcsönnek. A k 8 I c « r. u nyereményei köst legnagyobb ny«-r> ménvek 200/)00; 150,000; 50,000; 25,000; 20,000; 15000-10,000 ; 5000; 2000; 1000; 500 frt r.tb. és a legkisebb 195 frt ozztrák értékben minden kihúzott sorsjegy n''án. Semmi más sorsjegy kölcsönnél nincs nagyobb nyeremény lehetőség ; s mindenkinek alkalma nyilik csekély betétellel 2m,ooÓ frtot nyerni. Egy sorsjegy, seri es s nyeremény számmal : 2 frt; 3 «ors-jegy : 5 frt; 7 sorsjegy lo f.t; 15 sorsjegy : 2« frt o. é. b a n k-jegyben. Kecses megrendelések, aa Csazlet bekflldetvén vagy utánvétellel : gyorsan, lrlkirsmeretesen s bérmentesen teljesíttetnek • > bivatalos játékterv kCzSltetik ; minden értesítés kéltséggel adatik s a nycreméuy-jcgyxék ii.ejen megküldetik ; mint ssinte a nyeremény rögtön kifizettetik. Tessék tebát a megrendelésekkel mielébb egyenesen alólirt kereskedőházhoz fordnlni. (185 2-4) J. Breycha in Frankfurt a M. Pestalozzi- Strasse Nr. 8. Haszonbérleti hirdetmény. A főtisztelendő zalavári apátság jószágkezeló hivatala részéről közhírré tétetik, hogy Zala-Egerszegtől ''/4 órányira a Zala vizén lévő c s á c s i 3 kerekű és 4 garatos vizi malom 1877. évi Szt.-György naptól — három egymást követő évre haszonbérbe adatik. (187 2 — 3) Felhivatnak a t. cz. bérleni szándékozók, szíveskedjenek evégből e hó végéig, legfeljebb oktober 15-ig Zala-Apá-thiban a jőszágkezeló hivatalnál jelentkezni, hol egyúttal a bérleti feltételek felöl is kellő tudomást szerezhetnek. Zala-Apáthi, 1876. scpfcinber 15. A jószágkezelőség. Weidenstrasse 10. W denstrasse 10. Breslau. Akár mely ratnöségfi állást keresendők bel- és külföldön azonnal, vagy későbbre elhelyeztetnek a „NORDSTEIiN* ozégü központi elhelyezési irodában Breslauban. (186 2-30)] Tudakozódások 20 kr. értékű levélbélyeg melléklésével intéztessenek. F. J. ÁllánUdót Ingyeq kapják az alkalmas személyiségekre vonatkozó utasítást. Hirdetmény. .Fölkéretnek azoa t. földbirtokos urak, kiknek eladásra szánt-sováDy — avagy hizlalásra alkalmas bivalyaik vannak, miszerint ezt alulírottal levélben közölni szíveskedjenek. A megkereső levélben a vásárlandó állatok árát is kérem meghatározni. Hübner János, (189 1 — 1) Tórszombat, u. p. Baksa. 3000 kötetből álló magyar-német lilcsiiMíjftárát ajánlja (184 1—*) Wajdits József könyvkereskedése Nagy-Kanizsán. Olvasási díj havanként csak 50 kr. Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorsaajtó nyomása, Nagy-Kaninia. J _1UUU írt jótállás 1UUU frt! !! ezüstben I! !__j i Százezer ember } | szép haját ezen egyetlen és egyedttl létező, legbiztosabb és legjobb ^ | cs, és kir. magyar a. i baj- ^ és szakáll-növesztd mÉmt I köszönhetik s mely egyszersmint a pikkelyeket nyom nélkül elpusztítja, ugymlnd a hozzá tartozó vnlódi J i 8teler havasi növény-kenőcs ) I a cs. és kir. magy. kizárólagosan engedélyezett első parfüm*gyárból Bécsben, 2 H A W K A N E K MIHÁLY UTÓDA,] _ «16bb VI. kor. Bürgerspltalgasse 26ik szám, \ ■V most: I., Teinfaltstrasse 17-lk szám, II. emelet, ( mely mindenkinek 1000 frt ezüstben jótáll, \ ba aa Illeti?, a világhírűvé lett, most ujolag javított s kétszeresen er^sbltett C cs. t kir. magy. kizár. eng. haj- éa szakáll-növesztő essentia ( s a hoz/á tartozó havasi keaéosnek ( folytonos használása mellett, a kopasz helye- « • telt polgári állásbóllaknak segített, Javitot- C ken bajat vagy saakállt kap és pedig kor- tok s kétszeresen erősbitettük, Így kétszeres 2 és nemi különbség nélkül. Egy töké- »ÜT m» h*tá»uvá tettük, melyről mindenki legjobban \ letes tar létezésénél hat havi, a csu- meggyőződhet. C pán hajfogyásoknál nyolca napi k^^Jh^H^ Nincs vörös és ősz baj többé, ezen minden 2 ás pikkelyképzŐdéaeknél esu- S^^^^^H*4 eoneurreiitla nélkül álló hajifjutó tej hssz- \ pán háromszori használat n tán jó tál- J^H^j^V* nálata mellett A hajak setét festéséhez, az \ lnnk. — E ssfcrt, mely már ezreknek a ma- ujon javított kétszeres erejű . gasb aristokratiai körökből, ugymind a tiss- «BiíSs^ hajifjito dio-extract-pomade alkalmazásánál, u|y dió-extract.olaj vagy radpomade (Cosmetique), mely szer, folytonos használat „ ....... , mellett, hófehér bajnak a szint vis saadja I Nem létesik Jobb a szakáll, és fejhajak növésének, termesztése, megtartása s előmozdításához, mint ezen fé- ( ■yea, majdnem csodálatos hatású eredménynyei korouázott valódi haj- és szakálltermesztő- . eVő-nedvek '' a mi egyedüli hatású cs. s kir. a. p. ^ haj- és szakálinövesztö szeszünk. < Csak a valóban jónak kell a dia- £L d a 11 kiküzdeni s csak egy kis próbába ke- { rül. Egyének, melyek tökéletesen szakáll- J5& és fejbaj nélküliek voltak, blbetet- i las rövididő al a tt dúsgazdag szakáll- és ^pr baj birtokába jutottak s még eddig egyetlen. ] • E7 kísérlet sem maradt eredmény nélkül. ErŐ-nedvünk a beteg haigyökereket rövididő i mulra alap o s a n meggyógyítja s folytonos használatnál a legkésőbb korig dúsgazdag hajzatot ( biztosit. A fejbőrre igen kellemesen hat s a fejfájást elhárítja. ] Figyelmestetünk, hogy a mi valódi készítményünk, p.ás szédelgő csikkekkel nem cserélendők fel. A \ közönség biztonsága végeit áruink minden tégelyén és Uvegecskéin, mint beigtstott védbélyi g, a feltaláló t arczképe van. Megrendelések intésendők : \ Hawranek Mihály ^ utódához Bécsben, > cs. és. k. magy. a. p. flk első parfutn - gyár * « 1 ó b b: VI. ker. B ü r- sk g e r 8 p i t a 1 g a s • e 2G. bt. V ff?» most: I. ker. Teinfaltstrasse ^^ 17-1 k sz. II. emelet. C Árjegysék: f 1 üveg kétszeres erősségű haj és szakálnövesztó essentia alabastrem ÜTegben 5 frt, 1 kis f üveg 2 frt &0 kr. 1 alabastrom-üvegtégely valódi stájer havasi növény pomade 2 frt. 1 alabas- > trom-üveg valódi ha jifji tó e x t r a c t - p o m a d e 2 frt. 1 üveg valódi h aj i fj i t ó t e j, valódi dióolajjal, V tálcsa és kefével együtt 6 írt. 1 kis üveg valódi h a j i f j i t ó t e j 2 frt 50 kr 1 üveg valódi h a j i f j i t ó- C d i ó e z t r a c t - o 1 a j 1 frt 60 kr. Dióé itnn (Cosmetique) ródporrade 1 frt. f Megrendelések külföldről készpénzfizetés, a vidékről utánvét mellett leggyonabban foganatosíttatnak. > W CsoniaKoláfcftnl B(> krnl több. "Jm UG5 8 — 24) / !í AGY-KANIZSA, 187«. september 24-én. 77-1K Bzáin Tizenötödik évfolyam, ^ — ;-: . 1 eilflzatisl ir t P J ^é«« évre . . 8 frv v (él érr* .... 4 , 38C7®0 éTTÍ - 3 '' Jfay tf/tW ÍO it. mristssat (5 baJÁbos petittorbao 7, mátodaaor fl ■ mináoo további «őrért 6 kr SYILTTÉRHKN sorookint 10 krárt vé- •.étnek fel giocatárí illeték minden egyes hirdetésért kfilO »0 kr. fizetendő külön!" előbb: -BOMOG ÖZL OlSTY. j^w--------—• w^S { S JL lap szellemi részét i illető közleménye: a 1 szerkesztShez, Takarékpénztári épület földszint, — anyagi réséét illető közlemények pedig a kiadóhoz bé-- TaencvH iuc*t*ttBt>ÖK: 3AGY-KANIZNA Wlasslcsház Hérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el ) Kisiratok viu» nem küldetnek. oem > Nagy-Kanizsa várai helyhatéságánalc, mmldH+m a „aagy-ltaaizaai karatkadelai t ípartaak", a .nagy-kanizsai takarékpénztár'' a .zalameflyei általános tanítótestület*, a ,Zala-S«May- gfahajézasi részvénytársulat s tifcb «egyei és vártai egyesOet hivatalos értesítője. Heienkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! „SALAI & ®> £ L Ö> N Y" mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szives beküldését kéljük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) A nagyméltósága magyar királyi belügymin ister urnák alólirt napon érkezett rendelete szerint a megye főispánjának ki-nevezteiése legközelebb fogván megtörténni s a főispáni székfoglalás a közigazgatási bizottság tagjainak megválasztását eszközlendó törvényhatósági közgyűlés napirendjére lévén kitűzendő: mintán e körülmény a 7582. n. i. 1876. számú hirdetménynyel folyó évi september 25-ére kitűzött közgyűlésnek oktober hó 2-ára elhalasztását teszi szükségessé. ennélfogva s a hivatkozott magas belügyin in isten rendelethez képest ezennel értesítem a törvényhatósági bizottság t. tagjait, miszerint az emiitett közgyűlés az arra L^kitüzve volt september 2 5-i ki határnap megváltoztatásával f. évi oktober hó 2-án délelőtt 10 órakor Zala-Egerszegen, a megyeház nagy termében fog megtartatni, melynek tüzetes tárgyát a) a főispáni székfoglalás, b) az 1876. Vl-ik t. cz. alapján szervezendő megyei közigazgatási bizottságba a törvényhatósági közgyűlés részéről tiz tag választása és c) a jövő évre szóló megyei költségelőirányzat megállapítása — képezendi. Kelt Zala-Egerszegen, 1876. évi sep-tömber 19-én. Alispán ur helyett SVASTITS BENÓ m. k. főjegyző. A párisi nemzetközi kiállítás. (Két csikk.) II. Sok országban s nálunk Magyarországon is erősen vitatva és szellőztetve lőn az 1873-ki bécsi világkiállítás korában a kérdés, ha vájjon nem élték-e már tul magukat a kiállítások. Mi azok közé tartozunk, kik azt mondják, hogy a nemzetközi kiállítások soha sem fognak megszűnni, sőt tovább megyünk s azt mondjuk, hogy a nemzetközi kiállítások megszűnése valóságos szerencsétlenség lenne a múvelt nemzetek haladására nézve és pedig a következő okokból: * 1. A nagy vásárok Lipcsében évről-évre veszítenek jelentőségűkből és más városokban a vásárok csaknem egészen megszűntek ; a vásárok hanyatlását a gyakori kiállításoknak tulajdonítják. Hogy valóban ez-e az oka, —nincs szándékunkban vitatni, de ha így volna is, ez annál többet bizonyitna a világkiállítások életrevalósága mellett, mert ezekben a föld minden nemzete nemcsak versenyez anyagilag terményeivel, hanem szellemi munkájokat és ismereteiket is az Össze8ég javára szemlére és okulásul kitárják. • 2. A munkaadó és munkás közti nagy társadalmi kérdés megoldása a nemzetközi tárlatok által sokkal közelebb vitetett czél- jához s hihetőleg a jövőben is sokat fognak tenni arra nézve, hogy az előbb csak aggály-lyal szellőztetett kérdés békés uton és szerencsés sikerrel megoldassék. 3. Egy nem kevésbé fontos kérdés, mely a világtárlatok által jelentékenyen előmoz-dittatott: a kereskedelem és iparszabadság. Nemzetközi tárlatok nélkül még nem jutottunk volna oda, hogy világosan belássuk, mily káros: az iparos tevékenységet bizonyos határok közé szorítni akarni és azon országokban, hol az előfeltételek megvoltak az iparszabadságra, azok által gyors és nem is sejdített lendületet nyertek. Nem akarjuk tagadni, hogy némely országban bizonyos időben a prohibitiv rendszer elébe teendő a szabad kereskedelmi rendszernek, de átalában mint haladást örömmel kell üdvözölni, hogy a prohibitiv rendszer kénytelen volt tért engedni a szabad kereskedelmi rendszernek s nem mérvadó nézetünk szerint, egy nemzet sem. vonhatja el magát hosszabb időre kár nélkül a szabad kereskedelem elől. Negyedszer tagadhatatlan,hogy a nemzetközi tárlatok nagyban közrehatottak s közrehatnak ma is arra, hogy nemcsak az ipart és kereskedelmet, hanem a művészeteket és tudományt is emeljék, élénkítsék; sőt tán azt lehetne mondani, hogy az igazi szabadság s becsületes, értelmes munka utáni törekvés legpregnánsabb megtestesülését e nemzetközi kiállításokban leli s hogy századunk abbeli érdemét, hogy a közkiállitások ügyét felvirágoztatta, nem lehet eléggé méltatni 8 nagyrabecsülni. Midőn 1851-ben Londonban az első nemzetközi kiállitást rendezték, a polgáro-sult Eorópa egészen megdöbbent azon, hogy a kézműiparban oly kevés ízlés s még keve sebb szellem nyilvánult, az összes kiállítók száma körülbelül 15,000-re rúgott, de az 1855-ben Párisban tartott köztárlaton már, melyen 21,000 kiállító vőn részt, észrevehető haladás jelentkezett a művészet és ipar terén s ez egyik kiállítástól a másikig oly mérvben fokozódott, hogy bátran el lehet mondani, hogy az első nemzetközi kiállítás rendezése óta (1851) a bécsi köztárlatig (1873) s így nem is 25 év alatt iparés művészet nagyobb elóhaladást tett, mint köz-tárlatok nélkül 100 év alatt tett volna. A mi végre azt az ellenvetést illeti, hogy az 1878-ki párisi tárlat nagyon hamar követi az 1873-ki bécsi kiállitást, ez állításban magunk is látunk némi jogosultságot s nyilván beismerjük, hogy óhajtottuk volna, hogy tekintettel Európa kedvezőtlen s megbizhatlan viszonyaira — a kiállítás később történjék meg ; elvégre is azonban fait accomplival állunk szemben s azonfelül kérdéses is, vájjon öt évi időköz nem elégséges-e tárlatok rendezésére, hogy a földművelés, művészet, ipar s kereskedelem terén haladás legyen fölmutatható, mert mióta az ipar, a tudomány által terjesztve a legerősebben támogattatok, évről-évre óriás elóhaladást teszen az; különösen áll ez Francziaországról s főleg Párisról és joggal lehet igy föltenni, hogy az 1878-ki párisi tárlat túlszárnyal minden eddigit, mert Páris az ugy szólva egyedül, mely rendelkezik mindazon tényező fölött, a mi szükséges, hogy nemzetközi kiállítások nagy sikerrel rendeztethessenek. Hogy a köztárlatok hasznát megállapítsuk, nem kell a távolba kalandoznunk ; legjobb bizonyítékot c részben a mostani- v T Á R C Z A. Ha Nzavadat vissza vonnád ... Ha szavadat viaszavonnád, Mert szeretlek téged, Tán szivemnek búbánata Soh''se érne véget. Lángszerelmem, bit, reményein Mindent érted áldoz; Hisz'' ngy hozzád vagyok nőve, Mint levél a fához. 8 mind e közt ha *uved másnak Birtokába menne, 8 engem, régibb imádódat Könnyedén feledne. Mit tenoék majd? őrült módra Éltem zord alkonyán, A tengernek habjai k&st Sirt keresnék, mrt tán Y Vándorszárnyra kelnék legott — Nem maradnék árva . Mást keresnék magamnak én, Mint a fecake párja NOTTER ANTAL. A legelső szerkesztő. Azt hiszem, nem lesz épen érdektelen tydni, hogy kit tart a tréfás mende-monda s 8*erkesztőeég — e kevesek által ismert, örömen rideg, de tövisekkel gazdag pálys legelső ozrczoaának. A legelső szerkesztő — igy olvassak egy közelebb Ninive romjaiból kiásott humoristi-kus ujaág kőlapján — maga az emberiség ős-**yj»> s legelső ember: Ádám volt A Teremtő vala a »Földnek* tulajdonos kiadója s annak Ádám az első szerkesztője. A ,Föld" mindenesetre politikai lap s Ádám e politikai lap szerkesztője volt, mert ő már akkor észrevette a történendő események hajnalpiiját, mikor még arról másnak sejtelme sem volt. Épen azzal a tehetséggel bírt, mint a mai politikai lapok szerkesztői, vezérczikkirói. Előre látják a jövőt, elmondják, hogy ez és ez fog történni; ennek és ennek igy kell következnie ; s ha caakugyan ugy következik, oda kiáltják a mindenről mit sem sejtő nagyérdem fi kö sönségnek: .Látjátok—megmondtuk, boruljatok le a szerkesztői prófétaiélek előtt!'' Mikor Adám a föld szerkesztését átvette, még nem volt cenzúra. Ez az áldás csak utóbb szállt a szerkesztőkre, melynek azonban a saj tószabadság — áldsssék érte mindörökre ! — napjainkban szerencsésen nyakát szegte. Ádám mindenhez, a mi neki csak tetszett, szabadon hozzá szólhatott. Moshatta a kormányt gusztusa szerint, az egyes kormány tagoknak szabadon a szemére hányta, hogy hány és hány milliót dugtak zsebre az úgyis véres verejtéket izzadó nemzetnek kinos-keser-vesen előteremtett pénzéből; elnevezhette a törvényhozást hasaárulónak, egyes tagjait pedig fejbólintó Bálintoknak s mindezért még csak nem is hederített a fiscusra. S ha már igy bánhatott az ország legfőbb hatóságaival, miért kímélte volna a megyéket! (Tudnivaló, hogy a legelső közigazgatási forma is már a megyerendszer volt.) Hát a városi hatóságok ! Azok voltak még az Ízletes falatok szerkesztői villájára! elmondta nekik dörgedelmes korholással, hogy olyanok, miat a Trillahóma-dár, mely csak félig épiti fészkét s aztán abban hagyja; ki tudja: hol költ! Ádám városi hatósága is ilyenek voltak. Belekaptak reáliskola-építésbe, kövezésbe; színházat akartak emelni, de a félúton már megálltak s talán még ma ia ott állnak! És a