Zala 1889 08 augusztus k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	12.85 MB
Keltezés:	2011-02-16 14:13:43

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	919
Megtekintések száma:	3289
Leírás:	Zala 1889 augusztus Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 31J szám. IP Nagy-Kanizsa, 1 189. augusztus ÍTl. évfolyam A: állami kosigazgatás. Lapunk tíiult számának „Politikai szemle* caimtl rovatában említettük, hogy a kormány komolyan foglalkozik a közigazgatás reformtervével; mivel azonban a közigazgatás államosítása szélesebb alapokon nyugvó törvényjavasínt keresztülvitelével járand, ami több időt igényel: egyelőre nó-vellári* javaalat fog az országgyűlés élé terjesztetni a legközelebbi (llésszak-kezdetével. Ez a novellaris javaslat a legközelebbi év elején megtartandó közigazgatási tisztújítás érvényét lesz hivatva szabályozni. IVhit e szerint az eddigi megyei közigazgatás omlatag épületének teljes lebontása s modernebb intézménynyef való felcserélése csak idő kérdése Igen ternfétfzetés dolog, hogy mint a világon minden ujjitásnak, lígyj ennek is megvannak a magn ellenségei már csak elvi szempontból, csupán k dolog elméleti Oldalát tekintve is; mert Iiihz a közigazgatás államosításának gyakorlati oldalát illetőleg még senki sem llivatkozhatik positiv tapasztalatokra; erre nézve még eddig csak föltevésekkel állónk szemben. 1 Hogy a régi, a történelmi alapon nyugvó közigazgatáshoz oly\'* szívós a ragaszkodás több oldalról, azt éppen nem csodáljuk; nőt hU tartanák különösnek, a magyar embernek,, a történelmi alapokon nyugfVó intézmények-hoz való szívós ragaszkodásával össze-eiyezhetet lent lek, ha egy oly régi in-taméayjnek, mint a megyei antonom közigazgatás; megszüntetését, reíormá-lasát — bármennyire eljött is már á jutok órája — közönyös egykedvűséggel venné mindenki. \| Annyit. azonban előre is lehet seb jeni, sőt tudni is, hogy nem fog az u]. refoijm valami erősebb izgalmat gfóidéznil Az a néhány, itt-ott jelentkező töredék, mely talán sötétebb Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egysz szem ti ve korszerű mondj ük reform ) tapasztal államosít a közflgj munkása Uisz feii; ál nézi és ítéli mtjj sot inoL már bpf 4h elodázhatatlanná ereazttllvitele érdekébe! mik or a megye lőKiík visélwiik legnagy«k\|hl) részénél a hiva- tal éJ létkérdés kezett irozgalinat s a kormául tett léu több yal álláspont ra helyezkedik, Imi heh féket és intézkadésekjei Mnllség szerinti egész i tti le/., hogy a közig Imii határozottan, javán nek, javukra válót t a nak isi II eltekintünk!attól í sen szolgáló ti existemáját [kár bizcjny \'nagyon ijlojgyim yn közOte I közigazj atNI ItWtyiltélSínkitől ... , csekélk\' dijazáa mellett I hivatali liflaé-p ; gét. tíkhetetleim^geL ijfltail iajI a tla i ina- it zgaxáa válofcH den esetr i visszás helyzetjŐI, hó\| j igazgatás ink jelenlegi rendszéi több esetben a jkétes értékű, d sebb csal Mi összeköttetésű egyél nyitott tig teret a hivatott, a<j trativ l.el etaég(l\|,j de családi fijsj tetőssel nem biró egyénekkel sjWi s igy mindenütt a közigazgatás helyesen feifogojt éa ftiagyarássm érdek szolgálatában állásáról sem Lett s iné/ ez idő szerint sem biztos gai ancziánk ; ismételjük i etíől elteljintve is, — már ir)i diában j az a he!) zet, az a körülmény,1 mely közigazgatáai tisztviselőinkre anyagilag és erkölct ileg egyaránt lidérczii) ómáa-kéut nelnzült éa még mindig nehezül; az a körülmény, hogy sllttiyul,! itt-ott határozottan nyomorultul IRotált ;ási tisztviselőinknek jajiyagi ii egyesek vágy klikkjtH sze-jan függőv él téve s valóban j illemes, Önéijzetes tiszt nek erköl< \'.si függetlensége örökös étkérdésével; illetőleg! közigazga e.\\ isten ti Aj szélyétől ban van get lenség egymással gotíf llogy iyárjt előmózdi t/isál>a A, - odaadást, imjgas helyezkedést, a érdek dk \| önzet len egyetlen! niilána godtakL hizfitiUik legközelebbi „jtiszi fognaia-e ketilyér leaznnU-<j f<í\|(\|ön Mi linzil tsu magasb)> éiuek re, mtipikáWigra diiN nUmizMiiáiiak vény Altal elreni er: vasárnap. közígaxgatáai tiszt- egygyié vaii forrva, ma már a köailgykíli híven, becaülete fölvisé » nek kenyeret lésedé tenni: bizony Ltlrlibteileii állapot. juiilc ily körítfméuyek talos működése közben erkölcsi létérdeke aként v p H /íselő-Jarcz-niva ilmak szembe állítva, hogyiogyik-1 nek fenmiiradása rendesen kizárja a másik fen WadásAf: i- kiáltóan sürgetik a gyökeres reformot. A vi ilasztási rendszer megiárta ; még abba i az időben,! mikor n me-gyei tinzl viselők legnagyobb ; része i négyfogatks ur volt; ide korúimban, nk \|tol\|i\|k a köztigyek szolgalatában teljes ibb kze ni pontokra Való nagfisaujb s általános mérlegelését, mikor íjra .neiní [lelietnek nyii-arial liuzvc : .vájjon a mjitiia Hlkalmaval n^m nélltül \| maradni V ném íntól ká? mi \| IrtlkeHÍtae ő.ket; a k MzolUflatára, liíiiufg-iiyiáji annak a kpl-ki Atfoa, mit. a tör-lt nyugdijalapitásból folyóiag it.l o\|\| nyojtanak a azolgálat-képteleBiiié váloti. ti>iztV^selőnek vagy ha elhnuyt: meumarmll. \| családjának ? llisz Iwtjiilil) lieíj en még most is csiik koldiisliot vár a 1 szegény tisztviselőre a becsületes, mUnkás ázidgálat jutalmául; mfert a törvény i Utal elrendelt nyugdijalapitásuak még ellő lépései Nincsenek; megtéve. Mindezek oly dalgokv hogy ha a közigazgatás jelei légii azolleme, a töt\'-ténelmi! alapon uNgvó irégi inté7.méijy j egyébkent, más Ickintetlben megíelelne ín a modem i kiváiialmaiPiak, a haladottabb jogi és kormányzati követelményeknek ; már ezek] elég alapul j szolgálnának arraj hogy jaz ósdi rendszer — gyökeres móaosinHnk hiáiiyá-bau ítsrthatatmúiá váljék A fen forgó körülmények közötl azonban nem csupán az tlgy érdeke. hanem liz ügyet azolgálók érdeke ia követeli a reformot. \| Minden ügy előbbre vitele azoktól az ^egyénektől, szellemi erőktől van föít&etezve, kiknek kezébe az letéve vaut \'Kétségtelen az, hogy a köizigaz-gatás álliimrmitáaa a tÍNztv\|iNeJők agyagi, és erköhini függetlenitésév^l iog járni n igy a ktllöiiben is mjnüen bizony-nyal modernebb Nzellembjin alkofaudó ryuidszér csak hamar arra!; a belátásra fogja inajdan vezetni a megyei lauto-\'nomia legelfogultabb sze\|elmese\|t is, hogy a haladottabb jogi és koripáqy-zati kövtítelméiiyeknŐl kifolyólag már úgy is eléggé meggyöngített autoiio-íjnikns közigazgatási rendszer épllletét már valóban ideje volt átadni a megérdemelt enyészetnek. Közegészség , \'.■} (!róí \'teleki (xéza, a rekonstruált Tisza kabíiiet heliigyminiszlere, széljn, minden tár* niAs föllépéstől idegenkedő lerméHzet. Ha tudni akarjuk szán^kát, müki)Ués4t. nvomou kell követni és személyesen megfigyelve re-giszirálni. mert <1 maga maj^oem s^Ozies . télénkséggel tartózkodik a nagyon is nyilvános szerepléstől. Nem minthaj\| barátjaj oem lenné a nyilvánosságnak, a pajjlamenli ellenőrzésnek és a kózyéleményneij, — ellenkezőleg, gróf Teleki (iézal egészen a Teleki LAszjlO iskolájából való, ama nagyon korán .elköltözött demokrata szelleméből, mely [fisza* í Kálmánt is, Magyarország, sőt az egén ff kontinens iegparlamentárisabtí állam^érfiát inspirálta töneményszerii politikai pálratu-tásánL (Csakhogy nem akarja,\'! Höt éppennem szenvedi, hogy a közvélemény! mint vitlami talnsi dobos járjon előtte a a bámésákodó vílagnak folyton binlesae: itt lón, itt megy a mmiszter; ezt tette, azt jlogja teitni a miniszter! prof Teleki Géza cendbén szerel dot-« gozni,i de dolgozik sferényenj kiiifrlóan, ál* iniidóán, alaposan. Teljes tudatával bjjr az óriási \| nagy (eladatnak, melynek megdldá* sárit vAlIalkozoil. Szende, szelin természete daezára vállalkozott az é\|t oly néhéz, mint;-1 magasztos misszióra^ Magyarort^g közigazgatásának államosítására. i I TáixczsL. Hogyan mentem először atyámmal az istenházába. Bzerb olbwiél^ Lazarovitficli L. K. ntin. j-i A „Zda" eredeti tárcsája. - [Akkor, mikor ezt elbeszélték nekem, csak kílenjcz éves voltam. Mindent nem indok már \| tisztán, de (így akarom önnek elÁadni, a miuí emlékezetemben megmavadt. ídŐBeÖb nővéremnek jól emlékében van még a múlt, fiatalabb fivérem ellenben minderről ra^iHem tud. Különben,; nem vagyok oly balga, hóiy elbeszélnék neki valamit arról az időről.] Anyám a történetet kiegészítette is, midőn én; mindinkább nagyobbra növéo, meg-kérdéml tőle. Atyám azonban — soha sem ejtett el cáak egy szöt is folölie. Atyám természetesen törők öltözetet bordoít Még most ís világosan lebeg szemeim eJöt\|t;liogy Öltözködik lel: dscliemadan-ja íf vjö^s bársonyból vjaló volt, veres zsi^orokkaj nebány sorban, e felelt volt a törlbctóje h zöld posztóból. Silaia J) aranynyal himezve, ebbe van léve egy elefánt,csont, markolatú Cbarbaja 41 és egy fehér csont markolatú kés esttst lókban. A sífai iölött széles selyemlív van, melynek rojtok kai disiilett vécéi • baloldalon lecsüngnek. Tscbaksciiiiejö\') eefyem és ezfistös zsinórokkal volt ^l^sitvé, a széles paisckalozik félig ledrék czombjait. Kebér harisnyái a rbvid-saárá csikniái voltak. Fejét fez ledte kissé lySfláiy, mtiyet oldali gombolnak bs. 2) SAillsbát plrénunél. 3) BWI kéAzfiit öt; $181 Öl/ ssélst, bog7 fedI fi mell egj [rémét; íegyverborűiijra, kéwk s pi*Ub Ijok UdMjt kcoitr« , lu tötifi vapsC pl. egy pfastoJ/ aúurt I; 8t\|Éafcf« sssUIÉ udH«. bal fülre tolva, kezében pipaszár borostyán szopókkval, az öv jo\|>b oldalán asOng egy dohány gyöngyökké Jellem! miután mindent zacskó, mely \'aranynyal » üveg-volt ékitve. Tökéletes dandy 1 — habár atyám volt, j:négis, elakarok beszélni/ meg kell mondanom az igazat — jelleme k volt. Majd Ijomoly volt s csak paran s ha kimondott valamit, s nem teljedi úgy fulnunk kelleti 1 Haragos ember mindennek saját akarata szerint kelte1 nie; különben nem is merészelt senki szegülni akaratának. Ha azonban felt úgy káromkédoll, hogy a szent képelte kellett tenni a szobából. Mindig csak i ir: ütött; csak egy üfiésl adott, de az « elég volt I Semmiért js meg tndott baraii ilyenkor araza setét volt, alsó ajkán a rapott, jobb! bajuszát felfelé fordította,1 öldökei ilyenkor majd összeérlek hom s fekete szemei ply [élelmesen villogt\| akkor egyisonknek sem volt szabad ledtii hozzá s azl mondani neki: nem a leczkél! Sem tudom, miért féltaib nagyon nosj js íba egyszer rád is mi ülést? Kz mfg nem ply borzasztó, de a szemektől, [ha \| forgatta azokat, s úgv kellünk min<\|en\' ok \| nélkül, mini a n levél. Soha skm \| netbieit — legaláb\| nem, mint tnáii eiiiber. Emtékszem midőn egyszer kis öcéinel térdein lajrl Az óráját ania{ oda{ neki (álssani, (írischém azqf\|ban sz atyám szájába fifti lenni az óráit s uiíiutári alyám nem t\|j lel szá)ál, teljés erejéül síkollozolt llönös Mti ették. és nővérein majithejn még\|>ukkadlunk a kfejta gástúl, s apáfi efőll is nevetségesnek if a dolog; húzta fei s Ihall szeme köfftl megdagájd bór. l)e még [ez is rijkaság volt. h o y don neveled, na rarfénl is valami neveiMea, kogy más eiiber megszakad! volna II s lenlen* rültj ki :zra egy 9ni; ha-szem- 0 ián, i. Oh; ize-dia oly egyj élem 1 *z-árta <j l la. t én rla tót la s a kaczajr meghallliaiiák volna a lelreh bowi korcsmában. \' j Gmlékszeip árra íb; midOn néném, anyám, az egész rokonság, Imi gyermekük, annyira sírlünk s oHlito/.lunk, mikor nagyh bátyám meghall, kivel atyám együtt hirta ü/letét s kit bensöleg szeretett. Nyögésünk megtöltötte a levegőt. Atyáim axonban egészen nyjligodt márodt, egy köny^ sem hagyta ells^eméti s nem hallalolt egy zoko gást sem !\| Midőn mit halottól s holtielemét csak akkor Rángatózó!! alsó ajka, rángató az ajlólp lámasz\|(o-l fai, de még mindig kimondbn, anftak úgy szivében azután meg-im még hogyan mon-l zOtt folyton j ö itjaga dőlt, fehéren mini] ; hallgatott. 8 ha Ivalamit, kellett lennie, még lm bánást is érzett. jFudi (lutt fel HíjoMáuáki l^tjaml iddnnyire meg-\| bánla, H njennyira s/tretiié visjisnvenni sza- vát, de mégsem énge Kzen I Irrokáil j( tett bbaii tsle, Mtain\' Isieát Egy dratytl (li\| (ranói vett l\|í\| csupán a ífrokámjk djiyájan elhúcsúxtak kiyiltek; a szobából szerelte, mint a (fibbi S£oltyát\| Cs^k egyszer ütötte Öt meg, t pá\|inkáíiordó csa)iját l.»bb akó pálinka jjbizlá, elküldte a fa-)sok larlozásait slb. S éji pedig a pórt, hogy nem fordijolla jjul e kitolyi. M ik ennejl nu lukba bészeuni az ad Iudia oiiér mondpl^ tst nekipemmíért és! ismét semmiéit I. a »lej\' vtjgv irás* já\|t<! Sztíninívörgy ni, boltba Iéi4it[ hogy /tyám l\'Mkáí egyszeri (pál llalálja. iián llörlehi! a I szerződést\' megújítsa1 4>[ aláírja í leljkor Iatyáin élővielMtO garast mintegy 1K likoc) aj n ondá; Jltt a ftzeié SfldN Nemj kpllész lölíhé nekem; menj s keress magadnak mái helyet Ja hol! tej v^gy írást — \|á ssm^l r- tfijoka mélyen le\|ébe bfitlá fezéi, kpt; Ijúltiak alá s köiaytpi ifiuúlva t láttáin Vei mim i eső cseppek itl. Atyám meg volt azt I hiipi engedslt ? nyujia é szavakkal: • Menj szemeim elöl\'.« — IVoka eimenl, atyáip \| pedig megbánta, hogyi semmién! és ismét leinmiért űzte el őt, leuttbfcpzoigiját. Sohasem trélált, sem velüiik,j gyermekekkel,! sem anyánkkal, raófr kevésbbé más valakivel. Sajátságos életet folylptolt anyámmal. Ne gondolja Ön, hogy megverte öl —\' ó nem! a mint azt talán más férj tesai — de minidig hideg voll, haragoe, idegeénéi rosszabb; ilyen volt Ő! £s a szegény jó voll, mint az Isten sngyala, s szerelemmel telve nézett azokba a haragos szemeibe. Ha alyam haragos volt, anyámat a fájdalom epesztette és sirl, és ezeken u könyeket titokban kellett sirnia, rejtve alyám s a mi s/emeinz elöl. Sétálni sohse vilje őt s anyám nem merte öt kérni erre. Memj tűrte, hpgy üzletébe és ügyeibe elegyedjék. S ha néha mondá: >Dmi>ri, adj pálinkái Sjajaniják. Nemsokára uj pálinkánk leszi mit akarsz -tenni évivel ? Kkzor reá kiáltott: »ÍOlies vagy, vagy talán tjBlami bagód van^V A Ipénz a te kezeid közölt van s jha nem elég, szólj; az én dolgaimba pedig {ne avatkozzál U Anyám megdöbbent és j élhallgatötl« Emberekkel keveset beszélt. A \| kávéházban megvolt a társasága s csupán iu válton egy egyt szóll Kereszlatyánkat í<ját nagyon tisztelte, s ez volt az egyedüli ember, ki atyánknak meg merte mondani akaratáig s a kilő! úgy látszik, félt is alyánl. Itemiünkei, gyermekeit, w ugy mint anyán kall igaz, szeretett, de nzlgoruan báut velünk. Brt legalább részéről a gyengédségnek csak legkisebb jelére sem tudok einlé-kezni, éjjjel természetesen iietakjRrt bennln-kei, ha felellenül lekQdtÜnk, utegengedte hogy a kútba pilianthasaunk s a fájtra másaké hassunk de mi hasznunk volt, mind ebbft) ? Kit máa atyai is megteszi; ez mohImmi \|\|er-mekeinek exokorkákat is ^áalrot, arft%oi rí . —nrn" .1 ■ ■ wtpw-T ; . 1—n— ; in xffl , i Li ffi, ,n XX. m m:i I j- S"?-- J T * fmW m Y * Tr tuúruntu ÁUH n, * M \' Mm H I \' ü1 ! J ..... ..........^-to I U. i.il.Ml.. hewUwwéww* í \' f M \'■ MA\' \' ■ i V m tt ......- 9 • £ • I km* «,«o« kuwn. [ M I m m 1 • • • • • • «• * • 1 ÍM\' 1 BW I i I I I 1 lá\\ BW-i.U.,—^1. ! JHHHm triiHk. ^flMHHW JKk I • Ht^éb i.iríUlm i inioiméo/tk 1 \| IkMWiH UT.lrk Mk UM1 lniklll l j ] 1 r\| I i ^^ U io kr? b«ljiilíj«s fclsl IÜU iMf 1 M, J i fogadUláak el\' f - . >\|L L I . j _ I I 8 untat mímUi aóért egy fél kr. ] J J vesr^Bt^alz^ui ^ttllap. J ^ ~ ! I M Hytlttér petltsora 10 kr. Hnr\' "" ITT \'ffl A Nagy Kajnizsai és DMzM tal^r fkpénitírak ék L BánkegjyU!<jt Wvataltje köilönye, ax, zn: m m ; Meádílenlk JTag^r-Kanusán hetenkint eervszer: vásárnaD. z^-r- " 1 ,"■•;."• \'.\'[íT"--. v \' - f : . " \' \| "• H * * Politikai szemlet «UMI t muoírtlpéllinilv t»J M«)U0 4 yWWAfW aawua* aammar taf keltám u ale* étibe vágatai Sw $ penaÜgymiiitiAtir hi»rwu«l«li>(b mi ér Ml Hü azzal, bogy w4 jajkiáltás fog hang \' Ic^teKé a tőr vanyhrtt öA gokat, InjgV H< »>• aam, «aiv log #) öloJelteí ri\'rlhi epera „(,\|„ * \|aHizÚ£yi .közifta/gáias sAeurtd lének: ^ Ma elfcn . "oá Okii) lóg Maa\'- miégv«1 JMIulv>! iwra lőfurtty ertoll lében Mcettiatm Oly jóságo, 0t\'> »zi iijeíleti, í «« illdékkiszab^M kitalálok míiködijöj\' jut mulé m övé, valótlan tjeiidkivtili aljkuai j 3\|é\\el véget ért - jiltöl fogva a Myeg tz, melyet a hazának Ikmmii, mjMlóu jmégis ! e* illrle4r/»vi<tii«krkrfd felvet! hivatali 1 le alÁifedbe a bmmuíói j intek kivoivl nelkul a iir. ir»l»»li *ta\| ikhoz "Kgy fc?i#jli aaotoliM ~ mint « »r. IcMiirk beküldendők!. (L* k«M»ittftl\|«, - kikütotlez AtalaJjula- j + i •ah nem uited hfrttflen d>.g»miiiki» j\|d»«g Mrouiuirt táboriak volt j»on>-4j had Mlttil Aa kímélet len«\',ígel ««^i»rtAnw\|fc, lm ,^yiiiii»isHer, jeieiilei ltáditssiparaui»ji\| k, ^ \| aa* mkábt. Uunan, lelátó kim»h»te«B\| ö> a uul-»bb egy aag\'y megfedi keltit, bé kttlöalegae nemaarti Mjai»ar»k IrlkiiMaifHe* k,btiigu \|wJiárkuszi(iiMÍt bmndotl, aM y azt rantekiettaal kell aima »<b«-z mrfniiir hangsúlyozta. 4 A.tóoia/0/ m/ó j/ l<lm A kozigaagaia-i l.ívjiUiJuukiik ki\|iA»t- nttnJ» uln/daí-m, mfti a UL, an-y.-ür^J Witf bAambA behozatala ;m a iimtnrnuiin mriy \| ftJif{\',i{[\\;tH mttn kMUk. a {ttaaétMKlA nagy ralofiwnik »\'ugatja a L da ez mé* M*!" merilljki a A irla iúUiLm !,»,i d,pháaoia. raé« veti oriá; »» <«rl ilfl»m« A kojya/- UmUH It,exrJ<> , j,^ «tl«a nriormtktfi ^ d^wMWo^ \|\|\|\|rí\|\|(> \|nc\| jLn kij fettfí. )«o,yU..,- Mk( haiNN.. rtl,ika.n,k. \|M,Wt p.ht.k^^í M lért fi í e/i éHió*k kall Itüinie- IWkteyifc k.»rul.,»éi.yek kó^ii i.,wJ Unni Imí iá, • m az \'ttj ítewk [• í MaliiináUu kuriilkeri\'i f a marj ■»»•»! ■ «•» k«<dv« A lWH)M> «a«ai»ra Kbf , ^il^to, ,M,l\'f H 4 IMI balalt.0 tbradi f, »aJi\|minl a ffivWimi j W** » alaHalaimak aa iidjn k^hUak UvuialiU lon^t fiolán. f»\|ír •»» (Wu^g • egy-U :varrn 1M lir.Mfn.;lí.y.!/^.k lófW nMkbtí imn, inalytkai amfTTfJeli nwiu k ifiior Karc ail kényluanieiinfk rouufj i ar- hOii íe\|rtkéH/.M«« a lanti Ml VP ™ M P?,re . . " ^ Hf"»* 1 fillér * liíirni^lyilfK mliii ou^laniatl j»invk . mivel a i K0rli\|véV« agl vifloKnioll aK^xthí^yi I u.egttieadlai** »lkalmáv?i a* ország, rop Ifriikiirlo). ula/ik \|r»ÍT«IMli : I l\'Mnf i«rj«Wwe s a fásul vonalak t«-!eii- • kuk) Ut Ín ijiinilo/H\'lí^l^lU^/ ^ n»n«antul mi^lMtti entk a é\|ipal-gyakjorTaO ^aimiaiáiiya UrifyAvá t* iiyf An Sf^K^Ift A KhIóhíJiV Iiáíi \|iÉl)roaaJ I ipgy • kto^wiMyymH é^kwwlvü a (km^M Int. ihmmI tficmíri h\'mui raluwu iuii. ! Mf hjMfrmi, hoijy Ihl- I Ijtöji Mytwu; II . « kgi i.ala.!Uk k<iu «\'^Hiffíkd j, • miüSií/il; HHtfcttt >mrp Iflak Nftil.* 1 \'Mi, kiy a néuiilttK ián iiX\'K b liéll taMilni, Al \| wrM\'tiil yy Ml$éi %m Vrtií ^ atmoiiaaaira nwn. Iiu^f wMk\' \| " WM- **\' "W ^ »tki KHlöj mak eféaiac^ Uluia^itaai Icif/ltplk \| " mty. ■ MmÉgAiyi i«kiiiieflti ká <tvií«fl »ii« wfn \| Mtk inléakrrféa (•lalill » lft\|hvl)>HUiltqijiii)llí>r j Ax nlaax hadiigjiiiíiiimJJer lebuiji ulla léql iá wik, d« •rmaiif«ir« Wfin M*k i aaoiaiu von>aL»\'i«al ^gylelftl, hogy hz 6] ;és/ itt «! Í0vár^l>a» la gyakran Mik a (ííwmhí ! aé\|(ÜKyi amluilaiia-M«il\|t^\'ali»l úir\\ s-xerjat zse j tralu, hal mi a vlilftkfeH 1 • llogy hulwru feléli IpijeiiWi me^ií lelji-1 a ! Mar imnIi\|\| a i»«i» a l« in.i \| a/ükNKit«k rliliiix kr\|mmi m«\|miriiki é oi- j gynh\|> k»i»r-#* ha/áakiiNk, <lr.ij(áhh. fj\'11\' j relH in. Kr mtéxkfil^ f Kraiírziaof ! minqfB virinrAaa l\'il»lMiii»fh"i»fk kftivkf- »•• (llat/c>raaK kn/oll Ipnalhj io/(ilt vjanny I dalrftinrk, i\|\'»»rnak kuslfknlfn r miiicii-\' j hali Irli ••\'M\|f>nr;i/aifti, nelyiWd lolfitlai azl •H-gntk. A auraiam iduklHnt mikor a/ lm m kii««lke/teiik, hogy az o\'a-r. luin-rí kf- laontarlta kulalta»(!ga klhaiuatm vfiunk ina rfttki<leimi aerrnl«»«i, mai) hjpkuselthbi\|< jAr, gyar<>kk»: mrojl^n a irgmajra\'mhhrM \' aligha logfak invgujílaiii. ÍÁv^aiéNakat aaiali, a pg*<wM\|A\|«olA ppj^n * arggal kardiaftlla laniija iMliiAllnaiitik hj4u- fy hirlN\|>iud<a<ilu Mihály liwlroj^ iU- lalmirk Ktfé»ft»é( nclkul néni ké\|>aa>he4(» a ! xn\\ ht»«tiahh l^zélgrléal fulylaldll, Jiely namaal arija, az»j. «o la«»a, Stamra iikyia alkalommal a Sierhifthati kuTeiHI poln kú» oly k)"f>g« nainari vagy«lik. hogy Inla/t ilktoltg n/l n^odla, h»gy >ma nenwii akarjuB, hogy •llanalláai arunk a vnliuk ; k»raiAny Ali as oraaAg elfn, mely jfan uam\|«nAll6 ellaaaégM elfmrknek megtaliltti \|M»lilikai kövei, hogy a minden suerlfi ha* tudjon, úgy igvn rgtaxi^giwkitek M Jeu keltheti vi^xliRli^tt ulál a igy d r iiu- nttakj akkor iiijíh •aal a.l, hog) lojjion híjgy- l^folytintti! tarto/Hodik.* — .Mi iiin mfta M Ulhurui lueilcl^k liíml" . denek élőit s/cihek vtigyuulT a<6ll rl i iel- é» «üpmhaJok éa gorv^ly ^bfil^k aüo- rttodiia - s amint ilyeockuek. miül \|ú »i- gyaiuMk aa#\|i laiunkal. Ilugy Wki ft^nak «•)(* kaielrMftüok aual ax jií m rrgfi«raumiikal a kOiegfaaaAgdgJ kirgiS/i iaruni len a IfgiOhli itax»uyt. mH 17)1 UaifM a lehalfl lokrlririii^M\'l akarja miédig jolHemfayeklmi rt-vt>unú»k. éa denl, aa igen aierem«e« i-imr, l«l igvan jAtöhen t-gynlül l»u ahhau a h ly- helyéi au 9 bai»éh» imaidő: •lodolog! aa zellHi, hogy miukel axokl<an réoea(jm-ii. tgéaeaég!* .1 OrnfioraxAgot érleoL* KgyaHal kíjflcui iie Ka így rméuykedM\\ de Ittrrlimjaen a «tii«»poliia art is, liogy egéax vakul fal flriuk ku»igaagaiAaimk kiéiHléaél* Mfg va > ,.,ii„f „ wmibiií dinakaiian, Milánt blba- gyuak gyOa^dve. hogy ai ui lieliig)mmi«fitt r«li, mmt fiái; de uralkodna* ulolart é ei- vaaei^e alaM kimfleleat-a. logikailag t* tan ron tanar«adokkil fetle magAi li rül alaj-i-Mn leaa loganalomiva a itlmNi. H?) a nrm hallgatón a attrAra K m ail Taltfci aa aunmomiAt mnn aieg^oiiiaiii.Jta kénytelen axemél^W ellorduljii I f a nem iágilatii akarja. A kMtaftl ln»a-alti«»k JinaatiiAt^ nem lonfult alj llan^ulyi la. aam aira leaa hivaha. Intgy r HjoiHj ai. Iia n tmta) Sándor IkirAírnak okveifeiú: nem liogy védje, lAavna** aa auimioattAt. \| ulik,^ tu anyai hcjlulyáa a erre v« H- A lalorm nem rhaMmi, i-nn kiilUldi kox-»lag igv nyilaiko»im. ,<[ kinilytf ral jftiulAk aaehoi fog inrtécnimiaden 1 gtr^lftni/ taiióAtnim itilrm ijmlittíMiü W kAjAhfa k aemaei g»aui-Aiiak megitta, e»a ^^y /v f^mlMt h Jt/ifftldr Mnak\\ hr $yar ie»a Kiért keaeakHtiki aa rpn\|iaj\'Ag j trtjirr néfitf aenm /wmar« J/M juní^ •tivajl ae mellaM tokéleie^i magyar tahija J ^ ,\\Uam énMiibi.* Nagyoá mkm giol Teleki (léaanak do!o\|(iiak tartaoá a i^>iro\|i<! la, halfiAii " király, kinek (ogaíl aa alkoin ;iuy iórtrjó iá papírt. gummilapiákai.a^hpkmajdiKHM\|\|gflÉ^ - lotaé éa iaiegadja ugyan d)emu()gQw e aalér* ugratmk. onni aa awala! \' \\ j hazalia* kivánaAgnak. x A« biaoháiái maik Sieitt-^yurgy an> j * >an látogatta, a kávéhárat eki«nléni Alig At otohx iragereari fó óu Odaaaá an vfgea^k ba ealehédüak^, n fíftn \|m\|ox<. arat , tartiat hadiacrmlét kóvHo l< ékeden li o\|i Hm Alá vaite. a dohánycm-ak^ fojere iikij«u MikormánfaO a koveik^ó leli fs/.imtőt u m- \|0IU h áa e\|»«nf. Nyárxm j» nfakor 4ntta: Jrmífait. a !«• haaa, lAtea gyakran eltihh iíj. ite aern^y \' rami^ de nem fug)a c!mul< -k\'ani \| mim m kar ttaaakét «>ra V elmitll \|rá Mígnem , t^hfjot elkövetttí, h»gy a 1 ttoatáat itíllig »«li Wboe hfefétiy anyAmnak én nöíéijn- j halam, mig a Kekeleteogar sji leimtel]^ MHyé mt Uaáiot oki»iolj. akkor iáég hajóhadai nem lematni m jtAnak; 1>l\|e« loyalmajp a#m v»»l» ^ídöwp t^rfil. s4a «tátkUU uoa kr l Imeünk, liögy t F\|\| e- mm ml<aA el< iAh^I ha#a i^m \|»ai, iét* tnángeren eyor^an «»iy haldia liii Iet^it4. k. \|É pMttdWt a mar. Agyaikén uliek, gypr\' atfly kíxar»V^g ob.^x nifv^o.j Krré aj \|o* W Éf^AM ma *nk,m»1rt apam loé-a , n^tra K\'üHan\'ttmvirt jteleft a H^ffipí vilagoi táh* llalloiutn, mmmttf* : i^hltek koaoti raek«4 a»wln í i Wlwaynani aa dánaáfoii agyaMr. ttn»el a gyfrtya égett ! aa a kajai, mely Koi^auiio^oiyhtix 4 rH anmlig a \' I * az nJa/a a Wk> h m°t! triátffeál vmkeíW^l la (Mii \| Ui pc/d* wéffi * \\r- W Waíetil aayAm • [ j jik % ^UmM, ^ ^ kywltt • Aai Mi»ad taláft, Img) aiaggua oAai \| pUtomfyiU \' taéuA gyertyái gyujtaai ^gj azl • a»a« »agf«k a ftem tAiáhik amg«mmtiv«; 1 a VaiikantnW jelentik, ih) a Épa »Ah\'aem. Iiann.li\'\'aanmaahan. Ji« j egy idő úia nagy a«gahaaal taauliá hAnaM ka »nmlaa#1 Vat»^inálag j nytwía Aniimelli h«l»ormikaaí IN m aat aáar»d hogy aa H^mk gimdnl\|ák. ! omafarral a az)4emli«r\' nmreniin taif a- MM H ahAadamU . j ban folytatott ItfeiaBeMN AHÍtl^g még i ia •fthdati \| ah lm tia, fconji4yae lAwáta éi aa a pApa etasen}, lifig\'y a tte\|iiewp ri 901 Él frtám \| aa amUreáMtf Kfr«#- roavaatto énatmébea Ifoaiát tamát birtokl n aal aAü hef^ aayám éairaxa^ye azareaat Aa OiaKwraaAggal agyeiarifltag nliát ^MHl I JA • kÉMíM aaai laéa, m\| raapaiok aagályével tartkaaaa mog. A rw ai ÉÉI Aayaaa aanahaa nem ladait alml^tl kérdés taaaban ngy almgf a papa aMf a. IMpMlMi ayAnia. kng) aa Üaaaeaija. I oaaá tegy van* arával a az eUaz kirAiw lg k I I ma§aammwiié-tiei leoae ■iage\'Mé. lí \|y 1 ^^^^^ \\ _ Politikai A pen«ftgyimiiá<Aléf kórrtHaivlclb w ér-imitaiie a törvényháiáaAgokai, hogv\|4\' mi-uiáii a \|«enzagyi Jiöiiaa/gaiAi« ímimi^ lének: mag«alttfztaiai«aiv>l aiáio tiVurny értillj léheii aa ijlciekknuahaM hivalillok működéé: jul 3\| Viel vég«l ért all^l lugva a kMyeg tm illrtekróvidiléaakrpl wilven hiratajU ■ le Intek kiválel nelkal p lir. mloh »j»ia\| ikhux leaxnrk lieköldendíikL r* UurrtyfAía i/<W fitmitot (ídiliif, é vidultál «fi« Vi\'/il fw Hit^jnfi ifit ylIrtifiMi * j rélib tu hHm énMmm. I^jagyoii ata km dóinknak tartaná a it»lro\|H !)ia, ha MiAu kirájy. kinek \|ogaii az\| alkoin tjny iírki(* ia lotxá éh j megadja ugyan, iljenazégülái e haz^fiaa kivánaAgnak. At orosz ImgeréMH fo íjn iklaatf in tartóu luuiiatemlci kövHö \|« likatlen H- ojt lökormAav/o a kAretkérfi leli ^xímtöt i m- Aiata; JkmjwKilf awa/j illllo- mm} de nem fogja e!muli -pini mim m lehelCA elkövetttí, l»i»gj a t ijtmtá«l atl lig balaaaaa. mig a Keket el enger sji leiiutm; ea hajóhadat nem leremipll in: ^Atiakl Tal ie* eiféikhAI azon kell lenaiink, liogy a Fjei e-teienjgeren zfor«an oly iiaj«»lin l\|it leÍásit<Bi k. Btfly kita^>g i^aa Inyn. Krré a \| o* M HMÜa A, «iy m^yaa lekaaA ha t M^raipálizmu. Mu Uiagyou tag kelteni az alavenkie vágniti Haa-•tl m Utal, bofy aok jajkiáltás Mifang aam. aaáaaiv tag gytlhdaHal elielat at apera ^ ÜT tffeö, aná Akut liíg eittawfeNm fetto-Aaaé#tXai. t)ly \|0tágo», érai\'t »ziv wjeleli, laiiat AfA, valákain rvtndkivtili áijkuat az, «a<yvl a kazáaak hozoli, mH<ai iatégis MRila.B aimziM. íflf laHütli axolilma mint a. il\', knaataiAiia, - Atkutöjt: az Bialaaula-•alt Ma azahad Mrieien d>tgnmiikui» rtdi-g aá\|pd Ab khüéletlen^ggel awgiortánalA, ha \\nÍb\| éakAUi laaaan, lrlt«»o kimeMe^ea et a tÉNMagaa aamatii aaja\'Miirdi lelknaaMiatea . AaMMlláilaivial kall aanal aupair. T A kaaigaagaia»i hivaiaimiktik ki íeie-géaéaak behnzaiaia u a mmneuiam, jmiíiy a iHeaiiamkV nagy reiotinnali megailja a jettBfei, da aa még koriuwin meritijki a rté4i* eall oriá»i mii fartalmtt. A köaign/ fAttja ratormjAnak agyanm nem dogartÉkn* •aá« haaam elhikainak, ax »né** leam^t ÜmIAbaI kall laaaie. Tiírionyok «géa»ra \' W aa, a mi az \'aj ko/tgaz^aiAat, l&iiakj lalaUiáaáhaa korfiláenii h a mti m<trU»i\'gr vaa keadve A legiiag>id>li rM-mlhcn jno-g tett halatoa-t&radí ni, lalifmint a akkám \| kárházak lagu\|ahham.lortéi\|t vj/agAlata mii agy agy «zem ama tánuliaáiiy<i/áaidi hani amlyekel gri/l T«le\|i a < xellail liwz, bagj alAkÓMzilaa a talaj\'.» \|rlffiWwrg« ve Uahfz. j Kttrfilvéva egy vilogiitoll «geMbyi tflriMBrtill. u\|a/,lk gfotTelrki tz or»uAgnwi b k/jaegéaza^gUg) aa, rail aimdnirkelatllteiu gyaiorlatt jannlmáiiya UrgjytvA iiyivAu A kíitegéataagQgynel lei^ megk^/ilve a aag) rafoiku mn Igau h»lyeM\'ii. IU a fí\'^i vnaglNiiMuk t meudAatt ayé\|f te^heu,»ae\|i lelek laaH,« iMlag táti meg iz leltei tammlni, z1m: íi^i flAMMaaatra aem. Imgy közlgaz- galát e«ak egAaaaegea lakiajnAgaAt léiezhitik ] MiMgliyi leklnialtieii kél évliaed ötn pgeu aok \|BtAzkadéa ttleltil a tBÉmlliatal\'aiiiililör j lét)l ia aiiftf, de MemaneHtirt aeai elég. jMi\'g Itt aj (OfAroeliAU ia gyakran ank a megfoiul ValöJ hAI méf a vliifrkott H \' Mar padig a tn\|> ej^a^ge a loglia lyobp klm^e liazáaknak, drtj(áhh. mint mimtea virágráaa Mldmlivetetnél, keieakr delpjíiiipk, timmak, ki»tlekt\|rfe«- ea iiili\|eii tt^Ofk. A noaiaiii idokhen, mikor aa Ion laanlBrlAa kotalciuége kQ\'iknoten velUuk ma gyarakAa! aaamlieti a legmagMaahlmi kÁfe^tiéNaket tmali, aa egeaawii(A\|MdA^ óppa-aeggfjl kardiaAlia \|ainlja l«liiallaaiiiik hjlte talttijak. KgAateég nélkül ttém kéjiteílieto a MBMl ereje, BaapmodAna^ StAmra ítgyíiH oly ivOaga ntmaet vagyatik, hogy h-i tuft akaríuk, hogy AlltaAlUai erőnk a v»4iiik Wtntijitinftlló tllaaaégta eleirieknek megtzMni todjok Ugy igen egéaafég«Mknek ke;l jeu attak akkor nem atahad, liligy í«h:H«i UB[ mAB Ba liálhurui liaedel\|ék tiépáuÁei. iíiml«» Aa MkB»ha)ok éa gorvély iraliritaAk e( a[.h> gyaaaiiaák atép la\|unkat. Hogy \| .\'íw-ki rvflAMiráeiiOnkBl a köargeaz^égttgy ktegOazi táaáVM a lehelő tokeleieiieaével akarja dani, aa igán mnnican e»tiw, M IpMo balyéb van t bánéit* mondmt: •halnlog at Hronaart tAhorook iigyuimiNXier, jeletoleg liádt«»iparauitit legutóbb egy nagy raegj»li;gtHÍ<]sÍ keltét kiadiangu \|Hiharküazilu<Ol Iriondotl, ata hangftilyozla, hogy a MWa/iV rmló / ntfrűl* iiht/ilal\'Di, am 9 Mn/rdmi ryifáltjtin fíhife ("/fö/.í íMMM\|t Et igy réinéiiykéilve.j de lUfflimii várjuk kúaigaxgaiAaiiak kiejiiieaCl* Meg \|va-DfUM gyOzOdvt, hogy ai ujlheliigymmiHjüei HgMM alatt kimtleteara. de logikailagj ea alapotaa Iraa fogaaatoi«iiva a reloun. imgy Tgiakl BA AÚiOiiOttiiAt nem eg«z»niBnf,ilta ■ Bém lágilaai akarja. A kiiietje<ell hi^a\'alfok ntnn atra leaa hlfaívg. h>ü)\| eiayom)»»«. Ita aem Imgy védje, tami>ga»a \'az aiiionttauát. A lalorm nem nlmhloji, urna kftUáldi fftinták attHoi fog na lenn, miaden poreai kAjáhin ti aamaet geaiu«ának mégMilri, ma-gyar jHat Kiért kezeakedikj at l apojatliAg ■tivM a a mellel! tokéleiuaati magyar falója grol Talékl liéatnak i i i if ptpirtk gummiiapiAkat. a^lyeU majdnem Übhra ugranak, mint az alkata 1 ^ At btanhAaái raak Sieijt György ami Já$ Iwogarta, a kAféháaat ekiéiléni Alig vAgaztak ba etlehédttaket, n td<n> kM\|iaá.\'ljrAt IMi jilA vAtle, a dohányta* íowre dlaKt la<U éa elmaat. NyAnm j» imor léit Aaaa, télen gyakraa eHihh aj. de némt^y kar ttaaBlái éra jía etmitli k o még tiNo v«lt lÉlma, Hngány anyámnak re aovéfam* aafr\\« naff hAaáiot okozotj. akkw még AHMMKB a#w fiflí »«y aldftiwp lyftl. SMB\' iMjit nhaHaá gl) a»ie«»tt haaa aeai pa^ mg IÉ kaja^Éadait tt mar. Agyaikén Mitek, ip-tféa jppul aati amnzk, min apam lm jtifepl Aa vittgm ^mi. Iklhaiam, amaaw* Agy—w. «afal a tyériyt égett I . tütéH aiNHlig a t vilAgAái Vftlr.heaaella Imit, a4A MMetAl aayAm * •átt kéaiad taláft, tmg) magam uám \|pl névtfái gytyaat. éag) aat goíid^l, tMfta vigyaA a eai tAlAhdi aMf maamti wlia, ItaMkkm aahMjgkii«iii ntat ii gaihitmn j valtyaiaüiag aat aAAraA, Imgy a* «»l<wk g#i g«ai4ol\|éá, kÉM Mg a hAa t«n ta \| jH f Atl Ép (la, kaatolyan ta^áta ■H B ffftdiat 6 az embmelkaif Kgyaj^ aal mr maha Img^ aayáai éairtA^ya m HI JA a Imnigjálaia atai tadta, n\| AayBgi Bumiaa aem ladaM itlfj «B Übm^a. j A • I \'ol. (Wr.« \|H\'trrvjn tmloM<i\\ oio>tok \\r<lfluirrr kel a ala\|ilalaitiiak aa adja ama gyauuilafti, miuiha t ir«>>/ or-xlg a \' riNpNimoxgi\'oitaMikai iiaimié-un azAitn kliol tenné Kare att kénytueritaitnek moujlj i arra at fxelre, ha a jó\| azóvi tkexelt ha A mak harmHyike Állal ateglABiad atnek . inlyiel u.egtAmadlaiAM alkalmával ax ország Ii4i)i terjedelme s a fasulvi maiak eliíji aége roppantul megnelMttiienék a moagotitáiU. A linl(witi> liaogMilyoxxa, Iliwortiúf/ hü . Mit/ \'kII iimh lM«:ür tttl Lifrlt ttlr^ kdu alhnii»Untit nw hm (tiit\'H \'fttiimiiUáft fttMHi ti Imfhhu &hii ni zrm htuublj\'t at>/. A porta kúiiojdöe I sió . díph üg\|iHikeihilz korjegy aekét ntézelt, i kéa/iil intrxni, imiyJ\|en kij \'letilí. hogjy iej)eft«igi \|Nilit«kajál<jl ped tért el j aemiai kortllméiiyek kö/yHt >en lógja állilják, hogy a pápa á van lökéivé még liahoru aaetén aem hagyni el a vatikáni; e lenhétt a aaént kijllégiuní elhalároxiii, hogy •aj pA\|« balAla eaaUo a kanklavét (tlaazor-axagou kivöl larljáii meg (« liatalahb, élei ekixehh pójiAt vtHa^ztaaak, aki -szükség e^e iijn egy utaaaa Igradaliuait it megbírja, a A legutúnhi iifrök miimutertanái\'a el-vjílelle a nagyvezér ama javaajaiBl, hogy KréÍAha török lmjoraj küldessék KihatAroz-rák, hogy egyelőre nem nyúlnak aktív rend-azakAlyokliuz. j i* Konstantinápolyból j<i a hir. hogy moat nar hicatalo^ jk\'jroli is alaptalannak nyii* vJuniják a hirl, Biinjl&a Törökország c^alla-k\'ipzolt volna a lilirmas lazáivetteglnix. A uultAuiuik egyAlalAa ninca arándekáhan az mdig megiaiintl. hatArogottan sttinle^iis jranytöl eltérnie. A /orroagAs a Kréta ; cxigeten uóvek-inhen van. A; krétaiak k-úloaösrn a pen/.