Zala 1895 01 január k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	50.5 MB
Keltezés:	2011-02-16 15:47:04

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1137
Megtekintések száma:	5577
Leírás:	Zala 1895 január Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: I. juám. Nagy-Kanizsa, 1805. január 3-án. 87a XXIV. évfolyam. •■erkeaotiaég i H iUu otwp-au I4« IiIImU s Up asltsal rWr. jT nulktri atsém kHalsa^t;. 1»m—tsMsa ImM tssisrl ksask-Ml ft«aitalaak sl SALA KMMnMt Tlfirtt! I)MÉ I IMW tmif >1 J l\' IIl^llllll Politikai és vegyes tartalmú lap. tlórtXKTÉB iUI: kan frt — k».) kónw ^MMkgj^Bj ksroas IHillüt jiiiír* hwimhi a M j Zglse m II !■< ^ #7 /wÍÉr IIM / / C 19ÍMm I ktrn ^ IMtfiak latAan HH (I M — fej (I M Wkr ) Untt ktUstesk A Nagy-Kanizsai- éa dél-zalai takarékpénztárak, « Hankegyesület, az Ipar- ét kerwke-delmi bank, a Nagy-kanizsai »egélyegyIet-BzőveUtezet éa a letenyei takarékpénztár, VyUttér yotftaef M kr. Sf yn ttim ára: 16 krajcár. _Ui a „nagy-kanizsai malátagyár éa serföxőde r. t." hivatalos közlönye. ■exlelenlk Nag^KailiaAn hrtenklnt kétner: * \'vmaMkroa.p ém cariltörtiMcöa.. ElSIssUsak, ■ mirtMrt ruw rilta ktmjr- i kmUMb MImM. A búcsú- Nagy-Kanizsa, 1895. január 2án. (~n.) Ki lesz-e nevezve ax uj- minisztérium addig, inig e sorok napvilágot látnak, nem tudjuk. Csak annyit ~lodunk,t>®gy a Wkerieminis»terium lemondását ö felsége elfogadta, s így e kormány a magyar parlament élén befejezte működését. Es milyen működés volt est Milyen ösz-scesite\'t tevékenysége a legkiválóbb erőknek, olyan erőknek, melyek kivivják az ellenség tisztelését és becsülését is és mikor távoznak, nem a tömeg kárörvendő hahó-tája követi, hanem csak a nagy magyar közvélemény lelkes éljenxaja, s oly népszerűség, mely páratlannak mondható e jó-és balsorsban mindig partos nemzetben. Sokan kivivják a népszerűséget azt nem tudják hogyan, miért; a közéletben szereplő, férfiaknak gyakran kintlkozik es, a nélkül, Hogy különös érdemekre hivatkozhatnának: épugy érheti az embert a népszerűtlenség átka, mert r közvélemény soksaór kiszá milhatatlan szeszélyeiben. De ha volt valamikor Bzépszerűség, a mely a közvélemény igizságának hamisítatlan forrásából fakadt: akkor a Wekerle kormánynak, b magának a kormányelnöknek el oem halványuló népszerűséget szerzett, és e kormány ezt a szépszerűéget minden irányban megérdemelte nagy és korszakalkotó munkálkodásáért; megérdemelte, minden kétségen felül álló jellemes, nemzeties, hazafias érzülelaért, mely tevékenységében, törekvéseiben nyilatkozott; megérdemelte szókimondó, egyenes hyilt és becsületes politikájáért, mely barátot, ellenséget egyaránt elismerésre késztetett Csak két évig állott e kormány az ügyek élén; s e két esztendő arany-betűkkel véste be e kormány nevét a nemzet történelmébe. E két esztendő egy nagy lépést jelent a demokratikus Magyarország megalakulása felé. A mit e rövid idő alatt Szilágyi Dezső az igazságügy és jogszolgáltatás terén véghez vitt, a$ oly tevé kenységnek eredménye, melyhez egy évtized sem sok. De minek e minisztérium egyes tagjainak tevékenységét külön felszámlálni ? Oly bősége mutatkozik itt az előrelátó bölci politikának,\'melyet el nem ismerni nem lehet; és itt van ama népszerűségnek oka, mely a Wekerle-kor-mányt önkéntes lemondása után is körülveszi, s mely e lemondás által nemhogy csökkent volna, sőt e^jenkezőleg intenzitásban még gyarapodott, még nőtt. Es ez lehetetlen is máskép. Jellem éfl becsületes őszinteség önkéntelenül hódolatra késztenek s a politikai erkölcsök nagy sülyedésénfek kell olt lenni, a hol az ilyen politikai vívmányokat el lehet felejteni. <■ \| Az alkotmányos aerában alig volt még minisztérium, melyért pártja annyira lelkesült volna, mint a lelépett Wekerle-kor-mány Ez nemcsak a minisztériumnak kiválóságáról tesz tanúbizonyságot, hanem arról is, hogy a párt érzi és tudja, hogy egészében egy sem fogta fel ugy a nemzet aspiratióil, azt a belső öaztöat, mely a ha ladásra készti, egy sem iparkodott súlyos körülmények között is azokat a demokratikus kívánságokat megvalósítani, mint ez a minisztérium, mely érezte a nemzet triv-dobbanását s teljesen érettnek tartotta arra, hogy a tespedésböl kiemeltessék és intézményeivel európai színvonalra emeltessék. Mert azt csak nem tagadhatja senkiaen józan érzékkel, hogy a cselekvés minden terén nagy lendület tapasztalható az országban az utolsó két évben. A példa hat, s a minisztérium példája nem kévéséé hatott a politikai és társadalmi körökre Dgf faagy ez a Itatás nem ia szűnik meg lelépésével, hanem sokkal mélyebb gyökeret vert. mintsem hogy nyoma se maradna még sokáig. A minisztérium lelépett, helyét mis kormánynak engedte át, de azért a közvélemény áldása és reménye kísért őket Caak az k örülnek, kik sohasem bírtak kibékülni a haladó szellemmel, a mint arrói a történelem minden időben bizonyságot tesz; csak azok nem, kik a legtisztább szándékot gyanúsították, a legtisztább becsületeséget megtámadták, ha nem szájuk ize aseriat beszéltek. De korán örülnek ők. A We-kerle-minisztérium politikája történeti szükségesség volt, s a mit ez félbehagyott, azt az utána következőnek el kell végezni, ba kell jegyezni. Innen a közvélemény áldása és reménye, melylye! a lelépő jninistérumot kiséri, mely méltó lesz a nemzet háJéjAra. A „ZALA" tárcája. A 8MTH«M Mi — A ,z a L a é r•(itI líraija. — Ocíace Mirbtau btuilyt. F«s eségero caodsazép. Gyönyört! arca átszellemült a ►zemek igéző bajától. 8 mily mérhetetlen jó 61 Szeretem ét, 0 nerot engem, s éppen hat hónapja van ma, bogy házaaok vagyunk. Caak hal hónapja ? Lehetséges ea ? .. 8 mi el akarunk válni. Íren tegnap haláratok el kii-nyek kö\'ön. — Oh, mennyire sírtunk 1 Végtelen tá\'dalmat éreztünk arra a gondolatra, hogy aoha-aem lápjuk egymást; nagy hasadás támadt lelkünkben. Ugy iftnt tel nekünk, mintha ea nem tehetne. Es mégis ngy van; jobb neki éa nekem ia... Mi lea< belőle nélkülem...És én ? Hová menjek Békáié ? JóI jegyezzétek meg, bogy éppen aeramit aem hányhatok feleaégem szemére, oeak azt, hogy asszony. Asszony, ei az ő egyetlen bttoe. Acz-aáooy, ami azt jelenti, bogy egy ismeretten meg-fogbstailaa lény, n lerméazet agy tévedéae, awlyet fel nem fogok. 0 ugyanait a esemrahányáat teheti nekem. Kaki e-ak ea aa agy kifogása van ellenem, bogy fért vagyok a kogy ó engem oly kevéesé bir felfogni, mint én ét; mert, hogy az iganágoi mondjam* én asm értem él. Kllürkéeatem aa étet minden .titkát, sok lénynek, kinek aeiwri közöaaége velem, kinek nyelve szokásai aa enyém-tol ép annyira különböznek, mint a hernyó n íecekétöl, elraboltam titkát. A mit « kutyn karca, amit a leskelődő ördöngös maeaka akar, a hová aa ieaonyu holló megy, aat mind tudom. Az asszonyról naui tudok semmit, semmit és ismét aemmit Épp oly kevéa<é ha\'o\'ok balé, mint az Isten lelkébe, mint egy tengeri kftkOrosin álmába. •Oh, miért ninca a homlokod kriatályböl ?« mondám teleaégemnak. .Akkor meglát hatnám agyadnak osodálaioe gépezetét, akkor gondolatodnak ámiló tevékenyeégét meglepném és izemmel tartanám. T« akkor reám nézve nem volnál többé aa a megmagyari<hatilsn, A elet Isbelö kép, melyet most benned látok... fia azután, ki tuuja ?... talán rmdxivül gyengédléggel egy finom, aranyhegy alkalmazásival, az én képzelő-, lem szerint- vezethetnélek, mint agy órán aa óra járáaát ►aibályoenn. fis 0 azt leleite rá : „Éi te kedveeem... Miért nem átláts<ó a te kebled ? fin szived dobbanásának okát jobban ismerném éa eaját aaivveréeemmel megegyezésre kjaaánk* Miért?... igaa, miért? Bz valóban o<odálatoe. Mi alválnnk egymástól, mert feleségemnek ainesen krislályhomloka, a minő aohaeem lesz egy asaaonynak sem, a mivel aa éa keblem sürü, ItIái hatlen, fanéból vas késaitve, mint minden emberi kebel.... Mily szomorú bolondéig aa életi Hogyha a ml kázaaaágaak még agyike azok- nak a véletlen, nagyon tisztességes egyeiQlések-nek a minő sok van, a a mely kát lényt ogymáshos csatol, kik egymá-tl oem iamarik, kik jegymáaaal nem rokonaaenveznek, vá\'rokonáig nélkQi, a hos éa szellem deleje-Mgs nélkül, akkor nem panaaakodnám. D.i nemi... Mi már iiiiot gyermekek, iimeriQk egymást, 0 éa éa mint gyermekek . jitaaofaak már egymáaaal. Még mindig magam etö\'t htom ót, nagy gyepes téren, nem meemm egy midao cétól, hol fehér ée fekete baltyak uakáiUk, Iá-lom még róvid ruhájává\', apró lábaival, eaOke hajával, mely ót, mint egy aárá arany köpenybe hurkolja. Igen kieai volt, egy abroncsot hajtott maga elöl\', vagy pedig tollspdát haji\'olt röp-pentyüjének agy ülésével, mely leesésében agy jáatninbokor \|«ngtt hegyén maradt (Iggva. GyaV-rsn meg ia oaóko\'tok egvmáat. ín megértettam ót, ó megértolt engem. Olvastunk steeieiakbaa, aaiveinkben, mint agy biialmaa, iamert könyvbea, a nagy képea könyvben, melyet aayja nekünk a csodálkozásai, felkiáliAssi éa vidám ksea«ás kft-aött megmsgysrátoit. Akkor agyaanaom MmUem-bél éa -hwból való. volt, mint én, csakhogy aa a aaelWm finomabb, ez a hus gyengédebb veit, ea volt minden. Elragadiatiaaal kóvettom öt mindig. KéaAbban beneflbb mélyebb éa intsIiMtaaliaabb Wt álmátok ée gondolataink közössége, in, kegy agy tst-snetl neklnk, mintha egy aaaltem Mkeaitaae bea-nfinket. Krzékeoyaégtak ugyanaz veh, a hnénaa-dée egyformán erta visaihangoi talált aáiosk. Ugyanaaon kfciy vekén, ngyaaazoa aaaééd, agyaa- n NT-KMÉN», ctfltörUMt Zala. I. Kán. m. kp.) 1996. január bó Ián. i JftH MkutiiW IIMi tuniM A mtötoidavápH ét maadrenddreégról aaólá I8M. éyj XIL \| A m. § ábaa amMttft jártai voattktaó m B1 vármegyei IBrfótiyMMgl bitóit téaa » f évi leateakar hé l(Mn tart ím. ni aii> i> oi tn {j-ao»n mmn \|ii matdgaadaatgi biaollaáti iur>HMira voaatk aaabtlyraadaiatat a végfebajláií rendelet 28, ártalmában • vármegyt lÜrváiiyitatóftáfl blM tartott kfta- Eflliaén megalkotta a elbatároata, hogv a ■■» Hyrandalat a rirmofr* lertlelin u ÍHH« 41 XXI. I. a. 7. \| a értelmtkan kihirdetendő ái annak aagtftrtéaitrel a töidmlv#it«8gyi m, Hr. ■iniaa\'»rh»» )Aváhuyá« vtgett ielierieeetaadó. Hogy a jtrtel maiígaidaetgl biioi\'aágok ko«» baaaau mflkodárikete oaabáiyreadelet jóvAh-íTÍÍn a\'áa legalább rémben aegka/dbeáaék, a adegyMIée eifiíaak vála»itt« ali aaO tagjait jártainktól magválaaiiotta ta padig: a tupfilcMm táráiban reade* Ufók ( Bogyay látván, Ceigó rti. Uerteleady farene, HirieUndy lautn. Köve* Ed», Bkublioa Ovula. Póttagok t Edry Béla, tíyflrffy l\'ongrtaa, vlrla* Vlnee, A tMthiűl fdrdtban raMaa tagúk! Bareaa Ltaaló Bogyey Jtaoa, (ivömDroy (láapár, dr. Oytltnöroy Vlnca, \|f] Htoeky Ktlala, BeOoa ZelgmoM. Pól\'tgok: l(\|, Kimer SánttOf, BBmegi Tivadar, Zathareoeky Xetgmond, /( Hmit-t/róHil jáfálbttH randaa tagok i gráf] Batthyány Jóaeef, Bárányi Janó, Beerrény Ltuló, Koitry Aurai, Malatlaaeky firean, Tofney Ti\' vedar. Póttagoki PfllBp Ktlmáe, Saabé Károly] Zaihurettaky Márton, A tafa tptriMgi fúróiban randaa (ttok: C-ertán Láailó, Parkaa Jóe«ef. Háeiky Kálmán, Oroaa Pál, Belly Deaeó, Bkublioa Jenö. IVitffttftth t far kaa Otbor, Marton (iyflrgr, Hüflttlinlbáíyl Darnö. A H6MÍ /drdiban randa* tatok: Detk M\'liály, Dtrvárloa Jtnot, Hodtray Ildin, Htadél Jánoa, Tornyoe (lAlior, Zeohmelaiier Viktor. PóHagokt Imrei Antal, Léviiy litván, Somogyi Klak. Ai úhó\'lihdtulí járáiban randaa tagok: flttjóH Mllifily. Hajóa laioor, lro6 Pereao. Mtrgaty (Mia, Bohár Káin án, Vlaalta Nándor. Póttagok! Bika lioldlaatr, Hlr»rbminn Perdinánd. Qajar Lnjot A litlííj/il /drdaóan randaa tagok j Ulan Jáa^af, Erklxgar látván, Latkovlla Parano, Htam /alg-inoti(l) Ttata Adtm, Varga Boldltutr, A tmUriot+yal hlrthban randaa tagok K\'oakta Parana, Maral Itdbart. HallAjiyl (iyala, Ttalér Jó-ml, Tftih látván, Vrana Prlgyra. Pó<t«gok i Kalarr Laloa, Maatarioa Aladár, Tónika Oyoraf. A liirtim iánkban rttda* tagok: Baaaliy t)tn-dor, Maatarioa (labor, Paoaak (lyorgy, Haab<> Imra, Varga Jánoa, Vitaion (lyBrgy. Póttagok: (lltvlnt Aadrta, Kollty Ráksa, 1\'aolla Manyh«rt A naaf baníiiai táráiban randaa tagak \| Karndl lara, Mnaaat Parano, Máaaárua Antul, Somogyi (lyult, Talabár Kálmtn, dr, Vlalandvty J»»«í. Póttagok; Dtuaoba Oliá, Paranoiy jánoa, Valfe aar Ottó, A kutlMf/i {éráiban randaa tagok! Rogyay Mttá. Haiarárty L<joa, dr. Dunait Karaao. ttar-talamly Jáiaaf, Kara Agoatoa, Oltay (laldo. Ptkt« latok: üaobraak Antal, Xaa^ay áador, Paratar oroiritaok ta tigriaak irapikaa kaiájtka, ,lrI\'M „ , . „ aamciak a kandalló pat\'ogó tflia áa a palackok Páírríp «;r.irr \'tó; • ri>* # Hadaa Mórífl, Vraaay Léotó. Páfuok i Bakó *** aagtraoti a raUégakrt a mikor a tíyuia, Baranyay Béla, Uoi«oni«t Lajoa. algtayiaaa KxSordjaí la belsőiradtak abbt a fái* haló, koldoglió aialagatgha, a vadáaakoaiptais tagjai agrtdlagjlg ábráadoa, apadd, olvadoaó podttkkt latlak. Ei alatt kSoa vt\'aaii béoatoaaa bagó kaag Tollf uttában. (lotaana Vllaoa klr. tar.áaaoa, aki tlalébao talán atg a lagyoak am vttatt, átéri, bog) jóbarttaioak, iaaaróaaiMk agy jó napot oiapjoo, kapa Irtó baborut Indilaai aa trta"aa nyulak tllaa. Oroambar BOikta klalakoii birtokán. oagy vadáaaatot rendeset! adrftliSit al a rlHa üvegen rerandája mallaii. Aa ttallaai lankáa kagyoldal Mi Magrtakodtak, »eg- diáaiagtak. /akata böllók átálltak la reájok kwika libbaaaa«al, airó károgáaaal ta (tara, fel bonolt tollakkal gabbaaitottak olt a aaafáay bajltkta- u „ , , , . „ , , .laaok. A aattrke égen mtjratirfldtek a fellegek a R«ay Kaolaa* Nlaródjal raggal kilaact órakor , „ ..... .. , ,.,7\' , , , , , bullám kaadatt elóbb ritkáaaa, atatáa átlátna- találkoitak a bárányi armágu\'on, hol mint 16-1. - . . ■ ,, randaid I dr. Plihál Viktor (aai aiarkaaitdadgOak »««»«« a l«0. alltraanjt) várakoxoO rá/ok. A 141 b"4U" rémara aíratar, aailajaa bado- nátó karokkal ayargalt kereaitll át a hegyoldalakon, kavarva, oeapkodra aaaaatlyaaa ide-oda Magkeiddddtt a hajlat. Cila\'áitak károm inanetet it \| kálaaar vetlek magukboa IrliaitOi la, de aitrt a vadtaittaak aa-hngy ivm akart valami láayaa tradmtnya lenni. óatiitMMi eaak IV drb. (Huba nyal taati al, I A nyulváraaimjai Niaródok paraaa nem ludttk taoek a titkát. Nrn Indiák, hogy a báilgtada tldfóltg aaáptn ttravMgaitalta birtokának bt-kábaa éld nyulait a aaoaaatdoi ardóaá\|akba. Minek folyjon annyi trtatlan állat-vár, mikor a batalaai abád u fódolwg I igy aaután o«ak ai a liaantát oaioba nyúld lett a kiaiakotl lakoma áldoaala. Ea«k, aiagtsy órdűgttii, aein ártatiák meg a báiigaida aaber-aágaa intenilóját a vlaa^aiártak btkta tanytjokra, aitlóli t lakoma daiután 9 órakor megkoadOdóiL fia oaak egy parányi nyal politika lett tolua bennük, megleihetltk volna, álkor robognak be a kttltkoil batárba aaok a logatok, amikaa a ■egklvoit vandtgakaak ama aaalldabhjal trkaatak, akik oaak faktr aaatal,malla/i pa<niiják a ayu lakat. Akkor aaután taijee lett roiaa a káaigaada tlrOma l», aart vtglg tivrabttia volna egy or-e«ágra aaóló vadtaalakoma gyOnydralt egyetlen ayukaál ntkttl. Dt hat bt ai a Uaeakál oatoba nyul aag aaai árieite aa 6 iataatldját, annál inkább ■agtrtatta a puikáa áa pnakáttan vadán kompánli. A lakó man olyan diadal -áraattal eltek, ittak, mintha oiak ilaanktt ratianatai oroailtu aaivvertatt nt< milotttk volaa el a nipiha tigriaak allén akarták volna u\|ra-aoáloioi magukat. Igia, bogy baan. a klafakoai villában a vadá-aiok kOiinycn «da la ktpaelbetttk magukat ai a atporaOrttaággal bulló havat. Egy óra alatt a kiaftkoaí villa kfiraytktt fehér lopat boriiotta. Ennél a lekér aeatalaai meg a livatar mulatott búgó, iflvftli&ifi aóta-aaóvaJ, bolondul bahotáava, A villa a vidám, moaolygA, danoló, jókedvű komptniávai olyaa volt ott a, e«ak rá takiatva ig magdidaragtatA (éli kép karattban, aiat agy kla Nliaa a aiibáriai kóaivatagoo. A vandtgaaaratat melegénél vígan aOtktraafl kompánia caak éale 8 órakor kaidatl baaiiatl-liagóini. Akkorra már ngyaaeaak ,befujta aa utat a hó te egyik mátik aaáakó elölt ,célta-laoul meat a lakó; mart kellő mrtnaéim M la borult. SiaranoeáaaB, mert a kiborultaknak semmi bajok aem lati, így a klafakoai vadtaslakomát oaak lizenkét nyul airaila mng; dt igaa tokán lógják amla ga\'ni még uok J^l<lj.a .caóodai" vadáiaok kft* tűi ia, akik oaak a „flMaal-aarfdae«tiaf tartanak kintrólagoa aiyaSutgot. hírek. — Magvam a Atala. Amit oly kavaaaa hittak, megtörtént. Aaok, a kik oly inkáig heveien harcoltak agymtaati, inagaittniattta aa allenat-teekedtai áe a béka jobbját nyújtva agya>á<aak, ínaionáliak. A iaiio axonban, ntalyrOl moat aaó-lünk nam igen érinti a politikát, mart ■ „aagy luaio" aa Idd aaariat még alnoi meg. Da űolit-gtlnk a »Kewthely« áa »Keatthelyi i Hlrlap< már inagoainállák esi áa újévtől keadva aion leatméayekárl rajoaglank, ugyanaaon na-gányekat aaaratlOk, Aa tlatben, a ■Qvénaatbaa a aaantedttben nem volt caalekadal, agy álom, agy kónyi agyaiéval eemml, aeiy aem egyformia ériniett volaa bannttaket...... legalább ugy kittem tn. Vtgra taltu mindabból, a ml aég a vlauaem lákaiteaél la boldoggá ta«<, nam It Ittritat valójában aaaml, En akkor mindent traatam, da kl mondia mag nakaa, hogy valójábao léteaetl? Nea teramUtiea ta tai mag képitlttambm V ét oiakla ktpaaleteabea V A beayoaUüN>k,ai trialaek, melyekkel ól tkaal latiam a a amlyak aa aayélmak voltak, kórOila-bagltk 01, antikul, bogy valaha baltiéba hatol tak volna, En lalkeanak egy fényld oai\'lámáa karaaatOl láttam ól. Hogyan vau aa bogy nam igy látom lObbé, Mikor aa alkalaae kor elérkaialt, magbtaaiod tunk, - ai mtr gyermekkorunk ólt aiQleluktOl át tollak alkaltrmitaiotl. A ion ai aalán Klára, — Klára volt a neve t nam agy találják, kogy abban a adi atvbm utálatoa luay Tikitlk ? — aaon aa tatán tolták án ta Klára • báa kOialtbtn egy erdOetkéban atttl lünk. Aa tlkonvat iaaraaakaaalt. á moigtkoay, lombon kereaiittí a«okoa a kit tgi lollooaktkon, melyek karaeKttl láiaaottak, aa eTeO halvány o>ll tagokat láttuk, réaylo kod itálloll fal a tóidról a fatdraitk ktiólt, melyiknek ktrge egyre helyeken btgyadian fénylait. Aion aa örvényao, melyen egfmtera támaiakodva haladtunk, agy Oreg ambar jelent mag előliünk. Háta maggor-badt aa avarlQ éa páfrány nabái terhe alatt, aal vakét levágott. Mikor meglátott, megállott. • Már régen nyugalomra tárt a gtrlloa" •— eaólt hoiiank. .Hová mentek ti? • á eaereneee falt. • — mondá falNágem, kinek keit gyaagtdcn aagraaakateit aa anytmbea. ,Oh-ebben ti eietben aaerenoeée utat........ De lel nt ka taétak a rigókat, eaak guayoló madarak I... 8 egy erde moi\|áaeal újra hátára ardaitva kft-tegtt, t ívtbb lolyiatá uljkt. (lanyoa kaoijt váltam hallani, mely ta tgak kOaOtt anyé-aaett el. H a hold leleaállott a ftk mftgOit, ró-aataan. lejedelmileg t egy vtkoay geaateoyefatg vágia karaeillll kOaepéa. ,Néid," «> mondaa leleatgamatk, milyróatáa a bold. Putó Ukiatelel vetett Klára a baladó, fényig oatllagaaira, a moly aaaliden rlagtióaott aa ág bolt Orébea. - .ftóutir...A hold V... Te bolondoi vagy — mondá 0, — „kilátott valaha róiaaaiiatt holdat. • Ntaa oaak odtN >— válaaioltam án. 0 vállat vont ta ktrdaiái • De nttrl akarod nlndea áron róaateeá teani a boida( Miért mondod, hogy róaaáa. • Di édaa aaivem, mivel tn agy látom.« llangjtnak tlaa oaengtae vol. • Mii, mtg mindig aat állítod, hogy a bold ró-aaaiainO ? Elég oaiobán, állhatainaan megmaradtam • melleit, biiony eltg oaiobán. Mart kérem Önöket, mit lúrAdiem én avval, bogy a bold róiata ktk vagy aárga volt-e, kQlóaOata abban a piliaaal-baa f aailtidui éa daooaau iamételtem : „HótaaaiinQ, róaaaiaB, róaaaaaint^l* Klára agy ledőlt fatóraaOkra borult, mely rtaalnt aiatrta aa ntat ta fejét kaiéba reitve, tokogva kitilt: „litenem, Uienem, 8 nam eaarat lObbé engem. Mind aaerenoaétleoeta, ft nem aaaret engem I* En oda taroltam teleeégam labai elé I .Egyetlen kinőném" — esdettem. „Niaoe iga-aaa... a bold nam róiaaaainB,... d tqlnden, minden, amit le akaraa... Nem voll igaaam, booataa magi* a * . .Nem, nam,* — monda Klára aiiáakoaó hangon, .ta aat hlaiad, hogy róaaaniaá, ta gonota ember.\' — »l)e mikor eaktaadm neked..... — Nem, nam, ■— ta mégie biexed... oaak mért mondod, bogy nekem örömet okoaaál, dt aatft mtgia, biaied. Akaratom alleatrt ia nem todtam elnyomni a falháborodáa egy kOaayO moadnlattt. — Ki hogyha hiaatm la, miaö t iilliilihl Nagy-Kanizaa. csütörtök. Zala. I. ncin. (9. top.) 1896. január hó 3 áa 1 járási Beiöfaidaiáfl bíiottift uermfo A meaögaadanágról éa 1804. évi XII. t a. 28. mezőrendőrségröl nzóló ft-ában említett jirAii mezőgazda •ági bizottaáii «aerveaéaére vonatkoaó ssabáiyreadsJetet a végrebsjtáai rendelet 88. § - • értelmében a vár megye\' törvényhatósági blsoít-•ága a f. évi deozember hó 10-én tarlóik kös-aylléaén megalkotta < elhatározta, hogy a »«»-bályrendelet a vármegye területén u 1888. évi XII. te. 7. ga értelmében kihirdetendő éa annak megtörténtével a töldmiveié"ügyi m. kir. miniazterhez jóváhagyás végett Islteriesstendő. Hogy a jártai mezőgazdasági bizottságok kfti-baunu afikCdéaükets azabáiyrendelet jóváhagyás* a\'án legalább részben megkezdhessék, a kösgyttléa azoknak választás alá esö tagjait já ráaonként megválasztotta én pedig: - a lapolctai jdrdtban renden tagok: Bogyay látván, Caigó Pál, llertelendy Fereno, HerieUody látván, K5ve« Ede, Skoblion Gyula. Pottagok: Eőry Béla, (iyörffy Pongrác, Vtrius Vince. A tümegi jdrdtban rendes tagok: Barcsa Láatló Bogyay János, tíyömörey Gáspár, dr. (iyömörey Vioee, ifj Hácsky Kálmán, SsDcs Zsigmond. Pót\'agok: líj. Eitner Sándor, Sümegi Tivadar, Zatlmreciky Zsigmond. A uent-gróthi jdrdtban rendea tagok; grófi Batthyány József, Herényi Jenő, Beserédy Ltzsló,\' Kozáry Aurél, Mslstinnzky Fereno, Tolnay Tivadar. Póttagok: Fülöp Kálmán, Szabó Károly, Zathureczky Márton. A zala eyerttegi jdrdtban rendea tagok: C-ertáo László, Farksa Jósnef, Háczky Kálmán, Orora Pál, Saily Dezső, Skoblios Jenö. Pólingok: Far ku Gábor, Marton György, SzentmibáTyi De«aö. A novai jdrdtban renden tagok: Deák M<hály, Dervárica János, Hodánsy Béls, Stadél János, Torovos Gábor, Zeebmeiszter Viktor. Póttagok: Imrén Anial, Lévay István, Somogyi Elek. A altó-Undvai jdrdtban rendes tagok : Hajón Mihály, flsjóa Isidor, Isoó Ferenc, Margely Géze, Sobár Káin án, Vlasits Nándor, Póttagok: Baka Boldixaár, Himrbmsnn Ferdinánd, Qsjer Lajos A Uttnyti jdrdtban rendes tagok: Bírna Józ-ef, Erkinger István, Latkovits Ferenc, Stsm Zaig-mond, Tárnán Ádám, Varga Boldizsár. A ctdklornyai jdrdtban rendea tagok. Kecskés Ferenc, Murai Róbert, Ssilágvi Gyula, Tislér Jó-saef, Tóth látván, Vrana Frigyes. Pó\'tngok: Ksiser Lajos, Mesterien Alsdár, Tomka GySrgy. A perlaki jdrdtban jf.adsa tagok: Bznely Sándor, Mesterioa Gábor, Pecsek György, Szabó Imre, Varga János, Vlaaioa (iyörgy. Póttagok: Glavina András, Kollay Rókus, Puoia Menyhert A nan kanittai jdrdtban renden isgok: Kerndl Imre, Manót Ferenc, Méesáros Anisl, Somogyi Gyuls, Talabér Kálmán, dr, Vizlendvay Jósnef. Póttagok: Dausoha Olló, Ferenczy János, Veit-aer Ottó. A keut helyi jdrdtban rendes tagok: Bogyay Máié, Beierédy L<joa, dr. Dunait Ferenc, Her telendy Jóisef, Kern Ágoston, Oltay Guidó. Pót- tagok: űkcbracb Antal, Kemény Andor, Foratsr Farsao. A paetaiidrdban rendea \'agok: Bsrsnyay Ödön, Fábiánlcn tiyu\'a. Grunner Erng, Kollsr latrán, Halion Móric, Vesaey Lánsó. Póttagok: Bskó Gyula, Bsrsnysy Béla, Umssonut Lajos. Tollf uttában. Gutmsnn Vilmos kir. tsnáosoe, aki élslében talán még a légynek aem vétett, azért, bog) jóbarátaioak, iameröseiaek egy jó napot oaapjoo, képea irtó bsborut indítani as ártatlan nyulak allén. Drcember 80 ikán négy vsdáaaatot rendezett kisfskoti birtokán, Nagy-Kanisa« Nimródjai reggel kileaci órskor találkoztak a bsrenyi orntágu\'on, bol mint fa-rendelő : dr. Ptihdl Viktor (ami sierkesztőségűnk afférmenje) várakosot> rájok. Megkezdődött a liajtns. Csináltak három manetst is; kéiassr vetlek magukbos íriasitói is, ds azért a vadászatnak sehogy sem akart valami fényes eredménye lenni, összeseit csak 12 drb. o«toba nyal eseti el. A nyulvérszomjan Nimródok persss nem tudták ennek a tilkát. Nem tudták, hogy a bázigézda előzőleg saépen átre»tegei telte birtokának békében élO nyulait a uomasédos srdóaégekbs. Minek folyjon annyi ártatlan állat-vér, mikor a hatalmún ebéd m fődologI így aaután ónak aa a lisenkél ostoba nyulfi lelt a kisiskosi lakoms áldoaata. Esek, szegény ördögök, nem értetlék meg a házigazda ember-séges intenlióját s visszatértek bákéstanyájokra, mielőtt a lakoma délután 2 órakor megkesdödöiL Ha csak egy psrányi nyal politika lstt lolua bennök, megleahették volna, mikor robognak be a ktaiakoni határba ások a logatok, amiken a meghívóit vendégeknek ama ssalidebhjsi érkestek, akik csak feber aa»Ul,ellsn puhítják a nyulakat. Akkor asután leljss lstt volna a háaigasds öröme in, mert végig élvesbetia voiaa agy országra ssóló vadáaslakoma gyönyöreit egyetlen nyu hmál nékül. Ds hat ha aa a tizenkét oatobs nyul meg nem érielte ss ő intentidját, annál inkább megértette a puskás éa puskátian vadáas-kompánis. A lakó man olyan disd<«l-érseitel ettek, ittak, mintba ónak lissnkét rettenetes orosslán saivverésél némították volna sl s mintha tigrisek allén sksr-lák volna ujrs-soélozni magukat. Igas, hogy benn. a kisfskosi villában a vadászok kSnnym »ds is képaelbették magukat ai oroasiáaok és tigrisék tropikus hazájába, mert assMjsak a kandalló pattogó tfise éa a palackok lelke, hsoem a kázianesony moaolygó azeme is édss meleget sugársolt • vendégekre s mikor a cigányzene acoordjsi is beleolvadlak abba a jói-ható, boldogító mslegségbe, s vsdáaskompáaia tagjai agytól-egyig ábrándon, epedő, olvsdosó poétákká Isitek. fiz alati künn va\'ami bánatosan bagó hang sOvóllOit sl a villa Bvsgea verandája mellett. As átelleni lankás hegyoldal fái megráskodtak, mag-didezegtek. Fekete bollók asálltak le raéjok lomha libbenásxel, síró károgáasal és (áava, felborsölt tollakkal gubbasztottak ott a szegény hajléktalanok. A szürke égen megnflrOdtek a fellegek s hullani kesdett előbb ritkásan, axutáa átláthatatlan sűrűséggel s hó. A tél hazátlan réme: a aivalar, sziláján hadonásó ksrokkal nyargalt kérésziül át a hegyoldalakon, kavarva, csapkodva sseeaélyeaen ide-oda e sáporsOr&aéggsI hulló bsvat. Egy óra alatt a kiiftkoai villa környékét fehér lepel borította. Enaál a tehér asztalnál meg a zivatar mulatott búgó, i&vQltösó nóta-szóval, bolondul hahotázva. A villa a vidám, moaolygó, danoló, jókedvű kompániával olyan volt ott a, c«sk rá tekintve is megdideregteto téli kép keretében, mint egy kis Nizza a szibériai hóeivaUgoo. A vendégszeretet melegénél vigaa aütkérezó kompánia catk este 8 órakor kezdett bssssaál-liugózni. Akkorra már ugyancsak .befújta as utat a hó és egyik másik ssánkó előtt ,céltalanul ment a fakó"; mert ketió uerenctitm (sl is borult. Szerencsésen, mert a kiborultaknak semmi bajok sem lett. így a kiafakoai vadászlakomát nyul airatta mag; de igen sokan geíni még azok kö<ül a .csöndes" zQl is, akik cask a ,Stüm-taddu-kizárólagos stysflaágot csak tizenkét lógják emlfri vadán sok kő-azal tartanak HÍREK. — Meicvaa a Asala. Amit oly keveeeu hittek, megtörtént. Ások, a kik oly aokáig hevesen harcoltak egymással, inegsa&ntettéz as eilensé-geskedéat-és a béke jobbját nynjtva egymásnak, Insionáltak. A tazio azonban, melyről mont szólónk nem igen érinti a politikát, mert a „nsgy lusio" ez idő aaeríni még ninoi meg. De coliagáink a »Keszthely« éa >Kessthelyi i Hirisp< már megcsináltak est és újévtől kezdve azon festményekért rajongtunk, ugyanazon szegényekét azereltük. As életben, a mQvénsetben a szenvedésben nem volt czelekedet, egy álom, egy köny, egyaióval semmi, msly nem egyformán érintett volna bennünket...... legalább ugy hittem én. Végre talán mindabból, a mi még a visnsssm-lékeiéinél is boldoggá taas, nsm is történt vsló* jábatt semmi. Eo akkor mindent éreatem, da ki mondta meg nekem, bogy valójában létezett? Nem teremtettem én aat meg képielelemben ? éa czakis képzeletemben? A ben yosUaok, az érzelmek, melyekkai őt ékesítettem s a melyek aa snyéimek voltak, körOiie-begték öt, anélkül, hogy valaha belsejébe hatoltak volna, En lelkemnek egy fénylő osi\'lámáa kerenzttll láttam őt. Hogyan van aa, hogy nem igy látom ifibbé. e • a Mikor az alkalmas kor elérkezeti, megháaaaod-tunk, — ez már gyermekkorunk óla saOieinktől éa tőlünk elhatároztató!I. Azon as eatén Klára, — Klára volt a neve, a nem ugy találják, hogy ebbén a női névben utálatos guny fekszik ? —azon ss astán tehát én és Klárs a bás közelében egy erdőoékében sétál tunk. As alkonyat leereszkedett. A mozgékony, lombon keresztül azokon a kis égi loltocskákon, melyek kérésziül látszottak, ss első halvány coliatokat láttuk. Fénylő kőd saállott fel a földről a fatörzsek közön, melyeknek kérge egyes helyeken bágysdian fénylett. Azon az örvényen, melyen egymásra támaaakodva baladtunk, egy öreg ember jelent meg előttünk. Háta meggörbedi aa avarltk és páfrány nehéz terhe alatt, melyeket levágott. Mikor meglátott, megállott. • Már régen nyugalomra tért a gerlioe* — ssólt hozzánk. .Hová mentek ti? • A sserencse felé.< — mnndá feleségem, kinek keze gyengéden megrsaaketeit aa enyémben. .Oh- ebben az esetben sseranosés utat......... Da lel ne ketsélek s rigókat, ezek gúnyoló madarak!... S egy erős mosgásssl újra hátára erősitve kötegét, t ivább lolytatá útját. Gúnyos kaaajt váltam hallani, mely az ágak között enyé-aaett el. 8 a hold felssállott a fák mögött, ró-zaáaan, iejsdelmileg a egy vékony geaztenyefaág vágta keresztül közepén. .Nézd," — mondám leleségemnak, mily róisás a hold. Futó tekintetei vetett Klára a baladó, fénylő osillagaaira, s mely aseliden rinfatósotl aa ég bolt Qrében. — .Rózsás?...A hold?... Te bolondoz vagy" — mondá ö, — .kilátott valaha rózaaaziaü holdat. «Néza osak odaN — válaszoltam én. 0 vállai vom és kérdszé: •Ds mért akarod minden áron rózaáasá tenni a boldsj ?... Miért mondod, hogy rósaáa. N\' \'. ^ \'\'* •De édss sstvsm, mivel én agy látom.« Hangjának álea cssngése volt. • Mii, még mindig aat állítod, hogy a bold ró-zzaaziaü ?* Elég oatobda, áll hala toaan megmaradtam a mellett, bizony elég oalobán. Mert kérem önöket, mit törődtem én avval, hogy a hold róiaáa kék vagy sárga volt-e, kOlónöaen abban a pillanatban ? asilárdul éa dacosan ismételtem : „HózzaszinU, rósaaiaB, rózsassinü^l* Klára egy ledőlt fatörzsekre koralt, mely réssint elsárts aa utat éa fajét kesébe re)tve, zokogva kiáltá : „Istenem, istenem, ő nem szeret többé engam. Minő szerencsétlenség, 0 nem szeret engem!* En oda borultam feleségem labai elé! „Egyetlen kincsem" — esdettem. „Nincs igazam... a hold nem rózsaaainü,... ő miodea, minden, amit te akarsz .. Nem volt igazam, bocaáaa meg I" * * .Nem, nem,* — mondá Klára airáakoió hangon, .te aat kiszed, hogy róssaszinü, te gonosz ember." — >De mikor esküszöm neked..... — Nem, nem, — te mégiahiazed... csak mért mondod, hogy nekem örömet okoasál, da azért mégis, hissed. Akaratom ellenére is nsm tudtam elayomai a felháborodás egy köauyQ mozdulatéi. — Es hogyha hinném ia, miaő vonatkozáabaa Ngy-Kanim, csdtörlök. Zala. 1. stára (S. lap.) fuzionál* fogják szolgálni a vidéki hírlapirodalmat, Xesthely fára és 7.nlavárinegye érdekeit. — A halNiff klrékll Aa ezen évben éleibe léptetett hadiul tiutt tanfolyamra ts V. hsdtest lissti kariból 40 föhsdnagy vezéuyel-teieii Pozsonyba, eaek kSii vsn básiezredünkböi, a c. é« kir. 48-ík gyslogstredből I löhsd nagv. NtgyKanissáról Woft Károly föhsdnsgy vezényelteteti a itnlolytdft, melynek sikere belejetéae a itnfolytm bnllgatói rémére a kAaalí előléptetést jelenti. A tim\'olyam 0 bónspig tart • a hó 8 Én vette kstdetét* — Bodtdeaeci Vtdrfc Elemér ot. éi kir. hadnagy Nsgy-Kzni-zsáról Poisonyha helyeztetett él — A ..HnéplW-EnjaalilH\'\' mull vasárnap tartott kőagyülése elnökké Ptihdl Ferencet, alelnökké gelifi Gulmann Vilmost ée titkárrá Kovdti Károly törvénvszékl birí.1 választá. A közgyűlésre, vslsmint a S<épitő Egyesület ügyéfe általában legkőselebb bfvebben viss/a\'érünk. — Eljegyiéeek. Kokn Szerén kisasszonyt Nagy Kaninán eljaiyeite msgának Romnftld Józaef ar Székes-Fehérvárról. — W e be r Adél kisasszonyt Wéber J. nngy-knnissai gaállodáa nővérét Háromfán, eljegyezte Wei a* Mór Por rog .Szt-Királyró\'. — Téiearába. özv. ftrrsy Jánoané láno-mövéss-nö Wejezvén négy hali tanfolyamát, kedden ests tartá a Cssinó nagytermében növendékeinek táncvizsgálstát, mely a jt.enlevö nagyszámú, előkelő közönség éa a kiválóan aike-rflll tánc-mutatványok á tal valóságos látványon ünnepéi ylyé lati Gyönyörűség Tolt aéani a aok ifja, Bde leányarcoi, midőn megannyi tündérekként lejték a ssebbnélsaebb mfitánookat Aa anyák, apák örömárban úsztak éa a közömbös szemlélőre ia a regék bájaként hatott a aaép látvány. Aa ifin tánooeoök közti kQlönöeen gel-aai Gatmann Lilly éa Anna, Weiaer Klára, Ra-poob Luiaa, Mttchansktr Laura, Halpbea Téréi, Ségerca Betta, Ledofsky Mici, éa fiothacbild Róaaika kiaaaeaonyok arattak nagy tetaaéat, agy, hogy alig bírt látásikkal belelni a aok nétö. KQlönöeen elragadia azonban a nézőket egy ki* asőke angyalarca tngyalstívO tündérke gelaei Gntman Stefiké, ki filan Jancsival oly kecteaen, annyi igéaettal Iqjtett agy kettőst, bogy aa est folyásán háromasor kellett táneukat ismétel niök. A felvillanyozott kőzönaég éjiélkor osxlolt szél egy élveaetee estély kelleme* benyomásaival. — Iillvmterl mlalii\|ok. Vigan elbu-csustattak aa ó esztendőt éa ugyaa ilyen kan* gulatban fogadtok aa ajal A láraanegyleiek lé-nyesen világított termei nem egyenlő látogatottságnak örvendjek ogyaa, da mindenütt jókadv honolt. — A „Táraaakftr" tagjai igen tiéu szása-ban jelentek meg családjaikkal otthonukban éa tánc éa tombolával reggeli 6 óráig matattak ki* iflnő \|ó hangalatban. Ezen estélyen mindenki nyerte* volt, mert a ki nem ia vihetett magával valami aaép nyeremény-tárgyat, hata vitte magával agy kedélyesen eltÖltött estéy em\'ékét, áll egy bold, akár rótaaaaiofl, akár nem az én tterelaiembet ? Erre Klára komolyan felháborodott. így gzólt: — Minő vonatkozáaban?... Még azt kérdezi ? ah, r* uiálstos. Dühösen ragolt egy darabka ftkérgen. Annyira magánkívül volt, hogy egy pillanatig féltem, hogy görcsöket kap. Karaimba zártam ót é* rzeretŐ, hiaelgó szókkal halmoztam el. •Ctendetedjél, kedvesem t — saitogtam én* Igen, igsud van, van vonaikooás köztük, sőt mgyon benső voazikozáa... Nagyon ~jÓl ismerem... Hiszen eaak tréfából voítj hisz tudod, mint előbb., aztán nem ia róstassinQ... sohasem leás rózsssziafi. Egy róaeasainfi hold. hízzen ez őrültség.... Rózsssxinü hold! ha I ha I ha I Aaoa buzgó fáradozásomban, hogy az elóbb mondottat elfogadjam, annyin mentem, hogy nea csak a bold aziaéf, hanem léleséeét általában tagadtam. Klára leosendeeedva éa taljean megelégedve ragyogott mol. — .Te látod most édesem... jól látod ? — Es után. kérlek téged, sobaae mondjad, hogy a hold rózsasainü, eoha többéi" •> Ugyanazon eztén, meaayegaOnk ea\'éjén megértenem, hogj közöttem és feleségem közólt örvény ayilt. Talán mindig létesett; majdaam al- mi legalább ia felér egy ambóval. A négyeseket 86 pár táncolta. Ott voltak : Desaéori E\'ekné, [Móriobely], dr. Dessényi Arpádné (Keszthelyi, l)su»cbs üttóné, Hertaleady Béláné, Herteiendy Irma, Ieztl Róaa és Anoa (Maroai\|, lováo* Ká rolyné, Krizsanloh Andrásáé, Mergeaibaler l<a-ioeaé, Miatta Arpádné, Mnkara Ivánná, Mikoa Oéaáaé, Mikna Meláni és Hedvig, Nyaly Gisele, dr Neoaiedler An\'alné, Plihá Ferencné, Petrán Miklóané, Picb Etelke (Péos) Roltnsr Ksloá»né, Ráoz Ania né. Ruca Aranka éa Giti, Schmiedt Fri-gveené, Stóllőey Kálmánná. Tóth László*, Tóth Marieka. éa Kamila, Tftrók Ro-si, dr, Tuboty Gyu léné Unger Ullmsnn KItkné, Varga Lajosné,Varga Gizela, Véber Károlyné ée Wiide Ferencné — A „Polgári Egylet" eetélyének progrsmmjs azonos volt a „Txrsss Kör.ével Sok nép nys-icményiárgyat küldöttek1 aa Egy et tatjai, de ök maguk azépen távol maraduk, úgyhogy a meg I\'elenlek a legnagyobb eommodiláa mellett is, tönnyen.elfértek a kis terembea. A kik nem jöttek, csakla aajnálhaiják, mert jó ki* mulataagot szalaMottak el. Jelenvoliak: dr. Baoialk Ferencné, Györffy Jánosné, öyórffy Ilona, Jsnda Károlyné Janda Margit, Kalivoda Jánosné, Kálivod Mngda éa Kata, M ir Józselné, Msir nővérek, ftzv. Maa-hartné, Manhart Malvin, Pikéty Ferenooé, Pikéty Iloné. Pongrác* Adollné, Pongráct nővérek, Roth Miksáné, Svaiiio* Károlyné, Svaztio* nővérek, ée Sstbedy Ida (Babóosa). Aa el8 négyéét ea«a hftlgykoazorunak megfeleld párok láacollák. _ A „Cealno" eatélye a legtöbb szellemi élvesetet nyqjtott az ott megjelent nagyszámú közönségnek gyönyörű mOaorával és telje elismeréssel kell adósnunk első sorban ia a derék rendezőségnek, hogy ilyen kiváló mOeort látasitatt; eddig a rendezőségé sz érdem, de a siker a> már * .szive* közreműködőknek* tudandó be. A köz remükSdök mindegyikének, nem a tanuaitott jóakaratén, hanem kiváló leheleégökkel nyujiot1 valódi élveaetért asavaabatunk teljee eliameréat. Az eelélyt Hofriehttr Emma begedamOvéeanö nyitotta meg, kit Zerkovita Lzjoe nr kisért zongorán. A kiaaauoay e* alkalommal ujabb jelét adta kiváló zenei képzetttégének; játéka biatoa éa rendkivOl liiztz, hegedűjébe életet ónt határozott játéka ée ba\'lva a hegedd bQvöa aaavát néma figyelemmel kisérjük egész aa utolsó hangig, mikor azotáa faisug a fspsribar. Ksntán Broek Hermina kiaassaony lépett a pódiumra. A kö-sönség nagy érdeklődéssel nésett ezen fellépés elé, mert közismerete* dolog, hogv a. kiszsszony rendkívül ssép hanganyaggal rendelkezik, mely annag idején gró\' Ztehy Qéza volt iatendiknanak is foltttnt. A kisasszony énekével minden vára-koaáat felBlmnlta, a közönség striln felhangzó letzzésnyilváaitáaait a kiazasaoay néhány gyB-nyörti Schnberth dallal viaaonosta. — Moat dr. Bckwarn Adollné urnö kösönség kedvenc* Olt az sastalboz é* óriási haláasal alsaavalta Kiea József balladáját Robot Ágnest. Záradékul dr. BolluMli Stmoné urnö éa Oüop Imre nr különféle dalokkal kedveskedett a jelenlevőknek, hinném ezt mi. At azonban bizonyos, bogy aló-azör vettem éeire. Ok I a napok, a hónapok, melyek geoet következtek, fájdalom nagyon is fanusitotiák, hogy aa Srvéuy mindig mélyebb lett, a mind jobban lágalt. Ennek sejtelme nem saórnyfi események természetfölötti rémjelek kövttk esté ben jaioti botaám, hanem as apró csekélységek, a rendkívüli, szivetiépö közönzégességek mikroskopikus apró részletei lölött való folytonoa lorssalkodá-tok\' miatt. Es aa örvéay, amely bannlnket el-válssztott, nem is örvény volt már, egy világ volt, határtalan, végtelea, nem a tér világa, hanem a gondolatok, értelmek világa, egy tiaatáa értelmi világ, melynek aarkai kbzött lehetetlen a kötlekedés. Inneniül az élet gyStrelemmé vált nekünk. Habár tovább éltftak egymás mellett mégis fel fogiuk, hogy örökre ai voltunk válva, éa tetteink V folytonoa, látható jelenléte leikeink távolságánarjssonyuaágát annál fájdalmsaabban éreztetie velfink... Ennek daeára szerettük egy-máit. Ah I Mi a eaerelémf Ee mire képesek lemetszett, gyenge szárnyai ily végteleazéggel esem ben. Mikor KláriLjimi látiam, kérdetém maiamtól i Talán a uenvedé* at egyetlen, a mi a férfit a nőhöz közelebb hoabatja? De miért sirt ö ? fordította: Hojmatut Mór. lalkee bangolatot keltve ezak kóráben. MMéi még aMgemllljOi, hogy ZtrhowUt Lajoe ar a mtteor \'/, részében mint kitérő tsvskeoykedeti. Általában ia kooataiáljak, bogy a Czsieo estei ys ign fényesen siksrtll. At eitÓ négycet át pár táa-oolts. Je\'en voltak: AMádteraé KreMer Málvine [Budapewj, B»-der Henrikné, Bsder 8z rzfin, dr. Blsu Simoné, Btomenauhein Vilmosoé, Blankenberg Vilmosáé, dr, Bngel Sándnrn, Engel k. a. \|BarosWspJ, Ewinger H-nrikné, Gold-chmied ■érnókné, G.iíd-eebmied Dsvidzé, Goldackmied nővérek, Graae Miksáné, Gmea ZsoÉ, Goldbammer Károlyné, Grünhnt Henrikné, Gxietiner Dávidné, Goldataia Jeqneané, Guth Arnoldné, Hermanr Hsrmsnoeoé, Havat Samuaé, Halpken Mórné, K re isler Üsvidaé [Budapest], Klein Mártonaé, Kreiner Gyuláné, Kobn Jenike, Kobn Heleae, Kürseknsr Igaácst, Ldwinger Mórné [Marburg], Ledoftky Armiené, Ledofakyné arnö [Szombathely], Lőwensisin Kmil-né, Lukács Gyuláné, Lengyel Igáeoé, Leegyel Cornélia, Lőwy Arnoldné, — Lővrsnbsoh Jóoae, Lengyel Bernátaé, Milboffisr Odóssé, Milbofler C\'ára, ösv. Msulwurfné, Maulworf Ida, Markié Blanka [Budapeet], Mayarhnfer Irén, Markos Prigyatné, Neateid Séndoraé, Neefe\'d Zeigawd né, Nagy Zsigmoadné, Osetecreirher Bernátaé Reiebeateld Edéné, Reiaita Józsefné, Baiekeateld Gyuláné, Roeenberg laraeloé, Rneeaberg Emma, Rothaohild Samuaé, dr. Roihaekild Jakahaé, — Rothschild Albertné, Saller Lajoané, lattlar Mórné, — Saltlar Irma, — SaUler Jöttei-né, — Sommer Bándonié, Sommer lgnáeoá, Ssom mer Nátbánad, Htern Sándorné, Sav. Séf-bermaan Jalia (Sopron), Taaber Alajoaaá, Tsu-ber Vilma, Tasad H. L-aé IMarbargl — Dnger Margit [Gyékényét] Vidor Samuaé, Vidor Salamonná, Weber Iziaorné, Weiss Emiiné, W«Jh Dávidné, Weita Jakabod. Weiss Janka, Weiaa Ssmnné, Wallenstein Frigveeaé, Wallsasietn Malvin, Wslliach NinsJBéaal Wefcz Ferenooé, Weisa Lajoaaé, Wsiss Berta [Szombkfbaly), WeU-ler Kamilla [Bécs]. — Aa „tar. lésgylel" vigalom A asgy. kaniasai „Izr. Nőegylet-, mely oly sok saépet produkál a humanitás terén, évről évre rendezett vigalmaival igazi látvázyoaaágot maiat be a közönségnek a vigalmak rsndseées terén ia. A jövő hónspban megtartandó estély, me>y a tevékeny readezőeégat éléa Vidor Samnéelsdk-kel már u rendkívüli mérvben fog\'alkostatja — értesfllésSnk szerint — oly fényét programmá leend. hogy a közönség, mely as eetétyea megjelenik, rendkivftli élvetetnek leaa rtiissa A földi angyalkák ás sogralok gyönyört csoporttá hatásos élőképeket iog nemuia\'ai, ée mákadvalóink tzine java aktióba lép, bogy szellsmi élve. aetben ae lágyan hiány. As estély réstlsteiaek megállapít áaára aa agylet vilaastmáaya legutóbb tafott ülésében saját kebaiéből a kSvetkető ssft-kebb bizottságot küldte ki: Vidor Samaaéelaflk, Blsu Pálné alelnök, Sommer Sáadaroé pénztáros, Fischl Pálné, galaei Gutmann Vllotué, Ma schansker Mórné, dr. Nsamaao Kdéná, Rtpoak Gyuiáaé, dr. Rothackild Samaaé éa Weiaer Jó-ttefné választmányi tag uradkat. — Vséászzt, December 80-éH vadászatot rendesett reJssi G u t ■ s n n Vilmos királyi tsnácsoe, kislakosi birtokán, melyen váraaaak iámért Nimródjai majdnem mind réaatvattak. — A vadászat reggel 9 órakor ketdOdőit a délután I óráig tartott a hajtág. Utána 8 órakor vadoaa-lakoma volt a kit lakosi villában, melyen igen sokan réezt vetlek olyaook ia, kik nem vadán tak. A rendkiv&l barátságos ée vidám IskoaUt szellemes lóeztok fűszerezték. Az elad feikftsala tót Mikoe Géza kir. láblai béré mondta a Gut-maaa-osaládra. A társaság esta 8 órakor oaa-loit azét. — Magyar kélték m ksássrsgksa. Három magyar költő munkáinak egyszeri beszar-aéaáről vsn itt aaó, t mégis van benne valami, ami jólead megelégedést fog keftaai míadszllt, akol a kötös hadsereg lieatikarát kötalebk szerették hoani a magyarság sziveket. Miskolcról jelenti tndóaitónk, bogy báró üoasnsweig, aa ott állomásozó 6-ik gyalogezred psrtnosookt elreo-dalte, hogy, sz ezred - kőnytára számár* nstea zék be Jókai Mór, Vaa Gereben, Miktaátk Kálmán Ssaaea munkáit diazkiadásban. Küsmsráe illeti ezért a darák ezredest, aki példát adatt hazafias eijárttával a kB<8a hsdsereg tisstik»rá-usk, amelyet idáig bitoay azgyon nagyoa ayéw láttunk a magyar aaépirodalom pánoíóiaak tarában. Nagy-Kanizsa, cafltOrtök. — A aala.«t«raicfl kmikrftlal kér évi rendes közgyűlését Weisz Isidor kori alel-nőknek elnökiele alatt f. Iió 25-én d. u. 2 érakor tartolta a kör helyiségében. Elnök üdvözölvén ■ megjelent tagokét, a közgyűlést a* alapszabályok érlel miben ha tározst képesnek nyilvánította. Balassa Benő titkár felolmia nz egyesületi évet híven feltüntető titkári jelentést amelyet a közgyűlés helyeslőleg Udomásul veti ■ annak agéss terjedelmében a jegyzőkönyvbe való beiktatásét elhetározt. Eiöierjeszietelt és\' változatlanul elfogad taloit az 1896 ik évre a választmány áltat egybeállított költségvetés 1867 Irt bevétellel 1418 irt kiadással ét igy 149 Irt remélhető pénatármarsdi ánynya1. Olvastatott a azámvisagáló bizottság jelentése as 1894. évi ssámadások megvixsgálésárél, amely saarint a számsdás 1.442 frt 39 kr. bevétellel 1.128 Irt 41 kr, kiadással é ily kép 1(3 frt 98 kr. pénatármaradvinjDyal helyesnek találtatott A közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentését tudomásai vette és ja«silaiibo< képest Heinrtch Fal pénztárnoknak kössönete nyilvánítása mellen a felmentvényt megadta, — As 1895, évre a számvizsgáló bizottság tagjaivá Gombás István, Policzer Gusztáv és Weisa Tivadar választattak. — A közgyűlés utolsó tárgyat a tisztviselők és választmány megválasztása lépfs\'e Brei-sscb Ssmusl korsinökleié alad, miutAn assava-zalszedü küldöttség tagjaivá Weisz Tivadar elnöklete alatt Bosclián Ödön és Kias János meg-választattuk. A szavazás befejezése után u szavazatok összeszámláltattak s Breiaach Sámuel korelnök kihirdetio a szivazás eredményét: Storn Farkas elnök, Weiez Izidor alelnök, Balassa BenO titkár, Fischer Béla es Mondsclioin Samu jegyzők, dr. Jámbor Márton ügyész, Heinrieii Fái pénztárnok, Magyar Hermán könyvtárnok. Gresa Károly háznagy, dr. Rosenihal Jenő h, háznagy. Választmányi tagok: Boschún Ödön, BreisatnSamu, Büehler Jakab, FSngUr Mihály, FiaoheiN^ál, Goldner János, GrAner Béla, Grűo-vald Lajos, dT. IaoA János, dr. Kaiser Emil, Rechoitzer Samu, Rigó Ferenc. — A .,Plgárl KKjrlel" uj bérlői Tirolt János és Rumbold Gyula újévkor átvették az egyletet és ennek vendéglői helyiségeit e hó 7 én Simplicius hírneves kaposvári zenekar közremtt ködése melleit fogják megnyitani. Az uj bér ók mint szakemberek, hihetőleg minden lehetőt él fognak követni, hogy az egylet helyiségei a jft-vOben is oly szép látogatottságnak flr endjenek, mint midőn as üzlet házilagos kezelés alatt állt — A Jakarékaa eaAazárné. A német császári család karácsonyáról iiják berlini újság-gok ezt az érdekes apróságot: Négy órakor nagy családi ebéd volt, amelynél az össtes udvari tisztek és a bis hercegek tanítói és nevelői ia a császári asztalnál ebédeltek. Ebéd után gyújtották meg a karácsonyfák viaszgyei tyaii. minden gyermeknek kfilön karácsony tája volt, s mellette egy asztal rajta aiándékokkal. S éppen esteken aa ajándékokon látszott a jó gazdasszony takarékossága. A német császárné ugyanis nem vásárolt a gyermekeknek uj karácsonyiját, hanem a tavalyiakat — kireperálinlta. A binta\'o-vat szépen áthuzatta uj bőrrel, uj nyergei varratott rá, a kis gyermekkoósit szénen beföstette, uj tetővel boríttatta; az eltörölt ólomkatonákat őeaselorrasziották, uj egyenruhái pingáltak rájuk, — s minden megint ragyogott, szép volt uj volt. — Ilyen jó gsszdaaszony mellett nem csodálni való, hogy a német császári családnak minden napra telik jó ebéd, ízletes vacsora, s talán még usaoniA is. — Magyarrá lelt fYirnngu hilgf- Gróf Esterházy í\'erencné Lobkovicz Anna Berta hercegasszony az összes devecseri uradalmi cselédség gyermekei közt karácsony eetéjén nagyobb értekü ruhát és játéksáén osztogatott ki. A jó leikéről .ismert msgasrangu úrhölgy cseh szár- ~ mazásu, de rövid ittléte alatt már asivben és lélekben igaz magyar lett. Mint levelezőnk értesít, nyelvében is nemsokára az lesz, mivel feszült szorgalommal iparkodik a magyar nyelvet elsajátítani. — Beszéli érák. Egy bécsi szabadalmi iroda értesítése szerint egy svájci órás a fonográfot is-méllő éráknál kívánja alkalmazni akként, bogy as óra érthető s hallható hangon megmondja a tulajdonosának, hányra jár. A zsebórák nagysága ez aj találmány alkalmazása dacára sem fog villózni, s akkorák maradnak, a mekkorák sae#. Silvan ur, így bivják a feltalálót, azonban nagyobb óramüvekkel is összeköttetésbe akarja Zala. 1 saám. (á. lap.) 1895. január bó 8 in. boini a\' lonografot s főleg sz ébrtsstő óráktól vár nagy sikert. Eiael egyszersmind közhssz-nuvá is válik majd a fonográf. — Vlgawtal«. Egy kis varróleány meg akart haTnl, mert... talán mondani sé kellene, miért akar meghalni a kis varróleány. A kia varróleáayok a világ kezdete (la mindig azért halinak meg, mert — azeretnek. Gyula-oldatot ivott éa nagy kinok kitel beszállították a kórházba. Odaáll ir.ellé aztán a hű barát nője sírni: — 0 le szegény, miért tetted ezt ? A nehéz beteg fölvetette a fejét és szomorúan nézett a leányra. — Aztán mennyit vettél be T — Két paklit Felsírt a hü barátnő vigasztaló hangon. — Ügy-e megmondtam. Sári, hogy két paklival me aezd... (itt elcsuklott a hangja), legalább nyolc pakli kell. — Nport Cfrkna. Corradini lovardája még csak nyo\'c etőadáai rendez éa azután elhagyja városunkat. Hogy viasaaatér-e, az lényegesen függ attól, hogy kedvező egyenleget fog e felmutatni az itt- tartózkodásáról készítendő mér lege. Mi attól (áriunk, hogy közönségünk fásultsága, melyet eddig ia sok téren kelle regisztrálnunk, a Corradini file, vidéken párját ritkili lovardának visszatérését is kérdésessé fogja lenni, amint nemcsak kérdésessé, hanem egyenesen lehetetlenné tette a jobb színészet stabilitását ; pedig Corradini lnvsrdája csak talán terjedelemben áll Wulf circusza mögött, amelyet százezrei látogattak a fővárosi közönségnek és az idegeneknek. Nem tulzunk, midOn Corradini akrobatáit, bohócait, aihleiáit, mindkét nembeli lovasait a legjobb erők közé sorozzuk, melyek egyáltalán vetekednek circua porondján az elie-merésért. Ha mind ebez hoazáadjuk a nemes-fajú és kitűnően idomított lovakai, me\'yek laptársunk referensét valósággal ódákra hangolták, és — persze csak képletileg, — elragadták, akkor csak oly tényeket emiitünk fel, amelyek Corradini érdeméi képezik, de egyszersmint oly tényeket, amelyet a közönség méltánylását való ban megérdemlik. — Hs«r«lMÍ érám hegeélasé melleit. Bódai Amál, Bódai Zsiga pápii cigányprímás Qa a fővárosban ieneskadémiaba járt a in képeztette magát a zenében. Itt a Szécsenyi-tér 3. szám alatt levő Rosenfeld Ferenc ütaaó-űgynökhöz kvártélyoztn be magát Bódai, bátyjával Zsigmonddal. Risenfeld öreg ember létére lehetetlen volt már e egyetlen leánya, a 14 évea Józaa tartotta el keresetével, italai Antal többször lalákozolt a leánynyal, ml később szerelmet ébréssteit bennük oly mélyen, hogy egymás nélkül nem tudták maguknak elképzelni a jövőéleiet. Többször említést is lettek állapotukról as öreg R>senfeldoek, a ki aaonban mit sem akart tudni a szerelmes párok ajándékáról. Must a ksrácsonyi ünnepek alatt Bódainak a bátyja Z-igmond hazament Pápára a mikor a két lestvér elbúcsúzott egymásiól. Antalon észrevette testvére a buskomorságot. Minap este aztán k szerelmes pár ismét együtt volt és B^dai elővette hegedfiiét s keservesen játszotta „minek is van szerelem a világon". Mikor már caordul ilg vo t a a/.ivük a szerelmes akkordoktól, egymás karjaiba borullak éa Bódai először a leányi, azián magát lőtte szivén. Négy levelet hagyott hátrs, melyek közüt egy nyitott volt a melyre a következő volt irva: Rőten féld Téntathonynok l Budapest. Kedvet tieaiezony I Bocsássa meg tettünket, de mivel nagyon szereltük egymást, meg kellelt hslnunk. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Egy rendkívül bonyolult büutetóügy. Egy rendkivül bonyolult büntető ügy foglal* koitatá a lefolyt év utolsó négy napján át a törvényszék büntető lanáeaál, melynek végeredménye egy valóaágos bűnbanda üaelmeinek méltó megtorlása volt, szomorú társadalmi jelenség, hogy s comp\'ott élén egy ügyvéd\' ál\', aki az embertársai á\'tal előlegezett bizalmat olykép játszotta el, hogy azért a büntető bíróság elölt kellett beeiámolni Aa incrimiaált történet egv egész évtizedre visszanyelik, amidőn tudniillik Levasica Fálné dekanovei lakos Ingatlanait különböző egyéneknek eladia, akik azokai birtokukba is retiék. — 1887-ben aaonban balsorsa összehozta agy Siejer-honból bevándorolt tudálékos psraszttal, bizonyos Katting Sámnval, aki valamikén kieszelte, bogy aa eladott ingatlanok a nyilvánkönyvekben saég mindig as eladó nevéa jelentkeznek a reá Mrta ast, hogy oly értelmű okiratot állítson ki, mely szerint a már egyszer eladóit ingatlanoknak talál neki és nejének, má«ik felét pedig kiskora gyermekeinek sdja el, a melyből as egyik fele rész egyenértéke terméezeiesen a furfangos pnr»«zt által szolgáltatóit jó tanácacsal lön kiegyenlítve. Á koholt okiratok a nyilván könyvbea kérésztől vezettetvén, a nyilváokönyvbe jutott áltntajdo-noaok és s jóhiszemű birtokláara támaszkodó előbbi vevők között a pereknek egész sorozata keletkezeti, a melyekben as okirathamisilók bűneik paláetolásávsl Tersánozky Gyula akkor kanizsai, jelenleg perlaki ügyvédet bízták meg. Es s szerencsétlen ember 1890 évben ügyfelei álláspontjának tudomására jutván, a helyett, hogy az eléje másolatokban terjesztett okiratok eredetijének betekintése után meggyőződött volna arról, hogy az eredeti vevők birtoklását hiteles okiratok támogatják, a pert minden oldalról (elvette, a réssint ügyfelei részéről folyamatba totto. Mídőa pedig ai indított perek legnagyobb részben lefolyván, azok eredményéből arról győződött meg, bogy ügyfelei hamis alapon állva, perüket elvesztelték, azokkal állítólagos perköltségeire három drb. 703 frt értékű adós levelet álliiiatoit ki, aaokat a peres ingatlanokra bakabelestette, végrehajtatta e e közben réttini a kiWelelésekböl kifolyólag, részint felei beugratá-sávál önkéntes árverést kérve, szorgalmazva, oda vitte a dolgot, bogy az ingatlanok nagyobb réaae nyilvános árverésre kerüli s ekként az eredeti vevők meg voltak fosztva a lehetőségtől, hogy pereik kedvező .befejezése esetén as ítéletet végrehajthassák. A végtárgyalást Szűcs Mik ós kir. tör vaséi i biró vezette, a rendkivül kuszált anyagnak ala* pos tanulmányozására valló ritka ezákavatott-sággal. As Ítéletet kimondván, több mint ötnegyed óráig,indokella oly kerekded és összefüggő mondaokban, bogy ast bátran belebeisik voüáa, mint késs jogi értekesést, bármely szaklapba küldeni. As ítélet szerint vádlottak eseiekmtoye a büntető törvény 400 azskaasának 2. bekezdésébe ütközik, melyért a kir. törvényszék L\'vas ea Pálnól 6 hónapi, Katiing Sámnelt 8 hónapi, Le-vasics Pált 2 hónapi, dr. Tersánozky Gyula ügyvédet 6 hónapi fogház —r illetve börtönbüntetéssel sújtotté. Mind a kir. ügyész, mind a vádlottak fellebbeztek. PeltAbb biróa&xoktól leérkeztek. Szándékos emberölés kísérlettnek bűntettével vádolt György I«tván [Sóder] elleni büaügy a táblától helybenhagyó iieletieL Sikkasztás vétsége miatt vádolt Bereoz Aladár elleni bűnügy a táblától helybenhagyó ítélettel. Hatóság elleni erőszak büntette miatt vádolt Horváth János elleni bűnügy a táblától réesben megváltoztató Ítélettel. * Lopás büntette miatt vádolt Sánták Lőrinc elleni bünügy a táblától helybenhagyó Ítélettel. Magánlak sértés bűntettének kísérlete és köoy-nyü testi sértés vétsége miatt vádolt Kerznár András elleni bűnűgy a táblától részben meg* változtató ilé ettel. Nemes Annának — Nemes György elleni 1600 Irt s jár. Iránti pere a labl. helybenh. ítéletei. Heimler Józsefnek — Berger Adoll és Ta-chsuer József elleni 666 Irt 99 kr. s jár. iránti pere a táblától helybenhagyó Ítélettel. Biró Annának — Biró Imre st, elleni pere a táblától réaaberf megváltoztató Ítélettel. Gyilkosság bűntettével terhe I Györei Józsefné szül. Porkoláb Anna elleni bűnűgy a kir. táblától megváltozató Ítélettel. t í n ül % y. Aa lasses hani tuUé^gyletekaefc. At 1896 (ki tídlliUi k uzU kapctolatbmn as uj egyetemei lanitágyíUie ideje közeledik. Moeognumk, tennünk kell, hagy ftUipMnk hátúm ée áldám Uyyen. Nagy-Kanizsa, cnfllflrtOk. — A Mla.tfMviflgl kereakedelzal kttr évi rendez közgyűlését Weisz Izidor köri alel-nőknek elnöklete alatt f. hó 86-én d. u. 2 órakor tartolta a kOr helyiségében. Elnök üdvözölvén a magjelent tagokai, a közgyűlést a« alapszabályok értelmében Imtározai képesnek nyilvánította. Balassn Benő tiikir felolvasta t>z egyesületi évat hiven feltüntető titkári jelentést amelyet a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vett a annak egéaa terjedelmében a jegyzőkönyvbe való beiktatásit elhatározni, E\'Aierjesiieteit és változatlanul elfogadtatott az 1896 ik évre a vá\'asztmány iltal egybeállított költségvetés 1867 Irt bevétellel, 1418 Irt kiadással ét igy 149 Irt remélhető pénztármaradi ánynva1. Olvastatott a számvizsgáló bUotlaág jelentése aa 1894. óvi számadások megvizsgálásáról, amely aaarint a számadás 1.442 frt 89 kr. bevétellel 1.328 Irt 41 kr, kiadással éa üykép 113 frt 98 kr. pénz tármaradvány nyal helyesnek találtatott A közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette és javaslatához képest Heinrich Fal pénitarookaak üöeaönete nyilvánitáaa mellet la felmentvényt megadta, Ai 1895. évre a számvizsgáló bizottság tagjaivá Gombás István, Poliozor Gusztáv éa Weiai Tivadar válaszial-tak. — A közgyűlés utolsó tárgyát a tisztviselők éa válaaztmány megválasztása képez\'e Brei-aach Sámuel korelnökleié alatt, mintán n szavn-zatsatdö küldöttség tagjaivá Weisz Tivadar elnöklete alatt fiofonán Ödön éa Kiss Jánoa meg-választattak. A azavazás befejezése után u szavazatok összeszámláltattak s Breiaach Sámuel korelnök kihirdette a sz ivazás eredményét: Stern Farkas elnök, Weiaz Izidor alelnök, Balassa Benő titkár, JTiaeher Béla ea Mondschein Samu jegyzők, dr. Jámbor Márton ügyész, Heinrich Pál penztáraok, Magyar Hermán könyvtárnok. Gresz Károly háznagy, dr. Rosenthal Jenő h, hámagy. Választmányi tagok: Hoschftn Ödön, BreiaaakSsmu, BÜeltler Jakab, FángUr Mihály, FisoHérMl, Goldner János, Gráner Béla, Grün-vald LajosT dr. Iaoó János, dr. Kaiaer Emil, Rechnitzer Samu, Rigó Ferenc. — A Polgári ■ Ku j lf l" uj bérlói Tivolt János éa Rumbold Gyula .újévkor átvették nz egyletet és ennek vendéglői helyiségeit e hó 7 én Simplicius hírneves kaposvári zenekar közremü ködéae mellett fogják megnyitani. Az uj bér ók mint szakemberek, hihetőleg mind«n \'ehetőt el fognak Követni, hogy az egylet helyiségei a jövőben is oly szép látogatottságnak ör endjenek, mint midón az &«let házilagos kezelés nla\'t állt — A Jakaréka eaáaziraé. A német császári otalád karácsonyáról iriák berlini oj<ág-gok ezt az érdekes apróságot: Négy órakor nagy eaaládi ebéd volt, amelynél az össtes udvari liastek és a bis hercegek tanitói és nevelói is a császári aaztalnál ebédeltek Ebéd után gyújtották meg a karácsonyiak viaszgyeityait. Minden gyermeknek kttlfin karácsonyfája volt, s mellette egy asztal rajta ajándékokkal. S éppen ezeken az ajándékokoi látszott a jó gazdasszony takarékossága. A német császárné ugyanis nem váaárolt a gyermekeknek uj karácsonyfiát, hanem a tavalyiakat — kireperaltatta. A hintalovat szépen álhuzatla uj bőrrel, uj nyergei varratott rá, a kis gyermekkocsit szénen béfösteite, uj tetővel boriitatta; az eltöröli ólomkatonákat összelorratziottlk. uj egyenruhái pingáltak rájuk, — s minden megint ragyogott, azép volt új volt. — Ilyen jó gaszdaaszony mellett\' nem csodálni való, hogy a német császári családnak minden napra telik jó ebéd, ízletes vacsora, s talán még uzaonr.a is. — Magyarrá lett főrangú bilgy- Gróf Esterházy rerencné Lobkovicz Anna Berta her-cegasnzony az összes deveceri uradalmi cselédség gyermekei közi karácsony estéjén nagyobb értékű rubát ét játékszert osztogatott ki. A jó lelkéről -ismert magasrangu úrhölgy cseh azár- ^ mazáau, de rövid ittléte ala\'t már szívben éa lélekben igaz magyar lett. Mint levelezőnk értesít, nyelvében is nemsokára az lesz, mivel fe-szült szorgalommal iparkodik a magyar nyelvel elsajátítani. — Beazéléí érák. Egy bécsi szabadalmi iroda értesítése szerint egy svájci órás a fonográfot ismétlő óráknál kívánja alkalmazni akként, hogy aa éra érthető s ba Iható hangon megmondja a tulajdonosának, hányra jár. A zsebórák nagyiága aa aj találmány alkalmazása dacára sem fog válloani, s akkorák maradnak, a mekkorák mos. Silvan ur, igy bivják a feltalálót, azonban nagyobb óramüvekkel is összeköttetésbe akarja Zala. 1. szám. (4. lap.) hozni a\' lonografoi a főleg az ébrtaztő óráktól vár nagy sikert. Ezael egyszersmind közhasznúvá ia válik majd a fonográf. — Vlgsaatalé. Egy kis varróleány meg akart halni, mert.., talán mondani aé kellene, miért akar meghalni a kis varróleány,. A kis varróleányok a világ kezdete óla mindig azért halinak meg, mert — szeretnek. Gyula-oldatot ivott és nagy kinok közt beszállították a kórházba. Odaáll ir.ellé aztán a hfi barátnője sirni: — 0 le szegény, miért tetted ezt? A nebéz beteg fölvetette a lejét és azomoruan nézell a leányra. — Aztán mennyit vettél be T — Kél paklit. Felsirt a hü barátnő vigasztaló hangon. — Ugy-e megmondtam, Sári, hogy két paklival mekezd... (itt elcsuklott a hangja), legalább nyolc pakli kell. — Sport Církua. Corradioi lovardája még csak nyolc előadást rendez és azután elhagyja városunkat. Hogy viazszatér-e, az lényegesen függ attól, hogy kedvező egyenleget fog e felmutatni az itt- tartózkodásáról készítendő mér lege. Mi attól tartunk, hogy közönségünk fásultsága, melyet eddig ia sok téren keile regisztrálnunk, a Corradini féle, vidéken párját ritkító lovardának visszatérését is kérdésessé fogja lenni, aminl nemcsak kérdésessé, hanem egyenesen lehetetlenné tette a jobb színészet stabilitását; pedig Corradini lovardája csak tatán terjedelemben áll Wulf circusza mögött, amelyet százezrei látogattak a fővárosi közönségnek és az idegeneknek. Nem talzunk, midőn Corradini akrobatáit, bohócait, alhleiáit, mindkét nembeli lovasait a legjobb erök közé sorozzuk, melyek egyáltalán vetekednek circua porondján az elia-merésért. Hu mind ebez hoszáadjuk a nemes-fajú és kitűnően idomított lovakai, melyek laptársunk referensét valósággal ódákra hangolták, és — persze csak képletileg, — elragadták, akkor csak oly lényeket említünk fel, amelyek Corradini érdeméi képezik, de egyszersmint oly tényeket, amelyek a közönség méltánylását való ban megérdemlik. — Nserelml dránta hegedttué melleit. Bódai Antal, Bodai Zsiga pápií cigányprímás Qa a fővárosban jeneakadémiaba járt a itt képeztette magái a zenében. Itt a Széosenyi-tér S. szám alatt levő Rosenfeld Ferenc átaaó-ügynftkhöz kvártélyozln be magát Bódsi, bátyjával Zsigmonddal. K-iaenfeid öreg ember létére tehetetlen volt már a egyetlen leánya, a 24 évea Józaa tartotta el keresetével. B >dai Antal többször lalákozoll a leánynval, mi később szerelmet ébrésaleit bennük oly mélyen,\' hogy egymás nélkül-nem tudták msgnkaak elképzelni a jövöéletet. Többször említést is tettek állapotukról az öreg R>aeufeldnek, a ki aaonban mit sem akart tudni a szerelmei párok ajándékáról. Most a karácsonyi Ünnepek alatt Bódainak a bátyja Z-igmonu hazament Pápára a mikor a két teatvér elbúcsúzott egymástól, Antalon észrevette testvére a buskomorságot. Minap este sztáa a azerelmes pár ismét együtt volt és Bódai elővette hegedűiét a keservesen játszotta „minek is van szerelem a világon". Mikor már csordultig vo t a síivük a szerelmes akkordoktól, egymás karjaiba borultak és Bódai először a leányt, aatán magát lőtte saiven. Négy levelet hagyott hátra, melyek közül egy nyílott voll a melyre a következő volt irva: Rőten/eld Téimshonynak I Budaput. Kedvei téeainony I Bocsássa meg tettünket, de mivel nagyon szereltük egymást, meg kellelt halnánk, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Egy rendkívül bonyolult Miutetéttgj. Egy rendkívül bonyolult büntaM ügy foglal-koitalá a lefolyt év atolaó négy napján át a törvényszék büntető tanácaát, melynek végeredménye egy valóaágos bllnbsnda üaelmeinek méltó megtorlása volt, szomorú társadalmi jelenség, hogy a comp\'ott ólén egy ügyvéd ál1, aki az embertársai átal előlegezett bizalmat olykép játszotta el, hogy azért a büntető bíróság elölt kellett beszámolni. 1896. janoár hó 8-án. Aa incrimiaáll történet egy egész évtizedre visszanyúlik, amidőn tudniillik Levaaíea Pálné dekanovei lakos ingatlanait különböző egyéoek-nek eladta, akik azokat birtokokba ia rtfitk. — 1887-ben aaonban balaorsa összehozta egy Btejer-honból bevándorolt tudálékos paraszttal, bizooyoa Kattint Sámnva\', aki valamikén kieszelte, hogy aa eladott ingatlanok a nyílvánköny»ekben még mindig az eladó nevén jelentkeznek a reá bírta azt, hogy oly értelmű okiratot állítson ki, esely szerint a már egyszer eladóit ingatlanoknak telét neki és nejének, másik felét pedig kiakora gyermekeinek adja el, a melyből az egyik fele réez egyenértéke terméezetesen a furfangos paraszt által szolgáltatóit jó tanácacsal lön kiegyenlítve. A koboll okiratok a nyilván könyvben keresztül vezettetvén, a nyilvánköoyvbe jutott állulajdo-noaok éa a jóhiszemű birtoklásra támaszkodó előbbi vevők kő<ött a pereknek egész aorozata keletkezeti, a melyekben az okirat hamisítók bűneik palástoláaával Tersánczky Gyula akkor kanizsai, jelenleg perlaki ügyvédet biztik meg- Ea a szerencsétlen ember 1890 érben ügyfelei álláspontjának tudomására jutván, a helyett, hogy az eléje másolatokban terjeazietl okiratok eredetijének betekintése után meggyőződött volna arról, hogy az eredeti vevők birtoklását hiteles okiratok támogatják, a pert minden oldalról felvette, a részint ügyfelei résziről folyamatba tette. Midőa pedig ai Indított perek legnagyobb részben lefolyván, azok eredményéből arról győződött meg, hogy ügyfelei hamis alapon állva, perüket elvesztették, azokkal állítólagos perköltségeire bárom drb. 763 frt értékű adós levelet állíttatott ki, aaokat a peres ingatlanokra beke-beleztette, végrehajtatta a e közben részint a követelésekből kifolyólag, részint felei beugrati-sávál önkéntes árverést kérve,azorgalmaava, oda vitte a dolgot, hogy az ingatlanok nagyobb réaae nyilvánoa árverésre került a ekként aa eredeli vevők meg voltak fosztva a lehetőségtől, hogy pereik kedvező .befejezése esetén aa ítéletet végrehaj tbaaaák. A végtárgyaláat Szűcs Mik ós kir. törvszéfci bíró vezette, a rendkívül kuszált anyagnak ala pos tanulmányozására valló ritka azakavatott-sággal. Aa Ítéletet kimondván, több uiial ötnegyed óráigjndokelta oly kerekded éa összefüggő mondatokban, hogy azt bátran belebeleik volna, mint kész jogi értekesést, bármely szaklapba küldeni. Az Ítélet szerint vádlottak oieiekménye a büntető törvény 400 szakaszának 2. bekezdésébe ütközik, melyért a kir. törvényszék L«vaa ea Pálitól 6 hónapi, Katiing Sámuslt 8 hónapi, Le-vásio* Pált 2 hónapi, dr. Tersánczky Gyula ügyvédei 6 hónapi fogbáz -r illetve bftrtöablnte-téstel sajtolta. Miud a kir. ügyész, mind a vádlottak fellebbeztek. _ Peliflbb biróa&Koktól leérkeztek. Szándékos emberölés kísérlettnek bűntetté vél vádolt György látván [Sóder] elleni bűnügy a táblától helybenhagyó Kelettel. Sikkasztás vétsége miatt vadolt Bereoz Aladár elleni bünügy a táblától helybenhagyó Ítélettel. Hatóság elleni erőszak büntette miatt vádolt Horváth Jánoa elleni bűnügy a táblától réaaben megváltoztató ítélettel. • Lopáa bűntette miatt vádolt Sánták Lőrino elleni bűnOgy a lábiától helybenhagyó Ítélettel. Magánlak sértés bűntettének kísérlete éa köny-nyü testi sértés vétsége miatt vádolt Kerznár András elleni bünügy a táblától részben megváltoztató ilé etiel. Nemes Annának — Nemes György elleni 1600 Irt s jár. iránti pere a labl. helyoenk. itéle tel. Heimler Józsefnek —■ Berger Adolf éa Ta-ohauer József elleni 666 in 99 kr. a jár, trinií pere a táblától helybenhagyó Ítélettel. Biró Annának — Biró Imre sL elleni pere a táblától réazbeif megváltoztató Ítélettel. Gyilkosság bűntettével terhe I Györei Józaefaé szül. Porkoláb Anna elleni bünügy a kir. táblától megváltoztató Ítélettel. t a 7. Aa ísszm kamui taulté-egyletekaek. Ál 1896 iki kiállítói éi uttl kaunoUiUm aa uj egyetemes tanitógyúléi ideje kiteUaik. Mozognunk, tennünk Mi, hogy fiUépMnk hatóm éi áldám Utym. Nagy-Kanim, csütörtök. Zala.- 1. szám. (5. lap.) 1896. január hó 3-án Az oruágos bizoitiág kitin agitáló biiottságot küUM ki, ndy ujf\'vfSl kezdve legalább ij minden két Miben egyszer késirat gyanánt nyomatott tudósításokat küld a tanitiegyleteknek és az issza lapoknak. Szükségünk van azonban kártársaink buzgó köz-remüködésére. EayeUr* a következőket Űrjük : Minim egyesület gondoskodjék egyesekről, kik mtgigirik, hogy hetenkint egy egy levelezőlapon ügyesen irt tudósításokat küldenek tanügyi körültük-rSl a budapesti é$ helyi lapoknak. Minden eggesület elnöksége a fontosabb eseményekről, térelmeMl ét tervekr(l rögtön értesítse az országos bizottságot, hogy az ügy nyilvánot ím. Minden egyesület felkér 5-fi buzgó tagot, hogy a tanitik agitátiondlis alapja számára gyűjtsön. GyüjtSivikel a kivdnt számban azonnal küldünk. Minden egyesület küldöttségileg keresse fel a tan ügybarátiént ismert vagyonosabb embereket saját körében, adományt kérjen tőlük az egyetemes tanili gyűlés elkészitifére és céljaira. feledjék el kartártaink, hogy a sikert csak trös agitáíió által érhetjük el. Schultse, Delittch a szövetkezeteket, áz angol Cobden a gabonavámügyet igy vitte sikerre i <u agilalionalis alap növelte meg a szocialisták halalmát. Pénz és lelkesültség kell, hogy gySztüak. A mostani kezdet csak kísérlet, nagyqyá akkor lesz, ha állandó agitáló irodánk lételül i ez angagi\\ag biztosíttatik. Ragadjátok meg a szellemi fegyvereket, kartáriak. Kinőttünk a gyermekkorból Az utókor megvetése éri emai tanítói nemzedéket, ha a közöny még tovább tart. Nem beszélni kell csak, cselekedni ii. A Magyarországi Tanítók Ortz. Bizottsága. húlit MafUl Janka Ii1gtl)l Hl i lapot iwl sarital, MUnl, tára tini ét tllütaiHtilial, a»ljrtk alj Uptet ke kitoltak a magyar Iradaloabon. Oj ia állandó eldlaetli-aak dim laaloa-aaptárt UM karáoaaajrl ajáadákal a M-Tüt-Saaloa, mely aip la a legtatbb, legpoapáaabb ajári ajándák. Valóban, aligha Taa taáp leeaeayalak, lányalak ktaW Igy k, ki aem trllaa aagjrta. ka frjtől, my papájától aat kapai Mg ajéri ajáadákel. Sairea tájtkoaáaal ktolljlk, hogy a kiadóklraUl caiM — koaaaa natetrány-kait ia atinten ktMoook. — Btdapa.t, Qiaalla.tár 1. (Raaa-palotal. i lap ára padit tmxM aUáklttai»al .jjltt egáaa lm ( frt, filém I frt h a egyedim 1 frt Sú kr. Felelő* szerkeszt j: Dr. LÓKÉ EH I L. Laptulajdonoi é« kiadó: rilCHRL K Ü L ö P. IRODALOM. I.a\|»niala • r«vialbN laMrrIHelt Mink, la \|iiink kiállójánál: flaehrt Fttlttp könj vUrrcukeiltoliieii megrendelhetők: — A Mnl Imaloal, a kedvelt. kltlaS, diaaaa ia tarul ua ntl lapot aairnan ajánljak a mfivelt Magyar ulk tgyaüaába. Tudvalevő, hogy ugy ia, alít igaa tartahua áa tlagáaa divatlap, agy ia, aaiat aaiplradilal lap, Tatában pántiaa aa a tajU Tájlalatok kiállt Ujabbaa ntg klláa kadveaaiayekbta ia ráaniitl olvaaáit. Oklábar áU agyaale kiUriit. bogy a feháraoal divetival Wrabbra foglalkaa-haaaák. Taa ia baaaa annyi diaaaa káp, annyi kitint ataai-táa ebbaa a aaakban ia, báty aiadaa aáa klláa aaaai fa«~ iaikoaá divat aput pótolni kápaa. lián kitti kllla gyermek lapot ad ingyaa aailáklrtll. A caiaon, étink \'arialaa la-poreka eaim.. DJ Gyanaak-Divat át laaárdak dlratkipaa kifli aulatutó ráaat ia tartalaaa, melyben gyönyörl varaek awaik, játékuk, talányok aairakoatatják aat aa araayaa kit aápat, mely a Dival-Saeloa olvaaáltál falóban alválaaatka-tatlaa. Ettfr kifli egy dltx.i, elegána iiinee Mlap aaatla koalk aa iagyea-aMllékietekhia. auly mki0, aiat a gyár-aaklap, aiadaa hónapban JSn a Dirat Staloaui, aaly tad. TakTÚac karoakiat kátaara j.laaik aaj. gaápirodalaű káa-laaényai iUrii\|> íróiak tolUWI Taták éa aiat iMrkaaatl: HIKDEIÉSEK. / Négy regény .invyen i ki • Él bakltdi, aaaak ilifiill 4 ráfiét UUtak ; aüáaatiai liiii\|il 40 kr. iiiiianilitl áll díjjal <(Tttt •cyraarra bakiid, aaaak kM i««ayt mHak atlaaaráattak jatátl ia a ki eaak 1 frt 50 kiayi aatjrftll alMaaUsi dijat >0 kr .......... ia paalaaailHWH dyjal «ytit hjwiih bakiid, aaaak a kiadókiratal ap klld jataiaaL m „Képe Családi lpk< klaiáklialala irrft-\|-Tt. Taiáai alaaa 14. m. aajt káa tfooooo\\ M m. é Felhivát • aifall aaacyar atfaaá kMaaé\|kai! A ,K/pu C—liii Lapok\' jalaalac a ár aa onaá( aiadaa Tidákia a lagtóbb alTait taagfar caaiid nadaa káalbarátja. láakadnltaifat ia altárjadtaifat aa állal irt al, kagy aűadig kaaalaa iriaybaa a agy Taa aarkantra, hogy a aaidlil laiaykáaak it kátraa a knába lehat «dai, t a aal-latt aa atyák, aayák át aagyanyák ia aindlg aagMai aaórakotáat á< kaasaoa olraaaányokat találnak baaaa A ,HV/fk Lapja\' csial aalliklat, a al bfl Uaáoaailája it átállta! titkára. A ,BifénymettékUt\' áraato négy diaaaa Toginynjral aján-dákoaaa aag alólaaliit, nip ainaa boritokkal, aolyokaak agyaakáati bolti áia 1 (rt, tokát laaMooa nágy forint A .Boríték\' tok van aairakaataló taláafokkal a aalatutó aprdaágokkal, kirdioakkal, Maiatokkal, (gyióral a „Káp • Caaládi Lapok" a lagtartatoadankb, a lagálánkabb a atogta a lfgolotdbb aaáplrodalai kápot hetilap. A kápak a lagaM mútéeaek aeaatáaak kóaalalk létlket. A .Hltgyok Lopja" aolláklotlakaak difatkápai aindig a legjobb diTttnak aiatil; igy aa lMS-ik ári aiat aaáa a klTatkaaf lartaloaaul jalant aag: „Báxaáár ia tárta".lagiay Booieakyai Bajia Unkílól; ,DJ4t" kbltoaiay Ábrányi Öjjmilttl; „A balWi lorditoii káp" aorella Mnray Károlytól; .A at faladata\' dr. Tarmawaya Mórtól; „A altit Tilág\' Tolaay Ujaotál; ,Aa ifja aaye" ktltaaáay dr. fttokl IHadortól; ,Aa áloa" 0. Dióaaagh\' Mórtól; .Bál atáa" .Utetároi Sándortól; .Aa idírfl" taabrk Jáabor Ujoatól; ,A talp talaátsaS" rtginy Kadayáataky Gyalálól 11 i f I rt I i ■ I Iraki a ,UHfyeh Lapfr\' oaiat dlrat- a Begáayaal lik lattal agyltt Bgiax ám ..... I frt. Fii itro . . . . 3 „ Negyed irra......I , A .tipaa Oaaládl Lapok" hetilapból aatatfáayatáaokat ingyta át binatitn klld a kladóblTatal aiadaaokaak, a kik aa iránt — legoaiUaarlbbvn leTaloaólapoa — kaaaá fordalaak. , A kl Itirom aj altfao\'tt gyljt i aa eltlaetia! ówaeget atalTáayoa tgyaaarra btklldi, aaaak alitaariatl agy dlsaoo amlikkSnyrat klldtak. A ki agiaa éfn eaóló kat (rtayi altlaaUal taaaagot 80 kr. aaaaagoláal ii poatataálllláti díjjal agyltt agyaaam KMKKKKKK> HXX) o Téglaagstő-tBlspek, afjaffárak, Ohamott- éa Kera mltgyárak cementégetök, z é ar • t 6 3c, 5 teljM tervek, égető kemaaesék Qmiodenaemfl sxerk i/^tlnn, berende-Q séséstk gépesetek minden a ö legújabb jónak b zuttyait kivitelben. Hotop Ernő, 221— afjaflpurmlnMt. BCDAPEMT, \| IERI.II, Külső VAU al 70. I KurftlnneiiHirusa 122 bkCNM, OlwOt\'trgHaae fl-ik »«. Mt^ Prospectusok éa (elrilágoeilá-sok ingyen és bérmentv. 8«IKKWXWK)000000<1 K" A steyri osxtr fegyvergyár-társaság kerékpár osztálya részére egy megbízható képviselő kerestetik Nagy* Kanizsa és vidéke i észére. Ajánlatok intézendók a vezérképviselőségbez Brőmer, Elmerhausen & Reloh Bi\'os, I. WallfiachfaiM 8. A Föwárosi Lapok mely SÍ éven át Magyarország egyetlen szépirodalmi napilapja volt, deczember 16-án politikai tartalommal bővül i e naptél kezdve mint politikai és szépirodalmi napilap jelenik meg. A művelt és előkelő magyar közönség szalon lapja. Minden politikai parttal teljesen függetlent szókimondó újság. Szerkeszti PORZSOLT KÁLKÁN J «.... Kiadja az ATHEtf AEUM rémur. tnr-»«á«. A magyar népirodalom Oaszee kiváló teMM^gei s a politikai irodalom jelesei pártkfltönbgég nélkül legérdekesebb munkáikat a >Föváro8Í Lapok f-ba irják. — Megjelenik minden nnp, flnom p\'piron. Terjedelme megnfivekedett frt Előfizetési ára olcsó: egy hóra 1 írt 20 kr;, negyedévre 3 frt 50 kr^ félévre 7 Egyes számok minden lapelárualtónál kaphatók. Kedvezmény a „FŐVÁROSI LAPOK" előfizetői számára. Luzállilott áron rendelhetik meg Magyarország leggazdagabb divatlapját, a „MAGYAR BAZARV\'-t: mely hetenkint jelenik meg A ,JMrosi lapok" él „Magyar Bazári\' együttes elSUzetési ára negyedévre 6 frt. KIYÁJTATBA MUTATVÁNYSZÁM. A „FŐVÁROSI LAPOK" kiadóhivatala, Budapest, Ferenoziek-tere 3. azám. NagyKanizsa, csülört<>k ^CrémeVenus" Börápoláii 8wt Folyopép .íugeníe\' oMbry pere ar^wcsi^\' i iugenit" hintö por ffWrrteiéscrémiszjnbBi Hajfeslöszer Kaukazus bajuszpedrő kivont.1 ifejLv c<nM/,irl ^áS^i ^H^IhHB ii«I vuri H/íilllió ^j/UIBm MOSZKVA SVmu «réatM ktrkeaaerváló sacr mhm Hftié UI)mi ártalmatlaa eoamrticam frr-^J^^H kiváltképea hí—ói a bőr Mirfény é> IKPÍ19 éfd»«éf<i cl Ím; a bört t aki ti faltérré ■ Varáaiolja, a ráncok éa redők képződéi ftVllI lét megakadályozza és megóvja ii arc iBf Wfl •sli tataloe frieecségét A „Veesa cré- HI k US aw" aim Urtalmaa mii a»iraea»t H®Jp3\| aayagot. Mén soka sem svaaodik i aa R^^^^H 4f és ssp bármily aaakábsa miadsa ár- ^^^^^^^^ teloa sélktl alkalmaahaüi. A t. hftaftaaége\' saját érdskétna kérjttk, bogy «a itt levő vádj«gaaigoiaaa tgyellcn. — Ara * f a r I u t wlí\|sils4 fsl/épép mlrtna-vlrágokbó!. ti virágzó, Ids ar#ssin állaadó anlniiif». Ugy n arcank én nvaksak, miat kássak éa karoka sk gyöayört lágyságot és márványasort ttaataaégot ktlcsöaös a W siiudsn érdeawgét és lol-tosságai Mpalatstl — 1 r a • fariét „fsyisis* yifflg fslfékssy srsksslM teljesen ár tsl—tlaa. Aa ajknak, arsaak és fiiaknak tép tnrmnsaot-a r\|n»iiat kölcsönös: villamos fény msllett m tarméssetcs ssiuben (flnik fal a 8 aapig ia tapadva marad a btita. — Árt 1 forint M krajcár. wiliala klatlpaf " fehér-, rózsaszín- éa eréme-aain-fim, tárté, aa és észrevétlenül tapad a a bőrnek tennácae-lés lágyságot kölcsönöz. — Ara I frt 10 kr. — Psmaesoeal sgyttt 1 frt 60 kr. r,THiaca«M kiitat hajaövsatő atsr; erődíti a kajf\'tke-ísket k taljceee mg»kadályozza a korpaképaftdéet A r a I «sriat 10 kr.jeár nllrilUsa véfétal" k«jfrstó. fskctt és ksrna. A a»j ssan szerrel fiatra, f liétlg la megtartja a eaiaét éa ta» Jes lakatoilsa a miUgts festéit a tarméssetcs aeiatöl mag* sBltaköatetuL — ira 3 forint 60 kr. iflalyékasj kaskánal mswpadré a bajez nö vssstéaéra és épsa tartására. — A hsjaea Mattá a»m »stk-algae, a aélktl is miadca k^assaak a klváat forma adkatt Ara 75 krajcár 1W-I0 Egpáiti raktér NAOY-KáNIZSAS: ULEDfEB GYULA (ISUr.) ÜMtérw- ét pipin üii$ti. [ Flib.) UlJ 0 (wi /A Bxpelier oivm is is- merotea, igazán népszerű I / kázissar most már 39 év éta ■ AV/ legjobb fajdslomesillspité ke- ■ VjSNrS dtrzsttassck fésyeeea, bebiro- W htervésyael, cwaW, U\|tn\|-1/A, / \|atásaál stk ad. A föld Összes or-ÍVw\' / avignibaa nagy olter\|esztest ós biztos VWv hutába következtében minden oldalról oly >^r elismerést talált, hogy minden betegnek jog-^r gal qéniliató. /4 Tlmct. mjm/c/ compom. (Horraiy: Piin- Ezpeller) kimsfaaló állmát a fi^jdalomcsíliapitó bcMiorzaölésok között diadalmasan megtartotta, különféle fclbujíás m utániatok daoáia; ea bizonyára a log^obb bizony íték arra nézve, hogy a közönség igen jól megju^ja kittünbbctetni a jót a rosastóL Ks«y értéktelen atánatat aa kapisak, berásárlás allalmáral Elegyünkre, a vörös horgonyra ftgyo-Ivu\'Jő ás mindon üreg ezen jegy nélkül, mint tsai valódi visaxaataaltaadá. A gyósj-azertárakban kap-Imtó 40 kr., 70 kr. vagy 1 frt 20 kniyi árbaa üveeen-; Iónt; Rudapostéa Tőrök József gyogy-saBféwnsl Klcktar-tsls yyár iadalatadtkan, Thűringiában. c- PSERHOFER J.-féle 0 # I7óf7»x#rt4r V BÉCSBEN, I. KEK, 8INGBKSTK ASSK 15. sZ I. X 12— Mxum g^oldanen Reichsapfel/1 ^ 48v f\\ WérílnniMé litbdiiCM>k, aaelött által ka ti lúlmik aste alatt; aa aták^i vJ Mnt tsljas joggal megérdemlik, mivel caakagyaa alig létealk batagség, meljkaa aaet labdacsok oeodáa k- rj tásakat aaeraaerasea ka sem bizonyították volna. Kvtiaedek éta aaaa labda.k általános elterjedtaek ár- K vsadénak éa alig van aaalád, melybaa eaen kittal káaisserbdl kéaalet aam velaa találkáié. i) Ssámtalaa orvon által «saa labdacsok kéaisaarftl ajáaltataak éa ajáaltattak mtadea oly bajoknál f\\ melyek a resa emésatésból és asékrakadésbál erednek: mint epe-aavarek, májb^jok, kállka. vártálalássk )/ aranyér, béltétíeaaég a baaeató bate^aégaknéL Vértiaatitó tnl^doaaágakaál fogva kiitaő katásanl vannak J véresegáayaág s aa abbá) eredő bajoknál la: Így aápkéraáJ, idegességül aaármaaá fejfájásoknál atb Rím vértiastitó labdacsok oly könnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat aam okossá k, a ennek faiytáa )/ még a leggyengébb ngyének, de még gyermekek által is miades aggodalom aélktl kavoketők. J a A számtalan hálairatból, melyet e labdacsok fogyásától a legktlöakóaébk ée tegn«hea«lib katagaé r\\ gek a tán egéeaeégtk vlaaaanyeréae folytán keaaáak intéztek, aaea helyen csakis aékáayat emiittak sas v/ amgiecyaéaael,\' kogy mindenki, a ki eaea labdacsokat egyeaer használta, meg vágynák gytatdva, assk«- tovább Jbgja ajánlani. /V Köln, 1898. április hé l\'-áa, Narkelbr J.-Zéle vértiastitó laWaseskst köveUIai * V Tisztelt Pserkofor nrl ea«klsaaak tekinthetők valódiaknak, melyeknek hass Le»... ..Iy aaiToa éa kflbliöa i.ék«m leniét IS tekercset ^ wtaait^a a Psarkofcr I. aévaíálréssal feketr X aa ön íölülminhatatlan vér>Uaitió labdacsaiból atásréteHeL wsksa és minden egyes doboz fedele agyaaaaoa alá J Kof»dj* m utón ia a legmélyebb kö«6netem«t IsbJseasi iráaaal vtrte saiabea raa ellátva. "tMl easdahstáiáért. Maraduk tiUee ttntilettel Pawllilik fa- i _ i • »ron u Matt* )f ^ Köln, Undenthal. Amerikai )[OSITÍll\|MSt . k#!5 O Hra«cb«, Flödslk mellett, 1887, esept. hé It-éa. mlndm köszvéayes ét aaáaas Hjok a. • Q T.HntnUa ti, i •gr káatalem, lagaaaggatáa leckias, migraise /\\ leaiataiee un fdegea fogftjéa, MfUás, fttaaaggaOa stb. atb. elles \'latss akarata volt, hegy aa Oa Iskdaiisi keielmktsé j for{Bj 20 kr \'l kevtltak, isslyehnek hslAaát isesnel megírom: Ks gyer* m t i i Vc SS\'St ter-l-tí Tannochimn ktjkeiő&l W^í! 0 tak köat volnék, ka aa Os csodálatra méltó labdaeaal es- éta vatameaayi h^jsövesstÓ aaer k tátit orvosok ál fl gem nem mentattak volna meg. Aa latas áldja roeg önt ui a legjobbnak elismerve, Rgy eiegássss kiállitott f\\ Ky hlaalmsin vas, hegy iMS takdaeask asitaaeatvel 2 feriat \\f engem ia ttkéletaeas ki fognak gyógyltaui, a mint már r máaokssk la Méeaaégtk vkaasnyartaévs esaltaágtl moI- A Un ónAa fnnftQT! ¥mmé9i lMAr4«l gát tak. Kniflea Teréa. iHUáittUUS Qtés és satrás által ek.. ...... • aott sebeknél, mérges daganatoknál, aijkakses, m Vr . Béesüjhely, 18t7. sov. Ns. bea- vagy gyaiaát-sMli vagy más Ily bajoknál mtm Cl Mélyen tisztelt Úri kittet aaer 14a kipróbálva. 