kormány, az országgyűlés, a megy ék éa városok tűrték a Jupiter-szerkesztő dörgő villámait s igyekeztek kitérni útjából. l>e még is volt valami, a mit merész tollú Adám collegánknak sem volt tanácsos megtámadnia. Ez egy fa volt; az emberek hiúságának, nagyravágyásának kisielkü gondolkozásálak s egyéb gyengéinek fája. Ha ezt kezdte ostorozni, bőszült rajként zudult fel az egész tömeg s a merész szerkesztő elég szerencsés volt, logy idejekorán becsukhatá orruk előtt az ajtaját. Fenyegették aztán, hogyha még egyszer vakmerő less, cenzort ültetnek a nyakára s az less a halál. Szegény Ádám! ó is csak oly zaklatott teremtése volt az Istennek, mint későbbi col-legái! Alig, hogy a regg kora órájában irodájába lépett s székét az öblyfip tintatartó előtt elfog-liiá, — kopogtattak ajtóján. Egy czingár, halvány fiu lépett be s verseket adott át, melyeket a paradicsom dicsőítésére irt. A szerkesztő fogta a nyaláb verset, negkente zsírral s eléje^tartá a lábainál heverő kutyának. Es fel is falta a csomagot, de men-tin meg is döglött tőle. (Akkor ez a módja divatozott a críticának.) Alig, hogy az ifjú távozott, újra kopogtatás zavará föl a munkába merült szerkesztőt. Del hölgy, magas, barna, ragyogó szemű dilhölgy lendült be a szobába paradicsomi cos-tuneben. Nevelőül ajánlkozott a kedves, ártat- lan serdülő leánykák mellé! Lefizette az ikta tási dijakat is két darab fügefalevéllel. Utána egy élemedett ur gazdaasszony t keresett; egy hervadó szűz házassági ajánlatot kívánt közrebocsátani; egy vén asszonynak el veszett a pincse; a hatodik, hetedik, a nyolcza-dik stb. mind mást és mást akart, .i szegény szerkesztőnek zúgott a feje, becsapta az ajtaját s lehevervén egy paradicsomi pamlagra, mély álomba merült. A lap kiadója, látván a szegény kimerült sserkesztőt, megszánta őt és elhatározta no agában, hogy ad melléje egy főmunkatársat. Eb ugy is tőn. Elvette Ádámnak egy oldalbordáját s megalkotá a főmunkatársat. Amint Ádám a mély álomból felébredt, megdörzsölé szemeit s kérdé: „Hol a correctu-ra?'' A kiadó megmutatá neki Évát és szólt: „A mig ön aludt, addig én ezt a .levonat" ot készítettem 1« Adám bámult és kérdé: „Miféle czikk ez? Mintha ismerőe volna a stylusa !" „Ezután közösen viszik önök a szerkesztést0 szólt a kiadó és tovább ment. S azután megjelent a lapnak a 7-ik száma. A ki olvasta, bámult azon, hogy még a 7-ik szám iz kiválóan érdekes. Ez fontos körülmény; ha valamely lap a 7. számnál még nem unalmas, meglehet elégedni, mert akkor már a többi számok is érdekességgel kecsegtetnek. Hogy mily buzgón szerkesztek Ádám és Éva tovább is a lapot b különösen, mily kapósak ama közlemények, melyek Évától valók, mutatja azon érdekeltség és kiváncsiság, melyet nemcsak a férfiak, de Éva leányai is az érdekes újdonságok iránt tanúsítanak. PERDÍTI. szegedi kiállitás szolgáltat. Ha mindjárt a szegedi kiállitás észszerű beosztás és rendezés dolgában sok kívánni valót hagy is fönn, másrészt nem tagadható, hogy az a magyar ipar minden terén valóságos haladást tanusit; s ha ezen örvendetes föllendülést elégülten konstatáljuk, meg kell egyúttal jegyeznünk, hogy e fontos vívmány az" 1873-ki bécsi kiállitás gyümölcse. Mindezt elórebocsátván, legyen szabad végül visszatérni az 1878-ki párisi nemzetközi tarlatra, s az iránt nézetünket akként nyilvánítani, hogy Magyarországra nézve a párisi köztárlaton való részvétel feltétlenül szükséges, s azon való és pedig méltó képviseltetésünk már azért is elengedhetlen, mert A usztria el van határozva e tárlaton minél kiválóbban szerepelni. POZNER KÁftOLY LAJOS. Xagy-Kanizsa, szept. 21.1H76. Válasz „a JoUladókataster" czim alatt megjelent válaszra. Nem lehet, nem szabad tulbizakodottnak lenni, mert ki erejét túlbecsüli, önmagában összeesik éa semmivé lesz. Miért tette Peterdi S. Lajos catasten becslőbiztoe ur szt, hogy e lapok 72-ik szárná ban megjelent catasten czikk ellenében síkra szállt és mint szakember szándékozik reá megfelelni, azt nem tudom, de nem is kutatom, mert hozzá intézve nem volt, hacsak a cataateri felügyelőség nem bizta meg, mert az lett mondva, hogy tán megezáfol tátik. Az e lapok 76-ik számában megjelent válasz nem felel meg a várakozásnak, azt mindenki, ki a 72-ik számban megjelent czikket olvasta, beláthatja, mert abban a kanizsai járás becslőbiztosának eljárása volt felhozva, Peterdi ur azt mondja, hogy a biztos működése törvényen és s törvények alapján nyugvó miniszteri utasításon alapszik, — azt azonban, hogy melyik törvény és annak melyik szakaszán alapszik az, ha a biztos egy és ugyanazon birtokot, mely a cataster felvétele előtt már as ideiglen töldadó életbeléptekor jelen mivelési ág alatt állott és mint osztályozottat, most saját tetszése szerint más osztályba helyezi át, — nem mondta el, csak annyit mond, hogy cselekménye a törvényen éa miniszteri utasításon alapszik, de minő számú utasításon, arról is hallgat. Éu ugy tudom, egy szakembernek nem kell előírni azt, hogy minő alapon nyugszik, aonak hivatkozni kell a törvény és minissteri utasítás megfelelő száma és szakaszaira, ezt azonban nem tette, igy a fenhirdetett szakképzettséghez nem is szólhatunk, de szólni nem is akarunk, legyen öntudata kielégített. Nehogy azonban a tisztelt olvasó engem gondoljon felületes munkásnak, én hivatkozni fogok a jelzett utasításra, mely utasítás 29,294. Az Összetett alárendelt mondat ismertetése. Előadatott a nagy-kanizsai járás tanítói körnek f. évi aug. hó lü-én Újudvaron tartott értekezletén Sáringer Károly, magyar-szerdahelyi néptanító ur által. Miután a tanulókkal az egyszerű bővített mondatot — annak fő és mellékrészelt megismertettem : az összetett alárendelt m^dat ismertetésénél a következőkép járok el: Kedves gyermekek ! Ha hozzátok bejőve, igv szóllanék :> „M időn ezen iskolát építették" 8 többet egy szót sem, érte □étek e ebből valamit ? — Nem-e azon kérdés támadna önkénytelen bennetek: mi történt akkor ? — Vagy, ha közületek egy tpnuló felállana b ezt mondaná: „ A mint az iskolába jöttem," azzal leülne, megértenétek-e tö-kélyetesen ? De, ha én ehez: „M időn ezen iskolát építetté k," „sok építő anyagot hordta k.w Van-e itt még valami kívánni való? íüs ha azon fiu igy egészítené ki az előbb mondottakat; «Amint az iskolába jöttem," „tanuló társaimmal találkoztam" Megértet-tétek-e őt? Van-e ezen mondatnak tökéletes értemé-nye: „Sok építőanyagot hordtak* „tanulótársaimmal találkoztam?" Igen. — Hát ezen mondatoknak van-e tökéletes érteményök. — „Midőn esen iskolát építették," „Amint sz iskolába jöttem?" Most esen mondatokat összeillesztem s azután mondjátok meg, melyiknek van magában is értelme, melyiknek nincs ? — „Midőn • Ven iskolát építették, sok 1875. szám alatt, hivatkozással as 1875. évi Vil ik törvényre, 1875. évi május 29-én a pénzügyi miniszter ő excellentiája által adatott ki és 17. §-ra osztatott. Es azon ministeri utasítás, melyet Peterdi ur elhallgatott, melyet csak homály ban nevezett meg, melyből azonban azt, hogy a becslő biztos jogosított volna a létező osztályokat megváltoz-loztatni, belőle kimagyarázni nem tudja, hihető, ezért nem nevezte meg, mert a hivatkozott utasítás 3-ík §-ának c) pontja est mondja: „Oly községekben pedig, a hol az állandó catasten részletes felmérések már foganatosíttattak, as annak alapján elkészített birtokrészleti jegyzőkönyv fog vizsgálat alá vétetni, a hozandó határozat az I ső minta 2 ik példáj* szerint jegyzőkönyvbe foglaltatni, és a birtok részletijegyzőkönyvbe minden fjöld-részlet után azon osztály beíratni, melybe a földrészlet a régi catas-teri telekkönyvből kivehető osztályozás szerint eddig is tartozott, megjegyeztetik azonban, hogy ott, ahol catasten részletes felmérés után megtörtént határrendezés folytán már uj adó munkálatok készültek, ezek s nem a birtokrészleti jegyzőkönyv veendő kiigazítási alapul." As osztály érintetlen hagyását a hivatkozott utasítás 6 ik §-ra is határozottan kimondja, ebből következtetve, nem lehet, de nem is szabad a becslőbiztosnak a létező osztályokat megváltoztatni, hanem ha a községi bizottság eltérő osztályba tette volna a földrészletet, mint volt a régi catasten telekkönyvbe, például egy I-ső osstályu birtokrészietet Il-od osztályba tette volna, ugy itt meg van azon joga,'' hogy a II od osztályból as I-ső osztályba visszahelyezheti, de ezt is indokolnia kell, szó val, ha tudott volna a szakember csak egyetlen szakaszt is, bizonyosan nevezett volna, de nem tudott, mert nem létezik, igy nem is mondhatott. Csodálatos nebánta-virágnak tűnik fel, mikor egy létező szarvashibának helyrehozatala irányoztatik, akkor, hogy az minél inkább elsötétítse az igazságot, még a hiba hibával tetéz-tetik, sőt az igazmondást még izgatásnak, vagy tudja Isten minek nem magyaráasák, pedig hol a tények tanusitnak, ott ilyesmit mondani nem lehet, ott nem elég szakképzettségre hivatkozni, kell, hogy ott adatokkal létező szaka-nzokkal erőtlen ittessék meg az állítás, de ez nem lehet; arra pedig a hivatkozott szakképzettség nem elégséges. Higyje el Peterdi ur, hogy okosabban tesz, ha azt mondja: ha ugy történt, hibásan történt, van veres tinta, majd '' kijavítjuk, hisz a veres tinta használatát az utasítás 12 ik § a megengedi, vagy talán épen ezen szakasz az, mely önöket zavarba hozza, akkor pedig jobb, ha tanácsot kérnek attól, ki adni képes a helyett, hogy ily eljárást tanúsítnak. A veres tinta használatát megengedő 12 ik megjeleli a törvényt is: igy hivatkozik az 1868. évi XXV-ik törvényre, annak pedig 10. §-a ezt mondja: „Az uj • adómunkálatba felveendő földrészletekre, az illető községben addig fenállott tiszta jövedelmi árszabály alkalma- épitőanyagot hordtak." — „A mintáz iskolába jöttem, t a-n u J ó t á r s a i m m a 1 találkoztam." Ha két oly mondatot illesztünk öszsze, melyek közül egyiknek tökéletes érteménye van magában is, a másiknak meg csak ugy van értelme, ha amazzal köttetik össze, akkor ezen két mondatot együtt alárendelt Őszeset e t t mondatnak nevezzük. Hány mondatból áll az alárendelt összetett mondat ? — Milyen az egyik ? s milyen a másik? — Mikor nevezzük a mondatot alárendelt összetett mondatnak? Az alárendelt összetett mondatban azon mondatot, melynek önállóan magában is van értelme: „f ő" v. „alap-" mondatnak nevezzük ; azon mondatot pedig, melynek értelme az alapmondattól függ, alárendelt mellékmondatnak nevezzük. Hogyan nevezzük azon mondatot, melynek értelme függ ? — Hogyan nevezzük azon mondatot, melyiknek önállóan magában is van értelme? — A fő- és alárendelt mellékmondatot együtt, milyen mondatnak nevezzük ? Az alárendelt összetett mondat, milyen mondatokból áll? Nevezzétek meg a következő mondatokból az alap-, v. fő- és as alárendelt mellékmondatot: „A gabonát learatták, mert megérett.0 „Amint atyám hasa jött, munkáhozfogott" „Gondolkodtam magamban, hogy mit tegvek." „A ki sokat akar tudni, annak sokat kell tanulni." Most nézzétek meg, minő beszédrészssel kezdődik; de néha névmással is. As alárendelt mellékmondat állhat a fő-mondat előtt, vagy után; azonban sokszor s fő-mondat kösé ékeltetik. Pl. „A rózsákat, melyek szépen illatosnak, tavai (Utettem kertembe.* Azonban soha el ne felejtsétek, amint eddig lát-hattátok is, hogy a mellékmondat mindig v e s s s ő által válasstatik el a tőmondattól. Mi által válasstatik el mindig a mellék- saadó." A Il ik § ra pedig ezt mondja: Ha as uj adómunkálatbán oly osztályok foglaltatnának, melyek az előbbiben elő nem fordultak, azok holdankinti tiazta jövedelme a hasontermékeny-ségü kösségekben fenálló jövedelmi árszabály szerint határozandó meg stb., tehát e szakasz alkalmasható csak a mivelési ág váltosását szenvedett birtokra, de korántsem a mivel éa alatt álló birtok ősi osztályának tetszés szerinti megváltostatására; ugyanezen utasítás szakaszában hivatkosás történik as 1875. évi Vilik törvény 31- és 35-ik §§-ára, mely szakaszok a felvételt tárgyazzák, de nkn jas osztály megváltoztatását Én tehát, mint laicus, ast tanácalom a szakembernek, hogy a legnagyobb önhittsége mellett is jó less a törvény és a törvény végrehajtásához kiadott utasításokat többször elolvasni és védencsének javasolni, hogy as is ragaszkodjék a törvényhez és járjon el as utasítás szerint, mert a kormány nem ast akarja, hogy a földadó igazságtalanul vettessék ki, hanem ast, hogy igazságos megadóztatás léte sittessék, a mostani munkálat csak kiigazítása a múltnak és nem országos átváltoztatása, majd, ha országosan less uj adócataster, akkor fognak a most létező osztályok megváltoztatni, módosít tatni és ki bővíttetni, ez úttal alap a mult, a jelen pedig csak annyiban alkalmazandó, a mennyiben a mivelési ágban változás történt Maga a czikkiró beismeri, hogy a járás leírásra a minis téri utasítás csak 24 órával ezelőtt érkezett meg, tehát ép azon alap, melyen az osztályok megváltoztatása lehetséges, még csak esután történhetik meg. Mit akar tehát Ritter ur, hogy előre as osstályokat, illetőleg a földeket más osztályba sorozza ? azt nem tudom, valamint azt se tudom, hogy asobornakí legelő-birtokot hogyan tudta rétbirtokba áttenni, mikor azt legeltetik jelenleg is, hisz az 1875-ik évi Vll-ik törvény Il-ik fejezet 10 ik §-a a legelőről ast mondja, hog^: „Legelő azon tér, mely rendesen legeltetésre szolgál, az adófó-könyvben ennek külön rovata van." Válaszának azon részét illetőleg, hogy a tévezikkesée ellenében tnd módot találni megakadályozni, csak annyit mondok, míazerint ezt nem ön, de más mondhatja, hogy téves; egyébként legyen meggyőződve, bogy handa-bandáitól vissza nem riadok, a közigazság és a törvénysértés érdekében mindig és minden körülmény közt felszóllalok, sőt ha kel) és ha fel-szóllalásáme téren nem hassnál, illetékes helyen is a törvénynek érvényt tudok aserezni. KOVÁTS. Helyi hírek. — Hivatala». A belügymlnisterinm vezetésével megbízott magyar, ministerel-nököm előterjesztése folytán Űrményi József kamarást és udvari tanácsost Zalamegye főispánjává nevezem ki. Kelt Sehonbrnnban, 1876. évi szept hó 19. Ferenrz József s. k., Tisza Kálmán s. k. /• — A postai levéljegyek megváltozta-tása. A hivatalos lap a keresk. miniszter egy rendeletét közli, mely szerint azon postai érték- mondat a főmondattól ? —- Következik az ismétlés és írásbeli gyakorlatok kidolgoztatáaa« Jegy este: RUMSZÁUER SIMON, a kör jegyzője. Népdalok. i. Holdvilágos éj idején, Szomoruftta ágain, Sir as árva kis gerlicse S «Ímerengem dalain- Megnyugodott bús szivem, bogy A gerlye is szomorú, Nemcsak engem, hanem mást ia Gyötör a szerelmi bú. n Piros arezn kis galambom Be szeretlek tégedet; Ugy szeretlek, mint agy kedves Lányt szeretni esak lehet- Te vagy aa én Qdvöaaégaa, Reményem éa csillagom, Hogy szeretsz-e ? nem kérdezem, Mert hisz ast én jól tudom. III. Késő Sas van, paszta lett már A határ, Elköltözött a vidékről A madár; Nem engedi hej, megérnem Aa idő, Hogy lássalak téged eaalfa Szerető. És ha egykor ismét eljön Majd a nyár, Meglásd, hogy a sírban nyugszom Arra már; Egyre kérlek, nézd meg majd a Temetőt, 8 keresd fel az egykori bfi Szeretőt. ZÁDORY. jegyek és bélyeges nyomtatványok, melyek 1871-ik év május 1-én hozatta^ forgalomba, a melyeken jelvényképen Ő császári és Apostoli király Felsége arcsképe és a magyar czimer díszlik, névsserintaz ily jelvény ü 2,3, 5,10, 15, és 25 kros levéljegyek, 3, 5, 10, és 15 kro bélyeges levél borítékok, azT> kros utalványlap, 10 kros utánvételi jegyek, folyó évi deczember végével a forgalomból végkép kivonatván, as 1877. január 1-től kezdve caak azon dijjegyek és bélyeges nyomtatványok maradnak érvényben, melyek 1875. october 1-én hozattak forgalomba s melyeken jel vényképen magyar korona alatt borostyán és cserfaággal körzött levélalak van nyomva. Kivétel alá esnek a nyomtatványok bérmentesítésére szolgáló két krajezáros m. czimszalagok, melyek lovábbi intézkedésig 1877. január 1-én tul ís érvényben és forgalomban maradnak, as 1877-ik év január 1 jétől kezdve oly levélküldemények, melyek a fent elősorolt régi kiadású dijjegyekkel leesnek bérmentesítve, azon képen a régi jel vény ü levelező lapok bérmenteti enek ül fognak tekintetni, s kétszeres levélportóval megterheltetni, a régi jel vényü utalványok és utánvételi jegyek pedig el nem fogadtatnak. A folyó évi deczember végén tul egyesek kezei közt fennjáradt régi értékje-gyek és bélyeges nyomtatványok, ha asokon a használat semminemű nyoma nem észlelhető — 1877 márcsius végéig minden postahivatalnál ujakért cserélhetők ki. As esen határidőig ki nem cserélt régi dijjegyekért és bélyeges nyomtatványokért a postakincstár semminemű kárpótlást nem ad. — Balaton-Füreden a fürdőidény be-zártával szeptember 14-ig 1118 folyószám ban 1679 fürdővendég jelentkezett. — Nyugtatvány. 