Zala 1888 07 július k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	17.47 MB
Keltezés:	2010-06-03 11:55:44

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	927
Megtekintések száma:	2133
Leírás:	Zala 1888 július Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 27. szám. Nagy-Kanizsa, 1888. julius 1-én. XV. évfolyam. H ftx ni iri m m [ii Nii>l1lil\|\| : WtOri.; «• fHklalj Hlai nriria Hl I»M«hH « h.—n—lllMtH rwmt-M aiaiH kklnii, HMéhlvatal: Vinakái-ilasa I. WrainUtleii lavatA «ask lra«rt kaaak-Ml fopulUlnak «t IWrtM vImw non kílrttnek. ~m r:iu m 111 ía.Ta Folltlkal éa vegyM tartalmú fa.»tilap. A Zalamegyei U^y védegylet, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarék pénztfirak, BankegyesOlel az Alsó-murakitai lakarC'kpénziáP'ntezvéhytírsnsig és öns, izövelkhivatalos közlönye Megjelenik Nagy-Kaofzsán ietenklnt egyszer: vasárnap. ELörantn lu( tién tm.....I H - kr nttm......* . m > HtfíMm .... 1 , » . HtHillill JidpjMU •WCtarfut irwW • <oM UnlulH MrláHmi 30 kr. bUMriIlion Mtt 100 aséig I «. uMtií akta laMrt kt aí kr. ByilMf pttluor* 10 kr, : xu ni sí zxi ■ '"T 4 Előfizetési felhivis „Sala" 1888! évi juliua—deozemberi folyamára. \| Julius 1 jével uj elfiiuetéájt nyitunk lapunkra. Midőn ez alkalommal lapunk régi barátait előfizetésük megújítására felkérhők, n t. közönséget is' újból felhívjuk lapunk p&rtolás&ra A „Zala" mint politikai éi társadalmi lap eddig is mindig imijfelelni iparkodott azon kllvchnénycknck, melyeket mai nap egy vidéki láp iránt támasztani lehet. Kösleményei irodalmi színvonalon állottak l változatosság tekintetében is kiállja a hasonnemü vidéki lapokkal a veraenyt. S habár első sorban különösen helyi érdekeket képvisel, figyelmét ezentúl még jobban ki fogja terjeszteni a megye többi vidékeire is, és a társadalom vagy közügy térin bárhol felmerüli mozmnátokröl gyorsan fognak érteatllni olvasóink. Ki sem fogja tagadhatni, hogy megyénkben és városunkban minden Őreit sok még a teendő. ügy mint eddig, untán is figyelmeztetni fogjuk intézi híreinket a netáni mulasztásokra, tkrgetni fogjuk a halaszthatatlan teendőket egyszóval imetlenúl tovább is megmaradunk a közüi/ynek, a közönségnek szolgálatában, mely tőlünk elvárhatja, hogy minden irányban felvilágosítsuk. E czélra azonban nekthk is szükségünk van a közönség tömegesebb pártolására Buzdítani ott a hol kell, sohasem szttntfink meg s mindig hangostattak, hogy sierelnih társadalmunkat n valódi haladét, a pengi fejlődéi utján találni. Nincs kétség benne, hogy a közönség szórakoztatásira sókkal többet tehet a fővárosi sajté* melynek helyzete hafonlithatlanul kedvezőbb, mint a vidéki sajtóé, de nincs józsn ember; aki bármely vidékre níioe fölötte szükségesnek ticm tartani a vidéki fajtát, a nem mérlegeli a körülményeket az, ki emettől annyit kíván, mint amattól. A vidéki sajtóra szüksége tan a tártadalomnak i kevés belátásra mutat, ha a vidéki sajtót csak ugy félvállról nézik, meg nem gondolva annak fon touágát éa sztlkségét ott, a hol a vidéki lapok vidékük érdekeit minden irányban képviaelik. Azért újra kárjttk a t. közönséget, hogy lapunkat pártfogolni szíveskedjék e pártolás mértékéhez képest leszünk azután képesek mindjobban és jobban érvényeaiteni a vidéki aajtó nemes hivatását és czélját. A szerkesztőséi/ Az előfizetési árak a lap élén lát- hatók. A kiadóhivatal. Á megtámadott adó-alap. Tagadhatatlan, hogy nálunk minden talpalatnyi ftlldet föl kellene most már használnunk, hogy úgy mondjuk: kiaknáznunk arra, hogy mentOl értékesebbé .tehessük hazánkat, mint adóalapot is. Más országokban, hol a népesség szaporodása már rá utalta az embereket a föld értékének emberi szorgalom, leleményesség, az agrikultura öntudatos fejlesstése! által való emelésére, kis területeknek óriási értékök van a mi földterületeinkhez képest Vannak országok .hol egy hold földön termesztenek annyi gabonát, mind nálnnk egy negyed telken. Éppen jly arány észlelhető wk helyen a szőlőtermelés tekin- I tetőben is Igen terméasetes, hogy a hol a föld értéke a róla fbimatatható produk-tum mennyiségéhez képest nsgyobb, nagyobb fog lénni annak értéke, mint adó-alapé is. Fájdslom: nálunk a föld értéke nem valami nagy, s jó részben a munka-erő hiánya, jó részben pedig agri kulturalia fejlődésünk bátramaradott aága okozza azt, hogy tejjel mézzel folyó hazánk drága földje nem képez oly értéktl adóalapot, minőre kedvezőbb viazonyok között lehető volna Óriási földterületeink hevernek használatlanul nem produkálva egyebet haaznavehetlan cihernél. Termelő földeink szükségen beruházás hiányá ban, soványán adják a sovány termést. Nagy darab szőlőterületeken kevés a bortermés. Ilyen körülmények között azután igen sokan még a most fenforgó földadót is sokalni kénytelenek; ezt sem bírják fizetni; holott a földnek kellő kiaknázáaa mellett még nagyobb adót is elviselhetnének igen könnyen a ezeset-ben a kormány ae volna kénytelen oly adónemeket nehotni,minőketafennforgó viazonyok között elkefülhetlenOl be kellett hoznia. Mint adp-alap eddig a azőlő igen nagy szerepei játszott hazánkban. Nagy jövedelmet biztosítottak a mi nektárt termő szőlőhegyeink nemcsak a tulajdonosoknak, hanem az államnak is. Ezt a tekintélyes adóalapot manapság két venedelém fenyegeti: a hegy vámváltaági hátralék és a pkit-loxera. Mindkét veazedelemre figyelemmel volt eddig kormányunk. Aa sgfitoa adott hafssatást, a másikra kOldOtt phílloiera biztosokat A halasztásnak itt-ott volt némi hatása. Az időt nyert szőlősgazdák könnyebben fizették a hegyvám váltságot De vannak még vidékek, vannak éppen megyénkben is, hol a sok elemi caapáa folytán beállott általános elszegényedés miatt még a halasztás sem segített a szőlőbirtokosokon. Hőst is óriási a hátralékjok. Nem bírják fizetni. Végrehajtó kell hozzájok minden esttendőben. Akkor is legtöbb esetben oda lyukad a dolog, hogy a lefoglalt és eladott bortermésből csak a kéaedelmi kamat, meg a végrehajtási költség kerül ki; a tőke mind. ügy halljak, hogy megyénk egyik közeli vidékén: Orosztonyban és Ke-recseny ben, hol i adtunkkal is csakugyan óriási a hegyvám váltsági hátralék, a nép pedig földhöz tapadt jvpgény: mozgalom indult meg a czélból, hogy a magas kormány által u eddig (évek során át) behajthatatlannak bizonyalt hátralék törülteasék vagy általában a hátralékosoknak mód nynjtassék a teher viselésére. ^ mozgalomnak aa adta mag a rugót, hogy már egyesek ■őlőjttk* ott hagyták műnké lillswil, mivel a terhet viselni képtelenek voltak. Ezzel s ennek folytatódásával pedig a' különben is sovány adó-alapból egész területeket veszthetne el az állam.' Éppen azért bírva biztatnak az érdekelt szőlőtulajdonosok, hogy lépés-tételök esetén a kormány >soeg fogja indítani a lelkiismeretei vizsgálatot a amennyiben egyes tjalajdonosókkal szemben a teherviselési képtelenség beiga- Tárcza. Esi. — A andttl Unai\|«. — ' f . Eg a napnieleglől a kopár síik sarja. ^ ina;. Keresztelő János napján fonpontját éri el, a nyár. A nap. legtovább időz az égboltozaton és perzselő égetéssel küldi azét sugarait minden irányban. Tiszta kék boltost lerlll sl fejünk lelett, melyén nem mu-[■ tatkozik egy árva felhőcske sem, mely üdilö, kellemesen frissítő esőt Ígérne, Az egész terhiénél,ét biztnyos gyönge bágyadtság fogja sl. Az állatok u erdők legsötétebb éa legsűrűbb rejtekeit keresik fel, s az embereken is erőt vesz a bágyadtság a napleg-nagyobb részében, — lomhán hömpölyögnek lova az óiák aa idők végtelan tengerében. A gabonanemnek a egyéb növények most kezdenek érni. A kalászok arany sárga szint váltanák, bog; nemsokára learassa Cbet a kassás, mint nümölcrét a gasda varejlékes szorgalminak. Ezt a nagy forróságot és szárazságot csak a kapás növények nem szerelik — meg s> emberek. A ' kakoricsa nem képes jól fejlődni, csak a \| jó esö segíthetné lel, épugy a burgonya is. Az emberek kötfil pedig, a ki teheti, el-megy üdülni oda, s hol van hideg fürdő és árnyék, s a hol nincs por, s hol tehát a forróságot kevésbbó érzik, III bizony a pénz határoz; e nélkül a bslotlsl ts viszik sehová, hál még az élőt. Esek azután ssö atán sóvárognak, Mintha csak gssdák volnának, kik lolcljetkra] 'árják a jótékony, életei adó r»A<, ugy nézegetnek /fsí az égre. hogy nincs e valahol a ferie-delttfs ógbolloialon egy-egy dara bocik a, mely a MMkOs kaseaJM, s meljbfil lega- lább ai eső reményét lehelne jósolgatni. Pedig nincs; és ha van is olykor-olykor, ez úgy szétfoszlik, minlhs sohasem lett* volna olt A napos Szárai idő, mikor nincs reá feltétlen szükség, s mikor idején (ál tart, nagy kár a véleményekre, s nagy veszedelem a gazdára nézve is. Sokszor tönkre teszi s jó aratásba belyiett reményt, melyet megvalósított volna az idsjs korán jött áldás; mert az eső valóban áldás, a msly felülről jő, megbecsülhetetlen áldás sokszor, mely gyakorié a gsbns-árak emelkedőére vsgy esésére nagy befolyással van. De az esőből is csak annyi jó, a mennyi épen elegendő arra, hogy a szükséges nedvtáplálékkal lássa «l a növényzetet, mert különben vkönnyen ami a közmondásra szolgáltat okot: Adlál Uram ésftl, de ninos kőssőnet benne. Ha Medárdkor esik as eső, ez s gazdák meggyőződést, akkor 40 nap folytonosan asik, A tapasztalat valóban igazai sd ennek a hiedelemnek, mennyiben pár év előli is éppen Medárdkor esett az eső, s valóban 40 napon át, minden nsp volt eső, némelykor kisebb, némelykor nagyobb, de egy kicsi mindennsp. Hogy ás ily természeti tünemény nagy mértékben foglalkoztatta mindenkor éa foglalkoztatja most is a nép phantáziá-ját, as a dolog termeseiében fekszik. Már az őskor löldmivelfii népei is Isten büntetésének tartották, hogyha as eső hosszabb ideig elmeridl, s a lűlkséges táplálék, mélyet az anyaföld nyújtott lakúinak, as eső hiánya folytán élmsjadt, ha a nagy aszály elszárilotja még kifálödéaük előli a vetésekel, s a fWdmivsIö nép százezreinek esek ss éhhalálra volt kilátásuk. 8 márejiogány népek is Mkkal, ipjitaféle saertanésoUal iparkodtak kfsogsasltlni haragvó bálványú-kat, kérve Íj, hogy a büntetést lordiias sl tőlük. As ssőért való imák tosig ím Htkák, mert egy ideje korán beálló eső megszámlálhatatlan következményeket hoz magával, s igen gyakran jollét és koldusbot lőföll dönt. A babontl is körébe vonls sz esőt. Porlepte könyvekben kén- és véresőröl, bé-ks,- kő- és kajapesöröl lehet épületes történeteket olvasni. Persze, hogy az ily esők a köznép fantáziájában éllek, és nagyon egyszerű természeti tüneményeknek köszönhetik keletkezésüket, melyeket azután a nép saját szája-ize szerint elbeszélve csodás tünemény gyanánt beszélte, s hogy a kelleténél nagybbb 'hitelre találtak, iz az ember természetének gyarlóságában fekszik, legtermészetesebb isi úgynevezett kén-esfi. Erre az sdotl alkalmat, hogy ha lávaazszal mikor a Iák virágosnak, erős esőzések hin-nsk, az eső s virágokról lebordjs a virágport — ez szokott Irendésen oka lenni annak, hogy rossz gyümölcs-évet várhatni. Ez a virágpor a föidöi marad akkor fs, mikor a vii elpárolog, ■ a n úgynevezett kénes eső, meri nyáron és öszssel az ilyen kénes esőt még senki sem látott, meri akkor a Iák nem is virágosnak. A békassöt is nagyon egykzerüeá lehel megmsgysrázhi Nyároo, mikor az idfi állandóan szárat, a kicsi békák egy neme visz-szavonul ez/erdő mélyébe,[hűvösebb, nedvt-sebb helyre, s ott rejtőssek el, Agy hogy senki sem veheti öttel éuie. Mikor azlán a nagy szárazság után csssdss eső psrmeles le sz égről, nagy ttmegben sietnek elő, hogy a nedves, hüvöa lünen llllüljenek. — Mikor aaután a nép fia ilyen bslysa ssámlstan békát Iái, sl bem Ké'pzelne i együgyü eszével, boansa egyszerre egy helyso as e sok béke, s szentül hiszi, hegy esek a mágiáról estek le. A köznépnek a maga babonái Is meg vannak ura nézve, hogj tartós szárazság alkalmával mikép lehet safin azért leaai. í : 1 ■ MB E sorok írója a 60-as évek elején az alvidék egy kis városában lartóskodslt, talán 62-ben lehetett Ez évben nyáron át nsgy szárazság volt, a mely veszedelmes módon fenyegette a fSldteivelö nép mindenéi. Ekkor a köznépből néhányan azt tanácsolták, hogy egy kenyeret két felé kell sietni, abba lyukat vájni, s egy békát beM helyezni. Ezt pedig a szükséges bókai pó-kus kíséretével künn a mezőn eltemetni. Ezt nagy ujjal meg is tették, a nagy nép-csődületet okozlak, almely a kezdeményezők bebörtöaöitetésére vésetett. Emlékezem még árra az óriási izgalomra, melyet ss akkor hossza ideig tartott szárazság okozott, s mely végre e babona végrehajiáaában nyilatkozóit. Persze hogy a nagy iigaloa le nem csillapult, csak néhány nap múlva, a ! mikor végre megnyitlak, as ég csatornái, s rég óEqtott, rég sóvárgott jótékony esö áztslta a szomjas (isidet s hozott üdülési embernek, állatnak, növénynek egyaránt Hebel Péter, kitől néhány adatol e czikk folyamán felhasználtam, csákóeioről \| tesz említést. Ezt így beszéli, el. Szászbr-I siág egy kis Vidéki városkáiknak polgára I szántóföldjén dolgosolt egykor nem messss egr begytől. Egyssene roppant zivatar keletkezett ; az ég elsötétült, nagy fekete tel-nő terjedt szét az égén, a mikor jó emberünk első ijedtségéből falocsúdojt, jobbról balról csákó csákó uján hallott le as égboltról. Az egéss meiö fekete voll, s a azántólöld tulsjdonosa aok aaáz c«ákó kólái válogathatott. Csodáikom netsli kasa, e elbeszélte élményét, és egyszersmind bizony* •águl anayi csákót hsxott magával, a menynyit csak slbirt. Néhány nap mólra a legegyszerűbb módon oldaton amg a osákfr-esö talánya. T. i. • begyMtú'i aikoo egy sarad katona tart* gyaramialL Mikor stiáa a nsgy lorgé asél Uasdi, m lebordte a ka- anlfcaió laaa roináeof mcf tog tenni aa állam fél felfogott érdeke szempont jéból k Ak uíáfi bangoatatowik is tOJfrfafm^bofjr általános taW-Mrláardl mA nem m lakat E vsmsdulam tueb' caak • tulaj-doooaokat éiiüti elad sorban a is álla mot csak aa raatben, b a tulajdonolok i szőlőterületeket munkálatlanul elhagy ják' támba aem jdbeí a filloxe m mával saemben Kormányunk erre nézve ia meg-tette köteleséét; küldőit ki filloxera biztosokat Csakhogy — amint több oldalról u értesülünk — eaek az urak még a legkritikusabb helyeken »ero teljesítik telje* odaadással föladatukat A helyett, bogy szorgalmasan kutat nák: vájjon oem ütött e be egyik mi* \| aik begyháton a filloxera; a helyett \| hogy torba vizsgálnák teljea lelkiia- ! marotaaséggel valamennyi tulajdonos j mólőjét, wul nyugalommal várják be a jelentéseket, A jelentések azonban nem i ▼agy mindig hamiaan érkeznek' A nép I a fillozerát eltitkolja a igy aa oratágoe vész háboritlanul terjed és hova tovább I mill ókra rugó adó qlapot vészit aa [ állam Éppen exért nemcsak hírlapírói, I de hazafiul kötelességünknek ia tartottuk e körülményre magas kormányunk ! figyelmét felhívni. As állam igaz ér- i deke minden becsülete* hazafinak is érdeke Legyen hát a filloxera biztos uraké is! gyár hadfigjrfőt A helyzet. helyről írják Igeu tekialélyes hetyrOl írjak a »P. C-nek; »Grót Wslderaee, a német birodalmi hadsereg fószáljásmeeiere ez órában Budapesten idftz Fer\na József császár és király udvaranál, bogy a Német birodalom s uralkodója legelső s legbensőbb frigytár-sának kiváló, ünnepélyes üzenetben jelent-sa be ss oj csáazárnak s királynak IL Vilmosnak uralkodásra lépését Gróf Walder-aee telt ezen magas küldetésre kiszemelve, 'mert mindama magas katonai személyiségek kost, kik ezen alkalommal tekintetbe jöhettek, G a legkedveltebb a Habsburgok udvaránál s az osztrák-magyar hadsereg iránt oly meleg a élénk érdeklődést tanúsított, bogy egy ideig, nem minden alap nélkül, feltételezték, miszerint 0 van kiszemelve arra, bogy egy casus loederia és a szövetsége* államok hadseregei közös, vagy egyetértő mfiködésenefc bekövetkezése esetére kózvetlen érintkezésbe lépjen as osztrák-mag far hadsereg vezérletével. A menynyire volt bizonyos jogosultság — miként emiitök ezen feltevésben, habár nem ísegé-ssez azon (ormában, melyben annak idején a nyilvánosság elé vitetett, a mim azon (ormában dementáloi is kelljifu azt: oly kevéssé volt bebizonyult egy második bír, mely grót Waldersee (alól Ausztria-Magyarország iránti magatartssira vonatkozólag terjesztetett s abban összpontosult, hogy s jelentékeny német hadfi kicsinylőleg nyilatkozott az osztrák magyar véderő cselekvési képességére!. A grófnak egy épp oly magas, mint bizalmas mimióban a budapesti udvarhoz való küldetése bizonynyal az elképzelhető legdrasziikuasbb czáfolata az a íajta hiteknek, a mint határozott tény az is, bogy gróf Waldersee az osztrák-ma- tooák lejéiről csákóikat, átvitte a hegyen, Oü aztán leestek a szántóföldre. Est a dolgot igy besiélik. S a szerző igen helyesen teszi boszá, bs nem is oly lehetetlen, mindenesetre érős kit és erős forgó szél kell hozzá. Alt hittem, bogy mig ezeket leírom esik majd az eső, pedig egy felhőcske sem volt éa nincs az égboltozaton. Haji fájdsl-mas dolog, mért as eeöre mostanában nemeset a kapás növényeknek, hanem a kani-saai pornak ia nagy szüksége volna. (Azóta volt mir as áldásból elég.) —■ —r Igy arczkép előtt. BMmi r«sfcé)M<i} ItfMBsa. asii »•»», Kink s f«éM, s HivNriM (rsm; Histéiin w>\\m «Mw4Ua * (Ssy». Idktd Máprifésit - «fj r%gy-t tWssW. la UIUUS íJjmíjbI** t%l Kmrm tlmémr igy mmisiim riMí Ikym lissw iÉÉAás síit ajtfatt Uaaárf, ' ««sm áa, Ts M«S« iffcor (feléka ktpsafaa UU\|m rwáan. I4«mI jtUmtí, míh ftlÖW étflhálfi. I ItsMr QWm aHSal 4np4S Mf». Üwlw Srtáki él Ms nem éppea Mfctsadáwsl ayilmkasaii és raafc I a haáMvag számbeli erejére roeaikeetiieg leit néhány megíagttést, melyek artmhan eaak a gíóif politikai katonai aÉae«aíaefc i voltak agy kifolyása, a ki határozatlan a I mellett vak, bogy a azővetaégas hatalmaknak most kaUeoe támadniok, mikor esetlege? elleoftégnél határozottan erősebhek s éppen ezért hadseregük állományát rögtön I a legmagaabbb fokra emeíoiök, a melyre i az egyátaiáa caak telcaavarhaió Ansztm-Msgysrország azonban akkor e teáiBiatbea j messze mögötte volt Méasetorszáfnak. ma-J már ezzel ia artstéat áll a dolog, mert j azóta Aosztríá-llagysroraság az tsasereles ' törvényes és admiaiastraltv intézkedések 1 által oly állapotba kegyeskedett, hogy már \| egy ál'aiáoos mosfoaítÉs éöu is képes haderejét a ftrgg)ormü»bso s a srBkségei stratégiai pontra állítani. Gróf Waldersee-vej tehát épp azon katonai kapacitás kftl-defett mint as oj cnituár iviím üzenetének hozója az udvarhoz Budapestre, a ki az I összes német katonai dignifááok közt legközelebb áll az osztrák-magyar hadsereghez a két fel seregei köatí bajtársi viszonyt a I leghatározottabban tes'-i saamlé^hetóvé. Cg yá talán nagy tévedésben vamok azok I kik azt hiszik, hogy az oj német császár némi hajlandóságot (suailott a német osztrák- magyar-szó vétség bensöségét kevesebb azivbeii melegséggel lógni fel, mint nagy-atyja és atyja tették s hogy IL Vilmos a három császár- szövetség visszaállítására törekednék még a hármas szövetség lazításának árán is. Ez határozottan nem áll. A fiatal oémef csáoár a czárt is barátai bírni Ahajtsaá; ebből még nagyatyia ételében sem caínált tíikot. Egyezséget is szeretne létrehozni Oroszország és Ausztria-Magyarország közt, de semmiesetre sem sz utóbbinak egyoldalú áldozata árán, hanem oly transákczíói segélyével, mely mindkét résznek inkább előnyt a tekintélyemeiési hozna míot hátrányt s s hatalmi kör kisebbedé-sét. £» emmi alapja nincs azon feltevésnek, hogy a császár 11. Vilmos másként gondolkozzék e tekintetben, miot gundolkorolt elismarolsg, ka- aáo megtndittd asavakkal mi uM 6 tirsarislmankimk Kortes Béla ap«a ntáa A fojkfsmimlfl aag hatást kelUtt, máj »<á® eléraékaeyllvt aeaatika, hegy a mily in hagy r válaasdt. Még tőké ieftfeeöetó ia tolt az egybegytütsk uü TUif Y'úi&ti a poétát kívánták hallani, ti vonakodva kár a kővetkező rögtönaótt atraes tóaszüaí isiéit meg a kfakivfaalocaftak. $tk págkn Az ogy&utk Oms^llt > khssa De míaátfpk A fijdstom 4 mm i ésni' M«t Ulti i NMUÚu uuMksü E rifw m «dék Em, itíjr m a»cr wm »Rudolf trónörökös legbensőbb barátjs,« Foro«zország berczege s utól»b s Német birodalom trónörököse. Tagadhatlanul barát-ságosabb légáramlat jő a Newá-tol Aasst-ria-Magyarország felé is, mióta 11. Vilmos alnémet trónra jutott s egy baráti fáradozás, melynek s " Balkán-félszigeten a befo-H lyásí kör megosztása és kiegyenlítése Ausztria-Magyarország és Oroszország közt len- \| ne s czéljs, Pétervárott ma bizooynyal i készséges előzékenységgel fogadtatnék. Csak J az uióbM napokban is ismételten s megle- < betös átlátszó szándékossággal jelengették Pétervárról, bogy már legközelebb oly események következhetnek be, melyek a vi- • lágb^ke érdekében sürgős szükségnek Ifin-lelik fel kölcsönös megegyezés alapján — Ausztria-Magyarország interventíóját Szer-biibsn s Oroszország beavatkozását Bulgá- I riában. Szerbia mihdeufelé forrong, a jelen- < legi állapot sbszolute tarthatatlan, ott min- j den feltartóztathatianul krízishez tolakodik s sserbiai zavarok kitörése pedig elkerfil- j hetlenül Bnlfsriábsn is visszbsngra talál... .) Ausztria-Magyarország az orosz diplo- J máczia ezen eövénykaróva! történő gyóó-' géd figyelmezleiótére még eddig nem reá- j gáli, sőt iokább szilárdan s hűen megms- -rsd ismé'eltea s nyiKánosan, Ünnepélyesen \| nyilvánított programmja mellett: a Balkán a balkánnépeknek: de mégis jeílemző a í nagyjelentőségű, bogv ugyanazon Oroszor- ; szág, mely még röviddel ezelőtt fenyege- , tett, hogy Auszfriá-MagysrorszAgot •Bosznia és Herczegoviná; folytonos okkupációja miatt« felelősségre vtpnja, ma már Szerbiái tartja eléje csalétekül.« Különfélék. VMgh Lajaa. — Illratalaa eskfi. Dr. Sziki Jiiklos és Vébtr Károly törvss. bírák, és OnUrhuber László kir. járáabiró mull bét-lön, e bó 18-án telték le a hivatalos esküt a törvényszék teljes Q'ésében a foglalták el hivatalukat. — BaessNtélj Kovács Béla I Ual el elére. Hogy a körOnkből távozó járáabiró mily általános tiszteletben állott városunkban* arról kiváló bizonyságot tett azon buesúeafély, meíjet részére tisztelői a •Pofcáriegylet* ben e bó l?én rendezlek A bankett az eaős idő miau a polgári egylet-dísztermében tartatott meg, melyre mintegy asásan jelenlek meg. A megjelentek együttvéve képviselték a város összes hslóságaít és hiielligeolíáját Ott volt a törvényszék elnöke s s bírák, ott voltak a járásbíróság tagjai, miot a távozó pályáiársai, ott volt s városi halóságból a polgármester, a főjegyző s sónak máa tagjai; olt volt az ftgjvédí kar, olt voltak a kftrélet számos verériér-laí éa sokan a város* előkelőbb polgárai közói, hogy kifejetéet adjanak a távozó iránt táplált meleg rokoesseavökaek. ▲ Jó kedvről és vigan lefolyt banketten a po-kárkösaöoiésafc sorát Dr. Ba/tsik Fereaoz a polgári agylat elnöke nyitotta mag, ki igen talpraesett bewédbea ftdvösőlla a férfiul l'tánua BqáeA űyaia iga net akkor áll be, mikor I nyitvány adatik kezébe s lem, tanács utrsvalóul I minden tanulóra nézve Némelyiknek meg épea értesítő és egy pár jó Igaz, bogy kelfeaies e nap. keserves. Habár ^mindegyike körülbelül lodja, bogy mire várhat, mégis sok a megcsalatkozás, sok szép remény binsul meg, mit szive mélyében táplált, hjaj. sz ember mindig ohrsn volt, különösen fialad korában, hogy inkább a jobbat hiszi, bert] ezt hinnie reá nézve kedvesebb. A ázfilők részéről is sok ilyenkor a megcssiaikoéás. Bizony, bizony (s megbocsátható [gyarlóság ez) sokan azt hiszik, bogy ketves fiuk minden kifogáson . lelfil áll jó augavieeletbeo, szorgalomban; s mikor a fiu hazíj hozza í bizonyítványát, mélylyel minden kéjtely, de mindéti varázs Is eloszlik, akaor sókao látják, bogy menynyi hiábavaló áldozatot hoztak, hogy a fiu részéről lett Méret bizony csak szép szó maradi s hogy] aa állitófag eszes, sokak által i geaiaosnai feuöntetett s agyoodicsért gyermek léhttfi fráter, a ki a leg(obb esetben aem érdemel meg annyi szíves jóságot, snsyi szeretetet, sanyi mdásatot. No dets-lán isvnlni (oá, talán sí évekkel M\|jta a komolyabb foridolkbdás K s as elmulssz-tottak balyra Mak póloliBtni, akkor van érdemeivd a naffy vacátio éa a 1 bánata is mtg ártire Válkatik. ügy leffan! íh éa mm ntyá asMssn fist évá Isss s fawn A k i ipu uiot kalsl á féiytkk 4 mb maoi' U km* rak bUMd Xahés febit •jbaeníaá. fa* aűr áMSsb Mgyaa Coriai téré hgr«f M—ít* MkU 4ym tytóct, Bat—,caíje mm pirtfcfáa Ml • kanak aa tmtím — Maga wá i twka! Mert becsüst, uh flsSkaéfw m JJjrea ma Da — kiviawB — birásl lejytz Kisfal aafca as UUéjm, S lálSpNML id* Brbft Újra aaká Ma BSa? A muiatságou, mely a legvidámabb 4 hangulatban csak a reggeÜórákban ért végei, i a vidékről részi vetlek, Oáíz Ferencz perlaki járáabiró, és íhrvéik ('tompor János alj. bíró, ! — Az est megelőző estén Kocáét Béla saját házánál tartott azttkebb körű boosaestélyi. melyen resztvettek ScaitiU Benő főispán. Ctaiám alispán, dr. Manyin Károly m. főorvos, Cétranffo Sándor kir. irvas. elnök, Piikái Ferencz. Eptrjemf Sándor, StwtíU Károly, £nUU Mihály, Yidmdnty Sándor, Varja Lajos, dr. Szekem Józset, dr. Benezik Ferencz, Wrxti Ede. Jmkf Károly, Mat-Ur János dr. TV&o/y Gyula, Stmom Gábor, Győrfy János, FStöp Kázmér, Oszaziy Antal, dr Ilonáik Aniai, Knautz Boldizsár, Flikál Victor, Hertezkjf Vidor. Hogy e barátságos, családi finnepéiyeo sem hiányoztak a felköszöntők, az természetes- Svastiiz Beoó főispán köszöntött^ íe) legelsőben s házigazdát és családját a tőle megszokott mély érzéssel és megragadó ékesszólással Hindui Ede igen ügyesen lónta koszorúba a távozónak érdemeit, s míg egyrészt örömét, fejezi ki előléptetése felett, másrészről sajnálkozáaáaak sd kifejezési távozása miatt. Sutia Károly azon szép harmóniát emelte ki, oaely közte mint a közigazgatás feje, s a lávozó bíró \| közölt, mini á helybeli járásbíróság feje között létezett. Varya Lajos kiemelte, bogy a távozó férfiú hivatali elfoglaltsága a a közéletben való tevékeny szereplése mellett a tollat ís forgatlai a mint a Zala tárrza (lója és levelezője aokazor derűre (akasztotta jóked fi baawrával a lap olvasóit. Így molt el s legjobb kedvben és haagu-latban e barátságos ünnepély, mindenki a legjobbat kívánva ás általánosan szeretett járás bírónak. j * Yaráfio. Minő aaép szó ez. A deákra nézve, legyes as szorgalmas vagy nem, nincsen kellemesebben hangzó szó az egész szótárban ennél a szónál vacátio; külóoö- ) sen mikor ez epitbeton >nagy< illeti meg. Péter és Pál nspja nagy tiszteletben is ré- j szesfil a deákságnál, mert ez határpontja az iskolai évnek, egy pár nappal előbb van már kostoló á vscátióbOi, de aa. igazi szfi- I bízó- j inte- j nem f Malilaain Wmé Bmm. ietenyeí épüám vállattnaór volt m<fifiiímWs<»í tág e kó 27-éa ragysl Pwfafcra mátk ayÜTÜás árrerésre, s stt 9 éea Hjbaa rosszal érez-vé« magát, háseies mt$M A gyorsan éá-feivöít arvos easá a bató oonautáfhafis mr. SttfsaátWés vdatt vép« a TÖ évee kft-Umbm v&ebe ember éleiének A kaktea-tat Ijelmjén kosták, M 2Ma dilin 4 árakor nagy részvét mebftt hépuiék firik ayagakmm. As eftmejlat asfy család gjásaofja. Syafodj)ék békával1 — Vsaatl gyfiláa A kessrbaty-k.-ssi.-fyőrfyí helyi érdek* ramt részvéar-társaság jűc. bó ö-án Pap Sándor elnök-IrteahH readkivítii Unfyftlért tartod, iéj elsO lagtontasabb tárgyai képene az igasfat6sáfnk addigi tevékeetséfe i^eíi birábiot bazaí s e>etleg katyeflfiMg lado-mésol vanoi Az ipzgatoaág jatonténéfetf a kővdkeaöket aoro^ok Isi: a vaama? a tkm-lat saját kőksépéa. H házáéi — építi; as épitésoél a Ifi tíbgjtkl* Tobaf La^oa orsz. képviaeló, isaaert rasríi tekintély \|jskfs uljs az építés vezetését a társaiat Jananer Azwm mérnökre hízta; a vapat káépsiése TOOfitO trUM alig halad meg a moekáhoi L éri márezn» lfi áa to^akj; a talpíákm (ifeaer drtioli Kremaíar Miksa karai takwwhli azáfiítja, ditóát 1 bt 16 kréd; a had épi6-aét 1700 írtért Wmmi Feraocz pattaai ács-mester vállalta ai; a síneket a rcsáesaivasgyár szállítja aaasját 9 hl 90 krért; a fsr-gakihoz arfikaégei t drb mozdooy a aa kir. áHamvaaotak gépgyárában rendeiteteü meg 91$00 írtért ; két darab kalauz & postakocsi! és 4 drb IL 111 oszt személy-izá?-tíló kocsit pedig s Gasa-fyár azálüt; a vasul részére szflkafjges iőldlerfiidel a b. bérén yi katáng Festetics Tasáló gróf ingyen áwm-gedte; Hooyady Imre Gróf a tidajdonát képező terűidből, a vasat vonalába eső tt$4 □ ölet 25 krval engedte át, ab^berényiek ellenben Q Ötért I írt ti) kr. kárpóúád követelnek a minthogy velők tulkovdelésök miatt egyezség oem volt kőlkdő, kisajátitá-ki tárgyalás volt kérelmezendő; az figy még nincs eldöntve, de azért a mtakálai Myft azon a területen is. Jegyzés történt aaás-mra é« pedig tőrzarébsvéay 1>50 drb 100 írtos és elsőbbségi réssvény 916 drb. azzá-I lén 100 irtoa. Befisdéi tőriént a törzsrész-, vényekre 81180 írt, az e'sőhUégükre 1I7IO írt, kiadatott eddig -48,016 írt «0 kr. — Az igazgatóság jelentése helyeslőleg tado-i másai vétetett, Fest dics T. Grtfnsk, Totasy ( Lajos és Pap Sándornak mint olyanoknak, I kik a vállalat sikerét eiőaMxdítoüák, jagyső-\| könyvi köszönet szavaztatott. — Gyáaahlr Ecer Mihályné szfil. Kosztrits Agaesjna.bó 26 án átíetftfi féHtr órakor élete 70-íké áben elhunyt. A temetés 27-én délután 5 ónkor történt meg nagy részvéttel. A boJdoguJtjat nacyszámn rokon-sággyászolja s benne Eger Z«ignond. szent ferenezrendi áldozár éa pécsi háziőnók ia siratja édes anyjáL Béke hamvaira — Hessikd;l Ukraaa élet. A i keszthelyi cónskásó egylet joüns hó 10 én a Vargs-fék kertf-helyíaégbeo táncz kosco-' rut rendez. — Ugyanazon bó második Méhen a fiatal gszdáasok búc«a-estéfyf adnak .mely tánezczal leend egybekötve. — As évaAr vlsigálalak a keszthelyi kőzs. népoktatási tanintézetekben jun. bó 26-án befejeztettek. A víaagá-latokon az iskolaszék tagjai éa szülék nagy számmal jelentek meg, mely érdeklődés jól esett tanítónak é* tanulónak egyaránt A záró ünnepélyek 29 ép tartatlak meg. A népiskolában a Reischl-tále 500 tilos a, alapítványnak £ é. 30 frt kamata, a San-jártó Károly-féle 200 írtos isk. alapítványnak 12 Irt. kamata és 60 drb Bfinfy János-télé 'Regék és történetek czimfi fnzetke osztatott ki jntalmnl a jó magavaeietO éa szorgalmas tanulók köti. — Pssssb. A Kisfaludy ntesa Inkái arról panaazkodnak. hogy Boiez postaiiszt fa libái elronditják aa utczát é< a járdát Felkérjük tehát illő tisztelettel Bonca postatiszt urat, hogy libáit »rivaaked\|ék zárt helyen tartani, a mennyiben padig felezői-látásúnknak sikere aem lenne, kérjfik a rendőrség intézkedését. > — lég agy paaaaa A mult axá-munkbaa közlött panaszra vonatkozólag a Csemits féle ház lakói azt írják nektek, hagy a polgári egylet termé épitO munkások számára majdnem egészén nyitott árayáksaék van, melynek kipárolgása annyira msgtsr tőslatí a levegőt, hogrj a azomarédos lakók ^lakaikat kénytelenek zárva tartani, a fa-házakba pedig éppen bem mehetnek be. A mennyiben e dolog tényleg ugy vaa, nem kételkedfink, hogy as állspotoa a sorok mag-jelenése után az arre illetékes férfiak réné-ről segítve lesz — Maljaa taall nértéai követett »] Horváth Gy. kömíves Szerdahelyi Jóaaat kis-kanűnai lakoson hó 25-én ngyaaás Sz. J. Tislerícs Gyflégygyei a két város közti utón este 11 őrá körfii hasa M ballagván, elérték H. Gyí kőmivesl, ki Landi Tamás nevfi napszámossal erősen lármázva haladott. Midőn ékt^ea kiabálásuk miatt T. Gy. elég kíméletesen rájuk saAlt, azonnal főidre teperték, a ekkor a neki aegítség-re aietatt Szerdahelyi -Jósaalát H. Gy. kéaá-vet hátba aaarta Ogyftk áttétetett as itta-láke»birftaágbnt — A saalaa napsugarak halfisk aW a tfirdóevad kendet éa. aki caaklekati. fürdőhelyre utazik. A tobsti, kHöafia ajándéka folytán a Jó keszthelyieknek a véfböí- mm kell elhagyatok tűzhelyeiket, tnkabb 0 boné jak mennek közel- és távol-Mi Már Is aiép Mámmal vannak Keszthelyen idegen fürdőzők, köztük van Dr. Bilha DessŐ volt egyetemi rektor is • itáonuk mindegyre szaporodik. • — HA&áaaAg. Heischl Yencsel keszthelyi tekintélyei sörgyáros kedven, nép leáayát Link kisasszonyt f. hó 25-én vezette oltárhoz Keszthelyen Scholtz Lajos pécsi sörgyáros. Aidán Irigyükre. — Héwla gyógyfürdőn ex idösae-rint aár annyi fürdő-vendég van, hogy >ií6reno»ösnek érái magét aí ujonan érkező vendég, ha lakásul ssnbát kaphat. Bizony Kívánatos volna a szenvedő emberiség iránti tekintettől, hogy Hévvixen minél előbb még vagy 60—70 lakszoba építtetnék, hogy az ott gyógy irt keresők mind-mind elfogadhatók legyenek, s ne volnának kénytelent k Keszthelyről, lakás hiánya miatt betegen . távozni. -4- Fráuger Károllu kisasszony, helybeli lelső leányiskolánkban a női ruha-szabáslat előadója, a bázi ipartanitónői tanfolyamról, a győri állami képezdénél & legutóbb tartott képesitő-vizsgálat alkalmával dicséretes oklevelet nyert. Gratulálunk a nemes törekvéshez. — A legBlébbl ilvatar alkalmával mint értesülnek bennünket; Kilimán köpül sürü villám csapások törlóqíek' de sze-rtnosére veszély nélkül, többnyibe fákba egyik pláne csak néhány lépésnyire ütött le 12 métermázsa gabonával terhelt szekérbe, azonban baj nélkül. Több helyen mint Galambok és Szt.-Jakab közt a hirtelen ömlő zápor elöntötte iszappal a vetéseket — Nagy-Atád vidékén, ugyan ezen alkalommal a jég minden terményt teljesen tönkre tett. Gazdasági tudósítónk, ki legközelebb bejárta Somogyon kivül Tolnát és Baranyát is, altalában azon vidékek silány termés állapotáról less említést, főleg a mi a kapás növényeket illeti. Irodalom. — Budapesti Hírlap. A »Budapesti Hirlap«-nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét ; minden pártérdek mellőzésével küzdölt nemzetünk és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történeben. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a »Budapesti Hírlap* érte el; legnépszerűbb, legterjedeiiebb lapja az országnak. ja. külső dolgozótársak egész seregén kivül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz a belyi tudósítókon kívül, a kik a na)} történeiét írják. Minden foniosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes leveletőn kivül táját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirali szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a (Budapesti Hírlap* arról röglön ne adjon hü é« kimerítő ludóeilást. A „Budapesti Hírlap'.* politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh. Pál írják más kiváló hazai publicistákkal biven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ÍBmerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felöl távirati értesülésekkel Iáinak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bír a lap; a „Buda-pesti Hírlap" távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes a eiropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az olt történő eseményeket, mini az elektromos dróton oda fotó híreket rögtön megiáviraioazák- A külföldi reodes tudósítókon kivül minden foniosabb esemény felől a Szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A »Budapesti. Hírlap« e caélokra havonkint oly összeget fordít, mini a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése* voiijde sikerüli is elérnie, hogy ma a Ugjobbanf leggyorsabban értesülő organuma a sajtónak. A „Budapesti Hírlap1' Tárna-rozata Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusx) és több kiváló írók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőe-sége s mindig gondot fordít rá, hogy meg-maradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsuroalJaaták szerkesztik s a helyi értesülés ismeri legügyesebb tudósítókra van bizvt. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros nőiét eseményeit is mindig oly bánion tárgyalják, hogy a »Budapesti Hírlap* ftelyet foffcthst minden család asztalán. A késgazdasági rovatban a magyar gasda. bir-tóárs, iparos,kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozásra szükséges. A rsgéngcsar-nokban rsaá kiváló írók legújabb müveit kfeityAfc. Aa elfiflzetfs íöliéieuJ; Egész évre 14 Irt, íiíévréf irt, negyedévre $ bt60 kr., egy hóra l lr« 80 kr. As előfizetések vidékről legczélsserübbea poslsuialványnyal eszközölhetők következő czim alatt: a „ Budapesti Hírlap" kiadó hivatalának, 1V\ kerületj kalap ntesa 16. Mm, 198 2—3 — áliélska kersskedelml Iskolák olvasókönyve, szerkeeztelte Dr. Gyulay Béla igazgató. I. rész, az első osztály számára. A rövid időn második kiadást ért s a közoktatásügyi minisztérium által engedélyeseit tankönyv egyike azoknak, a melyek eddig leginkább megfeleltek és jónak bizonyullak. A miniszteri rendeletek érielmében első sorban felölel oly olvasmányokat, melyekben lehetőleg kereskedők szerepelnek, példában tüntetvén fel a kereskedőkben megkívántató jó tulajdonságokat stb. Egyszerű leírásokat a kereskedelem köréből lermészeirajzi közlemények "a kereskedésben előforduló állaii, növényi és ásványi termékekről. A hazai történelemből vett egyes események* és történelmi személyekről, a kereskedés behoza-tala, egyes ágainak elterjedése ée a polgári társasélel köréből vett társadalmi példákat. Továbbá as általános levelezés és ügyiratok számos példájával végződik a 151 lap jjerjedelmii kötet, . a . melyet különösen az érdeklődő ianár urak, valamint minden egyes kereskedő figyelmébe ajánljuk. Ara 60 kr., megjelent és kapható LámpelR. féle (Wodianer F. és Piai) cs. és kir. udvari könyvkereskedésében Budapesten, Andrássy-ut 21. sz. s. — gyakorlati olaas nyelvtan. Or. Ahn tanmódszere nyomán irta Palóczy Lipót Egy rég érzett hiányt pótol: nyelvtani irodalmunkban ezen közép terjedelmű (160 lap) könyv, a melyre valóban nagy szükség volt. A világhírű Ahn-féle tanrend szerint szabadon irt nyelvtan világos szabályai és helyes beosztásánál fogva nagyon megkönyiti az olasz nyelv gyors elisjátilá-sat, különösen a helyes kiejtés és társalgást a melyre a szerző főképen nagy súlyt fektelett. — A hangsúlyozás, a mi tudvalevőleg az olasz nyelvben a legnehezebb, szintén meg van könnyítve e könyvben, a mennyiben a hangsúlyozott magánhangzó vastagabb belükkel van nyomva. Lefeinkább emeli azonban ériékét az, hogy teljesen a magyar nyelvhez van alkalmazva. A fordítandó gyakorlatok és az olvasmányi rész is egészen uj s nem chablonszerü, mint eddig legtöbb nyelvtannál tapasztaltuk, hanem leg-többnyire a hazai :életböl vett példák. Vég-űpnénány válogatott szép és jellemző olasz költeményt is közöl, hogy a tanulónak az olasz versek utánozballan zengzetességéröl s bájáról, továbbá sokszor annyira eltérő szórendjéről, s különösen az olasz költészetben* oly gyakori s nem egészen könnyű in-versiókról is némi fogalma legyen. Az érdeklődőknek, különösen pedig azoknak, a kik a római zarándoklatot meglelték avsgy meglenni szándékoznak,' csakis ajánlhatjuk a könyvet. Ara 80 krM megjelent és ksp-ható Lsmpel fí.