* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 14.85 MB | |
| 2010-06-03 11:57:23 | |
 | |||||||
Nyilvános  895 | 2420 | Zala 1888 augusztus | Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Kp tekiiűsbrl a . \ lovalj l.l Sllull-. !'ol\.;l(lrk-lH Tt ékeket. lejfliajíyo ili piiuiot' A I UsatiNW'll li.iriiiiM' infi javi ást {néhány nirjrli zá> n állal .................................................lltmiiiL Látszerész „■•""" A"í / ^ ym m A B élé X (p r ^ K a s y - K mi z s á n /** ^kJvY / : Fölír. Wagner-fél L húl. / , W ......,„],_______________________J........ .......■ Nagy-Kamrai, 18X8. jnliiis likban. • A . ' / mM: v h| • » — •— -—KanX rendeztem be. t- Azon kfnölménv. Íiojjt \;ifrv-Kani/>a11 ez időben látslTiszeti AzkH; nincsen. tov szakmában szerzett tapasztalataim indítottak ami. Iwpy ilynemű üzletet rendezzek be. Raktáron fir/nk tartnni iniiidenncmíi szemüvegeket arany, ezüst. lilékéi. aezél. platt) és kaiiNclilik keretekben. s/Jnliíizl látcsöveket. orvosi niaxhnal-liömérokct üXobfls fürdő- és ablak-hőmérőket. hjíriiny- é* irticrold léiniiérőket. mindennemű ii. in. bor. pálinka./lej stb.-nek ós mindenféle fel nem sorolt lálszcrészctl tárjryakat. Javításokra ujry az Ara művészeti mini a látizerészeti szakmálkin mindenkor a fogom .fon lila ni és e tekintetben a legjobb erflk és segédeszközök állanak Midelkczeseiiire. szakmália vájró javilásokal, u. ni. flvegek bckMriHiwl, nj keretek kcdlúsíj vagy óra alalt végzek. I Áruimat a legelső gyárakban vásárolván. ezek kitűnő min/iségérol Írz«'ákedlielcin| Antidon. Irhái üzletemet ismételten becses figyelmébe ajánlom, iáért o$edcwml hogy alkalmai yynjlsoji arra, miszerint borsos niegelége.dését teljes mértékben kiítdcniollicíísdni. (Schlld Vidéki megbízások postafordulattal eszközöltetnek. Mélvj tisztelettel Ifj. Cse tij i t s K.'í \ Irc Ezennel bátorkodom (Yaságodnak becses tudomására hozni. miszerint Addigi ó rá s • fl z I e t c ál mellé aj legkényesebb igényeknek megfelelő látszerész-üzletet és ezzel kapcsolatban látszerós/iCMl javltó-iiiülielytj 32. szám Nagy-Kanizsa. 1888. augusztus 5-éo. XT. évfolyam. Megjelenik Hagy-Kjutixnán hetenkint egyszer: mánip. Zadamegye és a phylloxera. Laptrnkban többször volí ugyan már szó err61 a veszedelemről, mely országunkat rendkívüli módon fenye-^ gefí, ét fájdalom minden jéaJwró intézkedés dioiri folytonosan nagyobb te-rflleteltet fenyeget végpusztulással, — , de Z«ÍiiMfye legjobb bortermő vidékein keresztül utazva, lehetetlen újra meg nem emlékezni a filloxeráról, mely nemzetgasdaaágiink egyik legnevezetesebb ágát. anyagi vagyonosod ásunk egyik legkiválóbb tényezőjét és bortermő vidékünk népének megélhetési forrását tönkremenéssei fenyegeti. Csak végig kell menni a kia-apáti határon, Ta-polcza felől Magyaroson - Houostor-apátin,- Kent helytől Tapolczáig. Szt.-Békállán, Köveskállán, Zánkán. Antsl-lán Füredig éa Veszprémig, a az ember szive elszorul látva a "pusztulási, mit e rettentő rovar nemzetgazdaságunkban tesz. C*ak néhány hegy van még megmentve tőle — Badacsony, Keszi, Kia-Ors, Szigliget« még néhány kisebb hegy; a hová a poaztnláa férge él nem jutott; iszonyatos gondolni reá. hogyha aa említett hegyeket ia ellepné (a véaz, mivé lenne a gazdag bortermő vidék népaége, mivé lenne jólétének, gazdagságának majdnem egyetlen fór-fása, mivé lenne a borkereskedelem, mely jelenleg annyi embert eltart, oly sok embernek kenyeret ad Mondhatjuk, hogy a Badacsonyi heg}'lakosság nem kis mértékben van megijedve a fenyegető vész által; igaz, hogy nincs most még nyoma neki, * ha az idei bortermés általánosan nem kecsegtet valami nagy tyőnéggel, hely- lyel közzel oly gyönyflrtten állanak a ssőllők, hogy asgyssert termést Ígérnek. Hogy ss elmondott körülmények kőzött a badacsonyi begy bizottság nem áll tétlenül, mondanunk sem kefl; sokkal jobban érzik ők a bekövetkezhető vessély rettentő és ki nem számítható következményest, mintsem, hogy ss országunkat dúló phüloxera csapással szemben tétlenek maradnának s legalább az indokolt intézkedéseket meg nem tennék, a miket ilyen alkalmakkor a vessély elhánthatása cséljából megtenni lehet. KfizlBnk iit egy kivonatot a Bt dacsony hegységnek 1888. évi julias hó 18-án tartott hegy gyűlési jegyzőkönyvéből: 1. kölcsönös megbeszélés után ha-tárostalott: a) a sima vagy gyökeres asőlő-vesszŐt. ugy gyökeres gyümölcs vagy másnemQ ültetni való fákat, vagy cserjéket a badacsonyi begybe, —í mint az már korábbi határozatában is kimondatott, — behozni tiiiatik. b) Idegen munkásokat csak is oly községbelieket szabad felfogadni, vagy a szőlőhegybe beereszteni, kik phfl-loxera mentes vidéken vagy a phyl-lozerás szőlőkfői legalább 10 kilométer távolságra fekvő köoégben laknak, és hatósági bizonyitványnyal igazolták, hogy sem a község határában phyl-loxerás szőlő nincs sem pedig oly szőlőkbe munkálkodni .nem járnak, hol phylloxera észleltetett c) felemlittetett, hogy Fodor Mihály leányfaluéi lakos badacsonyi birtokosnak egyik szőlőbirtok a Balaton-K'sszőlősön tele van phylloxerával. minek folytán végzésileg értesíttetni rendeltetett, miként badacsonyi asőlő- birtokára agy maga és hossátartosói esek » égésűn tintán áxlhösve jüket-nek be, — mint Ssabó Márton sae-aiesgjöiökí lakos, bnlscsunyi brtobs — köteles igazolványt a badacsonytomaji kösségfavétól hozni, hogy átöltöztek. d) hstásnstalott, kogy minden ka-tssatiáhs hold as&őre Ötv en krsgezar oly éélból roTsssék ki, s talyó évi estest Ar a hegybíró által szedessék be és takarékpénztárba helyeztessék d, miszerint a badacsonyi ssőtőbőfokceság-nsk legyen késptes azon nem óhajtott esetben, ha egyik vagy másik szőlőben pbyUoxera mutatkoznék, kogy a gyérítéshez szükséges fecskendők é§ szénkéneg rögtön beszerezhető legyen e) a hegy elöljáróság utasíttatik, hogy as őmses szőkét mtnden évben julius sugnsatos és szeptember hónapokban n^rgahnasan átvizsgálják, váljon nem mutatkosik e ralahnl phylloxera gyanús asőlo. miről időnkinti jelentéseket a hegyefaöknek megtegyék I) ezen phylloxera ügyben hozott határozat kinyomatni, és mindenegyes badacsonyi szőlőbirtokosnak kiadatni 'mégis a közv> tlen nouusédslgtian fekvő; Lábdi. Tördemicz-Újhegyi, Kia-ÓrzT\ Ábrahám és Köbölknti asőlőhe gyíkrelőlj^ságának megküldeni rendeltetvén. kik es alkalomml fölkéretnek, hogy aajját jobb érdekük featartáaa tekintetéből közreműködni oivesked-jenek Kelt . Badacsonyban. 1SS8. fuliw hó 18-án CSIGÓ PÁL TORMÁSSY JÓZSEF begy biz. II eln. hegybia. jegyző Vajha mkerfllne a badacsonyi hegy-birtokoewágnak megóvni est a gazdag bortermő vidéket a phylloxera pusztításaitól. Mert valóban elszórni a hon-&*ziv, ha elgondolja, hjgy a Iaknaóg ezrei kénytelenek volnának vándorbo a ean tot kesftkbe wsi, hegy belesi Un* juksl náéd kereaték meg. pás őket kb lángi Mg. emfiidtMŐlŐifyeken kátpédósal j nem igen lehet tn rmantsm A víéft-nek pedig egyákslábsa liidsgalBS a megélbelás majdnem egyeden Isiin Ettél soeatae msg ss ég bsoáa-kat. népinket.' A phylloxera elleni Tédekaéi *> Xafyaranaápmh híaet Wlwlinn eaer kst hsM i flíjft a t égpasrtoiáe kasfsr gmi' A ríni siíf txz «éa egfMháay éves phfBeiezs mánk SéOQO kat. hsM már m áldoasiot esek?, s HNgttO ksH a kinuln sitsrttai fialok shyjpii Hg n agjSzhas s teaürn txs ákstirijws dhptys jgy cssk Mt Ww év kcnfcne. hogy e |iis|sii dlÉb ^iftflmiliMk m. — stiyd százak és cseretek fe jMisi Imihmt ezreket* pedig egytdfcb isrgrthsiéii esadtiSnft lé-pezfek — iiauiaiágfl se Ufimá. S si eta e nte^snrSMik? gyifess iiiisAstpfc. hagy a kaiért ajsga-tom, üiheíeteftsef- lajüaosstlsmÉgr Jfcsi-■S tel|eaas tanát: kwrkkfl abük s gss* isürt. peég Ms, Ttmez, Fifc^itisffss. a Dihinsfort atk eiéfgé Mnitislie vsiss már reges a Hrmitslawl aHly áiaibÜ! üte luiteask az anaágfesaMeB /vfsae-tyes ilbfaMi kosoljn gaaiéksss^ a mk kilóaissn ss a UviiméBf kásnfá, hff s pécsi lüfeifts iübíméisÍ aegpofe tiÍ4ar ta«taaÍ6 pkflkaat kaafwssa* oraSfas lelcfft len. a ■eannhes iga nI tóméey-bstftsig és gsidsiifi f|jisHit éttit az omiffos gsidatép sm 'ihtMi sér edrifi| b bekenne iiiUftfiJ ÜM *aü tipri-lebeté*. ÖrtmmI Idbct a kaggnihu eiőre b MiMhi, sert sdifljB Hjé-kosva tofssk hnsés, « prspsgaÉsi bf-jék a pk|Üso>rs efiesi Wm és ofessi feléiéiért. Kai ESpffág az qtu orsinfai a védetne* — ott a hol iyearői ualanaa art Mei — te^eves tfchAisll winibaa vesei-Wf«, s a J.SSM1 rohasHB pBdvbsak, sKtfei less jekniek iijiéü est az ofv- mJ tk » tWy—B cnttM arigtf&ínftafca ük tfihlh jaot TsLrczsL. Á nő hivatása. — A 3ZaJi* ««d«ti Jírctija- - A nö a teremtés remek eben nagy ha-lakna; teWok anodta Európa jeien száas-daoak legnagyobb potítikiisa, hegy a németség veszedelme a nemei -lengje! tartományokban egyed® a teagye) aök. Hasáét egy nagy fia ia Erdély eloiéhoeodáaftért egyedül a nőket kárhoztatja. Konorns költöck Virös-aMrty pedig ekként syi'afkotft iV'öiuk egyik szép vertében sitit sssfcr knéW iyS anr tsrat KiMI, BávteL hitt h mgjr Ma Ét miaimt a ■ já liwlt mt TiM, KMtfi rejtik, fegj pesM ' Drága Hölgyeim! Ősökben éaszponio-ist a azepeeg, a jóság és az rgáz*ág (szmé-|e, meiy együttes lalafdonágok Önöket a . társadalmi élet tatérótté emetik. de csak agy ha hivatásoknak kellő ladatára ébrednek. Fájdalom asoobao, a nök egy része ferde otakoa tévelyef, s Hy aők aaámára szolgái jón ezüdtecském veaér foeálal, sehogy Mo stélyedvo o hinárbs, olbokianak voaxtoségm aaenvedjos laza tárvadalmi eSe-tftak; sert réiköl, #rtvo s/ép t* jó nő atlkftl oíyan az tlof, mint a virág, illat aáláll. Seíejezve» lévén o teremtés nagy moakájo. maga az Alkotó tökéletlennek találta aajít m&vft, otfrl habár sok minden kémoo vod már, várgóti, forgott a világ, hiányzott ahbd riég mindig a cö, o • fogyat j kosáat pótissdó, mély álmot borított ős-apásá áramaira, a annak egyik oMslbordá-jáb6l mtf^koU miadoyájuk késés édes aajtái, Évát. í«árs wftiaég vod, kogy oltotás asgy mt«s idtéJmos legyen. Ugray téttil mi rom ktpmNrtf a I világon, e nélkül nem létesnék élet, nem volna nap, hold és esitlag. ? ilyen remati-«eg volna az emberi tánaidalnm t«nó nélkül A nó az emberi lár«adjtk>mban épen az, mi a légeny a nagy viiágörb»s. A nOa társadalmi elet ragyog* napja, ki áldást árant jogaraival, betölri aa emberi élet jéf?ivatagát. A nő ugyan azon anyagból van alkotva, mint a iérfi, egysalŐk. exzet axetiemi és anyagi czéljai ia, éa a mindesaapi életben mégis azt tapasztaljak, hogy séri és só kőzi óriás nagy a kfiioohség, tekm'sák akár a céviltzálailan, akár pedig a cmfeaitö gaslatáia emelkedett népeket, Honnan van ez, a mi ennek] indoka? Ez a természet titka, tríi azonban est kis kotaiás után könnyen meglrjihétönk, ha kiindaJísi alapol a »3 irremtetéaéaek indokát választjak. A nőnek rendeltetése a teremil.* nagy mftvé* ivadékok tóíésöé^e által (entartaai. kik bivatvák a világ végeztéig áldani ss diaóileni a mindenség Urát. A rendeltetésben, s hivatásban rejlik tehát íz, mi a nő é* a létfi közt oly óriási nagy k&lönbaéget mül. Igaz, hogy a nó «zeo hivatását is ka-íöcféíe szemövegekeo kereszt vasfálhat-jsk éa a szerint más és más eredményre jutónk, de nekem czétom es stial nem oly néppel foglalkozni, mely magától s teremtés müvétől is meg vonja a'vaTódí asgysá-got, és oapán mtrö fta^si adtaiéba ól a oót élet cséljaiiiak Hjmk csak&zéftl tekinti ily nép csúfot tz faját emberi méltóságának rovására a tesemtés koksssis Bávéből, bár idővel timshM fog aa ó logalmsk is; mert egy rémet áiláabtoéaa smmsad-ía, hogy. Die Mteachea mégis vroflea oder SÍdM, aie misseo etnigermsmés rtwasuaas haMen, oder m verdea aatergeheo! Caé-tem 'oséwitw öregen ál vie^álai a kér- dést éa a ctviitmtió telje* smgasbtárs emelkedett a épek |eHogá*a szerint dűtOeaí sl azt. A törlésiem -ifcaaii asgy áÜsmröl testes emMéstj oyen: Roma és SpAfta b k-t«égleieBil, de egyik sem hjttdUl termé szetes irány hsa. s sem az rak a társadalmi iriaynéze*. mi mai nsgaSg. Itt maadeaÉt száműzve volt la családi éleiből as est és a társadalmat óaéaskoió kapocs a kölesísfe szeretet jótékosf halába tize. Kínákéi aép-sél a s6 esak feszkas vélt, etfhbsatf oszkó se az élvezetnék, stéhbmál pedig eszfc&z a hós tettei kivirbatásáta. CsaéJ nnorfsyihh esaé* msgsuimahh ís a jövőre m kihatással báró ezéfyá sem voll egyik áhsamak sem, de meg if szint lefjsgoashaágsá. És esstnil a nöt ésié i reaiisiwéiéhil ' kitódulva teszem katatámm tárgyává. Ka-tatásom lényvfü, eredeti vaUeágát, hegy leHedevbe«em benne ast a legasgyohh gyt-mánt kövei, Bfty a tersmtes koroaáiit van hivatva éktsiiéoi. hogy Wkóhsem s szép nemben a maga amküiét, s asgasifos ha-vatáaa ktesMMsévd teltre serk^smem ftet tettre löleg, mmt magyar afikei. Kom akarom én itt péidáol oda ábüaat Oshé Katicáét, Szérhy Máriát, as ortaa»i $taae«, Stuart Máriát, a o tönéseAsm szSsmb más kimagasló alakjait Nem IshelftdBm én az elpattaat méieuiukkal a a kivéMekkti hanem ákslábac fo^alkozom a saép asmmd mi|i Wdgómhlak míad meg aaayi é$ rsft-bgaivs), ktk ténytkkel hengyoQák a kmsk viágm és előadatják as éyseakai vak áiftit-hatlaa M^t. A só sz mWrn inrsáfok imtmt-\tj» la NitrmSófS, o teiéawységi kéts k>- | fár4sg a* háztartás isas'éw és s csattá beMMa Itt g oas»shsi6t s a téri hivatása. o téren emk nagyon másod rasgs. Itt a só egész éloia sishodsilái snakámá-got hátétól, a csatáéi kdrlea háti él ó as igaz vallás és a nemes iilftkiM snni. iaaea kitt 6 viággá saél dio^ ttaib-désével vefi meg a család, a tánaéabaa és az iftsrtrimt jiilt siag^t; mi ha hAáa. megiaag az tfladolBi raüi kén a zavar, a heíTBzaly. a fcmsiáB. sóe dég aan-mnes peidit sy^t Fraaezmmág gyássos teKaűi Mf'vtn* és dksé a aK hiSk és sz csak ofcnerá nevess áM léfchsX ha. minek aiapyát z valláiriiaág nli msg; mert csak a lalSfe elvei MgSpj a bftsr. s Mstsük s szivet, nak inasa tattün izebdseget. Faeréayaéget jámksiágm ét tiiilmst, mist a nely. tabjésm^fsára ss Üet tiimaiigiágsi kto^m Wag a aéi wastl vaa nagy náásége. A üsWbég. a szerénység, a jsmkorág és á titeiam ma-gsiahb hb saftS a sóiamégst, a mely afr> kea psfig es hitsyii, arra azt aasdka, Byron, hogy Ü az iy nó hatáin kéyas ontatai és amatkaksrt bsjatm. A aí von hhalra a wsati aamé kot Btgvaiiihs cM|iegisi0s s haiiaawihssi polgárokat sérda a hsaáaaál! Aaért omad m egy slkalSmmnl a atmisil kéasasOsm hiahtval Kspilua m: »Aayáá ketoaoá Froacaiaorii Igpak. Sokra hivatott a nö, de a UjmiajtBa MfogSa samioti htraiása soha. iám tép fii o család hdéistéa. Egj aftalsaMBal a nBi kitolása «o-ssttsaAg oat olvastam: - SmSÜ hla, Ott ia. ng hie. gymlt ng? Mfc ütiŰii dmri ufj m m ikÍ4S<f aÜtMMMNQ. w I4gr ha fláa ü»t iümí^ Tlfaá hm w BfüiM' Ligr m th anaá fajv^' Ltgf a M atawisva. Up i UM ráfiOa Ugr « Ugr a n<yit. i«hw ^^^ ^^ft '" n ^^ v 9 nirtzms üti Pew-1 7 AT A £ Hséáhtsatal TéibUi. ,tm L | M A I a JhA S ....................m iinn k | Mrii.liSu ém 0 M/KKm JL> JL JbHMV JL JL ^iíff ittSma'li!r'i Ü - MhfOamsáA S ^^ S " * m 3 IWtllrt tüiwm w tsbiaLÉ, ^olitllcal és vegyes tartalmú lietllap. " BÉ"ó*faL_l m S E&I ur W zzr m m A * ZalamegveíWyvédegrkl a Nagy-Kanizsai- és Défaabt UJarékfészlárak, Danhegtesnlet i 1»ttttÉr - 111 11 * fe ® JSr~nx "ffl az Abó-muiiközi lakarékpénzlár részvénrtiraság és öc& szöftÜL hívabioskédinye m mrm íií_ih 32. SzAm. Nagy-Kanizsa, 1888. augusztlis 5-én. XT, évfolyam. III ITI BX Hl" Mrtl»1l>t|[ •atfkytar * IlefcMy-ifaa wkk >É» IMMM a Up m\\mi réwiri Ikaaé ttind«R kAaUniay. H Ki*4óMvaUl: TámkU-ita y MmMUb levelek ewk Imrt kazak- II W1 fogadtatnak «L jj Kéziratok vlana n«m külratnek. nx :uA-iu~—u& ur. mi- fl ZALA. IFolitlltai és vegyes tartalmú lietilap. A Zalamegyei Vgyvédegylcl. a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesölet az Alsó-muriközi takarékpénztár részvénytársaság és öns. szövetk.hivatalos közlönye. t R Txmgrgrar-ja ELŐFIZETÉSI ARAK: TT Egén é»rt , í; . . 6 H U Félém ......1 n g « 0 NafjrWém . . ■ 1 . * » | jj Hirdetések jatáaynas aá*HttUz£ i Arnréd * egyéb Űnbűw kWitaiáay* h 10 It. bélyegdljon Wll 100 Mák 1 W. R tiootol mipd» Máért egy « kr. Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap. Wytlttár potttaora 10 *r. xix ni rin rm—ico 4 Zalamegye és a phylloxera. Lapunkban többször volt ugyan nfár szó erről a veszedelemről, mely országunkat rendkívüli módon fenye-\ geli, és fájdalom minden jóakaró intézkedés dactára folytonosan nagyobb területeket fenyeget végpusztulással, — de Zalamegye legjobb bortermő vidékein keresetül utazva, lehetetlen újra meg nem emlékesni a filloxeráról, mely nemzetgazdaságunk egyik legnevezetesebb ágát, anysgi vagyonosod ásunk egyik legkiválóbb tényezőjét és bortermő vidékünk népének megélhetési forrását tönkremenéssel fenyegeti. Csak végig kell menni a kis-apáti határon, Ta-poleza felől Msgyaroson - Monostor-apátin,- Keszthelytől Tapolcaáig. Szt.-Békáiián, Köveakállán, Zánkán, Antal-fán Füredig és Veszprémig, s az ember szive elszorul látva a 'pusztulást, mit e rettentő rovar nemzetgazdaságunkban tosz. Csak néhány hegy van még megmentve tőle — Badacsony, Resti, Kia-Ors, Szigliget s még néhány kisebb hegy; a hová a pusxtulás férge el nem jutott; iszonyatos gondolni reá, hogyha az emiitett hegyeket is ellepné a vész, mivé lenne a gazdag bortermő vidék népsége, mivé lenne jólétének, gazdagságának majdnem egyetlen forgása, mivé lenne a borkereskedelem, mely jelenleg annyi embert eltart, oly sok embernek kenyeret ad Mondhatjuk, hogy a Badacsonyi hegy lakosság nem kis mértékben van megijedve a fenyegető vész állal; igaz, hogy nincs most még nyoma neki, h ha az idei bortermés általánosan nem kecsegtet valami nagy bőséggel, hely- lyel közzel oly gyÖnyürüen , állanak a szőllők, hogy nagyszerű j termést Ígérnek. Hogy az elmondott körülmények között a badacsonyi hegybizottság nem áll tétlenül, mondanunk sem kell; sokkal jobban érzik ők a bekövetkezhető [ veszély rettentő és ki nem sdtanitható következményeit, mintsem, nogy az országunkat dúló philloxera csapással I szemben tétlenek maradnának s legalább az indokolt intézkedéseket meg nem tennék, a miket ilyen alkalmak-kor a veszély elhárithatása ozéljából megtenni lehet Közlünk iit egy kivonatpt a Ba dacaony hegységnek 1888. élvi julius hó 18-án tarto'u hegy gyűlési jegyzőkönyvéből: 1. kölcsönös megbeszélés! után ha-I t ároz tat ott: a) a sima vagy gyökeres szőlővesszőt. ugy gyökeres gyümölcs vagy másnemű ültetni való fákat, vagy cser- I jéket a badsesonyi hegybe, — mintáz I már korábbi határozatában is kimon-I datott, — behozni tiitatik. b) Idegen munkásokat csak is oly I községbelieket szabadfelfogad ni, vagy a szőlőhegybe beereszteni, kik philloxera mentea vidéken vagy a phyl-lozerás szőlőktől legalább 10 kilométer | távolságra fekvő községben laknak, és hatósági bizonyitványnyal igazolják, 1 hogy sem a község határában phyl-loxeráa szőlő nincs sem pedig oly sző-! lökbe munkálkodni .nem járnak, hol | phylloxera észleltetett c) felemlítietett, hogy Fodor Mi-I hály leányfalud lakon badacsonyi birtokosnak egyik ezőlőbirtoka Balaton-K'sszőlősön tele van phylloxerával, minek folytán végzésileg értesíttetni I rendeltetett, miként bsdacsonvi szőlő- birtokára ugjy maga és hozzátartozói csak is egéazen tisztán átöltözve jöhetnek be, — mint Szabó Márton rae-azeagyöröki lakos, badacsonyi birtokos — köteles ijrazolvánjit a badacsonytomaji községbirótól Kőzni, hogy átöltöztek. d) határoztatott, hogy minden katasztrális hola szőlőre ötven krajezár oly (fcélból rovaskék ki, s folyó évi szüret kor a hegybíró által szedessék be és takarékpénztárba! helyeztessék el, miszerint a badacsonyi ssőlőbirtokosság-nak legyen készpénze azon nem óhajtott esetben] ha eg^ik vagy másik szőlőben phylloxera mutatkoznék, hogy a gyérítéshez szükséges fecskendők és szénkéneg rögtön beszerezhető legyen e) a hegy elöljáróság utasittatik, hogy az összes szőlőket minden évben julius, augusztus és szeptember hónapokban szorgalmasan átvizsgálják, vsljon nem mutatkozik e valahol phylloxera gyanús szőlő, miről időnkinti jelentésöket a hegyelnöknek megtegyék i) ezen phylloxera ügyben hozott határozat kinyomatni, és minden egyes badacsonyi szőlőbirtokosnak kiadatni r mégis a kösvrtlen szomszédságban fekvő; Lábdi. Tördemicz-Ujhegyi, Kis-ÖnfTNÁbrahám és Köbölkuti szőlőhe-gyélKelőlja^Mágának megküldeni rendeltetvén, kik ex alkalomml fölkéretnek, hogy saját jobb érdekük föntartása tekintetéből közreműködni szíveskedjenek Kelt. Badacsonyban, 1888. julius hó 18-án' CSIGÓ PÁ fi ^ORMÁSSY JÓZSEF hegy biz. II. éjin. , hegy biz. jegyző. Vajha sikerülne a badacsonyi hegy-.birtokoaságnak megóvni est a gazdag bortermő vidéket' a phylloxera puszti-táxaitóK Meri valóban elszorul a hon-' firtziv, ha elgondolja, Ingy a lakosság ezrei kénytelenek volnának vándorbo tot kezükbe venni, hogy be'evő falatjukat máahol keressék meg, ha a ess pás őket sem kíméli mag. mert aa említett szőlőbegyeken kárpótlásul mást nem igen lehet termeszteni A vidéknek pedig egyáltalában bedugulna a megélhetés majdnem (egyeúen forrása Ettől mentse meg az ég hazánkat, népünkét! A phylloxera elleni védekezés. *) Magyarországnak közel hétszázötvenezer Itat. hold szőllöjét a végpusztulás fenyeget i! A rövid alig liz >és egypéhány éves phylloxera vésznek 50000 kat hold már is áldozatul esett, s 100,000 hold a hivatalos sistisxtiksi adatok alapján végvonaglásbsn a veszélyes rovar által teljesen ellepve, s igy csak két-három év kérdése, hogy e gyönyörű zöldek) szőlőterületek is, — mélyek százak és szereknek lő jövödelmi forrását. ezreknek pedig egyedüli megélhetési eszközét képezték — pusztasággá ne vsának, .) S mi oka e rohamos^uszt ulásftak ? Nyíltan kimondhaijak, hogy a keleti nJoga-lom, hihetetlenség, tájékozatlanság! Mostanig teljesen összetett kezekkel nézték a pusztulást, pedig Buda, Versecz, Fehértemplom, a Ha latonpari stb. eléggé telkeit hette volna már régen a társaddal mély álmából I Most kezdenek az oróágban ilj olt / veszélyes állapotról komolyan gondolkozni, a mit. különösen az s körülmény bizonyít, hogy a pécsi kiállítás alkalmával augusztus 16-én* tartandó phylloxera kongressus országos jellegű lesz, a mennyiben igen sok törvényhatóság és gazdasági egyesület élükön az országos gazdasági egyesülettek már eddig is bejelentette kiküldöttek által való képvi-(eltelését. Örömmel lehet a kiküldötteket már előre is üdvözölni, -mert mindnyájan tájékozva fognak basatérni, s propagalni fogják a phylloxera elleni helyes) és okszerű védekezést. Mai napság az egész országban a védekezés — ott a hol ijyenröl csakugyan szó Jehet — teljesen elhibázott irányban vezettetted, s a szomorú, rohamos pusztulásnak, 1 meíyet fenn jeleztünk egyedül tísak az ugy- V Ajánljak «• talpraesett csikkét wwliöbirtoko-aaiak figyelőiébe. iwrir. Tácrezsu-A &6 hivatása. ■i- A „Zala" eredeti tircatja. - A nő a teremtés remekében nagy hatalom ; lelőtök mondta Európa jelen századának legnagyobb politikusa, hogy a németség veszedelme a német-lengyel tartományokban egyedül a lengyel nők. Hazánk egy nagy fia is Erdély eloláhosodásáért egyedül a nőket kárhoztatja. Koszorús költőnk Vörösmarty pedig ekként>nyi'a(kozik felölük egyik szép versében t „Mit szBz hevében égö miv lei^int. Kiiltöt, mnvészt. liüst te uagy íérliat. Éa mindent a inii nép, jé tinta, srent Tőled, aeniedtjSl varjuk, hogy megadd' Drága Hölgyeim! Önökben összpontosul a szépség, a.jóság és az ipazMág eszméje, mely együttes tulajdonságok Önöket a társadalmi élet intézőivé' emelik, -de csak ugy ha hivatásuknak kettő tudatára ébrednek. Fájdalom azonban*, a nők egy része ferde utakon tévelyeg, s ily nők számára szolgál jeien czikkecském vezér fonálul, nehogy bele mélyedve a hínárba, elbukjanak veszteséget szenvedjen laza tártadslmi ételünk ; mert *ő réikül, éri ve s/ép és jó nő nélkül olyan az élet, mint a virág, illat nélkül. Befejezve > lévén a teremtés nagy munkája, maga as Alkotó tökéletlennek találta saját művit, mtert habár sok minden készen voit már, sürgött, forgott a világ, hiányzón abból nfég mindig a cö, a e fogyat kozást pótlandó, mély álmot bocsátott ős-spáok szoneire, s annak egyik oldalbordájából megslkotá mindnyájunk közös édes sorját, Évát. Etára MOlség volt, bogy as' alkotás nagy mlve tökéletes legyen. Légeny céÜOI mi sem képzelheu? a 1 világon, e nélkül nem létesnék élet, nem volns nap. hold és rsillsg, s ilyen semmi-«ég volns az emberi lárssdslom is bö nélkül. A nő az emberi társadalomban épen az, mi a tégeny n nagy világürb'á. A nő a társadalmi élet ragyogA nspjs, ki áldást ársszt sugaraival, betölti az emberi élet jégsivatagát. A nő ugyan azon anyagból van síkot vs, mint a térfi, egypa^k ezzel szellemi és anyagi czéljai is, és a mindennapi életben mégis azt lapsszialjut, hogy férfi és nő közt óriás nagy a különbség, tekintsük skár a civilizálatlan, skár pedig a civiasátió magaslatéi a emelkedett népeket, } Honnan van ez, s mi ennekj indoka? I Ez a természet titka, tril azonbaif e«y kis kutatás után könnyen megfejt hetünk, ha kiindulási alapul a rő teremtetéséiliek indo- ; kát választjuk. A nőnek rendeltetése a tereáitfs nagy müvét ivadékok létesítése által lentartani, kik bivslvák a világ végeztéig áldani és j dicsőíteni a mindenség Urát. A rendeltetésben, a hivatásban rejlik j tehát íz, mi a nő és a térfi közt plyj óriási nagy különbségei szül. Igaz, bogy a nő «zen hivatását is különféle szemüvegeken keresztül vizsgálhatjuk és a szerint más és más eredményre jutunk, de nekem czélom ex úttal nem oly néppel foglalkozni, mely magától a teremtés müvétől is meg vonja a/va'ódi nagyságot, és csnpán merő ön/ési mániábaöl a ! nőt élet cséljainak-«£sak eszközéül tekinti, ily nép csúfot üt saját emberi méltósága-nsk rovására a leiemlés kolotssls művé- | bői, bár idővel tisztulni fog aa ő fogalmok is; mert egy rémet álldfcnbőloész est mond* ja, hogy: Dio Menschen mőgea wollen oder | aiebi, sie m&raen einigermsssen suwimmeb halién, nder sie werden uniergehen! Czélom természetes Üvegen át vigjjgáJni is kér- > ' dést és a civiltssliő teljes magaslatára emelkedett népek [elfogása szerint dönteni el azt. A történelem számos nagy államról lészeo említést ilyen: Homs és Spárta is kétségtelenül, de egyik sem lejiödöu természetes irányban, s nem az volt a társadalmi iránynézel, mi mai napság. Is ff mindentftt száműzve volt k családi téléiből as ext és a társsd&lmst ösizekatö kapocs a kölcsöuös szeretet jótékony hatású jmze. Mindkét népnél a nő csak]eszköz vtjlij előbbinél eszköze as élvezetnék, utóbbinál pedig eszköz a bős lellek kivivhatásáraJ Ennél eszményibb ennél magasztosabb ís s jövőre is kibsiás-ssl biró czétn nem voit egyik államnak sem, de meg ii szűnt létjogosultságok. Én ezúttal a bőt újjei i rendelietéséből kiindulva teszem kutatásojn tárgyává. Ku-tstásoo) lényekéi, eredeti valóságát, bogy felfedezhessem Fbenae as! a legnagyobb gyémánt követ, flsriy & teremHés koronáját van hivatva ékesiíJni, hogy Telköltsem a szép nemben s nemes ambítiót, s magasztos hivatása kiemelésével tettrej serkentsem őket lettre főleg, mxnl magyar nőket. Nem akarom éa itt például oda ál itani Dobó Kati-czát, Széchy {Máriái, az orleansi szüzei, Stuart Máriái, s a történelem számos más kimsgssló alakjait Nem bíbelődöm én az elpattant méteorokkal s a! kivételekkel, hanem á|tulában {foglalkozom a szép nemmel miyl földgömbünk íniud meg annyi élő csillagaival, kik tébyűklel beragyogják a kerek világot és elosalatják aa éjsxaksi vak állát-hatlan isöié'aéni. Aj. nő asj erkölcsi igazsá|ok fentar-tója és lejlfsrfőie, s tevékenységi köre ki-sáOálai a-báziartás vezetése és a család beMleta. Itt fl mindenható, s a térfi hivatása. e téren csak] nagyon másod rangú. Itt a nő egész jéietej szakadatlan munkásságot követel, a fcsslájdi körben hinti el ő az igaz vallás és a nemes erkölcsök magvait, innen küldi ö világgá szét elveit, se működésével veti meg a család, aj társadalom és az álladalmi jólét alapját; mi ha hibás, meginog az álladalmi rend, kész a zavar, a belviszály, a forradalom, miié elég szomorú példát nyu|t Prancxiaoratág gyászos története. Msgssxtos és dícáő a női hivatás, de •z csak okszerű nevelés által tölthető be, minek alapját a vallásosság veti meg; mert csak a vallás elvei szelídítik! a lelket; s nemtsitik a szivet, csak innen meríthetni szelídséget, sxerényséjget, jámborságot és türelmet, mint a n ely tulajdonságokra as élet viszontagságai közepette [főleg a női nemnek van nagy szüksége. A szelídség, a szerénység, a jámborság és á Iflielem magasabb foka szüli a nőiességet, a mely nőben pedig ex hiányzik, arra azt mondta, Byron, hogy őt az Ily nő balálra képes untatni és menekülésre kéoyssánli. A nő van hivatva a nemzeti eszméket msgxatsiba csepegtetni s hasznavehető polgárokat nevelni a hazának 1 Azért mond fa egy alkalommal a nemzeti közszellem Issultával Napoteon is: >Anyák kellenek francziaorsrágnak. % Sokra hivatott a nő, de a természetes felfogás szerinti bivaiása soha sem tép tűi a család beMetéa. Egy alkalommal a női hivatásra vonatkozólag ezt olvasta in: Sselid kés, aSiikéa uySaga vagy bár] gyarló tv tMtr. Meghajol előtted áagy Art fn! Rád aa ég is áldástoastó mrewttel aia. Légy hát áldott, fiánsor áldott! Téged iatea atát Ugáldolt! -Ugy aa t^i ásivMk ftaye; Légy s Ari ttt; Légy a böleiö riaka«ja: Légy aa aggok gfámolója ; Owria rigantalib; I^gy a negéayak áldáaal ; y ww»|i ■aakeaiborek okai, « kik • helyett, hogy arról beméi tak volna, bogy hogyan kai! keoaerválni lehetőleg a meglevő vagyont, •grwerttsn a« imádták a hol a phylloxera feilépetl: »6beeaetiA amerikai vesszőt-« S es hely telén ielje*en tév*s irány, a melynek sár eddig 60,(NK) kai. hold, tehát milliók é« milliók estek áfdoxalut, s aaázezer hold padig mo*! késsül áldozati)! gaoi. lígy borvidéken — a hol phylloxera (ellép, ne mSrrut kell heszélai, hogy hogyan az e'lsö a meg- rvcoosiituáijok saólleiukei, hanem kérdés az, hogyan kall megvédeni levő vagyoni. Tokaj, Neaamély, Szeg-zárd, Rnszf, Hadac«ony, Pécs atb. európai hírnevű bortermő vidékek, a melyek ha lehelő megakarták menteni a< ő lurmint, kadarka vagy fkéknyeliöket, nem pedig amerikai vesszőzni ^addig, a míg az megmenihefö. K'sö egyedüli kérdés az, van-e mód arra, hogy a megIe?Ő drága vagyont megmentsük ! ? Van! Mindaz, a kinek a phylloxera ügy-beni ismerete tovább terjed a •Kaleodariu-. mokf vagy »Falusi Népgazdák«-ból meri-létt indásnál, mindaz, a ki a phylloxera ügybeni alapos ismeretet azerzendö, beutazza azokat az országokat, a melyek a V phylloxera elleni védekezésben a zászlóval előí járnak, s igy van alkalma lapaa/tala-tot */ereznv Franczia és Olaezország, Bajna vidék és Sveiczban. ugy. iá'ni fogja, hogy igen is vun már mai nap mód arra, hogy ' conserváljuk a meglevő vagyont I 8 ez a •zénkénegnek szakszerű alkalmazásában rejlik I Ha én a hitetleneket, a lájéko&atlano-nat, S ludá'ékosokai nem ia akarom költség kímélés miatt egyenesen Olasz- vagy Krancziaorsrágba küldeni, a megjelelni azon helyeket, hol 16, 15, 14 év óta szénkéne-gézeit hz öl löket a legteljesebb produkilóban s a legvirulóbb színben találnak, ngy ezt teszem azért, mert ez igazságról Magyarországon is meggyőződhetnek, ha elmennek a larkasdi »országos phylloxera kiérleli állomásra«, hol nyolc* év óla szénkénége-zeli teljes jó színben éa produclióban levő . ezöllőieriileiet fognak látni, vagy elhivom ' őket Szegszárdra, hol látni fogjak, hogy egy 601)0 holdas szöüőterüleien, hol pedig a szó Ilók coniinuitása végett nagyon is e>eg van nehezítve, hogyan lehet, szénkéneggel okszeiüen védekezni, a mennyiben a most már harmadéves küzdelemmel máig sem esed egy negyed hold s/öllöterület áldozatul a phgllozera 'pusztításnak. Mindaz, kinek szivén van Magyarország 750.000 hold azöllöje, jöjjön azaugusz- I tus 15-én Pécseit tartandó congresszusra, a mely hiszem az egész orazág védekezésének irányt fog adni. . Dr Koboz Zoltán. belyzetbeo, hogy elfogadható ajánlatokat tegyen. Különben a retálémegváliáa oly roppant nagy összeget ölel (ól. hogy a híteilo* lése fi csoport alkalmasint szívesen beleegyezik abba, hogy aa Uoioéhank csoportját, mint már ismét elten történt, tekintélyes hányad-részszel réazoliesse az Ötletnél A csoport vezetése, igy tehát a legnagyobb quótával való részeltetés, a magyar általános hitelbanknak jut, melynek vezér igazjptója a finanszírozás módjának végleges megállapításánál mindenesetre szintén meg fog hívatni a tanácskozáshoz.* A regálék megváltAaa. Bécsből írják a »P C«-nek: • Itteni, a hitelintézettel érintkezésben álló körükben azon meggyőződésnek adnak kifejezést, hogy a magyar regálémegváltás finanszírozásának üzletétől a bank csoportja nem eshetik el, mert egyedül ö rendelkezik elég töke fölött, hogy a kibocsátandó czim-leteket a magyar kormány által kiváni időn át — esetleg 3—5 évig — a nyílt piactól távol tartsa. Ugy mondják, hogy a csoport, és egyedül ő, be is van avatva a magyar kormány részéről a tervezett operáció némileg sajátságos lényébe, tehát legjtjfban van azon VtsércsUlagt u mnok. » Tisztelőt a nöi kéznek.....* S azt kérdezem az után: váljon lehet é ennél megkapóbban ecsetelni a nöi hivatási, s nem e nagyszerű jelenség, nem e isteni remek-mü egy oly nő, ki hivatását ekként tölti be? Eletei adui az ifjú szívnek, tettre ösztönözni a férfiul, nevelni a honpolgárt, odaadó angyali jósággal könnyilni az aggkor terheit, enyhíteni a nyomorultak fájdalmait, a kegyeletes szívvel eltávolítani aa irgalomra szorultak életszükségleteit, tapintatos tanácscsal pedig égő szövétnek gyanánt megvilágítani aa élei kietlen sötét utalt! * Ezekre csak egy vallásos, erkölcsös, I nemes keblű, jámbor, szolid természetű és i türelemhez szokott nő képes, Mi férfiak 1 nélkülözzük e nemes tulajdonságokat és képes-ségeket, mert a mi tevékenységünk már inkább külterjes és ez nagyon helyesen is van ] igy; mert egy vállra nem nehezedhetik az élet j összes terhe A szerepcsere pedig nagyon i viszás állapotot teremtene; mert hogyan volna a szerénység, a szelidség és annyi aaép lelki tulajdonság, egyszóval maga a nőiesség, e féltékeny kincs megőrizhető, ha a szépnem, mint orvos sebeket kötözne, korhadt tagokat amputálna, holtakat bonczol-galoa, mint bíró élüket halálra ítélne, ha j katonáskodnék és több e féle — nemével és sserrezeiével sehogy össze nem egyeztethető — munkákkal foglalkoznék ? Ily foglalkozások ellenkezésben vannak a szép- | nem hivatásával épen annyira, minthogy I férfi ember keiébe nem illUt sem a sriprü, sem o' főzőkiaál. A férfire ia elég terhet j réti az élet, kijeleli az a nő tevékenységi körét is, legbelytaebb tehát, ha mindegyik á maga hivatását tölti be, ugy lesz caak a társadalmi'éléiben harmónia. kSr.j A Badacsonyból. (Kanizsától Keszthelyig. ~ A Keszthelyi fürdő — Tapolcza. — Kirándulás Badacsonyba. 