1 tégely 80 kr. (tar J\\ A legforróbb köeaönetamet mosdom eaissal Önnek tO meatve 78 kr. . X éves usgynéném nevében. Aa Illett 8 éven át iienvedett (yvrKfl 1 f/aom ^Itafw ttl Sok év il gyomor hurutban ia viskóiaágbas, már életét is megnnta, i UalZioaili tu a fagyos tagokra i miadoe A mslyitl egyébként Is le mondott, mUSs 4tles egtto- idtlt sebre, mint lavl intaaabb aasr eliamerve \|>g.» >J 40 kr T"65 ^ k x * 5 w.,n..„dJ«.f. Űtifűnedv, rrK^SS^r- Q Eichengrabaramt, Oíöhl mellett, 1% márca.ITém hőgéa atb. ellett, 1 tvegeeake ára 80 krajc, t tv«g vl Tekintetes ür I bérmeatve 1 frt 80 kra)caár« A Alálirott Ismétettss kér 4 eeomagot aa 0s valóban J^M.naaynn^yi ji (P^11 ^P^X siegren- X keeesoe éa kltfinÖ labdsessibóL Bt nem mnlantbatom leg. tatt gyomor, reea emásaU. J nagyobb eUimeréesihst blf^eani eaes labdaeiok értéke fe- és miadeanemt altaeti bajok ellen klttnt káataasr f\| lett éa saok. a hol eask alkalmam nyílik, s esenvadöksek t\\ tvagecske ft kr. 11 tv^ I frt X ls«mslegiekbesfog«m ajánlani. Kaen hálalratotn tataaéeeas. i U„\|A,irwo áíovéifA mA Ballrieká W I J Itali bMSsáláeárs Ont SSennet falhatalmsaom. AlUllílllOS UoZblU) 80 \|4\|a gittot báni- \\ tejes tiestelettel__ Baks Ignác. aaer a rosa eméastéa minden ktvstksestasyei, a m V flotiebdorf, Kolbach mellett, flailéala W+ okt. 8 áa lllS ^ITuI\' ^^ X T ^ j n dagalás sta. ellea. I csomag ára I forint, , ^ Velkérem, mlsaeriut aa Öa vértlaztltó labd4SMlból 1 AllffOl CSOdabalZSRÍll, SLár^ ^ 0 eeoiuagot t dobosnál kttldaut MÍvaakadjék. Caakle ss Ón O \' arajcsar. W ctfodátatua kbdaeestaak köaaönhetem, hogy egy gvomor, pAl, IaKÍwu/Ióű nllnn Rnsa psr m«f ÍJ b^tól. mely eszem öt évas át gyötört, magmabs4stlais. I Ul il lUülAtKlUna vllUU* „aatstl alak- A Kies iabjtaMi»k nálam eokaeam fognak klf^ynl, a mtdöa j^d^t a sa azáltal képstdt knllemetlss assgst, W Ugforróbb köerösatamet kifejezem, vagyok liaataleltal , A fcbballt éa mint áHalms«i«u ss»r vsa 0 Kskkl Ahms. kipróbálva. Kgy dahoan^l 80 kr. Il^rmssue 7>V kr. X Kses vértisstltó labdassok csakis a Pserho trtrn Kdtvuitm klttst aaergeiyvaettae Vc far J. félt, as „arany birodalmi almáko" J YllMHIWUIHa Kgy tlveg 40 km^ 0H Wimult ki égisaartérkaa, íténaWea l.,Hlm* Uramsta^ k A Időssel kr. ^ KorsirmMHi IS. aa. a. késaittattnek val\'MI wlnö- t\|A\|öA vnírír AtrAo oAiy tt/\'i A aáglms, a egy 16 nzem labdacaot tartslnianó dolma XJl\'iöU vllJJJ v^Uo oi ^ W gj íl ára tl kr. Kgy csoaisg, nielyben d dulios tartalmas* gyemvrknrnt é« mlsdss a ras4«il«m e«iéealótHM A tatik, 1 frt 0» krha kerti; bsrmsststlsa ntánvétel saármasó UjoknáK Kgy essmag I fit V ktldésaál I frt 10 kr. Kgy csomagnál keveset asm _ U4 . . .. .___. . M kttldotik üt Xüacn KI WesrsH késeit» syoli»»s ItvSI ea " lUMllil osztrák lapokban klrdetoH tsas-# Ul- éa kMMrti (J As össssg elöhbsnl bsktbléeéaél (mi legjobban irétTssirfisiH kttaslagmaMgrk rakt%r»m t.ao«b X \' "postattUlványnyal aesktsöHetik) bérmsntai k lldéomJ § késnlotWn netán nem tavtk gjrnrsss ée mm\|- V/ Ogyttt; 1 csomag I frt 35 kr., I eeemag t frt 30 kr. iMr«xtftnak — fMstai isigrindelés^k a l»ggr>.rsMu Q ■ tont\| 21 fit 15 kr4 4 csomag 4 irt 40kr., öcas- ^ ^iiastltalask ke s sémlamig otar uuui-ik , X ^tg • Art 30 kr. és 10 csomag 9 fH 10 krba kerti. megmeMssk etasvattai »at.M««k - Bár vi \' ppr KB. Nagy elterjedtségek követkeatébsa meatve esek te oly esetben történik a kaki** ha s* fl sasa labdacsok a IsgktlbOMékk aevek és alakok alatt össasg sMrs beérkeaik, msiv eseCbss a psstakth^gok K atéttiBÉaéask; essek ktvetkestákes kéretik aMkla sokkal méreékeHebbek. U gK bltthia zsm hajpor I a kér üépltasérs Aa laemltastra, B MT IrgsIébaMkb Ultaékl, Ml ét lávstlgé ktjpar, ■Untt — fehér, róasasala. és sárga • JJJTll I — vrgyilrg analy»ált éa ajánlva Dr. Pohl J J es. kir. taaár által ■taaism. — FggS^M, _______ 326 FJUmrrö i««elrk kAvaikaaő aroőktől: p \\ Wollar Nmre»l(Ua, cs. kir. ndv. aainéaaaö Bécs. I Bettii l.ala, cs. kir. ndv. opera éaekcaat Béas. ^ ftehllger tstesta, ss. kir. spsra éaikasai Béas. 1 H ilVA Pélmiay 1111% saiaésaat a cs. kir. saak. sn»akáaaál Béaskia. flWMÍ Tmi lRD Mll«m lleloam. saiaésaat a aémet aépsalakáaatl ltmkis. lUKMC UvvUMIv fsa Dyak Krsé cs. kir. adv. opera étekss iéssksa, tik Imw MtMkl % dobc* ra i /rt kr.9 ppaa és UlmlMMir- — Utánvéttel vtgy aa o«stg tiőlegea beküldéM utáa kftldetik. — "aTur VLnpUnió 8t leigiObb lllaUsrr, gj^jtMr kertt- M mt t, Woiiaeíie a. U 4ék** éi8 Rjégjuipiárkaa^_ r Nyomatott Fiiehol Fülöp laplulajdó^otitál NKgy-Kanianáii, 1894, 2. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. január 6-án. XXIV. évfolyam. F I- • » • ■ a OUcp-M. há* U* \'-•\' r" a taf «mIImM láaaire Iibii1 rln Imhk ank iaMt kaaak-Ml hf»4t»t»«k <i ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Xle4áfcUa«ali Ttrwhte4HM : RhU felSf káajrykiMrtiHst. (LóraiTia Ikák t l\|éa km II kmH (« M - kf J rátám é kaaaaa (Iirt-ta.) >H7éim • koma (I M 10 kr.) IliMak JitiifM«i aiattttaak. IMnM klUatMk vfcaat. A Nagy-Kanizaai- «s dél-satu takarékpénztárak, a Dankegyeafllet, ss Ipar- éa ksrsaks- delmi bank, S Nagy-kanizsai segélyegylet-kzövetkezet és a letenyei takarék pénztár, ruttr ........ a „nagy-kanizaai malátagyár és tfrfözöde r. t" kinUalot köilönye. ht\'i rí \' » Hihiliikii Egy** uim ára: lé krajcár. Hégjclealk Nagy.Kattiz4n kéléiklat kétsaari vasárnap ém oarCLtdrtölcöu.. ■ rwitkurt . rtaaM Hla» kaan-kirakjUalki litlm». Wlassics Gyula beszéde. Nagy -Kanizsa, 1896. január 4 én. (=■.) Politikai szélcsend van! A volt kormány lelépett, s csak helyettesíti az újat, mely még nincs kinevezve, s melynek ki-neveltetése csak 8-ára várható. O felsége ismét Budapesten lesz, mikor e sorok napvilágot látnak, a válságból való kibontakozás tehát rövid néhány nap alatt meglesz. A lapok csak kombinálhatnak az ilyen interregnum idejében, mindegyik a maga pártállásának szempontjából; bírálhatják a lelépett kormány tevékenységét, viselt dolgait, s, találgathatják esélyeit a még kinevezendő kormánynak, egyszóval politikai szélcsend van, dacára e birálgatásoknak, a melyeknek, helyes voltát csak azután lehet majd megállapítani. E találgatások azonban részint koraiak, részint IflMWegtasak ; a birálatnk padig, mc lyeket ajpártszempont elhomályosít, nem lehetnek tárgyilagosak. Mert a YVekerle kormány viselt dolgaival nem igen hamar végezhet az ember, annyi magas koncepció; annyi siker, annyi bztató kezdeményezés nem bírálható egy pár frázissal A ki ezt a lelépett kormányt bírálni akarja, ann ak két, eredményekben és alkotásokban dús esztendőnek történetét kall megirnia. ^ Ennek a történetnek vonásait állítja egybe Wlassics Gyula azon tartalmilag és alakilag egyaránt fényei és kimagasló remek beszédben, mdylyel a Uabadelvü párt nevében a parlament eldíkét báró fiánfly Dezsőt üdvözölte. Ezek nem frázisok, a miket Wlassics Gyula mond, a sziv legnemesebb érzelmeitói áthatott magasröptű, de igaz, és azért a szivig ható apologtájl a szabadelvQség-nek s a Wekerlé kormány két évi működésének. Wlassics Gyula szavái nemcsak ott Bu dapesten tették meg hatásukat, — abban a a kórben, a melyben sokszor a zajos tetszés megnyilatkozásától kisérve, elmondattak, hanem megteszik hatásukat künn is, — széles e hazában, hol a szabadelvQségnek eg\\fcgy ingadozó barátja van, ki a politikai vélemények zűrzavarában „könnyen elvesztette a tisztánlátást, és kételkedni kezdett az igaz Qgy diadalában ; megteszik hatásukat miridenQtt, ahol a magyar parlament egy tudós és kiváló, lelkes tagjának beszédét elfogulatlan lélekkel fogják olvasni. Csak elfogult vaskalaposság vagy felekezeti szellem tagadhatja meg e gyönyörű szavaknak mély igazságát: „De ez az időszak (ez utolsó két év) többről it tett tanúságot : ez a rokontalan, sokszor félreértett, legtöbbször jílremagyarázott nép újra megmutatta, és ezzel a müveit világ előtt becsülésben, tekintélyben és súlyban csak emelkedett, —. hogy a szabadelotieég eb I ben a hazában nem elvont, dolctrinllr eszme, \| hanem az állami- és nemzeti létnek, a ma- gyar közvéleményben, a politikai ktfsérsület-ben, a magyar karakterben rejtő jentartó eleme Ezeket a szavakat cáfolják meg azok az akadékoskodók, a kik odáig juttatnák a magyar parlamentet is, a hova a monarchia másik felének parlaman^je jutott, a műveit világ gúnyára. Wlassics Gyula beszéde méltó volt a szabadelvű párthoz és méltó volt a parlament elnökéhez. A Wekerle minisztériumnak, melyet ó a nagy tehetségek és a nagy munka minisztériumának nevez — érdemeit szebben és igazságosabban nem lehet méltatni, mint a hogy azt Wlassics teszi s még az irigység sem fog gáncsolni valót találni abban, mikor a szónok azt mondja, hogy „egyúttal klaaai-kus példáját mutatja ez a kormány minden kormánynak és még több nemzedéknek, miként kell a napi politika küzdelmes verejtéke közt megőrizni az elvek integritását, miként kell gyakorolni a magasabb közéleti erkölcstan kultuszát. A beszéd ezen passusát élénk tetszés ét éljenzés kisérte, s annak is, a ki olvassa, éreznie kell a szavak megkapó igazságát Ha lelépett is a kormány, ha más férfiak is fogják vezetni ezentúl a nemzetet a szabadelvű haladást általuk kijelölt és elké-szitett utján; ha más is fogja elvégezni aat, a mit az oly dicsőségesen kezdett; a nemzet mindenkor büszke lehet, hogy ily kormánya volt, mely alatt »n)ely alatt a leg- A „ZALA" tárcája. Mt4s a rfeaiakaU. — A ,Z A L A" eredeti t á r • á J al — Irta: dr. Molnár Samu. A légrendezettebb éa legmegállapodottsbb ember is ugy gondolja, hogy néba-néba még is csak ki kall rúgni a hftmlából. Hiszen iudjuk, hogy maga Anstotsles >, as a nagy görög böles, ajánlja az egéssség érdekében, hogy haronkint legalább egy ilyes kirugázt engedjen meg magának az ember. Sokralesről meg fői van jegyezve, hogy a fiatal emberek löleg jó humoráért és ivó-tehetségeért is kedvelték I ezért hlták meg lakomáikra, hová el Is ment beszélgetés kedvsért, meg hogy agy kiasé olpityizál hasson. „Tudott is luni; a legerősebb feje volt Alhenben. S mikor as egész társaságot asztal alatt hagyta, elment mintha semmisem történt volna, hogy uj pár beaséd el kezdjen valakivel, aki még józan. Kgy szóval az volt, akit a mi vidéki népűnk régi fajtából válónak nevez.\' (Emerson: Az emberi szellem képviselői. Ford. Szász Károly). De jó ez a kiiugás ha egyébre nem, legalább arra, hogy megtöri aj szokásokat. így gondolkodott maga Horatius is: noha maga Tegkerésbbé mondható bolondnak, még is szerfölött kellemesnek találta néha napján, alkalomadtáral valami bolondot elkövetni: dulce est deaipere in loco. Da bár sz ó-korban Italia volt a világ legelső bortermelő onzágz, még is kesdetben oly mértékletesek voltak, hogy bizony könnyen falánkságnak tekinthették volna szt, smi előttünk még a megengedett élvezetek közé tartozik pl. a bor nak víz nélkül való iváaát. Mértékletességükben snnyira mentek, hogy a legrégibb időben a fiatal embereknek 80 éves koruk előtt egyáltalán nem volt szabad bort inniok, a nőknek pedig teljesen el volt tiltva Ezért Csto a r ikonoknak már kötelességévé is teszi, hogy a nőkre* fölfigyeljenek, Es, ba éssre vették, hogy bort ittak, szabadná gukbsn állott tétjeiknek vagy rokonsiknak ittkel megbüntetni. Intő példa erre, Egnalius Meceniua neje, kit, mivel a hordóból bort szörpölgetett, férje bottal agyonütött. Mindamellett bort a rómaiak már a cena elején kesdlsk föthordsni a vendégeknek; de asért ss ivás különösen ebéd eíöiTis közben cssk igen mértékletesen történt; mert szt tartották, hogy as ivás a száj ízlését a finom ételek iránt eltompítja. Ast mondja Vsrro Plimuusnál História Naturális. VIII. 228:* .Még s szásadik évben a legnagyobb ebédeknél is, sohsaem töltöttek s vendégeknek egyszerűéi többszőr görög bort." Mért, ha ittak is étkesés közben a rómaiak, mindig csak keveset ssoktak inni és ekkor is ritkán keveretlenfil. Mert ski ezt tette, ss mértéktelenséget árult el. Kéaöbb azonban, midőn a rómaiak bővelkedni kezdtek a borban ; midőn a rómaik a görögök-löl átvettek a sympoeion szc kását, általánosabb lelt a borivás és Isassnkint eltűntek a mértékletesség korlátai, de rendszeresen cssk ebéd után. Midőn ugyanis a csemege asztal, a menss se- cunda, vagy a második aastal gyümölcseivel éa süteményéivel véget éit as ebéd, akkor a rabszolgák a megmaradt ételeket láasedték sz saata-lókról és kossorukat boalak a jelenlevők részére. Erre az egész társaság, melyhez néha t^j vendégek la jöttek. — leült az iváshos és pedig vagy ! ugyanott, hol sz ebéd (oéna) volt, vagy pedig agy más helyiségbe vonulva töltötték nem ritkán aa egész éjszakát S ez nevesték comissaüonak vagy Is együtt ivásnak. Ea a szó a görög komos-ból származott, s mi víg ét zqjys dombérozást éa avval összekötött vendégeskedést jelentett. As ily öaazsjövsteleknél as ivás„graeoo more" történt, vagy la, biaooyos vezényszó szerint, la abban állott, hogy a koszorúk és kenőcsök kiosztása után a sorsolás utján elnököt választól* lak, vagy iromastert (rex convivii. arbitsr bibe mii), aki előírta a bor elegyítésének módját a mennyiség szerint és a mérteket is, melyet agy-egy alkalommal ki kellett inniok. Szóval Bacchua szolgálatára külön előkészületeket tettek. Kenőcscsel bekenve, koszorús lóval élvezték a bor-isten adományát. Rendesen lombkoqzorut viseltek tejükön abban a hitben, hogy annak bOa volta aa iltasságtél óv. Néba még a noharakat is megkoszorúzták, amiből ittak. Kötelező törvényű hirdették az istenség közellétét és hatalmát. A kormány pálcát a láthatatlan isten helyett agy fiatal ember tartotta a kezében, akit t. L mint emlitém, szerencsés kocksvétessel ,.király* vagy \'mester" méltóságra választottak. Szóval miként az étkezésnél, vaUásbeli kötelmeknek tejjesifése után. asztalgondozót vagy asztal-királyt ftrühini- Nagy-Kanizsa. vasárnap. h szebb és legnemesebb küzdelmek egyike vívatott" Wlassics Gyula beszéde, mely legszebb apologiája a szabadelvű iránynak, anélkül, hogy túlozna és szinezne, felér egy tettel, és hatása — hiszszQk és reméljQk — elmaradhatatlan. * A beszédet egész terjedelmében itt közöljük: Nagyméltóságú elnök or! Mélyen lisitelt barátnők! Ámbár mi, mint a hagyományos szabad elvdség elveiért ea irányáért lelkeeen éa eré lyeaen küzdő politikai párt tagjai állunk elélted: mégis az évforduló alkalmából benned mindenekelőtt a pártok fólOM kimagasló parlamenti álláa diaiét ée az ehhez méltó kiváló egyéni tulajdonaidat tiszteljük magba örömmel ragadjuk meg ezt az ünnepiea alkalmat arra is, hogy lelkünk egén melegével érzelemvilágunk teljes közvetetlenaégével üdvözölj ónk téged, mint a szabadelvű politikai irány alapvető elveinek egyik leghűbb letéteményeaét, a magyar kózéiet egyik legtiazteltebb, legszeretettebb vezéralakját. (Lelkea éljenzés.) Válóban nem tudjuk, hogy a közpályán kilejtett tevékenységed melyikében szereztél fényesebb érdemeket a haza körül. Caak azt tndjok, hogy mindenkor éa mindenütt példás önzetlenséggel, államférfiúi tehetséged egén erejével ée a „vir integer* teljes kőte-leaaégtndásával munkálkodtál imádott hazánk közjavára. (Ugy van! ügy vanl) Vezettél a letolyt évben oly parlamenti ta nácskozisőkat, melyek minden idők éa minden népek történetében a parlamentek aranykorának lapjait töltik be. Egy emberöltőn többazör alig, de mindig ritkán fordul elö oly kormányzati éa törvéuy-hozási időszak, melyet a történelem a nagy politikai korszakok közé soroz. Ha a mi nemeink előtt la is tűnt örökre a politikai legeodák éa mítoszok kora, ha a modern tudás éa an^Uzia a politikai hőstetteket éa legendába valí"Maöket a történelmi kritika azinvooaláról a rideg valóság képében mutatja be, mégis ebben az önzőnek, tulreálisnak jel-legzett szazadban legközelebb lezajlott politikai harcunkról az igazságos történetíró lel fogja jegyezni, hogy az állami és nemzeti egységért való küzdelem a legfőnaégeaebb, a legeazmé-nyibb alakb m, a szabadságért, a jogegyenlőségért, n feivilágosodottságért való küzdelem (ormijában nyilatkozott meg. (Ugy vanl Ugy van!) Fel lógja jegyézrfi, hogy ezt a nemes küzdelmet vezetett kormány megérdemelve viselheti a .nagy tehetségek éa a nagy -munka mininteriumának" tiszteletreméltó melléknevét. (Élénk, hosszantartó éljenzés), mert még poli- Zala. 2. azám., (9. lap.) tikai ellenfelei sem tagadhatják meg, hogy rövid két év alatt, évtizedek munkáaaágának is dicaé-retére szolgálható eredményt mutathat fel ée aok év politikai munkáaaágának elökéaziléséve! dicsekedhetik. ilJgy vanl) De egyúttal klaaazikue példáját nyqjlja e kormány minden jövö kormánynak, minden jÍM nemzedéknek: iQiként kell a napi politika küzdelmes munkájának verejtéke közölt megőrizni a politikai alapelvek integritáaát, miként kell gyakorolni a magasabb közéleti erkölcstan kultuszát Ez a nagy etikai kiocs egyik legnebb, legérdekesebb hagyománya, a lelépett kormány után maradt dua örökségének. (Élénk helyeslés.) De ez az időszak többről is tett tanueágot. Tanúságot tett arról ia, hogy ez a rokontalan sokszor félreértett, méfc többazör félremagyarázott nép újra bebizonyította éa ezpel az egész müveit vitig előtt tekintélyben, snlyban ée közbecsülélben caak emelkedett, bogy a magyar haziban a uabadelvüaég nem elvont elv, nem doktriner tétel, de az állami éa nemzeti létnek a közvéleményben, a magyar politiiai karakterben éa közérzületben mélyen gyökerező fen-tartó eleme. , Ez az az örökenme, amelytől a magyar nemzet politikai élete tartóaan el nem fordul soha! Ez az az örökenme, amelyet a nemzet véréből, lelkéből kiirtani nem lehet soha. (Igaal ügy van t) Ily komákhoz van lüzve. mélyen -tisztelt barátunk, a te elnöki tiuled bölcs és tapintatos betöltése. Ha pedig leszálltéi az elnöki álláa pártatlan-aágot igénylő piedentáljáról: akkor hosnn közpályád érlelte politikai meggyőződésed egén hevével csüggtél a szabadelvüiég harcba vitt zászlaján. (Élénk éljenzés.) Lelked szabad tekintete a vezér zánlaja felé fordult: „in hoc signo vinces". (Általános élénk helyeslés.) Megtörhetetlen bizalmad a sokszor erős próbára tett szabadelvüiég diada\'a iránt nj erőt öntött a csüggedőkbe, bátrabbá tette a bátrat, lelkesebbé a lelkesülőt. Csaknem énrevétlenül, dicsőséget sohasem keresve, sokat, nagyon aokat tettél enméink győzedelmeért. iÉlénk helyeslés.) És ha a politikai élet tűzharcosának keble emelkedik arra a gondolatra, hogy a harci sorok közölt állhatott, amidőn egyikét vivtok a legigazibb éa legnemeiebb küzdelmeknek, mennyivel több jogod lesz neked, a kötelességét fényesen betöltött elnöknek az első sorban álló államfirftunak visszatekinteni a politikai küzdelem nép napjaira (Élénk é\'jenzés.), Nem ueretek tulninezett vonásokat használni, az igazság mondatja velem, hogy ezredéves fennállásunk etnlékere állíthatunk fényes művészi remekműveket, de ennek a századnak a végéről 1896 január hó 6 án. több, többet mondó éa leikesilóbb jelkép nem lógja fénysugarát vetni a jövö évezred láióha-tárára, mint annak az alvhü, kitartó, céltudatoe azabadelvü politikai munkának a szimbóluma, amelylvel csaknem aj alapját raktuk le a modern Magyaroraságnak. (Élénk helyeslés). Leragyog erről a szimbólumról a dicsőségesen uralkodó, legalkotmányonbb magyar király Jiervadbatatlan érdemének glóriája. (Hosszantartó leikeaült éljenzési Legyen ia m a ninbolum mindig erőnk qj forrása, politikai életünk irányzója. (Helyeslés). Nekünk, pártunknak a jövő irányát n a ninbolum, az eddig követett azabadelvü politika zavartalan (olytonoaaágához való törhetetlen ragaukodás szabja meg. Amely kormány nt az irányt követi, mi azt őnintén és hiven támogatjuk, mert mi alapvető elvek körül csoportosulunk éa előttünk cnk egy cél lebeg: legjobb meggyözódéeünk szerint a hazát szolgáim. (Általános h\'lyeeJée). Ettől az iránytól azonban, amelyet óeeink nemzedékről nemzedékre caaknem politikai végrendeletül hagytak reink, mi el nem tértünk soha éa nem iogonk eltérni ioha. (Helyealéa). Hiába vádollak minket ellenfeleink, hogy ml a radikalizmus útvesztőjébe tévelyedtünk. Eileo-kézőleg, mi éppen követett politikai irányunkkal akartuk éi akarjuk megmenteni hazánkat ngy a radikálizmus. mint a retrográd irány uralom ra-jutáiától. (Altalános helyealéa). Mi ugy vagyunk meggyőződve, hogy caak a szabadelvű irány követése mellett tudtuk éa tudjuk megvédeni és (entartani e század egyik legnagyobb éa legbölcaebb politikai alkotiiái, a kiegyezés alaptörvényét, ameiybn mi minden utógondolat nélkül rendíthetetlenül ragaszkodunk és amely alaptörvényt a mi illami létünk és a monarkis hatalmi illiainak legszilárdabb biztosítékiul ismertünk éi ismerünk el mindig. (Élénk helyealél). Mi ugy vigyünk meggyőződve, hogy caak ez as iriny az a termékeny erő, amely a legközelebb reink váró nagy állam-uervezéii munkában — a közigazgatás reformjában — megteremti az eröa magyar nemzeti állainot hatalmas magyar központi kormányival, de egyúttal biztositja a közigazgatásban a legéletképesebb önkormányzatot éa tinteietbra tartja a közuabadság minden jogát. (Altalánoa helvesléa.) Mi ugy vagyunk meggyőződve, hogy crak ez az iriny az, melynek követéee mellett elérjük, hogy a fajokra, felekezetekre éa ontilyokra széttagolt társadalom helyébe az összes mult elveibén és törekvéseiben, eszméiben éa eseményeiben egységes magyar állampolgári tár-sadalom lép. Ezekből a meggyőződésekből tör elö a mi politikai irinyunk. Ez értelmünk hideg megfontolásában, aöt mélyebben érzületünk melegében gyökerezik. arcba vagy magisler, rez convivii, magisler ce-nandi vagy cénae) — nevezték ki, akinek kötelessége volt sz egén társaság jó hangulatát fen-tartani — már a mennyiben töle függött: ép ugy a comissatiónál vagy megtartották ezen antalkirályt vagy pedig legtöbb eeetben ivó meatert választollak a sors által kocka utján. Ennek u-tán teendője volt uabályokat osztogatni és bizonyos meghatározott büntetés terhe alatt megpa-rancaolni, bogy mit kelljen minden egyes vendégnek cselekednie s e szerint msjd innia majd énekelnie kellett a vendégnek, majd pedig beszédet tartani vagy más ildomos módon kellett a társaságot mutattatnia. Máskor meg azt rendelte az antalykirály vagy az ivó-meater, hogy vala kinek az egészségére igyanak. Ha az egyiknek vagy máiiknak as egészségére ittak, akkor annyi pohárral kellett az illetőnek meginnia, ahány betű foglaltatott annak a nevében, kinek az eg\'észségére az iváa történi. Ha pl Auguitui császár egészlégére ivott valaki, mi ezen azavakkal történhetett: Benn te JCaeear! akkor 6 pohárral parancsolt neki az ivó-király vagy meater; — mert a Cesasar szóban 8 betű foglaltatik. — Ha pedig valaki az ivókirály rendeleteit meguegte, büntetésül egy pohárral többet kellett innia. Cicero gunyoun mondja Vernéről — act. II I. 5. 11 — hogy ez bár a római nép törvényeit mind lábbal taposi, az asstslí törvényekhez mégis hiven rsgankodék. De ily kedvtelések közepette nemcnk a császárnak, banem a vendégek egymásnak, jó barátjaík-nak, kedveseiknek vsgy egyéb kedveltegyének- nek az egészségére ia azoktak iddogálni. Az egészség ivásra szolgáló legismertebb szólások : propino tibi, bene tibi, bene illi, bene tuli.Vagy: Bibamus inquiunt — pro ulute cxercituum; — pro iilionem sanitate itb. De e közönségesebb szólásokon kivül, melyekkel máiok egészségére ittak, még mások ia voltak, melyek rénben a régi római ivópoharakon még moat ii olvashatók : „Claris vivus cum luis felíciter: dulcisanima vivus etc. A comisutio végén pedig különösen á háziür jólétéért mondtsk jó kívánságokat a ez alatt ittak az egészségére. A bucsu köszöntőt a jó Geniui poharának (SzL-János pohara!) nevezték. poculum boni Genii,"melynél éljent ia, vivas, } kiáltottak. Szokásban volt kossorukat is inni, vagy ii oly bort, melybe konorul mártottak vagy dobtak be. Poharakat is szoktak felkönönteni, midőn aztán az ivó-pbhár késrőlkézre járt. Ez a szokás, mint sok egyéb, a görögöktől származott át a rómaiakhoz, mint Athenaeui és Polluz Írókból is kitűnik, akik állítják, hogy a görögök is körben és bujdosó poharat ittak. Plutarchos\' is nsgyon szép dolgot beszél el erre vonatkozólag a hét bölce lak máján, (in convivio seplem sapientum.) Egykor a hét bölci sok más vendéggel Perisnderhes volt hivstaloi, aki nintén a hét bölcs egyike volt. Az elaö fölköszöntöt, mint háziúr, Periander mondta. S midőn Periander pohara Cbilo, Bias és Thaleinél kíné tovább időzik, egyik a vendégek közül keserű gunynyal megjegyzi: Ezek a bölcs urak ugy akarnak taián Periander poharával elbánni, mint egykor Batyk-lesével; hogy honárik ne juthasson, ssándéko- n v ■ san adogatják egymáanak. — Ez a Balyklee ugyanis egy igen drágs ivó edényt örökölt és ezt Görögország legbölcsebb fiának akará oda ajándékozni. Parancsára tehát elvitték Thalnhes. Ez azonban a másikhoz vitte, az iámét egy harmadikhoz, — éa igy tovább. Miu\'án egyik aem foglalta el, iámét visszakerült Thaleshes, ki moat a delphibeli Apollónak küldö\'te esen tölirinal; Thales, Ezamiaa fin Miletusból, Apollónak nen-teli e poharat, melyre kétner találtatott érdemes-nek. E tetteik miatt a hét görög bötcaet sokan igen becamérellék, mások nerint meg épen ez a körülmény szolgált arra okol, hogy e hét görög kiválóan bét bölcsnek neveztetett. De ama vendég gunyolódáss Periander antalánil as előbbire vonatkozik. Szóval a mondából kiviláglik, hogy már a görögöknél ia járt kézről-kézre a pohár, — az elaőtől az utolsóig. Nsm is ez a rossz oldala a római azokéinak. Hanem igenis az, hogy náluk lödolog volt mindenkor az-, bogy kiki egy huzamban, uünetelée nélkül üritae ki a poharát; továbbá hogy mivel az ebéd után szokott megtartatni a commluatio, hamarosan nagyon elterjedt a rómaiaknál az \'éj-, jeli ivás, amennyiben a rómaiaknál — mint tudjuk az ebéd ugyii későre eaetl, a kileneedik órára vagyíi á mi számitásunk szerint nyárod délután három órára, — mig télen délután két órára, így aztán Romában igen sok issákoe ember képződött Amely iszákosság a fényűzés korábban már annyira ment, bogy megfeledkezve erköl őseikről, még a nőnemet is magával sodorta. Menynyiben különbözik — kiált (el ÍJeneca epist. 96 Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 2. szám. (S. Up) 1895. január bó 6-án. Mi Igr tudunk, igy akarurtk a közügynek szolgálni ás csak örvendOnk, ha min61 szélesebb rétegekben nyerünk támogatást fly eszmék éa érzelmek hatása alatt kérjOk ez uj ér első napján basánkra, nád, politikai működésedre és magánéieledre, mely mindeo boldogságnak lorráaa, az ég áldását I" A „SzépitS-Egyestlet" köréből. IsgyalklefT., Felvéve Nasy-Kanisaán 1894. december hó 80-án a nsgy.-kanizsai >Szépítő Egyesület\' tieatválsaztrt kwgyiklésébőt. Ideiglenes elnök dr. Bentzík Ferenc aa alap-szabályok 9. s/akaaránnk 8. pontjára hivatkozásai előterjeszti, hogy a l\|i>tiftar megválass\'áa céljából folyó évi december bó 16-ikára a köz-gyIllést öaazabivta, miatáv aaonban akkor a tagok határozatképes számban meg ara jelentek, ennélfogva h mai kösvyOles a megjelentek számára tekintet nélkül, érvényes határozathozatalra jogosult. Bemutatva lakát a nasyméltóeágu BaiQgymi-BiasUriuw jóváhagyó záradékával ellátott alap-Szabályokat, felhívja a jelenlevőket a tisztikar BMg«lakii ásására. Ezen előterjeszt éa folytán a közgyűlés kosiul-kiáltással uiegiálasaija: ElntírOl: Plibal Ferencet Alelnökül: GtHmann Vilmost FMároeul: Grünlwt Henriket Jegy Ml: Kovács Károlyt IutiMl: Tripammer Gyulát. Válaea mán/t ti gokol: Bettllieim Győző, Eben spenier Len, Rperiesay Sándor, dr. Lőke Emil, 0aiertiub>r Láaz ó, dr. 8-eteree Jozsel, Sommer Náthán, dr. Gerö íózsef, Varga Lajos, Miau Lili, Weiarr Józsid, Koclt Ea, Cloment Upói, Unger Ullmann Etek n«y-kanis«i lalósokm. Szdmvitegtílókulpedig: 8aéksly Tivadart, llalpbea Mórt, Ripoih Gyula1, Knortser Györgyöt és Dauerbt Ottói s amennyiben jeleti nlneaenek, őket « megválasztásról ezen jegyzőkönyvnek hírlapi kfiü/étéie\'e által érte-Heni rendé I, —• kijelentvén egyúttal, hogy n lenti iiévsorbau ánagy-kahízsn ^Szépítő Eyesű el* tiaatikara uiegsla-klt tátott. Ideiglenes elnök pl/ilerj-\'azténe folytan, mely szerint a< a\'apsrabályok 8. szakaszénak 5>ik pontja értein ében a választmánynak hivatalból isgjt aann négy egyéni é.\', kit a város képviselő testülete ea-m célból kije i)l: a köasytt\'éa az rgyesű eti lisz ikar megalti kitásái esen jegyzőkflnyv közlésevei • a variéi poliiártne-terl hivatalnak batflenténj ellia\'ároa-a ea li,s»telel lel felkéri, hogy az emiitelt 4 lag megválasztása iránt ioiéakedai éa azokat az Egye- valamiét a \'ámdaliai éa jótákoeyaá\|i lérea ki- aület elnökségének tudomására hozni azivea- fejtett btugé mükAdiae régóta migazataata aaki kedjék. polgártársai liasteletét és kseiilé át. e A jegy tökön v* hiiele«itelesi\'é-ére Szooimer a>oet á király kitüntetése ia jára\'ts Náthán és dr. Tripammer Rezső kéretett lei K m f. Korád Károly Dr Bentiik Ferenc jtfftl. Mgltna <Má. Örömmel konstatáljuk a. fentebb közzétett jagy-könyv adataiból; hogy közönségünk notiány lelkes fényerője a SzépitŐ-Etiye-űlet meaeiakitása illetőleg életre hozáváaával hosázu ivek mu\'asz lását bozla helyre A beszerzett alapszabály pédányokltól tapaaa-táljuk hogy a Szépitő-Egyesűletek a Dunántúl - ®J Dr. BrU Tivaéar kta in váltó-Hyvéd/ki Nagy Kaniraáa már kasaae-aabb idón ál miat üvyvédielfilt «»ép tevékeny-aéget ieiieii ki, itt áltaadáaa letelep ávin, ügyvédi irooát nyitott — Halát—áa Mraoalini Krimm* Sándor ea. és kir. aaáaadnat Nagy Kaai<aea é» aefét est1. Fa\'Sr Henaia inti •éiyoe vieiiaaég erte. II iva» leánvkáiak 8 efania néhány napi beiag aét uláo a hó i-an éjjel elhunyt A boldogult Midi maradványai a hó 6-in délután baeseniel-tettek és vasalna Kaposvárra száilitiaitab, a HÍREK. minden valamire való .városában Sopronban, \\ ott Őrük nyugalomra fognak hy«iutni. Győrben, Smmbatbaireiw sőt meg a szomszédon! — Aa lar. IllgrM vt\|álaa ertasüté ki« Csáktornyán ia éeet óta gyakorolják a köz- \|aÜnk szerint február hó 16 án lartalik meg. A rend- éa kftesia»ig előmozdít isára irányuló I randkirű i fényesnek ígérkező eaiilyre ea eiAké-fldvös működésűkéi, a ezekkel szemben igazán a szüleiek mát eri\'yaeaa loyask Vídttf Stmuné, \| társadalmi legedét és as egyéni önzés uralmánakI az egylet táradhatián tevékenységű elnökének a szégyenletes jelensége, hovy nálunk még osak aa lakása valódi zarándokhely, rolya.i jönnek alakulás stádiumáról beseelbeiűnk. — Nem ki-1 mennek aa aetilyea közreműködök, b»gy Uaá-telkedünk, hogy a nagy közönség pártfogásában csot kérjenek szerepök minél sikeresebb eieaol lógja as egyesületet részesítem, a eszerint lehe> dáaára. A mint aa előjelek mutatják, valódi nővé lenni, hogy )a« alinji évnek mulaaatáaát I >Esr ety éji leaa az Izr. Nöegylel eatélye, mielőbb bayrenozhassa. melyre a mégltivók legközelebb boo-áttatnak ki \| - A Kore.«lya«é Kiylel Nsgy-Kaniaaea ma vasárnap déeibtt fél 18 árakor a .Polgári Egylet földszinti helyiségében közgyűlést tart, ma:yen aa évi aársaAmadas áa a iáit ávt kOü-aégveié* kerülnek tanya\'áa alá. Beaa kát tárgy a mogelözö közgyűlésen eilméahe\'ő nem van, ri i. 7 im? i_ n\'mert aa eatylet volt nénatárosa i jtl. ÜeetaekLa- toskodáM idején lerajsüll-i • "•gŰtetl várromot l ,X> Szegben ülésezett. s a rajzul megküldte aa Outrák-Mágyar Monar- \' * __„ kia Írásban ia Képben művészi bi.ull-ázának.1 „- ▼Mkklotosek ■g»el«at»e k Ragv-A gyönyörű rajzol faba melazettik a a Mbar Kn«l«a\\n svl\'atett első korea-UlyUli vedkáta-oegnő védnökáége alatt átírt imdalaH vállalat T-k WWvataak, mlesenat tolyi «•! j.etUrM januánusi fűzeiéhen N megjelenni. Az Üavegy "-én regwl 8 érakor a .ár.»ba. aagrUrmiMa irŐnőrökötiié megiséne a bixottságnnk, hogy j »rtk»á«* okvatirn. ma»j»l«wteaak. Pozanny vidékéről is Károtr Lajos főlisroeg kis Mjrerenaíiiy. A nagykanizsai HUníegy* lapolcsányi birtokáról saintin küld néhány rajrot I n Duna gőahaíóaási tar»«aás sorsjegyeinek a vá lalai magyar részének. Aa eredeti képeket a hö 2-án tartott kneéaán HOOO forlniei nyert, a művészi bianHaág albiimhn tiiglal\'aiji a va\'ó- Nem érdektelen aaon körülmény, bn»y a ayerl I ssinUlag valamelyik lábveszeii intizaiben he- s.rsjesvei rövid idő el6<i valaki meivoiie, de llyeii el; i néhány nap niulvn ezt a vételárnál írttal — Uj királyi latte«e«, Ő fel-i/a Hirün o\'csót.ban vi«a<»adla, mirt a sorsjegy jelenlegi iJóa-éf íivár,Nii ügyvé<llii>* ea I.UotUági tagnak, árát u\'álib dráaaaak Urtoita, pedig a mint tálja közügyök terén szénáit elismcrés»t!l a kir. ia \|azlk, nagyon la ■egirte aa árat. —. Aa gavegy Stefánia főheroegaó irtalrtkésaé r^J.al Balatoe-Küraden való tar- náca<iái elmet ado\'rtányoz n, Aznj királyi tanán o« városunk szült1 tje, éa Hioehler Ármin atsy-ka-I niziiil Ukiá i< iMtoskai blrl okosnak téilvirűdsoie, I Ezen ei\'iisdnmáiiynaie\' a Budapesti llirlap a kővetkező kommentárral kínért i >Hfivőa József jól iHinert alakja a főváménak, aki ivek ktrittztt sora ó\'a, mint liizollMági lag, élénk, éa tevik\'fty riszt vesz a tő- és székváros Ügyéinek intézésében. Itt a mostani nök élete n hajdaniakétól I — Dicsőségnek tartják, hnr a mértéktelen ItOrtvásban a értlakkal vetélkedhetnek. Hasonlóan saokhoz, egész éjuleket képesek Ivással Iölteni Tele caé szévet ivásra Itivják lel azokat ia őktt fölülmúlni, lőrekesanek. Marcui Anloains, as iváaban tánn-ailott méstarsigéröl és réaaegeskedéseiröl egész könyvet irt. Pllnius megemlékezik as il)sbb Ciceróról, aki az állal lön bireaei, hogy igen nagy mennyiségű bort tudott meginni éa azt mon4já, hogy ug / vlaelkedelt ez az ifjabb Ciceró, mlniha csak atyjinak gyllkoaálól, as előbb említett Marcus Anloniualól, akarná elvitatni azon dicsőséget, mely szerint 0 tartassák, a római birodalom első ivójánnkí De ugyancsak flinius emlékezik meg iH N. XIV. 8) aaon bizonyos Írókról iá, akik, ha egy mimort kialudtak nyom ben képesek voltak töob pohárral egymás ultin kiönteni. Amit oly mohó vágygyal lellek, hogy azoonal ismét irezlik, hogy szsbadulniok kell a bortói; mindamellett ezt egy ülőhelyen többször ia képesek valának moglsmét\'elni. Henecánál azt olvassuk, hogy Tiberiua császár egész éleiében csak egyezer részegedett meg; mert aaon időtől fogva, hogy először becsípett, sohasem józanodott ki. As éjnek legnagyobb részét aaztalnái töltötte; és aludt égisz délig : ez volt kora reggele. Mondják, hogy égy alkalommal Pomponius Flaocua — és Luciiw Piaoval kit lel jea napot ia éjjelt töltött, az asztal mellett De meg is jutalmazta azután a kit ivótársát a pohár mellett bebizonyított állbalaloasigukért. Az egyikei Syria helytartójává, a másikat mag Kóma praefeduaává lelte. S mi több: nem reslelte ki nevezési okmányaikban az okot feltüntetni, melyért őket kinevezi, mert ő vigkedétyü bará- tainak nevezé őket és barilainak minden órában. Hlularrh saerintCale sok évig Igen mii tikloléé volt és cuk ebéd után tzokolt egrét inni. De la-sankinl megszokta a bosszú vendégségeskedi-seket éa nem ritkán reggelig időzött az asztal mellett. Darálni mentegették e tettei miatt; mart egyébként egéaz nap fáradhatal anul foglDlkozoll a kormány ügyekkel a igy caak éjnek Idején élvezhetett szórakozást jó barátainak társaságé bán. Midőn Memmius Ceosor egy táftaságbnn gan-esolólag mondotta Ilátóról, hogy egész éjjeleket képes iváa között löltenl, Cicero vállalkozóit irton-(égetésére, azt válaszolván Cenaornak: Légtilább nem mondhatod róla, hogy egész napokai Jtocka-jálik mellett lölt I De ezen, már magában gyenge védelem, minden erqjét elveszti, ha Igaz, hogy csakugyan mégis lerészegedett Caesar ugyanis beszéli, hogy Cstot egyszer nehény szegényebb sorsú polgár ember, midén ezek néhány előkelő rómainál, a remii Imztol-géaűket akarták meglenni. —• egy szeglet ház előtt inas állapotban talállak, mire esek leginkább maguk reatelvén a dolgot, arcát betakarták. Ügy tetszett nekik, mintha nem ők ■Calol, hanem Cato őket találta volna ilien állapotban. Erre teezi Plinlus (spist. 111. 12) aaon alapos megjegyzést, hogy Ceasar, midőn ellenségének ezen teliét fölemlíti, öl ugyan kisebbítene, de egyúttal dicsérte, mert - ,,Poluitne plua auctorilalis Caloni Iribui, Suam si ebrius quoque lum venertibllia erat". — e azért lulságig viszi Seneca, midőn Cato men-legelésére azt mondja : élőbb lehelne a részegség bűnét erénynek mondani, mini Calot bűnösnek föl tüntetni; Calooi ebrielás obiecta est: lacilius elflclet, quiaquia obieceríl, hoc erimen honestum, quam turpem Catonem I" — Rendelet Véesey Ziigmond rendőrfőkapitány 18-1896. agám alatt a következő ree-aele\'st bi o<áiotta ki; „A tárol lerfhMia «V fw* mU kutya tíioroll i ttU kutyái mgmart. ltunk folytán elrWé/zm, kqy e aéro területin taW huee Mqjdonmk kutyáikat as 1888. M Ttl, l.-es 68. Iának rendelkesleeiket kipeet jém rsé-delet kdliltl uámltnndá 40 namlp sMáoa a^ttw tartxdk, acagy harapd* elleni bitiot uájkmámd ellátva, pórdtan (minegen, IdktoHj vme—ák, meri e imWm járd kutyák feltMenül K/ataaá íH/af»f U eienkjrtl tulajdonosaik a ftnniaéeetl ttreáaw 164. f s i) pontja alapján megfognak í/ttnlettetnl Fdhivntnak egyuerimlml ataa ehtulqjdonoiok. kiknek kutyái rógy munkái a /előtti kutya áUm moymaruttuk, kegy nt a kaplldnyttlyndl asaaaál jelenteik bt" Ezael lapoeolatoen megsmlitjlk, hogy Pérsaa Lajos 16 éves cipéaasegéd a Itó é-éia a rendőrségnél jelentést lett, hogv mull hó ll-ia egy kuiya lábikrájába harapott, minek asoabaa 0 semmi nagyoub jeltnlösigm nem tulajdonított mind addig, mlg a lökspltányi rendelet 61 figyel messé nem tette azon körülményre, hogy vesaett ketva kóborolt a város területén. A kutya leírása telceen rátlletl aaon kutyára, mely lebaa-knatatváa, nála h veizeiláég minden kétaégai ki-záró\'ag inegá Ispitattilt. A magmari cipéns iaiüt« dr. Garé városi orvos tnegvizsgálvátt, e fökspl* táaysáa u^án sürgős lelterjesa é) lett a »áruéi taaáealioz, Hogy l\'évecz gyógykezelés véged haladéktalanul a Pasteur iéle In\'izetba Builapetttra küldessék. — A fentebb közöli rendeleten kívül a városi álla\'orvoe\'saigoraan utasíttatott, hogy aa u oákbau, melyekben veszettnek konstatált kutya latható volt, a kutyákat vegye vmagáat alá, inert törtiaetteeo egyik vagy másik megmarva lehet. .. - lelygé totfcéaa. Somogy megye jPéiieaé falujának volt lelki páaatora Vamna Kár ly, a kii valami vitaég m att elmnzditottak állásától. A stoikus kedélyű pap aaonban c<ak az erőszaknak engedve hagyta el a paroohiái, midőn Szigetvárról a azolgabiró a néhány csendőr megjelent a Ukáeáa, hogy 4l onnét karhatalommal eltávolítsa. Vámos el ia távozott a azóta kint n Nagy-Kanizsa, vasárnap u Zala. 2. szám. (4. lap.) ,, 1896 január bó 6 án barangol aa erdőbeo, a csikorgó hidegben. Leg- bfcémüe, stmocsiia a fegyvert és meg az ágyba utóbb Tót-Ujfalu lakói látták aa eniejükben, a w vitte és boldog volf, ha csak m»ga köaalében mint egyik kivé ásított fától a másikig, meg tudta. Szép Péter anői tartott, h«gy még ba\|t viasxa lépegetett. Mar akkor több srfat buasoa- okos a fegyverrel, elv-tte tehst és eiaárta. négy óraja uaas volt födél alatt. Sakaaa Ariiét jel\'H vatták éasrs rajis a baasaluk Tót-Uifaluba, hol a tanító megvendégelte; azután kocsit fogadva eaamára, átküldte Lskóosárz, a jegy«ő-bós, bogy tntéikedjék n szerencsétlen ember • további eoraáról. — ügy sssbérs térUzsts Z«ing Géz* nagyatádi cipé«segédnsk több évi keresetének rdüli maradványát egy zeebérz képezte. Miéi határozts, bogy Nagy Áfádról gyalogszerrel eljön Nsgy-Kamssira, itt nj helyet keresendő, wódkivül nagy gondol oko/ott neki, bogy miké peo helyezze egyedüli kincsét bistonságba, men vándor utján ezt magával vinni nem találta Igen tanácsosaik. Szinte fefélekseti, midőn jó barátja Kovács Ferenc tudomására adta, bogy ö vonaton megy Keaissar éa szivem vele viazi az öiát és itt majd, neki késb-siti. Zsing elfő gad\'a as ajánlatot éa kőnytell szemekkel bucut veti mielőbbi viszontlátásra barátjától éa órájától. Kovács warsncoéeen megérkezel t a vasúton és aéhánr nap mólra Kt volt Zsing is jó egéasség-ben. Égve a vágytól Óráját mielőbb mellény zaebébe ssoritbstni, csakhamar felkereste Ková-I eao, ki aem tevéséé volt meglepve, midőn Z<ing Btiyélyesen megköszönve, hogy aa órái pártfo-jtáaába vette ent lőle vissza követelte. ,l>s hisz éa az órát via«zk&>dua Atádra* volt Kováos válasza és eyomban igazolta ezen állítását egy postai feladó vevéuy által; midőn pediglen Kovács] rgyekezeit ezt eiőoa\'atotl egy Zsing nevében irt levelet, mely-ben arra kéretik, kogy as órái küldje Heai Imre eimérs vi»/a Nagy-Aládra, majd bogy a guia meg aem ütötte szegény Zeinget, men ő esen levé röl mit aem tudott A rendőrségnek sikerüli megtudni, bogy eaea levelet Bibioi Imre aipész-segéd irta és bogy Hent Imre tényleg át is adia neki karácsonykor aa órát Az óra megérkeaie-kor Zsing még Aiádnn volt ée irigykedve hil tolla térniiól, bogy Bibieaoek vnlski Nagy-Ka* itizsáról egy olyan ajándékot küldött karáesvayra, mely n szállító levél szerint 80 irt értéket képvisel; de sal, bogy eaen megirigyelt ajáadék aa ő órája lehessen, est bizony még álmodai sem merte, mert esak Ksswsán ébredt eaen, aaomora vaióeéigrs — Vonali késlikfééa A bét elején be-állt bóiaváaok eaak a ksnisaa-badai voaalon osnstak nagyobb közlskedáni skadsiyL A péntek é* eaombai közti hófavás folytán a budai vonat enon bet déatáa llL ór»l, a zákányi vonat wdig 20 percnyi kénée«l éri esett Keaissára. A Bódéra indu é déla\'áni vorntt aem várva be az auét jövőt, néhány percnyi kéeéseel eliadiita-tott, a löbbi iránybsn elmdnló vonatok a budai voaat késésé bő mérten hagyták el as állomaat A forgalom stoabaa as idő sserint egy irány baa sem szünete. — A jalv« tmelMieáajr. Egy fiatal Iró ■eghásas idoti. Boldog kadálybanguíeiábaa az essmék esik agy lódultak tolla alá: egása aap •Oboa volt ée eeorgalaMsaa dolgozott. A házas pár eaak agy uazott a boldog>agbaa, bogy mindig egy Itt leb«<oek. Egy azép sspon a szakácsné pirulva lélv megs<ólnjs úrnőjét: — Megkövetem a nagyságát valamit ueretaák — Csak rajta, ssit kivan ? — De nem ing megkaragvdai reám a nagy aágar — Sohse fétjaa, esak bátre ki vele! A leány zavarodottan gyűri óeeze kötényét, -hallgat agy ideig, »tr megszólal: — Ugy-e bár se tti frtot k<pok 1 hónapra? — fliea, ha eaak ea a baj, azon segíthetünk. — lz\'eo mentsen — telel a leáay — éppen eat ehetem mondani, hogy i* ewadiam no... ssive-aea alaaalgálok én 8 forintért is, a mig... amig a férje ... mankát kap. — Iisrslssm vall a revolverbe. A ■serelem lélektanában bizonyára a legrsndkivü-libb eaet aanak a szerencsétlen sikeinémánik a történet, akit Zala-Beesekelyről emberölés vét sége miatt vittek át a letenyei büntető járásbírósághoz A megrendítő esetről a kővetkezőket írja Indoaifónk: Kovács István siketnéma, akit ktttöaben egykedvű, oeeadee embernek ismertek. Szép Péter gazda ember családjával lakott agy fedél alett. A mketnéma egyedüli gyönyörűségei aaép revol erében találta. A kakas csattaoáaát, a fegyver dórrenéeét bár nem hallotta, caókolta, Kováce napokig mélabús volt és csak akkor vidult fel, amikor újra viassalopta a fegyvert N^a ia akarta többe kiadni a keséből, de Szép srítszakknl elragadta tőle. A néma eirva, össze telt kezekkel, majd térden állva könyörgött ée mikor etdekleeéoek nem leti fogan iija, bőaz haraggit elrohant. Mikor besötétedett, lesbe állott vasvillával aa udyarón és lee\'e, mikor jön ki az, aki szerelme lárgyál, a revolvert elrabolta lőle. A szerencsétlen Szép Psier nemsokára ki la jött as udvarra, a néma rátámad\' és a vas vilát iel\|e erejéből beszúrta as ágyába, A boldogtalan ember nemsokára szörnyű kínok közölt meghalt — ámsrika legtl«« Istteészél, Isméi sió van arró\', hogy a génuai Kolumbus Kristóf dicsőségéből valamit aivegyena^. As első ilynemű kieériet — mint a kőaéptakolák negyedik oz talyából emlékszünk aa esetre — aa ismeretee tojással kapcsolatosan kissé balul ütött ki s Ko-Inmbus érdemeinek óotárlóira nézve. Moei azonban ugylaissik bizonyítékokkal á lunk szemben. Mawachuseie államban, \'Czmbridge város közelében ngysnie régiségre akadtak, amelyeken el--mosódott feliratok azt bizonyítják. hogy a régi normannok, a középkor Isgbireeebb tengerészei, már évszázadokkal Kolumbua előtt Amerika földjén jártak. Eb-m Norton Horuford, a oswbridgei egyetem tanára különben már évekkel eaelöti kikutatni, eőt a vároa határáa emléktáblát ia álli\'oU fal arra a helyre, ahol eze-rinte nom aoaok ezer év előtt Amerika partjaira kikötöttek. A mest talált régiségek szakértők állitása aaarintossk ugyaa a normannok korából származnak. — Arsgapám, már Ussnigy éra . . . Igsl ►omogy megyei helyieég mellel\', a gsloekéri szőlőhegyén meggyilkoltak egy báaaapárt, Sós Veadelt ée a leTeségét Sót Vendel, a község bírája volt még nemrégen és akkor jobb napokat, ia élt, de aoet a szegéaység a szőlőkbe ttile ki, ahol aaomoraaa éiie napjait fele»égé»el ée tisen-egy éves kis leányanokájávat. Szomorúsága at-aál nagyobb vo\'t, mert teesége kikapós Breg asszony kirében ál t, s ezért, bogy a fala népe jobban eaemaet tarbaaea, be ia abart költttaai vele a fs\'ub«. De,ezt • ezándékái már aem válthatta be, mert miasp kéeő eete meggyilkolták őt i«, leleságét is ~A gyilkosság tsaaia eeak I kis leány lehetett volna, de 0 eeak éjféltájban rezseot fel álmából ée ttlig ébren, télig álmodba igy kiáltott as öreg apja mié: — öregaptm, már tiaeaegy óra. , Di at aem Sóg Vendel, eem a feleeége aam hallottá többé. A ki leány ezután újra elaludt, e o«ek raggal látta, bvgv elveeatetie öreg apját ás öreg anyját Hogy mi történi, semmiről eem tudott, csak arra emlékezett, amit fél\'g álmába a, léiig ébren kiáltott, bogy: örégapám, már tízes egy óra. A csendörök ayossoasák a tetteseket. — Kml keléri rsgénya Diedassant Adoli oyaa ember a tol vaj világban, akit a aotabili-tások kösá eaoklak sorolni. Teatvére Díamaat Jóaeef, aJiireeneasetköai betörőnek, kinek nevét Nsgy-Kaoizzáz w jól ismerik a Ceemitebolt betörase alkalmából Érdekes és váltósaios malija van ennek u embernek, aki ao«l iámét viaagá la i iogságbe* 81 a bpeeti tökapitányaág logaá-aábaa. Ezelőtt bat évvel l<«ta ef a fővárosi readörség, agaikor Bodáa a Lovag-utcában Laml>-rek Kstariaa prosstiiuáltat meggyilkolták. Ot ée bátyjá\', Diamsnt Jóaeolet gyanásítottak a gyilkoaság elkövetésével, d* a roodőrség nem tudott elegendő bizonyítékot gyűjteni a igy szs badlábra helyezték őket. Diámmal Adoli innen Grácba ment e egy grófaOböa állóit koesor-nyikaak a aa egész idő alatt a jámbor karosa-lényt játasotia. Ugyanott maggyilkolt egy szobaleányt, kirabolta ée megaaökött Magyarországon folytatta axután eredménye* munkáját, de két év előtt Jiyiregybáaáa egy betörés alkalmával tatten értak, elfogták e aaóta mint penodikus őrülten bántak vele. Boimállitoiták aa aagyalföldi őrültök káaába, a honnan egy izbea meg ia ázökő>t a a nyáron qjra bevitték a Lipót aezőn levő őrüllek házába. As igezgatóeág-lól aa aa éreaitée érkezett a főkapitányhoz, hogy „Diamanl Adolf nem elmebeteg e kérjük az intéaelböl való kivételét" A megkeresés értelmében kél detektív a híres betöröl as őrültek h \\ . .1 kuáhól a főkapitányságra kiaétrte a most újra ssegtndttlt jL nyomozás régi bűnei Ügyébni, a melyekről most nem tudni, bogytmini eJzsebeteg követte-e el. - Majuklbák Újévi óhajunk: „MeaU meg Isten bennünket a a •jióhibáktól" ogv látszik nem fog teljesülni, mert már az újévi első számba is több boszantó sajtóhiba csúszott be. A hadurtg körébSl oimű újdonságban a cm éa kir. 48-ik gyalogezredből a hadtest-tiszti tanfolyamra vezényeli főhadnagyok ssáas 3 a helyes 8. Veöröe hadasty e\'öneve pedig nem Bndade-keci, banem budakeszi. A többi eajióhibaknt, ba aa olvasó közönség nekünk megbocsátja, mi is megbocsátják szedőinknek, tekintettől a közbejött ünnepnapra. C S A R_N 0 K. A tájdalom ktfltöi. Irta: BAB0S8 LÁSZLÓ. A melanchoüa, a az eanui a századnak oly betegeéza, amely el\'ogja a leghatalmasabb költői rzeltemet ia. Miből ssármssik as? Sokán aat hiszik, hogy a cél és eszköz, tehetség és eszmény közti nagy különbség okozza a fájdalmat; mosok pedig az* vélik, kogy a régi hagyományok é* intézmények, meg as ui esamék éa törekvések között folmtrütő küzdelem okozás aa igaaán átéraő nagy szellemekben a fájdalmat. Aa bizoayoa, hs végigtekintünk e század költőin, bármely nemzetnél mag\'* aljak a fájdalmas akeplicus hangalatot A Irandáknál lamenaoi* akepiioua, Chateaubriaad elhagyottnak érai magát, ; Lamartiai kétségbe esik j Hugó levertségei tapasztal, e nyomja szellemét egy különös álom Mueeet rezignál A sátéi kétségbeejtő fájdalom hangjai stóla* nak meg a hatalmai angol kőltő: Byron lantján, sőt követi a borongó lelkületű ola<w: Leopardl, aki lateohen, önmagábaa, a világban elveszti hitét ; a német: Heine, Leusu: aa oroez: Puskin és Lormoa\'off. As emberi lét.kiebsvaláoága, ,b goaoaa tyő- * salme, a halál édessége aa, a mi araija lelkiket; s a vége az, hogy nince igas boldogság a világon, esak nyomorúság, a csalódás és áltáléi nyomora • lájdsioml Ckstaanbriand, nő- éa léríulakjsi a bWzírUág ■eghasonloittágoi vieelik magukon, e a mizantróp ia á aa apátbia leket ki Amla e Bené minden sorából, sőt Istenkáromlás a as élet meg veiéi hangj <i hatnak almélkedéMikből k\'maáak. Lamartine elégia gyűjteménye tolva töprengésekkel, mélabús merengései, a mulandóság érzetének biztosságával} me y nem ad ressiayt a a tal világi életre^ esak a megeemmisüiéasa. Kell-e mondanunk, bogy kölfoiuétiyaU megérzik Byron btáa ? „A magány", a „Völgy, a „Tó" a „Kétség, beesés" tisstán matatják szt De Vigay a jeles költőjüknél, a francisknak la tálálunk élet nnt bősökigt, nagyságtól nyomott, fáradt alakokat „Párisi" oimű költeményében, áe mf inkább a „Destiuoes" ben: • kiUletienség a két aégbeesés a leenagyobb mérveket ftlti. Bagó Viotorra nem mondhatnák éppen, bogy a agyar erkölcsi eazmékbee, mint latra, világ, lélek hallhatatlansag vagy aa mhrtég nagy mozgató Miméiben, nilárdiiTnea bízik, áe 6 nála ie találnak fájds\'mss hangot. Vagyük esak ,,A szamár" eimt köliamáayái, meggyőződkelünk lelőle: Ember, rírj l Tt rád ntd tUok ttüA célja, Mondd, tudod mi nUi ? BtmMbtn mi éf * AW mi, a menny mí f TWdízz ré uavakát t Mondd mii kim biró, mii kim jm atoll t Tudod e, látod : tésafysfW, ssryldfl, 8 ötueroskadu vigül. Ttn, mdf rombol k 41, jMMMMNNIh elnyel, ami Mi Atfculatiad-« a nagy titkol, a kaiéit f 8St ha asm is soajtJt btle Uten léiéi (Vigyük, hon átértjük^ felfogjuk mi Uny) Nm i rut áíleUoi, minek „ember" neve, E izákat: Holdi, Bort, Létééi, mo/érUd-ef Megmtired e, amely elnyel majd : a Mélyei f A sir repedétén hat e ii tény, élet \' Milyen volt kezdete e» iuonyu végnek f Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 3. szám. í5. lap.) 1895 janoár hó 64a. És az ember, lükre a nagy mindeniknek, Amidőn irigyli mások léiéi, tortái, Nem kap e dús gyümölcs helyett hitvány torzsát ? Biztos e, hogy lénye Un égi lovászból, Tudhatja-t mint főz egybe, mint kovásztól A nagy ismeretlen vegyész, miként forral Egy letűnt világol a jövendő korral, As Óriát lombikban, aminek neve: Sir. Bérmikor ie éltél, alakkal bárhol bir Lelked; szép. vagy iindok voltát, jó vagy fonák Habár ártatlanság dicsőfény/be vénák A próbállalások. lelked\'; bárha fényed ; E földön éltíben mind UkMynbt lett Habár a nagy napon isteni mest öltesz, Csak eár e leH, bilincs, mit beess mm törhetsz. T1«TIS Anyag, mely ellen as idl folytan kizköd, Nem mifs mint égy ttités, mely régi sebet fid, 8 nem fejtik-t mag majd e készülék titkát, Hagy minden csillagról ée napról megtudják, Nem-ági kerék-e, mii változó fénybe Ugy mm fiadig aa ég máe-máe tüneménye f 8 hagy végtelen éltünk nem-e eeskis épen, Majd feketén látnunk as eget, majd kéken ? I Ember, ea lehelten:\' igy nem lehetek, nem. Krisstus, vallásodban, Kant, bölcsészetben t Jóllehet kiértik abból ie, hogy a* A bölcselete nem a legszomorúbb bölcsei?\': a boldogság meg-tagadá«a, hite i», am n megsemmisülés, hanem a ieltámadis, a h«>»y a jó, hiigy << vs«me ne Ali a termé»aet törvenyek batalaa alatt A legbyroiiiiihb ér <U let U s baagu\'niu költöje asonban a fajdalomnak: Alfréd de Maisét, «ki vérző kebellel tinóktól marcangolta. teljesen kiéllen, mindenben hí ét vesztve S a vitástól meg osö.nfirü ve dslol. A kinok lá/a, latas emésztődő minden sora, sót hősei is olya\', akik megát-bosnak eget, tőidet, isten, emberi, hazát éa nemzetet Bizonyára ő nála ie éssrevés>ziik Byron hatáséi. L-opardi áa itlaai költő, tan méz nagyobb fájdalmat érez, mint a világfájdalmas Byron egyik előszavában írja florenci bará\'aiboa: Nekiek ajánlom a könyvet, metybi.n f«jdlniainai megakartam szentelni, csonka fatöntt vagyok, a mely él ás kinlftdik. As emberi élet oélja szerinte te • boldogság, — de „A boldogság egyedüli tárgyát Minden haldokló eadefeláeének Nem eserzl meg miáskiok se máensk Akármi gond, virrasstás, véss, verejték... Mindenütt a bánat ál a uralkodik," Aa 8 kebléLea is ott ült mcdulatban < as ennui as unalom, mélyei le nem dönt ifjai erö, se ró-sseazájnk lágy biselkedése, se reesketö édes gyöngéd tekintet; eeak egyetlen bo\'donáfa ls lét as embernek a képneíet; ezenkívül asm afmjt semmi jftt: A hir, dicsőség — árnykép, jól ludom jöyönyör meg üdv csak vágy marad örökké. Eleiünknek niaeeen egy gyümölceo sem — Haszontalan nyomor..... „As ás>iai pásztor" c. költeménye e hátságba- élet •SS jsjkiáltása. Lsaet bogy Leoperált asgy msrées balalma egyénisége kiemeli s lájdalom költök kftsül, — vagy helyesebben esők fölé omeii. — De léey, bogy a fájdalom költője, táa aaaak, aa iakolá-nam, — mely a oimen nevenfetik ebö küllők fö-apo-to\'a, Byron stán. Leeaa és Heias boldogtalanaágái is a taláradó Isteni erö okozta, nagy a szerel mi csalódás, — e mely őnekik annyi lájdalmat, a kózftoségnak oly sok ölömet, élvezetet okoaott; — a sok tanulás — Felhív. elMieláere. A Ország■ Világ képes hetilap január hasában XVI. évfolyamába lép. As a tizenöt esstendt, melyen át as Ortság világ eltSrendü magyar irók egész táborával lépett a kisdtérre, hogy miseimet biztosítson magának a közönség annyit hanqoztalott közönyössé térel szemben, fényes biztosítéka jövtj&iek, melyben egyre fa kozottabb mértékben törekssik kitűzött tótját elérni, A külföldi lapok beáradó ieönéeel kellett felvennie a küzdelmei az Ország Világnak; hazafias mistlót is teljesített, mikor ezeket kizzorilatta avval, hogy a legmagasabb nívón álló, stsóremau művészek által illusztrált, legjobb nevü íróink által irt < épes lapot adott a műveli magyar közönség kesébe. ___»• A lefolyt ét, melybeit az Országot Irodalmi Részvény Társaság kipróbált erőkből állá testülete vélte keiébe a lap kiadását,\' végleg bizlositolla annak folyton növekei terjedését A szerkesztőség fáradhatatlan igyekesete, mtiylyd as alább közlött fényei irói névsort füsti munkatársainak koszorújába, megerősítette a lapot a közönség szeretetében. A lefolyt évben dr. Vdradi Antal ezerkezztőn kiéül a köeetkesi irók mpelcel találkoztunk az Ország- Világ hasábjain: Ábrányi Emil, ia. Ábrányi Komál, Abrányinó-K. Klementin, Adorján Sándor. Beniczkyné Bajza Lenke, Bánony létrán, Bartók Lajos, Beöthy László, Buday László, Dalmady Oyisi, Dearé Alajos, Endridi Sándor, Erney József, Erdélyi Zoltán, Falk Zsigmond dr, Fekete Ignác dr., OaU János. Oaál Ferenc, Hegyi lléla, fiereti Sándor, Horli Jeni dr., Jókai Már. Kern Aurél, Kéri Gyula Kozma Andor, Lmka Gusztáv, Lévay Mihály, Makay A mii, Miküdlk Kálmán, Pap Zoltán, Palágyi Lajos, Porzsolt Kálmán, Rákom Viktor. Sas Ede SalantUo, Sséss Károly, Szaboktka Mihály, Szabóné NogiU Janka, Szamaházy litván, SzokoUy Kornél, Szomory Emil, Szülőéi Zsigmond, Ssomory Dezső ffífrís). Tolnai Lajos, Vadnay Károly, Vert György, Vértem Gyula, B. Virág Géza Yfehner Gyula J., gr. Zichy Gésastb Megfeszített törekvésünk loend ezentúl ie mád as irói gárdáiul érdemelni■ ki a nagyközönség nöee-bsdö pártolását. <>"» Egyetlen képes lap sem ad annyi müeéezí képel oly gazdag isövegtartalmat, annyi pompás zenemüvet, gazdag karácsonyi ée ünnepi melUfcleteket. mint lapunk Az előfizetünk közölt kisorsolt Jókai-díszkiadás, elsőrangú művészeink rajzai, kitűni iráink cikkei, öezzee zeneszerzőinknek általa közlött e lapunk réezóre irt zsneenüeei ennek fényes bizonyítékai. 8 a beál tartalomnak megfelel a páratlan külső kiállítás, melyről a Pesti kényvnyomela réezvóny-táreaeág gondoskodik i es Wiérsnfn miíntiset kangjegyamtstl-mühslye szolgáltatja zenemellékleteink meteaeteit is. Mindazik mellett a lap 44 fizetési ára a régi marad: Negyedévre 2 frt, félém i frt, egész (irt 8 frt. Kiadóhivatal, haaá az dlfmiém péntek küldendők : Budapest. V. ker., hold utca 7. tz. Mutatványszámokat ingyen küld a kiadóhivatal, — UJ divatlap. Lapunk elöftsetöinek melegen ajánHuk az Évszak\'* csimü divat- ée kézimunka folyóiratot, szépirodalmi melléklettel, melynek étsá száms Fáylné Heoiallar Mária szerkesztésében és Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedő kiadásában most jelent mag. A páratlanul szép kiállítású lap a legújabb divat- éa kézimunka újdonságokon kivfll hoz mulattató olvasmányokst háztartás, ksrtésset körébe vágó ezikkeket, állandó könyvszemlét tart fenn. mely rovatában kiválóan \|a nőket és asyákat érdeklő könyveket ismerteti, érdekes közleményeket syujt a művészet, táras** éet köréből, továbbá különös Ügyeimet fordít a nők világábsn előforduló eseményekre. Vidéki előfizetőinek minden kérdésére legszívesebben vá-laszol és esetleges jó tanácsokkal szolgál „Aa Évszak" megjelenik minden hó I án áe Itt-áa színes borítékban ás színezett divatkép, valamint ezabás-iv melléklettel Előfizetési ára a sárga kiadásnak (évenként 88 sztnes divatképpel) 1 évre 6 Irt, negyedévre 1 frt 80 kr. A zöid kiadás (évenként 18 esinae divatképpel) ára: 1 évre á frt, negyedévre 1 Irt. Mutat váayaaámokat ingyen bármely hazai könyvkaraekedee vagy a kiadó Cirill Károly cs ée kir udvart könyvkereskedő sében. Budsdest, V. Dorottya atesa 1 aa. kaphatók. — „Törvényaxéki Csarnok" rovatunk • helyszűke miatt kiazorultl iFelstöa sserkesaiőt Dr. LéKR RIIL Laptulajdonos éa kiadói riNCHKL r C l 8 r. HIRDETÉSEK: Este a CffiCüS, nagy Coaks kályhákkal fflttetik NAGY-KANIZSAN, a 7árda-utc/Aban NAGY;,SPORT" CIRCUS! rga.ga4ót CORRADINI FERÉNCZ. Ki vaairasp 199S* JaaiAr 84a ml* 8 érakar <H 1 INagy\' Ünnepélyes Előadás! urtitík, amelyről Mvebb felvilágosítással szolgálnak a falragaazok. Ajtónyitás éa hangverseny kezdete 7 órakor. aedort keltett e a költésem adott reá neki eny h ülést , Lenaaaál agyam, a lájdalom kitcr, - mert a Jegyárai a földigyöoyörhiábavaló: j Zártszék (számozott hely) 1 frt I. hely 70 kr. II ,4fin küzdés, kin törekvések gyorssá easésa- Gyermekek 10 éven alul Szelnek » » 40 kr. > tik fül életed, ugy is hiába minden, oélanknt el Katonák őrDOe«terlől lefelé Az elfladáa kezdete pont 8 ónkor hely 60 kr. Karai tft kr. a 10 kr. » 16 kr. __________________40 kr. » « 50 kr. » 15 kr. HÍ S^tÖS/8- ««tT aTét WytoJi Családjegy. Zárlaaék (It aaem.) 10 frt l hely 7 frt. lf. hely 5 ftt Karzat » fH 50 kr. i ^^ jegyeket elóre lehet vilUni naponta d e. 8 órilól esti 6 óráig Armuth Náthán íí^ríS^®^* é9 esle 7 óf4kor " Í* végéig a Qrkuszjegy-pénztirosnál. többet tndheseoa elveti a hitet a midőn csak a a kétely SS eredmény — öngyilkos lesz. Az 8 végbelye is s döblingi tébolyda volt. \| A Cirkus minden kedvezőtlen időjárás ellen védve van éa este nagy Coaks kály Kutyákat magival hosni tilos. (fairt ka») hák által failelik. Mély tiszteletlel és alinllal CORRADINI FERENCI NagyKanizsa, vasárnap. Zala. 2. Mára. (6. lap.) HIRDETÉSEK. 7Négy regény ingyen t Felhívás • alvtll •iTMé MrtMégfclI I A , Képes Coalédi lapok* jelenleg air m oiaság mindéi fiáiké* s legtöbb mivolt uffir család rendee hAsibsráijs XSsksdvsltaégot éa eltmjodteéget ss által ért el, hogy miadlg k&uflu irályban i agy ru irkiMtyi, hogy a aardllö leánykának la bátras a kesébe lehet adni, a a mai-lati ii atyák anyák éa nagyanyák ia mindig megfelel asérakoaáat és boeaaee olvasmányokat találnak beaa& ▲ , Hölgyek Lapja* csimii melléklet, a nő bű tanácsadója j éa asa\'lHvni titkára. A „foy/nyirfWrt* évente négy diaaaa ragénynysl aján-dékoss* m\| elftflsetőit, aaép eainea borítékkal, melyeknek agysakéuii bolU ára 1 frt, tokát laeaaaea négy forint A BBoríték* tőle van aaérakoatató talányokkal a mulattató •aptóuMkal, kérdéaakkel, feleletekkel, egyazóvai a „Képa \| Oaaléd lapok" a lagtartalomdniabb, % legélénkebb a mégia A legolcsóbb aaépiredalmi képei hetilap. A képek a legelőd m övének ecaetéaek kSaalsik létüket A „HAiKjrok Lapja" mellékletünknek divatképei mindig a lagjobU divatnak mintái; igy aa 1895-ik évi elal aaám a ki vet kitti tartalommal jelent mag: „Háaemár éa táraa" ragénv Booieakyaé Bejaa Lónkétól; „üjé" költemény Ábrányi Rmiltll; „A befelé fordított kép* •ovolla Maray Károlytól; ,A ad feladata" dr. Tersavaya Mértéi; „A eötét világ11 Taliay Lajoatól; „As ifja aaya* költemény dr. Peieki Nándortól; ,Aa álom" 0. Dióssegh* Mórtól: „Bál ntán" Méaaároo Sándortói; „Aa idffrfl" aaatirk Jámbor Lajostól; g A aaép aaiaéaanö" regény Badayáaaaky fyalától lllflaatéai éraki • t Hölgyek Lapja* eaiml divel- a Bagéaymel lék lettel agyltt Kréna évre , 6 írt. Fél évre......3 „ Negyed évre.....I , A „Kéjioa Családi Lapok" kotilapból mutatványszámokat lniyea ée bérmentve klld a kiadóhivatal misdszoksak, a kik «s iránt — legosélesorttbbon levelezőlapon — kossá Maisak. A ki i-árom aj ollfisatlt gyttjt a as elöfis«téai öeeseget italványun egyezerre beküldi, aaaak eliameréatl egy disaea emlékkönyvet küldünk. 0C A ki egéaa évre aaóló bat frteyi előSsetéai Ossaagat 80 kr. oiomagolási ée poataaaállitáai díjjal agyltt ogyesorro beküldi, annak elismeréetl 4 regényt küldőnk ; a ki 8 frt eUMIsetéxi Asaasgot 40 kr. csomagolási t< postassállitási dijjal egvőtt ogyearre beküld, aanak két regéayt küldünk aHemeréeésk jeléül éa a ki eaak I frt ftO kinyi negyedévi ettlsriéei dijat 10 kr. aaoaugoláei- és poetassállitási díjjal agyltt agyason* beküld, aaaak a kiadóhivatal egy rrgéayt kl\'d jaUlmaL ___ á ^Képea CsaládI LapokM fela««llvtlAli Ssispast, TedáiMiUia 14. n. mmjáí káaábaa. 8448. tkv. 1894. as. PátlaIrdotMénjr. A let«nyet kír. járásbíróság mint telekkönyvi halóság közhírré teszi, miszerint a kir. kincstá-végrehajtatónak ZakAl Máris, Molnár Lásxlóné, Csáktornyái lak oh vegrehaj\'ást szenvedő elleni 40 irt 11 kr. a jár. iránti végrehajtási ügyében 32 i 4 8/ám alatt kibocsátott árverési hirdetményben a c«ftrnyefóldi 425. «áraa telekjegyzökönyvhen A + 231. hrax. a. ZakAl Mária tulajdoniul (elvett ingaf\'anban 611 Irt kikiáliási árban 1895. évi február hó 4-ik napjának délelőtt 10 órája kitQ/Att Árverés az 1881. LX. t- 167. §-a alapján ZakAl Zsigmond végrehajtató érdakébsn éa 44 frt tőke követelése a járulékai kielégítése végett megtartatni fog. Kell Lefenyén, a kir. jbiróaágmint telekkönyv! hatóságnál 1894. évi december hó 9.napján. ^NUNKOVICS 8448 l-l kir. j á r á a b i r ó. 3 araay 13 eilat érts. I étax- éa allémért efcaiáay Kwizda-féle I J Korneuburgi marha-táppor. lovak, eaarveenftrba éa jakok márnára. Kgéea dobossal 70 Ir , — fél dobossal 86 kr. 40 év éta a legtöbb istállóban kaaaaálaibaa, étvsgyhl áaynál, ressz eméaitéanel, valamint taheaekaél a te- lavitáM a a tejelökepetseg fokozása cséljából. 1 - Fő letét: KwiiJa FetTBC! János Ügyelni ■ a vé- oivtrák ne. éi kir. ée teluél huározot- romén kir. udvari ixái-tan kif^jemi Htó kerümti gyógy. Kwizda féleKor^w nertéribaii uaiburgi marba-\\^orw\|fcBrgkti tAPP"r« l Itice mellett. Valódi mtaüaég-ben gyógyeser-tárakban éa drogiatAksál • kapható. A JM Qyengült fórflerőnél kiváló szolgálatot ^ ie«z a rs. kir. S\'» hada l mázolt vgaloan-riHam-késsüléJr1 önh iáznál4\'ra orvo<ok ál IhI egés< E\'trópáhsn meleVen aiánlva. Volta tanár módazsra. I^irés boríték alsf 10 kr. ievé iegy békül-ft^e ellen, Kapható: Auícenfeltl J.elek-i\'o\'eclini\'-iH ésca kir. asab. tulaidonoaánál 76 - II É € Mf I.. 1 Mtaarelrai^e IH na Egyedül valódi angol THIERRYA.(jó&sxerési(5l PREGRADÁ-ban s kikérést, (rjrtfyiu* lnaon kAUl Cayhltl s moll- ée tedübejt. m A UfTéffkk. Isgjokk-ssk ilsisjalt 4s va-1141, BtaéHHUitt s lassloaékkogy sigasera kési sin. séff oOss és kelal belei eegot ee «eoáaeserl fjpéfybataMÍ bír. Mini rUA hn»-aáUlára efretlea egy cmukíiiíi ** hlényotton. Ciak akkor nhli é* bani litatiau e belsaam. Ua minden f) eifiat kopekkal iKupiuli vnti Initrve. » melyben etéirem „Thl^rry A:!olf KOfyasertira ss Ovasaralhos afrsáábss\'* beienvumve, • li"< den Üvegen egy verte cximke, rhliet dlf egy • lnecniUU nta»itáe ie mrli^krlTi van, mely ugyanezen v«\|jegy M^vep Jel, mint itt fenn UUmtii, v«n ellulve lindnn mu balxeainok. melyek nom i? én kiipakjaimmil eanik IwarvA iué» kdnt vannak kiállítva. liimi«itrAnrok é eUaxatok ée tiltott, kárpe haU-u e> durvít aayagot mint ,^Uoeu é* »hfen baionlókat tartalmaknak Miodkn ilynemű be\'iMm ne fif»liw«»k el Belieemom bambitól ét utániéi a védjegytörvény alapjaa tfirvénye-ms. Migoruan üldöztetnek, usyninléu e hanH»itvén)ok Umet el-áramUTte. A megee kormány 578i. B. s- kelt vegyé^Hi. mekértü bizonyítvány alapján igazolva van, hogy kéuümenyeo eemmlnemfl tiltott vagy az ef<»wgre károe hataeu anyagól n#m tartalmai. Oly helyréi, hol Mlzeamombél raktér ninra. tmi.k n>-g reséeléet k5ir«tlen0l heiiém : Tkiorry A. Pragraáábaa, Ke kHelaMíkrail mállott isiéül A«» tria- aegynrore<av barmel) poiteálloméiéra bérmentve Umvejlt kis vagy é duplattveg éra « ■O\'Osa, M kii vagy 80 duplát!reg ár lt korona flllér. Boiz nmhe vagy Hereetgoviniába bérmentve i i\| kis vagy a duplaavea éra f korona, aa kii vagy J* duplaüveg 15 korosa. UegrendeléeeL\' •eek e pénz alfllegw bekSláéii, vagy utánvétellel eeiköiöltetnek Tkiorry AAolf gyógyesaréss FvegradAbas, Bohtts-Sauar-állott. Tlürry 1 líWwtln u Jnktm Pregrmiu 0 A valódi angol ^esolateiocs ^EK hatáaa éa ereje. waitói kjeifL tMMy fkllsu-han MUsé SS más ktüslos ollasisrt gyégy anysfok Al eagol caodakenéca hsMIlálilté i Aa eagol miéekielsi. mely s lofjobk oraimafyal kaassétt sasr a nos vedö tabohaégnél s Ifalveeihk ée Mail bajokban. A eetek ryegyiláea. egymtetén tféidalom ragkitáiftra Malmalkatlaa fé a a airea Hon ^voos osstl-ksláss ayégyofoél nsya naatll ilol képoslk. A gyermekágyieoé mellbajénél. UjgySlemléaaél. mellkamányedáe Bél, Orbánéi (8«t.-Antal ttu), mlslisiiml eáretmik. láb vagy ceost «ebeeüláeek, eebek, genyedteég, dagadt léhák, edt eeontm ellw \| fltéa-, marée>, ló-, vegáe- éa leaódém eebek elles. Hí—álható mta* dea idegen léeaak, S. m. i üveg-, kaaálka-. kesmk-. eailánk- él taekék eltávolitáiára. Mindesnamfl daganat, kutüvée. pokolvar, eüá* kájwfldáe, eót rákbetegség ellen j nem filce, kóróadagenet, kélpg ée feMImfllt lábak gyógyHáeén. Biliuenl éféat gyott teetráezek. betegeknél hoemai fekvés által Iá nyakdMana), vértorlédáe, ItUiegás ée s gymsakaksál előforduló kUebedéeak ellen. etb. atk As angol esolakasles miméi réfflkk, sssál kittaikk kstAsAkss. . ... Igen ajáalatoa osss ogr^lll Ilié ol8vlfyásstl ssorkfl aotvag m sokok, ^ ladt eebek, minden caeIádnál káailetbea tartani. Két dobolnál kevaaebb nem kttldetik i s azétKüldéa kiiárdlig vagy pedig utánvétellel eazkflzdltetik. légelv raomagoláa, nállitólevéTée bérmentea megküldéeeel I korina Aeaarg el A égae hakoldéae tégely I\') flrtéi iuu<\'M"ai . V Siámot bizonyítványok rendelkfiéera állaak. Fig)\'«lmezletak mindenkit hatástalan hamUitvésjrok megvétele ellen • kérem eeigoruin arra flgyelni, hogy minden tégelyen a fenti ▼éé-Jagy ée ciégaek „Tkiorry A őrangyal gyégyasortára ItSfTaláksi heleágetva kéli lenni ée minden táselynek tn Heeesálali elMiléeba ugyasolyas vádjegygyel mist itt Ltttató kell iieraomagolva lenni. Al egyedüli éa valódi angol -eaodek»nA«»0ai« hamieltói ée etánaAi * vedjegytdrvény alapién migoraen aldAitatuek, ugyanegy a hámi-■ilvényük ieniátelérueUAi. Egyedüli klrvetlia booaorséat forrás 1895. )anuár bó 6-án. 9728. -1894 aaám. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. végrehajló az 1881-ik évi LX« törv. cikk 102-ik S a értelmében esennel köt* hirré teszi, bogy a nagykanixaei kir. jérásbiró* aág 1894. évi 5065. számú végzése következtében Dr. Hauser Janoa nagy kanizsai Ügyvéd ál« tal képviselt Zarka Mária telaö eőri lakos javára Pal Sándor nagy-kanizsai lakos ellen 465 frt éa járulékai erejéig foganatosított biztosítási végre-hajiáa utján le!ogliilt ea 621 (rt 78 krra beoafill különféle borok, hordók, 3. südő, korcsmai buio^ rok éa egyebekből alló ingóságok nyilvános ár^ verésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. jAráabn. fónág 9728—1894. ezAmu végzése folytán 466 trt tőkekövetelés, ennek 1894. évi április 24-dik napjától járó 6 százalék kamatai éa eddigi bíróilag már megállapított költségek erejéig Na KanizaAn alperes lakásftn leendő epzköaéeér* 1895. é% l Jaanlr hé 14 llc napján délolAn 3 éraja ha» áridöíil kftUzetik és ahhoz, a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hosy az érint telt ingóságok az 1881. évi LX. t.-cs. 107. éa 1(M. § a ér\'eiméhen készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek beoaáron alul ia elfognak adatni. Keit Nagy-Kanizsán, lw9t. évi december hó 81 ik nspján. varga janos. 3 I—1 kir. jbiró«ági végrehajtó. rxxx. :x>: 9 THIEKKY Á. őrangyal jryógjíwrtári A Prtgradéhaa, Rohits-Ssuerbrunn inrllett. ™ Egyedüli fArakUr Dodapaat ée kórayéke ft ii i " TÖKÖK: JÓSZBDT-nél Beáipeet, Rlrály ntoaa It. esáss Oly kehrrH, hol raktár sisea, teaaék a meaprendeléet kürrotlonal t „Tkiorry AAolf Orssml gyégyaaartárAkosM PmgraAékas, Kohllá Bauerbrunu melleit etimeeni. Ae Auntria-Migyiror-iágl védjegy lajatom aiáma 4184. ö X 8 Gróf Esterházy Géza-1 Coguac gyár Budapest, Dr. Neumann Zsigmond kir. k$r$$-kedelmi törvényszéki hit$i vegyész á tal hivatalosa i megejtett éa általunk tudomásul vett vizsgálatok alapján m Esterházy-Cognac- ot betegeinknél alkalmaztuk és azt sikeresen használva, mint kitünS minő-fégüt a francia cognacokkal vetekedőt a legjobban ajánlhatjuk. Dr. Ángyán Béla Dr. Báron Jónás egyet, tanár. egyet, tanár. Dr. Kétly Károly Dr. Póor Imrt egyel, tanár kir. tan. egy. tanár. Dr. Ráday Imra Dr. Tauffar Vllm. A egyet, tanár. egyet, lanár. a vcxxx: x>: „já^SLXSLTráLXi." legfetsóbh helyen engedélyeseit __orosz tea-klvltell társulat Mh Haaikvában. Magyarország telepe: BUDAPiSfllT. Araay Jáaaa ateia SO Te/ink, me\'y btidapee>i telepünk rövid fennáU l«sa u sn, már oly köskedveltségnek és Ahalánoa eltfrjedáanek öt vend éa mely s bécsi néptápla-lási kiállításon s nagy ars nyíremmel leM kit&s<a tetve, Budapesten valHtmnt as egész országban majdnem minden jobb (Uazer, esemege é-t tes-keréakedésben é<t droguistánál kapható. Az orosz hivatalos vámszalagot és védjegyünk$tx mtlylyel eredeti csomagiaink óh <xlése>< piehdobo-asink el vannak látva, különös figyelembe ajánljuk, Aag. 1% éta eaak a\| tsrméstt teát koasnk férgslombs. ■r M mphm 14 MajySaalmáa. ArmeU WáUn U\|. Fiaoher Ferenc, Foeeelhoffer Jóieef, Kit éa Klaás. Boaas-feld Adolf éa fia, iQ. Reaoaborg Mikaa éa Sirám éa KMa fdeser éa caamrge koraakadlknél. Zala lgeraiegos \| faagler Mihály, Gombáé István, Gyarmati Vilmos Ka-biaiakj AAolf, Jáa Verese, Roaentkal L, la Waias Jlsáa saokslcsesa fiaser és ooomoge kereokedökaél. SSamsf m t iaitigar M. és Bödia X. flaaar éa ooejaege kereekedÓkaélv Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. S szám. (7. lap.) 1895. januáf hó 6 án a* fzM4fyéMl Tisztelettel alólirottak vagyunk bátrak a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy a „IFolg\'áiri Egylet" TrezcLclóglőjét Átvettük. Fötörekvésünk oda irányul, hogy t. vendégeinknek mindenben a legjobbat nyújthassuk. Kiválóan ajánljuk magyar konyhánkat és hamisítatlan tiszta borainkat Mindennap friss Pilseni- és Kanizsai sör! - Nyiron köbinyai ii! Kisebb- vagy nagyobb társaságok részérő — kívánatra külön helyiségben — ebédek ozsonnák és vacsorák, — továbbá havi abonomák is a legjutányosabb árakon. A konyhára különösön nagy gondot fordítunk, amennyiben Kikerült is egy elismert szakácsnét — aki helyben a „Koronában" több évig sikeresen működött — megnyernünk I Ünnepélyes megnyitás holnap - hétfőn — a hires kaposvári Simplicius zenekar közreműködése mellett. MP* ! Terítve lesz a nagyteremben! "3MI Magunkat a n. é. közönség jóindulatába ajánlva. Mély tisztelettel TIVOLT és RUMPOLD, BÉRLŐK. AÜaldekfeié magvak \|9MM«M«SMM< Hirdetések Fischel Fülöp uSCSST Nagy-Kanizsán. ^ m. I W / »HMi \\w8fl • jjíj^fi ^ A laglzlataaebb, fgyedül egészséges ói I Kgyedill egészséges pótszer a babazamfl kivó wkf ■Hlllí/ W nOF^\'iiniÍKn"™1"^ egyszersmind a legolcsóbb pótlék a bab* helyett Nőknek, gyermekeknek, betegeknek \| Hl fOfllj A fl» jOg?/■ - ~ azemo kávéhoz. \| orvosilat van ajánlva. khreinei^ JiHMKup^BMniI JP^T^-1 JB^ Láglaztább terméizstas gyártmány v^J/ \\ V H &T9THfr\'f i l\'fll ^ W^M^/\'í-^^Fk^ . /L Hozzávogyitések áltsli hamisítás * ^TELJKelJiiMjM \\ v Tja- Jy foVMS&L u41 ■»»" sülre. ^rBrejSC^^^^St^^N. Óvatosság: Csak a „Kathralner". névvel ellátott aradati-oaomagokat kérjük éa fogadjak eL Mindenütt kapható: ^ kiló 25 kr.1 méWiUéMMWémiMMHitmtéiMHIlW Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 2. szám. (8. lap.) 1895. január bó 6-án. WEISS JAKAB 2 BÚTOR 2 GYÁRI BAKTARA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-téle ház, előbb ,,Hein"$le kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget «en raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan vau --felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi mflasztalosokn&l eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégithetera, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam báVki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelolni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB Nyomatott Fiacbel Fülöp laptulajdonoanál Nnrr-Kaniaaán, 1896. r\\ 3. szám. Nagy-Kanizsa, 1805. január 10-én. XXIV. évfolyam. y •.«•■ • ouop./u* 14* IiIUmHI a lap —illll Mn toaalkaaé mt»4ia kMaataj. MihIiIIm Imiit aoak kswl kmt-Ml fccaáutaak •(. Mátrátok klMtbnk vim». Efftt tzám ára: 10 krajcár. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lau.___ A Nagy-Kanizaai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, sz Ipar- és kereake- n4éMvtat: TtniMi t»Sl»« : n«M MUf kkjTÚfMkl^ll. KLöratrÉn im i R».a lm 11 knu (S frt - k»J rutm S koroa* (I Sri - k» \\ Nezyrfétrt B komat (I frt 50 b) Hird.Uaak Jttéajaaaa laiBltlataak ■jrtttOr patltaara 10 kr. delmi bank, s Nagy-kanizsai segélyegylef-szővetkezet és a letenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár és aérfőződe r. t." hivatalai kOzlöntje. —tn»-. ---\'- » Megjelenik Hagy-Kanlzaán brteaklat kétszer: vaaéxxxap és arCLtörtölcöu.. ■ naatkaaSk Pbakat rsMf Utajrr-lumljiiiSi iiiliwassk. Az idegenforgalom emelése Magyarországon Az idegen forgalom emeléséhez és egyáltalán a magyar idegenipar gyakorlati szervezéséhez egyes magyar fürdők, mint pl. Siófok a Balaton melleit, sokkal többel járatok, mint maga a főváros. Budapest, a melynek gyógyforrásokban és forró fürdőkben saját gazdagsága van, amelyet azonban teljesen elégtelenül használ ki, oktató példát vehetne és okulna azokon a nagyszerű modern teljesítményeken, melyeket a »Siófoka Balatonfürdő-részvénytársaság aránylag igen rövid idő alatt véghez vitt. Ez a társaság, egy kitűnő, általánosan kedvelt szakembernek, Glatz Henrik igazgatónak az erélyes és mindig sikeres vezetése alatt, és a magyar arisztokracia és a vagyonos polgári osztály társadalmi istápol ása által támogattatva, Siófokon oly nemzetközi gyógyhelyet teremtett, amely ma nemcsak a magyar közönség igényeit elégíti ki, hanem teljesiti a magas követelményeket is, melyeket a nemzetközi utazóközönség emel. Az ilyen kitűnően, a legkorszerűbb értelemben vezetett vállalatoknak, mint a »Síófok< BalatonfÜrdő-rész-vénytársaság, kell köazönni, hogy az ide-j ganforgalom árama mindnagyobb rendszerességgel látogatja páratlan természeti szép ségei és a tóviz gy&gyereje által kitűnő I Balatonvidékünket. A • Siófok* Balatontürdő-j részvénytársaság közgyűlése, mely f é. január 13-án, d e. 11 órakor lesz Budapesten a Hungária-szállodában, igen fontos határozatokat iog hozni ennek az egész I Balatonvidék jólétére hasznos vállalatnak a további előmozdítására. A szokásos napirenden kivűl az alapszabályok módosítása I & egy nagy jelzálogkölcsön felvétele lesz a közgyűlés által elhatározandó^ A társaság, amely már most igen jelentékeny tokét fektetett be és értékében évenkint emelkedő földbirtok felett rendelkezik, már ma is buja a biztos jövedelmezőségnek minden \'alapfelvételeit. A jövedelmező képesség növekedése a legközelebbi jövőben minden kétségen kivűl áll. A nagyobb pénzeszközök, "melyekhez a társaság a felveendő jelzálogkölcsön utján jut, — fokozott mértékben hozzájárulnak egyeészt egy internácio-nális gyógyhely kényelmi berendezéseinek kiegészítéséhez, másrészt (fedig a legszolidabb módon működő egész vállalat jövedelmezőségének a legbiztosabb alapon való gyarapításához. (—) Mi klón cár lá\'ofjaidm Berlinben ég Bértben. Egy berlini, diplomáciái körökből eredő tudóéitól megerő- síti, hogy ugy a berlini, mint a bicéi udoar^üz. »tál a* a bizonyosság létezik, hogy Miklós cár nemcsak a legőszintébb bíkepobtUcát képviseli, hanem Vimos császárral és Ferene József császár és király 6 Felségével is jő-leg a barátságos viszonyt ápolni és még ben* főbbé tenni szándékozik. Ezek a pétervári udvari körökből eredő tudósítások tehát hivatalos megerősítését joglalják magukban azoknak az injormáaóknak, melyeket a sajtó Miklós cár békeszerető és lovagias jelleméről közölt még trónra lépte előtt Az orosz politikai köröket kellemesen érintette ne, hogy ép-pen a magyar sajtó volt e felől legelőseOr és legjobban értesülve és hogy ennek folytán éppen a magyar sajtó részesítette legelőször és a leglotjalisabb igazságseereéettel — a jól megérdemlett elismerésben a fiatal Miklós cárnak az európai békére oly fontos és nemes emberszeretettől áthatott, sokat ioérő uralkodói erényeit. A szt.