-féle (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedésben, Budapesten, Andrássy-ut 21. sz. — Peall Hírlap. A mtivelt magyar középosztály lapja, mely — mioden párttól és pártérdektől függetlenül — a magyar nemzeti politika, igaz szabadelvüség és demokrácia laoait hirdeti, a magyar hirlap-irodalom történelében eddig páratlanul álló kedvelt-ségnek örvend, ugy hogy a magyar nyelven megjelenő lapok közül ma egy aem veiéi-kedhetik vele elteriedetlség doigában. ( Amint erről mindenki meggyőződést szerezhet illetékes helyen, a közlekedési minisztériumban vagy a föpos'aígazgalóságnál). De nem is csoda, hogy a „Pesti Hírlap" ma Magyarország legkedveltebb lapja, meri nincs iuég egy lap, mely annyi ős ugy megválogatott közleményt hozna s mely a ssját olvasd közönségével a szerkesztői üzenetek révén oly beoeö, szinte családias érintkezésben állana. A ,,Pesti Hirlap" szerkesztőségének van ma legtöbb belső munkatársa, míg a külső dolgozótársak és levelezők száma légió. A „Pesti Hírlap'* nagy súlyt fektet arra, hogy nemcsak külföldi politikai de minden nevesetesebb belföldi eseményről is távirati uton szerezzen értesülést, ezért a hírrovat jó része is csups távirati értesülésekből áll. Frisebb hírrovatot tehát már képzelni sem lehet Humbug volna azt állítani, hogy a lapnak Európa minden nagyobb városában saját külön tudósítója vsn, de van igenis összeköttetése a lel?]obb klillöldi lapokkals egyesmény utján megkapja az ö összes magántávirataikat is, igy válik lehetővé, hogy, nem történhetik a világon neveaetesebb esemény, melyről a , Pesti Hirlap"rmár aznap távirati értééit ést nem hozna. Ez persze oly költséggel jár, hogy ma a „Pesti Hirlap" havonkint többet fizet ki táviratokért, mint cak liz évvel ezelőtt is az összes akkori napilapok. Méltán lehet tehát a legjobban értesült lap. Cikkeit, tárcsáit. karczolaiait a legjobb nevü ptibliczis-ták, írók és journalisiák szolgáltatják, kik közül legyen elég csak a következőket említenünk: Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán Törs Kálmán, Borostyáéi Nándor, Kenedi Géza, tolnai Lajos, Agai Adolf, Sebők Zsigmond, Reviczky Gyula, Kürtby Emil, Szik lay János, Szécsi Ferenci stb. Regényl a most következő negyedév slail hármat log közölni; még pedig Csiky Gergelytől az,Elvált ssssony" s ezt követni fogja égy frau* czla és egy angol regénv. Mindezekhez járul i hetenkint egy seoemelléklet s nem utolsó I előnye a naponkint 16 oldal terjedelmű lap- nak, hogy már fólvágva kapja keséket ax olvasó. Előfizetési árd egész évije 14 frt, félérre 7 frt negyedébe I Irt 50 kr, egy hóra 1 irt 20 kr. Az eiófiMlések poslautaJ-ványnyal a „Pesti Hírlap" kiadóhivatalának (Nádor utcza 7. ss.) küldendők, hbnnan egy hétig ingyen mutatványszámok is kérhetők. HIRDETÉSEK — Itéea közeli gyógyhelye. * Salzerbad-Kleinkell Ausztriában (Kif Car vasútállomástól (St-Pö egy órányi távolsági fenyvesek közt fékszi sokkal bjr, melynek Hainleld mellett Alsó-sbadj, mely a Hainfeldi ten- Leobersdorfi vonal) ián yan és gyönyörű l oly ásványvizforá-hatáéa olyan mint a karlsbadi. marietjbadil fraózensbadi, kiisin-gen, mergentheimi, hamburgi stb. Úszó-, melegvíz- és kádfürdőkkel van ellátva és olcsósága miatt Is mindenkinek ajánlható. Bővebb felvilágoartásaal éa prospektusokkal szívesen szolgái a fürdőjteselüség: Wfthring, Bécs mellett, Zimmermannagasse 10. felelős szerkesztő: I >jM BOA MAJOM KilUnő hatású tur a gyomor mindsal MsiMpftes. FölftlInuihuUtiin Mrkgytikmr. —jgyommji ftuyrMg. MI fllm MfT jzrí. íelfuvMá. MvaSjv felböffcnfa, kotta, gfomorbnrnt, nwnir^ii, homok- M dinUpiHW, tohigus ■fáOcakéradé, sárgaság. undor ís (lm A gyomortól ered), lgr<morgMc, M':lw"ruli, k gyo-utánuk t-t <kkkt'i «■ Katokknl luttertiel^b. cUínttŰt, lép-, mii- é Miijrtm MtnUlioak tMUiben. m h tn inon* 4r» luiniliil nu-táaMl •frtn " ■ --------- lMk eo tl kr^ kftMh ptr KAspoatl nükildé Bra4ü Uth gjáfjrttMaAlt] KrcmKtfben íMor- mnaásV Kapható minden gyógyszertárban. Óvást A valódi aárUdzelii gyomorcsöppökot sokat hamisitiák uránoziik. A valódlságje-léül minden üvegnek pirit, a fenti védjoorgy®! eliátott borítékba kell gönijrSIve lauto Is a aia-den öreghez mellékelt kamálatl utasításon meg kell jegyezve lenni bigy az Kremajerbea On-sek Henrik koDyvnyomdájáj/an njomatott. Valódi minőségben - kapató; Nagy-Kahistán, Prager Ma gvógyre. Kaiérhtí Beek B. gyégJ-•sert AotNÉnfr, Coliner Vincse és Btboekay Kálmán gyogyi. Mpnzali,. Körte Viktor gyógyzz. Mcrtntft, Floischer Samn igyógyn. Nagy-Bajm. KOrös L. gyógyxz. Ifurano+bat BSlts & gyógysz. 19 8S-68 33ZiTriteIi-liáz 96 -20 TICHO BERNÁT, í Brünn, Krautmarkt 18 saját házában, utánvétellel küldetik: ! , Nyári-Kamgarn. Maradék egy' teljéi férfiöltönyre moabató 6.40 méter széle HL a Gyapju-loden dupplaaaúlee. egy teljes nöl-rubira minden azinbai. 10 méter Ü. 4 dupplaxxélea, a legtartöeabb egy telj«i rabira 10 méter fiJ 6.S0 Ind-Fovile Félgyapju dnpplaiaUes. egy teljes ruhára. 1U méter fi. 5. Fraaesla papJsaUaai minden uik* szinljen csikós ée koozkis, a legújabb dapdlaaxéiee lü métor H\|fl.50. , Fekete terno Szász gyártmány dupplajuélei, egy iflljoa rabára ju méter 1 éM\ Tiz móterNw^ Terno teloure dnpplanélet, tiszta \|yapjn minden divatszinben \| 17. Tia méter kocxkáa Ruhaszövet 60 etm. széles, legújabb Dessins flj 2.50 Gyapju-ripa minden silnben, 60 etm. eiéles 10 méter fl. a.80 Háromszoros legjobb miaöaég 6 K emt azéles 10 méter II. S^O Ejy vég Oxford. mosbató legjaib minőség 80 röf teljes; fl. ÍM. Jaquard szövet 6<i etm. széles legújabb deuiss 10 méter 11. S.80 Francia "voal 10 méter egy csinos séta ruha, mosható. II. S.— Cosmanosi cretton 10 méter mosható egy teljes ra bára. fl. 2.50. ISTői ingrek: erős vászonból csipkével 6 darab íi. m . . Egy vég uAzivánzoh Vi 33 rtí fl. 4.60. v4 a raf fl. 5.50. Egy vég TTi n g-szövés lt széles JU röf te'jes jobb mint vásson tl. S.— Egy vég •CHIFFON {JO röl finom 11. 5.50 legjobb mi nöség fl. IJa kanavAnz 1 vég 90 röf ibolyassinB fl. 4.H0 1 , 30 , vórüs fl 5^0 Cáara-kanaváiis 1 vég 30rBf ibolyaszínű és piros fl.e Angol-Oxford a leguialhatóbb. 1 vég 30 [röf 11. 6JS0 Egy rips-guiitura 2 ágy és 1 ántalteritö selyem-rojtozattel. fl- IJO Kor Jute-garnitura 2 4gy ée /1 j asztal teritó rojttel ;fl. aj» Jute Függöny ' török minta egy telje fi. 2.30. ÍBggOny. IIMJff 10—12 méternyi maradékókban Ili 3.60. Lcy aj árt fclOltó kendő •'t haawn II. 1.50 Egy Xdópoferócz 190 etm. hosszú 190 etm. széles igen jó minőség fl. 1JW. ÚRI-INGEK inját gyártmány, fehér éa színes I. faja fl. IÍÍO.11. fajú fl. lje Női ingek chifonból és vászonból himvarrással. 8 dnj. fl. tM. ^oszTtó-^ivlt^li-g^ráxijralrtáx- i MBtüfln(\| naradék 8.10 aThotfPi egy teljes íkrűjüttam fl. «.7flL egy lencj ieri M fl. a.7t Mintái U Jó alkalom vétolral! irflioi pliúhUíMi Maradék egy teljes férfi-öltönyro 8.1ü m. fl. 4M. Brflisi dirakzőfet maradék 3.10 m. bosszú egy teljes férfi öltönyre fl. 5.50 Iel5Itö«io?«t legfinomabb minőség egy teljes félő lőre. fl. S.- MlntAk ée áijagyzéksk tngyan és bérmentve. Kag nem felelő árak mlafltn aahésaég nélkül bérmentve visszavétetnek. C OOOOOOOOOOOOO000 OOOCOOOOOOOOOOj 0 0 0 o 8 o o o o o o o o 8 o o 8 Legolcsóbb BÚTOR bevásárlás!' v Hiálovits Lajosnál N.-Kanizsán Dél-zalai takarékpénztár épület az udvarban jobbra. 'Eszel -van szerencsém u n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy raktáram tulhalmozottsága minit, mindennemű bútorokat, tetemesen leszállított árakon árusítok el Baktáramon találhatók] completie ó német alakú (altdeutsch-renaisance) ebédlők és há-ióssobák tölgy vagy' diófából, fényezeit bútorok minden alakban, késa sálon garnitúrák, diVfinoK, ottomának, kanapék, tükrifk, képek, függönyök és nádssékek, nagy választékban, Elfogadok mindennemű asztalos és kárpitos munkák készítését, mqlyek ízléses és fetylsrerü kivitelééri kezeskedem. Úgyszintén avult bútorokat is átalakítok ugy helyben mint a vidéken. < Különösen felhívom a n. é. közönség b. figyelmét szq Dputstp é táiz áisolsir a. Mi 10-4-15 jávi tartósságs s szépsége által, elönyöaebb a feetésnél. £< miután löbb kulíöliü gyárral direct összekötlelésben Állok, aaon helyzetben vagyok, hogy ilynemű í^unlújkat bámulatos olcsó árért készíthetek, ée éveken át szerzett tapasztalatéira > ■ \ A n. é U 8 0 0 0 o f -l0 OOOOOOOOŰIOOOOOOOOOO olytá i lartasságukért mindenkor kezeskedem, köti mség ssivee pártfogását kérve, maradtam kitűnő üsstelettel FIÁLOVrn LAJON kárpitos 4e dinit. ITJÍ Síihiúuctt sxegos giicsijlígé] \ 3'a és 4 lóerejt fa-. t$M- vagy szalmafütésii gSztnozgonyok számára, lOómi muiikakép<Wg 4500-6000 Lére, teljesen tisztán elcsépelve és osztályozva, ■okkal ciMkélyebb asakaégtel ksJMré és (IUsira\|bss. tetemesen natiyobb és jobb munkaképesség, könnyebb nzállltás mint a verőléctes gépeknél MT* ArJegjaékek klvistrs. Exenen gépeket erős szerkezeiben gyárija és gyorsso, valamint előnyösen szállilja GROSSMANN és RAUSCHENBACH ehő magyar gazdasági géj gyára 169 a 6-6 Budapent. kiil6 váczl-itt 1. ssám iÚ ia] \|\|«aMg« i ilv\ Er HOFHERR és SCHRANZ UudapeHtón,' V.. váczl-körut 76 (as osatr.-nW ílUmvaspáJya klsallkw) lltlijl^Jli HÍ I'Jir" hi^u lk iiítll asl-is-ssá -a 4b iV 1 I \|«1 -1 I !«i í. ® jl ? •j9 af .o b-S 5 o IwiU Sxénagyüjtó. Egy használt legjobHcar-ban levő amerikai szórwgyujtö jutányos áron kapható Weiser J. C. vaskereskeöéaében Nagy-Karnisán. 196 3 —3 A bires Kirakóséit Bamer-féle ruhamosó és facsaró gépek raktára 189 4 < Váróul Igetl Testegycnesitő gyógyintézet BUDAPESTEN, (eaelőtt Dr. Fiacbliof-féle viagyAgjintézet) Hermina ut 1526 IatéoatSik a (Tiráró agyik legmagasabb kiesebb éa Isgacésaségesebb helyes fakssik ngtanaaon tsrtletsu, mehet eddig a Dr. FlHCHHoF-fil* fdndifHi^titjjé/pmtitii fsglalt el. — A 44 0 o Q méter-syi atrta betanított telken épült Cottagts épület 30 tiaata, egésaaégc. kulun b-járatu njonaaa átalakított ssobál foglal magabau. — ráaiaóval urt éti lAtketA folyosóval tekepályával, lugasokkal atb. Ub j-SkjT A firárawl val iMMkitlatétl lévoaatok és lánuk««sik kliTCtitik. As iatéasttakbea felrett betegek mindea beteg taatalkatá- I • ~r~ -' " ~——-—rrr aak és hajának megfelelően kulun előállított készülék segé- lyéral raadapsriat műtét nélkül gyógyíttatnak. — Kilásd és eddig el nem ért sikerrel kezeljük különösen a; következő betegségeket a. m. I. Aa összes bármely alapon fejlődőit (e»nsos. köszvényes gtimökoros) laületg) ulladáaokat. - II. CMaUlréae-ket, II csarnokát éa ezeknek valamint aa laklot)* ladáaoltnak utóbajalt, u. m. (zsugor) izületmerűv»ég»iket korlátolt motuglmlóságot végtágrövidiilésnket, elgörkttléaeket atb. III. A vele sxfiletett éa kltetkeiaiéarca el-gOrbüléseket u. au: a geribczoszlopcknak oldal- mell 4a hátfelé iráajnlt HgOr ka léseit, angolkórus vagy csigolyaszúvas alapon keletkezett púpokat, ty tilt melleket, (Irkfayakal, donga- lud ló- éa Mraklákal, doaiafaeson térdet. — IV. Úyermekküdést éa kövoikeMnényeit. — V. ZasOd ásókat, cmuI és kttsavényt. ( . Kéaznlékeiuk ■ plasztikai alrtatt legmagasabb fokán állván, megvalósítják a modern test egyetmet legmerí-xzebb követe lim-nyeit, minélfogva minden betegnek kivétel nélkül a füun Mréat és na egéazaéges fektéal Intézetünk tiaata levegőjében való szabad moxgftat, <le elsft sorban a műtét (opsráczió; teljes mefltfaéaét lehetővé teszik. Az addigi hidegvíz gyógy-ksastés íolyUttatik Bővebb felvilágosítást ngj as egyébb unttal fai nem sorolt betegségek gyógyítását — ■tat kési aaobálysataakat illetőleg, könyvecskékl» fttiott értsd töiak nyújtanak, melyekkel kívánatra bér* ■eatve saivaaaa aaolgálaak. .' Esas, kőakaaana Intésményknkre kérjük a t. közönség pártfogását. 1-6 ' Igaagat^k: dr. Kőlh idolt Flaeker flylaá testegyenesitö cs. k. udv. szállító orvos-, sqb,- ntn aa intézeti betegek rendelő orvosa, és testegyen. segélymttvek gyárosa. dr. Verbélyl Lóazlő felelős Aerros, egyetemi a. tanár a Staláais-gyimakkórkáa asbésas. Ajánlják nagt váláeslékban raktárokon levi _ 4, a éa a léeroia tiüZnOZDOBÍYOKAT éa i ii&IAH í: V hiúin í: P K K EX (vérttácam rendszeri éa 1 * l,L J UmM Iff Ujabb SZABAD- UÖZCSÉPLÖRÉSZLETEKET szab péStaéhmgaa dobbal továbbá Nsalmakaxaloaőkat, tisztító roa lakai trleurőket. kési éa járgány est pl ö{/épe/cet éa a legjobbnak diisirt „ FAVORIT A - -ARATÓG íiPEKET, 1 fakaasőlő-gépekoi, Holllagaworth -féle ' szénagyiijtőket, ekéket éa minden egyéb gazdasági gépekelt, játányos álak awlktt (gT AV/ir* irjffftJic ingftn h Urmrntrr, Kapható JiúfpJÍBnistin: 178 6—18 Haiike én Hoffimumi uraknál.. _ Koseufeld Adolfnál A'U/sás bol^ eredeti gyári áron kaphalők. Mely czigaretta papír a legjobbf Ezen minden czigaretlázéra nézve nagyon (ootoa kérdés már a kétségtelenebb mődon bebizonyult. Xem ílrea reklám, hanem eisőrtndü tudományos személyiségek állal összebasonlitoit vegyelmezések alapján a forgalomban előforduló jobb minőségű c/igarellapapirok közöli a mh i, X isasasTos nttks mm Sw^tO«jwM( USA ..Les derniéres Cartouches" Brannateln Fréres périkbéL Pirit, 65, Boulevard Exémans, mind jóval könnyebb t legjobb czigarettapoflir elismertetett. Mivel ez már többi közt Dr. fahl tanár által aj bécsi vegytani egyetemen, Dr. Liebermann tanár s budspestj állami vegykisérleli állomás lönöke által megállapító!! 183T. jjol. bőban. Dr. Hoyka Hygienia-tanár által a prágai ném. egyetemen egészségügyi szempontból ujabb ö8szeh8sonlilő««9yeímk& a lehető legényesebb eredmény koronázta, a mennyiben á JLm demiertt öar-tonckes csigareitapapir 28—74L'\ könnyebb és bogy a do-hftny (Qsthoz —IcetetM idegen; alkatrészt tartalniaz, mint a többi vegyelmezett papír — Valódi csak azon papír, melynek eliqueltje mellékelt rajzhoz hasonló és Braunsíeiti Fréret czéget' viseli. A gyár cigarettapapírjainak és cziganiiahimlyiinek nagyban Jeláru«itása végett. Brnuontelii Frérea saját czége .alatt Bécsben, I. ker. SckoUsnrfúig 25. sz. a. raktárt nyitott, toTábba kapható minden nagyobb j ilynemű csikket ára-45 33—50 siló kereskedőknél. /OOOOCXXXXXXX XXXXiXXXXXXXXXXXXXXX> X FEHÉK MIKLÓS • Q 5 8 k államvasutak gépgyára \ exérOgynőke éslöbb kivált gazdasági gépgyár képviselője Q Q__J_Budapest, üllol-ut 25-. Köztelek.__Q Ajánlja a m kir. államvá- V autak gépgyárában készült, l&jt- U veszélyt elhárító uikralogóval Q ellátott és faszén vagy szalma- Q fűtésre berendezett 6, § éa X 10 léerrjü V LOCOMOBILOKAT X melyeknél a nagy lüxazekrérjy X Ibly'án. lü/élö anyagban nagy V megtakariiáa eredményezteiilj; O az ugyanazon gyárban készül), Q Budapest 188 V k,-Paláakán \|\|M7.: London 1878.1 Nagy din oklev \|! T Aranyéréin. I Diasakkvél ij lé U \| ca. éa kir. kia. ml Portland szab. elüő szerécement- és lelülmulhalatlan munkaképességű 48", 54 és 60" aaélea vaskeretü gözcséplögépeket két szab. s kiváló fontosságú szerfc. újítással éa pedig: a) aa U\|, maguk között négyszögű lynkat bezáró a rostélyát alakjában egy* másra illeszteti keményfa rudacskákból alkotott lörekroata, mely állal a törekben 180 saor keve-ebb szem megy veszendőbe; b) s megbosazabitolt rázó* asztal, mely a azalmának egy második kirázását eszközli « mi által a szalma közt 2' ,-szer kevesebb mag marad vissza, mint az eddig ismert legjobb gő/cséplőg^peknél, mely eredmények a m.-óvári és kasfai kísér-lati állomások állal számsterttleg bivataloaan konstatáltatok. — AzonkivöUjánlom , i. I'í. I. 8>/i 4 lőerejü laesmeblljalmal bozzijuk tartozó pánczélaxngss cséplőgépekktl, valamint mindenaemű járgány cséplőgépeket^ Hol>Íng-w>irt-sséiiagersblyéket, fflkasüálókat, arstógépekel éa min-dan egvéb legjobbaknak bizonyult és szolid szerkezetű mezőgazdasági gépeket lasailílfftt árak mellett t I rfrfiiéktk knánnJr'i iuyytn U bérmtnlr. ^t^g vlzhjatlan méaa-gyár B£OCfilIlVBAir. Kitp0tki iroda t* raktár Bniapesti V.Í., Rudolf-rakpart 8- siám, ajánlja a t. építész ét épitőmester arak. építkezés! vállalatok, földbirtokosok, községi <s egyházi al&ljárésá\|ok, valamint a n. é. épitO közönség becses flgyalnébo sajáf gyártmányú. 11818—A portland • cement és vízhatlan meszét, melyek mindenkor egyenlő jé ainiaégbia aaálittttaak, Mt* Árjegyaék a Magyarázat kl vámntrn kéaaaéggel meg küldetik Keőikamétl8?y. Eaftatéraa. ft'jridék 1675.Arany érem. Sseged 1878.; &d— é^an. * Trieszt 188.'. Arantr éraml ^(XXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXÍXy m l-l Jégszekrények (sajif gyári kkaitméar) háztartásoknak, korcsmárosok-nak és mészárosoknak kitűnő minőségben njigysága szerint 2M20 írtig. ^ WEISER J. C. vaakereakedéaéban Nagy* Kanizsán. 1771 ikv. 1888. érk. atártins 13-án 1888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY., , A nagy-kanizsai kar. törvényszék tekkv osztálya részéről körbirré tétetik, bogy WesaS Simon letenyei lakos yégrebajtatónak Saalai (alván, Szálai György éa Szaiai Ferencz vég-rehajtási szenvedő egyedutai lakosok ellesi 339 Irt töke, 1873. anuár 9-töt járó Bj, ksmatsi II irt V6 kr. végrehajtás kérelmi 10 írt árverés kérelmi a még felmerülendő költségek iránti végrebajlási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó ss egyedutai 71. sa. tjkvből a 263. tkvbe át jegyzett -f ?8, brsi ingatlannak Szaiai István és Szaiai Ferencet illető s 243 írtra becsült (ele része ugy^ az egyedutai 71 tkben I. 2- -9 sorsa. a. felvell ingatlannak ugyanazokat illélő a-705!frira becsült llt része 1888 Juliqs hó 7. napján d. e. 10 órakor Egyedulán a község házánál darai BeaŐ felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni tog* Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár l0-6t készpénzben vágy óvadékképes pa pírban a kiküldött kezéhez leteani. Vevő köteles a véie'ári három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt aa árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a másodikat [ugyanattól 1 hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — minden egyes részlet után aa árva rés napjától számítandó 6\ kamatokkal együtt aa árverési feltételekben meghsiárov sott helyen és módozatok szerint lefizetni Kelt Nagy-Kanissán, a kir. iszák, mini telekkönyvi halóságnál (888. évi márcziushó 16. napján. Jtoi 1—1 HlKiONNAT kireijdelt kir. laséái btrő. Nyomatott Fiaobel Fülöp laplulajdonoartál Nagjj-Kanizsáii 1888 Megjelenik Hgy-Kani»áft hetenkint egyiier: vuinuip. Tanftgjrtnk. Ai iskolák bezáródtad Ország-Merte tnftnetei a tanítás. Idején valónak tartjuk, hogy tanügyünkről általában mondjuk el nézeteinket Nem fórunk ismétlésekbe bocsátkozni, a kii-IoMmb nem fogjuk mintegy chablon-aseiüleg ismételni ast, • mit máeok .mondanak, sokszor helyet belátás, illő tapintat nélkül. A hibák ée hiányok felismerése nagyon helyes módezer, heaen ezeket máskép javítani vagy megszüntetni nem lehet; de túlozni ezeket ép oly oagy hiba, mint az állapotot túlságosan dicsérni és rózsás aráiben látni Megmaradói itt is az igazság utján, a legczélaaertlbb s leg jobban vezet a tiszta állapot helyes megismerésére. Azt hiszik némelyek, hogy igeo jó szolgálatot tesznek a tanügynek, ha ebbéli állapotunkról mentül több roez-szat mondanak; ezek peasimistikus szemüvegen keresztül nézve állapotainkai, nem tudják vagy nem akarják felismerni a haladást Másrészt viszont vannak olyanok is, kik tanügyi állapotainkat felette dicsérik, ezek meg nem akarják belátni annak rosz oldalait, s ingjon természetes, majdnem útját állják a javulásnak; mert a hol mindent csak dicsérni lehet, ott javítani faló nincs Mindkét vélemény a szélsőségekben mozog, s sem az egyik sem a másik éppen nem felel meg a tényleges viszonynak, mely sem oly jó, hogy feltétlenül csakis dicsérni lehetne, sem oly rosz, hogy feltétlen korholást érdemelne. Az igazság ott van, hogy a tanügy fejlesztése terén'is sok ugyan még a teendőnk, de annak jaéulása félre-ismertetetten, s a hazafit csak megelégedéssel töltheti el e téren való haladásunk. Hogy ez nem nagyobb még, annak oka anyagi szegénységünkben \| I felázik. Még mindig nem kelthetünk annyit a tanügyre, a mennyit k$te» \| nflnk kellene, s mivel más téren ii so-I kat emésztenek fel a beruházások, a j közoktatásügyi ministemek még né-\| mely oktatásügyi tételben takarékos kodni kell. Ez a szegénység a Városokat és községeket is kényszeríti a tartózkodásra, s minden áldozátkéazsé j gflk mellett sem fejleszthetik különböző \| iskoláikat annyira, a mennyire aztaze-i retnék éa kívánatos volna. Mégsem szabad félreismerni a buzgalmat ée törekvést, mely a tanügy fejlesztése érdekében mindenütt elegendő mérvben mutatkozik Csak a megállapodástól, a teapedéatől kell félni; a fejlesztési folyamatot nem szabad megszakasztani, : mert a visazaeséa veszedelme ebben rejlik; s habár lassan, de biztoeaa kell ' oda törekedni, hogy az iskolázatlan gyermekeknek elenyésző csekély számát mutassák ki időre a statisztikai adatok. Azok a panaszok, melyeket oly j gyakran a középtanodák ellen haliam, azok nem alapulnak az igazságon. — Mert ha igaz volna az, a mit a középtanodákról évek óta rosszat mondanak akkor általában jobb volna őket bezárni- Mert ha igaz is, hogy középtanodai oktatásunk még nem érte el ast • fokot, a melyen haladottabb államokban áll, az is igaz, hogy még sem oly rossz az, a mint aztsokan el- i hitetni szeretnék; azonkívül több körülmény gátolja középtanodai oktatá- í sank teljes kifejlését és nagyobb fokú virágzását. Többek közt a közép szakiskolák hiánya, • a szülőknek leküzdhetetlen hiúsága, a melylyel gyenge tehetségű gyermekeiket is a középtanodákba küldik. A mint a sfatisz-ti kai adatok bizonyítják, az első oaz- 1 tálvba lépő gymnasiumi tanulók kö-züf 25, kerül a 8. osztályba, a többi mind időközben belátván a törekvés j I sikertelenségét, elmaradót, más pályára lépve. Azért nem ártana, bogy a szülők ott, a hol más intézet is van, na-J gyobb figyelemmel választanák meg j gyeiiaekük számára az intézetet, hiszen ha a* gyermek különös tehetségűnek bizonyul, bármily más tanodából ké-! sŐbb is átléphet' a gy maasiumba A gyenge tanulók azután lenyomják a I gymnaaiumban az oktatás eredményét \| s akadályozzák a haladást Hogy da-1 czára e ténynefc még vannak, kik a gymnazium alapításának szószólói még ott is. a hol a polgári iskola teljesen megfelel, sőt ennek a megszüntetését . kívánják amannak érdekében — ezt a mi jósán eszünkkel fel nem éljük, kü-. lönöeen. ha as érvek között még olyan is foglal helyei, hogy: ;sem iparunk, J sem kereskedelmünk, ergo ninc* szűk-I ségünk polgári oskolára. Csak engednék meg az ország I snyagi viszonyai, hogy az országban létező polgári iskolák a szükséges szak tanfolyamokkal bőyittetnének; akkor megszűnnének a kérés belátással bírók egy oly intézet haáflbntalanságáról beszélni, melyet ha netri volna, fél kellene állítani, mely azonban a szaktanfolyamok I nélkül ís érzékeny hiányt pótol. Más helyett álfitjuk össze a kiadott I értesítők alapján városunk s megyénk I több városánakj tanügyi állapotát Csak iparkodjék ez Ügy körül is mindenki ! megtenni a magáét, s a tanügy hát-I ramarsdottságs iránti panaszok lassankint egészen el fognak maradni. Az aratás. A mull heti s az ez el&Ui forró ns-pokst zivataros eső váltotta lel, aaely nagy mértékben lehűtötte a levegőt. A gazdák már aggálylyal szemlélték s perzselő meleget, mert s kapás növényekre várták az esői, meg is fölt az, országszerte sok helyütt oly zivatarral és felhöszafadáiHul, bogy nem maradt kár nélkül. (ístdáink az aratásra ii készültek, s most már, s hol esnek sz iéő kedvez »cseng i s kaaza, peng a al6« — todnHfeiő eépttst \| az esztendő legfárasztóbb munkánál végzi, j Kora hajnaltól késő estig vágja a rendet egymásutáa, betakaritvn ss eksíf, s aÉ j Isten kegyém adott, s sz elemi csapások meghagylak. Csak középtsroésrői hessflnafc, s mely ez évben várható; a kemény ée bosszú léi, sokai igso sokai rooéetf, az iéő sem volt mindenből kedveső s ssag kifejlé-aéosk S ez baj. Meri Magyarorsság jóléte még mindig úgyszólván kizárólag nyers ter-mékeissk macsyiségéiől « jtinőaégétöl függ. Az ország kizárólag még mindig föklmivető ' jellegi, átmeneti korszakái élvén most, melyben megteremtenie kell sz ipart és ke-reskedetaet, tíly mértékfben, bogr azután nemcsak a termés esélyeitől függjön jólléte. Kétségtelenül nehéz' ftcusssni ez: lassan megy: lassan sziváreg át az életrevaló eszme a nép miÚióinak gondolkodásába: mert — mint minden eszmének — ennek is nagy nehézségekkel kell megküzdenie; suk előitéleiet keil lefőznie. Pedig azt mindenki belát ja már, hogy tötdaúvetf országra nézve — és Magyarország, még kivi-I lóan ez — a fi termés valóságos metkér-1 déa. Versenyző képességünk a külföldi államokkal még sokkal csekélyebb, mintsem hagy oly nagyon »lámewrkodhslaánk még ysynk-\| ra és kereskedebs&akre. . A magyar ember sem tanult meg még npekulilu; pedig meg keli tanulnia. A munkát egyesifeni kell a műveltséggel, ha iparunkat emelni, s a külföldi iparral versenyképessé akarja lesni, « hs végre etöskaip készíteni azt az időt, mikor egy egy mez vagy nagyon középszert termés nem fogja a legnagyobb aggodalomba ejteni as ország lakőssit Az ország anyagi 76 lét és sk és gyarapodásának nem szabad pasztán s remélt jó terméstől függni, mert est s reményt gyorsan és nem várvs tőnkre teszi az elemi csapás esélye; s rosz időjárás, az árrá. Ép azért kötelessége a sajtónak folyton hangoztatni; hogy a nemzet egész erejével oda törekedjék, hogy ipara és kereskedelme mentül szélesebb alapokra lek tettessék s mentül nagyobb kiterjedést nyerjen. Fájdalom, nagy számmal vannak még azok a magyar családok, kik méltóságukon alulinak tartják, hogy Üárfi tagjaik iparosok, ká vagr kereskedőkké legyenek. Ez a sze* rencsétíen előítélet oagy kárára van hazánk. Táirczai, Páter Pacificus. — 1 ,Z«Ja* eredeti tárcsája. — Ha kolostorba lépek, mindig bizonyos borzalom fog el. Nyomasztólag hat lelkemre as a különös levegő, mely annak zegét zugát betölti, flangtalanságáhsn, nyomasztó levegőjében, derengő homályában mind csupa • mementó mori« van. Hát ha még azokkal a fekete kámzsás alakokkal találkozom kik többnyire összetelt késsel járnak; aze-müket lesölik, míniha örökké a sírt keressék. Oldalakon as s rengeteg nagy szemes okaaó, ssslynek végén a megváltó kereszt fsáét élHk, mintha mutató kéz volna a sir íeié, bogy olt van a cég. Nem mosolyg ott felénk az élet derűje, vidámsága. Nem mondja semmi, hogy szép as élet, bogy van öröm, van boldogság. Ott minden azt mondja, hogy esak eltemetett boldogság, bogy csak örömtelenség vss és lemondás. A v ... I ssetfersDcziek kolostorában több alkalommal megfordultam, ismeretiaé-gst kötöttem egy fiatal nagyműveltségű szerzetessel, kiftek minden mozdulatáról, minded szavából tólftm, bogy asrdllő éveit, if-jélrwát előkelőbb körökben töltötte. Órákig effctsoéJgettcm vele. (Vagy olvasottságú ámbár volt. KüJ^oőaeo feltűnt nekem az, bogy a ssép haitit/ arcson soha még derengése sem jelent meg s mosolynak. Cask a lődo-mányoe dolgokról bemcélt s mindig nsgy keméhaággsl. Hs élstvlssonysft csak czél-■áfes ia érintettem, egyszerre más tárgyra tffefce e besséd. Sohasem rol'sm kspea tőle m#gm magiadat, begy su hozta öl • kolostori? Uj Mi esemény mmdent meg-msgytrásoti. V. . . . ben mindenki kiváncsisn nézett egy otteni leány esküvőjére, kit szin: lén egy előkelő uri ember jegyezett el. Az esküvő délutánra volt tervezve. Már ebéd után szállingózott a kíváncsi nép a kezdett belyett foglalni a szent-lerenczrendiek nagy lemplomábán. A quardian ebéd alatt oda szólt as ée ismerősömhöz: i— Páter Pscifics, a mai díszes esküvőt ön fogja végessi Ot órakor less. Jó lesz, hs egy kis beszédet ís fog ioiézoi a házaspárhoz. A halvány képű szerzetes arcza még sapadtsbbá lett; meghajtotta msgáf as agg quardian előtt s reszketeg hangon felelie — Igen is uiam-atyámL Azután ott hagyta a refectoHumof és felment szobájába; bezárkozotf, hogy elmél-kedjékf Eljött as 6 órs. A templom akkor már zsúfolásig megtelt a kíváncsiak seregével. A templomi dékán esak erős küzdelemmel tarthatta fen az oliár körüli tért az esküvői nép esá-mára. . Pontban 6 órakor fényes fogatok roboglak a templom elé s megállották a sekrestye sjtó körül. Csupa fény, csupa ragyogás volt ott minden. Az csereket érő fugátok, as szereket érő rskák; s ragyogó ékszerek vslóaá-gosas stegkápráataiiát s szemel, ilyen lény-bea ast sem igeo látja az ember, bogy melyik arczon ragyog öröm, boldogság, meg-ééa, melyiken ül sötét bá< gond, sg- A násznép saálfdságos csenddel vonal be a sekrestyén át e sstntélrbs s as oltár köré rakott székeken belye<# foglst Kósépen ftJnsk a mssysassony és vő- legény. A menyasszony olyan mint az ala-baslrom szobor, nép, de hideg, érzéketlen. A vőlegény barna-piros arezán csupa derű A kolostor osasgetlyftje megkondul. Es hívó hang az esküdtető szerzetes száméra, bogy a násznép várja; jöhet végezni a szertartást. Nemsokára egy másik — kissé gyöngébb, de közelebbrfJ jövő csengety&hang figyelmezteti a jelenlevőket, bogy a pap A szentélybe lép. A bogárdöogésre figyelő csendben iseg-jelent páter Padficus magas, sudár, tiszteletet gerjesztő ijlakja. A menyasszony fr \| mikor a pap az oltárhoz lép — erősen megrázkódik s megkap ja vőlegényé kesét, bogy össze ne essék. A vőlegény softogóhangon kérdi: mi haja? Talán jó volna szabad levegőre mennie? A sápadt I menjafszpny fejét rázta. 4- Semmi, ssmsu! Minden jő lesz mindjárt. Kezdetét vettt a szertartás A szsrssiss mély, rezgő baagoo intézte a vőlegényhez a szokásos kérdéseket. £rcssa határoiott hangon felelt as mind-sgyikrs. Mikor a psnyasssonvra került a sor, még mélyebbé, még reagőbbé lett a sápadt szerzetes hangja. — Jolánj az anyasseotegybás nevében kérdem: szereled e ezen tisztes férfiul ? (A válasz valami fuldoklás értslem nélküli hfwglSi.)} I. A sserztttes tovább folytatta; — Akarid e jöt házastársul? (Ismét aa a kínos fuldokló hang) y — H—í tetjéM valakinek ígéretet vagy fogadást) — Eciv a azip wanyasssony főQmpts > alsbastrom-fejet. Mspeinfcs a saenstes haséi. Szemei lényes sugárban, arcza éffi pír- I I bsn mondták, kegy eem akar, nem tár, nem I fog hazudni — Tettem, esküszöm, bogy tettem- Nem ! hazudom az Istennek. Kálmán, hallgass meg. í Azokon legyen átok, kik etssakirottak tfted. I Én szeretjei, Kálmán. Easküszöml Esküszöm! A lángoló azesu inő térdre esett a saer* zetes előtt; átkaroAa annak lábait; oaókolta j a durva kámzsái és eAftdött rémséges saa-I vakkal, lázasan. A sápadt képű ssersetes gyöngéden bontakozott ki a menyasszony karjai közöl ; és eliftvosoft az oltár étöl Aaon a stpadt azezon egyetlen csüláaie sem jekant meg az indulatnak Fölsietett saohájábs és bsaártosott. Hogy ott ben, abban a komor cseftábaa, hol s baiálfős és s feszületen kivül semmi ékszer sincs, minő rikarzáaa volt lafkissmfc. azt csak az tudta, a >ki előtt nyitva vsa minden sstv. A msnyasssoByt nem bírták elvinni a templomból, utat tört magának; rohant a szsrsetes után. Térdre esett annak bezárt ajtaja előtt és mondta as eakfit, hogy sriy nagyon szereti ast a sápadt képű assrsstatf. Irt már asm lángolt arasa. nem ténpatt két szeme, hanem csak aáaett mosolygó, ijesztően réveteg szemekkel. Elvsastiák. I De sljött másnap is és eljglt mindennap s ssentftrencziek templomába Letérdelt as oltár elé; csókolta aaaaá hideg kövét éa esküdött Kálmánnak örök hűséget, esküdött szakadatlanul Páter Padficus pedig csalfájában a születet ssivébes öédve imádkozta a asoloas- Jjtpuak mai számihoz egy negyed iv melléklet vtn csatolva. 28- szám. Nagy-Kanizsa, 1888. julius 8-án. XT. évfolyam^ • ~ rir" ' 11 ' ' ........ """ * " ' ■ 1 ■ "■ ■ 1 -1 ' i r........ > Hf' u.' tn in rzj xxx rff( Bl t 11 n ■ Tar-m-tu-m^iH itt J fc^N HAIaÉr^saa aaiMa H ^T "WT T vJmUTtM ÍUl TT i i\ I /\ \| Klaáéklvatal fáraaU»-slaaa L I M ^Jk fl * * M __ 1 ' * ' F ftllll....... kwéajTaaak la—l áaaat- y # A 1 Á f"^ 8 I Ml fcaaétsfil, ei B JHH JKL. Jtkk. ^MMV ^L Jkk, ! árwM s W«mal>i ttfértafayafc ( n - n ^^ a ZSkf Wmilim MSI mrnUt 1 éa J 1 — hi«taak M r^olitilcal és Tr^grjTM tartalmú lx#tllap. ö —barnám*p 0yx rn—uz—JUL_AU 2U -Z^g a Zaíamegya ugyvédegyld, t Nagy-Kanosai- ét Délzalai (akarékpéni^rak, Bankfgresölet JL Jrtittér w J_ az Alsó-muraközi lakárék pénztár részvény társaság és öos. sző veik kiváltás közlönye WP m m g-fl . Magjelenik Wagy-Kanlraán hetenkint igyiitr: vaaámap. »sk, bei Milánó? I nézet, hofy i izeíle-ml tehetséggel legkevézbbé megáldott gyermeket valók iparosokká, kg előiiéletet ne-bet magsiftotetni, padig aam ait a> időt éljök már, mikor a kereskedőt és iparost minden — bármely szegény, de kutyabőr birtokában levfl nemes ember — lenézte. Nagyot haladt azóta aa idő kereke, és sokan már kasdik lassankint belátni, bogy nem megvetésre méltó ember as, ki becsületes munkával keresi meg kanyaré', hogy nem a henyélés s a nagyúri passiók élve* sete teszik ai embert igasán nemessé, hanem a munka, a uorgalom, mely a népnek nemzet gazdáazaii haladásának és fejlődésének legelső feltéle. Tagadhaiail&n. hogy a még léteső éa kísértő előítélet legyőzésére sok történik minálunk, de a társadalom meg koránt sincs ott, a hol kellene lennie. Igen-igen sokan nem képesek belátni, hogy egy meglehetős diága háztartással bíró állam, a mai pénz éa hadügyi viszonyok, melled, tisztán a földmiveléa után járó jövedelmétől nem teheti lüggüvé fennmaradását, különösen akkor, mikor, a bevitel még lényegesen haladja (elül a kiviteli. A keletkező ipariskolák, az iparosok műveltségi nívójának emelésére kétségtelenül sokat tesznek, as ipar és kereskedelmi muzeutn, mindegyik a maga körébén sokat lesz, bogy ez ügyeken lendítsen, dé még mindig elég időszerűek azok a szavak, melyeket közel másfél évtized elölt Cfypreghíj János a létesítendő iparmuzeum javára tartott előadásában mondod, hogy »a tanulásra alkalom és eszközök szükségesek. És fájdalom e dolgok azok, melyek hiányát eddig élénken érezlük hazánkban, mert iparos ifjúságunknak volt ugyan bőségea alkalma elsajátítani a kártyázás és ivás technikáját; jártasságot szerezni az eredeti magyar slylü aománczozott káromkodás művészetében, de bogy a termelés gyorsaságára és milyenségére befolyása van az ügyesebb vagy gyarlóbb technikának, vagy hogy a szóklábnak is valamely stylben kell készülni; arról ugyan még álmában aem hallod. Erre valók az ipariskolák stb.< Most már mégis jobbak a viszonyok. Nem kevésbbé tanulságos flrefortl Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszternek legközelebb válási lóihoz intézett levele, moly elég élesen mutat rá azokra a dolgokra, a mikre szükségünk van, s színién hangoztatja, bogy az »idylli élet ideje elmúlt.** Sok megszívlelésre méltó dolgot tartalmaz e levél, s bizonyos, bogy meg fogják azt hallgatni ós szívlelni is az egész országban. De addig is, mig azt mondhatjuk, bogy Magyarország nemcsak íöldmivelö,* hanem jelentékeny iparország is, őszintén óhajtjuk bogy sz isteni gondviselés menlül nagyobb áldásban részesítse íöldmivelö népünket, melynek terhei valóban elég nagyok, mintsem hogy á vetéséit, reményeit megsemmisítő csapósokat is baj nélkül elviselhetné. r Savanyu-alma-évad. Miután ama problémák, molyok Európa kormányait, népeit, diplomáciáját s közvéleményét- közel egy évi ized óta szakadatlanul foglalkoztatják, még mind a megoldásra várnak; miután az oly számos lüggö kér-dls közül egyetlen egy sincs luztázva, rendezve, vagy legalább is fontosságából s ve-szedelmességéböl kivetkőztetve : >savanyu-ugorka évadiról sz idén nem lebet szó. Másuli sem, még kevésbbé nálunk, hol az ősz-szcs függő kérdések legbonyolódotlabbja, legveszedelmeabje, a bolgár viszály ujjunkra égett. Msjd agy leiszik, minlha a kellemetlen kísértések korszaka — a »P. C.« a kissé furcsa, de találó »savanyu-alma-évad* kifejezésével jelöli meg azi, — következett volna el monarchiánkra. Azon glosszár, kommentárok,. interpretáliók éa jövendölések, melyeket, a berlini i pélervftri rendelkezési alap felébb és alsóbb csőcselék hada II. Vilmos császárnak a gacainai udvarnál teendő látogatásához lüz, nem hagynak fenn kétségei, höjj nemcsak áz orosz chauvinisták, hanem a reakcionarius poroszok is, kikre nézve sz oroiK barátság soha sem szűnt meg a saját politikájuk legóhajtodabb alakját képeani, azvri biztoa reményt táplálják, hogy a két rokoá császár találkozása által felújuló »torony• magasságú< német-orosz barátság oly m^gallapodáaokon fog alapulni, melyek arra wndelvék, bogy a bolgár kérdés a crárra nézve kellemes módon rendeslessék. Ezt máskép alig lehat képzelni mint bogy Ausztria-Magyarországtól engedményt, áldoaatot vádnak. A kísértés reánk nézve mindenesetré nehéz, lalán káros leas: bizonyára nem fogják elmulasztani, a tőlünk ki* váftt áldofatot jehélőleg csekélynek, aa általa nyerendő előnyt ellenben 'ehetölég jelentékenynek tűntetni lel. Fontolóra lógják ve-ert lélifftj, begy hízz mi lulqdonkép I miiseai veszítünk Bulgáriában és \| miként \| vezető államíérflaink, parlamentek s hírlapok ísojóleltén a legünnspélyesebban s a-leghatározottabban kijelentetlók, ott nem Is akarunk semmit hódítani s megtartani, mig Uroszorsság sok eser fiit s a rubelek milliói! áldozta lelt bogy aaon országot a halálos rabszolgaságból kiazabaditsa, a népét emberhez méltó léthez, mílvelt fejlődéshoz vezesse, és saját méltóságának tartózik aszal, bogy az általa felszabadítóit fajeokonok-és hilsoraosokkal ne idegenül s általuk megvetve, hanem idősb testvérkén! tisztelve áll" jon szemben. El fogják mondani, hpgy Oroszország mire sem törekszik, a mi a, berlini azerződéaen lujlmegy és bogy a bolgár kérdés békés megoldáaa reánk nézve csak elég értékes, hogy áldozatot hozzunk érette, főleg ha ez nem lényeges előnyt, nem anyagi érdekel, hanem eleve beasitt eszmét, álomszerű fogalmat jirint. Még sok egyebet is fognak nekünk mbodaai, hogy plausibilissé tegyék a savanyu almába való harapást. A mi monarchiánkat illeti, számára ki van jelölve az ut, melyen haladnia kell s a melyről le nem férhetne a nélkül, hogy önmaga és a világ előd le ne alacsonyítsa magát. Ausztria-Magyarország semmi körülmények közt sem engedheti meg, hogy Oroszország Bulgáriát szerelemre kényszerítse és a legkisebb aggodslmat sem érezzük, hogy a Német birodalom e tekintetben cserben hagyjon bennünket vagy épen megkísérelje erkölcsi Nyomást gyakorolni reánki hogy Oroszország kerilöivé tegyen. Ha Bulgária az ujabb; orosz kérést mégis készáégesen fogadja és ama Balkán-állam törvényes képviselete oly transactiót készít a felszabadítóval, mel,y a berlini szerződést nem sérti, akkor mj semmi esetre sem foguok annak ellene szegülni, miután mi ott valóbin mit sem akarunk a magunk számára. Akkor pedig nem is fog kelleni savanyu almába harapnunk. Különfélék- — Harang-kérdés. Városunk egyik \| polgára M. [I. ki egyúttal Ragola szőlőhegynek érdemes hegymestere, áhítatos voltának kifejezést adandó, Bagola hegyhálnak harangot ajándékozod, mely egy haranglábban helyez j letelt el. A békés harag jó ideig hívta áhi- j tatra a hegy birtokosait a nélkül, hogy pro-u cessus tárgyává left volna. Legutóbb nagyot y változott aj siluatio. Az u, i. Bagolán a szokás hogy mikor egy-egy birtokos meghal, a szölöpásztqr is kiharangozza, ami ott nem is rosz »mementó-mori.