4t A Balalonvidék jövője.) Kényelmes nép vagyunk mi. As átázást nsgyon szeretjük, de csak kényelmesen, vasúton, hajón, vagy kocsin, már ezt az utóbbi utazást sem tsrtjuk elég gyorsnsk ííyalog azonban semmi áron sem mennénk. S igy nálunk a hallatlan dolgok közé tartozik, hogy egy kis társaság öasze állana, és j (ouristft módon gyalog járná be hazánk szebb i ávidékeit, igy a nyári hónapokban, a kellemest egybekötve a hasznossal. Pedig sok szépet lehelne látni nálunk is, s egy pár heti gyalog utazás, mindennapra csak 4—6 órát számítva igen sok kellemeset nyújtana a ép oly könnyen volna es létesíthető, mint Német országban, a hol ezek a kirándulások az ország szebb vidékéire általánosak. A ' Kárpátok, a Balaton vidéke, a Vág völgye és más egyéb szép pontok megérdemelnék ezt. Ez a kényelemszeretet okozza azután, hogy a legtöbb magyar ember, még hazája legközelebbi vidékeit nem ismeri autopslából. Hát biz én >s csak a vasúti vonat egyik ál-fül( kocsijába Ültem, hogy Keszthelyre szállítson. E várókká évről évre nyáron jobban és jobban élénkül. Pezsgő fürdő élet van ÍU, s ha a kényelem gagyonb volna, bizonyára még többen látogatnák szt. A szépítésre nézve az utolsó években ül sok torién! már, de még mindife kevés srra nézve, hogy többeket csaljon fide, habáf a fürdővendégek száma miudjojbban gyarapodik. A város hatóságának különösen «/. utak tisztán tar- i tására, öntözésére kellene több gondot for- j ditani. A füniö ez évben igen jó, a víz is több, s a ftírdö körül nagy élénkség is uralkodik, különösen azokban az órákban, mi- 1 I kor mindenki || siet a Balaton üdítő hullá- I I maii felkeresni. A város csak a saját érde- j keh fogja előmozdítani, hogyha mentül \ többet lesz a fürdővendégek kényelme ér- i dekében. A ki kocsiúton akar innen Badacsonyba jutni, annak ütmen Tapolczára kell mennie, i Tapolcza vidéke gyönyörű vidék s lakossága jómódú. De a Keszthelytől Tapolczáig ve- ' zeiő u(on igen szomorú . gondolatok foglalkoztatják az ntaat. Végig azon a szép darab földón nagy pusztításokat telt a phylloxera, j s jobbról balról mindenütt látni a pusztítás | nyomait. Sok helyen, a hol előbb gazdagon termő szőlőtőkék zöldellők, ott most kukorica van ültetve, egyes szöliök pedig helylyel j közel lekonyult sárga leveleikkel arra figyel- j meztelnek, hogy az irtó rovar roáf ott is I megkezdte működését. Azért nagy a félelem Tapolcza vidékén is, hol néhány helyen a philloxera már consta láltalott, de különösen (élnek a Badacsonban, j hol egy szép vidék létkérdése lorog úgyszólván szóban, ha az átkos rovar olt is felütné * tanyáját. A ki Tapolczán van, különösen két kiránduló helyet nem fog figyelmen kívül hagyni. Badacsonyt és Szigligetet. Badacsonyban már néhány év óla igy nyáron \ fürdő évadban nagy élénkség uralkodik. A Hableány, vendéglőnek egy kláné primitív tigyan még, de az ottlevők ' azzaS vigasztalják magukat, hogy majd idővel jobb lesz, egyszerre nem mehet minden, mi pedig ajánljuk a részvényeseknek hogy a vendég- I löt magát ia jobban gondozzák (termek, szobák még nincsenek kifestve) s a vendéglő j előtti parkot is figyelmük tárgyáva tegyék, j Kevés fáradtsággal és költséggel igen szép | parkot lehelne olt most létesíteni, míg igy ellépi a gaz. Komikua benyomást tesz az emberre, mikor az árnyas Ingasokon végig menve egyetlen egy árva székei lát szégyen, kezní va'amelyik szögletben. A mull szóm* bston nagy mulatság volt ott a Hableányban. Mint a mi demokratikus gondolkozásunknál és érzésünknél máskép x lehetetlen is, két társa«átt muistott egyszerre, az egyik a kisebbik előteremben, a másik a nagyobb teremben, aa íajlóközl pedig a czigányok foglalták* el. Két szél hajón vagy 44 vendég jött Szemesről és máshonnan. Ezek köaül azonban sokan (mivel a veranda melletti terem kicsi) a verandára szorullak, s hol a hűvös éjszaka egy részét kellett tölleniök, inert a nagy eremben Sz a számrá nézve kisebb kék vérű társaság njtolalott, mely féllékenyen Orste lerülefjél. * Még a vacsora Idejében jó) ment a dolog; de mikor tánczra korült a sor akkor már I Mzefénjj czigány igazán két ajtó közé szorult, s a nagy tsrembéli kékvér nem akart sehogysem a kis teremheti piros vénei rokonszenvezni. Sót borri-bile dictu, egy kis teremheti Salai ember táaciosoójévmja cagy (eremben ákarlá jár- I ai, de bizony kmtaaijtatotf; oo hát meg tér-téot itt ia, a nji már az uvén slkalamkkor > megtörténni szokott,; vojt j felháborodás, bocsánatkérés, a ja kis teretnbeli ptroa vér végre la megsozallván a ,i»lgo», félbehagy-| lak a láocoosai az aaztalolmt Ismét behelyezték, s volt magflum áldomás olyan nagy, hogy a nagy terem bel i íáraoaág kénytelen kelletleo áteogadto az égésit teret, és elment. A hősiességnek (példányképé gyanáot omii-I lem, hogy egy fiatai embar, ki a pezsgőt som veti meg ájfél ólán jjttldle el . kocsisát, hogy egy virágeiokrot hagioa(a Badacsonyban virágcookoof) hozott ki legyet Szigligetről, ! megmutatván, aogf ott, höi egykor a ma-! gas sziklalészekről tekintetlek le a hősies-| ségről hirsa Ősök, még nem veszett ki amaz j egészen. Perui bogy másnap ez az ese-| meny beszéd tflrgjját képezte a vidéken, de j egyéb baj nem j esett, az európai politikában nagyobb pulláaioi uém vert fel az í sristokratikua köpeoybe burkolódzó ktcsi-; 'nyes gondolkozás jlyen bogara Hej! mikor | szűnünk meg úár gyermekek lenni! Szombaton a somogyij vendégek tették élénkké Badat^onyCc va|ári)ap ismét egy egéaz hajóval jötjok Balaton Berény felöl és este nyolczig: maradták jó kedvben, mulatozva töltve a napot. A czigányok, kik a szombat éjszakai (áradaljnat és aggodalmat kipihenték, most ismét jó kedvvel húzták, s a termekbe?, a verandán, a »Hableány* előtt a a fürdőben egész napon át a legé'énkebb sürgés forgás volt észlelhető, a miért a jóravaló vendéglős^ nem is haragú-doq. Általában mondhatni, hogy a > Habié ány«-bán nem túlságosan drága az élet, s hogyha a részvényesek g maguk részéről többet lógnak lenni a vendéglő lakályosabb-bá létélére, (mert a szolgálatra nézve a mint olt informálták semmi kifogás nincs), akkor éven kint többen és többen lógják megyénk e kies és szép lielyét leikeresni, a hol üdülési és szórakozást egyaránt találhatnak. A társadalmi élei is elég szép, lassan laasan összeverődik a társaság s talál alkalmat a nemesebb szórakozásra, s ha olyan esetek, mint áz említett történnek is, ezek H megfognak xkünni idő vei. Csak a phyUozerától j mentse meg a jó ég azt a badacsonyi szőlőhegyet, meri ha ez á cspás azt a vidéket meglálogalja, akkor a • Hableány* is becsukhatja ajtait; nem fog oda ménni senki. No de reméljük hogy ez nem fog megtörténni. Szalamander. e«y lek értekezlet. < e erre oly keveaen jelen- meg, hogy — A Hit István ünnep. Ez ünnepély rendezés j czdljából már a műit héten, még a mult szákiunkban közlött vezér-czikkfink megjel mése elötií volt egybehiva zt megtartani nem lehelen. Az első értekei let égybdm'ója Dr. Csm-Kálmán ur eddig még második értekezletre nem hl.ta egybe ijz crdeklődökei, pedig sajnálnók, ha az idén az ünnepély meg nem tartat] atnék, mittfán 3 éven át oly szépen sikerültj Még mindig nem késő, s igen örülnénk, ! in lapnnk jövő számában már hirt adhatóánk a Szt.!István ünnepélyt rendező bizottság megalakulásáról, s arról, erélyesen megkezdette s megtételét nagy buzgalom- hogy működéséi az előkészületek ma) folytatja. — Rózwa Bertalan védezredes Pécgre neveztetett ki (éleiben álló det - Adal előbbi számában ves figyelmébe | m. kir. bondandár parancsnokká szintén sajnáljuk a. köztiszék férfiú lávozásál. aaAoelc. I Lapunk egyik városunk lakosságának szi-ajánlottuk a helybeli köz-kórház kápolnáját, Inelybeo az isteni tisztelet magasztosabbá tételére egy barmoniumra volna szükség. Városunk szülötte Sülétormós György, káplánja gyűjtési észközléaél megkezdvén eddig al következő szép eredményről adhatunk tudósíást. Adakoztak: .4 ke-reszh'ny jót fkon y nuegjlet, 10 frt, Karczay Béla lO Irt, B(*fyai Ödönné 5 írt. AW^him-ger fiai P Irt, Sáliét Lajn$tdé 3 frt, Botén-féld Adolf 3 Irt, Stkmidt fWW,*«/ 2 frt, Vdgner Károly ni 2 fe Grünhul Fülöp h fiai 2 frt. ManhUino Jó&éfM 1 frt, Héráin Mártok 1 fii, ÉAám hát 1 frt, Fesadhófer József né I Irt, íl ftiinget: AntM | Irt, Tripammer Etetm ljfirt» Ffrkae Feréttczhi 1 Irt, Zabudantífcz Jjajot | frt, Ifj. Ctemitt Károlyné I frt, Vfaff JÓztet I Irt, Hlau Pál 1 frt, Korács LaiiotnÁ 60 Irl Pintér Sándor 50 kr, Sommer József 50 kr. f CljAsshlr. A városunkban köz<-tiszteletben álló Vsrga Imre m. kir. nyUg. áll. honvédezredes ujat és ésaládját s vele a Svastits cnaládoi if gyászos csapás, érte. Bocsári Scástits [Mai varga ezredes ur neje, és közszeretetben álló Jfnispánnak valamint fŐHZolgabiranak nővére július hó 29. éjjel 2 órakor vége gyengítésben elhuny!. Az elhunyt urn0| a IkszeUb .hitvesi és anyai erényekben tündököli és élhunytát családján és közelebbi | rokonain kívül is mindenki őszinlén gyáskolisi ki ői iamerte. Temetése m. hó 81 Mi délután 4 órakor történt meg a Teleki uibza »5. sz. házból. Jóval á kiiüaöll idő elölt aj részlvevök nagy sokasága gyálekgzelli ösake ai halottas, háznál, bogy <azj fszintén gíászoll derék ornőnek a végtisziesaégei i megidja, s e nagy réaavét legjobban muiaaa, Inily hagy tiszteletben állód az elbúny^ károsunk minden rendű és rangú lakasáaál A Jioporsöt szép kouo rak bontották. Jelenvolt Svaat|u Beoó Hüa-pán ur ö méltósága nejével sla. Találjon i hátramaradt család yigaszl az áitaláno" részvétben. A kiadott (ryá«tjoltatés igy szól: Balatoa-lürodi Varga loua m kir. ayug. áll hoovéd-ezredos a maga, ugy mint gjtr7 mekeí Jenő, Magda ét Károly] valamint az összes rokonság nevében fájdajomonű tudatja lorróo szeretett nejének, illetve r példás édesanyának boca|ri Svastits Ilka úrnőnek f. hó 89 éo Nagy-Kaoizaáo éjjel 8 órakor végelgyeogüléaben 68 Aves kofában történt gyáazos elhunytál. A gyászmisej-szeht-fildozat t hó 31-án d. e. 10 órakor fág a azt.-Fe-renczrendiek plébánia lemploniában a Min-denhatóoak bemulállajní; a j drága halott hült letemet pedig ugyanaz nap d. u. 4 ára-ror fognak a Teleki-u<cza 2A.[számn házból Had E. L a »Béazvét«-lMz czimzetl lemetkeaéai vállalat állal a helybeli rém. hath. sírkertben örök nyugalomra tétetni: Ijágy-Kanizaa, 1888. július hó 29-én. Áldás és béke drága poraid feletti — Záráaaepély. Helybeli ovodá-inkhan az ünnepélyes zárvízafáiaiok moll hó 88-án (a nádor-b'czai) 29 én -az Arany János-utczaiban) tartattok meg. Kár hogy a kellemetlen esős' idő miatt az érdekeltek nagyobb számban nem lehetlek jelen, sót még a választmányból ia caak kevésen. Egyébként jelenvolt akat eléggé megjutalmazta a kisdedek mindkét heiyen ügyesén bemutatott szavalata, éneke, játéka sat. Jövőre, mint értesülünk, a »Polgári egylet« most épülő nagy terme, vagy kertjében lesz az ünnepély megtartva s pedig iulius helyett' már junius hó utolsó napjaiban, mely helyes intézkedését csak dicséretlel említhetjük az ovodai választmánynak; — Haerelnil 14/11. Valami Csanádi József nevü helybeli napszámos, meg nem rozsdásodott szerelmét iáinden áron ráakar-la tukmálni Szőke Rozi cseléd-leány, egy- , kori kedvesére, összeszólalkodtak, mi közben Cs. J. a kezében lévő üveggel Rozi karján háiom súlyos sebet ejtett, melyek most ép ugy sajognak, mint az ö gyógyithatlan hő azive a bűvös dutyiban. — Keresd as aaaseajri. Pál József és Kelemen István szomszéduk isjóba-rátok is voltak Tüxkeszenip^ren. Együtt. játszadoztak gyermekkorukban, a község alatt elfolyó Zala partján, utóbb mini legények együtt udvarollak a falubeli leányoknak és ugysn csak együtt és egymást támogatva mulattak a csárdában. Néhány I évvel ezelőtt Kelemeo megunva a sivár egyedüllétei egyel gondolt és megházasodott. I Az uj asszony örült féne hü barátjának s ennek mindinkább sűrűbbé váll és hosszab-ra nyu.it látogatásait szívesen fogadta; de nem nézte rossz szemmel azt sem. ha s házi barát néha meg is kisérlelte az udvarlást Igy éllek ők boldogan és megelégedetten. Mull bó 85-én együtt mentek Pakodra bucsUra, hol jól mulattak és estére járt sz idő, szépep bár macskán haza (elé ballagtak. A zalabéri hegyen a menyecske elmaradt, a kél baráttól, kik beszélgetve s enyelegve jöttek le a hegyről. Kelemen, ki valószínűleg kelleténél mélysbbee nézett a pohár lenekére, kereste feleségét s mivel nem látta metffcllt őt bevárni; barátja ezalatt le$f. , Kelemen minden ok nélkül hirtelen olyan haragra lobbant, hogy régi barátját ugy vágta arczul, hogy ez menten összerogyott. Azután elkezdte rugdalni jobbra balra és Pálnak eltörte lábát, Pál sérülése súlyos. Kelemen ellen megindították a vizsgálatot. — Kanyaré. Zala szentgróton és ( Aranyodon a mult junius hó elején járvány-szerüleg fellépett kanyaró végkép megszűnt. t A két községben a járvány tartama alatt megbetegedettek száma 96, kik közül a gyógy keze'O járás és ésj körorvos urak lelkiismeretéé, s szakavatott eljárása folytán csak egyetlen égy gyermek balt meg. — Lépre kerftlt Jémadár. Horváth Teréz ujad vari czigány asszony őgyelgett ft napokban városunkban, azzal bolon-ditva a zönnyen hívőket, bogy ö varázserejével lányokat elveiet urakkal tetszés szerint, férjebet a legállhatatosabb hűségre madzagot, hogy nején kivüj senkire még csak gondolni sem log, szerencsét biztosit kártya vetésből sat. Találkoztak aztán libák, a kikel ilyen ürügyök alalt sxépefc meglophatott, kiktől ruhaneműi, kiktől arany ékszer-féléket bűvölve magával, azt állítván, hogy azokat mind varázalala dija tejében kapta az Illetőktől — A rendőrség f. hó t-én letartóztatván Öt, a lopott tárgyak részben megkerültek, részben pedig — vallomása szerint' — ujudvari lakásán volnának. Ügye áttétetett az illetékes bírósághoz. j — TAaeoetek. Zalabérben a moll hd 2|-én a nagy vendéjtlö szomszédságában egy ház kigyuladván, a mellette állók egyike is [látóban állott. A tűzoltók erélyének kö-sznnbfelŐ, hogy a tüz lj>ealirálfafván, a nagyobb szerencsétlenségnek eleje vétetelt. — Ugyancsak rá néhány, napra, jal. 26án, erős délnyugati szél molett, délután S óra körül Batykon pusztítón a vészes elem. A falu felső vége telé gyuládt ki a tüz a s csakhamar lángba botitolt 18 házat Elégett á nevezett bázaktin kívül több sertéa AI, épület,- tüai- és egyjéb fa, egy l(/«évos borjú, gabooa és nagfmennyiaégü takarmány. — A zalabéri tűzoltók jó fecsken dőikkol a lehetőséghez képest azoaaal a helyazinén termettek, Ugy szintéo a szomszédságban levő Véged,, Pakod, Zalabér Is \ Ttoft tAaaég lakói is fecskendőkkel megjelenve, tétje* erejökkel igyekeaiek a vész tovaterjedésének gálái vélni ás az égő házak kft-rQrveaaélrben Iorő tárgyakat megmenteni. — Kem elvünk Igyea embereknek a teljesi-lett kötelességért díesériádákai zengedezni, de viszont nem állhatjuk meg, hogy meg ne emlékessünk Koxáry Antal zalabéri birtokos éa tűzoltó egyleti elnöknek, ily vészes esetek alkalmával kifejtett buzgalmáról. — A lent mondott helyeken is szakszerű intézkedéseivel és a jelenvolt népet tettre buzditó lelkesitéaével nagyban hozzájárult a tűz tovaterjedésének megakadályozásához. A tűs keletkezésének oka egyik helyen sem volt minden kételyt kizáróan megállapítható. Az elégett épületek nagy részben biztosítva voltak. — Qaadaaág. Zalabér vidékén, a zab kivételével az aralás már befejeztetett. — A lapályosabb helyeken a buza és rozs termés eléd jó, söt helylyel közzel kitűnőnek mondható, az árpa állag véve közép minőségű, itt-ott minőségre, mind mennyiségre silány. Szárazabb helyeken az ősziek közepes minőségűek, az árpa silány, a zab is csak télig kielégítő. —' Kukoricza, krumpli, és takarmány répából, ha csak a kánikula felelte száraz nem lesz, jó termés várható. Ló-her és bükköny csak ritka helyen- sikerült. — A sarjuk ssépen állanak. Sxöllö termésünk előre láthatólag, a tavalyinál jóval is kevesebb'mennyiségű leend. — A kcasthely »t«Oyörg),l vasúi i munkálatokon serényen dolgoznak. Remélhetőleg a kis sxárnyvasul szeptember l-jén át fog adathatni a forgalomnak. — C'ongreuu* a pécsi klálll-tán alkalmával. A pécsi kiállítás érdekében a soproni keresk. és iparkamra is indított mozgalmat A kiállítás alkalmával több rendbeli congressusok is lógnak tartatni, melyek közül a fllloxera congressus országszerte a legnagyobb érdeklődést keltette. Ennek előmunkálatai már be vannak fejezve; programmja pedig a következő 1, Elnöki megnyitó. (BáolTay Simon.) 2. A fllloxera természetrajza s a filloxeraügy általános vázlsta, dr. Horváth Cíéza. 3 A fíllokszera-vészmentes homoktalajok. (Kori-sánzky János,) 4. Az amerikai szölök (Molnár Is'váiú) 5. A fillokszera elleni védekezés, különös tekintettel a szénkénegre. (dr. Koboz Zoltán.) U. Nyílt vitatkozás, a legtöbb érdekelt egyesület és törvényhatóság már értesítette a kiállítási bizottságot, bogy e kongresszuson képviseltetni lógja magát. — Lálopáa. E hó 2-án éjjel, mikor az a nagy zivatar volt, —■ ugy látszik alkal-mss volt hozzá — Kis-Kanizsa, Oltárcz és még egy köaaégből hét lovat elloptak. — Sikerült őket azonban H.-szent-Miklósig elcsa-pázni, hol most eröeen kutatják a letteseket. — Hirtelen halál. Bsjor Lászlóné sz. Horváth Zsófia asszony, (. hó 2 án, szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt, 49 éves korában. Nyugodjék békébm. — lVépdlkelá tlsstek egyenruhája. A Lajt hánt üli népfölkelő tisztek egyenruhájáról már megjelent a szabályzat, melyei a közös hadügyminiszter az osztrák honvédelmi miniszterrel egyeiértőleg Állapított meg. Nagyjában okvetlenül ugyanezek az elvek lesznek iránysdók a magyar népfölkelő tisztek egyenruha-szabályzatánál is. A szabályzat szerint a néplölkelö tiszteknek a közös hadseregbeliekéhez teljesen hasonló unilor-F misük lesz. Nemcsak szsbásrs, alakra és színre nézve lesznek hasonlók az uniformisok, hanem a népfölkelö tisztnek a rangfokoznii jelvénye s az érdemjele is olyan lesz, mint a közös hadseregbeli baj társáé. A rendeletnek az egyenruhára vonatkozó intézkedései • a következők: Azok a tisztek, a kik a közös hsdseregből. a honvédségből, a nyugalmazott álományból vagy a szolgálaton kívüli viszonyból oszlattak be a népiül keléshez, a korábbi katonai szolgálatukban viselt egyenruhát* a néplölkelöi szolgálat alatt is viselik a nép-fölkelésben kapott ranfokozati jelvénynyel. Azok a népiölkelök, a kik cwk \ mozgósítás esetére neveztetnek ki népfóikeUJ tisztekké, tartoznak a közöxbadsereg lisztjeihez hasonló egyenruháról gondoskodni. Jégkár. A f. hó 2 án esti fél 10 órai zivatarral jött jégeső, Szent György vár, Bagola, Móriczhely Szabadhegy s több szőlőhegy szépen mutatkozó termésé', egyhar-medrében elverte. Tehát nem lesz üröm né kút az a kis remélt szüreii örömünk se. — A „Béral blxt«elté fánuilaf*' mint értesültünk n -kanizsai főügynökségét feloszlatván és egész Zslsmegye területére uj képviselőséget szervezett, n elynek vezetékével Dr. Tersánczk'y Gyula ügyvéd urat, mint városunk stűlőtijéi s mini a megyénk egyik kedvelt emberéi bízta > meg. Ha e hallomás valónak biaonyul, ugy mind kél télnek gratulálunk. — A villám, Kuslány kösségben műit hó 27-én a villám Udvari János és Nyul János közös luUjdonát képe/ó lak-házba vágott, fiitől a ház kigyúlt és leégett A kár mintegy 400 frl, biztosítva volt ugyan ennyi {Psxegig, — Aa arfs. m. kir. aane- és s/inmüvészeü akadémia szinésseti osztályába lépni szándékozókat újból flgyelmsjieii az igj>sgai/.ság, hogy a beírat ások sseplem-ber 6. na mán kezdődnek, s három napon é< d. a. a-tól 0-ig tartatnak as intézet hely (séfében. kerepesí a', nemz. színház bér- háza II). emelel. Azokat, kik az operai osztályokba óhajtanak lépni különösen Is figyelmeztetjük, hogy a nagyméltóságú Minisztérium az operai osztályok tandíját a követ-kezö tanévtől kezdve 70 frtra emelte tel, s as eddig két évig tartó operai tanfolyamot as 1888/9 -iki tanévtől kezdve három évre terjesztette ki. Ezen rendelet a jelenleg első évet végzett operai növendékekre is kötelező, Az operai osztályok évzáró szinpadi vÍHsgálstain azonban ezután csak a második és harmsdik operai osztályok növendékei lesznek'felléptethétök, miglss első évesek csupán házi vizsgálóion, srintézet színpadán fogják képességüket bemutatni. Ez alól csak olv növendék számára tehet az igazgatóság! kivételt, kit az igazgatóság és tanári kar együttesen^ mint különös szorgalmút és tehetségűt nyilvános felléptetésre érdemesnek tart. A felvételi összes feltélelek annak idején egész terjedelmökben is közzé fognak tétetni, addig is az érdeklődőknek az intézet titkára, levélbeli megkeresésre, ssivesen szolgál felvilágosítással, s megküldi az intézet alapszabályait, nemkü-lömben.a néhány nap múlva sajtó alól kikerülendő évkönyvei, melyek ezpediálására szükséges levélbélyeg, a megkereső levélhez mellékelendő. Bpesten, I8&8. julius hó 20. Dr. Váradi Antal* titkár. Nyilvános köszönet. Fogadiák mindazok, kik szeretett nőm elhunyta alkalmával a végtisztelelet néki megadni kegyesek voltak, — ezultsl is hálás köszönetem nyilvánítását. Msrádok megkülönböztetett és mély tisztelettel a nagyérdemű közönségnek balatonfüredi Varga Imre m. kir. nyűg áll. honvéd ezredes. Andrássy-uti;2l. sz. ára 80 - iKMN-kf XXIII. Térrcalkki A czukoradóról. As eddigi, a kincstárra nézve káros rendszeren akar ezen tőrvény segíteni a azért mind az 1888. évi 47. módosító tőrvényosikk mind aa 1878-ban hozott ezukoradó törvény a jelen törvénynyel isméi módosítást szenved. Első sorbsn tár- — Rövid, hírek. Sopronban az államénitészet hivatalnoka Tarjsssy Vilmos agyonlőne magát, nőt és egy gyermeket hagyott nálra. — 0 szent Annán Arad mellett oly nagy tÜZ volt, hogy 4 egész utcza lelt a lángok martaléka. — Sskhenyi An dor gróf nagykorúsága, atyja kérelmére fel-függaszletett —- Vilmos császár julius 31-én látogatta meg Bismarkot Friedrichsruhéban és onnan augusztus 1 én délután hazautazott. — Mdbourneban (Ausztráliában) inter-nationátis kiállítás nyittatott meg augusztus l-jén. — Jjesseps Ferdinánd a panamai-csatorna részvénytársaság közgyűlésén bejelentette, hogy a csatorna 1890 ben a hajózási forgalomnak átadható. — Az olasz Irónörö->kös Münchenbe utazott.. — Egy' gödöllői ügyvéd, ki nejét hűtlenségen érte, megörüli. — Trcfort Ágost miniszter leányával Bécsbe utazott s onnan Címudenbe és Ischlbe megy. — Az 1. Lajos liszt eletére Münchenben rendezeti ünnepi körmenot alkalmával a menetben résztveti elefántok keresztül, törték azt s általános riadalmat okoztak. Két halá! és sok sebesülés történt, mig az óriási állatokat ismét be lehelet! fogni. limlom. 1888 kl XIX. Törvénycalkk . A halászairól. Jegyzetekkel és magyarázatokkal. — Mint a vadászai ugy a halászat is a közgazdaságnak jelentékeny ténynyezöjél, a vagyonosadásnak s keresetnek bö forrását képezi, —feltételezve, ha az okszeiü gazdával elvei szerint rendeztetik s gyakoroltalik. DVsépgjbn az hiányzott nálunk mindkettőnél ; a vadsk, mint a balak az önkény h pus/ta haszonlesés zsákmányai — lehet mondsni a gazdálkodási garázdálkodás tsr-gysi voltak; a pusztítás a rabló garázdái; kodás képezte ezen gazdasági ágak jellegét, mindenféle visszaélések voltak elterjedve, melyek sem a vadtenyésztés, i»em a halállomány emelkedését ós kifejlődését meg nem engedhették. Ezen állapot észlelése buzdította törvényhozásunkat arra, hogy már másfél évtized előtt foglalkozott a vadászati jog szabályozásával, minek jótékony kifolyásai félre nem ismerhetők. Most pedig a vizjog megalkotása után a halászati törvénynek is megjött az alkalmas ideje. Ezen törvényben vezérelvül felállított azon a vizjogban is érvényesülő s jogrendszerünk* ben eddig is alkalmazott irányszabály: miszetinl á halászai! jog a főid tulajdonnal jár, tehát az ingatlannak, illető leg a víz medernek tulajdonosát illeti. Ezen elv az álfalános vagyonjogi elvek közé tartozik, s minden állsmbsn alkalmazást nyer. Ha az okszerűbb halászat üzésére kellő gond és bernházási költségek fordíttatnak! a jelen törvény kellő intézkedésekről gondoskodott annak felvirágoztatására nevese-lesen a halászati tilalmak felállitáia s a halászati társulatok lélesitése által. Az érdekelteknek mindenesetre ajánlhatjuk, hogy ezen hasznos tőrvényt beszerezzék. Megje* leni és kapható Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiaii os. és kir. udv, könyvkereske- ! désében. Bpest krajexár. méssetesen a répaezukor termelőket érdekli tehát, de nélkülözhetleá a nagykereskedők s vissonlelárusitóaoak is. A nagy közönségnek pedig mint fogyasztanak épen ugy szükséges ezen törvényt ismerni, mint az előbbieknek. Megjelent és ksnhaló lAmpel Róbert (Wodianer F. és Fiai) es, és kir. upvari könyvkereskedésében Budapesten, Andrásőy-ut 21- se. ára 30 kr. Közgazdaság. f.\ 1114" (VHzlr/ik-irri „AZIENDIá" oszt rák-franczia elemi és baleset -biztosiin-1 árs|ság, E társsság mull hó 18-án ö Kegyelmessége Poninski Calixt hérczeg elnöklete alatt tartóit V. rendes közgyűlésen, Sienkiewicz D. igazgató beszámolt az 1887. évről. A beszámoló jelentés consiatálja, hogy a lefolyt év üzleti eredménye minden irányban igen kedvező volt, és kiemeli, hogy kűlöqúsen a tüxbizlosiiási ágazat ügyfeleinek izáma igen örvendetesen megnövekedeti A díjbevétel a lefolyt évbeo tűzbiztosításért 2,667,289 frl 33 kr , jégbiztosításért 657,948 írt 97 kr. és szállítási biztosításért 520,342 Irt 44 krt tett ki^s összbevétel a tartalé kok hozzászámitása mellett 4,690,968 írt 46 krra rúgott fel. Ezzel szemben kitesznek a kiadások, kárfizetések — viszontbiztosítások - stb. 4,331,101 Irt 71 krt. Az év végén az összes tartalékok, a részvénytőkétől eltekintve. 1,160,944 irt 51 krt tesznek ki. 4- A tiszta nyeremény összege az inuuxes levonásak után 103,883 Irt 13 krt, melyből az a Ispszabályszerű javadalmazások levonáss után 5^-nyi osztalék fizettetik ki. j v Felelős szerkesztő: V I BŰ A I* A J O N x x x x x x x x x & x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Hirdetések: xkxxxxxx xx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx « x «* x x I x x 1 x x x x x ságunk ÉS Béjjsi élet- és járadék biztosító intézet" Van szerencsénk a n. érdemű közönséggel tudatni, bogy társa-lak i Zalamegye területén szervezett FŐÜGYNÖKSÉGÉT vnu:n A KLEIN kereskedő czégnél 1888. évi augusztus hó 29 éjn bexziliitettlik, s bogy ugyan ezen a napon a képviselőséggel Dr. Wex&éjsfrczlszy G-37-iíi.lSL x I köz és váltó ügyven ur n. kanizsai lakost bíztuk meg. Ikfíéflt is felkérjük a n. érdemű közönséget, bogy ugy az eddigi t a jövőben előforduló bármely biztosítási ügyben tent néve-zett kép viselőnkhöz szíveskedjék fordulni, a vidékbeli ügynök urakat pedig élesítjük, hogy az ajánlatok jövőben fent jelesitett képviselőnkhöz lésinek beterjeaztendők. Hfügyhttal felkérjük a t. közönséget, miszerint ugy tüz-, jég- és szállítmány vslamint életbiztosítási ajánlataikkal társulatunkat megtisztelni és bizalommal felkeresni szíveskedjék. Társalataifik tekintélyes tőkéje teljes biztosítékot nyújt ss elfogadott kocz-kázatokért, mig másrészt előnyös dijlélelei versenyképessé teszik minden eddig hazánkban működi} biztosító társulattal szemben sőt mi több sz életbiztosítási üzletágban oly előnyös combináliőkat védünk fel díjtáblázatainkban, melyek a biztosító közönség minden várakozásának megfelelnek. Magyarországi fiókigaxgatóság: Wallner T i Hl II igazgató 225 1-3 vezértitkár. x x x x x x x x x x x x x x x i i I x x xx xx xxxxxxxx XX xxxxxxxxxxxxxxxxxx „M A B GI T"| GYÓGYFORRÁS, „magyar selters" V«gjr«jtaem a bádftpwtt n. kir. •gTSlsmra.. SMVt&csés vhtI tomttili, kiHi mb>á, á (Mátf, fiac I kflWU nétMATUrUlm* kt|áló bstámiwk Maooyatt kUOnAtea tUclötWlntalmaknál » bot « w*M«lm> «Mkél/«bb jíluülótfl aufárj* • beteget a káros, löt Vsusdslmea UgMiatót, sDubsa a üttf kSiSM mAomt gaaáag* •Aga a gyágyhatáro nlk»t|-é»*eknok a baltff lvatr6M«kba v*lö gyora ét btatoa falvétaMl *«akMi. Mmm tulnjdoaiá. fáD»k kfWiCobrU a Marglt-forráa aaoii felvátó nlflayéi la. hogy * hol awbwluiAniMTtKrtetoiiibaa *bb 4<vAb«-viták, mint ai •dttorst-fftelohonborgl, ttld^YM\)okt>an, kllttaOm tUdírámésekBél már nem alkitmaahatók, ja Margit-forrá* itt la a tagjobb taatáa malUit folyton haataáltailfe. A tUttőlM^toffok klimáUkna ^y6gyioSéaat«lb«n, kblöBdaan a leglátogatottabb GtfrY>erw«lt>rft-I»i»ii, r« ftÍHikir-vir oithonoMá váll. — Orvoaí tAíntAlyoink Rudapralati: Dr. KorAayl. Dr. CJtttb* Intrdt, Dr. Navrntll, Dr. Foór, Dr. Kótly, Dr. Barbáat Btote Dr. Ilnm-borgor,| Dri DiiSK'hek sb. a legjobb eredinAnyayet alkalmasaik a li|pi5-» eoaéaxtA- éa l»W|ry»s«fjrv«k álialánoa bnratoa bántalmabál. í? NI i n t i v ó v i z 3 prltsorvattv ■ gyögyasornok Maoayult l«(rkUaslabh Xrleat* fInmótmn KOLKUtA mogbotrigtHlóai olloa a „IlIKílT" borral \miü\m legegészségesebb ital! - Édeskuty L. Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, fűszerkeresketféiben él V9Hdé|)UkbM. \ .J0(,9/ikv 1888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanirsai kir. törvényeik telek vi osztálya részéről ko/.hirré tétetik, hogy a dél zalai takarékpénztár végrehajtatónnk Szilarins György éa neje Koecsák Mari végrehajtási szenvedő légrági lakosok elleni 75 drb. es. kir. arany töke 18°6. évi okto-ber bő 30-tol járó 8% kamatai és ezeknek késedelmi kamatai 20 torinl 90 kra'|czár per, 7 forint 1'5 kr. végrehajtás kére1 in i 9 frt 50 kr. jelenlegi s a ég felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezeti kir. lörvszékhez tartozó légrádl 330 szijkvben A I 4 - 9 sorsa. a. Szitaries György tulajdonául bejegyzett 470 frtra becsült a légrádi 332 sztjkvben A -f 3-4 ugyanannak és neje Koscsák Mari tulajdonául felvett 207 írtra becsült és a légrádi 1491 sztjkvben A + 1209 braz. a. Koscsák Mária tulajdonául beiegyzelt 316 frtra becsült ingatlanok 18N8 évi auKUWtiiN jio 21 napján délelőtt 10 árakor liégrádon község házáoál Hapoch fíyul lel-peresi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó n)ilvánr.« árverésen eladatni fog. Kikiáltáai ár a fennebb kitelt becsár Arvergáni kívánók tartozoak a becsár 10* a-át készpénzben vagy óvadékkepe* papírban a kiküldölt kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt bárom egyenlő részletben, még pedig: az elsői az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 liftnap alatt, — a harmadikat ugyanattól 8 hónap alatt, —- minden egyes részlett ulán as árverés napjától számítandó 6*a kamatokkal együtt a/ árverésíi feltételekben meghatározod helyen és módozatok azerini lefizetni. Kelt Nagy Kanizsán, a kir. lesák, mint telekkönyvi hatóságnál ÍH8B. évi junius hó ö. napján. 221 l-l (ír. HUüONNAY kirendeli kir. Isréki biró. Pilzeni sör a pl ÍzenI polgári pcrfd/dlbtfl. Alapiitatott 1842. érben. Miat a fenti Mrfüz«MÍrB«k aiifjnrorraáfi képriaalAja uoi h'lvzftbe ti|Tok (Mi aört Tidékr* traniito ' i, ,rf és h< rti> Bif/Mftt bordókl»a rég? 7/1*1 lilám jiaiacxkokliaa (•-'.'» palánktól taljehli) olcsAbfM, ■üit wldlg adii. Árjegyzékek k'minatra ingyen ét'bérmenlre. Mrgnaiielfaek iotéiandAk Lcffelmann Vilmos Budspeal, V., Tliouft-udviir. 222 1—8 Hely czigaretta papír a legjobb? Ezen minden c/igareiiáróra nézve nagyon fontos kérdés már a kétségtelenebb módon bebizonyult. JVena iires reklám, hanem elsörendii tudományos személyiségek állal összehasonlitotl vegyelmezések alapján a lor-{ galnmban elölorduló jobb minőségű cigarettapapírok között a „Les derniéres Cartouches" Sramlria Fréxe* uiriMI. Pária, 65. Ilonletard Exdmans, mind jóval könnyebb t legjobb czigarettapapir elismertetett Mivel ez már többi közt Dr. fold tsnár állal a bécsi vegytani egyetemen. -Dr. Liebermann tanár a budapesti állami vegykiérleli áilcmáa lönöke állal megállapított 1887. juh hóban. Dr. lloyka Hygienia-tanár állal a prágai ném. egyetemen egészségügyi szempontból njabb összehasonlító regyehnetéM a lehelő legfényesebb eiedmény koronázta, a mennyiben a „Lee dernieret 6V<V-touehes■ r/igarettapapír 2H- 7/"/o- ni könnyebb és hogy a do* pnj hányfüalhöz 28-77%-al leresebb idegen alkatrészt tartalmaz, mint a löbbi vegyelmezett papír. — Valódi csak azon papír, melynek efiquelije mellékelt rajzhoz hssopló és Braunslein Fréres czéget viseli. A gyár czigardlapaftirjainak és cziyarettahürelyeinek nagyban elárusitáaa végett. Hrminateiu Frérea saját czége alatt Bécsben, /. ker. Hchottenring 25. ez. a. raktárt nyitott, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű csikket áru-45 38—50 siló kereakedőknél. ül IMjal mmsitiíb mus rutt Mé^t Cffmt. SZU HOFHERR és SCHRANZ liuilapcHfrn, V . vAc/.l-kfirut 70 (as Mztr.-ínagv. allamrúpáljra köatltbra) v J J-lÉfea tfKflBpW fS&Müíri • irrnaifásfcliT n i ....... Ajánlják nag> választékban raktárukon levő iléaS Urrf|l ŐX.IIO/II ORVOKAT íl<ÍZ(KÉPL6tiÉPEK£T 2. 2*,,, 3 h 4 I/fi tfú 1'fnjM SZABAD QÖZCSEPLÖKÉ^ZLITEKET szab pásesAlangpa dobt»l torsblaá autaiaÍMuluAkat, tfaalllO-rM* lákat trlrarSket, kfil és járgány caSpiőfjépehet \ H •*< Isgj-bbaak eiisa*rt r FA VOlfíTA - -ÁKATÓG ÉPEKET, flkaasAtétépkrt. HuIIiiigawortk-féle uéNKjlJlékrl, ekéket m aiadta tpíb Kazdasá^'i ftyek«t, jatáayas árak Mrllatt. J\ aj.hulósL]-Ka*<x*tH: 178 VI—IS IIiiiil«4» In HHihihin uraknál. Biidapst 188*.; N.-PSilánki' l«H7 ls»4n I87-.J. Ia*y dtaz oklev.! Aranyérem. * Dtnakkvél íj Csík Iti íj ca. 4t kir. kis. ■I l'orlland rkrfmrf rrBwBt* én vízhatlan mMi<f)ár B E O € H I N K A If. gg* Központi iroda h mkiár Budapesten V. t, Rudolf-rakpart 8- uai ajánlja a t. fpi'éax n tpittedír nrak. fpitkaaáal vállalatok, feMWrtakaaofc. kMéfí h mj\ elötjiróaágnk, valamint a a. k éyhi'kfrii hacM figyelmébo Bajéi Kyinmányn. l|íj"B5—3C Portland - cement ^s vízhatlan meszét, melyek mindenkor tfjtali JA MtiUfbN asálittatatk. MB^ Arjeg^sék s siagyaráial ki «Annira készséggel megkftldeÚk Kekemét 187:'. BhSat rna | ITjiidék 1875. Arany érem. 8a«pé 1878. J Érdem-érem. * Triesat tfl&í Arany érem. 6%akod|onk a haaiUiliaeklAl. TT Figyelmeztetés!! M nlán ládnmé'iimrB juroii. k«zy 40 ét óim kéasitoU kipróbált és aa wfcy ainlüétí rU4flmn Mr*it\/uf- 4t *:<ljl»»:« r4ló »ztrümi bb0 kckídMgtk miatt kamittyii ilkiőkf mAa. gyakran ártalma* astriktt i« ImaoBlA •Intrméa^l és kltaA kiállttá—I botnak íorjalomba. «aátfog> va mindrakit a k5r*<k«a4krB Sryela«Bt«Uk : A ki aaájkt ala^naaa k<.nM-taJni, facail a • fafkMI ■ipiabaditaal, ÉafkBBál íalfriaitaai, a itáj kelklnrUen jtuzál ái a fuffijáat Hlávaiitaai akarja, aa kirjca: Dr. Popp-féle Anatherin-siájviiet Ára: nagy üveg 1 frt 40., kisebb fi frt és kiesi 50 kr. A ki ntyagá »k«o*fii, tiaala fagakat é» kaIWaM tiaata aaájiat akar aa kérjen: Dr. Popp-féle Anatherín fogpasztát Ara I frt 22 kr. Aki % katUvMcn kahaá áa b fogakat kitunden tiasUt^ fi>gszapj»»nnak barátja, aa Wrjan: IDx. Popp-féle axomaükvis fogpasztáit Ára: SS kr. Aki a t«'g]ubl> figiornak találja, aa kérjen: Df\ (Popp-f+lc f(Wi>nvt, Ára SS kr. Aki odrai fuRnit Aamaga i.-karja kílömni, as kérjtn ftr. Fepp-réle foKtÖmdt (l'lombr.) Ára 1 frt (A kia«k kltlafi pipára éa jryÖKj'sía|i|>anra oan •» ' . pr. Fopp-félo nöTréxL^Bzappaiit. Ára so kr. g aarrrk kaphatók .Sty/y-ÁWíwfw: Práter R.« Béta* 1^. g»ácy<f rtaoilwti. Rn««-nfrM A., Nommer J. larloaA Iliibrr öj-jHpÍ«en. Dr POPP J. G. «//«»!•« fiw. » I' Caak a l«*g|obkat asokUkk hamlattmat /OCXXXXXXXXXXXXXXXXXX >X> >X> >»XX>XXX»>X>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ 8 ■ Q valamint minden O m 1-6 Nyomatott Fischel FtŰOp laplulajdonosnál Nagy-Kaatsaáo 1888. As eliö ^^ osstiraK Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári társasig Dppc IV. Heumflhigasse Kr. 13, alapíttatott 1fi17 DVVm HAKHIIVT n. veaeiése alatt ■WMil ajánlja nag) áriirmkflArál k^sa ajiőkhől és ablakokból lakatssmmikAriil eg^Atl^ valamint puha kajégadatal<éi tölgyfából való anaerfkaí eresalékes- és parqiietle padosaioknak. A gyár úgy sxáraa fnituj »u«k nagy raktáránál mint késa áruinak késxleténél fogva azon helyzetben van, hogy bármily szükségletet a legrövidebb idő alatt kielégíthet. A gyár MKonkivOl knpiiaatoknf, koasárnyák, kórháaak. Iskolák Irodák «ib. atb. berendezéseit rakládákot minden nagyságban, s gép állal előállitandő mindennemű lamtinkákal a kívánt rajsok éa minták nlán elvállal. Farugony-matráczok ára G frt. |;17_a Q Ifi. CSEMITS KÁROLY ^ ^^^^ óra-művész és látszerész Jy^ ® Ksg)*Kaiiluáii, Fáfér Vágner-féle házban. űé RLpM j mjj' ^xk Ajánlja Üusan felsxerelt rtra és Jálf/er^HX (Optiker) raktárát. f \ I ^ \ Dua v ni liszté k mindenoemii arait), ezQul, ulokel, (achwelsi) /jebórákbin, továbbá, l( BBtWÍ ) Va « '/ lugi** sálon, ébresslg és loll órákbnu, valamint mindennemű láta/er^/eii csikkekben u m. I V Jtffj JL \ w ^ ;/ saenaAiegsk arany, ezüst, nickti, aezél, teknMéka \Sohildplsll) és kaut/rhuk keretekbent sslnhásl lát estiek. II € f '//mA ffl/ orvoal oínxIhimI hőmérőkel« továbbá esudon, *zoba, fürdő éa ablak bömü^ket a legdisxesebb kiállításban. | I VHV VIP v ét Aovtrid léyntéiökel ponlotan regulázta, villanyos erengfikrt u melyeket fel ie áltitok, folytutékmérléktkel pl. éor, yt ^^^^^^^^^^ C pálinka, ertet, lej slb a legnegbíibalAbb pönlopságig, ug)s«inie a legjobb kivitelű ** \ Ml KROSKOPOKAT, STEREOSKOPOKAT, ( valamint minden nemii nng> Itó flvesekel és lAkrékel • mindenféle lel nem sorolt látsxeréaislí tárgyakat. f ■ ' | -ji JaríWal niiiid a tél uatnAMl elfvaiot és a lecpoDtosabbao. valamint a lepIcsMau és syorsao Tépet > ti4 1 — 6 Mh Vidéki megrendelések peaUlordnllávnl Isiéi alark el. t 'VN/N/V VW VWVW VWVVWVWWVWV W VV VlVVWVV VVW v V VVWMVVWX^ V^VA^M.