18 frt, azaz tízen nyolez forintról, melyet Bátorfi Lajos szerkesztő ur a helybeli pénztárnál lefizetett és pedig mint Deák Ferencz emlékszobrára befolyt adományokat a 7528. számú beteijeaztett alairásí ív szerint Nagy-kanissai m. kir. adóhivatal 1876. ssept. 16. Zók Nándor, m. k. Dávid János m. k. (P. H.) — Látogatás az ípartunoncsok iskolájában. Kötelességemhez mérve mult vasárnap, e hó 17-én déli 11 órakor meglátogi ttam a nagy-kanizsai ipartanoncsok iskoláját, egyrészt a tanoncsok rendes, vagy rendetlen megjelené-sök végett, másrészről as ipartársulat választ mánya által kiküldött ellenőrzési küldöttség működéséről magamnak bővebb tudomást sser-zendó, az iskola helyiségbe érve, t. Horváth Pál igazgató ur ¿Ital szívesen fogadva felmentünk az osztályokba a folyosón szemközt jőve üdvöz-ém épen a tanonezok két tanítóját, .ez volt 11 órakor a tanórák közepén, meglepettem, bogy ezen órában s főkép együttesen találhatók, oly órában, hol a tanítás a központot képezi, (köztünk mondva egy kis hanyagsági gyanúperrel éltem a tanitó urak irányában) de hamar megbántam gyanuskodásomat, mert midőn az első osztályba beléptünk, elszorult a szivem, midőn négyszáz létszámra menő tanoncz helyett 6, szóval mondom: hatot, a második osztályban 12 találtam, vigasz taiásomra mindegyik az ipar-társulat tanonczai voltak, sajnos azonban, hogy azon iparos urak, kik mai napig is vonakodnak a törvényszabta rendes társulatba belépni, egyetlen tanoncsuk által sem volt az iskola képviselve — azon kérdésemre, hogy: hát s mult évbe hogyan lett az iskola látogatva ? Igasgató ur sajnálva jelenté ki, hogy bizon tavai is csak igy ment, eleget sürgették különféle helyeken, de eredmény nélkül msrsdt minden, ha ez igy áll tisztelt ipartársaim, akkor mi lesz belőlünk ? ha mi már csirájában elfojtjuk tanoncsaink szellemi fejlődését, mely később oly hatalmas támogatója as anyagi létnek, hová vezet es bennünket as iparterén ? nincs e előttünk szomorú példa, hogy számtalan ipartársunk, kik különben a legbecsületesebb emberek és hs tollat adunk kezökbe, még nevöket sem tudják aláírni; tehát nem kötelességünk-e az uj nemzedéket humánus bánásmód és iskoláztatás által ugy nevelni, hogy a hanyagság átka as utó korban bennünket ne terheljen. Uraim ez hazai kérdés, tehát hazafiúi kötelesség is, félre kell vetni minden közönyösséget, itt as ipar fejlesz tésről van szó, tömörülés, szíves egyetértés éa kitartás, hossá rend, mi mindennek a lelke; igy megfogja teremni a nagy-kanizsai ípartár-salat zászlajára kitűsött jeligét: fejlődés, szorgalom és verseny, e három kincs meghosandja azon elégtételt, mit meghozott a Gyulai honvédőinknek a király szava, hol ő mint főhsdur felkiáltott: „erre egy nemzet sem képes. Ezt csak mi tudjuk tenni" e honvédek uraim szinte gyermekeink ugy, mint a tanoncsok, ók a ta nulás által oda vitték, hogy most világhírűek és a nemzet büszkeségei lettek, és mi iparosok maradnánk hátra? kik hivatva vagyunk a középosztályt képviselni, nem uraim, a fejedelmi •só már maga ösztönöz bennünket a szorgalom, •zeUemi fejlődés és hazafiúi kötelességre, tehát hogy méltó polgárai legyünk szeretett hazánknak, oda kell, hogy törekedjünk, ne caak magunkat — hanem első sorba taaonczalnkat ne véljük a rendes iskolástatás által, jó számolás, könyvvitel, rajz s némi reál »mertetés elég egy iparos tanoneznak, és ha mindezeket megU- . nulta s idővel a társadalom önálló *gja less. büszkén fogja elmondani, hogy ő a nagy-kani-wai ipartársula| növendéke. A*on reménybe, hogy ssavaim viszhangra találnak, kérve kérem önöket uraim, hogy ne vonják el ast a két órái minden vasárnap szegény tanoncsaiktól, sót jjigoruan vizsgálják meg igasoláaí könyvecskéjüket, nehogy a hatóság által fizetett tanítók a kitűzött tanórákban tétlenül töltaék a drága időt b igy reátik nézve pedig elérhessük a czélt, melyet magunknak kitűztünk. Kápli AnUl társulati alelnök. — Meghívás. A „Zala szent-gróth-járási unité-kör" f. évi szept. 28-án reggeli 9 órakor a szent-gróthi népiskola helyiséében gyűlést tarund. Ugyan e napon a gyűlést megelőzőleg (tlaszt-r József — a kör elhunyt elnöke — kegyeletes emlékére ünnepélyes gyászisteni szolgálat fog tartatni. Tisztelettel meghivatnak az illető tag urak, ugy szintén az érdeklődő tanügy .barátok. Az al-elnökség. — Tnkey Kálmán emlékére Párisban is tartottak isteni tiszteletet, melyen nemcsak a párisi magyar egylet tagjai, hanein a franczia előkelő világból és a munkás osztályból sokan voltak jelen. — Hajó közlekedés a Balatonon. Siófok és Balatonfüred közt a „Kisfaludy gőzös" heten-kint kétszer közlekedik, t i. szerdán és azom-baton délelőtt. — A veszprémi püspökség birtoka 86 éter boádat tesz, adósság 400,000 frt van rajta. — — Merenye és Újlak közt az ut aséle 3 ol mély, ily mélységbe zuhant f. hó 18-án este N. M. ur kocsija és lovaival s csak az isteni gondviselés menté meg öt a baláltól, általunk köszönetét jelenti a merenyei plébános és tani-ló uraknak, kik gyors segélyt nyújtani szives kedtek. — Kisfaludy Sándor koszorús költőnknek, balatonfüredi emlékszobra helyett a dwzesb és hívebb elkészülvén, 9 ezer forintba került, a szoborbizottság érdemes elnöke Barcza Sándor ur értesité a balaton-fiiredi furdőigaz-gatóságot, miszerint f. évi oktober közepén az uj emlékszobor rendeltetése helyére szállítható. A mostani szobrot néhai főispánunk Hertelendy Kál mán öröKáron sajátjává akarta tenni, hogy badacsonyi szöllejében elhelyezze. Igen óhajtandó volna, ha koszorús költőnknek (bár nem eléggé sikerült) arczképét Nagy-Kan issa város megszerezné s a tőgymnasium mellett elhelyezné, szép feladata volna a „Fiatalsági társaskörnek" Hy tmlék megszerzése. £ szo borügy ben Jókai Mór következőlegiraz „ Életképek"-ben: A balatonfüredi idény ez évben a legörvendetesebb tény-uyei végződött, meJy egyúttal a jövő idény fényes megkezdését is fogja képesni : ,Z a 1 a m e-gye elkészitteté az uj Kisfaludy-azo b r o t.u Mint Barcza Sándor volt alispánnak Écsy László igazgatóhoz irt leveléből értesülünk, Zalamegae közönsége elhatározá, hogy az eddigi Kisfaludy^obrot, melynek gyarló technicai kivitele az idegenek előtt sok restelkedésre adott alkalmat, a közsétányról eltávolítja s helyébe másikat emeltet, mely a hasai szobrászat jelen fejlődött korszakához méltó legyen. Eleinte a régi szoboranyag ujraöntetése volt tervben s a költség 2000 forintra szabva ; később azonban Zalamegye közönsége azon emelkedett nézetpontot foglalta el, hogy ha uj emléket késsittet, as teljesen művészi alkotás legyen s igy került as uj szobor kilenczezer for in tba, melyet, bogy, Zalamegye közönsége az Ínséges évek során is becsületbeli kötelességének tartott a hasai művészet oltárának áldozatul hozni, azért mind * kezdeményezőknek, mind a megye közönségnek a legőszintébb hazafiúi elismerés legyen jutalmuk. — A szobor készen áll s felállítására A szállítás és felemelés költségeit a balatonfüredi igazgatóság vállalta magára s a leleplezi ünnepély jövő évi május 20-ikán fog megtartatni, mely valódi nemzeti ünnepül kinálko ük. a szobor készítője ifj. Vay Miklós, öntése pedig Bécs egyik jó hirü gyárában történt. Most aég az a kérdés maradt fenn, hogy mi történjék a régi Risfaludy-saoborral ? A zalaiak attól a - gondolattól eleve elálltak, hogy a szobrot, mint öotanysgot használtassák fel: es a szobor, mint művészi alkotás, elhibásott mfi ugyan; de még » egy hasai művész erkölcsi tulajdona, melyet &noak akarata nélkül megsemmisíteni nem szabad ; másrészt pedig as a kegyelet is van hozzá kötve, hogy azon bizottságnak, mely Zalame gye rendeletéből ast a szobrot készitteté, Deák Ferencz volt az elnöke. (A ki bizonyán oka nem volt, hogy a szobor olyan roszul átkerült: & minta, melyet ő elfogadott, s melyet ott lát tunk mindig az íróasztalán bronzból öntve, *lég csinos éz ízléses volt, hogy es asután nagyin kivivé oly torzalakká fog átidomulni, ast Üeák nem sejthette.) Tehát azért sem engedhető meg a régi szobor összetöretése. — Mi legczélszerübbnek találnók, ha ugyanazon fürdőhelynek valami nem oly közszemlére provo-helyén például a parkban, vagy az uj fürdőház udvarán állíttatnék fel a azobor. Ez most már történelmi emlék. Emléke Zalamegye áldozatkéssségének, s emléke a magyar mfivé- fejlődésének. Honfi és idegen megtekint hetné egymás után, elébb as ujat s aztán a régit, 8 *kadna mindig, a ki megmagyarázná neki a kljegyzésre méltó tényeket, a mik mind a ket tfltfz elválhatlanul vannak fűzve. Ha es ménk nem találna pártolásra, akkor indítványozzuk, hogy vegye ast meg valami köze) lakó magyar főúr, vagy helybeli villatulajdonos s állítassa fel a aaját parkjában, ha senkinek sem kell, késs vagyok magam megvenni e kicsúfolt, detronált szobrot; de Lóránt keresztfám „vasfejű bácsi''-ját összetöretni nem engedem. Jókai Mór. - Alsó-Lend várói Írják lapunknak: Az alsó lendvaí nyilv. izr. iskolában f. hó 13-án tartatott meg az évi zárvizsga, mely alkalomra helybeli lakós tek. Földi János ur volt szives 5 frtnyi jutalmat felajánlani ason növendék számára, ki a magyar nyelvben legszebb előmenetelt tanúsított. Nevezett urnák a tanügy iránt átalában s különösen a honi nyelv terjesztése iránti érdeklődése elismerést érdemel. A vizsga alkalmával a tanoncsok minden tantárgyban szép készültséget mutattak s a kitközaég elnöke csak a szülők érzelmeinek adott kifejezést, a midőn a tanítóknak megelégedését nyilvánította és köszönetet szavazott. Miután a fennebbi 5 frt. és még a Molnár Pál-féle 100 frt. alapítvány után eső 8 frt kamat a kitüntetett növendékeknek átnyujtatott, ason meggyősődésben távoztunk, hogy gyermekeink nevelése és oktatása ezen tanodában hivatott kezekbe van letéve. — Ez alkalommal nem mulaszthatom el még egy más ügyről megemlékezni. Zalamegye egy korábbi rendelete értelmében ugyanis a megyebeli járáai orvosoknak kötelességévé tétetett, hogy a falusi bábákat ssóbeli oktatás, illetőleg utasítás, felvilágosítás által hivatásukra némileg jobban eiőkéazitsék, hogy ezáltal a mennyire lehetséges, a szüléseknél a bábák tudatlansága által oly gyakran előforduló szerencsétlenségeknek némileg eleje vétessék. A megye főorvosa, Dr. Gréss János ur a megyei rendelet mikénti foganatosításáról tudomást sserzendő, körutat tesz és f. hó 12 én városunkat is meglátogatta. A városház termében összegyűlt falusi szülésznők értelmes feleletei és tájékozottsága által meggyőződött a főorvos ur, hogy itt a járási orvos ur Dr. Király Mór igen komolyan fogta fel és nagyon lelkiismeretesen feselte az ügyet s a főorvos ur nem is késett teljes megelégedését kifejezni és köszönetet szavazni járási orvos urnák buzgó fáradozásáért. — Valóban nem csekély feladat egy csomó tudatlan, irni és olvasni nem tudó asszonynak értelmi felfogáaá hoz mért előadást tartani, nyelvükön beszélni, minden egyes műszót más közönségessel pótolni. Dr. Király Mór járási orvos ur megfelelt feladatának és a főorvos ur méltányolni tudta fára-dosását, mert még magán körökben is igen elismerőleg nyilatkozott ezen szülésznők kiképzéséről. De a nagy kösönség háláját is érdemelte ki magának járási orvus ur, mintán némileg biztosítva vagyunk, hogy a bábák tudatlansá gából eredhető szerencséden szülési esetek mindinkább ritkulni fognak. x x. — A dunántuli lóverseny egyletnek őszi versenyei Sopronban 1876. Első nap: Vasárnap, october 1-én, délután 2 órakor. Minden fél órában egy verseny: I. Asszonyságok-dija 100 darab arany. Urlovarok 7 aláírás. II. Fes-tetits-dij 1000 frt 8 aláírás. III. Eszterházy dij 1000 frt 16 aláírás. IV. Széchenyi dij 1200 frt. 18 aláírás. V. Állam dij 350 db. 10 francos arany 8 aláírás. VI. Oroszvárí-dij 1000 frt. 9 aláírás. VII. Mesei gazdák dija 50 darab arany, Sopronmegye által felajánlva; 30 darab az el sőnek, 15 a másodiknak, 5 a harmadiknak. Futhat minden Sopronmegyei oly mesei gazdának tulajdon lova, ki község bízonyitvány mellett képes bemutatni, hogy a ló félévi tulajdonában van. VIII. Erdődy-dij 1000 frt. Akadály verseny, felajánlva gróf Erdődy Ferencz által. Handicap; futhat minden ló 5600 meter ca. 31/» mfld. II aláírás. Második nap t Hétfőn, october 2-án, délután 2 órakor. Minden fél órában egy verseny. I. Allam-dij 200 db. 10 frankos magyar arany 8 aláírás. II. Polgárok-dija G00 db. arany, 100 db. Sopron az. k. város polgáraitól, 50 db. az iparosok, és 350 db. as egylet Által felajánlva 33 aláírás. HL Dunántuli dij 3000 frt. Handicap 19 aláírás. IV. Sopron megyei-díj 200 db. arany felajánlva Sopronmegye által 15 aláírás. V. Eladó verseny 700 frt. (Nevezés october 1-éig éjjeli 12 óráig, a dunántuli ver-seny-egylet titkáránál.) VI. Mesei gasdák versenye 45 db. 10 francos magy. arany adja az egylet. 30 darab az elsőnek, 10 a másodiknak, 5 a harmadiknak. Futhat minden dunántuli mesei gazdának lova, városi hatóság vagy községi bírónak bisonyitványa mellett, hogy fél éri tulajdona, VH. Lovaregylet akadály versenye 400 frt. és tiszteletdíjak as 1-ső és 2 ik lovag számára. Helyek ára: Első emeleti páholy egy napra 15 frt két napra 25 frt Földszinti páholy egy napra 5 frt két napra 10 frt. Födött sártszék egy napra 80 kr. Emelvény ülés egy napra 50 kr. Kocái jegy egy napra 15 frt Lo var jegy egy napra 2 frt Állóhelyek 40, 30 és 10 krért kaphatók a szivarboltban Krippel kávéháza mellett, verseny napon a pénztárnál. Páholyok, zárt és emelvény ülés, kocsi- és lovaijegyek a titkári irodában, mely a t cs. közönség kényelme végett: T. Pöttyondy Ágoston ügyvéd ur irodájában léssen — Sep-tember 30-án, October 1. és 2-án reggel 9 órától egész 12 óráig kaphatók. — Verseny napon a pénztárnál. A t cz. közönség érdekében figyel- meztetik a 40, 30 és 10 kros állóhely-jegyeket megtartani, hogy megvizsgálásnál azokat előmutathassák. a t cz. közönség kényelmére as 1-ső és 2-ik versenynapon délután 1 órakor az első, V*2-or * második és ha szükséges */h2 or a harmadik különvonat fog a győr-eoproni pályaudvarból a versenytérre indulni. A rövid gyalogút a pályatérre zászlók által less kijelölve. A verseny után 6 órakor térnek a vonatok viasza. — Jegyek kaphatók as oda éa viaz-ssajővetelre együtt a szivarboltban Krippel kávéháza mellett és a Győr-sopron vasúti pénztárnál és pedig H-ik helyre 20 kr., IH-ik 15 kr. A dunántuli lóverseny egylet titkánága. — Rövid hirek. A fegyverszünet 10 napra köttetett Törökország és Sserbia között — As egyetemi könyvtár igazgatója Ssinnyey József jeles tudósunk lett. — A .Baloldal" esi-mft lap megszűnt. — Feleki Miklós felgyógyult — Bpesten egy napssámosnő huszadszor szült — Fővárosunkban 500 szép lovat vásároltak a szerbek orosz-arany pénzen. — A képviselőház megnyitása után ismét elnapoltatik. Tardosked-den Juháss Pál szöllejében egy szőllőtőn 305 fürt van. — Kőszegen kereskedelmi tanodát nyitnak. — Szende Béla miniater gr. Mikó temetésére Kolosavárra leutazott — A képviselő-hás szept. 