Zala 1892 12 december k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	37.83 MB
Keltezés:	2010-06-03 15:54:46

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	854
Megtekintések száma:	4575
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (510.97 KB) Zala 1892 december Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 49. szára. Xagy-Kanizga, 1892. deczember 4-én. XXL évíolvam. fiarksastiaéf : Kllclul FUSp ktarvkanakadaaa Ma Intftromlii a lap asallnal rfoxÁra vnaatkoaó ntlmlitn kGalamfay. Mmaatatlaa lavalsk^aalc iaftiart kaiak Ml fcgadtataak ál „ ZALA Politikai és vegyes tartalmú Hetilap. i«4ékivatal: Varoiiisx-épfilít Fürkrt ttUf klejrv karaakaétaa. ELOFJZETBsI IRAK Egétt évre .. . . ; » fct — ke Kálim Negyedévre iS „ Kiairatok na klMalaek tisaa w. i Blrdetáaak jMMjraau asáaittaiaak-' A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- és kereske- jgyiittér petitsors 1 te, delmi bank, a Nagy-kanosai segélyegílet-Kzövetkezet és a letényet takarékpénztar ——• hivatalos közlönye. Ei$a»«ek, «k»«t » uristeata \| t y ' _ —-____' ■ ,____vuaatkoaók Fiarkal Fítep Msjrv- 1 1 • . • karrakndtoiifee i»l4a»ai®k. rtpnkint fgjwrr : tanárttap. A képviselőház. Ha valaki parlamentünkben a múlt bét vitáját, — a kitüliff szónokok beszédeit meghallgatta, — a ez a valaki oly egyén volt, ki parlamentünk tanácskozását egy, bócut ezelőtt is nílifinyizör hallotta; —- I bizony'nem tsjper n magyar parlamentre, a kénytelen lesz el nem hinni, h g.y* gfeitebben én telje* tehetségéhez mérten támogatni fogja; ;-— mert a jelenlegi kormány Által tervbe vett éa kilátásba helye-tett nagy' reformok a nemzet szabadéiyjt irányainak megtelelnek * uxak ezeknek megvalósítása titán építhet tovibb a némzeta teljes JfIgfetíéíT8% irányiban.— I3ütv()a komoly politikushoz méltóan be-liogy egy nemzet életében nagy • fáklyád eatilyu Wekerlében. rendeznek, — Bízzunk ■ jelenlegi képviselők az égy fofrvjd emlői- l iformók-ewtfc—fokosatoaim—léptethetők tiekkel ngyanazoiioxak. Mig eddig még-életbf, hogy azok megvaHíaitása túlságos muktnk hattwnf « VHrnrók—mindegyik ráakódtatáat né ukaMon, — iwig Appanyi pártjától, hogy a .kormányt agyba-főbé » ÖMzeá reformoi^irügttln akarja. Eöfvöi verté, -r- moat oly jól eaik hallanunk a]azeddigi kabinet hibáit nem róvjaélőre az szép dicsérő azónoklatokat a kormányéi- "j kabinet, rovására is, — Apponyi nem nök személyére é* a kormnáy jn-ogramm-1 bank az.uj kabinetben nem, — azért, mert A 67-diki kiegyezés. A végtelen csapások titán, mélyeket a 67-dik éiöiti alkotmányunk éljrexete meleit szenvedtünk, végre megkönyörült * magyarok Istene sokat laklatolt és hányatott népén, remlelt neki hölra vezérlő lérfiakat, kik 1887 ,beh mérséklelök MI-r esess égével; a» igs/ságn-tk -éa méltányosságnak axereietérw i husflságnk önianeasetavel, mt~ Hnkes az izrseíiiákat, kivezették nenu«tDoket a vntyor mpok vtlaAgaittwfcl é» ay #ieir« áhraastet tél, hogy éH#n ígiBBt légyen reménye é» joga mindenhez, * hogy ónrmink»«sg, kitano szorgalom. nemzeti érxúlet é síivósság által előre haladjon! De halad j»-előre a neúüet mindén léten, — áert alig"bisxem, hofy tétesuék még joaan méjü ember. ki a nemzetnek 67 óta lett óri&ai haladását rüm Ikint, vagy Iktoi RnyTelen nem volna, mert aki vissza tud emlékezni az 60-ea é« 60 aa évekbeli Magyarországra c-t ahkoa lia-aonliua, a -vagy a mai löviroat ba«oalitja a 20-25-év elottíW, közlekedésünk- ájtapot&t az akkoriba, m»i közművelődésünk helyzetéi áa. in-lézntényeit a 26 év előttihez müvésietDnk, irodalmunk erejét és befolyását, végre a ki máttá fcyolaModjs, hogy ~a lí millió magyar 25 év alatt Hl ■ilttőra szaportdőír, az kénytelen ■térdre omolva Áldani a goníiviselést a 67-iki kiegyézés megalkotásáért. l)e vajion miben rejlik hál r 61-iki kiegyezés var&zs ereje, melylyel átélt életünket, mini (óté-kooy tavaszi eső a hervadt növényeket felüdítette, Tespedd vérünket pézagésnek-inditotta, nem aeti erőinkei és munkás haladásunkat rövid '25 év alatti l.cknjl-íokra, gyors lempöban majdnem ■a hibeteilenaégig haiváoyozia? ■E bűvös erő a 67-iki axenddéa minden egyes ponijaThaJc vilánosan (rrhttnv semmi kfttülmé ayek között félre nem magyarázható megalko- jára vonatkozólag ; a mivel áz ellen: «nrvci tiiiinn mA/1 ifii,i,n ».i Iconmfluut 1,1't...I■ 111 \|„VUJUU>III M ,11 JkV.B^tUHU f gáncsolhalni, — veri egyik ellenzéki párti a másikat, —- sőt az egy párlb«liek is egy-máat. Appoityl gr ól igazán »zép, remek 'leazédben méltatta a jelentegt kormány szabadelvű, liberális, programmját, — cnak- mivel) hogy~fr' rimra bársony székben, — a mivel ezen programmot keresztül vinni már Ő óhajtotta, — legalább ek ként azámitott — a keresztülvitel, tekintetében nincs bizalma a jelenlegi kormányhoz aem. Megérlelte a nemes ffffl" beszé' dél a függetlenségi párt elnöke Köt vőn Károly, g nem is hagyta W(V" nélkül'; '—-hanem egy gyönyörű bestédben biztatta a réglbeh. & mivel Eötvö.'i nem—hajlandó—ok "nál- kül a reform tervek keresztül vitelét, meg akadályozni. — a az uj kormányt üldözni, —' hanem inkább a helyes irányban még támogatni is, '— ezért felmondotta a nemzeti pártnak a íegyverbarátaá-gof, a mely telmóriaáat neonban Apponyi grót nem fogadott e',-—: sót Polonyi Géza ia a szeraődés megliosszatiilása éí a nem' zeti purt bfrátaága ^mellett nyilatkozott. Ilyen furcsa viszonyok vannak móet a mi képvisélőliázuti^bajn'^.« a korm&ny' addig mig az ellenzék viaskodik, szépen, végzi magasztos feladatát. Ha a bejeiéntett reformokat a kormány mind keresztül Apponyi grófot és a kormányt a fúzióra, visati, megérjük'még, hogy ás összes kUélentv^jiwnbáil^jiogy 6 a^w-1 eüvDUdi kvunátunak resztül vitelében,, mindenkor a legkéstsé-j— li-ztelelök és tijigyntbeoaUléaök jeléül, A „ZALA" tárcája. Kigyó-nyebek," — A „HAI-a" amiatt tárcaija. — ÖltUgOti i. Vatak I. Ha valaki nskem kél .máisa munkakedvei s lis kilométer idői sdns, akkor az újságok jól \| járnának, de nem ám a„poblikuni I A—publikum I ss bizonyosan megbánná I j, A nsty kösönség Isgoagyobbnirtimérs, az én kedves fslnséuent gondoskodik arról, hogy ne le i Híren szabad időm inásnnk . . . csak neki. Aaért salán áiéli tspantalslok hiányában kihal azem berbdil a munkakedv h nem zenghet s lant. Mnst aronhsn vilii •Niidí,< meri kspiam egy Hxnhiid kiment? jegyet, mely igy hangnik : Igazolvány. 'Ki»n igasnlvány slomuiitójs, mini tiUI Mn mintA* Hetit fhj, [ngnsitVa vagyon, további in-létkttdéslg sats lixenegy óráig kimaradni, * . Kéli Ka\|ábla, IHH'J . ? „,v 1 Aláírás: ' -Azt hiszem, sntiak télíétellénaégét mindenki belátja s azért, kénytelen Vagyok a szabadabb életjl jő barátok ' „mende-mondájára" támaszkodva, egyet mást fi mesélni anélkül, hogy üxok valödiságáéii, keseskedhetném. Azt mondják a honfitársak, hogy én és a löl-lóttkáposzta . . ; igen aieretjttk egymást »•,.»« illetőiig nagyon hasonliionk egymáshos, mert a mlg arciomon a< eczetejtliáposaiaozerU mosoly < gáa jálszarinzik, addig ennek míigiilie sHumor jó ivdb-tlVItetéko pülMg, amit az éhes sereg kéay-teloii provokáló mtfgaviaaleiével az előtérbe j csalni. Ejz a provokálás isrjnéaaetesen zamatos mondások s élnxteli elbeaaeléaekből áll, melyre még egy inárványksblü hölgy sem marsdhaina nyugiul tan . . ■ hanem kamagna, amint mi is ka-i'zaguuk , . . s rögtön belénk szerelne. a Kgyllll ül a kompánia Itigli barátom, aki mellesleg legyen mondva újdonsült architektua, viszi ii sxólT ■ llallollal.iili c. hogy \|it volt a somogyi plébános, iiKi moat jnlgvs'igiia kf\|ivi«e\|ö ur a migyat itr«/;fe^ileH..., v K' ám N tiltm ihuImt, él>tí»n melyekéi alégbe röpitend. De arcaa nyugodt hanghordozása Jtinnoly s mély maradt. Ami aay-ayit ielent, hogy most eaak tájig iréfálkonk. • Itt volt, --,' tolytálá akut&n,-- élve láttam magam is. Lattam drttatoujjaxerfileg meghajlott alakját a leborotvált aroiái. Szemei siinie beszéllek, sói többet mondtak mini ajkai, pedig ezekről ugyancsak szépen folyt a, rpi édes hazai nyelvünk : a magyar r.yelv.a .Uraibi hallal lsn eset ez egyesületünk történetében, meri azon exer képviseld köaiil, akik itt megfordultának, ő a második,'aki bennünket meg-lis/.iell vsla. Kgy nagy bibéje van a dolognak, hogy öt sem saját hajlama hozta ide, hanem a bregenxi magyar tbrpfk mutogatója küldte, •Történt pedig a dolog akként, hogy a kutató szellemű somogyi plébános honvágytól űzötten járl-telt Hregenz városában (nem usitda, hiax már 48 órája eliölt hsialról i Egyszer csak megköze-ilili egy szintén c/éliálajiul bolygó egyén s imígy I ssél hoxxá : .Hál! ha tisztelendő uram nem volna I magyar, akkor én nagyon csodálkoznám A somogyi plébános iircza kiderült s öröm-! Wfl nJiutC ilf/.pf lt tifíVélo fetó. s-^masd hogy ' keWffeWM ri'á "i tíoítMT i»e0t v«,\|i a bs •N, II. A ifijin/itiUn«lí lehúzása s a msllsiiy csebba való uysMipaa iiíittii Ignanlvány nlviui/. 'léséi Vtilijii nlli/^ii uiátt, ,-j. , . . .. IIntim s lilllgyt-lIIII llysn megstnrliott .Mar»nh 'áUsnkia Ci ni I ii,i ii'tilh'll tsssák innal iSfivának való anyagit t) ll\|'i(iiil. klllönöseti ulyaiilr, Inslynek árgya ál.i' i a hi\|iiuiülitlitl'ifinH nyiigvó fsnlis /ssaralant Isgysniv . , - voln.a,. \ pedig hiti pap, Olt júri IvgeUidibeu lg a/, egyesülni tilvaaólern s loltrta lekela lak. bt "di.«ki Mattit, miként, Hr/tA vil&g- Ift njilt II, ,1 áiiori országgyűlési képvise'd, ulti •siiretiin hobll'ársnival laiAlknani," Mindsniiylaii n oly AliHiuiitl hallgatluk Itiglk hsi'áUitikai h viii'liik a inigy "esimunk ai'i'ngéti tua alalt autat a tionuifíyi (M'gekvrüll a ia<t</,y>n aáerte IBII ogn' \|«vnl Arca megint kmnuly, bornssa vállon kittérOie igeu magasra volt a magyar i éUlmeaségéve) s aailrnyen mutogatta a kttltöld i mi aleasdvt itiMisyntt, w peAnt >mber Na^y Kanizsa, vasárnap Zíil-ÍÍ~BÍifflrT2rtápŐ 1892. deczember hó 4-4ri tártban rejlik, merte pontokban világosan és j boü megalakítása. — 4. A* 1820. éji XLU. rtealcteaan M vsnnak jefóNé, mindason önkor-! ^ C1 44. é* az 1892 évi XXVI. t cz. I. §a manyzaii joguk, melyek m s-övetkező tártak ] B\|a(1jin at állandó választmánynak 1HH3-1X95. mindenikét külön-külön ugy illetik mai, hogyl4vekrB ieent\|ft ujboliregal>ikitasa. 5. Az 1870. azoinak inléséaébe a má<ik Iái xemmi ürügy I XLVII. t.-ca. 38. é< az 1892. évi XXVI. Iioantt határozata jóváhagyáa védett bma'af-tetik. — 23. A"-vármegye a'ispánjanak előterjesztése a /ala-egers/egi kir. ügyéazaég heszná-íatában _ tevő, azonbatt feleslegessé valandó vármegyei épület eladáaa Triat. «■». 24. (jeléén aiatt bele e avatkozhaasék. E pontokban saígo-j § t elánján ai állandó bíráló választ- íiokgyógyszenár felállításának engedéjvméaa goruan kijelöltetnek é* pontoasn kBrü'lramak L,á«ynak 4ttóW-~1895 évekre leendő uiboli -vá-j iránt benyújtott folyamodvány. — 25. Keezt-aaoa kö«öa érdekű ügyek is. melyeket a szerződő huztáaa. — 6. At 1886. évi XXI.t .-ez. 25-ik ü a helyen m'á'pdik gyógyszertár ieüllitésának en-fiiak, érdekeik aéwlote nélkül, egyenlő \|Oggal! alapján az igazoló rá'aMttnánynik 1S93. évre"\|gedélyeáéeeéj-t benyújtott tolyaa»odány ' - 26 ugyan, d« csaku kO«öit megállapodás éa kóaöi i történendő uibóli megalakítása. 7. A 1876. évi. Ualambok község képviselő testületének községi megalkuvás utján intézhetnek éb— XIV. t-^i.'163. 8-e alapján a« vármegyei köíingatlan a<erxése tárgyában hozott határozata. Ilyenek: mindenekelőtt at snnyiszor ócsárolt éa\|' - —i—----•—— - m ■ ■ ■ * mindig (dnyoR kó«öi ügyek, névszerint: a kft- , ___bizottság njboli miagalekilásaf— 27. Dráva Vásárhely község elöljáróságának gflnyod kcuÍM ügyek, névaaerint: a kő- 1893—1895. évekre. - 8. A nagymélt m. kir Ja városi helypénz dije-abályaat néhánv tétele-lös külügy, hadügy éi pinaűgy, mint á.pragma n,jnjgzterelnök nr f. i. 2538. a. a. kelt leira-j feleme ése iránti folyamodványa. Jfo^Lenti _ lika sinctión alapuld a lel nem bontháti közösa JuiBiaterium megalakitáat tudatja.'—\|közég képiiwltl testülete -tCrSITT" köwJgö ügyek, melyekhez szám]Ijjaló még némileg a csak 9 Nagyméltóságú Hieronymi Károly belügymi- használatának korlátozása tárgyában. hoiott bizonyos idOlarlamiy.^il/eiió kőzős vámügy. nister ur f. évi 4R18. az. a, kelt leiratával bel határozat —' 29. Egeraracaa köz-ég képviseli Jlíádexen közBr ügyek tettleg pár ezelőtt is (jgymimstterré tőrtént kineveztetéaél s liivsta- ] testületének községi ingatlan »<ar«éeera vonat-léteztek a Hnbsburgház trónra lépte óta mindig, \| \|0iJ m(iki)déáénel< megkesdését.tudatjaa törvény-1 koztS határozata. —30. Mura Caány k3/ség de mivel őseink eteket kőrisükül soha el nem hatósággal. — 10. A Halatonvidék cultur&jtnak képviaelő te^tüleUnak tSrléa engxtély kislliuaa ismerték, azért ezek fölött lolyton csak a "éinel , )ej\|e,ltéM érdekébén kiniildölt bi»ottig elfiter-: iránt howtt hattroaata - 31. A betési köz-miniszterek és kamarák intézkedtek,jerméssete^jea,té8e. — 11. A peronoazporá viticola elleni biriokosságnak mint vásár Urttaáfa jogosultnak sen, mindig a magyarok végtelen hátrányára és védekezés ügyében kiküldött bizottság elater 'jM.irán'í (olyam-idvány, hogy a városi helypénz-kárára. ' - Ijéaztése — 12. A tűzrendészetről szóló várme- dij«abály»t tlsö tétele felem^liesa^k. 32. Apragmatiüa awctió, mely uj alkotmányunk-1 ^ w,bályrendelet némely szakaszainak mó- j Hárkánrt' Kártly sala szt-gró i nagybirtok.iaaak, nak ia alapköve, baisrojoitaii kimondja és ««' doaitása t»pgyáb»n kiküldött bizottság jelen- mist vásártaftására jogosultnak tolyamodvanya a nemzet i» elfogadta, hogy »ázon országok és it4§,. __i3. A nagymélt. vallás- é" közokt. I ít vfcsárt jielypín/ dij«^4ljrat néhány léteiének tartományok, taeiyek a megállapított örókléai rend tniniszléríuih 1H069 szlmu leirata a perlaki \| felemelése iránt. Sienihékálla kóüség aaennt egy közoa uralkodó alatt állanak feloszt-1 Kecskés Imre-féle alapitványra-vonatkozó a'apitó j képviseli testű étének községi ingatlan ela-hatlanul együtt birtoklandók.. ! lavél kiálli-'sa tárgyában. — 14. A vármegye dasát tirgyazó-határozata — 34. Karos kö^aég tnnek slapjtn z »«er»0déi n éUamari, Jt gy eliUat.^atéae a Jalwvacz Mária teőliájőságanak t«iy»«nnriványa. a ktttsigi kts tftmrmimiHáf égy liftes sr7ivr Isandfi véddmg, 4r>l\|[tArl tdá, t\|ltttf „gyben é felmerüli pír- és viseld testüle' álul krt/ségi ingatlan szerzés éi leuiarlása a köztw és, vxzoáyoa kójóenellség,■ yigréhájtiiai költségeknek a gyampén-itári Urt, Trént hozott listírontt jóváhagyása c/éli»bl._ de ennek elismtrése díéllétt a 67-tii a<ersgdés 1.1.^1 l^ndi" inftzstáse ir>nt P A tinin f= l'tíj-K'itim rrfrn toMÜnw. a rtllam- Msgyegyulés. ** .'l., ■iap»i)\| i»«nii,, innraféM irint--ífr. a <iiuie [— J->. l\9fjf-hnni{ta ctirm Muiacm a »(«aiti. upanerrf íy gü A, Batli«lfti tnegiegy»é«t 'eati,\| 4rva„ékén»k eJCteirjesziése' Tekevic3 Kftro-y\|t'iWyi<áj behozatali tárgyiban hözott Mpsit^S »Magyarország mindenkor kész ugyan teljesíteni \| árvaszék ellen inditott perben ielmerslt^mMileti haiárotalot U szerzMM lűrctnyhatisiyi mindazt, arait a pragmanca sanotió szerint ■ j \|rt: 70 kr. ügyés/i kiadás megtéritésí^nfc —! jómilmgyás végett bemutatja. — 36, A var.xe ya kozóa biztonság együttes erővelt védelme és len-1J6 A ,lgymélt. m, kir. belügyminisztériumnak j alispánfa a iimlomrendtartásió: alkotandó sza-tartflxn mu hatianul megkíván;. de min ré«röl; 63673 \ 10. szánra leirata, a fe.wertartia, bályrendalet tomUi hfnuiialja. — 1LA ■ « ."W»t.-Jlh«i. á anbbangtlS^ntlr. éptihMti ÚvaUlnak. JMOO. z. a. kelt terjednek, « annak eléreaére nem elkerüihstlenül pitotti jUeto eK mfidositott szabályrendelet tár ! e'dteriesztése. á bük tön4nyimó4i!i- nzllkwégPítek, magára nem vállslhsl..-- \| gyáb^n. - 1A Nagy és Kis Uida községeknek jközutból kiágazó, a W.möderi vasúti allomás- (Pulvuijak.) Ijz orosztoayi körjegyzőségiül tivál;i-a es külön hoz vezető xzárnyn'nak a törv. kózé leendő ! krtrjegy/fiséggé alakítása iránt elterjesztett ké te'vétele tárgyában. — 38. Egeraracsa köoég relme..folytán megtartott tárgyalásra vonatkozói folyamodványa a pacsa-dióekili tórvényliató^ági iratok bemu'tittatnak. — IS Orelioviciá fod - \|.űFroaáIának folytatásaképen az Egeraraussn át ZniitvérmiigyB tflrvénybatófiági bianttstgánnk I Irfi*: és"'Vtrllftfia—kötségeksek a—kórurvosi i Bárándijg vonuló útszakasznak a törv -hatóuági 1892. évi deexember hó 12-én tartandó rendea \| fizetés és tnvaráltalány m»gállnpiisaa tárgyában j utak sorába való feliétele iránt — 39 Küldöti-közgyűlési ISenítü tárgynurozala. Tárgyak meg \| h°sott határozatai jóvAhagyás végeit bemutat-1 ségi jegyzőkönyv a légrádi Dráva bid épitéa'e nevezése. 1. A lemóndáa következtében megü l tatnak. — 19. Fucskó Vida arává azt.'-iváni üyy'ében._- 40 A megye számvevőség által resedett novai fdszolgabirói állomásnak I azt lakos lellebezésé a c-áktornyai külfárai kör-: megvizsgált községi költségtervek és .bírói «á-enuek következtében eeetleg üreaedésbe jövő gyám választás ellen. — 20, A zala-egeruzegi madások törvényhatósági jóváhagyás végett más tisztviselői állomásnak választás utján való járás főszolgáhirája C«glédy Gyulának a f ,é. I bemutstiatnak. — 41 A „Széchenyi-szobor* Ibetöltése. — 2. Az 1876 VI. t.-ea 4 §. értei- október hó 19-én megtartott baki éa Simonfiy bizottság elnökének k'Vezöm* mrt* m Tármegye Báryss-Baroáa liaégnre hilájit a szent gróthi bérkopsisok részére meg-'anyádi támogatást kér. — ö'v. Horváti) Mi-állapitott vételdijszabást jóváhagyás végett be- > hályné szent-gróti lakosnak 8 frt közmunka- mutatja,_ - 22.___A. Lendva nagyközségnek a \| birsig tories-t iránti to'yaaiodváoya folytán lakhérleti határidők megallepiiá'a -tárgyáhan j elrendelt vizsgálatról aaóló iraték- bemututtat- betöltése. — 2. As 1876 VI. t.-ez 4 _§. értei- október hó 19-én megtartott baki éa : Súnonffy f bizottság elnökének k'Vezöm irnt* m -vá inébéii s közigazgatási hizottxág választott tag-1 Jánoanak az októbér 17-én megtartott bessenyői .által küldött adományért. — 42. A , jai eorából kilopó öt tag: névszerint Bogyaij kórjegynő választás ellen benyújtott lelebbezé^t szobor' bizottság leihívása, melyben Máté, Hátssky Kálmán, Skublics (iyu'a, Skub ' felterjeszti.- — 21.- A szent-gróthi járás iőszolga- Gá^ot' eialekszobrának lelálútása köl lies Jeuő és dr. Viilendvay he'yére ui tagok vá'asztasa. — 3. A* 1874. évi XXX1I1. t.-oz. 17. és'20. §§ át alapján a vármegyei köiponti válsszimánynak -1893—1895. évekre leendő nj- Ajt is kivette rövideien emberéből,' hogy óltált Zürichben ósiie«en 7 maggari. A s/á-n ki-Svajoz kies halárain megtordulrán, magyarokra - Oálíiy, de megörült ft enn-k ís. Nem csMta h — akadt. Ezek a magyarok mi volnánk, itt ezen a' Hi»k három napjai már, hogy eljött hazulról. szent helyen, hires Zürii h városában, számra \| Helveüát nem hóditotiuk ugyan meg,, de azért I oéeve Mintegy 70 etrtn. 1 mégis nsgy do gokat mflveliüok. amit moet nem j A somogyi plébános erre isinél fellélegzett a irhatok le, meri Kigli barátom meséjét nem )e-Fellelte magába, hogy eljön 0 Ide a leitalált ina- het tovább hallgatnom. gvarjaival, 10 cur mwjgamd, inegbóditja egész Tetszik tudni, a feleségemtől kapott igazolvány j tudják az egeszet — Helvetiát s aiándékbs ad\|a vagy a királynak, jcaak tizenegy óráig szól. Mennem kell haza .. .1 , vagy Apponyi pártvezérnek. majd a többit ia megírom ... . Jó éjszakát! Jutalmul azután fellobbanván keblében a nzlityi Jó éjszakát 1 _________X A betlehem járó csapat öt személyből ál). £a bUsakeeég, imígy látta el a mwjgar törpilc mii ' «... '„.. .\ j pedig: angyal, katona, két pá-ztor éa a coridom. óhajtom .felhívni, mintán, — különösen a felnit — ahol az ismétlőiskolások szoktak a betlehem-járással foglalkozni, kizárólag ők vannak hivatva arra, hogy megismertessék a netán hiányzó mondókákai, énekeket tanulóikkal; mert mint mindenben,: ügy ebben is rosa hatással vao a hallgatókra — különösen a -faln véneire, akik a felületeaség. Betlehem-járás. togalijdl. »Hallja barátom, ha az igaz volna, liógy Zürichben 71) szer raagydf lakik, akkor msga engem örök hálára kötelezett ugyan, de as én szememben mégis csak kivetni való ember msrsd. Hál torpékkel akar maga a magyarnak dicsőséget aserexni ? Hségyelje magát! ()riá- i gyére • azt azokkal, kik követói, barátéi, egész sokat hoszon n külföldre, bedd bámulja Hol-1 teriede)mében megismertetem, vétorenág, talián, német * a fránya franesia nem- Est annál ia inkább s«Dkségesnek találom, \| Angyalnak rendesen ezolidabb arcau gyermeket vá asztaliak, ki a betlehemi templomot visai; Nem lelesleges munkát vélek végezni akkor, melyben a'kis Jézus fekszik a jástolhan s korü-midőn — a talán mindenült kihalt — de me-1 lőtte apró harmok vannak, gyénkben élö népszokásunkat veszem tollam he-] Katonának kissé sudár termetű gyermeket, ki. sákót visel s kardot hord magával. isi ia inaanu s.nzsegesneK uiaiom, A k« f4wl?r " » cwidoni rsnd^eeen nagyobb col In a mi nagyságunkat. Adja lül uzt' a törpe I miután • »<ép maras<to* ádventi népssokáa, ná- »yrrn,eklt >lukuk lennl- A kf! f"t0' türt gewhHltst" 1 insggyónváu bűneit, «égyel\|e lünk is ma már annyira hiányos, hogy J »««mayAr« segy-egy nagy lancaoa botot a I vau olyan betlehem járó csapat, mely egé-z ter-1ke,<b',A wridom hasonlólag van öltözve és jedelmévei gylínylirködtetné a hallgaíólt.. , I fegyverkezve. A két pászior fekete, a coridom Kngem i'ppiMi e hiányosság indított arra, Img^ 11 hnl i'aak alkalmam nyílt meghallgatni egy-egv lii'tlt'lifm iHri'í.i'íuiiat'it^iwiii'lig ^ micátli K«zel magi urduit nnrkalti M Ott hagyln a mii-•nj'ir Wfjiiit .vllága/ertn mulojintii\|AI. Kr, eaodál* kotva uezte a mérget lehald •nntogyi p'éhíiniiMt pedig ősz szakáit rágás .' Az igv fe'lazvrclt 1 magara, zliiidott l>i «i«r lii» (Jmkul n lm l«lt>il\|i' «l, I pdili ativar Ilyen ;! kio< fajin!' vart nynmotr a márkáim, tnalynwk la viigynti vágva a ugy hívják, I A «/luinnl xaiiíátiau, mgy 1111 11 ing-' Kire egy s<l inliiiUéi v(;giif gy •Xhiuipliil,' hódítási {vittyvgyál liu: ifiintT aége- sd« belélieii, érkfsi'H Ida 11 auinogyi ipléliAiius a la végig a eM'k liiií'il I leuileaen a legte Hi'hbili'k lálsaó gyermeket megkeriam, hogy írja 1h iiaIiiiiii vithiraiiiyillkuiMrn.ondókéit... Igy nilsi'1'llli néhány évi gytljtligei1 ntáu, .he r.i'iilllliiiiniii 11 hatlahnitl'járas egéa< áai'iveffét, ' n me>yre-kUilltiUi»ii l, tanító kmtámalm ilgyél'iltíi eiosn e^iig s'íomuu jiu'tij hoz - hekössiiitt a ka'ona: Ss«ha<l-e étdemaa háshu4 a betlehemet buvinnl V . A hol .igen** iih) Isiéinek, txla níl angyal bevioai a ki« bW-It'ln'ini templomot rendesen látaiatiM helyre teául —í meggyii\|tja a gyertyákat benne - a kei'li énekelni; Nagy-Kanizsa, Vásárnap Zala 4$. szám. (í, Táp.) n»k -r 44. ösv. Taby Hozá'ia tala-eg«rt>tegi{ előtt fürdőben megáiiatandók, mely bodor éa; lakot nyopdatulajdonosnak Avi járuléks telem* j amwoiiiotncloridon kívül ®é< oc-<el«avat ti nát-léte iránt beado'1 folyamodványa. — 46. Ugo- riurnsu Htot ia tartalmaz. A* utóbbi anyagok 10 eaa variu^ye kiiiiimíge a beiegápolási pótadi.kg. oxsalaav éa 5 ,kf. náirium«iillidot 100 kg. általáttgaíusa éa or«Ago»aá tétala tárgyában a vaara aaáinitva) Miitolag odahatnak, hogy a ^képviaelo házhoz intézed te íraiai kOali. —L 46. \| ólom azoroaabbban tapadjon n vashoz. E«n Bihar vármegye kortinaég* a közda fordulóban; eljárásra Horgán (iySrgy Vil iam kapóit szaba lekWí (nldek és a kíizlegelok gasdasayi liánná- dalmHi laténak törvényho/aai uton laeiidO szabályozása f~ Anal in/it&. foUoí JüíMíUím u ImtbőrrSl. As —— ~ fc-1892. deOzember bó 4»4a. agylati elnók nyitotta mef. — ki~a Polgári egylet névében egy lead&letes szép beszédben búcsúzott a távozótól él.' Maid dr. Sxftc Mtktóa emelt poharat, a a kir. törvényszék birai nevében vett bucaut (ir. Hugonaytol, gyönyörű beszédében 6t a demokrata elvek harcosénak lüntette Ml. K8-: ayek peregtek ai ünnepelt szemeiből, a mégha-loneagtói alig (adott szóhoz jtttoi, — mikor a sok, a igax szívhöT jóit lúkivansájtokat megk®- iránt aa ora'ignyUléa képiiselőházhoz intézett anslitilffstéktol piszkos kezek meKij«/.itá»ara, iuiiu jjzónte. — a a jelenlevők jóindulatát éa barátaá-feliratát kílldh-^- 47. Sftrösv Arin egye közönsé ] legkiméletes módszert ajánlja az .Unna* c. szak-'gát a maga részére továbbra is kikérte.— Szép gének átirata, meWjaeilett közli, a rkgadóa, lolyóirat, hogy aaokat egymásután 5 perczen tes beszédet mondottak uiég ; Dr, Kemény Fulóp tttdfllob ftliatLJhetegség kiirtását czélzó törvény I hósvík hidrogétiauparoxsiddal é* aztán alkohollal jégyzS, — a jegyzői kar nevében, — Hajdn "fttViütet elteit. timn-zter elniVk ur 0 nagyméltó.-. > inegiooaaaik. ~ , Sándor a tlknjryi hivatalnokok részéről; Varga aAgálwz intézett leiiratát, — 4Í. Dr. Hangi ni Olcsó' /(/n/iHozíÍji.Vaalárgyakat egy vékony pia- lliájps éa Simon (ítbor az ügyvédek névében. Karoly kir. taniraoa a megyei jfforvoB Berger tin réteggel meg lehet óvni, ha alóbb horsavas Egy második -felköszönlöben dr. Szüts Miklós aa Mária saeni-antáifai lakosnpi^lMa éssnöi okieve-[ólom, rézoxaid éslerpeotinspiriuabál illó keve- ügyvédi kari éltette, — ennek viszonzáséul pelét kihirdetés vonult ben utatjá.— Ugyajiaz dr. írékkei. beliidjük es 1 lü-r-120? C. hótoknak ki- dig Simon tiabor a birói kart kóazöatöiie fel. 8tolczer Henrik nagyJffcnixsai lakos orvoaiiak . tesxük. A bevonat felolvad éa a tárgyon egven-1 Végül dr. Makara lián szép szavakkal éltette a tudori oklevelét kihirdetés végett bemutatja. hangú- Uj találmányok és műszaki e ■•:leirásoku ' ! I'etesen .terjeszkedik azét. Erre egy borsává I távozó családjai. "A társaság vig kedély {.ólo'iji, rézoxsid éa levendula ólaiból ;álió mftaodtk \| latban a reggeli ötájiig együtt maradott, burkolatot viszünk rá,, a tárgyat platinsclornak í . — ('<égvAU«>4n A .Kohn éa Kreiner* — I aetberben való oldatával áic»eiexzúk éa 95 léle el6nyó«en ismeri üzletet, a crtgnek egyik nein oiaaasabb hőfoknál elg6aölfígtai]&k A plaii- eddigi baitagja'Kohn_lj4oa vetta át, — a ezután 'tn bevonat igen erősen tart éa tfnyea kölsőti Kohn L. 1^\|oa ciég alatt tagja tovább vezetni. ■ Nfíirm»M~fíltm-rtdélmh. A kózegésíaég ápo- mutat. Ha a lecsapódást az el6 zománczfedfin rezett ifjú kereskedő már axamoa év óta aiükó-láaáraHilakuIt német .társaság ha»i ülésében a 'llltÍu\|« »1(v- a* bágyadt aziat k^p. : dik városunkban, s mindenkor igyezeiatt a kö- lakrabigiena ewíÉ kérdésével i* foglalkozott f mimt fttgum Mfaiatrfd.Eg)' bam sll klmudtaalimk ■iglrtlll, ^ k 1* Orth tanár megligyeléseket kőzöl, mélyeket 6 oly' lámütéa, mely egy aatán a színi kiállítás alatt mint ke?dó, törekvő kereskedői, továbbra ia ma-bázakhan telt, melyeknek szomszédtelkén új ép'il 11 bécsi rotunába ttlötl, nagy izgalmat idézett elő.! tagén ajánljak városunk és a vidék kóaönaégé- mények emelteitek. Ez esetekben mindawáriazor 1 A villám leütéae után közvetlenül a szinház nek s.ivea figyelmébe. __ küflnt, akár a házsorban,,áktr szabadon állanak »wlfcl»'u» >Mfc flIágltUtmil [ _ Wakvaia Mér oeszággyBláai képvi- ia azok, hogy miután a szomszédos' ni építmény úszott. Az összes ívlámpák égtek és az eszközölt i ie[ö) iH69 ól a tagja a törvényhozó taattllw ^káaaea- volt, á. aj ^ÜMányhaa I«gk6aa!labb >«li>6\| 'iygálatbnl kimnt bftgt-a vtUáa fgY _ >wm»iart, maghalt. iWteaiőén nagy raa». falak áf voltak nadveaítve. Axuiépltmény m«g-1 tt'őH Bgy kthggjMjftL áiinlvi. aaéBÜl hogr \|»áinr«aiitvént>t. A btlybéli hnköz>ég ia Nga. száradásánál a szabaddá levő vizaek egy részé »alauu kán okozott volna, azt elzárta, úgy hogy Gutimaon Vilmos kir. tanácao vezetés® alaU a régibb azomazédbáa falába hatol az illető la-1 accutiiulatbr folyam a színház ólott -4ev6 ív- j küldöttségileg képviseltette magát a temettoeo. kók karára. E' károkat Orth tanár rendőri aza-! látúpákttt •meggvtijiotta.. _ - — A vlIAg 6r», mely varosunkban látható,, bályrendelettel véli megazttniethetni. Haa régi éa A zongora hang^tkr^, mely Btork Adám j T\|Jáb>n n>ÍJ,m eraen.M a megtekintésre, mart Uj épület haiároa laTaíT. kátrány bevooaital, vagy \| groM-um.twidi laköa lalálmányt - cak'han-10,y tecbnikai pontossággal öaszeállilotl művet tetócsirizzel elválasztjuk, ezáltal a . nedvesség Uo» páleza éa a felaS szekréuygerenda kozöt«Mln l\|t«n van alkalma a közönségnek láthat* athatolamr mcgakadályozhalO- volna.- I va» '"«H,«'fcttl?n»en sfabad°n '» »lk'- MIul hallink bxtUiM remákmú ~ még I mázva. Lzáltal az o, bwendezesj^átrányoa fe mR „ ^ható, azért nagyon ajánljuk mindenki szülést viszonyai eltávolllatnak, ngy hogy a Lfik , ki wak lehelj J hogyJ Megtekintését •) \| szabadon lengő szekrény egész zugóerOt képes M n>u\|HSgllt hMg Mép4841' Dr. Caempeaz Kálmán lato- tnyai köz- es valtO ügyvéd eljegyezta Waaal [Kóza kisasszonyt. — l'J kalaaai kipeayek. A kútöt bad- _ITT'7fT"---— ügyminiazterium a gyalogságnál basaaklatoa La iUetl bla\|«MÍU láraaaág kerületi \| szürke (>0ázlóbÖt kéaa< s aaákvuzonnal bélelt —.■ ./égvúgái viUaiiiQSság qégitsfyivel. Canadal északi partjain, ahol nagyban foglalkoznak a jég \| beszerzésével, a jövff téli évszakban uj eljárást jognak alkalmazni a jég vágásra ; e czélrn arzél-sodrrinyokKT aktrntfc bwuálrri. melyek a aina-muk áratna által izzásba hozatnak. Vízhatlan comenimnnkák. A »C«ntralblatl iiir die oeslerr. l'apieriAduslria> javasolja,hogy a-falazott vizlurlók belső diaaitéaére szolgáló cze- HIRE E. mentet sejissftvet rostokkal vegyítsük, miáltal a1 föügynök-ége mai naptól Fiachel Fülöp kínyv- köpenyek helyett alkalmasabb aainü a jobb bé- I árusnál N. Kanizsán van. " !létt köpenyeket akar tia«znAlatba hocoi. tgye L__BucaaaaUIjr. 6r, HUgonnay Kümán]wapatl»aiekn»l mar ki ia ontottak v) törv. bírónak városunkból eltávozása alkalmából mintái, a melyek EutSnSián a aainárnyalatokban nevezettnek tisztelői múlt hó '26-án a .Polgári-1 külömbözneU egymástól. A bélét aa uj kopt-I egylet* kistermében bankettel egybekötött bucsn-' nyéknél posztóból^tao a legombolható leez, agy bibólfl jntváo, axokat lieiftmik, minthogy azok" a viztfflláa iisztelöi közül .mintegy 5<)-en vetlek részt.!maanaa. inesdagadnak. ---------[Nem hiányutak az—ékesnél ékesebb toásztok , — flag)araruág bertersiéae Most je- Yatfüíuk Mf/Mmotdip. -A táblák ■asAlmazá^jeen', melyeknek soril Dr. B«n«^zij^ Ferencz polgjlent meg a ■•-alt éi szűreiről az oraxágoa aia diaxítéalien hajszálrepedések keletkezése meggá toltatnék. Ezen eljárás, hatásában i» a mit ismert módra emlékeztet, hogy az idők "lolyatnán vixatlanaágukat vesztett eemen.tmedenczéli sűrítése végen, azokba lürésiport teazUnk ; ez q\|ób- Angyal. MaiityMi az angyal ] jött houdtolc. Pdtxtprók, pdutorok I _ Hogy Jiellehtthbi ~ Tfírtre tűnjünk I danát oklúudtok ! Az Jilen lia, Ki tna uületttt jduolbaH — Jámolban frktzik, -liartnok kitt nguguik, Sttnt fia, iitnt fia... 0 lutin néktek + ÖdlisilStSk valóban, Kzotán belép • — Katóim. SitnneM jó itölft / >• ■ .Ilii tttr* >' t>(""J« ' ,W nh$ iiijy, mint a ratvilla! Mjjöik bt ú gutda! Mm jOnnik a pdtttarok, Kik iirnélc uj nirl mondanak. Halmnuk llnlMU 'vírivtl, Keiíiifiii/vti /Mjf/vit'iill níjikd; " finn jiWIInk at urak ttimiH nhni llnnrm jtítttlnk uni/galliH kilhUtrf llrlhliniirl flriflH M nitt/ t* SriiiHk. ^ I, KŐ pAa/ilofi Hulláim* hjuttiu mtllándii i'i Miét I S'tíM lldtl íjatila I HktMhlltw jxijtdifttHal ■-.11 ifttlm hu, ' hi'MIll; Ihi miAHlt '/(HUI'IIhiIiii, Felhajtom ilréi kHlaaukat S mtgkfatolom dietőtigtt Somlai borukat. ~ t • 4- Mig az első pásztor hajtogatja á kulacsot, beji)ti a második pásztor. — Tiipörlös —• l'U ta tüpOrtUi jóetlU! Sttrtlmtt pajtásom ! ■ bitóm ti etak hajtogatod Crtt kulaetodat 8 ntm tartan jó barátodnak f Stullánás. St tarti tngnn álnok mjtúmlnuk ! Hanm inkább tarh ji barátodnak! , UtqyébpM völgutkni} Sokat luruttltk; " !)t nehnl ttrn találtalik t Stm Imitál t arról a jó Guba Cikta Örtg apánkról V(tinini hirt mondani ? TUpürtfc. /)<• bit<>{\ij tudokl... i'il/tiri , NM p»\|<W/ín mnkólgát K/liin sn'i'il hujlui/uliu . Most it kél1 intiiHlnrj i ktittiim Itiuiiiui IMI ok tik : i/i'/ na/Kit Mária! Inlniutk hinni mifijd t ml fali^tiéi/ni uilllil — i/Í'Í'IIÍI itiij//i\|i'il fíi{0l us mx ittigytv! . llüűtt Tíiyy," bahtog ps^l ^ Mi is dláiirtíet Mondjunk hát náki... Mit adjunk mi ttíki if Ajándékot 3 nrfci... Hogy ktdrH találhattuk', Stüntdtn imádhattuk — Kgy bárányt, egy sajtot. Ilyen stégény (táutoroktól éUg ltu, Talán még at alanynál it többtt Ittt. ffi, pajtát, /tajtát! Már kilenrt, iit-ftU jár tu óra — Jó pátria tgy fjizakai nyugodalom. A ptiutorok leleküssnek, . Angyal énekli: Glória, glóriának szent txAz! l)eó — szólj ide pásztorok.' E betlehem flór idfi Jetumdte, tzálválóre, Glóriáié gántáre. Katona — sétálva énekli: Hall<id-e (iyurkó és te Ferkó! Midiin a: (iwjyal glóriát kiált tinektek üst jelenti, 11,:,y m illetett Jhus Krimim : i; .V/. ri'á'f MegMttója ' Hel/efek tel (hI-:1»,<iI» MÍi:t»r<Á íme ! nagy mnidf ld((oA'... At mu/t/ciioA' inekftnek, lIldmftM lengedeznek,., Hetlfhetob* siettünk, nettünk (Tolylsljuk .1.1, Nagy-Karnisa, vasárnap. _^ ttaiikai hivatal által óeeielÍ\|toif bortermelési staitastik. Még soba oly rom aiűrete nem toll Magyarországnak' mim u 1891 boa. A mnlf-év* tiaednen, de még a nyolca venas étek közepén ia 5—:7 miM bektóllter tísz'a borunk termett s tavaly ósaievissza 1.256,011 hektoliter; —• a (ebét borból kósón^éget borra jutott 752,622 hektoliter, csemegére 8.811 hektó iter; a- vörót borból éi pedin köAn«égeere 178 VM -hektoliter i ne racsuk a megérkezés idejére, hanem a tart álon csemegére 5.606 hektoliter, silleire 310,651 bek toliter, atiura csak Ifi hektoliter. Szóló eladott 25.0;' métermátaa. 358,080 frt. értékben : a Zala. 49. szám. (1 lap.) Est aa egy napol, eat aa elveszett időt ixtri viacza a vidéknek a Psnii Napló, mely deczemi ber közepétől uj alakban, aj aaer vetet tel jele ik meg oly kép, hoffy eattlapjái mar a déli gyoravo-vatok ssétvihetik. mindenfelé aa országba. 'Egy fél nappal közeilebb hozza a .Pesti Napló" a vidékei a világhoz, de esnofelűl azon less, hogy olyan ujaágot adjon a közönség kezébe, mely 1892. decsember hójUéo. Megánokira' hamiitás buo tel téve! vádolt lift* hoveca Kohol. Jóaett, Bohor látván, Nemet Ferenci. Nagv (flaazlía) Le«ló és lopás válságévet vádolt Imrei Kurdén LisitÓ etíéni bönűgy a Curiától réeiben helybenhagyó Ítélettel. Hivatali mkkasatáe büntette miatt védőit Sohár Kálmán elleni búoflgy a kir. táblától felmentő Ítélettel. súk~~mm GyeraMkólés bűntette miatt vádolt Tomp% JnÜ I gazdagságára éa ntegbizbatócágára ia fölülmúlja elleni bűnügy a Curiától helybenhagyó i te let tel. a lobbi lapokat Egéazen ufooan rendet te be a Sulyo testi sértés Jvfintette miatt jogéi ejftleg nyomdáját, két hatalmat rotácsiósgépet át litván elitélt Seb midi János éa Müller ióxsel újrafelvé- teli ügye a Curiától helybenhagyó vénáéttel. Soiyos leait sértés büntette miatt vadolt Két fi Péter at, elleni bűnügy a kir. táblától helyben- hagyó ítélettel. ----- --- Lopás bűntettével vádolt Tóth Jóatef ét orgazi borok értékeltedig 24563613 Irt volt. A borárak \| fel, melyek nyomják,.hajtogatják, felvágják ét a következőleg alakultak :. a must ortxágoe átlac j egyúttal Ósszeenyveaik aa egyet lapokat,, ugy ára vo't 16,02 Irt. hekiolifetenkin', ujboré kO.'hogy a Pesti Náp'ó minden egyes — 16—24 öl-. 21 Irt a* 6horá^2T:r3 íorinf n"caemegeboré 46. [ dalra terjedő «sáma egy egy füaet leta, tel* 70 frt, ax atzué 20MS6 irKj '~ ! jeleden kimerik tükre a elmúlt napnak. Kitft- — A nngy• ka mftíiw iparoa ifjak vigalom I nően szervezet szerkesztőség gondoskodik i lap Idaág bűntettével vádolt Guta, Joxaet eiíeol rendexő bizottsága, e hó 26 án karáeaOny, máa-1 azellemi tartamaroi. nagy. ét kiváló t szak- i bűnügy be rí a kir. táblától helybenhagyó ítélet tefj napján, a „Polgári Egylet* nagytermeben szin- j emberekből ál'ó kiadóhivatal intézi a gyora' ~ előadással egybekőóttt /ártkórü tárzkoszorueskát ét ügyes ezpedicziót. szerkesziöség élén a rendez mely alkalommal színre kerül a 'Sárga főszerkesztő e* kiadótulajdonos i j. Ábrányi Kor csikó.« * uéf országgyűlési képvtelő áll, e a felelős — Talvaj ,i'xlanet János ván- szerketztő Barna Izidor és helyettes sxerkeaatö I KAtaoki Igtdür mellett olyan kiváló erőkből _ összeállított rndakezió. működik, meiy már igy- a kéz- j magában teljes ramnezia a lap jelet vota inel- __ nél lévó-pénaet ftókotiihoztt^s belőle mindegy j latt.—Örömmel Odvflrehif ~áa üijönin szer-1 heTt id György st elinni büníigy a. Cariá-10 frtol'levO éiös'p n»t aaebre vágott. A/.oraban vezétt Petit Napó-t. tóikor a vidéki koaön<ég-1tói helybenhagyó ítélettel lépett, \| nek is a legmelegeblien aiánljuk e lapot, le hív dorló komédiás, t. hó 1 en a b. \| • óra tájban Kopp llermaon ktakeretkedéaéhe bament koldulni, mivel a bilthan ép ajakit sem tátott, ISttlyos tewi sértés bftatette mitit vádolt Imre elleni bunögy a kir. táblától helybenhagy Ítélettel, Lopáe bOntette miatt Hegedfts István ellea b&nOgy a kir. tabláiói haiybnnhagvó ítélettel. Lópá« hftatetlével vádolt 8ú' 2i«on Ferenca elieai bQoSgy a Coriától helybenhagyó itálettal. Ha'ált ok^aoU aiUyiw ifjú aérté tvüntetle< ler- nire távoiai óhajtott Koppné aa Qaletbe a a vándorlónak egy krt akart adni, —* élkor I jukrghyj\|tyk figyelmet hirdetési lyvátnukra, ■éMWvtH>rhé\|JP aa iaa<tpéü» elpégulgiit;: ilwi w eiOMilléiileHélelek otvastiatóbr DTtavtfT.igyet Heatóné ttfi : báró I)u Bv urget Johapna l^i>affaak — Trtln^i tI ü^tti. tón lármát esspott, mire a tolvaj uraság luJát_ fiak eredeU. s egy padlásra meáekült, Axomoan ss maga lato embtreii éuiiimiaa wftntit * s yaÜá ii^l^feÉpan-AeámeÉiek, — a bekiaélék a rendOreégbei, hol ellene a puiaai megtételeit i aa aljarán lolytatiatík. A tolvajnál csak 5 frt 11 krt találtak, — a többit valósainüleg a padlátón mái eUaórtá.--—-- — intrllri Tnnalle 'i/ór^y névií 9 évet fia, ki tavaly a -keszthelyi koi«. elemi kkoíábán 4 osztályról tett nyilvános vizsgalatot, — november 29 én aa ottani lógymnáaium első oaaiá lyából vi/spázot:. Aa ilju gról — mint nekünk irják, derekasan megtelehrén, általános j#tés osx-tályzatot nysrt. Kdee atyta, ki. jelen veit a vím* gafaton, óronébeu homlokon csókolta. — Htlnétzel. Balogh Árpád színtársulata, mely Keszthelyen mükódik, — min' nekünk ír-jak — igen szép pártuláahan rétaeeül; tagjai közül t5nben kiváló tehetsége? tanúsítanak, s az előadások a legmabb darab »ka+. produkálják, tica Tasziló és Tolnai prjT Festeiica Jenő alperesek elten^ néhai id gr Keetetios Oyórgy hagyományának: tl Útra fittgftl frt H Ij^Jkjar I bírói le'éfbe he'yezése és erre ná>«a felperes i jogoantitágánsk eiismerete iránti pere a királyi »j táblától helybenhagyó ite'ettel. Néhai Farkai Matyátné taftl. Ágoston Terézia at. hagyatéki ügye a kir. táblától megváltoztató végzéssel. Fülöp An'alné Nagy Anna ftlpereenek •— óav. Nagy Istvánná w<ül. l'imer Mári—eHen—végien' magánlak^téa vétségeivel vádKege jlnőí ÜT??"?"^ kÍfÉ,,Í TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK BOnHicyl íárgyalásak ; .", ^ ÍM- 5 én. Sikkasztó vétségével vádolt Horváth Kasznár László és társai elleni bűnügyben végi. Idegen ingó dolog azáudeliiw megrongálása éa elleni-b&nQgybeo vég'árgyalás. Mártiui Fereacz tt- elinni bünügyben "ErTTÉ hird . másod tfsaiák (íförgyné-'elleoi bűnügyben másod bír. íl. bírd Sí"4 Viki elleni bfinügy ben másod blrit, bírd. n _ Itfcztmber. 6 úil -_____— Személyes szabadság megsértése és su!yos_tesii sértés bűntetteivel vádolt Andri Csertők György A Halain, pnt örkünk KeiTthelyről tUwii bQntigvhnn xégiáraynl^ Uik-n sima tftkrm* Csalán vétaéfével vádolá P ifjak, hatagyoti, élet folyik-n sima tikrőn,. •_«-., o t időznek a város szép leányai éa menyecskéi. oöna^yfc«rr végtárgyalás. — KII ka magy torosét. Az imént beleje elleni Práger Öyirtr Sikkasztás bűntetteivel vádolt Práger (»yu a — mina mmmj /ix ímeiit neiste* .m^í in n. i v aett répatakarulát alkalmával, daczára hogy sok I vtgt . w. iVJ volt a psnass a nyár igen kedvezőtlen Jfályoa zw^f/iw^^ ^^f®1 ^doU N°* tdójáráss miatt, mely. a^répafefődé^t m^gakssz ^^^^ ^^^ ^ ; ' totta, mégis soí ísíé olyan Íengíteg répate?méaek l J,tt^tS!^ myUtUttak M ^ taifya mar Wdá taámba ' ' mú- mehetnek. így az obemdorü faibM 'Pámer otli bfitmlttr 7i6i. Nágyrea.dbéli sikkasztás lopás vétségével vádolt Horváth János elleni bűnügyben végtár* gyalái. heczembtr OJn. pt^net'emél—mé'ermáiaa. Nagy—latvau I -• szentmiklón ti»zttart6iiál 097 méttrmáasa, termet [ kataaatrális lioídankitif, oíajbogyo iriaku répa Klein Ignácz ongai bérgazdaságában 726 métermázsa Stégh Henriknél 0 Kéreti H62. métermázsa 68 kiíó takaru.lt katasztrális holdanvint Mamuth repa pedig tobb«k közt báró Weeaeléuyi a«ib-si ura-datmabiti 79tr máternr>áa«a. Metegh Gergelynél bÜnUgvben végtárgyalaa. pedig SöósmezOn 12IH métermázsa termett feataatráiís holdon ! A mostoha nyár utáo min-deneaetre plmnomenáUa hozamok, aa okok, pedig ott rejlenek, hogy a kedvezőtlen ídö\|árást i ellensúlyozta egyrészt a jó kezelés, de főleg az igeu jeles répamag. mely az elmjlbdoit esetek-ben ia Mauthner (idon titfhapésti magkereakedő-tOt került A talajok hol e rengeteg termések \| takarultak. többnyire homokon ngyng tzerkene-lüek, Hóame^őn hol egy holdon majdnem 1300 tnéjsrmázss termett, a tslsj agyagos volt, kevée szamosi, iazsppal. — A haladén minnlahai voltak mlndsd-1 dig a vidéki nagyobb, városok lakói. A gőz éa a villám a mi idftnk áldásos fegyvere, de a vele Járó áldáabM a vidék vajmi kaVetet él ve aettJ lábiától helybent.agyó Ítélettel. Kiskorú Lamberger Mátyáa felperesnek — Nóvák Anna, ózv. Ltmbergnr Ferencané at. elleni örők^égirántí pere u kir. táblától feloldd véga. Jár&shIrósáthoz leérke/eit ítéletek. ttotachfd Samunak — Reiner & Co. elleni 63 trtos sommás pere a kir. Ítélőtáblától hely* benhagyva az I. bíróság iiétete. Sanllár Lászlónak Haha Jótení elleni 67 Irtó4 sommás pírt n kir. itáló táblától helyben-baevva az I. oélete. Wei-z Dá^jdné felpereanek — Attmsnn Bernát elleni igénypere a kir. ítélőtáblától részben feloldva na I bíróság ítélete. Kiskorú Sándor - Imre és társiinak Günsberger Jakab elleni igénypere a kir. itéUtáblátol heljf-lienhagvva tz e.aö biróaág ítélete. Sós Jánoenak — Szabó Péter es neje elleni vétpeh •jiaat Ögy* n; kir. ítélőtáblától eliá'asítva a felebbeaést. Kretnsier Mör társának — E singer Henrik elleni végrehatási Qgye a kir. Guriatól helybenhagyva a másod bíróság ítélete, óav. BilUge Janosoé é^ társainak — Btilege Csnlát vétségével vádolt Löwtnger Samu elleni \| György é« neje elleni 291 frt íaám aommás pere a kir. ítélő táblától megváltoztatva az első. biróaág ítélete. Horváth György elleni bűnügyben másod bír. hird. _____r— Noba az érdekl<v kai és gt/dasági stn kívül éter és eatr p iltti illek fűződik mitKlen na^votdi IjOpás bilniettével vádo l Kajkai bajos at. elleni bűnügyben végtárgyalás. Súlyos te4ti sértés bűntettével vádolt- FiSiszár Feretica elleni bűnügyben végtárgyslts. , Oiavald János elleni bűnügyben másod bir. it hirdetés. Cséh Lőríhcz elleni bűnügyben másod bir. it hirdetés. Kucsek Iván st. ellent bűnügyben harmad bir. It. hird. Pélfttf bíróságtól Mrke/Jek. Gyermekülés büntette miatt vádolt Sőíario8 Mária a táras elleni bűnügy a kir. Ouriálól hely bsnbagyd Ítélettel. Gyermeliő ea bünteitéve! aaslfié «/ttl. TÍ'h álArtha kilmgá'sal vrtvltuf Mubriv il vádölt íí/v H kóietfász Pálű Jó-wg elletri mgy mában ss u M ká//nk ss orH majdiism tatjai minden utgy< vidrk tiffo lej(f Hjiitnói IUO aatt ^ág mí* öeti ■ ráaéiiaiwA egy nappal k^sfiblieu érienüll bit asa<nén\|f0t. mint a fovaro, majtlntm tei)ss egy nappal tlmarad! a vtlá$\|ió' Mértei, v Vérlevtoatetés bűntettével vádolt Takács István lés vert er Maiét éa vét«égével vftd'dt 'Jtokái-s Juli slleni bűnügy a t'urtátol helybannaj/yva a tOr-' véttynék ltáe<éi. Horváth Károlynak —> Ob'áth Kanul és tártai elleni 70 frt és jár. iránti tommás pere a kir. I Curiátó! helybenhagyva a másod bíróság véga. Ceáez. kir, a<ab. oaatr. Pböníx biztosító 'tár-Isaság — felperesnek Sfern Vilmos elleni 79 Irt 71 kr. s jár. iránti sommás pere a kir. itélfl táblából rásahen megváltoztatva az etsO biróaág I ítélete. (Nász. kir. szab, osztr. Paonix biziosítn társaságnak — id. Martinék látván e'leniv347 forint 89 kr. a jár. iránti sommás' pere a kir. i'étó táblától helybenhagyva az első bíróság Ítélete. Neumann V. leiperesnek — Dobrin Benó el. leni 81 Irt 66 kr. éa jár. iránti tommás pere a kir táblától helybenhagyva az alsO bíróság tté léte. Gi^tmann G^öravneb t Armuth Adámné et-v lent vesreliaffási iirfva a kir. itolotáblától bely-benbagyva az első bíróság vég^éae Hermán Imrének — Arany Katalin elleni 113 Irt ¥6 kr. iránti somMi pere a kir ítéto táblától niegváltoaiatva aa ela5 htr«>eág itélele. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 49. szám. (6. lap. 1891. deczembcr íiá HIRDETÉSEK. M/3. tk, 892. f * '; imréti lilrilelMiéiiy Napi munkája folyiáo nagyon elvolt fáradva i menet közben mélyén gondolataiba merőit. — Szegény Mari! Miit el ajkairól az érzékeny sóhaj. — Ili ai! kérdém — xtalán valami törtétit ? — Hogyan ? — kérdé nyugialan pillantást vetve reám ^„sernmi, de oly azegény parajt- I A naíykllnjajai kir. törvényszék 4kfcti kázbsn élnie - hwárva s a bá/i teendőket' lálfa réluérö} kr,2him. ,bélelik etva m. kir; •lyadül végena?! , kincntár végrehajtásának iWvefz Mád végre ~~ Sí!?* -^íJ i ^ ,-ii. J w. hajtást asenvedó- légrádi .lakás elleni » n>ar kífi- — fcU ? - inkább oly ezebd, oly jókedvű. jze/ell 32 f 50 kr. betudásával M l fö kr. tőke. Vidámabb, mint a mii yennekvakba ^mertem jIjq t 62 kr. u,án 189o. évi JHn. hó j4ro 6** irántam aerelmet 5 gyöngédségei tanúsít a fr^yy ,0 kr véiíreh^t^Hrehnit J& gasstaJ. f—\| kr. jelenlegi s még teiroertilendft költségek iránti — f.«oda gyermek! — kialiék tel — öl végrehajtási ügyében a Mi nevezett kii\jvazek mondja tzegénynek — baráton^ — sóba sem területéhez tartozó a légrádi $7. számú tkvben volt oly gazdag — a jelasalg megmérbetlen j. i-7t 9 10 sor Mm alatt Poszavetz Paulina; kincseiben mint most. ^ j» / ! tulajdonául jel vett 1Ü24 Irta becsült ingatlan j — Ob. barátom, h^fizen első találkozásunk' _ . - .. _ .. a kunyhóban már megtörtént volna, boldognak M demn,bw hé éretném magamat E< a megpróbáltatásnak csak « ómkor első napja ; rosz lakáalm keljeit hurcolkodnunk j ^^ kíifaég hálánál Dr. Tubofy Uyula lelpe- - egéaz napennek rendezésével kei. foglalkoznia \| Q é(J vagy Wyetteeekozbejtttéfel meg tar-< - tanulja elfiator wnernr a psnaszös hJUii^ f)J£Ílvinos ^„réaen eladatni fog. álunké — mm* v« itóazörött -KiktóásHÍr ft-féttn^b kitett becár. M minden diát és pompa számuzse van;;—1 - t . fe.-;-- r:—-••7- " falán kimerülve, caöggedien ül szennyen hajié- í, A'vwezni k.vAimk tarlóik a Kec<ár lU'0 ál ( kában ftvogora teleit elmélkedve-—--létipémbm vagy. .óvadsMépes papirbaa a kUÖi- j ,, ' ^' —/. . . ,, dött kezéhez letenni. Nem tudtam neki válasio ni 1 igv csendben „ haladtunk tovább. 'v, . klr ír^ék telekkönyvi x i tí k x- x halóságnál 1892. évi augusztus ho 22. napián Az ftinzfifnitál laíénrr, kaiknjf mvéaybaa' --------- ----n I 5157 ík. 1 m. _ : Árverési hirdetménv. A nagy-kanizsai kir. törvényszék telek -könyvi oszfáTya részéről közhírré tétetik, hogy í Anda Ferencz és And* Rozália roerenyei lakó* ! végrebajtóksk -Ösv: Anda Jftnm®é és Anda János ugy ^jnim kk. ifj. Anda János term: és lÖTX-^-gyiWja végrehaj'áat szeoved^ merenyei \| Iskopok elleni 200 Irt 64 kr. tőke, ennek évi márcslús hó 16 tói járó 6'f kamatai 15" írt. 20 kr. végrehajtási i ér el mi 9 írt kr. jelenlegi még telmerülendő ki»lt»egék iránti végrehatási ügyében a fent neveseit kir. 'vesék leiüleíéhez rartosó a mérenyeí 5ti tkvben 1 1— lí sor az. alatt felvett ingatlanoknak Anda Jánost iVd/T 297 frtra bectitt egf harmad része, as ugyanazon tkvben b. r. ^sl alatt fogjál vátt< ság köteles iifgatlanfiák ugyanazt illető fftra becsffíí egy harmad része; a mtrenyei számú ikvben -f braz. a loglsit ingatlannak ugyanazt itletö 56 írtra becsölt o.Vi. része ugysn-az'in ikvban brsz. a logliul ingatlannak ugyanaat illető 24 forintra becsQlt ót tizenketted ffee én á mérenyeí 244 sz. tkvbeo + 251 t f. . az. ja* inga)!ánnak ugyanaz! illatf* 21 lonntra be-CrtQtt öt tizenketted része IH92 évi deeiember is4 19 lk napján ériftnk, mely a vad Iák sötét árnyékában egés/en vesewL Nagyon köítói lakás Tölt, \|j^g \| iákkal- kényéivé, melyek. MmöifteJ bájtot? ák le ágaikat a ház tödeiére; faiát a vad szőlő j aaéles leVeTel Teljesen sliakariák szemeink e 51; sz ajtónál s a báa előtt elierüfó kertben virágok voltak elrendezve. A kertajiótól a házig caeijék \| kdat fuló gyalogút.vezetett elf. -_■ A mini kózelebb ertünk, zenei hangok ütköztek füleinkbe, -r- Lealieu megragadta karomat. JiK.. HUtiUíNNAV kir. lorvéayszéki biró. Éegálliunk és liallgatóstuak. Mari h»tngja vo<t, e-ragadó egyKzeröa^gébc^i^ lérjén^k legkedvenebb daln zeoge't le Ajkairól.. -4ie4ien-thse-nHnwH n>sgériwisitt fssakeíeti. Közelebb lépett, hogy jobhia halljon mindent Lépese némi zajt okozott a kavicson. ^ K pillanatban szép, vidám srez tekintett ki az ablakonhr- ttzu'ln csnkhamar ettttnt... halk lep-1 4ek«t baUotlniiK.. Mari jeleni meg elfitiünk. Qiíihhi tehér falusi ölfözetben volt, baiában virágok diszlellek, arcsát frisa éleipir boritaf tekintete orútntfil ^ngárantt... ilyen szépnek még •oliífén^áHÉBr™™ — Kedves üjiörgy —■ kiálta M — ugy ivr-vendek, hogy vegr« j«wz! Már vartalak ;' e gya> logutra jöiiem, hogy kinézzek elédbe.' A ház . mügoii »»/ép terebélyes la alá aaztalt állitotiatp a ii'etff burfonyákat kereaiem kí, meri tudom, koz^y nssrstsd -- )A- tsjietQnk ta van s itt aiiaden oly Ifellames, syngodt ■■ Qh í — monda, midőn kexéi betébe téve, vidám arczába tekintett; ah« milyen boldngnk lasztink ! -Btefénv l^esztient öröme mag&nírivUl ragadta. Keblére siOritá nejét.i. megcaókolta,,. beazélni nem todoit^. de érzelmének lég\|iQbb tolmácséi voltak lángoló szeméből eredő könnyei, K/uián bármikor kérdeztem, aat feleié; hogy szerény tnkábaii még.lókkal boldogabb, mint a gazdag mmaió vendegek zajos korében. Németből t Vttrieh Nándor, • - .»• _ „' •. A szerkesztésért (slslői; F I • c h • I F ff I é p laptul^fdonoe fíAnita fíHa vesérsMrkesziő. d. ff. 10 érsker \| Merenys község háxánáí Varga t^m" fe' pereai ügy véd vagy helyet fe*e közbejöttével megtartandó nyi vános árverésen eladatni íog; még- peáig tekint vg, hogy a mennyei 58- Mzámu tkvben ö«v Anda Józsefne, Pap Kati javára az'><ira'mí }og azt ^mm^Am! mege<0z6 é^ pedig je(/aÍQg«ra ko»eteléa..bekelielcx ^Ww www vtt enné\|^vít'a jen j in Katlanok a a.«.lgalmi jog y j fen'airáaával l^csj^ainak ugyan árverés a á» de 9 í doTcs&k a mege'ö<6 jebálog«M kOvételés tede/e-Irtére szükségesnek mnt^iknaó 250 fiban ezennel megállapított összeget az ingatJanoknak as árverésen beigért vételára megüli;,ja. mennyiben a li beígért ár ezep '260 itof meg nem-uine annyiban -az árverés h.itáivta'snua válik és as ingttUati-nak a szolgalmi jog fen tartama nelkiil a temebbi \| határnapon újból árverés ala bocsájiatnak. ] Kikiáltási ár a fennebb kitett becsar. Árverezni kivánók. tartoznak a becár 10%-at ! készpénzben vagy óvedékképe papírban á ktköl-iit&H keséhez, letenni. \| Kelt N-Kanizsán, a kir. hrasék mint te^kk«»nyvi lliStősignál 189$. évi jul. hó 21. napi a ti. '-Fáni- Imb rég Jénák bizoaynlt bedör isöléf, oausx,kösz«eay. kátfáj-illmsk. mephlilések ettea a ti-tág. mradeo ré«aéa e5 Vaa-W^aéva éa kitünii katá^a éftal . '232 a leíí jotjb kiai«af btfaavrt elnyert. \ valódi ,H»rKonjr-PHÍQ-Expt:Uermjíjiiii«iai miaüaa g^ógytaé' tárban kapható 40 kr»>n, 70 kraa, «< I" írt 2J kro úvagektMB <•* jgy a lagoloMtbb háaUarr. 239 UH. HUCtONNAY kir. tvazeki biró. Nyllttér) t'llkM kMkAii MlftauHlitltkti, La llflM r«Ml«r4 Rttr«k- rllrU Kmakllla. brw strifiiiMi srlfBaeksi la aMitarankliil 46 krtol Itkn6 fert* így* 4lW&ft)liW vag? ¥ég«lilHMi l« >"«taliér kft ipiar^f nUtaa taállif llrn Hfhrrg <# <M. •i'lMfl •illlll'i'.»#lfriM\|\|\|^r«i /•Íirh ftli.'M, ftti'.^k ' \|i4<»lji/<iffftjlf>«J I\|iMTÍIiir\| P&IIa^ Nagij Leróna utaos Biami nauoftnlM mécieMk mintegy 18000 kétbaaáboa otdaiazöveggal, löbb mint 1000 eaSvgillwe»4^éwL S40 Sa- k<>eilUktiHil, S4 tdaartaalé (chtomtH) képpel 4a 170 lévkéyy!, auteaan M M-wtkpa, kötatanként éO tv teijadelambao, Tagy iáO bárom-négy (vaa halanként magjatanö llirttia, in kötetenként ditaei M1börk6t4abm 6 írt» lt korona ; tlzatankáat 80 kr. m 00 fillér, á láíf UglKOR varsaayaa a lagiobb francia, angol, német, dtaaz, amerikai Ifitkonoikal a Világ lányainak Mellemi éa anyagi adatainak Mdol- " T A* f..vfc»l.„o k'iatiiftliMrt. n«tn Viliit aiagéra í«< «a«rk, foaáaábaa: a magyar (Öld, magyar nép. magyar állam, magyar történelem, magyar kökgazdaaág, magyar ipar éa kereskedelem, magyar (adomány, mávéazet, irodalom ée acvbáz tamenetééében padig páraUanal áll ifodalmoaiban, ogy. hogy aanMaak a gyakorlati emberek, ée a esskkörökre nézve is nélulöabaUsa forráamonka. á ÜAOT LUIEQIfllA magrendaléaalwt eUsgad, valamint részletes elörajioi ée mstatványAaeÉst készséggel kaiéi FiscHer Fülöp köf^^cűreskedö Nagy-Kiii.i28án. Ahova ti otagrendeléiek iniézeadok. — Vidéki meg rendelőknek, p'^tftu b6riaa<utvff kiil jík i Káteleiiklnt In kaiilinté fféaslffiflseléarff. r . ' . • ■ « - • m e j f ^ 1 CD uííii Bisfi zrz w ^ % —m ■ m ^ ! I _ _A a. i Sterilen Ármin u testve h&B\|iiirtptf BUDAPEST. VII kerepesi-ot 36. íajit Vé^aUményü. mindennemű 4ftft^rirrk h liut "kittekét fcr'IÍtfífc Mindennemű kaejpaurek ée jwntlo-n u\« k javitaja é» hangolás-a nkttfll \|«»li eaaggal esíküxüHcLik. Nagy-Kanizsa vasárnap. 1892. deCsemWer hó 4-én. A női szépség murénatéaék, taákftayve, l kéeiult l>. U grólaö hit-[ rabagyutt jetryaatel rtyo-•it, kapketó klaárélago* \| na a ..Magyar N4k Lapja4* >ud<rtmataláUa íaavei ao kr Kaataykutéebea 1 ín 20 kréö ." Illatos utasttáat ad a eaépaég teatartáeárél, u art a kél, termet népltéeérül, uéril aa » tan n y ve. r \nk i Lapja-ra elurt-lllliei mjat atellékaUek. &gu raimii tankönyv. „nblÍK"»./si ára a .Ll'üAá " 1 Ifttt* ciiau divattapnaí vei Miadaaokaak, kik a ^Magyar NSk J,ap\|A--iM elült-aaiaek. 10 kr^cs<>magoláai ée eaállllii ingyért knMfluk %.k női aépaégu . A „Magyar Kök Lapjá-'nalr __ czimü pvprnieklu^j'a! A .'liik'»i«1"tr cáiatt divatlappal regény mellék lattal együtt ipa étre — — — — & írt — __/Wévre —. — — . — — 3 , — „ - Begyed évre — —^ — —■ l . ÚO lalatváafMáaekal ingyeu küld a kiadó* 288 hlvalal, Ba4epeti, Kl«kl4 >(eia. Az „ARANY SZARVAS^ szálloda nagy termében a nagy cftlltagászatl ^ VILÁO-ÓEA csak még Iiétfft folyó december lió 5-én esti 7 óráig látható. Maavarávnt • déIeWtt 10 ¥ 11 órkn£i~ dU> elletheti. délutün 3, 6, fr ártérikor. Belépti dij: Első hely 40 kr.. —■ Második hely 30 kr. — 4Harmadik hely 20 krajczár Gyermekek, katonák őrmestertől lefelé ÉS bármely helyen csak felét fizetik- VWWWWV W V ^vw Alaplttatell im AlapHtole l ugy bftrmily liúrúloH heteidéire a légcaönek i gégének, tüdőnek, további tyzhi nthimég, neüki mellti.ég, natmai elnyS'káaoai* juamur ég lojió kfthAgé, csiklandott a nyálka lutri yítnak — ktxdodó gűmft kór-legjobbsji és gyoraan távolit-rétik el as évek óüt bevált' valódi m orvosi] endeletrs kés^ii^il éV a* nrvftsok á'lal ajánlóit: 91. Ryftrgy fea csomagja — 50 kr. é« györgy hurut pot* dobottig 50 kr. ponton orvosi béaxnAtaii utásitáeasl, aftere már néhány nap u>án táibsló, 2 csomagná) kevesebb nem küldetik esét. — póstai k tildéénél — 20 krrn); több csomagolás s aiállitó levélért; a megrendelések egyenesen Htt, György gyóyyuirldr Itten í'. # Wimmergsase 88. intéaendök. . 801 xxxxxxxxxxxxxxxxx DEETRICH is GOTTSCHLIG VH. én klr. udvari tea- éa rum kerfetrdé. 81 Vhel I \|»nl a cxk nere k fők f h rn Iroda és negrendeltí hely : _____ K V D A F K NT E X IV, régi pesla atesa ÍO Kiviteli és átviteli plnczák Kőbányán.. KUUleaéoyek vaeQtoa poétán mánvöiel mellett, KieáróUffoe kíiavetleá tmetteluak, finom éa legtiaonabb rainíinégü trAkból KóaVellea be»irJtlnk \|aaaela ram m tleA raaga fraeeeta eagaaa-M agyeaiatéa a traarata ée knllentfl (KrviaJ^akae Bole-flle) IIMéraiibra. Kaloeoean ejánlhatjak e wer IT évea át kSakmleeMaér aékArveadA »lérh»ilen tea aeverákaíaket, Neeiarta, t'aáasár-,KirAIyStonateval Vlelarla valamiat aa ndvari iéa-Mvlapgal ki ló-ként 9 írttól 12 írtig JAMAICA KVMVJÍK 85 ée 7) oaemlliteree ée Hterea ttvagekbea 40 krttél S frtig aracaakét. KKANILIAI K 1 rt 1T X K Mját tédjegyttakkel ellátott dvegekbea l;,t litér 4 tf% IM éa 70 caatUiterofr á — •• kijiral úgkieebb raa-éelaiéttyek poatneaa eeakéaAHetaak.. KémleMt r\|t«yaél^élak«llavalaaé.\|apptl agyaié, aaaaaal lágyra éa Mrmeatve kftléjlk TmU dudáknak k kátétoknak nagybani árak kütöttő* kdr«jménifk mellrtt. Dalall Ua ém rem rakUralak i iy.t Váraimra* IH. a -ktiroua* kávéhÜa atelleuéb^iu ÍV., KluyA-lér, Telelit-téle palota. . 220 VI4 Ait(lrilaj ni !\|8. «a. aa opershAssal esem ben. Bakter Nagy karoa«n BÍSCh LjpÓt-nál ■_________________1 . .!_____!__'„-gP——g >ary féte agéeaatgéfyt iaaéaágilaf aiegriaegéU íj - "t(a fogak i»aépaég«) . eiftfltal \nÜ»aiert nélkúlfixhetlen 01 ^^QU^SJ^ V fWf. \| \ , ^rf\H\ \ caélaaerih utaaéeaál. Ir \ U \ -A'lml. éeklllfotdds \ " ftf\f\H\ iméayaycl-liaaaaáltA. V U W Alkalmae csóma- \. \ \|oIím, olceáieéga ' i óva A r\f\(TO» \ h hMy'ná,atoál I kod- \ Ü 4 lUJJJ^ \ iliata«aga kővet-jaak \ \ keai^bea aa w/. wi ^anflli Ai? f,utmr"'t . eanma l U MAJ V • V " •«3rilwtt •ollaa \ Mj^ _ tl«f \ .pvljhlri baaaál Utén:' \ aA\jüVV> \ lakaté tvkhU ' A \ \ Kápkató i rSA uaiOOOH^ \ 1 Ulálbatók \ Zala. 49, (7. lap.i Mliidrit MállMáaafi lagaiagaesbh ItlIrtiilfléimkH pyrrl ___^ É ESTERHÁZY COGNACS! tebb itala, fl Központi-iroda : Budapesten, klllstí váczi-ut 23 « ^ oar mindenütt kapható "sw £ <K«KKKWKAKK«KWKWWWKKK)íWKKKKXXKKKW«K«WKWKKWKKKW K»«KK» Nagy-Kanosa, vasárnap Zala 49. szám II lap.) líUtíL dtűeintór hó 4 PE S T mAPU fölteszi rég1! erecleti sila.lcjs.t! A PESTI Napló A PESTI Jtfápló A PESTI Napló deezember M-ikától kezdve Naponkint kétszer legalább 16—21 oldalnyi térfedelemben íülvágva és ragasz! va jelenik meg. ftorrkmKJe klw<l<>tiiiK\|<ft>iio«ii! crszé^TKT^Uösl IcépiTlMló. ifj. Ábrányi Kornél felelős szerkesztője : Barna fziior. _politikai pártoklél tel[w A PESTI Napló A PESTI Napló A PBCT1 NAPLÓ A PESTI NAPLÓ külföldi tőzsde rovata mindig pontos és ineg- -0— bízható lesz. A PESTI NAPLÓ uerkiMztftiiégv egéiiien újra, — a«, onwáB feg\|elesebb hírlapíróiból alaknM -»— bel- és külföldi ludősitásai, hírei és táviratai frisek és 'redetiek lesznek s a legmegbizhatdb fórráVokbl erednek. ipari,-kereskedelmi él mezőgazdasági rovatát kitunó szakírók , —:--—v--szerkesztik.