^/ 33. szám I fc.~~ i \ilm B Nagy-Kanizsa, 1888. Qgusitus 12-én. XV- évfolyam. Korszellem és haladás. A magyar tudományos Akadémia ünnepélyes közülésében volt as, mikor Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter úr senzatiót keltő nyilatkozatot tett a szellemi szabadságról Ej v nyilatkozat egy szerem ind vád volt, vád vdlt a mai kor szelleme ellen, mely a szabadság külső biztosítékait megszerezni képes volt, él is veié, de belső tényezőit figyelmen kivül hagyja, teljesen ignorálja. Vád volt a társadalom ellen, mely körülvéve az alkotmányos szabadság sánczaitól, buta korlátoltságban növelt szellemi rabságának tényezőit, beigazolva azt a rég ismert igazságot, bogy nagy tömegében önállóan gondolkodni képtelen, hogy járszalsgra van szilksége, hogy a valódi szabadságra, mely első aor-< ban az öuálló felfogásban, a józsn ítéletben, az előítélettől ment észjárás- 1 ban nyilvánul, még éretlen. Nemcsak , a phitikai létnek, a szellemi létnek is vannak betegségei. Ezek gátolják a ladáat, s nyomják bélyegüket a kor j szellemére. Csak igen kicsi azon kös i ség s szétszórtan élnek egyedei, kik a j téves korszellem befolyásától is menten a valódi haladás s a szellemi sza \ badság igaz bajnokai. Minden kornak meg van a maga bélyege, e sajátságos bélyeget a kor történetében nyivánuló kiváló és irány* adóvá lett mozzanatok adják meg neki, melyek a társadalom öaazesége elé bi*, I zonvof követelményekkel lépnek fel, ' melyek elől a társadalom a legritkább' esetekben zárkózhatik el. Ezt szoktuk | mi a kor szellemének nevezni. S mi-• vei a kornak sajátos bélyegét leginkább annak erkölcsi és cultur törek véseiben ismerhetjük fel, világos, hogy az a mit korszellemnek nevezünk, kiválóan erkölcsi és kulturirányu. Azért, I mikor azt mondjuk valakire, hogy a korszellemmel halad (a ez nem mindig dicséret) azt értjük ez. alatt, bogy felfogása azonosult a kor művelődési és erkölcsi irányú törekvéseivel s hogy meggyőződése az ezek által betartott iránnyal megegyezik. A korszellem nem mindig helyes irányban halad. 8 miután az egyik kor rendesen a másiknak adja át as emiitett térekeu való törekvéseinek eredményeit, s miután mindig vatinak bi I zonyoa hagyományos fogaimaki melyek már ódonaáguknál fogva ia tiszteletreméltók, azért minden korban két irányt látpnk egymással folytonos harczban, mely irányok képviselői az I emberi társadalom minden rétegében feltalálhatók. Ez a harcz a szellemek I harczu. A -korszellem, mely többnyire legerősebben a társadalmi intéiinéuyuk átalakulásában nyilvánul, mindig követelő, eszközeiben nem igen válogatósj dúló árjai folytonosan mossák alá as elavult, do sokszor kedveltté v4lt intézmények szilárdaknak vélt alapjait, a a hol az elavult helyébe ujat bír rakni a legtöbb esetheti le is dönti amazt, és d adalt ül, habár áldozstok iárán is. A küzdelem az elavult intézmények és a korszellem követelte átalakulás .."közt gyakran igen hosszú ideig tartó — heves és fájdalmas a némelykor csak erős társadalmi megrázkódtatások között ér véget; de minden küzdelemben meg van az emberi )ialkdásnak és üdvnek csirája, s ha a társadalom jókor megérti az 'intő szózatot! és helyes felfogással vesz ré*zt a küzdelemben, akkor a romok közül is! uj élet virul. De a mint mondottuk, a korszellem gyakran téves ösvényekre lép Emberek törekvései adják meg a kor* szellem bélyegét. Az eitiberi ész pedig már gyarlóságánál és végesságénéi fog I va, as emberi aziv pedig szenvedé-| Ivességénél fogva nem mindig helyes j felfogással vezéreltetnek a korszellem I irfayitásábah. Kombolólag törnek as I ódon intézményekre, melyeket tulhala-i dottaknak tekintenek, de a helyébe i létesítendő új intézmények tervvonalai | még kuszáltjin állanak heves képzel-! mök élŐtf; lerontják a meglevőt, rom-! ha döntik a biztosat; dudva és gaz • veri fel magát a ledöntött épület rom-; halmaza alatt, de az ujuak létesítése fölött összevesztek az építők, mert nem értik egymást s a romok között nem j uj élet virul, hanem fölöttük gyászos , halál lebeg. Itt kell a szellemi szabadság, a { melynek hiányátl nálunk Trefort Agos-' ton annyira fájlalja, irányozónak. kor látozónak. Társadalmi és politikai életünk száz éa azáz nyilvánulása igazolja a | miniszter vadját.! Társadalmi éa politi-! kai életünk számos ágában, a hol csak ' a nyilvános lélet hullámzását észlelhet ! jük, Ülnek a Hegel-féle „igenl-mondók* (Jt-strerek)i a szellemi rabság bélyegét sflíee korra, a mely oly hamar megfeledkezett arról a szentnek hirdetett -hagyománynál, melyét az előbbitől I örökölt! Nálunk nincs szellemi szabadság ; — azt mondja Trefort -- .mert a magyar tár wdalbm a conventíonalis és confessconalis fogaltnak és felfogá sok keretébén anynyiija le van szegezve, hogy magasabb álláspoutra emelkedni nem képes s kevesebb philoeo-phiai szellemmel bur, j mint e század első felében J Rövidebben és jobban kort jellemezni nem lehet, de a miniszter evvel egyúttal azt ss irányt éa ösvényt is elitél'e, melyen jó illő óta haladunk. Pedig a korszellem ilyetén haladásá- nak megvan a maga oka, a a szellemi szabadság hiánya politikai okokban gyökerezik, melyeket Németfip köszöngetünk. Németország európai hegemoniá jávai nem jó befolyást gyakorolt különösen azon nemzetekre, melyek vele közelebbi viszonyban vannak. Az utol-.-só 15, év óta, mióta? a győzelem mámora a nagy német birodalomban csillapodott. az egyaég és a béke a vae-kanczellár által csak erőszakkal tartathatott fenn; a társadalmi és vallási reactiót, a nemzetiségi küzdelmet a birodalom másik leiében, a szellemi szabadság hiányát, éppen a pbilosoph nemzetnek köszönhetjük. Ez a befolyás sokkal erőeebb volt, mintsem, bogy korunk szellemére nem sütötte volna bélyegét, mely korszellem nyilvánulása a szellemi szabadságnak azon hiánya, melyet Trefort miniszter említett beszédében az ország szemére lobbantott. A nyngoti s középeurópai vonalak Konstantinápolyig való direkt forgalmának megnyitása tudva levűleg-f. hó 12-éré van kitűzve; ez alkalombál jelenti a »P. C,«, bogy annak idején, mielőtt a bolgár kor. mány a bellova-vakareli vonalat saját özembe vette, s csatlakozó vasúti társulatnak, melyet ezen vonal üzeme szerződés szerű-leg megilletett, s magyar királyi államvasutak részéről a szükséges, különben meglehetős szerény számú mozdonyok és kocsik rendelkezésére bocsáttattak. A magyar királyi állami rasutak ezen előzékenységet a bolgár állami kezelésül szemben is tanúsítani fogják, mely a közlekedési eszközök tekintetében a csatlakozd-vasúti-társaságnál nem sokkal gazdagabb a mi különben a magyar államvasutak saját érdekeinek válik javára, mint hogy az 6 segítsége nélkül a bolgár vonalakon Konstantinápolyig való rendes forgalomra gondolni nem lehet. TáLrc^SL-Eisvárosi csevegések. — A „Zala" eredeti tircxija. — Kanizsai ember, ki a tárcza czimét olvasni fogje, fecsó válva fogja egy ideig nézegetni, míg a tárcza olvasásába belekap. I Azt fogja gondolni msgábsn, lehetetlen, hogy e tárcza a mi városunkról szóljon, mert habár nagy városnak kicsi a mi kis j ▼árosunk, kisvárosnak,meg éppenséggel nagy. J Bizonyos tehát, bogy valami tollán rágódó j vidéki levelező fanyalodott ilyen abnormis I időjárás közepette, mikor bunda nlán néz minden tisztessége* ember, sz ilyen czikk j írására, bogy/ általa aaját kedvetlenségén | erőt vegyen, aaupa unalomból is ssokat büri-tetve meg, akik ezt ő föle legkevésbbé sem érdemelték meg. Pedig a mi kedves kanizsai olvasónk Hagyon esdátkozik. Bisony a mi kedves vá* | fosunkból eredt ez a tárcza, s habár minden törekvése megvan, mely a nagyvárosi jellemzi, azért elégedjünk meg csak egyelőre a kisvárosi czimmel, mert igy most a nyári J idényben éppen semmit sem volnánk képe- ' sek nyújtani az idegennek, ki vételiéből vá- i rosunkbs veiődaék; mert nincs nyilvános kőoy tárunk, s melyiken nnslomösés ctéljá-ból egy pár óráig fel lehelne tartóztatni; mnes muzeumunk, s melynek nevezetességeit meg lehelne neki mutogtlill; nincs ; nyilvános hideg fürdőnk, hol izztdó lagjáit i lehűlhetné, s s íikhes bevssetbetnök, nagyobb részt nincsenek idehaza; maradván Itthon a spteesbürgerei, kiknek idehssa vigttzitlá-aáal asolgáJ, bogy szoknak, kik esetleg a Baltion valamely vidékén mulatnak, kegyel* i lee időjárások van, ők pedig itthon akár t láíi kábáikén n-iaihatntk, olyan kritikus idő vaa. Mtjd elhallgat egyébiránt a káröröm, hogyha ismét t kánikulai melegben less alkalmuk izzadosoi. De ha ninca is nyilváno* könyv tárunk, ha nincs muzeumunk, ha nincs 1fürdőnk, van egyleti kertünk, a meiylyel'néhány év múlva valóitan büszkélkedhetni i lógunk; az u| épület, mélyen serényen dolgoznak lelő alatt van, impozánsul emelkedik jfel kertre és udvarra néző oldalán, s a közelgő víg évadra, mikor az őszi és téli idő 'isinél közelebb hozza egymáshoz az embereket, olyan termőnk lesz, mely mindéi) tekintetben számot fog tennni. S ha most a nyári évadban valóban elijesztő kisvárosi csend uralkodik városunkban, a -farsangban bizo- j nyára ntgy városi zaj fogja betölteni az egyletnek kit és nagy termeit, bizonyságot léve a közszellemnek tgy ujabb diadaláról, tanúságot tjévé arról, bogy az egyesült erő, az egyetértés ntgy dolgokra képes.] Csakhogy ez a közszellem nyilatkozzak akkor a szép egyetértésben és hassa át a Polgári Egylet tagjait annak további fslvirágo* záaára s a tagok üdvére s gyönyörűségére. A közszellem nagyra kénes. De az ! épület bármily nsgy ós szép legyen caak külaö bizonysága az egyetértő akáralnak; I dicsérelünk akkor lesz leljen, hogylia majd valódi közszellem (mely a demokratikus érzelemben fog nyilatkoznii lakik majd abban a nagy (eremben is. 11a ez lógja áihaini t tagokéi, ha ez fogjt összehozni éké, ha t szükség ugy kibánja a közös szellemi n unkára, a ha as idő ugy hozza magával, t közös élvezetre. He} 1 ott legyünk mi igazán migyvárosiak, ha városunk kioai is. mert j nem a város nagysága vagy Itkosatnak axámt te* szi mindig t ntgy várost, ha^em t gondol* kodás, t szellemi törek vén és t csélok azenlsége. Bégi dolog az, hogy sok erő van ts egyesülésben; esak ti tó) függ, hogy miké* pen hasinálják tel azt tz erőt. tít tx egyei lényetők egytaásbs ktposolódvt, jntini s 1 gép kerekei tktdál) nőikül mQködhstnsk, akkor mindsn eredménynek, minden sikernek meg vtn t bisloe fellétele. Széthúzó erók gyengítik a lörekvéal és kétaégewé teszik a sikert. Olyan régi igazság aa, a , milyen régi a világ, s hegy az emberek est nem logjáa fel, vágd nem élnek vele mindig ugy a mini kell. ennek oka sbbsn rejlik, hogy as igazság nagyon régi. Fogékonyabb tt ember minden tévedés iránt, mint bármely csekély igazság iránt, mert ez utóbbi mindig nagyon egyszerű, tz előbbi mindig nagyon czifra. S a tévedéssel és igazsággal szemben olyan az ember, mint a gyermek a játékkal szemben, szereti azt t mi fényes, a mi tarka, s az után kapkod. Csakhogy azulán valóban kapkodás is, a a mi utána következik, tx seserft csalódás. Olyan csalódás, miut a gazdáé ts időjárását! szemben. Az időjárás an ná lesei -ben aligha vtn ilyen augusztus feljegyezve, mint t mostani. S t mi a társalgási szabályok szerint voliaképen aj Szellem gyengeségére mutat, ha I. í, valaki aa időjáráson kezdi a betzélgetést, hamarjában alkal* ms*abb themát nem bírván előrántani; az most ntgvon ia indokolt. A legszellemesebb ember is azon lógja most kérdeni discursu-sái: »Hái, hugy tetszik ts időjárás?* Jó -dolguk vtn ilyenkor azoknak, kiknek tincs pénzük arra, hogy a fürdőbe mehessenek, azt moodják: > Ilyen időben nem érdemes elmenni!* Nem ám! mikor nem lehet. A vége bizony ía«, hogy nem tudunk semmit. Botorkálunk tudományunkkal, és lehelellenül állunk j szemben az időjárás esélyeivel, még örülve, hogyha az ordiló szél le nem visfel házunk teleiéi, ht el nem pusztítja gytimöMsfuikeii meg nem rongálja ssölleinkét KI e» t lehetetlenségbe* nigy\>n jól illik a sxfttSn^táéjg. As a szerénység, melynek mai napság époly kevés a kire, mint s kelele, Azelötl. egyszer miskor] mégfci csa felkeresték a szerény embereket [is, a kik Ivisszahúzódlak t megelftgedvt ouirtsiÜk tudatával, nem ki-vánltk tündökölni. Db aokuor átért voltak szerények, mert értékükről nem it volt igen tudatuk. Mai napság t ntgy reklám és szédelgés korában csak az képes magának érvényt szerezni, á ki mentül többet tud lármázni, s mivel az üres hordó legjolibaa kong, azért rendesen az ütesféjü tud legjobban lármáznia S ez az öntelt zaj talán sohasem volt erősebb, mint áapjaihkbtn habár a mundnt volt deoipi sem mai keletű közmondás. S mivel t szerény embert mai napság észre sem veszik, a szerénység is egészen kesd kimenni a divatból,, s utóbb még sünt valami ritkaságot fogják megbámulni egy-egy a világtól elmaradt emberen. A jelenkor társadalmának vtántk olyan kedvenc* eszméi, a melyek hangoztatásával t legléhább Irátér is azonnal pártra test szert, csak legyen elég szemtelen hozzá, és ismerje módját a tüntető ztj csinálátntk. Az üuel&üit butaságban szenvedő tagytömeg mint tele* lett prSfétát fogja öt ü^vSzölni,« utána száguld luskén-bokron mialatt hasoeérseM ripökökböl állandó testőrség képződik taá-mára. Incselkedik velem t háttá mögött áHó kritikus és azt mondja, hogy csevegésnek nagyon komoly dolog t mit öMteiracatok, 8 kulöobn sincs köse mindennek t kis városhoz, t melyről csevegésemet cinaeztea. Abba ugysn igaza van a krit<kusaakt tem is tkarom a végsi contfqoeqiiákoQ tál követni t gondolatmenetet, mert aoologctak ezután válik nagyon kómolylyá. Egyábiráat is kitogytam már a térből, mely az ártatlan csevegéének szánva volt a igy kátyltita kelletlen abba keH hagynom a gondolat tovább fooását. t szirté olrttórt bisváa, hogy okot* kodják tton tovább, hiVen ilyen időben jobbat sem lehet, lévéa olyan idő, amikor aa ember még unatkozni in ráér. Sttitmtader. Bz zzz yr zzil,zzz zzx\JH _ __, __fflrr m - az- z^ rrr m oft siaiimiitn iW TKT TiT ™ EUJnzartw áati: - y tftttkféar éa KlaMB4r «t«n Mrkáa I! f / A I Jt -I ..... I ftl - kr j Q iát hHwi*»h»«wUwlr*»Én imt- H M M m ■ | m m H num . ..... S w st . | kmá miúm kHUmUj. H M J ^ ■ MM f] Nagfatém . . * 1 , S6 , f| B BlaaélüvaUl Viruabáa-aUM 1. jj M A ■ j\ MkkJL H Hif^M jitieyww +rnimt*ú fl 1 P Folitlkal-é. vegyes tartalom Hetilap. fi J jlt zzz in m _ A Zalamegyei ugyvédegylcl, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai fMarékpénzlárak, Bankegyesölet A ■juuér pstíuora it kr. a ■ fcB az Alsó-mura közi takarékpénztár részvénytársaság és Öfts) szövetk. hivatalos közlönye fiff* Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap. _ Congressus. Bécsből, legújabb keleltel, a következőket írják a »P. tf.«-nek. •A német császár hazaórkezte óta úgy vlUgft kiáltják a jelszót: > congressus,* mint* ha tiesaebestéliek volna. Oly komolyan s oly állhatatosan szellőztetik a congressus kérdé* ■ét, mmthé tényleg hivatott részről megálla-pitott tervről, Német és Oroszország által akart diplovacsia nettóról lenne ssé. Lehet hogy Berlinben éa Péter várolt szívesen látnák egy congressus össseültét, mely a bolgár kérdési, a tüskét Orossorsaág ssemében, tsámkiveiaé a világból, caakhogy as illeni ^paérvadó körükben több, mint az ily dispo-sitióknak a megnevezett helyeken lehető létezése nem ismeretes: a jelentésekben, melyek Vilmos császár utazásáról ide érkeztek, a congressus eszméjéről nem tétetik említés, még kevésbbé érkezeti a német, vagy oroez kormánynak ezen eszmél illető javaslala. Hogy pedig as ügyet, ha egyátalán gondoltak rá, azon a helyen, melyet s kexdemé-. nyezés megilletne, mily kevéssé tartják sűr-T getönek, as leginkább kitűnik abból, hogy LobanofT berezeg, bécsi oroaz nagykövet, épp a' napokban ketdte meg szabadságát s a nagykövetség vézeljísét Cantscuzene hercseg-nek adta át. Ha a congressus egy behívását illető komoly tárgyalások lennének immi-nens kilátásban, akkor oly állású hivatalos buzgóságu és becsvfigyó •férfi, mint LobanolT nem távoznék helyéről ily fontos pillanatban egy kis saórakozás végett, — mert meg kell jegyezni, hogy a berezeg virágzó egészségnek örvend, kúrára tehát nincs szüksége. Mit tenne a kormány, ha a congressus kérdése még is felveltetnék s határozni kellene? Fontos kérdés, melyre ha tétetik, nem szabad a válasszal adósnak maradni. . Nem dicsekedhetünk mandátummal, bogy ' e kérdésre a külügyminisztérium nevében telelhessünk ; de támaszkodva eddigi magatartására a kormánynak s a delegálióknak, melyeknek a kormány a monarchia nemzetközi viasonyainak mikénti alakulásáért fele-lös, — általánosságban bizonyát a állit haljuk, hogy külügyi hivatalunk szövetséges oldalról jövő bármely indítványt barátságosan fogadna annak komoly előzékeny tárgyalásába bocsátkoznék, de minden szövetséges lársi barátsag s előzékenység melleit is utalna arra, hogy Bulgária miatt congressusnsk csak akkor lenne értelme s jogosultsága, ha ott rend a biztonság zavarva lennének. Ferdinándot itt nemcsak hogy nem buzdították a bolgár kalandra, hanem inkább komolyan aőt szigorúan óvták lőle ; ő fensó■ gének bolgár kormányától sincsenek elragadtatva, különösen a minden tekintetben kínos és nyomorúságos rablási ügy óta; de végre is a bolgárok megválasztották őt s a • meddig az engedelmességet fel nem mondják neki és ve)e együtt a keleti íogalmsk szerint még mifdig tűrhető rendet tartanak fenn, a hatalmak beavatkozása csak rou lenne s egy congresaus olt nem sok jót szülne. Mindegyike azon hatalmaknak, melyek a congrefsuson képviselve lennének, éreztette már Koburggal, hogy rósz helyen van Szófiában, ő mégis ott maradt: ha ugyanezen bókot együttesen (ennék neki a hatalmak, akkor is msradna. Kényszerintézkedésekhez pedig sem Ang'is, sem Olsszország nem adná beleegyezését, legkevésbbé adnók mi Röviden: a coogressusoak csak akkor lesz értelme a jogosultsága, — de akkor aalán alapos kilátása és sikeres tevékenyeégre, — 'ha majd maguk a bolgárok igy vagy amúgy megszűntek Koburg Ferdinándot fejedelmüknek tekinteni. Ha tehát a congressus kérdésének lelvetése csak tapogató csáp volt, úgy azi ismét behuahalja as, aki kinyújtotta; általában minden a péter-éofi találkozáshoz fűzött föltevés, a német csássár actiójára vonatkozólag, nekünk a levegőben függőnek tetszik mindaddig, a mig a osászár udvarunkat meg nem látogatta, s Dismsrrk berezeg, mint minden évben Kálno-kyval nem értekezett. Vilmos császár jönni fog, a ssövetséges országok vesérállamférfiai értekezni lógnak: akkor talán komolyan ; tárgyaiéi is teltet a congressus kérdését, de á mii ma mondanak ról,«, as csak akadémikus, bogy oe ikondjuk hiába való leoaagés. | Megyénk vasnt-ügye. Mai ma mér tilbaladott álláspont. C*a liléik a á vasutak roppant fontosságát fejiej fetni özvellen személyi közlekedés, a társadalmi érintkezés szempontjából is kissámilhatalan eltoyöfcet oyajianak a vasali vooslsk. öregeink még igen jól emlékezhetnek azokra a mai napság patriarchális korszak-nak aevezstt időkre, mikor a közlekedés oly asomoru viszonyok közölt volt, hogy aki Nagy-Kaniasáról Budapestre akart menni, az előbb kellő gonddal e)inié*te külöubőaő személyi es dologi viszonyait; szabjíüysze-rüen megcsinálta a testameniomái; illő áhi-tatossággal meg is gyónt, meg is áalózolt; azután megtisztult lelkét a mindenhaló Isten irgalmába ajánlva, neki íjadul! azon az uion, mely Keszthely lelő vezet még mai éap is, de melyet csak a legjámborabb jóhiszeműség fogadhatott el orstágutnak, melyről, hogy a jelenkor gyermekének is jogalma lehessen minőségéről, elég annyit mondanunk, hogy városunktól Galambokon át Kis-Komáromig éppen egy nap kellelt az utazásra. Hol vagyunk ma inár azokhoz a keserves időkhöz* képest ? Ma. ha valasi , Kanizsán megreggeliz, vonalra ül a a gyorsvonalon 11 óljára már Budapestre érkezik. Ott ebédelhet; dolgait kényelmesen végezheti délután 6 óráig. Ekkor isnjét leiülhet a gyors-vonalra s esti 11 órakpr már Nagy-Kanizsán .vacsorálhat. Hogy as érintkezesnek, a közlekedésnek nagyon előnyös gyorsssápv mily óriási |lendülelel sdott a kezeskedelemnek a áltatában hszánk j kulturális fejlődésének, azl feitegetnünk se kell. Cs^k meg kell néznünk a vasúti vonalakkal ellátott és azokat nelküiözö vidékek közötti) különbsége), azonnal látni fogjuk a vasutak áldásos Hatását. A vasutak adlak lendületet a gabona és bortermés gyors piaezra bocsát tatásának; azok nyitották meg a világ előtt hazánk egyes nevezetesebb pontjait; miknek kellő kihasználása ma tekintélyes. összegekjet biztosit pénzforgalmunknak. Vasul által lettek világhírűvé és keresettekké usgy gyógyerejü s előbb ugy szólván teljesen haszon [nélkül hevert fürdőhelyeink. Tekintsük c^ak p. megyénket, hol egyes vidékenként elM szép virágzásnak örvend a vasúti közlekedés. Tekintsünk vissza n. ma a nagy világhírű-nak elismert gyógyító fürdönknak: Hév víznek múltjára! Mi volt az a Balaton-partján, húzódó Délivaaut lölépitése elölt? Egy a legprimitívebb fogalom szerinti türdönely, melyet a közelben lakókon kívül senki sem látogatott. Akik elmentek is oda fürdőzni, vittek magukkal egy napra való élelmi szert; délelőtt délután megfürödtek, [jóllaktak, szulán szépen hsza utaztak. Igyj váltakoztak akkor a vendégek Hévvisen. Ilyenek voltak a viszonyok körúl-belül Balaton-Füreden is. A tulajdonképeni lendület {a két nevezetes fürdőhely látogatásában dsak a Balaton-parti vasui-vonal fölépítésével állott j be. De még röppent sok hiányzik ahhoz, hogy e két fürdőhely az Őket méltán] meg- | illető európai keresettség szinvonalárá emel-kedjék. Mindkettőnél hiányzik a közvetlen vasúti összeköttelés. A most épült készthe- j lyi helyiérdekű vasút a Délivasai belátón- I parti vonalával összeköttetésbe hozta Keszthely városát; de Hévviz fürdőt nem.; Bala-ion-Füredet pedig még eddig aemmiléle több | vonallal sem tervezték összekötni. így ezután bármikor beállhat az a valóban | mize- < rabilis helyzet, mint az idén ,is, hogy mig j a Balaton-Füred és Siófok kÖkött kötekedő • Kisfaludy* „gőzös szúette bordáit a vége- ; nyészet ellen reparálgaljak, Balatom Füré- ; det csak kényelmetlen kerülő utakori s jó réssben csak tengelyen utazva közelíthetik meg a fürdő vendégek. Hogy ez nejmesak a közvetlenül érdekelteknek, de a fürdők közelében lakó megyebeliéknek is m^ly ki* számithalailan hátránynyál jár, azt mondanunk is fölösleges. Mit ssóljunk ezen kfvül nektárt! termő Badacsonyunkról s általában a Balajon zalai részén lekvö és igazán jeles bortj termő szőlőhegyeinkről? Igen jól tudják az i érdekeltek, hogy mily óriási nehézségekkel jár* ott a borszállítás s mily óriási mértékben I meg van ez által nehezítve a bornak gyors forgalomba hozatals. * Valóban ttdvös dolgot cselekednének tehát azok a körök, melyek megyénk vasút i ügyét ez ideig is mozgatták, ha sok és | meddő tervezgetés után a telt terére lépnének s minden követ megmozdítanának arra nézve, bogy megyénknek e csikk (olytán érintett vidékeit és helyeit egy-egy főbb vasuli vonallal ösaztköttélésbe hoznák. *- Ez a'dolo| sokkal nsgyobb horderejű volna, mint a balatoni fogas pusztulás kérdése, amiért pedig ugyancaak sok szó elhangzott és sok tinta elfogyott. Levél a szomszéd megyéből. S o m o g y-T s a z á r, 1888. áug. 6 r IhsiWt Szerkesztő urt Nem lesz talán haszontalan munka, ha innen a szomszédból, bol szünidőmből pár hetet töltök, egyet-mást b. Ispjs |t, olvasót elé tárok. Ast hiszem, legérdekesebb leaz, ha elöazör is as itieui termésről írok. pórnő-gyöt a természet az idén hf dus termékenységgel áldotta meg. Szép buaája, rozss árpája bőven termett. A merre a szem ellát, minden leié kazalokkal és asztagok* kai van megrakva a mező. Igen, a mező mert Itt szabályrendelet van, mely tiltja a a szalmásgs honának a háVak közelőbé való betakarítását. 3 ez nagyon helyesen van igy I Ha jő egy tűzvéss, amitől a jóságos Isten őrizzen, nem foaathat meg egyszerre mindentől, ba elég a lakház, megmarad az élelem és viszont A szerencsét lenség es I esetben nem tehet egésÉn földönfutóvá, élienhalóvá. Persze ami ió földnépünknek nem letszik. vttfet, kényelmei len, bogy a tagra kell kijárqi nyomtatni. .«. slb. És szép szerével nem is csepksidaé, pedig üdvös vollát belátja, ha a halóság résea nem állana s nem bünteiné i a szabályrendelet át hágóit. GabiocHs Károly a kaposvári járás főszolgabírója, ember a talpán, ki akar és tud is hatalmával élni. Aa Ő községei beillettek minta községeknek. Ásókban kihágások nem, vagy csak igen ritkán fordulnak elő. De már egészen máskép állanak a dolgok as igati járásban, —J A közigazgatásnak ezen részben lény, részben árnyoldalának közbevetőleg telt felemlítése után isméi csak visszatérek a termésre. A azalmásgaboná-nak nyomtatása, génelé&i (itt kézzel nem csépelnek) nagyban jojyjkj: a gabona jól fizet. Kukoricza itt nuyon sok lesz: most is áldásos esö öntözi. SzjilÖ, illetőleg bor-termelésről itt 'kár islszóllani. Nem azért, mintha nem volna Itt minden községnek külön-külön szőlő-hegye, hanem azért, mert legtöbb helyen iu csak olyan bor terem, hogy jó barátunkat csak kérni kell, bogy fogjon meg bennünket, mert inni akarunk. De nem is ért as itteni nép a szötössethez, a borkezeléshez meg épen nem. Elmehetnének termelni Zalába! A napokban Kjsposvárott, a megye székhelyén voltam. £a először eseti meg rafem életemben s mondhatom, semmi ked veik benyomást nem' lett reám e város, sőt ellenkezőleg: a tenger por, melyet öniö-zés által lekötni nem I igyekeznek, az utczai j nyitott csatornák, melyek dfgleleffs gázokat terjesztene,k a rettenetes elhagyatott állapot-ban levő »Korona* nagy viendeglö, as iha- ' tatlan kapoaj .*ör, atb. arra ösztönözlek, ! hogy mielőbb hsgyjajp el Kapnál. Ekkor eszembe jutott, hogy pár évvel ezelőtt Keszthelyen, a fürdő évaobantöbb kaposvári ' család időzött, kik nem győzték eléggé gyalázni kies Keszthelyünket, ihol igsz szintén van por, de öntöknek s egyebekben bővel- ' kedik Istennek, minden áldásában; a lakosság, a halóság is megtesz n indeni a tisztaság a közegészségügy érdekében. E tekin- . leiben is elmeheinének a Somogyiak tanulni Zalába 1 il lí' * Aztán meg valamit tanulhalna Somogy Zalában: *cgyrtfrtfn-*t. — Somogyban a i választások óla még mindig dul-ful a poli-likai pártazenvedély. Különösen a kisebb- 1 ségben maradi ellenzik dolgozik s konkolyt akar hinteni a megyei közigazgatásba. Sse rencse, hogy Talián Béla a főispán, ki a gentry-intriguminak oda sem néz; megteszi kötelességéi és ezt másoktól is megkivánjs. | Akár igy, akár ugy vegyük a dolgot. mégis igaz marad mindig az a régi...... 1 no hogyan is mond/ák: t\Szép Somogyitól Zala!" Maradván l. Szerkesztő urnák i tisztelője Zalatúri. Különfélék. — A laktanjaAgj-. Magánforrásból értesülünk, bngy a laktanyaügyben a belügyminisztérium meghozta a határozatot, mely szerint ugy a város, mint a törvény hatóság határozatát megsemmisítve kimondotta, miszerint a legolcsóbb ajánlattevő Erdélyi Mihály él társa szegedi építész-vállalkozókat illeti a vállalat £ szerint az általunk eredetileg < (foglalt jáilá'ponjt győzött. — Adakozáaak.j A nagy-kanizsai kórház kápolnájában (elállítandó | harmotv-umra még adakozni aaiyesek valtak: Dr. Szekeres József b frl, (liimmiiH cíég 3 frl. Sommer Sándor B Irt, egú nyng. esperes 2 irt, Ptaff Terh 2 frl! LsiÉmaJia Vilma t Irt, Harsai úrhölgy I frl, Ilona Andorné 1 frl. 7Tittössy Béla |1 frl gtót Jlugánnay Kál-mda I frl, Oszt$rhűbér Jxlxzló 1 frl, Ihr. Nmicdkr Antal 1 Irt Garay JknS 1 frt, hVdody Lajosné 00 kij AntaluJ 60 kr, Humor 17/ms 50 IkrJ moy Fermczué 50 kr, Glavasits Józscfné, 5p kr. Vébtr Károly 50 kr, /Zt^Ms Géta 6d kr, Simon Gábor 60 kr, AVmWá Anna 6o kr. Somssich Mrinani 40 kr, [FwÉ Maii 40 kr, S. X. 40 kr, <V. A'. In jkr. Os«p*o 26 Irt 00 kr. A mull számból áz ndnko^ék köaül tévedésből kimaradlak: id\ Csemits Károlyné \ frt, Kperjtsy iSrfNforfuí ö Irt!, flerttiemly Sild, 5 frt. Ez ösassekkel egyiűtt a mull száip-ban kimutatóit adomábyok 68 Irt 60 krt. tellek; a mihez j hozzászámítva az u'olsó gyűjtést a főösszeg 94 frl 30 kr A buzgó gyüjiö SÖlétormoTCiyorgy áldozár e helyütt is köszönetet mond az aídoaoi tudó lelkes közönségnek. — Idfjáraa. A hsragvó természet ismét kibékült. FeÜegtelen derült as ég, meleg a levegő sIs sZél, mely néhány napon át ugyancsák kegyetlenül dühöngött, elült. Sképtikus bmkérek már azi kitlék, hogy nem is lesz löírn nyár. De hát az a hűvös időjárás paak egy | kts intermezzo volt, megint félre [lehet tenqi aa őszi ruhát, a lélbeszakj^di kánikula ismét örökébe lép jáfail Ts|»olczárol Írják nekünk: E hó 44re virradóra szumoru valóságra ébredtek Badacsonyi birtokosai, mert a jégeső, mely majdnem tmás nagyságban esett n s | iiébány peresig fartottf-sok kárt okozott; j különösen a lábdi-i részen, hol- siralmas ' pusztítást vitt végbe a^ elemi csapás. Ki-1 sebh mértékben Szigl^eten, Gy. Köziben és Kis Örstin is volt de itt oaak elviselhető kárt tett. — Tfta. Ismét'egy szomorú eseMa.-ti a szülőket mennyire kell óvni a gyermekek elöl a gyufái I j Alaó-Domboru községben I. hó l-én Majuán Márkusnak 6 éves fia valahogyan gyújtóhoz férvén, azzal a szomszédos Miszer Katalin pajtájában játszva, ast felgyújtotta s rövid idő alatt Miszer Katalin, Csizmadia Pál és Csizmadia tíyörgy házaik . s melléképüleleik hsmvad-tak el. A szerencsétien gyermek megszene* sédett holttestét Miszer Katalin pajtájának romjai alatt találták meg. — Fareta temetés. Dobosi bátyánk. gaiamhoki fötdmivelö még akkor szokott rá a dohányzás nemes merterségére, midőn a *ssüz« dohányt még nem a. trafikban árulták ; eléggé megkeserítette életét már a trafik behozatala is, de azért hű maradt kedveli gondűző szerszámjai a pipa és zacskóhoz, nem tudta azonban elviselni, bogy az amúgy is méreg drága trafik dohány árát felemelték, s méltó elkeseredésében mi tellett ki tőle: elietáette a pipil s zacskói kertje legszebb helyére annak módja s rendje szerint s a nyugttelyöket je'-zö deszkára a következő Versei irta: Itt lyagnik a uctkó i pipa. Kiknek megölöje Tlnfe . fyngodjotk i-sak békében, A jobb i$Ak wmény^ban! — (Jómba aérgezés. Pacsi Borbély Nacza 60 éves, lürjei hajadon mhó 29-én elment Bauer Jakabné ugyan ottani lakoshoz azon kijelentéssel, hogy ö az er-dtre megy gombát szedni: s miután többszőr kérték, hívná el szolgálójukét is magával, most megteszi. Banerné erre oda szólt Kovács Anna aevü ese?édleányának, hogy hallja e, mii mond a Náncsi néni? A szolgáló igennel felelt és egyutial kérte asszonyát, engedje öl elmenni, hadd szedjen ő is egyszer gombát, Banerné, — éppen nem lévén a háznál sürgőé dolog, ~ engedélyt adoll szolgálójának a távozásra.Kovács Antys kosarat vett magához és útnak indultaké Csakhamar elértek a közeli erdőt, melynek szélén Pacsi Borbély Naua egy gombát találva, leszakította. Tftrsá, ki a goníba-szedésoek fárasztó, de hasznos élvezetében mosl volt először részesülendő, ügyelmésen megnézte a leszakított gombái és azon kijelentéssel, hogy már ismeri a gombát és külön akar szerencsét próbálni, egy más irányba távozott Az erdőn szerte talált gombával megtök^tté kosarát, s örömtől ragyogó arczczal — mintha valami nagy szerencse érte volna —- sietett hasa; itt átadta a szedett gombái Bauernénak, ki ugyancsak sietett megftzni, hogy vacsorára aszal detektálja magát s családját. Vacsorára az egész család, nevezetesen Banerné, gyermekei: Hermán, Mili, s Hermin, ugy a vidékről iátogaiásbn ott volt 10 éves Czili leány és a szolgáló (két tányérral) ettek a gombából. 30 án aztán a család hiitejen rosszul leli, de nem tulajdonítottak a hirtelen rosszul létöknek nagyobb fontosságot, hanem házi szerekkel igyekezték a bajnak elejét venni, beveve mindent, mii ily alkalmakkor a sok vén asszony javasolni szokott. Bánialmuk azonban mindinkább foko-aódoii és f. hó 2-án a Czili nevű 10 éves leány nagy kinok közt kimúlt. Mikor Ban-erék látták, siettek jelentést tenni, minek folytán a járás fószolgabirája a járásorvossal a helyszínére sietett é^ as elhalt lü éves leány hullájának bonczolása mellett a szükséges gyógyiutézkedéseket megtette. Bauerné s gyermekei felgyógyulásukhoz van remény. — Aratás eredménye. Az aratás a azentgróti szolgabírói járásban teljesen • beleiezteteti. ftozstermés általában jóaak mondbáió, úgyszintén a buzatenpé* is. Árpa s zabtermés mennyiségre nézve ugyan jó, de minőség tekintetében nem kiaiejpiö: sokat saenvedeit e két gabona nem a tavaszi nagy szárazság állal mi a kifejlődést nagyon megnehezítette. — Kukoricza kelylye! — közzel igen szép, sok betyütt, vitnzama-radt s fejletlen; burgonya áltatában ssép, káposzta silány. — StíMlŐk kielégítően állanak, bortermésre néave a kilátás kedveső. Gyümölcs termés jő, ellenben a széoater-més kevésbbé jó, ha csak sarja nem len, sok gazda meg lesz akadva a isten takarmány dolgaiban. % — Fartaagei tolvaj. Németh Já nos tűrje! lakos mult hó 2$-á|á este Sümeg-rőt jövet, Mihály fa közelében ésare vette, hogy Jöcse elveszett. Leszállt kocsijáról, H> vát betakarta és visszafelé ballagott aa el* vessett lőcs keresésére. Mig Német oda volt ismeretlen tettes telttlt a kocsira és elhajtott. Németh nagyol nézett niána, mikor azonban a nyomok Saánió felé vetettek, a merre lova soha sem járt, világos Jeti klőtte hogy nem véletlenség, hanem tolvájlás esete forog fen. — Jelentésére a nyomozás minden irányban megtételeit ugyan, de bis idáig eredménytelenül. — Oritágst vásár tartatik nálunk hétfőn aug. 18. mely egyike ssokott lenni a legélénkebbeknek, he ugyan a közelebbihez hasonló förtelmes idő el nem rontja. — Elhalaaatelt kftagyiMn. A zalamegyei általános tanítói testület központi választmánya I. 1888 évi augusztus 3-án tartóti ülésén az ott felhozott indokok alap- jáfi egyhangúlag elhatárosta, hogy a f 1888. évben tantestületi közgyűlés' nem tart, ka-nem aat a jövő Ufett evre elhalasztja. Esen határozatról a járásköri elnökök a megteltig indokolás melleit értesíttetlek. — LéUftát. Sneff János kis kanizsai lakna 1 hó 6—7*ére átmenő éjjel lovait a kertek alatt legeltetvén, őrsáa közben elaltfc, a mire felébredt, ismeretlen tettesek őket elhajtottak; másnap aaonban a sormást erdőben lenyügezve megtaláltatlak — Iladea eldalrél érkeznek a panaszok, hogy a mult napok szokatlan, télies lörgetegei tetemes kárt okoztak, különösen Iákban, gyümölcsben, kukonczában; s ha igy lolytálja, mi lesz a szűreiből is, \ pláne jég veres után! Szaturnusz ö felsége ugy látszik rosszabb a muszkánál. Ha hozzá térhetnénk, aligha vinoé el szárazan — a sok eso miau. — műkedvelői előadást tart I bó 19-én a helybeli iparoe ifjúság — ezúttal már harmadszor, mely alkalomra a programúi legközelebb fog kibocsáttatni. — Az előbbi szép siker méltán buzdíthatta a derék rendezőket a folytatásra, mi pedig teljes \ elismeréssel adózunk a nemes törekvéshez. — A szerelem sötét verem: Bele eseti Zsabka Márton trencséai drótostót ia, ki £ bó 3-án este betért e zalauj- ' vári (pribislaveczi) csárdába egy kis nem-zeti italra, hol Nóvák Tamás salaujvári földműves felesége csábításainak ellent nem állhatván, csakhamar megegyeztek, hogy Tamás gazda jogait megnyirbálják ; alig távoztak azonnan a korcsmából a énitettek hajlékot a korcsmához tartozó pajtában — Tamás gazda rajtuk Ütött a a szerelmes drótostótot nemcsak jól megagyabngyálta, hanem megfosztotta összes vagyona, a nyakán lóggó tarisznya a benne lévő 36 frt készpénzétől Zsabka Márton panaszt tett a csáktornyai csendőraégnél s a magát jogtalanul kárpótló Nóvák Tamás letartóz tattatott a átadatott a bíróságnak. — Betörés. Marnaki Jánosné nagy-kanissai lakosnak a Virághegyen levő pin-caéjét I. hó 8-án viradóra ismeretlen lettesek feltörték, számításukban azonban felette csalatkoztak, mert csekéiy értékű ingóságon kívül a pinczében egyebet nem talállak. — Pécsi k iái lilás. Pécsről értesítenek, hogy az utolsó napok tartós esőzés daczára a kiállítás nem halasztalik el, a az 11-én (szombaton) okvetlen meg iog nyiiatni. — Zalaváraaegy e 1S48- 19-ben i Nóvák Mihály Andráabidán Zalavármegye szerepét 1848- 49-ben kívánja leírni s ez 'okból Zalámegye müveit közönségéhez fordul,- hogy neki e munkája megírásához szükséges zídatokat juttassák. A hozzá'küldendő adatokat és okmányokat köszönettel fogadja a megírandó művében melyhez már sok adallál rendelkezik fel fogja használni. - — Jobb kézén mint aolia. Ezt tartja Német József csapi lakos, kinek irég 1885. évben feltörték pinczéjét a onnan 21 mérő gabonáját elvitték. F. hó 5-én a kis komáromi csendőrök a lopott gabona egy részét Harcz Jánosné csapi lakos pinczé-jében elrejtve megtalálták, ez azonban nem akarja elárulni, miként jutott a gabna az ő pinczéjébe. — A kiknek ruas \ áaArjuk volt. A i hó 2-án megtartott Csáktornyái or-azágoe vásáron Horváth Hozália göntér-házi czigány asszony saját módja sserint már jó bevásárolt, azonban éppen midőn már a napi munkával megelégedve a vásárt el' hagyni készült — tartóztatták le a csendőrök a nem kevesebb mint 6 urb. különféle kendőt? 