-ügyi autonómiára vonatkozó követ«déaeikhö* csata^ I iorngorsx^giia ia liajöraj axakaa«a a tágas /.kodnak. Tóhb Vándorolt. A Irann l\'yiamha érkezett. rétzvévA bírái, hivatalnokai nemcsak Átf 1 \| szflk ^örtjiamerik, melyben felnőttek, ha-1 nem izmetik a haza líilíbi rézteioak fitto-i nyait k \' ,!Axoktöl meg, a kik kfefetlenQl résgt-veaznek az oraxAg kormánytaiAbAB, azoktól j éjipeo meg lehet követelni, hogy at égést országot s annak viaxonyait ismerjék. Pusz-; tán a statiatikai adatok alapján pld. égy \| vidék: közgazdasági AllapotAnak javítására lorféiiyjavaHlalot hozni, nem lehet czélatarfl dpiogj s rendenén nem is (elei meg. fia a xouatarila által nyújtott kedvBtfi atkáimat azok, kiknek ax oraxAg /úegitme tvae élzö .sorban tjAnlatoa, (el logjtk hatz-nálni, neau^stak önmagukimk lógnak élvezetet j- szurezni, nemcsak lanuimAnyaikat Ipgják \'gyarapítani, htiiem a köznek ia megliecaDI-heletlén axolgAlatbkat lehelnek, t ebben ! kere^ndök a találhatók lel a zónatarifa elmaradhatatlan erkö\'caf következményei. Balaton-Füredről. Kgy hirla\|i<udoiiitó Mihály luetrojie itá^\| val hn"anlih l»eaxélgelésl folylaloll, \| lely alkalommal a Szerbiában köfeiell polítikáil illetőleg a/t n\\pndla, hogy ma neaarii kormtny Ali at onaAg elén, mely ta fan laililikAt kövei, hogy az minden szerh ha-apU kehleheti vi^zhaii^ra talál a igy ö r iin: ilvu l«elolytnttöl tartózkodik. — »Mi i lin dcitek élőit K/cibek vágyunk - szólt Aliét-rojioliia - n amint ilyeneknek, mint \|ai Ozanak kfiielrMetünk azxal Bt túlimmá} tartam len a legiOhh viszonyt, mmtnl nuAdig jotéieményekl\|en ré»zeaüit&uk.; amily jövíihfen egyed(t\| le<z abban a A tly— xetben, hogy minket azokban réateatt: cn. OrnfzorazAgot ériem* Kgyatial kijcleut tte a mati»polita ait it, bogy egéaz valijjt val I"fiiig a moalani dintktiian, MilAnt ialli ze-reli, mint Hát; de ura\|kodAM ulolaO lé\' ei-ben rost tanto«adokkÁI rette magAt \|í« rül t ttfa hallgatott a aép amirAra. K íji Vilii} kénytelen atfatálvAiÓI e(iordulni; a ilutí^ziiált\'4 nem lordiili el Hany>ulmiila. bogy a Dalai Sándor .királrjiak okvetoc iűí aBÜliséjgea aa anyai bolulyAs a erre vj« koz< Ing igv nyilaikovpl.- Ám/\'/y/ 1 (tlnílrHül fífíió:h»lni ra/rar i^mlilOutimti amfaw Ik jeirttltti h j/rir?fp ku iWwrr Há/\'f«V aapm ^aman nl//7j ar AlUm én dóinknak tartaoá a íjaetrojn Az nlaaz hadiigymiuiailer leiazöi I at olaaz iörö»k»\'rt«zl egyletei, hogy az éj \| aégügyi amhiilaiia-^t<dgA.\'alo\| úgy ^ser^izze hog) halKru esetén tet\|eseiM meglrlelji\'i a az0kNgnek a «>hhox ke\|mst a«a\|M>rila\'i a nae mel\\retet is". Kf uitezkedea 9 Kranrztaof izág 1 ••» (ila-.-or-z^<g ko/ott leiiallo Itn/ölt víát íny hali leli magyarAzalAt^ melyből lolyolag azl J m következtetik, hogy ax 4i\'u«x luniaxj ke-rfake<le!mi uerzö<lé<<i, mel) lifgko/elehlr \|< jAr, aligha logjAk megujitaui. Hevesmegye a Inta adandó thlvózb iam rendaxer mellett lieliigy ii>iiiiazler leira leliralAban a vAlaaz-log s^laui. effáiklaK azon ken lenaiink,! tetltiij^eren zyorwin «»íy Ihaj^iha aiety kitar>^i«g on_»Mt trfynH aaatra K\'neinn\'wari latmníok !leleÉ\| iiUdmk luiaott ezeket momba 11 dlwimni m aa a kafai, mely KoH^anitomkdyhtix a> irt a lhnf;ttuUin a: im&ijHH rtwja/a 4 Wfi a féftgifáli 1cWt f^rMtmo^émk, mtlitek \'(r- Ir jék a /atfaacM, Aay\|r a.4 ami mm vJhmfyU « a A VaiikaaUW jelentik, ijögy aljilpS egy idő oia nagy Kxorgafauaaeitl tanura A-nyo\'ia Auiotielii bdiotinikaak1 IN Nnmmi faamaarral a sze\|démti<ir rontréijiio fAtjr a-tain folytatott lavelaBéeél. AHit/>ag mégli ia ái az a pApa eazmén^e, liog\'y a BaapiBaA rl j roavcatái énalmábea Itömái tarnál bulokA n 1 azareaae Ba OiaaAaratAggal agyéiértfllag 0Í1 at e\|Wok aagélyáeel tartkaaaa amg. A róa ai kérdés aaaaban agy almgv a papa akiár a. oaak tA^r vwe« arával a ax aUat ktráln kg MáaávW ibmb magn dlmiá. t \|y A zona-tarifa erkölcsi kovet-kezs tényei. K hó 1 jén lépgi éleibe at állam ke-aelése alatl lerft vasilakdn) az ugynevetell i^eáiely-piirto, melynek heho/alaláviil geni mik\' kiizlekedési miniazierüttk. Harosü, nem jiiafe uieaelózte a többi európai Államokat, djainem mely állal egyazeqmind oly kiváló mormol kisérlelt meg, ujelynek esetleges ahva^i eredményen kivűl kiszAuiitbtlaiIau cirkölcsi következményei lehetnek. A magyar emberre álialahan reá lehel níóndani, hogy nem a/eret, utazni; kényeiméi azerelö lerméta-le melleit uem igen u\|azoll azélöil, miklor vr^ulon nem igán lehetett menni, s igy magéból hatAjAból nem igen ismert meg töl4»el legközelebbi Imíjgyéjénél, sokaznr még enuyil sem; a nem \| igen gyakran ntatOtt azaiAn sem. mi-\| kor az ország több részében az egyes ne-vezeletebb pontokat a rasutii közlekedés hoz zAiiérheÜibbekké telte. Aa ujabb alkotaiA-nyos aera valamit lepdileti eaen a dolgon, dejialin éppen azokta nézve, kikre nézve löbib okból s/iik.ségls volná vagy kygalAhb is janulságos a hazai egyes vidékek aulopsia utján ivaló megismerése, ulátAsi vAgyuknak — lin! ilyen volt iá bennük - a közlekedés drágasága miatt aem tehettek eleget. . \| A luristatAg, abban az\' értelemben, iniikj mas országokbau. nálunk teljesen is merni len logaloin volt! a legutolsó időkig. A zónatarifa ezen a legnagyobb való--aziBüüég szerint lényfjgesen aegiteni log, s ebben. fekszik remélbelő Anyagi hasznán kivul erköicNÍ haszna ia. I Ezer és ezer ^embernek, kik eddig az ulpkás drágasága miml nem voltak abban a Helyzetben, Hogy saját haaájukal nemcsak —I bái mily szép — leiráaok uiján, hanem u(»jiptából megisaierjpk, alkalmat szolgáltat a kpnalarila, hogy llagyarorazAg egyes vi-dckpivel megismerkedjék, bogy egyszóval iamerni tanulja a hazn egyes részeiig me-lyekrfil eddig csak liwnólyos fogalma lelie-tejtI; bogy tanulmányJízzn a népét, szokásait oft a helysjcitien s lapaszlalatokal gvOjl-hekien magAnakf melyek reá nézve minden- i esetre laoulsAgOBak. fit ilyea tanulmányokra niáltink nagyon sok embernek szüksége van, , 1 t mennyiben az ilyenekre eddig alktlma ! pep\| volt, most kínálkozik raA. At állóid ] Hit ImeglAtOgailmtja Kraélyt, a begyes vidék lalUja megnuaerkedh ilik at alföld viszonyúval, népével, s b irmely téren szolgálja HiavAját, mmdenktttek hasznára lesz j Különöseit iljain inuk, Aik hivatva tesz-hel bármily •nkditjn iz Alami életben válpi-hiíjlL sferepel jálsai ni, alkalmuk nylük, Siian theotetikuis iamtreteikií a gyakorlati Lkklil böt\'itfték. fe a zjlniiÜket; a helyen, boLk létlenül, kánya ineilé", vagy vala-Ulk sport Bzésével t Ütaék, élvezetesen ás nantnosAn töliheiik el oluso szerrel beutazva a magyar lidélteket, I gyQjlve oly tapaBt-jalá okat, melyeket kírny vekből szerezni nem Ht At ily láüulmwiy\' utakbaa gyiijlött japaaiialAaok nagy emnyéré siolgálhatnak kéiohb at AgyrédML birtVnak, orvoknak, jauirnak a bármely I más iAraa m&kAdó ambarnek K kdtveileaSl mu«siko6erkülcai elfttiL mellett Wanayáni AdvAa a basára iáAe, ha a kAa«aa«aiAaeban kftavaÜaaAl Igen éién)t s.mozgalmaa élet uralkodik nálunk, a >Magyar Tenger e kies parividékén, a mint Balaton-Füredről írják, s mégis, darzára a vendégek sokaságának, némi ag-f godalommal néznek a tervezett s fölötté fényesnek Ígérkező Anna bál elé. Jóllehet ez aggály már jó részt eloszlott,\' mégi«, bogy jiyoma se maradjon, sietünk jnéhány adatot közölni, melyek bizonyára a Ijegscrupolutabb j lánctoanö s lánrzos kedélyéi itt megnyugtttni j képesek leendnek. A bál fényes lesz. s a si-i ker biztos; olyan bAli bjzoll.ság jött léire, miiyennel az rrsxAgban ritkán találkozunk. \| K liixotiüág-elnoke ta/lerházi Kerencz gróf, alelnöke ItercJilhold Miklós gróf, \|>énzlároaa Kovács Rezső, ellenőr £csy József, titkár • Sziklay János dr., bálorvos Kngel Gyula dr., jy tagjai: Itezerédj László, Bogyai Aurél, Bogyai I Jenő, Bohumiczky Andor, Csesznák Miklós, \| Eszterházy Andor gróf, Eszterházy Béla gróf, I Kenyvesay Perencz dr., fiaál (iáston, Gulden 1 K almán. Iluray Ferencz, Huszár Józnei, Huszár ttyula, Jankovics tíyula, Keneskey Zoltán, Ke-aerü Imre, Károlyi («ászlö gról. KarácsoByi j (lamillő gróf, Mayer Ferenc/ dr., Miake Kái-] mán liáró, l\'eirirh Lajos, Hurgli l\'al, Sólyom \| István, Soós l\'ongráw, ifj. Svattics Benő, í Székely Kmil, Szigethy Kleuiér dr., Vitlend-\' vay Józsel dr., Vizlendraí Sándor, Vitlend-I ray Imredr., VlaaitsKároly, Venninger Mátyás. K bál íölőtt, melyre a meghívok már > szétküldeilek, a mely auguszlu* 4-én tarta-tik meg, a védnökséget mindnyájunk nagy : őrömére CzirAky Béla grófné 0 méltósága i kegyeskedett elfogadni, t a nemes biilgy mAr j ezzel-a lénynyel magéval fényes sikert bis-I tosilolt a tervezett mulatságnak. A stílszerűen diatiletl nagy* gyógyierem j helyiségeiben log a bál megtartatni; É helyiségek éz alkatomból még gyönyörű virAgdi-j szitást kapaak, s a világítás is mfntaszerQ-nek ígérkezik. Az igen elmés női lánczren-1 det elnem áruljuk, csak annyirmondhaionk, hogy minden lánczosnő kellemesen lesz meg-J lepve liAtran állitbatjuk, hogy tz idei Annahál lényre, pompára, ntgyszeráaégre a régi emlékezetes Anna bálokai Ingja viasza varázsolni. KétaégkivQI. az egész orazAg arany ifjúságának kedvencz laláikozója lészen. VAltozalna Sesz a lAnczrend, de klllö-nösett lényét t coli Ilon, a l&térlánot. A talpalávalót Uankő ismert liirQ zenekara szol-gáltalia, mig a dúsan lölsxerelt bufTel Wild í\'éler vendéglős jeles, a mfiérlő vezetésére lesz bízva. Mini a »Meghívó* jelzi, a itnct auguazlua 4 én, este 01 ,-kor kezdődik, á a jegyek (személyjegy 3, cstlidjegy 8, páholy 10 Irt) mAr váltliatók Kollár éa Márton urak üzleteiben Balaton-FQredea, s a jelzeit napon a pénztárnál. \\ 1 E mulatság, mely még sokáig beszéd tárgyát fogja képezni, nemes ét jóllevő acéllal is egybe van \'kötve. A bitótItág ugyanis Cziráky grólné ő Mélhaága indítványára egy hangulag elhalárotta, bogy b bál jövedelmét a paksi iSzkárofullák javára fordítja. £ nemes szándák bizonyára hathatósan elő fogja mozdítani a báli jegyek tömeget kelétét, t jelentékeny fól&lfizelésekel is fog eredményezni. . Ilalaton Füreden kellemet az időjárás, t öröm a vidám hangulat nra\'ko^ík népet vendégseragunk kóréban. í \| Különfélék. — Uktaaja. A kózfia bidetrtg-liéli laktanya épitéaé oly szépen halad alörm hogy az esatban, ba a katonai parancanokK «ág hajlandó lett volna erre, mAr november-Iám is At lehetetf volna adai; azonban agAaz-tégí awmnootokbol még c4tk tavAszstal s\'ándéíozik átvenni. At már bizonyosra vehető. bl»gy aa átadás 10BU. julipa 1-ja előtt lóg bakóvatkasai, átint a mély időig . h eheti volna a szerződét értelaiélien alké-tziteai. Aa otezák kövezésé folyamaiban vaa I t révil idő alati be ia log leiesfetaJ. At ipitkei^s (olyatna alatt kbiai, bogy a ttr-vezeti\' iatAÍló és ráklár, ka a terv attriat felépittjtlik, a kapobtjárai aiáalél méterrel a lőld szína fölött lenne, stflktéget volt teliül özeken a tervéken tálloMÁlal í » toaialásal kapcsolt\'ben a VálkOkoták aaaa kát épületnek aaa a larvattti Myaa valA fofcifMM emalUá s as erve voaa tkoeó «»<• • HHiHMiiml ofjtnt általuk el-ÜMimint 4e a honvédelmi miniszterhez javákefyáa végen MieoesiiHol, a hetman aask «M n értsetek már, • —Asik IfvlN if • aairint keadetét —\' Halmi Készvétíel értesöjünk, kegy Eesdra Anni, cs. ktr. íiíiiími ssi-eál4u# kolMQi éria, a mennyiben a minőn • éekAa)r«kiár udvarán lóháton egyik iKrftii ka lywilit • ijflmbi t»ntU, e kózben az emeletről vaíaatí s»ő-nyefsi w»itan> ki ée lírásuk, a mifői a ll annyira msgimdl, megbokrosodott. Kováca a gyermeket kahiíban tartv4a nem í^lfceteit ki eiipado tty a M meglleoé-sere, minek kfokeztekfr-a lóról leesett. Ai eoés a gyerekre aesvo flég ssenmcsé-sen történt, a meoer»Wn enáel semmi baja _esett; Ko»A%aztmUm/Alyoe zúeódá- »okat szenvedett, kívánjuk, hogy belőlük mentül hamarabb felépüljön. — léAJArAemmk. Aa időjárás az el-hét eW» leiében nagyon őszies vojt, a sok eeó JOl megbüsíiette a levegői, estje és éppen uagyou alá irAilt a hév- t\'r«űiiii\'s emberek «rrt>l an azt alartál tusolni. hogy meleg aam kai láfebe, megfeledkezz e arról, hogy még hátra van a ■fát keményebb része. Meg jp fordult az léó nsAtórtokón, ■ megint oly jnelegeu lüz a fiap, mintha az elmúlt nspokbsn uüvős •em letl volna, a a por isméi oly fagy, mintha a jóságon leibök nem is öutfaték volna néhány napig. [ - Tjpfcttt Általános rész rétet kell váríinuiikbsn Ebtntpanger Leo betegsége, ki ■ár hetek óta typnusban fekszik, bár ujab-baa egészségi állapotában örvendetes javolá» Ilit be. \| -- Altiéi 7 ezé» V árusunk baa rfminle sa\|0\|lkn\|i kelteit Sándor Jítmf, kóiltisz-letet és mereteiben átló hadnagynak Kptuá romba Iflrlénl áthelyezés* — JlagJ fcadgj •korlatok. A hely Mi állomásozó 48. sorotred V százada a ajull hétltin Komáromba tndüli a nagy bidfjygkurtalúkra, hol szeptember le-áig lufinak maradni A usslsrlls. HekössMtőtt aug 1 jével a vasúti kösleledéeAak tör ténetiben korszakot alkotó nap. A Mvá rpai pénteki lapok eténs hasábokat ezen telnek aa eeemeeynoa e táviratokat pnöl-aek as eryes vidékek e napon történt I lorgaltnáruT Budapesten ktlöaosee aj déli órákbán nyújtott a köa ponti pályaudvar igazi világvárosi képet Tizenkettőtől 3 áráig egymásután érkeztek ée indullak a vonatok Ktlöaöeen impoeaasa* robogott be a béeei gyorsvonat mely sohasem [volt még ilyet hosszá, Ksiiíolva volt utasokkal émiéy a belgrád-simonyi vonat is. fcgy\|_ félhivatalos kommüniké a mai nanrol a követkesőket jeleati: A aunataríta ntftása a személyforgalom élénkítésére éa emelésére már ma, aa eleő napon kiválóan érez beié volt a magyar államvasutak központi pálmaházában, A forgalom ugyan csupán körülbelül 10U százalék, némely viszonylatokba n eeak 80-40 százalék emeikedfet tlaiet fbl, azonban minden jel int matat, kegy aa emelkedés már a legközelebbi napokban sokkal nagyobb leea A vasúti kezelöeég ennek következtében, mint almai nap tapasztalása megmutatta, kénytklen leaa kÜlönbüzíJ beható iatéakedéaektt [tea •i, kogy t forgalomnak, kttlöMSeen \| pedig ág ezzel egybekötött nagyban emel-kedd milbatorgaíomaak megfsle)keMM» A gyúrt vonalok ie általában harmadosztályú kwsiakal bimak. Mivel a gyúravoaatok msgtWjnlém» korlátolt ée aemeeak máksl-osztályú, kenem, mint a mai, Katimra iadalt gyorsvonat is igazolta, eltfoaztályu utasok le ímb aagv számban utaznak, barajadoaitályu kocctk oeak megbatározott ■iámban knpceolkaták boazá, minek kővet-kesMben, föléé * Béee éa Kaasa irányában etaaók ggj riie, a harmadik kocsiosztály M) a gyoistonatokon viseaeatzzittaÉÍt. Keek nun ugv Utazik, hogy a harmad-oeetiiWu kocsikkal a gyorsvonatoknál föl kell (agyai. Aa eleÖ aap itatiatikáját il-aat aa eredményt leérni belőle ll* venni begy >a néaatarífa MkwmaiÁml aletlls a tevéfonba jari ée innen hmaló enemélyvswitcA forgalmát. A gyorsroultok aégyeasr Haaot annyi a tant eittak és mb tti aál egyébkor Ümsm miuazter dél-ttia maga H kihajtatott aa állomásboi és Mm^AUemAsM fcsseémilt a éii&ú Htgalem statifetikájával A miai-zter lát-kaift krlmmfl fogadta a aaáraa aáataiet, melyek te Immre rsaalak laegelmdáek nap emolkiéieéiM UuKkekodmU. M Má kM0 lum adaemar !jfél aedadMt • p tmélaaml. Aagvsmai sk^étil W M mi\|le>4ai»l e eejaimiil feu^yolro Ü Hk^elre refuiy Mmefemárt. II s»4mboi «melli«eÉ , a gfipfr p eienlia a lavahM aa«yeÉé\|ak MpK U awiliáglll Uy vééül ím \|Ha ÍMf mi>Éi»pilvaa b Isauaw Wees\' (meaa nÉmjai aÜM\|MÉ nvt^Aa K M M I eéiwaei em mee^esa. MaMém tosbl MVaHi ftmm^ ht- K • M * ^ 1 N11* ■ IfeMfü MM velíisimlteg aagyod is MMHaaeli. iie>e\|tsHe aaelal imae a «m\' — Tmmlia válemMa A helyben iar. bilközeég iskolájánál m^gQreeedolt la nitéi állásra a uagyazámnan jelealkezeit pályáséi kO\'ÖI K«nési iássof pojg. iskolákra képeaiteii tanítót vUoaaiotiák- meg, ki sxepiember 1-én fogja álkimását oltoflelai. — Hjmeu. ÁaN/aUaa Béla] fiatal kereskedő, e hó II-én vaseji oitárhoii Swi^r tiisoÜn kisasasonyt. Sauer Kde kereskedő exép leányát a kelyboli isrJ imahftxbán. — ; fívthhauKtr Len, a Koibbaimer és fiai vesz-prétni keresketlö caég tagja a napokbán ja* eyeme el (hmim ,Kaiícsa kisasszonyt, Oeuu Pal, kes/ihelyi kereskedő kedves leányát. — Tol vajU. Sóg irság. koauwág nem nagy aiysfiság. Kzt lapasztalhatln egy bélfbelI caipésxmesier is, kit sógoresesonys a vidékről megtáiogutoti. Ikri inig a háziak este egy kis időre távoli voltak, addig a kedves rokon összeszedett 15 Irt készpénzt, arany gyűrűt s több damh ruhaneműt a tovább állt vele. - líj laalsléirl. Villányi Henrik, váiosuálceziilőtte ki eddig Tokajban tartott lenn egy o osztályú p-lemi iskolát, a legközelebbi tanév elejével városunkban nyit meg egy 6 oaztályn elemi leánytano dát a közöktntáafigyi miniszter engedélyé vei, melyet a jövő taaévbcm polgári leányiskolává fog tovább tejlesxteai. — Az intéietliateniátuasal ia egybe leez kötve, melyre nézve aa intézeti igazgató éa tulajdonos most küldi azét a prnepectueokat. Bejáró növendékek tanitási dija: 1 és 2. oszt. 10 hónapra 20 Irt; 3. és 1 oszt. 40 trt; 5. ée ti. oszt tiO trt — Az első és második oaztályba fiuk is vétetnek lel. - Rllvea lem ma AJ klilisi gatAa 7 A N Fr. Presse budapesti levelezője általánosságban adja képét annak, hogy milyen leez aa új, aa állami közigazgatás. Nevezett bécsi lap \'Bzerínt. a közigazgatás reform-javaslatnak még a kon túrája sincsen meg, kivéve a közigazgatási bilóságokra vonatkozó javaslatot, a miniszterek azonban már teljesen egyetértenek I a reform alapelveiben. A reform nem pun- I tán abbéi áll, kogy a közigazgatási köze- I gek kineveztetnek, hanem niagában foglalja a közigazgatási testületek azervezéaét és batáeköriik szigora megvonását. A kivitel fokozatoean. azervee összefüggésben fog történni, a tervezetek logikue rendjétől eeak égető eztikség eeetére leez eltérés. Az alkotmáayoe alapjogok, a mennyiben nem 1 maradnak éríntetlentil, ki tognak terjesztetni éa törvénybeli fognak megállapittatni A régi intézményből lehetőleg meghagyják mindazt, a mi a reform eaéljával összefér. A megye, a főispán, alispán, főezolgabiró ée esőlgabtri megmaradnak, a fonna a régi marad, eeak a tartalom leaz új. A megyék territofiális beoeztáaa is lényegében a réti marad. Aa 1848 óta törtéat vél-toztatáaok azzal egéezittelnek ki. bory a polgári elem ée az latelligeoczia is eltog-Ialiák majd a megyében az őket megillető helyet A megyék szabad Véleménynyilvá-nitáaa, batározathozatala ék írásbeli érintkezése a közélet minden kérdésében, tehát a politikai kérdésekben is: vÜtoütlan marad. A szolgabirótó^ felfelé az állam fogja kinevetni a hivatalnokokat A nagyobb megyék egy alispán helyeit többet kapnak. A főispán hatáskörét, mely közigazgatási és politikai föladatokból állr törvény fog-körfilirni s a kormány, bizalmi iértia leez a vidéken, a hogy eddig is. Mint most, I ágy ezentúl is a kisebb megyékből kettőnek vagy többnek a kormányzása eaak \' egy főispánra bisatik. A reiform legkényesebb föladata az önkormányzatot kiterjeaz-. tani a legtágaab katáng, valamint cselekvő ! és ellenőrző képességet saját körében biz-\' toaitaai. A reform károm főcsoportra fog osalani: a községek, városok éa megyén I admiaisztracziojára. Klőször is a községekre ée megyékre kerül a sor, a városimnál, mostani közigazgatási azervezetfik mellett, a szükséges változásokat legutoljára lehet hagyni. A legutolsó nagy restaariesómin I den valószínűség snerint folyó évi deezem-\| beire iratik ki. A választás tudvalevőleg hat évre szól, de mihelyt a reform életbe Ma, egyszersmind éivéayesulni fog aa ál-\| talénoe jugmnhély: Lez oosterior deijogat priori (aa új törvény ledönti a régith A aat évre megválasztott tásatvieeU egvsze-rien d veszti állását, ha az új közigazgatás értelmében a kinevezésre nincs kvalifikálva, vagy bármi okból alkalmatlan - SeUlleM emágss 4a kell-j vááukrak. A VaMpram varmegye lerttjefén i roaamoeen lerjedO szíj- és kórftmlijla mi-\| att a l évi safiiies ó ere eeö onnikg is I vásár Vsiayrleilee, valamint a veezfrémi betl állal vásárok bentuuak. - Hlmaraát klállHás. A «som I keikalp országáé kiáltUást «ttmls«xlelták, mmi a temst ik wegjttbeo a marnák [közt i járványos bee«eégek faaasl ee mm caló-\' eebl. Imgy a kműMáe któék a jürjrsny ; leérnie megseftnaék A liáidiamn n hmoM-j sások mar mmáen elaieiiUm megtellek e aa eddigi lii\|ilsnteek Ihudtikll nmsép sikert Annát kiilimitneell Veon^mo-gyers ée SMvktfhsy varmsara as ImtrA-nyoe ktegazds águnkra, begy a kíálmás albalasatM i kebmt Már meat ad is kJMsé-ges, kogy meg lam-e tartva a dmMMali oftágirók Stombmheiri* lerWefl gymése l\|adó volna cserébe oly fiút kásába logadni. ki esetleg a 4 gymu. oaztályba jár, s oly vidéken szeretne tanulni, bél alkalma volna a német nyelvet mflgtanutaia. Bővebb tel-vilsgoeítáeul^zolgai a kiadóhivatal — \|ilSmili\|kf II »«Jlé\|M-rr mApléii elleH. { lényegében úgy mini skemélyeilten er4é\|«\|s less az a sajtóper, mely. a pécsi lönréev«sék és enktklUxék eK>(l log lefolyni. As alkalmat e pörre e Irón-ojr.ikiís halála szolgájtatia. A szegazárdiplé-Ijánoe a Inmorökoe halála alkalmával sem gyászlüliogót nem tűzetett ki, sem minőt qem akart tartani. A »Szegszárd vidéke* qzimA iap megrótta; piért a plébánost, illo-ywitásMl vidulva ól. Sőt axi is szemére vetette, Imgy a teuiijtés napián t* órájában égés/. házue}»evel i\'k\\uli eg) lakodalomra meni el s olt az fvszágoe gyász dsezára tkaezoli a rziganyou elölt. Krre a plébános neveben annak káplanja K L. válaszolt a •Tolnameg^ei Kózloiy-ben, hol azzal in dokolja a lobbek kmti a gyászmise megis-gadását. Inigy a irónórvkös óngyiftns voH. A válasz klkmbeiii meglebetós gorombán szólt, kevés lárgyilagirai\'ágyal s bisoayilás helyen a »Hzefssard vidéke szerkeuloiét. tieiger líyulái kezdte \|iikzkolm, annak meg magánügyeit is meghun-zolva. A sérteti szerkesztő aztán minden lováhlti \|»olcmia helyen bepanaszolta a káplánt a pécsi törvtoy-széknél mint saitóbíroeágnál. Az ügyben a vizsgálat must folyik. . — Csavargó traspo A mult napokban a csányi kanászhon kél kopott öl-í lÓzet0 bocskoros ember ment. A kanászszal I beszélgetési* eredve rövid beszélgetés után I megkötözték, « fmxze-vissza verve fit, elvei-\| lék töle ezüst óráját, lánczus\'úl; jó csizmáit lehúzlak, a ezekei az egyik gazember búzm lábaira, hitvány bocskorait hasyva kárpótlásul a kanásznak. Akkor azután eltávoztuk, véreben hagyva vissza a szegeuy áldozatot. — A nyomorult tetteseket a csend* Őrség nyomozza. — Bnreaslaág. Kichner MórTeleky-utczai családos czi\|iész, egy kis 6—1 éves\' leánykát aljas baromisággal megszeplősített A szegény leányka anyja jelentési tevén a bestiális erzelmü K. \| M. azounal elfogaloil, várva megérdemlett j bún telesét. — Nii keleknek. K^y oly egyéo. ki egy egyszerű eszkítz állal 23 evig tartó abkeliieg és lfilzágmiti\'4 gyógyillalolt meg, kész annak leírását nemet nyelven minden megkeresőnek ingyen átküldeni. Czim: Ni-cbolson 1. H. Bécs, IX. Kolingasse 4. — Micsoda szert baaználiuuk? min* ! dig azi, mely régen már mini jó ismeretes gyomorbetegség ellen bizonyára Or. fíota < Hethalzmma Fragner U. gyógy szeri áráUM I Prágában régois mim a^legjolibnak ismert, mert\' már 3u év ótai az egész birodalomban i mindenkitől kipróbáltuk becsülietik Kapbaló \| minden gyógyszerilrpan. .Muri * él nefaij különbet* mai I napság többé az orvoeok között az iiiánl, hogy a rheomátiamus a vérben levő sav következménye ii hogy a vesék ée máj lunclionális megzavarása állal eai i vér bői el nem távolittatik. Tény tehát, hogy a rheumalismus csak akkor gyógyítható, ha jaz alapok ellávoliliatlk, t. L a vesék és maj [egézzséges tevékenysége helyreállít tátik. Ez azután csak oly gyógyszer álla* lehetséges, melynek összeállítása tudományos alapon nyugszik, és ázon különös sajátság-jgal bír, hogy a vesál és má)ai egéazaéges tevékenyeégre fwztönózze. Ily gyiigyszetl bírnak Warner Sale t^ure-jeben, miáltal már ezren, kik rheuma-tismusban szenvedtek, meggyógyullak. Kgy Aveg ára 1 In Kapható as ismertebb gyógyszertárakban. Főraktár: S/al-tvaior gyógysneriár, Passeaf. 417 A hthmcza a szárazságtól és forróságtól sokai ssenvedeM; as ország nagy részében eső volt, a minek folytán remélhet 6-l»g jól iog még feilödni ée jó középlermést adhat Az uioleó belek viharai sokai Irtottak a növénynek. UauiytM és Ictrti vetemények általában kielégítő eredményt szolgáttatnak, esek Itt-ott ártott oekik a szárazság Burgonyában a korai vetés már behordatik, van jó van ruMM ebben; a késő vetés meglehetős kie-legitően áll, habár ÜL is káros .hatású volt a szárazság- 339 A fl«rMAeaet érékéé kérfer-gásA, mely Miha sem szünetel, s a mely nek ez ember, valamint minden élő alá van veivé, lesifinkben, különösen tavaszkor fel-iknően észrevehető. Ki ne tapasztalta volna mar sajátmagát!, hogy ekkor jelentkeznek : a tagok lankadtsága, kedvel lenség, vértolúlás lejre s mellre, szédülésí rohamok, szívdobogás, lejfájás stb. Ily esetekben nem tehetünk jobbal, mini ka a természetnek segédkezünk azzal, hogy Hrandi Hich. gyógyszerész sváj-czi labdacsait használva, lestünk kitiaztitá-sál eszközöljük s ez által komolyabb bajok nek elejéi veszsstyk. Hrandi Kích. kyógysm rész svájbzi lalidaosai a gyógyszertánkben 70 kr. dobozonkint mindig kajihalók. E&mduág. Omre. KgypmMmi tenefesmegvei) métáik, kinek liijH évben az öfidik gymoaamhs oeztályt lógja látogatni, A termés állásáról n lefolyt héten (jul 23—29j a következőket jelenti az •Ung, l\'osl. • A lelolyt bélen ez időjárás igen változatos voll; vihar, jégeső, lelbőszakadá»-sze-ru seőzeeek napirenden voltak. A kár, mely ázek\'áluil országszerte okoztatott, igen je-Hmlékeny, mert nemcsnk a még lábon álló \| Vetés, hanem a keresztek éa kazlakban levő gshnsnomftsk jelentékeny kárt szenvedlek. Különösen a gyOmóicsfák, szőlők és gftmős növények, de kivMi a lukurícza sokai um vadett Aa árai ás heiylyeí közael a kedvaaU-lén időjárás daczára n folyamatban voll. Bum, általában csekélyebb minőségű, mint na uiolsó években éa egy mennyiség mint minőség tekintetében gyenge knaépter-mést MOlgállatetL Ben hasonló eredményt adott, l t nllslábnn csak gyenge kiwpíermiei Aa érf* immm abalában gyenge, I. i }öie\|«en aluli, beiylyel lazáéi a mngei aem kotla be as eeodméey minAeégtleg s gyen ás, a mo csekélyebb l»ju Se kiviióen eletem étéiokaak (og megfonfol A asA metszés némely helyen már be vaa kiesve, nagyjihan annak an még foty á munka. Az eredmény mennyiségileg mmi gyenge kiarpea ée kmápro jeMntf Minő-séyileg m évergalá aa eredmény, beiylyel Mm jó liiijm, eznün közepén éa gyenge Neepm Nyüttér) Z«kMl4M« aartkleHee fl lo.se per Robe und h—quiiuUa. fanHlra» bwlnnkto l MUréafl. IJ60 hm 1.3,90 p. Met irma 450 vmeb. Hmím) nmedet roiiea uutl itKl«n porto- und ■ mQM in« Umb év rwulpkftbnk lwpoi b Beeeeéeri (K. u. K. Hnflinfersnt.j Zftriek. Mtut«r amp-kend. Briflfs karton 10 kr. Portó. .KJl Fimher ClyŐiŐ rúrwligtíi tnlcyijencxitő ét kidéqrizjfyóttyin-létei* Budapesten, Hermina uf 1525. (•Mlltt dr. FiadiW-CUo As iit«a«4 (jMTúri p&rkku, MMlkudott baljós Uk»ik bexninim «lói raazs. s lafci—kfél, kmjtWa n>l asorakotájvúl eiedoekífoa geeéieksdrs vsa. L* viic kiioao á zyógyiaféitlk— lyégrittstik snsétafölr bllctl é* eNiikftj, pslaSáMk, fl-cumodtaok. turmk, Uftlet ■wiTlUt, ssa-Koroaas, rtontRörbntíaek, a térd és lék Mkftlo clferaiéM, kaiferlees gSraaiéeek^ t/ak-■Mll, fardcsyik, rilmlMtt Iwiíéi 1 refUfok riuértáglli—, TMtO\|4áaa. — A kálctrlBOMnUAa >UU» domlui Ckerket-nak, s birasica páríii tninuk lepjjabb ilr»i mrut ki fisi Utal m s karol gyAfykmlMik. A kU«svixzjú\|(7H8»ti Mitályksa aiséM Ojpw kvalátifnjlo U-t\'j idrikUk. A UU^vk kMittakAk v»kjt ke\|árék. Prwpoklw íafjM. Houáa fatésett iinUli Mkiviwk i^áalfi ka)-é«éU. 410 l-l £gy középiskolai tanárságra képesített egyén előnyös fellételek melleit tanítóul ajánlkozik oly gyermekek vagy ifjak mellé, íik a „Áru/f/ nyefrrta rövidebb gyakorlati uton alaposan efsajátilani óhajtják. Ugyanaz tanítóul, előkészítőül ajánlkozik oly gyermekek meik, kik a gymnn-zinmbe, vagy egyáltalán valami magasabb intézetbe lelvéietni óhajlatnak. Úgyszintén rtyrrej>etiiorul gyengéid) tanulok mellé. 427 4-10 liőreíbd FíétM Fülöp IcOnytkemkedhUxn. •l As • roriihu kóilOtukért ssb tUIs) aulára filillil\|it a nork. cr Vasúti menetreni 1889. jmm í-jéUL . _»«n MM mmm^mnf RhIM \| 4 ! nAi V ^ >"Alt 11 -j11 é-Lm Mi amam «. v. < trm v. -T\'i rtZKl 4ÖU MW «na éSs fiaka^V I t«ny.mian , \\rntm. m* jzf- «\' . Uén-H^. 1 «n V** Hr ^lAJIal 11 * I vwf* ■» iu 4saT( a^ \|t M p. i« ua H 4.44 hmm «m«I( *f7 , m m nm f — i "\'-t* wfg* I A a. mm F s • aa e \| a • a ^ i ia aia n st jh \'in nwni f «s« mt «e^Jsa ai^ij a si^ss an inhi, miTl r^ W _I »» i_i —WmMi I i I aM»anma». MM 1 i í ftk^t éa»r\| ji. % —" TT- PaUée sesiksll liftül Ulti\' Ép iMpiii <-oJi pértntö&K seiritwrk fei. a kik tkuá Mr ■n^l aat É tanokon Liffnyittanriwat, ta\|t »»káw4 KJtiHfh tirlnafc 4t /. ér~7TTtÍemi Bátfúligbti Jink fa fSJri\'Hmek A y~mÍ2im>tm piró tmt4: Tmyiwt-jatté*5 nyvrheimk* __ „jjj f9ff ltántfikmk t$. kik 0.í imtfxilh mtmi rrWrf brpimi m"m JbmÍ, t fmi\'fnV úWWw\'n m p;iTJ77f i\'iU f I I ifii7< 1T1V11, .1 rrmJkiriffi tmmtrjyek A rrnnrih1 tanola«it\| IcSIűq tanfolyam mxIntMik k. affért at fl«Ml fMMl cfrf mftruTwa-* "Wrintl kjRlAn <íij toftfmUy. _ 11 \|i A VMMlöir éVenkiní T Trf IfimLsL-i díjí larf<urrtak Basefüí, mriy az »Ert»<it«i« ktirmmatá-t$m feawfattatzk, ^ A n&fMÍkk f&rffeU <s 1*w rirUIhJi iníttf tyy i»k>Jir wm Wrlfnhrtik é* ot mtó okául emtkút m tzülSk fakóhtlf-nittottatám /o- 0mHNk #/. ^t fa whj irtomban 4rtyyr>l\'KJti is 0t*kt&. ——tandíj ax I. én II. elemi iwi<álrb«D 20 fri evenkint \| - I III. IV. 40 » ► v. vf. • . 6i> » A jfivó tanév -z-f»ternbr (M>n nyílik mjf. A bfiri»ia«.k a (jteniifn-u^zai l)r. Sebrey«r-f«He bnl«an tagafurt<»>ittatnak. KeH Nagy-Kaniiítn, I8W. augusztus bavábun. ViLlánj^Henrik tanintézeti Igazgató éa tubijdonoa. VILLANYT HSKRIK A NM. KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM 28015-—SZ.. A. KELT RENDELETÉVEL ENGEDÉLY EítE T T NAGY-KANIZSAI TANINTEZETENEK íELEMI VI. ÖSZTALyL\'YAL) ÉRTESÍTŐJE ~ JkZ 2&&0—00. IJTJZ-Jr JCJ2&Z>J21T&IltíZ. XAQV-tCA2VIIAl2V N YOMATOTT FISCHKL FCM-M\' li VoltSSA.ITO.IAN zaaa. A tanintézet ezélja és tanítási alapelvek. Tánuuzkodra r küzréleménf- bdfealéaére, a n. é. közönség^p^tolására, a lek. kír.tan-felágyelőség te a, kOagazRiiaiti búulbég pártoló fdiaijMcliSwra. tisztelettel alulirt, egy Nagy-Kanizsát! frlállitandó elemi- é$ polgári leányiskola engedélyezése iráni a nm. közoktatásügyi minisztériumhoz folyamodtam. A 2HHI5 1hm».. MMm alatt kélt maga* renddel értelmében azonbán ez idén csak az. elemi VI. osztályú iskola fehdlitrisa fngedélyeztetelt azon indokohts.xalT hogy ennek sikerétől, kellő elhelyezése- én fölszerelésétől (étetik fdggövé a megnyitni rzándékolt j>olgári leányiskola engedélyezése iá. A jövőben elérendő <zél kedvéért tehát szerverem ezen elemi tanintézetet. A szülőknek belém helyzeti bizalmú legalaposabb reményem. hogy törekvéseimet siker fogja koronázni: multam biftawilrlr a szülőknek arra nézve, hogy paedagogiai eredményt is fogok felmutathatni. Három éven At tartottam fen Tokaj városában egy. viruló állapotban levő é> nyilvánossági joggal felruházott taniriiéaotet; aiHvxől Zemplén vármegye tanfelügyelője nz \|wi2 Ihxh. sz. a. kiadott hivatalos bizonyítványban elafoeró szavakban nyilatkozik. ___ Azon paedagogiai elv vezérel hivatásomban. hogy- az iskola nemesak ismeretközvetilő Intézet, hanem egyúttal a jellem. rrtoHnnv érzület nevelő iskolája is legyen. Ezen ezélt legjobban azáltal vélein elérhetni. hogy bn az oktatast a tudományos pnedaiMgin követelményeinek megfelelő módon fogom eszközölni w e»zki»zöll<\'liii Az intézel vezetné nem fektet súlyt külső niazrn. hanem árra, hogy az oktalannak etlukui- erkól«ri lu»i;«-a U«gy#-n a í«\'IIimi\| ki\'iiziWrij^lV nem fog figyelmen kívül hagyatni nz -em, hogy a növendékek az élethivatásukra szükséges ismeretekéi ls megszerezhessék. — 55 • ... I- lu / - "\' Tanfolyam és tantárgyak. Az intézet szervezésének\' első évében hal- elemi o»ztalylM\'»l-~fog állani. A \|R7t-\'úri t«.iny-Isltoln I. é II. osztálya jövő "évben fog megnyílni. Az elemi .iskolu \'tantárgyai az lH77-ik.i -1öTÍT Vzáitt <dall kell miniszteri rendelet ér* mluiébüu : •. -. . • ~— » \' i, //»/• « erkUlntUM 2 Mft\'jtf(!