- ■■., ssn: - nagy gondot fordi' szépirodalmi rovatára, hol mindig a legkiválóbb irók neveivel találkozik az olvasó. Kt APFGTf V A PT A regényei és tárczái élénkek lesznek é< a közövségnek kellemes olvas r Ildii HÜXUV mányul fognak szolgálni. A JPEHT1 NAFLÖ taráesonyi száma feltűnést keltő közleménynyel fgf lepi meg olvasóit. '.v „ . Mf- A. F E S T £ PT A. P L Ó el$$««téfli irat.' , . —:—: '- 7 ~ 14 löfjat — 8S korona Fél évre . 7 „ érre ' • --7-7-^-7- - 8.50 , =» f ,, ... I liénapra . , l.SO = S „ 40 fillér. E^yea példányok minden hirlapkereakedésben kaphatók 5 krért - - 10 fillérért. A PESTI NAPLÓ előfizetési ára (napokint kétszeri postaküldéssel, reggel és a délutáni gyorsvonatokkal) évre ...•..., JiO forint «= 40 korona Fél évre . . ÍO „ - SO Nfgyed vre 5 .w ÍO „ I liénapra 1.7© «= , JOtt'lér. ■w"* \ PESTI NAPLÓ délutáni kiadása BudapeHtről a délután. 3 óra előtt indulógyorsvonatokkal indíttatik s minden vidéki városban még a megjelenés napján az ujságel-árusítóknál 4 krajczárért - 8 fillérért kapható lesz. A PESTI NAPLÓ szerkesztősége • A PESTI NAPLÓ kiadóhivatala sT. n -> . III hil'KMT, Fereneilek tere ». nb. a BUDAPEST, Ferencziek tere (Bazár-épUlei.) ^ A kt a PEST! NAPI.Ú-rn alflftxet, uz d«c/,ölnbör 18-ikálól január léig a lapot ingyen kapja,- ugy, hogy , uz elOlbeléH c«ak junuár 1 én kerdfidik. _ Mulatványnzámrrkiti dwanmber íkálrtl kivárniira «'gy bélig ingyen küld' Jss fi u „3? w>w O.L »» kiiidoüivataln. NvomiUtflI l''i»ch(»l l'ltlöp nyi>ttidfl\|Abtm Nttgy>KitnilKHiUi JSÖ2, 50. szám. Nagy-Kflnizsa, 1892. deczember 11-én. XXL évfolyam. hwkmUrtf > : Flíclml FltjSp kihijrvktnikadiu 14 iiténaéll • láp pdlfnl ilaln imUiii minden kújlnuJiijr. ZALA XteéékivsUl: Ttmkto-r«M fí«W !mf Mp kenaáatéw. ELűrnumH-áRiK: é«n . . Itt. b nurn ....... M M H«ifW»i. .... I . M 7 Politikai és vegyes tartalmú hetilap. mn»«aa.k mmmu Mmiatatta tanlik aak jjauk knwk , « """ Ml •niTlu-i1- «L A Nagy-KanlzsJU- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az ipar- és keresk^- vyutter pstitsora 10 kr. delrói bank, á Nagy-kanizsai* seeéíyegylel-Bzövetkezet és a letenyei takarékpénztár --- T BUnrtrt, Ilmiii ykíiiHii^n nalkaft IkW PHi* Maf-krafa&ta lnéiiiilt .K&iiratok nem klIdtíMk via JjSaJálosrr közlönye. egjelrnik Xagj-Kanixüáii hrtmkintf^uer i janámap. Az els6 tléss^ak. A törvényhozás mindkét házában f. hó 5-én olvasták fej a királyi leiratot, Hjndjr az 1892 február 18 ra összehívott ortltág-gyülés első ülésszakát berekeszti, — » at uj ülésszakot 1892. deczemher 6-ára hivja egybí_________________ A sikerekben oly szegény. — de az i»- galmas jelenelek, a meglepetések és ka daiczokbsn nagyon n gazdag Ülésszak befejeztetett; Nem akarjuk élőtförslüi az egyes kudarczokat, — fátyolt vetünk az egész lefolyt idősaak működésére. Asonban egy mozzanata mégis mély lí% 4^t£réndíhi, hol bizony a mágnás [sít annyira bisunk hazaliaágukban, hogy urak nagyon ia zokon vették, hogy Feiaé-í még akkor is hisszük, hogy támogatni gea királyunk, hazánk részére egy oly köznépből származott embert választott miniszterelnöknek, mint Wekerle, — bár a főurak rázták, csörtették kezdetben roza fogják a kormányt, — ha ennek fejében tői Ok a nemzet igaz érdeke némi' áldott, lot tog követelni. Magyarország nagy átelakulát előtt 40, dás kardjaikat, — még is mikor látták a — s art a kormányt, mely «z átalakulást msgyar nemzet általános örömét, ők is [keresztül vinni óhajtja,— minden pártnak, kénytelenek voltak a háborús szándékról melynek elveit a haaaaiaretet diktálj, — köznép- támogatni kötefstságs. Ezt sivárjuk aa ^ egyes pártoktól, — el aa tgy énektOl »■ van, lemondani, s belátni, hogy azt a bői lett miniszterelnököt sem megijmteni, sem helyzetét megingatni nem lehet, mert tnuak háta megett egy egétz nemzet áll, s jaj annak, ki a nemzet jó fiát, kegyeltjét bántani merészeli. A kötelező polgári házasság elvének el-hazánk és nemzetünkre jótékony j fo^dáaa miatt, hazánU papsága igyekezett teriwszti melegét, — j Wekei lének ellenzéket alkotni, de ez sem sikerült; ugy hogy Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök a róult héten a főrendiházi gyűlésen ki is jelentette, hogy a ksth. papiig Wekerlét támogatni fogja; egyedül a melegség hatása következtében, már-már megdermedt reménységünk, újra éledni kezd: t ez az egy mozzanat, Wekerle Sándor dr. miniszterelnöksége. ,' ■ hogy Eddig még minden beigazolta, király és nemzet jól választotta meg hazánk, ügyeinek kormányzóját, — mert őt mindén párt, reform terveinek kivitelében támogatni igérte. Belátják a pártok, hogy Wekerlé miniszterelnök háta megett egy egész neimet-álh—" egy nemzet, — mely ujjongva örfll, hogy a munka és valódi teheUég elnyerte jutalmát; — ép azért nem is tartják czélsaerUnek, — de nem is mernék, a nemzet válMttQtta ellen, — a politikai harczot megkezdeni, — mert e harczban bizonyos, hogy ~5IT lennének a vesztesek. Á 67-diki kitinéi. (Falytiilú.) K I 1 I ( y. A pragmatika sanetióból folyó kütös és együttes réaelemntfc egyik eszköze a külügyek ctélraerS vezetése. • E czélszerfi vezetés köafisséget éa egyöntetűségéi igényét mind azon külügyekre nézve, nelyek az S felsége uralkodása alatt álló öttzet országokat együtt illetik. Ennélfogva a biroda- mi kath. főpapjaink s tudjuk dőre is, hogy vallásügyeit érintő reform kérdéeekben Iészttó® diplomatikai éa kereskedelmi kéjpvíseltetéae kénytelen vele szem&n állási foglalni. " » klliöW ÍÍ5Ő8?I * * De bizunk hazazeretetében, a vallás érdekében addig. fognak küzdeni csak a kormány ellen, mig tneg:—nem győződnek arról, hogy í tervbe vett' reform a nemzet előhaladá-sának egyik nélkttlözhetlen kelléke és szükséglete, — s hogy ennek keresztül vt-tala áhsl sem a katolikus, ®M mit valláson csorba nem ejtetik. —- Ha erről meg-, győződve lesznek, akkor ők nyomban fel hagynak a kormány elleni küzdelemmel, lek tekintetében felmerülhető intézkedések, mindkét fél- ministterramával egyetértésben éa aaok beleegyezése mellett a közös külSgysúmttter teendői közé tartótnak. A nemzetköti szerződéseket -mindenik minisztérium saját törvény-hozásával kötti. Ezen külügyeket tphit ml t« közöseknek ísmeijűk s késsek vagyunk azoknak közösen menhatározandó költségeihez bizonyos arány szerint hozzájárulni-< s Kedvet olvaső 1 a külügyek ilynemű vezetése miatt józan éssssel épen aem aggódhatnnk: 1-ször mert be kell látnunk, bogy aa egy ugyanazon árulkodó alatt lévő álTamcomplex'-nek, helyesen csak egynemű s esonoa .külpolitikai érdeke lehet, A „ZALA" tárcája. Telephonos kisasszony. jbefflük psillogot. Csak' néttsa-nésiem rája ; [nem tudtam elvonni tekintetemet az ö halvány arezáról: biiony a levesem gyakoris kihűlt miatta. Sietve szokott bejönni a szegényes terembe egyszerű fekete öltözékben, mi olyan jól állott láttam \| neki; szomorú harmóniába olvadt össze a ba- Kgy szegényes, külvárosi vendéglőben----(. ■ I ■ NHIHiUlH II msg ilössÖr. Oda szoktunk járni s oollogámmal nalos azemikkel. étkezni, bizony nagyon vegyes társaságba, Néha ' f;n ób oollsgám ebéd közben s szerény étkskei napján, hs ntja épen arrs vitt ö Ife bejfitt Te- iQaierezendö, vitatkozni asoktunk a társadalom lephnnoa kissaszonyosk hívtuk, mert a telepbon i egyes kérdéseiről, a mindennapi élei ügyes bá-hivatslbsn volt alkalmazva, éa élete körűimé- j0i dolgairól. A sociologisi kérdésekben én ss nyeiböl jó ideig ctak est as egyet tudinlp meg. \| ideális álláspontot védtem, barátom ellenben s Hajlékony, ksrosa, hirtelennótt, kissé meghtj- realiamuansk, —- tle nem s Zola irányban — loit lányka volt; abban a korban, mely átmen- volt hive. Kgy nap fölötte megélénkült s vita ttt képez a tünde gyermekkorból a határosat- Kényes kérdés forgott szóbon: a nö öoleláldo tabb, kifejlettebb nöi korba. Könnyed gyerme «aks, lelki ereje, szerelme, beosűleis megvédézé-kies gnndnlkodáa, ds máa tskioietben kiisjlett bon, Barátom azt állitá, hogy a nfinek sokkul határozott vonások jellemzik e kort. 0 nem volt csekélyebb a lelki eceje, sokkal kiiebb az ellen-szép. As árcta halvány, vonásai épen nem sss- képessépe, nemhogy s csábításnak, vagy a bálvossk, megnyerők, termeli sem ksdves. 1)0 terméssel rendelte kényszernek ellenállni tud-ttok s nsgy rsjtelmse lütű, tótét szemek pótol- batna. Én az ellenketfit vitatism. Kifejtettem, tsk mindent. Olyan sajátos, mélt lüz villogott Iiokv * nö erkölcsi ereje nogi áll sránybsn phy- dt stomoru, iiknmával, A zon nagyon btilosén rendelti, hogy ki bsinlttk, égeiö,. mint a láng, blínain, mHit s Imiié virág képe, Vágy i'gy Kflili i'ivo után, a multuk lltko' smléks, remény s boldogaáglisn s valami ki-mondhsilsn I4iisi volt lunnUk kilejstvs. mikTlr láttam essksi t asemskst, iisui hlttfm, lingy nájánál stebb lénv léisilk stsn n kerek foliltiii, l'nllg nagyim tuksr volt a kimmévtl, iták ritkán engedte láttatni azokat t szép ábrándos, azsniekff, rsndsasn IssUlvs izokta itrtenl. Nsm msrtem lioszá kÖMlsillii. léltein 11)11, t ssemelifil, » dsrrtiK''. koniál\|0i bánstlól mi1 s no, ltlmilc.úlulliiviitáxii moralia slspokun nyug-sxík \|in gvtiiíi;i' Hiytikuinnial hír ím — lelki erd--lskiAiktéiieii iiiílnAiiil\|n>ji tnamk nemet. I'til dájjiknl ijlusztráltain, hogy a. nbk köiiill, ha nagy luhntségoJ«.ili világra szOlló, irói vagy mU-véssi talsntumidut nem is léhát találni, ds síüár-(llilili erknlitsl sri<llt(kst, osodálaloa, sokstfir itr-méisetlOlöttt lelki vrsjukst igen. -- Ulndktliönk it történslsmrs hivstkusott. Kii ('urlolan anyját luititn f«l t sulánl efküliisl sre\|tt nö mlntská-jiílll) fi Htutrt Máriában tytlAltn mvg s itö Igaz képét, ki t nagyságot csak szenvtlegni tudta és e szenvelgésében bűnbe esik. Gyakorta hangoz-tetls, hogy Mézes volt t legnagyobb psych'olog, a mikor t gyenge £vábtn megalkotta a nö lyputAt. A vita rendkívül élénk volt; részt vett benne a ategényes ebédlő minden vendége is, dt ottk arczuk kifejezésével, vagy fagléjtésekkel nyU-vániiák ki, hogy mely véleménybet csatlakoznak. Elismerték szellemi felsöbbtégűnkti és nem akarták zavarni vitánkat tudatlan beaaédeikkeL A telephonos kisasszony is érdekksl kiiérte a vitát. Többször rám néttU pélátó tekintetével; az a tekintett, mintha nekem adott volna igazat, Mikor a vendéglőből tliávotluuk, oda mentem hozzá i illedelmesen (elajánlottam kíséretemet. Itám tekintett tvvtl a két okos beszélő szemeivel, halvány trczáia a januári hideg kicsiny piros rössácskákst lesiettt — z. -aztán saétlaaal intett tyévtl. Soká mentünk együtt t nélkül, hogy nőt találtam volna, gondolat jutott volna eszembe, inelylyel a társolgast megkezdettem volna. Vagy tatán sok gondobtl is forgott meg egy-I sterrr ar sgyaiuban. Körüióttuuk zajongott á \| Hivárua né), mindenütt a sok, nyüzsgő, inotgft BinljJT, h mxnirnnspi^let :krwr««iln m<tr' l>ele I lisondut. Keliumsa bang0(i, intlyen ugyanaz a Ibánat rezgeti ál, így kssde.'~.Az' tiniik vitája valAban érilskoa volt, <— A mi engem illet, en isrméatsteasn ss ön álláspontján állok, s hogy kötvellén adatokét is nyujtink a láapoolja meg \| véilésúre, elmondom röviden az élettörténetemet, \| hs leit nlves niaghallgaiiii. Talán log belőle ta nülságot sokat — meríthetni.' Nagy-Kanizsa, vasárnap -Zth-SQr «ám. (8. lap.) de^zembér hé 114o. J-or mért a külügyeket vezető minisztérium! í uor a katonaság elbe!yezée. j ludná kéllíleg elosaiatní, perbe fogni, törvény a mi lelelöa minisatereink éa trvhoió teatUlatünk a kiegyezés eMtti időkben, a katonai hálálom \| * á'liténi ét a nemvagyonát »kkí»t biate előleges beleegyezéae nélkül reánk nézve kötele- ér,lekeb«a egyik nemietiaég ' Üli, mint a zóleg semmiben Min intáakedbetik, I * ' ^tf&B masík 3-or mart a lehtartiara szükségéé ' kftllaé-geknek te menuyiségét, sem arányát nélkülünk meg nam állapíthatja. ■ter mert u Ügyek veieiéaére alkalma* férfiak agy liánra, mint míködéíök idő tartamára nézve a pirítás elve mellett is, még mindig mi mtani* nemzetiaég-polfbainak (ékentwtói ét ehiyo- & köaíi ügyek kölcsön** mevállap<á<á«ak 4a mái helyeztettek el, egeaaoa -idégea ayaivii \| fe»t»rtinak legeröaaabb buiomtéki én * Uir, és azokásu népek - köZéT+ol * » ka- köreikert kr"--• tona nam értette freg -zillivadAjit, aem a HPUmPP határozataiban találom j • , Á körős ügyek mtjtlég- életbe nem léphetnek mindaddig, mig az oruáf alkotmánya agéaa terjedelmében teit eg viaata nem á'litatik To- aiáliáa adó katonáját a a lélreértaaek tümkele- ! gében keletkettek a lolyiono» kellemetlenségek, .„ — . _ . . hói tettleges bántalmazások i«, alatta koaöa vibbi,még a teljes alkotminyoaaág 5 leiaegt vagyunk előnyben a* örökön tartományok fölött, j védelmi érőből általános gyűlöleté* megvetés ! 'öbbi oraáágaiban és tartományaiban 13 tettleg A közils külügy védelemnek második KözOs eaa- tárgya a békés szomszéd jépatbíl~pe«iw - elke életbe nem lép, mert mi a<on nraaágokkal csak kiite a lwds&eg.s a* arra vonatkozó íutézbedéá t aeredetb kölcaBnöe ellenség; [mint alkotmáüyos országokkal léphetünk barmi aurtáíTa hadSgy. "- ,-^l De ö«eink mindezt észre se vették a mégjkőaöi víazónyokra nézve érintkezésbe. Erről a saéraódéa így mtétkedik: 1 örültek, ha a megszavtzott njónezok további j Ha tehát Magyarosiig alkotmánya teljeeen .0 fefaégének a hadBgfr köréU tartozó »1-(gondját leraahattik villáikról. M tettleg helyre lesz l\|it»a < fi felaaga többi kotmanyoe fejedelmi jpWi folytán, mind, a ^ kiegyeaea azonban határozottan kiköti (országai is tetdepes, valóságosalkotmánnyal nir-. mi az egész hadaérefBel, és iy a magyar \| hogy .a magyar hadsereg egyea tagiainak vúflHt * » tórvenyazerü tetelöa kormán* itt éa ott, hadseregnek is. mint iz ösa<ea Hadsereg kiegé-j gzonyai, jogíi e* kötelezeltaegai fölött, melyek i át veiiea kormány»a'oi is, akkor; de caakia akkor aaitő részének egyaégea vezérletére, vezényletére \|n6ln H tiattán katonai »«i\|gálatxa vonatkoznak, j lehel aaon ügyeket, melyék megállapodás «aeriut «a belazervezatére vonatkozik: fr felsége által 11 aggyui- történ)hntAs f» illetőleg a magyar j kSzjiájikhatf taáintendók, kOaóaen intéani.' intézéndűnek Ismertetik eT" [kormányzat fog intéakedni.'* j Kedven olva«ó! a kiegyeaéanek zirú pontjában Ea ellen kifogást Jenni azintén a józan ész j ' a nemzet fiai tehát, a hadi azolgáatban is, I oly aailárd biito'iUka van leieve alk<>tma-tiltja, mert ha a -pragmatica aanctió értelmében[aaját namzetök törvényei- védelme alatt marad- nyunknak, melyei xem a ve Qak k.rtzö<aégb«n éU-mind a kei síertOdélél egrrenlően kőtele* vé- épeiráfy, mint hotm maradt teatvéreik' j nemietek, aem a QlOitOnk uralkodó közta liges, _ '"r~ —----:—--~ délmi halalom meg nem bolygathat a oélkUl, ■ ------—FtaatgjpT ^, v'-------- jbögy aaját létérdekét a lagkomolyabbaq nam A köíöi kfitfWy éa badUgy kflltaégainak (ede-1 veaaélyeatetné i'tnfiiS léi egyeojuen deci a iziivetkazatt államok erdekeit, -kötelea agysaersmint a küaöa védd badaereg egyaéges vonlát is elismerni éa annak tetérletet egy mindkét léi fölött álló legfőbb hadúr kezébe letenni. vDé a magyar hadseregnek idffdkénii kiegé-faitéaét faMMtdja tovább,a azerzOdés) b az ujuu- eaok megajánláajbak joiai. a p<eg^jn'áa_ti'.lté- a k axalgáiati zéaéra azUk'égea péntekről ; (mert daakir ezeket' szabad a kSzös pénzügy elneveséae alatt érteni.i a áieraödéa így szólt • : . _ _ _ . —á- ptotliyií amtyiltaa kívánjak kozósnelr ir- te'amek a a a»olgélati idfaek meghatározaaát, kimeni, a mennyiben kőaSaők lettnek aaon költ-agyatinlén a katonaaég elhelyezését, élelmaiéset; melyek a löatebbiekban közötöknek et» fllatlf lüTitbailiMni áildittl frnriTerivnilfw alifllin kl____I a postát ifütjit ftco hit&ittéf erftfaá^átn. A karátíBónyi^posiá. csbtrág forgalom tokozott mérvben veaii igénybe a poalai alkalmaaottak tevékenységét a olyan rendkitOli mérveket aao- llletO ín!é»le<léaakaV eda>gt törvényeink alapján jamert tárgyakra fordítandók. Ezt aaőnbaa úgy ■ind « lörvéayhoaáa, mint a kormányzat kö-1értelmezzük, ;hogy az említett tárgyakra meg rében. aa ortaag magának tartja fenn. • kívántató összes költségek közönén határozta ... , .. , , .. . ...... ^ A aaarzódéa a azakaazának két pontjára kell sáúak meg, . de azon összegek 20 a<zalékáaak, Fko" '5'««u. h°«f ■ fcnB,W ««"!Tok aifősúlyt iekietnüak, melyikei aa előző idők- mé\|y Magyarországé esik ki.etéaéröl, behajtá-1 * katóow« •»rt»l™k. K ' ben lagttbb—éa tegnajfyóhb vimaéléa türtén', airól éa az fllétő helyre leendő beazolgélUiáa I * legkiterjrtlebh ^Urtadá^k éa ilyenek: ' . jról Mag varom lg gyüíéaa éajelalfla mmiazteriuma: "" > j-Bzör a yOTlgiilati idí^ 1gji;"fTt"r*i "\|T linté/.kedjenak.: lyel elődeink annyira nem törődtek, hogy a' magyar iljak, aiignt azok e'gvtzer a katonaság köiaiékébe léptek, teljasen áldozá'ául estek a katonai hatalom önkényének, kiiukittattali nemetak uaaládjok, hanem namzetök. köréből is, hadi.vaolgálatban tartattak 12, 24, aőt eaetleg 36 évig ia,, sióval egész munkaképes koruk tartamára, a ha harci- a munkaképtelenné let- l tek, egy öltiUét ówka katonaroháyal végkiele- j pragmatíca aanetiófiól _kitolyftnak tekintethetik, gittélven, Kzéluek bocaájtattak éa leltek a<U\|ő a melyeknek terheit éá költségeit a magillapi foidjük hagyományos koldusai, kik munkabíró toti 30 százalék aranyában a magyar korona polgártársaik alamiaanáján tengették nyomorú j ornágai ia viaglik. n _ aem .-volna (kepaa a. kdzSÜai^g aünden igényének eleget taimi, Magyarország minden egyéb állami költaégeit, ™Í0lekkk5r^Mtébeo ^^ WÍ a magyar ielelős miniazierium előterjeaztéaér.;áz4 k4r'' í4 "RT i'"" érke,Iwku or-závgyülés. alkotmányos úton, lögjiTelha.ároani\| ^'f^f helyére, v.gy ha megerkeanek nam azokat" mint általában mmdei adót, a magyar! "a^MMMUr, vafy vígra ha kézbemthetok a míniailarihm, minden idegen befotyáa N 'M »rfti.a, remei kizárásával aaját felelőssége alatt veti ki, hajtja i A lápaazlalal azt mulatja, hogy a azabilyok-be éa kezeli' azaz használja fal. I nak a, közönség részéről való ponioa betart* aa Etek aaon tárgyak, melyeknek közöaaége a » csomag sorait biatbaii;a, eooéltogva a poaiat aégaa-élatükat mind a sirig Moat pedig, az általánoa a egyedül igazaágoa hadkütelezetttég alapján, leaaolgalja kiki müvei taégi fokákoa mérten a rá eaő 1 vagy 3 évet é* iéra kora téliében rendhez aaoktatva tér haza, Aai tüzheyehez, folytathatja életletpalyát, alt- Htithat ogalá^t1 éx eazkSzölhetí jővö boldog-^- , ....... A kiizíii költségek ősszegét éa fizetendő arányét mind a két fél kiküldöttei, a 60-60 tagból álló bizottság (dclegatio) által küzlia alku éa megyeaéa utján állapítja meg éa Őrködik annak nova fordítása felett oly módon, hogy e hizutlaágnak jogiban ill, ha valamiben kételye ttmadna, e kült-égek kezelőit, a köaóa minis/ie rtuipoi, teWőtégre vonni, sőt ha ea kételyeit nem igénybe vevő közönség figyelmébe a következőket annál nyomatékosabban ajánlom, mert exak-nek figyelmen kivfil hagyása, az allamkincatár-nak kart érit éoi kötelezettségét megszűnteit. > jUinden egyes küldemény a tartalomnak meg-lelélöen, de minden eseOe jő anyaggal éa tartóean qpomagolandó. - Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szövet, kalap, ruha, fehérnemű Ülőn külön pakoiandpk, Ezüst éa arany namüaket, tovapba pénzt a fennebb felsúrolt, tárgyakkal együvé-csomagolni nem tanéeioa. mert eseiieaes kárférítésnét linye- Kérdóen néiiem reá. Ú közlékeny lett - miniba a háoai eltüui volna a»okból a rejtelmes tttafi azemekbai.'.mnaoljrgotl éa-elkeadé életlörÜniet: •Jómódú vagyonos gazdaiiiitnék vagyok a leánya Szüleim falun laktak jó módban, buldog (tágban Oh, még mindig visaaa tudok emlékezni a aaép virágos kit kertre, amely uri hátunkat körülvette, a rangateg nagy arnyat, látparkra,] mely at nratági iák mögött kötveilan kötelünkben terült al. Mennyi atép órát, a gyermekkor mennyi ábrándot játékát éltem voll kerereaslQl I Az urasig egy szép tzakállu, jóaágot, öreg ur,[ wkuor magaimogatta arciáaat, sokszor ölébe Vélt éa beonésgateti, ha a nagy#parkban talál-koaiam veié Hárman vollunk testvérek, — mindmegannyi leány; — kóaiük én a legidősebb; a kÖM\|wT szegény, — meghallj a a legfiatalabb moat llt lenn van velem a fOvtrotban. Egy éale, — mikor a délilfáni játéktól elfáradva, haza jötlam, atyámat éa anyámat hevei« nitvakodáaban lalállam. Eröten ömeatólalkottak, hogy miért, miérl nem, m< bizony nem tudom; hiti akkor még kit leányka voltam, oaak a» tudom, hogy a mama atomürnan alrdogált, mindkettőnket ölébe Ttlf, a attán elkatde iiaomagolnl minden holminkat. MAanaii raggal fal\|óltünk a fővárntha A \|ó módú i'taladrta. bfköttónfhtt a nyomor, S/ágitny atiátn idilli künnyalmll vt^har vmII,-nxeralte »/ életet, " iiiiilatangnt, a \|ó oldaláról neaet.1 milldat, N"m gyü\|ióit taiiimil a jó módban, a motl tzegénya-wii kellett itpgődnünk a lóvámahan. Ii'enem mflyan naltaitlinknra eaelf laatoknunk aa url éleiről, H4«gény apám mliidénüvé alaialadgtll, ctfut-koaoit híjdaitl jó harátalhoa, hogy rmak valami álltabot juaaon. De hiába volt minden I A jó báriiok megígérték a segélyt, de at ígéret caak igérei maradt. Ndp nap tiián mull el, i a régi szép bátorok, ruhik éa ékszerek mind elvándoroltak. Szegény apám, minden eate halvinyab ban, .duliabh arcantal , a -később érkezeit bata.\| Bánaliban iviara adta magát._ Egyszer axtán hiába vártuk......* — (FntjUtjak.) ' IIVÍM Betlehem-jiris. Páattorok felkelnek. lUrctak elfibb felébredtünk voliío/ Hvyjf kii Jituil meylúthűttuk volna, Mar mttjtMwlnU a fíiltmhe ót unay'a{ /monadatf. Hogy' kii Jéiiu mülehtt roitgypi ittáUiba üuet'ituk jwjiih ui>njiiitL<xíJU Ti il Itlleüs tár Mm -7-., ViUm vatlTjo tlud<iiok, * '' lV A rftji pnjlditik. Katona Kj pti}M,, pitihUJ ' ' ■ tínm.it, in<jft Widá?'■ Mehtikti-halliiHum, iVwi/iiiíit i'Kuditlkvilum 8 tané/ a rÍMfi/M-riHifrifo* forldfimmal SftHmil mm MoyyMrdfaaffáW. l'ertdom klvtllrol hattél 1 niifi!oi'i)H\ pAmtnrtik l Mit ueltkedMáe V A ti öreg .ajkitokról -EI/iUdJuzMek? . , Pásztorok. kJ. Mi ugyan hím fthdkmtinl^ il-Hanem nAküM mtgüüak. - - Córidom aa ajtót kissé kinyitja. Halljátok,. ín uj kirí mondok..: IMittor barátim mi dőltig A pajtánál történtnek, Hol angyalok iiitkélitek: , Kllj fii szarvas játzol mellett, KI betölleüz egét fűidet — ' ' ; .....: Cas, aki, aki! AngVal, katona éa a két piaator énekelnék i fV/S páutor .szilletett — Iliin bárányává lelt. A Mit ét a aerttil " Rongyot coridom bmahet. A. coridom kinyitja aa ajtót éa baeaik: lH ia, olt it eletitiH a Utitykn-izutyko* nágdli farában. Siiti/krfi itntyko* utogálá ' • . lűh tel at áqyhAt, & bilit, itrí Hrk n-itilhr ' UarátimHuk njy Mar+bérk.. ■ • Stuia! éden- péutor • tárneum '. Hogy rogytok.' Katona ; ,Vi bitony megvagyunk I Hál tt^nngyfi rangyn* Coridom hol toltál f Nágy-KáOtna, vasárnap 2ala 50 Mim. (3. lap.) 1892. decxember bó 11-éa lembe nem jöheinekr vigy caik honfiúit bt- iton cselből, hogy l kUideméovre alkalmazón küldeméoyeket még aa nap btsioaan tovább k ajtónyitást eljária, de már a nyomozásnál a-tény- czimirn leszakadása eaeién is, • bizottsági löl-!deni lrhesien, igen kivánaios, hogy • kalitom* állái kiderítését hátráltatják. ■ . fboatái alkalmára), a caimzett megállapítható sínyek föladása a délelőtti időbea tönéojék, e A csomagoknak általában ugy,kell göngyölveja küldemény kétbesiihetó legyen. czélból intézkedtem. bogy kerületem nagyobb itnni, hogy egyrészt a góngy.lei (burkolat; a A burkolat öaiiefogleláaa végeit a kűlde- hivatalainál fölró hó 20-24ig bezárólag a kül-kUdemény tsrlslinát kOlsó befolyás sllen meg-ményre, Ifitöoöaen a vsrásra, illesttékre és demények a déli órákban is fel vétessenek, védje, illetőleg, bogy isrtslmnkhoz a buríolatfatioégnt sqnyi pecsétet kell stkslaszni, a hány l'éc* 18<»S decsember bó 6-án és a pecsétek megsértés nélkül hot/4 férni - niUtiátfge* arra. bogy t küldeményt a pecsétek lehessen, másrész), bogy a tartalom más* külde-; megsértésé nélkül fölbontani ne lebesseo. ménjeken suliim közben kárt né tehessen. . , -A pecsételésre egyáltalán <iak jó minöaégü, Oprim FVttr. hírek. A csornsg tártalmának minAsége, tennészere, I erOs isrtós pecsétviasz! szabad baszaitni. Víg a ho.«.z»l.lj_wmy rövidebb szállítási u', a viten neliáV csak a közönséges és-^wkély értékű kai vagy 'szárason, vnuion vagy kocsin való ssálli- dsmények lezárására használandók. A krmi\|:.— Aa >1M aagy kasltul msgysr táa majd egyszerűbb msjd erőaebb és tartósabb minőségű icsétviaitt használ, mely könnyen \| MatalfáraftaAf • vigalom rendező bizottsága csomagolást igényel. / ' leválik, ennek következményeit maga viseli. Kö- hó 4 «n Pintér Sándor .Petőfihez ezimzett Ebhez képeai: . J : ; . . - - j Ionosén .elengedhetien -föltétel az,, hogy vala- vendéglője nagytermében a ssegény és árvagyar-Jelentékenyebb ii^XfmVg^ak kivált ha ned- mei.nyi pecséthez, ngy aJtOideményen, mini a'®kek felruházása és segélyezési alapja javára vesseg, dörvóléa, nyomás vagy ükét.által.könf-'jmal!itóleve!en-egy éa ugyanazon, pecsétviasz és jötékonyczélu zártkörű lánctvigalmat rendezett; •yen megsérülhetnek pl cipkék. selyem kelortk vfou pecaétoyopÓ haatnáftasaék. j Bár a jelenlevők száma, — s így természetesen stb. és oly küldemények, melyek nagyobb távol- V' Minden csomaghoz zzálliiólevél sjg>k«éges, mely-; a'mzia jövődelem sem volt oly nagy- mint-mait ságra és kivált tengelyen szállíttatnak^' értékük n]s£ a csomagra irt ussíes czimadalokat " kell •♦•ben, de innál nagyobb volt a jókedv a áíesz-terjedelmük és súlyukhoz képest megtelelő mó- tartalmaznia. ' . TeTen iríulaiság, mely égéin világos virrsdiig tar don közönséges vágy fonákjával -kifelé fordított I A czjirizés a száHitó. levél adataival egybe viaszos vászonba, börhé, szükség esetén; vászonnal: hangzóan tis«in olvashjaloan és tüzetesen (vese kBrttlhu~rkfll.f dübóilja léáftffifc, ji> jól kritffliB-1 jft jgkeSaiafflg,-"fárssdalmt aflai-iakhaly, kőz-■tózesdöfc, vagy jó sierkeaetü érős faládába cso-!tég vsgy puszta, utolsó posts varmegye) magára magelandók. \| á csomag göngyölétéré írassék. ~ Ekiz&tk, drágatágok tokbán elhelyezve, Jszoo-1 Ha á gönygyöletre irorejiváltifán nem lehet, ét leiül vászonnal körül burkolt erős fadobozban i esetben azon -papírlapot, -melyre a ctim írva van iVagy Islsdácskába zárva es jól kórülkötözvé és nemcsak izéiéivel, hanem, egész lapjával kell a lepecsételte adandóit' tel- __csomagra és pedig mindig aa azt ösazekOtO zii riififtit^ÉJMMU^Tfff* t> pyiA n^aaimt "asőFned-vasséii. dŐtziólé. rfyomát vagy ülés ál-1 Aranyat, ezürtSt, pénzt, {lenni, fi ^rtiyattFrjo- !é« szavalat előzte meg, melyről bogy kOrdltnS^ tát etty RMyMngm sérülhetnek meg, -elégségi-katHtírtahnazó-ltöldeményeknél a czimet mindig I nyi^ei) nem szólunk, caak a azéreplűknek véges, ha jó minőségű éa többréitt csomagoló pa-' magára a gőngyöletre (vászonra vagy faUttlira)] lünk jó szolgálatot teljesíteni, pírba hurkoliatnsk éa egy darabból álló erőt kell irni. Gyorsan romló tárgyaknál szükséges, — Frlalvaiáz. A nagy kanizaai kereskedő zsineggel lóbbazörttoa körölköttetoek. 'hogy e záradék : •(■yoraan romló,< törékeny ifjak egyesületének felkérésére f. hó H áa tar- Csunmjoiá M- f, csak bezárt utazó táskák tárgyaknái .törékeny" vagy a szokásos palaczk bntóniidük, \|ól abruucwilt hordók, eröseu bestege- alafc ázeiribetüuöleg kitétessék, zefi -ládák, továbbá már nem vérző egy egy drb. i Kfidolog_, hogy-a ctim oly szabatosán tisztán ■"d de >y klílileniénj'lténi trtlib ilatahj myul i, nlvaahatóUs legyén magán a' csomagon — fác'áo. fogoly stb.) nem adható postára. liehetóleg jó nagy belükkel — kiírva, hogy a Iti'cs nírusúbu i'a annak hériileléht szólló hsllczimzeli azonossága és larloztodási helyére nézve küldemények gCngyOleiére — könnyű . fölismerés minden kétséget kizárjon; a a helyes irányítás rzéljábol — egy negyedret vörös papiros ra- raéljából az első pillantásra a rendelietési hely gttKZittndó s n Ciiinzett lskáansk pontos megje- kivehető legyen [ölesére TkérUlet, uicza new, házszám, emelel, . A Budapest es Krcs tő é« székvárosokba .lakás azams) annál inkább kell kiváló gondot szóló.", élei mi szereket tartalmazó~1tfildemenyek fordítani, liőgy az ily, gyors mmlásnsk alávetett • f gyaszláai adó. alá esnek, — A bor és húsfélét kUldeménysk lehetőleg gyorsan kéabesilhetőkj tartalmazók pedig bárhiivá szóljauak, utólagosan legyenek. ! fogyasztási adóval terGelietuek, ázükaéges TébáT, A kuuirakha liehjtzell tisztított izárnyatokot hogy a szallitó levélen és csomagon a fogyasz-lartalmav&'kttldeinényék czimirat át agy kell alkal- tá«i- adó alá m küldemény minősege éa mennyi-maTni; huji)1 a leszakadna lehel(isége -kizárassék j aége kilagvam, iimb vsgy liter szerint megje; l l ötélból legcfél«zsrübb, ha szok czimirata j lölve legyen (Például 1 pulyka, 2 kgr. ^táblácskára ragaszlatik vagy iratik, s a czim-, azalons, 3 kacsa, 2 klg özbus stb.)' mert tülün-táblácska sodronnyal vagy erős zsineggel a csú-1 ben a küldemény .a rendeltetési helyen raeg-maghoz tartósan hozzá kdtl.eiik. , • • ; adóziatliaiás czéljából lölbontstik, mi a késbesi- llogv az. ily küldemények kézbesithetese min- lést telette késlelteti, den e«het1séggerizemben bitföslriasáék, CtlItzerU Végre még fölemlítem, hogy a torlodás lehető egy usiwirat másolatot a ittldemésybe. hfreTn'Tgl^jrlm>st etéijábóL de meg aaért^u^ bogy a totta együita kedélyes és vigtárwaágot Jelén-vollák h,kivetkezők..Asszonyok; Breyer LifuHné, Desgyek Jxnosné. Hókker &yörgyoét Koráceoé. LsiiUné, Metz l.ijo«né, Matt Józsetné, Piasár Jótsefsé, Usdrányi Ifearikné, Rothmana Béláné ath. Lesnyók : Desgyek Mariska, Ktvcher fWtil iLégrád', Kovács Elélj Kováca Joláo (Báglad), Kollariea Teréz, ImU Magda, l^sdvig JoteCn, Molnár Oitells, Nagy Mariska^ Spérer Mariska A vigaJsnr fmlr~ totta dr. Fárilek László Ügyvéd, a Casinó dísztermében felolvasását. Nagyszámú közönség jött össze a felolvasásra, es rendkívüli élvezetben is részesült a hallgatóság,- mert a felolvasó vonzó és megkapó nyelven adta efö. 'bogy milyen sílspo-tok dralkodnak Ázsiában a házasság tekintetében, minő formulák, szokások vannak ilkslmazáaban lieorgisban. A. lét olvasót lelkesen megéljenezték és azámMin Üdvözölték, de bizonyára babérko-szornt kapott volná, ha aat mondta volna meg, miként lebei Kanizsán a leányokst férjhez adni, — A felolvasás után táncz következett a reggeli 4 óráig tartotta ecyütt a vidám társaságot. — •A* étsfr negreat 39 pár táscsnlta. — JAléhonj rzéln műkedvelői előadás. I'. bó lS-án az »Arany Szarvas < szálloda nagyter-mében helybeli műkedvelők előadják Lukácay kedvelt népszínművét: .A Yereilui)iit.u Már magában azon körülmény, hogy. az itjuság időről időre kedvtelésből színdarabokat betanul éa ezeket elég,ügyesfen előadja, e ismerést érdemel; meg {inkább kell szonban elismerést szavaznunk az ifjúság azon—ténykedéseért, hogy ö béért az erkölcsi sikerrelés a jövedelme tegészben valamely jótékony __VtiTiUi ,is tmuttnUul InUtt hallottál - , ■ ■ - ■, ,-'. • S mint tttlilnli RdleStmift Akurtt jilrni.., Ih luda t imádkozni f • •' Coridom : Tuduk bizony jé hU Pffieítktt norczoi/utni:,, •ló kttlaet korokat '' I elhiíjlflualni......\ Un nm hiUilik r— i. 'J'ctjutlú mij n lm a próbál ? / /•'ujjútok mnj az 'Hah dudát Yt Majd élftífOin Mvrm umi»/ A i/llnótát — ______ g S /iiizr ri$iza rútom ezt a [tiiif/iji'tt ponnijoi rmilnit, ' Katona : t'ori'fom, corúlom I Mtl )Ur* Trttii, halvát nyilntdtl! Mixkil (rttni Aiandfkunkban < ,i» '•olrinkotluH!' i'oridom: St holránkntlatt t,, HiiJiííohii ,h»m 1tM: t-K<n'_ II 'II, III Htr'/Zbl:,,, , NIIMZÍ f 'JwQt 'púa^urtAfimLn'' uifiiiiljiink /'IftiUji a lisrssíiíges'.TiAüi gas'liinak ,< gy orván iistss.uétát — h^y \|miii'iwlon hu<uiiltí< v,ijty egy Kopott'Máriáiért, — Mindnyájan éuskelnsk i tWitloriárninil mit hallottam lll'IH-í Vtflórt t Jttrhl/ íilun Jnlltt/lQiltlitl Kfrdizzük, uyt/ ma t ? fíoyy af-jlmutl iftzakán t'iachkát B!§lt a tztnán. Játtól, Palkó, Bcnczt Utók ! Juliánok, bujlárokl Zárjátok bt az aklokat ■Szaporán bújtátok I Mfart mákon, tárón hpinyt ^Jüie&ttíek 'ütni — Iloyyha i'élenk Htílihtmbt '. Ktakartok jönni, . töjfitt mdf az óra, Ami rálli lyunkra , Mtynzűlt«tt Mtuiát, Mttnitb, kim<,mlalÍK-áriát, Oltláiátiun et/y bomlát - -S tíiziu tuti/yón miktnl utát, . '\lirztnrnl: ffattlilnk. Mkhr'mbt. mm lünk .. /itt ízületed Inttn Ha, m„,Jiit ápollfifl »iiis ,wlpia ■ fizlMtitt,' ktdtrtrn. I 'oridai OriUliti'z riühttn, lloijy ttlilnk jöhettz ., Hjiftjl krdvtilel lilllheleil-ISlIlwlijd • fi kin ,ti;</ ntemlMrlid; iirflli'in1 <í Aií* II,,i MmlUnekyek lokn»„,-' Jlf'oy níi Ihlnjii i'iih'jill, llunkwult. caiiii .utAitáfU — fcl' '/(ín yáfiiifmyUltkfHi tjiíi'ts ulatátuk/rlt „léinyornit'iijba jir pttjldü I Ott 'H lm mit Jd tiirlán, I „ ' Sir, bor, mint Inger, (Hl ihatik óz embtr... Ktjyik. angyal Jurutflydl, .1 mátik meg trombitál — .1 harmadik tánczot jár S minden ember igg ugrál. Mindnyájan ugrálnak. Sotza ! pátztorok. pűizlMársaim ! Induljunk, induljunk, — Hogy !l!ltkembt nagy útlttggtl . -Knllogjnnk ii'ülagiimit, tűid /W ti iWki! ■ bséi) iksltn Janid —- dudádul Vesd fú tálodra, ■< í , UBrbe lukadra bundádat! , í'.m rittek egy mjlot,. Vizetek tjy jitlioi Ez lenzcn az ajántfék-' v-1 Kin J/zni litz a vendig. i gg, igg, ágy, ngy, ügy, n«jy ' hit Jfzulka m aiudj' . lü !j fel ptluzlor! ne scii}Ma:'c:z, .•hun/! egy bárány ugránaoz /'«f/t/ nu'ói azt, ji lett az. - Hetién, Kmipetffi ;, í.'i Het íiMH WrtiiWf- — iJgy egekben issMink & I gg, ágy, ágy, lige, ágy, Atdt>tt kit Jtrltf midi • rkwt Kámty V, Nagy-Kanizaa, vasárnap f Zala 50. szita. (8. Iap..< ■" ■ ............... i?'"■ f ^'j 2 uor a katonaság elhelyezése. 1898. őe^xembcr íüó ll-én. - Ü-or mert a külögyskel vezet/) miniszteriom ! l mi telelőe minisztereink trvhozó testületünk j a kiegyezte el/Jtti időkben, a katonai hatalom előleges beleegyezés* nélkül reánk nézve köiele- érdekében egyik nemzetiség liai, »nt a maxik töleg semmiben asm intézkedhetik, 1 nemzetieég polgárainak fékenlartói és elnyo- 3-or mert a lantartáara szükséges kAjteé- j m(jj helyeztettek el, égiszei idegen nyelvű gfknek te mennyiségét; nem arányit nélkülünk gzökfwu népele közé, hol ee»- a ka meg nein állapíthatja. tona nem értette jreg szíllás-adóját, néma 4 er mart. at Ügyek veieléaére alkalma* fár-j ualiáa adó katonát t-T~iálirMrteaek lömkele-flak ogy fámra, mint mttködésOk idő tartamára I Vetkeztek a íolyionos kellemetlenségek, nfaye a paritás elve mellett is; még mindig mi Lgj te ti legek báhialjnázásők i«, a leli a közös vaiiyiiftkífijönyben aa örökös tartományok lölött.! védelmi cröb'öl általános gyűlölet éa megvetés A kiiaós külügy védelemnek asá«odik (t.ö'aii? esz- ,tárgya a bekéa szomszéd aépekW pedít elke köze a hadléfcg a u arra vonatkozó intézkedés j Hredett kölcsönős ellenség, szóval: a hadügy. . \| De őseink mindezt Mr« ae vettet -a Krről a szerződés jgy intézkedik ! indná kéllőleg eloaafatni, perbe fogai Uírvesy ele állítási é< a nyuei. vagyonát ekként huta sitani< J£ kösBs ügyek kölcsönt* megállapításának éa féntartásánalc legerősáébb- bÜKmitékii én a tor-vény következő határozataiba* találoai: „A kő/os ügyek lattleg életbe nem léphetnek mindaddig. mig aa ország alkotmánya agéaa lerjedehsében telt'eg vissza nem á liutik Továbbá, ínég a telje* alkotsaányosang ff. felsége lőbhi országaiban és tartományaiban N te'tleg, életbe nem lép, vert mi anm nraaágokhs' oaak mint alkotmányon oumágokkal léphetünk barmi De őseink mindeat éék}e ae vették -a—jnégpazöa viszonyokra nézve ériatkeaeabe örültek, ba a megszavazott njonezok további] Ha tehái Magyarország alkotmanya teljeaen .0 feleélének a hsdügf kőrtbr"~lrtozó al-'gondját lerázhatták váMaiírM. - ;' U tettleg helyre leaa állítva a ö felaege többi kótményoe biedeltni. jgpT foytán, mindaz, a ^ i(i6gyez«-s azonban határozottan kiköti torazágai iá tettlapes, valóságos alkotmánnyal wr-mi az egész Indwregnek, éa isy a magyar hogy'.a magyar badaereg egyes mgiainak vi- nak a a törvényszerű teleifia kormán; Itt éa ott, hadseregnek is, mint at űsa<ea badaereg kiegé- JgjonyM, jogai ea kötelezettségei fölött, melyak áivaliea kormánya o' álkor de r<akti akkor axitfi réa^értrir egységes vezérletére, vexényletére iBft[B H jia<>ji, r-^gáhtr- von»tk -inik., aa» ügyeket, n»»írrii' mef«l »poda» xenat éa belnerveatéH Toaatkonik; b teUege áttalU nagynr" törvényhotá* és illetőleg a magyar köaftaoknek tat(n'tejiMk, kéáöaen mtéaai." íntézendőnek ismertetik el." I kormányzat fog intézkedni-* . ! Kedvea olvawi ! a kiagyeiaaaek <aru poatjábaD Ez ellen kilogáat tenni szintén a józan és* I a nemzet tíai tehát, a hadi awlaá'atban is, i oly szilárd, bixto-itáka van lakévá alkutmá* tiltja, meri ha a pragmatiea aanctió értelmében „j^t nemzetök törvényei védelme alatt marad» nyilaknak, melyet ««m * ve úak kf>»ti«aé\|bfn él( ■rind a két »«erzftl{ Tál ígyenlően köteles vé-jn.w mmt honn maradt testvéreik' i.nemietek, aem a fölöUúnk uralkodiS kiiata iaja- deni a szövetkezett inT.kM^ köMgsi' ír..? • Füetai- baulom mg~netn t»dyhathat a nélkül, egyaxersiaint a kitzSa védő hadjereg egységes i'énajgy. . bogy antit létérdekét a legkomolyabban liém vo lát ia elismerni éa annak veiérletet egy mind-i - x. k&tö'i.küiüty éa bAifögy költségeinek lede- j 'eaaélyeaiatné. lét léi lölött álló leafAbb hadar keaébe letenni. I iéaéra azQkségex pén/ekröl ; (mert uaakia ezeket! (F..ljruij»k.) >De a magyar hadseregnek idflnbénij kivgé-1 ,<Abad a közös pénzügy 'elnevezése alatt érteni) I azitéaét (mondja tovább m a;er<ödéa) a. az ujon- ; t narzodé igv szól: a pOtlúl igénj/tk mS kúf intiy rr>ltkrbrn ^ t _ ________t -i A j>éntügyet annyiben kívánjak kSiAanek t«< J te'einek ( a a/olgálaU idín»k megbatározíaát, \| Icimaoi, a mennyiben kSiOaSk leninek azon kOtt-1 agyaaintén a katonaaag elhelyezését, élelm<é«ét l»ég«ki melyet löatabbiekbau kftiö«8kd«k al-l ,_,___. _______ .,.„. 01«iU° iifíifikedéseket eddigf tSryényeink alapján Umert tárgyakra fordítandók. Eat aaonbaá 6gy A "rácaonyi pon»a orjipm forgalom tokozott mind a lürvényhoaás, mint a kormányzat kö- értelmezzük, hogy aí említett lérgyairk meg m"b«n » alk.lmazottak rében. aa ország magának tartja fenn.. kiván'aió összes költségek köz<l»en haUroz.aa j a olyan wndktyöll m^rvaketMO- A azer4déa e azakaaaának két pontjára kell „nak meg, . de azon összegek 20 zúzalékának, kot'.ft'tw"- hf«J> * fonn4,W azabalyok a fősúlyt lekietnüak, melyekkel aa elözff idík-L,\|y Magyarországra eaik. kiv.téaéröl, beha\|tá-f»k0tó,wé« f'V „TTf -P" ^ ben legtöbb éa legnagyobb visszaélés történ', Urál éaaa illélí helyre leendő beezolaalUia « légkrtw^dlebli InUakedéMk éa a ilyenek : ril Mtfgvárorwig gyflíeae éa felelo/miniazteriuma eP»'"t"'h ^ Wffi^í fr8^ TolQ? 1 a -sznlgAlatí iiiü meglitttam^H rnelf kirfe kiJiiuuk. ----képen a kftiOuaég lalnden Igényének elegei tenni, ■ - - .....—---------1) leninek következtében a közönség maga atenved nem érkeznek meg ba megérkeanek nem kézbesíthetők, vagy végre ha kézbesíthetők m, a tartalom meg vau eérfiive, romolva atb, A tapasztalai azt mújalja, hogy a szabályoknak a közönség részéről való ponioa betartása a csomag sorsát bizioeitja, ennéltogva a posiat igénybe vevő közönség figyelmébe a következő- lyel elődeink annyira nem törődtek, hogy aj Magyarország mim1'a egyéb állami k8lteégeiilt,. . . magyar ifjak, amint azok egyszer a kaionaaág a magyar felelősT^niazierinm előtérjeaztéaére, az V , ^' ®,n?ny1 **lr köieiékébe léptek, teljesen áldoxa'áal' estek. » or»zá^gytllés. alkotmányos 6ton, logjs élbatározni katonai haulom önkényének, kiesakiitattaa! juokal; mint általában minden adót, a magyar * """ nemcaak oaalédjok, hanem némzeiBk köréből ia, I miniaitarraüi,. minden idegen befolyáa teljes hadi saolgálátban tartattak 12, 24, aőt esetleg \| kizárásával saját telelAasége alatt veti ki, hajtja !H> évig ia, sióval egéa< munkaképes koruk L he éa kezeli" azaz használja fel. tartamára, a ha liaroz- a mnnkaképteténvé _ lét-1 K<:ak anon tárgyak, meiyekarek közössége a tek, egy öltüiit txwka katonaruhával végkiele-: pragmati^s aanetioból farlolyt'inak tekintethetik, gitloiyen, szélnek bocaájtatuk éa leitek szülő \|a melyeknek terhei); ea költségeit a magIIapi kei annál nyomatékosabban ajánlom, mert ezek-földjük hagyományon koldusai, kik émnkabiró toti ,80' azaa4ék aranyában a magyar korojrn I D«k figyelmen kivfil hagyása, az allamkinueiár-polgártársatk alamizsnáién tengették nyoraoru lorazágai ia viaelik.__' '\|nak kanériiéiii köielezeiiségét meg.iúnteii tartalomnak meg-jó anyaggal éa ságua Haiükat mind a lirig.' —--:—■ I >A~ kSaSe iSFSgeF ősszegét és fizetendői kost pedig, az általános a egyedül igeaágos arányét mind a két léi kiküldöttei, a 60—60 hadkötelezettség alapján, leszolgálja kiki mü- tagból álló. bizottság (delegatio) által kC<na alku veliaégi fokákoa mérten a rá esőji vagy.'3 évet ée aegVeaéé utján állapítja meg ée CrkBdik ée lérn kora teliénen rendhez szoktatva tér haza, aanak ItovK forditaaa felett, oly módon, hogy elauha, fehérnemű külön külön pakolandok. ősi tíkhe yéhez, folytathatja életletpalyát, ala-\|ti<otlaágnak jogában ítli, ha \alamihen kételye KaUst e» srsny nemtisket, továbbá pénzt a kithal családot ás euközölhati jővó boldog-Ittmadna, e k^lt-égek kezelőit, a közös minisste i fennebb leisorolt tárgyakkal együvé csomagolni stgát, _ • ' •"" -—irinirni, iálélőflégre vonni,"iőt ha ea kételyeit nem I nem tanácsos, inert rsetleies kártérítésnél Ügye- Minden egyes kütdemeny a felelően, de minden esetre tartósan caemagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szóvei, kalep, Kérdően nénlem reá. Űközlékeny lett; miniliá a bánat eltüni .volna a>okból t Rejtelmes tttatt aaemektuil, mosolygott éa elkezdd életlAriénet: •Jómódn vagyonú gazdatisztnek vagyok a leánya Hzüleim faluit laktak jó. módban, boldog aégban Oh, még mindig vissza tudok emlékesni I a' szép vjrégoa kis kertre, amely uri házunkat. kOrülvetie, a rengeteg nagy árnyas, lásparkra, mely a* urasági lak mögölt kBsyeilen kötelünk-1 ben terüli el. Mennyi síép őrát, 'a gyermekkor mennyi ábrándos játékát' éltem voll kereresaiOl! Az uraság agy szép asskéllu, jóságos, Areg nr, sokszor megsimogatta arciámai, sokszor Alébe veit és beosésgstett, ba a nagy farkban találkoztam vele Hárman voltunk tesivérek, — mindmegannyi leány; kósiükén a legidAaebb; a kftzéjisö szegény, •— meghalt, s a legllatalabb most lit lenn van velem a fAvéroshan. Kgy eale, — mikor a délutáni játéktól elfáradva linzit jöttem, alyámat é« anyámat heves rzivakodáshan találtam. KrAsen ösateeiólalkoslak, hogy miért, miért nem, asi bíaony nem ludom ; hisz akkor még kis leányka voliatn, usak asi tudnm, hogy a mama ssomornan alrdogáli, mlndk^itAnket ölébe vi-ti, s aztán elkesde nsomagolnl minden bnlminkal. Masnaii rsggal feljAitünk a fővánislm A \|ó móilu i'salAilba Imkiiszniiitiki a nyomor, ívrgt'ny tt\|nVin ki»»'< k"iitii"Imii i'Rilifr vollr sznfiKi' ttz alélt)!,' u niiiiataégof, s \|o iliilslnr/'d nessti miiiilsl, Nőin gyuiitlit semmit a jó motlban, a most szegényesen kellalt lengőilnUnk a HÜvároshsn Istenem BiilytMi nene<ünknre sseii leaioknunk aa uri áléiról, Hzagány apám 'Hilhilaiiúvé elaialtdgáli,, elfúl-kosul I hajdani jó Imrátalhos, hugy esak valami álláshoz jusson. De lilába vnlt minden! A" jó barálók' megigenék a' segélyt, de az ígéret csak ígéret msradi. Nap nap utén1 mull el, a a régi szép bniorok, ruhák és ékszerek miod elvándoroltak. Szegény ajiám, minden este balványab ban, duliabb arcactal!, a később érkezett baza. Ránalában ivásra adta magái. Egyszer aztán hiába vártuk....." (MyUtJak.) __HWsa /xy'o. Betlehem-járás. (Vsgs.l ^_ Piutorok felkelnek. Dtlrciak éÁbb /fUbrahitHt H3m.' Hili/y kii Jiítilt mtyláthattuk volna, i Mar mfí/rtmlBIt a /Mtmb ai awjyal /mondása, Hogy' kin Jfaui nüUlitt rongyai iitálliba' dyiritnk pajlát mmjilnk tl ? / Ti iu lihilii tánam — Vilim való ji tluddmk, A régi )Htjl<huk. Karosa. '•/' /in/íii,, Mjml , l/iim f, uttiijf lótib Mflutkrl hullattam, liyilrán inoilálkotlum -N ii'ri/ u rlnyyft-rmmit* WrjtÍPM'illfil Semmit mm inot/i/itriUAnKfitiit Herldom kívülről bssiél i , /'IIuloruk, /niit/iink! Mit adtkeduiik ü A ti öreg apátokról ' ttjeledhzteíeW Pásztorok. ' Mi ugyan nem ftíedketi&n'k, Hámm nélküled megélünk, Coridom az ajtót kiesé kinyiija. Halljátok, én uj hiti mondok... Mutor barátim mi dolog A pajtinál törífnfntk. Hol angyalok énekelnek: Kelj fel uanat jászai mellett, Ki betölteu eget ttldit — , —---AM ! Angyal, katona ée a két páaator énekelnek : I rfi pásztor uüUtett — • Isten báninyárá lett. A iíln h a szeretet Kongyos coridom bershet. A coridom kinyitja aa ajtót éa beeaik: Itt is, ott is elestem a i—-tkitykss-imlykoi strígálí tarában. Stitykei ■ itntykox stogáló! KUt M a" ái/yMI, ti kues éieliwi: n fi>i;tr ~ ' ' . UarátüiiiUik ei/y ktilttys tort... Sasta! íMes páutor társaim !' Hogy vagytok.' Katóba i M\ bizony megvagyunk! Hát te ríttgysi rongyos i Coridom hol i áltál f Nagy-Kanizsa, vasárnap ir Zala 50 szára. (3. lap.) 1892. deczember hő 11-án Ismbe nem jöhetnek, vagy csak booylult bizonyítási eljárá, de mii a nyomozásnál a tán;-alláa kiderítését hátráltatják. A csomagoknak általában ugy kall göngyöl* Unni, hogy egyrészt a góngyölet (burkolat) a küldemény tartalmát külső belolyáa ellen megvédje, illetőleg, hogy tsrtslmnkhoa a burkolat ás a pécsélek megsértése nélkül hozzá. férni ne Jebesseu, má>részi, hogy a. tartalom más küldeményeken azftllflás kőzheti kárt ne lehessen. A csomag tarialménak minöséga, természete, a hos»zahb^vtf\|(\| rövidebb »zálliiási u>, a viaen vagy ssározon, vziuron vagy kocáin való szállítás majd egyarerübb majd afösebb és tartósabb csomagolást-igényel. I Ebhez képest: . Jdtntikmjebb inéitól fárgyak kivált ba nedvesség, dörzsölés, nyomás vagy ülés' állal kftny-ityen megsérülhefiret pl cipkék, selyem kelmék ztb. ácoty küldemények, melyek nagyobb' távolságra és kivált tengelyen szállíttatnak, értékük terjedelmük és súlyúkhoz képest megtelelő módon közönséges vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe, saükség esetén váazonnal Üörülburkoir dobozba leemlúk, és jól körölkö-tözendök, vagy jó szerkezetű erői faládába cso-magolandók. - Plktztttk+jlrngatdgok tokban elhelyezve, Jsion-Iglül vászonasl körül burkolt erős fadobozban vagy laJadácakába tárva,éa.jól körftlkoíözye és azon caélbál, hogy a küldeményre alkalmazott ciimirai leszakadása eaétáo is, a btioiisági 191-boatás alkalmával, a czimíett megállapítható a a küldemény kézbesíthető legyen. A burkolai összefoglalása végéit a küldeményre, különösen a varáara, illesziékre és ztinegre annyi pecsétet kell alkalmazni, a bány elégséges arra, hogy a küldeményt a pecsétek \| megaériése nélkül iölbootani ne lehessen. A pecsételésré egyáltalán csak jó minő»éü, erős tartós pecsétviaazt szabad használni. Vig-\| aetiák caak a közönséges és «aekély értékű kül-demények lezársaára használandók. A ki rósz \| minőségű pecsétviasz! hasinál, me'y könnyen 1 leválik, ennék következményeit maga viseli. Kö-lőBósen elengedhet en föltétel az, hogy vidáméi nyi pecséthez,' ugy a küldeményen, mint a 1 száüuóleve'en egy és Ugyanazon peesétviaaz és ' vésett pecsétnyomó használtasék. Minden csomaghoz szállítólevél szükséges, mely j nek a csomagra irt összes czimadatokat kell {tartalmaznia. I A csimiés a szállító levél adataival egybe-! hangzóan tisztán ólvashatöan éa tüzetesen (veze Lték és keresztnév, társadalmi Allái/lakhelj,. köz-1 ség vsgy puszia, utolsó posta vármegyei magára \| ■ csomag göngyöletéré írassék Ha a gönygyöletre Írni egyáltalán nem lehet, ez [esetben azon papírlapot, melyre a czim irva vafi I nemcsak széleivel, hsnem egész "lapjával kell a küldeményeket még aa aap biaiosan tovább ktt-jdeni ltheaseo, igen kivánatosT^hogy a ktlilmM ínyek föladása a délelőtti idfbaa történjék, a ! ciélból intéakediem, hogy kerületem nagyobb hivatalainál fotvó bó 20-2-t ig bezárólag a küldemények a déli órákban is lelvét—enek. I'éci 18!«8. deczember bó 6-áa Ofrim Péter. hírek. — Aa >Etsl aagykaatssai magyar alitallánaaág' vigalomreodesö bizottsága f. bó 4 én Pintér Sándor ,Petőfihez* czinuatt vendéglője nagytermében a szegény és árrsgyermekek felrnházása és segelyezési alapja javára jótékonyczélu zartkOrO láüczvigalaat reodeiett. Bár a jelenlevők száms, — a így természetesen a tiszta jövődelem sem volt oly nagy, mint moll ében, de annál nagyobb volt a jókedv a ateaa-telen mulatság, mely egéaa világos virradtig tartotta együtt á kedélyes és vigtánaaágot. Jelen-valtak a következük. Asszonyok: Breyer l.ipótmÉ, [lesgyek Janogaé, Hókker György Oé. Ko vácsoe, Usitzné, Mets Lajosné, Mets Józaetné, Písair Józselaé, Kadványi llearikné, JFtolhmnnn Béláaé stb. Leányok: Oesgyek Mariska, Kisehsr Betti /Légrád\ Kovács E>el, Kovács Joláo (Baglad), Kollarics Teréz, Lasitz Magda, l.advig Joiefio, 'l'sekélytUt ért/ká tárgyak csomagolásához, ha j neg alá ragasztani, azok nedveéii7 dörzsölés, nyomás vagy ütés ál-1 Aranyat, ezüstül, pitizi, tal egy könnyen néni sérülhetnek meg, elégséges. ha jó miaőségiué többréiü csomagoló pa-l pirba burknllstnak éa egy darabból álló erös zsineggel Itibbsz5rö«en kórölköttetnek. Qvmai/ollii nélk /, csuk bezárt utazó táskák börónndök, jól abroncsolt bordók, erősen beszege-seti ládák, továbbá már nem vérző egy egy drb. vad dé egy küldemenykértl töhh_darab_i'nynl ékszert, ét drágaságo- kat tsrtalinaxV Kiildeinenyeknél a czimet mindig f magárra göngyölitre (vászonra vagy taiadárar kell írni. (lyorsaa romló tárgyaknál szükséges, I hogy e záradék: »t>yoran romló,< törékeny tárgyaknál .törékeny vagy a szokásos palaczk I alak siembetüuöleg kitétessék. Kód tilos, hogy a czim oly szabatosan tisztán éá «l viisliai/iliiv leyteiy magán a csomagon •—f lehetőleg jó nagy belükkel — kiírva, hogy a czimzeti azonossága és tartózkodási helyére nézve minden kétségét kizárjon: s a helyes irányítás ("sáljából az első pillantásra a rendeltetési hely I Kivehető jpgyen _ A Budapest és Bécs fö- éa székvároaokha táonán. fogoly stb.) nem adható postára Bétt rárusdba és annál kerületébe saólló hal küldemények göngyoleiére — könnyű fölismerés czéljábol — egy negyedret . vörös papiros ragasztandó s a e«iwzett lakásnak pontoa—megje-Fülesére (kerület, uicza neve, házszám, emelet, lakás szama) annál inkább kell kiváló gondolj szóló élelmi szereket tartalmazó küldemények fordraiit.hogy az ily, gyors romlAsnakalávetefct ff gyssztási adó alá esnek. —- A bor és húsfélét j küldémenyek lehetőleg gyorsan kéabeeiihetőkj lartalntazók pedig bárhová a/óljauak, utólagosan1 legyenek. fogyasztási adóval lerhelletnek, szükséges tehát, I A kamrákká helyezeti tisztított tzárnyasokal I hogy a szátyló leveleu éa csomagon a íogyasz-iartalms<ó küldemények czimirat át ugy kell alkal- tási- adó alá eső küldemény minősege és mennyi-, niazui, hogy a leasakadas lehelOaégé—kizárásáét nógn kllogram, darab vágy liinr szerint jn.egje.-.j s^a pzélfióT r«gc»él«zertttih, ha azi>k czimirata lölvé tegyen t Például t pulyka, . 2 kgr. i fatáblacskára ragssztatik vagy iratik, i a czim- szalona, B kacsa, 2 klg ózhus stb.) mert külön- { táblácska sodronnyal vagy érős zsineggel a cso-1 ben a küldemény a rendeltetési helyen- meg-\| -diagboz larlósan hozzá köttetik. \ adózta thai ás ezélj&ból fölbontatik, mi a kézbesí- ti ogy az ily küldemények kézbesiiheiese min- lési telette késlalteiú den »«TTtőasgg»i h/.hiiiIibii htziosiuassék, ezélszerti 'Végre még-ffllemlxtem, hogy a torlodás lehető egy eaimírat másolaiot a UÜdeménybe helyezniTcsukkentése czéjabol, dé Bég azértTSj hogy ♦ (Bükköd)r Vegeié Lujta stb. A vigalmat ének és szavalat előzte meg, melyről hogy körühné-nyweu nem szólunk, tisak a szereplőkuek 1 vé-lönk jó szolgálatol teljesítem. — I'rlslisaát. A nagy kanizsai keaeskedö ifjak egyesületeaek telkéréaére t. hó H áa tartotta dr. Kar nek lÁialó ügy ved. a Caainó dísztermében (elolvasását. Nagyszámú közönség jött össze a felolvasásra, és rendkívüli élvezetben h részesült a hallgatóság, mert a falolvasó vonzó és megkap* ny'etven ailtu eí. líogy tnílyen iÚWpö; tok uralkodnslc Ázsiában a házasság tekintetűben, minő formulák, szokások vanask alkalmazásbaa (teorgiában. A leiolvasói lelkeseri mégéljenezték és ázámosan üdvözülték, de biaonyára babérko-s/örut kapott VólHS.Iia azt mondta Volna meg, miként, lehet Kanizsán a leányokat lérjbes adni. \|— A felolvasás ntan táncz következett s reggeli 4 óráig tartotta együtt a vidám láraaesgot. — lAiTéTső négyest 39 pár láBcaoTia. — Játékonjfséln műkedvelői előadás. K. hó 18-án az > Arany Szarvasit szálloda nagyUr-I méhen helybeli műkedvelők előadják l.ukácay kedvelt népszínművét: .A Vemkajut.' Már magában azon körülmény, hogy az íljuság időről időre kedvelésből színdarabokat betanul ás Izekét elég ügyesen előadja, e ismerést érdemel; megjio-kább kell azonban elismerést siavsznnnk az ifjúság azon ténykedéseért, hogy 6 beéri az erkókai ai-kerfelés a^üvedalme Iegészben valamely jótékony Tüt<th (íz mpyullM Jntf't hallom - : ,S moit ítlilnk fírtleliemet Akaru járni... Ilt lmltz t imádkozni' Coridom : Ttotok bitón íj jó höh ■ l'erteuktt norfiof/ulni,.^ Ili IcnlufH hőfokai h'lhajlogalni...... lla nrm kiuihk — TtiiyHtk mii/ lem a nrúMt'il h'ujjiihik met/ ttí áláh 'I HiItU \|' / Majd eljárom kedvem eterlnt A fiScsti nótái B Oéete vihHZu rútom ezt a Uinmen rnnqtjo rnuluiL Katuiin i t.'orl'hm, enr'Unm I ledtl /éln Tritit, haltát nythnltt! Minket Mimi ttand/kunkhan Se 'uilrilnkottiui I t 'oridom Se Imlránkoztaei * ., /•,'« kitömj nem l/Irt; — Kur u 'titil mei/Mek, 'nusa a tisaisssMgsa házi gazdának < gy Orván detís nótái — ei$y pensszíes hmiassrl, Vngv égy ki>\|KittMárfáséri - Mindnyájan ánekelnak 1 hu et'in tinin III! mit hallottan lit'tii"i való-e t • ' i, ' Jertek telim IMIeltitnhe y KJnltzzilk, May tan e í _ Hni/y nt elmnll éienikiÍH Fiacikdt i:Mt a tzénán. Jáoat, Palkó, Btnczt Istók ! Jiédiiok, bujtárvlf.! Zárjátok bt ás aklokat Szaiiorán bujlátvk"! ■ MJtc mákot, luron lepényt Sietnetek eütni — Hoyyha filénk Hettehembr Elakartok jünni. Eljfitt már az Ara, Ami edttityunkrn .. MeynültteŰ Mettiát, Meteiát, kimhidittik itWiís, '0/i/(jyj/i(t)i egy komlát >-- kiuén vugyoil miként mtir. PásMwoh Jmtttslihik, • Betlehembe ineujtiujii... Ott ezületelt Intim Kit á[iolipt >ziz Mária ^ Hitemen, kült eeen, I 'oridom iiiiUheles ril'htttz, Jlogy eMilnk jöhet ez,,. Ib'jti kei íredet tüllhetediúllheteil •S k'ii .h'i'ftt eíemlilhiUil. ..Iti Híii'iti'.itiltií"ffrÁ'.rwi'f Ih'illl hí1 btlnju wtldÁíl,, llumaiál rügy máriiit — fi hit fáraűntlgHnktrt, ■ Stltes iihl,<iliiliii/n'i'l, ' iijennytintdalia jer pajtán \ 011 h lemen IÁ tártál, ' Sör, bor, mint tenger, Ott Thatik az ember... Egyik angyal /uruglyái, .4 máftk meg trombitál — ,1 harmadik táncz öt jár S minden embei igfI ugrál. Mindnyájan ugrálnak. Xoesa ! pásztoréit, /jáezU/rtártaim . lnduljnük, induljunk, — Hogy Hetlehembe nagy lietulygel Kullogjon!: vtllayjunk. fajd fel te Palkó! bzfi) öcsém Jankó — djuUilat Veid ttí pálodra, tjörbe. hátodra — bundádat. ! jjH rúzek tyy sajtot. Vizetek egy jáknt Ez leszen az ajánuék m Jézus lesz a renüfg. v íyy, úgy, igy, úgtf. agy, ágy •' Kis Jézutka Ni utudj : Kc'j /tl jnUtlor I ne .lmot' egy bárány nyrándoz íw M«>» ««'. Í" I*** te- ltet Ez lieutl nciv2f'JrCfpf .'Vf inon kérünk, Eégy egekben letérünk: ' í gy, ágy, ágy, ágy, úay! Aladft kit Jézus aludj ' fnHitx* Károly Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 50. szám. (4 lap ) 1892. decte .jer hő 11-éa. etilre icAqjb. Kien eetélv jövedelme * .Nép-, meg újra emlékeselükbe hiveitsaanak, Kichter — Igen-igen, — atomit — bárminél mi lób-konyhának-, van felajánlva, ••hál egy olygn,.in-1F Ad. 4a táraa czég Kodolfztadlbaa éa Bécsben bei ér as anekdota. A azindarab « eaak akkor tétménvnek, mely valóban megérdemli a párt-[ esea kőépitöazekrények gyártója (Horgony kőépi-fogást , hiuuUk, hogy abbén a nagy köiSnaé^ I töazekrény a .Horgony* gyárjegyről) minden a miikedvelöket éa ciélt egyaránt réesesileoi módon arra törekedik, hogy a kitzöoaég fogja. A hely-arak a követkeaök : 1—4 aorban \| minden lehelaéges kívánatéi, a szekrények nagy jó, he ót peri'i eleit ellehet beemelni a tártaiméi. Ha a stertő drtmáiával jón hantáét éa 4a épp akkor reggelizem, agy aai mondom neki: ,Foglaljon uram helyei ee mondja el darabjának 1 Irt, 5—8 sorbsn 80 kr., a többi sorban 60 kr. ságit és irait illetőleg, teljesítee. Körülbelül 23 tartalmat aioo idő alatt, mig en reggeliaea Jegyek előre válthatók Behis Lajos és Fráger alapsrekrényt hozott forgalomba, melyéknek ára —- Ha nem tudja aat megtenni, agy nem is fo> Béla urak gyógytaertárában. , 35 kr. é« 56 Irt. kőzi változik ; eaenkivül vannak gadom el a darahjii. — Seg«Bl\|Mét tolvaj Pár hittel ezelőtt irtuk' meg kiegéaailó-vagyis nsgyitóazekrenyek, melyek — Nem vagyok ugyan dramatikus — szólt a lapunkban hogy Fonovics István as ipsros ifjak Inoxiávásárlása áliaí as első ízben vá«áenlt.al«p. tj'ng^r Shimcf, aa x4 nagykövei. — de ha atállöjábsn Kernbárd János szabó segéd bőrönd- szekrények rendszeresen nagyobbíthat ók. Ezen kor- megengedi Péreire ur, agy elmondok egy lörté-jét melyekben ö«aae» vagyonkája volt, ellopta, j szerű épiiöazekrépyek értékét jleiöleg, melylyel -a netet, melyből aztán aiindarabot" írhatna. Csak* — s eltüntr"XVendőn lap körözése kővetkeslé- kicsinyek nevelésére bírnak, a legki«ebh nézet- hogy ez ön által kiszabott idd rövid, ben s keszthelyi löezolgabiróaág az ipsét elfogta, eltérések sem léteznek : őrüljünk, hogy at újkori — Nos, önnek kél reggeli elfogyasztásának a átkísértette hozzánk, t most a törvényszék technikai haladásai lehetségessé letiek, begy a [idejét engedélyezem börtönében nyer tlapoá oktatási az enyém- tied faépiiőazek.