* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 47.27 MB | |
| 2011-02-16 15:49:59 | |
 | |||||||
Nyilvános  906 | 3932 | Zala 1895 február | Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 10. dút. ii Nagy-Kanizsa, 1895. feboár 3-ftn. r ■ i XXIV. évfolyam. ■asihiartlaif i ri-oai OUap-Ak Mfc • UUmb4I » lap wllMi rímért wl kmt miaim Uikméaj. mmfUm Imiik cmk wmtrt imtá-_-Mi IZALA _ Politikai és vegyte tartalmú lap.__ A Nagy-Kanizsai- é» dél-salai takarékpénztárak, a Bankegyeeület, az Ipar- és kereake- (MnM >•■ kiunait .ú Kffu tzóm irt: 10 krmjetr. HaMhtvatal: UmUi tftlx : fUW fMéf ktejT kwMÉ*4éw iLómrrta iui s tm II ktnat (« frt - kr) Mám « hms (I Irt — kii M«H«éé>n I ktnu (1 irt 10 kr) VfUltér fMttiWk ia kr. delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-aafltelkexet éa a letenyei takarékpénztár. a „nagy-kanizsai malátagyár éa serftsöde r. L" hivalmlot k&Mayi. - t lh||1|l|||| i«l ruta ktajT- I llliMMit ■•ülelealk Naicy-Kamlxaáfc hftmkiat kétncr: vauKáLrzxaip\' ém ovCLtArtfilcdxx. Néppárti productiók. Nagy-Kanizsa, 1806. február 1-én. (—n.) Lapunk előbbi számának vezércikkében szóltunk már a néppártról; most már ismeretes a programmja is, melyet meg sem kisértünk jellemezni. Rámutatunk egyenesen az alább közölt Csáktornyái tudósításra, mely ennek a programmját megvilágítani van hivatva, s melyből minden jóérzelmü hazafi megláthatja, hogy mind eszközökkel kezdi veszedelmes játékát, a melynek mult cikkünkben neveztük. Az a feudális — klerikális — reactio-nárius szövetkezet, mely az igazság megtévesztésével a közszabadságra tör, mely azon jelszó alatt, hogy a vallás veszélyben van, ilyen agitációra kész, csak keltse fel a szenvedélyeket — de nem tudjuk hinni, mert bízunk az intelligentia, s a magyar nép józanságában is, hogy a gonosz játék sikerüljön neki, — sikerüljön ugy, hogy kérdésbe helyezze a szabadelvüség eddigi drága vívmányait is, melyekért a nemzet legragyogóbb szellemei évszázadok Óta aj folyton áskálódó reactió ellen oly nemes hévvel, oly dicséretre méltó elszántsággal küzdöttek Nem tudjuk hinni, hogy azok a sötét lovagok, kik oly Ügyetlenül leplezik szán dékaikat, képesek legyenek annyira meggyalázni a nemzet géniuszát, mely diadalmasan emelte fel fejét, s melynek ragyogó alakja hódolatra késztette a külföld nemzeteit is. Minő eszeveszett okoskodás is van abban j hogy a pap feladatát az képezné, hogy a a programmban! Mit akar -ez a párt meg-. szószékből a népet fanatizálja. A szószék • menteni? Mi van veszedelemben? inek nemesebb hivatása pan, minthogy va- Persze, az elmaradt népnek, s annak a?! lótlanságokkal pertraktálják onnan a népet. I úgynevezett intelligentiáhak n ncsen tudo- Onnan csak igazságnak szabadna lehang-mása arról, hogy hazánk az európai álla- zani, az igazságnak a buzgó hit, az er* mok között majdnem á? utolsó, mt|y p-ikölcs a szeretet szolgálatában polgári házasságot törvénybe iktatta; Jt^l .Ö^ha sincsen igaza annak a ki gyű-hogy ez a törvény sehtj a világon visszSNtó a a ki gyűlöletet azit minden áron hatással nem volt a vallásos buzgóságra. A mit tudósttónk az alábbi levélben ir, Vagy jobb szeretik azok a papok, kik olyan az mélységesen szomorú, s még szomorúbb, elkeseredett harcot folytatnak ha az ilyen agitációra a zágrábi érsekség e törvény ellen, a rendezetlen viszonyokat i segélyt és eszközt ad a házasság terén, jobb szeretik azt a sok\' A szabadelvű párt, mely az úgynevezett concubinátust, — melyben annyi és annyiI .néppárttal* felveszi a harcot Csáktornyán, ember él, mint az egységes házassagi jo- az igazság fegyverével fog a küzdtérre got, a rendezett viszonyokat ? Vagy annyira | menni. — Hadd jöjjön az a másik párt a hazafiatlan tud lenni, hogy semmi érzéke kózépkor lombtárából vett fegyvereivel A sincs a haza és a nemzet valódi követel- világosság és a sötétség megy harcba egy- ményei iránt? Mennyire tudjuk mi dicsérni szabadelvüségünket, a szabadság iránti szeretetünket, mennyire nagyra vagyunk mi ezekkel; pedig polilikai tekintetben hátra-maradottabb nemzetektől ra^g tanulhatnánk. S csakugyan csupán Magjai uiszágun nem volna lehetséges az, a mi másutt megtörtént, s a mit másutt a papság nincs semmi hiánya mellette? Valóban csodáljuk a muraközi papság egy részének magatartását; mert ugy hisz-szűk, vannak ott olyanok is, a kik magyarul éreznek, — s a kik igen szépen egybe tudják kapcsolni a hazafiságot ax ő hivatásukkal. Mert azt még sem tudjuk elképzelni, —- mással. A szabadelvű józan haladás a sötét reactióval, mely ismét felüti a fejét, — hogy bajt, zavaft okozzon, a mint aa már annyiszor és oly sokszor tette. Nem mér-legelhetjtk előre a választás esélyeit. A Lichtenstein, Gregorrcs, LQger és Schncc derek napja Bécsben is le fog hanyatlani, megtűr, s talán nincs már messze as idő, — az latén talán jobban szereti hazánkat, mint sem hogy az ő magyar elvtársaik napja nálunk felderüljön.\' Wlatsics minisxtw választ. A közoktatásügyi miniszter köszönete a nagykanizsai kir. tvszék által hoasá intézett űdvözlö feliratira: A „ZALA" tárcája. A szüret éa a bor kwdéit ax ó-kori rómaiaknál. — & .ZALA* • r • d • 11 t i r • i j a. — fordulunk kolera idején a borok Istenihez, pl. az egri bikavérhez. Persze, hogy minél több titulus bibendi legyen. Dionysos tiszteletére számtalan finnepeket rendes tek a görögök. £t pedig mivel a bor mindennapi élvezése derüli, szelíd és érzékileg szenvedélyes indulatot ébreszt; a népben a nyers erőt fékezi éa vidAm társas életre vezet: azért kezdetben u isten lisztélete is még a mérséklet korlátai között maradt éa a jóságos, barátságos istent, ki a tár sas és háziaa életet ssépiti, még mindig vidám jé A termésiet erőivel szemben legtöbb esetben tehetetlen az ember. Innen van, bbgy az ó világ népei a görögök éa rómaiak hajdan még szűkebb látókörrel bírván, felsőbb lényt gondoltak mindabban, amit tapasztalatukon kivűl értelmezni nem I kedvvel, de minden kicsapongás és éméki mámor tudlak. De az előbbre haladott kor tiastáini tő- mellőzésével tiastellék. rekazik a természet erőit; földeríti titkait, feloldja De lassankint lehulltak a rend korlátai; az isten csomóit s a mindennapi tüneményt a maga egy- kábító zajban leié örömét, tiaalelöi ittas lelkese-szerQségében igyekezik feltűntetni. A költői fellő- désre, a az érzékek féktelen kicsapongó mámo gás most már nem ész, sőt a száraz tudós elölt rosságára vetemedtek. Ily ünnepek voltak a többi talán nevetséges is; ez as oka, hogy ms már között a jellegzetesebbek közül: a) janaár utolsó nem kereafink minden bokorban egy kia isteni, s és február első felében: a borsajtoló ünnep, mi-nem kovácsoltatjuk a villámokat, banem kelelke- koron as isten isobrát satyrruhába öltözött kar lését, lefolyását, mibenlétét physíkai okokra visz- kisérte ki a mezőre, kicsapongó dalokat adva elő. ízűk vissza. b) Az Anthestériák ünnepe február és március Igv a görögök Dionyaoat tartottak a bor iste- havában, a télnek és tavasznak határán, mely nének, mint aki a bor ajándéka által az emberek bárom napig tartott. Az elaő nap a kiforrott bor asivét fölvidirja, a gondolat éa a szomorúságokat csapraverését ülték » ekkor islelték meg először I eloszlatja. Adománya, a bor, az emberéknek az ujbort; a második nap, a kupa ünnepén, erőt és egészséget ad. Ez a „gondűző" isién va- diadalmenetben vitték körfii Dionyaos szobrát; a lamint a lelki gondokat eloszlafja, ugy a testi [ harmadik napon pedig engesztelő áldozatokat mu-1 nyavalyákat is elűzi. Szóval S ifaind lelki, mind tatlak be a halottaknak stb. testi tekintetben szabadító, azért Sophoklesnél is A rómaiak mythologiéja — mint tudjuk — egy alkalommal a kar könyörögve, a pusztító ra- egészen a görögökéből fejlődőit ki a igy ennél-: gályos járványokban mentőül bivja a borok iste- fogva ugy tudjuk, hogy a görög Dionysossal ia néi, ép ugy mint most mi ia nagyon sfivesen1 van egy egészen azonos istenség a rómaiaknál a1 t TV y ez Bacchus vagy Liber, azaz gondűző, De nagyobbrészt az ünnepeket ia átvették. In a szűreid megelőzőleg voltak aa u. n. t inalták, melyeket egész Latiamban megtartottak, csakhogy Jupiter tiszteletére, mivel a rómaiaknál a ssőilö-művelés as ö oltalma akit volt. így aa első ápril 23-án volt: a) vinalia priora, midőn aa tqbor először jött használatba, hasonlóan a görög Aa-II- steriák első napjához, midőn tavaaaasal u aj borral telt bordók megnyittattak. Tiltva volt ezen Ünnep megtartása előtt aj bort inni; mire náava a luaculanumi szöllőkertekben agy határozott tilalom volt kifüggesztve (Varró de Iinqu. lat VI 16.i. Magától érte adó, hogy mielőtt a bort megízlelték volna, előbb Jupiternek áldoafak abból. A második általánosabb ünnep volt a szüret kezdetekor aug. 19-én: b) vinalia rtutíea (mezei), mikor a sikeres szüretért történlek as áldozatok. Ugyanekkor a papok jelenlétében a szept. ás oki. hónapokban megtartandó szüreteket ia kihirdették Ugyanekkor Jupiter papja, a fiamén Dialis a kezdődő szüretet akként ajánlá aa istenség oltalmába, hogy előbb ő maga néhány szőllőfürtötlerágva,. ünnepélyesen kihirdető a szüretet. Ezután Jupiter tiszteletére egy bárányt vágott le áldozatul s mialatt az illetők annak elkészítésével foglalkoztak, 0 ujolng folytatá a jelentőségteljes szüretet (Varró de Iinqu. 1. VI. 16:). Ami a szöllőültetést illeti, erre nézve is megemlítendő ama régi szokás, amely Itália vidékein még manap ia szembeszökőd A szfillökel fákra, különösen nyárfákra túllátták föl, ugy hogy azoknak legmagasabb csúcsáig is fölértek. Azért mondja Nagy-Kanizsa, vasárnap. u Zala. 10 M*m. <9 lap:) 1896. február hó 3 án Nagyságos Elnök Ur ! A bőki vaué* alatt 606 n.-kanizsai far. trnyszék január 17-6* tartott teiju filéiéből 101. tbt sz. alatt felterjesztett, meleg ^ _ ^ ____ hangú mvélyes ***** VT** jJ^J/Legutóbb perlaki ped-mntz. — A mvei . t___l i___ ur»__%___ nagyobb köszönettel vettem káthez torok kedvet emlékeket ébresztettek fal bennem és }ói esett a megtiszteltetés a lnr. törvényszék részérdamelynek egykori elmSke édes atyám vők, éi a hol gyakorlati jogi pályámat kssdettam meg. — A hazai vallás és kösoktatásügy vezetése jutott ugyan oetiályi énemül, de euiért biztosithatom Nagy-eágoaat, hogy ezen állásomban is élénk ér-didádéesel és figyelemmel Jogom kitérni at igazságügy tarén mUködÓket ét tőlem telhető módon mindenkor támogatni fogom érdekeiket. — Kérem Nagyságodat: Jogaiba igaz tiszte-htm őszinte nyuvánitását, ét tolmácsolja örömteljes köszönetemet mindazoknak, kik temetik voltak feliratukban rátám megemlékezve, engemet üdvözölni. Etekhez jármi még, hogy Prémus Domokos a zágrábi érsek wfafra a papok réaére utasítással ét tenger pénzed jött ide Major Ferenc oldalán, korteskedni. Négy napig át is vök, de megnemlte, hogy hantik, elillant. (—) F«nntitdl6 papok a cmik-loriwai v<Has*tókérlU*ibftn. (A „Zala"külön tudtkitójától). Leírhatatlan dolgok történnek itt a néppárt részéről. A nép a papok által bortautóan /analizálva van. A paptág ömet befolyását érvényetiti, minden meg nem engedhető módot ét etzközt fi Ihász gánsak azt irta, hogy ha Wlastásra mer szavazni, kiátkozza őt is, családját m, tőt \'j\\kétő unokáit it. Et a perlaki származású titkár, ki Nagy-Kanittán végezte iskoláit a kegyesrendü hát jószívűségéből, — a lehető legveszedelmesebb pánszláv agitator, aki va-löhn^ magytr kenyéren nőtt A perlakiak valahányszor hasaflSeetelénck hirét hallják, tlíre bormdotnak\'magyar ellenes nyilatkozataitól, magyarföld gyűlöletétől — A papok Majort mindenUtt tárt karokkal fogadják. De annál tartózkodóbb, hidegebb magatartást tanúsít vele izemben az intelligencia. Szabó Imre fökürirtókbt, midőn neki bemutatkozott, igy szólt: „Kijelentem magának, hogy körömszakadtig jogok ön ellen küzdeni és kérdem: mit it keres ön miközöttünk t" — Cstttnák ügyvéd bemutatáskor igy szólt Majorhoz : „Nem képzelhetek magam előtt világot szellemű embert, ki ilyen tötét programmal lépne fb\'l.u — Ilyen fogadtatások után az intelligenciánál nem folytatta a viziteled. Most azután annál hatalmasabban foly a kortesktdés a parochiák körül Minden pap pincéje nyitva van. Zágráb fizeti! „Aki nemet jelszava, szentesid A válasz• "fiJj?