/• nyelt,.1. S/urt Ht/rlr 4. .!/»•»##0//.•#•\'»/fan. 7T. TurtrueletM. G. Földrajt. 7. \'Ftiriné2rflin/ottn1iiyi tárgyak. H Twtgyakorlás ! r.MtklJ. Jó. /ta/irJá. II .Y»< ktii munkák. ItendkivÜli Innlargyak : /. Franrzia ayrlr. %imyorajátk. • A\' IrtwHTilt tTinl.upN ak iwm esupán a minden tárgyi- v«wlkx«sl «-»»i»««\'i«rr-.« 11« »i mel-Jöző-szakrendszer szerint f<»gnak tniiiitalnt. iiaiwni wi i^lHIÍ?\' kulturlOrléiwti uanya a4tt<4 formális egységet fognak képezni, ami iiz iskolai valótlan a jellem iskolájává avatja. he fokozza ezen tanítani mód az IQu nemzedék tanulási vágyál is\'; mert ezl ;leuinkál»h nz áltál lehet felkölteni. hogy hu az ifjuraggai az. emberi nem kiilturtÖHenéfi fejlődj&H megismertetjük és arra kényszerítjük, bogy tfoudolall»aii kövesbe" az emberiség lejlődését fokról fokra é» mezligyetfe. b<»gy törekvései t-zél-Ját toikép érté\'el.. >Ziller. 1 III. ^ Nevelő- él ta nerO k. _______ Az intézet az igazgató vezélése alatt- ull Azonkívül alkalmaztatni log egy polgári iskolai egy elemi t-kobi tanítónő i. IV A ben lakás (pensionatus.) Az inlezet "környékbeli leánynövendékei számára benlakás szervrztetík éa f evt tember hő 1-én megnyílik. Ezen pensionatus úgy az igazgató mint, az internátus viaeU^rd meg-bízott tanítónő gohdoxasa- alatt áll Klek váltakozva folyton a nflwnWn\'k köz ./Vannak é» tökök közös asztalnál étkeznek. A benlakas növendékeinek, amellett, hogy alkalom kínálkozik a tanterv által kijelölt művelődési eszközöket hasznukra fordítani, még módot nyújt arra Mai? aa írlagan nyelvek használatában gyakorolják magukat: mert a magyaron kivttl u néinat- és frai* zu» nyelv is társalgási nyelvül van kijelölve. A rendelkezésre állö zongora pedig bö alkalmat nyiyi SBMt hangszer kezelesének eUajatiia>ura Az internátus helytsege a f.-engett-uleaai 112S. sz liázlan a váriMon kivttl ti. P. Irigyel hazak de mégis közel annak központjához tagas. czabad b«íytnl. «^IiM»Vl£art«4. vlrub»ülletvé«iy fasoroknak közej>ette van. A helyiség szép és lutAtságo. és t-agyogő verőfény és romlatlan tiszta levegő hullánunk Itciim\'.fxrn hajlókban (eltalálják a szülői hazlsd kikerülő leányok n«?velönöik klMwn a « sáládias együttlét áldásait és a házi:e»»ag-iránt vaío ér/.ékök felköhésévfl nyerik a mveW kaeg^antémK. V. . A fölvétel föltételei. - A teljes ellátási\'dij tandíjjal együtt az egéaz tanévre il«» hónapi 9QÓ forint. A len? göralmTíIáséHI mély áxonbati nem kötPlr-Zö. nz ege«* rvre tw-irt IiíHpwIs A nemet e- Iraneai* nyelv n uövendekkr nézve kői»lfzu lanlargy é- azokért semminemű .külön dij rnjm jar. - -_Hendkivúh számlák lárgvai «^siki« a-következők k>i«»aík^_.j- ai Az év folyama alatt -zük-ést^s könyvek, tan-, irő- és tt^zeszbö^t; imndennemü gyogy-ü/fh k éa a keziuiunkálaz »züks«ég« anyny. b 1 ItarmeTy a növéndeknk szatiUira a -zülők kíklötíö- rendelete folytan tett kiadás. Minden leuktk" növendék trirtozik mnaávnl Ikhiii í— 1 malrn« _ • \' \' r - . á l«ariuil .öank(sit. ~ w . . _______t lakarol.___________ ___ ?f lej»dőt." ---— ----------------------------------- \'" 2 agyt«lhu/ot. . -• . . \'. ... A lőrülkó/ot. . - . • H n«ztalk«nrlut tearweWe, \'•- . \' - -■ —- —■ y h. . I hljVHt-a evő»wzküzt. 2 kav».«kanalat. ...... --------- , . , f tno^l«4álal t~ Kz« n iHniin-K a Mlánl.t« atvétHik »— az év végével kivana\|ra vi»»«/.»adatik. Az dkiiai ilij evnrgre>lenkinti. n-cidckWn előleg—itzeteitdő. A löhríei azonban «!>aki> ryjr i/>k>Jti A 1 tU InKtAp IrtjnWimir lortt-nlieiik. YL A bejáró növendékek fölvétele. A növendékek rzabái y>zeril lelvet»4y «ŐBe\|itÍni1>er I — lA-ég aiiviiik. KwMP^Tr hógy -gyeiluftiik ♦•ayötrtelü oktatása és baladasa « r«b-k»-l-fi \'a^ kriraidih* k> ■i\'ib\'hnarraaiÉ továbbá, legy a fetrat«nál \|yw iiw keik •xfl)Hr«e <rét e« napjui igazollOk. - __9 mm I ...... ■ 82 atám m w—m—tb iBH II«AMMM\| U # tütófci* ni in Mffcto H Ml mtaM4» IM» MCM. leaMk NSéfr I hm wmí lnimif. \| tt ....... " >i mm I I ki Btoarafca m^immmii j u n > ««■ M mmmma y Mi III "ÍM mm íjj A Nagy-Kanizsa, 1889. augusztusaién. XVI évfolyam. ZALA 3Polltikal és Tr©gry©0 tartalmú hetilap. Nagy-Kanizsai- és Délzalai takarétyénztáralcés a Bankegyeaül* hivatalos köitónye. Megjelenik Mftgy-Kaniztán hetenkiot egytier; TMirnap. b m m m n zzz iLónurni iiát Kfte ém ..«••• líit - kf. nbm . . * • • • Nfgjrattvta . . , . « llilillul Jilfc^ — imrm • <cr* »-iv»ul« birdataaapk M U mwiúrn Mtt NO «Ma \| M, imul ■Htm MÉárt «gj rtl h vjtittéx »HIINI> io Soha vissza felé! Minden kárOrOm, da — bevalljuk intéat — valami különöt azomorkb-JjU nélkül it néztük a küzdelmét, molyat a paila átinti ellenzék et idd atennt viv önmagában, Önmaga ellen tttil>lMfti«aiikai közegeinek hasábjain I Káröröm nélkül, nter) éppen nem vjg dolog hallani éa Ülni, hogy két, egy máa t/il alapél vei bea letjeaen kOlOfeü-hpzo p/írt, a politikai Öntudat éa at alk<jd nftinyoa beaaQletaaség legprimitívebb agabályainak megtagadta mellett, mint alkudozik egymással ama kufárokhjoi Imaonlóan, kiket annak idején at líd-viílzild kikorbáoanlt a templomból, az álnokul elctaht zsákmányon, továbbá mily lalaméni aa»égg«l, inely miatt még a köÉépkor (sgfétQlellenebi) akoláaijli* kosainak tem kellelt volna magukat ^tégyknleniök, töprenkednek ét viliit-k»znafc utón,; hogy mindegyik félnek fiieimji1 jár annak a medvének a tombolj mélyéi neretnének elejteni, mtlyliék hangot morgáaa azonban, Hár lafadják, nenl borzalommal tölti dl őket. Haomorkodát nélkQl, mert at Ijrá-Ityi illial ma\|katdett, a mértékeit ellátnék közlönyei állal éléakan fogadott i ném éleaeég nélkQl folytatott Vita ái efleniéki ad hoo rgyaáűléanek cjié^ Iáról ét bangináról, Tina éa a w.n« \| mdtí\|vll párt lagyőiéte vtfgett, — alii* Jiponn bebieonyitja, bogy nemcsak Irányi éa Ajjjjonyi, jutnom ai ellen áéki dii minorum gtntium it Innatt* \|éut belátják a követett obatrukcal* onális taktiká erköloateleimégét t \|m-tn«r kareaik a fügefalevelét, hogy elfödjék a menielenséget, melyet caak mt>i, a pailamentt nUnet alatt, a I jorroj éaarabló k Oidalem után koyet-peiell aaemlélődő nyugalom kötben kettők étare. Ri eseményei ttlátij nem ball a Siralmat viaaálylyel, itnely a két ellen* lék „öauetestvéreaedett" tá borai jnm tombol, terméatetetnek fogják találni, — irja a .Peeter C.a — ba a Mir> lument éa a nemzet eklatiina többeé gi\'tsfíllületfr aiabadelvU tábo^ Buda-paatre leendő közeli megérkezése éa ai 1890 évi budget ömmeállitáfára vonalkotólag veaetéae alatt tartandó miniaiteri tanácsok alkalmából tijitu-datoaau éa bátran kiált a kabinet éa a párt feje elé; nui.quam retio! Soha viaaia, mindig előre ( j£z azon üdvözlet, melylyel a azaUdelvll párt logadja vezérét t melylyel el van tökélve megtartani őt azon a j helyen, melyet nálánál méltóbbat!, a haiára haauioaabbaii betölteni tftnki képea nem lenne. Tiaia Kálmán mitaiója még ko ránttem teljetlllt egéaaen; a liaia még tokáig nem uélkQlOiheti álható étzé-lyét, páratlan lacticáját, i öuiéatelen, odaadó ét föláldozó haiaíiaiaágát l^t a preatigéjét, mely meaazire a haia határán lúl veti melegítő fémét. Hálánál aenki biitpaabban éa atilárdabban nem Voronáihatja meg ai általa kei-deményeiett éa az 6 aiellemétől áthatott müvet, mely a magyar pénzügyi éa kOtigaigatáai Ugy regeneráláaát foglalja magában. Miként it képielbető ai 6 elnök tége nélkQl at egyet nakkölttégveté-tek öaneegyeitetéae a jövő évi állami költeégretéa öAi jel legével, ama \|tÖlt-aégvetéaével, a melytől a kOtvélettiény azt remélit hogy majd elővaráiaolja a caodát, hogy daciára a regeneratió által megkívánt több kiadáauak l at aratáai ét Usleti évad kedveiőtlen, voltának az állambáitartáa kendet keze léte körül mégit helyreállítja al egyen• aulyt? Tina Kálmánon kivQl kiemelhet igényt arra, hogy oly lérQak^ kőiében mint Wekerle, Haron, Hiilagyi, tiaapáry, Ctáky, Fejérváryj Téleky bé-kebirónak iamerteaaék el éa mpéetál-ta«ték V 8 vájjon melyik máa állam XÓLXCZCL-Ttndér-álom lapani férm( tóm il/owjo Aa/Mm:; Mminti ttmtm Mtvlt i ámtaMarM \| IMkm wf/i aaaya/<ü HntMtmk. S étmmltéii jmiajéríV, tümh\'ri tf^W hp Ur^ M/a rv/yv km lAm, A lm tph ffil\' .xfHid famM/mUm, \| vit mmmté mraNife larf/i a«/Mf 4 ftkíi yfa+ifrM AmMm tkfMtm Ptjtqptl a áeáar Mim, Ma /% mitik Ínyt ttfriipfo í rMéh /4\|r lét** feea a /ÜMa, JlM áar«\| AAAt jém* amM?. /^m, pirvhn imrvmii, I. Uftf férfmi a Hm mtU mm, ft rém NéaWI £«ÉMf umfní. Mm aMkfá kém immffti mrtlrn^ Émfmm \'Mémfi 4 MÉdMn umm (Üt. km MliHaml IMkmyaM r^Mt tmét HÉÍ\'lüW, m * * ! \'mm a ÍMp\| a m^i. i Imailé pi mUáíM«\| pm>[ !jm*ké mémm Mim !M\|MrtaVt mé ff An 14 apat\' > ttaÉMK rwi\' iarfÉ t imti mpah* É mím Éttíl É m$ hmm, éim \' Aáttf WWíím mtf ktuáM i I WAy M, avM néar kmi AAm. ■ tdfcM^ jW éámtm itillmi k t: ! I h BH bá ItWÉÉm ÍR • m mm ; mk Hogyan mentem elSixfir atyámmal u istenhiwba. fla«i dtwnálta UtamHéah t. K uUm — á tlaka tradalj tArcaij - (Wji) Mégit keretei ívott a eatklt Infri A pálinkái ki aem álihaiiá. t bbgjha !tz( a bavátárlát alkalmával megízlelte, ttoanal kipdkte a lélreliúzla aruái. Kávét nem igen atereteil inai.... Kos, tehát mégw mit ctinált a kávéhltbtn? Ingja Aa kérdázni. Siareocaéütoaég volt azl Ha innék, jobb tzereli&k volna! De... bUten majd látni fogja I Anyámnak Iái életébe került. Némely kor áti, moat már itiózalotaoDe nem panaaikodott. Bgyner kéaön jött kan.. Sémmit! .... Misnap iámét kéaó — tfxjmtAa atomiI .i. midiin birtekm — anyám éttfeveite, Hogy amcs nált órája. Mégijedt a ategény Araay át moudál ♦Hmiiri, ltol ax 6rád?« Sötét arcaot vágott, oldalvátt lékimeit át moadá: •Hatgrádba kftldötltm ktjavitát Végett.« •tje hitt ai H járt, lladtri. y »Kem vagyok ama vak atm buta, ki* tata talin tanom, mikor jár aa ara Jól, méfco* irailt Mm raaH ralaa. Anyám hallgatott. Kertit iiamrliiflil atatáa attvártm mii »Ak, mmö att^eaeaétitntágl Kfadanái odaalja, a aUvel ut • még véa atitjalakra iétfeaak rakait kell majd monnnfc. Egykor, udáo Már 10 ára veN, vagy Még m — a kávákéiból jft», Attradma yrimii tipkt födte Ngét, wéUán ujjnyi vaadagtágn oraay láaez, övébtn etfiallal kMoti ptatíoly, oraay át drftpkft tfknüé-Mákel. 0 belépeti a agy Mni adatba Mrfiu aegiae alatt viheti keretitől Te leki Géza gróf a köligazgatáai reform hatalmaa müvét, ba nem a Tina Kálmán aegiae alatt ? ki mát, mint ő,. a! Hzázazor kipróbált éa legtapasztaltabb muiiieipaliijta bizonyít halja be a nem iát előtt a köiigaigatás államoaitátá-nak föltétlen aallkségeatégét éa ha laaatlmtlan! voltát ? i Vajj-n ki at, k ki alapoaabban t jobban tapinthatna a magyar nép Qt erére, t vájjon nálánál ki tudná he-lyeeebben a olyan bitlotaággal atna Uatárt kijelölni, a bol a reíormmfi alkalmával at öröklökt hagyománynyal skemben a kegyelelnek van helye, a Uoí a nemiet gétviun perhorreaoálja ai ujitáa munkáját B á vita lolya-mán vájjon melyik factikus képet a l\|0loaÖnÖt erőket oly pontosan mérl.e- Íelni ét a kívánt \| eredménynek oly öntő tikért bistoaiRani, mint ő? Ai elleniék a jövőben esikötlen-aŐ támadásainak tjBvveietét arra lak-leti, hogy fóltételeii, hogy a kormány-párt kebelében a municjpalitlák igen Jelentékeny töredéket képeinek, t e jöredék ez ellenién beetet segélveta^ patját lógja képeuli. E tuppotitióhoi ugyan még nagyon tok sió fér, de liát elfogadjuk ud mint ai elleniék Akai táplált hitet, Lui egy okkal több arra, hogy Túrna a párt élén marad-tol) mely^.-cylla éa pharybdit közt Caak Általa vezérel jiető tikereteu a ter kresett reformnak la nemiet geninaa Altul megkívánt \\ lerentülvitele felé. Nuuqam remi Soha hátrafelé, lilyváet előre! Hbha Tina Kálmán ItktiiaiMbb éa nüitégeaebb, noha ke véabbé uélkQtotltiBm a kormány éa a nabadelvQ párt léién nem volt, mint moHt. Legyen Qdvöiölve, a midőn rö-pr d pihabét után jtjra kezdi tevékeny-Ugét mii t. eltő a király utáu Magyar-lotszágbai ! — aug, I. A regaiéMegvAIIAa WfknU péot iigyminiszter — mint a «P. H.« irja — eddig körfilMAI 1000 rtgálobtrtok negvál-táaára vonatkozó egyezményt hagyott jórá. A többi közel 400.000 regalemegváltási egyeiméoy legnagyobb rézzé tárgyiban a minisster még e hó tolytalán határozni fog. A megváltátra vonatkozó nábáoy kérvény ■ legkibeielltotbb és legetodálalottbb birtok viatooy okit tünteti leli KOIódömo Er délybati vtn rtgáltjog, t mély ogyQtloaea 10—110—60, töt 100 birtokot tnltjdooát képezi ét vtnotk Krdélybtn regáleblrtoko-sok, kik jogtikti évenkint 18, moed: titán-nyolez pereiig gyikorolhatták. Hogy i ra-gálejogot valaki\' 10 vagy Sü órán, vagy kél napdn ál gyakorolhatta évente Erdélyben, nem it oly rilkt eset Mindezek a résiltiek különben csak att mulatják, bogy mennyire elérkezett volt ar ideje tnoak, bogy a regálék tnomáliájáaik vége vet-tessék. Sita éve. Ang. 5-én volt szát éve tnntk, begy t Irtnczisi oemzet-gyQléi a polgárjogok egytolöiégét deklarálta. Ai emberitég történetében tokkal lonlottbb moiztnst az, minlNAn bogy meg nem érdetaeloé, hogy kapcsán a világ uiáttágot lolylaárúl aa elmélkedjünk. A tok t férfiak, kik szn «i-lendó előtt t lelkesedéi lOiévtl proklamálták az emberjogokai, s eltörölték i rend sstnetetét kiváló emberek vollik, lelve ide* alisnuautl minden saép, jó és nemea iránt; innen ai • nemei blv, mely üléeeikei, lár gyalásaikat jellemzi, t at a láay, bogy a nagy fraaezia forradalom eltö tényei, mfnf egy ujlor, mini a aztbtdtág korának hajnal-basadia üdvözülielölt a müveit világon, t Némeiorsng nem egy ntgy írója r joagotl érte, ellekinive hazánktól, hol a izibidtAg ntk, tz emberi jogok egyeolótégéoek meleg értele nem egy hoofikebtlben dobogott. IJe bogy ttok e kilünö férfiak aem egy-Hzersmjnd jó poliiikutok it voltak, ei okozta hogy a nagy Iranctia lorradalom gyorsabban, mini gondolni lehetett elfajult, a tz egyik MtrnoÉ forradalmi kormány ■ máiiknak böre a btítzem körül feldagadt volna Nt-Igyon jó kédvQ volt.! Mikor a szobában yoli, kikútla at órát, mínijia meg tkarlt volna nézni, kány óta van •Vlrakaptad tz órádat T — azólt anyám, k vaa már javítva?* •retet, feleié öf« >H micsoda láaetod vtn in ?« , •Olyan lánez, falat minden máv feléié ö, de lágyaa, neui oly htragosto míol máskor. •Att: tudom, feleié anyám, de hoonao vetted ?• I ■ . : 1 j j . »Vei lém!* •És a prára atpkál? Ilyen tspkájt caak Miijánakj a péatfárotnak vaa.* •Att it vettem.* • Talán Ö adla d neked?* •Igenitlf •Miiy.____- I Ifi Üt agy óidéiról tekintett atyám tz anyámra t ö ballgt ott. Kezdett ievetaöxni, én takarta alól bpvt nézegettem. lövébÖl ökölvattutágu pénziekérctei voat élö a az atzlalra dobit, hogy hangra csörömpölt At caupa arany toltl •Ki! moodt ö, •tedd el.« Ataiáa a konyhába matti. Adyáu két uüávtl fogta Lif a tekerem, piaiba valami piszkos itthadarab Jatt votaia. •Mü oMllakJáa, mooái nővérembe, áazal a péozzal í* Él vaé aa Kkaavat. • \|U ftrdögé es f... Az ftréftg elvisxí agy. a tnint hozlt !.. * 0a Hiit» aem isttreactt. sem icadea gitt aem volt n I Tékát anyám tstraacaái-lén volt éa vele aM it taerenctálMHk vollank. Aielöti ö, besttlté anyám, tgéra ra feaber vek. 8 tfeaott is, ainiégy áloabao irayiéatr lartotl tárátia, aMkor még egétzen kitti voltam; aipot csinált at* kem akkor Hágákból s kocsin vitt a rétre. •De, mondá anyám, azon Idő ólt. bogy Mitjávif, a péottánral át Kristófbl, a makoivi útról, át Albrecht patikárutaal és még más személyekké! it btráfkotolf, minden máAép lelt, s ö - ludj\' latén, — minő irányt vett.« DVaögötl. Nem lört atmmi féle kár-délit; szonnsl félbesztkiiá a kérdezőt e szavakkal: Törődj uját dolgtlddál! vagy Dinen más gondod ?« Minek többet erről azólni ? 0 belátta, bogy roaatul cselekedett, de é karmai közé ragadt ás nem eresztene ki többé. fit mépM — nevefaágttté tönbelnék fel mégis jó ember volt. Igea, Istiatmra, I)e igy keUe lennie.... " tgyuar batajötf, de nem tgyed&l; milyen késő volt, nem tedota, Anyuk elámult a dolog lelett. A mátik úrral tlbaladl az ajló elölt; mindkelten halkan bemének Kiléptek az ndvarra. Kis idő mélva lödobo-gáti ét nyerítést hallottunk. Nem találtam ki, mi leheteti. A mini ataiáa t uohábt lépeti, hortyogni kezdtem; nővérem ágy teli, ménlha aludnék. KóasAatftt ás keügetoiL Hallgatóii, kaiigtiott anyám k; áa váraknttaat Anyám volt az eltö, ki bewélni kaiM — t egész halk tséval: • A Barnát alvaxtlftfk t* tlgm* mméé ő hmm easaé állott ha, anyám egyre orvat fájta; kerevettem, bogy tk. ■ •limiirt, at laieo satrekaeán, gysram . kmnk érdtfcéárt, hagyj fal az ördög karát táglval! KI twtl iárulkodik, elveszti ott át a mát világot. Nézd ettk meg e kártya {Aiákéi Ivánt, aáad meg jeti Mdvta iámhéa ember vak, a most aaayka töiyeel, hagy oelttBieii a mát gobteaAt, t bőrt ven ü kdvakhaa a aaidák márnán Vaiáhaa Mm ■ • fiMP, • mimbgyik éaiN (Mi ál koilntte MytN M t«Wi ragok Inngm\'s\'n Ifr w Hk-W • 0poag\|uMj igazság meNoii a, légoa-a ilyweatkiezakk liMlis-01 >gaaaa\| mja a vHOgálflOMMi fo-hriáü. As óattUeuül az tasméa\|ért lelke —taft kánért* txorílják később «♦» akik wéowíijc, érdekeiket keresik, a Wk#t fck- él Uarlijr vagy piszkos niM barcsi valamely mm ttolgálniAhs, J mely ognptl azután tetteikkel megalázzák, és anfcpor sokáig MM gy<^fithalé sebet ülnek •A\|Ao • szent ö^fón. A forradalom véraa lelolyáa etuomá-lyo(«u atukai aa eszméket egyldéif, a ms%tkért katdeménytktelett; de a W ügy »értaaníosk véréből mindig a szabadság ratéAi aarjtdzanak. Az tasortk, melyeiet a 000 fraoczia forradalom sAttl ójára in, MR • forradalom Altéi találtattak lel, régi-éWrnk valának aaok, de as emberiségnek agyat kiválóbb szellemei éri«ilék! meg MÉH, ét ■ivei aa tgésx taibentég necp ért#(la, nem ia lebetelt azokat gyakorlpilag <WpfMÍlMl A francba forradalom Ijexde ményez6inek érdeme az, kogy ex esiméket oda dobták Európa n4j>ei kóaé, érdekaltsé-gét \| ébresztettek irántuk, é vérzettek! éret-lök A ktaépkorból fejimaradl hagyományok otomó fom/aí i« összeomlottak, az emberi jogik nagyobb ilsxteleiben kendének tartatni; a mváliságo* osztályok laaaaokéai lemondottak oly előjogaikról, melyeket a kiladó kor kiváMlmaivsl xen bén lőbbé mef nem larlliafiak; álfáiéban pedig, a fraitcxia lor-radilom miméi termékenyítőleg hatott ik aa éuropaf politikai éa társadalmi élőire A re aellu ugyan később fi aolasor felüiöili lejét, • aj vifég haladáaának mai nap is erőimtől vili He érvel nincsenek mér a reactjónsk, (Mii gorombsaégsi, ninos eszközt, mmylyel nőiéi lervelt védbeast, logeaékorgnló t elittel-iemjéggtl kell belátok^ hogy mér noJhisx-nek neki, • okik hinne neki, nem vMsmi •oUlia táborból valók, lanetn tamél • butaság, ■w érvényre nem juihai, aa őnaéa, mely 1 olcsó aierral akarja ÓOmagát kielrgiieijí elb. Kgy iiázkd Európa változó pciHikai tiaaonyaiUn nem viilt képss n Irtncus forradalom Illái ajra hangoztatott eljvekei ellórblnl; a gonoaaaég tleget küzdőit «s 1 esimék ellen, e eaereiie vájna discreoitálni i nap elöli, de nem ékerfill; a daczára aa-nin, kogy Krancstaorsiág egy HOdiáaád •löt iszonyé vereségét aseavedeli, bmukén \'(■ 1 " [ (áj jneked, be oreg éveimben kényieleji le- I 3idtgeMk>ol könyOrűeni egy darabka erei ée ka lyetmekeinknek «t«gélni \| majd Idegeneknél.. E* elkMdru tiildnkolvn sokogni. FelhiéHqlt ekkor etyém: Hogy jutoii , bum be, hogy ta alkalommal a gyermekek-NN lé«a emllléftt ée eigem élftt, eMMmbn I fia limit áraa egy ixyouka minin Nem A Mojglli meg bénneiekfib én dolgotMwérte! Hn pkuodt bolnip tieel véaaek t« Anyám még bevéaebben tukngmr I »Tudom Dtniirt, monda bnréiaéKMan • oly gyengéden. »de ellenaédeink mmdeni tdvéÍHMk Iftltak. Hagyj fél, gvnrnNpnlnk nnveben kttnyorgok h«í>ad bagy) ító f* At* kwfttl klhyí^Aiékknl. Híja magad iidod. hogjjr artaunk tere\|iékévol aierealQk «mgy<»-öarjiai éé Mrioknnkai, i mom eaek aj tejle-Mpiök OiatMk ni dejél béiambol 1». í »Ugyan ki Oa el\|V« inat még tenki, d« lué^bb, be Mbl> le lAUttol. Ilert aa méfia ntnnéiknatal Ing* InllbiAe!* •Már aaéaaaor moodiem, m tárté ne- j kom erkflíoM pvédikéctHM é m ain "Mkiég OáttU. Annyira még nem kagyoli M na ! énamn, kogy egy naeaony nönokra pina nnIMpBU KI ^ onmmi lélek bellgoieii. Hngnibl na- \| Mmm Mm enimmk iftbb koinyei. flolftnl ttok n 10 tynnlnt nemied* «0á aaivére. Bgytk Mp mnll n mémkl nién 9 mélft o légibea maradi. IIOvjm hoata j £ \|m 0 pénmAemAe«, i veameti la eokai. i Mgékrao \|É honn ara ml), gyOrO «KkO\'. \| fléim káUyeotl nt arany atfat. Qynkran i mmi léi fórom pir mm, inOb gtörOi. I Meaar egypár inmiaU kOMtl aa agy ka m - nélkftJ j tnle idferiHaSi — W nyerget naatln —agy locfOt OeOei-iMml ée mjmm egy mém kii bordó ma 1A n OM küéoKi déigokeí, M tnnpoate a Hnraéi Offnonai - • miénkn I ÜAnMf attrtén agy Oi tokárai vp a MWÍ o wak lao^gpak (éfién amOe a : Kooalo o loh o bokaibdwf egy raOkat OOHeH, bagy emiki bt «o jjégnn n km kmnamU a voranno — rv ^J^^JjjhafT 81 ülbetí meg a mull avéradi forradalom századik érlordtlOyéi. Franciaország arfg most 1 ia fennen lobogtatja ez eszmék zAjalóját, megmuialva ezzel, bogy a franc/ia népben elpuskiiihaiallan trO van, mely minden lé-vedét daexára megUlélja a helyéi utat a haladét léayttúiptk értényeaiiéaért Politikai heti szemle. A némei csiszár lisaleletére Angnlor-szégban lelolyó önnépéiyek; aa a szíves lo gadUÍAs, melyben amaz az angol sajtéban a az angol nép rtuérOl találkozik, lénye* fanubizonyaága annak, bogy a.Wighl szigete elöili iejedelem találkozás, kfitőnosen pedig a két hajóhad tinztjeinek egymásiráni nyüat kozó ^rokonszenve maradandó baiáasal lesz n lorábbi viszonyrá. A német lengerész lúsiek lendületes áldomásokban ünnepelték briU társaikat, az angol lisztek pedig karban énekelték a »\\\\\|acbt am .liliein* cziuiü dall. Vilmos caáaiár az angol lengeraagyi ; üníforniísi viseli, a leplezel len \'kilejezési ad a brilt hajóhad iránti rdkooszenvének és nagyrabecsülésének. K hó 6 én a német császár nagy hajó-szemléi iártott, mely igen lánye»eo lolyt le. Vilmos császárnak a hajó parancsnokok bemutal látván, gratulált a valesi berczegatk és C<)uinorell tengernagynak a hajóhad ki-lünO állapotához. Visszatérve a császár a királynőnél ebédelt Usbornebaq. A Times áz 5-dik tegnapi hajósttailérAl cztkkezvéo, kiíe\|ii, bogy u btrányira egyikét képezi azon adatoknak, a melyek alapján a világ sorsára dftnlö befolyással Sev6 liaderOk gondos és szabatos becslénél esskötlik. Nem egyedül a német caáasár lógja e becslési a spülieadi lényes látvány sxineben mefviaa gálni, banem Európa minden (Óvárosában kelifi ralyl is fognak helyezni nemcsak Anglia barczkéazQltaégeoek bizonyítékára, hanem azon bt nyomárra ia, melyet ez n bizonyíték n német kormányra gyakorolt. — Minden politikai aaámitás oly lényeaAknak tekinti azt, mely n világbéke lünmaradáának egyik lámasxa A királynőnek egy ponitz ezred lulatdooosává történi kinevezése az Anglia éa Németország közti azoroa barátság jele. é Krétában még miodig váhégda a hely-«et. A Hnves Qgynökaég jelenti: At •Epni-meris sierinl liór&gorazág a krétai ügyben jtgyaéket iniézetl a hatalmakhoz, melyben kAibeii)árá»ukat kéri az Ogy elintéxésére és e krétaiaknak a mohamedánok eróoakos-kodásai ellen való hathatós megtédesére. A jégyzékbeo állítólag kifejezést nyer nz is, bogy ba Törökország képtelen volna akré-lai keresztények életéi és vnginnát bizio-siiani, ngy (íórügország kénytelen lenne n maga réaiérol iniéikedéstkei tenni. Ilir sze-ríni e jegyzék máaolniái láviraiílng kéaölték a királyival. A görög lapok véleménye sae-tini n helyzet komolyabbra váll. \|A góróg kormány 100,000 frankot utalványozod n meneküllek segélyezésére alakult bizotteág- De bogy leheteit volna nyugodt? Az üzlet elhanyagolva Alloii., Egyik ezolgAi a mánk után bocsAlotlAk el n ezolgálntból. Minden úgy ionén! n báionkban, mini egy eláiko-zoti házban a a pénzt möriékleilenül saórták, Beráini már a háxba is kezdték jönni. Ilyenkor a nagy sxobába zárkóztak be a több gyertyát gyújtottak meg: csOriJimpíillek az aranyok, patiogiék a kártyák, dohány-lüsliel voll lelve a szoba és Slojánj a szolgánk kávét késsileil nekik; másnaji reggel néhány aranyat mutatóit nekünk, melyekel borravalóul kapóit. &i anyánk a másik szobában Oll velünk; szemtt véresek voltak, erei* halvány, kezei forrók > mindig ismételte.\' > Mindenható, légy a mi olmlnaiOok! • S igy elidegenítette magától egész családját. Mindig liallgatoli. Sohasem lekiuteii anyám szemeibe. Velünk gyermekekkel nem nyá\|uskodoli, de rosez szól se mondott nekünk. As iitboomaradási mindig kerülte. Csak péasi, annyit képiünk, mennyit csak kívántunk. Ha agy palavesszőre kértünk pénzt* egész plniAI (36 kr.) adott csak. Ebédre a legjobbat vásárolta be. Hubáim az egész iskolában a legjobbak vollak. fi mégis oly bús komorság logott el, hn anyámra a nővéremre néztem; mintha megöregedlek volna, hatványokká, szomorúakká, komolyokká lellek. Sehova sem akartak mtooi, csupán Ünnepnapokon látogatlak valahová, akkor is Mm Örömest. Okai is keve- Íra látogatták; nők majdnem sohasem jfti-ik a kAaba, csak azok a semmittevő gaz-mberak és nsplopők,* amint anyáin M-mit Őket. Igy n boltban mégszüíjt az el tdás. »Egy ciipé^xoek, — szokta mondani atvám ~ egy caipéscnek ugye édjak el lalAn indigói 10 légiért f Azért vatoak Hl a ssfalók! Anyám nem mert többé egy szót MÜn raAlni Kibnsaélie nekem, mii egysarr mondott neki: »Hallod-e, hiaaen szerbül be«aélek telni : ka csak még egyranr tkrjiest fgy snó( lélotm, ngy méa Inkáéi kirasnk magamimk. a Ht aatáa tarthatsz erköleti prédikAertókat n kinek nkarazl Jbl megingyaxd mnjm{lnak\'(« S n aaagény knllgaiott, mint n bal. Ssiyt öaranannrali, napról napra aoványabbá tó a mindig Istenhez könyörgött, \'Mmdtn-bató na btgyj ott Ab, ön mAr vtlótsiaOitg elflra látja, ■I Inra eaatk a kOvtfktaéaa Í < nnk. A meaeküllekej idei^enesen az isko-! iákban belrexlék nlJ Athénből pedig azt sürgőnyzik,\' hogy napról napra igen sok krélai család érkezik I ide. Augusztus 6 én kél görög gőzös ezer í menekülői IrafOlt. jAiheuben és SyrAban ; segélybumifságok nfaanltakL i j \| • Minden valóázinüaég sxerinl végnapjai! éli a hoolaagari«miis fVancnaorsaágban. I Bonlangeroek ea t«l\|orának helyzete nagyon ! desperaiui, a mint jegy lohdonij távirat jelenti, Boutanger arról tanácskozik embereivel, hogy tekinteUe\| arra « vereségre, melyet a megyei tanácstagok választásánál saenve-delt, nem volna-e tanácsos vissza menni l\'árisba és búéi elé állaui. Legnagyobb baja Houiangeroek az. hogy a közvélemény is elfordult tőle, és maniléMáiioja daczára, melyet legközelebb á maga igazoláaa végett kibocsátott, daczára az önérzetes hangoak, égy latsuk, hogy mpga is kiveszettnek taiija játékai, teljesen lejahuak bumagá\'. Egyízö-val erkölcsileg hoioilt -ő mjár, kinek ábrándjai szétfoszlottak rn^it a )iödképek. Katast-róláiát most már ml sem iogja többé viasxa-tarió^tatbalni. És ba eszébe juthatna vi«sxs-raenni Parisba, a köztársasági kormány minden bizooynyal juocnál a bűvösre tenné* Meg Iogja tehát magát gondolni, mig ily vakmerő spekúlátióija adná lejéi. Különfélék. - > árnál hlftogjAléa. Nagy Kanizsa várót képviacuő teitülete augusztus ^•án csütörtökön (léi után 3 órakor közgyűlést tartott a rarosház nagy termében. A közgyűlés tárgyai voltak: 1) A lakta-ina én jhwziitjyi buiittmig janulala a közös Lnlwty mzfrt* éptWl lakUmju h azzal kap-fioláit* kimhlml. féitzétty tzüktfyta pénz* tertjr brszrrzfm támjélmá. Föjegyiő Len-cyel Lajos ol vassá Tat emiitett bizottságok tlőterjesztésfit Illetve véleményezését, mely szerint á fentjelaetl kiadásokra iGOOOO trt peaseriéae aafikaégek ez! összegnek felvételét valamely hazai vagy austriai pénzintézettő). esetleg j egyesektől javaslatba hozza. A javaslat Épeijcay Sándor ravid felszólaláaa után jnévsserinti szavazásra bocsáttatván egyhangúlag eltogadtátott s a lenti önsseg bearanétével a városi tanács megbízatván, áddi^ is, mig a nagy kolcsöa realiaáltatnék, a polgármester fel-\| hatalmaztatik, hogy a saját és a főjegyző aláírásával a városi terhére helybeli pénzintézetekéi 7000U frtnyi 6\' ,-os tüggő kölcsoutj tel vehessen. 2)] A pénzügyi bizottság javaiilata a vármegye tulajdonát kéjptző íelenleg csapat kórházul használt ^tület (a telek [megvétele iránt £ pontra aésve a közgyűlés rövid vita s Eperjesty Sándor flelszolalssa után jóváhagyta a városi tanács által a megyéhez benyújtott 16000 frtnyi ajánlatot, azon hozzáadással hogY a feltételek szerint esetleged szóbeli tárgyaláson a város kö zönségét liabochay Ctyorgy {mlgármester és ^}ieijray Sándor V; képviseli* képviseljék s ott saját legjobb belátásuk szerint ajánlatot teberaenea. 