Zala 1891 04 április k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	26.93 MB
Keltezés:	2010-06-03 15:07:29

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1053
Megtekintések száma:	3111
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (380.12 KB) Zala 1891 április Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 14. taftnC ' Nayy.KanizMH, 1891. Április 5«én. XVIII. évfolyam. luikM)tM( i MWlá, Ida IiImU I Up mllual rMtr» mmM altéa Mwtif. MrauMlU* IniM mtk Isaori kMtk Mi ftijjwljutKík (I, Ktatnlak tla»M nóta klUiM, ZALA Politikai és vegyés tartalmú hetilap. EUlSklraUl VMWUMIM B. Ma fitM Wtff U»y>>initi<ln. uóraK/w A BAK (lé tin , • fct — kr flttm XipiMm H IS Hinl«0«li' J«ii«r<MU nialttataak ■ I1 IjrilMr p«iitMn 10 kr. A Nsfy-Kanissal- t» Délsolaí laknrtk\|ínstáruk, a Itehkegyűalllot; as Iper- é kereske- — ' y dolmi Imiik, i a Nagy-kanizsai Hogdfyogytet szövetkezet hivsüilos közlönye fÍÍ^w" fUtaMUaerT ' iii i i • i i i i JurtsJrtdéíAIxi latteasdSk. IHef\|«l«H\|k VagyKanlutn Itctcnklnt egyuer: rwárnap. ' ' Közművelődési Egyletek. Ny^lvíbfln 41 tv nemaet, G nsgy jelen-tflságft. a ttrök igazságot kífojosd pár tióbaa lemartunk nem egyszer találta ' t giAr inog fennmaradásának palladiumát, C^fíilatoanysaor kóláiról, vagy nyugatról tört ellenünk a raaktio a a nsmiettól mindent követelt, a magyar mindent oda adolt; de nyelvét nem Áldotta fal toka * onnok köszönhetjük. hogy • Megfogy ve bár, de törve nem, nemaal e haaán« A nyalv, melyet aa anya tejjel nivtunk magunkba, a nyelv, mely bölosónk álma felett lengett, a nyelv, mely harcaink ve •ényszava volt a nyelv, mely kulturális fejlődésünknek alapját képelte a tengietea magyar nyelv íilhingiik ma li — ezredév után — Kárpitoktól Adriáig! Amds aa emberi áletre a kttlviszonyok nem egyaeer bírnak döntó Iwtolyáasal, — Népünk killOnbOaó ajkú namaetiságektól láván kürlllváve, nem csodálható, hogy iU> ott, ai eredeti jelleg megváltozott, ■ ama* gyar nép feledte nyelvát, feledte nemaeti ■ágát, assimilálódntt aaon lörisasel, melylyal uapontai érintkezése'volt. Nem egy nap, nem egy ávtiaed akna munkája vq\|t aa, saássdok idáaták iló ait, hogy aa oláhok közé baákelt egyea kttaaágeink ai oláh tótok közé beékelt, a tát, — a horvátok kűeá boákolt a horvát nyelvet tulajdonította el áa ha a osaládi magyar náv nem mutatná ea eredeti tOrasot, alig iamernónk reájuk, vérrokonainkra, magyar leetváreinkre. A külvinonyok olhóditák tőlünk leatvé-minket, vinnia kell haditanunk aa á4es anya, aa imádott haaa keblére, viiaia kell nyernünk őket aaáp hangtáau magyar nyelvünknek. Ha agyatlan agy laát sem imánk többé, már a fentebb elmondottakból li Ónként következik, hogy mi lehet a »K0tmfivétódéi) Egyletek* feladata. Ai, hogy viaaáa hóditeák a magyarnak ai elhódított magyarokat. Ai „ Erdélyországi Köamllvelódéii Egy lat* aa élolásodott magyarok vianahóditá-aán a legszebb alkerrel működik, lelállitott iekoláival a viaaiahódiiáa müvát napról-napra jobban aegiti.«tó, a van remény, hogy aa oláh ráaaeken a kuliur egylet telje* diadalokát aratT~ ' A „Felvidéki Koamflvelódéei Egylet* a tótok között működik áldásosán, s bár laa-un, de biztos léptekkel halad a kitűzött oál megvalósításához Moat alapitoltuk meg a»Dunántúli Ktia-m (1 vei Adási Egy letel«hogy élhor vátoeodott teatvéreihket vissza hóditiuk. A feladat 030) oly nehéz, mint miuőnek első tekintetre iálsxott as. Egyesük eró mindenre képes éi • Dunántúl nem tétovázott egy percig iera, hogy válvetve meg-alapitaa a* Egyletet, hogy ai minél alóbb megkezdhesse áldásdús mttkOdáeát. A testületek, ecye^k aietteka kibontott zászló alá aorako/ni, a alig pár hónap alatt nemoaak erős eaellemi, hanem tekintylyaa anyagi támogatáaban ráaaeeQlt ez egylet a be figyelemmel kísérjük • városokban egymásután megalakuló fiókokat, nem lehet ■emmi kétségünk abban, bogy a most keletkezni t ttj egylet, két idóaebb társának nyomába lép, sőt azsal egyöntetüleg haladni fog a nemei oél eléréeére. Nagy mQ azonban nagy tevékenyiégat igényel. Ilogy est elérhesse a »D. K. E.c ahhoz tzQkségee, bogy nagy tevékenységet fejlesszen ki, ezt pedig csak ogy ée akkor teheti, hogyha a 'Dnnántul minden egyea lakója somk-ozní lo(f eáselaja alA^ noelyre-a-r^jgy a ro aodá«< van fetirva. Sient a oál, melyet e kibontott láaaló jelea, a magyar nemset fennállásának szent oálja as, lehet e magyar, kinek e szent oél nem lelkenitené keblét ? Nem, nem lehel; a mert ez a mi meg-gyósódÓMltDk, reméljflk, bogy Mavaink nem vesznek a piiMtában kiáltó szavaiként ée A „ZALA" tárcája. MÖUá én UM tiM&fndtw, — 4IN«MI« Irtai títktUi fViHiídti. Aftkuf Mit toíli d* titiH aiiki ffijlm, Mily Imiljili kit* hütitt ptiij/rtli H imlf/ kihiHMt n títtim'blít tok' m Üt U MAIMÍ MtfHtnUMti nlkhlr iHllimya tok' MM tffl, tflHtléfj ■ lii/ifiíi'nitt'1! mmmí isáii illírt' li/fi.&ftfj - A /llltll MI m ikltlM ih nuíjlk I — KthnJnifH btn iM MI^/ZH m^lill A mu§»n i/uílkiW) hll/utlk MMM Nf #MMéev Méfil minlllt/ tU, KjHl/ll m um mImiig bnioj) fii, IU Míffli kMIII, Mirtf ftnk kntiiH, Akku. kAf/p Ifjan. néki. kii ilt wk Ml, Ih akkor (t l» tAmnUfyfm IIfit MyyillJ* n Méfwt >«lkin, Kw, MI9, m4i, nf M <si//s kény t • ti* m ti irmM4# W m tulil<i, H a műim mtMÍtfy anmtf, mtp Mufim l/» Htm Mi iih md» mA'mm, Aktért hinpii; m a női, iifttu A mitidk IMM ItptM tMl Mlf Olyit I MIwíiém/ mJ/im, aMSuay I MM Ittlty ) Hm minik* Hiilíl msM tkw M ÜWMIl, Ih ttMil tiéln unkf mn kinin ftffj/yüiiüik mmnMhíI t ew piiin, Vajk íRjfípwiittir, aj tgnik intfimi,- (Wiulln u htihbttyápt'ul lv * 'Ae, A iti/i nitu/iny HM nrm tUint,) t)l<nh>tkn filldi tittffit, Mj/ilf, Di kmlokdM ftnf/llk éj)l ingdr. VMt/nt riltn, flllOlwUrfí f/marha Arlkurrul Mim liiMlknioll, Htuilntk, jlt mó mim norlmn, Artkui' hmtMn i* nifi/i hirkmnll, Hm Unit tim n na, <1 'tép, Mfnf Olya, Udvitítin Jtjl /hIiIüÜ/ /flí m tttvélí Ártlait'lm miami — k^j ml P —■ ilt wttf/di Ctok nihil inti, kn hitt mtfmimdfn, téti, ArlkurMI n lllok nyovilnin klunll, Hifik n,!l" " Miiül Mull — Ilitl mm 4v Un hiwjllk tuymdtl, Miéit Artkur (i/f/ hpiii miml Inmlkainnk, Ki tlklktllk ml >nfiinm hlenhl, Kaimihltll W üiiAk jm níiikmllliiki '/V MkM, riiin kMllftn lélnlm t •fW/ZO1',/1' ÁHkni' fil)i//i>/ijii\| (Vilién mpitprUM hltlfl, Oljtil, tmmi, mint n, Ktni a uéti A Mí/og /l/fí'/n/vilH, Mt0 a itmtmkt^ktít wt mm« mind I K» (ii'itiii/iii/ Hifiin ftibmtrhi, Ki/ulHI imltltnnk ép \|iii{ mm ht, mm hiti llít? luMrtk Mgyunk, A mr knlnlmn tlitW ml klHm, Ml ktlltn értk i/fnkr mni'ndnnk- Annál ifjabban mosahjoij ni nlsi. JBtH cittíkoit fp knl in aittad, ' "-.' Mk mint ift ryntk l'Vr ajkaim. Akkor méa n míu Indiilknt lakiad, Virdf tItll ároknak halmain I 7\i*m mindig tank olt Idmtdl e /Sldia, A kaim I bUtSi Idbad teeéd, Rtap i'« oll lilmad nap smmts féjm, Almit tíjdlnh, kdt, hldttfr&lk. Miír HrortAkad l»rm^wliy tata, Mei/ntitMíll a nép .Sknkunlala". Aildn rakd nm télink újra eggitlilsíj llnltdr Mindig jértunk rapmér ntda, íVíih in imtri n nép fűid akkor élééit, Pipis hpiii wIjillvtt, »t!t ktrmdl tatén. Mtrl mindtn, iihli uép t Mk> nlégon. Kittünk Mm cnilkjdkdl (émadatl, Ij/ut, hojfy mind i ftép csak putuht élőm, Vt nm mihtor), aki nm éhnodaH AHrt mi ninf)ük sMt élmak porét, 8 mí Hflíögtíjiik iW/4> poháréi. tIMIéuban télink, Mm, nfrn tgpmátt, IMpmp»én lt> íMewnl mJM, M m/g mm Indlél métkénl alkotni; térd, Minlkogfka Mmn mtfdékolél. Itf lémödt K&kpto$, ítonur ét SapM, ÍMlimmk mindtn fénn lit íwm, tjn almuk ék is /<Miw, ta i n ÁJ, ŰgfapM Hii/tliliott Irtmk um. rtrégv I* miné a kérrt, Mindtn wn wWHÍÍ, mini Kisása aaAric. N»hy K«ni»»», vaaém»p. • Dunámul minden agyee InkAja nl«ini lo\|f tagjává lahnl aton Egyletnek, melynek (tálja Ifimtartani a magyar iiemaetel nem a jövfll earedévban, hanem örflkre, egét* m > idók '{öljflSft^jjfáuok betoláaéig l« ümrlm ÁlIkw, ^ >. i n ■' J A horvát bán kitüntetése. A magyni' király S lalaáge, mint minden évben húsvétkor, aa idén ia a fáltámadáa lliniö-píp oeitotta kl A lagmagaaabb r«nd«t, iu arany* gyapja* rendet Lapank mát halyáa olvaahitá, kik latiak a maga* renddel kitüntetve a kuruna által, itt oaopán agy kitüntattról KknmHidtrvdry gróf horváth bánról akarunk ínagtmlékeam, mart aa 0 kitflatatéM politikai ulnaaatat viaal magán. Áltatában tudva vaa, hogy aa aranyiyapjaa had a lagmagaaabb kitUntáa, melyet oaak a ■agyar király áa Mpanyoloraaág királya adhat * melylyal a Ifférdsmtasbb agyának Ueaaek aaak kitüntetve áa padig oaak rém kath. va) lám férfiak. 7--" . «<i.t—i A kalholiku* i^jedalmtk a aaaknak oaalád tagjain lilvlll alig van náhány tagja a magaa readtak. Kkutn-IMtredry gróf kitűntatéee tehát, már a raail adouiáoyoaáiánál lógva ia nagy •*-móny; mely kitQntetéaaak nagyobb jelentdeáget ad még aaoa kórttlmány, hogy a nemet grói, ki aa aranygyapjaa reudeUmoet kapta 1 horvát oraaag hanja. ... . Igaa' ugyan, hogy a horvát bán a magyar aáaalóaok kllafltt aa tltó helyen áll, a klljo-gankban mimleekor jelentékeny aaaropatjátnott, a igy a gráf 11 ottani kitttntaléae nam volna Jelentékenyebb,. mint bármely máa agyán kiilln-tetáao, ha «t a kitüntatáat nam ugy katlana vennünk, mint a király alUmaráaát Hédtrváry iráni, anu. k Uorvátoreeágbta kllvataH magyar politikai mflkltdMeért. Hngy % magyar király aa aranygyapjaa ranil ailományoaáiával nam akar agyabal, mint Hé-darváry grófot politikai magatartáaáárt mtgju-l talmaani, aa tlégge Itinunyua, ha 'klaaá a bán gról politikai pályá\|ára rlivld viiaaapilllntáat vetünk. Aaóta, hogy Kkntn llidirtdry gráf .a gyári fdiapáni aaákbAI a király által a horvát báni ■áitáaágra kinnvaitatatt, fulylonoean jily htly-Mtban va)t a grir, malylian oaak oly arélylyal oly kaaallaa magatartáaaai 4a a magyar liaaa Zala 14. «tm. (»■ top.) ' iránti forrd Mentettel eltelt agyán tarthatta fann magét, minfl Nédarváry gróf volt. Krá lyeaeágét, — malyat a horvátok oly gyakran tapaaefaltak ritka államférfiul tapintattal agy altatta a igy nam iixmU, hogy habár a lagna haaabb viaaoeyok költ meni Zágrábba, mindtn naháiaágat iatudott kiladeni, uiegíékaste a horvát tálaiknak utópiáit, ttírákváaait, a árv«nyt aaaraatt a magyar állam AnaUóeáfáaak, faj laaatatta Horvátoraaág közjogát; — mint valami kOlépkorl hót, ialvérteave bivratáea magaaa. totaágátój, bátran, lápatt a horvát túlaottak alá a aaóknak táborát rflvld idő alatt te(jeeen aaít-aaórta, 1 oly egyóntetUaágef idáMtt aló Horvát-oraaágban, hogy aa ottani allanaáknak ma máf alig- jut agy kit aaerep akár 11 orsaégban magában, akár a horvát oruággyUléeben. Aa aa allaniák, maly a bán kln'evestetáet előtt garáadálkodott, aflt agyik botrányt • máiik után oainálta, hogy a magyaraágot megaláaaa, a a maly a oimer kárdéaában oaak nam forradalmai idáaatt ald Hortátoraaágbaa, da kUI«n«-aan Zágrábban, -aa aa allaaaák ma már agy la-járta magát a bán aaályaa faiiápáaa kSvatktatában, bogy mág oaak áfnyáka aam kitárt már tbbbá Zágrábba. Nam volt kttaayt a halyaatat magtaramtanL A- bánnak mondbatlan naháágkk«l kellett magkOadanie; da fl nam riadt vtaua, erélye, fárSaa bátoraága, haaflaága a lóleg politikai tapintat gyftaOtt, elhárított* a* útjában tufáit akadályokát. Nam mulaaatott al aammi alkalmat, malyiyal a magyar aupramailáaák árványt tudott aaa. raani, da. nam ia kimálták a horvátok, gyalán-ták f bennyirt' lehetett, 0t nem egytaar orda Mtmályaa támadáaokát kellett kiáltania, mart a horvátok mindon áron megakarták buktatni aa arátyai báni; 0 aaon'ban állott' randithatla-■Hl, mint naikia tel, melyről ai allanaák golyói vi**\|ittautk. 1 A horvát n'hn^'r la «aa gyónva, aagaláava, a magyar aupramatia biatoita, ói a király nem kánatt a gróf bánt a legmagaabb randjtí-ial kitűntatni JutalmAI politikai mttkbdáaáárt áa aa által a korona nem oak aat iimarta be, bogy Hádorváry politikai magatartáaát taijaaan máltáayolja, banaiu mag it jutalmaaaa aat. Khmn Hidtrt ry gróá kitUqtatáao tehát poli-1 tikai aainaaattt nyárt igy kall Mt takiniaDttnk, hogy a. király a Uilaott aurvátok tórekvéaát a kitttntttáaaal taHtaan alitáltat áa aa aa a háttár, moly. a báa kitlintatáaának politikai jaltntóaá gat ad. A horvátok ■agártoatik aatl — —it, 189], április hd f»-én. Btkiiet Gusztáv Nify-Kinliiin. A ,liuaátuli KSimivalódáai Egytet majf alakitáaa oly kadvaaó, hogy ma mar aaa oaak aaallaai, banam anyagi takinUtban ia a jalan-tákany agyiatok htiaá aoroabató. A lettületek a vároaok fiatnak aaallami a anyagi támogatálaikkal h»aaá iáraloí aa agrlaá oamta etíjtxhat, igy lagkbaalabb vároannk áldoaatkáaa káoviaaló tvatfilola, mely a magyaroaudálflak mindenkor agyik aáaalóvlvójo volt a Dnnáatnl .Egy aaar" forintul lett ürököa ugjává. r A asaUami támogatát leginkább felkölti Btktiu Gtuptáv oraaággy kápviaoiónek a nevetett egylet alalnőkának a Dunántul levfi jelentékeny vároaokban tartott lalolvaaáaai, melyek aaellamaa irályban ia mertetik mag aa egyletet a annak oáljait,—bogy—minél tObll dókagylát léteailljőn a Dunántul. A jele* poblioiatar felolrató 0 hó t-ás déli ódakor érketett mag vároaunkba,' bogy : itt I án a már aidra jalaatt telolwaéaOt megtartaa. Aa indóháaaél fogaddaéra megjelentek: BaMchay polgármtatar, lltrtelendpkerületünk waiftatt káp-vlaalójt, Lnyyl vároai fáj agy só, Otataate Antal Unf* Ulhtum fllafc, Ebwüpmgtr Lao, OrttnAut, Hoimfdd Ltjo, Wtit Tivadar, Jüw l kapitány, lapnak uerktaatóje \| aa ártalmiaágból többaa. A magárkaaatt Kekaicaet fíaborkay polgármettor fogadta pár meleg ta/ival aitáa a jalaa voltak kláératéban aa .Arany Starvaa" aaállódéba vitta hol a rároannkban tdóaó fSiapén StatliU Benó 6 ■áltóaóga vendéga volt. Uaél PtüUl Ferena áa dr. Tubolf Gyala ia várták a magérkaaát. S sere tett lőiapénonk igaai magvar vandégaaa-rettel fogadta Bíktiitei a kiaámt a aa ebéd Után táaatok voltak, melyek kfisttl U alaót a ifiispán mondé Btknetrt, ntéana híám a főispánra a Cteróa Akoa Bekicsre, mint pnblioia-tártt aoult poharat . Aa ebéd után Bkict, Hrtltndy áaa /Süpán kiaératébon rö^id látogataat tett a polgármesternél, majd Hirítlendy lakáséra meni, kinak vendéga maradt itt léte alatt. A délután folyamé" » htlyhfili fslnlrasá* raa dawíliiaottaéga dr. StUi Mikid* tSrv. bíró al-nüklete alatt mág egy gyüléat tartott, melyben a HÜktágea intáaked2>eket megtette. - Bate publieiata rendégünk a tSitpánnal TtíMl Ferenc pábotyában haltgatta meg a helybeli aainéaaek által elóadott .Becsület" oiraií *in darab eltó felvonéaét: honnét aa alsó felvonás után aa .Arany Ssarvaa'-ba siettek, ahol Stat-tit$ Benó fóiapán iiük-drü vaeaorét rendeaett barátainak. — A vaoaoréa réaat vettek; a fóiapán mint háaiuroa kivtll, Htrteltndy kép-.viaeló, BabiSohay -polgármester, Ltoml városi i^jogy/.Ö, dr. Stiü t&rv. bíró, Oattrkuber jérés-biró, B*tik F. éa Varja Lajos ügyvédek. Pti-kdl V. kóajegyaó és Cboráe Akoa aaerkeaató. a . Matqjka Kde jóhlrfi konyhája éa piao^ja, da fB-- lig kitaifl paMgó! felvidítva a kedélyeket, —al lameenél aaeilemaaehb tóeatok folytak, melyek kliitftt a 0«áMeW, ki a városunkban tapaaatalt ftbaiMtni (,'mwiiii mUtaJtotm Miéi, Maid MOHOHa, mjlt bfióhoimHá1 toML lh\| r»álm nit 11 mtniliu, d, f kiflii, luf aittlettiU lliiHttr in Jnntmit. ~ f.ay kifrhnr Iwr Jött illőit klIUi* mlmliul, Mi fény it Niiuywfy, uml vilit dlntll, Cmk It miirtiiihU mtii kfonilM it ngtnl, A Itiifliui' It tífjal (iiiíltliil jlt. At ittllltlllOH M/mrult itinlt, lkuk h tf hlyhht Hi/< úvAfjbhtl /m mali iniviet ml, h fiigiiuut <{ihi idlink, (Mkuif Ittii fiion/ mlm intim. K/i/inil'iti, milyen nlyyúitml tulriunk, NturmnHilluk, 1 ám 111IAI ntm kirdttim, Khknr mali midi, Mni/1 nmti/y kl, lh uttnünlikm, fnwi, tgttfl H mmntUif)!) nt iyn» Állrtn Hiflft, baltól i'htthiini/tnit hn/fi, tfllyy 111 IMII. klulí Plráuiiill, /inylM Iliit rh, Unt i'tilkjiihliil hmiM ttU uil H atm mtllunk tl ujuimltliU inka wlM, flftlli iMuytAy Mtfí mnti Mink Hyy nl km, m ktlllii it miltJtti, A imin .mt finytttü Hu eiink Mimlni iM a ttttot lhw< IhMhm, Hfianynl. lilmif, fnuik /Imi em4 hi/í/ iwmink, l<nmti, M/M, miliiitt mnti huj 1 It nk rím, fi it Hflkütk mi ml i'hI ttilliMnk W fiHlHt Itíti'liHH Hl Hmm WiId illrt/l fmk h ai tum/uf Mtimijf, bip, a « «/i Al I\jkof tok fényt* rtölt Itróntól!, Kloulati <U tok ainhui Udii, Nllirl ií fbfi tirt mdr ntm amUilt, At túrni Itll/tttldrn mdr ntii, !h migh motl kőttlrtah* valitt It, 8 án etókra nynjlibt Mtt t\jkatlnl, Al ÍMtí fiaytt, tiÍHtt tidrnya tidlll li, A nemin It Mt fnndt /akadt.1 hanutlmik Ifllltk, mlail tqy Mdt Hhnltttfmirt, Haitit, (IIUMt it annyi imln, Mammon a Ithud i'ilt, tiwfr korunkban. A fiéilt <1 MMny, mii mlndtn iindd, • w/i 0 fi „ a JW/t„,,_, ,„,. ™,„TOni Imu Hi1 WtifjlUslll Kttmlit nllhiinHHkban, Kl hm akar, Mtt. yondilhl rdit. lb-koiiyha rntfifilllanljdk finytt itirtMf, Klir Mindtnkf i'tak '&inula <UI, ftwi 11 nii(iy HUdml klti ntmml hamml,' nlUlll ihh 0 m«i«N (dali, 'Wifrf, lltint urkd lm Ionunk, lloyy iittltli lunnllnktl hlratkumk, B ka múld ü/iui a Utó wUadMaHi (IlUi mulwl /Ifik Ifin myynk I) llnMf lakunk miijtl Mrani hdmurokhan, 1'mUHt an'tnil oll It mim ii raayofi, <ÍNfw ItMid M0MiHy a /i'í/1/1 MudHi Aihlly a Mliutlr* ntnii kaidI, .UttonyhaH, Idiiykan /unit itMitn Kullll mminyl mlmltn korban tnhlt tfy/M itíf M hw/l/iu hhyluiluf - mm mM a (SlM ikih Bú én órám.) A ádaoi It Srön KM rdaa tyy IlM* : Kfyík firoi, auláik fthir. Ni ktrimi t fóáá* mdfik k f Mind»/p / ka flrfé, áa M*l Stftllt mái rditddml (kök kadd hfym aü SiM miadiy hh I Akkor liiofft nutfd vdnaadó, mikor Mdr pnuta lm tyltitn a Mar, KmUkrk Al ddt tmlütt gytl,ft(mit nagyon, hlltnl gyinptr timkaagja fájdulom. Di1 bdnalnnk migMkoddi* ütni; k'tllilmndi té t aijwhttll jliW, A Unta ig nyagodl, tfykangn napjdn MMdi a tbtk uéllta MnogiUn -dt dlUt nagy tikár Idvdl (Hümildn, MUti nép imnnán rtejnti NWataa«4>ii Oyata ♦) Itillllvítjr Utmak ipm „ffi iDlp cin A pin^l itiiBiiliifiili ii«U«t ahiMMkt> átlnAatk »- IM Ut MintiMI, W«t)»t U) . A mm. Ngy Kmiunn, vaaárnap. • tiarAlrácrk• trité poharát, otllnlil i Hulld találtak.legnagyobb ltiére KgiflnAten kle m alkatunk a láiapáa Aa llikál UaaWit, ugy Farga fc»joH wfUjpfó l OtMitt ÁliOii IMiMIM aaBntAIAl, »'gyjklien i» IgaiiAgitolgilltiAa Je-lealévA tagjait, máaikban a váro« pennáját finggal 'A\|egyaM Altatva. A hitnur arm uláiiy nőit« ennek a ftiinpAn, IMIh i J'lihll adtak kif\|aaéi. A JA nlgany íflint (Illik fnkoata * Jfl k odvat, wiily II Ariig tar ti igyttit n kló. tár-i*A\|ut. K 1)6 V-in (WloWtt 11 Arakor a várothia uagytormélwu nagy értekialat volt, mtlven a vároai polgávtág eaiae java megtöltötte a ta-nái>trmt ii ngyliegy Hiteket Htfoicu, kit a polgármitttr mint m artekteitt ilnöka mutatott III, —. ttdvfiailtvAn, rttvlden jelute aoAlt, matyót' a I). K. IC. maga tlA tW i aitán elő-adta a jelenlegi atadiumot han\|ulyoiván, hogy a kllipoat ftlj paaaliályal' legktttelAbb végleg kolyboo Ittanek hagyva, do adiilc li aa ogylut gyújt tagokat i pAnat, aiáulja, hogy uaav ka nuaal balyi agy let alaktt\\|on mag, « addig ta ■iga Waponti atapeiiabályoFle érkflanekJtUl^i\|n ki aa Artekealat egy twrveaA hiaottaágoi JlrrlHmdji RAla öraa. kápvMA kMnotot mondva llmimwh aa adott telvilágoeliáiokArt aiaga la ttArtolja u mnát, hogy tiarvtió bi tnitein vilaaataaaAk, mely javaalatkoa DnHfhau Gyftrgy polgármeatar i koaaá járulván, lobben padig t« OgyhAt bottá mim taAlván a polgármeiter mint u Artekiilat el n8t« klmondi a bátárfttttot, Hegy: ti igylet Mgalakltiaa elvben kimondatli ét a tatrveiA blaottaig megalakitatailkt miro Itnjfrt LÖIn* vAroai WljagyaA, mint a* érte k»ili>i jfgyAjn falolvaata a oiiottaágba, agv aatlkahb kortt elAaeteeen tartott érlekealat. Által ajánlott tagokat l m Artokaalot mtgválaaa totta egyhangúlag a aarrveanő blaottiágot; tinik lntt I tttmehap polgármatter, lagyaA I ÍMj/m vá rooi fbjegyeA i tagokki nádig magvAlaaatattak i Nith Nornert, Hltllar I<a\|<f«, Harkady Tllut, Dr Neumann Kit, Farkaa LAaalA, Kllveeay KAI* aiAn, Ntaath lgnáta. Dr. Kariba Gyula, Kán Hamu, Vrott&ny IIAla, gr, Hugonay Kálmán, Kiitta Mikl/m, öiaterhfiber U*l7>. Bogyay ödna OhtAt Mór. fAbtantoh, MarkA Antal, Homogyi KAIdiAb, Hluk HAndor, Palotai Ciorba Ako« BAhirfi l,\|im, CAlilAn Furano, llngmlUn LAiald, ilalm Júuaf, i'limlar KAroly, Dulpiányoi Láuló, Karsaag Uéla, Uutmann Vllnoa, PlibAI Viraao, ÜnHpnngM' ItipAt, LAvlngtr IgnAu, Hlnohal Kiln, MlltXnyl Nindnr, Hortolondy HAla, EporjMy HAndor, Vidor Hamu. OroMvAry Gyula, .Varga Leitta, Ki.lo» I,a\|n>, Dr. IWntalk Puronc, Knaun lUiItliaaAr, Dann* KAImAn, Tuboly Vilrtor, Babo nliiiy Üyttrgy, lj«ngy«l Ij^Jim, üyflrffy JAnoa, Urífalmt Hnnrik, niagd UyuU, Dr, Haukito NAndoi, Illan liujiw, 8a«dlmiJ«r J6i«t, (!«onat (!\|«tIn. Haalay Mndor, HaigatA HAndor, IIofT mann MAr, Dr. frlml OdOn, MulnAr JAhó, Dr. lidk* KmÜ, Dr. Mohrcvar lia\|o», Hofor Kortnn, Dr. nukoro* JAnit, Dr ftrnn I.AmtA, (Innr Uilmann Klak, Dr. Hau«r Jánoa, ll'{ FMlli<)for JAaaaf, Trlpammr IUaA, Klin\|)angr láo, JuhA Ovllrgy, Vlinbi 11, Itappooh Uyula, Hlam (lalwr, W lor JA'mI, Knml« OAaa, IMII 1 Arakor íhltlrny IMIa kApvlMilA üfkstei tlMll«Ur« «li4d«t adott aa .A^atiy Haarvaalian' hol j«ln voltak i fíekélen (iua«tAv 4g a hAaluron ifwlililldy kApvIaalAkUn lilvlll, IhlliBíhuj/ p»lgArmtr, <HAndor, a pAmi kir, !Anla tanAna alnAk/ Khn»ii«ngir f,i\|iAt, Vltiöiy IIAla Aa Wtitír KAroly tttrv i hirAk, tMffl/i l<a\|o* vAroai Mj«gyaA dr. Hmm 9. Varga U\|m, Tnboly Viktor, m>rb» Akna. ilr. NtutidUr Aa OyArfly Janua Dgyvtdak A \|Anan Í^tlallwn vplt lAraaaAgot MiiTilka Ifid* a liittlolib lalek A* Italukkal lAtta l a mMmdti JlttiAimlf tll>«a tmial ugyan naak lalhavItAk a adAly«knt mliak kt)vtkatAlin a tAaatAk nm maradtak al malyak lillaOI aa «laflt Iftéltkiultí mondta lltkükiHi utAnna a yandAg aa A hAaígandAIAra majd Tulwly olvaala fal a D K, J8 magalakl-tAara irt (NaAaal* olmA klIltamAnyAt, (/mii'hii ítwUliuulyfti QwMl/ ('*r»»Hyhr, llikikn Vtiffftt Hifién, Aa llriiluity Vtrpilru HrltAk poharuka), A 4Alaiitti IMh ylaaaviinwl«a Wlt.IIM.ti a aa aata N Arakor a I'mI\|, gylátlHHi Ima vAIim galoH kOatlnaAg alAtt tartotta mag lalolvaaAaAt • óin alatt I A Mmm/M/M' tniktMtit A Uraadalom UlvAkanyaAgAt Aa fa\|adalalt laj i»gtyo k(ll1nlt«ii kAt laltAUIAr* utal a alkar Aa\| A kHNatltt AlArt, a namaall aaamAArt valA lalkaaa«U»a Aa a wuHkAliaa valA lal\|aa agyalAr- /.nla If isim. (8. Inp.) tAara. A politikában aaQkaAgaatk a pArtok, a politika tahát magoaitja, da a namaati oAlaak agyaalton) kall- a liraadtlaaat. ^IldAn arrAl-vaa aao, bogy a oAlArt akolába lApjaa a tAraadalom, al kall IttnniAk a párt. Aa falakaaati kHIAnbaA' gok'imk. Akik kttlonbaa agymAa Allaa barminak, a tiraadalml tavAkanyaAg larAn kraat kall tug-nlok Komor aggodalommal kallonn ajBvflbata-klntani: ha a magyar namaati AllamArt valA tiIwadirfmJ . ttom poUtikal) klladalaaba la pirt-, vagy ialakaaatl aaampontok vagylilnAnak. OdC jutnánk, hova aUutott Anaatrla, malynak párt-, namaoliaAgl Aa falakatati vlllongAaalban mir maga aa allamaaame ii anartatApotott, a maga aa «<«trák állaaa, miat a lagoagyobb válaaatá-aok hiaonyilják, kiaaAmitbatTan aaa Moaarohtára nAtva la aggaaat6 daaorganiaAoiA otAg nagy. £ komor pAldával aaomban naktlnk labatQlag mag kall Oriintlnk agyaAgttnket még a politikai tAron álla* 1891, április hó 5 ért. Av amlAkAra agy jukUáfia \|AUkoavoAia alaait* v'áayt óhajt aa amIAk napon lataoa I akftagytii. ^aalalAra, mi aAlbil gHjtAaa ráadat Ily gyttj-tAara aaAló iv laarkaaauaAftUkbaa ka raa latéva, hol aa adakotiaok aláír hatók AT ■HrAC lanlUalh Hit«aWalk oraaágoa agytallhijo a Mária Dorotbaa tAbar-oagnA Ö na. éa kir. Fontén vádnOktAgo alatt Álló Aa rAla novaaatt Márta Dorothea agyaattlat al->paaabilyai ArteJmíben «-. agyaidra aa agara-•lllal AtUt fanUrtott tanitAnflk Otthonának h«-lytaAgAban nevelőnőket köivetítd latétatot nyitott meg. AjAnljuk et intAaetat a navalOnAknak. - Aa\|hMmlltatpavell.MI< Feraao fltyabixi nAptanitá feledve, hogy aaeretet valláaa minden embert egytormtnak tekint ■ egyenlőn aaaretni rendel, bele vatta magiba, bogy aatiaiemíla leaa, a Ugatni fog a iar. taat-vAreink allén. Meg it irt agy antiaaaaita tudó- it, t tártnilalnmlíiB ptülg in JU-lnkibV aartlaltiat, a bekU14ta azt a JtotKTg'ffát* a lAraailalmi tevAkeoyeAa egvtAga nélkül, a po aatiaaamita MvAroai lapnak, mfgemlitven, hogy "ULJ "" " L * L "' lAgek tllanaA- a lapot teiieattani fogja. A nevetett lap la ta Htikat-párt- At (elakaaati klilonW, gtakndAaaA tajulnAnák á magyar nemaati vuudalmárt, fiaoló aiután áttér a n$k aterepAre a tiftá da\|mi tavAkanyaAghen t kimutatja, hogy a nflk a tártadalom aotlójábaa rAaaivagyanak Kajaolia a hílk hlvatáiát a nialkllrli«n £antmktvétboA áldátoa táraadalml tavAkanyaAg tar«a. Ftlkivla a nflktt. hogy a D. K E haaaflaa faladatalt kOtramékOuAtllkkal taglUAk megoldani. Etután ftlolvaaott két AnkAtaltattaalltgorlkat kdltaniAnyt, melyek kOtttl ai tgylkat lapunk tároájában találják olvaaAlnk. A nlolvatá* után já laritAkd bankatt volt, moly nagyon ktdAlvoaan tolyt la a melyet aaá-moa tóaat tUueraaett. Hertatandy BAla Bekaica Guaatávot kUaiUntAtto fal ( Hekalea Guattiv N.-Kanltta várót kMnaAgAre; Tuboly Viotor vert-bili Baktlutro; Hoffmann MAr Hertelondyr* i Baktiti Gutatáv a nAkre i Varjra Ltjoa Bubó-sbay polgirinaatarra j Satlta Mlklót Bakidttrr; Simon Gábor StUtt MlklAtra; BakttU a vároa-ra ) Hhnon Gábor a Gutmann oaaládArt, Var^ Lajoa a tAvotA CtaretnvAa oaalAdArt; Dr. Frltd 9111.11 Aa ÜtUarhubtr blrAkArt emelta poharát, llakaiot Gutatáv a fekite Aa ktk aaemakrdl aióló kSltamAnyAt itavalta al nagy tetaaéa kOaOtt. i -.....................'■ ■ i .im .1 ....... r. . i . ;. i 'i. i," .'i.'w »» ' A „Zala" tisztalt elfifizotSihes. HIikImoii tintáit eMflietAinkat, kik agy a mull Avrrtl, mint aa aa Svl I. negyedről tlAflaaléai dijaikkal liátralákban vannak, titataleitel kAr\|Uk, hogy hátralékaikat beküldeni, t a mott keaaÓdOtt u) negyedre tiAlA illót,Akol it, nohogy a lap aiétkUldá-aénél aavar tOrténjélr, mialAbb' befiaetni ttivaakedianek. Nagy Kaniaaa april lió 1-én 1801. A „ZALA" kladóhlvaUla Vofryes hirok. liaUnal iiDUiilllltn vandAga volt t hA Ván vároaunknak, ugyanja Kínig hArA tA lioraaarMyiy atárnyaagAilaval Itfej/i)' nar*teaael a halybm állomáanto ktlonatág itaml^jAre vAro aunaba Arkautt a aa Arany Htarvatba átállt, hol aata aa (luatat helybeli ktlillabadaaragbeli Al honvAtlaAgl- tliatakkal agilltt kodAlyaa, barAtaá go vanaorán vatt rAait, Aa nj mr»mt$fpi»n vlAéaak. 0 lel aAge a magyar király a nntvAtl Ünnepek tlkal máliAI at aranygytp\|ta i«gmagaaabli renddel kltNntatta. Jbrnf Á\| iíáti fAharotgot, a magyar namiat aaaratatt lonernagAnek JiiHfnik nat, továbbá i Ultrnhtry lilpAt gróf tiolgalatnn kl< vilii lovaaaAgl tálioriuliol. Zloty Aa AMrlngtn h«rngl, Clam MnrIMr 1(1 kArit grófot A« Kkum-IMtmlry KAroly, horvAtora<Agi bánt, > tflj IMalt4>a\|iyla(«Htantnak«n kbaalAbb alakuii mag aa ItnkAntaa ttlaoltA agy Itt lloktlnyí Gytlrgy ottani nlAliAnot tlnllklata alati, VApt rauotiiuk litu fiiiUi Jftrius llOiaAgl jogyiA. A illtnllAk aiáma tltvaa •lailillaMm \|\| A buda\|H>atl krakdA illák táranlata1' aa Atl májut hó I? An Ingja mag'ln ntptllil nagvailaaAaadoa fannAIIAaát, N»m lahtt mott rAaalalatnl Aa Igaloliit tton niitilAt. a ma lynfi taallllut tialttltHtl Aa a melyre a \|ttvűban hivatva vaut raurotlnkAInl fogja aat a julitlaum alkalmával mtgjrlmO lnirréjt K tártuml a WÍ lapot terjeaateni fogja. A aaveaett lap aypm'aMa a nAptaaitó tadAmtáaát Aa egy aaer-kextiAi ttaanétben kiianlaetAt ayilvAaitetta Ima- -gólkodáaiírt SűW nalí. De nem nagy »r8áalalt ebben a gratulAtiAban, mert megyenk darAk Aa ~ klirUltekintA UalelttgyelAje Dr. Etuietk* Kilmáa tndomáat ««T«tt a dolnynsl f ■\|\|litUi Mit aAgaa kivataloe intAakadM, maly valoaainiilag kedvtt fogja targai a tanitóuak. hogy a magra lakoatágának agyetértAaét aienavani arinaA-kotó tervAt tovább it atAHa. Nem volt ugyaa ataraneeétk aa trd<laaa{/n twrité arkam, éa lapunk barátja, kiull e tadóaitAat reaaaftk aaá ■oadja, hon a aeveiatt taniiAaak aaa ta a legnagyobb hibája, bogy aatiaiemittakodik, ha-nem ,aid< tóran U a migmrtatiti batrrlmyot.' (tehén vád, kOIOnOaen egv tanító allaa ; de mi toljoson megbianak dr. Rutietka tanfelögyelflben t nem kétkedttak, fog találai módot a botrinyoe magaviaelettl tanító unral megértetni aat, bogy aa aki nevelni akar, mindének előtt maga kifő-gáttalan viteletet taauiitton. — A kadapfall ,KU« Majklkiia-allAal Efflri." Schwirot Ármin bankiiauató alnftktete alail tolyó hó 22^én lanotia XXVlll-ik rundon kntgyQlétéi. A leMvamíU ta ielttéaaol fogadóit iRftagnlótfgi {alanléábót kiiftoik, hogy aa eiylet ugy a fAvftrosban, miat a vidéken nagy kiterjedAaael bír, a rendktvlllijondülelnek Orreod. KMdéket nkxajutalAkok lejében a lefolyt Avbea 18^711 M A* at nyllf ÍS ívS feaiHlia óta ótaaeeen 1221,611 Irt flzétféleK ki ai égyleli tagolnak. Aa általány dillárlalAkalap 940,018 frl HU krrol 848,88 Irt 88 krra, tahit 103,035 trt 44 krrat emelkedőit A kötnydléa a jelenléal Aa mArlegel ftrvendete tudoma.ul voUa éa aa IgaigitAiagntk a letmeoivényi megadta. Miuláa még aa alapaaabtlyok néhtuy poaljinak at igat-gatóag állal javlaolt Aa aa egyleti tagok olönyoi-nek waporilMtra Irányuló módoailáaa egyhangú-Ing altogadiatoll, dr. Farka Emil egyleti tag Hohwarot Ármin elnóknek 81 Av óla kifejtett eredménydua mtikiklfe«órt A* aa agylali igatgal6-tágnak Antalién fáradoiitáén a kOtgyUTén kö-itttoeiét nyilvtnitoila. A váiantmányba: Adler Gyula) BOckler /tigmoud, Fikrbel M^r, Fiuchop Iintta, ITltiaohl Joaaef, Krankfurler Sámuel, Vreund OdAn, Friedman Ignác, Goittin Ignác, UrQn Ede, dr OrQnvratd Jóaaaf, Kranar Mikaa, ét dr. gokulhof Jtktb, továbbá a lelQgytló bi-loiliátha: MQnt Sámuel Aa Pollák Ignáo latiak uiogválaaalva. , , > ^ — A mi agyar Iratilla klilaallA IAna> aA\| tlönyltt dliléiiltivtl a otpokban tlnyarta aa trdAlyi r. kaih. alaiua ttaaaea itUbialoailáaait, K\|>\| Mdt t lApaatAa. A tavam évad beálltával aa AtAnk Qaleti torgalom — Igen ter-métatitten nok dolgot ád a tApoala aaálliiáai oftiályának. At ilyenkor poaiára Mldóti aaállli-máiiyok legnagyobb réatAl a magkereakaddk aiolgáltttják, a kiknek Qtlele, klllftnOaen aa Ulóbbl években, AlAnk landQletel vall. Bármily nagy volt ainnlnu oitr évek Alii lavaM kttda'én a lorgalom, tiilndéddtg ntm tordull elő, bogj ogyot-lan dég agy é* ugyanaaon napon eaer oaomagot adoil volna uoaltra. Krra at eteft eaet a napokban ÉOvtlktatlI 1)6, a mikor a Mauihnar OdOn mag-kéie«kedéaébot tOitt) potlti oaotntg kerQll egy nt\|toii iiáfliiátta, uolia a iioalii italliiaara Kírö atkalmaa nagyuUiaiátlltmányok aaáma — melya-kti vatuion lavábbltoll a neveteli oág — kttrOl-belttt 4ti() volt e uapon. K kttldamAnyaa egy rétté ntmotak a montrahla legtávolabbi ráaaaire, hanem a mttttt kűlláldra afll len gtrenlulra lett taállitva, a ml ágyréaat a haaal imgktrétkedolefli Orvtndtlta éltutUléaérnl, máaréaat pedig arról Nagy KanUm, vkaárnip, MM laauhigQi, tuMIV a neveaéH oég már a\| legtávolabbi litafM rnldOii l« \|A nevet ét biao- I M Zil* U Mám. (4. lap.) Irodalom él művészet. rialmat «\|voM ki a maiyír kiéaikidelemnek. — IlMlwwa ntHlMhaAa fWt.fl Wé nr fc»u rtfaww u^t 11 tw kufibu. — gelaa ItfuagfM (\JiIhM'<i ■< igéieeég, i kfihóféa, rakedlaéi éa alnyákémtdia aaomnru kö vaikaauiényeiiól oeak >nr A* meg bannün hal teliaa bialOMÉnirr fypr d^jjuhtlmmoll NIMaéltltt HiAmUlmi halairal tannako illk irröl éa Miikl el n.i mnliimii Idija korán (M«k InaanáláaáL Kiphitók 1UCS, ftö kroa éH 1 trioa maliit dobuaokban a monarohla viliminnyl gyAgynártiraiba, valamiül ai Kgger A. áa o4g> Ktidvoa baritata I Ah. qurf • Indifiorolloii I ön kérelmem itltlfli htlIV lüXüJjliU Hirlf'i"! ki ni faocafr" kai a legelterjidubh helyi lapban köxxA lette I ön ugyan orról liUIoaii, hogy ea lávedéi Ml tArtént mari aiándékialartol kiuiarélli a le-volekoii Wall I Legyen ugj, mm háragavom többéi •Mii 1< IriMbV mm, mart moil Örttlök, hogy tutWiltáimm a nyilvánowAgrii latort; meri i'ma-" alk hilyl laplmo oly igiidintioaui, majdmm aU Itnaégaa kritika Jalaui mag, Kttlönbw da gnatibna non «•( diipuiandum, vagy iu'ii a polilka Iré lália mag a kritikái r Ki a hét Mim volt oly uaménydáa, habAr aaan • hAtan la volt hangvaraany, On oaodálkonlk a aok haag>arany Aa mntataig (MOH, moly III fF la tik, No paraaa, léliojujjk, a klknak ilágpén-•ük fan, alag killiaieaeo éiliétoi'k Ul« VttO flWg Mórák oaái aa aa ugymveieU ooraA a\|Ag \|A i ™tOlnn; "IfliTOftí flaoirí niy'liiatlk nam iléglti ai ki a kAaöniég agy' rAaaAi, mlval aa • állandó laln-hAakérdAa< napirenden van. ön moaolyog, a aat hlaal, hogy tré'álok, paa du ioul, aa tAny. On padig felkiált, akkor nam igaa a, a mit nakam aríAl albaaiAI, hogy -ott puroleiimláoipákkal van aa agA a viroi kivilágítva Aa él\|elekn, mikor a hold nam vilAgll, ItmpAaokkal járnak aa amb«' rak Akkor aa aam leh«' iiiia,' luigy olt park ninna a fln oaak irAlAli va'am, mikor aatmondia, hogy a hölgyek 110 loknyl maiig melleit Inrró •leiben ga égető poroa kílnkerén" aéiálni vniilk aalp rubAikal. Jajt kadvaa birálnöm, aa tökéli-taaan ugy van Kitenkiaölig ait kivÁnom, bugy aal fln egyaaar láthaaaa, akkor ludnA, hogy mily vtdimlin binyomáat la^i «» na Idiginri, a ki nam igán iánkéit ilyani liinl. Ka milyen livigA •i. Niirtnln arra nam iml oidinllál V .lílnri ftn ap ugy gondolknaoit, mint aok tiAa, hogyha Itt nljf AgaiA aaOkaAn van agy állandó aalnliAara, alAbn a oullurla\|lndAa primiilvabb küvatalminyainak kall alagat lanni i agy kii park, llaaiaaaagaa vl* lAgilAa, ön kAtaAglalanUl a aiinhiiat la agy várna lig nagyobboullufiniAamAnyAnak tartja, III bál lAtla-l On valiha. hogy így liliat lataiAnAI kiadanik Apltinl V H valjnn ImnAllhaina-a llyan laiA. Ilim nyAra nami Yatkinint ügy nApnik aaiabadaAiira Aa nagy politika! nfurmokra mag kall Arnla Aa a íöjlflw lokoaataln aunoiaalva vAglg kall minnla a oaak HpAirfll'iApAara arbail al a aaAn nAIi, fgy kall iljArnla agy vAriMinak ia auliurlailAdAalbani Nagyon kAnyai dnlug n, mily ha aiyaaar mtht ■ bAiva kaadalili, hnaaiuid\|lra vlaiaimmAai (alani. A \|MilgArl igylal tirmAnik ApilAaa, mtly aok tl> lanaVri laiAll, plldAul ainlgAlhat. A lanm Ali ugyan, dl nam li))l\| ba nAIJát. A aiinhAa lal-ApiihatA ugyaa. di a várna agy lAranlatot allar-tani nam nlr> ICgyaMra mAK nim I lliaaan On mi\|a iria nakam, lingy dankra ttu* nak, hogy iiinhAiuk a' vámiloi HIXV) g a mflba. rAlnkiAl aainlAn 8UI10 HliAnWaaaaan ilKKK) litflnl anbvannlAt ka\|Mirt, n igaagHA mag a ai\|ma Itilu lyAaa llAII kAljylAlfllt volt lliniiini. A ia\|l0dAa ■llvAnik InkrAi inkri kill falApttinli. Kli)bb at arra hivainti ambirbarglnk így parkot lAtialiai mk, Imi a lilnOliak la a aiiginy gyirmakik liaili livigflt laltbaaainak Kai a liiÁtiyl Ariik giadaguk Aa aaigAnyak iiyarAni, iinlán i vllA gllAabin kall a mndirn IgAnyiknak miglililni Vagy ai ti\| AllindA lAinliAi la piirniiunilampAk kai vilAglliiaaik t llniyba a< imlllait rilnrmuk •'"boiainak. ml la lailMMMxiaaaai i«g\|itk ndvnaflint ai AllandA ailnhái UrvAI, mily aa wglaaiilk ko funAJi lanm Itiai bili nol lilit (mlvll innyli iiaivigiim ónnak a iiwliurAfAl\| kftiilíii Atinili hogy a ItAlin llikaliii (iuialAv, a klIiM plllilliiiata I) K k, iavAra lalnlvaaAai taiimi nAlililk, mily nagy AnUllAflAii killatl. nniillA birAt\|iA\|i * OhIM Ntilthír ,'MNg, Lapnak • rivatákaa limirlitilt ■•< lipaak blaalfJAaaál, riaahal NMp káagvAraa iiiatllHa migriaáilhitAk — M'knataHallkal adalafcsl vaitűnk a •Klpia (laalAdl Lapok«lairkgiatAaAgAtAl, maly Itan aa aaAmot ad arról, baaArik mindkn vAroaa Aa bAaaAgAha, hAny példányban jtr » Alia!ank ia iigjoubnak tartott aaApirodilml lap; a itatla likai adatok nam raal» a íalioroll aaámuknAl lógva, hanam aaArt la nagyon Ardakaaak, mart aalk hiaánk vároaai Aa kAaaA\|(ai irodalmi pArto-láaAnak hft ké\|>At adjak. I.agifthb aiAmban (68) jár a-\|ap Dtbret»nb a lagnigyobb maryarvároaba Nhyy hani:»dra 18 pAldAny. Zala Egtratgr* 10. Alti-Lindvira J». Alti Dombomra 3. Aa Ktut-AWyra 20. tabil Xalarntf/vtíu öiaiaitan 60 pél-dtoybaa jto a Kapir- ftmNIdf ^apglr.rT^IfF mulaiAiböl látjuk, hogy a-, aiApirodalmnnk a dirAk lap\|a vAroaunkban a magyAnkban ia aaAp pArlolAinak llrvand, mii mAliAn mag ii érdemel, a raméljttk, hway j"";tf>Wi a- aalplal, JAArá) Aa-mmiaAri lilkiiado iolillgina oialAdjaink még nagyohb aaámbaa fnjiüált oaailakoani a kiiOnOan aaarkaaatait iKlpaa Családi Lapok• ilOfliriOlnik lonthoa. ^ 13' — Nll)á« király ai igaaaágoi Aiata, ka-landiat, inrilma Ai bfla tattal qtmtt lüriAaelmi rigAnynak, milyil HorowVilmoi Irl, aliO IQiale mai lliht i a kiadó, Kiltfif tlyOaö budipmti könyv íiriakaüd aaarklaiIOaiiiUok ba ba ia kttldOtta, Haaraflnak IA aniando 4tn inogjfllont müvet oly kidviiO logadtalAiban réaaaaUllak, hogy ramAlbalö, miaaarmt a mU<a ia lataaAaban fog rAaiaittlni. A amUtatt mQvat aaaraO aaon aiAn-dAkkal Irii, hogy aa Antiylra elterjedt rtmrogt nytk .Myult valamin valA muokAi ia kapjon a nlp, maly mObtn mm annyin gyilkolnak mint lanlianak, Aa auAhx munkánál a »JA kAnyvek< példája Ai oAlja labagatl a aairiA alAit • lalada-lái ti jiaan alkarUlt magoldinii. A lagmilagabban ajAnljnk e munkál, milymk ára lUailinkint 80 kr. IcaphatA aairifinál Hpiat, Tiréi-kOrnl OS a<. I. ím. H, a\|iá, i lapunk kiadA\|a min. ■ü A ■ Magyar JUk Laplai olmtt laApIro-1 dalml, iAr<adilml háaiariáii bitliap, malyitbábány hAnappal midii még > Magyar Háaiaaaiony< oimmil Oamirl a kAiAnaAg, iolfvAal aok \|alál id)i annak, hogy aiuttil' igiun óW~ kiiakbén melyek rohimoenn emelik a kadvalt lap eriékéi. MiAla lláraony látván aa Aamari lOvároii IrA, Ai Biirmai MAr aaarkHalik, a nagy átalaku-1 láaoa mini át aa a balllap. Mindan Máma vát-loaatoaan Aa Ardakaiin van'Owaa .Állítva i nam hlAnyaanak bilAli a háalaaaaooyokra náava kUlA nAain lonioi indniyalúk aam AUkra áa larialomra agyatAnt olyan moal a '»kiagyar jííflk Lipia« hogy mindan müvalt nA Alvaaaiiel veheti dceaAbe. Minden uAmhin találknauok oly )lln irAi no-vakkil, melyek diaaéri válnának bármelyik maffia igényt! Irodalmi vallatainak, a aaankivol a gythr-gAderaAaü Aa flnomllillu IrAnflk egAai gárdája dolgoalk a lapnak AllandAan, killimaa válloiaUM' á\|"i vicyitve el egén kiriiáben, iAi a háatar-táal réai jnbbára oly hAlcyiknak a kaiAbén van, akik laakértilimmll adjál ai olvaaAnak a lig-IdDiiirttbb lanáoaokal éi Ulilg\|lfiHOkn( mindin Irányhm, Munkaiáraal i Ilikor J^aail igyetami lanar, Váradl Antal, Lévai Mihály, lludnyánaiky (lyula, Mimi KrnA, llikoal Vlklor, Amhroaovloi llaaao, Hura Máiá. (Iibányl Árpád, l'alniai Akua, 'ilágyl Lajoa, l'áiarll JmA, Kál Itala. Ctik Jánoa, II. Ilalaaaa Anlal, llrAdy Nándor, (lirA KárAly, Raaimári MAr, Márkua Ji>iail, Habok '/tigmond Továbbá a nOk kOaUI l Ambroiovloi Meaaláuyl Ilona, Kál lliláné' Hairvn Mariaké. Nioyná NaUoa llibika M. Rriilke. M, Xaék l,ty«a, KftvAr llmi,/iilihl Aima aib. aib. Mlndai alAg ftWif, hogy mAligm a\|ánl\|uk a • Magyar NAk Lapji Aki i klaArAlig iiAI lapot mindin mllvill magyar oailádnak aiinállnkábli, iiibi'I ei a leaolöiAbb uApIrodelml helllaii In igyannmlnd. Ari egy Avri hit toriul, lAlAvra három lorlnt i mgyed Avri így lorilil 6(1 krajcár A ' Ng\|filM tljaág, a kAaAniág oly ArdaklndéaAYiriililkuáutL a márolua lK ikl ma máliAI már a lurmiilik kiadta li fogyatékán van. Aa érdikn laii áprllla l-IAl kiadl inig imikIoh img\|ilinAaál, Jól libel a_lap lir\|\|delmi i liaionlA ám lapoknál mgynhbi andéai lAmArebb, ilAtt ailáil ári mágia oaak U Irl agáaa Avra, tál évn 7 Irl. iiagyidévrá lilrl Otlkr .igy liAra I IrtlOkr. ái ilttilgiláal pánwk a lap klaoAhlviiiiba (Uu daiiial IV llyiig u'diiX áklu, I, imilal.) kUU tnMBlr ' f. 1891. ,áptílíH hó 6-éo. — A 'Magyar rld- 1881, Bárolua 29 töt kiadva mpookéoi jelenik mag Haerkanaiök í Lttohnar Andor áa Kormok Alfréd CIAiaatéai árai Kgy kora agv Ui, negyedAvra t M. K •Magyar FAld< iiienkét évi fanaAliáa után, miután alkorlllt LOobner Andor arat Zemplén vámagy a gaaéartyt agyaiatatMék lamaH navO volt HlkArái. mial meiAgaadiaági irodalomban nireplí aaak-takinlélyt, a lapnak Mgoyarni, lolyfc évi méTeána •flWóhtbtrarét vaiirmpiftl) katdr* — irtKémé-IAh nélkül — mind napilap jelenik meg. A • Magyar Kaid- mint napilap, oélul idite maga elébe aa ómig kOagaadaaági Qgyrioek véd elméi, a magyar meaAg*daaég, ipar éa kereakedelem érdekeinek naimeti irányban valA elöiaoxdiiiaáA. • Magyar fOld< célul ifiita ki a magyar gae-daaiffi polilikinak Irányt uabai éa a aiétaiArt, lámaax nélküli érdekeket Aaa/pontoaiiani é« egy irányba veaérelpi. A, iMagyar Foid« tárgyilagoa <rigp»t«HiadiéágPaap«tyieaK Vtit wapfe^ nlnoi wnki a hazában, a ki programmunkat mele-gen nein óhajtaná, aki oe éremé, hogy ify magyar kAagaadeaág napilapra nélkOlAaketlan aaAkaág van, külAngeen ka igyelembe raaeagk, hii ■«— uiolaó kát Aviiud minden jelentftaebb poliiikai láraadahni inozaaoaiagHidaaagi okokból lejlö-dOtt ki. A 'Magyar KaW« .a koaga<dáaág. illetva meiOnaadaaig, Ipar Ai kereakedelem mindan igát leikaroludfa a Ily laAlaakArfl Ai gaadag tartalom mellel la a legrtloaöbb magyar Űrlap: ElOtaatéai Ara: BudapaifTe hiahoa hordva, vagy vidékre bér-metiiea poétái aaétktlldéaial havonként egy loriat, — A aanmfllyiélkkil valá keraaka ééa Ma(] iraraiágaH ciin alatt Oavük lmra irályi lOrványetéki bírótól agy 190 lapra lerydfl, igen érdaitaa munka jelem meg i A lpokban T" Magyar Karaikeddk Lapja« kladáaban. Ritka irodalmi termák ielei meg oly igaaáo a óiménak, mint aa, mart aa. állami italméréai jövedéket éa fogyaaatáai adókai a leghelyeaebb aaampooiból tárgyalja, foldolgoüva mindazon anyagot, mi a tArgyra tartoiik. Emeli a munka Ariékét, kogy ■lAvedáki 'kihágáaok eaeiében köveiéit eljáráat bebetóan iémerletl, már pedig haaonló műben aa addig feldolgoara nam volt. Sxdfatótrek a munka beoaatáaa körlll követeti rendaaero igaián aliamfréit ArAiunl, mert olyannyim mogkönnyiti ée kényelmewA leasl aa áttakinihetoaégat. Különben aa egéia oiQ beotgiáaa éa naAvegeaéta leljeean Ónálló, nill uirxO előlijére Agyaid aa kivül naei baitylialuuk, meri eltért ■< ujabb irAk aaon terda ranü-iBerétor, lióvy a törvény ée rendaleiak eaóv> gét kAaAlva, ahboa caak némi komantárt adjon. Úgy látaiik laeraö nkgy iáradaággal tanú aU-nyolli'ai anyagot éa aiakértalemmal Tálaaaiotta ki abból mindaat, ml aa italméréai adókkal fog* lalkoiókat érdekli éa Ima, aa eredmény aa, hogy elmondhatjuk, mégis van agy ma, melyból' aa italméréai jövedéki éi iogyaaaláai adok ielAl teliaa 4á\|ékoiáat aaareabel mindan erdeklOdA:" • PólámliijUk, k'igy a inünkAhoa igen jó beitaoroa lárgymniató van mellékelve, a hogy a kérdéeta munka n Magyar KereakidOk üpja kiadóhivatalában (Budapeat Braaébat kórul 2L aa. a.) 1 t'rt 90 krért kaphaiA. Eliogyzés a törvényszéki teremben. Hogy egy-egy tánevigalomnak, baagvereeaynek, kiránduláanik, iAI még a lurfnak ii következményi aljigyaéi i kéaöbb háaaaaág Ina, oly mlndinnapl dolog, hogy aaon már naki aam Ütődik meg. ba hallja vagy olvaiaa, hogy a aaáp KAaa lángoló pillanláai hivia éraalmiket kellett a dirék Arthur lovaginn, >ki a aúgligeii utolaá klránduláit oly Alvbáeiieljeüén tuata rendeant, vagy hogy ai Kielka ábrándtM kék aaemei elbájolták a fAvároi ligalaO lánooiát Aladárt a tObb e léié i hogy eietnek áa elbájoláeokuak végt boldog háaaaaig leii i de aataatan ami köeelébk egy kii váróiban történt aohiaem hallotia aanki. K kii váró* lörvényiaékéuek lárgyaló termé han folyt le ai aa naomAny, mely páratlan nem-oeak haaánkbin • aa egéaa müveit KurApiban, hanem még a lülOnnkOdA amerikaiak évkönyve aam lágyult fii Ily eaelel; maly naiu tuár>>»k agy lormalii iljigyaéi, mily a tOrvényaaék előtt tAHáni mag. Jóiiának hivlák a gyOAyOrü, alig lOévai atOka Jlli'lll, IbolyikékaaitnO leányt, kl mint vádtA állott a lArvényaaék alotl, vádolva egy buaaonnágy evaa berni hajú, kii kóriaakálu, higyea bajuu flatat embert aiaat, hogy ei magaArtiiie ont. A lörványiaáki tarim aaiTfliláaig migtelt, mint randaian Mnkott akknr, mikor vagy a vádi A vagLf a vádlott tímárt ée éntákM llakja a vároanSi. lAiia \|MHÍIg a legiaebb nA hírében illvin, namneak Nagy Kanteaa, vtaárnap, lemarta ól mlndnnltl, hanem Mokan lx volt, i i inu.kuUf árdeUMéaái mát InkAbb tartani-tlltirt m a kArOlHétijf, bogy Kintre, » idoni vád-toll lljii eaalflit kél áyvol Jöaaáeak udvarióla voll a AllalAnoaao u • ná»el uralkodott t vÁ roeban, hnif Kudre » JOaat t'jóv lereengon I4rj rtn teleeég leeanek' i ime, moel t (Utal pár uemkóat 111 egymAaael a lOrványaaák alatt, aaamkóit uiiui i Adlú 11 laány, t vAdlolt. JAim polgArl aredetO, Kndra padig • vártig «gylk nmifAn pAn«tniá«etonek iiIhAIiIi rangú hlvn< látnoka voll ■ Igy oly raagkülönbaág iitim voll kOxOtlÜk, mely a nelalAn aaándéknlt háaaaaáguak ut\|ában Allntt volna áa Kndra aiéltlbán lmaéaábao elmondta a vámeben eaelblt kai évval, liOiiy Jó» uáu klvQI aoba wA* ttom leai aa ó naja; mlg Jóiaa, lm barálnél Endréről haeaáltak nlfllia, min-- dttf aiv atoaa létii hogy bAahi-to' teliainerhetto;1 kogye név nem hóiónbóa a ííSp leAny alótt. B annak daoAra még la, moHt juemköat Állanak « tOrveuyaatk elöli. Miért ? mi okbol ? Kleécjtk kirnié ({nyelemmel a ilravilAit t mai leae la\|iva eintttink a talány, A vádlottak padián Olt Kndra, lejét leliorgm'aiva aiga alé bámult, mikor a lórvényaaék tagjai kiléptek -•» htiyet foglaltak.