* fT\' n<P^/íf marja!" Ez a néppárt XBM^\'lmmel a cél eszközeil ZntoL 1 _ beszédekké lettnek. A legutóbbi vasárnapon] \' ^ U,Mmml j „^történni. \\arga János perlak, pkbánns (^különben j Q m(rh(i^ H(J Ylassits, a \\uka^at. **™.,zásu)azt pmlMta, h-yy \\ • „dlaiMke,Hlet lil ralit pártjá- ha nlaiiiti lesz a képviselő, mimen féri - - - - - - ... a l . elválhat a nejétől éi liba módjára vásárolhat a •piacon egy másikat; aztán, ha ebbe is beleun, újra atihatja, veheti a nőt — Azt hirdetik tirbi et orbi, hogy ha Major nem lesz megválasztva, mindenkinek zsidóvá kell lenni. — Aki ismén a muraközi népet, az elképzelheti, hogy milyen iszonyú határi idéz elő az ilyen beszéd! —- Azzal it ijetztik a népet, hogy ha Wlassitt lesz a képviselő, nem lesznek temetkezések; mert a halottakat elégetik s igy természetesen: lehetetlenné lesz téve a föltámadás it, A butaságban tartott népnek öregje, apraja, fér fa, nője tirva, zokogva hallgatja a janatuáló beszédet. — uak büszkesége elbukik, — az kizárólag csak a Zágrábból izgatott muraközi papséuj áldatlan befolyásának ét Janatizáló erőfeszítésének lesz köszönhető. Ujabban Vasmegyéből is érkeztek ide korteskedő papok. A perlaki plébános vasárnapi prédikációja alkalmával maga it tirt. Irtóztató lmkodil könytk! A korteskedéi köpenye alatt borzasztó visszaélések jolynak mindenütt — Es ezek üvöltik azt, hogy nincsen népstabadság! A WImkÍII pArl prugranaMjn. (A »Zala* külön tudósítójától.) A néppárt prodatnációjával szemben a uabadeivQpárt is kibocsátotta kiáltványát, mely oly nagy hatással volt, hogy Wlassits Gyulának máris tekintélyes többségre van kilátása. A kiáltvány egész terjedelmében igy hangzik: Ftolfártának I Testvérek! — Eddigi veaérfak • Maiihik m afrik min lati. — Erd—>i, klteJówf* tették a*«á! — Nm vilmak köt-lenn* koaaá, biai blaakék vagyunk ni. — Ki gyótelamre jouatta elveteket, ameilaii lalkttak utet t»aé—I k bánnák. M— tettem ai benatta-kat wn erlaiak, mm akaamaaka, mm veeet-aak léire baaria jebaavak te hasas refeteenk — A atpaak naat jof«, hogy kik tetet Apolai vaa* nak hi»al»a, r«t érdakböl M in>i\'rtk I — Aj-t»toateyokai, lalate^atek c«altdi artafit Ufatju tel, bofr »l»attekiöl |«ltántori<Mo»k — Alaok mooka ! Ki UnL aaii Ok hirtaatelaak, kagy a baaa ttnéoya, aaiy a ((rtdaalaaiaak a ebfeaa ■« Uteai Sa»d»faiiteaak mO»a, m*qi iQrak allaa tftr? Ki kiad, hogy a törvénjr folcaAgat vkat* ralul eogad?! — A itrvday, nalfel ápoaíoU királyink aaanteaitatt, mely a owlidl étet vOdnia, várait — Ily bámyaak, kik aai kteaak, kötót-ifltek ainoaaoak, — Btta hasadni ■ ntpnak I — Míg nagyobb btta »a«nt dolgokat i«|áié «*»• köaAkQI votai oda öaárdakárt! — Da bitünk bennetek. — Biaonk árta\'aatakbaa te al«kl<0> Kelekben. — Bíxunk hwM*sar<totetekb«B ! ta ml* kor mogssólal a jalaaé, hogy lenyelek a hasáért mind agy máiig ott lesttek addig gydetea vesére tek körű, ki iq gyáaelmekre vesérel te honfi laike«edé«el agykaaiulag kiáltjátok majd lat i éljen dr. Wlasaits Gyula kápviaetóak. Magyirorszig gií\'dasigi függetlensége. lio.«8\'U évek táradOgo* maikiji. (a>d«»igi füng«\'leiiHé(ii hatook a letrha\'alBa^ahb idegen \'»-nye/ftk ellen, gyOataa sikerrel, a legSrvtndttenb-ben be/tjtiSdlek agy igen fontos rrformkérdésben, a magyar Myaah éi taagtiha i\'>aaai r. támaág immár végiig aiegtArtént telállüáaa ál>al. A (ká« ayar állam gaadaaági IBggaiIrmégéra kaTalaiaa, irányadrt tányaaé Um et a magyar nemsei i válla at. A legnagyobb magyar te retermáior, 8t4-chenyi Isiién gróf alkoiö láagaa<* leltámadáaát érte el a léren egy élelerfia, magyar nemaeti In-tézményben. Elnf,knek 8tkhinyi Pál grilot Vá* lanatották és Sséohényl István gróf M érdamaa é« >»uakneeeretO utódának a megTálaesláai élO kesmíp a ktísfgteUn sikernek. Széchényi Pál «ró< van alaO *ori>an hivatva erre. Hegvalasttaaa *w-dea tekiatetbea eaereae»ée te a< initemOay aya-korlall céljainak ia megfelelő, mert kcrrekedalaí miaiaaieri mikSdeee a apján bírja a «»Qk>égw tárgyi lameretekel én lapam\'a a\'okat, hogy telik Honttea ia, hogy a fákat Oeeaehásaai\'ják a ázöl- edény, aminőröl egyee példányok némely nevese-Ifltővci (Epod, 8. 8,: adolla vitium propagine cel- teeebb gyttjtenenyekbon még napjainkig ia Iáiba-Un marital populos), mig a Iákat Oivegyiégre 1 lók, különféle nagyságú. Vannak, amelyek 18 jutottaknak mondja, ha esöllOtOk nélkül eattkől- amphora terjedelemmel is bírnak, kőrülbelal ködnek te nőteleneknek mondja u olyan Iákat, 487-74 liter, mig máaok 80, 80, 36 amphorat melyekre Mhaaem futtattak 101 aaOIOveeasőkel A szQrételéet mint ix előbbiekből ia kOvetkesik, szeptember hóban kesdték meg. Maga a ssflrete-lés pedig ngy történt, hogy a vá\'ogalott asöllOta prteháaban (céllá torcnlaria) kitiporták, melynek nedve egy nagy, odaktesitett edénybe folyt Es alán a törkölyt ia mégpréaellék e az abból kifolyó nedvet a most közé öntötték; a savanyu (őrlőket pedig a már kipréselt lörkölylyel vízbe vetették, amiből a rabszolgák é^t\'munkások itala kéasllt A szüreten szedett legérettebb rtemek egymásra gyakorolt nyomásából kertit ki a legkitűnőbb bor (protropum, mnatum luzivum). A tspoeáaból nyerték a II. minőségűt (rínom calcatum: taposol! bor), A kisajtolt törköly adta a III. mlnöeégűl (vinum pressum). Végre midőn a savanyu fürtöket pedig a már kipréselt tör kölylyel vízbe vetették, kapták a IV. minöaégfl bort, a lőrét ia lora, a loraa) vagy mint náluak mondják a csigért A folyamata a következő volt: Ht&rateUs alán a mustot a sajtóból nagy hordókba fdolia) töltötték s bűvös pincaébe (cella viaana) tették i az erjedéeeo eatratlaaaijMtt kánfiit te sokszor oly nagy volt, hogy benne egy ember is elfért. Nemcsak Diogenos lakott ily bordóban, hanem más szegény emberek is grak rao használlak Alhenben azt lakóhely&l. As ilyen leesnek ki. Egyébként e nagy lazékakban, bórdók ban nemcsak bort, hanem gabonát is tartottak te ha rendkivQl sok volt, akkor agyagba vájt vermekben tartották, ugy hogy némelyek szerint Diógenes bordója alatt is ily vermet kell érteni S amint a bor ebben a kiszuikolt agyagedényben a forrási folyamaton álmenl, e hordókból, melyekbau a kiforrás végeit a pinezékben állott (cella vinuria). hogy esállithátó és eltartható legyen, ugy mint nálunk, leszokták lejteni ampho rákba, diotákba, calusokba, lagoenákba, vajjy mint Horatius mondja .graoca testaba." Az Ity amphora kéllttlfi, alul hegyes edény volt, melyet tóldbe lehetett szarni. Azért fejtetlék ilyenekbe bort, mert est a pinezékben könnyen homokba asurbaltak. Ilyen boros edények voltak még a lagoena (lagena), boros kanna, sz&k nyakú tágas edény voll, melyet különösen a borkereskedők szoktak cségertu használni, mig az asztalnál a vendég elé helyezhették. Ilyen lugeaák, vagy amphorik a levegő távoltartására, parolával (cortel tuber) bedugaszolva, begipt/elve te szarokkal bevonva, végre jegygyei (nóta) ellátva a át Az ily bordónak dolinm volt a neve, agyagbóT ltorraktárba (apotheca), vagyis s ház felső részé- ben levő IlUtölö kamrába (himarium) kerültek, a mely IQstjét többnyire a fürdőből nyerte. Ilikor mér ezen edényeket a levegő távoltartására bedugaszolták parafa vagy agyagdugóval és vinssstsl, gipasezal vagy szurok ksl lelapaasloltAk (plcare gypsure) t akkor még a korsó beesurkolt ssájára ia csédulát ragaszlutlak, melyre föl volt Írva, hogy hol te mifcnr termett aa A bor. Do nemraák czédnlákkal, hanem kis táblákkal is szokták jelesni, begy a bor hány éves te mily fajta Igy agy reánk maradi ampborán aa a UH-irat van: RVBR. VET. V. P, C. II. azaz Rub-rum vetua tlnum plcatum: 0 beesurkolt veres bor, tartalma ltN lagoena, vagy 108 számú. De különösnek iQnhelik föl nekünk as Is, hogy a bedugaszolt, brgypszelt te nurokkal bevont és jegygyei ellátott amphorákat a napos kamarába, a borraktárbi (apotheea), vagyis a bás felső részében levő füstölő kamarába (fumarium), vagyis egyszóval a hás emeletére vitték, hogy s bor a fölszálló iMtA szelídebb ísO legyen. Ez a Ittot pádig többnyire a fördőből jött, amennyiben esoo borraktárak többnyire a konyha vagy a fürdő fölött voltak. Ide p*dig azért lettek a* ampborák helyesve, hogy a tflst azokat átjárva, megliaiiilsa, hogy esáltal a bjr megízelidüljöu es a rómaiaknak tetkaö fttst-izt kapjon. Azután as Igy ihatóvá vált borokat füstmentes kamrákba tették s igy a cellákban vagy apoiba-cakbeo maradtak egéas a bor hasanáletáig. ssépen egymás mellé helyesve. Minél beljebb volt u edény a kamrában, annál régibb volt te igy annál finomabb is. Pl. Horalios Carm. II. 8. 8.: Inte-riore nofa Falerni: jóféle, régi, a pincze belsejében levő lalernusi bor; mig vinum optimae notae: legtöbb minőségű bor ; mert az eoényre Irt vagy kötött jegy (nota, titulus) magában fog- n Nafy-Kanizaa, vasárnap. Zala. 10. asita. (S. lap.) 1896. február bó 3-án. Wuerelve lápján ennek aa állna állal táMogv Mit latésMénynek aa élére, Melyet irtmi tyan kall sserveaai. Kixeakedik arról aa általa aaint kereskedelmi minim ír által nljnúUti reformá-lori aankn é< isii érdemek iftrténete, melyeket 1 magyar ipar fejltsslMe állal éa wiat II uto|»ó orváé** kiailita* • nöke mnitL Csakhogy • ex érdemik eliimeréie alti mindig nagyon nesue Minő »xerény»éggel eWonta Matat, fi helyeit hannoe fárad hit Un munka által ipariadon tol y-hm uj iletre kcltaai nagy őse láagiiMéjének frii^ dicMSjat, kinek emlékéi áldani a Magyar meg n«m ex&nik. Ily érlelem ben adotl Széchenyi Pal gróf követendő példát a hazafiiaan munkálkodó asel-lemi éi axfildéeí iriuinkráoiának arra, hogy mini tegye élő igazsággá « magyar mácaá* e jelsxót: .a mit apáidtól örököltél, szereid meg, hogy bírhasd!* Reformátort munki által 6 ia njra megíierexte családja dicső hagyományénak lölé-nyét ái exért bix\'on hisszük, hogy mint ex i.j ■agyar intézmény élnöke i« újból mecsaerrí Ma gyarorasag háláját éa beosülétét a Széchényi tradíció részére. Erre as képeiiti ót, hogy a leg-■agaaabb kórókban kedvalik, mert ismereie*, hogy a miniaxieriumtól való visaxalépéee mán ii 6 Felségénél gr alimima persona Maradt Ex in elő nyö» kórülméuy, mert ludiuk, mily óriáii nehé*-ugfkei kellett leküzdeniök Széchenyi Pá1, Baross éa Lnkéca minisztereknek ■ leghatalmaiabb bécni i táayaxók ellen, mig el lett érve végre a siker j Ax alakuló közgyű éaen elnökólt Széli Kálmán államférfiúi személyisége, a ki e nemieti alkotás! létrehozása kórfii a legbecsesebb sxolgálatokat teljesítette, befolyáaa által iáimén baainoi len, ■art Ő mint pén>tigyi reformátor Hagyaroruátt gazdasági fejlődésének o y uolgálatokal telt, hogy befolyása ceak fieiteti as ügy sikerültét. A magyar folyam él tengerhajó/aaí r. társasig tehát, a mely á* 1&94: 86. t. c. alapján áUami támogatásban részééül, — a mi a lóké reodea kamatosánál biatoaitji, már kezdettől fogva bírja a szakkörök és m magyar közönség teljaa bizalmát. Tollfuttában. Észrevételek a „Tollfuttában" elszórt eszme-sziporkák feleUt Hát csakugyan tetszett megbotránykozni azon as egymással szembeállított két újdonságot, mély sze-rint: a városi tanács nem adta oda „Baek Károlynak" azt a bizonyos bérlt\'t\' és tudomásul vette, „nagyt. és főtiszt. Pillér Fii muraksreszturi apát" oson kijelentését, hogy nincs abban a helyzetben, hogy as apátság jövedelmeiből jólelkű sildje által a helybeli /Őgymnásium segélyére étről évre utalványozott 40 frt segélyt megígérhetné — f Lelkemre mondom: magam isi — Mert ebben a közleményben a mind- inkább veszni indult idtaUm*u megtagadását látom I — Csakhogy nem ám arról as oldalról, mely-rlt a kritika agy futtában éssrevtesi, hanem a sorok kösött, a hol még igy is kirí I Abban, hogy a nemet tanács az egyikst „megnaqyságos urazza" I a mái ihat egyszerűen \'\'nevén említi, én nem látom a* egyenlőség eszméjének keresstrefessitését, mert, amint tudom, icáfoljon, meg aki jobban tudja) az egyik össsez társadalmi értéke swáiurtln nyűg esik, a másik egy isi intézményeink állal creált és századok hagyományaiban szentesített méltóságnak a legfelsőbb kegyúr akaratából személyeeitője, a mely positióra egy egész emberéletet igénybe vevő tanulmány, fáradság tés küzdelem által jutott I — A valódi liberális felfogás a plutocratiának a szel lemi aristocratiával egyenjogúságát sohasem ismeri el, s ha igen, akkor már socialistikus velleitáeok járulnak az okoskodáshoz. * Az ellentét 1elállításánál estembe jut egy Deák Frreucz adoma, mely szerint egy társaságban as öreg ur kalapját véletlenül elcserélte egy fiatal ember; i\'szremén a tévedést, zavarodottan mentegetődzött, mondván: t bocsánatot kérek, körülbelül egyforma /fjünk m*!« — Mire as öreg szokott bon-homiájával jegyezte meg: >kívül lehet, ds belül alig !* Tehát ne méltóztassék as ilyen és hasonló esetek szemléleténél kétségbe esni a felett, hogy a felvilágosodás századának végén visszafslé botorká lünk, s készakarva oda concludálni: ime, az egyiket agyon nagyságolják, mert pap — a másikat negligálják, mert ssidó. — engedjük csak meg a különbségtételt az adott esetben, a hol az egyiknek nagysága abban culminál, hogy meggazdagodott a másiké, hoyy a hozzá hasonló ezrek között a legfelsőbb kitüntetést a jelen állásra kineveztetésivel kiérdemelte I — De hát hol van az én megsértett idealizmusom, melyet az az újdonság a poriy Is rántott ? — kérdi ön ezek után. Az én megbot-ránykozásom bizonyára indokoltabb; mert bár ma-thematíiai adatokkal nem tudnám kimutatni a mura-keresztúri apátság éti jövedelmét, ds azt tudom a hazai történelemből, tudjuk mindnyájan, hogy mi-dón nagynevű királyaink a magyar főpapság példátlanul gazdag dotatióját megalkották, tették ezt azzal a czélzattal, hogy a javadalmasok akkor és ott, amidőn és ahol tőlük a közjó érdeke megki uánja, a nemzet kulturális haladását anyagi áldozatokkal is támogatni segítsék. Tapasztalom a min dennapi életben, hogy ezen rendeltetését a magyar főpapság általában megérteni és követni tudja, ha- nem mikor egy több ezer forinttal dotáU apátság ez idei javadalmam azt izeni a nagykanimi fő-gymnasium protektórának, hogy az íutéoet 40 forintnyi segélyét biztositani mm képes, akkor én is feljajdulok s azt mondom: keresztény szeretet és jótékonyság! 