3) Előterjesztetik a tcineiöbefi hvgiénikis saempontból elodáx-hatatlanul lelállitnndó halottas ház ás bonestei ém, valamint aá őr számára kik szoba és konyhából! álló lakásra vonatkozó terv, költségvetés ikapcsolatban a pénz* ftryi bizottság jelentésévé!, mely szerint a 4104 frtnyi költség; ngy volna fedezendő; bogy fi összeg valámely városi alapból a temető alap terhére jkÖlcsSn vétetnék. Eper jmy Sándor, tekóitéttel arra, hogy a temetőben nemcsak njmai knth. temettetnek, méltányosnak tartainá, a mennyibea köztemető állítása sokkal többe kerülne, hogy a város a költség telével hozzájárulna, mely indítvány egybangnlag elfogadtatott f\'olgármester azon jelőtarjenztésével, bogy püspök ő méltósága nérmantjában Kanizsára jön s hogy erre jnézvé értekezletet fog egybehívni, véget árt a közgyülét. — SmmOIjI hlr. Dr Horrátk Ff rtmt törvényszékül k egykori jelra bírája, jelenleg nagy-kikindái kir, törvényszéki elnök városunkba érwzett, szabadrág idejének egy részét itt lűlleodő. A rokonszenves férfiul iamérősei njjndenüti kitüntető aai-vélyevséggel logadják — A bérmédáM. Most már bixtosan ludjuk, bogy JUri nomij Károly megyéspüspök nr ö ■éliwAga szeptember t-én ]óii vérosunkba a jhérmáláH szentségének kiosztása végett. \| bárválás H-án lesz. Legközelebb uiegkezHödnek a tanácskozások a fogadtatás tárgyiíban. Megelőzőleg 1 én Ollár és Hz^MiktnL 2-án Osányon, .I án Kauomokon, a én IL Szíj Lanxlón, 6-0 íg ^íelsén, Kanizsáról « méiióságs Ztíaspáiiba megy, hol 104a Imrmál, innen Sümegre \|f) és,IO-Aa. — KoÉAttJ NáMezky Isajoé kir. lőrvéaysaéki bíró, mull szerdán d e. a/tl I érakor vezette oltaHioz bájos menyasszonyát flfljfiliífi Matyii kuarazooyl- As iljo pár rakOvO illán OAesattm indult Abnzziába. Ky«tyaék tírof Hngónnsy Kálmán, lörvénysnékOnliMk másfél évtiiad éta égyik laaMorgilmeaibb e előzékeny bírája atjtgveaté Molnár itildvha kisaaazoayl, né hm Molnkr Alajos feyvéd kedves leAoytt. — Véllmis s ■larUlákaál. a kegyesiaaitőrandiek lőrében nálunk na idén énnyibad lörtém váétntAa, bogy Mauer JA-not lieéiraoanaka MlyodeloU át, Myébt Vsrkoayj IsálKlIllálljh Koomtárs. — Vállsiás i rnlfknniiiiÉll •ItHOL. Sajnálattal értesülünk, bogy Der bics riezső sxiferenczrendi hitszónok, ki vámsakban a bilsaóooklat és lelkénkedéa körül már 5 év óla közmegelégedésre működik, a legutóbbi díspositio folytán Márta üyüdre helyeztetett át. Mint értesfclünk, az érdemes férfiúnak továbbra W városunkban leendő maradása érdekében ágy a kalboli kos hívek mint a váras előkelőbbjei lépéseket tellek s hisszük, bogy már arn váló tekintetből is, miszerint Uerbics Dezső atya városuak szülöttje s agg édes anyjának ia gyácnolitója, as érdekében teendő léj>ések a provinciálisnál sikerre lógnak vezetői. . KlNtveafa Dr. Kuaez Adolf csornai prépost a keszthelyi bír. katb. gimnasiamhoz tanárrá ffitpp KornMl kinevelte. — TAsvéoaek. F. hó 7-én ette íi—10 ón között borzalmasan szép látvány nak volt tannja városunk sétáló ajuaőasége. A részben borult eget a menyezet feléig vörös színbe öltöztette a távoíban romholú tüz, mely Egyeduta községet hamvasztotta el. A tüz, az erős szélben óriási mérvet öltött s pár óra alatt a mintegy 200 házszámból álló községből eeak 4 ház maradt épen. temérdek gabnk s takarmány esett áldozatai. — tíöntérháaán f. hó 6 án Szo-liocaán Mihály gazda embervház* kigyu* ladt s ezen kívül még hat ház ét melléképület lett a lángok martalékává. A kár 4000 frtot meghalad. — Csalfadomb, mura köti községben Teraztenyák Iván gazdaember 4 éves fiát e 8 éves leányát minden felügyelet nélkül hagyta lakáaán, kik a konyhában tüzet raktak, mitől az ablak keresztfaja, ettől pedig a szalma fedél tüzet fogott b a házon kívül még 8 gazdasági épület, nagyobb mennyiségű takarmány á egy sertés ii elégett <A házban levő gyermekeket is csak nagy erőfeszit téssel sikerült a tüzhaláltól megmenteni. — F. hó 7-én este Csáktornyán Kozenberg Lajos pékmester \'autóháza gynladt ki i égett eL A gyorson helyszínére érkezett tűzoltóságnak a nagy szél daczára sikerült a tüz terjedését megakadályozni — Ezftst tolvajlAs Gróf Draako-vich Pál bukoveczi kastélya e hó 4. és 6. közti éjjelén betöretett s onnét nagy mennyiségű ezüst evő-eszközök 100 darabon leiül ellopattak. Az / ezüst eazkifzök egy része teljes czimerrel van ellátva!, másik részében grófi korona P. I). betűkkel van vésve. A tetteseket nyomozzák. — Bucausó Thalla. Károlyi Lajos sz. fehérvári színtársulata f. hó* 7-én oncsnzott el a keszthelyi közönségtől, msly alkalommal a .Paraszt kiaaaszony-1síitái s előadás után publikum és színészek, színésznők tánezrs penderültek s reggelig járták — Károlyiaknak a keszthelyi nyári szini-évad nem sokat hozott sőt — mint halljuk — deficittel állnak szemben. Ezért azonban a keszthelyi közönség nem vádol: ható, mert elvégre is Keszthely lakom ága egy ma^a nem népes elegendő anyagi ez-sintencziát nyújtani egy jól szervezett színtársulatnak; — a fürdő vendégeknek, kik többnyire nagy városiak, nem kell nyáron színház, csak a fürdésért élnék. Igv aztán bukni kell a színészeknek. Káró íyiék Keszthelyről Tapolcxára, onnan Sümeghre mennek 6—6 előadásra. Sümegh-rol Veszprémbe költöznek, bol hosszabb időt töltenek. — Vadászatok. A beállott vadásx idéoy alkalmából mindenünnen arról érte-sülünk; bogy a fogoly állomány jóval nagyobb a mull évinél, miért is a vadászatok kedvező eredménynyel folynnk. " Halálozás. Zskftl Henrik cták-tornyai ügyvédei\', fájdalmas csapás érte, neje halálával, ki a lérj lávollélében e hó 2-án ssivssélbüdés következtében hirtelen elhunyt. A kiadott gyáazjelentés igy szól: Aln\'irotlak mélyen szomorodoii szívvel jelenük hőn szere telt neje, édes anyjuk, lentrérjök, illetve sógornőjük Znkál Henrikné azül. Hegedűs Herminának élte 4G-ik, boldog. .házasságának 26-ik évében n halotti szentségek felvétele ntán folyó évi aukonius hó 2 án dé-ntán 4 érakor szívszélhűdés következtében történt gyásios elhunytát. A boldogult íjak hOlt teteme folyó évi augoixto délután 5 órakor fog n helybeli rónr. kntb airkertben őrök nyugalomra lélelni, As m»-gesztelö szén\' mits áldozni pedig I évi ipg. bó S én délelölt 10 órakor fog a helylielt szertt-Kerencz rendű templomban a Minden-halónnk bemuiattalní. Csáktornyán, 188Ü. évi augositu« bó ü án. — lyárl láamMlalaág. (falsén 1889, augusztus lB-án az önk. tAmdt&egy let felszerelésének javára tartandó nyári tánczmulatnág lesz. Kezdete délután 4 óra kor, belépti dij 80 kr. Felülfiaetátek kii-szonettel fogadtatnak ée hiriapitag nyag-tázUtaak, kedvezőtlen idő esetén » napra elbalanstatík. — ÜOvIa mrdO még mindig élénk Ha 10-16 vendég flmtgy, jön belyetto 15-20 uj, üres lakások es idő szerint még nincsenek. A fürdő bérlő sstaokiat tombola1 játékokat rendez, melyek igen mnlateágonak i ttép ötomgtt búinak, össze a hévízi est-génytk ée a tanítók oran árvabáza javára , — Btárullak t keestMyi m. ktr gazd tanínióiei kopni Is s két Mg nem nyikorgatja senki. A lelni gsidomok mind a t évlolysinból letevén o safegorlaloktt hnsebnnsé\|tnHak rtsléé^tik kórakt OlyM KaastheJy. hagy esek iiia\|\| i % Mea M efcátmtek. nme alig \| vtrjnk tmmmnrtiktt Ilmt mwpw, bcHÉy Mm mélyé vannak ro^g saáp muii lltaihelyan, IliiÉn IAiH lene • vtrö« • agj lyiHMi mmmm) képei ayattaaá. 4\' Mlutkirlli JéwUir. A Ifbtémi rwédiúk Heta Fsat* nn-a«. tMa* » sgyéb bftateáandé cttitk- 1 n«yy»i terhelt egyént taAkanybea tl-kftak • ál tikAk m ületékae btráaágaak Mrt«a«(l raMakatrift* Dá-mi JÉme iim kéri laloa lakásába, át atUklfclak ktíeautée* után, német ^teiör) 4igáayoi hatoltak be a otfH 5- iüO Irt ámkl rakaaamlektt • igyál értékambb tárgyakat koptak már ki, midáa u éjje» hnrok altal ésamétettak, kik lármát mp-tán, a <atgányak a kikorAott táraik hátrahagyáséval mrgamaekültnk Deaet Iknititf* Varga iMvaa éjjel értik • több ftmatégt lakna iiibeöbe Hitei a menekülő ügáayukat • ax ttyeií öröknek sikerült n maaiW M^jar Kervnot uevfi czigányt tA<Uftu, aawitmi majdnem tzerenceftleaül jártait mri Majer aa oláaláa volt áloirt felirat- karddal megtámadta őket a Déeett tmám áalyaset amgstbemtétte, Vargán fe-«(g t4bb koaaytt aártáet ejtétt, mig aam •I neviaatt éjjelt öröknek a bofaájak <aat-ifMéttjtt kéaaági lakosokkal sikerült a magái kétaégbe ititten védd cugáayt lati Aal, kit astán iáját ttnyvemvel $gy miáttáik, bogy alig fogja kikevertu-A kebomigányok, k&ltmüeee a atiriai, agyaevezett német raigáayok oly sok rá* ifea dolgokat müveitek már, miaaariat ilrjfi lenne aeek meggátiáaa iránt gyöke itten intézkedni. U Betárém t«ltaJIAaak. Aa aug. 8 kütu éjjelet Kosénberg helybeli Kékltkö műhelye iamaretiea tette—k által Mtöfftatt ét onnét 7 vég réttiat teatett MMHÚiát tabéritaU váauat elloptak. — A lovetatsl éjjeln ti ÖkörVendéglőben \|Uh fttéttTlel a kamta • onnan Ijillünléle aseny ye« febérrokát loptak el^ - A 4-1-5 kiixti I éjjelen j^arkaa Fareara orvosnál, ki inaolhoT távol volt, aa alcmű ablakok lktői4e után a mohába hatoltak, több térti éa mii rabaaémttt körülbelül 150 forint I trléklien altolvajoltak. A rendőrség avval á gyanúval élt, kogy iámét uiabb betörő Vél gylH mtg a baja. Folyó hé Hán ialamoa .lótaei nemea boldugasaaoayflriJ jeliérmrgyet miiletéeii, már több évig togra\| volt betont kedvesével Bahopak \'lerétael légyttit gyaaae tárgyak eladáta miatt la I iartáktatván, a lentebb jalntt betöréeekre Uaatkoiólag náluk tárgyak találtattak í kiutat, bogy a botoréit elkövetett tat- j l<\'ek eaek váltak. - 1 IIUkMlkaek. Knztbeiy áa vidéke i 1 felölt I. bö fiján dOrgedilmn aivatar vMait él, amit hatékony záporesőt, bocaájtoti alá, aa a\'dorgé áa villámláanák több helyen 1 \|t)uiij» Mtkrá)a hallott alá. Igy (keretig I Noméion agy diálabe cmipott le, melyet aeét I IkainraMi. A tilöia ko«aie\|ien jegy iatálló toll, a uilam oda la beaala^t áe a lovat egfM ku\|toit, aa üillló ta ki^ulajH, de ek)ltotlák ! - Márta heg) Kger-nracna határában b bectapoU a villám egy Z, j lakua, birtokot prásbaiába ugyanéi nap- A iirmdtáa mtatbetlenttl porrá égett. Á Maria* j begyén el évben ea a máéodik viUámjJtií, i TalvaJIAa. K bö b én eatettbb lómailár — Í»lHaaanálv« aj mvataroa idíít \| í— tíoray Alajos keszthelyi rukateató mn-belyéU Wlofodaott e oaaan 17 vég kelmét j idtolUdoltak. A tettesek még nem kerültek midig karokra Íj- jeléiek. INmeetU András I. ki . irály ml val béres eHepta Tróják István _!\' bitatil eeslédtárnának 10 írtos óráját e jt^áMarayáa el akarta aat adni, hol egyik taaieföae meglátván aála ás órát, jelentéét \| tett a eeendorségaé! íj kár többen taaa áitetttk* bogy aa érái aáU látták, tettét ! laga^ja e aem akarja bevallani kova lette a teéott tárgyat Aládfy nara Mtrlahelyl aoroamároa sárt ssobá^Ml, IWditr Katalin ottani lakoské egv pár uj irátí^jt kilopott, Klager a ionban kaamro-aaa éáareveUé a lopáat s bejelentettje a httn\|öK)knek. kik a lopott tárgyat tettes Wkáááa lel találták. — ICfAm JSmt romi kevt^kedA kárára M á Werivai oraaágoa váMtMm. kaasretW^ tettasak a vátaekáf HO jfrt fetékfi váaaoaásmRt loptak el. Mkftrlsek. Kgy oly egyéa. p ety agyiMrt eaáktva ittál ti évig tartó stletag ás tataagástál gyOgytttatott meg, ifcvas-aaaal krtfásái aémat éyilven miaden \'ünsattertsOasá iagyga WkWijeui. t:<im . Ni Mtaa l H. kte«a,\|.1X. Kok^ama 4 I ageag\|skl winm^r m eteaitn We«kivtu a4 amáiie^man M11 lii meg a tmfMmk áMBm émlmma aitenma M maisain aavam A lüaiibaa a\|\|«>-mar; KM ekalaaai aa emkéámia- iiml ;s taéemiayana a k van Ueaaikia, jkag\| alaamd eeÍÉ aok mljé kmmaly láma-aggnak BÉpfe} Mieieilea vob aakltg daotta öt öt éves gyomorbajából, mely étien méadea orvosság ktAbevaióaak biaoayall. A ki meg akar gyösödai arról, lordul-jM levéttel az mnhtmt easaoayeághos. Egy öveg ára i In. Kapható aa is-mértebb gyógyaMiárakban. Főraktár: Hzal-vater gyógy«enár, Pozsony. 1 J Csarnok. A prókátor-ész. iakaiánoa gyágyna aeeH mkaai tbneg^gak ■Cmjtkm Mtt ámtt Wi %y r SSr ■ Waram >mi»L am m eivamágei. mely !■ gyakerrssa mriglégyIMa. MH gMgynM mag álam tgyégyal lalyioa. Mreáay Rarasát ineteny pöárámi \|\|l kaalaktfátaiaM am kogy M» nak Qmi-ja H^na megmmhn- Niaes ugyan fölváva a tehetségek ka-iegoriá)ábt; de a gyakorlati életben sokkor halljak emlegetni, bogy ennek vagy anaak hatalmas fiakábt-taleoinmt vaa. \| Ea tény, bogy a bakáiis-lalentnm, a prókátor-éti egy speczialis faja a lebetaé-geknek. Ga a talentum az #nyjnérfi /ny<fe-okbtn érvényesül. Lehet valaki jelet író, művész, tudós, még mindig kijával lehel ennek a specti-alis lalentumnak, a egy körmönfont fiskális egyeden fogásstl sarokba scoríthatja az iily iránybao nem köszörüli elméjű tehettéget. Hisz aa elet akárhány esetben igazolta már, bogy különben ntgytehetségű, taeoialit emberek tz Agy vádi gyakorlat tarén vagy éppen nem vagy csak nagy kínnal boldogultak, mert nem volt meg ben-núk a prókátor ész a ib-\'boe. A prókátor éat logása hasoahtbató a megtámadott ember ama gyorsaságához, melylyel az ellene emelt bot azabed végét alkalmas pillanatban megragadja s a támadót saját fegyverével veri meg. A prókátor éaz szinte villámláshoz hasonló gyorsasággal csap odt, ahol a dolgok nyitója vagy tárojs van. A körülményükhöz képett utal byit vagy utal zár. Ez t ,/flydf. Ebben nyilvánul a prokálor éat. Sok alélt adomát lehel hallani ittj is,\' otl la egyik másik fiskális hatalmas (kigá-tárói. Etek kötött nem ntölsó egy vtitne-gyei ügyvédé, lű egy olv ügyben gyöiött fogáaával, amiben mindenlti ~ bár sajnál-kozva - uö clienaét tartotta volna el-maratat alandónak. At esel igy történt Kgy vasmeggyti mezővárosban volt egy gazdag veadéglös, ki igen ntgy népste-\| ruaégnek örvendett éa atámoa; \|n barát ja \| volt neki közelben és távolban. Fpyik napon betzállott bozzá bárom j jóbsráijs, kik a megye tulaó uélén lakak. A vendéglős nagyon órftlt rég látott jóbaráljai megérkeztének s erre az örömre \| Mg lakomat ceapott, amiben atonbtn oé-, gyen vettek réttl. Mikor mir a ni vek és nyelvek ami-■ oldoztak, egyszer etek íregaiólal az egyik jóbarál: — • Hát att nem is kérded, kedves pajtát, bogy mi járatban vagyunk ? hova \| megyünk ?< — »Mért kérdezném Y — szólt s ven-déglös. - Elmenetelétekre most mért aoo-dőlnék, mikor legvidámabban vagyunk 1« — »Csakhogy mi nem sokáig mertd-\| hatunk nálad lolylalá a jóbarál. Nejkünk j nagyon sQrgóa ét fontot utunk van, mely I vtgy nagy nyereséget bot vagy nagy vett-I tetéggtl tog, \|árai. A pénzt tzonbao, mit e i vállalatból kagunkkal botlunk, nem mer-I jttk tovább vinni. Arra kérünk tehát, ked-I vet barátom, légy tzives a velünk hozott I nagyobb summa pénzt átvenni megDraét végett. Majd mikor köztit vállaltiunk úgy kivánjt, boitád fordulunk árte < A vendéglőt derék, vsgyooos embereknek iimnte at illetőket t így oöpaet sem csodálkozón, mikor azok a kótötválla-latra ssáat Bassagül 80 ezer kniato^ élvástak eléje at asalalra. A pénzt legnagyobb készséggel ál vette megöriés végett s Tarral Ily atövegü elismervényt idolt a jóbtrl-tokunk: •Alalirt a mai napon N. N. — N. W. — és N. N..i lakos jóbaráttimtöljmég • öraát végett átvettem 20.010 at Hutitzer frtot a á. oly kiköléttel, bogy att ezjen elismervény Iblmutatására, de esakis mindhármuk kívánatára ás mindhármak jelenlétében, barnakor kézbesíteni, illetőleg vjbnza-adni logom.« At elismervényt a vendéglős aláirta t butomiásol átadta a három jóbarál egyiÜénék. Még egy kia ideig egyQ\'t iddogálták ; azután a jóbarátok meleg kátatoríiáaok, Öleláttk, csökök kötőit váltak el a ven* déglöstöl. Egy bél malva a károm jóbarál egyike habtól csorgó lovakon vágtát be a vendég* m udvarába s a korairól leugorva, léiken-iWzvé kérdeafnködik a veadéglós után. At tiöMttó vendéglős ijedi lépptl logadta jóbaráljai egyikét; atl bilte laláa t aMmk kettőt valami szerencsétItnaáÉ érte m kösMa. Héaaivavő arasmnl atMntt at érkeisBbGz. 4 — »As latanéKl talAa csak Vakiai miranomManiiig ért benneteket N \| — •amim veeamAk, kai vaa buráKna. kgta aaáp Vtflekinek akadt előbb,] mim \| remeink; taaábogy \|tt UáeAÍHaleie pént lett. Átért JArtem iékaiáiakaa, bogy aalad hagyott péalaket fölvegyem. — »%m tziyetén, kedves battidm, rögtön rendeikeséstekrs állhat tz itt hjlgyott la ram MaeU pént, dt Jé) IpdbatodJ hegy. at elismervény amint csíkit mindlmnia-tok kívánatára át miadhármatok jeMnlétá Ima szabad sat kiadnom • ♦UgfM hártak, HIM ntak aem fagm li yeakedai ? Itt vaa jöbarálaiak sajátkezűig aláirt aNghaialmntága, melylyel at itjhtgyott 20 ezer forint fölvételével engem hatalmaznak meg. Azon kivftl kezemben vaa at elismervény k, melykt le Alhtotlál ki az oéaztgról. Igen kérlek hát. add át rögtön aá itt hagyott pénzt, küjlönbeft óriási veszteség ér bminlnket, be a kínálkozó szép váltálai pt elualtaztjuk,< A vendéglőt megnette a megbatalma-zást, az elismervényt a atoantl késznek niilátkotoil a pénz kitnátárt, csupán arra kferte t pénz átvevőjét,! hogy at elismervényen ét niegbaitlamtáton kivül egy nyugtát íj hagyjon nála az ltjiett ősszegről. A jó-barát ezt az óhajt a legnagyobb késztéggel téljáálfttle. Azután zaebre lette a 20 ezer iprintot a rögtön kocsira Bit éa elbajlatott. Alig telt el a périt átadása után két UH, a vendéglőshöz bmilliioif a másik két jóbiirát s kérték veodéglöa-baráijokat, hogy adja át az ott btgyoti néozötneget. A korcsaiáros bámulva nézett barát- ifff- — >Ti bizonyosan tréfáltok velem, lliist alig két hete volt ilt; általatok meg-bizotl fóbarátnak s a pénzt átvette. Itt van a ti meghtUlmatáttok, tz álttltm tláírt elismervény éa jóbarálonk nyugtája.* I A vendéglős előmutatta u iratokat, mire a jóbarátok egyike igy szólt: — .Sajnállak, véghetetlenül sajnállak, \| kedves barátunk 1 Té irgalmatlanul meg \| vagy csalva. Ezek tz (rátok itt bimiaitottak. Különben ia te nagyot\' hibáztál, bogy annak I a gbnoszlelkü embernek péozünket kiadtad; \| mikor haiánnottaa ki volt kötve, hogy csak hármunk kívánatára, Ijörmunk jelenlétében ádhato át a pénz. Íme, nézd: ez eredeti el-jamenény kezeink közölt van! Véghetetlenül sajnállkk, de nekéd a pénzt meg kell jériiéned.* A vendéglős cstk most vizagálta meg jól a csaló \| által kiállitolt meghstalmtzást ps elismervényt s látti, bogy azok csakugyan ügyes hamisitványok. De mivel ezekeni kivül nyugtatvány is költ kesében, miről a két jóbarát is elis-merte, hogy az társuknak sajátkezű írása, h- megisgadia a kezébe letett pénz megté-ppié At etetnek csakhamar bire kelt az agán vármegyében a bár mindenki azonnal pelátta, hogy a becsületes, jó hissemü ven-Uég\'ös cstlás áldott la lett és stjnálkosltkl it íólotte: tz álttláoos vélemény mégis tt volt, bogy a nála letelt pénzotszegnek két-harmad-réazét okvetlenül meg kell térítenie. NS mert az t harmadik >jóbarát,* ki löle t] másik kettőnek részét is rtadet ovugtt mel lelt lölvetle, eltűnt t vármegyéből, hír szerint Amerikába: még csak kilálása aem le betett kártérítésről A szegény becsületes vendéglőst mélyen mégrendiietie ét a csipás, annál is inkább, mert még azl is rebesgették, hogy t három Jtítarát" valószínűleg kölcsönös megegye* zétsel keverte öl ilyen hinárbt. Kesergett, panaszkodott; de hiába voll minden. A két .jól arát. beporölte. Meg kabla t kereteire hozott végiést is. i Bualtkodott, löprenkeqett: mit ctinál m7 Ekkor egy igtzi jóbarát ja azt a tauá ctbl adta neki, hogy menjen el Z . . prókátorhoz, ki flskalim talentumáról, hatalmas fogásairól kires volt. A vendéglős szén fogadott, elment tz ajánlott prókátorhoz s ott tlmoodtt egtez dolgot ügy, ahogy történt s átadta a keresel levelet. A prókátor legyei mosolygott t oda ál loit a kliens elé; — .No, éa maga atl hiszi, kedven ba ráfom, bogy att a pénzt még egyezer mag kell fizetnie. Sohse féljen 1 Az már bizonyot I mik látszik elötlem,[ hogy a két lelpöröa azzal t csalóval egyei élteti. Majd meglás takl Maga semmit ae féljen. Csak tdjon nékem mtghatalmaiátt!« ; A szegény vendéglős megvigasztalódott Hzawel irtl alá a meghatalmazni. At ügy véd pedig papírt fogojit és a keresetie vá< lant irt A válasz maga kördlbelQi ez volt •FelpöröaÖknek abblo igazak vaa, bogy náltm 20 ezer forintot elhelyezlek oly föltétel melléjt, hogy aat három lttéteményezö névszerintiN. N. - \|lí — és N. N.egy-I hangú kívánatára és miadbármuk jelenlétében adjam otak ki. ilmaz dUilásuk aronáes, mimika éa a /miH itmtfti a hárvm Héu mfaynlt lüfűl iT. fíé aeá, swyayynMátő/ dtitíileq Hadtma imfaá, — nm féd mer/ a (étiynti. 4 péat náUut raa s ét Uu ruyytíA Mifandy m\'tfaaafáaa azt a három It-tHmhfrif egyhangú óhajéra ét um&ym jdenlftiití^H (Umtyáilalni« A valatz keayajtáaa alán letpörőtök kénytelenek vokak elálhtni keresetüktől, mert láraukat nem llliibalták elö. Ilyenj 4 prókátor-ész; ami bcaaar aem Buáden bokortma, aam k minden prókátor- nekünk ép n imént megkOldBU 20-Ö fületekben. Ha nem válna meg t vigatzuak, bogy a mily kifngyhaiatlaa koaaonm írónk lantásiája, ép oly kifogyhatatlan lns e vállalat füzeiéinek tzáma it, — valóban sajnálnánk, bogy a regény a belejestséhn közeledik, Már hiába I Gyarló n ember még akkor is, midőn oly magat hlvatáat • Ml teljesítenie, mint nekünk t rovatban, a midőn az irodalom legújabb termékeiről nemcsak anmsztdl íeltoroiásstl, de érdembe betolással is megemlébzünki — Jókai regényeivel meg éppenséggel j meg vágynak akadva/A lélekidomárról sem mondhatunk egytbet, mint a mit , A IkseifWr asssony-ról, a ,Xíahrdlyeá-TAl, a JUrm mér-aéay/cj-röl már oly sokszor elmondtunk, Jókainál nem ia akarónk mi ujat feüfdetni, — mert a mtt nyújt, azt egy istentől megáldott szel lem ragyogást aranyozza be és minden sort egy-egy gyöngysor tton t szemkápráztató ékességen, mely dicsfény tlakjában az ö ganiuaát környezi — Nem zengünk dicsértlet, Jókai regényei olvasásánál sziwé lesz ti epe k, azért hát kritikát n várjon tőlünk senki, nem tjánljuk, — mert Jókait tjánltai legalább is nevetséges volnt, ajánlja öt at I dicső név, mily ismert mindenütt, hol el-vásni tudnak. De igenis ajánljuk t megszerzési módot, melylyel legkönnyebben és leg-olctóbbtn juthat mindenki Jókai Itgnjtbb regényeinek, igy t . Lélel-idmár • oak ia bir-iokába. — ajánljuk Révai tettvérek füzein vállalatát, mely már 101 füzetben adja Jókait éa közkincscsé tette a koszorús iró legújabb öl regényét. — Hs próba kell ebből is, küld t kiadóhivatal (Budapetttn, IV. vácti utcu 1.) szívesen, — dt az bitoayot, hogy ezt a próbát rendelés követi, mert a ki Jókai regényéből egy ivat elolvtt, ismerni óhajtja az egén regényt ét a ki egy regényt elolvtsott. alig ivárjt a továbbilkat. Irodalom Íjaiét. Kaey-Kauir^a, Í889. zognntw f. A koüverötlon bazatrmii kfUoaöwa zilaak a mi tvrmelSinknél énhetö ix^lmat keltett, ta mlntlioRj\' a batlape»1i ia bécsi tőzsde a raas art tini erwlménjrrtt tetia tat un Mtrttkbaa UfnWüolutták at-pkat. aaért az árak Hcila ara Iruwtt Bugwágst értak «l MiithofJ asoataa aal jejjsiMink rmU«U ktlí&Wra tiIü f;«ort lakdctka « u iára tanait! •"sayiaég a mnlt érrfl maradt kftrtlballl 6 mllHé \' Mtinuut koasáaaáBitiMval a btlfí.ldi olkaiflab nujdneB sok, u érdckalt k&rúkbaa a Ulm kiseay* kijóiiaodú rtil«!betó. aaljr a j«lralrr iimi—1 ga-bouirakbaa íjiUtkoxik. Arpábaia k&lAafiU t.ia-»rp«itk vaassk, Ara. u tdéa is knlfóldr* m(t, d« a mik as árakat ü* latAlaz nagyon 1 art átkod ók. raaketrall adihiytkw addlf mi alanez. Araiak: Bon. 7,50-8,16. Rou 6éO-T. Árpa, Ift-V ínig Njrilttér) Egv középiskolai tanárságn képesíted egyén elönyöt feltételek melleit ttniióál ajánlkozik oly gyermekek vtgy ifjak mellé, kik t .jiVÁMf/ nyeltet11 rövidebb gyakorlati ulon akposan elsajátítani óhajtják. Ugyanaz tanítóul, előkészítőül ajánlkozik oly gyermekek mellé, kik a gymoa-ziumba, vagy egyáltalán valami tnagaatbb iniénibe ftlvéietni óhtjliintk. Úgyszintén rorrepetiiond gyengébb tanulók mellé. t 487 5—10 UövtlUt Fiftkel Kilőj) küHgrkerethdkétn. FliekeTGyfil tárodigeli testegyenesitu it hidtgrtíyybgyiH 3 tezele Budapesten, Hermina üt\'7525. (ezalfiU dr. ftckM-afe titgjégyIsMsaL) At inUMt D\'öcyürt parkban —IkwWlt Myta faknlk. HihiííisIii «ta5raaga.a UkiwknU, káayaha ról. nortkotir61 mindnk^oa gosdoikadva vaa. U-vetöjf, rtaa ktttaá. A gyógyiaUtaUisa gyó«yituak aiaáilUi taaielf áa tattij, gjnaliisa, fl-maiiink, Úriak, MM ■aiillti, aaa-Koraéáa, »oBtgörbfl!««k. « tértf éa Iák »kftU ilfailtM. kálgiriMi glitetéaaa, tgak-hmU, firáiaysk, ftlmlMai Éammméé. A vágtagak Tl—Érltgali—, iBilagitlsa — A ktlearta—ai vatla (Ubw d-naJw) CkarkM aak, k UnaMi párisi tuánuk legojabb alral ssirlat « fiai áltat b riksmt gyánrkesdtatlk. A Mdegriigrógjráazatl oatlálybsa atsám ilyaa kMriMtgéajrtá katag lalvIMik. á Uugk laalialék vagy bejárók. — hwpekte tagjraa. Ilmám iatéMtt iánhali Mktvkak ajáalvs kll-440 l-l klaiMulárt Ma éklkl aa-s amk. ♦l Aa • ravalkaa gán lahlliágK Felelőt tttrknetö: A R « A li á \| • I HtBBETÉftEK végett rakU - A Mkkllimir, Jókai Itgujahb regénye, melyet Itévái lett várak pMImi Mér ttjaié regényei* czíibü füietes vállalatban adaak ki. gyorsan halad a belejezéae MA Aa ötköteln legáayatk most már t ik köti kiadóhivatal által Oalethelyieégem kibérlése kénytelen vagyok valamennyi ron levő Bútorokat, faliórák, tükrök, atónyegek, varrd-gépeket eddig még nem léteaett oleeó árakon, mig a kénlet tart eladni. Stémot frhulmányoknt várva tiaztalettel Sdun Lm h 446 1-1 bniorkertlmU Hjgj\'Miglmáa, i ■-■■ !. W 1 T $******************************* pOOOOOOOOOCOOOOCXXXDaXXXXXXJOOOO) 8 fctmiw tiebraueh uiiniibehrlUli ala S£fcnpilUmU1et fi \| rj 4i»/HHfc t /.aiavarmegye 1 ■ i TT S5K, I GLYCES\'nxreme 11§ ; \'""jetmíny. 8 I 5 1/ . .__n»jiiutW3«t>e«diJch lapnifti "TuS, Q ^SXT^wSt\'ÍU KTÍSÜS 5 * i\\ A I O n A \\t T F A S3nj M 3 Q 80 \'"Mmény »áaaon, 161 64 meler vitorla váwm, IM lábla Vatlá, 1U1,, fi 1 5 \|\\ (1 I II II ll^ly I \| £ 2 0 dut-mt UI-Í.1..IIM lt „...fcfc ílMliK 48 lf ilih-ulrA«Mi.».M\|.dii^iil«)Ín\|. fi \\ II I llllll IV I & l\|. 5 n 3% dueaal dragon ml., IH,, ducim monifomb, 14" „ duraat koi.ptm gomh, jC I 44 n Lb U U W I 1 I h k laliaafca « X drb nyakretalénak •rálliiáaa, 88 drb krk atilla, U drb téli bakét. b drb V itt; ( i ; w X l«brr éa 10 dijb aiürke kóppeay, 74 drli nadrág éa 8H drh nyári loaalánynak y ■jW . j in Wien. S V M^á- drb kik Mpka kiállitáaa, S3 drft kék áUllára é« 74 drb kék nad- f B Ím Utot kei den Apolk«\\kvrt« und Vrthmnm ele., 1 Stück S5 kr. m S Q ***** * 14 djh té,i Meara aUkg«< aárga aainoral kiaxolgáláaa, a<égia 88 Q l 8 bei éra bérre. fcrfufkra A Tauber. AdoK RonpoMd ; Strem & Klela. S 0 <!B ^ P* «J aaál)\|. j , ] 3 IUrt4a Öf,líö; Mar1t» 4 Hubw 148 5 V a várLgyei kóapoaü irodák rétaéra 1890. étre wükaégen kAveikéft V I XKKkyVVVVyMy WIVVWV VVVVWWWWV X áaegyébb ciikkeknek u. n». 7 rixama fru«aikja 1000 iwel eaémiuaj u ^AAMMMAAMIAIIMAIIIIIIMAMMAMA Q dtofeyOrl menteit médián papír, IhU it imperiál, 8. riaua mintatér, Hl rliaroa II * j j " - — - - """ — . - - - ! ■ ! Q fehfr iroda, ll rixama regiater, 43 rixatua nagy bonlék, 20 rieama médián. 4 \\ ! W)00000<)0<)<K)íK)<ttA)0<MK)ílK)Ü<)<)0<)í)<KK O ri^n regál, J6 ri«ama nagy concepi, lo\'/, riaema kin Mai merlMt, KM / Ír . W \| X nxafna kis cnácetit papir, 46 k\'.gr. fpagél, 206 dol.iu rét loll, 5H klg. k^ttn«ége« V A „tT^vÁöi ltitvLjttvw\'niir 9 V X r° Hier fekete tinta. :)o tiregeoake vOrf« linie, 31 dnc«ai í«Ü«lfi O ; ivrvt I Col 1111 llLllIlv Ily • A Q ^ ^ dnrtei Vftriln iron, 856 klg miül gyertya, (ranmagját 5ii dgr aaémiiva) Q \\ Al \' , i L.L\'ii^i! I • u _i I i M o 80 Mi- MT«U ll\'flyn, SW drb toll nyél, 30.1HK) drb itecaél oatyn, 14 kftlet A W Alulírott Uímeggoiuliiok exetitiel köalmté tcnai. hogy a Marciim W V nen)lHi „inü bivntaloa aainor, I I I üveg iiutiigrapli tinin éa 10 mama lylngrapb > 1 Knrenca, caákloniyni asabómnater cnódtöme^liea InrtoaA éa Onammn w W papinak «egrr a bivaialoa lolyoa/ik kivillgoaitéiébot 80 ktg. pelvtilrutn í V 1741] frt 14 kim becalllt kM ttllOnyftk, atílvetek, kdr.u\'k, állvAiiylok O ^ utejai lftmi»n kivilégoaitanának biitnaitáaa érdemében I J ^ ! I éa egyéb bolti felnerelAaekbdl álló iiigfaágok ftiktornyáii, fi X ^ miiHUAXtlin hó SKN-án dflrUIII 9 óritltor ö ÍHH9. évi •i.KUH,lii- Kié 21-IU nupjan fi X \' ***** ir6íbeH Uf\' \| J bírói Arvor/Jen kmuéitr. fiaeléa mi-llelt el fognak ndaliii. A leltár ul ti- B I V t ^\' "í0^^ "on .^gjegyV-éHiiel érieainetik, mUxorii.t a véllalkoaai A " it-í.H. ai i / l , l: i" A A Mandekoaft állal beadandó a\|knlati levél (OlTerlt a megyei atémveviHéghei U X C trolinál bármikor «tekjiitV<. W w «v$ egUni l.o M.lg .kihoiii n érái, beaiandé. mert delien 0 n oa T\' K Q !,P!UÍ0,,» ul6 éjénlalok lekmtetbe nem lógnak vétetni, - megj^gyeiietvén, f \| 1,1 ür. btrem lOQOr O Q Hogy a beérkiuendó aiAnlalnk kriaStt va^ axabad vftlapaiéai jogol a Uirvéay batAfég A I ! [ 446 l - l Ucvvéd. mint Mamiiin Farenn raTidlAinif mdno\|uf. S A "Mknak lenlartie. I1 \\ mj A X Mindén a\|Anlaii levél a axabélyuerti n0 krroa bélyeggel e lélandö ai el- »000O<KX)0CO0Ö<KKX)00t>)0000<X WM X Hkk tfe.^1 ér,he,oto«" ^ ^ p^p Q 1 w w wwu^wuu M betűre! é* axámmal ktleendA éa &•/, bénal pénuel elléiandó axon liotsé adliml, i I "t \' " w:" T--------\' j .....; nj\' I Q;lKy » lérgyáláa beíejexéne után a vlllalkoiók állal leteli bánetpént bittnallék A írr^SrrrS^irTSffTSrSr íl ké,,é0 ,0tT ««íy v«m kéeapéw, vagy állami kAUénybAl Állhat, X tt ifsöö: ö L i1^4:,tl inuih tfM,ék ^^,,,k x 1 > 5 „i 1. -1 a ,1 -c Q I------■ 11—--i W kelye hoiaá léteiével alétrandó. w níllOKt IflUao I A ^Ékk . \' é X A aiklhlandA raikkeknek miröa^, valamint ia a«okra t«natkot0niintAk Q Naíy Kanignálma % órányi lávalaágra lINlUL WHE W II ö í ^f1^ \' íf. SÜSl"t * ^^íf\'.T^ "índtn n,,> 11 0 I lf£ holdból álló birtolT lakói iá. éa jjl JCTf. JDBil jj J jP^jeí ané.^evteépiél mégtekirtbetftk, v^amint Mvebb le\|«i(lgo»iié^k ianyer. >, (étdwági épfllelekkel atabml liéaből M V Zalaj^era/egen, 18H«J. évi ancontua hó li-án. V eladó < _! Jiy H L-L.1 O v WvWr-hi., n«a\|ib«t ^r^ V í X . J { Czukelter József C ft. f % AWr Dgyréd N»iry ................I x 418 l-l m>1.i lAwtmmO. Q K»n.»n 444 i-i beoosinbaN. vxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv KltffH unta é rahé ^^^^^^^^^^ Bidapesfu V k 4 Ridoir-rakpart & száa •]»>)}« a l triltn k é\|4IMr rnk IMnW ^XX XX XXXXXXXXXXX\'XXXXXXXXXXXXXXX^ — - fMéMHakMok. k«atft ia tfjrkftal W____U járúM^ok, \\»l»niliit a a. 4 \|mU IémmM Iitoim f] IC Hlnca többé fogfAJáatl Könnyen vérxö beteg éa gynladt fogbaat gyégjrlt A V) . ni I I wl II A\|j«l»4U «Jál gyáitsAa/a 1 V ée erérit, a fogkévat eitivellttA ée képaéééeét meggátoUa: a aaAJbtttt aaea V 11SllOl IlKlOfi Bftilli PortJaad\'Cement 8 • LL** í SSíí íStíi. «m x ®VJW; " wcüifiiAi íí nr\\TDD vfág- Anathtrin X jJír^rJtr^IXÍtfi és vízhatlan zncsííí X r,,Ku h,rü, 0 41 -.ík^wi urak baU wUéaerti f X \\\\ " kéimr oly miyy palamokban wia/ míg, X Ll,l I nin 11 I I Ij1\|il II ni)itimm> A »t>tyk »i«<)Mb®f »f»»il J4 nlafietgUu bíí vJ L Kxwt K>i<í«jkf tlbalm«iab<lú ÍJ Irmrtrbi rllil«»ai. m po«Hhr li totaak. éit Q Dr# POPP fogpasztája torlj- i fagikat fnlytim »\|kiarfn 4s n^f Atlapntban lürtji, Q kifftoaiki, ati^i IM«»4 i»I4 » Arlrevifk i ■a»ar4ml kll A n. vam ^„.ii, mát »■4i fogleaMl* mir a f gsk K í»«M«iaat, r»ir««—taet e. .I«ita»i » JTLk aScik V 1)1 P0PP Anttherin fogpasztája ,„,,iD f, . m^ViiX ü féftkl a képrn «ltektroáaat »á«trakéoanéfgel mr^kuillrltK X „L f rJlcrof„ hWfWf\| íogakll k(1\|f,(I„(l, „„„Mkui, i„,ry ..at »» D ^ kV, U^A rt^ ii^ai- t^iM I S.»C,J lUim ,1 I! X f°KP0ra i-m** t^kímkTül matton. A I 1lfíWr%mfm ; Í I \' ,iT* L 1,7,1 f"1!! y nr PAFP nfivAnwwAnnann • ^ Ü^I^"!^ X (MI .1 \| K»aU tif« Araay knm \|ftrd«ai4raai. ArtAy4rak.\'\| fS 1W. rürr nOV6ny SZappaiia „k ft„,n ^ kmonOMn ftnlAkMa. Q ifulil .V i u-., m—mmmmmmmmmmmmommmm-mmJ X TW PAPP lAfaATOMé /«l>-\\ \|ti«ri") A tafajakb áa a Ma^akb íival- A WEINWURM ANTAL Q pr. rorr vlrag \\ ,.a„»j A wn wn...^ ^. v " ™ w «\| A im. Anatbarln-ttAjTlx ü kr.. I frt 4a I frt 40 kr.. Aaatharin fopaaU ugrijr. Q ....... - c ^b . . ,„ i OQQ^OúfiOflQflOQOQÚ X ka I trt w kr. Artmtlku foiyiatu 3• lr. Pof»4rblwlai« lt..IHénHimi A - it I14..I..I-.1 WWWW WVWVVWWWWWVV X kr.. Sapráforfé-«xappan 4o kr Vanna itappan Wkr f. wataA kapAalA Ü Rllldaptat IfHároljf i» tea a S ■ . y Kaaia^e: Belua L.. Pragor B «r4cya»»4«.Sa4l 4a Roaonfnld A., Sommor I., A p i t Ortaol tanAcakoaáa V Marton ** P"ber» Bachrach L H. kaikaéka4l _W V I Ut»tt Bt^rwu. riaéal«4aak a Ik. UU^ffír ti:- X ElŐknló Htakíéltíiik liyilatkoiatai. j—j C UailjM. vat,,illpil M ll. ;.^ H j • * \|>r \|,0 J udvari logorvna urnák\' S t\\ ib»jui«k • w^tí 0 -aniMfiiuu. é. .púméit** UI4IU- H w Mm«<« «ma< mluiil, toHM «J r^H A Bées iJppourr tanár rí\' li - . . . n • k.nvdmr.. «auAak rtadaatattofc A -arták mU in X wwrlt r9ftor * " k >H"ÍUaÉre & O 1 14 Kánrinv Ni a lalH ari <IIJ UrA fJ «4aa kir. aévaH UaAMa tfk E V l\'le VJ I VlO/i KJqlllIlM írlUi. a IA4I.V. Uilf Wiabriik aiiio I A „ JTT" " . . ____________S H \\m\\mMt aftk&t, aa itt l.k«ft Hfciw X A» í,n éa A mtwyoil Wurvoa.or^anbla.iUidor^ km- ta^ka^W^ Q rtl a.at..lj1k.l..^ k.rlak « Uiad Hulláik, ka-j^ O T I a Uát%k 4a .uNfl, vfwmk c«aUiawa. taU tm^hti A t wair* Uldwi. waimora 2 £1 IIIülII ÍO \'OrVíH aa litogaláaÉi Állal~ak«aíHf«ik.llréAk. a»a^af» V \| .1 . \' . a j4aal H/ktialka aadalawa. O 1ÜÍÜ2T h fí\'iÜTtí.r^\'r V A dr. ropp J.Ua. kir. >é«. fogor»»a ar Aa.lWría«4)fla4i aaMk a Sí y fnilAft)9ti míitormü. . . JS . TL l! O krll^tan W. a tyBk..- l-cak rfUa, a kfka. ^aéarn, a -fWi. afa«S 0 Toyasiau muiermik uHi^t?? j^y.fflry^ X »»atnmt aa^auai. tud JÓ<, ^ X Irn^n^al, KárMöiHl 7. h. a ean, ^ mM ^i® ^V-f - X ___^ ^ . J1 ......... ....................1 ^S.r^feli OCXXXXXXXXxXXiXXXXXXXXXXXXX<XXXX> » 1 -j » t.__i-i 1 _» aé lattaiM kMkaki* wleéwNnifel tilaal m ni . ityok alapján a ltjg plomlnmaáaa fogak . kt9mMtm UéTmgjAyfa.ifa.k.ViyíW j--!, ••• f -—..... - ■ - •-----1---- Ikleátlé^f enkMllatik. H«a at ayiivá van, a üaalaM UataatC i 4»i.6, - - ^ l! , \| : ....... , ;_j___ j m^^tmmmmm^mm^mm^mm^mmm^m ^^ j^t, p Mraak 4maH t UW> Ma- i mmymmmmmmm oooooooooooooooo zz? s^tzí srrí. . at>al4raala», kff aaafcia eriwjajyat—l Bheavttaa a am rr\'/\'fV^ M «f»Mlfaaa aa)4t luua HM alakjél wm M. —■■■MmmammMMgÍÍmmá^i • ^flSr^ n*" atiwaiaaiM t4é>eyUat a kaéapaan ff Központi szálloda SOSBORSZESZ* Budapenten. Karasadniténftouwiblllar ntoasarkán (• kütp.palyendwátellenébe^.} /raj» /^ Vx -i^t.^V^L Ul\' N*** I if " Tíri \\ ^\'Jj \\ ril féli^aat, ■■miaaii. kfai ■> » PKtjgei\| IMfea angnaalu l-ém. • y^g^/gj \| iTEfi I »ffV^\\\\ a—tarai ah. «I1im i é litnan >Till»ái»t» ki aaia»w4a\| aMtHa k«Ha^\| Wnm IgyaMka a>iri-t «an #ba 4#tm t^lfllHIIlllilVlI kialuaitut\|\|t4al (m«»\| <n d wa I mh Ml«f« %#•>! klet#\|tlé H ya)«lm* awém kftwiailaift, 70 ink4 \|pjeyléagMy ami MaaajaK rnWwiai aaiHM a Ifaa ajtoka* m. ntélitl. iNlakM vtUtllá»«l. «»?);fclk»t«t«l (Ukll) ataéaMMo Ht allil«a U W a awa/lkaa a faph tlafll * li\|kait a a aaalékM kl tu f%mmatt% gMa\|# MtMaia «r»» Mu- " * ■■ftalna Heti aaaa m _ J;_____, _ _ _ . HaE^—Wgl aral(Ma aüa. rs!aat:«t mtmm a aaar MÉMnmait KOXPOBITI MIALLODA \\ iMillf kffllj M\|7 ^m^ mmh. . Hkan^to^r • >itt>laA..i m a Im>u iw^lja wfn* Mátüt, k4t pf«ajiw a Mjtl VBr L VhIM/ akaaaij «• aa ip i Ami Italra. k^ kaaaaéttaa a» ■»!»