— — Álljon W vAdtott, aaóll éa alaOk Kndrébee, — ■ teleljen kérdéaelmra, Kodra Itltilolt, — Annak nt«e Aleóltltul Kodra, 21 évea, nőtlen, pán«latéaeti blvnislirottT Igania alaflk ur I _ Tudja a miért Ali a lOrvényaaék olűtl t 7>>k 14. irtm. (6. lap.) aártéa tálrereaeiáa folytán történt, • mlolhogy i vádlott Unnepályeeen booeánetot kéri ti kteaea eaonytót a Igy a néralam teJjee eléglétol! nyárt, — vonja vtaata panaaaAl. « Ctak aioo eaetben vonom vlaaaa panaaao- mai, -m« jagyié mag « nép taany, — tnf vádlóit ur megmondje, kl volt aa, kl nakl, (alólam aat monda, hogy knönyelmU éa hittaton vagyok, a lérit mini j — Houaáeeen mag k lattá eony, «■- vAlaaault moat Kodra, — anoai navéi, ki aa én boldogaé' gornai aélaÚ4ta, bér mlndani vaaaiwiam Általa, nam mondom mag: mari nam akarom Aat, bogy a világ aat tartat ralAlam, fragy Árulkodtam cöt aaéri, hogy timiAanam magamat. Aa 0 navat al-baligalom; da luméialva kéraai. boeaAaaon mag I — a a aiavniuAl oly lángold plllaniAai vatalt a axép leányra, hogy aa AnkényialanDI laaétoua aaamall Haaréoy Jóaaa kiaaaaaony aaaal védolja ttnl, bogy baoaQlatébaa magaériaita, «iart kdonyalmH a hótlanuak navaata öl tObbak lalanléléban. AaiAn a jobb oldali aaékan Ulö aaép laAoyboa fordulva kérdé atlfll:. Jól adlam-t alO pana aaai klaaaaaonv, a ba Igan, lantartpra tovAbbra la vAd\|At AlaAtatual ICndra ur allan? A aaép l«Aav találton a érthatd hangon lalall: v Igan la vaoam halyaaan van alMava a áal aaéaaarlnl laniartom. - Noa Aliúlaliui ur, nll m41 5fli • kiaaaa-aaimy által On allan amall a inoal flmondoll vádra náava, adta alo, mi»»l tud védakaanl a véd al tanéban, A Itaial ambar magbatottan, raaakaMl haagon adta atn védatmét, A rád, malytt ír kiaaaa' aaony ollanam lalhoiott ilapoa áa való, Való, mari én naakugyan agyUbanlóbb barAtom talan létában aai mondém, hogy Jóaaa kiaaaaaony lOny-almit áa hQlalan . , , — Ima iiklniaiaa lOrvényaaék, maga balamarl taltál, k«ram Ot alllálnl, vágott aa HjU aaavalba a vAalÓ Jóaaa. - tlóhb lAaauk, mit lud vádlott manlaégéra lalhnanl, aaólt aa alnók; baaaáljan tovibb vádlóit. — Kii, taklntaUa lórvénynék, nl«am agéan havával, lalkam agáaa malagával akaratiam Jóaaa kiaaaaaony! a alhatároilam, bogy nflmmé vaaaam •ól aa éraalam moat Itt él aalvamban a mondhat' Hám, mág havaaabb áraalaminal vlaallatam a kla-aaaiony irtat, mini tlgaiuttam valaha, éa moat, i ItildOl) aaé\|Mágénak agáaa taljéban oly hoaaau Idó után, hunét alattam áll, nam tahaiak agyahal, iHlni latiamat hlvaa havallun, Hiaratlam á* aaa ratam moat lg, boldogaégról álmodóktam, mikor •gyaurra agy agyénlöl, kl ugy a klaaaaaonyt, Hilnl aogain Jól lamarl aat a hírt valiainr hogy a klaaaaaonv, kl Iréntaml vonaalinának nami'aag Jalalt adta, hanam aaóvgl li klftjaaia «oitiódAaAI • 'ramitiyt nyújtott, hogy «om laand, l)6tal«n lati hoiaAin a kónnyalmOan albagyva angam, ntAa fiatal amharnak udvarlAaAt 'ogadlt «l , , , Mikor Kndra ••araiméról haaaáh, Jóiiaa ar«a wkotaoriili i a«imált)«n knAnytnmpp nalllogmt, kbla iMvaaablian dobogott, mint mikor a lagéda-■ahh ér«éa, a aaaralam dohoglatja aat, tla mikor Kndra odaári, bogy Jóaaa máanak udvarlé«At lo> gadla al, nrtl bQ«liaa«gának értalébén laldgroH a "'la kiállóit l ^ aa rAgalmaaáa. Igaaa van klaaaaony, lolytaiá a vAdlotl, a magaaakliAa utáni ' magam la inaggyóaAdlám, hogy aa naak rágalom vníl j da aalnoa, a mag glfOtlAdAara wak akkor jutoltain, mikor már barátaim aldU almondám, hogy a klaaaraony kötiny-alaill éa bll'laa Moal mldón magam la ludonti hogy méllatlanul. Jogialanul ég igaaaáglalantil aérlatiam mag a g\|a«aa«onyl, liltiKli g taklnlaa tót' vényaaék alOII Onnépélyaamt halamaram Itlbémal « buaaAaatirt kérak ■ klMUWAODlIÓl, A lórvényaték ibaghalollao íiéllgatla aa ll\|u alóadáaát a aa alnók g vádló JÓHálioi Inrdulva ll(ól\|lioita, hogy • mannyllwn a< alko»atatt Stl&éilit Nagy-Kinizsin. A aaékaalahérvérl •alnéaa-aonurtluin vaxatéao alatt Álló, ••intaráúrai bmtvét vaaéroapjAn kaadia mag aldadAaalt vároaunkban. K táraulai alég taggal randalkaalk abboa, bogy a mflmtrban jolaolt vlgjátákokat, ojiuí'oitokot, tlai-mákat alóailháiaa; da a iwftot nam laasi-'ái a •alnéataiat, a mlagaég éa nam a mannylaág ha-láma \|\|l, A mlnóaégra nét>va padig a vidéki aal-náaaaknél Igan naháa mlndant falia'álitl, ml afv mllérló kóiónaég \|ogoa Igéuyall klalégithail, K réaibaii atonlian natn a Mlaéuakat kallokolmmk, kik a lOIQk kllaibatél, lagjobb akarattal mutat,ak ba, hanam ton kórttlménynak kall iulnjllö'n(lA< •tutik a natalénl alk«riaianaágat, bogy a vidéki aalnéaa Igan ritka aaalban van aaon halyiathan, hogy hajlamainak magfalaló aaakmáhaa lAkáiata-•linaaaa magát, d nakl W mllfa^j lóhb namáhan kttll )át«aani«, tiinjil a vig)át4khaA, majd oparatl ban, tnajd drámában aaallag iragndláhan, már padig a aaéllorgáoaoll aró ritkán aápaa mlndan Irányban nagyyt mulatni lal, IC rOvId aorokbao véaolnl akarluk a vidéki aalnéaaak halyaatél a^aatan tértink ét oaak aa IManl aalnéaaalra; inaly halAroaoilan roaaa Avartól váliiitotl Rtágérkaiéaéhaii • kóidnaag g téli évad alilt aa oly •ttrll agyinAautAnban kovalka •all mtilalaAgok, ••Orakoaáana a mllélváaaiakba Itélaléradl, Nagy Kaniaaénak padtf oaak agy a mlaiilg uiyanaaonoa kdanna^ga van, nam naoda lél\|AI\| ItUjjv a aalnáaaaliai glaO rallá\|»áOknál nam olV nagy góittnaég karaata li\|, mini a mlnól a polg, agy lat nagy tar ma balogadhalolt volna, a mint A mllyant a Aagy agamalyaattal bíró táraidat anyagi érdalta magalvénl volna, A lautahli almon doitakon lílvlllj hAllroaoiIat) hátrAnyoaiiak talAl-luk aat la, hogy a láraulai régi darabbal lépéU IMI, ápriUa hó 64a tél allmAf. Távot vrnr-m«nk, hogy kieatoyahMtk Almdy Tihamér .A lót laáoy> Mml darabol,' dg a nagy kaoiaaai kftaOuaág aaina java aaár a«aa agyaaar lAllA a darabot, látta padig a tövároabaa a Így naaa oaoda, hogy a. darab nmn naaalt, Ijahai, bogy a mUaoron lévd ojabb darabok jobban fog\|ék vonaaal a köaöoaágai, mi bogy mag-irtrtánjék, mi réaaankrfll, » aaiaéaaafc árdikááai aailmtu kivan\|uk.- ; Aa elad alOadáa malyban. .A Üt 'ti»f karült aalnra, nam mondható aikarOlt alóadáaaak. A 'aram kongott' aa OraaaégtOl •% a karaali ka«Omég uatian kMifug táa Adu m«g a urna • oáaaáknak aam aa aUaaaréa jótalmál aam a nöaaéga* mindennapi kanyarat; müírtó kfta&naág lévol tartotta magát a alig agy két caalád volt jelen a -jobb körúkb<U.< Maga aa alóadáa mQbacaa eaak agy pár A tnmg oly ifggi wivbdi •tolp volt.bóM JOé»A[raplob#\| \|#it alérra, Vftnmf cvandHf fwaB" agáaaan magrandOH a kla aallnai ntén halkan mondA t — magalégaaam ai elégtélelial, viiaaa vonom panaaaomat. -—=-:——'-7- — K aaartnt a tárgyalAa tárgytalanoá vAltr — jagyaé mag aa alnók. — Taklnlataa lúrvénjfaaék, réaaamrfll magadtam a lal\|aa alégtétall, — alóli moat még egy nar Kndra, — n ti> mgr ma\|at>iiui térflaaaA gomat, nam alégadhatam mag a»al, hogy eau-pAn vlaaaa lagyan vonva; a panaaa, aa paak a>a miiana volna 1 AntObbat kérak, taljaa nooaánatot A ktaaaaaoaytól, — aaiAn jobbját oda nyupia Jóaaa talé, káró hangon folytat* t — Jóaaa bia-a»a»nnf booaAaaos mag , . , E percben a kóaönaag kóréból tgj éliaa polgár ion magának utat agéaaan a korláton kalóli térig a itt magállva magfogta Jóaaa kaaát a belé latta annak jobbját Endra jobb\|ába. Jrtaaa apja volt — Leányom ai Ifjúnak, kii lélravaaattak, ki mégbánta latiét a booaAoaiot kért, mag kall booaAtlanod, Iiíhx aalvad ugy ja rg magbooaájiott nokl, mart . . . A leány nam angadta mag, bogy aa apa kimondja ad a aiót, hanam aiatatt maga mondani: — magbooaájlok, — a aaial aokogAaba törve ki, oda borult Kodra keblére A kiílógaég Aljarfaatl, a tórváayaaék Ingjei fal-Alloitak, hogy lAvoAaanAJt; de J&»aa apja, még agy páron yl idOI kért a aa<\|lt: — Teklnútea lOrvényaaék 1 a kát gyarmak aaarall agyméat, laton ia \|án la egymáanak aaániuk -ököl, moat tehát ttmmpétyeaen aljagyaam-dkat » < taklntataa- iflr vényaaák a tanti arra néava, hogy -- aaaal a két ilju le\|e teleti kitertaaaté miudkét kanéi, — atyai AldAaomet adom a Irigyre. A lOrványaaékl alnök moeolyogvé Jagyaé mag, — aa remek. Ilyet mág nem éltem mag, ea aa elaö ftljtj/yak a löt Anyuik tirmébtn,- híven álliotta eléakba a jómodo gaadat, kit talraega luy lánóóltat, mint nakl lataaik. Gyár-mai iné (i'otiinoa Etel) .a vagyoaárt artéria mmaa caalAdjára otf aokat tartó maayeeáki gAlétl a mOvéaaat aainvonalára nam emelkadbatatt agyta lal: da alég jó volt ahhoa, hogy rticnérOtit aaa-liteak lal. Hanka (T. SaaSUaei Vilma) volt u etöadáa kóapogtja, aa éraaimakat hlvaa laaiatia láiéka alég ottbonlaa, hangja kelleni ea a magja-lenéaa a lót teánm aláagá aaewlélhetóvé latta. Élénk voll Miti («a. Námeth Joaeal) kipak aeallan lát lagéoya tóbb allaaaaréal la megárta» mai', mint mennyit aratott. Tordaj Mariala .Juliakt' aaarapéban éa Sitlurti La\|u» >Bf&dU alaklláaébao nam érták el aai a megaalatot, melyet • kél aaarap igényel. Vtdrut Uyata tót aum-mAaa elég bltáaOA voll, A mellek Bzereplők tó> Ilik klialbmotag iparkodtak feladatukat megoldani. Huwél Mt/6n a tKirdtyfogát'-i Calky — Kootl oparalljal adták. Fflaaarapldk r Szentesi VUma (Kjóxn), Szikéra :(Radii>itl), VndrtpU (Lola), Aday (Almanaoe), Sr. Németh (B'rnardoJ, Baea-koy (Mait), Vtndrty (Kopek), Lováu (BalglrOm), voltuk. SunUii Vilma kellett nagyobb -telaaéat á na kávai Ko»Oaaég ax eldadAaon ia eaak félig tólté meg a termet. Ktddt* aa 'Apótok', Surddn padig Sodamana hatAooa müve „A bearültl" került aaiara kevéa koiönaég atött. Tompa, (Róbert) mint a becaBlat gépvlaalója naháa aaerepet meglabatóa Qgyeaaég-geradta elé. Kacir (Alma) kedvea jeliaaág volt. Vtdrm (Traaat'Saaibmni aiol) itt értelmi--haag«-aalyoaáaaal adta Aló aaarapát. UgyaatatAo yémeth Jönnél (IlenikeJ, Bonit (Kart), Daricti Uka (Leonóra) megnyertek a kOaönaég lateiAeét A páho Ivókban láttunk: SvatticM Beoö. töupAo Deksict (JuaatAv éa JBtritléridy Béla oraaAg képvieelöket. CtMríökiit Bakaiea felolvaeAaa miatt nem volt aaloielóadáa. Sport. — A vl vAa aatalera^g* a taaiedad aportok kOaótt határoaottan aa elaö helyet foglalja el; da nemneak mint a port érdemel néluayláat a Vjváa> hanem mint éietba vágó haaanoa tanulmány la. Korunkban ügyaüia, atidOn aa Xtütt? noa badkótalaaattaég JU vau mondva, ifjainkaak a viváat magtannTaiok^aaért kall leginkább, mart a magyar ember kiválólag lóra aaflletra, lkjaink kllane tiaadréeae a ' lovaaaághoa megy eaolgálatra, itt pedig akardtorgatáamaataraéga alkarO Ihatatlan aalaó feltétel aa elómaaatelhaa, miért la igan helyeeen taaaik aaok, kik mielőtt a hadkOteTékba halépnéaak, már alapoaan magiamerik a kardtorgatáat, aaaa megtanulnak vivát. Amda a vidéken teák ritkán nyilikabhoa alkatom, hogy ltjaink a viváaban alapoa iamaratakat aieraaheaaaatk maguknalLi % vidéken állaadó Ivlvótarmak ninoaaoak, vivómeaterak nem talapadnak la a igy kétaaraaan kapnia^ kall ifjalaknak, ha alkalum nyílik avlváa megtannláaáhoa. Ily alkalom nyílik, moat Nagy KanlaaAa ia, a a tiváat tanulni ö^iytó Ifjueágot mindaneaetn kel lemeaan iogjá maglepui aaon hirtluit, "hogy fiilvnhoy Norbert iamart nnvti Wvároai vvt^maa tar. kínok minden igényfket kialégitd vivótar mait a Mvároa lagaulkélÁb IjaUlaaga tátogatja e kinek keaa alol tiaaaOt év óta má« aok jó vivó kardit kl, — aa évi májiu thtjélSI egy 40 hétig tartó vívó tanfolyamot aaáadéktmi tartaal A meatar ea alkalommal nam oaak aa-Ját módeaarét akarja bemutatni a eport kad< való k'toOaaégaak, mly mi'xtoaar, a kardforga-táa alanoa ée ayora alaajátltAaára aéava, midig a iMiobbaak oTaoayalt a likét tdllatatébaa agy a rövttoabaa, aüat aa oraaág miaden vidékéig tf&gMCtftim, vaaámap. Zala 14. Mám. (A. lap.) 1491. áprilit bö b én kot aa bemutatva lelt, kiváló allemeráaben1 ré eeeedlt; kenem egyúttal a aaját kamlilnetldja aaertut kéeettlt w kiaárólegoe eaahedelommal kitiintatoti vivóeeeraU I megakarja lemertetni kDeAneégttnkkel, mely gterek nélaaerfleág tekln tetében falllmulnak minden addigi kéeaitmAnyt A vtWi Arik bty agyeeek, mint több tagból illó tánmaAg Által tu>4« eaerlnt válaaaihatók a napnak bármely eaakáliea. I) MtAtelek lapunk oívaahetAk. Ajánljuk ifjaidnak a mTelflbbl elfl\|agyaéai OS-AJRITOKL Kh eljött h meaeie, moatae földArl, hogy mag tárja kíuu----------- Laura ttive mun ludoti mtr olyan forrta, áhrándnaar áraaai, mim előbb, annak a rajongA köliáeteiiel lall a<erálemnek a bimbaját megfa-gyeealolle a iialúdát, mialOlt még virággá' nyil-iiaioil, — r)« ugy hltiu a jó leien »»»rnit<i utjokat Aeaae, aa akarja, bogy megkflitetták » Iriny a holiloKiáRol remélt. Beleélte nugát a gondpUlha. hogy aavaerfl llaluat aaaaony lea nal&tá, de boldog aaaaony kit a férje imárl. klnak minden gondja ki gaa A vén leány. — Haja. — irtai A'oray jfima. (tel/HUa.; Náhány aap multa Laura haaa utaaott, Dflaa'ő UlolaA aeava ia aa roll buoauaáakor i — oaak oda H adja nmivút aenkinek. —• Tmeeavleeae Apán nakaml —> Laura tráláváT alklolt kl a léiig enyelgő, (Aljjj emitt aeavik •101, iniitfl rendeleti Aa) Inalta: ■ Maga naat kall nekem. Gh a nivemet oaak olyannak adom, a klnak a tt\|4ban nam lorgoti aoha a hoaomány. A* ő/j/fltt aa íjfoadtl dirik tmátr in Mltm. Magának agy gaadag ktkereaa Igjkadait aaidA laányt kívánok. SokAig n«m lAlojatla mag rokonait, agy napon aalAn jnti Ktalka levőié • sjiy a\|)agyiAal kártya aa 0 i Deaaö ne»áel, — A Miau a. láváiban alig tűi' agyAb, mint oaujrn -drága Ja Laurám l« • ádaa atlvem,« .eranyoeom,. • angyalom,« még hogy I • vagtelen holdogeágomat neaed, egyedül mU ktiuQnkitm h Moai már Iámét elulaaott oda. Middn lleaaflvel elAeaAr Aeeaejötl, aa oly elfogultan nyúllá keaét lalá, mind mág aoha nam látta At, Lgy hangot nam volt kápea kmi'anl. I)a 0 magfogla mind-két keaét Aa malagau megááorliA. — ön derék ambar, \|obb Aa nemeaabl), mini a mtnnnak magAt mulatja,ailvemböl kívánom, hogy boldog lagyD' Mágia, mégla, midőn kaaa a jagygyUrtthA* Art magraaakatati, magraaakatett mint a hangja, malyan a aaavakat klmonda ,, , Halk aAhaJ\|al forgatta Laura tovább kOnyvét \|\| gg MTO------------« > ^ ■ ,»'!L1- Kgy kia aaáraa virág oaokor karfiit alA, kát lállgnyllt plroa rdaaabliabó a nAliány aalBvaaalalt nafalajig, » l.nlka aiaaaaa, maaaaa alaaált, nagy, hullálUiö IA part\|An agy ragAnfaa lakvéalt faluaakába, Aa abban a faluoakában agy kia'hátnak a ylrágoa kantába. Unnál valAk a róaaák. OU'luaarta mag a bar otaillkai. KttrdAanl voltak a aaAp Halálon pariján, Laura éa ádaa atyja. Uura nam volt tollllnrt aaAp laAny, da valami vonaAnak mágia kallatl rajta lannl. mart alig. hogy kái-báromaaor t)aaiá\|nitak a lalunaka Hátai )Hy>MT«l. aa alAa voltf hogy magaaaraaaAk At mind aa l(\|tt, mind Aavagy ádaa any)a. Lutíjfjt tol áraala magát aa agyaaartl, Jó amha-rak kArában, roknnaaanvat Ariall ItiifO irAnt, klnak arnArAI aalv\|AaAgot, Aaalnlaaágat olvaaoll la da nam gondnii aattimlra, » Annál nagyobb Volt g maglapaiáaa, mldAn lAvoaáauk alAtt Imra lalilria ailvAt alfllta, alnondta, hogy aiaratt öt g hogy agyatlan vágya, Ahaja, hogy Laura min dlg kftaalaban lagyAn, a hogy a Irigyel, malyai haitit \|A barAt«)k ItAtAttak, aa OrAk frigy aaanta gittig aa oltár alAII. Uylrmtkkurl uaalAdAaa vágkáp kloltá aalvának aa ainharekhán vetett hllíl. Illaalnál, aairi Laura kálkadA armial kárdaale lAlei Mág akkor la, ha án aal mondom, hogy nam vagyuk gaadag laAny, It'igy buaományul valam nam kapual egyebei, mint agy ailvet Aa kél aiorgálmaa an keaai V Ka Imra aal letelte i Mág akkor la, Kgy nemaaan áraA ilaiia ailv, kál aaorgalmaa. kwlvea kái naarlnlgm Mtbhet ár, , mint a \|iAnaba)l bnaumAny . , . Akkor, annak a kit lalual hatnak a vlrágua kart\|áhan nyíltak a rdaaák, Imra latAlitl ka oda adtg Unitnak, hogy tegye al ainláklll KIvAltak, aalAh nithAny lavalal válliillak agflltt Magiiaendllli Laura IHlábeti téllel áltáladulVI Oh nam. nam aoha \| arra "tak a halAI, aa ArAk laledáa lanut kápaa angam megtanllanl . • i daaága kArftl otallk meg éa klnak mlndan ifirok-véaa oda Iranrál. hoar a kta kfirt melybe intőit oaandea, Adaa otthonokká tegye. Nem bántolt A teljaa áletében még egy áriailan bogarít aein, jó aal ve e vesaélyben iorgA hangyán la megkAnySrólt, agyellen ember volt, kit eaem-telen tolakodAan mlati mélyen inegaArtatt — Aa la áa auiblf Jlitüáay jüllMifilöi) gaaamhar vplt., Mldún imra a mawu MlJdtol aliúlt, bogy mag-kélje keaét, a« Idegen yároaban e«ak egyetlen iamarAae lakott, aaegény Laura haláloa ellenaáge. MII lieeaált at naklj mit aam? nem ludoti—ft arrpf,~Tíaiie réíliü embernek nlnoa fogalma róla, mire ké\|>ea a itiuoakoa. Eiég a* hoaaá, hogy Imre nam kérte mag keaét, alulaaott ha/a, aó nélíftl, huoau nálkfil éa nam adott magáról Aleijelt tttbhá aoha. ManlAl finomabb, mentfil (ényeeebb aa aoállap, ánnál könnyebben elhogiályoeit)a a lehallei , , . Annak a mooakoa \|allamü embernek egyetlen egy láhellaW álég volt, hogy elhbmályoanaa Imra gitvtMra ii •ntiarklpi-at, m «anRyal<-t, a >aaen lat< ..... kit aoba, aoba uem lenne kápea «l feledni ... Mint a tör, mit benne bagyoak ágettd' ea Laura ealvéti de nfiaake volt, de önér ■ele magkOtAale kaaét a nem volt vápea egy aorral aein uitigklaérlanl bouá n\|ból a kóaeledAat-. Vedig ugy aaeretta volna aat mondani neki: . jAjj, tedd ketedet ide a aai vemre, nái e ate-malmhe mályen éa akkor mondd el tndac>e hinni oaek egyetlen gondolatot, a mely miatt pirulnom kellene ? . - \|)o aa nem jAtt, nem, ta^ta keaát dobogó ailvére áe nem néaett Aaalhte, nyílt eaemeihé, aa a tór ott maradt a teliben örAkre , Laura beoaukia kAnyvót áa tenyerébe aUlyefaié lorró homlokát, fraTtttiat.} ;■—j aaonban mágia, hogy a leggoadoeabb rAlaeatAa dtuAra li otyaa Iái Bluia«k, kely due vMg tát dacára, igen kevAa gyflmtJioeBt köt, ilyen fának a termAkatleneégen eaetieg agy ae-glthetflnk, hogy valamely kSaelébaa lead bdvea termő Iáról eaadett veeaadkat ojtnnk reá. Uakáaa fargataai Aa idAjáráa kedvetA váltoaáaa a gaboiMÜalatban lanyhább irányaatot mit, mm mink, a kntfoídmi trmo kadrgwt-len hírek követkeatáben ategaaaAgukbAl mit eam vaariteliek: Mei áraink: buaa 7 írt 80—40 kr. roaa í M 80 M kf. teageri g frt 70-<i0 hr. aab 7 frt 10-20 kr. bOkköny 5 frt 60—70 kr. fehér bab 7 frt. tarka S frt dió 19 frt Bfkaldt Ouaaláv képvieelö • hó 8-áft nahány btrátjártl Tidáimton, wta padig Gvs-monn Vilmoa kir. tanácáoe veruláge volt, e hó 4-An d. u. elntasott Zala- Kgeraifgre, bogy ott tarkaa meg lelelvaeáeát. Qly<aéf aikert nunk neki ott iá felölvaeáeáboz, mint voTf N.-Kaniaaán. Szerkesztői üzenetek. 76. ftehw. la. Hérft. Titadatt, atdia aat klUt, kafy ■tgAmodaatot Snnttlíval, Pattíliaa nam iijraa Buatttat Irtuk mér. á tavélkMáitla tjotnlk. 77 0.—v. J. Ia4tfttt A káajv Mtktbta Itfkiiaa-Itilili aittáa Itrál uagy. A stm Itp «1 lett fogtdva ágj mat iarvaatou, 78, H. H. eaiaara. k rttéayt a i>nrtö™ taatM arak aalaáf'ltaa'; addig kit uiralMt kértak. NyÜttér) A haalilMI Mlftailtltim btimarkatjak. ka a HavatbSI tgy kit darabkát •fégattnk, mi által a hamUltáa aaoaaal klláaik. A valódi aalftai ugyanit a maggyajUa átátt taonatl úatataafarodik, gyonuCn tltg t alig htgy maga atáa kavta liáaat .fealyaak egfaxap világot barna taiaa na. A hamlittatt ttlyam padig atnnJUa atáa lttaaa ég (mert a tailak t(ya>áaatáa égnaU a iffAa atáa aátáthana tak hamut liA^y, moly taoabea na vaagorodlk Oaaaa, adat a vajtidt aatyaaiA, hunom darabot laas. Ha a valódi talyatt banaját iMMdsraastjak pont Itta, ntg a bnubritott aaa A Haáaa benr 0. (áa. ét k. gjrárráktár Urlah-baa) kWáaatta kAÜ ailaotaklnak valiWI mílynm mintákat ia aiállit talytn ét máa itHVttot l\|M Tteakbaa Ja váni- át pTTftél\|lPtltim fl li Irlcrt Smichti 10 krm Mytf rugaulamU. Ttl Közgazdaság. Molt virág kávát gyAmAlei, Akár hány fa oly ^uaan virágaik, hogy öröm nénim a a tula\|uonna a IrgvArmeeebb reménnyel telik al a várandó tarméa iránt 4 mágia gyakran Igen kkaarfian culódlk, mart a duaan vtrtgaó la akárbáuyeaor kawaabb gyömöloattt hot, mlot aa malyea aránylag kavée virág volt Ennek a vlaaaáaeágnak klllllníóld okai lahetMk, miat a b^jtáaok bujm lejlódáae, mely miatt gyllmöloa amit kUtddbetlki gyakra* a hdméreéklet vAlto-aatoeaága, mely miatt a gyllmöloa lehull, gyakran mag a virágok taláágoe éraékenyeéga a hidegebb lijrt Iránt. Akár hány finom gytl' gyUmllloa fajta van, melynek a vlrAgtAe alatt egy borúit nap ia Art, holott mAa fajtáknak löhbnapi ead aam Art meg. RaArt aattkaégna, hogy éghajlati viaionyalnknak megteleld gytl mölnefajokat éa faltAkat UlUaaUnk Megeehetik Van eaerencaAm értoeiteni Nagy-Kaiiiisa várót kUiOuaégét, hogy ex évi májlia há 1-téll, 4 6 hátig torjodő viyó tanfolyamot- aaándAkogpm nyitni. A tanfolyam dijai kOvetke'aók : Naponkint KJ ttKJ ItBJfit érm. lt—14 tagból álló oaoportaak, egy aaamáiy 10 frt í—10 . « „ „ » 16 ,, 5—6 » . • . . . 20 „ >- 8 T 7 1 > a a 80 . Egy eaemálynak agéeaen külön 60 , _A siváai Uufolyamra előjegyaáaekat ast-veaaágMI elfogadnak : Dr. Hae k a^aa Jóacef orvoa Aa Tripamer Gyula urak, Teljaa tleatalottel lilrakay Norbert, fSvároai vivó meeter. fUtUt 1$erkeMld ♦1 Aa Taltllltáetl €a Petatal 4koa t ravatbaa káeláUakátt aai vállal aagára a taark. Junker 6s Gaertner llut\|il\|M»al„ Aa IHUO. IV. VllO/.l-MlOAIt Sl- ardáeaetl Avl Mhí gaadaaAgi klállttaeon a mm aa\|\| aaálai áraaaaaai kltiatatva. aaaü Hiátlil 1 808 80 eailUtkaá áa Allaaáá aaaaet áa arttáaaatl vtnlaktt ■rttámatl honik ktMaalk Aa Mtatfa aaAlll-Uin. IHl\|wtrea\|>»m Ualaalni áliafaait eaeM-eMlálaa át daamr* Maean dlodalnaá. {(fegy-Kmin! vtttMii'tmp, Jipis Zili U^ Mám; <7, lup.) ^aai. tpriliii bd ft-áp.^ Petancz — Regede. Tíílil) oTüííríI liomám IntWt Viriiw, > kWöntéla félreértésai: üli A volt iVihu végott, MiMiuifll kijolenlam bogy hi én „Széchenyi forrásom VnnvArmsnyébon fekwtk, REGEDE podtg 8tyriAb«n Tan. Voffler J&unf 827 8 4 lalamtgyti nagybirtckoi. 4 Imi, ii»?» í.ritfM-^^vni. ■•<t\|«t, MM. >Hf ilmkl. ! Kmk,lMM. 1 •ImkltfM, (.iNltakla, 1M7. hrmmf UwlM, 1S7S. DiwMklrr). CSÍK JOZ3EP cváas. év trtr. fctnárotsf nibntihH. első szerómi portland-cement- és vízhatlan mészgyár BEOCBUSTBA-Itf. 812 6-80 KAi>\|>«n<I Iro«l« tm ralilur \| BUOAPKDTKH, V., KudalT-rakparl A. (Jtiljk • I. i\|iltMi éi ipIttaMtor utalj, ipliknfal vílltlütok, fcldblrUknaok, Uwi(l h «(tylii«l •l«QárM\|«k, tilaalai l U i i i ^ >mri- "iT-'-^rr ■njl' tfirrá«rn m~ lOITLil 90 E ■ K > T éa VIIBiTLII ■ ■ • I fc T H íilulynk mlndankiir iinytmlll Jii luliifl iglwn.MillllUtnak. — irj.jjiékak • (utjrwtaM kívUatra Urnáinál MfkaMrtlk. I'érla, IM7. Nrui ér»üt. MxakMét, im. Katat tnm. t)\|«M4k. m> ' Araaf éraa i) iinit, itn. I £r<l«m-4r«m. Tll—1.1MW. Armmf éft« A Pesti Hírlap 40,000 példányban jelenik meg. pesti hírlap naponkint 16 oldal terjedelmű, pártoktól és kormánytól egyaránt független politikai napilap. Munkfctátmi köst vannak Ma\|jyarorai4fl Aktirangii publicistái és aaépírodtűrni írói. A lap állandó rlrtfUMÓI * habár havonklnl n\|ltlAk Is meg az (Mflzrtésl — karácsonykor ajándékul kapjak a Pesti llirlap nagy képes naptárát Előfizetési árak! (\|ifi évre \|4 Irt I Fii évra ? írt. \| Nigyadévra 3 frt 60 kr. WtT Itrndi'H zcii4'inrll(hl<t<li. fiflíliéri (frt 20 kr. MnUHváNf«fm«at kNftMtra m Mtlf Imim • kdfHWNtM kőid 1 kladéMwatall öuóapeet, V. ké;l% nádor-utca 7. szám. ! Kw ÍL«S J'M r II - I Í[ : jftPB NsilPIlrl Of jinpítííím n 5: sí ttáfl Isi 5UÍM ! H g MítHíli "ö i wS öt iinjS; Pflli 81 'flíiílí: " [18 8 ;1lM 1* S V i ittttifii' li Imilillftjutaii midii itjiliriliH HiUlut tllliHli Sartory Oszkár ^fr I jéxMtJ ^pitö unya^ok rak Ura oh comont-ftru ^jftppr ..11 gySFil l^y^Kamwári Vrtrt «kimiiii4í'«mi JiImiUmí (niI, ■iaarini raktiromhan i lafkltttnflbb ainMfl mexfl éa vakolat glpiu, épitéaaatl méai, hydt méa«, román cement, román cemenj ét valódi perlmooii portland cement k^iiÜ4t«l tartok »iwdatl cjárl árak aiallult; továbbá i » Nafy-Kaaiaaán fanrmfaaitt wnnaaláru gyáramban ItHnuí, .\» vftlíVH jw-tlanil-pu m«ifolH fcfoafllt «iMeutlunoMrtKtH tarmáaaotaa vttrúa áa fkni« ailnban, tcfllttoféln nafjaáflMn kiWuimtattw áa maataraé\|jBa\|aárVánybnn gyártok Mudoniirtiftfi ánQlit iltaaltnányakat, aaállltok friviUnínk caaiaat á\|iltáai ■••kálitokit n- ni vaaaeial'Mrfial gr al», moaalk padont taii»\|»«üi,. (wmant'Mitflrnft, filifcmáfaMá lálalo, vlavaaatákak « T"T!'l ^u illiUaál, «anvamaa»U mhtnk wmnimii, nbrtk Ínf-Öírt kttfrtr A^AAJ áa vianyUJiftk •H^nbIMcm, Hüytr homok kfll, kinti 6 k» yyyj] raral márványt, kalMnli lawaal. allalgatalA 'kátrányon Inni' ^^^Ar aakat — kilonOaaa •ItiiwiMMk (klók aairaa ÜlapotMai m> yjwj' -tartáaára, — karaaat-ifakat, filka\|i«aokat, • la^olib mi • J^^k^fe^fci i aá\|U vaibál \|MuU«ift népakai, ittyMilatéN aaarfRtniotnt, j T ^ . I Módi «bamulia kályhákat • Ufiil4>M»bb ártk aiillntt aaáMf ^fcA^A^M \| tok általiban mlmlnii <'pHíwi«»u éi gipaaakaiába vi\|o i T /X tunir«>iil<l< mI <T«ifnj-of»rtMN«i lacjntinyoaabbaa lallnalHalnak NltaMBlm aMIogon ára»i»»»«>-kai, Mlatalayakati r\|a«lmi« (Hiyképikit ém wlataéinkakil Mtadaakiv ki«« #>«!» bfc«l4a«l. Hlv4l«V t\|«afalattal •Ml a—» ftnrtor> OaskAr. MC" riik4ilal HINUOMON. H A AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A rlej tési hirdetüiény. N»Ky Kmiilmt mmUanit tHháttNM váró kApviawM t#%wl.lllt!t4liak I81M), Ayi, hó II) án tartott kdvfy(llé§# Imiároftiiu ttlttpján it váf» taiiAoit álul k'iililrrá tátatlk, HOjlfy N KnniNaAti m ui. kii1. hoiiivédféft rémére fltiMíl«!íMH lArlmly ém ruklArl ApOltif, knoalavitt imnyobbltA-, iitk tuti it rák, 14(1 kftfliértbdl álló — 10104 írt 60 kr, kOlu4«ftl0irAity«tul falvait Aplu k««4 vAIUIk<»Aa utjAm mo\|frfpitMr» 1 Üli! évi Aprllln liA <1-Annk <14114110 IO ArAJAm h ffároiháa (nt)Aoiilnrm^bDti tnrundó nvóbtili ár-\|f\|tiiMi«\| (Mrttfi^MHIHfc Ir^bull lár^yiiliitl hirdól. An Arl«\|!4ii«m fé»Bfvt!v/(k urioMtiitk m •I0lráiiynokt Oíhuck 6°AMál k^nt-p4riftb(tft vittfy ovndákk^ptNi pttplrbmt kltlöti kUlOn hh jmmük m nrAIhiIí árluj-tAk « k IlM/Ula^K kf«n^l)if«M, m mAiI tijáiilitllnvAlt várt ijálillltlllklioi iimlMMni* Zári n)áiiUlok iHtn AprlIU M fl-án dál«\|oit 10 Aráig, vn^yU m árl«\|i4N k«iul<ti% n váfoil Ikuinlm bMfJmitlók, itmri m kÖMAbb ^rki«/lk fl\|(yti-Imnbn v4M\Mil imtti fiiutmk A« Arl«t)i>m lurvtik, 4n (dltélnlttk á váróul UuAamiAI n litvwi«loa órák •ilnit bármikor ttttttfittkhiibtit/lk* Ait ArlujtAit iránti liniáromti • vAroil ft«NÍ(lleittok vhm lo»it«rtv« MlrAl m árlijUul i«AiMlAkoiiák Ar(milUiiln«ik« A vAioai intiámi HI4 l\ l\ Nmcy K«)il«MiAfi9' IHiil iviárohm It4 U, l«aH\|\|\|r\|i\| I^HjiiN llnliA^lmy V ptt\|gAri«i«mft<ir. Nftfy Kaniaaa, vaaArnap. Zttla 14. «xám.(H. Iaf>.) 1891. áprilia hó MM 4 fbfak na ép a ég a Máik Ifftahatat'iB Hhrftl lééig telté klf lUiteZ a Co^ak tí«atítáiirű, ALODORÍT EgétBtégÜgyi haiónág által mtgbirálvQ. I MT ártalmatlan még • lig\|7ta\|ébb fogmo mánooál la -^g Jifvaék i Méaiat'iraaáf j ái l^raociaoraaáfhM a l«KiofjroM»\| jiréamáajnyal van bansnálatban ■ ngry •• udvarnál, mini [ a lifniftgMobb körükhed /m as aKjaa«rl polfár béaiaál I ú Loaaaáltatik. MM li-M \| Xapkatö a gyógjattrinék áa iUatiaari«a«kaál: Ára egy \| darabnak 15 kr." inain Sebwara áa Taaber# Raaaaüld Adolf, 8tr»ni iaKiain. Martos áa Habaráa Frá íjar Bála u^g^aarráaa urnái. SCU] ÍÍY fAln VMÖntöda át gépgyár Részvény- r lLJv^IV"Itlt Társaság Budapesten. (4vAr én IrmlAk t 1 VAroii iroda év raktár t VI. kttlsá vánl'it \|IN H. sí. \| VI. Podmanioaky-utoaa 14. Mám. AjánjH kitttdtf atllárd aa^rkoaotll, 811 6—84 g6i- 4a lArgAnyrafplA-k^Nilllftfjl An nvAmoit fltttf dijnkktil kit(1iit«»ielt Naab M IILK Ii ^h a 4 viihii én nznU m«ij li-«klt, mdfíli Schlick U Yidiút-ffl* •Kyyaail eliéll UlaJiulrelŰoMKknyelti lioronáltriiiifinrff lieuaerelt valamiat BCHLtCK«féle maI). .XSaladá" •orba^r^töffép^t. NiaaUHban vanaalr tnvibbi < iakaaatlMtlti raatik IHAMftM ia VIDITI MiabMff). lihilBlát)kéMUá\|épair, Uaffarl aianaalili 4n dirilk< aMlai iéka^-fél* itllaafirli" daráláa\|^\|H>k arlkilláarat IrliMálMak ia ala\|MalaM« karaadaMNiaái Kraaatl ntüfflIliMi kévakilá él Harik* irati i^^a én fikaaiáli>\|á\|iaki aiillltkaii maial VMNaMia HMh um Ktti ttiii m^x ajpi/fiiék lü (MMII auuu (I WrWífu/iíií, i^r Béla gyógyaarria araaJ. Mii ■■■■■■■■■■■■■ uj találmányokra üxkatdl bármily állambas. továbbá eí» vállalja nők Icnlartáaál, vádalMá ét érlékéailéaéi. 670 10—ia Réthy János nm»t!tö$i mérnöki é tzabaflalmi irodája BndiipMl, llna^ftkttrui 14 üíiaiiöll Ttdieuek belíustromoztatDat. NyoiMiKMÍ Fíí»UT l^iiliíp lNp(MlHJ(ÍoiM)Hltl Nüjfy KmiiIHhÁ^ ThITÍ . ............, N I . i . cs -ab \ t •a f k 1 5" L pi s üt ff M t í 1 ^ B H 0 . B " cd \| o !;8.ii ^ . UH f-iiJt \|1 ^ 11 J \|\| 1 J\| c a H^ rí ^ (OrliHil a ta g Ki j-«Ko x ? E! 1 «1 ^ i ÍO l rf z í N il te-l« \s j-1 tk 1 1 £ L. tor'ü Tur^Hteijflaitcr Éticher and tchutü wlrküdaa . 7 HHtal gagatt Tttkmtruupn"'.rv \ Hfhnirlen AM ,lan tum- aublan faraaa und allay/o J> *hl" Okrlfen haiüa Háta- jLgr JY • /VaV Anorkan- Wirhmg /V traranU b«B.i»rtiago« Öwab dhZ^Jy uSJÜL inttbrlia /á ir -- X /#y JnnrV'roi: • alatiaa/NV JfY L ÜdlVeiii'k AllÜL " ^............- Jy ^dllmc-Wla« ■P A/ vjV nnr •< ht, vird Jtd* Oa* J^r braaoliaaawniaaac a. i«4jML /^a/ Fflaatar ait d. aabaaatakon daa Sohnteiaarka «. Uptirackrtfi-Apr varaakaa lat, dahar aobta ■an unf /W diaaaa. míw m'arfiwnH^ AmI* I ftüwiny^ wi* "kah— li fírMai___ V / Jfhwaaa Inti Harran ibrtaa Ifaárr, u. ^ bai JL. Jkhu Apolfatnr. KII i—ti j 15'. mám, N)ityy^Kiti>i/Hii, I89V, -tprili» 12-6n,__, XVIII. évfolyam. ^ " íj :'f- . i > -> f EU4atT»i»l •mkuitlMf i ^^H flB flB nmM»itn » h4> '.«»/ Wt m ^M ■■ ■ ■■ ktl;<lmk«U« —• ^Kt, ^^LflL^.. ■ ^^^M (LáfIZKTtol Aui: Na lattaaatt a lat aarilaal rlntw A H I ^^^^^ "f" m ' ' -T ^M M A ^^L rilám.....».,».. _ rill\|l>ll< ■!»<« >rthiUl«ti------—^ I„ » „ , .. , . , \| ... Hlnlriáaak. jatiajoMa uialmtuk Mmntnin hmm mitucai ÓB vegyem tartalmú hetilap. wal AiMiliKlMKh al ■fllttér pctltaor* 10 kr. ^ A Nagy-Kuniam!- él Dótottlal lakiirékpMAftik, n HankegyfiaOlet, us Ipar- én kcretke- ~ tlolint bank, » n Ntuty-kanitaai nomrttBgtftt'tariWetkexet iiiVnlftllw ktetönyev aiáitawá. '<l"«i » Mntawakn Iklnltk vl»««« iw ktlfetaak. ._ witUmák Flaokfl ÍWBp kttayT- ■ 11 i i .i _ InrtiMMtM iHtawdík. JHeg\|l«nlk KNKj-ÜHnUnáii hrtcnklntciyner: vanámap. A primiil siók betöltése. Ma holnap báron trinapja iittnuk, hon A viliaiiyandröny világgá vlíítí a lever/Tlbinl hogy Magyaioraaág heroagprimáaa elktlltö-»tltt «lóiljtii)th§>i< lefolyt három hé nUtt inim egy fii a onmbinatió merült máf fel aa Wö'ii hogykile»s H í m o r Jánoa ntrtdjn, á k at Imiik ua ólerua Aa világi kuboliku-aok napról napra váriák a korona elhatá-roiáaát, mart a prímád mák' betöltéae, a magyar kathollkuaoknál igen nagy jolon- HWflt tMflg;---------,--, V .■•--' A hérc^gprimáai aaékre jelöltek kötött dr. Rali lau oh Lórino volt aa elbó, ki-•'imk nevét aa agám omágban minden falé emlegették, utánna léptették fal primáa-I jelölté I I o r n I g ptlapoköt, majd 8 a m a a a a egri éraak kiuevea^féról akarlak tudni a lapok- ~rr~—: • Aa Artak jelOltaégAnél* nam egy lap emiitatta fal aaon aaalat, hagy ux (elkerees-teléij ügyben* famaata migatart^aa a ró-•mai Vatikánnal aeamban olyan vplt, mely lehetetlenné tattá aa Araakuak primáaaá leendó kineveaiatéaét. I /1Alibi időben aannban a tokasor emli tett aaatra aat lieatélték * lap"k, hojy a lkán ki van angeaitafvr, Aa Vamssaa mágia piimáa laaa, mart a ..kdriiiAny, hogy A >tZALA" tárcája. Dalok a múltból. A Hívóiból. Vitm/iliM), ipfiú, dl Ml minit hiúim I Sm l/IJiítiíl nihil mm ín irírm nlgya. fVrf 0 iihirlör/zIMf én \ijá\iiut lihik i rmnlh én mé - Mf tori, btyotiUtlát M itntlmm, Hilíédi Klmimilnmlm Hilrt, tilU i/onilMhk, Miki lluou titviit 1$ llllttf ín mait fftt iltft, Kllmtm n/0 mMtf, liillltlI nt nmhlnl, Hmh1 nii/ytytMf m- —• A mit/ tnymii IU{ Mii Awwrt bánni, Kíiiwililuuilili itifiL Iwfy nlnM Annyi filmII, '' A hAnntur n Mm üdít lé kéttid uiill, A hdn/tiin' « nrrtd ilnbgl itfknm, /IHMHI miftmnnl H/tljl ttott hiitiiMni 41 lilítmm, rnjlam, ' ftlmv>hmlm niitt, 4h dl mit mondknlník t A mii ilmonáhninék i lililoil h nt milr rh, hifi IiiiImiIi Ili)hu. Ii viiffif iu én ilihifítnfj/ilfl, At én tiH/tllflHlH I wl iiayy Méhé/fon finnt ilrnnló métám, Vltilfh fitt/ni, I,apunk mai akámáliOir fbinnai kibákitae aa Iraeket, vele egyeamAnyt kOtOtt i neki a primáai áaAkat leiajánlotta. Mi torméaaatttebb, mint aa, bngg rB n". un iv h m ii, álláaából kifolyólag aa miitett aaetre náiva nyilatkoiatot nem tahaiett a nem teliét moat eio a igy • ^ktiaOnaág oaak aaután ilAlgetett, mit a lapokból ol-vnMolt; abból pedig nemigen lehetett okoa, mart mindan lap máakáut illuatrálta H va tikáni eutet, a minden lap poáakAnl gon-gondolkodott a primáli aaák betöltiaAról alapoa* iafomnAtióva) atonlnin -agy nm bírt — Kamoaak hogy neaft-bii t alapoa informá* oióval, hanem fatTálrntotUin téves Volt infor-máolója h ennek terméaatea kOvetkeaménye aa lett, hogy tévedéabe ejtette magát a nagy kttaOpaéget la. Terjedt a Jár, hogyCaáky gr. valláa-llgyl minbater Oh. Ah a k ii pllapdk kOave-tltáaével Kgerben tirgyaliaokat folytat S.u m a a a á v a], aiinkk primáaaá laendó kivevaaiatéae tárgyábau, aót aa éraekbea legktfaalebb álló egyének ffiH oly dal-gokat irtuk a béoai lapoknak, melyek aa-rint belejeaett tény volna H a m a a a a ki neveaéaa. íln a hirek tendentióauaan voltak írva, céljuk aa volt, elhitetni a világgal, fóleg uydig &fagyaruraaág katholikuaaival aat. bogy 0 a á k y gróf miaiater > Aa 8 a-m ai a ii egri Araak kSafltt agvaaaAg TAtaalilC A megmentett. A _ DmííIjt, — liilnnnt után i i'kmh [\diilni <wm I. ,áUlaal«.' MegtlylfWti I liatt ogf I A kél lóvét ttaorioli a leniarkulUiit xigtaán, • ptlnd a* etilben Ta\|* raaallillM liitligKOII át a partra, •\|Aly4rt klliiylv A liullámao iinniran agy ba\|A rauAlfben van. Kat leltaiAk a lllvéHok. H ittiinl eay harmaillk veatlAvéa OOrüUl el. K lia\|<i Alethalál liamol küail a lalhnaaQlt aleinniel. A litJA vaaaély tnegAKOkntt lérflal ktlaégbe eatek, aiemolva Umnagukkai, váriak a v4\|aelMril pareel. Aa ArlIOUOk *Aiaiuva haveriak e ha\|An, melyül a hullámok, mint a tyermaktk labdáját, bányiák Ida tnve, MHjd lelaoielva loriiuy minMtáiira, majd ledobva a vli iilDire. A vltorláktAI meg-iiiHiilUll ha\|A, mllil MárnyáiHiaagaii aav, kápialen Moadnlaieit lenni IIhIuIII wenil ureikodtill a leilálietea, laluilinkl kéliégbe yolt eava a mag-ailáMal várta a halált. (<aak •gyallm férfi álloil liüaakén, arna bálor aég'ii Ittirnívt vlmiáa, a a litijAit magniukntt áleaiáláeával laklntve a aOtét ájlie, vliagátva, ha aaiN M a intatO naulaak. K lérHI a kaJA kapliáiiva vflL-^jf: Ijyy lataieil neki, uilnllia a gügíl' vihar kn«ttil iBleilia ambari liangnkal Itoiiia a aiál a lelkur bánaall lengarrOl ralag lllkáril • A bataf kO>Aii»4yb«B* d Mi rAaattttkról a fentebb emiitett faireket nsm fiíinatatáltuk eddig, mert eróa meg-Kyőződéattnk volt mindenkor, bog; aaok-- — alapjukat nélkülözik. TOrlént légyen akármiként ia a vatikáni eaet, annyi biaonyoa, hogy S a m a a a a, kinek aailárd el ha táró-toll jelümAt" iamnrjllk, aóiia. aemmi ann alatt, aemmi érdekért, —■ még a primáai asékért «▼ aem mond la megérleli meg* gyóiídéaéróL Aa igy iamarva ót tadtak, bogy oly egytaaéget, melynek meggyóaó-déeót kelhené áldoznia, kötni soha aem fog; Aa mivel igy voltunk- megfyóaódia. amm irtunk a dologról eddig semmit, hagytuk laptáraainkat beaaélni ugy amint asájuk iiéiiek jól eeett. Moat asonban, midón illetéken helyről vettük éa pedig Egerból azt a tudósítást, hogy a Saroaeaa éa Caáky gróf között állítólag folyamatban TévÓ* tárgyaláaok eohamegkesdve e megtartva nem voltak, midón biztos tudomást ■asarpatllnk—arról,—hogy—* hécaí Isp.oknak——— Egerból irt tudóeitáaai semmi egyebek, mint a közvélemény félrevesetéaéré irányuló miatiÜkatio, moat felemelj Ük mi ia aaavunkat, a határoaottan kimondjuk, hogy Samaeaánalr primáaaá leendókinevet-tetéae iránt, .a magyar kormány aem S a- m u a aá v a I, aem más egyhéat fejadelam. i 1 ....... ■» nH5g egynaer Mváletf. Nam tévedett; a Ittvéaré erőn terflhaog kialta ; •blaalom; ■entfleaónakkal )övftnk-l< A remény lalvillaayoata aa aAtalaate* kátaAg beaaeii uliuóll. Mindenki a fedAUei asáláre ite-letl, hogy minél eldbb a mealOoaóoakba lápba. aan,' ha aa a hajAboa ár. ToiakodSa, dutakedáa keadOdOtt, mindenki eleA akart Itinhi, a kapitány aailárd, paraneaolA hangja káptelea loölarlnnl a rendét, — Aa >Atalante> oaotaakát lebooaálják a vlare, de alig 9r aa la, agy rohanó bullám vállára kapla'ita vlaal magával fellarlbáilanttl A vihar mág ároeebbA vált, — a mentA aajka, mely aa >Alnlanlo lelá lOrekadeit, arOa négy embertAl haitva, alig tudott egy -egy hüvelykre elOre haladat a linfó lelA. Aa >Aielaate< mlndlnkAbh aOlyed a mentA aajka mindig leaabbaa halad. Kgy patr mó\|(, agy bj hulbkm'.