8zép mese ez csak, hegedüszóban I Caetue. Hát én bizony éppenséggel nem találtam okot a msgbotránykozásra abbém, hogy Ptütr Pál mura-keresztúri apát mm tett kötelező ígéretet arra nézve, hogy a nagykanizsai gymnazinmot (mint elődje) évi 40 forinttal fogja eegélyetni. Ha éppen megbot-ránykoztam volna is, ennek a nyilvánosság slítt semmi esetre sem adtam volna kifejezést, mert az, hogy valaki test-s ját, vagy mily mértékben tesz : annyira magán terméssstü dolog, hogy annak nyilvános birálgatásába bocsátkozni a diseretio megsértése nélkül alig lehet. Különben is a hir közleményből megértettem, hogy Pillér Pil apát kötelező ígéretet nem tett ugyan, ds kijelentette, hogy az elődje által adott 40 forintot, mig csak tehetségében áll, mindenkor bt fogja küldeni. Nekem tehát, még ha indiserét módon az ő smv-jóságának, jótékonysági hajlamának mértékét akartam volna II bírálgatní, — nem lehetett volna mást tennem, mím< kifogástalan eljárását egyszerűen re-gistrálnom. De nekem tulajdonképpen sem Psllsr Pál apáttal, sem az ő eljárásával nem volt ügyem, bajom. Az én idealizmusom nem jár a jótékonyságot gyakorlókhoz (ha azok Isten tudja: minő nagynevű király dotatióját élvezik is) kassza-revízióra. Ha valaki ad, föltessem, hogy annyit ad, a mennyit adhat s szt a legőszintébb szívvel adjeL Én csak a meghívóban megnyilatkozott felfogást tartottam kissé különösnek. Est sem akartam azonban valami tragikus hangulattal feltüntetni. Hogy Bach Károly ki volt, mi volt; százezrei vannak-4 vagy a féle apró-tilinkósal járé mestersége után: az rám nézve teljesen kőtönyös dolog. Csak azt találtam szembeötlően különösnek, hogy a városi közgyűlésre szóló meghívóban az ő puszta neve után Pdler Pil muraksrsszturi apát olyan szörnyen meg volt nagyságolva és /őtísztelendősve. Ez az én szerény felfogásom szerint nagyon fölöslsges, megmo-solyogtatóan fura dolog egy hivatalos meghívóban. Hogy a két név közöl aa egyik a plutokraciát, a másik pedig a tzellemi aristokraciát képviseli: as lalta a borfajt és hogy .kinek a conaoliága alatt termelt. De a borokat vászonból készült zaákokon (sac-cus) vagy néha gyékény kosarakon át ia szokták szűrni, hogy igy annál elóbb megjavuljon. Innen vinum caslrare: megszűrni, — megtisztítani a bort s a csipősaégélöl megfosztani. Ugyancsak ezt a szitaalaku tölcsért vagy szórót (saccus) használtak mindannyiszor, valahányszor a bort le akarták hozni, hogy ezen még egyszer álszflrve, megtisztítsak ülledékétól (laez) a egyszersmind általa gyengébbé ia tegyék; sót a keresésre szánt ben mindenki maga keverte saját islése szerint, bort is ezen eresztették keresztül, hogy seprűjét visszatartsák. Igy a vinum saccatum: megszórt bort jelentelt, amennyiben a bor megtisztítását és a bor megszűrését a saccus segélyével eszközölték. De később erre a czélra a saocusná!, mely csak vászonból készült zsák vagy gyékény kosár volt, sokkal alkalmasabb volt a minin, amely érezszórö volt Unom lyukakkal. Ugyancsak ezen eszközök segélyével történt a boraik a hűtése és derítése is. Ugyanis, ha a bort hidegen akarták, akkor jeget helyeztek a columba és arra öntve, azQrték át a bort. Vagy pedig elóbb hóval töltöttek meg a ízűről és azután bort öntöttek reá éa igy a szűrőbe tett hóral derítették a bort; mert egyébként a régi keselés mellett tükröt bort nem igen nyerhettek. Mert a havat nyáron át goadoaan őrizték, mint ea Nápolyban napjainkban {történik s ez a: nives aestiva. Az, bogy a rómaiak a bort megszűrték, a keletiektől átvett szokáa. Nevezetesen Júdeában is szokásban volt, nehogy kisebb tin\'álalan állatokat vagy legrekel a borral együtt megigyanak. Erre czéloz isteni Udvözitónk, midőn ut. Máténál igy szól az írástudók és farizeusokhoz: . Vak vezérek, megszttriiek a szuuyogo\', a tevéi pedig elnyelitek*, amely mondás mindazokra vonatkozik, akik a csekélyebb dolgokban a legnagyobb lelkiismere tességet mulatják, de a föparancsokal elhanyagolják. Ugyancsak a borkezeléshez tartozik annak az ismert dolognak a megemlítése is, hogy a rómaiak mindig kevés bort itiak. Csakhogy mig ebédköz addig az iddogáló lakomáknál .(comíssatio) a bort nem egyes poharakban keverték, hanem egyszerre nagyobb kupákban (crater); azért szükség volt merítő kanálra, csészére (cyathus), melynek segítségével minden vendég maga töltötte meg a vegyítő edényből, az emlitett craterból az ivópoharát, mint nálunk szokás, mikor puncsot Iszunk, hová csak a (Blazolgáló rabszolgát keU odagondol nunk. Ebben a nagyobb kupában, kráterben, az elegyítés ugy történt, hogy előbb a bort öntötték be\'e. azután az ivómaster meghatározása szerint a kellő mennyiségű vizet. Maga a vegyítő edény, a kráter, mely egy lábbal és két fogantyúval voli ellátva, állt: a) égj talapzatból (hypocraterion), a hol a bor veit a agy erre való b) szitaalaku tölcsérből (oolum, saccus, sacculus), amelyet különben a bor lehúzásnál is szoktak használni. Ebból az ivópoharakat, a canlharust vagy calix-ot merilö kanállal szokták megtölteni, amelyet oya-thusnak is nevettek, mert megegyezett a cyathus mértékével. Egy ilyen cyathusba, merítő edénybe, mely a sexlarius \'/„ részét tette, valamivel tóbb fért egy deciliternél, körülbelül 4*/, centiliter tartalma. Ez a cyathus tojásdad aláku volt és a könnyebb merithetéa végett egy ayél végéra volt erősítve. Maguk aa ivópoharak (poeula) különfélék voltak a különféle méretek befogadására. Aa ó-kori rómaiak általában háromféle ivóedényeket használlak: poharakat, csészéket éa szarvakat} amelyek többnyire cserépedények voltak a nagyobbrészt Nagy-Görögországban, különösen pedig a eampaniai városokban (Cumaa) készítették és szállították egén Ita\'iába. A poharakhoz tartoaott a scyphus, amalvról Horatius is gyakran megemlékezik. Ezek kezaetben fából kéazűltek a pásztorok számára, kéaöbben már agyagból, ezüstből vagy aranyból. Alul kerekded alakúak vagy laposak voltak, néha pedig fogantyúkkal ia el voltak látva s nagyobb caészékhaa hasonlítottak. Herculest közönségesen ily caéasével a kesében szokták ábrázolni. Soetonius Claudius életében fin vita Claudii 89.) azt mondja, hogy egy előkelő római császár udvari személyzetéből, mivel azon gyanú érte öt, hogy ^ vendégségnél az eléje helyeaett arany ivűpohirat (scyphus) ellopta, másnap iámét hivatalba volt, de ekkor csak agyagpoharat tettek eléje (cálicem). A ealix, ez rendesen agyagból kénült, közönségesen fűlee és lábai ivócséne yolt. Horétinsnál is akárhány, uor van szó ró\'a (Lat II. 4. 79. II. 8. 35. II. 6. 08 ). A cantharus ez olyan öblöa magasabb lábbal és két füllel ellátott ivó-serleg vagy korsó volt, melyet Bacchusnsk tulajdonítanak, mint a scy- Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zita. 10. HAm. {» lap ) 1896. február bó S-án Nagyságot Elnök Ur I A bölcs vettiéte alatt állá n.-knniztai far. tvnyaék január 17-én tartott leijet Ulétéből 101. eln sz. alatt feHerjeutett, mdeg hangit sziiélyes üdvözlő feliratot a legnagyobb köszönettel vettem Vétket. — A szíves torok kedvet emlékeket ébresztettek fel ben ár -jól eteti a megtiszteltetés a Aar.ji törvényszék részéről, amelynek egykori elnöke édes atyám volt, ét a hol gyakorlati jogi pályámat kezdettem meg. —- A hazai vallás ét közoktatásügy vezetése jutott ugyan osztályrészemül, de tűért biztotithatom Nagy-tágadat, hogy ezen állásomban ú élénk érdeklődéssel és figyelemmel fogom kitérni at\\ igazságügy terén működőket és tőlem telhető módon mindenkor támogatni fogom érdekeiket. — Kérem Nagytágmai: Jogadja igaz tiszteletem őszinte nyuvánitátát, ét tolmácsolja örömteljes köszönetemet mindazoknak, kik tmetek voltak feliratukban rólam megemlékezve, engemet üdvözülni. (—) F«mitizáló papok a chö/c-lornuai v<í/(uxtókerill< löm. (A „Zala"k\'ülti\'n tudósítójától). Leírhatatlan dolgok történnek itt a néppárt részéről. A nép a papok által borzasztóan fanatizálva van. A papság övzes befolyását érvényesiti, minden meg nem engedhető módot it eszközt felhasznál, hogy Major, a néppárti jelölt jusson többségre. A templonu prédikációk kortes-beszédekké lesznek. A legutóbbi vasárnapon Varga János perlaki plébános (aki különben kiskanizsai származású) azt prédikálta, hogy ha WlattiU lesz a képviselő, min-len férj elválhat a nejétől és liba módjára vásárolhat a .piacon egy másikat; aztán, ha ebbe is beleun, újra adhatja, veheti a nőt — Azt hirdetik urbi et őrli, hogy ha Major nem lesz megválasztva, mindenkinek zsidóvá kell lenni. — Aki ismert a muraközi népet, az elképzelheti, hogy milyen iszonyú hatást idéz elő az ilyen beszéd! — Azzal is ijetztik a népet, hogy ha Wlassitt lett a képviselő, nem lesznek temetkezések; mert a halottakat elégetik t igy természetesen: lehetetlenné lesz téve a föltámadás it. A butaságban tartott népnek öregje, apraja, fér fa, nője tirva, zokogva hallgatja a fanatizáló beszédet. — Ételeket járul még, hogy Prémut Domokos a zágrábi értek tukára a papok rétiére utasítással és tenger pénzzel jött ide Major Ferenc oldalán, korteskedni. Négy napig üt is volt, de megnmelte, hogy hantik, elillant. Legutóbb egy jómódú, bemyásos perlaki polgárnak azt irta, hagy ha Wlamtsra mer szavazni, kiátkozta őt it, családját is, rőt kisff urtökáit it. Ez a perlaki származású titkár, ki Nagy-Kaniisán végezte iskoláit a kegyetrendü ház jószívűségéből, — a lehető legveszedelmesebb pánszláv agitator, aki valaha magyar kenyéren nőtt A perlakiak valahányszor hamjöcetelének hirét hallják, előre borzadoznak magyar ellenes nyilatkozataitál, magyarfaló gyűlöletétől — A papok Majort mindenütt tárt karokkal fogadfák. De annál tartózkodóbb, hidegebb magatartást tanutU vele izemben az intelligencia. Szabó Imre földbirtokot, midőn neki bemutatkozott, igy tzólt: „Kijelentem magának, hogy körömszakadtig fogok ön ellen küzdeni és kérdem: mit is keres ön miközöttünk.f" — Ctettnák ügyvéd bemutatáskor igy szólt Majorhoz : „Nem képzelhetek magam előtt világot szellemű embert, ki ilyen sötét programmal lépne föl." — Ilyen fogadtatásók ju(<f» az intelligenciánál nem folytatta a vi-I zitelést. Most azután annál hatalmasabban foly a korteskedés a parochiák körül. Minden Ipap pincéje nyitva van. Zágráb fizeti! „Aki birja, marja /" Ez a néppárt nemet jelszava, melylyel a cél eszközeit szentesíti A választás óriási küzdelemmel fog megtörténni. Iszonyú nagy a mérkőzés. Ha Wlassitt, a csáktornyai választókerület lihi ralit pártjának büszkesége elbukik, — az kizárólag csak a Zágrábból izgatott muraközi papság áldatlan befolyásának és fanatizáló erőfeszítésének lesz köszönhető. U/abban VatmegyébŐl it érkeztek ide korteskedő papok. A perlaki plébánot vasárnapi prédikációja alkalmával maga is sírt. Irtóztató knkodil könyek! A korteskedés köpenye alatt borzasztó visszaélések Jolynak mindenütt — És ezek Uvöltik azt, hogy nincsen néptzabadtág! is kibocsátotta kiáltványát, mely oly nagy hatással volt, hogy Wlassíts Gyulának máris tekintélyes többségre van kilátása. A kiáltvány egész terjedelmében igy hangzik: -Polgártársak! Testvérek! — Eddigi mérünk • MBMtnak i* egyik vesén Isti. — Crdesaei, kiválóság* Utték azsá! — Nem válunk katlanná bocsi, híss bfisskék vagyunk raá. — Ki győzelemre juttatta elveinket, emellett lelkünk •utas tüzével kilanoak. N«m rettent el benn Bakét aem erőaiak, Ha aknamunka, nem vasat-sek fé>re hamis jeletavak éa hazug rafojSeok. — A népnek »zent jog*, hogy kik hitét ápolni vasnak hivatva, rat érdekből ae ámítsák I — Aj-tatoaeágiokat, leienégetek caalidi erényét izgatják tel, hogy elveitektől |eltántori>e*nak — Álnok munka I Ki hiszi, amit Ok biresitelaek, hogy a baxa törvénye, mely a történelemnek s eltbea a* inteni gondviselésnek müve, ssant ügyek elleo tör? Ki hiasi, hogy a törvény feleséit vásárolni enged ? I — A törvény, aalyei apos\'oii királyunk szenteaitett, mely a családi élet védftjs, vára II — Ily bárgyusk, kik esi kínnak, köaöt-letek ninoeenek. — Bün hasadni a. népnek I — Meg nagyobb bün eaent dalitokat izgató ess* kotokul vetni oda önérdekért! — De bisunk bennetek, —• Bisunk értelmetekben és elvhlUé-Kelekben. — Biutnk hazaszeretetetekben I fis mikor megssólsl a jelsió, hogy legyetek a hasáért mind egy szálig olt les<tek eddig gyöstes vasé-retek körlliV\'ki uj győzelmekre vesérel és hnnfl lelkesedéssel egyhangúlag kiáltjátok majd lel: éljen dr. WUssits Gyula képviselőnk. A W1«nmí(h pArt pregrut^ja. (A >Zala< külön tudósítójától.) A néppárt proclamációjával szemben a szabadéivüpárt Magyarország gaz\'dasági függetlensége. IIoss/u évek fáradságos munkája, gazdasági függeilenaégi harcok a leghatalmasabb idegen re-nye/Ak ellen, gyöstes sikerrel, a UgSrtmdtttstb-ben be/ejttédisk egy igen fontos rt-formkérdésbea, k magyar folyam- éa teageibahasai r. lársaság immár végleg megtörtént felállítása által. A ■*• gyar állam gaadssági függetlenségére hatalmas, irányadó téuyeső iwz es a magyar nemaeii válla st. A legnagyobb magyar ée reformátor, Széchenyi litván gróf alkotó lángea<« feltámadását érte el a téren egy életerő*, magyar nemzeti intézményben. Elnöknek Széchényi fííl grétot vá-lanatolták és Sséohányi látván grof •< érdemes é< n>unk\'ass»retö utódának a megválasztási élü kttetség« a kétségtelen sikernek. Széchényi Pál grót van elsó aorbau hivatva erre. Megválasstaea minden tekintdbea szerencsé* és at intézmény gyakorlati céltainak ia megfelelő, mert kereskedelmi minissteri működése a apján birja a «ük-égee tsrgyl inmereteket é* tapazita\'aiokat, hogy velük V Horatius is, hogy a fákat össseházjsiiják a szől-lötövel (Epod. 8. 8.: adulla vitium propagine cel-tks maritat populos), mig a Iákat özvegységre jutottaknak mondja, ha ssöllötök nélkül szüköl-ködnek és nöteleoeknek mondja sz olysn fákat, melyekre sohssem futtattak löl szölövesssóket A szüreteléit mint sz előbbiekből is következik, szeptember hóban kezdték meg. Msgs a szüretelés pedig ugy történt, bogy s vá\'ogatott ssöllöt s présházban (cella torcalaHa) kitiporták, melynek nedve egy nagy, odakészített edénybe folyt. Ez után a törkölyt is megpréselték s sz abból kifolyó nedvet a must kősé öntötték; a savanyu lürtőket pedig a már kipréselt lörkölylyel vízbe vetették, smiből a rsbszo gák és munkások itala készült. A szüreten szedett legérettebb nemek egymásra gyakorolt nyomásából került ki s legkitűnőbb bor (protropum, mustum luzivum). A taposásból nyerték a II. minőségűt (vinum calcatum: taposott bor), A kisajtolt törköly sdts a III. minőségűt (vinum pressum). Végre midőn s savanyu fürtöket pedig a már kipréselt tör kölylyel vízbe vetették, kapták a IV. minőségű bort, s lőrét la lora, a lorea) vagy mint nálunk mondják a csigért A folyamata a kővetkező volt: Szüretelés után a mustot a sajtóból nagy bordókba (dolia) töltötték s hűvös pincsébe (cella vinsna) telték s sz erjedésen elzáratlanol e*ett át. Az ily bordónak doliom volt a neve, agyagból készült és sokszor oly sagy volt, hogy benne egy ember is elfért Nemcsak Diogenes lakott ily hordóban, hanem más szegény emberek is gyak fan használlak Alhenben azt lakóhelyül. Az ilyen edény, aminőről egyes példányok némely nevezetesebb gyűjte fényekben még napjainkig is láthatók, különféle nagyságú. Vannak, amelyek 16 amphora terjedelemmel is bírnsk, körülbelül 427 74 liter, mig mások 20, 30, 36 smphorst tesznek ki Egyébként e nagy Iszékakban, hórdók-bsn nemcsak bort, hanem gsbonát is tsrtoltsk és hs rendkívül sok volt, akkor agyagba vájt vermekben tartották, ugy hogy némelyek szerint Diógenes bordójs alatt is ily vermet kell érteni. 