ény sz olcsóbb és sokoldalúbb kőépi-i és óvé — értelméről.„„ / I löezekrény állal pótolható. A .Bazár' ítéletéhez Éjjelt tjirit ászok. Hendőrségüoknek nsgyon azivesen csatlakozunk, mert a Richter-nem kis gondott okozott at a ' naponkénti tok léje Horgony-Kőépiiőszerények tényleg a légér psnass, melyei egyenek már U hét óla folyton, lékeasebb ajándék kiejée nagjrgyermekek számara, — A hilgytk aJáHlalaliiali kétséglele-lenül jó nagy részük van a. Brandi ~ Maurice ur lyuk. llbs. Técie éa egyéb aiárnyz* állataiknak esiől-reggélig törjént eltűnésé miatt emellek. — Végre f. hó 5 én Kikerüli a rendőrségnek Baga-rus József éa társai személyében a letteseket evakon csípni; a megejtett házkutatás alkalma szárnyasoknak különféle .jeleit éa rééseit. — A leneséit átkísértettek a kir. ibiróságboz. ___— Naerény talvaj, Ftlák Láttlóujbólmeg- " k'kérelie a—lupáit. Ugyauis a (iHengwl-utciáben Tóröí" Józaef patikája, Király u Ozenger százados tiaztiszolfájanak szobájába be-Iaktuletl, — s az ott megpillantott ruhakefét aiépen. elemeit* csípték, mini miudú.__Azzal védekezik, hogy ő\em akart lopni, "hisz akkor az ett fekvő lisitirutylriíi lopta volna el, nem azt at értéktelen keiét. -Pedig hát ő csak azért lopta el a kelét, mert ezen túl lehet adni, — -a-líaati ruhán meg nem.—...- — ■ — 1 I — Váa4rtlv«J«k. A milyen eilány volt a I — Azon időben történt — keadé I — midőn Bééiben tartózkodtam. Egy híres orvo lakott akkor Btrebea, bicoayoe 1 Andi ur, ki a szívbajokat gyógyította Alig volt ,4(i éve, Szép e nber, azahálym arravoaaeai, [ azőke bajusza és kék saesaei voltak. Egy oroaa Richárd fő ur hivatta öt agyszer magához, mért leánya j gyógyszerész valódi avájez labdacsainak, melyet Macha, beteg volt. Tarmétzeies, Arnold ar kéea dobozonként 70 kr. a patikában kaphatók, mai örömmel vette gyógykeaaléa art a leányt, hiaa w____________________kőtkedvétt«égében ; a mennyiben - e labdacsok vaióaágoa álseaet az, wiaw ti evea leánynak a Ital aigmoikitenyitékek binokába jelölta reád' buloa, kellemesT egyáltalában legkevésbé sem szivén kopogtatni, mintha cetk kérdezné: ,Saa-őnég, — találván egyiknél másiknál néhány li- i^jdalmas hatásuknál fogva a nők köréből min- bed a bemenet i" ter lud, — vagy réezezeirt. - és a megejiett den e faitt stertrkiküazöböltek a minta sók] — Semmiléle tréfál — szaki tá őt félbe a köazönö-levél bizonyítja, emésztési zavarokban, házigazda, — ön drámái ígért nekünk, szívdobogás, vérturíódáa, fejtájár, aaékrékedéa — Igéi etemet teljeeuem U, <-ak türelmet stb. ellen httmattatruk Föraltáe IW.pf^fn _ Hahár az oroai család minden ei&keft 12,________tarsaaágban megfordult, azért mégis gyazuu — lij aikrr. A nemreg lefolyt brOeszelj raemmel néaték ök»». Skebelovntk kabátján tok kiállítat glkalmáhói .a - kiállítás elnöke a követ-7™11* zsínoFöKvaő.d gomb és a bojt, a inama kező liveteT loHifi áGrófEsterháei léié cognac- tyemantjait hamisaknak tartották... szóval bir gyárhot, mely e kiállításon tudvalevőleg a disz- Mt caalld volt. Ea az orvoe, heves estiemre oklevelet at aranyéremmel nyerte el: .Különöe gn«d»« Macha iránt, megkérte ennek kezét ét ét kiváló örömömre saolgál, hogy Önökkel ludat- j \| hónap múlva az esküvőt i. megUrtoiiáa, hatom, mikén kiáHitituttk zsüriie a küldött ésjSkebelov pedixiafijávfi! «s maaik Mayával ellá-. kiállítóit cognaifflt olfkitüw tálaira, I vozoti Bécsből Hadd élvezze az uj hátaspár f^^M^H legnaMynhh kitüni.t».i • a dmolu^ mézeshetek gyoflyjimL1--- ------ P^BP . - hogy .étért a , , " megtarolt iinnégos vásár \|ev,%t ^nyéremmel itélte oda. Midőn e kívá- Maeha rendkívül tetézett a táraágban, a hol " " "" ló et jelentékeny aikerbea. mely egyszersmind! "egfordult. De érdekes i. voU a háta-ptr. As hazájuk cocnagíparának sikere ia, őszinte szeren- orVÜ» ««relie Machál, mint hitvesét éa klienséi, csékívánátáiínat nyilvánítom tudatom egyszers- s midf,n Mfrtba állapota mindinkább jobbra éa mind, hogy a díszoklevelet és az aranyérmet )°bbr» fordult, már a tánczeeté yekea i« meg adás-vevéa éa látogatottság tekintetében, — ép oly gyér volt tolvejokban is. Egyedül egy említésre méltó zsebtolvajlást követlek el, — ellopták .Selek Jciaetné luvaros nejének 6 írtját, — de a t.olv'aji « rendflraég nyomban—nyakon—ia csípte, a bekísérie, — igy tehát nagyon valóazinü, hogy a \|ővő vásárkor már ez sem fog többé topni' .. — Jegjiévilaiilá. Lángvizen, az elhali-lilozáa tolytán megüresedett jegytői állásra — I. hó l én volt a választás. — bár több jelöli is volt, — mégis egyhangúlag az elhalt jegytőt ■ér—helyeteaúő Nagy Ferenc* lálgamioti fii£ig\| jegytőnek.-A megvá>aaztoit szorgalmaa, becsületes, jó modorú és csendes természetű fiatal ember, — a mely tulajdonaágiért ax ottani nép nagyon megszerette, — a senki másra nem is szavatolt. Üdvözöljük at-ot jegyzőt, — t hlsazttk, hogy változatlau életmódjs mellett, a nép szert-tetót mindenkor jntCl "^r A sag)>kanlual ('aalaé vigalom rendező btzotiaága I. bó 17-ére műkedvelők köt-. rcmiikődeaevel egyhekotiiti, nagyon : érdekeanek ígérkező,táncteatályt rendet. Lesz suivallat, felolvasás, zene ének stb. — A aaéplt* rgyeittlet kezdeményeaői nevében l)r. Bentzik Ferenci a következő meghívói küldteazét - Meghívó. Többek nevében van szerencsém a tek. cigimet a • Szépételi egylet megalakitáia tárgyában lolyó hó 11 én délután 4\| egyidejűleg. elküldöttUkr Üdvözletem stb. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK RUiiUieyi l\|rgyalái«k 1892. deci 12 én. ~ Hatóság elleni erőé zak büntette t idegen vagyon azándékoa megsértésnek vétségével vádolt Itllecz József elleni bünllgyhen végt. ^£mberölée vétségével vádolt Partí Jóteefné Ko'.ongya Anna elleni faünügyben végt. SiklusKiia vetnegevel váitull Szernept Feren<-z étiéül bonngyben vegi.. t T)«ctembtr 14 éh. Szándékon emheröléa bűntettével vtdolt Vran-csica János elleni l>%)Ugyben végt. Kai Zutora Ferencz elleni bünOgyben harmad •bír, lt> hird. Uttaember ÍG-An. Stityos' leati nértés bűntettével vádolt Vendel at, elleni bűnügyben végi. bikkasaiás éa lopás vétségéivel vádolt órakor a nagy-kanizsai ,Polgári egylet" én érmé- j Móricz elleni bUnügyben végi ben (löldtznii) tartandó értekezletre ezennel meg-1 Kele Ferenci ellem hünügyben harmad bir. hívni. Teljes tisitelattel l)r, Bentzik Ferenci. I ii, hird. Nagy-Kanizsán, 1HÜ2, tletzetaher hó 1. Igtvi Mihály t neje elleni bűnügyben harmad tilmbtlam alitalAa. Tíjgmil (zyuláné, bír. it. hird. kl már több ízben városunkban a •Korona, Topiák Mihály ti. elleni bűnügyben •Stervat< éa egyéb vendeglőkhen bemutaite ptím- bir, it hird. balomjátékát, a a köaöoaég ieliet megelégedé-l Horváth János elleni bűnügyben mátod bir tét nverte ki, — a caimbalom játék eliajátítáaá-ban órákat óhajt adni at em inegtenulni akarók-1 iiiík. A tanulni aaándékotóktiak nagyon alánljuk at ügyea nzinthalom játékost. Bővebbet: Magyar uioza Muaikár léle házban at illetőtől magától nyerhefbl. K, hird. Ilich A ,,llaaar" aü 1801 é<í, <13, füzetében er télé llnrannv-Kóépllőagekréiiyirkfrtl, ki 0 S A R N 0 K. Szinmü-tárgy. i', jeleni.H — Síi v baja daoára f I- — Igen. Férje maga ajánlotta -neki. hogy néha-néha tánc tolhat egy kis keringőt. De én aat hiszem, etl meggondoalattanul tette, mert N. kapitány, tánctkóiben kicsim erősen azoritá öt keblére. Isméi a légi monda Mara és Va- M«a i - —i Jó — 'szólt Péreira — ez az eleő felvonás Alakjai megelevednek... süsse bal el... — Azonnaf. Egy szép napon Arnold egy caomó rózsán levelet talált. — Istenem mily kopott [ mindig eaok a levelek. = =si iérana, ón kszd kiállhatatlan lenni. Azt hiszi, drámámat maaélam el'( Ez yalóban megtörtént. — Ét ezek a levelek léltékenyaégét ébresztenék a férjnél. — Bizonyara. — S ezért boaezu után áhítozik. — Ön ismeri a tőrlenetet'! Hát akkor be-. \| izélje el ön I Tóteji I — Ntm kedves barátom, én csak igy sejtem, I, — Tebát a férj iriegboszülta' magái... Brüllj _ Valami titkos gaztettel. — Nem azólok tovább — pattant fel Maurice. r-.'Ne mérgelődjék, kedvea barátom. Látja ezáltal megkiméjük attól, hogy mo.idalát telje \|sen bevégezze... Et a valódi színmű irály Caak másod \| olvassa Seribei, Sardoaut, .semmi maa, mint élénk párbeszéd egy rtká* gondolatjellel. -Noa, foly* taaaa elbekséiését. A fer\|... Rettentő boazat tervelt, — folytata Maurioe, — Mtuha még írem győjyult meg teljesen, eat tudta Arnold. Kit két éven át oly odaadással éa saeretettel gyógyított, azt most azzal akarta büntetni, hogy bizonyon merektel újra leléleaati régi, latau halált hozó aiivbejái. At elcsent levelekből tudta, mily határtalanul atereti neje a kapitányt és viszont, Ka ea idő- inél y ni hói kl útim irtemiak aturulnak a lukonódolt ajánlásra lyeaen elrzevrgisuek vagy l ttolmil' ai'tuat isii egy óráig, 'Hull kedé* telje 'álaattotta voltiu L gzinháalga>gaió, kit túkörléiiyea, kőkemény gal da nagyon ia megérdemlik, hogy a mép karácan-1 lérja éa paprikavoröa iiyakkeudüjvM(U ismere-aotiyl Ünnepek koaeleiláMvel a atUlőknek Ajra\|teaaé, a kandallóliiia tama«akudotl. lVrtira ur, jukat iiiegseuimiaile, levelezésüket uicgakadeiyutá éa igy a azerelmesek orómpoharáha egy kia mérgét ia csepegtetett, mely nejének egeasaégt állaiiotát mfgrongálta. Szívbaja wmét visszatért. NagKaniisa, vasárnap. Arnold ép oly tapintatosan ölte meg nejéi, mint a hogyan két éven át gyógyította. £« amellett nem mutátta, hogy a féltékenység ördöge azál* lotia mag keblét: ellenkezőleg, a könnyekig meg inditátíva érsé magát neje baja miatt. S hat bó múlva a betegség legkellemetlenebb jelei mutat-kosták a hitvesen... Nos, Pereim, nem saikit léibe ? — De igen. Es a második felvonás. A bonya dalom. £sjl kifejjet ? — k kifejlet ? A következő: Egy este az orvos belép neje szobajáb. és dtyitfM reszkető \| hangon mondja neki: t Asszonyom. tudok min-j dent N kapitány as ön kedvese. Szegény I Macha elhalaványul. „ölj meg- hát engem j mólt férjéhez. «-» »Ne ugy, nem téged joglak l megölni, hanem a kapitányt — megöl te bajorunk... golyón mi ven találta öt.« — Macha eszmélet lenQl Összerogyott. — Hanem az' orvos hasadott — lolytatá Maurtce — nem volt* eleg bátorsága ahhoz, bogy a kapitánnyal megverekedjék. Letérdepelt \| neje mellé to megtogta kexét. Erverése még nem sattnt meg... élt Arnold gyógykezelés alá vette -nejét él Macba nemsokára magához—UrU^ .Es most öltözködjél fel Micha K szólt hozza — jer velem a Iraocsia nagykövet lánczestélyére, mert meghívtak bennünket" — »8obs, azt nemi tehetem* nem teszem.* — „Te telóltözködö! é< megyünk. Párbajom Ürügyéül 'heves azóváltást mondottam/! ka te nem jelenni meg velem együii a tantzestelyen, ugy compromiitalv^ ya--jyunk... Nos gyorsán ÖUozkódj , akarom, paran-csotom A nerenciéltén é gedelmésksdsir. A hsialvereiték csepegett arczárd, mtg ottözdü-1 dóit. Arnold megjelent nejévei a hálóig Macha! táradtan, meglörve ült le egy karosszékbe, mig férje háta mögött állott. Hirtelen lehajolt hozzá z azt mondja neki : »Noa nyomorait, nem ölt még meg a fájdalom, a búbánat ? — ,még nem — mormogta önkénytelenül Macha. ,Még nem V Hát akkor halj meg az örömtől í Nézz oda P I E-pillanatban jelente a azolga ; ,iV. kapitányA A cainoa tiszt kecses léptekkel hslsdt és szoksas' Hzerlnt kedvesét kereete. De most alig ismert reá. Gépieden lelsmelkedett a karszékből a izeten j ceétlen asaiony, téveteg pillsntasokat vetett reá.. j egy velőtrázó sikoltás... egy tompa zuhanás... éa Macha meghalt. — A jelenei, mely e^utáu kft- í vétkeseit. leírhatatlan. A vendégek szétoszollak, s férj (á)dalmsM szivvel borult nejére,. Maurics elhallgatott. Egy pillanatig airi csend j uralkodott. As ajtó kinyillott, a ház urnöjs, ■III" III 1 Zala. &0 szára. <5. lap.) s Csalhatatlan Fink Ottó SAMSON-i* * Az Vgyetluti szer a he) és siskát növés* tffrre ellen, korpa és leibór k: (Pgség ellen, ideges fejfájás ellen, teljes jótállás A szabadalomtulajdono* küldi: III raiaaiMte 47-•uém. Fink Ottó, Bécs. Kaklárazé helyek kereitelaek I — Jegyzék ingyen. ~ m 12— 1892. deczetnber hó II -éq Tm/ttn. Hirdetmény. A nagy-kanimi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Nagy József s társai felaő- te alsó-hahóti lakos volt szabados birtokosoknak^ ugyanazon községi 52. sz. tjkben felvett [és a hahótibirtokoBság küzös tulajdonát ké-\| pező I. a COS, 610 hrsz. berekből (legeld) álló, valamint a 472. sz. tjkben felvett 1. a 1306 : hrsz. ingatlan egyéni felosztása iránt lbly-i maiba levő ügyébén a felosztás kérdésében, illetve a bíróságon kivöli egyességnek jóváhagyása iránt a megejtendő tárgyalásra } határnapul 1893 éri Január hó O-ik impjá-nik reggfll 9 óráját a helyszintre Ál#>- Fitlső+Hahvt tiizfgkáx~ \| tó kitűzte: - ___• Mely határnapra a jogosultak az^at a hozzáadással idéztetnék, ha az eljárás to-\| vábbi folyamán személyenkinti idézés, vagy \| értesítés elvárása nélkül érdekeik képvisel-ítéléséről gondoskodjanak. ■ Kelt N.-KanizMn^JJiSÖ. éxi. november 13-án tartott üléséből, Tóth, KolheiurUng (4B — Nos, uraim, meddig szivaroznak még ? Az eltávozásnál Péreira r megragadta Maruioe kezet. — S mondja, mi tórtént as orvossal ? „ — Kihagyta Bécaat éa Vsrsóban telepedett le. — Mit gondol, nem volna alkalmas tárnv s •teldoRözáara ? ~ .. ' B ~ — Lehetetlen kedve* barátom. Minden lap azt Írná a darabról, bogy Feuillet Octave „Jutíájá* vak* utánz.ita.. _r Krancziából: Htdtt Zi<juu>n<i A szerkesztéséit felelős ; V liiehel Fttllp laptulajdonos Kánitt fíéla vezér szerkesztő. kx xxxxxxxrxxxxxxxx XXXXXXXXXXXXXXXX SlircletiTiéziy. Vagyonba kot't Maycr lUiirilc n<y-kaniz«ai kereskedő ciég csódtő-m^éliez tartozó a c^dleltárbaii 1—108» 110—174. tételszámok alatt fel-lAr^yek 2Í530 frt 20 kr bee«értékben ajánlati utoiL eladatnak. Az írásbeli zárt ajánlatok legkésőbb 244 1892. évi deczember 22^én déli 12 óráig 263 frt óvadékkal egyetembenf^Hii^ttriál benyujtanddky hol a csődletlár és a ktizelelibi feltételek is bef<!kí)ithetók. ■-fN.-Kani}wáiif 18ft2. évi dvoaemW M 74a.- — ■ 0 —- 1 v'— Rapoch Gyífla Q ' Agy.véd, csőd választmányi jegyxíT. B vixxxxx^ XXXXJXXXX XXXX X xxxx xxx xxxxxxx9 Nyilttéx.) I\|4m aelrem mIiIAmí! ícalenleket m«'" terenként #5 krtól kkhkx 4 fit (15 krljr (niint^ 4fi0 kSlOdbOnA eMarlathea) ■•zre(tell «ffy«e <itt«mvn)cr«. tafjp tfófli y^ékliftn MáJlit káaboa MZÚIUtvá, 4» fáevntiNi Hneafkcrg Ct« (v>. kir. ud« vert Mftálllté) NlfUMifárt Mrlahfcea Minták lióütn/^rdnl/ival kikt«ta«i. Hvéjolm ciiuzelt leetthkre 10 kree \Á\yj% refAJiiUnilí'). 6ti—0 Kö8zönetnyilv&nit&8r ' Alulirt elismerésem és kószOnetemet nyilvá * nilotn a v,lil«yynr Vrniiral«' biztosító rése j véoy iársa«agnak ason méltányos és igazafpoe sljáráéért, melylyél novsmber hó másodikán le \| égeti góiiiislmom tüzkárUrltéaSi ea/kOxÓhVée a kttrii' 't'tfi'i l'Wtier Iftkna zntii auiMM/fm Itevnuk liíiiorloldiin; tWZ tiovsmbsr In', i: Itlolnár T_ liitjoie ') AS, tOeegete rovailfss a kOsluttekéK aen fáilel RMfára tkle a Nerk. p allag Nag Leróna ál tas isaKura EaaiiortDUiá megjelenik mintefy 13UOO kéthaeaboe uldalatóveg\|al, (Óbb mint tOOO utriftnuitráiUvü, 140 f ■iliiill bysaUékUn!, S4 ninr«B»lé (flhromo-) képpel ée 11Ö térképf«l, Amivmo la kS-toSk—, kötetenként 46 -A0 Ív terjedelemben, vagy tAiO bárom-néiTY tvesintenként meuelenA flNtwá iur kótetenként diesee WlbArkfltéSben il frt.-..- 19 korona ; fotelenként 80 kr. m flo fltlér. A HJLÖT LIXIEOW vereenyes a legjobb francia, angol, német, olasz, amertVti lexikonokkal a világ eseményeinek nelleml ét anyagi adatainik IMdol-faaáaákan, a magyarföld, magyar nép. magyar állam, magyar történelem, magyar kötgazdaaág, magyar ipar ée kereskedelem, magyar tadon\ányi mttvéazet. irodalom 4a egyház ismartetéeében pedig páratlanul áU iiodalsiankban, ugy, hogy nemcsak a gyakorlati emberek, de a iiakkornkre néive m nélknlOzbetlen forrásmubka. A VAOr LKXIKONRA megrendeléseketatlbgad, valamiét r4asleie>i elórajiot éa meUMVányfkaetet kéeiaéggel kOld: - . Fpiiel Fu!op Uünyvkor«skBtlut i Nagy-Kanizsán. A In Y i a tiiitgreDtlsItfauk iiiiiu««nd »k, VhIóIh riJiitÍHloknak pontau bérsmeiiKe kUlilik UOfHruliIMI In ka\|ihiilá réiAleill'eléiirr meg«« e Cd * Stsl ^^ ö i » i -S t fa Z mmmmm V S A ■ 1 CJ3 SZ 0 ~ ■ 1 0 0tk s a > I rí8 í « w ctj ! i Cd 3argJila •frfaufftgji kaláMgilag nsrv;a»gait I U* fim** iupmétra)i • nrvfVHA t^ttiMtWuiiy i XT \|AAjv!í2Í' \ r«ccuiuiö .Mr j \ jV^V'^.f \ . UUU idftlö • igán \ U 4 A M én kuifuldún , V a k\ Ou^Ili- Wk Alk^JauM \ V t tira, ntfir»1.i\|t» \| ftJ ^ / vr\í\Hl \ kinnáUtnAf I •ü-' \ ti íVl fVI^JJi^ I limtMáfft kőot- ■ak \ VS 1 kMti-Wi aa »/.! tetem Áraia'ij leüfjíá. hAB\|mrlpar BUDAPEST. VII. Rerepe&i-at 36. . >aiáf k«bfZhnhnyU. njínilpmwjati t>R(t«rMk r« ívtk kt?lU-k»»í Í4 alkatre-Mlíult-nr KOilt k>m»»wl »a aa. acyraartt itUjári {láxnúl -gyaránt tu- j láttató ker&kk) \ valc ríM«k aindae' drti maílj" találkaták xxxxxxxxxx xxxxxxx I' AlHpitlMtott IHM. AlafJUaU I IMS 7«fT bír mily, Itáruio* htlegaéga n Íftrftaek génőuek, tujónakrfo ^"ftrri irrfr/nlfi HBk laallttiiÉy, taima, clípíSfiSotlS sxamArfa lo\|tó kfthftgé, rtíklanilotáH h nyftlkn hAnyának Jtójdödü KÍwA kéf tauiobhun M nyoruND tAvolit* atik el a* évek óta bevált —. valódi > orvoet rendeletre kéuitett é* ax órvoHok 4M ajánlott : ss<. vyórjty tea cnomagja — í>0 kr, éa aat ayfoffy hurut pop — dotmaaa — 60 kr. ponto« orvosi .AüHKrt^ati ntaaittaial, nikerHimr nehany nap utan -stotyiid. v ». ' * ■' r » • • F t' 4 2 aomagnal kev^i l, i,#m kOldetik aaét, — póatai k tildéiméi — 20 krral idtib caoinafolig ■ MáiliM !ev/!ért; a mt;rn«hitNek eyveneaen tiif. Gytirtjy {ji/ót/ijmMr Hte V. Wimmer#rtHHfl Itt, int«t«>ndAk. 20i xxxxxxxxxxxxxxxxx DIETRICH és GOTTSCHLIG ra. éa kir. ndvarj lea- éa ruiu kfrfakrdK Mt* A Itrelier A.-féle kiviteli imlnczknerfk foraktnm. Iroda é« megrendelő hely : HUH A V K H T K IV* réfi ponta iiImn ÍO aiA«. Kiviteli h átviteli pinczék Kőbányán. - - Kuld"aé»ak .TMOton «« puatáa atánvótal mellett. KlxáróJagoa ktavatlat bevitelünk, finom la tegflanaubb •l»/W\|ti UáÜkél Knaratliía haviul a k (aaiMia rum éa tla» raaga fwwta Mgaarbét agynfntéa a iraoiaU éa a»»llaH<ll (Krrín Lakaa Bat«.\|\|U) tlk^rikbfa Ctti.»ariwa ^áaitttjaka wár 87 «t«a át kfok<MÍTttaég-n«k ervaadé vtérkattaa taa kavarékaiakM. Maadarta, < náiiiár ,Klráty, ■ Makrai Vletarta vaUmlat aa -advart taacaaelaagel '/^kitó-kéni 8 írttól tt trtig J A 14 M M K U H U H WL II, 86 éa oaantültam ét l\4IJ tUaaaa IvacakUn -10 krttól 6 frtig tvagaakét. KKANILIAI K I n 1 \ k ■aját vAdjagyttnkkut atlitntt tvafakbaa t4„ litar i frt I.Sft éa 70 caatUllaraa 4 — .M kijiral 'Lagkiaebb rao-éata^ayak laggyuraabbaa é« paataaaa aeakőwltlaiaek, léailtlaa ér\|i«\|iékatBka$laralai4 ta\|\|al avAU, aiaaaal taoaa éa Mnaaalva klldjlk. Itmet éladúkitok h kdrimkiMk migyhttni árak különös kedvezmények mellett, Datatt laa 4a ram-rak taraiak t IV., Várd iitna lH. a »korona« kávéhia utellenében. v 1%'m Mlnyé-iér, Telaki-téla p&iota. VI., AmiIrHaajr nl M. aa. aa opernhar.zal etemben. ___lUktár Nagy lMwi««Ao : Biach LÍ^Ót-fial. fi ^ Wiudcn ktlIifUiaa li\|aia\|aaabb kHftwietlatliel wyrrl ^^S 8 Nagy-Katiim vaaáraap. Zala, 50. Mám. (6. I«p,) 1892. hó li-éfi A női szépség afivéaaatéaak tatkOavva, kéaaSit 1). D. gróéaA kát' rakagyott jagjp tatai njro-niáa. kapkatő kiaárólago* aaa a ,.9lagyar Méh LafJaM kiatlúkivateiábtt íuavi* { $ö kr leeéaykóééakea 1 At 10 kfért, Biatoa alaaitáat ad a aaépaég íaalartáaárát, aa arrf két, termát aaApitáairtl, aaóvat aa _ örök «éps?g tankönyve. Miadapokaak, kik--^Wa\|OFar Kék LapJA'-ra alöli. kr. G»«agaláai éa aaállitáai dijai a^ttákalaak. \| eahaü taakönjrv. a „M'GAS- I divatlappal i§ J agiaa évra - ^ - —___1L írt — fél évra — - — -r -. J t ~ aagyad évra — Tfc- — — 1 „-50 ni t I hivatal, Badapevt, Ktakld atan. ERTESITESÜ ' Tf an szerencsém a mélyen tisztelt közönség szíves tudomásraiiozni, V mtmrint tísztélettei alulírott a. Nagy-Kanizsán létezett KOHN ES KREINER kereskedő ozégnek beltagja lenni megszűntem, s ezen czégből kiléptem. Midőn az íteletem éa személyem icánt tanúsított mindenkori becses jóakaratot és pártfogást e helyen megköszönni kötelességemnek tartom, — egyúttal azt a magam részére s jOvgfe is kikérni bátorkodom; — annyival is inJríBT).'tntvel rivld néhány hó mólra anjál nevem alatt Kag)Kanlaaán egy ax elftbbilies ha«an!ó Hxlftft fogok berendezni 'és vezetni. ____~ . • ' v- : Magamat becses párifoga^ábá ajánlva, vagyok n • t • kitűnő tisztelettet: 1 Iv_ . kKIIMK UY1LA. Köhögés7 OTV liArmiív lturiiloa t»etaaatía» m, IMmI A ^ WíadcM ktfcllHlaaa le\|aa\|atabb kltaaletdatlitl wyrrl jf »ESTERHÁZYCOGMftC™! ; • ( ' 'J , tebb ita a. ö g Központi-iroda: Budapesten, külio yáczi-ut 23, tar mindenütt kapható. § 2K«W«K>Oí«MK«K)OOOOOOOOW )0t««)00000()000c«xwxx«x)000cc«x)w 7 •-■ ** 1892. decsember hó ll~é* Nagy-Kanizsa, vasárnap, I A S biztosit! TÁRSASÁG I I kerületi fbügyáöksége p 1 SOMOGY- és ZALAIHEGYE VIDÉKÉRE I \|j -—-- . ' - —■-'■■"•. •"' ' ; . ~ 6Q CO 3 \| fIS#Í8Í \|\| I könyvkereskedésében van Nagy-Kanizsán. g B Elfogad bevallásokat biztosításra: a) tűzkár ellen (ha \|f\| jl villám által is okozva) épületekre, gyárakra, gépekre, gazdasági és \|i \|\|\| ipar készletekre, árukra, buloi iieinűekre marha-áflamányra stk ^ji p b) szállítmányi károk ellen, vizén, szárazon és vasúton. H c) • jéííkárok ellen teljes kártérítéssel. ^ Ü d) az ember életére, halálesetre fizetendő tőkék, kiházasi- m \|\|j tások^éijáradékok ^ Wfr------ w I I ^j&ussp&s- S S Csúz és köszvénv 8 űalüák. meghűlések «1tH s ti- ~^fö vw »VMa««vaaj W lág tniaden rénéi el v«n MfJWw él fP X kitöaö h»Uw 41 Ul 889 gZ I W ringni (•[• ét f»g«J\|fBt4aok, ütési rá riraarnudaai, vaUmint fafjrdafaaatok ••Ura segUpo fjuaaa éa W • UflJaMkfc S i Q Io»\|i«md kat * A háilaaer klraavét v«rt« A Valódi' -^Bj X ^^^^ ■» » n » rw> \| n ^^ Hargoo7-Fala'Ki\|iallaVna\|diiaB mladaa 2 W ^^ 1 w n "Ni A gyye«'térb»o kaplitU 40 kroa, 70 V A ntvu gyúgvaiar, aielyank ategj >0 kr v»gy -kV írtért miaden gyégy»aartArha kapható A HaparatorraJ X Ikrás, é 1 frt IJkfoa üvegek Ima igy - f fl ja ua-k»irh4abaa 186 Mllwi tftetett kiwrlet, n rly kaél 7 aaatbaa javuléa, 119 naatbaa icljm- gygyo" jÉf a IttgolcmVbb ktakiMr. . i./jM w Ián éretett al. A i l^awwMMMMMw——mmJ W -X• Vérszegénység és sápkór X ffy^^TaPfflfljmHkfW ^éfcká KXt ayaimekek arfleitétéra kitttaA katan éa p<«pée iao aarr a T«»ha\|t ITilaa vaakar A V Ilii' mmw i "1"' ,f 1 ■raaMBMX I -m awty aa «fgjligl)t tanáén javallatára balökyoíln. eafedélylyel láttatott eL Sok roaaa atáasa W H ■anMB i I « An . III n I V \|étaalk, aiiért ia kéraai vételaél aévalair atomét kavetalal Kin tlveg 1 írt 60 kr, uit 3 frt. B Wffanaoiaiii r i o - _____ i B IflGyomoroseppck I 8 acatia-szappan \| jag D \| V* kadtn Illattá, blImM bbuM te rendkívüli tartéaaágáaál fogva lett rövid idéa kadTeltté; t drb AO,* D I rwMryMrtitfi kainak tfaiaar bujakaél, MkMiMdiw él áH# I , fiS drb rgy duboahas 1 frt 4o kr* M lánoian Uawiram káit n»p«r \|\| w _______. _ . ' m I A floanriMwMii iünS«l SváwSlaali fyeawaifaatiéa, n ! fv\ ..................1 ...... ■ ■■ - H IM« IiMai taitmii mvimii f«IMttOffí«, naimtntt. jftaé II . W A „ _ ■ féfét, lanmyi ié>fa>áf, aaéar éa kányát, ■ M fVltUltl cirCZ^ClCrnC » • W ö „ "^^'riu^^íftóir 'ir-ívv^i'^ D A it ^örmk,lwl *** i ■ itatnkkni.jrtHirtéfc.inéiaaiafeVMiaafrsaMéhnár ■ X ulatoa oltévaHtja, 1 ttvag 4m 1 frt. « RmlMHl imli.iii.ól a Wrtr^ft"/// D tll ......... J\|L JH év#k nla MUlífilikiMtli lillniitiillidi, * iríli nila mas aa4a B WL a , . . , 10 Q v^TWfciL. pk»efl>üT4i»)rranaeii Ky ki» sva éra B fzj A rn,mrk no Miiríriii^rití* JH B Jnpf^ hMaiiAlaO nlMiiéaanl V) kr., nagy B W J5U Llllv^ lll^ iViai J^tlCI llv. M M P MikM>i\|/vni<ii.'< >\|\|t i«.into.ár: ' \| fl Vf at í»r«'^lMM la^éla^ara. tldén uriM4ra,«in\|gél. Kl<«k»lú k>ir»kj>«;n itran kf<{v«'lt K^v k<H-»«g ára t frt b ^^ vi^Aié^ f^^lf iiyvr?^ n ^ ^ x 1 Éfe^f ílá^f\| \|m Z7 KREIGNER GYÖRGY fi H jwmviiijH»• * H I w gyégyaa»rlara a „Mitgyar Kornaáhoa" \|\|\| A Q D 5 : B U D A PEST, KALH NT ÍR == A Kapható Nag^ Kaniaaánt Prágar Héla> llalua A X Laloa fYÓiyasartárihan, Wí ^ X •writMiii Kubitt Ij»io» «yniy.».rt»ráh»», U8 HDOOtHHHMHM XX KKtt)OUOOOOQOOO(GOOC)00(y Nagy-Kanizsn, vasárnap Zala 50. szám 1892. deczember hó ll-éd. Mm NyúmHluiI ifiichol I^Ulöp nyomíimitmn Nngy-KanicBlIm 1892. SsrmPLti j fölteszi régi eredeti sileLfejáut I ■ — J """" _____'■■■■. _ ' - t . M____ ',..... _ mm. m~w deczember 18-ikálóí kezdve naponkint kétszer legalább 16—24 Ü~1 ESTI AlADlO oldalnyi terjedelemben fölvágva és ragasztva jelenik meg. ^H ^^ llatrh«ul<je éa klaéétalaficaewl 858 1 A PESTI Napló ifj. Ábrányi Kornél A PESTI IffunlA felelős szerkesztője: Barna Jzidor. • ■■ ■-:.■ . -Z- politikai pártoktót tel\|e»eu inKKetl«>ii. T APPCTI VanlA «frke»íté»égf egéaien újra, — ax oraiáf ■ ülőII ildpiU -- Ifgjylywpbb hírlapíróiból - alakult ADFCTI Va\|\|il bel- és külföldi tudósításai, birei és táviratai (risek és eredetiek lesz-I fiwll IldUlO nek s a legmegbízhatóbb forrásokból erednek. ^B ADVflVf \T A DT A ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági rovatát kitünö szakírók r Ildii i>i\rliU___________ szerkeszfíkTT n__L--------: ' _ i jp ~ S. A PESTI NAPLÓ ,)el" és ^földi tőzsde rovata mindig pontos és nieg-M ■«> _____; ^ oizbató lesz; APtCTI \T A 1>T [ J "«gy gondol fordit szépirodalmi rovatára, hol mindig a legkiválóbb j^H rilO II ^ ljlJ írók neveivel találkozik az olvasó flf APPCTT V A PT ( j Trgényei és tárczái élénkek lesznek és a közönségnek kellemes olvas- \|Sk rilOll mányul fognak szolgálni. A PESTI NAl'LÚ líarácsonyi száma feltűnést keltő közleménynyel W K lepi meg olvasóit. " • H ^ á PESTI «AFU «tffz«ttft iral M ni Kgéu <TW ■ ' j —-—r1 14 forint «-' 98 koron 3H Félévre .... . •..--' 7 üt 14 le- ffegjed évre.— ; ,r—T^ '-"■ ~~ S.SO —«r- 7 „ 1 hónapra . ____. l.SO 2 „ 40 fillér. EfjM példányok minden hlrUpkiriikidéibin kaphatók 5 krért > 10 fillérért. A PESTI NAPLÓ előfizetési ára (napokint kétszeri postaküldéssel, reggt-l és a dél-I utáni gyorsvonatokkal) . I Rgéai évre . ► JÍO forint = 40 korona Fél évre \ ÍO „ - 20 „ SB ffrgyed évre. .. 5 „ » ÍO ,, BB I hónapra . , 1.70 = S „dO fillér. f 0f A PESTI NA1JLÖ délutáni kiadású Budapestről a délután 3 óra előtt induló gyors- I vonatokkal indíttatik s minden vidéki városban még a megjelenés napján az U]ság- lg \| elárusítóknál 4 krajezárért — 8 fillérért kapható lesz. A PESTI NAPLÓ szerkesztősége - ® A PESTI NAPLÓ kiadóhivatala BUIkAPKftT, Ferenrilek trre 8. ni. Q BUDAPEST, Ferencziek tere (Bazár-épület.) A ki a PIÍSTI NAPJ.Ó-ra elötlxet, az deczember 18-ikálól január 14ig a lapot ingyen kapja, ugy. hogy az clflllzeléR cak január l én kezdődik. Mutatványszámokat iterzember 18.ikáliM kivánuírn tgy hétig ingyen kllld : " 23, faSirf [ a ItTa-plÓ" kiadóhivatala, m L"; v'''-. iJ ■ .....^ :f ' & Mt<WkiYiw>>fMntMiir^^>fc»iihiiiiifíifaifiür v^ÉfM i■ kteMii maiul iyiiiiiwiiymiiiiiiiiaaiM> 51. sz&m. Nagy-Kanizsa. 1892. fleczember 18-&n. XXI. évíolyaffi. SiarkealtSae( : HesM Fnlöf. Ua^TkaraakMMaa Ma latéaaaé* * lap tulkai tinin vaaatkaaé mindén klfctleiainj. Mraaatatlaa tmM-wt iasMttnask Ml fo<adutaak «L Kialndk kulJrtij.k fimt detnak na ZALA Politikai és vegyes^ tartalmú hetilap. A Nagy-Kanizsai- éa dél-zalai takarékpénzlárak, a Baokegyesttltl-az Ifer- és kereskedelmi Bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szOvetkezel és a letenyeftattrekpenztar hivatalos ködönye. VártíkU-ípIW fluid MUf Utf* karaahaétas, ■ Ka,. "»ÉB iUI - (*«■) Hiéna S ton>L ÍUBk Ktgriávff > kon»»i>u< ~<IÉCT UirieUfűí Jatás/a— ffriwIHatask Vjrattér patluora M kr. OUMtéaak, ralasHat a kMattans Jifg\|elenlk XigyKanliuáii hrlfnkint rpjyaíer: vasárnap. _ i aaiskaaik Flacltal Filíp átojv- bniWWta inti dít Iífiü tÍS2t6lt olvasóinkhoz bennünket Metn kicsinyes »zemélyekedéa,él»ezetea olvasmányként, — Megtettünk ' hanem » közérdek iránti legnemesebb in- i minden', hogy közönségünk igényeit kie- Ai ország össze* fő vároei éa vidéki lap- tentió vezérelt légii becsük a bár laptmkj még így i* bár- jai megfujtik a reklám trombitáját, g\| Kéztv«tt lapunk mindazon ktlzdel-jmely vidéki lappal lóaág éa iárulom te-különféle alakban éa módon dicsérve, eladó j mekben, melyek a víros, a kCzOnség igazi kintatében megáll ja a versenyt; —de nem leányként ölem! pénzért ajánlják — önma-14rdakeit érintettéi', éa nem akarunk ma-j reaieljllk bevallani, — bogy jobbat t tu<\|-gukat. Nem kttveijflk lapiáraainkat es jgunknak_bizelegni, midőn kimondjuk, - jnók nyújtani, a bogy Nagy-Ksniaaa város utón, — mert puszta ígéretekkel nem 1 hogy épen ezen kérletbetlen igazságos jés a vidék tekintélye meg i« kívánná, akarunk bangaaioa „flAfiftfim Jtlltiedd" jtrátiy frpnnknafr; n.yylum e1/>a< gitette i hogy nagyobb terjedelmű," — jobb lap gyártani. A "mít mi eddig Ígértünk, azt « vároa érdekében illó uj iiitézméhyek j legyen orgánuma. De a város kOsflnaégf-be ia váltottuk, — a be togjuk váltani j léteaitétót. részben pflt)ig elhallgattatta)nelt Ilyen lanyha pártnláaa mailéit jobbal Ígéreteinket Mentori i«. é* mindenkor. -Uzokat.kikézeknek Önérdekből ellenzői rollak. ^nyújtani nagy anyagi kár nélkül nem le-Lapunk vesetéaénél fő elvünk volt ésj- Lapunk politikai iránya, mindenkor' het Anyagi kárát pedig aenki nem óhajtja, leat a* í(igixúátjnttsmi''. Kicainy vagy nagy j az ország érdekeit képviselő igaz ,,nyíltad- Nem óhajtunk nyerekedni, — mert ben-ember volt az, kit igH'ságoean kiemelni, j etv'd" elvek terjeastéaébeft éa pártolásában jnünket cmk a közérdek veiére! ée nem a vagy sújtani kellőit, mi mindkettőt habozáa\| állott. Ezen párt zászlójára irt programm í li ászon, — de ép ugy nem ssabad a kijén asemély válogatás nélkül megtettük. Mert I keresztülvitele, hazánk, nemzetünk üdvét, zönségknek kárunkat aem kívánni, tekintélyét á»H7.itj az a l»p, nvely ügyesek b«ildiig»gái. képezi, — * 5jF"$zért7 ennek H eméljüit, hogy közönségünknek a vi-, nek, vagy klikkeknek lép azolgálatába ; a a j léteaitéaében nemcsak szóvnjj -hanem szűk-! vidéki aa\|tó iránt táplált fagyos nézete, társadalmi téren aem teljeaitbeti hivatását aég esetén tettel ia •— közreműködni, kö-1 c«ak hamar meg fog változni, a akkor ne-éa kötelességet, — ha ninca elég Ónálló- teleanégünknek tartjuk. I künk ia módunkban leend, — nagyobb aága éa báloraága, sújtani » roaast, a di I Lapunk tárcsa éa csarnok rovatában vá-1 pártolás mellett, —' többet nyújthatni, csérni a jót éa nemeset, — bárki óaetle- roaunk éa szárá'OH vidéki kitűnő irók . d"I-1 Kérünk továbbra is a^ivea anyagi áa kedje ia ezeket. gozatait nyújtottak kOztS^négünknek, — a ssellemi támogatást ás vagynnk Ig»t, hogy lapnnk esen iránya azoknak, minthogy lapnnk munkatársainak száma j tisztelettel kik hozzászoktatva voltak elődeink állal annyira szaporodott, hogy a beérkezett! fischel PQlOp Kánitz Béla ■ahhoz; hogy őket fulyton dioaBimmusok- dolgozatokból mindenkor módunkban fog! ^^ ^ szefkttgiá rzfrutrkmiő ban fürOaztfttték, — nem a legjobban, sőt monjbatjuk uásailt Bsell, — lölQnke nyilt, igazságos eljáráat zokon ia vatták; — sőt mi tObb, minden módon igyekeztek lapunknak es eljárását megtorolni, de mind ennek daczára meggyőződhettek nz illetők, a meg •s egéas kHzHnség, —» hogy mi követett igazaágoa uányunittól «s által el; nem térit tettünk, a tpéggyőződhettek főleg arról, hogy A korcsolyázásról. állani rfém egy. hanem több^ tárojál_Jfti-égy-égy~Iappelaányban k(izélhetni, — eztJ új évtől meg ia fogják tenni. Lapunk részére Smhy Sándor% iamert] A loglrellemesebh 3 egyseismiad legteated-jó tárcza iró irt egy nagyobb terjedelmű < zflbb téli mulataAgaiak agjUs a korra.ilysaáa. novellán — melynek közlését uj évi azá jAkinsk m»r volt valaha a talpa alatt aa a miuikben i^S^T^ mellett fa t ^-----r-j-T- , lked«t B«he>aégeia kedve szsrot sastadgálhat detikor egy rövid, — egy számban kes L ,ak5rsi«a jégpályán, - aa igen kíinnyen el-dődő éa betejeseU tárcsát JlL'3UÍtunk — \| felejti axokat aa alkertlketatieo ütMéseketj vagy A „ZALA" tárcája. Xf tn ís volt még .. .) (iltvtesky Öyqla kiutaltán kttltaatajra fu ivaa kurtMt ) AV111 e»li mily átfúrni rfytM, rwrfuH'Hfhif été Aépi Uhtt, I tM xrtultnui tii l'fttH, Tm'ilml ÍHnm rrrfkrt. Ottk idiiilmr utrkimtld Itiéífttt S fáidú Iriteiivt/ tlorouil/öMitfi í « 1 iloroiiih hiába gi/ltaStt ■ H» tikkor tollain Mdnyakb. límjl/ nlrtnin, hirlmit ajl a pirrut, Mikor ha majd unt/i/ak Itutiink, 'IVfftd ai nlúMiot rtutM S a iiii/i Ml mnjmkiluünk, HliHIlink » ftjpk* h n'ila már SíMmk laMlhik a jilml, , • ha 'fii 111/ a multai mhj li trjt ~4t iliuMr/ rillh'lrf .'tnl, . —~ —' ■ Telephonos kisasszony. (felírt, ia ví\|t»,) KDnliyek ifÜllek néláaA szemeibe, snem tudta, tovább folyluini; heaiédét. ,Ertem kiaansaony, — .sióism én, — ériem." A Kiált a mama kartaaéayéböl kellett megélnünk, Bisoi.y kaaer'seen saerieit kenyér volt aa. S>ei(tny jó anykni, egéai éjjal dolgosgaiolt, csakhogy inegazereihessa mindennapi kenyerünket. még akkor séih 1 adtunk beleszokni a ssegé-nye* életbe, nem bírtunk leszokni aa uri módról. 8<ségéitjr jó anyám, még sokat Vtrt a jiWrttftl; esténkiot, bs kOrOtte voltunk mindig ariól a i mindtnhaió jó Istenról baiuélt, ki nem hsgyjá ' sl a «segéaTskst és artatlanöks', hanem felső 1 gjii okét. Nem bagyia el sobs a roinény, hogy !a. a ItiiQni tényts úri mód ujru vinasa log térni Csalódott <zgény keservesen. Alig, bogy egy kissé nagyobb <oltsm, ai volt legifibb vtgysm, bogy levegyem szegény jó anyám Ljfftluif'M azt a larbet, mit nevettstésttnk I iikm uniti, hogy msgkiméljem'a snk éjjah'ástól, inulv xAnadtá, beteggé 'ette ül. Kljértsm H.,tsii- „Ue kit egyaser a sora Blddzni keid, nem agy könnyen engedi ki ást körmei közül, füles anyám sehogy sem tudott belenyugodni szegényes élei-ti-óduukba. Nem is csoda! Gazdag csalid gyermeke volt, egész éleién át já módban élt Egyre atrl és paaaaakodolt, hogy Őt esek a nélkUlóaé-aak airba >iuik, a én éa kis hsgocakim hiiba vigaastaliok 61. Végre as a jó latea, kit A sírás kfcben anayisanr emlegetett, aegélyére jSltr ttáti-uronk égy rtt»enas orsg ur, a kéjvágytíil össze asxott, beesett arcaival, meghallott megtűrt testtel behiselegte magát édes' anyiasail és iábe-saélte, hogy adjon engem 0 bÁaai, ö mellé „élete felviditój&ul". Telebesaélte anyám tejét; hogy a régi jó mód ismét «iaa«a fog térni, fényesen log 1 felneveltetni engem és ais bugocskimat. Anyám \| gyenge volt. telizgatott képielioe tijra látta ast : a régi, goadtalao lenyes uri életet, a hol aiaea i éjjeli munka nincs nélkülözés — és lalsldoaoti 'engem. — Hiionyára aat hitte, bogy evvel magamnak ia, bttgomnsk is, boldogságot ■ terei Sse gény anyám t Mikor — fájó saiwel bár — de határoaottan ellenimondtam óhajának, s mikor mindun fenvagető síA hwttsIaO' V'tlt sírva ta- \liw»nkkal TlMíllt h a mrkit Al rl»Jl nnfh)ii dttfái: «<l. 4 Huj inti Sv>'4 V nltijl I iá, 1 likkal. 1 kstlsti'B> hlkavsll •1 Nok t,«\|i\|a kWar> rliati ati ki't« 1 A* 1 ll«v\|.V,)\|y l«IM kl)IMl H.vi u«lt>a\|s ktnll a kitin -ViSÍ'/f loiliiihntl. ttivi : átalltak, IIMttlSl ilhsü'l j tattt n fslsttbnniiál. H igy most as én szerény 1 1 ksrsnsiemltfll élitlók meg kedves anyámma1. a í kta liiigticskámmal. Iligyjé meg uram, olyan i kiiimmlTiatatlanul \|ól asstt, mtgy szegény já I anyámat talmenti'ia a munkátitl f» - - ss»genye« j hir - <\|é,gondtalan ilitét hralosltnk nski. Így UltUiik lniltluait\|t, miiitba aoh »em lettek vo'na sínk n régi s/umiiru uap'tkit ditgfti, mikkel anyám illetett, hogy háiáilau vagyuk, nem sierrttm ftt,"1 pedig a mennyit tüiködölt, tárad(ia<itt értem, Soksior megiugottam liijkm1 anyám arntáról keserves könnyskai tát tátit leperegni, de aatan megint vin»á tért Kdkt aröif, a mlkur láttam mi h kejvágyó emhert: :ftenMÍbrn, — luk aisslatnt1. mindig valami • rdögi t'suy lubhattl lai, bevaau areaa altitranlt. Nagy-Kaniisa, vasárnap. 'Zala 51. aaám. (2. lap) valami ,.g 1892. (kczember bó II-Én kisebb anzodáaokat, melyek'árán eat ez álialá- annélkül, hogy calliváfásra valami .gjobb XXXXXXXX XXXXXXXXX sosan kedvelt apoitot eisajáthatithalta, — éa gondol torditatfik volna. \|V™-_^ _<T\|\|\| ...g-^,,, a tavaaai virágfakadáa, vagy aa első mglegaagár- A korool yézáa mint sport egéssen ujabb ke-, EllBl«íél ftlllTaa. aaa okon neki anayi örömet, — mint aa aj let ü. Alig negyven esztendeje annak, hogy aj vékony jégbártya, melyet a novemberi regg párisi aristokraaafc, mikor aa első decsemberi A kiadóhivatal t isi te let tel kéri fal a tisaelt csípői fagya von a> at melletti pocsolyára. Aa a vékeay jégbártya. mely hivataláé proklamá-láa a korcsoly aaíson megnyíltának, — ea pedig egy valóeégos programra. Ea van ia ebbaa valami. {agy jégpánczéllal vonta be a boningééi tava- olvasó közönséget, hogy mint eddig, ezeii- '-pót támogstm^er^k köré- A határosai eaakhamar téaynyé vili, éa eanel ben terjeszteni ée hogy a »ZALA« elofi- . . . .tV.^^y^ Hwtéaét miaKbb megújítani ssivaakedjék, A befagyott tó tükre, vidám közönséggel tóbbi téli mulatságok honé. Pária pe diját nyom-l__. .T* --; , -,., , Ijátan, «kul ««nióhb látvány, mint egy nxéelUu tö<elle Munüesű, melynek Wesúlya egy-Tnehogy UP esé^űldéae körfll akadály le- pompával felékesített bál te rom, tündéries fény- lete abban ai időben a jpagi nemében ritkította; gyen. ben ragyogd csilláraival," és suhogó selyem és a párját. Mesterségei ló vize szolgáltatta a jég- '■ . ' . (__v béraonyrohás hölgyeivel A bálban minden nő pályát, a melyen mindennap tükörsima jég vártai Felkérjük ásod tisztelt olvasóinkat, a egyformán szép, a mindenki ngyen arra aa egy a vendégeket A eaél útját elzárandó bekerítet-1 fcjfc előfizetéseikkel hátralékban vannak, taktusra_álkalmazza nnzdnlataiL; a jégen kor- ték a egez térséget, aaa tán pedig kényelmes'. ... ... r - ' ' ..., ^ .. lát Ián szabadéig vaajügy rejjülhei a fordulhat \| helyiségekkel látták el. bogy minél jobban eny. bo«í » bátraiékos dijakat mielőbb békül-mindenki, a mint deli tetszik.—Nincs az a sok hitsek és száműzzék körükool. a tél rídegaégét , detti sxiveskedejenek. cseremónia, melynek a bálban" lépten nyomon Láaeankínt aztán egész márnává leti a korma- i y t t a ite ... kénytelen alávetni megát az ember; sőt aemmi' lyázáe. Mo>t már a saison maga kevés volt; A L A előfizetési Ars, _súuau isert itt az ismerkadéa agéaa terméaaetea; nekik, mert nem elértette ki teljesen asenvedé-1 mit sem változik, s marad, mint volt .módon megy, s a mi a bálban valakinek as lyQket Azon kezdtek tehát gondolkozni', hogy] ... egész éjjelre elvenné a kedvét, — itt egy véjet- j miként volna lehetséges mesterséges nton elő;' 1 len. vagy többszöri esés caak növeli a jó Ean- j állítani olyan valamit, a mi -pótolná a belyette gulatot. . , sitené a jeget £é a fniczia szellem ezen a biá- Hanem a mily általánosan, kedvek sport ajnyon ia eegitett___ korcsoly áaw. Bt hiszem, nem eealódom, ba aaij Petirbled franesia tudós volt az, a ki megállítom, hogy épp oly kevéssé ismeretes annak ®ntatte, hogy usmosak a jég aissa tükrén ka-eredete és törtteeie sokak előtt, akik pedig nem a terem padozatán is• lehel korcsolyázni, egész aaenvedélylyel, aőt mondhatni ambittóval! Föltalálta a kerekes korcsolyát, melyen az gyakorolják, — mert lehet valaki kitűnő vadáai j arzéltalpaielefán'csooi karikák helyettesítették,; wért Cd frttért) kapják, ka tgtMZ-tmműri ie-mig fobbUvO annélkftl," bog" inwnirvottra-éibájaj; bogy sem leh[ fiscbuk. pnaksjörtfig^, — lebei,valaki bravour kor-, tett vele kanyarodni. Hanem nzon a bajon se K . __—„ oaelyázó, egy valódi ionnáleur * tégen. annál- í fffm '>t». Egy ,nffnl •---------------A kiadóhivatal fcBl, hagy a ^^lyárolgryshef Irtne. saitrtf^'** * la4Ítti — dB ha Meyerber meg nem - hoiy » irja .Próféta c.imü dalmüvét, nagyon kétsé XXXXXXXXXXXXXXXXX Tévedne tehát az, a ki azt hiané, hogy , I wa bogy találmánya valaha divatba jött volna^i koirsolyáaáa mint aport valami nagy múlttal \|A dalműben előlordn ó „korcso ya jelenei--.tél dicsekedhetik. Jóllehet már ávezázadokkal ezelőtt S előtndtsk állítani a telet, hanema kor-.\| ismeretes volt egész Kuropában, - a legtöbbi^'í^9 m"r. neheie^" <ent\ - Igén tlmuMt olvasna munkatársaik- helyen, s igy kiválólag af északibb ttrtoma '^'"fange alulmánya azonban segített fc^pnyj ngnep^ kTTáTok jnyokbaa isapáu nsk iniut küzlékédáél »akox,'..T"^ '.!,'^ ! ~ Hegjegyü.^ A ZaU-Egers^e. .. hó ig, éa pedig: Ecész évre . . 10 korona (5 írt ) Fél érre 5 korona (iáO kr.) Negyedévre 2 korona 50 fiiDér(1.^3.) A jtjyzB ( tanüS urak a lapot 6 koro- HÍREK. eserepelt. Egyedül Skandináviában, a korcsolya tnlajuonképeni ős hazijábán tartozott a kedveltebb szórakoztató mulatságok közé; éa hogy itt még a költésiéinek is kedvencz-iárgya voli,. bizonyítják Ulaus Magana "kolíeihényei, ki ezekben egéaa eJragadtatással emlegeti a csont éa vaakon-wlyákat A korcsolyázás (is hazája mint már fentebb említve volt, — Skandinsvia, a korcsolya öaapia pedig a Skandinaviniak hósarnja, mely két — a lábfejnél jóval busásabb, a elől kisaé felfelé hajló faulptiót állott, melyet trf»Hők I? myibeu ő égy a i'yeraenél is ügyesebb szerkezetű kerekes korcsolyát állított öagze, és a blres .korcsolya jelenei < zsutolt ház . előtt Óriási sikerrel adatolt elő. Be levén bizonyítva a találmány gyakorlati használhatósága; ez idülől kezdve . a kerekes korcsolya mind nagyobb szerepet kezdett játszani az e nembeli sport kedvelőinél, sőt Amerikában azt lehel mondani teljesen kiszorította as-aosélkort'Bólyák tt. A köfcaolyáző hely ItT természetesen nem jég, hanem aapháli, "vagy sima laburkoiat mely az év minden szakóban 1'2-énjnegtartóit megyegynléaről egyelőre caak annyrOudaiunk, bogy a városunkat érdeklő villámvüágitá»i szerződés egyhangúlag minden változtatás nélkül elfogadva leit — Mérelema. A fopostának előcsarnoka, bol a lépcsőkön a levélszekrényhez mennek, — ki-vjlágiiva nincsen,s ugy 4—5 óra leé midőn setétedrtr; a közönség a le>elssekreuyhez már caak tapogatózva jut; — sőt mi nagyobb baj, az idegenek nem tudván £ járási, a téli síkos iMMÉMaB "---~ " is- könnyű kophalósaga miatt vánt inéinak, csiszolt és aczellal cseréllek fel. s k»zön«ég kénvelmers és ' lJ6kbe° 1 —- ^kellemes ésizömedző szórako í mer,e. a » kteoneég igéiaye. i iránt tsnusitott mindenkori keazséges elözekeny- —.—,-r—itt,—r- r nory rajta est. a lyamáa, auutaa azt vették éeare.'ho^ a la Ky4uro]),assid . __ u ... s ^ nenr telel meg a ki- j >Hj;b , mu,Htuí és gzórakorai vágyó'ember ~ bogy a .porta tejárat ajta- s»,ntt.K majd későbl.vas mé &J {„miaettD ia k41l)gi é9 életet vsra^l " cl?° ^^ eIÍ " ■ ü i „ EPbben W íM L" odaj'a hová a természet bilotti leplét bontotta..! ^"'u^ ^ íiZu P ' ™ jutott és terjedt el aztán Lnropa különböző ré=-l ------------keiyseg elmulasztásából, bárkinek is baja; vagy aztibé. és huaaznidőn iginamUi'--— . ..■ . , gaellomailénsége Jegyen; [hogy itt a íöyároaban jobb fixetéssel magasabb ■ I rangba lajiják helyezni. Meglepetés gyanánt tar- kariait, ba köaelgetn, oialápre tárja, szája kiáltó í kisasszonynyal és lassankint — egész észrevéb róhógésbe 'furdal. Én utálom wt az — beri Llenül——tis»ia «s méty barttiág lejlődötr ki azlvem inéiyebbl, áa hár táj, hügy anyámat^-mag-rköirtfinkrr-.-. —==—:---- I toltam 1nn est a kinevezést számara. beü szomortianom, de azért nem fogok hóazá' A főváros kellll köaepén, a mindennapi élet reá- Aa örvendetes hírrel, .— mikor lulemhez jutott mentit soha, soha. Lássa, ez is egy példa az j lis jeleneiéi közölt valóságos idylll életet élünk. — siettem lakáaa ele a rendes időben, hogy <M Oa állításainak igazságára." Mint két szerető testvérnek, nem volt titkunk la hivatalba elkiaérjem. Boldog voltam. A terme- Moat már nemesük bámultam, hanem csodál- j egymás élőit, feláldoztunk egymásnak mindent, ezet is, mintha velem örült volna. Kezdett mar tam é« tiszteltein Cl; Szeméiben megvillant aa a a mi szivünkön' feküdi. Szegény kis lányba[tavaszodni.az idő; a nap m kisütött, igaz, bogy rejtélyes tűz, arczinak blnaioa kifejezéséi haté-jegyre keaer^eaebben panaszkodott, bogy nem bír melege még csak nagyon gyenge volt. Mintha a rosoitság, ezilárdaág váltotta föl. Lukasához ; ellenállni a kísértésnek, ugy léi hazamenni, hol [ nyüzsgő taigó emberek arcaáa ia ott láttam értünlu ném ki-értem 01 lel negyedik emeleti ianyia és kis buga mintha olyan szemrehányó \| volna azt a derül, verőiényl; a mi az éa szikii szobácskájába, csak engedelmet kértem arra,; tekintetei vetnének rá :> Látod, le okozod nekünk Ivemet melegítette. Olyan sok ssép tervet goo-hogy naponkint a hivatalba, a-(mnan hazakísér ezi a nagysitytimorl I Csak egy szavadba kerülne doltam ki képzeletemben, bnsx loríaitsl löbb hesaem. Megadta az engedélyt, ée mikor kezet j és boldogok lennénk mindnyájan. De te hálát nlzeies, mennyi segitaég ex sxeténykének. Vebet-asoritoit velem, már eltüut a jfilárdság aroxá- lan vagy, rosz gyermek vagy, rósz nővée-vSgy.< I nek a második emeleten ia lakást aaeg pedig ról. megint az a szokott bánat Oll rajla. Most Hirva psnaszolta el aoksanr, hogy egyre logy az két azobál.V aa édes anyját kieofeaatelheii egy mér ludom az okát, mléri. Midőn elhucsuatunk, ereje, érzi, hogy nem sokáig bírja Ki már. £o \| aaép rnbával, a kis bugának ia hashat néha rám néaeti nagy sötét szemeivel, a aztán gyen-J egyre vigasztaltam, bátorítottam őt, mélyen a ajándékokat, a nélkül, hogy as. saját szájából gén fájdalmasan stóli ■■ „De azért mégis azen ; szivére beszéltem, a elmondtam neki nagy, lélek- kellene megtakarítania, a mint azt eddig lette, vedek I"' 'erős tiók példáját, kik legyőzték a kísértést ésjoda ériem lakása elé. Még nem vblt oltv Pwttg Kiváltunk. En azontúl \|a eljártam abba a kül- dindalmaakodva kerültek ki a nehéz küzdelem-1 már 9 óra voli, s máskor olyan pontosan jött, •trosi vendéglőbe és vitatkoztam tovább isiből, mert gyáva eb a végsei; csak azt tudja Talán elaludt szegényke, vagy talán beteg, gon-collégáminal. Klmeséliem a talepbonos kisaasaony \| leteperni, ki Onkéftt megadja magát de ki bét- doltam magamban e mintha valami olyan fáj történetát, természetesen a személyek megnsve-1 ran hőalleg szembeszáll vele, azelőtt tutva meg-aése nélkül, és hivatkoztam erre as Igas lörté- hátrál. I gy láisaot, hogy társaságomban netre, mint a mely színién ítlláspiinloiii igazaága'elhagyta a bánat, Mikor ugy baladiunk, kéz a melletl laniiskodik Harátom aiohhan"nem lági' kézben, közel egymásh'ia, Iuihv. a leheleteink tott azt illliái hogy a ' lorténeinek tnég iiltintrösszeforrtál!, sokasog víg ThIi c. holditgan ntonl dalmasan megmoxdult volna bennem e gondolatra. Vagy talán nem győzött várni és már a hivatalba ment. Oda siettem : meg nem volt olt. Ágiródss vett rajtam erűt, 'valami Iflelmes lm-rtinlyos kiHeíy szállta fneg keblemet, t>yvirsaa ♦i'gf, le. meg (inuk folylatásg , ilüitai K* mégis liiiialoni, oiindeu bajom daczára kettőzött léptekkel atettem vissza lakáaa été. A A viiailí <zus nőm soksra abban maradt. Unis, ncliit u'y»n buldognak éraem .magam, Valami; házmeztirék kis lánykáját találtam ött. liliom elutazón, s nem Is gondoltam lobbá aa etö, figmaa ero dagaaaija a kehiemet." En U\| — A Imlttl ur a telephonos kisasszonyt ke-agéaz vitára. Mit frdekal engea a meddő vita,, holdng voltam, meg voltam gyáawfve ártól, hogy rest, ugyebár ? — kérdezte, mikor a tör'énet élo^Jiőeát liihattam. Minden állltaiáiog msrad, erus kitarió. Titokban egy tt-l Aat, azt — válasaoltam szinte durván, — raggal éa délután talilkoslam a lelepboaosiklnlélyes rokonom utján ki Is esaküiöltem, —Imi van vele? Nagy-Kaniisa, vasárnap Zala 31. siám. (8. lap.) 1898. dcczember hó 18-án. — Naépll* egjaallaé. Dr. Bentzik Ferer.et i< ezüaipénteR u állampénztár által beváltat-meghiváaa folytán « hu 11 én mintegy 130-aajnek; eitn határidő elmultával caalt a* etütt jelentek a«i a ,Polgári-Egylet' éttermében ur I mlyérták táritlelik meg, mi körülbelül :)% ni-tóit értekesleten. Az érteketlet elnökévé dr. \| tslék veatteeéget jelent. Ejgyetmeztetjűk tehát Kentxik Ferenc, jegyzőiévé pedig Székely Tlve-1 azokat kiknek Jlyen régi ezüatpénznemek vinnak dar választattak. Dr. Bentxik mint ax értekezlet [birtokukban a he valtáéi határidőt 1H92. deot. egybebittója röviden körvonaJaxta aa egyeaület! 81-ét ne mulitsták el, mert jelentékeny leea aa eaélját, mely abban állana, hogy aétatétek, taao- érték változta- rok éa eeekhen kényelmet padot létesíttessenek, — HegkUé. A «ióva', hogy legyen a vároa kötflnségéftek Véíá-~ jáiékony nőegylet 1891. évi jeunár 5án -saját helye ée Itiml egészséges levegője, Aa egyesület I segélyalapja javára a „Polflri egylet' belyisé-nem ekarjTahm a városi haióág, aem a meg-1gében tánczezal egybekötött leaesiélyt rendez, levő egyesületek hatáskörét csorbítani, hanem j Kezdete esté ,á órakor. Családjegy 2 !rt. — oda kivéu hatni, hogy ej várok megterheltetéee \| Személy jegy 1 Irt, Felü fizetések köszönettel fo-nélkül a társadalom saját erejéből (éteailae azt, I gadtatnak éa hirlepig nyugláziatnak. Egy aaelvéay mire a várna kötöpaéátiMk szüksége van és mi j ára 20 kr. a váró* cainoaittfat éa a meglevő. egyesületek-. — Vasaltak aalaliága Kizonyára szivének a talajt elömozdiija. Hogy esen egyesület, aen veszik mindaaok, kik a vasútiak mull évi héaagpótló leend varosunkban, légmilbh bizo- mulatságán részt vettek, azon hírt, hogy nagyi: nyitja a nagy érdeklődés, melyei, aa ettekezlet Wei«x Dávid főlelügyelő, Kleeblstt Nándor lő* iránt a társadalom mindeo rétege tanúsított. Tiih-jes Palanek Ferencx felügyelő urak védnöksége bek hozxáaz&láaa után az elnök batárosstképen kimondta, hogy as értekezlet aa egyesület meg alakjait kívánja éa a maximalia évi tagaági dijat 2 írtban óhajtja megállapítani. Ax alapszabályok kidolgozására és tagok gyü\|lésére egy 16 tegn előkészítő bizottság választatván, meljr_ a szükséges munkákat, mége hó folyamában elvégzi éa a tagokul jelentkezőket az alakuló közgyűlésre meghívni lógja- Aa értekezleten részt vfTQk Mindegyike azonnal al4-is trta a—tagsági köteteseitséget, tehát az egyeaület megalakuláaa biaioaitva van. ______ —- Aa aMflTHIü Way a teiplaaaok-kaa Magyarországnak tudtunkkal ninca még elektrogioa (ány.nyel világított temploma, a gáz-világítás: ia kevée helyen, igy pl. a terenczváros templomban rendelték be. Bécsben a Szent',.-István templomba azonban bevezették az elektromoa világítást a aat mondják, hogy a modern tény igén jiépan- helyelteaití a—régi viaszgyertyákai. Any-nyira telazetl aa elektromos lény a Szent-István-tamptomban, hogy laasankint Bécs öauee temp-lomaiha be akarták vezetni ezt a világítási. alatt a dé i vasht nagv-aanízeai vonalkiaérő éa vonalmoagoaitáai aze.éiyzete ÍH93. január 7-én ruha ívászon) teendő. Már 10 perez után billa javulás. A bőr ugyan vörös lesz, de ez aatiea tesz Ezen szer az orvom gyógykezelés mellett baasaálandó. Kell továbbá hogy a beteg izzadjon ée pedig nem thea által, a mi a lazat növeli, hanem ruhába csavart forró ívetek állal, mely a beteg körül rakaadó a takaró alá. Ha a belső gyógy keze lé* jljjfljéll »» nagy kaeissai keresztény Baiaaháiatlaiü — bkévl Kunfy Olga kiaaeasoayt I. hő 26-én d e. 11 órakor vesetí oltárhoz ahétybeli izr. templomban Ornstein Jakab kereskedő Pécsről. — Tarlóé boldogságot kívánunk a kötendő frigyhez. ■ " _;_„______-1 , ... — TAx.- Újlak község határában fekvő úgynevezett Ruzaoma begyben tüs ütőit ki; elégett egy zsúppal ledatt piscsa tetőzete, összes kar 90 írt; — biaioaitva a Migyir-FT™ bt'""* társsaágnál vóILA tüa keletkexéaéoek oka ismeretlen. — Uszéállsa ftkftr. Nagy Kécae köaaég . határában egy drb 4 éves. daruazőrO búbos asarvn ökör gazdátlanul találtatott éa * tartán az • Arany Szarvas* dísztermében a vasúti \| végeit Nagy Kécae közaégben elhelyeztetett. — szolgálatban megsérült nyugdíj képtelenek lelaé gélyezésére zártkörű táncxmnlataagot rendez. A meghívók a napokban fognak azétküldeini. Kik e hé' végéig tévedéaből meghívót nem kaptak éa ilyenre igényt tartanak, ativeskedjenek evégett Neu ee Kiéin céghez fordulni. — Jleglilvé. A nagy kanizsai lánrzkedvelö ifjuaág az 1898 január 1-én,az »Arany Szarvat* azáljnda diazlBHHébetr Sárközi János jeles •" Tulajdonos nem jelentkezése esetén ez árverés hatóságilag 1893. évi január 7-én log . megtartatni. — Hentbely váras képviselő testülete I. hó 6-án tartott rendkívüli közgyűlést, melynek több tárgyát képezte a keszthelyi balatoni fílrdö bizottságnak a szígetítirdő ée a balatoni part meJ-letjLgiiíladáaz-iouaiheaó tervek ée kóliiégvstt.£ sek ePogedása. A gyűlésen nagyatámu képviselők jelenlek meg ée boaszabb vita után elhaiá-roztatott, hogy azigetfdrdőt ée a balatoni part közelében egy15 000 forintot szállódét építtetnek. Ugyali a gyűlés élbatározia, hogy a vároabaa as áliálánoa catornáaás foganatosiitaasék. - Halálozás. Vutskii Józast keszthsly. gymnaaiumi tanari mély gyász érte azáltal, hogy kara. közreműködése mellett colilonnal egybekötött jótékonycxéla zártkörű láocakosaorucakát rendez. — Belépti-díj személyenkint 50 kr, család-jegy 3 személyre 1 irt 20 kr. Felüli/eiesek kösiönettel nyugtáitatnak. Kezdete H órakor. Coiiltooról a rendezőaőg gondoskodik. E meg-1 hivő másra ét nem ruházható—és kívánatra alfl- mutatandó. szereteti anyja szül. Riedel Lujza elhalálozott A — fal vaj. Tóth Jóasel hahóli lakóa, ismere- {megboldogult nő temelése impozáns módon ment tee vásár lobaj, — bevásárláa ürügye alatt f. i végbe. bó 14 én bement Armuth Náthán üaletébe s olt — Nilsttgy. Balog Árpád szintáraulala (. V irmunknak most módjában log állani a villa-1 egy üveg pálinkái ellopott; de a segéd észrevette i hó 6-án befejezte előadásait Keszthelyen. Onnét mos világítási aa egyea templomokba vexétni, a ja lopáat, elvette tőle a pálinkái,' a at üzletből a táraulat Marcxaliba tetie át szállását, hiaszük is, bogy nem lógnak késni ezen haaznue kidobta. Az olt levő readör nyakon csípte s be- — LAtolvajok. Zaibrik György belatoa-ma-ujitást loganatoaitani. \| kisérle. A kutatáa alkalmával 4 pírba kasmér ken-1 gyarodi lakót kárára egy drb. 16 évee sárga — K/gl tiázl pénzek birtokosaira njése igen dől talállak nála, azonban egy kanizsai kereskedő, szőrű kaneta e egy drb. 11 éves fi ff® pej fontos, a mit elmondunk: 1892. év deotémber t aem ismeri ön msgáénak, a igy valószínt), hogy kanca ló ét.egy vas tengelyes kocsi eddig isme 81. at utolsó nap. melyen a pénsügymioisterium égy nagyobb vidéki lopás részei. Áttették a tör- ■ retten tettesek által eltolvajnltatott. IM02. augusatue 8 én kiadott rendelete folytán j vényszékhez, ' I — Téta. Folvó. hó 8-án Szk-Baláts községben i — fiUniMaa kéregetek KWn Kálmán és Je eddig ismeretlen okból tüs ütött ki. £légett egy "Treroiás Benjámin a munkácsi rabbi képaő"inté- zsúppal fedeti lakház tetőzeté és élelmiterek. - H\|á a kisasszony ma kora reggel a ma- Uef tanulóinak adták ki magukat, s égy a aráin- Az összes kár 201) Irt, biztosítva nem volt. májával, bugával, meg a háaiurral «. elutazott, kácai rabbi hamisított nevével és pecsétjével . — A lotomoMI- ea caéplögépkezelők tan-Olyan szép ruha volt rajta, aligha nem fürdőbe eilaiot} könyvecskére a talmud iakola javára! lyama, melyei aa állami ipariakoiánai a nagy-uiaatak. Hanem a fiatal uraaáméra hagyott itt I könyöradományokat csaltak ki, a hiszékeny kö. I méltóságú kereskedelemügyi m. kir. miaiaierium egy kit levélkét, , ....JWltf^^- VéfMM^'1 ia aserencséltették, aaón- j évenként recdexni azokon, január hó 2-án nyílik Mikor a~ »há»iw«~-szói—hallottam; szédülni \|han t- hé 16 án a rendőrség keiei köté kerültek meg, ée márraius hó végéig tart. E tanfolyamon kezdett a fejem, forgott velem a' világ, továbbirelisniene bennük a csalókat, letartóztatta, a\|a göamotdooy (looomobil; éa a küliimbütő c«ép-nem hallgattam beazédére, ugy éreztem, mintha j gtkisérie a törvényezékhea. lögépek aterkezeie éa kezelése fog taniiiatni. ►sivem körül valami nyillaláa lámadt volna, el-L _ (jveraiekeliik érdekében At em.\|Ttnulókul telveietnek a 18. életévó^et beiöltőtt keptam a b^lkét és álétlem el gyanan. meKCaik , ^ ,4l¥t> Its.nklit M iprrt. \| írni éa olvaani tudó önálló lakatosok, kovácsok,aa hanv»KttíílrvoItam,aadUliem nemit tudom,, ki, )rtllAg(lkVt , regg korai eráihtn fáava, hogy kerültem hasa. Otthon attán magamhoz _ \|\|Atuh ai»tt egy csomag könyvvel tieini at tériem kitté reazkételt s kezem, mikor a levél-1 j(tkol)\| ,tW A. nieau,bli lakó elindul 7 órakor két felbon tollam, hanem aztán erői vettem mK-\|jyigy még aIé\|),^ „ kg„iellb takó fél órával fagyos reggeli órában, külömböxö gépgyárik főbb. munkásai, továbbá gatdaiiatiek, birtokosuk, géptulajdonoaok. — A belépők erkólcai bizonyítványt tartoznak előmutatni ; a nem önálló muokáaolf ezenkívül, ha gauion. Olvastam a kuszált apró beiükst. .Kedvei \| ^iV."! mindwyík a fa'gyos reggelT órában, I «»»kában állanak, a munkaadótól kiállítandó barátom I Aa ön oollégájának volt igaza. Nem \| ( (j\| i,jj(\|nH\| egéaziégielen levegőiében. Nem a-< munkabizonyitványt, ba nem állanak munkában álltam ki tovább anyáin éa liugoni nyomorát, \| fd\|„oy tanulókról van asó. Nem ! hanem a nép-1 munkakönyvüket tartoznak benyújtani. A tandíj taemrehánytsát, elmentem í vele. Keledjen el, \| j\|k\|\|\|Ak „_10 dvsa gy„lg, osemeteiról. Hiaa ezék ^ ff. ____a init alőaeteeen a beiratkozás alkalmával Uláljon meg, gyönge voltam én Is,. . ! rjimet'éka mUyermekein7ra"'"mr'dédelgetet"t I k" l««»«toi. A beiraláaok I.. é, decaember 16-töl A levelet elólvaatam, öeazetéptem darabokra, kincaünk, a mi félt etl drágaságunk, akiknek lour '"'S <sriainak az intézel helyiségében éa kihajítottam aa udvarra. Hullottak, f darábok J 0jjg(jju\|( 'n j^Jant:. hogy jövőt adjuuk nekik. í8"dapeat VIII. Népatiuház-uicaa H. az.). — mindenlelé. Reatkeielt a kezem, fiikor f«t t«t-, ktil<mi>H t Néha féltjük ax alig beaurranö Síéitől I Vidékiek, tandíj beküldése mellett levélben is ittiú, a ativsm Iáján la ársstem valami aiváraá- j„ __E ilerinesatn fagyon, logvaezog- itl)tothalnak. A vidékről jövő tanulóknak jaa. got, egy klinnyosspp, keserű, nagyon keserű lólylj,a'^ ^(j^,, „ kndnn, egéataégtelen levegő. 