áugáa a aa <Atalante. a tengerbe aQlyedt minden árul, a ulatAlval. De nam, agy bálor llrfl at utolaA percben karjaiba ragadvpi valamit, a toogvrbe vttá maga, n mié balkátaeí eróaen tartá tárgyát, ]obbjÁval kQadolt a hullámokkal, pererOl perére kOiesadta a mealO tajkáboa. Már elérte a Héjkát, kAlelet dobnak elé, — de karjain tartott lárgyál el nem bootájihatva, a Ii (Halul meg nem ragadhat la, más tsy erAe IA-kátt ad magának, a a oaAaákbAl klhájlA tlvflaak éiad\|a lerhál, aa a naoaakba lakiittl, e utána nyul at arAlkt^ilSneb, — de agy uj hullám (Vlnylre Vall a caAnaknl a káltAgbeaeAvel klUdöidl, moat I tijhAl knwial ilolinak, de a aiAI iáira hajtja, a kiláNdl lárit amlieHalettt erAt le\|t kl, még agy jAkát,' atlán sHttttlk, a habok tváite etapnak ta. Imii Itlrdeléko vitt m«)íék«ívt. Ibuf-Káftiáw, w«Arfl«p Znla ifi HRiin. (I. i«i< ) 180J. iprillb hó 11 én. mai nem kötött egyeeményt a hogy a prl- I K tréfáé megjegfaAeftek mély Jelen tneAge »«o. mául klneveeda iránt Oaá ky gróf eddigelé Wj ffl1.' """""lAly, * • ■ nik a munkálkodás, aaároya vaa eaegvi a mág oly megállepodáem nam „jutott, hogy aa iránt eldterjeeitéat tehetne aa tapoaloli királynak < dmrlia Altot. A Irta yiráirdl /MOUjfü JSfU§< Minden emberiek háromféle dologra vau eattk> aége, ha aat akarja bogy álata táljai legyen i hivataloe elloglaliatAara, gyöngéd vooialmakra áe magAnkedvtelAeekre. A tuvateloi alioglaltatáe termAuitjlnk tevAkenyeAgei A# éraalmei eallkeé-gtni elrgui ki. a vunaalmak a aaiv eallkeégei nak feifleek meg; a magánkedvteláeék a aióra-koaáa úükaégee eezközai. Nm dolgoahatuek mindig, a eaivqek ia meg nagyravágyáanak, áa eme retteneten ellenaégnpk hatalma nlá jutunk, mellet általában nyaga-lomnak aeveanek, tje a melynek nneiom a* igazi n'Vii, Ea ea ellen aemmlvel wm küadhetllnk aikereeeliben, mint a megeaokott apróbb kedv-teláMkkel, Htft többel mondok \| vulóaágoe vi-gaaatali erő rejlik bennök. Hiheietlaaaekláteaik, nedlg bebiaonyitott tény,' hogy eiAaadnnk uyik legjelaaebb embere, egyik htrnevee vegytudoea eaerelmi oealódAaból eredt elkeeeredéeből a lég-gyermekeeeübldÓtőltéere horgáaaatra adta magát. Ugy ranTAItalánoean tnavelevd dolog, hogy Davy Hnmphry, a bányalámpák feltala Iája aa őrttlAaig baleeaeretett ~egy lányba áe mtutáth-a oaalAa viaaaatttaeitotta, két évig bolyongott Európában- keretitől, egyetlen egy enkoizf I: a bilaaghorgonynyal közében; Bejárta a legkttl#nbö#őbb eaélemégi fokokat, a lagtkebb helyeket, a legvadabb ée legenyhébb pártvidékeket áe mindenütt a laaauokatMreete. kutatta. délye a tette tgyakorlat fel bennem. Egéaien aeeáei, JPB áj® aáh^amega atkeetol A. II rea pernek al, -y- artmtnrnatrirllCT'M'aradmánj^, Jio'gy Mtáv e magáakedvteléeek töltik be. Kaek képelik mj - ■ köevalitft, a aaórakoiAet, aa élvetatet ée nem agy BWtbsn mt a mi támogatóink. Ajnagáu-. kedvteléaek felváltva llditlk a leetet ée a lelket A menkáe ember, a ki kedvtaíéiét aa olvaaAe-baa találja, olvaaAa kllaben megpihen tteti fáradalmaitól) a mtlvéaa, a kl kedvtelve végei a teati gyakorlatot, ea által aaerea Udliláet a eeeliemT munkában iltáredt tagjainak Aa afféle magáakédvteláenek anr Ae eeeríttlönbniő tárgya ilyen például i a vadáaaat, a lovagláe, ai ■a-vletk-A Hfr—' - játék a viráguk, aureteta, a rajongáe a mttvéaaetért; adt' ilyen •aga a Walmttftká gyakorlata la. llugá Viktor MHakadvtelAabdl kárpitoe volt ■ ba aöltéeaele elleraulntU, RdOUeét a kárpitot munkában kereete. Felváltva majd egy faragváayon dol-goeott, ma\|d pedig egy baidatjuiaon, HÖt aat la mondják róla, bogy miután lányának halála képtelenné tette a eaellemi munkára At a mindeh oldalról nyilvánult ráeavét éa vigaeaUiláe elio gadáeAra. Iájdalmának enykitAoAt erved Hl e kAaimitnkában találta \| lakAaUeajátkeaUleg újra butoroata be. Malfct-Merk Olrardin aaetaloe volt j ke alláradt kllnyvtára buvárláaaban, rakeeaeket, AAkokat, állványokat káaaitett eaAmára, ntidón aa olvaaát kimerítette eaellemi erejét, a köny« vei érdekében áe javára véglett teati mnnka felüdítette. A magánkéi! vtaláenek meg van ea a nagy elAuye a kttlOnbttaó életkorra éppen ugy mint a kttiOnbttad táreadalml AUAara. Tallelrind aat mondta egy labea Villemeiaaak, aa A aaokAaoe komoly keaAlyaaaáaAfél t VHIemaia ur, Oa eem eeereti e wbietet I aaereaoaAtlannak fogja mágát Araaai Orag-knrában éa w< ■fgÉrlemli, On maga ieee aa oke I Menvedátyát kSIMtte ee drflléeig anretlem a* ée val&Agoe vivAaidHb hatolaea alatt álltam. Nem egyecer gyalogoltaat tetalkorom ben bneaeaiit MrtOlaet, oly vidéken hol vae ■ti kValekedée nem vott, ewkbogy kardomat méltó táraeai (laeeeméijem és emléfceaem de engedelmet kérek axivet olváaóimtól, bogy eaan emlékem hatáea alátt a vivá-ról, mint egyik teetedaó nemee kedvteléerdl elmondják egyet e máét. Seéretem a viváet, mert aok nemseti vonáe vaa benne, éppen ugy mint a tárealgáehM. Hieaen voltaképen vivní annyi, mint táraalogni. Mi képem a tárealgáe alkatréeeettV Nemde a peri' rotáa, e vieaaavágáa, a támedáe, ée ba ok ée alkalom van rá: a tártea ée tudja ieten, bogy ebben atekintetben nem éieeebb e ax emberi nyeiV mint a kar ? A németnek e^eblyája vaa, a apa-nyolnak kén, ax angolnak piaxtolya, as amerikainak revolwe; nnkilnk éa velínk aok máa nemaetnek bizonyon lovegiae jellem kifejesAeáre — kardnak van. A kard vieelée Ae a kardrántáa oly aaavak, m«lye» 'Qiakit l' lovagiat uemaetek aaótárába találhatók aa eióbbeni a nemee, aa ntAbbi a lovagiae embert illeti mag, Ae a Ketté együttvéve előtoló, nemee jelleget k&ieoAnfie, muy oly aeAp«n öenaeliiik — k többek köaött — a mi táraéwlnlmi hagyományainkkal ia. Demokráciánk oeak akkor Mai mag magaaatoe kivatáeáoak, ha modorában ée éneimében megtartja aa jei arieatokratikae vonáet, a aatt immi aém blctoeitkat jobban mint a kard ügyea keaeléae. Avagy a karddal való* bánáe nem a legeaabb e ló jogok torrá eee t ? Hieaen karddal i "keeünkbáir, a légilHtb véHutíá nAIkSt ia megbo>eBnlhatjnk magánkat. Xem képzelek aaebb jelenetet, tninthie egy linmgian áa Jigyea. férfi ellenfelét a kit megölhetne, bfintetÉefll lefegy-vena ée életét meghagyj! De mint drAmairo ia kiválóan szeretem a kardot Ugyan mi ia lenne beltHBnk, eaegény vigjá-tákirokból, a kard-párbaj ötlete nélkül? A ieatoiy 'kaaanálata mindig .durva ée eróoaakoa I oaakie a rémdrámák végkifejlődéaét mozdítja ölő. Mig a kard, nllnt valami jótékony tttndér, mindenütt ott lebeg majdnem mindén jelenetünk-ben; használhatják aa expoaictóbao, a ayilat-koaatoknál, a aaareplo egyén qiabb magjelené aeinél. A vigjátákban apiátolyOkkal magaabitett hfia aemmire eem haaznalható lel tSbbá ; de A kard eebbel, néhiny "pere múlva á párbaj után iámét eainre hotUatjuk leikötött kéüel Ae mo-aolygó arooal. A tiatal lány, vagy a Satal nó igy antikat hozzá i — Oa halvány, nraml —- £a V Ah dehogy I te mldón a vAletln látatni engedi elteltével nemoeak megvigaeatalódva tért haaa, hanem egy remekművel i a Salmoniával lepte mag a tudói világot. A Nalmonia nemoaak tu< dományoa mfl a halak aaokáaairól, hanem e mellett a legbájoeabb^ vidékek kedvee leiráea ia, Ae ragyog) leetAee ema költdi Ábrándoknak, melyeket derült lolyamvidékek hoeeaae állomáaai telkölteaek a lélekben. A mi engem'Illat, rálongok a kedvteléeekért melyek életemet raaiereatA éa óaaintán eajná-iom, hogy lelkem többet nem aajátitott el. ttyermekkorombaa A látAk ▼olt legkadveasbb idötöltéeem. Nem tel aok, ba állítom, hogv Kiaia fleaaea Lyaeumalnak tamilAI köiött áa vnír tam e legeeenvedélyeoabb iáteeó. A tanulók ka> uárnyai együttlakáaa mai napifi hevea megtámad áeoknak van kitéve; talán eenkí eem nyilatkoahatik róla nagyobb utólájdalommal mint én i hieaen tiaenriégy évig voltam benlakó. Ég mágia mindent megbocaájtok neki, mert a játék eaenvedélyét egyedül neki köeaönhatem I A régi lyeenmoknak meg volt aa a nagy elAnyük, hogy tAgaa terekkel rendelkeztek, fla a tanalók nem tndnak jAteuni, mert ninoá tér-aAgttk boaaA. Klleabeti tai, a tágae nagy kertben, mely fákkal volt körttlttltetve, Ae a köaepAn aik mnad t kájízett, a ea linóra alatt, [mint vad oal-kók aaáhád fbtyáat engedtünk fékeahetetlen eaaladgAló termAaaetünknek, MAg moet ia Adea-deden emlékeaem bnvóedi-jAtAkainkra, melyek oeü törtök dAlntáeónkánt káeó ea télig eltartót-tak. Hogy klmutatto\|(. _ iWaaal«A(áltuk magukat a hat óra -alatf.! FejeAs oeapa ttta volt teetemrdl oenrgott aa iaiadtaAg i nyitott inggel, llhagva pihegve, fáradtan, de vAgtelendl Ee midőn a véletlen látatni engedi aa angol boldogan, örömtAl augAraó áreoal dőltem le eete-itapaae végét i -- a r«t«którium padjAra. Káeóbben a jAtAkaaenve-\| — Oh nagy égi Henrik, ön verekedett! létté, i a nedvaa »ir éltemet! ae utölaót la, a kapitányit A aMOtŐ tajka partot ér. OdvklAlláeaal lugad Iák a parton ievök e derék lérllaka'i ee«k eaon-ma leverten Felelik i heaatalan örfiltök barátim, nem menteti ttak meg aeaklt, a bá\|0 elettlyedt, e femgatiArny usxolt leMak, da aa le elveeaen, a etek aat nagyla neköak gondjainkra, a a oaönak-bal kiemeltei egy nöl hnllál. « >Kgy nö, egy llatal leány- kiáltottak fel, a penoa á»ó haláaeok. Megvleefállák, a alv mág vert, de e aaemek ie voliek huny ve, ea e\|kek latárva, ea aro be láleépáAi. A jölélktt haláé tok leiegágllAk, a a guufbóba akertAk tleel, midőn egy iá Hl jelent meg köilttk, »m- a heláaaok neate\|etteí)eeen meghajlottak elölte, e diai ayliotlak neki e leány leié, kl e löldón lekBdl, • llelyat a partkapltáay urnák,< klAHotlek egyenek a tárn megéfkeetéval, A partkapltAny, aejnálkoava hallóii a laáuyhoa a mély bánaital eaólt/ ,ttagány ayermak. A aeian e körülállAkhoa forduTva, •Imtaálok paraneénlá, • a leányt, lel a keaiálybe', mély nak lalal a aötái éjlrnn láteaollak, llléndowet t'ieaile kaatélr kapui, megnyíltak, Mm aa eleil) hálólAflal villák he at udvarba A Magány leAayl agy kii gtobAha aáéliltiatA é iiertkenliAny a eetln pAt\|Vl adva at ambarak nea, atklldl őket, mlg eaon iiernlien egy nő, keaiAty ilrfifljii, Udy Aana lllandiiwer lAptlt %MékAlie h ode hajliHI at Agyra (aktelett ategány WwiMk. Mily aeereiioeAlléi\|eA\| tamái, «óhá\|tolt JM a Ró Lady Anna, iainét nyílik önnak alkalom egy jó tettre,eaólt a partkapiiáAy ha e aaegény gyermek mág életre ébred, akkor ve-aetef ön jA léiké, a taélld hAnáamődjá leméi vlaaaa öl Rt életbe, meiyet moet nem él. Bal ve var, <— nlóft a nő, magvitegAlva a leányt, lel tog ébredni, blaaem, hagyion On magamra kapitány. Kőaeónöm önnek, bogy e aaeredoaéileoaéanél reám gondolt a hogy a kedvet gyérmeaet Ide hotellá, a nem hagyte oli e parti haliatoknál, hol blkonyoean elveeaett volne, nem e roatakarat, de e aeegény emberek ludatlaneága lolylan, lamerem An Lady Anna aelvAI, «• volt a kapitány vAleeea, kl moet lAvoaott, beküldvén a lady aöoaelédeii, bogy urnöpik eegályAre legyenek, ba taléa tettkeége lenne reéiuk. Aa úrnő már gyekren ápolt Ily eearenoaAilene-ket, e moat eem kétkedett, hogy e aaarenotAi laa gyeratek megákne log térni, a meg tam mentve aa életnek Ugyalmeeéu kitérd minden (leroheA A léáayt, ae ágy mellett Olva, hogy at ébredée elad pernél eine mulaaaea, a a atQa-eágáe teléakedéat aHlteheeee. A oeelédekel ktkQidé, oeak egyedül meredt e eaerenoeétlen mellett. II. . " UleaAewtr katlély,, A kövatkaaö nap élaa ellentéte volt a lelolyl Alnek. Al Ag aaurkAk, a tenger néme, alki A tllandowár grólaAghui tirtoió tengerpart leitől kA\|tei nyu)tOlli A párti gnnyhók oly kellgmee lienyomaat tellek, a eé atl lakA halaeaok Alel örftmldl lélkeaQltek At A\| hurtalmal.» mélyeket mér a pttilakól megttuklek, elttoáóutak egáeaen, mert egy nyomnélkOl v>lünö hajó a part lakúinál nem érdek ee. De annál Ardeklödöltebben gondoáá a kaaiéiy urnOJf amegtaabadull leányi. Lady Anna; —- a moel mar ceendeeen alvb leánytól oeak reggel íRvoaott el, a eeobaiába menve aa ablakboa áW tolt, a aáinán tekiniétt kl a oeendeaen nyugvó tengerre. Mily nagyaaerOen etép a tenger, ka a vihar nem korbáeaolia tol habjait I \|<adT Aana gondolatokba volt eeerüIve, midőn ea a\|tó megnyílt, e a partkaptlAny lápeii ba. Berá'aáfloeaa aynjia keaét a lady, miköabea a lötl köaaőntl — alig varhaálam a reggeli, —■ aaöll, 4- bogy van védenoOnk? — Haomoru helyzet, — (talmit a nő, — a eaegény gyermek öniudeilenul fekaeik még mindig, i ugy félek i perelöl, midőn fal tog ébredni. A'at nieaem fraaele nö, a já bálból való. Saivet inegrAaó, mldön Öntudatlan' AUapoijAban atyjAl hívja íj aaonktvQI aokeior emllli a Karoly nevel ié. «— fen nöfh eggódom a gyermek \|övö(e letett, L peóli a kapitány - - mimbugy aa óo-goadoa> kodRea alatt áll, a a mdai eröeen meggyöa, hogy magáboa log Jönni. Htael lady, hogy Aa al indoaa találni aa ön aaándAkái moelV m Moiiá vagyok eaokve, hogy ön általát) gondolataimat, — vRlaaiolt a nö tnotolyogva, — de moet alig hlatam, hogy ellatálná \| mért magam aam tudom, mit gondolok. Ha aal Ml-náar, hogy a ategány gyermek eeéeaen Árva, a nlnoa aenile, Ajkkor iRién ^llRndóan magamnál tartanám lla Alléit moai tervaagetnlV Hagylak a dolgot aajAI menetére. (Vablaltak.) Nuv tUmiM, márn»p, v Ok miud oeudáa aaó M: Verekedni I Minden wwban pompáaan alkalmaihaté, ée tSképaa ki tBnőtn aaavalhaió. Valóban aalndarabot ital áa i aaiamttiráa a kit hatalmai inunk a táráéval i a karddal éa a aierelemmel aaámot aam vatai .. , aaiata lehetatlenaég. l)a továbbá aaért ia •aaralam'1 még a viváit ■art leginkább kedvéé, látványban gyönyörköd-tat Kgy yivii lamta eokban naaonlit egy aaia uadl látváayoeaágboa 4a ott ia oaakugy namaaag a nők eredeti alak, mint emit a mulaiaágoa jeleaetekbaa. Láthatunk 6u egy nagy uaapat vívót, a kik mindennap vívnak 4a varakeaanek, de párbajt nem vívnak 4a eoluuenr ia lógnak vívni, Láthatunk otte»k elpotrohaaodott kövéit, a kik orvoauk renilelet4re, vagy vejük tanáoeára „■oványkodáai óéiból? vivnakTkét álló óra hoaa-aaálg hadoaáaauak keattkben a karddal, tagadnak ■Unt valami vadállatok, libegnek pihegnek mint a lókák, gjeölnek irtlist a jól elkáeüllt forró puddlag éa végre dlneokadva Igy eaólnak: >Ni ma hiveetekedtam magamat l« Láthatunk ott vivémaetereket-v» ■ aam, nmaat mondtam . . . vivótanárokat Ja> Eeek randaaarint kedélyee jó. derék emberek, meteától, lelkeetől tanítványaik eavlgálatára állanak. A vívó tanároknak — mallvalag legyen amadva, ~ nam valami nagy e'réiurtlk aa Igát mondát) da oeak altkor, midoa vivaai bravour-jtikról van aaó, Kulimban aa a gyeugeaég még a tanoaookhau iá mag vaa \| aokaaor kuuuy»hL a lelk(Utael\|, ba egy-egy kapott y ágált eltagadtak. Már aaiute aaavtik járáaa lett aa a ktteje-tái: „Nem éraatamU lgaaán Irigyléara méltó emberek I Hataag mi drámaírók nem követhetjük néldájukat ée éppen eaért IrlgyeHük ókat. Ml _Jdőa egy-egy eamdarabuak megbukik éa a kü afineig flltyíl: ml áem~mőníl1>aí\|jal. »Nem íal lotiamN N» da Ilyen eeetekben la a vívóterem miadtg leittdit éa a vivómaetarak elbaeaéléaai feledtetik .el nem tagadható* kudtreunkal. Még innal ia ál emlékemben egy ilyen mulat* aágoe allieaaéléa^ Kled vivómeeteram aa öreg Dulanrler apó volt. minden dlueóaégét leánya képaate, — Ah, urain, — aaokta mondogatni, — aa éa leányom ramek taremtéel Olyan a termete miatha furatába Öntötték volaaf , . „ Noa, ea a tormába öetótt Ián v egy dlvatke raakedéebaa volt alkalmanva áa atyja nagyon nyugtalankodott erénye miatt. Igán, uogy nem volt rá oka, de utóvégre mégla nyugtalankodott. Hogy eloaalaaea aggodalmait ée hiatoe aMggyö aódaet aaeraaaan magénak, egy kete köpenybe burkolva laebe állt aaon- utoaaaroknál, mely mellett leányának kaaafelá menet el kellett haladnia - Képaalhatlk, — beatélU nekünk, — hogy dobogott t ulvem, a mit ót megláttam I Jobban beburkolódatam köpenyembe, begy valamiképen fal aa iamejjet éa bqná mtnva égy néhány "bobókáe eaót eugtam e (HUIm.Ti . Oheearenoeo I Leányom falóm fontait él htttlmuan pofon Vágott 1 Ka gyoraaa egy vlváal moidulatot tettem a Így kiáltottam rái ,Mnet már látom hagy beeeifntea vagy \|> A vlváaaak még liaaaoanaeágl benee W vai) I megtaait aa emberek helyee maglamaréiére. Karddal keakakben véga mindet tettetéenek Alig ói pernayi támadáa után iehámlik a tat teláe mlnilea máaa éa mint aa arofeaték lefolyik aa laeadeággal; aa advarÍAa, keetylle ée méaee aeava ember helyett ií valódi férn áll elóttUuk. a maga óvatoa vagy ateltburdl tarm^gaetével Itgadotó vagy httároeott. jellemével, rtvtta vagy egyeaee lelkületével; aa emberi lélekbe eonaaam teklathatUak ba jobban, mint aa arcot boritó vaarmtélyoe álanoa át, Hajéleégoa módon vált ei egy Itben baaanomia, A tlllilwk kötött egyeear egy ügynökkel vívtam, a hl rhnm éa nhampagnel elárüaltáaávtl fngltl koaolt Vlváa alélt nagyon tjáalgatla •aáliimá nyelt éa én meg la Igafttm nakl, bogy taeeek nála niagrenilaleaaket Vlváa atáa Igy eaóllam t báalttrhot i Kii/il aa embertói nem vaetek eham 'pagaeit I ■■ Miért nem' -■■ Iktra hamlellott lehat , ■ , minden vágáat eltagad 1 Kaaelam alkalmaeéea eok tekintetben lehat alÓnyóa Ha fáíjlitrá Álló leányuk van tlnöbeak áa agy Ityu megkéri keléi, na vaaalagaaeék Illa Jtlkeí a gyakrap namla ét limtjtll lévee útra ve-eató la formaink liaaeai aáeáVáJ, hanem egyeeerlteg eaéljanek Igy ae l\|1uhoi i ««s jlijjllii éa márjg vilam éaaga kancát. Zala 16. uám. <8. lap.) ........ .....i —---—u— Öt pere múlva jobban kiiamerlk jellemét, miat máafál havi rolytoooa pnkatolódaáeetl. Végre aaért ia aaerattm a vlváal, mert blio-nyoa nyara lahataágat, arra valóaágot iallétálee \| ailikaágea hoaaá a ttanláa, a gyakorlat, da niindea magában véve nem elegendő: híva tát re van eatlkaégttnk, hogy jó ylvók legyünk éppen ugy oattlettiuk jó vlvdnak, mlnt'mllvétinek. Ka mTnó élveaatet nyújt, ha a keadet tormái nehéa eégelu tul vagyunk I Alig van ktllaó életűnknek olyan lénye, melyben teljeaebhen éreanők aa élet-eró peaagéeét magunkban, mint a vlváa alkalmával. Méiaünk oaak mer egy vivót vlváa kóaben l Mindyn tagja, minden iima ki van fejlődve, mindegyik eaját ájláat foglal al éa máe máa munkát végea. Mlg a kéa gyorsan éa könnyedéu répdee ée mindinkább elfbbrehatol: a teet hátra Iia44ik ée a lábak, bialoe illáét foglalva e!r minden ,naroben várják a akáködó kéa jaladéeét, hogy tÍ0re törjenek-e vagy bátra vonuljanak-lünt a hfi katonák, minden tag a paraneenok navát IfMlTMkw, ff II Igymdli ■jjWál^r HtMotit >ieeaaralét* Hm a paranoanoki a. fej; Minden lelkeeedée éa'aaámitáa aa 0 mftvej mintha oaak valódi eeatgtérea volna, egy takin tatra éaaravatal aa allagaég kibáa mo.dulatát, ttot vet anki áa kányaaariti, hogy abba balesetben ; vlaaiavonuláit ailnlel, hogy ifjabb rohamra bátorttaa 4a atután rattaaatae erővel roal rá, é* aok mtadaaféle eatltogáa aljáit va-lóiltja kloalban mlndaaon Ugyea nadmoadulato-kat éa htdáeaati aaámitáaokat, melyet a nagy badveaérekaél annyira meghámnlank. —■ t)e vagy Bk laklBlfftb. Úgy áa a bon vodüTaute mtlvéaaet, mely aa egéaa§ teetat Igénybe vaeai éa moagáaba aoaw, voltaképán a mutáló- ée hüvelykujj tegyéban Beeipontoral, Mlfitien két u\|jtól tUg, miután ama Unom éa kormányáé tahelwg, mély a vivót meeterré teaal t a taptn táa éraeke bennök van meg. Bámulatot kttlt ama flaom éraékenyaég, mindent egyeaerra megárad erő, mely e M'l ujj kllaStt elömlik. A ko-alttttlk levő vaa hatáaa alatt remegnek ée Idegeeen rángatódnak, mintha eaak valamely villany folyam köiölné vitttk a gvori moadula-tokát. A látótehetaégre einoa eaukaégUk, bogy aa elleniéi kanUának moedulatait ngyelemmel kitérjéka vívó a tapintáa által ia megérti áaokat. fia kg mág hllllá veaaattk a magnetikna kard érintéa gyönyörét, aa erekben peaigő vér forró IQktetéeát. » heveaen dobogó eatvét, a wéillllŐ tői, a -ronakiilő tttereket, a hullámao ■ellett, a kitágnló porneokat I ba arra a boldog érnéara gondolunk, melyet eaját eróak tudata éa éi aete kólt fel bennünk; ha a váltoaatoaaág-ban annyira gaadag, teetedaö ée léleknemeeltő ktladelemre \|ondolnnk, melyet nem oeak naponkint, hanem minden pamben minden írj öaaae mérköaéenél újra ktadhetUnk i mtgérjlik, hogy a vivát mHvaattének gyakortáaa -valéaágoe mtr-mor, mely iddnek jól -folhaaanáláeával nemeeak a roaitöt ment mag, ita frlntbbé, ttdttltibbá ái ag^eeeégaaebbé le taaa. Hóhér-orvosok. Aa egéaa lörlénelem nem tegyaetl lói oly ritka aettil, mint mlnö lTlT-hen Hlutigardhan történt, ahol aa uralkodó két hóhért orvoatndöri rangra emelt. i Alig hlhaió, da hli alaloa okmányok bjionylt\|ák, hogy Kerdlnénd peáa»ér n1" tllükal teatvérekei. mint hóhérokat orvoaiudnrl oklevéllel jutalmaila meg laakavatotl inltködAatlkért. A aliilgardl ugy neveiéit uj épOlelhen mel mplg láthtló a legyvtrtárl leremhtn egy nélee pengéid egyenee pglloa, melynek pangijáhe a aientlréa e aaaval vannak rtlli belükkel beveeve : <Na tégy roaagat, • netp leaa eetnml ba\|od,< K pallói khivatlen Momaiédaágáben fUgg a vöröa poaitóval havont tatra tlhalyeaetl wtttttnhtrgl »9>1. áprllto hő 114a, hinni, hogy ily nagymérvű kirégaée löriám , éa nam aaabad felednünk, hogy áppen ebbane korban voltak WDriaobtriNa a legaailejabb erköJ-ceók. Ovujloggláe, rabtta, gyilkoeeág, uionálláa napirenden volt a oaakla a fotáilltoM rftgtón biró-aági aljáráaok, melyeknél tt (téltttfc ugy taólvt valamennyi halált moodotl ki, voltak képeeak megakadályoint t nagymérvB tóbanjáró bflnAktt. Ai 1711 évban Pardináad oeéaaár NBitxrg- ' bili Htuigartba lovagolt épaa axuo a napon, midőn igy gyújtogató éa agy gvllkoa Állott a bakó alótt, hogy végrehajtaa rajiak a rtgton biróetg baláloa íteletet. A caAaaAr megállott a •3ajt« elölt e Végig néile a törvényéé végrehajiáat. Stutgardban aa elölt a haléloe iiélet nyili láren hajtatott végre a az elitéit a eik talajoa elbelye-ietl azékre Bit, hogy bevárja bekötött axemeerl a baaó palloaáuak baláloa aajláaW ; 1717-ben aaon-bao már aam ayitt láran a nem a' eik latajaa állott a eaék, hanem egy deaakával körített. tér-köaenén, néhány tégla tnagvrtgra alkotmány volt kéaaíW, mi^y alakiára aéiva gómbotyti i körfll-balól'oly nagy volt, mint egy öritti aajt, e t németek eg alkotmányt ntvtatÁ el >8ajt> návvel. A végrehajtáet melynek Ferdinánd oeAaaár aaemtanuja voll Biekal Márk áa Jakab aaakftaAlték. A lét baka aá alkalommal oljr uxiatálylyai állon a lájlóó, oly exakaValollgággal tf mflvé-eaettal teite meg ptlloet aohiotáaát, hogy t ceá-aaár elálmélkodva lapeoM a- aikerült végrehajtaa-nak, melynél a pallóénak egy agy megyillanáaa alég voll, hogy a földi igaaeágaaolgalttiátntk elég ~"A» BtlirMáH véfréBljlli lilik Hága eléba rgnililte t kél btkói, a ünnepélyesen orvoa-tn-dorokká neveave ki Okét, áladta oklevelelkat, melyben a két Rvér laihatalmaatatott, hogy, •ambertáraatk betegeégébea é» lenti bajaikban orvoel Mgélyt nyojtbeeaanak a hoxiájuk lolya-modóknak^i 6 legjobb tudomáeuk a lagliatttbb lelklleméreiBk szerint.-> A két fivér voll tehát aa egyedüli e világon, kik bakó Iátokra orvoe-tudori oklevelet ayertek, a ml ihegvagyuok gyóiddve, bogy e két férfi, ki dtnaoklevelol kapott, valamennyi orvon kftxött leg-eikereaebben glkalmaala aaeréi, — a bűnök által megbetegedett embereknél, — mert nekik eaak egyelltü egérOk volt, ex a pallóé, melyen eeiavak . állotlnkT* 'Ne tégy roeeiate nem taaa aemmi bajod. • JUüfik, Méndor htmg kgrilja mellett. melynek Ikllratén magadat a akkor olvaihaW: itlyötd mag Un maggyóiheiid ellináégeidat li Ai elóhb emllteli \|ialloi a Htokat hóhér oaa-Iád palloaa volt a a máléd négy 4la i Márk, Jakab, Andráa éa Jénoe Itaainálláli aet a törvényéé Igaiiég baléltlélgléaek vágraha\|iéiánál, A néalád htrlokában tÓU I >101 1117-lg voll e pallna, a a montlull Idó alatt a négy ttvér nem kevaaahh mint Hí) lalien haaenálm, 110 lihin hallva végre ai alliélltkkii a Ulrviny által kimondott lléleiti, mely Italéllál íakollalla mag a lóban járó bBnök IglIMgll. Ha leklul\|Uk a klvégiáaeknak é nagy eiámát, alnetiilélkuauak aanii ée alig vagyttiik kápeaek el A szénégetők. — Irta: Torkot Lajos. — S Kit nem érdekelne ama myeticiamaa aaok a aymbolicue jelek, tán öltösataa, melyek a eaén-égetflknél léteanek,'. I j^r K( at akt nem kívánna bepillantani ama° helyekre, melyeken öeaaegyfllnek á elviatik a világba a annak mindan réaaéba a aaabad eaaaiét, a aaabad gondolkoaáat, vagy a vtlláa aaent ta- BttVf -----------—■— A titkoa mindig vonrotta aa embereket Én midőn nlvaetam Jósika regényét »A csehek Magyaroratágon* regényeiben nemeeak a kimagaelo nőt jellemek ragadtak meg, hanem ttok a kieértetiee regényee tájak éa világok, aaok a tOldalatti öeaauövetelek \|g, malytket a liuealták tartunak; a ragaaamémmé lett, hogy minden titkoa táraulat legalább ia oly kiaérte-tiea alakba barkolódaik. Hogy a titkoa táreálatok nem valláa, nem egybái, nem haaaallenee nálokkal toglalkoanak, hanam a legnemeaebb eaamék aaolgálatában állnak a aa általáaoa emberi jóTélért, jogokért küldenek, ea még iame-retlan volt lelkem előtt I mert akkor nem olvaa-tam oly regényeket mint Zaoeone: , Aa intornn-Uonale titkai , Caernyeveaky: ,VH tegyünk • A nov«. Turgeiifowtől: .Aa apák áa fieik.* Leg-fblebb Dumai: .Jébatáraai", nkMD! „A magyar lakohlnueok* jutottak kelembe, melyek ma már pénaért eeu kaphatók régiaégllknél fogva a keraakeddk bolljaioan; aaokrol aa állapotokról ptdlg, melyek pJréaat aa utolaó évtiaa-uekben keletkeatek a a miket ma munkáfkér-déa, ewláldemooratia, eonlaliemna, rommaaiamua éa nlhillamue elnevetéeak alatt iamar a világi oly kevéeeé limertam, hogy fogalmam eem volt arról, hogy mi legyen aaok kütUl tgyik vagy máetkV politikai vagy táraadalml elv e? vagy köagaailaeágl rendaaar-f> t vagy caana utópia, eaamény ¥ mely a táreadalom vagy állam újjá aeefvaaptét-a vagynaupán aa agyén boldogitá-aát nélpaaa. Ml legyen aa .U( föl!1, ,Uj emhar«k aa* tudtam a aat hittem aa egy tolfedeaett világ- Ntfy-KaaisM) fieámip Z«!« IS igám (4. lap.) ríaa, tol • tengereken, J'olvneaie mailalt a „ni-18080 krjávnl, kik arra határolták magukét, kii' onaárnak bjjják, mint a hogy elnevette I hogy agy Jó uaaooái oigpnik aa ftiaairikoli igy b-Jókai egyik regényébea a legboldogabb hulyet rlnlon [ de a pánit hoiíaánk bikOldó neme* aaivö a Mdte .aaukr aiigaténik. ■ .mj.in. .ligetének Sok idd, olvaiáa, tapaiitalát magértették aionbat v\|«m, bugy tAI 4jaaakua, ott amarra a lappangók mentek, 41 agy nagy nnmaill, amaly magat oroaanak (nam ó romi) navaal, amaly miudaddlg uam tudott átjutni oda, (ámbár eléggé aJdrakalailt mAviltiég dolgában l hogy elérhette V«lt\tt\| miiieriat A raa ia biaamak valamit, lia aorairAI van a laó, hanam van egv igjidilmük a a 4d nikik hAbi-hóba aat, a mit akar, sok aaor jót, legtöbbaadr pedig roaaaat, amit aaután dk ngv blnak, hogy Bilbaria I' Arra aam jóltam ri valami korén, hogy van mái állatn ia mint maga a n\|gy oraaág, amely egy aaellemi éa életirányt, »gf nőkéit kttvetd egyéneknek nam eiupáu maméqyi egaaiét ké-paat; kanam ugyabbaa -ttx oriaágbíui agy kíiekb, de hatalmei* oreeig ie van, mely ugyanaion emUrikbfll^Ldi ugy blvják, liugy táriada lom, \| u «gü»et (jiuiin Ali ugy képaettem magannak. hogy aaoR íffTínfiörternttf egymáa í hölgy Rgyelmeaiatéaéra, hogy \|obb volna e pénat aaon aaegény gyermekeknek adni, kiknek aem ebédjük, aem eelelfjAk nlnoaen, a a gyermekek lemondtak a jó anionéról é • aaegény éhiiö tár-aalk« javéra adták aa egy forintot. Vajha aok ily nemeakeblü nö i tftbb Ily derék gyermek ekadne vároannkban. A gyirmüknk, kik adakoa 189L gprlliá hO H4n airtl »-»n IS évaa karékaa. Tomulm éaae utgjbail eeftl ip I ée fél évaa leiékea Talltr Jwii Magtudi ffUÍt M áam tneátwa, tMHkM Marlaeaé M\|M> apt. 7 éa te ívja karéban. Hokin* Juli atfkall agrlf íMn 18 éwe keréken, Gea\|iliaa LlpMaé aagkalt nprft, 104* 87 érv koréfcaa. — Ttliallé htagyAléal tartott a mull kó végén á ki* komáromi ónk. lUanlló teetUlet; mely elkalommal Hajiur Jánoa (Apnraacenok a jelen voltak folylonoe éber figyelme éa eéjoa eiinme- tak: A-I, E ~r, L—r, D—r éa T—r voltak, tel-Iréné kAiAlt olvaeta lel köveikein jelenténél, tne-jea neveiket najál Ahajuklioi képeat nem Irluit ki. 'fél kpgérdekeaeégénél lógva egéet terjedelmében tAI tán oé\|]aikra, e amit ba aa egyik akar, nem akarja a rnánik e Igy keaiMdlk kUitilk igyklln-delem, amelyet elneveanak Idrmdulmi kiircnak, melyben a ittidd lelek, egyoldálrAI mgjd a eae éuyek, majd a iiatalmamik, e a.eiegAnyeket lifljílí táreatlalomnak, a hatalmaaokat éa tn dagokat pedig, államnak é< mikor aiek klbé kllTnek i igVmáit megértik, at a táraadalm! vagy gaadaaágl állam. Nem Hiokoly Viotor t .Világkrónikájából" vettem mindeteket e nam la a nagy vlligtOrténB-hunból, liiuiom titkon vonaalmam utján, mely hajlamot Area a gyengében a megveti a kevélye' a^hatalmút, a gögllit; hclám uivárgott, liögy"mi<tnT a nitlatéa-■ aam adliat ..tlilib jügut aaert, mert bíborban aallletatt valaki, a aaegény-nek ao lehet keveeehh joga aaért, mivel nein hagytak rá nagy QrAkaeget, vagy nem tudott aaereani annyi vagyont, mint a gaadag I A táraadaíomhan éa aa államban la aat hittem, hogy ilyen elvak uralkodnak, de keeertten eaalatkoatam, a mire ieléhredtem, arra már a titkon táraulatok la ki\|elentették: hogy flk tdb let nem leaanak aank. oaak .tdrl ItrUblth", a melyek pedig tltkoa eáljkiknál fogva voltak Ilyenek, uakUldUtlék halotti biiunyltványalkat, bgjalantea, hagy umal Májuk tObbé aaUkaéu ninna, eltűnnek a Iliid ailnArol, Aa Igy amaielO' eetaa rnkonaaanv, malvlyal én e tltrna lArattla tokát kieértam, (tigfüiehb ablian nyer m« kiteje aéat, hogy magéin lékelem régi jAbarátaimról, ideájjalnrAl, multlaikrAI, lelantlk a jAvAJIIkifil, eaavalkrAI Aa haladáinkrnl, i mijulima töryk véaalkrál, moigttlmalkrAl, atselynk iillkii\geaek arra, hogy miglamerjUk rllvlden, egyei rom aalnban látuA táriulatok, áramlatog jellegéi, batáiát, uéllait.. tlam vindiuáluio magamnak éa aat eldre ie kijelentem ~ hogy tudAa apparattal kéeattl-tem i kle mnnkáhoB, — da aat hlttam, hogy amk, akiknek még kivnabb Idljllk van foglal komi Ily dolgokkal mint nekem, )A aéven vauik, ha egy kii ilmiluttatáiban olvaibatják aat, amit klllllnhin tudoinányoian i Igen bili uaan ildmlva a katedráról oly nehéi magértini Holyi ujdofiiágok. táltai} Mién A „nale-igaraaegl ügyvédi kamara* randié AVI kltlgydlAiAiiik megtartaiára IHÍII, évi áprllii hó Ufténik délilAtti 10 Aráját Kala-KgeraMgri, i kamarának hivatalni hilyl aégébi kitiliti, Tárgyioroiata i Ai IHlKl ik évi klM\|ylilAiról fíllvittligyiókltnyv fklnlviiáia, Ai jjtfiO'lk Avi kamgnii mflkndáirdl InlAntái. A ki mara péniTárának állapotáról \|8iintAa> Ai IHIKI III Iki kamarai Avre vonatkoi/i yénitárl iiáina dámk falHlvIugáláaa, Jöváhagyiia éa a aiám adó filmanlványénik megidáia, Aa IHlll UV'lkl katnaril ávra kniteégvitéíi Aa a aillkaéglit llldA latánik mi gállapltá M, Al Ügyvédek Ai ügyvéd-jelöllek név jegy lékének lalolvaiáai, Nntáiil III' dltványnk lárgyaláaa. 11 (Igy vMt irmla lir Itnifnhtra Mór flatil ugy vén jugtndiir, Vármiinkbin (Wyt/nili lm dn nyílott a lAUfii). fldtöiöljttk áaiil kanál auiikit pályáit kftaanbin A Mfgéay gyanaakék M\|lNléaaln »javán váftwiuik igyik linkilli lelkű liulgyi, iáméi tan Inrliilnl fcttldóii ha aairkiaéiAiigiliiklii, mily ba aagai liilidáktalaniil findillliáii lnlyéri Jatt ~ tg'ttlk A kla Daaugei II (liftül linilll Iliit Allg Jeleniéa. Domborul Hlreob'sr Jakab IIha láloaáaa alkalmából nag. gelaii OulmaHH Vllmoi ur 10 frlol koaioru helyett idományoaotl. A Chiwri Kidlai ilöljáróaága N Kaniiaán JBahMvg. Janda Hidvig kiaiaiaony, Janda Kári(ly él nejének kedvei, háiiui mtivell leányi ■ róaaák bónipjábin nuljut 19 én tartja eakQvO' ét Mtk Mlkai dirik pontú ia távírda tinttel Nlnoa kéliiglink benne, hogy ■ ailvek róaaa láncát i legnagyobb boldogeág kapuiii tögfa Rla aaitgrlani ia igéaa AleiÁu At [ Ilit Hogy mé\|tör-lénjék, mt Oiitntén ktvAnjuk Óiig) Ilitkalaaa. Ilurlmuhn Károly baliilnol llliiöiégU ég. iindbell kjlakatona, a kl vároiunkban mtikndöti lóivalé blaoitiAghoi mint iuUino volt baoittva, e Jió U Ao f jjal jól kl-mulatta magát, aitán ■ liktanyába menvén, olt eaolgáilH fegyvaréval Angyilkoiaági ixándékböl fijbe lőtte megát, Ai áleiveeiélyeiin lárQll katonái eiiméleilenül leálliiolták a keionii kórháalia, hol ai idvoeiik minden reményrAI lemondtak tatgyógyuláeára. A katonai parinmnnkaág Altnl értealieit iiülök liellek Hűk' kórágyábiia, i moil, aa ínye gondoa AbiViAge vlrruat a haldokló teleli; íliliélk ayltvAii* •laiémelli. A niigy kantaiai-n) evang- -templom a leikéuiak é\|diéai koltiúgiihei jéru'tik a 6 ik nyilvwfipá il-aaámolái óti i A liialöi liivek adománya irt, Iliké Jolán 1'frl, Bakó Kraaiki 1 ír^tt-v. liakó Himum II Irt, Itikó Uyula K. Itajkról li Irl, liakó (alván Vágh Sellye o Irt, liebrioen vároa adománya Wl Irt, Saarvaal egyliáa b Irt, tiaáe< Itégen vároa gyli)téae 1HK, Agtálva gylll«ke«ei gyQjtéae " 10, Zili latvándi egyíiái 8 Irt, Hallihldii kivik ,.tfil, llonlvármegye iliapáiua H'tt8, Moeonvártne-gye aliapán\|a lyttjiéai 42 irt, Vajda-Hnnyadi ia-karékpémt. f> frt, MyOr vároa 8() Irt, Hímaatom-Kgt várni tr«l. Körmendi tekerékpénatár 5 frt, Ikaa Nágy Kún-Daolnok megje illipánja gyUjiéae ül) Irt. Aridmegye aliipánji 8.40, Sainleai tkpl. irt, llódmeió vaiárbely vároa b Irt, Alaó-lövöl kivik b irl. Uaikoloa vároa 8 Irl, Teéii hívek adománya I Irl, MuraiaoAibiti kivik 4.310, 8o-mogymigyp áliapái)ja gyUjiéae Ü.1M), fitolilvi hivik adománya 9 lrl, ll0nye egyháa 1 Irl, Már-marói vármegye köaöniégi 10 Irt, Loinno vároa b Irt, Hialjjmárl takplr ÚO Irl. Uyör vármegye allipárija gytljiéii llllli kr„ Mélt Zúbir Jóuei Kumárou(vármigvi. lölipánji 6 Irt, Hiba Jóaaet Ki->Kinirii 6 írr, Nagy-Haatoiiláilikirákjiiniitír 6 frt, .Rirkii^vldékl likarékpl. t Ifi, /alamagye ailapánia gyUjiéae 111,gb kis, A kuoaurai egyltáa 1 Irt, A kuQ'urai lilkéaa 1 Irl, A aaighilom vidéki takarékpéniár 7 Irl, óaeeeeen 842 Irt 88 kr, Itagabbau eriaámoliatotl 2081 Irt 611 kr. tfA-öii-iáig inain 8204 Irl AA kr. Kogid\|ák a kigyee iilvO adikoiók iiultal la a gyQlikiait liglorróiib legháláaabb köiiönelél, Továnbl iilvii atlomái nyokai a amit nélri llnliliilel kérjllk aa evang. Iilkéul hlvalalhoa Juttatni, Negy-Kauiaaán, lltUl évi áprll hó N-áb. Ungyel Ujne k, lt, gyttlek, IglUgyllA. Thomka Kndra a. k. gondnok él péui-lárilt\|k, Mllllir l,ljoa l, k, h lllktea. - t;in»a«ar Tilbl. hilybill urnOtal vitiOnk imnaaat ai Iráni, hogy a vlnikröl a vártialia ball vtlliriikhl bikiállttoll élelmi (ilkkikn, még mleldtt H Várnai logyiialó köiöniég ennek lievériáláiá Ilon férhiini, i tnáaod iladök öiiaiviaamlják i a helybeli logyualók kéuylalinik máiudkáibol drága péniiii váaárökil u éllliiil Hkkikit. Ai oraaág több helyen ily ilováiár oa%k blaunyoa Aráig, lllnvi non luí van mgidályaiva; a Ima iáhí Intéiill pihaaaok iulytáu uilttiii néáiUnk i dolognak, i blvilaloa hilyröl unu lilvllágoal int nvtirltttti Itogy vároaunt képvinin tműlaii a rimiiirkapliányiág állal aa elAváaár korlátoiáii Iráni litl livialaiát el nem logidváit, ti Iránybin aiabálynndilitil mm alknloll ti igy a Jilinligi hilyiiiin nem válloitalhatA. tCnuyll IkHuuk aabk Higeaitik a hoiaáiik Inrdult iianaaamoknak litdo-máaukrg bonni Meghallak Haer-ltnliUeta KillinaalM jAnal 1Ü, AOttk kMkktJi. l uim Jöaiüt ma ui98\|ia)yi\|íijii hull Iflll I iimertatOnk: A jelentéa igy aaólt t •Tiaaialt kBagygléi 1 Ha flgyelemmal kmérték na almait 189iMk évben a lapokbin köaéiett lUieeeiek némái éi ai aaok állal okoaott károkat, nyilván megkelletelt gyOaödniök arról, hogy a matt év aaon éyek kőié larioiolt, hol a tOa által okoaott károéitáaok nemoank egyei emberek, de több helyütt egén köaeégak lakoaait kevéa ki vétellel majdnem kolduabolra jüttatla. S hogy e pttialftó elem állal okoioll károaitáiok folytan mennyire Kifiorödhitöii volna iiök üiimi, kik még, Me-giadagok a ttéfatny tira nmtfa -agéaa aagyunohit " aöf éleiliket ia elveaaiieiiék; ha kedvea haiánk-bin a tttaoltA egyeef)leiek eaerveava nem volnának, aat megkttaeliiölegeaea lehetne eem kifejnani. Aaonlian ott találjuk már majdnem minden nagyobb kóiaégben aa önkéntei -1BinlfÓki, kik n tórvényaaabta korlátok köat a köaaég- éa annak lakoeai lehető megterhelteiéee nélkül alö óv in-éikedéeeket lemnek nrra néaia, bogy a tttavéaa lehelő eg elháriilaeiék ; a ba mindeaek dneára a puaotiiA elem Aldoiatokat köveTelne mégm, aaon nel a véaa haltén Ieremnek ia ftnkéntee HaoHAk, kik ai emberbaráti köteleeaág a>eaa>etéiöJ áthatva^. agéaiaégal höI még tleiökei aam kímélve bátor, válveimt éi öeeahangiatoa munkájuk által iparkodnak a határtalan dühhel puaxtité elemei looa-Itat Inti hogy ngy felebiraiilk vgynnai \ n atarai iáját egéiaaégök éa életök kookéitatáan mai lati ia migmenllieaaAk. Nála legyen a )óeágoa illeni legyea gondvieelAanek, kóaaégOnkat kél jalaniék-leien ifUeaell kivételével, epyaiiió elem lobbeaör nem lálogeila meg a mull évben. 8 nem ia árért jelaém e kél lOieeeiet ja'entékielennek, mintha ■indkét eeeiben a Itta lovajerjedéae lebeiailan lelt volna ; meri ugy aa april 6-iki ittavéaanél dOhöngö deli aaél, mintha aaepiember 21 iki lka-nél a már arOabO'ö d. ny. átél nagyon ia elo-e-glihetlék Vülna i iOi robinó tirjodéaéi, a ki tudja itogy ml'y nagy tUKüátofcnt kóvaleit valaa aatnrf-két Hitben akkor, ha a tUavéu kliihnaenél aion-nal ott nem teremnek a ittaoltók éa vilvatett odaadó munkájok által a romboló ttlaet még kellő időben nem looaliaAlják. A ionban nam elé-geaanek meg aiial a lUaoliók, hogy oiupán a köiaAgtlnkben kiifirt tttavAainAI leljeaileék híva-lámirü ember baráti köielraeégOkat; hanem iparkodnak a köaeiakb eeö aiomeaédoa köiaagakben le veaiadelem idején a lehető leggyomabban meg-jelenni, hogy veeaedelambea lavO aaotniaédoa emberbarátaikon is k.tenégea munkálok által aeginmek. Így olt találjuk kóaaégUnk öak. itta-oltAlt .lfaroa kóaiégben ea 1890. október hí 18 an reggel 8 órakor kitört ittinét Komdrodruson 1890, október 10>An délután t/,A órakor küört lUavlaa. nél ée ugyanoeak (lalumlokon oki. 81-én röggel léi B Arakor ai orkánként dQhöngö wAlbett kitért Ittivéunál. 8 bogy a Itt mindegyik eeeiben lAbb ée ISbb tldégatokat nam kSvelelt, oaakla a tOa-Oltók anolgáliuku éi válvaieit utnnkájának la-ia\|donllhat4r. MAgli aion odaadó éa öntalaldoaó munká)okéri már nam egy eaeiben történi, hogy néhány léhán gondolkodó embernek roeaaekarsm elítélőnél, de IníAlt mtldilmatt kapták kOaaönm nyllvánltái helyett; mindeaakkel Bt nam torod te aeupán a mign oéll tartván nom előtt e Ipir-kodlak éi aaintul Iparkodol tognak haminea kö-iileiié\|ttknik eleget lanAI. KgyeiUieittnknek jelenleg van ilaptió tagja g, pártoló tagja, a legniolaA kAlgytt'Aa után volt 87, folyó évben Hemótka l,ajoe ur aa llr-bin elhunyt 1, maradi 86. Folyó évban lalvAljglati Hlnger Jóiaef 1, öaeaeaan 87, mnkndA tag vnli 87, fnlyA évben felvétetett 8, AaiiMin 8jl)) atik aiirlnl ai egyeittliv-éil 09 taghóli A legutóbbi köigyOtéi óla tartaton bél vAlaiainiányl Jglllée éa egy rtindklvttU küagyttlőH, milyakin haitroaialotl, Mtultn a aierlárral kap-oenleloaen épliatl tUiollOl öriaoba beniodanté'eii, mltködO oiauaiuuk lulyó év\| ubr. hó 18 én meg-keidttia iiioályaiirl) Oriégi éi klrindalteégi igol* gálalál. A köealgt al(il\|érAiág Ai kApvlaalA teelU-leltei mldön aa köiltlve lett, ngyeiirtnlM a ttti-ultA parinoanökaággat lirindiliiieii, itogy a klliiágl ^jjali rtndOtnk itulgtlatuk mighaadáat la Al üvw kaiilm, Itwekii Ibiaa ata\| )«■< ""fi"' TJFH Jlliuviwa a»uia««»»u» iáit ] elölt a IQaollil Amobáu jilentkeanl tartóénak aa I4agy kaiuaa. vasárnap. Arpsrenoemiáiiel. M őket UlHItllis »< Irtnl, hogy hány oraies tariomik inalt jilenikeenl, Imgy száin' wiOlllAMfik' Ul\|iali\|«lhnillinórl«'va lagya mik, Továbbá • IftyiftdA \|»léiió( la lertnsnsk msgtsnulnl e végből, lik * kttWf liármilyik ré' uibin Irt volnának midőn * HUvAmi kitör, hogy azonnal iile»lis«setisk; mm nálbál mltlAn mii azoiglliiba láphiik •• egytattlit nagyobbik lelvö-k Ariját eestlsges lissmAiat végen nekik klsa\|a •* <if\|infiitii)fiilfiki As aralis t* gabonahordás ur-timi ftlaii nos m<* ai éjjeli rendörükaek, tunlynok mén van engedve a nyugvás, ai Ogdtis Anial szolgalat Idnl, akti iiMiétt aa örseobáben lenni tsrinslk. Ibi a község területén tttzvéai lórae kl, linny eaonnsl IsUemerheiA Isgysn as-,.\|y\|k N>MI vas a kO'Mgoak tUz: « kóssig-bárom kvrOieire oszinUitt fel ee a kővetkező' hsrsogjii-a«« rsodaliiieti. l'Hö kirttlet e Ktk-uioa, iüi\|iliéa ii nagy liarangkl történik, ,il.<lk kirtttet e Köitieé-jál bezirolig í inni(i«\|\|\| — iüi>\|sl<«s kftxágKÖ hsriuggil lürtecik lilik kerdu a IMJÜMMM Jiulj_ ram - Ui«jül»«H a klh»rsnggal történik, "•n'eitti » ssnSasns föri éi dob jsizéa In hass-~nlll\|Ql. Rtl-Koinvtiini trUlRItlUI IIPIJIrAllp tr kspvieelő ti«iülita folyó é»l Iskruár hó Mn iar> len knivtaetp lenHHüll gyttiiiéii sihaiárosta: alö na ai önkénig* tjUöltílk e* é\|jil örségLis kirendeltségi láalgálal altai uayi' uk aznlgáistoi lat italMnek a község Ah lakoaslnak, ssért n lilik. iDsnlták 4i aiok fmeládfst a lelteeitendtt köwégi k.nmünk* IAI lalitieiiilk, Ugy e küaaégi sioljA-tUMK mltilifkípvlsoffl WnlrtJONlibill Iniéiksdéaeévi lORsii)" knentnaiBukei ennél ii Inklbh, aiiri nxf lisaznon mokAdésOok ailitaerAiS gyioAnt tog adhatjuk. A legutóbbi H• Aíl koigytránfa tar moll! l»knla 14 úrin, gyakoriul! kivonulta llí-mer, napinál dlubl von lilás 4 Mar, dlisörség állitlstoil i leaiplnmhe II nap, limitül kivonuld! mlllieér Ül Ni j—yznea. hogy a lep uiAlibl lilflliiin lűioltnlnh, ugy is Iskolábi, mint a nynkiifluHiklmni részvételt Igtn kósönyösen ki,íilik venni; mm itlrftdvin ezssl, hogy wogljir ftull\|k-e mlr lioe nAikttlnalieilen Hllklégei dolgokat, melyekkel agy lílvalAmiierU Aa kötelUHéji l\|\|iea\|(i<.\|t ttiagilwn irtö Itluuliúnak ueaioaak Ituoy birnti kell, haneai okvetlen "«uk»g«, liogy «irimk uAlkQ'niMneu öleméi I* képaaie; aArt raatia a<on eaellien AldAnlioiO i Ittvolto igyiall-Intik tieniHAae, ha iwk • lörvinyaiibia korlA» luk kOal naa<baagalloi rnunkAl klpaaek «lglllli. I U«W( M uba-aí.0knUin aAfltórv ------i,m,ii„,„\|„u itn.i. lasirjlk ma lörvényia luieikidAiíkit, mslyiK 1 lrn' kAn aio<o\|nlok kell, «aon klvdl «lit\|i- Ai aiol\|A> lill iiáiiálialk rendilki'Aaevil ilapmaa llMtebi kall linniOl él >lgra bogy a IlUollAlhöl beiier* utl aieriivAnyekii la okuirQen Ai baaanmin k iáéiul ludjAki Mindeaekei pedig cím kin u lako-IAIihii é» gyekoriatokwi lehet ilealAtitail. Kilhl-voii, lehat e mükódó mapit in\|ij«li, hogy' (övore •kiteli kSteleeetUAgttkit a«»atOk olöllnfliAk él annak In iiilmloii leklainbea iiiifii teael lertiAk leliKleattl Higeru ki)Ui«iii\|ttkuek> K«ok ttléii elfliirliialvAe JtAnallinuk ur a>ltfll(lAAI\| mily aaeriat mull A«rOll waradvAay 91 Ifi TI kr., MyA beiatel HO in II kr., hátralékéi lagaági dijikhdl helnlyi 41! frl, oaaeeam 10Ö frt Nü kf»\| kiadáa voll M frl Ufl ir„ marad IJO Ifi II kr. Raiwidli IlIyluDállklVAU, pemtárnokoak i fil-eieetéi atgidilun, Zala wáfp. (fi, lp.)_ Különfélék. [t CigiáAi lArta Valért* lOheroea m taonynlA. ftmu Htuliálór löheroeg 4a mJi Mária Valéria löheroef aneonynai ei eliö fogadtatás, inelyei ai udvari gyAai miau ilhilaiiloitak, Ipril W In l\|i«. - Kijruita i eAr «ialAá\|Akia. Urois-orssAg lövárosabél jilenllk, heiy Míbajlovloi Mi-bAly oron nsgyhiroeg iliigyiiti Mjklái nassal luroig ligidönbb IsiayAI, Minoberg Z-mfis griloöt. - UJ blh«rBli«\|i. JtomAbol 4rbesslt bírák sserinl a (lApa, május hé iliö' lelAben kon-iilisióriünioi tirt u löudvarmsitiréi RufTu-Solllét blhorookka lógja kinsvuni. Hir uerint a bAesi bsroigArsek As a plrlil auneius in blborookokkA imuik,. Ugyip-i hir s/e,riot a pipa Ferrarat parUI ounoluiiá, Jicoblóii lliaubODl nunetnasa ásJlíolpAl pauai föudvaroisilÁTA lliljjS klnőiiffni, , <■ üaijiAa Itlráljr uililAri hasasak. • Mraa. Mllyas király kOMnöseo kegyeleiiet* vimTiiisU i« iráot a liily. iránt a hot isttlilitt e klrá'yi bslslmlval blstosilulta,' bogy áitiTiTHt' Itáita mily m\|ot ludiuk, KoiomvArun van atáta-dokilii ál Isneursdjoa. űrök időkre ^lántM ki-vAliaiggil halaoite el otlnd e hesai, nund asokai a kttlaöségekit, a melyek a haiboi tsriósiak, Filainniii örök láökri adok As mindes egyAb iirhek alöl. Abban a kiváltságban is réssesitetie, hogy bármely itldösBii, ki a törvény iUfl Ide meaekttt, llt menhelyet találjon; Itt elfogni valakit a törvAoy embereinek nem Kibid, E kiváltságok Spin maradtak suliidokon 4t, •í ___18jH. Aprilia göshsjArs a avAri idény isrtamara egy kepliAo/f ingediea-Ai. A táraulát laugelöeafa k4«es4t\|i ingsdstt% Bmtton agytef tolunk, rwlt kipróbált flatal kapltáafti ft'irdi Iftvánt ItAli-lolta föl i4 áHoMAI elfoglalására. — Vrirríi aár i ligköselebbl ospótban aeakesdi isoigitnat a iiáp Be iioaM, hol a legnagyobb vihar s)éit ia jiiaolvogva moedbsi\|a ms/d el „Altos «idi viatoe.'wlÜsMe ueliiket l-t latiam már.* — NUmga. Kisássia egyik kösiéfábea Ariit lf/M bsn A hA 7 én földrengés volt, msly nagy poasliiási vitt véghei. Stáxaegyveabai hás dőlt rombs, 3A0 megsérOlt. Sok oál ember be\|léklslsoul maradt. A sselláo, ■ mint a nereo* cseileoaégröl érteeilli, rögtön ÖUOO Irtot küldött á ssereneséilecek segélyesésAri. — Éatahl fémj m BilalH Mail. Sirt-fokrö) 'írteaüiUnk, bogy a múlt március 81 -én ritks ssép tflneméayben gyönyörködtek a Hila-ton mellekén. Este bét óra tájban a< egé»» éstskt égbolt lángbs bo áit; olyan hatalisar vott a piroaságs. miolha otsk egy egész város égne va-taboi a távstiágkaa. Aa ígbali pirtmáge Tíhaiy. nál keidödön a Tégsödútt Kénese tájás: a lAoemény este 7-töl 10-ig jartott, a adg essk tstjeien be nem aetétedett. A«t liissik. hmj ésaekl lény voll e ixép iBoio>Aoy. — NalalaácM IsglIAl. UtAbbi időben sgy bét köbéi lllo Játék gyakran logsdáars sdmt okol.'A mikor b siy asslaliáraeaág öl pere alatt nem volt kApes a (ejetilirö köveit a ikatulyábs vlaaiarakol es egyaásaiáa elvsiste<iék litgadá-rakit. A fejförö jitékboi mellékeli fQset oly ala- ..... ... A lejlödö vlaio-i ,— ^ -------------—- -, — nyok mínll- iiöbFib s hstOaágnak nők ksliamst- jkojwt t»ralmai, melyek lif<öbb)e valódi lej'örtat linasgskit okimak, litleg nután e aiutáo si ágyinii örökösök kewlröí vétel utján idegen birtokoaok keiéibe jutóit, tlgy aegiteilek tehát a •dolgon, bogy a. hatúiág a lutai ftriyh áron meg-vei te. Asián Is sok miodsnm ment keresstül egé>s odáig, a mlg a kösös bsdieregbeli bakák kerliliék bele. Jfoel hogy srek fa klkÖliösnet, s inngyír Mmsitel isolgálA bsjdanl Iskete sereg etodai, e msgysr honvédok foglsíjlk il ott i ■ tört olyáb -lorwáo, hogy nl s szobát, a mily-Iibii Mllyli, ás igssaágos ssQletsti, fonlartjAk a mftrolus Jl& iki kolosavárl bimttiág ilnl bereii-diiéhdö'lMS— 1A49 béli ereklyék aunumának. — Magyar IVaralt Miéslfiallklaek. msyiriiugi kolostor kápoloáiában • hónip Akkor sdták ál ■ koUilornak i kápolni hát nigy ablakát, • mily aigyír és oiitrik iriasiokratás idományiibol kAfxOli ■ imanru emlékű hely aslalra. A lignigyobb ablak két réisre oaitva aaisl Kudollet oiutaija ll\|uságában, s másik telére saent Uubsriua vsa festve a megkoagorutotl I aesrresasl. Másik két sblekoa^'kaeni Jossel és nepomnki sseni János képel Jáibnok. Aj oldal-1 Tálak ablakait anint JüSfllifninnk li ÉHásoak vilaaioi sssni Anninak éi Eulrásiánsk kepei tlllllk be. A visáruspi salAkOonspéu hefsliilák e< idományaiiá lavalel a lipolna mtitabs. A[ liiélbin ai vau mondva •■ íjáalái. aiuián kii-1 veikeinsk as adnaanyosok nevei. A olmr. A veres hórgön^ofál állatán tejfilifltí. da-rabooklnt 88 krba kerülés s legtöbb jáiéksser kereskedésben kephelók. Mi eásp readkivDl mu-Isiságnf játékot nftgyoo-ajánlhalfak. "' —~ Betűt isaail i tegialasi'étnilifc éHf ' Is, ha ninés étvágyonk. At lM<jy jférjttzlMrt ugy mint mindenneai gynmorlisjok •IImi. melegen ajánljak olvaaAiak flgyalmebe Bogár alj-Jalalasasalt k<A4spsaatll)llt, Kaphatok 80 krajcáros eredeti dobosokban a monarchia valsmenayl gyógyaiertáribea, valamin! Egder A. Ila Wien-Nussdort gyógyszer különlegességi gyl-nbao. ; v — A lagjabbaa laawrá Dr. iRo«sfél« élitbalnaa (Fragner B gyógyszertárából Prágán) székelési idéz elé, de nem draatikas hai-meuéet i ttaffltíÜ fejjffi vét srUkséges anakj gait elvonná, filöaosaitja as emésztés nlndsa nemll tevékenységét, • egy mindenütt beeifilt házi gyAjgyeserré lett Kapható as összes gyógy-saertáraibsa. . ___- Az él5-halottak. Városunk sgylk kOstiitmltibeo" al)A gyakorid orvosától, ki hsrom évén keresutol völl féhoty-dáben mint gyakorló orvöá elkaiaasva, vatiük as alábbi közérdekű sorokat, asoa asives Ígéret sietleti, Jwgy as élO< kaloíiair<S, niííír ciikT iróak a isegAny elmebetegekn iiláloan nevexi, részlete ». aooaaiiyosoa oevit. A m.gysr l\|o, S.r'fog Írni lapunk uámára. Midőn ist mi irfbaokrilák kösOl Ott vannak HorneaUeze TI- j nél,%(obb /trjuk< ,,;lttllk , moM bekBidött aoro A „Zala" tiutilt elÖfiiitSihn. Mlndason tiwtalt előIIzslóinkéi, kik ugy a múlt évről, mint aa ei ávl 11 negysdrol elóflaátéei dijaikkal hátralékban vantisk, tisaialeitel kér\|tlk, hogy l/álralékaikat Jut küldeni, a a miMi kaaoődött u\| negyedre eaóló lllalákal Is, nehogy a lap isétaüldá ■énéi zavar Ulrténjék, mlelölib lieflialni selveekedjentli kr. á Sala »lállai«el laliálslel i Kgáaii étrt . . . tí frl Ml Aara , . . , I „ ftO >i<g) «tl óvir . '. 