28-án délelőtt 11 órakor tartja első ülését — A porta kinyilatkoztatta, hogy a béketárgyalásokat a szerbkirályság kikiáltása daczára zem szakítja félbe. — A Dniester torkolatánál az oroszok már 120 ezer főnyi sereget vontak össze. Vegyes hírek. — Papir kaptárok. Egy cseh méhész-gazda kísérletet tett Dzierxon-féle kaptárakat papírból gyártani. A papirt ugyanis egy üstben vízzel és asstalos-enyv hozzáadásával folytonos keverés között főzte. Az igy nyert kásasserü tömeget átlyukgatott és méhkasszerű bádogmintába öntötte és abból függélyes nyomás által a vizet eltávolította. A száradás után, hogy a méhkas el ne görbüljön, a bádog-mintát szétszedvén, a külsőfalaiban késs méhkast teljes kiszáradás végett árnyas hely re állította. A belső felszerelés után as idő elleni védszerül olajjal festette be. Ily méhkas olcsó és a mozogható keret-építkezésre igen alkalmas lenne, mert ha egyszer kiszáradt, nincs a reped esés és megve-temülésnek ugy kitéve, mint a fa-fal. Ezen papirfalak könnyüségök által igen alkalmasak volnának a vándor-méhtenyésztésnél s keselé-sök igen könnyű. A teleltetés — minthogy a papir igen roaz melegvezető — velők kitűnően esskösölhető, legalább Berlepsch, dr. Dsíerson, Dathe és mások a kettős deszkafal közé papír berakáaát ajánlják a mozgó kasoknál, hogy a teleltetés sikerüljön. (Föld. Érd.) — A világ vég*. Ast már tudjuk, hogy Enying a világ közepe, de a világ végéről még nem volt tudomásunk. Sikerült ezen bekövetkezendő siralmas eseményt felfedezni nem ré giben Csatra Giovani olasz böleznek, kinek állítása szerint már öt hó múlva (1877. jan. ll-ik napján, délelőtt 10 óra 33 perckor) egy eddig ismeretlen égi test, annyira megközelíti földgolyónkat, hogy ennek felületén mindent hamuvá éget. Most tehát csakugyan eldanolhatnók .a lumpácsi vagabundus csizmadiája'' szerint: Az üstökös csillag eljő s e világot palacsintává la-pitja. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. szeptember 14-tól — szeptember 20-ig. — .Arany Koronák os" czimsett saállodába: Halasy GySr. Ornber A. Temesvár. Ladiké H. Bécs. Triasek S. Triest. Babácsy N. Somogy. Kapotsfy N. Kaposvár. B. Hocbreiterné Porog-est.-Király. Je-kelfalnsy A. Budapest. Frigyes B. Potsán. Bogdán P. Kaposvár. Neubsner H. Stuttgart Koha N. Bécs. Al-másy T. Budapest Dalbea J. Kata*. Sváb F. Sárvár. Békésy L. Pécs. Képesy Gy. Csurgó. 8árkösy M. N.-Bajom. Stamsiaos M. Ssombatbely. Gy. Préré Angol-ország. Sényi H. 8omogv. Tonoás F. Leteoye. Hardy E Budapest Meisner H. Triest. Ifj. Talián Bécs. 8<hneuer M. Bécsújhely. Kronan A. Bécs. Borcsa M. 8<proa. Csessnyák N. Keszthely. Varga 8. Hrilfiit Gabich I. Ssombatbely. — „8 s s r v s''s h o s" caimzctt szállodába: Gald Z. Budapest. Bertalan Keszthely. Neumann Ssombatbely. Hofmann J. Zákány. Fried A. Kaposvár. Sebeffer A. Kaposvár. Danilovic 8. Temesvár. Szabad fy E. Ssombatbely. Bbriicb I. Bécs. Kugier Bécs. 8Urn M. Budapest Zakál Gy. Leteoye. Csorba E. Kaposvár. Easö F. Monostor-Apáthi. Kaiser J. N. B4cs. Fleisebmano W. Bpest Dörken O. Bemsebeid. Bttykay G. Budapest. Huszár K. Budapest Abeles M. Btdapest Kobs L. Budapest Borgl J. Bécs. Wiener H, Bécs. Hoscbe Brftnn. Schmidt A. Puszta-Körmend. Wainberger N. Budapest. Sebmid J. Pola. Frits 8. Mannheim. Neubaner A. Szombathely. Löwy M Be-letna. Szegedi A Eger szeg. -KováU K Egersaeg. Molnár E. Csáktornya. — .0 rossl ánhos* czimzett ssállodába: Tíreky J. Na-Vita. Fürpass J. Fürstenfeld. Schwarts H Weissenb«rg. SchweiUer J. Siófok. Hirscbmann N. Csáktornya. Kohn J. L. Sopron. Wehie E. Prága. Mupuitter Csörgő. Marbaly L. Poriak. Schubert J. Zombor. Fridman M. Pest. Pfaf Zs. KSsaeg. Molnár L. Saigetvár. Beck V. Keszthely. Láng G. Pápa.Laa-uer N. Györ. 8iet J. Fftrstenteld. LyubiU Gy. Légrád. Wldrieh G. Bécs. Meyer H. Zágráb. Wemer J. Pert. Gfcckman A. Pest. Mohiár F. Kisfalad. Tuboly Jen« Sasntgróth. Marton Ignáca Székesfehérvár. Konyári N. Leteoye. Csabi L. Letenye. I -- Lottobvsns. Brűnn, szept 2I-án: 86, 74, 82, 12, 56. Pfaeri árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kauizsaváros piaezbístosi könyvből: 1876. évi septomber hó 20-án. Busa legjobb suly 40, ''/, baktoUterkint, 100 kilogramm szerint: 10 frt — kr., kOzépsserfi suly 38, 9 frt 40 kr. — Kétsseres legjobb suly —, — frt — kr. kOzépeserfi suly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly 87,7 frt 20 kr., kOsápszar* suly 85, 6 frt 50 kr. — Árpa legjobb suly 8S,6 frt — kr., kSzépexerfi suly SO, 5 frt 60 kr. — Zab legjobb suly 30, 6 frt 60 kr , kOsápsssrfl suly 19, 5 frt — kr. — Kukoricza (tengeri) 7 frt 60 kr. — Burgonya 1 frt 60 kr. — Szin-liaat 28 frt — kr., zsemlyeliszt 21 frt — kr., kenyér-liszt fehér 16 frt — kr., fekete 12 frt — kr. — Rizs 23 frt — kr. — Busa-dara 28 frt —. Árpa-kása 32 frt — kr. — Borsó 28 frt — kr. — Lencse 28 frt — kr. — Bab 7 frt 60 kr — KOles-kása 11 frt — Savanya-kápoasta — frt 16 kr. — Savanyú-répa — frt 12 kr. Sséna ó legjobb 3 frt — kr., kOsép-sserfl 2 frt 60 kr.; sséna uj legjobb 2 frt — krM kSsépesertt — frt — kr. — KOtOtt- vagy ágy-saalma legjobb 1 kéve 16 kr., — kSaépszerft — kr., saalma takarmánynak való legjobb 8 frt — kr., k&aépsaarfi 2 frt 60 kr., ssalma alomnak való legjobb 2 frt 80 kr„ kflsépszerfl 2 frt — kr. — Uj-bor hsctoliterkiat 8 frt — kr. Ó-bor 11 frt 60 kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter ecset 8 kr. — Bükkfa, egy kSbméterkint, egy méter hosesu hasábokban, km csatra ká ss >1 — frt — kr , keresztrakás nélkül 3 frt 60 kr. — Cserfa keresztrakással — frt — kr., keresstrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keres átrakással — frt —- kr., keresztrakás nélkül 2 frt 60 kr. — Kósaéu a bányából 100 kUognunmkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcséból, egy kilogrammkint 64 kr. — Árpadara — frt — kr. Fagyugyertya öntött 64 kr., mártott 68 kr. — Ssappan 38 kr. — Nyers fagygyu 81 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm sserint 48 kr. — Boijohus 64 kr. — Sertéshús 60 kr. — 8zalonna 80 kr. — Disznózsír 96 kr. — Msrhaiair 1 frt — kr. — Köménymag 56 kr. — Vöröshagyma 12 kr, — Foghagyma 80 kr — Fitt só 15 kr., k6-só 13 kr. — Bors— frt 95 kr. - Paprika 70 kr. — Czukor 50 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, v. aljegysS. Érték ét viltéftfyaa szeptember 23. 5*/« metaiiques 66.45 ; 5*/« nems. kölosön 69.65; 1860-ki álladalmi kölosön 112.10; bank-réazv. 8.69— ; hitelintézeti részvények 150.50; London 121.25; magyar földtehermentési kötvény 74.90: temesvári földtehermentési kötvény 73.75 ; erdélyi földtehermentési kötvény 74.25; horvát-slavon földtehermentési kötvény 86.— ; estist 101.50; cs. kir. arany 5.79— ; Napoleond''or 9.66 Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmatató óra szerint, indul Kan is« ár ól Vonat hava: szám Ors Pere. Id6 206 Essék, Moh4es,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 216 . „ n . 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 68 reggel 202 ...........26 délut. 204 ........... 11 30 estve 313 Bécsbe (Ssombathely, Bées-Ujhely felé)5 8 reggel 301 . .........11 48 estvs 815 Sopronyba ...........3 38 délut. 203 Trieestbe és Pragarhofon keresztül Grácz és Bécsbe . . . . 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresstfll Gráea és Bécsbe ......«47 délut. Brkesik Ksulisárs /WfWláí • 216 Essék,Moháes,Dombovárs Fiaméból 1 41 délat 206 . w . II 11 estve 203 Buda-Peetr81 ........ 4 20 reggel 201 ........... 2 6 délut. 211 „ ......... 9 44 estve 314Bécsb6l (Ssombath. Bécs-Ujbely)fel61 10 27 estve 302 „ M . reggel 316 Sopronyból ........11 53 déleL »14 Bécsből Grács, Marbarg. Pragerhof felíl ......... 4 12 isggsl. 20t Triesat- és Bécsból Marburg, Pragerhof fs!8l.........1 21 délut 204 Trieest-és VUlachból Prágerhof falói 11 — "tve Marburgba esatlakoaáa VUlacb és Praooestestbe. . , . . Fiaacesfestból. ti 24-« 38-lg 1876. Bó- és hsti- Kath. és prot Görög 9 aap naptár j naptár utj 89. Jésas egy vixkórost gyógyít meg. Lukács XIV. ¿4 Vasárnap A. 16. G«U. 18 A. 16. Aut M 26 HétfS Kleofás 13 Kornél 26 Kedd Cyprian 14 f felmag. m 27 Sswda Kozm. D. 15 Nieetas m 28 Csütörtök Vencsel 16 Eaphe. A. 29 Péntek Mihály A 17 8ó6a S 30 8sombat Hieroo. 16 Eumen a Felelős szerkesztő : Bátert Ujts. Nyilvános köszönet. Fogadják mindazok legmélyebb kössöne-temet, kik boldogult édes anyám, özregy Schwe-der Jáaosné gyásskiséretén jelenlétükkel fájdalmunkat enyhíteni szíveskedtek. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. sept 20-án. SCHWEDER ADOLF. •) E rovat alatt köslöttért felelSsaégM vállal s Wciden.tr*«« Breslau< Weidenatr.t.<«.«e 10. Akár mely uiiuöaégfi állást keresendők bel- éa külföldéin xzonn.il, vagy kérőbbre elhelyeztetnek a __ „NORDSTERN"--- rzégú központi elhelyezé*! irodában Brcslauban. (18G 3-30)] Tudakozódások 20 kr. értékű Ierélbélyeg melléklésével intéztessenek. F. J. Allástadók ingyen kapják az alkalmas személyiségekre vonatkozó utasítást. Wajdits József köny vkereskedésében Nagy-Kanizsán (183 3--*) " kaphatók: Feltűnő olesóságu monogramm-levélpapirok KANITZ O. papír, iró és rajzszerek raktára Budapest Dorottya-utcza 12. sz. ajánlja mindenféle iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levélpapírt és borítékokat, fekete czéguyomattal üzleti-, jegyző- és másoló könyveket, valamint e szakmába vágó legkülönfélébb árukat. Azonkívül u legdivatosabb monogrammokat arany és különféle színekben, melyek saját műnyomdámban készíttetnek cl Nemkülönben látogató- és czimjegyeket is a legrövidebb idó alatt. Postai megrendelések pontosan és gyorsan utánvét mellett eszközöltetnek. (1G6 11 -12) Haszonbérleti hirdetmény. A főtisztelendő zalavári apátság jószágkezelő hivatala részéről közhírré tétetik, hogy Zala-Egerszegtől ''/« órányira a Zala vizén lévő c s á c s i 3 kerekű és 4 garatos vízi malom 1877. évi Szt.-György naptól —Tiárom egymást követő évre haszonbérbe adatik. '' (187 3—3) Felhivatnak a t. cz. bérleni szándékozók, szíveskedjenek evégből e hó végéig, legfeljebb oktober 15-ig Zala-Apá-thiban a jószágkezeló hivatalnál jelentkezni, hol egyattal a bérleti feltételek felöl is kellő tndomást szerezhetnek. Zala-Apáthi, 1876. september 15. A jószágkezelőség. 200,000 frt főnyeremény! A legkisebb nyeremény 195 frt. 1876 - diki oktober 2-án lesz a kihúzása, az osztrák cs k. kormánytól garantirozott 1858* diki 42 ■iilit forístayi s. é. hitelsorsjegy kölcsönnek. A k » | c » 5 n nyereményei közt legnagvobb nyeremények: 200,000; 150,000; 50.0(10 : 25,000 ; 20,000; 15,000; 10,000; 5000; 2000; 1000; 500 frt rtb. és a legkisebb 195 frt osztrák értékben minden kibuzoit sorajegy ntán. Semmi máa sorsjegy kölcsönnél nincs nagyobb nyeremény lehetőség; a mindenkinek alkalma nyílik csekély betéteilei 2t«r*M frtot nyerni. Egy sorsjegy, serien a nyeremény számmal : 2 f rt; 3 sors-jegy : 5 frt; 7 aorajegy lo fit; 15 sorsjegy :. 2o frt o í, b a n k-jegyben. Becsea megrendelések, az Összlet beküldetvén vagy utánvétellel : gyorsan, lelkirsmeretesen s bérmentesen teljeaittetnek; a hivatalos játékterv közöltetik; minden érteaitéa készséggel adatik; s a nyeremény-jegyzék ingyen megküldetik ; mint szinte a nyeremény rögtön kifizettetik. Tessék tehát a megrendelésekkel mielébb egyenesen alólirt kereskedőházhoz fordulni. (185 3—4) J. Breycha Ín Frankfurt a M. Pestalozzi-Straase Nr. 8. 20 levélpapír 20 botitékkal csinos tokban színes monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 színes monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal di- szes tokban 1 frt 50 kr. '' Bámulatos olesóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol GO kr., 25 levélpapirés boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 2ü kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 „ 10 „ 1 » fél minister.......4 „ 20 „ 1 „ egész minister . . . . 8 — 9 „ — „ 400 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány névnyomással együtt csak 4 frt. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frt tói kezdve 2 frtig. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. Kitiyiő hatással bir X mint házi nzer gyoniorhajok, elrontott Kyouit»r m éftváKvtalaunágnál Dr. FERINI ELET-ELIXIRJE Egy nagy üveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. Egyedül megszerezhető FRANZ Y.-nél Holoubkaubau (Csehországban.) Ugyanott a rövid idó alatt oly nagyhírűvé lett kösz-véay-szesz, (mely idült köszvény ellen is használ) á 1 frt 20-krért szintén kapható. Ismét-eladók kerestetnek. (123 14—*)] Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a kedvezőtlen viszonyokkal számot vetve, áruinál egy további 3o°|0-nyi árengedményt léptetni életbe indokolva látja: Bettelheim H. én társa bécsi ehina-ezüst gyári raktára Rirztaerstrasse 14 sz. bazárban. Az árak és pedig : I dohánysxelence törökdohányhoz e. ft 4. —.most 1.50 2.75 6 kávéskanál előbb ft 3 50, most l.&Oj 6 evőkanál „ G asztali két „ 6 . villa . 1 levesmeró-k. „ I tejmoró-kanál„ 7.50 7.50, 7.50, 1 kávésvindsa kan. ft. 6.—, ft. ft.: ft. ft. ft. 1 vajas köcsög 2.75; 1 tbea-kánna 2.75 2 50i ft _ ft 1 pár gyertyát. . ft 6 ezukortáleza „ ft 1.50; 1 eczet * olajtartó, ft 3.—13 idom. cserdnga&z ft 3—, 8.-, 6—. 3.50, 8.-, 3—, 1.50 « 6-• 3-„ 1.20 ft 5.— ft 90 Különösen ajándékoknak alkalmas. 0 kés ) A hsszeaaéfy darab Ssz-ti villa > szevéve diszes tokban 24 ti evőkan.) frt beiyett csak 9 frt 6 kávésk ) 50 kr 6 csemege-kés ) 24 darab diszes ti csemege-villa ) tokban 26 frt be-R csemege-kanál) lygtt Csak 9 frt ti késtámaszték ) 75 kr. Legújabb pasta aranv, ezüst és china-ezüst tisztítására, darabja 25 kr, ti darab 1 frt 20 kr. Pompás táJczák, kávéskannák, theakannák, theáskészlet, asztal szerek, gyertyatartók, ezukorhintők, tojástartók, fogpiszkáló-tartók, asztalkendők, csatok atb. Vidékre utánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen. Kívánatra részletes árjegyzék küldetik. (104 21-^24J PDRITiS Haj-ifjitó-tej. A ,Parttas-'' nem hajfesték, hanem tejnemfi folyadék mely*majdnem azon csodálatos batáaaal bir, hogy 5sz haiakat megiíjit, azatí^asaan-kint még pedig Isfikésibb tizeazéfy nap alatt ama szint visszkadja, melylyel eredetileg birt! A „PzrttoS" nem tartalmaz festékanyagot. A haj tetszés szerint vízzel mosathatik, lehet fehérrel átvont vánkosou aludni ét gőzfürdőket használni, a festéknek nyoma sem vehető észre, mert a nem fest, h-nem ifjitja éa pedig a leghosszabb és legdúsabb n5i hajtatot és a férfi >aját és szakállát . Egy üveg „Parttas '' ára 2 frt. (poaUi szétküldésnél 20 krral több a készpénzzel vagy utánvéttel kapható: Frazz Ottó és társánál Béét, lh* rlabilferstrasss 38 szia. Nagy-Kanizsán valódi minőségben Práger Séia I gyógyszerész urnái. (135 12—25) Bátorkodunk a t cs. háziasszonyokat egy nagy takaritményra figyelmeztetni, mely abból áll, hogy a kávé valódi jó fügekávé vegyülésével készíttessék. Ezzel % előny jár, még pedig: 1 az ízlést ocmesiteni lehet és 2. a jutányos bevásárlrs lényeges ta-karitmányt hoz. magával. K rr.él ból kérjük hamisítatlan egy kísérletet tenni. Miután mi aranyozott papírban ¡STZZWr E £ P kávénk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódiságát illetőleg, 100 frt tal jótállunk, tehát lajstromozott védjegyünkről különösen tudomást venni kérünk. Sriunl Győzd s Fia. rs. kir. gazd. gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Stram és Klein uraknál. (179 4—*) 3000 kötetből álló magyar-német lilcsiiUiijYtárát ajánlja (184 2—*) Wajdils JW könyvkereskedése Nagy-Kanizsán. Olvasási dij havanként csak 60 kr. HOPPEL LAJOS aranyozó művész Pécsről (190 1-3) ajánlja magát mindennemű templommunkák, u. m. oltárok, különféle kép-és tükörkeretek aranyozására, úgyszintén elvállal oltárfestést és legfinomabb márványozást. Minthogy jelenleg a nagy-kanizsai sz.