< A hsrangajándé-kozó ez ellen nem is telt kifogást, mig a kiharangozás szomorú végiisztessége kel ellenségét nem érte s míg meg nem tudta, hogy egy Oly kőkereszt Telazenteléai szertár-táa alkalmával is harangoztak, amely kőkereszt felállítása nála, mint hegyi hátalomnál előre be nem jelenletelt. Ekkor azután nagy hat almi dühében mi telheted tőle V Elvágta a harang kötelet, hogy többé ne harangozhassanak. Erre azutáp a hegylakos-" ság türelmét veaztede, s felszólítódik a helyettes hegymestert, hogy hívjon egybe közgyűlési. Ez megtörténvén, két tagu depula-cziót küldöttek a közönséges meghívásra meg nem jelent hegymesterért, ki csak erős pressióra jelent meg. Itt a hegybirtokosság azután derekasan lekapla hegymester uramat a tiz körméről s hafározatilag kimondották, hogy a harangot távolitaa el; ők majd állítanak harangot a saját erejükből. Azonnal alá is írtak e caélra 140 Irtot. M J. polgártárs erre felajánlotta az ö harangját megvételre, de a hegygyfilés visszautasította, mivel neve is ben van a harangban; a begybiriékoaság pedig egyátalán ndtn találta indokoltnak az érdemes hegymester y urnák ilyképen való balhatatlanitását... a hegybfrtukosság pénze árán. Igy báron■ gozlak be k bagolai hegymester urnák. — Eljegyzés. Szalay Sándor, U punk belső dolgozótársa, f. bó 1-én jegyet váltod Péter Endre (Tolna megye) kis m&-nyoki tanító leányával, Ida kisásszonynyal. — Örült Iparoatauoucs. Lilvai, helybeli kqlsposmesternek tanoncza f. hó 1-én sebesen fulolt az utczán, egy könyvet erősen rázva kezében, mintha valakit üldözne. Egy rendőrnek feltűnt e lázaa fulás ós megállította a fiút r megkérdezte hova fut Erra att felelte, hogy ut a fekete lányt kergeti, akinél az Ő 400 frlja van h id van róia a könyv. Az pedig közönaégea ABC-és könyv levén, a rendőr azonnal feliimerte a fiún as elmebajt a jelentéstétel után a helybeli kórházba szállították megfigyelés véged. \| llalálsaáa. Pollák Ármin helyben előnyöaen ismeri iparon, e bó Ifén rövidé szenvedés talán 48 éves korábaD elhunyl. A haláleset általában ne\|]f részvétel keltelt, mely különösen 2-án végbement temetése alkalmával ■utálkozol!, A halottas báznál dr. Ntumok* Kde főrabbi mondod mélyen meghaló beszédet; a] temetőben pedig szabásza Stalay Mihály iucenztatta eí meleg sza vakkal a szeretett éi eaibareí iránt nindig méltányos főnököt, Áyugodjéá békével! - TesaeMI batráayekrél tellek nálunk panaszt, mik csakugyan minden nemesen érező emberben jfőjlAzíliák a vért. Azok a padok, mikeí a gyászolók kedveseik sírja mellé azért Jrilitlqitak, bogy olt a porladóknak néhány] kégyeletes percsat szeo-leljenek, asiénkiut »bsks-idillek« botrányos színterei. A síremlékeket romion suhanezok tördelik le és sértegetik össze-vissza a a kegyeletes kézzel ültetett virágokat kitépdesik vagy ellopkodják. E bolrányoa dolgokra most esak röviden- iesszük figyelmessé az illetékes hatáságuk; alkalmilag azonban bővebben is foglalkozunk majd a kath temető kérdésével. ' — Lőlopáa. ílalambokon Fiiak Ferencz gazdának f. ha 2-án éjiéi Utáni 2—4 óra közt ismeretlen tlettesek két lovát elhajlónak. Nyomukat sikérült Szl.-Péterig követni, de azon túl jiljofc az erdőbe tévedi. A gaz tolvajokat erősed kutatják, kik valószínűleg czlgányok voltak, miután előző napon azok sáloroztak a község halárában. — Kösg/üléa A zalm, gazdasági ^egyesület f. bő l[én Keszthelyen a városház nagytermében igén lájffgatod közgyűlést tár-tóti tíáczky Kálmán jOgyvezetö elnök elnöklete alatt. A lemondás folytán üresedésbe jött titkári állásra Oropz Pál választatott meg. A lapolczai szőlőiskolának vinc/ellérképez-dévé és amerikai szőlőteleppé való átalakítása tárgyában leéiikezett miniszteri irat hosszabb eszmecserére nyújtott alkalmai. A miniszter ígérte, hogy szakközegeit kiküldi a helyszínre, a gazdasági egvesület a maga részéről is küld egy.bizottságot. — Az alapszabályok módosítására szintén egy bizottság küldetett ki. A k eszi helyi gazdakör kérelmére az aoya-egyjet az 1888. és 1889. évekre 77U Irtot szavazott meg, melyen a keszthelyi kör Featetipa Testáló gróf által, a meszes-györki halárban átengedett 2 holdnyi területen a gazdaközönaég számára amerikai szőíötelepet létesít és tartand fenn. Keszler Gyula tapolczái felső népiskolai tanár egy általa feltalált azolöoltó gépet mulatott be a közgyűlésen., mely élénk érdeklődésre talált. Keszler felkérned, bogy gépének egy példányát elbírálás sMmponijából küldje be az egyesület központjába, 7..-Egerszegre. — lladat tizen t a fiak erosok-nak egy zalaegerszegi ügyvéd, ki amint halljuk Zala-EgerazegipI a szent iváni vasútállomásig egész kedélyesen elbiczyklezett s ott, mivel Poriakon tárgyalása volt, felült -a vaspályára, feladta \| biciklijét \ j» s igy pályázod Na gy-Kanizsán, át a kraljeveczi állomásig. Ott leszállott) leczipeltetíe vasparipáját ia s azután a! perlaki járásbíróság tagjainak nem kis csodálkozására tzen az újmódi paripán vágtatod teljes ügyvédi komolysággal a törvénykezési épület • udvarába. Ugy hisssük, hogy ez á modem utazás téliesen méltó tárgynl kínálkozik Tuboly Viktor rögtönző poétánk salirikus tollára. — Váazonlolvajok. Pollák Ede, helybeli ruhafestő heti- és országos vásárok alkalmával ki szokoti rakodni a piaezon Midőn legutóbbi elkalbmmal portékáját szállíttatta, 2 kocsis, nevszerint: Tisobler Györgyös Spelák\| Józaef, meg Bekk István nevü Wdár több vé\|j vásznat eltolvajollak. Jelentést levén, á rendőri nyomozás folytán a vásson egy része már megkerüli, a tettesek átadattak az illetékes bíróságnak. - Maivsaélküdés érte Lidit Emmát, egy helybeli ozípász 20 évris leányát f. bó 1-én as utczán. Egyszerre ötftzeesetf. Azonnal segélyére sietlek; kórházba száŰitodák; de pár órai kínlódás elán meghalt. - Ougjllkoaaágl kísérletek. E hét iolylán Két öngyilkossági kisérlel is törléut városunkban. Egyiket Vild Imre I kis-kanizaai fúldtnives, a másikai Nucsecz \| Márton azenllerenczrendi fratér követte el. Vild Imre féltette feleségél a folytonos viszályban éllek e miatt. A legutóbbi éjek egyikén már anavira ÜtÖlia verte feleséül hogy ez összetol! i készei .könyörgött neki: ölje meg inkább, esak ne kínozza tovább. kErre Vild od hagyta az összevert asszonyi, j kiment a kertaljba a ott .egy nagy késMl Oldalába azúrt. A szúrás k Öv el kex lében azonban aemmifélé nemeaebb rész nem aé- I rtilvén meg, éleiben maradt. Sebe nem sokára teljesen pegyógyul, De annál \| súlyosabb sérülések estek az öngyilkossági kísérlet folytán Nuosecz Mártonon, ki kétszer mellébe lőtt és lábát Ö helyen, kezét I pedig 2 helyen oly erősen bevagdalta, hogy óriási vérveszlés állód be nála. mely miatt életéhez nincs aokj reménye ÍAs öngyilkosság \| okáról hivatalosan megkérdeztették azt vallotta, hogy máij napok óla rojipani izgatott volt; nyugtot sehol aem talált. Ez a baja, mely. valószínűleg agyidegbántalomból siármazhaioti, as öngyilkossági kísérletet megelőző éjjelen oly mértékűvé led, hogy öntudalát leljeaen elveszítette és Önkivüleii állapotban követte el. Tetlánek tudatára csak akkor jött, midőn már aok véri veaal-véli, kissé magához lért. a szerencsétlen embert moat a helybeli SMDiferenozrendi kolostorban ápoliák. - lakslsssékl sérülés. A keszthelyi községi iskolaszuk aa 11887/88. tanévi zárű'éél július bő Un larU Mag dr. Cm- nádi Gaszfiv tekola^ki, eloők einőkÉáe elad. Örömének adott elnök kifejezési a felelt, bogy a zárvizagálnfon aa ískolsszéái tagok tömegesen jelentek meg, de még aa-gyobb örömmel ^koíauitálja ugy a nin valamint tag-társainak nevében, bogy Tg vizsgálatok alkalmával oly szép eredményt tapasztallak egyátalán, bogy kedves kötelességet leljesit, midőn a tanifóknajc éa tanítónőknek ügybuzgóságukórt a maga és a? iskolaszék nevéből elismerést és köszönttel szavaz, Ezután jelenté elnök, bogy a tervbevett iskolaépítés ez utlal elmarad. Reischl városkiró ismerteti az elhalasziáat előidéző okokéi, de biztosítja az iskolaszé-. ket, bogy a jővö 1889. év jnl. aag havában okveflen megtörténhetik az iskolaépil. kezés. A népiskolai igazgató előierjeaztéaére az elemi leányiskola épületében uj ajtók és ablakok készületnek most jnl. aug.-ban. Hsacbpel Józaef népisk. tanító most, jnl. 1-vel 46 évi tanításkodása után nyugdíjba lépvén, elnök indítványára az isk. szék által nyugdíjba lépőnek elismerő köszönet szavaztatott. A megürült tanítói állomásra Nagy Margil aegédlaailónő Jéptetletett elő, az így megürüli segédtanítói állomásra pályázat hirdettetik. Tanilóválasztó gyűlés aug. hóban lesz. — Debálésé auhanrz. Szaller Károly helybeli egyén, Oszkár nevü 5 éves fiacskájával nyagodtan sétálgatott a Fölérem Egyszerre a >Polgári Egylet felől kő-repüli ki, mely a kis fiu fejét találta ugy, bogy azt a vér rögtön elborította. A rendőrségnél az atya röglön jelentési tett s a nyom- -ban megejtett nyomosás folytán kiderült, bogy az egyleti építkezésnél dolgozó Imrei István Gábor György névü társát akarván megdobni, a kő az utezára repült s a sétáló fiút találta. — Tapelrsal I. levelezőnk írja. Mull vasárnap ^jiel ismeretlen tettesek feltörték a járásbíróság! hivatali irodát, a honnan a pénaszekrényt akarták elvinni. Az irodába vezető ajtót össze visza törve, hozzáláttak a pénzszekrény feltöréséhez, a I mit a vssszekrényen látható horpadánok bizonyítanak. £z a tolvajoknak nem átkerülvén, az egész szekrényt el akarták emei-] ni, mely zzándékuk azonban hajótörést szenvedett azon körülmény miatt, bogy a szekrény léiig a falban áll s azonkívül a padlóhoz van erősítve. Pénzt tehát nem vihetvén el az íróasztalon künn levő irományokat széjjel szórták a szobában. A letteseket nyomozzák. — GyeraekAaae^ély. A tapolczái gyermekovoda vezetőjel .Sciílesingpr Loijza k. a. a gyermekert alaptőkéjének javára' kis növendékeivel igen sikerül előadási rendezett^ mely a szülőknek és a kisdedek barátjainak tetszését annyira negnyerte, hogy e bó 7-én az előadás ismételtetni fog. As első anyagilag is szépen eredményezett. — Festetlek Taaallé gróf, mini népfelkelő liáztjelöll, naponkint részt vesz a Keszthelyen állomásozó honvédhossárok gyakorlatán. — A szökevény férj. F. hő 5 én egy bánatos nő jelentkezett a helybeli kapitányságnál és panasat tett, hogy az ő férje Sternberg Aron, Zimonyból, — ahol laknak . — megszökött, öt elhagyta, s úgy értesült, hogy ilt rejtőzködik bizonyos Weinslein í)á-vie czipésznél, ki előbb Zimonyban lakolt s csak nemrég költözködött Nagy-Kanizsára. Veinstein a kapitányság elé idéztetvén, azt vallotta, hogy ö ismert ugyan Sternhorgot, de nála nincs. Egyúttal elmondta, amit Sternberg- né elhallgatod, bogy Stembergné annak ide- l jén magához vette egy fiatal unokabugát, kivel azután férje as ö indián l^vfil viszonyt kötött, a e viszony következese lett a regényes szöktetés. A szegány férjkereső asszonynak eredménytelenül kellett visszamennie Zimonyba és pedig gyalog, mert egy krsj-czárja Bem volt már, harsak a helybeli izr. hitközség — hova a kapitányság aágélykérés véged utaaitoda — el nem látta. ~ Dljlákkáaalol álliioti egybe JTe Ferencz, helybeli posta- és távíró liaat a korsipoatai franco-küldeményekről é belföldi ée németországi forgalomban. A praktikus táblául minden könyvkereskedésben kapható 30 krért 4 A balatomi hld-váaa aaabA lyoaAs tárgyában Zabh éa Somogy megye egy bizottságot küldőit ki, mely I. bó 2-ftn gyűlt egvbe tanácskozni Keszthelyen. A bizottságnak tagjai voltak Zalamegye részéről: Cserfán alispán, Koller Ferencz, Bo-gyay M., Lorencz Béla kir. a mérnök, Ta-káoh főszolgabíró; Somogymegya résaéről Thasav Gyula, Kuad JenÓ, Lengyel Jóssal, Futó Márton, Scholcz Gy. mérnök és Bo-gyay 0. marosali főszolgabíró. Festetkh Tassiió grófot Pap Sándor jog- és \|óeaág \| kormányzó képviaelta. A . bizottság Caertán elnöklete alatt abban állapodod meg, hogy tekintettel a most épülő kessthely-b. azt-gyürgyi vasúira most ez ügyet szabályozni nem lehet. Felazőlillalott a tulajdonos uro dalom, hogy a hidvám kezelést 8 évig bá« zilag eszközölje a a bárom évi fttem !og alapul eaolgáloi a végleges szabályozásnál, 4 TŰ a véss pnaatilolt jun. 26-án Sármelléken. Leégett 6 gazdasági épület, sok takarmány és gazdasági eszköz. \|A kárt 1410 frfra btflsftlik. mejyből 925 frt érték hiititsitva volt. A ^keletkezésének okit e hivatalos vizsgálat nem deríthette fel. _ Uettdatlauságbél Vindornya-Kokon Mis Kereeet másfél éves Aa, Fe-reena, I. hó 34o as udvaron levő pocsolyába esett é3 belefúlt* Iha I népünknek nem kell gyermsk-men\|iely! Közlekedés. (Déli nwul.9 Mint Uztiw forróiból ér-t^eilünk, a dSi vasútnak budapesti üzleti-iMtitétága a Kanizsa ét Zala-Egerszeg kö- áWyi forgalom megkönyitésére a Kani-:m és szvmbathdyi vonalon közlekedő teher- ♦ >»mti4nál Kanizsa-Szt.'Iván között a személyszállítást II. ét III. osztályú kocsikban tnár folyó hó 10-én fogja ismét rendtzere-sittetni, Szt. Ivánról e személyszállító tehervonat reggel 5 óra 56perczleor indul és Kanizsára reggel 8 óra 9 pereskor érkezik. Kanizsáról pedig a vonat délután 5 óra 20 perczkor indul ét Szt. Ivánra ette 7 óra 28 perczkor h&ezik Ezen tehervonatok Geise, Szt Mihály — állomátokban, valamint Szt, László megállóhelyen az utasqk fel• ée leszállására megállónak. Iskolai értesítők/ 1. Értesítő a kegyet tanitbrendiek vezetése alatt álló nagy-kanizsai kath. főgymná-ziiymról az 1887— 88. tanévben. Közzéteszi Janky Károly igazgató. Az értesítőt kitűnő sesthetiksi tanulmány veseti be, melyet fi)/iini Albert tatiár Hjalmár H. Boyesen után angolból fordított. A tanulmány czims: (kommentár Goethe Faustjának első részéhez. Alig van nevesebb és nem nevesebb aesthe-tikus, a ki Goethe Faustját, e mélységes és asép költeményt nem magyarázta volns; s a Faust irodalom már msgábsn is egész könyvtárt képes. Hjalmár H. Boyeten tanulmánya élvezetes olvasmány, a mely annyiban is előnyösen különbösik sok német magyarázattól, hogy a költemény megértését nem teszi még nehezebbé. Jól esik ss olvaaónak a tanulmány egészséges reálisra uss. mely sohasem téved szertelenségbe, hanem as életet a költészettel iparkodván egybekapcsolni, mindenütt elfogadható magyarázatot nyújt a »Faust* költemény homályosabb helyeinek megétiésébez. Jbpini tanár elismerést érdemel, hogy e magvas dolgozatot átültette irodalmunkba, s lega- ' lább az értesítő által hozzáférhetővé tette ásóknak, kik as aesthetikai tanulmányok barátai. — Az értesítő a következő fejezetekben adja as ízléseinek mult évi képét: A tanári személyzet; — (a rendes tanárok száma 14 < két világi), felekezeti hittanár van öt, rendkívüli tantárgyat 4-eri tanítanak). — Aa owtályonként előadott tananyag. — Írásbeli feladványok és érettségi dolgosatok. — Adalék a fögymnázium történetéhez. — A tanulók előmenetele. — Statisztikai táblázatok. — Értesítés a jövő tanév megnyitásáról. — A tanulók létszáma az év végén 303 volt; az év elején 310 tehát csak 7 maradt el. 2. A nagy-kanizsai államilag segélyezett községi nyilvános polgári fiu iskola tiasnhatodik értesítője az 1887—-88. tanévről. Szerkessljé Morgenbester Jáíios igazgató. Az értesítő a következő fejezeteket foglalja magában. 1.) Visszapillantásai 1887—88. tanévre. 2.) Jótékonysági ügy. 3.) As intézet tanszeréinek gyarapodása 1887—88-ban 4) Felügyelet és iskolai személyzet. 5.) A bevégzett tananyag áttekintése, tankönyvek és tanárok. 6.) As iljuság érdemsorozata. 7.) Statistikai táblázatok. 8.) Tandíjmentes, öaatöndijas jutalmazott és segélyeseti tanulók. 9.) Az 1888—89. tanév megkezdésére vonatkozó értesítés. A tanulók létszáma 128 volt, évközben elmsradt 21. 3. A nagy kanizsai köztégi nép ét felső ' népiskolák növendékeinek név ét érdemsorozata az 1887-88-ki tanévről. Közli Németh Ignácz népiskolai igazgató. As értesítő a népiskolai kaféság névsorán kivül közli az oaatály tanítók, ugy a szaktanítók és azak-tanitónők névsorát. Számuk ss igazgatóval együtt 39, a tanulók név és érdemsorozs-tát, sz iskola jótevőit s a jövő tanévet illető todnivaiókat és s slatislrkái összeállítást. E szerint a tanév végén a leánytanulók létszáma 15 osztályban volt 973. A fiuké 13 osstályban 972. Összesen 1946 4. A nagy-kanizsai iar. nyilvános hat-osstályu elemi fiu- és leányiskola, valamint as ezzel egybekötött kereskedelmi iskola érlesilöje az 1887-88. tanévről. Szerkesz-té Bún Samu igazgató. Az értesítő tartalmazza az, iskolaszék! tagok névscrái. Jelent ést az 1887/88-ki tanévről. A kereskedelmi iskolában s lefolyt tanévben bevég-sett tsnsnyág. Tápszerek. As iskola jótevőt Tantestület (tatjainak ssáma 18); az érdem, sstozat, siafistika* s egyéb rovtloktt. A tanulók létszáma 643 veit; közlük 208 leány. A 643 tsnuló között 366 volt a kanizsai ás 271 s vidéki. 6. A bzzthelyi közt. elemi fiu és leány-iskola érlesilöje sz 1887/88. tanévről. Köz-) li Bányai Károly, igasgaló. Tartalmazza a kővetkező rovatokat: Tanítótestület, fáll 16 (ágból;. A tanulók név és érdemsorosats. (A tsnulók öaases létssáma: fiuk 134 s leá-sysá 171 IwisisáW.; Statiselikai adatok. Todnivafók. 6. A Csáktornyái községi altéi népiskola értesítője az (887-88. tanévről. 19. évfolyam. Közli Jeneu Ousstáv^ igazgató Tartalma: Adatok iskolánk lefolyt történe-lébes A köss. elemi népiskola könyvtára, iskolai balőság. Tantestület, (áll 10 tágból.) Tantárgyak. A tanulók előmenetele. Statisztikai kimutatás, öaaseaen 476 tanuló íratott be a tanévben 227 leány és 249 fiu. As iparismétlö iskolába járt 102 tanuló Értesítés. 7. A Perlak városi m. kir. állami elemi fiu és leányiskola értesítője az 1887/88. tanévről. V. évfolyam. Közli Tóth Sándor igasgaló tanító. Rovatai: Iskolai hatóság. Adatok a tanév történetéből. Tantestület, (áll 9 tagból.) Tanulók érdemsoroaala. Statisztikai adatok. Az elmúlt tanévben 644 lanuló iratkozott be, és pedig 250 leány és 285 fiu. Az iskolalátogatás őt év óta 128 főnyi szaporodást mutat, a mi legjobban bizonyít ez iskola azükségessége mellett. Csarnok. Á2 anyósokról. Egy magyar ember által (Dr. Kohut Adolf Drezdában) irt német könyvből idézzük a, következő citátumokat az anyásokról, kikről sz egész világon nem sok lót mondanak, s kikről a saiirikusók nem tudnak elég csípősen beszólni. A szerző azt helytelennek tartja. Bizony a jó anyósok kedveért a rosz-szak ii több kíméletet érdemelnének. De a világ rosz, az emberek gyarlók, a kik felöl eredetileg rossz véleményt táplálnak, azok nem igen képesek meggyőzni ss ellenkezőről. Hs van rossz férj, rossz asszony, miért ne lehelne rosz anyós is? Minden commentár nélkül közöljük a következőket: •Mondom barátom, — valóságos házi kereszt sz anyósok!* »Nos te nem psnásskodhatol, hiszen ssjal beismerésed szerint a tied léged cssk éven kint kétszer látogat meg!« \ »Áz igazi csakhogy akkor mindig egy félévig msrad nálam !* Fiatal férj (anyós jelenlétében nejéhez.) »Itt kedvesem, vedd ezen rózsái, s le képmásodat !< • Mily udvariatlan ön, kedves vöm \| uram, nem ludja ön. hogy a rózsáknak tö-\| viseik is vannak ?< Fiatal féij; >Ha éppen nem emlékez- \|tet erre, valóban ellelqjteitem volnál* ♦ Gonosz anyós: »Fiam uram, minő figyelmetlenség, hogy oly sokáig nem látogatott meg?* f^^-r Vo: »Mindennap akartam menni, de valóban "nem jutottam hozzá. Hiszen ismeri a közmondást: A pokolba való úljjó szándékkal van kövezve.* Egy vö az 0 anyósának fényét búcsú* ebédet ad. Az anyós meg van hstvs ennyi szeretettől és hálálkodva megjegyzi, hogy sajnálja, miszerint veje mietta ily költségekbe verte magát. •Oh kérem, mama — visionsá ez nyá-jsssn — örvendetes eseményeknél semmi sem sok.* a A >Gondolja csak, a minap snyósomat felkeresni mentem s egy szásas bankói találtam I* •Minő szerencse l< >S nem találtam anyósomraI* • Ember, ez csakugyan sokf* j a Két úr találkozik, s megrázza egymás kezét. •Nos hát, te megnősültél, — kérdi sz első, s látom, bogy elégeded vagy. Bizonyosan a nászhozomány is . . . .? •Nagyszerű* t- -eröíilé a második. • Ugyan meni, hát mit hozott nőd a házba.* •Ninci napa.* a Anyós (nyöszörögve a fogfájás miatt.) Ah. minő fájdalom, minő fájdalom; a poliol kinjait kell kiállanom! •Vő: »Már most, drága napam?* a X. asszony rábeszélte leányát, hogy válópört indítson, s terhelő lanunak az anyós is megidéítelik. As elnök (a kihallgatást megkezdve:) I Az ön foglalkosása? X. asszony halározoltan: Anyóst a 1 •Vöm uram. nem vagyok olyan buta, a minőnek nésnek.* •Oh nem, az sok volna, kedves snyósom. 7 \| il»: a : r- Te aaomoru vagy barátom I 4- A temetőből jövök. 4- Talán valami cssládtagol vesitet-tél el ? \| :j S j Igen... anyósomat jr Legbensőbb részvéttel vagyok.... * J~ Ah, nem ez siomoril meg engem. A lelkész bétséds rázott meg. — Ast mondf: Nt sirjtlek, van viszont-látás az égben. . Egy anyós, ki rosstnl érzi magát, hivatja az orvost. Miután üttrét megtapogat la így ssól: orvos. Mutassa kérem nyelvét! Megtörténik. Oh a gonosz nyelv j — mondja az i. A 16 halkkal az orvothoz: •Ez Itgktvéjsbbé sem bizonyítja, bogy beteg.* a A bíró elölt r »ön öngyilkosságot akart elkövetni, — mién? •Anyósom vanl* •0n fel van mentve. a A. IFurcsa pár ám a Macsak'-féle házaspár. A mull nyáron a férfi iárt mély gyászba és az asszony világos ruhában, és ezen a nyáron az asszony van mély gyászban, a férfi pedig sárga szövetű öltönyt hord.* B. Nagyon természetes: a mull nyáron a nő anyósa hall meg, s ezen a nyáron a férfié. a Lizike : »Mamácska, ha egykor férjhez megyek, te napa léssz akkór?* Mama: Természetesen I Uzlke (némi gondolkozás után): Tudd mama, akkor inkább nem megyek férjhez. \| I ! I I i II I III wyn ' Irodalom. — A „tíssdák éa Iparosak hl-telssévstkssete" tagjai számára nsplár fog megjelenni 1889-re, mire nézve a kfc vetkező telhivás bocsáttatott ki: Tisztelt uraim I A * Gazdák és iparoeok általános hitehuövetkezeie* nagyiekintü igazgatósága jóváhagyásából kisdom a jövő 1889-ik évre szóló szövetkezeli nabtárt.j Mindnyájan, kik a stívelketelnek tagjai vegyünk, szükségéi éretsük egy slkalmas közegnek, mely legnagyobb részt a szövetkezet ügyeit tárgyalva mintegy közelebb hozza telepeinket s tagjainkat egymáshoz, a lehetőleg alkalmat nyújtson mindnyájunknak, ugy a központ, mint as egyes telepek és ügyvivöségek viszonyait részletesen ismerhetni. Ezen hiányt óbsjtom naptárommal pótolni, 8 hogy a czélnak tényleg megteleljen, következő tartolommal fog birni: msgábsn foglalja a szövetkezet alakulását, történelét, a fióktelepek és ügyvivöségek névsorát s jelen állspotát; a vidéki tisztviselők neveit. S a mennyiben a naptár egyik föciéfya leend, hegy tagjaink kezébe mindennemű szövetkezeit ügyben állandó útbaigazító legyen, u ásítást fog tartalmazni a bizottsági testülelek részén a be nem csé-gezeit és beeségesett telepiek körül kifejtve az elnökök, pénztárnokok, titkárok, jegyzők kezelő és leltigyélö bizottsági testületek hatáskörét, teendőig és egymáshoz való viszo-a fióktelepek és ügyiri-(gyeinek elintézése, az áru-valamint a központtal [örül. iti tagoknak részletes felmiként j teli összes sző-a részükre biztosított előnyök megszerzése, terményeik elárusitása, jogaik érvényesijése szükségleteik beszerzése körül eljárni] Tárgyalni fogja továbbá a tagoknak viszonyát a telephez, a telepnek viszonyát a központhoz; az alapszsbályok és keze'ési fásítások főbb pontjainak magyarázatát. Mindezen szövetkezeti ügyeken kivül szépirodalmi közleményeket, gazdáinknak és iparosainknak haszntís tudnivalókat s ezen kivül mulattató réaztf___ Ezeket előrebocsájtva, a naptár mikénti el terjesztésére térek ál. Miadtnaktlött tájékozást kell nyernem, hány példányban kell a naptárt kiadnom? Felkérem tehát a, fióktelepek ét ügyvivöségek tekintetet bitófa tágait, valamint as ügynök urakat, szíves-k ed jenek s mellékeli előfizetési ivat a naptárt megvenni óhajtókkal aláíratni, avagy hozzávetőleg tudatni velem, hogy a telep vagy Ügyvivőség kebelcben hány példány váJbttik szükségessé? As ekként kitöltött ivat kérem saját költségemen czimemre beküldeni. A nsplár szeptember hóban fog megjelenni. a mikor is mioden közbenjáró les-lületnek vagy agyénnek az előirányzóit számban megküldöm. A naptár ára 50 kr. A megrendelő a naptár árát a kézbesítés alkalmával fizeti le a közbeajáró keséhez. A fentebb részletezett tartalomnál fogva azt hiszem, minden tagnak elenged-heilenül szükséges a naptár beszerzése, a mennyiben bármely szövetkezeti ügyben határozóit felvilágosifást nyqjL Felkérem tehát t tiszteli urakat, szíveskedjenek intézetünk közszelleme, s tagjajnk útbaigazít-hatása érdskében a nsplár megjelenését lehetőleg minden tagnak tudomására hosni, hogy mindnyájuknak alkalmuk nyíljék azt besűrezhetni. A mellékelt kimntaiást regkésőbb julius hó B-éig kérem beküldeni. . Budapest,' 1888. junius bó 22-én. Kiváló tisstelettel t NÉMETH GYÖRGY, s központi szervezési osztály osztály-vezetője. Budapest, Károly körút 8. szám, II. emelel 56. aj ó. nyál; utasítást Tőségek összes csarnok felállít! vtló érintkezés A sxövetke világosítást nyujl vetkezeii ügyeik] Felelőt zztrkesztö: VARGA L A J © M i ff- Vasúti menetrenl 1808. jtiniül l-jétől Kaiiiu* PMt lBd[\|l 4,Mp. ,5 i vonal in. von. Vitt ) L o. . SO p 1 ó. - •»tm rooa tfl . 01. liudKpc niiM Kanizi gariin nm vonal ■I Ki déjnlSn tirk. 1 ó. 19 p. »«S> 10 <1 1 vonat gj, v. lto j Mte [ a p.\|n d, t. ^ml vonat raggal 4A 40 p. iha vonat d.u. uta.tfp. tr- Mte 11. 11 aum. vonat ngnl 5 4. 28 p . .,» zyora vaut ^T o 7n p. a. T. d, a t,16 m. t. d, a. US •Mm. von«i Mte ii d. s» p. KDÍÍ«« ,tMH. VOMt HécibJ ttfai Ind' H ó 11 p n • i .VOMt 'SV ijmm. vonat aua Béra-Ksnitm d, u 1 « ErkJ 1 Ani44p.\|l0 4 vonat (t* N p. n. von r«gp> 1.16 Kubaa-btrea j Wjjlí vonat a. 26 p. ■a. von r«SSS> 648 ji*era, vonat Harcí-Kkiiiuw i írk.\|tl ó M p. 4.Í 140 / 1 x Hirdetések: goooooooooooooooo ooocoooooooooo Legolcsóbb O I BÚTOR bevásárlás!' Fiálovits Lajosnál N.-Kaoizsm Dél-zalai takarékpénztár épület az udvarban jobbra. Eszel ven szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, bogy rahtáram tulhalmozottsága miau, mindennemű bútorokat,'tetemesen !eszállitott árakon árusítok el. Raktáramon találhatók, cQiripletle ó német alakú (altdeutsch-renaisanoe) ebédlök éa há-lóssobák tölgy va£v) diófából, fényezett bútorok minden alakban, késs sálon garnitúrák, divánrk, ötlomának, kanapék, lükröki képek, függönyök és nádssékek, nagy választékban, Elfogadok mindennemű asztalos és kárpitos munkák készítését, melyek ízléses és slylsertt kiviteléért kezeskedem. 1 I Úgyszintén avult bútorokat is átalakítok ugy helyben miet a vidéken. KülőnÓsen felhivom s n. é. közönség b. figyelmét szd'ba.tSLpétáLzéisoiycxei Mi 10-t-lö évi tartóssága s szépége állal, elönyösebb ja feetésnél. ís miután több kfllöldlj gyárral direot összeköttet^fepállok, aaon helyzetben vagyok, hogy ilynemű munkákat bámulaioe olcsó árért eMkfthetek, és óvaken ál ssersett lf\|pnsztálatnim jíolytán tartósságukén mindenkor kezeskedem. ^ A n. é. közönség szíves pártfogását kérve, maradiam 0 kiiünö tisstelettel A FIÁLOYKTfi LAJOS X li -19 i { \| kárpitot 4a fttaattt. OOOOOOOO^OOOOO00000oooooooooo \ liriiczilli gyomorcsoppek MTHTw r+m fin wMMIrtlM étvipm Mnii, iw Hl itt Wk »»«sayit WkMbi mm. bwmarmnm. jnr tán fitfijitiiu fjn jHHBNIMMWr fj «<III<iib, mlirnlk • «» M«nwk Mel«itfc«1 li ÍmRBIbI Ttll UNMÍM, rtfcmk, tnij- éa M;«m ImMmk mp>l!-4 In ÉTifm ár kw(i>AIiÍ Ut-■H»t.«l inln U kr. iuMb m-larak M kr. K&ii».uti«xrrkí»Wá BrM, Kir el; fi «wr.< álul btwMn Uor' Kapható minden gyógyszertárban. o« a 1 A valódi máriftczcllí gfMsonsöppóket sükat liita isi tják in oránowik. A valódiság >-léttl aiadas a végnek pirw. a fenti védjegy gyei ellátót! bnritf-kla kell gósgyölv Usbm lm a mln-das tvcgkra mellékelt kimál>tl BtiudtÁeon Mf kell jegyescvb lesni hogy u Krasuriarlwa Gi-nk Henrik könyvnyomdájában ujemaMt. Valódi aisAatglwn kapható: Kam-Kmnuti, Pragtr Béla gjtfjn. Kadarkút Beek B. gráfj-■nrt Kajmvár, Collser Yincw ás Baböcliay Kilóin gyégym. Marczali, Körős Viktor 0ófjn. Mtrtift, Flelachtr Saau gybgyax. Sagy-Hajow. Kérte L gyégju. Nuraszommt Bála K gyígymt. « 89 80-52 Bnda^t 188 V N • Palásain 1W7.I 'Losdos 187S.I NagyitHat ok le v I Aranyért'rá. \|. ] Dfesoklavál « i] lá w\| cs éa kir. kis ml Portland ml,«MiMrf> cement- és flihiüsi mésstjér BEOINIHÍBAEÍ Köt, ireim Ti 18- jánljs s t épi'im 4ptl8ewUr arak. épitkssási vállalatok, fóldlnrtoki'iwk. kteaifi te afjkási •IMjirteAffok, valamint a n. 4. építi kteöstef m flfyslmitw uját gyártaásyn. 1)8 lö—80 gortland • cement és vízhatlan meszét, aslysk ausdtskor agyralft jó ainöaéglwn aúlítutaak. ^ M^ árjegyzék a aia\|)ará>al kívánatra kéasaéggel xaegköldellk Keojkamét Í87g Ezüst erein Újvidék I87fi, Arany kmd. Ssagsd 1878. J Érdem-érem. * Trimt 188:'. Arany érem. HOFHERR és SCHRANZ Buda pentán, V.. vác/M örut. 76 (as osstr.-auf. allaavsapálya kőxelében) Ajánlják nagy választékbanraktárakon levl 4, e és 8 Itenll gAzhozdonyokat G6Z€«ÉPL6«Ér£ K £T (rerölécse* nsdmr) te X, Plm 3 ét 4 Uertfi legjobb SZABAD- GÖZCSÉPLŐKÉSZLETEKET ■ssb páncsálasegaa dobbal további ssaluaakasalosdkat, tisztitd-ros-tákaf triearékst, kési te járgány cséplöf/épehet te s legjobbnak elismert , FA VORITA - -ARATÓOÉPEKET, Akanilétépeket, lIolUngMworfli-féle ssézxagytijtdket, ekéket te minden egyéb guAtmgi gépeket, jutányos árak mallett. HT* Kr/' órjtfyrík inffifrn h birmnlrt . Kapható j\apf-Kaitittfn: 178 7—12 Hanke én Hoffmaiiit uraknál. 5 X X 2 1 I x X X X x x X X X X X t uám 1888. Hirdetmény. A közadók kezeléséről kzóIó 1883. évi 44. t ex. 29. \| ínak í. pontja értelmében a hármad osztályú kereset 'adót, továbbá a bányaadót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ég egyletek adqjit illetőleg ii «dAkivelé* alkalmával megállapított adóösszegek mérve ellen benyújtott felebbexéaek elintézésére Zalamegye területére aa 1887—1869. évre alakított felaiólamlási bizottság működését folyó 1888. évi július hó 9-én megkezdendi, Illéseit naponkint délelőtti; 8 órától délután 2 óráig Zala-Egerszegen a zalamegyei gazdasági egyesületnek szivességbSl átendedett uját báza termében nyilvánosan tartani, a fellebbezéseket a tapolczái, nsgy-kanissai, csáktórnyai, sümegi, zala-egerazegi kir. adóhivatali járások sorrendje, szerint tárgyalni s elintézni fogja. Kelt a zalamegyei egyenes adó ielszólamlási bizottság Zala-Eger-szegen 1888. évi június hó 30-án tsrlott illéséből Szigethy Antal s. k. 204 1 -i 1 bizottsági ebok. 5 5 X X X X X X X X X X X X X X X Hely czigaretta papír a legjobb? IIMISTUa 'UUS MM * IM%N 0«nmi ttM Ezea minden cágsretlásóni nézve nhgyón fontos kérdés már a kéteégteleimbb módon bebizonyult. Nem Area rekláa, hanem elsőrendű tudományos személyiségek által össabaaonlitott vegyelmezéeek alapján a tor-galnmban előforduló jobb minőségű cigarettapapírok kAzdtt a „Les derniéres Cartouches" BraiaiUla Fréré* páriML Várit, 65. Boulevtírd Ézelmam, mind jócal könnyebb t legjobb czigareltápapir elismertetelt. Mivel ez már többi kózl Dr. ltíd tanár által a bécsi vegytani egyetemed, Dr. Liebermann tanár a budapesti állami vegykisArítíi állomás fónöke állal megállspitotíf 1887. jul. hóban. Dr. Hoyka Hygienia-tanár által a prágai nem. egyetemen egészségügyi szempontból njabb ósszebaMonliló reggtlmezéti a lehelő legfényesebb eredmény koronázta, a mennyiben a \Let dernieret Car-touchet• csigerettatpir 28—74'll-t\ könnyebb éa bogy a dohányfüsthöz ^-TT^-al kevesebb idegen alkatrészt tartalmaz, mint a többi vegyelmeaett papír, j — Valódi caak azon papír, melynek eliquefije mellékelt rajzhoz hasonló éa Braunttein Fréref czége! viseli. A gyér erigorettapapirjainak éaí cziyarettahürelyeineJc nagyban elárasitása végett. BraunatelÉ Frérea saját czége alatt Bécsben, I. ker. Schottenring 25. as. a. raktárt nyitott, továbbá kapható minden nagyobb ilynemQ czikket áru-45 34—S0 aitó kereskedőknél. ! I Mietk. 1888 Árverési hirdetmény^ A nagy-kanizsai kir. förvéajwék Iritít-kfloyvi osztálya részéről kftzkirré W hogy a Miiéi György végrehajtatónak, nolér József s neje Magyar Joli végrehajtást szenvedő kis kanizsai ískós elleni 100 irt töke, 1884 évi deczember hó 29-től járó §/« kamatai 19 írt 85 kr. per, 7 frt 98 kr. vág-rehajtás kérelmi 9 Irt 60 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti régnhsjiáfi ügyében a fent nevezett kir. tőrvéopsék terü'etéhes tartozó nksniisai 4917. sz. tjkv-ben A -f 8127. hm, s. Ptnlér Józsafbá szfil. Magyar Joli lalajdonául bejegyzett .1016 írtra becsfiit ingatlan 1888. éri Jalíu* M 30. napján d. e. 10 órakor ezen törvényszék telekkönyvi osztályánál Tnboly Viktor íélptréá ügyvéd vagy hefyetv lese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kilelt becsár. Árverezni kívánók tartóznák a becsár 10% át készpénzben vagy ovadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt hárou egyenlő résziéiben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó I hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, — a harmadika! ugyanattól 3 hónap alatt, — mintán egyes ■ részlet után sz árverés napjától számítandó 8/t kamatokkal együtt az árverési fettételekben meg határozott helyen és módozstok szerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. fazék, mint telekkönyvi hatóságnál l8á éri áprils bó 8 napján. j i 202 l-l Gr. HUGONNAY. kirendek kir. tazéki bíró. fmm\ csak üvegekbon létezik azért óvatosság a vásárlásnál EL a wm mert minden más hamisítás és tévutra-vezetés. Valódi minőségben kapható: kapható Faaaalhofir J. nrosl. j # Rosenfeld Ad. ura&l, j Caáktorsjris kspkstó Strahla toatrénkaéL a Pmlmsyar is Deutacbnál I. I »l ^ nmil, , Marton Adotí ir. il I Zals-Egenu»gáa kapható Ksistsr S. srsál , Scbwars 4s Tssbar srsknál j , \| L Ifgv D. gyójnm sntál . Strem és Klein uraknál \| . » luhiamky Ad. árnál „ Amst Kstkan srsál \| V A vidéken valédi nSaelierllaM «tt kaphata, hol JEaahw^lai'4 f«lrM-»h ISUsUk. I Ksf7Ksslsaás ^^^^^^^^ I: \| Kwatlwlrai . Kemataa J., Sckkihr A. ' f 1 Kapoarároa kaph Babeekaj lálaán vHy. ± , . CsoUasf Vlsesa srsál , , flssM bsn srsál. Nyomatott Fiaohel FtŰOp laptula}doooaoái Magy-KaShwb 1888. f El í^^^^ííl^BBiiH Az e18S ^^^ osBtrnk y \| Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári , 'j társaság IV. Heumühlgasse Nr. 13, Utt^ott flOIO DVVB HARKEBT 91. vezetéae alatt lOIIi ajánlja sag; ArarakiArál késs ^Jlékbél és ablak«kk4l lakatairnsskával egy üti, valamint paka hajópadosal éa tilgyMkél valé amerikai j 4reaai#kee- és psrqnelte paásasls^ask. j A. gyár úgy aaArfta fnanyvgok nagy raktáránál mint késs áruíoak készleténél fogvs azon helyzetben van, hogy bármily aaOkségletet a legrövidebb idf> alatt kielégíthet. I A gyár azonkívül kapusatokat, kasaAruyák, k6rbasak, iskolák Irodák atb. stb. bereaueséáeit rakládákat minden nsgyságban, s gép által slőáHitandó min- I dennemB fantuukákat a kívánt rajtok és mintájk alán dvállal. I Farugony-matrácz-ok ára G Irt. v < ,„ &.t6 I 29. szám. i. Nagy-Kanizsa, 1888. julius 15-én. XV. évfolyam. f JXT-JOI—lU-UBC saarkMitfséft fctthyáar * sarkáé. Í Ha taHa«<W a laa saillsaS rfaaán vasat baé miadtn khlwiiy, gfcááktvatal Váraakáa-alaaa 1. Mi— nUthn lavalak esak ianart kaaak bfll tbgadtataak aL Kéatratok vissza nem kttrataék. =4 imrrm—m__hjl. JUI." ZALA1 Folltllcal és vegryee tartalmú hetilap. , ií 3 A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Ka rtizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület az Alsó-muraközi takarékpénztár részvénytársaság és öns. szövelk. hivatalos közlönye Megjelenik Nagy-Kanizaán hetenkint egyzier: vasárnap. zzzírzzm nrr.amn . ttj KLÓ f IZET áSt ÁRAK) bki évra' . . * . . e frt — kr. fWm ......t „ W ,. N»iy#d4m .... >1,11, BirdaOaak jatáaytaaa aáalttatask irvaréit > agyáb klvataka MréaUaéaysk M kr Ulm4i\|áá falit, 100 ssálg 1 fri •io«tal ariaéaa akMrt H3 M Hyllttár pattlaora II kr. • ot" rt. m i xsx _xzx: é A marhahús kérdése. Rég megállapított dolog, hogy aa elveszett emberi erő pótlására legalkalmasabb és legajánlatosabb táplálék a marhahús. Különösen nagyfontosságú tehát a táplálék ezen faja a munkás -emberekre, a szegény néposztályra nézve,' mely a verejtékütő munka közben óriási mértékben veszít testi erejéből És mégis azt kell tapasztalnunk, hogy éppen a testi manka által tulcsigázott népnek kell leginkább nélkülöznie a mar-hahust. Ennek oka abban van, hogy népünk a legolcsóbb marhahúshoz ís aránylag igen drága pénzen juthat csak. Pedig a szarvasmarha olcsó, tehát a mészárosok nagyon ia jutányosán jutnak vágni való marhához; a hus ára mín4 e mellett megmarad szokásos ipagasságán. így azután satnyul a nép; aki teheti, eszi az olcsó szarvasmarha drága húsát; a mészárosok pedig mesés gyorsasággal gazdagodnak. Ezt a visszás körülményt már sok helyen belátták s ügyekestek a bajon társadalmi uton segíteni Alakítottak husfogyasztó szövetkezetet Az ilyen szövetkezet maga tart fenn tagjai számára mészárszéket; maga vesz vágni • való marhát s a vételár arányában méreti ki annak busát. Annak daczára, hogy ezt kell a legbiztosabban ható reactionak elismer btlnk, nem helyeselhetjük teljesen, mert ez nagyon is sújtó reaktió; megtámadja a huamérési Üzlettel foglalkozók exis-tentiáját: Ezt mi távolról sem akarjuk. Éljenek Ők is, sőt vagyonosodjanak is szorgalmuk ahányában, csak a méltányosság rovására ne! Ez idő szerint pedig hstározottan a méltányosság rovására történik as Ő szokatlan mértékben való gyarapodásuk, vagyonoso-(tysuk. Valamikorfenállott az úgynevezett: bus-limitatio, mely a marhahús árát szabályozta, megállapította. Ez azonban a szabadverseny fogalmával ellenkezvén eltöröltetett. Most nem csinál limi-tatiot a vármegye; csinálnak hát a mészárosok, összebeszélnek, megteremtik maguk között a-Jtlikk-szellemet; kimondják, hogy a hus kilója ennyi! Ebből azután nem szabad engedni egyiknek sem. Hát ez egyátalán nem nevezhető még csak versenynek sem, annál ke-vésbbé szabad versenynek. A mi a hus minőségét illeti — különösen nyárou —. akárhányszor van része a husfogyaaztó publikumnak pompásan és dúsan fokhagy mázott marhahúsban; lévén a fokhagymának az a jó tulajdonsága, hogy a fólbomlással járó bűzt ellensúlyozza. Mindezen körülmény — ha már husfogyaaztó szövetkezetek létesítésével reagalni nem akarunk — szükségessé teszi törvényes hatóságaink beleavatkozását. Szükségessé azon körülmény, hogy a husfogyasztó kŐzönlég méltányos áron juthasson marhahúshoz, s így a szegényebb néposztály is élvezhesse ezen kiváló fontosságú táplálékot ; szükségessé teszi továbbá azon közegészségi szempont, hogy fölbomlásnak indult, egészségtélen marhahússal meg ne fertőztessenek a húsfo-gyasztók. Budapesten a közélelmezési bizottság már dolgozott ki és állapított meg egy húsmérési szabályrendeletet, mely nemsokára ki fog hirdettetni. Ebben a szabályrendeletben gondoskodva van arról, hogy a hírfogyasztók tisztességes húst kapjanak, ha már egyszer jól meg kell fízetniök; a húsnak azttnré sze pedig, amelylyel a mészárosok eddig a drágán fizető publikumot sze rették boszantani nnyomtatéku czimen, külön áron lesz eladandó s ily képen abból a szegényebb néposztály vásá rolhat levesnek valót. És pedig köz- egészségi szempontból igen-igen fontos körülmény Nagyon Udvjös dolgot cselekednének vidéki várospünk is, ha a főváros páldáját követnék és szabályrendeletet alkotnának különösen a marhahúsnak minősége szerint való kimérése iránt Husáftat megállapítani az egyes ható-ságolmak nem léhet j erre nézve pedig a husmérő mészárosok tennének Üdvös dolgot, ha egészséges versenyre lép nének. Nem kellene egymás kárára tulliczítálniok a huaáifak leszállításában, aoda fejleszteniük egyáltalában nem kellene a dolgot hogy kellő mértékben való gyarapodásuk megakadályoztassék;azért még is sokat ^ehetnének egészséges verseny utján a husfogyaaztó közönség érdekében. Azt végre is be kell látniok, hogy nem a közönség van érettök, hanem ők i vannak a közönségért. Mi nem vagyunk egyátalán a húsmérők elfogadható és jogos érdeke ellen sem, de mindenko^ szoros kötelességünk a közönség érdekeit képviselni első sorban. Ez vezette tollúinkat most is. Írtunk általánosságban, minden speciális vitatkozás nélkül; mert as elmondott dolgok fennállanak kisebb nagyobb mértékben majdnem mindenütt. Foglalkozott e 'kérdéssel már itt ís, ott ís a vidéki sajtó. Megtettük mi is abban a reményben, hogy jóakaratú szavaink nem fognak elhangzani a pusztában s* meg fogja tenni kellő és méltán elvert hatását a hus árulókkal szemben. ; Ez jaa Ő érdekük is; mert ha a jogosan hangoztatott óhaj elől elzárkóznak és saját érdekeik túlságos dédelgetéselmelktt a köiérde ket teljesen figyelmén kivül hagyják: ne csodálkozzanak, ha éppen mi (kik a husfogyasztó szövetkezet eszméjét még ez idő szerint pielegen nem pár toljuk) emelünk maid szót a szükséges reactio megteremtése iránt. Az igazság Bulgáriáról. ! Egy oly ssemélyiségrOl, ki ugyssóiváa j szintén Bulgérís történetének szövössékée ül, \| veszi s »P. C.