1 „ íft ,i A ij/i/itti ék iimtltl ufti/aidk fiifiun • hol M tl frl il/j mallatl huhl/llk. • Nagy Kaitlasa iprll hó I én IHI A „ZALA" kiadóhivatala ykder báró, Kmrháay Alajos hsrout. tássllö grél, Ksatellah Veseel gról, Károlyi Kflgtfllloh lat' vén eról, KeatAnv Kéls^án báró, Hálffy Andor grAl, BiAcbinyi iMa gróf, llj. biögyAny Unió, Telek y Heaael grill. — Aa •llnUgsa Hsgysr Nsrtdaaáll HgyasAIHIi ta ávl áprlili 19 An délelőtt II óraaor niát bilyliégében (IV, ker,, Koronáhir-eeg'Uiae itt. löldeilat 8 laáa) rendklvtil kdi> gyttláai un, Tárgyi elnök As eaiileg I, alelnök válsssiása., — A asgyír Ipar- ás ktrMkaéllal baali állai lAiisliéli, lllatve ujtodl felállltoil hltilantill /tj/pMrpfár Isaujihbin a román állia tál kipuii aigrsndslé«i 80,000 drb. fegyver iiállliásám. KiiiI ai lalltell gyárnál edilig 1161)01) drb ligyver ven megrendelve e tgy meg. Iskiiös hoaaau tdön el van látva a válalat Jó vidilai^ömégreMdiláaekkel. A gyár ssAllllnkápAs' légi iránii inuiikHiiiik Kirénlyin lo\|yesk, á génhirsndaiiat teljessé teetlk a egyéb technikai uUeksdéaekben li iiskidilliutil dolgoanik. Oaik biaofiytii aaámu figyvir elkéiiQiii Aa appfoháláss utált, i lnliiionyltiHl •sAllllákApisségri valA hl vatkuiAasal, togji a Uraiság nyllváaos ilálráari hnmáiiHi réiivényall. VsegstlM kanlláMg á ItalalaaaM A halilonl yaibl ilub, írják nekünk Kiutalttól, lölkérts ai Adrii asgyal tengert gnehltoeási lárlU'll liái\|Aioiá\|át, hogy gg igyK hilitent kit olviiAiukkal migiiinerteiai. • Aai rémhírek • —• mondja e mi orvosunk, • melyeket a láttok e laélróne minden Irányába tflvltlik i melyek, egyike az osztrák, máslks a msgyar fővárosból röpüli szét a világba s ae-lyek elae\|e /Vsczisy Károly, másika Kliitttré kárpitos elwebCíeg Atlsl elkövetett réaes gylikus-"ágról aaóllansk, Oly fájdalmat keltett kebleabea, mlBöt csak as ai ember éresbei, ki a nereo-(iiÁílen élő hafottek lelki á>lepotai s lusáját ugy lanulotányoala aiint éo. Ssivemen hordom s sae* renosétlinek sorsát i szirt pár illustnilióval szol-gálok a lissloll oliaaóknak.i • Kitinért budd\|ius\|l kárpiloeön már évek óta \| Amlalbetö Volt ez elmohAbur ■ nAg sem került sellő ápoláa alá; fVnrzisy vaaeenergályos pedig oaak köaelAbb keröit ki a leho'fdáből — éspedig titlttl lilgyógnlt boeaájtatoti el, — és alig él-veate gondtalan iaibad<ágál-iyilkoaila len ép ugy i mint e felügyelet alatt nmii állott Kleinert-r-mina-kettöt lelki Állajintn, ilaeiivira lette gyilkossá. •Orvosi gyakorlatom sliU nem egy oly eséltál találltMiia, Inlilöti ilaehllwrodott, — alni teljesen lejgyógyuli bnosáislult kl s tébolyéiból Ipidig a iisgsny élAhaloi nem volt kigfőgyvve, íjnak iiinlilie i Byugodiiágol, hogy talrevesiise ai örvumkit i ei siketül' In aki,> • l'ár evla egslöti lit Nsgy.Ksiiliaáa volt agy f knatlaatatálban allé blvatalaok, kinek msaevlseleta IflttDlt glöllsw i'Drvuil kótiieseégeasek tartat- NafrKáaiaae, vaaámap. tam MltMieeét tigvelineiteUil.'huMy éa illető alma mMéda t otj jól tudta MlnlfTm )n«<At, bfiü ihii ín orvoeí na«mokkel láttam, főnöke nem hllle •1. Majd rövid tdffra MtÓrl a bij egéaa terjadel mében, « a lönök é« • oaalád mégiiiaott, Mállii-Mm h tébolydába. Ba ía aaállltoHam. Alig volt olt pár hÚiit oanat tnlat felgyógyultat •<- orvosi tgaaolváaynyai «- vjaaaakttlaiAk; Ili turnét alkalmasáét nyert Eh (lg y elem mai kísértem, h napról napra jobban meggyöaödtem, hoay afelgyógyuláe omi látsaölagoe. íf nem Melódiám, a aaagény aaerenoaétJeii ambar, ki uaalád apa almabalag a reményaég nélküli élőhalott. • £n réaaemról ugv aat aa esetet, mint vala* mennyit, melynél tfl)eeen fal nem gyógyult alma* betegek leeiaek elbontatva, a tébolyda! orvoaok Inlktiemeretlenaége vagy tapesstalatlaoeágának tulajdoni tóm* Laikua embereknek általában ninca, aa orvoaok köattl padig caak a kivételeknek van kallö fogalmuk m elmebetaaaágrüL.á~-Í\|ynem csoda, ba la almabalagak aainlaléaa állal tévútra laaanak vesetve. Da nam oaodálbeló, mari IddlgelA a apaoiália tudományra nam wfy oly auly lak Zala Ifi Hfcám. (6. lap.) baa találjuk a • Hiialtörvényekei, tTakarékpéna tárakat»Uaadasági fgy f eUletaaf t »4 "Ipar la keréekedetmet, »A szsfisml moigalmakat<, »As 1H1III U6 ikl orsaággyUléal • aib A- 11 Ittaalhan olvaaauk • A vegyea hssasaág kérdését«, .AaJBr-daly viszonyait- a egyéb lelet te érdakaa asaka azokat. A magyar történelem Iránt érdaklAdA kAaAnaégnak legmelegebben ajánljuk Marctuli munkáját, malynak agyatlan agy magyar embor könyvtárából aem volna aaabari hiányolnia. A mA elöflaetéai ára: rfgy évra 6 írt, lélévre Bírt, megjelenik mindan bó l én ésitü-an egy-egy tüzet. — Illgyalta^lak lífflmll már most felhívjuk a gyümölcs befózési Idény kAaaladiéra a ajánljuk a • gyttmölca- éa lözelek befö»t kdazitéz gyakorlata« cimü lagkAaalabb megjelenti munkai. % miiben ai öaaae gyümölcs, főzelék, lak vár éa aaörpnemek kégiitéae«egyazerüén, értelmeaen éa takarékoaaági saempont figyelőmbe vételévé! van leírva agy-oly- háaiaaaaony "általj kl éven át aaeraett bA tapssamlatokat a tarán. A műre — mely tAbb mint 900 különféle recipét tartalmai — eaakéiy 6ft krral lehet elöftaetnl„. fo lé mtfe minn klílanflr, Ráfi íllrtníftt i tudornál^ -HliaTajiíairuk emu páratlanul álló munkát tói* nyal ki vét ét nélkttl mindan orvoanak éa jogáaa nak behatóan kallana foglalkoaala: van remé ny&nk, bogy aa most már ugy la lees, mart a t adomány, mint kttlón álló, da mindan orvoanö-vendékel kötelező tantárgy van lalvéva aa agya temen a bíbeljük, hogy aaantul minden orvoa alapoa tantereteket log aaaraanl aa elmebetegaég kortüneteiröl. aa dttböngó elmehet ágaég szembetűnő a aa nem la atpei rillélyl még a lalkua alAti aamf annál kavéabbé aa orvoa alatt, a aaakkal aanmhau könny 111 ioHaladnt: ámtta agéeien mavklnr áll a aialld elmebetegekkel, Eaek éaajáráaa aok Irányban lift áprffle M lj-én. 0S-AJB23ST02CL ▲ vén leány. ;f —; Irta; Karay Anna. (JToJ/taUa.) ía a negyedik? , . . Arról nam tud anoamit kAeyv, attól ainaaanek aaáraa virágok, lévaiak, arról nam tud aaan aa egyetJaa, dobogó eairan kívül aenki a TiJágon. Olyan Aatudattan értelem volt, mint mikor a holdkóroa a hold után fut, aem a hold, sam a holdkóroa nam tud róla semmit. fidaa atya évről évra többet volt beteg. Ott, a caendaa betegazobában teltek életének többi napjai, folytonos gond, ápolás, aggodalom krtsött. A külvilág többé nem létezett neki 23—fit éra dsoárs pját^an-4eányaak képzalte magát. A jó öreg háajor?oa, eltemették, más pótolta helyét, flauü, ssép, ügyee mint j&vos és miot em l/úr agyaránt tökéletes. ■.—. , . ■ ., _1.aurg tud'flU BUflT BIU ü % roakaiag otég~ gyeinknek, mert tudiilk, hogy a oaakély elöflzetéal §Lmb§J hogy rajta kitrül a nagy Aaaaeg már aa alaö befőtt kéaailéa aikalmával Iá v"É«on 0,D«a ^fT f fi**** baaáaan tbagtéral. Aa elAflaatóai pénaak Nyir^y- j ^ A ^ ltWr kmé galatáraulatr^l aitadjirt asaik alatt alfladiaa atáa bírálatot Irat, Iliin Igaa lakat, blaoajraa tdiaak kall labl/ala, kogy magtiaiariak i lársalat ailadia a\|/a« arajét a aaaak aiBlndő. ríll tUtáM moaHkaaaaak Naai agy k^aayaa alkaréit vároaaakbaa a aia0ar aaJai- i£TTT r S — ff__aaatat masiydkaraaltaaíí éa viara aiigla,alkarllt a aa által igen msféiaaedlk, logltiiiUK. !iaaia«. liftiagaÉgdUaL házára, Tarttali Daiaó icönyvkladóhivaialába ktll< dandök ba. Iiinéuit Nagy-Kanííián. n aaai a atigvar kiltitriaak la ildoaott a viroak, aiiltia aieg* virbat\|a lehÁt a aalntAnmlVHil kan a boaatt ilduzatokkal aaambaa Iparkadjik a klviaalaiakat k\|aligH«iii. Ea a réímbaa a vinNraakbaa mikida Uraalatrdl aaak el-laaiariaaa(l aailAkaakatiak aiaf, Mladaa agyaa tag\|a Iparkodik aaara\|>At lakatA las\|abb ataggyftaAdéan aaarlat aliaiba illl-taal. Ami a ffl, ailadan a^aa aalaiaa Iparkodik aaara\|>éaak lalkiba latkatnl, a a fftaitwaaaatokat uiry ilUtaal i aiaA k«k-auaais nliba. kncy aa a tarmtaaataak niaftalalA lagyaa- Nam kavAaaA hat JAtiaoajau aa alAadiara is fa. Hogy a aainiaaak aaprzalataaau taaulva, aaaraMlkat lói tudják-» írj • augóaak baagja aaai aaviija as al6aaiiti Ha vas valaail ktváaal taléak, akkor aa vnaaia abban Oaaa\|>oatoaal, kagy • kar aröaabb a 0—shaaiaéak lakataa, oly nagyaaiaia U\|fal n»a» dalkaai timttlataiír mlai a ailaé a silaak aioa* mtUtédé HfflilUl Hrttw ..rth hhwwyMM wlkalZ, <U mag la várliitd. A liraulai Itt (diiiaa alatt aajtnU-aasra aiazgyttata a ktt-Miaaifat, lio^y aiüAUat nyultliat, ia abMt filtaatO nifasnn khrillmftHv, hogy a VCroa allaalAaiga, «« SMiy aa alaA ilftr adiiok alatt tart<Wilu<l4 a vlaaaavoaalt vitt, wa mir Inkább méa a aaakértA elölt la képeaak elpaláatolni a eaek Agyelmét magukról elvonni a ha eaeikerttlt alkalmat keresnek a aaökéara, gyilkoaaágra vagy bngyi%oaaágra, mely oé(jaik aléréaáre a legbonyolultabb terveket aaAvlk agyukban.* »Nagy kátránya aa elmebetegek gyógvitáeának aa la, hogy a rokonok rendesen Irtóanaa betagö-* kei a tébolydába küldeni, aai hívén, hogy ások börtönök; padig egy jól aaerveaett tébolyda a lagltumanuaanb Intéamény, Olt a siogény élő* halottak gondoa ánoiáaban réaneeölnek, a férflakf dohányoabatnak, kártyáahatnak, a nök kéaimun* kával loglalkoabatnak a aa igaai(atoaáp tánovijMil" vatffr UQkaHyélÓI elóa&Tsökai rendaa aaátnukra, melyekben maguk a liatagak működnek köare atb., a eaek tulajdonkénen a betegaég gyógyÜá* aának keadetf. .Na riadtunk tehát vlaaaa a tébolytiától a adjuk mag a iebetöaéget, hogy a aaagény ii««a»i\|a a biaat, a vált k^t atiaitia, aaoiabatoa ia vaaaraap, élő-halottakat aa öTttMl tudomány vlaaaa adhaaaa " Á" """ ^ a társadalomnak lM Oyukorló ÖÍ'wmu Irodalom és mtvéiut. fii laaaaif. Táboraaky Nándor namaati aanemöíartakadéséban Rodaptatau váoluloá IK). aaám alatt magjalant Téli örömök* (Wlntariran« dan) polka, aaaraé Neugabauar Jóaael, Ara 7S kr, - firéakaa MMaaliAf vsttOnk a fim alatt t * Aa ambaH ttrölékak egésaaégögyl és gaadaaági saam\|aintból«, malyat ÚMmíM Sándor frt nagy aaakáveioitsággel, a Nagy Kanlaaa vároa Itatóaá-gánal la beküldött. R kntl a városok kógtlagta^ aágának kArdéaat öleli fal, a felsorolja a Iteaia-ságra vonatkoaó aisköaökat éa módokat A mn, msly tula\|donké\|Niti rbplrat 10 oldalon, nalnoa ki* állMáahan Miakolotm jelent mag a tartelma ktN vatkaaö KlöaaA. Aa emberi Qrölék altalánoa ' lamsrtatéaa mannyiaég és érték tekintetében. ** ICgéaiiségtant kövatslményak aa emberi ttrölékak-kit aasmkAn* Aa ambaH hulladékok eltávoüiAeá* nak mödaiaral, Aa amésatÓ gótlór^ratidaasri A tonaa randaaar. A tonna rendasar (artótalanitéaaal agyhakötva, A trAgyaliaal'gyártáa. A váfoaok naa!tiroáfása< A nyilvánoa vlaak bamopakoláaá a csatorna lé által. Aa flutöaée Aa alkOlönltó rénd aaar {Heperatlng-Hfgtem). A Llarönrdéla randaaer Aa ttrOléknek turraval való kaaetéae éa aa abböl saármasö haaaon. Végagó Malsgsn a\|ánljMk toleg a hatöaágol él sgéaaaégögyl koaagak figyalniAba # róplfátöf, fcftélf aaariónél Mlakoliton magitin dalható. A l.e«M!•!•»• laar laHinatv ««I»U Mmrnl Itanrik által Irt kltöt\|ö mtttiak II) éa II (Uaai\|t b<ifs4\|totta köare a Hérni taétvárak köayv kauiaksdéss A Jalaa aaatft, melyről mér Ittlrii latian msgamlékaatttttk hsiánk tőrlénatét IHMA líil lNHOIg tárgyatia atavan utllal, ailkkilM éiUlammal i töfténalml littiéggsl A tttt»ei msajalant ti) löaat aiidna urOmta! lMtoak t&H Háiat. A tagok kisOl, noat mir UlbbaaOrAi jitéknk után küaayaa iilOtbaUak kl aa alaöran\|n nalnAaa«kit. Kaak; /b//ÍSNaNil alal, AflfWr Kluft, teradrerai/, VlrtMt Oysla, l\mpa Kii. Slia, tt IftmMTMurf, Mhi. WWK K rövid aévaarral nan annak aat wosdasl, koay a U\|b-lih'K uaai válsak ba aAi «llankaafll®a dlcairatUl kall íUUw-lltiaaitk s tiraulat mindan agyaa tagját, mart agyaaklat tö-rakidük i nép onakiogim lárialaas: Mktti ^OlziaybAriUi41 voll i mait bit lagbatáaaaabb opa> fat^ja ii Hdytipií jHgáHya a lagkadvaltabb aipaalamttva. A ailaiaaak agyUII agj^a I" Mwnl. Jáilmották, mit lagtakibb aiiiik kill laRillualUutuak Jkogy á iiás mag talt ia 4gy s já kadv magáim {ott, ÍÍMh, »i» 'l ( dW /Aam«(a Háadar „A larviajrtalaa Ii" «lmn itarabla karait ialnra, Ikmká^. da Isin dflttagválUio* aiaaAs billgitta váglg. Ai allkiaia agiaabaa alkfrttltsik iinadlíiU, a aaarapIHIr taljoa baagabaitmal Ibarkndúk fal" adatiilinak magöilsl Kaiiaiiaa kt Itali ataalsaak #W/(saaW Italt (VlgsotKlira) ia /W«s/mi lUlmiat (Jauaaa) vsliialai IWrvü Oyulit tltt«rNay Uroly). agy >0mv(h Jt^aaafat (graaaard Aflatlq) aa«ro\|tiltaa< A aagidaalniaaak ti Itjja Isyakaaatat fi\|tatl«ik hl a a jilasvall hallttiriaig aibbaaürl tajmliy ayllvialti allsiH«réeél a aikarilt aliadia aiatk tiw/wt (ittt'll ijn Mlíbakar ira^aaép aaaáji nnaratja .A kntéaa .lUk" karéit a daaakgkrs ívva k tíy futíilUai ima, A darab ankkil rAitbb, bogy aam ait mlndaa olvaai aam lamarai a Igy arril asá'lanl falaalagaa, Aat aaonban atag kill jagyaaaMli, kngy babir a játék Igaa atkftrQlttak mnadbilA, mit kBliaoaan A'ai^iA Nlaa éa tWrata kltaaA téka leromlott nikg, a Mllinkar flla aaép iana námárvénya* aattiekeli matt i lif bliayta vall aaia Hgltaal hall. MamiÚHt dpNl á^la nA vidnriihal adták.4- asalmtoa, koaayaa latvö alüdü, ~ já alahltii, A Mmraplak határo-inttin mlaif iái JiUainttik ■■■■ iabii liariaokaak aaipia ma\|áila\|tah aa nhmitk JáMaf ia Tnm\|m Kiírnád aailmUm itgiNdnll « )á\| fcljbffQtl játéin, malyaa aa taknláaflttaig f a aaaiáiinni litaiia mag, m, kHUiaáaaa amalta a diran itkavít?^ -Ml Itltik RSamfltkit tírnimtah ttjali, Viidny fifiai/ éi kiviét Ntaat kosOaita küjtöu liáatmil 1'filHft) iiiftlli (tán ilabáaMvIria" « atfaralta, A ílilab hitUiHii bAla>lat<ra ai»N\|iakhili malyal ««nnbia i aaeraptök loaaaiil I^HNh fah v alig foaiildiat idUk ali< A Miattad tdaMtdi/Mihtmia aalaHilia vall, k lilái akactii a daialtbii lallÁ B kumlhamttl klfajaaiari jatatal. thmt váfy ÍM w téli talhotölsg iayakliatt a aabéi aiaN\|tük hlültit Mail ifra lyaag^ nlt, Vaadt^y ^aroac mi ti lét Htagtlli kaidét Mig itil uiyll, kngjr t.igtroa afiotawik otlait ktvaaabb eivarattt. - l tqkb filaaS \|\| •ItaaAill, kugy ajiRi SM«aalA Mt tll Hi fii mm t tUlhaaatt* tartotta fönn. — Nam vágyott Ö már sammLntán, nem óhajtott semmit a -világon, ceak egyetlen agy óbaja volt, egy ősök, egy forró csók arra a"7" keekeny tahér késre, mely beteg, öreg édee atyját ápolgatá. 8aivében oly nagy volt a bála a aaagény leány aat hitte semmi egyéb, mint oaak halaérget a mit iránta érez. Ogy hitte, csak a TráTtr kéaati arra; hogy raggal arra gondotfon, hogy at fog-jönni —• éa adta arról emlékeszék, bogy ott volt. £s e mellett nem vette éssre, hogy a haiagaanha__ csendes, nyomott IfVégöje, a folytonos gond, sggodalom, hogyan hervaastja arcát, nam volta éssre, hogy halaványabb, bogy betegebb, mint a' kit ápol. Üe ast érezte, bogy a aiive nagyon fáj. Midőn estedként nyugalomra tért, mint as áradat tört alö as egéas nap eltojioU fájdalom, telemelte Össsaka'oaolt kaiét éa megkérdezte esdeklő ásóval attól a láthatatlan, fönséges lénytől r — Én Istenem, a ki édee, jó atya vagy az utazéli füssálnak, a nyomorult bogárnak ia, miért, oh miért vagy oaak nekem moetobám 11 . fia Olyankor vánkoeeiba temetve arcát zokogott _ Ülvszakadva. Padig akkor még nam veit a legboldogtalanabb. Multak aa évek. mnlt az Idő; a roskatag embert ások a kedves Tahér kazak aem voltak képeaak tóbhé lemartam, öasaeomoltt .• Összeomlott, mint ö halálos ágya előtt . ♦ >__^ Aa orvoa emelte tel, gyöngéd, réasvevö aaa vakkal tgyiktiVén osíllapiUtni ssanvadéiyas tájdalmát. Laura érdekelve kulcsolta össze kanéit és gyógy^ a«err kért iöle s msga asácnárs: cyankalTt, mtrényt morphiumot, , , _ —— Aa orvoa mélyen magtttkösve néaett reá. —« Kgy stép okoe leány, bogy mondhat ttyea balgaaágot ? M« V Astán a rokonok elhozták öt ide, azóta Kt van éa kese, lába aa egéaa háanak^Meaioynek, nagynak egyaránt: rfggeltöl eaiig tárad dolgoatk, da eleget nem tehet asért a nyomorult, keeerü kanyerért, inelylyel életét tartja lönn. Aaóta Itt van — a taegirigyli as utoán a masitlábos kttldua aassoáyt, a mtnt rongyokba takart kiadadével magosstja a kikoldult kanyarét. Mennyivel boldogabb, megnóyivel gaadagabb málánál még aa ia I Van a kit eseressen, van a kiért éljen . • , Neki nincsen. CatUag volt de nam viláalt-halott eeokinek, virág volt éa firulángban nam gyönyörködölt aenklaem, ttű voll éa jótékony melegét nam éraate aauki • , 1 A leány tenyerébe hajtott törró Haja ugy löktatatt, Hlrtalavr teleseméit. * Baaaény boloúd I da hát miért la hordott te évről évre eat a tuühóa követ, mit aldobhataa akáf mikór t miért nyögaa kereaated aulya alatt, mikor aat kezednek egyetlen érlatéaéval letelteled V'í,, , (felugrótk\| lalibegyen végig osont aa alvó gyár tnakek ttöat és mtdön vlaaaa jött, mtad a tolvaj) keblén egy tárgyai rajtagalett; a ravolmt,», UimMH a ssönyaalien, magált. Nem, nem itt nam aaabad. Hogyan haragudna rá a háa asssony^ ba klomlö véra tónkra tenné a tiaalót, ttt«tyagett hogyan baragedna, ha a gyer makak nem marnénal aaia a aaobába lónai • • • (Végi kivalkfatk ) Nngy-KAiiivm, vnnlMip. % Ktafudaiáff. ll«r«Ml l«etl*Mitt nrk A vAroaligan iDltktrt tajttlili&i), uaidítj rAgi jAuavtl tyukkuatAhktt otíiljAiiM, vhIúcIí tUalt \| faja iÍRfAflK «#yadak érkaxlak a kultold nliArattpu UinyéiMMflitftl kiúM példány ftkb a, Aa i\|a«nitt6aA\|f már ilto\|td magravKlaléitakat baromit tujAkokra, éa kivAoalra bér(it«ttlv# K iiUl Arityty Aktkai, KApakl ariatiyiAk, 10 kra\|«Arnijk kAaipénaban vnny la vél lágyakban ItandA tiAtnaaa baküidéaa ®allaitainié bArtnaiUva kUldaMk tplfl a magrandalAntk. —tfAH«Maita«l. A b\i$a iwimtrAnya lolytnu fciüird. MAraAkalt klnllai H gyait(a véialkadv mattat initUMuy 14000 mm. huU k«lt t) h több nrtllAuf nijtwuntl inkft IgHik ^rtf', .4 jjjflfö ttábonáiiiaiik bon vAUotatíiut IrAny hmIUmi gyér forgalom voíi r 4 tfablkf%rtfiitaM4l< FranoiaoragAg vtéarhitk kadvaaflthm AlliaArél * é^ktnit birpk Zula f6, NRAm. (7. lap,) 189J. Április bó iMn. Petanoz - Regede. mt> oUlal ról lt<>r.«Am intfaaU kérdémv, w kttlöoiéla félreértéMk SUAvolitánH yégatt, os&minol kijnlnnium liogy mi jfu „Szóchonyi fórrá* -om VaxvárnlsKyéhatt fakasik, REG ÜDE pedig StyriAbiu van. Vogler József 897 4-4 zalamtyyti nagybirtokai. kha, in?a. tnl<M«4f<Mi MUftpMl, IMS. N«H éiMékl. PtiMlrtiTét N.-C»láBkáa, IW7. tí Araajr ina. LMéM, 197a. MMkltvü. a Iftblyt Mta* ia tftiíáfri irAnyaafot a gabn^forgala«iiak, malymt caakaa utolaó aa pókba* UnyUAbl» hangulat, Araink ntimlaaunáltal teWJMatu amtlkadtak.. Mai jfy aék«k; buta 8 (rt fifir-ÍHi kr. tm 7 tni föl-Üti kr. tangari 0 irt OO^HO, bükküoy I frt 8O~0Okr. fthér bab 7 k% tarka hab 6 frt 95 l>0 kr. tab 7 frt 10~tt0 kr, dió itt frt. — Swrkmtft fciewtok. csík József u ' Mbi, ét kit. kliáAlii uibadiia. első szerémi portland cement- és vízhatlan mészgyár jy* e-ao Httipaall Irada ém rakiAr I BIHAPIUTKlí, V., Radaií rakparl ft. ajialja a i épltéaa épiitaMtar urak, ApUlmaéal vAlUlaiok, fttldklrtakaaak, koaaAgt éé yháai •16kjáróaáfokt valamint kigyéi-faal épttAfcftaoaaéf biew flgjSkUiiébé aajét gjrártaáafa wmr »Oft TLA VSOlIlVTéi VI1IATLAV lllllf mtljrak mladtmkur égywlO Jó miad.é\|haa laAlllitataak. — irJafpaAkak • aigyiráui kivAaatra kéauéggai maaktttüntíku 70; a«h«. Aa. ■alflMm. Taétaakktl ka mv alU I r vall mmmi ütaAlrc I lfy taUaa^aat it «•«» I) •ttk wafaalat laslttatva Itaai Ki. a !• Htlfkca. A.jH—wlii11 mm fáit In, A Ml nikui jitvflr* ktaaakr Rt. tifikirlé aiiaa* jlOaaAaat, aalrt* ifénrti ktvAlU •ai mim\i Hrjak. Hl T. L n«l\|hM. Humílvhmii Ai\|Jak «ll«lAa«\| « m»f (nmIimm dalfat. Ai UtaMval Már vaAltnak. ti a I «ra4aik lUiyUa QkdlMa Mariit taiiaak •lat Mt Itpaak mai iaAMlbé) U thatia KiMaat. JövAra b lérjíl l>w - 1 f—kaiét iim>J ' h'iéfc l<fm-{ \| Nroi^raa. i \|( MAit év«aa. Araaf éa iOL tiif étf. jütaü iíü Aiaay évaak M Taaár latyNi Nyilttér •) N/tara ébIimi kaft-rakAkat ía.aa kr^rt a I • f J a b b a a y a i b A I MéjlU vAm él po«U< •lljaieaíam fclW H««««k«ri s (m, éa a«U aaál Ilt4) fjrArt »aktAr« MH«kk«a Mlaták klvéaalra Moa-aai kiirtatatk. L$9thhf4 /fn/tiN 19 Araa élfyiy rafaa^> hmU. 771 Ftidóé uMfknéMiÖ i €)» Ak«a. raUlftaéffat 4a a ravatkaa kQalöttakért aaw * Állal Maiéra a Mart HlHDETfiBEK. Junker 6s Gaertner Iludap^Mt, IV. vüc/J-ulc/iii 21. Aa tSÖOr évi Uoai gazdasAgi éa ardéaaati • kiállUAaoa a m aa\|7 aalat ér—a—I klIAaMia. WMP ^jr Sxátllt:____ 8Q9 wállltHltt Attaaié ■waai éa méémrtá Timuit Krdéaiatl kooaik hoaaaafa éa tttstta ilAIIW táara. MAyohirmdmiéak kívánóira általunk tukö-iöltitntk it útmrt készen átadóinak. niAKOFTVEK' A kMedő pünkösd ünnepekre és conflrmatiók alkalmira van uzoroncsóm a t c. közönség figyelmét jól berendezett imakönyv raktáromra. Nagy készletet tartok selyem-, bársony-, plüsoh-, elefántcsont-, bivalyszarv^ orosz bagariabór- és linóm borjnbír- kötésekböl Ízléses betétekkel liendolésekot ollbgad és vidOkfe utánvét mellett a logpon-iiOHiil)l)an küld FISCHEL FÜLÖP aiiaiHidiifliaiiiiii»BH«iiiMMN' •« • f»Mtb Mj'Jin • viM«b Itailttáiéra éa llMia éllJ>ólbaíi flflHfttHáü \| lagfrkk * UghaileilMkti witr k wIMolM torna- nM finbHI * H MiaatU fn.lilfi«4i«, v«v4^lil«, enayaMl MHlMl lAvitkMtlIwa nett élltbáláiaM «g\| Z^la Ifl. ttám. (8. lap.) : 1 11 --ix pgy»m \|\| égi, tmu aeée- éa iMlMft-l fi i«» n ■#\|MalMlé iwélyfc kjlí%u ilAayikMS jaeart QCVllWXMfi Ya8Öntöde é8 Öépflyár Részvény XvílLIv^IV'lClC Társaság Budapesten. Gyár k irodák: f VAroai iroda él raktár: TL. kulié váöít at tmn. II. * I VI. 94aMBÍoikj-utoa 14, náa. Ajánj* kitüüfl nilárd aiérkoéttt^ ........... . £14 a- 24 gAm- éw }ér\|áll\| —^\|>t(Mr<MíMél»lÍ ^"IIÍŐmM dijukkal kitüntetett. xhI» Hi UIAt U-Mr S én 8 vtfftil ckAII, én esab. mé(\| lti«k#lt, Miiek h VUlati-fiié eg/VAiu éltéli tiiUJmlvttl6ttiikll'.6li, boronftll fi rftclltrö hetuerelt K f valamint HCHLlCK-féli uib. éorbav-atőgrép^lt. JUatWlfcaft «Mlll taiáhká I getl#«ieéla«4ft* ro«tk <AMfrH éi VI0ATI rcatfiMr). l«\|wiBa\| MniM \|ép«ki MH«H IHMiléh «fl 4é»É)ék, MHihil (Tél HMlic4rü" éarHé\|«Mk MH^lMÍmH IHImIbiIi éi «to\|MlfM-lllUillÉMÉí M«y muiIImI bév»kMé 4a wmfc rah« ereié gépek ée nhMaAl^éftk, •■eiliiMt* MHl teeeéeli ün. Ilyfis flzetásl liillfiiülüK, Lepjulápabii árat. MB^ Át iyytik kwiimihu tn<fyn én l^rmrnfvr ^fel IMI. április hÖ 12 étt. XXXXXX^XXlXXXXXXtttt Uémily AIÜm, IimiwMi^iI kir* \|É ^Hyj IC S0RSJE6Y TARSASA60K X X lélMbMlféhM Ü X tapk •»«r»4i4v«l fogleJkaaai k»ra»k, aaép Jó- V 4a vwíkNl arifbilaiíi. — Ajáalatak iatáaaadAk a ^ Hac/ar éHeléeec ukarAk^aaiár réee- K H téMUfiMÉjkii •■<a»M«ii 148 1-8 H XXXXXXXXXIXXXXXXXX kttífortifsr aéfak axóu kotr r. A. 0rféaSerr Károly asokat feltalálták, tf /Vfajpa * Wmmi a a lagfrlaégaaabb nralkodó caalád más tagjafaál valamint « hercegi bájuknál la alkalmaaáebae vaa. Afiaják a ktUö* lagaaaégakt; Ltibipt báró Cpnár. Ubrat Ztisal i Srktrttr SuEtkl ttiáárn tVsiurok, teittM m adrad fagama. Th&mts Béoabaa és Mtisitr Ootkábaa atb. rcöríü szappan IT'^lkSkl^ éobotülrbira « 3 . »Ifljtf MJHÍii 3Lik. " MófrClycerin szappan w 60 Folyőkony-Clycerin szappan (a lagjotob aaar a kaaak ég art aaépttéiékae) IfpUÉpipl] Cly Clycerin ájok krém •vafatrbaa 80 fer. in blastol ' * B Clycer Pipere-carból-clycerin Kalodont táfdlaáaám »ib) ftvafbéo 1 írt. nanaa doWabui t darab I tri ) kr. OlyoTltt-fog htémt M % kt íJíövW baaaéálat atáéf miat ^oftiaatltó válttk.) 711 14-.S8 r. A. \|W\| la áe láraa « éeklr. aáv. Málllték Raktár: IVafV Kaalaaáa flohvars áa Tapbar, BaaatfcM Adolf títrom éaClala, Mari oá éa Hibar ér frafar Béle gyógy aaaréaa inál. élktbalzsam Dr. R 0 S A-tó\|. •feiaá tlawiMMa a • yifyktfeÉeal Mtl um a Ave agy et§y UvmmI 1 Drl, ÜMw ^füp Ireéek rtrtl blrklerli krtrMietéc téfrii nadilftMm áJleei Óvánl MmihMi^^.V ▼á^rti. »M«ahlt Agy«iói»<«i«ki k««y «a niaia m «uiMA« iMttai ktaitait J9r* álrtbel iea mimlu Mwnwik^a kék kainkba faa #a»ma\|«lv», rialyaak lMW»«WáWh (t0v 1QIA MlM^w * teokot tilaiiU ffétfretr- iérNL ruttIKl I. fiA\|i auft Ul " emti, Mk. miim la Mi a^evaa alfaakeié, h4Ím füiju jhhRÍi m ea kiaatae vééjigy ueküB 0r, IOIA étotHelSMBie vilédUi kepketó i^k e kénild : 3T X JL 30 JR vjííj/ jVriktéiélu, néiytiirléi i0fll«t«iukoiHlrAfákia I0MS «• 9tWAii«viv Tűrik J4m«7 hf iiégiHfféemla KWáif huni ii, e ÍmuI Ball e Hre> éa H«trák.ei\|)M eioeetajkle ela<^a gféf\|ikrrééréjke< fl» fjlkéy »«>II élitíiaiiaaekír wprágai általánoa házl-kenÖCftM laU MM léift»tt^«kata¥al IIIMWI ralfc IftCfétéV atakéliw^pi •Hm K«a Imím M^m MMailamil IniMNéiMléa m gjittitíáaáitél, a U) ími Ma«k éi gaajaékek ail a m mbM fekiáiki'kaáli ^MitMtél. kéfémgvéli' étt »H>e»afMiaikMI. MmOSmMI e<il\|ii1>\|\|n<i\|iilnÉl >rtfiliM»\|attflk ■ftftlillÉi iif«aita{ vttivitD)rTitik eh Béli mM^NM\| Ml eéf \|<afiléi »ii«Uifc"»)!H\| a éiflintot laaMtiéiiik IÁ eláll IÜAaV m Mélkil M wakiilHtilik^l Mllee ka\|««#a)ra4l\| tlliuaa* Mii 41 ajeieerrfMii ^la\|>faa\|\|, iUi»e^if«4<M .,41, ÍÍ»Í#I».« r«\|wl9él ek ÍM4 ■tt ■HMijll etklMlii iláL\|MiM táWkaéiNMi kk\|éfvl)K pt I«nki\|é II éf Cl kflkikftáfM HllMllékHli Á«#AMI r^Vf 1 jrape UtallMM fcliivf itéa^Mai) UvRII IH a§faÍMMMffki katf ** mrliit miIm miI Uim Um i miI ikptr •••wi, le a •«» itHa«iiiaMif (ailfka Hhiw, tkk BftiiBv eieatiéJNkle feelía I erelvae afievék) m ím kaik éka, httljMM mmmM jmÍNU ÍMj'áiA M\|f«a(a fTilÍfA\|X llAt#A04M I»flM«t»«ft\|attakkMA«*e» Rékaiéi It tflliMffWilaiittkttn iaMMfl Ilii a HiMakallli liiféMiMBI' i IP i\|lim evaaMer kaiuw Mk«i««« iiM«<i\|«r«iii« Kff íVlf IH I fVI u bi, /r y 'í «W\|«.A j/ L StMi Ap#tfi. // iiMUirWiM nur #ckt,vaMjaéa Ga-/ff branc) Mmríiag n. jadwi '-V P\|«at»r mfí é. nabaaaUkaa fr üaa 8cbauaMrka e UatarackrfO- yemehaa iai, i\|nh«r arhto Ml aaf ♦yr tHaa^a. wfta wrfmfarirrrfétf Tsath' f akmungm stu ürk. lakakao ta Őröaa- lalBé'W Hérrar jfcrka / ftkr. t. I '''Ni, í o ; r 1 • I E I 8- á í^l i5 o> » , p 5 I , - i J! <D -iSíi WL iWííiJí il ^ g ■ jrii i m S tf o]W ti o5 < cd ti m 3 II N t"SI ^ liio 1 c ii fc , I \|\|-H i >lf Ü 9 ^ Mi 1 ü ij^j I >i ^ 52 M t. i ^ NU 1 i w \| ^ 141 L.imf i Tiirlrtcnflaitír' illttal gagan ItRhnemugm Cv' HchivieUn aa Oaa Faaa-/V JY Dia attkÍML Faraaa und alig aakl- ttbrígaH 1inrt«n Haut- Ámr "foka* u Uikrt unytn. f > éwrkM Wirlnmg y^V fYrogaaakra^ ykaa artlagae S£eA L Schttl'i M ""T^™4^ J/ Maidltmg-Wlaa W J&SrjS/ aur M-kt, araaa jada Ga- /ff ty br«ur) MBwrnaot a. faéaa - V v Pfaatvr mf! J. nabaaatakaa /i i^V daa Srhaiaaiarka e üa»»rarkrift-jwfr.^Y Ttnit'M* dahararkla mi aaf / ^ (He^v, itvím awfwfanrrrMtfv tVorA- Xjf3 y akmungm SMiOfé. SakakMi ia OrOaa* /T / Kamit** bai H-rraa Varfu. é ti " ■-■••--■ ■ ■ ■ ' oau i . a A m. kir. Al la m vasutak gépgyárfr '•IHlkMi •aerkia«(\|4 gjfakarliikAA la()glibakaak Wa«.»y»u MuiuiuiMUu kUialaégO, aaiSe- éa aaakiea- Ülésre kereeéeeéél Nh « 10 lA^rrJU IooohoMIJÍII ^H tlaaaakréayaya^ iggb ralkfifka^val. valamlat kaaal v\|. taauyokhaa alkaliiiMoft ég' agéetalaa varaoayan addig«lé la> i^BB^^JjTi TTHÍ DtH gytekatlaa Maradt ^ImbMbBmwIIm^^B n»«gbnMBwbliiioH ráaóaaatallal éa af)ét«a laarkagatfl aaab FI^IA^^^P^^J^KTKy^H. »agy tttMkfkroalával, maly raadklvll alflarhkat afaltó iditáaok- kai iMMár külft 100Ó dareb efludik u omaápaa a l'ffAavaaabk alkarral; agyaalatéa a looomobll kátaó mtAkankéa i ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ gflagyaa éa kéayalnaaaa aikaleaakatd, aj találmáayir Sttbox-fél# sísabadalzxiazott Icörfűbróaizelt, eelyak agyaaarttaég Aa aélaaarlaér taklntaléban aa addiffi MMrkfaaUka' maarga ralUlmalJAk TovábbA g ligoaa-,:<k%«bb roodvill Igéayl' lignomlrtng dd(paú éf mgu fagfiíabaabb kötéat végaaó M a8sey Toronto ké vekötö aratógépe t, mily • tn utt éli pártii lUácklállHii alkalmával lalililkia raadaaatt aamaaikOal vkraaayaa a vlléf llghlreaabb kéadkaégyalaval alkra aaállvg a MJT „O f i\| Objat J\|' A rl" gyafH \ ee ffellee iRtfeiaHéa, kM^y-agy-gaálll iMmktpM éa knle t>^altk«M k2V«kiiM aratógéítut érbat; IvéRÉI « lafaMaékk fférlMéíaie S, l'/\|« léi t léerelft fóaraépl agara Itfrált ég Jigakolidabb aaarka* ,ain Jénéeyn natplllkAaaiatlt. Tilaelit mlmlwiaieli miaf^iffiHlgí gtytll ejéelfe kadvaal flaatéal Mtétalak mallatt Fehér Miklós ÉroAi,T• ' Cjf 4r\|a0»kak lagyia ée kéra^Mtva. .V gji . * m Elismerő és koszononyilalkozalok. . Vs... : « ........ -í - ' . . -1.....1...... 1000 FORINTOT fizetek annak, ki betudja bizonyítani, hogy ézen nyilatkozatok valamely ikehamis, vagy igcreteim által jutottak birtokomba ilyeneket magamnak kikértem, "vagy ezek valamelyikének kiállítója* rokonom. Enkflping, (Svédoraiág) 1887. július 28-án. Donperstag R. úrnak. Köszönetemét akarom nyilvánítani az ön-bj vett hordható* készitfé bekért, mely fele-iégeninek Blgyun jó síoigátatokat tett Sora i rtunix következtében egy fél éven át.fekvő beteg volt és Több orvos lett tanácskozás [■Arcú hiva, de minden eredmény nétkfll Miután nAcn az ön készülékét 6 napon át használta moha annyira javult állapota, hogy fcftcflk'gtt a moat már teljésen felépült* miért h fW^adja 'ismételten legőszintébb köszöne- Stockholm, 1686. augustus 16 Dónnerstpg R. úrnak. ' KéTem. részemre poétán egy hordliató galvan-cJcktromoagénezctet milyent mar elííbb huidottam, nobw'élM mellett ttiétf küldik mély tisztelettel Alb, Törjlqoist, tanúr. W allbckcn Tíbre, Im87. április Igen tisztelt Uram! j7-én. Kriatntaudt tFmnlandi J8M. dnvz áf-ék Donneratag R untak. Ukötefcave leveleért, nrtfy örtm nekem ! A f® Stockholmban >utot- ismét egy nagyobb r£ndélé&^eszaléke»CTl Myttíbt gah ietöböl tekerni. Felkérem Oút postafr»r-1 WW* ktenléMt TOgkapbatai. A elec-mcöékdt <.nn emre B. Aadersaa, vasut-mester. I Sunne. 1887. márczius 2ÍJ-én Donnerstag úrnak V .. Ingyen olyan szíves éa küldjftn utánvétel mellett Sundin Anni .tanácsomé oomére Filipstadiban egy kejévtl ellátott kémzOSéktü használati utksitással, teljes tisztelettel Dr. PHeator P. ' 1 : 1 Wili, 1886. dcczomber il-én. Donnerstag R. únfak. Minthogy fivérem körülbelül 3 hónappal cietótt önnél egy gépezetet, vett éa neki 'a betegségek legnagyobb része, különösen pe-iiiij ^yuijiorbaja ellen ia jólhatáaaal voh, fel-btjryai ^y^nntf), nekem 6 drbot készfllékeib<'il kelével rgyfltt megküldeni, teljét tisztelettel Stenberfl János, kir. erdész. Wjktawarf, 1886, iprilis 14-én. - 2 Tiszte^ Urami . • - . .' Egv újság állal lettem készülék érőiérte-wilu, luifakrjtt^temjizoftlHVftl még ijgy hely* beb orv< >nál' > minthogy ea készülékét ajánlja kérném ön tr eszemre V készüléket darabon-kint JW márkával utánvét mellett megküldeni. teljes tiszteletté! Sandqolst F.Jiajós kapitány. MetiA, \|Sréilor8zágTl88T. január 2H-án. Donnersúfc úrnak. Kérek egy hordható electromos"~k észülékel »k<u -awu ellen)- kefével. Or. Karatrom, kórház orvos. Karkőlft-Jinrétf, Finnland 1887. ranuár 12-én. Igen tisztelt Donnerstag űr. Ezenijd kifejezem önnek legőszintébb köszönetemet az előbbi k'észüjék küldeményért- Felkérem ismételten & készüléket ke- . Az érte járó öaazeget. fogadja mellékelve. Í3 éven át szenvedtem feumáhan és szívbajban. éa nem^találtam segítséget sehol, habár sok orvost kerestem kL miután készülékét egy ideig használtam, jelentékeny eny-hfllést émHt m^llcfrnbgn. r • . —átemelem, hogy készülékei bizalmat nyersnek itt. a tObbskéaaOMfiM fliínsriWHn teketni. Felkéretrt <mt fxatlfeM^ dukúval^utánvét mellett 12 ifrb írépezetet ke- ! t**** cllenchen felkérem ÍM ■fékkel eft'htt küldeni Kvsznlc-/ícné.~jolutib» g kow«M, ' többefenef azon «'»hajt kclrrtu-W oly arukat bír- f " tdiea tiazteicttel j, hatni Megakarom jegyezni különösen, hoyy ■ Carlátr8» E. C. kereskedelmi UnA . nagy örömömre azolgih meg kaphatni >v«a- j ~H»ár» a t a mit kirántam. Sokat jwumvedtem } ■ ^ ^ Ihátgeimczfájdalmakban." ké^bb reumaboti^ \| Hébingborg, i5védoraiAg> l3»..okaobtr e>fv láfettöibíií; űyv. Iwyy yJüí jarhatfcM^ Ká^^........ l SrnaÍL. Ltólfefiahül^J--s szülékének néhányszori alkalmazása után par , Ezennel tcQiérem, részemre ) i nifnntatli nap alatt teljesen helvreigazitott. mi najn j VaJ utánvéttel szabadalmazd galv «Wc-gjgugjg^ bt»;afilfim^áKk készüléké- k^fzal^ét kefével czunemcc. mrgkU- íétHl ' imüktlt) ZfllckilM. p— - AwMfr(a ^ ^ azokért kik általam futottak k< szönetít- mondok 1te\ Ükben, teljes tisztelettel lefcaaasta t \fatabobáekén Avtstz, (Kchnredeni ,"_Február MÉ m: DímncrÁJg ftf^ Fogadja, köszönetemet a nekem küldött készülékéért, melynek í. napi használata gvo* nn.rbajomat jelentékenyen enybttte. Szíveskedjék hasonló vzéha még egv ílv. készülé-. ket Htánvétel , melleit t^iitmemTe küldenir•■ ' ■ ■ X Csehország IMA február »Éa Tiszteit Pnipiiiwi di f --------— Tudomásomba jött, h»>gr ar öv készflWkcí \| igen hayiosoknaii, bizonvnhaiu miért ia kár-* ném niít czímemrs T árfv eWvtr Íü» J szüléket kefével "kflldcnL Praka# Vanani ház á* birt<4tuiajüoooa. Oacoda, Mkh Amerika. Igen tisztelt Utam ? május zon^elosztogatom, kik szintén j;nvhülcs szükségét érzik, . kiváló tisztelettel Fonthen Átfred. "MexíÖ, 1887. deczember 'V^án. Donnerstag úrnak. ( # Kérek egy hordható készüléket,----- Or. Karatriai W. kit Rfiukers-Kreis «Wesehherg, GawrEstland Oroszország. Tiszteli Dottöersfag uF7 A^ri/, Itb^T fj»Krtrái.- tfj-án. • Küldjön ön vasúton egy hordható készüléket utánvét mellett Ziegler Olof Obaon. Arabv ezimére. -----— > Dr. Karatrom. kórház on'oa. Mexii". 1887. márczius 1-én. Donnerstag úrnak, Gpthenhurgr" Ft az Ön ffirtb.'.l, ál léket sth. Di. karatriai W. kórház , orvos. Scheht^Bruk, F.debo ]88B. noveijiber V3-án. I ' Donnerstag árnak. lekven szíves nekem egyet az Ön kész'Ü-léjíeiböl a lábszárra illó és helvezhetöt, kefé-I Vei, postán utánvéttel küldeni, kivák'i tisztelettel Dr. Nyfraa l A. or\-ŐS. C H'Wt.i-Torp.Socken-Kuögsör, 1887. márcz.ttrt. Tisztelt Uram! Mindkét lábamban nagy lájdalmaim vol-tk, úgy hogy kényaserüfve voltam az ágyat tasm és ez igy tartott egv fél évig. Kerestem orvoaokat és megkisérieitem "und^níélét, mind hiába, nem voliam 'képes ágy.unitt két mankó néíktjl elhagvni^gV ^tom által lettem az Od jó készülékeire j&vctmeztetve.és küldettem magamnak ilyent. ^K.v pár hónap Alatt képes voltam ágyamat ilnujfvtíi és menni ke;uleni. faután felépültein teljesen, 'és nem la ér-Ak inár u'^het a lenni említett fájdalmak-r'MÍyrt leghálásabb kflaaönetemal nyilvá-, , lnváki tisztelettel 8sr Pstsrissa, gaxdász 'Kak^Man, lioaihyttan 1MT7. május I TtaateK-Donnerkag úr' 4 ^Mmiwifl'fillaHi n, darab hordható u , «>„küMi)iMiUt mumluk miuiLuu Akik «mb MMttiékatt haaanákák, mart v<4ljukfiak megifUltok és n«irt aaolgü Uifiijítüftwi k4ram 5 4fb. megküldését, 'wljel ttaalalaHal Mrk tt f miért is egy azenvedónek ki azt viselte ét egészségét visszanyerte köátönetet mondani ► kötelességemnek tiromt. "" Kgyúttal kérném 8 .drbot^keszülékéiböf' minél előbb hozzám juttatni._Az^tíJilú-•ötezefcertite mellékeltem. —-7-teljes "tisztelettel Timotheui H. Oonnersta^ Urnák. Felkérem önt 5 drb. készüléket küldeni. Ezen galv. ekretromos gépezetet újból mele tten ajánlatnak Ung^ alezredes valamint Svinbufvud és Paúcs századosok által. Azok teljesen mentek reumájuktól, teljes tisztelettel Pahaaciaaez C. A. HciUd-StSrkind, 1887, juníUA 22-én. Igen tisztelt Donnerstag úr! . Kívánságomnak akaVbk eleget tenni, mi' tTön a nagy aegíoégért köszönetet mondok, melvbcn hordható készüléke által részesültem. Hároméves betegágyamat, melvrftl .első levclembeft említést tettem, elhagyhattam, mert mióta készülékét hásználtam minden •nán fenn lehettem. A készülék ejpö horda-sasor már nagy változást tapasztaltam és most a házban ipár járkálhatok a hova akarok. Fogadja -tehát ismételtei! tegbénsóbb k£zünetcinct,______ kiváló tisztelettel Andersion Emil. ■ Stockh<»lmr-4M7 január Ül-án. Donnerstag umak,. Tűfnuviat lanár által lettem infohnálva hászülakének jó hatáaaifi'4i Felkérem UiU utánvétel tiieUen Vészemre egv példányt küldeni stb. mély tisztelettel Isaóus Ms\|aa« Karlskroip, 1H70 február ÍVÁ l Igen tisztelt Uram! Ezennel legbens»'»bb köszönetemnek ska- ; h'.rok kifejezést adni az ön készülékének ne?' »kem okozott kiválogatásáért, Mikőrdnnek írtam 13 héten át reumában : J feküdtem és nem tudtam aludni; akármily . nagy morphiumot dosist is vettem be, miután azonban készülékét 20 órán at '.liordottam, minden fájdalmam elmúlt. 50 év eta a mennyire csgk emléks/ein, nem .voltam még ennyire ment a fájdalmaktól mint mólt, mert íz idoiáráa befolyásai sem hatnak reám é} most teljeeen felgvó- gyultam a beteységembni-- Nvar^n at KotincM' ínwlflh#li.>ii uiildiU, a hol az' orvosok csodálkoztak 4^ors felépí* lésemen. Kiváló tisztelettel Und A. P. kereskedő. Film és Donnemora, Svédországban 1H86. . nuirczius ifí-ém TmI8I UfSK? Ulf gaív: elee- /trpmos -'készülék nagvon hasznoanak bízott vuh a miért is felkérem önt részemre a drbaf utánvéttel kefével eg\ütt küldeni. Egy személy, ki nagy fájdalmakban a karban és lábakban valamint gyomorbajban szenvedett gépezetének nehánv napiké váló \| ' hasznalata után szenvedéseiből teljesen et-. hagyatott. 3 fegV izéitlélv, ki reumában annyira saen védett, hog>- kénytelen volt az ágyat, őrizni és kezeit M szájához nem emelhette, készüléke 'által annvira fellé'püU.. hogy most házi gondjait felvehette és állatait gondozhatja. Teljes tisztelettel Sjifrea 0 IC. plébános. Watfasen, Jernboaa, 18H7. májua 9-áö, Igen tisztelt Doqjstag ur! Fogadja köszönetemet az Ön által körülbelül egv éyvei ezelőtt kapott készülékeért. Mm kéázrtléke által túbb segítséget kPQŰ tudatni, hög^ i me gren deKaemt MBáflft készülékét megkaptam, aa legnagyokb - mag-clégcdésemre jól működik éa mar jili ntékt nyen jobban értttú magam stb. Kiváló .tisztelettel Aaiataw í. Móra, l^Ng november l-én, Donnerstag urnák, jj^^iabarg' Egy Paúensem tan, ki már tw aiabb idd óta szemizom görcsökben szenvedett. Az egwdúh a mi envhflkcst okozott neki s villsnTww ví>4t s mimi tt uHHwIaaap minthogy orvosi gyóf>kczetfs alí\tt továbbra nem. maradhat. Jó lesz az ön galv. elect» készülékét megkísérlem és kérem ezért ilyent részemre knktenl uh, . Taijaa táatalaffet ■ - -"0r Hjaiasr Hjaluar vidéki orvoa. Wisbv N'ir Lau, TSvédifazági IDW. wsr.nai. Igen tiszteit Donnerstag úr! A segítség jókor jött, mert reumám oly rotc fordulatot vett hogy kínjaimban lapl kossá akartam lenni ia moat fogadja íaften után elsőként köszönetemet egészségemért. -Mennyit adtam ki & een m mar gyógy szerekre és orvosokra aat már meg sem mosódhatom, még kevésbé fájdalmamat. M hbm mikor már nfinden reményről kmonJottam jött kezemhez készüléke, melviiea 8 napi viselése után minden fájdalmam elmúlt. Ea azoftban továbbra ia vtselem keszfláékát. mert azt hiszem, bog\ ezáltal melbetegaégt mből ia kigyőgvulok s máris jobbulást érsek. padja tcM^arirt^ftamtc^kklMiaciviici, valamint nok részéről ia kik általam kapták, meg gvógyhatáau készülékét, Wgttl kérek még A "készülékét utánvétel mellett küldeni, Mély tisztelettel Marisai tea VE i, néptanító. mint minden egvébb által melyek nekeft\ hallatlan öeazegekiie kerűhek Egy rokonom megbízásából rendelek ezennel -Önnél egy készülékét kefével, melyet czimtmte postafordultával- utánvétel mellett megküldeni szíveskednék. : . . Tdjo tisrhrfettvl Jhflgfrjm I- WstaChen,tiip. (aeh-laiipftjter. iHJíO, márcz. tfft. Igan tisztelt Donneratag úr! '* ffttdowtUoruia jutott, nogr M fth saáUitolt kuzUlíktK nagyon jó •/••{gálát _ tasanak. Falkénrm tehát rátMtnrv fíJstafőríluI* távat tdfb' gslv, slaatfíi kéaaÁMkat l kötéa éa használati utasitáaaal utántátvl mellen RtfUtanT fraka# WtAftil, kAdáhtisatar Heimhold; Orangedahl pr K ragén • 1988. február 2X»éo_Xorvégia Donneratag úitiak í Nagy köszönettel tartótom küldött- készü-. lékéért, melyet én ezen év január elején ön-"Jn , tnagbitpiMi^ j ^e\onuS szolgálatokat ''"l tatt aa ffektm a 15 <y óta imogott reumám allanéban épugy az idsggyen^eíieg elKn a, !/•,. Felkiram kánét egy haromazoros kéaatüéké) auapaneoríummal utánvét. mellett küldeni. " ,"> Kiváló tiastrlettel Okaaa Krlitlaa. Myns. JKeseie 1888. jumus v Az Ön által küldőn készüléket egv kőaa-vény betegnek kellett átengednem ti legalább 15; év óta ofv beteg volt bogy csak tt bottal járhatott, hanem a mióta készülékét használja, betegsége annyira javult, hogy if egyik botot már ekebette a remem h, hogy rövid idő alatt a másik nélkül ia járhat Azonkívül fájdalmai elmultak éa annyival inkább boldog, mert a többi jgyógykisértetei mind eredménvteknek voltak. Pelkérem Ont minéklöbb 5 drb. készüléket kefével és használati utasítással küldatak Kiváló tisztelettel ). fl. Waslirtwi. Adolfetore. Bnik, Kőin (Svédorsz.) 1888. Tisztelt Iryam! Rengtaaon O- intéző úr által vettem egY snbádalmaton gltt. elactrontos készüléké és kötelességemnek ismerem önnek köszö~ netemet ama segítségért kifejezni, feelyírt készüléke által nyertem. Egv idő óta nagy Hj-" dalinak itt k aptíífft .flftndkér izememben ngy, ' hog^- már Ing liium, trenwir készttlc" kének hiuanálatával mindiátt jubbri fordult bajom éa^ihatethm ^yoraásággal visaaanyertem ase* m«mi teljes agéaaség'ét ;— Kitűnő Haetelettel Mard K t» u tm nyMitkoiitokon klvlil még liáfiHt mái Ii lil rendelkezetamre. melyek nálam tlolvtihktok i beteg közönséghez. Orvosok által használtattak és betegeiknek rendeltettek £ DONNERSTAG RIKÁRD-féle hordható galvan electromos készülékei frottirozó kefével. A külömböző gyógyszerek közt, melvck az emberiségnek adattuk, ehrttazhntlanul megáltapinaiöd, hogy az electromosság a különféle központi idegrendszer betegségeknél, mint kítzvénybéadáméi. reuma, neurafgea, Itchias, idpjg< giketsej tnjfajas izntn-nsi>s7 tjüjTi) rmomíi iriaagyinyiiég klip kai, vitustáncz, fülzúgás, rósz emésztés, gyomorgörcs, gércs i kezekben ét lábak-ban. a húgyhólyag és gyomer elernyedése, rángatások, izomelernyedés, szélhűdés "hideglelés, álmatlanság, hószámzavarok, kéz és lábdaganatok, gerinczvelö bántalmak" —'él minden egyébb idegbetegségeknél,- nyak és fejfájás, szembajoknál és más vér-toriödasoknal stb. a legjobb gyógyszernek tekinthető. Ezen tény az összes országok tudományosan műveit orvosai által el -yaft wmgve. Azok állítása szerint a villahyozás az idegeket erősíti, gyorsabb vér-ka ingén is ktgözölgésf idéz élő, elhasznált anyagokat a gyomorból * és bflcsatornúbgj eltávolít, nagyobb étvágyat, ugy mrnt mélyebb és hosszabb • álmot okoz, több kedvet és erőt ad.ugy .a szellemi, iniöt a testí munkához ét nagyszámú betegségeket gyógyit, vagy legalább is jelentékenyén javulást nti clöj mint a- kiíirvúnvnél, ■ reuraajiinden neme és fokinál, a bénulásnál-,iz érzés és akarat részbeni elvesztésétől a "teljtSs bénaságig, épugy « fentebb felsorolt összes betegségeknél. Az electromósság ugyan nem hibázliatathin szer, de mégis nagy gyógyerejü physikai szer számtalan betegség ejlen, A tudomány haladási-. vai mindinkább megismerkedtek az electrotnossig ama tulajdonságával, számtalan szervezetmüködést befolyásolni a szervezetben lévő testeleetro-mosság ellenőrzése mellett, mely a rendes egyensúlyt az egészség állapotában fenntartja. ; ■ Tízen erőnek minden gyengítése vagy akadályozása az idegáram ío-' lyáiibnn elégséges ezen egyensúlyt megzavarni és többé kevésbé fdismerhető jeleket vagy betegségeket, melyek helyzetükhöz képest Tej és fogfájás, -.fcöszvénv. reuma, bénaság stb. neveztetnek, előidézpi. .Tekintet ..nélkül, a külömböző jelenségek különlele»égére ere Jetük mégi* ugyanaz, t i. gyengített idegtevékenyiég vagy teatelectromoeaág " de ez az oka annaVttogy az électromosság annyi betegség eltén jöttevő* nak bizonyul Tehál elvházliatlanul érvényes ama szabály, hogy a gyengített mtlköd éei erély, mely a gyengített ^ídegtevékenység következménye, áltilá ban az electromoaság által gyógyítható, Ai clectromosiágzwk i gyógyA»raih,in való alkalmazását tárgyaló könyvek legnagyobb részében olvasható, hogy a felsorolt gyügyeseteknél a betegek a-legtöbb-esetben -nmmdcrr lehetőt uwgkiiirtnék, mint pl. kflllkit, nitduku SlB.