-Ferenczrendüek tem plomában működik, eszerint ideiglenes lakása a zárdában van, a hol is minden e szakba vágó tárgyakat a legfinomabb elkészitésre a legjutányosabb árak mellett elvállal. Állandó lakása: Pécs, fő-uteza Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása. Nagy-Kanizsán. 5AGY-KAMZ8A, 1876. september Tizenötödik évfolyam* a QétetMcf ár: J néu érr« 8 frt. ? (¿1 erre . . HJCT*» érT* Sfflf 70 kr. MrSstSssK $ hasábos petitaorbao 7 ®»»oó««or 6 ■ minden to»*bbi sorén 6 kr yyiJ.TTERRKN lorrfuJnnt 10 krert v*- xinei fel. . Sioestárt illeték minden , hirdotésért kSlö f^ü ) illet ret s \ SO kr. fizetendő zttlönf'' előbb: ozlOn A lap szellemi ílletó kösleményet _ mrlmstSktt, Tib- I r«k£&stán épület föld-isüu. — anyafi részét illető közlemények pe-dif a kiadóboi bér-■um ints—dflk: NAHY-KAN1Z8A Wlasslesfcár. Bérnsentetlen levelak eaak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. \ Késiratok tíum í i küldetnek. J Se» liagy-Kanizta varot helyhatóságának. nemkülönben a „nagykanizsai kereskedelmi s iiarbaalc", a .nagy kanizsai takarékpénztár- a ,zala»egyei általán« tanító-testület-, a .soproni kereskedelmi s iparkamaranagy-kanizsai kflhrálasztmánya* s tibb megyei és városi egyesület hivatalos értesitéje. Hetenkint ketszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre! „SALAI Y" mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. ("Wajdits József könyvkereskedésében.) Az aj decemviratus. I. A régi megye felett meghúzzák okt. 2-án a halálharangot. Csodálatos, hogy nincsen senki, aki jelenleg megsrrassa. Azt mondják, — elévült — nem a mostani korszellemhez való, most már mások az emberek, mások a viszonyok stb. szóval: a mór megtette kötelességét, a mór mehet. Igen ám, de váljon az uj megye, mely a régi örökségébe lép, fogja-e majd ugy s oly becsülettel megtenni a reá váró halmozott kötelességeket, mint a hogyan & régi formában a régi megye hivatásának oly derekasan megfelelt ?! Az elismerést a régi megyéktől megtagadni nem lehet, ki ezt tenné, az bünt követne el. Akár mint kicsinylik is sokan a régi megyei szervezetet, boms időben s jobb sápokban egyaráK bástyái voltak azok a nemzeti szabadságnak s erős várai az alkotmánynak. Az ellenség nyilai hasztalan hul- lottak az ősi védfalakra. Rést nem lehetett azokon ütni. Volt, nincs. — Okt. 2-ától kezdve, a réginek uj lép nyomába, most még fátyolozott arczczal áll előttünk. Nem tudjuk, áldást hoz-e, vagy visszavonást fog hinteni. Hidjük a legjobbat, mondjuk, hogy a vérkeringés friss és életképes leend s uj életet ád a zsibbadt tagokba; hisszük, hogy vil-lamfolyamként uj tevékenységi erély fogja áthatni a szervezet közegeit; hisszük, hogy egyetértés, vállvetett összműködés, kölcsönös bizalom, hazafiúi szeretet, mind oly kapcsok lesznek, melyek Magyarországon a jó közigazgatást rendes működésbe hozni lesz hivatva. Az uj megyékhez kötött remény minden esetre a közigazgatási bizottságokban feneklik. A közigazgatási bizottságok tisztikara megfogja tenni kötelességét. Erről nem kételkedünk. Ámde kérdés, váljon a megye által választott 10 bizottsági tag helyt fog-e állni emberül kötelességének. Ha igen, ugy a megye érvényesíteni fogja magát jöVóre is, ha nem, ugy a megye meghalt; szava nem lesz. De vigasztal végre egy, az pedig az, hogy találkozik megyénkben is oly 10 férfiú, kik a bizalom által odaállítva, havi köte-lezettségöknek eleget fognak tenni. Nem hisszük, hogy a közügyek iránti lelkesedés annyira kihalt volna azon osztályából a társadalomnak, mely csak nem rég is becsületnek tartotta .becsületből* szolgálni a megyét T—1. Szőllészeti és borászati előadások a n.-kanizsai m. kir. úilam fegyházban. Előadó: Tersánczky József tiasti megyei já-rásorvoa ur. Tizenötödik előadás. II. Az uj boroknak iskolázásáról és az ó boroknak pinczekezeléséről. „Az aj boroknak iskolázása éa az óboroknak pinczekezelése épen oly nagy fontosságú a bor életére, mint a szőllő felmunkálás módja, azért ia, hogy mily módon iskolázandó az uj és mikép kezelendő as o bor. elmondom terjedelmesen, hogy minden csinynyát megtanulhassák. Szólni fogok minden előtt." 1. Az uj boroknak iskolázásáról. .Iskolázni a bort az első 12 hónapban kell, most mindent tehetni a borral; éssszel, szorgalommal némely bornak mesés módon lehet emelni a becsét, értékét, legkivált a zamatos borfajoknál. De legyen az bármiféle, akár csigér, mégis kell, hogy as iskolán átvitessék, mert a jól iskolázott bor mindig több érő a nem iskolázottnál, jobb ize, zamatja, tartósságánál fogva. As iskolázás kezdődik az erjedés megszűntével és végződik a jövő szüret után deczember hóban. Módosai as iskolázás a borok színe és terméssete szerint és hogy jól megértsenek, jellemesni fogom azt sorrendjében.* nl. A fehér borok iskolázásáról a következő megjegyzést hozom: amint a must megszűnt zajosan erjedni, azonnal fel kell tenni az erjkészletet, 3 nap múlva hozzáfogunk a fejtéshez. Beverjük a hordó száját, csapra ütjük és lefejtjük egy másik tiszta, kénezetlen hordóba, hagyunk annyi ürt, hogy a felteendő erjkészlet csapos vége el ne érje a bort. A fejtést csappal és nem sárt géppel teljesítjük; a hordót megemelni nem szabad, nehogy a fenékre szállt nyálka és egyéb átfejtve legyenek, alját külön hordóban kezeljük. Megtelvén a hordó, feltesz-ssük as erjkéssletet s midőn e munkát bevégeztük, nincs egyébre gondunk, mint a heten kinti töltögetésre és hogy az erjkészlet víztartóját minden 2—3 nap múlva tiszta, friss viszel megtöltetik. Deczember hóban a bor már némileg tiszta, most fejtünk másodszor és e fejtéskor ki* egyenlítjük zamatra, szeszre és savanyára ugy, hogy zamatja kellemes legyen a szájnak, szeszét, ha kelJ, felemeljük 8—12 fokra, savanyát kiegyenlítjük, hogy G fokon alul, 7 fokon felül ne legyen. E kiegyenlítésnél tekinteni kell a fogyasztó közönség Ízlésére és arra, valljon bei-fogyasztásra való e a borunk, vagy alkalmatos es a külpiaezra is. Most letessssük borainkat az erjheiyiségből, hol folyvást fütöttünk, a boros pinczébe, hogy a kellő 14—18 fokú meleg« »éget megtarthassuk a teljes összeérésre.* „Ha nem bírna legkevésbé 6, legfölebb 7*/* fok savanynyal, akkor fölemeljük a savanyát borkősavval, tehát annyi 70 gramm (4 lat) borkősavat adunk minden 56^ liter (osztrák akó) borhoz, mennyivel kevesebbet mutata savmérő a 6 fokon alul, mert 70gramm (4 lat) borkősav egy fok savanyt szaporít. Ha szeszét akaijuk emelni, akkor minden akóhoz annyi kilo alkoholt keverünk, mint a hány szeszfokkal emelni akarjuk erejét, mert ''/a kilo (1 font) alkohol egy fokkal emeli a szeszét. A zamat csakis zamatos bor hozzávegyitésével megadandó,melynél egyedül ízlésünket vehetjük igénybe. Fordítva, ha savanyát akarjuk leszállítani, azon kép járunk el, mint leírtam a musjavitásnál. A tényleges elemzést végül fogom bemutatni." «Ezen kiegyenlítést a dec»emberi fejtéssel okvetlen össze kell kötni, hogy a jövő évi decsemberig teljesen össseérhessen a borunk a hozzákevert borkőaawal, alkohollal. Elmarad ezen mesterséges kiegyenlítés, hol a bornak zamatjával, »¿észé vei óe savanyával ki vagyunk elégítve. Az első decsemberi fejtés után újból feltess-szük az erjkészletet, hetenkint töltögetünk egéss február hóig. Most egészen félre teszssük as erj-készletet, újra fejtünk, mielőtt a szőllőtőkék nedvbe indulnának; gondját viseljük borainknak a szorgalmatos töltögetéssel; fejtünk ismét virágsás előtt, tehát május hóban, hogy virág-sásig, tehát julius közepéig bevégezzük, tele tartjuk hordóinkat, fejtünk ismét september-ben, ssőllőérés előtt, vagy deczemberben, szüret után és most a fejtést derítéssel kötjük össze, a Linne-féle borderitő eny wel (gelatin.) így adunk ó természetet éves borunknak, mert jókor és tel- TÁRCZA. Sötét börtön .... Sötét börtön mélyén a föld alatt. Régét* szenved egy »«ép ifja rab, Szép ■ ifja még és hozzá oly dicső, Ember tökélye, latén képe ő. Midőn kebléről letépték vala, Megsiratá az élet angyala; Hogy ide boaták, a börtönfalak Megdöbbenve reá bámultaaak; Mintha mondták vol'': — Mit kereasz te itt? Hisz itt a halál • örökéj Ukik ; Menj, menj, bagyd itt e borzslmas tanyát, Ott fennt üdv, élet, hfi nő vár reád. — Minden hiába. Megzördült a sár, S kivül maradt minden, mi fény s sugár. Azóta ott Ql, ött a föld alatt, Azóta egy peresig ten volt szabad, Ott vérzik ő ; sir fájó könnyeket H mint itt fennt axoknak drága holt felelt Virraaztja o aaját életét . . . A* alvilágból im egy szörnyű kép, Hah! bármit tettél, de e bűnhődés Apát ültél bár, akkor sem kevéa. S remélned tilos. Remél» ? A tudat Kltségbe''sés* tépi szét agyad. Mm szemed előtt lángbetűkkel ég t „Élethossziglan." Ah elég, elég . . . KI, el pokolkin sötét képei! Ki birna jól, hiven lefesteni 1? Pedig mit tettél szegény ifja rab, Bűnöd eaak as, hogy lelked nagy s szabad. Midőn hazádat zsarnokok hada Tiporta, hogy felsirt a sseat haza, Megértve kérő, bivó szózatát, Közdél dicsőn a nagy esatákon át. 8 midőn egy sirrá vált a szent basa S a nagy halott a ssabadság vala 8 a szabadságért küld5 honfiak Hazátlanul távol bolyongtanak ; Feletted egy hóhér-király Ítélt S a többiről már börtönöd beszél .... Ott ai a rab s oly mélyen elmereng 8 eléb« im hfi nője árnya leng. „Ah nóm !" kiált fel lelke mélyéből 8 ax fidvözfilés gyönyörébe dől. Oh! sokat szenvedett 8 a föld alatt, De moat a földön ő legboldogabb. Reszketve nyúl ki mind a két keze, Hogy átölelje kedvesét vele. De zörren a láncx . . . s zörrenésitól Felijed a rab merengésiből. Dermedve áll meg. . . hisz eaak képzete Uzé tündérjátékait velel Szivéhez kapva metszőn felsikolt 8 a földre hall: örökre néma, holt! HEVESI D. Inkey Kálmán párisi leveléből. A hónáért lángoló szeretettel viseltető és oly korán s váratlanul elhunyt fiatal haaafi emléke iránt kegyeletteljes kötelességet vélek teljesíteni, midőn a f. év tattoazán Páriából hozzám intézett leveléből oly részleteket hozok nyilvánosság», melyek komoly gondolkozása, szabad-elvüsége, nemes irányú világnézlete s mindenekfölött hazája iránti forró szeretetéről és arról teaznek tanúságot, hogy külföldi utasását s be-tegsége miatti ottani huzamos tartózkodását beható és komoly irányú tapasztalatok szerzi sére igyekvék fordítani és hogy magán óráit kedves kis családja boldogitásán kivül a tudomány, közművelődés és ások körüli elmélkedéseknek magaaabb szempontokból ssentelé ugj, hogy habár es idő szerint ifjú lelkületének e;eo fényes oldaláról ismeretlen is, de később, majd a teljes férfikor delén — nyilván és ismertebb körülmények között hasznosabban teheti vata itthon közzé anyagi és szellemi tehetséggel párosult ismereteit. Fájdalom! a párisi Rue de Miromenil nro 93 bői, hol lakása volt, szeretett hazájaföldjére, rigyáczi kastélyába többé élve vissza nem térhetett 1 Az alább közlött közérdekű sorokat a boldogult as emiitettem párisi házban irta hozzám, mint ki jó barátom, komám és az élet bármi körülményei között nemes és nagylelkű pártfogóm volt. Pária, aprií 2 án 1876. Addig nyujtóskodjál, mig takaród engedi. Egy franczia tanár, ki gyakran hozzám jár, erre a legszebb példát szolgáltatja, valamint a franczia középosztálynak legnagyobb része. £ tanár, kinek igen mivelt, derék felesége és kis fia van, körülbelül 8000 frank jóvödelemmel bir, de ennek daczára egyetlen egy cselédet nem tart, neje otthon fős és a kis, de csinos és tiszta ssállást rendbe tsirtja, férje megy munkája után, a kis fiu pedig iakolába. Ezen összeg, mondja a tanár, melyet annyi munkával keresünk, nem arra van szánva, hogy abból cselédeket hizlal-jsnk, mire öregek leszünk, majd ily formán anayi fog összegyűlni, hogy majd tarthatunk akkor kényelmünkre cselédet. Vannak bizonyos példabeszédek, melyek ugy befészkelték magokat e népbe, hogy minden gyermek képes már nagyobb részét czitálnL As erre vonstkozó példabeszéd igy hangzik: „Souvenez vons que l''orgueil nous coute plua cher que la famin, la soif et le froid". Azt hiszed, hogy magyar szokások és elvek mellett ki tudta volna e nemzet teremteni s 9 milliárd és 8ü0 millió frankot, mibe neki s háború és commune pusztításai és sarczoláaai kerültek ?#E nép ha ugy a szorgalma, takarékossága és geniálitáss, e mellett még a törvény kérlelhetlen szigora megkönnyíti a becsületes emberek sorsát A ki itt másnak rétjére, vagy vetésére csak reá mer lépni, már büntetés alá esik, as pedig, ki legelteti másnak a rétjét, vagy vetését: a kárpótláson kivül egy egéss öt é v i fogságra ítéltetik és es a törvény nem írott betű csupán. A napokban egy franczia gróf beszélte, hogy egy elcsapott kertésze boszuból a kőfallal körűikeritett gyümölcsösébe mássott éjjel, több ízben kárt okozván k fák között, azt hitte az illető, hogy az illető francsia birtokos majd megfogja sokallani e károkat és jelenlegi kertészét elcsapja s ezáltal ő neki ismét less reménysége előbbi helyét visssafoglaini, de a gróf gyanította a dolgot, éjjel maga megleste ■ mikor átmászott a falon, reálőtt, megsebesítette, a törvényszék elé állíttatta, minek követkestében 5 évi kényszer munkára ítéltetett (nálunk már a gyilkost sem ítélik el 5 évre) s mivel es egyén a fogságból a grófnak levelet irt, melyben ha-1 állal fenyegeti, csupán e levél írása végett büntetése néhány évvel meghosszabbíttatott. Itt nem lehet büntetlenül az árvákat ét szegényeket meglopni, mert a bűntények roppant szigorúan büntettetnek, most egy éve körül belől, hogy két jegyző ítéltetett el hssonló bűntényért, as egyik 20 évi, a máaik életfogytiglani kényszermunkára, ezenkívül as Isten őriste, hogy a feldühödt nép össse nem tépte őket. E népnek vérében van, hogy nem türi » késsel-fogható igazságtalanságot s ha vslakin e féle elkövettetik, rögtön mindenki magáévá tessi as ügyet, megemlékezvén Montesquieu híres szavaira: Egy igazságtalanság egyesen elkövetve, fenyegetés » többinek! Eaen elvre etek* jesen elvettük azon szénsavat, borsöprüjét, mely a bornak uj borizt ad. Az igy iskolázott bort ugy lebet feltüntetni, mintha 2 éves volna, igy lehet uj borunkat magasabb árért elevekorán eladni, mert a czél minél korábban és jó árért eladni, nem pedig évek során át hevertetni, hogy minél több töltögetéssel fogyaszaza mnga-magát a gazda erszényének rovásiára. A fejtés e rendjének ellenségét csak próbával lehet meggyőzni, azért is ajánlom a megkísértést, én megkísértettem, de követem is." „2. A csigér iskolázásáról. Amint Jefej tettük a csigert törkölyéről, azonnal ki kell azt egjenliteni. Adunk minden akóhoz4gramm (''/» lat) cserenyt a patikából, boltból (lehet ezt font-szám megvásárolni Bécsben, Pesten), ''/« kilo (V4 font) borkősavat, ''/a ki,°(e£.v íont) alkollolt-A borkősavat parázson vizben felolvasztjuk és hidegen elkeverjük egy sajtárban a szeszszel, cserenynyel és borral." Csap alá teszszük a saj-íárt és többszöri leeresztéssel, meg viaszaöntés-sel jól elkeverjük a hordóban. Alkoholból többet ia adhatni, ha jobban akarjuk szeszezni. Többire nézve ugy bánunk el vele, mint imént (1. szám alatt mondám." „3. A vörös bor iskolázásáról. Amint megszűnt az erjedés, hordóra szedjük a bort, kiegyenlítjük a szeszét és savanyát. Szeszét, mint mondottam, ? '' ''bér borok kiegyenlítésénél (1. .zám alatt), savanyát pedig glycerinnel és hogy a felesleges sav összegét kiegyeulitheasük G fokra, mert a vörös bornak idősebbnek kell lennie, mint a fehérnek. A glycerin édes, sürü fehér folyadék, melynek el vegyítésénél