4 drb, mozsdó szappant, 3 drb. zsebkést és egy keretbe foglalt szentképet találtak nála, melynek jogos szerzését sehogy sem sikerült igazolnia. — Somogyi János egyedutai czigányt pedig akkor csípték el a csendőrök, midőn Pongrácz Stona alsó-Mihályoveczi lakosnő zsebéből 6 írttal terhelt tárczáját kivette. Hűvösre tették őket — Rászedett ismét bizonyos Horváth Juli czigány nő egy helybeli Szollár Erzse nevft cseléd leányi varázslatával, melynek ürügye alatt ast ígérte neki, hogy ruhanemű s egyéb ajándékokén egy beléje — mint szép leányba már régóta szerelmes asztalos legény nyel összehozza, - a boldog házastárssá teezi őket. —' A szédelgő kicsalt prédájával aztán nyomtalanul tovább állt, míg szegeny csalódott Erzsi hiába várja a boldog menyegzőt. (íaz csalót a rendőrség köröztél i. — Betörés. S. J. vasúti kalauznak a »(íáspár féle* szöglel házban lévő lakába mely f. hó 8 9-ére átmenő éjjel, a csslád-nsk fürdőn, a férjnek pedig szolgálatban létele lolyián Sres volt, az ablakon ál be- I lőttek, s oonét többféle Agyi es egyébb ruhaneműt elloplak, daczára, hogy emliistt ház a kaloasi vállától 30, a magazin őrlöl pedig cssk 00 lépésnyire esik. — As eddigi nyomozás szerint a betörés 11—12 óra kftst történhetett, miután ezen idő tájban a mezei csősz állítása szerint egy koesiSzé'nt-Oyörgyvár felé sebes vágtatva robogott el. Hendörség erős nyomozást indított meg s raktnerö lettesek ellen. - Híres lékéti. Farkas Jóssef horvát'ázt.-miklósi illetőségű lékőtő a kap roncsai bíróság börtönéből i hó )-án meg-szökött, az Öldöső csendőrök f. kó 10-én reggel Ssent-miklÓs község és a szőlőhegy között megszorították, a aurdi őrsvezető rá is lőtt, de ne& találta; az üldözés közben Szt -miklóá köaáégbe menekült, bol nyoma veszett. Nyilatkozat A »Bécsi biztosító társaság* lapunk mull heli górnának hirdetési rovatában közhírré távén Zslamegye terűié)ére újonnan szervezeti (^Ügynöksége képviselőségét, ezen alkalommal a ezt tárgyazólag kieszközölte, hogy a Különfélék rovatában ia közzé tétessék a Dr. Tersánczky Gyula urat ajánló közlemény. Minthogy azonban az Ily reclam bajhászat az én inteniióim ellen van, minthogy továbbá én nem. osztozom a közlemény tartalmában, s mivel én ap ügyvédséget a löügjnökséggel összelérhetlennek tartom, arról pedig, hogy az uj | főügynök ur az ügyvédség gyakorlatáról lemondott volna, nyilatkozat nem tételeit: kötelességem kijelenteni, hogy a kérdéses közlemény csak távollólemben jelenhetett meg. Szerk. 3H87 tkv 188H, ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Közgazdaság. ViM. (Saját tuüóíilónktól) Nagy-Kanizsa, 1888. aug; 10>én. A gabonatizletnek már évek i óta nem voltak oly izgalmas napjai politikailag békés időben, mini az uiolsó hetekben. Különösen a buzaüzlél oly annyira [változott ugy árak, mint irányzat tekintetében egyáltalában, bogy ma a viszonyok ében ellentéleseknek mondhatók azokkal, melyek az üzletet az idény elqjén. tehát juliiia közepe felé elég szomorúan* jellemezlók. Mert még az ország minden részéből fölötte kedvezően beérkező aratási jelenlések következtében az árak nálunk eleinle napról napra ./Csökkentek anélkül, hogy akár a bel- akár a külföld nagyobb véleikodvet Itanusilott volna a igy as üzlet es az árag további fejlődésére nézve a legpessimisziikjisabb nézetek némi jogoaultsággal bírtak, ttiár julius vége feié Francziaország az oltahi folytonos esőzések következtében mindinkább rosszabbaknak mutálkozó aratási j kilátások által befolyásolva, az akkori árako^ nagyobb mennyiségű búzát vásárolt nálunk. Később szintén franczia vásárlások következtében az árak a külföldön is mindenütt jelentékenyebben emelkedtek,! de a küllöldi jegyzéseket csakhamar túlszárnyalták a mi áraink, melyek is rövid ldo alatt olyannyira arányon kívül állottak a külföldiekkel, hogy a kivitel részére ujabb vásárlások I nem történhetlek és ennélfogva az irányzói nálunk is jóval lanyhább leit. annál is inkább, mert a küllötdön jobb idő beálltával az árak megint csökkenlek és a belföldi illetőleg osztrák molnárok, üiálva még mindig elég nagy óbuza és liazt készletükre, ésak igen csekély hajlandóságot mulattak az emelkedett árakon való vásárláara, Ha mindamel-lel az árak nálunk még nem csökkentek nagyobb mérvben, az csak azon körülmény nek tulajdonítható, hogy a készletek nálunk most még sokkal kisebbek mint njáa években, másreszt pedig a küllőidre eladóit mennyiségek részben még fedezpndök és igy némi vételkedv még mindig mhtalkozik. Hogy a I mostani árak mennyibeti lesznek maradandók, ha készleteink növekednek, ast ma nehéz megmondani, ba azonban a külfölddel való forgalomra a jövőben is igényt akarunk tartani, árainknál] tekintettel kell lennünk Amerikára, üroSzországra és a többi búzatermelő államokra, melyek tertaiényeiket még csak ezentúl böcsájlhat-iák a világkereskedelem rendelkezésére i. p bogy készleteinket értékesíthessük esetleg olésóbb árakon is mini a milyeneken termelőink ma eladni még nem hajlandók, árpa eleinle szintén Igen lanyha volt, mi főleg az előfordult mennyiségek fölötte rossz minőségének volt tulajdonítható. Most hogy az utolsó időben jobb árpát ia Ualálhalni és a külföld azon vidékeken, hol fi mieinknél jobb minőségűeket talál, aziveeen vásáréi, az árak nálunk is emelkedtek,' egyelőre azonban anélkül, hogy a kivilel ifcfiködését s mi vidékünkre ia kiterjesztette Volna. A rozs ára szintéo 10 - 20 krral emelkedett, azonban minden különba ok nélkül, épen csak a többi gabonaárak emelkedésének befolyása alalt. Zab még csak a napokban arattaiott nagy részben és a kereskedelmi forgalom tárgyat egyelőre nem képezhette. Araink ms 100 kilónként : huzs 6.80-7.10, árpa 4.öOr6i rozs 0HÖ.2O. Felelős azerkeastö: V A K <J A I. A J O N A nagy-kanizaai kir. törvényszék te-lekkvi osztálya részéről közhírré tetetik, hogy Jsndó György és társa, végrehaji sióknak Hobor Hozália mini kíkiiöru Ha láza Lajos, János, Juli, Apca éa Mári t. éa l. gyámja végrehajtást szenvedő ífeent-liszlói lakos elleni 100 frt tőjke IB85Í évi február hó 8. napjától járó ftjf kámajaj 13 frt 06 kr. per 8 trt 60 kr. végrehajtás kérelmi 9. frt 50 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Ügyében a leni nevezett kir. lörvszék területéhez tartozó azwt-liaz-lói 104 aztjkvMo A -f[ 201 hraz. a, kiskorú Balázs UjoS, János, Juli, Anna, Mari és Hóbor Bozáliai tulajdonául (elvett 16 írtra becsült 4r 26b1! hrsz. a. ugyanazok -tulajdonául bejegyzett 289 frtra becsült és •+ 282 hzzz. a. ugyanazok tulajdonát tevő 33 írtra becsült ingatlanok 1888 évi auguwliiH hó 1? napján déléi öli 10 érakor___ ____ ___ XXXXXXX XX KX xxxxxx xxxxxxxxx xxxxxx Szent Liszlóe község házánál Málies János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kilett beg^r. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10* ,-át készpénzben vagy óvadékképea papírban a kikiildfttt kezéhez letenni. Vevő kötelés a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól Bt hónap alatt, minden egyes részlett után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meg határozott helyen és módosatok szerint lefizetni. Kell Nagy-Kanizsán, a kir. Usák, mint telekkönyvi hatóságnál 1888. évi május bó 29. napján. 228 l-l Gr. HUGONNAY kirendelt kir. (széki híré. a x x x X I X X X X X X 1 X X X s X X X X X X X X X X X X X X X X X „BÉCSI BIZTOSÍTÓ-TÁRSASÁG" És „Béojsi élet- és járadék biztosító intézet" Vjan szerencsénk a n. érdemű közönséggel tudatni, hogy társaságunknak Zalamegye területén szervezett FŐÚSYNÖKSÉGÉT MTKEJI A KLEIN kereskedő czégnél 1888. évi jnlius hó 20 én benzQntettlik, s hogy ugyan ezen a napon a képviselőséggel Dr. Tr©rsáLZi.cz3s:3r G-3T"u2sl 2 ' köz és váltó Ügyvéd ur n.-kanizsai lakost biztuk meg X Miért is felkérjük a n. érdemű közönséget, hogy ugy as eddigi J valamint a jövőben előforduló bármely biztosítási Ügyben fent neve- J zett kép viselőn kliez szíveskedjék fordulni, a vidékbeli ügynök urakat J pedig érteaitjük, hogy az ajánlatok jövőben fent jelesitefet képviselőnk ? Jl hez lesznek betérj eszi und ők » 1 Q Egyúttal feikérjtlk a t. közönséget, miszerint ugy . jl tüz-, jég- ós szállítmány í valamint X óletbiztositási ajánlataikkal társulatunkat, megtisztelni és bizalommal felkeresni sziveske4jék. Tárenlatsink tekiülélyes tökéje teljes biztosítékot nyújt az elfogadott koez-kázatokért, mig mlásrészl élőnyös díjtételei versenyképessé teszik minden eddig hazánkban működö bízlosjló társulattal szemben sőt ai több az életbiztosítási üzleiágbsn oly előnyős cotnbináliókat vettünk fel díjtáblázatainkban, melyek a biztosító közönség minden várakozásának megfelelnek. 22 Magyarországi fiékigaxgatőság: 5 Ti Min Wmllner S igazgató | / 225 1-t-d v ezért itkár. || XXXXXXXXXXXX XX xxxxxxxxxxxxxxxxxx /pocxxxxxxxxrxxxxxjocxxxxxxxxxxxjo r\ 6520 888- v- i Zalavármegj'e számvevőeégétől. ^ Árlejtési hirdetmény. A zalavármegyei összes szolga személyzetnek 1889. évi egyenruháihoz szükséges csikkeknek 1Ö0'*,, méter fehér béllés vászon, 5. meterzana vászon. 2"0/,, méter kemény vászon, 162" „ méter vitorla vászon, 80 tábla vatta,GT/U duczal kapocs, 2*1,. doczat inakkgomb, 45/,, duezát rózsa, 4: „ dncaat gyürü, k/ij duezat dragongono, líl; „ rnjezat csontgomb és 38 db. nyakravalón&k szsJlitáss. o db. kék atilla, 74 klb. nadrág éa db. nyári foaslánynak elkészítése, 88 db. kék sapka kiállítása, sz 6 db.|iék atillára és 74 db. kék nadrágra szükséges sárga zsinór* zat kiszolgálása, mégis 88 pár nyári nj csizma (16 párra sarkantyú) és 36 pár téli nj csaBnánsk sallitáss, —. továbbá a vármegyéi központi irodák részére 18*51. évre szükséges következő irodaszeret és egyébb csikkeknek u. m 7 rizama (rizsmája 1000ívvel számítva) diósgyőri merített i médián papír. 160 iv imperiál, S',t rizama miniszter, 82 rizama fel ér iroda, 1 iizsma regiater, 43 rizama nagy boríték^, 20 rizama médián, 4 riisma regál, 15 rizsma nagy eoncept, 130 rizsma kis koneept papir, 45 klg. slagét, 2(|o doboz réztől], 58 klg. közönséges pecsétviasz, 100 liter V fekete tin a, 30 üvegecske veres tinta, 32 duezat fekete m>n, oO duezat vörös 1 ironnak, UÖ6 fsgygyu gyertyának, ^UU db. toiinvi tet nemzeni szinü hivatalos zsinór, 140 üveg autograph tinta és 10 rizsma lytog-rsph papirosnak végre a hivatalos folyosók kivuágitásáhas 80 klg, petróleum es] 2 utczai lámpa kivilágításának biztosítása érdemében f. évi angUMilUN hó 19-éa déloléilil 9 Órakar Zalaegenolegcn a negyei számvevői irodában írásbeli zárt ajánlati tárgyalás fog tartatni. Miről mindenki aaon megjegyzéssel értesíttetik, miszerint a vállalkozni szándékozó által beadandó ajánlati levél (Offert) a megyei számvevőséghez évi aujtilsstiis 20-lu délelőtti 9 éráig beadandó, mert elkésetten beadott vagy utó ajánlatok tekintetbe nem fognak vétetni, — megjegyéstetván, boay a beérkezendő ajánlatok kőzött való szabad választási 4'ogot a törvényhatóság magának (entartja. Minden ajánlati levél a azabályszérü 60 kroa "bélyeggel ellátandó, aa elvállalandó uzikk vagy munka tisztán és érthetőlag, aa azért ajánlott összeg pedig betűvel és számmal kiteendő és 5% bánat pénaael ellátandó azon hossá-adáasal, hogy a tárgyaláa befejezése után a vállal Ikmták által letett bánatpénz biztosíték képpen 10%-el kiegéasitendö, mely vagy készpénz mgV államikötvényből állhat, — at ajánlati levél a vállalkozó által annak vezeték és keresst-neve ugy lakhelye boszátételével aláírandó. A ssállitsiu|ó| csikkeknek minősége, valamint aa azokra vonatkozó minták és feltételek f, éi'i augusztus hd 29-ig, vagyis a tárgyalás napáit mindennap a megyei számvevőségnél megtekinthetők, valamint bővebb felvuágoai tások is nyerhetők. A, msgyei számvevőség által ; \ I ZalatEgelssegeti 1888. évi augautés hó 6-án. w ' Ciukelter József J 220 1 -1 ] I j megyei fősatUnvevő. oocxxxxxxxxx xxxx xxxxxxxxx>:xxxxxSí klg. milly gyergyának (csomagjái 66 dkg. számítva) 20 klg. ^ának, M db. toUnyélnek, 800® db. pecsét ostyanak, 24 kö- /p<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOOOOOOOOCXXXXXXXXXX)OOCX)OOOOOOOOCS S 0 IfJ. CSEMITS KÁROLY ^ } v 6ra-ativési és látsMjrfei n > \ K«fy-KaNlt«áK, Fai ér T aga <»r-féle h*»b»n. ngH U J mf Ajánlj* duaan felaaerslt óra éa lálaxeréax (Opliktr)raktárát jmj j fcXé^ V 1 J Egj —^Jpa fl Uua válaaaték mindennemű arany, fzflftf, ulckfl, taelinelti) Mf bórákban. továbbá, 11 HvH O / wi . fl •»»«*. »ala», ékreaali éa fnII ArákImu valamint mindtaaemU laUr*i*«?*ti <niírekben a w. '] 0 % mr ^ffi Wll*rf<tfc """y' teáühánfcéfla .Sehiidplati e< hmt**ik Uvftifa*, utakkal Iái eaftvek, j ■■ Bfl y U Ar%M' aaaxliaal liAn^rdkn. továbbá fcd«, ríni" <% *Ua£ HmJrtkH a kfdmtfawdtb kiáUuá«b*a. II ^HB ^BB f u Aifixji A .tflrirírf Ifyittáőket ptmtttm* nyaMcra, nl/mjwi * todmhl ftf it Miit ok, uJyaJ/lwhii'kr hi pi. tar /I4 ____________y > l y erad, ty atb a legmegbubatiNbb ponloaaagif, ug^iime a legiobb kivitelű X MIKROSKOPOKAT, STEREOSKOPOKAT, f Q valamint minden nemű nagjllé Avegekel ea lilkrükef a mindenfele tel nem aorolt Utacréaatfi targyakat Q X Jaíilásoiai mini a lel uatiM elfoiak es a Icjptosáan, ralMiil a leplttűlai is uirui rtfiet | Q 224 2—5 Vidéki megrendelések paitalardalláial latfaielaek el. Q Qxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxixxxxxxxxxxxx XXXXXXXXXXXXXX3QOq) mviteii-n&z * Hirdetmény/ I1! I TICHO BERNÁT. 8 . u* *, w Í! ■ v . t kaniaaai bejeryaett ktreekedÓ caődtttmcgéhea tartoaó, a leltárban 1 150 X Brünn, Krautmark 18 saját háziban. ' g. tét.)«Amok Ait felvet. Muntttuk bolti feWbW h bútorok, 8 utánvétellel küldetik: U ,; L Jj 7* . - . .. J y, . . D ■ - .1 A melyeknek bcciérteke öeeaeeen 3103 trt 48 krra ruj, ajánlati uton el- A I Nyárl-Kamgarn. Háromszoros ' *** J - A adatnak. A« iráabeli aárt ajánlatok 310 frt 35 kr óvadék letétele mel A I Maradék agy t^a. ívrfiöltöayw t*jobb »in&*-g 6 v oal aaélaa ^J® *> *l váT W ,Ctt K ■ aoakatd8.40métor aaélaa I). a.— 10 rníter 8, '1.SO m a.aoj Tr Q' »„j .. t , » .. ., ^ »>». ,a ,__. _ W ■ --- -—-:?," -----tt 18H8* ítrl ttUgusRlus ho 1»>-Ik napján déli 12 órakor Gyaftju-loden Jaquard aiövet Angol-Oxford A 1 . A ■ dappianét«a. égy te|jM a&i-nkára 6„ llm ir<ujai.i. tirmiaa , i.f^ánik«idbtí. nluhrolltiAl ÍH«iiyu)taiiilók, kinél a oaodleltár éa át aiánlati (eltételek ta W I miadea aaiabaa. 10 ai^tar 110 arílar I. á.mi I yij flO 'ewC II. a.ae W belekint hetok. Í J j !ji I Troal~Egy rips-garnltura 8 Nagy K|m|kaánj 1888 évi auguaatui hé 1 én jl| I * HST'* '""iiltr,-"11' « „. IMI i ■ —__a _-;-——---------" 221 1 l oaodválaaaiményi elnök I" | I Cosmanosl oretton jate.raÍnitura M " : * ■ Félgyajija dapplaaaélat. aü tal- m „, ÜUl«-ffarnilUr» -. - . — — — ■ ---M- ___ " *^--Kaaj dUolbv! Aranju'tvm. ; l>i««kWM Dllirnnl elU, ■ •iJErarasS'Sír*. ^róiin&eij: Jutó rüggoay • r "7:, , ruzeni SQr ■ koaaUa, a lag^abb dapplaaaéiaa wi. vásaoaM caipkival ti darab uyiek falata ag.v jl««|öajr. f2 ? ttHM j fi | * |)ll/.PIll polgári 80rftÍriléb0l> I—ILííLiíü:- í^íí:__I ütlflf30_ fi fl^ílf JW& U il Ai^nm.Mm. Fekete terno w BoIImJi sieiw Jj VliA ÜUáfdW | I Mtat a kaá mn*** mm**** ■ aaáaa íjrártaáajr dapptaaadlaa, B f 1 í 1 t0-'8 B«*li»ravl maradikokbaa 1 m ! aaaa h«l\ w(U va«,T«k aaaa aW vAklv tra*H* HJ uy«a rakAra .u aétar 74 3J íiíyll. 4,60. _fl. á,ao. ' „ '. f « , UdA bnnMkaa vaty T í" | __6/4 M rJi fl. 6,60. lar "jArl tmm.. Utu.ló ca, 4a kltAia. j ^^^ MilifWiMff | Illám |tala<akokbu (tóaalaaakhM laljakk) almlbiaa. ■ m4tep--Kgj- V^c "' *'« Iwmm II. l.ao Ital l»orW|«»i«l! ^ ^ ««awaV ém aial addljr adat. Terno vetoure IdllgT-SZÖ VÓS Kjty | j tla]lmlí*M »ie»»^ár .ír/VyynttW' kihimtm A Mrmmti* ■ dapplaiaMoa, UaaU gyan a atiadaa»/. uilea rűf taUaa jobb tuiat X^ÓpOlüXÓCZ |( T, O ( ' N I ^ It i IV . I .. ,. , .. , ■ diTaiaaiabea_17. vixiun 11.6. IÖ0 o»m. hS»a« IJD ia. aaílaa hJL: i.ÍT i* *mm MajwaMémk laNeawia- Ti* ttu' tar kocakit Kk.v vcp l^a al>.^ 11.11.50. \' Tj','' i L ,, ' i. '' '„ . Löfföllttaflll VíllHOS Ruhaszövet 0HIFF0V ÜRMNGBK BÉpÉTit;|pr|lt|lirll QÍV .............. ■ *,aw -j ' '■ja n. l.mi.ii- i»j« u. vállalatra, jroldMHakaauL, kftaaifl t* «oháai ' * » " ?" Ovanln.pina , . *f?« -ifi* i i al0t|ái4áf«l, valaaiial a a. épllfl kftafta^i i-9 uyapju-npa i v*g jo rtfiboiyaaaiatt ű. i ao WftU»Alm \ b^MTtxSmM «gál {yáKaÁayaV uatá-Sü ___—«.. I minden aaiabaa. 60 ctm. iaéba 1 • f® • . " 5140 ... . ® , , fl i f - J -__- - i ^urn-hnniiviVs*. i chifoaból éa váaaonWI hiikvarriaaal. | P ft V tl fi 1\ ti ■ r fi Ttl fi fl t ■ 10 aéUr 1 aao 1 véf SOrAfiboljraaaiaU énpiroa fl.aj 8 drb. I. *.«>. j jl*' V^' T y * HaRr-Kaalaa. tWH aaiaaata* 14a. B 1 ^ő^iGí^f^lí ZlStí raWr ' ÓS VlZhatlAll r K<f"l,il ,U(iW,0m " n é- kfte^áiwal, ü ^OSmÓ-^V-lten-gyáXl.ralrtQJ:- f ' Iiorv helyben 48 rtU lennállA Wrtr-1/ w hja aUr«iom wáfirati-S • r 7 • i-J mif , . ^ aila^hH ^ ^ larioaímik <>H knvételé> ■ Brtlll MUtóatot Téífr#ü BrOBBI íirtowt Fa íltÖMOVet , L wWftftwk' . . „ék kivételéven mai nanon ■.arad^k iwu, Maaaa BríDW piülüIDl^k Maradék a.LU koaaaa ArJegj aék ■ «a»»g) iiráaal kl- hír ki^lílévetj mai napon 'tff^ jS^y^teájL ',y aíjíLIMkAiMm. HMtko UNO* I Minták éa áxjagyxékak ingyen éa bérmentve. Mef nem felelő árak miadea , KfckmUiJ^? v V^f I UtWkk A,ldtaw' ■_aakéaaéy nélkül bérmentve vlaaaavétetnek. ■ í;rolw- ■ AmSíJSiaj * Aa irányomlan taiiuaiioll bíaalumOrt S^ ^^^^^^^^^^^^^^^ ^_nmMMM^HMV aalveakedjék eat utódomra ia Alruhéani, m^n HvAaAHHHHHHHiHHHI ÉHHMHHHHHHHIHHBIHi ■HHMNHHH^H^^^vh^b^^^^f^ | v ea ki* y tűnő aaalavaloltaága éa lapfniaioa elikrlaa ^^tm^ dH ^ l|' I igényeinek meg tog lelelni. ff M I ■ IV E v ■ I I Hivátkoaáaaaj a nyUalkoeatra van iit^y^^ttíw ^^H W ■ ■ ■ aaereneaém a U. kűatinaég beírna tado ■ / ■ H H ■ mAaára mmarrml * mai vtl*|HMi 'PW ^^^ / ▼ ■ ■ helyben /W/.U IrmtM eaév alatt tehuáito lj^^^VTtTT^ai ^viiiv I klfbleaéal, hogy a t. kötünaé^ továbbra »•• ^ATV rffff r/l / "x1 \ ( / k59P7 JvSjBy I beoaea blaalmával tog n^amaiieni. ^HbJ^ 7* v/ i/\ írif^ j jl^l ■ Klviüó aiftlld éa elftaékeny eljlréa által ^^^/flWMjMjyj ./• AL^l« v^göp- ■ ben megtelelni magamat beeaea dgyelmébf H^flttl^^/—^itfiMiyí Htfa^ tiiViVitfr I >a,ll,,Ti, mBr*duiB ^BÉBW^^fc^ ^ " "' I 1120 l-í nély tiaalelilltl c a legkitűnőbb szer minden revar ellen! I 'T ■ K* as uj, kitünÓ apeoialitáa bámulatoa ei^Kijl éa gyóraaaéggal kiöli a férgektjt a [lakánokbél, kony- ■ ^RJfl ValWi caak • védNriy«l ; bákUl, aa állókbél, valamint a káai állatokról, a/AláMból, Qvegbáii éa kerti ttOrénjjekrél Aa igaai caakia ■ ■),<nM ÍTífmmt'*9\ ,f,pr névaláirájutal éa védelmi jegygyei ellátott eredetiWeajien kapható A mit putitán papitpiaoNkóban mérnek ■ P • i IuOg1 - OrŐ" OilXirjO^ ki, ai eohaaem igaai „Zacharl 8peoi*litáa!" | ! tt7,l-lö ■ I ^.vpitéaéra\ i^wo^^i'i1 Maax-Kaaiaaáu kaphatd faaNlhofar Jj araél. , Alad-Iiadvéa kapkétd á'tKib* K«nh*ab.l B ^mk kalaaflwa adiiMr WWé«. adiral* . . Hrhwtra éa íiabar arakatí . . 'T. ú ■ aalvtMW*' tfTf^í/^ aévabliH aa ! . Ktma éa KUln arakaél í tJaákloíafá* . iMUa taalrkakaél. ■ «v«irii»a a^llékall uiaalU« aiuad áa ér t ! Hoaaaftld Ad, araAI. • • 1 ■ ***** W 1 " Martoa Adat?ar ái a] ' a Ora^ar Haittóilaéí j| ■ baa á I ÍH, I tti »kr. éa • tn M kt. Cranlaiava^ fa (Jantwkaál | <!«nr*Aa . Ilaűiar Albafuél < SI kapható a tydgynwrtáfakkaa. flraklér t „ , iratai Natkaa araéj I I Paeaáa! , HrUatarM.il. | ■ Tárak Jéa^fayd|)*»rtéia lladap«rti^ r* r* * * i ■■ m ■ ■ y H Nay Hnii gydajraaai^aa KaékaarutérvéralL » ^ A A t H B li «|. llé«'W. ■ a.^vi iWrra k OUti Kélmé* ayé^M. \ féaaait. ÍN Hl ^^ Nyomatott Fiaebel lapiulajdoiioanál Mag) Kaniaaán 18B8. ____•' ' ' -1-" -"'------L- 1 _ KAROLY Iíj. GSEHITS ira-mfréss és látuiróu Sag) «Kanltaáa, Fél ér Vaga^féle lilkaléaa. Ajánlj* duaan felaaerslt ért éa lAtaieréat 'Opliker)| rabárát Dua válaaaték mindennemű arany, flQalt lllükel, (ifieltWt'lni) taflrórAkban. továbbá Inge, anion. fkre»ali éa taall érákban, valamim mindeaaemii láUrer^reti «nkkekbea aeaaAvegek anutf, «thi, mínm, arof, S^hildplatt e< aalakáal Iái ea r»«al wavIniNl kéMérékel, lovábbá t/m, fíii/ö ea d-hü í'.m.'rMf a tffdiMtiwU) kiálti ifffNjr ér Aotrrid ifym&öhrf ^am/aaa* nyeátow, rilkmm* rMwftW a étt/ftkti M it itíltiol. /i/wWitw/itdthf ÍIimIii fc:d, trj atb. a legmegbiahatiNbb poaloaaáfig, ugysatnle a legiobb kniielű valamint minden nemű nagjllé Avegekel ea lükrékel a mindenfele tel nem aoroli lé)*«cre**rti targyakai Vi«lékl megreude k pe«lAl«r<!Nltáiml laiiealelaaek el TICHO BERNÁT Ahtlirolt eiennel ktiaaéicaiem, bogy vb. Roeenbtrg 3. J. nagy> kaniaaai bejegyaett kereekedó módtdmegéhei tartoaó> a leltárban 1 150 tételaaámok alatt i elvett kéamflántk •— bolti felaaerrlvények éa bútorok, melyeknek becaértéke (iaateaen 3103 írt 48 krra rug, ajánlati uton el< adatnak Ai iráabeli aárt ajánlatok 310 frt 35 kr óvadék letétele mel lett legkéttőbbeti InnS. évi aiiuus7,tus \h\ l.Vlk napján déli 12 órakor alulírottnál benyújtandók, kinél a oaódleltár éa aa ajiAlati teltételek ia betekintb<}tók. Nagy Kaniftaánj 1888 évi auguaituf bó 1 én Ur. Kothnclilld 4akab 227 1 t | oaódválaaatményi elnOk Brünn, Krautmarkt 18 saját házában, után vétellel küldetik: Nyári-Kamgarn. Maradék acjr teljes írrtioltdayn ■aakatd 140 aétar aétaa 1 a.- HáromaEoroa Jaquard azövet Angol-Oxford Gyapju-loden dapplaaaélaa. égy la|)«a a•rabára aüadaa aaiabaa. 10 aiétar á 4. - QyapJu.-"boigre dapplaaaélaa, a tagtartdaabb ngy la^aa ruhára 10 aétar 1 6.50 Eg/ rips-garnltura I |f t 1 aaatalionii* a«»l,vaai P'Jtoaallal. 'II. *AQ lu arólar wuabali Xnd.-Fo*uJL© Félgjai'ju dapplaaaélaa. agy tal-jaa rabára- 10 aiétar 1 5. - Cosmanosl oretton l0 aétar aoabat«t tgy t laljra i bára. II. Jute-garuitura v Ai.v <» I *»aij»l««,ult> rtijiu a. a,3<> Jute Függöny tőrük aitata *gy •«,UM ^ar'V fl. 2 30 Pilzenl sör }>aaeala pafjaaltaai aladaa aiau aaiabaa oaikoa fa koaakáa, a tof^abb dapplaaaéiaa 10 aétar 1 6.50. a piheni polgári Rérffltdébft^ Ainiriitafcll 18ÍS, Mm, Illat a fonti aarftaödéaak aatqraMnaátt képrüal^a aaim balraatba va^r^k aaaa aM t(dákra traaalfa »•'„ U, fa % Itadd auyaáia knrddiaa vajtj- fitt Ittam palarakakbaa (itíl iwlaaakbM tatyriá) alraAtika, miül aatüt adat.' ttiniak/ra iNMeH ét Mayraadalfaak taléaaad<4( Löffolmann Vilmos lliMliilM'Nlf V., Thoart-udvar. ttu • m Fekete terno Haáia gjrártaáajr dapplaaaálai HJ fa|)aa rabára <U aétar L 4.(Ml HOIUMI SZel^ — ia aétarayt maradi-kokban fl. á.ao. ia. 1 ^^^^ aaati.ela4aaer* iád a eement* fa L * J L itikalka aifarpár ur h i ur ii A n. Tlz méter Terao talaara dapplaaaáfaa, tiszta g.vi»p,» aüadaa divataaiabaa fl. 7. Kgy var CHIFFON 80 rol flanm II. 3.30 lagjubb fai- _uiW'K M. 6.30. ' MANAVáMS 1 vég ao röf iboij'iiHaiutt II. liao I , 8ű , vürits II AlSO Uara.kaaavá>i 1 véf SOrAfibotjraaaiatt fa piroa fl.e Tia aU tar kooakfa Ruhaszövet ctm. aaátaa. lagt^jabb Oaaalaa il. ajio URMNOBK njénlja la tJépltééa éa rnifiiiaratar urak. épitktafa! vállalawk, Jtbldb(rtnka4k, kAaaéfi "fa <f) káai alOIJárdéágtil, vaUmiai a a. é. épiul kAaaaaéfl bacwM Mg)i>jméh« fajitI tt.váitoUnvii 118 14-ki Portland • cement v I • í és vízhatlan meszét, matyak nlndaulnr ffjpnift jiV atnfaégban | i aailfllátaak. | Mf* Arjeg} aék a wa|) arflial ki-vAnalraktaaattfiiel megkllldellk Kimkrnn t IH7 ' kutat •Iwfa. J l(j»ldék ISTA.Araay éraai, Haa^rd IljTH.) tírdam-i'raai. | THaaat IHH'. Arán) én»«i. aladaa aaiabaa. 60 ctm. aaálaa 10 aétar 1 a.*o ihifoabót fa váaaonbdl lutnvarráaaal. 8 drb. fl. 2.00. Nagy.Kaataaa, IHia aaganliui 14a. Kainttel tudatom a n. ti. kűaiinaággal, Iiokv helyben 48 «v óta lennálló /í'V^tW-HzlütmH (na űaitaett tartoaiaok Oa k A vet elé-aek kivételével) mai napon HLAíkö JAN08 urtiak Atedtam. Aa irányomban taiiuaitott biialomdrt hAlAa kűadtineiet mondok éa a ntidftn kérem, aalveakedjék eat utódomra ia llruhtani, ttiog vagyok gyűaOdve arról, hogy ea utóbbi ki* tűnő aaakavatoltaága éa latiíntaloa #l|lrAaa által beeata igényelnek meg tog teleiül. Tlaaieleltel Pellák iraalaa OJá alkalom vételreU irfloni Mttüfffiiradék Maradék agy Ut}vi férfl-OltPayra B.lt) ni II. 4.B«l. írűöoi iliiitoiel maradi-k ;üo a. boaaav gy taljaa tért) AttAajrra il. a.ai I Irliii josMet naaraéék 8.10 a, bdaaaa •gjr totjaa ftrflöltAajrra il. a7a. FeloltÖsaővot lagflaomabb aiiaflaégag/ taUaa falA ikra. II. N, Minták éa áxjagyaákak Ingván éa bérmentve. Mag nam falalö árok minden aakéaaéf nelktll bérmeatve vlaaaavétatnak. Hivatkotáaaal a Itmli nyilalkoattra vau aaereneaém a li. éi köalinaég beeaaa tado-mAaára lioani, miaaerint a mai vtiapoo lialyben /W/«U- .(nain eaég alatt tvkoálM álfeliem. Miután 0 éven ál eien űaletben mint aanbAaa műkSdlem éa aa utolaO 11 év* beik helyben a^ját oaég«m alatt lérűaaal"> űalelet vo?,tiltom, aaon reményemnek aduk klfé|eaéat, bogy a t kűaűnaé^ továbbra Ih becaea blaalmával log rtsaaeaiieni. Kiváló aaoltd éa elOaékeny aljArAs állal törekedni loa^k igényeinek minden tekintet* ben megtelelni magamat bectea tlgyeliuébe a|ántvi, maradtam 1120 t-tt tnóly llaaleléltel Hlalk'é Já ■ e». a legkitűnőbb szer minden revar ellen! Valódi <aak a védNyi/«l frofeaMor 4r. I.leber ^ Kt át uj, kitUnÓ apeoialitáa bámulatoa et^atd éa gyóraaaéggal kiöli a íérgoktlt ttl lakáaokból, konyhákból, asállókból, valamint a hási állatokból, a/|AiláltK^bóí, Qvegháii éa kerti növényekről Aa igaai oaakia névaláiráaaH) éa védelmi jegygyel ellátott eredeti \(jveejfen kiinliátó A mit puéttán paptipaoakóban mérnek ki, ai eohaaem ignxi „Zaolierl Bppoialitáa!* Nagy-Kaaiaaás kaphatd Faaaathofar Jj araál. , jj álad.Madváa ka| . . Mfhirarafa Tkekerarakaál L, ... I : Htrarn fa Rlala arakaál 1 p«*kloM« 0 , Hoaaalkld Adj araál. • , 1 t ' ii kartoB Adatr ar ál " ' , v Craalaava^ fa Uaafafkaál Uaargdji B n árfaat natkaa araál ] j Paeaáai r Z á € H B L J. Héra taflda gyt\gyliáaéra a lf*g«akarwili|i (ify* ktfi&mb kalaaOaaa aánkdr. niMáa, atgrala aalrddbagéa gVnaiiHNyok atb. Mvalibat aa ttVcgliVK aattaalt alaalláa aaad, áa ár a)A)«gaa baklldfa vagy táavéttal Ivagak-baa á I frt, 8 Irt 80 kr. éa • hí M) kr. kapbatd a gjrfajraaartáfakbaa. faraktár' Tárak fauaf avikgyaaailára lhdap*«fe*-Sny Ar*t4 gjrdgjraaarfaa Haéka^bérváivtt, áV/^cl iflvfn a OShi Kdtmé* ayágya* i féfaati. lai » 18 Kitijiia fardlákkd gra Ütrékla taatvfaakaél. UAaaa L. págriaajl tlrakar taatvlnaaáu llafkar Albaríltél | MaMailbr M. U. Nyomatott Fiaebei NlOp lepinlajdonoenál Magy Kaniaaán 18S8. 34. sZám zzf m im^ir fa KMhMr «i»LT < KlMélüraUl ffcwlfci Hw 1. Siwwlrtlu Itvtltk cnk ImmtI kmtk-Ml fofdtststk tl Késlralnk vbwx* mm kllrrtstt. r ra ni ~zzx jzi m .x Nagy-Kanizsa, 1888. augusztus 19-én. XV. évfolyam, ZALA 2?olitllcal és vegrjres tartalra"a ixetllap. A Zalarnp|?7ei ügy védegylet, a Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, fíankfgvesülpf ax Jklbö muraközi lakarékpénzlár réw.vénylársaság és öna. szövik, hivatalos közi nye Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyezer: vasárnap. XXX _ XB -II ELÖriZCTtel ilil IH-kr U I H Xm (j HHjtáém . . . . . , — f |. jj fíitMh* Jiláif fl || irnrM » fctvstetw MiIiíbUj* h se kr. imn mm ne i; ital ■!■<!■ Máért «ex n tor Vjttttév pstttesr* ie kr. zxx rrx I A „dicsőséges szent jo^ kéz/1 \ Ma napság a nagynevű emberek emlékének felelevenítése; mait idők nagyságainak, komakot alkotott, ki emelkedő alakjainak (lnnepeléae jó szerint divatját vesztette. Korunkat majdnem minden tekintetben aa az elv vezérli: élni a- jelennek. Ax a tömérdek jubileum, mely a jelenkor kisebb, nagyobb alakjainak van szentelve, mind es elvnek kifolyása. Aki ma napság pár évtizedet egyik, vagy máaik pályán eltöltött volt, annak jubileumot rendeznek kartáraai; Ünnepelnek igen sok esetben azért, hogy egyúttal Unnepelbeaaenek hogy alkal muk nyiljék a nyilvánosság előtt való C Mnpwn. Igy azután történelmi nagyságaink hova-tovább feledésbe mennek; helyüket elfoglalják a jelenkor alakjai, kiknek nagyaágát megítélni pedig tulajdonképen még a tárgyilagos történelem dolga lesz. Magyarország alkotmány- és kul tur-történelmének egyik leghatalmasabb alakja tagadhatatlanul I. látván király volt, akit szentté avatott as as odaadó buzgóság, melyet a keresztény-séf terjesztőének előmozdításában kifejtett és akit nagygyá avattak azok az áldozatok, miket a kultur fejlesztés ér dekében nemzetünk oltárára tett. Leounk utóbb megjelent számainak egyikében eléggé méltattuk Szent-István érdemeit, elég világoean rámutattunk történelmi szereplésének azon kiemelkedő mozzanataira, mik neki a halhatatlanságot biztosították. As slka-lommal egyúttal azon reményűnknek adtunk kifejezést, hogy annak a mozgalomnak, mely Szent István ünnepének általáoe megünneplése iránt akkor keletkezőben volt, okvetlenül sikere leend. Hitttlk, hogy annak a „dicsőséges szent jobb kézu emlékének, mely Magyarországra annyi áldást hintett, mig csak élt, mely talán utolsó moz- I dulatával is hazájára nemzetére adta I áldását: Nagy-Kanizsán is fog szentelni • kegyeletes ünnepet a város polgárát* ; gának ez ideig is nyilvánult hazafisága i Bizton hittük, hogy Nagy-Kaniiaa város polgárságának szivében is foldó-| bog a hálás emlékezet tüze, ha arra a valóban dicső, valóban ssent késre | gondol, melyet Budán őris a jobbak I kegyelete. As a kés egykor nagyon eok i roessat, nagyon sok áldástalaot is tehetett volna még csupán azsal is, ha j semmit sem tesz vala éppen abban a i korban, mikor a kultur aseimilatió í egyik legerősebb korszakában élt nemzetünk. Végezhetett volna sok áldat-I lan munkát is, mert hisz a királyok I kesei messse érnek és hatalmasak. Qe annak a ssent, annak a dicső séges jobb késnek minden mozdulása 1 áldásos volt hasájára, nemzetére akkor is, ha sújtott, akkor ia, ha áldást osz tott vele Éppen azért nem vagyunk képe-| sek megérteni Nagy Kanissa város ér-j felmiaégének közönyét, hogy « való-) ban nagy király emlékének megazen-! telése érdekében semmit sem tett, hogy a megünneplés iránt indult mozgalmat egyátalán semmibe sem vette. Ast kell hinnünk, bogy (mint 1 minden jóravaló mosgalmat rendesen) ezt is magántekintetek rontották meg. Halljuk, bogy más oldalról is indult meg mozgalom a újra feleleveni-tik a dolgot Réasünkről nem keresnők sohs, hogy kitől, honnan eredett as inicialivt s ha történnék valami kegyeletes megemlékezés Ssent- István napján: örömmel adnók meg as elis- * merést azoknak, kik a körül buzgólkodtak; de megvalljuk: mi már most a méltó megünneplésre határozottan elkésettnek tartjuk az időt Igy hát most már ' le is mondunk arról a reményről, hogy a nagy király emlékét megazen telje Nagy-Kanizsa város hazafias polgárságának hazafias kegyelete. A azomoru idők szomorú tipaa I talata es. Elkeseredve kellene szólnunk I es alkalomból folyólag arróL a közazel-I lemről, mely városunkban ily kegye ! letea nemzeti ünnepei isenteJéeét lene tétlenné teszi, mely a hazafias lelkesi I tát a közöny jegébe fagyaastja; de ! elhallgatunk lés .csüggeteg remény-I nyel várjuk ébredését" egy jobb kornak, mely talán méltóbb is less egy-! úttal megülni a hazánk és nemzetünk | lételét bistositott „ dicsőséges ssent jobb kés* emlékét. Mit s »P. C.