ée éVékéö U minden tnszon nélkty gyógyitatják magokat a leghíresebb orvosok által, míg végre mégis az électromosság az, mely- által gyorsan és tényleg viat-szanyenk egészségüket. ± II Minthogy az eIcTctromósság~11y Tgiirfilragnyék köziTtt núnilig m^mh. 'eredményeket mutat fel és mert a villamosság ilyetén általános hasznúlatba hozatik szükségtelen annak alkalmazását utoljára a legvégsőbb eszköz gyanánt alkalmazni, hanem használtassák az mindjárt a betegség kezdetén. Mintán az eiectromosság hatása elismert éa mert általa ety betegségek gyógyitattak, mélyek előbb gyógy ihatatlanoknak tartattak, különböző villám gyógy ásza ti ismeretek birtokában, feladatul tűztem ki magamnak a szenvedő embei iség részére egy könnyen alkalmazható olcsó él kitűnő készüléket szerkesAeni, melylyel minden beteg, minden előismeret nélkül a tenni említett és különféle más betegségen magán segíthet. Ez sikerült is nekem az én viselhető illetve frottirozó készülékem illat. mely otthon óránként minden nehézség, a hivatás és szokások megzavarása nélkül használható. Egy ily .gyógykészülék beszerzése minden családnak ajánlható, meg becsülheti en kincs ez a házban, olv eseteknél t i hol orvos nélkülözhető és gyógyszerek haszontalanok. Ezen teljes frottirozó gyögykészülék egy 20 elemből álló battériává, fejszalaggal és képes használati utasítással együtt darabonként 7 forintba és & drh. készülék összesen csak 30 forintba kerüL A pénz előzetes beküldése mellett bérmentve, utánvételeknél pedig bérmén tétlenül küldöm készülékemet. Ezrekre rúg azon nehéz szenvedők száma, kik készülékemnek köszön-. hetik egészségüket, miről a túloldali elismerönyilatkozatok ia, bizonyságot tesznek. _ - ' ■"V p • __________— Reményiem, hogy a 'hiteltérdemlő nevek állításaim valóságáért kezeskednek és jninden idegen személyesen győződhetik meg az irodámban megtekintés végett .levő—eredeti elismerő éa köszönőnyílatkózatokró!^ mEtyeft ■közt orvosoktól is vannak levelek, kik készülékemet kórházakban is alkalmazták és annak használását betégeiknek ismételten elrendelték. "Megrendeléseknél azok pontos elintézhétése végett olvasható, a lakást utolso postát stb. megjelölő pontos erűiteket kérnék, Olcsó beszerzési forrása WINTER ADOLF iéi. LÁNCZOKNAK. Donnerstag Rikárd, Budapest, : », ' " IV., Hajó-utcza 8. Wlntor-fólo köszvónylánozok ugvnevcrcti kéuvényelhanto készülékek itt az országban nálam saerat-hetők be, miáltaPuükaé'gtelén azokat x külföldről hozatni éa ugyanazon áruért magasabb árt fizetni. Valódi Wintar-léta linozakal bérmentve 1 darabot 4 írtért, 2 darabot 7 frt ért éa é darabot Ili írtért szállítok, egyenlő hátiéért kezeskedve Meg kall aionnan jegyeznem, hogy frottiroaó készülékem szerkezete tiastán tudomteyoa alapon nyugaaik, éa hogy az áram erőeebb éi ai eredmény biztosabb. 16. szám. Nagy-Kanizsa', 1891. április 19-én. XV11L évfolyam. BzerkeaStÖaá( : Hafyar-atea 88. histtia. Ma laitiwiH a lap taalUai rtnin Taaatkeaá minden kflalnia/. ZALA . ■Ie4áhivaáal i Viraakta etsa 8. azim n«M fíOp U»p>aii>i<la ELŐFIZETÉSI iui; . . . . t (K — kr féUna Negjdérr» 50 „ * BinaanteUen Unlak csak ismert kezek- ■ % Politikai é8 VegjéS tartalmú hetilap. Ml Nw** . A Nágy-Kanizaaí- és Délzalai' takarékpénztárak, a ttankegyesOlet, u Ipar- és kereske-Kéalrmtok-'rUiaa aeia kaidéinak.----- Hlrietieak jatiíyoaaa aaáatttataafe WjrUttér nuiwta 1* kr. detaii bank, a a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet hivatalos közlönye. H miairtaak. valaaiat a kinleUmkw BBPOBR BiBsai taaatkaaék Flickal ítUün kBajr- Ieg\|el«ik Nagy-Kanluán hrtrqklnt egjaier: vasárnap. Városink önállósítása. A közigazgatási reform éa euel egyidejűleg a törvényhatóságok aj szervezése már leg vagy abból kifolyólag tog a vároaok törvénynalótági szervezete megtörténni. Nem égy vároa van hazánkban, melynek önállósítása a törvényéé kívánalmakból kif lyólng a pium deaideriumok közé tartozott, eteknek reménye moat már valósulni fog. " —i £ vároaok köté. tartoaik Nagy-Kanízaa ia, melynek agy értelmíaége, mint lakóinak máma * törvény alapján i^nfl^f"* íotta. Éa a hangya szorgalommal összegyűjtött adatok alapján emlékirat vázlatot készített, melyet — mint tudjuk — egy nagy érteketlelnek terjesztett elő. A nagy értekezlet magáévá telte t váll ttot,a aita hogy et emlékirat meggyőaő aaavai magfogják győzui aa ilIttákta köröket a várat jogot igényéiről t aa Onálióaitátt megkapja várotunk, mi, h»gy minél előbb bskövst-ktaaék, aat biassűt e vároa minden polgi-rának meleg óhajtása! - ■ — Palotai Cm>rb<{Ala^ városi- képviselő testölet elé terjetttette. Vároa uuk érdemes polgármestere £ a b 6-0 h á y György, kinek szívén tekezik városunk előmenetelének Ugye, meleg lelkeee Effilékíl&t désel karolta fet a megindult mozgalmai éa a vároai képviaelő testület elébe vitte NanKanutse mdtztíi ImálU kívánhatja éa kívánja is; nem i ttj keletű a város ez óhajtása, már több isben telt kísérletet arra nézve, hogy Önállósítsa macát sajnos azonban e törekvései mind' hajótö-réet szenvedtek. Nem akarjuk kutatni az okot,, mely e törekvéanek útjában állott Nem akarjuk rzUkkeblütégda, k nevezni aton gátokat, -melyek a vároa törekvéaeinek elébe gördítettek; caupán konstatáljuk, hogy voltak ily akadályok a azok lehetetlenné tették egén mostanáig városunk rég óhajtott reményének teljesülését. " Moat midőn a közigazgatást reform egén alapoaan leaa keresztül vive, nem mulasztotta el a mi várotunk sem újból hangoztatni jogoault kívánalmát az önállóaitáara vonatkozólag a egy kit, mondhatni igen kit ét taflkkörü biaottaág laaaan kéezité elő az anyagot, melyre a nagy épületnek a vároa Onállóaitátának szilárd falnit emelni óhaj- aat, mely képviselőtestület et alkalommal iámét fényea bizonyítékát adta annak, bogy a vároa közönsége- nem csalódott akkor, mikor bizalmáte képviaelő teelOlat lOrv.-hatésági várossá UendS átalakulóm érdemébe, Nagy-Kanizsa városa már a legrégibb időben ia országos fontossággal bírt, — a akkor jft" puazlifii «Hltf. egyik védbáslyáját képezte az országnak A törökök kiűzése után pedig Nagy-Kanizsa nemzeti hivatást éa cqHurális missiót tette le. A képviselő teatüle( egyhangúlag hozzájárult a vároa aaon óhajáhut, hogy Nagy-Kanisaa vároaa önnállóeitaaaék. Hozzájárult, a megkészítette aat az em-1 nyert és ez okból már 1695. évben teljes lékiratot, melynek célja kimutatni mind- törvénykezési és közigazgatási jogokkal fel-azon előnyöket, melyek jogot adnak váró-1 ruházott szabadalmazott várossá emeltetett. aunknak ahoz, hogy levethetve magáról a gyámság nyűgét, mely alatt eddig küzdött, önállóvá legyen, —- hisa nagy koruaágát már rég álért* városunk, miért maradjon tovább ia gyámság alatt Hozaájárult a meg készítet te aat aa em-lékiiatot, mety faft képét mutatja vároennk lakosságának, értelmiségének, kalturália tekintetben való előnyeit, szóval ugy mutatja be Nagy-Kanizsát mint minő az tényleg: megérettnek aa önállóságra. Ez emlékiratot közöljük moat lapunkban olvaaóinkkal, ismerje meg azt minden olvasó; noí részünkről megvagyunk győaődve, bár akkor még lakosságának száma csekély volt. Már a régi időben Nagy-Kanizsára jöttek Horvátországnak éa a 75.000 horvátajka lakossággal bíró Maraköznek fiai magyarul tanulni — Horvátországban a politikai téren szereptok legnagyobb része, — t muraközi papság és intelligentia a nagy-kanizsai gym-nasiumban nyerte első neveltetését, itt szívta lelkébe a magyar haza iránti szeretetei De kereskedelmi és forgalmi tekintetben is az ország egyik gófczpontját képezte N.Kanizsa már akkor, midőn vasutai még nem voltak, — utóbb azonban, midőn aa ország A „ZALA", tárcája. Királyhymnnsz. A költi király Jókai Mór, as orsa. dalár-egyeeület felkérésére megírta a királybymnuszt, mely moat már eaak megzenésítésre var. a Aa oraa. daláregyeeület_ most pályázatot irt ki ez évi jaaioa 16 én Isendó lejárattal, a költemény megzenésítésére 160 darab' 10 frankos arany pályadíjjal. A aenéaitéa három különböző kidolgozásban mutatandó ba a daláregyeeület-hea ea pedig a) magénénekhangra. b) férfinégyesre ée ej vegyes tarra alkalmazva. Jókai költeménye: t T Iséeti tartsd meg országunk királyát, Fény koritta szmtslt koronáját; 'Trióját botdog nemzet támogatta, Jíonsztrslmügk melje magasra. Nemzetek atyja I lm hozzád kiált A ntpntk ajkn: tártul meg a királyt l A királynak adj áldást, hatalmat, Boldog Iákét, karcban diadalmat; Áldott Urát szikla, róna, tenger, Merre nap Jár, büszkén ríeteaztngjs. Ntmtetsk atyjai bp kottád kiált m A népnek ajka i tartsd meg s királyt I A királf a jog s ezabadtág^fértje: Minden honft éljen-haljon érte I lűirju, lelke gyíteist a tazMyun, _ IkttS neve kéel korra szálljon. Nemeetek atgjit I lm kottád kid t A néuntk ajka ; taritd m a: királyt! A megmentett. -.-:—--Beszély.---- Reinard után: Csorba Palotai Akót (Teljrtatm.) 4 — Igaza vaa, lady. S mondja eaak: Edgár bir-e tudomással as éjjeli viharról, a szerencsétlenségről ? — Nem, dehogy bir; — Itlell a nö, — Edgár vagy nyugodtan aludl, vagy a dühöngő vihart a a zugó lengét moraját elég dallaaeoeitak találta, hogy ábrándozzék mellette.' — 3 Lady Eleonora, észlelte:e a vihart ? — 0 igen, felella hoszankodolt a zaj miatt, mely a házban volt a szegény leány ide hozats-lakor, a mely ötet nyugalmában zavart. — Lady Eleonora eaak a régi marad, jegyzé meg a kapitány gúnyosan, — elébb log a világ sarkából kimozdulni, bogy sem ö öntéséről lemondjon. Lady Anna felhagyott a beszélgetáaael a vlaz-ssttért védencébe, mig a partkapitány, a tengerparti klkAlöböa meni, bol napi vizsgálatait tárté, mart e parton igen gyakran lehetett aa-gélylüyé'aket btlftni, a igen aóg hajó szerencsólle-naíi kellé megmenlenie, kiktt a partkapitány legtöbboylrt t kastély nagylelkű uraójáhtt vi-totfllt. A kény otak aáanip lért giiiákíi; csak ekkór lehotflii tolt kűSériió nyllatkozAtol hallani Elaö aaava ébredéskor t kérdés voll: — hol van tiyám? hol vaa Károly? ■ ._ Lapunk mai azáma 10 oldalra tarjád. — Gyermekem I szólt szelíden, homloka1 simogatva az urnG, — kegyednek erősnek kaU lennie, hogy tl tudjt tttrni t csapást, melyet a sors ifjú életére mért Legyen nyugodtan gyermekem, ön jó ápoló kazak között vaa; da . . . I — Da árva vagyok ugy-e? — vágott közbe a leány, — nagy latsai én étek, a aasgény atyám, s a nemeslelkü Károly, senkiit sem leheteti kívülem megmenteni ? Hogy lehet as, hogy én e gondolatot elbírjam ? — Gyermekem 1 aa ön szerencsétlensége még I nagyon aj — vígasztalé a nö, — de öo fiatal, a el fogja bírái a Szerencsétlenséget Arai Menhelyet -talált ön, a ha akarja, örökre itt maradhat, ha eaak más kötelékek nam vöBjk hazájába. Báloratg, gyermekemi eaak bátorság 1 — Bátorság, bátorság Valéria• — ezek voltak aa ö utolsó szavai ia, ezzel butátott Károly ia ulol\|tra, e ő még ia elveazell, — sóhajtott a leány s megeredtek kóatyeii > zokogva airt. Lady Anna aaeretetteljesen magához vontt a leányt, kesét lahér vállára tette, e homlokát B-mogatva, kérdT: — ki volt az a Károly, kedvet VtlériAm ? — Az „Alalante" kapitánya — '0* BriaK~Ká-roly volt ts asszonyom — felelt a leány iámét sóhajtva, Lady Aaaa t név ha Határa összerezzent, da rögtön öeasattedvt magái, mégosókólá a leány homlokát a szelíden szólt, — eaak bátorság kad-vea Valériám; nehéz megpróbáltatásokat állott kT, igaz, de ninca oly Eorzasztö szeritngÉttenség, roetyöt aa emberi kebel elviselni né tudnál Ta-klntaen ön engem anyjának, a a jó ptpkapltáay Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 16. szám, (t lap.) szivét, a tengerrel összekötő budapest-pra-gerhof-trieszti, illetőleg zákány-fiúméi vasút nak nevezetes állomássá vált, a város, — akkor kereskedelmi, forgalmi és stratégiai tekintetben is jelentőséget nyert vlrosank jelentékeny gabona-, bor- ^s (a- hetie, hogy egy közigazgatási kerület köa- kereskedO czégei nemcsak a szomszédos Steier és Krajna tartományokkal és Schveic-czal, hanem Angol, Olasz és Francziaorüzá gokkal is élénk kereskedést űznek. r Mindezek daczára a város az 1848. év előtti időben az akkori viszonyók miatt nem fejlődhetett, az ez után bekövetkeaett-és-fce vés megszakítással 1867. évig tartott szo moru idOk alatt pedig a hazával együtt a város is az elnyomatás keserveit szeqvedtej —- mégis közigazgatási szempontból már akkor oly jelentőséggel btrr, hogy Itt vöír nagyon soká'g a pénzügy igazgatóság, itt egyik távirdai igazgatóság és igen sokszor szóba hozatott illetékes körökben azon kö rfllmény, hogy megye központjává tétessék. He midőn az njabb alkotmányos aera a cselekvés terének sorompóit megnyitotta, midőn a közügyeknek nyilvános tárgyalása, a szólás szabadság életbelépett, a községeknek pedig az autonomia megadatott, akkor mozgásbá jött és fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki a város mindazon eleme, mely Vliunt Vfl -III TBIIB fiók-bankot és illetékszabást hivatalt kapott — továbbá, bogy rövid idO alatt két takarékpénztár, kereskedelmibank, bankegyesület és még- néhány kisebb pénzintézetek alakultak Egy időben tebát azon remény kecsegtet várost missiójának és hivatásának betöltésére serkentse. Rövid idO alatt a város saját erejéből fö-gymnasiumot, polgári iskolát, négy oxodát létesített, — 32 különféle osztályokból álló elemi i«ko)áit a kor színvonalára emelte, — mely közoktatásra évenként 54.000 frtot fordít; továbbá a közös hadsereg és honvédség részére laktanyákat, az egész vidékre jótékonyan haló közhórházat épittetett; — utczáit szabályozta és kiköveztette, szóval mindent megtett, hogy a váró? fejlődésnek induljon, és igy országos hivatásának még-feleljen. Igaz, hogy ezen tevékenységnek lett annyi eredménye, hogy a város 12.000 lakossága rövid idő alatt 21.000-re szaporodott — hogy a már itt székelt járásbíróság föszolga-biróság, adó- dohány-raktár és sóházi hivatalok mellé törvényszéket, osztrák-magyar pontiává vagyis megye székhelylyé válhatik. Legközelebb mait időben azonban a közigazgatásnak időszakonként történt reformá-lása alkalmával Nagy-Kanizsa jobban és jobban .háttérbe szoríttatott, — a közigazgatási-hivatalok, a ^vármegyék székhelyeire összepontosíttatván, ez okozta azt; hogy a táviroda igazgatóságnak már elóbb elrendelt megszüntetése titán az illetékszabási hivatalt elvesztette és a pósta igazgatóságot' nem nyerte meg, — utóbb pedig még az állami álíátoprosi állomás is a megye székhelyére Zala-Egerszegre tétetett át; de még azon megyei épület ist roelj a város területén volt és a városnak némi előnyt nyújtott, — a megye által a városnak ."adatott el és a vételáron a megyei épület Zala-Egerszegen kibOvittetett. Mindezt tétlenül kellett tűrni azért, .mert Somogy és Zala határán, két megye közé ékelve, egyik megye központjáért sem léphetett'a siker biztos kilátásával harczba, miután azokat a tényleges állapot mellett a multak is hathatósan támogatják;— ik közt azon szomorú átlapol-' nak nézhet elé, hogy a fejlodeseben már fff és ott mutatkozó pangásnak tökéletes visz-szaesés lesz a vége, minek elejét venni nemcsak a város közönségének, hanem ma gának a kormánynak is nemes hivatása. Senki sem veheti tehát rósz néven, ha a város közönsége tovább tétlen nem marad; hiszen erkölcsi kötelessége a város érdékeit előmozdítani annyival is Jinkább, minthogy tétlenség esetében még attól is lehetne tartani, hogy a magas kormány által kilátásba helyezett reformok életbe léptetése alkalmá-val még nagyobb hátrányt szenved. —Teljes erOvel oda kell törekedni, hogy a jövő a várost készületlenül ne találja, mert bizonyos az, hogy Nagy-Kanizsa városának jelentősége a jövőben is előtérbe fog lépni; — majd ha az ország szivét Budapestet a magyar tengerrel Fiúméval összekötő déli-vasút államosittatní log, — majd ha az éjszakon 1891. április hó 19 én. és keleten folytonosan mutatkoaó terhet felhOk villámat hazánkra lecsapnak; — akkor szükségkép kell, hogy itt as ország határán egy oly város, álljon fen, mely iDleikclnftis erejénél fogva qtinden tpikínfetten t követelményeknek megfeleljen. Mindezt pedig másként nem, hanem egy döf csak agy éa akkor "éri el, ha önálló törvényhatósággá emeltetik, mert jelen hely zetében Nagy-Kanizsa városa más czéloknak kényteleti adózni és nem fejtheti ki azt ax erőt, mely nemes hivatásának betöltésére okvetlen szükséges. Ezen nyilatkozatot nem phrasisokkal, ba-nem az alábbi hiteles adatokkal bizonynak, Zalavármegye körülbelül 360.000 lakost számlál és fizet egyenes állami adókban mini egy 1.800.000 frtot, melyből az egyenlő teherviselés elvénél fogva a 21,000 lakost számláló Nagy-Kani^n. bftrftlhrifll IftftfmQ forint esnék — Tényleg pedig fizet a város 150.000 IH egyenes állami adói éa igy aa egésznek 'A* részét, holott ha a megyének 12 közigazgatási járásában levő 349.000 lakos számarányát Nagy-Kanizsa vároááhox viszonyítjuk, csak Vts részét kellene fizetni, — Ez eléggé tannsílja Nagy-Kanizsa város vagyoni helyzetét; de fizet ezenfelül a.város hadmentességi adó fejében 13.000 forintot, fogyasztási adó czimén 6S.OQ0 frtot, £j ilalmérési adó tejében 34.000 frtot, ösz-MéSéB 265.000 frt' fcülflhféle adói —' "Tö-vábbá fizet megyei pótlék czimén 7029 frt 98 kit, közmunka fejében pedig 11.150 frtot, összesen fizet a megyének 18.179 frtoL Mindezekért a megyétől annyit sem kap, mint a mennyibe kerülne azon állami éa megyei közigazgatás, melyet a város rendezett tanácsa és árvaszéke illetőleg általa fizetett saját tisztviselői által a vármegye helyett láttat el. Ezen állami és megyei közigazgatás — ha azt a megye eszközölné, — legkevesebb 4000—509Ö frtot igényelne a megye költségvetésében. — Igy tehát a város az állami és megyei közigazgatáshoz 23000—24000 Írttal járul, — pedig maga a város tisztikara is évenként 46615 frt kiadásba kerül akkor, midOn -a 12 közigazgatási járásra feloszlott egész vármegye tisztikarának kött-" ségei csak 96,750 frtot tesznek ki. önnek atyai tanácsokat log adói. A parkkapitány gyermekem — íolylatá a nő, — # megboldogult, férjeta: unokaöcsé, s- igy rokonom, s—jelenleg ideiglenen parancsnoka a gleodower grófság ét kastélynak, mig a valódi parancsnok átveheti e tisztét • — Glendower lord lal&n nincs hazájában, nincs bon f — kérdé Valéria. — Itthon is van, nem is, — letelt e Eérdeit nő fájdalmasan sóhajtva lel. Oh Valéria I ön körülményiéi! tudni lógja e szomorú viszonyokat, ha inajd .egészsége is visszatér',. a mi Ont családunk tagjának fogjuk tekinthetni. 8 ha önt, °e mások szerencsétlensége némileg vigasztalhatja, akkor, biztosíthatom Ónt, .hogy én többet szenvedtem mist mennyit ön elképzelni ludna, e kastély fedele alatt a sterqncsétlenségek aoroiats lekssik. ' S/.Unel állott be, majd rövid idő után lady Anns felkérte Valériát, ha elég erősnek érti magát mondja el röviden lösténetét. — Aljámon kivül, — kezdé Valéria elbeszé-létéi, — nekem senkim sem vdt; anyámat kis , gyermekkoromban elvesstém, s as állal atyám végtelen gyöngédsége, a. szeretete tárgyává lettem. Atyámnak sselött igen gazdag Uslett, s kiterjedt birtoka volt, később sok azerencsétlenség érle s •IY oniy M. bukása folytán ö is elvesilé ossk-nem mindsnéi. Előliem aoiiáig lltkoll helyzetet de én beláttam esi, s hosszn kéréssmri elmondod mindent, bossá léve, bogy még volna re raénjs ÁfffrikálWPi bal snt kint Uvó klivlsléüs vas s ha sst litssedlislné, lelamjlkednék isméi, ámde oda menni a. engtm elhagyni nem tksr s jelenlét* asUkaége* volna oll •talán Jó latin* néksri, —. szftli — addig egy nftniWeldéb* menni.< Kn azonban itTénlmandisiii ti kértem, ulss«ék Amerikába, s vigyen engem msgával. Atyám be, leegyezelt, s mi elhagytuk szülőhelyemet Boulognet s némi kellemetlenségek ulán, ugyan de baj nélkül megérkeztünk Amerikába, A hosszú tengeri uton ismerkedtem meg jobban aa »Atalsnt»« hajú kapilányával, kinek hajóján alattunk, s kif már előbb ismertem: de nem köaelebbröl. fin naponta inkább meggyőződtem, hogy személyem s kapitányra nézve nem kösönbös s alyám nem sokára azzal lepett meg, bogy 0* Űrien kapitány kezemet akarja kérni De én Amerikf tőidén a sok újdonság által sokkal inkább el voliam foglalva, bogy sem érzelmekre gondoltam volna, bár a kapitányt igenekedves embernek találtam. Mint agy két tti New-Yorkban létünk után alyám láradozásalt siker koronásta, vágyónál összeszedte s vissza' akartunk utazni Európába, hogy Kslmo-uthba települjünk. Hajóra ssáliinnk, s a1 véletlen ugy akarta, hogy ismét as >A'alant»«-n utazzunk 0' Brién kapitánynysl. Még hevesebbnek találtam most a kapitányt mint eselöit, s lállam hogy sseret, mélyen, önaéatelenöl, Igazán; s ód mindinkább vonzódtam hozzá, sói megvallom, surettem, s Htokban ugy tekintém magamat, mint■■a)' Brten menyasszonyé. Már köseledénk Faímouht-hoz, mldön' kitört a vihar. A liajó elsülyedése percében Károly karjaiba vett, a tengerbe vetette twigftt iiHznl Mjatti lllqjaú «fs»s »ÖH • .báiur-ság, bátorság Valéria' azután étf~klv«sstém éberségemet, mii történt tovább, nem tudom, csak aat-iáium, bogy 4a megmenekültem s-ö, bátorlalkH mentőm elveszeti. (V feláldozta értem saját életét. Valéria kimerülten- ollmllgftiotl s némán msgs elé bámull, minihs képselete elöli aipn borzasztó é\| minden jeleneté megujult volnit Lady Anna izlvéhéz siurltá a. ku(U<Hi gyjymoM, "siólstlaogi várta, mig e megrizkodottság utolsó hstása el" múlik. Valéria etazunyadt s a lady caepéesee aa ágyra fekteté a kimerült gyermeket, a elhagyta zaj nélkül alvó szobáját. ni. Tsléria. Üdülése alán először Lady Anna karján járta be Valéria a kastély kertjét, mélyei később oly gyakorta egyedül keresett feli É kertben érsé Valéria a déli tengerpart kellemes légét. Akart, inkább park, a legszebb likkal volt tele, bükköa része gyönyörű kelyet foglalt el, mig a Inlipániák egész tömege álll olt másik részében a parknak festői csoportosaiokban rollak a tnyrlusok, s a platánok, szóval a legszebb park, mit valaha kartész gondozása ö&szehoxolt. As utsorokat nyári és össibaracfák lepték al, tömérdek virággal, s s szölólugosok a legasabb árnyékot nyujiák a sétálónak. Lady Annán kívül a kastélyban idöeaakookint Lady eleonora tartózkodott méf, Lady Gleooora Granson, Lady Annának bár rokona voTCinkább tsak tűrte kaslélyábani megjelenését, mint sem annak 'SrfiltTE két nö 'a tiermésseti efleniétat képvlaelé. Lady Anna, maga a jóság^mivélyeaség ssareiat, Kleónor lenhéjááó, elkeseredett bideg mial gránit. Lady Eleonora nem szereié Valériát, első perotOl ellenszenvest Volt e leány iránt, s Valéria azt tudta a1 korttttedg Ladf Annának sok dolga vall a kastély körtnpTigy Valéria igen gyakran egyedül volt, s ilyenkor a szép katt laeorai kó isöit sélált, vagy a taöftlugos árnyában pihent, a ábráodoaotl, ki ludja Jüiröl. (taljtiljak.) w->; Nagy-Kanizsa, nsArnap. Zala 16. szám. (3. lap.) 1891. áprilia hó 19-4. gyébe van olvasztva. — A megyével választ országos képviselőt A megye felügyelete A középkor fennállt egééi nagyságában a aem ragnifrft af—fí sem leudalUmueiból, na ^p.^ű^iai . vallás, sgyháa, uk wtéiy, W HP, P ... - .1 gyoajáay, papság, nemesség iateaitettek a tar • »Lehetséges az ily állapot fen tartása az j uttak egyedül üdvözítő hatalmaknak, at ember Ország érzékeny kára nélkül ? — Fejlődhetik mint politikai lény nem tudott kiboatakpaai a szép és riagy város ekkép a nemzeti érdé- j-nem eaamélt tel mint világi, mint társadalai kéknelTmegfelelöleg?« léay. A pápa egyeteme hatalma, aiatKriaataa Mindezekre azt mondjuk hogy Soha! \| Mg tekiat* járól szóló törvényjavaslala is bizonyítja, \|lyek aa egyes embert egyéni jogaival, polgári, ImgtL ott a kormány maga beismeri, hogy;politikai szabadságával csak ugy tüntették M, ~ Hot van itt az igazaág pTl.f- . • 1 Kénytelen a város mások érdekeiértáldozatokat hozni és ezzel a maga érdekeit meg- alá helyervp kormányozza önmagái rontani .ji.^.^.'f?—i—i -. .. Mindent, a mi előnyére szolgálna, a megye absorbeftl, ' t^.;:^. Nemcsak a város közönsége mondja ezt, haneramondja ország világ elölt jeles pub-i uiuuuju uuK, »,u.: , - ^ f_ p^tor-ua licisláúuk Beksics Gusztáv, kinek^köszötörieFj—"Ezt a kormánynak a közigazgatás reform-! i4tlein istentől nyert hatalma, e nagy és hálával Tartozunk azért,.hogy »Közigaz " - ' ■ '■• gátasunk reformja és nemzeti politikánk _____ czimfl könyvében Nagy-Kanizsa várogárólolT \| Zala-Kger3zegnek mínt mégye székhelynek{jj"1 Epigont. a. ki Jenai ugyan tan a ri igaz és meleg rokonszenvvel emlékezett meg. \| és Nagy-Kanizsa városnak ellentéte érdekei i "^Síí^lSTSteSforfnl Könyvének minden szava egy igazság vannak. -;-;-,r_____ltot adatt a az elmélet a másvilági üdvről egy mellette és ily szószólókkal hagy reményünk —Nincs más mó3 tehát a kibontakozásra'szerre, átcsapott a földire a mintegy leesve a van arra nézve, hogy bajunk orvoslást'iger. minthogy N-Kanizsa városa önállósittassék j hályog a vilin szeméről — mint báróHolhaek, Szabadjon tehát e könyvnek a városokra Az erre irányuló lépések megtételénél y°íuire »ondUk: .aa «mberek észrevették, b különösen Nagy-Kanizsa városára vonat- azonban még az is conatatálandó, váljon j ^«berek, hogy jogaiktól megvanaak loaatra, .. . , •• - ... . .„. ' » éa bogy szeuvedesetken nem segítsem a vallás, iat^.1 .11 mfiflumiiiüni & adózókra az -önáHósttás mennyire! tÖbh sem a korsájyii^ -m p^üg ineüuti«k • eaiel megnyillott a rocwlie élet a demok-ratia: A. ip)og U intlzinények kitrrjmttft* által eldmoaditani a liberális állami fejlődést éa haladást ■A tánadalai következmények nem maradhat- kőzó tételeit iU megemlilenfe »T varosokban van az ország jbvhje és pedig nem-esak gazdaságilag, hanem nemee Illeg. is.« V______., »A város exponense a kultúrának, gazda ságnak. — Itt halmozódik fel a qemzef kél nagy Iöhc3e: az érlelmiség és vsgyonTT . »A- város okozza a műveltség és gazdagság teijedését, de egyszersmind á műveltség és gazdagságjiozza létre a váro3l< »A hol város nincs, olt nincs kultura te Ifiillnrn és vagyonos-ágr oll nincs város.* terhet ró JSxatán az .Bmlékiraf össtehatonlitó tiblá-zatot mntat ki: GySr, 8z.-FtUrtdr. Pécs, Sop ron » Nagy Kanizsa városok közöt£ a számokkal igazolja, hogy városunk. önállósítása esetén, an- nak lakóira több teb^ nem háramlanék, mert I tak el. A felsőbb osztály egyénid lett a* alsóbb éppeí akkora tisztikara ven, mint bármely etab. j oeatálylyal, a jobbágyok, iparosok beléptek mint királyi város >ak. ——. ' szabad polgárok aa állami életbe, örökölhetővé király: Aa .Emiénirat* végsorairfgy szólnak: Nem hiszi, nem hiheti Nagy-Kanizsa város közönsége hogy a magas kormány mindezeket figyelmen kívül hagyhassa és ez áHal ily anyagi és szellemi erőkkel rendelkező •Pásztor, vadász és földmives (lépnek nincs városa. Csak az ipar és kereskedelem teremti azt meg.< >A gazdasági és kulturális fejlődés siettetése, ezek útjából az akadályok elháritásarj a polgári élem éleire keltése, politikai ésj társadalmi súlyának növelése: ezek azon eszközök, melyek segítségével Magyarország gyoi«abban átmehet tej'ödési fokozatán, mint átmentek a nyugati népek.< »A város az összeolvasztó tűzhely, mert a kultúra zászlóját tűzi -ki. — És összeol- vasztó ereje csak a kuKúrának van« •Demokratikus kormányzat és alkotmány nem képzelhető városok és ezek polgársága néikűl.c . »Városi szerrezetünk lényegilég a jelen alapon fejlesztendő. Csak is nebány alapelv szorul megjavításra.« »A dumínans szempont é9 állam vetendő irány az, hogy városainknak mi-Dél inkább megkönnyillessélt az Önálló törvényhatósággá való átalakb!ás.< »A megyei szerkezet csak igy tartható fenn a modern fejlődés melleit* •Megye és város összelérhelleoek. — Az a község, mely a megyei önkormányzatba van olvasztva, nem lehet vároa* Város csak az, mely önmaga a megyétől függetlenül, egyedül csak a. központi kormányzattal érintkezve, eniiek felügyeleti és ellenőrzési jogköre alá helyezve intézi ügyeik* »A két szerkezet annyira ellentéles, bogy megegyeztelésük lehetetlenség* >Az önálló törvényhatósággá való átalakulás útjából el kellhárltani minden akadályt.» •Városaink a nemzeti ügynek nem csakj nem gátjai, hanem valóságos elöharczosai, vezetők éd nem hátramozdilók. — Úttörők és nem akadályok.* —~ »Egy sereg városunk van, mely nem fér <1 a megyei szarkezet keretében, melyek eddig ia szépen fejlődlek, de fejlődésük ínég nagyobb mérveket vett volna, ha nem volnának • megye Jártizalagárn kötve.* • ftgyre utalok, ott van Nagy-Kanizsa. — Minden fettétele jneg van arra, hogy önmaga intéize biiJAÍ Ügyeit — Culturailag előrehaladott' a gazdaságilag fajltll népaaségileg bá-mulatoaan megszaporodott, éa mégis a me- s elöretorekvö varost fejlodesebéú Ittégákl-dályozni akarná, mert ez politikailag hiba, magyar szempontból pedig majdnem bün lenne. Minden nemzeti kormánynak legfőbb kötelessége oda működni, hogy ilt az ország határán, a szlávok tő-szomszédságában egy oly magyar város létesüljön, mely intelligens, gazdag és minden izében magyar érzelmű lakosságával azon végvárat képezze/honnét egyrészről a magyar nemzeti cultura assi-miláló vonz ereje fényesen kisugározz ék, másrészről pedig ott mindig készletben le- gyen azon erő, mely a vész és viharnak elléntállni és azt. visszaverni képes; — s ilyen város leend Nagy-Kanizsa, ha önálló törvényhatósága várossá fog felemeltetni Kelt .Nagy-Kanizsán, a városi képviselő testület 1891. évi márczius hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésében. Babichay György töjögryző. polgármester. A szénégetők. Irta : Torka* Lajos If. A 18 ik század végével a kereskedelem ritka mérveket Sltött. Portugál-, Spanyol, Francia, Angolország és Hollandia osztoztak a koncon. A kereskedelmet társulatok közvetiték, a társulatok réesvényékre voltak alapítva, vagy jő védelmét hajtottak s részt vett azokban nem csak polgár, lovag, de maguk a főnrak éa ministerek 18.' A kereskedelem e virágzása magival hozta as ipar lendületét ie, e minthogy a kereskedelmi árucikkek legnagyobb része, érc, gyapot, bntor anyag stbbi az iparos nsitály igénybe .vételéti tette szükségessé, — as ipart az iparos osztály 1 naaikodni nagv jelentőségre vergődött, sőt midőn már a kézimunka nem volt elegendő a szükségletek födöséaére, alkalmazásba vette a gépeket ia; — a gőz feltalálásával pedig a gőzgépet s leltünt ^llI^ZÍZ'Kpnaí' ' egv erős elem, e keresketlö ée i ve lük együtt a munkások outdíya aaad,- ! ■ * . K korig Európa összes népe két egyenlőtlen polgárok lett a földbirtok, politikailag pedig megszüntet* tek az előjogok, kimondatott a.köxös tehetviie-lés a politikai jogok gyakorlására miaden poU^ gár ivpesitve lett. A esahadság, egyealöeég éa' teetvénség eszméinek alapzatai ezáltal la lettek rakva._ Esek as eszmét JélénikMlak a köesasdaaégi életben ia éa aiuint a korlátok ledőltek aa oas-tályok között, ledőltek a nemzetek között is, szabad lett as ipar, a kereskedés. A bölcsészét és erköleapolitikai mozgalmai^, átcsaptak miaden térre, éa a kort mozgató nagy elvek : szabadság, humanitás, jogegyenlőség ura* lomirtó eszméivel — a kormányt absolatismpasai szemben álló libeialiamna megszülte a szabadipar rendszerét is. Ás agririzmus Magyirorszigon- —Kődoldiiyi—Amai. veterán köattasdasigi író, a .Magyar Fóld«-ben,sz agrárizmussal Magyarországon foglalkozik. Sok tekintetben érdekes Kodolányi idézeti cikke, de különösen időszerűnek tartják, -bogy Kodolányi épen móst vetette lel azt a kérdést: vab a agrárizmm Magyarországon. Íme Kbdotinyl Antal cikkének egj iömör kivonata: lássuk csair: hit mi ia az az agrárismuk ? — A legU bben aa egészaégee mesögaidasigi érdekeknek azt a tul» hajtiatt értik alatta, mely az agrirismws név alatt akarja belevinni a mezőgazdasági politikába a reakciót. No ennél agyán már aok értbetöbb definíciói hallottunk, meg égy kissé a hattá Vadászat is benne rejlik a reakció szóban.' A legkevesebben képesek azonban reámutatni, bogy hol létezik tahit az~az agrárizmus, a melyet oly könyörtelenül akarnak üldözni; melynek diadalra julisa tönkre 'enné szerintük Magyarország »«-tógazdaságai és lehetetlenné tenne minden liberális (?) \|t sdssági politikát, minden pzdaaigi fejlődést.'--1 Talán azon mozgalom bosla ily izgalomba, aa Bgrárizmus rémet a la ra festeni Óhajtó politikusokat (?)', mely most a gazdak között megindult a tekintetben,' hogy lehetőleg emancipálhassak magukat a kösvetitök uralma alól ? a részbeni bogy rnlnü erfisebb tömörülésük által igyekezni akarnak jogos követeléseiknek .sulyl is adhatni ? Vagy csak a mezőgazdáknak nem eaabad pa-érdekeík a jogos kívánalmaik ■!- a mivolt országokban egy hatalmas osztály, \| jó urak 7 kereskedő és iparos oastály lözéaeért, mert különben rájuk olvassák a fiskális nemsetgasda urak, bogy agráriusok ? Csak a mezőgazdáknak nem szabad érdekéiket hangot tatai a nélküli hogy reakciói ne emelgessenek etea I B' _ osztályból; a löldböa rsgadt ssegény népből éa a kiváltságos nemei! vagy fönti osztályból állott; a nép oistályán volt a teber. a főúri pedig bitón aa összos jogokat, hiába küidötrimaa érte, as hajthatatlan maradt és,nem akart lemondani sem előjogairól, sótii hozzájárulni á terhek'viailétéhii. ' i il Csakhogy gazda nélkül cmnáltik a számadást, a negyedik [mari mi gasdák as agráriua szótól többé nem tétünk, mari tud\|uk hogy más e szóaaé.-a valódi értelme éa más értelme van annak a &skj\|lia iaem-aa' gazda urak szájában ia. A valódi agráriu, mindenben at intri éa kareskadelmi érdekek fölé akarja emelni a mező-gazdasági érdekekel, mi etlenben- csak aat Válluk, bogy a meiögatdisigi érdekei is ép oly istápoláslian rtaiwüljinak, mini a minőben rrtié-sülnik aa ipari él keresktdalmi'érdkkak. Mi aeat N&gy-Kamxsa, vasárnap Zala 18 szám. (4. lap.) 1891. április bd 19 >. •karnak egy m<nok mszögszdiiágot aa ipahal 4a kereskedelemmel nemben, de nem fonjak többé ai ipar ée kereskedelem uralmit aem lürai SMétttnk, baeem akarjuk a amsőgasdaiig, ipar éa kemkedelem oly triumvirátusát, Séty'mellett mint a btrom logtalkozSai ftg. (elviruljon. 8 e bárom foglalkozási ág komoly munkáboa HzuJrott férfiéi, hisszük ia, hogy meg fogják egyméet érteni mindenkor, ha a fiskális nemietgaida urak bölcsessége által félre nem-tfagyják magokat vezetni. Hogy a gazdák mennyire figyelemmel viseltetnek aa ipari éa-kgreakeaelmi érdekek iránt, semmi eeat hiznnyiija jobban, minthogy a Fehérváróit tarlóit alaö gazdái kongresszuson, a kongresszusnak egy gazda tagja .lelte aaon indítványt, kogy keressék fel a kormány,. bogy mindenütt oU, hol -ipari feldolgozásra alkalmas valamely nyers termény, a helyi viszonyok kifolyásaként nagyobb mennyiségben állíttatik elő, s enuéifogva annak feldolgozására egy ipari, vállalatnak helyes alapot szolgáltat, az ily iparvájlaiokat egy bizonyos időre- legye adómentessé- a. aat más otoo-módon ia mindennemű istápoláeban részeeitse! Ilyea Magyarországon az .agrárizmus. . Mi febál oly agrárius Iörekvéit, mel y megróvásl érdemelne s a mely reakciót idézhetne élő, ma még sehol aem látónk, dl igeois siámislan oly dologra tudnánk oda matatni, hol a mezőgazdasági érdekeket elhanyagolva tál luk » ez egy áll alábán nincs helyén egy' országban, hol ma még a föld-miviléi oly túlsúlyban képezi aa ország lakósai-nak Joglalkozésáj, i ezzel a mezőgazdaaáf: alöhaladáaa annyira érdekében áll ugy hz iparos mint a kereskedő osatálynak. Kém azt tafföm tehát éa egy ~Eő<gazdasággal is foglalkozó nipi lap feladaiainak — mondja a ►Magyar Föld* jeles cikkírója, — hogy n A.,,Zala" tisztelt olyaséihoz ,A lnwBI«i«U —Ud- regényt lapunk fél én éTe» előfizetőinek már NEétkflitllOk; kik iné« előfl/etél dl\|alkat nem küldték he, kérjük annak, haladéktalan beküldését, hogy a regényt ueklk ja megkQldheaaQk ; megjegyezvén v hogy a mű. melyet 10 -12 ívre Ígértünk IS teljen Ivet teáz ki ___ Nagy-Kanizsa april hó lő án 1891. A „ZALA" kiadóhivatala Helyi' -újdonságok. — T«aaa ' — Hffhatuk lm >iata«a ••» Imla JWe ■eglielt april 9 la M éne Jtorákea, Ongillia fcláliil i mtglal ajril 114a 85 éne korihsn, FieM fftl augUlt apnl Il in « taa kaiékee, IMw OiaalU- Mgksll .pri) lS-ái » Mnipoa kwttiB. GoUmaan BMi eiglik aprít 1-lWi 2 hetes Wibaa, Horváth BeMinár negkalt aprtj U-it 10 éne királu Az élő-halottak. £lő»í cikkemben két ki/ejeséet használtam, melyeknek talán szigorúbb értelmet tnlajdonit-katna az olvasá, mint aat én magam ókajtám, azért kijelentem, kogy midin a ,t uditl <eság-ról izólottam. ea alatt nem értettem a. téboly-dákban működő orvosokat, kik kellé gyakorlat- • tat bírnak, banem aaon orvoeok nagy részét, kiknek alkalma nem volt a tébotydai gyakorlathoz a igy e téren lakosok maradtak m pedig azon okból, mért nem volt alkalmak magukat Ülmtá- agrárizmaa falra festett rémével meg csökkentse azt a csekély érdeklődéit is, a milytyel saját érdeket iránt nálunk a gazdaközönség, fájdalom, még ma is viseltetj^. hanem inkább azt, bogy bniditia a gazdikat a mezögazdisági érdekek minél melegebb minébb kitartóbb felkaroláaára. Mert ceak reménylem, bogy az ily törekvést nem tartja agrárius törekvésnek a a kik erre buzdítják a gazdikat agrárjainknak, mert ez eeeiben 6a ily érielemben én ii agráriusnak volnék kénytelen magamat vallani.-----:- Külfcll gléea. As osztrák rsicbsrátban megtartott trón beszédnek a külpolitikára vonatkozó pasezusa, általában belyealéeeel fogadtatott nemcsak az oestrák fővárosban, banem a külföldön is. Így as angolboni sajtó következőleg nyilatkozik: Az osztrák trónbeeséd minden kétséges kívül helyezi, hogy a bécsi és berlini udvaroknál ko molyan óhajtják az illiniégaikedée kitörésének megakadályozását vagy elod&zisát. £p oly ismeretei líL.Sáadoeefcaaimélyei békeazeretete is.. Mindazáltal ne feledjük el, bógy Oroezor-azig njabh znvargáankra adott jelt a Halkan félszigeten ée ominózus módon gyfljti össze csapatait az osztrák határon. Péter var. As orou sajtó hangoztatja. hogy aa osztrák trónbeszéd első sorban a kormány ama törekvésének ad kifejezéet, hogy kiválóan gasdiiifi irányban működjék. Bern. Aa idevaló „Bund* cimü újság hivatalos formában közli, hogy Svájc ugy Béoabót, ■int Berlinből meghívást kapott, bogy Auitria-Magyarországgal éa Németországgal legközelebb k ereik edeimi tirgysliaokba bocaatkoizéluSvijc minden kétséget kizárólag el is.-fogadja a meg-híváat Belgrád Az njeágok jelentései a izerb határ felé irányuló bolgár katonai mozgalmakról nagy figyelmet keltenek. A külügyminiszter megnizta Steica azófili izerb ügyvivőt, bogy kérjen a bolgár kormánytól felviligoeitist a dologról, mivel a szerb határszéli haióiágok ii megerősítik a Bnlgária részéről tett katonai óvmntéakedéeekről szóló híreket Uaaabom. Abron tibornok benyújtotta a királynál aa egéaz miniscterium lamondáaát az-anl aa indokoláeeal, hogy aa Angolorssággit kötött egyezményt, milyet májai 4 éa terjeea-let lak a kortea alá, nem képes a minissteriam sikereeen védelmesgi és iltogndtstni. Abron a királynék konzervatív minlesteriam képzéiét ajánlotta. A király felkérte Abront, hogy aa nl kormány megalkotásáig vesene tovább aa tt\|yeket. gMoiI eeaarfoh teWtnáBT* miatt t" ^ kiképasai; a- nu illeti a .lilW emeltek nálunk vároeunk-kstholikus hivői mél- "éretlen, kifejezéet. ez oda értelmezendő, kogy a tinyoe panaszt. Ily nagy városban, melynek ««íány élő halottak rokonai rendesen ostromol-plébániájához 20 weroél több kivő tartozik, ják a tébolyda •"igazgatóságot; a beternek kasa-méltán megvárhatja, hogy az isteni tisztelete- bociájtáaa végett a ilyenkor egy nyilatkoaatot ken, főleg a nagy, ugyoevezett aátoroafinaepe adnak, magukról, melyben kij^entik, hogy min ken más kisebb városokban ia alkalmazásban den felelőseget magokra vállalnak, — est tarlévő templomi zenéje legyen. Magunk ia tapasz- t0ln ■ lelkiismereüenséauek, — mert tébólyo-taltnk főleg & húsvéti ünnepek alatt, hogy temp- ] dottnak tényéért — felBgyelet hiányában - ki lomunkban az orgonista sólő hangján kivülí®" wlajhat magára felelőséget. Mk M »zt ktseró orgona képvieeli a templomi i Esekelőri bocsátása utia, igéretemkea ké-zenét .Ez igy ném j il van. Emelni kell az isteni Pe8t elmondok egy két élőhalottnál Utt tapaas-- iw. —:_.-:.—__ ^ tnlatot 1867 érben kerültem a griai tébolyda ígaa-gatóeágihos mint gyakorló orvoa. Az igazgató, hogy megismerjem a betegeket; egyenkint hivatta őket a társalgó teremhe s ótt mutatta la _________________________nekem. Városunk .erélyes'tanácsának figyelmét'telhiriuk \| beteg azoaban, ki aaon rögeazmével ez ügyre, a kathotikus hivek nevében kérvén \| "»S7 ® aagy Nnpoleon ■rinriaoTirág esi- r azt, szeressen érvényt a szerziW&iret, bogy az{Mára, sem as érte küldött szolga hívására, iem tiszteletet külsőségeiben is és ha a városi tanács oly busásan fizeti aa orgonistát, nem köteteaheti e őtet egy négyee hang betanítására 9 Mi ugy tndíuk, hogy a város és orgonista kösőtt meg kötött iaerződéehen es utóbbi kötelezve is lett templomisene összeállítására: é^még sem tesziI ne legyen tovibbrá is, mint eddig volt, írott malaszt. — ItjllvAnos kliilael. Beluict Gusztiv orsziggy. képviselő iltal e hó 3 in a Dunán túli közművelődési egyesület javára tartott felolvasás alkalmival lelülfiaetoi szívesek voltak: Hertelendy Béla képviselő 5 Irtot, Szüts Miklós I frtot, Tripammer Gyula 60 krt, Berger Adolt ietöTvi tárgyában megalakult bizottság a nemes célnak adási a ióeaivflaágért e helyütt i» háláé kSnsti Pf?1,1^,' ~ ,l.<' ne tét nyilvánítja. -------h,bát Mw " cjafe a segédorvos unszolására, a társalgóba nem jött, méltóságán alólliaak tartva ő felsége, kogy alattvalóikos leereszkedve őket meglátogassa. Ekkor as igaagató cselhez folyamodott Megüzente a tranciák császárjinák, hogy a kínai nagy követ kihallgatást kér, a & trónterembén várakozik. A császár azonnal bejött a midőn aa igazgató észrevette, kogy kabátjiról egy gomb "r, erre figyelmessé tette 8 felséget, min a szerencsétlen, mosolyogva köszönte meg a kis — lám, lám, mondj,: ■ moit nyuvánit) — E'Jafjaéa. Vitálisfalvai Vitális Árpád városaokbű általános kedveltségnek Örvendő fiatal poéta- és tivirdatiszt, eljegyezte néhai Beregaziazy Béla volt postatiszt özvegyének Btrmtátty Bélinénsk müveit és kellemek ben gazdag leányát, Irma kisasszonyt. A szerelem Géniusza tegye boldoggá a két szerető ezivet, melyét á szerelyn rózsa.frigye egyesitett. — KlatktAg halál* Horváth Boldizsár kávéikul tisztelétben álló polgár e hó tő én esti 6 órakor a helybeli köskórházban elmekórban elhalt ^ — Héaell aéaiária legény Városunkban mindenki jól iameri azt az elsültöttlnéezá-rds legényt, ki korcsmáról korcsmára jár s ott verekedéseket idéz elő e ki már egy isben súlyos testi eértés miatt elitélve ia volt S—i Lajosnak hivjik a vároeütikbeli illetőségű. E hó 18 én -d. u. a .Magyar Király" vendéglőben ivott s ott lerészegedve öseiekocant Gilltr Róbert eoproni illetőségű másoló legénynyel, ki maga ia ittaa volt A vita vége as lett, Ss—-i kést rántott s beleütötte ellentelébe, ki eezméletlenül rogyott a földre, e igy ezállitották a kórházba. A tettest a rendőrség elfogta e a kir. ügyészség börtönébe kisértette. Előttünk egy gyskorló orvos oda nyilatkozott, hogy "M elzüllött ember évek óta már delírium tremens-ben szenved; moit majd meglátják a törvény-izék migfigyeltetvéa. r^tetteet, igaza van e as előttünk nyilatkozott orvouik. — !