« ss alábbi gtosssákel, az I általa a mult bélen »az igazság Bulgáriáról* czim alatt közölt csikkhez: • ...Tudósítójuk észrevételei, a merev ó-franczia udvari etiquette-t illetőleg, mely által Ferdinánd fejedelem magát a bolgár néptói elzárni engedi, teljesen helyesek. A herczeg s feledhetetlen Sándor 'fejedelemnek hat kabifiet-titkárját találta az itteni ko nakban: valamennyit megtartotta s még kettői adott hozzájuk, kiket magával hozott \| és a merev, mogorva, az őseire éppen elbá-miló gőgben leledző Grensud-ot tette psrancso-lójukká korlátlan hatalommal. Ha Laaba és Dobner-urskst és vslsmennyiök JtÖzI a leg-befolyásosabbst, George komornokot hozzájuk számítjuk, éppen teljes a luosat. Es mind ez a tizenkét ember egész nap főleg azzal foglalkozik, bogy mindenkinek aitót mutassanak, a ki nem fehér nyakkendőben jő a konakba kihallgatást kérni A bolgár ason-bsn inkább egész sorozatát elkergeti as előtte I nemzetileg és vallásilag idegen lejedelmékJ nek, hogysem Irakkba-lskkbs kényszeredjék^ A bolgárnak ige n udvarias, sőt éppen csusső mászó modora van; még ha msgas állásra jutott is, megcsókolja a magasabban állónak ' kabátját, esetleg, lia az, kit Üdvözöl, lovon I ül, még csizmáját is, de azt akarja, hogy a •nagy úr« akadály nélkül mindig kéznél legyen, ha a vele \ató késlekedés szükségét érzi. A mi a kormányvissonyokal é különösen a Stambulow-kormányzalol illeti, ma mindenki elölt világos, a ki as orránál tovább lát, hogy >az egyesült Isstvérek boldog egyetértése ének vége s a bulgárok már tulságosn jóllaklak u ruméiisi praedominen-ciával : a hadsereg egyre fokozódó kedvetlenséggel tekinti Mutkurow-ot s praetoriánu-ssit s hadi kormányzat élén s a tanult polgáriak na)>onként keserűbbé váló irigységgel nékik, mini juttatja Slambulow a legzsírosabb hivatalokat a saját földijsinek s a lulsjdonképeni, a dolgozó hivatalnokok számára csak igen sovány s pontatlanul fizeted járandóságai vannak. Még a legnépszerűbb a fejedelmi mama; az ö népszerűsége is elhalványodik ugyan Isssanként sson mérvben, a mint bőkezűsége apad s a mini kell, hogy észrevegyék, hogy lasran-lssssn arra is gondol, miszerint azon XSLXCZSL- A tárcsáról. — A „Zala" eredeti tárcsája. — A közönséges halandónak, ki gondatlanul kél ágyából, mint Venus a tenger hullámaiból, fogalma sincs arról a kinzö gondról, mely s tárczairó lelkét belölti, mikor a kényszerűség parancsoló (örvényének engedelmeskedve, fejében termékeny essme nélkül, mert hiszen a savanyu uborka sai-sonját éljük, neki készül, hogy tárczál Írjon s négy-öt hasábon ál mulaitasss a tisztelt publikumot, mely sz idő slatt, mig egyet megírunk, lísét is elolvss. A lárczairót- ross/at jót egyaránt éppen az leszi nem közönséges halandóv/i, hogy folyton készen kell állania neki. Sokszor olyan oldalról éri őt az elemi csapás, ahonnan a legkevári»bé várta. De érje Ot bármi, neki irnía kell; ba valami vidám társaságban töltött néhány kellemes órát, akkor örömében, ha pedig a foga vagy a feje fáj, I vagy pedig más a gyarló embert oly köny-nyen megragadó báj bánija, akkor legkeservesebb kínjában! Kényszerűségből, inapi-rftiío nélkül- Soksstir azután a nemes pub-tikom ís össtönszerüleg érzi azt, és si<fya \| a társsairól, bogy miért nem ír élvezete-sebbei, mulattatóbbat. Egyáltalán ritkán lekéi a kösőoffc ízlését eltalálni, fia a tárcsa ko&oJr, akkor haragssík, hogy miért nem fis; hs tudományos, szépirodalmit kívánna; ha szépirodalmi, tudományost szeretne. Egyszer nagyon hosszú neki, máskor isen iGvid. Ha hosszú, sst véli, bogy e ífoígöl rövidebben is el lehetett volna mon dsni; hs rövid, úgy hiszi, hogy kár Volt a különben jó góndolaiot bővebben ki nem lejteni. A fiatalok mindig szerelmi históriát szerelnének, mely egyszer tragikusán, máskor komikusan végződjék. A leánynak! szépnek kell lenni, nsgyon természetesen, mert e nélkül szerelem nincs, az ifjúnak epedő lovagnak, ki a szerelem édes kinjsít élvezi, de kinos édességeihez nem julhal. Az öregek a kritikus lárczákst szerelik, már l. i. bogy s tárczánsk valami kritikával kell foglalkozula. Mert vsn az emberi életben bizonyos kor. mely a fiafalság véghatárán és sz öregség kezdő pontján áll, a ss maga msgában véve is íriiiiu állapot; olyan állapot, melyben as ember szeretne 10 évig megállapodni, mert irtózik a határ átlépésétől. A vén leány, ki Ifjúkori remlniszeniiában szeret élni, s azokat a szép emlékeket levelenkint látjs foszladozni, az nagy kedvelője a romantikus tár* czáknsk. Olyan tárcsákat sssrei, melyek sz 0 saját életének egy-egy epizódját elevenilik (el, s a végük — lemondás. Ab, lemondást Ez irtózatos szól Kegyetlen fogalom, melyből egy világ fájdalmAt lehet kimagyarázni. Vaonsk szulán olyan emberek is, kik a kriminális dolgokkal foglalkozó .tárcsákat szerelik. Nem rossz gusztus épén.' Lélektani tanulmányokét lehet lenni e mellett, s nem is kerülnek semmibe —- már t. j. as olvasónak, mert a költségeket as eliiélt fizeti meg, s a rengeteg akták áttanulmányozásával a kösVádló foglalkozott, Egy különben nagyon szelíd, jámbor embertől hslloltam egykor mondani, hogy az' ilyen tárcsák vagy sensstionális törvényszéki tárgyalások oívssása ebéd előtt, mindig jótékony hatással volt az ö eméaalf) szervére Én a magam részéről nem tudom, mennyiben van igaza, én a sétál ebéd elölt sokkal egészségesebbnek tarlóm. Aaonban de gus-libus non est dispoianouin. A tárcsa most már minilen Ispnsk elválhatatlan része. A Itjp nem volna teljen, hogyha bélö!e a tárcza hiányoznék. Ugy mint vannak aoksa, a kik á lápban legelőször sz újdonságokét keresik fel, mert Kíváncsiak arra, hány pngyi kosság, rablás, tolvajláa, elemi ésapás és njáis baj történt, ugy vanuak olyanok is, kilfi legelőször a lározát nézik megj s rendesén a czimről ítélnek, vajon érdemes lesz-e ss elolvasásra vagy nem? Minden író egyáltalán, éa minden láfczsiró Ifülönftsen iitdja, hogy mi- I lyen sok fUgg a bzimiöl Gyakran éppen a ozlm határoz, vájjon a lározát elolvasnák e vagy nem ? Ha 'azt lálja oiil némely olvasó; „ySiimiányty apróságok") akkor bizony ritkán olvassa el; (nit neki a petróleum (orrások, vagy a faggyú hasanai és egyéb ilyen nedvesen i-t száraxi dolgok? ÍDs ha azt olvassák : Ida — Raji -4 ez már azután más; s fánláais mindtáii muköd\|\|, s a lárcza I kegyelemre lalál az olvasó szemében, különösen a regényes hajlatnu o)yasóébsn. Nem volna érdeklelen egyezer as öss-szes magyar lapok egy heti tárcsáit regis-trálni. Alig van olyan próaal irodalmi műfaj, a melyet e hatalmas Jgytyjteményben feltalálni nem lehatna Quzekötve pedig löbb Vaskós kötelet lenne s Jogaimat nyújtana ajtói, hogy mit [olvaknak tárcsában es orsxág széliében és hoátzábsn. Tsnul-mányosásra méltó doloi, s mai nap, mikor mindent már a sialfsijka tükrében világítanak meg, nem is volqa oly érdsklelen »A tároza itajisUká-járói valamli olvasni. Hogy \| még nem lalálkosolt tudós, a ki e dolgot tanulmánya lárgyává téllé voloa. No de bizonyosan less k'kslom és mód srre is; még érdekesebb azonban, de ugyhiszem a kivitelre nésve leheletlen, a tárczairók éa lárczaolvasók státistikáját megírni, mert I nemcsak oly szereocsétlen olvasók vannak, kiknek bármely tárcsát is el kell olvasnjok, I hanem oly szerencsétlen tárczairók is, kiknek a tudományos apr'ságon kivül esetleg criminalislikai, vagy regényes szerelmi históriát is meg kell írni tárcsában. Legsserencaésebbek azok a tárczairók kiktől egész regények jelennek meg a lapok tárcsáiban. A meddig s regény osak íoly, mindig olt van az olvasó siems elölt a tárczairó neve is, s mivel a rend ugy kívánja meg, hát minden nap a regény ősimét is olvsssa, utánns e szerzőét s esetleg a fordítóét, is. Mert sst mégis csak kivétenek xsereinéin tekinteni, hogy egy hölgy, ki álról dicsekedett, mily gyönyörű regényt olvsfe ss egész lap tárcsájában, kérdeztetvén] hogy kitől való, ait monda, hogy ast még nem uézie még. Ez nagy h41adauanaÉ\| s regényíróval szemben. Ha ez a reeéhy-Íróval történik meg, kinek neve aoltssor ÖO-szor is ott van, mi legyen a Iárosairóva!, kínek neve csak egyszer jelenik meg ott? Legjobb alá sem írni, vagy pedig oly nevel használni, a melyet oly könayen elfelejteni nem lehet. Saaiamander. ft'iwpw, melyeket eddig előlegesen as oaségnsk, — négy ttÜiid írnak körül lehet, ka nem is ti«ms kapja, de legalább (éUg-meddig bistositsa és padig a vasutak által, melyeknek kiépítésére leginkább szolgált ss általa adott péng. A bolgár asssooytw s lányok rajongnak a »jóságos öreg űrnő-ért, de nálunk bolgároknál nem sokat nyom a női befolyás, a férfiak pedig elégedetlenek as uralkodó viszonyokkal, est többé tagadni nem Whet; mindenki definilivuin után vágyódik. Akár, Igy akár úgy.« ^ Milán király válási ügye. Belgrádból oly oldalról értesitik a »P C.-et, mely a konakban történőkről a legpontosabban van informálva: •Milán királynak Natália királynétól való oly felette kínos válási ügye végre talán mégis ' lebonyolódik politikai savarok előidézése nélkül. Hogy es lehetővé lett, ast csak a király okos intézkedésének lehet köszönni: mindenek elölt ss országon kivOltarlaoi a királynét. A . királyné feltüzelő jelenléte és személyes ser-> kentése nélkül nem valami különöeen inlen-ziy buzgóságot s kitartást fejtenek ki 9 csín-kosai, főleg miulán a »párt-nak a »hadí pénztára is ki van már merítve. A királynétól pedig azon azilárd alap, melyen a válás ellen való ellenkezésével állóit, már el vsn vonva. Két fötámasss volt ellenszegülésének fentsrtásárs ,* 1) azon tény, hogy a házasság szentsége ellen való semmiféle hibával sem lehet vádolni, as ortbodox egyhásjog pedig még a kölcsönös beleegyezést sem ismeri el s válásra elegendő oknak, (a mi még színién hiányaik,) ha nem forog fenn kőivel len kánoni válási ok; 2) azon körülmény, hogy a 'válás esetén, még snnsk kibiondása előtt, másfél millió rubelt kellene nézi visszafizetni, mely össseget ő a saját vagyonából kölcaö-nözfe a királynak éa az országnak. Az 1) pontra vonatkozólag megértették a királyné* val, hogy ha ö a királyt erre kényszerüli, lelaégáruláai üzelmek miatt lógna törvény elé állitatni a a meglevő akták alapján két-aégtelenül el ia ítéltetni, az egyhásjog aze-rint pedig as egyik házasfélnek dífíamálása elolaaíthalatian igényt ad a másiknak a házasság felbontására. A mi a második pontot illeti, a királyné msgán készpénze teljes ösz-szegben, a mint férjéhez hozts, számára készen áll, bármikor felvehető; a mit a királyné politikai privátpaaasióíra költött a a mivel nem haaználni akart a férjének, az semmieseire sem fog neki megtéríttetni, de e miatt alig is panaszkodhstik. Az egész dolgot mégis mélyen fájlslni kell minden I bisonynyal; bár mint végződjék, a király iránti rokonszenvet, s a korona tekintélyét ss nem emelheti. Már pedig sz egéss országban majdnem általánosan elterjedt, igen radikális néaetre való tekintettel nagyon el kelne a korona prestige-ének felfrissítése és ennek ellenkezője nagyon — hátrányos lenne. Magyarország iparügye. • Már irodalmi rovatunkon .megemlékeztünk a lenti czim alatt megjelent könyvről, mely Bobula Jdnot tollából került ki, a mely 437 lapra terjed. Megígértük akkor, hogy mihelyt alkalom és tér nyílik, a könyvet bővebben fogjnk ismertetni, mert azt minden tekintetben megérdemli. Megérdemli mar azért is, mert sserző a könyvben többet ia ad, mint a mennyit szeréoy czime után elvárna az ember. Röviden összegezzük a könyv tartalmát, hogy olvasóinknak Isgalább némi álle-kiölést nyújthassunk arról. A szerző három részre oazlja könyvéi. Az elaö részben (1-34 lap) 6 fejezetben tárgyalja az ipar keletkezését, iparkodik kimutatni az ipar és a vájroBok fejlődése kösötti Összefüggést. Szól s középkori iparról és a czéhrendszer-rűl, arról a befolyásról, melyet a háborúk aafj ipar hanyatlására gyakorolnak s a magyar iparról a múltban. A könyv második része huszonöf nagy fejezetben (45—407 .lap) jelen állapotaink, visronysink feltüntetésével foglalkozik. A szerző éles megfigyelő tehetséggel bir és kíméletlen őszinteséggel tárja fel a helyzetet, kimutatvs, bogy mi gátolja ipari haladásunkat s mivé kell lennüok, ha as sgrikol állam gazdag ipari állammá fejlődjék. A szerző teljes elfogulatlansággal fejtegeti tárgyát, s mint ki s modern demokratis talapzalán áll, aa egyedül helyes szempontból liéli meg as allsmot, s társadalmat, sz egyéneket egy-sránt. A miket Ő sz »Agrjkolállam,* — »A polgári középosztály,* — »Az ipart őr vény,* — »A modern éa a magyar iparos,* —»A kereskedők* éa sok más fejeseiben mond, bármily mjió, kritikáiét is képesse a létező vlssonyoknak, mindenképen megszívlelésre méltó; mert ss sgéss könyvön a meggyőződés fgas hangja vonni végig, mely másokai ia meggyőzül képes. Nem egéss kífogásislsnnak találjuk azt, a mit az egyönfeio köréptanodáról mond, arra aaoobaa, ss alkalommal bővebben nem terjeszkedhetünk kí, méri részletesen kellene Iejtagstatná azokat as oánáal, melyek aálaak aa gvaros műveltségének akadályát képesik. A mit a szerző a polgári iskoláról mond, aa aem egéssan ugy vsn, s a gyakorlati la* I pasat elatból éppen aa allén kenőjét lehetne I kimutatni annak, amit a iserső kimutat. \| fis azonban a könyv becséből nem von le I semmit. A könyv harmadik réssé (416—438) I ismét hat fejezetben foglalkozik hazánk meg-! gazdagodásáról as ipar megteremtése esetén, a >Katonsi állomány«-róll a kényszerhelyzet tűrése; Iparnélküli tengődés; a kíván-I dorláaról. Végszó. Már előbb említettük, hogy a szerző éles megfigyelő tehetséggel bir, melylyel társadalmunk gyengéit elénk tárja, a bármily éles és kíméletlen is legyen kritikája ö mindenütt egyszersmind kimutatjs, mply tényezőkkel lehetne a tényleg léteső bajokon segíteni, mit kell lenni as államnak, a társadalomnak és az egyeseknek, bogy Magyaronság ipara emelkedjék, hogy az a kellő virágzásnak induljon. Reámutat ama tényezőkre, melyek az osztrák ipart versenyképessé tették a német s külföldi iparral; kimutatja hátramaradottságunk okait, azon okokat melyek miatt náluok az ipart, az iparosokst lenézik. Egyszóval Bobnla könyve tanulságos; eszméi legtöbbnyire tapasztaláson alapulnak s egészségesek, a tényezők melyeket ipsrunk felvirágoztatására szükségeseknek tart, helyesek, s a nemzet alkaimasásávsl köny-hslsdás ösvényére iparral össze nem kötötte: a fényűzés semmiféle nsmét nnn engedheti meg magának. Nálunk as eddig kifejlett fényűzés, mélyet /omlott {társadalmunk irgalmatlanul követel tőlünk, elegendő lenne ssémunkra, ha már tökéletesen kiírtait ipari állam lennénk. As Ipari állam kad, hogy kereslete érdekében a fényűzést biaonyos fokig elősegítse, hanem csak akkor, ha erre való easkösei is megvannak. Mi azonban es ideig nem sksrtuk a czél elérése szempontjából felhasználni! az eszközöket és igy a szükségképeni következmény ss lesz,- hogy napról nspra szegényedni fogunk.* Különfélék. - „Ok bek szép as aratónak!'* mondja egy olasz népdal. Valóban igaz lat A mi népünket!is rendesen bisonyos költői hangulattal ihleti as aratáa. hazatérő aratók ajkain ból A mnnká-ábrándos, asép ha csak akarja, ezek nyan reáléphet az ipari Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja szerző eljárása, azért nem leheljük, hogy az egyik másik fejezetből egy-egy részletet ne idézzünk: Kiindulva Keleti Károly egy állításából, a ki azt mondja '(Magyarország közg. és müv. állap. 214 L) Még ma a miénk az állam és s hatalom; történelmi \|ogosuft-ságnál, szembeli aránynál loava mi vagyunk a nemzet. <£zért kell tért foglalni ott, honnan a termelés és termőképesség, a jóllét és vsgyonosság sarjadzik. Munkára kell fogni véreink legjavát, műveltségre ivadékunk zömét, tétlenül nem szabad veszítenünk egy órát sem, mert ms többé csak munkával. értelmes, józan s kereső munkával tarthatjuk tel a magyar nemsetet* — igy folytatja (146 lap): »A hogy azonban elismerjük, hogy mindez okok, miot kívülről működő erők a magyar iparost leszorítják onnét, s hcJ helyet foglalhatna mint müveit, modern iparos, ép ugy nem szabad szemet hányni, maguk az iparosok által teremtett helyzetük előtt. Bizony az igaz, hogy sok esetben sz ipsrosok müvelelleosége és inga* dosó jellemvonása hátráltatja as ipsrügy haladását. Vsnnak ugyan olyanok is már, kiknek ezt a szemrehányást lenni nem lehet és legalább ö velük kellene számolni.* Csakhogy ezek azáma elenyésző, mert azokat a mostani magyar iparosokat, kik ipari életpályájukat öolndstosan választották, igen könnyen számlálhatjuk össze, a 1 elmondhatjuk, hogy egy kettő kivételével I kényszerűségből lettek iparosok. Ok csak azért iparosok, mert erre a pályára vagy \| a kedvezőtlen anyagi sors, a szegénység vetette, vsgy pedig mert nem volt haji a- i muk az izkolai tanulmányra. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, bogy azélea Magyarorazá- \| gon igen kevesen vannak, a kik nem e regula alá eanek. Tehát a mi iparos osztályunk b kényszer által összetoborzott had mely egészen különbözik az európai modern iparosságtól, s utóbbi öntudatosan nem kényszerítve, de kedvvel és odsadással, a kailö műveltség elssjálilása ulán azért lépett az iparos pályára, msrt azon legsikeresebben véli biztosítani jövőjét s mert e pályán remél gazdsgodni. •Iparosaink nagy réssé mindig csak ams — ugyan való tényt hangoztatja, hogy az Ipar érdekében semmi vagy igen kevés történik; azonban aaját ajtaja előtt nem aeperget a nem skarja belátni azt a szintén való tényf, hogy iparosaink igen indo-lensek, a hogy olyan tevékenységei, minőt a külföldi, müveit iparosok kifejtenek, ők sohasem köveinek éa hogy a aaját érdeke* inuk szolgáló eszközöket aoha aem tudták kellő eredménynyel felhasználni. Hiányaolt a legnagyobb részénél az értelem, a bátorság — Hiányzott elaö sorban az önérzet éa nemes smbilló.* Iparosaink további jellent-séaét nem kÖVeljük tovább, érdemes azt magában a könyvbén olvasni. Sok megszívlelésre piéltódolgot tartalmas a III. jejezet: A polgári középosztály (78 I.) de nem kevésbbé ígaa az is, a mi! a társa-dalom! lényüséséröl mond, s a melyből a következő részletet közöljük itt, minden müVelt honfinak a legmelegebben ajánlva Bobnls könyvét, de különösen iparosainknak, kik belőle okulhatnak, A nálunk dívó pazarlás! hajlamról a következőket mondja: •Ki tagadná, hogy hazánkban a pazarlás bitonyoe neme, egészen, mintegy nemzeti szokássá vált ? Pedig a mezőgazdasági államban, a milyen még a miénk ia, a fényűzés igen vedszedelmes dolog. Es állítás vslóságát ssomotfuan tapasztalhatjuk magunkon — és beláüialnók, hogy aa ipari állam, mint pl. Franoslaoraság megengedheti ugyan magának a luxust, sől aa ott bisonyos mértékben szükséges is; hanem aa oly agrikni állam, mely meaőgasáaságál as dalok teremnek. Olyan kedves, gyermekkori reminiszczenosíákat ébreszt az lelkünkben, bs halljuk a csengő dalt, csendes holdvilágos estén. Ilyen kedves (falok né kül nálunk nem lehet képzelni az aratási, még akkor sem, ha az ideihes hasonló zimankós időjárás kritikusáé teszi is jjaz aratás eredmé-nyél. A mi különben csendes városunk ut-fáin is hsrsog most esténként a dal. GyÖ-/ nyörködnék is benne a rUstikus gyönyörök után sóvárgó városi pubfikum, gyönyörködnék benne a kapitányság ís, ha a dalos aratók telivér kis-kanizsaiak nem voloának. vannak a tolvajlások, 1 az eeyvai kezflek itt büntetlenül üsfaetik gálád mesterségüket. Oka kétségtelenül az lehet, bogy ez nlczá-ban s általán a mellékutczákban nem látni rendőrt. E körülményre felbivjok a kapitányság figyelmét. — IIagyar tengerAakbéfrs Bs-I lat ónból ijesztő módon fogy a kai. A sá>r-I galmss halász nép egész éjjel saüri a vizet. : hálójával s reggélre alig fog annyit, bogy kedve szerint egyszer is jóllakhatnék véle. Amit fognak ia. csupa apró, macskánsk faló hal. A keszthelyiek már jó formán el is felejtik, milyen a hal ise? A Nsvás tartott julius 9-ki országos vásár, mint levelezőnk irja, nagyon népes volt, különösen pedig a mnrbs-vá-,' 'sár. Temérdek lábas jószág lelt pisczra \| állítva a tán épen ez okozta, hogy nagyon ia nyomott árakon keltek el, a melyeket viaazahajtani nem akartak. — Az aratás ezen a vidéken valnmint a Mura mentén tűrhetően Ütött volna ki, ha a folytooos esőzés középszerűből ís esetleg le oem von. Annál jobb termést ígérnek a kapás növények, főleg a kukoricza, ha továbbra kedvező, derült ideje lesz. Szőlő meglebetőseo mutat, a hol a jég el oem verte. — Gondatlan apa. T. i. lelső-szemenvei iparos, különben is gyenge testalkatú. 9—10 éves fiacskáját kiküldte lovat legeltetni, mely annyira összegázolta a szegény gyermeket, bogy halva hozták be gondatlan szülőinek, kik ellen a vizsgálat azonnal megindittatott. — Véletlen a szép ábrándos garnirozzák azt a Ezek már nem érik be arató dalokkal, hanem ruslikus pikantéria vastag dózisaival; ezért azután kénytelen volt a rendőrség közbelépni. Nebány ilyen trágár élesekkel nótázó telivér atyafit följegyzett 1 most ellenök vizsgálatot rendelt el. Igép helyesen! ■ — Keszthelyen éa Hévvlaen. daczára a hossasn tartó esős időnek, igen szép számú fütfövepdég időz, kiknek a szá-ms legközelebb nagyobbodni fog, mint s bejelenlésekből Örvendetesen értesülhetni. Eljegyzések. visszaesett vaskos ge-dolgozó munkások egyikét bogy éleiéhez alig van gyermek sirafná s zabari földbirtokos \| leányát gyezte Makay Béla kir. minisztérium Jánosné sármelléki Baán Kálmán Margitot alja-vallás- éa kösokt. m. hivatalnoka. — Bogyay löldblrtokosnö leányát, Irént eljegyezte Bogyay Emil somogyme-gyei földbirtokok. — Oányikétfalusi Baro-nyi Benedek, leányát Francziskát, Baronyi Ignácz keazthelvi tekintélyes polgár unoká- ját eljegyezte buziáai ssegedi földbirtokos. Efoenstfldter Rikárd - öngyilkossági kísérlet. Bajor László, helybei már 8—10 év magyar-utezai korcsmáros óta tart magáoál egy rokonlányt, kinek mveltelési gondját is msgárs vállalta. Maga Jsjor szépen bánt a leánynyal, ki már körülbelül 1)9 éves; de neje folytonosan ül< özte; műiden dolgát kifogá-aolta; lolyton szidta, kórholta. Ez a fiatal lányt annyira elkeserített, hogy f. hó 7-én az udvarukban levő nvjtott kútba ugrott. A kut szerencsére nem igen mély s benne a víz ia meglehetős sekély lévén, a leány nem tiyrüll el. Az udvari Iskók egyike hs-mar észrevette a dolgot s létrát nyujfoll le s leánynsk. Összecsődültpk s s/omszédok is én hívták ki a szerencsétlen leányi, ki azonban csak sirt, panaszkodnil; de nem akart kijöni. Ezt különben nem lehetett csodálni, mert Bajomé hizlaló szó helyett a vízmerítő ' horoggal — a [létráról, melyen állott — lö kbdiele a viz (elé. Végre a lány mégis kijött ; de rögtön sebes futásnak eredeti. Csak nagy nehezén tudták elfőni ós visszahozni. Bajor a lányi, ki különben vagyonos szülök gyermeke, haza küldte szüleihez. 4 Holttest a Sala t Isébeu. F. hó 8-án dél ulán a Zalában halászó emberek Sst. Grólon alul a part széli nádasban egy emberi hullát veitek észre. Kibnzsák és a hullában Benkó Vendel saigrót polgárvárosi illetőségű j csavargó páastort ismerték fel. Benkó övekkel ezelőtt egy lopás miatt a sala-egerszegi kir. törvazék fogházába kérfilf, hol hosszabb időig volt. Kikerülve ugy megaxokia a tétlen életet, hogy a munkától és a becaületea kenyérke-reséstől irtóaott: folyton a hegyeken csavargott, zsarolva a népet élelemért, pénzért. Ipmerve Bankónak rakönozátlan, minden roazra hajló terniésseiéi, nem volt senki,ki követelésének ellenállni mart volna, a hatóság is hasztalanul igyekezett őt megfékezni; a legszigorúbb redaaabályok foganat nélkül maraalak. Benkó javíthatatlannak bizonyult. Most végre megss&tyadilotia a halál a la* Mikor talál- kos'ágot e veszélyes gohositevötöl. a vízből kivétetett, egy nagy csutora latolt tarisznyájába, telve szép piros bor- zsidó vallásról a r. k ral. A bulla vagy 5 - 8 nnp óla lehetett a vízben, mert nagyon el fvolt éktelenitve. — Tolvajlások. A mull héten és a héten több rendbeli vakmerő tolvajlások történtek. Igy jMmr 1 orvsa, jog- gyakornoknál a tolvaj éjnek ideién behatolt a nyitóit ssobaba a mig G. aludt elvitték péniftt, zsebóráját, ruháit — Ugyaooaak a mull hétan AMIy Antal szolgabírónál vittek el ruhanemáfkst. Moat csütörtökön pedig lyermakrubákat i 'tolvajodéit el T)r. Fülöp Kázmér üsyvéd házából, ügy látásik, kogy a Kislaludy utcsában napi renden aaereaeaétlenaéf. A csörnyeföldi iskola-építésnél, midőn a tetőt rakták fél, egy renda az olt annyira összezúzta, remény, pedig nő és jfpbb szegénynek haláláL — Nzép légi tfineasényt volt alkalma szemlélhetni a keszthelyi közönségnek f. hó 9-én d. e. V,12 órakor. Ugyanis a felhővel borított észsknyugati égtájon egymás mellett két felhö-tölcáér keletkezett mely ritka légi tünemény majd egy negyed óráig lógott alá a nagy világűrben a aztán eltűnt. A tünemény bámulói közül nagy háborúi jóaoltak a közel jötöre. Persze a jósok sksdtak igazhivőre is. — Nenaaell aslnéaset. Sághy Zs. színtársulatára a mult héten Keszthelyen a jobb napok bajnalpirja derengell. Maja minden nap azép számú közöoaég elölt játszottak. Agh Ilona, Kövesiné és Moóri Sándor a közönség kedvenczeivé lőnek »méltán. Agh Ilona jól játszik, Kövesiné mint csalogány csattog s kedvesen játszik, Moóri padig kitűnő komikus. A mult héten Lcndvay-né ssszony, a bpeati nemzeti azinház eiaő-rangu művésznője vendégszerepeli itl 8 estén. Hogy jáléks műélvezetet szerzett, ahhoz kétség nem fér. Egy kis tüntetés és ellentüntetés is élébkitette aztni-évadunkaf. Ugyanis a helyi lap színikritikusa keményen, de igszságosan megrovod egy fiatal színésznőt Sz. J.-t, hogy miért fajjá fel magát erőszakosan elsőrendű szerepekre, mikor azokksl eredménynyel megbirkózni npm tud. A fiafal színésznő tisztelői (persze fiatal urak) a legközelebbi előadáskor a k. a. 7 gyönyörű koazornval és tüntető éljenzéaekkei fogadták, melyek lecsiilapiilta után »abczug kritikus* hangzott fal, a ia-métlödött minden felvonás ulán. Vér azonban nem áztatá a földel, mely immár az ég aürü könyhullalása folytán alig képes kebelére ölelni megtéri magzatát. Egy kis nyílttéri közlemény s aztán béke lön itt a földön. . . . — Korcsmai klráakeJáa. Tompa József, a helybeli • Arany Szarvas* Bsálló tulajdonosának kocsisa f. hó 9-én ittu állapotban betért a Kollay-.'óle korosmába c ott nyitott késsel járt szobáról ssobára, hogy ö megöl valakit. A korcsmárosnak ükeritk őt as ivóaaobákból valahogy eltávolítani; de. mégie csak visszatért.4 Ott iddogált aa egyik ssobábsn 6 mészáros legény is. Eseknek szóit később a korcsmáros nqje, hogy vegyék el Tompától a kési; hátha valakibe kárt talál tenni részeg állapotában. A mészáros legények rögtön fölugrállak, neki mentek a kocsisnak; kését elvették, a azután összevissza verve úgy dobták ki az utosára vesetö lépcsős ajtón, hogy 8 oldalbordáin eltört. Tompát a kórházban ápolják, hol orvosi véleméoy szerint legalább I hónapot kell töltenie 5 ha pedig mellhártya-gyulaoáa is föl tnlál lépni, úgy éleiébe is kerülhet a dolog. A mészároslegények átadattak as illatékes hatóságnak. r- Háaaaaág. Jahn Józaef, a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet* volt tanársegéde jelenleg a bpesii vegykbérleti állomásnál műszaki vagyéss, oltárhoz vezette Kohn Jóssel kessthelyi kereskedő leányát Zsenit. A menysssaony az esküvő, előtt a hitre tért ár, a ke-resstségben Sarolta naVet nyerte. — Lálaaeréaa Aslet. I(jsbb Cse- mits Mároly óramüvész, létaiérésá Űaleist a látaserésseti javllómü-Oalata a főtéren, a Wag-Ajánljak kOatÜieétOnk eskel kapcsolatban helyt rendesett be; ner féle házban van* figyelmébe. — ftaeatgréUn as ollani ónk. lüs oltóegylet javára a hó 16-én lánczcssl agy* bekötött lekovoraetty les. — Hyasaa. Wsrly Krnö perlaki m. kir. poslaaseslsr eljegyezte ösv. Sípos Ká rolyné Ved vas leányai Emiliát Petinktől. évenként 1 frt beiraláai és 60 írt tsndyst ügyében e lent nevetett kir. trtrvazék terű- ~ irá» k rmktdr -M fizet. A tandíj két egyenlő részletben fize- oroSztosyi 383. tkben A -f ^ ] tendö u. m. a felvétel napjln és február 1 »°r»z. alall Sstrkjs Térés tulajdonául be- ! BSaSDCSlBB ! I KlllOll-filM 0 Bál bó 1-én. jegy®" váltaág kötetes $88 frfra becsült és j 7t é „^'J, tk«M A lanárok a középiskola oktstási ide- +,2 öor ugyanannak tulajdonául bejegyzett vállalatok, földbirtokom, ktaaági ><• efjbáai jének tekinielbe vételével fosnak meaálla- váltság kötelns 60 frira becsült ingstlan oiaijirfaáfok, valamint a a. á. ápbs kflattaiég Bővebb ériesiiést az oraz. m. k. zene- 1888' "UgUBfJUi Il610. napját) de.; n z . j z A és azinmüvésseii sksdémia igaxgalóságánál lOdrtkor ! <& U T11 U H U - C B Ul t H l terhelni. Budapesten, Andrássy-ut 67. sz. Or0fx\|0\|ly kl)Zgá\|?h^n6l Varga Lajos felpe- l ÖS VÍzhatlail fiittiét, -..........kelyetteseközbeiőUévelineg- ^ ^ tartandó nyilvános árverésen eladatni fog. .^áüSatMák. KÖZgazdasig. Kikiáltási ár s fennebb kilett becsár. gg^ Arjegyaék a magyarázat kl- NemIí tan folyam asessgyárin- Árverezni kivánók tartóinak a becaár vánatrakéaa^gel ■segkAldetlk. laJdoHoaak éa gyAryesetflk réaaé- 1öfl # fvedékképe. pa f^aát 17,. KaSat W.; tflriééklgTiámay re. A magyar sze-ziermelök országos egye- P»rban a kiküldőit ke/éhez letenni. ^ g^ ÉrduaíéiaaL; Trissrt isE sülete az uj szeszadótörvény következtében i, j : . Araajr haau a hazai öaazss gazdasági szeszgyárakban s Vevő köteles a vételért három egyenlő __ kisebb ipari szeszgyárakban teljesen meg- j részletben, m^g pedig: as elsőt ss árverés ; i változtatandó gyártási eljárásra való álme- \|í«l«®« emelkedéstől számítandó 1 hónap -—--f-H-—— netet megkönnyítendő, folyó julius hó 20-tól \| — a mfaodikat ugyanattól 2 hónap 3 l-ig szaktanfolyamot rendez Budapesten, a a,a,,« ~ a hikmadikat ugyanattól 3 hónap A híres Ntrakaaek Bemer-féle műegyetem technológiai szakosztályban. E ^ után az ám- fa ftcVkrií „fru* tanfolyam czélja as eddig gyakorlatban ** napjától [számítandó 6* kamatokkal rulldlllU5U Cb IdbSdnJ yepBK volt gyors eriesztési eljárás helyébe lépő f» árvkrési fellételekben meghaiáro- raktára gazdasági s műszaki szempontból egyaránt mU helVen módozatok szerint lefizetni. ^ észszerűbb hosszú larlamu erjesslési eljárás Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. (szék, mint Atfrf flf elméleti és gyakorlati leiadataival az érde- telekkönyvi hkióságnái 1888. évi május hó i^/T kelteket megismertetni s e czélból kiierjed 27. napján. \ iBr iSK ugy a gazdasági azeszgyárakban szükséges , ii HIÍr,lNNAY U^Sí&f LHA műszaki átalakitáaokra. valamint unj gyár- m 1-1 .. ^HU(.t)NNA^ ^ ^HMB Wl.g láai eljáráa összes mozzanataira, minden k,r8nde!l br b,ró- Ifc^^é B irányban oly tájékoztatást lévén hivatva az ____J .U- Pl jg érdekelteknek nyújtani, hogy az átmenet [ M^^^^^Hg^^H rázkódtatások é8 anyagi károsodások elke- rülénével nr.ri.luul MMm HOFHÍRR ÓS SCHKANZ . lgfÍ S-TT^T lantolyamon a következő tárgyak lógnak T ^09ÉP előadatni, elismert kiváló szakférfisk álialv Budnpentyn, V.. vftc/.l korul 76 ^ i. t. A szeszgyártás elmélete: előadó dr. (aa «atr,Uf . allaavaspálya ksa.Ub«) Kosenfeld AdoJfu&l HK^tzsún Kutulúmj Tamás gasd. akadémiai tanár. íé » hol eredeti gyári áron kaphatói. 2. Aa erjedéai chemia elmélete: előa- j jí dó Békéig Sándor egyetemiaasistens. (Mser- I > ... rendezésiéV^pWszerelésef'gózlazanok és jÉÉ^^T flPwBB^flL- MárÍ3CZBllÍ fljfOHlOFCSOPPBlt. gőzgépek kezelése: előadó IAzúr L Pál Mlfik\| M'fifMmA Ktt<M kaiáM UK 1 VTM9r miUm >ll\|i'(i\|1"1 müegyet. m. tanár. 4. Nyers anyagok vizsgálata és a gyár- ^gJ^gfcdhMMÍS^L^ÉMafciiiISS i^jk Mika^ ^ tási üzlet cbemiai analysia szerinti ellenőr- , ! jffÉ^^^ awk ' ' ■ tóMt: előadó >.7%i (iyula, a Grünvald Ajánlják nagy vál.^.ék^mklárukonlevő ( ^M^g^ag55SS3R > és Fia cség vegyéMe GŐZMOZDONYOK AT 5. As élesztő készítése és sserepe a ; T ^ 1 i»it»wu-., imuták. szeszgyártás üzemében: előadó Schvan J. I , f v ' rgar U I T t^i^t^iSStt^^ sz aradi Neuman szeszgyár v. vezelöjc. , WUAtílüiriiUWiiri-Kfíi u JH\|\|űuU^mmmE. iHta.^ 6. A gazdaaági szessfözdék feladatai (t^I^ rsadu«^ « »09Q1 i.^ü^^ar* im, az aaí gyártási eljárás életbeléptetése körül: l * Vf(JmtSBüS^™-^^ Him" SZABAD- GOZtSEPLOKÉSZLETEKET ^ .isden lermelök egyesülelének swkértöje. «b dobb.t ^ i ^ 7. A szeszgyárlási üzlet beosztásának toribbá MalasakaaalM«ka«, liuUM-r~- • wk„ h«i«tjk éa aiSnaaáUá ralé4laáffJe-prazias: előadó Katxwder Zsigmond, a le- lábat urtoarSkai, kéal mlBd«i irifMk píroaTinnU vé<Jstysjat mesvárí részvény szeszpyár vezetője. járgthiu CtSplÓüépeket .lUtott bwiUkbt k«ll 8. Az uj szeszadó törvény magyaráaala J V h * I 'TT 1 tÍX^ és az adóellenőrzési szemben leljesiiendő FkVOIiiTAf-AKAI IGÉJ'EKCT, , ( mk Umi7E^njmi!SL SST leludatok előadó: ^oidsy. Endre egyesüeli Hain-s-w.ru-féf \| vdádi alaMtt kapbatd: •l'kár. Ilásnilülünl. ekéket »in<len TVtb i>r«Ktr Bála sydQrsa. Kadarkát Bek B. sjrdsy- A lanlolyamra Való jelentkezések leg- [ IWutaMiirl s^pvf^ Jstáajw árak aslktt raert XWoo#ntr, Ctllaar Vlaca* ás Baboakay későb julius hó 15 éigft ssesslermelök Orsz. pp- K^f úrjtfytfk /^y,» h Urmnin. "Jft \| KáJ«4« zyöt7«: Mmrcmli, KBrts Viktor fydfjm. E,ydll.l.tilk«rri\|lha>Bud.p«.lr.(kA.l.l.k) n» ^H küldendők be. Hun ke éa Holt mami uraknál. > _ » w 37-M A tandíj egyénenként % írtban állapit- ______ —> latolt meg, mely a tanfolyam megnyiláss- " ' 1. 'v ; kor fizeiendö be. •■■■a* ly«m meS'S f" a^nre^^.r MaffVdr gŐZCSÓP lŐ-kÓSZ le teli I , \| 1 -g fővárosi nsgyipsri gyártelepekben gyakorlati OJ O l M g © O \| útmutatásokra is kiterjed a kellő időben fift u 12 § . J értesíttetni fognak. ^ "' H ^ Felelős sserkesstö: ' t feValfi/ L§ I i S ^ w I^jIJ VABGA LAJ°M I il í 7 GŐZMO^^YOK í \| Vasúti menetrend. _ x »■/„»•/,. 4,«,8 wer«re. --1 GőZCSÉPLÖGÉPEK I áll 5 K . íjort v«MMt v«ir- vohttfax. tor. mn iMi, ^^ ^fj ^^^ ^^ ^^ ^^ ^^ ^^ , 1ríítp.17rtfp\|Aynt'oi. I fa- és mkirctUl, wölícws vagy j......' "".)' Us«m. U\|jr. »«n»t \|]r. v. utm. voiwt i li!iiii,'jjj Huil.p.nt Kft- <Uln»Af» Mte «U r«si«i BZSgeS dODDgkl, 1 a M «* P- nlUft fcrk.i t é. II f. tOá ál p. tt ó. T. 4 * 10 p . L 4 ' » 1 -H a^H-H mr' "kmiT4 legújabb, legerősebb szerkezet, I *fM Kutti. u. ti iTkip i__ i . . I- , . . . .. „ —ns^a--irrsü^í UffBaf jobb munkakópesaég mellett. ?JH\|\|^\|1\|I PwMl-Ka.\|li,ttf\|rtl \| i d/u ••«. ' » IM Hlill B>aw ^j, i á. h p.\| l [ 1,11 \|H á. w P BCi Olcsó árak ée slőnyOs feltételek. TK \| I g Sá^^ ^f 1 ^ ^Jr^Tr^T 11: ' ~ %y^ek kpwatra. . J • Iftdiiiá Íip It Up. a.ie__A fD t 1 j CjjL Ti SÍR ®: ^-J^r'^^r, Urosgm&aa ás nausckeabacii ^ilPii-blíí «'•] I m44p ilöZ. \|\| p 4 II i ~ Dj \| \|ÍjT I I Tltl él Wflif juá<ji gtygán, wjsjyíjj --tJsm-"=T\|--Budapesten, külső vicil-ut 7 sl HwlíilllfeJriJ 9 iwa.ii-. M 4i, Ifiűfl -A TS\|,4tffJ 140 J I j ügyében a fent nevezett kir. UirvBzék terliléiéhez tartozó orositoayi 383. tkben A -f 1 sorsi, alatt, Szarkja Teréz fulajdonául bejegyzett váltaág köteles t88 frfra becsült és + 2 sor ugyanannak tulajdonául bejegyzett váltság kötelns w frtra becsült ingatlan 1888. iiugaaxiuí Ii610. napján d p. 10 ómkor Orosztony község házánál Varga Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével meg-tsrtsndó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár: a fennebb kilett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár lOV-át készpénzben vagy óvadékképes pa pírban a kikü\|döU kezéhez letenni. Vevő köteles a véáé'árt három egyenlő réazlelben, meg pedig: as elsőt ss árverés kjogerőre emelkedésétől ssámitsndó 1 hónap (alatt, — a másodikat ugysnáttól 2 hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — minden egyes részlel után az árverés napjától számítandó 6H kamatokkal együtt az árverési fellételekben meghaláro-solt helyen éé módozatok szerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. iszék, mint leiekkönyvi hslósájgnál 1888. évi május hó 27. napján. 205 l-l Or. HUGüNNAY kirendelt kir. tazéki bíró. évenként 1 frt beiraláai és 60 frt tandíjat fizet. A tandíj két egyenlő résiletben fizetendő u. m. a felvétel napján és február bó 1-én. A isnárok a középiskola oktatási idejének tekinielbe vételével fognak megálla-pittatni. Bővebb értesítést az oraz. m. k. zene-és azinmüvóaseii sksdémia igazgalóaágánál nyerhetni. Budapesten, Andrássy-ut 67. ss. alatt. ajánlja a t. építész ás ápKStasstar arak, építkezési vállalatok, ÍDIdbirtokonxk. ktasáfi éa egybást alöljirdságok, Taliadat a a. i építő káaluág becses fifyaluébe «ajátj ^yártmáaya. 118 10—SO <§ortlaad - cement és vízhatlan meszét, melyik mindenkor' sgyaaM jó abMgha . gúlittataiJt Árjegysék s aagyaráut ki~ vánaf ra kéasaég gel aiegkAldetlk. Kea>kaaát Í87Í KaSat hm. j Qjriéák IB7& áaay áraa. Szeged 1878. J Éttlem-érem. ', Trieszt 1881 Iraay énat Közgazdaság. MsaktauTalyaai asessgyárfa-lajdenoaak éa gyárvewlék réaif* re. A magyar sze-ziermelök országos egyesülete sz uj szeszadótörvény következtében a hazai összes gazdasági szeszgyárakban s kisebb ipari szeszgyárakban teljesen megváltoztatandó gyártási eljárásra való átmenetet megkönnyítendő, folyó julius hó 20-tól 3 l-ig szaktanfolyamot rendez Budapesten, a műegyetem technológiai szakosztályban. E tanfolyam czélja as eddig gyakorlatban volt gyors erjesztési eljárás helyébe lépő gszdaságí s műszaki szempontból egyaránt észaserűbb hosszú larlamu erjesslési eljárás elméleti és gyakorlati feladataival az érdekelteket megizmertetni s e czélból kiierjed ugy a gazdasági szeszgyárakban szükséges műszaki átalakitáaokra. valamint as uj gyártási eljárás összes mozzanataira, minden irányban oly tájékoztatást lévén hivatva az órdekelleknek nyújtani, hogy az átmenet rázkódtatások és anysgi károsodások elkerülésével savarlalanul történhessen meg. A lantol yamon a kővetkező tárgyak lógnak előadatni, elismert kiváló szakférfisk álialv 1. A szeszgyártás elmélete: előadó dr. Koiutány Tamás gazd. akadémiai tanár. 2. Aa erjedéai chemia elmélete: előadó Békéty Sándor egyetemi aasistens. (Maer-cker hallei tanár volt sssíslense.) 3. Szessgyárak építése, müssski berendezése és gépfelszerelése, gőzkazánok és gőzgépek kezelése: előadó Lázár L Pál müegyet. m. tanár. 4. Nyers anyagok vizsgálata és a gyártási üzlet cbemiai analysis szerinti ellenőrzése: előadó ; &í/tíyyt Gyula, a Grünvald éa Fia czég vegyésze. B. As éleazlő készítése és sserepe a szeszgyártás üzemében: előadó Schcarz J. sz sradi Neuman szeszgyár v. vezetője. 6. A gazdasági szeszfőzdék feladatai az m gyártási eljárás életbeléptetése körül: előadó Grósz L a felsömagyarországi szesz-termelők egyesülelének szakértője. 7* A szeszgyárlási üzlet beosstásánsk praxisa: előadó Kacztnder Zsigmond, a temesvári részvény szeszgyár vezetője. 