3 amint a bor ebben a kiszuikolt agyagedényben a lorrási folyamaton átment, e hordókból, melyekben a kiforrás végett a pinezékben állott (cella vinuria). hogy szállítható és eltartható legyen, ugy mint nálunk, leszokták lejteni ampho rákba, diotákba, calusokba, lagoenákba, vagy mint Horatius mondja .graeca testaba.* Az ily amphora kélfűlü, alul hegyes edény- volt, melyet a tőidbe lehetett szarni. Azért lejtették ilyenekbe a bort, mert ezt a pinezékben könnyen homokba szúrhattak. Ilyen boros edények voltsk még s lagoena (lageoa), boros kanna, szűk nyakú tágas edény volt, melyet különösen a borkereskedők ssoktak czégerül használni, mig sz saztalnál a vendég elé helyezhették. Ilyen lugenák, vagy amphórák a levegő távoltartására, parafával (cortel suber) bedugaszolva, begips/elve éa szurokkal bevonva, végre jegygyei (nóta) ellátva a borraktárba (apotheca), vagyis a ház felső réssé-ben levő lűstölő kamrába (tumarium) kerüllek, a mely tQstjét többnyire a lűrdőböl nyerte. Mikor már ezen edényeket a levegő távoltartására bedugaszolták parafa vagy uyagdugóval és víaszszal, gipszszel vagy szurok kai letspssstották (picsre gypsure) 1 skkor még a korsó beszurkolt szájára is czédulá! ragasztottak, melyre fői volt Írva, hogy hói és mikor termett as a bor. De nemcsak csédolákkal, hanem kis táblákkal ia szokták jelezni, hogy a bor hftnv éves és mily fajta Igy egy reánk maradt amphorán as a löl-irat van: RVBR, VET. V. P. C. II. azaz: Rub-rum vetus vinum picstum: ó beszurkolt veres Bor, tartalma 102 lagoena, vagy 102 számú. De különösnek tűnhetik (91 nekünk az is. hogy a bedugaszolt, begypsselt és ssurokksl bevont és jegygyel ellátott amphorákat a napos kamarába, a borraktárbs (apotheca), vsgyis a ház felső részében levő lűstölő ksmsrába (fumarium), vagyis egyszóval a ház emeletére vitték, hogy a bor a fölszálló fantól szelídebb ízű legyen. Es a lÜst pedig többnyire a fürdőből jött, amennyiben ezen borraktárak többnyire a konyha vagy a fürdő fölött voltak. Ide p-*dig azért lettek az amphórák belyesve, hogy a tűst azokat Átjárva, megtisztítsa, hogy ezáltal a bor megszelídüljön es a rómaiaknak tetsző füst-izt kapjon. <■ " Azután az igy ihatóvá vált borokat füstmentes ksmrákbs tették s igy a cellákban vagy apothe-cakben maradtak egész a bor használatáig, ssépen egymás mellé helyesva. Minél beljebb volt sz edény a kamrában, annál régibb volt és igy annál finomabb is. Pt. Horatius Carm. II. 2. 8.: ínte-riore nota Falerni: jóféle, régi, a pincze belsejében levő Islernusi bor; mig vinum optimaa notae; legjobb minőségű bor ; mert az edényt* irt vagy kötött jegy (nota, titulus) magában fog- Nagy-Kanim, vasárnap. 1896. február hó S in. lelaserelva lépjen ennek u állam által táMoga •oit hrtéaMéaynek u élért, Melyet Mtau uj»n kall saerveaai. Kereskedik errfil u általa Mint kereskedelmi miniszter által laljawUU reforná-lori aunki é» imi érdsmsk története, melyeket » magyar ipar ft)leutiu által éa utat u u tolná ooiárx k iái lilán • n5ke nenett Csakhogy 0 «i érdemek alumeréee elől mindig nagyon neme Menő aserényaégfel elvonta M|ái. £ helyeit hmm fáradhatlan munka által iparkodott loly-toa uj életre kelteni nagy jee lángelméjének tradícióját, kinek emlékét áldani a magyar mag nem szOaik. Ily értelemben adott Síéckeovi Pál gróf köveiendő példát a hazafiasén munkálkodó aael-Jemi éa wftletéei arisatokráciáoak arra, bogy mint /tagja élC igazsággá a magyar mágnás e jelszót: .a mit apáidtól örököltél, aaerexd Meg, hogy birhaed !• Reformátort munka által 6 is njra Hegvcereate caalédja dicső hayvomAnyának fölényét éa ezért bis\'on hisszük, no»y Mint ex i.j Magyar iaté/mény élnóke ia újból mecazerú Ma gyaroraaág káliját éa becaűlétéi a Széchényi tradíció részére. Erre ai ii képesíti ót, bogy a leg-Magasabb körökben kedvelik, Mert iamereie-, hotr a minisztériumtól faló viaszai épéee nián ia 0 Feltétjénél gratinima parton* Maradt Ez ia elő nvöa körülméoy, Mert tudjuk, Mily óriáei sebéi\' inkább veszni indult ídealirmus megtagadását látom \' — Csakhogy MM dm arról as oldalról, melyről a kritika ugy futtában éeernetzi, hanem a torok között, a hol még igy it tori! Abban, hogy a j/temet tanáét OS egyiket „megnagyságos urazza" I a mánkat egytzerüen nevén említi, én nem látom at egyenlőség eszméjének keresstrefessitését, mert, amint tudom, leáfoljon, meg aki jobban tudja) as egyik Sutét tártadalmi értik* százezrein nyugttik, a mátik egy In intézményeink állal (reált ét századok hagyományaiban szentesített méltóságnak a leg/elsőbb kegyúr akaratából személyesitője, a mely potilióra egy egész emberéletet igénybe tett tanulmány, fáradság ét küzdelem által jutott I — A valódi liberális felfogás a plutocratiának a szel | lenti aristocratiával egyenjogúságát sohasem ismeri el, t ha igen, akkor már toeialitlikut relleitiisok járulnak az okoskodáskot. » Az ellentét felállításánál estembe jut egy Deák Ferencz adoma, mely szerint egy tártatágban at öreg ur kalapját véletlenül elcserélte egy fiatal ember; észrevetin a tévédéit, zavarodottan mentege- eégeket kellett iek&zdeniők Sxéobenyi Pá\', Beróna | tSdzött, mondván: tbocsámtot kérek, körülbelül egy-éa Lokáca Miniaatereknek a leghatalmasabb bécsi forma fejünk vanU — Mire at öreg szokott bon-tényezők ellen mig al lett érve vígra a siker .Uomi(1ljival j utt kívülieket, de belül alig At alakuló közgyűlésen elnökölt 8sM Kálmán I J 1 * államférfiúi személyisége, a ki e nemzeti alkotási Tehát ne méltóztaiték az ilyen ét hasonló létrehozása kSrfil a legbecsesebb szolgálatokat1 esetik szemléleténél kétségbe esni a felett, hogy a teljesítette, befolyása által színién bassnos leaa, Mert 0 mint pém&syi reformátor Magyaroméit gazdasági fejlődésének o y szolgálatokat telt, hogy befolyása csak sietteti ii Bgy sikerültét* A magyar folyam éi tengerhajózási r. táraaaég tehát, a mely az 1694: 86. t. o. alapjáa állami támogatásban részesül, — a mi a töke rendes kamatozását biztosítja, Már kezdetiül fogva bírja a szakkörök és a magyar közönség teljesbizalmát. Tollfuttában. Észrevételek a „Toll futtában" elszórt eszme--sziporkák felett. Hát ctakugyan tetszett megbotránykozni azon az egymással tzembeállUott két újdonságon, mely szerint : a városi tanács nem adta oda „Back Károlynak\'1 azt a bizonyos bérU\'s\' és tudomásul tette, „nagyt. ét főtiszt. Peller Pál murakemzturi apát" oson kijelentését, hogy nincs abban a helyleiben, hogy az apátság jövedelmeiből jólelkű elődje által a helybeli főgymnásium segélyére érről évre Utalványozott 40 frl segélyt megígérhetné — ? Lelkemre mondom: magam «! — Mert ebben a költeményben a mind- főpapság általában megérteni és követni tudja, ka- felvilágosodás századának végén vittzafelé botorká lünk, i készakarva oda eoncludálni: ime, as egyiket agyon nagyságolják, mert pap — a másikat negligálják, mert tsidó. — thngedjik csak meg a különbségtételt az adott esetben, a hol az egyiknek nagysága abban culminál, hogy meggasdagodott t a másiké, hoyy a hozzá hasonló ezrek kötött a legfelsőbb kitüntetést a jelen állásra kinevestetésével kiérdemelte I — De kát hol van as én megsértett idealizmusom, melyet as az újdonság a porig Is rántott ? — kérdi ön esek ultin. As én megbot-rdnykozátom bizonyára indokoltabb; mert bár ma-thematicai adatokkal nem tudnám kimutatni a mura-keresztúri apátság évi jövedelmét, de ast tudom a hasai történelemből, tudjuk mindnyájan, hogy midőn nagynevű királyaink a magyar főpaptág példátlanul gazdag dotatióját megalkották, tették est azzal a czélzattal, hogy a javadalmasok akkor és ott, amidőn ét akol tőlük a közjó érdeke megki vánja, a nemzet kulturális haladását anyagi áldozatokkal is támogatni segítsék. Tapasztalom a min dennapi életben, hogy ezen rendeltetiiét a magyar nem mikor egy több eser forinttal dotált apáttág ez idei javadalmam ast iseni a nagykanizsai ft-gymnasium protektorának, hogy as íutéut 40 fa-rintnyi segélyét biztosítani mm képei, akkor én ie feljajdulok t ast mondom: keretstény szeretet és jótékony tág! Szép mese es csak, kegedűszóban 1 CWM • e • Hát én bizony éppenséggel nem találtam okot a megbotránykozásra abban, hogy Peller Pál Mars-keresztúri apát mm tett Utoleséigéreiot arra nésm, kogy a nagykanizsai gymnaziumot (mint tlődjs) évi 40 forinttal fogja segélyezni. Ha éppen megbot-ránykostam volna is, ennek a nyilvánosság eUtt semmi esetre sem adtam volna kifejezést, mert as, hogy valaki tess-e ját, vagy mily mértékben test: annyira magán természetű dolog, kogy annak nyíl-vánm birálgatáiába bocsátkozni a diseretio megsértése nélkül alig leket. Különben it a kir kötleményUl megértettem, kogy Peller Pál apát köteleső ígéretet nem tett ugyan, is kijelentette, kogy as elődje által adott 40 forintot, mig csak tehetségében áll, mindenkor be fogja küldeni. Nekem tehát, még ka indiierét módon as ő ssio-jóságának, jótékonysági kajlamának mértékét akartam volna is birálgeUnl, — mm lehetett soha mást tennem, mint kifogástalan eljárását egytterütn re-gintrálnom. De nekem tulajdonkeppen sem Peller Pál apáttal, sem as ő eljárásával nem volt ügyem, bajom, As én idealizmusom nem jár a jótékonyságot gyakorlókhoz (ka ások Isten tudja: minő nagytestű király dotatióját élvesik is) kastsa-reviziára. Ha valaki ad, föltettem, kogy annyit ad, a mennyit adhat t est a legőszintébb szívvel adja. Én csak a Miytoréóaa megnyilatkozott felfogást tartottam kitté különötnsk. Est sem aketrtam azonban valami tragikui hangulattal feltintetni. Hogy Back Károly ki volt, mi volt; százezrei vannak-4 vagy a féle apró tilinkóval jár -4 mestersége után: as rám nézve teljessn közönyös dolog. Csak ast találtam szembeötlően különösnek, kogy a téroei köt-gyűlésre ssóló meghívóban as ő puszta neve után Peller RU murok eresz túrt apát olyan szörnyen meg volt nagyságolva ét fötitstelendözve. Es as én szerény felfogásom szerint nagyon fölösleges, megmo-solyogtalóan fura dolog egy hivatalo* meghívóban. Hogy a két nét kötői as egyik a plutokraciát, a mátik pedig a szellemi aristokraciát képviseli: es lalta a borfajt és hogy kinek a conaulaága alatt termelt. De a borokat váazonból készült uákokon (sac-cus) vagy néha gyékény kosarakon át is szokták szűrni, bogy igy annál előbb megjavuljon. Innen vinum castrare: megszűrni, — megtisztítani a bort s a csipOsségétól megfosztani. Ugyancsak ezt a szilaalaku tölcsért vsgy szűrőt (saccus) használtak mindannyiszor, valahányszor s bort le akarták húzni, hogy ezen még egyszer átszűrve, megtisztítsák Qlledékétól (laex) s egyszersmind általa gyengébbé is tegyék; sőt a keresésre szánt bort is ezen eresztették keresztül, hogy seprűjét visszatartsák. Igy a vinum saccatum: megszűrt bort jelenteti, amennyiben a bor megtisztítását éa a bor megsiOréaél a saccus segélyével eszközölték. De később erre s czélra a saccusná!, mely csak vászonból készült zsák vagy gyékény kosár volt, sokkal alkslmasabb volt a colum, amely érczsxűrö volt finom lyukakkal. Ugyancsak ezen eszközök segélyével történt a bornak a hűtése és derítése is. Ugyanis, ha a bort hidegen akarták, akkor jeget helyeztek a colnmba és arra öntve, szűrték át a bort. Vagy pedig előbb hóval töltöttek meg a szűrőt éa azután bort öntöttek reá éa igy a szűrőbe tett hóval derítették a bort; mert egyébként a régi kezelés mellett tükrös bort nem igen nyerhettek. Mert a havat nyáron át gondosan őrizték, mint ez Nápolyban napjainkban {történik i ez a: nives aeatíva. Az, bogy a rómaiak a bort megszűrték, a keletiektől átvett szokás. Nevezetesen Júdeában ia szokásban volt,nehogy kisebb lisz\'álalan állatokat! vagy leg/eket a borral együtt megigyanak. Erre czéloz isteni Üdvözítőnk, midőn szl Máténál igy szólsz írástudók és farizeusokhoz: „Vsk vezérek, megszBrí\'ek a szunyogo\', s tevét pedig elnyelitek*, amely mondás mindazokra vonatkozik, akik a csekélyebb dolgokban s legnagyobb lelkiismere tességet mutatják, de a föparaocaokat elhanyagolják. Ugyancsak a borkezeiéihez tartozik annak az ismert dolognak a megemlítése is, hogy a rómaiak mindig kevés bort itiak. Csakhogy mig ebédközben mindenki maga keverte saját Ízlése sserint, addig az iddogáló lakomáknál (comiasatio) a bort nem egyes poharakban keverték, hanem egyszerre nagyobb kupákban (crater); azért zzükség volt merítő kanálra, csészére (cysthus), melynek segítségével minden vendég maga töltötte meg a vegyítő edényből, as enilitett craterből az ivópoharát, mint nálunk szokás, mikor puncsot iszunk, hová csak a fdlszolgáló rabszolgát kell odaiondol-nunk. Ebben a nagyobb kapában, kráterben az elegyítés ufy történt, hogy előbb a bort öntötték be\'e, azután az ivómester meghatározása szerint a kellő mennyiségű vizet. Maga a vegyítő edény, a kráter, mely egy lábbal és kát fogantyúval volt ellátva, állt : a) egy talapaatból (bypocraterion), a hol a bor veit s egy erre való b) szitaalaku tölcsérből (colum, saccus, sacculus), amelyet különben a bor lehúzásnál is szoktak használni. Ebből az ivópoharakat, a canlharust vagy caliz-ot merítő kanállal szokták megtölteni, amelyet oya-thusnak is neveztek, mert megegyézétt a cyathus mértékével Egy ilyen cyathusba, mer^Mj edénybe, mely a sezlarius \'/» részét tette, valamival több fért egy deciliternél, körülbelül 4\'/, centiliter tartalmú. Ez a cyathus tojásdad aláku volt ós a könnyebb merithetée végett egy ayél végére volt erősítve. Maguk az ivópoharak ipoeula) különfélék voltak a különféle méretek befogadáaára. Az ó-kori rómaiak általában háromféle ivóedényeket hassnáltak: poharakat, csészéket és szarvakat, amelyek többnyire oserépedények voltak s nagyobbrészt Naty-tiörögorsságban, különösen pedig s campaniai városokban (Cutnae) kéaxitették és szállították egén Ita iába. A poharakhoz tartozott a teypkut, ameivről Hnratiua is gyakran megemlékezik. Ezek kezaetben fából készültek a pásztorok számára, későbben már agvagbó), ezüstből vagy aranyból. Alul kerekded alakúak vagy laposak voltak, néha pedig fogantyúkkal is el voltak látva s nagyobb csészékhez hasonlítottak. Herculest közönségesen ily csészével a kezében szokták ábrázolni Soetonius Claudius életében fin vita Claudíi 82.) ast mondja, hogy egy előkelő római császár udvari személyzetéből, mivel azon gyanú érte őt, hogy a vendégségnél az eléje helyezett aranv ivópoharat (scyphus) ellopta, másnap ismét hivataloe volt, de ekkor csak sgyagpoharat tettek eléje (calieem). A catix, ez rendesen agyagból kéazűlt, közönségesen füles és lábai ivócsésze yolt. Horatinsnál is akárhány* szor van szó ró\'a (Lat. II. 4. 