ü)ena midi pár nappal ezelőtt Gitpdr MtEXIy eormiii lakóinak. Hozzi tartozói kutattak utinna, keresték mindenütt de nem taliltik. E hó lá én a nagy-kanizsai sióigabi-; rósigot táviratilag értesítették, hogy a bajfsai malomnál egy férfi holtteatét baliiztik ki a yiaből. JfarWy isolgabiró és Anyn/éiT jár. orvoa a helyaSinére nettek, hol a boncolást megtartva kitűnt, hogy a holttest már jiapok óta a viabin volt \| eruuak a holttáten^ mm volt 'éaslelhető. ÜAtjxlr, Mihály 00 évM volt i nagyon valóiatnű, bovy valahol jól mulatott i kaaaté. I rőben ittas állapotában bukott a viibe, - boj I megfúlt ■ p-, csak rajtam, máskor pedig olyan nagy bibit akar rám fogai, — a itt homlokára mutatva folyta tá, — azt állítván, kogy itt hiánymk valami; pedig az nem igas. Azután a magas termetű, — mintegy 60 éves élő halott impoaam helyzetbe téve magit leereszkedőlég ssollitott meg, örömét fejezte ki, hogy oly fiatalon is mir császárom nagy követe vagyok a megjegysé, valószínűleg nagy szolgálatosat tettem Chinának, hogy oly magas rangra vergődtem, majd, mosolyogva jegysé meg, mily jól áll nekem az európai öltözet a végre meghívott hogy sajit kabinettjában sakkozzam vele. É kedvtelésének nem egyszer tettem aatin eleget ott létem alatt <- A- franciák (másaira, kinek neve AVitáaaar volt, mindinkibb bizalmas lett irántam, elpanaszolta, bogy Őt itt fogva tartják, mig trónja bátorlója kényelmesen uralkodik; elvesetett aztán többi barátaihoz,kik mind kisebb nagyobb métvfl rögeszmékkel bírtak. -.—-- — Most egy eredeti embert fogok önnek tatni, — aaólt ő telié ga egy sakkpartié a tán, s beveaetett egy cellába, melynek ablak mélyedésében, pepi öltönyben mozdulatlanul, mint egy kőszobor állott, egy magas báskomor férfi, körülte szétszórva volt, szia és Mis fából, kenyérdarabokból és papimeletekből készített kg-lönféle fantasztikus érdemjel. — íme, szólt 0 felségé, — bematatom önnek a világ legnagyobb bolondját, «a aa ember aat hiszi magiról, hogy .érdémjeleket szül, —- szülne inkibb aranyokat. Mit gondol, mit tennék éa akkor vele ? S bősem várva feltletemet folytati S teleágé! — Kinevezném Franciaország pénsügyministseévá. magát meg i^u ^ barátom, melléje igazságügyi miniszternek E két erős támasszal, — aa ő aranyaival éa as ön eaaével aztán képee volnék as öttssa államadóiágokat kifizetni! Hasonló észjárást találtam más élő halottnál, kik valamenyieiv agy bete élték macakaft rögeszméikbe, bogy attól menekülni képtelenek voltak i a laikus azt hitte volna, hogy aa természetei meggyőződés, míg a tudomány felismeri, hogy aa ái sötét borujtv ea, mely aa éaa \| világát unomálypeitá 11 GyakorÜ eriee. Nagy- Kanizsa, vasárnap. Zala 16. szám (T. jag£ 1891. április hd 19-áfl hogy ■ kik résst vetlek z zav»zá«han, kivéffll iiéikUl Kronleidre zdtak szavazataikat. T Hir azeriat KömWd IHZ tekinti egyszerű mél-i,,*iinak a tőzsdetanácsom ttlam, mert z middé elhatározta ezt elfogadni, egyszersmind számot vetélt ezssl, hogy uj állásában mi less leéndöje. Határozottan állítják, hogy Kornleld kész prog-rummal foglalta el helyéi a töasdeisnársbsn és el van hstárosve azl minden érélyévél végrehajtani. A mi ss ára tőzsdét illeti, a kötések lelmondá Mnál bizonyos sbuzus kapott lábra mely igan hátrányosan bet ée a melynek >regaaüaietéséts különösen termelői körökben már régóta törekszenek— Eddig saonbao minden ily törekvés hajótörést szenvedett meggyökeredzett formalitásokon. Kornleld azonban e tekintetben ujilást akar proponálni, mely a gabnakfttéaek tekintetében lehetőleg alkalmaskodni fog a berlini terménytőzsde jogszokásaibos, de k&lönSs tekintettel a magyar viszonyokra. Nem kevesebbé fontos a tervezett reform az fddúi modalitások a haláridei liquidaciókoál iíapus módo«it ás slá fognák esni. Eddig ugyanis t rendezést bizonyos számú ügynök végezte; kiír tzéri bizonyos ssásaléktételt kaptak. Hsbár az j\|tet$ ügynökök loyaiitása és becsületétaéke legkevésbbé sem vonható kétségbe, a módus iránt etégis hosszabb idő óta bizonyos aggodalmak ayiiiánultakpiáLa magyar általános bitelbeqk .ez arrsngement e módját elejétől fogva kflögá-aoltá éiyendesen mindi* saját, speciális rendszerét zlkzlinezte. Ennek következtében az- anézet v»n elterjedve, hogy Kronleld belépése állal s tőzsdetanácsba, a< arrsugameot eddigi "suidja 4s msg tog változni. Nem tartják ugyan valóezinüoek, hogy ez eddigi kizárólag aa általánosságban eifogadi&saék, de mindenesetre messaeterjedő álalakitásqkat várnak. -■ Azl bis'.ni, hogy a bécsi miata szerint a beda pesit piacon ia giro és péostárf egylet fog lelál-litlatni, melyre ez srraogetsanl-al összelfiggö minden lelsdst fog ruháztatni. — l.égen aarilatt teraséaactea lalAlté-trtiya etirü hirdetésünkre különösen felkivjuk i. olvas link becse figyelmét. Ajánljuk eseu !eg-biztosaabb, legjobb és egyszersmind legrégibb trágyát. Kzlásso, gumós, valamint minden egyéb nflTáoynél, de kűlflaftscn a kereskedelmieknél, mini repcze, komló ztb. felelte hatásosnak bizonyult. A szöllöieraMléenél renkivüli sikerrel al-icsinnuható. Tartalmas .biztosított légenyen, vilsavon '(phosphorsav) és kálin kívül 50/,-nál több szenei anyagot, könnyen I oldható alakban. A szerves so^sgot bomlása által légöoek (ammoniak) képződvén, oly légenytsrtslmu j tápanyaggal gazdagítja a talajt, mely minden miveléa alatt álló vetemény fejlődését hatásosan előmosdilja. Ezen trágya, mely ezek szerint az úgynevezett»concestrált (poritPtl)-«srhslrágyit« minőség tekintetében jóval túlhaladja — még azon nem ceekély fontossága tulejdonsággel is hir, hogy a talajt keHö" laiH] a melegili lehat a költségéé műtrágya ée as istállóirágya lóialaj^ donzágait a nélkül, hogy beesersési ára aránylag oly magas volna, mint a műtrágyáé. Jiemnaan testvérek a trágya kizárólagos eladásával Magyar-, Horvátország és Szlavonie részére Sz rótt Alpkont jóbirnevű, budapeeti kereskedőt bists meg, kihes egész bizalommal fordulhatnak gazdáink. — A gskesafargalasi Malmok éa expor-teurek sürgős kereslete következtében a mult héten beállott áremelkedée az utolsó napokban rohamoz folytatást nyert Kínálat teljeeen hiányozván, áraink naponkint érzékenyen szöknek felfelé, ugy hogy jegyzéeeink ma már' kővetkező magasságút értek el: bnza 9 irt 15—25, roza 7 Irt 50- 60, tengeri 7 frt, zab 7 frt, blk-kör.y C fit 26, fehér bab 7 frt, tarka 6 26-60. Szerkesztői üzenetek. 85 O. Jt. nrtsd helybén. Közatatt, jDnnt fog, d« oazk a Jllvü tzáabaa. a aaámból lárjyhalmaz mliitt kUznnill. SS K. «ijr. ftrsafcslvár. Ia ,01 kSajrv" Irtat ttbb aU dtlrél Méakoiédlat vattaa. Kirlfk latiakadj! mloIBbbt «• . pMltMJZ lru«.— 87 „Magyar Föld". A lapot um kapjak rominaiul. — Kirtak latiak«Uat a klSéMgnál. 900. 1891. érk. február J8-án. Árvoróai hirdotmény. A nzgy-ksnizszi kir. törvényszék tkkvi osztálya résgéröl közhirré tétetik, hogy a délzalai lak. 863. tk. 1891. érk. február 16. ÍBTEBÉIlI BlRDETXtir. A nagy-kanizsai kir. Jvasék tkkvi oestálya részéről közhírré tétetik, bogy Remete Géza asgy • kanizaai lakos ügyvéd végrehsjtstónsk Böröndi pénztárnak, Tálos Isiván és neje Németh Appl-1 Jözsef kilimani Iskés végrehajtást ssenveddelleai Ion is végrehajtást szenvedő pacsa-lfillösi lakosok [42 frt 41 kr. tőke 1891. február 10-től iaró t« elleni 78 drb. os. k. arany töke, 1890. évi ápriljkamatai. 11 frt 46 kr. jelenlegi e még felmert-hó 28 lói járó 8•/, kaőataj, és ennek S% kés. \|mdö költségek iránti végrehajtási Ogyébek a kamatai; 26 frt 20 kr. per; í? ,9 frt 75 kr. vég- j fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó rehajtás kérelmi, tl frt td kr. jelenlegi s még « gelse kilimáni 433. az. Ijkvben A 11—4 eoras. felmerülendő költségek iránti Tágrehejtáei figyé-[a. fel veit ingatlannak Bőrőadi Józsefei illető S14 ben a fént nevezeti kir. törvényszék leröletéhes irt 60 krra becsült }L része, a kerecsenyi 123, tartozó z pacsz-tötiösi I3i sz. tjkvben A-f 441. az. tjkbea A + 7H8 hm. alatt felvei' váJmáa-hrsz a. Táloai lelvánné azúL Németh Apóllöiiia I köteles ingatlannak ugyanazt illető 726 frtra be-talsjdoqáal felvett 660, frtrs becsült, ugyanazon; caftitlí, része, és az ugyanazon tjkvben A -f-tjkvben A -j- 504 hrsz. ugyanannak tnlsjdo- 787 hrsz a'alt felvett váltság köteles ingatlannak naul (elvett lltftrt becsült, a pacsatmtöei 02.j ugyan illető 275 írtra becsüli tr, része a getss-stjkvben A -f- H?. hrsz. s. TálösTIstván és neje kilimáni ingatlan' Németh Apollonia lutsjdoitánl felvett 202 írtraf 1891. ÓVl jttllIOS hó 6 lk fláplán (1. e -hecsűlVa-dióskAli- 423 as. rjksbeá A 1920= {—— ----------. . . - " brzz-a. 'Pálosi Iatvánné zzül. Németh A]»mln«i»l OrakOr tulajdonául lel vett 80 Irtrs, as ung-jakabfai, f'«tse-Kitimáu s kereceenyi ingailanok éélmUm II sztjkvben A + 18 hrsz. a. Tálosi István é'® ér-k-r Ksrecseny község házánál Itemete neje Németh Apolloois tulsjdonául (elvett 226 Gé'a Wpw«si ügyvéd vsgr belyeiteee kösben-fr'rs becsült váltság köteles, — ss ugyanazon I,<v"4™ megtartandó nyilvános árverésen eladatni jkvben A + 15 hrsz. e. ugyanazok lulsjdonánl j loKM« • '•Hőivé pedig bogy a gelse kiltmáni 483 leivott 104 írtra becsült.váliságköteles, az ung-í1-.'!""0 A 1 1-* iwss. a.lelvetungatlaiwaí jakabfai 18 ezlikvben A -f 18, hrsz. a. ugysn- ^ végrehsiUat szenvedő % részére Börondi fíySrgy arák tulsjdonául felvett 374 frtrs becsült váltság-1 * »«Jf Hu"r K»,«ll» l»vára boltlglaat lakási kotelea ingatlanok szolgalmi jflg ezt megelőzőleg pedig jeizélo^Utg biztöslíott küseielés van bekeblaage, ennél lógva 1891. évi junins bó 41k napján a fenti ingatlan a szolgalmi jog leotertaaával eo-' ____i ____. —__ , . . „ , : csájtziik ugyan áneré ala, de asak usz te a ? r&flÍSSlÍ4 \9J^ jelzálogits^Utosnotl követelés fedezedszüksé. ker Pacaz Tüttös; a dióskáli é\|I géznek mutatkozó s ezennel 600 írtban megálla- f,lT í r 9 mTÍ« ^ kdWé? h,á2f" Pi'otl összeget az ingatlan beígért vételára meg-" LI■P?'^-G■YU■^ kii, ellen esetben az ánerég, balályialanna válik , ^.ü! ilUttÍ* ' 1» » teeti ing«ikn ug^akU a .i.lg.im. pra való tekintet nélkfil újból árverés alá bocaájtátik. résen elsdstni fog. Kikiáltási ár s fentebb kitett .becaár. , Árverezni kívánók tartoznék a hecsár 10/0-á' készpénzben vagy., óvadekképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. A kir. tszék mint tkkvi hztózág N.-Kanizsán. 1891. évi február hé 28-ik nspján. , GR. HUGONAY 848 1—1 7. . kirend. kir. tszéki Inrt. Kikiáltási ár a lentebb kitett bécáár. Árverezni kivanók tartoznak a beceár lOV.-át készpénzben vagy óvadékképez paptrbaa a kiküldőit kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvazék mint telekkönyvi hatóságánál 1891. évi lebruár bó 24 ik napján, GR. HUGONAT 847 l—l . kirendelt kir. tvneéki bíró. \ 1 í I i. » fj I ou c ! u o g n A párizsi klftllltáanftl a nagy arany érőmmel kltOnletett Salignac és társa Ccgnacl g^ráxá.'ból. Béeirénytáraalná 4000000 frank ráasTénylákérel Jelenlegi raktári ÍUszíel 24008 hektoliter. Helyi raktár: Neu és Kleínnál Nagy-Kanizsán- Kőraklárnok az osztrák-magyar birodalomra nézve: Kendi Henrik «s táras Blea L leksMwleg SS. -Tea, rum él cognac szállilik Nyilttér. g\|«M nlina aalatSaaii hatarfal I krUI •zIm MA krlg lulilsraiikhit (kMllMlUf 4fO miaUlits) éfjmsatetM tstd Wassekarg I (aa. S k. nilv, azál-Illó) grárl raktár* SSrlakbcS Stalik klrk«f* sswt-aal killJMMk Uttltkri Hnfjrhn 10 km MpH ronnti-'Inink 171 fW«Ms turkmiS <'s l»Ulal ákss, SPTJT Tf F.fAlp Vasöntöde és gépgyár Részvény-VnLJUlV'lClt Társaság Budapesten. Gyár és irodák: \| . --^-Városi iroda ás raktár: TI ktUsö váesl-at leee aa.es. \| TL Feáeasiesky-etesa 14. nta Ajánjtt kitűnő ée szilárd szerkezetű, 811 «-34 géz- éa járgánjrséplé-kézifiletelt ée ssámoaeleő dijakkal kitölttetett szab NCHLH'K-féle 1 én S ekéit, éa asak mél) ita-okélt, eredeti Seklick él Yidati-félt egyvssa ekéit tulajtttifclöoH/.kO/.elt, liorónált ésrfieiiirö hengerelt valamint. SCHLÍCK-féle szab. ,ECaÍLadé.s" aor'baTretóg'épelt. I—■. •, ' . "I^r , . Készlattm vtaaak tevábU: (akaaatlBMIU rsaUk (BAKER éa VIDATS rsaáaaer). taksraiSa/hSaattS géSek, Itafari sarasai ék éa SarStek. amabaS J«k»j fel „HaagArta" áartálé-(éfak arikaJIMa, drldnalMok éa ala\|aaalaaa-bnreudesések. Kredeli aiaartkal Kévekötő éa akarak-rake arató-gépek és rskaa*ie-ses«ki aaSIlllkaM aiaaal taaalak >tt>. Mü Bietési Mél Lcffjulluíosii!)! irt Ht "fittyek kitdnQlm tnggen fi bfrmenlrt, Nagy-Kanizsa, vásárnap. 9 Zala 16. szám. (8. lap.) 1891. áprilik hó 19-én xx»xxx::kixxxkx* ; Bárrail.v »llá.e, »aéUeá»»fl Ue4 i NtfMibalé »wély»k T7_____ kffr Jxta tlaas^m «»•« ^ [* SORSJEGY-TÁRSASÁGOK X ktrrboitsk»a Jf tarok rt-nrvTíl foffleJkosaá karmák Mfp Xwjflit nyertetnek. —- Ajánlatuk tltéiiidál a ■•(/ar álUláM* takarék péastAr réw> H fét;Ufiáikti BiéipNlM 8 J J- 3 JJ XXKXXXXXXIXXXXXXXX QOOOOÜOOSOOOOOOOOO H II 3li?,il O §4 i'sn-í -O g! m _ l lí Z M mm « W SI 2 ■ -s 111® IK IA - • l^iSJ. _V lOI . " Kapható minden ffi*crirlstkiii ÍLctttdéijlűUn_ IMUHIHIIlMMIIMÍllllilll IMAEÖÍIT7EK jf A közeledő pünkösd ünnepekre és copftrmatiők alkalmára V vara-szerencsém a t. c. közönség figyelmét jól berendezett imakönyv, raktáromra. ~—JSHrg rloJc- selyem-, bársony-, plüsch-, elefántcsont-, bivalyszarv-, orosz bagariabor és finom borjubőr- kötésekböf ízléses betétekkel. Rendeléseket elfogadés vidékre triánvét mellett a legpon-tosabban Küld ' —" ^ ~ ~ ^ ' r~T FISCHEL Fülöp 844 2— —- Ii8iajrv\|£ereftketlé«e jfagy-KanizMáti Junker és Gaertner Budapent, IV. vác/l-utczA 21. A1890. éví béani gaidssAgi én erdészeti MéIIíiAmod a jafig m\|7 Miit éremmel kldiUt?. mmé- SaáUii: . 80H 8-20 ■i ál Útba tó éa állandó bm«1 éfl erdéwxetl vinUktt. Erdészsti koofik kosssafa éfl tttzlfa ssáUi-tásra. Pályabtrcndtzitek kivonatra áltálunk eszközöltetnek ét üzemit kénzen átadóinak. 200 frt fedezettel naponta 5—10 forint, tót nagyobb ijrtr« ség is elérhető, ha érték papír piacunk na pontaraiakulatait ügyesen kibaaználiuk ; erre vonatkozó megbízásokat elfogad. Li:V4I DÁVID „MIMI" tó- is Más Riéft^il VI. Toréakérni 4M. hol tUUqftk mindennemű 4riékpmpirokm előnyd. kamat mellstt agyssiatéa tortjegyek részletfizetésre és ígérvények minden hmáthőt kaphatók/ 807 I—10 ■ Q .....\| A /ifréjft* királyi 1 j KORNBGRFI SAVANYÚVÍZ < A »t Msftnatf figyelmébe afánltatik mint s léteaA legkitűnőbb u«aa\|ivli, icifŰLTxö "bor-viz, 9Q J Na$yb»tára fyófyitfll a lélegzési, emésztési és vizelő síervek karatas btatslmsfrél, i ■ általában aiaduoi netoktwi, melyeknél orvosi rendelet egerinl 4 I Nnraniyiivil haiaaálafldé. j Miytwwigi Bnklirr I BAUER LAJ0S és Testvére ] m 854 1-5 Uu4«pe«l. V. Arsaf iásM>Hles 9. as. ö - 2 ^ ____Wsgy-gswlisén kaphatót \|j I it" FESSELHOFER JÓZSEF urnii. ™ - - • % ___a____________________- * ______.v__—-1 fl IQl ____mindt3Lj.Á&zeri?ltthen j^tendiglíilim,——> % £ I Légen »iár lUtt ter stéimtefl I i t á 1 1 f • t r á \| 7 « d.öxa'toblc'ba^vfitgry xMxott éűJLapofbaza. — (NEUMANN TESTVÉREK aradi cégtől SOVo-Dlt IBbl) Hzeives au) aggal. v %J__f VU •,'§% 0"«e« rilea» (\|>koepkor»a?) m«aajriag ...... S.lft % I ff Wlffiü I Hwrre alkatráeiek 96 , Haenrea légeay (Orgaa SMckatpff)................_ \ mmm ■ m—....... ........w t .................. 1 * Viflbw •UUU fitasv UH , mi.ru (pke.pliort.TM) ííli , ... . . IM » ára i 100 ■Memáeeáaktai ISO fertil u ara4l Tasat-állssaésra saéllltva, iimU ailayotlean MO fertal Mt* KiHróli$i/o képvUrlet Mag yn rost <tg, Horvátorszdu és Sin vonja részére _ ^ ^^ v ÖZÓLTTOSZt •^IpoxisrLéCl t AtARV IÍRSI.UTfll II, R\|I MI'MfM ' ' ?. ARA VT JiSOa-liTC'lA II, a. n t " ,, . . ni,- - -S- 'i>iá'n. i ■■ Ml1' ^ Pária, 1MT. Broii éren. r ^^^ e zu SOá 2 ő n »/ ét- és asztali készletek ^ ' M (IAUhjA uknkh««i. m Kixároiagoo nAM, eséJMéky .Md«\|l\|k, f háiik, navoldék, clubok 4* tiacti 4M««h«k rkiár). r faUjH* irj»gyt«k»« !■ Wfan(v«. Egy étknilat, in«ly all: 11 U«MMlu«él, 12 aaxtaH vilit, 12 aastali Ma, wiiM\|«villa, i2 myn> fcét, 12 ká«4a hinl, L \| ItvMm«r\|, I tljMrl • I »Ifiatalé A V villákéi . 109.— kartL M íMH/t Körfűrész Kótvasu eke íves tengeri daráló. Tisztító rosta. Gőzmozgony. Cséplőgép. Nagy-Kanissa, vasárnap, Igen alkalmas átázásoknál. Ilfatosan Qditö.TW Ártalmatlaa még a lsg gyöngébb fogxo ■áaoiál U. -mm Répavágó Malomkő. Árjegyzékek bérmentve küldőinek. Lleztosztályozó hénger. Malomtrleür, KLVÁLLAL mindennemű malom /elszereléseket bármily erflhajtásra. SXliHSXA Mii ÉPEK, szerszámok és eszközök gépészek, kovácsok és lakatotok számára. Aratógáp. FQkftiiíTOgép 8énagyO\|tŐ. •CEPCriüos HARSHALL SOHS&C°"P-LITO YEZÉRÜCYNÖKE Y., KÜLSŐ YÁCZI-UT 46. BUDAPESTEN Y.f KÜLSŐ YÁCZI-UT 46. (EZELŐTT BROGLE JÓZSEF-FÉLE OtÁR). Ajánl legkitűnőbb szerkezetű konkolyválasztókat (Trieur) és gabona tisztító rostákat, úgyszintén legújabb fená&z^sorvetőgépöket, könnyű fajn kétvasA ekék-, csöves tengeri darálók-, hukoricza morzsolok-, szecskavágók-, répavágókat, továbbá lóhere-toklászoló készüléhet, bármily gyártmányú cséplőgéphez, valamint őrlőmalmok és malomberendezési gépeket, neVezetesen: gabona tisztilók-(Eureka), tarárok, malom trieurők, hengerszékek, lisztosztályozó hengerek, félhordók, dara tisztítógépek és malom vasrészeket; lyukasztott rostalemezek és álta-laban mindennemű gazdagsági gépek és eszközöket legolcsóbb árakon és légkedvezőbb fizetési feltélelek mélléttr Lóhsrs toklászoió Szocskavagó. Christofle ós társa. Fesselhofer József Nagy-Kanizsán. Keit Álajo9-féle Padlózat-fénymáz SXL___ (Glasur) Bécsből lögkitaaübb másoló nu ptb padló saánárá. I M(7 palack ára fit 1J5 kr. — 1 kl* palack ára 68 kr. Viaszk-kenöcs — logjobb éw lefgra—r«hk liwwil in po4U irtotn, 1 kánöf ára tiB kr.. 814 6—40 mindenkor kapható Fesselhofer Józsefnél Nagy-Kanizsán Poeskendaző. őrlőmalom. csáss. és kir. kizárólag ezabadalm. első szerémi portland-cement- és vízhatlan mészgyár , BBOCSINBAN. 8l* 7"-80 Kíipatl Iroda én raktár J BIDAPKftTKX, V., Kndolf-rakpart & ajánlja a i építész éa építőmester nrak, építkezési vállalatok, foidtártokoiiolt,. községi és ftgyliizi elöljáróságok, valaaúat ___ nagyérdem8 épiidküzBns&g becses figyelmébe Bajái gyártmánya W FOIf L Jk * DC SÍI ■ T és VIZHATLAM M E • Z fc T melyek mindenkor egysalü jó imn©égbeii szálllítatnak — Árjegyzékek a magyarázat kiséiaira kátsséggaf gHMetik. Kecskemét, 187S.. Ksáat érmm. { t\|fMék,197l. \| áraaj érta •eegeé, tlif l 1079. Ml Til—t« IMS. Anmj érem Jegysék . Nématorazág és Rraaciaoraaágban a legnagyobb Tasbaaaaáiatbaa i agy aa ad variál, mía i . iigwiiaáa'kk kflrfikhas éá ai rymtrq polgár tóMSái ia használtatik. 696 18—26 Kapható a gyógyaaerézek é* iHáfSzorészflkhél; Ara- egy, d»rabnak M kr. Nagy-ltaaiseáa Schwarz és Taaber, Rrtsenfetd Adolf, Strem ésKleia. Marton éa Buber és Prá-gsr Béla gyógyszerész urnái. ' Zala 16. szám. (9. lap.) 181, április bólWA. KA fogak I k.-^hIx./; m- rövid Idtlf sa ^s-íg-oa tarló katsna lattal a fogak 11 ALODO\T Eytsz$é(jürjyi hati£á<j által mtyhirálca. g^r Igen alkalmas átázásoknál. Ilfatosan fidltft.'M • ggr Ártalmatlaa aéf a la^ydafóbb fogxo », Nágy-K&nizsa, márnap. Oa. klr. nak. owtr. Mr Utó taáj (Alapiimii 1860-ban.) ^ Jutányos jégbiztosítás Táraságunk mint mindan árban, ugy most ia a lchttl legnagyobb alt* nyökben részesíti /eleit. Nataláni károk gyorsán, méltányos ós igaxságosan számitfat-" nak fal és fisattelnek ki. , Bővebb felvilágosításokat* készségesen ad és nyomtatványokkal díjmentesen szolgái tiszteieltel alolirolt valamint minden községben létező QgynÖkségQnk. 863 1-2 t Ar ea. klr. aaak aastr. „Phönix" biztosító társaság ve«érá\|jaékaé\|i 9agyKsalaaáa. Zala 16. szám. (10. lap) 1891. áprika hó ÍM* Cl. ém klr. i iMiiia i7aiaaataa ea. Hflttl vízmentes védanyaga nedresr ^lakr fahl^töt ö tobb é íéle~ szárazon tartására. 860 1—5 K\ zár ólafc gfértdm A vagyllf\| kéagiteli kátráuyaa-kéaiiteiéajeknfk, MélU karóknak, fa* cjemeulnrk éa anfali-kéoaltmaém/ekaek POSNANSZKY ÉS STERLÍCZ .....XI n. A aiagaa ca. és kfr. kírod. kadftgyaisiu tartam a~ Hátti-fala vlzmeatM aayagat Watétog kévatkazá ekmaayt kstdétt tauáak: A satu fiTS gyárában. Köipont Béee, X. vMaayag, a ea éa zn waC hadttgyministerlum által több isbea tett kiaér letr híwzimlafnáí, mint legmlkaimaaabb s»r biioajiit ba a nadvee épületek éa ajeamaa éptüt Másak kiaiárltásáaál ' A HttttI féle véd anyagot aaa af kösönaégas via, aem a Mak nedveaaége vágy mái vizaayfiaaég cam hatja át, nem ratkat el a tóidban éa sem aallárd aam folyékony aayag által aaai laaa nét rombolva, a védaayag misdig aailárd éa ragamyoa marad aam a klAeg am i meleg áltat aam fapad. A Httttl-felfl aajuc fnlhawailán sdktt, aa ml épületek ia aoBal átadhatók raadaltatéaSkaak. Kimerítő utaaitáaokkál' aaalgilaak, melyek ntán, bármely kömivea ia, mindan tavibb! tasftgatáe sélkiU, munkálko dhatik védaayagsskksl. Caáaaár ifo-ií had klr. birodalmi V kadftgyaiaietsriea 8. oaatály C7L aa. A Poanaaukj éa Starlios aéfmak Bém L ■aslaalHmmeawaeae 11. aa. Aa Mk áHal a hé ik~ém !«<r}«aaHM »m«j»a»m My-táa magaagoa a háloaaiaaeím, mjwamat 5a1> aa áltálai Iffiitagig jfi^íg-gaa.élvagaaiimil áBfi,"" hogy a birod. kadflgi ■laiail wiam irii iilu a katonai fpiiitáujri oaaiityokaAL mtaaar^i a odvaa katonai épgta lakáéi, aa 6nGk által fahalált anyagot, aa épetatak egéaa aégaaeé OuU m apaiMjUkbét alSataMaaa. géaa, február IS-án JS9L A bírod hadügynúa helyett • s r Egyatlaa egy klaérlet mindenkit még feg gyóiédfetnl, hogy a valóban a legkitűnőbb szor minden rovar ellen. mivel — e tekintetben páratlan — bámulatos erő- éa gyorsasaággal teljaaao kipusztít mindenféle rovart Legjobban alkalmazható albintéa által as flvegre csavart Zacherlin Önmögtakaritóval. ; - ^ -na® A Zaabarliot nem aaabad a kOaönaégaa rovar porral ttsaaetéveaxtani, mart a Zacherlin egéaa máa különlegaaaég; mely soha éa sehol kam kapható, mint S81 1—10 — lepecsételt üvegekben I. ZACHERL névvel - ^ A ki tabát Zaobarlint kár éa papirtakaroaban vagy dobiban port kap. mindenesetre mait van csalva. Valódi kapható': Nagy Kaaiaaéa Ptaaelhúier lámif. Stramée Kleta. Öah^ara Waaatéa l. g Kaaimaoa. Csáktornyán: KaaaUwlyon: Wlaaak Fecaac Onadm Hl. Xái-taa Mér éa éa Taakar. hasiamat As OMBmftu. Marton átrakta teatvérak. Oraaar teatvérak. Ueiartcl SqMaifa aiakaál Hay ktádos Wértaaél álajea wiát k ItnHr. lat kikli ImaEH A4-U, Mtkaa ér ry W. gjagyilénBiSÜ kik S\|MWfn Kaalar Sándor, Caktaak? ádolf, üagar K IfJ Uoeeabatg Mihaa gálkas ámatk araksái Oaargés Iratatar Qáaa áa nakwaraa BéláaáL WatsaiéaAa stééa, Qyanasü Yilmöa. laifcailam IL azakaát' fjmaavult FiacLal lolojnapiühgdouoauál Nagy-Kaaiarikő» Nagy-Karnist, vasárnap. Különfélék. Zala 16. szám. (5. lap.) 1891. április hó 19-fe. Zalamegye Kwtak kJMItMK. tftrvényhatóaíkgának Ijwóttsága, az e* —itavi ramtfa lOagyfllésén lel veendő negyei házipénztára, utientarlási- betegápolást-, katonabeszsllásolá',..közigazgatási. fogházi erdészeti-, trieiér vasul i-,' állategészségügyi;, törzs-vsgyonisrislék.,_ ipar-, á9ntienyézié-kézi-aálog is hajómalomrendezéaVjlnp zárst'ástámadások,-mégia a zalav&rmegyeí gyámpéuzltri , továbbá Zalaegerszeg és Nagy Kanizsa taüdazeU tanácsit. .. . . városok yydmpémldri iMmi tiírgyál'an ftimM áz elSadáVok mindenült 0 érakor keidflkuek. véleményes jelentés elkéssiiése végeit az állandó ; választmány üláat tartott az. áiLánrilis hó Ugyancsak a fent említett bizottsági közgyűlésén felveendő egyéb törvényhalósági ügyek iőzgyfr-" lési tárgyalásának előkészíté%e végeit az állandó választmány ülést tart éa pedig ez évi Április ki ■ 27-én, délelőtt 9 órakor Zala-Égerizegen a nagymegyeház gyütéatermében. — Ragiéráeki leletekről veszünk. ér-tesitésl. Három helyen ia 'találtai régészeti - lejeteket, "HyéMfl kwnsiknwt tudósításokat kap tünk. Apagy köziig halárában, a Zoltán Ilona erdejében egy apagyi ember fagyökér ásás közben égy nagy'tölgyfa ahut Salamon király idejéből ezüst-pénz leletre bukkant. í; pénz egy literes nsgyságn vastag a a régiségtől, égiszen megleke ledéit cserép edénybe volt rejtve. A közönséges favágó emberek nem ismervén a lelet becsét az edényt kapával éa fejszével szét törték, Gsak ekkor vették észre, hogy a széttört cserép darabok, közül kis apró esüst pénzek hullanak ki, • Aa adányfaláhnz közel aafi Riga által megemesstetve - telismerbetionnekié vállak. Csak az edény középé táján, maradt meg mintegy 80 db, esüst pén< egészen ép állapotban. —A péas nagysága olyan, lutnl a mai '/, krajcár - csskbogy felényi vékonyságú. Egyik oldalán világosan olvasható: .Salamon rez .Hungária., a másik oldalán egy emberi alak vebelö ki ielemelt karokkal, egyik kezében egy keresztet Jüg mi Kasslhefyröl vesztik a tadóskásl, hogy ott e hó 8-án déli 12 és I óra kSsött eröa dörgés, él Inutmüsán cikisó villámoktól kísérve évi iui]ús pár percig-sürü, uag; izesüjég esett. Bízön 1890. évi nizon korán van, de inkább most mint akkör, mikor már a gyümölcsben sok kárt tehetne. — .Tlékésaell eliaááuk. Dömötör László, méhészeti vákdortairitó méhészeti előadásait e hó 90-án és 21-én Csáktornyán a tanitóképezdében, 29-én- Mura-Szerdshelyen, 23-án és 24-én Lentiben, 2o-én Nován, 26 án Söjtörön, 27-én Bánok-Senl-(íyörgyön is 28 in ifagyKuniztán tartja? - Rlaes lékké nedve lakén. Ai épületeknél oly gyakorta előfordul u s álltában ismeretes kellemetlenség, melyei a nedvesség előidéz, nem sokára teljesen el lesz távolitva. Ugyanis Hüül J. a katonai műszaki osztály századosiknak sikerült egy vízmentes anyagól feltalálni, melyet a birodalmi----hadügyminisztérium egyik kibo- esájtotl rendeletével, mint a nedves Iskások legalkalmasabb egészségessé tételének anyagát minden kstonai-épitéaseti ositalynak a nedres falat siititásári teendő teinisznáJásnl ajánlóit". Ezen anyag felhasználása nemsokára minden felé általánossá fog válani és az épü'eteknek egészségessé tételét minden.léié eszközölni hivatva van. HüM ur, fentsláló találmányának kizáröla-gss kéaziléaéval, a Posnanszky is Sietlicz bécsi, céget bizta meg. — Intem legnagyobb ajándéka as egészség. A köhögés, rekedtség és etnyákásodés szomord következményéitől csak egy szer óv meg bennün-ket teljes biztossággal: Eggtr díj tilalmazott Ml IP—411 Iáit Síimtalau""bálaítat tauuaku- dik érről és senki e 1 ne m nlaizizi ideje? \| korán ezek használását/Kaphatók: 25,50 kros és 1 frlgs eredeti dobősokbin a monarchia valamennyi gyógyszertáraiba, valamint az Egger A. fia cég. tartva. A 89 db. ép ezüst pénzt az edény csere-repeivel együtt a községházhoz vitték s á leletet az elöljáróság az illetékes halóságnak bejelentette. — Sátoralja- üjlidyről azt írják, hogy Zemplén megye alispánjából a hó 11 én egy kincslelelet tartalmazó csomag érkezett a varannoi járás lőezulgahirójátóL A kincset Plaby János esáklyói [ szunnyadó természetet ui éleire serkenti, lakol ásás kőiben találta. Az érdekes lelet áll: Hízelegve Dti lel remény «rin iiislsii » A tavasz hírnökei. 1 db. gyémántokkal kirakott fejék, 4 db. ezüst kávéskanál meg egy ezüst késből. A kincs értéke 4—610 forint — Liszkán is találtak i napokban kincset, melynek értéke 600 forint lehet. — A vasárnapi auuiiUasafluel. A hivatalos lap a hó nap 14-én megjelent ssima kösli a vasárnapi mukassünetröl szóló törvényi a szentesítő záradékkal. Minthogy at utolsó szákasz agy Intézkedik, hogy a törvény sz .Országos Törvénytárban való megjelenésének napjától szémiloti hérom hónap mtflva lép életbe, s törvény tárban pedig e hó 14-én jélefat meg, ínnal fogva a vasárnapi munkmünit julius 14-én valili kötelezővé. — BataUn-Küredeu ugyan cnílürgöeen folyik a áinnka írják nskltnk ; ■« álakat, Ifiiflkfll tatarozzák; Ültéinek ligetben, sétányukon, hol a mait évben a fák ilizáradtak. A hajógyárban kedetét vette a munka i már eresztik^ vízre a yaehtokat. A kis Rohan gőzös már próbsutat teli. Aa igazgató egész buzgalommal áll a mániások titán, vigyái, sllenőnt, rendelkezik; kinek már is oly sokat köszönhet Füred. A Siónál ii folyik a munka az uj hajókon. — A Kikécij korszak Thaly Kálmán tudós, történészünk, ki a Kákóczy korszak egyet-lia kutatója, Pononyban, a gróf' Pálffy-léli Itvéltirbin nigybeotü okmányokra akadt a Ili-kóezy korpákból. Ez adatok üj világltáabap mulatják a, béoii udvar, dl (ölig sz angol és mis idsgin követek magatartását l If.uruc lejé-dilimmil sslmközt. Thaly Kálmán a legnagyobb visssavonulásban Bercsényi veiér életrajzán dolgozik, K negyszabásn mü a tud. akadémiai sti-mlra késiül s kél köletje már allugyii a sajtót. Thaly most a harmadik és belejinö kőtelet Írja, -- IIagyar nariirril a török fővárosban, liiikiti (Ijula derék msgysr iineizérsflnk, kl bosssabb idáig a .Zenilá\|)« bélmyoknttrsa is volt, elhagyta hazánkat s Konatiailnápolybi utiintt, hol uininl zenetinári minőségben — log működni, i állindó lakhelye s Ulri),k löváros i lisi, A magyír nnesaersö távozását hátinkból Oasinléa «i\|nál)Mk, esak • a remény nyugtat in fK, hogy ■ távoiolt IiimH, a kullöldön -"irt rést log sveresnl a Magyar simsuriOnik I A jégkéreg megrepedt ír Az anyaföldet takaró hólepel a nap fénysugaraiban felolvadva, eltűnt s a talaj téli álmából ébredve, uj életét kexdi. A 'föld szivében lángoló meleg a (aggasztó jég kérgeinek eltűnteiével kétszeresen lobog fel és a _maz& gyenge füve, illatozó virágainak még csak sejtelme van a légáramlatban, mely enybe ssellöcske alakjában csókolgatja az ujéletre ébredt terméssel gyermekét a kedves zöld füvet. A hold, ap égö nap eltűntével, felvonni hófehér ünnepélyes fátyolyában, az uurszinfi égboltozatra s mosolyügytrjekíitfJe a szakadó rügyaktől megrakott fák tövébea zöldelő lüre. Egyszerre megáll, egy fa tövében tovább időzik a szokottnál, egész figyelme le vaa .kötve. -Violaizin vlrágoeakát vett énre az éj Itrvaglr s e virág, színe, alakja, illata, oly iimerös előtte I mégsem tudja, mikor látta utoljára; Régen volt. — Azóta a természet egy egész évvel lelt öregebb, a Iák kiiöldültek, lombos £ gályáik között .gyakran kandikált be a aürüaégbe a hold, majd látta a lombok lehullását eszébe jutott a költő mondata: .elhullott a levél, a Iák zöld lombii letűntek, aárga levélkéken nyögdel ai őszi vihar; aztán jött a pusztító északi szél, sürü nagy pelyhekben szórta a lomhákétól megfosztott Iákra, az illatát vesztett, lelankadt virágok száméra a hópelyheket, elfedve a kíváncsi szemlélőtől mindent mi látható volt; még pár perc, aztán az anyatermészet meglsgyoti, s a Jtoid néma komolyaággal tekintett le as elhagyott, elpusztult vidékre, melynek hófehér öltönyénél, csak a lejut volt fehérebb mezbe burkolva, és azőia . 7777 mily vtltozás . ... sb most már emléketik a bold, es s kis víolasain virág, olt a fa tövében, mely szűzies kebléből i legkellemesebb illatot árasitji. szét a légben; az • ibolya, mely egy egész éven él pihenve, nyugodva, indst kílejlMstve szirmait ismét kelybéből, iilttiftriv-iorlll s mezőn . .'. az a tayass első \|>irnökiv. As éj liilViny lovagja, a eipadi arcú hold, még egy pilliniéit vet s kedves virágra, istin mosolygó iroral tivosik uljlt Iplytatvi., Dl ml történi t Alig halld plr lépéire tovább már Isinél Megállóit; ml köt Ali* li újból il> Ityllllnftl ? ' Mintha a tűltdér ménét asép tündér királynéja hajtogatni 4alé-háhthár látynllil hivtmrinsoi AziiáL mlBtha ioiiiiilni neki, hogy ariljon le migaslatából i leheljen agy gyönga oaókot a halvány arcára, mely annyira baaoalii as é^i lovag areáhos, si.mtia caak epedő, vágy ülne a tAadár jány arcán, melyből szerelem, boldogság sagaraik a szerelem a boldogság érzet, annak tudatákan, hogy él. A hold elbájolva fakinti a ssüzies jelaaaéfst de leszállni hoszá képtelen, balaorsa oda aaegest öt as znrboltozatra, s még a szerelmi fvágy sam képea a kapcsot aiétiépai, mely ölet a ■agaashb régiókhoz kö'í — Pedig oly szép, oly bájoló, oly ingerlő a földi ttodér aiozduiata, nép lejének billentése, melylyel OdvSalí a távolban mosolygó lovagot; de mit ér ei, ö nem közeledhetik leié. — Mily boldog volna, ha egy caókot nyomhatna a szűzies kebelyre, melynek illata' bódító, melynek egynerü színe maglepő, elbájoló. Hazán tudj, hogy caékjitól a .gyöngyvirág* kelyhe (elpattanna s elérésalkná a vidéket illatával; de sorsa tiltja; á tovább fut a vlsaza-nasaa tekintve a tavasz miaik birnökére, helyet adva a nap aranysugariinak, melynek hev«* piltantlaa paók nélkül ii elég égető, hogy lalpattaataa a kedv ea gyermek artziss kályhát.— Tovább halad. A hajnal mlaó pírja tuti át a látóhatárt. A kellő nap sugarai még aam törtek át a szürkületen, hogy lelkeres»ék a calitot, a rügyező likat, mosolygó ibolyát, a szende hófehér gyöngyvirágot; midőn agynam hsrmonikús mm hingaotl jel a eaalit közül, fai u ég boltosaiig. A magasztos zen hangjaira harmad—or áí-lotl meg a hold, harmaduor tekintett la kivin-eaian, as alatt a elterülő tájra. Mint valami saarifi dal bangaoti tel a magara • természet dalé; nem paoaaalott, nem tájdalmat árultak el a hangok ; oh aem, a boldogság, a megelégedettség- kaagaá- veitek uak, llfitwt trillái a léget jreszkedtették mag. £* mégis, volt vilim! ez édes dalokban, mi buskomoiy dallamának tűnt lel. Mint a párjáért esengő szerető imája ugy hangzott a dal a a hotd eaak akkor vette éizre, mikor már a legmagasabb hangnemek üték meg füleit; hogy a túlvilági dalt az a kis madár, a távasz hírnöke, a csalit primadua-néja; az igénytelen tollazata fülemile dalolja, aa a kis madár melynek hsngnáiai szebben rezge-nek, mint Pária első dalmű primadonnájának. A tavfisz három éíő hírnöke meggyőzt* aa éi lovagját, hogy a természet ujéletre ébredt, * oto solvlyal ajakán sietett lova lolytalni uljáL Vájjon a hold gyönyöréi érzi az emberi kebel, midőn a tavasa hírnökeit tátja, hallja ki üíondja meg? Mi legalább kifejezheietlen örömal érzünk keblühkben midőn a violaszín ibolyát virítani, a szende gyöngyvirágot illatosai a fülemülét dalolni halljuk, mert ez jelenti: hogy megjött a tivasz, itt van aa év legszebb szaka. Ctorbo Akót. ' Reményi Ede Fiúméban.) Reményi Ede, világhirS hegedűművész hasáakia mint aal már lapunkban előre ia jelestük, a hó 9-én csütörtökön a k&rolyvárosí gyorsvoaatlal érkezeti Fiúméba Bodó Ala \|OS (ÓIM lOO\|Ofl játszó kíséretében, hogy Fiume vára* közönség, az nj nemzedék ia hallhassa 01 a nagy hagadü mestert, ki 10 évvel ezelőtt már egy szar bemutatta nagy hegedűművészeiét városunk hósönságéaak-30 év nagy idő, csaknem egy egész életkor. Ma liizonnyal sokan hiányetnsz azok közül, kik akkor hallották a nagy művészt, de aaért még most is nép számmai vannak, kik l-lkeadve beszélnek a mester akkori fellépéséről, rokonszenves alakjáról éa bübájo zenéjéről. Valóban kellemetes napokat tölthetett ö itt a tengerparti városban, meri Fiiimn flrng urai aijaniisak had vesen és szeretettel emlékeznek viasza 0 reá a szerény miivészre, ki a magysr névnek a távoli világrészeken ia dicáöségei hódit ott. A művészi iz indóháznál a fiumei ének- é* zenekedvelők több tagja ff Gragorioh Otloiiir egyesületi elnök, a hangverseny rendezője fogadták. A hangverseny másnap az az pénteken eate tartatott az éaak és seaekedvelök díszes nagy termébao, mely es slkalommal a kellemetlen idő dacára ia egéazeu meglelt városunk ilisis* közönségéveli Ott voltak Zichy Ágost gróf kormányvó és neje szül. Wi'lí'ÍM! Hedvig grótnö. tüváhbá Cívfte polgár-mestsr, frasoasi'cA ezredes, Szápiry Károly gróf —MiWi lal(awaé trUaak IHat TOrtMUtt: „ItW rfaií íaiitiAl votttjk ét a kh kaaharisyt, ttwlv * nilank la hangveraitsjmiti nagy hasaakis dlamtlát kasjt • aMcrar Uagatpartsa. ■ gnrkaaaté, Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 16. szám, (6. lap.) muieumi képviselőség vezetője és sokan. A b arstott^eliifmeré* bu egyformán jó iédtvel játestek mellett wm Hwtó S puvémwk . áTthsíljilkoíi, Sttkőti katona 8xigligeti >l_eéMaiamfive dalokkal. TfétfaH-r, jtf, . Okwt Nyugodt, szerény megjelenés igeo kellemesen batott jjü'közönségre, uiely szűnni neto akaró lapsviharrat fogadta <}J. A mester először ía Men-delsaonnak Andante e Hinnie. citaü begedftvirae-nyél iátazolta ama valódi kóllöi érzénee.1 68 gondolkozáseal, melyljB^ óltalániftan bÜvős haláal keit mindenütt, (iyönydrü volt e darabnak minden egyes résae,'pegrágadu,hsadéitól végig a adan teje s ragyogó a Unaie sllegro molto vivace js. Á Jtöaönaég mindjárt ji__ebő datatri^l annyira lellekesedeit, hogy a bs> almas tapsoláaaal mind addig nem akart felhagyni, míg a mester ujbót kesébe nem vptie.a "híres Amali-téle cremoniai hegedő jet. A "műsor stertfil ezután Reményinek Para trast és Habansra álkatÜnak keiia .1 volna következnie, díTUiBsker eiőjseies! kijelentéssel e t<r darib helyei l egf aajál áti ratu-Qiopin Noc-térne-1 ék Delibesnek -a Silviábólegy igen kelje mes, tülbemászó dallamu .. Valcejéi játszotta leheletszerű finomaásgaL A t n^fiaör 4 ik pontja Ssraaate iiriás leehnílai nenetaegu kfti^űffef darabja volt, mely ragyogó kivitele akkora letazzajt töégg\y bogy s mester ráadás j gyanánt eljátszotta Schubertnek egy Serenataját.' A valódi lelkesedést azooban a 1891, április hd JMfc — Valami vés leányt. , — No ás ért nem nagy kár, fiatal is több van uiim kellene. - Szegény leányi — Csillag volt, lehullott, a nélkül, bojy vtiáglloü volna vűakínek . .virág volt, e&ervadt, a nélkül, bogy viruiáaaban gyMp>rfcMT»K volna "valaki ? .V tüz volt, el-hamvadt, a nelküf, hogy jótékony meiey^t érezte juil-j inává. Bérlet p '/l, fyry Su/anu, fülL^íe Uárilé vagy: a rickmondi }eánypá»b Hotow nagy operája,. Bserda 91, A IT-tk 16 oldadáaoa bérlet Itt' eltaiftr Clnmuvcuu kilttaS ftuoiimiudL II. Sérlet I aaám* (Jé, iöítő.köá' ÍB. Pepita kedvelt nagy operette. bárt. 8: Mám. Pintak, 24. Pajkos diáink operetie ó Söi feönujfk vígját*^ vylna valaki bárL 3 »sám. Sfúmhnt 25. Itt »16isAr Uucd»trrtltM Murái kítünfi vígjáték éi Sx$rtl'éi varázsital operetté. bérL. 4«. A k^uőniég óbnjánnk tett a eonjorttvm n!eger,-e«iü}$&rj\|i4- Stefánia a ki knddam% M m MártU opmUn- a] a főváros egyik íörvényssélre ei^n loíyt le a U«JkT»feTép n l^tfvlíDlji. fráflíii luiamuvek—ugyüt^y< I\jelosot, melynek nnrniniiflrn rlrlkla. mtadsii jelsa- Nem élhet Bndapeat nélkül. (Vé«n.) Felfiakitá az ajtót és az udvarra lépett. BBL^ i ™ _ sséf ceapott,. sívítya ' lángóló Paganini féle > arcába és lobogtaiá meg hajzatái, a mint végig ivaghaagokiskoiájaée Reményi magyar nfttái I lutoft a ropogó havon az udvar .legvégébe.__ keltettek, melyek után a közönség riadó tapssal XU exabad , . . LeglöUebb néhány lapát piros adffrAlle Reményit a geniaJis művészet ki a havat fognak innét kidobni, kárt nem fog tenni senkinek. ' ■ - J- Odassöritá a csövstf .faict fájni érzett keblében vslamit aztán eldobta;magától görcsösen — sstinni nem nem ismételt semmit. As egyes ponioiatok közt Radó Alajos Vm mngo» réft ismsrtggnk kiifinö tsoaadreai jtoaoét Cbopto, Lto, ti VwHmwws- é homlokáig elpirult kitek1/! tl.fs járt i jafly'-wfrf'<rt t 4 : gyönyörli est, melynek felséges élvezetei méfyen éaákat>aőkjmámát oly kiváló áruval'ttnaporitotta, miat KgrjTI ■Beddottt lóp M alóaaftf Máiiha ouarában- A jj ■ lagkivámbb fliMil'li i ~ OUmawa&vat: ^adódik «inláa. Bér«lnl Uh* \Wm á légímmAbb hangulatba hozóit OyoJa m/ir«setAaél. Kiváló u»doa»ága.lass t. hitnek -Maráit r- , . ?, .__.. "R 4bh ^vmMmsrtmm^asiwi^m. ^ tmij , ^^oUikopalt ólíöaal^ zilált sren, iwsootos' bérletbea szilire kerüláek Snyény Jonatkén opcr»M«. Hebka TfíaJjÜ térfi" állutt a Dirák etOtt, Ofy fértl, IITS ha Bttfö sp* 'gjdeaaáfok. thfjsét frábortpt yigjAtyiL'gtb. ] egy piilantáeí vet alt az ember, teftsmerte, hogy ha_nem valami főben járó tettes áll is előttftsík^ de az emberiség azóQ osztályába .vald, msly aa erkölü^ké^Lj&ein ismtei, > a fokoaaios s&tyedés folytán futott a társadalom posványába. S ugy tolt. Jobb napokat is élt.de tetlen, élv-vadász a tokról fokra sülyedt, aui teljsssn al* itiUmt OU1 kevsfi nayukua át m ItglSiafWiBÉWr^ helyiségekben a nélkfil, hogy csak -egyetlen órát szenteli volna valami nuinkának. A óvárosi rendőrség* — nem 4é»éa budspssti illetósé^ü, — mint kalandor csavargót, kinek állandó lakása nincsen, a Ifivárosból egyszer mindenkorra Bttuasttopt és BaÜJíba MifiT De a mi emberüok nem volt hajlandó otthon sem munka után látni, minthogy padig s vidéksn s munka kerü'Ó ember nem tud ugy aem msg-élni mint a f&városban; dacára a raadőnkista* sitó végv^snek, embetttnk ismét ussvstérT vayosha \| üt. hogy a BHftrfrffté«é«éi wtmijéH A vén leány. — ftajx^^ • i r l a : ittsrvy Ifiiö&r Ag.a ma. njn ,1/HnU m tQnK^éi ■ orv%s* arca. • vésődve lelkünkbe sokáig emlékünkben fognak Holnap rutrátían testét it boncasztalra dobják ~——» - ^u-n gS ax QfVQg fölé 'hajol, hogy tudományát gya- rapitsa aliala. Annak a baivány^ bkjag ht^lasrcnsk is igy el kellene pirnlnia . * . Leborult a jéghideg bóba s mint puha vánko* sokba, mélyes7.lé arcái belé—— A Jorró, lázas test felolvasztá a vékony ruhán keresztül a hó maradni. Reményi tegnap s délutáni órákban Jóaset föhenseg ö íéuségé meghi vására a Tenaé^ ges caalád vendége volt, honnan as esti gyorsvonattal Bodó úrral együtt a fővárosba utazott. T>énre tehessen azerf, egy nem a legjobb hirben álló ivóban^ egyik ott vulalosó vendégnek talső kabátját vafte Is a fogasról; dé mielőtt a könnyű módon B&erjEfelt idegen -vagyonnal .tarYÉMrÉlÜiateft volna, a korcsmáros észrevette a csínt, galléron iogfa s átadta a sarkon álló rendőrnek, természetesen a kabátot elvéve tőle A rendőrség, tektnivé, hogy s kiutasítás dacára visszatért a városba s ezáltal kihágást, s tekint ve-hogy lopási bűukiaérleteik éretett; g afasl vétséget kóvet«tt el, — átadta a csavargót a (enyitő wfeéllflt yagy-gtaigán. \| ^y rég^)t atvizeaedett a knnnyü öltöny. — aztán Asaal kall k«adaakak tadoaiOaaakat. a mM a mull héti I a lest és peélagyOiMr ih ruha. tudéüUiratiT végaatSk. ami, kogyTnálöők tfiükodü »ia-\| f^aqra Bokáig teatidt /sibbadtsn, mereven s hftj"1 ' ■táaaUt aanról aacra iobkan iaasoiia áJJltáanakat. tvav qp»--[fépjén nftfti Ár*R nvmm, ff^nl^Rt «Ammi, türvénysxégnea. ret .Itedáaairal aa» aiégití kt a mi mfl^k^aacgüskat. kinf ± vé«teleo bágíadtság fogta el, nem birtj ~ ^JTZ "Íj'^í T^flm!?irT. mcrlc ^^ttott!^ -Naty-zatttl csattant be a kapu a}tóv a szim rlom dfláart te H^aié^ 9gj metítt aft tacnu ■ * ^ A két leány a hallóttL~ Naj^os. elirök ur ! én iiem éíhetek Bu- dudorázni a ng^S^P^^gi^* ZfeT"^ kacagott, hogf eltalálni nem volt képes, - a ^ fe ^ is szándékolt, mtért tette ^aa». átütök élénk vitában^ a .színészeket tótizálták, - T^^ ^ ~ mialatt végig kopoktak a lépcsőn, folyosón ésj^köl nem élhetek, te hogy itt megéljek, csak benyitották az éiSffiöbe. . ' W] * ^TLu rotytaaaa U é. b^aaimisáiá, a ~ íi « * Laura <ni l - kiállá Emma, fel- Á bltósfá/ É ^ JS Az crwkaütar gy»af»( » kar még gyoagőN. e fcét térlésféfaabh íégygsflíévol wm r^nlfel_ tártabi.- far-«bf jé taaáttaakw katlgatni -padig magáask \| kaaaaálan vala, ka aat tngné. Vagy iparkodjék aa oraobaaa- [ slÖadásnak~V^ge volt. — !** SSÍJSLi^SiI áriákat -próbálta utána la as apefattek •loadáaából rcmvlt uieaoaégrol adjon minél' r tíbb vigfátékot, akkaa van «lég ere ja éa as^a a asalmáa teljesem aagálíja helyét. ' - Sromboton, ipnl 11-4* NVU1. Patand király ad vara" cirnfi Obaratt. kertit asiara. A darab általában nem volt jól vá» laaatva a aem .tudott érdekeltséget kéltem a kusöaaégban. Aa egén aem egyéb, miit fotyteaoa ki éa beaaaladgáláe a deeskél.na á ilűiti n^i mii - awt.ldii&i- és . . . . aisca s füraiKtiHi ily aenilnra, mely a oqppoai>ióiviaLlsegbirkó»tti képes lenne ; éa as ének' kar? aiToi yba US bawálal! >rrsifrry (Fetaud kliáljjtia* deti alakjával keltett némi éléakaégal HSaoalé alakító volt Némttk ii, ki kacaráira (adití • jelen voltakat. Feiemliijftk még Hunt<»f VíhnáC fWrrfry irmát, kik min«íannyiaa jól voltak dlapoaálva. .Tinffiat .fi i wn a mmjbEti —- ataumit cp»» uw -s. = 'LiLJa mi Tr ffMiUt haasm Inka^K^t^nyf^n^^^^^^dh 1 ^^ S 1 ^^ Téeo^ujabbt kiutaaftKí De még egy öltést aem, nézd mama, ez már\|,!