«4 Bécsből értesítik ot-isni pénzügyi körökben nagy érdeklődéssel tekintenek sz italmérési jog megváltás tárgyában olésezö szskisnácakosmáay lefolyása elé, mert biztos szánitsaak rá, bogy oem-cssk s törvényhozási elintézés, hanem s megváltási múvstelnsk financirozása is még sz idén megtörténik. A hiteiiatéset csoportja Sanyival bizonyosabban námíl rá, bogy szsn jelentékeny gazdasági állasai Agy ben s pénzügyi traosactio boazá fog niahainí, minthogy áltálán bárlik. ausz érint a magyar kormány ezentúl nem akar a járadék ptaezra reflektálni, hanem a legközelebbi évek esetlege* fedezeti sz&kségleteíi regáJé-váltsági kötvényeiből akarja kielégitem Köztisztaság - közegészség. A .forró ayár ujoJag felhív benőinket a sajtó azon kötelességére, melylyel a közegészség kivinalmsi irányában tartozik. A közegészségnek pedig első feltéte a tisztaság. A hol erre a szükséges gond fortbllstik, ott z közegészség is jó láboa áll, s az esetleg (elmerülhető ragályos betegségek gyors elterjedésetől félni sem kelL Kózegészségi állapotaink tudomás ize ríni' jelenleg, daczára a beállott forró ayár-nak, jók', e tekintetben városunk ás vidékünk méltán meg lefest elégedve. Nem zenghetünk azonban dicséretet s köztisztaságnak, s mely lekintetbe^flrnsaak kisvárosi mvoo áll. A pisrsakr otezák, Iskházsk ad varai nem tisztogatlatosk naponként agy, a mini azt a kosegéoneg kAvetolaeénye igényli s ha némely olczáa végig BMgy az ember, azt kell észreveaoie, bogy as árnyék - székek, csstorsák, pcrsgldak Hiiirgstfcnri éa fsrtőtlsmiásáre nagyobb fordilaai. As uiesik östősán nem felei meg s Iskosaág várshoaésiaak, a járdákat öatözni pedig, i si as flyea időjárás mellet! kétszeresei sstksijii, a kád-uraknak eszébe sem jot, pedig as nnkllliifipt sem nagyobb fáradtságét nem okoz. Ast ksM feltételeznünk, bogy várostok lakosságának éppen semmi érzéke znesea a köztisztaság követelményei iránt. A közszellem hiánya tehát ebben a tekintetbea is eMg sajnos módon nyilatkozik. ' Minden nyáron ismételjük essa felszólalásunkat a ugy látszik snadeo ayáros hiába. így ba a közegészségügyi kössgek bármily buzgóan is tsijssitik köteienégü-ket, bnzgóságakaak hajótörést kefl sssavsd-nie a közönség megrögzött, keleti indotenti-ájan, mely jobban törődik tőle egészsa nees-sze fekvő dolgokkal, mint olfaookkal, Imé-lyek saját testi jóllétét, egészségét UMk. Oly városban pedig, a bot nyilvános kert nincsen, s a hol egyhamar kilátás sincs ami, bogy ilyen legyen, as Btcsák éa tsrsk,s Ma előtti trottoirok nagyobb mérvben való tisztántartására, gyakoribb öntözésért VsUsm nagyobb gondot és figyelmet fordítsál Pedig városuk sz otobó évtizedben nsgy mértékben terjed mádén felé, nyújtózkodik széltében bossrában, több és több építkezések történnek, s evvel együtt lakosainak száma is gyarapodik. Aaaál nagyobb szükség a kózegészségi intézkedések 'megtételére, a melyeket akkor ia megkefleoe teaai, ba törvényes határozatok nem volnáasá erre nézve. Csakhogy nálunk általában nagyobb s #ágy mindent paragrafusokba szedve szabályrendeletben bírni, mint e paragrafusokat a gyakoriali élet követelményei szériái meg is tartani, a mikre kötelezve aen igen érzi magái senkisem. A hol s lakosság érzi a köztisztaság fontosságát a közegészségügyre, ott írott §§-okra szükség nincsen. A maga és a kös érdekében mindenki megteszi azt, amit aa egészség megóvása cséljábót -tennie koU, s annyi lokális patriotizmusa is vsa, bogy tevékenységét aem sajnálja, ka esetleg szóm Táircza,. Politika a vonal alatt. — A ,ZaJs" «rad«U tárcsáit. - A »saíson morte* daczára, s daczára szon békés iordolsiask, mely az utóbbi bónapokbsn az európai politikában beállott, elég élénk voit s politikai élet az egén évadon ál, ágy bogy s poüiiksi lapoknak elég bő alkalmak volt kiaknázni a helyzetet, s az olvasok gyönyörködtetésére elég érdekes dolgokat feltárni. Még a vonal lőJőtt sem özünk nagy politikát, de a politikai élet ebben a savanyu aborka évadban ia oly élénk volt, bogy marad stég a tárczairónak ia elég tartózni valófs. s így egyszer hadd csin/iljnnk politikát s voosl alatt is. Mfewss Máadéknok sMgemléisaki Madame Adsm spokriph leveléről, mely állítólag Hiswsrck berezegnek s Battenberg házassági Ügyben Frigyes császárhoz intézett me-sMraedaaát tsHsImssis volna. Kisüt erről végre, hogv as egéws egy basMsilott férczel-isény, mely bizonyos poHHfcsé okoábol ké-szilt. A Sípoknak azonban jó alkalmuk veit felmelegíteni ujrs az egész Battenberg léés hársssáyi históriát s aiva slmondsni OHsásst, *a má mér sssiöti annyiszor ef- Történoek s/ónban s politikai életben alj áoigr* is mdyek, ha nem m viselik annyira msgakon s ■snsstift jellegét, közel-fekvő ofcófctfái topra iswN a repredur #1 éfdsmük meg dt azt m, bogy felőlük eMwMljM, Sokasnr sgAssoa s^lliágfls vi lágot Mfank s politikai étlapotokra. Ilyes | két esemény íogislkoststts legközelebb is az egész európai sajtót Hs mi itt * vonal alatt tudomást veszünk róluk, tesszük ezt azért, mert, részint hazafiúi, részint álialá-nos emberi szempóntból mélyebb érdeklő-k désre tarthatnak igényi. Az egyik Djakovár harczias püspökének, Stroszmayernek Üd-vözlö-Jáviraia s kievi ünnepélyek alkaímából. Ez az egyik jelenség, mely azt matatja, hogy mennyire mehet sz emberi elme tevedé«e még ss oly férfiaknál is, kik s társadalom magasabb régióiban járnak, kik-| nek befolyása nagy, gyakran kiszámithstat-! lan. Olvasóink a lapokból értesültek, bogy Oroszországban jubileumot üllek a kereszténységnek 900 év előtti behozatalára, egybekötötték e iubilár s önnepélylyel Cbmial-aiczkf Bogdánnak, a nsgy kozák-betswo wobráösk leleplezési ünnepélyét. As egén tebát orosz-ort hodox ünnepély volt. A kereszténység behozatala és Chmtelntczky Bogdán, kinek tetteiből elég említeni, bogy Lengyelországot tűzzel vassal pusztifotla, és sok szásozsr ember sssu el hordáinak kegyetlen embertelen csapásai alatt, mig egészen alávetette magát Oroszoi szágnak, evvel együtt Lsogyslorsőc szerencsétlen sorsál is megpeeséielvén. v erre sz ünnepélyre adia áldását a djskovárí püspök, óhsjtását fejezvén ki ss iránt, bogy Oroszoiioág vi- j láglörténeti missióiát szerencsésen teljesítse. — A józan ész joggal* kérdezhetné, bogy , ily ftaoepétyea. melynek pánszláv és orosz ortbodox tendentíáía oly kétséget kizárólag nyilván való, mit ksres a djakyvári püspök Üdvözlő távirata f A katboÜkat püspöké, as orosz orosz ortbodox jubileumon? A pánszláv dsmoastrStiő. a^ly ez üaaspéivsa l^tssádift. magyarázatot nyújt, ei? világosat, IMipy Sti nssmaysr érzőméi iráni kát-ség » Mi -1 fí^v rnm^ s djskovárí püspöknek basája iráni is kötelességei? vagy magas álláss megvédi őt cselekvésének következményeitől ? Ki tudná megmondani Ugy látszik, bogy ö maga nem törődik semmit a közvéleménynyel, bogy nem igen bánja, bármii is gondolnak (ovaliiasáról. Sőt vakmerően kihívja maga ellen a közvéleményt, mert bogy eommeolár kellene ama szavak értelméhez, melyekben Ő Oroszország világmíssiójs teljesítéséhez sikert és áldást kíván, ast nem hisszük Példaadása azonban rossz, s a páaszlávokat bizonyára büszkeséggel és meget^déssel tölti el. A másik eset esek lávolsbbról érdekei bennünket, de mint ss idő jele szintén figyelemre méltó. Ez sz eset a németországi belpolitikai állapotokra vei érdekes világot. Reciorválascztás volt a berlini egyetemen. Erre a méltóságra másodízben volt most a hírneves Dr. Futási Rudolf jelölve; mellei te Gtréank, egyike szoknak ss orvtv •oknak, kik a Frigyes császár betegségéről szóló utolsó hivatalos jelentést aláírták, mely jeleniéxbea Frigy ss császár angol orvosát Msckenziet nem a legssebb srisbsn tüntetik fel; sőt vádolják, gyalázzák. Valamint a bécsi, agy a berlini egyet—ss is befészkelte magát a lendemis, s itt még-jobban mint sswti, s a kinek tehát a hatatom férfiéival ellenkező politikai meggyőző-dése van, azt mindenképen lenyomni, elmet Ifixni igyekeznek. Igy s rortorválosstásaál sem a tudományom sasysá|| és érdem a döntő, hanem aj tatpnyafás, a a ki ez stób-btbss )sbbaa ért, számíthat aJ ssavssstok többségért. S igy s bevtisi rectorválasztán No a magasabb, .as egyotaibos igyedül méltó ssen^ont vosériotfto, bsaesi a szabad-elfftság elleni jolsső 4ati folyó kásdoiem é* tyttökt. 51 es teszt Virebon «á«oiis bent inegbuka-át oly ft^áálstossá C«k az ) utolsó évskbso vsa arra ssst, hogy atodo-mány nimbosával körülvett tanárok a páti-politika iránti tekintetből magát a kztbed rát tegyék leadeatioaos pobtzkájok ssmbe-: lyévé. Ha Frigyes császár nesi oly beteg, és életben suaad, ennek as iránynak sssT galofkü vezetői a tantermekben elhallgattak: volna, elnémítotts volna őket ss a fejedelem, kinek a tudomány feladatáról amgaj sabb, szebb isttogá*« vob; de halálávsTvi-rágaoti buzájuk ismét, s bogy felbsssaflAk mutatja sz ntofaó rectorváissztás is. I9em csoda, hagy 3y körülmények között ss ifj* ság kőreabes as elvadulás ászleibstfl, s mm ritkaság, hogy előadás közben kopogás, fütty és még más eszközök által adnak ki tejesért tetszésük vagy nem tetsaéaftknok. as a szellem az, moly a bérién főtskoláa sraftw dik s fájdalom, as som s tsdomásyos ont-km, hanem a sör pbibatersá ossüsno, moty mámoros fővel politizál és stlosvüonésyt nem tflr, máskülönben késasifoghéiokg áe-t snestráljs válanéoyáaek jogosultságát. Fír* Hmk tudományos iilwtftiÉ|s ez ákal non veszt semmit, de a tudomány szempontjából sajnálni lehel, bogy Nánotomáfftma ennyire értek a dolgok. Mert as abat, hegy ss üy szellem tovább is harspódzik, amist az a, bécsi Boivarsátáson Jelmerüli ion egy jewég bizóayitja^ Egy táranots agráasaJ nsa kőaayea BeriinböJ PárisUa terembetöak, a hol a nagy parral isoBoairosott monkáa nos^a-Ion kood rsihfodai Itt is kebinsisk os, bogy a távolbül egéssee másként tlrik fel a dolog, j Friarmsorsiágna kitftl sst n agán í nshkásnozgatnat mér tnarcáMma hábort slajeMoik tartották; poüg oa objektív itélék érteaitásoi szerint a neqpfton éppen aon táiwzlatia neg a traaern fdvá- \ ■■edja ft»ár* M li annyi lázasa)-ImmmJ i* 1% hogy « kóférdefcaek még ál-éflhm «* í^íníií, 8 S bal mind ^ |m4dkoiiab, oil i hataságn&k is kevés baja vsa, hogy a szikség* iotéafcsdésekot SMgtebeest, SMrt nem-j esak, fater elles kssésre sesi talál, hanem eJieakesöilg támogatják intézkedéseit. CIső sorbsn s gazdsg ház birtokosok nak kellene Ja jtéídávsí elöljárói. Esek szosbaa ugy látszik. legjobb egészégnek örvendenek, vagy valahol a feeyvesek árnyéban hőseinek. A sussra pieh* eoofribueas bajával nem igen lArfidik; Fejlődni akard városban azonban igf gondolkozni nem szabad : mert az ily gondolkozás megakaszt ja a fejlődést és minden jóravaló törekvésnek gátat vet, megakadályozván egyszersmind azon egészséges szellem létrejöttét, mely a városok felvirágzásának egyed&li alapja és feltéte. Báró Fejérváry Géxa. Augusztus 14. PoHtikas és katona, adminisztrátor és had vesér,'báré Fejérváry Géze magyar királyi bonoédelmi miniszter s osztrák-magyar altábornagy, mindenütt s mindenkor derék, f — ma ünnepli negyven éves szolgálatának jubileumát, mint az eszményívef határos lovagias megjelenésű és s társalgásban megnyerő, teljes testi és szellemi erőben álló férfiú, kedvezne mindenkinek, ki őt ismeri a legfőbb hsdortól az nlofsó katonáig, a királytól a szegény zsellérig. fi férfiú valóban nemcsak külsőleg fényes. hanem belső lényege s tartalma szerint is csodálatos pályafutást lett még: nem tudja az ember, bogy az ifja vezérkari századosi bámulja-e inkább, a ki egyedül s saját zsenijére utalva épp a legalkalmasabb pillanatban s épp az egyetlen döntő kelyen ] s rege hősének bátorságavsl s s lapos <tslt .vezér bvlrseségével vág be egy óriási ütközet slskifásáha s ez által egy maroknyi em- I berrei biztosítja egy vert sereg részére a rendes, tisztességes visszavonulást, avsgy i a »schneidig haudegen«-t, ki egy »ügyvéd*- , parlamentben egyszerre csak ssóookolni kénytelen, ott hirtelen egy legelső állást j teremt magának, oiy éleset, meggyőző erőt j Uészültségét s dialektikát fejt ki, mely el-lenállhaliánul bal, az ellenfelet leveri s a j képviselők nagy löbbeégét zajra tetssésnyil- | vánitftsra ragadja És irinö szolgálatokat lett Kejérváry mint államiitkár s miniszter I a honvédség intézményének s ezzel az or- j ?szágnak és a monarchiának! Mi lett az eredetileg csak a közös hadsereg segédeszközének s há/sg pótlónak tekintett honvédségből Jlszef főherczeg főparancsnok s az i ő odasdo gondossága alatt! Egy igazi, hatalmas, modern, a legjobb katonai szellemmel a izzó hazafias becsvágygyal telt. hadsereg, melyről még a német badi művészet korifeussi is őszinte tisztelettel szólnak. Nem voli könnyű munka. Mellőzve ama nehézségeket, melyekkei a honvédség erőtől : duzzadt) fejlesztésé bizonyos nagyhatalmú : személyeknél találkozott, kik s korábbi | időkből eredő bizonyos bizalmatlanságot mindennel szemben, a mi magysr, teljesen i leküzdeni nem Indiák: sz állsmtükárnak s miniszternek, ki egy dicsőbb s lettekben ; dúsan megfutott pálya ezer <azáJa által függött össze a közös hadsereggel, folyton küzdenie kellett a gondolat — s ítélet nélküli • chauvinismus roszaksrata ellen s egyrészt azon fényes statusra kellett emelnie a bon- | védeéget, sMtylyet as ma már bér, másrészt I a legfőbb badarnak, a Isgtekíatétysssbb bsdvooérokaok s általáa a közős bsdssrsg minden tisztjének oiy érthetően s melegen kellett s honvédség iránti tiszteletét s rokonszenvét lanontois, sünt ast sMst minden csak némileg » illő aikalommal tenni soha el nem mulasztják, mig végre a cfeaavinis-lák is betát iák, bogy sriy kincset nyert a magyarság Fejérváry bírása állal Ma, mikor nemcsak s két hadsereg lisztjei? s legénységét látjuk egymással testvériesen s bajtársiasan érintkezni, hanem a közös hadsereg tisztjeit is egymás közt s legnagyobb nyilvánossággal magyarul társalogni halljuk éss bakák s Rákóczy-iodaió hangjaival vonulnak ki s gyakorlatokra s jönnek vraszs ma már általánosan tudják Fejérváry okosságát és loyslitását méltányolni, a ki éppen sz áitaJ, bogy nem törődve s vak chauvinismus lármájával mindig határozottan sikra kelt azért, : hogy a magyar elem is vegye teljes számba a hadsereg közösségének ezigeonáii s a vezetésnek etengedbeileo egységét, kedvet és j bátorságot ébresztett a hadsereg magyar ele-metben, bogy a maguk részéről s szolgálat j ártalma nélkül társadalmilag érvényesítsék magyarságukat, Ez azonos ama bölcs és uagyssivü politikával, melyet Deák inaugu- I ráfi s mely egyedül juttatta a magyar elemnek azon szerepet, melyet sz a monarchia oyilvános életének minden terén ma játszik. A »P. C.« a kitűnő minisztert az álKal hiszi örömünnepén s tisztelet legbecsesebb nyilvánításában részesíteni, ba báró Fejérváry J Gézában a Deák Ferencz iskolájának egyik méltó tanítványát ismeri eí. lm—i és asgyiáma m kö- szol-bó l*áa es-fíf'irWigrr kedves te- szeretnők tudni, parancsolni ^ és követelményei- A romániai kereskedelmi sunyok. 71- az oszt* gabona ros képét, a lakosságot pedig éppen nem - nyugtalanította. A socialis forradalom réme pedig, a melyet ez a munkás mozgalom Franczíaországon kivül előidézett, egészen ártatlan mumusnak bizonyolt. A munkájukat beszüntetett munkások is kezdenek visz-szatérni munkájukhoz, s az egésznek ered ménye lesz: Sok zaj semmiért. Heánk magyarokra nézve nagyobb érdekű annak a vasútvonalnak megnyílása, mely most s Balkánon keresztül egész Konstantinápolyig vezet. E vasútvonal a keletet- nyitotta meg Európa kultúrájának. Másfélén izeden át vajadon ez sz ügy, míg végre s bolgár kormány erőteljes eljárása s lények oly logikáját teremtette meg, mely-lyei skarva — nem sksrvs ki fognak békülni azok is, kik szivükben ezt a dolgot nem igen szívesen látják. A megnyitás termesze lesen nagy Üncepélylyei ment végbe, s nem jeientoeégnélkűli ss a toasst, melyet. Ferdinánd fejedelem ez alkalommal (ártott, s az a válasz, melyet erre Nafcbevics pénzügyminiszter adott. A közgazdasági, kulturai és kereskedelmi haladás szempontjából nagy toniosságn mozzanat e vasút megnyitása. Isméi közelebb bosts a keletet boasáok, shs Assziris-Msgy#orsság a helyzetet okosan lel fogja bsszatálai, akkor idővel negy áldásivá váihatik a birodalom mindkét felének. A kis bolgár nép most már másod tízben érdemesnek mutatta magát a nemzeti-ónál-lóságrs, s beszédje után kélve Ferdinánd fejedelemnek esreíkgában sinos as oroesnak szt s szolgálatot tenni, bogy onnan távozzék. A vám háború következtében rák-magyar monarchiából kiszoruItH részére, részint Angol-, Franczisoraságbsn és Belgiumban, részint ss osztrák-magysr-monarchián át Németországban és Svájcz-ban törekedlek nj fogyasztási piacinkat szerezni. A msgas szállítási dijak, vslamint s többi állsmok versenye misU azonban síig remélhető, bogy a román gabona ezen u) piaezokon megfelelő tért hódítson. A román állaikivitel kedvezőnek nem mondható. Igaz ugyan, bogy a lefolyt évben tétetlek kísérletek a szarvasmarhának tengeren való kivitelére, sőt s hivatalos kimutatások tanúsága szlrint Braila és Salaizon 9—10,000 db. szállíttatod Olaszországba, e tekintve a tengeri ut hosszadalmasságát s a vele egybekötött nehézségeket, melyek { az állatok minőségére csakis hátrányos he-j folyásssl vannak, indokoltnak látszik azon felievés, hogy a kivitt állatok árai a vára-| kozásnsk csak csekély mérvben felettek meg. • E konzuli kerületből, miután a tengeri úttól messze esik, az állaikivitel az osztrák-magyar monarchiával fennállott kereskedelmi szerződés lejárta óta teljesen megszűnt. A lefolyt évben az illeni konzali kerü-I lel kiviteli czikkei gyanánt szerepeltek még ; belek, kecske- és gödölyebőr és gyapjú, vala- 1 mennyien az osztrák-magyar monarchiába i 1 szóló rendeltetéssel. tjorju járás dús erdőségeiből ipari ! czélokra az osztrák-magyar monarchiába | dió, Bulgáriaba pedig épületfa, vasúti talpfa | stb. jelentékeny mennyiségben vitetett ki. A sertéskiviiei, mely sz előbbi években Mehedinti és fiorju járások nevezetes bevéteti forrását képezte, az utóbb( időben jelentékenyen csökkent. A román kormány Turo-Severjn halárán a köbánysi telep mintájára jelentékeny költséggel egy sertéshizlsldát állított lel, mely s közforgalomnak s lefolyt évj junius havában sdsioti át. Ez időtől 1888. január | 89-ig 16,705 db hajtatod, fel, melyek kö- > zül 1,244 db. az országbán eladatott, 8291 ' db. az osztrák-magyar monarchiába szál- j littatott. A monarchiánkból behozott jcZikkek ! közül főleg az élelmi szerek, földterményefc, i kézmüárúk, épületfa, különféle gépek, öntvényáruk, vasúti hidrészek, üvegáruk, vászon és julassövet emelendők ki. Az ezen czikkek után fizetett magas vám természetesen a fogyssztó terhére esik s épén ssért nem remélhető, bogy s fogyssztó közönség — melynek zömét s különben iaj a sok viszontagsággal küadö mezőgazdasági osztály képezi — a magas vámokai sokáig less képes viselni. Közlekedés. A Duna gőzhajózási társaság és a román'államvasutak a lefolyt évben nagyobb lendületet nem mutatnak fel; sz elöbbioek a görög uszályok versenye okoson veszteségét, s vasutak bevételét pedig a vámháboru szállította jelentékenyen alá. A Filías-Tisgujini vasúti mellékvonal — Iá Irály « MMgf irúlHáMsf>s 3 alkataiból e hő f&áa, agy a plihiaii. I mint as izr. tomplotabaa ftsaepélyss istem | tisztelet tartatott, mslyos a j gári baiósáfok, 'estiletek e ! zdoség vettek részt. — Isksy Pisst belrbefi kir. tör vényszéki brró az igasságágysMaisstsr álul s kir. táblához kisegítő bárdol hivatott be, ás már 26-án jeteofkrzoie kel neki s km j táblai elnökségnél — Béka Náséer esáktornyai gsbiró tegnap (szomhston) e | kftdött örök hőséget arájáfeak | József postámbaJer és birtokos j ányának Keszthelyen. — Felhívjak a resdlrség vagy , azoknak kiket (illet figyelmét s Kisfaludy Dtcsában FWsa Pál telke egész hosszában már betek óts jariö piszok és rooda*ágra ! Ez az ar járdámt sohasem tisztogaJfa. téleo s havat nem 1 hányat ja. van-e hatóság, beiy néki egyáltalában a {köztisztaság nek érvényt szerezni tud? — Tisztaság. A király ateza végén s ptttez az idyfli tisdáistsmslgnak igazán kedves képét nfujtja. Térdig érő gas, piszok és szemét genitpis rendbea fekószoek egymás mellett; as uiczákoo pedig az ototsó viharok által Mördejf ágak, gziyak. egyéb szemét, kövek levernek szanaszét. Valóban nagyon tárcsa állapot, melynek megszüntetné talán nagyon is kívánatos volss. — Lapunk sártakar -értesülünk, hogy Frícskó szt. jakabi erdőst, ki a múltkor szt. jsksbi jgontbsszedőt agyonlőtt, f. hő 17-én sz erdónj megölve találták. Az elő-nyomozsl s hely színén folyik — Iskolai értesÜM. A nagykanizsai főgymnsshmbsn sz 18N8—1*9 tanévre a s beíratá<ok f. aug. hó 30. es 31. szept. hó I. t. napján történnek. A felvétel szabálysi s kővetkezők: A növendék szülői vagy ezek megbízottjai kíséretében jelentkezik as igaz-gatósáznáJ a iin felmutatja az előbbi isnév-röl szóló iskola bizooyitváayát, továbbá keresztelő levelét fülelöieg szülét esi hizonfitvá-nyát. Az L umdályba csak - A veaspréaí páspék Wmm-préflsMgys süspáajááis VégMfi í íiezsf vaszpréSHaegyti siwpáfl levsist iote-sstt b Hornit Kérdj pispákbftt kérvén s bsiktsiási fianepüy idejéark levélre b. Hona* Károly a kéveikea6sg válaszok. Xfm kir. tmmmrt Attifés ár/ Oröanaof vettem nagyságodnak kdyé évi jaáas hé 19 éa sllldi sz. a. kan sseybo ; esi levelét, aiiiyboa tsáiessra mám méHim-tátik, bogy atmas ykaapiém vánargyéak kősáaséfe püspöki Msaiásoss áaaepétyer , Mayét tsv^soy ressséu áka: aem csefttiy f mértékbea emelm -záodékozik. «iáőo s várssegye t. kásőaségéseá essa rám sérve felette wtgtisitsto bstámsatáért, aemkftlfla-bea pedig veszprémi sagyi i pbpúáké IfSc-téat tegtegydsiesebb kiaeveztotisesi stksi-i inából, ogyaaessk Kagypigod levote s^ráa vdem tsdsfott szerencse kiváaatáért és Xagysigodnsk sz tkekoek ie*esi tsié szíves közléséért bszdfiss ádvádeciel ímiott kőszöoetet mondanék, egyntsal íe&érvée Nagyságodat, bogy ezt a l. közocsésgei í« {adatni szíveskedjék, — egy elére csak say-nyít jelenthetek, bogy pü3jwkié {gtsseaSei tetézem ospja iráat még jelentéi nea hs-fárcnbalván, anntbogy srrs nézve eddig essk annyit lodok, hogy as f évi szeptember bó 8a előtt stig tog végbe smbetal ÜMe-lességemaek tartandom beikiatáaosi aanárs nézze Nagyságodat, mibfr'yt módomban tesz tisztelettel értesíteni. Fogadja Nsgy«ásod őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását, dapesteo. 1888. évi jslras 23-án. Bn mg Kérőig; veszprémi püspök. —- Bel*vári eaeadélet. az ottan, börtönből f. hó ll-én rirrsdárs három veszedelmes rab a kloaks ablakán át megs*> kótt, s áilitólag Magyarország felé menekült. — Érdekes a dologban ss, hogy a szökevények egyike msgyar. i másik horvát és s harmadik czigány. Ezek közt bit mégis essk. létrejött a testvériség s pedig épen az anyaország fele ronzddva. — l'gyanrsak Belovároo lórtesf. bogy R. J. sagy-kanizsai readőrbiztosaak — ki hivatalból járt s belovári tárvényszAnél Bu-Bor- éveHmtöltött néptskol^jy. osa-kellő jártsssággsl tanuló vétetik öií, ki a táljának tananyagában I btr, miről felvételi vizsgálatot tenni tartozik. AztSU tanulók, kik éie*ök 12-ik évéig újra be nem oltattak, vagy f—12 évekig sikeresen beoltva nem voltak vagy a vslósásós himlőn túl nem estek, addig mig a hiány-| nak az 1837. XXII. t. cz. 4. 5. §§-ai értelmében elegei nem tettek, esik ideiglenesen vetethetnek föl | erre nézve a szülők vagy megbízottak, kil^ a kezdődő tanévkor 9—12 év közt levő gyermekei hoznak beiraiásra. bizonyítványt hdzjansk magukkal. A nsgymélt. vallás és közokit. m. kir. minisztérium t. évi jun. bó l én 116,395. sz. ja. kelt rendelete szerint az I osztályba csak 65 tanuló vétet betik föl, melynek kapcsában figyelmeztetnek a helybeli! szülők, bogy s fölvételre előnynyel bíró gyermekeikkel a betralás első. második napján okvetlenül jelentkezzenek A felvételi és jjtvitó, esetleg a magán vizsgálatok a beiraiási napokon eszközöltetnék. Tandíj fejében egész érre 12 frt fizetendő. Ezenkívül a^on tanulók, kii elöszór lépnek az intéseibe 2 p 10 kr. felvételi dijat, — j sz énekv és zenetanár tiszteletdíjának fedezésére 1 frtot fizetnek, mely utóbbi Összeg t minden tanulóiw (a szegények kivételével) szedetik. A szülőknek vagy ezek helyedesé-.nek kötelessége * iskolán kivül s^iuulók erkölcsös magaviselete fölött órkóm^Jmlón-ben az igazgai<mak jogában áll megkövetelni, hogy olsan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elémelennekv tartja, az ifjak al- J kalmasabb belyye vit^enek. A fijjMk. igazgatóság. í Oyáaa s következő gyászjelentést: polg. isk. tanár nya Emília, özyegy anya, Lauring neje Czeczilia s: Zlr. Benső részvéttel vettük Bozgooyi Lajos mint téij a saját, ugy leá-Lsnringer Anna mint János mint fivér, ennek ül. Heiland, valamint a többi építésé a befejezéshez kőzet áll F. Különfélék. 4- Maeaiéljl kir. Or. Hérics Tóth^ a soproni lörvényszék elnöke csütör- j érke-is itt í János, lökön Családjával együtt városunkba es iabea 7 sett s mint minden évben, lőlll szabadságidejét. 4» Baakeft. Bábóchay (ly<irgy polgármester or, a király ö felsége saületés-nspj4 áűkalaaAböl ma (szombalon) délben bao^aettet repdes a Korosához czinuett veodéglöbea. rokonai nevébe i is íájdalómmal jelenti szereled nejének . Emüiámk sz. Lau-nnger. folyó hí ll-én délután ',7 órakor, életének 40-ík i vében, rövid szenvedés után történt gyáazot elhunytál. As eo gesz telő szent mise-áldoi at ifolyó hó 13 án délelőtt 10 órakor fog a helybeli szent Fereocz-reodü templomban ss egék Urának bematattatni. A boldogultnsk bült letemet t hó f3-án délután 4 óraki r fognak Hunyzdí-uiczs 38. számú ss ját Hátából Hild E L. a »Részvéthez* czimze t lemet késési vállalata által a helybeli róm. kath sírkertbe a róm. katb. hitvallás szertariásaiszerint örök nyugalomra tétetni. Kelt Nuy-Kanizsán, 1888. suguss tus bó 12 én. I Boldogu'tnak jelzett napon számos lisztelö| kíséretében tartstoti meg (emelése, kik közül koszorút helyeztek a ravatalra: a potg. lak. tantestület, a Váry-esa-Iád, Németh lináea családja, édes anyja, férje, leánya, ttstvére saU — Folyó bó 11 kisérték örök avagataara Vajda Bomaald szeai-Ferecsrenjü szerzetes atyát, ki egyike voli, a rend jelésebb tagjainak, s ludomáayo-san képiett küMoŐsen a pkiaika és matbe-matika terén. Népszerű kedvelt alak volt a közéletben le, miről különöseit temetése alkalmával tanúskodott az éi roppant népso kasig, mely ngf helyből, mint a szomszéd közegekből is ttojkatlan mennyiségben sereglett üsaae a jó éreg (79 évea) iránt tömegesen 1 wőát a lágfaiiii ÉM.AMásesriákesMiáaa. — felső kabátját a vendéglőből ellopták. Mire az ottani reodtoég azt felelte, bogy valószínűleg sohasem iogje Igbbé látni gazdája az eltévedt kabátot ~ Még eresétikb aztán a másik idyll, hogy egy épen Korcsmából — borozgatás alán — kilépő paraszt-emberi báron facsér auhsncz az oteza közepéig kisért, és ott megragadvz fosztották ki valami eladásból kapott pénzéből. No, mi még esayire aem viaük soha d^pára s modern korszellemnek. — G/aaus dslsg. A doktor Scbreyer-féle oj házban levő mészárssákbeo Máéi Adáasoé helybéli lakos L bó 16 án bírt v* tárolván, hanmnez formtot a penzszedó asztalra lett, tizet pedig áUdott vjansadás végett. Hazs-aeoet észrevette, bogy a 30 Irtot ott felejté rögtön vissza ia sietett, de a pénzről tudni mit sem akartak. Ennek folytán károsult Márkás Béla és Nyitni közös bos-mérő czég ellen a rendőrségnél panaszt rneá. a vizsgálat folyamatba véteted. — „... Kátok Jáajok még az eg is beborult." Már L i a tenthelyi lánydára, nftrt az aranyos ifjúság a keszthelyi mJ km. gazd. int haltgatösága most e hő elejére 2 bórt bocsát vett Keszthelytől Búcmribl a t mMvü fiatalság a Varga-féle ker»i helyi- 1 >« mD taoczkossorat rendezed s aztán he-| átlfa nagy bét. Csendes minden, ^argá és Tslsbér vendéglője üns; hiába hozza Bizi í bandája a talp alá vsló nótákat, nincs, ki szép leányainkat megtánczoltassa. nincs ki I kecses hölgyeinket a BslaiooOn megcsóns-J kázlsíná, még a színház is kong. .. S es a holt évsd eltart addig, mig a a fiatalság ismét vissza nem tér Keszthelyre, — Dlspasftlé. Orőff.mel lelentiük. hogy főgymoásíumunk tanári kariban ez évben kévés változás történt. Innen főt. Mészáros József tanár ör helyeztetett át Kecskemétre. A távozóban az első osztálybeli ih-nolók egy kedves és szeretett tanárakat vesztették él. Helyébe' ffflj Kecseopvics tanár jő ide Privigyéről — Ns*p sjáadék. Festetics Tas-siló gróf csinos kis gőzhajóját, melyst pár * év előtt készítteted, most s kmetJuip fWiis U*i ey$lcttuk i|Áudékozta. A kis gözhatön 30 tagból álló imaság pompás kirándulásokat tehet a Balaton báraely pontjára. — Magas veséégje lesz f. évi szeptember hóban Festetics í^ssilA gréfosk Keszthelyen. Ugyanis a walesi berezeg, aa angol tróoőrőkös, ki szept. hóban Sávsl « magyar király látogatására Magyarorsságba jő, azuttal F. T. grőt vendége is hms. ~ Vasat. A keszthely-b.szt- györgyi helyi érdekű vasat L szeptember elejéig minden bizonynyal el fog készülni A vasul Ünnepélyes megnyitása és a közforgalomnak leendő átadása stept. 10-11 közt té- vét leo ül megtöri enenti — jfátii váaáraak (t bó 13.) kedvoső idő meuett különösen s marhaállományt illetőleg nagyon élénk volt s általában kielégítőnek mondható. — Hasi apás. F. hó I7ére átmenő éjjel, a Bákócsy-ulczában, Kluger József mészárosnak, kertben levő s mégis rossz sárral eUátoit jégverméből mintegy. 40 kiló hőst elloptak. — A gyanaí egy megelőzőleg nála szolgált facsér egyéat terhel. - Brstálii isii. Püráetoldi honvédok vonultak be i hó lt-éa Nagy Kani-a káhsan, aivssetiat; Horváth István, Uávtd l'flj li Vsrga Ofifff, egy koma. — kprsksgyaál Usaálvs gyalog folytatták utjo* Ibi • • kftske% találkoztak Kovács Jáaos beombelyí erá^Orre) ái kát iáriával, kik velők wM jöttek. — -Mik vagytok li síig. lkuk "1 bocsánk képest. kik a rendet kóaós had eregbeu szolgai'unk • keidék a szembejő toka hamm boa ved legényt mind járt a lalálko-aái pillags'ábfla lusultalui, s Így úasasasolalkoz-lak. A básásahb természetű legények végre ba-leau váa a • ké*«ziai • k as tárn yafeie benczegés be. Miiül} lak minden további szóváltással, kér ve okai, kegy legalább aijokal ne állják. Erre K J . erdOa puskái emel áa — 16; Horvát li Irtván' térdea találva, annyira, bogy lábát tübb flftrot megszaggatta. Most a katonai kórházban ápoltatík. 91IIkedvelffi ealnl ellaátU. Mint t. nlvaaóink már lapunk előbbi számából értesültek, a nagykanizsai iparos-segédek OokepzA. segélyző- és rokkant pénztár egye-sbleienek vigalomrendezö bizottsága augusztus bo Í9-én tánczczal egybekötött jólékony-(?/élu s/ini előadást rendes, mely alkalommal fltinre kerül Sziget hí József népszínműve: A vén hakkancm ét fia a huszár. Népszínmű három felvonásban dalokkal és tánczczal. Személyek : Veres korcsmáros Szilák Andor: Ilon, Fríc/i gyermekei: I'ichler Róza k. ij Schrftder Z«ígmond; Hangos Kántor Halvax Frigyes; Lidi leáoya Kondor í«eontín k. a. Sugár Mihály vén bakancaoa Totb Lajos;' Laczí a fia Metx Lajos; Huszár őrmester Muzikár Viocze. Talléré* buszár káplár Metx Jóisef. Pista kis bojtár .Szondi Károly: 1-aö 2-ik 3 flc paraszt Horváth Mihály, Rónai Béla, Csalányi István; öreg pór Halvax Lajos, lsó, 2-ik, li-ik, 4 ik, ö-ík paraszt nó Kis Verona k. a. Lirheim Teréz k. a. See lig Fanni k. a. Bódis Mari k. a. Molnár Térés k. a. 1-sü 2-ik czigány 8áretx Jö-asel, (íutientag József. Ajánljuk e jótékony-exáln azini-elóadáat közönségünk pártlogó figyel mébe. — A Itiiilsprill állami közép ipar-iskolában (VIII. kerület, Sándortér 4. az.) a beirstások szeptember bó 1 napjától 10 ik napjáig tartanak. — Vásár les/. í. bó 21-én Zala szt-Baiázvon. — Hév vize a #e Keeathelyem a lurdovendegek száma már nagyon megcsappant. Az a pár napi kellemetlen idő ríaaz-tolta el, azt gondoltán, hogy vége, vége már a nyárnak. S íme iámét visazatért a kedven nyár lorró napsugaraival a a hullámzó Balaton i*mét kellemes enyhületet nyújt a benne liirdöknek. Biaony kár volt még Keszibelyt ás Hévvizet elhagyni. Bán- j baiiak tettüket a (élénkek! — Nemzeti azinéazet. Sághy Zsigmond K/in társulata, mely a nyári saisont Keszthelyen töltötte, f. bó 15-én tarfá ott utolsó eiOadácá', mely alkalommal a »Pa* raszt kisasszony* czhnb népszínmű adatott. Kesztbelyról Sághyék R. Komáromba mennek — Kereskedelmi múzeum. Olvasóinkat már többszór volt alkalmunk a budapesti kereskedelmi nmeum tevékenysége és czéijai iránt tájékozni. Programra- ' sze/ü bivaiáta ugyanis, hogy hazai termékeink kelendőségéi emelje és azok kivitelét előmozdítsa; a mindazon csikkekre nézve, melyek az állandó kiállitáaban helyt nem foglalhatnak, azon eljárást követi, hogy azokat külön rendezendő időleges kiállításokon mutatja be a fogyasztó közönségnek és a kereskedőknek. A folyó évben is néhány időleges kiállítást, illetve vásárt tart és pe-dig: anf otzi (jyűmöU'* é* koftyjiakerii kiálli- 1 tói (vásárt), egy sajtkiállitást éa egy mehessen kiállitást. E kiállítások ezélja. a fo- I gyaaztó köziínséget, valamint a kereskedő- | ket hazánkban termelt lenn elősorolt csikkekkel, valamint a termelőkkel megismertetni, termékeink kelendőségét előmozdítani és azokoak uj piarcokat szerezni. Különösen felemlítendő, bogy ez időleges, vásárszeru kiállítások ugy vannak szervezve, bogy a termelőkre nézve költséggel egybekötve nincsenek; helypénz nem követeltelik, minden szükséges berendezési tárgyról a mnzeum igazgatósága gondoskodik; a kiállítók 50°, j szállítási kedvezményben részesülnek: csupán a tényleg eszközölt elsdások vagy megrendelések után szedetik egy bizonyos jutalék.. A mult évben tartott gyümölpsváaár alkalmával az ösazes készletek a megsza- J bolt árakon adatlak eL A folyó évben a -külföld Egyelme is felhivstik e vásárokra. Mindenesetre előnyös a főváros és a vidék nagyobb városaitól távolabb lakó termelőkre nézve. Midőn gazdáink figyelmét felhív- • nók e körülményre, kijelentjük, bogy az ] emiilelt vásárokra vonatkozó szabályok fon-toaabb pontjait lapunkban közölni fogjuk. — IV-lk Onaáfos sörárpa kiáll lUka. Az 'országos msgysr gazdasági egyesület elhatározta, bogy a sörárpa kiállítást ex évben is msg fogja tartaui. A sor- | árpának folyton emelkedő világforgalmi jelentősége elég. indokai szolgál arra, bogy as egyesület kelw útbaigazítással azolgálhasson arra nézve, áriként kall a mivelési éa irá-gyázásí módok okszerű alkalmazásával ott | is kivitelképes sörárpa czikket efóálliiani, a I hol eddig primitív eljárások melleit csak : takarmány árpa vagy zab folt termelhető, De exsif elméleti czélon kívül a kiállítás i azon gyakoriak ezéUal is költetik egybe, i kogy e "nembeli ozikkeiakre as export figyel- | mt> felhivstik. A jeíénleg nyitva levő brüs- > scii nemzetközi kiállításon a msgyar gaz- I I dák mult évi kőzielki árpaktálliffsa az or-asáfos magyar gazdasági egyesület állal j ismét kiállíttatván, a belga sörözök nagy , meglepalésatl vettek ludomást azon értéken csikkről, melyei Magyarország előállít a máriü kereaik a kereskedelmi — j aőt egyenes óaaaakfliietéeekei, bogy a mult évben Belgiumba megkezdett árpakivítelimk kifej-j tessék. E végből a kiáilitás — a mely a kiállítótól semmi egyéb áldozatot nem követel caak azt, bogy 5 kg. termelvéoyi az egyesületnek beküldjön, — már augusztus f-én fogadtatnak el küldemények és ezekre a kiviteli kereskedelem figyelme nyomban reá terelteteík, bogy igy azok minél megfelelőbb értékesítése eléressék. f)e küztudo-aaáau levén az árpát érmés sikerére a jó vetőmag befolyása, e réazbeo is tájékozási j f°g nyújtani a kiállítás azokra nézve, a kik f vetőmagokat újítani czélszerünek látják. A I küldemények október l-ig fogadtatnak el. a mikor is a szakértő kereskedők, gyárosok és gazdákból álló jury összeül éa a (elesnek talált minőségekéi díszoklevelekkel tünteti I ki. A kiállítóknak a jury tájékoztatására i bejelentési iveket szükséges kiállítani, a j mely ivek kívánatra az országos magyar ! gazdasági égyesüíet titkársága (Budapest IX I Közlelek) által a jelentkezőknek küldetnek meg. Az országos magyar gazdasági egye-I sülét elnöksége. Közgazdaság. Üzlet. (Sljál Ittéü»i«ó«ktüi) Sagy'Knnizzu, 1888. aug, 17-én. A. mult heh gabonauzleh jelenlésünk-I ben jelzett lanyhább hangulat i időközben inkább folytatódott, mim jobbra váftozott volna. Különösen buza a mult hét tégén a e hét elején jelentékenyen csökkeoi de a vételkedv éa az üzleti lorgalom mindamellett csekélyek voltak. A külföldi vásárlások ugy szólván egészen megszűntek,azoáztrákmolnárok pedig most, bogy a hangulat határozott sn lanyhább, lehetőleg még tartózkodóbbak, mint azelőtt. Ilyen körülmények közi az üzleti helyzet majdnem megint oly ked-• vezőtlen, mint a milyennek az idény elején mulalkusott. Az árpa ára a mult héten azintén annyira felszökött, hogy a reakcziö nem maradi el s dm — anélkül, bogy a kínálat még valami nagy lelt voma — jóval olcsóbban kell ás lehet venni, mint a műit héten. A rorsüzlet már az előforíuli meny• nyiségek csekélységénél fogva sem leheteti y nagyobb szabású; az árak változatlanul , szilárdak. Zab a mult heten mar inkább képezte forgalom tárgyál, de caak kisebb mennyiségekben. Az tdei termény súlyos, szemre nézve jól kifejlődött azonban sárga. Araink ma a következők: Buza i.70—6.90, árpa 5.20- 6.90, rozs 5. - 5.30, zab ő.