79. II. 8. 85. II. 6. 68.). A cantharui ez olyan öblös magasabb lábbal és két füllel ellátott ivó-serleg vagy korsó volt, melyet Bacchusnak tulajdonítanak, mint a scy- Ragy-Kaniiaa, vasárnap. Zala. 10 saám. |1 lap.) 1895. február hó 3 án Nagyságos Elnök Ur I A bölcs vezetése alatt álló n.-kanizsai tír. tvnyszűc január 17-én tartott teljes Hiúéból 101: eln sz. alatt felterjesztett, meleg hangit szívélyes üdvözlő feliratot a legnagyobb köszönettel vettem héthez — A sttves sorok kedves emlékeket ébresztettek fel bennem és jól esett a megtiszteltetés a ktr. törvényszék részéről, amelynek egykori elnöke édes atyám volt, és a hol gyakorlati jogi pályámat kezdettem meg. — A hazai vallás és közoktatásügy vezetése jutott ugyan osztályrészemül, de azért biztosíthatom Nagyságodat, hogy ezen állásomban is élénk ér detí/Sdéssel és figyelemmel fogom kisérni az igazságügy terén működüket és tőlem telhető mádon nundenkor támogatni fogom érdekeiket. — Kérem Nagyságodat: Jogadja igaz tiszteletem őszinte nyilvánítását, és tolmácsolja örömteljes köszönetemet mindazoknak, kik szívesek voltak feliratukban rólam megemlékezve, engemet üdvözölni. (—) F«nnti*áló papok a cnák-lornvai v<ilns%tókerul*Iben- (A „Zala^lcülön tudósítójától). Leírhatatlan dolgok történnek itt a néppárt részéről. A nép a papok által borzasztóan fanatizálva van A papság összes befolyását érvényesiti, minden meg nem engedheti módot és eszközt felhasznál, hogy Major, a néppárti jelölt jusson többségre. A templomi prédikációk kortes-beszédekké lesznek. A legutóbbi vasárnapon Varga János perlaki plébános (oki különben kískanizsai származású) eaLpredikálta, hogy ha Wlassits lesz a képviselő, mm len férj elválhat a nejétől én liba módjára vásárolhat a .piacon egy másikat; aztán, ha ebbe is beleun, újra adhatja, veheti a nőt — Azt hirdetik urbi et orbi, hogy ha Major nem lesz megválasztva, mindenkinek zsidóvá kell lenni. — Aki ismert a muraközi népet, az elképzelheti, hogy milyen iszonyú hatást idéz elő az ilyen beszéd! — Azzal is ijesztik a népet, hogy ha Wlassits lesz a képviselő, nem lesznek temetkezések; mert a halottakat elégetik s igy természetesen: lehetetlenné lesz téve a föltámadás is. A butaságban tartott népnsk öregje, apraja, férfia, nője sírva, zokogva hallgatja a Janatuáló beszédet. — Ezekhez járul míg, hogy Prémus Domokos a zágrábi érsek tukdra a papok részére utasítással és tenger pénzzel jött ide Major Ferenc oldalán, korteskedni. Négy napig út ú volt. de megnemelte, hogy keresik, elillant. Legutóbb egy jómódú, befolyásos perlaki pol-gáfuak azt irta, hogy ha Wlaesitsra mer szavazni, kiátkozza Őt is, családját is, tőt késő unokáit is. Ez a perlaki származású titkár, ki Nagy-Kaniasán végezte iskoláit a kegyesrendü ház jószívűségéből, — a lehető legveszedelmesebb pánszláv agitator, aki valaha magyar kenyéren nőtt A. perlakiak valahányszor hazajöcetelének hírét hallják, előre borzadoznak magyar ellenre nyilatkozataitól, magyarfaló gyűlöletétől — A papok Majort mindenütt tárt karokkal fogadják. De annál tartóikodóbb, hidegebb magatartást tanúsít vele szemben az intelligencia. Szabó Imre földbirtokos, midőn neki bemutatkozott, igy szólt: „Kijelentem magának, hogy körömszakadtig Jogok ön ellen küzdeni és kérdem: mit is keres ön miközöttünk. t" — Csesznák ügyvéd bemutatáskor igy szólt Majorhoz : „Nem képzelhetek magam előtt világos szellemű embert, ki ilyen sötét programmal lépne fÖl.u — Ilyen fogadtatások után az intelligenciánál nem folytatta a vizitélést. Moet azután annál hatalmasabban foly a korteskedés a parochiák körül. Minden pap pincéje nyitva van. Zágráb fizeti! „Aki bírja, marja /" Ez a néppárt nemes jelszava, melylyel a cél eszközeit szentesíti A választás óriási küzdelemmel Jog megtörténni. Iszonyú nagy a mérkőzés. Ha Wlassits, a csáktornyai választókerület lih< ralis pártjának büszkesége elbukik, — az kizárólag csak a Zágrábból izgatott muraközi papság áldatlan befolyásának és Janatizáuí erőfeszítésének lesz köszönhető. Ujabban Vasmegyéből i is érkeztek ide korteskedő papok. A perlaki plébános vasárnapi prédikációja alkalmával maga is sírt. Irtóztató krokodil könyek! A korteskedés köpenye alatt borzasztó visszaélések Jolynak mindenütt — És ezek üvöltik azt, hogy nincsen népszabadság! kibocsátotta kiáltványát, mely oly nagy hatással volt, hogy Wlassits Gyulának mám tekintélyes többségre van kilátása. Á kiált* vány egész terjedelmében igy hangzik: Polgártársak! Teat»érek! — Eddigi vesártnk • M«z*tn*k i« egyik mén lett. — Erdeaei, kfválőasg* tették aasá! — Nem Tálnak hűtlenné kossá, ltia< b&sskék vágynak reá. — Ki győielomre juttatta elteinkéi, ameleit lelkünk egées tűsével kitartóak. Nem rettent el bennünket sem erőssak, mm aknamunka, aea vesetnek félre baaia jelszavak áa h»iu» ráfogásúk. — A népnek uent jog*, bogj kik bitét ápolni Tannak hivatva, rat érdekből ne ámítsák I — Aj-tstosságioka\', leleaégetek caaládi erényét ugatják tel, hogy elveitektől |eltántorí\'aaoak — Álnok munka ! Ki kiesi, aait Ok hireeitelaek, hogy a beta törvénye, aeljr a történelemnek i ebben a* inteni gond viselésnek müve, aaent ügyek ellen tOr? Ki kiesi, hogy a törvény feleséget visá-rolni enged?! — A törvény, melyet apoe\'oll királyunk szentesített, mely a esaládi élet védője, várát! — Ily bárgyuek, kik ezt hinnék, kösöt-•etek nincsenek. — Bün hasadni a népnek! — Meg nagyobb bün aaent dolgokat ugató eu-kösokűl vetni oda önérdekért! — De bisonk bennetek. — Bízunk értelmetekben és elv bőségetekben. — Biiunk hasauereietetekben 1 £a mikor megszólni a jelsió, hogy legyetek a basáért mind egy szálig ott l«s«tek eddig győstes veséretok körű\'. ki uj győzelmekre vezérel éa honfi leikeaedéxeei egyhangúlag kiáltjátok majd lel: éljen dr. WUasiis Gyula képviselőnk. A Wlatmlli párt pragrani^|at (A >Zalac külön tudósítójától.) A néppárt proclamációjával szemben a szabadéivQpárt Magyarország gaz\'dasigi függetlensége. Iíoxi/n évek táradxágo* munkája, gazdaság) függetlenaégi harcok a leyha\'álmasabb idegen tény e/Ok ellen, gyOstes aikerrel, a Itgörcendeteseb-ben befejtiSdtek egy igen fontos rríormkérdéabea, H magyar folyam- és (engttliaiósási r. társaság immár végleg megtörtént felállítása által. A ma* ityar állam gaadastgi függetlenségére hatalmas, irányadó tényező le»i es s magyar nemseti válla st. A legnagyobb magyar éa reformátor, Sti-chenyi Istodn grif alkotó lángea<e feltámadását érte el e téren egy életerős, magyar nemseti intézményben. Elnöknek Széchényi Fii grófot vá-laMtották és Sséahényi latrán yrnf érdeaee é< n unkaes\'retö utódának a megválaaztáa i élfl kettesé]* a kilUgteUn ríkerntk. S/échényí Pál gról vsn elsO eorftau hivatva erre. Megválasztaaa minden tekistetbea saerencés és st intésinéay gyakorlati cél|ainak ia megfelelő, mert kereskedelmi minissieri működése a apján birja a »»ük-égea tárgyi iamersteket é« tspaaiis\'aiokat, hogy velük Horatius is, hogy a fákat összeházasítják a szöl-lótővel (Epod. & 8.: adulla ritinm propsgine cel tu maritat populosi, mig a fákat özvegységre jutottaknak mondja, ha szöllötŐk nélkül szűkölködnek és nöteleúeknek mondja az olyan iákat, melyekre sohasem futtattak föl szőlőveeszőket. A szüreteiéit mint az előbbiekből is kÖTelkezik, szeptember hóban kesdték meg. Maga a szüretelés pedig ugy történt, bogy a Tá\'ogatott szOllöt a présházban (cella torcnlaria) kitiporták, melynek nedve egy nagy, odakészített edénybe folyt. Ez után a törkölyt is megprésellék i az abból kifolyó nedvet a must köté öntötték; s sava-nyu lürtöket pedig a már kipréselt törkölylyel Tizbe Tetették, amiből a rabszo gák és munkások itala késsült. A szüreten szedett legérettebb izeinek egymásra gyakorolt nyomásából került ki a legkitűnőbb bor (protropum, mustum luxivum). A taposásból nyerték a II. minóaégOt (vinum calcatum: taposott bor), A kisajtolt törköly adta a III. minőségűt (vinum preasum). Végre midőn a savanyu fürtöket pedig a már kipréselt tör kőlylyel Tizbe Tetették, kapták a IV. minőségű bort, a lőrét ia lóra, a lorea) vagy mint nálunk mondják a caigért A folyamata a kővetkező volt: Szüretelés után a mustot a sajtóból nagy hordókba (dolia) töltötték s hűvös pincsébe (cella vinana) tették s az erjedésen elzáratlanul e»ett át. Az ily bordónak doliom volt a neve, agyagból készült és sokszor oly nagy volt, hogy brnne egy ember is elfért Nemcsak Diogenes lakott Üy lordóban, hanem más szegény emberek is gyak ran használlak Alhenben azt lakóhelyül. Aa ilyen edény, aminőről egyes példányok némely nevezetesebb gyűjte nényekben még napjainkig is láthatók, különféle nagyságút Vannak, amelyek 18 amphora terjedelemmel is bírnak, körülbelül 427\'74 liter, mig mások 20, 90, 36 amphorat tesznek ki. Egyébként e nagy íazékakban, hordókban nemcsak bort, hanem gabonát is tartottak éa ha rendkivűl sok volt, akkor agyagba vájt vermekben tartolták, ügy hogy némelyek szerint Diógenes bordója alatt is ily vermet kell érteni. S amint a bor ebben a kiasuikolt agyagedényben a forrási folyamaton átment, e hordókból, melyekben a kiforrás végett a pinezékben állott (cella vinuria), hogy szállítható és eltartható legyen, ugy mint nálunk, lesiokták lejteni ampho rákba, diófákba; calusokba, lagoenákba, vagy mint Horatius mondja .graeca testaba.* Az ily amphora kétfűlü, alul hegyes edény volt, melyet a tőidbe lehetett szarni. Azért lejtették ilyenekbe a bort, mert ezt a pinezékben könnyen.homokba szúrhattak. Ilyen boros edények voltak még a lagoena (lagena), botos kanna, szűk nyakú tágas edény volt, melyei különösen a borkereskedők szoktak czégerűl használni, mig az asztalnál a vendég elé helyezhették. Ilyen lugenák, vagy amphorák a levegő távoltartására, parafával (cortel suber) bedugaszolva, begipszelve és szurokkal bevonva, végre jegygyei (nota) ellátva a borraktárha (apotheca), vagyis a ház felső részé ben lerő füstölő kamrába (fumarium) kerültek, t mely lüstjét többnyire a Ifirdöböl nyerte. Mikor már ezen edényeket a levegő távoltartására bedugaszolták parafa ragy agyagdugóval és viaszszal, gipszszel vagy szurokkal lelapasstották (picare gypsure): akkor még a korsó beszurkolt szájára is czédulát ragasztottak, melyre föl volt irva, hogy hol és mikor termett as a bor. De nemcsak czédnlákkal, hanem kis táblákkal ia szokták jelesni, bogy a bor hány éves és mily fajta Igy egy reánk maradt amphorán es a fölirat van: RVBR. VET. V. P. C. II. azaz: Rub-rum vetus vinum picstum: ó beszurkolt veres Bor, tartalma IMI lagoena, vagy 102 ssámu. De különösnek tűnhetik föl nekünk az is, hogy a bedugaszolt, begypszelt és szurokkal bevont és jegygyél ellátott amphorákat a napos kamarába, a borraktárba (apotheca), vagyis a ház felső részében levtt Ifistölő kamarába (fumarium), vagyia egyszóval a ház emeletére vitték, hogy a bor a fölszálló füsttől szelídebb ízű legyen. Ks a füst pedig többnyire a fürdőből jött, amennyiben ezen borraktárak többoyire a konyha vagy a fürdő fölött voltak. Ide p -dig azért lettek az amphorák helyeave, hogy a tűst azokat átjárva, megtisztítsa, hogy ezáltal a bar megszelídüljön es a rómaiaknak tetsző fűat-izt kapjon. Azután az igy ihatóvá vált borokat füstmentes kamrákba tették s igy a cellákban vagy apotha-cakben maradtak egész a bor használatáig, népen egymás mellé helyesve. Minél beljebb volt az edény a kamrában, annál régibb volt és igy annál finomabb is. Pl. Horatius Carm. 11. 2. 