1 nMn szüksége* azemélyeaen megjelenni at le as arciumra, teUhajlnllain .Szegény kiaL,)M1 ulnl\|k hn,„ijjuk okot Pedig hál anélkül, nmrlyi-óin" •— a aztán vége volf mindennek. \|h , \|Mr,rtlké\|y,b\|)- akadályba ia ütköznék -Mámap reggel találkosiam collagámiiial, ki ... k0nnyU í()\|lm „,„,, „egítoni: a délelőtti ta-ígypár nappal azelőtt megérketelt. UdvözöllUk keídeiét H óra helyett I) órára tűzni, a egimáaf, ^kérdettünk mindent klUraömiten, mt»l wi\|(or mtr ,ÍMtáhb - s uetn, oly derme»stö a kél jó barát, ha hoaaau lávollél Alán iámét ü«z- n , ,m\|re talán a nap éltető iilgiraí is aaajnnuek. Mlelöl tovább lolylattuk-viilne, ulun-L\|n„lHti(\|k „ lon(lon, k0döt, S ez esetben 11 kai n«.0fli.vn hogy még mindig aa„n!.r4i(\| ti;r(;nll\|ék M útaiuWtH. ll.lvőa, nagyon üdvös mini agykor abban a Mzö- ihm \|(\|\| tu\| tl jA\|(k\|ll.Ht „rtiialmaata lelszólam dehogy • — VulilHKrtlHtttiwr intéaeiben — A mag) kir. államvatulak gépgyárának uj vezérügynökségé többé nem a „K<!lie ekben" hanem Budapeet VIII. ker. .lóaaef-körut 41. az. alatt van. kat, nevetve kérdezte, állásj>onloii állnk-ityoa vliáhsn, • At), a lerrncs/elr. 'hogy i magyar ipzr ifjú kora da- a te 'nézeted Ital gyerinakeltik étdekehnn. Ige aztán ga ntíi ty\|iu«. nevetietti én Is , IV\|'\|\|»,\| llVlái /i\|(/lM, — Nsgai elfaiárrév, bogy napról-napra több. teret hódit és c.xára már a világnak is tekintélyes tcnv»"iévé __küzdötte fel nmgai.»i<.i>iMM't k<intalálin tpuolen kőink ti.M;l)líi'va t.t'viMi, -h reggé i tnliliH** nia im/nTi', Iviiiottiiáeii tetriíítté^re méltó aziuilatn Im'í)i!H itt ára lutnek ki, gró! Katarháai tieta angyallőldi cognacgyarenak A illflrrlllat gyógyltáaa tlyeoge bor-1 törekvéae, melyet Eaierháty 4étn gróhoa intéseit azeaaeit {7ll«—azátaléki egy tél ^ec.illterr! sllamerő levelében maga Kismarra heroteg ia 2tl gr kámfor oliUmló Kbha i>tj oly hoaaau! méltatott, A levél aaó aterint a kövstkeső i'mz váaaiilitlarah áztatandó, hogy a kis "beteg nyakára telt Orólt A cognaoof, amelyet aaivea volt Ki* téva egéta a gyomorgödórl\| leér\|en, iiiiiuilt tele- slngeiilm utánam küldeni megkaptam é« megia-jéhe agy jól kiczavart hideg viaan ea erre ••áráai lelvén tényleg oly kitűnőnek találtam, hogy aat Nagy-Kanimi vasárnap Zala 51. szám. (4. lap. KB 1892. deczemb€r hó 18 áo. hin lévő msgánoeok elleni erŐszsVbüntt miatl I vádolt Szőke Kálmán • táram elleni bűnügy * kir. táh'látrti; helyenhagyó végzésnél. Lopás bűntettével vádöli Gerencsér László st keiébe adsf, m$ly k«aytoré lagyt atkifc a MW étak (ÉgefotH é zwgkadttítetését. ff t fartőn ■aakat vtUfcaa arraítrmtit Ariért bittilt Dák atáaavaroa tárnám, t ki aajdtMi 900 aldalra tarjadé kólatba StU nagyér dalt gyfljtttt egjrbt, kótára teve «k* réatben két, réstkta karoai elleni blaOsy a kir. táblától belyenbagyó ítélet- (szólama i aépdakkoa kivti m#»yak a köt.* aémt t-a* n : 7 ' _ I Mrat van ktu* íma-daL rráatdal. bordal, ttdtlo ét véff» iel tökélrtnntk mondhatom. Fogadja Méltóaágod's szíves uiánkűldéaért, valamint lekötelező toraiért tiszteletteljes köszönetemet. Variin 1892. aug 80. v. Hinmark." Tehát még Biimarck herc/eg ia kénytelen elmerni a magyar ipar életrevaló-ságét—a mi a német és. magyar ipar viszonyát tekintve kétségie'enül nagy elismerés. Szándékos emberölés bűntettének jci«érlete és Kltttatrléi Mauihner Ödön budapesti j közcsend elleni kihágás miatt vádolt Boda Bódi magkereskedöt újólag szép kitünMéa érte. Aj elleni bfin'ügy„,a kir. táblától bolgár nemseti rend tiszti keresztjével és a letttel. - ^ bolgár udvari szállítói csimmel lett ki«üntetve 8ikkftgt^ vétségé miatt vádolt -Mészáros Já i Jterefikfidelmi éa-mszögaidaiáni térenszerzett] nosné ellet i Mjüttff I ilr. táblától helybenhagyó j dl érdemeiért Minthogy pedig, e hasai eiégnek íÍtélettel. ' ■"- # hódítása a feTefen egyszersmind a magyar ter- Magánlak sértés kísérlete és egyéb büntetendő melés térfoglalását .is jelenti, kétszeresen ürven-1 ceekmenyelrkél • vádolt Kovács József elleni dQnk emiitett kitüntetésodc, mert jelen'eg,s bünügy a kir. táblától helybenhagyó i élettel, ^midön gomba módra keletkeznek uj magárusok I Természet elleni fajtalanság vétségevei vádolt és a közönség a aok^fllpAa után habot, vájjon M^ltár István elleni bünügy a kir. táblától : helbenhfcgyó ítélettel. Lopás bűntettével vádolt (íünser Miksa' elleni a kir táblától helybenhagyó Hélettel. Mrat raa Imm ima-dal, gyáatdal, Mfrutú taljaa náabu taatati dalaink • fflitaaszlö Koaattk totáif oly gaadtg tljr ráUóattoa gyi}t«eéy, mitt ea idáig aalatk még aem látott napvilágot. A ■•dalok kőat helybenhagyó ité- j kép vitelre utáljak majilaém aa óaaaaa tevatatac angyar w ' fdtUaertSket keidre UrattátSt fgéaa iferlr Ujutir. « i népdalok kötött ia ott vaunak t l«f régirbbak éjMgy, aual lagnilaibat ftlktpudiak; 9 rsagr gaUajfág. ateftett a nyolcasad rétit kítyvat aégia oly arat adják, t mitoa kölönben csak egy aaaadarabnt leket reati S0 krairairért vászon kfttéaben .egy IbríitUrt, 4útk<>téabaa 1 frt 50kr»rt A müvet Laapei Bábért tdvtrí k6tjrk«-rtke<ié»a adu ki ártttbét magyar btngjfxy 'itt^tatbea nyomatta at ia egvgyel több ok arra, k»gy aa E H K K. ilaioakáajrr nek maréi aafrobb sikrt kivajjjunk. hogy viselkedjék 6/fn magárusok a ajánlataival; szemben, jól gsik ama megnyugtató tudat, liog-y.i e taakaában is van nljr hazai CzégQok, a mely ibBugy ritka szolid elvei és Üileti tfnykffi^gft lllai —:--—— , ,, , -—— nemcsak belfó'don örvend korlátlan és általá j » . .rjjlfe ■ ■ j. > .. txxt . . noH bizalomnak, hanem * külföldön i* kivívta! Jráwlr»iiíhoileérkezett ítéletek. eSARNOK Aesthetikai jegyzetek. már as elismerést . Hegedűs-Jakab és társa felperesnek - ör; - Gjer-lekelMlK számára latvAo elleni :végrehajtsa megszüntetés ezt akai^a, fe nem akar kónnyen törékeny játék- jTWt^^ t kif i\|élö (á\|)1á(ól he! :bei) hagyva I szereket vásárolni, ki a gyermekek, játéka felett! AS ] biróaág ítélete. nönyörködni akar, swvfl, a M kedvenciei -ttáJ—\iuiis ^ WeifI _ ejlení 121 frt mára as elismert leQobbat kívánja annak a 35 kr> f jránti a kir. itéiö táblától,! Kistér F. Ad és táraa bécm ctég képes árjegy- helybenhagyva az 1. bíróság ítélete, lékének áttekintését ajánhatjuk. Neveze»esen! Vendelnek — JIöJmt Jtaotás mindw wrái'ik kellene wew árjegjfséket figye Ulgni yéyg&iuai ^gys-a kin Hél6 táblától.! lemmel átolvasni a karácsonyajándék bevásár-' helybtnbagyva az L bíróság végiéee láss elolt, már azért is, mert könyvecske inj ée béiineuieecu luegküldetll. Sssiay Láatlé történelmi müveit azokimaa olvasni éa mikor már elfárad e'mem. míg egy résxen végig gátol, akkor elkezdek könnyebben i leleméextbetö könyveket elővenni ee ilyenkor apró verssorokat olvasok. Mikor aztán néhányat ol vattám, elkezdem ag«mbin ra ndani: Jaj de \| uép ! de asép! stb. Mtért azep ? Mert terméeseiea n^fvagy uriivésB? Krrol elkezdték csevegni ée 1 eszembe jutnék ams beazelferfek, melyeket ba-rátsimmaLe tárgyról folytatni szoktam, Mt^ Lapunk mai ssámáhox a 9P e rt i}ax 1. birúsag..üéiete. Hírlap mellékleté van csatolva ; ajánlink j Pap Denedek ujitó felperesnek olvasóink becses figyelmébe. Jáiiosiiéuak— Kttsal Ferdinánd elleni EU. nqroii ■ Sí nek6Úk lülónöaen le^etk, est \| igény pere a kir. iiéld táblától megváltoztatva \| ol/ a^W szebbet e TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Merkly I Antal és társai elleni pere a kir. ítélő táblától \| J helyben hagyva as 1. biróaág ítélete. Iffttoz Józsefnek % Grünbaum Albert festő sem festhet! Látunk egy arcaképet, melyről, — ka est akarjuk kifejezni, bogy jól van alkotva, — azt mondjuk, a "megszólalásig hü, elethü. Mindkét ____P________ _____________elleni kitétel ad anyagot a gondo kozáara. E<en az n'on 40 frt 62, kr. a )ár. iránti süminüa pere a kir,\| keli» ~~ nem ia a^ muve«w aeép lényegétiei, ítélőtáblától réekben megváltoztatva az L bíró- —lajnlabb is oda eljutni, hbgy meg la- B0unf() i tárgynlátiok 1892. decz. 19 én. Lopáa bűntettével vádolt ilju Huaá Mihály elleni bűnügyben végtárgyaiát. — Súlyos testi aér-lét btfftietie s becsületsértés vétségével vádolt Horváth József [kovács] elleni btinOayben vég-tárgyalás. — Metqi József elleni bűnügyben másod bír. il. hird. ^-BiiztuvfiB Kffiffi?§x'at el-leni bünügy ben másod bir. it. hird. ~ Nsgy Pál elleni bűnügyben másod bir. it. hiíd. — Mrazo-vics Mária elleni JiÜiiltehen uiás^d^ hír. Hr birdetfiT^ F«Imí birÓHáictél leérkeztek. Többrendbeli lopás bűntette vétségeivel vádolt Kotjáli Tsán e. tlltni bttnligy a^ kír táfiléift) pé»tben hely lm n hagyó jTélittél. 7—: Hsrnli ftikü aoábutévePvádoít Ttslér Mártin st elleni bűnügy a Kir. 'táblául helybenhagyó iltifiUfiLi Magáéiak sértés bűntettével vádolt Tóth Pál elleni bűnügy a kir. tábl. megváltoztató il. Csalás vétsége miatt vádolt -Hajnal látván it. elleni bünügy a kir. táblától helybenhagyó II. Lopás bűntettével éa közcsend etteni kihágáa sal vádolt Zeirkovics-Katalin- elleni4 bünügy -a Sír. táblától belybeohagyó Ítélettel. Hatóság elleni erőezak .bünltetíe miatt vádolt Jakaics Iván elleni bünügy a kir. táblától helybenhagyó Ítélettel. Hatóság elleni erőszak büntette miatt vádoll Jexernik Mihály elleni bűnügy a kir. táblától helybenhagyó ítélettel. Bikkesxfás bűntettével vádolt Hftstlnger János elleni bünügy s kir. táblától helybenhagyó it. ftíkkaixtáa büntette és vétségével vádolt Undter Bsmu elleni büoűgy a kir táblától meg változtató Ítélettel. Lopás bűntettével vádolt Hák^csy Mihály st. elleni bünügy, a kii1 táblától réssben megváltos-tató ítélettel Magánokirat busiisitáa bűntettével vádoll llü Kmdl Amandus (s'leni bünügy a kir. Cnriától helybenhagyd végzéssel. tídiitlltlMvisáit által nkoxmt ^ulypa tt^ttl wcriÉJt .\«'\|p»'ir»«vi'l %Adu}t HihdS Jtinos 'eTíeiii^Hiníisv a megváltoztat ság ítélete. Nagy kán izaai segély-egylet szövetkezetnek — Neüúnger Móri éa társai elleni ÍOO írt t jár. iránti aommás pere a kir. Curiától helyben hagyva a 11. bíróság ítélete. Balasaa Józsefnek ~ Németh Imre elleni 150 frt. s jár. iránti sommás pere a kir. ítélő táblától leloidva a kir, jbirúsag iiélele, ....... Czvetnics Ferrncsnek — Gerics Annns elleni 220 frt. s. jár. jránti sommás pere a kir. iiélő helybenhagyva as I ső biróaág Ítélete. fíeiüita Lajosnak ■ - Tőrök Ambrus elleui 158 frt. 42 kr. éa jár. iránti sommás pere a kir. iiélÓ táblától helybenhagyva az 1 sö bír. jt> Borda János és nejének — Borda Borbála elleni 162 frt. tőke és jár. iránti sommás pere a kir. ítélő táblátóf belybenbegyva róság ítélete. ^einef Adámné és t nak neje elleni 123 tft il kr. és jar. iránti sommáa pere a"kir. Ítélőtáblától'- részben megváltoztatva az Iző biróaág ítélete. lalbasauk a különbségét, a mely a természetes í ós a művészi szép kőzött fennáll. H1 egy arezra ezt mondjuk bogy szép mint -egy festmeoy, ebből I azt a következtetést vonjuk le, hogy a művészi {szépét, a természeti szép fülé helyezzük. Az a dicséret pedig, melyet ama meaUrmQ ' veknek adunk, ha azokat a valoaágbos, qsslódásig 'hasonlónak tatáink —arra-vonatkozik, tangy a I művészet őrökké keresi a természetet, de azt sohasem ért el és legnagyobb győzelmét ama ritka pillanatokban ünnepli a mikor télig meg-■ kEaefllUb ------r~ • Irodalom és művészet. Lapunk s rovatában IsmertsteU rnd vak, iMpunk kiadójánál, Flsehsl Fülöp könjvAriit Salclében megrsnéelkstlk. - I J aeáenafl \|a)«at «ag Tktlat Pétortol „Király kymnoatM etlm alatt Tábonttkj Náador aoaiaatl xenemilka* raskisit* kitdáiábat. K bU, moly hivatva van a név ajkán addig még nam létotö magyar király hytaoásit pótolni,, igoa dtlltaioa éa már ia igán téptsarttvé vált. Art 1 frt (t ko-rotaj. Kapható silsdat tattiafl, könyrknrtskadrt és a kiadó-tál Téborssky Nándornál namaati aasaMiikarcakadéRébsa, Bpaxl, Váctl alatt ttO-ik raán altit A Paltaa %m%y Laxikatáttk a koraaakot alkotó kiváló munkáusk IIJ. fSaatét vatták, mely mellékletként { Afrikának gyönyAra klvtull politikai téfkéWt, királynénk 1 puitfáa •soitvt pilótájának remek kiviteli rajtái éa at AfHkt flilfedtséaéra vonatkozó utazásoknak tatkttiaaratas gonddal késtSH «táblástt«a kimtttatáaát kosta. A fUsat agyébkéat aa „ágrlppa" aaóig larjod. K fBaatbaa ia minden egyes csikkst kiváló- asaktadósok dnlgották kl. Kttlünöaan érdekkai blrttk a magyar Irodalomra vonatkozó eatkkak. kiváló tmlóaaiik I Ntvy JíAmsIó tollából, a kösaaada«égl. pnliilkat, tórlénalml él fbldrsjst estkkek, malyak magaaayl bán>ái t kawanm la-] mvretaknek A nagy latlkálls mnaks, s magyar Irmtalomnak ; aaon duaa tl4o fHsetbes jia^ fét^t 60 mtori.. tar* Hí tottal Sokáig as a nézet volt uralkodó, bogy létezik egy pont, á hőt természet és müvéezet találkoznak _____ _ a mikor a legmagasabb szép jón létre. Goethe az 1 vb br« [ f"?® elhatározta, bogy a naiv dalok helyett a "' éasermüvészi formiit müveli sonettjeit eme Km#a Antal é» [eorokkat kezdi meg. Natúr und Knnst sie acheinen sieti zv íHeben Und habén sicb, eb mari es denkt, gefunden Der Widerwille isiauch mlr geschwanden Und beide scheinen gleich tuich !__- snzuzieben. Tényleg azonban, természet ét művészet sohasem találkoznak éa nem ia kerülik egymást, Sőt ellenkezőleg, folyton keresik egymást, a nélkül azonban hogy összetalálkoznának. A költészet azon neme, példán! melyet Goethe elméletben a müköltészettel ellentétbe helyez, távol áll attól, bpgy igazi természet lehessen. Ninea egyszerűbb lerméazeteaebb költemény, \| mint az a kévét, utánozhatatlan hangu-st Borocska, melyekből a »Wanderers Nachtlied« áll. De ha csak a „balde" helyett ,ba)d állana akkor as egész természetesebben hangzón* ugyan de kevésbbé szépen. A köitö abban a kis képben az elképselhetö természetességet akarta elemi, éa mégis ha azt akarta hogy igazán azép legyen elkellett attól térnie £s világoean mutatja hogy ama a onettben as igaaaágboz híven annak káli állóia : JTerméazet és művészet kereeik ée mégis kerülniük kell egymást, — Sovarffg egyik a másik uán éa ranki trhes ihf£«<VrimMire* r»i! ana- tf k • I. Hl. . 'iskiis/tns bünMHével vádolt elleni bünügy a kir. táblától Isi tel,' ' Válssatói jtig msgsértáaável Kogaityák Márton helylmithagyo ité- saimsl hslmaant- ií 1. tlMl«»ak4»ii\| % Beme ik b)'eUtkta . imiieui lenisat As a vMlók, a lelkl«i'ilnl tud a magyar JiYi'ftu, tud iMfeMadst a magyar haaa^rt ,í«, Ka a mí»iiiji<Mil vasatté as «rtlA\|y\| k6smBvIMvál «#yintttel IttésS nmliifelt, ailflAa a\|flmomlit<»ttt aa atétlttnk Itvft éaakpakönyv mimJsUm^éi, as n naág daloikűfaisa^ olyan kfisyvat óhajtva Esik a \|egysetek nem fognak hitelre találni, ha cenk ugy alt alánosaágban toeaéltttik. Példákkal vitágoseehb éa érthetőbb. H.' ée W, barátaimmal sétálok e varosligetbea Nagy-Kanizsa vasárnap A tavasai nap lebukó félben van éa a Uvoli budai hegyeket vöröa aranynyal futtatja be» —j 8«étailált ielhőbarabokat ia megvilágít éa réaAa' tttafényt vei ax egée« panorámára. El vagynnk ragadtatta a axó torkunkra (orr, \ éa 8. barátunk egéas lelkesedése! kiállt fel: Na! ax valami remek. saép l Olyan naplemente, mennél «ebbW"ia opera sem indna produkálni 1! \V. barátommal termé <xetesen nagyot nevetünk\| -8-.-barátnak -kitörésén év 9. egész mags/égyendt-' ten kénytelen b«i\|iaUiL — Hat hogyne!! A lar-i méiaati aaépeég íieíovábbja, mely a<ivQuket a mrgrepeaatéaig tág'tja éa a melyre a lrggsada-' jrabn scávö emberiem tud kellő tfftjexést találni I aa legyen mértéke a nyomorult, silány utáaaásnak, a mely goromba és doryaxftaAara, még durvább leaték pacnikkal van ml£teremtve, a melyekkel h sxiuhax megcsal bennünket! Naplemente, a viág legaaebb varosa lelett, aj legfcnségaacbb hegyek lelett, min'a milyet »Tell« 1 ben is mutogatnak, vagy a 'Prófétában éa kai még. annyira h hat ránk, aa utánxá, ás mégis caak rakéta, nyomorait gyenge játékaxer, ba Ü4*eliaiionÜijuk, a légkflsAnaégsssbb hájnál ha I nádassá) valamelyik alföldi ptHsfán S. "barátunk ezt bisxi, hogy a természetnek bókoi (mert sxo-; kott), ha lelkiálll: Bravó 1 éa bosaa teszi, hogy j a magy. kir, operaház áa aonak legfőbb disaitOje sem tudnak saebben megcselekedni. S. barátunk mélyen menvén- sxégyenitve és ftmnagar kineveti. "-^tv aztán 8 urap v«rai ar ! a »Vannak ax emberi életben, néha olyan íviíbtjruok. melyek épen a leglonioaibb altai-roakkor hiányodnak. — Hát nem mondjuk egy axép leányról (kiről)? a ki bájai által őrültté teás valamennyiünket, hogy oly sx<ép mint aVéaus!! Pedig a valóságban minden Vénui-axobör legyen ax a faailói, vagy a kapitoliumi vagy medici'si -r hidegen hogy bennünket éa sokáig kell* gondol* ko/ni, hogy végra is .el kell bájolni ennek aa alaknak az embert ÍJ—KiynUal ai elaő—látás alka'm^val meggyOxOdank, hogy ax a leány, ha még oly sxép éa hódító ia — még miudig nem . VenuM f A tovább kutatáaban rájön S. barátunk hogy aa a pompás naplemente, mélynek épen \| tanúi voltunk, ha ast egy mftvéai hűen ntanox-1 hatná, talán a >Tell«hatiere által háttérbe aao-rittatnék. Nein ugyan a látvány fensége mint inkább ax effectua miatt, melyet a aainhAaban el lehet arai. —- E« a/tAn arra vezet bennünket, hogy a míivéaanek kall ám valamit enyhiteni a j képen, valamit jobban ke'l kitüntetnie, hogy a tnfívéa/i hatás haaonU) legyen a termésxetéaéhea, —■ T (iellérthtgy ép a citadella wft aa oldairéB egy kistte otrombák, a felhé darab nagyon vö-1 rtts éa nyugoli oldalán s6!deg-róssáa és aranysárga, a mit a. festményei el sem lehet kepaelni. (Folytatják.) Zala 61. Mám. (0. lap.) Éji deczember bó 18 án Stwkéut® tUHnutfk. H, 8«. Nesslder. Mladeat megkaptáak, i egyenként Horit ti kerítjük. Ktiazünjiík. Boproaba aaa aslkségea küae-Intilií ealme ? K H. B Mat. ttrótU. Kár. hogy ily kéatin árkosait. •Hacsak leketaégaa beszorítják, ka aaai agy máiikor fogjak kosolni > Maakatárntsklél. kik bossáak a karáaaoayi ixám réasére a mait kéta« kéziratokat ka Hitek ba, boceáaatot Ml Mmöak, ka ssskit aaa kiülhetjük. mert s aalt bé tan a karácsonyt laji már nyomán alatt volt, — S igy a küldött kéaáratak kéeöa árkaatak. Pérlaal Magyar RiyMllat jak, éa megkéstek a kéziratok. - Birftb. TAIAsk m inda poatoMS, madas IdSban alaaat. Kérni a „Vigaol faiékéa a caimakat. TAbd a kél kézlri-toi kivitl baaiáa mi eem érfcaaatt. Bot maradtak a többiek ? Privát la vél a Uia magy. a II. Iiagal. Megkaptak, köszönjük. Jós. A aaerkaaatésért felelős: Ffurlia I V Allp laptulajdonoi KánUt Jéla veaéraaerkasxtő. ' Biaoay nagyon sálnál- CU CD QJ COGNAC Czuba-Durozier&Co. (reasiia cagmacgyár PHOJflélM/rOll. Vnérügyatikség Ruda és Bfochmann Budapest. Nyílttér) rabat, fehér éa aalaaia HtyaakaMrcrii< Mnl l' Iwtól lé fi'f HU ftrtft ainm éa mlitáiott mim xy WO ktíl«»fitiftao fájta • ■ lío n kttinntH.no atlntam (• .» v.mtiiM «ti MrMnrti^rg Cl, ^va, kir ndvafi mmIIiI") srlgriMggara ^nrlakbra MinUh iM^i.iiiifi\|tit«<\ al ki(lilwiiM>k, Hv«)«i,» iimiatt lava< ifkn 10 kroa hélyag rigsaitasdA, . WV \| V Ái iMégafa ravstt»ss s ksststtikért nma vállal Malaúáoysxánokal lugjren én bérment-»e1i. Magyarország legolcsóbb és legdíszesebb képes hetilapja KÉPES CSALÁDI LAPOK IMM-lk év Január hé I#B tizenötödik é vlolvainába lép 241 a m gyar mii volt, dr kftlónöaaa a magyar >fii mü veit olvaaá k6awaaégaak kgbedrwabb lapja. A „Képca Caaládi Lapok a magy - szépirodalmi lapí>k káaóti Ug^bWe el vas tarjadva. A „Képen Caaládi Lapok" moat lépait a 15 ik évfolyamába* mi alagg* biaaayttja, swayira megnyerő? • ű\|> a magyar mftvelt kűaAaaég tet«téséí. A „Képea Caaládi Lapok" noliemi rémét, a magyar iradakm lagaiaft írói ayajtják. A xaerkMatóaác «lr. MarAayl Arai la, dr. Tolmmi Lm\|oa é* ér. VArodi ftmtal krrátwn vaa, akik a«m n>l«ár>t. aaa I5liaágat aam IiaMtaaí. hogy a lap fzulleme. a müv«lt olvaadk lagmagaaabb igényiét la kielegitaa. A „Képea ( aalAdl Lapok" naakatáraai wrábea- vjumak a tohbi kos>fet Jókai, Mikaaátü, Ualmady, Temérdek, l«aok«, T^tgyaay. dr. Murányi Ernő, ftorb* Á-. Póaa, Radnyáaaaky, Baaieakyaá Bajza Lak«, ÜUttner Linz, Nagyvárady Mi/a. K-»vér Urna, V. tiaál Karolina, Hármak Lujza, Heviayaé Sikor Margit, ctb. db. kiraavoa iróink éa Írónőink.- A , Képea Caaládi Lapok miadaa aaámábaa le r ki valóbb "moreazek rajzai ia képei nlás. kttnnő illnaztrátiókat ad. A „Képe Családi Lapok ' minden. számához legjobb íróiaktól egy Rféaj teljes nyomaiatt ivét kapják aa olvzsók dijtátanut r igy agy év^üztt 1-6 ragéay bér-tokába, jutnak, malyekk— mindig diaaae ^ boriak ia- járúb----------- A „üépeN Családi Lapok4 miadea aaámábaa ügyesen 6aee állított «ak-rejtvenyek, apróságok éa isodalmi ismertetéseket talál aa olvaaó ; —- a a lap Otóltaetoi-Bek {rostájában a legeaatlemduaabb táraalgáa folyik aa elóAsetók. között, vrgit A „Képes Családi Lapok4 miadea kétbétbaa küion divat-■wilMkletat ad, n mely a séi közönségnek- minden atar divaüspüt idjssss " aéttfltr»zketCVf tesz. " A „Képes < smládl Lapok" alöllaatéae egy évra A írt; félévre a frt. negyed évre 1 60 kr", aki az égéaa évi előfizetési dijához 80 krt. küld. 4 regényt, s ki félévi előfizetéséhez 40 krt klld, S regényt a a ki nqgyedévi aUaseléeébes ilO kru kttld, 1 regényt kap bármestve jntalmnl. KJötiaétáxeket aa év bármely napjától elfogajl és levlesl lapoa óhajtásra mutat vány asásmkat bárkinek, dijtalannl küld : A ..Képes Családi Lapok" kiadó-hivatala • Itudapeafeii, Nugykorona-utejta 20. ae. rxx>ooccocr Az „Aranv Szarvas" szállodában ngárs kii-a sssrk folyó hó Iil, 20 éa hétfőn, kedden éa aaerdán Családi Hangversenyt rendes a jó hirnévnek"Standé: ..SVEA" ovéd nemzeti daltárs-ulat (5 nő) eredeti svéd és tiorvég nemzeti viseletben. v Nagy váltoaatoa fnfíiorral, 4iégyeaek, három , két-xólamu éa aofi dalokkal —0 Naponkint uj míimr uj viseletben. A-— Zongorász HOSSFELD ur. 0 lit'wlpM' H ómkor. IIíIcjmítiij . Ur 01 ^ (!\|alv ez a hftrom hangverneny! Qxxxxxx xxxxxxxxxxxx k xxxx: X X Nagy-Kanixsa, vasárnap 1852, dtczember M 18-á [A BÉCSI: BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG J j ^ kerületi föflgynöksége K I SOMOGY- és ZALAMEGYE VIDÉKÉRE 1 \| könyvkereskedesében van Nagy-Kanizsán. B iötíbgad bevallásokat~ biztosításra: aj tűzkár ellen (ha S§ villám által is okozva) épületekre, gyárakra, gépekre, gazdasági és f\| ipar készletekre, árukra, butornemüekre marha-államányra stb., b) szállítmányi károk ellen, vizén, szárazon és vasúton. M 5 . ,c;) -jégkárok ellen teljes kártérítéssel. . M dj az ember életére, halálesetre fizetendő tőkék, kiházasi 11 tások, évjáradékok stb. . -,' ' - —- - •;------ Sj\| ^.MtB tiií . 1 "x-K \mm___ü -J-MHIíIM fii paj fi M * r« 6 \\?r I ?* mt ^sizfcáU±-M 1 iíiíMIl íli El 4 • i[}• at811iii!8li I B T^tt^^§jvaii'ijifflf slr— ü £ Iös JI i i m ufflifiÉf iÉPa Mü fi «< e i 5 H«\|ab\| tCf.'II.. I S 5 . SgftX wísJ^-jg S 11Jf-a»ífc-ij&f S'Sti h; «■ « t ra fit. ' 1 i & 11 , f 1 s íif^j , H 22 1 Ifi IIiÍ-jtÍSSÍl « " Jí • SÍR I » r^j a S jf-i s \|-aJs. »Ts\| SBZ « g i 0.1ÍPI iiSlKi I * I sSS Os* ! Ö-^áfeltoisill H * • iF.iM^LrKl hici m tl8III isii.jpiti^ffl % s 1 ®íPlbli\|1.r I MíS f! I j Mllli # S z t SÍP lififfi i Ili®11 ^ iPíilÉlffili^1 i g Hé\|i(gjjj!!\| \| M\ sjJJMjí 1 hroaayM^ ^3 \|\|\|j\|! i^e^ í I ^^^^^S^^^lg jjj 1 SE " ' ~ " ....... "' -_-— m Az eredeti SINGER varrógépeit ^M ÍL a legkedveltebb én legelterjedtebb varrógépek A Singar társaaág legújabb ttlftlmAnya, aTagSüru M^J^gly csalAdi használatra éa ipari czélokra; Vibrating Shuttlc varrógép, _ •am'tattttk mioUe»erU; k«a«l4aUk >gyeaerU. naép Aliéat épp ufcy mint eiea gvArnak imSMTMttí g'yártmanyni ••"inalnak, a l^gnajürobb punto»»Airgal dolgotmtlr minden \| fínyenen likfrUllnak bi«onyn!t. A* egyéni í* WM^^fl'li 'en <<aérti&al, inindvn ^nxiiUkkil f«I v«n- ü kiálli»A«a Alin! egy eredeti singértrróttéü » leg uakim innnkaktV^if ^ láfté^iftg tekinte^ton t ^ántéluw^í largy a luuiertiUbap » legjobb k«rA« \| feWiífe. nr, - N EI DL ING ER G. ^,, urg Amis es testvere- hAB\|awflpAr BUDAPEST, VII. karepesl-nt 36. Haját kéaaitmáay&. atmlebnaafi bangazertk éa azok kellékei, éa alkatré-ntl Míb^i—al kni\|nnk íi ■■■>illi akttk jayitáaa éa ka&geláaa wekaaarti poatoanjfal citakdt&Itetík. 168 Ntgy-Kanizsa vasárnap. llllllilV Zsia. 51. szám. (7. lap.) 1091 diateái far 1ké 1 t-áa A női szépség 3 tlféavtéaak tankönyve, kééz< 0. Jí. gniiaö kát-rakafyntt jegjtal ajt-■4a, kapható kiaárélafo-•u a MMacjnr Nlk U»)aM kiadóhivatalában fiaira 80 krleaéaylifttéabaa 1 fit 10 krért. Béatoa ataiitáat ad a ■épatj íaatartáaáról, aa arca két, termet eaépitteéril, «aófáJ aa ^repseg tan k-ö n y v e. Miadaaokaak, W i „VagyenT Nék LapJA"«o aWÍ-aataak. 80 kr. Gtoaagoláai éa aaállHáai Aljat mellékelnek, iagyé.t küldetik „4 Mi atépaé4 catoti uakfttyv. A „Magyar Nők Lapjá-^aakrtjÉaJW ára a .LCGA8-caiaa gyermeklapyal. A divatlappal k regény omlléklattal együtt egétz évre — — — — « írt-* Ml ,■» 3 »_=—. negyed ifit — r— — 1 , 60 lattUvAajuAaakat laijaa klld • ki«éé< 888 hivaul. Badart, ltikld al«M. oooooooo ooooooooo Saxg Clyceria különlegességek.^ szállítok a legfinomabb faja hegybeli fafböi és pedig miután a gyümölcs a vasúttól messze fekszik, csak klrtlt SOO darabtól fogva kosarakba jól csomagolva 100 darabjaS forinttól 5 forintig, -Almát 500 darabtll fogva, 500 darab bérmentve és vasútra állítva csomagolással: 7 Irt 5© kr. Legfinomabb fajú 500 darab tli forint. Fagy nem éri a küldeményt, s csak is at összeg előre beküldésével eszközlöm. — Mielőbbi megrendelést kérve Friedmann Mihály szőiiő birtokos. N AGY-ÉCS, (GyOr-megye.) faHtláláaa é» r . a.. ihat áruba bottá kata- tálatbaa.fan 0 Vchnje <i királynénál i a legfeleobb orál--MHkár tüirfr tajrtaiaátvvafagtíit t«TWrH)«4ter tagoknál Áiáalva faa ; báró Li«6i§ tanár. Bebra tnnér, Zmd wzt? udvari laaarwn tb által, tofáhbá Tkommá bécai udvari fofortoa éa Mehíer góttal ndrarl foy wuai léartiOHrtOWWttgf:- . •• '— Plr/innín auonnon kapható pajföSaa, dobónban vlywjnu S^appall deaakaeaonagban, vágy dará btakint Móz-Clycerin szappan dobotokban, Folyékony-Clycerin szappan i^ji szappan Encalyptus-glycerin szappan. ClVCOblilStoL (1 «jriov<wtét elómoadité szer.) ; China5glycerin-kenöc8. - Glycerin crém. ~ Toillette glycerin stb. stb Kalodont Harc r. A Raktárt fttrem géanaégngyi ba'<Wágllg mefvhmjált Clyoerin-fog krém, Hu éa láiria n ét kír. adv. szállítók Béeibea. Magy-KanXnaán tfeliwára éa Tanber, HoewrfWd Adolf Cr Klein, Marton éa Habar éti l'ragrr BHa- gyógy -ataréai UftüttT" 7 3i XXXXXXXXXOXXXXXXXX Alaaltlalall 1M5 ugy bármily búritfoH- betegaég* a léttem'mek" gyónok, tüdőnek, továbbá Ifyzéti" nehéztéy, nzttir i^eilMg, natnia, elnyátkánodáa ftxamár ea -tojtó köbftgé, ceiklandosá 8 nyálka hártyának — kendödö gűmfí kór lóicjobhon é8 gyorato-távolit* atik ol a« évek óta bavált — valódi'h orvom \| rendeletro kéaxilett é« m orvoeok állal afánloll: m. györgy tea caomMgje — f>0 kr, ée «st györgy hurut por — dobosáé— 50 kr. pontofi orvosi httxnálatí utaeitáaNal, aikere már nénány nap titán lálbafó. #2 ceomagnál kevoeebb nem küldetik látót, — póatai ktildéénél —s- 20 krrel tdhb oiomogoM* f ■xállitó levélért; • megrondeléaok evVéMNO 8$t. GyOryy gyóyyttirtdr Ilécs 1. Winmergiaee 83. intézetidők. 201 B ■! ^ , -;--- AlaftWaHM 1NN DEBTRICH és CIOTTSCHLM I „ ~ » ' * • I * * " n. éa klr. udvari tea- éa rnn karcakcdéa.^ S^^A Dreher l.-Me kiviteli pmlne/kHerck foraktám. Iroda éa megrendeld bely : :- . I l> A P UITIA :IV, Végí posta atloaa lO axám Kiviteti át átviteli pinczék Kőbányán. Küldemények fuatoa éa poatáa atáaféial mellett. Kisárólacta küavnllan bafitalttak, lton áa la(flaaafefc mlaCééyll laáttél K&afat\|ea bafitalöak \|am»eit ram éá «ló r«n(a fr»n«ai* eegefwból acyaaittát a traatxla én kotíandl (Brvln lakú Bola-féla) UkUr^kbt a KttlOnÖMan ajánlhatjuk a már 27 éten át k3skedf«ttaé\|r-aak örvaudó «lérltetlen tea koferékeinkot, Ntadtria, < tátaár .HlrAlj, 9foa«kfAl Vlrltrlm valamint aa udvart Ha flaagH Vt klló-kétt 8 ftrttól 18 frtig JAHAICA H 1 M T X K M én 7j oaantllitara* éa lttaraa Ifafakbaa #0 krttól 6 írtig avegenket. RRAIILI AI •■iát féiUagyttakkel allátatt ttvegekbe* IV,0 llt«r á frt I.ta ét 70 ceatüitwN á — .aa kijáfal Ufki»abb raa dalttéajrék íaggynrHul'ban ée pontoaaa •aaktattltataak., Kéaaltlta ár\|egjtékalik«llavalaié lappal egyAU, azonnal lac/taéafcéraaaalvtliftmftk. ImM dadáknak k kávétoknak nagybani Arak kÜl&nőa ktűrerménytl mellett. DclaJl ftta éa raaa-rakiéralak i IV., Váeal Htosa lg , % »korona* kávihás átellenében. IV., ülKjé-tér, Teleki-téle palota. BSO VI., Akkflrána^-iit 88. a». u oper-ahátsal ssembon. ■_Hektár Nagy Kapit^áft : BiaCh Lipót nál HMMMMMMHMHMHM>WW AMAAAX tt NBT WladeM klállltáwtt lagaajMákb liMOaleléifkat nyert •< ^ Q «ESTERHflZYiCflGNACSI fi " " ' /a,"-.' í tebb ita.z, 9 g Központi-iroda: Budapesten, ktilsö váczi-ut 23. . ea^ mindenütt kaphatóba § wwt»í»oüodöooooooooo(>(>o<«)oaooooa)mxw^ Nigy-Kamzsa, vasárnap Zala 61. n&rn («. lap.) 1892. tfeesMRber bó 18 áa. fölrreszi régi. erecLeti át! A PESTI Napló A PES TI Napló A PESTI Napló A PESTI Napló A PESTI Napló A PESTI NAPLÓ dermnber 18-rkától kezdve naponkint kétszer legalább 16—Sl oldalnyi terjedelemben BHvágva é» ragasztva jelenik meg. durrkntiqr » kleM«le\|4eMMi \ ifj. Ábrányi Kornél orE£SSé1 felelős szerkesztője : §0T1lü fziior. politikai pártoktól teljewen függetlea. Herkesillaége e/gézen ajra, — az emág leg)almtk hírlapíróiból alakult -bél- és külföldi tudósításai, hírei és táviratai frísek és eredetiek lesznek s a legmegbízhatóbb forrásokból erednek. ipari, kereskedelmi éa mezőgazdasági rovatát kitűnő szakírók ,--------: ,.,_____szerkezük.,_- __—_ A PESTI NAPLÓ A PESTI NAPLÓ nagy gondot fordít szépirodalmi rovatára, hol mindig a irók neveivel találkozik az olvasó. m Ff 9 I 1 M A PESTI NAPLÓ 68 külföldi tőzsde rovata mindig pontos és meg- bizható lesz. legkiválóbb regényei és tárcsái élénkek lesznek és a kózónségnek kellemet olvasmányul fognak szolgálni. A FESTI NAPLÓ karácsonyi száma feltűnést keltő közleménynyel lepi meg olvasóit. jO JL FESTI NAPLÓ előfizetőt érti^ Egéu évre . ' . . .____', . 14 tarint w, tN karon a Félévre . . ..,'-',- , . ., ■ -t— 7 -,. «= 14 „ Negyedévre. .. —r . ».50 — 7 I héttapra . --——r~ ; I XO « 1 „ 40 fillér. Egye. példányok minden hirlapkereakedéaben kaphatók 5 krért 10 fillérért A PESTI NAPLÓ előfizetési ára (napokint kétszeri postaküldéssel> reggel és a dél- utáni gyorsvonatokkal) Kgé** érre ............SO forint =» 40 korona Fél évre . újf'i ÍO „ . go , Xrgjred évre. ..... 5 „ _ 10 „ I hónapra ....... 1.70 , X , 40 fillér aC V T'ESTI NAPI/) délutáni kiadása Budapestről a délután 3 óra előtt induló gyorsvonatokkal indíttatik s minden vidéki városban még a megjelenés napján az újság elárusítóknál 4 krajezárért - 8 fillérért kapható lesz. A PESTI NAPLÓ szerkesztősége • A PESTI NAPLÓ kiadóhivatala RrilAPEftT, Ferencslektrre S.M. 9 BUDAPEST, Ferenfcziek tere (Bazir-épület.) A ki a l'EBTI NAI'LÓ-rn előfizet, a* demmber )8-ikálól január 1-éig a lapot ingyen kapja, ugy, hogy az fllőlixelés cak január 1 én kezdődik. Mutatványszámokat drezember 18 ikálól kívánatra egy hétig Ingyen küld : jMj OU 53 21'. 3- & esti kiad oluvutala. ti^^iPiiai^is Nyomulóit Kiaclml Fülöp nyomdámban (íagy-Kkniasán 1892. m ite Ej : POLITIKAI ÉS TARSADALMI sí HETILAP. MELLÉKLETEK: # * melyre olvasóink szíves figyelmét felhívjuk ; Gróf KsterhiUsy Cognacgyárának árjegyaóke: — Einler Géfca budapesti antiquarus könyvjegyzéke ; — Linkeseh 8. Ozv. ds Podraooky eperjesi vaaütlettulííjdonos körlevele: — Magyar Hírlap napilap reelam- stsdmti. ■■ :------— r——7 7~ j[ Karácsonyi I i ujéyí ajándékul \|i ^-s- lktau - . ■ \ ' • I I / 8W A í ' LEGFINOMABB ! i Csemege-Cmkorkák \\ I Pischinger, Ohocolatierie Franoaia, I j I Küfferle József és társa: gylraiWt j j ! Kaphatók t . L EJ. Fischer Feienez \| /Úszerkeréskedörtél T .A. Of T-X ANIZSÁK !j E^^S---- föTtn ! j íz „Arany Szervit' átellenében ELSŐ g Tokaji Cognac-Gyár % A ,Tokaji Cognac-Gyór" gyártmánya a ^ I legjobb mmösógll tiszta tokaji borból késsQl és ^ l =fcl(llmulia azáltal bárminemű Irajiczia' cogíiacot \| { Már csak azon körülménynél fogva is Í5 I ajánlato&~a -----—..—248 <5? • JöMJI tmMr j > miután a. franczia cognacnál nem tudjuk, hogy ti! ) vájjon ment e idegen anyagtól, ellenben az ily . % \| kétel a »Tokaji Cognacnál kizárva van. \| Különült* ajánljuk: ^ \|) A Nemzeti cognacot egész pal 2 frt fékpal, 1.20 * 1 Tokaj # „ « .í,.„ „ „ 1-75: t ^ „#„##„ „ tí 4 y m ,f 2.50 g j n ■' 1 * * 1; ■ ti 5 ti 3- {j 9 Jjtrakala Nagjf-Kairiuá is vidiht rénért; 6 % Fesselhofer József /áaterluít tMht dtm'btri," N 4 NAGY-KANIZSÁN, t F1ASK VILMOS I késs Wrt-«k«, I k«U» éi «stfi-r«kt4r II I - - ; I jJagy-Ka rí izsd n I sBAzAR épületben 1 Korona «álM« átaHeaébea.): 1 I MT LSmesétB <m I be vásárlási forrás. I ;f I Férfi-dhOoyók I m Jk ^ I Irgjobk i6Wg p»8éiMl I ü 1 1 tr tói - M irtii. I \| Gyermek öltönyök Él Irt M krtél M%. J \| Uri- és gyermek kalapok \| finom nvnlí-dcM', jyitpio sw I I 1 Írttól — 1 rti " I HM Ü Uri- és ofii czipók II I WgaM beejnMr I JET Ok i 3 furinttéi - ft toriatig I • UfnoyyM rá!túlikban A iftn jniinpm ár jj,' hmUiU kapkmlák. I Vidéki megrendelések pontosan 'is gyorsan ■ I eaxkfizAteUwk. W Fantl Tiitfínk I SHIUíK^ il dluiára- ; féSZMh n, j kerstkedése 1 ^S®1BNAGY-KAN!ZSAN rasaaraEffaasr _ -. SIeMI^M^ nKQRONA' szálloda ■fr 1 átellenébe a. H \'tki ruÉrfi iIon I diMto i V . 11 ItjwkeH m nBIUITkllI 1 AMtAMate 1 á«Mei«M 11 . 9mmU' - J MH! 0b <UCMi j\| derekfUcök ■whiMték U WgiétanUk ■ iif li ' íetyem-tá8v«rtben ^llífÉtol \| \| \| S í * » f • ( » k 11 YtaJft ah*- I] batüiit-webkenóék \|.\| oslpkenggóaytft J J )wti»i«it fT a»p- mmiJaS "t1t náMK % 'Rendkívüli (ünnepi) szám. StcrfcMitiMf: H,cb»> füt«\|» Mi?vkn«»fct£M ]d« inté«-ndi> a Í»j> ailirai rétiért ktiiUminjr. BtaMit-tlraUttUk > Mórt kiékM'4 fogadtfttMk ZALA. KUMMviUI: VatmIIMcpAVt FUcM f Ii6»y w ksfwMiei. Etófeéif 11 Áe^: = ém . I frt Pélévrv . . . &0 # Sigytitm r . Hird» tok jifiijoM náaltl«iiA)r. 1 * Polttikíii és vegyes tartalmú hetilaj^- A NuKf^KaniZHiii- <* Jei-atiíti takarékpénztárak, a Kank egyesület, az Ipar- és k^reske- Nytttter petitsora \Ú kr. cMmi bank, a Nafy-kaniasai fe^élyegylet-szórétkezet éa a letenyei takarékpénztár ~ hivatalos kozlúnve. UMmUmt, ubaiat * fcr- ......' ...' " . __«lfté—kr» ?«5B»tk>i,>k ritefcct . ......."' ■ . " " Fiilop lóiyrtlawtwtiiéb JlejdHealk \ng.t-Khiií/húii Ildién kint eg^wr: lanárnap. Az én szerelmén) l/f'/ Z ht iu W. áZÜlitttiiH űi dülu midánmkf hnlu* wadáraafennrk a határnak % hniifk a kin háznak. A mi a han^rbh mrtrlátrt?k'rtt, nyrlrrn. Hagy azt ahlaktVuin plr^f/rm Az WÍÍ'S autfáltinak. AfAi Httn wjftfok éxiLhitfc iwllatjjii tz Mf'lMfitt rfftMfffmfr" Fáklyája a vnfitfil. hé Itearanmznám l&raífmdm- utat. U merre úlm atrntm itt W S a kihald éritek. (rt/iint/t/a fl VW(í(pifJh\ kö»h tf H hlfU<dwtk\ Fakadó hajnalunk, > Horn meg ^okoljam a helyi m, merre Az élen anyám a lálait ím tette. Arra a nzent heh/re í Mért nrn vajtpíc angyal — sXtrl 1' Jseszdllník az eíjbm erre. a határra f Ebbe a kis házba . — ttrki/jhék Jolötte, intádktKiiék érte, Az éde$ anyámért hmjy nüj vim ---------- Hogy az Isten áldja / . . . hfaner Árjtánl. - Karácsonykor Sjjcnt öröm 6i áhítat honol ma a kerauiéiivnég mii-Hóinak szivében; »Dicsőség a magasságban az Istennek is békeség a földön a, jóakaratú eml>ereknek« angyali szózata zeng ma, a öfd észak csillogó jéghegyeitől a forró dél pálmaligetéig, a keresztény, nemzetek ajkáról. E szdptt rövid és teljes kifejezője az istenf megváltó fenséges hivatásának, ki azért szállott le # magasságból, hogy a földön az Isten dicsőségét eftetjéwreze s békét szerezzen a világ meghasonlott nemzetei között; békét és nyugalmat az Önmagával meghasonlott s kétkedés folytán a kétségbeesés széléig jutott emberi szívben. Nyűg hatfittan- rajzásban látjuk a föld népeit. Kelet ősi államai a vilígh^vlitó Sándor s utóbb Kóma csapásai alatt egymásután romba dőlnek, az egész müveit világ a római vas igu alatt nyög. K roppant birodalom keretén belül hullámzó népek megismerkedvén a római joggal s, többé-kevésbl>é át lévért hatva a római culturától tt' megismert jog alapján, teljes egyenlőség után törnek. 1 )e Kóma előkelősége azflkkeblQen ragaszkodik ősi kiváltságaih^ a római jog alapján egyenlőségre vágyó népek millióit annak morzsáival akarja kielégíteni, K körülmény tette tehetővé a triumvirátus nagyszabású pÁrlkü/drlniuit, mWvek v^rftjfönnel borítják el a rómái m{MM •nvu A ,meghódított népek milliói teltétlenQl odavetik magukat az egyenlőséggel kecsegtető triumvirek karjaiba, míg Róma szílkkcMft nemessége a köztársaság Őai íenyéa csöngő respubfícanus vezérek körül csr>portosul. A győzelem. a kor szelleme és a történelem föltartóztathatlan hatólása által szentesített triumvirek részére áll, a történeti hivatását betöltött, elaggott köztársaság bukik. Romjain a meghódított népek győzelmének tekinthető császárság álütjá TeFfrSnját ~ ^ —^—;—-; "'"'.""— De az egyensúly a .hódítók éa a meghóditottak között nem áll helyre A két eleínct el vájatja ^-rnSslŐt a száf^" mazás,jUÖrténeti traditió és a vallás. A politikai egyenlőség képtelen ez ellentétek megszüntetésére, melyek annál éle-•»rld»<"n válnak ki, minél több népelem lép be a birodalom .baulnusan megtágított keretébe. Egy erkölcsi, subjectiv f^ torta volt szükség, mely lelkeket hozzon "közelebb és szíveket forrászszon egy morális tényező kellett bozzá. hogy a Germán ia ősrengetegeiből előtört vad har-ezos is a műveltség magas fokára vergődött római, test-vérüljenek, eg)' szerves társadalommá olvadjanak Egy hatalmas, a sziv. mélyéig ható érzelmi tényezőre volt szük-ség, hugy a. fejedelmi tekintélylyeF-és vagyonnal rendelkezi patriciusi családok és a félig állatnak tekintett rabszolga közötti válaszfal megdőljön, az őket elválasztó ür áthidaltassék. Ez erkölcsi factor, e sübjeetiv, morális tényező, csakis a_yid]a«», a keresztény vallás lehetett és volt, mely ember és ember közli "különbség megszüntetésével, a föld minden népeit é^közös, ménnyéTatyí egveíilően kedves és szeietett gyermekeivé tette. Ezen cosmopolitikus és unjyersalis jellegében rejlik a catholicismus előnye az ó-Jcor particuláris és nemzeti val-lásai fölött Ama általános szeretet, melylycl kivétel nélkül mindenkit, szegényt és gazdagot, előkelőt és rabszolgát keblére ölel, tette lehet3vé a népeknefe qjj'máshoz TsihV közeledését, egy testületté, keresztény társadalommá való összeolvasztását Egy szi&rd és nemes erkölcsi alapon > nyugvó, a nemzetiség és a származás szük korlátain messze túláradó társadalom megteremtésében tölti be a catholicismus történeti hivatását és valósítja a megváltór születésekor először elhangzott jóalatszerü ahgyali szózatot: »Dicsőség a magasságban az 4atermek, és- hékeség a földön a jóakaratú embereknek.* Ket/moh Mégis jó a Jézuska Irta KANDCK. — Httlkni gyermekem V Halkid azt a villám zsongást, azt as apró Inbar»knktói származó dobogást ? Ott már megjött a Jtmska. - - Hallom, hallom anyám Megjitn nekünk rsmk tégy nyugodt. h)u bhtom az Istenben, hogy e karar^mv is orómót boa. tiuzdngok Imftnk, te meggy^ffT11^* 'Wl «'«ak aaert vagy te betait, tudom, hogy orvoat nem hívhatunk. Oh ha pénzünk v^ina* De most U*. én érzem anyám, hogy lesz Oh nyomom oh MegcnyaéK í Vta te nem volnál e világon, mennyi nzenvedea szűnnék ineg- Mennyi hün, mennyi véftk vrsane oda csirájában Tc vapy « Mln^k szülje, rtpol^ja dédchretrtjo t)e mit l>eszelek en bünrol « beninietf»ssé\|i, n lüfztasáK laknhnri? ' ^ Kyvz^rO , kis lakú* e, inelvhon a bün. í nyáját benne, mintha megazerette volna a jámborság e csendes fészkét. Elrejtett, nedves pinczelakás bedugva a főváros óriási tömkelegébe Fölötte fény éa pompa, jólét és boldogaág; benne egy halvány gyertyavilág éa kimondhatatlan nyomor. A kis család, a beteg anya, égy , már kifejlett lányka, e nyomorban töltik a karácaonyeatét a találják egymást a szegénység egyetlen édes csemegéjével — a reménynyel Hallgatják a fölöttük morgó zajt a elgondolják, milyen boldogság is lehet a gazdagság. Milyen édes lehet az élet, ha mindent bőven nyújt, mit a aziv óltajt, mire a lélek vágyik. Az anya párnái közé rejté arczál a csak mellének beteges ziháiása hallatszik A lány ott fii a varróasztal mellett, de nem -dalgr&ik, hanem kezeit Ölében, télbeszakadt varrásán -tartsa némán néz maga elé! Ugyan mire gondol ? Arczán két kövér könycsepp gördül -alá, megrázkódik smintegy öntudatlanul mondja •Kenu nem, sohaf« — MLiftláfm>m ? rezzen lel az anya. wnnu, semmi anyám! S "halvány-á>czát élénk pirosság, futotta el s egész ^alójátf meglátszott azavar s hogy van valami tilka, mit anyja előtt rejteget Jobb is, ha titok maiad előtted jó nnya az a gondolat örökre. -rT~ — De szóltál valamit, !-----■--— — A holnapi napra gondoltam s-arra, hogy mit teszek, ha. pénzünk lesz. Tudod anyám holnap' lesz napja a húzásnak, utolsó pénzünk lettük a lutrira, Isten nem bagy el bennünket. Először orvost hivők, gyógyszereket veszek neked, hogy meggyógyulj, aztán egy jó karácsonyt csiuúlunk. Lesz méz, dió, alma, még szőlő is, mit le olyan nagyon szeretsz s olyan .regen óhajtász, édea béteg anyácskám. Mindenünk fesz, nem kell nekem se annyit szaladni ~munka után, hogy legalább valamit kereshessek,- nem toegyek sehová^ tU leszek melletted mindig, mindig, míg csak meg, nem gyógyulsz1.. ?-—- --í-4 Az anyát erős^köhögés fogta ely szinte fuldokolni kezdéUT~\| szemet megüvegesfdve kidága«lfak^e^«aarezát szederjes kékség jboriföffá" éíT fr^^^T^tj^^i^^^^ Ült_elölte,^Mindefl gondolata csak anyjáé volt. Meg kell menteni ha életé árán ia. Oh, életét szívesen oda adná ő, de becsületét, tiszta becsületét .. Oh iszonyú választás!Egyikét veszítenie kell, anyját, vagy becsületét. S éjről az anyának semmit se szabad tudni; Azért gondolá ki az ártatlan mesét a lutriról, hogy tudjon mit. f mondani nekí,~högy bot vette a pénzt... Nem, nem, még sem ---» í jra zaj. futkozás, kaczágás hallik le- felülről. Most adják át a karácsonyfát a gyermekek zsákmányolásának. A szegény leány oda képzeli magát; látja az aranydiókat, piros almákat, illatos csemegéket, miket a színes gyertyát-skák csillogása még ingerlőbbekké tesz. Cftu őtnem ingerli ez, neki nem kell; hanem ha a szegény betegnek csak egyetlenegyel nyújthatna, ha elmondhatná: »Nesze anyácskám! Látod a kis Jézus mégis gondoskodott rólad.- Nesze edd meg! Etlől gyógyulsz te meg.« Oh ez nagyon boldoggá lenné, A vágy lasgan fölemeli anyja ágya mellől a megy, hogy próbára tegye a gazdagok irgalmát, a boldogok részvétét. Halkan nyitja ki az ajtót s halkan csukja be, nehogy a beteg nyugalmát zavarja; Alig lép kt,~kaflátragadják meg. ~ — Már régóta várom, bemenni nem mertem, legyen esze!. — Nem, nem, menjen asszonyom! " — Ne dobja el magától a azerencsét. A nyomor karjaiból ragadja ki magát és beteg anyját. A nagyságos ur nagy áldozatra képes magáért. Miért nem hallgat rám? ..-. Mit íélt Be-csuletet ? — (jrea szó, Becsületá -péDZi £ gazdagság. Kinek pénwí-v«ii, w mm9tm bünl, ranyet ~élfWhét .vele; mig a szegenv^ ségben a becsület is becstelenség, a tisztaság ia csak szeny és piszok, A szegény leány tenyerébe hajtp airjat, hogy ne lássa más arcza pirulását. A nő pedig tovább bteáijlj; ' — Lássa én száz és száz példát tudok, kiknek ez az ut nemcsak gazdagságot, de tiszteletet is szerzett Ott van Sch ..-né, az a büszke nő, tudja ki volt ? Szegényebb, koldusabb százszor mint maga En tettein azzá. a mi Ott L ..-né. a ki olyan jól ment férjhez; uz is nekem köszönheti szerencsijét. Hallgasson csak rám édesein, legyén okos, a nagyságos, úr nagyon galant, nagyon bőkezű úr A beteg benn köbácselni kezdett. A leány jutni akart, de az erős kezek fogva tárták. — Egy perezre még! Holnap várni logom, tudja ott gondolkozzék addtk, de oklfan Isten vele! — A leányka szédelegve támolygott be, tagjai megzsibbadtak, gondolata megszűnt s mintegy Üvegszemű báb nézett maga elé Elfeledte, miért indult, hova készüli. 8 ki halja meddig állt volna ott eleven szoborként, ha a beteg egyhangú zihúlása, a felülről letörő kaczajok nem figyelmeztetik, hogy ,még élők között a nem egyedül van. Leült anyja rnpllú, kezébe vette unnuk sovány, fagyos kezét s ajkaihoz emelte, csókjával lialmokla, mintha pzt mondta volna: »Te védlél eddig, ne hugyj él ezután se!« bőgni, mintha menekülni akart Volna a romtatag testből. Lélekzete elakadt a már-már a halál öH cserepesedő ajkain .. A szegény leány kétségbeesve várta a reggelt. Szomorú karácsony reggele Másoknak a boldogság őröm napja, nekik a gond és fájdalomé. A lány az álmattanaágtól, de jobban lelkének gondolataitól leverve, megtörve jar-ieL A beteget is csak egy reménysugár táplálja még. Ua az teljesül ő ia él; ba nem, érti ö is meghal ez utolsó reményével. A leány magára veszi ruháit s indulni készül. — fisak ne soká lég) leányom. Sieaa, nagyon aiess! Sietek anyám. Addig légy nyugodt és imádkozzál, hogy reményünk teljesüljön, hogy nyerhessünk, hogy neked orvost, gyógyszert a jó ételeket vehessek* Imádkozzál anyám értem ia, nehogy szerencsétlenség érjen. ' Ez utolsó szavaknál megfogta anyja kezét és zokogni kezdett. Még egyszer megcsókolta és ment. A beteg maga maradd számlálta a perczeket és imádkozott. Az idő nagyon lassan haladt; mfnden perez egy örökkévalóságnak látszott. Már elmúlt egy óra, másfél ora s ffcleany nem jött. Szivét aggódás gyötörte s lázasabban várta a pillanatot, midőn leánya belép Hiába! A várva várt idő nagyon lassan jött. Már harmadszor járta körül az óra mutatója a kört, midén sietve rohant be a leány « oda esett térdre a beteg ágya elé, kezébe tartva egy csomó pénzt, melyet oda szórt~anyja~kezei közé. Azután sírt, zokogott, mint a megvert gyermek s nem vok képes többet mondám csak ezt: * Mar most gazdagok vagyunk anyámé * Pedig most volt ám igazán szegény. A beteg, ki azt hitte, hogy leánya a boldogságtól sir, szintén zokogásba tört ki s át-ölelve gyermekét, csak annyit mondott? . Isten meghallgatta imádságomat. Mégis jó a Jézuska I! ' - A levél. ._g?_ g J4émL — v " - '' ••'. '' " •• !'"'"!"• . _ . a i K m k 1 t b k 7 Eirk, vU, Mim nejt, m ELEK: (levelet tart kezében félre) Női irás Vájjon ki irta ? ELLA-: Levelet kaptál, édes ? ELEK: (zorartan> Igen .. egy kliensemtől aztirta, hogy .. ELLA rtf<fetoi Hisz nem is bontottad még fet! _KLEK : Kttglön felbontom, de . . ._1 ELLA: De mielőtt (elbontanád, egy kérésem volna hozzád (Vállára teszi kezét) ELEK: [jyoran zsebmlugja a levelet) Örömmel, baba. ELLA : \ hozzásimulva) De mielőtt kérésemet előadnám, még egy másik kérésem is volna hezaádr ~ ELEK : Még egy ? ELLA : Igen. Az, hogy-ne dugd zsebre azt a levelet ELEK: {habozea előveszi a levelei) ' ELLA : {Megcsókolja) Mégis csak jó gyerek vagyl___________ ELEK : (boszusam Nem igaz ! ELLA: 1 csodálkozva néz rdi Valami bajod van? ELEK :Nincs. ELLA:.-Hát imétfbosiiankodol'/ ELEK miatt az átkozott levél miatt ELLA: A levél miatt ? Hisz még nem is olvastad! ELEK: Judom. « ELLA : Eh! Ma nem lehet veled okosan beszélni! ELEK': (bosszúsan) Hát beszélj — ne okosan. Beszéljünk másról . . . a. kéróaedröi' r, . (zsebre dugja a levelet 1 ' . ELLA ; No jfrr4iát arra kérlek, hogy . . ." először vedd ki A betegnek nagyon r»H«z cj^zuktiju voll, nyugtulaniil aludt, minden (terezben löl-folriadt s nzt álmodta, mintha tiiog ukartiAk raliolm, Heggel fi# mur {'tlotn h«mi jött szmiicm'. KKÍh köhögés • vU cl. . tnelv /iitjni Hcin u&ÍH Nwve • lv f^riWm kCzdrft dv>- zaébedből a levelet - JELEK: De mit akarsz iAindig azzal a levéllel! ELLA : (átkarolja) Sokat, nagyon sokat . . . Lásd, most már 4 hete nuili, hogy házasok vagyunk, 4, hét óta naponta kapaz leveleket éa én még egyet sem bontottam fel. ELEK: De ezek téged ugy sem erdekeiuek !* ELl^A: Hátha mégis? - . ELEK: (bosszúsam Hát miattam .qiolvaahatod akár vala* mennyit . y ELLA: (őrömmel) Igazán ? / - ELEK: Igazán. ELLA : Becsületszavadra ? ELEK : Becsületszavamra. ELLA : Hát akkor . , . hadd bontsam én tel ezt a levelet t ELEK : (megijed gyorsan% zsebre dugja a levelet). Nem. baba, ezt — kivételeken — nem lehet ELLA: Ezt nem ? Aztán miért V ELEK: Azért mert ez magán ügy. ELLA : De ha éppen ezt akarom elolvasni ? ELEK: Mondtam piczikém, ezt nem szabad. ELLA: (títőrve) Igen, mert az • . . izé* . . a kedvese irta! ELEK: A kedvesem ? . . . Nekem nincs kedvesem. ELLA: (mosolyogva) Hát én ? ELEK \ Csak te. ELLA : (Airfélen) Elekem, hátha én irtam ezt a levelet ? Szép férfias irásom van'ám! * ELEK : Dehogy is irtat! te. Kz nem fértla* ELLA Ni♦tti ? Martiegi* Igjtzatn y»t\|« y Nő irta V • • W.ist 3 te olyaa kereretre ex isten Hányszor KI.K.K: (fMri) No, köeiőnöm szépen, kitör a vihar. F.LLA : Mit mondtál ? ___ ELEK: (hideyen) Semmit ELLA : (firaa) S igy ia felelsz hozzám ? A — másikkal még levelesel is. és én hozzám igy szólsz? , . . (hirtelen) Igaz szagos az a levél? ELEK: Nem. - ELLA : (/elháborodrai Nem? Nem ia szagos? Hát nőkkel levelesel, a kik azagtalan levelet írnak ? tA reti magát< Mamám, édea jó mamám! <~~"flLEK: (féhf) Mama ia? No most igazán beQtött nyila I (fenn) De lubicza. ne airj , . . ELLA: Mamám, mamám ; de igazat mondtál? mondtad, hogy jegásznak nem szabad hinni, hamis annak még a zúzája ia ) KI.UT "Hí édesem, bántollam én ? ELLA : Még azt kérflí, bántott-e ? Hát nem elég ez, hogy a hálom mögött levelez, hogy kedvese ven ? S milyen kedvese ?! A ki szagtalan, illattalan levekkel küldözget' . . . (hirtelen) Tudja meg, hogv elválunk. Holnap megindítóin s válópert: ELEK: (motolyógca) Majd én leazek az ügyvéded, baba. ELLA: Hogy tud mosolyogni ily borzasztó pillanatban ? ELEK: (neMtuei Hát mit tegyek? Sírjak tatán? ELLA : Nem, hanem segítsen pakkolni. ELEK : etodálkoti) Pakkolni? EHM: Igen. Mig törvényesen el tiem váltunk, a — mamánál fogok lakni. ELEK: A mamánál ? . . . Köszönöm szépen (hidegen) Szívesen' iMajtra) Segítsen kérem cao. ELLA magúiul1 ELEK _ FII. A KLEK Örömmel. irfxJAnrntxn mJt .vtl Hmil ittá a íiflTnmnr^nl-- (megteui. Mindketten tUjt térdelnek ét rOt rlnuzntett ruhákat beledobálják) ELLA : (Ugatottaa, gyormit heh töm mindenféle mhál a bfi-ründhe. Többttör Eltkri nér h nihnjt) Vegye kérem még elő a szekrényből a menyasszonyi ruhámat . . r tudja . . . a melyikben az oltár elé vezetett- 1 • ■,. > .. ,„.. ELEK: (ElBeeszí) Milyen boldog .voltam akkor ia milyen azerencsetten vagyok moat: ELLA : Hát én nemi \ ELEK': Nem hál! ... De ha tilílfnpi legalább az okot, a miért ezt a czeremcniát Itt cainálja . r~ ELLA: Okot? Hát a levél? Nem elég ok az? Ha még illatos volna . . ELEK : Eh hagyjon békét azzal a levéllel' ELLA ; Aztán ne legyek boldogtalan! Ha rá emlékszem, mi mindent ígért, mennyire esküdözött, hogy szeretni, imádni fog ,,, En leszek sz ő egyetlen kincse. Milyen ünnepélyesen mondtuk ki az oltár előtt a boldógitő »igen<-t és most ? Megtölt illatos illat nélküli fe és merre van rózsaszín levélkéket szerelmes sóhallássivsl és leleteket kap rá! Csak tudnám legalább, »ki 0 hazája? ELEK: Asszonyom hagyjon már fel gyanúsításaival! ELLA : Ha gyanúm alaptalan volns, már' rég megmutatta volna a levelet. ELEK: (kottásán eldobja a lerrlet) Hát ott van, olvassa! ELLA ' (Oltom HtkapíH.a iMlel ét /ellépi, StUnH . ntdn Elekhee rokon éa átöleli St\ Elekem, édes Elekem, bocsáss meg! ELEK: Tessék ? ELLA l Netn neked szól a levél, hanem segédednek . . . a mosónő számlája -----,—___—'--±---------— ELEK: Látod, kia bohó ? ELLA: (gyermekei örOmmel) ('bemagoljunk vissza!.,. Nem válunk el I ELEK: Tudom I (Függöny) Bédti Xtlgmond. Tünó vágygyal. '/Vímí lágygyal, méla inerengéiuel. Végig Hetek a holt puttlamuon Mimién olyat rideg ét kietlen, ('talt niremnek titie. at felMngol;' S mig a hl tol, eirágtaliih réten A kopár itt fejéi I'tllljötlt, a Hánalotan elábrániloi lelkem 8 minden olyan rideg itt körülte, III ott egy fa tar gályát lehajtja, Xtlld lerélke nem el/Ili imlr, H hamunk mindig liit rigattlalija. Kihagyta mdr a ezép iMm madár; Mái tájra iidtlt, hol a nyári napunk Jriiplriímn k)litogini iftlftlfhet,'' 3 atol eUbb könnyed, lanyha tteiló, Mini a lepke egyik ágról mátra, Hepilgetett tugdoera uöJuUő Harmatlrpte rirágró! virágra Mostan néka tordon ttél tirit ál, S keblem méla bánattal tölti ti, Utünödöm t a hu tttltk játékét Érti ttivtm t hiába Mrd ellen. Mért fii etieem, mi bánija keblemet * Hozzád ttálok, ttent termettet ettttdjt.' Mi okotra t bonu Hiteimet ? Mért nem nyugttik rtieemnek értelme Mért oly néma minden itten kJtril * Íjért oly hideg. fáji u s etemé ' Ott ran, fa, lomb, nem urul, nem iril, Haldoklátán a nagy termétzűnek Alom-e vagy való? . . . \|IM)I Bíjfaté tfaadur harálaakst) Messze, messze, Nyugat-Ázsia közepében ék egy bitalytmria, mely a természet törvényeinek megfelelőlég, allamlorsaába "szerve-zödőtt: t. í. mint a világ legtöbb cóilizált népeinél, náluk is azon eszme volt az-uralkudó, hogy s hatalom lőKtte áll sz igaitágnak, az erSM uralkodjék a gyengék lelett s édesen pihenjed szerzett babérain. Igy történt azután. — a mi nagyon természetes — mi-kéol a esotd» legerősebb, ■ legreszekedőbti T tegéht^aéhTTCívaly-bikája korlátlan hatahnat gyakorlott többi rokonai felett, mindig . övé volt a Ieghtyábh legelő a a legcsinosabb hivatytehínek ralinak keblének kiválasztottjai. Speciális Iwjgeasel. osztogatta kegyesen a —"Hvilalokal, kitüntetéseket az egész birodalomban a a bivalyaem-zet a természet törvényei szerint diktílt meghunyászkodáaaal viselt minden me- alúztatást; vele tartott -ama bűnök a' kegyetlenségek elkövetésében, melyeket az elnöklő bívalynagyság végrehajtani jó-■ nak látott a a. társadalmi* ízléssel megegyezőnek" vélt Mésszé, messzi! az egész nllálorazaglÜfc rettegték ezen bivaly-Jiereget is még n nyiU a. ijjallellegyvcrkezrtt őshHtófc n megriudiak (ölük. Minden gyengébb állal, a melyiket a sors* a bivalyok legelőjére, vetett, bizonyosan a tomboló paták a hegyes szarvak áldozatává lön Bömbölő riadóval táQczoltAjücörfll elejteti zsákmányukat, lassankint, kínozva ölték meg őket -a azután hulláját ott hagyták p martalékul' az éhező hollók s keselyük számára Egy szép reggelen megesett, hogy egy kicsiny, szegény nemzetség, sejtelemmel sem bírva a közelben fekvő bivalybirodálom felől s nem is gyanítva a fenyegető nagy veszélyt, szomszédságukba verte (el tanyáit a kitartó szorgalommal fogtak hozzá földjeik' 'megmireléséhez, hogy férfiak, nők s gyermekek számára mindennapi kenyeret nyerjenek. A kia nemzet vidáman s békéségben éldegéli, mert kezők munkája alatt" csírázott, nőtt, virágzott, ter-. mett minden a a jó- terinfo reményétől -sugárzott minden arra. Mindez azonban mélyen bántotta az elnöklő bivaly büszkeségét. Azért összehivá állami tanácsának bölcseit s Ielveié a kérdést, minő módon lehelne ezt a nytunortilt szomszédnemzetet szép szerével kipusztítani, avagy leigázni. A fő-tőbivaly bölcs figurát vágva, imigy bőmből!; >Oda-T^megyünk valamennyien! Szarvainkkal azétromboljuk luiiaikai, felnyársaljuk leleséj(istkel a \|a»rontyaikal, a Térfiákat pedig patáinkkal széttapossuk.* Az állam elnöke megrázta vaskos bivaifejéi, hátsó jobb lábával megvakarta jobbik fületövéi s bőgött: 'Marha vagy! nem tudód, Tiogy házaik erős fából összoszegezettek s hogy a gazoknak ' nyilak s tjjuk vagyon, melyekkel szemeinket is kilövöldöznék? Nem, amint már Falmajf, a híres bivaly is megmondd: .Előrelátás a hősiesség javarésze'!' Jobb tanácsol kérek1 Hideg borzongás futotta át a bivalylanácsosok háta közejiét, mert rettegték elnököknek haragját a netn találtak alkalmsa választ á kényes kérdésre, ami valóságoa bivalyoknál nagyon könnyen megmagyarázható. Egyazer csak fe'emolkedík az elnöknek kéjhölgye, ki minden. gyűlésen jelen szokott lenni a vidoran megrázva kondorosott fflrtü fejét, orrlyukaira bajos mosolyt erőltetve, igy nvőge: — Ifivalyok vagytok! Megest a nőnek kell Iwniieteket meg-szégyenileni ? Nincsen az ügy elintézésének egyszerű módja, nem lehetne a tolakodókat elűzni a nélkül, hogy szemeink s orraink nyilaik veszélyének kitéve ne lennének V Este, ha az utolsó napsugár a nagy viz alá merül, ha uz emberek keserves munkában kifáradva lenyugszanak, végignyargalunk földjeiken, letiporjuk busájukat, kukorictáiukat, dohányukat a dinnyéiket: akkor vége az aratásnak, az éhség a nyomor úgyis elpusztítja őket. Ilalalinas éljen-bőgés jutalmazta meg az elnöklő bivaly legjobb tehenének bölcs beszédét a ez utóbbi is elragadtatásában szarvaival tncgcsiklnndozván annak nedves orrút, az őrök szerelem fogiidiilmiit bőgicaelie hófehér lüleibe. ............'A'itMnnni terv i Itkétil kcresziiil is vítMeit. Mire a szegény r Mm idolt. In fiía itt Jntgyut jitii/i'tiii' i'gtttlYOS kílilVllójiltt' 4 A fájdalma* értelmeket csakhamar a harag * bosszú érzése vulla tol. Sokai gondolkoztak e felelt a férfiak, de nem találták nyifját. Nyilt barcsot vivni a bivalyokkal? Hát ha legyőzetnek s akkor nejeik, gyermekeik is áidoiaiul esnek ? Nem jött a jó eszme, jttdig sokai fanácskoztanak. Hirtelen felemelkedik egy fiatal asszonyka, ki eddig ügyelni sem látszék * villogó szemekkel im ezeket mondá: — Ti férfiak, miért csüggedteké-Miért jajveszékellek 5ssletört reményeitek felett? Legyetek bátrak, köszönjétek az urnák, hogy minket embereket olyan észszel áldott meg, melynek segélyével a barmok felelt uralkodni képesek vagyunk! Nem győzedelmeskedik e a világosság mindennapon a selétaég lelett? Hízzatok benoen^valamennyiQnkért meg fogom magamat rajtuk bosszulni. MegborfSIíilandoni magamat, szabad nemzet leendünk s diadalt ülünk minden bivalyaágon. Igy szólott, a Hutai menyecske, azután eltávozott kamrájába magára zárta annak ajtaját. Mikor teljesen besötétült, megnyitotta tulipános láAl£Lfi sbból elöstedegelé irzt az ajándékot, amit férje szerelméfltk megnyitásakor .neki ajándékul adott. Azóta elhunyt már a férj s emlékéről tiak annyit tudnak, hogy zászlótartó vaía, a ki meghált, de lobogóját kezéből -kivenni n«m hagyá. A vallon menyecskéje egy csomagot göngyölgetvén össze, hóna alá csapta x mikor a nap lenyugodott, koromsötélségben útnak indult vele. Szemei villámlotlak,' ajkai átkot szórtak,, mikor a bivalyok tanyája leié közeledett, a hqjmét megelegedelt nyögés és hortyogás vala hallható. A bivalyojt tanyájától nem nagy távolságnyira feküdt egy bonalma* nielfseg, melynek alatta egy patakocska futott vad ria-dással'odább. Itt mejfáHott s diadalmas pillantást veteti a mélység fenekére Azután elővonta a hóna alatt rejtegetett talizmánt, egy uirot-lehér-t&diziutl lobogót s a sziklameredekéből kiemelkedő iának ágára felköté azt, a amíg a szél kédvielten lobogtatá a drága ' emléket, addig mapt egj táVOll Uiíói mögé ¥uxudutL 7 Kimúlt az éj, pompá* ragyogással emelkedők tol a nap, a madarak finn daMtfilc-tigpli tlaiuíjukHt7-4i»g- a -reggel* «h4íó -lágy fuvalmávál csókdosta le a virágok s leveleken ragyogó har-maicseppeket. A bivalycsorda is megmozdult. A bivalyok elnökének nyugtalan éjszakája vala. gonosz álmuk .gyötörték bivalyleikéi s még mielőtt bamba szemeiből az álmot mellette heverő boglyas hintán .kidörgölte volna, kedvencz tehenének olyat nyomott szar- ■ vnival lágyékjábai hogy az feljajdulván hálát loidilott neki. Végre oly hatalmas bögéssel emelkedők fel, bogy valamennyi bivaly meg- __riadtan ngráll talpra' nemcsak,, da a picainy bivalyboriak is vissza-— tántorodtak az .anyai emlőtől Mi történik ? .Az elnöklő bivalynak szemei vérben úsznak. A kitűzött háromszínű lobogónak vörös darabja körben tánczolt ■ előtte s felizgatta szemidegeit. Hfezárta szempilláit' s fájdalmas bö-gést hallatott-, melyre az összes bivalynemzetség talpra ugrált s _ ordított, hogy az egész környék megrezgett belé Mindegyre felvillant a lobogónak gyűlölt pirossága szemeik elölt s annyira bán-tottje flköt, hogy szinte kőnyeziek belei ttanpós nyálzo axájjal,^ hatalmas teaivait ilöfézre készen tartva.'