a következő arányt kell megtartani. Egy fok sav elsimítására 10 akónál átlagosan Va kil° 0 fonl) elegendő." ,A vörös bornak második fejtése február, márczius hóban történjék, harmadszor kell megfejteni deczem berben és e fejtést derítéssel egybekötni. Lefolyván a 12 hó, a bor ó bor nevet kap." „4. Az uj borok zamatosltása és festéséről. Zamatra nincs szüksége a már magában is zamatos borfajnak, ilyent csak olyaknak adunk, melyek azoknak hiányával vannak és pedig oly formán, hogy a zamatos borfajból any-nyi sajtárral öntünk a nem zamatos közé, meny-nyivel megadni lehet a kedvelt zamatot, mivel pedig a zamatos borfaj magasabb értékű, azért is ilyent nem használunk fel holmi silány, hanem csak jobbféle boroknál. Leghelyesebb erre gondolni szüretkor, mint elmondottam. A silány borok zamatositására bátran fellehet használni a zamatos uj borok alját oly formán, hogy erre fejtjük uj borainkat éa együtt hagyjuk a de-czemberi fejtésig. Vannak borászok, kik a za-inatositásra műzamatokat használnak. Ilyekkel lehet ugyan zamatot adni a bornak, de csak azon esetben, ha ily mesterkélt borainknak bizonyos vevőt, fogyasztót tudunk szerezni, mert nem mindenkinek van kedve músamatos bort vásárolni, fogyasztani. A külpiaczra legkevésbé tanácsos ilyeket készíteni, mert ott nincs kelendősége az általunk mesterségesen zamatoaitott boroknak. Az ottani borkereskedők maguk teljesitik ezt saját borfogyasztóik ízlése szerint. Gyömölcsből, virágokból készitík a zamattárgyakat, ilyeket kevernek az összeszakult azőllő közé, hogy zamatot nyerjenek. Felhasználják erre az érett erdei epret, az eper virágot, a málnát, a száraz bodzavirágot, utolsó muskotály zamatot ad és ezeket vagy együtt muszkolják ösz-Bze a pzőllóvel, együtt is munkálják fel, vagy alkoholban áztatják egy hónapig és leszűrt levével zamatositj&k boraikat." .Színesíteni csak oly borokat lehet, melyeknek színével a fogyasztó meg nem elégszik. Vannak réz, határozatlan szinü fehér éa vörös ugyan nálunk szükség volna. Nem ártana, ha több magyar legalább egy időre idejönne; sokat tanulhatna itt bizony akárki, kivált egy kis finomságot, ízlést, szerénységet, udvariasság got. óriást vagyonnal kell itt bírni annak, ki itt fel akar tűrni, ezzel oly vagyont értek, mely nálunk az országban nem létezik, tudniillik több millió jövedelem, de a luxus oly megszokott valami, hogy az illetőnek ha vagyona által akar feltűnni, egyéb eszközökhöz kell nyúlni, tudniillik: Jótékonyság, művészet és tudomány pártolása és a mi itt fontos, Ízléssel is kell bírnia, vagyis delicatesse — szel az eszközök, megválogatásában. Páriából bizony írhatnék roppant sokat, de azt sem tudom, hol kezdjem. a legnagyobb nevezetességek közé tartozik, hogy a fontosabb felfödözéseket a világ minden részeiből itt mutatják be először s ha czélszerünek találtatik a felfedezés, vagy feltalálás, akkor innét terjed azután szét a világba. A Boulevard egyikében van egy nagy terem, hol minden este fél kilenczkor mindenféle érdekes, többnyire tudományos előadások tartatnak. Néhány nap előtt egy török Osman Hamet bey oly felfedezésekkel lepte meg a párisi közönséget egy ily előadás alkalmával, melyek eredménye, há valaha visszatér Törökországba, aligha nem a selyem zsinór megküldése lesz, tudniillik nagyon is sokat beszélt a sultán háreméről: A híres academicus Legouve számára, nemkülön • ben Paul Feval számára e terem már szűk s ezek borok, melyek úgyszólván feltétlen megkívánják a színesítést, hogy illő árért túladni lehessen azokon. Ily czélra csak oly festésmódot lehet követni, mely az egészségnek nem árt és nem támadja meg a bornak jó, kellemes, természetes izét, zamatját. E czélra én 3 festő tárgyat tudok ajánlani: egyike a perkelt czukor, mely arany színt ád, másika a fekete málvavirág és az áfonya bogyó." . A perkelt czukor gyönyörű arany szint ád. Elkészités módja ez: veszünk egy ősszeg fehér czukrot, vas, rézedényben parázson felolvasztjuk s hogy meg ne égjen, hosszú nyelű kis lapátocskával folytonosan keverjük, órák múlva a felolvadt czukor megfeketül és elvégre folyó mézsürűséget kap, most meghűlni engedjük és széles szájú üvegben elzárva további használatra elteszszük. Ize keserű, ez azonban a borban nyom nélkül elvesz. Rgv messzely kell 5 akó hoz." .A fekete burgundinak jó évben nincs szüksége festésre, mégis vannak, kik csak akkor szeretik fogyasztani a vörös bort, midőn az átláthatlan sötét vörös; van tehát kivételes eset, melyben utalva van a gazda vörös borainak átláthatlan sötét vörös, mondhatván: fekete szint adni. Ily színt csakis adupia fekete málvavirág és a fekete áfonya képes adni. Sokan felhasználják a fekete cseresznye, vagy a fekete szeder befőtt kásáját. Ha már most czélunk festeni és a most említettek közül a fekete málvavírágot akarjuk felhasználni, legjobb ezt a szőllővel együtt erjeszteni, minden akóhoz —1 kilót (1 — 2 fontét) lehet elkeverni, hogyegyült erjedjen a tömeggel. Ha pedig a festést a már kiforrott musttsl utólagosan akarjuk végezni, legjobb egy kisebb szerű, például ''/a» 7* h % a^ós hordó*, t. i. a szűkségkez képest könnyedén megtölteni a málvavirággal, melyet beletétel előtt alkohollal meg kell nedvesíteni, mert a festék annál könnyebben kiázik, ezután a hordót meg kell tölteni azon vörös borral, melyet festeni akarunk. Egy hónap múlva lefejtjük a festett bort testesre és hogy minden festéket kinyerni lehessen, a málvavírágot még egy párszor felöntjük borral stb. Ez lesz a festőanyag, mely-ly el a gazda tetszése szerint rendelkezhetik." „A fekete áfonya bogyót meg keli szedetni midőn teljesen megérett, össze sza-kolni mint a szőllőt, mustos zsákban levét kitiporni, ezután a kitiport levet újból elkeverni az összegázolt bogyó maradványnyal ajtós bordóba tenni és minden mérő mennyiséghez 17 V2 gramm (1 lat) borkősavat, 2 kilo (4 font) alkoholt önteni, 3—4 napig együtt hagyni, aztán az egészet kivenni és mindenestől holmi czine-zett rézedényben felforralni, felforralás után félre tenni, leülepiteni, fölszínes levet péppé lefőzni." .Jól elzárt széles szájú üvegekben köny-nyü eltartani. Festéskor a kellő mennyiséget az erjedésbe hozandó tömeggel elkeverjük, vagy a deczem béri festéskor használjuk fel." „A fekete cseresznyét, a fekete szedret épen igy kell elkészíteni, igy kell azt felhasználni. E kettő nemcsak hogy jól fest, hsnem kellemes zamatot is ád a bornak." ,5. Az uj boroknak első fejtése utáni másik munka a borsöprünek helyes felhasználása. Mondottam, hogy a hordói az első fejtéskor megemelni nem kell, igy marad annak meg felhasználandó alja, söprüje, mely azelbánás szerint tiszta borsöpríi, vagy szőllőhéjjal elkeverve lehet. Ilyent 3—4 araszt hosszú, sürü szövetű zsákokba kell tenni, bekötni, egymásmellé és egy másfelé keresztben prés alá tenni, aztán csendes erőkifejtéssel kipréselni, mégis legfelülre egy deszkát kell teríteni, hogy a zsákokban kár ne essék. Ilyenkép minden csepp bort kile- vasárnap többnyire délután két órakor a legnagyobb színházakban néhány ezer ember előtt szoktak előadást tartani s itt is, ha egy héttel előbb nem vált as ember jegyet, nem lehet hozzá férni. A világhírű Camille Flammarion, kinek munkáinak nagy része magyarra is le van fordítva (legalább ugy állítják) csillagászati és földtani előadásai rendkivü''i érdekesek, mert electricus világítás által egy nemét a fényképnek varázsolja elő, melynek következtében lehetetlen nem érteni előadását s ez a tudós, kinek előadásai mindig zsúfolásig tömve vannak, legfeljebb 36 éves lebet. Azután meg Chavel tanár, ki a minap az Isten fogalmáról nagyszerű elősdást tartott. Még megemlítem, hogy az idegenek számát 150,000-re teszik, kivált sok amerikai, an gol, spanyol és orosz van itt. 3S uri casino 8 több, mint 40 színház, illetőleg 40 és 50 közt. Tavaly a városnak 35 millióval volt több jövedelme, mint a mennyire számított, van itt iskola elég, hemzseg itt az idegen tanuló, csupán a japáni tanulók számát 500-ra teszik, sőt igen sok szerecsen és chinai tanuló, irlandi, amerikai, stb. csak magyar hiányzik; azt már a boldogult Eötvöa óta ugy nevelték, hogy örökké a németre legyen szorulva. (Folytatása köv.) TUBOLY VICTOR. bet nyerni, azonkívül a száraz maradványból még pálinkát is égethetni Zamatos borfajoknál a silányabb njborokkal lehet elkeverni, vagy hegyibe fejtjük a csigért ésdecsemberig együtt hagyjak érni, kipréselni és levét visszaönteni a többihez. Vagy, ha minden 2 akó borsöprühez egy akó ezukros vizet öntünk, ugy képréselés-sel nyerünk 1 skó jó bort" (Folytatása köv.) JUHÁSZ PÉTER, fofybáxi tanító. Helyt lilrek. — Ünnepélyes fogadtatása lesz főispán nr ó méltóságának oktober 1-én délntán 2 órakor a nagy-kanizsai indóháznál, hová a budai rendes vonattal érkezend. Alispán nr itt fogadja ó méltóságát. Nagy-Kanizsa város polgármestere s a város képviselősége, ugy az itt székelő állami tisztikar Qdvozli ez alkalommal főispán nrat. Vasárnap reggeli számunk bővebben hozza a fogadtatás ünnepélyességére vonatkozókat — Kég óhajtott vágya teljesült a helybeli kereskedő és ipartestületeknek, ugyanis a soproni kereskedelmi és iparkamara külválaszt-mánya Nagy-Kanizsán ssept 24-én megalakult. Elnök: Weiss Samu, titkár: Wolheim Ernő. Választmányi tagok : Altmann Mihály, Bartos János, Bátorfi Lajos, Blsu .Lázár, Blau Pál, Ebenspanger Lipót, Engländer Lajos, Gutmann Henrik, Hencz Antal, Lőwy József, Marschal József, Weismsyer Mór ér Wellisch József. Hivatva van e választmány a város kereskedelmi és ipar érdekeit a kamara előtt képviselni. E nagyhorderejű intézménynek hivatalos Organums: a „Zalai Közlöny." — Kisdedovodai zárünnepély alkalmával tett fölülfizetések: Szigethy Károlyné40 kr, Fürst állatorvosné 50 kr, Fischer János czi- I pész 50 kr, Plihál Ferenczné 70 kr, Wusztl Lajosné 80 kr, Chinorány Géza 80»kr, Peresei Veszprémi Katalin 1 ezüst forint, Knáusz Clo-tild 60 kr, Rosenfeld Adolfné 50 kr, Klapper János 1 frt, Smettana Ferencz 60 kr, Tachauer Lipót 20 kr, N N. 10 kr, Löwingér Ignácz 60 kr, Zerkovitz Albertné 60 kr, Bartos János 20 kr, Pressburger orvos 10kr,lP. M. 30 kr, Gutt-mann S. H. 60 kr, Horváth N. 10 kr. Gabelics Imre 20 kr, Pichlerné 40 kr, Eperjeey Sándorné 80 kr, Kováts János SO kr, Hobinka Vilmosné 80 kr, Halassyné 60 kr, Wusztl Lajos 80 kr, Wolheim 80 kr, Vőneki Pál 80 kr, Tubolné 10 kr, Martinkovíts Károly 50 kr, Ebenspanger Leon 1 frt 80 kr, Lovák Ede 1 frt, Lustig N. 1 frt, Zathureczky 80 kr, N. N. 80 kr, N. N. 80 kr, N. N. 80 kr, Miltenberger Sándor 20 kr, Halva főhadnagy 80 kr, Koch Adolf 80 kr, Mattos 40 kr, N. N, 20 kr, Király A. 10 kr, Missloviné 1 frt, N. N. 40 kr, Zadubanzky 20 kr, Pósvay Sándor 20 kr, Hungár 20 kr, Nentwichné 20 kr, Zók N. 20 kr, N. N. 20 kr, Wíassics Antal 60 kr, Plosszer Ignács 20 kr, Barát János 2 frt, N. N. 80 kr, Vágner Károly 20 kr, N. N. 30 kr, N. N. 80 kr, N. N. 80 kr, Erdődy Lajos 1 frt, N. N. 40 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Franki József 30 kr, N. N. 20 kr. Összesen 35 frt 90 kr és 1 drb ezüst forint Az egyesület igazgatóága nevében bálás köszönettel közli Knáusz Boldizsár, pénztárnok. — Tersánczky József ur, lapunk kezdete óta állandó munkatárs, emberbaráti nemes értülétének mily magasztos jelét tanúsítja akkor, midőn a helybeli fegyhárban előadásokat ad, igy mult vasárnap a bor- és must isme felett tartott vegytanilag gyakorlati előadást és ezután erkölcstani felolvasást. Tanúi voltak ezérdskes előadásnak a kir. törvényszéki elnök Wíassics Antal, Dr. Laky Kristóf, kir. ügyész; Dr. Wlss-sícs Gy uls, Kováts János szbiró, Barths Ignácz kir. törvsz, jegyző, Hofer Ferencz, v. jegyző, a kis komáromi körj. e lapok szerkesztője és mások. Mindannyian nagy megelégedésöket fejezték ki. — Nyilatkozat. Több oldalról értesültünk, hogy a nagy-kanizsai kisdednevelő-egylet javára f. é. September hó 23 án a .Korona" vendéglő éttermében rendezett tánczkoszorura meghívásban nem részesültek. E körülmény indít minket annak kinyilatkoztatására, hogy a rendezőség 400 meghívót adott fel a helybeli postahivatalnál s e szerint mindszon tisztelt csa-ládsk részére, melyek a meghívóra igényt tarthatlak, a meghívások szétkfUdettek s a mulasztás csakis a postai kézbesítők eljárásának tulajdonitható. Midőn e fölött sajnálatunkat fejezek ki, egyúttal minden tévedés elkerülése végstt kijelentjük, hogy a tánczkoszorucskát neír a kisded nevelő-egyesület, hsnem a meghívón aláirt rendezőség a kisdednevelő-egylet javára rendezte. Kelt Nagy Kanizsán, september 27. 1876. A rendezőség. — Hangverseny, mely Nagy-Kanizsán, szombaton, szeptember hó 30-án a .Szarvas* vendéglő nagy termében Krezma Ferencz hsgoiüs és Krezma Anna kisasszony, zongoraművész által rendeztetik. Músorozat: .Víeux-temp." Hangverseny F. Mollból. a) .Schu-mani" L''élévation, b) „Liszt" Ricordansa, Krezma Anna, k. a „Erns*. Eiégie. „Wie-niavrtki". Fantasie .Fauszt" dalműből. .Cho- pin*. Faataaie Impromptu, Krezma A. k. a. .Ernst". Magyar dalok. Hely árak: Körszék 1 frt 50 kr. — Zártszék 1 frt — Földszinti és karzati állóhelyek 50 kr. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatók: Wajdita József ur könyvkereskedésében és este a pénztárnál. — Szerény észrevétel „A vadászat művészi mesterségének történeti rővűj vázolása" czimú tárcsa-csikkre. Aaigazságérze^melylyel történelmünknek s ma nap már többé''kevésbbé feledésbe ment, elavult magánjogi institutióink-nak tartozunk, indított arra, hogy a .Zalai Közlöny« £ évi 75. és 76-ik számában megjelent tárcza-czi kk egy ea állításait helyreigazítani bátorkodjam. Téves először is a szerző abbeli állítása, ,hogy a vadászat hazánkban nem csak a katonák által űzetett folytonosan, hanem még a p ó r n é p i s velők egyetemben foglalkosott vele ésama-darászattal," mert as 1504. 18. — 1729. 22. — 1802. 24. t csikkek határozottan éa világosan kimondják, hogy: „Nemtelenek-neks idegeneknek vadászni nem szabad." A mi a katonákra vonat-kozó állítását illeti, ez pedig csak a következő megszorítással áll: as 1751 iki „Regulamentum militorum" szerint főbb katonatisx-t e k n e k meg volt ugyan engedve a vadászat; de csak 1) .mezőn és berkekben, nem nagyobb erdőkben és hol erdő nem volt, berkek-ben és nádssban sem, 2) azon határban, hol feküdtek, 3) a vadászni akaró főbb katonatiszt ebbeli szándékát s jelenlevő földesúrnál jelenteni tartozott, 4) csak mulatság okából vadászhatott, tehát nem embere által, 5) nem vadászhatott tilos helyen és tilos időben. Azt, hogy a vadászati szabadalomnak az 1875. 21. t. cx. t nem az 1873-iki törvények — mint a szerző állítja — vetettek véget, talán fölösleges is fel említeni. J—y . . G. — — A „zalamegyei általános tanító-t«». tület" választmánya szombaton f. hó30-án délután 3 órakor ülést tart, miről a vidéki tagok is ezennel értesíttetnek. As elnökség. — Tihanyi apát, főtisztelendő Simon Zsigmond ur ő nsgysága koszorús költőnk Kisfaludy Sándor uj szobrának Bslaton Füredr történendő szállítása s felállítása költségéhe 300 forintot adományozott. — Kis-komáromi kir. postamesterré Tótb György ottani köztiszteletü kereskedő neveztetett ki. — Siófokon a gyalogpostás f. hó 22 én amint a postaállomásról s csomagküldeményt vitte volna a vonatra, nem messze az indóháztól, egy ismeretlen nem tudható tettes által levágatott s a nála levő csomag, terhelve 4000 frttsl, elrabol tátott A vissgálst folyamatnak indíttatott A szerencsétlen postást számos árva siratja. — Keszthely msllett fekvő .Fenék" pusztáról a mult hétsn egy cselédtől 4 darab sertés még eddig ismeretlen tettesek által elhajtatott. — Kaposvárott ssept 25-én a somogy-megyei 10 es bizottság következőleg válsszta-lott meg: Gróf Somssich Imre, Boronkay Károly, Csépán József, Svsstics Gábor, Somssich Andor, id. Folly József, Léner Sándor, Vécsey Mibály, Szalay Károly és Miklós István. — A keszthelyi kir. járásbírósághoz albiróvá Gombás Antal köz- és válftóügyvéd, a tapolczaihoz Viosz Béla köz- és váltóügyvéd neveztetett ki. — Halálozás. Alecker Terézis, néhai Laky György m. kir. pénzügy ministeri szám-tiszt neje folyó hó 24 én éji fél 12 órakor hoss-szas szenvedés után, élte virágzó korában jobb-étre szenderült Áldás és béke lebegjen porai fölött — Folytatólagos jegyzéke azon bün-pereknek, melyek a zala-egerszegi kir. törvényszék 1876 ik évi szeptember havi nyilvános ülésein előadatnak, u. m. szeptember 29-én: 1876. 