-pétervári híreknek továbbá, hogy Mtklós cár 1890-ben a német császárt és Ferenc József császár és király 0 Felségét meglátogatni szándékozik, valószínűleg a carema kíséretében, —- mindenesetre nagy politilcai jimtossóguk van, ha hivatalos kirek vagy határozatok nem is érkeztek e tárgyban. XHL Leó pipa és Fereno Jóiáaf király. A • I\'ester Correspondenz • -nek egy római la dósilásu, a mely vatikáni körökből ered, — megerősíti a nevezeti Correspondenz állal hónapokkal ezelőtt közzétett azt a hivatalos értesítést, a A „ZALA" tárcája, i \|«t4i«li <NBÍ — á ,n L i" aratott tkreája. — Irta: Angelus. Nemes nemzetes és vitézlő Bogdáufalvi Imre agy délután, mikor irt — büszkén felemelve fejét nagyot tktött az aastalra, — s tollát ss öreg ,kalamáris* mellé dobta. — Sseretmes, epedő levelet irt, — már pedig az ily munks közepette 0 hatalmas, határozott ülés nem kis jelentőségű. Nem bizony, nagyot jelentett as nemzetes Bug-dánfslvl Imre életében, Ez Ütéssel széjjelrombolta a mait emlékét, — az illúziót, a szerelem építette légvárakat — s végre szt a kapcsot, mely őt Malvinhoz fttcie, de a melyet Malvin se-hogysem akart szivéhez fűzni. Van még több leány is a világon, miért bolon daljak tehát 0 utánna, miért epes\'zszem magamat, hiaz jutalmam úgyis a megvetés ; nem, elfeledem ót, megmatatom, nogy el tudom feledni; igen, — hadd lásla, jiogy nélküle is van boldogság, — szólt Bofdánlalvi s Malvinnak irt levelet darabokra lépve, a kandallóba vetette. -— így ; rége .. adieu .. tovább--______ Bogdánfalvi megtartotta szavát; csakugyan elfeledte Malviat; a nő egyleti bálon már Luizi-kának igyekezett kegyét megnyerni , ki egy gazdag ,asép* özvegy asszonynak volt egyetlen leánya. Bogdánfalvi nem azért volt nemes nemzetea és vitézlő, hogy ne tudja: bol kell megkezdeni s csatát; nagyon jól tudta ö, — s inig Lulzikát egyik Don Jüan a máafk után vitte táncolni, addig ő a szalonban felkereste a mámét, mert 0 nagyon jól tudta azt a közmondást: .nézd meg az anyiát, vedd el a lányát. < Bogdánfalvi szellemes udvarias társslgása — de meg szép férfias külseje által, nagyon meg nyerte kegyét a szép özvegyasszonynak. — Valóban Örvendek, hogy Bogdánfalvi ural szerencsém van ismerhetni; asólt édesen mosolyogva Havaainé. — Bocsánat nagysád, de a szerencse szerény személyemet illeti, — felelt Bogdánlslvy. — Igaz, ön nem szeret táncolni t kérdé a szép ssssony másfelé terelve a beszédet. — Nem ; valóban ilyenkor nem; szívesen feláldozom a tánc röpke mámorát, midőn nagysád szellemes társalgásával ennyire lekötelez. — Úgy? különös.. . ha I ha I ba t Bogdánfalvi ur tehát jobban szeret as asszonyokkal, mint a leányokkal mulatni? asólt;nevetve Havasiné. — Vannak percek, mikor 4gen. — Se pere as ? — Valóban. — Bogdánfalvi ar önt most szaván fogom j — látja ast a hölgyet? . — Igen I L — Tudja: ki u ? kérdé célzó mosolylyal, — Malvin. — Látja, hogy táncos nélkül van; kérje fel öt egy tourral I — Bocsánat; de nem kérem fel. — Nem? csodálkodosott Havasiné. — Már nem; leiéit mosol, ogva de határoaot-tan Bogdánlalvi, — Havasiné e két szóból mindent megértett. Elég volt ennyi, más nem. Négyesre hsrangostak be. — Bogdánfalvi felkereste Luizikál, mivel vele volt foglalkozva. A lánc alatt sok mindenről csevegtek — a ír sokból sst magyarásta kl Bogdánlalvi, hogy a közmondást igy kellene megváítoatatni: >nézd meg a lányát, vedd el as anyját* Mindamellett tette a szépet Luialkának, hogy Malvint boazanlaa — pedig akkor már a szerelem politikáját kigondolta, megalkotta agyában. Másnap ast suttogták Bogdánlalviról, hogy a szép Luisika less a neje. Bogdánfalvi oynikasan mosolygott a hírre; megpödörve bajuszát csak ennyit mondott 1 — Elválik I Bogdánfalvy mind gyakoribb vendég lstt 11a-vsssiéknál, s minden látogatás után derültebb, sugárzóbb srocsl lebetelt öt kijönni látni. — Csak lassan... lassan .. igy biztosabban célt érünk — mormogta vidáman. Havasiné ast hitte, tisztában van as Igygyai — pedig dehogy, nagyon sört lepel takarta ast még el. Azt hitte: Bogdánfalvi alvfazi Luizikál, csalódott, lm egyforma mindig a szerelem politikája. Egy napon neasatss Bogdánfalvi — erősen pft-dSrgetve bajuszát, izgatottan járt tel éa aiá aao-bájában Nagy-Kamzaa, csütörtök melyet most bécsi lapok ia mint m ludóailáat kötölnek, — hogy t I. XIII. Leó papa ö szent sége Rampolla államtitkárral köiölt határoaott pa roncsokban elrendelte, miaterini a magyar egyházpolitikai törvények királyi eienteeitéee után a római Curia réeaéröl további akció egyátalán nem történik. Ellenkezőleg, — a legtökéleteeebb öeeihanghan van Vaaury Koiou bíboros herceg nrimáe nézeteivel I-eó pápának u a határozott kivánata éa akarata, hogy moet a királyi azente aitáa után, a legmesszebbmenő kiméiet tartaaaék szem elölt Ferenc József császár és apostoli király aieinélyes érzelmeit ée nézeteit illetőleg, — minthogy a pápa Ó azentaége Magyarország apoa-tob királya, mint a szívbeli vallásosság éa a legnemesebb uralkodói erények által kitűnő kaloli kna uralkodó iráni kiváló szeretettel éa háláé nagyrabecsüléssel viseltetik azért, bogy királyunk, mint a katolikus egyház leghűbb fia, a habsburgi monárchia egész halalmával éa tekiatélyével mindig a legbecsesebb saoigáiatokat teljesítette a szent szék és a katolikus egykáz legmagasabb érdekeinek. Vatikáni körökben kdlönöeen hálás elismeréssel hangsúlyozzák azt, hogy sz osztrák-magyar diplomácia ka-talmaa befolyása a keleti egyházak uniójának, valamint a Vatikán ée az orosz kormány közti viszony javitásáoak ügyében a pápa politikájának békeazerzó intencióit mindenkor előmozdította s azokra haszooa volt Tökéletesen biztos tehát, — bogy Leó pápa akaratának és Vaszary Kolos bibimé hercegprímás irányadó példájának megfelelően, a magyar magas klérus az egyházpoliti kai ratormlörvények királyi szenteeitéeének megmásíthatta" tényével szemben moetantól fogva az qj jogerős állami törvények iránt a keresztényi engedelmesség és az engesztelékeny, békeszerző megnyugvás és megnyugtatás politikáját fogja követni. Zala. 3. szám. , (S. lap.) éietbiatoaiiAsi díleiben, mint a Mbbi bisioailáai ágakban további rendkívüli emelkedéel éa fejlő-déet ért el. Aa eleö magyar általános biztosító-társasig, a melynek mennViaégtaniiag megbiahatö aaoli-ditása nemem k Maayaroreaágoo, hanem az égés* világ minden bisto-iti-i eaaktekíntélyénéi it köa «mdáoaaá lett, — a magyarországi éleibiztoai iá tarén mindig fentariott nagyszerű sikerei által nagy politikai é* gazdasági érdemei is eserse t Magyaroratág körül. Ez pedig aa a gyakorlati érdem, hogy éppen akkor, mikor a közönség naponta ki volt léve a börsejáték oeábitásainak, az „első magyar általánoa" égés* Magyarorraágon mindennap növekedő aikerrel folytatta a propagandát a legokoaabb, egóvatosabb, éa a legszentebb családi köieleseáiieknek legmdglelelöbb takarékoaság: a/ életbistoeiiáH érdekében. Ezt aa örvendetes tényt s vidéki köslVnség érdek éhen is konstatálni kell aiért, mert a legáldásosabb takarékoséig, az életbixtoeiiáe körül, midőn a táreaság negválasstásáról van esó, éppen a legrégibb\' leggazdagabb éa iegsselidabb táraa-ágot, minő aa „elsfl magyar általános,\' mindig el-ő aorbtn kell figyelembe venni. Tollf uttában. _ 1896 január hó 10-én. mámorba szédítve, káprázatoiba ragadva a meg-cirógatott agyakai. A megharsanó zent ütemért, mint wugannyi /a-lett* udrnyu pillangó, libbtgnek tata a frokkát táncolók t aj indiizkrtt ttél Itdértégétd ragadják karból karba azolcat a Uimulatotan türelmit virágokat : tzitják, pusztitják az ártatlan Ulktk ara-nyot hímporát. Ntm lakat elütni Sktt. Ilyenkor izabadalmuk tan erre azoknak a fekete pillangóknak. Abban a kavargó, illatot pórázaiban jogok tan, izabadalmuk tan megrészegedni a még érinteti tn virág-Ulktk Aimpordn. Aztán tzérebbenek, kialutztták at éjszakai pillangó élet mámorát; egy-egy pillanat ködöt emlékén talán még kacagnak egyet; t két-három nap alatt a ftltdété minden. Szegény jó, ártatlan tirdylelktk, ez a ti törtötök \\ (Lttk a fekete pillangók a /Old UgáUkatatla-nabb pillangói \\) A magyar nemzet növekedő gazdagsága. A magyar nemzet növekedi gazdagságát ill töleg aa állampénzügyi haladásokon kívül eled sorban azok a pénzügyi lenyetők jönnek figyelembe, a melyek, mint a magyar biztosító imé ■etek éa takarékpénztárak pro^perálftgj, tiaa\'a képet adn«k a felöl, hogy a magyar nemzet mennyit rakott felre megtakarított £ .szegeiben aikerrel megáldott szorgalmas munkája után. He aeggondoljnk, hogy n magyar pé\'nxpiáo ai utolsó évben új magyar értek papirosok kibo-caátá«ai állal majdnem 160 mi lió lorininak megtelelő irányt emeli a magyar közönség megtakarításai irán\', saiate bámulatra méltó ng, hogy legrégibb ea legnagyobb magyar bjzlositó-inté-aelünk, as első magyar á\'talánog bizio«iió-táras-ság az idegen l&rsasagok versenye, ée az érték-papiroa-piacnak a közönség™ nézve gyakran esábitó versenye dacára 189l-ben és ngy ss A lirü, átláthatatlan köd lomhán kavarog ide oda, benyomni az utcák kittibe, az épületek mellé aztán lesimul népen az egész várat fölött, mint hi-deg takaró a forró, lűktitS vériI alvóra. Majd egyutrre valami ismeretlen operett dallamot fiI-tyirészve, dudorászta, jön at inditzkrét gavallér: a izél, ét ellebbenti a takarót............... Milyen areátlanul tud aztán t fölött kacagni az élhetetlen evihákja! A tisztább, magasabb, regtokban lebegi hópelyhek mtgröetelik ezt at inditzkreciót, meglibbentik parányi kit ezüstös szárnyaikat és előbb egyenkint, aztán százan/cint, majd beláthatatlan seregben szállónak It a város fölé: a tél kSUéizetének kedves kis ártatlan fehér pillangói. A etikák szél elvtrné, elűzné ezeket it; hajtja, vagdalja, katarja szegénykéket, dt Sk átért mégit csak stállnak-tzállnak, a földre vágyó szerelem bámulatos kitartásával t pici szárnyaikkal betakarják a fekete földet. (Etek a föld állhatatos pillangói I) Benn a báltermekben könnyű lebbenéssel kavarog, árad izét az átlátszó, illatos párázat, elkábítva, A kályhában vígan pattog a tűz. Nyugodtan hallgatom a künn kacagó szelet, nézem a hópelyhek sűrű hullától. Ez az in időm. A meditáló lélek ilyenkor ugy el tud merülni gondolataiba. gFeleUtűnk\' : a nagymogul, éppen a legutóbbi bál mámorát aluttsza. ,Cictrótunk\', aki mindig ébrtn tan, komoly Itépptl kombinálja össze a kabinetet. „Híresünk\', aki mindig fut, szidja a fariangol t art at örült riportert, a ki a báli riferódákba becsempészte az »eM voltak\'-ot. Én pedig, a ttdredi", olyan nyugalommal ülik itt, mint egy kiuai császár, aki tultan a kabinet alakítóion Ez az én évadom. Illatot eigarrtt-füst mellett várom a rtdakcio tartangi pillangóit: a tárcákat. Ezek it téli ét különösen fartangi pillangók. Most teremnek, most kelnek ki, most öltenek szárnyakat, ott, abban a bolondosán karargó, illatot báltermi levegőben, ahol ilyenkor olyan könnyen varázslatba esnek a szivtk t azután egy egy melankolikus hangú tárod\' ban olvadnak fii. Valahányuor ilyen tárcákon kell tégttni lelkemnek, legvidámabb farsangban a legszomorúbb As igaz eredeti egy mulatság lesz ez; Luisika miatt kihívnak párbajra, — pedig én Havasinál szerelem, — az meg lehet Havasyné miatt áll ki a pisztoly elé — s Luizikát szereti Hm! az igaz : könnyen ellehetne békés uton intézni a lovagias ügyet, de a leendő sógor sze les, saagvinieus — el van kapatva ostoba gondolataitól ; — nem látja saját szemében a gerendát — Legyen akarata. Máanap az ellenlelek a a segédek nj megállapodása folytán ámerikai párbaji választottak, á fekete golyót Hajós Pál, Bogánfalvi ellenfele húzta ki. — Egy heti határidőt adtak, az önmaga által halálra itélmek. Hgjós mereven bámult magi elé, hisz vége vége boldogságának. Bogdánfalvi jelentós mosoly közölt mondá: — Legyen nyugodt mindenki.............. hátha a pisztoly csütörtököt mond. — Távozáskor Bog-dánfslvi valamit súgott a segédeknek, mire azok hangosan felkacaglak. — Ez igazán pompás — mondogatták. Hajós hazament, magára zárta szobáját, — s elcsüggedve bámult az ablakon keresztül a szürke egyhangú égboltra. ".-Vége .. vége... mormogta... Leült papirt vett elő s elkezdte irni a búcsúzó levelekéi. Sehogy sem ment neki I nem birt, nem tudott elbúcsúzni attól, kit gyermekkorától fogva oly forrón, Őrülten szeretett, s kit, — bogy néhány hónapig távol volt, — örökre elvesztett. Oly Msas, oly ostoba sentimentalis gondolatok, érzelmek vették körül, — nem birt kibontakozni nyo- masztó kaijaik köaül.. Szeme megakadt a forgó-pisztolyon, mely Íróasztala fölött függött; hosszan nezte a kis gyilkos jószágot, s ugy érezte, hogy szemei könynyel lelnek meg. — Vége... vége .. sóhajtott fel s fejéi kezébe hajtva, mereven bámult a léiig megirt levélre — Bogdánfalvy a szokottnál hegyesebbre pödörte ki bajuszát, s báliasan felöltözve sietett Hava-siékhoz. — Luizika nincs itthon nagysád ? — szólt Bog-dánfslvi midőn helyet logla\'t a szép özvegy asz-szonynyal szemközt. — Barátnőjéhez ment. de rövid idő alatt visz-azajön. Bogdánialvi egyet köhintett, aztán igy saólt: — E rövid idő elegendő arra, hogy a homályt sserlelebbentsem, mely oiy nyomasztólag hatolt idegeimre. — Hogy érti ezt kedves Bogdánlalvy ur ? — kérdé érdesen mosolyogva Havasi né. — Engedje meg kedves nagysád, — hogy most ünnepélyesen megkérhessem a kezét. Havasiné arca örömtől sugárzott e szavakra, — majd reszketve felelt: — Megengedem. Bogdánialvi mélyen meghajtotta magát, majd igy szólt diadalmas mosolylyal: — Most pedig legyen kegyea megengedni, hogy a rég óhajtott édea csók mámorát szivembe szívhassam mosolygó ajkairól, a eszei megpecsételhessük lángoló szerelmünket; — asólt s kitárta karjait, hogy Havasinét átölelje Havaainé csodálkozva, ijed\'en ugrott fel...... — Bogdánfalvi ur — az Istenért... mi baja.... — Ah nagysád I — csodálkozva, félve, ijedten húzódik el tőlem ? — Hisz ön Luizika kezét kérte az előbb ? — Nagysád téved ; az ön kezét, igen az öo kezét, mert forrón, őrülten szeretem önt — szólt reaaketve Bogdánialvi, s gyöngéden megragadta Havasyné kesét... — Nagysád szóljon : megvet, visszautasítja: szerelmemet ? — Havasiné habosva csodálkozva tekintett Bogdánfalvira e váratlan fordulat oonfusióba ejtette. Leült kezébe hajlá lejét a igyekezett gondolatait öaazeazadni. Minél tovább lüzie gondolatait, annál erő-aebb lett az a meggyőződése, hogy hiszen ö ia szereti Bogdánfalvit, — de ő anya — neki ai érzelmét el kell (ojtani, hisz ellenkaaö esetben leánya boldogaágát tépi azét. Majd egy gondolat villant meg agyában, — oly jól esett neki a mentő gondolat. .— Bogdánfalvi ur, — tehát valóban nem pereli Luizikát ? — Nem ; mert önt szeretem ; a Luiiikának való udvarlás csak esaköz volt, hogy aagyaád szerelmét megnyerjem. — Esaköz... eszköz... hátha Luizika azt bii-tos, boldog célnak veszi ? — Legyen nyugodt nagysád, nekem az éllen-kesöröl volt alkalmam meggyőződni. -Valóban? n V Nagy-Kamzaa, csütörtök Zala. 3. szám. , (S. lap.) 1896 január hó 10-én. nagyböjti keresztutjárást, mindig elgondolkozom : miért tan az, kogy a megbűvölt ezitü ember a kalapja helyeit rendesen a fejéi veszti el ? Miért mn as, hogy az ilyen ember szokta elkövetni a házasságot is f Talán csupa deeperatiébü, hagy poeitiot biztosítson megmaradt kalapjának at asszony fején l Szegény vesztett fejti fekete pillangók, kik még a századvégi bálok után is tudtok ábrándozni ée Uhutokban élni I De hisz ti nem vagytok annak okai, hogy egy félszázaddal kétóbb születtetek I Azért hát ; .Legyen a ial bánatos, merengi \\ Fiaim, esak énekeljetek\' H I RJ K. - Kg j piarista halála. A kegyes tanitó-rendnek egy derék, tevékeny tagja halt meg: A 11 a k a r Lajos, s nyilrsi kegyesrendi társ-hás tagja t as oltaai lögymnaaium tanérj. Az elhunyt Nagy-Kanizsán született e városunk társadalai köreiben ia jél ismerték a sselid.lelkü és jó kedélyű pisrisiát, ki a szünidőnek nagy részét minden évben itt tőltStie s városnnk in-talligantiája tagjsinak legmgyobb réazéhöt baráti kötelékkel fűződött. A ki s fi ita\', 40 évee, já külsejű papot ismerte, bizonyáré mély részvéttel fogadja korai balilánsk niréi. — Leginkább lesqjiptts esonbso évek éta ágyban fokvő beteg özvegy édes-anyját és beteges nővérét, — kiknek ff volt löntsrtójok, mindenök. Elhunytá-vaj tehetséges munkást vsssitett a tanügy, lelkes barátot az irodalom, melyen nsgy szeretettel csöngött. Maga is irt néhány történeti müvet és szünidői nsgyobb Utazásai slkslmávsl Olasaországbsn szerzett tapasztalatait és élmé-nveit egy-egy kötet utirajxbao bocsátotta köszé. Mint hírlapíró is működött, a vidéki hírlapok hssáhjsín jelentek meg vezér- és tárcacikkei. A társadalmi életben vzlótli lölkent, szelíd spostola volt a szeretetnek. Lelke nem ismsrt gyűlöletet. Szavai, tettei ssaretetet leheltek. Estette öt olysn állslá-oosaa saaretett egyénné mindenütt s es fogja sokáig a kegyelet nimbuszával övezni emiékeze setét. -\'A .Isgykaalssal Társa-kör" 1895- Í\'snaár hó 20 ás délután 8 órakor tartja rendes :ösgyüléeéi, a következő tárgy sorozsital: L A válaaztmáay jelenlése. 3. A ssáavissgálök jelentéee. 3. A költségvetés megállspitász. 4. A váiaaatmán/ és számvizsgálók válasitása. 5. Nsláni indítványok. (Indítványok as alspsxsbályok értelmében a kösgyülést megelőző 24 órával az e\'nöknek be* jelentendók.) Este 8 órakor társasvacsora, melyre nésve aláírási iy fog a tagok köal köröztetni. — Kéigyáléstk A kígyárberki lecsapoló társaság i. é. január 30 án d."u. 10 órakor Uel-sén a nsgy vendéglőben tartja közgyűlését. — A Szhiz lecsapoló társulat január hó 81-én d. e. fél 9 . órakor Bucsu«Ssi .-Lászlón választmányi és utasa évi rendes közgyűlést tart. — A Korraolyámá Egylet e hó 6-án tartott közgyűléeében tudomásul vette a mull évi .zárszámadásokat és a számvizsgáló bizottság jelentése slapjén ifj. Deulsch Lajos lelépett egyesületi pénztárnoknsk a felmentvényt nemcsak megadis, nanem Clement Lipót egyl. elnök indítványára sok évi láradoaseaiért jegyzőkönyvi I köszönetet is saavasotl. A költségvetést a vá-lasstmány elöl erjesztése szerint a közgyűlés el-1 fogadta, és örömmel vette tudomásul, hogy a jégpálya már legközelebb négy iflámpa állsl esténként fényesen világítva leend, ugy hogy a jégsport as esti órákban is üabeiö less. Szóba került még s tagsági dijsk felemelése, ml azonban es évre, tekintettel st idény előrehaladottságára — mellőzendőnek mondatolt ki. — HalálonAnok. Deutzch Bernátné szül. Gold-slein Teréz urnff, ki sok éven át ossládjával Nagy-Kanizsán lakott, január hó 6-án reggel hosszú szenvedés után élte 69. évében elhunyt Szombathelyen. Hűlt tetemei Nagy-Ksnizzára szállíttattak és as itteni isr. temetőben e hó 8-án délután örök nyugalomra helyeztettek. Az elhunytban Deutsch Feliz ur a „Gresham\' életbiztosító lárstság szombathelyi vezérügynökségé\' nek lőnöks, édes anyját gyássolja. A vidéki hirlsp-irodalom egy munkása halt meg Murs-Szombston hirtelen ha\'állal. Halála alkalmából a ■ Mura-Szom. bat és Vidéket a következő jelentéet adta kit „Fájdalomtelt saivvel értesítjük tisztelt olvasóinkat, hogy lapunknak qjévig volt fel. szerkesztője Horváth György muraaaombaii ügyvéd, a „Dél-vssmegyei takarékpénztár" nsk fennállása óta igazgatója stb.. jan. B én este \'/t7 órakor, agy \'szélhűdés következtében, élte 48. évében el \'hunyt. Legyen neki könnyű a földi" — A kereaatáay Jótékony nőegylet estélje. Ssokatlan ténynyel tartotta a nxgyka-nisssi keresztény nőegylet e hó 6-én vigaltnát a „Polgári Egylet" nagyiérmében. — A szokatlan fényt neincssk a dissterem újonnan berendezett gyönyörű villamos lussterjei árassták szét, hanem tényben úszott álta\'ában minden és mindenki. De ezen fénynek sajnálatunkrs bizonyos árnyoldalát is kel\'e tagasztslbunk. Nem láttuk as estélyen a keresztény nőegylet tagjainsk azon részéi, mely jó ssive mellett csak egyszerűséggel tud tündökölni Ezen réss képesi s nőegylet tagjainak többségét és esen többség tetie a nőegylet esiélyeit népszerűvé éa látogatottá. — Hogy a rendezéa körül moat nem olysn irány követetett, mely a nőegylet vigalmái a szokott rzinvonalon megtartotta volna, azt n ind sz egy- let, mind as általa gyakorolt jótékonyeág érdekében sajnáljak. — A diesterem négy-ssrkéban a szokásos eátrakban n snokoti ssép hölgyek árulgatták a pezsgőt, a citromléi, ibsát ée kávét, a kis teremben pedig gyöngéd kezek édes sdömányából s cukrássds volt felállítva. — As egyik pezzgóe sátorban igen elmém bevezetett villamosáram mikUdótt, ml azonban nem volt a legkieebb befolyással sem s pezsgő minőségére, me\'yről egy elismert ssakérlö ugy vélekedőit, hogy „savanyúbb a citromlénél" és esen estélyen a paiini gyártmány hstárosoitan az elaö dijat nyeri; ha Baok uraság jóvoltából kapható Isit volns. As ezen estélyen leiszolgált penegö teljesen rehabilitálta as oly sokat óeeárolt pessgőt, melynek egyedüli bibéje es esetben csak aa volt, hogy nsm voli. Ilyen pezsgő élet mellett sokaa célszerűbbnek lelátták pezsgő helyeit d\'romlét inni, mert ehhez olcsóbbsn hozzájuthatott sz ember ég a hstás is a nsgyobb mérvbeni élvezetnél egy és ugysnss volt. A mulatság mindesek és snnak dacára is, hogy aránylsg kevée volt n láncos, vig hangulatban reggeli 8 óráig lar-lott. Az elsff négyéét 48 pár táncolta. A saép hölgykoszorú! képes\'ék: Bartos Béliné, dr. Ben-tsik Ferencné,■ Bogysy Ödönné, Clement bipótné, Uzérns Vllmosné, Darás Gu«stávné, Daa-cha Onóné, dr. Fülöp Káamérné, Kisnz Lajosné, Fascistiné, Góaony Sándorné, Györffy Jánosné, Grunner Ernöne [Eger-Arse«a], dr. Hanser Jánosné, Herlelendy Béláné, Hein Kris\'ófná, Jasds Károlyné, Kálivod* Jánosné, Knortser Györgyné, Kováe< Károlyné, Lázár Jóssefné, Msir Jóssefné, Msksrs Ivánná, Mikoss Gé/áné, dr. Neueidler Ania\'né, Nyuly Györgyné, Nábrácaky Lslosaé, Palkó Zsígmondné, Pikéty Ferencné, Pongráo Adolfné, Pnoredus An\'alné, Roeenberg Izraalné, Roih Miksáné, Sebőit Adolfné, Ssbeetyén La-joené, Saller Ltjosné, dr. Trippsmmer Ressöné, Tóth Lásslóné, dr. Tuboly Gyu\'ioé, Dngnr ült-menn Elekné, Varga Lajosné, Veber Pálné, Vidor Samuné, Wslsostein Frigyesné. Wsligursz kvné stb. asszonyok. — Bartoa Irén, Bogyay Mim, Clsmeni Hermanoe, Dsrás Malvin, Darás Vilma, Griesbach Gábriel a, Grunner Erzsike, [Egeraraosal, Hsrtelendy Irms, Jaada Margit, lsztl Rnxa és Anna [Marosli], Ksán Irma, Ka-livoda Msgda és Kata, Kolíbssch Adel [Novig-radl, Msir Hermins és Tinks, Mikoss Melani éa Hedvig, Msnhart Malvin, Maneeoh Gizella, Nyu\'y Gizells, Hein Aranks és Kora, Pikéty Tona, Pongrács nővérek, Roaenberg Emma, Ssnlay Irma és Erzsike, Sebestyén Megda, Tóth Mariska és Kamilla, Uhr Blsnka, Varga Giaike, Wallenstein Melvin, Wsgner Mariska stb, leányok. — KUry Klára Nagy Kaalaaáa. A keresk. ifjak önképző egylete január hó 19-éa szombaton a >Caslno« dísztermében saját segély-slapjs javára Küry Klára nrhölgy a népszínház művésznője és Kürthy Emil ur ssivee közreműködésével jótékonyáéin estélyi rondea. Keadete — ügy eogedje" meg kedves Bogdánfalvi ur, hocy én is meggyőződhessem arról, s azután nyi Islkoahsssem. Bogdánfalvi félig diadalmu arccal távozott el. Midőn Loiaika hazajött, édes anyja magához hivatta. — Loiaika örömhírt mondok. — Valóban, nagyon kíváncsi vagyok reá édes snyám, szólt mosolyogva Luizika. — Bogdánfalvy ur most volt itt — s ünnepélyesen megkérte lölem kezedet... — Az én kezemet, szólt csodálkozva Luizika, mialatt egéez arca. halavány lett — g édes anyám megígérte neki ? — Luizikám hát nem szereted Bogdánfalvi urat? üólt titkolt örömmel Htvtsiné. — Nem — soha sem szerettem őt; ah I édes anyám, ne tépje szét boldogságomat. — esdekelt Lnisa s sírva borult anyja keblére... — Ne siij te bohó... hisz... — Nos? Hisz Bogdánfalvy ur... — többit súgva mondta. __S édes anyám megígérte ? — Még nem; de most, hogy tudom, bog} nem szereted Bogdánfalvit — megígérem neki. iO----------- Ejlött a hét ntolaó napja is: Hajós ismét szobájába zárkózott s várta a végzetes óra üléseket. A búcsúzó levelek fekete pecséttel borítva, ott bevárták Íróasztalán. — Szegény drága Laizikám, hogy örült, mikor találkoztunk, pedig akkor utolszor tekintettem szemeibe utolszor... Vége.. vége... Az óra hármat ütőtl — Hajós idegesen nyúlt pisztolya után, felhúzta s mereven tekintett sötét csövébe. Majd homlokának szegezte a gyilkos jószágot t egyszerre erősen zörgetnek ajtaján. Letette pisztolyt, — hfttl.a Luizika üzen valamit?... Kinyitotta az ajtót, Bodgénfslvy lépett be. — Talán jókor jöttem még; szólt cinikus mo-solylyal; — jöjjön Hajós ur, a bobóságból elég ennnyi. — Jöjjön I — Hová ? — flavasiékhoz! — ön elfeledi, hogy becsületbeli kötelességet kell teljesítenem ez órában. — Ugyan ne mókázzék, — mondom, hogy jöjjön, az ön szemén hályog van, azt akarom letépni — aztán elvégezheti becsületbeli kötelességét... be éppen akarja. — Legyen ; ön kiváqja eat, mint ellenfelem. — Eltávozták. Midőn Hsvasiékhos betérlek, Luizika zokogva borult Hajós beblére. — Pali... Pali... mit akart lenni, hisz én nagyon... nagyon szeretem. , Hajós csodálkozva tekintett Bogdánlalvira, ki moeolyogva mon iá: — Nos ?... ugy-e jókor érkeztem még ? — fis ön Bogdánfalvi ur ? kérdé még mindig csodálkozva Hajós. — Én is, — szólt tréfás moeolylyal — ugy hiszem mindketten boldogak vagyunkédee sógor! Eszel átölelte Havasinét — s megcsókolta homlokát... — Hajói örömkönyek közt ölelte át I.uiaikát— s reszketve mondá... — Boldogok vsgyunk, boldogak — ah I csakhogy meglett oldvs a gordiusi csomó. —- ön bonyolitolta össze, önnek kellett meg is oldani, — szólt Bogdánfalvi s átölelte leendő só-gorál. Majd fülébe súgta: — Máskor higgadtabb vérű legyen édee sógor, s nem kerül sor az amerikai párbajra, — remélem, most már szét fogja tépni a fekete pecsétes leveleket? — Szét... kegyetlenül szét... A váratlan forduat fölött egy ideig r nagvon csodálkoztak a városbeliek, — később azonban napirendre tértek. Malvin, ki ezalatt szintén nőül ment régi ideáljához, mosolyogva mondá lérjének. — Igasán eredeti, szeretetreméltó férfi az a uemes nemzetes vitézlő Bogdánlalvy Imre, ugyancsak megoldatta a gordiusi csomót, sógorával. Nagy-Kamzaa, csütörtök Zala. 3. szám. , (S. lap.) 1896 január hó 10-én. poetbaa 8\'/, Örskor. Helyárak: I hely frt 8.50 II hely 2 trt III hely Irt 1 50, többi sor t frf állóhely 80 kr. Karmi ülőhely Irt 1.60 Jegyek előre válthatók BWm Lajos ur gyógyszertárában. Műsor ss estélyen adatik ki. — Uyáealftp Oiv. dr. Horvtih Aotalcé eiftl. Stóhr Mária éa ifyermekei dr. Horvéth Kálmán ügyvéd, Horváth Irma férj, Fóbring Rudol.\'né éa Horváth Fáni aa ö«eses rokonság ■evében mély fájdalommal jelentik, szerelett férje, illetve atrjoknak: dr. Horváth Antal közéé vá1 tó-űgy védnek 1896. évi január bó 7-én asti fii 9 órakor aaivezélhűdés követkeatében, életének 64-ik, básaaeágáaak 89 ik évében törtéét gyáatoe elbanytá1,* A boldognltnak bűit teteme tolyó hó 9-én d. u. a helybeli róm. kalh. temetőben örök nyugalomra helyeslettek. — A ,Pelgárl-Kgjrl«t\' ui bérlői a ven déglői helyiségek megnyitása alkalmával, e hó 7«én Simplicras előnyösen ismert kaposvári zenekarával köszöntötték a vendégeket, kik teljesen megtöltötték as egyleti nagytermet. A vendégek aeaMieak a zenével, hanem as ételek- és italokkal, valamint a kiasolgáláasal egyaránt meg voltak elégedve. — Jélékeafsitg Ptachte Sándorné ízül. Strém Hermina ni nő Varaséról igen gyakran magsm\'ékeaik Nsgy-Kaniasa, illetve saüTőváross bnmanus intézményeiről. Legutóbb a Népkonyhába lépett be 26 frt tagsági díjjal, mint örökös tag, mit ez utón is köszönettel nyugtáz a Nép konyha elnökaége. — Eljegy aéaek. Czokelter Gábor államvatn\'i hivatalnok (Gálán) ée ca. és kir. tartalékos hadnagy f. hó 1 én eljegyeste hatlói Nagy Sándor aalvagaraaegi kir. járásbirósági végrehajtó laéayái Ilonkái. — Qroti Albert ur leányát 0(pa kiweaassonyt NagyKani/sán eljegyeste Stosi Radolf ur Budapestről. — Iihaiautett klzlgngatásl kisslt aágl A lén. Tekintettel az idöjáráai via<ionyokra és aaon körülményre is, hogy a folyó évi január hónapban a második kedd ezen hónap elejére eeík, a vármegyei közigazgatási bizottság rendes kavi ölése folyó január bó 15-ik napjára elba* jMoatoit — Tfla. Z.-Egerezegen uj év napján tQs volt Á Táros tulajdonát képező .Fehérképi korcsma* istállója gyn\'lsdo t ki ugy reggel 2 óra tájban, aaonban az óriáai köd miatt a tüzei uhg lehetett lá\'ni s habár a rendőrség a ennek nyomán a tűzoltók a vé-zjelzéet megtették: ónak kereten SMniek a tüzliö/, mert nem lebetelt ámi merre vaa; a toronyból ia csak kevés ideig harangoztak. Leégett az ialáÜó padláaa, tetőzete s egyik kasttrában leégett egy vidéki körhintáé te jes felszerelése. A kár 3200 forintra becsül teteti; as épület 2900 Irt erejéig biztosítva voh Ilogy a tűzoltóság szerei mily elhagyatott helyen vannak, ennek legfényesebb bizonyítéka, hogy a tűzhöz vitt hydrophor é« fecskendőben a via be volt fagyva. — Titeitó mulatság A nagy-kanizsai Vl-ik éa Vll-lk ker. ónk. lüaoltó-egyet kehe léből alaknlt vigalom rendező biaottaág a kis kanissai „Nagy vendéglőben* 1896. évi január bé 12-én Horváth Laci aenekara közreműködésivel zártkörű táncrigalmat rendez. Belépti dij: személyenkinl 40 kr, családiegy 1 frt. Kezdete fél 8 órakor. A megbivó másra át nem ruhás-bató éa kívánatra előmutatandó. A tiszta jövedelem a Vl-ik és Vll-ik ker, önk. tűs. egy\'. Őr-tanyájának felszerelésére ferdittatik. Felűlfize-téaek köszönettel fogadtatnak éa hirlapilag nyng- táztatnak. Jó ételekről éa italokról gond skodva van. A kocáik a\' nagykanizsaiak részére a Bettlbeim A Guth urak ttzlethelyiségo előtt in gysn rendelkezésre állanak. — Öbj ilkoeaóg Temi.l Kristóf olaaz állampolgár, aki egy idő óla Z.-Egersegen kö aaöras, Szilveszter napján magát leiakasztani akarta, amiben azonban jókor megakadályozták. Újév napján dé\'ntán kiment a temetőbe és egy köaaCrilléa végett hozzávitt nagy konyhakéssel nyakát átmetszette, a pár óra múlva a kórházban ahová időközben vitetett, meghalt. Végzetes tettének elkövetése elölt olaaz nyelven levelet irt 5 gyermekének, melyben figyelnlezlette őket,, bogy tartsanak össze, Olaszországban levő any jukat ns hagyjak el a a hátrahagyott 130 Irtot és bal lirá\' fordiilák tartozásuk törlés\'lésére. — Egyik fia kórházban feks/ik betegen s álli\'ólag a miatti bánatában leit öngylkosrá. — Megélte m vntrlUég. Breier Jó/aef ihárosberéoyi vendéglőst a veszel! kutyif meg- marta. Breier azonnal Bndapeaire ment, — hol Ilögyea egyetemi tanár Paateur-intéaetében kezel-iék a a ve»zeiiség ellen beoltották. — Két heti gyógykezelée és megfigyelés után teljesen gyó-gyu tan tért haza Breier a azóta semmi baja nem volt. December 28-án még a- beriencei országsa vásárra ia elment. A mint a vásárról ha aajött, hirtelen rosszul lett, a veszettség újból kitört rajta a 24 órai kinoa ízen vedéi után elhalt. Az esetről jelentést tettek a Pasieor-inté-ze nél, hol a beoltol lakat 86 napig nyilván (art ják. Megjegyzendő, hogy Breier az intézetből történt eibocsájtáaa után éppen 90 nap múlva balt el. , — Vemtt kutyák rémiigetik még mindig váro«unk lakosaágál. E hó 8 án több egyén maratott meg, köttök iKutner cipész 6 éves fiacskája, ki másnap aiintén Budapestre azálli-tatolt a Pasteur-féle intézetben, mtrt a kutya, mely őt megmarta agyonlövetvén felboncolUtolt és ezen a veszettség legnagyobb toka konstatál-■atott. Mn\'batlan szükségesnek tartjuk, hogy a kiadott tőkapitányi rendelet megszigoriitaesék olykópan, hogy zainegen vezetett \|vadaszkntyán kivfil általában ne arabadjon kutyát az utcára bnccátani. A jánla os továbbá, hogy a gyepmester főleg este cirkáljon a várnában, mert a nappal otthon tartott kutyák as ea\'i órákban legtöbbnyíre szabadon bocsátatnak. - Bajcsán — mint értesülünk — szintén kitört az ehdüh és a lő-azolgabiróaág azon igen helyei utasítást ad a a községi elöljáróságnak, hogy minden kutya haladéktalanul kiirtandó. — Np«rt cirka. Kedden látványosaágoi mutatott be Corradinl, mely oly erővel vonrotta a közönséget, hogy bátran mondhatjuk, hogy ily azámu néző egy helyen városunkban még nem gyűlt öggsze. De viszont meg kell vallanunk, hogy Corradini teljes merték Ben ki is érdemelte közönségnek későn de mégis megnyilsikosoti pártolását, mert nemcsak a fáradozásnak de a költségeknek ia nagy summáját (ordította aa est sikeréi e, A ciróns köröndiéi, melynek porában fetrenglek még percek e\'öttt a bohócok, mint egy Varázsütéssé! tóvá változtatta, melynek partjait híd fogja át, és írelynek hullámaiban fürdőző nők úsznak, ludak) evickélnek, és melynek habjait gitároeok osolnatjkl srelik át. A tréfás némajátéktól — mély szintén igen derűit hatást idéz elö, el ia tekintve, — Corradini ezen mu hitványa a legfeltétlenebb dicséretet érdemli meg, és megérdemli azt is, hogy megnétsék mindazok, akik még nem látták. CS AJÍNOK. fájdalom költői. Irta: BABOSS LÁSZLÓ. —(Folytatás.)— Az oroaz költök között Puskin éa Ler-moutoflot nevezhetjük fájdalomköltöknek. Puskin egyike a legjelesebb, sőt Anyegin verses regénye révén, mely legkiválóbb alkotása, — s leg-mintaszerübb az egész világirodalomban: a nagy költők közt foglal helyet Az ö Anyeginje azonban ha blazírt világfi is, az előkelő orosz typusa — ki életunttá, fásulttá lesz, mert hivatást nem talál; azért „Kedélyét méla búskomorság Szállotta meg : tulyot baj ea Erkölcsi üröm, diratkóriág. Síit az angol Spleen1\' nek nevei. Elhagyták őt a szenvedélyek, De véget vetni éleiének — Megunta bár mint bajt e teher! .... ö hál\' as Égnek még te mert. Éppen mint Glillde Herold sötéten Járt-kelt ée nyugtát nemidé Qyöngéd pillantás, mely felé Epedte szállt vagy érzelékeny Sóhaj, köny meg nem indilák Üres volt neki a világ....... Paskin maga énekli meg magát Anyeginjában, s ez hssonlHja Child Heroldhoz s erről tudjak, hogy milyen volt s azt is, hogy Byron volt. Puskin lyrája és gondolkozása egy Byronéval. LermontolTot a byronismus még jobban elfogta., mint Puskint, de é pesszimismus igazabb ia nála mint bármelyiknél, s ezt igazolják költeményei a leginkább jelleme. ___s_ LermontolT gunyoros, élces, ssrcasticos jelleme, mely satyrára, az élet s minden kignnyoiására volt teremtve. Mint Puskin, s Byron ő is rohsnt az élvezetekbe s Byronnal, még abban ia rokon, — hogy az egyik lábára sánta. — A német nyelvet ismerve, ismerte Gőthét, — Schillert eredetben, sőt a francia s angol irodalmat is, s bár ezek befolyásolták szellemét, igazi hatást Byron költészete gyakorolt rá. Az élet rá nézve puszta tréfa volt, s egy golyó vetett véget i(ju életének; mely ugy is csak siralom, gyötrelem, kin az emberre, mint az >Unalmas élet«-ben énekli; Unom magam, búsulok, nincs kinek Odanyújtani a kezein, Örökké vágyni, hautalan : minek Szeretni f Kit f néhány órára cea\' f Nem érdemet — i örökké: nem lehet t Szemléljem önmagam ? hitt nem marad Sem öröm, tem bánat tövembe meg. A szenvedélyek ? hisz elSbb utihb Megszünteti őket a józan ész......... 8 hogy az élet csak puszta tréfa volt . . . Belátod, ctak figyelve szertenézz, „A halál", „Az éj" mind ily sötét hangulatu költemények, a bár azt vallja a költő, — hogy ö nem Byron, jól lehet kivál, de orosz ssivvel lélekkel, mégis beismeri, hogy szive megtört, reménye nincs, s kérdezi, ki lógja megérteni, — ki fog szivében olvasni ? Mickievicz Adám a lengyelek jelee zonett- a ballada költője se ment e felfogás- s hangulattól, bár megőrizte családias életében, szerelmében nyugodt kedélyét. S igy nem is állíthatjuk, hogy tájdalom költője, de ha a Dziady-t olvassuk, megérezzük költeményén, különösen leírásain Byron hatását. „A nyugodt tenger", „Ked-véső szél", „Abalaklavai vár romjai", „Ajudag" bizonyítják ezt. A költő maga feltárja, — hogy Byron a Childe Harold költője, adta meg a kulcsot hivatáaáhoa, ő azonban kikerülte szerencséjére a Scyliát és és Charibdiat, melyben Byron elmerült, azáltal, hogy a keresztény hitben s idealismusá-ban megtalálta nyugalmához az Ariadné fonalat. .,A halott ünnep" „Dziady"-ben is az a felemelő a magasztos a költeményben, hogy saját nemsete, majd az Összes \'emberiség fájdalmához smelkedett; Konrád a hőse s Fauat-Manfred a eszel eleget jellemeztük. A legutolsónak hagytak azt, akit legelöazör kell vala említenünk, Byront, az angolok nagy költö-jét, akiről a fájdalmas költészetet byronismusnsk nevezik, de őt nincs szándékuuk jellemezni, mert csak legntóbb ismertettük életét, korát, jellemét, költeményei szépségét, költéssete nsgyságát, s fájdalmának alapokait; — feleslegesnek tartjuk tehát ismételni azokat. Tény az, hogy két részre osslik a költök serege ; — tény, hogy mindegyik elismeri ss erkölcsi eszméket is, de azzal a különbséggel, bogy sz egyik hiszi, hogy megvalósulhatnak, az embert boldogítva, ssabaddá téve, megelégedetté, — nyugodttá, jóvá s erkölcsőssé, vallásossá tehetik ; — b másik pedig az Isten örökkévalóságát, a lélek hallhatatlanságát, az örök igazságokat elismerve, abban, hogy azok a végzetet, az emberi sorsot megváltoztatnák, erőt adnának a boldogság tudatához, vagy a kételyek legyözéaére, s reményt egy jobb erkölcsi létre : tagadják; azok as optimisták, akik látják az Eget, az Istent s a természet jóságában gondoskodó kezét: a mennyet ; — ezek az ember nyomorát, bánatát, fájdalmait véve alapul az egész világot pokolnak nésik. As egyik démonokat, kint ad az emberi ssivnek vigaszla lásul s est mondja öröknek ; a másik pedig angyalokkal népesíti a földet, hogy felqjuflk szenvedéseinket, mely bölcsőnktűi sírunkig kisér. A romantikus költészet, mely kibékíti a multat a jelennel, s elringat a dajkamesék világábs, tán kibékíti a költök világába betört meghasonlást s s talál-frt, hogy as idealismuat éa resliamust az optimizmus s péssimismus tanait a elveit összeegyeztesse. Ha egyesilsni tudja a trsgjcumot a co-mikummal, a groteszket a modernnal, \'a költészetet a phiiosopbiával, van reményűnk, hogy a ma még fejlődő romanticismus ki lógja békíteni a meghasonlott kedélyeket. A mi qjabb versiróink között is találunk elég fájdalmas lelkűIetű költőket éa pedig legjobb költőink kőzött, ott van a régebbiek között Ányos Pál pessimistikus költö, forrongó sötét szellem s költészete főjellemvonása a fájdalom, bántja öt az élet, a mulandóság, a világ örömei, hiuaága, 1895. január hó 10-éa óhajtaná a feledést, — szerelne asabadulni kinos gondolataitól, da nam lud. Lalkének bánata ke-reestülvonul összes költeményein. »Az elenyé-aaandö röaaa<, ,A lenyugvó nap\', »Foháaakodáa<, •Tűnődés., «Bucsu vét.« Ai >lfJuaAg« telvék elogl-gikua hanggal. Söl mi több Anyoa nam marad mag ai egyénM fájdalomnál, msgáéva laaai aa emberiaég fájdalmát, —• eaáével ia érés éa aok helyt a vllágfáj-dalom magaslatára emelkedik. Kereei a gondviselést, hogy megnyugvást találjon, kereei a vl-gaaat a hitben, de lelkét o»ak kételyek gyötrik a a bekét, as öasshangot, mely kiengesztel, kibékit a világgal, mit nem talál föL Tudomány, történet nem ad neki enyhet, mert azt látja, — ho»y mindennek, a mi szép éa jó meg kell ssmmisülní. Vajda János is sötétnek látja a világot, melynek örömei múlók, lájdalma, szenvedései, örökké-valók, s való előtte komédia, az igaz ! álarc alá bqik, az ember essköz, egy ismeretlen óéinak eszköze, s e fájdalom terhe lenyomja, elveesti hatását előtte illst, virág, terméssel. A msgány elmélkedővé tanai őt is, s sz élet halálrqjtelmeit kere<f, mint ft többi byronisták, s kérdi: mi értelme a szQlstés- és elmúlásnak ? — Viv a végtelennel, a mindenséggel a ennek nagysága teezí boldogtalanná, elhagyottá. A mOvésset, a költészet, az élet, a való ess-ményitése, egyik oldalán von a lény, hit, dicsőség, öröm, dortt, mosol): — a másikon a bánat, a fájdalom, az elmúlás, kin, szenvedés; — Homer örök dortljo elbűvöl, bennönket Schelley megvigasztal, de Byron fájdalma és szenvedése megindít, meghat, érzékenyít és felmagasztal, — mert nagy és fenséges I Folytatta Mvstkeslk, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. ügy kltveaaélyes Italörl. Filák Láazló bádogos segéd büntető Ügyében hozoi i a kir. \'örvényszék inarasatáló irtleiet, kinek ro<sa aselleme kölllni-aen Bogcnricder Károly helybeli vendéglőst személte ki áldosatul. Még 1890-ben történt, hogy Filák a neveaeiiiiek kárára •gy l-undát tulajdonított el, melyért kei évi fegyházzal ieayi\'teiett. Alig s/envedte ti a büntetést, midőn a mull év öszéu agy alkalommal a vasull vendéglő körül ácsorogva, észrevetto, ho-iy a vendéglő tetején munkások dobosnak, s e oélbói a bás oldalához óriási létra van támasztva. — A terv o<mkhamar készen volt, > október 17 én virradóra a padláson száradni küeritsit ruha-neműek nagy része elemelve leit. A károsultuk csak bámu tak a vakmerőségen, amely a furfangos tettes leleményességében megnyilatkozott, anélkül, bogy annak bármi csekély nyomára juthattak vo\'na. Pár hét alatt a véletlen jön segélyükre. — Ugyanis a megkárosított o<ulád szotgálaiában álíotl Jóna Bóza cseléd egyik vasárnapon a korcsmában felismerte egy lovagjával enyelgő baka-eomteaaen ugyanazokat a ruhadarabokat, amelyek a fehérneműkkel egylet, mint aa ö tulajdonai ellopattak, a a dámát a rendőrség állal eMpet\'e. A viasgálat szigorúan megindittatvén, a kátyúban rekedt Syrén: Kollár Csike Anna beismerte, hogy a gyanús ruhadarabokat néhány idylli óra emlékeül Filák Lászlótól kapia, minek folytán Filák László mint ismert ossvargó vizsgálati togságbs került — Az llelét ezt 8 évi fegyhászsl, amazt pedig orgazdaság vétsége miatt 8 havi fogházsat sujtotts. A városi halófág eljárásáról sz alkalomból iáméi a megérdemelt kritika hangján kell megemlékeznünk ; a kézbesítésekéi ismét oly későn teljesítette, bogy emiatt a tárgyalás elhalasztása lón kilátásba helyezve; a vádion srkölcsi és vsgyonibisonyitványát, amelynek kiállítása iránt november 2-án lőn megkeresve, cssk december 31-én adta ki; az egyik rendörtanunska kézbesítését a tárgyalás előestéjén tsljesitieite. As ismételi szsbálytalsnságok következtében, amint halljuk, n büntető törvényszék az elnökhöz js-lentést fog tenni, hogy ezen Isrlhatlan helyzet or voeláea iránt saját hatáskörében lépéseket tegyen. Felelős sssrkeszlő i Dr. L ó K H KIW I L. Laptulajdonos éa kiadó: IICI1L VCLÜPa HIRDETÉSEK EMlieMal folklrá* m POLITIKAI É!S IRODALMI SZEMLE )OOOQOOOOOttÜ( X)ÖíH»OÖOO<X HATODIK ÉVFOLYAM ARA * SZERKESZTI és KIADJA KISS 7 O Z B E P\\ Főmunkatárs: KÓBOR TAM49. Belső dolgozótársak: Ambrus Zoltán, Haltai Janő, Jgnotus, Kozma Andor, Tóth Bála. Tia választékos, gszdsg tartalma kötetben fekszik a A HÉT az olvasó közöaség előtt* III eazmekör, t^j irányok éa t\\j irók adják meg neki a maga különleges színét és zamatját-tíj csapások jelölik alját ax irodalomban. Nem müvollüuk nagy dolgozat; de nagyot akarni ia érdem. A azabsd goudolalnak voltunk eddig fáklyavivői ée a szsbsd szó leez legmaga sabb ambioziónk a jövőben. Poilllkábau és irodalomban sgvsráot. Könnyű tetszetős formábsn ndunk számot a bét eseményeiről és s domináló moszana-tokkat külön „Krónikákéban foglalkozunk. Ezt a műfajt mi honosítotok meg s magyar irodalomban. A HÉT journallsstlksl tlzpsrssesolatának egyik sarkalatos tétele es: Ne adj soha programmot, mert a programm unalmas és szülő anyja n ehablonnak, ami ült de bizd magad s pillanat impreasiójárs, mert abban van a kőzvetíenaég, az igazság és s megifjuhodás. Egyébiránt, akik olvaeaák A Het et, azok ugy is ismerik; akik nem olvaeeák.azok égy rövid umerteiéa nyomán ugy sem fogják megismerni. Ezeknek azt sjánlhatyak, hogy flzeesenek elö A HFT-re. Budspest, 1894. deczemher havában. KIsn József, Előfizetés: Egéé* évre ÍO frt. — Félém 0 forint. Negyedévre 9 forint M kr. akÉUtatványaiaAmolc Ingyen! A „HÉT" kiadólilvntiala BUDAPEST, VII., Ereséből kőrút 8. mám. Este a CIRCUS, nagy Coaks kályhákkal füttetik. NAGY-KANIZSAN, a zárda-utczában NAGY „SPORT" CIRCUS! I gazgntó: CORRADINI FERENCZ. MA tslKriSkSn 1895. Január lO-én nle 8 órakar -1 Clrkae viz almit Nagy Briliáns Előadás! tartatik, 1 amelyről bővebb felvilágosítással szolgálnak a falragaszok. Ajtónyitás éa hangverseny kezdete 7 órakor. — Az előndfta kezdete pont 8 órakor este J e Zártszék (számozott hely) 1 irt. Gyermekek 10 éven alul fizetnek Katonák őrmestertől lefelé gyárak: I. hely 70 kr. II. » » 40 kr. » > S 40 kr. > hely 60 kr. » 30 kr. < 80 kr. Karzat Családjegy: ZArlszék (12 szem.) 10 frt I. hely 7 frt. II. hely 6 frt. Karzat 2 frt 50 kr. Jegyeket előre lehet vá\'tani naponta szerkereskedésében és este 7 órakor d e. 8 órától esti as előadás végéig 6 óráig Armuth Ná\'hán ifl-a Cirkuszjegy-pénztárosnál. Kutyákat magával hozni tilos. A Cirkus minden kedvezőtlen időjárás ellen védve van és este nagy Coaks kályhák által föllelik. Mély tisztelettel és alázattal COBHADINI FERENC. IRDETÉSEK felvétetnek Fischel Fülöp kögjvMEfl-iftfeR Nagy-Kanizsán. NagyKanitaa, csütörtök. Zala. 8. SKám. (6. lap.) 1896. Január hó 10-éo. 8088-8088/1114. ml zSx Vélemény. ^Kpr IM/é évi Mtptamber k4 JMMn iiemélyatea Jelentem a Gróf Esterházy Géza-féle cog^iacgyár részv.-társ, badaptati gyártelepén, hogy olt a megejtendő Mmíal vlaegálatra oogueo-miatákat vegyek. mentem, a berendeaéee a teoknlkal tjtbb minlttatrü. A raktárbaa körttlbalil 40,000 tlyeave, a melyek Matti ntlndan mlaöaégböl tat A raktárból a nagy éa táfaa plaeaébe kitártok, a hoí K oaélból a aagy udvart raktárba éa tyárkelyiaérM ■« követelményeknek minden tekintetben utegíMtlö ác llntiiáfe (■UjTHinr) palink mm volt alküldéera kiani vilid oaéttm aaartnt nNM agyegy palaoakot Magamban. MiilWIil 900,000 (kétoiáifierj liter oo\|[a«o Marik kantákban, atlndea kordé aiaom éi ealllacokkal Jelenve van. Mintán aat a felvilágoeltáat nyortam, hogy t otillagjebét a alaöoégét Jelenti, innét mindon minltégböl iwaél/im vettem mintát, a melyeket kllln-IiüKö ^ifcmrtu vinagáltam, K viaagálat eredménye, hogy aa EitorkáayCogaao tinta bordoiatllletam éa mlnö-téuve a tartalomban levO Jobb fajta oognaeokkal agy oaiavoaalon áll. Bndapeat, 1894. ok tóbar Via. Nyllváaoo kémiai laboratórium ( Dr. Neusisiin Zaigmond, P. 8. kereikedelmi törvéayiaékl hltaa fagyta Bndapeat 48.\' ^0000000000000^ > PSERHOFER J.-féle \' / ayá®-y«x»rtár BÉCSIIEN, I. KEK, 8I N(i K K ST KI SS E 15. SZ A. II- . „tum goldonen Keiohsapfel," V Vérthilllé laahdaetokt owIOtt általánoi libdioiok aeve alatt; aa atéblit levet Uljaa joggal megérdemlik, mivel eiakugyan alig léteaik botogaég, melyben eaen labdaoook ooodáa hutánkat eaeraatreaea aa nem biieayitották volna. Kvtiaedek éta aaoa labdaoaok általáaoe elterjedéuek örvendenek éa alig van oőalád, melybea aaoa kltüaö káaitaerböl kéoalat ttom válna található. Haámtalau orvot által aaoa labdacaok káaiiaorttl ajánlatnak áa ^álltattak miádon oly bajoknál ■elyek a roea eméaatéaböl éa aékrakedéeböl eredtek: mint epe-aavtrok. málbajok, kéllka, vértólaláeak aranyét, béltéUeaoég a bieoaló botonaágtknál. Vértiiatitó tulajdonlóiknál fogva ki\'ünö batáaoal vaaaak vértaegényoég a aa abból eredő bajoknál la: Igy eápkórnál, idegateégből aaármaaó fejfájáaoknál atb Kata vártúmtitó labdoetok oly könnyen hatnak, kogy a legeeekéiyebb fájdalmakat eem okoaaék, a ónnak folytát kiég a leggyeagóbb egyének, do még g; ormok ok áltat la mlndan aggodalom nélkül hevehetők A aaáaitalan bálalratból, melyet a labdaoook fbgyaiatói a legkülöahöaöbb 4, Ugnehotebb botagaé gek uián efétatégük viaeaanytréte folytán boaaánk Intáatok, oaon bolyon oaakía aéháayet vmlitünk aáon mtgtayaÓMal, kogy mindönki, a ki oaon lebdioookat egyoaer kaianálta, mog vagyunk gylaódve, anokat t-fválib fogja ajánlani. IStS. ápHUe kó l\'áa, Köln, ® Tlaatolt Paerbofer ur 1 Uj» aalve éo kül4\|öa nékem kanót II tekereeot aa Io feMi) > ulhotettoa vér.iatltó Ubdaeoaiból utánvétellel. FtfMlJa m iit<m la a legmélyebb kOMAteletiet labdateal aaodaiiaftatta. Maradik lel/te ilaaiololiai PterHeiik Fe-.^umu, Köln, Liudonlhal. mm •okáfjbat meglittllom olytmjk, bog/ aemmi mtnkW képta Végaani é» bUoayára tér a bol aaéítá Hmobo, mdtlk melletti INT. eiept. bé itóa» Taklntoioa Űrt Taien akarata roll, begy aa Oa labdaeaai keifln kleó kevüiek, lotl/eknok lialáaat etOMol megírom meglif VnlUM többé tak kflet volnék, ha áa On-roMlálatft méltó labaaetai engem nem mentottok volna mog, Aa laton áldja meg Ont önki eeeraaer. Nagy Oltalmam van, bog/ oeen labdaoook engom le Okéloleiet kl fognak gyógvttaal, a mint már onáeokoak io egéimégftk vbettnyeréoért eatHoégftl otol-láttak.____KnlAei Terét. TMoe ^bel/, 1687. tor. Ha. t\' Mélyaa tlaatolt Úr I A legforróbb kómOoetomet mondom eaeaael ötnek 10 lett aag/itéuém nevében. Aa Illeti I évet át esenvodott l/omorbunitboa ét ebkórtágbat, már életét io megnata, ■ftl) tftl egyébként le le moirfnll, midit esetlen egv d<>. boát frapuit öt klIftnS vérMltó Itbdatttlból 0 taonttk álleitóó hemaálata folytán tokéloteten kigyógyult. Uglfibb lUatelettol Wolitaetlol Jooefa. Kirboogrtboramt, OfObl mellett. IFn márea. T-én- Toklntatoa Url Aló-imtt UtiWlolitit kér 4 tamtagot aa öa Talóban bao«ooe éo kllflnö lolrUvaoiból Kl nem mnleeotbatom leg nagyobb eliomor^oeiU#t hl(í\\) »/ni oaon labdttvth értéke ra-loit H tank, t b"l v-ok oláaltnom nyílik, a meuvodlktek logu«,egkebWo lng-<m aUulaui. K/00 hálalratom totaaétoat< rloii IwoiNáláoárt Önt etentiol folbattlmtaom. IVJm ti«aúl«tiel Utbt Ignátt. 0 .UcK.l .rf. Kolbaeb meUott, jltMéala WA okt 8 In T, Url F«lkériiP, mleaorUt ta Oo várlloallló labd«emlból I \|4«n«»gol 0 dolioml kfiMr)ii oeirookodjék. Oetkle ai Oo r<«(4i«t.,o labilufaliuk k(htűubotom, kogy ogy gyomor b«)i»4. u>!y omtain öt évoti át gtótflrl, otegottlNMullam. Kim IhImUií^iIc ntlaw ooliaaom lógnak kifogyni, 0 m\'^Mt I ijif.Mlil> kOo\'lootomet klf«jettm, Vogyok iwatrleltol Ettlrkl Anna. W Keoa «értlaatltó Fabdtotnk oetkia a Paorho far J. féli, at „arany birodalmi almáhoa" r«iM««ll \|\|<i\|)aiorftárbaa, Réetbao I., Min-Hfr%(r«iao 15, aa. a. kioaiUtttaok valódi miatt fglwi, 0 agy 16 iMa labdteotl lorttlmaaA dobot árt \'4 kr. etomag, molyboa 1* dolioa UrtaJmaa* Ittik, I frt krba korll; bármoaUtlon utánvétel HlMóotél 1 Irt 10 kr. Kgy aataugaál keveaobb mm kftldoMk 0). Aa latiig tllbbaal boUldátánál (tti iogbbban Vieatal«ta/ayaJ Mitilallliilk) bénanlaa kü&ÓMtl ogylUt 1 etoaag I Art II kr., I aao^g I frt 10 kr. I ettmac 8 frtfc kr^ 4 mmH é W 40 kv.. 1000-«eag I frt M kr. ái 10 ttomtg I t 10 Ifta kaatl. Vi Petrbofrr J.-íéle vértiaatitó labdaoookat követelni é« attkio átok tekinthetők valódiaknak, melyeknek baaa nál,. ; atadtáaa a Piorbofor J. névaláirátoal fokoto ■aiaboa ée minden egyot dobot fadola ngyanaaaa alá* iránti vörös oalabta vaa ellátva. Amerikai ÉlTtlfM, KZ".^ oaar minden klaavéayoa éa, oaáaot bajok. a. m; goHaoa agy-bánlakm, tagaaaggatáa lookiaa, alfvaiao idagoa fogfálán, 1 rerint 20 kr Iftfkjáo, filaaaggatáo atb. itb. ellen Tannochinin W^TT&\'Z! éta vaiaaoaayl balalvoaatl nor kMMt orvotok ál tal a logtobbaak eíiamerve. Kgy elogátetn kiállított nagy otomaötével 9 foritt. Általános tapasz Str^TSwtt1.\' ooit tokoknál, mérget daganatoknál, atjkaknoa, m bee- vagy gyaladt-aMll vagy mái Ily bi^jokaál, mim kKCal ottr 16a kipróbálva. 1 Ugely W kr. Bér ■öntve 78 kr. Fagybalzsam ZYÜÍZ&n.^ idült töbre, ni lat Ufliatoaabb aaor eMamervo. Kg; köooóggel 40 kr. fiérnantvo 16 kr. 4 fítí ftl 11 aH V általáaoiaa (amort kltlalW UlllUUÜUVj mr hurmt rtkodtaég, górooót ktt bigét atb. ellon, I Ivogooaka ára 80 krajo. 2 Ivag bérmentve 1 frt 60 krajoaár. Élet-esszenczia B&^ÍSE él mlndenttMl altaatl bajok ellon kitlnl káaiaaor. ,1 Ivogtotkt 12 kr. II Ivog 8 frt. Altalános tisztító só tter a roia oméaatéa minden klvotkeaMáayoi, t. ■ fofiját, inédlléi gyomorgOrca,\' gyomorbév, aranyér, dugaláo atb. ollon. 1 caomag ára 1 forint. Angol csodabalzsam, 50 Por 11 lábizzudás ellen. XT.H inttdáti a aa aaáltal kápaldl kelloMetloa Magot, épen tartja g lábbelit ét mint ártalmatlan aaor vaa kipróbálva. Kgy doboaaal 80 kr. Bérmentve 76 kr. öo\'y va-balzsain, Jg^tfftg: tormentei klldéotol ti6 kr. . 4 Helsó vagy egés^óg só gyomorbnmt £ mindet a mdotien eméittéabll •aárMiaó bajoknál. Kgy oaomag I Irt\' Kaoa IU feltöröl! kétnltm^nyokot kivll aa oaatrák lapokban kirdatatt laaava bal- ét kalfoldl gyégyoatréeeiti kiHaUjattégtk raktárot vaaank ét a kéealetben aotáa aeM lövik gyeraaa éo oiooén meg-ewraatitnik, — foetnl mtgrtnátléaek a leggrurttü km ifNlltil\|>». ka a itnlimg oHrt boklUaUk } aagytka MOffoadiUoek nUnvétéel klMUtaak - Sár Mfcre eaakit oly eooébea Mrténik a kilóét ka aa §mm o MAm», Mr «MHaa a paatakütiágak u 9 WW ■WVfVfVTnWV SAKG141: (Öjaonylat 1887, Jal. a) KALOOONT p sok MILLIÓ s2or kípróhftlt és kiiönőoak bixonyult, fogorvosi\'* lag ajinlva, egy^saramiod a IsgoTotóbb fogtisztltó- éa épségben tartó a«#r. MT Mladaatttt Uphaté H Kun Horgony-Pata" BspoUar néveo it ia-morotot, igaián n^pnxarű bádaaar mott ntár 29 év éta lagbbb fájdalomoaillapitó b«* crahóaaok féayoaoa bablro-ayvlt klazvéayaét, oaiimál, tagnaf-AV aatáaaál atb. ak A föld öttait or-f laágaiban nagy altnrjoattéat ót MtUm liatáta kÖvotkoiteboo mindon oldalról oly oUamoréat talált, hogy mindon batagook joggal ajánlható. Tlnot capslol compo. (Horgon j-rain- Kxpaller) kimagaaló áUáaát a fájdalomoaillapitó bodörxtöléttk között diadalmasan magtartotta, kftlttnfáln folbujtá\' éa utániatok dacára; aa bizonyára a lorjobb bi ion viták arra náiva, hogy a kfttfoaég Igon jól mag tudja különböztetni a jót a roaaitóL Hogy értéktalaa atáazatat aa kapjaak, Uváaóii«a alkalmával védjogyünkro, a v6r6a horgonyra figyo\' londó ét mindon Avog eian jegy nélkül, mint acat valódi viaaiaataaltaadé. A gyó»iicrtárakl«ii ktf»-r 1 frt \'Í0 kfttvi árban üvegeu- Török Józ901 gyógy- ható 40 kr., 70 kr. vagy ként; Dudapaitan aiorófliiM\'d. Ilohtar-fála gyár ladalatadtkas, ThflHngiáhnn. / Néfff/ regény ingyen l Felhív rn miavell elvttó klalntéghet! A b Képén Cndddl Lapok\' jolenlag már aa oraaág minden vidékén a legtöbb Híveit magyar ctalád rtadoa báni barátja. KOakodvtltoégot áa oltofjodt4got aa Által ért ol, kogy mindig hasafiai irányban a agy vaa aaarkatntva, hogy a atrdlll leánykának la bátran a ktaébe lobot ndni, a a mai-latt aa atyák anyák éa aagyanyák la mindig megfelel aaórakoaáit ée kttinoa olvaaaányakat találnak boano. A „MUgyek Lopja■ oaiaitt melléklet, a nö kl taaésaa-lók éa aaolleMi titkára. A „RtyinymettékUt* évoata négy dltstt rtgénynfel ajáti-dékoana meg elölaolótt, eaép tnínei borítékkal, Mytknak agyankéntI bolti ára l frt, tokát 6a«nottn uégy forint. A -BoriUkH folt vau aaórakontaló taláavokkal 0 malattató apróaáfpkkal, kérdéo kktl, feleletekkel, ogyonóvnl a „Kép-s Caaládi Lapok" a logtartalomdnanbb. a legélénkebb a niégia legolotóhn taépIrodtlMi képaa kaUlap. A képak a leg»la6 mflvéaaok aottUnek k6na6alk Útikat A „Itötgvek Lapla" «allékletltknok dlvatképol mindig a legjobb divatnak mintái; Igy an 18S6 lk évi elad eaáaa a k6votkoa6 tartalommal jaltnt mog: .Háaamár ée tánaM regény Btalankyná Btjaa Laiikétill t RUJévM költemény Abránvl Emiltől; .A baíblé torditott kép4 novella Mnray Károlytól; aA nö feladata" dr. Turnowaya Mórtól: ,A löt ét világ" Tolna/ Lajoetól; .An Ifln anya" költemény dr. Polakl Nándortól: yAa álom" 0. Dióantgb" Mórtól: .Bál után- Métaároo Sándortól; „An idÖHU" aaatlrk Jámbor Lajottól; ,A taép talnánnö" regény ftndnyáaaaky Oytlától Bliriiatóil ára ki ■ Bogétymel lék lettel ogyttt ♦ I fri - • I 8 \| 1 i . 1 I hetilapból mntatTányaaámoknt i kiadóhivatal miadaaokntk, a a a a „Hötpytk Lapja" oalnl divat Ifáaa évre Félévre , Negyed évre A „lépet Caaládi Lapok" ingyen éa bérmentve klld kik aa Iránt Mainak. legonélanoribbou levtlenölapon kanná A ki bárom aj alőfiaolöi gytgt a aa olllaeténl ötonegat atalváayoa egylatrrt bakttldl, annak ellemorétil agy dimea emlékkönyvet klldlak. . IC a kl Iféon évit aaóló hat frtnyl alöflaotéal liwigit 80 krToaomagoláai éo poata^állltáal díjjal agylú agytnorra beküldi, atntk tltamaréall 4 regéayt klldlak ; t ki I frt alöftaotéai öaaaeget 40 kr. caomagolátl áa j^ataanállitki dijjal együtt egyoaerra beküld, anuak kát regényt küldtmk aliamarénSak jeléül éo a kl aaak I frt 80 krnyl atgyodévi olöAaetéei dijat 10 kr aaomtgalátl éa paalMaállltáai díjjal agyfttt i\|jwain holtftM, aaaak a kiadóhivatal agy regényt klld jttalmul m „Kfpe- €müMI Lapsk kladéhlvntnln 04 VadéM itm 14. aa. a^áa Nyomaioti Fisclial Ffilöp laptulajdonosnál Na^y^Katiiiaán, 1895. 4. szám. Nagy-Kanizsa, 1,895. január 13-án. XXIV. évfolyam. InrkmtMi: n-iliii Ollop-fíle káz. !dt laMindl » lap ímIUbí riaméi* vimHikoBÓ Blxtn ktelraiajr. B»nn«ntoÜ»n ItnUkNmk imtrl ktttk-Ml hfadUlaak «l. ZALA Politikai ós vegyes tartalmú lap. KU4éUvaUl : V4ro»bá«-pSl«t : Flthe! tUtf kkpkmMlii. ELŐFIZETÉSI ÁKiK : Egín ím ÍZ korom (ÍM — kr.) KáMvn 8 korona (t Irt — kr.) Hf7«tám t korona (1 frt 50 kr.) Hlrdatfawk jaliajrana átalltainak. Kiiinlok asm klldslatk vima. A Nagy-Kanizaai- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Hankegyesület, az Ipar- és kereske- _ \' " delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-zzővelkezet és a letenyei takarékpénztár, ^ " * === a ..nagy-kanizsai maliiagyár és serfőződe r. t." hiixUalot kSzlöntje. Eiténttaik, vaUoünt a hird.téMkr* \' Toaatköaék Flaektl Föiftp kta;. Egyei uám ára: io krajcár. Megjelenik Nagj-Kniiizanu lielenkiut kéiniér: k.«k,dwb. inb«k. ■vasárnap- és cs"ö.törtclc5.i.. Szerelmes párok. (—u.) A szives olvasó joggal kérdezi: hogyan kerül ez a cim a vonal fölé, mikor inkább a vonal alatt volna helye, hol még tél közepén is meg van engedve a tavaszról regélni, az illatos virágról, a csevegő patak ról, a bokorban zengő énekes madárról; a hol szabad szőni az illúziók gyengéd szövevényét, a hol az ábrándozó fiatal lélek mesét költ az élet varázsáról, a szerelem boldogságáról; azokról az édes órákról, a melyekről oly szép rímekben énekelnek a poéták . 1 . . Az igaz, hogy a szerelmes párok a vonal alá valók ; de azok, a melyekről én szólok, azok csak hadd kerüljenek a vonal fölé! ezeknek nincsenek illúzióik, — a nirvánát keresik, a hol az ember már nem tud semmiről, már nem érez semmit. De olcsó lett koruukbanaz élet! A társadalom nagy és alig gyógyítható betegségére mutat az a-szomorú jelenség, hogy nem múlik el nap, a melyen a napi krónika hirt nem hozna egy-egy szerelmes pór, vagy a mi még elszomorítóbb, egy serdülő gyermek, öngyilkosságáról. Még serdülő gyermekek, sokszor azok, kik egy önfeledt pillanatban, megfeledkezve szüleik ről, s mindazokról, kik őket szeretik, maguk felé irányítják a pisztoly csövét; s kioltják fiatal életöket, mely előtt még nyitva volt a jövő ... Mily gyönge jelemü végtelen rossz nevelésű, meggondolatlanul könnyelmű ez a modern fiatalság. Olyanok, a kik az életet még nem ismerik, vagy elég baj, hogy oly fiatal korban ismerik már, a mikor még előttük a jövö az ő reményeivel és csalódásaival: már elég sivár lélekkel, kiélt szivvel birnak, hogy az I élet. küzdelme elől meneküljenek a halálba, a megsemmisülésbe. Minő eszeveszett, boldogtalan, erkölcstelen irány ez, mely ebből á zsenge-korból \| követeli áldozatait ?! Nem is a szerelem az minden esetben^ a mely miatt a halálba mennek az ugy nevezett szerelmi drámák szánandó hősei, I hanem az erkölcsi erő és érzés teljes hiánya, [egy lm ostoba romantikus hajlam, melyet haszontalan rossz könyvek olvasása még \'jobban kifejlesztett, s a melynek mételyező hatása alatt bizonyos hősiességet látnak abban, ha eldobják maguktól az életet, a I melynek becsét szemeik elől tévesztették ; s meglehet, hogy előre is kéjelegnek abban a gondolatban, hogy szerelmi históriájukat a ! sajtó világgá fogja kürtölni s egy két napra magukra irányithatják az olvasó figyelnél/ A tény maga elszomorító, mert jellemző korunk társadalmi irányára ; de egyszersmind oly beteges tünet, mely komoly gondolkodásra készt Nem is szerelem az, hanem a koraérettségnek, a korai erkölcsi romlottságnak, melyre az élvezetvágy kifejlesztő hatással van, legszomorúbb kinövése. Sokszor maguk a szerencsétlen szereplők nem is képesek részvétet ébreszteni, mikor az ember az inscenirozást olvassa, amelylyel öngyilkosságukat előkészíttették. Gyakran az I ilyen szerelmi dráma nincs híjával a komikai {vonásoknak sem. Mintha valami fojtó köd borult volna az élet felfogására; mintha az a rohamos fej-I lődés, amelynek mindennapi tanúi vagyunk, életaiapjait támadná meg a társadalomnak, mely megfordított képét mutatja annak, , mint a milyennek lennie kellene. És nemcsak a szerelmes párok öngyilkossága szolgáltatja megijesztő számát ennek a szomorú statisztikának; amott egy felserdült fin, kire érzékenyen hat a gondos apa jóakaró feddése; emitt egy gyermekleány, ki közvetlen öngyilkossága előtt vidáman kacag, ki boldog gyermekkorban nőtt fel, szeretettől környezve, ki gyermekálmaiban csak igézőnek, fényesnek, ragyogónak láthatta az életet, s ki ezt eldobja magától, ply könnyedén, hogy órák előtt A „ZALA" tárcája. 33olygófény. — A ,Z A I. »" arédett tár éj a. — A kályhában egyhangú, szomorú búzással lo bog a tűz. Az egymásra rakott apró fahasábok máglyáját zizzegve, sisteregve nyaldossák a kavarogva játszó sárgás lángok. Aztán, hogy az alsó hasábokat lassan-lassan pnrázszsá emésztették,. a máglya tompa zubbanással halomba omlik s\' a kályha roslelyzatns szádáján át sűrűn pattognak ki u I szikracsillagok és ives repülúüael hullanak lo a tűzlogó hamurólegébe: meghűlni, elenyészni. A kiáradó meleg áthatja a szoba csendes, pi-1 henő levegőjét s megmozdul, megrebben az, mint fázó, didergő szív a szerető forró karok ölelésére. A lenyü-illatos lég parányi atomjai meglibben-tik szárnyaikat és csöndesen szállnak, röpködnek szerte; viszik az illatot; viszik az édes, álható meleget; leröppennek az abluk jégvirágaira és meleg ajkaikkal lecsókolják, magukba szívják a jégvirágok lelkét. Aztán kíváncsian, gondtalanul tekintenek ki a hamvas, szürke üvegtáblákon át a szabadba, hol a néptelen utcákon süvöltve, hahotázva, búgva tombol a tél mulató „roma": a vihar; muzaikáltalja magái, egész orcheslrummal kiséri a szélvész. Föl-fölkap egy hatalmas nyaláb bópelyhet s oda csapja a jégvirágos ablakokhoz; „Ide nézzetek! m>sl én mulatok! Künn a mulató, szilipti orgiázó vihar. Benn n fcnyü-illatos, meleg szobában 11 hallgatag, csendes, sápadt költő, ■ Ott ül egy párnás föleiben a kályha bugó pattogó, szikrázó tüzo mellett. Előtte lakó, megsárgult iratuk : a ragyogóbb, forróbb, lólekperzselő nupók elmosódó, megltal-ványull emlékei. Beesett melléből kinoaun vergődve tör lel a ne ház lélekzet, fuldokló köhögéssel. Reszkető kézzel összébb vonja magán a könnyű gyapot-plaidel. — Fázik, megreszket szegény abban az enyhe tavaszi melegben is Az előszobából szóliijképjiel lekint-be nz ápoló nő; látja n res/.kölő. fázó költőt amint jobban plntdjebe burkolózik; leleszi kötését, csendes lép lekkel megy a kályhához á néhány hasábbal éleszt! a banivudó -tűzet, A költő bágyadtan fordítja lecsüngő, sápadt lejét az ápolónő leié ós alig hallható, rekedten, suttogó hangon kérdi: \\ . — Senki sem volt itt? . Az ápolónő némán rázza fejét; igy akar példát adni a nehéz tüdőbetegnek a hallgatásra. Az Ián a be\'eg is csak némán int neki, hogy adja oda az iratcsomót. Átveszi remegő kézzel s oda fekteti ölébe. Mintha roppant nagy munkát végzett volna ezzel n mozdulattal, feje hálrahanyatlik, majd oldali dől és lényleien, révoteg szemekkel nézi a kavarogva, sisteregve, pattogva játszó lángokat. A lüz zengése, a kémény kürtőjén besűvöltö szél síró, bágó dallama sajátságos harmóniává ol- vadnak egybe, mintha rég hallott keringő bódító I ütemei zendülnének meg vértüzelö .kéjes melódiával..., A villamos csillárok szemvakitó kékes fénye reszket a suhanó párok lölöll, a pihegő alab\'raat rom-kebleken. A tündöklő terem idebóditó par-lőm-illnlát levágö-hullámok ragadják, viszik tova. Édes izgulom, gondolaltemető mámor, mindent feledő érzelmek, n rohanó élet gyönyörláza ragadjál: a megszédült lelket a pillanatok világának forró elemésztő forgatagába. Ugy el lehet ott feledni multat, jövőt, megalkotott nagyralörő terveket, fenkölt álmukul, a lelket .magasabb régiókba hivó eszményeket, mindent, mind ni n pillanatnyi gyönyörök gondolat-némító szédütcléhnn. Olt van újra káprázó lelkivel n rohanó élet lá/ában, lüktető vérrel, égő, üszkös szemekkel, bódult, kavargó ugygyal. iL\'rzt a puha, meleg keblek pihegését; ti bársonyos, forró kezek delejes érintését. A lágy, sima fürtök halántékához, lüktető eréhőz simulnak. Szívja a szobor-vállak lorró, illatos páráza-tál. Erein végig iramlik n felzaklatott ér; gon-\' dolalui megkuszálódnak; agyára borul az édes, elb\'diló, velőt égető mámor és nem gondolkozik csak él, is nem mérlegelt az életei, jövőt, csak érez, ég n lázasan verő szív mindeot feledő gyönyörével. Milyen édesen el lehetne égni, hamvadni; milyen gyönyör volna m ^semmisülni: itt, m léleknek ebben a semmire nem emlékező, minden rideg gondolatot ellemelö mámorában! Nagykanizsa, vasárnap. Zala. 4. szám. (2 l«p-T észre sem veszik rajta: minő kínos gondolatokban tépelődik lelke. C^fejti meg lélektanilag ezt a jelenséget, melynek párját alig találjuk fel az elmúlt időkben, vagy ha itt-ott igen, ugy csak el-enyeszOleg ritkán. Ki szolgáltatja a kulcsot a lélek ily aberrációjának megfejtéséhez ? Hiszen korunk nem érzelgős, mint volt\'a 18. század vége, hiszen kinevetik az érzelgősséget, * mikor a a színpadról látják, s letűntnek látszik a j (siránkozó drámák* kora. Nem is az érzelgősség és az érzékenység játszik ezekben a szerelmes drámákbanhanem inkábbalélek sivársága, a sziv romlottsága, az élet megvetése; mert talán kevesebbet nyújt az élvezetekből, mint a mennyire az illetők számot tartanak, s többet kiván a munkából, melynek az egészséges elme csak örül. 1895. január hó 13-án. kálatok mielőbb befejezendók, ugy, boiy a jövő tanév elején — a IX kerületben legalább — a egységes bitoktatás behozható legyen. As iskolalátogatók kerületének kijelölésére kirendelt bizottság a közgyűlés határozata értelmében járván el, a köröket anyakönyvi kerületek szerint ositolta be, agy. hogy egyes iskolalAto-. . „ . gató Somogvmegyében liárom, Zalamegyében négy tünö, legjobb tanítványa: Balogh Txkamb pro-^„.^„„j ker0\|e, föiagyeletével bízatott meg. lesszor közreműködése mellett, a tudományos homeopatbia eszméi javára megcsinálja a nélkü Ne™ kevésbbé fontos a kerület m alkotására lözbetetlen publicisztikai propagandát is. A- dus vonatkozé-ítttéikedés, mely a 3. bizottság leen-tártalmir, kitönö szakcikkelyei által leiette érdekes dö> közé tartozik. szaklap kiadójának, az országos központi home- j A mult évi közgyűlés alkalmával ugyanit Kunfl opalbikus gyógyszertár tulajdonosának: Hatt- \\ Adoll kerületi képviselő indítványára egy kerü-lintzky Károlynak személye is kezesség azért, I leli izr. iskolaegyesfll let létesítettek oly rendelte-hogy a lap elterjedése érdekében az égés* ország j léssel, hogy az egyesületi vagyon kamataiból sze-ban kielégítő propagandát lógnak csinálni. Kivá- gény sorsú izr. felekezeti -tanulók, lámogalásra ------ szorult lelekezeli iskolák és arra érdemes tanítók tekintélyének becsületére válik, hogy ma Bakody professzor rendkívüli és hervadhatkn érdemei e tudományos kutatások terén a külföldi tekintélyek részéről is jól megérdemelt elismerésre találnak. Szerencsés eszméje tehát Bakody Tivadar prolesszoroak az, hogy mint főszerkesztő, egy előttünk fekvő, kitűnő magyar orvoti szaklappal, V„Homeopatiá-val, a tudományossápi által ki- natos. hogy lehetőleg sok orvos, tanító és tudományosan képzelt laikus rendesei- olvassa ezt a kitűnő, Magyarország közegészségügyére lontos magyar szaklapot. A IX. izr. községkertlet köréből. segélyeztessenek. Ez esxifiét a képviselőség rend\' kívüli lelkesedéssel főikarolta oly annyira, bogy a jelenvoltak közül többen mint alapilók 20.1 korona járulékkal, aokan pedig mini pártolók 100 korona járulékkal beiratkoztak Egyben as alapszabályok kidolgozására, valamint az egyesület életbe léptetése körüli leendők végzésére háromtagú bizottság külde\'etl ki, és a bizot ság most számolt be ebbeli működéséről, a mennyiben as elkészített . .. ..■•/<! t i A IX. izr. községkerület folyó hó B-án Nagy- Elfajulása ez az erkölcsi érzésnek, elpu- Kanizsán, gelsei Gulmann Vilmos kir. tanacsos, huh test, gyönge sziv és gyönge jellem, kerületi elnök elnöklése alatt több rendbeli ülést alapszabályokat bémulalta, melyek ai elöljáróság .. . i tartott, melyeken több nagylontosságu, követkéz-1részéről némi lényegtelen módosítással elfogadtat- p ______ményeikben u felekezetre üdvösen befolyó ügyet i lak. Melletleg fölemlítjük, hogy az e/yesület as elinlézell. A délelőtti órákban bárom bizottság alapító- éa pártoló lagokon kívül már ÖOO-nál A mi?Vir orvosi tndománv ha.-la,6>czel1 08 CZt;k küzö" e sö 80rb n lölemlitendő több rendes tagot számlál ói inintogy 4000 korona o\' * \' az egyöntetű hitoktatás tantervének kidolgozására I vagyonnal rendelkezik. ladáSá. kiküldött - lelkészek, hitoktatók tanlérllakból álló A délután 3 órakor megnyílt elüljárósági ülé* r — bizollság értekezle\'e, m lynek határozata egy a bizottságok elő orjcszléseit jóváhagyólag ludo- Az ntolsó budapesti közegészségügyi kongresszus régóta észlelt visszás helyzeten való javítási. có-1 mAsnl vette, azután tekintve, bogy a jelenlegi k. alkalmával « külföld letjjeleM-eiiyelib tudományát j loz. - Ugyanis már mull évi kerületi ülésen dr. \| képviselők nimtd»luinn ez évi april havában lejár, noíabililátai elismerték, hogy a budapesti orvosijNeumann Ede főrabbi azon indítványa, melysze uj választások kiírása iráni intézkedett. A legkö-egyetem a tudomány magas európai színvonalán Irinl a hilokt.alásegyöntetűvé tétele iránt intézkedésj zelebbi képviselő ülés május havában lest tar-áll és különösen iiiás egyetemek felet nz által \| lő. lenjék, behatóan lárgyullatván, a képviselőség\'undó. tűnik ki, bogy áz orvosi tudomány minden kÚSn I hnlározn kép-n kimondotta, hogy a meglelő lan> szakái tekintélyek és elsőrangú tanerők képviselik, j lerv kidolgozására mn (fogyik kerületből egy több A mi a külön szakuk e kitűnő képviseletét illeti, i ingű bizollság kikűldendo és a kidolgozott tantér n nemei és angol tudtok különösen dicsérőleg \| vek az országos iroda utján a többi kerüljek Tekintettel luvábbá a mull évi közgyűlésnek a hitköz egi hivatalnokok számára létesítendő or> 1 szaga* nyugdíjwlű/.(!l tárgyában hozott határosa-,. .... . P . ,„, . , , .. . t -tt r. „ - tára, ugy intéskedelt nz elöljáróság, liogy az egres elismerték, bogy egész Európában egyedül a buda I kel közlendők. A tőjbb rendbeli tanterv összeegyez- hitközségeknél alkalmazásban álló fizetéses hiva-pest. egyetemen van a homeopathm kü ön szaka iletésére pedig egy országos bizottság egyelöreab- ,a\|nokokra vonatkozó slaliszlikai adatok mielőbb is tudományosan tökéletes rundszere oly elismert ban állapodul) meg, hogy a tanterv vnlaméhynyi európai jelentőségű, érdemes orvostudós állal izr. lelekezeli iskolár.i, Illetve izr. tanulóra irányképviselve, mini Bakody Tivadar dr. prolesszor. Indó legyen. E ha ározut folytán gyűlt egybe a bi-Annál őrvendelesebb ez, meri éppen most a pro- Fzotiság. De miután ily nagy horderejű ügyben fesszor Behrtng-, Kocb, Pasteur , Koux (élé I brevinian dönteni nem lehel, a bizollság egye-therapeulika szerencsé* sikere álapján a valóban Pre abban állapodott meg, — hogy a tanterv ne homeopalbice alkalmazott r/rraro befecskendezi- j csupán az elemi iskolákra szorítkozzék, hanem a sekkel, valamint az unlftoxin-inedicationak ludo-1 polgári és középiskolákat látogató fzr. tanulók hilok-, , . . ... . minyosaii régibb bomeopathikns eszméje alap-1 látására is kiterjesztenék. Ezután a pesti izraelita \| 8yofcorl«w1» áltat közvetve a nnznt ján a tudományos homeopatbia úttörő, ezen lu I hitközség megtóásából kidolgozott tantervet vévén dományos vívmányokra lelelte becses régibb közre I alapul, ti munkát egyes tagok közölt felosztotta működésének meg kell adni az ennekelőlte jog-1 olykepen, hogy az elemi iskolák, polgári iskolák) talanol megtagadott elismerést. és a gynVnnsiumok vagy kercak. középiskolák szá- Magyarország és a magyar orvosi tudomány mára külön-külön tanterv kidolgozandó, a mun \' beszereztessenek. Mi, kik a kerület tevékenységéi melegen érdek< lődő figyelemmel kísérjük, teljes megelégedés! konstatáljuk a mondottakból, hogy az ügyek étén állók működésűkben nemcsak a felekezet érdekelt Kiríják szem előtt, hanem a közművelődés és a vi ágossAg terjesztési) és a leleh.irátl szeretet U szolgálják. Este gelsei tiutmann Vilmos vendégszerető házában estebéd volt, melyen szellemes felköszöntők a vidám bangutálot egyre fokozták. a remeg Ha ö még egyszer visszamehet ne gyogó, káprázatosan szép világba: elégni, halni i , Bágyadt szemeiben qjra fölcsillámlik az élei láza. Aszott, sárgás kezével fáradtan simítja végig domború szép homlokát, ahol annyi nagy, any nyi magasztos gondolat született meg. Azokért a szép gondolatokért, azért a magasan szárnyaló lélekért szerették, imádták fit annyira as-aátoottyek ; azért röpködték, rajongták körül abban a mámoros légkörben Hogy ő ettől a rajongó szeretettől ilyen hamar \| elégeti, összeroskad! I Arcán megrebben a mosoly futó, bálvány fénye. \| Megjelen elölte az a szépséges szép asszony, olvatag, nagy fekete szemével, melyiek álható! sugarainak érintésére - annyiszor megreszketett: miniegy delejes erőlöl az ö elbűvölt lelke. Mintha magához ölelné édes, üdvöz lő odsadá-sával a mindent álbaló szerelemnek. Mlnlha odatapadnának ojkára azok az életet szívó és életré csókoló, űdvességre vágyó és üd-\| vösiég osztó ajkak. Mintha a remek-szép hslvány fö oda simulna mellére s fölragyognának reá a boldogságtól tündöklő könyes szemek s megcsendülne a reszkető ajkakon az édes szó: »Olyan boldog vagyok! Úgy szeretlek! Meg tudnék halni érted !« Hol van az a delejes szép teremlés? Kinek lelkét ejtik meg ? kinek véréi hevítik elemésztő lángokra azok a csodásan bűvös /tkiU stemek ? Es hol vannak mind, azok a gyönyörűséges bűnös asszonyok, akik olyan édes, \'olyan üdvözítő önleledtséggel tudtak ővele rohanni a.kéjes pokol perzselő tüzébeV Hol vannak a lélekvesztő, ragyogó kárhozat világának íu ó meteorjai, akik egymásután átrohanlak az ő, lángokra, lázai elhamvadáara vAgyó Szivén\'/ Fölemeli bágyadt szempilláit s oda lapad tekintetével az élőszoba ajtajára, mintha a flinta-ziájriban rajzó alakok belépését várná. Ugy ső-tétlenek azok a fénytelen, lelftős széniek fekete-gyűrűs üregükből, mini o kialudt vulkán hamvas szádája Szegény köl\'ől hiába várod ökpt. Hiába vársz csak egyet is közülük! Mit csinálnának azok itt nálad, hol a halál angyala várja a te életed ulolai) szikrájának ki-alvását ? Hisz te márcsak rom vagy, lassan-lassan szer-leomló romja az erőszakkal, a pokol édes gyönyörével elhamvasztott fiatalságnak Az a megmaradt néhány teséjjp vér már csal; a halálnak lesz jó. Kiégtél, elhamvadtál. Te is csak meteor vollál; átrohantál lángokra vágyó szivükön ; szerteomlottál; el mehetss aludni a lóid keblébe. A kihűlt szivek, a vértelen emberek oda. valók......... ■ Minden, minden csak bolygófény volt; káprázatos illúzió. Es ö niégi< milyen megbomlott, örült agygyal latolt ez ulán a bolygófény után, a biztos elpusztulás örvénye felé I Még azt a szélid>(ényü csillagot is elfeledte, ahhoz is hűtlen lelt, aki őt olyan hűségesen vezette as eszmények világa lolé. Pedig milyen szép, milyen nemes ambitióval indult meg a nem mindennapi leikok ösvényén t a dicsőség utján .. Kezébe veszi egyenkint a meg\'akult kéziratokat: as eszmények felé szárnyalt lélek teremtésének töredékeit Van közöltük egy kisebb papirlap is. Egy régi kiadatlan költemény, abból az időből, mikor először lépett a nagyváros kábító ttjába a feltárult előtle az a mindent elnyelő, kavargó, örvénylő élet. Akkor irta otthon hagyott tcslllagáhoi\' azl a költemény!. Most \'évek múlva) elolvassa megint s ugy lünik föl az neki, mint egy gyermekkori, ártatlan, sugártiszla álom. Látat élet!. Sztrltfoszlá álmák litma mind o semntiségbt uállnak. Élni ktll itt gyönyOrb szédülve, 8 leroskadni, ha majdan kihűlve : Rommá letten a ttiv. / Káprátat et 1 Nem iMit meg engem Szellemed réd — tugárltlkü umtem, > örvény kavart/, finn ragyog a ctillag. Ha nédülnik, seyitséyül hívlak Ét szirtté lett színem. Jer, jer vetett tiuta sugaraddal! LtlktmWl csak feléi törjön a dal. Mig féléd száll tiuta lánggal égre, At eszményele fényét aetherébe; Vem lesz rommá stipem. t Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. á. .szám. (S. lap.) 1895. január hó 18 án. H I R E £ — A ker jatékeajr u«eg> let klráMI. A január hó &énftartolt estély jövedelmeit illetőleg a kővetkezőket vesaaük at a .Z. K.\'-ben, mint a keresztény jótékony nőegylet hivaia\'oa lapjAban közzélett részletes kimutatásból, fcryiij tét utján belolyt 188 frt 60 kr. Felülfizeitakböl 130 frt 50 krf Belépti díj ikból 185 Irt 50 lr. Kiszolgált i\'alok és süteményekért 245 frt 05 kr. O-azi-s berétel 747 frt 55 kr. A kiadások még összeállítva nincsenek, tebát ezek később leatnek a tiszta jövedelem összegéve1 együtt kitüntetve: — YadAaxai A gyurgyánci vadáaxtáraaság e hó 9-én tartotta évad-vadftazulá\', melynek ti- — As nj ailalstterliH. A király Binfy Dezső bárót, a képviselőház elnökét bízta meg a kabinet alakítással — Január 12-én érkezett távirati tudósítások szerint Bánly Dezső báró a miniszterelnökség mellett a belügyi tárcát is át fogja venni; igazságügyminiszter: Czorda Bódog; pénzügyi: Lukács László; kereskedelmi : Hieronymi lesz. Eötvös báró és Pehérváry báró megmaradnak eddigi tár-1 k"él\'eu "9I" w,lt", w"lk\' ™er\'. Mt hi\'" duóknál. Az ő felsége körüli és a foldmi- ÍSJVÍt^f "..SÍ\'lSJÍfS J ... * . , . " , csalt éppen vad nem. At otthon marsdotak vdési miniszterség betöltése iránt még e I irijíykedvr vették tudomásul aton meglepő szép pillanatig határozott megállapodás nincs. A eredményt, melyei 12 elszánt punkét dacolva a képviselőház megürült elnöki székébe biz- zord idővel, ezen vadászaton elért. Hét hajtásban tos hir szerint Szilágyi Dezsót fogják ültetni, j "\'"eseu 53 n>u\'. 7 \'il"kk ? 1-ókí\' At — TsiíükjI klaeteaéaelc. A vallás- éa nt" » »°»k«\'«turt dárdában a meg-köznktxtáf-öifyi mimtt\'er :i X-ik fi<etéi osztálybi"ü.k"\' ^vidámabb hangulatba lo\'y la. A G ri etzba n h G.briclla nsgykani/sai polgár-Lv»^m\'ba" »«ttek: Bar,,,y»y Béla, Belua iskolai segédtanilónöt rendes tanítónővéég LaJrtl Ca-nant Lipót, dr. Ktss Ulván Lu.nuit-Szakonvt (íézit alsólendvai polg iskola segédtani- "r dr. Mávar Fetenc, Mik<»s Géaa dr. tót rendis tanító., tovsbbV Madarász L.s iu. Nenatedler Antal Pandúr fW. dr. PlthAl eh isk. tanítót a Xl-ik fi/étéai o<atáiyha Zalavár- ?.rack Endre, d£ Szigethv Kárdy, dr. megye tanfelltityelőségéliex toltiokká nevet-e ST® ^ .vfel [•> . h ■ - Thea-cmíl,. A .Caaino. legközelebbi V"\'«»d™y Jó™f » önger ü.lmann klek.-tbea eatélyét e hó 28-án tartj i. — Aa l»r. Irodalmi (ámulat most mag- — A kereakedé H]nk «nké\|»« auy Hnt v,k,H és iarielomdú« évkönyve é\'énk leír e hó 19 én tartandó es\'.élyére, meyen tanúságot toaa arról, hogy ezen társulni már Kürv Klára a népazinhál bájos priiuadnnnmaIfennállás* első évében is íren szép tevékenysé-és Kiirt hy Emil író működnek kö-r.\', a meí-l"6\' Htelt ki- A* évkönyv maga* irodalmi ttin- bivökat mar sxatküldé. At igen szépen kiállított megliivók élen Kiiry jól sikerült fertylépnyoinnla éseakrdik.. Igén szépek ax ezen mulatságot hirdeti filravaszok ia. .— Id4jArá« A lefolyt bélen idő\|Arát több izbeit meglepő fnnluli\'ot ven. A keddi nap igen töljf\'é volt; R?erdfin reggeltől egész dé -u\'ánig csak ugy »ulingnt\| iiz eső ós már azi véltük, hogy az cső elviszi a temérdek havat. A délutáni órákban ax meghidegüli, az esi pedig vonató t~4.II éa azért legkótelelib bővebben Ingunk vele foglalkozni, A t(mulat legutóbb tartott vá-lasztipftnyi ülésében dr. Neumann Ede n nagy-kanixsni izr. tiilküz-Mg tudós főrabbiját a bír Aló bizottság tágjául vála«ztott»! — fVUllfláetéseU klmulslá«a A Letc nyén meginrtnlf pásztor jntók rendetésa alkui mából fcllilfizélni kegyeskedtek : Gint Andrá«y. Aladnr \\1Q frt, Hii.rn Z-ngutoud II t\'rt ötv. Foly öböl hó leit, na ídőjMernáné 3 fit, Thissy LijOs 2 frt; — Málics oly hatalmas fergitle-1 Ja nos 2 frt, Mny.er le\'vén 1 frt 84 kr, Dr. get ho/oit, hogy a vnstili közlekedés mátnsp Csámpa** Kálmán 1 frt 60 kr. Kukk Bálint 1 lut-jdném teljesen szünetelt. Pénteken o<aiids, frt tiü kr. Gazdag Adáni 1 frt, Ktlipich Jánna hideg időnk v<>ll és ennek köszönhető, lio;y ti 1 frt, Nunkovi.a Sánd r 1 frt. Z.lál fiyiií-i I vasúti forgaliim u>ost itm\'r mitiden irányban lel- frt. Tamás (iyu\'a 1 frt, A\'ilíngen Mtria I frt, I iesen helyre van állítva. Lipunkzar akorismét axe- Czifrsi\'Ka\'á tn Oq kr, Sul)ok Igiiámő 60 kr, les, Invaa ídö keleikeartt, mely ujabb lorgalmi Tamás István, özv, Horváth litvánná, L.isnyúk akadályokat helyez kilátAs\'>a. János, Vtíjdii J ik-íb, Eppmgnr IwnAn, Reolinítzer — Xipkoiijlta A null heien uralgó télles Simu, Polák Ignác, Horváth J >zael, I,»skouics napok szokat ait élénkké tették a népkonyhái Fóréitu, Kapnsay Antii, Tnilt Ü<nd>r, Kromín helyiségeit Volt nap, melyei- 70 - 80 felnőtt Jó/aef, Rechni\'zer Vi\'mns, Plank Ferenc, Kes>r szegény vetie igénybe ti népknnyh i áttsl\' nyuj- G\'\'\'z», Vizmatlty Sándor 60 —60 krt; — Strasser tiíti jótilcnényt. melyet az ébexő i-kolás gvr \|Jakth, 40 kr, Vajdi Adoll, StegniQHer járnia, mekek serégé f.)iyi,oiiossái;lmn élvez. Elekkel! Bánét\' P ulim 30 kr, llimtt Lainsné, Luit:inics együttesei uauiely i.apon 2Í0-24H egyén etle-\| Vikloi- és tíVerjjvAk j\'d.ltifl 20—20 krt Mttlütt n zett ii iié\|ik\'>nylisbin. j fatui" iíimihh szívli ada\'.ns^nak a szegény gyer- mekek nevében e helyen köszönetet mondunk aem mulaaathaijuk al, hogy Glóaa Géza uruk — ki áz előadás alkalmára a taép lüggónyt, Időt éa fáradtaágot aem kímélve oly alvMt-mi\'don megkészíteai szíveskedett — köszönetünket nyilvánítsuk. A rendezőség. — A asetegaég éa aa erC. Két egyedutai ember a napokban megállt a eoraón a ax iwt levő ívlámpák láttára nagy c«odálliotáaba esett,\' annál inkább ia, mert ók még sohasem láttak villamos fényt. A mint a levegőbe bámuloak, az egyik a tudatlanabb forma, mag kérdésit táráét, bogy mi a csuda lehet as a léoyeaag, a kérte, bogy magyarázza meg néki e nappali léayeaaég I ok At, mert ö ilyent még aohaaem ér, noha aa I-ten legyeiméből a negyvenedik évét tipoija. Társa, ki oaak aem régen jött haza ka\'oaáéktól, nem akarta, hogy a dologhoz hozzá stólni nem tudás következte bet), reputációján a kérdetőaködő kereaatkoma éa ennek réven aa egéez Kgyeduia \| élőn cserbe essék, a városon kivül tudományos fejtegetéi\'ekba kezdett bnosfttkoxni, melyekből a a kíváncsi uti\'árss csupán azi ártana meg. hogy ux a lényeeség semmi más, miat melegség és erő, melyek közül az első a deróiban, a máaodík pedig abban a nagy cilinderben ,gyün-megy.4 A koínn a nyert aztves felvilágosítási illemtudó, n megl öszöute, azonban aton alázatos nézetének adott tisztelet tol jes kifejezést, hogy ő atarinte a melegség van a cilinderben as erő pedig a deróiban nem pedig megfordítva, a mint aat a koma állitja. EgynHa\' pedig kínyilvánitoUa, hogy a lelyilágositó óriási tévedésben leledaik. A kiszolgált katonát szavának halybeu nem ha-I gyásn szörnyen bántotta, s minden további ka-pacitá\'áa nélkül odavetette kísérőiének, hogy aa I Isten szabad ege alatt ezennel kijelenti, mlsze ríni a szeretett komája ilyesmikhez is bétsaer \| hatökőr, tehát jó less, ha szavaiban aem kételkedik és beingja a sxájál, mert ami\' ó egyezer kimond az -- ssent. Erre a nem épj>6u tárgyi-bigns vá\'astadíiara n komám uram is dttlibe jött s anélkül, bogy tovább érvelt volna, aiőtérbe lépeti nála. az a hagyományos zainmegyeí virtus, felfogta ólmos botyát, a nxzal jól eldöngatle a nudó\' filubeliét. aiinek következtében azután, egytnáai egész l.olenyéig pülöltek, a hol aa egyik ax egyiket, bol a ma«tk a másikat löködte aa uimaTletti nraVtörŐ árkokbt. Végre a nagy tü«-délmekben elfáradva, beértek a loiottyci nagy-\| vendéglőbe, hol a barátságos felkérésre a la aj-donoa at ö szokolt alapos előadásával meggyőzte az egymással ellentétbe jött polgártársakat, hogy egyik Allitáaa sem való a egyúttal saaksaerüen maginsgyarás\'ii a villamos lény elöi liláai mód-iát. Eito a kél vendég koti-lessé/ének tartotta, egymással bibéitII ni é< ez alkalommal rgy jó áldomást caapni a vendég ős ur tiazteleiéra, melynek végkéltozése tűsben nem nzoii ketde\'tek sttjnálk. tni, hogy egymást edtngo\'ték, bit nem oaak azon, hogy nem igaa Állítások miatt keh Míg a költeményt olvnssa, lelke elszáU messze, messze, egy csendes kis faluba, hol az ehő álmák ébredtek benne. Olt ragyogott egykor az ő szelíd szép csillagai az a kékszemű, ár\'stlan angyal, aki nem ismerte solta ezt az illatos, kábító, tes-1 te\'.t világot; akinek üdvTSsspg\'s, tiszta, mennyei; volt szerelme; aki J^azán csak lelkét, az esznié nyiség tiszta régióiban röpködö szellemét szerettei égbe emelő szerelemmel, — vért forraló vágyakat nem ismerő szive napsugaras ártatlanságával. Milyen tiszla szép álmokat hozott ö egykor magával attól a szelíd jóságos teremtéstől, akinek ártatlan szivét olysn glória lénynyel övezte a hit, a bizalom; aki sejtelmeden lelkével nem ludott mást: csak hinui. bizni és szeretni végtelenül. Ott van a költemény mellett utolsó levele is: az égi sterelem tüzében fölmagaszlosult, megdicsőült lélek végső szárnyiebbenése. Mikor lölemeli, kínos sóhaj szakad fői lassan pihegő melléből s fuldokolva szorítja kiszikkadt! bálvány ajkaihoz Szeretne sírni, keservesen sírni. De mar nincsenek könyei. Kiégtek azok is utolsó cseppig abból a rommá lelt szívből. Olvassa a fakó sorokat: t „Édte Egyetlenem.