8. Az uj szeszadó törvény msgyarásaia és az adóellenőrzésnél szemben leljesiiendő leludatok elösdó: Bokányi Endre, egyesü'eli titkár. A lanlolyamra íató jelentkezések leg-késöb julius bó 16-éiga ssesslermelök Orsz. Egveüleie titkárságához Budapestre (köstelek) küldendők be. A landij egyénenként írtban állapil-istoll meg, mely a lanfolysm megnyiláss-kor fizetendő be. A jelentkezők julius hó 20-ig s isnlo-I ysm megnyílásáról és- s tanrendről, mely a fővárosi nsgyipsri gyártelepekben gyakoriali uimulatásokra is kiterjed a kellő időben érlesilteini fognak. A híres tUrakesek Bemer-féle ruhamosó és facsaró gépek raktára Hadapenffn, - (aa otitr..su{ V vác/.l korul 76 altaavaapálya kAwlébai) Komp ii Old Adolfnál N Kap hol eredeti gyári áron kaphatók. Védjegy. tulfllmulhatailui Hrigyhiáay, ®Kjaynqr«y«%, M UbttWtk-M(,Mlrr<iAk hrun MÜMH, kulikft, eyeeoiliwez p'nn>\|ii, hmt»"k- ■ 4inkiyiH^ MS\|M nvAIKakvtnfities,iii\|\|ila wtatto MMKS^(aMjMSiaS)\| I puftwirufin. nitomanMi, ■ ■nraafc aMM M italoklui nlé inlMi helwf. RiliuUk, kp-, m4J. éa ■nutyem Ünuhiwk wáSa — Bar IwfM ím kanwálatl «ts- íi'xfao'k38" kr" kB<ttf* KAapnotí'iaécMldée M\| Kirolj méfjrwiféai élni Zmn)«riM«(U<)r- Kapfiaté minden gyégyszertárksn. OvSet A valódi ■áriacsalii gyouorcsAmiftket sokat hamiaitják áa anfeaaákJA ▼alódlságje-létl miodea Irocaek piroa. iTÍmU védjeiygyet ellátott barítékba kall jcön^vlvVjfluia áa a ada-dta iTtcbaa mellékelt banaálaauiaaitáaOB meg kall jegyezvo lenni bof7 aa glMaiartiM Sasok Haarik kSayvaj-omdájábaa a»wBorett Valódi alateégbea kapható: Xew-Aeiueeda, Prafer Bála lyátyaa. Kadarkút Beák B. gytyy-aart Aaaorritr, Cellaar Vlacaa és Babocbay Kálmán gyégyoa. Jfcraoatt, Körös Viktor pipa. Merenye, Fiaiacher Samu gjágjaa. A'aSP ■■ Koros L gyógjaa. Murwmbaf Bllca B. lyápaa. » » 87—ég IfcüttAÜMBlHr ii SS Ajánlják nsgy választékban raktárukon levő •I, 6 ée S Merete tióZMOZDONYOKAT GÓZCtJÉPLÓGÉPEKfiT (vorOlétzex njadazer) áa i, !' „ iUrd Mén/S kyjahb ssab páacaélsMfoa dobbal továbbá eaalaialiáaalesAkal* llulllé-reip Ukkal Uifarlkei, kéil« járgány cséplőgépeket éa a kgjnbbaak el lavórt „ FkVORiTA t-AIÍÁTÓG fJ'EKET, nikaaiátátépekel, lletltacMiverik-réle méaHK)üjlúkrl, rkekrt áa aiiadea eptib giadaaáirl fápolot, jutaovua árak aalktt A'^fM drjtfféék ét bJrmmln, gapbaté fÍ0f+Ji*iud»: 178 8-11 Hanke éa Üoflnsaiin uraknál. Felelős sserkesstö: VAB6A I. A J O N GŐZMOZGONYOK Vasúti menetreni 1888, junm l-jétől. fiU és mkarctlel, möMetts vagy szegee do"b"bal, legújabb,v legerősebb szerkezet, legnaf jobb munkaképesség mellett, olcsó arak ee alőnyOa feltételek. "7H átjegysékek kívánatra. Grossunuui es Rauschenbach • étufjupái^ fájtot, Budapesten, külső viosl-ut 7 sl 160 o. -6 Badapoat Ka ahaa Erk. Kaakaa- fruj1 \|mW Ind, Kanh.a-1'écebi — Baleset. Sátrán Jóesef nevű aagy-kaeiaasí ács Zala Sat.-Mihályon dolgo-seN valami építkezésnél. F. hó 7 én egy gerenda oly ss&renosétlenttl esett mellére és valiára, hogy rögtön kasa kelleti aaálli-laei Nagy-KaaiaaSra Valószínűleg c-ont-su-aódáa történt vállában. — Iffklrakásalt keresasárea. t. hó 8-án bsean volt Gelsén Es alkalomami s közeli vidék legénysége is egybegyűlt a.saokáaos korcsmai dáridóaáara. Néhány pölöskeföi paraszt legény Freund Stmu korcsmájába ment s miután bőségesen szedtek volt a kegy levéből, összevesztek egymás között s iszonyú sajt csaplak. Freund rendre utasította őket Erre azuián maguk kösött félbehagyták a veszekedést éa bicakát nyitottak ^ a korcsmárosra; három helyen is súlyosan megsebesítették, A kaczorlaki korcsmáros fia a megtámadó!t Freund segélyére sietett; de saját veszélyére, mert a részeg legények őt meg jól elverték. — Fl«cliel Fülöp könyvkereskedésében egy több iskolát végzett gyakornok felvételik. Kiknek a könyvkereskedői üzlethez hajlamuk van jelentkezzenek a tulajdonosnál. Hasznos tudnivalók A gyflaiöleNfáknak aeaieii-téne úenzéssel hajtó sieatre. Junius közepén kell megkezdeni a hajló szemre való ssemrési, és be kell végezni lulius kösepéig. A szemet mindig a nyári hajtás közepénél kell venni, mely a nélkül is még ason a nyáron kihajtott volna. Legjobb korán reggel és alkonyfelé nsgy szárazságban öntözés vagy eső ntán szemezni. mert most legjobban levelik a fa héja A szemek megválssztásánál különösen kell vigyásni srrs, hogy ne gyümölcsbimbó hsnem fa bimbó szedessék szemzésre. A gyümölcsbimbó tomps gömbölyű, s fsbimbó pedig begyes Legsikeresebb a saemiés,. ba a galyak a szemzé> előtt alig mult idóben sasdeinek meg, azonbsn nedves mohs közt ellarthatók (elszállithatók) egy pár napra is. 'Megragadni as alkalmat felszólalni az iráal, hogy N.-Kanizsa és vidéke nagyobb aftlyt lekteen a nemes gyümölcs tajok szaporítására. Elpirul az ember olyak látásán, minők özönébe fellelhetők a piaezon oly nagy fogyasaló közönséggel szemben, mely a pikezról élelmezkedik és nem sajnálja pénset'a ióért. Nem elég, hogy sz embernek msgs használatára szaporítson nemes gyümölcsöt, hanem mások hsszoára is lehet a jó fajokkal jól pénzelni, a pénzre pedig mindig nagy a szükség. Különösen ajánlhatjuk szaporításra a téli alma, as őszi és a téli körte fajokat, 1 as őszi és a kajszi baraczkol, ezek mellett a korai rövid esi májú spanyol meggyet, üzletre e májusi, mézre a viaaz, a borcseres-nyél, az óriás eper fajokat, a cssresnye ribiszkét, a málnát, mert ezek mindeu időben jó pénzért elárusiibalók. így aziánnem lenne felesleges közvetítőkre szert tenni, kik a felesleges gyümölcs elárusilásábsn segédkezet nyújtanának a termelöknek. A balatoni fürdft. A Balatonban mini hideg .vízben fürödjenek ások, kiknek testi és szellemi ed-zödésre van szükség. Minden bideg lürdő-neki ugy a Balaton vízben való fürdésnek is ea a végeredménye. Kitűnő sikerrel használ s különféle idegbántálmsknál, agy bajoknál; kitűnő szolgálatot teáz oly érbántalmaknál, melyek lobos iszadmányt képeznek, mégis nsgy ovstoaaággsl használják ss öregek, a kimerült egyének, beteges és elkényeztetett gyermekek, terhesek, guta-ütésre hajlandók, saiv- és tüdő betegek. Balaton-Füred valóságos gyógyfürdő hely: Keszthely hírneves hévvizéröl, a Bala ionról: Siófok csak néhány év óta sorakozott a hidegfürdő helyek közé és dicséretes is, mert nsgy gond van fordítva a lürdő veodégek illő befogadására, elhelyezésére, élelmezkedésre, szórakozhatására; vao gond fordítva a lürdő helyre, a fürdés miképen-jére, vsn csinos és bisslmsl keltő jóhir-ben álló patikája, jó orvosa és ez elégségesnek tartható egy fürdő helynek, mely egyúttal vonsó is lehel. As oltani patikának tulajdonosa Pata-ky Andor ur nagy gondét fordit a fürdővendégek mellékes igéoyei kie'égiihetérére is. Irodalom és Vftvésset. — „Margit Uavetle" jeleni meg soogorása a »Harmónia* kiadásában Barna Izsó nagy tetszésben részesült »Kis hadnagy* ozímü operettjéből. A Gavotte Vadnay Margit kisasszonynak van'ajánlva s kapható a »Harmónia* zenemükereskedésben iBudapesten. vácsi-utrzs 8,) ára I frt. Aa erea. m. a. zene ésssinmüvészeli akadémia senészsti osztályában aa 1888/89. tanév keideíével, asgz szeptember hó első napjaiban tw zongora, hegedű és gordonka UMaassakokaál előkészít0 osztályok szervez-tetaek Thomán István (zongora), Elderiog Hram (hegedű) és fVosé Ede fgordonks) urak vesetéae mellett, a zongoránál I i, he- fedinál és gordonkánál 8-2 éves lanfo-yammal. As előkészifő osiiályok növendékei s zene elmélet elemeiben Ís nyernek oktatást. Felvétek (altételek; a) A longors elöjcéizíiő osalályokbao: a dur áa moll skálák ismerete ás játéka, továbbá snnyl előképzeitség, a mennyit a Köhler (op. t4t), Bichl (op. (i6j, Duvemoy (op. 120) éa Bertíni 60 válogatott tanulmányai czimü müvében előforduló nehézségek megoldása megkíván; b) a hegedű és sordonks előkészítők osztályaiba lelvéletnek mindazok, a kik némikép már az illető hang szerrel foglalkoznak. Minden jelenikezfl növendék egyszer 8 mindenkorra 6 frt félvételi, —- továbbá 3810 tkv. 1884. AftVERÉSI HffiDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir< törvén yssék lekkvi osztálya részéről kórbirré tétetik, bogy Berezeg Vendel végrehájtalőnak Varga Gábor s neje Ssarka Tsréi végrehajtást szenvedő oroastonyi lakósok elleni 66 frt 88 kr. töke 1884. évi. szeptember Mitől járó 6% kamatok 13 frt 96 kr. pér, ö frt 65 kr. végrehajtás kérelmi, 9 fii 50 ár. jefenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Badapiat 1BB5. Hagy (Un aklav g.lUáakia 1887.1 Imim 19& Arijiyérafli. I DiseakM íjCiii aa. áa kir. kis. , hsIi »klmer* ■I PertlaaS • eeaeaS- ée ■séea uát vlaksllsw REOCMINBAH Mely czigaretta papír a legjobb? Ezen minden czigsretiasóra nézve nagyon fontos kérdés már ,, n-^yt a kétségtelenebb módon bebizonyalt. lllPnilt^i rm ArM rekláaa, hanem elsóreodü tudóményoe sze dÍR 'náljfiségek által összehasonlított vegyelmezéaek alapján a for-IHVP^^S^I.'fi falómban előforduló jobb mmóségt ciigareliapápirok kfisött a figjw^ „Les derniéres Cartoucherv ■HSSfaüHMX11 m SruMrtela rrérei párábéL •UH m^muttu't$r\anrj. Pórit, 65. Bouleeard Ezdmant,, V \■^■öltftl mind jónál könnyebb t legjobb ezigaretiapopir elismertetett Mivel JL^KPCSfilfí m4r ktat Ih- tanár'állal a bécsi vegytani egye-í ■rJntill 1 temen, JJr. Liebermann tanár a badapesli állami vegykisérfetí l' ^^Ei^flMl 1'U all(rtnáJI lönöke megállapított 1887. jul. hóban. Dr. Hogka I Hy«i«nii't»nr állal 1 Pá É1 nm. egyetemen egéazségfigyi m!i fW^Utir^ l\vfl we®Pon,ból njabb összehasonlító rtgyelmezést s lehelő legíénye-lí n^QB^ 111 eredmény koronázta, a mennyiben a Jm dermeret Car louehet' czigarettapapir 28-74'L-$\ könnyebb és hogy a do-hányiosthőz ketetebb idegen alkstaéazt tartalmaz, HKW/ kJ mint a többi vegyelmezetf papír - PofAft csak azon papír, M^^pBaj melynek ^etiqoeitje mellékelt rajzhoz hasonló' és Braunttein 1 UflSjfegH^fctoi A gyár czigarettúpopirjainak és ezigorettahürdyeimk nagyban V v' elárnaiiása végen. Rrauniteln Fréres ikaIstus «t«s Mart saját czége alatt Bácska, í. ker. Sckotíenring 25. tz. a. raktárt 5.ÍM nyitott, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű czikket ára-45 35—SO siló kereskedőknél. 7 Ij 4' KZlvltell-ihÁz u I TICHO BERNÁT. I Brünn, Krautmarkt 18 saját házában, I utánvétellel küldetik: f Nyári-Kamgarn. Háromszoros ^ * , \| \| Maradék agy ülje* ftrfitittayra legjobb minősé* 6 i. art ssétos ~ 7" „ ■ aoskatt MO aétor eaélea 1 a.— 10 méter tKS fflü? I Gyapju-loden Jaquard szövet Angol-Oxford ^ í dnpplaa»:lN. agj telje* núi-rohárf ^ ^ (epj^bb deaains , legajáalkaÁkk $ aladaa szlabsa. 10 aftar 1 i.- ,0 ^u, g. t ^ ^ 'r&( L \| M ■ Troai Egy rips-gwnituiE 1 \| teljes ruhára 10 aéter egy caaeesétarsha, 2 ^ ^ j mUüeÍtő aalyaa- \| Jio jétor j e^O aoaható ü. 3.- „JnmiaL fl. 4J» \| Jnd,-r,oTole CoSmanosí cretton lniik Z^tZT I Félgyapjn duppiaaaélee, egy tol. . . _ . .. JUte-gaTWttira ■ Jmrabára/LOaéto? 1S.~ »Ö arfar aojutó egy teljes rs- , ^ „ 1 uauluriifi /ojttal ■ j ' kára. II. XJO. fl. a.30_ ■ aStfaftk^^és ITŐi lUgök Jutl JÜggOUJ f ko"k4i'• W d,ppUató" ««• viasoabél csipkével 6 darab uwk adata egy teljaa fogrúar ■ 10 aátor fl. ajW. fl ^__tUQ K Fekete terno : eu KETcSm I 1 ^uSÍfte WEST- M í V Vf * 10-II mUtbjí »Jadék.Uaa 9 •gy uijM nkára iu méter é/4 ü á! fl. 4.50. §. t^O. K _1 *** ■ % ^ ajraH fetat^liMdé ■ TU méter ^ ré« r ■»h9mn I Tenao velourf TCÍ Ti g-SZCVSS ^y 1 dappliatélea, tinta gya^o mi adta %/t nétoa 9) rúí to'j«a jobb aüit divalaalabta ; \| Ij7. vásson II.a.— \|90 ttm. honná 130 cta ni\r ■ Tis Ui'iUr kucsklu >eg ízes ■Isnsy I Ruhaszövet CHIFFON UBI-INOEK I ^ aak éi btjáaak megfelelSen kfilöa 1RKIIR7 J ^ I ig^ ^if/Si^ ^ ,/^U.I ' Ütf - h lA ^ w bével rentaj-iiil műtét nélkül gyögyit.ataak. - Kitü- --L?LüS--TswaVi^'--». kja fl. l.HO.IL toju S. Íja ■ Ilii éa eddig el neu ért sikerrel kezeljük kQlÖtiDson a követ- Avn.nln.rlna , . ^ .. . ^ 57^ ■ ■ ^J^P^^^i kasó botugségtkoí u. ni, UyapjU-ptofl vég» rif fl. Miliők ■ 9 stwrW^&vm&m J-tJSSíSSLáS^T^t^LS^ " chifc.iérkTi«o.bói«.v«rt-ai ■ H B gásiákoros) liUlrt«)iilladá»okat. - Jl. (soattdrése- i0 ^ c g^p 1 vég LOrtribulyaniaSéepiros fl^ g drb. fl. SJ* B m^JygWTl Klfllttft ; [ J AÉj ket, flrsamskat h estknek valamint aa lattl«t\|(\|U« T • I ■ S I 'I"ffi la4é»oka»k ut<>lm\|iill,o. n. (asngoriialllatnar«v»égeket I i ' • il i . ' \|i \| '."■'!■ . ■' ' i ■ iss&sssaesmtssgtiiagmsmer^ HKáM ^^^ UÍh korlátolt inoto\|h»tóságot végtogröHdttléa- ket, elgMIéaekeL TOflft^T U HUL^. iUriHI ,,b• A fel® Níllftotl éa kftietkeiaiéajei el- — 1 i - .......... ^........ " .- - -------- tani kszIM BJóaii^omTéta^ii grfmrilSltonSnl I maradik Ín, hosssk Bffll« MSZUliritft maradék ilo .. boaatn ■ egy toljee férflólWnjm JUndék agy toljrs fért- agy uljts férfi Utáayn l«fáaoma> miaMgagyH II. ja.75. Qltéayra 8.1U m fl. 4JtO._fl. E.ao Uijm fcUIW tL. a,—B ■lnták éa árjsgysákak ingván éa bérmentve. Meg nem felelő áruk minden \| nabésság OOOOOOOOOOOOO 0 OOOOOOOOOOOOOOOC 00 Q 12828Ili. 188^. \|, Zalavárme\|fye alispán\|4t^l ]\|\| 8 Ifi Hirdetmény. 0 MM 1 _ ^ Q MA. vízjogi törvény ,(1805. évi XX111. f.-cs. 191. í-a értelmében t Q felbivam a megye területén létező aton vhimOvek éa viahaaanálati j<- \|1 Q gositvájiyok tulajdonoaait, kik a jogosítványukra vonatkozó engedélyt, Q Q a illetveja 20 évi báborithallangyakorlat igazolását aa 1886. évi 13430 ni. Q q az. a. libooaátéttl hirdetmény folytán 1887. évi jannár hó 1 éigj nálam X 1 q be nem jelentejük, hogy 6 hónop alatt vag}is 18S0. ^v február X \|f\|g (peaárólag) a vitjogi Ufrvény 161 és a viajogi törvény végreliaj X X tára tárgyában liiadott 45689.85. aa. rendelet 3-5 értelmében wá X i X engedőikért íolyamodianak, különben jogosítványuk elenyeszelnek te^ 1 a kintetili, a vízmüveik felett a hatóság intézkedik \| ? \| X Aiegjegyealetik, hogy az engedély elnyerése ezé íjából benyújtandó 2 \| s beadványok éa egyéb iratok a vitjogi törvény 191. §-ának másodtk 1 I V bekezdi ne érielmlbeii bélyeg- éa illetékmentesek. J Jf A iolyam^dáai kötelezettség minden hatósági engedélyre aaoruló 1 V vizi munkálat ilulajdonoaéra kiterjed, tehát öntözési, Ibonapoláai ármen- U Jr teaitósi ipari rálláútokra, továbbá nyilvánoa éa magán vízvezetékekre V Jr kompoi éa rérakre, nyilvánoa éa magán oaatornákra, védgátakra éa zai- ¥ V lipekre egyaránt érvényen. V Q 1 Coli Zala-Egerszegen, 1888. juliui 7-én. Q x Csertán Károly sk. 8 X 208 1- 8 1 alispán V OOCKDOCWOCOOOOOOOOOOOC^OOCOOOOOOO Isptulajdonosnál Nagy Kaniaaán 1888. OOOOOOOOOOOOXXXXDCXXXXXXXXXXXXX) M tEHÉE MISLOS Q 1 ■ k állaavaselak gépgyára vezérugy noke és lobb kiváló gazdasági gépgyár képviselőd Q __Budapest, üllöi-ut 26-. Köztelek. ^ ugyanazon gyárban kés/ült^ lelfilmulhalailan munkaképességű X 1H-, 54" éa «0 asélea Vf X K : x WM Qxxxxxxxxxxxxxxxxx cmwcags Nyomatott Fisebei Fülöp laptulajdoooanál Nagy Kaniaaán 1888. OOOOOOOOCXXX1XXXXDOOCXXXXXXXXXXXX: M Í'BHÉE MISLOB ** ■■ k államvasutak gépgyára vezérűgynftkeéalöhb kiváló gazdasági gépgyár képviselő/ Budapest, Ü118í-u,t 25-. Köztelei lelfilmulhalailan munkaképességű 4H\ 54 Ajánlja a m kir. államva-snlsk gépgyárában készült, iu<-veszélyt elhárifó aiikralogóval ellátod és faszén vagy Mzalmsi-fŰtésre berendezed 6, H éa 10 léereJA LOOMOBILOKAT melyeknél a nagy tűuzekrény foly'án tüzelő anyagban nngy megtakarítás eredménye/letik; az ugyanazon gyárban készült én 60" aaélea vaskeretfl gözcséplögépeket kél szab. a kiváló foniosságu szerk. újítással és pedig: a) az uj, maguk közöd négyszögű lyukat bezáró a rostélyzat alakjában egymásra illesztett keményfa rudacskák hói alkotott förekroata, mely által a törekben 180 szói kevesebb szem megy veszendőbe; ' ■ h) a meghosszs^ítoti rázó-asztal, mely a; szalmának egy második kirázását eszközli s mi által a szalma közt 2'zVszer kevesebb mag marad viaaza, mint az eddig ismert legjobb gdzcséplögépeknéi, mely eredmények a m.-óvári és kassai kísérlett állomások állsl számszerűleg hivatalosan konstaláltatlak. — Azonkívül ajánlom 2. 2'/, 3. 31, éa 4 léereJA roeonoblfjaisnnt hozréjuk tartozó pánc/>lszóges cséplógépekke). valamint mindennemű járgány cséplőgépeket, Hoiling-wori szénagareblyékel, jlűkasxálókaf, aratógépeket és minden eg\éb legjohbakcak bí/onyult és szolid jj/.erkezetíl mezőgazdasági gépeket leMcálilioll árak rneilf Ueti Arjegyztkrk kitúnalru ingúen ti bérmentve. VXXXXXXXXXXXXXXXXX XXX XXXXXXXXX X y «WX)OOOOOt»)OOOOOOÜi« X«MAWWKWWX«K 1. K FéJl'yá.zajt. Á A nagy-kanizsai községi népiskolánál egy 500 írt évi fizetés ós 100 írt W lakbérrel díjazott rendes tanítói, továbbá egy 400 Irl évi fizéfés és 100 írt lak- O bérrel díjazott rendes lanilónöi állomásra vagy etö'ópietéa folytán 325 frt Q évi fiséi és és 50'frt lakbérrel egybekötöd segédlsnilói állásra pályázat hirdettet- A vén, fölhivainak az érdekellek, hogy szabályszerűen fölszereli kérvényüket f. évi P augusztus hó 15-ig az iakolaszékhez nyújtsák be. Q Kell Nagy-Kanizsán, 1848. juliua 12-én. < W 210 l-l As elnükiég. A fWVX >fWVf>fWW>f>fl\í Vl>f VVVf W V VVVWW V WXX^XXXXXl)íWIXXXWXXKK«K«KXW«: Táron ligeti Testegyencsitő gyógyintézet Budapesten, (ezelőtt Dr. Fiicbhof.féle vizgyógyintézet) Hermina ut 1526. Intézel link a (Ovároa egyik legmagasabb, kiesebb éa legagéauéfeatbb helyén fekumfM. ugyanazon területen, melyet eddig a Dr. F180HH0F-féle vórodigeti riztyógyinthtt foglalt el. — A 440.0 Q toéter-syi aár&a beláailott telkén épült Cottage- épület 80 tiaato, ecéawégei. külön b»járatú újonnan átalakított asobát foglal magában, — Caainóval zárt éa lütbotö foljoaéaal tekepályával, Ingasokkal atb. tob -IsT A féváreaaal való össaeköttetést lóvoaalak éa táraankocatk kOavetlUk. tl As latésetlákbea felvett belezek minden beteg testalkaté-: IT""- . v-^ - ..^ aak éa bajának megfelelően külttn előállított készülék aegé-* ^ lyéval readasetiat műtét nélkél gyógyíttatnak. — Kittt- nü éa eddig el nem ért sikerrel kezeljük kfllGnüaen a követ- I. As ÖMZea bármely alapon fejlödött (e-űsoa. köményen RE ínffBo/illK - Ít »Tl aüu&koroe) liül< t«)ull«daMok»t. - II. Caoattdééae-HBf * lijlMBg IBmvj.. . j 1 AaJ flraaaaakat éa eaaknek valamint aa Isttletmu* éí^ ^jk- f j / C Is'áaekaak atéba\|alt, n. m. (sangort iaülatmaravrégeket B^á^T^^mBMi korlátolt mosoáhalóaégot végtagröéldülé» ket, elgürbttléaeketr a,b> A rle Nzaietetl éa knv«lkeaméai)ea rl KÖrbttléMekel u, m.: a gerinctoaalo\|)okaak oldal- mell éa kétfelé irányult elgarkAléaelt. angolkóroe vagy csigolyaaaávaa alapoa kelstkesatt púpokat, Ijakaaellekel. gnrkeafakal. donga Ind ló- éa aaroklákat, donza-zaeaoa térdet. IV. GyermiekbadéBt éa kAvatknményeit. — V. Znaadáaokat, eaaat éa IcOMVéuyt. , Xéazülékvink a plaaxtikal níllv^znt legmagasabb fiikáu állván, megvalóailják a modern taat' egyei éaset legmerészebb kövele'méayeit, mlaélfoitva uilnden betegnek kivétel nélkül a ftlun Járást éa as eaéaasézea fektina Intézetünk tiaata levegójélien való asakad uioagást* a elaá aorbaa a műtét (operáczió/ teljes ■elliséaét lehetővé teaaik. As eddigi kidegvis gyógy-kezelés fölytattatik. Mely czigaretta papír a legjobb? Ezen minden czigerettásóra nézve nagyon fontos kérdés már a kétségtelenebb módon bebizonyít. Metm Aree reklána, hanem elsőrendű tudományos személyisegek állal összehasonlított vegyelmezéaek alapján a lor-gslombsn előforduló jobb minőségé ciigareitap#pirok kfisött a „Les derniéres Cartoucties"\ Braanatela Fréres gyáréból. Pórit, 65. BoulecorH Exelmant, mind jóval ItinnyM t legjobb czigarettapapir elismertetett. Ifivel ez már többi közt Dr. Ml isnár állal a bécsi vegytani egyetemen, Dr. ÍAebermann tanár a badapesli állami vegykisérlelí állomás főnöke állal megállapított 1887. jul. hóban. Dr. Hogka Hygíenia-tanár által a prágai ném. egyetemén egéazségfigyi szempontból njabb összehasonlító vtgydmezkt a jehefő legfényesebb eredmény koronázta, a mennyiben a JLeé dermeret Car* toueket" czigarettapapir 28—74%el könnyebb és bogy a do-bányf&stbdz 20-77%-al kevetebb idegen alkaüiéazt tartalmaz, mint a többi vegyelmezetl papír — Valódi csak azon papír, melynek efiqueltje mellékeit rajzhoz hasonló és Braututein Fréret czéget viseli. . A gyár ezigarettápapirjainak és ezigaretíahtitelyeinek nagyban elárnaiiása végett. Braimstcin Fréres saját czége alalt Béetben, l ker. Sehotíenring 25, tz. a. raktárt nyitott, továbbít kapható minden nagyobb ilynemű czikket ára-45 35—50 aitó kereskedőknél. / IHü^riteli-bAz TICHO BERNÁT, Brlinn, Krautmarkt 18 saját házában, utánvétellel küldetik: iMtPSUia ntw Man Nyári-Kamgarn. Maraikk agy tojj« íkitivmjn BMakatÓ MO métor aaélea 1 a__ Gyapju-loden dnpplaioélea. agy teljéi aói-rnhárf mindea ssiatiaa. 10 mídar IL 4. Q^rapj-a-beig'e dupplaaaélee, a legtartöaabb egy : teljes rabára ; 10 ajétor 1 e.ao JndrP'o'ule Félgyapju dapplaaaikt, agy tob jas rabára.! 10 aétaT 1 á.. Irancala gyayJaaUaai miadaa aiata sainben caikas éa koeakás, a Ufajabb dapplaaséiea 10 a£ar fl. Sje. Fekete terno Ssáas gyártjnány flnpplaasélea, egy toyes kakára iü méter fl; 4.50 Tíz méter Termo velődre dnpplastélas, tfaata gya^a minden; divatsalnben "TáÍT. Tiz méter kucxkiu Ruhaszövet ' etm. asálaé. legsjal^b Deaxúu i II. ÍM Gyapju-rips miadaa; aaiabaa, (Oetk laéles 10 métor 1 a.90 Háromszoros legjobb minőség 6 >. cmt széles 10 métor fl. ÍM Jaquard szövet 9U ctm. azélaa legajabb daaaiaa 10 méter fl. 3.90 francia voal 10 méter egy caiaos aétaraka ■oahato. U.S.— Cosmanosi cretton tO méter mosható egy teljes ra hára. i. 2^0. ÜSTői in.g'ek erős vászonból csipkével 6 darab II. 3J». Egy rég, II A I 1 Vi H Z O H % fi. 4.50. •A tíf fl. 5.60. Egy Vég ICing-szővés /i aséles M) rőf te'jva jobb mint vásson 11. a.— Kgy vég CHIFFON 30' rőt flaom fl. 3.90 legjobb i aóft-r II. ÍM. KAXAVáNZ 1 vég HO rif inolyaasiaá fl. 4JMI i , 80 , vörua . 11. SJO Uarn-kanaváu 1 vég uörőf ibolyaaalaá éa piros 11.8 Egy vég Őxfoid iható legjobb minőség 10 rőf teljes fl. 4M. Angol-Oxford a legftjánlhatbbb 1 vég M röf ífl. 6.50 Egy rips-g&nűt&xi 2 ágy ée 1 aastolteatö aalyaaa-rojlozatial. fl. j4.3S Egy Jute-garnittira ágy éa I asztalterítő /ojttal fl. SJIO Jutl Függőny török miata egy télies függöny, fi. 2.80. Mm Meg 10— ÍS méternyi maradékokba* fl. á.80. Igy nyári fetaiSá-kewáé koma fl, 1.50 Xjópoteócz 100 etm. Ikmmb 130]cta. aséfa Igei jó alaő^g fl. 1.50. ÜBMNGEK saját gyártmány, febéir é« I. iaja jl. l.«to. IL hju fl. i Jlöi ingek j bifonból és ráaaoaból jfnmibnl I drb. fl. S4* FoBZtó-Mvitell-gyéxLxa3ctár. Brtui nsiMret maradék itt Ilí m,l kasssa egy teljes ftrflijltónyrie II. 8.7S. ÜJó alkalom vételreŰ Hffliu NszUnri^t Maradék agy toljea férá-Qlt&ayre 8.10 a. fl. 4 JO. trfiii éa(Al maradék 3.10 L.___ agy teljes férfi öltönyre fl. 3.30 FilStonSni legtaaaaMb miaéaéf i teljes hl* térs- fl. a.- Hlhtálr éa áljegysákek ingván éa bérmentve. Mag nem fblalö árak miadaa nekésaég nélkül bérmentve vlassaTétatnak. oooooooooooooooooooooooooooooc 0 12828 ii. 18881. ], Zalavármeyye alispánjától 8 I ! Hirdetmény, o k vízjogi törvény (1885. évi XX111. f.-cs. 191. ^a értelmében felbivam a megye területén létező azon visimüvek éa vizhaaználati goaitványok ttuajdonoaait, kik a jogosítványukra vonatkozó engedélyt, a illetvej a 20 étfi báborithallan gyakorlat igazolását as 1886. évi lÍ430jni. az. a. libooaátottl hirdetmény folytán 1887. évi január b6 1 éigj nálam be nem jelenteik, hogy 6 hónop alatt vagyis l&SD. év február (uezárólag) a vízjogi tOrvény 161 és a vízjogi lörvény v^égrehnj tára lágyában kiadott 45689\|85. az. rendelet 8~5 értelmében as engedelyért ioljp(modjanak, különben jogosítványuk ^enyészetnek te* kiittetiltf, a vizm(\|veík felett a balóság intézkedik \| tfegjegye^tetik, hogy az engedély elnyerése ozéljából benyújtandó beadvááyok éa ekyéb iratok a visjogi törvény 191. §-ának máaodik ae értélihében bélyeg- éa illetékmentesek. V iolyam^dáai kötelezettség minden hatósági engedélyre aaoruló vizi miinkálat (ulajdonoaárs kiterjed, tehát öntözési, Ibosapoláai, ármen-ipari vállálatokra, továbbá nyilvánoa éa magán vízvezetékekre éa révekre, nyilvánoa éa magán oaatornákrat védgátakra és zai-egyaránt. íérvényes. (elé Zdá-^gsrszégeo, 1888. juliua 7-én. Csertán Károly sk. 208 l-l 8 alispán íOOOOOOOC^OOOOOOOOOOlOOOWXKJOa teaitós) kompot lipekre ftfT Bővebb felvilágosítást ngy as egyébb asattal fel nem sorolt betegségek gyógyítását — mint hási asobályaatnakat illetőleg,' könyvecskékbe liizott értositfliak synjtoask, aelyekkel kívánatra bér? mentve asivaiea szolgálunk, Ezen, ktttkssiaa Intéaményünkre kérjük a I. köaöaség pártfogását. 200 JI-6 Igasgatók: ér. Verbélyl László dr. Rélh Adoll Flaeher Clydatf ieletfts főorvos, egyetemi a. tanár testegytnasitő ok, k. udv. szállító orvos-, seb,- mii a 8íefánla-gyermek kórház sebésze, aa intését! betegek rendeljí orvosa, éa testegyea. aagélyaávak gyároaa. mmmmmmmmmmmmmmmm^tmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm aHHBP^aiHmmM éiaked\|iak a kanlaltáaoktél. !! Figyelmeztetés!! todcimáutara inteti, bogy 40 év óta kéealtett kipróbált éa aa tóin envÜiidU vilégban kedvelt fog. U mljkongrrrM itertimrt nagy kelet dteéglk alatt hnwwtják Illetőleg aás.j 0akraa ártalmas saareket Is hasonló elnevezései éa kBlső kiállítással kosnak forgsloaba, annálfogva mindenkit a kővetkezőkre figyelmeztetek: á ki száját alaposan konsa válnl, fogait a fogkőtől í aegsubaditanl, foghuaát falfrlsiletil, kl Mfj kallematlan szagát és a fogfájást eltávolítani akarja, alt kárjea: Dr. Fopp-fále Anatherln-száJvizet ára: nagy Qveg 1 frt 40., kisebb 1 frt éa kloal 50 kr. á kl Vagyagó fehéraégü, tiszta fogakat éa kellemes tiszta szájízt akar as kérjent Dr. Popp-féle Anatherin fogpasztát Ára 1 írt 22 kii. áU a kalWeaaa babzó ée a fogakat kitűnően tiszti iá fogssappaanak barátja, as kérjen: ZDr. !Fopp-féle axoraatikraa foerpaisztá.t ára: 35 kr. ■ Aki a legjobb tbgioraak barátai aa kérjen: Dr. íPqpp-JVla foff/torl, ára SS kr. Aki odvas fogait Anaaga akaija kli<\|mai, aa kérjen: Dr, Popperéi* rsglámtll (Pleaske.) Ara 1 frt A kinek kltáni pipára éa gyógvssappanra aaa saflksége, aa kéijaai JDxh Popp-fél© nfivmxiyflixSippSLZit. Ara so kr. g es*k kapiwtok Sufy Kmigtá-: rráfttr II.. NoIsm t.„ KyócmsrtáHHaa. \|«wafel<l án le«aer J. h Sartoa dk Nabee «atetéfaea. j Dr. PQPP J, Q. srfww /flforyoi. fHlt a lagfekfcal asokták feuasalaltaal. Nagy-Kanizsa, 1888. julitis 22-én. XV. évfolyam. III III HM 3g üirti mlliiti jafuáy • rhlMy ia»a •Mm kast ■Ittiw kUialij IladékWeUl Vtroabáa-ataM l. BfcaaalaUsa lavalak «aak Izmirt kszak-W1 fogadtatnak L éh léalratok fim nem kiíratnak 3cxx it« na rn xxx sarkáa I V TIMI- B ZALA IPolitllcai és Tregryes tartalran Ixetllap. A Zalamegyei ügyvédegylcl, a Nagy-Kanizsai és Délzalai lakarékpénztárak, Bankegyesölet az Alsó-murakiözi takarékpénztár részvénytársaság és öns. szövetk. hivatalos közlönye. Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap. ■e xxx . nz. xxx xxx RLönzfriBt laii: [1 Effaa lm . . . I . »Rt -H Filém . . . . \ - t - M " íj N«0«dém . . . \ t r * . jj Hiriatéaak jaláajsau aáaűttataak. ! Arvaréat a egyéb kiratafca klrditnéaf «k h 10 kr. kétméijoa Mtt 100 n4t\| 1 kt J « uMtaf minden iáéért «gy M kr. fl ■yttttér patiuora 10 kr, **._xxr " xxx : in^iP- 4 Gazdaság-kereskedelem. . Valahogy caak le fognak aratni gazdáink ée be ia hordják az élelmet Igaz, hogy az aratás kezdete óta majdnem mindennap eső van, a ez nem t kevéssé hátráltatja a mesei munkálatokat, a behordást, a cséplést. De hát esek dsesárs, ha egy kis kárral is, meg fog történni ez is. De hát azután l Évről évre várjuk a helyzet javulását, de ez bizony nem igen akar jönni; termékeink csak megvolnának, de a gazda nem értékesítheti annyira, a mennyire ez kívánatos volna. Olcsón kél a buza, s habár közlekedési oss közök tekintetében is jobban állunk ^ már, mint évekkel ezelőtt, a gazda, különösen a búzából, korántsem pénzelhet még annyit, a mennyit kellene, a a miből adóját is fizethetné, családjáról is gondoskodhatnék, beruházásokat is tehetne. A haladott kor igényeinek meg-felelőleg a gazdasági életben is minden megtétetik, a mi csak megtehető, de ; ugy hiaszük, hogy mindezek nem ér- \| nek semmit, mig a nemzetek közgag-,dasági politikája nem változik, a mi által gazdasági termékeink jó piaczot j nyerhetnének Egyes praeventiv óv- és rendsza- j bályok ideig óráig segítenek az egyi j ken másikon, de az összeségnek nincs sok haazna belőle; s ily körülmények között a kereskedelem nem igen tá- j mogathatja gazdaságunkat, pedig két- \| ségtelen, bogy nagyon is reá szorulnak ; egymás támogatásárs. Az orvos ugyan elegendő, a ki beteg közgazdasági viszonyaink litereit tapintgatva, — a mire Különben nincs is szükség, mert a diagnosist mindenki naygon jól ismeri, tudja mindenki I I nagyon jól, hol a baj — tanácsolhat, javaaolgat, majd a gazdára, majd a kereskedőre hárítván a bajnak okát; II de ügy hiaszük nincs nagyon igazuk, mert anyagi életünknek e két tényezője szeretne nagyon is segíteni, \| hiszen legjobban Ő sínyli a bajt; hanem inkább abban a nézetben vagyunk, hogy közgazdasági és kereskedelmi viszonyainknak mélyebben fekvő politikai oka van, melyet egyének akarata nem igen szüntethet meg. Mert ide kétségtelenül gyökeres orvoslás kel ' lene, as egész európai constellatiónak politikai tekintetben való megváltozáxa szükséges arra, bogy kösgazdasági éetünk megszabaduljon azoktól a bé-kóktól, a melyekben nyög. A buza ára jelenleg oly olcsó,, hogy sok gazdának biztosítása szerint, nyereséget általában nem hozhat s nem is fedezi mindig az előállítási költségeket A tengeren lúli tartomá nyok concurrentiája pedig oly nagy, hogy a magas tarifák következtében versenyképességünk is lényegesen meg van támadva; habár busánk még min-iKg kétségtelenül jobb mint az, melyet esetleg Amerika az európai piaczra vethet De a külföldi államok vámpolitikája, mely állítólag saját gazdáik megvédésére hozatott, olyan, hogy mindazok a vívmányok, melyeket gazdasági termelésünk emelésére felhaszná lünk, nem kecsegtetnek, jobb eredménynyel. S igy gazdáinknak ez idő szerint sem marad más mód. mint bele nyugodni a helyzetbe, melyet nem ők okoztak, s az általános [politikai alakulásoktól várni a dolog jobbrafordulását Ez kevés ugyan az üdvösségre, mert sorsa ez által egy cseppet sem javul, de az az öntudata meg lehet, hogy a jelenlegi helyzetet nem ő teremtette. Avval nem azt akartuk mondani, I hogy a gazda maga helyzetének javítására semmitsem tegyen. Bizonyos hogy tegyen, sőt tehet is, nemcsak i gazdasága körében, a mennyiben gazdasági termelését a legralionalisabb alapokra fekteti, mindent elkövetvén hogy minél olcsóbban, a e mellett jól téEnelhessen; hanem á gazdasági kö-I rökben, szövetkezetekben is, mert kétségtelenül ezek vannak hivatva egyesült erővel oda törekedni, bogy a jobb viszonyok előkéssittothessenek. Mint s „P. €." érte«ftl. Baroaa i Uábor közlekedési miniszter utasította \| támlájának hivatott; közegeit, hogy a Budapestre szállítandó gabonakészletek olcsó és kielégítő mérvű berakiározásának biztosítása ügyében, az e tekintetben tartolt szak-tanácskoimányból a leggyorsabban vonják le a gyakorlati következményeket és haladéktalanul levesszenek eléje megfelelő javaslatokat. A hivatott közegek a tetterős minisztertől szármszó iinpulsusnak épp oly !>uz-I gón, mint értelemiejjesen eleget lesznek; a megtelelő javaslatok, melyek nem csupán a főváros határára szorítkoznak, már kidolgozás ailati vannak. Fennakadás miatt nem lesz ok a panészra. I Élelmezési] viszonyok Kanizsán. (Arénái hatáság lijjetmébe) Már tőbMzör vollj reá alkalmunk az előbbi években ia reámutatni az anomáliára, mely nálunk az élelmiszerek eladása vévé-sét illetőleg rannáll, s mely talán sehol any-, I nvira el nem liarapódzoit mint nálunk. De \| azért az anomália nem szűnt meg, sőt oly mértékben harapódzott el, bogy komoly fel-szóllalás nélkül nem hagyhatjuk, egyszersmind városi hatáságunk figyelmébe ajánlva azl, mely ha komolyan akar, a mennyire leheti, segíteni ís Igg a bajon. A.városi hatóságnak jogai kózé tartozik, nemcsak felügyelni a piaczi ár vissonysi-I ra, hanem szükség eseléh azokat ssahályozni I is, nehogy a közönség a termelők önkényé-I nek legyen kijévé. Erre, nézve más vároaban i statútumok is vannak, melyek a piaezi ára- kat hivatalosan szabályozzák, s igy aiegvé-dik a oagy közösséget, mely mindennap a piaczra szorul, a kizsákmányolástól. Nálunk ebben a tekintetben ststutnm nem rendelkezik; de a mi piaciunkat azonkívül még egy másik körülmény drágítja, meg, mely körülmény bírt bennünket tulajdonképen felszólalásra. E körülmény az, hogy a lakosság maga csak a második, harmadik kézből jut a konyhába szükséges élelmi szerek birtokába és pedig oly drágán, bogy ez a körülmény maga is Nagy-Kanizsát a Dunántul legdrágább városai közé emeli. Százával vannak ugyania azok, kik a hajnalban, mikor a város még alszik, a szélrózsa minden irányába ssétmen-nek Szent Miklós, Kis-Kaaizsa, Palin, Bécsé, felé, olt bevárják a piaczra jövő falusiakat s megvesznek tőlük mindént a mit csak a piaczra hoznak, különösen' a baromfit, a tojást, a burgonyát stb. Ezektől meg másssen-zálok veszik meg s igy rendesen csak a harmadik késből jut hozzá a fogyasztó* lakos másfél, kétszeres árban fizetve sokszor, a mit sokkal olcsóbban kaphatott volna magának a termelőnek keaéböl. fis ez nines rendén. Jól tudjuk, hogy s cserebere, t vétel e nemét egéssen megszüntetni nem lehet, de minthogy más városokban is bizoéyos óra ki van tűzve, a melyig ezeknek a ssenzá-lóknak semmit sem szsbsd bsvásárisaí s mhrthogy sz ily rendszabálynak szigorú betartása mégis segít némi képen a bajon s legalább a kevésbbé tehetős lakosság juthat olcsóbb áron élelmi szereihez, — habár azt is tudjuk, hogy városunkban is létetett már ebben a tekintetben kísérlet mégis szükségesnek tartanék, ha városi hatóságunk is egy statuiumoi készítene a piaczi ügy rendezésére, melynek szigora keresztülvitele, ha nem is teljesen megszüntetné, legalább ni-mikép enyhítené az anomáliát, melynek hátrányait lakosságunk annyira érzi. Egy város élelmezése sokkal nsgyobb fontosságú, mintsem ezt egy rakás szenzál önkényének lehelne és szabadna kiszolgál Tstrczsu Nomen et omen. — A „Zala" eredeti tárcsája. -— Ebben a csendes kis városban, hol én lakom, semmi idegháboritó zaj nem zavar ia a boldog lakókat kedélyes nyugalmukban Este lefekszünk harangszó után; reggel fel-keiüuk, mikor a kondás kürtöl. Azt hiszem ennél éclalansabban semmi sem bizonyíthatná a mi kedves nyugalmunkat Itt as idegesség, sz idegbeiegség teljesen ismeretlen nyavalya. A megelégedettség örök mosolya fényeskedik mindnyájunk arczán. Duzzadunk az el nem fogyasztott erő bőségétől. Eszünk, iszunk, aluszunk, élvezünk is, de csak nagy mérséklettel. Még a patriotizmusunkban is vsn bizonyos józan mérséklet. Nem rajongva sseretjük ezt az édes földel, de igazán, de tántoríthatatlanul. Nem hirdetjük, nem kiabáljuk bele országba, világba, hogy •moriamur pro patria nostrae; de ba rá kerülne a sor, talán éppen itt töltené legtöbb honfivér a drága hasa földjét. Hát nekünk es igy van jól. Szsreljük a békét, a csendet. Na éa lehetne e nagyobb iróniája a sorsnak, miorbogy éppen ebben a mi csendes városunkbsn történik s kővetválasziá* Vsa olyankor azután idegháboríló zaj, lárma, efdiiáa. íOblös szájú demsgogok bo-kmditjálr a népet, gyilkos szemű, vastsg bsiaszu, msrcons-képü korlesek esküdöznek s bortól gösölgő »m. I. polgártársak* elölt és tesznek hamis tanúbizonyságot sz igssság ellen. Egész városunk ki vsn kelve olyankor s formájából. HJöefses s legutóbbi követ válssstás letyes életemben feledhetetlen less rám résre. Korén reggel már óriási néptömeg hullámzott végig sz uicsákon. Hatalmas zászlókat lebegtetlek a kétes egyensúllyal iá-ró polgártárssk. Eeyiknek másiknak nemcsak I kalapja, hanem még a vál'a, dereka is kő-rül volt kerítve lombokból Iont koszoruk-\| kai. Kisebb, nagyobb csoportok prditollak torkot szakasztó éljeneket és bőgték kris/-tuslalan dissonanciávai a gúnyos korlesdalokat: Közben, közben a vonuló csoportok megállottak és óljeneziék a köve'jelöltet. —• Éljen Üukody Zoltán! iEz volt a jobbpárli jelölt.) — Éljen Várkösy Dénea! (Ez volt s balparii jelölt.) En vajmi kevesé' törődtem as egéss borszagú lelkesültséggel. Semmi réuemsem volt s választási mozgalmakban. Valamikor igen élénk részt jyeilern azokban s talán énpen azért fordultam el oly hamar minden politikai mozgalomtól. Mizantróppá leszi a nemesen gondolkozó és érező embert az a törpeaég, amil korteskedjek alkalmával lapassfaini leltei. Haazon! Érdek I Kapzsbágl Pénzvágy! Csalási Lelkiismerőtlenség! Ezek vigyorognak rád minden felül. Jobb olyankor az Isten képére formált fenséges 'teremtményektől távol lenni, elzárkózni Igy leliem én ia. De bál »nomen omen* Engem is Várkösy Dénesnek hívnak. Tehát névleg akaratom ellenére Is belekerültem s mozgalomba. Mind a mellett elég nyugodt elmével és síivvel réztem ss én durusrámoak rásr löil és hallgattam is minden msgtndullaág léikül, amiül sblskom alalj sl-elbőgls magát vslairelyik vála>ató- polfár, bogy »éllen ' Várkóey Dénes kgeigiélöllfnkl* — Éljent éljen, kedves barátom — I I gondoltam magamban — Csakhogy nem engem éltetsz! A váluffclási küzdelem igen erősnek ! ígérkezel t. A jobbpárli jelöltből azt rebesgették, i bogy valamelyik ureg-apja zsidó volt. Ez még mindig elég érdemj nálunk arra, hogy • valaki a megkövetelés! martiriumában ré szesüihessen. I Fenekedett is az ellenzék erősen. A korlesek Uukody [ zsid^- biréi fölhasználták » a párt-küzdelembe beleütötték a vallási lanaiismuH Hsakét j óriási szűzmáriás lobogókkal vonultak fö) a választási térre. Mindenki kivjtncsijvoli, hogy ki lesz a győztes? 1 Az körűl-belül nyílt titok volt, hogy mind a két (él óriási pénz-összeggel dolgozott, Csák a * kiemelése is roppant összegbe került mindkét réazrtl- A 'kiemelésj (t. jj a népnek behozatala a szavazásra) mindig döntő szokott lenni a szavazás eredményére nézve. A gyakorlott és mindent látó lökortesek a sza-vaxók beérkesése után röglön megmondják bogy melyik párt Ütsz a gyöslfs? A katonaság erők kordont vont a iét párt között h igy ablakomból, mely éppen a választásj térré nyílott, iól lehetett ■ látni a két íjáborpan uralkodó hsugulaiot. A jobllpártu hlvisk igen nyugodtan j viselkedtek. Ettek] illák dalollak; de vala* ml különös irgalon ném látszott meg a vá- i lasstókoh. Annál pagytlbb izgatottság uralkodott az ellenzéki táborban. A fökortesek neki vörösödön srasosál járlak, keltek, erő j sen ígszgNlvs széles nansetiasiatt karkötő- I ikef. Ili Isf ojt is'megállottak és suttogva bsizéltek aa alsól b rendű kortesekkel. Miaun meg I szilsjképű Michel Lujzák \| kac/érkodiak a válasilókkal, undort kellő J hangon éltetve az én durussámal: Várkösy Dénest. A válapaiás még nem vette kezdetét A szavazást megelősőleg úgy félórával, látom, hogy ss ellenzék néhány (ökorteee a főhadiszállásról, hol a köveijelölt lartóako-i dott, a választási (éren át az én hásam félé tart, élénk gestussal matogaiva as ablak felé, hanem ép valóságos szent nyugalommal nét-lem a >legszebb polgári joggyakorlat* előz* ményeit. Később a kortes urak eltűntek szemem elöl Egyszerre csak kopogtatnak ajtómon Megfordulok. — Szabad I Az ellenzéki kortesek lépnek be hozzám. Eléjük megyek; udvariasan fogadom őket, de néma tekintetemmel már ludtokra adom,' hogy én nem fogok szsvasai sem ide, sem oda. Mert meg voltam győződve, hogy siavssaiomst kérni jöttek. A néma tekintet aiohban nem használt. A fö főkortea: HajnaNy Tihamér,'além állott, és csengő bongó szavakkal, öblös Iqotiatruk-oziókksl elmondván ss cén általam soha nem ismert érdemeimet; végű: a hasa szent nevében arrs kért, hogy Várkösy Dénes ur helyeit, ki most, az uloiaó pillanatbaa viai-szalépeti, fogadjam el a köve>je!