1127/B. 876. Sz. 1. Hertelendy Zsigmond sala-egerszegi lakés foglalkozás nélküli egyén hamis okirat készítése s felhasználása által elkövetett csaló s társai elleni ügyben kir. táblai ítélet hirdetés. — Keszthelyen a folyó hó 21-én tartott országos vásár alkalmával egy paraszt ember egy pár ökröt vett s épen ama pillanatban, midőn es az ökrök árát kifizetni akarta, Baksay Sándor csendbiztos ur mellette termett s os ökrök fejében leolvasott 29 drb tantust felvette, ót pedig — ki azt állította, hogy arsnyait Pápán egy zsidótól kapta — rögtön elfogta s a járásbíróságnak átadta, hol jelenleg vizsgálati fogságban tsrtatik. — Előfizetési felhívás ily czimü politikai munkára: .Deák." A képviseleti alkotmány megalapitáss. A szeretet tisztelet és háls érzelmein kívül közeli rokonság kötött Deákhoz. Jó végzetem megengedte, hogy évek során közelében élhessek s nemes lénye iránt csodálattal legyek eltelve. Elvesztvén őt, a szintoly nagy embert, mint államférfit: emlékezetem ma is csak felé fordul, akár srra tekintsek, a mi a közéletben körültem történik, akár azzal foglalkozzam, mit tőle hallottam, láttam és tapasztaltam. Tudom, hogy esek a tapasztalások csalj engem érdekelhetnek, s nem egyedül magam vagyok, kik a vele való eleven érintkezés utján keresztül mélyebben hathatnak politikai gon-dolkozásábas nyilvános jellemének megítélésébe. >Tem is volt egyéb gondolatom előssör, mint hogy peákFer. életéből és ss ő lelki függetlenségéről - mit a legapróbb dolgokban is folyvást szeme előtt tartott — egyet-mást feljegyzők, s azt a ujilvánosság elé bocsátom. Ma sem mondtam ]e esen gondolatomról, a mennyiben e szerzett upaszUlások, észrevételek és megjegyzések, a dolgok mostani rendjét, s némely szereplő, vagy sterepből kieesett férfiainkat illetik: de tanul-niányaim közben meggyőződvén a felől, hogy Deák kiegyezési politikája: a legvégső próba & nemzet fenmaradt erejének egybegyűjtésére, e nagy alakjához méltóbb téren igyekeztem őt felfogni és megítélni. Mennyiben sikerült ez nekem — ki a könyvírás mesterségében ska-demiai próbát soha nem tettem — az olvasó jcegyes elnézésére bizom, csak annyit akarván mentségemül felhozni, hogy a nagy és bölcs ember emlékéhez, egyszerűen nemes é<i önzetlen jelleméhez tartozónak gondoltam, hogy őt ama ít%tuftíérfiak csoportjába s politikai vélemények világába állítsam, a kik közt és a melyekkel hatott, s a melyeket nekem eredetiség kedvóért nem kitalálni, de feltalálni volt feladatom. A munka mintegy 25 — 28 nyomott iv leend, di-s&*eu kiállítva. Megjelenend oktober első felében. Előfizetési ára: 3 frt o. é. Az előfizetések alulirthoz Budapest, Hatvani utcza 6. szám) bérmentve iutézendók. Az előfizetéseket kérem e bo végéig beküldeni, hogy a nyomandó pél-danjok száma iránt tájékozva legyek. Tévedések elkerülhetése végett kérem a t. előzetőket neveik és lakásaik,ugy az utolsó pósta pontos kitételére. Budapest, 1876. szeptember 10-én. Nedeczky István, országgyűlési képviselő. — Háry József h. ügyvéd az ügyködést ismét megkezdvén, ügyvédi irodáját Zala Eger-szegen saját házában (fehérképi-utcza 301. ss. cáácsi utczával szemközt) megnyitotta. — Uj könyvek. A Franklin-Társulat Budapesten ismét néhány, kiadásában ujabban megjelent s igen csinosan kiállított könyvet küldött be szerkesztőségünknek, még pedig: Jeles írók iskolai táraaz orsz. középtanodai tanáregylet megbizásából szerkeszti dr.Kármán Mór. 1. füzet. Arany János bal ládái, magyarázza Greguss Ágost Ára fűzve 50 kr. E vállalat középiskoláink irodalmi oktatásának emelését czélozza a szakadozott irodalmi szemelvények helyébe összefüggő, az iró egyéniséget feltüntető olvasmányt nyújtva. a kisérő jegyzetek korántsem akarják a tanár magyarázatait szükségtelenné tenni, hanem oly módon vannak fogalmazva, hogy a tanulóknak előkészülését segítsék, melyhez a tanár iskolai tárgyalását fűzheti és mi álul az iskolai olvasmány sok tehertől megszabadulván, szélesebb kórben fog mozoghatni- Az első kötet Arany balladáit tartalmazza; az nj reálisk. tanterv értelmében alkalmas olvssókönyvet nyújt a IV. osztály számáiWfröltói olvasmány: románezok, balladák) vagy%gymnasialis tanterv értelmében a felsőbb osztályok póétikai oktatása mellé. Szándokunk különben a gyűjteményt a magyaron kivül a modern (német s franczia) irodalmakra ís kiterjeszteni. Ifjúsági iratok tára az országos középtanodai tanár-egylet megbizásából «zerkeszti dr. Kármán Mór. 1. füzet. Görög regék . Cox György után az eredeti angol második kiadás szerint magyarra fordította s bevetéssel ellátta Komáromy Lajos tanár. Első füzet. Ára fűzve 70 kr. Czélja e vállalatnak ss Ukolai oktatással párhuzamosan haladó magán-drasmányt nyújtani középiskolai ifjúságunknak (általában 9—15 éves ifjainknak), hogy a "ük mederben folyó iskolai tananyagot bővítse, ifjaink látás- és tapaszul ás körét szélesbitse, szem előtt tartva, hogy az ifjúság kezébe csupán az való, mi remek és az emberiség szellemi fejlődésében jelentőségének megsdta próbáját. Az első kötet a görög isteni mondákat adja, fedeti szépségűkben, a mint a mythost a klasszikus költők (első sorban Homéros s a tragikust) alkották, menten a theogonia, vagy phi-lologia erőszakos rendszerezése és magyarásásától. E kötet az alsóbb oszUlyok ifjúságának van ■zánva, de nagy haszonnal s nem kevesebb élvezettel olvashatja a felnőtt ifjúság, sőt bármily kora művelt ember is. Olcsó könyvUr 21 — 24. füzetei. 21. fűzet. Egy kastély az erdőben. Be-8*ily. Iru Pálffy Albert. Ara fűzve 20 kr. 22. füzet. Virgil IrU Boissier Gsston. Francziából fórditotU Végh Arthur. JLra fűzve 30 kr. 23. füzet. A gyógyszerészné. Beszély, Irta Sollcgub Fti. Ára fűzve 20 kr. 24. füzet. Hilton. Irta Macaulay B. J. Angolból fbrd. B. P. Ara fűzve ^ kr. A találmányok könyve, ismeretek a kézműipar és műipar mezejéről. 2—4 füzet. Egy-e?7 füzet ára 40 kr. Tartalmuk: Lövegek, szál-Hj verek és aezélszerszámok. Zárak, lakatok, Szálló szekrények és szöggyártás. Atűgyártás. A bádog feldolgozása és az aczéltollgyártáa. Az ^»gyártás. Az ötvösség és csecsebecsék gyár- a fa feldolgozása. As esztergálás és a já- tékszergyártás. — Rövid híreik. Reményi Ede a télre ¡ódonba szerződött. — A szegedi kiállítás 20940 forintot jövedelmezett. — A pécsi do-bányrzktár kétfejű sasának befestése közadakozás utján történik. — Mehadiát eladni szándékozik s kormány. — A Temesvár orsovsi vs-•Utvonal okt. 15 én nyitUtik meg. — A brazí- liai csássárné Bpesten volt — Brassó vidékén a medvék négy ökröt ssakgadUk szét. — Ostfi-Asszonyfán két napig tartó tűzvész dühöngött, 10 ezer gabnakereszt égett el. — Ausztriának a lutriból 1874-ben 7 millió frt haszna volt — A nápolyi ex-király Bécsben időz. — Dante és Petrarkának eddig ismeretlen kéziraUi talál-Uttak. — Kozma Vazul jeles irodalombarát a Rókuskórhásban meghalt — Vegyes hírek. — Keserv próba. Egy boldog féij nem bízott meg teljességgel neje szerelmében s azért elhatározU azt próbára tenni. Madzagok és ágy-neműek segélyével embernagyságu bábut készített, melyet saját ruháiba öltöztetett és a padlás egyik homályos szegletében felakasztott ; ő maga a kémény mögé vonU magát és várta nejét, kit as öngyilkosság rettenetes szándékáról érzékeny levélben értesített Csakhamar hallotta, amiut neje cselédjével a padláson feltipegett. .Ha a szamár magát fel akarta volna akassUni — mondá — már rég megtette volna! De valósággal, ott hátul függ ! Nekünk a kötelet el kell vágnunk, Mari, eredj a konyhába és hozd sz öreg kést, de ne nyargalj annyira, mert még elesel. Mari, hallod, most jut eszembe, hogy a konyhakés egészen életlen; eredj inkább a Zsófi nénihez és beszéld el neki ezt a mi szerencséden esetünket é* azuUn kérj egy jó éles kést. Mari, Mari, hallod-e! Zsófi néni utóbb nem is lesz otthon, tegnap azt mondta, hogy ma apiaezra kell mennie ! Menj inkább a doktorné asszonysághoz, a legrövidebb uton, a hídon át, igy egy negyedóra múlva szépen itt lehetss. Mari, hallod, azután kérdezd meg egyúttal, hogy jobban van-e már legkisebb fia ; mond meg neki, hogy szépen tisz teltetem; de Mari, ne szaladj már annyira! Visz-szajövet hozz egy kilogramm ezukrot, de ne a sarokboltos tói, mert as igen durvái így, most már mehetsz. Itt függ az uj ruhaazáritó kötélen ; pedig valami régi kötél is megtette volna. Hát még a temetés, mennyibe tog majd as kerülni 1" .Az ördög vigyen el-, kiált a férj és dühösen ugrik elő a kémény mögül; az asszony megbotlik, a férj szintén. Mindketten legurulnak a lép csőzeten, míg a házi gazda kidugja fejét az ablakon és mormog: .Mindig egymáson csüngnek — mindig gyengédek — mindig olyanok,mint a g lambok ! * — Qorcsakoff herexeg családja. A Gorcsakoff berezegi házról a következő adatokat hozza nyilvánosságra egy külföldi lap: Gorcsa koff Sándor berezeg 1798 ban, julius 16-ikán született. Ha az ősz kanczellár még néhány évig megtartja különben nem a legjobb lábon álló egészségét, 1879-ben ezredik évfordulóját üli meg Rurik halálának, a ki Oroszország első nagyherczege, a monarchia alapitója s egyszersmind a Gorcsafcoff-hás ősapja volt. A kanczellár családja tehát oly régi, mint az a birodalom, melynek ~ő most első ministere. A család ősei közt két szent is volt: szent Vladimír és szent Mihály (egy szentté avatott Csernigoff berezeg.) A nagy Jarossláv, Oroszország meghódítója, szintén a Gorcsakoff család ősei közé tartozik. '' A kanczellár a .fönség* öröklött czimét viseli, lovagja minden orosz és külföldi rendnek. — A két. Gorcsakoff, Mihály és Péter, kik Krímben parancsoskodUk, unaköcscsei a kanczellárnak. A dunai fejedelemségekhez a Gorcsakoff családot rokoni kapcsok csatolják, amennyiben a berezeg második fia: KonsUntin, Sturdza Mihálynak, az egykori moldvai hoszpodárnak leányát bírja nőül. A berezeg kanczellár legidősb fia, Mihály, orosz követ Bernben. — Egy eladó város. A ki házat akar venni, irja az ''„Újvidék* jöjjön hozzánk. — 1848 — 49-ben Újvidék elpusztitUtván,később a kincstár majdnem két milliónyi fölötte olcsó kölcsönt adott a lakósságnak építkezésre; mi szereresésen meg is történt, csak a kölcsön nem fizettetett vissza mai napig sem. — A pénsügyminis-ter kijelenté, hogy tovább nem vár s rögtön vagy fizetni, vagy futni kell, ez utóbbit egyedül a házeladással lehetvén megválUni, miután nincs pénz. Ekképen most nagyon sok kis és nagy ur furcsán néz ki paloUja ablakából. A városi hatóság srra kérte a kincstárt, hogy legalább ne egyszerre rdassa el a fél várost, hanem szép lassan darabonkint — Deanu rablóvezér nincs többi. Hiteles helyről sst az értesítést veszi a „M. Polgár'', hogy a rettegett Deanu, kitől Erdély déli megyéinek lakói már alig merték nyugodtan álomra hajtani fejüket, a közelebbi napokban az Erdély ly el határos oláhországi hegyek közt megöletett. Az esetet igy beszélik: Egy gazdához szállott be Deanu éjszakára, kinek vendégszeretetét gyakrabban ssokU igénybe venni. Jó vacsorát készitnek számára. Hazaérkezik a gazda is a vásárról s eladott marhái árát Deanu szeme előtt ládájába zárja. Vacsora uUn a következő érdekes jelenet folyt le Deanu és a házigazda közt D. Hallod-e, szükségem van arra a pénzre, a mit most ládádba tettél. — G. Ne bolondozz DeanuI hiszen tőlem, aki rejtegetlek, csak nem kérsz pénzt. — D. Nem tréfálok! Ide add mindjárt a péazt, vagy lelőlek (pias-tolyt sseges a gazdára.) — G: Ha meg kel! lenni: itt a láda kulcsa, de elhidd nem becsület a mit csinálsz. Mikor Deanu lehajlik, hogy a ládát kinyissa, hirtelen felkapja baltáját a gazda: s ketté hasítja a rabló tejét Méltó vége lett a gazembernek. — Ha a halálosási táblántokra csak egy futópillanatot vetünk, azonnal szemünkbe tűnik a halálokok között a „tüdővéss* roppant nagy száma. És kétszeresen kell örvendenünk ama jelenségen, mely a magy. orvosok és term.-vizs-gálók ez idei nagygyűlésén M.-Szigeten muUt-kózott, ugyanis Dr. Tomcsányi Imre szatmári gyakorlóorvos és a .Szatmár* csimft társadalmi lap sserkesztője felolvasást tartotta .tüdővész lényegéről" és gyógymódot ajánlott as ellen, mely gyógymódnak sikerességéről három évi kisérl*tei győzték meg. Örvendenünk kell tehát egyfelől, hogy as emberiség eme Harodese ellen biztosiak ígérkező módszer fedeztetett fel, örvendenünk másfelöl, hogy magyar hazánkfia tette a fölfedezést Tudomásunk szerint nevezett orvostudor magángyógyintézetet rendezett be Szatmártt, hol .tüdő vészes* betegeket fölveszen és gyógy kezel. Sok sikert az uj vállalathoz! — A hagyatéki ügyek tárgyában a belügyminiszter szept 13-ról köv. rendeletet adu ki: Az igazzágügyi miniszternek i évi Mept. 5 én kelt átiraU szerint a hagyatéki ügyek gyors letárgyalására,ugy a közjegyzői intésmény behozatala előtt, mint azóta, részint hiv. elődje által, részint pedig általa több rendbeli utasítás adatott ki. Azon intézkedések azonban minden tekintetben kívánatos sikerre nem vezettek, a mennyiben a pénzügyminiszternek as igazságügyi miniszterhez intézett átiraU szerint a kir. pénzügy igazgatóságoknál még mindig igen tetemes számú, le nem tárgyalt hagyatéki ügy vezettetik nyilvántartásban. — As igazságügy-miniszternek illető közegei utján tudomására jutott as is, hogy a hagyatéki ügyek gyors elintézésének főakadálya a birtok és telekkönyvi viszonyoknak álulánosan upssztalt azon rendetlenségében Ulálható fel, mely szerint a fek-vőségek csekély kivétellel nem az örökhagyónak, hanem ennek jogelőde vagy más a családon kivül álló idegen ssemélynek a nevén állanak, és pedig sok esetben akként, hogy az utolsó birtokos okmányilag igazolni sem tudja tulajdonát. — a bíróság, illetve a közjegyző mindenekelőtt kénytelen a birtokállapotot tisstázni, e tekintetben pedig megtörik az eljáró közeg minden buzgalma a községi elöljáróságok pan-Utlanságán és közönyösségén, a mennyiben a tulajdonjog beigazoláaára szolgáló okmányok beszerzése tárgyában hozzájuk intézett felszólításoknak vagy épen nem, vagy csak hónapok múlva tesznek eleget. A fentebbieknél fogva tehát az igazságügy mm iszternek es iránti megkereséséhes képest a megyék közönségei felhivatnak, hogy az államkincstár, valamint az illető felek érdekében hassanak, hogy a községi lakósok a birtokállapotokat tisztázzák és intézkedjenek az iránt, hogy a községi elöljáróságok, a bíróságok vagy a kir. közjegyzők hagyatéki ügyekben tett felszólításainak pontosan és késedelem nélkül megfeleljenek. Papírszeletek. Két vadász jött haza feló vadászatáról éa egy orral találkoztak, ki m-gvetéssel fordalt el a vadászoktól. As egyik igy szólla a másikhoz : .lásd mily hálátlanok az emberek, es urn ik életét mentém meg •éa most reám se néz.* »Hogyan* kérdé a másik vadász. .No egy vadászat alkalmával egy rókára lőt-tem és ez árnak kalapját fúrta keresztül golyóm. Ha oebány vonallal lejebb lövök: agyát fúrja as át !* Falusi emberek mentek a fovárosbz és látták ott, hogy csaknem minden harmadik bolt banküzlet. Fölkiált as egyik: .no ez mégis sok, csaknem minden harmadik bolt baok !