állott alattvalói "elé az elnöklő bivaly- s dübörgő riadóval indultak meg az utálatos szövetdarab elpusztítására. •; _ A'vezérlő bivalybika tfgrott néki legelőször, de a lobogó - —ézövető eHengrtt előtte- ír tt maga fe^et ata fetí iuhánl a tátongó mélységbe. Kopogva. recsegve szegte ki nyaltá), recsegve-ropógva követte, öt bivaly-bivaly után s midőn uz utolsó is meglelte,sírját, diadalmasan lépett ki rejtekéből a derék menyecske s dicsőségtől ' eltelten lobogtatá ineg < a szép zászlót a kimúlt ellenségek sírja fölön, ■ í szegény nemzet férlUi pedig lebocsálkotván Jt pusztító milyMg6er áz 8píwff<tjt j(tvaíytár»u(átot borébftt kinultázták s igy jóízű húsra s sok pénzre tettek szert. IJjra nekibátorodtan végezték munkájokat, i évenkint, ha táradaágukat Isten kegyelme bő uratássnl rtldntlii meg, » szép /uJmihkiwiJ Mutyi vígan lengett az elégedéit népek házikója tetején. Lengjen mindennap, lengjen soka a mindörökké! Ah/h. Kun László, — BallKlr — Mmleg as óra I Tgy pár peres , . , annyi sem. , .S* keblemre vonhatom — buszúm kiWlthctem; Vigyázz ledér király! Csikómból tldfkli mérget síh'ss magadba, f:s mire a hajnalt'látmH megvirradva — Gyilkom keresttMljár," Szerelmei eiklullit, küséget fogadtál ks in balga liillrm i mim gyengít kit madár, Hálódba i't'riitíei/i; Oh! pedig hasadon csókod, Mísetíf - j Hazug volt mosolyod, sserelmed s hfisiged Mit Jogadtál iiikem , , tSrol bársony ftiggóny halkjiit félrelebben, J'J belép n király exrmlfUH, nesztelen. Oda tapad szeme a szép kunleányra, Ki béréi karral t édes csíkkal fórja — Nemcsak S, akar hány.-- , Édes szép gerlús/m, in stép gyingyvirágtme Stomjus as ajakam, idet csokra vágyom, Oh, Síelj meg kirlek ; Keserű, nem isiét a magyarlány csókja, Isten s a kunleány a megmondhatója, Hogy meguntam óket" '—■— i .. « .Vem terem oly széf lányt e nagy földkerekség, tű a kunon knml cnuekem megfessek. Akármilyen fajta — — —■ Csak mosolyg « lányka e ki vallomáshoz, ,S odavonja lágyan a királyt magákos Öleli kit karja- „Menyortság a csokod, udv ess Síelésed, Hogyha Isten volnék, e nagy mimlenségel ' Odaadnám irted — — — Tárogató hangját ódaveri a szil. Odakint mulatnak; as éjt tűseknél Nagy vigasság iUdt . , .Votidyog immár kint a rózsaszín hajnal. Megfordul a leány nesz/etenul, kaikkal, Tire a kezéé; Megpróbálja, csókkal', alszik-e.' nem' ébredé ...'., S azután megvillan a tor is bemilyed A király jmíHŰu. : i . Tgy 'jaj/'-a sem hqlllk, csak tgj tokaj tMíen____ Ajakáról hosszan, fajin, keservesen, Fj annak is t'ége . . . Ott feküdt egész nap temetetlen, haha, A kun meg vigidott — apraja is hagyja — As ij sikerére. - Zakál Zsigmond. Mit olvasok én ki a természet nagy könyvóból. (El ■•fatutái.) A természet vizsgálatnak, mint minden tudományos működésnek vég czélja az igazság keresése: s bár egy tudománynak "tárgya sem áll közefébb hozzánk, s egyben sem nyílik annyi alkalom a megfigyelésre, mégis, ez a tudomány az, melyben a föltevéseknek a ezerféle kombináczióknak annyi tér van engedve, a melyben minél tovább mfegyünk, annál nagyobb sötétség vészen körül, A vegytan és természettan, melyek különösen a dolgok belső mibenlétét, a az azokban nyilatkozó törvényeket tanulmányozzák, sok azép ée helyes elméleteket'állítanak fel. Gyakran oty ikámu- : latos a következtetések pontossága, a a gyakorlat által aioknak igazolása, és mégis mit tapasztalunk ? Bár merre fordítsak tekintetűnket, bár mily helyes következtetéseket vonjunk is az okozatokból az okokra, a legvégső ok- mégis caak meglejthéilea marad előttünk. A termfisjséttin például, az egyes tünemények megfejtésénél igen bdyes módhoz folyamodik, midőn mindent ino'/gá'thóT igyekszik kimagyarázni A hang, a fény, a hő "tűne- . ményei szép megoldást nyernek' a mozgás elméletéből, s mégis midőn a tudósok ehhez, mint a tünemények okozójához érnek, azt veszik észre, hogy ott a hol mindent tudni véllek, isméi egy másik taláuy áll elöltök; hát eaen mozgás honnan származik r Talán a parányok vonzó és la-zitó erejéből ? Hát ezen. el^eniétea erők miért nem ellensúlyozzák egymást ? Vagy ha nem egyenlők, miért nem győzi le egyik a másikat ? Ha azt mondaná valaki, hogy á parányok mozgásánál nincs mozgási akadály, s hasonlóan a mennyiségtani ingához az egyszer megkezdett mozgás örök időktg tart Ügy, de honnan jött az első lökés, melynélfogva aa a parány legyőzve a taszító erőt a vonzó erő hatásának engedheti* át magát, hogy közeledjen a másikhoz? £n azt hiszem, nincs más kitérő, mint ezt az impubuwt egy láthatatlan, de örök Mindenható Istennek tulajdonítani, fcs ekkor nyugodtan fordulhat a kutató ész máslelé, mert czélja a dolgok mibenlétének lehetőleg ie(jes ismerete, a meg van győződve, hogy a tudomány végső határáig jutóit akkor, ha a természet minden egye* részében okozatról okra haladva tökéletes ismerettel btr addig, hol a keadet, a teremtő Isten van. Vannak azonban olyan emberek, kik sokkal többet akarnak tudni akkor, midőn elvetve a természeten télül álló isteni erőt" mint végső okot, e azt állítják, hogy az anyag, * az ö mozgása ..Űröktől lógva van. Most csak azt kérdem: melyik a kettő közül észszerűbb, egy a mindenség lülijtt álló hatalom (élezése, avagy az erő és anyag öröklétűségl^f fin azt hiszem, aa elsőnek tagadására senki sem hozhat fel érvekot, inig ez utóbbit senki sem bizonyíthatja he, Kgy teremtő JsJjsá, létezése megmagyaráz mindent, ta-tí«iii>i» lithiilliiii xiltetségei tár tilénk ht'en m'-lkitl a dolgok végső 32 oka ulti) való kutatáskor oly útvesztőbe jutunk, melybe beka-tolni elé\| biztosítok a megörültre. • ' ■ Isten a létező dolognak végső oka,' ezt olvasom én a természet könyvének egyik lapjáról I., Nem nagy ludománysag, nem is hosszú búvárkodás kell i ahhoz, hogy valaki a természetben uralkodó rendet és törvényszerűséget éazre vegye, s hegy belássa, hogy az nem lehet vak esetlegesség. Már pedig esetlegesnek kell mondanunk, ha a kormányzó és intéző Isteni tagadni akarjuk, az anyag, mely eddigelé ~ semmitéle értelmiséget, annál kevésbbé gondolkozás! képességet aem mutatott fel,' önmagának törvényeket, irányelveket nem szabhatott. redif"~uDk is, akik öröktöl fogva valónak mondják az eröt és anyagot, mivel nyilván való, hogy a mostani viszonyok nem voltak mindig, kénytelenek e ismerni. hogy az anyag, legalább is azt a mozgási rendszeri, mely a mai viszonyokat szülte, bizonyos időben velle'fel^JQe/hogy honnan jött ez, miért történt e változás, azt terméftRtesen nem tudjak Uialbatnók itt őket arra, hogy gondolkozzanak kissé, azon miért-ben nem veszik-e észre azon sz anyagon kívül álló hatalom jelenlétét ? Mellőzve ezt, caak azt kérdezzük, miként lehet az, hogy az értelem s aksral nélküli anyag mozgási rendszert, lehál törvényt is változtatott?.. Talán önmagától és esetlegesség szerint tette? Miért nem telte azt legalább réazben, emberemlékezet óta? Azok az ezer léJe-t. természeti jelenségek, melyek napról napra isméiMdnek, szintén esetlegességek ? MíéirT hidal az anyagTöttétlenfil á benne rejtő.' törvénynek, mikor törvényt változtathat? Valóban, a természetben uralkodó fölséges rend és (.célszerűség nviltan tanúskodik a ben- ' hők uralkodó törvényekről,^s a törvények pedig az 6 alkotójuknak bölcsességéről, Ele* szemekkel látta ezt Linné a nagy természet tudós, midőn igy kiált lel: >£n átvomiltában . és hátulról láttam- as Istent^ mmrMö«s,s bámulat- és csodálattól lesujlva ' megnémulta^. f'n lépteiből néhány nyomot tudtam leifedezni a teremtés müveiben: éa mtiveihon. még a legcsekélyebbekben,-még azokban is, melyek semminek sem látszanak, óh mily böl- \| cseség, mily kimagyarázhallan lökély van!< Igen, az Isten hőlcaéségét s végtelen tökéletességét olvasom én is ii természet könyvinek másu lapjáról! .» A természet figyelmes szemlélője nagyon könnyen észreveheti azt, tiogy abban semmi sem különálló,- hanem minden, \| nrint egy egésznék része tűnik fél Ezen általánosnak van mindén alárendelve. A növányrif—tenyésznek, virágoznak, szaporodnak, és miért? Azért hogy táplálékul szolgáljanak az állatoknak, s ezek ismét az előbbiekkel együtt, az embereknek, fts inert az ember sincs kivéve a természeti törvények alól, ő neki is kötelessége egy fölötte álló. általánosnak szolgálatára lenni. Ezen ösz-szeség vagy másként általános, az,emberiség, szolgálati mód az önzetlenség és szeretet. A természetben minden egyes réu szoros összefüggésben áll a másikkal, ez az összefüggés azonban csak bizonyos körön kívül korlátozó, azon WqI mindenik teljes szabadságot élvea. -A részeknek ily magasabb szempont alá való rendelése szüli azt, hogy a természetben nincs zsarnokság, ott mindenben tiszta- szabadság nyilvánul Nem szabadság, hanem szabadosság az, midőn valaki másakra való tekintet nélkül, kénye kedve szerint weleksaik. Nem hagyni jogait, de a másokéit sem -hántani, jogtalan uralom után nem 'törni, hanem a természet rendje swrint löléje helyezeit tekintélyeket elismerni, — ez az igazi szabadság. Az a társadalom'nyugszik igazán erkölcsi alapon, melynek minden egyes tagja löllétletj hódoltftlal -viseltetik a kiszabott törvények iráni,jjoviszontJogin] érvényeifteni is tudjk, Ime, az önzetlenség, szeretet és tiazja szabadság alapvonalait, mint a társadalmi morálnak nélkillözhetlen^ieffékgit tátom én megírva a természet nagy könyvébéól ... Az embernek nemettk értelmi és erkölcsi, lisnem érzelmi vágyai iá kielégítést nyernek a természet szemlélése alkalmával Mert ha látom azt, hogy valami tökéletes, megelégedettség érzete fog él, ha szép az amit szemlélek gyönyörködöm. Ha igaz az, hogy az olyan tárgy ssén, mely egy eszmének megtesiesitése, mely egy érzékivé lelt gondolat minden salak nélkül, ugy a természetnek nagyon szépnek kell lennie, mert hiszen az nem egyéb, mint az örök Isten gondolatának megtestesitése. Igaz, hogy résziben már ritkábban tünteti fel az .eszmének teljes meglestési-lAél, mert a dolgok, nemcsak a szépért, hanem az életért ia teremleltek. Az élet nem más mint küzdelem, s e küzdelemben az eszme kialakulása akadályozva lehel. Mindazonáltal a szépet a természetnek részleteiben is gyakran lehet látni. I'gyan mi indította a regieket arra, hogy a leripészoli tárgyakat és tüneményeket elvontan szemléljék s mint isteneket személyesítve képzeljék, ha nem a bennük rejlő eszme, mely Istent tOkrözé, s az eszményinek gyakran az elragadó szépségig menő érvényesülése ? Mivel foglalkozik a művészet? a természet mog'npásával! — Ha bár igaa li as, hogy a szét szórt tárgyak között csak keresve találunk igazán szépeket, egészében véve mégis mindenkor elra gadó az. >A világ a maga fejlődésének összeségélien, — mondja nchleiermaoher, — olyan mint egy mindent magába foglaló mü» remek; a a szellőmnek legfensöbb rendeltetése ezen isteni tnü élvezésében rejlik, mely lulajdonképeh már must Is egyedül képes bennünket művészetre indítani, de a mely ha egészen lel nyílik majd uz emberi snifllsm előtt, örök snnere és költészetre fogjií ébrenzlenW , Teliül a leglUatábli öHlniel, ii, sxepiiek elvegeiét tivujtja ii lermcxtTu tele Inglutkiuumák. „ As előbbieken kívül tehát szépet is olvasok én a természet nagy kBnyvéből, azért szerelem és becsülöm én oly nagyra a természetet I.. ____JWr Jé*t. Isten. keze. — Igaa Mrttaat a aaabaáaéftareaMl.. — - Ezer etil Ing arany téllye Ragyog fenn as égen ... Km rima PUu mént' idán 'T __ Sétilgat a réten, Végiqnézi tudár leitét S izmon, erői kardi ... Kalandnak válí rogyok '. l'utzla, Itten hozzád ! Mmma/i regoel lira pattan, Repül mini a tzélvézz , . . A legeltS magyar Ilikor — Meglát fa — ömtrnéz. Herék gyerek, bárki /ia ! . Száguldó paripán — Honink jön ff., ^ Vagy mii telünk Cmpdn vivni kiváíi f r Adjon leien jó mulutált.' HarfirakfttvUízek T~ Kell t ilyen magamfajta husiik Hí niktik --- „ Hozott Itten táborunkba Magyar tzép dalia ! . Volna báírtak tzép hazánknak Több ily bátor fia?' Nap - nap ntáji hamar midik i nnja magát..... .Vo, mert ezen a vidéken Ellenedet nem lát. Egyik napon jelentkezik jí etázanotdnál; Aki élSlC, mint üt tölgyfa, Oly egyenesen áll , . , .'.-■—-—. . Századot ur! eretznzen el Engem — arra kérem..... Kikutatom; hol mii német Ezt a vidéken.'' . — .Jó mim fiam! de azután A szivedre kötöm, llagy későig, el ne maradj, ~E) idegen földön." ülátnap reggel látják Kurírnál Karddal az oldalán — ,A táborból ki rúgtat ni Száguldó paripán. „Hova, hova Kucsma Pilla f Kérdezik bajtirti .... .Szerelnék már e vidéken Kémeteket látni." „Ette van már, kén" ult" - Tábor lözek égnek..... Pipázgatnak körülötte A magyar vitézek. Egyezer cak a lét haláron feltűnik négy alak, Kik mentiről izem/elülve Ji ettél mondanak. „Megiillj német kiált Kucsma A három németre . . . . . Megállnak Sk etégyenkedve — Ktzük öuzekölve. Lett nagy öröm a láborbtw, Mindnyájan kérdezik: „IIJ 11)1/111,1 e Iléinetdrt ?" Kmtma u^m ttil nekik. Mismdin nap, harmadik nap }tmH hatolt Kucsma , ... . A portpáti németeket Sorba mind e! Ingta. Kapott irt kitüntetést S dicséretet annyit, Mind amennyi nem ért toka hjyetleu egy ,.sarzit.' Régi mondás: „Sok dicséri Elrontja. at.embrrt." Knesma i* a dirtérésben Elfelejti Inteni, L ( Többek kötött hueíiiut egyszer Bfér egy faluba Melynek majdnem egész népe, * ' Künn áll egy csoportba'. Odarugtat szilaj lócán A néptömeg közé — . b ott lát egy német katonát, Ki —bét kötizé. Kegyeimért könyörg a Sebe* ült katona ; th Kucsmának romlott szirt, Már ezt nem hallotta.' Kucsma látta, hogy a némít Védtelen teljesen; ■ lh S ercei uetú lüphht < ' TfifrÖliitii seoesen. JS Tudd Ilieg német, hogy sztímodra Itt kegyelem nincsen t" , ' — '..Soha nincsen hüszke vitéz. Verjen nug az Jstsn! ' h szarokra Kucsma lista Lóriiról -tarrossa..... A védtelen sebesültei Össtemarczanyolja Megrémül re nézi* a, nép A szörnyű rút tettet, Mely a-ji-magyar szivekben Visszatetszést keltett. Több száz torok botzut kiált; Uohannak Kucsmára•. . ■ •_ Sarkantyúba kapja foeifi Knesma,'mint ezt látja. Oiliinft a /elbőszült nép Szalad átkot mórra,' „ Verjni my az Isten kze!— Kegyelt e.n kalo n "—-__■__ ^jftr-ntáf majdnem biztoaiágban t'.rií magát Kui tmaj Midiin nem eárt ellenség* Megtámadja Újra ,.Irt/ilkof eagy ti?I" , . . E hangokra Megugrik a lom ti nyilitbesfn repül vele . . , Sem colt toribb ura. Rrpül relt árkon bokrok, 11 elitté nincsen . ,, A nép egyrt kiabál ja • ,, Verjen meg az lutin."' tf „A nép szara. Itten szaru," hl régi kötmondá. Kucsma Invu tisszahökktn — , iJEUtt l'íillllMlls, * l'urik a ló; d* Kucsma már b,vejét resitetli . , . ■ Leesett n tó hátáról ti halálát itt lelte „Isten keze — lám a gyilkott — Hamar utolért." Ott ran Kucsma a mélységben Darabokra törc , . »__ Az ott leró czólöpSkSn Zúzódott ugy össze. Kereszt iU ma * </yász helyen, E mondást hirdetve: „Rünüs ember' i'Sbb-atóbb -... Megvertklsten kete." Farkas* Károly. Téri Jenő. Hideg deczemberi nap van. A szel süvöltve fut at a száraz gályákon, meg-meg rázza a védtelen házak ablakainak üveg tábláit, éa süvöltve, dübörögve, mint egy szilaj, neki vadult pusztai mén, árkon halmon keresztül törve fiit tovább a háborított tájon. Majd lassanként tnegunva borzalmas játékát, dűlni látszik a távoli határon, a helyébe vékony árnyalat vonja be az égnek ivét a lassan, előbb kisebb, majd nagyobb szemekben elkezd esni a bt), a a korábbi lagyos réteget puha hólepel borítja be. A* emberek sietve térnek hajlékukba a a ínég kint tévelygő, fázó, étlen madár eso\|iortnk~rőj>dösve igyekeznek lödéi alá, hogy s közeli slkony és az éj hidege nértii takaró alatt érje Iázó testüket. tjiak^wgy kísérteties árny látásik méy támolyogni a havas uton. Vézna sovány alak. Termete, ugy látszik szép lehetett valamikor mint a sugár jegenye; de must' ütött, görnyedt, mint a korhadt erdei cseré. Szemeiben halvány, bágyadt tüz pislog mint ég. Iléredezff tekintetét hol az egyik, hol a másik uleza sorra véli, mintha nézne, keresne valamit azok között a lenyes palota sorok kőzött, melyekkel kopott, rongyokban, alá-csüngő ruházata éppen nein áll összhangzásban, Koskátag, caingár lábai csak "gy támolyognak s ha meg-meg csuszamlik olykor á. jeges uton, érthetetlen szó- -kat mnrmolva tovább dörzög. Hova, merre ? Ki tudná , ineginon-daüL liljiinnk nincsen—i-zélja, nincsen—vége.—Gzéltnlan az —és-végtelen mint a puszták Saharája ... Igv jár kel ő már évek . bosszú során, télen, nyáron. S na lábait a göröngy verte: ha tövis sebezte ; ha erőtlen inai száradt, fonyadt testét nem bírják; már tovább, orf,hol ép\|>en elesik a (lorbaö, vagy az uicza sorában, megpihen nug tágjai ujabb .erői nyernek a további, a végtelen s örökös útra. Ha megéhezik, inkább bamba ösztöne, mint lelki öntudata arra serkentik, bogy egyék — ha van mit. — Minthogy azonban ez -oha sínes, a járt kelőkhöz- lordul, esdve egy krnjezárt vagy egy darabka kenyeret S a kihez csak szól ilyenkor, mindenki megszánja a boldogtalant s enyhítenek nyomorán: Hiszen mindenki tudja, még az'utcza gyermek is ismeri, ha inásból nem, "édes "apja szava után, hogy kicsoda ő: a mindenki mély szánalommal néz utána. Hiszen az a minden szemnek szánalmas, boldogtalan ember, egykor ennek a városnak, ennek a lenyes palola soroknak mindenki állal ismert, kedvelt .alakja volt, a kit a férfiak tiszteltek, a nők pedig körül rajongtak. Csak hogy régen, nagyon régen volt az! s a története a milyen régi, éppen olyan szomorú. __. //■l/.i .1' il lí fslm Még 18" ban volFmídÓn Sz . —, nek egyig igénytelenebb vendéglője előtt, rozzant két gebétől vontatott paraszt kocái állott meg. A Kocsiban egy ilju ült Kopott, por lepte uti köpönye hanyagul volt vállára öltve, míg alsó ruhát a felsővel öeahangzásban állván vjlágoaan mutatták, hogy a megérkezett ifjú utas a szegényebb osztályhoz tartozik. Arcza azonban, mely alig 18 éve. daczára ia a meggondolt komolyságot látszott magán -hordani, merőben ellentétben állott szerény külsejével. Szemeiben férfias lüz égett, vonásaiból a határozottság, az elszántság s a határozott tudás első tekintetre kiolvashatók valának s egész lényén bizonyos ele-gánczia volt észre vehe ó. Midőn leszállt a kocsiról s alakja kiegyenesedett, szinle jól esett á szemnek látni, olyan volt a termete miniagy ilju Cédrusa, s a sugár, karcsú alakon mégis észrevehető volt bizonyos erőnek a kinyomnia. Járása biztos s előkelő, lénye, modora azelaőpillanatra megnyerő toIi Midőn.kocsisát kiűzette s a kicsinél áhg nagyobb uti bőröndjét magához vette, ruganyos léptekkel tért be a vendéglőbe. Néhány hét elmultával már K . . . kir tanácsos ur fogadó • termében "lílhattuk a Hatni idegent. Várakozás teljesen ült egyik kényelmes puftk széken, ntig szemei folytonosan azon ajtóra látszottak figyelemmel lenni, melyen a tanácsos urnák okvetlenül jünt.l kellett Nem is sokáig váratott magára 0 nagysága, mert a terem nehéz diófaajlója egyszer csak felpattant s komor majdnem rttleg nrrz ktfeiezéssel olt állott az íQuval szemben mllga a tanácsos ur. A fialni ember szvitéről leikelve üdvözölte a nagy ural, inig az kezi'iiek' merev umztlnlalnvul iljra illéssel kimilta ineg az ■ Ifjut h t'i imtgii is .egyik lámlitnyo* széken loglnlvn hélvet, tekintetét Hunt eirt infiurlciieilelíiin iurlíillll Jéalg » vele slcml.i'ii utii fiatul . — Kérvényét vettem — szolt a nagy úr — a abból kívánságát megértettem S ram tan az ön altal kert s elnyerni kiránt gyakornoki állás a jelenben caakitgyan üresedésben is van; a miután bizonyítványaiból aaon feltevést vélem következtetni, hogy as azon állással összekötött munkálatokat mindenkor lelki isme retes pontosaággal éa hűséggel fogj* ellátni, a kívánt állást ezennel önnek adományozom s est betölteni már mai napon kötelességének tartsa További utasításaim és teendőinek meghatározását illetőleg értesülést Kancsal Jenő iroda igazgató urnái vehet. Ezzel kesével intve, s az'aligvárt eredmény állal egészen mericpetLfiatil embernek -hálás köszönetét sem-várva tir<F zott a^jiagy ur, magára hagyva az első és oly szép siker által boldog érzettel eltöltött ifjút A kővetkező nanokban már hivatalában láttuk Téri Jenőt; mert b volt az a fiatal idegen, Cs . . ..mező városkában lakó • özvegy Terinének HaJa ki iskoláit Débreczenben az elmiilt iskolai évvel befejezj^íCnOíy' magának és szegény édes anyjának mindennapi szükségleteit szorgalma'és munkássága val meg szerezze: rí.'te jött és a kir. tanácsos urnák kegye által gyakornoki állást nyert Hivatalában mindig ő volt a legelső s ugyan rik ő volt az, a ki azt mindig utolsónak hagyta ek Kitartása vasszorgalma altal lönökeinek, de még magának a különben elég mogorva kir tanácsos urnák is a. legrövíclebb idő alatt megnyerte szeretetét Minta hivatalnok volt, a ki csak kötelességének tudott és akart élni, a ki a pihenést még akkor sem utt igénybe, a midőn azt — hivatalos kötelességeinek pontos és t/uzgó teljrsitéfte ulán — -joggal tehette volna."' / V '-'. •' .«';' "' ; A] 11a napi teendőit elvégezte, beült szerényen bulorzott szobájába poros, (kmka könyvek halmaza mögé és oU tanult irt és munkálkodott mind egy kezdő diák gyerek Ilikor mások intr régen pilientek, ő még afckor is munkánál volt, s többet tett számait vira^ylctt, mint ál pihent Ajgzakamflk. Z De szorgalmának meg is volt az eredménye, mert rövid egy év leforgása után a fiatal Téri Jenőt mint a tanai sos ur titkárját láttuk hivatalában, s a szorgalmas, hü és odaadó titkárból nem sokára főnőkének belső bizalmasa, kedvelt és. szeretett embere, ugy szólván barátja lett. • De nem < sak föenkénék, hanem hivatal társainak es a nálánál még alantabb álló közegeknek is általánosan kedvélt qm-beré lolt a fiatal tlikar, bar meg volt nála a kellő szigor a hivatalos kötelességet illetőleg mindenkivel szemben, —: de megvolt a pártatián igazság szeretet is. Nem csoda teliét h» csakhamar • mindenki által szeretett úgy szólván kőről rajongott kedvenczévé lelt. Azonban nem csak hivatalában, hanem a társadalomban is szívélyes szeretet és megbecsülésben részesült Téri Jenő. A társaság a hol csak egyszer is megfordult, másodszor már szívélyes _Jöbarátként üdvözölte. Megjelenése kifogástalan s elŐ-keld mudora megkapó társalgása, elénk szelleme, eleven elméssége mindenkit jneg-hóditott s nem csak a férfiak, de a nők altalis óhajtót! majdnem keresett világfi lett a kit éppen oly szívesen láttak az első szalonokban mint a közönséges polgári körökben. S ha itt, vagy ott* megjelent, nem egy pár női szem akadt m^ Njts 9 Rfitn. egy. leány szív dobogott lei hevesen a deli ifjn láttára A leápy szemeknek tekintete, azoknak sugara pedig olyan, mind a~3?lí nap, mely a hová süt: hevít és perzsel. — Hál. ha. -még a szemek tüzével a szívnek melege is karöltve jár V .. . 8 Téri Jenő, a ki leié annyi szem tekintgetett, annyi szív melege Vonzódott, csoda-e, ha maga is felhevült a szemek tüzénél, a. szivek melegénél * azon veu© magát észre, hqgy sziveiséft lángol attól az édes, kejes-valami,-töT melynek 1 ntvei szerelem " . Szinte maga is eltűnődött azon a változáson, mely bensejé-ben történt olyan rövid idő lefofgása álatt. fcs mégis jól esett neki, ha gondolatait egy-egy perezre meglopva, lázas mindennapi munkája közepette is m iga elé varázsolhatta képzeletében azt a szöki leánylöt, tüzes, nagy kék szemeivel, rózsapiros ajakával s.azzal as édes, mámorító moaolylyal. s ugy tetszett neki, mintha olyankor ínég a munka is jobbari ment volna ; mintha ereje, akarata megkétszeresedety volna Meg is látszott kezeinek nyoma, mert hivatalában, az ö keze ügyéhen, — ha bármely napon nézte volna ii lönöke — egyetlenegy „restancziát" sem táláüt volna, mert Téri Jenő pénzüjjyi titkár minden nap elvégezte a mindennapit. Barátai, sőt lönöke Is, a kik bar kezdettől fogra szorgalmas és munkás embernek Ismerték, bámultak az ifjúnak kitartása s vas munka erején Ds bár mennyire találgatták is légyen éi szerették volna li annak rugóul megtalálni, — meri hogy annak lenni kellett, azon senki sem kételkedett — az a legkülönbözőbb vélelmezések mellett sem sikerült soha. Történt azonban, hogy a kir. tanácsos ur — régi szokásához híven bekövet kezelt névnapi eilélyél 0 szokott ünnepélyességgel volt megtartandó^Az ^ünnepélyen, a családon én löhh inás nagy ufókon kívül, kedveltebb s elftnb-kelőbb hivulnlnokui közül Is fntqdk szoktak néhányan részt venni. Kzek közŐU láttok leg-' utóbb lerí Jenő titkárt I. A hág) nsssoriy szerepét — minthogy a kir. tanácsos trjnúr tiéhiiny év. óta özvegy volt ~ leánya az nlig 1H éves bájnvrma vitte Hu zép volt Irtmt valamikor, ugy azon az estélyen a leg-.h'4#Íj)j lehetett. A/ a ho/za simuló, kioe^i Hírinetenck nliisltku* ' ban bokáig csüngött alá. Nagy Mt szemeiben a tisztaság szűzi lángja lobogott Ajkának mindenkihez volt egy-egv kedves szava, egy-egy mosolya. De a szívesen látott vendégelt között, altali legszívesebben Tátott- mégis csak egy volt; w Tért Jenő. S mit már hosazabb id$k során sok kiváncdaak megtudni ném sikerült, azt_jnegtiidhauák volna azon az estélyen jelen voltak közül mindazok, a' kik nem átallották volna, ha csak lopva figyelemmel kiaémi a bájos házi asszony szerepet játszó a .. . 'Irmát és a fiatal vendég : Téri Jenő pénzügyi titkár urat _ -- •• De a mi elkerülte a vendegek figyelmet, az nem kerülte el a mogtyva kir tanácsos ur eles látását. A kir. tanácsos ur azon estélyen látta csak legelőször es hosszabb időn át leányát és a fiatal titkárt együtt, habar ez utóbbi ^már régebb időn ál járt a házához. S igv nyílt alkalma az iyak közölt még keletkezőben levő viszonyt esz re vehetni s azt talán meggátolni. — S akkor a midén-észrevette azt, ha meggátolhatta . volna is, nem gátolta azt meg azért, mert bár az ó megszokott szigorával is, —- de latba vetven leanya s az általa, reg megkedvelt fiatal titkár érdemeit — ugy talalta, hogy az. Utóbbi éppen nem érdeibetlen arra, hogy egy órsödt ÖesSffiálri K . . . kir. la* nacsos úrral rokonná legyen, is aSlan az a nemes ambttio a mivel Téri Jenő bírt, arról biztosítottak a tanácsos urat, hogy az a közönséges pénzügyi titkár meg sokra viheti. S aztan mint apa, egyedül állván a világon s napjait is már már logyóban érezvén azt gondolta, hogy hűbb, nemesebb partfogora aligha bízhatná egyetlen gyermekét l . I '* . ' ■ • > jtl W-§ Hagyta hát a két szerelmest mint ha mit sem látott s tudott volna* S mintegy megelégedetten nézte-nézte azt a nemes part mintha csak összeteremtödtek volna ------ Azon ététől aztán 1nrg.sunthb tat* ^ itö volt Teri Jenő a kir. tanácsos urnái s ugy tap^isztalta mimlui oz^a ma««>kkal szetnben. uly mo^or^a tönök- uf, veTe egészen-:lefefotwé házahan azt, hogy ö a hivatalban alattval<Vja. Ki^adtatosa mindig szívélyesebbé lett a egyszerre világosan látta azt, hogy a kir. tanácsos ur mar imnd azt tudja, a mit ö és imádottja a bájos Inna m»g mindig a maguk ti kának véltek lenni Elérkezettnek látta tehát 3 kiül arra, mint ncaoi w ^crSézilUkTazákaát levesses nyíltan Ivpjen (elutt l M I legkisebb férflatlanság csak ártott vr>lna jó nevenek,ls értékének. \| De mielőtt—azt tette volna,—még egvszer óhajt'itt imádóUjavai s tőle komoly és határozott véleményt kívánt hallani. A válasz kedvező volt. Az a teany akkor is azt mondotta, a mit már "annyi ezerszer mondott neki: hogy szereti; szereli mint virág a harmatot; mint tél a melengető sugári — lelkének s szivének teljes melegével, szerelmének igaz. őszinte vonzalmával és hogy kész o'dala mellett az eletet álküzdeni még akkor is, ha olt reá nem a~jolét s öröm : de a szükség, a-kűzőelem es az élet nehéz harcza várna is Milyen megto^hatatlanok a nőt szivek ! Mindegyike annak egy mely öröktitku rejtély, melyet megismerni, áttanulmányozni gyenge a legnagyobb tudás s kevés egy őrökké való élet Szegény Téri 'Jenő T elhitte a szavakat, mert kételkedni azok* ban nem volt még akkor se alapja se oka. 1-gr ispiede azt a lányt, mint egy eszmei tökélyt; kinek lelkében szűz, a ha- misilhatlan szerelem, az első és boldogiU) érzelem, az üdvöt és igazi boldogságot teremtő odaadás lakozott Kitudta volna akkor azt, kógy annak a tisztán, fényesen ragyogó napnak - miként az ilju imádoltjának szerelmét nevezte — lesz meg boruja is . . . . - boldogságtól duzzadn~kebetfel . tflénr Téti Jenő egy nafion a ktr, tanácsds ur ele. MegUtszíitt külséjén a komoly, nagy elhatározás s mégis midőn menetelének okát előadni akarta, mint ha egy pillanatra elszorult volna lelke, érezte, mint ha egy nyomasztó titkos sejtelem nehezedett volna reá. Azonban boldogsága erősebb volt a puszta sejtelmek nyomosánál, ékes szavakban mondotta el kérelmét, remegő sgivvel várván reá a feleletet A felélet az volt, a mit elvan remegve várt. A kir. tanácsos ; ur, meghatott szép atyai szávait kiséreteben adta tudtára, hogy (térésének eleget tesz, leánya kezet néki ndjá 9 a midőn atyai áldását reájuk adná, kéri hogy leányának, mindenkor odaadó/hü és nemes oltglmazója legyen, mert a ki olyan jó mint az ő leanya, az ezt megérdemli. S azután karját nyújtva a fiatal embernek, azt boldogságtól sugárzó arczczal vezette leanya szobájába hol egész valójában meghatva, e szavakkal : iine leányom, szerető vőlegényed iidta at leányának s mindkettőjüket mcgcsokolva, magukra hagyta a boldog szerelmeseket* ' Mikor híre futott Sz . . .-ben; hogy K . . . kir. tanácao.4 ur leiínyát a liatal Téri Jenő eljegyezte, mindenki megütődött a nem várt eseményen- S mlg a térünk irigykedve emlegettek Teri Jenőt, addig a nők valósággal háborút üzentek volna a boldog menyasz-szouy ellen, a ki előJük oly váratlanul halászta el » legdélibb ga-valért. ^ ■Mái az eljegyzés után 6 hónapra az esküvő is kitüzetett s a boldog pár édéa érzettel eltelve várta azt az időt, hogy szívben a Isten előtt már egyesített Irigyüket a pap is áldással kösse ossz% midőn egyszerre harczi riadót fújtak s aki katona ember volt, szolgálat tételre szólítottak, Imuv n legközelebbi vonatokkal már elvigyék oda, a 'honunn * Teri Jenő, 11 ki' puki sem tudja, váyun Visszaér e újra : 8 oda, hol puska ropogás, ágyú Dörgő danája, a a haldoklók ezreinek fajú jajai kösött csakugyan legénynek kell lenni annak, a ki ott is rendületlenül megáldja a helyét. A vnlüs nehéz volt. S talán ha az a mély, igaz szerelem eröt nem adott volna elviselni, könnyen megszakadhatott volna a gyenge sziv. De mikor a két szerelmes biztosította egymást az Igaz hűségről s arról, hogy egymást emlékükben azon Válságos idők alatt is, mely reájuk néz híven őrizni s megtartani fogjuk: szívélyes csók és ölelések kőzött atyai áldás kiseretéMi vált meg Téri Jenő a boldog vőlegény, szeretett menyasszonyától s a lég JtfÜudebbi vonal már őt is elvitte^ oda, a honnan talán jhbb lett volna, ha vissza soha nem téfj - ■ 1;. a ű Míg Téri Jenő hazajutói távol egyik nap ugy mint Y niásik nap, élet éa ImlM között lebegve, inint katona mindenhol becsülettel megállta ivlyét a nem (elve sem vészt, sem bakit, oroszlán ként kQzds41\|gy/n %yért mely őt a bokiogMíg olebol ^zólitotiii ki: s tlflx a válságos küzdelmek közepette napra-napok. rkyd hórrapra-hónapok tellek, Vddig ide haza változni a Mfset, külöiiősen Téri Jenőt illetőleg K . , . kir. tanácsos egr napon szelbütc* következtetőn hirtelen meghalt Leánya ekként teljesen árván maradva egyik távoli rokonahoz Ittiltözött annnk falusi p^zágura. Az alig ll* éve$ leányra atvjának hirtcleo halala.s szeretett jegyesének lávollétf-szerlölott megviselóleg haffdt. Hot' «ívjanak halain, hol-távoli kedvesének bizony talmi soria. hot peffig a meg bizonytalanabb jQvÓ MeUi kelelyi* unlaJamit goiálokkaL -zivet pedig fájilalommar tölték be Ily helyzrt közepette botosamként hatottak sziyéfc a .vígasztala* szavai. külön<en attól, aki azokat annyi részvétfel és sajnálkozó odaadássá! tudta adni. nunt Halmi ~ Arpédy- nf-otlhonápak fiatal gazdája, a fiá<>!L nagyne^nsk. jl Halmi Árpád mint sokat járt világtt sima. behízelgő'' modorával I1 BŰk hörfll szerzett ezerféle tapasztalatain nyugvó s számító, úgyszólván ravasz tnrtangjaval Immár" zonn ni fiatal, lapasztaStlan-leány lelkét, a ba számításivá vezfik a Id-. jesen árva, elhagyatott, s így -gyamoio es pártfogásra szorult leánynak helyzetét, ez eppeft nem lehetett valami nehéz, hozza még akkoK midőn kellemes ftilsejevel s helyen alknlmazm tt idolt ~ M^jelretinllóságüvnl hatni tudott \| nőit re hányszor csak akart. '' ^ ~ . hoflv K Inna, micion mr fíiiirl egy évig semmi hírt sem hallott, jegyedéről, «szrevétlen es őnakarnt lanuI is engedett a fiatal Halmi Árpád 'ostromainak, a kinek a fiatul leány szépsége és szeretet remélt* »saga az első )ata«ra megnyerte tetszését: s.tnig egy részről helyzetének bizonytalanságát, más részről meg jövőjét is biztoitani akarvan a mi a nagy vagyonnal bíró Halmi Árpát! ól'lala mellett nem volt megvetetnie — a kérő szóra kezet is oda ígérte a fiatal -embernek a mit az, nehogy elazataszszon, hamar biztosított magansk 4 a reubewzétt..... védtelen leányt nőül vette 1 Ilyenek a női szivek' A ki ámíYiszor eskúdótl... szerettetlek hííségel és. szerelmet, ti helyzet es az igy ídore bizonytalan _ körülményüknek engedve, kevés kérő szóra oda a^tir^zívei es kesét egynfffytm férfiúnak, a kit tnhtrr wceretm-sem tudott Téri Jenő, a ínég mindig remény es szerelemben ek>, a az ezer baj ós vész közepette is boldogsagrol álmodozó ifjú, az ahitt-' mit sem sejtéit az öt ert lelki csapásról. Özvegy anyja, a ki S?v tol s a leány tart>'zktlaM helyetői is égi távol eső meséváposkánan élt. vsH az egvettüb akivel levél utján hébe-hóba érintkezett. Ue ez. ha Indta volna istianak a leányboz vató viszoóyát •— a melyet tlsrx tstjrge<feWnieiieaw anyja előtt elhallgatni kívánt r- nem értesíthette volna a trtrten-tekrötvtvtgy,* rntg szegényTérí Jenó a lavolbaa. v^i es kui+ letiTteepBft^ boMovságrtil íztitt magának uiei emto álmokat itthon éimen a»i a kiben leiuobbanbizolL a kmsk tűiében. aflk--rehnébeti összpontosulf egész erős ifjú lelkciH'k, abrantlm vigfüt Tiak. s reménylett, óhajtott boldogságának, es/.mfi>yri»rk n»Uivsbl>in az a kOönyelmÜ leány, egyetlen vonással kérőstül hizta itagyra törő lelkének fényes száinittisiift^s hutlfíwg»'f>«k feszilette megváltást 'érdtmlö lelkét. — Pedig as «s tőt sejlVO, szebb jövőről álmodott csttides éjszakait nWfaba. s raj, elhullott bajtársak s haldoklok ezrsst»c4 kMMi kŐzejKftte, • * . • De nem ez volt még a végső csapás Ten Kgyszer csnk tiiábu várta é^tes anvjsnak a ItvtiaiÉ i 14 a megszokott, ettv^BertíscgÜkben is oly jol eso s tipmlai Na szarkaláb betűk is nlmnrudták- H a midim aiftel mas h t* 'lére sem kaphatta kézhez, aggodalmaskodni káNitl nzotilmn mmi tartott nagyon soká. Felváltotta ast Vd^Mmi fájdalom, mely iíju szivet és lelkét a \|eg»zi»bl» i^airmfá képzelt, álmodott lioldogsáitunak menyor»sagah l rg^ \| ilmit sül rántotta porba, s rougyokra tépte mint egy dtiK vest«M -sÉMn a sík tengerre korbácsolt hajónak gyenge vitorláit fíde anyjának várt levele helyett iizyams nem-«4ara nw$* érkezett hozzá egy kevésbé ismert kez nltnl irt gva-z«»s, ii4iHe HKIképtnll 11 nem várt jclenségeniirciifezM kezze) inéj^ mlelrtlU csjik is/.ci»e js^iM votníi kertl^gni iiiit jcléiitsen «z '4 ' ■, .• k vagyok szon helyzetben, . bogy önnek inak. Bár ezt se kellene tennem. De a kötelesség szomorú teendővel bízott m<g. fides anyja ezehitt két héttel hirtelen meghalt A midőn, kérem, hogy legyen erős elviselni az önre nézve végiekn csapást, nem mulasáthatom el. bogy még egy nagy. talán még szomorúbb -hírt is ne kőzolfek önnel ez alkalom adtán, habár nem kellő időben. . T^ kir. tanácsoskor meg az ön eltávozta után egy pár hóra hirtelen meghalt Uánya X ..be ment ^yik távoli rokona-hoz, a hc^— mínt lpgutóbb ertesaiteni magamnak e tekintet-lien biztos I udomárt Tr irfffíitfm ife említett rokonanak fiálioz -aHalmi Árpádhoz ment nŐüC Midőn mimlezek elvrseít«cR«re% erőt és kitartast kívánok, résztvevő szívvel maradok barafja : Szegő. Alig hitt a son>knak. >Jolvasta kétszer: de ugyan azok a szomorú hírek. 4 magas, erőtetje* alak szinti meggörnyedt a nem . * is -álmodott csaposok, azon súlya alatt, mely azokból lelkére nehezedett iCgy pillatiat alatt elvonult lelki szemei ehttt egesz múltja: fényes álmai; nagyra törő eMzrfiéi, az a szeremse, mely ót az isn^fctielit. Kzorgalina és munkája után mur iljan ^ oda emelte, hova sokan hiába törekszenek: elvonult cftőíte szerehne, az a fényes, Ixddog á1oii^ mely ót ahhoz a szeretett lény Kéz fűzte \| ez. egy (allanat alatt oda leit. Holdog menyorszagbót egetw puliílbjr éSOTrit nrtg csak az a steretó édes attya sem volt többe, kio^k szeretette^ szávai meg vigaszt hintlietiek volna néha s egö sebekre .. ' ' ' jjt Ótól a pillanattól fogva kereste á halalt. Otf^vTiitromdenÜU I a liíí íegna^y»bb vdlt a vt^tzctleleai, bol százak, ezrek huboltak el — de 6 mindig megmaradt. Környezete soha sem tudott, dtf •meg ctik uem is sejtett semmit a lelkében d.ulf'» viharról. (Isak bámóltak, fsodaltálr azt a tetienlhellwi laitorsagot-a melyet kfts* delmek közepette kifejtett " Hátorsaga es rettemhetlensége szinte p'Hf^n vaU. és yz legnfflgf*^ Mebbvalóinak tűiéhez a^ _ a kik a magát annyiszor^tüntetett liadnagyot századossá lép-' tették élői . ' p Téry Jenő.esak aioeoljgou af sorsaak ezen igazán ironikns 'tempóján.' ' > ... ... ^ A balált kereste s a helyett az élei még kitOntétéesel, ra\|gf Mtfifkm^mfQ t^folm, mint moadá, mert minek neki mindez, ba elvesztette szt, s mit mjndezekért oda soha sem adott, volna. s ment: retet tovább atpa sikamlós, örvényes nton, mely msjd őt — mist gondulá — etőbb-'atóbb a halálba viszi . . . v -De a mit fi agy <jéajtott, az agy látszott, bogy kerülte őtet; Inert bár egy ujabb és döntő ütközetnél egy gyilkos golyó el is találta ót, de kaiálthozó nem volt Kórházba azállitotcák s ott a -legéagyobb gondozás és ápolás alávették, még pedig ezredesének külön parancsára, a ki a fiatalembert minden áron megakarta tartani az életnek, mert benne olyan lényt látott, a kinek a sors nem kicsiny hivatást látszott osztályrészül kirendelni. Meg is Maradt, mert-a halálnak még akkor sem kellett Ki tad\|a? talán a sors és végzet benne szemelt ki egy azenvedö ajabb messiást, kit a güay és a szenvedések keresztfájára fe-ezitaea . . . Xagy betegségében ugyanis, mely folytonos láznál volt egybekötve. atúrtgyi* zaklatott s már-már a végsőkig megtámadott gondalatvjlága atolsó fényét is elvesztette a elméje elborult Mikor felgyógyult sebeiből, jném mint ember, de egy szómon élőhalott volt, a kit az emberek nűnden szánalmok mellett ' iSj kagtl/ek. A bareziérn'il. a kot mint katona annyi küzdelmes időkön M ntffak drwöeéget éa nevat szerzett, mint szegéuy tébolyul tat szállították bazs szülőföldjére. Él időiül Ingva mint csendes örült bolyongja be naponkint fa 4 ♦ .. nek «tezáit hol itt hol ott lelve nülanatáyi-réazvétre, nMTttbelyre. S Ba így at emberek között el eitévelyeg, meg megnéz •éka eg)'-ecy jár«Vkelőt hosszabban, mintha benne iameröst vagy jé barátot keresne. Msjd tovább megy, egyik ntezán le, a másikon meg föl: majd ezt, majd meg azt * házat vizagálva, mintha aaon la aézae valamit.' Ki tndja, talán igen. Hiaz mind ismerősei v«dtak esek neki egykor. S ki tudjs, uem e szokat az iameröeö-\|et ktrast » most. a az iamerŐsök kőzött nzt az egykor ismerős, kedves arvaot a ki abból as egyik fenyes palota ablakából sötét, knfiag«» árezezal nézi egykor a tévelygő boldogtalant, idelent as mese porábaa; a a ki, bármint esulködik ia olyankor, meg nem lllknita, bogy egy forró, égető. könyet ne ejtsen érte. IV mit ér egy hűtlen asszony könnye a megesett, lé- telygM boldogtalannak ? -------- « Herke MiMly. H U Ao/nSIz nprMgok. M 0 R. kerntU levclku hont ott a U'\, mn^itoL vzilini Ivc'lv 4iomz(Í Nem lehet azt egészen komolyan venni, akármilyen komoly — hogy az embert, ha kilép a kbupéhél, aron mód lefogják a perronuii, vigyáznak rá, hogy el ne surranjoo, sztán elöl, hátul, oldalt. írjét) tAh«Hi megszentelik a karbolazóró géppel. A napok-^an VíTv tepptK urj volf ott a »i^nn, ue eresen elten it/ífVL íj UJ"at'f a ki.a* t^ilui-.» cdcsgcttc 9 . -r Ka nem megyek! — félig darCMWO, félig ■ félelemtől reszketve tzilt a tintái lányka. — Nem történik Mmmi bej, kedvei kitaassony — csitítgatta édeigette a doktor ur . . . — Mit akarnák velem ? — húzódott a bájoe gyermek még jobban. » — Nem stokUk a kii kisasszony kát sohsse húsvétkor megöntözni ? —kérdette a doktori '— Dehogy ii nem! — hebegé » láoyka ijedten. — No iám, most ie ttlrténik egyéb, egy kicsit megOntlit'-xBk, aevjOjjOn . . > Errejjztán odaállt a duruzsoló kis ntaa a baejillns ölő parfttmOfuOTó kézi gépeeske elé. Kgy másik hölgy konokabb volt. A tslpscskájára állva ki jéleotelte többszOri kérés daczára, hogy nem! nem! Nem engedi a bőröndjét fOlbontaai. Kincs abban bscxillus. . — Oe miadpaJOilAiárgjai tartoznak fertőtleníteni — szólt az orvot síigorMa. ' , . — Ez merénylet, ezt nem tttrGm. — De nekOhk kötelességünk. A aői nem méltóságát "ét legbensőbb titkát tértő eljárás -ellen hosazsbb'ideig debatlált még 0 nsgyságs, de basxlalan. A konfleijét kinyitották, ö halk sikollyal elfordult. A konfferböl egy hatalmas nj tnrnUrt hoztak ki. — Bocsánat nagysád. — azólt az ndvarias doktor, — mért nem tetuett mondani, bogy uj toillet tárgyak vannak a koafíer- > ben, ni tárgyak nem kerülnek fertőtlenítés alá. Dnrezisan, bátra se tekintve, lelett az attzony: — Hiuen most vettem Budapesten. hit A knaaraiMt:.— Tehát holnap vadászni Hpng: vaatman? ... --■ ..--.—"— Férj : Igen. Feleiig: Ab, akkor ctak maradj itthon; holnap Ugy sem találat semmit. _ Ffej : Miért uem f'eltvy , ÍM A hülye. ' u — 3 oh pl I A ar 41-tól. — Szanlpa csinos kis falu az alsó; Cbareutbeo, -pár -mérÉlűidre Hochelofflol. Szép és széles fasor vezet a. faluba, melyet hid -szel át. elég csinos külső kinézést kölcsönözve az egésznek. A fasor mellett egyik oldalról csinos, emeletes házak állnak, újonnan épitve, • de a városban tekervényes utczák fonódnak iisszo' akárcsak u pók-háló. A patt hoáBza " ti»tfkedves sétálóhelye^ HpoheforliüV a-meddig a Chnronte tiszta és keskeny, de áltól széles ágyat vágva, iszapossá és sárgaszinüvé válik. . A folyó másik oldalán, a meddig a szem.lát, lekaszált rétek, szép zölden ilt-olt sürü Iris levelii bokrokkal, terülnek. — — — 1869 okt. l-jén délután, ugy 4 óra lújban, megér- yezhetnénk tourainiik mint nárisinnlr, .mari-laüL a vnsnlnt;-aunely Bordeaux ig jár, lovaival fele ulján elkerüli.. De utóvégre, a párisi é, vagy a. loursie a postakocsi, mind-egy.elég az hozzá, megérkrzettr_Az öt ló, mely a nehéz kocsit hustá, gőzölt. A postakocsis ostorával dunvgatott és a kalauz jkibujvii, vidáman gondolt a rávárakozó-- Urllexombra. A kocsiból égy listai ember szállt ki, fülre, húzott sipkával, bottal kézben s rtnázv; de podgyásza összeseit se volt több egy kézitáská s egy ladaboztiál. A'fiatal ember a koosislól kérdezte: — Duviviere asszony a llidutczában lakik-é még? — Igen uram, az elején, szemben a vsdgesztenyefáknak — Köszönöm. H neki indult fütyörészve. Egy negyedórái séta után jobbra fordulva, nemsoká^ u zöld kertajtó előtt állt, melyet a ozulág és hajnalka egészen beszőttek, — Itt van na! — mnrtnogá magában^ oly, embar kedélyességével, ki már előre biztos a kedvező fogadtatásról. Kevés vártatva a Halul ember határozóit. Megnyomta a kilincset t belé\|iett a kertbe. Négy vagy öt lépésnyire már n ház küszöbén találta inugát — egy kis házikóéi), mely egy emelettel s három ablak szélességgel bírt. . — Ki jár IIIV — kiállítunk belliiről. — Dlivívinr asszony I Egy Öreg asszony jelenik meg kötéssel' ti ketében, okulával az orrán. Öltözete egyszerű szövet, kendövei vállain, linjiy szürkés, főkötő alá sUlyesütva oly módon, ii minőt ina iiiArulliin a' faluhelyen » legöregebbeknél is alig találunk; de midőn c varul Inti hifogntrts egyszerre wbwxiiklla -munkájAt, Iltívlvléf nsstnny kíitnliljf'Vel l'illei niíigölT lííy vtflitim tiiegUaiiirii/.iillni) cselt, u tlill hii nem tudok RtfttL • > — Mit akar jó barátom ? — Hogyan keresztanyám, meg sem ismer ? — szól a fiatal ember. t . t_ Az anyóka hátrált s összekulcsolta kezeit —■ l^hetséges-e ? —. kiállá. — Igeoi Durand Beraul keresztfiad. — Menjünk be barálom, menjünk és beszélgessünk, k A-tintái ember telüdülni látszott. Megölelte az anyókát elegendő gyöngédséggel és követé a földszinti szobába, letette dobozát cs táskáját egy székre, botját egy szögletbe, és körüliekintett -A szoba, amelyben voltak, az öreg elfogadó szobájának látszotl.Egy támlásszék utrechti selyemmel, hat öblös szék, egy kicsinzott fényes asztal s egy hagy terjedelmű, jól megvasalt szeL-rény voltak fö alkotó részei. A kályhán alabástrom ora állott rézkjgyóval a négy sarkán, két lestelt virágcserép között A virág-cserepek gondosan bevoltak födve üvegburával, bogy védelmezzék a pör ellen azt a két mtlcsokrot, a melyek származása felnyúlt a directorium idejébe A kályha-jobb felén egy fekete kis fakeretü festmény átfőtt jól-rosszul ábrázolva egy gránátost: a baltelén a becsületrend jele lógott, mintegy az arczkép mellékdarabjának kellene szolgálnia. Néhány fametszete kép, igeft szépen díszítve ráma helyett Duvivier asszony saját kezének finom, de már megfakult mttnkája által, lógtak a falakon: az egész képcsarnok Napoleon megdicsőülésének- adva kifejezést, magával a halhatatlan hadverö-vel a. felbök mtött Egy kis tábori széken egy nagy macska dorombolva nézett szelíden Ducand Bernát szemei közé. — Te bizonyál-a ébes vagy. szegény kis fiacskám, — monda .'. . ____ _ i iMivivÍ£r.iuu»wyaág. Várj vsak, rögtön készítek egy tojáslepényt, i'.. -!- ez idő italt pédig belefoghatsz egy maradék csibe falaiozásához. ^ - Durand Bernát nem mondott nemet Duvivier asszonyság kiskarai ■enni, hnlnap ; ment n konyhára, n.qd törte miigát tálat rakni és kirakni éles-—is.......... f kamrája kincséit. — De liogy jösz te Szentesbe? Szegény anyácskád halála óta nem hallottam- felőled, Ha bárkit vártam volna is ma, de bizonyára rád nem gondolok. Mit csinálsz? Hogy foly életed sora? a keresztanyám egész jó);. mert sohase törtem magamat a pénz után s megelégszem azzal, a mit keresek. Sokáig a szépmflvpszaiglf iskoláját jártam, azután volt két hftfw rem és most képfestő vagyok, olyan a milyen, és meg is veszik egyik-másik munkát tőlem. Ezt nevezik festönek-válni. Duvivier- asszonyság, ki tojásokat vert egy vörös cseréptálba. ! meglassitá rá villája járását. — Te gazdag embereknek képeit fested ? [ -r-Kem, a tanyai képékel — Falusi életet?. -----Igen keresztanyáin, fákat; juhokat, sziklákat, tehenekéi, j malmot., — Bolond gondolat ily mesterségre adni magadat Apád igen I becsületes, jóravaló ember volt Bernát összefogta ajkait, hogy ne nevessen. (•...... — Mit akarsz keresztanyám, mindenki azt testi a mit tud. j'Ea le? .-■'.. — Én barátocskám, szegény férjem halála óta nem boldogultam kis dohánytözsömmel. Átadtam azt jtérbeSangeau asszony- I súgnak évi ezer frankért Duvivier vette ezt a házat szöllövel a ! hegyoldalban, a melyet bármikor megtekinthetsz. ,£n visszahuzód-I íuVn ide szegény kis tiertrudommol és Istennek hála, boldogan is t élűnk ebből, éa kis özvegyi nyugpénaemb<d. - - • tiertrud neve zavarba:hozta allatai leslöt Forgott fejébeír I valami — de nem tudta mi', (jertrud Duvivier asszony leánykája volt, j Bernát csak ugy emlékezett reá, mint gyermekkora álmára ; de azt tudta, hogy a leány gyönge vsla, mert hétéves korában nagy jtijjedségen ment keresztül - ' Duvivier asszonyság az asztalra tevé a tojáslepényt. Remit \| bort öntve magának egy nagy 'sainlóngei. liawpohArba, olyan \| arakczal,' mint aki emlékezik, kérdé. ~ De hol van hát (lertrud ? — Ah! ha 0 idegent lát, menekül a kajnrSjuba. De ne tö i rödj vele semmit. 0 meg fogja szokni hytWfSíaiT Meglásd-gyönyör^ \| leányka! Mondhatom, nincs szebb, csinosabb n vidéken. Mily I szem! Mily huj I és bőre I Azóta, hogy egy tehén a foruzsi réten I fellökte, elmondható,, hogy a szegény kicsi nem bir togaloinmal ! semmiről. Ártatlan mint a hajnal, melyen születelt — meglá&l.v : Ez talán jó igy. Isten akarta, legyen aa ö szent akaratja. Duvivier asszony két könyüt dörzsölt él, melyek mcgnedVe-I siték arczát; Bernát pedig egy darab hust vetett a kandúrnak, I. mely lábait ezómbjára tevé. — Menjllnk gyermekem, mondán jó öreg, megmutatom ágya-! dili olt lön. Ugy itt lehető soká. — Keresztanyám tizenöt napig nrnradiiatok cssk,.hn meg-1 engeded ; heakiironi járni ypndréts Itretngnel. Amint tetszik, kedves barátom. Szerettem szegény anyács -kllillit és szerellek léged is éppúgy. lhívjyigr asszony iijbót megölelle keresztfiát és á mint e* az A knuilur pUpógVtv K vlle Durand HertrtT 26 éves volt, fekete szemekkel, maga* alak, j élénk es nvdl arrzrzal. Egvsz lényén ax ádeségnek é» bátorsagnak i varasa dóikul el. Hanna, mozdulatai, járása visszatükrözte a jó í kedvet, mely a szerencsétlenség napjaiban is gyakran erét ad ; -Pürisban tztmtaltnsxor kit darab kenyér volt az ebédje. .Szava gúnyos volt és e4 As, élénkségé, pa\|zanaága pedig gyerköczaek , matatták, awly tuhuimat.ebreazt . ._. — Hl van asofaárakád. — inóndá Ouyhrier aasaony, felnyitva 1 tfy ajtót -r >U lesz lakásod. Megyek, hozok legelőt Ér törülközőt i AMafcrt a szőlőre néz. Van ben egy pár gyümölcsfa és ott j lent a léczeséú függ a pompás öazibaráczk. Mindezt meg fogod j tzielaK Halra fekszik a konyhakert. Egy házban minden kell Ott a szögiéiben vannak a csirkék. Csináltad <m nekik egy buvóiyukat, azon járnak le a földszintre Hozd rendbe- magad, ilt a szappan és azután megtekifetjak a birtokol. — SsiveMn kedves keresztanyáin. De hogy illatoznak rúzsaid' I — fifMt'- tette hozza az öreg elégülten —.itt máskép néz ki mint Parisban. »> •. • _ a i. Hernát az ablakhoz lépve, a mezőkön jártalla Teflntetét éa elvezettel szívta azok illatál. _ ..j. - Mikor elfordult, az ajtoküszőbón egy csiooa leánykát vett T estre, mintegy az 0 simára megaranyozva a naptól^ egy vatóeá- j gos Titaniat az athéni étilök iájáról elragadva, a hová Shakespeare helyette. ......y - - --■—-----T Némán, meglepet va fontul! Bernát, kérdőleg keresztanyja felé. L ..... aa ÉiBtlrud! monda ez. Ke^d harálkozi.i. Se fúljjeánuím; \| — távé hozzá -- kereazitiam Hernát. Hajtások -voltatok kicsi koro 4 tokban. Itt marad egy darabig, öleid 'még. liertrud lassan közeledelt, lesütött szemekkel, összekulcsolt , kézzel -Bernül BljSüttlhalla smát ? -4- Hogy irflletlitst» az a gy^uvőrü, bámulatén alép leány euol^ az őéeg aszonytol és attól a gránátodtól, kinek aívzképe ölt: a:; kályha vállán álli Mrily Inj mwthelle e ragyogó viiájgot? Mély. nedv láptálá e fékéle és dús hajzatot, melynek mélyén rejtve a fehér és tiszta homlok és szeplőtlen halántékok ? Mely különös végzet tette ezen szánandó leányt á báj és összhang istennőjévé? ! Ez elmélkedésektől, melyek megrohanták agyat, Hernát szivét érzé összeszorulni és majdnem vallásos áhitát volt az, a melylyel átölelte Hcdrudól.------- III. Másnap elkezdett lesteni. Dolgozott mindennap két órai. azután megjárta a mezüket, minden parasztnak egy- lapot adva albumába. ' —-1--:-- ■ liertrud gyakran követte e kirándulásaiban. Hornul vítl neki egy ugróköielet és liertrud eljátszott vele lélekzel maradásig. Mikor már kifáradtnak erezlefliagál. hogv majdnem eldűlt, jött kipirulva, félig nyitott ajakkal, pihegő kebellel s Bernát karjaiba-dü\|t. édesanyja felőllözlette, ment Hernál ajtajára zörgetni, hogvHtel-jen fel. x A lestő boazusan fordult meg ágyában. — Alián' Itt van az én kis llertrudom. — fcali löl-L— kialMt -vtasaa ea paruncsolólág.-----•'"'." Egy rtggel, midőn Hernát a szokottnál nehezebben' tudott megválni ágyától, liertrud három-négy izben' is jött kelteni. A festő felkel', végre, de liertrud, aki a Iáihoz tapadva leste, egy jó nyaklevest adott neki/s megugrott. Hosszú keresés titán bent a házban, a kertben, megtalálta végre Duvnítii' asszony a szöllö alján, meglapulva egy bokorban, könvb» lába<ft sseniek\|iH— —..........•' "• — Valóban nem tudom, — mond Duvivier asszony - mit dplgozik a kicsi. Mióta itt vagy te, ez egy valóságos kis ördöggé leli. A jó öreg keblére vonta éa átölelte. __________„ — Nff sírj kedvesem, — tnondá iictí nyájasan — cl van felejtve. , . \| , liertrud kibontakozott anyja karjaiból és egy pillanatig Hér-nálot nézte. Ez megfogüi kézét tiertrud nyakába vetette magát é* hideg ajkaival rátapadt n fiatal ember ajkaim. Hernát elsápadt, remegés fojla el tetőtől talpig és megcsa-kolta fíertrudoL Kz megvigasztalódott és uszlitllioz Üllek, Állalins sóvárgással velelle magát n legkisebb morzsa után, mely nem adatott "nekf Annak is megkeltett történni na\|mnkint, hogy ö vegyen először, maga szolgált let maga-magúnak és még hogyan ! Duvivier uwzonynnk dolgot adott, mig a villa Jiaeznála tára megtanilotla. üertriaí visszataszító mohósággal evett. ItáiigtyKá lejét, mint a hogy állkapcsa mozgott, kutyáéhoz hasonlón, és hu a darabok nem jöttek tilég- gyorsan, maga tjlfe hányta'. Ha lepény vojl az asztalon, iwgy nyalánkság, elkezdette enni, rnielöll liust éa kenyeret evett volna- Szóval, ösztönei nyersek,, állallosak voltak műveltségnek nyomát se mutatták. Hernát mindezt szívszorongva uéztn. Nem tudta tnegnnjgya-rázni éa megérteni azokai ii lenyomásokat, a miket liertrud érzékeire lett. Kerülte rendesen ticrlMidot enni látni, dó ma menedéket kitrusv'i égető éáökjiiilóli jicjii veaxthétlé szem elöl a főikül! o/ aazlultól, megiiudofödvii, eh^/nnyodva. , Vfilé híd/l iát - ni Ip M liertiurf i'iilt nézte, nílt linvéi ~ __— Igen, á hármas határig. ', • ^ En is! — s vetle szélw szalmakalapja! — De egy kissé messze van. a a bőség tikkaszt". — Nem tesz semmit ? .'. . —De nézze keresztanyám, mily erősen süt a nap. ' — Menjetek, vidd magaddal őt — monda Duvivier asszony — mulasd, hogv megbocsfitöHál neki. — Szívesen, menjünk. . Duvivier asszony etkiacrle őket a kertajtóig ét nczie őket, a míg lávoalak. ~= Kiilönös — g»ndolá — t lertrud beszel, kezdi vuszanyerni——. emlékezetét, megtartotta a színek neveit A szegény anya szemeit érzé megnedvesülni, egy-egy imát rebegett, mint már akárhányszor. ^ — Istenem, lásd'esak lele van meg leányomból, add viasza ~ egészén, mielőtt még megtudok. — - "^r*—í, IV. Egy kis folyó, helvesébbea patakocska, a melyet liyronnak hívnak Vs it mely a Outrenldbe fóijrik, "tavat -képes a ."violonga lábánál. Mindent önmagában bir ezen bekerített tiszta vizmeiUacze, a4wl szökdtksélnek a kővi pontyok. A dombocska át van áaal-rlelve ifibb kis folyó által, a melyek lettőrol-iejiöre snikilersaiaak és a (Uiareolíg viszik magákkal a belejtik hulló levetaket, ily módon óva meg a viztneditv-ze tísztaságat A környező uyár- át fűzfák megfarták zőlil: levelüket majd a télig Ezt a majdnem tündéries helyei'hívjak harmas halárnak, a melynek alig is vaa .másad. .• \| A legmelegebb nyári napok egyike volt A falevél meg ae mozdult, az égen egy felhő se zavarta a kék egvluinguságiá. W<Jtn otd^laha, Uaraái tgyeietic meltéeiyét ----- Miéveretfou ajűbe. i iertnid. leült melleje, "tetette SBÍSyjSt éa ^ JöntS liauit § ImtKFirrtrtift "W .r. .i _ —. --^xx^s Hernát hallgat£f bámulta a esodas hajlonaikkot, niely HertrB- . dot körüllolyta... ------Meteg van, —- monda ő. Ü Bizony ugy van, — erösíté Hernát — a kövek izxtdnak. Hernát behunyta szemeit, áUnntelt szuonyaila-iba merült. ' Ugy lűnt fel neki, miutha liertrud nézné Iwgy alsaik,- lassan levetkőzött a a medéncze szélére ment s étkezde UbaivaJ lubirzkolni a vixlmn. Háboaott, betépett a vintw, <ie megi juki'alva kijött Megbarátkozva inegis lassankint a vízzel, lebukott a nagy gyűrűk'képződtek körülte. .. — Te fürödtél? — kérdi rémüllen. Gertrúd igent intétt lejével. — De neked igen melege<l volt, ba megb^egszel ? — Nem —' monda. _ Öltözz fel gyorsan, — viszon/á Bernát — ba valaki jönne, meg- lennénk szidva. .