\' Olyan régen, olyan igen régen nem kaptam már tSled lei elet — Mm tettem tőled rőtet néten Tudom, hogy lelkedet elfoglalják teljeten azok a nagy munkák, mikkel jötSt, hirt, nevet akaret magadnak te rémleni. A te lelkednek et a küldeiéee; jól tested, ha enne\'t élet égést odaadással. Én belenyugszom, elit igy akarom. Ismerlek: hiszek és bizom benned, iiifft neretlek, ntigyon szeretlek. Tudom, meg vagyok győződve, hogy ji, hűséges szellemed azért sokszor itt van nálam Érzi fzt at én sejtő lelkem. Es engem véghetetlenül bol doggá tett at a gondolat it, hogy le rám gon-dolst. Lelked szerel mének nagyobb részét szenteld a költészet szellemének, mely téged a min dennapi emberek sorából kiemelt, nagygyá tett Nekem elég lett, hogy üdvözöljek, nemesen érező szivednek egy egy dobbanása it. >Ebből láthatod, édesem, hogy én mennyire bizom a te jó lelkedben, férfias jellemedben. Azt a szép költeményt, amit legelsőben megküldtél nekem, sokszor, nagyon sokszor elolvasom. Aki igy ir, igy érez, igy gondolkozik > annak szivét nem keU félleni; az a kavargó Örvények közöl is feltör az eszmények világába. De mitől, kitől is fülenélek 1 Mikor tudom, hogy őszinte igaz szeretettel emelted az én érdémetlen kis parányi lelkemet a te magasan szárnyaló nagy Ulktdhöt! Olyan igen boldog (t talán nem vétek vele ?) büszke is vagyok a te /ölemdő szerelmedre. Hisz oly kevésnek juthat ily drága szerencse, hogy álmai jogosan fűződhessenek egy szentebb lángokkal égő költő nemes szivéhöz! »Azért ha ritkán irez it. én nyugodt vagyok, bizom bernied és remélő szerelemmel adom ót lelkemet annak az édes gondolatnak, hogy majd eljS a pillanat, mikor őrökre egymásé leszünk s nem kell tőled elválnom többé. „Akkor majd ott leszek szakadatlanul mellel tea. Lábaidhoz otnlotn s mig a le nagy lelked fönn jár a szellemek végtelen világában, én a porszem, hozzád simulva imádkozom éned. „ Mott a lávtlban it tokai, nagyon tokot imádkozik értei és imádkotni fog utolsó lehe-\| létéig : ETELKA. " „Uri. Ntm akartam mtgirni, dt még tt tudom megállni, hogy nt tudassam veled : milyen I nagy beteg voltam. Hetekig nem tudtam semmiről. Most mdr — hála Itten I — MMmi bajom nincs, \| csak kitté erőien köhögök. De azt mondják, hogy majd elmúlik." Hogyan el ludta ő felejteni ezt a jósága, angyalt, akinek lelke olyan tiszta vot, mint at égből atökkent sugár, aki csak hinni tudott éa szeretni végtelenül; aki ha ssenvedett it érte, magába temette epedő fájdalmát, hogy meg ne ssomoritsa vele a költő lelkét és egy pillanatra se rántsa le álmainak magasából. Milyen óriási megtagadásával járhatott ez a női szerelem féltő aggódásának I És ezt a tiszta lelket feledte ő el azok között-a perzselő, elemész\'ő karok között, a. pokol illatoa orgiáiban, észvesztő szépségek vörgytíjló párá-zatától megrészegülten I Valami retteneles kábító undort érez leikében maga iránt. J Érdemes volt ásókért a ledér pillangókért/akik most valahol kacaguak, élnek, gyönyörbe mtédül nek, csak egy pillanatra ia elfeledni ezt az (ártatlan szentet I ? . Nagy-kan km, vasárnap. Zala. 4. szám. (4. Iap.» 1896 január kA lláa lelt eayaás \'ejé. rövidebb, «• boassbb idűo ti gyógyuló kisebb nagyobb Ur folytonosság kiáayt aj tani. lutlyrk ssomlá\'éas kftsbeu ssaal a pél<ia bssaéddet vigaaatalták egymást, . melysts-rtai sí a btiM\|M«Ml «jé oeak beheged. — VaasU katjrAk. Az alábbi aspokba. •m* fnrdanak aMI thaarási eae\'tk, msysk foly . . Ita s kutyák kiirtása s laguagyobbb artlylytk/"141 Joljík iáiig a ráró. bei taráié té. 88 laiya a* 4 aatska irtatott ki, 44 kutya nádig gjrepswetsr karakla alá kárált. Három k.tyá. a vrssetteég kaasMaliaésn. A IVtaar-M\'* intézetbe eddig I gyermek smht\'atott, a 4 ik slssálli\'ása iráni mmi Myaek a lárgyeáeek. fi«yaisM«isijlk aa által sgyhabivolt diszgyttléese adta ái « Msöa} — Nlaea lábM IMaailli A pia •égnek. 8yl vesz tar eate bonkeit volt, melye Nsai je4raka4i, kik «k asm baa téaybg a &a <1. buo-ve»t a város stiea-java. Keik üstön löt dr. C4RV pss< Ká.\'aáa sMndwt a királyra, aalyst a fa-ieavoltak állta hallgattak végig, Zaáall Gyula KoasaUt ««ellea»i Sitalie. Ksisa Imre eegddjagysá padig Haaavalta aa általa ez alkalomra in aaép a fára aagy Sri i it mg okozni aaaa kir, bogy Márkus Jeeő at .Arany Uareaai asáUad, ki takáaáiak ártalmas Mannára egy Igsa elmék asarksaetl es hamar át>«áialb4 ,HÚ»t alias 4raá* táblázatot állított ( see. A tebtaetfem oki wrbaa ia a vs.éégek atret vaa.sk t»ltá.<et«a — Halár. Liveipo\'btn luress eset lőrém elás wiudm nt« m« ott a M Issn aapgair* Hi~ minap Kgy baa kél asomstédn* lakájában sgy \| ««y ktwkáoska van, melyek taté a kait van trva azon érában jelent meg a irálya. Ikreket beeqt aa egyik lakásba, agy gyer nekot a másikba At ikrek papája a astléettor iával tol\', a mire ka-xsjőtt, kSlosfiakérték a aaoms-édéktAl s ksrsss- ttírtulajd\'ísosokái, bt% a Mkspit\'aay rendeletét í í/sraket la, kogy runeat^eaok. A rátjeasiás sdbsnms betartsak, men tiiltnrteiboii fltSrrény Mkertili le, de ima sikerüli a tréfa alán a köl Htm wigwáíai wiistaak. ojáav»tt gyor«koi a károm k««4l kivál.ss\'e.i. - A >a»tta_____Mih. Ké« • »«lőr. 9«»>y mvasatn ithi.it a . .T. \'.tfy" f" fr1! "i™1"! drámaírók érdektodéaét. J3P ÍTÍÍ * Jff M -A Irgajabh eaoáa A nsw rorkl orva "\'\'HIT 5LIí,tl1 í"-1\' ■■» körébe, .sgy lagatotlaáget és Írd. klódé.! 23Í iÍÜI i!"tr keli egy tőbbanr megvakult é£vakságából atyán- SÍ£ ^T. Öft Hoteklbbseör kigyógyult A kis Bekriag tatalma.,. .. eddig I^Muatt ^.„r.\'.aX.s, négy esztssdőt e az tar«o t gyermekkéfogság paaaUtéaaiaak végei ve iáit, Amin né\'daai Bmlapteta* 1881. október ha vébe. as alkatiak .ak ti* ssásalékát a diliért-Hsafcea tlpit»ittllnk tették ki, sddig 1804. nktá kor kávába, t aa arány 98 tsáaláhra szállott alá. Tekintetül arra, kogy s thflerl lag-lmiagaak eeek egy révét keséliek Mérvamal, ss ered wáy alf dnysa, hogy a Htkrtag-fé\'e sasr Mleláláaa méltán iflUnllte\'ö nsmotsk aa elmalt év. 4e sa orsosi tudomány utolsó károm évtizede IsgkimagM óbb eredsUayéaak. — kersseMlls. Ilrfsaslés B ha Jáana agy jomod. loeaye< polgár Aa aa elmúlt npok tiplién kime.t a kflseégi erdőbe, hogy ott sa áTalak megvett tst&rmet hssálmkfti mettte egyik társévsl. A tBr< domb oldalon fskád\', s a-m volt elécgé HtftgkÖ v». s igy tArté.hslatt, a tulajdoa<tga van, hogy ka tortát, vagy más süteményt e«slk, ideig eneeon megv.aal N\'hi.y bénappil ezelőtt, aa a\'oén játatotl a kis Barna s ekkor agy kis darabka tor ái ktp Ht egy másik kié leánytól. Miután me<eue, fenteiben ho\'ea Ha már most vatamvtyik vendéi (aéé«tloim4sM* vagy esetleg snmfmva aem leetaa, kaeeak ka-wnd vaa eeá . megtalaiá keeáa firaeen kegyelik, asiyebb ées\'Og pedig ea illem aap keeM* jábtt beirank. H» aed\'g a 8se 4e később eaabá zfltatiá, a koekákKa as egy \|»nt áltat jelssletik illetve ee Illető őtmseg átbasailk. Baee taUáast mey l>i re nyár* rövid idi alatt a pincérek főkönyvét. fogja képesei, égést bee egy aagy ed tv tarjsdaiml é< Sestekeftv. kAaeyee zsebben kar doaH.ié. — A aémst asaaaa Msiiáa Most, begy a kaaeti kőtöaaég s a lanáns karáltati b>lses,sg aa< alat mutatón Rakeáeay direktor »aaaé yá ben e Utstességes tssgyar máiésas\'a.>: be vonult . karee várnaba a kifestett amu, keeiyia német mas<., á melyet négy orfeumi dia es hárem Sátgor képvisel, trdekea, begyamlvaas-táraasag igazgatójának Magyar —• a aeve. Mar lájdalmat érseit, amelye\' as orvosik bizonyos mo<t oHik as a kérdés, vajtátt a derék asgyat idórs esiltepiiottsk. de vslskáayeaor airs táasta-\'ssintársalata«k asen kellett rlkagyaía Kassát, neműt tveti s kit leány, ast laptesialia as adeelkigy helyet engedjen . némát zeogerájaak t anyja, hogy Itbér h.Vyag képsődik a Manán, - A. etlepatt tjerasak. Ytaagy«Wa, malv bizonyos időre elves! asemevilágát Végra gtUmy könégben baaeek«t eestMáővel azelőtt elhívták a hit Kmmáboe dr. Knapp .tw-yerki elleaták . aátoms cigányok Bsakoa Patees MMé* biree ssemée* spsoiá\'ittá\', aki hima<as megflgy* ] aQvesnak agy Ms leányát. A gyermekei ország téea slsp\|tn, inégerőaitftte, hngy irt idáiege* vak« ságot tesstanenOak fugyamtáti okoita. Próbát It tanon oltóbb . ki« leánynytl, msgate\'ett .vele egy kis darab almás tortái sa outkttgyan \'■"syjmt vot a »smé« a (eltér hólyag, amaly a sst- meggőrdili, nmlt Kába Járna lébiv.i taegxkn.lt \|mevllásáól újra magfo-a « ia. A kl« E« na ktt lyesai s>art. Kt nem mkerOlt, minek lolytan. ,hlb„( „ tulja a b.já\' Vidám -töke baja, aavetennak, — ki a iK»mb al» rt aéa s lUUKjjfia szemű kis gyermek, aki a duk\'or bicsi p»-résaalu, la bátra NduH u/t, a ss-renctét 4,94,, ,, „ftfya„ «,ert>l «söte«snyckt>. ílr\'" •,t"H,"• - JáléUaey l«pap »k Annsk . Irfkasl- Ml baaataállitaai saileihea. jségnek. meyltel fapipjaTk miad<g lámoga ták — Heeemlk easl«tk. Kikéssfllt L tenwn i< a msgysr kalturaiM Mgye ai, ujabban tanét lé-a Kwaik-amlék, melynak leábtását s váron uve-< tsaajeat adttk Sima^a J t/,set «gri ériek, kőiőaséga már a nsgy li./sl halálakor kel k- Selms\'ar KnnsLitin váei és Htnda la re ayl ral retia el. A meziatieti gylj,étte< ^akksmsr (l>Qt,^lkők. Stútttxa énmk ügy mis hároasaer fo szép ermlméaye lelt, ami tehetővé letta. hogy rin» költséggel tgko\\u épikettatt aa uradtlmskns aa IMIO létükkel biré ki\'atgb. egy 8M) Irtüi inrtnzó Btlk só puszin At egyúttal bct«<it>i>ia keríilö emlék álliltansék M s templom slőfl M- \'s it Isnind á lát kel fl javad itmasá«á\'. Hebaster rv., . mivel pedig sikk.i ntgyobS városik sea !»áei pBtpik Pnts a-Httaayő 1 állittato\'i fal i-k» étfa\'k\'dh* nrk. Ar emlék agy mstsr«égee de a- j iát. mely négye<ar forintba kseflii, llsnd < lure bee áll, dttsae k«ri\'4«sst övea>e, a ktivetkwl! nyitni ptisp>k pedig sa nttaai lAgynak iaat frllratovkal •Km-u\'Ii Lajos IM)I-I\|94 A Sia- S \'tény tanuló elei nstésért sdo\'t iié«yes<r l«-Mdmg atyiának — Leteoye Ssabad aep«< — 1 nntöt A< tdsko»> lőpipiknak btn> Köt<ö* aUbairál a namsei . te aegyaágiNl elátt.* - As ránt kö\'oktatásügyi mitiissl-r elismerései 4« eaMet . etidmrlds-iltstg a képvi elét<e Q\'.t kőa<ö. uét feitoa II áldoutkéstégűkér\'. firdemes vnh magasra törő lelkének saárnyait \\ élrebbent mado.nn lélek llula sugarai, hogy ve dpenselni, gihamvaszlsni sbban a mennyorsaág\' aak Matt pokolban, ahol ha valakiből kicsókol MR aa életei,-elfeledik eem gondolnak rá többé soha. ahol s pi tanát gyönyörei mellett t ftftMf>> Mvttasége már csak bebOaOstit, elmoisódotl em-lékt a lázas lelkeknek H ttapedt, látás fejé bátrahsnystlik. as önlelkét máró gúny vonásai vonsgtansk lakó ajkai kárál. Arcán fékeié (oltókat tea1 a I aaervált vér..,, magasába, \'mint sasse sa easményak ragyogó ahogy évsk elölt iimodts Éh megnyil ss aelher csodás, ragyogó világa, stemlaraasló messseségben Aranyon \'elhflk válnak ssét gomolyogva. Kiragyog kőaőlflk a kis szelíd csillag mennyországba hívó, tündöklő azé mével. Homlokán a megdicsőülés glória-fényével bis fejébe torlódó I tató, édee moeolylyal átáll, saáll felé. Bleledték, nem gondolnak rá löbbé. . Ilellja édtsen séngö ssósatát Tálán kacagnak mindnyájan lelketlenül a lé-j r — Hívtál. Megyek. Ka Mt Is a Ued vagyok. roskadt, összeesett rum emberen Amint a tomboló vihar huhogva, l Örökké szeretlek. Jer, as eaamébyek lényos hahotásva Műterébe! elvált el ablakánál, mintha a szalonok zsongáséból Islcseadűlö kacajokkal rohanna tova. - Qai fogok. Élnem kell f ülni akarok! — suttogja reszketve a költő és kínosan pihegő melléttől saoritjs iratait: at esamény falé tört lélek faskőlt álmainak töredékét. Átszellemült arccal néz a megasbs, mintha j annak s sselid csillagnak üssta sugarát várttá kődősolö lelkébe At a sselid csillag az Ő titkon ssenvsdö lel kével elsuhant, víssttsaőkkeot oda UH, abba s Málkatallan világba. Itt lenn már eaak egy eeeadee í rbslom beaaéi róla, bogy volt, bogy sasretsti és meghsit szerelmében. Caak bolygó féay volt sugár élete. A haldokló költő onnan a magasból várja sz A költő arcát beragyogja a tntgdkeöllét ténye. Kitárja karjait a mennyei viaio felé — Megyek, angyal megyek\' — suttogja Mély sóhaj asaksd tői melléből Karjai lehullnak. r éjé lehanyatlik, Léiké, mint a bolygófény, at^U, «záll u aelher végtelenségébe, a ragyogó mennyei csillsg-vizio falé. om A kálybstűa máglyája tompa zubbanással lik össae. A kipattogó szikrs-csillsgok tvas röpöléssel hullanak a paráulogó hamu-rétegébe : meghalni etanyészni. 0WWÉMI sserte kereatefá, da imm akae^ak ra. Anyját a nagy bás.t ágyita döntőt te s pjvid esea veiet a én olpasatiietta, api< aa Idák fuysnUtt meg-Dragadni t eaaknem toheieUenné veit. Ae oreg embert moai nagy meglseetée érté. Ké*a< lutét erkeseti ne>i a postán A\'ttetikából nj Isvéllsl, a ma yet I-són leánya, .. ellnpotl gyermtk irt e a melyben aa é4ae Mjtjat magtlios ki«fa. Aa örtg i\'inuBr, akinek ihám lulflM a\'lan volt, rávtd atoa atlavel t eesk<ttoliat»tl ki mtgáoak s már aliadalt elviselt gysrmske fölkéri sseárs •s llefalhae lelvaj 8 ás<m moadiák már, hogy v.\'amenayl keayerksiaaett falslkosaka«t legaahetabb ée leg^S aed>lmeebb laglalk>aáe a tolvajokéi Da >eSa senki aem iparkodén aáf ■ilym Vtkmsrő •iniels d >tá-a\' jutni a keeyárre vtluhos, mint mostaaálma egy reeent \'eivti, A város agyik asobrástsaak ugytaie mmtagy heas ktsetb givilui< s/obf it kínáltak megvét»»lií. Aa Alku aagynehaaaa megkötődött, 4a kt Irk.\'jt li « ekobriist mag\|epgia«ét, a Midőn kn mlatallák, \| li\'tgy a megvett műdarsbek a SíékéMgytiásrót vsáa A •tm iro\'tkák mlatogy ha vaa méternyi j t.sgsseágbaa állottak tt ssésaeegykas partall ea I. C iieads uevQ oroau >ián. A l^vajtmt ataa j randi ea páril.aHl vakmerő kttésó mávéáseek ketieti lennie. Mert begy a s«tibrokho« jatkssaea st agy.., laliin ksl lytl fnlmtseats at oromra, mialatt 0 k egy kiálló köbe, vagy bemeiyeeslalt dissitméiyla fogéekaloti. Miiidea egyes meede lata étetvesaélyljml jsrt, . legkltstibmtgnsassaa-lás, njisl.tk « meggyőnsálése katsist okosba\'ta. ü e«t a ké\'sse.i vsasadalmas utat a tel* vaj.ak élst.ka, eőté<bt. kattttl magtanam, ee bogy meglássák. B«gt\'4j4ntk mindeoeeetre kei-a hatáokió kőltö \| lennie, mo t valakinek várni* kelleti lean a aaobroktt, amiket alkalm.-tat kötrlsa eregetett \|la. A tolvnjról, illeiélag a szobrok s adójáról eaak anayit tudnak, begy tiksj is. t Madag.se kár szigetére. — Haáat Itáafegáé Kurcsa kw juhi aua volt a napokbtn Bertinbee. Kgy darás anember ét egy sesretetremtlfá kólgy nagy lakómával Qnttapaiiék -meg mátkaságek buseoefttávee tv* fürdillójátn 1149 deeemberéhmi váitefafe (egyel a jubilánsok, de nem léphetlek bassaságrs, mart s mennytsszmy egy desgatdag asgyaáeie elta-tűnte as erybékeiéet ée kitageásasai ie.yagai\'e menyaeeaonybaiál. A málkapár lokál iváf«. vártak arra, hogy aa öreg nénike mégaelfea V vártak, vártak; de a nénike nem akart me ktlaL Most, deoember elején végre laba.yta eaameét, kőzet raáaévee korábsa. 8 a mátka pár, ássely kussonaégy tsatsadda tel várt ss r sakl>öre, lőltette, kngy moat már várnak még sgy éarabig, smig megülhetik aa aaQet kej lógót — Gá4 elrak. Tarcs\'oo (Z-npléoaegyébani • koafogltláa előtti időkből való gót mrekat ástak fóL A laresli hegyoldalban liláit sírok n Nagy-Kanucsa, vasárnap Zala 4. szátn. (5. lap.) 1S»& január M 134a réese gt» aánmtt, ! Ma réue ntee a" lOrtk hftdeltság karabál ralá, amit a> k buo nyit, beay a eeneiváenk aretil telel* fordítva tehűnmak. A kát gót erődal rr eayike ra\'aat előkelő veaeremboreek a aiiía lehetni, mer a enoetaanradtánynk aaeleti Utált kard ■■rkola\'éa mU aiMaatoa, seskhsa drága gy<>ogvaeemek fa vohak. AUI a Ia es -aiva<a, föbvu p«di« n ember niaanUHapt lehűlt. 8<\|no«, boar ea»k aa érték »s lelete1! aak máa eayébbel együtt etkailádtak. A másik ilyva \|t mt még nincs W tárra. Aa Irag bajira tát aniroa »ár»áni-»ftlap aáns st Hoif ml rajteabs\'ilt a kiritan, at majd esak a aMtréat\'a f mm* uiegsaondnni, ha ugyan tdétg, mu eea vsiAeib, ennnk » siraak U hall kdjrtt n«m találta. A ne-nanti mmnam isaaeatá-alga, ki bar a lalst Immár kUitadwáee, idáii aassaali enni leli a a»eyrt4fca réti kincsek titég ■satéilrs. A külföldről azonban a II. H. írta eűléee üHírini máris tiüjfy érdskliülía mutatkozik a leletek irasl. (-•) Itaaá rsilirellk kstaaMa»k lx-l<«4ée«l as Jglaö biztosítóimé art, haionsl aaólfálai esetére intsél főherceg véd oőlsétte alatt m. szövetkezei" réenére. As eddlfi logSalkoribt leiiüa\'rtf éa fénVk\|»\|wl elláiott ajánlatok l. é. j a a a a r 85-lkéig nyújtsa lát be Mveaatt i\|»asaiésá\|h <s Bndape-^ Kr\'Miiét tár l ert aaám i — HMéfés, mhesliséf én elaylkA-aaéá«sál meleeeo ajánljuk t. nl»"»dak twjei mtkm Esger dijltitalmezo • liiktós Itatásit •rell-pess\'ilsil Ksfiha ós SS és 60 áros errdeli d\'» Dósokban minden ttyógyesfrlárbsn és te«eebb dr<>gus IsIftlHti\', valamin\' Kmnr A. Na gyö»y esaAűléalsgeoaéiii aiáruban IMe« Xsaaéerti apatoTarüxMT ■s\|;arsr»«« mrilahsrll«il I4ké\|, CSARNOK. A fájdalom kOltöi. Irta: BÁBOSS LAS/.LÓ. -(Mjwti)— AUsforikat kfilteméor rését, a bteHB saefUsatahkaAt ft^aa ki, — ée as i mabnriséfét ia, mely aanfttastnira a asarntm áhat, a mennyet nyen el ft«k laMhaéyfl, bol béka és és ürük boláágaég bonni I Shakeepnare ia magtaláha aa taa^aagst a való éa aasmásy kOzőtt. a kfleaiksr as a saját kora MaMt, mnrt • aa lésnWsmnai bsinotmsegs lamerjak a lájdalom köHóil, látjuk, bogy aáUyl • rsekaueee talajéba, s aa nmbart aan hangulat, mily aOtét bánst bájtja őket, bérest ik akaratara eressivamaaáoNvt birájává team költeményeikből alapéraésakM. es emberi lét hlá* «M» a Hpst, bavalőságlt, a goeoas gyOseleaét, a halál édessé- * • weywual kel magáandinii Kaae-gáti megtudtuk, bogy a vak soia, a végaet.Igg^WM^I^ egy gta* kulánaa. er-uralkodik a világ fÓlSlt, a as ember nam aa laeel!""0^- ™ " aanavníétreaWisea n gondviselés, hanem a lerméaael liajthatallaa 10c- j »\' « "W u OraWrvényayel mai vényét alá van belyeaví, a eaeka aa ember ki magngyeatk. mnrt különben, ha eérti aa ertaw nem kertllheti; akinek végsete a boldogság a j^ *\'!, . w \'•"♦"T\'. ttjjpM a jot, a ami a lét, annak aa élet paradiowm." a szegénynek és » J\|ivá»6jjnM ia Ka aa arkéJrm alepaa stanvédésre predesüoáltnsk pedig pokol, tele kin ^ fenségw, aa t\|asi igazsáfissástgái Mre-nal bánattal. Esek a költők,,maguk ia csalódáao \|h4,T»\\ «7 ád mitveinek, ssalyben twf. kon, táraadslmuk lorvongásán mentek keratotUÜ, fW. klsaesssttHéés meuttoaik s^ a tta^r a s ottöl Indíttatva sem bizttakaz emberiség s azem aeretttóny nligiOft s es irtsei törvényekre ber jövőjében. Érti mindenki, hogy s szerelmi bá- van fnktalvn ......__.. . nat! élet und <rt; a nemzet bukása sgjr magaaabb l Da Ht van aa y kw lagbetahnasebb k«U\|jé embergyűlölőt a ai embertséf a tömeges Öröai • ^ h • f» a \'"""f1\'\' * tőli elzárkózottság világlájdalmnt sxOI; de aalI_ \'. ^ legjobban képes mégis megértetni a táj -.-.i ""\' dalom küllők dialiarmoniaját a világgal, azok éppen aaok a nagy problémák, amelyek leié u talány megfejtési végett lordullsk, ott keresve megnyugvást. békél, örök igszaagot, amely örök, igaz és valleshaltan. a nagy mindenaégben aa élet fa halálban; kérdve ml a teremtő célja as emberrel, aki születik As meghal ? Kaaköil B aCN keiében Cügy padig Óacéi, akarattal a boMogságts, a teltamadéara vagy a tűidre cae* ka a szetivrdésro teremtve? Ke melyik nsgy költő nem küzd e negy problémák kel vagy költő-a as, aki azt nem éni, és nem fejte\' geti. A mindenséggel, a Végtelenséggel aa örök A magyar államkincstár ma 140 miBii frtra léllol, as latsnnel vivőit e küzdelem n lilán küa< rugő pémltri feMtf lelett rendelkezik Nasysr- dslme, bol a Titán magára basyatvs a megtépe ország anyagi gazdagságul stonben iietncsnk ss tik, elveasti as embereket, s Istent setn képes tflaapénaügyl, most miniaaterüvé htl rvndes hala- fotlnlálni. Igjr vqll Hvhm i«. Ibéabaevé Ítélettel désa, henetn ss étílblttotitóliirmiigok tt lakarék Mennyivel könnyebb es -wleaebb azoknak, akik\| uíi., fileliröi kifejtik lajlödése agéas láncolatát. War-therjében mégérezzüje a vilájslájdalmat, sa eüee* téteket, Paest kétségbeesik, töprenkedik, kétely-kedlk, de már lellünik a derű. e WUbehe listaiéra l.elirjatot* még a nyugtalan lélek baayhe-dáaa, aki aem találja aa Istent, de a ,\\VéMödlieher Diván\' e a Faest második ráaas jelzi a bábéi heve a küllői csudálatos letek Jutott Folytatóé Mnéna. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. PHmiMi l» rri-á,:«»Mtil lü^ráflirl Vuruiiis Jduséf a n» je teljwrewknek » Km nyák Jshim slpsrt-s el\'tui pere a vUHátll kélj* pAiefdnaá iolenaiv működése is növrlts rékbetéiek. mini a .fVsírr (Wr* Bvelle A Inka- nem ismerik e tásangást, e Karcot, a nagyság Uiriavái-e J iswf ainer kfNHNfeM* ifja, as Atkái, as iáiéul arö « mléradaan nem okoaoM UjJtij^baetá i\'élét\'ál\' Voaeeineea llibá y iN neje lépfenéknek «• i eleai yere a Cnrtá\'á1 aa öasses mngyer imnkoftmtl, liÍielliiléZétekq.éÍ\| hanstot. hunom inwelégedmk, aa ölet apré Oiö-I jrM.fMI « j^g labarékpénaiáraknál közel 11 mtítHré iomfat mcivel, csendee boldogságAviik h cikkben végig f 0 «n4H«á sréf Itéea kir b»rwt «n \'«•< ell»ni "^porodtsk és 700-naI löbli hilellnti\'Zet. bank. j tekintünk azokon s jeleseken, akik a lezrégibbb: Cnriátál 1i.1vIh<hÍi«IvA iiéettei .L...L uL.^i^uilá 1 * J. IJlil. LnWlAI n iM.ikal.k... . H..H f.Lklfla liAllAS kA. .....v S/ népbank én takarékpénstár dolgnzik ma oly löké- > kortál a legujsbbig a nem íüjdalom költők, kő val, a melv a törzsvagyonnal együtt 1 milllárJ j rött 1a kimagaáanak. Esek s hitel, a valláal. a és NO millió Irten leiül emelkedik. Kltea jönnek lélek hallhatatlaneM^> • kinyilatkoalatoli Igassá-tnég azok a roppant összegre rugó megtakarítások.! gokat elismerik, azok elölt leborulnak, ett sgad mayeket as Hdlitíbtitét geniálla, a tegszelítebb! ják, szivükbe vésik éa imádják, min a pmsimla családi érdekekre áldásos saarveséne állni gyüj Iák megalkossák, kigúnyolják, megtagadják, tölték. A permanens ós kötelest takarékosság e Ks mégis, kl lazsdhsná, hogy llomér költé-hémulstos ée praktikus sserveséaének Itehoulalá!\' szüle ss Örökre intntneamd s utolérhetetlen köl« Magyaromag, mint a kontinens minden Altatná,. lénaet * s miért ? mert •• ss emberiaég iljit ke Anyaié pénrügyl lángessének ée konzervatív sao- j rdl ecseteli l\'jn, Őszinte, egyszerű Igaz éraéssel lidságáaak köszönheti. Msgvaroraaágnrt aa élet-; üdén, héjo ón, termessé!esm - Homernál nincs bizlositlUi eszme szigorúan konzervatív asoüdeá- eőtétaég. nincs hátásvadásut, a> ember egyenlően gái a legrégibb ée a ItgdtktlM, IrfftdngnMt\' meaegfesó eg él a lennéuettel, társalog ss ísle-enfol Mtínedf, s (Ireahsm veaelle be íegelOatör. \| nekkel. stereli s iMitlailul, as élete ugy a mint KftnklratkamMúia liümelie míá\'i vád«H Kriswváa Jóasel, Majnr l«tváa ás Oemián Ve> renc eteni bislgg n CnrlaMi hetyht nhgy« Hé a1tel. e Czerpsn Clylírgy éa n«te Páta Annt felpare •eknek V-iiai F»ren« a pere* elleni ingatlan tiirtoU s jír. iránti pere a CerixM beybaa haxyó ItéleiteK Tsaá* latrán fl peresnek - B anl Jan-e slperei ellesi laaatlen ihlsjdoitjnga * jár, M»M per* a Carláiól tié\'ybenhigvó Ítélte L pla büntette miatt vallóit llérlelrndi Li«fti\| e\'lani liOaüsr a Onriát>\\l Iteiyhenhagyó ItéWtel Hivatali eiábasatái és aaaeeahirni hawltl\'ál K melle I kü ünösen örvendeiee, hogy est a ma- van,amint a kottalotl, etoaiii kL Kzért hallathallen büntette miatt lerbs\'l P»tamle« Já<«ef eilaél tematikai ehlrelétftsaal, szolidsággal és egyszer- érdeme llom roíiink, azért becsüljük, mert kő\'te-atnittd a legszorgalmasabb, elÓrólmladií mosgé \'ményei vissssvisznek béiiiiünket (lüröjthon kék konysággal vezeteti angol társaságot, mely ffőjege alá. as ember iljiikuraha, a térm szet ölébe, mUÍi /innkol meghaladó ragya* felett readelke-1 midőn még minden npró öröm boHlogsiigot lehelt, aik, épp oly joggal lehetne a magyar (imham \| Horatius nem költő csupán, inint élei irói mondnak le nevesei, mert a legjelentékenyebb és leg-lják, hanem ss srköh>s ptpjt, ki s szüzeknek s kedveltebb magyar biztosítás! szekférlsk egyiké-ia jijuknnk igéi- aoliá iicinlmllott rgből hoznll éne nek, a Oraelmm magyar fiókja (önökének, FeM keket, s csskugj-an óklalji is ss iljskst, hogy s 8. urnsk srélyas ée sikeres vezetése ala t es a I véstt ellen edzzék msenkal, mejde Mrüskal, hogy bünttgy a Cnrratá Italt hmitiagvó Itámt nl. Bé\'vns ioal sértés bűntettével vádoli ifja F-trkts János és Ifjit llorvá\'li F-rano elleni lifl\'tüay a kir. iáblalál belybenhafiá Ítélettel. ittkbass\'áa vatoéférel vadalt Bárt te imae áa neje Nirak Ama elleni i>ÜnUgy n ktf. ta(h Iától tilégtál cistalá I élettel. Ilitmls s-kB bünleile misll pánaszit\'t Saenanál Jiíassl a leni bünttgy n táblától helybenhagyd legelőkelőbb angol taraasái\| Magyarországon lelje- i lenyonek erősek szándékaikban, megelégedettnek itáléttel, een magyar Dreshammé leit. melyet a magyar j kellé lenni, litert iín\'%\' sal ráiban is megcsendül s \| SÜiŐ ls"ái nsk — Aav. Hejne Kis Jáe>«eá kíUflaaég leljM^ i.^gul, ugrsn oly korlátlan bbra-jlréfa, a vidám Itaug, s a bölcs, derült világnéz ete j st. elleni rrndee pere a lábtatíl bs ybnk««yé "1 " fc Lk \' HMhMBÉM ítéletlel. lommal ajándékoz meg, mini a legrégibb belföldi verőfényt vet rájuk. társaságokat. Ha minden társaságot szsal a minta-1 Virgil a ge <rgikáiiban etrágadó versekkel ms- »serti Heánciális koaaervativ etőrelatásssl vasét puinljá a földmives l>oldogságál, Teperiée István Mnek — Takáse Teres át* tilely Ciceró [elleni pere n táblától belybenlittgyó i\'élettel.^ mfti-k —■ [tje Üst J khI " megváltoatatA végae-<e. nénak, mint a tiieaham ol és ha minden tánaság j ^érint is s ssnbed emberi egy legméltóbb foglal (itta £>\| X ssefn\'k - \'Wü %eb J»sef éU»«l «H ngv, mint s llreeham. ss egéu magyar) j,oeis, s inkább asemtné, beismernénk a becsül-lp«t« a lAblá^ál üzletéből eredő tőkéit eisőranp magyar ériek ^nk ez egyszerű, de tnégis étvezetés élet biz-\' papirosokban helyezné el akkor kevésbbé Ielljt03 nyugalmát. Uájos hlyllbén festi mint talál a volna szükség s magyar biztosítási jog reformja.1 „ iöklmivea megelégedést mezeiben nyájainak Konak a Magyaroraaégon megmagyaroeitotl tires-, áldásában; örömét a bersületes munkában ; ké- bamnek a mérlegében eló\'ordaló számok maguk ben véve meggyóaő és s legnagyobb bizalmat nyelmet óe ünneplést meghitt családi körben. Dante a nagy költő to megtalálta nyugalmit kaM ayeivee beszélnek, be meggondoljuk, bogy j «e kiengenslelődését egy alapeszmében, a mely aa a mintaszerű életbiztosító-társaság közel fél-1ben a modern víg egiséget kereste: a kereez százados fennállása dia egy milliárd 868,916, tánvségben, s megiljiló eifibeii, mely u embert 906 frankra rugó biztosítási ajánlatot intését! el & felebaráti szeretettől táplálva, irt csepegtet a ée mintegy 179 millió frank aeedékee életbizto L búslakodó emberi ssivre, megváltjs a világo silást űzetett ki. _ ^ \|e üdvül ád az emberiségnek. n Ka<ma Batn térj! ftezssk H ssesié felperes* a Inak — tín>. Kuzini láaeslná »alh %si>ími Apft* I lőnie elperea illettí bíriokpére a lámától háy* beabsgyá iiélet\'el. Lopu kísérletének bűntette miatt vádnh K» váes István edeni liluűgy a Ceriétál helyben* hagyó itéieitél.\' Hamis vád bűntettével vádolt gteianr Lénárd elleni bűnűgy a kir. táb\'átél helybenhagyó vég séeel. Ukstos Mihálynak Lakatos János elleei pára a táblától m«gfktltoeiatá itálett I. Nagy Kanizsa, vasárnapi Sebestyén Lajos falparmnak Kollsiioh Pá\' al-parae elleni a«4f)H frt 10 kr. töke s \|ár. Iránti pere h kir. táblától linlylinnlmgyó ítélettel. Tóth Kraae ttzv, Simon Láeilóaé stnak — öav, Tóth Jáaosné. M. oltani ür(lköuódé»i psrs s ouriá-ii)l rínnlinh helybenhagyó lié\'eitel. Lopás bttliiáttto miait vádolt Kédel Lajoané ál mii bóatigy a I Aidától helybenhagyó ítéletei. J Lopás bttnttitie miatt vádolt Mttllar [LakiUod] Ádám elleni bllnügy a táblától he\'ybantiftgyó itéstud. Súlyos leati aértéa büntette miatt vádolt Po-szedi JÓ4MÍ elleni btlnOgy a táblától htlybenha gyü italaitól. Lopás büntett« ós vóMsh miatt vádolt Brutkl* Maria el\'eui bUnHgy a táblától helybenhagyó itt lettel. K ö z g a i d a s a g. Votóiiuugvak. (Haldek Ignáo magnagykeres-k«tló jelentése a .Zala" srAmnra.) L here: Praseiaorsnág Borosaiéban nagyobb vátu eket ee<köaöl\|, miáltal uemoaak a hangulat acimi\'árdult, hanem a németországi vétók ró-eacról ia tórléntek nálunk vásárláaolr, melyekből — noha a< elért árak ulaosonyak — mégis következtethető. bogy sa Italai szilárdabb mederbe jött. Jegyeztetik: nngyazeinl) violssxintl áru 66—70 Irton, közepes minőség 60 63 fiion éa eilanyahh minőség 66 —68 íi\'foriv l.uoerna. A vntrlkedv mindinkább jó minőségűire irányul él egy tO mútermás-ás létei 44 frt n elkelt. A nagy mennyiségben olólorduló ti hny minőség vevőre nem talált. tUpftmagi A jó esiraVépee magvak árai szilárdullak éa áremelkedés vun ki\'áiáslitin. As idén ige i sok megbízhatatlan, nevezi t< sen Oroszországból importált répáimig forgalmaz tátik, ii miért igen tanáosoa a legmo.-iszelili menő saavn-tolást kérni. Baltacím iránt nagyobb érdeklődés mutiitko-ao\'i, de nem volt lényeges iorga om, mivel az urakat magasan tartják. Ara 11-—12 frt. Bükköny éa muhar. A napoktiiui nem forgal-mastatott BlvMiiel esolllU adatolt át » líaitspwtl Walfter 7rsno fél. ráazváajrtáraaság áltsl épített nagyváradi viz-mtt • kitkssaaálslask. E aluli a vlo a KSrBavSIgybea •lliilywtll eombiaált kafetep ttijáli ii/oretlk, Moly napoaia 40ÖU klItiBiter talaj-vla izelgiltalártta vsa litrondssvö; eiea tslajvls ss laai-telten megejtett vogyt ú» bakteriológiai klairlatek aaeriet Uilul Ivóflaaek bizonyult. A szltksigelt vlaminnylsigel 2 eatvattya vsa titvatva aaátlitaai, molyok mlmlogyike naponta IStO köbméter vtsot képei s viroe futott én m, magisiiglitin fekvő viafatMaybaa emelni, non li\'IJtWiin Útónból Mosdlt vlítartány klkaasnitkaW Irtartalaa 2100 ktlbmitor; s várni ceóUliiaet koams esnknem tO-kilóaíter; o caSvok ál-Birstől 80-301 mm. kUsiltt viltnkosaak. A caóháióaat 816 atcat liyáráoaaal. 180 totantynrsep\|iat ás V8 aftlvinoi kotiet vau Iea»kapeaolva s s csOliilózat Bár odtlig Is 000 liáxta litt bevosetre ÁI Oolwrle Mcsl tanár Utal kioltott o 600.000 frltal cont\'srnplált terv itolgilt s klvltolook alapjául, <s alapon lettek s isoakálatok ajrtlvánoa pályásat utján bntoalltett Walteor F»r»ao lile riaviayiiraaaágaak kiadva, mely vállalat aa ialtkaai.t s rendelteiéire álló tervek mulat végezte, ktvívln a vlztartínyt. is a gipbiaat, molyok k vát lalkosi ri>slinytárauif aafát tervet iserlot kiesMtok. A aoakilstok, molyok oask ts év aijns B-óit kozilottok meg, már novemlior il-in s«ial!iliaasa(illa\| be is fojostat-tik, dreoaber elofia pedig s mfl átvitele ia Itseinbo holyo-itsa s város állal Karkaa kir. inéruilk ur kSsbejlitiVrl tilr-tént ntkiuit felMviragálái alán m-g ia ttrtii\|l>eUtt. Ka Mt^is a vtxaS lolylou baunélstblB áll ia mngiilli-.litindd intim s klitlal goiidosiágára valló kOrltmiojr, hogy >ew csOropedések, aem agyib Idányok aem aatetkotnak, linuviu a vízmű a nagyváradi ktz\' ofig loguagvobb m.ga\'i-gaaé<«rv skiulátytnlaa taaklloaáí. ÖiDiamrl is bteaktaigcal kbai.\'atáljok, hogy oson nagy-aaabáau mll, moly rjlvlü 0 ki alatt leljeaen alkiaallt, Hsomtio kslye>t«UH is motyaok asakaserti, gondol is\' tolkiisoiorotos kivitele ugy egl sün, mint rétzoibon, siakirfiih\'g mo\|ál-laplltato.it, taljasos liaasi kimltmény, moly njitng \'nnojalit iaolgá\'tii\|e rekamona lojltdli Ipariullenak, vaUmfut a Jó Mroeitl Wilaer Ferancfite riasvinyláiaa>ág variinykipas-•áfiaek. __ ___ VERTES. - Divat IuiIónKAn. 1805. év inva«k/nyilr. Keim \'I et\'g (\'. ismert selyem ryáta 1(ö/.Ióhü sre-rint. Tina is nsaye O>el«liki>él, s/ii.há>i és iutiiit-verseny hv való f)lt5\'ól<ekiiél, damaa< molett bei pulin es püttljii ínyn >Jí elcii/ben réiwsllliii. Már kei ev iif/i tétoMfk kis^il\'-lnk u icnraliiifl atnvés\' liotiiisilpiii, il» liiálm, inig m\'rio must a bö\'giviág hslát\'a, liopy nlig vun selyn\' S/tfvel meiv iii\'iiii\'si\'bb, teljesebb é< báiamiy«/trllbbrán-i\'imi >clne, mint éppen a liengáine. Ezen i\'lkk Zala. 4. saára. (6. lap.) nemcsak n legkőaelehhl, ils a JOvt) őisl Idényben li nagy aicrenat log játasani, miután P»rii, \|yin-dijii éa Amerika rés\'érs. ubangeant, minlá/qit éa gamlag asin váltnsatnabaii lett megrendelve. Továbbá aa lH06«tk év n Uflsi-satlvésU.eliines-astlvetekel, nsiliok a rendkivlkll mennylaégfl kon kázottakat a legparányibb koekától a legnagyobbikig minden lehető a>Ínhen és elr»gadó uombináiióhftn hoaaa, a lalTél arővés damaszt és\| bröskélioii Is e\'ónyben ré«ae<tti, mennyi, időre? azt senki aem tudja, mert ép aa oeatrák littltiyek nem barátnői a tsifet eelvemnek (a párixlakkai \|elleniéiben, kik előaaereiettrl válaezlják it tafTe-let I) ök a pulin allhrahl, eatin-merveilleul ré saeeitik előnyben, ezekből ia nagyon aok lett rendelve, novozótoithi obangnant (szlnját^ró) szö- i vetek, A tchotliarh aalyem szövetek alig Hintek \| el, már ismét fulnierlllttok a legtgahb H/in kom-, poeitióktian éa főken b\'nuankia éa u jakrn alkal-martatnnk. JnpAui ea ehinai toiilárdok, egyezi-nttek éa niiniázntlnk, vnlnmiut nyers selyem básAlruliák, shantung és inwirok maradnak, de nem ia fognak eohsoin eltllnni, meri ezek ti log-oélasertlbb utisó ea iáras niegjelenésh>\'s való inliák. A legdivatosabb ssinek, fa barna (világoa-sétáiig) liista o\'aud, IQrkii, a piroská\'. Iraiss, serpent, linmokaárgt \'é« nevesetearn n kékes vio-leit n legaetétobhitll a legvilágosuhh Arnya\'atig. -- A jó újság (ökollúkoi: laggetlenség minden irányban; az igazság bátor keresése ós kimon-\| dása; gazdag és vóltózhtos tartalom, melyben a mulattató elem n tanulsAgossnl helyes arányban váltakozzék; gyors érlesUÍós n világ minden tájáról. Mindezen jó tulajdonságokkal dicsekedhetik a magyur olvasó kOzötiség régi kedvonczo, a Pesti llirlap. Függői Ion niindon irányban s már elóg szer megczáloltit «zl a ráfogást, mini lm n kor mánynyol vagy bármelyik politikai párttal bárminő ö.w.oköiteléalien állana. Jó! megválogatott gazdiig tmtalináról cliöivudü irók gondimkoduak, kiknek soraiban niifgii Jókai Mór, ii koszorús kölfo és Mikszáth Kálmán is helyet loglul, n legjobb lárczttirók egész Idhorának élén. Do n jóság inollulf n tartalom gazdagságit i< szomhcszlikő. A Pesti Hirlup ma nz összes• lapokat leliilinulja e tckiiitoUiaii, mert naponkint 20—24, vasárnspo< kon rendesen 32 ol\' uj és uj kedveznie 1800. január hd HÍÍÍDETÉSEK. 3%-os fcvfiite 4 hjl\'-Aa Első húzás f. é január 35-én Flnrrreaiénjr ÜOOOOO kerena e adnnk havf ié-zl«ilia-<iesr<>, é« pétiig: I darabot 27 havi 5 frtos részletről 5 „ 33 „ ao „ „ Már rgy réaalei liefl/e\'éao n\'án a vevőnek megküldjük a sorozat éa »aamti al ellátott résslstivel. KMitők jüTfiliilM fdglilMt lalÉst Á maarar álíaláno? Tatarekpéazíár r.-í. s«rsJef/MsUUya Sipepaalea. KWKKXKXJOí WWKWXX iiÉÜ 0 WvM IHhH 0 agyagáruk, 0 Chamott- és Kera 0 mitgyárak Kooooo! cementégetök, ; K mészégetik, M e iltlitl inrjedeliiiQ. B még folyton teljes tervek, égető kemenozék inynkliuti i-ószolloli elöli/eb II. \|C nrifrid^iiif mll szprk.\'/etl»i n, berende- zézések gépezetek minden a legújabb jónak b /.óuyult kivitelben. A Ilyen a Ponti llirlap iiiijÜv keptid imptAru, melyet még a hónapos előlizető is mgyen kap, karácsonyi ajándékul. S rendkívüli kedvezmény az is, hogy a Pesli hírlap elöllzelöi n Légrúdy Testvérek ki adásában megjelenő Párisi Divnt czimtl, fényes kiállítású divatlapot rendkívül olcsó áron meg-, rendelhetik Mig ugyanis 11 Pesti Hírlap elöflzétési j A ura egy hóra I Irt 20 kr,, n Párisi Diviiltal együtt j Jf mely inindnn hólon niegjo\'enik, szintén csak i rt j w 60 kr .1 hóra n Pesli llirlap 3 frt 60 kr., 11 di-,M vallnppiil \'uyüll 4 frt 60 kr. Az előfizetési pénzek a Pesti llii\'lnj> kiadóliivaliilábn (lliiilapest, V Váczi-körut 78. sz.i küldendők Onnuii niulni-[J^ váuyszániokat Is lehet kérni. w I i ---!« -í Hotop Ernő, § l>r Fi li\'ös a/erki I, 0 H IC iMtő : i! n 22t-e- agyagipsrm^rnök. ll(JI>U>KN\'r. IIERUI, Ktll-ö vun ui ;ü. \| Knrflireien ItltÜ.W. 0 ifiiit\'Hrg i.ln: pQt^ Pro?p.ecl.iisoi<, sok i 11 k y e 11 éa A 8 rfts-tt 122 K Sl fi . v vi\'ágositá- C bérmentve. Q II ik ü.i I I., V I LiiptiilnjdniiO\') és kiadó: N ( II KI. F Ü I. A w NYIIjTTÉR. llenneborii-sel/rui oaakln akkor valódi, — lia gyáramból rónitollk, lökete, fehér ia asluesekei 55 krtSt 14 frt es krlg milerenkiat, sima eii-knR, kocskiaotl, mlntisotlakat, daáisialot a a. t. (mintegy 240 kltlOnlUtaS miattiig is 2000 kAISabSad wlnláaatbani s. a. t. \|wilabir is vAmmontosoii aliáa-hos asillltva in mintákat póatafonlallával kIliit i llea-neberK fi. (oh, ktr udvari ssillllói nolye\'mgjAra sarlehbeu, Svájcába clmaatt lévaiakra 10 kroi, ia laveleaólapokra fi knw liilyeg rnga\'Siaadó. — llagyar nyetvea Irt m-gml-limk piatoa etinliatetnek. (S M- II , \'1 \' ■\'" ■■■"-■""-\'- --- Á m /lyengUIt férflerőnél kiváló szolgálatot " lesz n es. kir. s/abadalmasolt Vgalvan~ rillam-kittülék" Onlnsználnira orvosok állal egéBi Enrópában melegen ajánlva. Volta tanár módszere. Leírás boríték nlat1 10 kr. levé iegy beküldése ellen. Kapható: A ügeti leld J. elek-ti\'o\'eohnikii-i ésci kir. azab. tuln;donn$ánál llCj 70 - II É C N, I,,__WF NagY-Kanixsa, vasárnap. Zala. 4. s/ám. (7. lap.) 1896. /OOOCXXXXXXXXXXXXXXIXXIXXXXXXX Csüz és köszvény raaaoa ftj- és fogssaggatáaok. ütési és flcsamodási, valamint fagydagaaatok ellen meglepő gyorsan él biatosaa hat a Mhlt >: 1> A K A T O H \'Bi nevű gyógyazor. melynek üvegje 80 kr. Tagy egy írtért minden gyógyszertárban kapható. A Reparatorral a Rókus-kórbáaban 186 eaetboa tétetett kísérlet, melyeknél 7 esetben javaláa^ 189 esetben teljes gyógyn-láa éretett el. 18964 január bó 18-án C A D (1 -féle orvoshatótégilag mtg-Orv 1VVJ vizsgá t i.\'B 40- vizsgát t.\'S 40— (Bizonylat Bécs, 1887. Jal 8 ) SpALÖDÖNTl sok MILLIÓ szór kipróbált kilfinfínek l.i/onyulfc, fogorvosi-ing ajánlva, pgy^zörsmitui n legolcsóbb fogtisztitó- és épségben tartó szer. V HlttAanütt kapható r3HS é Ezen Horfoay-PatB-Expollor nóvcn is ia-meretos, igasán népszerű II r VfX / háziaaer moat már 25 év éta I legjobb fájdalomcsillapító be- V (j^V dörzsölésnek fényesen bebtz-I y tv/lyilt köszvónynél, osúznál, tagszag-■ f gátiénál stb. nél. A föld összes or- /szagaiban nagy eltorjoaztóat ea biztoe y hatása következtebon mindon oldalról oly olismcrést talált, hogy mindon betognok jog-yr pal fúlható. A Tlnct. capsicl oompos. (Horgony-Pain-Expeller) kimagasló állását a /újdalomcxilLpitó bodörzsölésok között diadalmasan megtartotta, kütönfólo folhujtás éa utániatok dacára; ez bizonyára a legjobb bizony í» tök arra nézvo, hogy a közönaég igen jól mog tudja különbőztotni a jót a rossztól. Hogy értéktelen utánzatot ne kapjunk, bevásárlás alkalmával védjegyünkre, a vörös horgonyra figyo-lendő és minden üveg ezen jegy uélkül, mint nem valódi viaauataiitandó. A gyógyszertárakban kapható 40 kr., 70 kr. vagy 1 Irt 20 krnyi árban iivogen-ként; Budapeatou Törők József gyógyszerésznél. liobter-féle gyár Bndolstadtbas, Ihflringiában. Vérszegénység és sápkór továbbá gyenge gyermekek erősítésére kitünö hatása éa pompás ial aaor a Tokajt Ckia yaelst, mely aa oraaágoa egéssségüfyl tanáea javaslatára belQgymln. engodélylyel láttatott el. Sok rom atáaaat létezik, miért ia kérem vételnél névaláírásomat követelni. Kis üveg 1 frt 60 kr., nagy 8 frt . ACATIA-SZAPPAN kedves illata, kellemes habaása és rendkívüli tartóságánál fogva lett rövid idöa kedveltté. 1 darab 60 kr. 3 darab egy dobosban 1 frt 10 kr. Acatia arcz-cróme rttvid pár heti aWalmaaásaál pouipás üde, gyermekded arcsbór nyerhető. Aa arcabör mindennemű éktelen-négét biatnn eltávolítja. 1 Üveg ára 1 frt. A , créme de Marguerite\' aa arcsbór táplálására fldéa tartására aaolgál. Előkelő körökben igen kedvelt, Egy köcsög éra S frt Ksek gyógysaartáraim kiválóbb specialitásai, melyek főváros- éa oraaágsaorte a legjobb hiraévnak örvendenek, a postán Is kAldetaek. KRIEGNER GYÖRGY gyógysaartára a , Magyar Koronához" 6 Budapest, Kalvln-tór. :xx /jcxrxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy / Némi reuén u inuyeit Este a CIROUS, nagy Coaks kályhákkal füttetik. NAGY-KANIZSAN, a >árcla-utc/ában X Felhháo a mirelt iu«g)r elvasé kösőaaé\|hes! A CmlitU Lnpok" jelenleg már sa ország minden vidékén h legtöbb müveit tuagvar család rendes liáailiarátja. KőakedvcIteJgot és elterjedt éget aa általiért el, hogy mindig haaflas irányban s ugy van szvrkesatve, hogy a serdülő leánykának ia bátran a kézéin lehet adut, a a mellett ea atyák anyák ée naryanyák (n mindig megfelel aaórakoaá«t és baaaooa olvasmányokat találnak leane A „Hölgyek Lapja* cxímü melléki-t, a nö bő tanácsa ója éa aze.lemi titkára. A „HegénymtlWclttévente négy dlsa^s rgényny«l ajándékozza meg előfizetőit, ezép »zin»a bori tik kai, melyeknek egyenkénti bolti ára 1 frt, tehát ös<Z\'sim négy forint. A „Itorilék tele van szórakoztató talányokkal a ainlattató apróságokká, kérdés<kkel, felel-tkkel, ogyazóvzl a „Kép a Családi Lapok" a legtartalomda^abb, a legélénkebb a mégis a lgole«ólb szépirodalmi képes hetilap. A képek a legelső művészek ecsetének köszönik létilkot. A „Hölgyek Lapja" mellékleti! ikack divatképei mindig a legjobb divatuak miatái; igy «a lHU.VIk évi első aaáni a kövutkeso tartalommal jeúnt meg: „Házsmár éa társa" regény tieniczkyné Bejza Lenkétől; „Újév" költemény Ábrányi Emiltől; „A befelé lorditott kép" novella Maray Károlytól; „A nö feladata" dr. Tarnovaya Mórtól; „A s«tét világ" To!nay Lijoatól; „Az Ifja toyt-kőltemény dr. felek! Nándortól; „Aa álom" 0. Dióoaagh" Mórtól: „Bal ntán" Mrssároa SánJortól; „ás időről"aaatirk Jámbor Lajostól; „A ecép ssinéetnó" regény Uadnyánaaky Gyulától Bliflsetéal áraki a „IMgytk Lapja caimtk divat- a lUgéayaiellékl^tUl együtt Bféea évre.....8 ífc Fél évre \\ . . , » f Negyed évre.....\\ 9 A „Képei Családi Lapok" hetilapból mutatványszámokat incyea éa bérmen\'ve küld a kiadóhivatal mindazoknak, a kik ea iránt — lagcxéloerübboii levelezőlapon — hoaaá forda Inak. A ki bárom aj elöflae\'öt gyttjt a aa elŐBa^téal öa»a«get utalványon egyuarra beküldi, annak elismeiésfil egy dLars emlékkönyvet kBldSak. á ki fgéra évre saóló hat frtayi előflaetéal Össarget kr. osomagolási é« poatasaálütáai díjjal együtt egyszerre beküldi, aansk elismerésül 4 regényt kftldttak ; a ki 8 frt előfizetési ŐMxeget 40 kr. caomagoláai és postaaaállitáai dJjjal együtt egyrserre beküld, annak két regéayt kttldttnk elismerésünk jeléül és a ki csak 1 frt 60 kinyi negyedévi előfizetési dijat 10 kr. csomagolási- éa postaszállítási díjjal egyft\'t egyaserre beküld, annak a kiadóhivatal egy rtgéayt kfl\'d Jetiimül. m HKé\|ie<« Családi Lapok klsdéhlTatala iadspest, VadásMtesa 14. m. Mjál 19 SPORT" CIRCUS! iríTj »us CORRADINI FERENCZ. MA vj.varniip 1805. Január 13-án este 8 órakor ____ Na^v Briliáns Előadás! tartatík, Itít^!} v.................f amelyről bővebb felvilágosítással szolgálnak a falragaszok. Ajtónyitás »\'s hangverneny kezdete 7 órakor. — Az előadás kezdete pont 8 órakor este Jegyárak; Zári.szék (számozott hely) 1 Irt. I. hely 70 kr. H. hely 50 kr. Karzat 26 kr. Gyermekek 10 íven alul fizetnek » > 40 kr. » > 80 kr. » 15 kr. Katonák őrme. tértől lefelé », a 40 kr » « 80 kr. s 15 kr. Családjegy: Z-rlszék (12 szem.) 10 frt I. hely 7 frl. II. hely 6 frt Karzat 2 frt 60 kr.if J gyeket előre lehet vá tani naponta d e. 8 órától esti 6 óráig Armuth Ná hán ffi-szerk« reske lésében és ft>te 7 órakor az előadás végéig a CirkU9zjegy-p4nztárosnál. Kutyákat magával hozni tilos. A Cirkus minden kedvez\'őilen időjárás ellen védve van és este nagy Coaks kályhák által ffiitetik. Mély tiszteletlel és alázattal €OBB4DI9iI FERENCZ. m se IRDETÉSEK felvétetnek Fischel Fülöp tÖlJYMüllSSltol Nagy-Kanizsán, ^aas Nsgy-Kanissa, vasárnap. Zala. 4. szám. (8. l»p) 1895. január hó 13-án. WEISS JAKAB . K * r- . £ BÚTOR ~ GYÁRI RAKTÁRA. 1\| Van szerencsém a nagyérdemű .közönség becses tudomására ifi hozni, hogy 1 Blau Pál-féle ház, előbb „Hein"-féle kávéház helyiséírében UTOR ÜZLETET nyitottam. és bátorkodom a nagyérdemű közönségét ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely jSj alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútor-Pl ral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van Sp felszerel ve. j Bevúsíirlásnimnt közvetlen a legkiví\\\'óbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm éa en-\| ltok következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb \| izlést kielégíthetem, hanem ogvuttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ■ ngy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat. Í - Kzenkivül berondeztem esry mílholyt KÁRPITOS és DISZITé-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igéiteknek megfelelni. Múly hazleleUel WEISS JAKAB m B Cv* á^mmw Nyomatott Fiachel Fülöp I a\|MulajdoiiiMi.ál Nagy-Kaniiaán, 1895* ■•- _ r\\ \' \\ 5. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. január 17-én. XXIV. évfolyam. Iiirtw>lil\| i ri-itni W lilt»n<l ■ Uf willial réa«tr« fWlM niate >!»]«■ iiiwMln knlk wk fami knt-Ml fcfi<nnnt «l ZALA KfeAétd v%tal: Vtnilll l\|ll< FutM Pmtf Politikai és vegyes tartalmú lap. IWftM m» >IMWi> tímm. KLÚmlTtM ÁRiKr Kfitt tm IS hm (6 frt - kr.) FMtw « fanat (I Irt - kr.) NKJwltm • ktnit (I M M kr ) INltlill jMtajrtintt atollMHk. VyUtMr patt Imi le kr. A Nagy-Kanizsai- éa délzalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, as Ipar- ia kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segélyogylel-Mflvolkeisel 4a • lelenvci takarék pnatr, . a „nagykanizsai malátagyár éa serfósöde r. L" UmUtihH frSWéwy. -Mir k Ut.i « immMm %<* u<lm dm 10 krajcár. .n»u\|Hciilk Nagy-K »••>»" ll. (rnUlm k é t « « »> r : >■»■>.IHHi U»hwTk vu4rntp»éi cvCLtdreeicSu.. unak«mht iimshu Könyvek. (—■.) Irodalmunk az ujabb időben nagy lendületnek örvehd. Nagyobb számmal jelennek meg az uj könyvek évről-évre a karácsonyi könyvpiacira s nagy megnyugvással mondhatjuk, hogy jó könyvek is van nak kőztök; a szépirodalmi- és divaüapok pedig az utolsó években oly lendületnek örvendenek, s mind külalak, mind pedig tartalom tekintetében egy színvonalon illának, a mit a hatvanas évek „Családi-kör" és „Nefelejts"-ei mellett akkoriban Álmodni sem mertünk volna. A nagy általános fejlődés észlelhető, dacára annak, hogy nálunk még sok idegen irodalmi terméket (különösen németet s azután franciát) fogyasztanak az olvasók. Ámde meg lehetünk elégedve igy is irodalmi termékeink számával, hogyha egybehasonlitjuk a negyedszázad előtti állapotul, amikor Arany János — bizonyosan pártolás hiányában —> kénytelen volt beszüntetni szépirodalmi lapját A^óta hatalmasan növekedett számban a magyar olvasóközönség, s mig az előtt egy-két jóravaló lapnak nem volt elégendő előfizetője, hogy a szerkesztő tiszteségessen honorálni is tudta volna munkatársait most egy-egy jobb szépirodalmi lap előfizetőinek száma ezrekre is felrúg, eltekintve a politikai lapok nagy olvasóközönségétől. Hogy azok a könyvek, melyek minden esztendőben megj elennek, nem mind jelesek, hogy jó részök még a középszerűségen is alul van, az nagyon természes. — A napi szükséglet nem kiván klassikus termékeket, s nagyon sok könyvvel azt kellene tenni, a mit Napóleonról mondanak, hogy mikor egy könyvet elolvasott, ha útközben is volt, azt rendesen eldobta. Az olvasóközönség nagyobb része tényleg nem keres egyebet a könyvben, mint egy pár órai szórakozási, — s tényleg nem is olvas más célból, mint hogy néhány órát szép szerével el töltsön ; csak mentül érdekesebb legyen az olvasmány, s érdekessége mellett egy kissé idegborzongató, a mi hát a modern irodalmi termékekben, a mik egy kissé talán túlságosan is magukon viselik a kozmopolitizmus bélyegét, rendesen megvan, s ritkán is lépnek fel nagyobb igényekkel. Az évenkint megjelenő könyvek nagyobb részét tehát regények teszik ; ezek kőzött talán több a fordított, mint az eredeti, — mert íróink nem képesek egyedül a szükségleteket kielégíteni; ha tekintjük, hogy minden politikai >lap évenkint szintén egy csomó regényt kőzöl, a igy a kereslet már ennél fogva is nagyobb a kínálatnál. Sőt tekintve a regényolvasók nagy számát, ke-vesdnünk kell az eredeti regényeket, melyek egy esztendőben nálunk napvilágot látnak. Sokkal több a rövidebb rajz, novella, elbeszélés, melyek nagy számmal je lennek meg eredetiben s prózai íróink nagy része ujabb időben tényleg inkább e rövidebb műfaj írásával foglalkozik, mely kisebb feladatot ró az iróra a lélektani problémák megfejtésére vonatkozólag. Csakhogy kevés az e nembeli irónk is, aki eredeti csapáson ha- \| latina. Nagyon is meglátszik dolgozataikon a francia irányok befolyása, melyek ez idő szerint a francia irodalmat dominálják, s be* I folyásukat éreztetik folyton a magyar irodalommal 2 o I a naturelismusa éa Paul Bourget boncoló szelleme látszik meg a legtöbb e nemű terméken, melyek érdekesség tekintetében elég érdekesek, de nem mindig elégítik ki a figyelmesebb olvasót. Sőt vannak íróink, a kik a problémát csak j felvetik, s az elbeszélés fonalát ott hagyják félbe, a hol a kifejtésre kíváncsi volna az olvasó, — de hát az iró ezt amarra bízza, boldoguljon vele, ha tud. Ez kétségtelenül I szerkezeti hiba, mert nem megoldás az, a hol több megoldás lehetséges az előzmények fejleményéből. — játéknak szép is, i meg szellemes is lehet Verses könyv is ielenik meg elte ssép számmal; jele annak, hogy amat na\'nmu* nem rontotta meg a poesist; • s poéták utolsója sem halt még meg. A régibb Revekhez t\\j nevek jönnek még mindig, — • nem egy olyan, mely idővel számot fog tenni a magyar pamassuson. — Általiban \| azonban kevesebb a számot tevő költői mfl, s különösen a nagyobb azabásu költői művek, a melyek egyike, Jakab Ödönnek; „Argirus"-a{ szépséges költői alkotás, mely megérdemolte az akadémia koszorúját, • a kritika lelkes méltatását Caakhogy az a baj, hogy ez a kis könyvecske, [az egész költői [elbeszélés 4 énekből áll] egy nagy és drága könyv alakjában jelent meg (j és 5 fttj, s \|igy éppeN oda nem juthat, ahová jutnia A „ZALA" tárcája. I i eiaféay Mltf (ttlai iirsar rifc.) Forditolts . • . , Volt egyszer egy szegény költő, akinek nem akadt kiadója. Azért padláaasobájában iszonyúan kellett koplalnia. Nem volt neki mis semmije, csak agy Rembrandt-kalapja, egy bő művész-köpenye éa egy tele üveg olaja, melylyel naponkint kenle hosszú haját, mart est föltétlenül szükségesnek tartotta. Ksbálját mér igen régen zálogházba vitte. A tintát, melylyél irt, oly gyakran vizezte, hogy majdnem olyan halav&ny, fakó volt, — mint 0 maga. igy köszöntött be boszá Szilvesz terest. A szegény költő görbe székén Olt, melyről a szakadozott asalmafönat szomorúan csüngött le. A felkelő hold éppen arra hegyére világilotL 0 egy nagyszerű l,ragédíát irt, melynek .Adetgunde* vagy as .Eniny győzelme\' volt a cime. Ekkor egfsasris megcsendült a csengő. A szegény költő, ki aat hitte, hogy legalább Syiveaater estén nem biborgatiik hitelesői, rossakedvüan cammogott as ajtóhoz, hogy a nyugtalanítót be hoesáeaa Milyen nagy volt meglepetéee, midőn agy igen előkelő idagen ur lépett eléje, ki irodalmi ügyekben, ahftrt véle beszélni. 1 A költőnek szive feldobogott a sokat Ígérő kijelentésre. Megkínálta az elegáns fdegenl, hogy foglaljon helyet a rozzant széken, 0 maga pedig egy második szék hiányában leült as ágyra, mélynek recsegő, nyikorgó hangja szégyenpír! kergetett arcába. Az elegina idegen monokliját bal-szemére csip-tetté éa elkezdte a piruló költőt élesen fxiroeai. — „Erről tokell szokni % — mondi az idegen. — Miről ? 4- dadogá a küllő. — Az elpin\|lásrél, éa sok másról, példánl a hosszú hajzatról is. Mai időben igy nem aaabad a kOaőnaég elé lépni. Azután meg az olajnak is, melyet őn használ, inpertinena szaga rao.\| Legmélyebben megsértődve pattant fel aköltő. Eit az embert meg kell fenyíteni — Kiböz van asereocaém tulajdonképpen, — kérdé éles hangon. , — Kiadó vagyok, — félek hidegen a másik — a nevem: Eőrdógh. A szegény költő lesqjtottan ágyába dűlt. Es as ember kiadó éa ugy akart reie bánni, mint agy agárral! —.Kiadói Csak képcaije az ember 1 . As i degen a szegény költőnek levertségét észre vévén, mentegetve mondi : — Csak ideges volt. - Minden költő idegea. Megbocsájtom és tüstént ittérek ftstettakr* Ámbár nem dívik sz idevaló országokbán SyWaatar estén Ősiéiről beazétai, de én ment vsgyok as • \'\' r\\ olőiléletlöl éa sietek. Tehát én a kegyed müveit akarom kiadni. — — — — — _ — _ Lyrai léhetségótől, melyei kétségbevonni naa lehet, nagyon keveset vagy inkább aemmit sem remélek, éa drámái nem akadnak olvasóin, mert a régi tárgyak, melyekhez ön ragaszkodik, él-áru tak önnek a közönség isláaévsl síAinolalkeö éa máa térre kall lépnie, „Az eréey győzelméről" az emberek nem akarnak ladni aemmit sem. — .A vétek büve* már pikáneabb. - Vagy ,A bűvös bűn.\' Ebben mindjárt betüria is van, ás a dolog ingslöbbee hangzik. — Sokszor köszönöm,,. M... Or. — „Eördöglt I* — agássité ki ga idegea — Tehát Eördőgh art »A bűvös bűnt« tüstéat munkába akarom venni. — Jól van, — mondi a kiadó. A nyomattal természetesen kegyed flsstl, a papirt éa a baió-lést szintén. Ssép illustratiók a művet nagyon emelnék. — A rajzokat szintén fizeti. A rsálam rs pedig ezer koronát adjon nékem. \' — Hagyja abban aslateeárt I - kiállóit a költő. Hisz egy fillérem sincs. — Akkor adóaaágba kell verődni I - mondá a kiadó, villát vonva.--_ _ _ _ _ A pénl három évre slölegssai, — Ha astta azt riatzaadja nékem, minden raedben less, Ha nem?..,,.. — Ml \|ess akkor? — ú hagyjak aat egyelőre, mondi a kiadó s kóhógni kezdett. — Ugy látszik, hogy meg vaa hiirs, - awwtá sajnálkozva a költő. NagyKamr.sa, csütörtök. Zela. 6. szám. tS l»p.) 1896. január hó 17-én. kellene: azon ifjúság körébe, mely ennyi pénzt nem adhat egy könyvért. Pedig ez többet érne ott, mint 30 botrányos magyarsággal irt és fordított mesekönyv, melyeknek olvasása semmi haszonnal sem jár. Az ily könyveket 50 kros kia dásban is közre kellene bocsátani, — hogy mindenki megszerezhesse magának, s különösen az ifjúsági- és népkönyvtárak szerez h essék be. Nagy lendületet vett ujabb időben az ifjúsági irodalom is; vannak gyermek- és ifjúsági lapok, mindkét nembeli serdülők részére is irnak. Ezek a termékek bizonyára nem ütik meg a mértéket, mert az ifjúság reszére másképen kell irni, mint a felnőtt nek, s az ifjúsági elbeszélőnek figyelembe kellene venni azt, hogy ott ahől a felnőtt elméje ki birja tölteni a hézagokat, melyeket az író már az erdekesség szempontjából annak kitalálására biz : ott az ifjú olvasó megakad, unatkozik, és ott hagyja a könyvet Abból, hogy valaki a boudoir számára ér dekesen tud mesélni, még nem következik az, hogy a gyermekszobában is megértsék. S ha mégis beleviszik az ily olvasmányokat a gyermekszobába, ne csodálkozzanak azon, ha oly gyakorta mutatkoznak a koraérettség szomorú kinövései, ha a fiatal lélek korán foglalkozik, oly problémákkal, melyektől neki még; távol kellene állnia; hogyha a gyermeket és ifjat annyira diszitő szerénység helyett oly gyakran találkozunk arcátlan pökendiséggel, kotnyelességgel, s azzal a blazirtsággal, mely már mindennel jóllakott De mentül nagyobb számmal jelennek meg az itjusági iratok, annál nagyobb lelki ismeretességgel kell ügyelni az ifjúság olvasmányaira ; csak olyant juttatván neki, mely testéi, lelkén, érzésén, erkölcsén semmi kárt nem tesz. badelvü minisztérium tagjai: Bánffy Dezső báró miniszterelnök. Perczel Dezső, belügy-miniszter. Lukács László pénzügyminiszter. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter. Erdélyi Sándor igazságügyminiizter. Wlas-sics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter. Fejérváry Géza honvédelmi és- ideiglenesen a felség személye körüli miniszter. kozalokrAl, melyeket a magyar miniszter Tálságnak Bánffy Dezső báró miniszterelnökké való kinevezése által történő megoldását illetőleg tettek volna, — a Budapesti Hírlap és más magyar lapok bécsi leveleket közölnek, melyeknek az igazsággal és a tényleges viszonyokkal ellenkező tartalma csak u illető bécsi lapludósilók önkéntes kohol mányain alapul. Különösen fantasztikus képtelenségnek kall kijelentünk azt a hírt, hogy Kálnoky gról és Bánffy báró közt véleménykülönbség lenne s fenyegetne tovább (a, mert a román kormány- Josipovich Imre horvát miniszter. " * \'ehetetlen szándéka lenne, hogy \' , , .. , . r báró Bánffy báró miniszterelnökké való kineve- egész munkaerejét a miniszter-elnökség, nehéz zés^miatt a magyar államnak és monarchiának állásának szenteli. AUamférfias okosság! A Bánffy-mipisztériam és * magyar udvartartás (—) ö felsége aláírta a Bánffy Dezső bárd által eléje terjesztett ministteri névsort, a mit az egész ország a legörvende-teseU) megnyugvással üdvözöl. Az uj fza- Bánffy Dezső báró, as uj magyar miniszterelnök a magyar udvartartás ügyében is minden esetre ki lógja eszközölni oly elvileg már engedélyesett kivánatok teljesítését, amelyeknek meg valósítása eddig késett. Ennek magyarázata abban van, hogy 0 Felsége már régóta különös bizalmával tünteti ki Bánffy bárót, mert ö a korona jogainak és érzelmeinek\' hagyományos magyar lovagias tiszteletbentartási mellett, miként Fejérváry báró is, mindig bátran fellépett a népszerű ség pillanatnyi hangulataival szemben. Nagy előny a magyar szabadelvű kormánypártra, hogy Bánffy bárónak elvhüség és következetesség által feltétlenül meg-bizható politikai nézeteit a korona alkotmányos prerogativáinak megvédését, valamint a király és a nemzet közli szeretetteljes bizalom és összhang szükségességét illetőleg épp ugy minden körülmények közt bizalomra méltónak tartják, mint Fejérváry báró iameretes politikai felfogását, akinek hivatalban maradása szintén nagyon e\'ő nyöa az uj szabadelvű minisztériumra A közős külügyminisztériumban tehát, szigora fentartása mellett amaz elvnek, hogy a magyar belügyekbe való- avatkozásnak még látszatát is kerülni kell, — valamint osztrák kormánykörökben is rokonszenvvel üdvözlik Uánffy kinevezését magyar miniszterelnökké és hiszik, hogy oz 0 minisz\'er\'l-nöksége alatt a szabadelvű pártnak kormányzási célokra, most is elegendő ereje be ső egyetértésre é< a tagok számára gyarapodni fog a pártonkívüli, de szabadelvű programm alapján választott képviselők belépése, illetve csatlakozása állal. KfilfifyminiaEtárium és magyar államttgysk Bécsből jelenlik, erre felhatalmazott oldalról: Állítólag a külügyminisztériumból eredő nyilat- — A temnaratura változása az oka válaszolá a kiadó egykedvűen. Lakásom folytonosan erőien van fűtve és mibelyt a szabadba jövök.......1 Lángvörös zsebkendőt húzott ki zsebjéből és prüsszentett — Kérésem, volna — mondá a költő némi zavarral. Mivel már különben ii adósa vagyok, egy kis előlegért esedesném. — Ha egyéb óhsja nincs 1? Azzal Eördögh ur egy halom aranyat dobott az asztalra, bog/ a költőnek szemei kidüledtek. — Es még vslamit. llt van egy üveg tinta I — mondá a kiadó. — Ezzel szíveskedjék írni. Igen kitűnő minőiégfl. Magam találtam fel a vegyülé ket: méreg, — vér, —• és oppoponax. A költő sejtelmes borzongást érzett. — Es ha három év alatt képtelen leszek kegyednek megfizetni, mit fog tőlem kérni ? — Lelkét I — mondá az idegen. Nevem: Eör dögh. Most írjon I... — Es ő irt. Megírta <A bűvös bünt« és még egész sereg ilyen müvet Gyonan hírre vergődött, mert könyvei annyira ^asak voltak, bogy csak posta utján vette aso-mindenki. Most már monoklit hordott, felsütött hájat és a legdivatosabb öltönyöket. Gáz asszonyok bálványozták és elhalmozták ke-gyeikkel. Egyre gazdagabb lett Midőn a harmadik év elmúlt, kiadójának gúnyosan vetette oda a pénzt. Ez igán udvariasan meghajolt ée megjegyezte, hogy volna még egy kis követelése. — Kérem, kérem, mon<lá a költő leereizke déisel: — Tintatartómat szeretném ezúttal magúmmal vinni, — magyarázá Eördögh ur. Szép számú lelket hódított meg nekem és azért szívesen lemondok az önéről. De könyveit, sajnos, nálam otthon is olvassák és azok annyira frivolak, hogy egész azemélyzLtemet elrontják és nagyaiwám előtt, kl rendkívül erkölcsös asszony, szégyenkeznem kell. Tehát véget velek irói tevékenységének. K szavakkal megfogta a tintatartót. Heves küzdelemre keltek érette. Eördögh urnák hatalmas öklei voltak és a költőt egy erős lökéssel egyszerre a földre teperte Különös érzés logla el. Fölébredt. Megint padlásszobájában ült a rozoga széken éa az üveget görcsösen tartotta kesében. De ott a sarokban magaa sötét alak állt, — egy kalap tói beárnyékolva. — Eördögh ur, vagy inkább az ördög maga. A izegény költő reuketett. Aztán es\'ébe julott Luther Márton, ki valamikor az ördög után dobta a tintatartót. Hatalmas lökéssel V árokba vágta az üveget, mely olt darabokra zusott A zaj teljesen magához térültté. Óvatosan a sarokba világított és akkor látta, hogy az olajos üveget dobta iáját kalapja és köpenye felé, s azok most olajtól csepegve függtek a fogason. Vigasstalanul tántorgott as asztalhoz. Ott fel lapozva, gúnyosan bevert — -Az erény győzelme < diplomátiai nehézségeket okozzon. Egyes magyar lapokban magjelent téves véleménnyel szemben, mintha a •Fremdenblatt< utolsó cikkelvei félhivatalos jelleggel, vagy irányadó osztrák politikusokéval egyező nézettel birnának, — illetékes helyen konstatálják, hogy ugy a külügyminisztériumban, mint az összes osztrák minisztériumokban határozottan viuzautaaitanak minden eizmeközisiéget és felelőnéget a >Fremden blatt< szerkesztőségének eme privaimunkáját il- Tollfuttában. Mileor mull év tavaszán fölmentünk Budapetire ; tüntetni a liberális eszmék mellett, a , Hungária" Itáliában volt a gyülekezési helyünk. Ott tüitüi mellűnkre azt a bádog-jelvényt, mely a ttinkben gyökerezett arany igattágokeU szimbolizálta. Zászlónk nem volt, eeak egy kit fehér ezalag aranyos betűi adták tudtul a világnak, hogy abban a végeláthatlan ember áradatban mi képeiuljük Nagy-Kanizsát. Hát üit bizony tzép szerényen meghúzódtunk volna a csodásan nagy emberhullámtáiban, mély fölOtt fönséges erűvel viharzott régig a néparakat dörgő izázata: at leien szaru. Hanem köténk állott, nagy-kanizsainak dr. Wlaiiiti Oyula is; feltűzte tároeunk jelvényét. Akkor aztítán kihuztuk u mellünket m» ie, mintha as egész libtrálle törvényjavaslat a mi váltainkon pihent volna. Nem volt looogánk, de ott volt Wlauiti Oyula kimagasló feji. Büszkén lépegettünk utána éi olyan hatalmas tüdő-er/Svel szóltunk bele a népakarat zúgó orches-trumába, hoqy utoljára majdnem minket éljeneztek az elvonulásban gyönyörködi pestiek. Induld 1 előtt a Hungária fehér-asztala mellett sokai beszéltünk arról ii: hogyan lehetni lendülni Mamit ezen a mi csendesen, ártatlanul alvó ed-rosunkon ? Wlassils Oyula tok jó tanácsol adott nekünk, e kiérzeti minden szavából, előadása belsőségéből, hogy milyen öezinte érdeklődéssel és szeretettel csüng m-nek a váróinak sorián, melyhöz 51 az ifjúság aranyra emlékei fűzik. Jóakaratú etaeain a tüntetés után is tokáig gondolkoztunk. Még mm! is azok fölött gondolkozunk. Mert mi nagykaniziaiak nagyuerűii1 éi bámulatot kitártánál tudunk gondolkozni. Nem mi vagyunk az okai, hogy ai iát olyan bolondf őrületei sebességgel rohan, ét nm áll meg a jámbor gondolkozók fölött Mi még egy re gondolkozunk Wlassits Oyula szavain; beUte pedig már miniszter lett. Teljes önérzettel elmondhatjuk, hogy a haladás• ban tiututégesen elmaradtunk tőle. ö tüneményes gyorsasággal felszökkent a polgári potitiok legma-gatbikára, mi pedig ott vagyunk most is, ahol 00! tunk: ama bizonyos Sült galambot váró poiiturában Meditáló ttrméuetünknek azonban megvan az • nagy előnye, hogy minket semmi asm lip meg valami erőien. figyelünk és gondolkozunk. Mikor a lopottól olvastuk, hegy a szabadelvű-párt dr. Wlauiti Gyulát bízta meg a képviselőház elnökének újévi üdvözlésével, mindjárt azt mondtuk, hogy most már nm kerülheti ki a miniszterséget. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 5. szára. (4. lap.) 1896. január hó 17-Ai hogy IMII daliái v imáiért Al-miléle kirtly éa vitét volt a0hes aealádjébas, mint min-én jóravaló, tisztes séfé* famíliában, ott volt a nagyapa, a nagy anya, a gyermekek, tudniillik opán meg a nagy bátyán ; de neta volt — sierelem gyermeke. De sSrtker aztán nagyapám Czvegy ember lett, meg. jött a (terelem gyermeke l« és a család lelj** lett. A szerelem gyermeke agy szép nap elment katonának ós ezután nem látták többé. Nagyapám ■Mán végrendeletében halezer frankot hagyott mM. Bgysrer a maillanei hidon egy deli katona jMt alibim, a mi kárdeale: — Ki fia vagy ? — A Mátraiakó, leidén. — Saáp: noh&i eredj haia apádhoz éa mondd meg \\ieki, hogy éa vagyok a nerelem gyermeke. Apám eltetetett, megölelte as öcscsét, meg-hivta vacsorára, leolvasott neki háromeser lran» kot ás ast mondta: — Eredj moet Beancairebe; a bátyám ia Sunyit fog adni. A katona: bárom napig maradt Avignoaban i e\'mulaita a háromeser frankot Aiu\'án el hsat Beucairebe. Nagybátyám asi mondta neki: — Ugy ? te a s-erelem gyermeke vagy ? No* hál csak hordd el magad\', egy, kettői A kaiooa aai mondta: — Adj háromeser frankói, mert kfilőuban lelőlek. S inegtöilötte a pisztolyát. Nagybátyám sst KOfldta. — Hát löjji A khloaa a levegőbe lőll. Erre nagybátyám kiadta neki a hárosnzer frankját A szerelem gyermeke elment s azóta nem látlak. Ea azt gondolom, rikábe ás hogy ott intsn vagy szultán leti. Elég taMili — Uarláziatstt tueeislbla mér. Mohácarói irják, hogy Trelkii János lakatos se-fádét, a kii két hónap óta szemmel tartottak, ssseialista üzelmei miatt le<srtóststták. A letartóztatás közvetlen oka as volt, hogy a rendőr ség Trelkii lakásán káskutatást tartóit és ea alkalommal aaámos láaitó iratra akadt A vA-rosban, bár a letartóztatás nem történt társítani, mégi« nagy iagatottság támadt, a hogy Mft ment, hogy Trelklit elfogták. Trelkii két háasp előtt, állítólag a budapesti asocialdsmok-ra\'s párt megbízásából ment Moháéira, hogy ott socisliita sasmáket terjeassen és párthíveket szereazen, a kikkel asláa a mohácsi szocialista szövetkezetet megalakiiaa. Törekvését siker ko ronááts, mert a szSvetkeset megalakult s ma SMr 88 tag hirdeti Mohácson a asocialisták ta-aai>. GyO\'ésekel naponként tartottak "a Lorents- a hol rendszerint ■ Trelkii vttie a izót, éa izgatott s munka adók ellen. A ssalgabiró Lorentz ellen is megindította sz eljárást meri a nála Isfo\'yt munkás gyűléseket sem jelentette be a közigazgatási hatóságnsk. — A hatattak leltáradnak Aasriká-haa a halálbüntetést villamossággal hajtják végre oiyaa módon, hogy az elitéltnek isstét erős villamos árammal járatják át. Gibbon* amerikai evvás most ast áKitje, (hogy u igy kivégzettek csak tetszhalottak és fel lehet okét lámaastsai. Valami folyadékot készített, a melyet befecs-kendez a kivégzettnek ereibe, a mi mesterséges lélefczést idéz sió és a bűnöebe lassacskán viaz-smMr az álst Az orvos sst mondja, hogy mód-sasrét ssár kipróbált* állatokon, a melyeket MSS-8000 voliányi árammal kivágásit éa asulán msét folélessiett. A legközelebbi kivégzésnél anódaserét t büntetteeen is ki fogja próbá\'ni és • sikert Matoera veszi. — Mk é* mfrrtaek slthias a vl-Mfcsm. Még a tsvassssal s Kolozsvárit lefolyt MMoraadamper tárgya\'ása alkalmával lelmerttli a Mozsvári irók és mflvészsk körében as aa eszme, hegy egy kört slakitssuak, a hol iró és mOvé»a-emberea és pártolók összejöhetnének és alkalomadtán vendégeiket fogsdha\'oák Ez az ■mm most a megvalósulás stádiuma Isié köze-Mik. A kolossvári napilapok sserkesatői ugyanis értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a farsang alatt több estélyt fognak readeznt az alapító kör javára. Mint érlesOlfiok. a kolosavári társadalom élénk rnkoassenvvsl fogadta ast az elhatárolás\', és mindsa oldalról támogatást Ígérnek s terv kivifelére. — Debrecenből izmién hasonló mosgalomról értesítenek bennünket amennyiben ott is fáradosnak egy iró ét művész otthon létesítésén. — Nagy-j Kanizsán szintén tervben van egy irói ,olthon" alakítása. Most doigosik rajta egy bizottság. — Megtolt a hékaa. Plander üyftrgy ma gyarszerdahe-yi 46 éves iödmives e lió lián több nagykanizssi éa korpavári korcsmában meg-kústolgatta as idái karoost. A sok kicsi szonban sokra ment és Plander alaposan becsípett. (Ilu mioált állapotban hasafelé ballagott, de lábai egyszerre csak felmondták a szolgálatot Plander beledőli a hóba éa elaludt Esen álombál többé nem is ébredt fel. Megdermedve találták meg másnap és a megejtett booco\'ás kiderítette, hogy s halát oka kéretlen megfu\'ás volt Plsnder ugyanit arccal borult a hóra, melybe feje a szájából kiömlő forró lehelet folytán mind inkább jobban bemélyedt é* igy. a megfulás által mégha t, — még mielöit megfagyott volna. A fogynak nem volt sok fcepdöje, ez mar csak egy kihűlt testet dermesztett még, keményebbé. — A legérdekesebb lapiaerhemlé. Igy, év eleje táján, mindenkor egy sereg aj lap s egy csapat friss sserkesziő lepi meg a bámulatos türelmű olvasó közönséget As idei sajtóterméé közt a legérdekesebb produktum kétségkívül Simli Mariska, lapszerkesztőé. Újévkor egy szépirodalmi)lapot indított meg. Simli Mariska néhány évvel ezelőtt annyira restelis leányvol\'át, hogy revereodát öltve msgára, a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait filogia és történettudomány terén. Simli Mariska kisasszony most dicsőségre vágyik és e>hatá-rozts, hogy »H a I a d á s« cim alatt ssáp irodalmi hetilapot indít meg. A s.erkesitőeeg és kiadóhivatal székhelye Sárbogárd, s honnan tehát hetankint egy csomó „Haladás* togja bejárni az országot. Haladunk ! — Anglia aaelleasl aratása IWá hea A múlt esstendőben — mint a Times irjs — Angliában 1165 könyv jslsnt meg.Ebből theo togiai könyv 80 pedagógiái éa filozoflai Í27, ifjúsági iratok 89, regények, elbeszélések 837, jogi 28, politikai és ga/dstági 81, művészeti és esstétikai 90, útleírások, ffflaraisi munkák 68, történeti 68. verek és drámák 81, évkönyvek 2, orvosi 69, e syk, monográfiák 116, vegyesek, röpiratok 916. Exen ítivttl 6800 régibb könyv jelent meg nj kiadásban, ugy, hogy sajtó a\'ól mali évben kikerült összesen 6486 mü, 103 al több, mint a műit eszteudőben, köztük sok Igeo jele munka. Ilyen összeállítás érdekes volns Magyarországra aésvs is. — Nagy lepás fogla kostalja rsodőrxégOu-kei, mely egy helylie\'i nagy fBszerkeraskedő cég kárára kSvetieteti el. A lopás, mely boesiu időn át rendaseresen fizetett és mely több ezer forint értékB árul ölel fol, ugyan már kideritvs vsn, minthogy szonban a rendőrség még néhány bűnrészest nyomoz, a részleteket ea idő aserint még nem hozhatjuk nyilvánosságra. — Sfvág)Uluiág és Maiadén nensS (jooaor bajáknál melegen ajánljak tisztelt olvasóink figyelmébe Ggger szóda pasztil\'iit Kaphatók 80 kros eredeti dobozokbsn minden gyógyszertárban és nevesebb drogua üzletben, valamint Ewir A. fia gyógysier különlegességi gyárában Bkt-Suttdorf. A rehabilitált pezsgő. Ksdvss SaerkeeaW barétoa I Nsa tudom eljitoUak-i aibelyeUkbe azok a bslliaok, ■ikst a ksrasatény aásgyloé aalaMgárét beaolt tsdóeltis-tok posagfla riaas vsrt 111? Hát egy kfssé elblbíslitok a dolgot. EUsztr Is: mikor a haatanltuu érdekében koll valahol eaal, Inni, oda Ját edsati gjrorara is izzkavatsUzn torka tododtát ksll kllldd\|, akt — ka jótékony, angyali kezak nyojtjAk askl — a oltromlát ti psaagt gyáaáal Issszs. Nsa podlg aHIo Uayaa torka szakértőt, aki -ka aaolldobb f^ju ptaigM Uaik — ut Moadji, kogy citromlé volt Mlsodssor: ha tadésllétok isstlig olroalotts a gyom-rát a vall a kSzőntég egy réaal: ezt aon kellett volna kipibllkálai; naot tatlSttstok eálón, mert a asJUaU aaáaotata ksll agyán atiiáaa fofrlüslommsl, ds s gyomrok forradalmi fSlttt ogyazerfióu aaptrsadrs tár. Hogy mladsat uou elit tévesalilUtok, magatokra aa-éltottitok szoknak s kedvei, Jélákiay angyaloknak a karagfát, Psdlg sa vesseiislia delog. Éa is láokkal aa tagjilokkil tartanák él aaatkiaát aoa-diáik tniíóaltítok tejára, ka asa tadaáa hogy eeik egy kii ártatlia tréfái akart csinálni aBaok-Mli paliul peugö-vel. Tudni kell, hogy Baik aa idén isért nem kttldte ol aa ó slaaradkatlan 16 Irsg pswgtját, alvtl tavaly eréén aogkriUaálták. A ti tsdontotók biasajoaaa ut akarta, bogj kiaytoiea hgysa MgUui «t s ■•lánlűll, aflrt Irt (pasit aalt tréfától \'i ko(r moti u 9 ÉgJ^ltft vsrgMItt pallói pisagSji ffttMMtSl MMWMS karéit volia ki s pssné leiesaybSI Be éa akkor utji Igaaeée fraotaek éa Mktlaaeisteaiégaek »é(ls ekretkaél ksilotl leiial a tadéaitobaa, — hagy a tíaylag varswyÜn aáltll ■arait poáigM aOaboa, alat a cftnCM\' ü ala béA>allt-batta. Jóakaratával aaiiibíi aat nyírta, bn aegbarag adtak rá a jótékony alk; a játéksa? ník padig aat ayartok vele, hagy jlvárt liaét olaanébatotlaaal t» fog rakkalai a 25 Ivtg pattal pangá. Igy aaatia aa agáA tekpii níglit ctt I UltaS\| lana aag a levél „Zalai KáaMay tapUmtok ttd.ofuja pnHIkadSkkta eaelekedett: aa ipmiM á paaagé eaUBtá Karton ia Hnber cigié apoaatntUU. — Igy tiggtl aigti mk klaayibb vigsaat, — állt sgy sgésa slepletWI Hallom, hogy liptáredtok allén aag a Bmlas léá eég gerjedt karagra és nagy Iftlgerjedéeil en bsatttok küldött sgy üveg psaag«l késtoláal, hogy rabablUtillátok ás í poasgS\'aaálUtaiáayit De U a gesigll aea áfad-titok el, nem kiatollátok meg. Klhlttátok WtáJR tt, hogy Jé. Ko is Mail leljues goatltaila aWn r.kebmwSUk a keisaatény níegylet estélyin gylg#Se#tt pmgdl (a, Perazi a dCatS vélamiagadásl s kttsSnaign ileeitiS TI á Me&aaig pedig, - ha jóvOre, a diadal reméarébia Baeh-araeág elmaradhatatlan M ávagja caáta^Ca berukkol, majd aat lbg\|a mondtoi t .tilht M 41 a eUromtivSl versenyzi páltal pMagSt I\' Bapleatt páleil Ttastotá baiátoé riprller. ^ CSARNOK. A fáidalom k»lt«k Irta: BABOS8 LASZLö. —(folytalia.)— Gőthe élete, lőltásseté megtanit a étet legmélyebb titkaira, meg ama kfilAnös eszmevilág át-érzésérc, melyet csak a költő, a hit és sséretet varázsolhat elő, melyet érezhetővé, felfocha-lóvá a köfór—twl^ienrii egtedQt dé i ibérfet megérteni, níéglátni és megfogni nem Dfr seüM. Ka igazi liiú-fátyol fellebbentess, e nagy titok Megmagyarázást : maga a kibékítés, es as ídeaUz-mus összeegyeztetése az életlel, meljre a feldjui kebel soha sem jöhet, — de a melyre rromt aá élet legszebb, legnemeáébb oltMim hstttM, a ssiv ss érwmények, Indulatok ecsefotéee által visa, hogy sz élet, a boldogság ssinhelje, A természet nagysága, ssépsége, az Isten bCiosesáp, sz ember isellemi képeseéáei, nem s kétsígkeSMW csepegtetik az emberi léTekbe, — hdMtt á nM\|-nyugvást, mely leié az élet, a történet vetet, mint a haladás utja, s a melynek végén, oifpt kitlaőtt cél fekssik az emberi hivatás: a kOsdés nagy uerflsége a boldogság: a menny. KOsdés és bizalom, küsdés ét hit, küzdés és szeretet: es ad megnyugvást. Az élet igy egy eszmányilejt valóság lesz, — melyben a szeretet, a hit, az fs\'aoség dominál; de as uj keresztényi viíágnézlet aj álláspontot tár (el, amely mini Fatpt második réssábM, á kétkedő Faustot kiragndja a kétely, a bfip, — a kétségbeesés karmaiból a megnyunváal adva aSli és bocsánatot, a túlvilágban jobblétré vésed. A szerelelet csalc gyakorolv\'á s a 1 f t i t csak szerelve s követve tanulhatjuk meg; t GŐfhe megtanit szeretni az életet, megtanít hinni, mert tehetsége által meggyőz, hogy ts ember bfvsttM, kötelessége : a hit, s u ember igy van tertfetve, nem pedig arra, hogy elvelktve Imét, Bfitáteál, erőt, eldobjuk u életet magunktól, Alkór s Mlb-denség összhangja, mely oly összeégyétőn, ölMk hangban mflködik is, arra tanít bennfAkM. „Megnyugvás Isten akaratában" jélssavrf és Ss fölemeli az embert, mert Sz fsten tí alfltta, világ as élet: őrők, s az lehet csak boldog, ezt ludva, a végtelen időben és lérbfti niegelég-szik egy rövid, de boldog pilláidat n, í mis örömmel, a mit kinál; megelégstik áVval i kevéssel, amit a nagybői, a létiSéMM kMvashat, megfejthet, ha az nem égyébb ia, áiint sgy édes mosoly, egy szerelmes pillantás, mely kedvesünk szeméből reánk su\|árzik. Oh gőrőg Istenek vidám kőre, mosolygó tenger, A Nagy-Kanizsa, csütörtök. \'Ma. 5 szám. (tt. lap.) 1896. január hó 17 én \' A zalamegyéi tarisznyákban duzzadt a sejte- igazgató ^/.iveson helyt adoti az iljuság kérésé lm, hogy ott fönn a magasabb régiókban ujabb fek » már Iíiühh izgatottsággal fáradoznak a ta- fénysugár accumMlódik a tarisznya udmira. »ulók a máaor öaa^Allliiáaén. — BAnfty u) rrmtkknrkbél Ai erdélyi Bán/y Dezső báróhoz intézett remek szép üd-; Besztercéről irja ezt aa érdekes apróságot a/ tözlő beszédét le is nyomattuk egész terjedelmében, uj miniszterelnök egy gyermekkori iskolatársa. mert megőriztük, hogy abban a tarisznyás ttstvér I Mnfly Dezső vagyonos, előkelő szülőklöl siár- miniszteri programm beszétie rejtBzik. Pfh » kik, "k 4 S0"\'1 . "jj \' . . . , , „„ ., ,, , ,. jeszü fiu neveltetésére. Mér az elemi isk dákban Bátran alá ,s irtuk volna IVlassUs Gyula Mn,gyon kilfioieile .rsgát, de korántsem vaa- ueeezését, ha Sere gél y tiszteletes ur, aki nél-1 szoi-gnlmAval, hanem elhatározó bátorságával. kii Nagy-Kanizsán kissé bajos dolog a kabinet- Különösen gyűlölte a „német nyelvtant" a a alakítás, mindentudó kételkedéssel nem fázta «o/míi ! tanit. nik ezekén a tanórákon sok keaerűséget , , ., , ,okozott. Egyszer például a tanító .Erlkőnig"-a mosolygó ábrázoltát. .v,;7 I.. , , . . .. , , . \' " , ■ , , bői két strófát adoti lel betanulásra. A követ Akkor talán még te egészen bizonyos! kez(i ciő„dá.-on Banffy Dezsőt szóliiöttw a lanttá, Ée azon még most is tűnődöm (mint aféle gon ftz azonban szótlanul áltólt helyén és ismételt dolkozó tarisznyás nagy-kaiiizsai) hogy hogyan is figyelmeztetésre sem telelt >l£rlkönigböl« egy leheteti Wlamts Gyulából kultusz miniszter Sere-1 szót seui. A tanítójiiAga is restelte a dolgot gély tiszteletes ur tudta nélkül ? I Már akárhogy történt » uraim, a rármegye kle nodiuma : — a tarisznya előtt ismét le a ka-lappal! Ez az az ősi klenodium diadala I Hanem mit csinálunk most a zala-egerszegi la tizznyás-lettrérekkel ? mert sokut adott a* BAnffy-család jó indulatára mindaxonáltkl hivatalos szigorral szólt Bánffy-nak, a ki mereven nézett maga elé : — Ugy látsaik — ipae bogy semmit sem tanultál „ErUönigből", hiszen meg seui tudsz mukkanni belőle. Az önérzetében sértett báró-diák daoosan lele\'te: — Ha egy strófát kellett volna csak beta- Mikaa, Kovács Mór, Krauaz Lajos, Láaár Jóasel, Mandl Pá>, Manovill Mór, Marton Mór, Márai Ignác, Müller Ede, Nagy látván, Pető Vilmos PuTv János, Prager Tivadar, Patzner Ede, Radó Vil-mos,;Rosenberg Jakab, 9ohlaiff.tr Izidor, Schleii -fer Lajos, 8>ieder Kálmán, Vajda Jánoa, Mood-schein- L. ker. t. jegyaő. Kezdete esti B éa fél órakor. Belépti dij : azemélyeakiut 3 kor., cealád- Í\'egy (2 személyre) 6 kor., minden további személy 1 korona — A tiszta jövedelem a kesitbelyi kereskedők társulata beteg»egélyező pénztárénak javára forditiaiik. Felülfizetések köazöaettal fogadtatnak, és hirlapilap nyugtáziatnak. — Wekerla aj aévjrgyet. A „Hétfői Híradót" egrik barátja érdekea meglepetésben r^aze-sitette. Egy névjegygyei ajándékozta meg, a melynek hü máso\'ata ez: Miénk rogy az övék lesz e a tarisznyából kiütött i nuini nirkor ho/záfogfajp volna, de minők erőiéi magasra szállott talentum ? ködjen), hogy lm uz egész feladatot ugy sem Vflassies Gyulán már évek előli sem tudtunk I birom megtanulni, inkább igy kapjak seoundát, leelvériesen megosztozni (kének tartotta mint akkor, ha még tanultam volna is. .„„,... ... . . — Jói van, leü helsz. tgerszeg, mert ott született, nagyobi,/ogot formain _ E( a secunda nem fáj nekem szólta hozzá NagyJianizta, mert itt nevelkedett. hegy ke diák társaihoz. • Ezt a testvéri rersenygésl - ha jól emlékezem I — Klueveaéa én Áthelyezés. Dr. Grün - olyanféle okoskodással simítottuk el,hogy Zala • M* ^"•f"1 törvényszéki jegyző a tapol- .