—5.20. Felelős szerkesztő: V 4 K <■ 4 I. á J O N Nyilttér* ^llváusa kőaioaet. Mindazok, kik boldogult nőm t. bó I3 án történt teaelese aikslaaával aegjeiené-sükkel fájdalmuakat enyhíteni szeresek voltak. fogadják részvétükért o*zinte, mely köszönetünket. Nagy-Kanizaa, augusztusban, ltozgouyi Lajos polgkn iskolai tanár, s családja. Egy kisebb, jó fekvésű gaauság bérletre kereelefik. Ajánlatok a gazdaság körülményes és hü leiiásával e lap k|adö hivatalához kéretnek. | 222 1—1 *l Ab • rtrslbss kteluttckéri Kfl vállsl as-gár> frltlMgvt ] * wrt HIBDETÉHEK Vagr-Ksalasi, 1888. aagttizüu 1-ts. Ezennel tudatom a n. e. közönséggel, bogy helyben -tó év óta fennálló férfiszabó-AzUUmd (az összes tartozások ésí követelések kivételével) mai napon HLATKO JÁNOS; urnák átadtam. As irányomban tanuaitoti bizalomért hálás köszönetet mondok és a midőn kérem, szíveskedjék ezt utódomra is átruházni, meg vagyok győződve arról, hogy ez utóbbi kitűnő szakavatottaága és tapintató* eljárása álla) becaes igényeinek meg fog felelni. Tisztelettel Pellák irsilB. Hivatkozással s lenti nyilatkozatra van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, miszerint a mai napon helyben lUlák Ármin czég alatt fennálló férftoabó-flcletat átvettem. Miulán 6 éven át ezen üzletben mint szabász működtem és/az utolsó 14 évben helyben ssját cségem alatt férfiszabó Üzletet vezettem, azon reményemnek adok kifejejeési, bogy a t. közönség továbbra is becses bizalmával fog részesíteni. Kiváló szolid éa plőzékeny eljárás állal törekedni fogok igényeinek minden tekintetben megfelelni éa magamat becses figyelmébe ajánlva, maradiam 226 2—Jt mély liasislstiel Htalka Jássi Valódi sárit » »áékülH f| mfimm ég. Ideg-erc-clixirje. rd-m, Mm gyégywfi» S kgaakasaáái kflka&sn sáfl^V'ad^á*. afcnés sáséal •wrttijwk tűipMmá ss sw&k Iái Mai áa ár Sfltps Irkki4.» ng) y Inféksll I fi I k 10 kr. ásá tapb»tí' a gwgfMsninálafl Vúntesía iésssí kfléafssisa. % ktrfow? iKáa Hr^ki-^feJ-énifott Jfif témm 4$ MfBmtm gfsgfss. fMMS. HOFBZRE és SCHEAH2 ItadapeaffB, V.. vácxl-körut 7$ (as oatrisngfr- tUnsMpil^ ktmUbmj Ajánlják nsgy választékban raktárukon levő 4. S é* H léntfl 06ZM0ZI>0J% 1 OK AT GÓZCHÉPIjÚGKPe U KT tHttW >■ , i f,4 l'"> SZABAD- GOZCSKPLOKÉSZLETEKET i sssb fAaoMMsgw drMat Mstaskiislwéksl. Uwlillt rs> láksl Irlfwriikfl. kM járgány cséplőgépeket é* * l*-gj- «Jmb*ft , FA VOIUTA --A1UT* KzÉPEKET. faksuáléttfrlMl HtlllBK>*srtk'fHr •(éssQbJUkrt. rfcrkrf rudiwri ■HMM 1 riÉBtw* arak illie Haviké Hoftraauii uraknál St&jwBt \m: f -Tfliariés sea7 I^aém 18SÍ Ktrí ímmk Wiwrilisél íj ki József'íj mtl rWwrf rtekallaa »<— gj fcs ss éa sír. kk aű rirSssi BEÖCII9BAJV gf Kítfumli irydm á raktér Btdapala ? t Biliért 8- tai akMí* * 1 jyfcha ár éfMasrisr atsá. kfUu lilkkká MAáslrinaá. átarigi és egj'kwi slkjÉrfsi^iik. nkmké » a. 4. éyiU kfiflőssíg Woísi fgjriaááe ajS íjÉilaisjs tt^n-Sl §ortlani - cement és vízhatlan meszét, wlytá aiMakr sgjwüi súUttstBxk. M^ Á rjrg; uék a magyaráaal kl-j vAmalrakéaaaéggel asegkfiláeifkJ íiféaktt?! tnkájtmm. J üjsMéklSTL Anmp 1S7B.J Érdi I— * Trtáa tfl£ Armr km Pilzeni sör a pllxenl polgári Berförd^bnJ. Alapíttatott 1B42, étbaL safiníidiasl a>|jaiissiÉgi ktfraHá ■"iyupÜH' vagyok «m sári rláifcw Imái* p *t liwjti aagjraea bsrérirtas vsgy 7/t" jmtsoikijkbaB (ti Mlacflfctfi í'tjoWi > alat áléig fléai. Mist axou rmmtrf. Löffelmann Vilmos m*j/f*wr*3Íjt i/fntéSkl: ttü 3—í Budapest, V.. Thonet-udv»r. Hely czigaretla papir a legjobb? Ezen minden czígareilázóra nézve, nagyon foetos keráés már " a kétségtelenebb módon bebizonyult. H'ezn irea reklám, hanem elsőrendű tudományos szs-melyisegek által oaszebaaonliloll vegyeimt zéeel alapján a lor-J gaiomban előforduló jobb minőségű czigarett8papirok kőzött a „Les derniéres Cartouches"' BraaasSeéa FrK*> i/hikál hírit, 6S. Bonlerard EzxÍbuuu, ■und jóral k'jHnytbb r Utnvbb czigardtapaj/ir elismertetett Mivel ez már többi -kozt Ur. frohl tanár által a bécsi vegytani egyetemen, Dr. Lirbenttaiui tanár a budapesti állami vegykísérleti állomás Iónoké által megállapított 1887. juL hóban. Dr. Iloyht Hygiema-tanár által a prágai ném. egyetemen egészségügyi szempontból ujabb ussrehasoefttó ttjyámafá a lehető leglénye-sebb eredmény koronázta, a mennyiben a „Les demierts Cár-\umrkr$* íyjgarettapapir 28-7PL-ai könnyebb és bogy a dohányfüsthöz 77 í,-ai katsM idegen alkatrészt tartalmaz, ■unt a többi vegyelmezeit papír — Vatédi csak azon papír, melynek etiquettje mellékelt rajzhoz hasonló és Brmmsian \Frrrr* cz^get viselt. A gyár r: üjardtapafifjainak és cziganttakürdyeinek nagyban leiárasttáaá végett- BrsuDateli JFrérea Baját czége alatt< Bécsben, I. ker. Schatiatrútíj 25. sz. «. raktárt _(oyitotl, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű czikket ára 4o 3í»—50 ritó kereskedőknél. XXKKK XKKKXK XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX i „BÉCSI BIZTOSÍTÓ-TÁRSASÁG" i X es X Hf [•IOH ■nn^aia'fnane'! n Hi mmsamumH M nimnt *um »»i»r a^(ffM« ua X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X i X X X I X X „Bépsi élet- és járadék biztosító intézet" Van azerencsénk a n. érdemű közönséggel tudatni, hogy társaságunknak Zalamegye területén szervezett FÖÜGYNÖKSÉGÉT MTBEM & KLEIN kereskedő czégnél 1888. éri július hó Í9 én beszftntetlfik, s bogy ugyan ezen a napon a > képviselőiéggel Dr. Tersáuzicz]s:3r G-3TUl1sl kőz ás váltó ügyvéd ur n. kanizsai lakost biztuk meg. Miért ia felkérjük a n. érdemű közönséget, bogy ugy aa eddigi valamint a jövőben előforduló bármely biztosítási Ügyben lent neveseit képviselőnkhez szíveskedjék fordulni, a vidék béli ügy nők urakat pedig értesítjük, hogy ss ajánlatok jövőben fent jelenített képviselőnk bez leesnek beterjesztendők Egyúttal felkérjük a t közönséget, misserint ugy tflz-, jóg- ós szállítmány valamint ' életbiztosítási ajánlataikkal társulatunkat neglisxlelni tt bizalommal felkeresni szireskedjék. társnjalalnlí tekintélyes IDkéjo leijei biit'ositékoi nyújt aa aüofwlati koci-Icázatokéli, sic másrészt elOnyöa díjtételei Tenenyképtasé teszik minden eddig hazinkban mükődfi bizlosilé lármlallal rzemben HU mi több az élelbizlojilási Ozletágbah olf elünyüs combiolliókal vettünk lel díjtáblázatainkban, melyek a biztosító kOat)Dsé| minden tárakoaMaak megfelelnek. Magyaroritági fiókigaxgatósáa: Tinin H tllarr X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X l* X X n ipkftló tíb J—8 »«aértrtkár_£ XXXXXX XXX XXX XX XX xxxxxxxxxxxxxxxx / mW ^ ■ m* ni n félnauM mi vő Q Üt 3-rft Ifj. CSEMITS KÁROLY óra-művész és látszerész Xngy-BÍH•#izMÁn, Főtér Yagner-fél** házban. Ajánlj* duMHii felszereli órn Ikta/.eréni i(.)ptiker) raktárál ÜOM vAhwzték mindennemű arany, esflaf, fiiclítl, (schnelzij xsehórákhan továbbá, Imgrn, Ml«B, éhrrmm lé éé Imii órák hmn valamim mindennemű Iát*/eiV-/*i nkkrkbvn u m vxemti vegek arany. nők, niefrl, aczfl, trkntiMn Schíldplatt t* bwttrhuk krrrtrU*n «/Juh*/l léi m+irk nrvmml mtmxlmml hőmérőkei. lotibbé szalon, maim. furM *■• nfJ/d rfkri a Uvl-__1,1. kf*kif*«fcaa hf(fütty a A*nri*l Wyrnhfik*i jtfmlotan rryvlAzm, fi/faayos rtrmf'Juf u mrinrktt frt t$ 'Mitől fvínmtfk <„>'rtif:. /->/ j jl. /Minin, rezei, Uj »ib 4 legmegbízhatóbb poohmnégig, uf)«xjme a legfőbb kivridu M 14/1 fl 15I fi/ Fal MIKROSKOPOKAT, STEREOSKOPOKAT, n€mú mmg}iíé üvegeket éé tükröket n mindenféle léi nem torolt lát*zeré*zeti tárgyakét Jirítlutil mi i tét tutuM titulált a iltontMtin, nlitiií i letiktiltoi H omii rpt M^* Vidéki megrendelének pofttalordnlfÁval intézteinek el ^ xxx)QO(Xxxyxxxxxxxxxxvx^oooq:ooQOOQOQOQcocxxx C tttsk*4lnk a kmmMUkmnkUt. 0Wm 1 ^ ^E^S —? X / / Figyelmeztetés!! ±2* 1 liprMáJl éa u mm rxiríJiidJt I ■ I atiii kamtutjdl min. j — /offbwáf felMfifani ÍJl/"k/*/ éé év éim Ucrttfii n á<j m iflrw/ /» tzAjknnxn véti r:rrnntft ntfj helr «MerfÜ múlf hamintjan IU* lywMéftal*. í* hmw aá»vea*»W é* kéké kááiliiiflMi hsnak forr*//, ra wimIH a uMl«4tra 1<y*>awMi> 4 bi •sajfli fliapma* kö-n*e»a)a/, ftgail a fogkuHU m*fn £/ s*é; kélbmUea és - fr«ré/á*í rltivoliitni akar/s, u kér>a Dr. Popp~féle An&tberin-őzájvizet. Án: nagy üreg I frt 40., fcfsabb I frt ét klcaf 60 kr . _ . * w r»i/<** kkérséfá. mm fcfakaf áa kalWmm fisai* flséjiat akar aa if I Dr. Popp féle Anatherin fogpasztát Il iu Xra I frt 22 kr. ■ I • kW ia a fcfaftat kittvén ikttíU í**Mspf+aaak kirüji, aa kér>a Fojpjp-féle oroxnatUrue fcg^aeztdtl; Ifi y. ** ... Ir ' 1 Aki 1 '0h* *VI araaa toralja, aa kérjen I jj Vr. (Popp-frh' foí/ftnrt. Lt% ea fcr^^^^^^^^AÉl Aklntltf f"gaií kHMfa ili/ji kitMiti, fi kifja 1 Jj Dr. I'opi^félr ímglétmől (Plotmke.) Ára. 1 frt ' i kfaaÉ kiftil Aa p'iíftmf^mn mi aiakN-pr, u kérjen | 1 Dr. Fopp-fél© nÍTrényezappant. ira ao kr. /ai * kapfi«i'»k Xmff-Knmi—ém prágvr II., Beluw L. n^rwrfArik In Mnmmtvr 3. « Wartaa <i Hmker xUutm I - ^ Pr POPP J. C. / IC* C'aak a legjnkkmi mtmkuk^kmmlallaal. ^ /OOOOCXXXXXXXXXXXDCXXXXXXXXXXXXXX^ Q FEHÉE MIKLÓS X C a® k Ai/amvasufak gépgyára vexérügynöke inhh k>v*h k^xhc u » , Q Budapest, iillöi-ut 25-. Kőztelek. O Dr. FlaaMila Kj Fflhírán h liülxyrkliez! 4|aiHnÍ I iajo« ryigjmn xranomk tliiaitiM által MtskÁrtal *zcp*fH m klii gál f#-artrvkati k«m «r««fe% aiminlaaa. és afr> kntémk •San, wéy. kíinf i Ó*m kaUi aa Oastai kéxUr Cas m* iun Miraruzij Imrékké Malm'tilhitíunt,* kl rfrrí^ kaafa ntaa' A a trnkér rég Wniudi t Mk Hta«e4ita4ira ^vcíd. BÜtéaára séirsl lénk tér r&m* Mngjmrnrmnég rvmiére; Ma4a^»|. <<uiriai Aisjss, aJillifHrtoa 1 aiia. IíÍP ^ k«»- «- anslM.*. HO kr , k^í. 50 kr. I éw* I , doft^ ríMfad f.ktr «8f7 réuaniu kr », 4. Ui 60 kr. I cm Mm ) kt 10 kr. aal pr rlaasMa taÜMtea. Miadaa icfalykca «fj 1 17 esstia aa tikhlaá'1 Dr flsaaita-fái* ki a i mmymtm Jé^a] Ktec L A/k fZtrhtT Hü. „ a U4k«« ^ofjMunwaskaél K,ar í. AiU hm^ B. Agam JVaks I Ttt',ti,'tf' •'iJMao: Knjrlír E. ÍM^x*. kikai«rtt<a / C«sk i>ijm t Cf»nM fl «lf I Kaiouair biliéi Oy. hmmi Ifrgaí i, Kateas Za. Itaina &kauitl,»á*J Wrrta. L.. Jfiakokai Cjkuu K. Sarj™-.*.; H>v«r K. .Vajrv.0«e>k«rak llsaasr L. fWwy? -- -x 'MM; IL, P—rétfa Kaaar > Ba/esai K Mwk: Adkr M, PimkmdkM M K, | ■ «aw*vsr Alkart á (Jaassua . f 2)0 1—10 Rn»ní'- M w o Km v ií^^ikíí __ li Af&n'.ja a m kir. ilUturn-''^Kí S^Pgf^rihéOkéf/ún. 'ii<-i vea/élft elhénió t/ikraUiv • n' fi! Iái olt én tnnzén vtgv "Z'i'm *• iúiévre Uerpndezeit tt, H ^ 10 Mer*fii LOCOMOBI LÓKAT mel féknél n nagy fú^x/okrf'ny fuly'ún tüzek, anyHglmn initfy megtakarító* entltoényetie-ii. az ugyanazon ayár[>an kéaziiii, MQImuIbsitilso munkgképsé*égú Q 4H", l%4" én 60" miiem ^. J í vaskeretü gőzcséplőgépeket X kél szab. • kiváló lonloimágo *zcrk ujilámml éa padif V a) ac uj, maguk közön négyzögu lyukat bezáró n ronlélfzMt alakjábao #*jo-ü mázra illentiefl keményig rudscrkáktol alkuioti törekroais, mely állal a lörekUn Q 1X0 vzof kevesebb nem megy \e*/.eoilobe; fS b)i meghomiébitoti ráső-sazlal, mely a szalmának egf második kirá/ásá' eatktuli • mi éltől a neaIma kozl 21 yaaer keveaebb mag marad vissza, mini őz eddig ismert legjobb fóz(*éplőgépeknél, mely eredmények a m. óvári én kassai kísérleti állomások illői számszerűleg hivatalosan konntőiállatlak. — Azonkifül a/ánlom 2. 2', lóerejii loromohlljnlmnt hozzájuk inriozf> pánr/.élszitges cséplőgépekkel, valamint mindennemű lárgány * gépekéi, HoJling- worl-szénagereblyéket, Hikns/áHikat, ura tógépekéi és min• ^ i/e/i "ff/i legjiphhaknők bizonyul' é* szolid szerkezetű mezőgazdasági gépeket / lexzftllt'otl árak melleit f * ArfVfyiti'rk Linínulr i m<ji/rn /< Itrntuiilrr ^f Scxxxxxxxxxxxxxxxx XXX XXXXXXXXX X GYÓGYFORRÁS, „MAGYAR SELTERS" V'gjtlmmv a badnpasii ss. kir. fjacaoMs.. B—r—tn* varvi tasali^la. kávás srabaá. áa faafag. fél. < rHt sséosarurfalma klfilA baiásanak ' is mjaJt UltalM tlldobdatalmakaál a M a isshadaiiiss r küUitt ciéktíyebb jtkoMte mrgótjn a b«»*g«: a káros, s0t vcszsdafases itgat&ól, alkuban • Wif kátátt ater VMda«-^f* • «yAfykstá«i alk.fnszrtB'k a Ufv g)on ét bcsfos falséi álét raaktelL Isis nt-jéwiá fának kdaáob*ti i M«ftforrás'azon k|r«|é miévyk- te kafy a M —k i—'---ir^i'-aiksi asa-akk »!/»k oubt • IH-Iln Inlí-lirnbrrgl, tUdoboJokbaa, UlM^s tUd^vánéMknél már m-m alkalmaztai/«k. a Marfti-forrás ni ts a karáa melleit foljtoo baszbilutiz A tli<lölM*f«>tf« k klMiika fjárylaiáavtatkca, kulöcOven s leclétngat tt»bb G^írboradori-I»#im. s Jf«r/i«-ii/ ' nbnu fái' - Oftmt ukmt>fr-iok Radaftealaa: I>T. Koráojl, I>r. Goh. Iinrilt, Dr. .>/»vrinll. I>r I'oór, Dr. Kétlj, Dr. Barbás] Unb«: Dr. Ila» Iwrifor, Dr. Duss<*h«;k *b • f-(jobk iralakjiyil ilksIaMrrák a lágxo> eeséemtő- áa liii|f VM/crv<*l( aftaláaos fcaratoa fcáafaifluinái I li n t i v ó v i z prlÍM;rvatl v - gf^yaiM'nirk blszoziyult Irgklizelebh Trieat * Fin aa óttmm KOLUKA mi*|{lm(«'|fi>d/*á elloo a M .jlliliH borral liütíiiaha a KgrgMgesekl) ital! Kizárolagos főraktár Edeskuty L. k a4v. éstéf vt» aaállliáaái, Úgyszintén kiphsti minden gyógyszertárban, fützerkeretkedésben ét vendéglőkben. Az első osztrák Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári T /társaság JDÁpc IV. Heumúhlgaase \r. alapittatott Ifi 17 HAHHKBT H. fézeléőő alaii MMii « ia|f ármrakiárái kém* ajtdkbóI éa ablakokból lakatosmunkával együtt, valamífif piilm I»«jé|ia4a<al éa lilf/ÍAMI valá amerikai rrniMkN' éa pmrqueíie pndoaalok imk. / / <ái | . J [ ! ■ t ugy őuármn íaamyagmk nagy raktáránál mini kém Áruinak kéazlelénél lógva SAOfl helyzetben van, hogy bánnily uüki^glefel » legrövidebb ido alatt kipiégifbel. r azonkn01 kapuzatokat, kmmaármyák. kérkáőak, lakolák iratiák alb. nib. bmudeiáaejl raklMAlual minden oagfaágban, a gép AJfal előállilnndn min- de/i nemű lamuukákal a ki vám rajtok éa minták nidn e| vállai. 7 í \ Farugony-matráczok ára 6 frt. l í III «-26 I NyomMloU Fmhel FtÜőp kpluUjdowmnil Nsgy Kaniuán I8|l. nrr ■■■ iI g arjQ':Bi 4B _ _ __fc^ ^^^^m jj ^ f^Lii^-^ J yT y JT 8 ?T <i iw i | ^^ y MJL I . MmjL » MM^^mms | J ül i níliSn bMl* «k iMMrt kwi íí MM <JL JL, imtfrf e HiHi "f* M hp<lHM> «i fl y 1 - Mif tth^jfu- U> I H » Urirwrt rw"— IFoliti&ai és vegyes tartalxrpü. lietilap. B «S BÍL :r.m_--ra—nnziu- jxl »l§| * Zalaioecyeí iigyvédegvkA s Nagy-Kamzsai- e* Uétzriai íafír^jrátfarak Bantogmdlef JL pttt—n » te * * iffi az Afeó-innraközi lalfttfkpénztár ttezvéiirtórmá? és fai bitafalos tóriunye BF m m m ^fg —— t i , - _ Megjelenik Nagy-Kanizsan hetenkint egyszer: vaaarnap. / HHHHHHHHHHHHB lommal vezette tárczáját, a kinek zed^n át kifejtett mnkásságít jelen- t*4é-bsa tata** Obn- é> Gfcffrwigst I ■P—í—á . ■ törekvései bizonyára a fegneme^bb i lm kritikai világításba állítani. kéj**** • ■ ITUOri Afttv t ■ ^, . . l. , , . Kttarai Gftbor «elki4 a IMmhIíi mar | g" ■ intentjokbol fwtak. A közök tata*- Magyarország ts^r igc-u frnve* ^ ^^ ,„- ,,,atl, I I" " 7 ■ nak nem volt oly ága, melyet figyel- lapot fog szentelni működésének. MáotmA sfsn Trafisrt emiédjánlkto*- \ tmmmmmmmm1 t1 kivöi hw*t%oU*> »«nto«> *m az ^STM — másfél évtized vívmányai mind ö áldásos mftköde*ét, melynek ovo- <l laffekszn*. l*tl-hes Tnfarf a e*ie*- . . V.__.■» » « »« - , i ' Trefort kezdeménvezéaének, buzdi- mai a haza közművelődé*, intéz ÜV*? hozta meg a tavira Trefort Ágost . . . . .. \ , . :' lésbe k*deraea. wn^émta vallás- ée közoktatásügyi miniszter- ! ta* ,nak' gyeiben el nem enyewbeiofeg az s*u4* k*« a* smé^a* i. w 'ru i • i 11 u * nemcsak a szorosan vrtt közokta o nevet fosnák dicsérni, * emlékét bíaHteágr és s^irsaM tarfrsitsftna Bt- nek ha alát. Utolso hosszabban tartó j . ' t(1 . É . ' ... . Gtr* Jn^timA mi ma* . . , ^ , r.Ajfu tasfigr terén, hanem a tudomány zldam Jojnák a k<*ö utódok 5.Erü?, £™g betegsége ntan szépen felfidfilt, h a . . . . , • - t . , /rv , baléíakiw AadráMf« fasáfts sMg a tevékenység, melyet ez utáp még ^ ^ f ^ ÍOTMÍ ^J^^TSÍ^ kifejtett, hinni és remélői., engedé, Benső m^gyoződése volt, ho^ , e a «aaanat^ JJ^^ ^^ Trvá0vtof ^ M hoeva fáradhatatlan miniszter liosz c-ak a mővelt Magvaroi>zág állhat ,af' raDnkaw^ten W " A^jíWitd ^z^fre^bHM tsfi-ta .. i t*. . - .. ... -1 os isasdai széZet amsenna. w szal>b időre vissza lesz temet adva motf a művelt nyngoti európai alla Ymu\*t sötéten mmmiuntp «áa taxs- működési terének, melvet hosszá mok mellett ; Ehetetlennek tartotta A bold^nlt mff>nev8 wtittntk tA- fis- k -^^^geoek isrtmts s hmüj hívé évaken it annyi ImWomma! .61- M^noi* v^yét a mfiveH --^TU » ^..u. fZXZ&SZ? tőtt be, de fájdalom, az emberi külfölddel, l»a az ipar és kereske siis^ztcr z tsdos>áofes sk»<fe*M aoksi sislskáMat nu Hfbo a Ma- számítás hiúnak bizouyult itt is. delem terén a legnagyobb eröme*- .f®** 'j*7- ^ 7 « w oiisia^ sadn aistes . kiffiiirs ... . , , . 3 , .. ... . .TTT^ , l- panczis vzanaszami atyis «wki or psi snavsaolrs eadse ss teycMi okla- r Ischll»Olt hova üdülni ment, vissza- f^SZItéSi'kkel Oly allaat m-m VÍV kl Vos «ok. üy»iia*Í0Bi - tólrstMCfi fanul tUL >&aiék bcnédn <s TsaaMayfl', küldöttek az orvosok, s utolsó be macának, melyből a versetv csak ■4Dfwt eJv^fez»e, s fisisi Trcfoii s ps»n »(Wscdek levelek* cna%afi«eí fscrf- ^e n^yobb .ebementiával lép- még lehe^e-é vilik. - ^^J^™^,™ M^S^ 1 vén tel, csakhamar veget vetett , . , mAa l>06 bsD(19 éva- korShan)^ossynl4> méri om emkilf eráem »kt\ axs^bsajM. hzmi a hazának és külonönen a haza I MU™alaban mind-n erdekelte au,a»rs «o4oli a bemaoa X~et Aar»l, bogv fifycM a káaavekriés safa w ezen a nazanaa es KUionosen a na/a | ^ voJt Az ^^ Prso««.SvH 0ro« e. Kiutaswsers. aneriesiteite. « ráMbi bacsón. Scfte- közm&velodesi tejlesztescnek Kzant . . , , J5 ftroéofeif e« ispMabrfsn le is v«s sx . életét Otolsó cselekvése az a levél j P^^zkcKlott, ^ KM**. *^^Tt Áldás l«(fea n tíhánjt , , . . , . .hogy budgetje szerenrsege a legna *a*ds»sgi taooímáoyai mellöc pobi»Ui e» ** 1 ...... volt.melyet a nagyszombat, kepezde ^ tafeaií.koPíiá{^ ^ztönzi ót; JJ^TE^ ZJ^ÍTT'- ueyeben az ország herczeg-pnmasa w . 18^-tan baiiiwnl &. «os * U A >P lBfc<iíMt • ta- • .. .. "TJ^, Krfl„ 8 hogy az mropai allamok bizony- km Hónmai möezvlf' «bln<Mi) (ara*.- . ..'. hoz ntózett A nagybnzgalmn férfin ^ . m. , „SL «bb ' kezéből kieseit a toll 8 Magvaror- kénv^ntven a néniket ^S^ifc triS, -ST^iSU- szag közoktatásügye nek min'SZteri . • . -. ' l ®efmdnolis s ■ if*aapeat t&a ft, raí'ft^srvtj « a kfeaesskafc mlsiimáiÉr'^ szÁkp Un nrespn áll eZ mt'«SZ"ntJ1 a 13^dgetet is. aiegh^irso sz enrópsi modem irodafom- A ké< st*M> » szeke ap^n, üresen áll. ^ oly _ ^erep^ k.v.ioii ^^(tsoiii- llIell ^^ , ul()n A pártatlan törtenetirasnak lesz Intentioi, kétségen felül nemesek sianyi.) Ebben irt slspoa isnalasayokai az fok iijiyy^ lona-kérai Mtn«y spéac feladata Trefort életét, működését voltak, s lia minden nem ugr tör- f^f^01' ®^ft10,e.vé,i J10^60 ösyi bumtxSf oasjea » (mmm i , ' ' . lenek ismert'é | lMl-fceos sugysr todo«. », iziuinut uil (mi s Magyarorszag közműveltsége ér fent a mint az elhunyt miniszter ikadémis levetóó lagjata véissrtaioii.Sie- ^, Híó kéw kmn^ig dekében kifejtett tevékenységét vá szerette voln:». m m rajta mult; fét: »A oeauetgszda^M töneseiméiiek víz- olr osey « ss^y bonimji >«r- zolni, mi oak ál.alános-ágban «ól- az euró,,ai rc-aclio nyomást g.vako- j ^iXTSS-f" halunk e helyt n arról, az elismerés rolt a mi közoktatá^ügvi politikánkra { oereseti btraisivii egrén aireMe s ►Flwii teli ewé<t* leade. szerény koszorújával adózva az el- ép azér. helytelen' volna Tn fort ; . _ hunyt miniszternek, ki lángbuzga-. 1 Ágostonnak több mint másfél evti- ; 7/*\om sir. tt ornagjnöiési ím** len. mmmmmmmm ■ i —— i ' T- ^ _ ^ ^ Eey livsieleie" vén bsrvfs b^*ltnt|talofi Hál ilyes formája vsa s jogbtztasoak— »EsfHrk, ig)aiok gyerekem n/omoru»u s k»pu n elleti. Cseodes sullo- Üzen ebbe sie* ss órtfcjf •« isdos bele- — hirtstts óke^ Re»i. —' ... . , 7i™iT i besséli Iélelmete« dolfokst resiioiss- kólói. Le&e«Hi bst AkMxSws cm- DöZSttclVÍltSÍgl átok. rém iát efjr 50 miendö elfilil vereogzéiröi. Hsoeta s/t-n Heti (iShor csak ods a potstt« ckik ■ NSsaawbb. 4krt Hais . léitíák. - í Tftber l»tók orsansk ax öregapja elébe » mikor é* wep Mko« izeddé el- ya/dss ea^er volt voli s btrO. Hstalnan ember Híres bikává- mondja, hogy aí kormány mii sksr: akkor Peidajtt követték s lAbé atralsk K Talán, ba a meoydőrgös mennykő egy- | ?árJo (;sfak xéfiu oéxe„ a UKy fg|. oda nOl úgy (éjvalról: < Jó«?<4}ü nép voli »? »eg ^btaa sx Mea sxerre minden har sarkába lecnapoll volna ; ncemmel; axtáo már todia: mi Isjls, mii ér. — *Atiáoj lekeoie^es uram, ennek ou • syskaí*áz d<Vnt/*Me szt s <zegetjy se csináit volns skkora riadalmai Kerecsen- j Félkézzel leteperte s legszilajabb bikái is. nzáj igy .'eooi?4 oéí^i aynmta. < ben, mint mikor egyik vasárnap s lempJom j gj jehet képzelni, bogy milyen nagy íjszies- — >flat Hiz^y ked»e» bsráiom enqek Réti Gáb^rosk s 3K) dn««Byos Ms olAti kikiáltották, bogy ezoián nem lesz ' von n,indez^n s községben. Ilyen táji igy nu*sáj len sí, mert azt igy bstározlák me*zieüe minriesét nAksr elogyoit sz sls»- dézams; meg keJI váltani a hegyvámol. Azi j v0|. „ ^ hogy /él-kozség egy begy fiit > éppen el sz urczággyölésen.' nx»lm», akkor «<egbootstu v«»k tgfmé* is todlára adták mindenkinek, bogy okkor j igj ni mint mMti biksoézsi. Egyszer essk — » fim!]; Hal éri. meg ia essk szt n'ao s leggytefőtftbb sté<*s4*xa*Ui, Ar< és akkor jön ki Nagy-Kaoizaáról a jogbíz- . a )jaiajm8í bikái, amiol ou jobbról halról mondom, lekioiétea uram, bogy ba est sz imietiH s'lovák a'é. Mikor s szénábö? m ios úr. - j Tizsgálgsiiik, elfogta sz igaz szemérem; t orazággy&lét határozia igy, hál fissaae iaeg kifogytak, skkor teki »re*««eí»e okel • •Na már annak sz urnák is Idffcsé- egyet hatalmasai rágott, egyel rftzoii a ha- az országgyfiléat de mi nemi Ne i* tessék nyörü bua sszisgokaak, mikben <tcy gesobb dolog lesz ám bent maradni s lén- rsgostejéo A kfflél e'szskadl. tovább fáradni ?: Mi nem egyezünk bele wm- duzzadt as isteaSldoiis ank ezernyi lelt kében, bs ogyao te® kiváoesi magái a Len szotán aikoHiwás, lárros, rlirzstsr. j mibe; nem írunk alá Semmit. Hozhatnak kslAsr. böréo kirtU Iáini.« - Igy goodolia magáhsn A sok fehérnép maid bslálra váll a lételem- ránk katonáit, eiecuiioi; megoyuzbainsl ben Mikor mindent icüeméuieiiek, Akm ZÜs r bu0°r * " 'öl Fár pillanat alait iff is, oll is wurgotl nőnket; de o«k6ssöm az élő l-«esie, bogy azt mondta nekik Retk Gábor: / ahogy goodolla. . t, ... a »ér a ebekből, mikel a megvadult bika mitöünt a áhmbrdltsáoct srm htfjék k Km ^ . . . . Ana szaiáo a löbbt atyafiak ia kfilebb döfölt azokon, kiket nion ért. JA s/erence. »ka. tÁ .T^J*? 1 ^^ dfilsasieliék a mellökei, bogy hadd lássák h a bjkáf)6, bslslmasahb ereifi Tober Erre szotán Réti Gábor meglordnli s *•~ ZJZZZfkLZSl bál ast . potéotái. aki megakana váltam aram hamarosan n .egkaphaifa a megszilajuli 1 sarkán; olt hsgyta a jogbiziovt a fiekven- s dézsmál igaz pénzen; tut ad^má.,ami. | álla(ot. Qssk egyei csavart a kél szarván ! ciájivsl. Utána meni minden ember. fíi^íLSSlíí ^l^ffi h,,8fcné,i; « ügy bevert sz le eléje a porba, mint . ' Vésziért ez nem borts ki nyogsfmá- kOI és be«fily.el megvitiek s földes araknak i^mhorabb .éhén mából. A jelenroll fo'desorakksl é- meghi- « LZSL^Tr/^S^S- ^^ éa amibe (skár esküt tesznek rá) aohsaem oj Réli (iábor ursm éppen olysn zotijaikkal ffilveHe a jegytókönyvoi; aooak m <**<&*»> m mÍ. 7 flwf8 ví1!eí' . * . haragos képpel járkál oü a* odvsroo (most rendje és módja szenni fői is terjesiteite. Mire r*4& Offsn *€m$km m6do* bele- 50 esztendő mníián) mintha ft ia meg akarná Nébánv h6nap mulv^ azután fflegjíiit AsMs bo-zú étek aisltsk 4 svain1 s Regény ember becsttleies dolgába! ^^ azl , hikfl dolgot s jogbiztoasirrsl g végzés, mely szerisl s hegyvám sk^js a Szegény Réti ttabortae ia alt W as még se lehet igss ember, akt ilyen Vaijon Tébsr Istók uramban, aa\sno kere^eoyi öreg és új-hlyekre uéare egys- a dacros baiae Artkkre. De egvet-egyél néba ■onkára ia riM|a lejei- kában lesz-e bikáayl erö majd ezt a bika- ráni 6 írttal váltandó meg. tndom még » emk kHkl árjában, makor més.éT vJZtáhln ffioaur \\Z ^n {Vwfcj *** Mikor s végző. smEöH, elmenlek Rén agyik má^k emborájansk kertbe nyomják £2? SL tlea, C^n?'; íat ^ " ^ ^rboz, bog, mo, T-^i^ • ^Vogodtak ^r ko^k A konaányiúl nyert megiiazielO l^slmai, ne- " Jr .. t - • Semmit Bam.f- szoll a ayakss ^Iggy bogy Kareeaonybon elvesziiae Lián öriaoti f ® fl j A u IMm. - Megutaljak jogy nem fizetőnk. repuiatíóját. Csakhogy ö mindebhöl semmit Nyugodi, szolid képfi ember. Azon bi- Hoazansk kstooakst. Ssívsikesiék s kor- ..^ ^IT.*1?.t^TwíT •TksaoT. so gátolis, bogy a " hiszik miy. bogy bika- mány a pokol tSiiiden ölével; mi azért í, mér *U**m$Lm napon meg no jelein a vWalra kéazöfne, ♦ tnsg.u.atjbk, bogy s K<htw*b*lü ^ ' ITT .S községi béré hajlékánál, bovs az érdekelt Réii Gábor uram végig mért s vérben ktijéM U a AbMfrafc*^ ^S?^5^1 'PÜ 1-1 felek is rendelve toiisk. forgó szemeivel. Egyei morrsst, stulán a (a csakugyan katonákat kotlott s ke- I0ÖIW,Í Sobassm flllöil még Tábor Istók bíró- í jobb keze mutatóuijával oda Mk a kalapja recsenifiek nyakára vinni. " f • araa odfars olyan féielmefes képet, mint , aaéJébös. Kedvellenül erouii el homloka Réti Gábor mags bnáz dragooyoat —f— akkor. | « ksragos rsdöü. kapott v j a JPolltl^al és *vegyem tartalxzvti l&etllap. A Zalaioegyei n^yvé«)egylcL a N;igy-lűni7>ai- es Üéfzski> ■hfiiHu.táirtzrjk. HankegvesőH az Mtó-innraközi takarékpénztár rénzvéiiylár^ág és öíií »7mHk hivatalos kőjdönye iSáiilit «i Kefjelenik Nagy-Kanixsán hetenkint egyszer: vasárnap lommal vezette tárczáját, s kinek törekvéset bizonyára a legnemesebb intentjókból fúrtak. A közoktatásnak nem volt oly ága, melyet figyel-I men kivül hagyott volna, s az utoaó másfél évtized vívmányai mind Trefort kezdeményezésének, buzdítás. inak, agitátióinak köszönhetők nemcsak a szorosan vi tt közokta tásfigy terén, hanem a tudomány és művészet terén is! Benső meggyőződése volt, hogy c-ak a művelt Magyarország állhat meg a művelt nyugoti európai álla mok mellett ; lehetetlennek tartotta Magyarország versenyét a művelt külfölddel, ha az ipar éa kereske delem terén a legnagyobb erikneg-feszitésekkel oly állást nem viv ki magának, melyből a ver^eiy oak még lehetségessé válik. Egyáltalában mind«-n érdekelte ot; csak <>gy baj volt. Az ország szegénysége. Mimiig panaszkodott, -hogy budgetje szerénysége a legna gyobb takarékosságra ösztönzi ót; s bogy az európai államok bizonytalansága a hadügyben a legnagyobb ' áldozatra kényszeritvén a népeket,-ez megszorítja a tanügyi hudgetet is. Intentiói, kétségen felöl nemesek voltak, s lia minden nem ugy tör-fént a mint az elhunyt miniszter szerette voln=». m m rajta mult; az eurófiai reactio nyomást gyakorolt a mi közoktatá'ftgyi politikánkra , i^i ép azért helytelen volna Tn fort ' Ágostonnak több mint másfél évii- ; zed**n át kifejtett mankásaágát jelenleg kritikai ^ilá^itásha állítani Magyarország egi' igen lenyes lapot fog szentelni működésének, s érdem szerint f gja méltat ni az ó áldásos mökfaléfréf. melynek nyomai a haza közművelődé^, inti-z fényeiben el nwn enyésziieiokg az o nevét fogják dicsérni, s emlékét áldani , fogják a késő ntódok is, mint olyan",hazafiét, Itípek egész élete a. haza javát szak adat lap munkásságban folyt b*. bMiarts Okos- és GMpraáist ÍM^-hm Badepen-Tertzvirae \téftwr» a Kttaraí Cíifcsr müsU a jtlámiarita ígar é> kmk satHtnaskai iMmmitkér. A Bérláonuk sfsn Treásrt tmíééjérgl híéé*> megyei jéwE^jfci GmbteaUéa laton- s ott ss ját gsM««ags vádén biü Mriefi-»si Itflulwótt l'él hea Tisásrf s kébs megyei C«yasM Mg aM as umágryS-lésfce libáim a. njiiáiíi l^S^bea, aaMs (evéácafea mik f dm kbot az ar«záflgyfllé> hintttép és ayívSaos tárgrsi4aa«bsa. Bfc-1* Qtvfe itoelseá lS7l-bes betMko-^ bslálskor Aadrásay 61 ksála seg s va|á»- éi toiaktsias iigyí táresáraL be letféfibb bsrai iának éa •^fórtasá bsiáksak-ks meifebbes ajMii Tffásrtof. bsgy «s jAatowvsl iffibaifiaek tsnstts *ní- ja a masMiieri azéáet ■.noassl ifafbla. De Psal*r sU»iéleri ■■■síifr^fi sáa haza-fi>« brfeWsegéaeá itrtmts a kaSly kivé ■zoraiásak (levrt nw S a?óia S6 évea át vezette s kízoktatásÉgyet kmém rém-mokal és áialakssvokat vire végbez a Ma-okisfSa suda ágSfcas s küsaisea eará-psi snavoastrs eadse as eeyeuaa oktatást »Emíéi beszédes és Taaajeéaysi*, •Rmtdek es levelek* cttsi% oiui Isgrf-wui nyújtanak sz eUfaayt mis»iileé, jsála éa á{lzmiéfáu smaegsiií* seetlemém" Ép azért oea eaeáély eráem Úlmi azabasiiai. hogy figyefaaét a kúzsavelódés snaAea ágára kitenesztetta, s andoBmt baráton, Idke-séiefi. Áldás legyes sz efcáayi tsXtiiíif Gyorsabban mint vártuk volna, hozta meg a távíró Trefort Ágost ' vallás- ée közoktatásügyi miniszternek ha álát. Utolsó hosszabban tartó betegsége után szépen fel&d<, k a tevékenység, melyet ez után még kifejtett, hinni és remélni., engedé, hogy a fáradhatatlan miniszter liosz szabb időre vissza lesz ismét adva működési terének, melyet hosszú éveken át annyi buzgalommal töltött be, de fajdalom, az emberi számítás hiúnak bizouyult itt is. Ischlhől, hova ödfilni ment, vissza-kúldötték az orvosok, s utolsó be tegsége nagyobb vebementiával lépvén tel, csakhamar véget vetett ezen a hazának és különösen a haza közművelődési fejlesztésének szánt életét Utolsó cselekvése az a levél volt, melyet a nagyszombati képezde ügyében az ország herczeg-primásá hoz intézett A nagybuzgalmu férfiú fcezéból kiesett a toll s Magvarország közoktatásügyének mimszterí széke lárván, üresen áll. A pártatlan történetírásnak lesz feladata Trefort életét, működését s Magyarország közműveltsége ér dekében kifejtett tevékenységét vá zolni, mi csak általános-ágban szól- ' halunk e helyin arról, az elismerés j szerény koszorújával adózva az el- J hunyt miniszternek, ki lángbuzga- I A boldogult ssg)aevfi emitertek r6-. nd életrajzát itt adjuk : Tretort Aftstoi. vai á» éa kózokistasi misfzter z tadomáoyos skadessis ebiAk* ^auieieii Homoassa l$li. lehr. 7 ea Imi ' traoezis azánaszam atyis jóaesfi vidéki orvos roll. (iymoa-iumi *9 M»lesésceií tsasl-■snyait elvégezte, s fistsl Trefort a ps*n egje'emre jöil a jogi laos>masyra. Ti»bt» oyelvoek birtokában szjegydraihrf ki épe*e után 1 "3*3 ban (19 eve- koráhan) íosgyobb utszésra indult s betfúis Nemet Aagn), Fraoczi. Svéd, Otokc éaiFelar»-OlMuors'S|tM. ^ményeit éa tapasztaüatail le is irts az „ Címzési TirpUktlr Un Hazajővén Btaut-gazds>agi tamuímányai melleti pofinkat éa történelmi iSnaliaányo^ksJ h fogUíkozott. 18^S-bss bsriisival Eöjvős JáoHH é« Lukács Nóriezczsl múegylet afakitáaán táraöu-zn(l s erre vonatkozólag több czvkkef irt. Ezekkel egyúf boz^liáni'ván még Sutímy Laszlo megindította a Iimdapetli Szmlit. meghooositrsu az európai modern irodalom bsn oly nsgy szerepre Mvstoil oasi l (isaal mányi.) Ebben iyt aJspos tsi'almásyokai az ósiségröi, meijek névéi szelesebb körbes lettek ismertté $ l-ben a msgysr todom. akadémia levelezó tagjává választatod. Székét: >A nemzetgazdaság lörtésel mének v; z-lata< czimu isnulrsánnral logtsba el. 1842-ben (Kossuih Lsjos vi^szs q»tevel etóbb nevezeti bsráisíval egyén átvene a >l'etfi Hírlapi fierkesztését, nöl már előbb nemzet ga/d»-agi ezikkei je'eniek-Meg. 144 boa ZAlyom sir. vi országgyölési kfttefe len. A *P. Ci tadóMtsss Mteáol s kormány ipindjari a1 orsfággyttés im&jlne-léiékor beterjeutos sisíétoá ágy aa-|sS9 évi kőusécHiéai, mm1 s regálék sms-ráháaárol es a könxaafcáfc sisbalyaiásarét sjhUú tórvéa) isvssirokaL A lé* stabil sm» iitett jsvasisirs a kanséay kilAa kssafKarok kiküldését logja-kérai oivubBfy s péas-őgyi bi/oilzág asgfBa s boiatasss +*Wtks tóss ksi eSsglslva á k8nég*e*é*ad, bsgy •rm s lelíő iáóiíen képei legyes még krt olt oagy luaf'imSgu a nagy Iwdtuji ffiv* vrayfa«a-lai«< eimései: ezenfelül a regálé-megvália-sak lörvénybo/i-í^ag még az idés kell elintézte lesnie. Egy tiszteletes vén bsrsts b/*lintgsloii szomorúan a kapu n elleti. Csendes sullo-| gással beasélt félelmetes dolgokat reminísz-i centiéi egy SO eaziendfi eldii vérengzésről. ] Akkor Tober Istók ursmnsk sz oregspjs voli s birt». Hsislmsa ember Híre* biksyá-I sárló. Cask végig nézett s bikán ugy félszemmel; aztán már tudta: mi lajla, mii ér. ] Félkészei leteperte a legszilajabb bikát is. El lehet képzelni, bogy miiyeo nsgy lisztes-sége volt mindetért a községben. Ilyen tájt j volt sz is, bogy fél-kozaég egybegyűlt • éppen i igy ni, mint m.aitf biksnézai. Egyszer cask s bsislmss bikát, amínl oll jobbról balról I vi7sgálgaiiák, elfogta sz igsz szemérem; j egyet bstslmssst rugóit, egyet rázoii a ha-rsgosfején A kftiél e's/sksdl. Lett azután sikoltozás, lárma, zűrzavar. A sok fehérnép maid halálra vált s lételem-töl Pár pillanat slail III is, oll ia rsnrgoil a vér a tebekból, mikel a megvadult bika döfölt azokon, kiket uton ért. JA szerence, bogy a bikánál hatalmasabb ereifi Tober uram hamarosan megkaphatta a megszilajuli állatot. Csak egyet rsavsrt s kél szarván s dgy bevert ss le eléje s porba, mint a legjámborabb tehén - Ejnye ni, Réti ííábor ursm éppen olyan haragos képpel járkál oü sz udvaron (most 60 esztendő mu'tán) mintha 6 ia meg akarná csinálni azt a bika dolgot s jogbizioemrrsl. Vaijon Tébsr IstAk uramban, az\ono kában leáz-e bikányí erö maid ezt^a bika-haragos embert megfékezni, ha neki szilsíul. Csendes ruitogás Int végig az egybegyűltekén. J'Jn a jogbisios ur. Nyugodt, szolid képfi ember. Azon bizony egy cseppet se látszik mt$r, bogy bikaviadalra készölne, t Réti Gábor ursm végig mért a vérben forgó szemeivel. Egyei morraat, stulán s jobb kese mutatóujjával oda Mk a kalapja sséJébóz. Kedvetlent}.! erouii el homloka haragos redőit. Hál ilyen formája van s jogbun«oak? Üzen ebbe még az ónfcjg *e isdns belekötni. Hanem azért Réti ijébor csak ods áll elébe a mikor sz nép i^koü hesatddel elmondj a, hogy aí kormány mii sksr: skkor ' ods nól úgy (éjválról: J — > Aztán] lekéntefjes uram, ennek mu száj igy !eaoi?4 — »jíát fjízupy kedves baráiom ennek ; így mu«záj lenni, mert azt igy bstérozfák el sz országgyűlésen.' — » Hm!; Hal én még ia esak azt mondom, tekintetes uram, bogy ba esi az 1 orazággvfiléa határozta %y, hál fizesse meg sz omággyfiIéa| de mi nem! Ne i* tessék tovább fáradni![Mi nem egye/ünk belesem-1 mibe; nem ^rnnk alá semmit. Hozhatnak ránk katonát, ezecuiioi; m<*goyuzbainsk bennünket; de e«k6asöm az élö Nmra, bogy sMűnk a ifa+m-ráitságoi nem hajiját te soha.* Erre szotán Réti Gábor megfordult a •orkán; ott hagyta a jogbiziovt a frakven-ciájávsl. Utána meni minden ember. Vésziért ez nem borts ki nyugabná-máhél. A jelen roll fo'deiarakksl éa meghi-zolljailkal fClveMe a jegyzf»k«nyvei; annak rendbe és módja szerint föl ia terjesztette. Néhány h^nap molv4 azután megjön a végzés, mély szerisl s begy vám skAja a kerecyeoyi öreg ét uj-hegyekre oétre egyaránt 6 írttal váltsodó meg. Mikor s végzés megjött, elmenlek Réti (íáborhoz, bogy most mái iwi* csináljanak? — • Semmit fiam, j— szöll a ayakss Dótss. — Megmutaijuk. bogy nem fizettek. Hozzanak kaisnáksl. Szövetkezzék s kormány s pokol minden ördögével: mi azért megmutat jbk, bogy s KtfnörfúklSl mkaeem hajtják ár s MnMftamc'* |a csakugyan katonákat keUstt s ke-rocseairiok nyakára vinni. Réti Gábor mags kuas dragooyost kapott — 'Egyetek, igyatok éto gyerekeim!« - biztsna Okét Réti liőeteti bsi d»-rsri<. AkMzámra csapó 'atta ofkik a Itbonnikh éhart Hírt a: gasdac eafier voit Példáit követték a Má atrsftak t*. JÓBf'^íú nép vob az mag «hían sz idábsa E< s syskas«ág döotniie szt s «zegéay oéf^t nyomorba Réti Gáb^rosk a drscuayss Ms memetie mindenét nöksr eMafpM sz aksa-***lmm, akkor megbontatta v^9k egyml' a*ao s leggyAayőrftbb aém-taizots. Aai Iriiteflék* a lorak a'á. Mikor a szénáid ia lilogyizk. skkor reki rre«z>e(ie éket a ff>v ayórfi boza ssztsgokaak, mikben csak án dazzsdl az irtsaáldmia sok oaorayi »sl« kalász. Mikor mindent fötraévfenek, akker azt mondta nekik Retk Gábor: ' —- »Ka édes ősim. most már monyt* lek s hadnagy úrhoz és moadjátok meg. bogy üt már nincs mit sregraai s kormánynak Azoknsk s* uraknak pedig, akik im küldtek honaHeke*. mondjátok meg. b00 az l'riUm aUa eafejj* ettS a mi m Uttytam s 4hmmA*ipL* Dézsmaváltsági átok. — A „Zak" eredeti tárcsája. •- Talán, ba s menydörgös mennykő egyszerre minden ház sarkába lecsapol 1 volna se csínált volna akkora riadalmai Kerecsenben, mint mikor egyik vaeáraap a templom előtt kikiáltották, bogy ezoián nem lesz dézsma; meg keJI váltani a hegy vámot. Azi is tudtára adták mindenkinek, bogy ekkor és ekkor jön ki Nagy-Kanizsáról a jogbiztos úr. •Ns már sonsk sz urnsk is Qdvössé-gessbb dolog lesz ám bent maradni s lénkében, ha ugyan tem kíváncsi magái a bőrén kívfil látni.