- — — Te férjem vagy — mondá a bárgyú. — Öltözz fel le szerencsétlen, - kiáltott a festő haraggal — vagy magam megyek. - Felkelt és pár lépést lett líertrad meglógta karjánál fogva. — Te elhagysi ?' — kérde édesen. — Nem. -r leiele Bernát, — net'n, nem hagylak el, de aa . Istenért, öltpzz lel! Oertrud engedelmeskedett s,mikor magára szedte ruháit, meg kellett tésülködnie. — Vigyázz, ne szólj anyádgak, — monda neki Ueruát — hogv megiürődtél - tjoin aaólok aeiamit Htato.i, laij; én nem azólik semmit!" Te térjem vagy — ismétlé tíertrud. Oh szent Antal, ki bÖIes valál, — hogy laltud voloa tat! A bárgyú haja megszáradt at utón és Ditvtvter asszony nem tudott meg semmit. Hernát szobájába mcueküllz alráinak adta maját, tíartrad Képe üldözte ót Folyton oly isteni szépeit lebegett előtte; A leglun-'uibb erzemenyek járták ál szüret a a könnyű csábítás légoesmúnyabb képviselőjének tartotta magát. liertrud szerette öt. Es ki tudja, nem adja-e vissza e velet-I len azt, a mitől az megfosztotta? nem Unioilhatuak-e fül azok a ' képességek,. melyek szünetelnek ? nem lenne-e e jegulak felrázva Zsibbadtságabol, dermedtaégeből, tökéletes egészséges ? Duvivier asszony szava, mely ebédre hívta, szakasztotta felbe Hernál elmélkedéseit liertrud már nz uszlalmtl Ült a ligyelmeaerL. vizsgálta aa . élelmi szekrényt Hernát azeuiei kerültek azt bttiii, Iwgyan eszik. Duvivier asizour kérdé a sétát. Hernát hata^ozattan feleletet adott s szórakozott lelt; mikor látta,- hogy liertrud olptMl anyja kérdésére a ló és a liánnas határ lel ói. EÍH'd után Duvivier asszony leült a küszöbre inaeskájaval -> ' oldalán és elkeadéli kötögetni. v Hernál szíva pipáját, á lugasban sétált, mely a gohert a ka-rajtól elválasztotta; sétált hevesebben, mint siokott. liertrud követte lé\|iéaről-lépésre. —i liiTiriid, jöjj velem egy kjífeé, hallgass meg és érte meg jól. j Bernát kézen fogln. ------ Te twiskl-lsz? ■- kérdé ö ' . Nem .i?,ioiiii!. HjIIíís iiieif. Swroísz a ' 11 — Jó; ha hallasz harangozni este 10 órakor, meg tudod számlálni as ütéseket,?'•'• — Igen, igen t r — Megnczed, alszik-e anyád h«r igen, hissaiHejősz, mini mikor ieselkedéí. (iertrud jelezte, hogy érti. Várlak a lugasban, teszünk egy esti sétáL - — Igen. — Légy ott ea mindenekfelett vigyázz; ha anyád megtudná, nem látnál többet? % Az együgyű nem eresztett él egy szót sem abból, a mit ^ mondtak neki. ' - Kn számlálni fogóin az óraittéseker és lejövök. Hertuftmegölelte s visszamentek Nyoti'z órakor Duvivier asszony, kinek* munka ját tyJbespkitá a közeledő betéri s Aieggyujtá mécsét. , — tíertfud! kwtá — feküdi le gyermekem. — Tiz őrakuaiJL^roélkHiernát'. '4 Jövök * válaszolt Gertrúd Bernát elkísérte a konyháig, hol Duvivier asszony rendezgető cserépedényéit.- — Már lefekszel keresztanyám ? — Itt az 1dqe. kél, aranyat lel — Menjünk. Jóéjt. • — Jdéjt gyermekem Várj, hadd öleljelek meg. A jó anyóka megindulva nézte keresztfiát. — Jó anyádra gondolok monda ő. Mily bőldog lenne velőnk ha élne, de mindig aj*rWenoek eL előbb! £n tartottam ki menyegzőjét. Mikor te-születtél, ö öleti meg elsőbben s én voltam utána a második s atyád csak en utánam jött harmadikunk. -;. Csák erre kell mindenre -gondolnom és nincs, vége csacska-gápomnuV A yén »»«—i.M^rii^nV tá^j^in^ mennyi virágot hordok üzámára a temetőbe. Szegény Magda, hogy szerettem puviviar qHMznnj_két kflnycueppot tófűit \|iy melyek Inpwng rwlwínWM, ÍHri^nyr ajMS^ arczán. —> sa Menjünk, — monda ö — jóéjt gyermekem. Szeretlek tége^ris éppúgy a mig én nekem lesz miből élni, addig, nem fog hiányozni neked sem. semmid. Hernát teljeseu még volt hatva. Elfejtette műtermet, .bánit jiit és az elmésségeket. • Kelment szobájába s kezeibe hajtva faiét; sirt. , A toronyóra fé sággal, bőröndjét,, testékes ládáját összeszedve,. kezébe vette botját, pipára gyajtott s lement; de a helyett' hogy a lugasba ment volna, rátért ax Ösvényre. /<• * Az ég tele volt csillagokkal, a hold épp kelőben a charcnti nyárfák közül, a mező pintig illatot lehelt. Egyike volt azoknak éjjeleknek* a melyek megkedveltetik az életet. náh egy iiiolsó piilantasi vetett keresztanyja házára, pillantást tele könynyel és tele szerelemmel - Egyszerre, a mint előrelép. fűlni vélt egv lehérruhás arnyat menni a szólön át. A fürdőből kilépő •(iertrud álomképe haladt el e'jülte. Pillanatig-habozot-t vissz --"^r Kem$ — i'nondi mágáhbx — ez hagy gyávaság lenne tőlein.--Meggyorsította lépteit, vidaman fordult 'áljára' — s éltünt. A vér le volt győzve. V. ' Duruud Bernát l'árisnak vetfe Útját, miután megállt az Indra -szélén, hol «M»kször egy szép lék vés Wt ujaá l.oárnnk~ s tegtölUmzőr egy halom Kawrut, nagy úk csoportja- Mayszerife n flrrfraltagra; Egy este* végre műterme kapuja elölt találta magát, mely egy fasor között aCarriot-téren, aj<yiemfójfg-kert hála mögött volt A kapusi ezen újdonságot 11 buzgalom érdekességével lekirt-~tette mert ö'Volt, a ki Bernát élelmezéséről havi 12 ' írarikérl gondoskodni tartozott. Kérdezte is mindjárt, vájjon igáz e. a mit e (elül mondanak, hogy a vidék nagyobb, mibt maga^ Pária V Bernát biztosiul, hogy nem csapták be. - Ah! — kiáltá — el is íelejtém, egy levél érkezett. Az ám, aztán már van három hete in. — Lássuk, monda Hernát. físa (siMtabelyeget megtekintve, mormogá: keresztanyámtól jő. feltörte és olvasta : •Kedves gyermekem te oly gyorsan keltél útra, hogy mindannyiunkat megleptél. Nem is boesátanám meg. emez udvariatlanságodul irániam oly könnyen* de egy eseméuy, mejy váratlanul jölir írásra késztetett. Azt kell finnem, hogy legalább 1* megbabonáztad szegény uertrudomat mfot KerrkntHiwaony \|# mond, aki pedig bnbájoM hirébau áll nálunk, mért elutazásod óta keres mindenütt, szobádban, a kertben, sőt elment a hármas határhoz is, ama helyre, hol te festeni szoktál, Szcgényku Inti minden erejéből h miután te nn«g sem jöttél, sírásra fogta, jajgatva : Meghalt . meghalt!. Ez igy tartott'húrom vagy négy tuípig. Hervadt nzoinlátomást s fehér lett, mint a viasz, Végre ágynak esett, a sorvasztó láz Icgyílrlf. Ax orvo* tej* jel és levessel táplálja, ez minden a mit bwvesz. ■ /V' kicsike liozíúd-szokoii, \|i»jj hat vissza gvopsrtu. Segítsd mc^vV-'vitíim. A" levélben víHi v jio^iHiitnivfnív fii frankról as ufm, ha tiíffu litnW .UÍ m<>\. MámmÁ í üt eret, aztmondá: #A természet mindig segíthet. Ha kereszt fiad nem jő viasxsr nem állok jót leányodról 5 Csak azt értettem, hogy (iertrud elveszettJöjj hamar! Ölel ^irva, kewsíranyád i^frffe I özv. Duvivierné.« — Indulók! — felkialtá Hernat és nagy meglepetésére a kapuá-. nénak, egy kétiogatut rendelt s azonnal parancsolva neki: rsx orfeansi indóházhoz""• . ^ Jj llarmn hét ! A levet három héttel ezelőtt van keltezve Híjak—~ ran felébredte éjjeli álmából, arra emlékezett, hofy azt álmodta, ^ hogy látta (iertrudot. ^zirágszál féléje hajfótLédesdeden s jól visszaemlékezett, mily benyomást tett rá a nedves hajfonadék, melyet a szép leány leeresztett s melvlyel érintette nyakat s melyre egy néhány csepp y reá esett. »A tdrmészef még mindig segíthet* mondta az orvos. Jó, legyen! föl fogja keresni e féfeknélkflli csodalényét a teremtésnek, I a kit a véletlen neki jelölt társul. A gyümölcs ott lóggott a fán, csak le kellett volna szakítani s ő egy túlságos töprenkedő* következtében lerontotta ez erz«ki, de minden gyönyörrel kínálkozó szen^bnét. Kinek tett vo^lna kárt?, tíertrudnak terjhez , kell menni? Ki veszi el? V ^ Három hét! Jókor érkezik: \|\| Szive összeszorult, ha az ju* tott eszéAe, hogy még bárgyút sem tatai. Látta már a vázat kivinni keresztanyja hazából és eltQnni a. tomyocska alatt, a pap és két minisziergyerek' kíséretében.^ Jlernátot nyomta a lidércz s kihajolva a 'kocsiból? jygf találta, . hogy az ut igtn hosszú. " « •' •. ; \| * ^ vi^.....; -Midőn a kis rácsos .kapu előtt taiaftg~7nagát ismei. mety " Ouvivíer asszony kertjébe vezeteti, szíve sebesen vért - 4)rhttmr n 0ra t>^ n nap rtTitijr^ s lüSÜF ;; ;; fulnule énekek a bokorban az öntözö ine<leiicze szélen. tarnál sietett és a nyitott ablakon ál látta a halvány Uertru-. dot, félig lezárt az«mnkkel egy lámlásszckben elnyújtózva. Duvivier asszony éppen egy táczat nyújtott neki. tiertrud hevesen ellökte és fölrezzenve almából, kiátta : ott! ott! íjs egy földöntúli moholy ömlött el sovány arczáíf' Majd felszökött, tle gyöngj; izmai nem birták, ingadozott -nteítr f.z 0 ! itaUOKML \|i ' t iertrud Hernát nyakába veté magát, karjaiba szoritá, csókokkal halmozta el, siinogafva mint egy macsknt. Ezután kimerülve visszarogyott a karosszékbe, félig nyitott ajkakkal, mintha csak álmában történt volna mindez liemátmegmagyarázta ezalatt keresztanyjának, miért kapta csak tegnap levelét, aki azután elmondó neki Itosszadalntasah (.iertrud betegségének lefolyását. A vagyakodás betegségéét, mint az orvos- nevezi.--.• — Azonnal- megértem ■ momhr a jó örw. Hernátoi nézVé, ~ De mit tegyünk most, nenwle, te nenrhkarod elvenni? -r- Mogvulloin neked keresztanyám, erre nen^^omtoltam. — Igen ... ugy. De meddig maradsz itt ? ö meg- fog halni, Ucz. isteni végzés. - Kngedj egy kissé inagainhoz térni — mondá Hernát. Elmegyek, ha i iertrud fölépült. N ^^ — Legpn! jó! mjg fölépül. De ha tenuészel mindig segíthet is, ván inégis visszaesés... • ". -- Ki tudja ?♦ Leve hozzá IJernát. . Duvivier'asszony 'ismétlé; Ln.-------Ifiül'--------- -'- " — fis ő ragaszkodutL^ remétiytiez. I Vll (iertrud naprtil-napra nyert erőben, arezara visszaszállt á-frózsapir és ajkai üdekke leltek Most is künn lutkozott n mezökön, mint ^y kis őzike s how teljesen elláradL-liecnatra támaszkodott, rálehelve égető lé'^iZéséL, A festő egy hó óta volt már vendége Duvivier asszonynak, midiin ez a várostól két mértföld re fekvő tanyájára volt Kénytelen menendő, anmik mibenléte felőL tudomást szerezni, f'sx) frank jövedelemről volt- szó, a mely életbe vugó dolog veit reá nézve. Nyolcz órakor reggel indult s igerte, hogy ebédre otthon lesz. (íertrud, kinek nyelve mar feloldódott, szerencsés utat kívánt neki s mikor elmeut, Hcruátot kérte, adjon neki leizkét. j Kz abc-t adóit neki. Te tudwl, mit ígértél, —- mondá Hertrud. . — Igen, ha fialsz olvasni, elveszlek feleségül. — Mi férj és feleség vagyunk s nem válunk el soha. - . — Soha!—mondá Bernát megzavarodva. Kezével végigsimitá homlokát. s -- Mily szép lesz «x! — monda (iertrud, összecsapva.Jtezeit. * Később majd olvasok, jiUszunk. Megfogta kezénél. , Erre jöjj, nézd meg hűtőkamrámat. Mindketten lelmnsztuk a kis'falépcsőkön, mely az t-lsö emeletre vezetett tlertftH'1 sziiliiija tele volt a, véjj'«rynyc-- noiirmt A- rvji««H VItl. -r^ Midőn Duvivier asszony visszajött, egy össaehajtott papír szeletetet talált asztalkáján. Erezte, hogy ea szerencsétlenség előjele, „ín egy nvoqiorult vagyak, nem fog főbbe látni Bernát" Ea roll minden Ouvirier asszony leánya szobájába szaladt. Meglátva őt Gertrúd, vánkosai közé temette magát A szegény anyóka sírt csendesen és' hallgatott. Este az asztalnál Jíertrod nem szólt egy sző' sem. Nyolcz. órakot felment aludni a nélkül, hogy édesanyját ál- j ölelte volna Ez világdsságot látva 011, felment lassan hozzá éa \|, A történél-philosapbia — sokkal találóbb volna talán ez a kifejezés! philosopbiai történelem tehát fölötte áll a pragmatikus történelemnek. Emez kérni az okokat, melyek-at egyes eseménye kel létrehozták; keresi akár a caelekvA személy jellemeben, vagy ha ott meg nem találja — igyekezik kimagyanutni a körülményekből. Ama* előbbre megy ; nem elégszik meg az egyes esetek okainak. speciális kutatásával, hanem összegezvén azokat, tőrrénysxa-rüséget keres a cselekvények indokai kőzött és megállapítja ennek a törvényszerűségnek módját, a mit mi koreszmének nevetünk. Mert, vájjon mii (esz a történetíró, midőn egy esemeay okaira reflektál és ez okok létesüléset leírja, magának at.eseinenyek eeae teteseyel? Egyszerűen eonstatálja a körülmények határozott termé- f J Beatfft ^TBfuti az ablak szögleténél — hol belálhalott'leánya szobájába Két-három könyv volt dőlte egy asztalon; líertrud olvasni tanult \| IX.\| évvel későbben, egy máröziusi nap reggelén -Burand Rután megborotválkozott, pipáját k>szitta, elhelyezkedeti vászna előtt, melyet! Vázlatot kezdett. Tanulmányozta munkáját, közbe közbe gondolkozva a főtárgyon javitvaagy-egy rosszul helyzeit- vonalat. Szentesi kirándulása óta gyümölcsözőbbek voltak, .festészeti remekei. Egy képeCa. mely egp^ftfriö jmnlat ábrázolt, íheki egy kitüntetésen kiyül jó jövedelmet liozott. A fiatal m/tvést ennek daczára bánatos és aggódó volt. Társai nevelve mondák* a fiúnak bizonyára meghalt valakije valahol. . * -: iciiiiciii ■<"">" ] szelet, a viszonyok szükségkép való ft>jlödésct vagyis az okok és r nWualnk ' okozatok logikai egymás utasában előadja minden dolognak természetszerű létesuléséi. Es ép azért tanulságos ez a tudomány, inert feltünteti a lényegében égy- és ugyanazon emberi természetnek a körülmények állal meghatározott legkűlóhnőtiúbb iglöd&i; alakját. Az államférfin, a bölcselő csak azért tanulhat a lőriénelemből mert abban tűnik .fel legjobban, minden, —. az emberekre vonatkozó törvény — akár annak létet, akár annak változásait tűrkésa-azük. Aki feltünteti az ember — illetve itt emberek sokaságának népnek, nemzetnek vagy államnak — létéi és lélesülesét, — aa minden é«zle\|hgl$ oldalról karolta lel az emberi lerméstet lelett uralkodó törvények Tényegét Létezései e iörve nyéknek, melyek kétségkívül meg adják a módját az emberiség tejíödésenk, ma már mindeu történet-philo-__ Ismeretségét nem. tudta senki s ha,yálkLtjréfálózva czélzottJ soph elismeri, sfil állíthatjuk, — hogy e lényt éfemertfík mar ak-rre, teleié: igen, van pipiském. ' .' ■ .j kor, a mikor az emberek fejlődésükben olyan értelmi stádiumba jutottak, hogy megérthették, mi a rend, törvény, jog vagy jogtaUn-ság. Sőt akadt nagynevű tőrténet-phylosoph, kit e tőrvények létezése, illetve felismerése — (elszeg iranvba terelt buzgó íioöittssiír Ej Itm lrlf--.! .^l.ii fcil ~ .\|l.\| ..l IglVÜVg f tőrvények létezését, azt állitják, hogy mi kepesek vagyunk e törvényeket oiy alakban felkarolni, hogy azok alapján a jövendöl nemcsak valószínűleg, hanem matematikai pontossággal esfbizo- Miután, megfestette a vázlatot, kihúzta ládafiókját a kivett belőle egy fiO centiméter nagyságú vásznat és .sokáig nézte. Ez volt a fürdő nimfa' mintája : líertrud a vízből jőve, az 0 lábainál, a hármashatár kis folyójánál- __ . —-1 plllátMllmn köpögiák ái ajlón. - ... ■ / — Szabad — mondá ő._■ _ ' .. ''v.V Ks V—jf»»- egy gyermekkel, háta- mögött egy öreg asszonyt, révedező azétfiekkél. — Keresztanyám, tiertrud!. — kiáltá a festő. — Mi vagyunk, igen —mondáüertrud. Vártunk mindennap, de mivel nem jöttél, magam akartam magammal hozni a kis újdonságot. .. ■____ — Ah! . - — Igén — folyta iá a menyecske^- megnyomva a szót — ' Bernát kőnyes szemekkel ölelte áKíertrudot és keresztanyját Majd habozva a kis gyerekre mutatott, fíertrud karjaiba fogva, Bernát ajkaihoz emelte,- csak any -nyit mondva: — Nem találod, hogy hozzád hasonlít? GON DO LÁTOK. Gyönge egyének .nem tndnak őszinték lenni. A féltékenyaégben több önszeretet van, mint szerelem. Az ember sokat megbocsát, ka szeret Nehezebb büiek maradni gynok, níatba gyötörtetünk. kedvesünkhöz ha boldogok v»- Aank nem Uméftk~egér~kaezérságn¥it^ . • . .* A lökben.sincs szigora erkölcs idegenkedés nélkül. * a nök kevésbé- képetek legyőzni kseiénágnkal, mint szerelmüket. * A szerelemben * ráazedét csaknem mindig mcsuebb'megy, mint a bizulmatlaniág. La fíoeht/oueauld; Néhány szó a történetphilosophiáról. • Prúchtbar und weitumfasaend isi das Uebiet der Geschicble; in ihrem Kréjao liegt die ganze moralische Welt.« A költő-historikus o szavaival megjelölte a történet philosophiámtk, mint Önálló tudományágnak, mibenlétét, alapját és czílját. Felkeresni-a történelmi eseményekben, - jobban, — azok szorosan OshxpIűzö-dőti lánc/olutában azt az erkölcsi világol, mely abban rejlik Schiller szavai szerint, felkutatni a törvényszerűségei, a mely <az ese-t mények gyakran cstídás változásaiban keli, hogy mutatkozzék, találni az emberek és események homályos tömege tölötl egy rijjiiv denl átvilágító, áthiiló eszmei, mely u kor gonmiltiltiinnk, út'zflsui-iiiik cselekvéseinek rugója, ezek ké\|«xik « történet-philnsophia . tárgyát — tálán inkább "r. feludaint. nyossággal megmondhassak. Buckle hosszas kulatás után jutott ea eredményhez; fáradságos nehéz munka előzte, meg ezt a szeren- ' csétlenül merészen hangzó princípiumot, mely nemcsak a multat akarja megfejteni, hanem kulcsot akar kezünkbe adni, melylyel a -—\| jővő rejtélyeit is' uiegfejlheiJpkrB0s28én lenézni azokat, kiír kétel-\| kednek az ember erejében, midőn tőle a gondviselés titkainak megfejtését kivárnák, sőt ezen kételyt i« gj akarja-távolílat^ hogy — saját szavaival élve; — »mi sem akadályozhassa többé haladásunkat a mindentudás lelé.» A felelevenedett dóffönaí jósda modern tudományos kiadásban ; a Spinoza mérev mechanismusa a történelem terén Bár ez nem tartozik közvetlenül tárgyamhoz, engedtessék mag nekem, hogy Buckle módszerét röviden bírálat alá vegyem. Előre is onstatálnom kell a tényt,, hogy Buckle kiinduló pontja tarthatatlan hypothesis túlzott óhaj, mely reálisáivá sohasem tehet. At -emberiség elérte volna a tökély 3egmágásabb tokát, ha sikerült volna a multak ismert tényeiből egyszerű következtetés utján megállapítani, kiolvasni a jövőben történendő eseményeket; még pedig ma-thematikai biztossággal. Tagadhatatlan, hogy a multak alapos ismeretéből lehet következtetni a jőtőtoetorbekövetkezendő egyes események valószínűségét, mert elvégre, — ugyanazon okok összebalása, ha nem. is mindig, de leggyakrabban — ugyanazon okozatot hozzák létre. De Buckle — különben korának egyik legnagyobb lángelméje — elfelejti, hogy az emberi ismeret, — mint mindenben, — ugy a törien»- ~tém mézeTeii i« ktii,t»ii' hevében, az átérendő eredmény-, ért.buzgngó gltagadotlságáhan szem «lől téve8ti««t,-----a mit kiinduló pontiul kelleti volna felvenni okoskodásaiban; és ea at emberi, elme korlátoltsága, at a tehetetlenség, mely a világ egyik legnagyobb philosophusát Stuart Mi l-t e szavakra indítja-:- ».Valóban, hogy valamit tudiunk, mindent kellene tudnunk Bármely önbizalommal at elérendő siker biztosságával lépett ia fel Buckle, rendszerének alapelvét ctélra vezetőnek el nem fogadhalja a tudomány. De at emberi lerméstet felett uralkodó törvények mibenlétét kutatták már más oldalról ia Qnetelet, a moralstatistika balhatatlan megalapítója, — volt at, ki a slalislika segélycvel nemcsak a politika legfőbb feladataira derített világot, — hanem at embar mellemének litokaserű nyilatkozatában a törvényszerűség eltagad-hatlari bizonyítékait is fellelte és azl hitte, hogy a slalislika segélyével sikerülni fog mindazon kérdéseknek megoldása, melyek a j lejtődé* törvényeire vonatkoznak. Sajnos, hogy Ouetetet-t is téloag irányba ragadta tudományos heve. >11eber den Menschen and die I Entwickelung seiner fiüiigkeiten< czimfl munkájában, mint lelkesült ! malhematikus azt hiszi, hogy minden tudomány annál tökéletesebb minél könnyebben lehet abban a msthematikai számítást alkal-' maznl, bevallja, hogy nézete szerint a saallemi elet tüneményei j lörvénystertlleg működő okok eredményei. Erősen hisli és <zea-tül meg van gyösődve arról, hogy at emberek .erényét - eszét I bátorságát — képtelődő erejét stb. stintén mathematikai módon I lehet felismerni. íjuclelel erdemeit a slalislika terén távolról sem akarom két-\| ségbevotmij nagysága világra szóló és valóban nem lehet csodálkozás nélkül wótvasnl■ mflvtíL melvnek imintca sorahan etív sok-• nhbthtlw M lálmik. I. tárgyául vai, raiodtotva. v 13 unnak éa abban él Elismerjük, hogy a atatistika rendkívüli világot vethet a társadalom legkitűnőbb állapotaira ia nélkülözhetlen része a. társadalmi tudományoknak, dekétaégbe kell vonnunk ast, hogy e tudomány megtalálhatná azon törvényeket, a melyektől az emberíaég fejlődése függ Quetelet legelső tévedése, hogy Ő az eredményben, az oko* ! zatban véli az okot megismerhetni. Quetelet csak egy okot ismer: a társadalmat. Igaz, hogy ennek kebelében kell keresni az általa feltüntetett eredmények végső okát; de megkülömbözteti-e ő ma-Kának, a társadalomnak erőit, elmélkedik-e a társadalom fölénye- j zőjének, az embernek, különböző irányban nyilvánuló tevékeny? ; cégéről ? Hmt\ ö constatál bizonyos egyformaságot, és ezeket szá-mokban feltüntetve, törvénynek nevezi, feltéve, hogy mi bármely j téren az események bizonyos egy formaságát constatálluk; adva van-e márvezen^ egyformaságnak oka is? Talán a társadalom az ok ? mint Quételet áJliüajDe hisz ez száz meg száz külön irányt foglal magában é$ftMmn6 "az okok végtelen sokasága rejlik, reá hivatkozni tehát annyit jelentene,■ mim az okok végtelen rajára utalni Pedig a tudomány elvégre is, valaminek egyedüli okát, vég- 1 okát keresi. Quetelet tehát minden genialitása daczára is tévedett Az emberi természet lelett uralkodó tőrvényeket miben léiét neki sem* \| sikerült megállapítani. Es mégis ugy neki, mint Rucklenak rend ki-vül sokat köszönhet a-történelera philpaopbia ök jelölték meg az j irányt, a melyen haladva e tiromány tökéletesedhetik s bár téve- ; désük folytán elfogadható positiv eredményt nem bírtak felmutatnif fejtegetéseikben tisztázták a történet philosophiának czélját, felada-tát és eszközeit. Működésüket nem az elért siker után kell mél- \| tatni; hanem azon nagy és rendkívüli haszon után, melyet mun- j kaikkal a történet philosophiának nyújtottak. Fehér rózfea, piros rózsa Téli estén . . .. Téli fstén, ctünde* étién, Egymagamban egyedül l Idögélve kis szófiámba* falként múltba messze szállta Gondolatban elmerül. bevonulnak igy előttem Tarkn képek, szép mesék — Gyermekkorom édes múltja, Hol utamra virág hulla. Hol bú s kinra nem lilék. Majd. utánna mátok jönnek. Büszke szárnyas angyalok Ifjúságom aranykora -— Hol napnak ha volt rosz sora, bem csaltak: remény t gazok . . . Majd reájuk bú* sötétben, Mint téli éj, feketén — Egy zord, sivár puszta élet, Hol ág, tövis vérig tépett: —» A bús jelen jön elém . . . Mintha vadnak körme vágná, —u— Szivem ekkor — fölsajog — Láz gyötri át kínzott lelkem 3 álélt össze* szenvedelmen Újra érzem : mi vagyok ... Mért is kellett igy * sülét nem .. Tépelődöm ekkor én — ti büezke törzsnek mért van sarja, Hogy ha azt a földig hajtja Átkos vihar könnyedén V Szép tavasznak naphevében A virág mért él s vjrnl — Hogyha irigy, zordon fisswsk Szele jővén, összetépnek . Szirmai — s kaira lehul ? 8 miért van a esiv, hogy ha benne Egyszer édes ütlv fakad, - Hogy csalódás el ne érié 8 bú baj noha meg ne tépje — Mindjilrí hogy meg nem ssakad f , , , Egy zivataros, hideg- deczemberi délután három * fiataléinber ült a K .... i kaszinó játékazobájában. Vidéki földbirtokos volt mind a bárom, kik megunva otthon magukat, bejöttek a városba, maguknak egy »jó napot* csinálni Calabriast játszottak, még pedig horribilis összegekbén, a mellett vígan poharazva, készítvén az alapot egy esetleges éjjeli szilaj korhelykedéshez. •Fiuk, szólt oszlásközben Héthy Laczi, elővéve az óráját — öt óráig toteleztük magunkat játszani, s az tíz perez alatt meglesz. Te Elemér még egyszer osztasz s aztan abbahagyjuk. Az alatt majd csak Jenő is megérkezik, s akkor aztán a ma esti programmot megcsináljuk. — Nem bánom, szóit Gsajihay Elemér, kiosztva a kártyát, — tehát legyen ez az utolsó* — Béthy taczinak mint már az egész délután, ugy ez alkalommal is pompáé ^kártyája volt Négy lelsőt kapott. Hanem nem moodnatta ki; mert abban a pillanatban nagy- robajjal kinyílt az ajtó, a azon inkább beesett .mint jött hóval lepve, szuzmams anzczal Vrphetyi -Jenő, s kétségbeesett hangi/h kialtá a játszók léié: „Fiuk, tudjátok-e mi történt? Lóczy: Kálmán agyonlőtte magát Mintha a villám csapott volna közéjek, oly rémei ijedelmet idézett elő az a par szó. Béthy taczi egyszeribe elfelejtette a négy (elsőt, Csajlhay Elemer meg ast a par ötvenest, a mibe a délutáni Ca-labrias került, — s az izgatottságtól halaványan mind a hárman egyszerre kérdezték: »mikor? miért« . •Ezelőtl felórával — szolt Véghelyi Jenő. — Jól talált a boldogtalan; át lőtte az egész koponyáját Mrkor én ott voltam, már akkor netn élt. — Amily borzasztó ép oly megmagyarázha-I tatián ez. az esel, szólt Bethy Laczl —• hiszen Kálmán a legren-iram Lajui * dexettebb v lázon fok töMtr cu. Aflyigt zawrökrőTTéTiSr'nrsiő"" ■ IW"* laem lebét "Mi lehet hát az oka?!—Nem mi, hanem ,ki'? H-j-szólt titokzatosan VegTielyt Jenő. —• KTY Talán Tőeeai Malvin ? : \| — Az ia — Nos, aztán ? -—"Aztán meg a másik. — Kit gon-\| dőlsz? — Azt a másik rózsát -- Fornszek Gizellát? — Igen. —. r l)e hát mi ebben az összefüggés? —.A lehető legszomorúbb — i Valóban nem értelek. —r Csodálom, mert ezt már a verebek is ________;________j csiripelik. Különben_ha érdékfii benneteket- hát elmondom, — j Halljuk. —* Kiáltó lázas izgatottsággal egyszerre mind a három I — hogy mi vitte szegény Kálmánt e végzetes lépésre? --^--__1----Véghelyi ilenő ezalatt lehúzta keztyurt, s letevé téli kabátját, l aztán szivarra gyújtva odaült a három czimbora közé. s a következőkben mondotta el Lóczy Kálmán szomorú törtenetét. tlerke Mihily Azt hiszem mindnyájan emlékeztek a tavali Katalin balra. Ott voltunk mind a négyen, — szegény Kálmán is, — és törtük, zuztuk magunkat azután $ remek kis szőke lányka után, ki akkor volt először bálban,; Ez volt az az aranyhajú szőke Phryae, a szép Tőrösy Malvin. : ;' Ott volt aztán az a másik is, az a ragyogó szép barna leány, — kinek kilencz vármegyében sem volt párja, a Lóczy • Kálmán menyasszonya, Fornszek Gizella. Hogy melyik volt szebb, a kettő közül — arra könnyű volna megfelelni. Ti is bizonyára Fornszek Gizellának adnátok az elaő-j séget; hanem hát voltait sokan, a kik Malvient szebbnek tartották, i Hogy miért, ezt nem tudom. Annyi igaz, tíogy mind a kettő re-j meke volt a teremtésnek. Egyik szőke, a másik barna; és mint i valaki___akkor megjegyezte, az egyik piros* a másik meg fehér I rózsa Hogy az az aranyhajú szőke tündér abban - az éjszakában f telünk-együtt annyi soknak megzavarta a lejét, — az meg nem lelt volna valami nagy-baj; hanem hogy szegény Kálmán ujján i a jegygyűrűvel, menyasszonya szemeláttára olyan veazettül utánna adta magát, az már több volt a soknál Még maia.rejtély előttem, hogy micsoda különös ellenállhatatlan varázszsal volt ax a leány felruházva. A szemében ? az arczában ? a modí nban vagy az I egész valójában volt-e az a valami, a mi elfelejtette az emberrel ! annak a-másik leánynak a ragyogó, észbontó szépségét — avagy csak a puszta képzelödés korbácsolta fel aranyos ostorával az örülésig ereiben a vert, — mondom, ezt ma sem tudom magám-! nak megmagyarázni . . • • Abban az éjszakában reá nézve nem létezett más a világon, mint az a szőke leány, az a szép lehér rózsa, a kinek azon a bálon Ö, Fornszek Gizella vőlegénye volt a legtüzesebb udvarlója. Nem tudom,, hogy Kálmán ama mysthikus varázshatása alatt követte el azt az tkriáat baklövést, vagy a pezsgőből ivott Talá.u többet? annyi tény, s erre ti is emlékeztek, hogy erre a példátlan botrányra Fornszekkék azonnal hazamentek, a teremheti pedig nyilt titokként beszélték, hogy Kálmán mai magaviseletenek I oka netí) egyéb, mint a Viszony egyszer s mindenkori megszaki-\| irtsa. Pedig dehogy is vplt az ugy. Az igaz, hegy Kálmán még vuágoa viradtkor is ött tánmlt a czigány előtt Tőrösy Malviennel, aztán pedig velünk együtt egy hatalmasat mulatott, hanem hát arra még sem volt elkészülve, a mi Őt odahaza várta. Nem ia gondolt arra, hogy ez a nap, melyre I annak a szép leánynak a társaságában viradt (el, az lesz i életének egv k legfájdalmasabb és legboldogtahinabb napja. A I menyasmnnya úluíl visszaküldött jogygvüriV vitrtá <U 'odtrnaza i Akkor azHnottdla rá »ifóinbhaz«, lefekii<lt kiatibim a éipno* . \| rftty liíttiUJp. fttfktff - akkor .Htf'tfb^nlfla liatfTfHl 1 . >. . <±............«- Mldőn Duvlvitr asszony visszajön, egy OsWhajintl napjr síelelelei lalAll Hsxtalkajan Erexle, luigy <t* agarenraillAiiaég olfljela. „fin egy nyomorult vagyuk, nem fog lüM>e Iftnt . ' Barnflt" . Kx volt mindan Dtiviviar asszony leAnya szobájába szaladl, Meglátva At (iertrud, vnnkimir: köxé lamella magát. A nsiegény anyóka nrt csendesen és hallgatott, . * Kata ni asaialnal (í odriul nem utóit egy sxut aom. Nyolca órakor felment aludni a nélkül, hagy edezafryjal ill-illrtlto volna Kx világosságot látva ott, féltnoiit Inasán lijim =4a az«aMút Möglelénéf— hol beláthatott IrAnyu szobájaba — magiéiig Kel-három könyv volt'előtte egy asztalon; (íertrúd olvasni Unult I MglfilAléitÖ llarom jajclAcsölilien, egy márcziuai Oap reggelén J)tjrahd llernál, mfffian megborotvájkozoti, pipáját kiszítta, elhelyezkedett vászna (ilőtV, melyen vázlatot kezdett. Tanulmányozd! munkáját, kőzbeközbe gondolkozva a főtárgyon javítva egy-rgy roaszul hely-xett' vonalat. Szentesi kirándulása 61 a gyümölcsözőbbek voltak, faatészeti romokéi. Kgy képel, a mely egy- fürdfl niinlát ábrázolt, neki agy-kitüntetésen kivtll jó jövedelmet hozott. A Hatni tuffvénz ennek daczára bánaton és aggódó volt. Tármii nevelve mondák, attunak buuuyara meghalt valakije valahol, ----------- Ismeretségét nem tudta aenkl a ha valaki Irétálózva czelzott erre, teleié: igen, van pipiském, Miután megfestette a vaxlatot, kihutla ládallókját * kivett belOle egy M) centiméter nngyságu vásznat ím Hokáig nézte. Kz volt a fftrtlő nimfa mmtáiu ; (iertrud a vizbíl jövő, aa 6 lábainal, a, hármaahalár kis folyójánál K \|itlliittttlÍHiii kupujtttik ax »\|tmi. — Szabad — namdá. ő. fia látott egy fiatul asszonyi,. karján egy gyermekkel,' bála-mttgött egy ttrag asszonyt, révedező nemekkel. — Kerexxtnnyam, (iertrud! — kiáltá a festő. — Mi vagyunk, igen — mondái iertrud. Vállunk mindennap, dé mivel nem pilléi, magam akartam magammal hozni a ki* újdonságot. - •' '■■ ' * - _tl-- — igán — folytatá a menyecske, megnyomva a xsót — tudok olvasni é« Írni,—1—--—--, ~ UerntU könyea sxemekkel ölelte át lierlrudol és keresztanyját. Majd habozva a kia gyeinkre mutatott. (iertrud karjaiba lógva, Doniát ajkaihoz emelte, t suk unv-. nyit mondva: — Nem találod, hogy hozzád hasonlít ? Q 0 N D 0 L ATO K. —- 7" Oyltage egyének nem lódnak öazlnték leaai. A féltékenységben több llnax«r«t»t van, mint szerelem. • At ember aolut megbocsát, ba atyát <3-"' Nehezebb liQaitk maradni kedveattukbttx bá boldogok va-. n«oki mtatka gytlttftWWfcr-1———————-: j 1 * ■ A nik nem ttlMfft ífíái líéníraapkat. • A aOkbto nlnei ttlfofti erkUlea idegenkedés oclkUL a A nök kovéibá kápoatk lagyóxul kaciárságnkat, mint >u-relmttkat. a A axeretemben a rásxedáa eaaknem mindig uiosizebb megy, mint a blzslmailanaág, lm Mx/ip/iiuran/i/, Néhány «zó« történetphiloaophiáról. •Krtudilbar und waltuitifaxaend lat daa (lehlet der Oewblcbto; In il)fnin Kreiae liogi dia ganze morallaelie Well.< A kOllO-hUto-rlkui) o axuvalval megjelölte a tfirténet pidloanphlánnk, mint (in-AIIA tudomAiiyagniik. miheiilétél, iilupjiil ea cxéljAI. Kelkereaiii a történelmi eaeinényekbim, johhnn, — inuk azorimnn OinxelUxO-dőlt lAiieznlatábnn aat na erkOliwi világul, tmilj ahbttn rejlik Helili-lar axitval aaerlnl, felkiáiilni a lOrvényaanritNegnl, n mely na me méiiyitk gyakran eaoiláa válloxáNalbiin keli, hogy mulalkoaaek, In lAlitl na emberek éa események liiitiiÁlynit tflmeue IftIAtt m mitt-dant átvilágító, lUlui.lO eoamél, m(ly n kor goiiiHiliiliiiiiiilt, ei^xei-, uak eitalekvgaeluek rugója, evek Ifépi'mlk lOHéuel ji\|iiln>sn\|i\|]ii\| ' lArgyrtl Iillnll luki)Ilii < tebehilul. ' - A IcJrleod plubinophiá aatkal találóbb vfjlna taián ex a kilejezé! phtlaaopbiai tOrléneiem tehát Rilölte áll a pragmalikua történelemnek. Kmez kere«i aa okokat, melyek áz egyes eseménye ket Jétrehozlák; kereai akár a csefekvO személy jellemében, vagy ha olt ineg nem lalálja — igyekezik lumagyarázni a körülmények -I bOl. Amaz előbbre megy; nem elégazik meg az «ffyes esetek okai-' nak aporialia kutatásával, hanem átszegezvén azokat, törvénysze-[ rüaéget keres a raelekrények indokai között i-«iegállapiija_ennek I a tOrvényaaerüaégnek módját, a mit mi koreszmének nevézOnk. Mert, vaíjon mit tesz a történetíró, midOn egy eaemúny okaira j reflektál és ez okok léleaüléaét leírja, luagáiuűt az események ecae i toléaéjíel V KgyiuserUen conataiálja a körülmények határozott termé-szatél, a viszonyok szükségkép való fejlődését vagyis az okok éa ^ okozatok logikai egymásutánjában előadja minden dolognak termé- ■ í azetazerü létesüiését. fis ép azért tanulságos ez a tudomány, mert ' feltünteti a lényegében egy- éa ugyanazon emberi természetnek a \| körülmények állal meghatározott legküiönnemübb fejlődési alakját. \| Az államférliu, a -bölcselő ésak azért tanulhat a történelemből mert abban tűnik fel legjobban, minden,- — az emberekre vonat-; kozó törvény — akár an/idk létét, akár annak változásait lürkész-I szűk. Aki feltünteti az ember — illetve az emberek sokaságának \| népnek, nemzetnek vagy államnak — létét és létesüiését, — aa mindeh é'zlelhelű oldalról kacolta lel az emberi természet-telelt uralkodó törvények lényegét l,étazéa«t • térvényeknek, melyek kétségkívül meg adják a módját az emberiaég lejtőd énének, ma már irííndeti irirténet-philo-aoph elismeri, sőt állitháljuk, — hogy a tényt elismerték mát akkor, a mikor az emberek fejlődésükben blyan értelmi stadiumba jutottak, hogy megérthették, mi a rend, túrvény, :jog vall jogtalanság. Sőt akadt nagynevű tőrténet-phyloqppb, kit, e. törvények létezése, illetve "fölismerése — felszeg irányba terelt buzgó kutaláaai-ban. Hui'kle-ről és tanít irányairól «ólnk kik — alsput « törvenjalrlétezését, uzl állitjak, liogy m» képesek vagyunk e törvényeket oiy alakban felkarolni, hogy azok alapján a- jővendőt nemcsak ralóRlnOtég, hanem matematikai pontossággal éa bizonyossággal megmondhassuk. (Jockle hosszas kutatás után jutott ea eredményhez: fáradságos nehéz munka előzte meg azt a szerencsellenül merészen hangzó princípiumot, mely nemcsak a multat akarja megfejteni, hanem kulcsot akar kezünkbe adni, melvlyel a jövő rejtélyeit ia megfejtheijük li te kénje nézni aidkat, kik-kételkednek ií tmbér erejében, midőn' tőle a gondviselés' titkainak megfejtését kivAiijiik, sőt ezen kételyt ia «ltafja Itivolilnní, hogy — saiat szavaival élve, '— >mi sem akadályozhassa többé haladásunkat a mindéhtudáa íélu."< A felelevenedett dodonai jósda modern tudományos kiadásban \| .ti Spinoza merev mecblniamuaa a történelem -terén llár ez iram tartozik közvetlenül tárgyamhoz, engedtessék mag nekem, hogy Bucklo módszerét röviden bírálat alá vegyem. Előre ia conalatálnom kéli a tényt, hogy Buckle kiinduló pontja tartha-tatlan hypotlitala tulznll óhaj, mely roaii««i»i» «>HhWi lehet Ai emberiség elérte volna a tökély legmagasabb tokát, h« sikerült volna a multak iamert tényeiből «gyszerű íővelkeztetés utján megállapítani, kiolvasni a jövőben történendő eseményeket; még pedig ma. thematikai bizioaaággal. Tagadhatallán, hogy a multak alapos ismeretéből lehet követ-, kezletni a jövőben bekövetkezendő jBgy.ea események valúazioüaé-gét, mart elvégre, — ugyanazon okok ösazehalása, ha. nem is mindig, de leggyakrabban — ugyanazon okosatot hozzák létre. De Huckla — kMönben korának i gyik legnagyobb lángelméje — elfelejti, hogy az emberi ismeret, — mint mindenben, — ugy a történu- \| lem mezéjén ia korlátolt, kutatásai hevében, az elérendő eredmény i.iíLkj'IKmgíi elragadotiságábaa zzatn alőL iMvasiti aat,—a- ami -W-I ítiauiló pontiul kwlelt volna felvenni okoskodásaiban ; éa ez az emberi elme korlátoltsága, az a tehetellenaég, mely a világ egyik legnagyobb philoaophusát Stuart Mi l-t e szavakra indítja: »Valóban, \| hogy valamit tuaiunk, mindent kellene tudnunk Mármely önbizalommal az elérendő aiker biztosságával lépett ia lel Huckla, rendszerének alapelvét czélra vezetőnek el nem fogadhalja a tudomány. " De az emlieri természet felett uralkodó törvények .mibenlétét kutattak már máa oldalrél ia. Quételet, a moralatatiatika halhatatlan megalapítója, volt az, ki a alalialika aegélycvel nemcsak a politika legtöbb feladataira derített világot, — hanem az ember azellemének tltnkaierü nyilatkozatában a törvénysaorüaég eliagad-I Italian bizonyítékait ia fellelte éa azt hitte, hőgy a atatiatika segélyévé! aikertilni log mindazon kérdéseknek megoldása, melyek a I lejlödés törvényeire vonatkoznak. Sajnos, hogy Ouetulel-t ia lelaaeg \| irányba ragadta tudományos heve »Ueber den Mcnm hen und dia Knlwlekelung se^ier nthígkeiten< ezimttmunkAjában, mint lélkesült I mathamatikua aat hlazl, hogy minden tudominy annál tökéletesebb minél könnyebben lehet nbban a mathematikai számítást alkal-^ maanl, bevallja, hogy uéaaln szerint a szalletui élet lüneméQyet \| rafvéfiy^ilerDTiig mllkötlő okok eredményei, Krőaen hiszi éa saaa-Ilii meg van győződve arról, hogy na emberek erényét - eaaét bátoraitgAI — képrelödö erejét atb. színien mathematikai módon lehat faliaméról. (.lUelelat érdeluelt a alalialika terén távolról som akarom két-] aéghnvontii, ungvaAga világra sauló ea valohau nem lehel tssod&l'-k'miis iiélltlH iilíÖMU ml^vél, nii)\|\'\|it>k Mitjndi'ii Mifrtlnm eify' s«k-! (thMtrinf ki'llícil 'minint Inliihk ki iftjuvélöl el van la-nltutva. ia annak éa abban él KtUmnriAk, hogy a statlatlka rendkívüli világot vethet a társadalom legkitűnőbb állapotaira it nélkülöshetlen réssé a társadalmi tudományoknak, da kétaégbe kall vonnunk azt, [ hogy a tudomány megtalálhatná azon törvényeke!, a mulyáktól as emberíaég tejlödese függ? Quetelet legelső (évadéi, hogy A as eredmény ban, ás oko- I satban véli as okot megismerhettfitrljuetelet csak egy okot imner: a társadalinat. Igaz, hogy annak kebelében kall-karesm az általa 4-teltüntetett eredmények végső okát; da megkülőmbösleli-e ö ma I gának, a társadalomnak erőit, elmelkcdik-e a társadalom fölénye- \ xdjének, ai embernek, különböző irányban nyilvánuló tevékeny- ! segéről? tlam^ 0 oonstatál bizonyos egyformaságot, és ezeket ssá • inukban feltüntetve, törvénynek nevesi, (eltéve, hogy mi bármely \| téren as események bizonyon egy formaságát constatáltuk; adva \| van-e mér esen egyformoaagffak oka is ? Talán a társadalom as ok ? mint Quetelet állitia.lDe lifas es száz meg száz külön irányt luglal magában í\az okok végtelen sokatága rejlik, reá hl-vatkosni tehát annyit jelentette, 'mint ás okok végtelen rajára-utalni. Pedig a tudomány elvégre is, valaminek egyedüli okát, v.ég- j okát keresi. Quetelet tehát' minden genialitása daczára is tévedett. Az emberi termésset lelett uralkodó törvényeket miben létét neki aem sikerült megállapítani. £s mégis ugy neki, mint Bucklenak rendki- j vúl sokat köszönhet a történelem philosophia ők jelölték meg as irányt, a melyen haladva e tudomány tökéletesedhetik s bár tévedésük folytán elfogadható pQsitiv eredményt nem bírtak felmutatni, fejtegetéseikben tisttástak a történet phtlnsnphtanak ozelját, fdada- \| (át és easköseit Működésüket nam as elért sikor utáft kélTTÍiél-tatni; hanem ason nagy éa rendkívüli hasson után, melyet mun- L káikkal a történet philoaophiának nyújtottak. • Bújiff -Law_1 JofkáTIgstd.. TéU éstón 77 ♦" 'Jlpii HtéH, CtőffdtM tnl/n, fytf mattamban njytdÜl I tdögélw ki* toMmba> /WiUw ttúlbn Gp1 Irtaiban rlmerül. Kivonulnak igy rlntlrm Tar fai képrk, tiép mék — Oymnvkkomn tat malija, ttot utamra viyáff hulla, Hot bú * khtra mm Ulék, Majd N/dana tniltok jönnki__ Hűtik udrnya* angyalok íijMijtm aranykora -lm napnak ka volt ro9 tora, Sm Multak: rvmény ontok , Majd rrájuk bút Mtbn% Mint UH éj. fktén — tiay lord, már puuta Hit, Hol áy, lövi vériy téptt : A bú jtn jOn tlém * , \linikn vadunk le/ímtt táguA Btsiwn rkkor — fíilmjüu —■ lAt gyötri át lein tolt Mm \| átélt l'jra értm : mi vagyok , . « Méri i» MltU igy uüUinm . TépMöm fkkor én B büttk* iörtnk mért van navfa, Hogy haakt a földig hajija Átkot vihar könny idén P Stéfi Invattnnk nnphtrébvn A Mljf mért ét * virul Hogyha irigy, tordon Őtttutk Mnft Jővén, iinml0mk Htirmai t hulld UHntY H miért mm fi ithogy ha bitw# Híjytitr édn tíilv ftiktad, tloM mlóthh tt Hd ér/f H bú Imi toka Uiüf/ hí tépji Minitjúrt hogy intg nvm unkád t , , , lltrki Mihály V% Fehér rózsa* piros rózsa — Noftlleiu — • h)gy sivataroa, hideg deczemberi délután három. üataJember ült a K .... i kaszinó jálékssobájában. Vidéki földbirtokos volt tmnd a bárom, kik megunva otthon magukat, bejöttek a városba, maguknak egy »jó napot« csinálni. Calabriast játszottak, még pedig horribilis öpfkegektwn, a mellett vígan poharaiva. — ké-psitvén az alapot egy esetleges éjjétí szilaj kórtielykedéslicz.' »Piuk, szólt osztásközben Hétbpi^aczi, elővéve az óráját — öt óráig köteleztük magunkat játszani, s az tíz perez alatt meg* lesz. Te Elemér még egyszer osztasz s aztán abbahagyjuk. alatt raigd . csak Jené is megérkezik, a akkor aztán a ma estk pfograrnmot megcsináljuk.Nem bánom, szólt Csajthay Elemér, kiosztva a kártyát, —• tehát legyen es az Utolsó* — Béthy Laczinak tninlv már az égész délután, ugy ez alkalommal is pompás kártyája volt. Négy telsöt kapott. Hanem nem mondhatta ki; mert abban a püUnatban nagy robajjal kinyílt az ajtó. s ason inkább beesett, mífit jött hóval lepve, szuzmarás arczczal Véghelyi Jenő, s kétségbeesett hangon kialtá a játszók leié: .Fiuk. tud játok-e mi történt ? I«óczy Kálmán agyonlőtte magáL« ntnlTUL a villám csapott volna közéjök, oly rémes ijedelmei idézett elő az a par szó. H^llry l«aczi egytfseribe elíelejtette a negy telsöt, (s^\|lbay Klemér nmg ast a par ötvenest, a mibe a délutánt r.a-Tabrtas került. ^ s az izgatottságtól halaványan mind a hárman Cgysserre kárdmták ; »ntikof V míert , k^^up^ fEzelőtt felórával ^ szólt Véghelyi-Jenő. Júl talált a boldogtalan; át lőtte az egész koponyáját Mikor én ott voltam, már akkor nem élt. — Amily borzasztó ép oly megmagyarázhatatlan ez az eset, szólt Hétliy Laczi — hiszen Kálmán a legren-* flűstttebH Tissonyok-kOsOU ^feAnyatf sava pókról tehát 4H aaó nem lehet Ml -lehat hát az oktlXrr Nem mű hanem ,kt"? szólt tilokzuiOfiiui VjégUelyi ianö, — Ki ? ? Talán Tösösi Malvin ? ^ Ás is. — Nos, aztán ? — Aztán meg a másik. — Kit gondolsz V Azt a másik rózsát. ~ Forttozek Gizellát? — Igen. — I)e hát mi ebben az összefüggés? — A lehető legszomorúbb — Valóban nem értelek. '— Csodálom, mert éat már a verebek is csiripelik. Különben ha érdekel benneteket, hát elmondom. — Halljuk -..-7=3 Ktállá Issas izgatottsággal egyszerre mind a- három ■ hogy. mi vitte szegény Kálmánt e végzetes lépésre? I aztán szivarra gyújtva, odaült a három czimbora közé. s a következőkben mondotta el Lóczy Kálmán szomorú törtenetét. Azt hiszem mindnyájan emlékeztek a tavali Katalin bálra. Ott voltunk mind a négyen, — szegény Kálmán is, — és törtük,. zuztuk magunkat azután a remek kis szőke lányka után, ki akkor vnlt ilOgiör balban. Ez volt az ai aranyhajú aiöle l'hryne, i szép Törösy Malvin. Ott volt aztán az a másik is, az a ragyogó szép barna leány, — kinek kilencs vármegyében sem volt párja; —■ a Lóczy Kálmán menyaaszonya, Fornszek Gizella. Hogy melyik volt szebb, a kettő közül — arra könnyű volna megfelelni. Ti is bizonyára Fornszek Gizellának adnátok az elsőséget ; hanem liát voltak sokan, a kik Malvient szebbnek tartották. Hogy miért, ezt nem tudom. Annyi igaz, Kbgy mind a kettő remeke volt a teremtésnek. Kgyik szőke, a másik barna; és mint valaki akkor megjegyezte, az egyik piros, a másik meg fehér rózsa Hogy az az aranyhajú asőke tündér abban as éjszakában velünk égyütt annyi soknak megzavarta a lejét, aa még nem lelt volna,valami nagy baj; hanem hogy azegényJUlmán ujján a jegygyűrűvel, menyaaazonya szemeláttára olyan veszettül utanna udta magát, nz már több volt u soknál. Még mais rejtély előttem,. j_hogy micsoda különös ellenállhatatlan varássssal volt as a leány fefrubéxva. A szemében? az arcsában? a mod<riban vagy az egész valójában volt-e az it vulami, á. mi elfelejtette az emberrel annak a. másik leánynak a ragyogó, észbontó szépségét, — avagy csak a puszta képzelödéa korbácsolta fel aranyos ostorával as örülésig ereiben a vért, mondom, eat ma sem tudom magamnak megmagyarásni . . » » Abban aa ^szakában reá nétve nem létesett más a világon, mint as a ssöke leány, as a szép tehér rózsa, a kinek azon a bálon ö, Fornszek (lisolla vőlegénye volt a legtüzesebh udvarlója. Nem tudom, j/ogy Kálmán ama mysthikus varázshatása alatt követte el azt aa óriást baklövéat, vagy a pcssgöből ivott talán többet? annyi tény, a arre ti is emlekestek, hogy erre a példátlan botrányra Fornszekkék azonnal házamentek, a teremben (Kidig nyílt titokként beszélték, hogy Kálmán mai magavtaeletének oka nom egyéb, mint a viszony egyszer a mindenkort megszakítása. Poriig dehogy ia volt az ugy. As igas, hogy KAlmán még viügos viradikor is ott tánrzilt a cslgány előtt Töröay Mnlvlennel, aztán pedig velünk együtt egy hutalmasat mulatott, haninn hát arra még aem volt elkészülve, a mi öt odahaza várta. Nom la gondolt arra, hogy esa nap, melyre afinak a Mép leánynak n társaságban viradt tek — az lesz íMeténék ogyk legtájdalmasabb és Ipgboldngtnlnnnhh napja. A mnnynasximya Altul vi«aftkttld<1tt jegvgyttrn vártn ót odahaza Akkor unt motldta rA ; cm lefeküdt kiahidui a imitno Kii llnii'MH mik"i lf'h«\|.r. ílt akkor in^buhia. un nM^unta j 14 a mii cselekedett* Azt hitte a szerencsétlen, bogy majd valahogy ••sak helyreütboti a dolgot. KI Is ment Formaekkékhez, hanem nxok nem voltak otthon. Kiment másodszor ír, és azok még . mítldig nem akartak oi\|alittxa lenni. Kz okból luki harmadszor mar \ nem ment el, hanem irt levelet (üzellának. Hogy mi volt uhbatl"' a levélben, aat nem.tudom, de hogy vajasat nem tfpöíl reá, azt Kálmán magit mondta nékem, Hanem lutt Kálmán azért még "foltodig bízott, * reménykedőit, Keménykedett, mert szerette, örü- I Istenen szerette azt a szép barmi leányt, nz A egykori meuyusz-1 wtnnyrtt; * hogy* tehát Könnyttzun egyKÍssé nehéz bánatán, hát neki adta magát a korhelykedésnek. Ugy vélte, hogy ez a legjobb j orvosság u szivháhorgásni. Kolyt in aatáu a pézsgö, és széli a H nóta körülbelül három hónapig. Hanem hál az mind hasztalan volt.-itffrt Fornszek tíijellával tízért mégis Jegyet vállolt oz a vöröskepü ararai berlo, u kit valamikor oly csúfondárosan kiko- j ss rázott, Mikor ennek a jegyváltásnak híre fulamodott a városban I akkor Kálmán In ohm hagyta a du(uijkodást, és egyszerre, mintha esak w föld nvulteX'olna el, eltűnt a városból, llgy három-négy hónap lillllláiti'atlan TwsajÖlt.'-MfiKW már Fornszek líizelln í régen aa aráesi bérlő (elelc\|te volt. Hogy hol, s inerro jari, ép ugy nem kérdeztem meg tőle, mint a mily óvatosan kerültem az ! alkalmat, hogy beszélgetésünkbe a történteket valamikéj) beleszőj* j jem. Az igaz, hogy Ő sem említette soha. (gy ukarlu velőm, s az ! egész világgal elhitetni, hogy Ő azt a leányi sohasem szerette, ' vagy ha'szerette i,'hát fniir rég elfelejtette, Pedig brit dehogy irf felejtette el. Azóta szerette még Jgagá.n» a mióta iudla hogy I nz az Ünnepelt gfcép barna Jeány. n kire Ő oly büszke' vplt, s a kit szeretett léte szivének mlndon szenvedélyességével ~ egy > tnrtaé lett/akinek nőin ü szerbéin/ mmi jJflkónszttnv erzolíiiüvet, l hanem löldult holdogságli összes kétségbeesésével adta óda magát. ' Pokollá telte annak az életét, a ki menvornzá'jot' érdemelt' volna,' ! - mártírrá tette ol, n kínok egyeJüli bttne az volt, hogy Őt \| ligiMil ossMtift -.„;, ,'-****-. . ■}■ Az n vörösképi) titjítesi bérlő, nz perszé boldog volt, . Neki j volt «z egész; varmegyében a legszebb; M a l^áTvátiyabb fPlfl\|lí llugy iléilelgotte, hngy imádta-Azt a szép asszonyt, kí \| aztán hdgy akart néki tetszeni! . (Ím az a szép asszony is meg-- , heesülle a férjét legalább ugy beszélték az emberek, csakhogy napról napra fogyott, hervudoll, mint nz Őszi fagytál megcsipeH í gyenge virág, ds <pmli az ö szerelme ura annyink szereiéit ! ... Mliltüttl, ühnaonisiig őrökké m«K»lvg»t derült kék ege; éz hnhwnmok j I h i'MÜI il uf 1 y ^'f!«»r i't ttVT" T Tr^^Ti n n \|<i íi o dn tt** nlnufa' és^ehs mmdtu tnindeimap fájdalmas kétségbeesésében: »hogy verje meg \| az Isten a kl telte .. m iivög a másvilágon se adjon neki boldogságot . 15z völí az átok. Az ti sorvadó, hahivátív wsé'p inszony padig, őtt valahol u kek hullámú Árno párlián elvesztett boldogságának sötét emlékein ! álltíadozva néma lemondással azt szőtte imádságába, hogy: j •bueHáss m<4 neki. áldd. meg öt én Istenem. Kz vultJialíjoWö—j ^gSrtvíWík' utolsó jaj) kutftflku, — ez volt. a kiengesztelődő. Alok' és j szerelem; gyűlölet és áldás. Az .utfyík az anyu szava, a másik gyermekéé. Mindkettő a legnagyobb lóriimhoz, az éghez lordul ! szavával. Az egyik, hogy-vádoljon és szigorú büntetést kéttymr~n f J «máft!k hogy könyörögjön és bocsánatot esdekeljen utunik, a ki öt I niegesalla es holilogtulaunu lét lé. Olt! hanem nzigoru ós igazságos j hiio uz Inteti . A mull hó vége leié beszélte valaki itt' u kuszinóbnn, hogy HZ uraesi IhtIu hazahozta feleségét Olaszországból• — betegen, i halnvátiyan. Nem hasznait néki a mosolygó kék eg, nem n bal i 1 zsá'uiuH üde leyégó. jeleni gyógyult meg olt a szartlem s oz örök -tavasz huiuihau, ^tíiÖLLiiái^.iiűza^ii^'J^vudó virágaival V-a-n^ htdlir Mrvéfnkknt" együtl íílBgtioTni. -Mtft 3 mtt mtndtnkl tudott, a mitől megís ugy rettegett mindenki, a múlt héten bekövetkezett, Akik ma. ogy helu az araesal kanlély tájékán megfordultak,' j maglHöilrs látták, hogy aíuwk zölál iufHjfáp Hiljfil valaiui őHtKíL lákelű höllú, ^ ugy még fekeléíd* gyészlnbtigóh bontngnt a szft i és hu megkérdezték azt a vájt leketé atillái, huszurl, a ki a be* r járulnál álldogált, hogy ki lírrll tneg a knatélyban V — hát nz ' megíeloli rá; „hogy tt Hatul nagyságos aiutzony, az Uton ny^'r gowltiljit Azt hlltiUii, Hogy Jenő még mim Itidja. Klltalároztam tohál bogy meglátogatom, és ludatom vvle o gyászos eseményt. FO kerestem (Mt üli a kundallóuntt tnereven bámulvs n pattogó Ián gukha ^ápudt, beesett ttrrzczul, olyunnyifa el volt mélyedve gou* dolülnilut, hogy eMiik akkor vett észre, mikor Vállára távc kezemet, mogNtfóllitottnm. Kkkor már i/szlábnn voltam Mái, hoity értesülve van. lianonr az»t^ máglM^megkénlextem; „llalloitnd mur? — Igeji, válaszolt reszkető hangon, ite kezeibe rejtve an'zát, zlrt, zokogott kí^ei'Vesen; siralla elvesztett boldogságát. Muglndultuti forduiiiim el. Osztályosa lettem DgtVtfZ önkénytelenül véghetolluu íá,\|dalmánáki 1 « imi fftlUiitft uz irúiisztalii Mlőth Takintnlem ogy arezkápro rsiitt, Megistuurletit (iizeila volt. Melietle egy kek selyemmel kötőit lui)esömo, luiiíem kólféle IiiiJIhiI. Am egyik Inkete mint oz uhun a (íizolláe tt másik, a MMteiiyt)ínÜ-Ká!tnitiiá, Volttnég ott azuláui vziuml má In, h intily egynáette egy Imtonvn kánléssé "ZÜi'íiiluil ugvambnti egy Önszehajtoll levél, n melyről, a mint ejiv kt«s«* széthnjolvit huverl n/asztalon, azt olviuduui i „deezetímef (fi/f\|\|'(,M IwWTSWfoi l"hhí kí l um»irtií IIMI.IÍU HÓU írlu. I^ek voligk utolsó zoraí. Talána bucau, a kiengaszt^kKiés a az isten hozxád. avagy a csalódott és sírba szálló lélek keserű szivettépő szemrehányása, s a sötét, borzalmas átok ? Ki tudna erre megfelelni?!... ' . V Kálmánnal azóta egyszer beszéltem, tegnap délután s ez yoll utoUo tahtlkozásunk. - látszólag egész nyugodt volt,~a csak-uzt sajnálfa^ hogy nem lehetett jelen a temetésen. — „Nem tart már soká ; — monda véghetetlen keserűséggel — oda, a hova őt. kivitték, nagyon rövid az i^. Az ember hamarabb oda ér, semmint gondolná.' Kzek voltak utolsö szavai hozzám, s hogy igazat mondott a szerencsétlen, bizony Jiamar megmutatta. Kz a Lóczy Kálmán szomorú históriája. Zakt'il ZtiyMond. Könyörgés S'ofiOhítif (lomom Ila/tl<M e1pnztttltt., . . ' Mivel tiz Ji/azat ■ '.' _ \ • —- ,Xm találtak abba i'mm ! -éu. Istenem ! t Xe ítélj ifw bpmünlíf ——— Mert hu így í(Hm meg Nnuhujájan elveszünk • . AV ke res kuzütilbik "•^r^F Xe kereM igazpt / - Mert egije.t nem találsz TiuIímI ezt jó magad • . . —:- Iram l 4n hfanwi / ——.......... IJiM'trínd vétkeinket f ! ...../íji/aííMÍSffi»ít éíi^eini ■ 1 '1 r,nvvi<rt Xe itétj meg miniéi t t.'arun* A vasember. - Tragoedia három felvonásban. —* Irta: Crkij (iergety. A dramaturgia körébe vágó eddigi e lapok hasábjain megje [oiÜ dolgozatsiimnHl, i'snprtn Ihafln drámáit lejtegotiom éi a ma gyarázatok köribe áz ellentétek kiemelése czéljáboí belevettem a modern drámúirödalom néhány termékének rövid jellemzesét. Igy egy alkulommal már volt szerencsém a »Vasember« röl megemlékezni és most jelen dobozntommal behatóan éa kimerítően az egész IragoediAt fogom taglalni. C.sak arra kérem szíves olvasóimat, hogy hullgussunak mfeg. Nem öhájtok pályábérf; csak azt mondom, n mit egykor (iytilai Pál: « •Nem kívánom, hogy tapsoljatok, (Isnk arra kérlek, meghallgassatok. .'{(llgy' jellemeket, melyeket alapjukbjuTszeretünk és szoktunk mt^j^iúnl! kivánttafr -a kegyetlen, -puaztitó rontliktttsok a drámj^boüt mert csakis az képes bennünket tragikailag megrendileni, hogy azért oköz egyik ember a másiknak szeren* csiUlanságot, mórt nm wt máiként téfim és ennek twlata teszi tingikn»8á «/. emberi életet: mert a teremtés koronája, e szabad akaratjai bíró teremtmény, önhibáján kivül kénytelen tűrni és szen vhIiu. — Igaz, hogy oz a tudat, forráaa a legfenségesebh emberi txséHÍ(edetnek, ez ad rugót a munkára, ez sedent teltre és az >»Kmbh»r (ragoediája-nak nagy nevü írója is ezen spavakkal mon£ft . ... „Kh h szégyen ön tudatja A hitványát földre szegzi - A dicsőét felragadja" . , , ♦ . Csak akkor lesz képes a szükségességnek szomorú képé bor-zadásunkat szomorúsággá változtatni, lelkünk háborgását nyugodt álltipoihu' hozni, hu él bennünk a tudat, hogy n sors -ellen, nélküli hiálui hárezolttnk. Kzen szük.4get egéss tétjében és hatályában el kell Istnernüuk ji'i szándékkal és szavakkal semmit sem téhetünk téátunuh\ éreznünk kell a váltoahatatlant és hogy ezt ii szin-padott és zzinpudn'u is i'lhigyjitk,' u szereplők subje«,ttvitásiilH>l kell u szükségesség érzetének (akadni, hogy még nz Is, n kl tán -habár (máit egy plllauntru is ~ kétkedne, arpt u meggyozmlesre jiNsoti, hogy es csak igy van, igy lehet gtrfltc* nem másként. EiŰfl Ktr meg a tragoédin korláMraí, csakhogy ezeken belül ludluul piMti akar a vázlatszerű hlétle^égekröl. rtsszeolvttszthnlju a szív Összes A^nvelfHvcíU ^ygy'* és ir köl lüsZet vi'iiiirii\t'\(;\|'lií V'.uili^iii, i\|e .r.:l a henvo 'loiflta ^flelhe?,>t Ifi ton következetességével kényftrttm kllejtani, a mely még a szenvedélynek ii löpvéiiyt axab. f>ha ily sxempontokból vizsgáljuk, f.siky jelen darabját, joggal kérdezhetjük, hogy Rteytabiqlta azl n 100 aranyat, melyet a releki pályázaton nyert, avagy ti közönség rokonszenvét és vonzalmát. * a W A kftítö mindig a legmagasabb c&él féli törekszik. A pontosan kimért őtőx iamftusok legszigorúbb (firmájában, mesteri technikával van a darab megalkotva éa osort mi csak azt fogjók vizsgálni, liogy ag »anitnasreruni«-a dológ Jánvege meg van o benne A dráma mozgató ereje Hárdi, a v<w)iifw, — a mint hogy keménysegtrtr\nerev hajlhatallanaaga miau nevezik — jelleme-böl származik. ~ Hárdi egy vashámor birtokom,41 munka embere 1 u ki sxáa meg sxáx munkának .parancsol é* ud kenyeret éa tán I aa exekkel való közlekedésfáltul tejtődóit ki ama zsarnoki hajlama a melyet családja köcjjsn/M gondosan Ápol Nrjft ih IhU^ok engedelmességre szoktatta és ugy mutatja \| magát, hogy u nemesebb hajlamok és sugallnak iránt teljesen ér-xéketlen, ynlainint ériéke len az életnek ideális'oldalárul való lg!