„ , , ,„■, „., cat larAsbu\'osághoz albtróvé neveztetett ki; dr. Kgtrszegen születelt, de ez nem l-Hsztk meg Wlat \| 0otMl A ndAr (\|\|po-,oftj gljárftsblró pedig saját sils Gyulán \\Nagy-Kanizsán nevelkedett, ez pedig j kérelmére a zalaegerszegi jarásbiróságho\' he- ■nem látszik meg NagyKaniztán. iyeztetett át. Hát akkor még könnyen ment az e/éle compro-1 ~ ®J válaartáaafc. A-karmány kinevesése missum, meri a mi talentumot tarisznyás testvérünk nem volt miniszter. Hanem most már aligha megy ez olyan simán. Egy tárcállan emberen még csak meg lehet osztozni atyafiságoson, meri egyik osztozó fél sem sandíthat a tárcájára De már akinek tárcája van, a fölött több kilátással lehet veszekedni. No de mi gondolkozó nagy-kanizsai mohameda-nusok majd csak valahogy megosztozunk kellő la risznyás rezignációtal is bölcseséggel. Ha már a mi magas polcra jutóit tarisznyái ledvé-vünk tárcájából a tudomány, "a világosság áldáia fog áradni: ám legyen a tárcája Zala-Egerszegé I Maga pedig lángoló szivével, munkás, magasra törő elméjével legyen Nagy Kanizsáé\'. Igy mindegyi- megkapja belőle azi, amire leginkább szüksége van E I E_E K. — Taulié-válasatAa. A keszthelyi kösségi iskolaszék ülésében Révai Miksa nyugdíjba vonulása folytáu megüiesedetl rendre lanitói állomásra Bérezi Bódog segédtanító léptctteieli elö. At ennek folytán üresedésbe jött segédtanítói állásra Mondscliein Lajos oki. tsnitó bivaioltmeg. — A haló. A liszte\'endő ur fölment a só székbe, s elkezdett prédikálni. Miről is beszélhetett volna ebben a hideg időben egyébről, mint polgári házasságról, rqgy az isxáknaságról ? Az utóbbit választóltu. A péhnkaivás rettenetes hatásáról prédikált. Állattá teszi az embert, hes tiává, smely nem ismer jogot, törvényt, emberséget. Vagyoni és erkölcsi pusztulást okoz, feldúlja a családi békét, megrontja a jó erkölcsiket. Nagy haiáaa volt a derek szónoklatunk, s a köxhangu atdt likon fejezte ki egy becsületes bivönek a következő nyilatkozati: —- Igazán szépen beszélt a tisztelendő ur, áldja meg az Isten I De azért mégis kár volt azt a finom italt igy legyalázni. — Hangverseny. Keszthelyeit az idei f<r- folytán hat vá asz\'ókerü\'etben lesz uj—választás, i mert a kinerezeit miniszterek mandátumaikról \' kötelesek lemondani. Uj választás lesz a szilágy somlói [br.Hánffy Dezső] a magyarigeni (Lukács László) a Csáktornyái (Wlassics Gyula), a bonyhádi (Perczel De«ö), n dunaszerdahelyi (Erdélyi Sándor) és a p\'anosovai (Dániel Ernő) kerületekben. — t uagjssaliasl Térsaakér január hó 26-án saját helyiségeiben könyvtára javára láoceslélyt rendez. Kb/dete 9 órakor. Jegyárak: személyjegy 4 korona, csnládjegy 3 személyre 10 korona, 4 személyre 12 korona. Meghívók csupán a tsgoknnk küldettek, de as erek által bevezetett vendégek is Szívesen láttatnak. — IMs-arve«\' Mint a fővárosi napilapokban olvassuk, a budapesti tudomány-egyetem tanácsa dr. ;D i t r i c h s t e i n Dávid helybeli gyakorló orvos, tiszteletbeli megyei főorvosnak, a ki ötven évvel ezelőtt a pesti egyetemen nyerte el az orvosi diplomái, díszdoktori oklevelet log küldeni. , - - — TáncmalAlaAg. A Zalamegyei Aggharcot Testület vigiilottirendező bizottsága február 3-án a Polgári-Egylet dísztermében Torma Antel zenekara közreműködésé melleit zártkörű láne mulatságot rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépti dlj sz.ni\'élyenkiul 1 frt; csnládjegy (8 személy) 2 frt 60 kr. Felillfixelések köszönettel fogadtatnak. A meghívó másra ál nom ruházható és kívánatra fölmutatandó. Jegyek előre válthatók B-tliis Lajos és Prnger Bé a gyógyszertárában éa es\'e n pénztárnál. A hölgyek kéretnek minél egyazerhbb öltözetben megjelenni, — Katauák élelaseaéae átvoanlAa Idején. A hon védelemügyi minié/tor a cs. és kir. közös hadsereg és a magyar kir honvédség legénységének, őrmestertől és hasonló rendfokozatú altiazltöl lefelé, átvonulás alkalmával a szállás adók által iHyzo\'gállatandó étkezésért, a katonai (honvédségi) javadalmazásból fizetendő térítési összeget — uz 1819; XXXVI. törvénycikk 51 g n alapján — uz -il805-ik évre a du-nántuli részekben huszonegy a fél krajcárban ál lapította meg, A térítési összeg legkisebb a Királyhágón mii részekben: 17% krajcár, a legmagasabb Pozsony városában 30\'/\| krajcár. — Keraak«d4k inulalaKa A keszthelyi Dr. Wekcrle Sándor, Nagy-Bányaváros országygyQlést képviselője. ungi bálok egygyel fzapurodtuk. A lógymna- kereskedők Társulata 18911. január hó 26-án a> zium ifjúsága azon kérelemmel járult íguzgaló .Amazon szálloda nagytermében zártkörű lánc-jához, bogy engedje meg uiár az idei farsangon estélyi rendez. A roudesö bizottság: Breyer Aráz ifjúságnak, itogy február hónapban koncertül nold, Yíóts Ede, Hoebsiádter Mór, Hoffmsim Ar-egybekölótt tancn ulat^ágot r«ode/.bti»eD. Az I nold, Holn.au Bé a, Hofuiann (iuistáv, Hoímann A volt miniszterelnök mér újévkor teljeaan el volt kéasülve az egyszerű polgári életre, ső\| a a mint ebből a névjegyből kilftnik a a hatalomtól megvált államférfiaknál rendeaen tapaaztal-juk, tüntetőleg kereei az egysxerüségat. — Étkezde vétetleaaégMI. A gyékényeai hírhedt u\| állomáson éilen szomjan várakozó utasok a legutóbbi Szombaton váratlan módoa jutottak egy restaurációhoz. A budapest—fiumei gyorsvonat étkezéei s aI o n-k o e a I j a nevezett napon a gyékéneai állomáson ugyanié kisiklott As étkeséai kocsi lekapc«oltatván, a gyorsvonat rohant tovább, as utasok padig, kiknek az állomáaon még várakosniok kellett, folhaas-nálva a ritka alkalmat, hogy ezen áiloaáaoo a gyomor kívánságainak is megfelelhessenek, megrohanták a kiaiklott restauráiiót és alaposan hozzá láttak, hogy ez minél könnyebben iotytat baasa megszakadt utiá\'. As utazó közönségre valódi áldás lenne, ha a gyékényééi állomáson as ilyen baleeetek állandóan napirenden lea-néaek. — Thea-ealély. A ,Cisinó" viga omrendezö bizottsága ez uton értesíti a tözöaaégét, hogy a folyó hó -6 án tartandó thea eatéiyre meghívók nem bocsátatnak ki A tagok (oaaláljaikkal) éa as ezek által bevezetett vendégek aziveaen láttatnak. — Aa öiik. tttaallé egy let FlájrakAaAa. e hó 13-án tartolta évi rendes köagyüléaat, melyen a teetület elnökévé: Söveggyértó Mór ssepelneki plébános, főparancsnokká padig Varga Fereno tanító válaaaiaiott meg. — Klkevemés. As igaisAgOgymiaiaater Oto losy Jenő esikaaeredai törvényszéki joggyakornokot a nagy-kanissai kir. járásbiróaágaoa aljegyzővé nevezte ki. — Oraaáigyttléal képvlaeM válaaaUk névjegy<éke 18M évre. A megyei kös-poi.ti vá\'aaatmány aa egyee kerületekből beérkezett adatok alapján már egybeállította vármegyénkben as összes kerületekben az országgyűlési képviselői választók névjegysékét, as I895ik évre. E jegyzék szerint a tapolcai választókerületben 2 328, a keszthelyiben 2.822, a ezentgrólhi-ban 2.829, a inigy kanizsaiban 3,164, a zalaeger-szegiben 8.434, az alaó-lendvaiban 8,686, a bak-saíhsn 8,871, leteoyeiben 2,880, a osáktornyaiban 8,884 s igy az egésa vármegyében 88.877 vá-lasaió van, akik közül 886 a régi jog alapján, 408 házadé, 8i461 jövedelmi adó alapján, 1,861 pedig értelmiaég citnén vétetett fel a válaaatók jegyaékébe. — Eakftvf éa uyugdljaaéa. (ée, a Co-médie Frungaise 18 évea .apaaainéaze" — mint Páriából írják, nyugdíjba vonúl. Aa agg művész felveszi Hymen rózsaláncait Megesküszik egy fiatal szinéss növendékkel, volt lanitvAnyával, , — A aaerelaaa (garaaaka. Mtarai, a pro -venoei költő király, a kővetkező kedves történet két beszólta el a napokban egy lakftaáa, a melyet a provencei írók táreáaága az ö tiszteletére rendesett: Minden tisztességes, jóravaló provenooi oaa-»-iádban van nagyapa, nagyanya, apa, anya, gyermekek éa — a asanlem gyermeke. As éa nagy / Nagy-Kanizsa, csütörtök. bájos vidékek, le oagy Homár derfli egeddel, képei volnál-e ni veinkbe csepegtetni a kit, a aseret tanait, ma, mikor u embenség^maga egy nagy kétely s egy jajkiáltás Horác, a te kedves foglalkozásod, őnthetne-e bátorságot, megelégedést sziveinkbe, elcsüggedt telkeinkbe, kik éressük a lét terheit, a kerüljük Önmagunkat a gondolatainkat ? Dantei a te nagy, legnagyobb Shakespeare, — aki első s felülmúlhatatlan vagy a legelsők között is, >i is megbomlottatok, kételkedtetek „a lenni és nem lennni lölőtt" — ti nagyok vagytok, del a legnagyobb mégis köztetek, aki a költő hivatá-sát legmagasabban a legszebben lógva fel, nem-l eaak kibékít az élettel, meggyőz a hit erejéről, aaerelem isteni eredetéről, hanem kiveazi a fut-lánkot lelkünkből, üdvöt igér, a bajjal vonja be a világot Byron, Lenau, Leopardi, ti világfájdalmasok jertek al Gőthéhez, rakjátok le koszorúitokat sírjára, mert a fájdalom nem örök a szenvedés, nem tart el a sírig, van egy ír, egy caodabalzsam, — mely meggyógyítja a vérző aziveket a ez a hit, a ez a szereteti E kettő kell a szívre és akkor a lét nem lesz hiábavaló, a szeretet legyőzi a gonoszságot s megédesíti a halált; aki azere\'i Istenét, hazáját, nemzetét éa caaládját, az kónnyen tűri a sors csapásait; s az nem fogja átkozni a természet és vakvégzel hajthatlan térvényeit, mely egyiknek poklot, máaiknak paradicsomot teremt e \'öldön, a nem ostorozza az eget a az örök igazság (örvényeit, melyek az emberiaég jövöjél irányozzák; mert belátja, hogy van még véghetetlenebb a Zala. 5. szám. (5. lap.) giábao as, aki szarelmet addig soha nem énekalt, szerelemre hangolja lantját Ez Arany z GÓlhe fejlődésének története, világa és költészete. _ (Véts) IRODALOM. t I.apiiuk « rsvalábaa Isamerlelell altvek, Ispaak kladMJáaAI: Piackel Fftltp kötaj vkrreskedéatbeu megrendelhetők: — Verae OymlA alakéiból isaét agy i\|sbb kiutat kaptuk, aaly te Eieler 8. kitdáaábu megjeleió te Ztmpléal P. Gytit által fordított gyűjteményei vállalatnak no»t már 16-dik kStatét képezi. Árt 80 kr. A Utat t Orant kapitány gyemekel cimtt regénynek második és boAJta* réaie. Vlf u rátabtn ninta attó klvátetlaággtl leatlk a flgyol-tlk, mint valósai meg a nemetl^lk! angol fbar tárva, moly-tyai a világhírű nlttó felfedetétére indkl, s mlg jókat átváltsuk t regénynek sorjábtn betnuUtkotó hősein éa min-dantk (alatt as órtkké szórakozott ftgaatl geografaaoa, t kinek aulebardbága vOlt Itltjdonképen is tgaat aentö tatkta, addig aoat t máaodik részben még léiegzetliket la vituafojljnk éa agy fohászkodunk aa apjukat kereső gyar-aekekkel, kogy baj nt érje s vállalatot a blatoa révbe jnaaot lan catk t ba\|ó, hanem a regénynek mltd\'égig eaak emiitett ée eaak u ntobd fajasalakbas sxereplö hitt la. Vttnt liagaaaét, malylyol a.atóvevényt bonyoltija, mlg tatán agy atartncaéa ferdaltttal kivétet t tömkeleg ból, felee-tegaa újra dináraink. — A magyar aeaiiet eaar érea Urtéaela. is egén eraaág kötvéleményének mtgtnltló ayllváaaláaa kittit, mely as Athaneom r. támaág kiadáséban megjelent „A magyar aeaatat története" ciml Ut kötetes illusitrált nagy munka tM füzetének megjelenése alkalmából t sajtóban éa ktabeasédbas mindenfelé tyllváaalt, ima as eleS flstlat nyákban követi t második fBiet, saely tolytatáaa Mtrcttli Henrik .a v.térek kora* kitolások. Kit t aieodlk fajdalomnál, a őrőkebb S ez a véghe\'etleil isteni J nt^tM M)5 öseu"érdekesaé leni a legrégibb\' Írott magyar szerelet, mely magaaztoeabb, felemelőbb, iatenibb \| Uitétatt emlékeink egyik legbecsesebb! kének, a antt gtlíenl mint a végbeletlen gyűlölet. Ne vegyétek azért körül lelketeket kételyekkel, ne adjátok át magatokat a vad kétségbeesésnek ; hisz minden ember bölcsőjénél olt áll az angyal, aki reményt, vigaazt csöpögtet a fásult kedélybe ; s ez az angyal a költészet, mely elűzi a bánatot, böbájósaá teszi a poklot, — s az aki ebben elmerül, bizonyára felemelkedik a menybe, a hit éa szerelet szárnyain. Arany Jánoat, nagy eposz költőnkéi szerelik ugy odaállítani, mini, aki byroniata voll, a idézik Katalinját, a Toldi végső részét, hol Byron alyljét, mozgalmas, lázas gyorsaságát utánozza: ugy lün telik Jel költésze ét, melyet elénkvarázsol, mini az eszmény múló vüágát, melynek csillaga egyenkint hullanak le, virágai egymásután hervadnak el, a códex egy lapjának etiaoe kőnyomatban előállított haaott-aáaa nóvegniraaéaul. további a magyar nemzeti muzenm-ban őrzött ktlla fegyverek alkertlt rajaa, valamint a aatt-végbe nyomatott számos ealaoa kisebb mttnet. Bt aa addig megjelent két füzet most már megközelítő fogalmat ad aaaak a nagyszabású történett nmnkának alakjáról\' ét imposana kiállításáról, molv a magyar nemzői rsarévtt fönnállása emlékéntk maradandó mrglirökitöje Un. Egy két maira a litrmadik füzet klvttkoaik. Klöfittiéa negyedévre (lg fliiat) 3 frt 60 kr Kgy füzet ára 30 kr. — Egy Ijéayftrl aaaakéval gazdagodott a magyar i Irodalom, alaö torban a magyar aaldó költészet: Gerö Atilla jrtaa fővárosi Író .Palaák" clrafl ktnyvébai. maly t saldó valliaot irodalom tarát kiásyt pótot, amanayiban Dávid király flffiknéji saoHárait, a taidók mfndtnuapl imitt a leg-remokebb verses fotditáaoklm tyojijt, ntolytk nemcsak gyö nyörkődtető olvasmányai, hatlem igas hévvel elinondfattó Imák gySJtomésytlI i< aeolgáJhataak minden nemesebb gon-dolkoián magyar seldinak. A könyv nemcaak aaortlfél \| diceéri, hanem t budapesti hilköztég ideális gondolkoaian 1895 január hő 17 én nagyobb jövedelemmel zárult le, daczára vagy éppen azért, mert a társaság elsőrendű minfleégt cognacot bocsát a piaezra éa bevásárlásait esalüs készpénzfizetés mellett eszközli. Kiváló tiastslettsi Gróf Esterházy Géza-féle cognacgyár reazv-társ, — Divat taéésllás. 1896. év társsa nyár. Hennsbarg G. ismert selyem gyára kösJéss sse» rint. Társsa összejöveteleknél, tiiohiti éa baag-versenyhez való öltőzékskaél, daaasa mellett bengalin és ssatia fognak elóa/ben réasesülni, Már két év óla tétetlek kísérletek a bea«alina asővést honosítani, de hiába, saig végre most a hölgyvilág belátta, hogy alig vaa selyem aaBvet mely nemesebb, leljesebb ét bársonysxerübb rán ookat vetne, mint éppen a bengálina. Esen eikk nemcsak a legközelebbi, de a jővó őszi idényben ia nagy szerepet fog játszani, mintán Paris, London és Amerika rés«ércL changcant, minlázolt éa gazdag aain változatokban lett megrendelve. Továbbá az 1896>ik év a talTei-siövésü-cliines-ssöveteket, csikók a rendkívüli mennyiségű koe* kázottakat a legparányibb kockától a legnagyobbikig minden lehető színben és elragadó oombinátióban hozza, a Isiiét szövés damaszt és broshében is előnyben részesül, mennyi időre? azt aenki sem tudja, mert ép as oaatrák hölgyek nem barátnői a taffet selyemnek (a páriaiauai ellenlétben, kik előszeretettel választják a itffs-tetl) ök a puha aührabt, aatia-mervailleut részesítik előnyben, ezekből is nagyon eok lett rendelve, nevezetesen ebangnant (színjátszó) szövetek. A schottiach selyem szövetek a\'ig tűntek el, már iámét felmerülnek a legújabb szin kom-poaitiókban és főkép blousokia éa ujakra alkal-aartatnak. Japáni éa chinai loulárdok, egy ad-nüek és minlázotiak, valamint nyers tslfsm báaötruhák, ahantung éa tuworok maradnak, de nem Is fognak sohsem eltűnni, mert esek a leg-célszerűbb uUcó es társas megjeienéshés tslé ruhák. A legdivatosabb színek, fa barna (világos-setétig) tiszta claud, tűrkis, a piroská«. Iraiaa, aerpent, homokaarga és nevezetesen tt kékes vio lett a legaetélebbtöl a legvilágosabb ároya\'alif Felelős aierkrssió: Dr, I. 6 K K BÜI I I. Laptülajdonos éa kiadó: vincubl r 0 l 0 r. ha a pillanat bűbája szétfoszlik, a fényea kaslé- Kohnw Zeigmondot It, kt faiiamarv. a fiatal poéta lyok eltűnnek, a «yrénhangok elnémulnak a VMJWSÜ nyes kastély, mi marad, a mit látunk: Kárteke,! ramok kliiufiiiban megjelent könyv kapható uertöiéi S nem a tündérvilág; S hivatkoznak, bogy márjüédor-ttoa 15. a „KttlKId" •aorknaldiégéban és mladta gyermekkorában „fái-virág" volt. magába \'vonul! kínyvinw atjáa. Ara s korona, természet, kit hz élet jól meghányt, — de Arany. - ®J horóasaM taf. Bombay Dtnfi ismert guduégi családja körében boldogságot !.^ kedélyét az,í^t^"^ igaz leverte, a honfibú, a „Világoa" sajnálta jóba- )apot indít meg, a lap ;tMflutél ára: agán évre«frt, rátjai elvesztet, a jövőben sem látott reményi, — fél évr? 2 frt, negyod évra 1 frt. ia elMaoiéal dijak a lap de ez nem világfáddalom, ö vigaazt is talál mindjárt kládihtvalalába Bndapait. Itrapaal nt 44. n. klldaadök. - — \' " -1 Halatvinynimot kívánatra bárkinek klld a kltdókivttal. — rí kitjr Jékalrél is las pett rtg^yiróról tj könyiet Irt dr. Ktrtey Uaaló Mvirosl Iró, i toriadataaa taaalmá y Jókai korit, élalrajait ét mlvtl j.lleatáaét íny; sebeire: hogy más is szenved, bogy hány kapolt\|M,u,TÍ\'\'"4-ot Urt»tr» b4rk",k a sorstól rongyos hitvány életet; s hogy iszik a szenvedő eqibernemért, mely várra tür. csalódva hisz a hogy elveaztelle volna bilél n világhalsdá-aában, s elfordult az egéaz emberiségtől s az önző emberi m eggyű lói te volna, — a a m u la n dóság érzete Illőit volna lelkében tanyái ez mind nem tagadható, de hiaz Gőthe is világ fájdalmas kezdetben a bővé fejlődik ? „Az elhagyottak", „A pusztai fűz" kinos nyögései, sőt a világfájdalmas költők által elfogadott forma som bizonyít világfájdalmaa költészete mellett, mert a nagyvilági blasirtaág hiányzik az ő alakjainál. Arany kigyógyul a pessfmismusból, ugy, mint Gőthe. az enyelgő kis, családi körben reménye viazatér, a ba\', bánatot lelejtve, a gondviselésben is hinn kezd, hisz maga mondja: „Oh I remélj, remélj egy szebb hazát S benne az erény diadalát: Mert különben sorsod és a föld, latén ellen zúgolódni költ.\' N e m-e a megtérés, kibékülés, kiengeszteléz hangja e s ? — Az ő aőtét bánata csak percekig tartolt s nála a fájdalom csak egy része volt a bol dogságnak s mint ő maga mondá: „Nem törik a szenvedő sziv oly kőnnven darabbá, eaak ellágyul a az őrőmre leaz fogékonyabbá.\' Arany, öregségében a „Bolond Istók" második énekén már a keserűségnek semmi nyoma, aőt a derült fantaaia, a vig humor ragyog át költészetén, megtisztult, lecsendesedett, sőt a Toldi trllo- nyi készültséggel dolgozta kl, mint addig egy.üet Jókai-életrajz sem. A tetsnlös könyv talva van éléakebbuél élénkebb fejeietokkel. Piánál több forrásból maritalt adatai atonban atm tonik a kiváló lasslminyl atkéskavé, mert ts éprn oly in voazó olvasmány, mint egy jó rtgésy. Valóban Örvendette kogy a atmatll kiadás klegóaailétén aeg-jolent Jókai terj dtlmea blographiája ia Dr. KSrOay Láaaló a\'kll agy liiaalk Jékai nem eaak lupirált, de aokawr ntbaigasgatoll, károm rénhe foglalja ötata a rondklvll gazdag anyagút. As tM rész Jókat élttrajaa, a mátodik Jókat msskiaaáas, s karmadik Jókai jakltnmira. Ntmoaak aa aaatiiatlku, dt a jóaavt novallista kate it mtglálasik ezen a valóban alkaréit maakáa, mely azámot toaa trodal-maakban ára 90 kr. miaén kStyvkereekadáekat Hag-rendelhető Spttt isdrátay-tt IS. n. alatt a moaofrapkia iró óimén. TldTIS. . — Qróf Esterházy Otag léle cognacgyár részvénytársaság Budapesten, mint érteaülünk megkapta a mtgy, kir. pénzügyigazgalóaágtól a kiviteli engedményt jutalommal egyült és a társaság máris nagy mennyiségű cognacot szállított Németországba Ez a körülmény is bisonyitjs, hogy neveseit vállalat mind nagyobb területre terjeszkedik, és hogy az Esterházy cognac mind kedveltebb less a közönség körében A társaság ezen kedvező fejlődését legjobban bizonyítja asa körülmeny, hogy a nagy tokü leírások és a tartalékalap növeléea daczára a társsáig mégis V/* osztalékot fizut és hogy ez év első fele még NIILTTÉR Bnatkeig selyem onkia akkor vaUél, — he gyáramból rtadollk, íeketo, fehár éa Miamikat aa kltól lé frt es krlg aéttmkéal, aims. ed-ket, kooakiaott, mintásotlakat, damantot ut (miatogy S40 kfilSnMat minőség és 2000 klUahW mintázatban \| a.a t poatabér és vámawalaan a háthoz szállítva éa mialihat póttafbrdállával ktlld: Haa aeberg 6. (oa. kir udvari aailtiU) atlyemg^rt Hriehbn, Svájciba címzett lévaiakra 10 km, a levelaaSlapekrt 6 kroa bélyeg raganlaséi. — Magyar nyolvon Irt magnndalink poatooaa allataiUtak _It 51-1) _ (7) 31 Magyar Jsliálogsarsjeg: eket (Cvrale 4 hasés Els4 húzás f. é. január 25-én Péayrreaésy \'JO© OOO horsaa eladunk havi réaslatflsaiésrs, és pedig: I darabot 37 havi 5 fitos részletre, 33 ao Már egy részlel befbeiése a\'ás s vevőnek megküldjük s sorozat és asamiral állatott résxlstivel. Kimtitft jiffMMé fagua«áa tÉiiá- iiauar általanos Tdlerelpéaitar r-t. atrajagyemlélia Ispuniw. n v Nagy-Kanizsa, cafttM&k. 1895 január hó 17 én. s\| P II Ttaeák affea-Bflbbí TU-Jagyreliyilal i a vátelaát ktttrowltu kttéfasál: Kmxdattít RssttMbatlaM RESTITUTIONSFLUID •Ül k. khr. azab. aiotovl/ levakaak. Egy palaczkkal frt 1.40 o. i. 11 iv óta Mhr. istállókban valamint ka-teeal ia pelfárl aaayebk latáKékbae la, kaasaitatbaa aafyakk iréfeazltétek (Mtt éa lláa ariattéaal: továbbá ticzaaoda-aek, ráaáviáaek, az iaak awravsáfe a ai» Uy alkalmaknál; kipaaiU a loval kWUé teljesHaéayekre Idoaltásaál. (64l Fl letét t KapkaU a kir. gyógyszertár I Urahbaui. Korneuburgban __. droflatákaál 64 Hirdetmény. A Széchenyi-téren 3-ik szám alatti házban, egy lakás, mely 3 utczai. 1 udvari szobából, pincze és padlásból, éléskamrából áll, - február elsejére kiadó; esetleg a ház el is adatik. Bővebb értesítést Babosa László, ügyvéd »d. (is—íj Magyar, német, franczia és angol képekkel ékített u n 1c & 1c. H4-. aczél- • réznyomatú diBzmüvek. - tafyar, né\'^.t. franczia és angol ramaklrók mával Ifjufy intit, Kftáujíú aleéea kér és aea mairi minden nyelven, a legdúsabb választékban. HsK S i t á r a k. Iskolai és oktatási könyvök nunden nyelven Népies naptárak, atmanaohok, zsebkönyvek. AlóliPt könj-vkcreskodfts Bármely szerv.il által írott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árftlomelés nélküli megszerzéséről gondoskodik Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívósabb készséggel nyujtatik fotvilágositáa AJiAPTTTATOTT 1860. ÉVBEN. FISCHEL FÜLÖP KÖNYVKERESKEDÉSE, KÖNYVKIADÓ-hivatala, rrat- t» isószkuaktAba NAGY-KANIZSÁN könvvkereskedA rak-állanak « kívánatra. An összes irodalom termékei _ „ tárában megtekintés végett kéazen «— . gondosabb m«vtzagálhatás végett legnagyobb készséggé küldetnek mind helybe, mind vidékre Vidékről érkező megbízások kellő készséggel te gyorsasággal teljesíttetnek trslaM UzMayM ás jeteetéiek Wfyéa uetfáltataak kl a kieyvkareakeéii által. Ilt»-:al kárt I la-vek, U< (Olilnbrumuk, trrvr\|xa^ Uld áa éfslaabtk. IBI- ci ljUMgi Uifrdt egyszerűen éa legékesebben kötve a leggw dagabb válaaaUkbaa. wwv Mlala kéayvek a rajiak női munkákhoz Ssaktaa ktayvsk Előfizetés elfoputtatik: minden bel- áa kálfOM folyó-lratole, ■api i Avattapekra, a szállítás mind Itelybea, mind vulékre a Hfgyw. •abban eeakMltatlk. A ,.Z A L A" politikai kettUf Kiadóhivatala FIATHlfl & bőr ápolására, Púder. Egy dobot ára r 1 forint 90 krajcár. Utánvéttel vagy aa ösazeu előleges bak ül dése u\'áa küldetik. szőpétésére ós finomítására IC UgeMheMM lliMkl, Ml éa lánaM PtlOH. — F.kir, rá na sala. áa sárga -vegyileg aaalyaált ia ajáatva Bt. Toki 1 S. ea. kir. taaár Utal Kllaaseri levelek a legjobb körökből minden doboabos mellékelve vannak. TAÜSSIG 60TTLIEB ■••aa IIIMáJ iiatyae éa tllsá—a* gyám. Váraktár: slO, L, Woita.ii. a. Kaphat* a leRtibk IlUUme-r-, Ifágyaser kerMkedéakes éa fjéf/^ to nirUrbss. .Nyomatott Fisebei Fttlöp laptulajdonosuál Nagy-Katiiieán, 1896, \|t szám. ... u Xagy-Kanizsa, 1815. január 20-án. XXIV. évloirara . III S........ I ■IIM^TM I................... I1IIMIWI III I ■!■ I ri iuti ottof-attáa, m iiihmu • lsp ■«um1 rimár* nwM kitin kliMi;. linMMln knM Mk toMrt M • Mi fcf^UiMk «l. iMnnl m klM«»k vfaott. Mffi u4m érw: 10 krajcár. ZALA ia«HMW: yirmkU lfM : fUM #aMp Politikai ós vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanixsai- és dél-salai takarékpénztárak, a Uankegyesület, u Ipar- ás kereskedelmi boák, a Nagy-kaniiuiai segélyegyleWövetkezel éa a letenyeí takarékpénztár, a nagy-kanizsai mnlétágyár 4a árfBaöde r. t* hivatalos Mattxy. á NrK\|rlenll< Nagj\'«Kfalwáa heteaklat It élaiar; ttmAjhoap éé apü.tOrteicd.4.. ELöranOa iui ♦m ta kunt (Itt - kr.) • hnu « H - kJ > tM (1 M ao kr.) aitiiiiiik j«u»—» -•—-i-■yussár iHÉkaaia aa kr. ■tkMtt vtaM vmb katit> kywk Mi i Hulla FARSANG. (~a.) Ait vélik sokain, hogy az igazán jóizö mulatságok ideje lejárt Nemcsak az idO, a század yénttlt volna meg, hanem az emberek is; s nemcsak az idősebbjei, ha* nem a fiataljai is. Sokan azt gondolják, — hogy mégis egészen más volt a mulatság még ugy 30 esztendő elölt, zajosabb, fesztelenebb ; a kiéltségnek a kimerültségnek kevesebb nyomával; a blazirtságnak, a kritikának és a — rüpőkségnek kevesebb je leivel. Csodálatos, hogy ilyen kritikát kü IÖnösen a,z asszonyok részéről hallani, kik azt hajtják, hogy leánykorukbart sokkal jobban lehetett mulatni, s az akkori időben egy fiatal leánynak igazán élvezetes Volt a farsang, mig most, különösen a vidéki fiatal leánynak igen kevés alkalma Van farsangonmulatni, s ha van is némelykor egy-egy bál, vagy egy estély, — szt is a legtöbb esetben unatkozva tölti el, s ha táncol is, szellemi szórakozása, élvezete nincsen, mert — s ezt gyakran hallani — a fiatalság QreSj léha, szellemtelen, s ha nem is mind, a legnagyobb része. Nem igen keresi a tánctermet, hanem a báli időt is inkább poharazás kOzOtt tölti el; táncosát viszi és leteszi, a szórakozó, szellemes discur-susra nem nyilik alkalom, s azt az egypár elcsépelt frázist, a mit hallani alkalmuk van, minden táncosnő már betéve tudja. Hát van ezekben a panaszokban egy kis igazság, sőt talán nagy igazság, ia, habár meglehet, hogy olyan általánosságban még- sem mondható. nagyjában azonban rátalál társadalmunk egy nyflt sebére, — melynek gyógyítása azonban ném olyan kOnnyü; — már azért sem, mert fjem olyan igen egy-szert a dolog, a hogjr ezt talán sokan képzelik. Vannak olyan idósa\|kok, mikpr a társadalom egyes osztályainak egybekeveredése mintegy magától jón, a Viszonyok alakulása folytán, minden meqfrnéges próbálgatás, minden kényszer nélkfll. Felkeresik egymást, akik érzik, hogy nincs természetes válaszfii közöttük, hogy együvé tartoznak, s igy léhát legalább is helytelenség, ha együvé nem mennek, ha nem találkoznak, mikor csak lehet, ha nem érintkeznek, mikor erre I alkalmas hely és idő van. Ilyenkor aztán jó malatságok esnek, nincs feszélyezés, az érintkezés, a társalgás természetes, s ugy tfinik lel, mintha ez min I dig ugy lett ^volttá, mintha nem is lehetne ez másképpen. Az ily társas együttlétben van azután kellő szórakozás; a szellem, az éle és jókedv csatornái Ónként megnyílnak, s mindenki kiveszi részét a mulatságból is, la szellemi szórakozásból is. Aa idő azonban változik, az egyik nemzedék felváltja a másikat, s a mi amannál erény volt, emennél már nem az; az idővel együtt változnak az emberek is, az emberekkel a társadalom. Más felfogás hatj 1 át az elméket, más érzés a sziveket; s igy változik meg a mulatságok képe. — Az egy darabig egygyé olvadt társadalom ismét külön osztályokra oszlik ; azok, akik még az előbbi nemzedékben egymást jól ismerték, akik egymással jól megfértek : most távol állnak egymástól, s aa az étet piacán a mindennapi élet érdeke Össze ia hozza őket, a mulató zás terén nem találják fel egymást, —- születés. rang — a legtöbb esetben nem s annyira elütő, különbölő egymástól — vt-\'laszfalat emel közöttük, - sazt a Wfogáat jegy egész nemzedék osztja, sőt az egyiknél, másiknál ez a felfogás túlságosan merevvé 1 is válik. Vnn ebben valami komikus vonás, mely j különösen a vidéki társaságokban tűnik fel leginkább, ahol egyáltalán nincsen komikus vonás nélkül bármi exclusivítás — Ahhoz, hogy ennek találja az ember, nem kell valami magas filozófia, csak egézaéges élet-! bölcselet és jobb érzék ; mert nincs termé ] szetcllenesebb, mint az exclusivítás, melynek létalapja éa oka nincsen, s mely voluképen csak a ferde felfogásban, a helytelen gondolkodásban gyOkorazik. De hát nem lehet mindent helyes okslsa visszavezetni, a mit az emberek tesznek. — \| mert akkor nagyon boldog életet élne min-[denki; a azért nem ia lehet az olyan bajt, ! mely tulajdonMpen csak az emberi félszeg-Bégnek eredménye, gyógyítani. Hogy a társadalomra OdvOaebb volna, ha egyszer a demokratikus felfogásnak hódolni, s azt az életbe is átvinni tudná, as \| nem is képezheti kérdés tárgyát; — da aa I egyik* azoknak az utópiáknak, a melyeket l ideálisták kergetnek, de elérni nem tudnak. A. „ZALA" tárcája. Aa 4-kert ráaatak keratrál. — A ,2 Ab A* » r « d e t I 11 r t á J a. — As ó-korban llalia volt a világ legelső bortermelő országa. Mai nap Francia-ország as. aliol kitQnO borok teremnek, még a szőlőtőke legészakibb Imtárán is [burgundi, jánoshegyi]. Vele csak Magyarország versenyzett eddig az elsőség pál májáért; mart tudvalevő dolog, hogy a tokaji aazubort a „borok királyának" nevezték világszerte. Da a történet tanúsága szerint nemcsak a jelenért, ha lem a mait miatt ia megérdemli érdeklődésünket aa .ó kori rómaiak bora éa ennek kezelése, mert Probus utján Italia volt a magyarországi borászat megalapítója is aa által, hogy légióival a Kárpálok lejtőin, valamint a Sserém-tégben Alma-hegyen (Milrovic mellett) szólót ültettetett, ugy hogy száz évvel későbben Elaudis-1 oaa már megénekli a .tzőllő hegyektől beárnyé költ Dunát" (V. 0. Bozóky: „Római világ\' 453: I). De nemcsak Magyarország, hanem Francia és Spanyolország is Probus császárnak kőeöobetik a s/.űllö-müvelést. Ugyanis, midőn a szőllőtőkét s legelső görög tengeri hajósok behozták Italiába és midőn Alsó llalia hegyoldalain oly buján te-syéssett. hogy már sz V. században, Rima váró sának építésétől számítva,Sopbokles Daliát Bacchus kedvenc hazájának nevezhette: akkor mindenki arra törekedett, hogy nyereségvágyból minél J több bort adhasson el; csért igen rok szőllőt ültettek Itáliában anélkül, hogy s bor javítására is törekedtek volna. Ez a körülmény) amelyhsa járult a lőldmlvelés elhanyagolása Is, srra birln iDomitian császárt, hogy meghagyta, misterint a provinciákban a szőUőhegyek felél szüntessék mag, Daliában pedig ujakat ne ültessenek. Állítólag több szerző szerint Domilián eme rendelete egész Probus császárig érvényben maradt legtöbb nyugsti provinciában Ds váltoslatolt a helyzeten ez a Probus császár, aki épén ugy Aint Hannibál, - ki katoaáioak Afrikában meghagyta, hogy olajfákat Hitessenek, nehogy Unalomból lázadást szítsanak,\' — nemcsak áaőllm ültettelaU katonáival Gállia, Pannónia és Moesia magaslatain, amelyeket azután a lakóknak ajándékosott, hogy tovább műveljék, hanem a gallonoknak, I ezenklvtll még ast ia mafengsdé, kogy ujskst Illtethetnek, amennyit csalfa karnak. Amiből tehát kitűnik, hogy nemcsak Magjsrorwág, hanem Francia- éa Spanyolországjis as ó kori rómaiaknak köszönhetik saőllő müvelésüket. De bár a bortermelés Alsó Itsliibsn felhal a legrégibb korig, még ia Latiamban jó formán csak a fóldmiveléa hanyatlásával kezdett igazán meghonosodni. Hírnévre még akkor Sem vergődtek, mikor Campaoia már Róma alá jutott. Igy Cineaa, Pyrrhue.király követe tréfásan, nyilatkozik AI b a n 0 szölIŐ kertjeinek savanyu borsiról (Plinius Mist. nat. XIV. 8); mig Ltviüs szerint (Liv, V. 38) már Camillus idtjébep oda édes gettók a gallusokat az itallal borok és azt eszközölték, hogy hazájókat elhagyták, hogy ezen előltók égésién uj italban gyönyörködhessenek. As bizonyos, hogy sem Plautus, sem Cato nem 1 Ismerik a faiernuml bort, hanem Plautus l<e«aas, \| l<eaboa, Thaaoa, Cos ás Chlos borát dicsért, mig Gsto a különféle hátai borfajták meghatározott mannyiaégénak őaasevagyitáas által utáaoaaa a görög bort (vlntim graecum), névleg Cos szigeté nek a borit. Valószínű, hogy kezdetben Inkább a \| mennyiségre, mint a minőéégre fektették a fősúlyt s Igy Ibi is van jegyezve, hogy tanti! Opimius oonaul alatt, Koma építésének DM4 évében, rengeteg termés volt Ragaszkodásukat a szóllömQveléshez bizonyltja aa a lőrűla^ny. hogy midőn Domitlan császár, előbb emiilett rendeletét kiadta, oly sok fenyegető levelet írtak, hogy köztük egy, — melyben állítólag ezen erőszakos balálra eálaó kát görög ven volt: „A ezástár minden erőlködésének ellenére is, mindenkor ívend elég bor as áldozatra, melynél ö fői fog áldoztatni" — srra bírta, hogy rendeletét, ha nem is vonta agéasen vissza, de legalább is enyhítene. (toruk a rómaiaknak Igen sokféle fajta volt Plinioa a História Naturalls elmfl kábyvében legalább nyolcvan féle borról lesz említtet, amelyeket árultak éa amelyék két harmada magában Italiában termett. 8 ezen itallal borok sorrsodjs jóságukat illetőleg Plinius szerint a köveikeső volt: \|) legjobb a eaecubusi és setínttsi, s) A vinum Caecűbum, amely Auguatus előtt is as itsliai borok kősótt, aa első helyet logislta el, as agar Caecubuson termett, Latiambaa, Campania határán, Amyclse vidékén. Igen gyakran mag. émléktsik tóÍs Horatius is. b) A sriaimi, a vi- ffagy-Kanoma. vasárnap Zala. 6 szádi, it lap.) 1893 január bó 10 áa S kérdés, vájjon-ejjön-e valamikor annak a társadalmi felfogásnak az ideje; a meddig emberek leszünk? Aligha! Rang és osztálykülönbségek mindig lesznek, de talán az általános műveltség folytonos terjedésével kevésbbé kirívó lesz idővel a társas érintkezésben még mai nap is nyilat-kosé feszély, mely azt nem igen kedvessé, nem igán kellemessé teszi. Addig pedig vegye ki a fiatalság a maga réssét a farsangból, i bármily kevés legyen az, mégis csak jobb, mint a semmi S habár a mai bálok után kevesebb az illúzió, s több a boazuság, se baj, — a farsang mégis csak farsang, a a bál, mégis csak bál, habár a kevés, s mindinkább keves-bsdfl táncossal szemben az egyik-másik ártatlan teremtés „virrasztással 8 g ybekötött kényszerű p e trezselycmárulá s"-nak nevezhetné. XülfBldi vélemény uiuti iuk-okUtiiuakról. Hasai viszonrsink vajmi ritkán részesülnek a külföldön tárgyilagos mrgílélésben. S babér ujabb időben ez irányban is a helyzet fokozatos javulása énl alható, főleg kulturális törekvéseink még mindig sebesen kénesek kivívni a küllőid elfogulatlan és Méljaté bírálatai Ily körülmények között csak anaál örvendete-eebb aa a tény, bogy vasúti szakoktatásunkról, egymás után két külföldi szaklap is a legnagyobb slismsféi hangján emlékezik meg. A Bécsben megjelenő ..Eisenbshn Zeitung" agyanti mull évi M. számában a vasúti szakoktatás kérdéséről Írván, ezen a téren Magyaror-azágot állítja oda kóveteodó példa gyanánt, mint ahol, először történt gondoskodás a vasali hivatalnoki kar rendssaraa éa magaaabb színvonalra törekvő kiképeztetésértil, A Berlinben megjelenő „Deutsche Vsrkshrsssi-tung", padig érdemesnek találta az ,.Eisenbskn-zeitung" ezen cikkéi m. é. 58. azámábaa egész terjedőmében reprodukálni. De adjuk ál a szót as említett lapnak, As „Eiaenbahn Zeitung\' j cikkének Általánosabb érdekű részében igy elmélkedik : „Mindinkább terjed s magsvöaődée, bogy a vaautl szolgálatba lépő hivatalnokok, különösen azok, kik a külső forgalmi szolgálat ellátásálfa bivalvák, az eeélból szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket külön saakiakólában szeressék swg. Lessámitva többnyin a központi igazgatásnál alkalmazott azon hivatalnokokat, kik techni kai, jogi vagy kereskedelmi kiképestetéaüket az ilield felső taninláasHkbén nyerték, s varon alkalmazottak még naipdig i(«e nagy, sőt tulayoeaó lésze marad fenn, Mik az államban és társadalom-ban oly jelentékeny contíngenet képeznek, hogy idtoiai kiképeztetéáükoek kérdésé napról-napra iooaserübbé éa süigleebbé válik. Ma még csákóén általános az s gyakorist, hogy a szóban levő élet hintés emberei, oly iQakból kerülnek ki kik legjobb eaetben valamifele középiskolai végestek, kik tehát kénytelenek a gyakorlati ismereteket a szolgalat közben megszerezni, kiknek küiénée buzgalomtól eltekintve, egyáltalán alig nyílik alkalmuk arra, hogy aaaq elméleti ismére\'ekei is elsajátíthassák, melyek a vasúti szolgálattal szoros kapcsolatban áljaodr, a melyek elengedhetetlenül szükségesek I(válásuk átértéeéhes ée lel-:adatuk keOö szinvonálon álló betöltéséhez. Az alsóbb hivatalnoki oaztály kiképeztetésének kérdése mellett a felsőbb fokú •sieti szolgalatra hivatott szakerők kiképeztetéae sincs még tisztázva. Ennek a kérdésnek a megoldása még kehesebb, mert a feladat abban állana, hogy ezen funliooáriusok, \'oly egyöntetű magaaabb kiképeztetést nyernének, meiv kiképez etés a legkülönbözőbb szaktanulmányok alapján volna felépítendő. Ez a kérdés különben ugy énekesieteken, mint a szakirodalomban ismét élten képeste már azóta értekezések tárgyát, ugy látszik asooban, hogy egységes megoldásra alig van kilátás. Ellenben as újonnan belépő üzleti hivatalnokok iskolai kiképzésének kérdése egészen világos ée hstárvooalai szigorúim megvon hat ók. Ez nem szolgál és nem szolgálhatott vitás fejtegetések tár-gyáu\', mert itt biztosan megálapitbatók azok a célok, melyekot aa Qy iskolának maga elé tűznie kell. Éppen azért csodálkozni lehet azon, miért halad az Ily iskolák felállítása mégis oly laaau léptekkel előre. E tekintetben dicséretre méltó példával járt elö Magyarország........* És azután következik az 1887 ben lludapesien felállított vasúti tisztképző tanlolyam szervezetének ée lanterveinek rövid ismeretet éae, mely cikkíró szerint ia a felsóloku tanintézetek közé ao-roztatik Minden ese\'ra örvendetes, hogy Magyarorsság haladási törekvései már K vaautOgy terén is a külföld elismerésével találkoznak, ahol caak sokkal későbben mint más szerencsésebb országokban váll lehetővé a küadók sorába lépni a csak rohamos sietséggel ée nagy áldosatok árán sikerült pótolni a mulasztottakat. As a körülmény, hogy a vaautl aaakokta\'ás előbbre vitele körül hazánkat illeti mag a kezdeményezés dicsősége, caak buzdításul sztil< gálhsl az illetékei tényezőknek a tekintetben, hogy a még fiatal tanintézet megerősödését lehetőleg elősegítsék ée es utón a vasúti szakokta áa ügyét ltjleezaaék éa előmozdítsák. H I RE K. A „Ma" ssptára Jaaaár ítJ-áa: A „Tarsas-Kér" táaoeaiétya aa-ját helyiségében. „ „ „ ,. Tbea-ks\'ély a „Cariaóbáa. „ „ 87-ea: A „Nágy-kai>aai Keresetén y Jótékony Nó-Egylet" kőagyü-té«o d. u. 8 érakor. „ ,, 27-én: A , Nagy-kaawsi Timi (W-góiytö Saövatkeset" évi nséea közgyűlésed, n, testéi érakor. Február í áa: A . Polgári E»yl.r közgyűlése, délelőtt \|0 órakor. — Este tár-/ asevaeaera. „ „ 8-án: A , Z tlamegyel Aggharcoi-Tea tület" táncmulatsága. n H 10 éa: As, Ipartestület" vigalma. „ „ lé-ás; A , N«gf kanizsai Izraelita No- Egylet" eetélye. „ „ 17én: A ..Nagy-kasiasaiKereskedelmi éa Ipirbaak4 ré«zvénytáraaaág> aak évi rendes kSsgyfllése délelőtt 10 érakor. — ■•fMaáa Az ig«at güfya\|ai«rter ár. S i i g e t b y Károly törvényeink! orvosi • mását tett gyakorié orvost a nagykanisaai törvény* •aék területén felmerülő törvényszéki orvosi lesedék rendes ellátásával bízta mos- — iablliam A Itpltm ur. jM. á» af-mU bm, vasárnap ünnepli meg tsnnállaaáoak SÍ5-tk évtorda\'éjá\'. Aa ünnepély sorrendié a következő: t) Hálaadó Istantisstelet) Diszgyülée, 8) Felolvasás, melyet Makkal Kait ismert iré és költő tart A fo\'olvasást tá> o köven, — Tlnaá-vassira. A .Poieári Egy Isi febraár bó 2-an évi rendes közgyülíaénik napján, este 8 órakor társasvaoioiát rendéi. Egy teríték ara 1 frt 10 kr. — Tlssll wlttlkmll kligyllé. A nagykanizsai tiszti önsegélytö ssövetkenet 1895, évi január hó 81-en déjitáa 8 é tél érakor Nagy-Kmiután, a polgári lakolt helyiségében, lógja tartani évi rendes kBatyitéaét. A kásty liléi tanyai! I. Titkári je\'ea\'é* a lefolyt üzlkil év eseménysiröli 8. A filügye\'ő bizottságnak aa évi aiámadaaok ée mérleg iránti ieientéas a ennek kapósán balárotai a nyereménynek miképeni teloastáaára vonatkozólag, 8 A< elnök i< « sor szerint kilépő 8 igazgatósági isg, a p, Erdődy Laioe, Oózotiy Sándor é< Khorlaer Uyórgy urak kelyeti ujak, vagy agyaaaaok, ugy«atniés 8 fe\'ügye\'Ő Msottsári t«t megválasztása. 4. Netáal indítványok a közgyűlésen olöterjaintendó Indít ■ ványok — A közgyűlést 84 órával meg* őtöleg — írAsbelilég a szövetkezeti elnöknek besyaj* tandök- mm Sstinuqi (8elia Latiamban). Eat Plinius sss- sénsk idején nem igen becsülték, ugy hogy csak-rint Augustus császár leginkább kedvelte. Sokra ugyan későn tudták az előző évben termelt bo-beeefllták: II) a fslernuaa bort, a vlnum Faler- rokat kellőleg méltányolni Ea különösen állolt a numot. Ka as sger Falernumoa terem, mely ialernUsi borra, mely azonban az egészségnek Csmpaniában, a Matsikus begy alján tskszik, a kevésbbé használhatóit és igen hevített, miért is Volturnus lolyólól északra és Sirmessa városától1 sokszor aideue, forte, esverum és vehemens kelétre 6 mérföldnyire, E bornak a szőllő kertek jelzőkkel használják (Plln. Hisl. Nst, XXII 20: fekvése ssorint károm iáját lehet megkülönhOs Fslernum nec in novitate nec la nimia vctustalo telni: a) a Gaurus hegyit, mely laayar (auste- corpori salubn eat, média eius setas a quinio rom) volt; b) a lauatiua vidékit, aa ager Faus- decimo anno inclpit). — Ezért Cicero nem is tiamisoa, mely édes (daice) volt és áainre nézve dicséri Damasippus 40 évaa borát, melyet nek sárga; éa e) a falérnusit, mely künayü ée kel lemea volt az ivásra (tenuéj éa sziijre nézve le-kete volt (nign Falerna), Legjobb vplt a lalernuai bor 18 éves korában. Ismeretes dolog ugyanis a Isiadott, midőn agy alkalommal sála ebédelt. Bibils—igy szólt Damasippus ss ŐeazegyOlekeset-vendégekhez — Fslernum hoc aooorum quadra-ginta estl« Amin aztán elmésen felelt neki rómaiak ama szokása, bogy boraikat igenICicero: >Bene aetatem lertl« Vagyia: Jól tartja sokáig szokták eltartogatni. Horatiaa egyszer 44 magát. Általában pedig megkülönböztettek első évei bort említ, máakor meg 40 éveaet. Így aa rendi, egy éveméi régibb ó-borokat (vinnm vetus öregebb Plinius idejében (88—74 Kr. s) voltak primi guatne) és másodrendű, kösönséges, ailá-még borok Opimios consul idejéből (6B5. Kóma nyabb fajta borokat (vlnum (lisltcam, vinum vetni épitése után), a vinum opimianum, amely alatt aequentia gustua.) Es után következtek Plinius mindig Opimios consul alatt termett bort kall szerint a harmadrendű borok, mint a fonniai, érteni. Ds mivel az a bor majdnem 800 évig fe- calesi, massicusi, albai éa surronlumL Ds lássuk küét, már oly sürÜ volt Hioiua leírása asarint sorban I HL A formiai, a vinum Formianum, La-(PUn. Ilist. aal. XIV. bj, aunt a méz, ize pedig tiumban Formias mellett termett, keserű, ugy hogy csak vízzel elegyítve lehetett IV. A calesi és msssicusí bor. a) A calesi bor meginni. Elvétve nálunk is találhatni néha 80 vagyis a vinqm Calenum Calea mellett, mig b] éves borokat is. Igy a Ziroiek pincéjében 1818] a masaicuai vagyis a vinum Massicüma Maasicus évtől kssdve minden évből van néhány akó pro \| hegyen termelt s mindkettő Csmpaniában s mind-memória léin téve. As ilyen eoká tartott borokat \| kettőt Horatius, mist elsőrendű borokat említi után rendesen arra használták UH, hogy velük \| Hasonló minőségű ezekhez V. a vinum Albanum a si\|ányabb nemű borokat megjavították, amiért; vagyis az albániai bor, mely különösen a laler-is méreg drágák voltak. Egyátalán a bort termé- nusinl volt hasonló értékű termés, n\\gy a Cae cubuzival. Mint ailányabb lajtál hozza IÖI Horatius a sabinumit éa a (vejibelil, továbbá a aar-renlumil, melyeket asooban más Idöbett többre becsültek. Igy VI. a v i a u m 8 a h I a a ss. vagy is a sábinusi bor, kedvese Itala volt Maeoaaus-nak s gyenge volta miatl a betegeknek ia aiáa-lőtték. Horatiusnak Cara. I. 80 költeményében ilyen Eajta borról van a só. A bort ugyanis, mely-lyel Horatius msgas vendégét: Masoeirast, itt megakarja vendégelni, könnyű sabinumlnak nevezi. Es pedig Hontius Időjében a negyedrendű borok közé tartósod. Ugyanis a sabln föld magasan fekszik és as ottani éghajlat a campanial és a latlumiboz képest aord és büvéa, agy bogy ott a déli gyümölcsök som teremnek meg. Ugy hogy e bor Athesseus görög nyelvéül [Mpaoe I. 21] megjegyzése szerint a legkönnyebb Máltai bor és oly fanyar, bogy csak a 7-ik évben leaa élvezhetővé. Ds as a megjegyzés a Cara. I. 8, 7. szerint tulsás, amennyiben Itt aa vaa mondva, hogy a negyedéves aabiirami bor ts megiható iDeprome quadrinum sabina........ mariim díota). De azért a oaapaniaivai öassehaéonlitva, a aabí-numi mindenesete olcsónak, ssas könnyűnek volt mondható MegemütheMk még VII. a vinum Siminum (Signia), melyet keaerQ és tssysrisé-nél lógva gyógyszerül használtak. Hires volt Hápoly vidékéről VI11. a vinum TriMinam, mely MarliaUs asarint rangra nézve a hetedik helyen áll és IX. még a máig ia jé hírben éllé vinum Vesuvinum, vagy is a vssuvi bor, ss ugy nevezett lacrima Christl, Végre X. a vinum SarreMúraa (Surrentum, Nápolytól nem maeaae), mely eoetea Nagy-Kan maa, rMinap * Zala. 8 aaám (• lap) 1IM. Janair bd W in. - MptlwH IWlWIMHPlMi llnt Kaahaa Ura* képvlaelő-taatáleie a lift IH-áa 4. után kötgyű éat tartott a követkeeö tárgyaira-seltal: I. Pöldbérlsti Mnldli bejelentése V. A magyar törtáealmi taraulaiba alepltó-la-\|tl Isendfi balapa. n. „Baoh Karoly" ajánlata városi ingatlan vé-talo tárgyéban. „Negye a főtteat fSüer Pál murske-raaiturl spát-pMbános untak" a város kősöu-ségo nevében ■ fógymnaiam aegéiyesése Iriat tftrtént fcUvóiiásra adott vsless. Babóohay György elaöklő polgárin ostor a •árgyMirmat uit\|k«>dáae előtt megemlékezik a locu\'úbbi kormányválságról, melynek s«fren<sés megoldását látja abb«n, hogy iámét olvhtt ssa-bsdelvü férfiakból alakíttatott meg n kormány én örömének Ad kifejevé!1, bogy abban W leslm Gyn\'a — Ili magunkénak faliunk — Mintán ba\'yat foglal. — A kösgyű\'és a kormányvál-ég ilykénti megoldása felett Orttmánok jegyzőkönyvileg ád kiiejoséet, — aa öessmlniesisriumoi ás WIsasit ku tusiminlsstert kllllln feliratban üd-vOröltti bstárosla. A bejelentett klatbb földbérleti estrződések tudomásul vétetlek. A tnsgysr töriénslmi társulatba a váras kötöttség* <— a pénzügyi blsottaág ajánlata aasriat — 100 forint tagsági dija1, — mini alspltó isg belén. >tiack Károly sjánstét, hogy neki s város ráhány földdarabot eladjon á közgyűlés eluia-aitolte, mert a tanács véleményezése s>erinl a közvagyon lehetőleg emelendő, nem pedig osök-kei teadő, irhái as eladáshos nem (árulhat, ds még ssén sem,, mert s kérdésben forgó fskvö-ség jelenlegi jövedelménél nsgyobb jövedslsm ss elidásból osm várható. .iSaays. és fátint. ftlter Pál murakerettlurl apát-plébános úrhoz, a rám kőzönséye atoH kéri\' kimnél fordult, hogy igy mint tIMje B it stlvet Itedjék a /Sgymiiasinmot segélyeiül, mely kére lemre üt apát nr aton rálaezt\'adla, hogy áment/ nyiben lehetséges Usm, ű sem fogja mrgrouni fl» eddigi seaélyíeueget (ugy hisstik éti 40 forint), de ss Iránt kötelezettséget nem vállalhat# A kőt • gyűlés a. i>álastt tudomásul uette — A IttnlUség Caáktarnyén. A ti-ák-tornyai tflznltóegyriület es idei rendes kösgyü-léaét f. hó 18-án tartolta meg. Nuisy Mátyás tloök jelentését tiidoiriWtl vetlek, úgyszintén a pénstároenak ia megadták a Ittlmentvényt. A jelentésből megtudjuk, hogy as egyesület lüzol-tóinsk száma 85 a rendföntar\'óké 1/5, As egye, iúl«t leltára 8847 frt 00 kr értéket képvlssl y s segélyegylet 2076 Itt 89 lr lökével rendelke-sik ; ss egyesülőt késspénse 1007 frt 80 krrn rug. As egyeoűlet a mull évben 8 kös és 9 vál. s 2 ssgélysgyleti gyűlést tartott j gyaknrla-ton 8 ssor ,vo\'l a tü tol lóság, tUzol azonban agysssr som olioti, mart Msaaet aom fordalt ee a mai ávkea., — A i költségvetés bevételi rovata a jövő évre 1494 Irt 41 trreJ Iráayos isiik alo,; ademáeyukbea tavaly 966, tsgsádfyak ban 184 frt fo\'yt lm. Kaökask Nussy Mátyást, alemUkask Zieglsv Kálmánt, Jegyzőnek Alsaegy PAleJost, péastároanak Deák JiVvestet, ügyésznek Wollák Hsa sót, orvosnak Hcbwartz Allmrt drt, psraneeaoknak Sseivsrt Antalt, alparanoeaoknak Morandial Bállatot, a tllarendésaet paraacsaoke-nak Wol ák Itsasdl, a segélyegylet péastárodk oak Uodina Miklóst válsssiottak meg. A válssst-mány 19 Isgból áll. — \'A egylet a nyáron Itrómtinnepet readaa 90 évaa (öniiállősánsk em -lékeaetére. - Wekerie, Ms\|\|A«) L €iky, Ebben a mi vl\'águnkban, abdl sok míndsnfés auibioió Is-gyeggetésérs rengeteg gyttipü\'ca^t kell termelni a kitüntetések lájás : as érmek uek is aok s<ás fsjtája támad. Vaaaak diszésmsk, elismerd ér; msk, emlékérmok, erényérmek, liássssági érmek, bevonulási érmek, koronásáéi érinek, ksionai érmek, oéllövő érmek, regsitáérmek. Csuk egy nem volt még: s lemondott minimltrek érms. As s kivételre belyset, amelynek a sssbadslvll ksbinet örvendez, megteremtette aa\'érmeknek eat a neméi ia. Egy iparoa ember, K ssa V. (farkas késsllstls szsel 0 lelirással: Emlékül a esabadélvtt sssmék és a vallás- ssabsdság láokoriihslsilsn bajnokainak. Ez van as érem egyik o\'da án. A másikon: Wekerle, Hsilágyi, és C\'áky képe. A egéss válságban es as egyetlen érem, amelyask látni inindskéi oldalé\'. - TAaalték asalalaága. A VI. VII. ker. ónk. tüsoltóegylet kebelében alakult vigalom rendezA bizottság által f. hó -én rendeseit mulstság, dsoárs s rosss időnek, esépen siket Iáit N gyssáau kősőnaég gyflll ómse, mely ossk n késő reggeli óiákban- keadstt oes-Isdosni, magukkal vivén egy kellemes sst ssép smlekeii. A leeztelen jókedv általános volt, miért a butgó rsndssókőn kivüt Kovám L>jos vedég-lőet is diceérel illeti, Pelttlflratm ssiveeek voltak! Vlő UsSló 1 frt 00 kr, Usndis János Veber J. 1—1 frt. Weiss. Isidoy, Liohischein Pál, Tliurn L\'pIM, Ssítár Fvrenc és Vsnozel János 00 -60 krt. Sterit Ignác ée Btern Hantik 60-60 krt, Mark)? Mos, N. N. 40-401 krt. Dávidovioi István 80 krt. Hermán Jóssal 40 krt, Hinger Lpól 110 krt. N. N. 90 krt, NI N. 90 krt Weis\'leld Mór 20 kr. Msleedorfer N. 90 krt, ttrttnbnuin N. 10 krt. öessesen 10 frt 70 kr. Pogadják a azives foltt lizetők a ren-1 desőség hálás kőssőnetét. - üiegieit a kibaa. Ctak e nspokbsn adtunk liirt egy msgyárszerdalislyi siyaflról, kl beosipeit állspotbin a hóim dlit és abba bele is fult, Ugyanilyen körülmények kiint lelte halálát Bitgarlcs Perenc bakónsíi fóldmives, ki e hó It-én, midőn már a kanissai borfajtákat megkóstolta, slmmit bátyja tátogatáaárs Caayias, kei — mim képaelkato sa Iváa loiytaitaásu. A tem vérek baosut vetlek egyaistit, Bapsrias alindatt hasa, hová ssaaban aom érkasaái meg. A lakottak! határ baa baa dOit a bóka éa ít találtatalt meg • kó 16 éo raggal élatalaail, megdermed ve. A megejtai boaoolás saarint Ba-garios halálát saistéa matfaláa okozta. — A .Mápkamgka\' állal birt \'MdfaJmrti helyiség 1H98. április l-tól 1896. aoveasber I4g terjedő fdő-tartamra albérlőibe adatik. A telié-ta\'ak megtadhalók Vidor Maauaé uraőoél a Népkonyha elsőkénél. — Callae«kál. A salasgarssegi társaskör tolyó év! február bó Ma saját hslyiaécébsa (Zöldfa-ssál ó nagytermében) zártkörű Calioo- estélyi rendes. Belépti dij ssemélyeakiat 1 frt. e-álad-jegy 9 lr» 60 kr. Kesdeie 9 órakor. Hölgyek ké« retaek oalioo öliösékbea megjelenni. As 0llőz4k-hes szükséges s a rsndesőség állal sssgválaes-tolt csövet k ée a sseglslslő Alsrc Sobttis Sándor urnái — m meghívó előmatatása mailetl kaphatók. — A kii Ji baril. Érdekea jeleneinek voltak tanul n múlt napok egyikén Keszthelyen a korcso yásásra aietőí a balatoni fasorban, hol két Aulai halász-legény enymásssl taiálke-soti. As sgyik róglön oonslatálta, bogy régen voll sssrsnoséje s randa* körülmények kőai kedvesnek neveseit bsráljáhot, a ki bossau idő alatt bisoay jól Ueszamsol és sgászea agy nés ki, mini sgy beteg ökör. Aa óeérsetaa Is gényt sa, as általa batároaoit asemteleaeégaek nyitná nitott kifejeaés szörnyen bántotta, dühbe jött, lölestelte hegyes jégvágóját ás a korcsolyázásra menők nagy rémQlelére megforgatta kalalmas karjával a levegőben, miközben szándékát megváltoztatni lá\'asott, mert karjait learass-tette, megvetüleg végig uéite a tehetetlenül ott állott oollegáját s kicsinylő mosolygás közepette ünnepélyesen kijelentene, hogy egy ilyen nyomorult gisombori, ki a betegségéből felépült társál ki gúnyolni léss — uem tart érdemesnek agyon Otm, A rosss nyelvek saoobaa azt beseé-lik — msrt azok mindig Imesélnek — hogy a táras egéraségi állapotát nem éppen szépen megkriiiaáloi tudó halásznak tartozott a másik aéhány forintjával s sst ss összegei, de aem ám as adóst sajuá te n jégvágót igénybe veaai akaró biia\'oső haláas-lsgéay a\' másvilágra kBIdeai. Mégis csak jó, ha vaiaki tartozik I — ■egviltealalalá kiaaigaáv. A bel-Qgyminissisr Z ilavármegyébea tartozó Oióskál-Palkonys kisközségnek f) 1 ó s k á I re leendő megvá\'tosiálását megengedte. — Aa elaae(4aye4ei4 Iparaaak Javára. A nagykanizsai Ipartest&jet kebelében megalakult vigalom rendeaő bizottság T s b r u á r h ó I 0-é n a „Polgári-Egylet" nagytermében aárlkőid lánokoaaoruoekAi rendez. A meghívók ugysn még csak a legkőselebbi napokban boesá- ugyan ; de az orvosok gyógyszerül használták Jó borok voltak még a slciliai borok, kQlönössn a Messana vidékiek, amelyek különben jó hírüket JuL Caesarnak köszönik. Ellenben a leggyengébb borok közé tartoztak : a vinum Allifanum ; vinum Tuscum, vinum Punicum, mely utóbbi Pllniua ezerint (XIV. 8) nem messze Timavus lolyólól termett Tricel éa Aquileja között. A följegyzések szerint Júlia Auguzta ezen bor használatának köszönte, hogy 82 éves lelt. De bár a rómaiaknak Ily nagy mennyiségű és különféle minöeégű belföldi boraiak voltak, még sem elégedlek meg esekkel, hanem kűlönöeen a fényűzés idejében még kűllöldl, kűlönöeen görög borokat is fogyaaztotlak. Ezek közül különösen kitűnt a Chios szigetéről való: vinum Chium; azután a Lesbos, Myoonos, Cos stb. sstgelek borai t vina Leabia, Coa, Myoonla. Mindezek azonban drága pénzbe kerültek, ugy hogy kezdetben a legfényesebb ebédeknél is csak annak végén kapott mindenki egy pohárral. De volt a romalaknak a természetes, szüretelt és külföldi boralkon klvfll még mesterségeeen csinált műborsik is (vina flctilla), amelyek száma majdnem meghaladta a természetes borok számát. Ily mesterséges borokai rendesen sz előssslalnál, a gustatlonál szoktak feladni vagy pedig gyógysterül hsssnáltal. Aruk a valódi borénál valamint az értékük Is jóval csekélyebb j vojl s Igy a szegényebbek is höttá juthatlak. A mssterséges borok kögölt első helyen áll: a\' tiszta bor gyártmány, ezután következnek: a métes borok, a fűszeres borok és gyümölcs borok: a) A tiszta borgyártmápyróf bőven szól Vurro >De vita pop. Roméni< elmü munkájában. E szerint s 1) a passum: aszubor, amely nem egyéb, mint ssára-stott tzőllöböl készült bor. 2] A fölt vagy sűrűre lözött mustok,melyok közöl, ha a mustot Vg ig engedték elforrni, k\'spták a caroenum-ot; ha \'/i-ig, okkor Varró szerint, a sapa-t; ha "/,-ig, akkor a defrelum ot vagy delrutumot. b) A mézes borok osztályába tartoznak a mulsum és meütitee, mézzel kevert borok, melyeket a keverés mértéke valamint a most minőség sserint különböztetlek ineg. c]A fűszeres boroknak, melyek a mi szeszes italaink közül a li<\|ueuröknek helyét pótolták, — talán több mint ötven lkját lehet megkUiőnbÖstetnl. Ezeket növényekből,\'virágokból vsgy Illatozó lanemekböl pároltak le; vsgy olajokkal és másféls bonyolult mesterséget uton készítettek, Ilyenek voltak: I) v. roeatum: rózsabor ; 9) V. myrtldanum : myrtus bogyóból ké* készült bor; 8) V. violiitum : Ibolya bor; 4) ab-slnthites: ürmös ; I) a hyssopitss.\' Izsópbor; 8) vinum plperalum: mésböl és borsból készített bor; 7) mUrhina potloí mirhával kéezitett bor. Továbbá mondja Plinlus Hitt. nat. XIV. 10 \\ fit vinum e radlce asparsgo; cumiln (egy kerti növény); origsno (murvapikk): apli semlno (tel-lermag); abrotooo (abiut üröm); menlattro (menta); ruts ; nepeta (cslpkepitty); serpyllo (de-mulko, knkuklü); marrübio (pemelfü) etc. d) O y 0 m 01 o t borok. Esek között a legközönségesebben előfordulók voltak, melyek datolyából (palma. palmae pomum), lűgéből (flcua), hüvelyes véleményekből (siliqon); körtéből (pirumí, almából, gránát almából: maliim punicum, (amiből a bor neve : rholles); somból (cornum), nssz-polyából (mespilum); berkenyéből (sorbum); see-derből (motum slccum); fenyő magból (nocM) stb. Valóban joggal mondhatta Pllnios : Mira vi-tlum natura, sa porom alionum in se trahendú De\'voltak a rómaiaknak ekülönféle boraikon U-vűl más Italaik is. Sőt Plinius serféle italokról is teez említési, amelyek különféle gabonanemek-bői készültek a viziten való erjedés állni t Heu, mira vitioruin sélslertia! inventum est, quem ad-inodum squa ((uoque inebriaret: Mily elmés elvezet után való vágy I Kísérletet tettek a vizet is U\|jy elkészíteni, hogy a bor hatásával bírjon. Ide tartoznak i 1) a camum serféle ital, 9) cerviain vagy cerevisa: buza vagy árpáié ; 8 celia : busáié. 4) ceria: spanyol ital gabonából, 6) vinum cyd-nium I birsnor, birsalmából: e malis cydoniis. 8) hydromeli; mésböl és vízből j 7).Zvthum : ital árpából, legkedveltebb volt mégiz 8) vinum mvr- -hsium I mirhabor, melyből mirhát tehetett ki-éresni. Dj még ecetből Is káasitattek itált, melyet m4szel kevertek és 9] Ozimeli-nek nevez tek. De Plinius szerint mindezen italok többnyire csak a provinciákban voltak e/terjedve. Dr. Molnár Samu. Nagy-Kanna, vasárnap taiaak ki, de mUet** aa mtály nép célját, már hr i« ajAnljak Ml a HHii% ntnmiif< pártfogásába. Zala. 6 nua. (4. Isp.) j 14BÍ janoár hó íO-án IM ajMitfgikaak, ■ kik peraaa saia\'én ,\'óhalali-baa* ««ttM odalongolqi, Cóayamat, parsat a gaaeraJia iataegtadta, aa rlgtöo oda tel»gr«lírooott — Ülahaa—léa Paliabai Január kóla uomJMo* léviró illnsstsra, bogy ntmeiaba-l 17 éa tartatot! meg, a palmi mloieUp-oeaiáljnlI löhbé a lap ikaak továbktlaai a »ttrAny<ik«i. Mire aa idényre ■ aaokkm « i miahonasUt. 8 aajiaUI a col légik odaírtak, a»ir meg ia tudták, érdekelt Zala- ás Ymtwiptt Kerálaal naty- bogy aa ut kárba írnom t, mert tirira\'aikai «i aiáaio !■ alrtkaié tWaNp • alkalommal nmi- nem iotai\'ik, tllenbtn a kóapon\'baa a kfi/^aa latra babóoayttotta. ho«y a tMaarlaatfa gsada- a bira\'alo* táviratokat ia aaejjel klld\'ék a>ér légi nagy lootoa«igának teljét \'adatával hir. £a I áa ity m»g voll MWadvt a lávira\'oaás. £a parsat alkatom megjolaatek a lőllmi vallai miaiaierinm t joggal é tem éa tlküldtem kő távirataíiaat a képviMlatábaa: Sehmidt Jóssal, miaiatiari tani • lapoknak, a többiek padig még aam tértek eaoa éa Fridrirk Sándor titkár, tovihhá Korr- tiaasa a hiábavaló útról, poacbi Alloaa aleartdee-ptram-iiok, Horvát by — é«fyllln»M^g Barcaltltpta Lat-lHa» Hhadnagy éa Janiecb Jóaati állatorvos; I-cbiag Vialor b esi hivatalnok — mtul a M— g Zalametye réwírff: Srafi>a Beaö főispán, lét. baret\'tlepi tevoleaője írja — a Drávába őlit ma biz. tiaAk, Farkas Jóreef, Kol er Istráa. Karcag gát, K.bó 7 én L»i»eb?ng Mihály, Lippa hrog Béla, Óment Lipót, Bofyay Máté, Rtaarédy birtokainak bériéit levelet kapott itéoaban lakó Lásaló, Raikr Lajos, Somogyi ttvnla, Btranyay Viktor öcscaétő, amelyben je enli, hogy 9 én ÖdSa, Vésey Utaló, Kbenspanger Ernő, dr. Mayer Barcsra érktsik éa kéri bátyját, hogy a voaathos Ferenci Honerla Karmai, Jtaatoaaky Árpád atb.; -kocáit küldjön. I.eisching maga alant a vona\'hoa földbirtokotok Va— tgyábfll: Retaaig Alajos tát. I learat elé, ss aannban aam Irkaaatt meg. Miután bix. e\'nSk, Chernal György, báró Seahach Rtaaö, j még 10 én aem érkezett meg, dt értésitéat sem Rupprecht Tataid, Nagy Ferenc atb FeHeaé«i < kapott, mely elmaradáeát okadatnlná, L-iicbing állomás megállapillatotl Zalában 88,106 mén lóval, aggódni keadett és táviratilag kérdést intézett Vá»megyében 18, 49 ménlóva], bérmén van 7 öcecet feleségéhez, a honnan asonban aat a vá-db., tartalékban maradt 18 a as Annin állomány; la-si kapta, bogy (>cacaa már 8-is era<oti. A 169 db. ménló. A íenlemlitelt urakon kívül jelen legnagyobb aggodalommá! ku\'a\'Uk éa klrdeiős-volt a két vármegye 66 kőseégéböl két-két ki-1 kodlek aa oltani állomáson, de hiába, aanki aem küldött képristlő. A ménlovak kftlnö conditiója ée ápolása, a miadenfln lapaaatali goad éa tiea-taaág veloaáigsl meglepie a megjelelt táraaaágot • e fMStti el\|<merétéaek Sehmidt mia. isaácot maitf aav\|kban adott kifejeaést Horvátky (üss hely. paraaeanobnak, ki tetje« mértékben ráaso1- gál a dicéreire. A hivaisloa ténykedés btf»jté«e bei, a hol már értteitva voltak Lti-ching fttt-■tla kitűnően aikerlll bankett voll a palim vea- i néalröl ée ott knnata\'álták, hogy aaok Lnacbiag déglő éttermében, hol taámot agellemdua pohár-1 tárgyai. A levele nejének, anyjának éa bétyjá-k8ssöntö mellett aa egéaa társaság aajnálkosvaInak voltak naiaM<ve ét aat irja bennök, bogy emlékaaatt mag Parcaetich Ot\'ó oaxtily pkrnnoi- Igyógyiihatlan fej- éa eltáeb\'aja kergette a halálba. tudott róla. Moat axnnban váratlan forda latot vett aa Ugy. ügy munkás a Dráva parton járván, egy csinos kéxiMröndpt pillantott mos. A bőrönd egy aranyárát, láaeaot, 8 gyürüt, 1 pénatlroaát, amelyben 360 frt vqjli 4 lovalet éa többféle ruhát tarlalmaaott. A muakáa* bevitte aai a mdőraég- ■okról, ki a nyáron történ* balesete miatt e kő végéig a fiüfiüfürdőben kénytelen magát gyógy-1 keáti tátaí. — A klilskalieregjlveallbell Kegy Veret A béoai Armeebtan érdeke* cikk. t kö/SI Mmilliaiéieret iemétlőiegy vérekkel latt kialr- Livelében éraésenyen búcsúzik el nejétől és egy évet kis fiacskájától. A bőn átkába* volt Ltiaching végrendelete i«, a melyben mintegy 46 - 50 eaer Irinyi vagyonát nejének\' hagyja. Bátyjának aat irja, hogy aaért \|ött Barcs vidékire meghalni, mert in kBiel van a«04(8ldéhas. Leisohing min kattö aMa keaot klvskatte flggisi a liaoahArom kdvttkt\'sék. A vAl4goa pilont\' végre bakrtvat. kestti t a aoórakomtt g-Jyamtdár — ayti van té\'adéabAl — három ki* legény tatt « b-M csőbe. .HArmaa ikrak I4. kiállóit i»( ItlkeéOI\'tn a aa«e lemmt. Tiaanbarom, ii»eaaégy. tuaoót, »iá nolgaiia r»sitoáltaa a aokaaoroa családapa a allé-iya sombjaia, ka agyan volna • világon me léay ennyi gombbal. A( Oaat caaladaayai körökben kinot M\'laaai kal\'ott. — Őrét Irdédf «yaU malmi lltl< mealá. Gróf Erdődy tíyola mn t vasaraip a Vu-VSrSavárboi tartnaé AaUgrabaa-nek Ht-aelt erdőrlasbtn járván, a Mval borttott hegyoldalon egyserra csak valami lökete foltot látott. Leiért as ntról mignéani, bogy mi as. Nagy volt meglepetése, mikor egy a hálál félig elieme-lett férfit pillantott mag. A gráf hamarosan el> Uvolilotta a havai a< ember iejértfl éa éleeaigetai keadtx. Mire asonbsn kissé magábos térítette, esteledni kasdett s Így nem akara őt magira hagyni, amíg segítségért a legköaelebbí iaínba agy. Kólkapta tehát a magával lehetetlen, télig megfagyott embert éa válláa vilit bt a legköxe-ebb eső faluba. D\'ja háromnegyed áráig lartoit, miközben maga ia tSbbásftr eleseti a mily h ihan, mig végre elérte a legtxélaőbb báaat In gondos ápolásban réaaeeiietlák a bia\'oa haláltól mag-menteti embert, aki Obojkov cs János, dobrai illetSségü gasda volt Kelo-£örhAl baaaialé mentében Vöróaváron a kellelénét többel ivott e iiv tőrtént azután, hogy a hogyodaloa levO útról legurult. Grál ErdőUy most már balodiahM matt tett mag emberi Hoitl a puaatulásiól. — A«uta\|klbara Ctitra atójliikot rea-dtatok a lani\'Ovilaaa\'áahna it.-Htényon — aa aassonyok. A bukott tanító pártja • vála«atái aktus éa aa iskolaaaék allén panaeat emelt e ennek niAgvisagAláaara jelent meg Sauly Jóaatf karlleti esperes a köaeégben. Midőn aa etperes a vias-gáat után kijelentetelte, hogy eaabllytalaaeáeot nem talált as eljárás körül, a Miajstoti tőm tg. kQlOtiSaen pedig aa ssaonyok oairumaár a\'á vették a köaséghását. A a/orongatutt IskoUsziki tagok aa eeporaeaal együtt oaak ugy menekül beitek aa élatveeaályes lenyegctéaek elöl, bogy letekről. A hadügyek vcaeiő-áge ugyania tsekkel dea.valóaainüaég aseriai a Drávába ölte magst, aa oK öasiegyült nép elölt a j»gy>ökAnyvbt 15 • aa aj, Itgyvérekkel akarná falaatreloi a gyaiog-sáni, a ha egyelőre péaaügyi ée egyéhb akada lyok állanának is e terv kereeatfllviiait előtt, a jövő frgyvera kéttég\'tlenül es aa ötmillióié teret lati, ameiylyel a k isit Itt tktt áilnóla« maglehetöa sikerrel tette meg aa e célra kiküldőt! technikai bizottság, A cikk elmondja, bngy Vuice earedes a legnagyobb elrasadtataaaal uyi lalkozott aa uj tegyver előnyeiről, amelyek a ■ légjobban megkőieliiik égy igaián jó fegyver id»áij\|i. A gvalogeág fegyveréi ek aa idealja, mondja a cikk, aa volna, ha a fegyvert egyaránt miadea distaneiira Uheloe hasa-■álai. Miathogy ta elérhetetlen, meg ke 1 elégedni aaaal, »maly aa ideáll a legjobban meg I küaeliti, s ea aa ttimilliméleraa imétlöfrgyver. Külhsöe becee a iegyvernek, hogy a legtávolabb distanuiákra ia kitűnő sikerrel alkalmaslialó. ami lüllg erődítések vádelménél nagy lonlo\'tággal bír. Mindesekct igea saépen éa élénken irja le aa Armeebati, cak arról nem teaa emlitáat, bogy báty millióval larbtlai meg a budgetet, ba aa uj fegyvert csakugyan meg akaraik ho-■oeiteai a htdttrtgbaa. - KeaksrráM kadlladltek. Egy ame rí kai lapban (ilildor a hírneves haditudósító a következőket irja: A „New York Herald" tulajdonosa engem 1888-ban xtint harctéri tudósi tót küldölt ki Tonkingba. Olt találtam • ,Tímea" rétiéről CSIgtabvnt ét a • Standard • ráaaéröl C«-meront. Mindaketlö veszedelmes konkurrens voll. Egy alkalommal Caateroo a következüket be-szélie el nekem, ami é\'éoken tanusiija, hogy mennyire veestdelmea konkurrens volt ö: Dll- aíríkaban Ceetevajót áx angolok legyőzték éa ölgosm bőkezűen tejeaiielte kölelesaégét Van a mi táborunkba jött, hogy magának a béke lel \| ugyanis Szabadkán egy astaotoy,\' aki eddigelé tételeit diktáliaibaűwa. As angol tábornok meg-, mit tizenkét gyermekkel ajsndékosta meg ■ fér-Ullolta a láviró hivatabknak, bogy a lapok »aá- jót. A derék családapa véghetetlenül megörüli, a ■ára oly táviratot továbbítsanak, ■ melyeket mikor a tucat eserencaéten együtt vott s mind- bár mig holttestét nem ia áltak meg — Nemselklil válaialatl blrialg. Aa EgyeaűltÁllamok rfaaérll olyan dipomáciiai akcaió van* kiíndulóbia, ,a moly btsouyira tlas aigee fogadtaUara log iglá ai aa őet\'e< eoróp i korsaányoknát. Mint egy waeckingtoni távirat jelanti, a attai\'uabaa Scherman javaslatot ler-jeaatati e ö, amely aaorial aa elaők a kongraaaaua 1*00. ápri is 3-\|kt haUr«aaiáhoa képeat telhatal maaiatia, hogy aa Egyteült-A Hantok diplomácia képviselői által tárgyalásokat folytag-ion, vagy bísottságol küldjön ki « kűllSIdi kormányokhoz sasai a javaslattal, hogy nemaetköai vaiaeaiotl bíróságot alliiaanak lel, vagy máa t\'skösőkköa nyaljanak, hogy a nemietek kOat.előforduló vi-asályokat békésen kiagyan\'itaék éa a háhorn el-kerüléaa caóljából renriaaabályokal alkossanak. — A meaaaetkAal latélfargaleai klay uy Itéae. Bernből irják, hogy a sváiczi köz\'ár-saaág poatafőigaxga\'ósága részletesen megokolt é« nagy a\'t\'iaitlksi matériával lelsnarelf indítványt fog benyújtani sá 1898 han mtgUrtandó világpoaia kongresszus elé, amelyben a nemzetközi levélforgalomban jelenleg érvényben levő 16 grammos sulyegységtéielnek 20 grammra való felemeléséi javaeoja. Aa indítvány érdekében felsorolandó tikok kr«üt a avájoxi p istaigáxgald-aág aat fogja kivált kippon kiemejni, hogy a Magyaróra/ág, Ausztria le Némelorsság közötti lorgalombaa érvényben levő 10 grammos egy-aégiéiel mellen a poetakineatlr bevételei sehol aem csAkkeoiek. — Aa elkerAII llteakármas uám Szabadkán valami saórakoaoit gólyamadár lulaá kivatalona alá nem inak. Mi ptrasa kiaaaa voltunk ■ sürgönyeinkkel áe csak a továbbítsál vártuk. Ekkor neken eszembe jnlolt, hogy 26 ssgol mériöldayin van agy más távíró hivatal; rügiöa ayargtlmtem lakát és oda lova tollam. Szolgámnak mtgmoodtam, bogy caak biaonyoa idő siteltévol aaondja meg, bogy hová meatem. A taertneat kedvesen áa feladtam sürgönyömet Mikor vitaaaiérttm, magam bseaáltem el /a ese- nyájsi jó egéazségnek Örvendettek. Annál kelle-metlsoebbül volt meglepetve aaonban, a mikor agy aaáp napon — bitaso minden kellemetlen do\'og egy eaip napon asokoll megtörtéoai, — a felesége édes aaót súgott a fülébe. Tisenhárom, liseshárom — folyvást járt ■ iejében. Micsoda asarsncaétles asám es a tiaeahárom a nines mód bssne, hogy sl Itheeaen kerülni! A Misa lerakass! ugyanis gondoakodott arról, kógy ■ tiien- h \\ vettek égj paaaauat, ^aal; aa^rínt a lakosáig ss októberben tartott iaco1s«aék-vala«stáa mégsem-miaitétói követeli. As elöljáróság teetUIslileg kért oltalmat a járási fősxolgsblrólol, meri a fántli-stit nép aat hajtogatja, hogy a megválaszolt uj lanitó: Probiat, állásának elfoglalását se tákolt-s«ék, aa elöljáróság mag nem Ili. — Telem rablis, A tudjmány nevében / Ezzel a jelszóval boraasaió vfsaanélésaket kivetnek el viltgaaere ss orvotok. As lllaikia>á« mig a legkisebb bűnük. Bsudet sganlalls flt«, Morllcolorea oimü regényében élesen rámutatott a via-aaéléaskre, melyek sok élő ember halálát okoaiak. Most asoaban aa orvosi (adomány, ■ a kjsérleiesö módazer abba a cinikus lalaaabs eaik, hogy via<saél sa ember legősibb alapéra!-aivel: a balott-kultnas«sal. Erre voaatkosó sg tenyket olvaahs\'ank amerikai lapokban Orca-woud kö/ségben balottrab\'áa nyomára jóitok. A rokonság a tettes atán kutatón a a szomszéd -városban, Franklinban megtudták, hogy a tetem oda kerüli. Kitűnt b»gy a tetemet aa indiai orvosi kollégium ssamlra rabnl\'lk sl. A kollégium ugyanis nemrég Isigatt, a moat ajoanaa épült Hogy a megnyitásra e\'egendö tetemük legyen, tetemeket raboliattak • tudós orvosok s sa uj épület pinoéjében immár huaa tetemei találtak, e legkülSnbösőbb kor- áa nsmbélit, fiukat, leányokat, férfiakat le aaaaonyokal. Hoay épen maradhassanak, mésahordókbn voltak elrakva Mindeteket a leiemeket a környék temetőiből lopták össze. A lakosság kösi e hír nagy iagalasai keltett. Sokan leiásatták axsretteik airját, bogy meg győződjenek, vagon sem lopták-e sl as 6 kedvee halottinkat ia. . A hiéna Reichenbergböl aajátaágot esetet távira tótnak. A eaomaaéd B-iohlio kü\'Ság temetőjében egy vasárnap eltemetett- bAa\'ula,do-nos sitját nyitva tsiáliás. A koporaó^ lat voll Isaallve, a a halott cipői éa harisnyái hiányos* tak. Máanap egy muakásaő airját isláliák felbontva. A sírtól vérnyomok vasstiek T h y n szocialista lakásáig, akit letariósUtiak. T h y a bevallotta, hogy s siroksi sséH bontotta (sl, mert aaeg akart gyüaOdoi arról, vájjon a sto-ciálista munkásnőt vSrös ruhában itmelték-e sl a aa alkalommal ksaein maftárült. Tkyat átadták a kerületi járátbiróaágaak. Zajv. 6. szám. (5. lap.; a mitámwfé, örömének tdoU\'kifíjmé, hagy ti ti rommktan tUetelhetjük, gfiíyíhi tlrégbthvétát nyújtóit neki ill. A mivéeit M S taokoti ktdttt-ttgÖteé kijelenté, hogy igen iM\'mm jött Kaníttira, mellnek közöneégét már régin óhajtotta mtgiemerni. A iöbbi tendég üdeözléte utén a müvétIMII tgyl. tlnikktl felezállt a rá ttlmkotó négyee fogaim, a többi tendégek vödig nagy kiiértlm egyéb magánfogalakon vonaliak bt a „Szarvae mállódéba", hol tzükebb körű fényi* ebéd volt. Al eetély iránt, mely-ril jiei izámunkban fogunk lieaámolni, renelkidU nagy érdeklidée nyilvánult, a Caeino dizzterme alig birta befogadni a nagyezámu dizzez bözöniégit, mely lelkei oráeiikban rizeeiii a mtvéeantt, kinek eok nép virágadomilny mellett egy yyinyörü ezűet babérkóezoru ii nyújtattál ál. Nafy-Kanhaa, vasárnap. — «vM« Wkanelen lljala haMaw ■lalulfratk. Mar bncaat veti hallga\'áitól aa ni kultunaaiaisatar. Beléptekor • aaufola>ig megtöltött tanteremben pareskig tarló éljnnaéa ta lap* hasgso\'t M. Aa éljeesás leceondestliivel \\VIsiu Öyula dr. aaép ba«édd«i. meghatottan v«il bueeni hallgatóitól. — Basaédében elragadta, bogy addigi legsaabb klvniáeáiót: a tanari pá lyátrtl, olawMitja a felséges ur akarata. Ntia<ar esik aihuc«u«ai laniiványaitól, kiknek körében annyi kellemes órát löltlH, kikbnn mindig Ina-jobh barátait látta. Aaonban reméli, aa a bnoau nam Wletta bos«su idóre t«e aadlni, uiivel b« uj hivatásiban majd megfelelt kotalesaégének, újra vin«a fog tárai a katedrára, ■alysn mindig sasratatsni és UlkaasJá ail eaüngótt. Végrs felkárvén hsUga\'áit, hogy tartsák mag iránta tovább is jóakaratukat, riadó éljenxé«ek köat távoio\'t aa aj\' kultu-aminiaitar a tanteremből. — Kgy aaaltablré a kasa farka. Hátborzongató vndaatkalandja akadt a napokban Biharmegye legvakmerőbb jagerának, Bige (SjGrgy bölény ei aaolgabir\'nak. A buduráaaai begyek kóat cserkészett farkasokra, mikor aaon vasai é-zre marst, hogy egy c>orda larkaa tátott ssájjal, csattogó fogakkal koa-ladik Isié. — Előesör kedéyeaan fütyörészni kesdelt a% ordasoknak, d« a«>k ssbosr aem akartak aaagjuha-oiodni a a szolgabíró jónak lattá bemaroaan lelusrani a bükkiem. Puskáját saonbnn n földön teletette * \\fj másképp nem tudts figyel* mea\'e ni á hajlókat a ráagyarkodó c-ordira, — mini bogy lorkas-akadtábél elkezdett kislloani a fa tetején. A a«iély meg te jött. Korner jegyső ás egy o\'áli hajtó saamelyében, — a kik kösaé duran\'ottak a farkának s leteritstiek egy ordast. A löbhi el<zal dt. A larkaat megnyúzták, a-soi-gabirói pedig ki e\'ta a hideg. — Iszyarak tska<ája Grál Z\'clty Jenő volt a/, akt aa t\|iel«á easln.díikb-n aaaal ije-s\' set\'a barátot áa különösen barátnőn, — hogy \| hoee<u idflre itt hagyja Magyjririz«ág"l és el-1 ■ejty idegen világba, kikeresni a magyarok ő«-1 ha/ájái A Ziohy-fé\'a ezpedii-tó aaonban egyre ■ ké«ik, a a nemes grólot alkalmaaint lefftzi baró I Vay Miklós, aki haaonlóen arra ad\'a a lejét. — i hogy lelkutat\|a a magyarok asármaaáa* helyéi. { A báró, aki már íjblt viágre.aben megfordul I,. nagyobb espeditió nélkül, egyedül akarja a nagyi _ , \' „ , utal megtennni. Klő.zör a Kukazu.ba, onnan l Városunk szülöttének! Alleker Lajosnak pedig Aaeiába megy, ahol kolönósen segítségére! halála alkalmával megemlékeztünk löviden fog szolgálni a Teck herceggel va ó ieaereiaage, \| arról az annyianl iakabb, mert n\'a/ását, illetőleg knta — Hideg lábak sllta iametalve dicsérni balottuk a Pain-£zpeller e ne«eaés alatt álta-lano«aa ismeri Tiuc. Cip<. comp. val «aló bedőrssöleeeket; már aa elad hedöranlé« írén malegeég áll bs. MeghUléaek ellen, luelyekei ne«e«eteasu oly időben álkor járványok puas titaak, ne<n eaabad elhanyagolni, saek allén hiaioa éa gyors hatásoknak iliizonyu lak a P«in-Expellerrai való Itedörsöléseá. Épen így fájdalom-oáiilapitó ha\'áeusk o«uankl ée köaavénynál. A Pain-Ezpeller, melyről itten asólnnk \'Horgonyt «édiegygyel el van látva, a miért ie esen bedöraeöles b-vá«arls«a alkalmával, a .Horgony\' védiegyre Qgyelandi éa saáatéle tteg viaasantaaitandó. Ara igen oeeó, 40 kr, 70 kr., tagy 1 I. 20 kr. Ovegenkéni. - Kéhiiéa, rakeálaéi én elayálká. a4An«AI melegen ajánljuk i. olvasóink figyelmébe Egger díjjutslmszott biztos hslásu mell-pasztilláiL Ksphalók 26 éa 50 kroe eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb drogus üzletben, valamint Kggnr A. •• gyógy-sierkölönlegesaégi gyárában Réea-Xasidarl CSARNOK. -AJlelcer Lajos. (1861.—4A95>.) tárát Npgy-Hriiánin gyarmatain a kOlöaöaan In diaban fogja megtenni. — A blada aaerelma. Koppenhágából ezotikue anerelmi tftr éaetet írnak. Kgy gaadag hindu a egy kopeahágai eőkelö család leánya, aa oltár elóit «égaődóit szerelmi tőrténein^k a hósei. Londonban történt, hogy a hindu keree-kedönek és leánynak „egymáei n.egpil antani éa megaxaretni egy pillanntnak müve vult". A leány asülei aaonban, amint aa manapság egy gazdag kereekedő-kéróvtl »sem ben nem igen ssokott megtóriéani, nem sksrtak beleegyezni a házas aágba, e hogy a aserelmeeeket elválaeasaák agy-máatól, Londonból Kopenhágába költöztek. — A azagény szerelmee hindit, — miutáu megátkosta Európai, útra kelt a as indiai rengeteg ö én kereste a le\'edá forráaviaát. Nem találta mag, a eagedveaziveöaxtőkéléeének, cisaiaiéri Európába, Koppenhágába ment a ott megtelepedett. A hindu imadotiia, akii a asttlök időköaben koloe\'orba adtak, meg udta, — hogy kedveae Koppenhágában van, a a zárdából a hiadu lakáaára aaötöit A sztt flk szuiáa az epizód után, a mely aaserelmi regényekben tudvalevőleg a belejezeit tény ja-leaUWégérel kir, letetlek a további ellaneaegü-lésről és beleegyeatek a báaassághs. Cssk ssl az egyet kötötték ki, hogy a hiadu térjen át a keresztény hitre éa telepedjék meg Londonban. A szerelmes hindu természetráen mégis inkább a nagy Brémának tordilolt hátat, semhogy nz imádoltjának kelljen hátat fordiiania. — Kflry Klára 5ngy KnnlaaAu A népuinhét bájoi dívája uombaton déli vonallal hagy Kaniteára érkezett, hogy a KereekedS ifjak inképti egylete utilyén magét a Itaniziai közönségnek bemutatta. A mütétanivtl együtt mégérkt-eett Kürty Emil iró, Tornay Alajoe zongoramű• téet ée Küry Oezkár a müvéézn/S édez atyja. A ttn-dégeket a pályaudvarban Unatr-Ullmann Elekgyleti elnökkel az éUn egy nagyobb biiottiáf él nagyűému ditzee közőntég igtn uivélyum fogadta. Ungtr Uttmann egyleti tinik rövid matakban üdtizőMn általános szeretet- és tiszteletről, mely fit mindenütt környezte. Mi azonban, az ö működési terétől távol, neqs méltat-hathattuk az érdem nagyságához méltóan rövid éleiében kifejtett szép buzgalmát. Kezünkbe jutott a „Nyitramegyei Közlöny" f. é, január 13-ity száma, melyben a lap szerkesztője: dr. Tóth János, igazán szépen, az elhunythos méltóan emlékezik meg a korán megszakadt életpálya hatásáról. * A közlemény egész terjedelmében igy hangzik: ? A kuliurának nagy művelőjét, az iQuságnak tss-teetől-lelkestől odaadó hárálját kísértük örök nyugalomra. Várossserte messze vidéken is, bol nsvét ismerték, osztatlan fisztslet füsödik smlé kéhez: jóllehet nem volt ,sem kitüntetése, sem magas társadalmi álláss, hsnem csak egyszerű kőzkstonájs volt a civilizációnak. Dárius persa király, midőn Nsgv Sándornak logságábs sérült s elővezették s világhódító elé, tévedésből a Nagy Sándor mellett álló Hephaiston hadvezér előtt bókolt. Midőn észrevette tévedését, nagy bocsánatkérés közt akarta helyrehosoi hibáját. Sán dor megnyugtatva szóit boZzá: Nem te>z semmit ez is Nagy Sándor. Ha nem is mosolygott a megboldogult leié a szerencse, mlnt sok más szerenöéíebbeknek, ha nem is tolta fel magas polcra, ha nam is sdott neki előkelő állást, nsm tesz semmit, ez is kiváló jsllem, — mely előtt nem hajolunk meg érde-m ellenül. Az u acéljellem, az a mély keresztény meggyőződés, ss a nemes, mindenkit megnyerő meleg baráti sziv: most hirtelen váratlan raíaha dőlt, megszűnt dobogni mindörökre. A jellemet, á meleg bfcráU eaivet a tudományokat, azokat születés által aetn lehet örökölni: azokat fáradaággal, eröe erkölcsi érzület töl tevékenységgel kell megszerezni sse-génynek gasdagnsk egyaránt, u, kinek-kinek lehet ■■HiiMiHír v- HM. junATM ÍOto azemélyaa érdeme. As egy tincs, mslyel aéndsnkt Ösmaginak gyűjt r Ha egyadau, sasát airi vtss magával vánkoanl ; ■> \' \' * \' Oly váratlan volt elköllóaéan, bogy még1 - nem is énem rá bucaujobbot ayujtani neki, mi előtt elindult volne órók útjára. Igaz,\' hogy már rég ólálkodom körüle a szivieWn halál. KűMiárnm év ófa viaskodott aa srtiteljna térüuval, de isnséi-tük hogy az élete dalén levő tanár a aa eröe szervezet ellent log állani romboló kassájának. Hasztalan. Egy vigyázatlan pillanat s Menté az embert kit annyian éa oly nagyon aseretlOnk. Alig ju ott fülűnkbe a Úr, bogy beieg, már ia sietett a Hiób posta, hogy haldoklik, a még nem volt időnk felocsúdni megdóbb anéeünkből, midőn megkondult teteme fsletl a babűbaraag. Alleker Lajoe, nemcsak a nyitni piaristáknak, de as egéss városi papságnak egyik legkedveltebb slakjs voll. As a modor, as sz örök monoly ajkain, as a mondhatni gyermeteg kedély, egyenes össinte ség, sz s minden hálgondolal nélkül való nyíltság, mindjárt első találkozásra lebilincselték sz smbert, s igy behatolt az ember azivének legmélyebb rejtekébe e ott vert magának állandó tanyát, mint jó barát Igazán mondhatni, hogy Allekernek nem volt ellensége, neki cssk tisstslöje lehetett, aki valaha vele érintkezésbe jutott. A Boskoványí-künyvtárban ismerkedtem meg vele bensőbben. Itt kutatott kereeatűl-kasat a tör-téneti foliansok közölt, mert ö munkában piheele ki táradalmait. Itt tanultam becsülni szokedaa ismereteit. Ha az ember csak némileg leieeselke-deli a köznapi beszéd színvonaláról, azonnal feltűnt történeti ismereteinek e általános müvsltaé-gének roppsnt láthatára. 0 ezeket sem vitte vásárra, nem rakta le vaskos kötetekbe, mert hissen még alig volt ideje reá. hanem velők füszereste nspi előadásait, hogy tárgyát as ifjóságnsk minél élvezhetőbbé legye. A tanulók egy, esek négy nehesen pótolható atyai mentort veasitottek el benne Nemcsak mint páratlan pedagógus kiváló szakértelemmel sajálitatta el tárgyát, de még a gyengébb tehetségekkel minden jutalom nélkül sokszor órákig is elvesztőit a iskolán kivttl, esek bogy kedvező eredmééryl érjen el velők, csekhogy megmentse a taauTót a műveltségnek, hogy megkímélje s szülőket a lájdalomtól. Egyedüli jutalmát az ifjú sikerében, boldogságát a mások boldogu-lásábsn kereste. Innét ven az a szoksllan részvét, mély városszerte mindenütt nyilvánult. Az az impozáns nép* tömeg, mely a tomboló hótörgetegközt is zsúfolásig megtöltötte Nyitra legnagyobb templomát : fel* emelő lehet a rendre nézve ia, mert az emberak még mindig megbecsülik sz erényt, még mindig megbsjolnsk s jellem előtt, ha a véletlen nem is tolta msgssra. Nsm tesz semmit, es is Nagy Sándor I És az a szerető ssiv, mely vele sírba szállott I — £s minő szivt Önmagával tehetlen anyja 17 óv óla ágyban fekvő beteg Nagy-Kanissán, egyedül leánya ápolására utalva; a megboldogult utolsó gsrasát osstotta meg velők. Nem megosztozz, de megvonta magától, hogv nekik legyen, ö szenvedett szükséget, hogy azok szükséget ne szenvedjenek. Ez jogosít fel arra, hogy a szokottnál tovább foglalkozzam emlékével; ez kényeserit erre, bogy könyekkel feleresztelt tollal Írjam meg hozzá utolsó levelemet. As Isten, jó bsril, kinek ssolgálatában állottál, kinek liastelelére snnyi sok iljut tanitoltál, legyen jutalmad a mennyekben s nyújtson vigaszt itt a löldön, vigasztalhatta tiéidnek. Dr. Tkk Jdnoe. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK. Felat\'ibii hiróig»któl leérkeztek. Szándékoz emberóléa kiaérletének büntette éa sulyna testi eértáa vétségével vádol) Balassa -Jóssef elleni bfinügy a Curiától helybenhagyó Ítélettel. Lopás büntette miatt vádolt Tompa István elleni bűnűgy a kir. tábláiéi helybenhagyó ítélettel. Kös és msgánokirat bamiai\'áa bűntettével vádolt Peii Katalin éa Miháosi Péter sllsai büsügy a kir. láblátál helybenhagyó Ítélettel. Magánokirat hamisítás büntette -miatt vádolt Táth Jóssal és Filusár József e llesi bűnügy a Nagy-Kanosa. vasárnap. 