♦«« a i» fy >MaaA>aar.a Htm W^Tap^W U m m hMM 1 faL gfl Útfü MÍ ^ «4«lM bto.aha Hl a4é lé^Wk^W^eia (m ta«abuei .láméiMi laé^at ^mdv+lk " ^ -i. i ^^ alé«» ■»> kMk4aaakal 4. daliak a L alaaé kmma Ap^b. 4«aa ^WfcWtly Sí w^Sf- _____ - ÉMhi ^ nalahaal Is iéaa #tot»knék i«4« Vl^^luttrtr-y a If^ai é«Mk p .......PLÍSr^ "ST jJTi ykknmeema. a^vt adM U.»k la t méti^ak álul tmmrná. j \| Kaphat\' ■•P-k—»u»«» fflff JWIIWlt > *** * * X XX ttMttttttttttX 8 ksr»PiM ttataicli «ue«ibflirlteb alá Ksfiiipui/.mlllcl j Xaievéraiegye aUmvevOaégéinl. ■ aaa ia a r 1 k a n In t k e I GLYCERIN-ZAHN-CREME (eanltatabahördlloh gaprüft) * 4 inlavarmegyei Ihw?®* aiolga aiemély * ötnek IKW. évi egyeorubáilau c l# ««Ükaegr» raiklieknek ílOU.\'JÜ meter leliér béllé* vAnion, 33 neter kana vámon, Q J W treter Umény váaatm, I0V 64 meter vitorla vá«aon, \\9i lábla Valla, 10\' w fi j dwmi ka\|tdr«, 1»\' „ dwiai makk goo«b, duraat ráiaa, , ducagl gylrü, X dtaeaal dragon goinh. Itt\'/,, duraat cmtntgomb, 14",„ duraat kop\|»eny gomh, X K i\'h drb ayajkraálénak aráliitá«a, 88 drb kék atilla, 14 drh téli bekeé, 15 drb X b/ fehör éa 10 dtu» aittrke kop\|ieny( 74 drb nadrág é« 3h drb nyári loaatánynak v J élképtése, .1H drb kék M\|dia kiállitáM, 8S drh kék Atillára éa 74 drb kék nad f [x rágra éa 14 dth téli Itekeare aaükaége* aárga aainortal kiaaolgéláaa, o<égia 8H f r\\ pár nyári uj (Mama (18 párra urkauytyu) é* 86 pár téli uj eeuaiAnak aaálli> r K táaa, — lovábbá V X a várhegyei kéaponii irodák réaaére 1890. é\\re aiük»ég«a ko«ike«A V ü irodaaaerek éa egyébb ciikkeknek u. m. 1 riitatna (rixamája ItKK) Ívvel éaámtiváj C fi diiNagyori mnr«leil médián papir, IfH) iv iatfieriál, 8. riaama nintaier, Ht ríama i A fehér iroda, ll rixame regiater, 43 riiatna nagy boríték, 20 riaama medién. 4 ^ X ri/siim regál, 16 riaama nagy coneepi, lo\'/t riiama kia irodai merilall, 180 N X ,izsinu kia méoept papir, 45 k\'.gr. a\|mgát. 8US dol.óx rét toll, 5H klg. kfattnxégea M U jtevíét viaas, lOtt liter fekete tinta. :)0 iivegecíike vöri\'m tinta, 38 dunai lekale C Q troij úO dtu-wM viu-ik iron, 858 klg milii gyertya, (rtomagját 58 dgr. aiáinitve) r A 90 klg. Iiigygyju gyertya. SU0 drb toll nyél, S0.000 drb \|teenél oatya, 24 kötet t A nemirli aainü hivmeloa aainor, I l\'t üveg autograph tinin éa 10 rimma lylngraph Y X Pl"rnak negre a bivaialoa löljfotíik kivilágoaitásáhot 80 ktg. petmleum H \' m w utcini lámjin kivilágoaitaainak biitnaitáaa érdemében I w T. évi niigiiMKttiH hó SKN-An délelélil 9 órnker H w ZalAegeraxegee, n megyei axámvevüi irodában iréabell sári ajánlati lárgyaláa I1 Q fog tartálni. f A Mintl mindenki aion megjegyiéaael értmiltelik, miaierinl a vállalkoani / A uándékosó által beadandó ajánlati levél (OlTerlt e megyei asáBvevtHéghei U V V ^vl nIIKII 1.41 IIa h6 \'Jfeig délvICItl tl éráig beadandé, mert elkéaellen > Q leadott, vagy utó ajánlatok tekintetbe nem lógnak vétetni, — megjrgyexietvén, j Q hogy a heérkp/emló aiánlalok kiiíült valü aiabad válaaatáai jogol a lúrvéay haiAaág 1 X magának lantkrlja. X Mindén ajánlati levél a aaabélyuerü »0 krroa bélyeggel • látandó, ai el- V vállalandó cx kk vagy munka tiaaián e« érthetüleg aa aaért ajánlott üMieg pedfg Q betűre! én axámmal kileendA éa !>•/, bánat péntxel ellátandó axon lioxsá adámal, < Q. hogy a lárgyáláa bnlejexéae után a vállalkoxók állal letelt hánetpént bltttwllék A képén I0.m kiegéaaiiendfi. mely vagy kéaapénx, vagy állami kAlvénybAl Állhat, i X ~~ "jAnljui levél a vállalkoxó által annak veseték éa kereaatneve, ugy lak 1 U Imlye hoxaá {éleiével aláirando. I ii A axkllilandó raikkeknek minóaége, valamim aa axokra vonatkhxó mintAk ( Q teltételek I. évi augua/tua hé 2« ig vagyia a lArgyalAa napjAig minden nap a ( A megyei aKán^evOaégnél megtf kint bet fik, valamint hOvehb leivilágoiiiiáai«k ianyer- ) X hetük. j X ZalajEgera/egen, 18H1I. évi anguaxtua hó (>-án. X m a \' 0 1 Czu&elter József < y 418 megyei IflaaámvevO. I vxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxx ^^ 9 m mB ^rn mm rn k gaéirlrraalra in Wien. 2a babén bei den Apoit«krrti und ParlkiMoara ele., 1 Sittek S5 kr. m lif Kaam bei drn borvea Kklaran á Taoher. Adolt Hoseoleld ; Sirem & Kleb. Martin Bardia; Marton * lluber. 448 l-AT Alulírott Ulmeggondmok naonnel köabirr^ tömi. Itogy n Marcxlne Koranoa, oaáklomyai aaabómaater caódtömegtliex tartoxÓ éa Ommeaan 174Ö frt 14 krra beculllt kM ttllOnyttk, wövhtek, kelmék, állványok éa agylb laolú felMarelónnkbdl álló iti^ónágok (Mktornyán, 1889. évi au\|«ailua Itó 2l-ik iimpjnii bírói árver^en k^mpéut fiaetéa melleit el fognak adatni. A loliár alul-iroittiál bármikor mgtekjtitftri<í. BUa^aal lMá.1 II-raUakéa 1IÍ7.\| flmitm ÍHÍ NacMia akli Araaykmi Diaa«kia«4l Hirtokcladás. Nniy Kaniiaáboa V4 ó\|rányi feáeqUágra 150 holdból álló birtok lajkóliáa éa (égdaeági épületekkel wabnd kéabCl aladó. Bővebb jrlvDágtmilánt nyujlliat £r, Ftilfy KÁtmér ügyvéd Nagy-Kaninaán 444 1—1 ca éa kir kia, ^V^ mí rlaé ne r4aü Part • Iaa4 Nmal éa tlnkallu néaa ujár BEOC3INBAN, K Kőtpnt% IrWa 4$ rahé H ajáalja a 1 épilAes 4a 4pU4aaaaUr arak. 4aitkac4ai vatta\'a IMékHakaaak, k4aa4ft 4a a0lAal al4t-Jár4a4fak, talaailat a a. A épiia kaaiaalf kaaaaa ágyainkba aa)4t gyéitsAa/B 1 §ortJand-cement és vizhatlan me&ét wotyak miadaakar agjraalé alaMgln »»» Uitalnak.. mi MC* Árjegyaéb a aiagyarAml kl-»Aimtria kéaiaéggel airikttlArlIk. \| ft««kr»é- U)l44k \| (kacaj Wfí\| \|! tart ii7i iri. mi I 1 Raéal iiww Araay 4raai bltalna. An\|j4f«é.\' Ka-aa-t taa m Igat tívWlt kAkaé Uak t». tednaémm aéai. Mgy atAiattaati nrf agy 4 t. aaH«évata amk i^aaém\'imAa kmmáégpll aa« mlA h rrUtarklraaá aatul\|lyal aaay«itM\|iak» Al iNamk aiékhanai, a p«H«fthf éa gm uv ritaaikl, alaAra léteié M4ém valé ■aaniank fetragnaaiaét 4a •iaalta»l éa Mnil a kép«n #llaairaaanail tMéaia4a^«a I Mpkab Al kéfaa U\|«k HaiHi » l»lf»" tfatt^1\' Arak aMMl alvAltal«». WEINWURU ANTAL OOOC OOO OQ OOOQOOO Bttdftptat if^Uáflf étt t-t iMi kapáin réeéakkaak a Ur. Ulti\\i;~(1U tiz- «m Hada\|-«t riruatlgMi íatfij lt. d.kk mÍm «tf ap4ark mámén, kik <.w«k! r»vi«t \'.idai; ÁkaJUaak a IKftraakaa Mraéal a iil mkt raor mk hlmvn amaal waaHAlat, aat tattal élj mMn kayiaae «ak4k naAaatatxA k>. A Ifk iu4<l an éa a talhi a\|IAlAa4n játé dtj alaaakk aűat kAraMy Uí> lr)tn. aa aáitla4a wWU MhAakatik ailaéaa «ékü koMfatliMK aflk&l, aa itt laki k \|-tlic aaai rilayka lAaiaaktáik.\' I«\|y aa MMWi II ar# va« a teaéial Aa «gp4li atvaaak eaaaUiaaurai Vald M\|kí wAaa aa laiigatÉa! Altat aaaknaflltaOk, Itjjtyk, aéabM\|t illlaajaaiii F« (Dr4k\'Makavra rlléadwetl ■ tai4a^WN fMéMkadra na Aa Ufí aa fart4krt aarlk aiiaéta kr qmkaail b Taa n adtai, a vAiaall(H neadf kr Jv«. kert! karfia Mwik, aUg a fanáylw fe k4a\| pal iaéiHiAaiAI, IJ® li\|áaajira aa Aairiáy-etlit, k.\'l aythw kbxltkaélwal Úr a réraaaat wjkéifiwaiit i ina Uh a Kara faMaH. mrlynk IpoemfAira a IW aa lattiO kMMi MlaMaknl valuat aé nf kaiil a kifnalaka Int il^toMai.M)\' «eta hm Al kfftva tm, a amN Uahagl ájQ^haék a^Ullatlk. \' 441 SM g\|M\|yai t. raurvon, ortmo, aebmi inqor éa mttNI ft^brvH\'jt fogászati müternuk Ha(iopesf, KiMyköt al 7, m. a natt, k hol a legújabb tudomány oe vivmá tiynk alnp\|án n fog plombiroeáim fogak kéomlé^e eneléMllflik- 48 8-6 Aa iHaliaaaaa ímert, )4 UraAmk tnadl • WA > k\| kitkaMak mrnmmm kl—lf4n\|aai — katuUt lafva — aak alkaaAwk kféa aa akAAkt Mlha« tífcalAmUai, kap aaakaa nia)nyika wMoarlow kik nwitki Míját htom kéki alakul immm M. IfUtrta aat nfaad »4^fykéBt a kaéapaai OOOOOOOOOOOOOOOO MM Központi szálloda Beéapentea, KerapmÉHil éa ftottasblllar atoa sarkin (a ktep. pályaudvar átelleoét>en.) I k K«gmy Háta atgnt«alma lén. ki aawaawtaA a %4tkta tuekél ttar* kmang Wcaaa ágyaMka ^Irinát mm «j4kaw> MMk •aAlM4( aarl* aalaAr* t\|/ail klet#\|lté ta kiajtlMra ataérra kw nlaitwrl, 7a mk4 WL IAe4vtl. tNliaaa ^{léftlvakMbt, MtallifrlkaiAial (Ukll) mímimmdn aUál»» a a HMMakü U4t»tak jnyagy ■aAia aaakAaaa kl iw Hnjaitia Bhya kkvéaMi «ek kAxpobiti kxálloda • táanatt kkeéikaami palai aaa a ktmu iaa\|AI;a ataéU kal/a atHt, kit j-tsuvirr a k<ay»U yÉljaxhat AarikmMik kaed ka»aa4t4aa om aritAMpaa a wfNkáaAa • gy aMaaéraat. a átn tataiM ükapAka plig ekai i»fa»kaw4t>aakkiaHi nak Ka^kUál »BAWiAmk Baétfaat MkutamkA paé^m frktá^L timjkié Ml\|nl a aAma^aira kiém Ma aaaakawke 4* waitl4alt>l aj4aliak a L ak»4 klaiaaia A^»Mka.d4aa k IAH«Waa ibali \| HÉHlMBl t» kaa i»kha»k gaaéaa kUi l\|taalé<ra a kjm»ml kfaak f k«rw»mk. w^M akrt utp\|aa tkaaé JMiN kl va«A»eakk arpkaka ákl fcrtma ivéül i imi yrnm UkM i u nittai \' Beeker MHSUrlgl Vak maa aarttl44<i taaklail Maai aaaspMka ftkpka V faéa fa\| filtolMk, aai wgj i—m<0. MaalAwA a—taraii aaa. «H«at i kiOabaaa a MMeéaAIAar Lali kial tjaira ui^atllail (aaaaaoava) tf« jt M4 aaaak Uaaajalt raftiaaUti aaiHII » leaa ajáaífea?!-KI a ataaa/Hw a fagMi flafg aMaa^M k fagkaiil rrta- ka\|AÍMk aikiMAniw. a fi\|aiipaatailéÉa mrnr aaa<kl\| aakaéra éa aaaak ■apaAakmatfa. iikchr^lkfufenpimkr. Bráay Kálmán iikpiaw. nr. aatdU. wmtm kfcat aa aa. UHwV l^a-t\'f\' an tll A Bakméi ZTiummKMa. fmMiiit Mm* Brfka ÍM. M 33. Szám. Nai agy-Kanizsa, 1889 augusztus 18-án -ITT--B-U—r XVI. évfolyam. ^Ji-m I LliirkmtoMi R4UJiTt«v fa KlafiüiwW-ima earkás . iaiáwaOó * lap aaeOean rwaéia mit kw lainaaa kúaleaMav. Elaááldvatal: Viraahás-afass C. jér—fllM Imltk mk immi >MÉ>II toful Utaik el [\| Kéxintnk Tieaia nem klMttaaá -yw m ttt—m ni é rr I jj^BlllJíií t ÍPolitljkai éa vegryea tartalmvj. lietllap. A Nagy-Kanizsai és Délzalaí takarékp énztáíjk és a KinkegitJalet hivatalos közlönye, j $j Jx Megjelenik Nagry-KanUain hetenklnt egyszer: vasárnap. 1 mmm m KuöritMTÉm itéi Kgfaa ém . . • e * • I flli — fev félém......i S» « P? . Hiydém . . ■ « « . • 1 . ti • Hintettek jutóiiyoaan aiántttatnk. Árverési « egyéb liirataks lirdetofa/ak 90 kr bélf^dijoq felül 100 miig I frt, aaoatal uiimlea aaóéft egy fti kr. Vytlttér petttaora 10 kV. 3C É A „dicsőséges szent jobb-kéz" Nagy lelkek, W\'NTJ nellemek ejm-lékezetére Ünnepet szentelni, ax empe-riaég vagy egy nemuet, haza jóvoltán fáradok nevét., haló porait körülövezni a halhátatlanaág dicsfényével oly emberi kötelesség, melynek betartása éa miként vald teljesítése .bistoa mértéke a kul turul in haladottságnak. Az emberi szűkkeblűség. \'töredé* ken érdekek nagygyá fuváaa ugyan a kiérdemelt halhatatlanságnak mérlege lésében sokszor még a műveltség ma-gaaabb lokán állók Ítéletét ia megejti, de ez a körülmény a megünnepeléa fényét, nagyságát — ba némileg be ia homályosítja — teljesen tönkre ten ni nem fogja noha. Hajúi történelmünkben Szent István király oly óriási alak, kinek emlékét megünnepelni nem csupán egyházi szempontokból kell. hanem ite künk. magyaroknak első sorban éa minden fölött nemzeti szempontokból. A/, a „dicsőséges szent jobb-kéz," L- melyet Szent látván napján Budán egyházi körmenettel hordoznak végig, a mi nemzeti létünk biztorfítáál an, alkotmányunk megszilárdításában oly halhatatlan munkát végzett, mely előtt a nemzeti kegyelet egész nagyságával kell leborulnunk kivétel nélkül. Azért ia van úgy, bogy elad királyunk emlékére ma már nem is kizárólag egyházi, hanem nemzeti ünnepet nentelünk. Vannak ugyan — hála a fölvi-jogosultság Őszinte bajnokainak; - ma már csak kevesen, kiket a vallási elfogul tságj, a ianatizmus még nemzeti nagy alakjainak megítélésében is vakká tesz; akik még mindig tartózkodnak fzent István király emlékének Ünneplésétől; de ezeknek tartózkodása az általános hódolattal, az általános megünneplés nagyágával szereibejiju legbe sem ívelhető! Ma marl a nemzet értelmiségé zöme teljesül tisztában van azzalj In Szent István királyunk tette le ijllo^ mányunkj alapját, ő vetette meg ) ;nl túránknak j is alapját, oly nilárt an, bogy azoponí hova tovább egy ei red év rriunknjWl egy-egy hatalmas <pillét áll hiraéive é-j megmutatva á világnak, llojjy jogunk volt ezer év! előtt ott hagy ni i Keletét, és helyet foglalni a haladó jNjyugaton, bogy megmérkőzve, szem ne szállva a ránk annyiszor zudttló ember-viharokkal, küzdve a századokon át pusztított klll-J és belviszálylyal képesek voltunk lépést tartani úgy alkotmányos életűnk^ mint kulturánk] terén az általános bégében élt njépeknel\' s ma is nyugodt \|uutu-dattal, pt érzettel mondhatjuk, liogy joggal foglalunk helyet a haladottság magas fokán álló nyugati soránanJ Ezt] knind annak a „dicsői pek éges szent jobb-kézneku köszönhetjük, melynek nem a bebalzsamozottság, hl nem a végezett nagy nemzet-megszi\|á rditó muiika sdja^meg a fenmaradánt s biztosítja halhatatlanságát annaji, ki aszal az ígéret-földjére, a művelt Nyugatra vezetett nép alkotmányának! kul-túrájának alapköveit úgy tette le, hogy arra immár ezer év munkáját letetett -— minit bizfos alapra — lerakni Éppenséggel nem lehet ctjodál-koznunjk azon, hogy az ily óriás munkát hz a kor, riely annak közvetlen szemlélője, nem ért, nem érthet meg. Nem, lehet podálkoznunk azon, Ibogy a nágy király kénytelent volt jsz ő emelkedett \'lelkének, uagV szellemé nek ítélete szerint minden esetre kneg-vetendő, de la kor szellemének a nemzeti baladotmág fokának teljesen megfelelő eszközökhöz nyúlni, bogy nem-zetbiztpsitó munkáját bevégezhene. Hisz ha q nem nyúl, ba i nagy munkáát nemzetre i bízza a ény szer-eazk Őzökhöz ő[ nagy alkotását, íjnegérteni nem tudó haladást: akkor ma jnár nem foglalni nk helyet a nyugati népek sorában; elpusztultunk volna éppen ugjy, mint ahogy elpusztultak előttünk Ide jött, ide települj de a pyugati izelidebb erkölcsökhöz senki által nem szoktatott rokon-népek. Nem ítélik meg tehát helyesen a dicső királyt, a ilagy szellemet aZok, kik despptismbsáal vádolják. Az nem volt despotismus A despota kényszereszközei, larra valók, liogy vahtmit saját énjének előnyérej saját érdekének előmozdítására vigyen! keresztül; de a nagy király elöli nem lebegett egyéb, mint uepizeténelq boldogítása; azokkal a kényszer eszközökkel — mik első testv^rnáboiiiikkHj vannak följegyezve töriténelmUnkben — a törekvését meg nem érlŐket akarta cmipán kényszeri teni, lépjenek a civilizáltabb népek sorába, hogy jveryék föl az itt uralkodott erkölcsöket, mikkel nemzeti lé» tűket az elfoglalt földön megszilárdíthatják. Ily czélból alkalmazott kényner-eszközökért senkiit. tehát a korát századokkal túlszárnyalj nagy királyt sem leltet, uem szabad elitélnünk. Az elfogulatlanul\'gondolkozó a a dolgok mélyébtj tekinteni iudó ember Szent István tettei bén meg fogja ismerni a zsenialis államférfiul, ki korát hatalmasan (ul^zániynlta, kit ennél fogva kora, jjemiete meg nem érteti; de \| akiben volt energia a kezeiben levő; hatalommal űgy élni, hogy törekvései \| érvényesüljenék Ezért pedig elitélni a nagy királyt annál kevésbbé lehel, j mert a\' következmények megmutatták, hogy az ő nagy inténccióinak érvé \' nyesitése vetette meg nemzeti létünk alspját. Annak a dicsőséges szent jobb kéznek köszönhető, hogy századokon; át védő bástyául! szolgálva Nyugatnak és derekasan meg ia védve azt Kelet elözönléaétől: egy ezred után is anyagi lés szellemi erőnk biztos érzetével, nem-ized öntudatossággal írjuk tovább történelműnket. A király Berlinben. augnsst. 14. Lélekemelő ünnepélyek szhjhelye a nagy német birodalom fővárosa. Királyunk ö felsége találkozása és szívélyes érintkezése a német császárral,a mi nagyban táplálja a béke iráalt reményeké. A fogadtatás — habár a király szivének gyásza miatt mindén zajosabb ünnepséget kikért — oly megindítóan szíves volt, ugy a fejedelmi család, [mint a nép részéről, hogy ez a különben hidegvérű berlinieknél méltán meglephet. A berlini lapok vezérczikkekben, költeményekben üdvözlik az eseményt s kötnek reményeket a két fejedelem találkozásához. A berlini lakosság párját ritkító lelkesedéssel veszi körül uralkodónkat h tünlelöleg ad kifejezési a meleg rokonszenvnek a fejedelmek éa népeik azövelaége iránt, mely nagyobb biztosítéka a béke (entartbatásánakl miqt bármely írott szerződés. A király berlini tartózkodán alkalmára megállapított ünnepélyei)! programm-szerüen folynak le. Aug. 13-ánj nagy díszszemle volt a tempelhoft mezőn, melynek a legszebb idő kedvezett. E szemléből a kp- , vetkezőt jelenti egy berlinij távirat: A katonai díszszemle a lempelhofi inezőn a leggyönyörűbb időben folyt le. A két uralkodó lénye.s kísérettel vonult ki, a császárné lóháton vett részt a szemlében; A csapatok kétszer léptetlek el az uralkodik elölt. Vilmos császár királynők ejött apját huszárezredéi vezette el, Ferencz József király pedig a német császár eiptt a Ferencz-caá-szár nevét viselő gárda-gráttálos ezredet * melyek tulajdonosa mindig az] osztrák-magyar uralkodó. A szemle után i á két fejedelem nyitott hintóban hajtatott viasza Berlinbe. A császárné már előbb nazakocsizott. A csapatok zenessóval vonul Isi a palotához, hogy olt átadják zászlóikat. \| A szemle után királyunk az oeztrák-msgyar nagykövetségi palotába kocsizott, f hol gr. Széchenyi Imre nsgykövetünknél dójétjner volt. A dejeuner üián a belső termekben Ö felsége az osztrák-magyar telep küldöttséget fogadta. A magyar küldöttséget Táirczsi. Hogyan mentem először atyámmal az istenházába. Szerb olbeazélúa Laaamitaeh L. K. után. — A „Zala" eredeti tártsája. - \| (Folyt) Egyszer este jöitek az urak. Bizonyos Selenbatsch Péter nevü egyén is hoszájuk szegődül! lársúl, egy serléskernkedö, ki Pesten vezette üzletét. Bajusza úgy állt kifelé, mint a diazoóserte, haja oldali képébe lógott le. Saéles arcza voil s zsíros teste. Sajátságos MŰveg fedte fejét. Mellényéir arany orsláaez fényléttj egészen olyan, minő atyámé volt Az ujjáp űgy ragyogott a gyürü, liogy alig leheteti rátekinteni. Biczegire járt, rekedt baaausbangoo beszélt, s mindig mosolygott azokkal a IfiaÖld szemeivel. Ha rá-nézed az ember, úgy ijedt meg, mintha ter-knt látóit volna majta\'elüti. Tebál, a njint mondáin, itt ivoltak. 3tajan röglón a tűzhelyhez sietett, bogy kávét késziiaen nekik. Négy gyertyát- gyújtottak meg. A dohány tűst olyan volt] mint a kályha füstölgése. Kávét ittak, hallgjdiak, mint a törökök, csupán a kártyák pattogtak a az irányok csörömpölték. Borzásztó éj veit esi Mi anyánkkal agy másik szobába zárkóztunk. Anyám már nem is sírt többé. Testvérem sem. Areziik bágyadt rott, szemeik beesettek voltak,\| s oly remegve tekintettek m >gúk elé. Ehhez képest nagybátyám halála semmi sem vplljl Nehanysz^t^nobánkba jött ^ atyám. Egészen ál volt. izzidva, Dschemadanja ki volt gombolva, inge is] a mellén lehelett látni sör® lakaié bajái. Ellintoriiatlaarczái, suat vahun föröá. \| »föbbel Mj l« moudá anyámnak! Szíve összeszj>rú\|f. Hallgatolt, mint a kő, felnyitotta a szekrényt s tele kézzel rázta I i neki a pénzt. Atyám egy kendőbe köiöit^. Dühösen pillantott oldalvást. Lámival ugyanazon mozdulatokat tette, melyei ;et én szoktam teoni, jmidön iskolatársaim kji I váriak, mjalsii nörérem kenyeret melM l számomra Elvétté a pénzt, miközbeá leiéi (élrélomitqlta;]menés közben maga (lé susogta: >unk még ezt f« s kisietett t szoléból. fjje floindig csak >C\|«upán még e; l.... Csak azt ínég Azt hiszem, már ÖUdazör lépett most a szobába. •\|A.d\|f• mondá anyámnak ; arcjs\'a olyan «oif, taintia agyagból gyúrták volna. Anyám á szekrényhez lépeti, lábai megtagadták tője a szolgálatot s alig tudóit inegállpi a talpán. kkor énjjis láttam az ágytnljiiró aló!, amint jatyjjun, áz éirős férfi, ingod »li■ kály-anködölt öyórnbpan 1« kiáltá aníyámi ide oda rázta lábát, kabát tyjjával ja teket iörölve lé arczárói s homlokát I nyám oda jnyujtá neki a pépls Mindent \| ad) ide N mondá. Ez jaz tuoiiíó liz aranydarati I de nalm mondta, aem susog a léidet ágy Ijjaldokló hörgése voltL Mjébe lette a pénzt a a ssé roeebb érUlmábea — kirohant a L, Anyám ájultan rogyott la a é; ekijény ia-ellelt. Kiugrjöllfjm agyamból, üjrUeba ia jfeltigiolt. \| A földre ültünk, anyái k keni caMomtták. * Anyánk 1 Anpflk Fejemre lette lesét, a aiíttdgoik Aztái i feljigrotx egy lámpácskát a ni isgyer Jyáf gyújtóit a Smoi (lyörgy képe\' a ölt. Jöjaotek;gyermokeim, imádkon itok la keob^z, bogy avjon benneteket a sjte encsél-ől • mjindá. Hangja olyan vb t, mint ak, s verej- felelt a; ez egszo-l>bából. mellé, alamil. egy széltöri harangé, szemei úgy ragyoglak, mini az esti csillag \|a« égen. » Udniefiüák a szent képhez s térdre „borultunk, lirie^ha anyánk előtt entl térdre, arczával feléje fip ult, \|keresztel vetett s fenszóvaj mondá el la Miatyánk azt a részét a melyet mát* jmegianull.l Aztán ismét ke-\| resztet vetélt, \| késel csókolt anyámnak k szemeibe lekintoll. Anyáin szemeiből palsk-l zotlsk a könyék. A szentre és sz ég leié voliak irányozva azok. Ott fpnn volt valami, amit \'lálóli,j oil fatin vblil Illene, kire lelte-kínlelt, ii a ki ö ijeá íh (eleziniett. És akkor bizohy\|M üpvosség aaállt arczára, bizo nyos lény a lá luk, magyj Istéo megériuteite öt kezével, s hogy U sxent mosolygott s a gonosz leltáloUa náját lörel alatt. Azulán pedig kétség Ijoiiuít szemeimre, ruhája szélére s balkezére intem, melylyel tartott s századszor imánkcséaia, ismételve e szavakat : MÍsieue\|u,i Te lálod anyámat! Istenein atyámén könyörgök ho/.zád\|« és azián i{ nem ludom mért U Islenem öld meg azl s Seleima\|s\|Dh(\|t !\| Sokáig imádko elünk igjy. Anitán snvám felemelkedett, fálállt i székra \|\| mégekokólja a Szent Ciyörgy képét. Ugysnsat tel le nővérem, azután felemelt engem tírinjoböjt (sj és mj is megcsókolj- tuk a képet. Aautáa bazailitóálüvei, J mely s a azmlált vízzel kép fölött IttgaStt, n emiedvéiifé a vízzel a virágokiát a valamit locsolta kissé az fg kan kinyitotta az nagy sznbájg a an[ia 0 1 mi ó Milyen [üdv hanoit kö görallt volna le hetek most alboa I asoflQót 71 Alig aailvnin szoba áitajál, nyám elővette a szárak a szent kép mögött volt alt qvept, mely a szent fusogvá melléje meg-isz Szobát. Azután hallót, lábujjhegyen osont a i ajtaját is megnedvnilé. irezlem ekkor ntagaat. eikemban, mintha nehéa tjólaíj Mért nem örejj- midöi meg \|anyám a nagy benn zaj támadt. Nem lehetett semmit sem érieni, enk azt bal-jotiuk, a mint Selenbatsch hsagosan kiáltá: »S ki kényszeríthet, hogy tovább is jálszszam? Ki?« Erre ugyan ss sz érthetetlen zaj s kiabálás lAoiadt. Nemsokára hallottak a felnyíló ajtó csikorgását, hallottunk mor-mbgást s lébteket. \| De alyánk nem lépett szobánkba. Hajnalodott, én éa Grischa elnenderüllünk, s ő még nem volt iU. * a • Midőn felébredlem a nap már jó magasan állott az égen. Bágyadtán s nagyon megtörten éreztem magamat, de szemeimet "nem voltam képes lezárni üitnel — felkellem tehát. Minden ünnepélyn szomorú szint öltött. Aa udvar csendes Volt, aj fényes sugár álrezgelt a nyitott ablakon s a szent kép előtt reszketett még a lámpácska kéles lángja. Anyám a nővérem króta fehérek, szemeik nedvesek voliak, arezukj mintha viaszból leit volns, kezeiket tördelték! lábujjhegyen jártak, egy azót sem szóltak,\' csupán néhány imádságot suttogtak maguk elé. A reggelit nem hozták elébkne, nem kérdezte senki éhesek vagyunk-e I anyám még az iskolába sem küldött. •Mit jelenthet ea?« kérdém öüms-gamtól .\'e halott van a bnhaa, vagy meghalt nagybátyám tért viassa s Ismét elfogjak temetni ötf De mindjárt mégmsrevDItem, midao rágondoltam, az éjjel történtekre, s agéaa gépiesén sul tógám: •lateaemi aentsd meg atyámatl« \\£s isméi: »lstenem öld me\| ut a Seleabataiehot U Mit sem sejtve felöltöskádtea s kiléptem a szobából. Egéastn üt^kénytelepöl a nagy saoba ajlája felé tartnUam, de rögtön megálltam, érezvén, hogy aayám kan* ragadott. 1 <»■ imm 9wm-% «ak kmaam ervoi PjPMy Í#M i \|M\|i Vimoe OÉWÉT •AP^astlttÉI 1ÉM W t AMaaaliamtte Ük «r» wMm MfMtfti (4 A tte»att, ttáf ek ttaáyl, aagytt amgttláaak mmJjék Prttyid toiii üHiitiimiit SZÖO tta >HU\|I\|\|\|>H • <iib<d kepaii téay-t^mfái mm te£ttó«öo& leiytte, melyeket • km kpMVk •> ^kalemhól amadaM, •kUff MMHÜíjvi Dfl Ut • laftvot- ami* • kik* mdakeliea » awaarckm * Márnáim aiag Imim taaaali K&iöijftk a kdtta^atek. mefyeleaá pfcaióaáget mm daaiM mNmm tagiak, MÍM oly •ftM^MMK, melyek a aepaket köve-•••46 tttitiU iránt a»in«ug«atni lépeaek. VpM\| raáaair k jaittrlO métiM múmi^ttA ŰMX áíHaUMI mi v vei Ütiüllőm Kei-kgik) wüÉHwakN éa hm he yen. kei kieattw MATfWl aagyaiyám Keliáge-kfjttdftra Mviuáte. .Népem l.ke»üli tagad «)á»atiá? KeWged lowmy&ra átérezte, ■Hy lükfa \|s melegen imi kib\|Méei a ■f ie\| kű<i mar Ivuiudui óla fennálló ttrálitt aiM Kl<4 M.rban kl4aft\|en, malyaea egy finn tatai Felségednek el-■ Maa »tt, aa, melye4 btlaikewéggei tölt el, hegy IViégAd ete« kiMm axemei tlé ált* featoit. Napám éa had-errgea uilárdaa éa kieaa uniaHI a kö«<lek megkoioit aaö* »««égha< éa bMUeregcui leljea tudatában vaa atmakj\' bogy a bakének orazAgamk javára való lemart**™ mi OHlrákmagyar fűéi h^seijegge) agyit\' kell aikra uáhaia h In ii jatent goedvtaeláe agy akarna, vállvette ktjll majd kudeaie. Kea érzel-mekiAl álltapa emelem poharaiaat ITelaéged éi aa égéaz uralkodó caalád, valamint derék uutrákmagyar hejiáraamk egéx«é\| ű! Kkulftrí fölemelkedett Ferenci Jóxjf A lilaégi éa i kovetkexő uavekksl j\|ii4mI(iII köaiöoetei t\| • Hálaéraatlal eüeUp caánái i imtvérem nak ai emlékekben na\\l«g kelyen oly meleg iia vakban elmondott íelkoi«OBléeeért éi aa oly me^ragádó módón nyilvánult ttdroxölte-léiért; bálával eltelve a nékem oly igen jót ei(i! logagtaiáién, amly ingem iit hűsége jiwövelwgewitm koaóii kormvaas, íiálá»an fffégefliiékewe végM* hm dáatnte ráeavéi-röl, mtjfyef a aagy Mrodaloaújan lakók Irá* nyomhat* iftnnalluttak i pohiramit emelem •atvem\|ea óly koael álra barálom #a «ao vetaágejMáraém botdngnágare, ai OvMéikad-■enge jéa~ec én baderóm fellitinikatlan teat vérwaiéii át kadtámágára éa a Móvéikaiaii államok á« oaaikülAnbeti egéS< Ku rópa aldáaá^a iialgllá békebixtóaiiékuk Oreg* iliíláffére éa kMgaiilárduláaára. A néniét oaá-agár áa kinjly 8 lébiáge, a eaáaiáraé k ki* rllyné jó jakége éa a lelaégae uralkbduliái lljctták I Imik I lt\|aaek U (ÉRI MMÜmö a pokaiköiiteték aagr baláit tmdtoroltak, A io\|n»k mind kitétel nélkQl lelkeaftltaa roma>eatal\|ák A «Nettó* nál XafMg^ a bftvetkaaAkéf nyilajkoxik: flalMÉ éraelmekkel olvéimtk Kaveaca iJótael 0 lakégéaak laihárk&iataiéaét. Ileaae Jkutebik aemraak i magas politikát éráé-ket, haném emtiertlag la köael áll Imaánk a kfalAatát elMHHiiloiM. Orömielt bálával ilogadta a lákoüAg a lelaége kbuftaatét a lányai ilugameiáiért A kél hadsereg ku/H leatvér^ éi jatjUtN vb>aonyt a raáiaár Un-aepelte, Ubetetlaaiég a vbwoiiyok baaaöaé-géaek jellatnréiáben tovább menni. K bi« taaltái után íienkl «em íogja »ly k^an^en IMÉmHim; találd réat i vakerejU lillam. Megto^deltaat. de A egy ixnt aem etóll, kaaam ujjatí ataáara tette, ai<áa a klvaaaiA aíiohoi vaéateit a P»abatbm buraAtok. U vVaéatárt ifaiháU • áa aa ajtónál maradtam liba (báné lekmiKiHa » magam aKa tudtam, mit \|tgidobak Atuláá WKti) kagyaa a négy aaba falé oaoatam ■ a koMyoknn It betekintek. Uttáta A Attfbá kAaapéfi áMuti agy mtfal. Hettaiie aawek readntmiaégbee karom vagy aágy elátemi kevert a tokbm. A paAoa a lai^yiáaak eavai, efetprott éi éj. ntvarkák, agy kulin ka%áa talán, agy kánya alatt «gl aéaay pkm áarab volt látható. Aa tatfaher** latmg la volt hantra. Aa áaar talea kartfák ka«artek reaiti<kaa<gtiea1 a tUmik tií vottak Mrgaira mMaa dokáay ayal a HHtal vak tek. kég aébaay fkvi Mayir m afeeH aH^aa agytáie dakáay vak fctfvt ÍNÉ gyMyaiaiea, egyikben m$$ égek a vaatag papír, mely ka a gyertya npt k a a mm Maa laman ml-kaÉak .a artkm li ki—>a% ka a4kM ■ i#»ii lila ikia, háttal laMNNa aa a^a tak itt atfüi imdkái kaaa a Ikilká ga aaMakm ka» \|pÉ \|Mp Hai Ami a aam mattak. SáMaHe knai# térig aaamliktt ait 11 M\|Í m rnattakakm mantt. tagfia H ■ a Hl kaltámiai^ ittaoa IMp aikk fiiiitti ma* agyam ka ■ Ukmiii akttam * atttta aam iptt; mm - mm* aHiN ittak mi* feaettfciaMa a kilm, baomabattt ■H AaéMa amg aal ggaflif, kegy IU fl» aa aata kar paka pÉÍM vaa, a A lagaiákki 10 fr alatt aam Máayittak a Ittrlitaá a mAaetaég magbootááAia; d* aiok. kik áymmiri gondolnak, tagnap meg-ftattmták, bogy aaaak, M Néme<nraaág ka raiiagat úliajtja, Attatru-Magyaroruk\| ka-ráijáoak m kall lennie. A aaöveiaag a berlini leaépi baagalat-\'bél ítélve nagy alpiiertkttaik örvend a lakuaaAgBAl. ^ palota kúröt aly nagy a I tuiongAa, bogy a naáftriag alig birja\'a rendet teaiariam VatahAayaaur uralkodunk meg-liekMA, uivAtyea ovacaiOkbAn ^aaaani a i íkueoaneg. Ci ia mutatja mily aéfaaehlvé \| UH aa i^atrak-magyar-némel aauvetaég. A brtiai ij»ar ia kiaíákmányölla aa Utóbbi : aipok politikai tartalmát, a mennyilieu milliü asamra keazliftek aa emlék ertnek. Kgy berlini távirat pedig a politikai Ikörök felfogáséra nézve a kővetkezőket ! mondj: A pölitikai körűk a legnagyobb \|megelégedesel logadjak aa uralkodúk talál-1 koaáaAaak lefolylsát éa Attól Aa aaránű \|! \'béke baiamaott meguiiarduláiát várják- Ajai kiazik, hogy a poharköaiöatök, melyek Hi- \| marék Herbert éa Kálooky közt bebalö \|i taoácakozáaok tárgyát kepeaték, iziátéa eh-jbeo aa iráaybaa fognak hatni. Uaztrák-má g)ar réaaröl ia laagenwiilk, bogy ujnbh politikai megállapudaiok éa ujabb kalorai egyezmények ezentúl aem váraatök. Eré bea minden eabKöaég már régóta elö van kéazitve éa azért ujabb megállapodásokra maca azflkaég ( Jövöra amiden ujabban lülmerüiő nehézségnél köi(é egyelórtéaNel fognak eljariji. Határozottan állilják, bogy a békés hala mik föllépésének, a kiket Anglia ia lámp-gátolt, Kréta ügyében eredménye volt. k \| ma ide érkeiett hírek jelentékenyen aMf-nyugtatóbban hangzanak. Egyébiránt a politikai helyzet az uralkodók éa tanáoaoaajk \| közt folytoooa taaárakozáa tárgyát képezi. Ax uralkodók bizalmas beszélgetéseinél már Kerencz Ferdinánd föharezeg la jalen vok, a kit az itteni mérvadó körlk kedvaaöttn Kélnek aieg éa a kinek szerénységét dicsérik. Uralkodónknak Uismarek bercaeggal tec-aap (olytátott értakeaése nem volt as elaö. Karencz JAsaef fejedelem már korábban ki hallgatáson fogadta a kamvellarl, a kí uja \| iimét tisztelegni log nála. Bismarck Herber-iat is amr töbl«aör logadta uralkodónk. Hmmarrk Herbert gróf tegnap az udvari ebéd utáa eatályt adott, a mely reggelig tartól. Auguaatua 14 én nagy hadgyakorlat volt Spaadauhau, mely a legérdekesebben lolyt le. A két uralkodó a fíatov melleit fl terfilö és az égési vidéket uraló Windmük-lenborgea loglalt állási, A badgyakorlat délig tartott. Itéluián királyunk Potsdamlia hajtanát a egy pompás knaxoKii helyeaett Krímva taáazár airjara. Uiánna ebéd vob, maivet Auguaia csasiárné, Kerenez Józaél 0 lelaége tiigteletére a ftkbelabergi kaatály han rendezett. lf» én eaotörtökön Mária meay bemenetelének linnepe alkalmából ö lelaége meglátogatta a Hedvig templomot, mely Un* népiesen vnlt laldatzilve. A mini a lapok továbbá írják: A* uralkodók berlini tartózkodáaa alati élénk aílrgönvvállás folyik Umberio ktrálylyalt a ki a bozaá érkezell Üdvözletekre felelve, élénk öltaiát fejezte ki a béke lentartáiára nézve éa szintén csatlakozott a szövetség lelboothaUUanaAgai illetőleg a tegnapi pohár koaaootőkboB loglalt\' fogadalmakhoz. Augusztus 15-ike aftlöaöeea as állami Igyeknek volt meatelve. Uralkodóak boáz* ■zabban Diamarek kancxellárral éa ez Kál-aokival, azonkívül mindkét császár ooalé-rali Hxéebenyi gráfiai, lleek báróval és Walderaae gn>ffaL As utuH> idökbao fal* smtUIi kérdések iránt teljes egyetértés uralkodik. ti \'A laktanya udvarában lefolyt Kervaex exred dtaasxemléje alán t tiszti kaizinöhati reggeli vak, melyen A felsége részt vett. Kate kál makor ebéd vak a királyi palotában. Ut I Arakor történt as elutazás aa aabaJft pálvaudvarból Upoaáa keresztül laeklbe A két lejadalem baesazáaa rendkt-I aslvályes volt. Többször