- 1 logása iránt ia. — Rá nézve ciak két értéket* dolog van a löldön: a munka ea ennek bért; a pénz éa a hatalom Minden .mást, akjjfcr ember, akar egyéb, axt megveti, arról hullani aem akar. Igy van megalkotva a vaaetnber; nyers, durva, belátás oé\|- j rfött? ehenwimmt, fratalmmrfcödó, prmtninngfl, szilárd wga, mákot aaga miatt magát éa hozzátartozóit ia veszélybe dönli. A eoidliktyaldkQÚQf. flaturümlL a.ki Kdulwur^enlgali-fcar^ JmVnyát szereti, a ki olyan amber, kinek uevét HartiLmag vette, az Üzleti exélokra használja, a ki nyomorultan éa tarthatatlanul tengi altal éleiét éa -űrökké axon gondolattal loglulkozik, jmgy urna mól- I tatlanaagot, hogy t. i. m fMI él, Kdith fóTtnyj! kedv vért teazi. a ki-j meg ahta'a^wifftbéfr fitSjayé-magmrhn^'titTTír^tianiinai hw^t teaaéges munkával keresi kenyerét. ttyisti fflftjpfllt -a-' aaawrtuu eímuwi ás mindent olkOvuit hugy \| következményeit megakadályozhat. Szentgálit capacttálnl akarja hdgy, leányai Varhelyinok — gaxdag, de nevetséges parvenü -7 j. ndjo, a ki Edithet különben ia el akarja venni Egyúttal fiúnak, Andornak ia tudomására juttatja, hogy v.riasztott azámura feleséget, egy""gázdag Űzlethar&űának leánya személyében, a kit liahoz —méltónak tart. Kdith axonban elulaiilju Várhelyit, Andor hulluni aern akar ax űxletbarátról sőt a • vasember* tia ez alkalommal ICIJ*lilllllt Imgy Kdithet HZUffll. A» töPwg lurdy Utf-fUl dutieben, — Kiveszti jóaatl góndolkoxását éa erejét, annál a puszta gondolatnál ia, hogy a romlott, korhadt nemem, vér,'ax <> egészséges plebotuai esaluri\|i»vál vegyŰÜön. Még xavaróbnan hat a helyxotrt, hogy Kdith annak daésára hogy Aiidort axereti, de kezét mügia viaaxa utaaitja. A loazűlt helyxet komoly kataatronhával végződik. Ilurdi. ugy^zólvun kiűzi ^ Sxuntgáliy axolgalatáböl, itának unged- agy hónapi iddt, hogy orxel« ■ meit mugviütoxtalhaaaa éa Kdih ax e^éax táraitaáp elOtt. kijolonli, hogy nagyon axeretí Andort, d« addig nem íog líejóvé lcnni, míg l>énaét éa neyét el nem dobja magától. Kxxel ér véget a Iragoedin elad 'felvonáaa, a dráma expow-íjojn, mély teehuikailag ia kiváló praegnunamji^gal megírt expoai-ttúiink lariulmii ia nagyorr értékea. Nem probléma ugyan a axinpadon k(Uönb0z6 allaauak ítaaxetitkttxéae, de ennek Orsikké meg van a jogoaultaága, Örökké maradandó 11 jelentöaége. Ax ellentétek kétaxur vaunak axembe állítva: ax upu <•« fia éa a két aterelmita költ Itt ex ellentetet u uüailiíiiliato azecoleni Kyüxlietelelaaége enyhitij Ott mtijü éleaití az üüwiiélíH ü iallüinek eayenlö. kem^nyeégft éa axiláhlaagg, melyek mmw> Ml'rtjól ÚA ap tiian a iftiiglcMilolíK a Ihílirtli a ti)ghatíihiiaHntili axenvedély, — a átterelem erűje * növeli. Az olvaxé vagy néxö a axerelmeaifk pArtjat lógja, eaakhogy némi ketkodéaael éa hatamxattanaággah mert ha famerjük ax ignx átterelem hatalmát éa erejét) é\|»ugy mini a luHhlhmli tör^ynkét, - • mégaem lehet egyaxerüan napi rendre lérai a lelett, hogy Itárdi Andor, Hxentgali fcdlthet veaxi el. Kdith viaelkedéaével a azamlelo nliiex megelégedve, Andor iránti axeralmébol nagyon keveaet la)uuk, de annál többat Andor életv\|a«onyaival éa^álláaával azeinben ello^lalt elhidegedea érzetéből fcfdith inkább nriateerata én a báró hli leánya, aemmnit oda- I adó azerelö. Andort a kÖltO böloa axámitaaaul, ktMónöa tmivéaaeu tol leáll éa aröae" magvlfágitja. Kdlthben n»m aiabad a axerelem-nek, ax örökké éa minden hátaién) fölött dindatTtíaakodó érxelem- j nek lenni, mert kHlönben minden akadályt lejyöxheiue Minthogy asonban ax apa Ha köxötti eonlhetua IwujifaúUm van megalkotva éa kettfexO meitoldáara egy ut ainea nyitva. Kdith-iwík la hoxzá kell járulnia, ltogy a eaiaatrophu előbbre vileanek ea i írnek alapján mondhatjuk ílá eipoaltíóról, Imgy nxl a dráma alnpoa iameröje teremtette meg. Hogy minő tervé' van nx öreg Hárdinak arni nexve, hogy Ha ellenlálleaat magtör\|e, axt a köllö íioui mondja meg, mert ilyen tényleg nfnea la. (1 heiyelle a axerxö gondol ki egyet ea a véletlennek enged befolyáai. Hárdinak van egy Ogyhiixgé axorgalma* hivatalnoka, t^áz, kit axzal biz meg, hogy Hnenlgallt leplemnyo< mon köveaae, hogy ellenlelének mozgolódanalrol bialua tudomaanal bírjon, Mré/ ni^g Milílu'i la a brthduw ulegy, 0 U miavon' nmu'- A má'< lik felvonáiban exen váltót löaőkénelr oda adja éa, kikalkulálja, hogy ezzel a váltóval lehet mir vabmii operálni, tán még azt ia, hogy ex által Kdith kényszeríthető íeíz^atra, hogy kezét Várhelyinek adja. ' Hárdi, alkalmazót íjának e merénylete elleti iszonyúan kikel, clilxi szolgálatából, de a váltót a Hráz által ajánlott eséira hsat' nálja lel a mennyiben felmutatja Kdithnek éa kényazerjti^ tó^jf Vár-lialyi kérésének adjon helyt. Ex a-fáltó határoz ax egéax darab éa pernélyeinek aoraa feledt Uogy ezen, vállú talhaaxnáliáa aijaa éa hogya ex gaztett abban semmi kétség éa a köttu ínég csak egy árva azóval sem akarja ax ellenkezői elhitetni. Ilárdr, hosszú belnarez Után végre ellialánizza magul a vég zetea lépés foganatosítására A tett végrehajtása uján azonnal érzi a lelkiismeret lurdaláaai és-önmaga elölt is a legnagyobb gonoszt tevőnek tűnik fel. A tett előtt még leggyengédebb szivbeü hujíamait i* felébresztette, hogy (lát jóságosan a saját érzelmeinek iueg^ nyerje Ml, olvasok ege^J^őn^n.kéjijwlheWliik egy einbert hiugunk* nak,.a ki az egész dolgot kénnyerk 1 vette volna. A ban-zbuu és • háborúban minden eszköz meg van engedve. pe a költő cp az ellenkezőjét akarta, ö maga is elitéit a tettet, eliléh a tetteseket és ezék áiíil elitéli a tetteseket is és erre a ezélra egészen uj tulajilo^íí^kát leplez le Hantiban, ttardi gyen. . géd, forrón sxeMi Hat, nagyon éártfeny aöt a lelkiismeret dolgaiban dialectiee raíTmirox^lt. Itat miért követi el mégis a gaztettet ö alapii^mn tixzjésai1 gex JXKNíírt^téi ember, hajTmnanul fogva köt^lfaségf* tmdrtrnií fonlttlni el a tetUil éa ofköWsi köt^les^-ge a váltót tépjél tépni. Ha inkább vasl>ó\| van gyúrva, attmmínl ttsx-losséges, akkor a lelkiismeret turdaláaaira nint'sen szüksége. ' Vasból van alkotvn, mindene yaa. «:aak a Jj^te g£ ,,frr ^ ~ ' Tiazíesseg^aen, bersüieiesen.' önfejüen, (eTkusmeretc!iien és aljasait eselekednl, ez, nem lér inog egy jellemlien, vagy -pedig azt a -eHogailmmk^ -h^y rctiémé ttmOvsimfftf Wátmi>- hun alt. . • , * . ^ Vajjón igazi undorral viseltetik e az iránt, hogy fiát Kdiihtel ösazektuwe. Hator vagyok ezt kétségbe vonni! Khhez Hárdinak még vaaakaratűbbnak, Edithnek kevésbbé méltónak kellene lenni. Ezen lérliu tud pHtenni. ei liidM'*1^ r>iy sjcép^n la^azélni, ki olyannyira erei tettének aljasságát és mégis mkabb el-követi, semmint kiszabadítaná magát ama elöitélot bitimseibőL hogy kdith nem méltó uz ö tiálioz. — itt homályosodik el Húrdi jelleme, a a költői fellogas helyebe mövészkedő ,kimnálám lép, mely egész a boazantaaig van indokol va és még seui bizonyítom-mltrl Miért kellett a költőnek Hárdi jellemét alapjából annyira ki* vetkeztetni V Kxxel van eldöntve u cselek vény tragikai menete és eltol kezdve rohamosan halad, — sülyed. Még a taáaodik felvonásban HWf^Wdifr Andoet hogy mit kövéíett el atyja és anyjaval fgyütt eh " hasyni n"hazat és^illtez sietnek ; mialatt a vasember családi boldogságának összeomíáaa miatt ájultan esik össze. A lll-ik (elvonásban Andor személyesen fel kérési a bárót saját lakVisan, ki épeu.u/«on töri a. lejét, 'miként egyenlítse ki váltóját és Edith csak Várhelyivel történt eljegyzésének puszta tényét mondja meg, de ennek yulódi okait elhallgatja. Andor kevésbbé kiméletes, a legkeserűbb szemrehányásokkal illeti a bárót, u ki toljesen megstMiíifííSltVe rohan el, hogy oly tettet kövessen el, melyre a darabban kifejlett jelleménél fogva, képesnek nem tart* hatnánk, t.' i. 'hogy önkexévet vessen véget életének. Kttöl keadveHtr-kffaő-a- psythologia létezéséről nem vesx -doinásttts tmbwéüt mt4m iímh^M, Edith, kt-afyjál koltan-ttg-lálja fel, mérget vesz; Kdith tetemönér átdöH testét Andor és a megbánó töredelmes és' mindenre kéax liördi eazméleüeuiU rogyik ' össze, Minél több borzadály jelenik meg eWiltttnk, annál hidegebb lesxünk és illusíönkbol félébredve, 'minden különósjbfe hatás nél-. Ilii kivoijnk a tétünkből n darabot. L A költőnek megholt a bátorsága ahhoz, hogy egy valódi tragoediához helyes ex\|Histtiót irjon, de minél inkább ^elore hala-dottí annál többet vesztett bátorságaitól ea megkísértette, hogy a helyett, hogy megrendítsen, inkább caak megindítani töreke<iett. - t'.suk ax aexél keménységű Hanti képes tragikus hangulatot kelteni éa eaakis Ö enged naményt, hogy a dolognak sfcetvuesé* kimenetele lésxen és caakia o engedi, hogy 11 pusztító szükségesség állal okoaolt szerencséilenaégok lételén kételkedjünk. Alig kerQU axonban n költő exen hullámokba, mikor ax egész tragikus magot a partra dobja éa kllesxitett vitorfákkul caak a ^meffitulihh* jelé evex Exért kellett Hárdinak megpuhulni, ezért kellett Edithnek, mert atyja méltatlanul caelekedett mérget vonni, s oxert kellett Andornak, a ki mindvégig szónokolt ea axavalt, <le semmit sem tett, hasonló képen meghalni, Hárdinak axonban teljesen meg kellett töretnie. A darab végén Hárdi iiin<* már vt^ól* a halaiba meno bán^. nem liyává«kodó, Kdith nem «zerelmes már Andorból pedig elliint a ver es velő. A dráma ki Hinta van megteremtve, csak az a kur, hogy oly anyagból van gvi^rva, mely nem igér muNtdundopuxol. Ilii nx egé»x darabon végig tekintünk, erkölcsi a lapot! talá-ÍUrtk ugyan bentuv dü kitűnő technikája, mesteri külalak ja daexára nem Vpea riagésbet lioxnl n Vziv idegeit. A kolönböxö latiguak fosNemaóseiip iilvan megainkidt köz<luseg?a vfrlyjuLJiuay U^rak vagjfunk. keiwabe vonnli hogy kctv> v a t^iillivhiK uttckK kutieni, iIIMI. ló "h 'hl. ^ítkí r-n kellra 06231977 M 45 nmyi'kn Dinen meg. Knnnk oka olt kuresendö, hogy C.niky Ö»xz«« darabjai h wsinjjftill. halán kudvaúrt íratlak é* nincs egyetlétiögy Min, ntoly (ointwljAk szolgálatában állana. A modern biz elfogta ........dl, nottiMk ezoii, hanem ogyöb durnbjalban in éa nem kópés ím- ' ltolljai Iráni részvétet kelleni. Mert, mint jelen darabjában in, nctii a társadalommal, ax UfalWó áramlattal, vagy önmagAvnl jut ellenkelésbe a liöi, hanem mások I libája miatt bukik. T\ Személyei nélkülöznek olyan jellemet, mely ökeklgaxAn tragikum bukásira ragadhatná, mert axamelyeiben hiányzik aa öntudat, a rxélludstos tevékenység; e nélkül pedW tragikus iiujuta nem képxelhetO At a tora, mely as fi azoinélyeinek osztályrészül júf, ax nem lahet tragikus, legle(jebb személyeinek sorsa iwuk szAnal-i—uyig lehet, ax csak egy epopoia hőse lehel, de nem egy drámú" vagy trtigtWiáé, llár<li iwjm képvisel tAi'H'mliilml eszmét, aminthogy ellenlábasai nőin é* valamennyien belaö valóság nélküli üres Imiink. Meal\|H'Jttlh>ntellen adomAnya a természetnek, hogy a szeret' met tfVtfn TOiyvb/il tanulhatja ax emberiség, meri ha könyvből, vagy éppen ilyenbűi kellene megtanulni; alkura* emberileg, liijAn. a leghatalmasabb motornak, rövidesen kipusztulna. Nem sanbinl még i'tiak fellöMeitiiUnk mmi, hogy físíky a nxív vonzalmait nem i Umerte.Jtixonyára nehezére eaetl ilyen két szerelmest rtíjzolni, de J mikor ezek egy balvélemény bilincsei Aliul axorongattatnak, nem engedhet szabad lolyaat Annak a szenvedélynek, mely országokat döntütt le és épített föl, mert ha est tenné, akkor HArdit is agyon- I nyomna exeo Hletisllhaüillan haüiluui. ljuky inmorle a sztv rnn- -! xálmnii, legtilkoaahh hajlamait; vígjátékaiban pAratlan flilomaAggul : lArja líil ax il)u axivtk sugalniAt, u drAmAban pedig játékszernek I * tekinti én axért, mej^Jragödiaiban személyei gépezet Által mozog- j uak, exort a sxerelem ííítii jelentkezik természetes mlvoltAban. De ax«rt llgyelmea taiiulmánytoást érdtiifipl E mg fá 'g<"r ' "—iiiUPIh,H'IU\| ilMNní' miíipj ki a dolgok mélyébe szokott éa tud pillantani. 'í ■; • r • * • • ■■-■"-___—-i—~——} ■ Knyrl ,htM\ t Jo\|htll\|tl6. A társadalomban a beteges jelenségek egész özöné-i vei állunk szemben / mindenütt és sajnos e tekintetben városunk sem képez kivételi. Városunkban a lakosság zömét pofgárság képezi. Arisztokratáink, kik a józan haladásnak, a szabadelvű törekvéseknek uljokat szokták \| állni és a kasatrendszerek megalkotói szoktak lenni, — nekünk nincsenek És mégis azt tapasztaljukt^n^y e józan, intelligens és müveit polgárság körében is klikkekre, sógorság — komaság szerinti érdekkörökre oszlik a társaság. Egyesületekből több van a kelleténél, de egyetértés kevesebb mint valaha. A különböző kaszinók nem hogy fejlesztenék, még megrontják a társadalmi életet'és a felekezet, vagyon, születés és rang szerint való osztá-lyozás lép előtérbe bennök és általuk. Kaszinókban és azokon kívül kedélyes esti összejövetelek helyett az esték »leülése* jött divatba, élet, kedélyesség és szettem nélkül: . —— — * - . A társadalom egyéb rétegeiben és az úgynevezett »váro9i ügyekben« mutatkozó pangásra, meddőségre,nem akarunk most kiterjeszkedni. Nem akarunk köztisztaság, ivóvíz, fürdő, csatornázás, járda és egyéb ügyeket most szóba hozni, ezeket a hétköznapokra hagyjuk. Nem szólunk ama részvétlenségről, melylyel a nagyközönség legszebb jótékony intézeteink iránt viseltetik, daczára legjobbjaink. bnzgóUtodásánajc. -öe nem- állhattak megr ogy btr a legnagyobb általánosságban, mégis rá jd&I mutassunk arra, hogy társadalmi téren még nagyon messee vagyunk n messiást idflktöt. Tihamér. Karácsonykor Kilnn hull a Whft köunyll pelyllé, ablakból ki-caillan a hívogató világítás éa a barátságos, meleg szobában vífoín ünrtepal tt rinlád A taiüplnhn tornyában megkondulnak n harangok és tarka egyvelegben tódul a nép latén házába. Áhítattal zengik' a szent zsolozsmákat és megujul a refrain: »Ma született a Almids U HégT dal ex, mely más és más alakban felujul n népeit iijkftn. év»zrw,Uk óta é+ aa idők során uj meg nj érlelinezéi és legenda ftlződik hozzá.' - A measiáai eszme Dávid haláig után keletkezelt és eleinte csakis politikai természetű volt. A zsi,tlóeág nem tudta elfelejUmi nagy királyát és birodalmának lényét,-és régi dicaflftége mán vágyódott. Majd tovább szövi a nép tt. szép eaxinét éa képzeletében egy világirodalom keletkezik, meiytiek középpontja zeidóorsrág és ennek gyöngye Zlo'ii,. Innen intéztetik ax emberíaég souu és az egy igaz Isten neve hangzik a föld egyik aarkálól a másikig.— KiJiLtnít JL Jneaaiáai usaméhsa -a-vatiást wttne ír: hozzAjáfttl, tt mennyiben a zsidók világuralmával együtt képzelik ax egy>isli>ni hit világuralmát ía Végre a próféták arany korában teljesen kifejlődik ax twxme és n politikai meg vallási eszmével együtt az általános emberaxerelitnek eszméje ia hoxzálüxödik a messiási névhex. Rs a költó-prófélák lellogáaa szerint a Messiás kofa akkor követkexik be, mikor nem hadakozik Immár nép nép ellen; lándsákra, kardokra nincH szükség és uxek surlokká és szőlőkarókká alakittatlnak ál. Ax ókor' lejárta magái, uj korsxak követkexék, de a miiislásl eaxme még ma sem vesxlletl varáxsure\|éből. Kh bár más alakban, db mu Is xeng u dal a Messiásról éa a lemplombun Iflhlmtl a hivők keblét. De n templomok ajtai bexárulnak, a hivők visszatérnek oll hónukba. A h\|vÓkhfll Ismét polgárok lesxnek és az élet zajában, küxdelméhen Medve van a templom ax 0 dalaival. Méltán kérdexhet)ttk, hogy llt az éleiben, a politikában, a társadalomban mikor (og a messiási esxrne diadalra Jldnl; tnlkar fog\|nk Itt énaktillietnl, hogy inegsxtlletett n MimsIáw^V A politikHl és tAraitiInlmi éleiben lilába keressük, A politikai lAllmtár tele vnu slitét fiilli/lkkel, kilxépkorl vit;l-sáitunl i'"t MeMetláriséggnl, P Költészetünk helyzete a világirodalomban. Nem tartoiank azon szerencsén nemzetek kftzé, melyek egy I 'IllKaail,' Odysseiiyal, Aéneisacl, vagy Kbalevalaval dictekedbel-uánck, a—melyek, emlfliu irodalmank lAplálkuzkatalt volna éa eleve biztoiitolta volna neki befolyását éa tekintélyét. Nemzeti « irodalmunk az 'iskortól, lettet mondani o- legnjaUb -körig- altg-; lialndl, a minek oka, hogy egészes magánjellegű volt. Nem lévén : irodalmi kapocs' a killfúlddel, ax nem ia igyekezett ismerteim I •irodalmunkat, de magAban hazánkban is. kévé* volt azok száma, I kik nemzetltnk szellemi életének múltjáról, söt jelenéréi ia meg-ktlxelitO ismertetést tudtak volna adui. Nem csuda tehát, ha a \| kntrSTd elAU a barbariimua vádjával találkoztunk. De hogy is I alkoaion magának a müveit világ egy nemzet szellemi tevékeny-: aégérOl kcll/i fogalmat, hogy Ítélhet elfogulatlanul, mikor nincs I kézéjben bizonyíték, melyből való képet festhetne magának; mikor egy eltévedt idegennek nem akad tolmácsa, ki nem egyes-{ nek, hanem egv egész nemzet gzellemi munkáaeágáról, irodalmi tevékenyaégérAl azámolna bé. Irodalmunk a legújabb korig téves irányban haladt, mert j nem igen igyekezett megiimernt • m(Íveltebb nyugat tudományos j és ktíltŐI termékeit, a .honnan az er/i és ihlet varátshatalmát meKismerie volnade arra sem forditutt gondol; bogy saját ter-[" mékcit megiiaisttktta volna mán nemzetekkel, hogy azok i«Ui» r néDl utaittatéut szolgált volna; Így van az, hogy irodalmunk, \| mint egy Ismeretlen lélezO tllíiL fel egyszerre a világirodalomban, mikor' a jelea század elején Toluy Ferencz .die ungariaebe t'oesle* özl'mll beható munkájával igyekezett irodalmunkat, azt egész fejlődésében éa fflbb mozssnaiaiban a ktllfiild etótt bemutatni éa annak becsét kellőképen feltllutetni. Ex az elaó munka, ■ a mely által költőink és mttveik jeleaebbjei iamereteaaekké kezdtek válni. Hxerencsére e kor felismerte ax irodalom ezélját és biva-1 táaát, melynek nemcsak egy aemaetnek, hanem az egéaa túlíveli ! Világnak kell, bogy szolgáljon. Innen aa, hogy Toldy példáján i indulva ax tttvenea években már nagyobb mértékben vadult meg j axos moxgalom, a mely állal irodalmunk, aa ax kOltéozetUak T helyet vívott kl magának a világirodalomban és miuden chauvi-! nlsmus irélktll állithaljuk, hogy ma már abban elökeló része van. Kzen mozgalom a torraaslom után, Petét) lyrájának elhangzása mán következett. KoazorAs kOltfink lyrája volt az, mely Kertbeny, maid Klicber által való megismertetésével a müveit világ ügyeimét magára vonta éa kezdte párhuzamba állítani a világirodalom legkiválóbb logikusaival. Ezen váratlan álkor, mely irodalmunknak a kttliotd elölt történt elsA fellépésével oaztály részük Intott, serkentett* Agy a bel, mint külföldi irodalmi baritokat, uogy a magyar uemtet szellemi megnyilatkozásit minél nagyobb éa behatóbb munkákban iamerteaaék. Ékkor jelent meg Mailarasay Pál munkája, melybon l'etfitl uagysága annak teliea fenségében lett feltárva. Igy' lett lyránk egyezerre fetCntAeeg-teljessé elannyira, hogy i'etlill .Heazket a bokor* cximtl koltc-itienyii ma már 1)11 nyelven olvashatjuk. Majd a magyar népélet i'UjwU, a magyar ué\|alalokat kedvcllu meg a killflild jelea fup<li li'wnli revén, melyvk bár s nvslvxfllrmi'l nem tudják vlnstalllk ■rilíli), )\|4 IMta^iik auuak liccmi, a Ivnuéizetesicgeben egysxerll 17 tokásakkal éa erkéleaOkbea, a Mikit oly htten fa megragadóaa ecsetelnek. Így érdekes fordltáeokbaa találjak ■♦gflrökllve u •itiáKi aépda'okat Vlíalokiiól aéinatbea, Aigaer LajoalAI pedig aepdálokst a mavar aépkültéa gyöngyeiből, Ilykép előkészíttetett ai ut a Maya* (ikerre, melyet aépdaTaink hivatva voltak aratni, ■tataa minden idefen uellemi inpramaélilól. A aapokbaa ttlte diadalát népkOlléeaeltnk a ktlfltldöa, „Haliadét el ebauaou popaliirei" eiluitt könyvével aratott babári Jeao de Nétbv a francit* akadémián. Krlia vadrótiái vannak benae lefordítva,, buen áe rnsgragadón éa képetik elltaieréa tárgyát a müveit ti-lágaak. JC jeleaaág büukceéggtl tültbetl be lelktaket éa meg-avagváttal a jövőben, midiin oly aeM\|l előtt iiertett tekintélyt lépktiltétittlnkatk, melynek möveltsége, a legremekebb munkák tltpjtn áll. l.yránktl ilyképea ennek kimorltő éa ktt ismertetése aláa, a népért áa nemesért lelkesedő müveit vilá/ lietett magáévá leatl, igy »ar kltlfiildUn idegen Írótól \|e\|eat eg a „Blittben dér nagariaebea Dichtang' rtlmtt jolcs muaka, mely költéeietüp-kir jó informtrtíók alapján igyekszik roegiamertetnl ét aat a megillető alveaara emelni, Lyránk tehát levetve magán jellegét iateraatioaaUa eaerepet váltott, ívikéot máa előkelő irodalmak klneael. De aemeeak lantoa költéesetttnk, htnem a költéaiet tőbbl fajai ia méltó- feltüuétt keltettek éa etek néhányai, a világirodalomban m drámák éa spotok kötött, mint elaőrangü tényezők (terepeinek. „A fítt röMta"némeinyelven ét német etiapadon jelent meg feltárva a kulfüld előtt, aa eddig mintegy homályban létező nép erkőteaél, gondolkodátál ét ettmekőrél, karöltve eifd annak zamatba, tenaéazeteaaégébea egyaaertt éa méglt kifejező nyélvél, , • . , f Majd a atotnorá tilnmévek ktlittl legjelttebb drámai alakl-tátaiak. mint Katona „Itánk kánja1', Madieh „Ember tragédiája" jslsstsk m«g aémetttl ca képettHt napitlukhin Tt^éWk'előbb kül-hlldl ttinpadok ailiorainak legkiválóbb poatjalt éa eliameréet hódítva btnkén vonal he eten kőitől. iiilllaj ia a világirodalomba. At ember tragédiája a niagytr költészetért rajongó Fiaclier hirea német Író, majd Dóeat l.ijni kiváló forditáaában jelent meg éa a kortbbaa niellflzütt, figyelemre nem málUYótt azertőaek ürlik aevel • teret Irodáimmá dleaőaégére. K világirodalmi jelentőeég mellett egyik főérdema a influuk, hogy- a barbár Hitbeli féltttnök előtt égyaterre le van tánUa a tiloktatoe lepel a mély gondolkodás éa gaadag kőitől érbeo bővelhedő remek nitt állal. . --KlhiaiáH kBlláetelMtiknek nagy itigéuy Irttlül, HM .Kiállta, Kütvőa, Kemény, de leginkább Jókai Mór tterezle meg a babért. Ex cltő háromnak tr^jc, mély guadulkodáaa, ea utóbbinak pedig élénk majdnem oaapongo pbiulaii^ja hozta mag at édet gyttmől-eaőket, melyek halaaa alatt irodaimnak- eten faja hirtelen mamiéira emelkedett. Müveik legnagyobb réize a mttvelt világ diplomatikus, Irodalmi nyelvén, a Iraueala nyelven van elterjedve, de atonkivfll aiámot niAa európai éi némelyike keleti nyelveken la, Jelen legkiválóbb aovelllilánk érdeket karezolatal, Mikszáth érdikletxJlö ilbeetéléaei aagyobbréaal' megjelentek angol, éa fraaeita nyelven. Végül at epnt ujjáalkotójánik Vürüimarty „/alán futása" etimtt epotának, Arany „Toldi" Játiák lignebb réttel ii tudo-máaára juttattak a külvilágnak éi izitailtba hozták az epikai költétXtttnk után érdeklődőket. Nem ozélom réatleteaen filaoriilai mindazon magyar eredetű mttvekat. melyek a külföld nyelvén l» élnek, hanem inkább egyei példákkal llloitrálul külléitelttnk izerepét a világirodalomban éi ebből a koueeqaeniiát levonni, Máf pedig tény az, h"gy a lilhozottak legjellemzőbbek arra nézve, hogy tuiuű fogalmat altathat maginak a külföldi Mlémeti irodalmunkról éa izek atok, melyeit blvatvák kőltéixelttDkaok egyetemei itlnoxetet klllctthttwni. Talán Irodalmunk ízen tulijdnaiá\|a megdöuti a külfOldlIn a legújabb Időkig ttptttTliöí ferde nézetet, mely asaiitbnkit a barbariemui korába helyeil, Hogy a oéut eaak-icvan Ilyen voll ét tflbbé-kevéabbé ma li llyeo, egy Jolit) rnzfl példával akarok élei. Nim régen Hrlitelle fraaetia iró találmányi okában ornágankat U lientaata éa á látottak diétára oly jéveteu lűalill fal a (ulnle barbár) magyarokat, mint a világtól elmaradt nomád népet, Ha olvmnk, valóban utvoliég mlut Irlák i magyar nép-éleiéi, unkátokat, erkölcsöket, A kőnnyae hivő él hennllnkil nem limerő atonbtn Igatiágot lát heune, Enaik, mintegy rgéfolalárii Jilent meg Jualh Zsigmondnak a .Magyar puula ezlniü intve franoala nyelvet, mily a rólunk léveaen táplált nézeteknek ' egén máa Irányt Jelölt ég pidlg iteranMéi natáaaal. * Hogy miben Itll okát az, hogy Irnililmnnk niak Ily későn, majdnem égy euredév alán ttlut fal a világirodalom burlmalján, f/liiltul as bothaló fal, hogy nyilvHiik lelleién keléiIflfi jállíjgében nem tajállthatő il kliiinyiii ti nyiigot állal és Igy nini li érdak-MtfOtt aaaylrs nelliml fejlillaéglltik Iránt, Mig ellanbiu a franotla, tirtttiof, ingol Irodalom, niliit a ihilyek a világirodalom küipunl-\|ál képetik, nyalvttkfUralkodó torniéaxelóuél higva hivatva voltak elén a térin veaénttlreuel iáUwani, Máalk ok, hogy nálttnk aokkal később jllllok lutlalára a ItlgnrA aaalhallkal kflviiliiliuAiiynldivHi tollát a izépnak át na-maanik, melynek itlkniiiln/iiHii uélklll kü\|léasai nőm ldl(i%litillk, A rldcjr fofvikhá lltifilll citli/olailrtii goiidolSitokiiak érvényre jutáin okolta Iilil\|cii/i!l\|\|\|\|ltll 'l( llíllliillllll'/lllyll-ljigttl A níelleiiil kap u a atonhan, mely núliink u ilinll atánad a nyttgnllnl mindegy te laltailvehb lelt, boita meg atoa gyümőlctőket, melyeket az etektől ehiajátllotl mtvellség ét Huum gondulkodáa itült Ennek kővetkeilében kőltétaaltali mind bimm faja, aiiat aa epika, lyra éa dráma aa t) eitmék, nemea felfogás és művelőik tiatla kőitől érteke által elérte aton aagaalatot, mely a robamoa emelkedéa folytan méltó elismeréat sterzeil mladenBtt éa lelt reeiplálvt az natzirodaloaiba, neki előkelő helyet biaioaitva. BflSjjlr Kthú. Hans és Grste.' (Vlitaaa.) . I faday : Mii haeiiiigalü stUnlekn, JSjjHiik bárhol össze? M rU/ijázz, hogy kit iitmeil Szem)inyét hs ntttte ! A legény: Xem tekintgetnél Jeléén, - Sem látnál te mindig', •lát rtgyili, 'Mert kit nyakéul* 'Unea ftrdi uintig l cr_ H. II ;.....~7" ....: 'A ■ t é f k " ■ ■ - f-A/ A roxaa emdeii hazája a távol kelet, hljitnét évazázadokkal uzahiit hoztak he a nvugoti nraxngokba ; hot ma már számtalanok lunyt.ízlik, ékcsitjk vele azobáikal, parkjaikat, kertjeiket, a ablakaifial, Keleten még folyton az a hit van elterjedve, hogy az elaő ri'itau Mahomed prófétának egy könyeaeppjebői eredt; kevúabbé [ Ideallgtlkua nemzetek állitáaa aaarint a cüzüa etedelo egy régibb korba'nytmk~viaazir A világtörténelem szerint már aa ó korban használlak ró-zsáknt szerelem-iialol A cútiiakk D"mi"ianuf kirél1/ nrnlhi^áia— I alatt liozták orazágukba a rózsát a nagyban tenyésztenék. — An- \| tiooliltH rendesen rózsalevelekliől készített ágyban leküdt : — áa_ j boldngtiilimhnk erezte magit', ba ezt egyaaer ia nélkülözni volt kénytelen. Anliinjua arra kérte Kleopátrát, liogy sirdoinbját nizsa-\| bokrokkal diazilsn éa ügyeljen fel arra, hogy ezek folyton áppltas-I amink. „Mea rnaa" volt a római azerehnesek kedvenez szójátéka, i mit különben nálunk ia használnak. Homer rózsákkal díszítette \| Achilles pajzsát és Hektor sisakját. A görögöknél szokásban volt, : hogy az olhupyt végrondeletlleg kötelezte örököséit, hogy sírján folytonosan egy rózsakert lartassék fenn; s Velenvze környékén taliilhafo leliratokból uz tűnik ki, hogy ez a azokáa .Olnezországban ' is divatban volL , ™ Fiaiul leányok sírkövére egy lehér rózsát — a rózsa ölében : pillangóval — szoktak vágatni; Törökországban ma ia láthatni : hajadonok sírján rózaaezukrokat Habylanbun a rózsával* impregnált lábbeli bőrt nagyrobecsül-' lék \| a Zoroaszteitül beszélik, hogy Dariua jelenlétében mikor ez í Ifllo tgy uaodá tMjeaitéaét kérte, egy róaaalát növeaztett a földből, [ mély nyomban liimbódzottji^ virágaott. Egy köpnyvhen, mely .állítólag Halamon klrtlyiol. származik, ' az örökbőlcseséget .leriphó rózsáihoz basonlilják, i . Nurmalial-lten^egnOj egy keleti magyar háremeitek legazul>b i nwüühyár rótaavizzol tulieliiit meg égy csatornát, és lérjévef azon \| eaonakátott; a nap melege at nlajnt a vla lalülelére enielte s ml-{ dón ő felségeik ezun tünflnényt észrevették, nagvon csodálkoztak. Igy találtak l'ul II rózanolojal; legalább Igy tartják ezt keleten. Egy római csáatár halaitnvál róxauvizzel tölletö meg, arról ! azonban hallgat á krónika, liogy u halak miként logudták urokuak I oxoii liitézkéditaiH, A llión lótna Kínából honoaull meg Európában a állítólag onnét nrndt tz u „buksin" róztalö, melyei 1H13-I>an Hohplíirill 1 küldőn Dél-Krniietiaorsxáglia, a toulonl lengeréasell palulu park-' jábti, melynek lŐMaé ma H6 étit, vastag, riilö Indul oÜHirilaniik , agy i'géaz falai, mely 0 ni, magna a ül m. hoaaau. Olyan dúsan ImJt, hogv I -h in. lioaazu Indáit éVenkinl lenyesik Aprília nut Juabkn virágzik a van ralla néha IV) eaer kinyill mzaa egyszerre, Midőn .Htnladln aaultán 1'lflB, évben Jeruzaiilemet iiieghiidi-tolta, bár kíváncsi voll a Hallnnon király állal épilelt világhírű templom'nl látni, lídliípÓMO elölt, a templom tnlalt rozanvltzel tno-i inlta Itli Hallksitgeaié' vált róxanvlz atálllláaáhox nem knvisebb, mint D(K) lóvéra volt aailkaOg \|i)p agy K(initaiitlná\|a>ljfnak II. Mahomed által évben lőriénl lievétnhi utáii a asent /.sóllii templom tlnnepélyeaen nixaa vlisal llialllliilolt miig, inliilőll mneaelté nlnkítlaloli ai. A giltlóknál tt főpap, 'Móiea tanai sterlnl blioiiyna aldmalok. I mii róssakonitiAl hnrtlnll, éa válóadnüleg ezen lénv^ való vist-I KüfliipilnkóüéMliöl sziirinnittll' ti nlttnal silnodiiaiiiik n lil. AMiidtnm liidl nmm Italítroiiifii, iitelvWel minden. zsl>1n hl-m "k^lihvti'teti, 'föltli II Itgy tlizailt uill'll\|oil. nrainiulinn Uiiiiniilik ti lallllik ttllt ía ti Vlt'ltgllk üllllepel 48 1»«ty alkalmakkor tompáikul, ágyaikat, Ú wfathául rózsák- dett eagy vérrjU*ég követkoslében beállni szokott, ájulás ellen Jut) díszítik. hanxnálta. legrégibben ismert róxnuhwkör a hildefchoiroi Ná«elorxág- j Sokáig alkalmaztuk nebekre rózsaboröfalánokat • én «zt ben. ez ai oltani főtemplomnál beborít egy 7 m. ezaru, lélhold r tartom, hu a nzive sebes 'valakinek, tokkal fcaihatóssabb a kedven lórum tálal; a Föld lelett fit mi. vaslxg. líeiilo jAspök 1(lft4l07tt [ csúkjr* minél sűrűbben alkalmttxfalik e gyógymód, annál gyorsabb n gyógy ula. közt ait mar mint a rt^lnóg egyik érdemen -emlékét valló ápoláá alá. - Mikor a leégett sxékesegyháxat helyreállíttatta, aJtriplá Ia-IúIiüh helyextette a róxnabokrot, nteiy különben keveset szenvedett a tűztől. Jámbor rege in füxődjk e rónüold eredetébe?, Jámbor Lajos csánxár Klaebtn iddxése alkalmával, képö őssael ment egy ízben vadanxnludvari káplárba afelett indulán elolt a miséi végezni nx erdőben, midőn egyháaí xzereíl illnzenzedte, áldozó kelyhe vé lellensrjrftQI olt maradt. ** Midőn exérl másnap vinsxament ux erdőre, egy xőfdeló rózsttbokron találta aat függve, hololt már akkor minden lombon íiy éa cserje elhullatta levelét. K csodán esemény emiekére a cnánár, ki erről értenült, kápolnát (ipitlelett oda. es annak olláwti^innlő mellé-, állillatla — l'gyan ide Hitben boii a hiidenlidroT^llspÖkiég alapít 1010(1. .—' Hogy~ n feledékeny káplánból leibe ólt ax alm* piftpdki nom ludni, de iixxnl dir.«t'k^Y~timr/mcMer JWsuból van szik a monda, hogy ugyan ax a rózaató ax, mely ma in xőldel virágzik, holott ma legalább in 1074 éven. Midőn Mária Antóniii M ik l,njo«al történt egybekelje alkalmával Náncin átutazott, a loiharmgeni nők egy róznákkal bo-hintett agyat jarloUak számára ketozott • -; A középkorban oh* nagy becíbcn löfíőüák a Ftfzsál, hogy azoknak ienvénxténéhex királyi engedélyre Völt nzükség. ' Nagy Károly alattvalóinak tőbb lábon ajánlotta a rózmlk te-. nyésaléset, nőt pályadíjat in tűxött a legszebb rozmifajok lonyénz-(őt" részére . u - ■■. A j»erxnák boronü vegeikét róznnlevelvkkél xtjrják le azon hie _ . ^r^CrL jlSIJ1^frfft^ifT'ift hü iJ a lirirnafc! S h nap ca-i^ ogyeJilónüg iil^je alalt tartani nxokolt Ünnepek alkalma vnl ax egymást lattigalo nők rozsukkal dobálják cgymánt meg Hnnnorer faltán knrOfnifbftr, t MHiflVerbek lalu KTzelSfion van egy fiíre* rozsaimkor, mely nx ottani Öreg emberek nyi]atko~ xalk nxecint Mi itt. maga* volt, mig a villám azét nein vi\gta. niu ma in látni btrxftén n't'nnpunl - 70 cm nuigan lőrxne H.H c»fti* kerrtlele en \|t* agra onxlik. exek kőxüi fi nek u kerülete 17^ Elt A1! & ÍT II- ffíblli ft •Mxeniiuel JíOOKÍÚiiOUi- agyankinl ÍÖ ián. 'átmérelOre mert ujjnyi vanlag hajtanai ntiall, melyek erőn _lünkövol vannak gj ganabb hujlána 4 m., ax i»génx bokor kerülete 40 lépén. — Mikor tele varr exer tneg exer nvilő vinWgiil — níifryeknek iHalit" a Ihea rnxünra cm feli 1>x l H nek — níiíile pitnli I. Meghaladja pumpá lutn a hiidenhetmi róxnatiit in. , • h'rdeken a nixxai roxna-gyar in, mely - meglelicIóM területet foglal el n'Tar narljan. A tnjiíjdomw ^pnknenrkíxárólag téli ro-xnnk nyorón^M dolgoxik, melyek eg^nx Kurópában vevőkre találnak Minthogy Nixxa klímája iinigában vcfvo nem elég meleg, a tulajdonom meleg haxnkut keniillelell, melyek tkiü tmg^naőg méternyi t«~ rlllelel liorllAtuik l»e n lelj roxmikat Nemeinek. K mellett pernze lőmenlek tavanxi a nyári róxnát in tenyénxt. -- hecxetnber líVlöl april iiVjg a Hilajfföiio^ Mari ur hnppiikinl 600 tm^h! roxmif küld nxet, mely kőxüi például a Paul Neron crn. átmőriijüok. A rúgna Val bellii eled terület körülbelül 4 hektár * minden liektar Jo-lvooo irt tinxla jövedelmet boa évenkinl. Hóniaban tuoti vanárnnpon, mely ro/.mi vanúrnapmik neveltetik, ag /inn/en templomoklailí roxna nxenlelén Itirlalik. Aa nranf* j tóm ^/enlciloaenek ngokána a pápnnág állál. gjjl. nxáx:idban . knlelkeTiMI—l'iaeii, n—hfflT VMiTuíjiilúii vágbvmand ^nlfien^ mHh^-rttHiepi'lj eax(»güi'\| Víilí öíylíckölvü en iVlöíiiíiíell niami a pápa kiílofnH kegyekerit lejedelmekiick ajáiiiTéKoxIalik. Hi^fit Jágoban (OJHl melletl) minden idegen, ki vendegkép i/iti 11 iiaxba, a i nalád míntlen egyen tiiyju állat rumival ko/iaiik óieg. Allilólug iitwllm UMngnriyt jlloli uieg axon dienőnég, ragnál Kratirgiaoragágbn vilit* én n\|\| el/ínx/)r IfiuyW/loUo. ^km xiali(\|n (iilálliaio a l(^lüvineneltl) n^gna; lia nyelven feleaéggel nt#j(áIdolt ffiri twin elnolilméget, hiíI ffllrirnlnl n#ni ludnk. A rox«nk kügi la vnn iieim^ieg en a nuiideii honé ^a liőattÓJti ttluti tM^vutnek rOKxAkál A ^"ii'öfidknúl nffkáig littügii^Kirlr Ai\|hU, mlHuat röanüt a réngegnég dlertMWeM A kdpri ngígolMktin fóggál liutgnálonk llfMÍtfflfffú* (illan llníriitaii Mttiflr it «lli»lfmunti« léle ifytimor* ene\|mek hlrm fnllalálo\|a iiyllliiirlya gynllitdün ellotil ovnxvrül niiwljn 11 Mxmll 'J\al In filmjük, hogy HNtaftol kavnrvct lüüglio^ agahbittn nx éleini. \|)u éj 1 hoih ajüidniii ext, Sieliogy llr Mlntirr tiiifiitdifi kurtigntdág midp rmri aknMgon a iiynkioiilHi; Igtix ii\|(ytittf hajt}' oi'oi lifkeMtwb'i itinlmr nmn ágokotl ncnkl iiíhüi IdljoliTih' aekel iffttitli tle Iki trienjeráCg^be vtlgtik, künuyeii int^gegliellk vt'lfttn hogy Ic^'Wil likkor ríiin ap\|)llkültmk iiglH70, évi 40, heg 02. f'Mi. Me^gvülne m hftjom liolly (inifkui urrol ím, miT peril ngith'lliek Orvoai !"kinle\|yek Qg\| Igrljáki Itogy rognalnvelnk iio'g^V ii Vl\|tlnjiMiiyl(t\| ; og \|h'\|h/i' liorlvóalltlk nem n/nl I \|lfó4áM ki> nglltdl ngeig\| hííívn\|!ÓH\|\|/)l\|í !lN.Mfi(!llákJ la/)* é1 1'rtlOlkit lielvrllenlli HÍ iftilnU M/t lllH\|(lk\| niium p'Mi, JM\|V\|« lm r* n , Nityv K.MMIV n 'Hilil Axl tartják, hogy a cxukorka főxőtt rówa sorvadás én lo rokláján ellen jó. ' A inai Hehh én a régi llaklra mellett, Maitnav köaeleken Ali nirjánál lálta Vámbéry a cmidatevő n^xaákai, erről a p»rtn rőzaa-(ajrol, melyut uU güli aurának miveanek, aat tartja titt ^nrlsHiíi híveinek mondája, hogy nem lenyt^izik roáeutt, csak Ali nirján ; miért elhononiláMával nem ia prSbáíkoxtak meg. Kőxépáxaia toxjmú láflllAl nagyon híren l'erxniáluin a nxázlevelü, melyei még J3stt-ben viitek Angliáim, hol ma belőle bőven fél ezer változatot müveinek. SxiriabóJ hoxlák a »zentfőlddn-1járt keirnzlen vitézek llOO körül a .damankuni rózsát, melyből a keletiek a kedvelt aörbK italt kénzitik. Nálunk ennek a rózsának .hónapot a neve. Horeb-hegyi csipkebokor, mely égell. inmeretea a bibliából. SzfflM ajámló* liogy a mik 11 vlndikáljtr tiiagántik cgen löriöiiolrin tiimdtiuin l^dltf nglnlo limurirtlntu , Nálunk it KHÜH mlilj, in r^tifíví'" Kun ipában a rózsa nzabad ég alatt talán néhol nein tényé-nxik szebben, illatosabban, n nagyobb számban, mint a Halkén-hegység déli vélékein A Sipkátszoros, mely u legutóbbi orosz-tőrük háborúban oly sok emlegetés tárgyit volt, hogy a tőrük győzelmek örömére Magyarország is ünnep 'lL, -nevel a rózsaiTsip-Sétól n verte. TJár a liasonoevü Talu.nál, a. Uatkán szoioh déli tor-Eáimn kezdődnek a rtUnaligelek, kelleiuen íllatotmrasztva mindenfelé. ( Km mint Dél-Sp ínyoluraagban az olajfa, nálunk a szőlőtő, nagy táblákban terül n rózta-ültei vény egész Kazunlik varosig, nö( axonlul; ngy, hogy be nem latja a szem a hcgyolclalok^n, M<>k0u»^v0lgyekeit végig borult riizxan'züriyeg veget^ melyet csak fixnkit me< lombos erdő: mndárdallAl zongO Ugei és á lék alól fehéren kikandikáló falu kertjeivel rétjeivel A többi mind csupa rózna, meg rúzsa, m vakító (ehértői a ^wi^fta végpiniatg,— larkaxva aárgával éa a róznn színnek száz meg száz árnyalatával. Ax örökké nyitó thráciai rózsát a deli domblejtökön ugy tenyésztik itt, hogy szabalyos sorokba ültetve, karókhoz kötözik, mar kora tavannzal gondosan megmetnzik és ápoljak juniunigj "••kor a rózpflszüiiet kezdődik. —Az éjszakamerikui KyyAííúm«>Vban Texas défi részén llotarlonban kaniesonykór virágoznak a rózsák; onnét hozták tuk a csipkerózsái. " J^ Hozna 1 hord ti katona süpkajaoy jl. vúlogeny—weHén, és a —balba iii^im* lmny keblen. A rrtzHjm ajkak mosolyának aok kemény férll szív hódoll már meg. — Itózsnnir borítja u kis szende arezat, ha kedvese szerelemről Jibrámloz s válasz helyett egy rúzsát '-r- a szerelem jelképét nynjt néki. Vannak rőz<4jiftizérak,~kik a sok templomba járás és imádkozás következtébevf, mint Illés próféta élve jutnak a másvilágra, ük legalább ozt hiszik, Népdalaink majd mindegyike a rózsáról szól. Ismerjük Hy-men róznalámrxail, melyek néha könnyűek, nelm pedig önsúlyIval nehezednek vállainkra.h leroHkadássu) lenyegelnek, vagy az Ör-jületlie vtaxnek K'n vulamenyi nőt rózsJnak tartom azzal a megkülönbőzlv^~ ténnel, hogy vnnnhk olyanok, kiknek tövisei szúrósabbak, mig ellenben ';anok is vaunak, kik—a tövisektől menték. Hogy eine/.ek a jobb liijtt^u rózsához tartoziilik, mondanom sem kell Nem régiben olvastam, hogy u bpesti varosligeti iparesar-üoktmu 4uegtarlott, virág-kiallHdts ^ütötilegeasü]^ egy 1íj rőisa kijjeáuv iim'U Magyaeországmr rmigbat nevettetett. Kz a rózsa* Ümioti Uu4zlAv orsa. képviselő hp^tmexri kéttízben Utta meg a napvilágot, on az annyira kedvelt «es keresett Theuhybrtrhtkhoz turk.gik Saakadallantd vírit kora tavnnstöt késő őszig, virágúi. httarnilithatíitlamil szépek, csakhogy szirmai merevek. Igen Hártya, félnvili állapotban több napig eltart a legforróbb na\|>ban ia; lel-j^séti kinyílt ülht\|Hill»an portnlail neiu mutatja, a mi szép rfizmuiak esjlkkentj hírnevét. KI Multuvnkkil azulláiL nagyon kedvelte u röxaái éá meg* ixatnUlhtUlan laját tenyésztette óriási palutajábanl Kedvenu» szó* játéka eg volt: én vagyok a azultanok királya, ti rózsa )>edig a Wrrtguk királynéja, lllík iflml, hogy buratnagot tartsunk. DnebuiPi aa oritmx liires kftliöpHick Mt^iia szerint u kelet, egy királyságában egykor oly törvény létezett, mely szerint az, ki egy herexegnönek ro*At ajáiMlékozotl, kivanlmtott aiándokaert bárinll. Axl nxohban nem mondja a szellemen külU), hogyha ber i'Xeguö kötees volt-e nx njándékozo kivanmigat teljesíteni. * -fMexelim Hoynti nrul) Ulnxö állal Ivirt rözsu. K janibor mu-xtilman Kelflindin egy varosában állilolof olyan rwistU látott, melynek xxiromlévekin lebár hetükkel e sgavnk voltak olvashatok: •NlUfHi in^fi Islen, 'mak Allah en Mahomed, ennek az a\|mstola; A Imi Mukr nagyon igaxnAgsgeretö, de Omán ragulmazi>.« Söt mini inotiiUa, a meg kl nein feslett bitnbúk is, melyeket megnyitott, mind e feliratot viieltdk( Kx már igaxl lolekexeti róasa volt t milyent gvmir azem nem liUhtit. Aiigllrtbttn II yorki gtt^xAg kcrljeilien a rozsa háborúk otn, melyek M)0 öv elöli dúltak, mi ix túlnyomok a \Mr nVMkl! a Innmrleriekheu a pirosuk Klreher Alhanrtx eliies/.élese szerint KHíjj^U. nved klNlypo ben tiamvaihol ióltOO ki éten 1M41H llvel UU: imiin IhF tolták ii leiemben, Álljon bármint is a dolog, Stocker ur ép olyan jól 01 a zongora, mini vadki ptajbászával az asztalra, vagy a mint üt (lékeli a v»(\|ö ur.tk beszédein Aa mi azutAn következett, azt én nem-tudóin Hogy Sarközy buzoit valami Trara bum diay szagú rezgőt arra emlékszem, de másra1 m«r nem. Vannak emberek, a Jrtk beszelik, hogy a hőül megállt Kanizsa, lelet), bogy közelről lássa e remek estélyi. Vannak imét eníberek, a kik ezt tagadásba veszik, mert yi ugy mondják — felhőtlen vo\|t az ég, dé mikor píros habtömeg. A színek arnyfl\|ata ^yai'hif. A mint a j H.hnzn menlüukj n hokinak nyalna sem vuh, El) Is áz ufóbbiak-IflfnfeS azlv\|ry^ff\|\|átéfcS^ u ujutLa krisiáUos vizharáx ——11 r 1 ... I Mint tudjuk majdnem minden rótsának van illata: azonban Japánban tenyészik egy fala a rágnának, melynek szokatlan sürtl nyitásai miatt sokvirágu nevet adtak, énnek nme* illata Ilyen nálunk a vörös futó rozsa, a zöld moha rozsa es a szomorú rozsa Nemzett bUszkeseggel moudbatjuk el, hogy nincsen párja messze földön rózsák dolgában a budajtesti Margils/agetnek, mely minden júniusban egész vöröstenger, rózsák óceánja, szlromfodrai-val és hullámaival A levelek zöli je csak mélység, a tölsxín vidáman ringó napsütötte megtörik a műér világosságot Tenger a mély illatos, de nem sósjaL nem jódisü a lehelete, hanem mézes és balzsamos 'tryakran olvashatlak, hogy Karácsonyi tiuidó gróf hazánkban rózsaleány erénydijat atanitott; tnety évenkint egy, minden tekintetben kllogáslalu* erkölcsű, férjhez menendő leánynak szokott adományoztatik, -l Ax ilyen rozsaleányok uínyervseert a fiatalságnak rgyjr íJktiftta kell versehyre egymással: '(§ telette Isildog-imk erzi^nagái, ki mint,g#öztes a rózsaleány t meghódítja. Nem üiftk i sért, mert rimmluuiyt nyer, hanem Iliért flssze Váh kötve az úgynevezett »pervus refum gerendummtil* a uti a mai s&imitó világban főszerepet játszik: egy csoiho 100-as bankuótával Az erénydij 'ugyabis 1000 írt; tniből u rozsaleany $ÖÜ flórt kap, a 4iX) frf pedig a kiházasitasi és a mulatság költségűre fordítalik. m híre K Maflhívó. A nagy-kanizsai .Polgári Egylet1* t évi.. de-ezetnher hó M en saját hely ingében ' tnmlsjlaVul egybekötött HyIvesler* estéj vt rejale^ji yigaloiniendnan bi^ai^ig l\/v^tléio ■ ■l itseinehffe1 "fii. Tomholatárgyak köszönettel fogadlatnak és deczember íílén este I Otáig uiu&tyMi helyiségben átadhatók. _; , A nigf ainliaii -Rrr»mér--tigdfmr- rendező bizottsága •Szilveszter este táncxvignlmat rendez■ A „Oaalno" 1Weas estetve. Az estély e'ragadón szép Karácsony máaodnapján a hely Mi iparos ifjúság Markó Itn k, a. sZlves közreműködésével a »Sárga cáikő* népszínművet adja elő, mire bátruk-vadunk a n. é. közönség becses ^gyeimét felhívni. ÉrtssKés A syéd nők társasága által hirdetett hangverseny 'belügyminiszteri engedély hiányafcan elmaradott A társaság a közönségnek szíves elnézést kéri. Az ejmuradott előadasokat g ho yfO V? 'in tnrljfttr irmfl ' ■-—tt-— "~ A nagy-kanizsai műkedvelő ifjúság f. hó 1* an tartott jótékonyctélu szioi előadása, — mely alkalommal előadatott .A vereshajú* # felvonásos népszínmű, — minden tekintetben kitti-~ nően sikerült A szereplök nundnyája dicséretesen megállotta helyét, egyíkmásíkji pedig igen szép tehetséget is áruíl el .játéka és énekével- Külön-külön megdicsérni Okét nem akarjuk, mert a neme wséK jnefy, «ket egyesítette vezérelte, már magúban véve meghaladja a mi dicseretünket. Tapsot, éljent es kihívást kapott minden szereplő a közönségtől, mely zsufolasi* megtöltötte a 'Szarvas szálloda* nagy termét. Az előadást táitf'Z követte, s tartott a vígság egész reggelig. FetÜlfizeléek, illetve adományok a decz~H nn tnrtntt jntékooy c/ffa műkedvelői rlup>(én a\|fcnlmfthril c.lemem I^Kitné, riiiiál rWeacz és Vidor Samuné 5-ti forintot" gelMM iiulmiinn Vilmos \| írtid, Kb«.ns\|Niug(^r U»o, tirünhut Altredné, h^hrnt lliMnin'; Srlu»i-/ Al—J.-ná m . Maselmnalief Mérné volt, A szebbnél szebb nők, az elegánsnál cle^unsubb toiletlekben, bele i ugy Ütve a ciui\|uiriha uetiunv élics^blt női an^s es tiitlal leány és H^Hi~kr\|T, TiitnhnTr fPWtrrt"lirP\|Wil nuijn»líftk. A (Mllliltök Is szokat- ; lan langgai égtek mintha bizony előre sejtették volna, hogy 'ma, í erlrljg ini'g jll^Vlelen es ísuiercilen4 liö»ok logn^ .lcilejnii, a ? ik az (önt tlicsfcü^i még nélkülözvén, érősebb lángra, tényre van ssUWttUkr vilftgitaobii helyezzük. -- ! Dicséretükre legyen nmndva az egyébkent j« tisztességes katiberü j láni\|töknak, hogy ok kölelesst'güket luvtui teljesitellék! A pinezer, -í a pudü'i. numLimnd különösen, ki voli ok .Iwiymazolvu u mi fö • a szereplők kiktől iMN^anatot kerek% h<gy csuk iimmI jövök rájuk valóságos .müvészicséggel oldottak meg tehútatúkat. Hatlo j II. Itéla, a ,.m»«i kiuuHnyt* nn" megteri-mtoie aziiz partion 1 érteimii i szerzője, feltárta gazdag tarhazat ama bó ismereietnek, melyeket a honi irodalom a nyelvészet, Hrauuiturgia. mylliologia lert'ur büszkén magúénak ViiHlillt. es a kifelefek t s kiiejt^esek li^ve* es iiu;g- , lepő c<o\|iortnituu es az elleittelik helyts szembe állitasávalrsn^" rült n közönség ertleklode»él mindvégig ébren tartani A kik meg- : értették IctolvasiWil, azok lanulhatniik Mólé sokat, tuigyon sokat. * Az est valóságos kö/eiiponlja. (de nem czellabtajii) ilju tiuiéttVlM Deulseh laijtts voif siuek névt1 jóllehet, cítK ez alkalommal jött h'gelŐMZör iiroghiumirá, de mflvcNzetét, korál sőt nagy^agiit uu'ssze l^t hala4\|a Wenev, mnw- ^hm^ottt, jfielylydl—M»wot) ■ tutlomáuva iiant Viselteitek; én mikor iiuír azt is megtudták, hogy < n helybeli főkántor urnal tanult .oijekelm. akkor hevesebb tisztelői . mindjárt kezdték huugoAtutui, Ney Dávid, Ncv \|)avíd! l)o egy szem- i füles riporter megjegyezte; Talán inkább Neu, Neu! (und. Klein). Kneke az kilögaslalau volt A Mzónseg tombolt, lapsnlt 'keflyTy telén volt' niég kota uinnortm lel sem vaíl darabot nb-' ruiito — elénekelni, hörgti éljen kísérte leléplát, és csak nagy naltczcu leheteti a zajgó HuberAradatot locsiilapilnní. A széiutüles rí\|strler megint oda s/sdt egyik buraijának <Kár w tapsért, nz éljebérl, hisz többé már iígy sem jön he • A „mtfttW Hiiliúhwp (mert ilyen is vau) barátai közül azok, kik ián az alt indás előtt kételkedtek benne, odv rohannak most hozza es egyik egész lelkesetléssel oda kiállt neki; <Lajos, a torkodban p millió loHftt~¥an Hrejt ve c A huMczul ri\|oi'(er ezt \|\| meghallol ta és inlntlíáH Í§ feleli, W lsak egy^ iloluiuhus kelltnie í\| ki Mtalálnn. Weiss Ni na k. a a helybeli milvéxz gárda ismert lievli tagja egeszén toagával raga<lla és olboditolla lu\|\|lgalöit a Az éltesebb urak azt jegyezték meg • ••Vairnekimk elég bogártiuk de csak ilyen iluiard félével találkőzluitlimk volna ngysser llatalabhkorunkban* Egypár Halai emlmrböl-illó csoporl tt szavalat végén nst a ineg\|egyzést koezkaztatta•Darazsat ssivesabbnn végig hallgattuk vnlntt. mint a legyet,* As est befejezese méllö (tán méllóbbt volt kezdetóhes, Hloeker Antal kir, nlügyész riugritla zongora játékával tjdes álomlta a brtfU\|.ló liallgalöságnt, Megtapsoliiik, éljenezlek; másodszor ts ■Alkfzdn tt játszani, megint tiip, éljen. Harmsdssor Is neki kezdett a játszásnak, tle Jogsss körösben ast beszélték röl, )mgy az orczá rói le.lóhaloit olvusnl, hogy jelenleg a közönség résziről a hivatali hatalommal való v^szaelest elöiöltetelijl látja ienlordgnl Egy Ügy- -veti »/et'int pedig fi sxenfi>lvevt szidiadsag inegsel'lésének vétségével e«^mt i tnilmasaiban lev/i nnii/nm s »IH^ivi »ro«/nk. bioiieih-i követte »1 »( koSotlM'g. iilllio) 'I/; ültlSMi^'Z mUli <>Ö^tial>nllélieUvf\|i(Mitui érintői; Eischel Eülöfaié^ Etscld Pálné, Tauber Alajosné, Hosea-berg Izraelné, tirünhut Tülöjk Wusztl laijtwne, lk>brm István. Sommer Sqndorrié, HÍnu Paine, dr. Kárnek Ui^zlóné, dr. Hothsehild Samuné. Prágcr Héláué, N N és ^nnmer .bizset t —1 lorintot; _ Kotm és Lieltfs«4teift l- fft Wf"krf:.7 Srhm nrtnn Dtaítsrli faijtts. Plsehel LtyiH. Wi'ÍM/. V.mv mi kr., Ijéllnt Jittsel,"NT.7 NT \|\| Sternberg /"iginond fiü kr.. l#t')wy Arnold 40 kr. \| p \|p kr., összesen tri 31CE kr, S A -szíves koxremuktklökhek önzetlen fáradozásaikért, a t felüllizelok- -illetve adományozóknnk az mzt'»t a lenti kimutatásban- netán előfordulóhelytelerfségekért "A népkonyha elnöksége. —- Kis tolvaj E^y iimnbert Kattt-za itevü iskolás leánykának a jőtckony^nőegyh't.rőf parchetot adott téti ruhára. Azon-tuin mikor hazafelé vitte^j^ ajándékot, egy másik kis leány utaua ' lutott, — s azt átlítöttíi, hogy az iskoja-igazgatója küldte, ádju neki a 'ruhához' yaiút iiigrt~ Thttza kett vinni. >iy mí^Tk Teátry fogja azt im^gkapni. A kis Katicza-bnsau adta at, — állítólag Kovács Marinak a barchelot, ki a/zal eltűnt. Mivel az igazgaltt senkit a harchel visszakérésére meg ncui bízott, most ' kutatják, hogy ki lehet uz ii^yes kis-tolvaj Apróbb lopások. A ('.sengew-ulczni (iuttmann fele házban l<anjí jo/Mcl' vasúti lütlöuek és Neaheicz kalauznak baromfi kelreczel. ipincrelhii tettesek Ipllörffk. s onnét -H ryjbe. 2 pulyka és .1 kapioid elloptak. — lymka (t$r(jy lielvbeli lakos csizmadia mester kátüiiü Horváth áilómúr Jiakóii- t^igány assz >ny f. h4— cgv pnr csizmát ellopott. ^ Hűutarez Júuci f. bú v'jr nyulat vasáruit, jL^razt TöTii iítórfilÉioöMlSSiEöd^fcl Mikor, u nyulai eiviunt Kkarta. látta, —.bogv ini«gilgrott a nyul.« A reutlöri nyttnmzás azonban kiderítette, hogy a nyulat Szakonyi Lmjok i«meH viz-la kezei ugratjak eh S^tinfú htnhi sandi lukos zsebéből f. lié 21-i-U tíirezúju kiesett, s mikor esi észrevette, s felvenni akarta egy ember a leltajoló Szántót ellökni Éf larczát lelkupia, - s azzal gyorsan eltűnt, A vizsgalat kiderítette, hogy a lárcztU Itagatin lmrtr tUyeházi lakt»s ká)ta tel, — ki ellen al( eljárás megindítva lelt, 'a v, - Déli vasul Karácsony-ünnepe alkalmából folyó évi dc-! t /ember hó en a dóli vasul magyar vtiualaiúak áilomasaxt'il Ihuliiftrtl, /ffV», /•'örntr 7VV«íf és Vfltnr:tí>c rendkivBl mersékolt áru menettérti jegyek lesznek kiadva, melyek 11 napig érvényesek r és még azon ke<tvf»zinényt nyújtják, hogy visszajövetkor czeu ! jegyekkél áz utazást kétszer tetszés szerinti állomásoköli felbe lehet szukUuui, Ezen jegyek kiadására es araira Yiézye kültiű hlrtletinényék adatlak-ki, melyekben a vonatok, meíyeklíez ezen rendkívül Mérsékelt ririi. jegvi's érvértyesek indulási idejükkel fel j vannak említve. s . ' - Eredeti alöfliatésl felhivát. A Magyar Hírlap, mely rövid i ítlö nlntt pontian népszerűségre tett szert, eretleti alakú elöüze-• tüsJ, felliivást Ildiitt ki, A lap rendes formájában két#olth^lon mun-katámnt autogratnmjutl miHálja he Akik csak n nyomtatolt belük j formájában szoktak megjolenui a közönség élőit, saját kezükvoná I sáyal mutatkoznak be. A Magyar Hirlap-ra vall ez ,az ötlet. Min j dk Hinti mindig eredetit nyiMtauí, e< az elve. A Magyar Hírlap i mitiíléii rovatá, á veséhzikkttfl keztlve tt Ulviratokig: érdekes, iulormiie^löl tt li^jobbak. Az elyniut évben is niégrnutattn ezt tiibb islten « i'K'ty t^'ik a legnbtlibí i^iHnd' Ma- gyiiv; JliiUp >i .kMUit'elVáuwrol- uuu. ukko< adoH lurt, atmkoi arról -l m % — ■ dpmiaaaiónéM minlxslerek UviieMvA még a beavatott kórok mmd (uitink. De mm eaak politikai újdonságai, hanem • napi eseményekről, mttvéaaati dolgok rol közölt hirei ia laliQnéat kenőnek. A Magyar Hirlap érdekleaxltö regínyekel közrtl, még padig könyvalakban a legközelebb Beuleakiné llajxa Lenke, a nagy népsaerflnégi rogénylrónönak AlQltelel vintg eximö regényének ' köxleaei kezdi mag A kö/önaeg harálsagat é« IdfnogtiláaiU padig ugy pompás karácsonyi ajandéiikiil hálálja mag. Aa egyik karácsonyi ajándék a nagy album, melynek tartalmát a legkiválóbb magyar írok éa művészek gaadagitották. Kmiek mellékletei: egy gyiitiritrn oImjiivoiimIii kép: Mascagnt Hanlxaiiak raimtt nperaja-nak egy részlete (Kunom Krigyea rajzával). Tárczanaptár aa lMUB. évre. A Kia világ, a Magyar Hirlap ilyermehlapja olvasói ugy kicsiny albumul kapnak ajándékul. K káráeípbyj ajándékot, melynek bolti ára I frt 31) kr, a Magyar Hirlap minden előllze-t.Ojo megkapja, ástok ia, akik deczcinher Sll-álg ujjontin belépjek. A Magyar Hírláp nlóllzotéBi jtriulugfy hónapra 1 Frt 20. kr. nrgyed-Hrrt; il Irt 60 kr; félévre^? Irt egész érvu Jrt. A Kia Világ uaimB. hotfliikllil uiugjalanfl (.ffiqlycl..cniip:li) ■ á gyárimtinyl_ aziaién ilyen hirdeléanak szolgáljon ipui, ax vegye meg minél elóbb ax én csalhatatlan hajnövesztő .wmadémat. N N. füaaerea éa hajnövaaatő kenoes feltaláló. — ~ttr a Wkeríill rajrt aaután másnap reggel a kirakatba hrlyaite el. Terméaaeteaen aok nexője éa ugy annyi nevelője akadt a rajtnak, többek kőxőtt oly a ki a ! jo szomszédolt figyelmeztette aa >iiuxlag< bari levő karrikaturája. I.eti axtán badd-el badd-el, de hogy a dolognak roaar vége nem lett, at csak a jóravaló nagyvendéglőa kózbenjöttének voll köszönhető, a ki kibékítette a feleket, elbimágolván a kereskedőt egy közös vacsora lizetesérp, n mit a jószívű-) réfa rendezője el ia fogadott, kikíilveii oaupáH aai, hogy legalább a vassora uUa elfo-gyaaxtandó konyakot" szomszéd fizesse. Miuibogy pedig utóbbi jóbará'ság kedvééft ezt a teltételt wntén elfogadta, szent voll a béke a a hamia kereskedő jÜl járt, mert mjnd a 15 palacak Kslerházy cogoai, a mennyi m'g raktáron voll nála, jó áron elfogyott. — Kií/.el kapcsolatba fi megegyezzük, hogy előfizetőinknek ép ennek ax Katerluizy konyakunk leírása éa ismertetését juttatjuk ina kezeikhez, melegen ajánlva ezt n par exeellence .magyart Magyar Hiclup elölizetOÍ rendelhetnek meg) negyedévre fijö kraj-eaar, felévre I torint, egén évre 8 forint. A Magyar Hirlap szerkesztősége, kiadóhivatala éa nyomdája a JózseT-kőrül 47. szám alatt lovo palotában vau. A magyar gagdaaágl ■ Ipar hasinkban. A > Magyar Kém- éa UépijHiri ntaklapMI vesszük át aa glábbi érdekes rxikkekei: Meg alig lix éve, hogy u magyar ijiar Kiirópd kereskedelmi és rtnijua-uxuin lényexövi' kexil válni. Axelött .aaétnoHmn léit és nem eke-kély küzdelmünkbe kerfllt, hogy megnyíljanak eloltunk ti kereskedelmi közpoiitok, Imi a nemzetközi forgalom ézermeaterí ménén kincseket sajtolunk a (lépek száraz munkájából. KüldmívilÖ nép voilnnk a nem sokat lekmleMUnk'it szomszédba^ Jiol jt löld nem volt ulyan kövér imitt nálunk éa nem lejlflt mugáiuiu aiiny i—iK* dást, mini ax ulfillif, Meg voltunk elegedve, inert nem voltak igé-nremk KI vnHtmk iflfrvt éa nem tuditik. jttnív MayyiirulnÉpnr klvtil ia van — fler'S kííxlolledéKi enxkóxOk esodás lejlödéae, u góx éa villám fólhasxnálawi a térbeli távolwigok eltQntelései az embereket és ax oraxágokal olynn kr>X6f hoxlák egyniiishox, hogy ma már egymás lOthelyéro néahetOnk éa saját szemünkkel láthatjuk. mit tolnék és miként fóaeak, Aa líWWben- -(üflölt—orsxágos-aiálhtiis ad'a men aa irányt,-melyben lialndiiunk Hrell—n—évttt kezdve jegyeahetjilk lói a magyar ipar haladásai, guxdasugi »•]<•-mnk kiniiikmaliiin. fa ran tnlnflfii t'HiiHndalWH nitgywbb éiucl- kedés mutatkozik. Mltid.enttlt fírvendeles haladás. Iparágak, ine-lyekrűl axe titl még vsak remélni sem lehetett, láigy' a külföldi versenyt piuexuukról leazorilandja, ma már olyan virátízásnak iiir dúllak, hogy liillesxnek bármelyik ktllf01i.ll gyártmányon mviöség, klllád szín es exélaterttaég lekinteléboti. Ilreai többek írttal például ax tl'ilxO magyar gaxdaaági gé\|>gyar résxvényMr«ulal> itaadusiigi vaikkm ia A nevezőit gyár n gépipar Valódi remekeit képhs old-állitani éa enpek kóvelkez'ében dindulma'aan knnkiirrol n ktilftlld-del. A iiuvaveiatl gépgyár a munkiisok l'iilyloniw sanpnrttáaa melleit is alig gyóti ii fogyaatlok keresletéi kielégíteni és olykor sxmle zavarba jiln, annVira tullerhell inegrendelésekkel. A magyar iparnak ilyen diadalára valóban bUsxkék lehelünk, mert ex a körülmény axl ia Jelenti, hogv a magyar piaczon immár nem dominál Itlbliii ax uiigol és (ímerikai verseny és n magyar giixduköxünség végre liuíáiin, hogy idehaza ia tudunk már késxiteni gőzeaéplúgé-pet, rostál, malmot éa egyéb gazdasági iparczikket, nlyaiil, mely Ljiksóság. és lorli'isság lekinlelében nemesük liogy mérkőzik" ux ide A roaaz idők éa vlazonyok felett — melyeket elflnk, általánoa a panasz, ritkán választják azonban arau—utal .melyen a i helyzeten javitbaInának. Kgyike a legloiitosabb tényezője takarékosság a háztartásban, éa helyes megválasztása az elleni szerek-beu, melyek az egepzség is jó lei lenntailasára okvetl- n azOkae-gesnek. Igy lehal a kavé — ugy szólván senki sem akarja nölkü— jöztü — diiezáru annak, hogy napról-napra megdrágul » annak jBj^lá vagy tiaxlán élvezve ideg rendszerünk romlását valamint el-gyangiieaál okozza; Továbbá gyahori gyomor bajokat ia .szélhűdés! ia idét elé. A hol azonban pútlékot hasznainak hozza — ott min egészségi szeinfionlból terzik azt — hanem takarékosaág-ból, ennel lényleg egészségtelen jwHlékol adnak hozza, létezik axontian riivlilideje tgylmv? [Pillék—ir Kaékrtintr - Ktitipp-ffh— muldlii foM u legjobb kávé Ízzel, kii ve illáiul tele pótlékkal — "Tiitndm kfrror (mjftirtt Tryéndea kávénak eltavolitja, aOt a axerve-zetru olCTfyös hulámi, löplílő és ufcsii. Vulumennyi gazdaasszony legyen evvel kísérletet, s meggyözódhelik ezen káti pótlik előnyeiről. ■ TOrvénygzéki csarnok. --— A dr. Darányi Árpádnak — Zerkovitx Oszkár elleni llgyben az I líti liirown. I. hú IH-en a kihetkező ítéletei hirdette ki.— 6257 ... Hlis II 18ÖÍ. —W Felsfjé a kiritty nevében a nagy-kanizsai kir. járásbíróság következően: ítélt. /.erkovítz Oszkár vádlottat, Ül évea, izraelita vallású, nagykanizsai lakoa, borkereskedő, l gyiuuasiumi és három akadémiai oextalyt végziitt, büntetve nein voll, vagyona tízezer lurinUit képvisel,- — u lufiv. .iOl. §-áhu Utkóiő könnyű testi, sértés vétsége-hofi moni\|ju ki vetkesnek es ezert a. blkv. !IU2. §-a értelmében az iielel jogerőre rmulkedéáslőL .számitaudó tizennégy (14) napi logházrn es az ,1887. VIII. t.