185 jautfál bó 20 áa kir. tahiéi ól kitTktikiif i Mattal — Hivatali ttfcfcairtia Matatta — miatt vádolt Venwtíó Hibáijr «Umí bünügy a kir. táblától heivbsebasyé illattal. KétmihsN seiyes taati sértés bűntette aiaU vá4olt Tótb>(peli) József stánai elleni bünügy a kir. táblától helybenhagyó ítélettel. Salyo* testi aértáa bűntette miatt védőit Harvttb Vines eileai bttotgy a kir. táblától hely bee hagyá béleltei reiasaé id ágbei rokonná elkövetett salyos imái (áriái bénteti* Miatt vádoli Piatár Jakab elleni bünügy a kir. iáidétól megváltoztató Hóleiiel. HaJélt okosott súlyos taati aértáe bűntettével terheit Tskéw Jómí ét Balassin Vinne elleni blalgy a kir. téMétál helybenhagyó végzéssel. Vajdai Pál áe Rozáliának — Bortndi Amanda* és Mfs elleni ingatlan birtoka e jár, iránti pere s Cariétét megváltoztató iiéletiel. Biarkaaitől Alatt Stékesfijérvár. A» Hjűbb káliményt ie nagyon kkmffipi — Stieee Ígérete becdllMm remélte túrunk. i 0y. Helyben. A etikk nagyon elkerült. imtUi Hámunkban hót ni fogjuk. A motla- Legki. nMl 1 Mk (rhttit költemények kietOrittUák. Bl. A ,8enki-ttigete\' tényleg léteiéit e most Íi aetyea* es Al-Dunában, Mt\'lanovdc környékén. Art* a regénym, poétikus tierelemre azonban oét már e legvénebb fik mm tmUketnek. Ab ujabb regények pedig már nem as ti dunai uigdek füle-miiéinek iieeretiijn mellett tzővődnek. A mostani Noémik as I 7\\már MikáJyaikktl ktteeebb tvman-tieiemneenl ugyan, de kényelmetekben meg tudják eiinálni a .rítták tu fatál.\' Felelős szerkesztő i Dr. L 6 K B B ■ I L. Laptulajdonos és kiadó t ruoiRL r 0 l a r. NYILTTÉR) reáláré-eel/mtl 00 krtól é f.t M krlg aita-nakiat - JapUl-. eklaal, a a. 1., a Itgnjakb ala-táaattal la tabukba, a. n. fekete, fekér te aslaea ggeaeetaeg atil/aaaá H krtót Iá forint St krlg aMtmkial siát, ttláta. koeakánrtt alntá-aaMakat. aat (mintegy M0 Ma kUSabSag alaS-eigtaa la MM atia I* aliU*ttat aat. pottaUr It viaaialaaie a káalwe nállltva te alitikat kátd ptaaliidaltával: ggaaaeban «. (la. kir. advari taállllá) iilyiaptia lailekkaa. — P-ileba eimaett ImMn 10 km. áa livaleaS lapakia I krat Ww ragtsstaadé. — Magyar syelves bt aegraa-ftadeUNk paa\\aaa etlaUiteinak. I- (I) A közönség köréből jáaásbiróaáf által me«tartea«> biréí becslés arképga sesi tetsasit a« ©rsaágoa magyar kélea. aaóveikeaelaeV, mlvsi as ellea elóaaör tiltakozott áe a> mikor as ne haeináJi, aiudea • ódoa aka dékoskodtak ás a bírói heoafit elódásni akarták. Nyilvánvalóén asér, ai>el as srstók már ka-Siilkat fenték. Ily körülmények k&riWt a kir. iárá»biróaág a kivatalos becslési magejtvéa, kérem 86 és 80%baa állapíttatott meg. agy hogy a baiámért 6600 Irton leiül jár, hololt a stévei-l keaet leiét sem akarta adni. Megemlíteni, hogy j Ugy a bírósági szakértő, mint aa áa laakértóm Kikinda város legtiszteltebb férfiul áe hogy e két szakérté véleménye közóit végeredményben semmi különbözet sem volt; assöveikezet kikfli. döite pedig tétlenül éli1, látván a ssmigagaágot, oMtk annyit mondott: "majd referálok a társa-Ságnak. Most már azt hittem, miután a biróaág állapította meg a káfl, ag orrságo* kölcsönön biziosiió szövetkezet majd haladéktalanul ki fogja fizetni káromat. De nagyon oalódtam I Miután számos levelemre, melyben kár$stegsas kiűző-lénél sürgettem, nem i* válaszoltak, kénytelen vottsm sa országos kölcsönös biztosító sxö-vetkezet ellen külön két part indítani, Buda pesten ügyvédet fogadni, a ki a budapesti kir, törvényszéknél 660U fd és 2500 la s iránt a keresetet be is nyújtotta, Csak enayt baj után — mint sok ezer embernél — kezdtem érdeklődni a culans szövetkezel kötvényfeltételei iráni és nagy aeodálalomra a sok kösfll olyan Szakaiunkra találtam .* 8. ]}. A kár hejelerítendŐ háiom nsp alatt, mivel a fél máskép miedeu kártérítési igénytől elesik, 18 } Hs a blstositandó tárgy elég és nem volt a jelezi ui kilügges<t«e, a káros léi semmit sem kap. 14. § Ha a bevalláson (eladott vsllomás téves, kar ecetén nem követelhet a fél semmit. 82. fi. Ha vihar esetén csépel a gazda, a tűzkárért nem aytnl kártérítést a szövetkezel; hozzá még ennyi Kedvezmény utéa. 23. Ha a biztosító szövetkezet üzlete veaate- \| séguel záródik, a felék dupla dijai lartoraak fizetni. Ha pedig valaki aincs megelégedve a kajtóri-iéssel, a szövetkezői vagy anAak ü ynőke e len kártérítést asat kSvelelbe\', miután akkor minden kártérítési igényét slvessti. lR §. ilyenek as országos kCIcsüaüs bistoaiió szövetkezei H-si. ügyvédemtől értesültem, hogy s ezövetkszst által sjániott ét Mröl letétbs helyezett kárOai-azeget utólagosan t bírói letétből felvette, ami magában véve eieggé jellemző Hogy a szövetkezel e bíróság által magálla plto t kárkövetelésemet nem akarja megtéríteni, leginkább azért nyugtalanít, mivel a bizto-i\'O táraaeágok tárgyában benyújtandó tfttvényjavaa-lat szerint a liiztoaitó szövetkezetek minden osztályban 800.000 Irtot, öaszesen (jég és iBs) tehát 600.000 Irtot kötelesek késspénzlien as állampéaaiérba kaucsióképeu letenni; as országos kölcsönön szövet keiéinek pedig vágyóra 100.000 irt, kéespéazzé nem tehető kötvényekből áll; igy mielőtt jogne kárösszegemet megkaphatnám, a alkalmasint liqaidtlai ing s akkor 2T« váeéxoyen TT© tŐiriSLg^ct mig WMMW npff niiillPill (BUDAPEST. Károij-kOrut 0. as. a.) árjegyzéket nem kúp. Nsgy-Kikinda, 1894. deozsmber 31-én. EREM1TS PAL h. k. Mdblrtaksa ts lakarátp. Igakgalé Es év május havában velőseimet — busa ás sageri — jégkár el\'en az „Orsságos magyar , téieaönas biztosiln saAvetkezelnél* biztosítottam, I űifT\'(tkeset sely vetésemet 1891 május havában a jégverés köve(,]<Vemet: kfalsw^mTl oajdnem teljesen megSemmisilrfe. A rendben Srtéat bejelentés u\'án uagysokára aegjslsotsk t ieataeveasit intését közegei, hogy jégkáromat >megbecsüljék.« — Hogy milyen becslést végez eh: eao\'gtl\|aaak a kdvetkerők felvilágosításul, ts országos magyar k&lcöoAs biaiosito ssövet* -ceael közegei, miután ssélnéstek a jégvert lülde-tea, nagy számí\'á* mán találtak 26, 30, 40, kárt á* Igy a bisieaitoii 10000 Irttm felüli -essegért alig 8600 firiőt akartak kegyelemből idai, daczára annak, hogy én nem lulbiztoeiiot-\'am, hanem hoidantini 8 mm. vsllnltam he és ({jelentették, hogy buzakárossért 3600 irtot, a snganért pedig semmit sem adnak; a ezzel, mint kik }ól végemék munkájukat, a faképnél hagy-■ik. Meg voltam győződve — mint gyakorlott tazda, — hogy ily bec-lást vagy a vaelag tu-stissság, vagy csak a romakarat sredmánysa-et. Hasztalan iram és reklamáltam, aa esmmil -m bsssaált, miután pedig láttam, bogy as ara-s küszöbön vaa, kénytelen voltam érdekeim megvédésére birói becsül kérsi. A kikiadai kir. HIRDETÉSEK. \| Évek itt kipróbált, fáídsfaoslltajiiti kázlizér \| Kwizda-féle köszvényfolyadék. \| ktiaviay, 1 a á a ia Idegliajuk ellen \| Kwizda-féle A ^véDjfolyadét] \| Vi patacrk 1 (rí i. i \'/. palábzkGÓ kr. \| Kwizda-féle r ÉITiBlUlltl \| Kapkatá aladis gyégy• ttrl^rkaa. \| lés aaark. • nvathaa kéalSttaUrt aaa vállal fclittmtgit k-iéle köszvényfolyadék, it: kerül, gyijjyszerlár KaraiakaTikuT r -n-« K csodabalzsam "fiSSBC\' THIERRYiuioMiii IriUiSia a aiil- la aáltaA alaa«V\\\\ifl I IKSSSÍH aw4iuiaimiTaMihwi a éHOMjk D\'qwimi kk, 9m M h rv^y lm MbUra miíU— IT ■■lálii I V& I ill \| aaa Oal 4Wi wMéi a> kai W^VWlr\'jm J2 xtatnu t Ümla auln t«v i rVrr l «M kofiakw vas Mm \'I\'\'»!— .Huni Uatf pifiMMit aa liiaiiiltw ■HSBc^EmSSa SraalaáilaT Naijiaia. aaa <■»• MffiViy\'íí- üst- ay^tfg tat^SaM^c^ nr Slff"..\'" HalTaiiüsk kajllii kwaarilai li áa ü.y "»\' aUautal • UIMIi Mm Mik a ton taMM aM _SI\|I~ • Sáa kiiitlIUl latiáhnaiaak Klwlín iípwml kakaaa •ekgaMaaaasI SaamMa haml iWt m sltmtl a tMhirtti »lai ilasjaa ia»lai« aaa. !■ auaiw«.l amitaMa , ti«líilila\|«> IwM «!• MMI la. á Magsa knaniTm t. IHS. aa. a. M lauaMil oaMrtli Maaa)kita\| alapján IgaaiHa saa, tan MaatláofM aanalaaMt Iliiéit ep el Mail* kéne kaMas aavlgSt ea* tartalmn. Oly WfeC W tnIwamomMt rakMr ahae aaM mm-naáeUU M««ttwal kaeeta i ülmi A. tlaSHtéWa. gie> SMa SmrtWH atattaMttttteal naMriS mi........ álranir saaUtaaaeaaan tinialn kain* >• kk «r<ain ara i teeaa, a Ma HT 9 ÍS»le»Wf Sa II i«aaa 9 mm Ka-atka Sanr Memenvblttka MMBMi II Ue na éaalaeesi ara I kanna, II fia vagf M lealeliai Ü taea. gMéM eeak e kiaa eMuaat tMkálttw, Iw nMavMaŰC «MMkhHk tkisng áíatt eyéeraaaiáae rüraHlea, Sekilaleae-ktaaa sasUstt, A valódi ugol ^kEsolateiics . hatása és eredje. AvftK Zs aes aetéalmtes, rntg e InegeSS kejekkw, á eeket tilenkaw aonaiaMa Hltáfia bitem aUbai s il\|éale« aMkilMM* MSIaslkatlas » Hl"tt WBfl IMWI allnirtesMJiMie* léeei jw Had-Mla4,> Mint aaaSaaaart knUm grigr«eja aagá ab MaSaSaa allMiatt p4e\|ea>e\|et tasaMlaM háywalk. ál eagal eeaéakeatee kHmnai á mnliRMl MelllMUstl, biüráleasUaMti aiitlSiaitai iia kd, Ortlnia dfaL-áaiai MW, niaJtaaMal iMá. Wk nn MkÍMMaek, Hlxk, gaaerfMe. lamSI Mai. aW mmátm atieeii lile.. usMa. M, «%áa- ta iiilM atkek mea. HaeeaubaU émiána ia. «■ a-< h«lka-, laé. eeSask- a Is-Wk elllntlUaán Slalenneail éagasai, tlnévta, Máalvar, HU-IMHfc. aM rtkbtlr\|.M ellea i aswa kWMeeaaat. Min* a hMlleiül Utak nenMaatn MtséeusaaS éaáM aabak, a ItaN Mttoak. MlHeknel lueata* aMe illJ UaMtl aM, ifeÉéegeeai, t«il«l. ék, lbl»a<e a a gaaaáaitSMSi kl«\|kilail ellen ,tk. As aágal MrtakMbe aM HaM, aaaál UtSnlbk kaUaákaa, l\|n aJinlalM etea tmraSU állá elgilgglaaU neeiia arfaéea eaaMatt Itaáeikaa latlaal. Kit lilnnl k«aeekk ma klMeUk 1 e ■akllla r-\| -\|ii H tMafee Wtlkw NnaSI eeaktKlletK. I kyejhnie»i\|ill«. ,xi)]ilól«el ■ kemrakM MaHtélMl \| tnn (ír hámét Mieeyttváayeá naSsttestai illsik. "Vi rie\|rtwiii.ui lataiiakll MMalea MáiMaaiMiBB, e Ueeee leipeiina untnataC kagyjaaaa iagailek véá* Mg e> teeawk „Thlwrr A ImgNI avSexaaiéáM tiaeiaéááaa Mptn kall laaai te lietn ¥il\| m liaasiliil alá«IUil» mmlc rtitj»t7fl<l aM SMM UU taamagaNe lenni. 4a <Hetilt Vittél aagri m 1 ki íme* kaakUtl a aMna "ki MáMMrrtkjr ikuM A Ifenaa SléSeMnek. antmer a mai. Ulrtajtak lmit<M«a«MI. IgteétUI klevetba kaaaaeaáaé karit IHIERRY A. Őrangyal négyszertára a Praqpadéban, RaUb-laaaniiaa mellen. S\|l■ lall ItrakUr Sltl\| I áa ktnqrtke Itaeaa TÖKÖK TÓSÜJdlJF-nél laiateet, Kbilraba IS Máai Oh Mpa. kai nkttr ataee, taeaa e n»inl Ilii n Zia. JUjenf Aáatffcaaafal zyisfaaaltáSW rngnátk*, llkfc ai.lk ll I«\|U«U ttiomaí. ás lia-knii Miiat vMUkt lalaiua nn 1111 ilagyKaaizas, vnsárnsp. Zafc 6. szám. (7. lap.) 1M5 mnaár U 04b. ^ A nagy-kanizsai kereskedelmi 6s iparbank-részvénytársulat XXVII. rendes közgyűlését folvó évi február 17-én* délelőtti 10 "órakor saját helyiségében tartandja, w melyre a t c. részvényesek tisztelettel meghivatnak. — .. MWWVWWHW 11 A 3cöggy CLléo tátxiryal: 1. Al 1894. Qiletévi rármérleg előterjesztése • ax erre vonatkozó igazgatósági és fel ügyel 4-bizottsági jelentések, ugy az igazgatóság és felügyelő-bizottság felmentése. 2. Az osztalék meghatározása j. A társaaág hivatalos közlönyének kijelölése. 4. a sorrend szerinti kilépd Eperjasy Sándor alelnök ur. Grllnhut Fülöp, FMMlhofer JótMf, romo-feld Adolf és Udofikj Annin igazgatóeági tag urak helyett uj alelnök éa négy igazgatósági tagnak 3 évre, továbbá Dr. fontaik Ferenci, Halphon Mór és Baohraoh Gyula felügyelő-bizottsági tag urak helyett a háromtagú felügyelő-bizottságnak egy évre leendő megválasztása. Nagy-Kanizsán, ,895. jmuár 14-én ^ llg y almeztstéft 1. A kftzryü\'éitrn rtatvenni wáadékoaé részvényesek telkére tnek, hogy részvényeiket a még Is asm járt szelvényekkel egy&tt a bank pénztáránál inn»n aysmdfl téritvény mellett as slapsznbáljok U. fa értelmében i é. február 10 étg letenni rslmtedjéttek, mely téritvény egynttal igazolványul sxolgálsnd, t As nlspszabá\'vok 41. \|-s értelmében cssk non nagykorú férfiú-részvényes Ur rssmélyss rsavásali joggal, kinek rémvfnye le<alAMi ia 14 nappal a Magyülés aiőtt ss 6 nevére vsa beírva. 3. A ssavssA-lspek a kürgyüléal megelftrO napon dé\'atáa S—6 éráig s hsak helyiségében átvehetők; ttÉ\'T&f&SfW mOíM mnlstamlók ka a felbalalm»»vAn/uk. is, melyek alapján as illeték (»lap«aabá)yok 44. J-a értelmében) mások awgbisétábéf saa-vaaai kívánnak, mivel későbben beiijttjtoit MbaUlmaaváaink tekintetbe nem vétetnek. II l-l CAU p-féfe orvoshatóságllag meg. jr\\ I\\VJ ^HI t 1.140- (SHMfial 1887, isi. I) KAIODONT IN I sok MILLIÓ wor kipróbált és kitűnőnek hlfonyult, fogorvosi-láz ajánlva, egyszersmind a legnTaeébb foflilsztlló- és épségbsn tartó aaer. W IsásaiMt haybaté % RliYTHIA a bőr ápolására, Púder. szópétésére ós finomítására gjf lipllkilftl INMkl, Ml és társalgé PI\'MUL "SÍ • FtMr, léaMMis. <s mqs -. vtgrll«c ladjsált Is «Jitra Dr, Fehl t t• es. kir. Maár állal Menha KlUmert levelek a legjobb kftrdkbél minden dobosboa mellékelte vannak, üss dobot én\' 1 I TAUSSIQ GOTTLIEB Utánvéttél vagy aa j ÉMM MHaék\| ammm k ........Ifit.ktir: aárs, toasg slőlsflsa bsÜH 1 V(Daan* Mnpl.mlá > l\'«t«bb IIUlaMr-, I ; gyégyaser kerrakédéahea \|g gyégy- dése után klldalik. 10 ueriárkMt IRDETÉSEK felvétetnek Fischcl Fülöp UtJVtfftlMMkl Mh Nagy-Kanizsán. <i IStíKl \\ » / tfMéa riMBrt ■ TafJB / M inir mmáér ■ 4v Ma JS/^m ■ - 1 .. . I f A. / patluM Itt A MM laaaaa ar- \| rx«y/ »tln ssir ikaiwtW la Mén ! ffl/Mm >l iánH>» siséa. «MsMI ét \\ I VX talált, hagy ariaéaa betegnek jog. /pl ^jteUaU /A Tlmmi. •mmM (Horgony- Win- 11 paüsr) UbihmU állMt a Vj! Mtasttbak , t\'iT3 — mwghstetta, kaliMMs MbqjUa Is utániatok daoáia; ss búaaytta s tanoUk (tanti , ták ans séna, km a Halaiig tp» jól mg tad{a . ISIliHiliN a jéTa rmilll Mgy MkMaa aüasnM aa kaglaak, WvésÉriás sttaMMl vétartekn. a sMs fe»sss\|ra Izj^ laséf la mMaaltw mm Jag7 aflul, nM sasi mMtfNSHMksAi A gMŐMrtlMikan kap. kaM 40 kr, 70 kr. n«r I Hlí bnji Ma tv«g» Matt Baéaasstsa IMI Jémumf p%- gggpg 4 Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 6. szám. {•. lap.) 1995 január bő 20 áa kir. takláiól heiybeakagyó Mattat — Hivatali sihkaistás Matatta - watt vádolt Varasuti Mihály elleni bünügy a kir. táblától belvbanhatyft Mattal. * KétreadbeU aalyaa testi sértés bűntette miatt vádolt Téttr(aati) Jóaaef atánai allaai bünügy a kir. táblától helybenhagyó ítélettel. Salyoa \'esti aártáa bfinutte miatt vádolt Horváik Vinaa allaai bBofig-y a kir. táblától helybenhagyó bálét tel. Felmeoó ágWi rokonná elkövetett mlyoa larti aártáa hintette ariait vádolt Piotár Jakab allaai blaQgy a kir. táblától megváltoztató ítélettel. Halált oknaotl súlyos taeii aártáa bűntettével térbeli Taháaa Jóaaaí é* Balaaaia Vioee elleni blaByy a kir. táblától helybenhagyó végzésééi. Vajdai Pál áa Roeálíáaak — fióróndi Amanda* Ai aeje allaai ingatlan birtoka a jár, iránti para a Cariától megváltoztató ítélettel. Szerkesztői üienet Székesf^árvár. Az ujabb kiildemtnyt is nagyon köszönjük. — 8sisss Ígérete btcállátíira remélve párunk. . L Oy. Helyben. A aikk nagyon sikérült. Legközelebbi számunkban kőzni fogjuk. A mostaniból előbb érkezett közlemények kiszorították. Noémi. A gSenki-szigete\' tényleg létezett s most is megvan as Al-Dunában, Milanováe környékén. Arra a regényei, poétikus szerelemre azonban ott már a legvénebb tik sem emlékesnek. Ae ujabb regények pedig már nem as ai dunai szigetek füle-miiéinek dircreliója melleit ttivSdnek. A mostani Noémik as S Tímár Mikályaikkal keeesebb roman-tieiemueml ugyan, de kényelmesebben meg tudják csinálni a ,rtssák lugasát Felelőn szerkesztő: Dr. I. 6 K E E ■ I L. Laptulajdonoa éa kiadó: PIMCHEL FÜLÖP. NYILTTÉR.) VmIM-mI/mI Sl krtól 4 fit SS kr/g móta-r.nként — japánt-. ckiaal, . a. t.. a Ugatabb mia-i uitul ia aslaakbaa, a. a. fakata, hMr As aaiaaa Smikai nt>H U krtM U Mit 16 krt\| siltraaklat itat, ratkon. koczkásatt mluti-MUskzt, nt (ulategy 240 Ma ktlSatM) alat-légtrtU éa 1000 izln és nílntjUntlnl a. a. t. noatatiér-í» TÚMitMi a Maim aaállltra és atatákat külil pMtfordiliáTtl: Henaebet-ff CL (ea. kir. advart Kitiltó) eélrainaj>ám Urtakbaa. — Pváiotm cinzatt l«Tolikr» 10 krw k UvaldzS lapokra 5 kroa bél.rsg r»g«MlaBd6. — Magyar ayetvaa irt ■igna-nadalcaak pontoian allattatataak. B- (I) A közönség köréből £a év májua bavábaa vetéseimet — bnaa éa eageri — jégkár elten az „0r»záios magyar ^ülcsönüs biztosHA szövetkezetnél* biztosítottam, aely vetésemet 1894. májua ba«ában a jégverés aajdnem teljesen inegsemmilMirt\'e. A rendben \' örtéot bejelentés u\'án nagy mi kára megjelentek i fentnevezeit intézet közegei, hogy jégkáromat •megbeusüljék.« — Ilogy milyen becslési végezek: aao\'gáliaaak a követke/ők felvilágosításul; \\z országos magyar kölcsönös bistositi saöveU <eset közegei, miután szétnézlek a jégvert lölde-ten, nasy számi\'ás után találtak 26, 30, 40, ■J0% kárt áa igy a biztosított 10000 Irton felüli aaaegért alig 8600 frtót akartak kegyelemből idni, daczára annak, hogy én nem \'ulbiztoeiiot--atn, hanem boldenkint 3 mm. vallottam be és Kijelentették, hogy buzakáromért 3600 Irtot, a ingeriért pedig semmit sem adnak; n ezzel, mini .kik jól végeaték munkájukat, a faképnél hagy-ik. Meg voltam győződve — mint gyakorlott <azda, — hogy ily bec-léat vagy a vaatag tu-ttlanaág, vagy caak a rosszakarat eredményeset. Hasztalan iram éa reklamáltam, az semmit —m használt, miután pedig láttam, hogy aa ara* s küszöbön vaa, kénytelen voltam érdekeim egrédíeére bírói becstit kérni. A kikindai kir. •)ás aul a ravatkaa kdalMt.klrt aaa vállat hlaHmtfit jáiáabiróaág által asagtartaadó bírái becslés ■ikápen asm letaamt a« országos magyar kóloa. szövetkesetnel, mivel aa allaa elősaör tUiakoaott éa a mikor aa nem baaználi, míndaa a ódoa aka-dékoakodtak éa a bírói becsüt elódásni akarták. Nyilvánvalóan aaért, mi\'el aa aratók mar ka-azáflai fenték. Ily kSrfilmányek közöli a kir. járábiriaág a áivalaloa becslést megejtvén, károm 65 éa 90 ,\'t-baa állapíttatott meg. ugy hogy a búzámért 6600 Irton felől jár, kulott a szövet-keset lelet sem akarta adni. Megemtitem, bogy ugy a bírósági szakértő, miat az éa aaakértőm Kikioda vároa legtiasteltebb férfhi éa hogy a két azakértő véleményé között végeredményben semmi különbözet seui volt; a azöralkezet kikttl-dőlte padig tétlenül áll\', látván a azinigazaágot, oak sunyit mondott: áajd referálok a táraa-ságnak. Most már sa( hittem, miután a bíróság j állapította meg a kárt, as (íívzágoM kölcsönös biziosiió szövetkezet majd haladéktalanul ki lógja fizetni káromat. De nagyon calódtam I Miután aaámos levelemre, melyben kárösszegem kifizetéséi sürgettem, nem ia válaszoltak, kénytelen voltam az országos kölcsönös biztosító szövetkezet ellen kQIOn két pert indítani, Budapesten ügyvédet fogadni, a ki s budspaati kir. lőrvéoyszékoél 6500 frt éa 2500 Itt iránt a keresetet be ia nyújtotta. Cssk ennyi baj után — mint aok ezer embernél — kezdtem érdeklődni a culaua szövetkezel kötvény-feltételei iránt én nagy csodalatomra a aok kőattl olyan azakaazokra találtam: 8. §. A kár bejelentendő liáiom nap alatt, mivel a fél máskép minden kártérítési igénytől elesik. 18 g. Ha a biztosítandó tárgy elég éa nem volt a jelczim kilQgges<tte, a káros léi semmit cein kap. 14. § Ha a bevalláson feladott vallomás téves,\'kar eaetén nem követelhet a fél semmit. 22. §. Ha vihar esetén csépel a gazda, a tűzkárért nem nyuil kártérítést a bzövetkezel j hozaá még ennyi kedvezmény után. 23. Ha a biztosiió szövetkezet Oalete veazta-aégiel záródik, a felek dupla dijat tartoznak \| fizetni. Ha pedig valaki nincs megelégedve a kártéri-téxael, a aaó vei kezet vagy annaa 11 ynóka a len kártérítést nem követelba\', miután akkor minden kát térítési igényét elveszti. 1H. g. ilyenek az orazágoa kölc«önös biztosító szövetkezet g§-ai. , ügyvédemtől értesültem, hogy a azOvetkeaat által ajánlott és bírói letétbe helyezett kárflaa-azeget utólagosan a bírói letétből felvette, ami magában véve eleggé jellemző. Hogy a szövetkezet a bíróság által megáils pito t kárkövetelésemet nem akarja megtéríteni, leginkább azért nyugtalanít, mivel a biztosító társaságok tárgyábsn benyújtandó törvényjavaslat szerint a biztogiió szövetkezetek minden osztályban 800.000 Irtot, (Wzeaen (jég éa Ida) tehát 600.000 Irtot kötelesek kés\|>énzl>en az állampénaiárba kauczióképaa leteuni; na onucágoa kölcsönös szövet kezeinek pedig vagyona 100.000 frt, készpénzzé nem tehető kötvényekből áll; igy mielőtt jogna kárösszegemet megkaphatnám, a szövetkezet alkalmasint liqaidálni Ing a akkor jogos kőveteléaemet kin terei-sem ? \| Nagy-Kikinda, 1894. déozember 31-án. EREMITS PÁL s. k. földbirtokos áa takaiákp. I\|«a(atá 2STe -xráeájroljon. Tretőmsig^ct mig HMI nmr magkereakedéaébol niiillfllli (BUDAPEST. Károly-körut 9. sz. a.) árjegyzéket nem kér. HIRDETÉSEK. Évek áU ktprákált, fájáslsieaiaaMtá kázlszar \| Evizda-iéle köszvényfolyadék. kássvéay, Kwizda-féle \| \'/, patasikt trts.á. Kwizda-féle Id.gbajok allaa V, palaezkSB kr. I tősiTéBjfotyadfetj Kapkaló als éa a \|jr á gys s ar tár b aa [Swiída-féle kdszvényfolyadék, \| filetátTksrtt. lyáfyuartáTKarüaabar\|kaa.-1 7T Egyedül valódi angol mmm A mst4(IM, latfaM Ht Uaaantt M «. IMt ailaaaaaUatt hsáaNhi "frt káal ntn u.r a^laM THIERRY Á. üánrutmxioi PREGRADÁ-ban •uMM o IMIIM 99Htm % nou- éo HmtöjL iliiH fciiil Aa WM >aii\|>4\|>< 0o wHésew H\'fflwlásnl kw> Iwl dbi MfMf Is Mlafán afvatlM «\|jr saMaél « laiáiif II—«. 6«k lUar 0» Immw Mtelíu I Mpo> iá BMM Oraf M0»< kitpakksJ itta patti tan laaárn, i —a>rlif mépm „IhlMtrf AMf Rigyoootfcrt i\| InomlfeM Q«t>iáfc—" M#t»jr»twva, • ba »ía* in Iram gn y#HN fJÚmfca, thtM M 4lf agy Immmmí ulaaiUa t* mMMw tan. waly mmmr «ms\|7 éa Mérag Ulm látbalő, ma «l)éHo I—l..llf«> MStl él MM toaér?a (i «.i, —i iinc líTl ."T."1 SIUM Ma Mi Irtp- k kuMktáliaaidl BűflüTíSIz\'tiíI? Mnt noMk kUlliin, UaUKU^ k H. .11. H aUaulok Ullalt, Un htUra «. durva aajwsal ntat „SI.T" » Mn huonlAkat lirlilMad MlnJ.n UjriMmt Um> a. IbiailtaaaA ai. Oalawuaai hant IMI a. .Hallt a vMinffUrHaf alaitjaa lirvéara. Ma, atlfatvan olcUjt.link, wnlatta a UoIÜItiIbjoV laaat al-ZnniWI l«. A nana l.iaHai MN S, MM, aa. a. Ml maiiil. ■akatttl Uungrlíttef .lipjin Ituolra aaa, han >lnlla>\|i. •MaatamS lillall an aa ntmmn Ura. tutin aaraial mm lalrlalaai 01j Mp«, kai liliaaialll faMar aiaaa. WS ma-raalatM UtrtUamU kaaaiaiWany A. himéttHi B-kl>a liiiinan ■aBam iaMu< ftailHa aaii ii iSaaTaiwM; aaaraSllaraSaSia lliamii ulan IS kla an ( <aalaS>«S Ma 1 Mhaaa, Sa Ha ngjr W ll\|Tlli\| áia 11 fia. SK Baaa-nttka vaff llafaamlaÉtka HMNi IS U« np • lrt\|« Zia I kaiava, M U. nar M iaalal nt U koroaa. ttmMM tmk t fim rilliaa TitSSSSil, vatr "UartWI.1 aaBajjalaaS. tmaftf <»trsiaisaa.áaa wipiiitM, a»a»a ina---aaiW. valódi angol iWrry á iKirtartVi u 4 „Jmmrki mmsNa. A ACSBiatBliES JuitáM éa ar^js, áa aaaol aaSakaata. bi.Ij . laadakk (Misii. kKfiL dOlT .nSalaratal kuaiii asar . aaa aH i»tiS.a«á a laaaatyaaakk a KSH bajokkal), á Aak ailarlaaa. uamlaUn aWÍalaai aajrhltMMa MUaalkaUan ta-alkaMaH a átrn rtaa wta— vaaU-folla"-b«n Mai mlaaml tuUn ptow^l aaya a 4a Miealaa allsaaaH írlnarH^ lmliw.t ai\|aaft Aa anaol mJitiilM kaalBíl á roriatMmnil m.llli.JilnU, likillialliaa, awllk»»aria ■Ml. OrliAnca (Hil.-AnUI taai. alaMaaaS aMaak, lik ™ual nlaMak. hM. iiiiiIIiI\|, Aaaaal lakak. aSt aaalaaa allaa •M. laaia , 10-, »<ai«. 4a miMAM aM allan, Ma aaa Ilim ab ém n.(.n raa, a. m.i Svm-, bnilka-, kawk-, ulMak a tn-k4k .IIInllUklnL Mind.na.mO danuial, UiHMa. palolm, a\|JA. Kfilia. »M tikWlcs«(» .Ilin I aialla. kfcfcilaiiail Ii4tv.» 4t tiUiraall KM (rMrlvUira ZUnican.a* irdal aakak " íjolt lalrtetk. MaakaM limai fakvia álul Idaadt M arakd.\|tatiat, aMda, Mnaia da a gNnakakali klaMdak »ll«n. iU. ,lk aa aa»Saaaalaa almdi iMM, aaaál UMalM kaldritaa. I\|m .Jaaliia aaa* anaau AUd allalsfiaaM aaalMl míndsn madadt UNMha urt.nl. Kdl dfttwtn.l liiliilk aaa kSld.Uk \| a adIMMda kltdrdlaa u •aa« aM tf« Maiddá an \|.dl aMa<dl.ll.l aakStUlalui. > Mg>ly fiini\|iUi, kUlUldl.irdl d. UtmmiIn aasISUdaal I kaaaa ¥i jttWr. BT Siíbmi ktosaytháayek risáséiitin áaaak. riflriiwil.uk aladM.il MM.Iaa haaWMaj\'ak aasvdld. allaa, . kdma ni\|ont.n arra flajratnt. kogy aladaa Hajlj.a a Mí vé4-tagy d> ta^wk „Tkűarrr A Vraasyaf (ydfraaartAaa FraataSAkaa hti^ila kall IubI a aiadaa l<t»\|«n.l wj liaaiiil.ll ulaMUaba agyaaalyaa ad^wil atal lULlufd haD haaaaaf^ra laaai. Aa wadiil a Valddi .njol aidikulnla kaaMIdl da ítlmM a "VddMrtdrrday atapjdn algaaaa SMAaUMk. aivaMSr a SaSit. .ílydnyoi iwidlrtdraaldl Icraáall ka.T.tUa .......... (aaaja IHIERKY A. őrangyal nógyszertán a Prsgrséáksa, RoUiz-Saiwrbrann mellett. Slreiloli fOr.kUr Badapal da ÚrarHa rdndn TÖKÖS: JÖSZEF-nél Salifal, ZMly alaa II. ada Oly Myrdá. hal nUdr nlo«. badk a ■laiialihil UkaUaaSli -TMaaif AAaU kunal S7Si■■Idttoa" ranMa. SahHa Saaahráaa adXoiaSal Aa AaaUHa-natyaMad^ »ddj^y hjdaa lati NagyKasma, vasárnap. • Zala. «. Mám. <7 lap.) IMft. január bt f<)-án. í M—.—(i«MaiiMtOMlAll ÍCjí^JEMMM 5 j A nagy-kanizsai kereskedelmi és iparbank-résívénytársulat XXVII. rendes közgyűlését folyó évi február 17-én. délelőtti iu órakor saját helyiségében tartandja, melyre a t ci. részvényesek tisztelettel meghivatnak. -A. ]^özv3rCllé« tárfyml: 1. Ai 1894. Qzletévi zármérleg előterjesztése s az erre vonatkozó igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések, ugy az igazgatóság és felügyelő-bizottság leimentése. 2. Az osztalék meghatározása. 3. A társaság hivatalos közlönyének kijelölése. \' 4. A sorrend szerinti kilépő Eperjesy Sándor alelnök ur, GrUnhut Fülöp, Faaaalh^fér Józaaf, Rosan-feld Adolf és Ladofakj Annin igazgatósági tag urak helyett uj alelnök éa négy igazgatósági tagnak 3 évre. továbbá Dr. Bontzlk Feranoz, Halphen Mór éa Baohraoh Gyula felügyelő-bizottsági tag urak helyett a háromtagú felügyelő-bizottságnak egy évre leendő megválasztása. Nagy-Kanizsán, ,895. január i4-én. A% ilfaagaiÓ9Agt n3rmlm«xt«tém 1. A kftsgyü\'ésen résat venni szándékozó részvény esek (elkéretnek, hogy résx vényeiket a még le nem járt szelvényekkel együtt a bank pént táránál innen nyerendő téritvény motlstt aa alapszabályok 43. \|-s értelmében i é, lebrttár 10 álg letenni szíveskedjenek, mely térltvény egyúttal igazolványul asolgá\'and. 2. Aa alapezabá\'y\'ok 41. \|-a értelmében oaak aion nagykorú férflu-résavényee bir saemélyea ezavaiaii joggal, kiask résavésye legalább is 14 nappal a köagyülés eiótt ss ö nevére van beirvs. 3. A eaavaaó-la\|iok a közgyűlési megelö\'ö napon dé után 8—6 óráig a bank helyiségében Átvehetik; ugyanezen időben nutataodék be a felhalalmanván/ok is, melyek alapján aa Illetők (alapszabályok 41 §-a éneimében) mások megbízásából szavazni kívánnak, mivel későbben benyújtott felhatalmazványok lekialelbe nem vétetnek. 18 1—1 CAÜ p-téle orvoshstóságilag mag-orwwj vlaanét is 40- (Blxoa/Ut IM7, jal. S) KALODONT sok MILLIÓ «zor kipróbált áa kitűnőnek bi/onyult, fogorvosi-Ing ajánlva, egyszersmind a legnTeeóbb fogtlaztltó- ét épségben tartó aier. ■C Hlaésaltt kapkaté -M zmo hm^a wraa is,Is-Igaián ütusswá káilassr mart mér 2S far Ma rayaR Msevsavaél, asén f gatauál rtk. ak A fold Sassss m-i^altsa aagy aitsriassttat és Matas hatáaa kl i llbaatilus minden «MaMI oly iKsmsrést Islilt, hogy mlodsa kötegnek Joggal qfaikatf. A Tlnot. omamlol oom/rom. (Horgony • Pain- Eipeller) kimagasló tlUsA a Hjéslaaissáltsiilté bsdérsslHsit kósófi diadalmasai tnegtartetta, k«l«sMls felhajtás és utániatok daoém; «a bUooyMaa legjobb biioojl-tt arra afcva, bogy a kMaaig IgsaJól aug tadjs kfllBaUztatai a JÓT1 naastéL Nagy liüálilii sláamM aa Ugéaaá, hsvéaüUe alkalaévai véétottskra, a vMs ysseyva Igya-iaotfé Ja aUs tvsg aisa jagy attit, aüat aaa vaWél SwiaatssWaafl A grigjfsssrtáiakbaa kar-bséééPIr^TOkr. vagy 1 frl 80 Imrt értaa ávisaa \| Baéapastaa HMá Mmti gratj TkáitagMtm iStMlV ■ Ml>i KlaYTRIfl a bőr ápolására, szópétéséré ós finomítására Púder. K> Lefeléheltbk aiwathi. bal és tánalgé rtiaza — FsUr, rtuaasla. és sárga — »tzyll«g saalyaált ts sjtnlva Dr. Pehl J. J. cs. kir. taair állal Kllasaei-a levelek a legjobb körükből minden doboshos mellékelvé vannak. Egy dobot drs ! I ^^ ■ ^^^^ - TAÜSSIfl 60TTLIEB Utánvéttel vagy as öasaeg előlegea bekül- dése utás küldetik. ■aeaa SUSaékl iisg>is la lllal—argyiraa. ntiktlr: BÉca, woiiaaiu a. Kaphat* a legllkb lllalaaor-, gyégyszer kereakeáéakea ém (yégy-id sieriárbaa. IRDETÉSEK .felvétetnek Fischel Fülöp MlJTMNl^ln ir Nagy-Kanizsán. duB Zala 6. ttáxtL (8. lap.) 1895. jtaoAr bó W in, WÉISS JAKAB £BÚTOR2 GYÁRI RAKTÁR A. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-téle ház, előbb „Hein"-féle kávéházi helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van íel&erelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm ós en- J\| nek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb jj\| izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DÍSZÍTŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni. Mély Ufttelettel WEISS JAKAB Nyomatott Fiséból < Fülöp laptujaidonoaiiái Nagy-Kánisaán. 1895 a 7. szám. Nagy-Kanizsa, 1805. január 24-én. XXIV. évfolyam. iMrkMtMf: ■ t « I a OlUp-IUa kk 14* isiim ál > U\| saaUaat riair* vsaaUsaé alaáa thlMliy. bnuMtlu Imlsk «k iaavt kauk-Ml fofkduutk •). ItanM mm kltdM»k «inu. Egyet uúm ára: ÍO krajcár. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Klaáttfralali Vlmkla éHK \' MM MMlf tLÖmiTtB állft: Itta tm II kiiw (S — b.) niém • komi n trl — kr.) X>0»Mti* • korú* (1 In 10 kr.) lirliilul ]iili)iniTiíiiÜfci> A Nagy-Kanizaai- és dél-zalai takarékpénztárak, a liankegyaafllet, az Ipar- éa kereake-deimi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szővetkezet és a letenyei takarékpénztár, ■jrUMér prttáaata N kr. a „nagy-kanizsai malátagyár éa serfősöds r. t." hivaíalot közlönyt. » Meg\|«lealk Nagy-Kaiiizaán hrteaklat kétszer: Traisáxiiap ém arütörteicön. ■lásilÉiik, itflsl a khlillsiáw naatkaatk Mii PaH* kap-kimáillilki inaulft. Szabadelvű párt és ellenzék. Nagy-Kanú$a, 1896. január 89-én. (=i.) A Bánffy kormány mult szombaton mutatkozott be. A kormányelnök elmondotta programm-ját, egyszerű, keresetlen szavakkal, a melyben rámutatott a 67-es alap változatlan fentartásának szükségére / — a szabadelvű irányra, a melyben a kormány haladni fog, megvalósítván mindazokat a retormalkotá-sokat, — melyeket a Wekerle kormány már előbb is dűlőre vitt, ezeknek végrehajtását megígérvén, s kilátásba helyezvén, hogy a még hátrelevő reformjavaslatokból is törvény lesz. A Bánffy-kormány minden téren céldudatos és okszerű működést akar kifejteni, a valutarendezést az eddigi nyomon továbbfejleszteni, — a nemzetiségek jogos igényei kielégítésével az egységes magyar állam érintetlensége mellett, a nemzetiségi kérdést megoldani, a tanító és tanárképzéssel a tanügy javítását előmozdítani stb A szabadelvű párt figgelemmel hallgatta meg a kormány előterjesztését, itt-ott gyakori helyeslésekkel is félbeszakítván azt. — De az ellenzék nyugtalankodott, közbe szólásokkal zavarta a szónokot, ugy, hogy az elnök kénytelen volt a parlament méltóságára való hivatkozással a közbeszólókat figyelmeztetni, hogy hallgassák meg a szónokot Az ellenzék viselkedése azt tanúsította, hogy nincs megelégedve a válság megol- dásával, s hogy mindedképpen szembe akar szállani a Bánffy kabinettel. Ámde szükséges-e erre, hogy folytonos közbeszólásokkal zavaíjpt a tárgyalások mene tét? S Összefér-e a parlament méltóságával a zaj és lárma ott és olyan alkalommal, a hol éppen semmi sem indokolja a közbe szólást? Kétségtelen, hogy az ellenzéknek megvan ellenőrzési- és bírálati joga, hisz azért ellenzék, s ebben a jogban megvan egyszersmind részvétele a törvényalkotásban; de bárminőnek is tartsa az ellenzék az ő Felsége által kinevezett kormányt, — arra meg van ugyan a szabadsága, de aligha jogcime, hogy e kormányt, még mielőtt ez tehetségének, munkabírásának jeleit adni képéslett volna, legelső fellépése alkalmával közbeszólásával zavarja. Az ellenzék bizonyára nem fogja elmulasztani az alkalmat egyszer sem, hogy a Bánffy kormány esetleges gyengéit a maga céljaira kiaknázza; áijide a Bánffy-kormány még eddig nem kormányzott, ennek a következése pedig az, hogy első sorban az ellenzéknek kell várakozó állást foglalni, s taktikáját a szerint berendezni, a mint ez a kormány képességét vagy tehetetlenségét bemutatja. Van a Bánffy kormányban is ész, — erő és jellem elegendő mértékben; célzatai tiszták, világosak, — intentiói nemességét, s őszinte buzgalmát nem lehet kétségbe vonni, azonkívül pedig oly örökbe lépett, melynek alapján nem nehéz tovább dolgozni. A kormányelnök világosan kijelentette, hogy a jelenlegi kormány, melyet a király bizalma hivott meg a kormányra, az előbbi kormány elveinek fen tartásával fog tovább működni Ha tehát az ellenzék csak más személyekkel áll szemben, mire való aá a nagy zaj ? — Az ellenzék csak nem remélhetett rendszerváltozást, — s még egyelőre nem olyan gyenge az a szabadelvű párt, hogy a király kénytelen volna odafordulni a szélső ellenzékhez, hogy onnan vegye a kormányképes embereket Hiszen az éppenséggel lehetetlen addig, mig az ellenzék a közjogi alapot a maga részére is elfogadja. Hogy miért nem volt lehetséges a fúzió még mostanában, hogy miért nem egyesülhettek a közjogi alapon álló pártok, azt Darányi Ignác a szombati ülésen elmondotta. Ámde azért nincs kizárva, hogy ez a fúzió megtörténhetik, s bizonyára meg is fog történni, hogyha a nemzeti párt kevésbbé mereven fog ragaszkodni oly kívánalmakhoz, melyekbe a szabadelvű párt es idő szerint bele nem mehet Mindabból, a mit eddig a fuzionálta törekvésekről a nemzet közvéleménye megtudott, az világlik ki, hogy nem éppen a szabadelvű párt okozta azt, hogy ezek a törekvések célhoz nem vezettek. Majd eljön a fúziónak ideje s éppen akkor, mikor a kisebb párttöredékek személyes érdekei meg fognák hajolni egy magasabb szempont előtt, mely megalkuvást nem ismer A kormány addig is meg fogja állán A „ZALA" tárcája. S«i S««s4r4 üaUkintü, — A ,Z A Ii A" irideti tárcája — Midőn párducos őseink egy évezreddel ezelőtt átlépték hazánk keleti határsit, a nemzet főbbjeit különösen azon magasztoa és bölca állampolitikai eazme lelkesíthette: hogy azt a földet, melyet Attiláról rájok szállott örökségnek tekintettek, nem csak el kell foglalniok, hanem annak természeti szépségekben gazdag virányain oly állandó birodalmat ialétesiteniök, mely a nemzet dicsőségét örök időkön át hirdethesse. Ezen eszmétől vezéreltetve, hódító eleink nem inditot\'sk irtó háborúkat a meghódolt benlakók ellen, mint a népvándorlás viharai által nyugot felé sodort legtöbb barbár nép, kik rettegtető hatalmuk legfőbb biztosítékát egyedül félelmes és enyészetet keltő romboló dühökben keresték. Okét a hódolatnak nyilvánítása, a a magyar hegemóniának leltétlen elismerése eléggé kibékítette az nj helyzettel. Ssjnos azonban, hogy a laji összeolvadást, a melynek a későbbi századok folyamán bizonyára vessze kiható örvendetes következményei lehettek volns, még megsem kísérelték. Ezen ázsisi természetükből kifolyó türelmes politikának meg volt a maga fény-, de árnyoldala is. Azzal, hogy őseink a külföldi rabft. kalandozásokról önként lemondva, s a ker. vallás kebe- lébe térve, szolgálatába léplek a nyugoti civiliza-tiónak; azzal, hogy a meghódolt népeket teatvérekül fogadták, s a messze idegenből ideszakadt hospi-téknek szabadságát privilégiumokkal megerősítették : saját Iájuk fennmaradását ia századokra biztosították. De azzal, hogy az idegen elemeket idöfolytán, alkalomadtán nem olvasztották be a nemzet testébe : soha helyre nem hozhstó hibát követtek el. Midőn hódító Vilmos merész frankjaival átkelve a La Manche csatornán, meglepte a gyanútlan Al-biont, s azt elfoglalta, legelső uralkodói teendője az lön, hogy a Iraiik nyelv éa Irodalom, továbbá a francia szokások, erkölcsök tapintatos éa ügyes intézkedések által n benlakó angol szász népnek is közkincseivé, a nemzeti, sajátságaivá váljanak, (íeniális vállalatát a történelem tanúbizonysága szerint hallatlan szerencse kísérte: Anglia rövid idö alatt frankká lőn. íme hódító Vilmos példája bizonyiihaja a legeclatánsabban azt, hogy mit tehet egy parányi nép az ö szellemi inlellligenciájának áasimiláló erejével. Ha eleink bóditó Vilmos Irankjaiként szükségességét éreztették volna annak: bogy a kik a politikai jogok gyakorláaában részt akarnak venni, a>ok-nak nemcsak mindennapi polgári kötelességeiket kell biven teljesíteniük, hanem eltelve á közös hasa iránti szeretettől, nyelvben és gondolkozásban is egyesülniük kell a hegemóniát gyakorló fej zömével: Magyarország ma már egy népen kikerekedett cpmpact államlest volna, melyet nem dönthetett volna meg sem a tatárpusztitás, sem a mohácsi vésznek mindent tönkretevő vihara. S ha a magyar államnak épülete ma már egyi teljesen kialakult kész alakot képeans: aa agyas nemzetiségi mozgalmak sem okozhatnának többé olyaulyoa és nyomaastó gondokat honatyáinknak a a magyar állam integritását sem veszélyeztethetné holmi román kérdés, melyet bisony fenyegetően nagygyá növelt éppen a magyarság közmondásossá vált türelme. Erdély, mely a magyar keresstény lovagisság virág korában legerősebb védő bástyája volt a kereszténységnek a a nyugati oivilizátiónak. később pedig mint as önvédelmi harcoknak kiinduló pontja, bölcsője a legmerészebb aspirálióknak, a a szabad eazméknek, ma a faji gyűlölet kárhosa* tos lángjától emésstve, állangó tan ,ája legvadabb nemzetiségi mozgalmaknak. A 8 nemzetiség, melyek sziklabércek övezte csendes völgyeikben századokon kereaz\'ül békés egyetértésben éltek, ma egymáaaal nyílt harcban állva, egymásnak baláloa ellenei. Az erdélyi ügyek eme veszélyes h fordulatát Ütleg azon lelketlen véresszájú román agitátoroknak tudhatjuk be, kik tanulmányaikat Romániában elvégezve, itlbon mint hírlapírók, pópék, -tanítók és ügyvédek, a román nép között már is propagandát teremtettek a román állameazme érdekében Ezek jelszava: Erdély legyen a románoké 1 Céljuk külön államot alkotni az államban vagy lehetőleg Erdélyi te jesen elssakitni Szent István koronájától. K fanatikus izgatók, kik a román népet Traján római telepitéaeitöl származtatják, miodsn megengedhető és meg nem engedhető sszkösl felhass-nálnak arra, hogy céljukat elérjék. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 7. szám. (S. lap.) 1896. január hó 24 ^n helyét Nem fog gyengeséget mutatni az ellenzék zajos lármájával szemben, s annak fogja tartani zavaró taktikáját, a minek azt tartania kell. Ideje már, — hogy a parlament rendes működését folytassa, s a költségvetési tár gyalást befejezhesse. Bármennyire is szereti az ellenzék meddő politizálással eltölteni az időt, mely a komoly törvényhozási munkára van szánva, és kell, hogy arra szánva legyen, az ország közvéleménye belátja azt és érzi, hogy ez nem ér semmit, hogy a nemzetnek határozott kárára van. Sok a végezni valója a kormánynak, — mert az előbbi kormány az utolsó pillanatig hatalmas aljcotó munkálkodást fejtett ki. mely — a mennyire dicséri a lelépett minisztérium nagy buzgalmát és tevékenységét épp oly mértékben azt az elodázhátlan kötelességét rójja a kormányra és a parlamentre, hogy az alkotó tevékenység bete-töztessék, hogy a minden téren elkezdett munka befejeztessék. Azért jó, hogy a kormányeinök már a bemutatkozásnál kétséget kizáró módon hangsúlyozta a 67-ki kiegyezés érinthetlen voltát; mint a további fejlődés megingathatatlan alapját. A magyar közvélemény bizalommal tekint az uj kormány működése elé, s bizton hiszi, hogy e bizalmában csalatkozni nem fog. Üdvözlő feliratok. A nagy-kanizsai kir. törvényszék 1895 január hé 17 én tartott teljes üléséből üdvözlő feliratot küldött Szilágyi Dezső volt, Erdélyi Sándor jelenlegi igazságügy és Wlassics tiyuls kultuszminisztereknek. A feliratok teljes szövege egyenkint következő.\' I. Nagyméltóságú ÍM só Titkot Tanáétól Urt Kegyelmes Urunk! Midőn Nugyméllöságod az igazságügyi kor mdugzat vezetésitől visszavonul, azt a rövid, alig több, mint őt évi időt, melyre tevékenysége ki terjedt, mégie korszaknak kell neveznünk. Ha nehéz volt is a /eladat, melyei nemcsak önmagának, hanem nekünk is tűzött, munka körébe vontán <u igazságszolgáltatásnak minden bár legszerényebb munkánál, sőt magát a nem• zetet is, moly igazságot keres: . mi tttjn oda-aditeal és büsthtéggel követtük a mindenfelől kibontakozó alkaté izeliemet ét. a magúira tiittt célt, mert éreztük it mindinkább láttuk, hogg az J igazságszolgáltatói legmagasabb eszményei azok, melyekért az alaptető, reális munka folyt. Ezért meghatva állunk, midőn NagyméUáed tájadat elveszítjük a térről, melyen rövid idő alatt oly tokai tett, dt egy nagy ét izép vígasz-toláiuní marad, a legizebb, amit ai emberi munka it törektéi számára kiéánni lehet, az, hogy szellemi itt marad. JdvalhalqtlamW öttzeforrt az a megkezdett ée részben már megalkotott reformmunkával, mely mint minden ami igaz és ezért életrevaló, önmagában hordja továbofejlődisinek biztos zálogát, is a mindenfeli elhintett termékeny gondolatok főUarthataÜan erővel fogják maguk utiln vonni a tervezett égisz rendszer kiépülését főleg akkor, mikor a további rezetii Nagymélliságod hü is bölcs munkatársának erős kezében marad letéve. Midőn tehát mély ii hálái köszönetet mondunk Nagyméltóságodnak o magas szempontokért, a kitartó erüyirt, melyekkel ugy a jogszolgáltatás, mint annak munkásai számára is egyaránt tirt hódított még nagyobb kilátótokat nyitott, e büszke szóval veszünk bucsut t találkozunk I találkozunk a nagy mü fejlődésének további fázisaiban. Találkozunk a kibontakozás nagy arányaiban NagymUtáságod szellemivel. Es ahányszor az alkotásba leheli szellem ujabb gyümölcseit megérni látjuk, mindannyiszor tiszt elittel fogjuk NagymUtáságod neve előtt meghajtani azt a zászlót, az igazság zászlaját, mely alatt dol gozunk. Az Isten vezérelje Naggméltóságodat továbbra is, hosszú ivek során, a haza janira és di ceöségire. II. Nagyméltóságú Igazsáqügyminiszter Ur\\ Kegyelmes Urunk! Az igazságügyi kormányzat átvétele alkalmával mily tisztelettel üdvözöljük Nagy méltóságodat, abban a tudatban, hogy az igazságszolgáltatásnak régóta kipróbált bajnoka az, ki egyúttal annak vezetéséi álretzi, kiváló munkatársa nngynevü elődjének, kivel együtt a jogszolgáltatás minden téren az ujabb időben Megindított reformtörekvéseket bevezette i* azok megvalóiilátában, érlelésiben fényei riszt tolt. Tudjnk azt, hogy ezek a törekvések fokozott kitártáét és odaadást kívánnak tőlünk, az igaz-silgszo/gáltatás munkásaitól; de Isiket örömmel rogyunk erre készen, mert az kötelességünk, ét meri Nagymillónígod bölcs tapasztalása, mily belátása is erélye, melylyél önmaga t\'i ar önfeláldozó munkásságban mindenkor élőijárt, biztosit bennünket arról, hogy nehéz föladatunk hü megoldásában minden lihilő támogatásban részesülünk, it hogg NagymUtáságod, aki az igazságot hosszú birói pályáján törhshtltnil gyakorolta, szeretettel karolja föl, iörtóuyalkaU mtkéz gondjai közt is, a mi tevékenységünket ét ami nekünk állandó hivatásunk, ugyanabban részesít, valamint részesített bennünket eddig ss, igazságot szolgáltat nekünk. Midőn kivét szóban köszöntjük Nagy méltóid godban a rstlekrés, a munka emberét, ki megszokta a fajtalan de annál behatóbb munkálkodóit, Ükünk mélyéből kívánjuk, hogy Sagymélti-tágod nagy feladatainak betöltésiben eszméinek ki-viteleben Istentől erőt ée elég alkalmat a törvények végreháj tálában, helyet kiizolgáltafisábán is az igazság szeretetében pedig at egész birói karban kész bennünk it lankadni ntm tudó, hü munkatársakat nyerhessen. Kir. tőrvény szék Nagy- Kanizsán, at 1895. január 17 én tartott teljes üléséből. III. Nagymiltotágu Vallás ét Közoktatásügyi Miniszter l\'rt Kegyelmet Urunk! A hivatalos közlöny t. évi 13. számiból örömmel értesülünk arról, hogy ő ctátt ét apostoli felsége koronás királyunk ét legfőbb urunk Nagy-miltóságodat áUamiletünk egyik legfontosabb kor* mányzati ágának igazgatására legkegyelmesebben kinevezni miltózlatolt. Ezen királyi tény alkalmából szírünk beteő sugallatát kivetjük akkor, midőn egy részről jelen feliratunkkal a korona bölcsességének job* bágyi hódolattal legmélyebb köszönetünkkel kapcsolatos hálái elismerésünket nyilvánítani óhajtjuk ; — ugy másrészről kötelességünknek ismerjük Nagymiilóságodat üdvözölni, mert igát ugyan, hogy Nagyméltóságod 1elsősorban szereteti hazánknak áltálánál fogtújjmyik első hivatalnoka i* igy tett-erejt. kelt, hogy eleő vonatban hazánk iránt lerovandó kötelesség teljesítési szerint mér-ItgtUessik, (gaz továbbá, liogy mi, mii.t az igaz• eágizolgáltatásnak e tőr vény szék területén megbízott őrei Nagyinillóságod munkássága és céljai megvalósításában harcosokként közte/lenül csata sorban állani nem fogunk, másrészt azonban It\' hitetlen volt elzárkóznunk o* itteni öröm ét kii-hangulat állal előkíszilett ultól, mely abban nyilvánult, hogy a korona választása arra a férfiura esett KagyméUóságod magas személyiben, ki vár-megyénk szülöttje, kire már a múltban it mindenkor • büszkeséggel tekintettünk és kinek nyíl• vónot életű egy szebb jövő reményét magárai hozva, ezen törvényszéknél joggyakornoki állát betöltőével kezdődőit. Kegyelmei urunk 1 A legbölcsebb fejtdelem ezen meghívásában nem egyedül at okot kormánytali férfiúra ét hazánk legkiválóbb fiainak egyikére esett e ed-liuttás Nagyméllósth/od személyében honim elii mérési nyer a kitűnő ész, a nagy tudomány ét ette Felhasználják a népgyülésekct, a templomot, s sz iskolát, melyekben a Icghangzatosabb jelsza-vakkal, s soha meg nem valósi ható csábító igérelekkel izgatnak a magyar állameszme elln. Felhasználják továbbá a külföldi sajtói, s főleg saját zuglapjaikat is, melyeknek a gyűlöletes hangon irt piszkos cikkei a legvadabb barbársággal s a legkíméletlenebb sovinizmussal vádolják as általuk tatár származásúnak mondott magyar fajt, melyet szerintük ai isten hsrsgjábon népek ostorául küldött le a földre. Végül nem átalják a korona tekintélyéi sem gyűlöletes vitáikba elegyíteni, a mi által azonbsn leginkább exponálják magukat. Mind e jelenségek nem töltenének el aggódalommal, ha nem ismernök a románok sznvedé-lyss vsd természetét, számbeli éretjük nagyságát, s fsjuk rendkívül nsgy assimiláló képességél, s lm nem kellene méltán tartanunk a bukaresti kormány kétkulacsos hintapolitikájának könnyen végzetessé válbatO következményeitől, s a nyugot-európai román népek szimpáthiájától. A román nép normális viszonyok közt ugyan kevéssel megeiégedő s könnyen kormányozható; de az izgsiók áítsl felbojlatva, haragjában rettenetes szokott lenni. A románnak, ha haragra lobban, boeztú* határt nem ismerő. Hogy mire képes e nép, hs emberies termeszeiéből kivetkőzik! azt eléggé megmutatta nekünk már a mull Ugy a Hora-KIoaka-léle lázadás ideijén, mint 1848-tO-hen s nsgy kstasztrófát megelőző váU ságos napokban rémesen hirdették a lángba borult falvak; u nők. jcyermo-ek » lehetetlen aggok jajkiáltást! 11 legvadállu lasabb szenvedélyokozla vandalizmust. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az o\'áhság Erdéjy lakosságánuk majdnem ■/* részét képezi, melynek nyelvterülete a lehető legegységesebb; (mert hisz a magyarság csak elszórt apró szigeteket képez a nagy román tengerben) s hs tekintetbe vesszük szl, h\'-gy fsjbeolvssztó képessége is s lehe ő legnagyobb: méltán félhetjük a magyarság ügyét Erdélyben. Figyelembe veendő továbbá sz, hogy ugy a román kormány tagjai, mint a nemzet képviselői mind telivér irrcdenlisták levén, oláh parlamenti beszédeikben lolylon lolyvést. Nagy Romániáról dictióznak s az erdélyi kérdést* minduntalan, bár kelletlenül is, tárgyalásaikba vegyitik. Hogy Románia csakugyan óhajtja a hegyen luli lakók lelszsbaditását, ez nemcsak Panu, n roma niai radicalis párt vezéréaek az oláh parlamentben mondott legutóbbi beszéde igazolja, hanem első sorbsn Filipeszku kormánypárti tekintélyes képviselőnek Bukarest lóváros polgármesterének, tehát a kormánynyal jó viszonybsn álló előkelő politikusnak beszéde is, mely Budspesten általános ssenzaliót kelteti, ö u. i. Qambettának ama történeti nevezetességű mondását citálta, hogy gondoljunk reá mindig (t. i. Erdélyre) de ne be szé\|jünk róls soha. F\\ v Panu pláne még tovább menve, igy nyilatkozott a szenátusnak december 13—25 napján tartott ttlésebon: • Pedig a nspnál is világosabb, bogy valamennyien csuk a leigazolt (subjugste) oláhok iránt érdeklődünk, mindannyian irredenlialák vagyunk, mert végső célunk az egységes nemset. Mit jelentsen teliét ss a gyerekes politika, amely m i n d u 11 I n 1 a 11 szt nyilatkozta\'ja ki, hogy nem vagyunk irreden islák, bogy nem akarjuk\' elloglalni Erdélyt ? Avagy olyan naivoknak gondolták önök a magyarokat, hogy mindezt elhiszik önöknek ? Csak hogy ma még nincs eléggé megérve az az ügy, hogy a kormány in-tervrnciójál kövelelhessük Dolgozzunk serényen, d \'lgoztunk idehaza, dolgozzunk a külföldön s ami késik, el nem múlik. >. Ilyen sze lemben tartolt beszédhez azt hiszem : nem kell commentár! Ami végre leginkább gond- Ikodóba ejti a hazafiakat : a román népeknek (kp^nyol francia, olasz) szimpálhiája és réssvéte as olcsó dicsőséget hsjhássó\|oláh mártírok iránt, kik siralmas panassaikkal éa végnélküli ék\'elen lármájukkal as erdélyi román kérdésből minden áron európai kérdést akarnak cainálni, minő pl. az örménykérdés, mely a különben ia beteg Bizancaak most meg is adja a halálos dőlést. Egyfelől az említettem okok, másfélül a legújabb népszámlálási eredményék nyújtotta szomorú tapasztalat indíthatták Erdély magyar intelligenciáját arra, hogy komolyabban védekessék. Fsjukért aggódó lelkes honfiak, kiknek tegezen- Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala 7. szám. (8. lap.) 1895. január hó 34-én. pároeultan a maalta tisztelete, de megtiszteltetést talált a sziv ie lilék embere ie. löleg tudomásul vétetvén, az egyea biaottaágok alakíttattak újból, vagy egészítették ki következö- Titt\'a tudatával birunk ama körüliiUnynek, képen hogy hazánk államkormánysuti minden ágában J As 187/. évi VII. t. c. 210. §-a szerint ala míg nagyon sok teendő vár as államfértinra, Kilőtt gyámi felebbviteli küldöttség tagjai: Cser-valamint ismerjük ama nehézségeket, melyekkel tán Károly alispán, flózony László főjegyző, nj alkotmányileiünk és etek kisüti Sagyméltó-ságodra bitótt tárcával kapcsolatos leendők fej leütésében, Hagymtitóágod dicső egyes elődjeinek meqküsdeni kellett, mert első kultuszminiszterünk, halhatatlan emlékű nagy hazánkfia Ráró Eöteői József hozzájárultáeal nemzeti átalakulásunkat megállapi ó 18i8-iki s majd későbbi törvények által állami életünk a callás ügyi tárca körébe nő rétiének estik wegreudithe letten .alapjai rannak leiévé, de maga állami életünk e tekintetben akként kiévilte nincsen, hogy a haza minden egyes polgárának szírében a költő ama szavai: „E földön kívül nincsen számodra hely" ércbelükkel bevéste legyen. Ámbár e tekintetben habozás nélkül nézünk most már n jövő elé histen Hagyméltóságod egész múltja Huta tükörként áll elöltünk, Xagyinéltó-ságodat mi ismerjük ée tudjuk, hogy fent jelzett tulajdonsága minden gyémántnál többet érő biz■ taeitékot nyújt nekünk. Tanúi voltunk sok alkalommal Sserejü de mégis szabad röptű lelke jelentéseinek; is merjük hogy szónoklala egész varátsácal a legkétesebb kérdéseket mikéül boncolta fel a legapróbb részletekig; bizonyságot teszünk arról, Csesznék Sándor árvaszéki elnök, Arvay Lajos m. I. főügyész — hivatalból; Eperjessy Sándor, Skublics Jenő, Skublics István a közigazgatási bizottság részéről választva; Skublics Gyula, dr. Gyömörey Vince, Bogyay Máté töispánilag kinevezve. Az 1876. évi VI. t. c. 52. 63 §-ai szerint alaki tolt fegyelmi választmány \'ngjui Skublics Gyula, Eperjessy Sándor, lluczky Kálmán, Uernya László, dr. Rúzsicska Kálmán, Lányi Kálmán. Az 1879. évi XXXI. I. e 26-ik §-a szerint alakított erdészeti a bizottság távjai Cserián Károly alispán elnöklete alatt Háczky Kálmán, Skublics István. » Az 1879. évi XXXI. t, c. 126. §-a szerint alakitolt érdéi kihágási másodfokú bíróság lagjai Skublics István, Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Farkas József, Koller István, dr. tiyöoiörey Vince, Bogyay Málé, di;, Vizlendvay József, A pótadó egyénenkénti kivetése tárgyában beérkezett felszólamlások elbírálására hivatott bizottság lagjai: Eperjessy Sándor, dr. livömörey Vince, Skublics István, dr. Vulendvay József. Olvastatott Nagy-Kanizsi város tanácsának Horváth Mihály jeleulése, mely szerint néhai hagy a tudomány minden ágát müreli és mef iiy4.n ,örükösei 60W Irtót kílizettek\' a még hiány-ZLlans törekszik; a büZlő jog terén Z- frt küHlnbségre nézve ped.g a képviselő- \' - J testület megkerestetik, hogy az az árvatartalék alapból fizettessék. A jelenlés ozzal vétetett tudomásul. hogy a képviselőtestület intézkedése bejelentessék. A n. kanizsai és z,-egerszegi közkórházaknak 6-6 elmebeteg befogadása végett kibővítése tárgyában mindkét intézet-bizottsága-megkérésteleit, hogy a szülséges tervezetét és költségvetést ál- a költségve- uakoe munkájával a magyar jogásznak űrt becsű oly talizmánt adott, mely a jog eten ágában a helyez irányhoz vezeti. Url Nagyméltóságú ilinistter A sors nekünk is küzdést határozott, mert ha valahol az állam polgárának, ki a kötelesség teljesítés tudatában van, küzdeni kell, ugy «z áll tőkép a magyar birói karnál, azonban nem kisüti, sőt ezutánra fokozott erővel iparkodunk köteúzségünket teljesíteni, mert azt látjuk, hogy Nagymutáeágodnál deinokraticus eleek megváló litsu egybe s egyúttal jelezze, hogy lés szerinti kibővítés költségei mi módon volnának fedezhetők A zala-egerszegi közkórház részéről a kellő lelvilágositás megadatott, inig a nagy-kanizsai közkórházra nézve csak a költség eitásakép a képesiég is uorgalom tzülj, nagy vetés álliUalolt egyba,, azonban a lanács nem MUMM.MA Jj í/ihj. ./i.ill.l\'ijf uuMif rí ...... munkásság tiszteletei, és legfőbb elésmerésl nyert. Midőn tehát ez alkalomból Nagyméltóeágodnak bár rögöt, de legtzeLb hivalásásához a Mindenható áldását, kikér nők : Naguméllóságodut ke gyslmes urunkat ezen uj áltálában izicünk egéz melegével él lelkünk mélgéből tiszteleltei üdvözöljük. ___ A vármegye házából. A megyei közigazgatási bizottság január havi ülését Svastits Benó főispán elnöklete álaíl I. bó 16-én tartót a az ujraegyeház gytlléstermébon. A megyei közigazgatás egyes ágaiban december hóban\'előfordult egyes eseményekről egybeállított alispáni j-lenlés felolvastatván és helyes- nyilatkozott a tekintetben, hogy a tartalékalap mennyiben vehető igénybe s maga a város a kibővítés költségeinek viseléséhez menny ivei járul hozzá ? Az Iratok ez érdemben nyilatkozattétel végeit a városi tanácsnak visszaküldetnek. A n.-kanizsai közkórház ügyének rendbe ho zatala céljából elrendelt intézkedésekre vonat kozó polgármesteri jelentés felolvastatván, mivel a kórházi alapszabályoknak a miniszteri rendelet követelményeinek megtelelő módosítása, hogy el-rendeltelett-e vagy sem, a jelentés nrra nem lerjed ki, az alapszabályok módosítását és márc hó. 1 ig beterjesztését a közigazgatási bizotUág elrendelte. A csórna-premontrei kanonok rend türjei jó szágiga/galójának folyamodványa a duvadaknak tebb ideáljuk a haza, vagyonuk, jövöd<dn\\pk java részét, a hazafias ihlelséglől megragadva, szíves örömest s haza oltárára teszik ; áldozatkészségük által létrehozzák az Emkét és ime megindítja azon nagyszabású culturális mozgalmat, mely eredményeinél fogva már is a legszebb reményekre jó-gosit. Nagyszámú nemzeteknél elég ha mindenki polgári kötelességét teljesíti, de nekünk ti\'ánokra, herosokra van szükségünk, kiknek rsgyogó pék-fig házikóba vonult vissza, hol majdnem remete dája, önzetlen, tiszta honszerelme s áldozatkészsége például szolgálhat milliók lelkesedésének, mely lelkesedés hatalmat, erőt köb sőnöza kisebb számúaknak is. Ily hős, ily gyémántjellemü h zafi volt Kun Kocsárd gróf, ki nemcsak mindennapi Itazufiui kötelességeit teljes té, hanem az eszme nemesebb célú szolgálatába állva, összes idejét, vagyonát, a minden tudását Erdély megmentésének szentelte. Hogy mily áldozatkészséggel, s mennyi alapítvány-nysl igyekezett megerősíteni a magyarságot Erdélyben, azt meghallolts az ország akkor, midőn az Emke alakuló közgyűlését tartotta 1885 ben s ez alkalommal felemlítették u. i. azt, hogy Kun Kocsárd gróf egymaga többet t II a< erdélyi rész magyarságáért, mint egy kultúregyesület s többet mint a mennyit a társadalom együttvéve még hostszu ideig lehel, s hogy neve a legtiszle lelrttnéltóbb lobogd, mely alatt a magyir kulturális mozgalom, működését megkezdheti.\' Időközben nem {évén megelégedve a nemzet- építés megkezdett munkájával, ligyelmeztctésül. hogy mások, különösen nz állam sorsának intézői még többet tehetnének, mint a mennyit tesznek az erdélyrészlek magyarságáért: 300.000 forintnyi vagyonát az Emkének ajándékozta. S miután ezen fejedelmi ajándékával meglepte nemzelél, lemondva a nsgyvüágPéiet csalóka őröméiről és kényelméről, egy egyszerű szerény éetet élt. S telte ezt azért, hogy példája állal másokat ia hasonló teltekre buzdítva szolgálatot tehessen nemzetének, Most pedig, midőn már csak sírjához zarándokolhatunk, mely lelett a hálás nemzet örök kegyelete él, emlékezetét szivünkbe zárva, fogadjuk meg ünnepélyesen, hogy azon magasztos eszmél, a melynek szolgálatában lehellé ki a nemes gróf dicső lelkét, azt tőlünk te\'hetöleg, vállvetve, közös erővel, hazafias lelkesedésünkkel és áldozatkészségünkkel minden ároiL. diadalra juttatni törekszünk, \' \' Adj\'a Isten, hogy fára cl o. zásunkat a legfényesebb és legmaradandóbb siker oro n Azzal! — — — — — — /lbrafüsii llynla. méreg állal való elpuszlithatására (kért engedély megadása iránt pártoló vélemény kapcsán a belügyminiszterhez telterjesziellk. Előterjesztetett és tudomásul vételeit a zalaegerszegi kir. tőrvényszéki bőrtönökre felügyelő bizottság jelenlése, mely szerinl vizsgálat alkalmával 82 fegyencet találtak, akik közül elitélellen 13, elítéli 69, fqlebbezés alatt van 10; megvizsgálták az összes helyiségeket s azokat a legnagyobb rendben találták ; az egész fogházban a tisztaság és fegyelem kiiogástalan és az élelmezés ellen sem.tételeit panasz. A he ceg Eszterházy-léle hitbizomány kismartoni zárgondnoksága a kis-csernesz—kerka-szent-királyi községi útvonalon sz ugyneyezett „Csikósi" árok felett, levő hídnak helyreállítására alispáni határozattal köteleztetett. A közigazgatási bizottság, beadott felebbezés alapján e határozatot feloldván, az\'árok betömésére kö\'eleile ss ura-dálmat. A vármegye alispánjának határozata, melylyel Tarányi Ferenc söjlőri birtokos azon kérelmével, bogy az 1877-USl 1881-ig terjedő időre tőle Söjtör község részéről községi póladó cimen követelt 994 frt 64 kr. végleg töröltessék, elutasitla\'ott: a beadott felebbezés ellenében a közigazgaiási bizottság részéről jóváhagyatott. A kereskedelemügyi miniszter rendelete, melylyel a törvényhatósági közutakon a forgalmi ész-leleteket elrendelte, megfelelő eljárás eszközlése céljából a kir. építészeti hivatalnak kiadalik. A közigazgatási bizottság (eliralil\'ag megkeresi a kereskedelemügyi minisztert, hogy a zala-me-gyei államépitészeti hivatalnál a hiányzó műszaki hivatali létszámot mielőbb egészítse ki. Zánka községnek postahivatal felállítása tárgyában beadott kérelme nem teljesíthető; azonban a kerületi posta- és távírda igazgatóság n levelezés gyorsabb közvetítése érdekében Zánka község- kívánatára hajlandó a Zánkára való kö zönséges levelezések és elkönyvelt küldeményekről kiállított érlesitvényeket n kőveskálln — aszófői póslajárlat uiján, a község költségén beszerzendő záros táskában közvetitletni,Timi azonban csak ugy volna eszközölhető, ha Zánka község a fzent-aHtallai postahivatal kézbesítési köréből a köves-kállaiba kebeleztetnék ál. A köz ség a járási főszolgabíróig utján nyilatkozattételre felhivalik, váljon az átkebelezéslóhajija-e? Mivel az egyes telepek kazánhelyiségei szűkek, ugy, hogy q be és kijutás igén meg van nehe-zilve, máslelől az egészsségre ártalmasak, rosszul szellőzőitek, sötétek; a kereskedelemügyi miniszter rendeletére az államépiiészeti hivatal telhi-vatik, hogy a kazánvizsgálatok és kazánszcmlék alkalmával lapasztalt ily nemű hiányokra az illetékes iparlelügyelőt esetről esetre figyelmeztessék. \' Zechmeiszter Viktor náprállai bérlő a közigazgatási bizottsághoz beadott kérvényében előadja, hogy a Boba—csáktornyai vasulvonal lófqjl és gutorföldi állomásai kötött fekvő, görbői birtokhoz tartozó 663 — 664 szelvények közt a vasút mentén végig nvuló állandó csikólegelöt, továbbá a gutorföldi állomástól Csőmödér felé terülő, náp-rátfui birtokhoz tartozó, 680 - 687 szelvények közt a vasút menléfr lek vő rétet egész hosszában a vasút kétlelé osztotta agy, hogy a természeti fekvésénél fogva pántlika alakra Hosszára elnyúló réteken a legeltetés most lehetetlen : kéri az általa jelzeit szelvények között a vasul menten korlátok lerakásását elrendelni. A kérvény nyilatkoza télel végeit kiadalik a vasúti üzletigazgatóságnak. A közigazgatási bizottság még 1893jU>..áyJ-aug. hóban tartott ülésén lladscsony és Révfülöpnél állandó kiköiö létesítését elvben kimondoltla s s mérnöki hivatal által egybeállított költségvetés \| elkészítésével megbízta. Tekintve, hogy a mérnöki hivqlal állal egybeállított költségvetés szerint az állandó kikötők létesitéso 62.65H frt 60 krba kerülne, tiniely költséget a különben is nagy j mértékben igénybe vett útalap nem^ bírna meg, a közigazgatási bizottság rgyeiőre az állandó\' kikötö létesítéséi elejtet!- A letonyei hídvám ügyében beérkezett kérvény teljesen felszereltetvén, a közigazgatási bizottság azzal terjeszti fel a kereskedelemügyi miniszter hez, hogy a vámszedési jog megadását közgazdasági szempontból nem véleményezi. De ha a minisztérium az engedélyt mégis megadná, ugy kéri,\' miszerint azokon kiyül, akik a törvény hutározmányui szerint a vámfizetés kötelezettsége alól lel vannnk mentve, még azon zala-megyei muraközi lakósok is mentessenek fel, Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 7. szám. (4. lap.) akiknek a tetenyei határban ssóiO-, vagy föld- 2.7ÖÖ, dscembsrbss beérkezett 9070 s így sl-birtokaik vannak I\' intését alá kertit 6,480 Ögydb; ebből decembor- Kir. IsaMügyeló jelentése assrint esse ktő-j ben elintézlek 2855 dbot s igy december régén asakkss érkesett a miniszternek s tandíj alólj hátralékban maradt 8676 drb. As irodánál oov. leimentet tt szegény tanulók ingyenes Isnköny-végéi/hátralékban volt 918, decemberben létrát vakkal eOálAaára vonalkotó rendelete. — As A.- végett kiadstott 9 914, festésén 8. 889 darab, Domborán felálHtar.i kért állami Iskola ügyében ebből decemberben leírták és expedialtsk 9-798, ss ősasss RMlétetek és mOnski okmányok lel- dbot a így december végén hátralékban maradt tarjtastelle. — A Marit Csínyben felállítani 1.098 ügydarab, kért álMBi takota adatai a megkívánt pótlát után1 azonnal leHerjaaateltak. — Keutvett a csáktor nyal állami lanüokspemiénel magta^ott pót tan kápeéló vttagslaion éa ss igatgsióUolct Ülésén,, u . , . — Dráva-ViairhslyM megtekintette a járási «»<"ndJ ftstolgs bíróval áz állandó syermekmenedékbás «ia-or»aSg Ifikie\'ő stivébe bocsátották gyöke-belyíséfflit, ugyancsak s pályásainak haladék rőket e világmegváltó estmik : as egyenlőség, talán kiírása íráM a befmínén intézkedett. —\' itabadaag éa iwtvérieég AlsáUsdvtt ,-tfTT" » Onnan kelták aiárnyra s kaUimw, soMrt Mskoia auainoailáaávsl öaatafüggó to I . . T* _ , ,\' vábW istésksdéaekei: s vároe játulmányál márl^1 »»»»al THiI » ■sgvénbetlt htO tette a ss áUsIskkOuyvesés már megtörtént hogy uj világosságot, fényt asiárossansk nagy Tollf uttában. ault már annak, mikor Pran- föatégvt Európán, s as épUfcaséMMk még s tavaszon iftaglodiláaa agyébea a lelierjetzlést megteli* — Mur. -Szent Karaaa\'tn s kir méntókkal és iáriai főtaolga-kértvsl ss ott felállítani tervezett .állami iskola helyis Igeinek Mbocaléte la méreíei érdemében ilJók érae\'em- és gondolatvilágiba. Elementáris erővel, csodás hatásai I Hogy a Bibliával szóljak, sokas látsi és lanl kendtek, akiknek addig la vo\'t ugyan bal- isrtotl bslyasiai lArgynlást - Bscaekeiy la l\'óla mok, de nem láttak; voll ugyan Ittlök, ds nem I igstágs áthatotta aa Maikét ás asivekat Is iakoláasalnak rradetéae caak a Itecaehelyen j hallottak vals. tervbe vett gyermektnenedékhás és Iskolái épit-kesás viszonyainak mielőbbi mlgállspitáas után laat esífiltíöllietö, — A gánknal állami elemi, —n-t^r--t——s-ir-n—e-^et Iskola mOéképOleleinek mOasaki felülvizsgálata ■"■■Mi «what as embert rendeltetés ás vég megtörtént. — A Sármelléken tervbe volt q}\|0Ól magaeabb, Ueatuliabb, ttaalujibb világába, iakoiabit mfbutki okmányai beérkestek, így aaássdot mérilok le attVa s megmér he Nsgy-Pslinán mulballanul felMiiandó második tellett örökkévalóságból tantere™rögéében isaélrliea inléüedeU. - Dr. R„nek , pUuditllk \' Maridéi Pál orasággyOtfm képviselő a választó- H , , ... ,. ., » » lerlleta magyar nyelvben jeleskedő muraközi • Mncláólrstígból kiaaársyali eszmék beboctát-éa venvidéki lanilóinak éa növendékeinek tt hallik gyökerüket s magyar aemtet stivébe. — 1895. évre ia 800 írt jutalmat adományozott,í Ahhot, hogy meglatsljon egyik erek slstl s is Kir. laníétOgyétöiiék jelentése a magyar nyélv- m M\|\|g\| kevesebb IdO Wtett b Í2" * Solt helyen már caak Megtépett eaálai vannak növendékek kilencedik megjulalntszásárol a meg* \', , • .... IsMO asámadáa bemulsláss mellűit tudomásul •\'«»« " 01•l6tt UtM vétetett. alsyes erővel magasra tőrt nemaei vérctappjai- Pakod, Orávslalvs, O-budavár, M Szilvágy, vél asgtalMlI gyökerekask. Turrstarse államsegély Iráni pótlólag érkesett yén mesemondók regélik, bogy Nagy-Kati- 1896. január hó 94-én vidéken aa alkalmi meghívókat. A nagy kani-ssai Ipartársa lat aáatlóaaoataléai üsaspeéget rendes t ait ltja a meghívóban, hogy a kik jegyet óhajtanak, forduljanak Wtjdlta Játtal ar könyvkereskedé4köa vagy Fttehel Fülöphöz. -Minő tolöaiegee advsnaakodts I Mért asm írták Sgyaaertse, bogy „a Fttlí aaidókoeft" Moet mag a riporterlnk ktsdttl kacagni. — Hat éaarevaiiedf — Perese, hogy észrevettem Kbfcea a meght-vóbss la tokk raiaa as Seaiateaéf, ka agy írták hogyI „Nagyaiges 4s F 0 11 s s lelendő PsllsrFil mars kerettiuri apit-plébino»i Illik,.,.., ndittt váltass", »- aztán „B a o a a a I d á sjáalats." KUr; Klára Nigy-Kiníiiia. Lspunk megvldeő eelmáben már rlvldaa meg-tmUkulttsk atoll lelkaa fcgadiatáaról, moly bén Klry Klára mQvésaő és s vele IrkssO vendégelt s kersekedt Ifjak egylete valamim kOsOssé glnk rétséról réaatslltak. A ,.üaainóM lányil dieslatme alig bírta kefe A vérrel msgpectéislt saslvatort eszmék örök! gtdtil mlndstoksi, kik s hó HMn megtartott tsls Is msgérsaták aa Oralató ItvegŐ-lntailás kérvényei s megkívánt kiaglasills után fsllsr jorntfínflí A vtlUt éa kOsoklslártgyi miníssternek 1894 , "\'kor ssok a bizonyos eaamlk slasbsntsk ín. 4vi 01 814 aiámu kllrrsndelele s iMsIább 00\'fit aiáaak, eartk leikéi eaells klkredéeérv Iti Irllsl ttfélyettil kataégi elemi iskolák tanítói fg ta egyenlőség gondolata Igaáás ft Kgyenlősíg I Ssép mese es csak, hegrdfi-\'tóban I áüáaáaak betöltése tort) követsndo eljárásról, tofábvá • Ur. tanlellgyelönek jelssiéee Scbwsi caer Márts tsnilói ulllötlen árvs ügyében — ttadomlsul vétet el l. N^y-Bakónak községnek a régi lakolahás él adksükas tárgyábsn besdoll kérvénye s vsltla-áa kOwjklatásOgyi mínlaslethet pértolólsg terjest wmm. - [._ ____________ Kőlé«i«8tl6teU s vallás- ét közoktatásügyi j Coláinkba. Pedig éppenaégget nem akarok a Tiaet ministléf 4n.M4,l8M as. s. leirata a tale-«fsr i__. . . . .__i,ia»_. ___ t. Megi kOtaégí Merni jskola állam asgUyssésTér- és bort Ivó prédikátor togáiábsn ks- demében, amely leírni s kérvényt az 1893 évi "olykodsl, csak annak s hlrköaleiilSfBil, 2(5. t. c végrehajtása tárgyiban kiadott Utasítás I amely a „7. A LA" I. I. 6ik asimlban „KépritM-értáméhen leendő eljárás és jelentéstétel végett it$iai,i, kstgydlh" elmen jekat meg, a ItÓágyÚ- I Most vettem észre, hogy milyen komoly, — stiftté elborult homlokkal beltmilytdltm á gon ssssl adta ki metléklilelvél egyttll s kotlgstgs táti Wsotlságnsk, hogy s tanítói fizetéseknek kiefiasitéte as iéétett törvény 10. \|-a értelmé bee legfeljebb 400 írtra való kiegéssiléts leket lés iárgyeorozstát tsrtalmasó réasére skstok raf-lektálni. Mielőtt a mi stemes, gynrsnjomotó riporté aéges a minthogy s jeltstl utasítás szerint segéd rttnk ss! s liirkötleméuyl megirls, eljött kottám, tsaítók legfeljebb félévre válsstlhslók, az állam segély elnyerése elölt ss Összes tsnilói állomások raades leni lókkal betöltendők és stok díjlevclei t választási jegyzökönyvekkel egytttt csatolandók A miniszteri rendelet másolalbsn kisdslik Zala- j Kgsrasag vároa polgármealeréuek. A kOsigsagstisi hizollság ludomáaul vette a\| vallás és kóaoklatisfigyi miniülernek a keszthelyi 1sle0 leányiokotánsk állami polgári ltány-1 iskolává álslskitáaa tárgyiban 80.154. st. a kelt rendeletét, amely assrint a miniszter Kess\'-j hely kösaéfí tsleő leányiskolájából alakítandó ál éa keasmba nyomta a viroai kOsgyttlésre ssóló meghívó\', — Mit szólat ehbOt t Klolvat\'ám s színtelen, (akó mighltál s a/.ifin elkesdtem szivemből nevei ni — Mondok, Is neked egy égéssén analóg esetet, ami eae\'Ott kBrOl belil tiiennyolö évvel történt. Akkor alakullak meg as Iparterületek. A nagykanimi is aegslakBli\| titép tásalót azerssit be a est nagy ünnepséggel akarta meg- lótéköoycéltt eslélyen kössIrOl, távolról mesjeita-tak, hogy rltaasel legyenek esen ritka mSélva-atlntk, ttélyel Kűry Klára a bájos aüvéeeaő falliplee nyújt. Lakás kíváncsisággal virta a kosnaeág s Ü-véesaO sngjslsnéaéi, tnelyet Tarssy Alajos Ma kelleti shbos, bogy ItongoraaOráaa fellépése előzött meg. A Sltép V-heleégü Bálái aüvlss Rafft ét lAest Me silon-deiaboktt auisioti bs és esek prüette, ktlünő iskollsottságrs valló elOadltlval bebtaonyüette, hogy aeltó arra, kogy K Ü ry Ktárával kapea.<-leteesa említtessék. Még inkább tanúságot téti erről abbeli általános alfsmerétt érdttit l Igyee aégévs\', melilysl sa ásekdarabekst kiaérta. A kósüsség s Hálál alvást prodteliéit rokoaaam-vesét fogsdta is sai aütü Is patai jutalmaié. Hirtelen áltslásos moagáa keletksalk a valóit Uramban, minden ssea ennek egy ftktsl ajtajára van irlayftva. aaelyaa át s tereÍm lép . Klry Klára, ss est köteöje Hsüsaí nem akaró ispavi* ksrrsl Is tok asáp viráradománysyal logadvt. as eaelvényri láp s müvleanü ét tubói kitör a lelkes éljentás, mslr csak akkor cslílapul, mikor Tsraey aetüti ss eiaó aoooNokat éa s aÜvtMa sO s „Lill-ksringO" énekléséi awakeadt Meat már a kOaOnaég csapa aaem ét ffll roll 4a valóban nehéz volsa msgmosdenl, mivel ragyogott jobban a lövároti aaianáslátogsli kósOsssg 41-dslgsietl kedvese, Inska üvises\'évgl, bájos aaép-Bégével, piritlan kedvasaágéve\', avagy gyéaáai jsivsl-s r Bssn asáp tnlsjinaok misdegylhs ki-lOn-külOn Is ssgy varásaerOve! Ur 4a ka tsok egy belyes eosentialOdask,—ml tigyta vajmi ritka esel, de Küry Klárisál tényleg leunforog, ugy eten I8a0r varátsert teljesen elbüeWI a kóaOnaáget — és K fi r y megeee\'sksdie est A asó teljét Irtai miben. A kálás kltönaég, egy aég báladstoasbb aQvémnővtl állt aaeabss. A lelke wasáenyllvásliáa Is s ritásobsl salvlstsd csakhamar vlasoaotia. Müaoroe kívül sllsdta s „Ülfirás\'" opentts egy kapl4\|át, — majd 4rtá-l leiasás mellel l egy Irssoia kssegó kupiéi 4a vé* gül lelkesítő magyar népdalokat énekeit. A telkesedéi s legnagyobb fokra emelkedett, aidOs s következő sótlra gyújtott i látni polgárt leényUkolai épület építését a kösség ttentelisini. Dfttes meghívókat .bocsátottak kl,l Ajánlatából képed mi állampénzlár terbéra bsj \|,tlm)t alró rétiín „ ö p„Ub,lokk,\| w toli I lándó azon esetben elvállalni, hs a kösség az .. . , ___.^j__; . ,_, 1093. évi 97.060 a. a. kelt rendeletben taglalt h4\'4 " lénmMn etyy e fdaoma/otWynt jt-j egyéb teltételek elfogadásán kívül ss épitkeiés-191 dáa/fwialr, foritiljmnk tt iránt WajdiU Jó-1 has egy megfelelő lelkei éa 10000 forintot ad a tecl ur könyvkeraktdfsfliöz rogy Fischel FülOp eten összeget as állanmritás kimondásának nap hős." jáUH számi!va 8 év slstl as álkrnpénslárbs lefl- l meghivó vaiah 8,julotl , telt; st építkezés esen összeg lefizetését követő ____,______\' „ , __ ssptári év végéig logsnatositlatnék. ater zesztoiegene is. a í.; megeme As árvaszéki elnök jelenté-e szerint * fogai-1 ke«»én róla, kÖiQlkelül est trlsi .^Csodálatot matói karnál november végén hátralék volt I böbessédütéggel és udvtrimkodiaatl ^nerka^ztik „Migy s fitit, mtyy a yltda Kesiaái. Kmimü, tcanitmi dtíométtv, EMI tt s inatimtte, Ki s /hlff, ki a gtM iyatlljs. Npilubttn jött a ftoI kamudra, Hnnm innét eipieini bizony kém, A y\'ilörxtk kft Iirtai, Itér m kim inmn ttia kasa aamiif. Én irttstm. ntm lem, hogyan Utum iDem, Di ja maiiniita lett tan In hUhm Hu tn mIliik maiiniita Et a yőzbs ntm Is mtnné aais tinin." Kürynsk njból meg sjból ismételnie kelleti ts-n kisiróltgoan nekünk kasiassiaksak etánt snitt, melyet a lövírásiak TjUonyára meg fog. nak irigyelni lölüíik, aöt tán seneeielni Ta fog. nsk érte Küryrs ; de én Istenim, ki lehel arról, ba as embert elragadja a kedvesség, mely. Nagf-Kattixaa, csütörtök Zala 7 Mim (ft. lap.) 1 léi. január hé Í4é Ml saklat Hl k olyat rktta \|at ki. - A tok aaáf talál mslIsH, tasljel R f r f aa»4ral» w. bátsa ftta m ha n aktit, bajgy alig aott «i mm sébais: .Ha áa roloak a ■awtitlt sraatbia a vsaiirt iktriiM agy kltieuaága jelent se «f4tt«, mely ínftápíljaáM kibiliíttle « vonatait 4 I a a-m a a i a 1 a l i a a k 4a aa arra aaatba« éiaatlltvél \|«gkö*ilbb angátMttib a alVtaitfltt, K • r I h T Emil (Koimr lóvsú lamort N» vtratl irfl i Jüa Martaké" atml ktwolaiái nl-WMH M éa kaWaoaylMtta, hny sskbst (ebbbé, mist MstvtaA A wéat&Ü kut karaotai, tatly a „ki* Mart^ka" történetet oly tsltbtt tsMéaa letetell, Ma tnék, mint e»y lathat. twgltdl\'é artsai árvabkuk lltial\'ltlra áa r \'- tájnál- Ki. hagy a ah aa Mi mti\|a»r« blroítátt iával, ati a Molraté a lg iaialta el a aáat Ül torksa IMI kMatégbet. Da tkl Kürthy w-kaatatavn nyéaMgét, tgyaasrl. ktrattllta aa énit laasrl. aa sssysa la pl indja, hogy d aa ia jött klrlslbs aáért, kon a felolvasóbabérali lgy» magával, kantai elj-íit baráttágbil, bogy IwMiwit megismerje ás asért nlnm • láttak kwftnkbn. — A aa a varasa vt Urasra-ssxra kftvette, — mely alatt a bájcn MtáaaaO több ktévtt aj ltatrftttt»k névét jegyete bs }it jegyaékiinyvéhe. RtsDilk, hogy etek maassk s MgytOkAarvratbébts, baaea a díva aallkrat tésan Is megmaradnak, ha aa Is oly felejthet-beleáll, ülni la miénkben Vendégeink »áa«p délelőtt bsfttéh el t ármunkát A laMtavéulra aa állnaántl Igen etémaana jalaatsk Húg, és tatkntk ajkéi M alkalma vsit a «üv»nő tst-nntfisélMI egyéniségében gyöuyötkődbliiil. A keresltedé Ifjak egyletének telit elbaeNat Ilii ssavaasaal, — hagy Klry Jílátál sa Illeni vvaéagasffrplásr* awiereva, •»■ es sem lro«é Oaaists allaatráalak, ha ki ims jelentenénk, hogy annak ont\'áartras D tt b r i n Rikhsrsst aa egylet igstgatóját, a víy»lnartnétsl Maottság slaSkái illeti, ki ataéra lakatét elkövetett, bugy a alrssaaA alarawékldéaél sa l\|jftit»A meg\' tytrje, ds tatoW étéi táti aa egása vigalwi raeé tő i>iaottág i. amask a vaséégek leyti mas fogadása és ailái áetrt, baaea asos aMsé isayságéit és gondol Ügyeletiért la, melybss s kftartaaágal rtraaaitttit. H I R I K. A „Sala dsitikr H<«a aaptárs A „Taraat-Rli" táeasaHyt saját helyiségében, , „ _ „ Tbra-Krlly s „CstiaAbta. M h 27-én: A ,,Nagy-kani>aal Kawastéey " Jótékony Nőegylet" klagyl-lés d, a. I érakor. >, i, 17-éa i A , Ragy-kaatani Tfaati (W gttyaS Saótttkaeti" éti raadtt kligylIésaA «. 2 és léi érakar. Ha 17 én : A JN«nkaatassi T»asKé>T«s-Illat méa évi kégy«lása d. I érakor. fíbrnlr I áa : A ^Polgári Bgylat" kAagyláaa. délelőtt 10 énkor. — fite Ma^ 8-án ? éa: Ma: 10 éa: U4s< 17 éa: A .KilaaeffSi Agtksrssa-Tea-tttl«tu táaemaietaéaa. A „Hagy-kaaisaal Vendéglősök, Kávénk, Méatároaok, Piaesrak as Plasérak bategaegélytö egy-leié 1895. évi rendes kö^yüíé lét 4 é I • 11 • I énkor tártja A csáktortyáo stékeM „Mara hfiai Takarékséastár Béaav«ay Táivaaéf" XIV. évi rendes ke. gylén a a 3 órakor. As , l#srtssnletu vigalma, A ,.Nf y kaafaasi laraelita Nö Cgytar aaiéiys. A ,.Magy-kaala al Kwaakaéaiai és Ipsráaak" réasiéaytárssaág-aak éri rsaéaa kSagylIéw M-alölt 10 áfakar. — ftwmklri klauMa. A a4uiiiai TiranakAr f. é. aaaár »)-aa mrtmta évi raséaa kSagtUlaét s Isfsk üéak éráaátlééaa msllaM. Is slutaaasl s vikaiiaáay jaiaaiéai tait as Mi hsa ilrtSai körétai ■tiaaialilrél TartaU a nlaaataaay émania It UésL KibOvilaMél s kslyiségsket, angtilMk s stáhaSgaa átalaU> it alkat, latiak idi ak a vütamvtiagftáa kasaaa\'laa Ifáit a Mgvitatiák a tagak atérakeitaiáaál eétal tstéakadlsakst PMvsttsk I raaéaa áa lt kOIUgal. Uj kotsrsat bsaasnlaln a tagok h^ »6W gyfijtflltek llé twistet, 4a a ksttaégvitéa bsayaiilasia MiasSliMt Iparaaok dy álakat saab lak, kso s katsnsi kaanéa sa Baaiigbll iSditahlU a«a lévés, s hwwaéaft ésusg péM Urilág tag kraaliatai, Élg aa iiiaybaa a aalk-whtltt kallgiMai málláayna 4i méjtfelelÖ siá4ss nuklsSIhtia laas. — A tagak sorából kilépett 1 kültag, sttlvesott 4 raa4s és 4 kültag. Vsa s kcirafk «» idö asertai M rseéaa, 10 kii-, tehát Asaaasss 148 Urna. A kér tsgislaak a kMoaétsa a nőknek aaérakoatsUsén két Utas-mulatság r«odetlet«ii. A kör vagyoni helytiüi általában megnyogtató. A Hisaáélati aaalláa s vllaatlaaay jelentéSs apariat — érvandaiaass kielégítő volt, — Klágyaiéi után s kV baiyi légében bank«iia veit, melyen sok lelkes tésHOt llbetltt hallani — A aagykaalaat >Falaárl Kg;M< tolyó évi tebrnár bs 14a dllilöti 10 árakat tartja meg alját helyiségében raaéra éti köt-l gyütéaéi s kötwkiaft tárgTsoraasIsl t I, Valautményt éa aámftsgálé bizottsági jelenté\'. a, Aa IMA, Ivra vsaalkmé kéllsé«ta<és meg-állapítása, a, 10 rfsrsb lü\'tíny kaaraatSaa. 4> R mik, alll Ok, ltoátikar la a válaaiiikáay megvalssiiáaa. f. Naasi indítványok, awlysk ssoahaa 4 aap pal alflbu IriÜUiátt ss staMiisk kstetewieedOI. — Ttaalia tsalllrll klsgyltia A a* ksaiaaai lak. tütwitó-tiwtülét 18B6 évi jaaaár hé Sl-4a, 44tstáa I 4raksr, iáját balyhlglkai tartja raaéaa évi kösgyüléiét a klvaikeaá tárgy laraaattal: 1. Elnöki Is Wparaaaaaskl t*»aiéa. I. A arámviasailé Mao tág Meailea ss IML évi aaánMdésalMl I Aa IWA. évi kMtaSfvWto migállapitíá. 4> A fastüllt kebelében ftíálll-Undó meata sastSly ssabllyaalaiaak jrtváhá- fyésa. 6 SáOlgáláii éraak liratla. I £gy laárt tagnak telUbsaéss. T. A (sáítjü tümoitó asal asap wawassakáaak magválas«las. A Ntálal iséltvlayak. — Indítványok ttáska taglalva a kösgyBlétt II érával Mtgs lallag aa elnükkll köslerdílk. A Népliaarlia .M4fW-kart\|* MflaéM - MIM már jgle&tflk — IHt spHHs I - llfe satsabtr Mg \'srjséfl i4Msraara aiMrlttbe adatik, A Isltélélek fMbr Samuné sraAsél, a Népktitiybl llikökénil heieklnthtlök. Ajánlatét í. t. itbraár (Mg \'fogadtatnak tH. « ágikarvrwk láatvlgalaa. A 7.»\'a megyei ANbaraos TeMÜlel vlgalntnrendeaft U Mttág« HM fthtatr I ti a Polgári Kgyt«i (ewé etl) dl\'USratlhta Ttran Antal ranakarai kö>rtatklééa* méllstt amtnrl lánemulatságnt rendet, Kaadett ést« 8 érakor, Btlép\'l dl\| tas mélyenkint 1 frt, Catiséjtgy (I «aaw\|lyra) I (Irt BO kr A illata jsradalaa aa árvák Is ÓS\'tgytá W valamint s beiig tagok aUptÖkéjs jstira lorditiátlk. PlllllsaiNak kthiünltisl fogadtatnak és hirlapiiag nyiigtáslalflikí A meghiv< másra tt ms rabátkaié él kitlaatfa tl<aat<-tsadé. Jegyek elöra válthatók Rtlaa Lajas ta Prá\|»r Béla gylsytssrtsa uraknál aiéaa febmár hó I áa délntán 4 énig i tat a péaaittaál. A bftlytk kéretnék minél sgyaasrlbk tHUsetkas meg jelenni. Akik mtafcivét nem kaptak t arra Igényt tartanak, forduljanak M o 11 s t r Jnssf, égyetületi jagyaőMc. \' . » HaMlra vtH gytlilk. Rlaat fti lögUükoátsIja várassuk koaéaaéftt, tóleg padit a VI. VII. kerület lakóit, Otvtgy Mlleine It évet la a mali napokban tél holtan jött aa lakoMbét hata Is aéhtfty nsp mtiWa. wígbalu Minthogy sasa Ut terjedt il, Iwgya fittt Unitója botjával ktgyttitall aegrartt, a haióttg aj gyermek Mkostallsst alrasdshe. A ksaes\'sst Vebtr Károly vigagáló hírt jtlen/éiéban, dr iitsija és 4r. Sogstíty Iör»énys»éki orvosok még séhásy orvos jilislWilis s lakotság ériási érdeklődése mailéit e bó ll-éa megejtették éa ki< lat, ha«y tényleg külerö-sak behatása ok na a a asryfats gtsyt4M és ttaattérfsf s bal A anytééa karatbaattba* fcMf slk ka, taask nwtkailka a A tutin a bt 0 éa tals la mftilt A lsaH»l s bt M éa an tatása-lati tafsagtM bsiysattk, sa »4r avárt ii aát. atgaaast aáintassii. «tr> a ktaásai a<ak Isss (saytartló álltat fújripltak sl ta% aiamksa A ttti gBal taris Héiiikta , bngy a laaitó által aila\'aw aaH SaHsJ talé aatlaaywéa vabm a(ya-4lk nkaaája aa iaMli la batsitaak sragy. bsgy tfyls kaltrl a»l a jántli-e hassa, — TwiéMala tlagMaá A balial iliAakaa és a Na(jr-Xaaiwa «a lailltHa jttí WikastaHeira »táni laaylaaalail ItWat bt láa Hagy Kaalasla a ft-léraa lofttak W sstingttag amgtnagskatat. Rytaa vsaatlá 0 4 k I a Jéaat aagy-kasisnt taksa a Wt IMa ttüNNM bnaKI ssaa satsétklal, begy 1\'uMia Magyaralas Isié \|i» baaaN asglátogaija. lat—m állítása martai Dékán náluk mm volt éa minthogy aaatá4\|l Mrébt ta<s Irtaaatt viaaaa, a raaiol )«4m14i tétetett. Itatára ss aistiea ays> ■sstashaak Dékáft holléta tddlg kipakslalbsn Btm volt és így stsasia bkaAi ia hsgy a f bl ll-lki arSa kóvikaraak litt illstata Üékáat Korpaváron Itntk ntoljtia éa stt syaw raasMt — iasalfsaa. A kaniaaat Mfíiabott bta saÜlttelt sst karaailátybaii baékátitlasat swskattas január hé IMa dét«!