« — Igy gondolia magában Réti Gábor ursm; de bisony ki ia mondta ahogy gondolta. Arra azután a löbbi atyafiak ia kfilebb dfúesztelték a mellökei, bogy hadd lássák bál ast s potéotái. aki megakarja váltani a dézsmát igaz pénzen; azt s dézsmál, amit ők hosszú esztendők során mindig bijs nélkül és becsfllsfiel megvitték s fOtdesorsknsk és amibe (akár eskOt tesznek rá) sohasem kevertek Báai, ctsk listia visel. Mire vaíó olyan erőszakos módon belenyúlni s szegény ember becsületes dolgába! Már ss még se lebet igss ember, aki ilyen arankára is rásdfa fejét Ha a kerecsenyi atyafiak ebbéli véle-ményél Veszlek Imre jogbizioa ur bslljs, bizony megérjük vafs, bogy megköszöni s kormánytól nyert megi is ti elő l>tzsims>, nehogy Kerecaonybon elvsszíiss tisztán őriaeti rapafatiójáf. Caakbogy ő mindebből semmit se hallott s igy semmi so gáldli's, bogy a már sióra lútlísöti napon meg no jetenjen a késség] bi ró hajlékánál, bovs as érdekeli felek is rendelve voiisk. Bohasem őlidn még Tábor Istók bíró- j aram udvara olysn félelmefea képet, snat A tó ia bowzó évek aialtsk., Szegény Réti («abortvsa is skvapKksaflii a dscrasbsrag örökre. De egyet-egyét néha tudom meg á* caak fordhl sírjában, mikor egyik máask cimborájának kaiobo nyomják a koldusbotot. Sokan elnyugodtak már köiőlök. A halál etsisiiioits homlokuk bsragos redőü. Oe Rom átka él; káén. Kerecaoayb* olysn Ariáatrá nőtt s bagyrávaálusgi hátralék, bogy azt be nem bajtiák, ha a pokol vslameonyi ord^rét végrehajtónak aacff zódletik ia Nagy-Kanizsa. 1888. augusztufi 26-án. TV. évfolyam. A najykanissai laktanya-építési ügy. A Mttmnuakban már irtridw me$-irttk, hogy a nagykanizsai laktanya építésére vonal kos a vállalat a w. kir belügyminiszter által Erdélyi Mibáiy á> tánai szegedi valta! k«aő •iegnek Ítéltetett óda. Altnak idején közöltük is Varga tM>|0& és tán*i Kidíxm városi képviselőknek, továbbá Knielyi Mihá'y p Hrsai saegedi Ilu <■ c*ég kípiH-e tfben Ur. Kmhachild Samu ügyvéd álla' aserkesitett telebhe*e»i. a melyben a városi k* ugy ülésnek aaon határozatai. a we'y -se rini a-t Árlejtés -redinenve jóva nem lt«Ky«-loli, n lörvéoy haió-ági hi/of s^gn&l, mini II*od loku ' hatóságnál* mégse amisittetoi kérték. A megyei fcöxgy illés 1/.011 okböl. meri \hterÍHit a > árost koz^yues haiarojsiátiak sosatalánál a* elierast sertfi s*abáiyininu-ságc^ forduljak elő, n városi ko«gyülé« lm tároaaiát előzményeivel együtt {eloldotta A megyei közgyűlésnek eien hatarotala ellen Varga Lajos 6s társai (sotmszeriui 28 városi képviselői ás Dr. Rotha hild Samu. mini Erdélyi Mihály és tárnái képviselje a m. kir. helügynunt**ierhex feMebb^Oi-k és kértek a miuiszleri, bogy K intxsa váró aának erkölcsi es aayoti erdekeién •emmi-aitse meg a v&rosi é* megyei köigyülé* határozatát és as árlejtés ered néuyet bagv Ja iává. A megyei közgyűlésnek határozata azonban nem voli tisz'án értbe'ö; ^tmak t. i ati as éi leimet is lehetett adni, hogy csak •"ujabban (erjesztendő a* árlejtésről áaftlo je leölés a városi képviselő test Kilét elé a jóvá hagyás iránti határozat h<>ut«i vegeii és aaért, witfyiiéé áíitwe»w»tJv iWnVrf tpr/wjl Sándor 9 tértimi n m*yfei küziftfülrsi kiitó razat ellen szintén MlMeztrt, oly értek mhrn hogy utiniszlrr, mnleljen tl Mg Mejtest aaért, inert n d«»log elhúzása miau Erdélyi Mihály és iár«.«i as éjiiike'é*! a knüiött időre most már amu^v seai tuiuák belejezni Atonhan, — mint már említettük -a, belügyminiszter épen im^í & trivlrs szmpontból tartotta síüksége-mak a vám* és megyei kivtgyülés hataroiatának megváluu-latásával aa áritjtes eredmeuyét iöváhagyni és a fellételek értelmében a vállalatot Kr délyi Mihály e< társainak, mint a legkedvezőbb ajánlatot ' levőknek, odaítélni Aa as ügyben hbxoti min««teri haiáituai egyeseknek ex ügyben tanúsított eljárására vő oatkoxolag nagyon ielleiiwö indokolás tartalmai, miért is a hosoti határozatot égés/ terjedelmében dl kotöljük 3lti&i|IV. B. m. kir. belügyminisztérium. Zalavármegye közonsé-gének '/.ala-Egers*egen. A vármegye torvény ! hatésági buotiságának i, e. május hó l-én s folytatva tarlóit k<txgy ülésben 4013 wx. a. kelt hat árosai át, mely s <erini a Kanusa városban a kötős hadsereg mamára építeni lerveaeit laktanya építési vailalata iránt megtartott árlejtés eredmenye lelett a varos képviselő testülete altal f é február 2-án lOiíá sx. a. hoxott és as árlejtéseredménytől a jóváhagyási megtagadó és ujabb ár-lejtési eljárás foganatosításai e1 rendelő hatk-rnaat axoo indokból; mer: a* eljárás lörvé-nyességét sértő szabálytalanságok ko«eitet-tek el, előzményeivel együtt leioldatott es a városi képviseld testület ujabb axabálysxerú eljárásra utasfi tátott, a« ax ellen Eperjessy Sándor és erdektaraai Kanixst városi kép viselőé, továbbá Varga LijotÉs ^rdaktársai vároai képvisellek, nemkOlőiibea Krdélyi Mihály és lácsai sxegedi laktttők át|al körbe lattfelebbeaése követkeatében felülvixsgalvén, a m. kir. kőamunka és közlekedésügyi minis*i er ur véleménye meghall (tatása után i a lelebbeiések tárgyát képetó törvény hatő-sáfi kmároxatot leoldom; de egyutlal aa ! általa Webbasé«ek alapján lelülbirált varo<i klpviselftlflsiöleti határozatot is megváltó* tatom ás ai árlfjtás eredményét jóváhagyom Ekképpen kelleti dimienem, mert: egy-farföl a feUeri«s«tftt ágf iratokból axon meg győ*ődé*t, hoffr as eljárás tilrványáwégéi •áflö oly aMbályttlansafok kővettitték vol aa el, melyek a fcépvisetőtaM&lfti határosa tál mef^őrőti ár ejtési eKárán és annak araámeny»XnagsémiméitesM küvetelnék meg, •gysliatáa nem mantkattaak, mint hogy n képviselőtestületi határosai ellen Viifa La fna éa társai tovaldiá ICrdái)! Mthfly éa | tánal rfeMérŐl beadott la*tbl«arHafcben aapi reaiaii aam%«A tárgynak tárgyalasa la névaaánmi aanvaaás elrendelés* n»n Masott yaaaaink alapaal aam kárnak, mait I Hímcbel é* Haohraeh lém bearftiny a aaé-baa tevő tárgygyal aaofaa kapceolaikaa ál-kMt, a sao axevinii axavaxas pádig mar elnöki jog bő! kiloiy«*lag is eírendelhető v^di; axon sxintén jmnasaol' körülmény p^dig hogy Hirschei Ede es ttadirarh (Synhi is s'avaxtak, eliakiaive aürii, hagy svavaaa-taik figyelmen kívül hagyása ideién «*tn váiioiott v«!na a többség, már »anál!"gva «em bírhat jelenlAseggei mer* a nev«xei-tek sxavaxatai ábal támogatott ntbfaeeg által hoaotl batárijai megvalhM|aiwn*» voli, ■ — másfelől pedig a varo^j kepvi^lntesiü'et baianuaiának inegválioaiatásá a< ar'lejtés eredményének jóváhagyása iranyaban kel lati dmitenem aa*m okból, mert ** íarJeilésí aa arról leiveti jejfyiókőoyr sxerini s*őv«! áa írásban nyilvánosan tartatván még, .ily ként alkalom nyujtatmi arra. hogy u em 1' leit ixlet iránt erdekhidn banae^y ciég legobesse ajánl itat sxínvat vagy Írásban a- mint hogy ndeki visionyokh a kéjwst a-' áriejtés tényleg nemcsak á'taláfean. hanem a jobb nevű ciég^k elég elénk részvétele mellett lolyi e s • van»a anyag) érdekei me*>vására msr ra alkalommá is kellő figyelem lor«litt«to»i K<eo kivül miként a m kir kiumuuka es ktuiekedé^űgyi mi niaíter kin^enii, a k«»liségveiesekf«»n t^glali egysééi árak neo» ^u'ság»»s*k; ily előx-mények kó«ütt tehá* alig resMlbetA, bogy Mi*, ar leenge«tes^el teu Krdé'fi fele ajanlataál teteme> olc«*hb ajáalat letetnék. hfttmi mlawuitl ml* ttfy nteW ax dilet-in>k •uiiiden aron \Kl«» elnyerése nem i*ai ••utalnék, mi a«<mlian ai epitkexé« invara alig H^iilgalna. Ily kilátá* oielleti indokolai-hnu hag\atnek fig\ehuen kivül aa erkölcsi Hsem|wml, mHy at árleité1* eredményé oek in«,£sem,;iiMi«'M»v^ aniiyiban »senvedn«* v.-iHM'get, i weitnyilnot •••kint«,ne! a //»V-■n-krt r> iLtchiwt fele *től*fum lenini**™ •rc Ht>'wtj<ÍHlitfUil n/tl üzrrbrdfa üémáillNtf látszata az eijdi>hi bmfJifvaptímM tkitti MtfMjfnlJislM ét ti jét*tbtn dQjúrthdkaló áa mmIí nilfalkozási a/inlattibm mid pUpka1 tfwk&yéir aajffiyi btraiNW is járimti rsökkmtn Ufalmlssal lehetne nz olír drfn'ts JWers. Ainint meli/ei a Wnthtl Bwaltruók esáf köret is kiretMiii k'iré*. ept* a most említett trkólcst szemfMttlból Izkeiiiltn. Végül megiegysem, liogy aa áriejt&M t«>lie telekben l-ytalt batáridőnek aa ügynek le lebbezések követkextében történt elhu*"dása tilábúl be nem tart hatása, ha ex ál'ana is. akadalvnl nem ssulgalhai. mert a batáridők a szükséghez képest ujablmn * megallápit-liHiuk. Miről varmegye kötöttségét n f. e. juliu^ St'árol lf»l"l ax. a keli alispáni jelenlés csatolmányainak visstaküldése mel ieit tudomás és további eljárás végeit erte-sitero Bfiesten ISsa. aog. 1. Végül lelemlitjük meg, hogy Erdélyi Mibáiy és társai a/ epiike<és! a napokban uia^ meg i» kezdik. A tanév kezdetén. Még néhány nap, a as ismeretek éa tudomány csarnok ni országszerte megnyilnak, hogy beiogadják a kű lönféln korú mútaafíakat A tia havi Mu»rgalmi id6 kezdődik a tanárok, tani tők iámét liosaá fognak as oreiág Qd-vét caélaó tanítói mfiködéatlkhön. Ne hét hivatás, nehéa pálya, a ügy lát aaik mindinkább nebeaebbé válik már, már aaért ia^ mert aa igények napról-napra növekednek, nagyobbak leesnek a tanítói munkálkodás irányábati; a valólmn, ha valamikor, ifcgy mai nap követel a kor a tanhótól el nem lankadó buzgalmat, kötelességeinek aaigoru pi*ntoaAgga! való lelkiismeretes telje-sitéaét; odaadást a nehéz telelóeéggel teljen pályáboa, a oly önmegtagadáat, melyet egy hivatás aem kii vetél om bérétől Es kétségtelen a mfiyellaég iránti. Ostlön sohasem volt oly nagy a nemzetben. mint jelenleg: a nemzet leg aaerényebb tagja ia belátja már, bogy az elméleti ismeretek nélkül neon sokra mehet aa ember a t$at világban; a hogy annak., ki aa élettel mag akar kllsdeni, aatlkáége van aa iameretekre m, melyek nélkül verseny képeimé ao» bmwm válbatik Iiiimmi vaii bog>' a gyermakek aarei sietnek aa iskolába, még aann rétegek Ml ia. aaeljek atttb aa iakolát nem igen h4a*?|áÍták • áa atat*«tikai adatok biznuyitjak. bogy aa iakr^alá Ingató gvetmek^l aaáma érról évre szaporodik. évrdl4évre nagyobb laa aadk aaáma^ kik a tudáa áldáaaiban ki váltnak i^aaiQlhi, kik bármily aaeréiiy pályán ktaxnea ia hivatva teheta^Qket árvény evtteni. legnlábli aa ismerete elemi alapjait kívánják megkeresni, bogy annál kooayebben kOadbeseen^k meg as élettel a megélhetés uebés-aégeivel." Ha dacsára aiinak. sok még ren in a tenni vgló. ahonnan mánna-; tik, hogy az álialáiioi^JskolMkötelesett-s<fg behozatalával a nagyon naegény iskolások aaáma ia ssuptnodik; aaoké, ; kik nemcsak h tisekély tandíjat nem ! bírják fizetni, de ji -zökséges könyve : ke sem aaerealietjk meg, aőt még >éli : időbeit arra ia rászorulnak, bogy Aket j rolnival is Megélyeggék. mánk fllönben aa | iskolát látogatni nem képének. Aa ilyen gy^mekek nagyon eokan vaiiuak; ki kiiallebbról nem ismeri a viszonyokat, aa el sem hinné. Eja a klirülméay okozza a nagy iskolamulasztű^okat melyek inindmegaiiuyi akadályozói a tanítás sikerének Etek ak iskola mulasztók aa iikola erkölcsi ewdménvét nem c*eké)\ mérték ben lenyoitj ják A társadalom tehát hazafias éa emberbaráti dolgot cnelekstik. ba etekre a szegényekre kitárieesti figyelmét a lehetővé leszi nekik a szorgalmáé éa ••xakadatlau iakolaláto^atáat Nemcsak az ó érdekük aa iskola szellemi nívójának erdeke is megkívánja ett A kor áránva de etenkivftl kox-gtzdaaágt. keteakodelmi ipari visj,«w iivaink hazánk nemzeigazdasági érde kei megkívánják, hogy meiitQl lobben a gyakorlati pályára lépjenek, a tudós szakpályák tuHőmvék. éa évről évre nehezebb rajta a megélhetési mód. E körülménynél lógva sajnosnak találjuk, bog)- a gyakorlati pályára elÓkéaaítő polgári iskola, a polgárság sőt iparosaink rostéról »em ápoltatik éa támo gattaiik úgy, a mint kell*ne Társa dalműnk tömé még mindig nem képes belátni a kor Követelményeit, a igy még oly gyermekeket is látunk tölöa számban a tudomáti) <* pály ára előké-asitó kösépiskolaba lódulni, kiknek te-beteége éppen nem bistonit sikert a tanulói pálya tolyainábau Omk későn látják be aa ilyenek, hogy hassnosab-bal töllb-tték vollia aa időt Hogy a polgári iskola fclvirágiá sának ni állja útját hogy a telső osztályok etaktanlol vamok kai nincsenek egybekötve, at évről é^re világnmibbá lesz ; a daczára városi {hatóságunk ebbeli törekvéneinekí neéi sikerült még a közök tatá»ügyi kuinisztert reá bírni bogy polgári iskolánkat akár ipari akár keivekedelmi aanklatilolyammal j köaae egybe. De j ugy hittük, hogy aaért a reményt Riadnunk nem saa-had A mint értesülünk, a aalaeger-szegi polgári akolával kapcsolatos ma-aattalosaági tanfolyam he fog atüntei-tetni, mert ott keijekkedelmi középiskola lévén, as if|a|t asó^a. begy ea megnyílt, inkább ebbe jártak Nem biastük, bogy nem sikerülje a» ipari asaklan-folyamnak ide átljelyekéee, ba intelb-gena iparosaink valamely mozgalmat indítanának meg es ifánt, a ennek atükaégeaaégét helyesen indokolnák A zalaegerszegi mőasataloeeági tanfolyahv nak ide áttétele a magas kormány rf aséről különös köjtaéggel nem járna, a a polgári iskola: tansiói közül talán volnának elegen, kik á asaktanfolyam látogatására kedvvel é*i örömmel imán nák magukat^ me'yly<p tisstee pályára •ennének ssert Axon ifjak, kik az elóbbi években a aaaktnnMyalmot Egeosegvn látogatták; igen sáépen vannak elbe-'lysave, a mint érteeültünk A polgári Wánymkola ia fám bot óbai martldl edyqlőm A kttaoktatáa-flgyt miniaaik ár nem bajlandó a aaükaégea ofxtAyokat kormány negély- ! I)el Mái iiani j mert takarékoekodnia kall, a a tasügví ku^fátel átlépnie nem imabad Pedig azon leányokon kívül. saáma, kik agyeneeeti a kenyérkerea6 pálya szempontjából sietnének itt kéM ken 4 polgári iakolai oaztályt végesni. bogy valamely asakinának asentelbee-sék magukat Akok pedig kik a ke i nyár kereső pálya érákéban kívánná ] nak 4 osztályt Wgmoi, anyagilag nitH caenek ugy aituálva bogy máabol végezzék ea o««tályokat, melyek elvég -aéa* után mebetaek caak tovább Egyelőre tehát még nyilvánoa polgári iaj Dkola nélkül lenünk. De btaion bísatUkJ hogy es iakola is fel fog állíttatni nea^ aok idő utan, ha nem a kormány ae« gélyévelj a váró* éa Ukoaaág áldozat készségével, mely bár igy ia aok áldozatot boa a tanügynek, e raükaég, elől szemet hunyni nem fog Üdvözöljük városunk tiaoea tan-ftrfiait a tanév kezdetekor As Ő bot góaáguktól, jó skaratnkt"! függ a i« nuló ifjúság aaorgalma, haladása lej lódé* a szellemi téren, > Aa ő kesükbe1 van letéve at ifjúság erkölcsi és snal lemi gyarapodása S ka nekik kitsr^] tást, erőt éa egészséget kívánunk áa ő tárarató, a nem mindig baladatna munkájukhoz, «Vtíntén óbajtiuk b gy as iakolai hatóságok a a stíllek répáéról azon támogatáaban réneeüljenek, mely nélkül munkájuk vaMban sikert bit-tosító sohasem lehet. kik általában magánabb kiképzésben kívánnak rá^Obu, mm osaMy ások I Jáaarfnaá Maradt, mint volt Bee^bőí, legújabb kelettel írjak a .P. C-nek. •A tea***, merev, a hatsllls kiái^ttik kéjéraele álta' emKi eijaras^melyei Vilmos császár 0 m KtmtMturföán -^eailá^maai fitogiatott a íoety hidef\l<«u«arkeit zuhant k&lonősen a lierjini iö^de kálmá op'imís-mssára, itteni vehető kőntrökben senkit *em ! lepett meg. A csasaar mé^ * magas leage-ren volt, mikor ín már pontosan tW'uk hogy PétwvároU nagy ndvaiissakg i s .s*«é szivelvessegei igen, de sem*i«ilele pti'iiikai eb'/ekeoyseget aem ta sli, sAt Kopetdiagá-ban nem könnyen lelreériendő jrifti|»»»l történlek, hogy a let fieai kab*«s gyö^öje í ieeyö«ruije köxőr'i alajpos. ftwtar-tá- nelin'i kibékülésnek eWel'éo^al iegs*sM> is a j«ragai sser/<ide< töke»-i» ■ hetattasai, ax euak scblesvngeknek megievdeteNei, hogy ^absd válasdásuk Xémeto^rtim e^k-e. vagy Dániára, — kellene bnmia. Tte«eraa enesülve voltunk arroU bogy ax itju császár s-eméIye a cárra es iveire lelete ke%--n>e% benyomást lett, a a tatalkeaáa a eaart axon sxandékaWn. kogy a habom a meddig csak tehet elkerítessek, haiékonyan megerőltette ugyan, de mind ex a >»!<■< kelyebb beba>ks nélkül maradt at ovost po-liiika áluláBos irányára, elvi <s!talmár«. A e#ár nem mondott le, nem semdhatoit ke csástári vendége kedveért ax oroaa törekvések hagyományos eamenyetr& a vegcrel-jslimI a Keleten, a esar udvaránál vaS» megjelenése a csásxároek oem roU alkalmas ama chanvinísta aramétól, mely s exart kör&lvesxisöt örvényében tetalsawsleatarna. Jegyöcai, vagy csak anytátm ts, söt mkáfcfc oregbHetie ar a páaorossok önhittségéi mta-denbáiö«ági kábui'ságát, a k'k azt hittek a nyíltan é» fenaeo ki is |elentettek> kagy a nemet csassár Omsroraskg kegyé? keresi s azt Omsaoiszágaak a Sálkán-lebatgeten teendő határomat a kőavet^en támogatásával kell megfizetnie. Ha Néatetofsaág as SH meg asm 'adjs, akkor minden agy wmrsá. mint volt. Utyaoigy van Dániával. Peatar tartás é« utögondolat nélkül aikalmsxkoéik a prágai béke által réssáre tsremmtt aambos, ssfti még ia, különösen kitün» aatna-anyagát s Németbimdakmn altal védett vi lágbéke amdffalataha iüttjá, de trmk ama febele! alatt, hofy aans kevts, nut saamavs a |«rafai Wke meghagyott, tőle el nem vo-natik, Különben ntnden a régiben marad MindeMve kijelenti bátyjs emtáksce^-ránál as ü|s büszke t.lsaár. bojy iakabb veesaes el as agesi séaaei hadam eg m as esáaa német eáp. hogy sem a bündaSoai odaadjon valamit skbi a mit a hadsereg lángesze a vitáiaigi a birodalom rámere kivívott. Sa röviden s viiafoaaa lelenti, begy miadea ágy mwfotd, mint volt m Kxsn, a legjobban évéaaib aWatml eredő inlOrmaiiobOs a »P. a köwtksiö meg^jegvregeket tüxi: »Nekiak Aos»«na-Magyan^rs«áfon. ás kakallai Sat Isi tán koronáját ak tamdalmfclma <ff#a aiacssksnlk hogy eses ásdstanat e miüiikut ügyünk Mi sat atermjak, ba az áSaton** esro-pai pohnka tekintetében aasdas a naihaa j marad. A« Ünssy tajkál. mely testes ma-gyeinken átxailott s miad^fiklsk aaivát sNöhötte ö Veíaége taáletesaepiának alkal- ; mákál. mehtes is kitint, bogy nálunk s aep saty Imns^ef * eivátaambatkaul ax svswiasjatál. ax 4 kádepéaa aainé- } ■ySjuak kUder^áfa, tskiate yv SMndnyamnk HmkaÉgi. Habsburg Imbarifiai Fervacc Iiikllai ra. hQfj a Hsam- t igen •HH f A nagykanizsai laktanya-építési ftgy. A mult saátuunkbau már röv idén meg* iHalt, bogy • luigykenizsai laktanya építésiére vosaikoió vállalat a in. kir. belügyminiszter által Erdélyi Mihály 6* társai szegedi vállai kort oxéguek ítéltetett oda. Annak idején k<»«őn|k is Vsrgs»L«|os éa lársai Kanizsa Városi képviselőknek, továbbá Erdélyi Mihá'y é* támat szegedi tft^alko'e czég képvi«ele Ur. Hoifischild S-.miu ügyvéd álin! lies/tell lelebbezesi. a melyben a várnai közgyűlésnek ason huiároxaiái, a ine'y «ze rinl a.* árlejtés ••redinénie jóva nem Ir.igya-tolt, a lörvényható«ági bi/.ot sagnál, mint ll od fokú ' hatóságnál, megsenmisii telni kérték. A megyei kü/.gyti'é- t/on okitól, inert tterinte a városi knzuyü>és hataro/alának hozatalánál az eljárást seriö szaháiyinian-%£gok furdaltak elö. a váro-ii közgyűlés ha tározatái előzményeivel együtt feloldotta a megjleí közgyűlésnek ezen határoznia ellen t Varga Lajos es társai (s«átn*Mrlnl tfH városi képviselő) é» l»r Koihs hild Simu, mini Erdélyi Mihály és társai jogi képvisatöie a m. kir. belügyminiszterhez fellebbezlek ; és kértek a mint»zteri, hogy Kanizsa váró aának erkölcsi és aay <kí erdekében semmi-siise meg a városi és megyei közgyűlés határozilái és az árlejtés ered nényat liagy-ja jóvá. A megyei közgyűlésnek határozata azonban nem ynli tisztán érthető;' annak t. i azt az élteimet is leheteti adni, hogy csak ujabban (erjesztendő az áriejlésröl szóin jelentés a városi képviselő testület e'é a jóvá líágyá* iránti határozat hozat a a végen és azért; nagyobb bizonyosság kedriért Eperjeety Sándor 9 tárnám! a megyei közgyűlési hatá rozat ellen szintén fellebbeztek, ohj értelemben hogy 4a miniszter rendeljen el nj dfiejtést azért, inert i dolog elhúzása miatl Erdélyi Mihály es társai az épii kezest a kitűzött időre most már amúgy sem i u-inak heieiezni Azonban, — mini már említettük -.a belügyminiszter épen anyagi erkölcsi szempontból tartotta szükségesnek a város és megyei közgyűlés határozatának megváltoztatásával az árlejtés eredményét jóváhagyni és a teliételfk értelmeben a vállalatot Kr dólyi Mihály é« társainak, mint a legkedvezőbb ajánlatot levőknek, odaítélni Az ez ügyben hozott miniszteri határozat egyeseknek ez ügyben tanúsítót t eljárására vo natkozolag nagyon jellemző indokolási tartalmaz, miért is a hozolI határozatot egész .terjedelmében ill közöljük ."l83tf|IV. B. m. kir. belügyminisztérium. Zalavármegye közönségének Zala-Egerszegen. A vármegye törvény- | ha'ósági bizottságának i. é. május bó l-én s lolylatva (ártott közgyűlésben^ 4013 sz. a, kelt határozatát, mely szerint a Kanizsa váróéban a közös hadsereg számára építeni tervezett laktanya építési vállalata iránt megtartóit árlejtés eredménye teleit a város képviselő testülete állal f é február 2-án 1023 sz. a. hozott és az árlejtés eredménytől a jóváhagyást megtagadó és ujabb ár-lejtési eljárás foganatosítását elrendelő határozat azon indokból, íjuerí az eljárás lörvé nyességét sértő szabálytalanságok kö»eltettek el, előzményeivel együtt feloldatott és a városi képviselő testület ujabb szabályszerű eljárásra u'asíitaioti, az az ellen Eperjessy Sándor és érdektáraai Kanizs-t városi kép viselő*, továbbá Varga Lijoefts érdek társai városi képviselők, nemkülönben\Erdélyi Mihály és láosai szegedi lakosók által közbe lettfelebbesése következtében felülvizsgálván, j a ni. kir. kösmunks és közlekedésügyi miniszter ur véleménye meghallgatása után i a lelebbeaétek tárgyát képező törvényhatósági határozatot leSoldom; de egyúttal as általa lelebbezések alapján felülbírált városi képviaelöteaiüleii határozatot iá megváltó* tatom és ss árlejtés eredményét jóvábsgyom Ekképpen kslleii döntenem, mert: egy- . felől a feJterjeazieu ügyiratokból azon meggyőződést, bogy az. eljárás törvényességé* sértő oly siabályisSmaágok követtettek volns el, melyek s képviselőtestület haiároxa Iái megeJó/oti árejte*i eljárás és nnnak eredmenye megsemmisítését követelnék meg. egyáltalán nem meriihetiem. mint bogy s képviselöiesittfeii határozat ellen Varga La jos és llrasl továbbá Erdélyi Mihály és i társai részéről hesdoti leleblierésekben ' a api renden nem Isvő íárgynak tárgya lasa I ál névszerinti szavazás elrendelése miau ! felbosot! panaszok tHlppsI sem tiraak, meri I Hirscbel és Bechrscb lé*s beadvány: a szóban levő tárgygyal szoros kapcsolatban ál-loll, s asö szerinti azavszás pedig már elnöki joghói kifolyólag is elrendelhető voli; szon szintén panaszolt körülmény pedig, hogy Hirschei Ede es Bacbrsch (áyula is s/avnztak, eltekintve attól. hegy Ravatalaik figyelmen kivül hagyása esetén sem vál'o/oii volna a többség, már annálfogva «em bírhat jeleni őséggel mert a rte vezetlek szavazatai ál'al támogatod <ohhaeg által hosoll határozat megválin/(aiiind'» voli; ■ másfelől pedig a városi kepvi-e|ftte*tülei határozatának megváltoztatása e-s azjárléjtés eredményének jóváhagyása irányában kel led döntenem azon okból, mert tz járlejlés az arról lelvell jegyzőkönyv szerint j szóval és írásban nyilvánosán lariaiván meg, ily kent alkalom nyújtatott arra, hogy jaz fim-liléit üzlet iránt ei-deklödő bármely c/ég meglehesse ajánl iiftl szóval vagy |rásban, ■ n- únint hogy vidéki viszonyokh oz ké|»e8t az árlejtés' tényleg nemcsak altaliiban.; hanem a jobb nevü c/égek elég elénk részvétele mellen lolyt ie s iey » wiro* anyael érdekei megóvására mar ez alkalommal jis kellő figyelem fonlidátut) Kzén ki vili* in ként a m kir. közmunka és kt»zlekedé-«ü|yi mi nisiier kijelenti, a költségvetésekbenj loglali eKysétfi árak nem épen; Hi'ságiHak: i|jr előzmények közölt tehát alig remélhető, hogy 2({.2"0 ár leengedesnel tett Erdélyi féle ajánlatnál tetemes, olcsóbb ajánla* tetetnék hacsak ralamely tuás eztg rfuzérfíl ar úzlei-nek iiiinden áron való elnyerése nejn esc íoziatnék. mi j/.onbaii a' ep'tkezé« tavára alig szolgálná. Ily kiiktá* mellen indokolatlanul hagvainék fig\ elmen ki vili az erkölcsi "seinponl, mely az elsó árlejtés eredményének inegsem':ii*«itc-»evM| Hunyilián «s^nyedne wr»»Hegei, i incimyilieii tt^intelifl ja llir• M'het- h Ibirhi'lfh féle Hti'tlupfS Ifid cányra az utiiajánlattal caló ütérktdtí ittákdúsnak látszata az eljárás kunudyMijálmn roló hitet meg ingathatná rs a jöriben tló fordulható ha sonl\rállalkozási ajánlatokra ralá jixilyázat cléaknftffrr mn/ai/i károsítás.*!! is' járható csökkentő befolyással lehetne; az olyJ, eljárás hely est lése egyébiránt, melyet a Itirpchel is Harlirach czég köret és körettel ni kiríín. éjjen a most említeti erkölcsi *zem\iontliól lehetetlen. Végül megjegyzem, hogy az árlejtést felte leiekben loglali határidőnek a* ügynek le lehbezesek következtében történt elhúzódása okából be nem tarthatasa, ha az ál'ana is, akadatyul nem szoigálhat. mert a határidők a szükséghez képest ujabban is megállapíthatók. Miről vármegye közönségéi a f. é. julius 3t -árol IÖ401 sz. a keli alispáni jelentés csatólmányaioHk visszaküldése mel ieti tudomás és további eljárás végen értesítem. Bpesleu 18*8. auK. 1. Végül feleinliijük ineg, hogy Erdélyi Miháty és társai az építkezést a napokban uiá^ meg is kezdik. A tanév kezdetén. Még néhány tiap, s az ismeretek éa tudomány csarnokai országszerte megnyílnak, bogy befogadják ja ktl lötiféle korú inúzsafiakat A tis havi szorgalmi idő kezdődik a tanárok, tané tók ismét hozsá fognak as oratág Üdvét czélzó tanítói müködésUkhOx. Nehéz hivatás, nebés pálya, a ügy látásik mindinkább nebetebbé válik már, már asért is, mert as igények naprólnapra növekednek, nagyobbak lesznek a tanítói munkálkodás irányában; a valóban, ha valamikor, ügy mai nap követel a kor a tanítótól el nem lankadó buzgalmat, kötelességeinek ssigoru pontoaaággal való lelkiismeretes telje- ' sitését; odaadást a nebés felelőséggel teljep páfyá) ios, a oly tfnmegtagadáat, melyet egy hivatás aem követel em Imrétől És kétségtelen, a mfiveltaég iránti * ösztön sohasem volt oly nagy a nemzetben. mint jelenleg; a nemzet leg szerényebb tagja is belátja már, hngy az elméleti ismeretek nélkül nem sokra mehet aa ember a mai világban;- a bogy aniisk,. ki sa élettel meg akar küzdeni, astlkaége van -ás ismeretekre ia, melyek nélkül versenyképessé sohasem válbalik Innen van hogy a gyermekek ezrei »ielnek az*étkolál.a, még ason rétegekből ia. melyek előbb aa iakolát nem igen b^rnaták; éa slat'atikai adatok bisonyitjakL hogy aa iako lalá togató gvermekfl száma évról évre asaporo<tili. évr4l4évre i nagyobb lest saók ssáma, kis a títiláa áldásaiban kívánnak réazeaUlhj, kik bármily aserény pályán leasnek ia nivstya tehetségüket érvényesíteni, ltjg tlábhj as iamerete-elemi alapjait l|iyánjá|í megszerezni, hogy annál könnyebbén küadliosseiiek meg az élettel ,jaj megélhetés -uebéa-aégeivel. | jj kola i j L. \ ) hogy Ha daczára |:akit^ak sok még e ren ia a tenni valp, a^Loiiiian származik, hogy az általáiioH^MiolNk^teleseir-ség behrizatiiíáviil « tiHgyon szegény iskolások száma [is szapniodik; azoké, k-jk nemcsak »• >| qsekéft)^>tHiidijat nem Uirpík fizetni, dt* j« "zflksége* könyve ke* sem szerezhetjk meg, sőt még téli időben arra is riw.orulnak, hogy Őket ruhával is a««gélyeszék. máakülönhen az iakolát látogatni bem képesek. As ilyen gyermekek nagyon sokan vannak; ki közelebbről nem ismeri a viszonyokat, az elsem hi,unt5, jm a körülmény okozza a tnigy isknlaflanlaa^ásokat. melyek mindmegannyi akadályozói a tanítás sikerének Ezek as i*^olnmulaaztók az iskola erkölcsi eredményét tiein csekély mértékben lenyomják A társadalom tehát- hazafias éa emberbaráti dolgot cnelekszik. ha ezekre a szegényekre kiterjeszti figyelmét s lehetővé teszi nekik a azorgalmaa éa szakadatlan iak<»la átoiratást. Nemcsak az ő érdekük as 'iskola szellemi nívójának érdeke is megkívánja ezt V. ., saáms, kik egyenesen a kenyérkereső j pálya szempóntjából laietnének itt helyben 4 polgári iskolai osztályt végezni.) hogy valamely axakmának «eiitelbm»T sék magukat Azok'pedig kik a ke ny ér kereső pálya érdek ében kívánná nak 4 osztályt végezni, anyagilag nin-csenek ugy situálya. hogy máaliol végezzék es osztályokat, melyek elvég zése után mehetnek csak tovább EgyJ előre tehát még nyilvános polgári is4 nélkül leszünk. De bizton hisszük] es iskola ia fel fog állíttatni nemi sok idő utau, ha nem a kormány ael gélyével, a város éa lakosság áldozat készségével, mely bár igy ia aolq áldozatot hoz a tanügynek, e szükség] elől szemet hunyni nem fog. üdvözöljük városunk összes tan-j férfiait a tanév kezdetekor Az 6 buz-j góaáguktól, jó akaratuktól füjfg a ta nuló ifjúság szorgalma, haladása fejlő-déae a szellemi téren. Az ő kezükbe van letéve as ifjúság erkölcsi éa szel lemi gyarapodása 8 ha nekik kitár-.' fást, erőt éa egészséget kivárniuk az ő| fárasztó, s nem mindig.háladatoa mnn-j kájukhog, őszintén óhajtjuk h gy az iskolai hatóaágok s a szülék részéről azon támogatásban részesüljenek, mely nélkül munkájuk valóban sikert biz-tositó sohasem lehet. Maradt, mint volt. Becsből, legújabb kelet'el írjak a „P C. i-nek. A kor iránya «Ih ezenkivül köz-gazdasági, keii-skedt'lmi éa ipari visio-iiyaink, hazánk nemzetgazdasági érde kei megkívánják, hogy. mentül többen a gyakorlati pályára lépjenek, a. tudós szakpályák tultomvék. éa évről évre nehezebb rajta a megélhetési mód. £ körülménynél \Í0gya sajnosnak találjuk, hogy a gyakorlati pályára előkészítő polgári iakoiu. a polgápág sőt iparosaink részétől H*ni ápallalik éa támo gattatik úgy. mI mint kellene Társa dalműnk zöme aiég mtíidig nem képes belátni a kór köjv cl élményeit, s igy még oly gyernjekeket| is lálunk fölös számban a tudományos pályára előkészítő középiskolabk tódulni, kiknek tehetsége éppen hem biztosit sikert a tanulói pálya folyainábnu Csak későn látják be az ilyeiwk, hogy hasznosabbal tölthették volna ai időt Hogyha pölgari iskola felvirágzá ' sáliak az állja utjat hngy a felső osz-' tályok »<zakfanfoljami>kkal nincsenek égybekötve, az évről évre világosabbá lesz; s daczára városi hatóságunk ebbeli' törekvéseinek nem sikerült még a közoktatásügyi minisztert reá birni hogy polgári iakplánkjat akár ipari akár kereskedelmi szaktanfolyammal kösse egybe. De ugy hisszük, hogy azért a reményt ndirdnunk nem szabad. A mint érteHÜlÜiik, a salaeger-szegi polgári iskolával jknpcsolatoa mú-asztalossági tanfolyam be fog azüntet-tetní, mert ott kei|e|«kedelmi középiskola lévén, az ifink azóta, hegy ez megnyílt, inkább ebbe járnak.' Nem hiaasük, hogy nem sikerülne az ipari szaktanfolyamnak ide áthelyezése, ha intelligens iparosaink valamely mozgalmat indítanának meg! ez 'ránt, a ennek • szükségességét helyesen indokolnák A zalaegerszegi müasatalossági tanfolyamnak ideáttétele a magas kormány részéről különös költséggel nem járna, i a a polgári iskola tanalói közül talán volnának elegen, kik a szaktanfolyam látogatására ked vvel és örömmel szán nák magukat, malylyel tisztes pályáiba Ilennének szert Azon Újak, kik az előbbi években a azaktianlolyainot £gei>segen látogatták, igen szépeit vanniik elhe-r lyezvé, a ávint értesültünk A polgári liánylkola ia jámboi i óhaj maradj egyelőre! A közoktatásügyi ntnniiptej ttr nem hajlandó a szükséges ofgtályokat jjkormánysegély-mert takarékoskodnia • i bu^gltet átlépnie nem azon lányokon kivül, magaaa|hh kiképaéaben l\el felállítani kell, a a tanllg szabad / Pedig kik általában kívánnak véNMiülni, neo. osekély ások »A les/és, merev, a hat ttom birtokának kejérzete állal emeli eijáras^rmelvei Vilmos császár O m Frffnkluriban «»íy ^mlá'oqpáil fiiogtstotl s mely hideg vlzamtárként suhaal különösen a berlini löí-de kábult opumif músára, itteni ve/e.tő kororöklten senkii sem I lepett meg. A császár mé; a uiagss tengeren volt, mikor in már pontosan tudtuk hogy Péiervárotl nagy .udvariasságul s,nemi .szívélyességet igen, de semuiilele poétikai előzékenységéi nem ta'ált. sől Kopenhagá-ban nem könnyen lélreértendö jelölgetések történtek; hoity a >chieswig íio!$teiii háború győzője s leeyő/öitje közöni alapos, fentar-láM tiélkü'i kibékülésnek elöleliélelöl legalább is a pragai szerződés tökelet»*s beiariásái, az észak schleswigeknek megkérdezését, hogy szaitad választásuk Kémeiországra esik-e. vagy Dániára, — kellene bíznia. Tüzetesen értesülve voltunk arról, bogy az ilju császár személye a czárra és öveire fele te kellemes benyomáat lett, s a találkozás a czart azon szándékában, hogy a háború a meddig csak lehel elkerüilessék, hatékonyan megerődítette ugyan, de inind ez a legcsekélyebb behatás nélkül maradi az orosz politika általános irányára, elvi tartalmára. A czár nem mondott le, nem mondhatott le csás/ári vendége kedveéri az orosz törekvések hagyományos eszmeuyairól s végezel-jairöl a Kelelén, a czár udvaránál való megjelenése a császárnak nem voli alkalmas ama chauvinista áramlatot, mely a cxárt körülveszi s öt őrvényébeu lebilincselve latija, legyőzni,' vagy csak enyhítői is.-söi inkább öregbítette az a pánoroszok önhittségéi, min-denhalósági kábuliságát, a k«k azt hitték s! ny íliau é« tennen ki is jelentet lék, hogy a német caaszár Oroszország kegyét keresi s azi Oroszországnak a Balkán-lelszigeien leendő határosolt s közvetlen támogatásával kell megfizetnie. Ha Németország sz árt meg nem sdja, skkor minden ugy marad, mini volt. Ugyauigy van Dániával. Fentar-tartás és utögondolai nélkül aikslmszkodik a pragai béke által részére teremteti aorshoz, sőt még ereiéi ia, különösen kitüuö inalrtiz-anvagáf a Német birodalom által védett világbéke ssolgálatába állítja, de csak azon fellélel alatt, hogy ason kevés, mit száméra a pragai béke meghagynii, tőle el nem vo-natik. Különben iMiudeii a régiben marad Mindezekre kijelenti bátyja emlékszoba ránál aa ilju hüazke császár, hngy inkább vesszen el az egész nénjei hadsereg és az egéaz német nép, hogy sem a birodalom odaadjon yalamit abból, a mit a, hadsereg lángesze i vitézsége a birodalom részére kivívott. Eb röviden s világosan a?i jelenti, hogy minden úgy marad, mini volt j Ezen, a legjobban értesüli oldalról eredő informatiohoz a »P. Q« s kővetkező megyjegyaéseket lüzí: »Nekünk Auszlris-Magysrországon. és kttlönüsen Szl István koronájának birodalmában éppen nincsokunk, hogy esen fordulattal e'égedetlenek legyünk Mi épp axt szeretjük, ba az általános európai politika teklatelében minden a régiben I marad. Ax ünnepi zajból, mely Összes megyéinken áizajloii a mindegyikünk saivél eltölt öt te ö Felsége születésnapjának alkalmából, ujabban is kiiüni, bogy nálunk a nép mily ben*Aleg>* elválssaihstlsnul egy sz uralkodöiávál: az o boldogsága mino-oyájunk boMngsága,lekinié!ye mindnyájunk büszkesége. Wabsburg-loibsringiai Ferenca Jó«svln«k nincs szüksége rá, bogy s Kotus- ' • J [ mmfc ked»é*r tekiaiáhéasá «a*k agy mg, ráfyai, bátor jeis^iaoek eask * lagkeake a jatt r*tkja» iá Jócskára legye hkí l»'váa i iwIiNm vill^mil áa aimrui eaá ■itrtént ilmviM featf millió asláv m van, éa agaknak Maeey jr»hi» dolguk »an sí 6 inM 4* fg»'4afm jegara alatt, aim á e*lávokneá »«*akon a váe veaaaő alatt mely a ityMfcövffg. birodalmai kormányos-« M* Oroezorassguak basjományoa vtlágmMófe a keleten, agy nekünk m mag vaa a magunké, caekfcogy a mi királyán* mia' a kuliéra, a azahnd ftoraodeJkezáe áa a nimeaiJó humami»« »j*«íuU bal a féfszíge' oáf*tre,aml|e4ei a pánruaszamos a/ önkény e» aaaaxályaralom igája alá hajtani « a szót-g4«ég<«an aa északi sztárokkal eayenlöbk' " innni akar. kivetkőztetvén Akai mindsa m-jáiságo* nemzeti jellemükül. Minden a regiben marad? Annál jobb* Akkor a hárma* szövetség folytatni Ingja leküzd bel len tekintélyével * hatalmával a világbéke megóvs*ái Oroszország ellenére í«*. éa Vilmoa császár a magasztos békeszA-vétségnek épp oly odaadáaleljeo, tántoríthat-lan társa le«s, mint voltak dicső alAdei/ s Különfélék. [ — jA«arf miirniCK, m magyar hoovédaégaek szerié a/, országban nagy nép ' szerűségnek örvendő főparancsnoka, mint értesülünk, jAvA hA 2-án érkezik városunkba az Ül larlandé hadgyakorlatokhoz. öszinién óhajtjuk, hogy a népszerű, lóherczeg as fit megillető lelkes fogadtat áaban részesüljön — Trelorl Agaatoii halála ország szerte mély és Általános részvétet kelteit, mély rész vél lesiüleiek és egyesek részéről a legmegindítóbb módon nyilatkozik. A családhoz küldött réazvétnyilaikoza'ok s lesiü* leiek s egyesek állal a koporsóra letelt koszorúk nagy s/áqia lénye* bizonyságot szol- f gá tatnak arról, bogy mennyim érzik a hazában a palotától az uiolsó szerény taniiAi hajlekig a vaazieség nagyságát. A mily ím posans és mélyen meghaló a részvétnek ily módon való nyilatkozása, oly impozáns voli ez elhunyt vallás és közoktsiási miniszter temetése ia. A lesújtott család nemi vigaszt lelhet azon körülményben, hogy vele együtt as egész nemzet Őszintén gyászolja a nagy férfiúi, kinek áldott legyen emiéke — Aa rlal tousl. A keszthely b. nzi, gyŐrgyí vasul Keszthely városi pálya- 'udvarába az elaö próba*vonat I. hó IH'án robogni i be. A pálya-udvaron a vasul-iga*-gaiósáa tagjai és nagyszámú közönség lel-kes éljenzessel fogadták az érkező vonalot. A munkások meg vendégel lel lek s aztán 1 Arakor a nap emlékeül kAzebéd volt a Var ga féle keni helyiségben. A vasul szept. 