8.: inte-riore nota Falerni: jóféle, régi, a pincze belsejében levő talernusi bor; míg vinum optimae notae: legjobb minőségű bor; mert az eaényra irt vagy kötött jegy (nota, titulus) magában fog- Náfy-Kanim, vasárnap. Zala. 10. atáta. (S. lap.) 1896. február hó 3 án. Maaeralve lépjen ennek aa állam által tkmog* •olt iatéaaénrnek u élére, melyet iiten ujan káli iMrvwai. Kezeskedik srröl aa általa mint kereskedelmi miaiaiter által isijééit* it reforssá-tori munka é« amaz tatami története, melyeket a magyar ipar ftjUtstim által és aiial aa utol»ó or»aágoe kíáilitáa • nöke ssaraett Csakhogy 0 ez érdemek elismerése elől Miádig nagyon nieaaae menfl sterényaéggel ehoata aiá|át. £ helyeit haaanoa fáradhatlan munka által i parkodon foly- ... .,,,.„ , toa uj életre kelteni nagy őse lángelméjének Ira- « 5"2" Mnadalmi értik* udzizrtm nyug- in Icdbb veszni indult idialiemut megtagadásit látom ! — Csakhogy MM ám arról as oldalról, mely rSt a kritika ugy futtában éltreveszi, hanem a torok között, a hol mig igy is kirí I Abban, Hogy nemes tanáéi 02 egyiket „mignagytágot-urassa" t a mánkat egytssrüen ntrén említi, ón nem látom a i eqyenlőség etzmijének keretstrefessilisil, mert, amint tudom, i cáfoljon, meg aki jobban tudja) diaóját, kinak amiékét áldani a magyar meg nem astaik. Ily értelemben adott Széoheoyi Pál gróf követendő példát a hazafiasán munkálkodó im -Jami éi születési ariaiiokráciáoak arra, hogy mini tagye élő igassággá a magyar mágnás e jelszót: ,a mit apáidtól örököltél, szerezd meg, hogy birhaadl" Reformátort munka által 6 is újra megszerezte családja dicső hagyományának fölé-nyét és eaért bia\'on hisszük, hogy mint aa ig ■agyar intézmény élnöke ia újból metszeni Ma gyaroreság háláját éa becsülé*éi a Széchényi tradíció részere. Erre aa H képesiti öt, hogy a leg- ttik, a másik egy Sri intézményeink állal credit it századok hagyományaiban szentesített méltóságnak a leg féltőbb kegyúr akaratából sztmélyiritőji, a mely potitióra egy egótz emberiletet igénybe tetS tanulmány, fáradtig it küzdelem által jutott I — A valódi liberálit felfogáf a plutoeratiának a uel lemi ariitocratiával tgyenjogutágát sohasem ümtri el, t ha igen, akkor már tocialitíikui velleilátok járulnak az okoskodáshoz, » Az ellentét felállításánál estembe jut egy Deák magasabb körökben kedvelik, mert _ ismerete*, I Ftrma ^„^ uerint egy tártatágban az hogy a minisztériumtól való visszalépése mánia . „ , ,__\' /. , TFMgénél gratUslmpmona meredtKa ír aló f* f ^^ ^f \'lc"rill< W fiatal a»5a kórOlmény, mert ludjuk, mily óriási nehé<-1 i*r i éizrtvsvén a tévédéit, zavarodottan mentege-■egeket kellett leküzdeniük Széohenyi Pál, Baroas; tődzött, mondván: tbocsánatol kérek, körülbelül egyét Lukács minisatereknek a leghatalmasabb bócni J forma fejünk *»•!« — Mire az Srtg szokott bon-tényezők ellen, mig el lett írva végre •ükt\' homidjával jegyezte meg: >khül lehet, de belül alig!» Aa alakuló közgyüéeen elnökölt Széli Kálmán > J \' ** * __________\'-- v államférfiúi személyisége, a ki a nemaeti alkolás | Tehát ne mütóztáisék az ilyen it hasonló létrehozása körül a legbecsesebb szolgálatokat |tte<ei szemléleténél kétségbe etni a felett, hogy a teljesítene, befolyása állal aiioién baazno* lesz, mert Ö mint pén>figyi reformátor Magyarország gazdaaági fejlődésének o y uolgálatokai telt, hogy befolyása csak sieiteti as ügy sikerültét. A magyar folyam éa tengerhajóráai r. társaeág tehát, a mely az 1694 : 86. i. o. alapján állami támo-gatátban részesül, — a mi a töke rendes kama-toaását biitoaitjs, már kezdettől fogva bírta • szaikörök és a magyar közönség teljes bizalmát. Tollfuttában. Észrevételek a „Tollfuttában" elszórt eszme-■ssiporlcák felett.- Hát csakugyan tetszett megbotránykozni azon as egymástól szembeállított kit újdonságon, mely tse-rint a városi tanács nem adta oda „Back Károlynak" azt a bizonyos birle\'t\' is tudomásul telte, ,flagys. is fStiizt. Pillér Fii muraksmzturi apát" oson kijelentését, hogy ninct abban a helyzetben, hogy as apátság jövedelme ibtl jólelkű eltdje által a helybeli /Sgymnáiium segélyére irrtl éori utalványozott 40 frt legélyt megígérhetné — i Lelkemre mondom: magam isi — Mert ebben a közleményben a mind- felpihigotodás századának vigén visszafelé botorleá lünk, t kiszakarva oda concludálni: íme, as egyiket agyon nagytágolják, mert pap — a másikat negligálják, mert zsidó. — angsdjük csak meg a különbségtételt as adott eselben, a hol az egyiknek nagyiága abban culminál, hogy meggazdagodott t a másiké, hoyy a hozzá hatonló ezrek között a leg-feltóbb kitüntetést a jelen illáira kineveztetétével kiérdemelte! — De hát hol van az in megiirtitt idealizmusom, melyet as az újdonság a porig It rántott ? — kérdi ön ezek után. Az in megbot-ránykozátom bizonyára indokoltabb; mert bár ma-thematicai adatokkal nem tudnám kimutatni a mura keresztúri apátság isi jövedelmét, de ast tudom a hazai törlinelembSl, tudjuk mindnyájan, hogy midin nagynevű királyaink a magyar fSpaptág példátlanul gazdag dotatiiját megalkották, tették ezt azzal a czilzattal, hogy a javadalmasok akkor it ott, amidőn it akol tSlük a közjó irdtke megki cin ja, a nemzet kulturális haladásit anyagi áldozatokkal is támogatni iigitsék. Tapasztalom a min dennapi életben, hogy ezen rendtUetésit a magyar fSpaptág általában meghisni it követni tudja, ha- nem mikor egy több ezer forinttal dotált apátság es idei javadalmam ast iseni a nagykanizmi ft-gymnasium protiktorinak, hogy as intésit 40 forintnyi segélyét bistoiiUmi nem kipss, akkor éa is feljajdulok i ast mondom: kemstény szeretet is jótikonytág! Szép mese m csak, ksgedützóban ! Cactut. * a • Hát in bizony ippentiggel nsm találtam okot a megbot rinykozátra abban, hogy PMsr Pál sutra-keresztúri apát nem tett kötelest Ígérttel arra nézve, hogy a nagykanissai gymnaziumot (mint ilSdjs) ivi 40 forinttal fogja ttgüyssni. Ha ippsn megbot -ránykostam volna is, mntk a nyilvánosság Mtt semmi netrs sem adtam volna kifejmést, meri as, hogy valaki tesz-e ját, vagy mily mértékben tem: annyira magán termksetü dolog, hogy annai nyilvános birálgatáiába bocsátkozni a discntio megsértése nélkül alig leket. Különben it a hir közleményből megértettem, hogy PMsr FŰI apát köttlesS ígéretet nem tett ugyan, de kijelentette, hogy as elődje által adott 40 forintot, mig ctak tehetségében áU. mindenkor be fogja küldeni. Nekem tehát, még ha indiierét módon as S tzh-jóságinak, jótékonytági hajlamának mértékét akartam volna it bírálgatni, — nem lehetett volna mást tennem, mint kifogástalan iljárásit tgytttrüsn re-gistrálnom. De nekem tulajdonképpen tem PiUer Pil apáttal, tem as S eljárásával nem volt ügyem, bajom, As in idealizmusom uni jár a jótékonyságot gyakorlókhoz (ha ások Itten tudja: minő nagynevű király dotatióját élvezik it) kassza-revízióra. Ha valaki ad, fölteszem, hogy annyit ad, a mennyit adhat t ezt a legtisintibb szívvel adja. Én ctak a meghívóban megnyilatkozott felfogást tartottam kistó különösnsk. Est tem akartam azonban valami tragikus hangulattal feltüntetni Hogy Back Károly ki tolt, mi volt; százezrei vannak-é vagy a félt apró tilinkóval jár i mestersége után:as rám nézve teljesen közönyöt dolog. Csak ast találtam szembeötlően kilönSsnek, hogy a városi kös-gyülésre szóló meghívóban as 8 puszta neve után Pillér Pil murakeretzturi apát olyan mtrnyen meg volt nagytágolva is főtiutelendőzve. Es as in szerény felfogásom tasríttf nagyon fölösleges, megme tolyogtalóan fura dolog egy hivatalos msghivéban. Hogy a két név Icözol as egyik a plutokraciát, a másik pedig a uel lemi aristokraciát képviseli: m lattá a borfajt és hogy kinek • conaultága alatt termett. De a borokat vászonból kénült zsákokon (uccué) vagy nélia gyékény kosarakon át ia szokták szűrni, hogy igy annál előbb megjavuljon. Innen vioum caatrare: megszűrni, — megtisztítani a bort a a caipóeaégétől megfosztani. Ugyancsak ezt a szitaalaku tölcsért vagy szűrőt (saccus) használtak mindannyiszor, valahányszor a bort le akarták hozni, hogy ezen még egyszer átszűrve, megtisztítsák Qlledékétől (faex) s egyszersmind általa gyengébbé ia tegyék; sőt a keresésre szánt bort is ezen eresztették keresztül, hogy seprűjét visszatartsák. így á vinum saccatum: megszűrt bort jelentett, amennyiben a bor megtisztítását és a bor megszűrését a saccus segélyével eszközölték. De később erre a czélra a saccusná!, mely csak vászonból készült zsák vagy gyékény kosár volt, sokkal alkalmasabb volt a colum, amely érczszűrő volt finom lyukakkaL Ugyancsak ezen eszkőzök segélyével történt a bornak a hűtése és derítése is. Ugyania, ha a bort hidegen akarták, akkor jeget helyeztek a colomba és arra öntve, szűrték át a bort. Vsgy pedig előbb hóval töltöttek meg a szűrőt éa azután bort öntöttek reá éa igy a szűrőbe tett hóval deritetták a> bort; mert egyébként a régi kezelés mellett tükrös bort nem igen nyerhettek. Mert a havat nyáron át gondosan őrizték, mint ea Nápolyban napjainkban {történik s ez a: nives aeatíva. Az, hogy a rómaiak a bort megszűrték, a keletiektől átvett szokás. Nevetetesen Júdeában is szokásban volt, nehogy kisebb tía\'átalan állatokat vagy legyeket a borral együtt megigyanak. Erre czéloz isteni Üdvözítőnk, midőn azt. Máténál igy szól az írástudók és farizeusokhoz: .Vak vezérek, megszűritek a szuuyogo\', a tevét pedig elnyelitek*, amely mondás mindazokra vonatkozik, akik a csekélyebb dolgokban a legnagyobb lelkiismere lességet mutatják, de a föparancsokat elhanyagolják. Ugyancsak a borkezeléshez tartozik annak az ismert dolognak a megemlítése is, hogy a rómaiak mindig kevés bort itiak. Csakhogy mig ebédközben mindenki maga keverte sqát Ízlése szerint, addig az iddogáló lakomáknál (comissatio) a bort nem egyes poharakban keverték, hanem egyszerre nagyobb kupákban (crater); azért\'szükség volt merítő kanálra, csészére (oyalhus), melynek segítségével minden vendég maga töltötte meg a vegyítő edényből, as emiilett craterböl az ivópoha-rát, mint nálunk szokás, mikor puocsot iszunk, hová csak a fölszolgáló rabszolgát kell odagondolnunk. Ebben a nagyobb kupában, kráterben az elegyítés ugy történt, hogy előbb a bort öntötték be\'e. azután az ivómester meghatározása szerint a kellő mennyiségű vizet. Maga a vegyítő edény, a kráter, mely egy lábbal és két fogantyúval volt ellátva, állt: a) egy talapzatból (hypocraterion), a hol a bor veit s egy erre való b) szitaalaku tölcaérből (colum, saccus, sacculus), amelyet különben a bor lehúzásnál is szoktak használni. Ebből az ivópoharakat, a cantharust vagy calix-ot merítő kanállal szokták megtölteni, amelyet oya-thusnak ia neveztek, mert megegyezett a cyathus mértékével. Egy ilyen cyathusba, merítő edénybe, mely a sextarius \'/u részét tette, valamivel tobb fért egy deciliternél, körülbelül 4\'/, centiliter tartalmú. Es a cyathus tojásdad aláku volt és • könnyebb merithetée végett egy ayél végéra voh erősítve. Maguk aa ivópoharak (poeula) különfélék voltak a különféle méretek befogadására. Az ó-kori rómaiak általában háromféle ivóedényeket használtak: poharakat, csészéket éa marvakot, amelyek többnyíre cserépedények voltak a nagyobbrészt Nagy-tiörögországbao, különösen pedig a eampaniai városokban (Cumaei készítették és szállították egész Ita lába. A poharakhoz tartoaott a tcyphut, amelvrő! Horatius is gyakran megemlékezik. Esek kezaetben fából készültek a pásztorok számára, kéaöbben már agvagból, ezüstből vagy aranyból. Alul kerekded alakúak vagy laposak voltak, néha pedig fogantyúkkal la el voltak látva a nagyobb csészékhez hasonlítottak. Herculest közönségesen ily caéazével a kezében szokták ábrázolni. Soetomus Claudius életében fin vita Claudii 82.) azt mondja, hogy egy előkelő római császár udvari személyzetéből, thivel azon gyanú érte öt, hogy a vendégségnél az eléje helyeselt arany ivópoharat (scyphus)v ellopta, másnap ismét nivataloa volt, rde ekkor csak agyagpohant tettek él^je (calioem). A ealix, ez rendesen agyagból kéazült, közönségesen füles és lábai ivócsésze yolt. Horatloanál ia akárhányszor van szó ró\'a (Lat II. 4. 79. IL 8. 36. U. 6. 68.). A cantkarus es olyan öblös magasabb lábbal és két füllel ellátott ivó-serleg vagy korsó volt, melyet Bacchuanak tulajdonítanak, . mint a scy- fagy-Kaaina, vasárnap. Zala: 10. txám. <4. lap.) (896. február M 3-án 28-áa A „Nagykanizsai Bmkegye-aület Kész vény táraaaág\'\' bu-asonegyedik évi rendet köz-lyftléae. rém nÚH mindegy ; mert in olyan szellemben ■ — • mint Gactus munkatársunk inttrpretdlla — egyi-ktt mm acctptálom. Én «enkit átért, mtrt valamelyik „krariá"-hoj tartozónak vallja magát, meg különböztetett hódolatban non réttttiltk. A társadalmi nilaufalak ipititihiz ilyen értelemben toka nányi ki\'rjegy/ö és fivére Marii egy porszemmel um járulok. De tiutthttel meg tnovai főtanitó e hó 28 án esküdtek örök kajlok minden embtr, minién kanpolgár előtt, aki kiltltttégH — a mit a tor* reá rátt — minden vonalon becsületesen Megteszi\', is őszinte bámulattal borulok It annak nagysága előtt, ki valamely mi leidén rónaion elméje, szive vagy anyagi ereje lel• ja odaadátátal áldoz a magasabb közérdekeknek, igazán önzetlenül, a haszon minden kilátása nélkül. Azt hiszem; az egyenlőségnek ez a helyet értei-tntzése. Mez pedig nem Ml megkülönbözteti"> tok cifra titulus, csak a kötőt tisztelet bentősfge. Ehhez szükséglelmk a különböző „kráciát\' — Ez a felfogás minden noeialitlikut celleitas> nélkül it helyt! kérhet magának az emberi egyenlőség eszméjének keretében. —y- HÍREK. A „Zala\'4 naptára Február 8-án: 6-án: 7-én: 9-án: 9-én: 10 én: 16-io; 17 én: 17-én A , Zslamegyei Aggbarcos-Testület" táncon\'ataága. A „Pástások éa Tavirdáuok" mulatsága a Polgári-Egyletben. A „Nagy-kanizsai Vendéglősük, Kávésok, Mészárosok, is Pincérek belegsegélyző egylete 1895. évi rendes közgyűlése d é 1-o t a n 3 órakor. Megyei Bál" Zala-Egerszegen. A Csáktornyán székelő „Mura-köti Takarékpénztár fié<zvény Tár-anág" XIV. évi rendes köz gyii ése d u. 3 órakor. AiIpartestület" vigalma. A „Nagy kanianai Israalila Nő-Egylet" estélye. A „Nagy-kanií*ai Kereskedelmi és Iparbank" rénzvényiárssság nsk évi rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor. : A „Leteoyei Takarékpénztár Béazvébytársaság\'\' renden évi közgyűlésé. Ilyasta. Martlocsevici Ntván zala-kop- Terenc hOné- get Novában ftsv. Petanovics Györgyné leányainak: Mariaka én Pau a kinasssonyoknak. — A amrkulissl uéplll egyesilet Itérfbél. A városunkban csak imént megals kait szépítő egyesület január 29 én délután 6 órakor tartotta első választmányi üléséi a Kereskedelmi éa Ipsrbsnk helyiségében, Ptihál terenc elnöklete mellett. Elnök honazabb becsedben üdvözölte a megjelent választmányi tagokat, lejtegetie az egyesllet célját és hsng»uiyozt», hojty c-ak a hatónággal vállvetve működhetik én reményét lejeste ki, hogy erre nézve a din-sonnneia teljesen ki van sárva. Es n>án felolvasták s kösgyülés jegyzökönyvét s belügyminisz terium áltat jóváhagyott alapszabályokat. Elnök fe\'olvasta gelsei Gatmann Vilmos alelnök levelét, ki távolmaradását kimentvén, egyúttal 12 padot ajánlott fel es egyesüet eéíjairtf)h hogy azokat a város területen álitsák föl. A vtla-st-aány ezt örömmel vette tudomásul. — Rtpoch Gyula indítványozta, hogy a számvizsgálók is tsnácakosási joggsl vehessenek ré-at a választmányi üléseken. Egyhangúlag örömmel elfogadták. — As egyesület tagjainak uévnorát átadták a pénztárnoknak további eljárás végett. Juvábbá elhatározták az alapa<aba vok kinyo-maláaát s a tagok kösö ti szétoszt át.