öltaéget. Nsm tudtam az e!ső pillanatban, hogy a mélyen tisztelt denutatiól a szememmel vagy a számmal nysljem e el? Oda álllam eléjők; hátra teltem a két kezemet s igy szóltam; -4 »Uraim1 Igen köMtaöa az önök és megbisóik bizalmát őszinte, ayiltsaívü ember jolism teljes életemben; most is aa lsezek önökkel szemben. Semai kétségem sincs as iránt, hogy aa önök eddigi jelöltje csakis a biztos bukás kiiátáss miatt akar rissssiépni. Az én nevem igen alkalmas volna, a személy cserére; ezt tudja 6 és tudják önök is. Látják uraim nomen omenf Hs Várközy Dénesnek oem hinsk, önöknek sohasem jutott volns eszükbe sz én igénytelenségemet ily msgss bizalommal megtisztelni. Mind a mellett köszönöm. De lássák uraim, én világéleiemben két martiriumtól féltem legjobban. Egyik: elevenen eltemettetni ; a másik: köveijelölt lenni* A meg-tisztelő bizalmai köszönöm nem fogadhalom el.« A deputaczio rosszkedvűen távozott. Nemeokára kezdetét vette a azavazáa. Az izgatottság folyton nőtt. Hivatalos és nem hivatalos küldöttek futkostak a választék és kivánosísk tömege kösött, jelentve, hogy Bnkody: 670; Vár-közy: 460. Várközi okvetleofil bukni fog. A számok váiiozlsk ngysn, de a löblség mindig Bnkody részén volt, Eata 10 órakor ért véget a szavazás. A ssavsaásl léren nsgy csend álloff be, mikor a választási elnök a szavazás eredményét kihirdette. Kél kssemei fülemhez léve, figyeltem emeleti ablakomból. Majd hanyatt esiem. Várkózy 160 szavasat többséget kapott. ís borsódsik s hátam, ha rágon-dolok, bogy — a'depntáczió ajáalatát flío-gadva — engem választoltak volna meg. Mi pótolta volna est as én csendes világosul, ioi még mindig képét vagyok ssaretai ss emberfiát ff isim. Csak általában okai annak, hagy rendezett pincsi árak nincsenek, s aa élelmi ■sarak árai rövid időközökben oly lénye-gén árkülönbözeteket (Intetnek fel, A státumnak nem kellene azért ke-gyttieanek lenni. Arra mindenesetre ki kellene terjeszkednie, hogy a különféle férfi és nössanzáloknak megtiltaná, hogy as eláru-sitásra érkező falusiakat a városon kivöl sz oraaáguton el na fogják, erre nagyon termé* Hetesen fal kellene ügyelni a e rendelet átfogóit esetről esetre meg is büntetni. A. határórát pédig nyáron 8-ra, félen 9-re kellene lenni, a mely időig a piacs a lakosoknak áll rendelkezésre, s a melyig a szen-zálokoak vásárolni nam szabad. Hiazen még legközelebb ia megtörtént, hogy egy nő meg-vévén egy ludat, mikor azt lelet le, hogy kifizesse, mig pénzét elővette, egy ludas asszony kifizette az összeget és elvitte s ludat. Nézetünk • szerint, hs valamely kísérletet első alkalommal kérésziül vinni nem sikerüli, falán sikerfilm fog az másodszor. A városi hstóság körében bizoayárs ismerik a pincsi viszonyainkat igen jól, igen jól ismerik a bajt, a igy megfogják állapíthatni szokat ss eszközöket is, a melyekkel ennek elejét venni lehet. Kanizsának nem oly szegény és nem oly távol a vidéke, hogy oly drágán kellene a lakosságnak a legszükségesebb élelmi szereket megszerezni, a ha vannak is gazda-gsbbjsi, kik keveset törődnek azzal akár a hányadik kézből vegyék is sz élelmiszereket, xokkal nagyobb azok száma, kiknek nem mindegy, ha valamely éielaii csikk 20- 30' t-kai drágább. Mindeneaetre ezek képesik a lskosság zömét, a ezeknél lényeges különb-. aéget lesz, ha háztartásuk 20—90°/, drágább. A ssansalokaak pedig, ha bizonyos órához is vannak kötve, még mindig marad elég iariózni való, a a ki a baromfit nagyon azereti, vagy a kinek nincs szűken kimérve a háztartási költsége, az délután is megveszi a ssenzáltól, ha valamivel drágábban ia. De jogok ne legyen ezeknek a kevésbbé jól 'siluálisknak rovására a piaczot elrontani a az árakat a méltányosnál magasabbra hajtani Azért újra felbivjnk t hatóságunk figyel- \| rtiét ezt ügyre s reméljük és óhajtjuk, hogy fog falálni utat módot az eddig fennálló abuaus nlegszüntetésére. Abdul Haaid gondolatai. Konstantinápolyból irják a »P. C. «-nek : »Minél kevesebb kormányozni valója van a padisának, az Isten éltesse Őt fannál í többet goodol. És nem Vidám gondolatok foglalkoztatják a Nagyurat, hanem bofus gondok suttognak lekonyult feje körül" es j emésztő bú honol szivébeo. Abdul Hsmid nemcsak a legelső, hanem a legjobb ia \| minden ozmánok között, valamint a lego- j koaabb is ezen diplomáciáiig dúsan meg- ; áldott népben. A, látnók tekintetével nézi népe jövőjét és e jövő nem rózsás, naponta óránként közelebb jő a katasztrófa, majdnem elhárifhetatlanul. Mindig aa volt a szultán meggyőző- \| dése s ezen értelemben instruálla ö, sz ak- eme nagyhatalom a kölcsönős be* által, vagyis oly ! luálifl ottomán poHlika inlsjdonképeni személyes vezetője, vezéreit, hogy Törökőr-j azágnak a léiesö viszonyok közt egyedül csak a alalns quo fentartása használhat, \| bogy minden váltosás csak hátrányára ázol* j gál, a függő aagy keleti kérdések végleges i megoldása, pedig az ozmán birodalom teljes \| feloszlásán, legalább ia azonban sz ozmán liknak Európából leendő kiszorítására vezet. Ezért mitől sem ijed meg a Nagyúr annyi* ra, mint ha uj kísérletről értesül, hogy Orossorazág Európával kibékittessék s kiegyeztessék. Azt gondolja ij, sőt át van halva azon meggyőződéstől, hogy ez n kibékülés éa kiegyezés költségei, ha létre jő, az ö és birodalma nyakába akasztatnának Auas-ria-Magvarországnak, igy kalkulál a szultán bizonynyal nincs kedve ét kstonai a diplomáciái balehni állása folytán kényszerítő oks sem, bogy a Balkán (élesigelen eddig méltósággal s erővel elfoglalt állását (eladja; e szerint minden számításon kívül áll, hogy a kizárólag a keleti kérdést illető dil-(erencziák kiegyenlítése és sz orosz birodalom közt fglyási körök elmozdítása koocessiók által éretnek el, melyeket Auszt-rís-Msgysrország tenne Oroszországnak. Te* hát az említett kíegyeztetéai kísérlet, véli s szultán, csak Oroszország javára leendő oly kompenzációkkal állhat összeköttetésben, melyek as ozmán birodalom testéből vágst-nánsk ki. Es Oroszország bizonyára nem igen vonakodnék hozzányúlni; Abdul Hamid összes reményét Ausztria-Magyarországba helyezi, mely az összes európai hatalmak közt Tórökországgsi szemben a legönzelle-nebbnek bizonyult. Azon körülményben, hogy Ausztria-Magyarország, jól lehet ismételten kedveső alkalma volt hozzá, következetesen tartózkodott Bosznia és Berezegő-vina ókkupációját annexióva változtatni és Kelet-Kuméliánsk Bulgáriával való revolu-ciónáríus egyesülésekor is szigorúan és ha-tározotlan a szultán szuzerén jogainak len-tartása mellett foglalt álláaf, becses kezességet Iát s padisah az iránt, hogy a nagy szomszéd birodalom még a legbecsületesebb szándékkal van Törökország integritása iránt s őt e bitében semmiféle orosz sugallás, cselszövés és gysnusitás sem képes megingatni, ha még oly szüuet nélkül és lolako-dóan jutnak is azok eléje. Ezért tekintenek ' itt a legleszültebb érdeklődéssel a pélerboft csiszár találkozás elé éa csupán azon reményben találnak némi megnyugtatást, hogy Ausztria-Magyarország még német szövetségesének rábeszélő buzgalmával szemben is ellenállást fog kifejteni, ha az öt oly fransakcióknak akarná megnyerni, melyek Törökország integritását állítanák kérdésbe.* Áz igazság Bulgáriáról- j jwj Azon kitűnőnek bizonyult forrásból, mely már ismételten küldött értékes lelvilá- helyzelröl, Bulgária a mily gyonrsan csak lehet, bejusson a világ sinaálósani; mi sem engedte a legkevésbbé, sem sejteni, bogy a bolgár kormányunk ki fogáss van az Özemnek a társulat által leeodő átyéteje ellen, mely már minden intézkedéal megtett a forgalomnak a bellova-vakareli vonalon leendő megnyílása iránt, a mi neki a magyar királyi államvasutak igazgatóságának lovagias előzékenysége által is lehetővé tétetett volna, a menynyiben a nevezeti igazgatóság készséggel bocsátotts a társulat rendelkezésére a szükséges mozdonyokat s Vasúti kocsikat: ekkor jött a váratlan erőszakos lény, mely az egész üzletet egyszerűen kiragsdta a társulat kezeiből. A bolgár törvényre való hivatkozás-nál nem sokkal eszesebb a biztonságra való tekintet, melytyel Ferdinánd lejedelem kormánya indokolni merétekedik erőszakos cselekményéi: meglehet szállnia vonalat csend* örökkel és katonasággal a nélkül m, bogy e miatt a más lulajdoáát képező objektumot elsa álilsák. Szóval: nundeuien mutatkozik a fejetlenség mely a jelenlegi regime minden vezető ssemályiséjiét hatalmába ejtette. Érzik a vég közeledtéT.. «• Különfélék. Katáiéijl rlesztője Varga Lapunk felelős ur s bél eleje fürdőben tsr- valódi gositásokat a bulgáriai \| legújabban a következő közlemény érkezett I Szófiáitól a »P. C« hez: •Folyton cziírábh lesz nálunk az álla-' pol. Már a legnagyobb optimisták elölt is I világos lesz, hogy a jelenlegi állapotok főbbé Bokáig fen. nem tarthatók. A Feidinánd ! Stambnlow regime-nek eddig még meglebe-I lős tekintélyes támasza volt a msgss por-I iához való bsrálságos viszonybsn, mely I soha a^m intőit ugyan hozzá, hogy Ferdinánd fejedelmi méltóságát, a mini kéz alatt I megígérte, nyilvánosén elismerje, söl inkább I az ellenállhatatlan orosz kényszernyomás ! alatt azon iamert sürgönyt intézte a her-i czeghez, melyben a berezegnek bolgár föl* j dön való tartózkodása törvénytelennek lelt I kijelentve, mindamellelt mindig úgy közlekedett a jelenlegi bolgár kormánynyal. mintha telíesen törvényesnek tekintené azt. Most már ez is megszűnt, mióta a kelet-ruméliá adóbányadot caak rendetlenül a erősen megrövidített összegekben küldik Kon-' stantinlinápolyba, a bolgár tribulummal j pedig végképen adósok maradnak. A ma-! gaa poriálól egyik aűrgetéa a másik ulán érkezik, de nem lehetnek nekik eleget, mert i nem rendelkeznek a szükséges sprópénzzel ! s úgy látszik a fejedelem mamájának ada-\| kozó keze alatt is elolvadt a kiapadt a Pae* I lolus. Es nem elég, hogy a msgss portával I mely mindig sértve érzi msgát, ha nem küldik meg neki a pénzt, melyre jogos igenye I és sflrgös saüksége van, ok nélkül haragban ! vannak, bsnnem jónak látlák a konakban I a kfibö iréllfságára igen kényes ottomán kormányon szándékosan még azon durva sértést is elkövetni, bogy a beliova-vakareli vasutat mint valami bitang jószágot maguk-hoz vették szon semmi űrügy alstt, hogy , a bolgár (örvény sz ország területeién sem-' mi üzemet nem enged meg idegen lársula-, lok állal, ha nekik a bolgár kormány erre ; a feljogosítást meg nem adta. Késen fekvő ; dolog,, bogy es cssk üres kijogás: bísz meg-I adhatta a bolgár kormány s szükséges fel* I hatalmazás! a Sociéfé des rscordements* í nak, a lán-ulat jólazeraelt jogának \ ép-\| penséggel brolális leszlelerséggel való kon-fiskálésa helyett, a lársuisi semmitaeire rem, tspd'á volna meg annak n ódja szerint lérelmfini s felhatalmazást, eselleg megjelelő dijat is Isetni. A (ástlakosó-vas-ntf társaság igMptéaága mindig csak aal hajlót ts, bogy a -jelenlegi bolgár lalalom* birtalók egyre-másra mind fogadkoalak s mint kürtöltették ki minden irányban, hogy ■Ily rendkívüli »nl)t hetyegek arra, hogy! hlr, szervesztoje varsa Lajos óta Eggenberg stájerországi tózkodik üdülés > egeit. f Uyáuhlr, Nálunk is őszinte részvétel kellett &uJm (bförgy kir. főmérnöknek e bó U-én Xalaagerszegen történt hirtelen elhunyta, Az élte delén álló férfiú tevékeny részt vett a közügyekben s igen kedveit síakja volt á társadslomnsk A család által kiadott .gypzje\|entés igy szól:' özv. Sturm Györgynél szüli Szladovics Róza ma-gs, gyermekei: (työrayíke, Flórs, Lenke és Dénes, mégis snyja psv. Sturm Josephins és az összes rokonság nevében szomorodott szívvel jelenti Slnrm György magy. kir. államépitészéti hivatal főnökének élte 44-ik évében, azivszélnüdés folytán, f. é. jnlina bó 14 én történi gyászos ^bnnytáf. A boldogult hfilt tetemei i é. jnlius 15-én d. u 4', órakor fognák s izala-egerazegi kálváriában őrök nyugalomra té'etnL Az engeszteld szent-mise fldoznl f. é. július bó 16. reggeli 9 órakor a zalaegerszegi plébániai templomban fog a áÉngenbatónak bemutat-talni. Béke ham7aira[ — iiomháért halál. A gombaszedésnek egy fiatal élet esel) áldozatul f. hó 18-án, a szenfjakabi erdőben Két gombasze dőt megállítottak sz erdőőrök s követelték s megszedett vsrgányaj átadását Ezek ellen állottak, mire dulakodás támadt s e közben az egyik gombaszedőf az egyik erdőör agyon-kínos esetről! a kövelkeyö részletes tudósítást vettük: »Megdöbbentő gyilkossági eset larlja izgatottságban Szent-Jakab és a szomszédos községei lakosait. A valóban szomorú eset részletei a következők: Póka József folyó hó 18-án délután elmen! sógora, Jsksbfi János 21 éves besorozott katona, szintén szi-jskabi lakossal, a szentjakabi határban levő, a Inkey László úr tulajdonát képező erdőre vsrgányál szedni. A folytonos esőzés következtében s jeleseit helyen nsgy mennyiségben van a vargánya Jakabfi János a vargánya azedéat életével fizette meg. — Délután ugy 6 óra tájban a mint hazafelé I akarlak jönni, utjokal állották az uraság erdősei, névszerint Friskó József és Harangozó N., kik Baán Barnabás urod. erdész bstá-I rosott parancsa lolytán a vargánya szedők \| üldözésére, illetve elfogására voltak kiren-delve. — Ezek követelték Póka József é Jakabfi Jánostól az általuk szedeti és ta-\| risznyáikban levő 10—16 darab vargánya át-\| adását. Exek a durva hangon tett falxzóla-! láanak nem engedtek, ellenkezőleg azép szóval meg akartak az erdőőrökkel érlelni, bogy \| nem érdemes SlőlüK ezen néhány darab vargányát elvenni, hisz ezért ők fáradlak I és ez által senkinek kárt nem okoztak. De I az erdöőrök nem tágítottak. Ennek dttlako-dáa lett a következése a két fegyverrel el- \| latolt erdős és kjét vargánya azedö'ember közölt. Dnlaködás közben Friskó József erdős fegyverével ugy vágta főbe Póka Jósse-fet, hogy ezt nyomban eíöniötte a vér. Póka Jóssef egy nála lévő bottal szintén vissza vágta s rajta jelentéktelen sérülést okozott. Erre Harangozd erdCs, ki Jsksbfi Jánoat kezénél tsrtva fogls, óda kiáltott Friskó József I erdős társának: »Ksl a kulyfU meg lődd agyon.* Az Memelle fegyveréi és lőtt. A fegyver eldördp'ése- után. Jakabfi János néhány azivrázó laj-kfáltás ulán Összerogyott* és pár perez múlva megszűnt élni A lövés oly közvetlen ftözelföl történt, hogy a löseb tátongó űre, a!kócz fujiás által van bedugva. Mire Póka Jósef a nagy ijedelemtől kissé magához tért, sz erdő-örök már nyomtsla- \| nul eltűrnek. Bémeniek egyenesen a kanizsai járás asolgabvósáááhoa jelentést lenni a történtekről. Igy lelj egy remény- a erőteljes \| fiatal ember éate egy pár inlbnzgó erdős kezé állal, semmi értéket nem képvisdö rongy 10—1ÖÍ danib Vargányáért kioliVa. ] tTemeléset ms ttélúján m«ii végbe nagy rész-vél éa a nép folytonos rngolódáas melleit — Thdóaitáaom befejezése atőtt értesülök azon j körülményről, jhogv az erdősök a gombasze- \| dók allén leeádö jfe\|y«er^asználaira meg* bitást kaptak Baán Barnabái erdésztől, ki is avámfalan szem éa fültaou jelenlétében azon ntasHástjadu ss erdősöknek, hogy »a kl eltel, vagy át ém adja a gombát Ma- iatok vele ugy mint a kutyával ás fejjétek Ír* Igy hangzik az eredeti fudósHá. Részünkről a dologhoz az ultal hozzá nem szólunk. Bevárjuk a hivatalos vizsgálat ertRT^ ményéf s ahhoz képest fogunk e kínos eset-I (el érdemlegesen foglslkosm — KMelsfsdsl zárlaaepé-lyek. A nagy-kanizsai >Kisdednevelő Egye sölel< válaszlmányának hstáro/aiábdl a nádor-utczai központi •Kiadedovoda Id-ik évi zárünnepélye 1988. évi juliua hő t^án, ' szombaton délután 4 órakor tartalik meg az egyesület nádor utczai saját helyiségében, sz ! Arany János-utczai kisdedovods 8-ik évi zárünnepétye 1888. évi joáus kó 29 én, vasárnap délután 4 órakor saját Arany Jano* helyiségében, melyre a szülőket s érdekelt j nevelésügy-barátokat tisztelettel meghívja az elnökség. A kisdedovodák megnyitása fSHrt. évi szeptember 1 én lesz - Augnsdus hónapban egyesületi szünidő van; mindamellett a nádor utczai óvodában elnökségi ea-gedélyiyef a kísdedoevelők részéről privát I ovodsi órák tartatnak. - Jövő M80 ben a zárünnepély június végén lesz s jnfins hóban szünet, az uj évfolyam eszerint a jövő esztendőben nem szeptember, hsoem augnsztus I 1-én veszi kezdetét. , — Nalaéaxct. Sághy Zsigmond színtársulatánál Keszthelyen Erdélyi Marietta ! vendégszerepel. A társulat e hóban majd \| mindig lelt báz előtt játszik. 18-án Hévízen j volt elősdás, hol közkívánatra >Czigánybáró< I adatott elő. — Balaton íBrdftf kö/gj Aléa. ' A keszthelyi •balalonfürdői részvénytársaság i folyó hó 29-én közgyűlést tart, melynek tárgyát képezik: 1. Dr. Lipp Vilmos elhalálozása folytán egy felügyelő bizottsági tag megválasztása. 2, Hencz Antal fürdöbérlő-nek a fürdő átvételekor átadóit kés/pénz és ingóságok ügyében intézkedés. Netáni indítványok. — Elcsípett tolvaj. Lapunk mult számában emlékeztünk meg a Kiafaludy-uiczában történt loivajlásnkról s egyúttal fölhívtok rendőrségünk figyelmét, hogy a mellék-utozákban sohasem látható rendőr-post. Fölszóllalásnnk megletiettiaiását s e hstásnak meg lett az a kedvező eredjné-nye. hogy a Kisfaludy-utezsi tolvajt sikerült elcsípni) A nagyreményű lolvaj-növendéket Schwandtner Károlynak hívják, ő lopózotl be egy alkalommal a helybeli d»hány-tőzs-. débe is s elvitt onnsn 31 irtot. Ezért 2 havi fogházra volt ítélve. Mikor büntetését kiállói ia, városunkból ellofonrolták. De a jó madár vissza-visszatért és fofytaila mesterségéi. Legutóbb szonbsn a rendőri poszt észrevetle, bogy s Kisfaludy-uiczában őgyeleg, elfogta és bekísérte Kihallgailatván, a lopásokat heiemerte a azt vallotta, hogy Horváth József nevü horváia/entmikIósi szokta vól» czimborája. Mindkelten le van nas tartóztatva s az elveszett tárgyak nyo-' moztatnak. Már néhányat meg is talállak. — Kösöuségiiuk Igyelaébe. A helybeli városi kórháznak indvalevöleg csinos kápolnája is van, hogy a kórház betegei egyszersmind a szükséges' lelki épülésben ís részesüljenek. E kápolnának azonban, mint bennünket illetékes he yről értesítenek, vsn egy lényeges hiánya s ss ez, hogy benne hsrmoninm a szükséges templomi énekek kísérete czéljából nincsen. Ugy I hiszszük, hogy ennek szükségét közönségünk elutt különösen fejtegetni felesleges s meg vsgyunk győzővé róla, hogy gazdag és szegény iparkodni fog filléreivel hozsájá-rulni, hogy a különben sem drága hangszer mely állal az isteni tisztelet csak annál magasztossbb és épületesebb mentül barna rabb beszereztethessék. ^Adományokat le cxlra szívesen elfogadunk mi is és lapunkban nyugtázzuk. - Jótékony adományok. A. balatonfüredi tűrdőintéseti szegények kórházára, mint beonünkel értesítenek sdakoz-tak: Rónay Jáczint vál. püspök v. b t. tanácsos 100 frt Budnyánssky Ferencz 10 frt; Patrnbany Tinka urnö ö irtot. — Egykásmegyel ktr. Knazt Jenő leaencaetomaji segéd-lelkész hasonló minőségben Keszthelyre helyeztetett ál — A a állnasvlaagik letétele. A hivatalos lap julius IS-iki száma köali a vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletét, melyben a jog és állsmindomáayi államvizsgák letételére vonatkozólag intéz* kedik. A rendeletet a miniszter a>on eset alkalmából boesátotta ki, hogy egyik hasai lanintéset végzett joghsllgntója mindkát ál4-isim vizsgát ugyanazon napon kívánta leienni. Erre vonatkozólag a vallás* és köaokta* tásügyi miniszter kijelenti, hegy a két államvizsga letétele közölt legalább is bárom havi időköznek kell lenni, mely azonban kivéieles esetekben a tanári kar áM leszállít haló, de hat hétnél nem rövidebb időre. , — Talált hatla. Sármelléken as urodslftá cselédek f. bó !)«án a község kB-selében levő repczeföldön egy teljesen feloszlásnak indult női hullát találtak, A megejtett orvos-rendőri vizsgálat aserínt a holla 40—tó éves koldusnő lehetett, mit nibá-zata és a nála talált vászootarissnya ia igazolni látszott. - Daráé talvajláa. F. hó 18 ás 19-íke köali éjjelen aa egyik rendőri őrjárat óazrevstfc, hogy a Cssngery-ntcaai Beitel-heiuftéle'ház előtt kocsi áll a arra valamH fel akarnak teanl Az őrjárat gyorsított lé- aHot a ház falé, a láttak, kegy egy nagyobb bordőt akarnak ott kocsira helyes-«í. 4 kovd6«MlAk ia észrevették ax őrj&-taloi a • bordót áteresztették, aiután sebes vágtatva elhajtották aa üres kocsival. A föutatai őrjáratnak feltűnt • sebes hajtás s twveimmel kísérts, merre halad. Igy ezuUu alkarült ia aat elnyomozni egésx Csertő-hegyig, hol a kocsit és lovakat elrejtve megtaláltak (iábor (Pricsics) Fe-rtnca nagy kanizsai löldmives aaölöbirtokán. A gyanú tehát ői terheli. Valószínűleg as 0 atján töiít el s HeUelheim-téle ház udvarából már két hordó s A szándékozott ez úttal is birtok-viszonyba lépni a kapu elölt hagyott hordóval. Egyébként nem érijük, hogy miképen lehel éjielre ugy hagyni a -kapui, hogy' azon egész nagy hordót kényel-^rapaen ki Tehessen hengeríteni Azt nem lehel várai a rendőrségtől, hogy minden kapuba egy-egy őrt állítson. — Ttta. Tapolczáról irják nekünk; A mult zzombaton Díszeiben isméi egyszer lüz volt, mely 3 házat a mellék épületekkel együtt elpusrtiiott. Két házban a tüz a szobákba is beégeti, ugy hogy igen nagy kár esett;az egyik háznál pedig a padláson éppen ízáritani való fehérnemű volt s nagyon természete*, ezt sem lehetett megmenteni. \ — Tapotcsán is lüz keletkezett e hó 16-án délelőtt, szonbsn gyors segély jővén ossk egy házat «puaziiiolt el a romboló elem. — Fürd6vendégek. A balatonfüredi fürdővendégek száma a kiadott 6. ' számú névsorozat szerint julius -7-ig 703 volt. — A termés Megyénkben. Zalaegerszegről értesítenek i^n átísg termés 120 négsxögöles holdanként Í5M8 kereszt 21 kévével számítva keresztjét. A buza-ssalma eléggé nagy s a szem is jó és igy átlag közép! érmést eredményezett. A rozs ritka, átlag 1200 négyszög öles holdanként 8—10 kereszt termeit, 21 kévével számítva keresztjét; s/emre szép általában azonban gyenge középszerű a termés. Az árpa arar lása is kezdetét veiie, kétazerü éretÜ és ritka ; középén alult hozam. A zab az esőzések kő vet kertében javult ugyan, de igen keveset; kösépen aluli termés. Ssrju a réteken jól nö. Kapásnövények jól lejtődnek. A szóló helyenkint kielégítő, általában azonlrtin csak kis termést ígér. — Kény tjegysék. Stein János kolozsvári m. kir. egyetemi könyváim an liquar raktárának i). 4. jegyzéke jelent meg. Az előbbi Biblioibeka iheologika, a másik fiiblioiheka jurídika czimmel. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. T a n 4 g y. Értesítés 'a benlaká&sal összekötött kolozsvári kereske-dftihi akadémiáról. 1.fCzélja az intézetnek.Tudományos és szakszerű kiképzése azon Újaknak, kik a kereskedés, lorgaiom, közgazdaság vagy iparvállalatok terén, valamint az állami hivatalok azoo ágainál óhajtanak alkalmazást nyerni, melyre ezen intézetei végzett ifiakat az 1883. évi, a tiszt viselők minősítéséről szóló I. I. ■ ez. illetékeseknek ayilvánitjs. 2. Az intézet szervezete. E kereskedelmi akadémia áll 3 éves tanfolyamból, melynek bevégzéae után az iljak érettségi vizsgáiétól tesznek. Ax érettségi vizsgálatot lelett ifjak katonai kötelezettségük kitöltésénél az egy évi önkéntességre vannak jogosítva. 3. B e n I a k á s. A kolozsvári kereskedelmi akadémia saját díszes új palotájában fan elhelyezve és ötven tanuló benla-kására van berendezve. A benlakás a magasabb igényekei is kielégítő berendezésű. A benlskó ifjak 300 frt díjért teljes ellátási kapnak, s betegség esetén sz intézet orvosa állal gyógykezelőinek. A lakólermek kényelmesen vannak berendezve, ssellősök világosak, giőz- és vízvezetékkel vannak ellátva. A benlakók meghatározott időkben valamely ideyen élőnyelven társalognak, szó- \| rskozásukrs pedig az ifjúsági könyvtáron és olvasótermen kivül rendelkezésük alatt állansk a torna- és játszótermek. A felügyeletet az igazgató, egy r. tanár és 3 tanárjelölt teljesítik, kik mindnyájan az intézetben latnak. Azoo szülök, kik fiaikat a benlakásba felvétetni akarják, folyamodásukat legkésőbb aagasztus líl-ig as sksdémia igssgatóságá-hoz küldjék be. 4. r e l v é l e I .és be i r a t ás. A kereskedelmi akadémiába oly növendékek vételnek lel, k k a a gymn., reál-, vagy polgári iskola négy alsó osztályát végezték. 190% laréri betraiások szeptember 1—5-ig I ssskósottetsek. 6. T a n d i i egy évre K «=ötven frt, melynek fele szeptemberben, fele februárban Isetsodő; továbbá 2 frt ifjúsági könyvtáréi). As á\| [tanulók 6 Iri beirstási dijt ís Izeinek. 6 Az 1887. XXII. I. cs. 4, és 6. M. értelmében mindazon isnnlők, kik életük It- évéig nem oltattak be újra. véglegesen Mindaddig sem vehetők föl. míg az idézett törvénv követelményének elegei nem teltek. Bprjíbb értesítést nyújtó évi értesítővel készséggel aselgái a aiülők megkeresésére ez Ipsgaiéeag. Kotosvá/eU, 1999. julius hó. KISS SÁNDOR, IfaagalHaaér. Sport. A bécsi lövészegylet msgysr nyelvű felhívást bocsáiotl ki a magyar lövészekhez, melyet a következőben közlünk. Magyar lövészek l- A bécsi lövéasegylet f. é. szeptember i ától 10-éig megünnepeli Ö Felsége I. Fe-rencz József 40. éves uralkodási jubileumát egy örömév és Országos lövész ünnspély-lyel, melyen lövéssek Ausztria minden vidékéből fognak megjelenni é" tanúskodni ason erős kapocsról, mely Ausztria lövészei sziveit övezi, de egyszersmind részt is fognak venni a lovagias viadalban, melyben a győzőket diszjuialmak kecsegtetik. Ezen ünnepély, melyen gyülekezni lógnak lövészek Tyrol sziklás béreseiről, meg a Duna virágzó partjairól, Slyria zöld-taka-I róiról és a birodalom északi termékeny országaiból, melyea bátran éa férfiasan (egy-vert fognak emelni, amint ezt gyakran tették midőn folyt a hősök vére, ezen Ünnepély nem volna tökeleles, ha ti mkgyar lövészek azon nem vennétek részt. ] Magyaroki Ezer éves történelem kői bennünket össze veletek, számtalán csalá-\| ban harczoltak magyarok és osztrákok együttesen a fejedelmek és a hasáért, as európai kultura és a szabadságért száz meg száz csatában folyt a ti vérelek épeu agy mint a miénk, és sziveink száditalanssor megerősítették az ö* szövetséget, melyei már őseink teremtettek! Ausztria jaivára, Magyarország áldására. A\ti királyink a mi császárunk! Magyar lövészek! Kajla! Jöjjetek egy ünnepélyre, melyen Ausztria fegyvert fogható polgárai mérkőzni fognak, hol á császár és király tiszteletére férfiú férfiú mellet sort log állani! Egy ünnepélyen, hol pnindazok össze fognak gyűlni, sik vitéz rfzivei dó-bognak a közös hazáért, fegyverhaialma dicsőségéért és Ausztria és Magyarország férfias összetartásáért, olt magyar) lövészek nem hiányozhattok' Azért magyar lövészek, legyen a ti fegyverlek akár a czéllövészeli vagy vadászpuska, akár akartok mint hires pisztolylövők uj babért aratni, vonuljatok! be ven d ég szerető városunkba, hol lárt karral lesztek fogadva, versenyezzetek velünk a gyönyörű dijakért és vigyétek haza némcsak a győzelem díját, mely a legjobb lövészre kacsingat, hanem azon üniudaiouis, hogy a régi testvéri szövetség az auazlriai lövészekkel meglett újítva és hogy néhány di--4sö napot barátok és testvérek körében töltöttetek. Számítunk reátok magyar lövéssek, mert soh' sem hívtunk benneteket hiába! Jöjjetek számosan ünnepélyünkre és kiáltsatok fel velünk Éljen a birodalom első lövésze! Éljen Ausztria császárja! Éljen Magyarország apostoli királya! A császári örömév és V-ik országos lövészünnepély központi bizottmánya megbízásában : XJhl Ede lolyármestrr, mint protektor. I Herezeg TrauUmannstlorJf Károly diszelnök. Dr. Waniczek llans elnök, Lovagldt. Hon-stetter jegyző. Irodalom. — Jóknl legifjabb regényének „A lélekidoniJlrM)8k Révai testvérek kiadásában megjelenő füzeteiből most kaptuk a 3. éa 4 iket. A mit már az.j első két fűzet megjelenésénél is Örömmel említenünk, azl mosi még szívesebben erősítjük meg, hogy a koszorús iró rendkívül termékeny és mindig jót leremlö tollából a »Lélekitio-már«-hoz hasonló régény csak akkor került ki, midőn még K/krpátby' Zoltán és az Egy magyar nábob remek szépségeibea gyönyörködlünk. Páratlanul érdekes mese, mely \| egészében, mint a szövés részeiben egyaránt nagyszabású, érdekfeszítő; regényhősök, kiket magunk elölt látunk és kiknek működését bámulattal kísérjük;, ragyogó nyelvezet, mely szivünket ragadja meg, keblünket dagssztja, lelkesít,, lehangol a szerint s nint a szerző élénkebb, vagy koma-rabb helyzeteket lesl; bonyodalom, mely ss epizódok tömkelege dsezárs sseryfs összefüggésben áll a tőcselekfrénynyelj szép, érdekes, vonzó mint ss előbbi: mind oly tulsjdonok, melyek Jókai minden regényében megvannak ugyan, de az Elmaradhatatlan siker elérés ét sehol sem biztosítva oly mérvben, mint az a mostani regényben történik. Ismételve figyelmeztetjük olvssóin-kst, hogy ez a regény ép ügy, mint Jóksi legújabb regényei kivétel nélkül Hévsi testvérek kiadásában füzelekben jelenik meg, a mi álla) lehetővé tétetik, hogy 80 krjával s legszegényebb ember is megvehesse a msgysr regény-irodalom gyöngyeit. — Előfizetés iránt legjobb égyenesen Révai testvérekhez fordulni, (tiudapAl, IV,\| Váczi-ut-cza II. s'ám.) de kshhstór s füzetek min den hazai könyvkereskedésben. Szerkesztői üzenetek. Tj Vidéki Isvslsaéiakst fifcérjafc h<wr tl-ééklk tanalsárii twaa&ákM tudósítani •ilj«ka<ljíník, Felelős aterkssatö: fAUUA LAÍII 3281 /tkv. 1888. Árverési hirdetmény. A nagy kanizsai kir, törvényszék telekkönyvi osztályis részérjjí közhírré tétetik, hogy Czolnek János kányavári lakós végre-bajtalónak Károly József s társai végrehajtást szenvedő Hányavári lakós elleni 41 m töke 1872 évi anulr hój 1-101 járó 6* kamatai 26 frt 8 jkr. per, 9 frt 56 kr. végre-hajiás kérelmi, 15 frt 80 kr árverés megki-sérlési 4 frt 60 kr 'jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir Jtörvsaék területéhez tartozó a maróéi i 104 szljkvben A -(- 262. hrsz. a. Babics Jánpsuc tulajdonául bejegyzett váltság köti les 326 fiira becsüli ingatlan 1888. évi julius21 napján déleintt 10 órakor Marócs község házánál Zakál Gyula felperesi Ügyvéd vag helyei lese közbejöttével megtartandó nyilvái ios árverésen elsdstni log. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tsrtosnsk a becsár 109-á( készpénzben vagy ovadékképes papírban a kiküli ölt kezéhez lelenni. Vevő köt< les a vételárt három egyenlő réssietben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, —\| a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, —\| a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, —; minden egyes részlel után ak árverés napjától számítandó 6 B kamatokkal együtt az árverési feltételekben meg határozott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanizaán, a kir. iszék, mint leiekkönyvi halóságnál 1888. évi május hó 8 napján. 212 l-l ' (ír, HUtíONNAY. kirendelt kir. iszéki biró. 3282 tkv. 188$. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkvi \| osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Ko-\ács Ignácz végrehajlatónak Biró Eva végrehajtási szenvedő csehi lskos elleni 12 frt I töke 1872 évi febrsár hó 20-tól járó 6° u > kamatai 8 frt 38 kr. If frt 26 <r. ingó végrehajtási roegkisérfési 6 frt 10 kr. végrehajtás kérelmi H frt 50 kr, jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végre-! hajtási ügyében a leni ntjvezeti kir. íörvszék : területéhez tartozó ia majró^zi 24 szljkvben \| A -t- I3H hrsz. alatt Bitó-Éva tulajdonául ! bejegyzett Ü{is(4g köteles 548 frtra becsült ! ingatlan H • 1888 Julius hó 30. napján d. e. 10 órakor . Marócz község háziánál Zakál (iyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános! árverésen elsdaini fog. Kikiálláai árja fennebb kilett becsár. ,v Árverezni kívánók jj tartoznak a becsár I0fi-át készpénzbea vagy óvadékképes pa pírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételár! három egyenlő I részletben, még t>eoig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a másodikat ugysnatlól 2 hónap I alatt, — a hajrmachkat ugyanattól 3 hónap ! alatt, y minden egyes részlet után az árve-! rés napjától í számítandó 6¥ kamatokkal ! együtt az árverési * feltételekben meghaláro-; zoll helyen éá módozatok szerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. iszék, mint I' telekkönyvi balóságnál 1888. évi május bó 9. napján. 211 I—1 (ir. HUCONNAY kirendelt kir. lazéki biró. \| 3886 tkv. 188B I ARVERBSI HIRDETMÉNY. í A nagy-sanizsai kir, törvszék telekkvi \| osztálya résréröl közhírré tétetik, bogy Pető \| \| János polai lakos végrebaiiaiónak Balassa i János végrehajtást szenvedő polai lakos elleni 63 Irt löze, 1887. vi október hó 3-ik napjától járó H% kamatai 18 frt 78 kr. per. 8 frt 76 kr. végrehajtás kérelmi 9 frt j 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránii [végrehajtási ügyében a leni- i nevezeit. kir. törvszék, területéhez lartoró polai 446 szljkvben A; I 1—6 sorsz. a Balassa János tulajdonául bejegyzett 863 frfra becsült inguilanok 1888. évi kugUNBfiia hó 7. napján j déllelOlt 10 órakor Pola község házánál Málics János felperesi Ügyvéd vagy {helyettese közbejöttével meg-tartandó nyilvános árverésen eisdatni log. i Kikiáltási ár a lennebb kileli becsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár , lO/0-át kéazpénzben vsgy óvadékképes pa* pirbajn a kiküldött kezéhez leienni. Vevő ktfielea a vételárt három egyen-•lő részletben,; még pedig: sz elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számítandó l hónap alalt, a* másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, f- a fiarmjjdikat ugyanattól 3 hópsp alatt, 4- mindén egyes resxlel után j az árverés nspjáió) azáiéiisndó 6« kamatokkal együtt az árverési féltéielekben meg-határoiojt helyetti éa módozatok szerint lejtselní. [ Kelt Nagy-Ksi»izaái. a kir. iszék, mint telekkönyvi batósájpal I88H éti május hó \| 29. napján. Gr. HUGONNAV 215 M { kirendelt kir. tsséki bíró. I 3613/tkv. 1888. ARYERÉSÍ HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. törvényszék lelek-könyvi osztálys részéről közbirré tétetíkTHőfy Horváth Hőst merenyei lskos végrebajtatónak Horváth Ferenc végrehajtást szenvedő bslslon msgyarodi lakos elleni 200 frt töke 1887. évi áprtl hé 14-től járó '6* kamatai 18 frt 311 kr. per, 9 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi 9 frt 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevesett kir. törvényszék területéhez tartózó balaton magyarodi 87 aztjkvben A I. 180. 340. 494. 802. 890 és 984. hrsz. a Horváth Ferencz tulajdonául bejegyzett 577 trtra becsült ingstlanok 1888. évi aagUftztUB hó 7. napján délelőtt 10 órakor Balaton-Magyarod község házánál Kovács Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kilett beeaár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% át készpéozben vsgy óvadékképes pspirban a kiküldőit kezéhez lelenni. Vevő köteles a vételárt' három egyenlő részletben még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számitsndó 1 hónap alalt, s másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes részlet után az árverés napjától azámitandó 6° 0 kamatokkal együtt az árverési teltételekben megbatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. Iszék, mint telek kön yvvi hatóságnál 1888. évi május hó 18-ik napján. 213 l-l ' Gr. HUGONNAY kirendelt kir. taséki biró. 3886 tkv. 1888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. törvényszék te-lekkí osztálya részéről közbirré létetik, hogy Bécséi József becsehelyi lakós végrehajtatónak Szőke Erzse férj. Molnár Józselné végrehajtást szenvedő becseHUyi lalqosrelle-ni 30 frt tőke, 1887. november bó 1 linap-jálól járó 8% kamatai 8< Irt 23 kr. per, 6 frt 40 kr. végrehajtás kérelmi 9 frt 50 kr. jelenlegi s még felmeruiendö költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvszék területéhez tartozó betsebelyi 939 szljkvben A II. 1—6 sorsz. aj ingatlanoknak Szőke Erzse férj. Molnár Józsefnét illető 356 frtra becsült '/, része a C 1 alatt Szőke Ferenezné született Zakács Borbála javára bekeblezett haszonélvezeti szolgalmi jog épségben hagyásával 1888 övi augiiwetUH lió 8 napján délel5(( 10 órakor Becsehely község házánál Málies János felperesi ügyvéd vagy helyeiless közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási.ár a fennebb kilett becsár. Árverezni kívánók tartoznék a becsár lpVál készpénzben vsgy óvsdékképea papírban a kiküldölt kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: sz elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alalt, — a másodikat ugyanattól 2 hónap alalt, j— a harmadikat ugyanattól 3 hónap alalt, minden egyes részlett után az árverés napjától számítandó 6* 0 kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tszék, mint telekkönyvi hatóságnál 1888. évi május hó 29. napján., 214 1-t Gr. HUGONNAY kirendelt kir. (széki biró. HOFBERR és SCHRANZ Uutlapentcn, V váozl-körnt 76 (aa antr.«agj. allaara>pá]ya küsaWbea) Ajánlják nagy választékban raktárokon levg 4, a éa S lémll G^ZIOZDONIOKAT dAZOIÉPLAGÉPEKET (Virlttesw rastevi la t, Í f4 Uerej Iqfrjato \| SZABAD GÖZCSÉPLÖKÉSZLETEIET sstb pa<sUeifae dalba! Urébbá whnkaialMlkal, llaaltl* raa i lákal IrféarSksI* kési éa ' jdrgiíny cséplőgépeket k a fctí»bbask flus^rt , F,Á VOHl TA • -A KATÖQ ÉPEKET, nhaull«té\|)ekrl. Iltlllafivartk • fé\|s aaéaaoMlCkei, ekéket és aMa agylb S«asM4\|ri Rlfakfi JatAafM Uak waUatt. MT" A^M étj^fíA imfftm At lAswnlw. UfM SsirJComieUn: 119 9-11 Ha^he éa Hog^iaaa arekaál 12828Joi. 1888. Zalavármegye alispánjától. s Csertán Károly sk. x alispán. X Jégszekrények QJ J (••Ját gyári kfamitmtnj) háztartásoknak, korcsra árosoknak és mészárosoknak kitűnő minőségben nagysága szerint 25-120 írtig. WEISER J. C. vaskereakedésében Nagy-Kanizsán. 199 4-4 Hely czigaretta papír a legjobb? Ezen minden c/igarettázóra nézve nagyon fontot kérdés már a kétségtelenebb módon Itebízonynlt. Uras üres reklám, hanem elsőrendű tudományos személyisegek által összehasonlított vegy el mesések alapján n tor-gsiombsn elöloiduló jobb minőségű czigsreltspspiruk között a ..Les derniéres Cartouches" IruMtfli Frérea gytiéML Páris, 65. Boulewrd Kniwtsms, mind /éra/ könnyebb t legjobb ezigoreHapapir elismertetett Mivel ez már többi közt Dr. rohl tanár állal a bécsi vegytani egyetemen, Dr. Litbermann tanár a budapesti állami vegykisérletí állomás lönöke állal megállapított 1887. jnl. hóban. Dr. Hoyka Hygienis-tsnár állal a prágai ném. egyetemen egészségügyi szempontból njabb összehasonlító regydmrzést a lehető legfényesebb eredmény koronázta, a mennyiben a fLm dmiert* Car-Urnhes* nxigareitapapir 28— 74%-al könnyebb ás bogy s do-hánylüslhöz 2#-77%-al kevesebb idegen alkatrészt tartalmaz, mint s többi vegyetmeaetl pspir — VaUdi csak azon papír, melynek etiqneitje mellékelt rajzhoz hasonló és Branustein Frtrm czéget viseli. A gyár CtigmrrttajMfnrjainmk és csigartflahürtly cinek nagyban elárusitása végett. Braaiitela Frérea ss ját czége alatt Bécsbsm, L kar. 8dteUenring 25. as. o. raktárt nyitott, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű csikket áru-46 H—50 sitó kereskedőknél. \ ^ut trnimt- : maiw mm mm ' aiMi ma íáreillgetl Testegyenesitó gyógyintézet ' Budapesten, (ezelőtt Dr\| Fischhof-féle vízgyógyintézet) Hermina ut 1526. Intézetünk a Mim iprik hpiipwlá. kiewbb « li\|i\|l—l\|Hilil Wlféa Wnlt agraaassa terület ., melyet tddlg a Dr FKCHHOF-ftk téndipU ritfyiffiaíé* foglalt ai — á 440ü0 Q métát-Óvi rtrla baíáaitoU telkeit épall Cottago- ipalet 10 ti«U. frwépe. kólun b-járatn iNau átalakított nobét foglal augáW 4 Caaláával zári ém tüthető folyosóval tekepályával, lagawkkal atb. ub kJ" A fú\roM«l falé éasaek attetéel létaaatak ém láraaakaealk kHvrtlUk. tl [_\|_[ I [ Az latrvtaaklira Mntt bategok lialaa batag ui»Jkau- aak h l«ajának mcgfelel&en kaléa előállított ké»zöJ& apályéval nadaarint mútét nélkül jyógyittateak. — Kitfa-aft ét addig el mm éh sikerrel kcsaljak kSlMaaa a kivetkező baiapdgrkat n. a. 1. Az fcmaaa bármely alapon fejlődőt! (oásaa. köszrinye cfcaűkorn- l»lle<\|yiilla<iaak»t — II faaatllilw ket. líciumokat éa ezeknek valamint mm lillalpa-ladáitoknak ntóba\|ait, a. m. (asngart ta4kfaeev«égak«< korlá'olt mc—fkatéaégpt vegtagh>vWSlé#»-ket, elpirbfeléaekat atb. III. A vele ulletaU éa kftvetkeunéajes el gérkaVeeket a. aa.: a \|itimwlinhil .Mai- mell ki kát felé iránt dt elgórMiénélt, nnolk«rw vagy ri«olyaasáras alapna krietkeu«4 pipakai, tyakMelleket, gurbe.j.kaU dongn- lati 16- éa aaraklákat, daaga-gaeaa. térdel. — IV Ujeraaekjiedémt ki ikSkoanydi — V ZaiéSáaakat, eaut éa kSaivtayt. Kéasálékdak a plasztikai mlrránH Wgmagnaabb fokán illváa. ftrgvnkaétják a modern tad-agyaréasat lagmaréézelib (küvetejarénytit, minéífo?Ya minden betegnek kivétel nélkül a ffcaa lirlat ém mm néaiaégva frki^k latrinánk Unnia letegdjékea talé atakad aa^iat, éa alaá aarbna a uaütéi oparécxió telje* aellété^l leket?