^te> igazán csúnyaság I, Űr dög vlgyé* a munkádai! ~ kiáll á anyja, — hanem az tnác mégis csak skandálum, hogy sem tant ve, sem v«$ forralva nincs, a kályhákban nem ég sy.y jjaikra t^z Bern éa a szohák hidegebbek etégtofttr a iwgyisáeia faaéraapt k»sBa>git, A aalaéasak a j^gnfc Mp^fljad,>nh"náz^a"kedvea. mákvi aiég {gyekfliwtei; fejtettek ki as elöadáeaái h nem u veltká> j rágotfl r--$jtógyen, gyalázai, hogy egy kis rongyos j inkább kadveli ,j,ea készítést sem buhsl rá az ember ! —-Meg van elégedve as Ítélettel, vagy feleb- bez ? kérdé az elnök az ítélet kihirdetése ut\|n emberünket. — Én igenis megvagyok elégedve, csak it fa* kinretes kir. ügyész urat srra kérném, lsgyso teyyra és appelfálJoff O^ hogy a törvényszék na gytm kevés időre HéTí sl, a zírályí tábla emel)e fel fogság büntetésemet SSPi kW! ííSJÜFy r^Ufcru, m r w I'aura <.l«teu, ..ehé, «eBpilli., kir- W .««• » ea,bertre- k mwé Ktatt, (Maii), rmdnyi (ZajaWk Vencel)' é« lotm-1 tekintete egy ismerős srnra esett, láttaa a kftfcineég Irán tok, ielétadva, hogy a sépminmlvekat, miat a aiásyoa aléadáau o^iérettek«t A hajolt -és két ke»keuyt fehér kézre4 a mint lami azes^rszel. a szive körül dörzs® . . . Összevonva kablén^háit és ethárilá onnét kezel. ' \| . ' rtkné OlaaJlát'(Jtt)iaana) ogy fftiUi Vilmát (V«n>nka), kik niadannyiaa fdfocták a aaerafl istentlóláta alakltáiMiik magfeleltek a nxerepeknok. A aegé<bi«mélyaet Iparkodott beteltaai helyét ílfififa, apríl IH-ét* .A íeaegyerekek* mulattató darab idatelt. A kóaöaaég satfoléalg megtelté í hátat, — as állóhelyeken éa karzaton ktiiag múdra volt rmbor ambarhea préiwlve. Aa OlAhHy'ekkal beók a tflbegen kamatai caaY asjpr ftgygyel bajjal tudtak halyetktg jatait Többször eaen* pfill, ^ ét iTgawiaég wak iiiaiii tiatatt iHwtiiakadil — a Igv aa «láífláj» m^gkeadéee l« kéeett. Aa f^löadáe kltlaé volt, mladea i^gym alakltéi jól találva. A an»dniég megjn-tabaaata kadvenea\|t, többasör kitapaolváa tub'cui éa 8a Némthilt klksak eoaplél 6« kttttnA játéka nflaal uam akaró t apaet, — éljaat, jó kedvet éa kai>agáat idííWU alft, Mlndaaki klt<a<>fa iéteteitt,' mladeaklben vok aáwi^p41iea kallfllalfpgáa - )a éra^fc, —S siTitíliii vifiír" rélték vetsa a táraaeág ^eagébh taglalt la, as agmar Ok ti erftaek lettek. Ma^ta eröm volt Aktft néael. a liallgatnl. Vasdrey fltóka M«sVkért;, Tompa f£N\|l),. Ha Ni'meib (ftekle-alagerl. Vadreaif (Fivtt). V(illif«jiaiié ibnlgr NrisaMl) kitttső ktégaliiksl ma valóaéggsl tlatettek -•> vlttéíip ragadták a. ' keaéaaégat jó kadvAbea, aeveMatva te'kaeagtatva St,' oda éí addlt a kova é\| n maddlg aeklk tetnarit. t^arvéry Iwim A-Uékés^), fceeaáraka (Maájaaaé), Itunay' t,U (Vtata laaft) sagyhaa MAiaosdttatták as elftedéi kltlsfl ilkepfi Ung U< JaL flífl^rtífff irtflui flÉyméitti ulta <s tiiinaatl giiamt. ijwi Hr Riíkidáil klváaaak lltal a lánuláttél» aakar blaa> asftk, hogy gyakrtbtma ^«gauk Mu^lt l ág a\|Att JMmni Xttídw, éfitöiéfi •••luhuliák ii , kmu««j..rikiikpi luiiilbérom •löe^áíi s"íoti hu luiigiiia, a fcsiö.feifc, a»ind»'n aioedaa' \ megkétdezléá ttgyuiásióh kii temeluek ? va- mhit fötéi^y h^Hátlaú kérést terjeszt elÓ g ast kérdésié jöle: miért kívánja ön ezt ?,. I — Asért kérem slásssn, mert én Budspest [nélkül nem élhetek s szeretnék legalább két évig biztonságban lenni az iránt, hogy Budapesten Az orvos arca nagyon komoly volt beült ágya, ^ . . . "" .. téléhez ásJtasét kaufieu lariva folyton figysüe A » ft^ "0D.bfn e **** órvérésél semmikepen sem teljeKitbette s így emberünk két E^rre IsutiM, gvsmftH k. a a«f» ^a^bhj ^tt hig^ nfán , kényialsa toll sAagyai Btadar léit a lefny rá'üggesate^kiníFe . . , Egyszerre P^1®1- gg «oodt mint valami liiló tüz, halvány fény derengett . rajtok keresxtüL, a bagysdt azemek megtellek £Ö2(F&ZdUUP« köt^Uyal a a lankadt (aj jlább, ajáldi aülyedi . le a keskeny< fehér kehekre egy forró, hosszú Réy óhlkjl#tl lé«iMÍ^i - tfáíikUsti \ . . ....... Kornftid Zsigm»nd, a magyar áttsiámnT bitsl- Mldön újra Mklottak a kéjről az ajkak, az or- bank igazat ójának beválaatása a tőzsdetanácsba, oa lelksil,- m'agssOiil aa érverés . . . alka^maaint uj korszakot fog jeiemeni a budapesti Megállt a halvány liullá.elöli éa liézte, nézte áru. é(l értéktőzade történeiében. A tőzsde tagjai va^ágos lelkesedessel fogadták a bui, bogy a iö««d%tanácst>4ai állást ello- nem tud élni! •'—a —i. elgondolkodva mflyeni mintha a mullba nézne i. Aaian tMintagy megnyugodva nusogta» Oitklvüleil^n ^mi, — nom ludm inH QMeleksxik Aatán le'ltt^ta felöltőjét, kes/lyüjéi! fogta ka> laptát és slmini; .--í^a'" "• (jiendez haraugazó tnalltili dMgólt végig u Kornteld hajlandó gadni és lelkesedésüknek aa által -adtak kifejezést, '♦) A lagna.VütZ Í4ití.ggal adaak folyat esaa. lerafcW faigmond a magyar, ált. hitelbank igasgaUUáaak ée a maayar tud. akadémll aemaetg. ék atatlaatlkal aaatálya tagjáaak éféa- nttiliilUs kocsi a« utca- gövezelén i a .járókHök ; mcit I^méaynak, a „lagyer PMd 1 é) sápi láp boce^Jtett mdalkveaeSakie. 17. saftm. Najy-Kanjq^ 1891^ Április 26-&P. XVIIL éffolyim. Hípv ilK U4W. M» tztteaaél • la» ailM H«in Toaitkoaé aMa<taa klhl—éay. BírmootatWn lévaiak oiak iamart kr. A kél fcgwlt»tnk L Xialntak vtaáa m UUM ZA L A tlamivaáel» ■fám l mám PiulUl fWp Miptiwtllln ELŐFIZETÉSI Ailt ; Igám km . .1 <rl — kr Mim >H\|!l<llll ao u Politikai és vegye* tartalmú I etilap. HMaMaak jiiia/Mu tuaiiutuk . ayattér petitMr* 1* kr. A Nagy-Kanizsai- és Délzalai Ukarékpónztfíak, a BánkegyeaQlet, az Ipar- éa kereske- --- delmi bank. i a Nagykanizsái sógétytgylH-szöv etkelzctlttvaUae közlönye. Ba«»áak, «ia»i»t I -ej ' ~ tii»'rr"- UkM Fölüli kíoyv- kenakadtúbe taiáseadBk. Megjelenik Nagy-Kaalzsák kfteakial cgyraer: vanárnmp- ^illaii Wm0i ö öníormányzaí. Tagadni nam lehet, bogy aa állami nagy _ faladatok, anemaetinagy oélok, as állami consolidatiö nagy éa áHamfentartó müvj, nem lehet másnak, mint az államnak feladata ; a így arra a megyék aem máa, aem saját ás terménaetaa hatáskörükben alkalmasak nem lehetnek, sőt ba igazak éa jsimték akarunk lenni, ki kell mondanun¥, hogy a mai megye mindeneket oaak vészé lyestette éa akadályozta; nem lehet tehát oaodálkoani aaon, ha a kormány a jog- —lameiiti feleiga rendszert ogy onsuly bi ée Osashangba akarja borai a megyék szervezetével a fen ti okokra való tekintettel ai állami közigazgatás behozatalát Vftte javaslatba. Különböző szempontok lehetnek azok, melyek Ml pro ée oontra a javaslatot annak védői áa ellensői megindokolni vagy ellenezni Mokták, ások, akik anonban annak égető aittknégét hangostatták, aaaal érvel ■ tek leginkább — a fentieken ki vili — bogy a mai megyei kosigazgatás rom, javíthat-lati, nőt rosszasága mellett még a magáo-érd«kn»k ia, asolgál. nem ianaer mást, mint pártpolitikái, a hatósági tisztviselők függnek választóik kegyeitől, éa igy tőlük páratlan éa igasaágoa közigazgatást, hatósági intézkedéseket, torvény éa jogaulgáltatáat nem várhatni. És ha mindeteket megfontoljuk, lehetetlen, hegy. egy jobb rendaser é» egy jobb szervezet eanorióját ne fldvOsöltük. Van asonbah mint tbindqpnek — a est umit megvallják őszintén — két oldala ennek is. „ ' fé Nincs igafia első sárban azoknak, kik nem a -Választás elvének kifolyása és következése, hanem akár a laza ellenőrzésnek, akár a szolgálati pragmatica, akár egy független közjogi honosság hiányának tulaj; donitják a bajokat, mert ka erős nemzeti állam a jelszó, erős nemzeti kormány, akkor esek as érvek látba nem jöhetnek; jöhet, azonban szóba áz, vájjon aa állami kOsigaagatás nem fogja-e abeorbeálni as autonómiát vagy ha aat meghagyja ia, nem-e as Onkormánysstotft Távol állunk tőle, hogy Anglia vagy Porossorsság erős Önkormányzata lebegne aaenaeink előtt, arra a mi társadalmunk és községeink még el nem jutottak, — de ha a megyéket az állami közigazgatás terén, az állami kisebb feladatok teljesítéséből is leszorítjuk a működési térről és oaak cul-iiirália, filantropcns As agrárius feladatok teljesítésével bissuk rogg a Oncselekvés, öntevékenység szebb, hazafiasabb kötelmeinek teljesítésétől eltáijuk, lehet-e reményünk, hogy bármily ellenőrzési és felügyeleti hatalmat adunk ia . qeki, megadtuk as önkormányzatot, a teret ia, ahol minden polgár mintegy kisebb basájában érzi az alkotmány iá szabadság éltető melegét, abol a szabadság véd bástyájává és az alkotmány biztositékává lesz ?! Minden kormány párt-kormány, — de a helyi Onkuniiaiiysstiwüt — ha a pai lamenti kormány nemseti éa felelős kormány is, éa ha a megyének nincs tühhé politikai hivatása de az bizonyos marad, hogy • Mabadság éa alkotmány biztosítéka sehol sem a pafianMiiUrisiBU, a respnblioa vagy as általános szavazati jog, hanem a községi és a megyei autonomia.) A tárgyaltok- Mindenki s>é( a politikával nem 'oglalkoiá egyszerű polgár is a legnagyobb érdekellaéggel olvassa napról napra a közigazgatást országos bizottság tárgyalásait, melyekben a kormány által a törvényhozó testület elébe tett .közigazgatást törvénytavastat* rémieleit boncolja; táaok, s már nem sokára befejezéshez fognak jutni, sOt nem lehetetlen, bogy mire lapunk megjelenik már a bizottság kész munkát fog a törveoy-bozó testületnél bényujianfi mégis célawrtasfc tsrtottuk, e tárgyalásokról egym-mist elmondani már csak azért is, bogy a tárgyalások mikénti lefolyásának történeti emlékét megadjuk kedve* olvasóinknak. I A tárgyalások menete melyeket a képviselőház; közigazgatási bizottsága a vármegyék reformját Illető javaslat felelt béták ó<* folytat, folyvást telette megnyugtató. A legfontosabb halározmányok tekintetében a két reform barát párt közt gyorsabban é* simábban létesült t megegyezés, mint taarfetben vagpik as optimisták hitték. Qtj eredmény ez, melyet ép annyira kall köszönni gróf Szapéry Gyula miniszterelnök politikai okosságának és tapintatos előzékenységének, mint a mérsékelt ellenzék ée vesére loyalfs magatar-tasának. ') Igytk jeléa publicistánktól Taljtk a cikket a kér aem mizdeikea értSgk vele egyat, a aa4p aaxmik kntvHrt UsSltak, megjegysáaek nélkül, mart, aii anr a kínUetaa -stiuuiiiluút sísuMlakat-1— ... Ü—ktmlé. A „ZALA" tárcája. Anyai firködós. Egy hmor megtört atya Manatva ül HÍuUnjijál vitaiéit madár- néiss <yy«M_ Kinek nhit szántja, mint földit as ekt Négy fi közül maradt egyetlen gyermeke Kinek arcképén kinyin szeme megakadt 8 lelke mélyéből keserű panasz fakadt. Miért kínoz a bú, miért • gyötreltm, Hogy nyugtom t világon sehol sem lelem ? Eltem virága már öríkn elhervad ? Ninceen arra kikelet avagy uj évad t Borút ettél •éjre fényét hóinál derül Ctak én kOrütBttm Mk homály terül. Havi Ml • régi boldogtág, tig ktdély Hiszen emlékemben ie már etah alig él Frt unt a a halovány etUet lényt hold I Midiin a rom flunwe eegélyért volt, Di miért m ttbttm ;'oówm, mi ugy il ég, Mit ntm mátithatói, mtrt rám mérte at ég. ffiijiynf artWrt s wéUésg <, Üt ntm mátilhaté, mtrt rtndtlttiém Ki mondhatja aatg att, hol van toriunk nyitja Útjaink lelMb hitalom irányiba. Voltak gyermtkiim ' eteretett felteég lioldogeiaomat megirigyelte tu éa. Mwfq tUtmtUtm » legjobb anyát Hátamban t bánat vert dUanud tanyát Három uéf gyermtítt hamar tnőgáhu HU Jut én nyomorult éU halott leélem III. IH mién lmjl engtm Ily ettrnyi ákh Hogy kiket útjy. szereltem, mind elhatjátok, Ée Hfltmntk a legsztbb korán, delén Egy uir ét lélekben megtört agg vagyok én, Fáradt él elgyöngült mint téli napsugár Mely bágyadtan, sóvárogva uj életre vár ff - tú fjrtj jjf írül neked élet,__ ,Yckm kin. gyülrtlem, a hüadrttm vilttL At élet utján, mint lülyemtt verem: A rou fdraoadj 'inmagátál megterem, ht fiam, kiben szivem vigaszt keresett A rótt láreaeágntk mély vermébe eteti. Ma raa já nBm halála év/orauUja, Átért jutsz eutmbt éltem teldulája Hogy hatna rád anyád üdvöt szent szelleme, Éi tisztulna meg imvtd s lelked jelleme. Nt tagadd meg moM stm a ji anyát, já nít Hozza já szellemid iitráafai vimta 51'. dlild meleg lelkeddel, gyermekedet át Ki moit a rou társaság szemüvegén lát, ■ „ Hitt csak tutid híltitte t/llünk a halál Szereteted at égbSl ia hottánk UMA. Mty igy iéfttödm UbiJumm harcol-,_ Halkan ajtó nyílik i lát egy idpadt arcot üteme oda tapad ét a »a izembe nép MiggyMdni mii, vagy káprátat idét f Akaratlan filéji ölelt tárt tár Miért hálái könnyeket hullai toy umpár. öltlji oh Heij ouk apói kebledre Boh u ltu pamutod migtért gyermekedre, Anyáye assw Uüíűa toaoycocQtt milltttem Anyám, kit mtaí /afog, iWltfliiw, szereltem At I ueni emléke. lebtf$lt eUUem Ez utánit, hogy éU gyermeked lettem Furiái a rou UUiiimu etnek. Szivem befoglalák örökös kertinek Kéítégbeetéstm anyám tirjáhot üt, Bogy lerázzam delem, mely a világhoz /üt. Fegyvert fogok, beszüntetem'a földi kint ~ Mimbe idtt aayéwi kmwpfyan, ftdiim. tor: Elfajzott növényt egy derék ktrtíumtk, Xtm fogod fit hm maiját a szírnek, étzntk? Anyád sírján akarsz öngyilkossá lenni BttrelS atyádhoz kell teneked menni At öngyilkosnak nagyon nehéz s nrhant Földi retke súlya terheli itt alant Ktrttd eztretüid at egyenes utat. Melyei édes anyád mindenkor megmutat . Igy jöttem, megtírt, kit Ieten is kegyelmez 1 Ölelj hát já atyám apai szivedhez. A megtört apának óhaja- teljesül Apa ét /ím «válhatlan egyesül. , ' Jattra. Dalok a múltból. A /ényM wWtiy . • »_>— A fényű csillag hfutott as égről, B én Mét <( fvti csillagot, Magot helyét elhagyta I vaj mi régből, B a mawgéőt ntktm mini hirt hozott t BiM vagy, igy müt t,'rohanva, futva. Km célom i célomat betöltöm én t . . 8 eltűnt * /tMfn ét tötét Utt újra A gyám takarta kapor fUi Min. tfasy-Kanizss, vasárnap. Zala 17. szám. (2. lap.) 1851. épfifla M >6-áa. A bitotUági tárgyalások mii örvsndetes le-folySs<i e parlamenti viszonyok kedvező ttjlá alakulásának kiinduló. poaijái jelenti ián, é* maglshet. s halpnliliksi hslyssthen is kiindnló pontja len aa egy kedveaO ujjáaltkuláanak. A kedvező váltotás különben már előreveti árnyé-liát a köveikeső körülményben: a bizottsági tárgyalások kezdetén a javaslat egyen határozatai (ISggöBáF"hagyattak, mert aa azokat illetőleg fennforgó ellentétek kiegyenlítéséi egy albizottságra akarták hizni. Moat ugy értesülünk, hogy nagyon valószínű mi azerint ennek az albizottságnsk kiküldésére egyájalán nem lest. szikség. A. bizoitsagbsn uralkodó békés hangulatra valö tekintettel iHe-tékes helyen felvetették azt a kérdési, váljon albizottság által kell-e meglörléifnie ai ellentétek ftigtsegyeilefésénék és nem inkább a bizottság plenumában lenne-e lehetséges a még függő kérdéseknek békés megoldása? — E tekintetben bizalmas tudakozódások történtek * etek annak tudomására vetetlek, hogy a függőben hagyott pontoknak a biaottaág plénuma által teendő elintézésére vonatkozó indítvány kilátással bírna aa etiogadáira. Ea tt indítvány a bizottság legközelebbi 014-seiask egyikén alkalmasint mag ia fog léteim. Annak elfogadása mindenesetre szívesen vett módon gyorsítaná a javaslat végleges. elinié-téséi. ~ " A szénégetők. — Irta: Torkot Lajot -r-i ' __HL A titkos társulatok mindig bizonyos magasztos eszmék szolgálatában állottak. Különösen a fenti ♦♦"y1' éa ammzetiaégi törek»ések .==. melyek Eötvös szerint a tit ik század uralkodó eszméi — voltak azok, melyek vezércsillag gyanánt ragyogtak a titkos társulatok fölött Hogy ezek azután mennyiben képsssk sgymáa mellett megférni, vagy eteknek mi lesz a következménye idővel,, hogy jön e egy kor, a mely oly közel vigye aa uralmat a népben, hogy ttkintet nttkül a vagyonra, hnatalra h UpttUttgi«, azt a Wp MHrtú/t tqytnlűtn yyuivrúija, ■— arra akkor nem gondoltak, de nem ia gondolhattak. Denogy in gondolhatták volna, ki tudná, s ki hitte volna aat, hogy aa egysqjogaság aa egyenlőség megadása, a kiváltságok megszüntess csak egy lépcső a népuralomhoz, — bogy azt kell követni a teljes polgári vagy politikai ssabadságnsk, a nélkül nincs társadalmi éa politikai lény éa élet. 8enki! Átért ia, mig a népek azt hitték, bogy erre elég aa egyenjogúság, esak arra törekedtek, mikor látták, hogy a szabad siabad liild nem ád boldogságot a népfenség a népképviselet elve: sa alkotmá nyosság lett főeéljnk, esak mikor- aat vették észre, bőgj aa mi válik be, népboldogító elvnek, mert a 4 ík rend még mindig nyomorog a meg van fosztva aa öasaee polgári és politikai joaok-töl; a »badság éf egyeniyguság diadala mellett egy uj eszmében a socialiamusban válták feltalálni a panaazát, mely a társadalmi bajokat megorvosolja, kenyeret s jogot ad aaoknak is, akiknek ma csak kötelességük van, s oly mna-kát teljesítenek, mélyből kizárólag mátoknak van kanna, de nem a munkátoknak s előállott a maga nagyságában a 4-ik rend a mankáakérdéaael a sooialismosával és háttérben- véres szemeket forgató canviniséi ősével— Igy történik, hogy a szabadság a liberális tnus szabad intézményei: szabad verseny, szabad ipar kezdenek terhesek lenni a társadalomra, a ennek jajgatáaára Wlel egy másik véglete: a vámok, — tana céhek, a sorompók,;vagy ha ezek nem kicsinyben az önhaszon, a privát érdek-thaoría káros befolyása a széthúzó individualisssms rendszerének uralomra jutása a munka mellett fölttinó tőke hatalma s fellép az állam, a leje-delem a átveszi a vezéri szarepet a fejedelem és állam 'maga, hogy a tömeg előbb meg ne mozdul haaaoa. Et a vágatlan fordulat asonban mely m inap a fejedelmek mindenhatóságát állítja ízembe a tömeggel, a társadalommal, a a népuralmat áa absolutizmus felé tereli, nem egész cgdonatqj keletU, mert at ily szinti ezelőtt 2 - 3, sőt 4 századdal sem volt újság s Franciaországban nemcsak' XIV. bajos mondta: .at állam én vagyok', hanem a szénégetők is I ső Ferenc Iraneia királynak kósaöaték létüket (mint a hagyomány mond ja) s eaért Moktaklakumáikoa ff^Hl'** auliaraí flrileni „ . r Külföld. — BvtgrM Tanaaimvics ksissksdálmí mi. nistter teijedelmee jelentést- tett a szerb minisztertanácsnak Szerbia közgazdasági éa kereskedelmi helyzeteiéi, tekintettel a küszöbön álló kenéakedelmi szerződések meguiitására. Ez alkalommal abbeli meggyőződésének adott ki-fejeiésf, bogy különösen Asztria Magyarorsíág-gál s—mi esetre sem újítható meg a szerződés ama föltételek alatt, amelyek mellett a most érvényben levő szerződés annak idején megkötötte. A miniszter véleménye szerint Szerbiára még a vám bábom is előnyösebb mint a sser-zőfés olyan megújítása. — Lines. Steyrbe katonai kísérettel egy orosz generális érkezett, bogy megkösse az Oroszország részére szállítandó fegyverekre vonatkoaó szerződést * • w — I.nndaa A harmadik gránátoa>zászlóslj első siátadának Chelseában állomásozó legénysége mégtagadta at engedelmességet, mikor megadták a jelt, bogy tábori gyakorlatra sorakozzanak. A legénységet állítólag az keserítette Wltigy túlságosan meg vanaat terhelve és teUágqaaa szigorú a szolgálai. — Kemkedelml WWsMfc Kémt-sw«á«tfl. fis in lírák klprinilltháihin flilh vich interpellációjára aa oestrák-magyar-német kereskedelmi sseraődési tárgyalásokat illetőieg aa osttrik kereskedelmi miniszter válaszéban ama leménjét fejezte ki, kogy arra a néhány pontra aéavs, a melyek iránt eddig nem jött létre megegyezés, az legkőaalahb fog létrejönni. -J • Helyi njdomágok. — Vár«8unk •■álMrtca. Nsgy-Kanizss -város Önállósítása érdekében a miniszterelnöknél járt küldöttség befejeste működését. HerUHendy Béla orss. képviselőnk vezetése alatt BabocÁaf György polgármester, Benaüc Ferenc városi Ugyé«z, Lengyel Lajos U)»gjt6, PUkái Eerenc közjegy zí, gelsei Gvttmaa a Vilmos. Ebetispa-grr Lipót, Eprrjtsiiy Sándor, QyUrjfy János, Htrsfkl Ede, Varga iÁjaa, NemiOer Antal dr. Lüke Emil arakból álló küldötteégUnaet miniitxterelnOk saivélyaaM fogadta, a midin Hertelendjf képviselő előadu Nagy-Kanizsa kérelmét s átnyújtotta aa .Emlékiratot' — melyei lapunk már közölt, — a miniszterelnök kijelenté, hogy ismeri Nagy-Kanizsa helyzetét, tudja annak elónyeit; de a kérelmet most átég idóelóttiask urt\|a, mBfygt SMTTMéi bCiwrleleave, i a községek szervezésére kerül 'a sor, tanul-mányoani fogja aa Ügyet és amennyiben a- kMérdek úgy fogj iuvánm, tekintetbe vészi a város elóteijeettett óhaját. A aaivé* lyes fogadtatás után Bmhekndy képviselő a bizottság tagjait d. u. 5 órára barátságos ebédre hívta a »Vadászkürt-be, bol egyidejűleg a szeretett képviselőnek névnapját ia megOnnepelték. A knldöttségi tagok már visaaaérkeatek Nagy Kaniaaánu — Bekalea kisséaeU. Btkmet Gosstáv orstággy. képviselő gr a tólelvaeást rendező bizottság neveben dr. StQcs Miklós és dr. Friad Ödön arak által beuá intézett köszönő levélre igen szívélyes választ küldött, melyet, mivel aa lisz közönséget érdekli, égési terjedelmében közlünk. A levél igy ásói: 'Ktdvm barátom! A fdolvasdst rendezfi bizoUtág »wéw irt levelet úgy essssm, mtnf Mt etek a bizotttig riezirCA trt meglitzttUeUtt, é gwssi, Mg limlyíl trr4-meidnek kifejeztek. Fogadd, valamint fogadja Ét a ctiUqg buzidén iUünüdtem; Hisz minden mnbtmtk van otiüaga; 8 tudom,fQi enyém ott ragyog nemidben: Siertlmmr-idtx, lelkem hajnala. Lt ni lUujik t mllne mém umtdböl -Sálit lut okker at m Hetem ; - észre véve Valériát, mintegy ónmsgáhot intései e dérdest: ,Alice at? Valéria még mindig aggódva, ugyan, de kiaaé\| megerőltetve magái.' Mállott némán a figyelme-1 sen zlzsg&lá r* alakot, kinpk sötét, mélabús Aa Idő haladt, szürkülni kezdeti, Valériának határotnia kellett. — Gleodowsr lert — szólitá meg összeszedve magát egész bátorsággal a leány, — ne kieérjem viasza Bot termeibe . —« Ha az lefutna élteti tgemUl, Kietlen, ptttzta volna at nekem. Virágk Lpjos, \ A megmentett. - BmsíIjt. — > , keinard után: Ctorba Palotai Akol (Mrub) — Már msgssokta as egyedüllétet, gyakran lesétált a isngsrpsrtra, msglátogatta a jó embereket, kik 01 megmenlék, vsgy a kastély szépen rendezett könyvtárába ment s olvatá a költőket, s vetők érzsti, velők szenvedett, kedvenc olvaamá- nya vull lleina.___'* _'' —-—— Egyik szép nyári délután ismét a köoyviárbea találjak, f'.pen Hslos egyik kedves költeményéi oltssá * el, s a lelett goaéolkosou, midőn a könyvtár jeibb nldslán, egy fali e\|tó, — melyet a legvlzs gábti sssm síig vsbetett éssre,.kivtlről megnyílt, • egj lő — egy lérfllő matstiosott, mig a másik fsrSMo, egy élt) fért lépett be a terembe, ttsótle nul megállott, s tsklBietét végig hordosá i tsrmea. Valéria megráskódott, létslem s sggódás fogta sl aroát, ptr letette el, de magáboa Jfttt, némáa tekiotett • halvány sugár Ifjúra, kJ Tekintete rajta févsdsteU, mig sz ajkakon gyöngsl A lord mosoly vonultát, mely csskhsmar eltűnt, miköt- pillantást ben ismét majgáhot szólva, mondá: >Nsm, ez nem Aliét, bár 0 volna.< Aztán az ablakhoz ment ptt egy szikre leáll, a nélkül, hogy Valériával gondolái látszott volna. Valéria sziH- hevesen dobogott, a ugy éné, hogy- sz nem félelem, mi belsőjét megrázta. Mély belátása, vagy talán elöérsete snga neki, hogy es bizonyosan s fiatal Lord (ílendower, á kastély ura, kiről Lady' Anna a szeretett, s ■terelő anya azt mondá, hogy >itt van, s még sincs [tt.< Igen, magyérázá magának a leány, itt van ö, de ugy látaall, esak leste, mert lelke ssét van susvs, őrült Így lejté meg magának a Isány a titkot alt, mások nsm fsjtettek meg előtte. De a megte)té» aggódással tölte el Valériát egyedül egy azobábtn egy őrülttel, ki bár nem látatott dUhuögOntjk, ki némán tekintett ki ablakoa, de mégla OrBH vult Dt miként jöhetett Ide at eloHbetsg, vaíöaainQlag megszökött fel Ügyelőitől* Valér\|a sshntstt vdna távozni, a netn tudott, nem mert, Aa^aUties utón nem távoebatott ássrevétleoM, msrK t Lord mellett el kellett volM mennie, uon es otob pedig, hol a Lord jött be i nem tudta bevá jut, nem • Lord sso-náiba ások pedig a ksttély másik ssároyától egy sséles lalltl sl valáoek tárva. ■negrátkóéoll e megttólitásra t sötét vetve Vsláríára; kérdé: — Ki ssólitja itt lord Glendowsrt,' 0 nincs iu, 0 nem ét, 0 halott, mind ■ töbiek, mind halottak, kik itt éltek, miad. —Oh asm myloré — ssolt aleáay mosi már tel- i bátorsággal, — hiat aa ön kedves anyja, as égi jó lady Anna él. —* Igen, igen, — ssólt es ifjú mosolyogva, —- ö ét, 0 él, mert ö öreg, ka ifja volna, e hátban meg kellene neki halnia, Áa is ifja még, — folytaié, fájdalmas tekintetet vétve Valériára, meg-fogá annak reszkető kesét. Valéria mint szobor állott,t erősen ssemeibe nézett as elmebei égnék, — őn is fiatal még, — tolytatá Edgárd — vigyázzon magtra; mert ön is meg fog halni, mint Áli&e; 'é kastély őldőklő as ifjaságra. ram félek ■\|>ml. fllÉsaiH Valéria. — 0 senÍTéh, e mégis meg ksUet halnia. De honnan jW őn most ? éa nem iemweni önt. Hogy hívják? Nemde, Alicenak? Nem siylnri^as éa nevem Valéria! — Valéria, a miért nem hívják Alicenak ? Igás, igát, bisa csak as as egyetlen Alice volt. De őn tőle jőa, hesedef őn as 0 kUdőttjei ö kél, bogy jöjjek utána. De nekem mennem kell, — tevé utána, — felügyelőim keresni fognak, — s megindult, Valéria félre lépett, hogy helyet csináljon neki, e lord ismét megállott, — őn tel tőlem ? — kérdé. (fslytatjtt.) Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 17. s(3. íap. irt* Wwtwá—ff htotttig. Di U~fttt" iaggok bjtUnttni, koyy m»tátattuí Umú, ka ott kittútk, hogy SagyKamina oároto ntm nyíl-jfcntotta roftw ki Mtetttn it MktttditÜ s D: i. F igytirdmt. ValifiUm UUt rogyok Xagy-a jsuso irdhí, l Srilni fogok minden alkalomnak, jniifa kilimat tettek által u mtf fogom mutat kötni. A t bizottság tagjait mtltgin rtcirilw. n vicéd baráti klztzoritásomat kildrt, rogyok Bpat, TSH^ dpr, 20. két* tmtlgii: Btktta Gmttdr.- — MéméUnmtm^tt. A aagy-ksnizsai ügyvédi kar e bó 25-é* d. e. 11 órakor bacantisa 1891. április hó 26-án ja íznmiéd kíl stégekben is a vallás kűiSnbózeiak ellsn, a aa antiszaaiUsauz szolgálatába lépve aaa caak uiija ai egyenetlenséget a községi különböző vatlát felekezetű lakotok közölt, hanem ii iirtliiak >rá«t sértő kifejezéseket bánnál, annyira hogy mz .már a uraetiiák, kikcek tan-Mfeles gfermíküíf van, máa iskola nem lévén a Sfjrrfi aáwói. "Tödvee baratnőa I Caak igy Át mond, aaaak B-t ta kall ao ton türeiaetleaksdik • aat kivásja, denről akar íadeva mi aélaak érdekesebb esemény a aaly most ranaa' A ki slft Jt fta tolj-Etjgy Bta- taebMO legki általáaos ■községben, mint át melyben Siklód lanii oda figyelmet ébren tartja, as ujoanaa alaknlt onltur-fnem küldetvén gyermekeikéi, e<ek oktatás-nélkül egyesület (0. K. £.} A mint aaár • múltkor I marad nak. Nincs ngyan aa ellen semmi kilogá-1 jeleltem, Btktia üusstáv orsagy. képviselő aa ! «onk, hogy valaki sntisemita meggyijzödé-i>, ha I egyesület javára ig»n sikerfiit áa tetsseMÍ foga-j ea okát boldogítja da igéi is vaa az allén, ha dott felolvasást tartott. (A telolvasás aiia ln-Iaz az illelő néptanító s aeggyöaOdáaét másokra jkett volt) DékMit 90 tagu alakuló bizottság ~m akar,* etfiszakoia s agat » kőiségb— A ^küldetett kf fa hely teli társadalom kittiaőségei). telgésen volt <Wy* Sándor pécsi kir. ^TJ* »ár Wirfa^ j A. ügy írd.ké^etóny^bbJatt volna a W- . i. idZTnAi. i.-. .aLY-: I? B<poe,lfl 1 mln'bofy mi magnók szeme-1 olvaaáat belépti dij «élkll tartaai, bogy annál tanácselnök éa TUSug Béla kir. táblai bírónál. iJweo győződtünk mag a feljelentések alapossá- j nagyobb kösonségnek adassék alkalom ily A lönéoyaxáki periárbsn, — a hivatalos elfog- gáról, nem késelkedünk bogy megyénk eréljea szellemes szónok ajakáról aa egyaaület fontos-lsltságnknál lógva hátrálva volt néhány- Bgyvéd ; tsnleiügyelője röviden tag elbánni as oly tanító-j ságának fejtegetését ballbaUi.(gyakorlati kereaa-kivételével, — aa egáaa SgyvéSt ktr OimgyálMf1'. t'* h?'!r..h',T,'">?1ral.« u W- "" ■már előbb adut ax __ H B\| \|H\| pj I H tülvitele igy könnyebbén esskösülbetó lett vőlaa, . . .n'«r.Ti_ ^""".'iBetlaBságeketmsgsaöaiainiipsrkodDakakdísédjeolBiBt a bogy must lehetséges. A kaltar-crreafi-,11 órakor, a innét teaiQlehleg. felment I :„oH: hinii , „„„„.iL.___1 i.t „•» tíSi„ ti^-XT Ka.« Mii.- Cttrmayh Sándorhoz, kinél- Epojttg Sándor ggygu nem méltó arra, hogy figyrédi kar lagftftgtbb lagja c«epen < tiü-íítístet ben átto Btfrtasi.'nk ínad- ás hinti aa egyenetlenség magváf. As ily a magyarorsiági sorában haltéi at gondok bsaiédben fejjelte ki, bogy aa hfyvédek {foglatjoa. kilateaéat- kkarnak adni ason elisaieies leletii örOaüieo, melybea aa Apostoli Király réatesilé let nea tiirtán tánas-egvlet, hanem úgy félig-meddig politikai, mert faladata aa, hocjr a kor-■táayt a. JMCt* anlv ás ■ütaltaáinai a hitfában való terjisstéslbei táswgassa OBja továbbá a magyar irodalmat, mrt issiaW, ipart áa a magyar arsHemet terjesateni áa ssagas lukra vinni. KllSadsea pedig polygiott orsaágoak - á asgi.kaalual tok. (•■•Itáság Salltr 10- ss Knomtr alparancsnok vezetése slafT* _— ,e hó lá-áa a várba VI.ét VII. kerületébe vonulj , a távosót, s bisiosiioita ait, bogy a kai tigatéleie 'tudandó m ottani löiotinugnsk egy üjowvan-jol^'. tidékein, k kel tobb német, sasrb, román, mIük. konát és tót vma. oti abol a magyarok a kisebbséget kópiáik Ennek aa vyistaM tsr-jöt átgondolt, emelkedett bangu, a a tűzoltóság méssetsserries két kategóriába kel fel ossolai. nemes hivatáaát ecselelC beszédet. % zeae\| * pedig KntkUek karmester vezetéss alatt par da- laürHUopan) pályára ia a vágfil kérte a ksinak [ bssssrsett laestsaáét. A dissbsa asaakisérsttel. tsivea emlékben leendő megtartását. Erre CW» \|ki'ooult lllzoHíieag Knotettr ilpsrsscsook laiízett agii Sándor meghatottan kásaönte meg a meg-' tiszteltetést,- mert ebben atlogát látja anoak> A nem magyar qfca vidék egyesületének sgi- __ic___sssa máskép ksll sssrvssvs lenni, minta magyar hogy az figyvédi kar Ütem BOkódéaével meg raboT jilsiott. IdOkOiben megjelentek * sor&asi (ajkn vidéke* levőnek. Aa ottaág sgyik ráaaéask ISsoTTök Is ŰrtKfihh (dpaiauusuuk reietésé a • kell iWoáatOt buaai a máatf réaz javára. Talán —mit elégedte mert caak nnm t»tiw. pifitian bn —fi-* '"■ Ift—ii tit, hpgy \| tivolban ia « helybeli Dgyvédi kar iránti vonzalmai megmarad-aak a mmdea egyes ügyvéddel kezet szorítva, szívélyes bucsnt vett — A tieatalgO ttgyvédi kar ezután átment TttSug Bélához kinél Btmtie Géza tartott búcsúbeszédet kifejezést adva annak, hogy a TóitOssy előléptetése félelTi örSaer aeguvarja az a ludat, hogy távoznia kell véroeunkból, biztosi totta aa hgyvádi kar osztatlan szeretetéről mely a tatoiba ia elkíséri öt Erre TMug a otlajsegnokoU k&nny&séggel félelve, megköszönte a nem Tárt megtiszteltetést biztosította rokonérzelemböl a kart a folytoDoa zené éa jó bor csak hamar (el villa-nigzlfcRjtedélyeket, s megindultak a t ós (tök. Elsőt mondta Cterba Akt« Ugy ved, a kát jelén vol löparancsnokra, majd a slparancsnokot él tetté. Knomtr alparanwnöi a mohokra mon-dou töszlót, dr. lati tgy»éd, Grúnftld s a tüzolók közöl is néhányan poharat smeltek. A \| kedélyes tűzoltók vidám kedélyben aeneazö mellalt caak este tértek vissaa a viroeba. — Vlvék tsafotysms Emlnetmk «oh lápunkban már, hogy Sztrakay Norbert áiin«w>i fkároti titdmetltr májna hóban néhány héfrs B^árra lartrtk aeg M harátaégnkhan, A mind i'íei,,jfl .i,utfn(elyamat wáadékoiik megnyitni két tiaatelgésssl felhangzott háromszoros él\|ea tdrL jeIeotkw6k ,rtnu gy ^ ma Blr hof1 keslUt hangja hi.ios.th..,a a két távozó magas I BÍDt ^ , lötirQ#bó, ytnil< , ^ hivatalnokot, hogy aa itteni ügyvédi kar meleg ^ )e ig jSn ho,aak ta 14m ^ részvéte kiséri ók* Pécsre. - Mini tudjuk I.. g ^^^ OrUOnk bogy azava.nk Cseresnyés elnöki állásától még nincs felmentve \| yoltak , puszUbaD\| hangzók a hogy a várpa de felmentését minden órában várja, a igy C, I érlellbe3Í\|jugága ^gragadja az alkalmat a nemes mk» JMst£ Bár é hét vé);e teléPécsreulaznak[ k ( ^„p^ikének megiannléaára, mert „ 'a Tirésnak, miet lér&aa zportitfkt^^lzö hatása — Bankét A aagy-kannsai biroi éa Dgyvédii - . . .* 77'.. kar a körünkből távozó mélióségns Ctrrtnyét \| állaoosan ismeretes, de éppen a vidéki vároaok-Sóador kir. törvényszéki elnök és nagyságos i ban, ritkán nyílik alkalom, bogy a tornaié* ezen TSttioy Béla kir. törvényszéki biró nrak tisate-, magasabb nemét képezett mester szakszart latéra Xagg-Kmmi* 18Í1. tm opril 2ö-énLiasiiWa otán aajátithassuk el. A viváa tanítása 8 irkor ,<p.. •Aím StarnM' j ugyanit nem könnyű dolog; a jó meeternek udlhMwa baukellet rendeseit.------- ^_J ®i_ . . , .' J_„ ', . . . • - A Ssff Kaaizsst KM«laeT«M MBCwk Párbílökra kell stökésaiisnie taartva- saját seoekiftérttükkel, a ft. íef egylet báf4i«ljw * exnfékjsik mégr -hogy Önnek aaaak idsjéa aalii . iriiuiÉii ninnl a kii kTti-ii' -tn-'V'''nl Tn'7tt<at fU— agjity Mt sgylst alakalásáról V. let XVI dik évi ra«des közgyűlését 189L éti aprü 26-án, vsaárnap délután 3 órakor \| tart and, a aa egyes&lst nádor alcai saját helyiségében. Tárgyaoraaata : ElnSki jelenté? a lefolyt évről A lesárt évi számadásokról szóló számvizsgáló bizottság jelentése. A jóvo évi kölMg-vetéa megállapítása. A' sorrend safrint kilépeti Piaebi Páiáá, Danscha Ottóoé, Székely Lsjosné, párba \|okra nyait, bánéin magasabb szempontból fogva fal a csoportot oda~kall törekednie, bogy a viváa Imint testgyakorlás az emberi teste) egy öntet fan j erősítse, a kar- éa lábiamok rugékonyságitornaije a tesi ügyességei fokoata, a test tartását éa a mozdulatait könnyedén tegye atb., egyszóval eslhetikai és egésaségtsni szempontból véve hivatását, a viváa állal szórakozva fejlessze a testi városáosn. EnneiT 30ü0cnákDBJC~ \| szerbek és aémstak a csak a hivatalnokok Sép-iviaaük a magyar ISkoseágot Eaask aa sgytst-nek neve: .magyar nyelv-teijesató agy let. Ca Ualjaaau ■satsm-séM>Mkr-4»-<\|máha-<>alPMt>. [melyekért áldozatot kellett hmm. Tanfolyamodat rendezett gyermekek éa blnóttak léssérv a j magyar nyelv alapos megtanulására, magyar I könyvtárt alapított éa magyar helyi lapot Tsts-[aitatt. Aaonkivttl havonként héá lársassstély rendeztetett, ahol aa sgyesfilst műveltebb tagjai zene-, ének- éa ssavalati darabokat adtak sM éa a hol magyar táwwkat lejtettek. Nagyon V^ily— eattt voltál sask. De aindsa sok, a [sok pénzbe kerül, itt éppen aa aa asst íIT, hogy a mi városnak tisztás magyar jellegit, s ai ennél fogra azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem aagyar ajka honfitársainkért egy kis áldozatot - hozhatnak, Ds mi, aádoa adink ki legaai»aaebben pénzünket ? Ön aat mondja: soha! £n arról győződtem asg, hogy a pénzt legszívesebben és legkönnyebbül akkor adják ki, hogyha érettevalaazi élveaetst azereshstüak. Kinthógy Jtt általában magyarul beszélnek, magyar könyvtárak, újságok áa kisdedovodák nsaraak. vannak, hassa virágoznak ia, oaak a I társasestélyek hiányolnak. Egy ssslleass tároa-\| iró aat irt a minap .Nektnk joaraaljstákaak jognak van véleményünket kimondani, bogy ha nem is kérdeatetftnk ea iránt* Nos, én tadoa, hogy^-leveleiaat a nyilvánosságnak adja, igy én is hirlapüónő&ek tekinthetem aagaaat jogot formálok tehát arra, hogy véleményemet megkérd eseti eaál ia elmondjam. Tehát; Al a véM-ményem, hogy a nagy bizottságból a fiatalabb tagokbál szűkebb .vigalmi bizottság" alakittas- Bogyai Ödönné, Gnttaao Vilaosné Ptlhál rsncné, Hirasbsl Edáné, Ör. Kolhsc'hild Samuné, Sebaldt Krigyesoé és Willinger Antalné 10 vá-lasztaáoyi tag halait nj vábaztáa. Netáni indítványok, — A aéps«T«M. Van a városunk asoa-asédságában yígy.eház községében egy népnevelő Stídod András, ki luít látásik lasoait^ri, hogy , legkevésbé fogja fel hivatását i nemcaak hogy a aépnevelői szép hivatás Magaslatára állaOl nea fnd, hanem állását valósággal aárbailpotja. Elte-' klotvr attól, bogy a törvény határozottan tiltja a aéposvstöaak oly fogtaikozási, aaiy állását Isal. ssonyilja a a népnavéló aég ts aaon munkát végzi a köuéfbsa pénzdíj mellett saH nodaaáreasa s kanász szokott végezni, elleklntre átlót mondjak, • aevastti aépiaatUiaytltaa b\|ait a kóáségltsn sót j>(. \| épséget. Ezen és sok aáa ok kiválóan kedveidé teszi e sportot fiatalok és idősebbek előtt egyaránt s ezért hisszük, hogy városunkban is kellő pártolásra talál ja eszme a a viváa kedvelői, kezdők káladók meg lógják ragadni az alkalmai, bogy egy kitüní kirí mtsttriM nyerjenek oktatást. — Igy kaleaa ésgyllkotságs A városunkban állomásoaó köua hadsereg egyik ör-vüzelöje Paliét Józset * bó Vl-án, eddig ia-aerellen okból öngyilkos Iáit. Ftlakaaatotia magái. — ■nástlsfc lm listás HtasUf HAijU kos-vW ■nkatl aprü. IT^s IS M kwtkaé. Bskir BorMI* SMgkalt spriL tT-és U hm kitbas, Ptséf Mvaé áeir-kstl •arll, ll'ts It Avss kortWn, Ohm Martak* maghalt aprtl lWll 4 é«M kaitkss, Bavpli áaUsla MsttMÍtt Ifitti W-U 00 tva kartbss, Fial Apa mtgbalt afrü. tl-ta 4 k4si\|w katékas. sék, ez pedig a bizottságon kívül álló hölgyekből és arakból kiegésaithetaé magát, kik valaaú módon hasznossá tehetnék atfgnkat azután csekély belépti díj mellett a tagok által zene-, ének-« és saavallati előadások rendeztetnének. Jó felplvaaások tartatnak atb. Aa évi tagsági dijaak oly csekélynek kellna lenni, hogy ain-denki ráút vehetne. Mi egy hasonló egyae illetnél 1 frt 20 kr. tagsági d^jat fizettünk; de mindenki csatlakozott is. Hogy as ölesé rendszer mindigjobb, est tiaatán bebizoayitotta a genialis Baross miniszter zóaatskrífájával. Dacára annak, bogy A menetdíjak sokkal olcsótrtfak, as állam milliókkal többet vesz be, Kintbogy as egvlstnek itt helyben lényeges kiadásai nem volnának, égésit jövedelme caltnr-céloknak állana, rendelkezésre és sokat lehetne tenni kárjátnl beszélő szomszédaink részéré. Eá az egyletnek dolga volna, átint testületé, de aiadea egyes ember is aMgtehétaé a magáét az ügy atortlt* érdekében, Caak aindsnki rubabutor, kalap, (M, szőnyeg és egyéb inarr saükségletét ft W-f&ldön uereaze asg. Caak •iadáft agyea táas Nagy-Kanizsa, vasfenap. Zala lt. száai. (4. Jap.) lW/iptOi'-M M-itr. gaaea a magyar irodalmat, • ■« oaak drágakő-íreket, kosait, lovat a hasonló drága luzus-cikkeket vegyen, (iondolja meg .mindenki, hogy ery könyvtár szép . diaa minden szalonnak a niB(ieaMtre hasznosabb mint a légbeosesebb obinai vásák a más •ffelu haszontalan limlom Vegyetek magyar lastd-mfivéeretektfll nyeket, akkor a diaaaaal együtt pártoljátok a mftvéest A budapesti mukiáílitáaokban aránylag .kevés pénzért jalaa műveket kapni. — Magyar hölgyek 1 Ébresszétek lel magatokban a bennetek szunnyadó nemeti érzést éa mutassá-tok meg, hogy büszkék vagytok arra, bogy magyarok . vagytok I írjátok fel sáaalótokra a nemzeti kuítura tökéletesítését éa tartsátok "azt magasan. Menjetek eldl jó példával, hiszen nagyon jól tudjátok, bogy bárhová irányozzátok lépteiteket, a férfiak örömest követnek beane-,teket. Ka volna a legszebb győzelem. tliable? Most veszem éazre, hogy annyira belelőttem a hazafias tSzbe Utoljára még saagyar chaaviaiamaaaal fognak vádolni, ez mayái igaaoló magántól saját küldeményére nézve adhatnak felvilágositásokat: figye'Tiiiezleteai a kő-aön«éget, hogy a posta éa távirdabivatafokhoz kizárólag az imént megjelöli ügyekben forduljon fetvilagóHitásért. m«rt: egyét) tárgyú megkartaA sekre a-postahivatalok választ nem adhatnak. íeatmé---VlaW «!«, A mull héten liulorfóSdön ismeretlen agyán egy sekély kia palakoeakába fúlt. Ré-zeg (övei ment a patak mellén a igy \| esett a patakba. Holttestét vízbe (uladáea után néhány napra találták meg. - Tfl«/ E bó 18 án Cnörnyeföldóo leégett tiz lakóház éa több melléképület. A azé. az éfO 1 zsuppot a közeli hegyre ia faivillo, hol bárom piaca égelt el. A község egyik lakóházában egy kis 3 éves lányka ia Bennégett. A szerencsét len -séget apró kia gyermekek okozták kik egy paj-taban iQaet rjkiak. T—■ Hy«mafglra« éa fyoawrbajok külön-(éle nemei többnyire hibáé diiitá mérték lel lenség mc\|h(Uéae áltai keheikazheioe. Ilyen esetekben allén .. hutfwwntteir- qtftfrflapff. WeamCndo "'la.iok tapasztalaton alapuló hásirgsr tir, B n_._ hogy csalás magvarul tudjunk, eUeükezSeg etátalzaa Kragner B. gyogyazertárából. Prágában __ minden művelt ember tudjon a magyar mellett legalább németet, ia, mert mentül több nyelni! beszélünk, annál könnyebbe? megyünk eiíbbre a világdn j De miért álljirak mi itt minFtihl-1 kum a világon. mint olyan ország, a melyben az őrsiig nyelve nem egyszersmind az anya-nyalv ia. Vájjon aikerfilai log-e? Vederemo' A jövőbe aem láthatok, de remélem, mivel ar eled ösztönzés Hcrtelmdy képviseld úrtól indult ki. Végül még arrél ia érteaategi, hogv a szín- .;__ ház bob valami nagy látogatottságnak őrvead, ■ tabár a támlát jó - ebből Kthetje, iwgy , idazam volt Most ki'áaeaiaágáárt eléggé magj_ 'vfcn büntetve, btiathógy i hoatB kult'urhistó- riát végig kelletL olvasnia - ' i.^., \| —Htomul au ebénr . . . OtUtk-KatMseker Jemy. hat- kitűnően. Kapható tninden gyógyszertárban. — Becsét ««•■<< a tegválaesiékoeebb élet is. Ba nincs étiágyunk. As Jfvdgg gerjesztésért I »nv mint mindeoaaaii gyoaorbeivk ellen, melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe -Kg g w JalalaiaMlI liádapasiűlláll. Kaphatók 3Q krajcáros eredeti dobozokban a monarchia valamennyi gyógyszertárában, valamint Egdsr A. fia Wien-Nuaíadoiit- gyógyszer külóulegességi gyárában. ......—• - Színészet Nagy-Kanizsán. Különfélék. — A aagyar gasáásull ceagrewan mely az évi május bó 5. 6. 7. 