ö\'t Nagy Ra-alaaaa Piatér Sándor vtndégll bs»yl igit a fag megtartatni. —\' Hniat A Ralsaasvst Agftatraaat Taatlttt Vétatt Rasta«as nmm Iflktpí táayt 4lastat\|tsl válarattás, aa arra aa<kaaé 4lt«sk llV#ft as Atghans^h WaltaMata tgy IköidBiUÉp vaatrasp ayajil<a át sa t éaa tagnak, M meleg aasvakban fuasis ki MMWÖ* asét a tán laa ktÜntstÓ liyismUl — As ,lar ItsuM\' malatitgs, wgly ttbnar hé lé-áa tbg tatptartslai Ma sOiraünk nsHsts kottUtSá araptamtra Iraa4; L Xms, I (inkeptk I HlkMitaM előadás Katart haril «A Raákra< kitöní IraaaÉe vígjáték asv talvastakaa. A atgblvlk tass rendkívül árétkmuk iglrbsat tswyra még etsk ligtlsitsbl kltdetasl sstt —> lilltáati ayaglásáa ifjak Bakép/fl sgtlstéasb i. b4 Illa araataratt Iraté.) aitabaávai s llitHtal fcHUtwésst lerakötölittiek t Üug«r U Imsas KM, Ktaaapsa-ir Mpót 10-10 tttst, Ont Fsaratlat t»»íló, \|Qtatat Uplt, Rkasapaaiai Ura l-t lartatsl, Saéteiy Tltadar I (H, Hslss Uka I M W bt, V lötty Xsiftaaad • M, Itllétt MaAsr I Mll It, Wwaa taid r, Vambat l.ataa, Trtpamawr öynla l-l Irt, Mna4t Ráadat » 10 kr, tfL fmka PsraM, RsstaMaa Mér, l<eMtabsta NI. Ititasbargsr Jakab, Klein lgsü. H R M-M, kr, Nsa Alben, Rraasltlé Raa, txtvy OMi, iKtirtMbatanff Iné 40- M, Dta\'aat Ránt) Bémt Isi4nr, R«b»ari Uatikit, t^áotiky Kni (In\'dstein 1 Isataaaw Ma frégar IUl», Hiaeh Lipé>, tlral Simon, Srakatm Otatat, Minebltr Sándor N. N, N R, R. H, R. M, 10—M kr laiatia 14 «• flrt, mtft wm sla kaitaaktft aa a tea ataé klaaeastsi s raaésst, btraHaég. A .Itealaa\' tolyó ta-áa tartsa ét »4é-lyén 4r. Msaasas Ut tarabU IsMvatási fog taraai — thacjrllkaa lafcaiaa ta- 0 t s a I • I a Arptd llévts iskolás Hl b IMa Aébta öngyilkossági saándékl^t s Nagy és Rd-fa-sitss tAaUTttsstpaUs kaaéltsbs vetetté magét. A N alelfltt s vitba ngmí nsa, kabátját 4t kalapját líUttle és as arra asea iaka\'ls gyet atbiksik oda kiáltotta i ,lea velatck I* tIM ktsbsXraal Méairaa is tanítja lévés a la ta gyilkosságának, maatáaéra minden lehat Öt sül. mttt, 4t iralalaritttatl. Mért s kááélit sSgyts megáradt i«t — gyarras elsfidorta ét a la attt került többé Mittiara. IU»nsslaal, bel elllUabsa volt ifSkna afté .topátokat, kóteteti at él nMssial, bogy as alt kapott dorgálás vKle sl ktérat as ttátll\', 4 ■arraktéa f slslts sstfbsml; •r. Léttl IIIL Laptalajéoaf ét Ma4t i iiiciii 9 9 tér. V Nagy-Ktnizsa, csütörtök Zala. 7, Mám. (• lap.) JfcÉf IHIELETESEK 1816. január hó 14 éa T xxxxxxxxxxxooooov rooooos 0 agy af áruk, 0 Ohamott- 4a Xirt 0 mltfyárak cementógetök, mészégetők, I teljes tervek. égető kemenozék ) miadenoemü szerkezetben, barand-zézéaek és gépezetek minden a legújabb jónak bizonyult kivitelben. Hotop Ernő, 221— afyaflparmé?nflk. BlDtPKNT \| HEBLI2V, KüUö vaci al 70. \| KurfUrien»ira«-e 122 w ; (221) RRCiIM, ^ OlmQtzergasae 9 ik u. Frospectusok és felvilágosítások ingyen és bérmentve. QXMOOOOOQOOOtXMV 3STe vásároljon. vetóiM-sugcí mlg1 DAT APy magkvreskedéséböl niUlllIlA (BUDAPEST, Károlykörut 9 bz. a.) árjegyzéket nem kér. Csúz és köszvény mm M- k fogasagga látok. IUi it lesaaodáti, valaaiat fcg<ipiit»> tUta aagUpá piwy él blatoiaa ut t ITBIPlBlTOB« Mfl gyógyaatr. awlynak Ivtgjt 10 kr. np tgy frlárt aludta gyógyaurtárbaa kapható. á bftriUml a BMnaiévháshas 116 w.tUo tátotatl kJaárltt, aslytkail 7 ttttbau Janik, ISt titthaa tatjai gjágya Iái ántiit l. _L- « Eud HrlMj-Pat»-BipeUtr nivtn ii.ii-■notetőa, igazán nópnioril háziszor most már 25 év ota le«\|»bb fá}dtloac8lllapitó be-dtméliiatk féayssta bthiia-ayult k&uvwyatl, ewnsál, taguag-gátinál itb. nél. K föld wwzm országúban oa^y olterjoaztótt úa bistoa hátán küvotkottóbon minden oldalról oly eliiimorwt talált, hogy mindon betegnek joggal ajánlható. 4 Tínet. oapalol compoa. (Horgony-Pain- Ezpeller) kimagasló állását t Ujtlalomoaillapitó uodintiUttk k&iStt diadalmasan mogtartotta, külöofélo folbujtós ée utánzatok dacán; m bizonyára a logjobb bizonyítók arra nózvo, bogy a közönség igen jól mog tadja különböztetni a jóta rossztól. - - Hé\|y kWktslM atáantat at karinak, bevfcáHái alkalmával vótyogyünkro, a vBrOa esraseyra flgyo-loudó ós minden ttvog ozon jogy nólkul, mint Mű vattél vUuistaaltaadt. A n^riiartárakhto kap-halé 10 kr., 70 kr. vagy1 fit 20 kmyl árban fivano-kánt; Baéapsitea Tőrök Járnám! gyugy-mróaswL Klehtar-tila \|yár gséslstséthaa, Thlriagtttan. nywgült M Imi n i k férflerónél kiváló ssolgálatot H URAKNAK!! Vérszegénység és sápkór továbbá gysagt gytratktk aUlWn klllaó katán is poapá ial «aar a Tokajt Chlaa ■ily aa oraaigoa agiisiigtzyl Uaátt javtataiára halágyain. tagtdálylytl láttatott al. Sok rooas atáaaat láttáik, aiárt Is kárta vételnél aávaláiráaoaat ktvtUlaL Eli Svtg 1 frt 80 kr., np S frt ACATIA-SZAPPAN k odrét illata, kitl«BM kabaáaa áa naékiváli tartiaágáaál fogva latt rfvld MSa kadvoltiá. 1 darab 10 kr. 8 darab agy doboabaa 1 frt 40 kr. v • Acatia arcz-créme rtvid pár b«U aUalanáiaál poapát lét, g/traukdtd artshér ayarkitó. Aa arcabér aUdaaaaal áktalis-aégét Haton altárslltfs. I Ivtf ára 1 frt. A „créme de Marguerite" aa srtsbór táplálására Idáa tartiaira taelgáL Elóktia kórikbta ifta kodvalt, Egy kOcafig ára I frt Kuk gyigyssartárala kiválóbb iptdtlltáial, ailyik füvárot- ál oraaignarta a lagjobb klraávutk érvtndtaik, a pottáa It káldttaik. KRIEGNER GYÖRGY gyócytatrtára a .Magyar Koroaákaa* 8 Buiapeat, z&lvin-tér., V^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX)OOOOOOCXXXXX5/ KíOOOOWXXXXWOí «K)00<W> XX JÍmÍ I ö ti [ r^ é s mI K] I , t ő «\| ai i S * w § t kEc] § N t 8 í 8 idilli A i rí ü rt f it Ár lutíi Si Má & Mini less tt ra. kir. a<abadalmasolt ^íjalmiH-fillam-kéuüUk\' iinhilsnálatra orvosok ál\' Ial e\|és« K\'trépáliHii meleuen ajánlva. Volta tanár módsiers. Lsirás boríték alatt 10 kr, levé\'iety bek Hl < déte ellen. Kapható t áuisalélé J. elek* trotsolmlkus éa oi kir. azali. tulajdonnaánál 78 ~ II ti \' N, I.. llfbNsriIrstte IH aa ■ A uág tddlg ftlIlanlkaUtlaa MatárUik-félj oaáasár ái királyi kiaárólag tzabadtla. patkányirtó pogácsa azon rtndklvtlll puaUtó^atr, a mlv rabaaio-tla kiirt patkányt, agarat tt vakondokat aaál-kal, hogy mát káiláUatakaak kárt okotaa. — Phosphort, itryokaint, araanlknuot vagy más mángkáat ható tatrt azonban ntm tartalmas. Kltáilatasáaak tsat irtóuoml iSbb sradsl-makban a ligkitásébb tlktrrtl táMUk ; híva. Ülown Is uagviugáltatott á< vádjagygyal láttatott tl, nulyro ttgytltl kérem, — mtrt etak vidltgytaml ellátott patkányIrló-pogsctz ka-táiáárt ktaaakadkitiai. Itgy aagy asaaaas éra katasálatl ataaitái-tal SO kr. - SO fillér. — Igy kis mo Mag Ara hatsaáltli stsiltáaiil IS kr. SO fillér. Baen kiváló palkánylrló^str kapható: IfJ. Flaoher Ferenoz fbszer-kereskedésében Vsgy-Ksnlssáa. X « 8 I iiigy oaoBig 80 kr. álért htklldim mtlltlt pirtóaaabM kit* A démtl aagnadalbitS I Ka tártaik flyörgy a tt. áa kir. osat- ts osztrák atgytr aonártkla valaaaauvl kiválóbb drngulitáaát, (yógytMrátstál vu> it WistrkaiMktdíiál tt — Próbakipta imr s tt. rák atgytr klaáróltgot iMbadataak laUjdssstáaál Méaralla^ , H V\|hslsbM. 18 X^XWXKXXXKOXXXXXWKX 4XX Nyomatott Kisolisl Ftllllp IgpltilajdntHtaitil Nagy-Kahisaán, lHtlfi, u 8. takm, Nagy-Kanizsa, 1895. január 27-én. XXIV. évfolyam w i-i Ofli, Mi Ua • MhaN i top MM Naki n> iMa tMak;. kpJltUat ai ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Ti nU« tf«M MmM IM ELdratTÜU iáit) -Ma tm II taw A M — ktJ mim 4 k«w a M — laffiMm I km> (IMMM) Sffm mám éra j !• kruftár. A Nagy-Ksaisaai- m dél-zalai lakarékpéoiUrak. a Raakagyartlst, m Ipar- m kerteke-delmi bank, a Nagy-kanizsai aetélretylel-eaóveUesst M a letenyei takaiékpénatér, »»«•» w a „nagy-kaniisai malátagyár M serfőződe r. t" ktmtatm Littfmp, l«\|)«lMlk NKy-láasiíaáit bétánk Imt k é I a ■ • r I vaaárnap án oarCLtáttAlcOa. \'taaallMatt VitaM PUSa ktayv •••Ja Socialismus az Alföldön. megvédd, kiknek egyedfil yan jogok ai államban. Te magad aiegény vagy, nyo (ra.) A magyaromági sociáldemo-1 morult, 4a uegénynyé éa nyomorulttá téve kréta párt kergeti az utópiákat Eszünk ágában sincs egészen tréflaan felfogni azt a proklamiciót, melyet a magyar sociákWmokrala párt vezetősége az al* Toldi munkásnép között egy röpiratban terjeszt, a a melyben nem kevesebbre hivja fel a népet, mint hogy egyesüljön a milleniumi ünnepségek, a parlament éa az állami rend megdöntésére, A hóbortnak is meg van a maga rendszere, a különösen meg van ez az úgynevezett sociáldemokrata pártban, mely a társadalmi rend megbon* azok által, kik ma „uraid", kik veled azt teuik, a mit akarnak, mert mag van hozzá a hatalmukr-ft ma azoknak engedelmeske del, kik erődet, egészségedet, családi boldogságodat ellopják áa téged jogaidtól csalás álul megfosztanak. Mi áll rendelkezésedre, hogy megvédd magad?" Ilyen hangon van az a proklamádó tartva Ez a német sociaidemok ratia magyar mezben. Egész logikája idegen eredetre vall, a minthogy gyári munkásaink még ke-véa számmal vannak, mert gyári iparunk csak a kezdetén van, hát a föld népéhez táaával egy másik rendet akar alapítani, csakhogy ennek a azándéknak nincs kisebb ; fordulnak éretlen eszméikkel, hibája, mint az, hogy ez a párt maga aem I Hogy ezek az alföldi munkások valami tudja mit akar, ssligha tudná megmondani, j gyöngyéletet nem élnek, az bizonyoa; hogy hogy mi lesz azután, mikor a mostani tár-1 van ok az elégedetlenaégre, az ia bizonyos; aadalmí rend már romokban fog heverni de mikor nem volt ez igy, mikor volt a Célzatai ennek a pártnak nagyon is tiszták, magysmak ia nevezi magát, de kozmopolita ; hazát nem ismer, a mint azt s kővetkező szemelvény mutatja : „jogtalan nép I Nem látod, hogy mint használják fel erődet arra, hogy téged bé kóba verjenek, megkössenek és ostorozza- nak ? Te vagy Önhóhéraid táplálója ás mégsem mozdulsz, hogy legalább megkísértsd, hogy politikai és gazdasági* bókóidat le Icaeppel Mm jobb, ha ez a »jogtalan nép rázd ? «... A háborúban agyon kell ma- a mint a proklatnáció nevezi, erőszakkal megelégedés általános, s mikor nem érezte a munkás ember a gfctdasági állapotok súlyát } Ugy hiszHOk, hogy mindenki elfogadná a soc(áldemokraták azt a szándékát, hogy a munkások sorsán javítani akarnak; csakhogy az a mód, a melylyöl ők ut tervezik, éppen az ellenkezőt eredményezné, a munkások sorsa még azután sem volna egy gad lövetned, ut mondják a »hazáért«, — tényleg azonban aaért löveted magad agyon, hogy azon nyolcszáz negyvenezer vagyonát akarná megváltoztatni a társadalom rendét. Politikai- és gazdasági békókról beszél a proklamáció, a igy a sociáldemokrata párt vezetősége csak ilyeneket Iát, de vannak ott mások isT*- Az a műveletlenség, vagy a ml ép oly mai: a ftlm.tivelttég, mely minden szellemi- és erküoai métely befogadására alkalmas, mely oly könnyen megy lépre az izgatóknak, a a baj fonadU sohasem Mi ott, a bol van, a mindig ott keresi, a hol nincs, — rendesen a untát kárára és veszedelmére, az adja magyarázatát annak, hogy miért talált oly kOaayrn és oly hamar talajra a socialismus mátahe az alföldi népben, •— melyet pedig mindig ugy szoktunk tekinteni, mint józan, okas népet A birtokviszonyok az Alföldön kétségtelenül olyanok hogy naházsé teszik a munkás nép megélhetését, de u is bizonyoa, hogy nem mindenkit az elégedetlenség hajt a socialismus karjaiba. Van azoknak a fel-forgató eszméknek, különösen a műveletlen, éretlen elme előtt bizonyos vonzó erejök. Hiszen sok elítélt aoctaksta áa anarchista nem tudta helyes okát adat annak, hogy miért hive az anarchismuanak, a so-cialismuinak; a meg nem értett eszme magzavarja fejét, békóba szorítja akaratát, a némely esetben ut hiúi, hogy u u eszme, a melylycl körfllhálózták, nagyra van hivatva Arra nem gondol, hogy képteknaége akar, a hogy azokkal u eszközökkel, melyek rendelkezésére állanak, — a társadalmi rendet megváltoztatni nem lehet. Még éitanők ezt, — hogy ha a kormány nem azon volna, hogy a bajon segittttt, A kormány már a legutóbbi lázongás alkal A „ZALA" tárcája. As anyag bírálata: as „Atsny EmbnNNi. — a JlAla* ereéetI tárolja. — Irta: HALASZ MAKtilT. Mikor egy kezdd IrO elkedvetlenedik munkája lekritázálasa után, ireqdesen aszal biztatják, bogy •sebaj bsrálom. igyekezzék, Jókai sem jóát sz „Arany ember\'rel a világra!* Tényleg e regényt tartják az aeeihalikusok Jókai legjobb regényének, ami pedig kissé furcsán hangúk a laikusok elöli, mert olt vannak a jobbnál jobb müvek, mint például az .I\|j löldeear, \'Egy magyar Nábob, \'KárpAthy Zoltán. ,Fekete gyé ménlok stb. — Msgs a szerző is nagy előszers-leilel viseltetik sz • Arany ember* iránt. Aa alakok és helyzetek kidomborodnak, megele-venülnak, at az oka annak, hogy színpadra Alira (olt s mint iijtn a drámairodalomnak ia egyik kiváló gyöngyét képezi. Minden cselekmény élethű a kritikusok elölt s egy ily jelenet magyarázza ki apia homályfedte rejtélyt, melylvel nagyon sokan ném tudlak tisztául jönni, de amely megvilágosodik elöltünk, hs a müvet logikai szemüvegen keresztül olvassuk. Nem aa a kérdés, bogy akarta-e\'Ali Caorbad-zai a vörös hó ddal jelzett kmcsM zsákot Tímár Mihálynak ods adni ? Ez1 világosan, ki vaU ma gyarUva Igsn ia akarta, de mikor már átadta volná 11 Mikor az ember teljes öntudaténál vas, gondol* agéniábsn volt a török, a csak az aMUysdt bajé koslk ée éret, mikor u Ideák fölé helyett a lellalálásánál akadt Tiinár s tárgyra. \| gyarló embtrnek j mikor aztán lá{ja, hogy m a Mi volt hát at. gait nem érthettek meg, mi aa félistennek látszó sssménykéa Öl tájét éraekeinek amivel nam labet egykönnyen tisztába jönni ? áldó ta fel, csupa hftttleaeágból adta nevét neki / Vájjon szerettt-e Timea Levelinczl fiaiár Mi- hogy ss ö reá nem gondol hűtlenül elhagyta liálvt, avagy a mit lelt és mulaloll iránta, az akkor bekövetkezik at as tdó, midőn aa embernek csak a hitvesi hűségeskü állal eaabolt kötelesség meg kell ismernie lélkl ereje nagyságái 01 da a vo\'l, mikor elrejtőzve, életéi sksrts megmenteni lélek leglöbbsaör meghasonlik önmagával Ilyenkor; férjének; a mikor ez távol volt: lánkadatlan maghaaónlik u egén világgal s mii vérjoa aa szorgalommal kezelte üzletét és birtokéi Leve- embar egy gyenge tótól, egy keleti nótnt (mert tincsen ? : hiszen Timea török leány volt) akit nem neveltek Kgy kritikusunk megkérdette magát Jókaii, annak Imádáaában, akit boldog aaivvel t órOm hogy bál szerelten Timea Tímár Mihályt? jtűl reszkető ajkkal Irgalmas Istennek nevezünk i Az ön küliö-király ods nyilatkozott, bogy ezt a ki elölt nem állt fenséges mintaképül a golgothsi ő maga sem tudja; atl at olvasónak kéli ki Ma végtelen lOrelme, a világ óaaaas kínjaival lés-találni . * -lében a a legnagyobb bénáiul lelkében. — Ez h \'egyetlen regény alakom, kinek lelki \| Ha Timea szerette volna Tímár Mihályt, ái-és szívérteiméivel nem tudok jM-nem la akarok kor sejti s később megtudja a valót meg kellett teljesen liszlába jönoi [volna rázkódnia, MkŰag msfiemmisOlnís, de oly Miért ? Kimagyarázza ezt a szerző. nyugodt, oly hideg volt továbbra is., £p abban rejlik a dolog megoldása, hogy nem Hogy térje éleiéért agsádotl, s pontiban téUe* tudni egéas határozottan, at «eö percben aat, silé annak távollétében dolgait, at mind Igen torvajion Tímea éa Timár Mibály szeretléke egy mészét as, mert timea férjéi igazi aranyembernek, mást, ebbben rejlik a regény ée színmű legérde- a világ legbecsületesebb emberének tartotta, a kesebb réssé. j Szerint bünké nói önérzete szintén Ml akarta. Az ember magasabb phikaophiai szempontból bogy az Is olyannak tartoa M vizsgálja az eménveket, s hibootskosást a akkori fit tehát a probléma mag van fejtve, a beké az anyag lényege késsél foghatóvá válik.\' lányag megvilágítva. De hát Timár Mihálynál? Ha Tim* .igazán szerette volna fáijét, ugy ak- Igen, ő szerélté egy kicsit feleségél, sserdtte kor annak csekedétei nagyon fájón hathattak kóteleeaégbol, mert Times neje veit, de igaz ér-volns lekületére s már itt kezdődőit volna a tra- teJme Noémié lelt. lagikum, amely kettőa tragédiává fejlööötl v^sa.\' A regényben ki van fejtve a ecsetelve mér aa Nagy-Kanizsa. vssárnsp. mával tanulmánya tálcává tette az alföldi munkásügyet; maga a miniszter szerzett tapasztalatokat, hogy- ezek alapján annál gyökeresebben orvosolhassák a bajt; s ennek köve\'keztében történt is valami; neve i zetesen az, — hogy mivel a mezei munka idénye nagyon rOvid ideig tart, s ez a kereset nem biztosítja a népet egész éven át] való megélhetésről, a kormány gondosko dott arról, hogy az év egyéb részeiben is legyen foglalkozása a munkás népnek. Ez némiképen enyhítheti* a bajt. De mindenki belátja, — hogy a kérdés gyökeres megoldása ott az Alföldön elodáz hatatlanná vált, mielőtt a baj tovább harapód-zik, s az erőszakos megoldás szflksége áll be. Annak az izgatásnak, melyet a socialde-mokrata párt vezetősége az alföldi munkás nép körében véghez visz, annak idejekorán elejét kell venni, s oly rendszabályokhoz kell nyúlni, melyek a lázangás kitörését le hetetlenné teszik. El kell némitani a nagyszájú kolomposo-kat, s nem kell megengedni, hogy ilyen véres felhívásokkal sok ártatlan embert el-bolonditsanak és veszedelembe sodoijanak. A mellett, hogy a nép baján enyhíteni iparkodnak, M kell világosítani a socialis-mus veszedelme felől s az iránt, hogy saját baját növeli, a helyett, hogy segíthetne rajta. V ——— A vallás- és^köioktatásiigyi tárca. Wlauict Gyulát az uj vállát ét közoktaldt-ügyi Miniulert a képzelhető legnehezebb szituációk közé sodorta a Felség bizalmában nyitvá nuló végzet akkor, amidőn a nemzei közművelődés, s az államélet sarkkővét képező miniszteri tárca köitségvetéeének küszöbén álló tárgyalása alkalmából oly pozíciót kell megvédelmeznie, a melynek terepét védelmi szemponttól alig 2t óráig tanalmányozhat\'a, ha ugyan ennyi idqje telt erre, az egyházpolitikai programmlerveselék körvonalainak minisztertársaival megállapítása közben..... Erős a hitünk, hogy Wiaaaica éles elméjével s rendelkezésére álló rövid idö alatt is urává Zala. 8 szám. <9 Isp.) 1096. január bő 27 én lesz szón eszmekőraek, melynek védelmezése s fejlesztése reá van bizva. wlassics szellemi erejének óriási volta azok elölt, akik vrle egy légkörben éllek, ép oly ismeretes, miot azon tény, hogy rendkívüli bő olvaaottsággal, nagyélelta-Ipaaztalattal és szsrtelen munkaerővel rendelkezik. Kiváló jó tulajdona, — miszerint nemcaakhogy : maga lelkesfll u általa kultivált eazmevilágért, de lelkesültté képes tenni munkatársait is, akik kel gentlemanhke önzetlenséggel osztja meg a sikerek méltánylását is. Ép ezért bizva bizunk abban, hogy Wlassics a vallás- és közoktatás-agyi téren a rendelkezésére álló szerény eszközökkel is, nagy munkát fog végezni. Hogy egyetlen pillanatot sem fog elveszíteni, sem egyetlen alkalmat elszalasztani, melyet íáicéja javára érvé nyesilhet: az iránt kétely meg sem állhat Tudásának sokszorosságál, szónoklatainak varázsát, eszméi modern voltát a bndgetvita tette lüzpró-bárs a képviselőházban, ahol kétszeresen nehéz a helyzete, miután oly kiváló s általános Onnip-léa tárgyát képező két miniszternek az utóda, akiket elfeledtetni lehetetlen, akiket pótolni igen nehéz ..... Annál nyugodtabban néztünk Wlassics tudásának megnyilatkozása \'elé, mivel az elődeinek, gróf Csáky Albin báró és Eötvös Lorándnak tan-Qgyi politikáját teljesen msgáévá (ette, mint a lehető leghelyesebbet a nemzet jövőbeli kultúrájának tovább lejlesztéaére. A jelen izgalmainak lecsillapítása céljából pedig, mint a >Pesler Correspondenz« illetékes helyről nyert értesfiléa alapján kijelenti, — vezéreszméül az egyházi éa nemzetiségi izgatóelmek elszigetelését tűzte ki célul maga elé. Meg van szivében uz erély is programmja kivi\'eléhez. I S főleg ahhoz, hogy minden téren megvédje a magyarság szellemi főlényét s az államhatalom tekintélyéi. Az egyházpolitika számtalan alakban kerülhet a közelgő budgetvila alkalmából vita alá; bármily oldalról leszen is azonban ez Úgy kikezdve : Wlassics ép vértezetlel indul hnreba. Programmja rövid és határozott I Vezéreazméjében meg van határozva az álla-i-i politika határvonala Nagy izgalmak, és viták előtordulhatnak még e téren, sem Wlaasicao\'t, senj minisztertársait, de elvbarátait sem lepheti meg ez. — Tudvalevő dolog, hogy az orkán ép ugy sohasem szűnik ineg egyszerre, ami\'y bizonyoa aa is, hogy s légtisztító zivataros idők után rendszerint a termékenység időszaka következik. Ephemerjelentőaégü lehet csak az a vita, amely a mai viazonyok közt támadhat, s minél izgatóbb leend az, annál in- a körülmény ia, hogy miért azerelte jobban Noémit — Tímeánál. A .Senki szigete" borvirágos, jázminos lugasai a dua lombú Iák s csicsergő madarak édenné varázsolták Teréza mama házát, s annak egéaz \'ájékát. Tímár Mihály lelkében nagyon mélyen elrejtett helyen ott lappangott az idealizmus és minden azép, mellel a .Senki szigetén" talált, Noémi nyájas derült kedélye oly jól harmonizált lelkével. Mig a komáromi éa levetinczi merev falak, nfaa-atv bútorok a Tímea hideg tekintete teljesen elütöttek áltól. Mig tehát Noémit szerette, sddig Tiineát nagyra becaülte. Sajté 6/iogy neje nem azertli őt ugy mint kelleoe éa ismerte afelől is, hogy mást sem szerel önmagában sokazor óhajtotta, hogy bár ez utóbbi tétel megfordítva volna, akkor ss ö lelkiismerete is nyugodtabb lenne. Különben világoaan látjuk annál a jelenetnél s párbeszédnél, melyet az Amerikából hazavetö-dött Krisztyán Tódorral folytatott a Balaton tájékán, azt, hogy mit éresett a két nő iránt Az már haragra lobbantotta öt, hogy Kriazlyán Tódor a .nagyságos ur* megszólítás után gaz3 emberezni kezdé s önmagával hasonlitá össze sz sranyembert. Krisztyán felsorolá mindazon bántalmakat, fái dalmakat, megmnUtá sebeit, melyeket Timár Mi hály miatt kapott a szenvedett, falóban Jókai ezzel a jelenettel a legnagyobb müvésziességet fejtette ki. A vad, elsflllött, haramia terméazetü Krisztyán Tódor oly keserűen sorolja fel szemre hányásait, hogy igazán msgsajnáljs az ember testileg sokat azenvedett vad alakot minden cinizmusa dacára, midőn szemére dobja az arany-embernek, hogy az nem elégedett meg mind ezekkel, de elvette tőle mátkáját: Noémit ia. Késs nála a lenyegetéa ia, óva inti, hogy ma rádjon békén, s ne mozduljon Timáf, mert az fegyvere véletlenül el talál sülni. Különben el- készült arra az eabelőségre ia, hogy Timár Mihály meg lógja öt ölni, mert három levelet irt és le telte azokat a tihanyi papoknál („azok becsületesek, nem olysn gazemberek, mint mi ketten pajtikám") Egyik levél szól a törők hatóaágnak, melyben tudtukra adja azt hogy Timár eltette Ali Caorbadzsit láb a\'ól, bogy kincaeit magához ve-heaae. E szavaknál villamloltak s forogtak Timár szemei. A másik levél szól Timeáuak, melyben a,.Senki szigetén\' történt események éa atyja eitüntetéae balálba, lesznek leleplezve. Timár Mihályt ez roppant haragra lobhantía a már már kitör belőle az indulat, de Kriazlyán Tódor lolyta\'ja beszédét, a ismét inti, hogy maradjon nyugodtan mert a fegyver véletlenül el lalál sülni, — beszél tovább, mely azerint a harmadik levél ssól Noéminek. Ekkor már meg kell sz erős embernek iogódsnia, bogy el ne essék. Krisz\'yán Tódor hajlandó nagy jutalmak fajében soha szeme elé nem kerülni a Timár Mihály meg is adna neki mindent, bár mily nagy összeget kéijon ia tőle, de mikor Noémit a a kia Dó-dit ia követeié: Timár Mihály egéaz-önkívületben van, elhalványodik a mintha nem értené őt, arca kérdőjellé változik. — No igen, igen — feleli Kiiszlyán Tódor — Noémit a a kis Dódit, a le kia fiadat." Láthatjuk Timár Mihálynak a lelki átváltozá-sán s dolog psichologisi megoldását, mert mig Times volt említve, addig caak az önérzete éa neje előtti megazégyenüléae lázad fel, de mikor Noémit követeié a annak nevét ejti ki Kriaztyán I Tódor: albalvánvul a megremeg. Tehát itt már Január a sziv, az érzés dominál szegény Ali Csorbadzsi, te más jővöt gondoltál leányodnak. Mindezekből láthatjuk, hogy Timár Mihály Noémit szerette a s saját felesége megmsrsdt elölte elérhetetlen ideálnsk. ,, kább hsgy maradandó amiéket. A tárca tanügyi réeze előreláthatólag csekély érdeklődés mellett, legfölebb néhány azemélyi, illetve lokális érdekű alkalmi magjegyzéa közben log legördülni. Ezt az érdektelenséget valóban fájlalni lehet. Nem aj je\'enség ez. Nem is ma iamétlődik utoljára I Igy volt ez kevéa kivétellel majdnem 1887 óla ! A tanügyi budget iránti érdek a legkisebb, a ennek megfelelőieg a budgetemelkedéa isévenkint a többihöz arányítva a legcsekélyebb. Mintbacaak tökéletes volna a magyar kuliura báztartáaának berendezése s fölszerelése, oly szerény a budgetemelkedéa 1 Pedig hát ellenkezőleg van! Zsellérként van elhelyezve maga kultuszminisztérium is egy kevésbb.é alkalmas bérházban, oly azük helyen, hogy idealova közegészségi kérdéssé válik egyik másik munkaterem túlzsúfoltsága. Épen ilyen itt a tulterbelség kérdése is. A személyzet megterheltetése emberfelettinek mondható s mégis az összes szaporitáa 3, ilielőleg 4 főre tehető. A mi annyival inkább szembeszökő, amennyiben egyedül az 1898. évi kisdedovási törvény vésre-hajtáaa révén legalább ia tízezer ügydarabbal szaporodik a jelen évben a folyó ügyek száma. Sehol az önzetlenaég oly puritán alakban nem jelentkezik, mint a kultuszminisztériumban, a mely az alaóbbfoku tanintésetek részére ia óriáai palotákat emel, holott maga bérházban szorong s oly ütött kopott berendeaéaü irodákban húzódik meg, aminő közt egy jobb jövedelmű tanító sem érezné jól magát. Tanintézeteink jól fizetett tanárai egyre azt vitatják, hogy 14 - Itt óra heti munkaidő Őket túlterheli, a kultuszminisztérium legtöbb tisztviselője heti 80 és egynéhány órát tölt munkábsn, söt a népnevelési osztály vezetői nem ritkán beti 60—55 órát kénytelenek aktá-záaaal eltölieni, hogy az ügyek előhaladáaát fel ne tartoztaasák. Ily erős a motívum ott, ahol a ministerium 4 főnyi tisztviselőszaporitáat kér, megjegyezve azt, bogy 9 okleveles éa doktori képzettaéggei bíró ol / tisztviselővel rendelkesik évek óia, {akik a legnagyobb azorgaiom dacára absolute semmi fizetésben nem részesülnek. As egész költségvetés, sz 1894. évi költségvetés zárösszegéhez hasonlítva, mindösaze 907.629 írttal nagyobb. Ekkora emelkedésre kér a kultuszminiszter felhatalmazást. A mult évi záróösszeg 8.681.000 írtra rúgott, az 1896. éri pedig, 9,589.000 Irtot tesz ki. Hogy 900.100 forint az ezredév ünneplése alkalmából szerfölött csekély, az kétségtelen. Menti azonban a szerénységei az a rossz szokása a magyar parlamentnek, hogy ha a takarékosság láza lepi meg, ezt rendazerint a kultura rovására enyhíti. Innen ered az a sajnos lény, hogy aa országos közoktaláai tanács, tankerületi löiguzga-lóságok, vizsgálati bizottmányok, a középiskolai azegény tápintézetek, a különféle népneveléai célok, a Siketnémák tanfolyama atb. költségvetése, tehát erőkifejtésük alapja, egyetlen fillérei aem asapo-rittatott, ellenben több müinteaelünk rendelkezési alapja jelentékenyen redukáltatott. A szűkre szabott tárca-budgelben sajnálattal látjuk ast, hogy a budapeali kir. egyetem költaég-vetése patom 19.006 frttal, as oraa. minta rajz éa tanár képzőé 1.500 frttal, az iparművészeti ígkoláé caak 100 írttal emelkedett. Wlassics Oyulának mint eaekből látjukl nem lehel az anyagi erők érvény esi lésében keresnie az utódok hálájára jogosító érdemeket. Tárcájának aaegényas dotációja nem teazi rá nézve lehetővé azt, hogy mint Trefort tette, egéaz sorozatát emefje föl a azebbnél szebb tanügyi palotáknak. Megmarad aionban részére, korlátlan szabadsággal a szellemi alkotáaok tere. Itt érvényesítheti ö logikus következeteaaéggel eazméit éa tapasztalatait. Tágas tér nyilik részére, és számos önsetlea munkatársra lóg találni ama férfiak asamélyében, akik s mai tanszellemmel aíncaenek megelégedve éa valóban joggal kívánják annak reformáláaát 11 HÍREK. a „Zala 27-éa napUkrn A ,,Nagy-kani>eai Kereaatéoy Jótékony Nőegylet" közgyűlése d. u. 8 órakor. 87-én: A „Nagy-kanizsai Tiasti önsegélyző Szövetkezet" évi randae köigy üléae d. a. 2 éa Iái órakor. 27 én: A „Nagykaniaaal T0zoltó-Ts- Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala. 8. síim. (4. lap.) 1895. január hó 17-éa C 8 A RJÍ 0 K. Csuklik Bandi szerelne. Anyelne. marfűit Irta: Enyéa, blla oly végtelenül, oly örtlien szeret- ai még érdeklődőbben korgott.. lek... Ab! Lajsika Lojnks febegá Bandi . s eán pecsenye mellett levél volt; I ürömében megevett 4 feslaiádét, mely rendes kő- tele Ömlengéssel ás ssira peeaéllel Irü\'mányfV között egy híre stólt. K rövid iro- helyzet magaslatán vall ; elkezdett olaszai I nológhó\' s e kiifluö étvégjböl láibat;ák, hogy, lyótni, meytf oaz\'rakal aohajtomt a Végre magya Kándi szivét,., blu... elérhetetlen vágybál bohó rsl enni. A ia invál Bandi a n- Nam tudom araim s hölgyeim, kogy önök olya- n „ \'í?0tt* mJFÍ. "1. nok-e mint én. de én nagyon végtelenül - mondjuk egyszóval - Örülte,, Izereiemá nőket; £2aT2 kí„* Ö u - A tzőkéi ?.. ab; a szákét I - a barna >ah » " "Sfif\'fakSf\'T .. a bánat / - a vóriaat f... ah I vü.„rö..-et 1.. S iMft t?\'!.;^ Nam tudom i önlk olyanok-e mintáé?... de áa, ^.^SfLÍ^tsííT - a rorö et is, a szókét is. a baraét ie, a Aataii I uin \'tf™ ^iiöhUfo lépni, ia, est árngtt ia. (laton liooeá\'j ~ még as anyóet is.... Appropal — bon«anai urnim áa kligye ím, moét veszem éeare, hogy eltévedtem; el, beáyeUanU; mii ia I űrödnek, ÖöAk a« én oeoba seatiawaiália érzelmeimmel, de bissha ntrt a m beeaálek, akaratlaaal ia kifejeaáet óhajt nyerni aa én értelmem ie. k-Fím: . jt--"-—.—r^-r öáük ue.fi Ismerik Csuklik Bandit, — Nagyon l K? \' W\'pi* ■ hallgatta a csalogányok bolyén. - Ellenke.ö esetben nem lesnék azon tr"rre megrflrren ktae\'ében a bokor. aaerene4e belynalbea — hogy most benniaibae- \', , ... Mni — Ah Lajtika nagysád I valóban önt aa ég an Ima\'most bemutatom: Caaklik Bsedl a msgyar ®érellék ide, — S/óli nagy pálhosul királyi pensBgyl hivatal tiszteletbeli díjlaW-UMÖ1\' Bihdi nemcsak elégána Don Jaáanak, de kii-tőnek Is fa\'eiapoU. A bivataban létreveiva a poros aktakai, naponkint 18 darád ódéi it megld, melyeket elra padlaiáaáiian a költői vl»fa közepette a por<ó helyeit tintával Aalőtt nyakon Egr napon e\'merengve sétált»s ligetben, majd lehevert dijuoke. — Beszél magyarul. IQiy01 ossirákal éa dalol olaaanl. Kő ismertető jele: mindig »csuklik," — Más mondani vsJóm aines róla, sbema-ta\'áat illetőleg tériünk napirendre. Egy napon alkonyat táján l.>íia áléban lörlet a nobáaba Baadl. — Végem van... végemi akt őrüei ~ ég Md é< pokol rejtsetek I — szólt lihegve, s esc méletleall rogyott a pamlagra. — Bandi mi lelt ? kérdem — a látva, hogy . .. elá(.ll, ijedtemben ,gy kancsó v\|«t fament- j „^ tam ajaka góté. — Brrr... aaóll tompia — majd mereven két. •égbeesel tcn bámult maga elé — oly félelmeié een, oly őrülten forogtak stemel, keV\'e izgaiot tan dobogott — ajkai Idegesen vonaglotiak. — Igaz... itt vágtok I... eh Lqjza .. ha .he .. ba a eaalfs... as ataoantL —» Bandi, mit hadarsz te ill mindent Sasese: •rtll vagvf — a megráztam karját, — ÖfÖlI 7 ba... ka... ha... kacagott vadai — isméi a pimlagra dfilt a zokogni keadetl tehetetlenül nyomorultat). Mit togyab vele ? Gondolatom támadt A szekréayböl saelencét vétleni elő, melyben altató szar volt; titkon oda taitattam Bandi orra a\'á ; rövid idü mti\'va mély álomba a rüli. Katiéi lélőltöaiem e\'neateai boldognak Ígérkező nadevamra. Bandi csak másnap ébredi fel; a lelki telin dtilts aaály nyomokat bigyott áhráaaitn, mindamellett aat eune\'a\'ál haltam, hogy ma eokkii nyűg diabb — Baadi ■— ké.\'dém a saát — talán ma lehet veled beszélni — mond mi bajod veli tegnap ? — sülyen Lujzái emlegettél ? — miért kacagtál éa álrtál oly\'őiölén — avagy a\'y oaoba aen-timeaialia asenlmee vegy ? Bandi agy ideig merevén tekintett mám, majd szótlanul leikelt, izgatottan fejébe vág\'a kalapját e aat sem mondva >befellegzett elrohan\'. Hava ? ki ladja T — Tovább... tovább......I Engedjék meg arai* és hölgyeim, hogy míg B.indi előkerül, leleplezhessem szerelmét. Baadl. Laiaike minden mégjegysés nélkll rsebmág a a bókot — tovább akart meaul. ft-ndi nyomában termen. Nagysád 8n kegyetlen... öa megvet.,\', mi árlf hisz..... — Csnkljk arnak vslasii mondani valója «aa? kérdé gépiesen Lujzácska. u Ah í igen I nagyon sok aondsai val< m van, irkiaieén ssemeiotbe onnan kinltnehatja I B oánál Csak lik ur — de éa eaak aat ön nagyon, végi eleattl Baadl arca Orömiál sngáraoti. I ~ Igettj kegy éa nagyon . nagyon .. rcbeeé i Bandi. — 11 igy ön nagyon véglelenQI éhes — e<óli eyeikua nioaolylya1 l.nirika, — Bandi megrökönyödve áttló le aiemét, t nagy Igazság eífttyaiajd térdeire ealntie Ubel [lói vervta\' ssávalA. — Nagyaád téved, aem vagyok ébes,., de \| végtelenül •terelem .. Imádom... ah I boldhgitsoH szerelmével.. Lujalka még\'epetre áttett Baadira. — majd elkeeagta n-agát. — Ha . hs „ba... hehehe). Mgy-rerl, fogadja a királyi Caaklik ar a aikeiQ\'l színpadi jelenetért virágot... ezzel egy léiig hervadt aiekfttt dobo\'t Bandi felé — s tova sietett kacagva Bandi végte\'en boldogságában 8>aré-vigaa esókolla • virágot .. Majd hasa taeat a megörökítene a jelenetei jámliaaokben aiökdeid ódában: \'áaaaan aiete\'i a aTai<egató\' azerkesstőségé bea. ..- ~ Nevem Cntklik Bindl, a magyar pánrQgyt hivatal ile\'ieleibeli dijunké. — Örvendek a kálónk vé é\'lessek — aaólt a eaerkee .14. — Költő áa tárcaíró vagyok. — Htép, asép.. Ott múltkor nem ietie köasé ódáin at. — VabVbaii nagyon roaaak voltak, — Od aem méltányos s köbök iránt, érti ? — Valóban aem ériem I — Nullát éri«e meg, ezzel Btadi e\'Őhuaia legújabb aOteitt ódájáf. — Ná«>e... in vas ei ód 11 vasárnap okvetlen közzétegye. Caaklik Baadi elnyervén tiszteletbeli\' dijta aa - H ha nem teeaemf... dijnoki állását — fe öltve eárgée rokkj l ée p8- — On meg fogja tensé, mert eHkakető eeet-•yögöeee átló fekete nadrágját — l>gato tan sie- ben egyikllnk meghal, tett aa igaagatóbes, hegy humanitásai megkö- Bandi a e»jdálkosó ssnrkesstót ott hagyva saOeje. As aedientie rövid volt, a melyen a< éllávoíoU. igasgstó kedvee leánya ia jelea to l. Hogy mit beszelt Bandi es Igazgatónak e vi-\| Uyöayörü nyári est wlt.; — Bandi alvet«égee aaont, — arról killgaaoa a krónika, hiva\'nlos mesterkélt elegantiávsl sétált a Ujrikáék báaa orrhangon tiem atéreiek beszélni, mert a gyomor [ elöüs coraón; — amiker ia é^y etgy virágceok-görcsök kerülgetnék, már pedig Ok hivatalosan "" dobolt as ablakon át a asobába. beezéltek, Ellojtoii lel-gzaite1 tár\'s a hálást — Nam Midőn Btadi haza ért, szobájában ilyeafé\'e mo- keneti, — aa einele\'esnek látstá ablakbál -nológot rögtönzött: vékony sdngéa — egy aenekQlö rab, illette — Ab! egek, csillagos egek I hát ilyen remek\'sö\'ál felhőd arab aaei pirdott — egy 2 kilósnak alkotás ia létezik a végtelen természetben ? •—\'! tá\'asó c omag errszkédetí slá, melyet Bandi Hiaa akkor a menyoraaág itt van a földön I - ragyogó arcod elragadtatva dugott bónt alá s Ab! aa a balavány-píros arc, azok a ragyogó\|eltűnt aa éjben. — Hogy ki emztot\'e le e Abl Lujtika, mily já mily drága May vagy; mennyise aaeretaa, — mennyire gnede\'ee reám. Ea éjjel Bandi aa idee\'umee batoag világiban áreate magát,. — bel a farrá lángoló szivet táeánok röpködik kötfll állat! Nekány percig hagyjuk Bandit a agára. —> Aa igaagaló tatai — de lelki áa testi gyarape-dáera hajlandó aaakáeanafe a ennek newo\'lfle liniea PVa kötőit a irrtw párbeaaétf folyt Is — a ligetbea; — Pistlkám, a virágcsokor valóban reea«k veli.afegedd érte Ismáteli kösaAnetomel — Vh^gemker? mito* ? — Ogyaa, — amit oafitörtökön dobtál a eo-tábal — OQ törtök An eate ?.,. áa?.,. a ssebabat... Hál nem ie dobtad lel f — Dehogy, ittas akkor betagee fektdiaa — Saeet I tenakkor ki vtf a el Éri a nom láeáa pecsenyéi — a a szerelmes levelet t — szólt Beaten a •beaee>áaynea«tsetáeaeé. Hogy ki vitte al aki ette meg — AaAk már twtyák, de asm osak azt, baaem aat le sgjlbstik már, — lingy C nklik Bandi ansnlme nem volt egyéb kánráaiatá, ean le áélibábeá\'. Bandi, begy hálás legyse, — tleaOeá szerel sns laveto\' itt Lujalkának, mrlybeo túrva eaerol mét párhnaaabe állito ta — a Innm taaáape-oseayável. A levél, — fájdalom a WeAk keiébe karölt, — aki átélveeve él rá, majd eeveta rehemna §5r-osöket kapei\|. — Eleinte bosszantotta aa eset, aajd zsebébe téve a levelet, a hivatalba aíetéU. Baadi javában körmölt — mikor as igee-gatá belépett. — Csuklik ar, — holnap tegyen lasmteéai osaoaaárs. Baadi örömében nem tudta mit nünáliea, végre ie megteákolis ss igaagetó karéi. — Ah I seáli — mikor ss altáveastt — vágva isméi beaaélketek Lnjatkával. X napon Bindl minden hivatalos {rátol Melá* vsl Oniőtl nyakon Végre etjott a vasárnap j a hivatalos veedégak Itat üti voll Baadi ie aárga kabátban, patyágáe feke\'e nadiágbea. Aa 0M0na menőjének vágeatével as Iga agaié felállt, a eWéve Baedínak Lujzikábos In lát* iát Igv saáll i —■ Uraim, hölgyeim I érdekes kis iretn bakkaatam. Egy bianayna Bandi ne<á er aaerelaaee levelet irt Lújalka leányomnak, amely levél tnlaj^akép aeakáaeaémai illeti. Beadit tfiliiiha lefurráaták vo na — egy érezte magát a sarokban. — Világosodni keadetl a lát» kör körüle, A levél igy aangsik a többek káét: Imádolt Laizikáa I A friss fácenpeceenya M szerelmed eá\'egs: irisa fácátipéoaoinével átültetted keblembe torrá eaérelaedei. .>, a naánpenenye alapküve jává boldogságunk n«k .. Oh La\|stkám, — valamint láeáa-proeeeye jól esett gynmremaak, oly jái lesik sb\'relaed szivemnek atb. A felolvasást bankot kacaj kOvatta. Beadi ájuló léiben volt. Elkeseredetten harapta Hasas ajkait.:. Ah I hisz aa 0 boldogsága eaak képzeli légvár vet Ae igazgató elővetio ssaai a .Tárngalá* íag> ajabb saámát, melyben Bandi ádáis veli a meg jegyzés alatt: »K versei kéét ta\'ea voltán közzétenni, mert a szerző halállal renyegetatt/1 A ten többek aöat igy belgáik: adfii érif* Lujiika, ItítH oíJbfsnliiyö Éf, jQUl h mtHHyonídtf itjés daáánndan. SerrWsMm álkmrtl, mini tff tft kollan, Mdyben írtéintam ff folyton ealnlrta. Jöjj <Ma Mernie, edd mnyée ajkait I Hadd ctufpanlm né Idionyó e»Ókmat Hadd euyom /(Ilidbe Lujeita Laftdetkt, Örök e türelmink, Őrök mini e szemek — aa a csókra aylló ajk s ss a jusot lermei!... Ah I a< vagyok ragadtaivs. lángn gyn t elitem , mint ége\', mint kiaoa e láng e mégie mily édee e tájdalom; édes merU reményem aat angalja — enyém less Lujzikáat I — Ilike tárlálmu comagoi nem tudom, mert se én se Bsndi nem láttuk. — ó Urna lázas isgatolt-aág közi bnntá tel, a csomagból fácán peee\'nye kellemes illsls áradt szét; Bandi odáig . yoli ; aaive baugosan dobogott, — a gyoatf^... óhl Iszonyú hahóin kitette sa>. a nők Mliifl szobába Síeltek kacagni, a férbak aeg a habzó aer* legbe tojtotték. Bandi boldogsága as Arványhe zuhant, a mag-slázást aem tűrhette ideálja eláti,5 elrohant — rohartt Őrülten hozzám, hol, bogy mi történt V le — cikkem eleján t-laoadtaa. Nagy-Kanina, vzzárnap. * Zala. 8. szám. (8. lap.) 1896. január bő 27-én. lület rendes éri közgyűlése d. 8 árakor. Február 1 éa; Tkea-esiély a ..Polgári Egy lel"-ben. A „Polgári-Egylet" közgyűlése, délelőtt 10 érakor. - Este társasvacsora. A ..Z ilamegyei Agghsrcos-Tes-tület" tánemu\'stságs. A „Póstások ée Távirdászok" mulatsága a Polgári-Egyletben. A „Nagy-kanizsai VeadéglűaOk, Kávésok, Mészároeok, és Pinoé-rek betegsegély tő egylete 1896. évi rendes kosgyülMo dél* után 8 Arakor. .,Megyei Bál" Zala-Egereiegen. A Csáktornyán székelő „Murs-kösi Taksrékpéoatár Réstvény Társaság" XIV. évi rendes kös-gyl\'éee u n. 3 órakor. Az „Iparteettlet" vigalsis. A ,.Nsgy ksnisisi Izraelita Nö-Egylet" estélye. A „Magy-kanissai Kereskedelmi ée Ipsitank" résavénytársaság-nsk évi rendss közgyűlése délelőtt 10 órakor. 2 áa: 8-án: 8-án: 7 éa: 9-én: 9-én: 10 én: 16-áa: 17 én: — Jsklltlé pésslatéast. A nagy kani <ssi isksrékpénslár réssvény-táraaság a folyó évben tölti be fennállásának 60-ik évfordulóját. As igaagatóaág legutóbb tartóit ülésében a jubilenm ügyivel is foglalkozván, azoo határozatot bozis, hogy u ebbeli ünnepségeket f. é. szeptember kó elsA napjaihas fogja megtartani. A jubileami Ünnepségek kimagasló mozsanata ston ténykedés les, hogy köshsssnu célokra jelentékeny Oeazeg fog adományoslstni, — Myawa U ng er Ullmann Sándor ssst-mári gyógyszerére, Uuger Ul\'msnn Elek nagy-kaniusi vaeksreakedó tsstvéröoscse, tegaep ssom haton oliárhos vetette Budapeeteo fi a I b a u e r Irén kisasszonyt, Halbaaer Nándor dán Konsul leányát — ■•gyei Mi. — Zalavármegye fiatalsága a megyei irvabáa-aJsp javára Zala-Egerssegen, 1896. éti február kó 9-éa as „Aiany Bárány" ssállods termeiben salavármegyet bált rendes. Belépti-dijek: ssemélyjegy 6 Irt, cssládjegy 8 stemélyre 10 frt. több ssemélyre 16 frt, páholy 16 frt, páboiysaék 8 frt. Jegyek válthstók Csakelter Lsjos megyei aljcgyaö ur hivatalos helyiségében és a bál napján á péoatárnál. Keadeto B érakor, felülüsetéeek — s jótékony cél Iránti tekintetből — kőeaönettel fogadtatnak és hirlapileg nyagiáatainak. Kendezö-bi-sottaág: Bel ne Lmos, Battkyáay Bé\'a gróf, Berasviosy Emil, Botka Ferenc, Bódy Zoltán, Csák Károly dr. Cseasnák Miklós, Cseesnák Sándor ilj. Csigé Ferenc, DervariOi Akos, Eőry-Ssabó Jenő dr. \'Erdélyi Elemér, Farkas Qábor, tíayer Lajoa, Qombár Tivadar, Gyömörey György, Hangsy Géza, Hajé Fenne, dr. Hajóé Kálmán dr. Háry Aalal. Ilodásxy Ignác, Horváth Jst-ván, lsoó Viktor, Jeszenszky György báró, Kéthelyi József, Kolbenschlsg Béla, Kovács Antal, Malstinssky Lajos, Marton Lásaló, Mihá lovics Géza, Osaierbubcr Lásaló, Pálfy Ltasló, Penti Béla, Átrovics János, Percei Ferenc, Plihál Viktor dr. Réls Kálssán dr. Sényi Géza Sélley Pál, Skubliee Károly, Sólyomy Tivadar Soós Sándor, 8\'okker Aalal dr. Svaaiita Pál, Ssalmay József, Sivaty Béla, Tánosot Ltjoe, Tóaay Deasó dr. Vaaaary Bála, Vioss Ferenc, Visleadvay Jóssal dr. Visleadvay Sándor, Visy Géaa. — Thea ealély. A „Polgári-Egylet1 vigalom rendező bizot\'ságs lebruár hé 1-én ibes-eetalyt rendes, mely „műkedvelői elöadá^-sal lesz egybekötve. Külön „Megbivó"-k nem adat-aak ki. — ti ráf Zichy Hsrmss - amerikai tspsserkenté. Hogy as Újvilág légköre mit képes művelni az ó-világi kivándorlókkal, annak legajabb bizonysága a gróf Zichy Hermán esete, aki tadvalevóleg silá\'l anyagi vissonyai miatt eeak nemrég vándorolt ki Amerikába. A magyar gróf, oki itthon n függetlenségi eszméket szolgálta s sgy ideig a képviselóháaoak is ismert Isgja volt, mindjárt kivándorlása után szerepet kezdett jáUasat aa amerikai magyarok köst, most pedig, bogy Székely Gasatát, as Amerikai Newtör szerkesztője meghalt, lapot indit, Magyar Híradó ámen, smelynek 6 leer s ielelÖe szerkesztője és tulajdonosa. As uj szerkesztő progrsmmjául lüzi ki. hogy a messze idegenben élő magyarokban ápolja a hazsszere-let lángját és hogy a nemzetiségi villongásokét, améfyeket Amerikában is sok helyen lehet észlelni a Magyarországból bevándorlók köz\', elfojtsa. A lap előfizetési ára egy évre hat forint ötven krajcár. Aki a gróf Zichy Hermaa lapjára elé akar fizetni — valószínűleg lesznek sokan magysr honfitársai közöl — a következő eimre adhatja lel sz elöfiteiéei öesseget: „Magyar Hiradó," 233 Broadway. New York C>ty, U. S. A. — Pestisek ée t^tlrdissek asalat-aAgáu A nagykanizsai m. k. postai és lávirdai tisztikar t é. febr. bó 8-án a Polgári Egylet helyiségében zártkörű cealádist jellegű táncce télyt rendes. A postások és lávirdászok mulat -ságs es egyedüli cssládias mulatság, me\'y várj-sunkbaa tariatik és asérl mindenkor nsgy érdeklődéssel találkozik az ismerősök láborában. — AdeasáajrexAa, A „ker. jót nőegylet" céljaira Seregély Dezső egyl. titkár 6 forintot sdoit s az 1896. évi titkári tiszteletdíjról as egy lel javára lemondott. — A naalláa ée a liMreagéeek Hogy mégis mozog a löld, még pedig néha nem a legrendesebb kerékvágásban, sst as utóbbi hónapokban Ismételten bebizonyította Konstantinápolyban, ahol ugy megrásta vén hátát, olyan rengéeeket idéaett elő, hogy házak omlottak össse s derék török szomszédjaink ugy tántorogtak az utcán, mintha soha életűkben nem ittak volns egyebet sssbadhegyl ksrcosnál. A msgss porta hatalmú urát, s jó ssuliánt l-t gondolkódóba ejtene ea a dolog s mikor mosgott lő lőtte a Yildiz-kio.ssk, aai mondta t — Ennek a lele sem tréfa. S minthogy csakugyan nem tréfs, elhatározta egy nagy csillngvizagáló , létesítését, melyben — Hív. sselgák egylete. As .Első nagy-kanizsai hivatal szolgák temstkezési egylete* f. évi. január hó 20-ik d. a. 6 órator tartotta évi rendes kösgyülését a gymnssiumi épület helyiségében. As évi sárssámadáa jóváhagyása aiáa Molnár György elnöknek, Molnár Vendel alelnöknek, karlovics Lásaló jegyzőnek ée Saaha-dos Ignácz pénztárnoknak választattak meg. Választmányi tagok lettek: Vegele Lajos, Vince Kálmán, Táncos Kálmán és Horvátk Károly. — Póttagok: Bagladi Sándor, Varga István. — A katyAkril. A kutyák ügyében legutóbb egy igen .\'onlos hirdetményi adott ki a rendőrfőkapitány és valóbban teljes elismeréssel kell adótnunk rendőrségünknek azon eréiyáft, melylyel esen hirdetményt érvényesítette ée sst-dőn est Készséggel elismerjük, ssahadjon rendőrfőkapitányunk figyelmébe egy régebb raedőri hirdetményt ajánlani, mely a bélügy minisztérium álial 74786.V.10 890 alatt jóváhagyott ebtartási ssabályrendeleien alapszik és mely 1 forinttól 20 forinttá terjedi pénzbírságot átnő ajsíkra, kii kávéházakba, vendéglőkbe vagy más nyilvánot helyikre kutyákat visznek magukkal. Nem tedenk rá esetet, hogy esen tilalom áthágásáért valaki már megbirságoltatott volna, de arról naponként többször meggyőződünk, hogy a kutyák teljesen báboriilannt látogatják a kávéházakat ée vendéglőket; lehet, hogy azért, mert nem tudják as ajtón levő figyelaeststéetelolvssoi. Kérjük ennek lejebb akasztásét — Kárba veasetá áll kéllséc. Ábrahám József, tengődi tolnsmegyei fiatal ember a múlt napokban eljött JVsgy-Kanistáre, kogy itt Bekap riager vésnök által megkéssitteeee a T o I a a-Tamási fSstolgsbirdság hivatalos peeaétiái, me\'yre neki esüksége volt egy biz layltváay meghamisítása végett. Schapringer a megrendelési elfogadta, de mielőtt eszközölte volna, jelentést leit a rendőrségnél, mely távirati uton mag-kérdeaie a tolna tamási főazolgabiróeágot. hogy lud-e valamit esen bélyegző megrendelésről. A lősiolgsbiróság válasza ss volt: „kérjük meg- nagy tudósokat alkalmaa, hogy kisüssék, hogy rendelőt letsrtoztatni," mit a rendőrség csak mi baja van a löldnek, hogy éppen Konstanti- hamar meg it tett; Ábrahám lartotkodásibelyát nápolynál rázxs meg a hátát. Talán olt vissket neki. A tudósoknak terméaaetesen kötelességük less sst is megmondani előre, hogy mikpr lesz földrengés. +r ■ — Mert — mondá ism->fellen a szultán tengerészeti miniszterének; hs ismét földrengés lesz, skkor inkább egy hadihajó fedélzetére mtgyek lakni. A háremet it odaviszstük ? óh padisah — kérdé a hadügyminiszter. — No hát mit gondolat? Természetesen — telelt a szultán. A hadügyminiszter nem szólt a szultán élőit semmit, csak megvakarta a fülét. Hanem mikor kiért a palotából, akkor lelaóhsjiott: — Akkor biaooyosan eleűlyedűnk I — A kánya klsese, Selmecbányáról Írják: Soká keresték a Selmecbányái Ferenc Jóssel bánystelepen sst as eret, amelyről már rég ■ejtették a bányászok, bogy sok kincset rejt magában, mig végre rá Is\'találtak s tisenkilenc méternyit leltárvs, mintegy lel millió kincsre teltek sterl. Ebből as érből rövid hónapok alatt 202.1614 kilogramm ssinezüstőt ée 97.4103 klgr. szinsrsnyat váltott bs a Selmecbányát ezüst-kohó 97,919 forint 8t krajcár értékben. A feltevések sserint, amelyekben pedig ezúttal alig caalódnak a bányászok, a bányatelep kilenoven méter magat, gazdag fejtéqi közael fog rendel kezni, ami állal jövedelmésösége több éven át bistoeitvs less. A azerenotés kutató Szembraio-vics Sándor bánystiaa\'. — Csalási kleérlet. E napokban beállit 8aner Ignác keraekedésébe egy leány te ott „Gál ur a Zala uj saerkeeztöje" nevében mintegy 80 frtra rugó bevásárlást eszköaö\'t. Sauer-nsk nem levén tndomása arról, kogy a Zala szerkesztőn égé ben valami ssemélvváltosás állt volna be, bisaluutlankodni kezdeti és jónak látta ss árukat uem adni ki a leánynak, bs nem segédjét megbízni ennek kézbesítésével. A leány állítása szerint „Gál ur" s Telek y-utoá bsn ss Epaujessy bás mellett lakik, tehát es irányban vették utjokat, a aegéd és a leány; aa utóbbinak caakbsirar eszébe jutott bogy még Eisingernél is kell valamit rende\'nie, megkérte a segédet, hogy várakoaaék néhány percig rá, tűstént itt less. A segéd várakozott, de bisl j,^\' a leány viasza nem téri. A oialási kísérletről a rendőrségnek jelentés tetetett. y^ \' I kipuhatolván, letartostalla ét a lörvéaysaéknek átadta. — HA aaereái. PsizUo Láaslé kocsisnak a mali napokban eltűnt 100 forintról eaóló takarékpénztári könyvecskéje. A rendőrség ceskhaasar kiderítette, hogy a lopást nem más, mint Pesa-leg szeretője : Pál Térés követte el, kinél a be-tétkönyveoike teljes épségben meg ia lalá\'laloll. As ügy további\'eljárás végeit a kir. lörvéay-székbes tétetett át. — Lepáa. B á d e r Henrik kereskedő kárára egy ezüst zsebóra és egy pár oipö lopatott el. A rendőrségnek sikerűit kinyomoznia, bogy e tárgyakat Gál Lina oselédleáuy vitte magával emlékűi, midőn szolgálatát elhagyta. As emléktárgyak most már ismét Braerntl, a naeléd pedig a fogházban van. — H Ah igéé, rekedlaég ée elayilki aaiáaail melegeo ajáoljuk I. olvasóink ügyeimébe Egger dijjulalmazott biztos hatású mell-pasztilláit. Kaphatók 16 és 60 kros eredeti dobozokban minden gyógyssertárban éa nevesebb drogua üzletben, valamint Bggar A. Ma gyógy-szerkűlönlegességl gyárában Béea-Haeeaarl. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Felébb birÓNágoktöl leérkMlek. Gyermskö!és bűntettével terhelt Nóvák Katalin elleni bűnügy a Curiától helybenhagyó Ítélettel. Lopás büai-etle miatt vádolt Vőrőa Banya János elleni bfinügy a Curiától ketybee-hsgyó Ítélettel. Russics Ksjetánpak — Vnk Bálintaé Rutslcs Rózsa elleni pere a Curiától helybeabaflyva • táblai ité\'etet. Vuk Balintné Ruasioa Kósaáaik — Rnzsiee Ksjetán hí. elleni pere a Curiától helybenhagyva a táblai Ítéletet. Uilaky Ietván, Regina és Rafaelnek — földár Balázs elleni pere a táb\'ától helybenhagyé ítélettel. Fábics Péter és nejének — Fsbica ApoHonia pere a táb\'ától megváltoztató ítélettel. Nagf-Kanir.nl, vasárnap. * Kát kát aralva a következő hír* olvastam : Csuklik Bandi volt magyar királyi péaaQgyl hivatali díjtalan díjnok — a Dunába ugróit, bon* nan a mentik idaja korán kibaaiák. Aa ok ia-aeratlan... Egy év matva padig aat: — Ceuklik Bandi dijnok ma vesette oltárhoz — báró Pétert) Alfréd atakácaaéját: Hajós Katát. Boldogaág frigyükre. Zala 8. szám. 15. lap.; T 1 « T I 8 * Klprásatas uégs«Ktt aJAadék. vár nindankira, aki a Pa-tti Naplóra, február I étöl fogva elflflíet. A Pesti Napló karácsonyi aján* déka, a mely aa egé« világ asjtóban méltó félt&nést keltett, megküldelik a neveseit lap kiadóhivatala által kQlönöa kedvezményképpen azoknak is. a kik most lépnek be előflzeléik soréin. Ez ajándék áll egy remek kötetből amelyben 80-nál több ragyogó azinpotnpáju kép ékes-kedlk a világ irodalom mestereinek müvei nél* lett, a ezen kivfll 2 gyönyörű sok szinti képből, (Káprázatok és Mese a boldogságról) a mely diaaélll szolgát minden szalonnak. A Festi Napló reggeli én esti lapja együtt küldve egy negyed évre esik 11 fr* 80 krba kerül. Az aján* dákra igényt tsr\'bat mindenki, n ki lagtlább egy negyedévre elfiflset. Felelős ezerkfaztó: Dr. LéKI BRIL Laptulajdonoa és kiadó: VINCHKL r fi I. A P. 8434-tk DlH. az. 1896. január hó 27-én. . m -18.-3- NYILTTÉR.) Hirdetmény! / ■ íá ■ Óbornak- és Lsngvia kAaaégek telekkönyvei birtokszabályozáa lövetkesiéban átalakíttatlak éa essel egyidejűleg azokra as Ingatlanokra néave, a melyekre aa 1886. XXUL, az 1889. XXXVlII. éa as 1891. XVI t-csikk a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik; — az 1801. évi XXIX. L-oiikkben azsbályosoti eljárás a telekjegyaOkönyvi bejegyzések he ye-sebbitésére kapcaolstossn foganatoaitatott. 1.) liz azzal a lelbiváasal tétetik kSsté, hoey mindazok, kik ss 1886. XXIX. 15. és 17. 8g-ai alapján, - ide értve a § oknak aa 1889. XXXVIII. tczik 6. éa 6. g-aiban és aa 1891. XVI. t-oaikk 15. §-a pontjában foglalt kiegézitéeeii is, — vslamint az 18t>9. XXXVIII. t.-cikk 7. g-a éa az 1891. XVI. t. ezik 16. g-s b. pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy ss 1886. XXIX. t.-oikk 92. S-a alapján történt lörléaek érvénytelenségei kimutathatják, a végbél lörléai keresetüket bathónap alatt, vagyia 1NM 41 Jntlu. hé 31 Ik napjáig bezárólag a tkvi batöaághoa nyújtsák be, mart az ezen mag nem liosszabithatö záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a 8-ik személynek, aki időközben nyilvánkösyvi jogot szerzett, — hátrányára tfem aaolgálbat. 2.) Hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t.-cikk 10. éa 18. g-einak eseteiben, ide értve aa utóbbi g-nak az 18811. XXXVIII. t.-eikk 5. és 6. g-aiban foglalt kiegészítéseit is, a a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kivánnak, írásbeli eilentmondáaukat hat hónap alatt, — vagyia 1896. évi jnlius hé 81-ik napjáig .bezárólag a tkvi hatósághoz nyújtsák be, meri ezen meg asm boaaaabbit-haló záros határidő letelte után ellenmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3.) Hogy mindasok, akik a telékkönyv&talakilása tárgyában lett intézkedések áltsl, nem különben a/ok, a kik az 1.) és 2.) pontban körttlirt eseteken kivfll as 1892. XXIX. t sikk szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyiéaek által alöbb nyert nyilvánköayvi jogai kat bármely irányban aértve vélik, — ide értve azokat ia, — a kik a tulajdonjog arányának aa 1889. XXXVIII. t-oikk 16. g-a alapján történt bejegyzését sérelmeinek találják, — s tekintetben felsióllalásukai lartalmaaó kérvényüket a telekkönyvi halósághos h n l hónap alatt vagyia lfMNI. évi Juliim ké Sl-lk Napjáig bezárólag nyui\'aak be, mart esan meg nem hosszabbítható záros hataridö elmnltg. utin az Átalakításhoz közbejött téves hevezeiéabói származó bárminemii igényeket jóhisseniu bzrn.adik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az említett bejegyzéaékel padig estik a törvény rendes utján és csak ss idóközben nyilván-könyvi jogokat szerzett birmsdik aaemélyek jogainak aéreliua nélkül témadbaliuk meg. £gyuttal ftgjrelmeatetnek azok a lelek, a kik a bitaleai<é bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben nsiktioi, egyszersmind egyesért má<o niokai ia csatoltak, — vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetiskai a tkvi hatóságnál átvehetik. A kir. USrvéayazék, mint tkvi hatóság Nagy Kanizsán, 1894 iecsmber 31-ik napjáa. GÓZONY, kir. tszéki albirá ■ált —lyaaa—Ivsdskaé aa kréM lé frt sa Mg aMereakiit, valaaiat fiMa, fehér ia Ml-•M Hessebag-eelyeB as krtél 14 frt SS krtf ailaraakist timi, ealkoaott, koeskásott atatásottak, éaauaat itb. alnSeighee (alstegy MO ktMabtaS al-niaig is S000 klMabési asls- ia alalásathaa i,lt piatekir is ilaaislai* a Msksa asállttva aiati-kit (Máltával kéld: HsaaeSarg « ca. kir. ndv. asállllé) sslj laigjéia lérirtbia. — Srájcaba caimaott Imiikre Itt kraa ia lávák** lapokra 6 klta báljog ragaastaadi. — Magyar syalvos Irt aagras-daliáik peatoua illaláatetaek. 4 HIRDETÉSEK, 2 araay. 13 azlst • Éu-it tllaaarl tkartay Kwizda-féle Korneaborgi marha-táppor. lorak, aaarvaaaarha ia Jakok tsiaira. dahaaaal 70 kr., - Al éikiaul U kr. 40 év iU a logttbb letálMfcaa kaaaaálalbaa, itvágykl-áayaát, raaai ssiésztésaél, valaaiat taksssksél s ts-javttáaa s a ts)tlékipstli\| fakaiáaa caáljábót. \\ _ ri Utát: •/pooczziixizzm Ü Kis-Czell városá lixxx; Kis-Czell városában, (VASMEGYE) 1893. évi január hó i-jétfll fogva Taaaák a fia aabbt vid)agyn Sgyilal 1 1 »■ Ülnél hálámul. taa kir.j..„i KwMi.(UoKr-aolbaigl aarka- Kvizda Fwici íün oMrtk oi.iiMr.ta román kir. udvari laál-Ilit k.rillnl gjtgy-wwiáráboa ttaraolbarfksa Ilid Botlott. Valódi alalaág-has gyágyaaar* tárakban áa droglalákBál haphsti. CAD p-féle orvoabatóaégilag meg-OrklXVJ vizsgá t tit 40— (Hsaaylat Béta, 1887. jsl. S.) sok MILLIÓ axor kipróbált és kftOnéaek bizonyult, fogorvon-lag ajánlva, egyésersmind a legolcsóbb fog tisztító- éa épségben tsrtó szar. BC WlaésaStt kaphat* ~Wi a Főtéren levő első rendű - 1860 óta — íimr-lilftí-liljíiíg, 0 hozzátartozó állványokkal, 0 kézi-raktárak, padlás ét pincze bérbe adatik! Részletes felvil&gositáss^ C\'jál a tulajdonos , v _PICK HENRIK. 8 -»i-ixao& KLTTHIA a szópétésére ós finomítására Púder. Ef jr doboi éra; 1 forint 90 knjeir. Utánvéttel vagy aa ösaaeg előleges békül déas uláa küldetik. \|f LsgpMkaMkk lléSaékl, kél éa Murváig rt aaa. — Fahár, rtaaaaala. ás aárga -vagyiltg asslysált it íjáaln Dr Vakl J. J <•• Ur. taaár állal * llltatré levelek s legjobb körökböl misdan dohoshoz mallékvlvs vannak. TAUSSIfl GOTTLIEB Ina atWaékl mppaa k lUaéaaargyárat firaktár: slOS, i., Wtiktik s. Kapkalé a leglibb lllaUxcr-, gyágysser kereakedésken éa gyégy-io nerlárhaa, ), ia t. revettea klalMtikirt aoa vállal kltllmigit «awk. • Nagy-Kanizsa, vasárnap.____ Zala. 8. szám. (•■ lap.) 1195 január M tl-áa. WEISS JAKAB S BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-téle ház, elóbb „Hein-féle kávéház helyiségében BÚTORÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezon raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogv íjaktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van leiszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi mOasztalosyknál eszköilöm és en nék következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy mflhelyt KÁRPITOS és DISZITÓ-MUNKÁKRA és ezen irányban ia képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni, Mély UselaleUél WEISS JAKAB Nyomatott Fiecbel Fülöp laptulajdonoaiiál NagVK,aniz«án. 189.fi 9. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. január-31-én. XXIV. évfolyam. ImkMMMi: ri-iitii ouop-fuui Ma liUMadl t lap saslkal rWii vwalkMt slata kklnti;. II«mMIm Imlak aú tawrt Uuk Ml «a4Ulaak .1. IWnU »«■ kSUalaak Tiuia. ZÁtA Politikai és vegyes tartalmú lap. BMéMvaMt Ttnéli IpIM : RkM /ara, iLúrantn iut l(ia lm 11 Unm (t ftt — faj rtMm • hm (I M — te.) NtfT^iTn • tmu (1 tH 10 kr.) Ilré«U«k jatáajtau aMMtek. A Nsgy-Kanizsai- éa dél-zalai takarékpénztárak, a UankegyesOlet, az Ipar- éa kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai sexélyegylet-tzövetketet éa a Ialanyéi takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár és térfötöde r. ttt hivatalos közlönyt. rrimink. -+ry a Hiliiéaaára HOMr jlMtelia M kr. Sffts szóm ára: 10 Icrajcir. ■cg\|éléilk Xagy-Kno laáa ketéiklit kétszer: -Taaéjmap ém arü.törtöJcön. ■ TMUtkaaák naahat ru< ktajrr knnk,artki lillaila. A néppárt. (r=n.) Szép név! Mikor az ember olvassa, azt hinné, hogy a szabadelvű, a 48-as és függetlenségi, a nemzeti párt mellett egy olyan uj párt van alakulóban, mely első sorban és kiválóan a nép érdekeit, ezeknek megvédését az ezekért való harcot tűzte zászlójára; hogy ez a párt lesz az. mely a nép igazait fogja megvédelmezni, hogy a nép gazdasági, — kulturális s a. L érdekeiért fog síkra szál lani. Azt hinné és hihetné mindenki, a kinek egyáltalában tudomása sincs arról, — hogy miképen keletkezett ez a párt, kik kezdeményezték, s hogy voltaképen mi képezi tendenciáját. Hát nevet lehet adni a gyermeknek, s ha az alakulóban levő párt a fehérvári gyűlésből kifolyólag a néppárt nevét veszi fel, ez ellen senkinek sem lehet beleszólása, — csakhogy ez a név nem fedi a pártot, nem fedi a tendentiáit, a melyeket zászlajára tűzött A mit eddig a néppártról, aanak prog-rammjáró! s törekvéséről tudunk, az ezt a pártot destruktívnek mutatja; oly mértékben destrruktivnek, hogy inkább megbontására törekszik az egyetértésnek ott is, a hol ez megvan, hogy nem azokat a pontokat keresi, a melyek érintkezhetnének, hanem inkább azokat, melyek osztályok, fajok, felekezetek között a jó egyetértést megbont ják. — A néppárt tehát fractióra törekszik, ezt a fogalmat a maga legszomorúbb értelmében véve. Még nem lépett teljeaen actióba, s a hol actióba lépett, ott azután azonnal szembe ötlik bomlasztó tendentuja, — mely harcot, küzdelmet, gyűlölködést vall el veiül Most kezd mozogni\', most ki lépni a választások allpimával, mi közben szükségesekké válnak. Mondanunk sem kell, hogy ha bármely politikai pártnak alakulását jogosultnak is tartjuk, egy oly pártnak keletkezését, melynek destruktív tendentiája már mindjárt actióba lépésekor oly kirívóan mutatkozik, hazai viszonyaink között éppenséggel veszedelmesnek, kárhozatosnak, sőt feleslegesnek is tartjuk. Nincs könnyebb dolog az alacsony szenvedélyek felköltésénél, s hogyha ez már magában is veszélylyel jár, — mert a már egyszer (elköltött szenvedélyeken — nehéz uralkodni, még veszedelmesebb az állítólag veszélyeztetett vallás jelszavaival a szenvedélyeket felkölteni, s nagyon hazafiatlan játékot játszanak azok, kik erre nézve még a haza ellenségeivel ia luaeek paktálni, mert nemzetiségeinknek nem kell egyébé — mint az, hogy igazat adjanak nekik, mintha követeléseik a jogosultság árnyékával is bírnának. — A mit ez a néppárt céljául kitűzött, az nálunk, a hol annyi a vallástelekezet, s a hol nincs szükségesebb dolog, mint az, hogy e felekezetek a haza és nemzet üdvére egyetértéssel dolgozzanak, csak a nemzeti és hazafias célok megkárosításával járhat Hiszen ily formán ez a néppárt csak ön- magának vindikálja a hazafiságot is; — a tiszta intentiót minden országos, megyei és városi dologban. Vagy ilyen jelszavakat is lehet hangoztatni a 19-ik század végén, — léikül, hogy a n evet s égess ég átkának né ki magát az ember ? A néppárt jelszavait kétségtelenül felfogják használni sokan, a kik esetleg ezek révén olcsó népszerűséghez is juthatnak. De hogy igazán vallásos érzelmű, józan éa hazafias gondolkozású ember e párt intentióit helyeselni is tudja, azt nem igen tudjuk hinni. A. politikai szenvedély, hogyha politikai fanatismussal párosul, sok furcsa és különben érthetetlen dolognak képes magyarázatát adni; de majd meglátjuk idővel, — minő elemek fogják maguknak tulajdonítani a néppárt tendentiáit, — kétségtelenül kevesebb lesz ezekben a b u z g ó és tiszteletreméltó vallásosságból, mint abból a felforgató irányból, mely e párt prog-rammján vörös fonalként nuzódik végig, s mely megadja neki jellemét Talán felesleges az alábbi szemelvényeket, melyet a közelgő választás alkalmából a csáktornyai választókerületben osztogatnak, kommentárral is kisérni. Elég tanulságos ez magában véve is, — tanuljon belőle a ki tud : Polgártársak ! Élünk-e még ? Nem vált-e vizzé; az a vér, melynek Istenért, a hazáért és a magunk javáért kell forrnia ? — Tudunk-e hát A „ZALA" tárcája. Egy M«tlk«i \|irk«j vi\|i — A ,Z A L a* a r e d a 11 tárcája. — Irta: Halázz Gyula. Gy. város N. utcájában telepedett le Zigárdy Géza nyugalmazott járásbiré nejével és Erzsike nevű leányával, Zigárdy egy jóképű, a 60-as évek elején levó öreg ur, neje még egészen csinoa alig negyven éves nö, mig Erzsike leányuk egy párját ritkító azép leány, ki előreláthatólag hivatva volt a kis város fiataljait elbolonditani. At első napokban alig mutatkozott az uj caa-\| Iád mig végre egy különös eset által ök is kiléptek elzárkósottságukból; történt ugyanis, bogy a város előkelőségei egy jótékonycélu előadást rendeztek, mely előadáson való részlvételre a rendezŐbizottBág a szép Erzsikét is felkérte. A szülök csak nagy himezés-hámozás után engedtek a rendezőség eme kérésének. Ez időtől fogva Zigárdyéknál is vígabban folyt at élet, fiatal emberek jártak ki és be, s estélyek megtartása napirenden volt. Az előadás, melyen Erzsike is részt vesz, már síig egy hét mulvs lesz megtsrtvs, a próbák dr. Varga által vezetve, serényen lolynak, sőt Erzsike pártnere Kovács vasúti mérnök (ki a darabban Erzsike férjét játsza) arra is engedélyt l^rt Erzsike szüleitől, hogy tekintve az idő rövidségét, engednék meg neki, hogy esténként tiszteletét te hesse és Erzsikével szerrpél elpróbálhassa. Kovácsnak, tekintve ezen kérés ártatlan vollát Erzsike szülei ezt megengedték. Korács mérnök röviden azután, hogy Erzsikét megismerte, iránta azerelemre gyúlt, mitsem tudva ari ól, hogy testi lelki jó barátja, Varga dr. hasonló érzelmeket táplál a leány iránt Az előadás előtt valé estén fájdalmasan érintette Vargift-éíon körülmény, hogy Kovács oly sokat folalkozik Erzsikével éa kevesebbet jövetelének lulejdonképeni céljával, szerepének betanulásával Ezt Kovács is észrevette\' és ezen idö tői fogva az eddigi két jóbarát egymás iránt elhidegülni, egymás iránt ellenséges indulattal kez [dett viselkedni. Kovács alig várta már az elő adás megtartását hogy mint feltett szándéka volt: Zigárdyék házát kerülje ée a tért Vargának engedje át. Végre közeledett a nagy I^apr mely az egész vámst izgatottságban tartotta. Este 8 óra tájban gyülekezni kezdtek a vendégek. Ott volt a város ttine java. A terem már telve volt, mikor Zigárdy és neje a terembe léptek, hol Varga dr. kerített számukra helyet. Az első csengetée után a teremben levők, elcsendesüllek s nemsokára kezdődött az előadás, mely minden várakozáson felül sikerült. Az előadást tánc követte, hol Erzsikének nagy szerep jutott, az egész fiatalság rá vetette szemét, miért is Varga és Kovács jónak látták a társas táncokat, ugy mint a négyeseket a maguk számára lefoglalni. Igy Varga dr. az elsé. Kovács ■ V a második uégyest táncolták Erzsikével. Varga az sz első, Kovács a második négyesnél vallotta mag határtalan sserelmét Erzsikének, kt erre nagy zavarba jött, a a tánc végeztével kipirult arccal loglalt helyet anyja mellett, kinek leánya viselkedése feltűnt, sőt tudskosódott is viselkedésének oks felől, de leánys megtagadta a választ, s kérte snyját hagynák el a termet. A tánc régsatévsl Varga és Kováos Zlgárdyékhoz csatlakozva, hasa felé indultak. Varga. Kovács nagy bosszantására Erzsikét vezette karján, mig Kovács az öreg Zigárdyékkal társalgott. Lassanként elértek házuk elé, bol ezi-vélyes búcsúvétel után elváltak. Varga dr. és Kovács mérnök még mindig egymás mellett haladtak szótlanul: lakásuk egy utcában volt, mig végre Varga, kinek lakása elé elébb értek, következőképen kesdé meg s beszédét ! .Kedves Kovács barátom, igen óhajtottam már veled beszélni." „Rendelkezésedre állok\' felelt Kovács nyugodtsn. .Azt hiszem,fólytatá Varga, hogy nem iameretlenek előtted azon érzelmek, melyekkel én Erzsike irányában viseltetem, valamint azon érzelmek sem iameretlenek előttem, melyekkel le viseltetel irányában; fiatal emberek vagyunk és hozzá jó barátok, nekem ép oly jogom van szeretni a leányt, mint neked, tehát ajánlsnék én vslsmit. Zsebem ben van két golyó." .Tehát ámerikai,* szólta el magát önként Kovács. .Igen" volt a válasz és ? — kérdezte tovább Kovács. Amelyikünk a fekete golyót bum, az Nagy-Kanizsa, csütörtök. * Zala. 9. szám. (S. lap.) tenni, ha tenni kdl! — Pedig tennünk kell, ha gyáván veszni nem akarunk! Magunk állunk: Isten és nép! Mindkettőről megfeledkeztek — kibontjuk hát a néppárt zászlaját — és az Isten szavával, a nép szavával követeljük az Isten és nép jogát! Majd igy f o t y t,a. Lj á k: Szent hitünk csak annyiba vétetik, mint az Isten tagadás. A polgári házasság törvény. A törvény iránt tudunk köteles engedel mességgel lenni de a mint törvényt embe rek hozták, emberek meg is semmisíthetik; minden törvényes eszközzel azon törvények visszavonására kell törekednünk, — hogy nőink ne legyenek az adás-vevés piacára dobva. A hol a vallást üldözik, ott rég száműzött a keresztény szeretet, üres a sziv, — csak az önzés uralkodik. A ki biija, marja A tőkével birók a szabad ipar cimén ma már minden iparágat kiárendáltak az iparral és munkással együtt, — aki tehát csak szolgája saját mesterségének. — Követeljük, hogy az iparra ne a pénz, hanem a szakértelem adjon jogot, ne a telhetetlen szédelgés, hanem a becsületes és tisztes munka kapja meg a jutalmat és akkor a józan iparkodásnak lesz hitele is a szélhámos reklám felett Követeljük az adó-, vasút- és forgalmi politika igazságos rendezését A kereskedés ma csak a kapzsi spekulációk zsilját növeli és a nép jószága az 6 kezükben lesz értéktelenné. A vám és adó pedig azokat nyomja, — kik becsületes munkával csak a mindennapi kenyérért küzdenek. A kisiparos és gazda már nem biija a terhet, mert terményének nincs ára, a börze és uzsora embereinél pedig adómentesek a zsebben hallgató milliók. Ezért lesz a nép koldus s ráadásul még szavazatát is elveszti, mert terheit nem biija Mi vagyunk a haza : a nép! A nép java a hazának boldogsága. A néppárt az egész hazának pártja! E párt tehát kaijaiba ölel mindenkit, akármi a nyelve, csak a szive legyen nemes, csak a szive dobogjon istenért, királyért és hazáért A néppárt zászlaja alá hivunk mindenkit, a ki az isten és a népjogát szentnek tartja még. V ^ Éljen Major Ferencz. (—) Külföldi diplomácia a mag var parlamentről. — A ,.fW«- Correepondenzl\'-nek egy bécsi levele, mt\'.y odavaló diplomáciai körökből ered. jelenti, — hogy ások a parlamenti likerek, melyeket a sza\'ntdelrü Bánffy-minisztérium oly rövid idő alatt elért, örvendett* bitonyilékaintk tekintetnek a magyar állam kon-szolidált ét belsőleg tgéeteégei viszonyainak. Egy az outrák-mapyar monárchiával barátságos nagykatalom nagykövete erfSl következőkép nyilatkozott: „Azt az okot mértéklelet ét mintaszerű par lamentárit iskolázottságot, a melylyel Magyar ország a legalkotmányosabb uralkodó páratlan, fenkölt bölcteségével közösen egy igen nehéz kormányválságot megnyugtató megoldáshoz vitt, — még nagyobb nemtetek it utánozhatnák, melyeknél a folytonos miniizterváleágok mór minden napotokká Ittttk. Magyarország a parlamentáris kormányrendszer et üdvös gyakorlása által a monarchia impozáns hatalmát rendkívül nagyobbította. E tekintetben a kontinentális államok közül Magyarországot lehet leginkább összehasonlítani Angliával. Sál igen jó lenne, ha a ltomé ruli kérdés miatt angol politikátok gyakrabban tennének tanulmányutakat Magyarországra.\'\' A kulluxmfnltter mandátum\'». (Saját tudósítónktól. Csáktornya 1895. január 29-én.) A Wlussits Gyula dr. képviselőnek kultuszminiszterré tö\'rlénllcinevez• tetése folytán a ctáktornyai kerületben választás lesz. Ezen erős ellenzéki kerületben most is hevet lesz a küzdelem, mint egyébkor i most sem lehet határozottsággal előre megmondani minő eredményny\'l fog véjződni Két párt áll ftt nemben : a szaMelvü párt, melynek jelöltje Wlasnts Gyűli dr. miniszter, az eddigi képviselő s a néppárt, mely jelöltjének Major Ferenc drt. főorvost kapta Székes-Fejérvárról Wlastiti mellett az egész intelli geneia sorakozik. A nemzeti párt, mely a múlt választáskor jelentéktelen kisebbségben maradt, ezúttal jelöltet sem állit, mert felekezeti térre lépni nem akar, pedig a jelenlegi választási mozgalmak ily színezettel bírnak; választásnak kitenni, mivel 3 jelölt mellett itt absolut többségre egy párt tem tehetne szert Igy Wlassitsnak könnyű játéka volna, ha a néppárt tulerűs akciót nem fejtene ki. A papok, kik a inult választás alkalmával Wlassits leglelkesebb hiceí voltak s magukat érdekében leginkább exponálták: nem tudják a feleke zetnéOallieegről ét szabad vallásról szóló törvényjavadat előadójának megbocsátani a képviselőházban tanúsított szereplését. Bámulatos kitartással s olthatatlan gyűlölettel jött mozgásiba az egész lelkipász tori apparatus s csak nyer erőben az által, hogy Zágrábból támogatják. Az érsek rendeletet bocsátott ki hozzájuk, hogy agitáljanak, tőt titkárját is elküldte Muraközbe, hogy mint perlaki születésti egyén, a nép nyelvén befolyását teljes mértékben érvényesítse. Igy Majornak lelkes kórterei van-nak, kik amellett, hogy jelöltjükért lelkesednek, a népre rendkívül befolyást is gyakorolnak. Hogy hangzatot jeletavakkal el leket ragadni a tömeget, magától értetődik s ezért a Wlassits-pártnák teljes erővel kell fiivennie a harcot, hogy kisebblégben ne maradjon. A választást február 7-ére tilzte ki a megyei központi választmány Elnökök : Gózony Ferenc vm. főjegyző, Zakál Henrik ügyvéd, Tóth István, urod. tiszttartó, Magitai József kép. igazgató; jegyzők : Hajós Ferenc dr. ügyvéd, Jeney Gusztáv el. isk. igazgató, Zrínyi Károly polg. isk. tanár. A választás két bízottság előtt fog lefolyni. Jövő héten Zirhy Nándor gróf ét Esterházy Miklós gróf u lejönnek a kerületbe Major érdekében. Tollf uttában. A ctáktornyai választó kerületben föllépett a népboldogító demagógia. 0 nép I végre hát ütött számodra is a megváltás órája I Mert eddig rettenetei rabeágban, elnyomatásban szenvedtél. De eljöttek megváltóid, a béke, iieretet ét egyeziég Ilimének küldöttjei, a nagy népboldogitók egyenes leszármazottjai, akik széttépik láncaidat és az 3 táját külön kötelékeikkel vietnek téged az üdtStü-lé* mennyországába. Tehát higyj ét rtmélj, 6 nép! Csai ne utri-i mindenkit I Hited legyen végtelen ét vak : mert • te elesánt demagógjaid igéi uerint a ntkeág na mert nem akirja a kerületet esetleges ii-ikgynn jó az üdvösségre. Átért tehát ctak vakulj tartozik életétől 6 hónap alatt megválni — vágta közbe Varga* — és aki a fehéret húzza, az Erzsikét tartozik megkérni. Kovács gondolkozott egy pár percig. .Jól van.* mondá végre, beleegyesem. A húzást azonnal mrgtar juh. Varga a két golyót kalapjába téve, Kovácsnak busás végett átnyujtá. Kovács hulott, Varga csöngetett, a kapu megnyílt, a ket barát elvált Kovács egy ideig a bezárult kapura nézett, astán egy hirtelen pillantással a kesében levő golyót szemlélte, es pedig fekete volt, tehát tartozott 6 hónapon belül, azaz junius 1-én életétől megválni. Nemsokára a történtek után Zigárdyék eslélyt rendeztek, melyre többek között Varga és Kovács is hivatalosak voltak. A jelenvoltak nagyobb része azon határosolt véleményben volt, hogy ma tartják meg Erzsike eljegyzését Vargával, bár ut is tudták, hogy a leány nagyobb hajlamot mutatott Kovács neje lenni, ki egy idő óta búskomorságba esett és csak a legszükségesebb társalgásra szorítkozott Erzsikevei, kivel nagyobb részt, mint látszott ssüleioek tetszésére, Varga dr. foglalkozott Mindazonáltal észrevehető volt Erzsikén, hogy kedélye nem a régi és szivét nyomja valami. A mulatótársaságot legkorábban Kovács mérnök hagyta el, ki egészben cssk a leány kedvéért jölt és el nem tudta tovább nézni barátjának ellenében a leány szülei fölött aratott győzelmét Erzsike és az öreg Zigárdy kisérték ki a4ávozól, ki a leánynyal egy pár pillanaton st sokatmondó farkasszemet né<elt és azután könylelt szemekkel kifordult sz ajtón. Zigárdy és leánya z előszobában maradlak. Zigárdy nem tudta mire magyarásni leánya viselkedését, midőn ez nyakába borult és csak annyit mondott: „Apám én Kovácsot szeretem és cssk az övé leszek. Az öreg egyideig fejévél bóbnlott, mint ki a dolgot nem egészen helyesli, de azután homlokon csókolta leányát és arra kérte, hogy csillapodjék, nehogy az amugyis többel látni és tndni akaró társaság figyelmét msgukra vonják. Zigárdy leánya által követve lépett a terembe, bol a jelenvolt arcokról könnyen- leolvashatták azon egyes véleményeket, melyeket pár percnyi elmaradásuk a társaságban keltett Most nemsokára a társaság többi tagjai is egyenként elszái lingóznl kezdtek, mig végre egyedül maradt a család Varga dr.- ral, ki megragadta es alkalmat, és megkérte Erzsike kesét, melyet tőle, miután a leány kereken kijeleutetle, nogy szive másé, megtagadtak. Varga magát erre halálsápadtan ajánlotta és fél bódultan hagyta el Zigárdyék házát, hogy bosszú időn át vissza ne térjen. Ezen estét kövelö reggel (<y. város pályaudvarába kocsi robog be, melyről Varga dr. szállt le szolgájával, ki csomagjait szállitotta utána. Egyenesen betart az állomáslőnökhöz, ki ugy Kovácsnak, mint neki jő barátja és közel egy léi óráig, mig a vonal megérkezett élénken társalgott A vonat megérkezett, Varga dr, (elszáll, alakja megjelenik a kocsi ablakán, a mozdony (Ülyöl s Varga a kocsi pamlagjára hanyatlik. Januártól, midőn a fentebb elbeszéllek megtörténtek, egy pár hónap telt el, esen Idő alatt a viszony Kovács és Zigárdyék között kedveső fordulatot vett. Kovács mindennapos vendég volt Zigárdyéknál és a városban ia tudva volt Varga dr. tnegkosarsslatása és azon körülmény, hogy Kovács Erzsike kezét megkérte és e\'jegyséeének hire naponkint várható. Április hó vége leié Kovács hirtelen megváltozott. Izgatott lett és a leány erre vonatkozó kérdései elöl kibujl és sz eljegyzést Zigárdy egyenes kívánsága dacára halogatta. Egy éjjel későn hagyta el Zigárdyék hását, ugy május vége felé lehetett as örülésig izgatottan rohant lakáaa felé, midőn útközben nevét hallja kiabálni, há\'ranéa és jóbarátjával Gy. város állomáslönökével találja magát szemben. „Jó reggelt Kovács ur" hová ily korán? •Hizony már reggel van, nem is tudtam, válaszolta Kovács, ma egy kissé tovább voltsm Zigárdyéknál; különben mí újság főnök nrV« „Hál ön nem is tudjs ? önnek első sorbankellene tudnia. »Mit? kérdé Kovács meghökkenve — .Varga elutazása mindjárt rejtélyes volt, előttem folytaié a lönök. Kovács e név hallatára Összerezzent »Folytassa! lolytassa! kiáltá még izgatottabban. »A mai lapban olvastam, hogy Varga dr.-nak párbaja volt egy tiszttat, mely párbaj a legsúlyosabb feltételek mellett megtartatott és Varga halálával vág-zödött „Nem igaz!" kiáltá Kovács magáról teljesen megfeledkezve. „Nem igaz?" micsoda beszéd ez Kovács nr, itt a lap, győződjék meg róla. Nagy-Kanizsa, csütörtök. népi Vakon tokkal jobban nőheted a remény szálait it, — bogy m^íi ctak ai igámig utján vetetnek téged a tok a milld, jóságos apostoli lel-kik, akiknek ajkain cndálalot mádon Mlllk a fék leien gyülölft, De te boldog vagy, nép, meri aital a tant kittel rohanni velük a mennyortiág felé, hogy ei a rettenitet, idegi ázitó üvöltit a tierelet iioloii-mája. Milyen ji hogy vak vagy I Milyen elssánlan Indei futni aiután a bizonyos iM után, melyei már századok ó/a töl\'.ögetn, de megtölteni még nem tudtál toha I A Csáktornyái proklamációban újra feléd dui-zadnak etek a uákok, bámulatoian öblöt teájukkal. ÍU te, jó nip, megbabonázottan rohansz oda hoz• tájok, megejtett akaratod kinciivel. Századokon keresztül ugy volt, hogy a zsákok hittak, te pedig soványodtál, atilál ét lelkedben, ertzényedben egyaránt üresség lötéllett De most nagyot fog fordulni a világ. Mott demagógjaid ait mondják, hogy ha erszényedet akarod tölteni, akkor előbb a sziced legyen tele gyűlölettel azok iránt, akiknek keiében van a töke! Ne tűrj a szabad-ipar köpenye alatt löki-monopoliuinot! Mert tudd meg, hogy a hatalmai Isten lemmi/éle mo nopoliumot mm tankeionáll, csak a lelkek mono-peliumát. rA kereskedés ms ctak a kapui spekulációk zsírját nöreli ét a nép jószága az ö ketülcben letz értéktelenné." — Ezt lem lehet tűrni. Mert minden kereskedői spekuláció átkötött, minden kereskedés jogtalan. Csupán egy keretkidéinek lehet elfogadni a spekulációit: ae üdvösség- kereskedéseit. Et ii ctak a spekulálók zsírját növeli ugyan ; de te, jó nép, nyugodtan toványodhatol at üdvösség reményében. Erre nézve pedig duzzadhatsz a reménytől, mert kitűnő közvetítőid vannak. A másvilágra spekulálók börzéjén hantin hangulat uralkodik. Az ütőitölő ágensek adják, cetlik a papirt. Boldog nép, hatalmaiul Hökkent egy-szerre a ti lelked árfolyama, a polgári házasság papírjaiul Oiue akarják vátárolni a papírokat, hogy megbuktatták, hogy forgalomba ne jöhessen. Mert ez nem neked való. El a fülemilés hátattág maradjon ctak a kiváltságosak joga Nekcd+ke-nettelen nép-, vakmerőség, itfeiileltiiség tolna a siív Meni erejével kötni házasságot. Nikéd szükséged van az őrök-felbonthatatlansdy békóira, hogy higyj a házasság isteni eredetében. Zala 9. BEám. (S. lap.) Föl hát jó nép, talpra I / hl a Csáktornyái nép párt üvöltő táborába. A stákpárt lobogói alá I Népboldogító dicsőségre itomjuhosnak olt a ts reséreid, Ast esak egy tragikus élsl történstéből tudod, hoüjf Megváltódat megfeszítették. Mott hívnak, olt leliitiz magad it, amint örökül hagyott nagy essméit insgflisilik. A prófetizmusról. A kaszinó nagytermében, hol a vig mosnának oly gyakran áldoa á nagykanizsai intelligentia, szombaton szép azftmu és előkeld közönség gyűlt egybe, hogy élvezze egy nagytndominyu írónak magas röptű értekezését s bibliai kornak egyik legszebb szakáról. - Dr. Neumann Ede lőrabbl ur a prólétáknak egyik leghivatottabb fordítója és magyarazója, ismertette s pfölélik korál, irodalmát éa erkő\'caeit -agy- gyönyörű nyelvezetű és lelkesedéatöl áthatott előadásban. A felolvasás becsét nagyban emelték amaa idézetek, melleket a szerző a prófétái irodalom legsaebb ré-szeibffl vett é.i m-iysk nemcsuk a felolvasta! tevék érdekosaé, hanem egyutial tanúságot tettek arról is, bogy a felolvasó a próféták könyveiben levő fenaéges költői.részeket oly tősgyökeres, tömör, költői nyelvezettel képes viasaaadni, hogy e tekintetben eddig irodalmunkban vele senki sem versenyeshet.