• — .Bizony* mondá a másik, „nem tudom, bonnét veszik belé a kereskedőket," X ur elbocsátá kocsisát bálba, de kikötötte, hogy 12 órára haza jöjjön. 12 órakor zörögnek az ajtón. Ki jön as ur, kérdi: „ki az?" nem ssóll senki, Az ur félt, hogy rablók vannak ott, mivel háromszori kérdésre sem jött válasz. Bement és bezárkózva le'' feküdt. Reggel összeszidta kocsisát, miért nem jött haza idejében. A kocsis mentegetődaött, hogy 5 haza jött, de nem bocsátotta be gazdája. „Hiszen háromszor kérdeztem: te vagy Miska ? És nem szóllottáL" „Igen, de intettem a fejemmel mind a háromszor, hogy én vagyok.*'' Egy özvegy kegyadományért folyamodott egy herczeghes. A berezeg igy nyilatkozott: nem hihe tea el szegénységét, mert hiszen olyan jól néz ki." — .Erre nincsen mit építeni* feleié a nó; mert fenséged nem szenved semmiben szükséget és mégis oly nyomorultul néz ki.* Egy lábfájós hóhérnak kelle fölakasztania egy gonosztevőt. Műtét közben azt mondá a hóhér az elitéltnek : .vajha bírhatnám lábaidat* .És én a te nyakadat 1* feleié as elitélt. A pók ós suszter vitatkoztak, melyiknek előbb-kellő a mestersége. A pák igy oldetta meg a vitát : .ss én készítményem as asztalra, de a natei ls asztal alá kerül.« Egy nS kereskedők között igy ayüstkosott : a kereskedő olyan pónz nélkül, mini a malem nélkül.* Etre igy jelen volt igy felelt i .engedelmet kérek, de vannak szélmalmok is, ás hány kereskedő ál a ,saél*-bőll* KOzgazdássat i — A méhtenyésztő gazdák kiváló figyelmére méltó a Londonban e hó 15-ón as Alexandra Palaee nagy termében megnyílt méhészeti kiállítás, melfsn rendkívül sok érdekes tárgy van közszemlére kitéve; 18 nagy asztal s szekrény van tele rakva mindenféle tárgyakkal, melyek ama nagymérvű haladásról tanúskodnak, melyet a gasdássat ez ága felmutatni tud A méhek, működésük s szaporodásuk minden stadiumában láthatók egészen a rajzásig. A városi ember azt hiszi, hogy a méhtenyésztés csak szegény embernek való, hogy csekély jövedelmét szaporítsa vele. Ez téves fölfogás. Amerikában, NánreV és Spanyolországban igen sok mébgazdaság van, hol a gazdák kizárólag ezzel foglalkoznak. — A kiállításon igen csinos fa és üveg házikók láthatók, melyekben a légmérsékletet légmérővel leket szabályozni. Vannak igen nagy kaptárak, némelyek kason* lósk a kutyaházakhoz, mások két vagy több emelettel. Technikai eszközökben is igen sok uj van. Hogy mennyire jövedelmező a méhészettel foglalkozni; egy méhészgazda kimatatta; neki egy kaptár re) egy évben 80 frtot jövedelmezett, ennyit kapván a mázért s viaszért. — A gazda tiz parancsolatja 1. Az állóvizet és felesleges nedvességet földjeidről vezesd el, hogy kötött s nedves talajon is biztos aratásra ssámithsss — pedig más oldalról használj fel minden vizet az öntözésre, hol arra alkalmad van. 9. Szánts mélyen s porhanyitsd as altalajt is, hogy a növények gyökereinek a mélyebb rétegek is -nyitva álljanak és hogy ezáltal a növények, valamint a túlságos nedvesség, ugy a szárazság káros hstássinsk is nagyobb mérvben ellentállani képesek legyenek. 3. Trágyázz lehetőleg minden növény alá, mely a trágyázást megszenvedi és trágyázz oly erősen, hogy földjeidről as adott viszonyok között mindig a legnagyobb termésre tarthasa számét 4. Válasz oly vetésfogást mely után as adott viasonyok közt a lehető legnagyobb termésre számítsa. 5. Törekedjél minél előbb egy tsgbsn birni földeted, hogy sok idé-oda járással ne kellessék eltöltened a drága időt. 6. Válassz oly faj marhát tenyésztésre, mely az adott viszonyok közt a legjövedelmezőbbnek ígérkezik. 7. Legeltetés helyett fogadd el as istállósást, miáltal a takarmányt képes lessesz jobban értéke-iteni és jobb s több trágyát termelni. 8. Termessz, vagy vógy annyi takarmányt, hogy ¿listáid jól és gazdagon tarthasd éa inkább tarts kevesebbet jól, mint sokat roszul. 9. Készítess trágyaféssket és tragyalé-kutst hogy a trágya el ne pocsékolódjék. 10. Pótold a drága emberi és állati erőt, hol csak lehet gépekkel és gózerőveL Lottohnzas. Buda, szept 23 án: Sl, 39, 29, 57, 64. Szerkesztői üzenet 2141. .Holtak napján." Nem adható. 2142. Bümegh. A IV-ik füzeibe jő, Ifen köszönöm, épen alkalomszerű. 2143 H. Z. Zalaegerszeg. Valószínűleg. 2144. Kr. Újfalu. Teljes rendben van f. év vé- geig. 2145. Több kéziratot még nem volt Mő«k elolvasni ; azért türelmet kérünk. — Akasztófa-hámor. Miskolczon egy Balog nevű vasnti lakatos neje, amint egy nap a piacáról hazatért, as asstalon krétával fölírva e sorokat találta: .Feleség 1 Ha látni akarsz valamit, nézz föl a kéménybe.* — A feleség föloés a kéménybe s ott látja férjét fölakasztva. — Üljön fel s kocsimra — mondja egy trágyát vivő kocsis a gyalogló koldusnak. — Nem ülők fel, mert látom, hogy lovaid ugy iS Mfceeee buaeak — felett a koldus. -í- He csak flQ fei Ha néhány fonttal többet is nyom, azért majd csak kiérünk valahogy a mezőre — biztatja a kocsis jóakarattal. Érték és váltéfüyu szeptember 26. 5*/e metaliques 66.90; &*/9 aems. kölcsön 69.70; 1860-ki álladalmi kölosön 112.10; bank-részv. 8.59— ; hitelintézeti részvények 154.10; London 120.70; magyar földtehermentési kötvény 74.— : temesvári föidtehennentési kötvény 73.25 ; erdélyi föld tehermentési kötvény 74.40; horvát-slavon föld tehermentési kötvény 86.— ; ezüst 101.50; cs. kir. arany 5.75— ; Napoleond''or 9.631/, V a s u t I menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A bnda-pestí idótmntató óra szerint, indul Kanizsáról Vonat hova t rrhm Orz Perc. Ldl 906 Essék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 . . . . 2 80 dálut 2l2 Buda-Pestre........ 4 68 reggel 202 , ...........í 6 dálut 204 ........... 11 30 estve 313 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Uj hely feló)5 8 reggel 801 . ......... 11 48 estve 315 8opronyba ........ 8 88 délet. 203 Triesztbe és Prsgerhofoa keresztül Grácz és Bóesbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe ée Prágerhofon keresztül Grácz és Bóesbe ......t 47 délet Brkesik Kaniz 216 Eszék, Mobies, Dombovir s Fiumébél 1 41 délst 206 . , , . 11 11 sstve 203 Bnda-P«etr81........4 SO regfel 201 .......8 ^6 déj*. 314Bécsb5Î (Szombàthl Bécs-Ujbel''y)fel 10 27 estve 802 „ n . e 4 6 reggel 816 Sopronybél ........11 58 délel f 14 BécsbSl Gries, Marburg, Pragerhof fel8l ......... 4 12 reggsl. 201 Tri esst- és Bécsbél Marburg, Pragerhof felfil.....: . 7 . 1 81 dfist. 204 Trieszt- ér Villaehbél Prégerbof folSl ll — estve Marburgba esatlakosés Villaeh és Felelés szerkesztő : Bàttri LaJtS. 200,000 frt főnyeremény! A legkisebb nyeremény 195 frt. 1876 - diki oktober 2-án less a kihúzása, ai osztrák cs. k. kormánytól garantirozott 1858* dlki 42 bíIIÍo fariatayf a. é. hiteUonjegy kölcsönnek. ▲ kBlciSn nyereményei kört legnagyobb nyeremények: 200,000; 150,000 ; 50,000 ; 25,000; 20,000: 15,000; 10,000; 5000; 2000; 1000; 500 frt stb. éa a legkisebb 195 frt osatrák értékben minden kihúzott sorajegy atán. Semmi más sorajegy kölcsönnél nincs nagyobb nyeremény lehetőség ; s mindenkinek alkalma nyilik csekély betétellel 200,00f Értőt nyerni. Egy sorsjegy, aeries s nyeremény siámmal : 2 frt; 3 sorsjegy : 5 frt; 7 sorajegy I« fit; 15 sorsjegy: 2s frt o. é bankjegyben. Becses magrendelések, az ösazlet beküldetvén vagy utánvétellel : gyorsan, lelkiismeretesen s bérmentesen teljesíttetnek; a hivatalos játékterv közöltetik ; minden értesités készséggel adatik; s a nyeremény-jegyzék ingyen megküldetik ; mint szinte a nyere-aéay rögtön kifizettetik. Tessék tebát a megrendelésekkel mielébb egyenesen alólirt kereskedőházhoz fordulni. (185 4—4) J. Breycha in Frankfurt a M. Peataloxai-Straaae Kr. 8.. Di« allbekannt billigste H0PPEL LAJOS aranyozó művész Pécsről (190 2-3) ajánlja magát mindennemű templommunkák, u. m. oltárok, különféle kép-és tükörkeretek aranyozására, úgyszintén elvállal oltárfestést és legfinomabb márványozást. Minthogy jelenleg a nagy-kanizsai sz.-Ferenczrendüek templomában működik, eszerint ideiglenes lakása a zárdában van, a hol is minden e szakba vágó tárgyakat a legfinomabb elkészitésre a legjutányosabb árak mellett elvállal. Állandó lakása: Pécs, fó-utcza. Schuhfabrik # des Emanuel Temesväry, Budapest, Konigsgasse Nr. l,offerirt Damen-Schnhwaaren: Kommode-Schuhe ans feinem Everiastiug oder Leder 1.— Kommode-Schuhe, elegante F*Qon höbe Stöcke!, grosse Maschen „ 160 Garten-Schuhe mit Oommi-EinsiUen, laekirten Kappen nnd Maseben ................... Everissting-Zog-Stiefletten 6 Zoll hoch mit Lackapitzen nnd genagelten Sohlen feine Gattung . . -........ 3.1 Chsgrain-Ledcr-Zng Stiefletteu 6 Zoll hoch mit genagelten Doppelsohlen, starke, gute Arbeit .........„ 3 20 Herren-Sehnhwaaren: Kommode-Schuhe ans Leder oder Stoff . ... .... fl. 1.— Chagrain-Leder-Stiefletten mit oder Lackkappen, gnte, schöne Arbeit.................... 8.80 Kalb- oder Joehtenleder Stiefletten mit gesagelten nnd geschraubten für Doppelsohlea 8trapssen......'' . . . „ 4.— Pariser-Nobles-Halb-8tiefletten mit Gummi Einsitzen im Besatz glatt oder lackirt verschiedenartig eleganteste Fa$on . 4.-und noch viele 1000 Paare in verkebiedeuen Formen nnd Moden ia Damen-, Herren-, Mädchen-, Knaben- nnd Kinder Schuhartikeln. Briefliebe Anftr&ge werden nach Msass oder Musterschuh nn-ter Garantie pr. Nachnahme versendet, nicht Konwenirende werden all-sogleich umgetauscht. (191 1—20) nttxttttttttttxxttttttttmt 138 a. 875. / (192 1-3) Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsaváros árvaszéke részéről ezennel köz-hirré tétetik, miszerint Somogy megye bagola-sánczi 92. sz. tjk. 291. hrsz. fekvöségek (présházzal) önkéntes árverésen következő feltételek mellett eladatni fognak. Az árverés a helyszínén folyó évi october 1-én becsáron felül 8 october 7-én becsáron alul történik, a közgyám és látóhegyi hegyközség elöljárósága közbenjötte mellett. 1-ször. Kikiáltási ár 500 frt, bánatpénz 50 frt. 2-szor. Vevő tartozik az első Részletet 8 nap alatt, a 2-ik részletet 3 hónap múlva, a 3-ik részletet 6 hónap múlva, a 4-ik részletet egy év múlva mindenkor az esedékes 7% kamat mellett a nagy-kanizsai gyámságba befizetni; a vevők az adókat és terheket minden szavatosság nélkftl átvállalni tartoznak. Különösen figyelmeztetnek a vevők, hogy ha egy esedékes részlettel hátra maradnak, veszélyükre uj árverésnek helye leend. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. september hó 20-án. (1921_8) A városi árvaszék. Weidenstrasse Weidenstrasse l0» 10. Akár mely miiisé|fl állást keresendők bel- ás külföldön azonnal, vagy későbbre elhelyeztetnek a „NORDSTERN" czégfi központi elhelyezési irodában Breslauban. (186 4-30)] Tudakozódások 20 kr. értékű levélbélyeg melléklésével intéztessenek. F. J. Állástadók ingyen kapják az alkalmas azemélyiségekre vonatkozó utaailáat. Bámulatos hatású illatos kösz vénysfcesz, köszvény és csúz ellen ,egyedüli biztos szer* még elárult bajoknál is kitűnő eredménynyel alkalmaztatik. 1 üvegem ke 1 frt 20 kr. A fő központi- és szAllitási raktár Franz V.-nál Holloubkán (Csehország) van. (188 2-*) A bel s k&lföld minden hírneves gyógyszertárában kapható [193 1—2) Hirdetés. Zöldfa" vendéglő nagy termében levő tökör-, csillár-, s ülőpadok szabad kézből eladatnak. Az árak a nagy-kanizsai uradalmi irodában tudhatók. KA1VITZ C. papir, iró és rajzszerek raktára Budapest Dorottya-utcza 12. sz. ajánlja mindeaféle iskolai szerek legnagyobb választékát. Továbbá levélpapírt és borítékokat, fekete cxégnyomattal. üzleti-, jegyző- és másoló könyveket, valamint e szakmába rkgS legkülönfélébb árukat. AzonkivOi a legdivatosabb monogrammokat arany és különféle szinekben, melyek saját mdayomdámban készíttetnek el. Nemkülönben látogató- és czimjegyeket is a legrövidebb idő alatt. * Pcstai megrendelések pontosan és gyorsan utánvét mellett eszköcőltetnek. (166 12-12] Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlja a t cz. közösségnek njonan berendezett nsgysserti férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szücsáruk, fehérneműek, gallérok és különféle nyakdiszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, 1876. évi ang. havában. (174 5—10) Wajdits József kiadd-, lap- éa nyomdatulajdonos gyorssajtó nyosáaa, Nagy-Kani zaán. _1000 frt jótállás 1000 frt!!! ezüstben !! ! Százezer ember szép baját esea egyetlen és egyedül létező, legbiztosabb és legjobb cs. és fcir. magyar a. p. haj- ^ és szakáll-növesztö méM. köszönhetik s mely egyszersraint a pikkelyeket nyom nélkül elpusztítja, ugymlnd a hoaaá tartozé vslódi steier havasi növény-kenfcs a cs. és kir. magy. kizárélsgosan engedélyezett első parfüm.gyárból Bécsben, HAWRANEK M I H ÁLY UTÓDA, _ *18bb VI. ker. Bürgerspltalgasse 26-ik szám, most: I., Teinfaltstrasse 17-lk szám, II. emelet, mely mindenkinek 1000 frt esüitben jótáll, ha az illető, a világhírűvé lett, most ujolag javitott s kétszeresen erősbltett cs. s kir. magy. kizár. eng. haj- és szakáll-oJtgesztö essentia s a hoz. á tartozé llSVSSl kssfomk folytonos bassuálása mellett, a kopssz helye- t » i4 telt polgári állásbóliaknak segített*, javitot- ken hajat vsgy ssakállt kap és pedig kor- tuk s kétszeresen erősbitettük, igy kétszeres és n e m i különbség nélkül. Egy töké- hatásúvá tettük, melyről mindenki legjobban 1 et e s t ar léteséséuél h a t h a ▼ i, a csu- Z&KRF M^k* meggyőződbot. pán bajfogyásoknál nyolca napi N,nri vörös és ősz bsj többé, ezen minden éa plkkelyképzb''déseknél esu- concurrentia nélkül állé hajifjutó tej basz- pán háromszori használat után jótál- J^Hto^V* nálata mellett A hajak setét festéséhez, as lünk. — E szert, m«ly már ezreknek a ma- «KJJB^ ujon javitott kétszeres erejű gasb aristokratiai körökbsi, ugymind a tisz- hajifjíte dióextract-pomade alkalmatosénál, ugy dió-extract-olaj vagy rudpomade (Cosmetique), mely szfr, folytonos használat mellett, hófehér hajnak a szint visszaadja Nem létezik jobb a szakáll- és fejhajak növésénok, termesztése, megtartása s előmozdításához, mint ezen fé-nyes, msjduem csodálatos hstásu eredménynyel koronásott valódi baj. és szakálltermeszt ő- a mi egyedüli hatású cs. s kir. a. p. ¡jk haj- és szakáll-növesztő szeszünk. Csak a valóban jónak kell a dia. d a 11 kiküldeni s csak egy kis próbába kerül. Egyének, melyek t ö k é 1 e t e s e n s s a k ál I- JgQ és f e j b a j n é I k ü 11 e k voltak, hihetetlen rövididő al a tt dúsgazdag szakáll- és ^^ haj birtokába jutottak s még eddig egyetlenagy kísérlet sem msradt eredmény nélkül. Erő-nedvünk a beteg hajgyökareket rövididő múlva alaposan meggyógyítja ■ folytonos l>s«snál*tnál a legkésőbb korig d ú c g a a d a g hajzatot biztosit. A fejbőrre igen kellemesen hat s a fejfájást elhárítja. Figyelmeztetünk, hogy a mi valódi készítményünk, más ssédelgő csikkekkel nem cserélendők fel. A közönség biztonsága végett áruink minden tégelyén és üvegteskéin, mint beigtatott védbélyeg, a feltaláló arcsképe vsn. Megrendelések intézendSk : Hawranek Mihály jk utódához Bécsben, cs. és. k. magy. a. p. ¿SV első parfnm - gyár _ • 1 ö b b: VI. ker. B ü r- Sk g e r s p i t a 1 g a s s e 20. ss. most: I. ker. Teinfaltstrasse ^^ 17-ik sz. II. emelet. ^ k r j © g 7 jé k : 1 üveg kétszeres erősiégü haj és ssakálnövesztd essentia alabastrom üvegben 6 frt, 1 kis üveg 2 frt 60 kr. 1 alabastrom-üvegtégely valódi stájer havasi növény pomade 2 frt. 1 alabas-t rom-üveg valódi hajlfjitó e z t r s c t - p o m a d e 2 frt 1 üveg valódi haj ifíitó tej, valódi dióojajjal, táleaa és kefével együtt 6 frt. 1 kis üveg valódi b a j 1 f J 11 ó t • j 2 frt 60 kr. 1 üveg valódi bajifjitó- \ dió eztract-olaj 1 frtöOkr. Dlóe ztraet (Cosmetique) rádpomade 1 frt < Megrendelések külföldről készpéns6zetés, a vidékről utánvét mellett leggyorsabban foganatosíttatnak. CsontAKolá»aal 80 kral több. (165 9—12) | |