4a 8-án leea meg tartva kővetkező napi rendet áliapitoit meg:. Május hó 6-én este 8 Arakor fismerkedéai estély a Vigadó éttermében. Majua 6-án délelőtt 10 órakor gyűlés Tárgyak : Elnöki megnyitó. A gazda A mait hét utolsó napján válogatott közönség előtt fkeriilt-nüíttrö * .flaép Hetem1 u perelte. k> saialáisalat agjr 1 látásik Igyéttnbé r«tu a tok pu ixt a piip karok és ' bu« karra vonatkozólag; —ít as énekkar «s.tstéa kivitelc-sn volt l mygTrtíinélte aa yinanwst. A sssatar mig I u .I(«rettnél is lf>a \|jö«(iak Mat (el. Mtxry (Pirii) -aaép w irtuláaott tenorral éaskait ümhH, Vilma (Hala a) 1 érMlasitaljea elúadiaával aafj USmisl aratott SinuiÁ '(Sdielau) BrcUf (Cakkas) Mdtrny (Áganaasa) JaUsaas alakok vullak. A melMkaaareplékjjól vllasatott jelaaKikkal I woeltfk a darab értékét A UtSiig aléf jét fogadta aa eltVadaat. .. iUiJün ipril 0-4n Okaat' niamlvét .A vasg/iroat" ma-■atfék be. KSsioaég miül atadig, ka ntaotl kerül a daaa-kik», WMt l« aaép iitaWi -volt jelaa, > a fSaaaropkjket Fulintuxnr Etelt Kimér Nlaét Tompé Kálstaak, Ytnántt tlirttk erttaies <t anfájl áfdeteiták MatOÉttaa. \| tdbb i«txB-iiivu ^daa«ktt ösr Délben 1 órakor társas ebéd-a Vigadó étiermé-J ben. Délután 8 órakor kirándula megtekiniésére a városligetbe. Májaa elCtt 9 órakor gyüléa Tárgyak: A gazdatintiek nyugdíjintéfttének lelállitáaa. A tisalt aaáztóli-rendszer előnyei á birtok jövedelmáaáee szempontjából Ebéd tetszés szerint bárból. Délután 3 órakor kirándulás a lóvaraeayte. Május 8-án délelőtt 9 órakor gyűlés. Tárgyak : Áa elhelyezés Ktddrn april 11-én kiaértetta nwg a ténaaág as élaft a\lókiállitáa ' opera éliiadéaát, aaisra kosta Egrj, Stofánia újonnan aaaraö-dútt Ug sIsS lellépéséftt .Marthál" 8wrdahelyi (ordltáaébaa Ha as iparkodás alég volna a siker bistositiiéra, akkor a társaimról aat lohetaa moadaai, bogy sikert aratott, mórt tacadbatatlas hogy aagy igyekezetet fejtett ki, s ha a siker DOB vöit meg oka a gyeáge zenekar, inelyheV karmestere ogyaacaak iparkodott, nem csak karmesteri pálcájával,' bánom kesével fejével vezényelni a darabot de minden iparko-déaa megtört aa éaakkaros, qjalyaél mlrdent talál Umk, eaak aaaeí-ofabaagsatot aen- A darabot közép ssámn de igen szabályozása, Beadott inditváayok áa balározali ilt»rl«v»)' Ws6asi« hallgatta végig. Aa ajjonsaa sssrsí-— - - - dütt r^/ri Stefánia magfaleaéM rokonszenves, aaagja elég javaslatok tárgyalása. Ebéd tetsxéssierint bárból. Délután 3 órakor a gyűlés esetleges lolylaiflsa éa befejezése. Eate 8 órakor bóc-ó-eatély a Vigadó éttermében. — Aa 'Ormágsi Magyar Herléaaetl lűgyeeaie>< f. éyi áprilia WAn détélCit ll órakor a városligeti nagy vendéglő dísztermében rendes közgyűlést tart. Tárgyai: Elnöki megnyitó. Emlékbeszéd aa elhunyt elnök Gróf CsáKy László C nagyttréllósága IMótt. Jelentés az egylet óvj működéséről. Zárszámadás éa kőllaégveiéi. Jelen iée a könyvtárról. Aa alapszabályok 18 értelmében 10 válaastmányi tagnak (7 budapesti, 3 vidéki) megválasztása; a kilépett választm. tagok újból választhatók. Netáoi indítványok. . — Tlrág kiailltáa. Az >Oraz. Kertészeti egyesület, ea év) tavaszi virigkiállitáaái, a buda-péiH vároeTTgeti műcsarnokban ez éví áprTrZ5~fn d. e 11 órakor nyitják meg Qnnepélyeaen. A kiállítás rendezőiége igen diszcsr 'Meghívó' kai küldőd szél az ország .minden részeiben. Lapunk réazéről iatéakedilnk Jiogy a kiállításról eredeti ludóeilást adhassunk olvasóinknak. — A poata éa Utlrla hlvaUIak által magánleleknek adhaló felvilágoaitáaok tárgyában. A Kereskedelemügyi ■»• kir. Mhkiater folyó hó 14-én 2181)8 ulá alatt a Budipeill Köilőnyben kfivelkaző fl\|velmeatetéet léletett közzé i tTapaai-taltam, bogy blrlapeserlteasiöaáiek, páoalntézetek, egyletek, QgynlkOk, keraskedőí á« más magán-Ulek a posla éa távírda-hlvalaloklól bizonyos vegyénék hitelképtaeégáre vonatkozó, vagy ilalla l»»i ée egyéb adatol kőiláaél kérik. Miőlhog; i posta ée távírda hivatalok nsagáiitelekaak oaak IÉ a posta ée távírda keaeiést saabályókra, Illetve a bmta, csenpi, te trillái lakúiéra matatnak, ha nem n omelketiik liaagje eotuialuiélg ée azért éMg szépélf éteket ahhoz, hogy hallgatóit kielégithea^e, játéka otthonos, mi aat irulja el, liogy már aem njoac .a deszkákon Többször nyilt jelenetben tapeolták e különösen aa „árva róaaaiaagad" Juadeta érta frenetikus" tapsra keltette a hallgatóságot, Siely Egry „Hirthéjával" teljeses megelégedettnek látszott lonni I Cífrrdry írná ,Naaéyja* nem aikerllt ugy, mert hangja fúlog as Egrivel énekelt ketUahea nagyon sokat veaaltatt. Mfíey k.ilúaüeea jól .volt diaponálva s éneke' t&bbas&rés tapaot aratott Hsékertt elég jól éaekelt, Btctkéi (Rlchnondi bíró) alekitéM vidám kedélyre hangolta.a kaltgatóaégoL.VVawlé Iparkodott héladatlaa eserepéhól annyit csinálni amonyit a tehetséges islnésa cslnálui képen volt. A négyee ének melyet Egry, GssrvAvitr Vrzey ée Szelesre* adtak elfl eléggé ilknralt, főleg a .Jdéjusakát" qnartett. A segéd személyzet' —hogysem birt egéaanea vé've a agy opera magaslatára emelkedni, i eIOadést jósak nem swadhatjuk. s %y Fölrobbant Uperos-torony-- E hó 93-án reggel Róma közelében nagy aze> rencaéilenség történt, A Bravella erőd lőporos tornya légre röpült ét ennek következtében több ember meghall, sok ember pedig megaebeaült éa Róma vároaában oaak nem minden ablak betörött. Különösen nagy kár történt á' Vatikánban.' Még eddig niqoe pontosan megállapítva, hogy hány ember veaatetle ólojSl, de ai biaonyóának látszik, hogy a aebeefiltek száma me\|haladja a kétszázat. A liateaitrófáról érkézéit tudósítás Igy szól: Ma reggel 7 óra tájbso borzassió dörrenés ráata meg a levegői. Az téilekiáhlák berörtek éa oA-fömpö'.ve húlloiiak s löldie. Aseml>erek ráasülve futottak ki az utciátra; nők, gyermekek, jajve sáékelve tördeltók ksaeiket; óriási rémület uralkodón. Eleinte senki eeai tudta, hon ml történi. Csak később tudták meg, hogy a Brsvelta eröd lőporos tornya légbe repült. Ez t* mi k Porta san Pannzzio ée a Porta Portásé R<taaia< í ssmtety 7 kiloeié<arayira lekazik. Ko aaiébaa vaa IfljdmOvee iakala, melyet IX. Pun papa «iapl-tott. A rémület étü perozeibeÉ: azt beezéliek, bogy az erődben levő eyémx legénység elpaas tnlL De ez a ;hir s»arencséra 'tnlzottnak bizonyult A kalaastróla miodamellelt átég aulyas következményekkel járt. sdt eaak Spwccamela századosnak köezónhető, kogy tényleg aa e\|áaz őrség el oem puezfull. Spaccamela kapitány, ugyaaaa, a ki aa Afrikában használt vasaródoti találta fel, ata reggel 7 órakor kOruar tett az erdőbei, éa o4a#rkes>e a toroayboa, meiy 15? porral ér dtoamftlal voll látva, valami gyaaat ropofást hallott; oiyaafermat, mintha measziról sfirÜ egymieoiáaban sortüzet adnának. Spacua-méla röglön {elismerte a veszély nagyságát. Vees-Jelt adott és meghagyta a katonáknak, hogy BsenekSIjenak a mezükre ás szólítsák főt as ott levő parasztokat is, hogy fussanak. Csak mikor ez a parancs végre volt hajtva, akkor hagyta ájpaggí a tapHány is aa ertrtat De alig meni vagy saáa lépésnyire, aaagtőrtéat a robbaeáa. A lőporos ioreny irlósatos-dörejjel légbe röpült A századoat később eesméleiienál találták mag egy árokban. Dáietőti its órakor ISO' halottról baazei-lek, de nemsokára aa baltatazoH, hogy oeak egy káplár ü három köate^éay halt meg. A sebesül-lek saSsaa igea nagy. a robaj nagy távolságra elhallaisaoll ét a légnyomást még Fraacatibaa, tehát SK kilométernyire is megerez'át. Rómában alig martfét egyetleoegy ablak ia épen; A Vatikánban M miudeu üvegtábla öe«ze-lörOtt ea két pápát esöndőr könnyű sebesülést szenvedett. Umberto király érteettivea a lúrtéa-tekrfil. aa abruzzai hero<eggel egyljt azonnal a szerencsétlenség színhelyére meat. A kiraiy TOlt az, a U a azereoctien 8pacuimala kapitányi elössör megpiileatotia. A derék itaat vérben fagyva eszmelei leutl leküdt agy árok kan. Uss-berto kiri y rögtön kiazáilt éa intézkedett, hogy Spaecamelat udvari kocstn vigyék al a kórházba. Az erőd iszonyú pusztulás kepét mutatia. A hol a lőporos torony állott, ott most csak egy nagy, buaa méter mélységű gödör van. A WldmüvM-ukola épülete ylyan, mintha ágyúval lődözték volna össze a falait. A király u<áu Lajos bar- \| ceg, Rudiai miniszterelnök éa a többi miniszter tz elment a kalasztrófa színhelyére. Délelőtt 11 óráig 26 súlyosan sebesült emberre bakksatak. A sebesülteket elvitték a C:)osolatione-kórbazba. A Monté Cittorion leső tanácskozási tarén nagy üveg-ietöaete beszakadt és a terem padlózatát arasztnyi magasságban lődik aa üveg-cserepek. A^S; tranzlaverei pályaházban a falak megrepedezlek, áz abUkaaárnyak össze-vissza törtek Roma nyugati részén több hás sseavedeti nagyobb kart Dóiig loiyton vitték a kórházba * aebealt«ket. De eaak barminez ember voll kénytelen ott maradni, a többi mindjárt azatáa, hogy beáölőzték, ellávozhalotl. • Jf. A Ai 615-bOottak. rendszeres elad tünete a igy lehetne magyarban Aa elmebetegség hallncinatio, (talán —;____ _ adni = sugallat) A halluoinatio rendesen a látazerv vagy a hallási szarv baja, amennyiben a beteg bizonyos tárgyakat vágy tüneményeket l&t vagy bangókat kall, melyek azonban csak aső agyiban létének. Eaen sugallatóknak egészen rabjává leea a beteg, anoknak ellent-állani ké(itelsn a hogy környezete eldl eltitkolja, leg többnyire aogkelyekre menekül e ott ajkának mozgásával, különféle taglejteaokkal, sót aem ritkán eaját maga által compoaáU nyelvezettel iparkodik magát megértetni a tárgyak éa tüneményekkel; Az ily sugallat aatan néha magával ragadja a beteget a legrémeaebb tettekre-is, melyeket vagy eled telhevüléeébea rögtön, kereeztül visz, vagy annak kereaztül-vitelére'tervet ead. ^ Aa Agy nevezett kypaotikus hallncinatio, melyről általánosan aa a nézet, hogy oaak hete-kos idegzetű — főleg női szervéteteknél, — fordul eld, a tudosaány ujabbkori vívmánya iolylán kétségtelenül befolyást képes a legegészségesebb azerveaetre ia gyakorolni. Küliinöeea megaasliteadóaek tartom: a klep-U>Muiát(l»páaiaühi éa pyromaniát ^gyujtogattai düh); eme kát leggyakrabban aldtordaló bete gea szenvedélyt. Aj» előbbiben aaaveddk a leg-értéktelenebb tárgyakat ia, mi keaftk ügyébe kerül, ellopják a rejtett helyea évek boaaaáig ♦ Nagy-Kaniana, vasárnap. Zala 16. szá/n. (9. lap.) lMo. is 5aa»hsljanrdk, a egyedüli oromük. ha" tát jik, mint növekaaü a kalom üseaelopott tár* gyaik által A pyromaaiában eoenvedok a láng Anéré—j Mmmá \|ráf aiefiial( __ . Lapunk sártakor veaezttk a ltirt Göriból, élvezete teszi boldoggá. £ betegség leggyek-1 bogy Arulrásty Manó gróf, a magyar kós-i... . m \| -» ■ - p ^jetne\|K «gyik ismert ée népazertl alakja sz elmúlt éjjel maghalt. Egy te tó tói-talpig magyar mágnást vesztünk az 6 halálával. Olyat, a ki buzgó - részt vett- a parlamenti életben e a ki a magyar ipar éa a magyar roövészet érdekében fáradhatatlan buzgóéi got fejtett ki. Nyugodjék békében. rabban a jerdilö leánykáknál tűnik eía, kik kimosdhatatlaa élvesettel néaik az áltziok szí tott tűznek szép lángját. A gyógy keselésnél mádig szélső ée iéteendő, hogy a beteg figyelzsét eltávolitauk rőgeszrité-1 jétől, a lehetőleg .ellenkező irányba tereljük azt. Égy saorgalssas üvegfestői 'ismertem, ki< hosszasan tartett hagymás' (tyfűaip betegsége I útin vonakodott élelmi szereket vésni magához, \| azon indokból, bogy betegeége alatt mesterse : gét teljesen elfelejtette s így maga kenyérkere-sebre képtelen, másnak a szerzeményéből pedig nem akar élnk A beteget átkozták a téboly d ába mesterséges etetés végett.- ' Egyik nap, a főorvossal a beteghez mentünk. TANÚST. — TanitA tanitó-egyesHIet i;aléz A .Zalavármegyei ált. zalaegsnzegi jdráskSr»• f. hé A főorvos totótól talpig feketébe volt öltözve, Hl én tartotta meg tavaszi közgyűlését Zsfs-Szt kalapján gyászfátyoUsl, e komoly, férfias haa-1 Isttámlvn a ref. evang népiskola tantermében gon előadta a betegnek, hogy mily csapás értei Sehmidi Jóásel elnöklete alatt mintegy 80 r. ót, szeaény jó édee anyja meghalt áéoaogt sze retné a sirjit ielékiten! ée arra' két űvegfeetéstT lámpát alkalmazni, megkérte a 'beteget, bogy eaiaálion neki ily lámpákat. ' — Nem □ebet, nem dolgozhatom, — volt a rövid telelet. — Tndjft mit Nyt* ■* Ind vemért egy keveset, az viasza fogja adni erejét, dolgozni fog s megcsinálja as éa lámpá-eáiáMt A beteg tagadólag rázta lejét A főorvos nem hagyta* abba tervét Egy üvegeseiével késsittetett két üvegfeetéeiMáa' pát, de tele hibával. Mikor késsek vehsk, bevitette a beteghez, megmutatta neki. Gyalázatos munka, — kiáltott fel a beteg s pontról- pontra megjelölte A főorvos kezébe vette hiányokat, magával hozott tag ée több véndégsek jelenlétében. Tekintettel a nagyszámú megjelenéere a gyakorlati tanítás melyet a helybeli ev. tanító tartott meg igazán mintaszerű ügyeséggel — hemntatván azes<«<• lan iskola egy dtw kezelését — 8" tanterem kicsinysége miatt a község ref. imahássban loln la A tulajdonképpeni gyűlés ssiákelye különben a fent cmlilftt hely vala. Elnök gyö-'hyörü, eszmékben gazdag a összetartás- ée haladásra bnzditő megnyitó beeséde után, melyet ájelen voltak lelkesült éljenzése fogadott Nazinzzky József z^sgerzzegi polg. iak. tan. olvaetá tel- nagy aaatüCra fi mm teiafcáfoo értekezései e címen : »A tanító a társadalomban.< Taps vihar, éljenzésjés jegyzőkönyvi elismerés '" j"tihss * -"'fi' ntrji fy fgnáaa {g*gM >' 18S1. április hó rT—S—S ■ « tv ■ -> tt.H< 1U1 tanalóknl óhaitaaak felvéleU, havában teendnek maciavízágit Essek kötale-settságe aUl kivékasek esek, kik maghistto»é előkésaűltségüket hiteles .pelgárt'v^p zeegfeietf oostálya .felaőbb leányiskolái biaosyitvisy-ayal igazolják, a magánvizsgálatok aapja as árdalnUskksI aaaak idnjéhaa tadatva laaa. Kaposvár,-4801. évi aprfl kó. Nffni Cwria Maria igazgató. j szerkesztő tette meg. a. jelentését a segély egyM ssámvissg hiznttság vagyoni állapotáról. aaersaámokat s mintha valamt mfivéssr »«liar -.ly Srrondetewm rMfilftt taiíttlfnl' kezdte a hibákat javítgatni; de a helyett, hogy javitott volna, még jobban elrontotta.—■ ■. ' A betee egy ideig figyelemmel kisérte szótlanul, msjd egyszerre Arca kigyulladt, kiragadta a szerszámokat a főorvos kezéhól s a legnagyobb űgye»séggel kijavította a lámpa hiányait. A főorvos megköszönte a szép munkát s két aranyat tett aa asztalra s mi magára hagytuk — a beteget ,.. - ■ ■ Másnap jelenté a betegápoló, bogy ee< „ aő aranyakat felváltva, nyalánkságokat hozatott, jó ízűen elkölté, e kijelenté, hogy >éhes«, ételt adtak neki, s már rendesen étkezik. . Egy bét mnlva a kiéhezett ember ösezeesedte magát s érezve, hogy nem feledte el meetersé - gét elboc-sijtatott az intézetből, Gráczban telepedett le és egyike -most iz az ottani legkere- '—eettebb űvegfestőknek. Gyakorló orvos. Irodaion és mtvéuei — A asássdlk ssáas. A Dr. Kóth Pál szerkeeslésébén megjelenő . •Kereskedelmi Jogét Ismeretek Tirsr második száma — gazdag és változató i(utalómmal — megjelent. Dr Feicbtinger Elek fiumei h. pénzügyigazgatótól taláiuokbenne egy nagyobb tengerjogi tanulmányt, Dr. Berényí Pál tanár értekezik a kereskedelmi könyvek és mérlegek felBIvizsgáíalárbl, Dr. Róth Pál a telephon-jogról, Dr. Berényi Sándor e kőtuti-(lói-vaspályák felelősségéről személyi beleseteknél. A törvénykezés — biztosítási ssemle — különfélék és irodslom rovatai aok érdekesei tartalmasnak. A biztosítási "szemle ktt önös gonddal ven szerkesxtvd és felvilágosító közleményeket találunk benne a »Maiuaí< ás .New-York* amerikai életbistoeitási társsságok bejegyzési ügyeiről. — A •■ag/ar Kerlfas. ez évi 8-ik száma változatos ^tartalommal jeleni még. Cikkei: Védekezés a''késői lagyok ellen, Medayáuszkv Sándort ól, — A faiskolai oltványok felneveléséről. — Aprli havi teendők (folyt vége.j A cserebogár. — As Öesseforesstás, haeitékbaoltás és a kecske láb. — Vegyesek. A »Magyar Kertészmely ~ aukanamuDCt van uarkeaztve mpgában foglalja ' az Időszerű tenácsoket és ulael'ásokat; irálya oly könnyű modorba van írtra, hogy est bárki is könnyen megértheti, A lap elflzeláei ára 4vre S bt 40 kr., félévre l Irt 90 kr aatéei Jriaifk a .Magjsr Kertészi kiadóblvata-«ba Nagy SsOllösre JÜgoceetaegye) küldendők. krá seáaz As elöfl CS A TgT<rOBL Az oltárkép Magasztos tollúi ia mi saip Oltára mm <s sztmle kép; 7> róttál a MndSW fény _>&Í«BI JtÁys^paz rytokénl Ür tágas száll a uinflsr, S öröm.. rrmény, rigast kikél ; . ' SéTtűsi ste tmmér r ~Uf ..; m í ' ■ •' . .V a ui' is olyan iát, setét, . ** fía efykor'mlf az Us (essfii, Miként iz arany* napsugár: -" ijlr nwttUltJ mini hji fény, Sztttm mélységei rejtekén! StiftíftH Zoltán. Tavammal — Újra M, 4jr» pímVUt. fissal <tn ffiü iirm ail t kii moáir " mert 1488 frt 88 krnyi vagyonnal rendelkezik immár e kör segély-egylete ugy, -hogy most már arra is képes, hogy olyan határozatnak ia megfeleljen, a melyet ezúttal mondott ki e gyü lée: t i. azután mindea r. tag elhaláloaáaakor az özvegynek 50 frt, segélypenzt íog kintalvá-nyoztatni. Dicséretes módja áz . önsegélynek, Mii ngyancaak követésre méltó példa . ... .1 SO fraakkal jutalmazott _pálya kérdéare is ki iett hirdetve a pálvávar Jadt-gpjdM momentumai e gyűlésnek, mi kűlösbes a lehető legszebben sikerűit aminek oka egyébkéat as lehetett, hogy az ny «wst falaaazsálásával ée alkalmaakodvh ennek tseaetresdjébef a idejét illetőleg "(dl. á'u órakor kezd gyűlés) a tagok sagyszimban jelenhettek A jövő gyü és Zalaegerszegen leead. — á kaposvári psl\|. leányiskola igazgatójától, következő értesítést vettük, melyet tekiatve hogy as intézetet váróénak egyes növendékei ia fel Szokták keresni egész teijedel -■eben közlünk, Az árteeitée így szól: A kaposvári polgári leányiskolánál a folyó taaév végevei magánvissgára állani óhajtó maganta-aalék tájékoséss és-mike^Btáea-»égsáá-a_áMk. m. kir. vall. és közokt Ministerium 1889. évi., 6864 és 1890. évi 66.189. u. rendeleteiből a t lUfkm Mítlli /rm tnplf_jétmm4mi__ Erdi, mrtl ririiijokiii MaSm S tiUtt tfu^nu éJ-JJ Atnuflía líffeíeü -__ JUfi IrJtrw a .»ní/mit SSraaaai Jluat t~uhf -nzAp^-olH-JLit Ofkümtm : ,Ds szirtinmé Morr aa US.1 £Mat t -i/Jn, hmm rittn kn imláí CtaJk íutytmgok nugUtrt umtil. Ifi! Uff hoUyolotn, iBr« árnptf tiHnb' ötöt Kis 'mattárka, fllgan Was* mü ialot, S W> iminl- ta»4U knHjqteai, L^ú^MÍmn._______ J/iV csicsercg . . f vgtf kisxtm, m imaimi ~Dt xzirríhtieí' Mmr nyüni tiihn fiakat.* Minden Mjf.uif, ubj vidám é* Tiroli. . . Önk/mjtdcH rmdtl bennem frl * oá Mily jó rotnn, mjy szép minm igasán. TJjra Hiti <u HeineL tartusán . £i űtlutí, mclpiuuisl m—ijn tírilfm Egjkor, ojykur. in u tk mini SrUUm I .... 8 am>l — eaandez nyá nnye^e d amaamaai . _J)t iifA-i Wr* K/rn wjihi «aa lakai* ., . 8. EörJSsk Omló, Naplómból Utazásairól mindenki öröméét" emlékezik meg. E szíven tnegemlékezée fokozódik, ha lootoaak szülőkkel következő közöltetik : a) Azon tanulók I ama körülmények, melyek utazásunk alatt egész kik a tanév elejéa magántanulói minőségben \| életűnkre nagybenyomással voltek, ha azok — oly nem iratkoztak be, köteleeek az engedély meg fontos lényesőkként léptek löl, hogy nélkülük nyerése iránti folyamodványukat kellőén bélye- életűnk egész más iráoyt vett volna, nélkűlök gelve ée kereeztlevéllel, valamint eddigi tanul- j létezésünk kérdése merült volna lö. Hiányaikról szóló és taanlmáayaik elvégezése \| Négy éve lesz, hogy Károly barátom kísáre- " lében csak -per pedes apoloslórolum< útra in-dultunk, azon célt tűsve ki, hogy a Magyar-tea--ger regényes vidékéi: a badae^oayi hegyeket a régiségeket lelláró várókat, a Szigligetnek egykor iftrftkksi moat m idö viszontaggágaivsl dacoló váráig őrtornyát," a .vércselaklaTTáttHS^ Somlói, a múlt emlékeiben gesdag Tihanyt, a a kies vidékű. pazaron ékesített Balaton-Füredet megnézzük, megnézzük mindazt, mi a múlttal rokoo-zenvezö ilju -kiket élénken loglalkoziatbalja. A vándor-botot kezűnkbe véve Keszthelyről, a hozzá közel vekvö Diáara, egy kis helyi -falucskára indultunk, hogy lelksresvén Józsi bsrátunkat, nála megssálheeeuM, s benne további utunk folytatásában legalább egyelőre aaivea utmutatót nyerünk. Követkeiö nap Józsi barátunk ktaére-tétmn színsét (lörülbelűl három órányi távolság-kán levő Meszn4iyörokre menittak. Alig fél órái pibenea után a laia alján meaz-szeségbeo elterülő Baletoabos sétáltunk, hol t parton megpillantva kát ceöaakot, egyiket a partra leayuló kis kertjében éppen hálóját javiót óta letolyt idő alatti foglalkosásukat feltűntető hiteles bizonyitváayokkal felszerelten'; azon polg. iskola igazgatójánál benyújtani, hol vizagálatot tenni óhajtanak'. Az igazgató e folyamodványt já kir; tanfkltlavklőüöa terleesti fel. -k> Á—polg. iak. egy osztályról teendő magán vizsgára aa esgedéíyt a kir. tanlelügyeló adja meg. Egy vagy több oestály mellőzesével, vagy több osztályból ösázevontán teendő magán vizegálatkoz aa nm. m. kir. vall. éa köaekt Minuterinm engedélye szükséges, o) A magánvizegálatok megtartása és azok dgaaáaáaál fsati miniszteri raMeletek szolgálnak alapul. A vizagálat szó-és írásbeli és kiteljed mindea tárgyra, mely aaon osztály résaére as 1887, évi aug. ll-és 99000 aaám alatt a polgári leányiskolák aiaisateri taatervébea elő vai itvg; csupán a teetgyakor-lat ée ének, míat .tisztié a esvelés érdekeit saolgáló tárgyak' Mlléaketók a magánvizgilatok zál. Kgyattal árteeitutaek azon taaulók, kik á jövő laaévbaa a kaneavAri polg. leáayie-kola valamely magasabb oestályábe rendes Nagy-Kanina, vasárnap. Zala l^ mAm- (6. laftj 1ML ípriífe M 26 áa öreg jrt hslásitól elkértük, s miután fl ad szívesen álsogsdle, eloldottuk él miodhiroisn a csónakba saéllotaak. A parton több kii halászfiú áldogák, kettO Isiink lordnlva kért benünkel, bogy vsgyök tal fkát t«, kérkedve hogy ők nagyon jól tudnak svezni, engedtQnk kérésüknek mire szok ujjongva csoluakunkba szállak. Mielőtt aa svezést megkezdtük volna, Karoly barátommal azon kérés) intéztük Józsihoz él a tél hsláázflu-boa, nem lenne a tanácsos a csónak kikötő oszlepott ia magunkkal vinni, bogy a kívánt haJyau^.^ hol, lürdeni óhajtunk — leütve a cs& bakot tovshaladásban meggátoljuk, de mint hárman aat lelelték, [6 lesx e célra az evező is. Ezután a halina fiak megkezdték aa evetéit, Józsi bará'om a hajó orrán állva a kormányzó szerepét vitte, Károly velem a -halászfiukat váltotta lel a munkában. így haladt tova gyorsan csolnskunk. Szép meleg idő járás volt: oz égboltozat tiazta a nap verőfényes égető angarai a gyalbgolasra ugyan épen nem, de-a fürdésre és csónakázásra nagyon kedvező, maga a Balaton csendes sima tükrét az eaWhyi- megtöri napsugár • vahitóail rtf limlhvi tri'r. i mssiis kéls'lfl hegyek tintán láthatók, a- kével 'elterülő fasor leveleit a szellő aem rezegtette, Csónakunkyidáman- lebegett a beláthátran vut t ükrént egy»zerrt azonban a messze égbe emelkedj badacsonyi hegyek felöl vihar jött, beburkolva homályossá tette a begyek csúcsait) felkorbácsolta a vizet, s mindig óriásabb hullámokat keltve csoinakflhkat elmemléssel fenyegetve. »A caolnakot meg kell állítani — mondja Ká-••— roly — mire gyorsan aa egyik halászfiú leüti Pálfiwl faipari iiaknjiakra. A ssegedi ipartestület talpast szakoeatálya áHal rendezendő /a- ibutor) kUÍUtii bizottsága Mr-mnS faipari MtzitmMy (bmtor ttb) ipari ttok-uerü tél maplf* péfyátaiet hirdet A szekrsjzok kicsinyben (homlok-, oldal- és alaprajzban) da nagyban (természeten nagyságban egyedül hom-lofaajzban) tussal vagy ironnal (a term. nagy-' tágnak esetleg szénnel) készítendők el. Pályás hat bármely magyar állampolgár, kinek ipar joga vagy szabaduló bizonyítványa van. ha nem. ia íizi iparát, A tényleges iparülők aaon ben előnyben részesülnek. A pályamunkák legkésőbb f. évi julius 10 én déh 12. éráig a kiállítási titkárhoz lifj. Szmollény Nándor, aa .Alföldi Iparlap" azerkssstője, -Tisza L. körút 68. sz. Szeged) jeligés levélkével ellátva, aév-teleriül, bérmentve, nem összehajtva, hanem göngyölve küldendők be ily felirattal: •Pályamunka a szegedi fa- (bútor ) kiállításra 1891.* A pályamunkák a kiállítás tartama alatt 1891. július 12-Ml aug 23 ig közszemlére lesznek kitéve. Dijak a (szegedi ipartestület dijai': I. tbj-fr dib 10" frankos aranv; II. 2( 3 arb.10 __.frankos- arany, Ul. díj 2 drfi lö frankos arany gy Ezen dijakat vagy. eaak dicséretet nyárt rajzok külön oklevéllel is kitüntethetek. A azaiszéHT megbirálásról a kiáll, bizottság gondoskodik. A dijak a kiáll, bezárása napján aug. 28-án osztatnak ki. Egyenlő esetekben szegedi, pályásét előnyben részesülnek. Egy szakmára csak egy díj adható ki Ha azonban csak egy vagy két szakmára ér ke tik be pályamunka, ágy. agy szakmának kit vagy három díj ia adható, Az első dij csak ahsolnt becsünek, a II-ik és Ill-ik hosszú- evezőjét, megakarván átüiaüi " a ..nj^nTl^ fagjo^ iajVnflfc nmttjr m-* péaa- de a lapos e.ezős.iz iszapjában meg nem Wi «jat ajrart rajz a kiáll biz. tulajdona álhatva evezőnk vizbs_ maradt, * pőlnakot a boitamok tovaragadták, erre a másik halászfiú •Ugrik helyéie, levágja éri a víz leuekát, kicsusszan k'ezSb~6l7 s a esolnak tova surran. A hullámok mindig óriasahhakká lesznek; a veszély növekedik s a hullámok csol-nakunkbs csapva megtöltik azt vízzel, s mi a vész tetőpontján a Balaton közepén vagyunk, A helyzetet iszonyúvá teszi a segítség hiány, hiába intünk a part leié, nincs senki ott, ki megmond daná az öreg halásznak, bogy veszélyben forgunk, kl neui nszbstnnk, a part messze- -van a halászfiukat nem hagyhatjuk magukra, a hullámok eltemetnek . . . . A kis szőke fiírlü ártatlan halászfiú 'érdre "ip1^, j^iaft8' tekint," imádkozík. majd a esolnak farára állva kiugrásra készen ily szavak jönnek ajkára , Isten veletek édes apám és anyám«; a másik halászfiú ínég egy ideig tartja magát, hányja a vizet a isolnskból, de végre ac is erejét veszítve,, vértogyasztó jajyeszéklésben tör ki Mi még nem csüggedtünk el egészen, ált a remény bennünk, bogy a lulsó — somogyi'—' partra vet aa átkos hullás. Csendesítjük a halászfinkai, -merjük és hányjuk a vizet a csotnakból, majd megjeltüródzve evezünk á partokjaié. . - —.. . ^ ___A_yihiir .dühöng, de lsssankint' csendesül, a hullámok iMÍllapulnak, s mi szerencsésen a lulsó" partra jutunk, hol a parton ,várakozó kíváncsi fürdő vendégek örömmel fogadlak benőnket, s BiCéfrijTilt, hogy Í\|aHÍ a partra Mi elbeszél jük nekik, * ők mégvendégelve' bennünket, a következő nap teggelén ismét csolnakba szállunk s vinsjtaevezünk Meszes-Györökre, de ez úttal vígabban, menten minden vesaélytöl. marad. - TllágkiállitáaChlragébsi. A magyar kereskedelmi uiniisxier leiiath^ti^üitfa'ayfiirgk IpangyésOTettel, kogy az émrO-ame: I AHamok lHI/3-ban, Amerika létíedi évfordulója alkalmából, nemzetközi Idez. A miniszter kijelenti,, bogy hivatalosan i.em egyes iparosok, vagy Jgyesűlt- rtráae. kiállítást ren-Magyarország kőzi is á ladMk egyikét foaiaJj* af, Itayataw, tmté és ikaiaMpél, tétaW aeaMalA sleltse sésröl keifóeo ras foedeakedva. Po^a, távlréa. gyógyszertár belyban. Ugy a szobák, »jd< u élelmezés jótáayosak; m elő- és utó-»a»«onb»n aa árak ü6'/,-kai oleaóbbak Lakés irtot taná csos jó slőre egyenesen as )gssgslówagboi tor dúlni, mely H»in«i>» táességgel megküldi « íürüú prospektusát és ssiveaea siolgal aiaden ' iránybsn bővebb MviláfOMláasal. Mindig irk töltésO koritaicai ásványvíz ugyancsak a fürdő igasgatóaégoéi Koritaieéa rendelheiő meg — A ngyar fraatla kNatlIé ri— í imjUrusAg Bminkf Fmae ur S méltósága elnöklete alatt l é. április W áa tartotta köigvülését Aa alőterje—tsttigaigatósági jelentésből a következő figyelemre méltó adatokat közöljük; A dij- éa ilMk bevétel a tOabiaton-tási égaaatbaa 4030,079 forintra: • jgbiztosítási ágazatban 607,060 forintra; a baleset biztosítási ágazatban 47,211 foriatra; az életbistoaitáai ágazatban 79>J01 irtra; aa öaazaa díjbevétel 5,377 87 i forintra rúgott. Viszontbiztosítási tbaa kiadatott 160663$ tatatt a tüiégasatban 9.306,081 forint; » jftfáriMthii ffW fnrint. a balesetágazatban 4.990 forint; az életágasat bao 186B18 foriat; összesen 1975,665 fonni Aa intézet bevételem a társaság házak jflvedal-mébői, kamatokból, értékek utáni ayeiMégUI éa kBlSnfále beréulakből 308,952 frtra rágták ; aa intését tartalékai 4.923,073 forintot teasaek. A dijkőtelezvéaytárea 7,78i680-forintot tartalmaz1 A biztositási tőke éa járadék (életbiitoeitáai osztály) 19076.764 forintot képvisel. Aa intézet féBnáílásá óta kártérítések fejében kéaspéasben ötven milió foriataál többet fizetett ki. A 36,064 forintot terff tiazta nyereség nem oaztatik el. haaaa 39,240 forint kétes kftvetelá' ssk Urtalékslapja jéiaaitdséia furilitmtü. éi OjgH ii i luruua rugui (ujakra valamennyi ágasat foriat; kinkért kiflsetu 9,814 forint nj számlára linWtík - A- Ursaság biztosítéki tőkéi az éri díjbevétel sorszásnássitásával 11,762,460 forintra ragnak. Az sngol módszer saerint 10 krea heti dija vesz részt • kiáltitáshan. de'ha I életbiitoeitások meghonóaitáM, által aa intézet vállslkozók réazt akarnak I „ ^ "ükségletaek telelt meg éa Zözg&zdasig. ' — A nrgtél -fa- (határ-) hlállltaa sikere, már teljnen biztosítva van, Kiállítók nemcsak Szegedfői, de az orsság minden réssé bői nagyobb ssámmal jelentkeztek, A sonjátikot a pénzügyminiszter engtdélynte s így a kiáll bizottságnak módjában áll a kiállított tárgyak tgy rémét megváiárolnt. A mtgrendeUiéket gyűjtő bizottság líinkoviti János országgy. kép elnöklete alstt jónevS iparosok részére mnákát' gyűjt. Legutóbb a áporfi kir. tecJinőlógiai ipari mutfum {elentkesett a kiállításra - szerszámgé rkksl, nyersanyagok- és felkéssitményekkM. ssopórt egész külön termet foglal el s kiállítás egyik legérdekesebb részét fogja ké-pesni. A tirdőMUilitra Haeged város össkea • kertészei jelentksstek. A btjtUntM határiitíl /, á má/ui lí-ig m»gh—t»9Uiitíat<itt. Heielentéseket ellogad a kiállt Inda Hff. < Htmlttny Nándor titkár, Szeged, ipartestületi háai. A kiállítás t é )utilU It In nyUtaUk mtg és aug. Ili da sératMr it Térdljak igsni saakélyali, „ ■ venni,- a tpiniszter kesz őket minden erkölcsi támogatásban részesíteni. — Mennyi pénz van fergalsa A* állami számvevőszék kimu.'siása szerint 1891. márcras hó végeig öaszesen 12,600,000 frt váltó-pécs bocgáHaluH ftiyglloaina-: ez ősszégbfll 11,100,000 frt ezüst éa 1^00,000 Irt réz; azj ezüst-váltópénz áll 28,914.718 darab hnsz-' és 53.050,561 dsrab tizkrajcárosból; részpénzből pedig 3,099,298 dsrab négykrajcáros^ 136,402,808 darab egy- és 2,400,000 darab fétkrajcároa. Magyar Harleabad. Koritnioa fürdő, melyet gyomorvés béibetegségben kiváló gyógy-httáiáról jogosan nevezték- el-» magyar Marién bad"-nk, május 16-én nyitja meg eaidet saison-ját. Hazai fürdőink sóiéban alig van egy is, mety gyftgyvtíéMk évszázadösliifDnS faira mellett korszerű fejlődésnek és haladásnak oly sok tanújelét adná, mint a liptómegyéi Kárpátok e kies gyöngye: Koritnica. összes forrásait egy év' leforgása' slatt yjn» fwlaltatta. minek köal-keztében azok vize gyógyhatásban és tartósságban tetemesen emelkedett. Df. lianki Vilmos v#gy-tnnár a moll év őszén újra elemezte a korltnicai ásványvizeket s ezen eleqnezés tanúsága szerint azok a sul/átoa vastisványvizek legértékesebb cm-portjába tartoznak. Főkarakterét a benttök nagy mennyiségben előforduló vasbicarbodt és kaerüsd adják. Vasas vizet ilyen vaatartatamraal alig ismerünk, ámbár nem sokét, olyan vizet azonban, melyben vas, keserűsé, glnubersó s saénsav ilyen kombinációban fordulna el6 — még- nem. A forgalomba kerülő gyógyvíz palackozása oly módon ,criormájtaot1» hogy az ma már minta szerű és a legfokozottabb igényeknek megfelel. A hidegviigyigyintézit is korszerű nj berendezést nyert, melyben férfiak és nők külön, orvosi felügyelet mellett a legszakszerűbb igyógykezelésüen résaestttnek, A layily feliedeistt -vaHlápfőld lel httsanáláeftvttl a fürdőház külön osztályában vailápfüriSkel Is tehet kapni, melyeknek kiváló gyógyhatéea különösen női bajokban mir aJnuU saísonban fényesen bebisonyult. Korltnicáaak tudvalevőleg forrásvissi képezik legfőbb gyrtgy tényeaő)ét, melyek gyomot h bélbettgiégtkbM máj- h UpdagaiiatnAI, tápkjrban, tirunglitfiig bm, de Mléttésm -aranftm btntalmakrtál párat lan lyógyhatásuaknak bizonyultak. E mallatt tlssta, üde hadfi lovogö\|<v éá maiase elterjedő tanyveseinél lógva a klimatikus lehető f kevésbé módos néposztálynak alkalmat i^rW6" az életbiztosítás áldásaiban való ré é^^ím i sseesdésre. • 1 "■•'»•••» t — « Örömmel coastatáliak a közgyűlés elé terysas* tett zárszámadásokból éa jelentésekből, hogy Insna hasai utént blito szép eredatea yekfat biztató felrirágsáaaák "indul éa hogy az él■ olt 1890. évben, mely különösen a hazánkfiait működő biztosító intésetekre nézve váltságomak -mondható- a mostoha viszonyok és aa elemi csapások dacára ily aaép eredményt tudott fel -mutatni, mely eredmény legnagyobb részben as igazgatóság erélyes, takarékos éa szolid Üzletvezetésének köszönhető. — Budspetll gabsaa Aalel. A ésua-de-Itt emelkedő irányt köv^t. A kínálat nagy de a malmok' élénk vátalkadvet tanúsítottak, minek következtében a forgalom megélénkült « mintegy 45,000 mm. buza kiolt: el Az árak 30 40 krajcárral emelkedtek. Bo$ért 90-26, TmgtrUrt krajcárral többel űzették. Árpa és zaé nea változott. A isbessfsrgslssirél. Aa utolsó idők háussemozgalmát • lefolyt héten rohamos áresés váltotta lat. A k'edvezö időjárás a mérvadó külföldi piacokon nagy kibálatot szült, minek-folytan a gabona ára majd egy forinttal csökkent. Mai áraink : buza 9 irt 26 kr.. roas 7 hrt S0-60 kr., tengeri 7 Irt, ab 6 bt 80 kr., bükköny 3 frt 10—90 kr., fehér bab 1 irt, tarka 6 írt 10-20 kT. FMit iZtrkeut!: Ca Palatal Akea. Kyüttép." Bwssélt seSssa bksU Is niaes aiiisifhse aa krWI 9 frt » kríz mttoxklnt (kartlMS) -IS minU-Wa) ssáWt it^plklst lm vtcsakliit vm- is pMft-dH-DMtMU aiMlkng S. t cs. s klr. SdvsM oálUU) niri raktán- ltllrtss Hialákit kivlutn Miaui kUd. Lttdikrt 9tajat* 19 trse htytf ragatmUndi. 774 Kegyedéves juhattgitó helyben ügyvédi irodkbftn alkalmazást keni. Ajánlatok ^Joghallgató'' címen a kiadóhivatalba in vnvrjwo 7 . A « lyógfbüyakl keretnek. — t—v Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 17, Mám. (7. lap.) 1891. április hő 26 áa „^ 877/91. tk. ÍRVKRÉ8I BtRDETHÉKY. A lelenyei kir. jbíróság- tlkyi halóság közhírré (sasi, tföjy a ktr. áHawkla«rár végrehajlalónak at ismeretlen tartózkodásit Koslik Jápoe részére hivatalból kirendelt dr. Bárdió György csák-tornysi ügyvéd ügygondnok, ellene 1378 frt 65 kr. töke, ebből 439 frtnak 1887. fontos 1-Jőf 90 frl-nak, 1888. január l-löi, — 19 írtnak. 1886. szeptember 9-töl, — 3 frtnak, 1869. októberitől, 45 Írtnak 1876. december 10 töl, 88 frtnak 1878. december 18-tól, 3 frtnak 1878. február S5-iöt, 7 frtnak 1978. no. "91-től, 17 frtnak 1879. aog. 23-tól, 10 frtnak 1880. nov. 10-töl, lfrfrtnak \|88t. april lő/löl, 11 (rínak 1881. sug. 10 töl, » Irinák 1881. ang. 28-tól, 6 frtnak 1880. aug. 11-töl, 7-Írtnak 1883: april 7-től, 9 frtnak 1888. agril 7-töl, 38 frtnak 1873. jnn. a-tól, 13 frtaak 1Í8&. oki. 3 tói, RT Irinák 1893. oki. 99-tól. 4 Irinák - iá8é. >an., 25 töl, (Llrtnak 188fl. febr. 15-tól, 3 frtnak 1883. okt. 11 tőlj frtnak 1884. jun. 13-tól, S7 Írtnak 1883. dacs. 19-iöí, 15 Irfnsk 1884. dec. 25-iöJ, 11 frtnak 1884 dec. TOtól, 14 frtnak 1884. deeemb. 10-től, 15 frtnak 1884. december 20-tól, 11 Írtnak 1884. dec. 90 lói, 14 frtnak 1884. dec: 16-tól, lUHnak 186 «ept. 6-iól, 9 írtnak 1885. dec. lS-töl, 12 frtnak 1887. febr. 3 lói, á frtnak 1883. szept. 28-tól, 17 írtnak 1883. oki. 29-101, 3 frtaak 1883. okt. 3 tói, 26 frtnak 1883. oki 8-tól, 13 frtnak 1883. okt. 3-tólr 6 írtnak 1888. 6»;, kamatai, 91 frt 10 ItrJ végrehajtási, 9 frt 75 kr. einltalt' köllségek iránti végrehajtási ügyében eji.-kánizsai törvazék (a lelenyei kir. jbírd-sáy) területén fekvő rttkai 482. ss. tjvbeq A f tava. ÉrSeaa éreaa H H<«>m, iaa». \|\| un ai—ni í saak,ie«a. S a. mism, laar. Dlsaaklavél. j } ' ánaHMt fiwSia, ura. Olaaaktetéé. " CSZES JÓZSEF <«án. é> kir. kizárólag ssabadaíra, első szerémi porti and-cement- és vízhatlan mészgyár IBEQCSIfrTB A.IST. 812 8-30 Központi Iroda éa raktér! BUDAPEMTEBf, V., Kaidat f. rak part 8. »jialja a.t ipitiaz ét épitömester crak ijiiliaSMÍ vállalatok, (gWtwijajwaak, ktaaigl'ái agybitl elfllJirótlgnV, ntaaiat -. mfgyérdamn épitokázönség becses figyelinébo aaját gyártmánya rOlTLil D C E ■ X ■ T é* VIXHATLA* IIIIÍT ■§ mélyak nisdeakor agyasM Jé miaöMgbaa aaáUlitatatk. — Árjegyzékek a nugysrázat kívánatra Uaaaig\|«l aMfkaMatik. IflteakaaM, iSR,! l'\|vtéák, 1S7S. Esaat-érMB. 2 i irM' ír4» q g\ n a, A pAiizttl klAllliáHU&l ft nagy arany éremmel kltQotetett Salignac és táxsa Cognaci g3ráxá."ból. BésivéH)tArsalat 404MMMW fraak réuvéaylákérel ^ Jelenlegi raktári készíti 2ÍÖ08 hektoliter. .-. . Helyi raktár: ____ _ Neu és Kleinnái Nagy-Kanizsán. _Főraktárunk aa osztrák-magyar birodalomra nézve: —. a r ■ d I Henrik éa téraaBée I. Kekattarljag W. ■ Ba, laü b rrxjnac száUitók. 849 9—6 5Ü7. hm, alatt lUzltl Jánóa tnlafddHáül ML a 632 írtra becsült vállaágkötelea ingatlan a rét-kai községbiró házánál 1991-1 k naéjn 23. napján d. c. 10 érakar megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. ___Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni Júvánók tartoznak a becsár lO'/.-át készpénzben, \| vsgy óvarfékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt bárom- egyenlő részletben, még padig: as elsőt az átverés jog-' " erör* emelkedésélőt ajámltanaló 1 laSuari aTáll,t JL immlHai énraanftH^Hil>TT-i\|—rnv '[ a barmádikat ugyanattól 3 hónap alatt, — min-1 den egye részlet után az árverés napjától \| számitsndó ft0 kamatokká! együtt sz árverési feltételekben meg határozott helyen és módosatok szerint lefizetni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1891. évi február hó 9én. \|\| 8í7 1—1 7 FIUPIOS, kir. JbtfO. Fessethofer József Nagy-Kanizsán. ~f Keil Alajos-fele Padlózat-fénymáz 200 frt fedezettel naponta 5—10 forint, sőt nagyobb nyereség is elérhető, ha értékpapir-piaeunk na pontai alakulatait ügyesen kihasználjuk ; erre vooatkosó megbízásokat elfogad : L.ÉVAI HÁTID n " \Úr is #Ér Budapest VI. Terésklral 4S. hol elSlegeh mindennemű, értékpapírokra előnyös kamat mellett ogfazlatéá sorsiegytk részletfizetésre és iJKtiHyiK^Vfinden huzáskot. aat t-io (Glasur) Becsből OOOOOOOOOIOOQQQQOO 4é aajaéééélé « s a OÉá^BÉ^^ aaaai saéé 4 XXXXXX!IXXIiiXXXXXX) ■ Bármily Iliin, wtliatSrS la»«c»tÉaigt«t bité ] 9 luMlklil m«itl\|»a B kik tcas alta/Oaaa laaart SORSJEGY-TÁRSASAGOK i 2 taaolautaéaéval h«lalko*l akarssk, >aip )D- 1 «• v«Mawt aravkataak. — ájéaltlsk lsl^aaénk a * fi ■aa^ar Hlliiliira aaéat«n«aaée itn f M —■-1> .......II njrn - a ItTséansalia au UJ I IfkitSatbb mizolé-nar paba padló salaira. 1 nagy palack irt frt 135 kr — 1 kis palack ára 68 kr. . " Viaszk-kenőcs ligjoWi lapiynarSbb bMrtstlI-atar kamény padló asiaára, I kSciög ir»"ilO kr, " Bt-t T—W tzladaakor -kapksW Fessethofer Józsefnél Nagy-Kanizsán. >ooooooooooooöoooawx)ooa«oocoooooc: SfTTT TPT7 íxlp Vasöntöde-és gépgyár Részvény-V^nLioiV'IvlG Társaság Budapesten. -Gyár és irodák: ». I Városi iroda és raktár: VI klüsé vsosl-at MM/H. ss. \| VI roéasaaleaky^tesa 14 sém, Ajánja kitűnő és szilárd aserkeze.tü, 8118—44 géf- éa )Aryánjreaépl6»k£aiiiIcte]t éasaámoa elad dijakkal kitüntetett szab BCHIzICK-féle » én 3 va«u ekéit. é» aiak mélyllé-rkélt, eredeti Schíick b tidaU-fUt ngj vasa ekéit tálaJmíTelőeHKkiizeU, Iioronftlf éti ríieiörö hengerel ti _ valamint SCHLIC&féle saab. JEIalswiáB" »or"baTret<56réí>«lt- KtasMWs vannak Intiblé: fahaaaáleaUM rosták (uaia éa TlOATa rtaénm). Iakanaa>k«atll4\|<tak, aaea*Uh éa éarél«k, nabaé Jékaj fél „Haartrla" éarélé-\|éak trik^liwa, érláaaalaaah é s hajasaiaa-aaraéálu BréU anaartéal kónkNé éa aaarak- •I nU araia (ér'h éa flkaaál4épk, eaaUltkaU sassal vasatak ra. ElönjQs (mii \|ltjtit Lüiitiijosaliti árat, Urjem/téh kívánatra ingyen 4$ bérmentve ^KSt Nagy-Kanisn, vasárnap. Zala 17 Máiai(8», lafr) 48\| U áprili M 2 V k 0. klr. lub. ftaitr. JUF tíitt faág (Alapított l&60-b»u.) Jutányos jégbiztosítás Táraságunk mint mindén övben, agy most it • leli étű Ifguayyolib elé nyékben részesíti feleit. Netalárii károk gyorsan, méltányos és igazságosan számittatnak fel és fizettetnek ki. e Bővebb felviláfoeitásokst készségese? ad és nyomtatványokkal díjmentesen szolgál tisztelettel álolirott valamint minden községben létező ügynökségünk. 853 2-2 „Phönix" biztosító társaság veaérftgyiikié\|e Nan<Ka«lzián. Sarg dyceriii k&iBskgességek. Cl. Is fctoi Htttl vlxnent w fMuyaga nedves ffclak, falazatok s több e féle szárazon tartására. 850 2—5 * A' A v+KjlUu k««llelt kátrányo»-ké»aU«<a/«kMo karóknak, fa- tenentmek és «ultill-k<Mlta4iiyeka#k posnanszkt és sterlicz gyárában. Idapoat Bésn, I A Httttl féle védanyag, I M él Ur MWi hadttgyminlstorlam által többesben tett kitér Jeti haaanálataál, mint legalkalmaaabb ater bitonynlt Ni a nedvei épülitek és ajoaaaa éf tilt kásák Idssárttásámél. A Httttl féle rédaayagot nm a kösftnaégea vis, sem a falak asdvmIgt vagy mát vinayöioég sem hatja át, nem rothat a földben éa Mm asilArd ssa folyékony izyaf által nem loss ssét-rombolTa, a védanyag mindig aaüárd ét rtiyanyos ■arad na a hidflf ns a meleg álU] nem roped. A HUttl-féle etyag felkarnál 4»a mellett m uj épületek ia aaonaal átadhatók rendeltetésüknek. Kimerítő ntaaitáeokkal laolgáJiik, atlyck ntán. bármely kftmivot it, minden további taaitfatáa nélkül, munkálkodbatik védanytgn okkal. A nafta os. és kir. kiroi. kaáágyaliiazteriaai • Htttl-fáéé vüpaeatss aayafst illetőleg kévetfcsit ekeunyt káléétt ksxzáak: Caáasár m és kir. rlaietarisi birodalmi Kadftfyi S. oMtá)J sn. at. A Poinaaiftkjr i* ftülias ság—k Bém 1. iailmtIttKww 11. aa. Ai Oeók áhei t W U«ém j^mtaiaH oWiefjetiiésfcfr* ián mtftafedl a M<\|/aiil»»lHlin>, mlnertet flatk ta általak kibocaáumle práptet'iAea, UnllMhuHuk arra, hoty t Mrói Mflotlalatiinm etreídthe* a katotl épélétMd otaifciyok náí, mftterint t aedm katonai épttt-ttknél, tt ó»ők által feltalált anyagot. at éyaimb agáee. eéftieé létek tat«apeS(láWl alkalnuu— Béta, február IMn 18SI. A bírod. hadSgjmía- btjytn -,. , ■ '». — - J Bsimaao 6 WL B ktü&alagra-légik aaéttf Hogy F. A. I •fcrg^Sarg jeáftlf tsukat ikllalátlákr-fl-jftifrr-a kww$n* a d Itfibltégtttbb nralkodá etaiád mát tagjainál, valamint a hercegi hátaknál ia alkalmasáéban van. Ajánják a külön* legaptgekit; hribig Káró tanár, fidra, Zéisd a Schertcr udvari taaiétoa. tanárok, továbbá aa tdvári fogorvos Thomaa Béetbtn ét Miister Getbábea stb Cljmm dobotok Un 60 kr„ 8 db. 90 kr., éfyeakiat áraira ^ db. 40 kr. Ílóz-Clycerin szappan ífMkb"3 db-60 Folyékony-Clycerin szappanai1'" ' (s ItQObb Wf a kettk és tre Mépit^éhem)— Clycerin ájok krém ftvegtkbon 50 kr. Clycerin blastol BittTt Pipere-carbél-clycera m gyg Yoínrfnnf Olyoérto-feg^fém, Háitlja' WVr VVdlUUUlll (Rövid használat ntán, miit fbftitatito 711 11—96 aékftlflsbttítané viliik.) W. A. Hmrx fla ás tárom ea ét klr. mit. taAUIUk Bémbet. Raktár Hagy Kanitaán 8ehwara éa Tanbor, KotttMd Adolt Strtm ét Kl«in. Marton 4a Habar éa Pra<tr Béla nóS7' ■atréea árnál. a Wníí iHíUtBUdnte? •ickit nnd ecAnt// wlrkendea Mittol ftutn UiUmamiffcH CkátrMái aa dta ^aai-tobltn Tertta und álle ührigon bartea Htut HUithrnoif/HH. * Wirkuntf JrJi 1 A m. kir. államvasutak gépgyára Itjnjabb aatrkeaetl, a gynjjorlatban lefjo^bakaak bixunyah Malmalkatlaa ktttaArtgt, OK SsIm ém - : bertadeaeM 6-, 8- én IO lórr^JU Ueamnblljali aafry aanekLréayayal, aaab. taikrafbg^vtl valamint a kaaal vi-taoayokboa alkalmaaott éa jtámtálán. .sSnaajmm-adálftlá •10 #i S1 " gySaballaa maradt 48v S4 én HO láb aiélea vaakerelU ff gözcséplögépeit 5J aaab. meghosiaabbitoU rátéttolailai éa ttjétcw aaaili'islB aaay t6vtk$u«tUval, mely rtadkivftl alfta/ffket ayajCé tjiUteá kai immár kdmol lOéO darab mflködik aa trtaéchsa i kfftnytttbk tikerrel; Bgyasiatta a loaaoMUlkátté r-Hkiukéa könnyen ét kéaytlmma alkahoaakaió, s) ialálmiaya StilDOx-félö szafeadaJ mázott lnörfűlxéaz^lt, mtlvek egytatrűtéc ét eéltatrUaér tokiatotébaa aa eddifí aatrketetoktt MUHI falülmmlják Tetábba a !•»' kéljtbb vonúeroi igéaylö, leggyorttbbaa delfoaó ét mágia logbiatotabb kóOtt végt»i Massey Toronto kévekötő aratógépet, mely a mait évi páriái vfláfkiállitát alkalmával Nelaitlbta raadtaatt atmaatkéai vamayaa a világ lt«ífrtatbb kétaitoaé&ytievti tikra taállva a • Mh ..«r a m d Objet D' Art" nyerte ; ma egyetlen klISatetéa, mely egy <»nállá Satmképtt éa árába bootátkaté QvtkétS aratécéatl árbat; téül m legkitűnőbb gjartmanj B %t1 éa 4 láovolA göacaéolAgaraitarAit éa logtaolldtbb tatrke-atttt Jávgtkmyooctéplökátaletit, valamint miadennema maaögtadatági géptit ajáal\|a ktdvttá Aattéai Ibiuulek mellatf a m. k. államvasotak gépgjéna vitérlgjalka BUDAPEfl T, üllői at 14 , „Köatelak Í3" Ar\|ogysékok tagyaa ée kératealve. Fehér Mikló y jiy Kr Mv Aj/ A? W e/ 7' ftraal^í ptreb dl Apotbekta aa bt aWbea rejcbta An'jrltüa-, aaagaachrei> ben étfíegsn H'wptwr'tn-lUitffn-D epot; L Mtrtflft Ipotti. Msldling-Wlon nnr tcbt. wennjedo Oa* brtQfíhttn«i>iaaa( n. jedea PluUr mit d. nabtaatobea len flehntamarkt n. Uktortebrift-veratbta itt, dthmr aehto maa anf ditat ué hím mimlmcrríkigt Nuplt thmüngen zurüch. Zubtbea in Ort* JfeaitM bal Htrrta Marton <? Uuber, n btl L. tok* Apoibtker. . » 820 5—6 I Junker és Gaertner Yáesl-ufcjUL, 21. ás erdéazsfl Budapwt, IT. As 189% évi béost gazdasági kiálliláson a 1 Mg7 eattat éreaamael kltlatetfe. jg Ssállit: 8U8 9-20 siállltkatá áa államáé mesei éa erdéoseti vantakat. Brdétsetl kooaU koaosofa éa tttsifk smáíll-táara. ftílyaberendezétú hivánatm általunk énkö-zöltetnek is tUsmrs kínén átadatnak. jb.égen uár I jlott terrnéasatea iatálló-trágya d.ara'bolc'toeax vminr zvizott éűlapofbaoi NEUMANN TESTVÉRKE aradi cégtől Vla ...... Haerrta alkatrétatk IRma , , . . . Vistan oldható vllnav 50%-nftl tObb a«erfen aiiyn^al. i i i • • r » • e 8 % ÖaasBt vilmv (pkttpboraav) messylség 19 0 %rves léftay (Organ SUckitoff) . . V . . . . fU ' « b .......... U8 . Ara i íoa aaét«aaásáakéal lao forint as . . . . Káli > . . . ^ , V, .......... 14B VtlsaVfi (pbeepboraavaa) káli . v , r-r*..' tt46 , aaAUIttm. feHst HéM KUárólátyOi képviselet Magyurotodg, Horvátor^súg H Ülnvonia rémért • «»AHtti» ........—■' - f, AÍAH mai irfCTA ^j^yy^^tát kéar^wl HH>daUk. laaiiTfit iif f yoamtéu rn^m Fisoíiaí Falt aoeui. waív- B UlOp laptulajdonoanál Na^y-Kaujsaán, fSIT.