megölelték ás megeaókolták egvmásl. A •vkaoatlaiama mondá uralkodónk, mielöii a axakmkocailm kpett tíamlmtmr, Ikilm h Itochrfori, mial Páriából jelenük, deportátvkWa Ítéltetlek Boateager etMéiiaiéaa aegy .réaivétiwégial találkozott a lakcwAgaAl, a a közt Inasáéi lapok\' megalégadé^tnek adnak kilejaaéat as t télét lötótt Huoiaoger erkölcaileg tel ja-ka ama Aammbátve a agy letauk, bouy MmaTT sen mag aaa Baanacmve a agy mama, nagy a (raaeap aép sgémn aapmmdre fog tárat Égttkttk aUttm ttaa Ai«ÉlÉtt mm I (^■^ngasia ttVyMn asaam ^^WW* ■mv 1 íJrii?5\'"\' lottó ét potUUkarikpénitár. Ham ok aelátti aeekták a takarékba ttaket a buakiáátefckei mmbeáttMani, miat kH ttjwtt eltéri m rgyaaáaaaJ afleatáftsi assda^gi makftdéi aiilvttakaéf. Aa alök* Imi a taáafá<aiea kellAa aam máüáayil-éafá srfaftteá gyiióriását jtti^il kileje-aa aiéktmá kevéabbé aamee talaj-a iilÜMttiadaly lümtta MÜeit táaoBvitafcas A taáaráámi ambar egyszer-amtad a maaáa kttvkad^a, a Mii kádra a Haraacas mtt kaka Aa aa amttr, ía lí lattfáka^aéÉl, mgiattiiyira féatt lel Rgki éa kkaiüttu éraékm taMsa aa agyam attAAaág iram, aa as amttr, a U véttma Ja^yttt imitál mampmiattiai aem ujai isik biaiMttaai anyagi jótétéi Pkeaynwi vekni kogy a takaiikaíaál utján aaaraett vagyon, sokkal laileidakb Mapokoa ayag-azik, mtt aa a vagyon, awlkn a meaMMaa hozott «taae. mert aaaak aMtgÖriéiátjál épp ama mégkei nülbetsila^erköjesi eiö uittkö dik kóare, mint mcgszersánekor, mig emennél g «MHÍea mmélye éráéayesQl fö «é-ayaaA gyaaam ás ez vajmi Ingatag jámata. \' Mtt« jaHasui korunk as tnknyban matatkeáé felfogásának javulksát, mijtt aa a körülmény, kogy as állam, miután á laka rékcwtá^ muméjéaek mo\|m intézményi: a postatslttekpéoaiárt lélállitotta, most aem sokára \|rá a lottó eltörlésének eszméjével logiátkokik. Mindkét intézmény a mgéAyehb lakaaság ember caétjainak kvrán akö aoriian szolgálni. A lottónál csekélyrab oamegU betétek ia kvéa essklbiölbetö^j ezzel mód nynj tátik a aiQkehb anyagi viszonyok7 közi élö egyénnek J hogy xerenc$M briMiáljon; siet ia élni u alkalommal abban a ramáoybea, hogy aránylag kta áldozat mellett nagy nyereményre; tez aaert. A azefeacaa azonban lapttftalái szériát ritkán ut be: a eaekély ösaaagei tobbaiör berakva, osákhamar nagyra aöoak, aagyobbra1 miat a amayit aa illető anyagi pelyiete megbir A spareaoAállea játékos mmia aem látje vímaa >iöbbé bétátjéit, melyeket eaeileg keservei notkülméeek árán ssenett jmeg. A páiiatakarékpáaziár aziatéa alkalmai ad, hogy pénzecskéjét a szegényebb ember elkelyiáhiítt ■ ka nap ia ayuj1 oly csillogó kiláiáankm mint a lottó aierencae keréke, a helyett mognyegvéjnal töltheti el a bátevpt, hogy fillérei as állani gerAmiájs lolytán aemmiléla\| körölmányek ktlfi veszendőbb nem mennél!, — sót kamaioxuak részére éá ólóvel, kpllö kitartás éa kövelke-aaitt inMtirékoskoijáa mellett tekintélyes tökévé eroaködbeinék, mely lulajdonoHának a megpróaáliaiások.ivagv as öregség lapjaiban goniltslsn létet bistoaltaai van hivatvs. Hsámolvs a laaoat kilajtieii saempontok-kai, Olasaoraaág, ■ hol a latriaás vendkivQII méiivekjti öliött 4 tK80-ban egy Ide vágó nevesetp törvényj hosott. Klamadta ugyan* la abbaa, hogy fxeatál az ezer lirát mag neat hslado luirinyeremépyek a nytjrö kiváa* aágéra \|»ostsiaksrvkpénaiari betátkóoyveoake alakjában azolgálljiaaaaAk ki. A péaxügymi-niaSter lárdekeaén indokolta ás intázkedéit: •a lörvttayjavaila\|ial« — ugymoad — \'kísérletet akarunk tenni arra nézve, hogy a játékot közeiébb ioazak as erköloiáiez, bogy eultöiéié tégy Ok egy jóléti intézménynek, melynek s lottó képezte é« képezi epyik legfább akadályát Ki tapdlialaá, bogy nem log nkér nyilvánulni már abban lf, na egy sser léa elöimr-megismerteijuk a jálékoal a poaiatai arák pénztárt betát köp vvecákével. A takarékniaágnál caak az első lépés jár lá-radlaAggal f\'.jnn a leghuzgább jklékoa hallott I leakfveiebbet a poataiakarekpéoztárról, Ha maid a lotló nyaremények kamatoetól egylkil acatmakarékpéaifáriaeléfköayfeoake a lik \|ábén adatnak kl neki, ián meg fog vll* tanai agVábin az a foadoUil, hogy üdvéi aem a feájllkahanem a gasdiaágoa életmód hivatott megaispiiani,\' Náluók, szerencséré, a lutri játék ízen vedélyel \|evesbbé van kllljjlöave, mint Olasa-. országosa, viszont azonban ás aam álliiható, kogy a takarékoeiagi érsék már oly mérték bea mag votaa népünkben, liogy aaaak lej-lesiiése I— még meft«irégpi eszközökkel is f- nem képezne élénken érzett szDkséget. A boataijikarékpéoziár egáak azervexetéaél ée a bétévöinék nyujtöfi számos kadviztt-nyéknél fogva kttlÖaúaan s kslmat a laka-rékoaségi eszme né\|iaaArflait«áre és áltilá-aoéfiáaárii áa azért netesetewn ama körök, a melyeket hivatásuk at ifjúsággá! éa i nép eköbb rétegeivel hos aaoroa lösasekÖttetá^ie, síik m vélhetnek hasznosahlj éa basaÖaaabb ilofgol, miat tnlkor as emlilMt állami tatásat minél ■xélmabb körfi igénybevételéi mozdítják elö. i Lipiki fürdő-levél. annisstiui 10-áa. Végre valibárs 1 lélefejettom fai midőn kUttea órai ót afáa (U órai utazás a déli vasat laame caaéamgó vonatján, a a mellett sótt faktfa nélkül) a voaalöra szól kiáltotta: ímmf ! De ifi még oam azakadt vég* útimnak! Koesiria öltem a \|ó félóra multával megálUSf koraim. Caátaál voltam tekáf Lttkaá, Dr. Rábáim kies ttlyea épilt Haaa-legtamp előtt. Végre kiy itta keltem as át fáradalmait. lüpik évröl\'évre gyarapodik aaépiágUa. A fltroö igaagsiáaég aem riad vttüa Üéo* zalokiól, hogy takwsril irtttkadttai által a fáldAtttyit BMoei amgasabk náaviittlia emelje a hegy as ada érkező vendégelt lelle# aztt jtényelmef,! melyet egy fikdö kslytOl meg kóveielbetoek. , II llrdAttly giAayttl parkkal kár, sttytta aepaaklat aáttwr mm ssórakai-latja a Hiliiltfi A Urdákáz oly éi aáiiyattaa ttreadeamk. hagy bálmely nagyobb fürdő kéknek k A kikm egyaser Upikra bee bstegséfftk, aaaá ama matass* ják el méiad -ama M magtáiogmní a kaéytgi, amlyaaá viaa usaáektm határtL A jádvM ttváiéC tel: a a kafrás Séf aaay menaykágbea bflfi a fftrdgá ikmajid Isttl mmytt —mm att vk vaggktaa eáaaa. Magi a lké tekvém k aaayeaklaa, vaáattgy^ •fáit evdéa kavreá aam vtt Aioa lényfiók kóaótt, melyek Uplk eamikedáaét ilfta^tlk, síép hélym fogtál al Dr Kohmm íiipót Saaatonama. Neawsak lel-aöttak nyernek itt lakán s étkeidii, melyek-aek birákMaba ama w akarok e helyen bo oiátkotui, kaaam a ml IÖ, a a Mknek «á mára takjdoakepea eptilt ia a Kanatoriam — f gyermekek, kik miadaa kkáret aélkll, teljasaa egyedli vaaaak itt i oly ellátást i gondozást nyernek, aaaökee valóban caak a aAfllei hasnál résnamketaek Aaoakivll a Saaaiortam lékvása la Igen káayelmaa, a park igéaaen mellette fekiail. A. gyermekek leletil felügyeletet agy véröa kireaat agylett ápoloaö ltutkay Irma, teljeaiti. Abból agoa doaaágbol éa *érftétből. malvly\|\| ttAMa feladata telitti<»ébia eljár, öakéayt kötet kestk a ■aaratet és rAgAsskodAi, asalylfal aa ott lévő gyermekek is »lrma aéai« iráni viaelietael. A mint latluk a •Banélorium valában aames lakdaiot teljesít. A mölöknek, kiknek gyermekei e lördöbea talállak beiegaégkkre gyógyi\|áat, de a kik kölöíjíéte okok miatt aem távoxhatnak haaalról, nem ajánlkaltaa eléggé a helyet. De felnőtteknek ii elég uórakoaás ki aálkosik, a mennyiben a tttöi saép vidékben gyakoriak a ktránduláaok. áfy /ürrfémndéf. Különfélék. ■agydak köiltsiteletban álló lö< .ispánjs Svailiii Uenó a napokban Httmegre meni, b. Hornig Károly megyéi pQipök u tnéliósagának láttmiáiára Bárd Hornig 14árat) vsai prémi megyén pöipök ur Améllóságs, HOmeg maga- vendége, annyira •epiaraite e város népét éi vadregényes vidékéi, bogy népiem ber hó végétg isándékozikloU maradui. ICs Idő alatt eiak aug. 14töl Wl-ly laai Vasi-prémben, aiután asept, l-flMl bérmauial teax megyénkben. Hir szerint Kessihelyre ii lerándul, hogy meglátogassa Festetics Ta aallő grólol éa a várna köjtinléxeleil, kul> ooieo iskoláii. — Ma4akaa\|í Pál gráf lenaa* tláaa. A kapoavln kerület oras. képviselőié gr. Ssáoheayi Pál volt lóldmlveléal miaiaa-tar keptiaalöi állásáról kAnslébb lekoMoni s illetékes helyea tudatta ii, — » már a varmegye sliapánjáhoi, adni köipoati ve-laaitmány elnökéhez meg is érkeaelf feleöbb helyről a leirat, hogy s iemondái lolyiáa sx ui vllsixtáirs s törvény éftelaiébea ax In* táxkedéiek migtétenenek. A fellápendök ne* veit márii hangostalják: igy Caéipán Antal ahipánt, ki nem ksresi ugyan s kijéiolééi, aem a képvtielöl állást — tekintve hajlott korát; — dl — hallomái wariat -i ha megválaixiafnék, a atandatumot elfogadná; emlegetik aztán Kapotify Jeaöél, Körmendy Sándorét atb. — llhelyeséi. A vároeunkból at helyezett illetékssabáii bifalalookok köaöl kieatgyörgyi Deaeó, Halvaa Mátyás — mind* kitten Zala Egersxsgre. — Ijílber Jóaief — Miskolczrs, - áe Váikdy Jóssal Vsssprémbs léteitek át. — Kl jegynél. Komhtoy Kálmán, a bslybeli mértekbiieleaiio h<v\|tal főnöke el* legyezte berek Ksyaks kisamsonyt, nébsi Lerck Kerencz kis komáromi orvos saép leányái. — Kljegyzéa. Kóköii Hesaek Károly helybeli kir. adótint eijegyaate magának Keindl Ams kisssisonyi (íráesból — Kaindl Kerenriayug. vaxuli főmérnök kedvei leátiyál. — Illmár. A Halateanak délnyugsii falén a slk vixet agy blnár nevl növény t kezdi elborilani, mely idővel s Bslatoa hullámzását, a haláesatot, bs\|ésáet, de még a fürdést Is megakadályosháljs. Hogy aale ne következbeaiéfc, Idején kell g khaki kl* irfáaáhox fogni. Ajánljuk et Agyét is lile* tékw parii lakók Agyelambe — A Islslea4g\|lel igazgatóaága tí,-Füreden Vaaxary Kolos táepát, liszt, elnök ; elnöklete alatt tartok Ülésen elhetártttA, ! bogy a »Balslonvldékl ^alaaat, mint tag I illetményt minden tagnak ás as ajoaaa ; belépő tagoknak k megkúkii. A lihsnyi Üaray kunyhónak a vttttag UMá való ii* \| belyeekm végeit as sgytet ártat keiéibe lén a tihanyi kfliiéggai, a isakságai parkiartHá I áleapdám éa a vttaheagra vezető ut aí-\| készítésének eafadátyeséie végetl. A hada \| eeonyi tétőre való fefjárái éi a iaiö asve-\| sebesebb peptjaíbox vezető mak megjalőléie \| végett s ttdaaieayi hégybtrtokomaggel fog i tt egy lm tárgyslaara lápéi, bogy e amaká* i ki a fövő tavmwal eégbeevlttlfi lagyea, j Aa Igttgatttág báiáa ftremmef logadta a I titkár ama jelamáiái, bogv Kassittlf várna tettcas egy alapiiaadé Watoai mattom \| ftétjaira idaigleaesea kaikadá itaefiáai a ! tattinwmei. á ■aeeembs vala ttktta-\| vidéki lettek és egyék tásgyeá if^m, ! mikeiyt Kaasikeiyaa g fiaiiemi ktasiimg smg iag Akkatm, aaeaaal am^aiáftdkaiík. ! Kaaaadá as Ipigaatg begy a igttk tt áakátta a i§4 amfeaáAre egy yaektt fog msreiai, eseiiag bérbe vsam, a tdjBJ tt ■■lakat mottót a Mepálaak amasáldsaai-kAanégért, attym lkimi< flrné í ái a tlkgayi temptom ittaertfckw ddsáa- ImM mmmm A kalaloa ttttearidÜ amslám árde-ttagaiami itt k», mm mmi mmmm ategkáett fáraáiiÉ ttett lila! aift^l II egyw, gtty a tthtt aly kkijá eay hogy a muzfeum- bizottság alakításéra Kész helyen Dr. Ipuipxt Ferenci apátplébános, a Halaion-egyjet egyik elnöke kéretett lel. I i. t- Ke4eko«lcb KAIaiáii. horvát szlavón dalmái miniszter f. évi augusztus 10 én reggel 4 órakor, a Bécs melletti Hm terbrühlben hosszú szenvedés ulán éleiének • 71 évében elhnnyl. Temetése e bó 14-én a Varaad melletti Jalaaabéteo történt mag, melyről a kivetkezőket írják Varasáról: \|A szakadó eső daczára a varasdi pályaudvar már kora reggel meglelt közönséggel A városban gyáazlobogA lengenek. A pályaudvarra kivonult a honvédzászlóalj egyszá-xada Koméra Báró vezénylete alatt, továbbá az egész tisztikar. Féjnyolczkor robogott pe as elhunyt miniszter telemét hozó vonat a pályaudvarija; ugyané vonattal érkeztek ide Baroes és Wekert? miniszterek, Khue»-Héderváry gról horvát bán, kiket a vonatnál Ziühy-ílubidó főispán fogadott. A iftz-őrség kivezényelt legénysége leemelte a kominkkal elkalraazoti koporsói és betette a hatlogatu gjíászkocsiba* Aigyáazkocsit a városi hatóságnak nemzeti viseletben megjelent tagjai álltáM körül. Miután Gapparics püspjök a koporsói besaeotelte, tue&indull a menet. Zúgtak a harangok s ax egész város gy&áz-lepellel bevont lámpái meg voltak gyújtva. A menet egéez a koronaherbzeg-utcxa Végéig haladt,! hol a gyászolók uagyrésze Kocsira ült és ia közelfekvö Jalzsabetbe mentek, hol a koporsót délelőtt II órakor a családi sírboltban űrök nyugalomra helyezték. Á temelésnél jelenvolt ak: a környék Összes nemessége, Stánkovics és Klein osztályfőnökök, Zágráb várok küldöttsége, Frnncisci, Mandics képviselők, jSpitzer fóillamügyész, Kraljevics égyéaz, Barabás kanonok — AAvéas-eotély. A »tíalaton-egy-lel* igen élvezetes kellemes estélyi szegzett a keszthelyi közönségnek f. hó 14-én, ameny-nyiben budapesti müvének és írók közre-működésével müvészestélyt rendezett. Rögtönzött estélynek nevezhelnök, mert csak 13-án hozta a \\áviró B -Füredről, hogy másnap konczert lesz Keszthelyen. Ennek daczára a xzieház megtelt hallgatósággal és a közreműködő irók és művészek ritka élvezetet nyújtottak. Bloch József, Waldman Károly, Frajokhauson Alb., és Yilmonih Bódog, á m. ,iir. dalszínház lagjai Haydn I),-dur vonós négyesét adták elő, Lefkovils Ilonka k. a. a m. kir. orsz. zeneakadémia növendéke zongorán játszott Véberlől, Bloch és Waldman jhegedün, zongora kísérel lel Huberlöl magyar kellőst adták elő, Cferő Károly népszínmű iró az idealismusról cseveged igen!szellemesen, Szilassy Irén kl a. a györ-soprbmi színtársulat tagja énekelt és pedig a Faust keringőt, Mignon románbzot és több magyar népdalt, Dn .Sziklay János iró »Kőmennyassxonyok« czimü kölletnéhyél oívaita fel és végül vonóa négyes voll Beei-howéritfil. Minden egyes rész kifogástalanul, műélvezettel adatott elő. A közönség az összés közreműködőket többszörösen zajosan megéljenezte és kitapsolta. A Balaton-egylet többször is szerezhet ne ilyen élvezetes estélyi I 4 - Bllkaaág. Diós-Kál község határában egy hegyszakadéknak északi oldalán levői erdőöskébem nagy mennyiségben díszlik a nálunk ritkán található alpesi ibolya (ciklároen)j Az ottani nép nem ismeri e kellemes iltalii növényt s igy csak nyilik is el is hervad la gyenge száron a jobb sorsra érdemes ssjép kis ivirág. ^ — lakolal értealféa. A nagy-ka-nizsai hat osztáiyu polgári fiu iskolában az 1889 - 90. tanévre a heiratásnk augusztus hó 30-ától (szeptember hó 2-ig eszközöltetnek, naponkint délelőtti íl—12-íg és délutáni 3—5 óráid a polgári iskola helyiségében; szeptember 2 án tartatnak a felvételi-, javító- és p0ivizsgálatok. Minden tanuló az intézetbe jaló \'első felvétele alkalmával keresztieveié, illetőleg születési bizonyítványát tartozik magával hozni. Megjegyexie-tik lovábbá, bogy az 1887. évi XXII. I törvény cxikk értelmében minden tanuló otvosi hizoríyitványnyal köteles igazolni, hogjj: ha a 12 éves kort még nem érte el, sikeresen heoliaiort, ha pedig 12 évét már helöitolle,. sikeresen újra oltatott, vagy a legutóbbi 5 ev alatt valóságos himlőt állott kí. Nagy-Kanizsán, J8H9. évi augusztus hó 1.8 án. Az igazgatóéig. — Iskolai ér leáll In. A nagy kanizsai polgári ialUai tantesiület néhány \'agja által miniszieri-engedélyIvei rendezett j leány-tanfolyamra az 1889—110. tanévre a beinláaok szeptember hó 1—2 ig délutáni 4—6 óráig eszközöl leinek. Jelentkezhetni a polgári iskolai igazgatósági irodában. Figyel- I meztetik ajf. közönség, hogy a rendkívüli tanfolyam \'l. éa 11 osztályában a polgári leányiskola III. illetve IV. oszt megfelelő tantárgyak lógnak előadatni oly lormán, hogy a rendkívüli tanfolyam II. ossf&lyát végzett növendékek a polgári leányiskola IV. oaslályából bárhol sikeres liiagáKvizagjki le-lehetnek. Nagy-Kanizaán 1889. évi augoax hó 18-án. Az igoMgatiéág. — lamaét agy nodakát a bala-tonzent-gyürgyi uradalom Balthány méjorja közelében van egy kut, melyről — mini a »B. H.« levelezője — a nép aai álliljaJ bogy benne n Szűz Mária képe éa mellette két csillag látható. Naponkint száz meg száz. ember zaÜndokol a csodákulhoz, még a szomszédok megyékből is iönn^örertk fiatalok és hordják szét «j kut/Vizét: mélynek gyógyiló fajafáel tulajdonítanak Pddig \| halóság még nem avatkozott bety. a dologba. — A nékM olltazrr klAllHAa sága figyeltnqxleti \| k miszerint a lépti dij mellt szágos vásár vásárra érke, lüzoHó-sier s; maguknak táj kalommal a I; vásárlással kiállitdnak elí hogy\' vasár iáí fehérvári eraa Ifi b-reudeatf-blaot I-aégek elŐlIártw&M jMlítái 30 kros mérsékelt " lt már a székesfehérvári alkalmival augusztus 11 Herén is megtekinth lő léjkj azon czélbó!, jjogy iő előljárósági tagok nelllni ükségleteik beszerzésére néve I ikozást szerezhessenek. Ez\| i jiotlság, nemkülönben meg a jelenlevő ki illUólfmeuíendelőseket j is j < fogadnak ujjy: iuott. jMíuiJm a kiállításén Mló u y unj érdekelt vevő, mini jye f\|g jmutai kőzni, kivnnatáa, ez alkalommal eszközöltess! Hírlapi karxa. A Somogy* laptársunk am újságolja, hogy Véaaet dor birtokos piegvétla a paliini uradaiomh oz tartozó igritzej 1200 boidas birtokot. Enrek ellenében kijelentheijlik hogy e hir nem te él meg a valóságnak. — H) inén. Deuisch Zsigmond e 18-án délulánl 5; órakor vezeti öjtárl Labilis Janka kisasszonyt a helybeli imaházban. — E«ii»t toivajU* Lapunk ni számában eujliietiük, hogy gról Draakdv hó oz izr. Pál bukoveczi kastélyát e hó 4-iki és 5 közli éjjelen betörték s onnan nagy méi nyiségü ezüst evőeszközöket, ltiO darál felül eltolvajaitak. £i evő eszközökből «r drb vásár napján megkerüli, a teliest azonban nem sikerüli \| elfogni. A vásár nap án ugyauis egy kis leány 24 drb ezüst \|e f/-eszközt hoiojl egyik itteni zálogházba, me ly-nek tulajdonosa azbuban már értesítve\|voit a lörléut lopásról^ Az aki az eszkö^öcet zálogba kü\|dta, bizonyosan állási foglalt a-lahol, a honnnn ligj/elemmel kiserhette, mi történik a zálogház körül. Mig azulán a zálogház tnlajdonoa a rendőrséget érlesi\|e le, b a rendőrség megjelent, addig az illeip — érezve a pecsenyéi — kerekei oldott. 018 tá> gos vásár lévén a jó madarai a város területén már [eltalálni nem lehetett. — TenyéflxAllat díjasán lesz szeptember hónapsában Somogy megyében.; Unnék tárgyában tart a somogymegyei gad. egyesület az llispáni helyiségben e hó 24 ón d. e. II órakpr rendkívüli közgyűlést, Iiégy a leuyeszállalj dijazás helyéi és napját mjeg-határozza, - Klrjáudoláa a párlal kiálfel politika, a hideg mégfönlolás tart íis bennünket, desziyijnk rokonszenve és össtes szépészeli ideáljaink Paris felé vonzanak! a nagy franczia nem-lénytől ragyogó fövárofápa, neveznek a világ metropo-az emberi tudás, találékony-ízlés, törhéllenl szorgalom és neth\' lan kadó munka olt ülik legnagyobb s ax égisz világra irányi adó diadalaikat. Mindig illenájlhatlan vonzerőt gyato os;Ját még most, mikor b invitál összes népei találtát adnak a kii Jlilásj alkalmából egymásnak. E kiállítás mar május óta tart, a nagy v lág lapolt még fqlytonInem készültek el lerá-l na csudának, uj találmányok-rí ész mind amaz alkolásaii ak, halmozva vannak. E kiálli ás- tánra. Ha még táborban zetnek ezen melyei méltán lisának, meri rol e világvái ne az egész sával mind a nak, az ecábt melyek ittife nak megiekii: lése á legnemesebb szórakc zás azon hónap nek be A 0 érti lesz az indulás. Ajléfme legebben aj át Jjukii hogy vegyen abban r Iszt mindenki, al i tepuli, jelentkezzék mliei Obb a menetjegy irodánál a leirt czíml álál l a teljes progra n magkaphatása végett iá } ária e kiállitáaái azíösszes világrészék os tdái és külónlegei aégel összegyűjtve vennak, aki aaely p kedvező éa oIcm a!-{ ígmán elmondhatja magiról, világol (Ju. ) •r«v. aBlnéaalnkalába a a f. I. szeptember 6-én, ns\| törj S óimkor kezdődnek, a hé rom ndejá délután 3—6 ig taila iak] most Páriabi kalommal, a hogy látla a — Aa beiratkoxáaol tökön, d. u napon II, in s igy aaepteébe^ 7 én, azombalon. fÖjéfetet jeiáilkflzö növendékek Mi vizsgálnia szí ptettibef 9 én larfatlk, éa b< dig, az operíára elejiikeidké d. e. 12 óraik >r a m. nemz. si inbiz íminpadán, a ilráma aké ngyancaak «tepjj 9-én d. u. 3 óratoí aa oraz. ssfntafakqbi helyiségében — kjén peai ult ch dik s népünk Ivbámedpy,! osztálya számán a, legváltozalpsi bb tanulságok kincses fcjjri sa. ! \| Azért aki suk léhéli, el ne mulassza! n ost a párisi ujai. S/enincséré a kevésbbé teli Hősek számára i i van I alkalom; a vároti nir ifi-jeqy iroda (I udapwl j IV. Hungária-száHo la), jövő tzeptbmtr hmm rendezi az utoléó párisi társas ulil és pedig igen jutányos ánu; mii azonnal elhia\| mindenki, ha megír uk, hovy odarist za ut és Pártiban nyolcz i api lakít b telje- ellútp jelsö osztályú 162! fr ha, másodosztály j 14J fiiba, s harmadosktl lyu 118 friba ke \'ül. Sj az utas nem pénzzé) f dél, (mi nagyon bajos és sok zsarolásra ad alkalmai idegen orsjláubanj ha nem a mi nél jegy iroda állal atlolj szelvénykönyv (jelvényeivel s a iagy wiljtgvárÓs minden Hő részén magáhim a kiállításban is — éöt az Eifeltorony első emeletén is — vannak 1 en-déglök, hol szerzpdés szerint e szel vér yek fizetés gyanánt eMadlalnak. Ax ul e; ész folyama alatt az uíaa minden gondtól Jel van mentve « magában Páriában 4* mift ga-dolf kalauzol; vezltijt az utasokat <wo\| őrlőnként; a nyelvismeret hiánya, a jvi rosi roppantsága éa ilméretienségé nem gördít tehát semmi akadály) sem a messze Köl Iröl jött látogató elé. \| A szepi emberi és utolsó kirándul sra ut 1. kz., nemz. azifibái bliiiáaa, III. emelet. A l\'rftfrteli k\\Uihk i 8zíu\| idiaa osanos alak, iisxia liejiesb osenáő káig, t kifejlett tesit HlkpuVs mellett, mélyről a főlv. Vizsgálaton jblenlövíj qrvjis ad Vfienjér yi-, legalább 18 hm tori a\\fbrfmMt s[;Mtöbdl t 10 ér w hányok-ibm mi hiteles okirall/\|i lixdnyiUlndó. Szíik-Mges \| tovébné annyi miivéllaég és iskolai képzeltségrő( szóld bii<w ptMay, mennyit a megjelölt korban niindpu müveit Ifjútól meg ÍárbaRni. Apjok, kjl liem síülöik vagy gyám-ikj k]sérefol\|en jönnek, i sxlllok \| vagy gyjá-íok írdsbtl\\i\\ Mwjitzfoéi ariosnali magukkal Köznij A jeaenlkeaiS uovei icjékek Irsak törvényes \'caoAMi nrvilKún \'iratiaiják \|)p magukat. Arra Ipedig! előre u figye meztet az igazgatóság mindei\|i\|it. hogy a biiralási lés fblvéleli dij -j 6 Írt\|a beiratásná ozonnc^ lefizetendő, fölvétel e.sefén pedjig az évi tandíj: drámánál §0 frt, operánál 7ü jrtj, elsű év harmad i részlete, melynek lizeliése alól enp voez hü-temlék fül mm lienUtiA.1 Végulj szükséges pegj/egyeznunk, h\|gy az\\operai Ázakra csak ply jielentkezöket viesxinlj lel, km a zenészeii mztiUy iiuyűnt\'nt k tiinfolúMHÚból 3 osztálynak Íikeirs r/twzc^rofl H (a mi megkivánlató eltét el uuvan, de egymagában az operai osztályokba való belépeme nem; jjogosil); bizonyít ványíj mutatnak jfelJ vagy annyi készült sóget tanúsítanak, \'mennyji ezen pszlályokban inegKivántiflik, meiy! eséibén1 a kir. zeneaka-deiniában magán vizsgálatot lehelnek, s az ennék folytan nyeri nizt uyüván^ alapján az orsz szinészisko\|a eláö vélelhelnek Bpealen 1 igazgató névében\'l J)r. orszj. szinéaziskola titkár í - llalOloxáN. F helyji ügjjvad augusztus operai \| osztályába J89j aug. l én. Az Váradí \| Antal, az K.j ammer (Vnlal\'készl-11 en bósszasszen védés ulán I élte éirébjen meghall, no ! _ Ni\'i li\'eti\|Bliíelt.! jEgyj oly egyén, ki egy egyszerű fiszkpz állal 23 évig tartó süketség és lülzügásilól gyógyillaioit -meg, kész annakj leírását nétnel nyelven minden megkeresőnek ingyen átkiildeni. Czim : Ni-cholson 1. H. Becs, IX. Kolingasse 4. — flieaoda szer használjunk? mindig azi, mely régen mái inint jó ismeretes gyomorbetegség ellen maoiiyárHl Dr. Rosa gyógyszertárából legjobbnak ismert, méri már év fita az I egész birodalomban életbalzsumá Fragner H Prágában régóta mint a mindenkitől kipróbáltuk minden gyógyszertárban. bécHültetik. Kapható — A ,,31átjáN íjul. A »Mátyás Diák* zérelletve ama czél álla minél löbb jó, mulattató darab tizfiánkon itrakij \| luz ki, amelyre nézve a közzé: Kíván a »Mály illő élczlapi alakol S Irodalcmt piák" ipályadl-^erkesz Őségé, Ve-> bogy olvasóinak dolgot! adjon, \|\| d/J álló! pályadíjat kqveikeáökei leszi ás I Diákj* keretéibe a tájrsajdalmi, vagy po-Ükséges, hogy lé- lilikai életből mentve tezö társadalmi, vagy pdlítikai kinövést, fél szegséget tüntessen töl és, ezt saját gondolatainak, terveinek; vagy élményeinek elmondásával tegye oly jmódoi j ftogv a kinövés, k lélszegség erőteljesen alak mulattató legyen és prózaban egyaránt ir hogy irálya nyelvtől elütő legjyen. 1 maloll sornál több nem nyertes ah\|k rajzát a i sa\|át rajzolója áljai ké ez nem xárja ki, hog^ domborodjék s az \\i pályamű versben ható, de kívánatos, rendés irodalmi ejrjbdelme 80 nyo-lenel. ! A pályadíj-zeijkesztöség a lap zitteti ugyan eS, de pályaműhöz a aioliassék. A jutal- pályázó alak rajza is cse mázott alák. a »51átyás\| Diáktulajdonévá válik s annak hasábjain jelen tpeg. A pályadíjnyertes köteles azt a lapban tovább is fentartahi, a miért nendea írói tiszteletdíjban részesül. A pályaművek közül az első helyen kitüntetett P/j darab aranynyal, a második! helyen ktlün letéti leírom darub aranynuall a helyen kiiünteielt /tó jutalmaztalik. A 9, í szeptember 15. a ■jBl ■■ harmadil pedig iit darab árunyn pályázat haláridMq 188 meddig a jeligésI levelekkel ellátott pályamüvek szerkesztQségünsbjej Küldendők be. A pályázat eredményét aUMályá* Diák* október 3ikláo megjelenő ijzámában tesszük közzé. £ pályáxálban a »Mátyás Diák bei-munkatársai nem vesznek részi. Budapest, 1889. augusztus 7. a yMátyás Diák* szerkesztősége^ üllnlnnterjl rendelet a MxáJ* én kttröaabel«gii4g ellojláaa tárgyában. A íöldmivelésügyi jminiszter a következő rendeletet bocsálétta ki: Ama csélból, bogy a ragadós száj- # körömffcjáa az onmAg lértlmén mhMk & iojtamék, a május 9 án kélt kőrrendakliiak hatályon kivOl való helyeaéaa m^lttt aa 1888. évi VII- t ex. 38. alapján ezennel elrendelem, bogy a bivaikonoit törvény I ának c) fontja a juhokra, kecskékre ia sertésekre is kiterjeaztessék, vagyis, bogy az ország területén ax említeti állatok ia a vasútra vagy hajóra való feiadáiakor az illető azakértö állalorvosok álfái magvixs* gáltassanak. Fölhívom a törvényhatóságot^ hogy jélen rendeletemet azonoal tegya köz^ xé éa a rakódóknál alkalmazott szakértő: állalorvosokat megfelelően ntaeilea.; Szerkesztői üzenet — ¥. ti. TárcaacsikUt nhai ktts6lk«t\|lk Nyilttér) Far bige Icléeutaffc von 90 kr. kto fl. 765 p. Meter — glatt und gömnajert (drca 2500 versek. Farbeu óiul Dimím). tkkmne, weliM nn«l farU\|« get-deu DiuiMle von fl. 1.40 bit fl. 7.75 p. Mat (18 Qnal.) — veraeadot rpbü oad $tl«kv«ÍM porto- aad aollfrai daa Fabrik-Dapot ti. ff—aii berg (K. u. K. Hoflieferant,) ttriek. MaaUr umgobend. Bríefe kostan 10 kr. l>rto. 802 Egy középiskolai tanárságra képesített \| egyén előnyös fellélelek mellett talilóu) ajánlkozik oly gyermekek vagy ifjak melléi kik a \\Német nyelvet" rövidebb gyakorlati ulon; alaposan elsajátítani ónajtjál. Ugyanaz tanítóul, előkészítőül ajánlj-kőzik oly gyermekek mellé, [kik a gymnaj ziumba, vagy egyáltalán valiami magasabb intézetbe felvétetni óhaj lat nak. Úgyszintén rorrepetitorul gyengébb tanulók mellé. . 427 6-10 Bővebbet Fisrhel Fülöp könyvkerétkedésébén. ♦i Ax e rovatba* közlfittakjkrt aea villái magára felelöaéget a xaark. ■-xlmw r—rr^-i-H- Vasúti menetreni 1889. junius 1-jétöl. I j. vi m . , tiKTors vonat v«zy. »nn4»! >t. von aura. vonal Kanl^.Buda.rw, a.f 4\| Mtt\' P°K ^"l\'Ő <V. 04 p. 7 o. 80 p a ó. 4- lt ó. Sí. »aam. vonni IM>N. TOttZI 1, vj j{yor»\' V. Budapait Ka-\' rc^cl délbe ! tata aata nisaa fcrkj i A. 26 p. 1 ó. 69 pi 10 & Wlt^i. 16 p. •s«m. vonat ai. vuiai gy: j Kanlm-\'H r«C\|ti délbe I Mai j l«rlinf I»4\| B o. 18 p. I ó. 46 p. Ijt 53 , liavura vüjíiít aaan. vonat n, ti \' i FrM«l.m Ka.1 \' -délbe ! üt\'1 d1m E,k]i_6 ó. 64 p. li ü pi. II ó.«4 íjaaem. vonat veKy. voit éTf.\' eaaau rom\' Kanhaa-Hécsbij; reggel reggel d. O. Nta Ind 6 A >6 p 5 ó 20 p. Jtlll] 12 ó. U i. aatm. vonat vagy. Vwt. n. vM> a>«m. v^iüTl Uére-Kaniaaí\' reggel reggel délbi^ \| Ml# . Krkj. 4 ora 16 p\| 8 ó. 08 p. n_4éJh \|0M. M 9 T .Laam.vuiuit] :aivoa,\' \| Hamm-Marti t, \| , AnJ] lod;\| 6 A. S8p.j_I p.iql! _ , l!»ain,vonat - T "r- vll i^í HarcaKanizsa j \| \| Érkv\' 1 ó. 40 p.\| \' i I Felelőn szerkesztő: j V A II Cl A LAJOS HIKDETÉÜE K. Üzlethelyiségem kibérjéap\' Védett kénytelen vagyok valamennyi raktáron lovŐ Butorohat, faliórák, \| tükrök, szőnyétókl wfó-gépeket tddig még nem l^teaett olcaó Arakon, mig a kéatlet tart eladni. lV Stámo8 feladmányókaf t?fettja.. tiszteletijei , Scherz Lujza fia 446 2- 8 biUorkermedS \' Nagy-Kanluá. XXXXKXrXXKXXXXXXXKXXXXXKXXXXXKXK * Uflvld liiiHzaálni uián nélkfiinzlietieií mint fo^lBitltó mr * GLYCE^FOG-CREME (•géaaaégSgjrl kátdaégllig BMgvIaafAlva) F Á. San la & ; Társa <. ktt, ad vari laálliték B^exkea, yazerészek és illatszeréazeknél t darab M kr. N.-Ka»i»an Jbej); lliaenleld ^Idplí; Strem á Klein, űerdin Márton; Marton H \| és Huber uraknál. 448 S—6S KXXKMXXHXXXXX*XMXMM •mmmmmmm S ff A tlgak \| I U \|1\\ ALODONT ^^ • I \'I H i. I I I • II í\'.\'-w ■ í M „ \|2 Kapható a gyfy S SchWsrcz dl fát jfrn tt toia aptáj iinc^jntl llytttemyn tUn h hémm tmtmmám. m émm• mmk Uhiém a ahímém fc iMHt MéMIW ****** * mttmm iMn^talii i • * m • mái b aMMáN laaa életbalzsam Dr. ROS A-tól i ! I * • Wu).«)l«iÉMab i^nftHlUí a aniilialkw «aa llaii j - « liftlU^l, lÉliWll. k«w»nbo mi ébtlataMa «q\| we MÉMIJ Ntl - - w _ _ w - „ »«w-«i«u n^ijíii, «HQMI, <}m frftétfrfr, HmjWK Mk k&a ttgNM MMÍMA látsajíri, I i Mté—I M HMfM. II H • itek. Ár* wfi<L5535 Tiití r M • M»k Art «7 un Ivtipl 1 Irt, Ma Iwnw •• tar. kummt uate* aat el kértjük bataklatéa végatt reaéelkszéart éltaiW] Óvái! iumm.* t tfcftUM %aa, 111 ii+li Ipiinia. hu ".V! d^i M Má- MriBi k^cii .Dr BOBA-féla élettel tmm~ - 6«ewaU.> m fcarvkk* »» cafM*Wa. —fraak I j)r. KOSA életbalzaama a „fakate aaa ot" ozimzatt \|T<l7or\' lAffcél riilin B. Frici 206-rlU " témrn, ifriw, ghirrr^. luívt mm pa w ma ■)«•« taka Br. KOCA élettalzaaaaa valóőUn kapkato taak a kénltft FE AGNEE B. !1 fóraktk iában, ni(\|iurtir a Bítktli luhoi"Ptá\|4btt IW-W « BtmÁMSYBB Ttrlk Jéaaef at «■!■■■». KWy nim tl Badal Emil ur tJfJ«wrtltUi< i TIiwIébIIím ...I Aa aa»irtfc »at>«r awairkla artaAea nétyaeHáréiaa taa ruiat -w r* éiMWl Ml. 80 VgJtmM lt«j\'lrfclú: „prágai általános házi-kenöcsw MH aa \|laaallfc »«ul lMirt biztos aZaa. tfeaa fcaatM Ma \'wkulíla cyaUdJuuV, NM t» \|M IIijijiI hMpwi a mi im qahti\'fcial, a trj I«mW«H • aqgfcMM«4toáMÍ Tt\'M-n »<ij\'rtl, {«<Ug«MiUlUI, !:«.}»■ UUtUltU.I. \|4oWanál. «N»CtA miiam IMtalilnH, « ),.mifi<«diKhiKl, Myina..4a»» a•>%)dac«iuttinl,aMacaiaMl maiUa Ui^kiiU nm)4» eiuUd.il, famitf, irhufl.daM a IrswiMkbb W nja^tak úmörőH- <aa mknik , a aM mm ikaft, a «e ••iift, iiaal át Mt Mfkaté té éa lé krajezároa zzeleaezAkbea * óvási Rr kw»a>. H«<«fe a Mtril IHiMi m tr^fn Ü a MM a«a, :fif)lmft\'« tk, i».,> aa aitdati uia-lim tmiilat mk uUaat hja . . rMÍ( «kk f iiUi, m a >f\|> > iw-ilntii, u.iljU tüHcIlk, la Dia-Ui* kl\'* íweljrk • »)«Km éa k<k kwiny M w kjm^o 1,1- - taa. BA1XAB1 flALIBAM >irkuu^»)«luU,«a»» »l»a\|rwb»iti A t4t lukulMl^a rl-nnil >ui a i.UiwlulUi a aa «ut>(tit faaiiiat uuiaág «(\'•«« Egy ®Ttf kra,l trt- imÁ I* -faláakia lUfJ iLaaéaa Il7á. ■ujín «kl I áraajtoa Di«okU»4l H Uj Ciik 0 fcd ii ■ak ilil aaa* Ml nmk « A> kir kl«» témá r»rt éa viaaka&laa aáa pár BXOC8X2TBAN. K* ffcfwH Inéi ái nllii Bööaptslen V. t, IMolf-ratparl 8. stíra é\|áá\|k a t AflUaa «a arak, ipltkntai tál(« alak, WMlHrtakaart. tmiai 4* ^jkáal aM-(Mláfaá, nlialil ii i \|pM\| kaatoMtf ka Ipilalk »»\|4t tykitaiaia §ortland- cement é8 vízhatlan meszét MiiNi aü»4aak« (f/aali J6 alaMfUa tti llilalaak. mi M* ArJfgjraéli ■ aauartiil lanalrakéaaeéggel aaegküldellk \|\|laaaka»A«\' ül«Mk I tmmi \' fr\\m i irt ttn iám ím \| teM mm ánay iiaa Ife^MilfM. Araatli Orim liilNkeiáa «teatl taéajwlf* ráaéaUAaak a Dr. Wtobffa Ww\|iláMn vaéa\|aat. Tiraailkaél faav \|). • 4 ka-■Ni aly «t>nrk aaiktto, kik aak ié«f •káJMaal a fMÍMakaa airaéal a Ml taairl miéi a««aal Maaaháial, aa Méaal «gy Hi^In MayaW, «All waéwnnk W. A mmk mmk lm » eAéjlíáh UfiV aty ak#kk Mat UtŰtf U-WJ4 a> éHMiéi VévmIm uiiijaMik ata^i ié> ; váM ktitataaáll^r aélktl, aa Hl lat^A M\'i na •Maipa Hinl\|>\\ m lillaillulli i ___ % ^■kánk la Mk anwk r.WtiiKwia \\aU> teffk». aa laaaailáláa 4Mal aMkaaMMá, tlréll mw^, atafNa a Ma wknil •vtüaAiaél aa iaitanUa • Mlwfeaéta aei to kagy aa Mléat awiv aia&a U iHlkail W «M MtnN, a ^ANaAHlHwáA t> l^ he kMfto Maik, i\|\|i wnaylie a la-\|«él la<4l>tll, N9 Myftaytra aa áaért»> «\|\|AL M> íkyvlawia ktalakaál—«l Mr a télMMi <a írltflUfci 1 mm Nhi. Kara inéit. atiTté ln>>i»4f a )«a-* N»la<l Mfétaakra iinliknéilUiil tli al ai ia-a k»(Hw«\|»0i«B lm íjagléplUMl, Uh rf«M A ifNa W, a tWW\|MM\| kMk éli A-I l)r. Grósz Sándor fogászati műterme Hinl»\|»rat. KártljT kdrÚI 7, rendel 9 -12 ig éa 2—5 ig.