é teaalk. Aa addigi lüdagiia sjéfj-kasaié folytatutik. Bávebb feli jlaroaitaat agy az egyébb axattnl fal nem aoralt batagaígak gytgyitiaár — mint házi azobáljradtank* ilWMkg, kúnyvetakékba Iázott érietitőiak nyojUnak, melyekkel kmaatra bár-mentre trirmaa szálfáinak. Ezen. kOzhananu Intézményünkre kérjak a L közönség páhfogia&t 200 í-5 dr. Verbélyjf Láaalá lalaUa flarvaa. gy#temi ■. tanár a Stetaa in-gyermek kórház aaUaaa. Igazgatók: ' «j dr. Rélk Adolf Flaeher OyÓzö im^ji ■maiin ét. k. ndv. szilütó orvo»-. anb,- mfe az intézeti betegek rendelő orvosa. <• taatagysa. aagétymSfak gyi ooocxxxxxxxxxxxxtxxxxxxxxxxxxxxx> x Hirdetmény. p A nagy-kanúaái polgár egylet bérbe adja Nagy-Kanizsán a Sugár ul-czában levő hazának összes földsztnti helyiségeit a hozzátartozó ayilvános mnla-w tó kerttel együtt korcsmai czélra, 1889. évi november hó 1-éiől asámitandó bá-X rom egymás ulán következő, évre. X Írásbeli zárt ajánlatok iolyó évi aognaatua hé 31-éfg alulirt egy-' V lel elnókségébez nyújtandók be; közelebbi It'tételek az egylet iitkáránai éa W vendéglősök lapja ktadfhivaialaban Budapesten megtekinibelök. w n/ 216 l-l A nagy-kanizsai l'olgár egylet Választmánya, V x x X OÜOOOOCJOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXX^ „MARGIT" GYÓGYFORRÁS, „magyar selters" Fegyelmezve a bndapaati m. kir. egyatamca. iaaniana« vagyi 6aaz«téula. kaik aaabad, éa gaadag, Mi< köWtt aadaaavtartalBM Iűtüó katáaaaak MmjvII HMakm t Üd 6 bánt Almáknál akota Mkáaiaa e^kélytbb jelenléte megávjn a betegnt a kim, aSl raazedalmei izg»t4»tól, aUaabaa a ttUg kaiSM aaiaaav faadar aga a gylfybntáaa alkfatnazaknck a batag toacrfcaa- ba «16 gyota éa bit'oa MvdaaM nlMI Saac «i»t»)dmté-gáank köiíöabeti a Malrfit-forráa azon kiváló alOoyé' i«. bogy a kl mb■ ilaaéaaa ifnrtaibta Srtl rhb »«aa virak, m>»t a aelterat-glelchenbergl, tildobetjokbaan. ktlBaáun tUdfivéraéaelimé\ alir nem a>talmaibu>k. a kargít-forr&a itt ia n le<jot-. batáa analt»l folyton kaaaáltoUL A tlidSbctagek i itmátlkai pkjlaitauiWa, kSlBa^aa a WgUt«tgau-nbb 6t>rtxradori> Imii. ■ M'nli-vii otdhenjaai vél'. — Orral i'kintélj'íok r«iUc-«taa Dr. Koráajl, Dr. Gelv luirdr, Dr. NaVratll. Dr. Poór, Dr. Kétly, Dr. Barbéet Sl iia Dr. Bam Iwrger, Dr. Duacbek rk a l-gjobb wilnkya^l alkalmnasák a légsl^ fmfawtB áai h ugj azerrok á talinoa kantai báatnlmainál int i V Ó V i % prUservatlv • gyigysaeraek btnonjnlt ImkBaelabb Trlmt - FlnméNia KOLERA megbetefed^c ellen aa JilKllT" borral használva a legegészségesebb ital! M Kizárolagos főraktár Édeskuty L. aa. kSr. faaaaak k «4<r.iv««r> Úgyszintén kapható miisdan lyágytzflrtárban, füizerkeresktdéibaa át vtmláglákbM. Nyomatott FmOhel Ffilöjp laptulajdonoanál Msfy Kaüsáa 1SW. Ab fiai 9flP ositran Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári r társaság í DApq IV. Heuinúhlga88e Nr. 13, alapíttatott i \|Q\|7 0VV9 HABIáCKT H. vezetése alall lOlfi ajánlja nagy árnraktárát kési aj tők bői és ablakokból lakatosmunkával együtt, valamint paka Itajőpadozaf és tölgyfából valé amerikai ereszt ékes- és parqnelte padesatekiiak. A gyár úgy ssAraa faaayagak nagy raktáránál miat késs árninsk készleténél fogva azon helyzetben vsn, hogy]bármily szükségletet a legrövidebb idő alatt kielégíthet A gyár azonkívül kapusatokai, kaasArnyák, kórházak, lakolák irodák stb. stb. berendezéseit rakládÁkat minden nagyságban, a gép állal előállítandó min- \| dennemQ tamuukákát a kívánt rajzok és minták mán alválml. I Farugony-matráczok ára 6 frt. m I Hirdetmény. \| A vízjogi tőrvény (1885. évi XX111. t.-cz. 191. $-a értelmében i j felhívom a megye területén létező azon vizimtlvek éa vizhaaználati jo-j \| \| gositványok tulajdonosait, kik a jogosítványukra vonatkozó engedélyt, \| I s illetve a 20 évi háboríthatlan gyakorlat igazolását az 1886. évi I3430jni. \|j I az a. kibocsátott hirdetmény folylán 1887. évi január bó 1 éig nálam \| I be nem jelentették, bogy 6 hónop alatt vagyis 1880. f▼ február ( l l-ig; (beaárólag) a vízjogi törvény 161 és a vízjogi törvény végrebaj; < I tása tárgyában kiadott 45689\|86. sz. rendelet S—5 értelmében az , engedélyért folyamodjanak, különben jogosítványuk elenyéazeltiek te- j kintetik, a vízmüveik felett a batóaág intézkedik. Megjegyeztetik, bogy az engedély elnyerése czéljából benyújtandó a beadványok és egyéb iratok a vizjogi törvény 191. §-ának második ! bekezdése értelmében bélyeg- és illetékmentesek. A folyamodáai kötelezettség minden Hatósági engedélyre szoruló ! vizi munkálat tulajdonosára kiteljed, tehát őbtOzési, lecsapolási, ármen- : tesifési ipari vállalatokra, továbbá nyilvánoa éa magán vízvezetékekre ] kompok és révekre, nyilvánoe és magán csatornákra, védgátakra és zsi- J lipekre egyaránt érvényes. Kelt Zala-Efferszeeen. 1888. iulias 7-én. I 208 7-S aliapán. idapeat 18SM K.-Palánkái IZK7. I^ndőn 187a.\| i T / 1 _ /___ Hydbaaklavll Asmfkm. j Maaaklavál . J CgSZeKrcIiyeK JSHBk 'i 8 (aaját gyári káanitmény) I tlSlll JoZSfif V l^ztartásoknak.korcsmároso. nak és mészárosoknak kitúr n é. kir. kia. tWi mb eMneré- IQÍDŐSégbeD IKlgVSága 8Z6rÍl ml Partlaaé + eeaaeat- éa ö "" T v lakatta a aaéaagykr L>) — \ á\J inig. BEOCMNBAM. U/ C I Q C D I P WtT Kt»pomli iroda 4$ raktár VV L I O L H J. U. adapeztea 11 RÉlf-ralurt 8- m 199 m"Um ^'T ánlja a t rpitáaa áa ♦pltómeaUr Snk ápHkaaéai illalatok, Mdbiriakoaok. kftaaigi ta egybázl " aijáróaágok. valamint a a. 4. tpitS kftnftaaéf BB BW kirvi valódi fcTríaTi"^;,', raatei^ 1 1 \ JA H Vff ' s8 vízhatlan meszet, IH j^í^-íLíI H^ll Jamlyek miadaa addigi gyógy- alyak mindenkor agyaaU jé miatatgkaa l„t...t •OantákoUak. kiv. idill asálittntaak. Igyeeeekarat anirdobo(áa, tkáfra atb. Bl- Igr- Árjegyzék a magyaráaat kl- rebbeí » ^W* • tuson. — Kapható a gydgynaertarnkbaa AnntrakésaaégKel megküldellk. á. avag an kr nagy ivag • frt kr. - 1C7& Isaal^rrqvldik 1876. Anny j Fls^ Tiy Jd^ g^smáw ij -íLlllffl'Énla^n'TttatlM dnpaat 8ay Baeí gyégysearéan Ssttaafr ím. eaagaa Oűmtrm. . Trtaan 1W- hérvirott. Sipőcz István In Göbel £ámán _An7 __' gyágyaa. fkaatt 1S4 Z-1Z 31. -szám. Nagy-Kanizsa, 188S. julius 29-én. XV. évfolyam. Ssent-Istvánnap megünneplése érdekében. \ ■Raar oszténdöja snnítk. Hagy a magyarok fit laknak.1 Így mondja as a szomorú dal, mit as elnyomatási időszakban termett a kesergő magyar sziv, a gondterhes honfi elme. ' Valóban lélekemelő, a nemzeti önérzetet tápláló, növesztő gondolat: egy ily parányi nemzetnek, mint mi ezer esztendőt átélni; kiállani a nemzetirtó véssek mindannyiját; megállani a ktll-ellenségek sáskarajos hadával szemben ; megküzdeni a néppusztitó vészek leg-<$riásabbjával: a belviszálylyal és mégis élni „megfogyva bár, de törve nem;" büszkén mutathatva, hogy „a századoknak vérzivatarja után, rongált Budának tornyai állauak.M ,E1 magyar, áll Buda még!" Igazán osodás Valami titkos erő hatalma vonul végig a mi sokat hányatott nemzetünk történetén, hogy nem bírt bennünket elpusztítani sem a török, sem a tatár, hogy még önkezűleg sem bírtuk kipnsztitani magunkat; pedig ezeréves történetünk ugyancsak bőven , mutatja fel a testvérirtó háborúk véres lapjait Mégis élünk, mégis vagyunk. 1 Ezer éve, hogy elfoglalták Őseink ezt a drága földet, ezt az édes hazát, melynek ' azóta minden talpalatnyi földje meg van ezentelve az érte hullott hősi honfivérrel Ezer éve annak, hogy a maroknyi magyar nép idegen erkölcsökkel, idegen szokásokkal, az itteni népektől minden izében' elütő, nemzet) eredetiséggel ide vándorolt messze keletről. Megelőzte őket vitézségük hire. Betteglék őket as itteni, már akkor szelídebb erkölcsökhöz czokott népek. Litániájokba foglalták őkef, hogy: a barbár magyaroktól ments meg \|!uram minket!" £s a barbárnak kikiáltott nemzet igaz, hogy azil\|j volt a csatában! retten hetetlen a halállal szemben, küzdött vitézül, elszántan, megvetve az életet, mosolyogva a halál elé; de ha győzött, mikor rettenetes, mikor igazán barbár lehetett volna: akkor megmutatta mind járt, hogy nem barbar, hanem I lovagias nemzet, ki az ellenfélben tiszteli a vitézséget. Azután csakhamar megmutatta az a barbiirnak híresztelt nép, hogfl van érettsége az állatnalkotáslioz is; \|meg mutatta, hogy van alkotmányos \|érz(l-lete; megmutatta, hogy hazaszeretet dolgában példáti^képül ragyoghat a haladottabb nemzetek előtt is; meg-mutattu később és tnindvégiglen, hogy hatalmas képessége vau a haladásra. Valóban a mi maroknyi nemzetünknek ezek biztosítottak Euróbában hazát; n lovagiasság, az alkotmahyos-aág. a hazaszeretet és a haladéin . ké-pesség Már a honfoglaló Árpád, az állam alkotás terén nagy talentumnak \| bizonyult vezér is, ezekre bazirozta az elfoglalt haza biztosítását Ily szellem ben folytatta az államszilárditá* munkáját Qejza fejedelem. A megkezdett munkát azután betetőzte, befejezte wzt. István király, ez a csendes munkájában korszakalkotó reformatori szellem. Neki köszönhető, hogy nemzet,fink oso (1/ih gyorsasággal eljutott Európa akkori kultúrájának színvonalára. Lehetetlenséget nem ismerő (fiatal mim, erős kezeknek, akadályt nem ismerő akarat erőnek való munka volt az. Egy nemzetet, amely bizonyos fanatizmussal rugaszkodott ősi, pqgány-vallásához, oda vinni, hogy a vallást elhagyva, egy nemzeti erkölcsévé) gon dolkodáaával teljesen ellenkező vallást vegyen föl: kéiwégfelen(\| nagy reformatori talentumról, államalkotási mély böloseségről tanúskodó hatalmas tett. Azután a kerefjztény-hitro téritett s e képen szelídebb erkölcsöknek hódoló nenazet, számáré, hozni [ olyan törvényedet, mik annak haladásra alkalmas tehetségeit teljes mértékben érvényesítették: szintén fényesen mutatják a törvényhozói lángelmét] mely korát határozottan fölülmúlta éa teremtett a kéaŐ századoknak is; utat, irányt jelölt a késő unokáknak \|a. Ebben vanI Szent-István királynak örök lényt, örök hallhatatlanságot biz tositó uralkodói hatása, i Igaz, hogM uagy iczéljainak keresztülvitelében megvan az ellenmondást, az okoskodást nem tűrő fejedelmi energia mely a mai kéjr felfogásával ttom volna összeegyeztethető; de te kintve azt, hogy a korukat túlhaladó, túlszárnyaló nagy elméket s azok ma Kasztos intentióit a kortársak megérteni nem igen szoktak: a nemzete jövőjén, a hazája sorsán aggódd lélekkel csüngő nagy király eljárása' határozottan indokolt volt. vMert a történelem igazolja, hogy a uagy fejedelmi energia ducsára is akadtak, kik jképesek voltak a király nemzeti létbizlósitó iutencziói ellen fegyvert is fogni, i' Kétségtelen, liógy ja dicső király óriási talentumának, eroa lelkének kö szűnhető, hogy a hármai* bérez között s a négy folyam mentében nekünk növeszt kalászt ez a drága föld s a mi édea nyelvünkön zeng ' a dal; hogy megmaradhattunk a nyuguti nemzetek sorában. Szent kötelességünk tehát nekünk, a késő unokáknak « nagy király emlékét méltó kegyelettel megünnepelni. Nem egy felekezetitek ünnepe es, hanem egy egész nemzeté, felekezetre való tekintet nélkül. Meg is ünnepelik mindenütt, a hol csak igazi honfiazí-vek dobognak Mozgalom indult meg már városunkban is augusztus 20-ának általános nemzeti ünneppé tétele czéljából. Mert egymásután 3 éven át így ünnepeltetett. Hisszük, Jiogjj Nagy-Kanizsa város haza fisága az idén sem fog kisebb mértékben nyilvánulni s meghozand minden áldozatot j a nemzeti ünnep fényének emeléséhez. Mi ez úttal, osak a közönség figyelmét kívántuk felhívni w mozgalomra, mely ha czélját fényesen el nem érné, Nagy-Kanizsa város közönségén határozottan a bazafiatlenság bélyegét hagyná/ Erre azonban e pillanatban gondolni sem szabad Bée»l»l írják a „P. 4<"mBs ►Saisoo morteot, mint máskor minden évben ilyenkor, az idén nem ismsr a kereskedelmi világ s különösen a tössde. Az előbbi a gabonsüzleire készül, mely az Ösaszel igen élénk lehel, annak daczára, hogy a búzaárak jelenleg feltűnő alacsonyan állnak: Délnémetországban, Svejczban és Frsncziaor-szágban sokkal főbb gabonára less szükség mint volt az utolsó években. A mi a tőss-dél illeti, az erejét különösen két nsgy műveletre gyűjti, melyeket az ös^ okvetlen meg fog hozni: a magyar regálémegváltás finsnszirozása és a szerb sorajsgykölcsőn, melynek jövedelme a dohánymonopliumnak az állam állal Való, törvényesen már keresztül vitt visszaváltása pénzügyi kiegyenlítésére fordittatik. Míg a magyar üzletre vonatkozólag a versgny még nyitva áll, addig a szerb üs-lel már sz osztrák Litnderbsnk kesében van, mely addig, a meddig Haha lovag áll az élén, fényes posiiiójái Belgrádban elvi-lázballanul meg lógja tartani. Es Szerbia pbnlossn fizeti kamattartozásait. TátrczsL-A népműveltség Oroszországban Nemcsak a külföldön, hanem magában Oroazorsságban is eddig azon nézetben voltak, bogy az oroaz köznép a legmélyebb szellemi sötétségtől van körülvéve, nemcsak, hanem legyőzhetetlen ellenszenvet is érez minden iránt, a mit műveltségnek, fejlődésnek nevesnek. Ast állították, hogy az orosz nép azóta, mióta a robottól felszabadult, a mióla mindazon társadalmi reformok, melyekben II. Sándor czár uralkodása oly gazdag volt életbe léplek a műveltségben éa polgárosodásbsn egy lépést sem hala-dollelőbbre, s úgy mint azelőtt most sem akar ezekről remmitsem ludni Példákéi hoslsk fel erre nézve, látssólag megczáfolhatallan bizonyítékokat hoztak, melyek az oroaz népnek a műveltségre való képtelenségét erősítették volns. De tényleg egészen máskép állsnsk a dolgok most már A példákat és lényeket a múltból vették a a jelenre alkalmasiák, s egyes példákból sz általánosra vonlak következtetéseket. Orjszországbsn hiányoztak a statistikaí adatok és bivafalos közlések a köznép mivellpógét illetőleg, e féren azonkívül, a független kutatásokban is hiány volt. As utolsó időben azonban s különösen a legutolsó évben ssámos adat jutott Oroszországban a nyilvánosságra, melyek sg oron népműveltség állapota Iránt jobbon Informálnál, Ezek egyrészt hivatalos közlések, másrészt statisztikai bizottságok kutatásának eredményei, a végül egyes tudósok és paedagogiai intésetek vezetőinek adatai. A legtávolabb fekvő kormányzóságokban, városokban és falukban egyaránt lassanként u/ és uj népiskolák nyit tálnak, a j tanulók létszáma gyarapodik, sőt sok Iskola túl vas tömve. A áő>népbői még idősebb emberek fa vágynál frátereteket szerezni, 1 vágynak mflvellség után, olvasnak j s az ' őket körülvevő sölólfégböl iparkodunk hzii I badulni. A nép élénk részt kezd vénni a I népoktatásügyben; örömmel üdvözli j^i mii-\| veliség fejlesztését és terjesztését az j Ujabb 1 nemzedék közt; és szegénysége daczára I nem riad vissza az anyagi áldozatoktól sem. Ez nagyon természetesen nem mondhálÓ sz I egész orosz népről; még Oroszországban sok vidék és helység van, melynek népsége mBkacsul ellenez bárminemű műveltséget; de mégis hatalmas a műveltség és 1 tudás utáni össlön, s ama vidékek ellenkezése mindig gyengébb lesz. A pétervári és moszkvai, a tweri és woroneseki, a tsamjirai és ( permi kormányzóságban, Taurisban a kuba-I ni területen, az Uraiban, a birodalom déli I éa éjszaki, keleti és nyugati résrón jjéaire-\| vehető a nép között ,az egy tormán bsjlslmss \| mi velődéül ösztön. Tények és számok önmagukéri beszélnek. Különösen Schachptttlcoj berezeg jelenlésére támaszkodunk az adatokban; ö a tweri kormányzóságban! mini a népiskolák Islügyelöje nsgy tevékenységet fejlett ki^Vsnnsk skuláu hivatalos stafisli-kai kimutatások Oroszország külön félé kormányzóságaiból és helységeiből. Végre röviddel ezelöil jelent meg egy igen becses tanulmány Moszkvában az orosz népélel kiváló kutatója es isn erőjétől tonguvintol, es utóbbi hiteles sdsiokat tartalmas az oroszországi népműveltség állapotáról! Körülbelül 20 év elölt a népműveltség 1 Oroszországban oly alacsony fokon állolt, bogy még a kél fővárosban Is csak kevés nép- és slsmi iskola volr, és siek is ossk gyéren voliak Is Jogsivá, A tanítványok azonkívül többnyire kisebft hivatalnokok és szegény kereskedők gyermekei voltsk; az ipsroroki munkások é* parasztok Igén ke-vésré voliak képviselve. 1160-btn Moszkvában csak & népiskola vélt 260 tátraiéval; (íz évvel kérőbb (lh'iO/WI) a népiskolák aráira 5-tői éO-re sispprodoit, a tanulók száma 2ó0 löl 4000-re. Különösen gyors növekedési mutathak a moszkvai népiskolák és tanulók a ÖO as évekbcn. 1886. január l-jén Moszkvában 73 népiskola volt, a melyekben 84Ő8 növendék réstesü'l nevelés és oktatásban. Még lényeftenben alakéit a népiskolák elterjedése /V/ernsro/f,la hol a népoktatás a 7i)-es óvok elején az elképzelhető legszomorúbb állapotban volt. lB/u-ban Pélervá-rótt csak 16 népiákola volt 8li0 tanulóval. 1886.87 ben a népiskolák létszáma lü-ról 250-re emelkedett, a tanulók száma 800-ról 11036-ra. 1876-tan egy iskola ss öszla-kosság 60000 lakösárá esett, 1886 ban már 8700 lakosra etlen. egy iskola, s mi mellett nem 1 szabad elfeledni azt sem, hogy Péter-vár lakossága 1816tól 1886-ig 180000 létekkel növekedett. Ezek a számok mutatják, mily fényesen fejlődött a népműveltség Oroszoraság kél töUroSábsn as utolsó 13—18 év alaii. Moszkva éa Pétervár városi ható-•ágsinsk jelentéséiből /amazok alá vannak rendelve a népoktatási intéstlek) azonkívül ama jelenlöséges lény tűnik ki, hogy min den néplskols mindjárt megnyiláss után növendékekkel tul vsn tfitnve, s mindig ujsbb ssűkrég mutatkozik ujabb iskolák iráni. Oroszország vidéki városaibsn hssonló mértékben terjesztetik [a népműveltség, Min-denüit nsgy ssámpan keletiesnek as iskolák, » bennük mindkét nembeli növendékek élveznek oktatást Ugt a kormány lóságokból, mint a kerületi városokból folyton jönnek jelenlések, hagy mennyire vannsk túl löirve as iskoíákj s mennyire szükséges uj Iskolák álliiáss. ] A Morfikval kormányijóságban ló év alatt ss Iskolák száma 268fclól BÖf re emelkedett, a mindkét! nembeli' növendékek szá-ma pedig 9411-lnl 88842-Wj. A tweri kor-mánvRÓságot illeiöleg j sónak tanfelügyelője ss elébb emiilelt Schs(hnmakoj lerozeg, a 1 müveitrégnek e kormftuyzMágban való el- terjedésére nézve ezeket mondjál Még so-kan emlékezni fognsk azon időre a hol a faluban egy irni olvasni tudó ember mint ritkaság megbámultaiéit, a hol a templomban az egyház/ln kivül senki sem tudott egy imádságot elolvaini; a hol a parass-1 oknak nehezükre eaeil, egy levelet olvasni vsgy irni Ez most már elmúlt idők emléke. Sokkal többen akarnak fcgtöbbssör ss iskolába felvétetni, mint a mennyit (elvenni lehetséges. A berezeg ast mondja, hogy »a parasztok mindenütt nagyrabecsfllik aa iskolát, gyermekeiket saivesen küldik oda és készek a tanügy által követelt jelentékeny kiadásokat fizetni; figyelemmel kisérik a tanító tevékenységét éa meglehetősen formulázott igényeket kövelelnek ajt iskolától. Kutforrásunk, a melyből az adatokat vesszük azt mondja, hogy még a kuliura és hslsdás által kevéssé érinteti Szibérjában Jís észrevehető az utolsó évekbee a uépmü-\|t veliség jelentékeny emelése. Vannak ott és \| arépen működnek a népműveltség előmozdítására alakult egyletek és különlélé társulatok. \| As utolsó híisz évten a felnőttekben is nagy mivelödési ösztön mutatkozik. A jelentések, melyeket Pungavia kösöl consls-tállák, hogy a falusi lakosság olvas és as ohfasottból szellemi hassuoi In'u, Még a teljesen tudatlanok is, ki sem olvasni sem irni nem tudnak, vessnek népkbnyveket, s vsgy tanulók vagy ismerőseik áltsl olvastatnak lel maguknak. A népies iratokkal való keresksdés igen nsgy dimeesiókal öltőit. S évről évre komolyabb olvsamány 1 keres. Es a valóság es orosz népmüvellaégtt illeiöleg. Igaz, hogy nem mindenütt egyenlő mértékben mosdiitalik elő a népműveltség lejlesziése. De a mit aa oroaz nép a jobbágyságból való felszabadulása óta langll, as kétségtelenül mutatja a bámulatos haladást, melyre enéfc oly rövid idö alatt képes volt, (Nfcet'ntán.) -■-r. Lapunk mai számához Jíj. Cseniítn Károly látszerész és óraniflvósz körlevele van mellékelve. Wt—gzr ~ zn m nz-in _ _ _ __ttL m^a^jas aun ^x® ifrsrfcseafséti T ■■■F TÉT fl jgLÓrtefÉM álUi É - J MWhlkftMHlm.llz y f / mm Mk Dfckséif......IH-arJ B Isa ktéaiall alaaaaatkariHaaka vaaat- B M M m ■ Mm, B F4Um I. M. B kaaé atalaa ktaMay. fl M J ^ ■ J \|\| Nsgyaéétra .... 1 , M , f\| Q glaééklvatal Vtoakia-atoa l. R M J I J AHÉA H HiHattNk jaláayaaaa aáaltutatft' \| H IUn.Mi.iUn Urtlsk oaak taaart kaaak. JL. JL. JBBV 0 ArtarW s ssyéli Mvalalas klnUtaéayak H 8 - Ml íbgadtataak al. U —— —- . —m* m ^ kf yűégáú^ falll 100 nétg I fri. J A km^.^ Folltilcal ós rreetyea taxtalmp. b.®plap. fl '"f —JÍT"J Bki zzz- m~3xx-xxx~zzz jftl A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Kanizsai- éa Délzalai takarékpénztári, Bankegyesület »ruttér patttaora te kr. jj m m eB az Alsó-muraközi lakarékjpénztár részvénytársaság és öns. szövetll.hivijilalos közlönye. EÖ* m m m m "ö Megjelenik Nag^y-Kanizsán hetenkint egyszer: vásárnap. [ e t....... . ----------- _ . _____—--:-- i : 1 . t • I \| ji-j.-ui----- -■ p. 1 \| =rrr= .—:-----s---:-------u..... j=aaegteagg A jegyiöi egylet körébíl. i Elnöki jeknlés, Mélyen tisztelt közgyűlés. A eaél. mely ex alkalommal összehozol! bennünket, sokkal fontosabb, sokkal szentebb, mini hogy feltételezhető legyen, hogy voln&nak a nkanizsai járás községi és körjegyzők egyletének oly tagjai is, kik testületi érdekeink ventilláláas által személyes egyéni érdekeink, jövőnk s csaladjaink jövőjén aggódó férfi sziveink legforróbb óhajainak léfesiibelését sokkal könnyebben ignorálható kicsiségnek vélnék lenni, mint sem hogy személyes megjelenésükkel az Ügynek - lendületet adni érdemesnek találnák. Annyival inkább szívből üdvözlöm a megjeleni lag urakat, mint a kik átlátják azt, hogy a mai éa hasonszerü összejövetelek nem csupán' a barátkozás, inter pocola fideíis csevegések alkalmaiul szolgálni ezé-lozvák, mert közös sorsunk mostoha viszo-nyai nem is nyújtanának elég anyagot erre, hanem igenis átérzik azt, hogy a kör- és községjegyzői testület az, mely küzd az önfentartáa ösztönével, minden támasz, minden ótainm, parányi elismerés nélkül csak öntési ti!el ében a e népboldogitást czélzó magasztos hivatásának szent érxelében találva buzdiló erőt, kell tehát, hogy az V Egyel éri és« jelszava egy lobogó aiá egy morális egéazszé vonjon össze bennünket. Mert bár közludomásu dolog, hogy igazságszolgáltatás, nemzetgazdászal, véderő mint egy civilizált nemzet élet orgánumai existenliájának biztosítékai, élei képességének hőmérői, minden legcsekélyebb moha nat, intézmény kivitelében a kör és község-jegyzői hivatalok szükségességét és fontoa-ságát tagadhatatlanul átérzik; létjogosultságunkat csak ugy bizonyíthatjuk be, saját érdekeink élömozditására czélirányosan csak is úgy müködbetünk s a társadalomban egy a szervezetlen viszonyp hivalal őseinkétől megkülönböztetett álláspont elíoglalha-tftsftra méltóknak csak ugy bizonyíthatjuk magunkat egyedeinkben, ha mint testület imponálni! és tekintélyt szerezni magunknak képeasek lessünk. Mert hogy alkalomszerüleg csak alig megszületett nyugdíj ügyünket tekintsük, melynek mintájára most nagynehezen országos árvaházunk ügye vajúdik s mely előbbit is a proposiliótól a létesüléaig vezető hosszú ut minden fázisain kereazlül maga az országos jegyzői testület utánjárása emelt, mely ha kevesebb energiát tanúsít, mindezek nélkül régi biztosítatlan állapotainkban még évtizedeken át húzhattuk volna a falu igazságának igáját. Testületi összmüködéaeinknek fényes resultátuma ezl fin tehát midőn, ismétellen üdvözölném az urakat, kérem táplálják testületi életünk iránt eddig is lanusitott érdeklődéseiket, mert vagy vállvetve küzdünk közös czéljaink elérésére s a községi/va^ körjegyzőt előtérbe segítjük erkö&ilegJanyagi-lag és társadalmilag, vagy yjkaza fejlődünk jelenlegi álláspontunkról is gk^ötm század szervezetlen viszonyai közé. Ezek a dolog alternatívái, a melyek tölöit a midőn napirendre térek, mult gyűlés jegyzökönyvében felvett határozat érlel-m^beni megbízatásomról tisztelettel jelentem n közgyűlésnek, miszerint közügyeink és egyleti életünkkel szemben oslentativ hidegséget és minősít hetlen közönyt tanuaitó Láposi Béla lag urat az iránt, hogy egyletünknek vagy legyen tényleg tagja a ez esetben alapszabályainkban megszabott kötelmeinek anyagilag éa erkölcsileg feleljen meg, vagy pedig kímélje meg az egyletet sms kellemetlen állapottól, hogy a testülettel szemben tanúsított sértő magatartását továbbra,is türoi kénytelenilessünk, jegyzőkönyvi díivonattal értesítettem, a melyről, bogy 6 tudomást szerzett, privát ulon alaposan értesültem. A mult gyűlés óta különben az egyletet különösen érdeklő mozzanatok nem történtek. Kelt Szepetnek, 1888 junius 88. STINGLY KAROLY egyleti elnök. IL Jegyzőkönyv. Felvétetett a kanizsai járás községi és körjegyzők egyletének Szepelneken 1888. évi junius 28-án tartott közgyűlésében. Jelen voltak: Stingly Károly egyleti elnök gelsei, (irünfeld József egyleti jegyző sormási, Fe-renezy János pénztárnok kis-komáromi, Pandúr Ferencz sárszegi, Únger Alajos langvizi, SJarzainazky György galamboki, Dénes Ferencz saepetneki, Dénes Béla bakónski körjegyzők, Hoffér Ferencz Nagy-kanizssi vá-roei jegyző, Nagy Ferencz galamboki okleveles segédjegyzö egyleti rendes, Dr. Fülöp Kázmér nagykanizsai ügyvéd liszíelefbeli lagok, Lerch Jenő, Nensíedler József segéd-jegyzők. Elnök a szép számban megjelent tagakat üdvözli és a gyűlést megnyitódnak nyilvánítja, felolvastatja as elnöki jelentést valaaiat N.-Kaai/sán (VI- Vll. kerület) 1887. éti szeptember I»-áa tartott közgyűlés jegy-sttfejvét. As elaöki jelentés és a mnlt gyűlés jegyzőkönyve észrevétel nélkül tudomásul véleietl, utóbbi egyszersmind hiíeleaiMpIjk. Elnök bejelenti, hogy Láposi Béla Légrád községi, Vehofeics Adoll szeolbalázsi és Szemző Gyula morakeresaiuri körjegyzők nem jelenrek meg, előbbi elmaradását súlyos betegséggel indokolta, utóbb nevezetlek elmaradásukat netft igazolták. Lftposi Béla Icgrádi községi jegyxö távol maradása elnökhöz intézett levelében felhozott indokoknál fogva igazoltnak kimondatlk, Wekolaila {Adolf és Szemző Gyula tagtársak meg nem jelenése fölött sajnálkozását jelenti ki a közgyűlés különösen Webofsica Adolf tagtára ki már a mult gyűlésről is minden igazolás nélkül elmaradt és azt még utólagosan sem! tartól la érdemesnek bejelen leni, daczára, bogy a jegyzőkönyvben azért némi megrovás is érte, mindkettő az egylet iráni tanúsított közömbösség miatt a jegyzői árvaház javára fizetendő 2—2 forint bijsággal sújtatnak, melynek beszedésére 'és illető helyre eljuttatás végett pénztárnok : utasít-tátik. Pandúr Ferencz sárazegi körjegyzö in ditványozjn, bogy Kováca Béla járiásj^iró ur, ki iránt a jegyzői kar 12 évi müktfdéfre alatt mindenkor a legnagyobb tiszteletiéi iviselte-lelt, — távozása alkalmával a jegyzői kar-lói löüént szívélyes elbucsuzásáért jegyxO-könyvileg jköszönet nyilvánitlassék. I Az indítvány egyhangúlag lelljpsedös-j sel elíogadlatlk. Kovács Béla volt nagykanizsai járásbtró urnák szívélyes bucsnvqielé-ért a nagy-kanizsai járás jegyzői karn hálás köszönetét nyilvánítja, egy úttal megérdemeli előléptetéséhez örömét kilejezve,;kívánja — hogy jtivö pályáján szakavatott munkáa-ságát a megérdemelt elismeréa koronázza, egyleti elnök utasiuatik, hogy ezen:ihatáro-zalról Kovács Béla volt kanizsai jlrásblró urat jegyzőkönyvi kivonattal értesiiajB. Kerenczy János egyleti pénztárnok , bejelent i/hógy az országos jegyzői árvaház javára megszavazott 100 irtot még nem küldötte jfendeltelósi helyére Tudomásul vétetik ugyan, de íegyullal pénztárnok utasiltalik, hogy a 100 frlot legközelebb rendellelesi helyére juttassa el, Grüofeld József egyleti jegyző ;j kéri a közgyűlési, hogy egyleti jegyzői működése alatt felmerüli tényleges kiadásai j ozimén & frt téríttessék meg. Egyleti jegyző négy évi működése alatt felmjerült postadíjak ós egyéni kiadások czimén 5 frt megszavaztatík 1$ péuz-tárnok annak kifizetésére ulasitlatik\|l Unger Alajos kérdést inléz, jbogy az alapszahá yok értelme szerint a választmányi gyűlés V4 évenkénthmiérl nem I tartatik meg. • Elnök válaszában kijelenti, hogy nagyobbrészt évnegyedenkeni közgyűlés 1 arialik és ézt megelőzőleg az igazgató fválasztmány is értekezik, külön választmányi gyűlések ez bkból nem tartatnak, mely választ a közgyűlés tudomásul vette. Elnijk a jövő gyűlés helyéi és idejét mngállapitani kéri. A jövő gyűlés helye Galambod, idejeül pedig szeptember hó II fele állapitiátik meg. Egyéb tárgy nem lévén, élnök a gyűlést bezáija. GRÜNFELD JÓZSEF STINGLY ?AROLY egyleti I jegyző. egyleti [elnök. Á helyzethez. I dán királyfi Némát- ét Oroszország birálaá-pá vinni magával nábzajáiidékul a J nélkül hogy aal várnák ai országtól, miszerint orosz hatalom alá hdlyezkadjék. Vatfeartr sógora kedveért pmondana a czár Oroszországnak minden előjogáról liulgáriibae, mely a berlini szerződés haíározmányaival nem állna Öaijthangbaá s ezzel á többi sz gnata-rius hatalmaktól alvetine minden okol!, hogy a kompromíssum utján választott fejedelem kormányra lépése ele nehézségeket gördítsenek. Ha helyesei e zoziéstk és van okunk helyeseknek tartani pket, ügy nemsokára látni fogjuk a pé erhtfi találkozás gyümölcseinek érését A korpprohiiSKzum azon világításban, melyben a fenlírtkk állal látszik, ránk nézve sem lenné elfogadhatatlan, föltéve, hogy azt megelőző práemwszák nem I erőszakkal idéztMneklelő, han^rn ónmaguk-lól következnek he. Hogy I V^ldcmár herczeg sógora a czárnakl az neiri fog okol képezni, bogy fit részünkről e1 ne fogadtuk: tialten-ber a czárnak valóságos unokatestvére volt és mint fejedelem mégis orsiagának s annak független, önálló fejlődésének szentelte magái, fcs a dán berezeg Anglia leendő királyához is énp oly közeli rokon, mint a czárhoz. Röviden, Valdemár herczeg megválasztása minden szemponjbql békés megoldási esz-mint \|i\| s nem ériékle-e fenmaradáaa iránt: a is iBtjl! allol, hogy kísérletével nálunk) dehézaébel gerjeszt. (itési Idsér lelet kézlünk nem kezdett Vilmos hdkozw is letine; lorma-:özl a!'köztünk teljesen áll feni tárgyi difTeren-uiek létesítését tagadni ai) méjfoldódnak megfelelő tények által. A mint jÓroszorezág megszűnik a Balkán felazigetén gyilkolást, gyuj-logalást s polgárháborút bkitni, a mint kezet nyújta bolgár] kérdés oly megoldásához mely a bolgár népnek a szabad, önálló, nemzeti és kuliurálii fejljüdéai meghagyja, megszűnik a feszültség közte és köztünk. A tűzoltó egylet köréből. Bécsből irják a »P. C.«-nek; • Miután Vilmos császár látogatása a czárnál megtörtént s a német császári flotta Svédország felé halad, hogy azlkn [Koppenhágánál horgonyt yrssen: most már lehet ítéletet mondani a császártalalkozáiról s annak esel leges kővel kezményeiröl, mely ifélet igényt tarthat a nyomósságra a nem kell félnie, hógy a lények állal ntölag megezá-foltatik. Ártól, hogy a két uralkodó közt határozol!, a részletekig kidolgozott m\|Bgállaj)0-dáá jött [létre s Giers és Bismarckj Herbert állál saazaazokba foglaltatott? szó sím lehel. A csáazártalálkozáa alkalmából a azzal ász-szeköiietésben semmiféle államokmácj sem lelt szerkesztve; ezt itt biztosan tMják.j A két csásaár természetesen politikáról is beszélt, s nevezetesen a keleti, különösen a bolgár kérdésről is volt köztük eszme vált ás s alig tévedünk, ha feltesszük, hogy a látogatás, mélyet Vilmos császár a dáa udvar nál tenni szándékozik, nem csupán j az általános bézeszükrégböl ered, zpelylyel a fiatal német császár el van lelve és hogy a Ho-henzollern kiengesztelésül nem üres kezet nyqjt a (jlücksburginak. Itt hiszik is valamint aa ide érkezett jelenlések szerint Pé-tervárott éa Berlinben is hiszik, hogy Vilmos osászár Kopenhágában azemélyes bsráiaágán kivül a Némslbirodalom jóakaró éa erélyes támogaiáaát ia fel fogja ajánlani aa esetre, ha Valdémár berezeg elhatározná magát a bolgár fejedemi méltóság ellogadáiára. Hogy aa neki l#ia\|ánltsssék, nem lenne nehéa el-j érni; jCofyurg Ferdinánd Bulgáriában már teljesen éft^poit s a bolgárok, kik Valdémár kerczegei már egyszer aetválásziéttákJlféi-aégkiv&l! annyival aziveacbb\|n adijik rájaat vautukat, minthogy arnltal eleve biztoeak, lemének, hogy nem hiába válaaatolllüí s a köznek ígérkeznék, len kezesség a bék német c^ftszár nem Közvetlen né s Uroázorsy.ág Kb/,,t cskszár. Ez híu rá ilag Oroszországi barátságos viszony ciök pedig, melye nem lehet, legjóbl tlB&félék. Felhívási Nagy-Kanizsa wirobtiszell polgáraihoz! A nagy-kanizsái önkéntes tűzoltó egy-lét szerződést kötött az >ElsŐ Magyar Alla-láinos Biztosító j {Társaság nagy kanizsai fóíügynökségével aieoii czéiből, bogy a város éa közel vidéke ; polgársága által kölendö biztosítási üzletek utján a!nemes czélu egylet hathatós támogatásában részesüljön. Elvállalta ugyanis áz egylet a nagy tekintélynek és bizalomnak "örvendő biztosító társaság ügynökségi képviseletét, miután ezen első rangú házai butositó társaság mely évenkint ezreket áldoz nemzeti kóz-czélokra, s mely különösen .»tűzoltói intézményt ugy az orazág fővárosában, mint a vidék legkisebb helyeúi ia készséggel támogatja, a nagy-kanizsai önkéntea tűzoltó egyletnek is nemcsak évi segélyt nyújt, de ezen-kívül azon bizlojúfási üzletek ntán. melyeket az egylet által yezelati biztosítási ügynökség köt, az egyletet tekintélyes jutalékban ia réaábsit^ TekinWte!; ezen körülményre,, bizalommal fordul a vflros nagyrabecsült polgáraihoz azon kérelonjmel, hogy. lakházaikai, gazdasági épületeiket, bútoraikat a mindennemű készleteiket a tűzoltó egylet állal vezetett ügynökaégnél biztosítsák tűzkár elleo. Igy közvetve jelentékeny] anyagi segélyt fog nyújtani a polgárság a tűzoltó egyletnek, mely ezen jövödelemmel szertárát gyarapítva a veszedelmek idején j halhaióaabhan védelmezheti a polgárság vágyónál Minden polgártárs, ki a tűzoltó egylet utján bialoait gvarapitja a tűzoltó egyletet, a nélkül, hogy [Közvetlen áldozatot hozna. S a polgárság, melynek szerteszórt löbbbféle társulatnál eszközölt bistosilássi után eddig sem magának a bolgárságnak aem a a városi lüzollóaágiME ily közvetett haszna nem volt, hatalmas Segélyt nyújthat ezen as uton a tüzolló egy lelnék,, ha bizlosiláaaival ügynökségét bízza jraeg, Az »Elsö IJagysr Általános Biztosító Társaság* szolidságára, igazságérzésére és ^méltányos szellemére elég egyszerűen hivatkozni, felemlítve még azi, hogy a tűzoltó egylet ügynökségénél a legelőnyösebb díjtételek mellett flskösöltetafk a biztosítások. As ügynökségij iroda m egyleti laktanyában vani\| bol a; bjaloaílási bevallások Scherz Emil síivjattyus liszt, mint megbizoU által mindenkor fel vetetnek. A nagy-kabisfai Őftlt. tűzoltó egylet nevében: tjo a nagy kanizsai önkéntes tüioltb egylet elnöke. - IdŐj napsugarak ége leien égboltoaal a ki megbüzhai az árnyék, min - Hámi ásók kéies erki áa. A kánikula itt van. A lő tusai ialnek le a felleg-ál ; szeranoaés ember most, la magát [valahol, a hol lőbb a lény. jNlmelykor ez isió. yrlantt kaja. Nemes £r-Icsü leányafsznny áldott (?) iniximl Paliipha ment yi pe^ig a bajon átesett, állapotban levé erbéí lel enni. 1__. ____ csecsemőjét vistzah ízt a i városba éa Sc\|al fér nevű assfaloanál aeg/onuli vele. Az anyaságba azonban csakhamar beleunván, , egyik napon magtrT hagyta a kát hetes kis ártatlant, aö kelme ajrQipglgiil elpárolgóit a városból. A gyermek ily ^bagratott állapotban meghalt RendŐr-onjMÜag fel ia bonczoltatott, mely vizsgálat hiányos láp-! lálkozás és holmi rugdosások általi balált konstatált. Ezután a törvényszék ia közbevetvén magát a gyanta esetnek, feláaatia a hullát s szintén orvoei vizsgálatot rendeli el, mely ugyanazt véleményezte. — A vétkes anyát most mindenfelé körözik. — A pécsi kiállítás nagybizottsága I hó 14-én déíufán 6 őrskor gyűlést tartót! melyen a bizottság lagjai igea szép számban jenlenlek meg s melyen maga Kardos K. főispán elnökölt. Fölhívásáé Nádosy Kálmán végrehajtó-bizottsági elnök és dr. Zára}'1 kiállítási Utkár az eddiki működésről rövid áttekinfésl nyújtottak. [Most a nagy bizottság dolga a kitünteféeek természetének megállapítása s es vételeit hapírendre. Az erre nézve elkészült szabályáétól a inkár mindjárt föl is olrasla a annak némi magyarázata képen megjegyezte,] bogy az érmek mellett díjú-, dicsérő éa elismerő oklevelek lesznek, továbbá, hogy a minisztérium a hozzá intézett fölterjesztéseknek 'engedve kimondta, bogy ezeotu! Magyarországon is fognak állami érmek kiadatni. Ezek folytán a pécsi kiállítás lesz az első, melyen állami kitüntetések is fognak osztogaiiatni és pedig 40 darab részben ezüst, részben bronzérem. Föltételül kikötlelett azonban, hogy ezen kitüntetésben csak a kiállítók által közvetlenfii éidekelt háfom ajegye iparosai és néhány iparostanoneza résáeaiibeiök. Csak , sz ipari a forgalmi érdemek fognak éremmel kitüniettetni, a mezőgazdaság, háziipar stb. terén kitűnők pedig csak oklevéllel tüniettetnek ki. A kiállítási érem csak egy féle lesz, a tulajdonképeni érdem, á melyért a kiállító kitüntetésben részesül, ez oklevélen lesz jelezve. Az oklevelek ílrinyi Sándor rajztanár rajza után készülnek és igen díszesek lesznek. Különböző jeletaondstok lógják rajtuk a kitüntetett érdemet jelölni. Ilyenek/ »Verseny képességért«, j>Kivilel képességért, Uj iparág meghonosításáért Uj találmányért, »Fontos javításért stb. A A kiállítóit tárgyak készítésénél közreműködők csak oklevéllel tűntétietoel^ ki. A jury szakérlök, kiállítók és logyasztók köréből alakitlalik, a szakegyletek kiküldötteinek belevonásával. A jury működéáének meg- • kezdése elölt á kiállítók a jury tiszteletére i bankettet rendeznek. A kiállítás augusztus hó U-én d. e. 10 órakor Kárdos Kálmán főispán diszelnök által fog megnyittatni ez alkalommal tiazteletj meghívók fognak küldetni a polilikai, gazdasági, közéleli stb. kitűnőségeknek az orazág központjában, a 3 megye celebritásának, hatóságok fejeinek. Jelen lesznek a megnyitáson la kiállítók, továbbá akik 1 frtos belépti-jegy gyei lépnek be. A megnyitás napján, délben nagy bankett rendeztetik, melyre az. aláírás ivek legközelebb bocsáttatnak ki. A főispán a titkár eme jelenlése után azon reménynek adott kifejezést, hogy a nagy bizottság megelége-1 déssel és köszönettel veszi tuidomásul a végrehajló bizottság eddigi fáradozásait s föl- • kéri a nevezett bizottságot, hogy a jövőre nézve ugyanazon Önfeláldozássá! lolytassa működései. A nagy bízottaágnak ezután csak egy gyűlése lesz és pedig már a kiállítás után, ahol a végrehajtó-bizottság végleg beszámoL A nagy bizottságnak föladata most már, hogy a kiállítás látogatására buzdítson mindenkit, kivel csak érintkezik, etlől lüggvén a kiállítás sorsa. Erre kéri ismételten a nagy bizottságot, s a hírlapirodalmat. Esek u'án a főispán a gyűlés! feloszlatta. — Lapunk kiadóialajdooo^a, Fisehel Fülöp ur könyvkereskedést nyit Kaposvárott, s azt már be is rendeste. Jó sikert kívánunk a vállalkozó könyvkereskedőnek. — UJ káiwaa. Horfálh-Sri.