\' Uiiy tudjuk, hogy aa Izr. Irodalmi Társaság kiadandó bibliájában a bárom nagy prólétál í Ezaájkst, Jeremiást és Eiékiást : dr. Neumsnnt Kde fordítja \| ha ea idézetekből kóvelkesietnűnk azabad, akkor méltán kimondh ttjuk, hogy e fordítások a magyar nyelvnek legszebb diadalát képeaendik. De téijünk ál magára a felolvasásra. A bevezetésben a felolvasó említi egy kiváló tudósnak szon nyi alkossál, hogy a prófétisuiut egyike a legnagyobb azellemi hatalmaknak, —■ a melyekel az emberiség valaha látott: „a világtörténet nem tsreinteti semmit, a mit osak lá\' volrdl ia öaaze lehatna hasonlítani az izraal. pró-fitiamnsaal." Azután rátér a próféta-szó jelenté\' sének lejtegeté«ével és g rokonnyelvek segitaé gérel megállapiija azon aaónak eredetéi, amely-iyel a héber nyelv a prófétát jelöli. Fejtegeti saután a jó-ok és próféták közötti nagy különb-séget, „Varázslókkal éa jósokkal — úgymond — akik a jövendölést meater^ég módjára Qaték és a nép tudatlanságát a saját lekiniélyök meg<zi lárditására és önző érdekeik elömo\'ditására ak-náa\'ak ki, a legtöbb népnél talalkosunk, de i (írólét ismu« megteremtésére csak a régi Israe! ben voltak meg a syQiségea leltelelek.\'\' Hellásznak a saépnek kultusza jutott oaztályré»zQl, a tudományi is a görög szellemnek köszönjük, de a prófétiamust Iarael adta az émberiaignek éa Kovács mintegy kilépve s főnök kezéből a lapot, otthagyta azt a faképnél. Már délután 4 óra lehetett, midőn Kovács bódulatából magához tért; űnnepiesen felöltözött, hsngulsts egészen megváltozott, és egyenesen Zigárdyékhoz tartott, hol kijelentette abbeli szándékát, hogy sz eljegyzést ma óhajtja megtartani. A család jóbaráljuit ezen szándékáról értesítették és az eljegyzést megtartották, sőt a lakodalom napját ia kitűzték juniuz hó í-ére. Junius 1. közeledett és nagyban készülődtek a lakodalomra, már minden rendben volt, alig egy pár ~nap választotta, el a boldog párt. Végre felvirradt junius 1. Egy gyönyörű verőfényes nap; a náaznép ia gyülekezni kezdett, mi dön egyik szolga Kovácsnak tudtára adja, hogy egy ur beszélni óhajt vele. Kovács mitsem sejtve, bement s szobába, de majd, hogy el nem ájult bámulatában, a jövevény Varga dr. volt, ki hat hónap slatt annyira megváltosott, bogy szinte alig lehetett reá ismerni. Egy pár percig szemközt Alltak szótlanul, mígnem varga a csendet megszakítá, .Kedves bsrálom, ma július elseje van, de mind ez ideig elvállalt kötelességednek meg nem feleltél. Ennélfogva megkövetelem, hogy\' végezz őo-magaddal. Ezen utóbbi szavak kíséretében egy pisztolyt nyújtott Kovácsnak, ki azt vonakodva bár, de elfogadta. Kovács könyörgésre fogta a dolgot, kérte Vargát. bogy mentené lel öt snnak a leánynak a kedvéért, kii ö is szeretelt, végre is önem gyáva-aágból mulasztotta el kötelezettségén^ megte- lelni, sőt még két hét előtt is könnyen megvált volns életétől, mert csak aljkor vélte magát kö telezettsége alól felmeutvo, — miután ha álhirét megtudta. Varga szemei könybe lábadtak, s nemet intett. • Követelem, hebegte Vsrgs. Kovács erre lejének szegezte a fevyvert, ék elsűté. E pillanatban Varga az ablakon át elhagyta a házat és a lakodalmas nép, mely a durranásra berohant, ájultan, de meg nem sérülve találta a földön Kovácsot. Kováos csakham <r magához tért és vonakodott a történtekről felvilágosítás adni. Erzsike fürkésző szemei szonban csakhamar észrevéllek Kovács melleit egy levelel, melyet mohón feltört és melynek tartalmából könnyen megtudták a tényállást. A levél Így hangzott / Kedves barátom l Te íln kötelezettségednek, milyet január 1-én rállaltdl uiajjadra, habár csak formailag it, de megfeleltél; u feyyrir, mnli/et neked átadtam töltve nem volt-, most jjedigikiránom. hogy légy■ oly szerencséi és boldog azzal, kit szerelsz ét ki szerel — mint a milyen szerencsétlen ét boldogtalan én vagyok. Ezt kívánja neked iierető barátod Varga. A levél elolvasása u\'án ámulás vstt erőt a lakodalmas népon, hangoztatták Varga jellemét. Két óra múlva Kovács és Erzsike férj és leleaég voltak. 1895. január hó 81-én. szzel oly szolgálsiot telt neki, a melylyel mindaz nsm vetekedhilik, a miben más népek kultur-munkájuknak sikeren ás eredmásyeit látjuk f ,. A próféták működésének oélját éa eredényét a kővetkezőkben foglalhatják óaass: tíaata fogalmat ad ak az lstsnről áa annak- révén örök Idökra szilárd alapokra helyzeték az emberi arköleaöi. Megtelték azt gyízslaaeen, mérkőzve egy ellenségaa világgal, hihetetlen bátoraággal meg küzd ve azokkal, a kik a régi tévedésekkea görcsósen ragaszkodtak és szeretetről és igaa-eágról, a próféták erköioalanának ezen kát ha-talmaa oss\'opáról tudni nem akartak. Ennél di osőbb küzdelemről nem szól a világtörténet, a prófétákénál nagyobb bátoraág, böa szívat még nem töltött el." Szól azután a kanaání népek valláaáról, — a melyei csuk nébány htized óta azon emlékekből ismerünk közelebbről, melyeket ősrégi épfl-lelek romjai alatt talállak. £s ecseteli a aűadei met, melyet a próféták ezen idegen téves képzetek és azok ellen folytattak, a kik magában a zsidó népben akanaánl világnézetnek hódoltak. Kiemeli a prótélák Istanfogalmánsk univeraa-lismusát és ráutsl azon gyengéd kötelékre, a mely a próféták felfogása szarint aa embert Istenhez fűzi, — Hanganlyozza, hogy a próféták nem nz áldozatokban és nem a va\'láa szertartásainak gyakorláséban látták a vallásos ember feladatát és bivatáaát, hanem as erköleeta éleiben. A prófétáx ezen tanai természetesen ellent-álláara találtak ásóknál, — a kik nem aziveaen hallották azon gyakran kemény azavakal — éa kellemeilen igazságokat, — melyeket a prótélák reájuk olvastak, — országnagyok, a kik a népet aanyargalták, a gaadagok, a kiknek kineaeire a kifoazlottak átka tapadt, a büszkék, kiknak fsa-héiásáaa halárt -nem ismert, a papok, kik aa áldosatokról nem szerettek volna lemoadaai, a hamis próféták, a kik mindig azt hirdették : „béke, béke", a kik a nép száia, ize szerint basaéltek és a nigyok kegyét lajbásaták éa as érteimellen nagy tömeg, mely tévedéseihez törhetetlen bü\'éggel ragaszkodik, a mely hibáiba szerelmes és nem szereti azokat, — a kik javát akarják." Ennek kapcaán s/ól a próféták bátorságáról, a melyet még azokkal azemben ia ta-ansitottak, „a kik előtt a legnagyobb azelemek minden időben bódulva borullak le, — a kiknek 1>áji a szent írókra is varázaeröt gyakoroltak, a kiknek dicsőségét a biblia lagkőltöibb lapjai zengik : a nőkkai szemben is," végre rámutat arr.i, hogy a próféták, a kik a legnagyobb szigorral és kérlelhetlon igazság gal o-ilorozzák a bftht, korholták az erkölcstelen -séget, megfenyítették a gonoszságot, bárhol ia ta\'álkostak vele, aa emberi szív legérzékenyebb húrjainak megrezegtetéaében ia utó!érbetatlea mesterek voltak, hisz ők végtelenül szerették azokat, a kiket oly gyakran aelletl dorgálaiok éa saíveaen adták odá mindenkoron aaivűk várét azokért, a kik gyűlölték és flldöaiák éket. A felolvaaást a kővetkező azavakkal zárta he : ugyanezen szellem nyomaira akadunk azon férfink éleiében is, a kik más nemzeteknél prófétai ihlettel éa prófétai bátoraággal népük igazaiért küzdöttük. — Ilyen próféta volt Petőfi, a szabadság harsonája, ilyen próféta volt Kossuth, a szabadság, egyenlőség és testvériség prófétai eszméinek diosö leventéje és ilyen próféta volt Széchenyi István, ki aat mondá: bogy , Magyar ország nem volt, hanem leea." H I E_E K. A „Zala44 naptára Február 1 én: Thea-estély a „Polgári Egylet"-ben. ,. 9 án: A „Polgári-Egylet" közgyűlése. délelőtt 10 órakor. - Este tár- sas vacaora. 8-án: 6-án: n M U H A . Ztlamegyei Agjharoos-Tss-tűlet" táncmulatsága. A „Póaiáaok éa Távirdászok" mulatsága a Polgári-Egyletben, 7 én\', A „Nagy-kanizsai Vendéglősök, Kávésok, Mészárosok, és. Pinoé-rek betagaegélyaő egylete 1896. évi rendes kosgyűléee délután 8 órakor. .,Megyei Bál" Zala-Egarszageo. A Csáktornyán székelő „Mara-közi Takarékpéeatár Htmvény- 9-én 9-én Nagy-Kamzsa, csütörtök. Zab. 9. szám. (4. lap.) 1895. január hó 81-te 10 tat 16 4n ; 17 ta: TársSsáf" XIV? évi rendes kőz gyfitae d o. 3 árakor. Az „IparttsUMst" rtgshaa. A , Nagy kanizsai Izraelita Nő-Körlet esiélye. Ferenc példájának kőpféeére buzdítván Okét. Azután Len k Jáoos VI. oszt- tanuld sraralta Petőfi Sándornak; A rab ciaiD kölicményét u . , „ ... , Ismét aa énekkar adóit elé egy da 11. Aa igas-A „Nagy-kanizsai Kereskedelmi (ó rtvíd Urú mvtjft\| ért xtgtt a rtTw de ée Iparbank- réwrénvlársaság- ^.Wes ünnepély. ® -Tia.Ué lent. 17-én láa élőit 10 érakor. : A „Latenset Takarékpéaaiár TMs<vtaytlraaaágH rendes éri kőtgyftlés* : á „Nso-kasissal Beakagyt-sülét RéasréayUrsaaág" ■«- saoat\|yedik évi rendes I8< gytléaa. stitaál klsuliés A n.-kani.aai ónk. Ifftol\'ó testlet vasárnap a bé 97-ta Lengyel Ltyns e\'nők elnöklete alatt tartotta éri rendta köigyü\'éaét. At elnöki megnyitó után Rom mg Lajos titkár felolvasta »s elnöki éa toparanceooki jelenti!, melybal adjak a kft vétkezőken IWvId visszapillantást vetve, a testi at 84 évi ftnnáltaárá, örömmel konatatálja a jelentés, hogy a testület falaisrelíae mente felüíbtulja a vidéki vátnaok Itlaiereléetlt Hogy — ■lélépIsMnk. A« í\|usa\|Ófy«ini«- as altalános visbiány némilegpéloltaaték, a tea tér 1W6 évi jaasár ekéjével dr SárTfy Klek ittlét 6—8 vittel le\'itetl lajt klstan tartá-ét nagy kinizsi törvényszéki ée S vast le a Uáta iaraaolta a városi tanácsunk, bol a javaslat tapolcai játárbirósftgi jegyzőket a X-ik fizetési Kedvező fogadtatásra talált éa a. lajtok mieóbbi osztály 2»ik lolozaiába léptette elá elkészítése elrendeltetett, — A testület a mait — A Társas-láy tslétia A nsgy-ksai évbea egy tarbes feladatot vállalt magára a taai Társas-kör vfgalomrondctő bizottságának az mesiö-osttály telállitáaáral, mely nemes eéln idei farsangban határozottan aaereoeeéje van. — intézmény ujabban átdolgozott szabályai a köt* Akár kttkl síét meghívókat a hivatalos pecsét titka gyűlés folyamában előterjesztetvén, egyhangúlag alatt, akár nem, az eslélyek mindenkor igen la- aifottd\'t\'tsk. — Tartaton a lalolyt évban I tógatoltak ét a látogatottsághoz ezeo díszes kör- rendes köigyQlés, 1 választmányi ét II part nos bén mindenkor a jókedv ia tártul. — A folyó bó aoktégl Ülés, mélyeken 184 ügy darab ayen M áaeaie megkezdeti ée a bó 87-én reggeli 8 e intésén. — Nagy gyakor\'at Volt kettő, to-óráig tartó vigalom, aaialén magáa hordta mind- vabbá 88 kis gyaknrlat és eeea kívül aa esti azon jelleget, mely egy fényesen sikerült mulat őrség ideje alatt a tlgók as l\'letd flrparaaos-aág mellett tsnuekodik. — A Itépeétély rmékét noköktól Iskolai n\' «táfbfl;i részesültek. At el-maradandóvá teendő a ligyelmés rcodatóség Igen ! mslt évben 10 tüaetat ferdült elő. Kiégett 9 csinos táncrenddel lepte meg a megjeleni hölgye- eaerp<»iad?lrs 6 aialaa fedelet ház, . 8 pajta kst A négyeteket 88 pár láncolta. Ott voltak: 8 Istálló, 4 él, t fakatára, 8 a«almakasal 61 OarMs Síim* k Gáwws //ta Nemes-Apátimi, szekér utas, J bá>la papír, 81/, Sl la. Aa Összes CtMftr Némlaraé. ünmcht OtíAaé, Dmtú-y kár 4184 Irt. At elégéti épületek kO.OI 10 biz* Uura. it> Dméayi ÁtjnUfai Kwtlhely. /)e<£\| tnl\'va vol», 9 pedig nam — Műkódéebeu állott saa éJM Móric ibely. 4re Fusciatiiné, tílawut Mm fii Oaba űsAmms Vilmámé, GySrf/y JH-sasa/ ( ÍMhantr Aranka Uu tapsai. M ftdia Marcali Jtmrílí íilhínHé, di\\ Jéua FM4 k Jótm Matyit Aleó-Lendvéréi. Jaua Kdfűlgni B-Part. Makira Mhhl Maahardt Makin, Mtrftn batoaan éa aaépen. Majd H o ff m a a n Mér ta- bol a vig lakodalmi veadégek Horváth Laoi I tanár tartott rövid beszédet ai ifjúsághoz, Oeék leikesitó zenéje mellett — reggelig maradtak együtt «- A aaajr-kaalasal IpartMliltl vigalom re adasfi bizottsága 1899. évi február bé 10-ta a "Polgári Egylst» smeeti dwttermébea Morváik Laci zenekara kösna&ködéaévai aártkérl táncmulatságot rendez. Kezdete sete 8 órakor. Belépti-díj ssemélyeakiat 80 kr. Csaléájsgy (9 személyre) 9 forint. Páholyjegy 8 frt. Karzatjegy 80 kr. A tiszta jövödelem aa tltsagtayv datt ipanaok javéra lordíiiatik. FslAlteettask köeÖnéltel lógadtátnák éa hírlapi lag ayagtái-latsak. A meghívó másra át sem rak ás ka tó ée kívánatra előaaiatasdó. — /egyek előre vállba tók llslraz Frigyes és Taai Simon uraknál. Kik magkivót téred étből nem kaptak, forduljanak aa IperisetOlet irodájlboa d. a 9—18-ig ta á. a. 9—6 lg. — A nagy kaalaaal kar. Jét. alig;-laá f. bó 97-ért ósseakivett közgyűlésé, a tagok kellő eaáatbsn meg sem jelenvén, megtartható nem volt Aa uj késgytláa, — mely tekintet nélkül a megjelenők márnára, hetéreast-ktass — lebruár 8-án d. U. S órakor st iskelasaék helyiségében fog megtartatni. uaa«jriés, A sagy-kaaistai l»srtastllt [e hó 97 én tartotta mag évi rendee kóngylléset. mely igen nyUitodi lefolyáea volt As égési elél járóság közfelkiáltással következőleg vélasatsian meg, Elnök Sasra Jóaaet alelnökök: Knaaaa Ferenc, Halvax Frigyes. Választmányi tagak i Takács Jóiaet, Tiipóliös János, Mihályi István, Msjlinser János, Hartasnn Igttáe, lutea Lsjoi, Mero Mátyás, Táncsics Jó»set, Harayovlra Bertalan, Sters Károly, Hell János, Miltniyí Sándor, Saftts Jóasef, Svejoer Jóssal, Kaaler J tassf, Psr-nsa>l Isiráa, Nagy Károly, 11 írváth JAawf kovács, Fiálovira Lsjes, Kata tó Jatton, Morváik Jta>et, Léral Káro\'y. Póttagok: Bódis Jáaoa, a tűzoltóságon kivOl s helyben á\'lomftsosó m. fiAmeik Oférgy, Munkácsi Nándor, Horváth La-kir 90-ik bonvéd ss«lóalj va amint l átiear- \|oai gk{ X>ántt»U Saáavitagálék i Heck Miksa, dOnk legénysége. — A ts tflletaek jelenleg 108 Scbwars Mihály, Véisüberger Jíslgmond, A állterillaa. Letanyéa it tatai áldott pártoló éa 108 műkődö\' tágja van. - Egy ttg a paranesnokeág irtat tanaaitoll durva maga* viselete miatt kisárétstá A kitárt tag a kta- (Asfer Ltj*i, Mtrkly Antal ni, Mou ftfetaé, \| H/B\'éshes letebbesstt. dl Itt pírto»érá nem ta Mikm IMrif, Mikrn MHdni, Mititt Arpddni; lálvátl, lekbbesé-érsl elntasittatoit. — A me SmJnmt$ VmmnL Nimkovia Éritik k Vitmn gyei tűzoltó ssöveteég évi kOegyálésen Oélya in. ffjmlt Oytryyni, Synti GMla, fti- JWt évi \| hiifermni, ikkmid\'t Friyymi; SMliet Jwiat,\' György föparswaok. Ctaviaslt. — Segélyben ~ "" " ...... \' " at évbea ksi tag rtaMMW> — Dna\'pélyea ki vonúlás volt keltő, ss ^rsspi köraene\'kor és Koam:b Ltjot tetemei,áistéllitáaa alkalmával, me y utóbbi éeetben a példás rotd leutartásábo* a tűsolti\'ság nsgy s>érrb«n botsi járult, —• A aentöoittály javára Éáreias hóban egy hang ShMit* Gkrita, Ltah m Margit Zala-Egmzeg. étr. SMtin Sándorité, SMlit* Emiik H Kara-tiito Zala-Sssnl-Mihályril. 8tiriif SútiJorné; It. 8mutU» Etekné, 8ta»litt Anna él Laura Le-eéBCS\'Tomsj. tkakadu lanitné, SaoMf Loakt Hsbócas. SoMIXty MmSaaé, Tóth Lá»Mné, Tóth Kamilla k Mariska, Ttrik AmbmhUvi-lii\' Rota, 4r, Dtböltf Gpdóaé, Unper Ülmann Btkné, Varga Lajomé, Varya tiinlla, Vén Királyné. Beák Ferenc áaarptly Okaéretea versenyes lánöVigalom* isrstott, mely 469 fh 80 kr tiasta jöveilelmol eredményeset, mely tait a difteriiiss. I^gu\'ébb — mint leveleiftnk irjá ~ Máliee János ügyvéd 9 éves kis fiy&p kéj át ragadta el a sitrttö ttOlék s borsaastn Zala-Ssent-Uróthen "sV,^ ml5ÍMm ^r1. f, tsaiBlelet Knoriter ^T khl fiuwl<b" «po»toeiii». - HalAlt akaaé talkaeftatag. Nsaitég Adtunk hirt arról, hegy egy «rd(Wr a járásába veastöt szedni tévedt embert minden alapos ok nélkül vtaaá\'yéeea megsebesített. Mest ismét ka tonló, de sokkal esereaoséitsesbb kimeneteld b(Intettről ér\'seit bennünket luáésittak. Ugyanit Tóik Jósset öreg erdf-őr a sajkl határhaa levfi gr. Andráaey Aladár féle nradslmi erdőben tlbb 18-11 Rut talált, a kik a fenyfl Iákról tahaeot összeg stökéstiett kani mokkái addigi, tnlg ette ssedtek, A fiuk at érdö-ör erélyes lelaséli>á<4rs tiűkaég léaren, takarék^las\'árilai keaelietlk. —. Lem álltak tilég, a mi felelt as előbbi Sanyira »sokta a helybeli Irt, tanintétetélben, hogy A- péns\'ári forgalom Irt 1640.94 bevételiéi esem- dühbe jött, hogy felkapta puskáját és lőtt minek ............ben, IW 150980 kiadást tűntet kl. — A segaly- kövslketléban as egyik gyermek : Knolli István alap jelenlegi Daaiaga Irt 8000.91 kr. kr. — Lsl- oly a<rneéilenűl leti balástékos talélvs, kagy kés buzdító.száVakkal záródott a nsgy gonddal seh ny fntó lépés megtéte\'e alán holtan ÖSMt- kidolgo/oit jelentés, melyet a kösyySléa tetszés rogyott. Hogy véletlenül vagy s\'ándékosas Istt-e tel egybsngutag tadoaáial veit. — X" stámvis* a ttegány fla élete kioltva, at a megindított gáló bizottság jelen étének tudomásul véiele vlngálat adatai trsinek kivatva kideiitsai. As Után, a stáMvitagáló bi«ttságnak nemkülönben asoSban már bizonyoa bogy a sajnálatra ir.éltó minden évbea lelvftltva listánk egy-egy kiváló alakjátiák emlékét ünneplik. Különösen Deák Ferese és l/Hvls Jórétiről eaoktsk kegytlsnel mígemlékfzni," Bt évbvs, é. p. jan. 29-án mint Deék Farene baléía napján, a asgy baiánkfin émléké Iránt rótta le a kegyelet adóját külön-külön ai elemi nép valamint a polyári iskola A progratrfa s népiskolában kGvttkező volt: 1 Keteelkofrr Jó<ssl egyésületi péna\'ámenak fára- Hyísims 9. Boa Samu izargstá és ifju-ákhua\' dnaasnkért köszönet szavaztatott. A« I8"6. évi ——\' kllteég\'etéa s váleaitmány jataalata saariat el- fogadtatott. Szolgá\'ati érmet kapt iki Knortaer Oyórgy tóparanoesok át Sehöbinger Farene 16 éves, Lst\'ky János t éves ssoigálsiért. Lsssyel Lajos eloök na összes kitüntettekhes e«ép be< intézett basastsreTetr* liu dilá bestédé, 9 „Hu as isten* gyástdal. 1. .Ilatádsak resdaletlesOl\' szavalta Rotbsebid Eóraika 4. oszt, liaulé b. •Deák Fereac emlétetete* ,raavalta Déutsoli Lina 8 ostt. tanuló. II .Stéál.* — A polgári Wkstában; 1. Hyanat 2. Bua Samu igazgató beszédje. 9—8. nmrallalok. LssiUg Áritold és Weiaa Iseé III., BlÜbweiás űyöző éa Kronber-gsr Maaé IV. oeat taaa\'ók által 7. 8\'ósai. •— Arák Fereae aaalékaseáa A hely-bs» éK segély, kös-égi polgári flm iskola min\' minden évű n, rs évbes is kegye^eees megünnepelte Deék Ferenc em!ék<se\'ét a >haia bölcsének" halála napiáa, január hó 98 án. A polgári iskolai iljuság 9 órakor gyűlt ósste az taás\'a rajzterméljen, hol dr. B a r t h a (iyu\'a igazgató, rivíd, lelkes besieddel nyitotta meg as ünnepélyt, asépen fejtegetvén aasak célját\'. A programa 9. pontja gyanánt at iakolai étrek-kar aStóa atot énekelte Sanermaan eset a szolgálati tulba\|éág küvetkezméhye Jé lesne, bs aa Illető lönOkók at erdősnek agy kis oktatási adnának időkfatnkint avégből, jhogy a fegyver a legvégső ssetr«\|, önvédelem eíljkból adatik ketükbs, dt nem azért, bogy asssl egyes emberekéi vádállatok módjára agyon pulfogas-nak ; még akkor aem, ha aa illrök kisebb lopá- stédet intésvén, feltűzié a fhpáranosnok mellére sokban látszanak büuötóksek, mert rst ntm ta t sxolgálati érmet, a másik kél kitünteteti tag- tidöa arak, hanem a bíróságok vasnak hivatva i a\'< Knortier Ifiparancsnok tűst) fel at érmet megtorolni. elismerő ée huzditó szavak kíséretében. — A malom türoló siakaai parancsnokán! Frans Lajos maloniUt\'aidonos válaaiiatotl mrg, ki a vitaga-rendaser kovetelményeiriék megfelelt. — Végül sa elnök e\'isaerő köszöntét nyilvánilt s váltsslaáayosk, parancsnokságnak és mlkHdO tngoknak tevékenységókért,\' mii Kaortier lő-ntrancsnok a aaga, valtain) a testület neveben Köszönettel viiioasott — Hjatea. Osv. B I au Adilfné urnő Is — Parkas a ialakaa. OyéktayasMl aton kir ativárgotl ki, hogy s bitén egy int farkat tépeti szét s Iiiluban. Siertneaáee s rémhír sem bújnyult valónak, azonban alapját sté(la ats> rencééllea eset képezte. íbárosbol ugyanit ejry veetsit eb (lyéképyssbe tévedi, ott tl^b kutyát megmart ta egy 14 éves fiat ie msgtémllstt. A fiu nsm vesztette él IMekjsiselétét é dulakodás közben a ku yára a-áti, ásnak torkét aröoea esoritva tartotta, mindaddig, mig Korotmár nevö asomasédja sagylefssável lé nam Ütftité m dlbta sebéket kapott a ányát: Amália kisassionyt eliegyea\'e Keleti HM____________J\| (M Mór kereskedő Győrről.--R a 11 ka lajoe]állatot. A fia karján marási______ Mihály énektanár vezetése aelett Asu\'áa Ve-e hói^-án délután vezette oltárhoz Mit fii igy a Pasteur féo inttaetbe küldték, A legsrélya telt Jó/eel VI osst. isauló sasvalls Tóth Kál- Anna kisasszonyt a szent ferencrandűek templo eenb iotéskédéaek meg\'é\'eltek, hogy s baj sl ss más költeményét: Deák Ferenc emlékezetéi mában, mely taufoláaig megtelt közönséggel. As karspddték. Süámtaian sbst lelőttek, 40 darab sáré at i(}aeági énrkkar egy dalt adott elő sta-1 estebéd a menyaastony ttűlöi házábna t«rtatott,l gyanna állat vrsalegaár alatt tarlalik ü Nagy-Kantxaa, csütörtök. u Zata.,9 szám. (S. lap.) 189&. janoár hó 81 én M: Egy napon bankár hirtelen — A bankár k a papafé). bankárral tórtéot a kövakető a as#lei4oi évfordulóiénak reggelén a nyugodtan üli a závéja mellett, mikor a következó kiáltás hallatszott a filébe : — Hitelrész vény — négyszáz forint! Hitelréas-vény négyszáz forint, — Csodálkozva fordult hátra, s egy mérges-zöld papagájt pillantott meg, amely a börseágeu-seket msgotégyonltő lelkesedéssel ismételte; — Hiielrészvény — négyszáz forint I ; Es a kurzus meglehetősen faatssztikns volt, s a bankár boldogan ölelte meg a papagájt, amety-lyel gondos felesége lepte meg ssűletésnspjának reggelén. A papsgáj jóelata időközben beteljesedett, a hite\'reszvényok elérték, söt sl te hagyták e jel zett kurzust, e a bankár mindea áldott napon bálás pillantásokat vetett a haragoszöld papagáj felé. A mull hétfőn azonban a hite részvények Kurzusa váratlanul négyszáakilene forintra szállott alá as előzői nap négyszáztizenhét forintos árfolyamáról. Á bankár kedvetlenül tért basa, a elhűlve, baboeásan hallgatta a papsgáj állsndó jóslatát: — Hitel — négyszáz forint J A bankár dühösen kiáltott a szobaleányára. — Vigyék ki rögtöa ezt a vadállatot I A szegény, a la baisse hangolt papagájt rög-tön száműzte a hatodik szqbába. Talán sohasrm it tért volna vissza többé, ha a gondos feleség egy geniá\'is ötlettel meg nem szerzi ismét a kegyelmet a szerencsétlen madár számáré. Amikor ugyanis az erősen engagá\'t bankár hasaiért a lakásába, újra egy rikáosoló hang hs látszott a fűiébe; — Hilsl — négyszázötven, hitsl — négyszázötven! — A bankár könybeborntt etemmel fordult a derék madár leié: — Drága tnhicám, — mondta elérzékenyülten — hé, Íziben fii se mandulái ennek aa aranyos jószágnak, A bankár felesége boldog mosolyylel néste as ajtóból dresssnrájának esi a csodálatoaeredményéi. gytlvéSyt aiHáaylalaa, aémakia ia Igaaaigtalaa kirttt-véaM eljiriewl aaiaiia »»MM kaiaiaik, Láthaté ehtól, eeeaayiré alapoeak aa laaár irialgairti tarjsaxtatt nyjlatkoeat váéfai, a melyek jaUsaméata* alig, ka UsaMlfák; kogy rlaakia bljnsa koholtak, rtaaSaa alfardt trik ráeaksa tsévz idéstottak •áfát awggjMItótlk kSMajMtitaleiakbSI. aMaal fcg hakaa találat, eaak est aam 4s agy ata, a alt áa t aiat Fayil SiffrkMBtfii flienet LETENYE. Mindkét lenUt egyezerre kupink meg. Alt is, mit o eiüUritki ezdm megjelenése elült i ott ii, amit később méltóztatott küldeni, — KŐezOnjük. \'nyilatkozat ut ilUtJa. Egy Igaz, kogy a ttakir aálsak hársa n»p alatt )alaa-taaét kt, a réaavéaytiraaaigoknil aaaakaa általában M ét* vaa a kir bejelentéaéra megállapítva; a U \| sl farát In ktaittateU, anrt sa eaak lat taitalanaaa, hogy ka »aa Sláalatka vaUdas éa kaaie adatok kaUstsjÜkiMiS a saővetkaset kiraaltiatl oéls* ssáaAákkal Igtattak", a blatositoU W kárttrlttaa etaaytaalk. Bet Magja .a térvéay Is és magyarázatta ata aaaraL A n \| aaaa-csak llleiditva MásMsU, mart tféa aaélvéa Idején alítsa jóravaló gaadetaker a gtagtppai való cséplés kárál Maga la a legnagyobb eldvlgyixatot taaaaitja. l\'gyaally megtlélée alá mik a nyitatVoaatáÜt aa alaptőkén, voaatkoaó riatt la, asrt dacán saaak, kogy alat asDvstkssst aía-t atákaá-gtak oly elapllkéra, aial a liasvtaytftaaaágakaak, ai a Nrvtay állal tltlrt biztosi tiel alapnak kétessreeét Ittuk ja (a pedig kiaapiaakea. Aamaylkaa padig aa aaatáa aagtiktíaadi Mrvényea latiakeélaek viaaaaheUUg la sa-gyobb biztoaltial alapot fogtak klváaai, biztosíthatjuk aa Knaita ar kita atlgítt rajig biatoiltó rtsavénylirsaelgoket. hogy a törvény tata kérstsIaUaylaaá ia aegfogusk aaaak idejét fatalat. Ktltefta, hogy Inalta, a, U takartkpiaetirl lgaag<U a földbirtokos, aa sl és aég aau la kéakásaa forró kia toaitáal ttrvtertaraaUtekal annyin tanulmányozta. Avagy voltak oktatói? Ilyen bupirilt is IraaaiM értél tejjeaai Idegen vidéki lapokban megnadalian klaalMt nyilatkozatok agy hisaták a józan ganéelkeéitt magyar gaaéaklaSasigall ip tal fogjik araéaiayeaal. kogy aig nak aaaál aalvlaakkaa ragaaaktdjik szívetkezeltnkhBz, melyról aladaa ftggetlaa ia alfogalallaaal gnndolkoaó aakar aUaaanl kénytelen, hogy áévta aSkédiaivtl ata aaolgUt rá aaakn a tiaadá< •okra. Folytatni lagjsk tatjai baagaloaaal megkezdett aiUtt gtaket ia klvta maradva a nagtnk ali kttlaStt célhoz, Bár mtkOdtatak ténye állal la kiayaasiHaal fogjuk a biztosító ktaSnsigeii maggaadagodott Mataatiiriaaviayliieaeágakat, hogy ék la addigi lalntgaa dl\|aikat alább aatlll<aák, aanek dacára, hogy „szaklapjaikban" a dijak felemelésének mák aigaasigit hangoztatták. Itáltal asávalkaaattak Mavatn Is aagy aaotgálalot Ml ia taaa, kivált a gaadaklalaalgaak It ea aagyaráaaa aag, hagy miért tarjeattlk a blttoaltó-riaaVényliriaaégok Rrtatts nyilatkozatit oly. kitartása, mtlrt ladltotlák mag tlltaSak waaágaaarta alt a hajasát, asty s al litjogmallsigaaktt, ktaaaákaigtt kiptat IMtMiUI eaak aaaál Maytaakhaa tgasolja. TigabMM Oresápeo bgyu Kélsaéele MaáaaiM MrUklIlt HIRDETÉSEK. 6090. tk. 894. sa. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. lörvényasék telekkSayvi osztálya részéről köshirré tétetik, bormr. Beacsik Ferenc árvaszéki ügyész mint kk. Mátyás Kati, Térés József, Juli, Lajos ée János réaaére kirendeli jogi gondnok nkanizsai lakos végrehajts tónak Mátyás János, Mari, István, agy Sav. Mátyás Pálné által, képviselt kiskora Mátyás Jóssal, bajos Térés 4a Gyula végrehajtást szenvedő nagykanizsai lakosok elleni 111 frt tőke, ennek 1891 évi december hó 11. napjától járó 6•/, kamatai 14 Irt per, 8 frt 10 kr végrehajtás kérelai, 19 frt 86 kr ingó végrehajtási 8 frt 66 kr 4s 10 bt 18 kr korábbi árverési 6 frt 40 kr jelenlegi iisH felmerülendő költségek j a ienl nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a nagykanizsai 8917 sa. Ijkkea -j- 4,76. brsa. a. Mátyás Aaaa, János, István, Mán és ktek. Máiyás József, t.sjos, Terét éa Gyala tulajdonául felvett s 470 frtra beeeltt egész iagatlaa az 1881 évi H. t. e. 161. J, tX pootja alapján, aég pedig ssaal s kegy ameítayt-ben eaen iagatlaa vételárs lejében as eMaő felzálogos követelések fedszéeére szűkségesnek saa-tatkosó 600 frt beigériolik, as sas\'bse ezen in-gallanra ösv. Mátyás Paláé es. Takáns Teréa javára bekebleave levő öevegyi jog épaégbea hsgyalik, ellenkező esetben pedig a srorgslmi jogra való tekiatet nélkül ugyan a t. a. ha* lárnspon vagyis IMS. évi lakra Ar ké 14-lk aapJAa . e. IO érakar tn kir. tvssék ikvi helyiségében dr. Boncaik helyettese kasztos árverésen el Fereno felperesi ügyvéd vagy bejöttével megtartandó ayilv adatni fog, Kikiáltási ár a fennebb kilett beeeár. Árverezni kivánók tartósnak a beosár 10 seá-saléktt késspéntben vagy óvadékképee pspirbsa a kiküldött ks\'ébes Istenni. Kelt Nagy-Ksaiasaa, a kir. tőrvsták mint te\'ekkőeyvi hatóságnál 1891. évi november hó 90-ik nspján. 20. l-l GÖZONT Ur liasékt alkM. KXWnoOOOOOOQOí >00000- Ur. Felelős saerksesiöt L 6 K K B ■ I I. Laptulajdonos és kiadó: riiciiLrCLA r. NYILTTÉR) /prn ttaSS aawáaaatl w I Aa Igaaaáf trdtkihsa kirjSk a ktvsttaat litlynlgaalti aankaak helyt adni. Xgy Szarnita Vál sevt tikiadat lakot aytlatkoaatot Ml Uaai ellaatak, aatybét eaak annyi a vaM, hagy valt perben álluk, atadea egyéb Waykati ilUláaa a valíaiggal tlieaktaik. Perel padig asirt, mert a tényleges, tgnetgim ia niltáaysata aagállapMI jégkár-áataagta hiti ata akartank neki aaaylt flaahií, aiat Haaaytl MvtMt As áltslsak alkalaaaslt bacat alkataival SSTt fttban állapították aag a jigkárt, aaaal megklniitnk, alaiia ata fogadta el, aa leeéigat kéaapénaben blról le-titbe lialyetUk; Ott vaa aa aM la, ka lakit a nyilatkozatban un hivalkoaik, hegy tgyvtdjitDI irtaetlt, hagy aa limiail atüagaaai abbét letétből (WvattAk, akker 4 vagy IgyvMje, taéva valátlaat ilUtett. KIMakaa nagyon eaalééaék valaki, ha aal hinné hogy Knniits ar UttU közzé a ayiiatkoaatot, mert ea tadtaakkal Magyaronaig aajdnen mindéi vidéki lapjában megjelent ety yldékekea ia, hol Knailt ar asha aam járt, aisasyin, begy t nyilatkozat,ktuéUtalinek koltaégei askkal többre ragnak, mint a mennyit kártiriMs cimén rajtánk kdvttel; ráak aem gyakorolhat vele ptaaMI, aert hlssea s biróaig dolga, kárigénye felett hatánaai, a vali tahit aa, hagy a héaSaaig félnveaeléeére ip ások akaáaaák ki aa Raartta úrra! tértist eaetet, t kiknak érdekében áll taklatélytak.t a ktataaig elült lerontani, mely t«rekvé»ael szemben kénytelenek vágynák kijelenteni, hegy aok atáa kárvallott! teleink Uaál Inalta NI aa egyetlen, kivel alantnak ellenére kéaytelenek vagyunk MM blaloaitott fatalak érdekében part viselni, kakil némely aagy biaiaalté réazvénytir-aaaág, aiat gutiaatiksilac ki lehttnt mutatni, (éfonaáa a páraktól él, mart hiaaea ip aa aaaa tfraa aaarntt asoaora tapasztalatok késetették a gazdasági egyesületeket, hagy Mmtlkegjama akiétar SO-áa anaágm koagraacaeara taaaa- A. még eddig folllatlkaltUaa ■alArtaih-file eaiaaár ia kifályi klaárékg aaakadala. patkányirtó pogácsa a mely rahaaae saaaáal aaél- •) As a aaark. a rovatban ktaUHakirt sem vállal Mellesiget aaoa rendkívüli paaatité-saar, ma kiirt palkáayl, agarai aa vaksa kai, liogy M hialállatokaak kárt okozna. — Phoaphort, alrytkalnt, areenlknmot vagy aáa méngként kaié aaarl aaaakaa ata tartalmas. Klsiilettsbek aaaa irlé-aarnl iabh uradalmakban a lefkltSathá sikerrel tétettek \| hlva-talasta la magvtaagálUtott is vMjsgygyel láttatott el, mtlyro Igy elei kina, — aert eaak védjegyemmel elUlott patkinjlrló-pogácsa haláéiért k\'eaeakadhetea. Ksj aaaj eaaaaaa Ara haazailall alaalUs aal ab kr. — ee fillér, - tg; hle esa-asag Ara haeaailatl atasitáaáil 18 kr. aO fillér. Bstn kiváló palkányirtú-szer ktptaté l Flaoher Ferenoz. fűszer-kereskedésében Iigy-Itiliiái. Vf — aa aaatrik magyar atnárehla valimeanyi kiválóbb drogoialáail, CJ gyógyszerésznél vaa- ét RlsatrkeieakedSail la — PrékaUpaa — M S nagy eaoaug — 80 kr. aWn tókálééae mellalt partéatalm kttl-Yt dérnél megrendelhető : Kalártsik György a ea. éa ktr.-\'ont-ÍJ rák magyar klaárilagta szabadalmak tulajdonosinál ea taralj a-H VjUeljbeo. 16 KKK)0<« tOOOtX Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 9. szám. (4. lap.) ——-— >1 ———— batosan éa szépén. Majd H o ff m a o n Mér ta tanár tartott rövid beszédet az ifjúsághoz, Deák Ferenc példájának követésére buzdítván őket. Azután L e n k János VI. oezt. tanuló szavalta Petőfi Sándornak,; A rab eimü költeményét Iámét az énekkar adott elö egy d a 11. Az igazgató rövid záró szavaival ért véget a rövid, de kegyeletes ünnepély. c — Títzoltó testületi kisgyűlés A n.-kani.\'sai onk. tűzoltó test ű:et vasárnap e hó 27-én Lengyel Lajos e\'nők elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését. Aa elnöki megnyitó után R o m i n g Lajos titkár felolvasta az elnöki és föpnrano^oki jelentést, melyből adjuk a kö-vetkezőket: Rövid visszapillantást vetve, a teaiii\'et 24 évi fennáliáaárá, örömmel konstatálja a jelenlés, hogy a testület felezerelése messze felülmúlja a vidéki vérbők felszereléseit Hogy az általános vízhiány némileg pótoltassék, a tea tQtet 6—8 viszel téülell lajt késtten tarlá«At javasolta a városi tanácsnak, bol a javaslat kedvező fogadtatásra talált és a lajtok roie\'öbbi elkészítése elrendeltetett. — A lestölet a mult évben egy terhes feladatot vállalt magára a meniö-osxiály lelállitáaával, mely nemes célú intézmény ujabban átdolgozott szabályai a közgyűlés folyamában előterjesztetvén, egyhangúlag elfogadtattak. — Tartatott a lelolyt évben I rendes közgyűlés, 1 választmányi és 11 parancs nokaági ülés, melyeken 124 Dgy darab nyeri e\'intézést. — Nagy gyakor\'at volt kettő, továbbá 32 kia gyakorlat és ezen kivQI az eati őrség ideje alatt a tagok az illető örparanos-nokoklól iskolai oktatáaban részesüllek. Az elmúlt évben 10 tüzeset íordult elő. Elégett 2 cserépzsindelye.i 6 szalma fedeles ház, 8 pajla 6 istálló, 4 ól, 2 fnkatnra, 6 szalmakazal 61 szekér széua, 2 b&Ha papír, 8Vt öl la. As összes kár 4184 Irt. Az elégeti épületek közül 10 biz- Társaság" XIV. Vi rendes közgyűlése d. u. 3 órakor. „ „ 10 én: Ai „Iparleatület" vigalma. „ „ 16-án: A ,.Nagy kanizsai Izraelita Nő\' Egylet" ealélye. „ „17én: A „Nagy-kanizeaiKereskedelmi éa Iparbank\'\' részvénytársaság nsk évi rendes közgyűlése dél slött 10 órakor. „ „ 17-én: A „Letenyei Takarékpénztár Részvénytársaság" rendes évi közgyűlése. „ „ 23 án : A „Nagy-kanizsai Bankegyesület Részvénytársaság\'1 huszonegyedik évi rendes köz gyüléae. — Előléptetések. Az igazsagügyminisz-_ter 1896* évi január elsejével dr. S á rTf y Elek nagykaaizsi törvényszéki éa S v a a t i c * Géza tapolcai járáebirósági jegyzőket a X-ik fizetési osztály 2-ik (okozatába léptette elő. — A TArsaa-íiéjr estéljre. A nagy-kani zssi Társas-kör vigalomrendező bizottságának az idei faraangban határozottan azerenoséje van. Akár küld szél meghívókat a hivatalos pecsét titka alatt, akár nem, az estélyek mindenkor igen látogatottak és a látogatottsághoz ezen díszes körben mindenkor a jókedv ia tártul. — A folyó bó 26-án este megkezded és e bó 27-én reggeli 8 óráig tartó vigalom, azialén magán hordta mindazon jelleget, mely egy fényeaen sikerült mulat aág mellett tanúskodik. — A azép eatély em ékét maradandóvá teendő a figyelmés rendezőség igen cainot táncrenddel lepte meg a megjeleni hölgyeket A négyeseket 38 pár táncolta. Ott voltak : Chertán Emília Is Cstrián Ilka Nemes-A pátiról, Czenger Nándorul, Dauteha Őllóné, Demszky Laura; dr. Dezslnyi Arpádné Keszthely. Dez-é-nyí tJekné Móriczliely. öze. Fasciattinl; Glaviua Margit Gelse. Qutmaun .Vilmosné, GySrf/y Jánosul; Halbatier Aranka Bu-lapesi. htl Róza dünk legénysége. — A te íűletnek jelenleg 106 Scbwarz Mihály, Veiszberger Zsigmond. Marcsii. Jemrilt letránné, dr. Józsa Fábiánul h pártoló éa 108 mükődö\' tagja van. — Egy tag . . .. ... Józta Margit Alsó-Lendváról. Jung Károluné ü- « parancanokaág iránt lanuaitott durva maga-! ~ Aaillerillas. Léten yen is szeoi atooza_ Pest. Makóra Mnnl, Mmhardl Malvin, Mergen- viselete miatt kizáratott A kizárt tag a köz- » Legu\'ól.b — mint levelerönk tkaler Lajosul, Merkly Antalul, Miko s Gézául, gyűléshez felebbezett, d« itt pártolóra nem fa- W." Má>f JD0 D«yv<d .4ves ty flae-Mikost Hedvig, Mikoss Meláni, Misits Árpiidul; lálván, lelebbezé-ével elutasittatotl. — A me. \| k»jál ragadta é a szerető szülők é tfrzssstó Nunkovies Vilmosul, Nunkovics Erzeik isVilmo\\ty* tűzoltó szövetség Zsls-Szenl-Grótl.on tar- * mindaz reményi, melya ue. Gétye. Szv. Syuli GySrgynl, Nyuli Gizella, Pli- lott- évi k0zgytUése..rtestületet Knort.er «<nlí k" fiu0íkéban hál Ferenené, Schmidt Frigyemé; Skublics JeuSné, I György /őparsno-nok jfépunelie. — Segélyben \| — Hal Alt tksié lalbargálág. Nemrég Skublics Ghella, Lenke ée Margit Zala-Egerszeg. Szt. Skublics Sándorul, Skublics Emília Is Karolina Zala-Szent-Mihályról. Stirling Sáudornl; őse. Svastits Elekül, 8vatils Anna és Laura Le-sence-Tomsj. Szabady lgnácué, Szabadg Lenke Babócsa. SztlIBty Kálmáhné, Tóth Lászlóul, Tóth Kamilla és Mariska, Tűrök Ambrusul, lörök Roza, dr. Tuboly Gyulánl, Vuger Ulmann Elekné, Varga Lajosul, Varga Gizella, Vlbér Károlyné. — DeAk Ferenc ünnepéi) Dicséretes szokás a helybeli irr. tanintézetekben, hogy 1895. január hti 31 én hol a vig lakodalmi vendégek Horváth Laci lelkesitó\' zenéje mellett — reggelig maradtak együtt. — A nagy-kanizsai Ipartestület vigalomrendező bizottsága 1895. évi lebruár bó 10-éo a \'Polgári Egylet emeleti dísztermében Horváth Laci zenekara közrsműködésével zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépti-dij 8zemélyenkinl 80 kr. Caa Iád jegy (3 személyre) 2 forint. Páholyjegy 3 frt, Karzatjegy 60 kr. A tiszta jövödelem az elszegényedett iparosok javára lordittatik. Felülfizetések köszönettel logndtalnak és hirlapilag nyugtáz-tainak. A meghívó másra át nem ruházható és kívánatra előmulatandó. — Jegyek előre válthatók Halvsx Frigyes ét Tasi Simon uraknál. Kik meghívói tévedésből nem kaptak, forduljanak az Ipartestület irodájához d. e. 9—12-ig éa d. u. t-6ig. — A nagy kanizsai ker. jét. ntfejj -let f. hó 27-ére összehívott közgyűlése, a ta- ^ gok kellő azároban meg nem jelenvén, megtarthat ó nem voll. Aa u\| közgyűlés, — mely tekintet nélkül a megjelenők számára, határozatképes — február 3-án d. u. 3 órakor az iakolaazék helyiségében fog megtartatni. — Közgyűlés, A nagy-kanizaai Ipartestület e hó 27.-én tsrtotta meg évi rendes közgyűlését, mely igen nyugodt lefolyáan volt As egész elöljáróság közfelkiáltással következőleg választatott meg. Elnök Samu Jósaef, alelnökök: Knauaz Ferenc, Halvax Frigyea. Választmányi tagok : Takács József, Topolics János, Uihályi István, Majlínger János, Hartmann Ignác, lliloz Lsjos, Mero Mályás, Táncsics Józset, Hérnyovioa Bertalan, Stern Károly, Hell Jánoa, Miltényi Sándor, Szüta József, Svejoer József, Kauler József, Per-neai István, Nagy Károly, Hirváth József kovács, Fiálovica Ltjot, Szántó János, Horváth toaitva volt, 9 pedig nem. — Működéabeu állott j Jór-ef, Lórai Káro\'y. Póttagok: Bódít Jánoa, a tűzoltóságon kívül a helyben á\'lomAsozó m. Németh György, Munkácsi Nándor, Horváth La-kir. 20-ik bonvéd zászlóalj va amim báziezre- joS) gz; Dániel. Számvizsgálók: Beck M>kta, ez évben két tag részesült. — Ünnepélyes ki I adtunk hírt arról, hogy egy erdő-őr a járáaiba vonulás voll kettő, az JJrnapi körmenetkor éa Kossuih L\'jus tetemei, átszállítása alkalmával, me\'y utóbbi eaetben a példás rend leutartáaához a tűzoltóság nagy mérvben hozzá járult — A mentöosztály javára éárcias hóban egy hang-versenyea tAncrigalom T tartatott, mely 462 frt 30 kr tiszta jövedelmet eredményezett, mely összeg a tőkésített kamatokkal addig is, míg erre azűkség lés/.en, takarék pénztárilag kezeltetik. — A pénztári forgalom Irt\' 1649.24 bevétellel azetn- minden évben (elváltva hazánk egy-egy kiváló ben, frt 160939 kiadást, tüntet ki. — A segély-• . .. • >.. .. .. ... . \' w .. :.i__r.______f.i onnn 01 i... i.. r .1 alakjának emlékéi ünnep\'ik. Különösen Deák Ferenc és Eölvöa Jórselről szoktak kegyelettel megemlékezni. Ez évben, é. p. jan. 23-An mint Deák Ferenc halála napján, e nngy hanánkfiu emléke iráni rótta le a kegyelet adóját külün-külön az elemi nép- valamint a polyári iskola A programm a népiskolában következő volt: 1. HymnuB 2. Bun Samu iga7gató az ifjúsághoz intézett hazaszeretetre bu ditó beszéde. 3 „Ha as Isten" gyászdal. I. ,Hazádnak rendületlenül azavalta Rothschid Róraika 4. oszt. tanuló b. •Deák Ferenc emlékezete szavalta Deutsch Lina 6. oszt. tanuló. .6. „Szózat." — A polgári iskolában: 1. Hymnni 2. Bun Samu igazgató beszédje. 3—6. Szavaltatok. Lusutig Arnold és Weisz Izsó III., Blűhweiaz Győző éa Kronber-ger Manó IV. oszt tanúlók által 7. S\'óznt. — DeAk Ferenc emlékezete A helybeli áll. segély, községi polgári (la iskola mini minden évb«n, es évben is kegyeletesen megünnepelte Deák Ferenc emlékize\'ét a >haa bölcsének • halála napján, január bó 28-án. A polgári iskolai ifjnsftg 9 Órakor gyűlt össze az isko\'a rajztermében, hol dr. B a r t h. a Gyula igazgató, rövid, lelkes beszéddel nyitotta meg aa ünnepélyt, szépen fejtegetvén annak célját. A programm 2. pontja gyanánt az iskolai énekkar aSzózatot énekelte Sauermann Mihály énektanár vezetése mellett. Axu\'án Ve-gele Jó/set VI. otsl. tanuló szavalta Tóth Kálmán költeményét: Deák Ferenc emlékrzeiél mire az ifjoaági énekkar egy dalt adotl elő sza- alnp jelenlegi összege.frt 3000.21 kr, kr. —Lelkes buzdító szavukkal zarodott a nagy gonddul kidolgo/ott jelentés, melyet a közgyűlés tetszéssel egyhangúlag tudomásul veit. — A számvizi gáló bizottság jelen\'éiúbek tudomiaul vétele után, a számvizsgáló bifittaógnak nemkülönben Fesselholrr Jó/»el egyéaüléti pénz\'ároanuk fára-dozáasikért köszönet szavaztatott. At 18!\'ö. éri köllaégvetés a választmány javaslata szerint elfogadtatott. SzolgA\'ati érmet kaptak: Knortzer György főparancsnok ét Sohöbinger Fereno 16 éves, Laa\'.ky János S éves szolgálatért. Lengyel Lajos elnök na összes kitüntetiekhez azép beszédet intézvén, feltűzte a főparancsnok mellére a szolgálati érmet, a másik két kitüntetett lag-ra\'< Knort<er tőparancanok lűzti fel az érmet elismerő és buzdító szavak kíséretében. — A malom tüzo\'tó szakasz parancsnokául Franz Lajos malóuitulajdonos választatott meg, ti a vizsga-rendszer követelményeinek megfelelt. — Végül az elnök e\'lamerő köszönBtefe. nyilvánitá a választmánynak, parancanokaágnak és működő tagoknak tevékenységükért, mit Knortzer főparancsnok a maga, valamint S testület nevében köszönő!tel viszonzott — Hjwen özv. B I au Adolfné urnő le Anyát: Ami I i a kisasszonyt eljegyea\'e Keleti M Mór kereskedő Győrről. — R s t z k a Lajos e hó JÍ8-án délután vezette oltárhoz Mi Ilii Anna kisasszony! a azent fereocrendűek teuiplo mában, mely zaulolásig megtelt közönséggel. Az eatebéd a menyasszony szülői házában t»rtntotl; vesszőt szedni tévedt embert minden alspos ok nélkül veszélyesen megsebesített. Most ismét hn-sonló, de sokkal steretfcsétlenebb kimenetelű bűntettről ér\'esft bennünket tudóaitónk. Ugyanis Tóth József öreg erdő-őr a sajki határban levő gr. Andráaay Aladár féle urodalmi erdőben több 16-10 fiút talált, a kik a fenyő-Iákról gubsoot szedtek. A fiuk az érdö-ör erélyes felszólítására nem Alltak meg, a mi felett az előbbi annyira dühbe jött, hogy felkapta puskáját éa lőtt minek következtében az egyik gyermek : Knelli István dly azerencsétlenül lett halántékon találva, hogy neli\'ny futó lépés megtétele utáu holtan összerogyott. Hogy véletlenül vagy szándékosan lelt-e a szegény hu élete kioltva, a/t a megindított vizagálat adatai tesznek hivatva kideríteni. Aa azonban már bizonyos hogy a laiaálaira ir.éltó eset a saolgálati tulbuzgóság következménye. Jó lenne, ha az illotő (írnokok az erdőének egy kis oktatási adnának időközönkint avégből, \|hogy a (egyver a legvégső eaetre\| önvédelem céljából adatik kezükbe, de nem azért, bogy azzal egyez embereket vadállatok módjára agyon pulfogas-nak; még akkor sem, ha az ille\'ök kisebb lopásokban látszanak bűnösöknek, mert est nem sa eidös urak, hanem a bíróságok vannak hivatva megtorolni. — Farkas a 1 alnkaa. Gyékényesből sson hír Szivárgott ki, bogy e héten egy fiul farkas tépett azét a faluban. Szerencsére e rémhír nem bújnyult va\'ónak, azonban alapiát mégia szerencsétlen eset képezte, Ihárosbol ugysnis egy veszett eh Gyékényesbe tévedt, ott több kutyái megmart éa egy lé éves fiút ia megtámadstt. A fiu nem vesztette al lélekjelenlétét s dulakodás közben a ku\'yára esett, annak torkát erősen szorítva tartotta, mindaddig, míg Korosmár nevű szomszédja nagyfejeiével le nem üt&lle a dühös állatot. A fiu karján marási sebeket kapott a igy a Pasteur fé e intézetbe küldték. A legerélye-sebb intézkedések megvétettek, hogy a baj el ne harapddzék. Számtalan ebet lelőttek, 40 darab i gy anus állat vesztegzár alatt tarlalik. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala..9 szám. (8. lap.) 1894. janoár bó 81 éo — A iáakár 4b a pMf41 béoei bankárral történt a következő etet: Egy napon a szeletééi évfordulójának reggelén a bankár nyugodtan Olt a lávája melleti, mikor hirtelen a kövttkeiö kiáltáa hallatazott a filébe : — Hitelrésavény — négyesé* forint! Hitelréss--vény négyasás forint. / — Ctodálkozva fordult bátra, a egy mérgsa-göld papagájt pillantott meg, amely a börteáges-geket megszégyenítő lelkesedéssel ismételte; — Hitelréeavéoy — négyszáz forint I j Es a kuraas meglehetősen faatasatikas volt, a a bankár boldogan ölelte meg t papagájt, amely-lyel gondos feleaége lepte meg esQletéanapjának reggelén. A papagáj jóelata időközben beteljesedett, a hite\'részvények elérték, aöt el ie hagyták e jelzett kurzust, a a bankár minden áldott napon háláa pillantásokat vetett a haragoszöld papagáj felé. A mull hétlön azonban a hite\'részvények kursma váratlanul négyszázkilenc forintra szállott alá az előiö nap négyszástizenhét forintos árfolyamáról. A bankár kedvetlenül tért haza, a elhűlve, babonásan hallgatta a papagáj állandó jóslatát: — Hitel — négyszáz forint I A bankár düh \'iaen kiáltott a esobaleányára. — Vigyék ki rögtön est a vadállatot! A ssegeny, a la baiase hangolt papagájt rögtön száműzte a hatodik ezoblba. lalán sohasem ív tért volna vissza többé, ha a gondos feleség egy geniá\'ia Ötlettel meg nem szerzi iámét a kegyelmet a szerencsétlen madár azámára. Amikor ugyanis az erősen engagátt bankár hazatért a lakasába, újra egy rikácsoló hang hal átázott a fülébe: — Hitel — négyszázötven, hitel — négyszázötven I — A bankár kőnybeboru\'t szemmel fordult a derék madár (elé: — Drága tubicám, — mondta elérzékenyülten — hé, isiben friss mandulái ennek as aranyos jószágnak. A bankár feleség* keldog mosnlyylal nézte az tájidból dresszurájának ezt a csodálatos eredményét. Igaaságtalsa kárhl-maaek Búrkiflitől üzenet LETESYE. Mindkét Untét mg. Azt i>. mit a csütörtöki tl/Stl i azt ii, Khzőnjük. ifj/iztrri kaptuk a csütörtöki izáin migjilinéu amit IcétSU méltóztatott kütdmi. — gylltéa, » méHáaytalaa, asSaaakee és vMstl stjtttswl mstu orvoslást kan Láthaté abból, aeaaayire alaposak SS Immár orsaágoaarta tar jósa tatt ayjiatkoaat vádjai, a melyek jallemaésére elég, ka kiamelitk, kogy rémbe* tetjaeaa koholtak, róaakaa elferdttvók réatbaa tudva hamleaa Idéztettek. Bárki msggyfoMkstlk kMvtiyMIitiMskbM, ■laésat fog beaae találat, csak aat aam ta tgy aoa, a mit te s miat a ayiiatkosat aat állítja. Egy Igás, kegy a tftakár sáliak Urna nap alatt Jelaa-taadt ba, a résavéoytiraaaágoknál aaoobaa általákaa U óra vsa a kár b\|jelaatieira megállapítva; a 14 \| elferdítve kósöltetett, amrt as esak aat tartatmaasa, kogy ka .as ajánlatba valótlaa ta kaaia adatok bebisoayltkstéűc a asövatkexet károsítását oélaé tiáadákkal if tat tak", a blatoaitott fél kártórltóea elenyiaxik. lat moadja a tírviny is és uagyaráaMra aaa szaval. A 23 § ugy tanuk altsrdttva idáatatetl, mart eröa aaélvóaa Idtjáa aiados jóravaló gazdaember a gisgóppsl való cséplés ktrll naga is s legnagyobb iMvIgyáxitot tanoaitja. Ugyani ly magitéléa alá salk a nyilatkozatnak aa alapúikéra, vooatkoaó réaas Is, sert dacára aaaak, kogy ■int eaórstkeset mii satksé-\|tak oly alaptőkére, aiiat a rinvtnytársuigoknik, síi a törvény Utal illírt biztosítási alapnak kétaaaraaét tattik la éa padig kiapiasbsa. Amennyiben padig as asitáa megalkotandó törvényen intéakadáaak viomakatólag Is ta-gyobb biztosítási alapot fogaak kivinni, blateiithatjek aa Krealtl ar háta mögött rajit blstoaitó réesvényiireaaágokat hogy a törvény asaa követelményének la megfogunk aaaak Idljáa fatalat. ZIMaéa, hogy Rramlta, a kl takarákpiastárl igaat tó és ffldbirtokoa, aa sj ia még aaa ta kSakéaas forgó kis tosltáai törvényjavaslatokat annyira tanslannyoita. Avagy voltak iktatói T Ilyen inspirált ée Bramlta ártól teljnena idagan vidéki lapokban magraadaláars kösaótatl nyilatkosatnk »gy kiássák I jósán gondolkodású magyar gatdakOaönaignél ép aat fogják eradmányvaai, hogy aóg csak ssaát aiivóaabkan ragaaskodjék laÓTSIkesattnkkös, melyről miodan flggatlan éa elfotsiitUail gondolkoaó ember elismerni késytalaa, hogy ádvts Btktdóaivsl aam saatgált rá saakrt a timadá sokra. Folytatni fogjak táljai bnsgalommat magkaadatt működé alakat óa kivan maradva a magánk aló kitlaitt oélkos, már működésünk tónys által fs kényszeríteni fogjak a blstoaitó UsSnsógan meggasdagodott blztosiló-rissvinytársarágokat, bogy tk ia addigi tnlmagaa dijaikat alább náilftsák, aanak dacára, hogy „saaklapjeikban" a dijak felaaieléeések astk sógsaaógét kangoitatták. Ksáltal asíratkesetlnk klsvslva ia sagy szolgálatét tatt éa taas, kivált a gaadak&aóaaigBek éa aa magyarána Mg, kogy miért taijaaitlk l blatoaitó réanvénytéreeeágok Rremlts ayllatkoaatát oly kltartéaa, miért indították mag lUaitak araaágaaarta ast a hajasát, msty a ml lótjotosaltságiskst, ktsastksógat kópaat tórákvéslakat caak aaaál Miyaaebbea itaaolja. TimUlsltal Onságss Magyar Klloalala Itté flilvetkeaet Dr. Felelöa szerkesztő: la 41 K K EH I la. Leptulajdonos éa kiadó: IIOBKL FÜL AP. NYILTTÉE.) Ifm tuztelt mrlnutl ur I Aa Igssság trdekibea kárjak a MvitkasS halyrslgailtó soraknik bolyt adni. Igy Kreaalta Pál sav! kikladai lakos lyilatkoíatet tatt késsé allaslik, mstyból caak asiyl a való, begy vala parkén álluk, misdea ágyék tósyball állítása i valósággal sllenkszlk. Psral padig ssirt, mart a tóaylagaa, Igaeeágoaaa ta aUltáayoaaa megállapított Jégkár-rta. aagva falót aam iksrtink aaki aanylt Síelni, mint a msnnyit kBvetelk Aa általiak alkalmaiott becsli alkalmával 8171 ftrtbai állipllották mag a légkárt, aaaal msgklsáltak, mfutáa asm IsgalU al, aa tusagst kéespóasban bírói la-tátba balyaatlk; ett na aa aw la, ka tékát i ayltal-kasatbaa arra klvalkoatk, kogy IgyvódjéUl értaalit, hagy as tinigil atálafsaaa a Mrét letétbél Mvettik, akkor I Vágy t\|jvé4>, Udva valótlant áiutatt Ktlóibau aagyoa oaalódaék valaki, ka ast hinné kogy Kremlit ar téteti kössé i lyllitkosatol, mart aa tadtiikkal kigyirtnság msjdsom minden vidéki lapjábsn sMgfalast oly ridékakaa Is, kol Brsmlts ír soha ssm Járt, alaaayira, hagy i sjrilttkossl kflsséUtalének kóttaégal tokkal tóbbre ragnak, miit t mannyit kártórltóa clmói rsjlnnk kffvatel ; ránk aam gyikarolkit vall prssslót, mart klassa t bíróság dotgi, kárigénye (alatt katárssil, t való tékát as, kogy a kóaunség félretraaatóaóra ép ások ikiáuák ki as EmartU úrral tirtóat esetit, a kiknek érdekében áll taklitélyűakst a kóaóatég előtt lerontani, mely tónkvéwal ssambai kénytelenek r agynak kijei ontani, hogy sok stás kárvallott felelek köstU\'Emmits Pál ss egyetlen, kivel akarataik ellenén kénytelenek ragyank tóbbi bistoaltott feleink érdeké-ben pert viselni, holott némely nagy biiiositó réasvésyUr-sasig, miit stattetlkiilig kJ lehatna matatal, fólormáa a párokból ól, mart hisaea ép as esen tt\'ren szerzőit uomori tapasztalatok késztették a gtidaaágl agyssllstakst, hogy Vasókagyostu október 80-án trsságos koigrisssisra óssta. •)Aa ■ tssrk. l rovatbaa kóalótlakért atm vállal Celelósaégat HIRDETÉSEK. 8090. Ik. 894. te. Árverési hirdetmény. A nagy-kaniaaai kir. lörvénysték telekkönyvi osztálya rétiéről köshirré tétetik, bogy dr. Bsncsik Ferenc árvastéki ögyétt mint kk. Mátyás Kati, Teréz József, Juli, Lsjoa éa Jánoe részére kirendeli jogi gondnok nktniatai lakos végrehaj tatónak Mátyáa János, Mári, latváa. uty ósv. Mátyás Pálné által, képviselt kiskorú Mátyás Jótaef, Lajos Térés éa Gyula végrehajtást szenvedő nagykanizsai lakotok elleni llz frt lőke, ennek 1891 évi december hó 17. napjától járó 6•/, kamatai 14 Irt per, 8 frt 10 kr végrehajtás kérelmi, 19 frt 66 kr ingó végrehajtási 8 frt 65 kr és 10 Irt 16 kr korábbi árveréti 6 irt 40 kr jelenlegi a a még felmerülendő költségek ertjéig a feni nevesett kir. ifirvényssék területéhez tartozó a nagykanizsai 8917 aa. tjkbea -f 4,76. hrw. a. Mátyie Anna, János, latváa, Mári és kisk. Mátyás Jóasef, l,aioe, Terét és Gyula tulsjdonául (elveit t 470 Írtra becsült egész ingatlan az 1881 évi LX. t. o. 161. \|. c.), pontja alapján, még pedig azzal a hogy amennyiben esen ingátlan vételára lejében aa előző jet-zálogoe követelések fedezésére szükségesnek mutatkozó 600 irt beígéri el Ik, az eeetben eaaa ia gatianra özv. Mátyáa Pálné az. Tskáos Ttrét javára bektbiesve levő özvegyi jog épségben hagyat ik, ellenkező esetben pedig a szorgalmi jogra való tekintet nélkül ugyan s t. u. hs-lárnapon vagyis 1895. évi lebrmár hl 14-lk ntpjla 4. e. lO érahar eten kir. tvtték Ikvi helyiségében dr. Bencsik Ferenc felperest ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kiteli beceár. Árverezni kívánók tartoztak a beoeár 10 agá-talékát készpénzben vagy óvsdékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. lörvsték mint te\'ekkönyvi hatóságnál 1891. Ivi november hó 90-ik napjln. 20. l-l OÓZONY kir. tvaaókt tlkM. XXXVXXXXXXXXWíXXXXXtX H A még eddig faltlmatkilatlia Hwlártslk-flle császár is királyi klsárélag siabadalm. patkányirtó pogácsa asoa rendkívüli pnmtltó-sser, t mely rahaiao-san kiirt pttkásjrt, agarat aa vikoidokit anélkül, hogy más kástállatokaak kárt okozna. — Ptioapkort, stryekaiat, arsaalknmot vagy más mirsgkóat káté asart asoabai nem lirtihua. KÍaéilstsaóesk esen Irta.Barrel ifibb aradal-mákban a legkitűnőbb alkarral Ulattlk j híva-talosaa ia nsgvlsegállatott is védjegygye\| láttatott al, melyre ügyelni kérem, — mert esik védjegyemmel, ellátott patkáajlrtó-pogácaa hálásáért kaaaskadkaUm Kgy a agy eaeaaag Sem kataaálati ataallát-i»Tee kr. - SO fillér. -Zgy kU eae-msg ára hisnálsU ntasitásail IS kr. Sfl AUsr. Rwb kiváló pilkánylrté-szer kapható ItJ. Fisoher Ferenoz ^szer-kereskedésében Kagy-Kanlsaán — aa cestrák magysr monárehls valaminnyl kiválóbb droguistáaál, gyógysairéssnil vas- is flssarksieabsdóiil is, — Próbaképan — S nagy csomsg — 80 kr. sISro bakttdias mailalt portómén tea küldésnél megrendelhet!): Xalártatk György s cs. is kir.. osztrák magyar kizárólagos szabadalmak tsl.Jdoaoaáaál Nátoraija-V\|ltel)\'ben, 11 X»HHHWKH«KKH KWHWXK «WWK * t I f l f f f t f i I f f t f f f f f f I K Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 9. szám. (4. lap.) 1895. január hó 31 én , Társaság" ütIV. éri rendes köz gyüiése d. u. 3 órakór. „ „ 10 én: As „Ipartestület" vigalma. ,, „ 16-án: A „Nagy kanizsai Izraelita Nő-Egylet" \'esiélye. „ „ 17 én: A „Nsgy-ksnizsai Kereskedelmi és Iparbank" részvénytársasága nsk évi rendes közgyűlése déU elölt 10 órakot^- „ „ 17-én: A „Letenyei Takarékpénztár küzgy ülése „ „ 23 áa : A „Nagykanizsai fiankegye-aület Részvénytársaság" huszonegyedik évi rendes közgyűlése. — Ktéléptetéeek. Ai igusagügyminiss-ter 1895\' évi január elsejével dr. Sártfy Elek nagykanizsi törvényszéki és Svastics.Géza tapolcai járásbirósági jegyzőket a X-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette eló. — A Táreaa-Stfty ealétye. A nagy-kuni zssi Társas-kör vigalomrendező bizottságának az idei farsangban határozottan szerencséje van. — Akár küld szét meghívókat a hivatalos pecsét titka alatt, akár nem, az eslélyek mindenkor igen látogatottak és a látogatottsághoz ezen díszes kűrben mindenkor a jókedv is társul. — A folyó bó 96-án este megkezdett és e hó 27-én reggeli 8 órá(g tartó vigalom, sziutén magán hordta mindazon jelleget, mely egy fényesen sikerllli mulatság melleit tanúskodik. — A szép estély cm ékét maradandóvá teendő a figyelmes rendezőség igen csinos táncrenddel lepte meg a megjelent hölgyeket A négyeséket 88 pár táncolta. Olt vollak : Ceertán Emilia ée Ceertán Ilka Nemes-Apátiról, Czenger Nándor né, Dantéba Oítöiié, Demszky Laura; dr. Deteényi Arptldné Keszthely. Dez^é-nyi eJekné Móric/hely. öze. Fuseiattiné; Glavina Margit Gelse, Qutmann Vilmotné, Gijörf/y Jánosáé i Halbuuer Aranka liu lapest. Isti Búza batosan és szépen. Majd B o ff m a n n Mór ta-tanár tartott rövid beszédet az ifjúsághoz, Deák Ferenc, példájának követésére buzdítván őket. Azután L e n k János VT. oszt. tanuló szavslt\'a Petőfi Sándornak: A rab cimO költeményét Ismét az énekkar adott elő egy dal l. As igazgató rövid záró szavaival ért véget a rövid, de kegyeletes ünnepély. r — TAselté testületi késgyllés A n.-ksni.-sai ónk. lütolló leei&.\'et vasárnap e hó 27-én Lengyel Lajos e\'nők elnöklete, slait tartotta fi o m i n g Lajos titkár fslolvaala nz elnöki és föpnrancsnoki jelentést, melyből adjuk a kö> vetkezőket: Rövid visszapillantást vetve, a testű ot 24 évi fennállására, örömmel konstatálja a jelentés, hogy a testület felszerelése messze felülmúlja a vidék^ vámsok (elszereléseit Hogy az általános vízhiány némileg pótoltassák, a les tillet 6—8 vízzel télilé(t lajt- készen tartá-fti javasolta a városi tanácsnak, hol s javaslat kedvező fogadtatásra talált és a lajtok mie\'őbbi elkészítése elrendeltetett. — A testület a múlt évben egy terhes feladatot vállalt magára a mentfl-osziály telállitásával, mely nemes célú intézmény ujabban átdolgozott szabályai a közgyűlés folyamában elöterjeazletvén, egyhangúlag elfogadtatlak. — Tartaton a lefolyt évben I rendes közgyűlés, 1 választmányi és 11 parsncs noksági ülés, melyeken 124 ügy darab nyert eintézést. — Nagy gyakor\'at volt kettő, továbbá 32 kis gyakorlat és ezen kívül ss esti őrség ideje alatt a tágok as illető örpsrancs-nokoktól iskolei oktatásban részesültek. Az elmúlt évben 10 tüzesei fordult elő. Elégett 2 cserépwindelye.i 6 szalma fedeles ház. 8 pajta 6 istálló, 4 ól, 2 flikamra, 6 sxalmskassl 61 szekér széna, t bál\'a pspir, 8\'/t öl la. As összes kár 4184 Irt. Az elégeti épületek kö<ül 10 biztosit va volt, 9 pedig nem. — Működésben állott [ hol a víg lakodalmi vendégek H o r r á t h Laci lelkesítő zenéje melleit — reggelig maradtak együtt — A nagy-karnissal Ipartestület viga-lomrendeső bizottsága 1895- évi február hó tO-éo a «Polgári Egylet* emeleti dísztermében Horváth Laci zenekara kösrsműködésével zártkörű táncmulatságot rendez. Kesde\'e este 8 órakor. Belépti-díj személyeakinl 80 kr. Gsaládjegy (3 személyre) 2 forint. Páholyjegy 3 frt. Karzatjegy 60 kr. A tiezla jövödelem sz elszegénye- iavára Inriiitlalik FflfllfliilLil I ■ I ■■ . I Ml ,111 \' ..1.1 r.iutll.l l^TO- kftS\'öneitel logadlalnak és kirlapilag nyugtái-tatnak. A meghívó másra át nem ruházható ée kívánatra előmulatandó. — Jegyek előre válthatók llalvsz Frigyes és Taa? Simon uraknál. Kik meghívói tévedésből nem kaptak, forduljanak as Ipartestület irodájához d. e. 9—12-ig ée d. u. t-6ig. — A iiagy-kaulaaal kar. jél. ategj • let I. hó 87-ére Összehívott közgyűlése, a tágok kellő számban meg nem jelenvén, megtartható nem volt. Aa u\| közgyűlés, — mely tekintet nélkül a megjelenők számára, határozatképes — február 8-án d. u. 3 órakor az iskolaszék helyiségében fog megtartatni. — Közgyűlés, A nagy-kanizsai Ipartestület e bó 97 én tartotta meg évi rendes közgyűlését, mely igen nyugodt lefolyású volt As egész elöl járóság közfelkiállással követkesőleg választatott meg. Elnök Samu Jósaef, alelnökök: Knauaz Ferenc, Halvax Frigyes. Választmányi tagok i Takács József, Topolics János, Mihályt István, Msjlinger János, Harlmaun Ignáo, Ilflcz Lajos, Mero Mátyás, Táncsics Jő/set, Hernvovícs Bertalan, Stern Károly, Heti János, Miltényi Sándor, Szüls József, Svejoer József, Kaufer József, Per-neazi Istváo, Nagy Károly, Hirváth Jósief kovács, Fiálovics Lijos, Szántó J.mos, Horváth József, Lórai Ktro\'y. Póttagok: Bódít János, Marcali. Jemrite Ulránné, dr. Jizea Fabiánué ée) Pártoló és 108 mükődö tagja van. — Egy tag Játtá Margit Alsó-Lendváról. Jung Károlyné H ■ * parancsnokság iránt tanúsított durva maga-Pest. Makara Iván né, Manhardl Malvin, Mergen-1 viselete miatt kizáratott A kizárt tag a kös-tkaler Lajotné, Merkly Antal né, Mikots (iézáné, Rí üléshez folebbezett, de itt pártolóra nem ta-Mikott Hedvig, Mikoss Meláni, Misiié Arpáilné; lálván, lelvbbesé-ével elutasittatott. — A me-Nunkoeies Vilmotné, Nunkoviet Erzsik és Vilmn gyei tűzoltó szövetség Zals-Szenl-üróthon tar-Gélye. öt. Nyuli György né, Nyuli Gizella, fíi-hál Ferenené, Schmidt frigyemé; Skublies Jtnáné, Skublics Gizella, Lenke ée Margit Zala-Egerszeg. itt. Skublies Sándorné, Skublies Emilia ét Karolina Zala-Szent-Mihályról. Stirling Sándorné; iav. Svaetile Elekné, Svatite Anna ét Laura Le-sence Tomsj. Bzabady lanáené, Szabady Lenke Babócsa. StöllSsy Kálmánné, Tóth Láttliné, Tóth Kamilla ét Mariska, Török Ambrnné, Török Boza, dr. Tubolu Oyuláné, Vnger Ulmann Elekné, Varga Lajotné, Varga Gizella, Véber Károlyné. — l>e ék Perelte iiaarpély Dicséretes rsokés a helybeli i»r, tsniutézetekben, hogy minden évben felváltva hazánk egy-egy kiváló alakjának emléket ünnep ük. Különösen Deák Ferenc ás Eötvös Jó/selről szoktak kegyelettel mégeatiákesni. Es évben, é. p. jan. 23-tm mint Deák Ferenc halála napján, e nagy hazánkfia emléke iránt rótta le a kegyelet adóját külön-külön as elemi nép- valamint a polgári iskola A programra a népiskolában köveikeső volt: 1 Hymnus 2.\' Bun Samu igargató as ifjúsághoz intéseit hazaszeretetre hu diló beszéde. 3 ,11a az Isten" gyászdal. 1. ,Hazádnak rendületlenül* ezavalie Rotbschid Ró/tika 4. oszi. tanuló f>. •Deák Ferenc emlékezete* szavalta Deutsch Lina 6. oszt. tanuló. 6. .Szózat.\' — A polgári iskolában: 1. Hymnus 2. Bun Samu igazgató beszédje. 8—6. Szavaltatok. Lusstig Arnold és Weiss Izsó III., Blühweisz Győző és Kronber-ger Manó IV. out tanu\'ók által 7. S\'ósal. — Deák Ferrur eaalékesete A helybeli á II. segély, községi polgári flu íakola mini minden évűn, es évben ia kegyeletesen megünnepelte Deák Ferenc em!6k<se\'ét a >fin/a bölcsének* halála napjáu, január hó 28 án. A polgári iskolai ifjúság 9 órakor gyűlt össze nz uko\'a rajztermében, hol dr. B a r t h -a Gyula igazgató, rövid, lelkes bőszeddel nyitotta meg aa ünnepélyt, szépen fejtegetvén annak célját. A programra 2. pontja gyanánt az iskolai énekkar a Szózatot énekelte Sauermann Mihály énektanár vezetése mc\'felt. Azután Ve-gele Jó/set VI. oist. tanuló szavalta Tóth Kál-mán költeményét: Deák Ferenc emlékezetét mire az ifjúsági énekkar egy dalt adott elő sza- a tűzoltóságon kívül a helybea á\'Ioniásozó m. Németh György, Munkácsi Nándor, Horváth La-kir. 20-ik bonvéd záa/lótlj va amint Mziesre- ,og) gsi Dánie\'. Számvizsgálók: Beck Miksa, dünk legénysége. — A területnek * \' háziesre- jelenleg 106 Schwars Mihály, Veiszberger Zsigmond — A dlllerltlos. Letenyén it saedi áidoza falt a difteritisa. Legutóbb — mint levelerönk irja — Málics János ügyvéd 2 éves kis fiacskáját ragadta ei a szerető ssülők e borzaszt* réme ée széttépte mindama reményt, mely a szelőit évi közgyűlésed * testületet Kaörtzer )«"? ki« átkában összpontosul. György fflparano-nok jfépviselte. — Segélyben — Halált ekesé talkasgéeág. Nemrég ez évben két isg részesült. — Ünnepélyes ki ! adtunk hirt arról, hogy egy erdő-őr a járésáha vonulás voit kettő, as TJrnapi körmenetkor éa Kossuth L>jos tetemei,áts/állitás alkalmával, me\'y utóbbi esetben a példás rend leulsrtásáboz a tűzoltóság nsgy mérvben hozz.i járult. — A mentöosztály javára Áároius hóban egy hangversenyéé láncvigalom* tartatott, mely 462 frt 36 kr tiszta jövedelmet eredményezett, mely Összeg a tőkésített karnisokkal addig is, mig erre szükség lés/en, laksrékpénstárilsg kezeltetik. — A pénztári forgalom frt 1649.24 bevétellel ssein-benjTrt 160939 kisdást tüntet kl. — A segély. aliijt^\|eleulegi üssiege írt 3000.21 kr. kr. — Lelkes busditó szavukkal zarodolt a nagy gonddal kidolgozott jelentés, melyet a közyyülés tetszés-sel egyhangúlag tudóméiul veit. — A ssámviss gáló bizottság jelen\'éidnek tudomásul vétele után, a számvizsgáló bitflttaágnuk nemkülönbeo Fessclholcr Jó/.sel egyésületi pénz\'árosnnk fáradozástikért köszönet szavaztatott. Az 18"5, évi költségvetés a választmálty javaslata szerint elfogadtatott. Ssolgá\'ati érmet koptik: Knortzer György löparancsnok és Sohöbinger Ferenc 16 éves, Las«ky János 5 éves szolgálatért. Lengyel Lajos elnök ns ö.<szes kitüntetiekhez szép beszédet intézvén, feltűzte a főparano-mok mellére a szolgálati érmet, a másik kát kitünteteti Isg-t a\'< Knortzer tóparsnesnok tüsi) tel as érmet elismerő és busditó szavak kíséretében. — A malom tüzo\'ió szakasz parancsnokául Franz Lajos nittlotutulajdonos yálaszlatotl meg, ki a vizsga-rendszer követelményeinek megfelelt. — Végül az elnök e\'IsmerŐ köszönetet nyilváiiitá a választmánynak, parincanokságnak és működű tagoknak tevékenységOkért, mit Knortzer tő-parancsnok a maga, valamint a testület nevében! Köszüiioltel viszonzott. — Hjiueu. ösv. B I au Adolfné urnő leányát: Ami I ia kissssionyt eljegyes\'e Ke le t i M Mór kereskedő Győrről. — R a t z k a Lajos e hó JJ8-ftn délután vezette oltárhoz Mittli Anna kisasszonyt a szent ferencrendüek teinplo mában, mely zsúfolásig megtelt kösönséggol. Az estebéd a menyasszony szülői házában tnrlatoir. vesszőt szedni tévedt embert minden alapos ok nélkül veszélyesen megsebesíteti. Moet iámét hasonló, de sokkal szerencsétleoebb kimenetelű bűntettről \'érésit bennünket tudósítónk. Ugyanis Tóth Jósset öreg erdő-őr a aajki határban levő gr. Andrássy Aladár féle urodalmi erdőben több 16 -16 fiút talált, a kik a fenyő-fákról gubacsot azedtek. A fiuk az érdö-ör erélyes felszólítására nem á \|t%k meg, a mi felelt az előbbi annyira dühbe jött, hogy felkapta puakáját éa lőtt minek következtében az egyik gyermek i Knelli István oly szerencséllenül lett halántékon találva, hogy heh ny futó lépés meglótelo után holtan öaase-rogyod, Hogy véletlenül vagy szándékosan lett-e a szegény flu élete kioltva, S\'t a megindított vizsgálat adatai lesznek hivatva kideriteai. As azonban már bizonyos hogy a sajnálatra méltó eaet a szolgálati tulbungóság következménye. Jó lenne, ba az illotő főnökök az erdősnek egy kia oktatást adnának időkösóukint avégből, [hogy a fegyver a legvégső esetre) önvédelem oéljából adatik kezűkbe, de nem asért, hogy anal egyes embereket vadállatok módjára agyon poffogasnak ; még akkor sem, ha az ille\'ös kisebb lopásokban látszanak bűnösöknek, mert est nem aa eidös urak, hanem a bíróságok vannak hivatva megtorolni. — Farka* a ialubea. Gyékényééből ason hír szivárgott ki, hogy e héten egy fiút larku tépett szét a faluban. Szerencsére e rémhír nem bizonyult va\'ónak, aaonban alapját mégis sze* renesétlen eset képeste, Ibároabói ugyanis egy veszett eh Gyékényesbe tévedt, olt több katyát megmart éa egy 14 éves fiút is megtámadott. A flu nem vessiette el lélekjelenlétét a dulskodáa közben a ku\'yára e-eti, annak torkát erősen ssoritva tartotta, mindaddig, mig Korosaár nevű szomszédja nagylejszével le nem ütötte a dühös állatot. A liu karján marási sebeket kapott s igy a Pasteur féé intézetbe küldték. A legerélye-sebb intézkedések meglétettek, hogy a bej el ne I haraptfdzék. Számtalan ebet lelőttek, 40 darab \' gy anus állat vesztegzár alatt tarikiik. n Nagy-Kaniaaa, catUOrWk. • MfMAI iVtlKMil fül j Moll MM liankltrai IftrWnt a kötttkné mi: Kgy a ufUiM évfordulódnak reggelén a bankár nyugodtan 0(1 a i\|vé\|* mtlltli, mikni1 hlrtiltn • kövatkaaö kláltáa hallataioti a fülébe i — lUiolrAnüvAny nlgyaaái forint I Hliilréea vény nlgtaaáa lorlnl. — fjodálkoava fordult hátra, • m wérgaa-aAtd papagajt pillantott amely * bnrerlget-gskst iaagitáyin!tA Itlkttedlsatl lialtiltt.,\' —w Hltwriwvéey -Hgye«A« lorlnt-l—--------- J Ka a kurta mtglehtiAarn liateiatlkui vűlt, H a bankár boldogan Altlit meg a papagájt, aattly-lyel gondoa ialttlgt Itpit inog itülaléeaipjának Mggtlln. "W iA papagáj jAalata IdAkő.bta balaljaaadaii, a hita\'röaavénytk •térték, aét al la batyták a jil-attt kuriuai, a a bankár mtndan áldott napon hálta pillantásokat vaiatt a baragoaaOld papagáj (alá. A mull héttőn aionban a hito\'réaarényak kurana váratlanul nágyatáakllano forintra I(állott alá m alOiA nap nágyaiáattaanbét forinton árfolyamáról. A bankár ktdvitltnül tért baaa, a alhQlva, babooáaan hallgatta a papagáj állandó jéalalát: — Hitel — nlgyaaái forint I A bankár dtthtaan kiáltott a iiohaltányára. — Vigyék kl rögtön ut a vadállatot I A saagtny, a la baiaaa hangolt papagájt rögtön aaáaQita a hatodik taobábe. Taláa fohaarm iv tért volna viaaaa többé, ha a gondoa fataaég egy ganiá\'ia ötlettel mag aem aaaral lantéi a kegyelmet a sasraaoaétlin madár Márnára. Amikor ugyanié aa erőben angagált bankár haaatért a lakatéba, újra agy rikáoaolA hang hal atsáolt a fülébe: — Ilital — négyaaáiötvan, hitel — nlgy»sá»-ötvea I — A bankár könybabornlt n/cmniol fordult a derék madár felé i — Drága tnhioám, — innndta tléraékenyül-ten — bé, Isiben friat mandulái ennek aa ara-nyoa jóeságaak. A bankár felltéga haldog aomlyylel néxte aa nj\'ébél d matúrájának •«\' a osodálatw eredményéi Saarkaaatől flzenet LETENYE. Mindkét Imiit lyywm ktpluk meg. A ti ii, mit a ctütöriőki Mám megjelenbe Mit t <ut it, amit kitSbb mtítiiiatott küldeni. — KBwÖnjük. Felelői aaarkaaatö: Dr. Lf K I KII L Laptalajdonoa éa kiadó: vittCHiL r 0 1. Ar, Xala.9 aiám. (II lap,) «llfla.,a atMtaytolat, wtaakae la Igaaeágtelaa klrlM-íiall gjulMl laiaku tjtVtflM kaneeeaak (Atkáié l Idill. aeaaylrt llipiNtk lg laatr sfatigesarto UrjMattU aylIllkoiM láájal, • milyak jilliiaalttn alig, ka kltatlllll, Hgy ráeakaa latjaaaa kákáitok. ráeabaa alftráltvlk r Itatta taáva kaaeleaa lláalattok Miki MtÜgÖaridjlátiK IMrlayblitulMalklI, aleáaai fog baaea tolllel, ttak aal HM \|\| agy ama, I Mii la a alal ajytlelkoaat aal iltlljk. Kn tgaa, kegy a Uaklr alltak llna nap alatt jatoa-Unlltf li», a rleatlaytireaelgtkell eeenbea iltallbaa M éra hi a kir h^olaallelre Megállapítva \| a II \| alfardttre kwllelall, Matt aa uak aal i»»i«i»»f«» tiou IttLJUL ajlntalk rellllaa ia kaali adatait kablaaayitkttálaar k atSvtlkaaal káraaltáaát táláé esta Iákkal látattak", a IdaUMltüU (él kárMtlUm tltnvAaalk, lal aoactja a tílrviny ti 4« aagyeráeaira aaa aeoraf, á M \| ng/ea-wak illtrlltte Idáatatatl, atrt uh laálváaa Idajka ataáaa Jóravaló gaadaeaksr a gltgltytl rali uéiillt körIII aaaa Ii t lagAagysbh allvlgyáeelot taaaalt\|a. tlgyeally magltiiái alá Mik k nyllelkaeeleak (a aliplltkira, voaalkoaé rleae la, Mlft ducira aaaak, hagy alti aaltMkeaot ala\'i hII4-gfak otjr alagllklr, alal a riaavtaftliMalgokaak, al a IDrvény Utal •tnlri blgtaittiMl alapnak kllaaaraalt latllk U ta Máig ktaaptaabaa áawaaf(lwn paálg aa Matla ataalksUaas Mrvlayaa InllakatlaM viiiaahatétig ti) ta ryobti blatoatlkal ataaat hauk klváaal, klattallkaUak aa íraallt ar káto algltl rdll tilalnatló rlMvInylárakiiigokat, kagy a llrvlay aaaa klvnilalaylaak la aagfofaak aaaak Majla Matat, glltatta, kagr Rraalta, a kl laktrlkplatllrl Igaat M M MláklrtakH, aa aj la alg aaa ti klaklaaa fargl ala laaltáal UrflarlavaafaMkat anaytra laaatato/«aia. Avagy voltak aktatál l Ilyen laiglrált la Bftnlla arttl taljaM tdkgan vtitlkt lapokkaa htrgraadalltit ktaaMMt ajrllatkaaatek agy klaaatk a \|ían gandolkaáán ttkgyar gaadaktalnalgnll la tat fog\|ák arwlatojraaet, kogy alg taal aaalt ailflaaWa raiaaakodjlk aatfaikaaatlakkla, maljrrOl aladaa ftlggallaa la alltialkllaaal aaélknai aaMr allaaarat klavlalaa, liagy látta Mttklálalval aaa iatlgáll rá aaakr a llaaél-tMm. fatylatnl fonjak Uljta baagaloanal láigkaidatt mttkttdi-álakat la faltat Maradva a aagaak alá kltlaMi silkoa, már alktllalak llaya által la klaynatlMal fogjuk a blaloMM Maénalgati anggaaáaftéati hlatoaUI-rlaatlajtlIiaailgtkal. kagy Ik Ii addigi lataana dijaikat allkk aallllialk, aanak laMra, kday „aaaklinlatkban" a dijak fataaulMaak jfHk-algaaatftt hangAklatták. Kiátlal uiivatkaatllak Matatta la nagy laotiátalM Ml la laaa, kivitt a gaadaktataal«aak h aa Magyaráaaa na, kaar Mllrt Urjttálik a bfatóalll-riiatlNyliraaaigok Rraalli Rjrllatkaaatál oly kllarláaa, altrt Itttlllotlák mag alítalak •isaigaaartt aat a hajwát, aaty a al litjogAanllaigAakat, klaaalkalg! kápaaS ttrakttatakat aaak annál Itoyaaakkaa Igaattja. TaaUlatlat Omtgii ligytr IIInMi ■tataaltt lilriUrml II0A. \|anná( M 11-éir HIRDETÉSEK. ttOlM), Ik, IM. M, \'" Árverótii hirdotménjr. A nagy-kaniiiai kir. lArtáaytték talakköayvl •eatálya réatérol köahlrré tétetik, bogy dr. Banoaik Ctrtne árvaaaékl agyén mint kk. Mátyás Kati, Tarét iéaaet. Juli, l/tiet éa Jlaoa réatére klrtadtll jogj gondnok nkanlsMi lakot végrtktj* latónak Mátyás JIMf, Márt. ftrvga: ary Otv Mátyás Pátaé állal, képviselt kiakora Mátyás Jóaaet, Lajos Tarát ét Qyula végrshaitáat ttan-vadö nagykaalaaai lakotok slieni 118 frt léke, ennék 1801 évi daoember bó 11. napjától járó 6% kamatai 14 Irt per, 8 frt 10 kr végrehajtás kérelmi, 12 frt 66 kr ingé végrehajtási I frt 16 kr és 10 Irt 16 kr korábbi árverési 5 frt 40 kr jalanlsgi s a még falmarllendő költségek •rajéig a Ital nsvssett kir. lörvéayisék itrlle-téhtt tartósé a nagykiniuai 88-17 aa. Ijkban -f 1,71. hras. a. Mátyás Anna, János, István, Mán éa kisk. Mátyás Jótsaf, f,ajos, Ttréa éa Oyala tulajdonául lelvett a 470 frtra Iweattlt tgéts Ingatlan at 1881 évi LX t. e. IBI. {, o\\ pontja alapján, még padig aaaal t bogy amaaayi-btn aatn ingátlan vételára fejéhen at tlősó (ai> aátogoa kövtitléatk ftdtiéeéra ii&kaágaaaak ma-talkoté 000 irt btjgérlollk, aa esetben ataa la-gaitaara Aav. Mátyás Pálaé as. Takáo* Ttréa tavára bekabltava levő Asvagyi jog épségben hagyatlk, ellsnkexö esetben padig a siorgalmi jogra való itkiaiet nélküli agyán a t. a. határnapon vagyia IMI. évi Itbraár ké 14-lk aapjáa 4. a. IO Arakar tata kir. tvaaék ikvi helyiségében dr. Boncaik Ktrtno felperesi ügyvád vagy helyettese kAs-btjAUéval megtartandó nyilvános árverésin e\|» adatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitilt beoaár. Arvartsni kívánók tartoznak a beoaár 10 asá-ailékát késspéntbtn vagy-óvadékképea papírban a kiküldött kt\'ébea letenni. Kélt Nagy-Kaabtaáa, a kir. lArvasék mint telekkönyvi hatéalgnál 1881. évi november hé SOik napján. 20. l-l flOZONT ldr. tmlkl ilHró. xmortoaooo(xmoyooooo: NY1LTTÉR.) lf rn ItéMlttt tterhull r I áa Igaatii Irdakibta klrjik a klrttksal halyralgsaltá saraknak h\|yt adni. Kgjr Eramlta Fái attl klkladat lakos ayltatkoaalot tett klaal illanlak, atlybll oask aaayl a talá, hagy tata párban állnak, alaáaa ágyék Mayball illllása a valósággal tllnkaalk. Nrtl padig aalrt, aart a Uaylagat, Igaaaáfsaaa la allláayaaaa ttsgállapitott Jlgkir-Aaaagaa falit aaa akartank aakl aaayll uatnl, alal auaaylt UrttatL ia általunk alkalaaaalt kaart alkalaátal 8171 írtban állapították sMg a jlgkirt. saaal argklailtak, alalla aaa iogadla al, aa Maaagst kiaipinsbin bitéi la-Útba halyaatlk, att van aa aaa la, ka tokát a ayilat--kosaiban arra hithtkoalk, kagy IgytMIMII irtai tilt, btty aa Bmigit alllataaaa a blfát latátbll falrattlk, akkar I tigy Igyril t, taáva ralátlaat AlUtatt KtUttabon nagyon osaMaalk valaki, ka aat klaal kagy Irauilto ar lltotl klaal t ayUalkoaatot, aart aa lal Makkal Magyároraalg Hajdara alndaa rldiki lapjában magjalant oly tldikakaa It, kot Iraalto ar atba saa járt, ataaaytra, llogy a nytlatkoaai klaailltoliask kttlltigsl arkkal Ukkra ragnak, alat a laannytt klrUrttii olala rajtank kltatol \| ránk ara naksralkat ralr prasatól, aart klasta a bíróiig dolga, klrlglayi blatt katáraaal, a rali tokit aa, bogy a klsttiulg Alrsraartislra ip aaok akaáaalk kl sa Kaartta úrral tflrttnt aartot, a klkark Mátkibaa Itt tallatilylakat a kdalaaig olOtt laroaUal, moly tArakfiasal ssaabaa May-talraak tagyaak kljalaatoal, kagy sok aaia klrtallatt falslak klalf Inalta Pál aa sgyrllon, kltal akaratank stlr-nirt kiaylststaak tagyank WbM blaloaltotl fatalak irdrki-btn part rlaalal, botolt nlalaly aagy btatoalU rlaatlaytir-•aaág, alat atallaatlkallac kl lakataa aataltl, \|átomáa a ptrtiMI II, aart klaaaa Ip aa aaaa térta aaanall aaoMora topaaatalatok klaatotllk a gaadaaágl agyaallatokat, kagy IhsOhagyaMu aklábar llö-án orsaigos koagraaaaaara Hatat- •) At saark. t raratbaa klalMtoMrl aaa vállal blallalgal K alg áitdtg falllaatkatatlaa MalArlalk-flla mlaair ia királyt ktaliálag aaakaéala. patkányirtó pogácsa aaoa raalkltlll puaUti-aatr, a maly rohamosan kiirt patkáayt, agarat aa raksaaokat aail-kit, hogy ala hitlillatoknak kárt okoaaa. — pkoaphort, atryokalnl, araanlknaat vagy Máa ulitgklnt ható aaart asoabaa aaa tartahaaa. KWilatoaimk aaaa lrt4<karrat ilbk araáal-Makbaa a lagkltlalbb atkarnil tátották \| kl tata laaa a la Magflsagáttatott i< tldjagygyal láttatott al, aalyr* Igyalal klran, — aart aaak rádjagytBaa) ellátott palkáaylrU-pogáoaa k-láaálrt kaaaakadkatoa. Kgy aagy aaaaaac Ara kaaaailall ataailáa-iil ao kr. — 10 fillér. — Igy kla taa-aaaa Ara kaaaaálatl atultiaail IS kr. M fillér. Kata kltáll patkiaylrtA-aatr kapkatli Flaoher Faranos ftlsier-kereskedésében Magy-Kaalaaáa, — la oaalrlk magyar amnirakla ralaaasnytkltilibb árogvlatiaál, gyitgytaarlaaall »«»• éa fUaarkiiaakiéllail la. — Pribaaipaa — S nagy aaoaag — (10 kr. altra bakltldéao millotl portáaaatoa kttl-dissal aagrtatalkall l ■alártatk György • ta. áa kir, taat-rik magyar ktalrilagoa Mlbalatmak tnl.Jntiaoaáaál Mlaratja-Vlkalybaa. 11 KÍ4 «KK«KKWK«« K«KKKK Pi I ÍSM 1 CQfi I «H I 5 ^ * Rl í rví« í in1 I rW il m Nagy-Kanizsa, cafltftrték. Zala. 9. szám. (•. lap.) 1895. január hó 31 éa l^EO-^ITTO I X Letenyei Takarékpénztár Részveny-Tarsaság 1895. évi február hó 17-ikén, délelőtt 10 órakor, Letenyén, intézeti helyiségeiben rendes közgyűlést tart, — melyre a t részvényeseket ezennel meghívjuk. Tárgyaozozat: 1. A mérleg, nyereség- és veszteségszámla bemutatása. — Az igazgatóság és felügyelő-bizottság je len lésének előterjesztése. 2. Ezek jóváhagyása; intézkedés a nyereségfelosztásáról. — A felmentvény megadása. 3. A belépő igazgatóság (Tamás Ádám, Stern Zsigmond, Stolczer Gusztáv, dr. Rothschild Samu, dr, Csempesz Kálmán, Kohn Hermann, Tamás Sándor, Tamás Gyula, Leitner József, Leitner Lipót, Wesel Manó) helyett igazgatóság és a lelépő felügyelőség (Ifj. Singer Samu, Schmidt Emil, Kas-ter Miksa) helyett uj felügyelőség választása. 4. Esetleges indítványok tárgyalása. 5. A jegyzőkőnyv hitelesítésére két részvényes kiküldése. A t. réaavényeaek figyelmét felhívjuk na alnpazikbályok kévetkrié latéskedésére .- 44. §. Aki szavazati jogival élni akar, köteles anjál nevére azóló részvényét méz le nem járt szelvényeivel együtt a naiáai meghatalmazását a közgyűlés megnyitása előtt a társaság pénztáréba letenni. — Szavazati joggal caak aa bir, kinek neve a reazvény könyvben tulajdonosként bejegyezve van. 81 — 1 Aa lgasgalé«ág. 8434—tk 894. az ZEZird.etmóri3r I Óbornak- éa f^aogfiz köaaégek telekkönyvei birioksaaliályozáa kövaikeatében áta\'aklt-tattak éa eaael egy idejűién azokra az ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886. XXIX., az 1889. XXXVIII. éa.as 1891. XVI t.-eaikk a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik j — az 1892. évi XXIX. t-ozikkben szabályozott eljAráa a telekjegyzökönyvi bejegyzések heye-ssbbitáaére kaposolatoasn foganaloeiiatott. 1.) liz azzal a lelbiváaaal tétetik közzé, hovy mindazok, kik sz 1886. XXIX. 15. és 17. H-ai alapján, — ide értve a § oknak as 1889. XXXVIII. t-czik 5. és 6. §-aihan és aa 1891. XVI. t-eaikk 16. §-a pontjában foglalt kíegászitéavii is, — valamint az Í8b9. XXXVIII. t.-cikk 7. J a és aa 1891. XVI. i czik 16. §-a b. pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy aa 1886. XXIX. t.-cikk 22. S-a alapján történt\'törlések érvénytelenségei kim utalhatják, a végből törlési keresetűket hat hónap alatt, vagyai IMA évi julliia Ii4 81 Ik Napjain bezárólag a tkvi hatósághoz n) ojtsák be, mert az ezen meg nem hoaszabitbató záros hstáridö eltelte után indított törléai kereset annak a 8-ik aaemélynek, aki időközben nyilvánköayvi jogot szerzett, — hátrányára nem aaolgálhai. 2.) Hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t.-cikk 16. éa 18. fainak eseteiben, ide értve as utóbbi g-nak az 1889. XXXV1IL t.-cikk 6. és G. g-aiban foglalt kiegészitéseit ia, a a tényleges birtokos talajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, iráa-bali ellentmondáaukat hat hónap a 1 a t 1, — vagyis 1595. évi jullua hó 814k 0 a p j á i g bezárólag a tkvi hatósághoz nyújtsák be, meri ezen meg neln bosaaabbil-ható rároa határidő letelte után el len mondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3.) Hogy mindazok, akik a telekkönyvátalakuáaa tárgyában lelt intézkedések állal, nem különben azok, a kik az 1.) éa 2.) púmban körülirt eaateken khül jaa 1892. XXIX. t cikk aaerínii eljárás és az ennek folyamán lőrténl bejegyzések által előbb nyert nyilvánkónyvi jogai* kat bármely irányban sértve vélik, — ideértve azokat ia, — a kik a tulajdonjog aráoyának az 1889. XXXVIIL t.-eikk 16. g-a alapján történt bejegyzését sérelmeinek találják, — a tekintet-ben felszóllaláaukat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat h-ó n a p alatt vagyis 1M5. évi Jelien hé 31-lk ■ apja lg bezárólag nyujisák be, mert ezen meg aem hosszabbítható záros batáridő elmulia után az átalakításhoz közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek irányáLan többé nem érvényeaithe-tik, az említett bejegyzésékel pedig csak a törvény rendea utján és cssk az időközben nyilván-könyvi jogokat szerzett harmadik aaemélyek jogainak aérelme nélkül támadhatjuk meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a lelek, a kik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz, egyszersmind egyszerű másojaiokul ia oaato lak, — vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, as eredetiekei a tkvi hatóságnál átirabetik. A kir. törvéayssák, miat tkvi hatóaág Nagy-Kanizsán, 1894. december 31-ík napján. GOZONY, kir, tszéki albiró. IHfNIHIlHHtl Hirdetések Fischel Fülöp SaaST Nagy-Kanizsán. ÜÜÉ R xxx?v ban,8 Kis-Czell városában (VASMEGYE) 1895, évi január hó i-jétől fogva a Főtéren levő első rendű y - 1850 óta - X [ísiir-iiiití-liilyiiíj, 0 hozzátartozó Állványokkal, 0 kézi-raktárak, padlás és pincze bérbe adatik t Részletes felvil&gosit&ssal szolgál a tulajdonos PICK HENRIK. yaoc Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdouoauál Nagy-Kanizeán, 1896.