\| Elvállal fogltiwl»1, f«ft»k IIax-Illánál, gyégyltá^átlogliuiáélki»j yáiialra kéigáiaal h fogmnvoiok hé-\' autáaét. 438 4-6 :»ooooooooooooooooooaoí)(>w Arlejtési hirdetmény, Oonoéáii kötaég képviselő téttttUte köthirré t«u, mimerint a goriofcáiú, róoo. kath. mkola épülete a jelenlegi tanítói lakoknak kiiárá •Aval ia tanteremmé lévén áüklAkiUndó ai essel járd kőmtlvea éi áot munkáUtoK f. M 97f» árlejtéa utján vállalkotó építésnek fognak fitadilni. A munkálatokra 3318 frt 78 kr. van előirányoiva. Ki exen nun^álAtot elnyerni óhajtja, tartosik lárt ajánlatát f. h6 97-lkének déli 19 éráig álulirt kOvégi előljárÓHágnál 10% óvadékkal ellátva Uuyujtant. A« ajánlalok ugyan eg nap d. u ft órájakor lógnak lelbontatni. A munkálatokhoz aaOkaégtlt napszámokat éa enyagoáüitáaboe fuvarokat a kteaég azolgáítatja. A tervek éa kokaégtetfc a kttaég irodájában Úr-mikor megtekinthelók. A munkálat október* hó 20 ig befejezendő éa azaklnzoltaágiUg megvisagálUUván átadandó. Goricaán (Muraköz), 1889. auguattua 12-én, A ktiAégt eléljáréaág. >0Ü0000000000()0( A legjobb czigaretta papír. «»•»< miM «u«aa«M\\ ttrea raklAai, hanem a tudomány lege\'úke\'Obb, azemélyiaégei által bebizofl\|alt ténr, bogy a „Les derniéres Cartouches44 jczigarfttapapir BraaMlala Frérea gyárAbel. (/VrM, 65. fíott-[lavord JCxehuansf) a legkönnyebb lt ItfkiíünM. A kereskedelemben elóiordulé küUÍatéle jobb evigartttapipi-rok előkelő ludóaok állal Aaazebaaonlitó vegfelmezéaek ilávett leltek, ugy Dr. Ml a béeai vegvtani egyetem tanára, Dr. Liekrmann tanár a budapeiti állami vegytani állomM (AoOke, ujabb időben Dr. Soyka Hygieaia-tanár állal a prágai ném. egyetemen éa mindezen ÖNiixebaaonlitó rfyyr/wri/wit* mindenkor lázon eredményi adták, bogy a ftraaaWtta Kiért$ ctég eiiga-^Ureiiapapiroaa a legfinomabb éa legiobb. rvl ^^ azon papír, melynek eiiquottje mellékelt rajihoz hasonló éa BmaaifnaFWrei czéget viseli. Rien crég ozi igaretlapapirjánál minden csomag annyi lapot tartalmaz, a ^jfStt■ rc11 ^ i mennyi az eliqueltjén feljegyexve van. ^ A gyár i Rriniilela FrérM , \'ezég alatt BkAtn, l kér. Sehottenring 25 u. a, raktárt tar- czigarettapapirjai éa caigaraltabOvélyel elárusítáiára. 276 —26 1 wo^rogcimi ai Mindenütt mmárbyafokéllen legjobbnak elismert szer mmi Rí I li iilii II If mmm reiiilli csak igy veszik valódiaiu íi T Iprfi Swt) mert mk a Zacherl J.Wel ellátott üvegekben létezik s aem kell mástól inkább óvni. mint a puszta papirosban krajczáronként kimért annyira hamisított rovarirtó poroktól. A ^valódi Zacberlin-ü^jegeokék" sokféle hamisításaitól is óvni kell, habár minden saját hírnevére féltékeny ismét eladó nem segédkezik a ha-I piisHások és tóvutnvezetéseknéL J. ZACHERL, Bécs. léttel Hiii in* mfecten illakaft Ma AifMl MÉMM I. Mrfl 1 a i tffiiiva la Thév anlaál m LiÍMlala ÉWa eiakail. MarUa A4Jf araaJ. mMM éi HaMWI Anaaü. BMáas anAI I A Cl KBL J. Bééi, AkUaséaAa kipWaió Fa«la> rirililil gj0t f\\jjlai)li amAÉa UaímakMt # Otmm L g\|<i—t Onaa taaMnÉaM Ukm ilaM léUA «. A. 207 9-IÓ raqp liéulijl nít Kegy 18SS. _ 34. szám, Nagy-Kanizsa, 1889] augusztus 25-én. XVI. évfolyam. f""® ma m—m lMfftHMlM\| fcmajear m imiai wl mi \' U. il n MI tMM ^ 8 Ima Mám kmtomám. BkiiKfinl: iü Ma 1 ____ H lamnam ma mm Mkema U m m m m m ifl] ZA\|A Politikai és -vegym taxtalcaM betllap. A Nagy-Kanizsai- ét DéUalai takarékpénztárak él a iBankegyesütt hivatalos közlönye. f- rti" in 1 sz in KLÖf fUTÉM. ABAK: l ftm . • .. é • • • fti lm . v. . . » . i . a) Ntgyedém ......I . m irmW > «a Mvttka HUméq K> kr. Mjr^iün Srill HIMIH MNtal mimám ssttrt ««jr ftl kl. VyUttár pAUftsara 10 fer. :m m Megjelenik Wayy-Kaiűieán hetenkint egyszer: vasárnap. PtipíkfofidUtW készülő* iétek Aaaak idején megemMkeatflnk aráéi a wUg érdeklődésről, molylyel mngyé* püapökUnk városunk kulturális haladása iránt viseltetik Tán ások előtt, kik városunk sa Játjára vissonyainak mérlegelése nélkül ítélik meg as ily dolgokalt nem btC valami nagy fontossággal a kO lilknény. Ások ásónkon, kik ismerik ai itteni állapotokat, kik a néperkölcs alapvetésének nagy fontosságát belátják, as első pillanatban felfogják egy megyés püspök ily irány ií érdek-lődMpek roppant fonfosaágát nemosak vallási, hantom V amennyiben a val-Iái minden körülmények kösflU a jő káity u haladás bialoeíféka kiiltu- ralis sábmpofitból is. Nagyon termésaetes tehát, hogy városunk, bol aa intelligeocsia túlsúly* han vsii lelkes Örömmel Iveife azt a lm i liogy megyés pflspőbunkt llor-óm Kát oly bárd, kiváló érdeklődés J vn\|i varosunk kulturális haladáaa Mbit I lt"k)\' * baladás érdekében esi-véaen mvdiija alö saját hatásköré bén a város V\'lgáiaágáiiak jóirányu tjtl- rikvéiét : Kétségtelen, hogy haj megyés pils )\|ukllnk vi ssép és városunk minden j\'íeévdU Ós rangú inlalligpns agy énét lelkes ötömmel eltöltő érdeklődésének kilejetést nem ad ia, — már a tűmmé-Iklaégét környeső nimbussnál s as ál-lásával fáró nagy borderénél fogva ís ijMeni elkövet vala e táros kösöjn sége, ► hogy a hatásköre iisgy foutoa Ság át lel\|ee mérték ben iimrlegjiliti tudd, fényt* hivwüwsAgu egyháii fétfiu cuy fogadtatásban résfteslll\|OÍt, itnitoi \|as tjUent kulturális állapotok májr eo ipao iölléialeiiiek \|)a a fogadtatás bontó< tfégélj nagyban emelte, illetőleg a li\|g tiagyobb lókban emelni fogja aaj a tudat, hogy as a jeles egyháii férfiú, kit vámaunk falai köaött legközelebb Udvőaölni aaarenoséaek leszünk, nem csupán aa egyhási ténykedés végaé-aének caélsatával jő körünkbe, hanem egyúttal oly miasiot is tdaOtt maga elé as útjával kapcaolatosan, melynek betöltéae vároauuk általánoa haladá-aának, emelkedésének lógja rugóját képezni. Nem időszerű, nem ia alkalom-steril most a a helyen annak fejlege-téaébe bocaátkosnuiik bogy a vároauuk ban fenálló vallási éa falláagya-korlati állapotok mily hátráltatolag hatottak as általános kulturális hsládás iránti törekvésekre; de est hangottat-nunk fölöelegee iá, mert hiaa msga a minden tekintetben emelkedett aaellemü és aaélealátkörü főpásztor is kellőleg informálva leltet aaokról aa Állapotokról, mik vallási administratio szempontjából a reorganiaatiot nemosak sllr getik, hanem most már el dáahatatlanná telték. Vannak ugyan körök, kik á fő-páaator által félig meddig megígért raorganiaatio asUkségességét megérteni s ennél Ingva kellő mértékben méltányolni nem birják, sőt vannak, akik Mt bizony oa érdekkörfllményeknél lógva már előre rosaaalják; de hiaa as em* bari haladáanak a korlátolteág vigy önséa sohasem saolgált alapul a leg lölebb eaak káalaltatője volt a mun kának, mit magaaabb szempontoktól veséi eltelve as emberiség kimtigjasló alakjai saent oaélok érdekében végjeitek. Igy vagyunk városunkban úf es idő sserínt, midőn as iltani kaili. bitr élettel oly ssoros kapcsolatban álló egyháai adminiatratio raorganiaatjojáról van ssó. Föltehető, hogy e lek int ej ben megyés püspök link böf játnak ia lentien-tioaus iiifnrniatiok, mik — igen Mfeá-asetesen — a saükebb érdekek tfmo* gatására hivatvák. A város kösönfcége aaotibaii igy mondhatják, mart minj denki érti és tudja iit, vallás különbség nélkül, a hitéletnek a kulturára vjdó roppant befolyását meg van jg\'fiződye erősen arról, hogy Hornig Károly bárót, a megyéé pQapököt, mikor vallási érdekről a önnél lógva a társadalom egéaaaéges alapon való (fejlődéséről van mó: Ítéletének msga-aalib ssinvonalán semmiféle asükebb körll érdek hős kötött mformatioyal sem lehet megköaelileni! j Éppen asért valóságos lásban van e város közönsége, hogy megyés püspökét a lioezá méltó tiaa\'elettel, fény* nyél Odvöaölhea e falaink kösölt. A fog^dtatás.árdekében asakadatlanul folynak a kéraületek. Városunk derék pol* jgái mester^ éa előkelői mindent elkö-\| vetnek, hogy st emelkedett ssellemll js hivatása magaslatán álló egyhási férltH kellŐ fény nyel fogsdhsssák. I Igen )Ól vsn es igy! Mutassa meg e vároa köaönaéav, hogy a lőpásstor-nak a majpmabb érdekek, a vallás kultúra saempontjából tervesett törek véneit; netncaak megérteid, hanem sainte saiwel méltányolni is tudja. A helyzethez. I A berlini fényee nepoknek és augusz lua lö-ánsft, esen áldott napask, mely e ssáles királjfsáa népeit eey«cssiáddáscyeaHit vkásléeye álélt élftnk am\| mindig ■ fogunk mé\| sokáig élai. Kz ttnnapnepoo tféu la-kOidbetlen voazerejél megmatetia a dinasa* tikjis kötelék, inely 1 legkOlönhösöbb né-poket. meggyőződésekéi és aspirácxioksl fogja löjttl, bog) fsloldhstlánul IQxze ökst öaase «ya nemzetté, polijikává. Minden hang egtet sem véve ki, egjy ugyansson tiszta s önzetlen érdelemmel volt tele ás e magsai-toa árában mindnyájunknak csak egy imája toll* »£ljen a király li Éljen a liaaa!« Kllen sáéetnk lapassislhstták. hogy s mig Sat. Istlrao koroaájA oly aralkodO fajét ékeaili, minO Ferenci Jössef, Bernnek ugyan külön-léls néplörssek, dt /iolitikai nmtH dűl fgy Imi s aagy Magyarország áldott löldéo, e\|y egységes nenlxel, tiasla s ösaiule hszssze-.refttt álisi össiákötve, egyeskva ssou mély Táirczou. Hogyan antim előskör atyámmal u istinhiiiba. mft SkMi UMitiiitrtj L \| IUI — * i \'•\'** -f — liftáAji (NyiJ \| gm Nem tadom miért P eg^azefre Heveim eApkáamt. kezet CMáotuua néal a aa ad-rarrs. meaiem. 9kaaahat vak, jMt\'lon kiléptapa aa atcalra, e aáptömeg n.rt lak, mint mmdtg. padeaki dolga tesa aimmi. A Aaraeeiokaak aflss Maigs b»tta miadeatsk árujt a lÉMiia A veeaá I Asákoklm iiitkaimml, meatíjpogatiak • (4?éH/kaksi. V hajda ktalmit a meghall-kmta, hova iiryM mtadeaki a kacaja vai. A lyarmeleá eastmMaym loptak. Ikfta ae Ir-mI kenraztat siaai s imséM dobjával, a ágy MletsMt dvaeatt lel, melynek értei-■ebek hmi wi wrimáéi nemisai kl as Aamk TnevbáA kivette a keateaosél»Öl a wk HMayt. %#eama kévis m eaűmreám Nk káv^ iMMysas as ttiaa Umif a péekafk teamnek •Is mkm kársa aa latm N kávái tá leaft Igaksa a kmkk maMÉlMkea-vásávtU MMam «a iimNe k#mg MÜMU •Nemi* >■»áem éa. i VakMialiag kmiai valMatl f* :sá lalabal* a4am ninmil • as ad Mtt NSéSHua HmMiikirf it" km barátom, kHát i Ma* Mkáan aüaam. Imgy üssék mag. fkai mmst 0** ssasaaK begy aakem m lak mernem Vettem Mafem mt kMfarei. a maH Myáéia, j flUiili imieMri pikmketlsm. •Mondjátok meg e taiiilóurnakj Mlarhá ma nem jöhetett előTib síi iskolába ej volt taglalva. • Mi történi otlbon, mialati as iakolákaa voltam, aem tudom . ♦»í Atas iiiegtujlism. mert midőn as kkolabol vkaaaiártAm,! minden! ugyanaiou AllApoikM Islsliam, éiiaő-bM elbegyfam; anyám s nővérein Öltek kezeikkel térdükön; ebédel nem Ifaték: a nagy asoU előtt lábüijbegyen járlak s mindenki solnmotl - é\|»en úgy, mini flftfer, mikor aagybátfám meghalt, (kieobá aa ad varoa volt» Kgy bédogdarabot köt«t h maeaka (árkára s sa nagyon leulsuslla, /A legények ssobáikben varrták kabát\|kkat, Htojan a i»zéttsksza!fltt feküdi, slutl) éé bor-tyofmt, mlatbs éjiéi len volns. Atyám még mindig ügy ült, mosMal. tanul. Tartmáéj\' aagy lett neki a mjnfeoit az .öv ftlril, erős leleksése miau. / Már régen haratigoztsk Mi mieane. A mL «Sga leié köaeledeli, a lelkemben még ■Aadfa egyenes a sötétség honolt, végtelen \'i\'tetség s a leikök sürobfien és kotjihben toraymmltal I Mindinkább eUtasibeUNleoebbáJ, mtad-mláhb honmaatábkan, kétstabeejtÖBbM:. Istapam, esopaa Ts vasetaekm jjórs ab-dentI.. . A kái küszöbén ültem Kjesmmben könyvet tafták, ás aam oivasám. Amkksl-váay, am a savány káéra leanaaimt pmmt aáaism. aavlm srétét, a hegy ok MáMaá aál Ült Vammt bangnott iükfmtma. Ikjamfci sem t adtam poadoiai Hirtelen lefayUf egy ajló. Aáfáa él-tüm m ablakiéi. Minden tagomban, meg merevedlem. A aagy szol sjisjs táralt W. A ki asöböa állt ö, — styám. . Istenemí vakáes atyám esf fess kkaá bátra vek tolva, kan ma-gM komlókra csüggött sáskádon Miseié állt, az arcss sötét volt, Öregebb szint Loliaii. Ilsnem a szemM, s esemsil Kgéaieo nég^áltoilak. P Komorakká lenes, berniek, félig s aasm piUájs fedte őket, lasaaa moxogoak s érzé-kmlensl tévedmmek aörQl; jnem kei esnek ne nmü, aem goadolaák semmire. Oly üresééit van asokbsa a szintekben, mint ajgy táv i-splien, melynek Üvegé sf él törve. Ai arczon sznmoró anisoly Dl, de barátságos — előbb SMflaa voít olyan I Ilyen volt nagybátyám tekiniele, midöa ballila elöli, a ueaieéfet mjigáhox vélle. Lassú léptekkel kaledt végig a iortjá-eim. megn^ÜI asobánk sjlSjftt, bedugta le jéi ás mindén ssó íjélkül, gyekma viwmwfl, Mteiie as ajtöt, as mjnáüe ment ée Uya ke reLitsiyánk lakása fejé tarteu. Tamás kermmtstyám fta, elbesiélle aze tik. hogy atyám sz övével égy ssobáka zár-kóAtak, s ijflgy bosan Ideig beasütek halkan egymással* jhogy azaiáa teafát, s pepkt kas-íjk nekik, a akkor rttak valamil, éa lepe- Ítélték etjb. Me, kogy mi volt •». tmaerai-msradt elöltem s soha se (adjá meg sál senki- \| I , Ara felé Mindnyájan ágyban le-kmhüflk mkr, íeáilk aiyám Bit még késsivel tárdán, s iétadeave lekUiiétt a gyaTtyavI\' tagra. HlrUlen íjsíkoéiuU a kapa. Kgy pl-Idaat alaU sMiá snflm a vliAfot sí msgs W IgyM ffkldt.j J Meaia ol)í beveoM dobogott, mlotka JrikaNajlelapéHal volna. , 1 Aa áié Ui\|lli kekken atyáik. ISkytlétsze^ kotrtiljárla i szotSkj, aáa-lik retkeitől keiden, a nélkül, liogy gver tfát gvújfntt volna é ágyába féfcüdf). Még bpamabb ideig lutlílm, a mkat Myábsn Miykk^l, s éágN magam k elaiadfm Nem tudom mily beaara Ideig tartott vásom, midöa Styeerre, valami aedvaaet izék laMlnkoama Nay Holtam meggyőződés által, hogy mind e tárasak ée népek nem állkstaának fenn, szabadságban a biztonságban nem fejlődhetnének ea al-kotmányos moosrchkmus nélkül. b a léay az, mi BMNmrebiáakaak ast a kiemelkedő rangot adja, melyet as európai koncáért ben elfoglal. Hs nem lenne királyunk, — irja a iPeeter C« hs nem éivaxnök e szerencséi, bogy Ferenci ló-aeelnek oly kiette voasó, minden nralkodói erénytől áthatott egyénisége disaasiti a trúat. Németország soha nem saerezts volns meg szövetségünket, s világon legelsőnek s leg-hstalmasebbnak el ismert nagyhatalom soka el nem fogod bennünket a békeliga egyen-jogú lársának. A keleti népek sem he-joltak volna meg eoha prestige-ünk elölt, sobs sem éresték volns magukat oly Magyar orsiághos vonzatni, mely más rsgtme slstt élt voIoa, mint aa Alkotmányoe monarchia, főkép Magysrorsaág királyának Ausztris caá-azárával való agyanaioooasága által támo-gaitalván és eröeittetvén a hármas esöveteág állal, melyet as oruág számára Ferenoi-Józaefen sivül más meg nem sieroahetett volos. Vannak igszságok, melyeket, hs még oly ismereieeek és állslánossn elismertek is, hasxnos dolog Idöröl-idöre hangsúlyosai Cs vannak idők, melyek elkalaiasak, söf éppen indikálva vannak arra, hogy aléltak bizonyos igazságok siegyüetsmességnsk emlékezetébe kivessenek. A mull sugusstus ll* ánsk, s jslen Sít. István aapaaksekőeetgö I.sjos napnak, eme jelentöságee napoknak alkalmából akarta a •Pester C.« a leaa kl« fejten, a nemzet vár^M, as ömtm politikusok lelkiismeretébe álmeat igaiságol nyo mAtékosAn hsngsulyoim. v Szerel\|Qk ée limalm\|jQk A dieeö lH4ftiki eszméket e mélyen érien loyalitáaMl tekie-ittak a tiszten Aggastyánra, a axsbadság és demokráczia som dicső sssmsinsk legnagyobb meglestesilöjére: de mjudamellett míarfra magyar Ősiinién szereti királyát ée Kosiulh-nsk !egtüzesebb bámulója is állami létezésünk slsploliételének tartja-a monarchismust, nem kevésböé s testvéri egyetértést Ausatri-ával és a siövetséges Német éa Olssiorsság-gal, ezt a legerősebb él legmegbízhatóbb kezességét a békének s nagyhalalmi állásunknak. És mindnyájan, egyetlen kivétel nélkül, tiundnyájnn. slidegenithetlea szeretettel csüggünk aat. kíván koronáján a aaaak feleéges viselőjén. a néiiem. A teli hold elárastlollS világával a szobái, a halvány sugsra épee snylm arczára eseil. Szemei zárva vol\'ak, aresa egv nebés betegéhes bssonlitoit, e keble nebesen emelkedett s azsbálylslsnul. Agyánál állott atyám. Keámeredt e nem mosdalt. »Kis idö múlva aafáa ágyunklioz lépeti. Megnézett bennünket, megnézte nővéremet-Ismét s saoba kHasain állolt, Umét maga körül pillanloti s szt saaogts i »Alusznak 1 Asoebap ssját ssaval remegéabe hozták, a mintegy megkövülve állott még mindig helyén. Bokáig állott ügy motdalstalkpal, s lálui \'leheteti, hogy világolnak fel szemei, midőn tayáakra vagy reánk lekfidéll. Azonban egyikünk aem mosdalt Asár tán lábaltbetyM a falkos lápéit a a aál* kll, kegy íekiaietét ellorditaná rőtünk, ókra-toean levélte est a pisztolyt, mely esMlm vnlt foglalVs, ksbálja alá rejié. ka* Mae* lokárs küsta Is gyere, biztos léptekkel kirohant a szobából. ito alig zárolt be s» sjtíi háta a^őgnn, midőn aat ám felemelkedett ágyából, egyen est levá aővérem! mint a seellemik I f\|yenma, mtadimslkrt óvaiamm kelt lal aa^ám « as ajiá felé tartott Nővérem követte öt. Maradj s gyermekeknél 1 susogta snyám a eltűnt. Kiugronam ágyamból e aa ajtóhoz mentem. Nővérem kelemnél ragadott, ée áa kiszabadnám magam s mondám! \'Maradj a gyersmklkakb Ae udvarra ammem a kerítés ammlleMt a kö\'lg lulotlsm le, s ott elrejtAgiem, fíyöoyőrü áj veli As ág ragyogott, a bold fénye tiszta vak, a levegő ely üde a még gyenge seellöeake ssm \|árl, Ultam, i mint atyám as abtekeo ll a mélád arakéba takinieü a aztán tovább amai. Végre a Anni értíi í>\'I r I I JAljtfiUtttisrél* Aa ásM tv kAnukén ragy a»k iámét. petraeM JN^én ÍBfe^ chttogQ egyraániAa. ilniiini imlják be fllfüiigiii agy. tiuk kAoÜU ff MpM aaAM. efi UlAa vairaneaay i ra»éy< (6 gveraMfcebM. Van igen •4, Aát eraaénttá mt akkor mm bér ksa«a«teai. atfor mér i w manláai ered arayei aitajá laton jvaai Hűikre telte a rm—y jcfrnatmégk\' k* asüté kéfMB IlMÉIillil daaifoi lfa kunHMwakadtig, lM\|t csaí káfctJ <ralaa>í .t»lf ember tn fJM a Jmultefa\'\'" aaoaban nem eenfaik leraaai, Mff a ta etaira-keaymraaaire vr\|öd]ék a né agy Mwftí Aera Urjoo MKdtf éta; hanem abbén, kágy aindeo arön JrhtyMw ur* Ingyen bafde így nzatáa aeft»éatk igen wk»or, kogy \| íengentu kábáig P III lel\|ai aies tuti ia leasi aj f »\'arfe de tflinsat kiUMUi (Mini ai Habra, a keoyfcrkuz daianak kiptpgúe fm rifufy. Hang gysraaá ére/. aagábsn vagyat, kralna* egyik, tii> .peragrs ludafcwabb >»Adcdko#ai éeaheu kl ta tajrai tal Jufclöi í eldM, Aa \|mI Mui akarnak iVi\' a \| ímAm tif m1][Ii »eU»iatnsk a fiúval, j mé) mnm lÁjkiinátai, ea talietiégável aea egyra aeg A ppéaii a gyermeke jdvőjén k«an-ívab aggé asAiónefc máf a/ iskolai evek eral évabAa, már ax elemi akoln végzése alatt ki kill kutatnia, kogy mitm irányban I laaloaribaió gyerarkenvk jövője Már akkor •I- keli il«nt a gyertek ben nyilvánuló halamul éa Ufjefséget a abban aa Irány-km BMg ja keU lenem Ö\', aöt weo)ira lejjel fejleszteni ia, Meri bt* a tehaé«ek , tttjn egy iríujjUn érvénjeAlnek a ta elet ; sxédéís .uglaij^feábox képest akkuinak, fejlődnek, UUt valaki kllüaó iparos, keres \| kedő etb. a tadnaámra pályán naoubnu j egy át alán íiicm boldogul VauoAt valaki «* \| ngy nevelteti i/Ih/»>^í/yí«\' Aagidn ■ sara gradaényay! aAkikl\'k, aig ellenben\' j tuj iparnál vagy kera«ktéjM lereu seaaife mm mernie A s4unnrk ieba\' al! épfa eW kölé-lagsége, hj>gy gyermeke séaatiall* liíjliM), : ienetaegAt foltMuorjs e tjal jejMni, örve* nfanOlaii rágttra Ha n. aat iiijiwalajjiá, lmity gfvrme kának ktviklAati i\|««in pálgára van kedve H miteiaáge, akkor nagyim páf vntna n gynt* • ag(nn«ba adni, Imi laniiáai oaellra^ a I lananiag ngyálaláu iicm alkal-nwaak arra,: \|i«>«fv ulakil a« Hmn \' pályáim kftatlMM>k fin, UH vjiii u l»ol-jtlrli»kul» í ibatáHMOiian arra van ín-vijtva, boky liaank i\|vnfu» u«aialyái laimli aág diligában á bnindtiilabl ntameiak nan oaaiAlfAvbI egynnlO aidnvonalra wijji, A • llMpMiÉftr mindéiül t ily eltemben van tarlva a Mgy aa naaan kikrinhji lana-irA \|i> rééae Sm\|ki láváaiii, annak aé1 aa laknia hémn aa oka, banwa aa a mag-létraiAtáii\| gi«4ntkudáa, a laouló rra»m áj üütílfil Ibáalaa, ivaaiát "a kúlati atHlwn a^v aiaaábii Nem a lannáM Mriiembra í v$n aaan nkjfi, hogy a polMaruikidái vág \' aétl itta lépaP ávakig, hmi <le<togyiiglan ia [i mmk..........i ; haHNa délté.i a* areaa alatt mrgátíl a ki vanta \|4aalol\|iAi. Ikl a pttyanatban * nem tudom bon I Kán - •jlébe tálit anyám. A éik bc^tokkeai a nyitott Májjá) \' uivivhIi reá. ■j ilMMri jliaga uram, paraarfolAfn, mit i Mii Kgvl reaigé* latiat k«rrat(ll alyám j I4g\|ata Imiit igy mmUijf á!Ml í>tt AKwdu ] ^annl« ja -UaHeilen, láwdato inHaniáai vaiat anfAiiia tlangiá olyan vott mikor i \|m#M. pint agy attóri haraan# •i\|m\| NMrtia t»atff\|el .. •Hogy vftaiát k\'nlaa et uram ? htén Atiáaen í IN keM^aaV. •Minden elvraiiri^in\'* auadá a ki \| Üirjesartá! kaaMii. •A jbaj áa drágám Ü lliaa aagad na-HMadl* Atyán hátrált léj^eí, a taaál ao)a»f> aerfedi la mmmmit aondá mindent, aindeni 1 j \| aá árt aal« tvMé anyám. I «Ai kii a anada ó ! «H)M <aak egy panatka vollli telelt I aA ranl \| i. 11\| N^t \|Mai #n I jjttHflklI aayianlwi. natilaneaatt, Wfca WkÜa akarna Iáim u ágy ái\|őil ntl, Hl agnf araAi. v \| • A MaÁl la* a»ndá nonat I [ aM^I m\|}« mméá anyAa erak • lág9(* •Mariaa t« IjfiigN * * •Wt aaadaa Mnh<af« ►áft »»néaa iMan tariann meg gynaikaakknl egyatt. « laa, aaa a At tápláltak barnánkét, banem ■ a wá )Mrii, Kgyikink taa fegMtwni, m% kaaüná van la Atyta vkknr. aánttgy áaWiAve kó H\| anna vállár* laanaatma •MbmU aanadá > • pataki M IHÉéMtfUák, » anaát ksaavnl étAaiatáakodni, bogy aaa kinyerni, aOt ea«h •vg anyagi aKiaanatalt, gyarapodást ia bia-t«ailO ipnroa pályára Mpnc ; hanem abban a lékéig Kdkigáalaa éa gondolkodáalMin, a^T" Ifal lapaaOalarian tejét nton-utiaken tuilik. Hí n I Inpaalnbtlan fiatalember aár abban a korban belátná aat, hogy aail neki na wknlAban aaakadatlnnnl hao-gaatatiak, aa élet igatoija, bogy egy aun-kaa. érteiaea. nrolld, tanult .iparoa léte, aokánl pdtban van bialoaitva, aiai valami acerény ArateMi hivatalnoké: akkor a Mlgániakota bavatáaa a gyakorlat terén ia Irakkal inkább érvényesülhetne % a axü-iftk »em idegenkednének vagy tarióxkodná-nak annyira auAf, bogy gyermekeiket a gypkurtaitaa irányú iskolába adják képcéa tégeti. gí ídö nerint a. pályaválasztásra a aiékik n\|gy réaie nem is igen gondot. Fődolog, hogy a gyainaaiumba tudja bejuttatni; mm a legtiibb ri&t egyéb iskola figye-leabe ae jVibei. EbbOl azután nz kóvetke-ziL bogy a gyanaainmut (különösen annak aléébb aaatAlyaii > a tanuluk elölönlik, mjg el\|enben a pulgajiwktjtaba cak ka aaánüaa jtti tanuló. A gyenuekekliea nyilvánuló hm-inm éi tebeiaég \|iedif lehelei len, hogy ily caikéiy aértekliea gravitálna a polgára-k<dai i.«m«retekei kivánó eleipályákra a i anpan az elfogultáig, ja lébueg goodolké-dáa«röaxnkol)a a taiiiik\'ufiuség^ nagy réazft hapaukkal a tebeUégUkkel aeg nea egyé-«ó iran)ii iakulákba Nagy«a §aa tolna pedig, ba a aaklak elöli a pályavákmia** toai«w kAdéwa ia lebegni* akktr midőn fiukat i«koial« adjak, méri as tlyeakur lürtent tévaléanek mlMfr a gyimnek egéax jövO életo nldo/aiaul e?i\|í. kereskedelmi szakoktatás.) Kagyun aokavoé ballkaljnk, bogy a keif»kedeleanek caak egy alapfótiétele van, éa ra: a \|étu. Nagy \' tévedés éa tobbayira aaA bangoaial\|ák, kik egyébbal aem ren delkt-uiek mini riénorl, vagy a kiknek ez egyáltalában nincs Kéloégbevonbntallin, tiögy a kerrakedelem egyik lonloa eaxkóse a jpéna. de aaga a pénz aég aem képea \|i<iiolm ti többi nlnplottételeket, minők: rrtelMu^if. Maköeaeret, kepeeaég, jé oév M elil.nl aaáraaaö bitet. A aaalad kereskedelem egyik alaptól-tHeii* ns. bogy a aaelleai H anyagi tökének 4abad •art nyiaaon n gyarspudáara, bogy aaigl a nenuelt eaelkede»l eüargiiae. Azért kérake«l«-lműnk teluragzlaárj eiaö kellé-kW a keieakfde.ini pályára kéazlikik k«»nue rti kike)ie4lettNtl tekinthettük. A kera>ke«U>k .IWikrpaellaéil^ lenyegeaen eaeli a kere* kaáilaii lorgalaal, tejlnaati a vállalknzáai •áel\'eaei, melyre minden kertakedönek a kaki tMaeretek, mui*tg á óvatoaaág aael Mit in leglnlib özük lége ♦van. Minden fiöl Mlaideaeit vtavonyn keraikedelmi áHéa fo la lurekaaik, bogy kiitlnö N8ákképseitigb \| kwviknHn tegyeiak; és el ia küvel atndéni \| rme lörek véee elérésére. • \| t\'jnr meni á«máaWal aatáljraakal la {aBjftaa iMm\' aalna MabIS, MuikavaMWégpI I Ui ! Mnki a , HldmiiitMilfl)\' rataS h\|Unnwl \' vta 41, •Mikor aenyegzÁaket ünnepeltük, nem dnll egysbánk, egy ágv lakaténAl egy ta a két hál om lekuóttel, klovt pctUg bála latén-tiek. tata vaa házunk I* l.üM\'iii a aint ntyáa kabáiáijáról égy láépp hnll alá a a hold lényében ragyog) «fia ntteleliailfil a padlikiH, mely ilele \| liamnlT* ■Igen, tgvn1 anadá alyám oly aalty ft\|nv<«, alnt a galamb és aljával avaajett turftljipiíf • 4 t gyOUgyisinArom aa aranyokkal V Élinek In" eme használnilaHi* ai a péia\| mlH aa Ötletbe • •K\'eteniartánnkra Ingfuk lottliiaéi.» oly éragsk vágyónk már? nála ■leanak egéwége»ek vagyunk, a gyárára* Ujak la aank. laádkovni Ingunk latea\|M« VMolgiuni. •Mint a becsülete* .eabérek!* »Hai nea vagy le gyenge! Kar>anst Mk adnám l\'anunans aindsn kim nitt, ba meg kétaaer oly nagy volna ia, miii a átttyen la H viiHanaaaroasük kástmkat!« $ gyermekeinket becsülete* emberekié he vei iük,« anadá anyám. •S aea togaak atkoapi balálom ulánj... Mióta nea láttam már Okol!« vara ri)ttk agy pillantáai l« aséa knváa, a magavni vonta öt, aint ka jgfer fMkflt f Háróa ngrimal a raobaban t»naét\|ea h voll időm odn»agni nováraanek Vtoai] j^yadla* — s tejemre búztaa lakaraaal Alig lépték Al katra n ktaaöliél. . Mán a templom baraagja reggeli máéra miatt as^ Hnngoann naagtsk a hangok ás éjjei ewad kArapdta a n nív anai iKa4j lel drága Aaa* madá aayáa. llgaplualia aagyAak ti e e Midőn a aAU Avbea Uslgvádbaa aU ! naa, a T«ipi>laiNiUn Hdeabataok Palérral j Wkoalaa. HabAHövabia vaU ;, kAvnknt I niaptii a iaImmmi Ifcreit mftr műnknek ia nye; aaft i mozgalom Magyar tmágnak, mint ébé aérbaa térmelő orn .gnak aiükaége van. arra, bogy a^aaőgaadara ia oly biztos alapoá ayagédjék. bofv s léku leiben ia ktálhawa aáa nea-saUkkfi a v maoyt, s bogy ejl elérhnsae, asiflgai^aaá ti iaknlákat AHUotl tel. Arra Ifdig, hogy ermelvényeiank a nilágpiarsoa Ualw Mfa nyerjen, aijbségaá, bogy ka* raskedslat i kolad lejlaaaOj kogy atéf éiet-wiea kérési edeimi outály lyal pirjon, mely téi-melvényei iket mindenkor rnlnran érté-ge«Ueni kép a legyen] u PtbárastaHaa léi HÉ ugyan, hogy e le\|3déanfk indult i kereakedel* vaa «sép lelaélatható eradaé-c utplso évtiradbea megindult t kereaáédnlea MlaoiMe és kfilönö^éb i agyarosiijása érdekében as Or-Mágoa Itala lás egyilj leglantoíabb vivaá-ayát ké\|\|e»i Vannak jól berendezett kereskedelmije* reáltanodáink és keraskédslai Vkadémiaint. K<ek ekftg alkAlaraai nyújtanak -ixoknak a iképeataMra, kik ! nrra lh«)la- I aot és leMiaéget éráraek. A iónban e te- \' ketaég, l&hlnóMÉ ankagüng nak köveseknek vaij njegadvtt be kell vallanunk, Ángy a! al kereskjc^íiink áltálánoraágban íjokkai kátribb állanak, a kulirud képaetl \' Mfikajői jiiógótt. Ennek! oka n^zalQnk aaerinl abban 1 rajük. bogy kereakédéink kiképeztéléaéra \' nem lordiilntott kellő guod, A nsgy löbb (jéghez liépad igen esdcély naok izáma, a , kik oly kelame<« lielyie\'ben vannak (anyagilag éHvej. bogy á kereskedelmi nkadé-aiat vegnve, ennek ezelletni kincseit el-ra\|MilbaijálL a eaen kave^ek k^zAl ia vajai ráekely \|ui« aaáaaj a kik olt raeraslt ké-jsNeégflljet a lysknmli keraakedelem terén érvényejiiMtik. Inkább, igy\'ekfznek keres-kedelmi villalntok irodáiban tért nyerni aúködés&kéek Axok ré«aére pedig, kik a j Kereskedelmi pályán tényleg működnek, aúnt Innonrzfk. tóbbayire tehetség éa előnime-raek iiéiküj) lépnek üzletbe; a jelen visxo- \| nyok kiuötjí aatdnem égésien hiányzik az j Ikalomj a ike\'lö ara\|lemi éa tfirsads!mi ki-lépaéa jnensaraláéra, a csak lésőn jutnak . \|í ksrasMdl ifjak n/on megd&Ubentö állapot pudaiára, Imgy igen kevéaal biruak arra péxve, boák méltán aegilleilJetné őket a sereakeéó élneveaéa. Im épen azért azt a I aevéa alkalmai, a mely kináilozik, kétaaa-relén kell megragadni éa leli aaaniklai ngy I a kereakwu iljunágnak é» az iljuaág Őréül randell lőkiikoknnk, aint a keraikedelmi pkolai bia^Uágaak. Magyarország lárradalai viatonyái azük\' bégenae ;ieíuik, hogy élotfcépra nemzeti ke-ireskedeleniaiel Airjank, Ha aa, aínden pályára Intésnél meg kívántatik jbisonyoa kvaliAkártié, megkíván i taihatik tá a kereakedoiainél m, A keres-kedn iuümii tok ulán nea viigyödik, meri kereskedő méliésága nem nz (eíaéleti tudományok tőtaogén, hanem azok gyakorlati alkklnt\|uásán alspszik. A keraskedönek a tudomány minden ágából \\ ran valamire uükaéga, (igy ik ból többre, a jm&sikból ke veaebbra. E pálya tehát sokoldalú képzett séget iíénjjel; Is épen arat, Uidflo fejlődő keresi odean Un Irbek szakeabeaekra (ily nagy MÜkaége í van, aeltán kivái hatjuk, hogy azok kikéMzieiésért színién lubeiö legtöbb gond Idrdlltaraék. A tuindalom nsokásai e nsgy erkö\'cni I törvénykönyv, valamin\' az állia térvényei I a kereakemMre kőteliexettaégei rónak, melyeket ósmenüe kéli, ikert nem íürnerékfik el& \| lórdulö aié<beo uem tÜagaadb a bünteiés aló vaU. \|őtaeiiíétte.t.