-czikkben jelzett czélra torditandó egy sxuxnuO) forint (wrizbUntelésru iléli, melyei a blkv. 58. alapján ÜéTuulhallanság eseten liz (10; napi logháara változiat at, egyszersmind kötelezi uz általa hivatkozott Hadó +téla tanú részére II lóriul nuptdijánuk az ítélet jogerőre emelkedésétől számi- luizünyőssógbal iw nézzen körül Hl a liaxáhan, de tiezzen i-sak ál kxomaxé3ja Mérttjere, malyiiij^iyar hpwlipur gyátlíiiáüy segélyé, vét dnlgnilk ön látni fótija, Tmgy ineniiyiru lölöslegeiuié tgltük a kOllöldl Ipun^lkkek belaixutalál. Kzecltenyi 'gróf azl moudoita': •minél-jolilmn íjkHmgaija a magynr gaxilu n hnzanpff, aiiuáríii-" kábli verae/íyképessé leail ti hazai gyárak' iiiitalegyíkél A nagy nemx'elgnxda arany luomlalnt Jaaaankinl megvalnaulnl la látjuk, merf ti uuigyar gazda valóban esuk.uz óufiön maga érdekéltendol gozik, ha, n magyar haiallaa gyárakat támogatja és ezzel a magyar munkásoknak tiyujt kenyeret. Magyar gaidaatgi gépipar A . Magyar Kém- Ml (léplpar* eiiinü ixuklap valóban luegsiivkUare méltó égikkel közöl legutolsó siainiiban. Ilámulat nx il'lwC magyar gnideaági gépgyár mttkö-désre é* lölhivja a liaiai gaxdaköxönséget hogy jövőre csokis a most már inlndvii laklnlclben versenyképes házul gazdasági eilk. kejfet vitaárolja, a magyar munkiisogmik nyujlaon kenyereL A ezikket hnxalias lendeneaia lengi ál a ojjntji Inptmkba átvellUk. Unalom tiülto tréfa. A hosaxu téli esték, a rossz Idö, liu-VtWs'/ril, fagy a leglObli emlieti óllhonmiirailáaru késztetik éa gyakran megesik, tmgy nx otlkon axurult emher eaukhogy unalmától sziilmduljiitii mlnilenléln loglalkoxást végigpróbál. Ilyen okból fógofl Iruiil a liánokban liuaarlntreskedö, rulzolássnl löltvéu IdeJiU. Ktt-lónlété iiliiliokul tiitigálgaloll mar, mldOn ésxehá jutott megróhál-kuxnl imMiok, Kopás* saumsxéiljn karikutnrájavnl. A gomlolnlol követte u tett ea alig félórai rajáoliatáa uian olt jiQiiináüOlt a sxomazéd kopasz luraiH axemölilökélöl «=■ nyakealgnlyálg fín ekkor egy fb'iiioiit gondolat villant nttig a fiíjstoló agyában i i,iu\|. Jyen (situpAa lilrilv\|esl hely volna na a ko\|iasa ttifliju (• pár peri s iiliiti lilviiVít«linlo vub it "ímiiisímI i haftnenli1* knpunyit,\|áu Imnint u leTmerltlemlo raHHWi kóltaegeknea ax állainkiucsUr reaxere lermto meglizniusere, melyeket ar erkölcsi éa vagyoni litxonyltváiiy alupján lnilmjiliiilókiiiik mondja ki. "CV lit. liacányi Árpád, (iveit Uruelila vallású, nagy-kanizsai lului, flUiluiva num voll, vagyontalan, gyakurlo orvos, viaaon-vádolt ifiagánvadlót — a blkv. 2(11. ft-aba tilköaö Wstttet sériéa vétáégémm mont(ja ki vétkeanek és az IH«7. VIII. L-czikkben jel-xell exotra fordítandó negyven \40) Irt pénzbüntetésre ítéli, melyet behajthatatlanság esetén négy (4) napi logházra valloztat át a blky. tiH. H-a alupján, ngysaersmínd elmaraszlalja ua általa hivatkozott Dr. Itothsuhild Jakab laim részére 20 frt tanudíj megfizetésére, valamint a lelmerülendö rabiartási költségoknek az- állam* klneatár részáre leendő meglizetesére, molye iet azonban az érkötési és vagyimi bizonyítvány alupján, egyelőre behajthatatlanok-nak nyilvánít ki. /erkovítz Onzkár vádlottul a becsület sértés vétségének vrtdjit és ti köxrend elleni kihagaa vutlja éa következményeinek terhe alól felmenti, Dr, Darányi Árpád viazonvádolt magánvádló ellenében pedig a rágalmiixáa vétsége ipiatl emelt Viaaonvádal a yyOfVHHO, aa. n, Hendelét ÍÍH, fl, u, alapján megaaünteti. A lelek képviselői költségeiket fel nem aaámilván, mok megállnpíthnlók nem voltak. ludnklaoa : ath. Nagy.Kaníaaáii, lHUg devaember hó 10 én. A kir. Járásbíróság. * Xtuboiy Jihdn i. k. kir. iiljbirö, l'gv tlr IfnrMiyl Árpád, mint .TWVnvíla Osxkár az ítélet élbii felelilii'Xéal \|e1éllluttek hu. 21 Igen tisztelt olvasóinkhoz Ai oraaág flaasea ftvároni ée vidéki Itpjsi megfújták a reklám trombitáját, « különféle alakban és módon dicsérve, eladó leányként okid fontért ajánlják — Önmagukat. Nam kOvetjUk laptársainkat ei utón, — mert puaats Ígéretekkel iram akarunk hangaatoa „rlfifizetM féU Amint" gyártani. A mit mi eddif ígértünk, azt be ia ! váltottuk, — a be lógjuk váltani ígéreteinket ezentúl it, I éa mindenkor. Lapunk TlOtésénél 16 elvünk volt ét leaa as , wwh j Kioainy vagy nagy ámbár volt az,' kit • iga'tágotau kiemelni, vagy/sújtani kellett, mi mindkettőt I habosát éa atemély válfaját nélkül megtettük. Mart tekintélyét Teasiti at m lap, tnely egyeteknek, vagy klikkek nek léptsolgálatáha j a a társadalmi téren aem teljesítheti j ^hivatását ét kötelességét, - ha ninoa elég önállósága éa bátoraága, sújtani a rostát, a dicsérni a jót és nemeset, — bárki cselekedje is eseket. Igas, bogy lapunk esett iránya asoknak, kik boszá- ; szoktatva voltak elődeink által ahhoz; hogy őket folyton dicahimmutokbsn fürösstötték, n«m a legjobban, sót I mondhatjuk roassul eteti, tőlünk s nyilt, igassAgftt eljárt rást sokon it vették; — tőt mi több, minden módon igya kestek lapunknak es eljárását megtorolni, de mind ennek dacsára meggyöaődheUek j\i illetek, t meg as egéts kö j aöneég, —} liogy —kfiVeleU igts'igos irányunkt'ótes f által el nem téritlettünk. a meggyőződhettek főleg arról, j hogy bennUuket nem kicsinyes esemélyeakedéa, lienem fc a közérdek iránti legnemesebb intentió vezérelt Részt vett lapunk mind ason ktlsdelmekben, melyek a város, a kttaöntég igas érdekeit érintették, éa nem aka > runk magit tiknak hízelegni, midőn kimondjuk, hogy j épen esen kérlelhetleri igasságot iránya (apunknak* --4iagybau alCsegitattfl H -V^rüa érdekében álló ui intésmé- : nyék léttmilétét, — ré«sben pedig' elhallgattatta ásókat, kik aseknek Oué/dakből ellenzái voltak. - Lapunk p ditiktii iránya, mindenkor as orts&g érdekeit képviselő igas TJühItathlvH" elvek Merjetsténében ét pártolásában állott. tizeit párt íászlójára irt programm kereast ül vitele, hazánk, nemzetünk Üdvét, boldogságát képesi, ■ ét ép ezért, ennek létesítésében nemcsak szó- j val, hanem tztlkség esetén tettel is — közreműködni, kö- ' teleaségtlnknek farijuk. , Lapunk tárcza ét csarnok rovatában várotunk ét tsá-mot vidéki kitűnő irók dolgozatait nyújtottuk kösönté ., glinknek, —* a minthogy lapunk munkatársainak txáma \| annyira assporodott, hogy a beérkezett dolgosatokból mindenkor módunkban fog állani nom egy, hanem több Jérc&át ia egyy lappéldányban* közölhetni, i— est t'tj \| évtől meg it fogják tenni, ^Lapunk résiénr Szidni/ /SfMwy-ismert- tó-tárcsa iré---irt egy nagyobb terjedelmű novellát, — melynek köslé aét uj évi tsáiminkbaii kasdjtlk meg, -i a mellett mindenkor egy rövid; — egy számban kesdődő és betejesett tárcsát it nyujtunk élvezetes olvasmányként, — Meg-teszünk mindent, hogy kösOnaégUiik igényeit kielégíthettük t bár lapunk, még igy la bármely vidéki lappal jó* tág ét tartalom tekintetében megállja a voraenyt; • da nem ratteljllk bevallani! — hogy jobbat ia tudnók nyújtani* a bogy Nagy-Ktnista várót éa a vidék tekintélyű meg it kívánná, hogy nagyobb terjedelműi jpSf Jobb lap legyen orgánuma. Da a város kötöttségének Ilyen lanyha pártolása mellett jobbat nyújtani nagy anyagi kár nélkül nam lehet Anyagi kárát padig aenki nem óhajtja. Nem óhajtunk nyerekedni, —• mert bennUnket öntik a közérdek veiérel ét nem a hasson, da ép ugy nem asabad a kOsOnaégkttek kárunkat aem kívánni. Kqméljltk, hogy kötöttségünknek a vidéki aajtó Iránt táplált fagyoa néaete, csakhamar mag fog változni, w akkor nekünk it módunkban leand, —''Dagyőbb pá^lolát melleit, — többet nyújthatttl Kérünk továbbra ia ttivat anyag! éa saelleml támo* gatáat éa vagyunk Al „ , w , * 7 tisztelettel Flschel rüldp Kánlts Héla IRODALOM. A ,lll Alisaiul,' malvaak tavaly magja Isat aJ< kóutat a Mfjv gytrmakvllág "1/ iifr lalkatadlaail fogadta, aa lééa la kakömtfelótt. még padif •s tlobblaéf is dlaaaualtt ktaioaban, gaadagabb UrUloaatl lantét km uijir lr«i idolt agymátutk tsláUoaót • kónyvtwn, éltkön mgáril Jókai Mórral, s ki mógé oly Iréi fért nsoportoaal, utal Mlkastlk Kálmán, BaSttdl Sándor, Mml Káröly, Télk aéia. Sssijakyaé 8. Laaka, Itákoüt Viktor. Srnadak Blak, syl EMI, Pt«Ut tüfts, SArtoajr Utfás siég Utkb Jaí«« ÜQu fró m»ll»tt naca s vállatsl ktvltú »Mrk«Nit&K Mdv Bisdor. Hacy Ity irtktél e«ak a lígJöEb talkftik, MOMiJaasak »«si k»ll. VlóWn, a »KI« AlMaatak" a kttoia aaa fy oly dotgoMtat <lnyt«t Rméhf, an«lj«t aMkltka iÜsnést irpda'PMk zjFtssjtt l^aé ta-iftítbsi«nk. • mily arra van bivatvs, bdfy a kaayfbüí tamH»Hiaa aiftgskba aa lakolat MlvuMuk<»nyx«kltti ai«nj«a át! Még citak aal tkifjok aMfMaMtMl, kof.r aa Idol kilt«t «a p ié\|kk«l vsa dlaaiivt, mtlyvk tanaéaMttMa magyar írók raj-sénjából k»ra)ts ki (Inirépy Árpáé éa iaabaajra Mlkály alkották mog aa II-l«MlraHv diast. tla már moat fff/altiatw vonlk, hogy a ÍSS oldalra urjadó könyv a kge»taoa«bti aaiaavaaata bakiMénl láblába kMvo raak I frt SO krba kntttt: kiiviat alnnadhatjok, koáy a .KU Almanach" aamcaak a írtabb, kaaaa a lőgolcaóhU t()a»4gl ajándékktsyv. Kiadja a badapovti Laaipo nág ADdrá«ijr>«t St. Aa .4thraa«<aia alvaaélára' eal» alatt as Atkanaaaai irodala' r. lAraaaáf uj aaéplrwlal\|al vAllalatot bocaál a suayar atvaaákaséaaéf raadft* Kfataaro, SM>ly aduig mkla sagyabb áklosatak áráa jntbatoti aaaaaoa aaörakaa' lató irodalmi aitakákkon. As aj vátlalal dlnaaa kláltliáon kOtatokbos jalaaik SMS a a lagoagyohb aiagyar Irósak, Jókat Mór'oak négy gyOayOru slUoaaéléaa nyitja mag : a „Két meayagao11, A kaaaaaka\|a kégy,M „Baráthy Iloaa' oa ,A kasatért " K* ólad kttatat ktvatat (ogj&k a lagklváMbb Itasal éa kslfoUi irok logjalflaabb aiuval, b m Sonieakyaé Uajaa t^aka, Tolnay Lajo», ttjdrusoD, 8and. Ckorba-lias, Zola, Okaot, Kaboa Kda. BogdaaaVlta, E-tíélyi, fréa stb. ntbaasétáaai éa n-gényai, vularalat a falitaobb kllfuldl ragéaynjdaaaégak fordítéaai Aa agfas k4> taták diaa«N éa tartóé váaaoakdtáabaa kéikttoaklat JoUaaok mag a aiadagyik 60 kfért ksifia.kaite kapható, Oly altat ál aa, a ■aty .káiaéckivtl lakatové kú latiul, kogy olyanok J* ataganarasaék-, kik a asájtirodalal mii vak si«m ara a3« ált lagtObbaatr kOlcaM)akayvÍArakk«s folyamodtak. A kladéklvatal al^Saaioot ia nyíl a vétlatatrs, még \|üdig \|w#tán való béraiaataa ktMéaa«l Sm kótntra lu frttai, 1U kütatra 6 frttai éa 6 kfttaira Z Irt 60 krral lakat aMSaatat. As Athoaaaam r. téranlat n béaagpótíé vállalataál la a^vél adatt taaaaégot, kogy «isé aorhaa a aaépiruilalua koilo támogatása maílait a martat t'Tia^Vt^vnTÍg anUkaiaak. ki. > ittglftM I FMTJi t TatllMlkiltan éW Sí feUIMII JA~Sapr. TOSO, jnr aV— ksté nagybattta nynmáa, ajánlja aa NAthsaaaam olvaaMárát," tavly btavayéra r^ vid idd mslyrá lsgné\|tasarabb saépiroüalakl vállalattá advt kl atagát. ■gy maunr diák Hrta Métféa király karábaa. r>staafaaa<l tukfsl aa wAtliaaaaumM aat aa vgyadtll batyaa tflaaágl Irodalmat taramti utag, maty aa Ifjsaágot lángaté kaaasaaratatra, a koroaáa király Iránti birhatatian kö aégra a amaaU mnlt ét tArtéaalam iránt rajongó, \|l4áiarltd lalkamntáars baa-. ditjn éa okia'la. Kat fajlagaté Ssilágyl Sáador aagynatt tndóannk, tnrtéaalml Icudalmnnk agylk kimagasló fö htsskayéga, mldóa nagyárdaku aloaasvábaa — maty aslntén ttibfamMma amott t" mi. -.battSét — -a- fnaiimlltnM kSnytjt SS ék 'vaaók érdaklinléaéba raan malag aorokkal sjásljs fásért sjáalom aa ftaokaak Ifjú olvasók a«t a koayvai Ha agy ftrag smbovaak Is élvaawtat tadott na sav. - rttnl, masnyival Inkálitr Ingja Snnkit Jukauaaa v%-(lábrirI -e>«t rátiói Itlksaitvni f«lmalagitanl.M KaINn nagyobb, malagatib dir4r«t. bstbaléaaUi ajánlat unnál, midőn tortéaalml iradalmabk a kittaoaéga vgyaaiaaaa Imvallja, bogy maga ts tngy Itvrgitiat-otvaMa, árénlikkat kovatta s fftatakak awsgshsaa. raalakméoyét, kik an at»ő réaabaa nn akkori kar láaaa aaaavad«lya. aa sraay aataáláa regös myatlkna mflvéban moaogaak a második rasaboa \|wdlg lagdkaAlb éa lagssgyobb királyssknak. Mátyásnak pompa éa fénytől ragyogó ndvarába, >i < tsdomáoyok virágaót kartjéba,'mint akkor navaaték, aaóvlk, éa aiattatlk as érdakaa faaalió csalakméayl végkUlajlésa falé, maglamartolva — aa akkori korban aalatés nrnlkodóa dívó raillsg)óaláa mogragadón érdakas ntosaanshút én fráai aalt Fóayaanak mondható a mllnok a ktlaO kláUttnaa la, 70>aél több aaóv^gkép, két nagy Ónálló kép disnlti s Jfnnm vnllnimpirrn nyomott tastaa kotatat. K ka-pak mlndagyika — agy-agy — romok éa (aljas bttaégtt korf»ató jalsaot, as sgy agyanklnl. mint Oa«Baas«gUkbeii bú isamlélkatöi aa akkori kor élstéaak éa ^pa* Iskmény .agyra frátlaalaak - a mondhatnl, rgy-vgy Inp i lürtiittabl, moly rgyaaari msgtakintósra Is oklat, bnndlt, — és a képnaUut tejleasti, s magvnti slnpját n mnlt tórténalma Iránil érdaklÓdénnak és tsnalásl kadvaak A mlaA kor* hAak a kapák, ép oly korbii a lalráa, éa maga a eaalakmény. Kgytk fajosat ár* dakfnsttObb a másiknál, a rsslakméoyok tala Itktato élatul robáinoaan kóvatih agymáal, feltárva aa akkori kor ktl- éa botföldi agyttaml élatét-. a aovalént. aaa-káaokat, ngy n tastat adaó férSaa mnlataágokbaa, mint dékáni körbon h i te dományok bnvárkodó gynkarláaábnn agyarául A navn Ini noaáaav > oraaca aaélaskórfi tórténalmi tanulmányra valló tudással, asmatoa, magyar »>iyl]éfal. ragyogó, snfndó* kcookbon fastt an aUihylaták allrbatailna \|ibaal »mot kargntfl iá* ■ aas mákodétól, érdakfaaslt" maaa karatéban adva nitt an Aranycsinálás titkos aaa> i torságát — majd a wlltsgtóuláa r n királyi udvar páratlaa lányét, -a- knnonlll» hnttnn királyt könyvtár ig>'aa ramakalt, nn udvart élntst békébvu, haditan, agv, Itogy' mindsn Upjs. mlndan ft\|onata égy(,gy vonnó tortésatmi tanulmány, malyak i Ml ss IQn lalkas népsáiata alapot, élvasatos tndást marit, kadvat kap a tartó-\| nalamkas, éa ssivéban láttgfn anltfa n kauuunaratat altkataUaa tnaél, királva, • nama«to ifántt torkatlan kUaégét, kódolntál, nt«\|vak HmaaaaC'«Ul\|^kovai mindsn j nainaatnak éa államaak — én n ml étusiam aa lf)n korban a.a^abai«Ma magái, iia a fért kotban U OrOkru megmsrad, a kattAa froval káaati, Vmidttja éattakra. l«agmslagabbsn ajánl \|ok t. nlvnaóink Ügy alfáéba uS idol kóntvpisca aa^n asaar j dlauaaal .klállllolt érdakui mllfét, már árának ola»<taágáaAI fagvn i«, dlnkotásbaa raak S (fi bü kr, mintán a fuakély áron nngyboc«n ssatNmi kiaa»a\|\|ét vast ma-i gánsk a konyvfsl Itanásknak IQn a agg nlvaa^ja agy áriul. " A „Hl'.T4 Jsnnár slagéval nagyadlk évfolyamába lép A koavékati-ay at-nlstt nn IdO aluli nty sokat foglalkoaott vala, kogy joggal mondkatnU ninas ml-\| vall amltar as nrsságban. a kl lagalébb aa olvasott tolna róla a lagnagyabb i iliflsérat, amit laprOl mumlb^tnl, aa, bngv »^ját ábráaala, a^\|át charaktara van. I nam hasonlít agylkkss sam. Mm, A.1IIT namosak kogy a mostani kollogáhot tsljaasn kitlOmliOsIk, da ásatott asm létasatl aaagyar 'lap ilyta tráuyu llyaa maisa aalnvnnsttts AŰÓ áu — tsgytk kouuá ttyas olvasott K,ls*M> lavsgo\|a vas, miul á tObblusk, A aatvra maró tsgyvaraival dolfaatk Kéayss ialast. válogatói. Ka á Hátat llsgysrorutág, a tugnjabb taaaluág, tabataég dolgában a mugalimt> ga narársló aúott kimsgasló Iról namaadék ksraataa aasltamt kviainnyo Nlsrs aa Irodslumnsk tskistélya, kt A ItRT-ba na irt volna mar Ka au agyatlan indással éa Inléuaol asarkasulalt Ifodalml batllapaak. a maty aaámba \|ob«t Bat járaauák Malik. Ára tgéiu évfu 10 frt lla mutatványt kárnak, magkiúik ,,Magyal* il'Jatá/' K kankadvsltaéga lanot, taal>«A a sardultabb iQaaág Véiaéru Tábori notiart és Zemplént IV Oyulá sssrassatitM^^knnbKIsivit minta, tsriuta la a)áalolta aa lakolák tlgyalméba. Mttai f«\|sal ba llaadlk évfolytmát^lt kstanklnt ogyaaar két ívnyi tar\|adalamban jatanik nitt. A lafjataaabb Ifjnaáglat* inNiaéllitktt, rajtoktl, tnaományoa oilkkakat át IQntágl ralkkakst kosll ssamoa kltnnO llltasirárslóval, Kgyttltn vasládbsn sam aasbaoss a lapnak klányoania.' mart arköNOa itánya és kiváló Urttlmánál fogvn (matyók agylk réaa^t s klttafl ttlaiairácilék képsaikl vul^tágna atukséglstat pótot. A tltaunagyadtfr é^átlyam i<\|aíi aaámáru, taaly karácsonykor lát napvilágot,-vkttitno«a fvinivjnlt otvaaóiak flKynliii/.i \|t9.a liniHtii atámoa a\|kt»üU lilnantrápslón ktvnt érdakaa koslamtay a hwWiM't'l. mtgytr if«k"l>!Íli\l».\| ll»lfgan alánliuV ast-s kitHS>( If^tasgl ispgt rnivtaóitik Utyoiai^tis.' Kiftlittlévt^áfÁiV n^Syt^vVia 60 kt ftlévt" >1 trv taia H évre 8 frf, VataiAayaaAm<ikat ingytn Aa bArmaatva kaid á kladA hivatal IÍ(Uimi, iv, (UatUa-iAtTn Aa egyatlaB magyar folyóirat mely uni aalavonalAval, htaa-ím. da peder r naeliaméval, t kor (MunwAramlatalBak ftdytaaoa kft kavatAeAval, , politikai éa tánadeiail ríttunk aaigore. «!• tAr»yllagoa bitilatAval igaaán magba-callkttttJon aiolgálatot teaa Irodaimankaak Aa m irodalom ('int ArdeklódA kü-jpiaAgnek. moat frjrat- bt mAaodik évfolyamé' Ka •■ tilfllaóaaAn is jglIemsA I folyóirat tranvAra Kléa egy tulmieaaa rtikkal kóBfti •« „Kl«f« rll«n a pret»v tlnankrol irt cglkke uiielt, tBflyben t faarkfeBló nyomban Megadja • vAlasat oly kanyon fa tftudurlmn, mai/ aAluak a imltmia terén mArmár ritkaatg »aémba mégy- Minit a lét aalkk a legnagyobb flgyalrmrt aiéltA, mart a vallAaoaaág ha ayatlAiAaik ekaltal Jtp\|#aii!»ft Aaainia»Afg«d foglalkoaik 10. RemAnyl Kdétől kiiuoö albaat)Ait. lulaak AuaálóJ aaApt aa i taajüatáíiy (, aaujAa A aAjjgy Í1ÍÖÍ&ni k. lUan katatmaa laiamttvéaek, belrjt'AaAt, tovAbbA Jtadoaaa Klek dr. IoII4IhU a Eantfaok jelen klAHHAaAftak esaJInmae, bAr klaaA klmAleilea, babát A krltikAJAt, . kólteafteyeM ÍM aiApirodaimi rovatol talalnnk a íuaatbati, aialy egymaga tanaa< kodík aa „Klet* AlatravalóaAgáról. Aa ^Bt*! aioat, a mikor u\| évftdyaéát ■agkeadl, nem atalaaathstjak e\| műveltjeink ügyeiméi a ItgmelegeblieB ajén-laaí Knloaöaea a ttjmít hölgy koaóBfcég pArtfogAaAt érdemli B'g aa a kiltinó fiij^'ílrat, maly i il érdekelnek baBgnatatáaával él írdytoaoa napirenden taftá* ■avul wrlijwlwaarmngjir aflnak aiiaaeréaAl kivívta Ara Begyedévra I Irt 60 -kr fAlAvllFa fit, p\|A»a évra>'fl hl llntatváayaaámokst Ingyen Aa bérmentve killil a jrfttMvtttoli V iri'Ai ktfJtt I. :_J_____ii A IHvat Ml ón éviŐlévrsraegyobb olvatákoiOniAget litktia magánakr a mi tekint v, féeve, elegAna klAlliiAeát, erdtkaa-'tarulmat. nagyon tarmAasetea ia» Kgvlk lagMb ^érdame, bngy divatképei aam fureaaaé»«k. a minőket mrgaaoktak. mdAinl, iVriirm atAaoanl, hanym a jó laléanak a a'agAntfAaak olyan k&av»tlan raiaai, -a tninókat óimmal nlAnoakat mladan oalnoa nö, SaabAalvrL a Artkat$, torjadHmai* ntagyaraaatai iNNlig.aat la labatöré tanaik bogv k««lgyi>ink akár >a* }Al magnk tIkAiaitbcmiAk mindaat, a mit miad nrd'kaa njdonaAgot a fcép dl vallap bamntat KAt (vnjrl vAlngatott Irodaimt kiialaménvafcai kAa^íl a lif ' Irodalmi Kun. tmltrmAii/aktt, «lbrkélAaak«t. ragAnyt, jalaa tollak 1 tarm^iiait fflfriracxtft- Kangbné Uyn\|tA haba U Aa «aMaA X.'.ait Janka, kik' iimii <\ arra l«>ivknbiek. Itögy rddlg taaraatt kivalkat m«gtart«Ak, banam a» n\| Avbrn nfakat (a akarnak bódítani Ml n mainak réatArftl aaivaaan aJAnynk m(n<lan al« ^jaaAInfcoak g Mnya«, riagAna kiAIUt^n lanot, maly 'a lA jnléat, a UkarAfioaaAgof aanlgAHa i«a<in kUitl, bogy valogatott aaéplrmlalmi kitalantényalv«lflnr>mali1i latkl I gyAayriMktt #k)ir#n> Nt-ai r«ali mlat a lagvaabb, lrg)obb lapf)t, banrm mintáiig* oÉMül ti l^rAa i\|ftHnatfal, Ara rm <«ak H knf..n. tA f.nlnt l llntatvAn>aAmi»kAt Ingyan kttld a ^Iva)<Hamn klodöhlvatala (Huil>»j>«»t, IV.. Olaalla !Ar. 1?, bovA aa Ai^ltaitAal )éna»k la itHAtandfik."^ ■ llrliic illmblailáaa* Aa u\|va«A kóaoiiM-f nagy JjAonAnak nagy ' T^y^rn^AiT irof-TiujtMr- rinigy!Jirsg^Tt^rfiigiaaű^ n><rriii "a ca^tAa iSSh •iA\|u, nagv^nu, ffaitfal>H po^ta KndtAdl HAndor, a \|K>Ata. ft'>ll?lka»<«datt éa Irfor* dltotta a Ua'ok könyvei* A mini rgymaiiilAn ki)^lkaan«k a varaak a Biifb dar I«ladarbaa» »i,v t»rilHmta la rrndra aa IQnkorl ananvrdéaak, an ^ntarmango, n IlaaatAfA. A lfaru»Vtytagban éa aa Aaaakl tankar caópnrijalt. l«afordl(otta a BBon»ttk»t la, 1 ml rmgatag baJIAilA#Aba karftlbatatt, <já lafardltolta. rank aaArt. bogy m^trtal u^iiwi oipuikvwaaa maffn R«niyav»i. itaartviflaak tron vAgyAt Ar1lr blannyAra iniod* n aailor, a ki valalm Hainéval lugUikonott HotAara alIrnAllbfi tattari. amlMf br»yomA»a •)»'■} nam vonbatoil* kl magadat H bAnvatür —m»Í>Aa rgAaa viliig ni, mindrnt bilndaftklf, mA<f éa.iingiagAi ForgntvAn (jpt a kUnyvtt, mantyr lm\|<ran«alA t'brrd na 0 l>«iUn, maisakat-labntajlan allalr\|tan1. )fanhyl kmfviiwí A»W írmtir rtttMra foaétHk Hafttirkrír: m blagrn n lagtJilib élbbá)1 b»(óra 4m).i4 Ví'fíOÍf KndrAdl Méndor a vrraak Irgaagyobb ráaaét IgaaAh ané\|>an, mind-m«grfnti>U pwaiai taMluUMH, fordította lo Aa alkaifilt la nokl, Talamrnnylt na »f>dati lianrjunnk fw méjAnak éa folntrjénrk magfrMftfMi Atn'AtitAlní i f-l> tta na. hra \áiUlaHpa«. kn4<.n<HMia llalnAnél, a kinti a nyvlvMi tlnom»Agok oly nngv f«nrr\| i'j j<ti>»anMk Xuioni^rn »lk»rult éa a»Ap u lloinanraro éa aa 'ímwaniM/ik 'tiyb dNF»l>jii\| It'iiyía a Nurdat'r aak a »aakadoiiiltt baagn varark a lorditA«ban an tiéiirtl lia'itnávnl Miinnk aa amlH>rra, RndrAdl al^nAt la Irt a kfltatJ na, malyl mrly éitl^ki'" í"« >iép éa uirgatatyaiAiaa a logdiiAa kaUtkoaAaAt la Aa u«um nagyon di»«r>a klAllliaftban adta kl a Iwlok mftvát; papír, nvomA, mind fgNi »»A\|» a TImmann PAI lajtai la «-«-ji«k Krtka Aa aiAp, könyv, aAg«b«n fo Arirk^bta ké\|cNi igi-n o\|rA (I f«rlnt aa Ara Or»'or»A\|(r4tt. MAr éuiawbk •»! alay ha\|jalnkban la n ■lridaloa> lalé itAiynl a Niyilam, a fnrkiaitó ii-klm.t a pollükuaé. a W M^.'fU' i 0 MHurMu'1 éa" aa •■mbrrbaiAif A tAvIrA mindro nap bon 1 llilrl <> 1 a tnmrg AriAa Iirlai?\|éb6l Imi inaég^aak •h'irnaaató nygmorAriM, hiatviMffH fa latintlamnaUlial UbM>t«k ^JkláltAaalMM. huj laaoiiyii IVIfilihantjlliMiiilirAI; klily Ardrkra aa i<Naméayik t> aaadag t(>mke\|r\|(é> liiittjiw, in oaalntn vaV't mrgtndnl, a,mint tat agy okna 1 hi»sr,-I y»iltft)ti\| maailay^ tr. ui^k1 An)ti'vataua A< blita* Kat tattí>k i!a\|irnar,kii j La Tarjrgur^olí-A- Ji - l>OptAJnyai'l«k nlnkTéln^ wUii>wa\|M I jiai'AanUAg ♦ l»ttllé»ét, 11 n-Aaik \|»ail(g m'glrit a nrmraaAg alaftlléaAt K kAf kt\|l'«'{n mnnk^hrtt ; HAin»m»Htiflyn>liitjartiaif~ngiyari1ák<l mTivtf ,A jfflísURtitk Jm namt . nlrttltAaa (:)níaK(irüaAp(bAtiH caiHi-n, maly m«al kírAloao giiniín* ^irdítAaímn tiiuk f+k't'k. A magynr ktmon^Ag biaonyAta oly mohA Aidnkbidéaawl fogjii ' " va-.nl, tni 111 » lingy nivaatAk mAait't aok^arat^ A polHiknat, a_ ktVainadAt, a voiologntt, 'In Tmrnrnik giyatftritt mtííitaftlir ihTi'kaíbH 11 kioinfl fyiiukn, malv fltka rloVrn, «tatnftaad\|g tullnl, UgiAlilaanr atatlrlkna. All«l ad)a nlA, 4gv a«\|' lati, mlkip katiibk t&bra tlmaic^tvAglian n mai Álla\|Kitok, miként iftrtAniiataiv 'oigv »uy rA'alrma {nana t<>rméa biimnaalA ébluaégii ii«i<(Utta<n, miért kallcU an nrkobal bibáklia Oilyadt fbldiaaiaknak éa pAroknak. kik nam talAlbnttAk balt •naankat a )olMt>aA« magnatibéa" MAa lAmndt n\| brlyiatba.olaHllaniak, A kftiyv btiliAhfiil viiAgltja uo\| a ki'alíavfatAal. (lAnaflgyít lgaaARltgyl, badligyl^ i\|pg> lAattgyl" aat viaaiitrviikat, bnl a bivatnloa RaobAba, Imi aa ntiiiAra, va^y tnartirm bol a blanlmHM «>iladl kntba vapy ty^éb g}tt)b«lyra vraaiva aa olvaant; Hl aaal lamaa a\|^f^itkliAti tgaidag nlmélkadAai utt a aaaraplok kunyad. friAit n)fnatu dlR« kufattad alakliban. A funlllla mint mundlnK nagyon rikílriilt aa urnán rajAioa ^Monyokat m«if\|aliVí) klfi'l'aéaakk'l jalaaan kttadutt mag, mindant értbat'ivé féva j u kftt4» Atkauiai{m<iArnlat jiadlg Igatt aaépan lllltutta kl a mnnbAt a {Hmlapttt aa oTona bar»# anlnakban), a m^lynak »laii kotri». VIKI, a mA>odlk 4IB lajira tarlód Aa »géaa Ihi^ara miljkra (I rrí ttÖ kr. ^.íMetAClJtfitla n llrltK »IIika^ol aa KjuaAg •aémAra fbarlottr &I * Y»ft\|a ArHMi. jlafniitliil1 I uiavby l'ullaana Mokan mriprAliAliAk mAr n Nlt> ra\|t>Nf<i 4a a jt>^g HlrtAurlam lagfmitioabb aaaményalk aa IQuaAg atAmAra tat^ ukttna alakíiati íiWiilgiínní, ila a a'aArlatak kOaul agy\|k »am aratóit oly ta\|J»a ai kar'i rnjoi it\|\| a^Uigiil IrAnfié, akinak könyvi nmat l'uliaky l'nlliaMi a ma lyAV^W'^HfaAniAra la l»oraAt»-tbati»t taiia K kotat bu\|iaoiik\|lanaa tlba»aé" Uaa válóban minlála a lyarmakak l«lfi«\|AaAlioa mAri rgyaétll, kitavatlan tltlitdáa' módnak mli d«n abban tlaata, raaMoa, kannyan érlbatti atUnabau van almonúva, a malynak na aii\|o\| tí\|naA\|l IrAk oly najy mih^ainl II lulaakv Pnltiana aia^ r> »»t»r».V tabibait naiy akiilgalatnt la jaiiib tt IHurAai Itodalmtinknak a fcónyv Aitth •ttAaAyal; t(.gan Aratta ntlMlHt \|iaada\|Agna ily flid aatlMgétí «a mnai, b»gy vAgra iiiaivan, itlAonyüyal {'aakltaiuar ayyli U)\|kaijvaaabb olvaamlitya Uva \|va^naka> luknak, k(bna4 a liiaitma j maratak uaóftét a lc\|krllam«aAbb mimAbin Hv»i\|íj.i. Aa alti#»aAIAftftk tArfvai Aa Olympoa, a lórftg aVadata, l'araaaa liariililM, aa ftraunaulak l'Atí* ilélati', Ttola ualróim, (idvaaaiia vjimlói'IA^Vi Aa Mi4dAk I vkutfua l"iili»m i'nibipf, PnkfalM. aU>"d»tllil fIIIóii, ^tagy HAndnr! j lap taaai laUaatoaaé a kutatat, malyut akiadó Wudiaarr cstg (Badapaat, Aad-1 rAaay.ot «J;f t frt flU krArt W»át Aroba - • •' , ----\|toffaklaf?«k. A WodiA^ar-t-aAg kiadAaAbta, rnaiyWl sár iQwáffi irodalmán] inak annyi dliiaanAl diasaathb m un kaja karúit kf; lagnja^bn a Agy [ kla kAptakttiyv látott napvlláfot, malyak a (éred valAaifoa njitájt lAptaüiok ! élrtU R kony vak rí gyanta a mallatl, hogy kiállitAa dolgátian vatak<dnek a ig-drAgAMiakkal, kogv aalnnyomata kApain n tökrlv lagaiagaaabb fokán állanak : agyufiai "ly oieadg ia, bogy »Ag a agAnyrbbai ia kónnytn maglaphotik valák gyrhifkaikaf. Kgynakrgvntk Ara ogyania c«ak öt vas krnjrsár, tékát oiy ár, ■aiynak.ciltUjg kámm éa négyafraaét flatflk baacnló mnv>krrt A négy fosat ealmai: A CéaAr. a Ciroa, Tárcái töuyva, A lllkaláa könyv. A »! aaövagUkat liltti. #lég fflumlitfnunk, bogy aa a aok vara Aa prótn,- malylyal talt tainatk. Kadú Aulai tn\|\|Al»ól aaérmaaik, kinrk da)ltm«m raoagft aoraít níár olyao aokíblé anavalgutjAk apróaAgalnk Üag nam lamdbafjnk mtgunktú!, b(>gy a kla Aarvikékból IfgilAUb agyat na kdaöljttnk mutatiba iaakA. tliiftkú liHk't'fltj (tiiir Jiifiiit Mimiig csukvo^ nkar nini, A ÍtíUt/h4lMtU jótHiUttMHI, Soir itihicot tftlu'e ttnni- lurkóit JaNfii, W</Í/V, AVm Jo mindití f4nleohUli, Mijt'titf krém fotxj limomitif, SltílUft-zf>ip iiitty JtyMJtítlrf Í Ilii tyiféhft H0i !r#t ifofutmt, * ■ ; '-r. ----........— -- tfffj.1 " ttj'-ttiwftl fúl mtf"kt'tlft{ * - t* \| 'í' 'l ' '- í'l" '■ffíf bizony,' fim fii .i'O&kz Irt:, tlolnwl, Ifo-t/rZ n i/uomiífi. J'W't iftiloil f . «rAf Ilaby Ciéaa alakk kAllaméayal, Aa Atkanaaam aj kladá-aal kóaótt bironyAra Jfgnagyobb aNarrjadéara aaAmiibat oa a kütet, mely gr. Zicky mútaAjánnk njabb tfrmAkait tartalmaaaa Urúf Zibky nem tart«wik n láraaá* napi lyrikaaok, aam a gondolatt»rb«a (oéták fjanyar caoportjába; nem ir aokat, da mindig aáApftt Mlndon yrraa Araéat ialal, nxtab»a aól, miad<»gyik valatnai/ Adw kart boa rangéiba bal»6akba. ElAaaör batiiaa ít-lbuadaláaakl, do mentton nin-d^a < hanvlül-mustdl Irlk^it a baaaax«rttatni fvKr hagyd magad magyar ámbár " PK magyar laAo 1); majd a királyt, a magyar amlrt Ankli mag, da na\|9 kiaa'gó udvart pr^tAk mikljara Krn>uk, hogy mindaa gondolata mihr IdlI jA, épp aaArt ativűaaboa ia ától. )U {rdig a vatláaoa áraAatk. ftwgrfyUlnak lalkAltafl ^Huraom.Mirda," ^A-tar«>neaváro«i ttmpbtmban1'), oly költomAiiyokbta fákmlnak ki, m«Iiak épti oly maaana aan»k a bianttaágtói, mint a nagélyaatt maptlriimiwti l llugg /.Irhyaél „latafl, fcaaá Aa k^a^ '^wrinoáB Má)»a ftljatt -n^vak, aat a raopur n»m nagy tsámu kólttmAnyei ignaoliák. lfagyultb rap)>ort kótatébaa a „('Milád'' faiirata. AnyjAról,n'j»-rftl, gyrrmnktiról irt t banaóaAgtnijaa vurwak agy réto a wF6ráfoal" Lapok" bah jalaat mag. malynak* olvaaói i-g ^rauk-a^óaalntatfg a"tmaJeg táavu duJnuklt, A „StU-rKl^tt.-flőport agy pár Wfly " /'ht/aU darabot .t»írtttlifla«, még naokbait h«iu a(Tek4ált»ággai, malyak actrclmi pa-naaxanal rnóbilnak mag. A •.Rfgák éa mra^k" pár d«ratja (ttVirágr«g0,b ^As öt ^'"óftytöl"} aalnta inagaajnálMija vriünk, i^ogy gr. Zír.by mm mfitaha g^'akrab-ban a ganrrt .titg Altosat >aabb éa legnagyobb ^atipo/t a ,„Balladák Aa albtaaAIÖ kttltaményak-," malyak kftattl alég laaa ftih-uiiiteui px- „Ktkbésaia mtgkóva1aléa,w »Üar«n<i«y ;krs«v,l»t,- aTSidio,1 „Liast Krrancs," ^Alint bác»i \| „Niaca-a hir Hantról v rf5gy 'mdvA»a, kinák OrJóga .vo)tM csimti» kotr m«lyakt a Kiatalody a a httöfl tAfaqaAg HIA»aln olvaa»ak fil Irgalúasur, bogy gl_.J6icby blvatottsáaat a \| Ía hnhfli biinavét. K< tqldfln a' kittet niolaó voraAban aat a valiomátt olvaa«ak l-l- rlítitri' 2ilrtt: Mtltiiilít I AIV-kó(A« aaép* ilM'i u \| «n»vlli valutái bol a ( dórajjal Ml trll UiaaiUa, ijl nagy iáü (ÍVIÍH)- bmtll főtt! jtlrtum.J AVri Htm m #ii'tQiH\ 1}innal ilaihtp-lrtaif —" aat kall mondnnnnk, bogy'.ásánkból vatta ki a tfaót a kólt'l, mrrt a 835 lapnyi vara gylijti-ioény llyrnnak mulat\|n rgéas egyúoiaégát. A k«>t»t abitt grof Zieby (lésa aroaképa lAibató, a klA1\|Uáa diftaan A^a 2 fuript ÖO kr. Aa MAthénnéutar' kiadánAban maglalai«6 „Kövároai lapok' i>j Avtid kawlva a rtei itAoy«lv» kk«l. tb» mogii\|iíit oíövol aatkakolml í>4yUija pá-lyafoiAaAt KUö aorban n Hav'pimdnb'm uhpi köalönyn Irán ugyan An pedig a aaóra-koátató, 'köiinyr'bb ohhamAnyok oly gasdag é* Váhoaatoé toa^géval, aairanyit méa inp íjttjljii nyújthat kóaiii^égén«k, da tilalmát nsenkivUl a táraadnlml Aa koa-t'li'l. minlvn foiilowbb myttgnatArit klteijaaatl n AlAhkon jirt, tnrtalmua eatkkák . Wi^ Igyfkasik olváaiVjt' tff^tnlnrról tAiékextatnlt a mi aa Irodalom Ha müvtmaatalt tarén idebnxa Aa re kulfóbbm IIgyolou'iro möHó iortéoik A lap. « mü fcftaoa. -?Agitt A'daklö fontoaább nap) k<?rdónnkrA\| nyittatf, ö«xintAo mondja el véiakadA* aét jtilndalA! \|HiDÍjal mindankor a Wnityti? fxttUem An a Jó iáién l«aan»k B \ luk maly lmaaonkilanca Av alatt agéen iról kort i rvmtatt magBuak, n Ugkivá^ lóbb ftutal arAk lámoratiák. I a malleito lnaanak A réfft ]<laaak ia, kuatUk aUA tóiban min<UArt )4tUwl MAr kit nj Aviöl kaadva bttaakén aurox rand«a dtd* IMióiAUAI lóké, ii.viblifl aa ttddigl Ai<gy.ardmti taarkavsió > adaaj MArtitjr, kl Állandóan fenntactfa rtiwxokimatAmt a \|trii»fl. d'dgoxú iAr"«k jn riivatvüsaiok n) tviAt kavdve . Abonyl Árpád. EndrAdi .uAodi:r,' Krdalyl Pál, Kö'öy l«Aaaló üi MolnAr Gt'aa. A köxó! aj'Aniak ima a j.Ki'uAri JV'ilok" Rsark»aalAKégo alagvt,.midAn jü^urc rgyaterra caak- «gy b«»aa cjMib)) tLba«sAló o.uvat (lölvAltva rrrdrtit «a foiditóttat) Imraát k&aie, tariaéaaa-ta#wi buaannbb k»alamAnytkb«n; aa ol\a>Ák tiagy n'-aaénrk kWanaága taijnaOl,' ttildfíti üj AVÜtll ta'adVe u Mvn\|ott ÖH Sooii", tföYllib aaa^AHoaat«»abb'tartalommal a' Iftlap alakjábati, a legalább la tlaaunat oldalra tairjadő vmárnapi asámiia vaaatva (og mrg\|dlBt^H E mallAkla^ addigi aaerkraatbt, Wofil Janka Aa Adorján riAndnr a „Fóvánmt l,at>oku-ai rautAn ia gyarapItaM forják koat»mAnytikkal. • Kmópn nagyobit váruaaibAI kttlón livahsAi laaan«k. kik aa ottani Akt mindta Jalatilóimbb moaaanatAról AlAnk tvllal iit bvialakbta tndótltantk^ Aa köartmtikód* .itftlí abbm, bogy a „KóvárorMotfok" j>» ür ligyalmAt mlndanrt kiterjaaato a a mndáttl bi^apIrAi gaadagabb taakoatiVnl dolgosó, AlAnk Aa váltonatoa napi köa> i löny iahaman. UutatvAnyaaAmot «gy bétíg iugvru klld a kiadóhivatal kívánatra bAralnak KIAII^IAnI Ara i Kay bóoapra I frt kr Rgy n^uyadAvra .4 forint. Aa AllieiiiieMitl lrto\|. r lártaaMK kludA^Abau bAtom ifjuaagi irat jelmt ftitjg — a kat^Ronyl köüyvtilaciion ^ mely vab'wAgoa M^mAnyakAnbaa oiagy, mart ily dlaae klAllttAa muflatt Annyira nintö Aron agyik baaai vállalatnak aam I boi'Nélutt plaeara eleddig tailalumt'u néavo annyira liotmia Aa önyörkadtoift tt* j Jnaégl mUvrkat. malyak an kUitfAat annyira lálkaltenrk. A megindult cyelua \|-ilatk kötete liírék l'Vikó torlénníivnl foglulkosik. m«\|y Marryat ka^dtány bír«« ' mdvélílíl vitt li'oddlniiinkba ATQUaiVe {fa vnbimU^Í lanuml, Ipttlnl Ub««t. ogy 0 kónyv aa, mert tbhíll a f>jlHiló If^iang o namaa, «>gyanna, j^iltamaallártt gondolkn-BAa mollalI megtanulhatja, bogy önerejéből aaorgalmávol, bernUletaeaAgt'vel a aso-renuaa éa )ólwt lt\|magatiBbb imlcaárn jntl at a mallvtt — mint a fény mellett aa órnyAk éltben vannak HtUntatva aaun táraadalmi hibötf Aa bUnók, melya-i feni karlilnin. Télitla kall — aaóVal n fouiyv mlndrgylk lujaarta vnlóaaghN eletia-"* kóla, Aa Aldolgoió; ibtnAaay Karanua lótinvl* Irona kitttao tolla, világoa, sxjo-\| gnntag ityfba éa maatr'rl AirmAtia óatótta a miivet, A klá)litAadlaaa a kat flaom J ilviielU Raltii! kép minden knnyvtárnak Aa aaBtalnak elegána dtaaévA tamti a "j kiiuyvat, mAlyet olraó óra t fit HÚ kr. (il kor»»a 40 ílllér) mindaaki aaáa<ára kDnnyan megaimraliatlIvA teaa A. viUlalat mAimdia kntata, ab Hluaág kadvaa>a I éa tóvArogva (^bujtott knuyvét Hoblnaon t'ioaoa ^brténatét nyújtja, hat aain»a • kéti éa naR.vatiliuii a aativeg kóaA nyomott' aép krppal 'Kblifíl a Uoblnsonbói ta-nljii meg rtV iMlt'tgtitétb l:ogy oto lejéből* aaint. talalékonii^anáta ea bgvtítAé* re Mbtlvn >■ ioi mitid'ot aúutalfrr'ltto 'klftit^ttíi vfáh»<aiVíout, ha - 1 ,luli atvttibnu.'v-i kiUrlgatiil Mtníttijk lOMivfejk. Aa áÁ>íiiaaét>teÉtii.V .A-a L , M teara kttUMtaa arra fektette e ffiítt»t « é« h féay«eea alkaréit la Baki — hogy mMlellaeeoa, da agy, hü^y* aa Iqtl • iéaaa, megfeaaileti étdeklldéa mailéit laoe4j»»a K latlae diánál ke tel Ara la, Alul aa alábbié, wk I írt ttO kr Aa Ily, Igákén oaekAly Aron a lageaebb Aa legértAkeaabb karácsonyi 4jéi)dékoi adjuk gjrer maketnkuvk A vAllelal harmadik kótvia Tinaenburgi lléaa a a!lliil« én gyér. mkl aaeretel flajraa ipiilitoalii M«lag k»«lly. aaiteeaieeito i;ii>Híí\| ind aiitlu a Altéi K köayv egyaaari elotveaA»a Johbea Ml * gyermek fogékony oaivéra. kedélyért, iuint, agy itmiomUi leaitéa peédikéléa. A mrgkaté Ulyaetak, aa odaad* gyermeki auraiét niilvéauléael. aaokaak aa A Időin (oknak naayaége. miket Réaa,'ea aa angyali jiiwgu. íifl aaivA gyeraeí aaaavadaatyléArt hol, min* daa aerdklé gyermak ea if)a «alvé< fennen loHogtitjAk,^gyengéd iraelniakre ban« fnlJAk a nemeaitlk, aaért • könyvünk vayflM «gy riauul aaataiArél aem aaa» WJaa hlAaytfaeta, mert eaeal gyfrni<>fcelk ealvét, leikét mindenjéraT aemaere é« jyeugédagra kajjaatlév tehetik • aa állal érlieiik ti aai (ni minden raalAda^k •rMni lé manna éa ndpkéve, hogy a gyarewk bélé fal, ilaiietetteJ ra\|oagéa »•• raU, tmedja eaulait éa a mi agyeaef a gyarmekkorbau a aiviie nyomtól üt, aat még a meglelt korban ia utegAra! a jwlr Viadanlwa Ouaéeay Peronra iimen Iréak élénk tolla, atagyeroa irályaff magva, MíllH klfajeeéaei a törttel la mint a fenti kallói arrá aa irodalmi aabvunalra aatflik. .Téftl rna lyimlk eiéfié haagaltlyonni. I ogy t mo vjkk 4 frl 91) kr, aü a üiaaaa ki«lliiú» mellett oly t'Uftkélv, hogy a lfgmtli«#nben ajánljuk olvaaOlaknak figyelmét éa Ml pértolé* I aéha imm aégen »raU »»h\|éeot pétié téUdlalol . A jé h4v aafUra. falAa nMiadanaak «am kall. hogy akaal Mokány Barkai plfeeeer'••aeptArít goedol\|nk, m ly Apai Adolf >aarka«aié»él«a, Jaaké JAeot éa llumlcikn Alanéa miattival, mint ajubilAria, kétera »» det-ifUitymenteft naptár kerül ki aa ^Athenaenai" ayomdAjAhul, llokAny iifnal ékaa rigmiirfaal „kurjantja oreaAgge," hogy „Ilikor uél a aeftadea a a a^iv kava laadll. „Haaaar"1 - as a aaitaal ajkamon oll o«atlnl 8 l.ofjr miNrt'ial a aaanl inH knnyvnak caiiuüi a«lfani, Jalor iin$t lolkamwal ia naírt akaladlantr Vara«« kéaafti Jalöh a \|odiiikai vilifbéi kaadik mag a aart. R«>ii«lrMkraiűa, korn aéa, \|iáitn\|v4ast(i éa kiiraiéNybo1alaifaléM Hfainaokkal Astaa knaatkaalk «Ama rlka Ibliadaaéféaak ltrt*Mi'" agy aiifar»a<i4 faifogéMéíwa. Bann >\ iiNptérban .Rabla^kalaad a inpranyi anléban>> baaaabb %arM Ifédi. m«»g agy .Uatliamalikna tukéana" Knab-n la\|nta \|!(MÍtl)(ni» diék, béaaaéial(\| aaidé>, gtgerll. kaiaaa-. mm> adoaiáÉ laibt igj Maiaga, >im1 fcé\|ijali M I liáiklli d»» mindig i^eiHald laa. ■ léié fordulattal, olykor pikéaa éllal. Kgy pár adóméi lalélomra kikapunk a ko* Itl boaégao inilalmaUI l'éldéni aal, >a malynVk raimo mK«1r0 Itenyiikula" Tn* ■lléao Kraai k. a, ml 'jaltame! a Balaloat> KM .Ir a Aa. Imgy a pariján »fr» iát k ttr tiunt. -B-lrfrUTillt? Rt tfhír mtUftTiáiiAi jiilrii fa Fali bécál)" „Nt f a aa laiaa arai. .atlaoigat éd. magélél fogom bordalayl aa orvnaaégal.8 A iedéea'lréftklé! T«« Üaaal, a legbatiahb vadaaa la m<giMr ba ia Méloagi kamlaaa bél iriég a nynl'* •• A aoidé adumékbol. „UnljtVY Ka aa én MoiAlia láagyam, nini oljaa juauHkaa aongorón > SlojtölliuioJ a.mAf^aftJiül, Itifdljr iou,ixki flarjn lm>.«'wm>>'t pakt.".: aMmftwtftf' Ki mác íia Arvi^sni klv4n6k tartognak a becair 10. t ál készpénzben vagy OviHhíkképOH p»))irhan a kiküldött kezéhfz leienoi Kell Nagy-líatusaán, a kir. IVaaék mini lelíkkOnyvi hatiwAg nrtl !h92. évi ngeplainbtr hó A. napján (•r. HUUOÍÍNAI kir. la/éu bíró. V. nanm t Árverési hirdetmény. Alólirt biróáági vi^oliajtó as IHHl, évi LX. I -<»• 102. ft-n . úrielinubiiu É^ennel közhírré tatai hogy a leienyei lír. jAráabiniaAg JH92. évi .kT^ K agámu v<'gxe« köveikeííléíwón dr. (Ueinpeax KúlmAn Ügyvéd éltől képvMt Hkotifl Mari éa ftkogfl Jfltl egy^lutai lakoaok javára Skoda 4Aiioa egycdiilai lakon ellen ?1 írt óO kr. a jár. erejiM'i loganntoailott kielégiléni végrehajui.s ujjao Jeloglalt éa 835 rrtra becaült koofíi, kukorieaa kas, UO inérö mutá* kukorttx», J hprjii, lá?,i,> arrlvéi, liidau, Irágya^ átló ingósúgok uyilvánoH nrveróMen eladatnak, Me\|v árverénmk n lelenyei kir. jbinmágnk 3217 8. tBOSL ax. Y<tg2é<» Iniytán 71 frt '60 kr. tókekővelflra, ennek 1HÜI. cvi upríl Íh) 17. nupja(,ól járó fi* g kamnlai én eddig (binxearn 54 krban bii'ötjn? nuir tnegáflajiíiotl köllacgek erejéig H^^hitán alp«rea • lakájánál leendő enxk^leaere 1Hi»á. éti dff'wmber tífílt. iniyijá-nak íjélrilaní órája hutáridtílil kiltytetik ea alilmx a v^nni «n-dékoxók oly inegjegvxéanei bivainak meg, .hóity nx érintett ingóaá-gok iix ÍHrtl, evi £kA-t». 107. éa KtH ft-a crlelinéí^n kcaxpéna llxrté melletti a' legt/íbbel igérOriék be^aaron alól ia el lógnak adatni. Kelt Letenyén, 18(18. ivi decxetnlier bó ,M> nupjüii SCHMIDT .IANUM, kih jiMroaág) y«^ritbajt6 01HV>. kx áfverési Kirdeiniőuy. inangyít mlaá kia»«aaonnni, bn nam latfna aoagttrManr'' #ihi «d\|ik aaik, o mé»iJt«éal aa a lorradailom - « %Aa araay. nnimli\|oklnil - " Aa"k a magyar Jmdataii liial* éa niHli>air<biialék aal hirdetik qagtikrél. hqgy raa1i«lék. padig «.m.L Iaabííaa^L aa & a«1\| ■■ ^IhIiií • L * * «* rfiiv fyTMffimr ^»»»» mm gél aal. Kgy nagy k«pmel\|ai)ai \|edig a Kn«i\|»knrét él»ráaolj«. maaiiiéboa bale* a^jtk^f. I«aai\|é hadfiakkal, eeidö aaeaoayakkal aal.A vig naptáréra „két kupai. Inti konma (vagy akar rgy rojtoa réjH^Ht'rfea )M F I < H K la V T litt P lii\|i(iila)doiioa, KÁNITZ BÉLA lapvezér. NYILTTÉR. l.roaAlllloll Ara ael/Mel!! ittter«nktnt yft' „ aíi'»" 4 Ari f»0",r< ittrlriMiigaihiNiO'l na arailell ariMi alul aaállit iuege<ndcll rgyra ujitinydkre, v.tKy \ég«k-lN* 11 la véututeitl'iaeu \|\|rmarbrrg Ü (> « kir, mlvtiri anélllié^ oelyemiK)ára Xkrirlibfn Hifiink poHlii'mijiilóvfll kilbleniaa Hvtíjdlui itjnianit !• volfkre in kr rtabéljrei ragaaglado -Va-g A nágy-kunixani kir lörv««nynxek tkvi o^tálya ré«zi?rö\| kóx-birré telelik, bogy .SxmodiCH liytírgy végrelíajlnliinak, l'orxavét x ibálnrii Feratu x .vé'grebw,Há<l M/.«uverlóf' kta-kaniXHiii -laköü elleni 22 Irl Úik<\ 14 frl ÍMi kr. per, fi frl 70 kr. vegreluijla* krrtlin». 10 Irl T& kr. ji'lenlegí n meg felmerülendő kÖljtféíttK iránit vigre-hmláni ilyvfben u leni nuyeaell kir. n">rv«oivua»«k—lérUtoli4iax Ur-toxó u migy-lninniéai I7AH, hx. Ikben pf- brax. a. Porxavecx Ferew^. tafaydot>áűl IWvétl inyatlannok IMH ^Irlri besült leie reaxt^re \|Q93. évi január bt 14 nvpján d. e 10 órakor oxen kir. lrtrvT»iíYfO!ék tkvi belvizében dr. Csempén/, Kalman üjiy Véd \uK yiTfTyéilVHéli Öj;bej<"41éve' eladnIni log • Kiktalltini ár n iennebb kitett beesár. • Arvereítni k^vámrk HtrNwmnk a bei'nár líiü „-ttl kt^xpénxben vagy ovnthtkkepo.H papírban n kikllldöll kexébex letennii Kell N. Kanixxán,. 11 kir. tvaxék niiut telekkönyvi hatósngnál IWtífi, évi bó. II. nupjánr lír, &ÖONNAI, kir. laxeki biro. toegfarlvndó nyiLvanos árverésen f)ll\|/f lk H»i Árverési hirdetn)énv. A íffltfyfclZfíiit tlr lOrvnAydiiik Tfcvroíjmtnvrnfízdpii kox-hlrré lélellk, liogy Tólh TnfCg lári. Doly .fóxaeíné éa luranl vogré-liujlniokmik Ni'iin'lli Uyuláiié miüI. Iwiknloa Atfiu^ vegrebájláal aaenvmlö biibóll lakón elleni MX) írl lokn Imh\|. mig, IMfll jár/> ö; „ iMimulni, l(i Irl lift kr. per, III frl I A kr. vt^relmjldu kOrolrni, 10 frt kr iijább iirverna kérelmi a még feluieiiiltnid'* kdllaégek iránti vágrebiiJIttNl ii^yOboii íi feni nevexelt kir, t^rvenyuxék terű* Iwlébex bifloxo nx filaOnijkl 4M. ax IJkvben Oill. brax. a, !.n1uv Um Atfiiitd Íillüjdüíldill felyott ea I Jh2 Irlru beeallll vafTmig ktllóleH Itifliillfirif továbbá iigynbiiKoii t,\|kVbeii \| i/ n brax a. iigyamiimak. lufáJiJonáiil lolvnll a íiö!) frtrn beeaüll iiignlmit m^gia n< aImi-rnjkt 102 . u Ijkvbmi (.nkiiM Atfii^u Itiliijtliiiiául felvolt AVII. IMA ií IU'M/j. , W » . .í JÖH/tt 212 ii 915(1 n Hlhr 01 c n <U)0 i« 1110 írtra. 40 i 14 i AH i AH • 47 . 47 17 i . li'l • Oill) i> i , i -)mm ftüli ingailnnok junregollúnkdirt ktllon killiio • MN* JáNMlr hé 11-11* n«\|»\|én (l t 10 ifMlior Ala<vMu\|k lio^ai'g liaxaiiál dr Neiintmünr Aliiul f('l\|i(irH (Igyviíjl Yttjiy lielytdlf'ue kdjiliei^Ülévtil me^iuftniiilo nyilváiioa ilrvimon f l'ÜÍíliül IhU WnK Kikiűtiá^i nr a twitlvhh kííelf Imm tar Í7. Ctf.VéMlül Vlllédl ANGOL CSODA-tíÁLZSAM kéaxi.ttctik ró knphatn kh:amla^ i^Vtt "áiVgy^-íHMi" éf.b«t«eil fyojyaxerl«rlmn Tlnerrv Aduit 1'regrada, tHnrvaioraxáfi.} Minden CffvoD Uvc^eeake epy viirfia ciint kév'rl van ellátva — egy haaxnálati nlaai* tAaba fiyün{tyütve éa egy lerál^mexxel le* yArín inolyen ddf ijyógjf&ertih'ti- a i, yMfi)i(fjftil',<lms /VrymWu, vau reá-nyotnva, Minden utAa ImlxHanc melyen iimerteUi jelek uinearnek, nem a vabnli, de ntáiixntok, a ixek karoa liaiunit atkáij réuaekel larlalluax mint Alvé ntb. A bol itlueu raktér ax én valódi iHkUaumomuan aiiiveakedjenek egyenesen l/íleiii rtn* (lel\|ii a „Vériallgyal KvógyaxertAr4' Tbterry A. I'rrgrailéii, Konllarji — aavanyu kat kilxolihcni. ' nekllltléae eüák In után véltei vagy ix iimeg ebixotca be ktthléae mellett ttírténlk* Ará poatüdijlal, Uda eiomagolAa én Mrtllitó lavél i 19 ki* vagy (I koib^ Avcg 1 frl kis dó ao u % o CH » lloixnia éa IjeroungovInAba 2.70 kr. illetve 7 t'rL lié\|\|il/l«l^ lagjnhk éa klváld, mind I Maltall jményiM Allalánoa - n^pikn, hAil éi lyitgyaacr Rialdaaai ailndaa batagaét allaa Ituladlag éa balaélag. Ilamlaltól éa aléasék aiabadalail törvény értelmi bon ttldAatataek, v a-Umlat ai agukul Iraaliék la. — A k. Idrvényaaék aaakdtlui oda nyilai-kualak, kugy n én kéaallméayam flaagalnl alapjan i/l 67é/-R ) anamlféli Tím ü\|Iéa aa agé«aa«>fnéli ártalmai alkatrtaiekit aem lirlalmia é M «'»kulfuldi gydgyiMriérnk kaiaétélale filévankint tátlvnik a kol ^^^^^^^^^^^^^^ rakiAr vin, * XttT l -l gvAtvamréii a . \V<1intvil1 heg ^.rfaéáa Thierry Adolf mm aU l'M'ti avai * !UJ VEGYI KÉSZÍTMÉNY! + I (méregmentes Sculeinll szavatol n patkány, egér, légy, bolha, poloska, mdj, sváb bogár stb. slb. tökéletes ki-i irtásáért — használati utasítás mellékeltetik. XiUdés Tridékz* pó&ta "atánivéttel. Startéin! »7» klgr. '/, klgr. ,1 klgr. "fTTÍŐ" II ff.-- ~ ÍI. 6.— bécsben kp. — 5 kiló hozatalánál külön ajánlat. nem tartalmaz arseriicumot, sem phoaphort, sem strychnin vagy ha-'énnló vagy keverék, minden mérges alkatrészektől menT Ugyan ezzel kötelesem magam a készpénzt valamint mi összeg költséget megtéríteni — ha csak egy egyetlen kísérletnél nem győzi meg a .MÉREGMENTES SCULEIJí. már rövid néhány óra alatt annak hathatós eredményéről , . Vegyészeti laboratórium S3?TF"!T ■M-AJETIfl' ITTTNTRTTC - ^ Wi * 9 WIEN. Fünlhaus. Schflnbrunner Strasse 44.- KHKWKKWKWHIKHXfcHHHHK Nyilvános köszönet. T, Italai föleink és barátaink aa utóbbi Illőben irénlunk való Uralmuknak é«ro> -koniHienyOkiiak oly saáialalan—Ah sokféle jólét adtak, hogy indliiat.a éreaiQk ms--guuknt eiekért Icihélásabl) kiiuünattlnket nyilvánosan kiltjsmi Kfráló Örömünkre naolgél, ln>uy aa alkalommal ama mogtlsx-tolö elismerésről Uhttüok emlliiéat,..moly-Ihiii 11 lent kUxtlíl okmány MAI ii&mi által lei/hiviiMlabb uldulftU ré«s»sUlllliik. — Ki-tllnfl ti««telettl gróf Baitsrházy Gáza nitt/i/nlföldi Cofnargyrtr íi/aiijalóitlga Httdn flottra, A rongy kir. mflegyoiom horá»sati laboratóriuma és ilr. Neumann X.igiuodn kir. kereskedelmi tnrvénya/ékí bi'e vo-gyés* által hivatalosan megejtett és általunk ludumésul v«it vizsgálatuk alapién as ^tote-'Cogiracöt lieiegrinkoél »l«elm»st»k 1 ait sikeresen használva, mint kltttné minőségül és a franosla oognaookkal vutekodfit a lég-jobban ajánlhatjuk l lllflli l fii Ilin Iliitl "Ketont! Ri' i«sar, kot* Uníir, kárhált héurbAsI Worviw Mnrvus. 8.1 ttiii BllBIll: i igyMat! ny. UiAft kir. UH. ny. tjrvUiiár, Dr. Réczey Imre i. k. jr tgy«t««i iy. r. Utér lUIIrMéii,!!,! fifjiÉtlÉa nitynlSIiif Ulir. .gy.l.Ml • y. fi i.tiit A Hint, mondottakat ax általam kfavatltn lémért négy oalllagoa jsliáétl Eaterháiy Cognaara eltimarem Ur Bak4 H4a4«f a k. ^xxxxxxxxrxxxxxx; f-.........—AZ.....==..... x „Aranv Szarvas" szállodában A -1--1-------- folyó hó 25 , 26 éa 27-4 n vasárnap, hétfőn és kedden Családi Hangversenyt CJ J rendez a jó hírnévnek örvendd : . "SVEA" svéd nemzeti daltársMiat . * ^ (5 nő) eredeti svéd és norvég nemzeti viseletben. Nagy váliouitoa műsorral, négyesek, három , két-saólamu K éa Holi dalokkal. —d Naponkint uj míía >r nj vis«letl>en. ^ ' Zongorász: HOSSFELD ur. Kridete. S árakor. — Bfléptl-dlj : SO kr __ Csak ez a három hangverseny! OCXXXXXXXXXXXXXXXXXX XX 1COGNAC 1 Czuba-Dnrozier & Go. mo iaa o w '■"«» aa. Verérllgynllkiéa duda éa Bloohmann Budapcai. a hlmUl 1! glháu* I 11 IrlMfilllin I 3 3 Isír.s 11 li ~ ÜK1 :l \|z ? ii fi í l 1 finii £' \ wUi I ! ^If^l Bfirg léle egéasségttgyt hsMtaágilsg megvizsgált í* foík szépsége) mbmKnK nliMStrt uéUiiloibntlea m^KoSIKtJal \ fsgtiutlté usr. A Illat ttilUo i igflu ' ^ i li '"1""1^ HM"1 \\ AMlfvimijöw \ ^^ \ Wgkedvaaöbb wnl1 \ \ nténynl hfSlil- ^ \ ^ vtjfrt Mik. 9 ní A \ i«oms\|C ♦ \ Um. oloaéaága I kaá \ V^ *__\ és liimUiiii I )«ií s uaslaeágt Itöwi I balost \ «f r\á\S!v\U,tUbwi " U(5 «>■>•■ \ T V ftMiim goU«S» \ if \pp \i ii agyason I \ --------------\f \f4ei Iáai Us \ qgy,iránt Uv Legiubb \ \ dan g><%y Ivédftsstr íerA--""^ _ I umi iíiwA .^^o^xts I több körük \ \ I hői tmU $lit- X000^ \ 3 g jflSfofffi " I maliit in- \ \ m>f)< MWflf. «BiS iKItfÉ A brt éa VllfoUU mtudviittbb ered-i méwyl heeanal-\ taiik. A AlkftlMM caom&C0* \ léaa. oloaétága \ fa bamálataál XtlaaUúga kóvat« iaaUbaa aa UŰ- U-W, f&nemmég \ • ti agyaaorQ - JTigyáfást U* w^iTl lálbató. \ Kapható ml' \ dss gv<töy Unréasséí, 11 <IM Uusarárva-iM uál alb. xxxxxxxx xxxxxxxxx A női szépség tnuvéaaeténak tankönyvi-, kéaauit 1>. U. gh'iiiia hát rskagjtoU JayaaU>l mát, aaphatA klaáiólngo \|mí a >.M»im Nák Lap\|a" kladóUlvitalába* fiíivo; fO kr KaaésykMéabes 1 fit W krért. Blstoa utaaitiat ml • aaépaég taatar táaarél. aa uri /, \| \|VéSt tt»vi»at vaápltéaétft), agóval as Örök szépség tankönyve. Uiadaaukttak, kUr-s T^Nao** KOk Lap\|á -r.» altit)-nemek. to kr. t«aagoitit és náltltáal aljai Mellékelnek, lágyért kttWtllk o«H naép«ég" «mtssil tankönyv. A „MüBVrtrNAk l<ata\|A.Mtt\|k olHishirNi Artz „MH1A8' cttsiS gysnMiUiipat A Jtukiir •Imi- f»i-kimu difillsppsl »« rtgisjrsitUékUliii tgitttf \ 1 •fén lm — — " - 0 frt f' r—-I ww ■ — I ■ ■ I \| I í : ., laoRVöd ént -t-' 1 „ öO islslrAsyii4M«ksl laiyus kiM i klslé NS lilvaUl, Bséipfttl, Klsklü titox. Téli almát és körtét • szállilúk a legfinomabb fejű hegybeli lujból és pedig miután a gyümölcs aTaautlól messze fekszik, csak ItSrtft SOO darabtól ío^va kosarakba jól csomagolva 100 dttmbja3 forinttól 5 forIiilig, — Almát 500 ilurnblól f«gva, SOO durah bérmentve és vasútra Állítva csomagolással; 7 frt 50 kr. Legfinomabb laju SOO darab tls toriul. . I Fagy uem éri a küldemény!t s csakis az összeg előre beküldésével eucközlöm. — Mielőbbi'megrendelést kérve Friedmann Mihály 82ŐIJ0 birtokol NAQY-ÉCS, (Győr-megye.) ^liilaháii\|»«üniokat Ingyen és bémenteien. Magyarország legolcsóbb és legdíszesebb képes hetilapja KKI'KK CSALÁDI LAPOK IMW-lk #? Jnuuár lió l«éa tizenötödik évíolyam&ba lép S tu gytr niH volt, iln kSlénónfo a magysr nSi müvnlt nlvssó köstíssé^tt«k A „Képes < «mládl Lapok" a magyar BxépiroiUlmi lapok kdsStt !«g)obfani él v«u4arj«itoa. A i.HépfS i'isláil a^oat lápatt s 15 ik évfolyanába, nii el4f\|«- liisosjrllja, menyiró ni«g»yürt«j o Up a magyar müveit kiizött^ég leltaéiél. —A „Sááyn.SNialé^l Hy.olll'ttlJ ráaiil m inafjMf ífl>ilft]oöi l»g»l««» hói nysjtjkk. A »z>rk^H«tiini< dr. NarAs/l Arml«, dr. Tálnál U\|m dr. VAradi Antal kikélten van, akik mh fá^adaágut. sem kuliaégat mb kimaláck. hojcy a lap -tnll<Mi« a muv*lt olviwrtk kfaafMabb igényiét ia kialéfitaa. A „Képen Családi Lapok" monkaUraal xorában vannak a többi köiiitt Jókai, lllkaaálii, Dahaady, Tanérlak, Uaka, Tülgyaay, dr. Mnráayl Ernő, ('torba A.. Púu, Ituíliivutmky, lUaicakjsé Bajza Ltak. Buttuer Uu, Nagyváracly Mira. Kuvér Ilma, V (laál Kéroliná, llarmath Li^aa, llavaayné Síkor Margit, itb. atb. kiraavea Íróink éa Iróaöiok. A „Képes (fsolAdl V«ápok" míndfti aaámában legkiválóbb auvéaaak rajaai éa képal ul&n kitiiuó illuaslrátlókat ad. A rüépee Családi Lupok mindan ataniáhoi l^fjobb Íróiaktól agy r«géay Inljaa nyomatott Wéi kapják aa olvaaók díjtalanul a így agy év alatt 6-H rogény birtokéba jutnak nalyakbta mindig diaaaa boríték ia jéryl. A „Képes Családi Lapok* mimlon aaámébaa úgyaata álliloU aak- rajtvéayak, aprÓHégok él Irodalmi iamartotéaakat talál sa olvaaó; — a a lap oldltaatoi-aak poalájában a lag<MÍlandnasbb téra^lgáa folyikaa alöftaatók kóaólt, vcgöl A „Képeo Családi Lapok** misdaa kétkétbaa külön dívat-mullékletot ad, a maly a lOi aóaónaégiak aiadan mái divatlapui leljeaen nélkötóanvt^tré tan A „Képen CSoládl Lapok" alddaatéM rgy »vro 6 frt, féléws 8 frt aa-<yad évro ).50 kr^ akj aa ogéaa évi alófiaatéai dljálioa 80 krt. küld, 4 regényt, a ki félévi aloAMtéaéíÍM WTrt tlld, t ragésjt a a ki n»gjadévi adóSMtéaékaa ZQ krt küld, I ragáayt ksp bérmastva jutalmnL. —-A-- KÍniiiatéaakai as év bArtasly aan\|á(ól elfogad és lavnUad lap^a ókajtáara mutat-váüy aaamakst bárkintk dijUlanül kiíd • - '- • » ' A „Képes Családi Lapok" kiadó-hivatala lftn«la\|»eeloii, Nagy korona-utcza 20 u. QOOOOOOOIOOOOOOOOO13 Köhögés betegsége § UgosOnsk ugy bármily bűrfilos gégáííek/ tuiinnsli, lfi%Ahhá Uifthi ilfhMj, ssllk meltBa^g, sslma, eloyiiká<io(IAs s«amftr és (o)lÓ kAbftgéa, ttsIklsmKisis s nyftlka hAriyánsk -ksadoüo gftinA bór leg\|obbsn é« gyorsén tAvulll* atlk el az évek Ala bevált — vtiióiti s orvosi rsadsleire kéi^lleil éa ss orvosuk Aliit! ajánlón : Bf^r'gf 4e* imoitiMg\|s - fi() kív és sít. gyllrgy burul por doboasa 50 kr. imhiIos orvost bsssná'ail uAgsiiágsal, sikere már néhány nap u^án Iáiban. 2 osomagnál kevesebb n»'m kttlíjgllk ssét, — Iratul kDlil^iio! yo Iirrsl HH.li naoinsgulÁi a/A'lll.i'i Inséjctt ii wvifrniiiMi'iti'kI tf ynii4iaiMl WllBiiir rggi NS 1)11, iiitr»piidnk IJOl xxxxxxxxxoxxxxxxxx —r- • (j Mi mm w-j i m S i Hí n ö) 'j! M f 3 q N i ö t * I íj m ■[ «i H il H ft H i rl Jl (II ^ Sterübera Ármin és testvére- \| hangaaarlpar U BUDAPEST, VII. kerepasl-ut 86. Salát kénaitaénytt. MindanaaaS M bang>a«rvh aaok kallékel éa alkatré A aael MindanasaM kaagaairak éa MiélS* Ifl as«ek javlláaa é» baogaláia atakaatitt \|A\| )>oal< Mgfal faakOiülltlIk. IAS ^ ^^^^^ HLTj ^^Bfe^n^H Neidlinger G NAGY-KANÍZSA. f:I 111 i,!1ul í fii siiill i N I! le>2 1 tNj iR'llL- 5 i 9 ■» e i í ÍÍUUi,fe\|U t» U l 1 [I ; \| t lf^ Si f ll a z ! í\|\|i > I f t I fd .5 • « I p • s £2 í 0 I a ^ í l i I > s o ■ ! «* s t B 7 iflui> 'n £ . ? X * § K®® (/) m 3:1 a' 8 a I f ÍM ■- _ w tjí4! o $ 9 I U L % i 5 2 I ^^ cd V * c « A I ; s * -s I if íz « X * .• ;v-_HP » o r-—--- • n Az eredeti SINGER varrógépen fö ^ » Wgkedvsltehb és legalfrrj'dubb varrógépek í Á Btaptr társaság legújabb találmány^* &k családi használatra és ipari czélókra; ,rn # M^rWtak kstsiésük j§j\|\|\|{ Vibrating Shuttlc varrógép, HEJOM ^Ut^ftiP - P ól ént. Vajdáinak, s legnagyobbpontossággal [épp úgy mínt een gyárnak 5-ases eddigi gyárt MJl(\|\|y\|f il^B"R. ■ dolgoxnak minden ►artveMel éa mindén ezérná imápysí fényesen sikerülnek bizonya t, A* egy* A 111 minden késiülekktl lei vannak aaerelve éi\|»serü késelése és islé<e* kiálli'á»a állal egy ere 'w^xA.lp fii J^m munkaképesség éa tartósság tekintetében ftJ§Í< ; de'i S inger vtrréfép a legértékesebb tárgy a biz- /H^yjír j 'iH awIhaiaMsnok. Ilartábaa éa / fjWAmff a fii ii legjobb karámnyl^ajándék. twi/jjymtr Mk / 'bviic: Tér, fiUl. Neidlinger 6. miy » 1 a r* ír iri attt o * Sé:>T' ^ A BÉCSI-BIZTOSITÖ TÁRSASÁG \| kerületi föttgynöksége '" • • " K SOMOGY- és ZALAMEGTE VIDÉKÉRE 1 .. f .: ■ ^ - S (A 06 w ti)1 vöBf^- # wír fi köDyvkereskedésében van Nagy-Kanizsán. M I * '+>■ ■ . nRii^c «i. -'>■' '■ I ' -BH I i , j^.:. jjfrfó&frT^ . .:. W. -ív". ' 'wtt^-^^aj^-' I KlIn^ad bevallásokat biztositnara: a) tűzkár ellen (ha iag villám által in okozva) épületekre, gyárakra, gépekre, gazdasági és 9\| \| ipar készletekre, árukra, butornemüekre marha-államányra sth. - \|\|\| h) H/állrtiurtnyr károk elleti, vizon, BziVrazon és vasúton. jH i c) jégkáruk ellen toljes kár téri léssel. s / j <~> ii i d) az ember (íle^ro, halálesetrtí flzoteiidő tőkék, kiházasi- li ^ 1 • 1 l I i liíHok, évjárndékok Mb, • , ■ . B /.■ * í'^Mb'tJL ife ...... . • • »'i ' • . .,- : j f ,.. -i. V .• • . I : ' "'i i' • -- - . * ' ' ■ 'i ' ' "V ' t 'flttB I , i ^ííwf-'W , < r .* y ■, {vJAr Mfliflt tk m tó;. ÜÉ Ki i 1 fej ■ W I ÜPt! ni IS '" „__,___ ^ - PESTI NAPLÓ í íölvesösl régi eredeti alsikrjáit! í M BMMBIÉia \| \| » deezember llWkától kezdve naponkint- kétszef legalább 16—24 \|\| £ £ Jjj apiÖ oldalnyi terjedelemben fólvágva és ragasztva jelenik mejr> — I _ _________ rrtmrrkm/IAjr kla«IAIu'nf<lono»a: j A PESTI NaplÓ ifj. Ábrányi Kornél orE£g2dé-1 A PESTI NADIÓ felelős szerkesztője: Barna ftidor. ""r1 WyiV ^ politikai párloklél tellrueu-ftlhncrtlen. APFfiTI Ha ni A tterkewWiígf oxéasen u\|ra, — ax •r«(4g . ... mllwll ildpiu - I,ir»w,>ir6ibói olakait APPCT1 UTamIA bel- és küllüldi tudóhitánai, hírei éa táviratai (risek és eredetiek les- j I Il0 11 JN aplO riclf 1 a Ifgmegbizlialóbb forrásoktól erednek. ADPCVf XT A "Dl í \ ipari, kereskedelmi és mezögazdatági rovatát kitűnő ezakbók t __ riail lliiLJjU - . - szerkót. A PIMFH^TSTA PI fV bok.08 külföldi tőzsde rovata mindig pontos éa meg— bízható lesz. b,... .».. .1 n ; ■ ■ - - ---- ■--• ■ »'■' t "■ '■".!_'; .....■' - ■■ - " \ ■ - r —---- ■■ ■■■ — ADTCTI Vf yi I) I / \ nagy gondot fordít szépirodalmi rovatára, hol mindig a legkiválóbb A AB 11 it/VI.IA/ irók neveivel találkozik áz olvasó. An PCVI MAIM ( ) igényei és lárczái élénkek lesznek és a közönségnek kellemes olvasat XlO 11 ItiAl JA/ mányul fognak szolgálni. A PESTI NAPLÓ karácsonyi száma feltűnést keltő közleménynyel lepi meg olvasóit. ^ A PESTI N A P L ö «löfi£«téel árai Kg#Mi Övre • 14 forint IN korona Fél évro . . . .......t-—t----;-' „ ......"W X* - „ ■ fegjed írre --------;———;-1' ■', . 8.50 - mk T „ I hónapra . I.a# ......» „ 4© fillér. I Zfyta példányok minden hirlapkaraakadéaban kaphatók 5 krért 10 fillérért. A PKSTÍ NAI'LÖ előfizetési ára (napölo&t kétszeri postaküliléssel, reggel és a dél-i utáni pyorsvonatokk.il) L Kgéii évre .........SO forint ■ 40 korona Fél évro » • ' & . "TO „ »0 „ Mi'gyed évrr , a, > • * « ® »i ÍO „ 1 hénapra ...... 1.70 ■» H „ 40 fillér ' gtfT \ PESTI NAPLÓ délutáni kiadftsa Budapestről a délután 3 óra előtt induló gyorsvonatokkal indíttatik n mindon vidéki VArosban még a megjelenés napján az újság ülíwiisitóknftl 4 krajezúrért — 8 ílllérért kapható lesz A PKSTI NAPLÖ werke«ztÓBég« • A .PESTI NAPLÓ kiadóhivatala) 11171),% l'KMT. rVrrríefi>k trr ü. aa. 9 BUDAPEST, Kerenrzíek tere (Bazár-épület. A kl a l'KBTI NAPIiÖ'fit olófluet, ak dacMmbar 18-lkától Jamiár 1-áig a lapot ingyen kapjal ugy. hogy v n/. előfizetés ccak junuár 1 én kerdödik. Mulalványsxámokal dfiv.i'inln'r IB (kfttdl kívánatra egy hétig Ingyen küld: »-f> ! a „!P©sti HTs.'plő^ kindóhivntnln íafflfti i * afitft^ir wwaiaiaifrw<arr»r'i"',r mnnnuiiaiaiiiiín m«i ■> n i nriiirn n • ....................... aai . >.. i s. * Nem találhatunk alkalmasabb, értékesebb Cl czélszerübb ajándéknak valót, mintegy jó „Eiiwif." ; A könyv oly maradandó becscsel biró ajándék, mely minden más tárgyat fölülmúl. A (könyvet nem unjuk meg] nem meg;* ki a divatból! hanem egy örök emlékül szolgál. Könyvet rangkülönbség nélkül bárkinek adhatunk, mivel az irodalomban találhatunk minden műveltséggel biró és minden korú egyén számára valami alkalmasat. Ráktáraimat különösen a ül ^ UJEVI* alkalomra választékosan rendeztem be, ol na.SLg^3reur nemz»t logjelQseTp'b i x o d. sl 1 aaci é. aa. kivtll, még az idegen nemzet ismertebb müveit is megszereztem, ugy szintén választékos gyűjteményt tartok* ifjúsági iratokból, képeskönyvekből, emlék- és lmakönyvekböl, fénykép-albumokból alegremekobb kiállításban, irómappákból (teljesen fölszerelve). íróasztali tintatartók' 61, * valamint a legújabb divatú LEVÉLPAPÍROKBÓL. melyeket a legelőnyösebb feltételek mellett számíthatom.^ Az igou tisztolt n. é. közönségnek szíves figyelmébe ajánlva, vagyok tisztelettel Fischel Fülöp könyv- ős papírkereskedő IT^GhY-lCu^JSTEZS-AJST. ín 'Caáktornjráa, i * Vidók! mtigbix&iiok kiváló ngyulammol oMkikÖllolnek. . ■ fP^ t Nyouiiloií ríiohil f'üiüp nyofltólíikban Ra\|iY'K«ní»sin ThüÍ l\| Férfi kelengyék elvállaltatnak K OHN L. LAJOS NAGYKANIZSÁD * • . a .Korona" seúlfoda átellenében Ajánlja dttsftn felszerelt raktárát mindennemű norínbergi rövid- és díszműárukban, . "legjobb minőségű^ férfi ingek, Jáger alsó ruhák gyermekek, nófe- és férfiak részére, nyakkendők, esernyők, sétabotok. Nagy választék női ruha díszekben •jH f "ÜL Z 6 .21 37* Ő 3c ^ [nem gyári], . * mindennemű . • ., "bel- és Hc^ilfőlcLi illatszere A közelgő karácsonyi ünnepekre: nagy választók gyermekjátékokban ±8 alkalmas ciiluirü ajándékok aök- éi férfiak rénixi. öyermek- nói- és férfi-harisnyák. t\| Férfi kelengyék el válla Itatnak \|l ÉRTESITÉ S. Tiastolettel alulirt bátoritodom A helybeli agy szintóív avidéki a é. kflaöneé-gétárteeiWüí, Bogy u „ARANT'SZ AR VAS"-hoz czimzett szállodámat Nagy-Kanizsán a legmeMSM&eadbb kivAimtuknak ftiogtofololog átalakíttattam óa oly változásokat esss-kMOltem, hogy lakás* és étkeséa tuHírfficítÖlíon ogyaránt t, vendégeimet teljesen kielégíthetem! Néna kiméivé sed kttittfiget, sem fáradságot konyháinál a kitivnöhek elismert Putanovioa-féló fővárosi vontlégid mintájára rendeetem be és igy1 kitűnő kletee és mindamellett olcsó konyhámat a legmelegebbon ajánlhatom. Havi abonnoment 18 forinttól 22 forintig. Megrendelések terítékekre mindenkor éliogadtatnak 1.50 krtól kezdve ssemélyenldnt Ételek a* eddigi áraknál 15 saásalékkal olosóbban - Ilii iÉltftii(í Iát A n. é. kOaönség b. pártfogását kérve teljt* tisetolottol . HLATKO janos Riállodájn M ii A HANY-BZARVA8-Mhoi N.-Kaniasán. I m I 0 1 iMi m 1 1 m m \| 1 Él 1 11 if 1 1 Bt tai AZ BUBA M 8 T I N. 1 A mtxögaxdaaághox agyáltaléban axük-Mimi saját hazai gyirtminjni, ~ attamart kltDnő géptft éa tal^mWtlő •axköxait ajánlja 2. MMm a gazdaaégi gépazakmába vágó falvllágoaltáaaal éa tanéoaeaal tzlvt-ttn ét dljmmtiatn txolgál 3* Ai öaaxaa gyártmányait magában foglaló képaa árjagyzékét kívánatra ktM. aéggal magküldl 4 A gyártalap Buda pattan kültö váozl- ' p T íiasjlÉtaBMfcHÉiMiisli^ tMfté - érdtklódőkn«k kéaxaéggal Lovúl-ozlm : Elsofiiagyar rószviínylársulat Budapaatan külaó váozl-ut 7. W Mt ír Ii !§ I W m V 1 1 i m W Ii0v Féi fe Lína-amyír rtnrígttoaJi ÉMapartKéblaMt Fölhívás. . Értesiijük a nagyközönségei, kojy a kizárólag saját részünkre gyártott éa ihatunk vissz&ilrusilók által as oraáf mindén UL Jin forgalomba hozott, immár ékalAnoaaa kedreot éa nagy keresletnek és fogyasztásnak flrreödö Király-ólai Jóaáféért éa TtkMtaáfiért caak abban as aattbtn ▼állaluia ti jéUlláit, ha ajak a Hűit lárójefyÓnkkal át Tédjtf^unkkel tllátott rrtéttt axabadalmt-xott kannákban váaároltatnak. " ■■■ ■" — a „KmAlt-olaJ*, mm»r m ipiáiii Min—tgi aatutf. »lltH\|jlál ttMUMé wlNl Mr. ugy En ■ tUMm ttarml nMMéflt la IfiJBjMBlji MM Mta u i i»rto»ií hwr mtt; tut mii t.iUuUa (tMMoOl iiallig ktgjr • a Ml thdkb te. Mim ni\|ti m ■ Étt JB ■BMMdVSF--- • Í jjBawa Tfjrtritalf aé Mk. kMM HljmlMáil na iiiám..• ~ i ufj. h-1 ItafSnhfiir ránSjUrm Budapeat-Kóbanytn N.- Kanizsán elárusitónk FeaaelhoBer J. ur. KOHN ÉS LICHTSCHEIN ezelőtt Sukitsch Zsigmond divat-, vászonáruk és kész női felöltök raktára NAGY-KANIZSA ^ [Főtér, s városház épület átellenében.] Tiaatnlotttil liíUtlyjült tt n. »'i ktaónaég becaeti figyelmét dnaiut falam-rnlt raktárunkra, hal a lagjutányoaabb árban kaphatók: a legifjabb divata rulia kiílinnk, Vftbüül francain* éa Cotmánoai. Batiat óh Carton. Valódi franoaia X I éa Otmmáiumi uumó Hiirohet. BohvolRYiln Chiffon éa Creton nzftnyogek, —r bu-2 toekoliuék ék oaipkoftiggönyOk, Férfi ingek, alma- éa atiokelt mellel. Valódi d i Angol lüaOnyók éa női ingek. -*• Ny&kkondők, gyapjú aaOvetok, gallérok- éa kéttalók Valódi .Tágor, ingnk éa alaó nadrágok. Nfli- é» gyermek karmantyú ée Hoier Nnp ét utlVomyők, kétr, LUater kötők éa még tok máa itt fel «om bo-rolt oaikkok.