10—15 közt adalik át a közforgalomnak — Pöspökl helblMtá*. Mini s lapok irják h. Hornig Károly veszprémi megyés püspök beiktatása szeptember 8 ára van küfixve. A beiktatási szertartást Simor bibornok-prímás ti amineniiája fogja eszközölni fényes segédlettel. % — lakalal ér leáll éa. A nagy-ka nizaai hal osziályu polgári fiu iskolában az |H88— 89 lanévre a beiratások augusztus bő 30 álol szeptember hó 2 ig eszközöltetnek naponkint délelőtti 9—és, délután 3—5 óráig a polgári iskoía helyiségeiben, szeptember hA 2-án tartatnak a felvételi. javilő és pót vizsgálatok. Minden tanuló az Intéseibe való első felvétele alkalmával ke res/tleveléi, illetőleg születési bisonyitványái tartozik magával'hozni- Megiegyezletik to válibá. hogy az 1887. évi XXJI. lörvéuycsikk ért altiéba" minden fanuló orvosi bizony il-váltynyal köteles igazolni, bogy: ba a 12 éves kori még nem érte el, sikeresen beol-talon, ha pedig a 12 évét míár batöliAite. sík eresen újra olialófl, vagy a legutóbbi 5 év alail valóiágns himlőt állon ki Ily bizo-nyit vány hiányában az illető tanuló csak ideigleneseQ vehető fel. As igargatóaáp. j , - Iskolai értesít*.. A nagv ka nrzssi polgárt iskolai tantestület állal mi-níssteri engedéfylyel rendezel! leánytsnfo-lyamra az 1888- Wi tanévre a heiratáaok' szeptember hő 1 (öl 2-ig délutáni4- Ö óráig, eaakösölietnek. Jelentkezhetni a polgárt ísko-' Imi igazgatósági irodában. Az igazgatóság Aa IpsrsS'SfiMrk I. hó 19-en farföK jótékony csélu színi előadása (>A vén bakancsos és fia a huszár* I minden tefcin'ethen nagyon jól sikerüli — A szigorúbb kritika szemüvegén át néave sem lagsdbstnók meg főleg egyik-másik fA aze mptoiói, a méltó dicséretet. Tekintve pedig bogy műkedvelők kél voli dolgunk,. minden habozás nélkül kimondhatjuk, hogy egyenkint és öeszeaégbee derekasan megá illák helyüket, s hogy as egybevág/*, kerekded élőadás bármely középszerű színtársulatnak la becsület éra váll volna. Tőfb Lajos, például. kllggásialánul afakiiolia a vén bakan esoaf, mint kálóéban it a legkiválóbb aae-repfő; - Szítak Andor sl mfnl Ügyes rendező Is elismerési érdemel — nagyon bevált •Varas fmismninn nak. a mini Hafvrg Frigy" kántornak, — Öchröder I Taigmoad míndan 'elzáe oélkM aikaraa mimikával IgfaM mag Frkti koo^kaa szege gének Müz La|oa( (a váa bakancmm la) keSeseesga énekeli, valamint Kondor l^miín k. a. is. kinek Vaak a felsoab hao-gok amak bmé oaAesára, jáféáa kaiAaban aléf öffyas volf, ép egy Piebier Kóza kíwwz ssonyé, különösen; ha azavelmi jelanetaék-baa löbb bensAság, több hév nyer ktfa^e zást Egyébként azf épen aem candáljok mlkedvalAkfAl. f-Hnán van henna bizonvua /«enái»saág - No, é* a lAkbíak is fotyéao ! nyaa lictanulták mondókáikat, ugy, hogy sa-tfnn fThurn Mpól) akár szükség se lett volna. Kgésxben iáo a kézmozdulatok fj^sticu-i latinj ellen lehetne némi kik#cásunk. Hot0> szereplőket a kóz/'mség gyagori tapsa éa egy «r*inos koasoru iB'aimazá. — Az előadást ropogós tánc/ követte, mely reggelig tsrtoti ípzl magyar jókedvvel A mi pedig a jAvodétmei illeö, >nm/$H be*é*ef IH 80 kr kiadá* 145 frt \i kr. maradvány i 112 frt *H kr. Pelú'ftzettek pedig: Simon M** jí frt Ö0 kr Kiltk Kéla kr Hlau Béla 2" kr Bubik Nándor 2 frt. Vithelm ' Lipót 2(f kr Thurn Lipót gfl kr. V-brŐder í Jenő dfl kr. Hlau Mór 20 kr dr. Schvarca Adolf 60 kr Vanitsek károly kr. Hlaikó I Jánr« 4» kr Anhslczer Henrik 4< kr Hr>k-] réis Ujos '/» kr Hain Mihály I frt Kánil I Mór 1 In A0 kr, mely összegekért hálás j köszönete' mond álls'unk a rendezőség. Inkalsl ériem Mén. A nagy kanizsai ko/ségi népiskolakl^io az I^HM tanévre a beiratások f. mig, hó 30-tőf s/ep-te'Ober Ö ig l#esarólsg fojiénnek. és pedig, minden «aj» reggel " órától I J-ig délulán 3 órától 4 ig. Szept. 7 én ünnepélyes »Veni Nanete* tartaiík. Ptgyrlme/leinek a t, szülök vagy gondnokok, bogv az elemi iskolába uj kezdő tannlók addig föl nem vghelók, míg erdekeltek azon körülményi bogy beójlva lenek, nem igazolják Az igazgatóság A nagj-ksnlfial i/r elemi fin , e- leány- valamih*' a kereskedelmi iskola nál a beiratkozások a köveikp/A tanévre I. I hó fit 30. és 31-én d. a. II-11, d.a 3-5 : óráig es/k »zölielnrk Kei»eleim köanók s/ü I lóik *agy rokonaik kiséreiehen. az I. o-/ ' lályba oltási bízonyitványayal ellátva az , tga/gafóságnál jelenjenek meg. KAjöffrlá. lAjiUlik eg\ik mull számában emliieiiük, hogy Scbnnedkunc/ la'• An vH-utt kalauznak. Szeni-Oyórgfvári iiic/ában levő lakából — miután otthon ytiem voltak, abíakon ál többféle ruhane* ' müjéi elrabolták. Most <ájóilek. hozy a tolvaj (és nem rabló) az >ottani házmesterné ! voli,. ki nevezett r-bládnak tisztogatója is, I s igy könnyű s/errel — akár nappal hozzá férlieteit as sgynemtiekhes. melyek náJa meg js lalallaltak. a czihákat azonban csupa óvalosságliól elégelte, -j- A hűséges asz szony Cses/Iregby Jánosné, s hogy térje is , bűnrészes e, s vi/ngálsi fogja kiderilém Az Ugy már áitéieteil a kir törvényszékhez — TanliA*aiitsaiáa. A keszthelyi kozs. elemi iskolánál nyugdijasás folytán üresedésbe jőlt egy Ismtói állomás, mely nyilvános pályázat utján f. hó 10-én lölle-I leli he a közs iskolaszék által. Megválssz-taton általános szavazat többséggel Váyner Antal nyirádi laniió. liiilöiiö- passzió. Horváth Já ger Ferencz és Pinl János helybeli iparos-segédek, mull \ssárnsp esle löbb irányú járds-lsposól tsrtván, az Allila ulczában Brezariia Isiván czipé«z-segédei, — vallomásuk szenni csupa jókedvből elverték, úgy valami Aca Káró)in nevű cselédei is. Most aztán a békés dutyiban elmélkedhetnek önmaguk lelett, bogy m'gis csak farcsa teremtések ám azok s • kétlábú, lollatlan* (jő) ' mademk . . Tüz Diesel bem. Bémes látványnak voliak szemtanúi e hó 20-án esti II órakor ! a tapolczaiak, már l. i, ások, kik ez idötájl j jöliek ki a sziobázbőlf Azi lebete hinni, bogy | villsmos világosság árasztja szél fényét az j éj sötétében. I'ersxe megijedlek Tapolcza lakosai, ast hivén hogy a város ég. Pedig Djszelben voli oly nagv lüz, a hol özv. Nagy i (íáliorné háza és a félszerébe'n Ievő vagy 30 szekér széna égen el. 8 e széna éged I oly lánggal, hogy Tapolczái is megvilági-toila. Szerencsére a segitség elég gyorsan érkezvén s lüs lovglerjetjésél meggátolták ' TalvaJ koraisok. Keszthelyen Petői Vilmos kereskedő e napokban azon szomorú tapasztalatra jutott, hogy raktárába idegenek járnak s jelentékeny áruczik-ket eltulajdonítanak. Ez ügyről a csendőröknek jelentést tevén,' esakhamas napfényre jutotl. hogy a tolvajok Rrever Kálmán szállító kocsisai, kik évek óta férlek a tetőn át a rakiárb* a ar önnan jeltplvajóli czikkekei pólóm áron tovább adögailák.' Három egyén lelartózlainit, az orgazdáknál meg házkutatások larisinak A vizsgáját még fgyre tart. ]-e Eali(itt. Spi'zer Imre dombóvári kereakedő I. hő 21 én házassági frigyre- lé* ^ pett fllosenberg Karólin k. a nyal Keaslhelyen. 14 Maemf laiváii napját Keazlhély 1 ▼áros inegünnepalte. D. é. 9 Arakor Onaé-pélyéi nagy mise voli, melyen| a najósáflpk éa loslüloiek megjelaaleb, a hoqvédáég ki-vnnufi, a házak egész aap lobogó dtszl»en álltak. IV <r fiatal Ulvaf Gadáeyi Lipút Kauihety polgártárvmi ^öfofeti 12 1H éves fta ki mér i^tea falét aéa rész kai* tamaiaak a aamak* beg| aétkikm a wménm auUÁ vezető kémt, a aépálma tartan?" mó4«n követaa ioí>#J$á*t, -4 mely talán az 6 énranisájliá nem maradi tgaébaa. A kis fuHangw isayi oaafcá«a szarna az ét-esán ágyelasti, ál Igyékees msair snrgpi featufla, bogy agy Hzrtá nevtt öreg csersaeg-'omaji iakz» a cpzaM^át leánzva, pánzái abba dugia Aa óreg »étéit mimík-kaJ KeszthelyaTil kaza á^é tat te atjáf tia-dányj kóvair Őt, majd megazóllitje, bogy A ia (V'TOmejra mfgy. mn a faunái, atn látja, bogy az <mf nebrzea jár iné* wé *em arji, aiadá* a eatzmákat fimd idő múlva a fíu a/i mon4)a, bágy A mégsem nike Tonajra, meri! anyja várai <*tkon. Vmazaadja a fnnmákai áx AragMn. ki mii sem gondolva, hazaliollagiái Otthon veazi caak eszi a, bogy a pénz áiaatzik Szegény ór^g vtseza lén panasara, mirg aztán a kl« tolvajt ekmp-ték. Most lalán Aszódra kerül a roaz mra tévedt, hogy bfl aurgjatuivlm, béite a tár-sadslon. Iiasz^oa lagja Jegyen. táador ealgAmyeli. s fdig egész karavánrial 'ártották a napokban Kanizsa felé. Hogy pedig pénz néisil ne jügje nek. Korpéváwa beoa^mtak Haff János bíró szobájélai, a a köz*ég ládajátad mintegy 4tiO In jadApénsi elcsnieltek Csakhamar Kisülvén mamién a terpí»«ág. <-««-ndöreink nekisártéfc ókat az illetékes bírósághoz, hol a vizsgálat ellenük azonnal ^fíegindifialoM. A nok e- gyermekek pedig a városház udvarán lábérozlmk addig ' szekérrel, rendöfí felügyelet melleti. míg a férfiak le lesznek tartoztatva: termeszeteaen mint ■ város konyhámnak Wffi tendegei ^ á Iksriihat«dlb Meaaaaelkézl gab«n»- éa uaag vásár augaszlus hó 27-ikén ea 29-ikan a bécsi kfizraktárban íc» k. i'rs'erJ log megtartstni. Kzen vásár ral együtt as Lmzirák molnárok e* molnár* érdekellek táraulalának ko/gyáte«e leend A magvásartargimrözata értelmében augn«/tus hő 'Li ikei (Amirál Magyarország, Poruezor-szág. Szaá*z4<mzsg. Bap^ror*/ág. Württem-lierg, ilarlen, I Kram*zmország. Olaa/orszag. Angolorsz^g, iUmámirszag. Oniszország minden iájék4nakl India és Ejszakaa^rika aratási jeleméseiáek, augusztus bő 'i8-ika pediglen üzleteknek van szánvs. Jelentkezések a bécsi galfona és lis/.Mózsde titkársági irodájában frigsátairlak el, bot a részvevők egyszersmind ituditsj'ást azon arleengedesrol nyerhetnek,unelyef omknem valsmenyi oszi-rák-nmgyar szállM^társulat a Bécsbe való utazásra és visa/aj bízldaiiott >tei(Al^k. vagyis h kir. kisebb haszon vétetek ja itiai érvényükben Törvények és mínnizierj rendeletekkel, cunai döntvényekkel s az ide vrmalkozó hor, bus-* sór fogyasztásí'. vadászali-, fegyver-adó, vízjogi' törvények sj eljárás szabályaival és mintákkal. IHa l^ssssy Adolf. A mint a könyv rzime f, mutatja, felöleli az összes kisebb haszonltyrletekef ugy, hogy azok mai érvényükben (éleznek és kimerítő magyarázatokat nyújt ad eddig megjelent és ér-vényben levő jiatárosslök és rendeletekből. Kétségtelen, hpgy In szerző azösszeállításnál a- legszigontalman á lennálfó törvények és mmWlelekbaz tartotta magát, de mégis meglátszik, hogy könyvé a nép használatára kés/ült. £s ezen feladatának csakugyan jó! meg is feleli, mert az előliünk fekvő könyvecske hárkirmk is világos éa megbízható útbaigazítást nynjthai regálé ügyeink-•ben. Számtalan gmltorlati példái tartalmaz a kervények, egrataláa a halóságokk <li érintkezésről, ugy bogy lehetővé teszi, bogy bárki is maga végezhesse ebbeli ügyeil. Az egész könyv Önálló külön fejezetekre van osztva a melyékbep minden egyes ág külön tárgyaliaiik, mini > o. Jtorcsmajog, iialmé-rési'jojr, malom-ioa vizi Szolgalmak, vásár-, vám- é* rév-jrig, kégyuri- iog-, halászait jog. síb. Sokai ér a kunyvban s kimerítő betűrendes tárgymutató is, "a mely fáradság nélkül leggyorfabbio tájékoz. Bérlők, korce-márofpk, szmit-gyaroaM > egyálslán ha szonMrieitel fágtalsozőkaak melegen ajánlhatjuk e könyvei. Iára 00 kr. megjelent és kapható Lamjel Róbert (Wodianer P és • Fiai) os. éá kr. udvari' könyvkereskedésé- f A HííMi térfgm é iám*, káfie. birs, btrfcteye ás laa-fééfé, hl 6ézi haracsk, asdva, ss ég ébafUtti nyári esomáiet; ben. Budapest András*} tti 21 Közguiisig. Időleges ^Iat5les[ és k«*njrr h«k«*rll liiéllllánJ (íá*Ár JM&í éri mtóUr hérdbé*. L A( bu> lapéini Iweskldelmi múzeum a vátoaligaii a igy Ifparraarrioknak időleges kíálliiflsok szá: nára faniiarioij részélien friss és feldolgoguit gyttjnöUjaii vammint konyha ktrti kiállítást jrendez, mely |. e. szeptember utolsó napijaiban mj^nyitlaiis é* októlier bó 31-én |iezá»ilÍN. 8 A liántés isaéÜsr.i ' a fogyast|o k^zönságet | valamint a ke-reakedökat s Katánkban ftermeli őazi ás léit gyumÖ|(!sfsjnklwl s költófé ékkel, valamint a gyüátölci (áldoijmsá^ánakJ lévczélszrrübb módjaival megisinerietiii, a lazaí gyümnlea-és kmtvhflkariéjtxeii szíKkek kblendöségél elő-moséusol éa asokdaá oj pb csoksi sserasni. s) éíó, aaogyeró, sHBMaJa §mateeya. át Cmu mána. nedar éa szaakezaia- t) eáétyaktoa tsaf ándau gyimAkraták IfiaMocail együtt, f) éUMb't g) gyleőfeeasealvanyofc áa a gftmÜm ledoigozááaMk miail>ansas> alakjai. tákban éa rútban; i; gumós ás gyokérneart zÖdaégek: kj kafoestaiéiék ás levátoaldiájé; / mdléké<sekM szolgáió sAldségMiék; mf hayymsniml és ftnoar sAldaéfsá. •) bávelyea veisaksyaá hüvelyben ás ktfeftati allapetban; o) Kzám/tt, ászait vAáaégBtartmk éa wfAAtégeúééértak; p) a gyűmőlea száfirtáaára asolfÉló fia* közök, beiőtl gyteőMkaak való üvegek, gyümőfesészatí szerazámok stb. 4j A mnzanm ígazgsíóságs ktsáróltf gyskorlati czélokat tarifán szem elŐU, esa-pán oly gyümölcs és zőkbéglálék bekftldéeét óhajtja, melyek minőségüknél, vagy a termelés mennyiségénél fogva nagyobb eladás re éa kivitelre alkalmasak. Ennélfogva fel kéret nak a termelők, bogy ; csak oly gyeatfdcaőt jelentsenek be. melyből nagyobb készlet felett rendelkeznek és s melyre nagyobb megrendeléseket el fogadba! nak. ^ legkisebb mennyiség, mely beküldhető. almából, kőriéből, birsalmából 100 drt. a többi gyümölcsfajokból 10 kiló, szőlőből 6 kilo. Az igazgatóság, további felszólifásáíg az eUó küldemény amazoknál ne haladja meg az 1000 darabot, a többi yyftmólrsa-tok aál az 50 kilói, a szőlőnél a 10 kilót. Kivételt képeznek oly gyumölapéldá-nyok. melyek hazai gyüaaólc*lajenyéaziök által a gyümölcsfákat vennlkőbajtő közön-segnek bemuiallsiní szándékoltatnskj és a melyekből egyes példányok is mintákéi beküldhetők. Ez eaetben sz eladó gyümölcsfscse-melék száma közlendő. Az a), c) éa m) alatt említeti sőldség-Iélékból le—15 csomó, illetőleg 4öe-60 drb a kápoaztaiélékből és levélzőldsegekb(R20 26 darab, a hüvelyes veteméayakből 60—100 kiló küídendő, amgjegyeztetvén, bogy a zöldségfélék a kiállítás tartama alaU betenkibt egyszer friss árával pótlandók. • 5. A bejelenlés az ide mellékelt bejelentési ív egyes rovatainak pontos kitöltése mellett f.é. szeptember bó 10-éig eszkőzleadö. A bejelentett gyümölcs legkésőbb /. I szeptember U 25-ig, szőlő, és söidségfélék szeptember 26-ig bebildeédfk. 6. A gyümölcs kosarakban vagy bordókban szállilaadó. Minden kosárba vagy hordóba a kiállító névéi, a gyümölcsfaj elnevezését és a darabszámol vagy súlyt taa-gában foglaló jegyzék csalolandó. A küldemény tartalmáról annak feladásakor levél utján is értesítendő. A mull évben tartott első gyümölcs-kiállilás alkalmával azt lapaaztalla az igaz-gstóság, bogy a beküldőit gyümölcs nagyobb rézzé oly rosszul voli caomagolva. bogy aérült állapotban érkezett Budapestre; továbbá a kiállítok részéről nem fordíttatott elég gond a gyümölcs oszláJyázására. Ennélfogva s termelő urak sajái érde kében, de egyúttal kivilelünk emelése érdekében is különösen figyelmesfeljfik, bogy simát, körtét, birsalmát és ssölö! vékony papirosba csomagolva asállitsaoak, bogy továbbá a gy ümőlcsőt osztályozva kflWn-kilön szállítsák, ugy, hogy egy is ugvaoazon fajta gyümöloiwk legszebb-és sértetlen példányai mini f, a kisebbek, de hasonlókép sértet lan példányok: mint II* és e hibás példányok, mini III* jelestessenek. Ugyanezen eljájrás követendő megran-deléaek esetében, ttelyek végrehajtásánál kiváló gond lorditandó arra, bogy a szállítói t minőaég a kiálliiolt és megrendeli ari-nóségnek teljesen mégfsleljen. Tapaazialtalotl továbbá, bogy termelök túlcsigázot' árakat szabtsi, saalysk folytán a nagybani eladás lajmtetleo volt Saját érdekükben figvelmeatetjük, a t. kiállítókat, hogy ilf elláráa • melleli soha bem leszünk képesdk a külfölddel versenyezhetni és a gyümölcskiviieli állsndóaitanl- 7. A kiáiliiők Vasún igazolVInyi nyárnak. melynek alapját) a vasul i szállfási díj d0* , nak flengedésétja tarthatnak Igényt.! 8. Térdij nem flzetendő, a azükságss állványokat és amlalokal a muzeum igáz* galósága díjtalanul szolgáltatja,- hssonlókép a gyümölcs kiállitásara szolgáló tányérok! is ingyen boeaáiiainak á kiállító rendelkezésára. A múzeum áliaí aszkósült eladások és a »grendelések után 10% jutalék fuatendő. a. A muzeum ijmagaidaágá a bakMMt gyümölcs éa söidség elromláaa esetében uém oyi|ihai ugyan kái^áriléat, mindazonáltal megleendi mindazon jiuiáskodéseket, melyek a gyümölca jók ar ben tartáaáva né sva «slk- \ > r • • ji| |if í í| ? H|Hn wm * i iPi -i tí!^^ 11:1; 1111; 11m: (- •..' : JL^^-J-. Mely iaigaretta papír a legfőbb? H F | még "lyanoknak Itmehrék étimen eddigi • » rvOtcv>"in«k ellent állottak. kir. idült ! I I ' . [ rijJ..*. gyomorhurnt ssUdoliugáe. ii'lliijúji i»tbT lwívohl»[i u j; ' 1 ! Mindén o^lgMJtoll^yoi^ nö^ve'j jugyojl |(ip* kerOÖ* OiM miiiJuu iveg husiié .telt i>r»íi|H)kiiii|ou | Kuf>)iutó f kétnégteletiehb módon bebizonyult. . gyAgysxortárakbwi L «|voKfl«i I kr Lgv üveg • KjalWTTM lá'Ywl XfM ftre» tekláui, hanem t lsf»rendü ludomftnyo* «/e- Hi|M.ra |Niván M «úlwl Kiiináii *yí|Uz.[ l écUt [JPŰBP^^S >3 <f( { plomhan elolorduló jnbl» unnöegeü e ignreiiapapirok kiixflll a ---lrita ils „Les derniéres Cartouches" j' } ■h^JUDIM 11 m llrHUiiHlrln trf^i 0*rAMI. BuikpaHt I88fl.| H.-Psláakáti 1*H7.| |LosÍon 1S7KJ 1 *it|ll■ l'^rtCTf Hris, (ifi, IJoiifir.u/'d J\Kxehmns, Nük.v ili«r. oklnv Aranyárom. ' I lha»ok1«*Vrl | Hp^jJjHQMHSIIfW tTí' juind júntl könnytttb * leyjobb cziijUi flni/Mipir elÍKiin;rleleft Mivel ~ j ffljWBKBlw p u,<ir ^fef fyld lanir állal a hécsí vegyiani eaye- m 8 ASOBrK | I jg É K- temen, Dr. Lielmrmann isnár a hudspexli állami végykisárleli f M il fBflffitV I* i jLf Ö^JSWTíjí Si\\| fHóniáá (ónoké állal 'ine^&llapiloit I8p, jul. hóban. Ur. Wfyka /. | ujjjj fi^EJ&k jflwaj .k * : . m«4K Fi^P^iVy Hyg'®nis-tanár állal a prágai néni. egyetemen egesznégligyi Ji-i ■uáik -w mm f | 14/J n/j rjygr 7M . Izemponibol ujabb jM*xeha«>nliló {^Je/M'**/ a lehelő légién ye- f ftj^/ffi.'*j && lU H'bb eredmény koroná/ia. a mennyit en a „La drrtiieres (Jar- hfflp , . U-, 'i'T \oHrhm* rzigareltapanir 28-74",. »l köeiMebb h»»gy a do "Mt* Haóiueré- l Uta I% C£iXi«l6nki 1 .. ,....» ... Wi' , / A n A reuimi-én SScPfcöff1 1 • uz lo"1 krtKMoo iu^en a kaireaxl taitalaiH/, Imi un hi H Bűk ÍVn 1 '^jl&l' Lt f"'n' " 1 »'i.')MiMuz«*n pnpir VafAli e^nk a/.on pjtpír. "ní * p|p( - :J[I fSBfjSffl .1 i"»'l>nek eiujneiije mellékeli raj/,lm t ha«on!<> es Hrjtuntírin " •'■v r i ™' ff toSB?*} | írére* ezégei viseli. iVoWii tg rnltür: I A gyár czigurettujHif/irjnínnk és r.zii,arcHaltürtltjeinek nagyban Budapesten V. IRÉMparl 8- n i X^WS^.......... e'e"„rilllllw,H„ ■W/u^Őm?1 épitkí,lé,i • JmTiI miL miií 1 aajái czége oli.n lléoJxH, / Ler. SrMUenring 25. sz. a. rakiári ^íj'^k »""bí.7. Mlí : I I«v«l,b« UPI...Ú inliiili n nJohh ilf««ü |ru becsen flcplmébe uját tyárlmiuyu. 1 I |H 86-U.j ' '"V- 0 a||«| kereskedősné'i L £ortland - cement ^■■■■■■■■■■laH^HBIi^HHHIIiHHH és vízhatlan meszét, melyek mlndtokor i-pyruló jó ninfinégben Mali Itatnak ___ i®^ ii-Jegjaí'li kiiimh.1 ■.»#!» I kl % Annira l*é*saéggel me^k iihlellk Kivltell-ház | f K.mkem. ll87-'. KikM érám. t'JrJil«í ll)7;.. Arany ___ — —^ __ _ _ _ ^ ___ TICHO BERNÁT, •j .......' ' _ Brünn, Krautmarkt 18 saját házábap, oc <^ak«ii|unk m iiuniMtáM ktai. "Wi utánvétellel küldetik: ! ! Figyelmeztetés ! ! -ÍS || Nyári-Kamgam. EároaúsorM rt r A - I ilialán lnilnniá »mni Jutott, ln>j:y 40 ólu luinlini kipróbált é» ai tgin etirilUdlt ■ Maradék egy t«lj«« frrfl<öiyra legjobb miuftwj 6 cait i«x^le» ^ ^ I O i CL % I te' ," ítí* I.'líl'ílffk rí" a 1 mottoté ) lubtvr Hzílet US.- 10 B^ter fl. 2.H0 ""M- I.. , , gyakran •nnlmiw •.jureki t in hanoiiló rlneve»vi«»el óh knl><> kiállitáiwal huuak l.irjralomlia, ennélfoK- g ; ■ i J ' i «•«>". t i '1 ^tadto!. ■ , Gyapjú-lóidén! Jaqnard szövet An^ol-Oxfordf t máj kellenii'tien *M«át áa a f»rfajá*t eltávolítani akarja, a* kórjen: j g. anj)jilm«i» e^y lelj^ n.n-rulmra ö,, t.lin tJLÍ.\v* legnjabli ilaMlhi l.^íjíiilbatóblj. , ' ri Dr. Popp-féle Anatherin-Bzájvizet. 2 miadcn eamUu. 10 miurni.- H. :i.m_ i ,.«i ini fl. áao I Ara: nagy üveg 1 fit 40, klsabb 1 frt és kicsi 50 kr. 5 G-yapjVl-beig:©^Vai-LCia rroal ~Vnv rin«:-ffa.raitiira I * A ki morogó lebén^gü. tlaata f'^akat éa kell.mea tinta nájizt aknr aa k^jen: 8 auW.Ía>«éfe«/Z iegtaHóíabb .voai LgJ np--garEllUrft { Dr. Popp-féle Anatherin fogpasztát 8 [lejjeai rubiríT 10 «ay •■"inlwwurshn, 8 , M,ull,ril. • Ára I 22 kr. & 1 ! \ fl. a4W j aoelwW. II. a.- 'fujtoiaiui. U. l.ao 1 SS Aki % ken*«»«N>n kabxó éa a fogakat'kitönfifn tinlil6 l»gn:a|i|>annak larilja, at kArjeii: * -Ayíjj —^ ! - _ •• — i ^^ S Dr. 3P o p p - féle axcmatilras fogpasztát, g ,7 m Cosmanosí cretton jnte-P-arnitura II Ára: 35 kr. I ^ÍÍ0^^ i'?.^ * ^ J i^ ^ ^j.ul 3 AkU l^bb fmornak barátja, a. kérjen• | je> ruhU ty méur ü. a. ^ fl ^ ^ «■ ■ rujtul | -ö/'. <Poi>p-pl<\ fnt/l'Ort Ára 03 kr. g Fraua.la srapÍoiillaM .-1--t^TVwS^ i , I* Akimlva* f"g»il untnotra ;ilu(i'|n kr.«miii, n«k«rjen: £ luiinilwi. aluia .jííibSí! ísikoni í-a ISTÓl ingek JUlÖ ÜUggOUJ ! Or IN»|»|)-I'él«* fogttiiliől (noiubo.) Ára 1 frt a kocikáa, á legijjabb íuLlaaú.ef ,ru, v1uí/.»iiÍ.»I rsijiL^vl ilun.b ,„lbk Lima rgl' t.'lj^ irtzgóny. M A kinek kitHiu* |ii|>en- «•* pr<v.»ap|«iira «>in tonikM-jn;. az kórjen ! " ' 10 méteT 11. «ÍM. fl 2 30 Dr. ^Popp-féle ncvénr?rappant. Ára so t:r. --j '—H___' '--'im f ;- Im e ttunk kaphatok Prátcer 11.. Reltiw 1...'.jry.^vszprl.'lnilian, Eos^ifold ÍA rOKOtiB tOfllO Kgy vV-g llöllüililí aiuJJfg A.. Konmior J. •• llarion A" FIiiImt nzb'tí'bcn I™ Saasr gyarunin/ dnbulaasáiM, II A Z I VÁ fi Z <>: Sí p —|s míturuli m:«rad.kokb«n ■ Dr POPP J. C. >»<■„,: I.,',<„;<'..■, I 1 egy U|ea rúliara jo wétor *>t :. : fl. 4.50'. ] fl. S.S4I. ggf Tnak ii leg|ubbal Niuklák IiniiiIhIIniiI. "TK ^ I Yj ' ; 5.60. I gy jnySrl friailó kcuilú ----- - ----— Tiz méter " . ^ . 1_<K ^^- \ Tcrnu >ilourr ICllg'-SEOVeS *W ■ I Ouji'iikjaélU, tíatta g)a|iw luiuűnu ' 4 aséliu Hf.rfll trjr* julib mint XJOpOiK VOCZ x-egyéíEft M-gí-lyévfl divaminlya ! , | 1 7._vadai n II. C. -_ |*Mt rtw bu-vi 1*) dm. na>'lm> hitre lúrvfav^ki ve- ^ Til mét4r kuo«|1 .fJ JA ü. I.aa. Jaltul rgéüxséget. ii RuhatszöVet CHIFF0N ÚRI-INGEK Mti-|M«gít i* iijlitsyprt ró- 8- otjn. aUlm I leaajáli DneeiM flaum II. 5.50 iegjubb ml- ..,jH, Kvj.I| Ini;i:,v, fehér. «- -«inr. lévőkig milptiinrudiiak. [ U. 2-50 , [ II. 6.50. r fajn il. I.MKlI. Taju II. 1.20 ulíüli; milly hióiiyo- - I ' " ! KA\A V.I.nZ j" - -— bdpHégit iá holviUllitju. — i wya.pjU-njB | vég :í0 rííl luolyxuiiiu II. l.ftO JJÓi ÍT)ffpL[ luindeuncmb IínV állaimágai- . 1,, J ...j Jj J J , 30 . v.iriis II 5.20 - ,... . .7 / minden Műnbea, l/Jictm. iiálea * " , . , .j-r i-Tli_l i inthilamirn ex lliio- ■ I T ; Tr <«nro-kaiiutM!«x cliiluiiliál é« vn^nnlml himvarraiMal. 10; mitur fl. a.80 Ívig:,0rőfilHilyai«ziiiii óíjtiriiK ll.tl 13 drl. 11.2.50 ujvJlúK-utcza a. szám. _1 1 I j ^^ T<' ._._■ "I^'k romiad |Fqgztó-3^vlteli-g3ráxLral|tá.Ty 1 Mm MlMft BJÖ alkalom véUlr.ü Jrtnj I FeloltÖSZÖV^ I nuradék R.I im, koana i DflIOIN fHtiIUiHll™t'k numl.! I m buaaxái ■ r Agram JlVjwlm J-, «gy uUei Irflölíflnyre Maradék ugy ttlje* léifl- egy ielj#* térti .dtöaVre Mnomabb aiir^.e. ^* : Dijküii'H .l|. KjiMjea: fl. 1.75. | ; 1 flltflayre 8.1H mfl. 1.50._II. 5.50 | mljea faló flrr II. V—J Tüíííhrr: ff' • I • iün iák ia áSííyzékek lngyan aa bérmentva. Uag nam fifalö árok mlsáan I &dla Síi > " I laahésaég nélkül bérmaatva vlsizavetc n?k. H "( rrm—rar i ■■ hmi ...... • I © Ifj. CSEMLTS KÁROLY#-^X X ^^^^ óra-művész és látszeiM; ; ^ © i ii íFftléjr Vbigg-iaj r-IWe l|l»ki». j^jíg^k x J MfXr > ' . JÍtJL V X K mi W Ajánlja duaan fel^gerell óni, éa Inítj'/mV/. (Opiikt^r) lakjiynij | P^^Wü^yfQ 1 / i" ij^ ■■ jj Dus vá hisztik mindennemll armi> <v/.ílsi, lilekcl. (Hjllwpl/i J ,|zsejiórílkbuu. tovkliliá, ||jM 5 'l mm. j|n Inga, aal«n. ébrrailfl és InII őt altban, valamim mii oentjemu láb<7erésreii c/ikkekhen u m, n| I jV '1 V^ \ v) ^ ; sxensAvegek arany? ezüst, nickcl, uczM. téf nSsUka SehildplaM' e- Lint^nk UÁretekfn-n, asluhAal lát raévaki H O 1 „ /Ayj»Vk A// ttrvoal mnxiiiinl hőméi Őkel. mvábl a szalon, xzoba, fürilt" é- a tiérm a legdt«resebb kiálliiáaban* VV iZ^I^^ Jf¥ y g higany ér Joetrid lé^tniiokel jonh-Kin rigbJit a, riUanyon \cnhijvlet n »»»i|/yeir| fa || i'tllift'k, folyadékwrtiékekH pl. óor,5^^ mUJb ' ,jr1 pálinka, erist, tej\>ib .» legmeghixhalóig MnKvságig, ug^sjiiHe a leitjubb kiJijeiüj jMj X WIKROSKOPOKAT, S T E R E 0 S K 0 P 0 K A T. R t valamint minden nemQ nagy 1(4 fl%egrkrl és lAkrékrl s mindm/lel^ tel nt-m Mimii laijB/oiónze i ii|rvyaka|. ' Q y Javításokat nőd 3 tél izakÉbtl elfoíÉl és a leppoÉsáliMiíjdíJ i nlqiau és gyarsau végzek * X f 221 4—6 Mt* Vidéki miegreMdelésak paalalerdimÁvttil llíjlésiletlnrltf el O Qx^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXj|w Nyomatott Fischel Fülöp laptaléjdonosDél^g^Kéniasá» 1888. -' _'_ __ _!__ _il II I I 1 _J . i' V.:' .-rt. : \s ' ;\L ■ Um a mrtllUlnw wijiilawkl^l. S 7\ OytiMor ée ideibaink VUleeIgyókyilAitára, ■ r | néa olyamikatk u a»*|rf-k étieden e4digi B'- rv^tcvarunk elleat állmuk, álv. idolt gyomorhurat aiivdulwgM. tütlUáji i»tb| lluvclditit a uilndnu Iveg mellé teU |ir»»'|HÍklui|iiu. ! Kapható i KyógyaaertárakbM á. ttv«g S*i!kr iegv Iveg ' irt 20 kr — KAr»ktár Toruk Jámmt J&óéynttpirt itadapeat, Hay IWijiA gyógysjwrúw. Ha^fteahbrrráhat: Hi|M*a István ée (hiU Rámán, gyóggat. I'ím-tt. i I [• ia|i a - ia Isőren.dü lüdományoa •'me/ések alapján s igareiiapapirvk kősf mjgr¥i( en a „Les demieres \mt-k'O'iMebb h«»gy a »Jo-n a kairea/.! tsitaiáui/, Vami (ísftk azon papír, t ba*on^i es Urnunifitin TICHO BERNÁT firünn, Krautmarkt 18 saját házába^, utánvétellel kUbletik: ígarn. Háromszoros _ ferflöltünyre legjobb min&M'g 6 . rmt wle* ^T zélee fl. a.- 10 méter fl. 2.H0 Jaqnard szövet ) cím. eiéle* li'gujatili doeel •Ü méter II. a.(M) Egy rips-garnitura fl ágy éii. I aHxtult' rit > ylyeM' [njtnrattnl., fl. 1.50 dnpjiliMMe*, ii lagjukwubb lugyi lelje* rókára \ II) niuljir fl. d.5p i\ Cosmanosí cretton Jate-garnitura gi I ii-ztall. »|tii ,ro 11. 3.50 Kélgyapjn,' dupflmnálta | egy jen ruhára 10 méUr fl. 5. jf» nigg^ny. jnySrl rriailő kpuilú {. hue«xn: II. 1.50 , Tiz knöter Teruo velőn ujijiikaaélui, tü»u gs aji livaiMinatn u ninilen * •séltu aegélyáTel aaéki ve- Tit métar kueakia Ruhaszövet •plea I Ivgajabi Dofttfu CHI.FFON fimuii 11. 5.50 l«gji< ii-k< j II. «.50. ÚRI-INGEK rgéuHrget. ileMégét rö-gniaradnak. ily hiáuye-»állit ja, — állaneágal-ra h Ilno- cliifitubAI é« vászon Imi hlmvarnuMal. ! a drl> fl. 2JM). . Ilrüiiiii (wémti nuinidi'k .1" m hossni gy teljm lúrti >íltfiSvra II. 5.50 IIJó alkalom vételre!! [Maradék egy Ifljv* Irifi j öltöny ró B.lii m. II. 4.50. érflölitinyw .75. ^vífl To-O Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdonosDéí JwgUKtóíseáii 10. A/on gyttmőlca, mely a kiállttá* bafaieaiéig el néoi adatott éa s mely lelett I kiállító Boveipbar hó lO>ig nem rsndsl-ktsttl, elárverl^ztelni én a nstolyó őmxsg 10*, levonásával s kiállftó rendelkezésére bocsáttatni fog. Budspeai, 19MH évi augunxiáxbó l*én. Matkhmes Sándor Német Imre elnök. igazgató QL Vasúti menetrend. 1888. juntus l-jétől Bndapeet I&8A.I N.-Paláakán táH7.j London 1&7H Nagy dies oklnv 1 Araoyérem. j | DiaKoklelvél „ , „ , nwi vfumt voiib e>. von. atein v«nn KWIhvUIHU- ^^ , d u P"1 ,nd- | M p. ; 7 o, 30 |> 1 ó. II ó. 00, 'Mhiin vi'lta' v-Hintj gjr. r. etem.vonat nndapeat Ka -létutá" elte { eete r«u«ei nlaea Krk, I A. &0 j. 10" « p. II A. 1. M 40 , hmm tomI gjr; v. ee«m. \ <uiat KKiilui«-er« j „ M|a rcjfe.'l , *K^rli«>f Ind ju 44 ,, ; 11.19 i -MIM í Kynrn V.'iwt , H, v. Moiii. voiia* |>,Mml"<' M ' d, II «»l» K'k ü ó II p.j . 1,15 11 " M «• ■eem vniiat ix«in. viumi a« t. Kanl<*a-'<éceb.r áü*1 rengni I <1. u. ind I» » IS I- 6 •» M )■•[ , t.lfl •«f ni vnimt HZ"in voltul Ua. viiii He- a-Kaniaea il u I mi* regg*' Krk I ma 44 p.) IQ A VO f | 4 I6_ ie*"'" »"»*t |aa, f«n ' u. | reggel I 64H Kanliea-ltaree lBÍ 'l£ u »•' ~*"i»iem, vtiiml lUrn-Kauiiaa mi. Krk,i| A n oh, ée kir. kis. uil Horllaad Felelői sxerkesjdfl: I 4 lt U 4 I- 4 J O M tlthatlaa méu^jér ii i<: o < K r \ it t > . K* KőtfHlHli II IlitII ÍM I lik llív ^Bg ' rU,,RÉlf-ialpail 8- slnj iijáiiljn n t. i-|iiit'«z ée éplIAmeeter arak. épllkeséel vállalatuk, fÖldUrlokoeok kOaeégij 'éa egybáai olöljárőnágokt valamint a u. é, ékiafi kAtnaaég becwMi flgynlmélie aaját gyártmányú.' I |H 2fi--íli» fáortland - cement és vízhatlan meszét, melyek mindenkor egyenlő J«V minfiaefben Kálittatnak m" *ék a iiihg.taim/iit kl- »áttolro ItéasaéKgel nn^b iildcllk Keakemét 187V. KiSat érem 1'Jijdél I87f>. Arany érem. . Hxrged IH78. | Kidem-rp-m ) Trienal 188; Arany érami OCT Omli • • «l|aa•»)* u liiioiMtáM-ktai. "Figyelmeztetés!! Miután Indnniá-omra jutott, lmj:y 40 ólit lii'nillrU kipróbált ée ai r<fing eririti;dlt riMv'-'»i Mrrh huj- 4* mríiLitntattilö mminirt nagy ki-le diiaégük miatt hamitiljdk illefailng mu, gyakran értelműi »a««reki>t i» háruló rlneveaé^el ée knUo klállitáaeal honnak forgalomba,! ennélfogva mindenkit a kiwakettdi flxyelmeatel^k A ki máját alapoaan konte1 válni, fogait a fogkűlAI mcgruliaditani, toghuaiV felfriiltoni, a isáj kellemetlen eugál éa a fligfajáet «llávolitani akarja, ai kérjen: Dr. Popp-féle Anatherin-gzijvizet. Ára: nagy Üveg 1 fit 40, klsabb 1 frt és kicsi 50 kr. A ki ragyogó tebérpégn, tlaxta fogakat éa knllcmea tieita má|ist akar aa kí-rjen: Dr. Popp-féle Anatherin fogpasztát Ára I tpt 22 kr. Aki * kelltM'.i.-n bahsA éa a fogakat'kit&nAfn tintilA fogna|i|iannak harátja, ax kérjen: 2Dx. Popp-féle axcmatilras fog-pasztát. Ára: 35 kr. Aki n lrg|obli fog; ornak barátja, as kérjen; Dr. f]Jo/)p-fis/e. fnt///nrt. Ára 63 kr. Aki odva* fogait oiimaVu akiirjn ktiomnt, na kérjen: Or. ro|>|t-l'él«' Ion 1 öntől (IPloiubc.) Ára 1 frt. A kinek kitúnó pipán; íe jrrnpy-<»ap|^nra o.in síilksóp, az kéljen: Dr. Fopp-fólo nüvénrfrappaiit Ára so hr. E aserek kaphatok XanH'h'anis*t» Príitror K. ttolnx I... jryAgVíwrliintlian, BoM-affltl A.. Kommrr J. «•> Harlne A flulior nxb-téhrn Dr POPP J. C. ii'iorei O&iriiJi FellliváN II Dr. PlaaslU cgéimtigllgyi tanáreo* ii^uak fikrrttlt ai orvosimlnmái.y ée rgy arezhor linomitö krnőnHit fullalelni, nmlyot <|uirini AIu|on pyógywréii ur gyrat a m. k. kormánytól avrrt *aal>aiUbim alapiáti állit •■IA. . Eien kento tnlejuunrága, hogy oregfhh bblgyeknél ax artxrancxuk rtaimilá»x | Oda éa flnom\,arcabArt e igy iQabb kintxól idix eln. Itjabb Imlgyi-k arrxhftrtntk OÉ tld idö alatt liatványaxxa oly módon, bugy ex^n tuUjdonok tokoxolt mérvliaii kénii L Továbbá filfllmulballannak baonyult miadmuetib xrrxfollni, MumlAk ée apró kelének kat rövid huxnálat utAn nem ceak ••litint-ti hamm ax nrrxlior ifnomrágát én M Si arcxlwr rvg elveaxett Uddeergének as arcxfeaté« káioe halánainak éa a hAr | nak • Itávolitáasra egyedüli bixtoe hstáaeal bir. Jó xxolgálatokat leex továblw a kéxbfir ■Itáaára aétvn. féraktár tgéet MaxjarornnáK réttéreiHudaptNl, Quirinl Alajon. Árak: 1 nsgy tégely l)r. I'lauaits-féle kéx- é* arexkenön 8ti kr. 1, légei* 60 kr. I tiveg frt dobos risspor l<hér vagy réseaexinii 40 kr. - doUs 60 kr. I egrex dol*ox I frt Or. pjauaitx tslálmáaya. Minden (égelyhrx egy heexnáleli ntanitá« jár. j^igy^lmextclem a hogy csakis ss tekintendA Dr. Plausita-léle'ki-nAatnek u m>lyn<-k tégrlyén ^(Jnirini Alniiu felirat lievésve van. Kapható a kAvelkrxé gyógvaxeré>xeknfl: Arad Ring L. Alhs; Ricgel I Békés*Fyula Winkler Fer., llraaso: Kuglir K-, Ikbmxrn: )lihilovitat ,1. Kexék Sckaiflt K., Kolomár; Dr. Hinx Cí.v. Kereán. ilifai fi. Krokimét: Kutonu Ze. A, Lúgos: Wértee 1... Mókolcx: Djháxi K. Negyvátad; Illiyer K. Nagy-Hmkr Sciiolz B., Péi-s: Góbi K . Psnmovs: Hatier F., Sz^gtcl: Barcsi K , Szolnok: Adh r il. Temeávár. Albert á Klanaasn. ( K/«n uitndei cigareiu^öra nö/ve-i I kétnégielenehh módon hehixonyuli. Mrr* rrklámi, hanem t inúlyiMegek nlial <>enxeha»onlilnll aregy j galnmhan előlorduló jobh niinőngeO e „Les derniéres Cartouches" ré^a a arákéi. rearH yixelmaHs, zigarettupapir eliujuei már állal a becaí vt . IMris, (iü. Ihiifecai'd -mind jóeal könnyebb * legjobb fzigarettapupir eliHpierlntnii Mivel p, már lóhhi kosi Dr. fyhl lanár állal a becai vegytani egye-iemen, Dr. Liebermann tanár a huds|>exli állami, vegykinárleii állomáa főnöke állal taeKáUspilolt Iboí. jul. hóban. Ur. fí\yka Hygienis-tsnár állal s prágsi néni. egyetemen eget/>égbgyi |<'/euiponihól ujsbb őaaaehsHonlitó regáeJmezést a lehelő legíéhye* jichh eredmény koroná/ia. s mannyll lonrhrs" rjogareitafapir 28—74a!„ a táiiylÜHhüz 2n 77"|<( nl kevesebb id mini s iőldii \eg)eimeseil pnpir jnelytiek eiiquenje mellékeli rcj/.ho; f'W're.t czégel viseli. , A gyár C2Ígaretta]Kipirjalnak én rziáarettqhünlyeinek nsgVbsn eláru'iiáaa vegeit. ' HrniiiiMfleiii V'rérea aajái c/ége nIiiIí Bécsben, I. ker. Schittenring 25. ez. a. raktárt ayiloil, lováhha kapható mindi n nagyobb ilynemű csikkel 0ru 46 —"0 míio keri'Mkedőljiié'i Nyári-Kamgam. Maradik egy teljéi frrflöltooyre moahsló 6.4 » méter sxélef fl. a. - Gyapju-loden I dnpjdxasélea egy Uljw iioi-rubára miudeu axiubeu. 10 iiiútiir 11. I t'rantils lyapjnslISH i minden slms áziubóuj ceikoe i koeskáe, a legnjsbb flojiplsaxtiii lu méter 11. «Í5S. Fekete terao Sxáss gyárttnjiny flnbulsssélee, egy U|es rqh.tr.i l"[ métar I 11. «.50 ! ve7 v!'K Oxford; ihatn l.ejt.l.í. .míoo-óc x' >'"if l-IU 4.50. Angol-öxford »' U'gttjánlbatAbli. . ' I vi-t* ..o ri(f II. 0.50 1"—IS iiH'tfi nj i ii-.arad.-kokbsn II. 5.GO. 1 %y -Zuópotorócz IÜ0 rtnl. buMxn 130 ctm. ea>-lee llT'-M jó mio.wx II. 1.54). Feloltöszo ugflnomubb i m i n • X<XXXXXXÍCXXX>X»XX»XXXX>X5fXXXX>X^ÍfXXXX^(XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ ^ Ifj. CSEMLTS MROLY óra-művész és látszerész Sítigy-KanliNáu, Fét^r Vji|;ii« ^-l'^lr Imabiin. Ajánlja duaan fel^gerell óni éa lálh/lprí^F. (Optiktr) iíikijijri'í11 Dus vólaasték mindennemll gráll> <í/,iisi. Illckcl. (H3llWp/.íi zsebórákban, tovpibil, Inga, sáléin. ébrea*!6 és lall ót ókltttit, vi Innijni inii oennemu láts/er^s/eii o/ikkekhen u m. szemit vegek arany, ez fist, nickcl, aczél. télnflsbéka StitildpláMi e- /jrr / k* Vr //Al /.uri'/fA/jín, asluháal Iái raftteki orvosi sssaxlmtal hŐnií,» Őkel. lovAbl á szalon, szoba, /üríln é- a A/éA- Ao ití'roÁr/ a legdisVe^ehh kiátliiáahnat higany és jioetti(( lígvu'iSket j.onffnan rillanyon pinifohet n tai/yelrf /iv ii álliwk, folyadékmértékekel pl. bor% pálinka, rezet, tej tH.b. a legmeghix halóig MnKvaágig, ug^aiiiHe a leitjubli km jeiüj MJKROSKOPOKAT; STEREOSKOPOKAT. valammi minden nemO nagfltá A%f|trkrfl é* lAkrékrl * mindujltl^ tel m-m Mimii laia/etA^eji i;|rpyii|kn[ Jnilliobt ind 3 kíl szakmaitól elfogadok és a Íep|iiIíiípI||ií 1 MV" l'ldékl miegreádeMsak paalaflard xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx BI^H^I |