— Grün-but Henrik, Bettelheiin Győző és Juh>sz György választmányi tagok megbixattak ssok névsorának összeállításával, akiket ss egyesületbe való le pésre föl lehetne szólitani, E névsor azután a vá\'asstmányi tsgok kőzött taggyQjiés céljábM ki log osztatni. E határozta a vá\'asstinány azt is, hogy a nagykanizsai pénsintézeieket is támnga-tásra togja kérni. Ezzel Piihál Ferenc elnököt, Babóchay György ás Plosszer Ignác vál. tago kai bisták meg. A legközelebbi munka-programni megáilapitására dr. Szekeres József és Tripam-mer Gvu\'a vál. tagok küldettek ki. Végűi a< elnök lelkesítő sasiakat Intézett a választmányhoz és as ülést berekesztette. — A szépítő egyenQlet választmánya tehát megkezdette működénél, átgondoltan és lelkes-m. Hinssük, hogy váronunk közönsége is éppen olyan lelkesen fog c-ailnkotni erkö\'osi ás anyagi támogatásával a szép oé\'u egyesület munkájához. — Ireáslml kér. A Nagy Kawz\'án alakulóban levő Irodalmi-Kör alaku\'ó közgyűléséi február htf 17-én fogja megtartani A közgyü-lénre ónak azok kapnak meghívói, kik a kör lé phusl Hercu\'esnek; azért mondja Uacroblus • acyphus Hercules poculum est ita, ut Liberi patria eantharus. Nevét némelyek szerint föltalálója-ról, mások meg azt állilják, hogy a rovarhoz hasonló alakjáról (kantharos) kapta. Nagyobb alakú volt a rendes ivópoharaknál. Plinius azt mondja Mariusról, hogy a cimberek és teutonok legyőzése u An büszkeségből mindig ily kanlharusból ivott, ugy mint Bacchus atya indiai diadalmenete ulán; mert ez volt pohara nemcsak Bacchusnak, hanem kísérőinek is. Ho ratius ugyan egy emiitelt költeményében (I. 20) modicis jelzői tesz hozzá, de csak azért, mivel egyszerű kancsóra akar hivatkozni. A carchetiutn az előbbihez igen hasonló; de a középtől kezdve keskenyedő, egészen a talapzatáig leérő Ifilekkel. A lagoena (lagena) szintén boros kancsó, siük nyakú tágas edény volt, egy IfllléTs rendesen a borkereskedők használták czégérQl. Egyéb ivóedényekhez tartoztak még; a eiborinm, mely oly ivóedény volt, mely az egyptomi „koln-kasia* nevű növény magrejlőjéhez hasonlít, A csészék sorába vehetők még a phiala, gömbölyű, lapos alappal, loganlyu nélkül; gyakran arany vagy rzűst ezüstből, teljesen azonos a római pa-teraval, amely eredetileg ivóeszközlll, de később áldozati csészéül szolgált és agyagból vagy ezüstből lehetett. Az ivócsészékhez tartozott még : a cymbium, elnevezve a csónakhoz (cymba) való hasonlatossága után; hosszúkás, fűi nélküli csésze volt, agyagból vagy ezüstből, mitsem különbözve a tcaphinmtil és a (jaulaMl, Végre volt a batiola, mely nemes érczből készOlt ivóedény volt, ugy hogy: batiolii bibere, csak gazdagokról mondalik Az iciuarvak (kerala) közöli, amelyek kezdet ben az ökör szarvából készültek, későbben pedig érczből, különféle alakokat lehet megkülönböztetni. Legnevezetesebb itt: a rhiiton, melynek hegyes végén finom nyilas volt, melyen kérésziül n bort igen kényelmesen lehetett a szájjal Icllogni. De voltak egyéb folyadéktartó edények is. Így az urna (vagy hydriaj, rendesen v\'fz-s korsó, n. viz tartására. Gyakran 4 füllel, vagyis fogantyúval ellátva, melyek közül a kél kisebbik emelésre, az ezek felett levő pedig az öntésre szolgált. Különben az urnái, ezt a has is, öblös agyagból készüli hordót vagy adényt nemcsak vizedényül használták, midőn kútra menvén vele vízért, fejeiken vagy hátukon hord >zlák, hanem népgyűlések alkalmával azavazáara, Ítéleteknél sorsolásra, temetéseknél pedig s hamvak elrejtésére. És pedig szavazásnál ugy használták, hogy előbb vizzel megtöltöllék és a mely sorsjegy a viz kiöntésénél először esett ki, az volt u döntő. (Lucán. V. 894.) Egy ilyen urna nagysága közönségesen \'/• amphora vol>, vagyis körfilbelfil 18 liter. Ilyen vizes korsó volt még az urctus, szintén agyagból készülve arra a czélra, hogy belőle n vizet a konyhában a tűz felelt álló üstbe öntsék. Ép úgymint a borral telt doliumokat a pinczékben A földbe rejtették, vagy pedig befalazták a úria kat, amelyekben azonban nemcsak bori, hanem gabonát és olajat is használlak, söl a hus benózá*Arn is használták. Ez valamivel kisebb a doliumnál, Columella szerint 7 amphorávol. Nagyobb edény volt még a cadut, a görögben tulajdonképen boredény (kados) ; de a rómaiak nemcsak a bor, hanem olailűge, hüvelyes vetemények, sokszor még besózott halak eltartására is használták. Dr. Molnár Samu. laaitéaának eszméjét írásbeli nyilatkozatukkal helyeselték a örömünkre s»>fgál jíl-rbatni, hogy 80, Byifclko^aiM felkárt egyén kösül 29 a kir megalakítana mellett nyilatkozott — A nagykaalnal llratl lanefMfsl ■mévotk«a«t január hó 27 én Il&tUr Lajon elnök elnöklete alatt tartá évi rendes köngyíile éi. As eln9|t> megnyitó atán Keiaitz József titkár felolvaata a lefolyt üz\'eti évről szóló je eniént, melyet a köavyfiles a beierjeazMt zárssámadá* sokkal egyetemben tudomásul vett éa ho/sájaratt a felüsye\'ö bízott-ág abbéli indítványához, h«gy minden 10 forinté &zletré«z . után 44 kraicar (4-8 százalék) mataték fizetleasék. A azdvetk. a mult év végével 116 tagja voli 849 ü<le ré-s-azel. Elnökké újból Hütter Lajos választatott meg, JSrdffdy Lsj is volt igazgató-ági iag bnlyett Hayek Ieiván posta- éa távírda főtiszt jmott az ígazgaiónágba. Felügyelő bizot>aági tagokul megválasztanak a régiek, iiévl>-g: Boronkay Károly, Sehmiedt Károly és Tóth Ia\'ván. — ás nIar. Mlfgylftw vtgalaia A nagy-kanisnai izr. Nőegylet I. hó 16-An tartandó vi-galmára serényen folynak as előke-aű eiek. A bemutatásra kerülő vígjátékban lesjobb műkedvelőink, az élőképben városunk szépiei s a zene én énekrészekben kiváló erők lógnak közrumfi* ködnl, mi fénye* sikert igér ezen estélynek, mely iránt rendkívül nagy az érdeklődés. — Matatásét RUHkea Küredi Miksa ssm-táasulata működik néhány nap ó\'a Siótokon, a közönség azonban nem pártolja n jó társulatot eléggé. Eddig szilire került: >Nagymama,« „Doovai nábob leánva", „Válás után", „Kintornás család,-\'és a , Próbaházasság," A társu at jobb tagjai: Füredi igazgató, Fllrediná, Kardos Józael titkár, Kardoaná, Nagy Vilmos, C.-itlári A., Vámosi, Újvár, Btnyainé. Éöriiié, B. Mikó Gábor, Medgyaszay Karolin, Ka lady A., Iiékásy S., Barca E. — A jégen. ,Ma este 6 árakor zene-eetély." A nagykanizsai Korcsolyázó Egylet e*t*n a/ük-szavú falragasza elegendő volt • arra, hogy ai egylet korcs dyazó tere január 31-én este meg-népesüljön. Hatalmas ívlámpák világították meg a terei, hol a zenit a tü/.o\'ló zenekar aao gál-tattá éa hol a koicsolyáxók nagy csoportja >igaa űzte néhány óráo at a kellemes sportot, melynek sok neaőis is akadi. — A fehér rárrál Mintha oszladotnék a köd a nagy orosz birodalomban ... A taviró napról-napra meglepő híreket liez. Me/kegyal-mezttU politikai foglyok, megbüntetett kegyel ea tábornokok, szabadelvű, emberséges intéztedének már napirenden vannak a mégis meglepő a< a hir, mely -n ost érkezett Pétervarról. A ear ukáz-zal\' elrendelte, hogy az államkincstárból év.en-kint 50.000 rubel adassék, saűkaéget szenvedő tudósoknak, Íróknak és hírlapíróknak, resziut segély, réazínt élethosnziglani nyugdíj gyanánt. A közoktatásűgyminiaziert, a pén/ügymini«st*rt, és a tudományos akadémia elnökét megbízta a cár, állapítsák meg a segélyezés asabályait. — Kéaaea li|yltkswiág T rdáról irják t Január 25-én esta egy Regina Róza ne<ü leány nzmlmi bánatában kegyetlen öngyilkosságra szánta el magát. Vásárolt 1 liter petróleumul, egy léiliter rumot és nyolo csomag gyújtót s i«y felezerelve elment sz Alagut-uicAbun lévő görög-katolikus tempiom ajiaiAhoz. Itt at ingéig minden rilhát levelett m<tgiról, a könnyen gyúló folyadékot végig öntözte a testén a azután megnyújtotta. Mire borzasztó tettét meglátták, — akkorra mar összeégett, hogy nem segíthetlek rajta a csak fájdalmának enyhítő éra törekedtek. A szerencsétlen leány három óráig tsrló kinoa szenvedés után inegbali. — A téli kaláeaat a BataUnbaa. Nagyon aök a panasz aa idén a balatoni halászok közt. A viszontagságos időjárás minduntalan megakadályozza őket jővedelmea kereaetökban. A halászat ismét megakadt a Bilaton jegén. A halászok ritkán ktt/döiiek annyit a rosz idő szeszélyével, mint as idén. Elöször a Balaton későn fagyott be, akkor sem jól: sem vi>, sem jég nem volt, aztán pedig megjötjek a viharok, ködök, hóesés. Alig mentek rá a jégre a halászok, megint le ke lelt jönni, pedig a Bzlaion összeg pírt vidékein több száz családnak télben ba\'ászat a kenyere, Ea a nagy csapás most két-szeres sulylyal nehezedik a balatoni halászokba. — „Mert alaee kajaiza." Mulaiságoa e»el történt a minap \'Szegezárd község pénstári hivatalaban, hol a csőszöket akarta a pénztárnok kifizetni. A papír egy foriatos államjegyek r Nagy-Kanixaa, vasárnap. Zala-10. szám. (5. lap.) Ittt. február hó 3 aa. ■ár aagvréaat be luuk voaea, igy (akit a ^B\'tár iok eiüst agy Irtosaal akaria fkai kÜ aetni. A kifizetés meg ia tónéai. Azonban a ca6> fizök lariva a régi kósmnndáal, hogy a péaa .■olvasva .jó, a pénztárhelyiségben ketdték penafl-kri stáaiálgstai. Ftl\'loi pediglen a pénztáritok\' tmk, líogy már igrn soká foglalatoskodnak a pén/otvasásaal, megkérdezte okét, hogy mi^i vitsgáljak oly soká aa esOst forintokat ? A vá« laaa aa lett, boiy már bevégeztük a sorunkat, hanem «<t a 20 darab calat forintost nom fogad-1 haljak el, mtri mnc$ raji a kirélf \'fcy\'wMO, igy hat biz m már csak 7U krajeaárt ér a annyiban logadiftk el ax uraaági erdőben is. A péaztárnok omk ámuli-líáaalt, inert még ily catmen nem adiak neki vissaa pénai — a aatáa szemügyre véye a< ezüst forintosokat, el kellett iamernie, | h«.*y hiz azokról, r*s» voltuknál lógva lekopott a király bajuszát jelafl kidomborodó. Hanem axért mégis o»sk \'Ikerült aa atyaiakat meggyűlnie, hogy teljes 1 frt értéke van még a forintoknak, bar a piactokoo ia tartja magát az a tévhit, hogy liis a<ok ez idósieriat már raak 70 krt érnének. H«t bizony kUlönő*, hogy meg a aaegfsárdi kereskedők között íh akadnak olyanok, kik aa ilyen 1858—50,1860 baa készült o»s\'rik «hl egyforintosokat vonakodnak elfogadni egy forint ertéklwa, holott tudaiok kellene, hogy ezek aa eaüat bajusztalan forintosok mitsem veaxlet-tek •rtékOkM\'. — A déli <s<ai Allawaaltáaa. Aa ora-Irák kereskedelmi minim terium befejexte a«okat a kSU\'ágvatésakat, ame\'yekei a deli vaauii társaság eddigi xArsxámad eai és a táraaaágaak aa Államosítás iránt iáit javaslata rlapján a be vél iái) kvóta megáll«piU«a erdekében eiwkósült. Aa Í>lamo-itáti lárgyalSaek a jóvö hél végén kea \'dfldnek. * Háprás»le« ssépaéil ajáaáék. vár mindenkire, aki a Ponti Naplóra, február I étül togva előüaet. A Pesti Napló karácsonyi aján* I déks, a melv aa e»é«i világ sajtóban méltó j feltűnést keltett, inegküldulik a nemeit lap kiadóhivatala áhal kOIOníVa kedvezményképpen ásóknak ia. a kik mmit lépnek be előflseiőik ao-rábi. E< ajándék áll aay remek kóláiból amelyben 80-nál tölib ragyogó eainpompáju kép ékes-ketlik-ii világ irodalom mestereinek müvei melleit, a aaeu kivQI 2 gvóayórd sok asinfl képbd1, {Káprázatok éa Mese a boldogságról) a mely diaséül srolgál minden taloanak. A P> e\'i Napló reggeli és esti lapja együtt küldve egy negyed évre o«ak 8 tr1 60 krba kerfll. As aján* tlékrá iiíényt tarthat mindenki, a ki legalább egy negyedévre elóleei. — filráiytalaaiág és stlaáeaatml Kj omorImij o k »é I meegen ajánljuk ti«*telt olvasóink ügyeimébe Evger szóda pasaiiTAit. Kaphatók 60 kroa eredeti dobosokban minden gyógyisertárhan éa nevesebb drogua üileilien, valamint Egf*r A. 0a gyógyaaer kUlöiiIrgetségi gyárában Dks-Nuudorf, — Illtlrg lábak ellem ismételve dicsérni kaliottuk a Paio-Expeller elnevezés alatt általánosan „ ismert TitioK Cap*. comp. val Váló bedöraaöléeeket; már aa első bedörzsöld* után melégaég áll he. Meghűlések ellen, melyeke* Bévexetesen oly idóbea mikor járványok puaa ■egreedeló nem volt más, mint egy kikopott ke-reskedö-segéd, aki alig várta, bogy a kezéhez jutott árukon potomáron tnledhaeann De hét ez .addig jár a korsó as u|ra, mig el nem törik* örök igazságú elvénél fogva csakhamar a nyakára hágtak a megkárosított hitelezők a több oldalról bűnperbe fogták. Bírái as inkriminált üzelmekkel bizonyítva látván as elkövetett büntetendő cselekményeket, csalás büntette miatt két évi börtönre ítélték, amelyet a pécsi kir. ítélőtábla ia helybenhagyott. A január 28 án történt II. bir. ilélet kihirde-f lés alkalmával vádlotthoz kérdés intéztetvén, hogv jelenleg mivel foglalkozik: egész önérzet esan aszal felelt, hogy a hirlapiráa terén nyert biztos alkalmazást a további Kérdezősködésre kieüté, bogy | mint a „Szabad Szó* lapkihordójának esetről-esetre megbízott helyettese — Budapesten rontja a levegőt. A kir. lörvényssék az exponált társadalmi álláaban nem talált elegendő qualillcaliót a tekintetben, hogy eaeileg a practicua vádlott a III. bírósági ilélet leérkesle .előtt Amerikába nem vitorlásik s azonnali letartóztatását rendelte el. Felsőbb bíróságoktól leérkeztek Súlyos le-ui aérté) vétsége miatt vádolt Spreiaa Vida elleni bünfigy a . láblátói réasbea megvál-loxtató Ítélettel. Gyermeköléa büntette asíatt vádolt Dossina Anna elleni Itünfi.