& kélelixeiiségek számos to^niMaágOkal hoznak nagukkal, melyek a kfre«kedó jogi (eilogpát megálla-látják, asért minden kereskedőnek finaernie kell aiikaj. E zöteijszeiiségek éiseje a könyv vesüés, Klibeti i kell ja kereskellö tizeiének, egész ázalsal \'a {anyagi tevékenyaégének számok éw szátnlákban kiiejasve lénni. A kftnyvrasm nyuii\|a a kereakedónek a jelleget ; ép azért kereskedő kórjyv vezetés nélkül nem WpralbaKL A k jnyvveieljta Uaoayoé lekinietben a kereskedői állás ijjá/olványa. \| A kereskedő tevékenysége a tóiffény oUaltna alá esik és a törvéby rendeli, hogy a kereskedő tartozik kbnpet vézétsi, mely lállOoiai üzleti éa ragfoéi helyzetéi. A kereskedő üzletét illető minden tételi ellenőrizni tartozik; igaz bogv az eUcAfiraéH maga gyakorolja, de vannak eaetek, midén azt másolj is la-szik. Az nkazerAen vezetett zOnyvékbtí lehet megijitíni, bogy vájjon as; Illető bizalaat kellően ^azdálkoAétt-e? Az áru vándolára egyik kézből a másikba kééézi a lul^Onké^nilkeraskndelmei. E jOvés-jgwnéa iTott kőnyvjexetés nélkül nem hbanégoa, mert nélküle a legtöbb jó üstel iii erak liamsr a lönk szélére jut. A kereskedelmi indosaány legléOyegesebb réssé tokai a MtnyvvBzeies és épen azért nagyon rajnálabkJ bogy. gyakran oly! könayetaOen bánnak é\| vele; s fnullását Aa keresztülviteléi aebtor oty egyéaekra [bízzák, a kik azt nea I ért ik, a legtöbb raétben még azt aem tudjak, hogy ,a pojitus konyvelés pótolja aa rakf\| e esküvel pólóim bizonyítékot képes. \| A ijönyvvezetés oa.M lAtéayeaö a levakaAaj A mig a kéaywaraiés bkaayna tormák beriat van eraknlyjeava, addig a levélni 11 aundsa lnraaeigitiét arat. A i Antal keraékedö igy iá lo kiké ■rak Aea. aa állal laaáfya mag gondolatainak rsndbesaedásél és ások azX\' kaira kifejezését. Ezután kivetkezik a válióisme. A hol á kereskedelem, ott n hitel, a hol a hitel, ott a váltó. Mely okoknál fogva aa keres* kedö a váltótörvény éa a váliógyakorUt, vagy legalább exek lényegesebb iniézkeáé-rainek ismerété nélkül nea is képzelhető, Hogy bővebben nem foglalkoztunk máa kellékekkel ia, minők: számadás, áruisme luépíráa stb,, ea abban leli magyarázatát, bogy ai ezeket n kereskedelmi ismeretek ábécéjének tartjuk, a mert nea vnU oaé-lünk a szakoktatás terén elért eredményei ka taglalni, catk röviden és a ault év tapnastalstai alapján csupán ns iráát kivAnf tank telizölslni, bogy aig ss általunk nea érinleit tárgyakat (azokat t. i, melyek az abóloku keraakeéelai iskolára etőitvákj, a mi belyi viszonfáinkbox mért kereskedelmi iskolánkbnn a legnagyobb részben kitogás-lalnn tanerők kezében láttok leiéve. addigi lentebb vázob tananyag tanítása sok kívánat valót bagy teán, s hogy ezen körülményre1 ngy aa erdekeit kereskedő urak, aint a kereskedelmi iskolai kixoliság b. figyelőiéi felhívjuk. Mert ba ma még ninea megállapítva az, bogy a kereskedelmi tanoncaik minő alapismeretek melleit vétetnek lel, akkor kétszeres gondot kell (ordítani a lanonezok-nak ngy gyakorlati, mint elméleti kiképez-tetéaéra, annyival ia inkább, mert ak eszmét aár régen magunkévá tettük, hogy n kereskedelem és ipar az államé\'.et egyik lő tényezőié, az anyagi jólét éa közgazdaság előaoadiiója; de tudjuk egyszersmind azt jis, bogy virágaö kereskedelem oaal ott honolhat, a hol a kereskedelemi kart olyasak képzettséggel, értelemmel és lekiotélylyel bir, mint a milyent a kBlllild elObsiadoiltibb lámdalaában már régidő óla kiérdemelt. Különfélék. Íj ~ nrgjfa-püapöliüuk fogadta-tása iránt élénk készülődések folyna^ váró* snákban. Uaboebay György polgármester ur I. lió 22 én délután 4 érára értekezletre bivta egybe a városi képviselőtestület tagjait A megtartott értekezleten a képviselők jelea-téknny része megjelent a az ünneples togad* tatán iránti imézkedéaek megié\'ele kHalánoa-ságban el lelt togadva. Polgármester árnak a részletekbe vágó jávaalata Csereanyée Sándor, Eperjesy Sándor, Tuboly lívuls, Rapqcb Gynla urak a máaok bozzássöllára ulán elfogadtatván, annak szellemében teen dó intézkedéaekre egy azámoa tagból állö küldöttség kéretett lől. K küldöttség tagjait á polgármester ür érteaileoi Iogja s külön értekezletre hijs egybe, bogy a logadiatás módozatait megtkllapitsAk s aa még kei lő időben s városi képviselőtestület elé terjess-szék. — A városunk intelligens köreiben (vallási azeapooiból) uralkodó köxazeilen örvendetes bizonyítékául leltei tekintenünk azt, hogy az egybehívott értekezleten ak egyes felekezetek éppen legelőkelőbb egyéneikkel voltak képviaeira. - A kir Alj asüleléaaapjáai a helybeli szenlterenciiek templomában ünnepin isteni-tisztelet vo\'it, melyen a polgári hatóságok s a katonaság szép siámban voltak képviselve. Ax isteni-tisxteleí hatását nsgy ben emelte s szép templomi ének. Fagaly«adAasat A-Zaldea Hoiy János, városi oradalai lőerdéez, a aradi kőtfégi liérelt vadásxterületen f bó 22 éh nagy fogoiyvadászatoí tartott, melyen Duiuki Pirencz, keszthelyi apát, Htrmmn Járna (V(f<ziirémmegyéböl) TMct Imre és 8tyd\' miilÓKj Gyula, Mtaolfabirók, Tbrtky Aladár, Vitiut Jóssel, Tardmt/ Sándor, Sarkmdp Károly, Varf* Lajos és a háziúr vetlek részt. A vadászai eredménye: 88 fogoly, Vndászst után a házigazda vendégszerető házában nsgy lakoma voll, melyet azáaoa lölkőszöntO (üsserasotl - A lilr. tábla eaAiaamláaa. Ejnr nagyváradi lap, állítólag .teljeeen aegbia-bató iorrásból* jelenti, bogy a kir. tábla deczentralizácziója alkalmával a következő vidéki városok kapnak kir. táblát: Pozsony, Nagy-Kanizsa^ Szeged, Temesvár, Nagy-Várad, Kanra, Kolosavár, Maros-Vásárhely. - Értakaalalak. A templom ügyében 25-én d u. 3 órakor; a püspölűogad-talás Agyébea pedig UA-Aa d. a. 4 Arakor lesz értekezlet a városház nsgy termében. - ElaálMHt aslálarj. Igy sop mai, jé családból axáraasott Antal ^nraa* segéd jniott X ké tt-én (tAn éleiében először) rendőri dnlyibn, saert órát és eelyea* kendőt lopoU. A szerencsétlen fiatal-ember, kit valószínűleg a rosra társaság tévesztett ilyea ara, annyira szivére vette a tknlgm, hogy szivgőrraőt kapott • a kórházba kellett szállítani, hol ápolás alatt vaa. - Cls Ukaa aajlékiaa. Lapunk ■alt számában A Koalóey Kii min ée Lereb Katinka eljegyzési hírébe egy gyilkos sajtóhiba eeaenott, a eaép aea vessaa v atyja arra elé a lereoaegiatiielíi IraaA emberek által na keMt prédikataa jatváa. X goaras # tóhibát knmgáljak aaaak ipeaiMtel, hagy Lereb orvra ar tadtaakkai beteg agyán de a néhai nevet legkiéebb aáa-A&akaa mm aág fölvenni, stft javaié Miben van. KllAnkea égy na éhatett er-vns arra, aüat reánk aási sebb dalng, bogy a gyilki meg asm kUM prMikátoBi] t wmeáMjik Mt mtatka m kellette irnunk,:\' Vfy fétMmél kmmntdl A i\|4M«ltl«ri WalMT a«at. kelyheit má»\\bmfU a legutóbbi b Maleé M^ka mámoros tővel beállított\'! .«av Witkkraé sálngbásáha éa ott egy gyámé síkú vaa aiaaygyürlt akart, ebát gseáam. Ik áppea agy raadór ott lopott! táflpebá katatott a aaaak feltűnvén aa ea gytrft. aat ammaal letoglaita aj Wafetart letartóztatta, A rendőrségnél « ast vallotta, kogy a gyíirüt neki Laago vie* Kálpíy máaoléoegátl adta át eitálo j gomláara atrfbbi kikallgattatván, aat; valletta. kegy 6 a Félária találta, Idő kéében a ayürü tabndeeoaáel Laaaaar Haarikaé jJaatkaaatt Ekkor aa előnyo-j anmat • \'helyszíni aasmle a readflmég rémétől magtartairáa. aa a gyanú merfiltj tol, kogy a gytrtt aaai lehet talál, ha\'iaaaj lopott pertéka. A kikallgatáaok aa íráay , baa eaakAaáJtafréa, kiderült, bogjj Langoj \' vm-s aa ékmert esakngyaa aeai találta] I keaern lapta, andáe U«zaeréknél az emel I Utaa M«tt, T. i tolvmkulcmaál kinyi j \| tolta u ákaaaraa aaekréayt a oaaét a gyémántgyűrűt kivette ■ ráadásai még más Akjpareket • egy 20 Irankoa aranyai í íe elvitt, lakalal Jelentés. A nagy-ka* staaai ka\'b. főgymnastumban as ;lH80/9u. ■«ae«ra a beirAtásek I. aug. kó íRj. ás 31. i la aaepiíbé 1. áa í, aapján tanainak Hsept ! \|-\|éo Ián as ttnnepélyes •Vsai $aoete«h i megkpsdődeek a rendes előadások Miotj-bogy aaf 1. osztályba vsak 00 tsnaló rátánk tol, szért flf/ijrlmetidud\' a Adfifafi ara* iJlk, Ihhju nyermtkrdti UUjrhtrúit mjWftN tik, meri a beireissok második ás toliai napjain la vidéki ««ülok igénye ia kielégi{- , laiik. A beiratásoál okvetetlenül szükséges m lulmmtitaéó a múlt tanévi iskolai bizonyít vásí, a keresztelő levél, illeitíég «zule-lén biieeyitvany és kQtöoOasa at flö osi-tajyra jjéeetkesökaél a bmlfcltáai bizonyít- \| ásy. mely károa^kaliák közöl Mi melyik oak btjmya ia vtmaaataaitást von méga . után. Aj tiiilek t szülök óvatosan éa okijs koroUelUaiáaail válaasssák meg a ÍMáÜáaa> kat, mff\|rt as igasgaioaág amgkot ételi, liogy aiysa sfallái* ttok tói, akik kielégítő jielügyé-ittrt n»itu gyakorolnak, as iljak más helyre kitemmfll« A /lepam. ijpuysfdase. i -j á magjknmlsaal izr elaipi \| fi»\' és leáay* valamint a kereskedelmi m- ! keiánálje beiratlsok a köisiáető\' tanévre I, bét., ttf áe 10. aapjáa do.lt II, ! d ti, ü S éra kiint eeskOsOlletnek. 4 atOedé^ik aeept. léo vestik kexdeíiikéi j 4 NyáH mimlalaag. A gé\'aei Wt. ! lásoHolegylel 1. bo IH tn tartott ipén ün aspalye léiiyemru sikerült, «mennyd-en noed ea otlAAi, mind a kornyék lekoarága imijo asa* 4ilmbea vett beane réaat. Aa ma ipdiuicl bliaike lehet asoa uagymér«0 pAn* IpgÉira lemében s nagykoiüoeég I rásamjté meg itmább aaonbaa srrs, kogy á antlát* j aágoA ieleiivollak mindegyike keUamaMB emlékeik erre vleesa A teleó raiki és ortás* léayllMolták testttletileg Voliak telijii, Rady* tealmiifll is ttUtben, knaiük lngj»t tmlaa ; elnök IU Háttér l«a\|os tOpAraacsnoa. A tma- \| ta d«Maleai miniegy IÜ0 lr«, mely 0a«4ag \|0 kr.i lieíé\|>ti\'tri\| mellett igen ieliaitékaéy-ask ajeadkat »- lakalal érlealláa. A nagy-lia* aiasai kumeal aé\|>iakoiákban as IB8IMB0 tanévié a tieirataaok aagusatus In) KMáál MAt«téml«r bá I lg NikiUoltetnek. napoa* ktAt qileáiii 8~ll i\| délutáni 145 áráig í A yolpri iskolával kaptwlato* népiekiAei belylargbva . ««ep.t. ) éa Qnaepályéa Vwi Haar<j\|« tartAsaval aa etáedáaolt késdOdaak. A sililok iaito«aak Igaiolni. hogy a kekraaéá ■mrmikek be.vsuaak «tker<ee ojtva, mart amaarntkea «s tatáséi la tói! eme veheipk. Negy^Kaaitaán. lesp e«iaoga«i<as bé2Uka Ai ibm ramlásAm — Ilikr mit llidaé /^grei VWm •lel, rampi tekosaak eeie, I kólája klmaat a saCmbe, kogv ott aémi apeé>emtpr0 aol roi vlgeaeea. mig ű a ssülotarüietre mint, kis két éw» leAnykálál a pAmáA tágénjjA-Meoe Mire «isMA<érf, iunnyft ujtvánf^ eaii iléje i kta lánykáját a s^ó\'jtlej köaawma W«é téaakába laladiaa lalállit. A sxeijen-esétíeo bh lAa\| Aaym tAvoHlijáe^ a támáA moreéak ear^áboa mázott a ontian ejnett aa in«ap<^ viike. \' - TAavéma puMlpott I. M S^áa Tepolaaa váwwakaa. A tla a< uj öjcaa egyik keeekAA Itatt ki a mivel oá a héjánk egymlaáaa süg>aa kuxeiállanhk. wqmBa 4~J káa « lángima állott. A üá t«4éá-saaeA aagykaa kedvesen aa a>al\|eéá «\| raaaai. A aep küan maakAA volta a kevés .eaaiUAfgai a tűsei roppam aakés volt í te-Wa ti bee a a kiaiajvt imáeai amt-MbMl ma«eieie«i sbh* a pmié vámáaá. In km sjavmek b ImamÉpatMk ktaftám. IlMki lalaUipM agfAa Pilrijífmi támasá kásaAewa, hogy a vák Ipi pH tm ama elnat —. 9 emáég aaerepH tat vajak gyakrva lámcAiJAk vanmaakat á kiepiki v eemágse \'kár aHalmavnl a alá mmres értakaakea aMeéalanél a gáemai, éM aprm aem üén ke aektk, emu aaemes feaéémi-gftak seftma elkféema elet. Ilkmikmi B vall erüaki káptMve. Ügy Ut sSk: aa egyedet sí e^gaayok árssael ma fkkfcaa kamkk iol»a\|tebe»ségm a ÉlMia vak mm ml kW Visir ekm aa#ea tékkal küsfttt bizonyos Horváth György, egyedntqi eaigány Ast as alkalmat hasKOálta ml amb tolvailAan. midőn egy víltanygép kárt) esd? portosait a néptömeg. Ekkor egy HorvAtb Jáaos nevl kocsisnak saabtébAI az esfcá ArAi láncxostul kilopta. A kocák áaonbeá hamar észrevette a a tolvaj után kapva, aaaak kezét megragadta. Ea szabadkozni kezdett s követelte a kocsistól, bogy keres* őt ki: nála vaa-e az f.ra ? Az óra Aem volt nála. Egy ksreáedo-taaalö oU AH vtn, jsziii-tén kérte a kocsist, hogy Ot is vtzsgáHa meg, nehogy aatilán réé gyanakodjék. Ea ima: az óra tAacaoslul a fiatal ember zaebiéban voit A hüledező fiatal embert a rendnrseg közbelépése mentette meg kényelmetlen baly-satétől, wen Horváth Györgyöt letarióziatiák éa kihallgatták a igy kiderült, hogyia koctUB óráját az ügyes tolvaj tüntette aaaak sWb-jébe, midőn látta, hogy rajta kaptáit. — Ciyaasklr. Töttöay Bélát, k lem túrvéayaaék általánosan kedvelt bíráját, érzékeny esspéa érte, sógorának: ity Gyula veszprémi járási szolgabírónak elbont* Iával A oalád állal kiadott gyászjetealls igy hangzik: • Alulírottak mélyen megszomorodott Kziwel tudatják, hogy Pap Í>yi\|la veszprémi járási szolgabíró ur mai napon, éleiének 43 ik, boldog házasaágának lHik évében boanas , szenvedés uláa jóbblélre szenderült A boldogaltnak kttlt tetemet I. kó 17ik napján d. u. ő órakor iogaak a helybeli akővárosi sirkertbeo a halvái bit-vallás szensrtásai azeriat örök nyugalomra tétetni Veszprém, 1HM9. aagasstoa 15 Áldás és béke emlékén! Pap Gyuláné aeül. Tőttősy Irén, as elkuayt neje. Tötlösy Mihály s neje Karácson Krisztina az elhunyt ipa és napa. Pap Feréncz, Pap Irén az elhunyt gyermekei. Tőitösy Máris az el-huoyt sAgomóje. Pap Emilia Keomay Mó-riesaé. az elhunyt testvére. Keaeamy Móricz, Töltős? Béla sz eliinnyt sógorai. • llalálosAa. Hoffommi Adoll, keszthelyi tekintélyes polgár I. hú 18-án életének 71 ik évében meghalt. Temetése I. hó 19-én ment végbe nsgy részvéttel. — ClkalUk : WeUscb Lijos. Lem ner Henrik, helybeli nagykereskjedö üzlettársé ée könyvvezetője, llodapeeteo, kává gyógykezelés végett, azálliiották, ngóte tartó aájbeteg»égben, 48 évea korában; továbbá Vojca Sándor, háitaia jdoooa és boTkereakedö. — Hirtelen kalál. A J\\f. K,< ben olvAseuk . »KrausA Márk sióioki gazdag gabonakereskedőt I. hé 19-éo a reggeli órák bán, midim a megvásárolt gabonaárakat az eladóknak kiűzetni akarta, szélbúdé érte és asonaa! meghalt. Temetése aHkalaá^ála halam rabbi e gyászoló közönség jegnsgyobb megbotránkozásait német nyelvű gyáűbe-szédet tartott, pedii s msgysr nyelvet mim móloki nllatéaQ tökéletesen bírja, lgeo éao dal\|uk. kogy a magyar ajkú s érzelmű sittoki izraelita közőaség efötl ieljogoaiioiljnak éreate magát a rabbi német szqnoklát Isr-tásárs. ItoeazAlAsunkst megerőslil av, bogy maguk a siófoki iaraelitAk is aeeitetBskmkm lejeiták ki a eermsnizálo rabbi tir eljártsa iölött. Hnaiük, bogy a siófokiak tamsj ily alkalommal nem e halasi rabnit, kapem agy igazán magysr érzésül lognajk meghívni, ki a magyaroknak magyarul log* beszélni.* — Maemt l«tvAn napján Keszthely város egész nap zászlódlszberj állt. D. a. 0 órakör Ur. Daasst f» \| apát nagy (ünnepi misét moadott, melyen jelen volt a m kir. lamvádeég, a hatáaágok, testületek és nagy ttiáma közönség. — Baeamaá tanár. A késztjielyi i m. kir gaad. tanint. legrégibb\' és legkedveltebb kltttné tanára 8§é$ Mihály, preiaoo* I trei kanontk most aa 1888,9. kk. évj vé gén megvált a tanári pályáiéi s tmmákitr* > saitól, lanítványaitól, a várost elöljáróság* I tál, tisztelői ée berátsitrJ érzékeny bacsut I véve, fájó savval slhagyá Keszthelyt, : j i . í- (JJskt eaaaély s mClfkrs. A HaekiaertB kívül mostj agy penész gomba lepte el á kmztbalyi amlAaei; A penész-gmata a asfilökvél alján teaytn ás tönkre teszi a szólőlejeleket. Már Caerasagea oaa pemmn áll s venyige, dactára annak, hogy a be\|eg leveleket valami folyadékkal fecskendezik. A levél lákaHMlvai a saölötejlödéi, érés gátolja van. - A király ulletéwapjál mait vasárnap nagy léoyayel Ünnepelték meg Készt helyen. A város épületein zászlók b* bogiak a á plébánia tamplombaa Ur. Duaszt Ferencz apát moodott misét, melyre sz öss* sms hivatalok testllmüeg jelentek meg. A helyb. állomásozó m. kirí honvédbassáivAg egy diarsrára<e is kivonáU a templom elé. I — A szőlőket pusztító penész-gomba mindeuütt sok kárt okozott és okoz. A Jsaeolgrörgyvtri szőlőhegy hegyhátjai matdnem kopasz an Állanak. Pedig a gazdák* nakj módiokban volt volna á védekezés. Hütter Lajos ev. lelkész ur megkisérlette s lecikendesést s most aa ö szőlője szép földen virul, mig szomszédjaié pusztulnak. Most már persze késő. a! védekezés. De a jövőm nézve okulhattAk azölősgazdáiifk. 1,1— Kálám •klatáa. Freund Her min oki tanítónő, 1. é. szeptember 1-élől s Iranczis, magyar éa német nyelvből, valamiét az elemi iskola ő osztályánaki tantár* gyeiből oktatási vállal. Lakása: Caeogery* utqza tioldscbmidt-fele ház. M , - Miikeleknek. Egy oly egyén, ki jegy egyszerű eezköaj által 23 évig tanó süketseg éa lühttgáslél gyógyiuatott meg, kéju annak leiribét német nyelven minden megkeresőnek ingyen ájkúldmü. Ciim: Ni-ckblaoo 1. H. Hécs, IX Kolingasse 4. Irodalom. - Dr. Vall Béla előfizetési lelhi-vlm borsáiptt ki az sfadi színészei története czimb munkára Mflve szeptember bó* ban ieleaik meg. EkMümtási Irt 1 Irt. As elpfizetési péazek czime akit; Budapmt, gyár-utcza tl azám alt küldendők. A könyv költi Ara I Irt 50 kr, leszen Gyűjtőknek lé példAny után 1 ik^feleipéidány küldetik Anáaljuk , olvasóink figyeliaélm. — A kir. Zeneakadémia igaz gijtóeága a nm. vallás es közoktstásügyi m. kir. Minisztérium 26890/86. az. rendelete alapján egy tanköoyvQ\|\| is használhstó s a magyar zeaé aajátnágaii ia tárgyasé műre a következő teltételek amHeit pályázatot hirdet • A nü iskolai kézikönyv alakiában smrkesatenaő s a szöveggel egyQlt legtelebb ót, nyomatott ivre teriedhet. A pályamű lő* caél\|at\'bogyi a magyar királyi zeneakadé-naaUn tankönyvül smlgáljon. Ennek következtében! a zanmárzés ákaláoos szabályai mellőzendők, éa fjaakia asoa külőale-gésségek tiirgyalan.Iókj melyek a magyar zenének a éoaampolililras zenétől való meg-kklónbőztetb sajátaágait képeaik éa (ledig as sbbsn kjzárólag ha iználi hanglépéseket, aangidomi alkotásokat Gasahangzatokat éa nifllormAkat illetőleg. A mennyiben ez kbzik, kellő tekintet dallatr oknak M, Vasúti mcnetreni 1889. junm 1-jéUL \'HZ\'1 ISgfSt i \| MU í M p. 11 p I J t\|T M. «ÍmmÍ\';H4« vont! \' ». n«T" OukpMt K»- «ttl éMU r«ato \' WXM bá^e é.H P > A m p. W4.4ŰL1I u f. •»Ui. «IMl\' M.-«M\| V. j bak- e»«> tfM<\| dllU • ss»wt Muisf. í.mp, u.m jLiJiljiJJlÉsué-4 !«s. VNftl M\|J IN, H. T. ^ K.UÍ.HI Mc.b rnzt ! 4 u, Jarte Tl\| e[Sé m p. 141 „ ^ ^ Ikí.jKuilxM rtKK«\| \| Mml dllU ^•ÜÍLÜf ü5± inTts p. * \' «i»m.oii»t; J». von 1 k.im-liuti dtiU M 6 A 88 p l_ 1% _■ . »»».»oirtt ZÍ, (r. " U^-Kwum di]tM -..I. , l t 40 p.\| \| nm j bol lük ötlött, és Csornára tárt késathelvi ke mult héten Kernt- közel 30 év i\'iiaL_ nyugalomba . — Umáer Alajos rálel mai. képviselője alZ_ helyre érkeamt. - A a állami köiéplparlsko-iában fBadspem, Vili. kerület, Népasia-báz átess S. arámi a beiratlsok szeptember b»» í án kezdődnek s bezátőktg szeptember b6 Iti-dik napjáif tartatnak.\' I — Kaestpeatal etsnagsk pe mrfteléae, A belioldi éa a magysjr oez trák péaiai eaerefbrgalombAa áAsatal asm eaak as értékariiráaitáa nélküli, kaaam asoa kimipiaiai eeamagekat !k amtéllás aálkti fogadják el. melyakaak ayüváhitott értéke a WO ktot Mg mm hala$á, ba tamalmak akár aaaak termédmtm oaátka tailAAAáan. akár a kamaált raomagoláa által (pl ragjegy etk) aUgM megvöett aek éé biatoeitettaak látsmk! Uráéslask í ss siál asatáA aam itsmtÉek, melyek i sitayat^ eetetft vart alakká an ya-étkkaa, tarákká kéaapéaat ! kiétjjaplrt, drágaságot, váládi eaipkét áe! eftlél\| tar \| talmasask, mert esekre aéavá a méaari-[ bea as értik kyilváaitve vt» t peamta ! Ws továbbra ia kötelesé szükségesnek mulat-lorditsodó s msgysr msgyst nyelv tulajdonságai-vkl összefüggő sajátságaira k A nem saját UezQleg tr s jeligés pályaművek sz 1890. tivi szeptember kó M ik napjának déli 12 \'rájáig a sterső nevét rejtő jeligés Isvélkl ♦Illáivu az orva. m. kit Zeneakadémia Igaz-gstáságáhdz (Badspmj Aodrámy-at 87. sz.) UUldendökJ Elkésve jlrkeaélt pályamű vek llgyelembei nem vétmnek. A pályaművek lelett a Vállán- és UaoktatásBgyi m kir. miaisalaríum állal mkkéHÖkböl alakítandó pályabíróéig log döiiieni. A pályadíj 50 darab körmöezl aranyi A pályányartm mQ kisdásansk jogé az omz. m. kir. Zenesks-áémia tulajdonába m\|gy.« jFelbivatnak eo-tiélíogva mindazok, kik pályásai óhajtanak, bogy e teltételeknek Imeglelelöleg művöket a kiMlt határidőig pésdtji szíveskedjenek. lyflW) Felelős izarkesztö: V A K G A L A J O g Hirdetések: 2439. 1889. Árverési hirdetmény. A n.-kauizsai kir. törvazék telekkví oaz* tálya részéről közhírré tétetik, bogy is* meretlen tarözkodáau Nóvák József képvi-. sóletében Dr. Tuboly Gyula m. t. alügyósz Ügygondnok vhajtatónak Nóvák lilván vég* rehajtáat szenvedő fityebázi lakos elleni 1031 Irt 27 kr. töke 1886. évi február bó 17M0I járó 6\|, kamatai, 37 Irt 30 kr. per, 21 frt 27 kr, végrehajtáai, 9 Irt 60 kr korábbi árverés kérelmi 3 irt 60 kr. islenlegi i még felmerülendő költségek iránti, végrehajtáai ügyében s lant nevezett kir, lörvszék terű-kiéhez tartozó a fityebázi 249 az. tjkvbsa A 1 241.b 26ti a. 312 b. 374/a éa 396 braz. a. foglalt Nóvák István lulsjdoaáal felvett 348 trtra becsüli ingatlan 1889 évi xy.eplember hó 13. uipjái tlélelGU 10 őrikor Piiyeház község házánál lelpereai ügyvád vagy helyeilese kőzbeniöllével megtartandó nyilvánoa árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár s fennebb kilelt beceár Árverezni kívánók Isrloznsk a becsár 10/t át készpénzben vagy óvadékképei papírban a kiküldött keséhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig ez elsőt az árverée jogerőre emelkedésétől azámitandó 1 hónap alatt, a\'másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyea részlet után az árverés napjától számitsndó 6•/, kamatokkal együtt as árva* rési feltételekben meghatározott mód szerint a n.-ksnizsai kir. adó mind letéti hivatalnál lefizetni. Kell N.Kanizaán, s kir. törvssék mint telekkönyvi hatóságnál 1889. évi áprilk bó 17. napjáa. Gr. HIG0NNAY kirendelt kir. traaáki bíró. 432 l-l Egy középiskolai tanárságra képesilett egyén előnyös leltéjelek melled teaitóal máalkoatk my gyarmékek vagy iljak mellé, Mk a nádiit rövidebb gyakorlati aftoa atapOPAB ,ekajáuiani óhajtják. - dgyaaaa tamtÁil, dőkéazitőH ajApl-krnik oly gyermekek mellé, kik s gymaa slmaka, vagy agfálkika valami magambt> [atézetbe telvétemi ^ij\'sinak. Ug j szintén corrtftiítonU gysagábk It-bnlók meüá. 417 6- 10 jBárféáeé FarM flkp llii\|UnmlalkÍia ♦l i\| t nnAii kimiamirt am rWW ms> a ma. Masmtt Ksgjétm maj ptTümkáatSr!] oki] \| Afsayáwa m k Ur. kk, W mak alaS mm-rémi Paet- Imi aamsnl és stmbatlaa mtm aiAs BEOCSINBAlT. g^ gligull wU* it reálár «9g BÉpta T. I. RÉM1.1 ajáatjs a i AfMka k tettámsm Mk. Mdwki váikwm. aiainiksiá. kemmt k ukm ms> ammcsk, tM a a I épHI lliinll k igy i mim ssjéi gytomaars §ortland-amint és vízhatlan mtuét mipm ajkikpt sgysaH n himasA. Hh árjegyeék a magyerémt kl* vámatrekéaneéggel asrgkáláellk. tjgjnfcmk; IMMA~\| iS5l~"\|J* fifií I ttrt \| ti7i. isH im pst km Éway km liiémamilmmkmal 4345 1889. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A n.-kanizsai kir. I&rvszék Ikvi osztás Ifi régiéről köihirré tétetik» hogy Reich Ede éji Dr. Taboly Gyula mint kiskorú Heich Satnuj, Terét, Héni ét, Széli ügygondnokénak végre baitatóknak Caérenkó Imre vbajtásl szenvedő híahófi lakos elleni 300 frt tőke ISfití., évi Novbr, hó ll lol járó 8(b\| kamatai, 15 Ii* 7* kr pér, 9 (ff 60 kV fejtés kérelmi, 10 frt 50 kt Árverés kérefori, 3 írt jelenlegi jj reég feímerDlfijidö kfdtségék iránti vhsjláijl Ügyében a fent nevezett kir. tórvszék terült w létéhez tartozó n hahóti: 744 st. Ijfcvhen A N- 12,0 jhrex. g, felvett in^ktliVnnak CserenUi Imrét illető 5tj8 írtra becsült! V, réexre i 1889; évi szeptrmber hó i napján j dtVeldil 10 ómkor Hehót kjózség házánál Keicb Kde és Dr. Téboly (iyjula felperesi égyvéd va«y helyettese közbejöttével megtartan»lé nyilvános árvé* résen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitelt becsák ; Árverezni kívánók tartósnak a becsár 10é/0 At \'készpénzben vagy óvadék képei; papírban á kiküldött kezéhez letenni. • í Vevő köteles a vételár! három egyen- , IÓ résziéiben, még pedig; az qlsöt a/ árva-rés jogerőre emelkedésétől szamitnodó 1 hónap alatt, — a másodikat ugyanattól £ hónap ajlalt, — a harmadikat ugyanattól B hónap cflatff, — minden egyes részlet ufap as árverés napjától ssámilandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott bolyén éa módozatok szerint lefizetni; Kelt Nagy Kanizsán a kir. IrvgzM; mint telekkönyvi hatóságnál 1H89. évi jnliús hr* 6. napján. Gr. HU\'iONNAY ; 451 I—fi kirendelt kir. Irvszéki bjró. I f- „ I ÜsletlielyiNgfem kibérlései régOÍt kény,telen wgynfk j valamennyi raktá ron levő Bútorokat, (aliórák, tflkrl Ju awSnyegek, varrógépeket eddig rnáff nem létezett olcM árakon, mig á ksjtglntj tart eladni. Sjiimos /efftimuÍHffoinl várra tisztelettel Scherz Lujza fia 446 8—8 I; bútor ke rrsknlít Haffj^KanizNái. Brtinni kéjszilmény, finom posztó- ét áruczíkk siállitóhá* TÍtpHO BERNÁT Brünn, Krautmarkt 18 ictfcAld aásvét ae\|Wtt 457 I-M Hölgy posztó gyn#, miiiihtu aj divajh\'j Jzineklinn «\|uJ.U ascles 10 ntr 8frt Fek^te-tM Máazgyúrtásj duptaszllss {10 mlr, 4 nrl 50 kr. Volapiik-flWl \|o^njnlih niiijta 60 onj stafa íl<) méterj - S fri $0 kr. wteU A egMjb Brűhkii szövetek futató gyári raktára SIE6EL-IMH0F J Irflnnbén. í 1 * I " t ■« n u . taji IM Dilin őllÚIITC •iiTi-kliMii 3.111 ui.il a sas uiimb\'ii RRolvíny {laW rilf rjtkné k»xiiiwrgv« • 7.74 liliom l)..\'iö legfinomabb "TgC L4» rendkivtli tinmíi "3J salódll gyapjabél. Ijuismel assőtt kammwrn nyáH fttfk. mosható czénjaazövetea. ii jfplteto ipttnlók salijnöltiinyrjl. Ruha- barehet Minuk b$divatoshbb ?álast«?kban\| JO ujtij. j S fri. mihJmfj-Iíilfii (Jarken) aelrem gombbkká ée ljiU Jbentvnvel, minden saabt1 tehop I \| nagy I j íjh. I frtj SO kr. Jutt-flggínj lorök^ inijila I téljog t frt .10 kr. 3STŐ1 Intele erfto ktavéantabél caipkékksl A dti a frt aa kr. Férfi ingek aaját készítmény, Jbkér vagy tarka frt ao. l fri ao. Kanevasz I db 30 röf viotminá 4 fri 90. I db 30 röf piros 5 frt SO. Oséraa-kaaevass I db 3) rfif violaszinü és piros fl. a Egy lópokrócz lsgjobh ksszitnűny 19) cm. kom\' •zn l.\'IO cm. ssélos 1 II. 50. ICalm vuc legjobb stlnMffS <X) sssiss ■ 10 MiUr a frt 70 kr. BttMÉir oifft •i tstfe* 1 db. 8 frt aa kw 1 téli nagykeadl I \' , nsgy iims és ksesáás t frt. v Egy jnte-f arnitnra 2 ágy ] asztalterítő rajttal 8 frt SO kr. Egy rlps-garnltura 2 ágv és / ssstslUrité stlysa rojtUl 4 frt. hliilMí níivquk. luili-n. tibena finom és trgfinoiáa Palmeraton >-.s Iu>r ••s zzsdátkiidökKil Jó áruk.-rí ís ik iiioíjj KsétliiUdésrrt bizlosittatiklj \|ti"\'lj kaUitokra. L"»lfn vsiláés jí-si s/.ovjtHk női ruiiiikra siti. Munkás riimliur^i ii<i oxfordi wíji-jij ringj 3 % tjrb 2 frt. uVormafriTÍff ti\'ljr.-i nsgy l\'db 1.50 .\\araial-iabravaló \|li\'lji\'s nagy <1 db 1 frt pO kr. Egy fiáker pokrócz >90 cm. bos«sn 1,80 cm. szélai 1 frt 50 kr. Kagnsa D»^t«xüvflt«k, daptasséfM, jsfmsx-rnliák, mindss simaszinbon úgy sávM, mint koexkis lo mtr. 9 fri Pompás választékban 3 darai I frt floUi fniósiíijtf-itfiMí, 10—12 mtr hossm S frt aa. Házi lenvászon 1 db 80 röf 4 frt 50. 1 jdb\'. 30 röf 5 frt 50. Tring* szövet )obb, mint a 1011 vászon; 1 db sxélss 30 rőf 6 frt Chiffon 1 db 30 rőf T i 5 frt 50. legjobb minőségű 6 frt 50./ Oarford. mosóképes, jóminőségü ) db 30 rőf 4 frt 50. ttMmcii tvj benánlri 150 1- IPosztp-portéiza és gyár-állom ány. Központi szálloda Budapesten, Kerepesi-ut és Rottenoiiler-utcza sarkán (»li»Jp. \|ályajidvnr átellenében,) Yl^\'lljillill IIIIUll^llllH l-éu. Tsé sssrasrsésk a mélyen IbilHtj nloső krsönwg brnes fiz)slmrbe! njánhéni ezen njoiinnn fpfilt xtálluJát, mdv uiindrd igén)! klrk\|tts éo ktfnjrlnr n«\'dern brrrndrséssrl. 70 szobával, ffirdóvel. vlllnwoM vilégllássnl. »raH)frlknrétal (tlftfli miiidi-n enmlilro van ellátva s a Ngaérxéifllcbb >xobair»ínk Jiy ztke niisdcii Mulábsa ki vsn ffiggc»stviJ\| Klőnjrw fekvésénél ogvs a K O Z P O $ T I\' N K Á L li O 1) .4 s legélénkebtj küzlekrdési pontén von, a kősnli jraapilya mrgálló helyű el i pályzsdvar ékollenében, minélfogva kötni bassaiiisa m-m szfikfégcs a SMgti mindsn irányába pedig slaó tárafkotxi-kiiz}rkedts \\om. EzenkivUl t-zállui iiikjl Undiipest lr^ezt^xiegeiiebb paajla ftkán\'k, gyúiyüré kifáláal a riroiüimn. Midőn még kávébásaabat éa vrntlóglúnket ajánljlik a t. stazo közönség ligycljnrlie, eli is tjizfositva [tiszta jó ltalokaak én isas ételeknek gondos kiszolgált íjáaiól s I IgyekMui fogunk hírnevünket, melylyel mint vendéglőnik ln\'iiink jávóre is t. vendégeink m !gtil\|\'ged(\'W} áltat festaktaai. Ba<Japeat 18S9. július hóban 11 I llélt tisatcletlel Buleher éa Höllrlgl 1 I ,1 azállodások. Rrűoii pMzl<í-niarató [téli öllTinyőkre I msra I dék 3.10 jak teljes nrft őltőayra 5 frt. j Téli-kabátszövet egy manidék 2.10 mtr. italjM téli kabátia, feketében. barnában éa kék-l>ua 5 frt 50 kr. Alkalmi-vétel Hriini posztó-maradékok 8.10 mtf. tel ja férfi lil-lönyrt 8 frt75kr. Felöltő-szövetek legfinomabb aia&éáá 9. 10 mtr. tatjai felöltőre 7 frt. i^lJlét prrsDjirs a k««ponti ke\|és » gy elntazásKi\|r,a várrá wtr Minták ingyen és bérmentesen a Jó portékáért és pontos szállításért kezesség vállaltatik. KilDnO m kíválaj»zi(jtt minlakártyák 40(1 példányával a szabúurakhos hérmehleileiíul. 432 3—I XXXXXXXXXXXKKXXXKXXXK KXXXKXKM S L KAvId Hiinznijint ulán n^lkQ15y\|ietkn mini n^lijztiló szer 1 glycerdÍfog-creme \| I (egtsZMgfigyi bstónzfliz\|iaegvisszálva)\' j. Á. San fia üt J Társa p, kiiji udvari Nxállitók m m yp ^^^T • - l ll . ! \|\|! •■#esfce»j X H Kapható a gyógyszerészek és illgtszerésiekrél 1 darlb kr. N.-Kanizsán aa Sebwares & Tauber; Knsenfeld Adblf; Sirero ft Klein, férfim Márton; Marton S \| és Huber uraknál. I 448 3-62 KxaxxxiXKxxaxaxxxxxxKaxxaaaaxxx Kalqdont xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx? IC Vlaos többé fogrfáJáaü Könnyen vérső beteg ée aynladt foghnst fjógyit éa eröstt. a fogkövet eltávolítja 6 képződését asegvánim; a ssájbttst a5on nal megszünteti napontai hasznáhatoái p3É\| esása. és kir. ndvari bgörvai é* udvari azállllfi Tslödi Dr. Grósz Sándor fogászati műterme Djudnpcja\'l, liárol) körút 7, rendel 9—12 iq éajz—5 Í£. 121 vállal fogtSméJt, fogak Iínk-nhWit, jr^ójsyitáíkát b»\|(liuzAat kívánatra kéjgázzal h fogmilsorok ké-aziléaét. \| 438 5-5 Kthuij\'ii krrcM\'t töke és koczkáztatás nélkül éiftstő al ia ladeakl állal, kl s megesne dmt aorajegyékra lönékyaen kiállított réaalet* lak iiliidésíjvul aiaiaa faliltk mellett \| ki rán fopaikiaat. ájéplatokM elfogad: Ai Jiuarjlla] JjLt/apl, IV. k:a% iiélr Min iák minden vidékre bérmenteNes. Posztó- és divatárukat a legolcsóbb minőaégtől a legfinomabb miné-aégfiig őszí és téli alkalomra aaétfctild mpden gyári árnál olcsóbban. Schwarcz Mpricfz oh kir pos/íó- és dlvíitáru-K) ám i Zwittau (Morraor&zág). 6 kt 60 6 írt 80 9 irt — 13 írt 16 írt 60 kor y\|IÍ\| jf\'íraioí ufem. ü. az, 166 l-fl 8.10 m(r teljes óltőaetq , . . 11.10 mtr. erői zyspjn-wflret . . I. 3.10 mtr. erőa. finom gyapja azövvt 8.10 mtr finom gyspjn-aaővat .; . 3.10 mtr. legfinomabb gyapjn-ssővet 8.10 téli kabátszovet tatja télikabátra 5 írt — 7. frt 0. frt 11. frt éa fSlabb. 1.70 mtr. egy tolja loden-kabátnak valójj viz-maatss 3 frt 60. 4 frt 60. kr 6 frt SO és Élebb Koketo müvetek asaloaOliüayöksek. Minden faja poestómlnták. Gyapjubéléa minden árban 80 krlól fölfelé, Női aaővet aői rakákaakj, női fodeaaaflvet, aagykendők Hymalaya-gyanjnból "/« aagy 3 attól fölfelé. Nagygyári asijvetek és dlvntárukl ^rjegysék iagyeaéa bérmeniesen. A asabómeatar uraknak mintakönyvek bwmen-tetlenül. 468 I—20 Dr. POPP Inni Icéfutr oly naljuLvalarMibaii mint rnjj^/^ ~ sgyjdéjiile^ alkalmazandó Anatherin szájvize Ezzel és nép állapotban tartja, legflaosMibb sser a f gsk Dr. POPP fogpasztája m^afo^ikat folyton jegéstii^ Dr. POPP Anatherin fogpasztája ElfllE fW pApp fAimnra "IX0 ftkéraégtt fegskst kölriöaöa Mallkll,. Ugy mint aás fog-I/r. rurr iogpora \|(0f0k a fogak somásesát megsérjeaé. _J\|J_jL^_J_ Dr. POPP n&vényszapmtna I BAtorkoí) hogy Ir^azint e gelt, r^asiiit ide hogy ;lielybéa <p XXX AXKWKXKXX AXXI> XXXXXX ml 1 nagyérdem!! közíltia^g becsea tudomására hoLni, rárofjlnui éa vidékén lévő tisstelt vevőim kényelme vé-ul/j szümoa iamerőseim éliajáiiak engedve, elbatározuiin föléi rn, Kbemyauger Lijíól ur hátában a legjobb gyój^fipeiwumMS, mlndennomti UWkltté-1 aek ellen éa kSlIefieea liirijjikriözJ Dr PAPP vapaarosoo /asap-\\ (aem gtiwi«-) A t^gnjktb és a UgfiaMubU divst-1 a/r. XjUXa VEJfOS V^aSa/ pipero asapimsok. A IjjUlJltárwinhlnommá telnjik. Álak;: Anatkeriá-siájvi* f.0 jíri, 1 fri éa 1 frt 40 kr., A\|atkerin[fogpassta légsly* ben l frt 22 kr. Aromattkuz fogpaszta 3\'» kr . rofpor ddtiozl^ji \|3 kr.. Vovényssappan SZÉKELT ÉS KAUFMANN lürvéayHzékilbg! hejpgygeitt czég alatt 30 ftr^ yayraíorgé myai 40 kr Belus L., Prager B 0ágysssréaMkaé] és RosMbld A Ven os asappaa IITriyőgyszl.részeknér Martoá és Hubert Báchrach L H» kersskedőkséi. W kr. \|\|<] jiserak [kaphatók: VafT-~ lÜr~ Somrnér I., 274 Orvosi \| vélemény. Alallraltaak likb évea át alkftlaia vall agy saját Mngáa, ailat pa-eleaselaél ateggydsédlal arról, kapr Dr. Papp a^varl fdtíotvns Aaatkeriij-asáfilaa ailatfra aa léteid haaaal* aaerl miaden feléla^get; kizárólag felSlmal, a aaajlbia avaarsnk a ssá\| kellraietlea ikiál lávalllja r( kasta a fatakat épé^ghea latiba éa a Májat leljrsaa aapaavvlUJa. Dr. •SrAííffm Áyokl lovag A l" . orvos éa a béta ivvmí ficntlás tagjl. ±43ífi-szsLlDÓ--Cisl©tet ny ítkil-l I Raktiirain a Íegfíjiiomabb mindennemű bel- éi külföldi kelmék* kel eiiiM vwlfiMKKákbaii felazerelve, továbbá a jelenkor igényejnek megtelelő kil(liiK) mttnkmrőim azon reményre jogoaitanak, hogy a 11 é. líflli Ikixajmlt jo; ^yarg és mérxékeli Aren aaálllt»tl milgjkák^rfl elijyerni szerencsém lea^. Bgytntal én\|ailemj ln>gv tz«n (laletembea nálam , már ltí éven át tufi-kiidn Kaufmanei Mór iifat nyílvánoa o/égtársul vettem fal, ki ia aa itteni Osletot vesetendí. Midőn ez§n uj Ivállalktomhoa becaee pártfogásáért esdem, vafjuk araseka laaSr lémkes a vaMA a cs kin általános kéri ázbsí fyaksrlatiM alkalmaata llshlglsik BflIváalUila. áastberín-azájviut a asjóflUrjjed ass^aaalályákefj ■ ép alj 4»<»sa>S aűaa ^r 456 1—8 xxxxxxxxxxxxc Armln l kitáaé Hanliheeal hy< (IÍIHIMI IMÍIMIMIIWIÍ KÉN 1819.