-Miklós somogymegyei községben e bó 25-én Dr. Mayer Ferencz urat választották meg egyhangúlag körorvosnak. — A Mura folyását Alsó- ás Felsőszemenvétől egy qj metszett meder által legközelebb már elterelik, mintán erős sodra Also-Ssemenyét nem addig feljes elpusztítással fenyegette. Hullámai már a belső telkeket moasák s pedig oly rohamosan, hogy a tavaszig okvetlen bekövetkeznék a legvégső kataszirófa. Méiió elismeréssel adózunk azért az Illető minisztériumnak, hogy kéae- ' delem nélkül elreodelie a ssükséges munkálatot, mely jőxö hóban meg is kesde^k nem kis öröme és megnyugtatásra a fenyegetett lakóknak. a — Fürdőkből. Upikből írják Oe-kűnk: Kies gyógyfürdőnkben a fürdői ssison elérte legmagasabb fokát. A lakások telvék a számosan vannak távolabb vidékről is, kik egészségűk visszanyerése érdekében itt időznek A (Ürdöigazgatóság ez idén is sokat tett a fürdőző közönség kényelmének emelésére. Különösen kiemefsndönek tartjuk ea alkalommal ia Dr. Unhtim LipM sanatariumát, melynek mindea helyisége el van foglalva s hol a vendégek kitűnő ellátásban s gyógykezelésben részesülnek. A, betegápolói Üsstet két vörMtersaat egy* leli betegápolónö végezi. Mondhatjuk, bogy hovatovább minden igénynek ineglelelö leea ezen gyógylürdö, s méltán versenyezhet a hasonnem ü küllöldi lürdökkei k Jód viza általában páratlannak no elismerve- Aa idén Jftbb gyermek is kereste már fel, mert tudvalevőleg görvélyea bántalmaknál párat-Ím • víznek gyógyhatása. G remekek pedig u említett Sanstoriumban kiváló gondozás -bt® ée ellátásban részesülnek aránylag jutányos áron. — fr ftrrfeiátogauttság A daru-vári fürdőben sz utolsó kimutatás ssarini 813 vendég tartózkodik. Városunkból Dr.\ Mfy Kámér idős ott nejével. — Halálozás. Horschetzky Róbert 11 éra* korában maghalt. Békt hamvaira. — Kia-Kaulzaán iíj. Kelelz Fe- <enez és családja gomba-mérgezésbe esett, rendőrség gyorsan alkalmazott fekete kávájának azonban sikerült őket minden nagyobb bajtól (negmenteni. ' — Hova jutottunk! Killer H helybeli kereskedő már tőbb izben panaszt emelt a rendőrségnél, hogy üzlete sjtajában 3-4 naplopó suhancz ólálkodik naponkint s őgyelgésükkel még vevői ki s bejárását is akadályozzák. A napokban aaulán megjelen egy rendőr a faczérok eltávolítására, mi azonban csak részben sikerült neki, miután \ a kamaszok egyike, valami Hirschel Gyula netü jómadár az engedelmességet kereken megtagadta/eőt rendőrünket egy alkalmas pillanatban arczul is bérmálta. Erre még két .rendőr is odt sietett, hogy hősünket a méltán kiérdemelt dutyiba kísérjék. Es mi történt ? Három, magát as intelligens osztályhoz számító egyén ietorkoljs a rendőrséget s kiszabadítja körmeik közül a haszontalan naplopót Hát mi ez!? -— Mit várjuok akkor aa alsóbb néposztály felfogásától, ha még az értelmiaég is védelmére kel a napról-napra veszélyesebben mutatkozó legyeimet lenségnek. Hova vezet ez; ki fogja majd "első sorban megsiratni?! — A neveket még ezuttsl elhallgatjuk, de elvárjuk rendőrségünktől, hogy reputatiója érdekében mindent el fog követni. — Tévedés. Az orosztonyi halárban ^ levő • Örömbegy < szölőpásztora közelebb valami fehérségei látott a barázdában mozogni. Mi is lehetne ez más gondolta magában, mint valami ólálkodó macska és uescau neki! rá IŐ. »Jaj!« hangzik lel erre a levelesből, hol macska helyeit egy magyarod! legény guggolt természetszerű ösztönből. Kapott vsgy 10—16 szem sörélel, de ssok eltávolítása után egyéb baja nem leend. — A keszthelyi esénakáséegy • Irt folyó bó 25-én Keszthelyen, a nemzeti szálloda helyiségében, alaptőkéje gyarapítására tánczmulaiságot rendezett, mely minden tekintetben igen jól sikerült s az egylet alap-tőkéiét — mint hallottuk igen szép összeggel gyarápitoita. A tánczvigalom melyen a négyeseket 82 pár tánczolta, csak reggeli 5 órakor ért végei. — As aratás Keszthely vidékén javában /olyik. Gabonatermésünk általában kielégítő. Az árpának s hslylyel közzel a ti)bbi gabonának a majd egy hóig tartó folytonos esőzés sokst ártott. — TlllámieaapAa. Balaton-Vörs község legelőjén tolyó hó 20-án a villám egy szegény ssöllér tehen't as együtt legelésző csordábsn agyonütötte. A közvetlen mellelte lévő marháknak semmi/baja sem lett. * — Aratási eredményünk — Szt. Gróth vidékén legnagyobb részben csűr-Jje takarítva van már; jóllehet a hordás I még egyre tart. Egyes próbscséplések bizonyítják, bogy a rozs buza megadja keresztje mérejét, csak bogy bajoaan megy a kicsép-lése, minthogy a nagy és tartós esőzésben a gabona megszivósult sőt sok kepe ki is csirsotl Zab most érik. Kspás növényeink szépek, de a knkoricza már sokalja az esőt, • itt-ott sárgulni kezd. Szöllő nagyon fejlett, a szemek nagyok és világosak. — A péesl m, kir. posts és távir-da-igazgatóság a szolgaszemélyzet egyenruhásaiéhoz tartozó különféle téli és nyári ruhsdarabok, mint posztóköpenyek, posztó-bekecsek, téli és nyári zubbonyok, téli és nyári,nadrágok, posztó mellények, darócz köpenyek és munkás kabátok szállítására pályázatot hirdet. E pályázat közelebbi ada- . lei és föltételei a hf lybeli posta és távirdsbivs-lel lőeökségénéi betekinthelök. Ajánljuk ipa-rotaízk figyelmébe ezen szállítási vállalatot. — Beíratta a budapesti álla- j sml késéplparlakalába. A jövő tan- I évre ss állami kösépipariskola építészeti szakosztályába 16, a gépészedbe 20, a vegyészetibe 8, a /émvssípariba 6, a faipari \| szakosztályié 8 tsnuló vétetik tel. Rendes ! tanulók gyanánt; beiratkozhatnak: a) ssok . kik as iparos tanulók számára szervezett bárom évi lanfotyemoi bevégezték s lega-lább is jó osatályzstn bizonyítványuk van. I b) szók, akik a polgári Iskola, gymaa>ium vagy realískoia négy alsó osztályából jó ( osztályzata' bizonyitványt nyertek, e) ipa- j ros segédek és mindazok, kis ss t) vagy b) j poetbea kívánt készültségüket felvételi vize- I gáiaí alján bizonyítják. Alfajéban megki- j vántsiík, bogy t belépni kívánó növendék tz általa választott szakcsoportbefi iparág-ban gBár előre gynerlatot szerzett s lega- \| MM is ttot kél havi nyárt szünidő sitit amely után a kőzéttlpariskolába akar lépni a gyakorlatban foglalkozott legyen. A belépni kivánó tsnulók megyei, városi «tgy körorvos hivatalos bizonyfiványnyal lartosnak igazolni, hogy ép és egészséges ttptalkatá-suak. Bővebb felvilágosítással késtaegesen szolgál az igszgatóság (Vlíí. Sándortér 4. szám.) — Lapunk mai számához ilfjj Cse-miis Károly látszerész és óramüvéítz körlevele van mellékelve, melyre felhívjuk l. olvasóink figyelmét. Irodalom. — Asttassea aieaiadólörvésyek ; ezime alalt jeleni meg: az 1888. XX. I. es. \| Az ideiglenes vámdijpótlékról. 1888. XXIV. t.-c. A szeszadóról és sajtolt élesztő megadóztatásáról. 1888. XXV. t.-c. A kisebbik adótétel mellett termelhető alkohol mennyi-j ségnek felossiásáról. Jegyzetek és magyará-'zatokkal. — Jelenlegi aseszadó rendszerünk I nemcsak pénzügyi, hanem nemzetgaidáazati tekintetből is telette hiányos, s mindkét tekintetből nagy mérvben igényelte a korszerű reformot. — A szeszadó sokkal csekélyebb volt. mini a mennyit az álllam jogosult lehetett követelni, megfelelöleg a he-1 lyes pénzügyi politika elveinek; njig másrészt a szeszipar kifejlődésének nenj előmozdítására, hanem hátrányára szolgál?. Azért a jelen törvény, mely mindkettőre nézve gyökeres reformokat létesít, teljesén indokoltnak tekinthető. Sőt nagyon Jis ideje volt már, hogy törvényhozásunk h intézkedjék a szeszadó felemeléséről, mi különben fontos közerkölcsiségí s közegészségi tekintetből is helyoselbetö. — Eddigi rendszerünk irányelvéül szolgált; a termény mennyisége a 75 fokkal meghatározott átlagos fokiartaima alapján való megadózlalá. s a beczelrésésre szánt Űrméret termőképesség? szerinti átalányozás. Ezen adóztatási mód hátrányokkal járván,, a jelen iiszta fogyasztási adó hozalik be éá pedig mind azon szeszlöződúkre, melyek eddig a most eltörölt adóztatási módnak voliak alávetve, valamint azon szeszfözüdékre nézve is, melyek borhulladékok, törköly, síb. feldolgozásával, szeszes folyadékokon kivül borsavas sókat is termeltek s melyek a termény mennyisége s teljes foktartalma alapján adóztak. Es ezen fogyasztási adó abban áll hogv a szeszlözdék által előállított és belföldi fogyasztásra szánt dzesz a teljes meny-nyisége és tényleges foktartalma alapján fog adóztatás alá vételei. — A kisebb szeszfőzdékre nézve azonban, melyek közönségesen üstfözdének neveztetnek, kivétel állapit latolt lel s ezekre nézve a fözö {készülék termelő képessége szerinti átalányqzás, s a szeszfőzővel kötendő szabad egyezkedés, megváltás utján a várható slkoholmeonyM aég alspjáni úgynevezett termelési; adóztatás fog feniartatni. S ezen kisebb szeszfőzdékhez soroltainak azon szeszfőzdéje is, melyek gyümölcsöt, törkölyt, bort borseprőt, mustot, mézes vizet és sörlőzési hulladékokat szoktak feldolgozni. — Általános ismeriöül ennyit írhatunk a jelen könyvről s hisszük, hogy ajánlatunk majdnem felesleges, mert ezen már augusztus 1-én életbe lépő törvényt egyetlen gazdász nem nélkülözheti ép ugy mint minden egyes szeszfőzde tulajdonosa sem. Megjeleni és ksp haló Lámpel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari gönyvkereskedésében. Budspest, Andrássy-ut 21, ára 50 kr. — UJ könyvek. A Franklin-Társu-lat kiadásában Budapesten, ujabban megjelenlek: Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 286. sz. Chateaubriand F. A vértanuk. Franczia eiedetiből fordította Dr. Rsda István. 1 frt 20 kr. — 237. sz. Ouida. Égy orgonáig- Elbeszélés. Angolból fordította Haraszti Gyula. 30 kr. — 238. sz. Simái Kristot. Igazházi, egy kegyes jó atya. Mulatságos játék öt felvonásban. Második kiadás. Bevezetéssel Erdélyi Károlytól. 80 kr. — 239. ss Heyse Pál. Két rab. Beszély, németből fordította R M. 30 kr. — 240. ss. Púljy Albert. A báróné levelei. Bessély. 30 kr - 941. ss. fizoárrfá. Költői elbeszélés Abúl Kássim Msnszúr Firdúszi >Sá'i-Námé< csímü mövéből.. Perzsából fordította Fiók Károly. 30 kr. — 242. sz. Gríllparter Ferenci Medea. Szomorújáték öl felvonásban Németből tor-difofta/'Hegedüs István. 30 kr. — p243. ss. Erdélyi János. Aestbeliksi előtanulmányok 20 kr. — 244. ss. Taine Hippolit] Ad. A görög művészet bölcsélele. (Nyilvános elő-seások a -»L'école des Beauxajjls«-ban.) Francziából iorditolis Dr Ferencsi Zoltán. I 30 kr. — 246. sz. a németalföldi művészet bölcselete. Francziából lorditolia Dr, 8zántó Kálmán. 30 kr. - 246. niEliot György. Bede Adám. Regény, angolból fordította Salamon Ferencs Tl. kisdás. 1 írt 00 kr. — 247. sz. Bayte Bemérd. Az esernyő. Vígjáték egy felvonásban. Angolból fordította Csiky Gergely. 2(1 kr. -v 248. ss. Ballayi Aladár. 1. Frigjrs Vilmos porosa kifjály. 30 kr. — 249. sz. BJőmstjeme Bgörson. Leonsrda. Színmű négy felvonásban! Fordi-lottd Káiffy Titusz. 30 kr. Kuguduág. HtRDETÉftEK „Aalea4a" osztrák-franczia élet- és járadék-bistosilé társaság, ö Kegyelmessége, Czartoryski Coostatalin heroseg elnöklett alalt mull hó 18-án [tartáloU meg a társulat V-ik pendes közgyűlései \|)r. Klang J. igazgató által beterjeszt ele számadó jelentés eonstaláljs, bogy az üzlet fejlődése az 1887-ik évben Örvendetes lendületet vett. Uj kötvények 5,100.808 frtny lőUéről állíttatlak ki, és az Összes' biztosítási állotriány, az év végén 36 628,579 frt^a rúgott fel. Az uj biztosítá-»k között csoport és elleobiztositások egyáltalában nem fordulnak elő, hanem kizárólag haláleseti és élejtéseti biztosításokból állanak. A díjbevétel Í&7.551 frt 69 krt tett ki, tehát 48.560 frt 17 ikrral többet mial tavaly. Az összbevétel 5,<)lp.694; frt 49 krra rúgott léi. A biztosítási szerződésekből folyó kifizetések igen tekintélye összeget 1,1(50.501 Irtot tettek igénybe. Ennek daczára a díjtartalékok emelkedtek 4.102,609 frt 45 krra, tehát 186.745 frt 60 krraj többre mint az előző évben. Az üzlet kezelés Összes költségei a kiadások rovatában! teljeseri ki vsnnak mutatva és leírva. A közgyűlés 4$-ok osztalék kifizetését határozta el. Felelöe szerkesztő: V A H ii L A J Ö N Badapaat 188$.] T-Paliskáa 1887. Laeéea-t«8.\| ■agy dísz okky.j I Araayérem. \| I Diaaaklatél íj Elit József Íj ea. is kir. na sat Fartlaaé mkihiairt eeaMaft- és vlahaUaa ata gyár BEOCIIlfBAlV. fff" KitpoiUi iroda i$ ralctir: Budapesten ?. 1., RÉlf-ratpar! 8- szára ajíalja a I. épiiéw és épííőmwter aaak. tyikméá vilhlatak, földbirtokosok, kftnéfi <a •gjhási elüijáróíAgok, ralaaiat a a. é. éfftt kútöuég baoMt IsyalaiU ujit grártoányn. líb 22—30 §ortland - cement és vízhatlan meszét, aalyak niadaakor agyaaJö jé alajaéjksa M^ árjegyzék s as agyarásat kl vámatrakéasaéggermiegkAldellk. Kacakaait 1871 Jalat kim. j Dj vídtt 1875. Arany traa. Szeged 1878. { Érdem-fon. ' Tríant 1882. Arany éraa. Kiviteli-liáz TICHO BERNÁT, Brünn, Krautraarkt 18 saját háziban, utánvétellel küldetik: \|Njáii<a\|EÍigaíu Uanuték tgy t«\|ws fcráAttaajra mf«h»tii 6.40 ««t«r «xí!m fl. Z. Háromszoros legjobb niiöaég $.). tál a^la 10 nétor fl. S.SS Gyapju-loden dupptjux, Ia«. rgy <BÍje« Bfi-rakára minden saialiaa. 10 néUa I. 4.- Bgy vég Osíord ■mhitft Iegj«l>h minS»ég 30 rf teljes fl. 44g>» Jaqnard szövet 69 lUu. raélw U'gojabb dstaiaa tO métír tl. a.SO nancia voal uopplmélaa,] a Mtartéskbb tgjr loljes rakira 10 ajétar j S.50 Indi-JTo-ule FUgyapja dapplasMlaa, agy tat-jaa rubárai 10 éétor fl. S.— Fraacaiá papJaaUiaa aiadaa siaia saiabaa csikós ia koeakáa, a lígujabL dapploszélea 10 mater fll e.5o. Fekete terno Saáaa gyánaiajr dapplaaaéles, HJ teüeajrakán iu a»ét«r fl. 4.SO Tlz méter Terao jralonre dapplaazélea, tinta gj-apju minden divataaiabaa \| fl. 7. Tiz míUr kjocakáa \ Hojuszoveti 60 etm. axilái. Iegujbb De«iaa fl. 2.S0 10'aétar egy caiaaa wUraka, muetutw. fl. S.— Cosmanosi cretton 10 méter BMahatö egy teljoa rabára. fl. 2.50. HSTői ingnek aröa v&izunbúl csipkével 6 darab fl. zjas. Egy vég HAZIVÁMXOX u X fl. 4.50. .'/i ^ n: fl. 5.50. Egy vég Idug'-szgvés /« aaélee Ü0 rví teljes, jobb miat várton II. S.— Egy Vég CHIFFON 30 rif finom tl. BUM legjobb mi aSaég fl. MO. Angol-Oxford !a legajinlbatóbb. \| 1 vég M röf 11. e.50 Egy rip8-g&r&itor& 9 ágy ia 1 asztalteriló aaljraa-rojtosattal fl. 4 M * Egy Jate-garnitnra 2 igy éí 1 aataitaritfl rajttal 11. ajso Jut 6 Függöny török minta egy teljes fogguay. fl. 2.30 Gyapjuj-rips minden aaiakn, 60 dm. náiea 10 teüu t UO KANAVASZ I vég 30 röf ibolyminii fl. 4^0 80 „ vörös fl. 5JZ0 Cíara-kaaavtaa 1 vég dOrSfibolyuaiat éa piros fl.S HM széíjff 10—12 méternyi maradékokban fl. S.M. Kgy nyári felöltő-kendő •/, hossza fl, tJO Egy Xiópokrócz 190 etm. boana 180 ctmJ széles igen jó aúoMrg fl. IJW. ŰRI-INGEK saját gyártmány, febir é<í aaiaaa 1. faja fl. IJM.lt. faja II. 1JO $01 ingek ckifoabótéa váaaonból kimrarráaaal. 3 drb. fl. 150 Foeort^Mvltell-g^T^rLxaktár. \| Enni pwMet maradék 8.10 a, hoaua tejies ftrflftlttayia á. a.75. 0 Jó alkalom vételre B Biüoh posztoniaraJék Maradik egy teljes íérfl-Olthnyre 8.10 m. fl. 4.50. Brttii firaüzfrei maradék 3.10 a. hossza teljes férfi öltönyre fl. S.SO •sy FilSltoisövit legfinomabb mtnüségegy teljes kló ifca. fl. S.— Kintik és áíjsgysékak isgysa éa bénaaatva. Kag asm felaUk árak minden sakézaég nélkül bénaaatva viaasavétstaak. 12828\|ni. 1888. Zalavármegye aÜapánjától Hirdetmény. A viz ogí törvény (1885. évi XXíll. t.-cs. 191. §-a értelmében felhívom a megye területén létező azon vizímüvek és vishassnálati gosítványok tulajdonosait, kik a jogosítványukra vonatkozó engedélyt, s illetve a 20 [évi hkborithatlan gyakorlat igazolását az 1886. évi I34S0\|ni. sz. a. kibocsátott; hirdetmény folytán 1887. évi jtnnár hó 1 éig nálam be nem jeleiifették, hogy 6 hónop alátt vagyis 1880. év lebroár l-ig (bezárólag) a vízjogi törvény IBI és a vízjogi törvény végrehaj tása tárgyában kiadott 45689(85. ss. rendelet S— 5 értelmében as engedélyért folysmodjanak, különben jogosítványuk elenyészel nejt tekintetik, Is vízmüveik felett t hatóság intézkedik. Megjevyeztetik, hogy tz engedély elnyerése czéljátóf benyújtandó beadványok p egyéb iratok t vízjogi törvény 191- §-ának második bekezdésl ér elmében bélyeg- ét illetékmentesek. A) folyamojdásí kötelezettség minden hatótági engedélyre szoruló vízi munkáin tulajdonosára kiteljed, tehát öntözési, lecsaáolási, ármen-te Bitóm ipari vállalatokra, továbbá nyilvános ét mtgán vízvezetékekre komj>ok1és léyekj-e, nyilvános ás magán csatoniákra, védgátakra és zsilipekre egyiváát érvényét. Kiélt jCala-Kgerssegen, 1888. julius 7-én. 208 l Csertán Károly sk. alispán. / ■•ly czigaretta papír a legjobb! füitti^I • \|tilif~ Ezen minden cngareitázóra nézve nagyon fontos kérdés mér V I - ÍI 1 ^ -m\| ^kétségtelenebb módon bebizonyult. , j * * iljir SÍ Ütí^Hp-l'l --• H ' 11 dl' TI — fe * * auwj ürr. rrklSai. hanem elaftrendU tudományos aze- \| \|S Hl ÍI(lí II { H !\| V^E^^OHr^ * á,ltJ Őaasehasonliiott vegyelmeséeek alapján a lor- c gsls " 4» £ a ^J ll,>,llMin unn«W\|U cigarettapapírok kősóit a1 \| pj____!____j \| \|! , * r' derniéres Cartouches" j " a 3 > » i s TT^ ■KSBUMá 11 j\| HrMMlíl« frere. gyárAML f II l ..... \|\| 1 .í j 1 Í "i J 3 ' ♦et WUttMliMannim^ Pdrit, 65. Boulmvrd Extlmatu, >h I J !:::..'. «I\|- Jj v • \|. •: \|! * ! [! J k ; 2 . : # E BT JBHBRXJlAaJÍ kétttythb * legjobb czigorettapapir eliainerfeteK. Mivel 5 ..... ÍM lll • 1 J • í M I- 4 ' ' g . R) ^^^T^SjUÍU ez már többi köat Dr. lUi tanár állal a bécsi vegytáui egye- Í ■ ff j íj 1 \| \| • 9 3 I 1* • á I ffc • J • • * K j^gr jmmJjjTl temen, ZV. l.ieUrminu lanár a budapesti állami vegykisérleti j lil"5 í 5\| f 1 • 1 J llífí- ' ff im\Jímm\ Ul állomás tönöke által megállapitott 1887. jul. hóban. jjj. Hoyht J J\| 4 I J - 8 \ I :J f ki Hyg»enia-Unár által a prágai néni. egyetemfn egészségügyi T ; •]! jffíjj ]\|J\| \|11B .s 2 11 « \| ti jj. Íj fURDP* "emponiból ujabb usszehsHonlitó tYyyr/mr^ a lehető leglénye- J ! fSf§4\| \|l\| s 9> Hím } - \|ijl 5. H eiedmény koronázta, a mennyiben a .Les dtmierts Cbr- g \|}\| f «-''í't3! 1 S ilz'j}} slCli «\| * ™'ii£Élt , cigarettapapír ^-7^%-al könnyebb és hogy a do-l 4 \| \|5\|\| \| f\|NI? flfl^SS í - " S .If^ll. l£í\| ;\|JPI Jj , áffTt. ■ kA-\|'tl-,Li!- -' íyi«s46 idegen alkatrészt tartalmas, 1 . fltÍ-1 flis^l^-Hl5" j ; j ^ isiili ^J^J a HT>W J^te^^aű mint a többi vegyelmex^ti papir - Valódi c«ak azon papír, . = i^Iii [ f\|t\|-T!-l j f i ? * f rj?rjC síi r. . * \| BW ítHÍ/i3.1 welynek eiiquettje mellékelt rajzhoz haaonló és Braumtein 4 : Jfj"® 1= tir 1\|iI I t I * ?í;[\|;S I , =1 r TiSrífc i n ^^czéget VÍKeli- 1 i ^pvil I 11 x - = \| ff I Ap^^BÉ^Wa^^ígll A gvár ctigartttapapirjűiHok és cziyarettahtirrlifrinek nagyban J\| a -"* * » _ * \|ss5_]f_ ^ 2 J* s - «►»;;!! JMHBK/ elárusi,A,i vége,,«. . , « , Ili ii t 'éWr ^s5'8 1 1s - s ^ s is = i xi? m^^^^^y llraunntriii Fréren ? S ss »\|i H'«\| ? I ^ Mi\ 'Í TSÍÍÍ] I\| 2 I 1\| •mumti»>muMatt saját csége alatt Béaéen, I. ker. &7io/teHWw<7 25. sz. d. raktárt ^ ^ s j is ^Rg ts s * ;é J, j r i j • «J H^ ^tt nyitott, továbbá kapható minden nagyobb ilynemQ csikket áru \| J g j 5 - '!' I « J x C { j i " [' 1,3 I.j 46 37—SO_siló kereskedőknél.__\| h?r _^g af""" & \|* j, \|\| 1 í\| j a'a 11 ss ' 3366 tk\ 1888. I Kiki^tási ár s fennebb kitett becsár ) L j "Sí I? I fl \| i S 1 \|\| \| f 1 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I fftű k,iván6k ,a?TÍ: ^'f 1 W H ! ÍS'* á "i í\| . . . i. i ». 1 i™iát készpénzben vsgy óvsdékképes ps- Q ' --\|f _J_l < A nagy-kanis^i W. törvssék tdekkv. , pirbln a kiküldött kezéhez lelenni. A já ' - TÍ I I * S « i ''''V oszttlya részéről kősbnré tétetik, hog) Porcsa Vevfi köle!eg a vé(fIár\| h4roin U J\| . \| \| t I J \| ; U \| j ; ; ; ; ;;;; - f Jánoa\|H)rog«t.-király.lakós végrehsjtatónsk ; lö ^^ még ^ n eWl u /„J Z . . i • I 2; ;] ;\|; . j " "J í \| Z S1' j : ; Szoopekiiyörgy yégreha\|lást szenvedő baj- ^ jogeröre emelkedésétől számítandó l' ffi I"5 " E \| J i T f 2 IÜ 4 I ? 4 crsavlakós ellem 174 frt 68 kr. töke, 18-6 bónsp alatt, - a másodikat ugysnattól 2; S 'J -5 .'L^i i? t v S ! 3 : is J , :! : I övi márww Ikó.3l.Mll láró 6« kamatai 7 hónap alatt, - a harmadikat ugyanattól 3 3J A 1 f \|\|{z 2 j l r 3 - : j l ] I j felmerülendő koltaegek .ránt. végreha)tft;s. , ai árvWt.s napjától azámitandó 6-, kama- - 1 íi í 1 fllj • :t M f ^ l J? S I íí : ^ I ffifben ,u ,fea DlevMe,t ,eArü: tokkal együtt az árverési feltételekben meg-, I ü sJh ! * i ? í ŰUU íJJJí, \| t letéhez tartozó hs^si M szt\|kvben A I. halár0I0lt helyen ^ ^..ok „ennt, fllJiJ \|Lj ffí! J I Í Hlll^ fjIllpS? * / 1—10 sorsz. a. Sznopek tíyorgy tulajdonául \|cfiMlnj ' I-íU3 M fPlilfii I'§1 K 5\|Í\|Í\|\|\|5\|\|J'ÍS' 8 bejegyzett 307 frtra becsült ingaiianok Kelt Nagy-Kanizsán a kir. tszék, mint; . ' \|\|1!\|1 \|IIwf 1J§? I l^^lltitó* » ; IHHH, angUNXlnM 14 d e 10 0r«kor leiekkönyvi hatóságnál 1888. éti május hó J I \|\|ífrtp ]\|« ! gl SÍ1\|!Í?I\|Í\|I i i ! [ Hajcsa község hálánál Kovács Lajos felperesi II napján. Mi ISIS53 §; Íj* \|1 jllf 11 § S JJ { ügyvéd vsgy helyettese közbejöltével meg- ! Gr. HUGONNAY j 1 i < -Ja >» "se 8 3aa e 23 ■«&>& * Z& \| \| ' f tartandó nyilvános árverésen eiadatni tog. í 2t7 1—1 kirendelt kir. tszéki hiró. ® u ""' d g; iga . ^s . 1 Váron ligeti I I —- 1 1 in ....... í-...... iiiii 11—himMtm* - , _ \| I _MT ér»li»<)aak a kUl. Testegyenesitö gyógyintézet j--!! Figyelmeztetés!' -m--Hl • RíinAPFQTFN I Mla«áa tBdMinan jalott, kacy 40 év «U kéiitlleu kipróbált éa u tgiu amUM m LJVJ Un IT S-KJ ± M-Jn , \| ff rUéfian LrJmil fwf- it >t4jk-*frr4U ,;rrr«< krU dÓMftk BUtt ksmüttják UlaUkf BÍZ. Ej (exelött Dr. Fischhof-féle vizgyógyintézet) Hermina ut 1525. j ^mSaSt allöwtkíákw kfi,sö kl4,Ul4mI ^ ***** I Intézc'Gok a iívóroí ppvik legmagasabb, kiesebb és legegészségesebb Lelvén fekszik, ugyanazon i.i á ki Máját alaposán konze-válni, fogait a fogkötői megszabadítani, fogházát íelíriiiUnl, a m ( tcrbletoi1, melvrt eddig a Ur. FISGHIHiF-féle uWoUg<ti rizgyőfuinthrt foglalt el. — A 44010 □ méteri : h "Aj kellemetlen szagát 4a a fogfnjást elúvoliiani aktija, az kéljen: J ayi tirti Iwláailott telken tj-nli Cottage- rpttlrt 30 tirata, egéra)ge«. k&löa bejárain njoaaaa italakltotj 5 Dr. Popp-féle Anatheriü-Blájvliet, T ' »zt>liat foglal Bagálaa. — Casinovai »ait is üthető foljoM^al tekejáljával, Ingasokkal atb. tab - J 5 iL. naírv »vep. « f f ía iricflhh 1 frt ác kicsi M kr C Isi A fővároNtiitl \»iló Oaaaehatlelé»l levonatok és lárMiakoealk küzvctltík. « -8 . ..Jn.X ;J1 ,, ^^ , . ? Az intezetünkén felvMl betegek minden Üteg t«.talkí5l \| l A kl ^^^"égji, tlazui fogakat éa koll^es tisztn ttáJW akar az kérjoa: ♦ . • — . • -;—^-r- nak és bajaaak megfelelően külön elUllltott készülik wgü • VT. ropp-lele Anathenn ÍOgpaSZtEt >" \| .y 'tefc.' l.vévol readaaerint uiütét nélkfll gyógyíttatnak. — Kitti 18 Ára 1 frt 22 kr. k I ' , AiTaaMp.ItÉfcJ -liai^SflhltMigCl t-s eddig el nrm űrt sikerrel kezeljük kftl&aüaoa a kövei} \| 8 Aki a keU«oiesen habzó és; a fogakat kitünOen tisztító fogsaappaanak barátja, aa kétjea: Jt kezd b«t»gaégeket u. m. - xDr. IP o p p - fél© axomati^ras fogpaszitát s j —-^SKTSWkQíBw/^l^^WB 1- áa összes bárhely alapos fejlődött (csúzos, köszvényes j IJ Ars: 35 kr. w' Ifi l'amb eJit^J T T \áTl suaiükoros) laaiflgynlladáaokat. - 11. CNonttöréNc\| l« \| Akila legjobb fugiornak barátja, aa kérjen: p^ga^ s.T,knck 7'"miu! - "f ♦ ,Jtüle!®.u Ü br. Popp-ftte fogport. iraaakr. y fppa JuXwf í^í.SíI 2 -Aki odvas fo^itönmaga uk.ra kilömui, azkéqenr v^,—,'vTjÍtísaal korlátolt mozoghat osigot vegtagrovidülésrkeU elgörbülesekel Ite « /»»««.—lu, \ l . \ C BH,-^ lár atb. III. A vHe azülelett én kOvelkeazuéDjen el[ I í »r. rapp-ieif logiomoi ^lomo^.; Arail Itt. gUrliüléürket u. m a genuezoszlojtoknak oldal- inelí ■ A kinek jkiiünS. pipere ^.aappaaraoansznk^ge az kérjen: és katfrlé irányait elgiktbülóselt. angolkóron vagy csigolyaszüvaa alapon keletkezett púpokat! 3Dr. IPopp-féle B C Vény Szappant Ara 90 kr. IjakMrlIrkrt. iDrbeajakal, doaga* lud 10- éa aoroklábat, doDga-Baeaoa trrdei. i £ n^i>k kapható .Vnoy-A'naiW» Prém B . Bolaa I-. gr^crazertáiáhaa. Iawafel4 IJ \| , — IV. t»}rraatkbadéat es ko\vtke»aiéayeit — V. laaédaaokal, raaat « kianéayt. \| jf t„ .Hnmmer J. Sarloa A* Hnker SaMétwa. f ■ Készülékeink a plaaatikai művészet legmagasabb fokán állván, mrgvalúaitják a modern test. 1* , Dr POrP J. C. wimn \| agyai é«c«t legmnöztbb követe m<ayeit. mitél.ug^a mladra btlrgatk khrtrl arlkttl a HlaS ( aak a legjobbat uokták hnmialUol. "y \|áráMt és aa egéazatgf* fektésl laléielüak tiaata letr\|«jéken talá azabad aiaigást, " " ~ ■■ et i ue első aorbaa a műtét loparácaiái tel\|ea utellőzíhét leket évé teaaik. Ai eddigi hidegvíz gyógy* ' . kez«l>> folytattatik. ; ------1-1-i--'--- Bővebb faivllágoaitáat agy aa egyébb aiattal fal nem aorolt bvtagaégák gyógyítását — ' , , aíat házi saobályaatnakat Illetőleg, k&avjrecakékba lüzöll érteaitöiak ajmjtaaak, melyekkel kívánatra bér- 260H ikv. 1888. Nggy-Ksnizsán, S kir. Uzék, mint 1U nientve szívesen szolgálnak. ' \| leiekkönyvi baiöságoál 1888. évi ápriln hó Ezen, kOzltasznu Intézményünkre kérjük a t. közönség pártfogását. 2UU 5-6 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. nlpjÍIL lutAk A nagv kanizaai kir lörvénvazck te- • 8,8 Gr. HUGONNAY ér. Verbélj I LAa.lé dr Kólh Adoll tjaehjer lekv. osztálya részéről közhírré létetik, hogy kirendelt kir. tszéki hirő. MalBe íüonoa. egtetemi m. taaár teatagyraaaltü ct k. adv.aaálUtóorvot-, aab,- ml x .. . a„ .,.. .. ». TtTT..f . « m®' 1 _ a Sletanía-gjermekkórház sebésze, aa íatéaeti betagek rendelő orron, éa teategyea. Mgélymlvek gyáron.! Mlbályné végreha\|latÓDak ür. lU- . M\|\|\|\|\| \| boly GvulaQgvvéd mint néhai Peti István ' ^MMflQMMHRWVVMHHWb ooocxxx»ooocxxxxixxxxxxxxxxxxxxx> ir"i ' =75: X ^ehiéei^xbzlos X ,rl töké'1883 évi hó 2tó1 i6 \| HOFHERR és SCnRANZ X am.k. államvasutak gépgyára vezérögynöke és több kiváló gazdasági gépgyár képviselője f vé^rehíjtás kérelmit frt w' kr.^jelenleíi Budlipesfi'II, V.. vác/.l kfirul 76 Q _Budapest, üllői-ut 25-. Köztelek. f a még felmerülendő költségek iránti végre- allaampálya ktaaUbaa) ■ H "" ~——---—--—^ hsjlási^ ágyéban a ftii^^^pw^^ törmék ^^^^^^^^^^^^^^^^^^ [' y * -'flÜt<ir'ek-é" 1 V keres Érssébet jsvárs bekeblesett életfogy- Ajánlják nagy választékban rak tárokon levő Q ^fflffifcgBalfEftrcf^^ —Q liglan. haazonélvezeii ssolgalmijogok énntet- 4, a éa a idM«ia Q az ugyanazon gyárban készüli, Q len hagyása mellett GOZHOUNIBIlfOKAT fl lelfilmulhalailan munkaképességű ' Q 1888 ŐVl aUgUbllUN lló 3 Iiapjáll ^ X íh 54 éa ÜO ..éle. q délelőtt 10 ómker GOKOIÉPIiöOfiPKK.ET y vaskeretfl eözcséplógépeket 0 ^á8 kíit,,éLhA"áBí,lDr ^T^CT^U A a • « * rí felperes, ügyvéd vagy helyettese kóc bejöttével . _ , g__» .. "___ X két szab kiváló fontosságú szerk. újítással és pedig: X lliegiariandó nyilvános árvetésen eladatni fog. SZABAD. G0ZCSEPL0KÉS7,l.fffiíT K «»• r^Yri^8 ^^»aM kitt bec^I ^^^^mm^mmbi Q máMS .llesziett' keményfa rudsc-kákból alkotott lörekrosta, mely állal a törekben U Árverezni kívánók tartoznak a becsár további aaatmakaaalaatkat, tiaaüt^^ 0 ^'^b azear, megy veszendőbe; ül «)•;, ál készpénzben ugy ^vsdákképes pa- JjB ^ Irteartlmá.fck I 0 b) rt mP^ub,to i ^r,1? ' me,yLa ,i,?An,k egLAo ^ Q pírban a kikfdőlt kei& leieani. jÚTgÚny OSSplÖUépeket V e^ö/l. s mi k«vwebb mag msrad vhjsza á,nl ,az \| \| y k5te,es a hálom egyen- j X V • t\|, i, 4 lé-rHA ioenntohlI Inliunt i ^ jogerőre emelkedésétől ssAaulandó 1 . fikaaaAisgépeket, H.iii»s.worU-fél. & bi/onjrul. fi íioliH -^U) M-t I J^,^''- „ **** U I^III'UII »f.k m.".;. ■ u . I loH.1 Mimi .. tn.réii l«iittrit>,b.n I H«»lie <« H.ffMtm ünjiail. 0' ■l'/W'1 '■a haitroiéll Mv<n t iródoaick uiríoi QxxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX?QCXIXy I —pi [ „ 11 "' 1 7 ' '''!_« " t i ' ' ........T"' ^ ^ Nyomatott Fiaobal Fülöp laptnlajdonoenál Nagy-Kannán 18li I_J _r \| ' I 1,;J : [i^Jj I". : ,i" ' { [, _ Hely czigaretta papír a legjobb? Ezen minden esigarttlázóra nézve nagyon toolos kérdés már I a kétségtelenebb módon bebizonyult. I es« Area raklAa, hanem elsőrendű tudományos személy. aegek által Összehasonlított vegyelmesések alapján a for-í galombsn előlorduló jobb minőségű czigsrettapapirők köaöli a1 r' Lm derniéres Cartouches" i Braaaoteta S'réraa páráML f fVris, 65. Boultno'd Exelmm, , J I mind jikml köunyéb h Isaiobb cziganttapapir eliamertetelt. Mivel 3Z I ez már többi közt Dr. fahl tanár áltm g bécsi vegytáui egye-\| 4 temen, Dr. Liebemann lanár a budapesti állami vegykisérleii j I állomás tönöke állsl megállspitolt 1887. jul. hóban. Dr. Hoyha « Hygienia-tanár által a prágai ném. egyetemen egészségügyi T szempontból njabb összehasonlító rtyyelmtzfsl a lehelő legfénye- 3 sebb éiedinény koronázta, a mennyiben a „Les demieres Cbr- ff tottrhes' nzigareltapapir 28—74L-al könnyebb és bogy a do-l 41 hány füst hoz 28—7?Val kevesebb idegen alkatrészt tartalmas, ^ mint a többi vegyelmez<>ti papír — Valódi csak azon papir.l T melynek eiiquettje mellékelt rajzhoz hasonló és Braumiein x ftvfot czéget viseli. í A gyár csigarettapapírjainak és cziyarettahürelyeinck nagyban elárusiláaa végett. I £ IIrnunná?in Fréreit 11 saját csége alatt Bksben, /. ker. SchottenriMg 25. ss. a. raktárt 2 nyitott, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű csikket ára \| lg siló kereskedőknél._I g Kikiílási ár s fennebb kiteli becsár ) Árverezni kívánók tartoznak a becsárj « 10" „ át készpénzben vsgy óvsdékképes ps- ^ pírban a kiküldölt kezéhez lelenni. Q Vevő köteles a vételár! három egyen9J lö részletben, még pedig: az elsőt az árve- » rés jogerőre emelkedésétől számítandó i IM hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2! JTJ hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól 3 JJ hópap alatt, — minden egyes részlet ulán sz árverés napjától azámitandó 6a kama- * •tokkal együli as árverési fellételekben meg-, ' határozóit helyen és módosatok azertnii lefizetni. Kelt Nagy-Kanizsán a kir. tszék, mintj leiekkönyvi hatóságnál 1888. éti május hó 11. napján. Gr. HUGONNAY j 217 1—1 kirendelt kir. tszéki hiró. < tflKftSS 336ti tk\ 1888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai sir. törvssék telekkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Porcsa Jánosporog-szt.-királyi lakos végrolmjtalónak Sznopek íiyörgv végrehajtási szenvedő baj-csa^lakós elleni 174 frt 68 kr. töke, 18<6 övi márczius hó 31-101 járó 6$ kamatai 7 Irt Végrehajtás kérelmi 5 frt jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó hajtási 69 sztjkvben A I. 1—10 sorsz. s. Sznopek György tulajdonául bejegyzett 307 írtra becsült ingaiianok l&fttt. angUNzlaa 14 d e 10 arakor Hajcsa község háiáuál Kovács Lajos felperesi ügyvéd vsgy helyettese közbejöttével meg-tartándó nyilvános árverésen eiadatni tog. Vár»« ligeti I p Testegyenesitö gyógyintézet I BUDAPESTEN, I jl (ezelőtt Dr. Fischhof.féle vizgyógyintézet) Hermina ut 1525. j J a latéu'flak a főváron egyik legmagaaabb, kieaebb éa legagéazaégcaebb belyéa fakaaik. agyaaaaoa J tertletei', maivet eddig a l>r FISCHHOF-fMa rArotliprli ri:yyófitJ;r1 foglalt el. — A 44 OtO Q Bétán ja nyi >ürbn beláaílott telken éj-ült Cottage- épület 20 tirata, egémégea. külön bejárata újonnan átalakított fzoliát foglal magában — (asinóval iáit <> ütheti) folyofó«ai 1eke)ál}ával, Ingaaakkal atb. tab — fs* A lovároKaal taló Oaaarkatleléat lévonatok éa tárMnkoralk ktisretitfk. "fejj \| ' Az intézetünkben falvett betegek minden bttrg teatalkatál I * ® ; i ~ ". • • - -T : "T7- aak és bajának megfelelően külön eNUIIltott készülék aegéf ! a > .j. lyó.vel readaaerint uiütét nélkfll gyógyitlatnak. — Kitti* \|8 f J " jMtf no éa eddig el nem ért sikerről kezeljük külto&aaa a követi- j g Él \ , ^f^u^T^* kezó botagaégeket u. m. fl —1. Aa ümea báraely alapon fejlődőit (oázoa. k6aaváayei I 5 HI ''Bma/l^! -'í í 1 giimf.korot.) iKUletgyiiIladAKOkal. - II CNonttOréNC* I ^ rr^Lffia t iWi^-r. rrma ket, flrzam«kat é.s ezeknek valamiül aa lzttlefg)u[ í P 2 \| fl Isdáaoknak ulobujait. u. m. (wngori izületmerev>égekel '- jL^jfc'v"^,—r-QLsnaj korlá'olt mozogkatóaágot végiBgrovidalé#«kel, elgürbftléaekai I u BBLi^lL^^JiiB Kk A vele aaaietett és kavetkeawéayea rl I í gOrbflléarket a. a.: a gfriarzosaJojiokaak oldal- mell ™ éi kétfelé irányult elgttibaiéaelt, aagolkóroa vagy csigolyanüvas alapon keletkezett púpukatl I tynkinelleket. (Ilrbeajakal, donga- lud lé- éa aaroklábat. donga gaeaoa térdetí l — IV. G\|eraavkkadéat és követkerményeit. — V. ZnzödáKokat. eaaat m küuiéa).. Kéaafelékelnk a plaaatikai müvéasat legnagaaabb fokáu állván mrgvalóailják a modora teatj egyei eszet legmeié»ztbb kűv'ete'mínyeít, mitél.og^a vladra balrgatk khétel nélkfll a fíl'nn járáMt e. aa egé.zatge» lehtéal Intézetflnk ttsata levegőjében taló azabad mozgAst^ do első aorbaa a luütót loparácaiái tel\|ea asallénfaét leketóvé teaaik. Ai eddigi hidegvíz gyógy« kezelés folytattatik. JH^ Búrebb faivllágoaitáat ogy az egyébb aanttal fal aam aorolt botagaágék gyógyítását — ■lat bázi aaobályaatnakat illetőleg, k&avjrecakékba tüa&.t érteaitöiak aynjUaak, melyekkel kívánatra bér-; mentve aaivaaaa aaolgálnak. Ezen, keaka.aan Intézményflnkre kérjük a t. k&züaaég pártfogását. 80U 5-6 , Igazgatók: ér. Verbéljl LAaalé dr. Kólh Adoll llacker (iljáaá lelrlfi* ffturvoa, egyetemi m. laaár teatagy^naaltó ca. k. adv. aaálUtóorvoa-, aab,- ml a Stetánia-gyermukkórház sebécze. aa intézeti betagek readelő orvoaa. éa taatagyea. aagélymlvek gyánaa., oooocxxxxxxxxxxxooaxxxxxxxxxxxx,> X r^EHIÉE MIKLÓS H Q am.k. államvasutak gépgyára vezérügynöke és több kiváló gazdasági gépgyár képviselő, e ( jj__Budapest, üllői-ut 25-. Kőztelek.^ ^ ^ ^ y ^ ugyanazon gyáríMn^bzÜtl,' rt Q lelfilmulhalailan munkaképességű Q >< 4H", 54" éa SO" ..éle. Q x vaskeretfl gözcséplögépeket t V kél szab f> kiváló fontosságú szerk. újítással és pedig: V W a) as uj, maguk közölt négy.zögü lyukai bezáró s rostélyzat alakjában egy- > Q ná»fa illeaziett keményfa rudac-kákból alkotott lörekrosta, mely állal a törekben L 1^0 szói kevesebb szem megy veszendőbe; Q X b) h meghosMiabitoli rázó-aszlsl, mely a azalmának egy második kirázását , V ««xküzl. f mi által a szalma közt V/^sser kevesebb mag msrad vissza, rijinl (az (■ Q eddig ..t-merl legjt^b gőzraéplőgépeknél, mely eredmények a m.-óvári és kassai kisér- ü Q let. állomások által számszerűleg liivatalosan konstatáltsttsk. Azonkívül ajánlom ( Q 3, 2 >, I1, éa 4 léerejtt IseastsbllJslMil ' 1 X ho//á)tik tartozó pánczélszöges c^plőgt^iekkel. valamial mindennemű járgány \| y rti\|'U>jrjket. Hiiliing-wort-azénsgerebfyéket, Iflkaszálókat, ars'óg^pfket fs min- " V rien rg^éb'lsgjobbakcsk bizonyul' éi szolid szerkezetű mesögssdasági gépeket \|\| Q l^zall.'oti ársk metteo j f ^^ irfMStrkr( Lmiuutri ingyen i* Urimntr* ^g „ Qxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxx3pcxx9 Nyomatott Fiaobal Fűlőp laptulajdooosnál Nagy-Kanizsán 1888. Miatáa tudomásomra jatott, hogy 4a év 41a kínáltéit kipróbált éi aa Más raiwliadS riláféi* Mrtll fog- is attŰsmfrrtéli ;rrtmrt nagy kele dóségük miatt hamisitjik illetüleg más, gyakran ártalmai, szereket b hasonló elnevezéssel «a ktlaó kiállitáaaű hoznak forgalomba, ennélfogva mindenkit a következőkre tigyelineslelek: A ki aaáját alaposa, komte-válni, fogalt a fogkötői megszabadítani, fogházát íelíriiitaal, a száj kellemetlen szagát fa a fogfojáat eltávolítani akarja, az kéljen:' Dr. Popp-féle Anatherin-aiáJvizet Ára^ nagy üveg 1 frt 40., kisebb 1 frt és kicsi 50 kr. á ki ragyogó fohérségü, tiaata fogakat fa kai lemet tiszta azájizt akar ai kérjen: Dr. Popp-féle Anatherin fogpasztát Ara 1 frt 22 kr. Aki a kellemesen habaó én; a fogakat kitűnően tisztító fogsaappaanak barátja, aa kfajaa: JDx. Popp-fél© aroznatlkrus fogpasztáit Ára: SS kr. Aki In legjobb foglárnak barátja, az kérjen: l)r. ^Popp-féle fogpövi. Ara 03 kr. iAki odvas fogait önmaga ok a íja kilömui, az kéljen: » Dr. Pepp-Me foglftaiál (I'looabr.) Ára l frt A kinek jkittínő pipere fa gydcaaappaara oaa szüksége, aa kéljen: Dr- IPopp-féle növényszappant- Ára ao kr. E avn>k kaphatók .VnCy-Ait.iW» Práger B . Itela. grófrazwtWbaa. l«wtafeU I A.^S'mnuier J. ■> Murton «1 Huber isMétwa. _Dr POFP J. C. atimh /fanw. iTaak a legjobbat aaokUk b.iailaltaal._ Kelt Nagy Kanizsán, a kir. Uzék, mint leiekkönyvi hatóságnál 1888. évi áprilia hó 93. napján. 2(8 l-l Gr. HUGONNAY kirendelt kir. tszéki bíró. 2bOH tkv. 1888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizssi kir.: törvényazék telek vi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Öjv. Peti Nihályné v^grehajtatÓDak Dr. Tu-boly Gyula ügvvéd mint néhai Peti István ismeretlen örökösei ügygondnoka végrehajtást szenvedő n.-kanizsai lakős elleni 255 frt töké, 1883. évi márczius hó 2-tól járó 6« kamatai 18 frt 85 kr. per, 7 Irt 95 kr. végrehaitás kérelmi 9 frt 50 kr, jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó a sormási 92 sstjkvben A I. 1—16 18—30 sorsz. a. Peti István tulajdonául teheti ingatlanok a B. 7. alatti perfeljegyzéssel nem erinlett 1657 frt 60 krra becsüli foleré«ze a C. 6. alatt1 öav. Peti Mihályné szül. Pjerhóbs Ersse javára bekeblesett özvegyi haszonélvezeti valamint a C. 7. alatt Öav. Pe'j Györgyné a/ül. Szekeres Erssébet javára bekeblesett életfogytiglani haazonélvezeii ssolgalmijogok érintetlen hagyása mellett 1888 é?l augubiluii hó 3 napján déielöü 10 ómker Sormás község házánál Dr. Newidlsr Antal felperesi ügyvéd vsgy helyelisse közbejöttével meglartandó nyilYános(árvelréaen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kilelt becsár Arveresni kívánok tartoznak a becsár 10e/a ál készpénzben vagy óvadákképes papírban a kikü'dölt keiéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részléiben, még pedig: ás elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől ssAauisndó 1 hónap alati, a márodikst uigyanatlól 2 hónap alatt, -)- a harpiadHtat ugyanattól 8 hónap alaíf, >r* miudea fgjyes részlett ulán az árveréá napjától számiiaiidó 0% kamatokkal együtt as árverési teltételekben meg határozóit helyen és módosatok szeriül lefizetni. Budapesten, V,. Tftozl-kOrat' (as aaatr.-mag. allamvaspálya közeiébea) Ajánlják nagy választékban rak tárakon levő a, a éa a laoeoia (.OznOZDOKYOKAT fa «0kiépl6(iépeket (rarSKeaaa raadaaari Aa I. $ ifi Umji lifujtI r a m I fi n K . h . É ú 4 „ II a * »s m '2S li I fl ír° ■ a. a a a • a a a