\'y a táblától réitben megváltoztató Ítélettel. Zsarolás veMge miatt vádolt Türk Kerenc éa Mtba\'y elleni l>ü >Ugy a táblától réasbea megváltoztató Ítélettel; Zaaro áe vetaégének kisérlete miatt vftdo\'t Kia Andráané elleni bűnügy a táblától o\'utasító | i végzéssel. Fjrielöa sierkeaxiő: II r. I. ÓKK KIIL Laptulajdonos éa kiadó t VIMCIIKL I\' C L 0 r. Kitünó minóaégü YETÖMAG-ÁRPA kaphati : Orvakat FftlAp k fial etifU 24. l-l. S\'ÁGYKASIX&AX. XlTáuUnt miau k&ldetik! HIRDETÉSEK. A UUBAKNAKI! It rtyengűlt férWőaál kiváló saalgiktM Wia*a a ea, kir. sxabadalmaaott „mImh te*a tillm* kütölét* ónhasanálam orvoaok által egén Európában melegen ajánlva. Volta tanár módszere. Leírás boríték alatt 10 kr. lavéiiegy beküldése ellen. Kaphati t AsgsaMá J. elek. tre\'éebaikaa és oa kir. aaab. tel>|éeanaáaál 76 — h fi I i, i . Krkavnlrawf IA Ml. ÜSTe v4*4roljon v© tómagc t aif || 11W flflir tuagkeraakedéaébOl fliHlIIIuBL (BUDAPEST, Károly-körút 0. u. a.) árjegyzéket kór. lm i»rt««j-fala-tr«m k k-IgMta atfeeMS NYILTTÉR*) MII Wlrianlntsktt aa kri«l 14 frt ea káig niwnaUnt, v«Uul«t fekclo, fehér <s aal* ■m lwn>ift Mlyftm aa kráél lé frt ea krl* ■MamUal tlns, nlkosoU, kteütásett MiaUxelUk, ásauxt ktb. mlnOsigbdn (nlolígy 240 kIHeUit ■!-néaif ti 8000 kSlBnMid sstn> te mlnUi>tb»n ». »1 rilUbir te virntdtnlMm » ktxhoi nillltve nlnlá-■t IMiltint küld : HmmS«| (i, m. kir (év. ssitlllé) Ml;«a(rtr> aariakbmt. — SviJnW eslnisstt l*vel«kra 10 km le levelesé kiekr* fi km bttyeit IragssxlÉailil, — MsgysT eysitea Itt anns-dslis.ik peStoita ellaUeUtaek. 4 *) Aa e ravetkea klslattokirt Ma vállal M«l*ai(«t S Mtl. sassvéasw, mmm, iifiite II ea aéL A Ml áaees er-tikaa smt sMeneextM Is kaka Mniki ihi i lataása oldalról oly kém toligaek gsl ^ánUulá. . ■ _ A TímmL mmmmlmé (Horgony-Pain-Eipeller) kiiiitissU állását a qéslaasMmM MUkaslUeek MeHt T\'t\'i\' -- Bieglarititta, HHakk Wtmjtá» la nUniatnk áanáta. es UaMjámak^sM Waaavi-ték arra aésva, Iwp a Hilmt !(■ )M aeg tudja kÜltaMstetal a jót a......Hl Heo éftákteka sMaaM aa ksgésaá, IxvMrUi slkslmlval vWHijrttalm, a vérté aseaMliafta loinlí Is mladen Ivm mh jmj aMkil, mini mllél tüaiisstssltaséá. á gyénssetürakbea kap* haló 40 kr., kr. vágy I frt B0 Iroyi árka* 4»««i. ként; Buéapestea IMá Jtammt gyágy-asetáseelL Izpellerrel való bedöraöléeek. Épen igy fájdalom-csusnál ée kóeavénynél elyről lien ssólnnk »£ van látva, a miért alkalmáva*, Paio-Kzpeller,\' gonyi véd|egygyel el van éaea bedöraaölea bavásárlása "visszautasítandó. Ara igen o\'ea\\ 40 kr., 70 kr., vagy 1 f. 20 kr. üvegenként. TORVÉNYSZ&KI CSARNOK. Egy nagy kereskedőház bukása y-Már megint? Hol ? kérdezi a azives olvasó Nem Is messze, itt a vármegye egyik kisebb köspontján roskadt Össze egy buborékokból összetákolt semmiség, sz úgynevezett t •Scbeiber Uikaa czég Keszthely, Kírály-udvar.« Ez a vállalkozó nebuló ezen hangzatos csimen fordult a szomszéd Ausztria aagyobb kereskedő-házaihoz, azoktól minden elképzelhető árut megrendelve, akik minden utó-gondolat nélkül felültek a tetszetős czimnek s egyre-másra küldtetek áraikat — a fizetés biztos reményében — a megrendelő eségnek. (Is aa a Kot dobot éra : 1 * * 1 forint 30 krajcár. 1 KLYTHIA a szópétésére ós T) n rl o "P flnomitáfiára 1 U U ü 1. IC uftikiiiu anaaéhi, mi éa iiwsiii rtaca. — Fehér, rlsiaisla. le sárga — vagflltg aaal/aált le tjáalri Dr JPohl 9- > Os. Elv. laalr állal Slakis Bllaakeirtf levelek a legjobb körökből minden doboshoz mellékelve vaaaak. TAUSSIG G0TTLIEB Utánvéttel vagy aa | összeg előleges békül-1\' dése után küldetik. flnena MIMkl »»«pp»« le tllalaaersráraa. ?íraktár: alta, L, WatiMUa a. Kupimé a t«bh lllalaarr-, gytgyaier kerrakedáahta éa g]fégy< to szerlárbaii. Nagy-Kanisaa, vasárnap. Zala. )0. szám. (•. lap.) 1896 február hó 3 án 8484—tk Mi sa. -18.-8- _ I3:ird.©tr£iéii3r! Óbornak- és Langvis kftsségek telekkönyvei birtokazabályotás következtében átalakíttattak és essal egyidejűit a tokra az iagstlsookír nésvs, a melyekre as 1886. XXUL, az 1889. XIXVIII. áa aa l»t. XVI t-esikk a ténylegn birtokos tulajdonjogának bejtgjlését rendelik; — as 1891. ári XXIX. t-orikkben szabályozott eljárás a tolekjegysököayvi bejegyzőnk be\'jre-sebbitáaére kapcolatonn toganalosi\'atott. 1.) Ka saaai a felhívással tétetik kösié, horv mindasok, kft as 1886. XXIX. 15. és 17. Sf-«j al»pj«a, - Ide értre s § oknak az 1889. XXXVI11. t.-csik b. éa 6. g-aiban éa aa 1891. XVL t-eaikk 18. f-s pontjában foglalt kiegé<ziiéseii ia, — valamint aa 181)9. XXXVIII. t-eikk 7. fa és aa 1891. XVl. t esik 16. g a b. pontja alapján eszközölt bejegyaénk, vagy aa 1886. TTIT i.-eilk 89. §-a alapján történt tör éaek érvénytelenséget kimotatbsiják, s végből lOrléei keresstDkst bat hónap alatt, vagyis 18M évi Jallaa hé Sl-lk aspjálg kssárólag a Ikvi kaiöaágkos nyujiukk be, mert as esea meg ne* hosssSbitható sáros határidő eltelte után indított törlési kersast annak a 8 ik aaemélynek, aki idököaben nyilvánköny vi jogot sseraett, — hátrányán nea asolgálhai. ii Hogy mindatok, a kik as 1886. XXIX. t.-cikk 16. és 18. g-ainsk eseteiben, ide énve az utóbbi f-ask ai 1889. XXXVI1L t-eikk 8. éa 6. g-aibsa foglalt kiegéaaitáseit ia, a a téoyleee* birtokos tulajdonjogának bejegysén ellenében ellestmondáasal élni kívánnak, iráa-bsii ellentmondáankat hat hónap alatt, — vagyia 1895. évi julius hé 81-ik napjáig beaárölag a tkvi katóaágbos nyújtsák be, siert eaen meg nem hosszabbítható sáros határidő Istslts ntán ellenmooda«uk többé figyelembe vétetni nem fog. 8.) Hogy mindsaok, akik a telskköayvátalakitán tárgyé basi tett intéakedéeek által, aem Hlönbea a»ok, a kik ax 1.) és I.) pontban körfllirt cseleken kivfil as 1893. XXIX. t-eikk saerínti eljárás áa sa ennek folyamán történt bejegylések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogai, kat bámelv irányban sértve vélik, — ide értre aaokat is, — a kik a tulajdonjog arányának aa 1889. XXXVIIL t-eikk 16. g-s alapján történt bejeg/aéeét kérelmeinek találják, — e tekintetben fela«óllaláaukai tartalmai" kérvényüket a telekkönyvi batóaághoa hat k ó n a p alatt vagyis IMS. évi Jallm ké Sl-lk aspjtlf be/árólsg nyuiiaák be, mert eaea meg aem hosszabbítható sáros hstáridő slanlts ntán aa átalskiiáahoz közbejött téves bevezetésből ssár-asió báraiaeafi igényeket jöhissema harmadik sseaélysk irányában többé nem érvényesíthetik, az ealiiett bejegysésékst pedig txak s törvény rendes atjáa éa csak aa időközben nyílván-könyvi jogokat aaersett haraadik ssemélyek jogsinsk sérelme nélkül támadhatjuk meg. Egyúttal figyelmeztetnek aaok a (elek, a kik a hitelesítő biaollaágoak eredeti okiratokat adtak át hogy a mennyi ben asokhoa, egyszersmind egysserl aáeo\'stokat is csatollak, — vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, aa eredetieket a tkvi batóaágaál átvehetik. A kir. törvényszék, miat tkvi hálósig Nagy-Kaninán, 1894. deeeaber Sl-ik napján. SARG vizsgál tat (Namrtal Mm, ISS7. jaL S.) sok MILLIÓ i kipróbált és kíiftaősek bizonyult, fogorvoeí-Isg ajánlva, egytaersaiad a legoloaóbb (ogtiaztHó- A* épségben tartó snr. ME* ililwlá kifkati "Wt I ti GOZONY, kir. tszéki albiró. RESTITUTIONSFLUID sa. és L Uv. un. assévta levakaak. Egy Maeskkal fii 1.4* o. I r) l» HMr. MáHékksa vataaűatU-tsssl M5t»árt assysM latáMkkss ia. kaaaaitatSaa sssmM arlfSaittésn eMtt Js.stáa írlitUill; tnikU Istsaaeéé-aek, rásMáask, u hak aerevtéfe • Ily atkabaaksU ; Upwltl a tavat _khálé MasMméainárs beailláasál. Taaik a lka- |_■ aakM véé- TT__\'. . .. SafkaU J^lgH-l »M> *«••««\' k« gyóflrsisrtár | Urakká kitefaaai: | Komsuburgbsn TELEFON! Telefon hírmondó! Megnyitás. Van szerencsém ikí. közönségnek és t. ismerőseimnek szíves tudomására boani, bogy jl népszínház szomszédságában JéMf*klrat S. a volt Dangel-kávéházat megretteni és sst „HAZÁM" czimen megnyitottam. Évek során át sserze t tapasztalataim azon reményre jogoeitanak, hogy t vendégeim és isme főseim kegyes pártfogását kiérdemelni fogom s mindenkor azon lészek, bogy pontos és e özékeny kiszolgálás, kitflnő kávéházi italok, színház után 3tUÍ8ettel, a t vendégek minden igényeit kielégi taem. Esténként Budapest fő- és székváros közkedvelt j Dombovári Babári Jóskái személyes vezetése alatt fogja annak hírneves és teljes zenekara a t vendégeket szórakoztatni. A kávéháj egéu éjjel nyitva vaui. Idegesek talál kasé helye. Számos látogatást kérve, maradtam kitllnő tisztelettel POLLÁK M. lálil kávékás talajáé nsa, HyNt Jéiief-kkat 3. a aépiilakái UMuUUfitM l^EO-SIZTrÓ- TE LEFON !v BUFFET A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság f 1895 évi február hó 10-én d e. 10 Örskor tartundja táját helyitégtben 50. évi rendes közgyűlését, melyhez s t sz. részvényeseket tisztelettel meghívja A.Z lVSABratÓ^páC. ^MWWWWw^ II ■ Tanácskozási tárgyak sorrendje : 1. Igazgatósági és felfigyelő bisot\'sági jelentések. I. A mérleg előterjesztése; sz oulslék megállapítása, aa igsagatóeág ée felügyelő-bizottság félmentése feletti határozathozatal. 3. A hivatalos közlöny kijelölése. , 4. Igazgatósági indítvány a részvénytőke lölemelése és a tartalékalap gyarapítása árgyában. 5. As alapszabályok 8. és II. gg-ainak módosítása. 6. Az alapszabályok 27. g-a értelmében vinzalépő 8 igazgatósági tag, ugy s 8 tagból álló felügyelő-bizottság helyett ujak, esetleg azoknak Ismét? megválasztása és pedig a sorrenden levő Bahochay György, Blau Lajos, Blau Pál, |d. Pesselhofer József, GrOnhut Henrik, Körschner Ignácz, Roeenfeld AdoU és Scherz Rtchard igazgatósági tagok helyett 8 évre, mig a 8 tagból álló lelQgyelő-Msottaág helyett egy évi időtartamra. 7. Netáni indítványok. . JEQYZET: A t. cz. részvényesek figyejmeztettetnek, miszerint asavazó lapjaikat 18^5 évi február bó 9-ik napján délelőtt 9—12., délután 8-6 óráig aa intését helyiségében átvehetik. Megjegyeztetik, hogy az alapaaabályok 11 g a szerint ezavasati jogot csak az gyakorolhat, kinek részvénye a közgyűlést megelőzőleg négy héttel nevére átiraUk. I3JQJ>P \'J^C U^gl <3»e»> >»o n Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala. 10 szán. {I.\' W 18W. február hó Ith A nagy-kanizsai Bankegyesület részvénytársaság 1895. óvi február 23-án d. u. 3 árakor ilfit l®I?ÍIÍgÍM« huszonegyedik évi tartandja, melyre a t. ez, részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyal: a) Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések. f>) Az 1894-iki mérleg feletti határozat és az osztalék megállapítása. c) Az igazgató-tanács választás utjáni kiegészítése az alapszabályok 15-ik §-ának figyelemben tartása mellett (Ez alkslommal sorrend szerint kilépnek: Ebenspanger Lipót és Stern J. Mór urak. \' " J d) A felügyelő-bizottság megválasztása e) Egyéb - alapszabály szer üleg bejelentett indítványok tárgyalása. Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, felhivatnak, miszerint az alapszabályok 33. §-ához képest még le nem járt szelvényekkel ellátott részvényeiket £ év február 14-étöl lebruár 22-éig terjedő időközben az egyesületi pénztárnál letéteményezzék. Kelt Nagy-Kanizsán, 1895. január 29-én. Az igazgató-tanács, Hagyíani**, »««án«p fel*. 10, mám. (0. l»p) 1$M, február hd WEISS JAKAB S BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-téle ház, előbb „Hein"-féle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére méghivni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi müasztalosoknál eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DÍSZÍTŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a igényeknek megfelelni, legmesszebb menő Mély tiwtelette! WEISS JAKAB. II Nyomatott Fiaohal Fülöp laplültjdofaosuil Nagy-Kanizsán, 1896, ^_;_ <S II. uftm. Nagy-Kanizsa, 1895. február 7-én. II ■■ ■ I !■......Ali.............. . XXIV. évfolyam. VI* OU»yftU káa. U. Iillmll itifwlWiWn wwltw< wlaáa kkMiJ. IlmiMlii Imiik aak laart ka*-Ml ht»<t«tiik «L ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Timkti ijitii: UNU ratf khpkinÉito. KLÖmnkSI iMXt : ■fka tan 11 kanu (I frt - kr.) rtllm • karw (I <rt — k»> IiOWim ( km (IbtHb.) Ikéaéak Jitáeyww alilliail A Nagy-Kanizaai- áa dél-salai takarékpénztirak, a Bankegyeaűlet, u Ipar- éa karaaka- _ .„, Ktainak ... kilMart __ dalmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet\'szővetkezet éa a lel anyai takarékpénztár, --------\' «• a „nagy-kanizsai malátagyár éa Mrfőződe r. L" hivatalot kitiSmft. riánlliik akatot a LI1I1II1 kn nutkMék rtak.1 Kk k*?v ImM Kyyn mha éra: !• krajcár. M«n|el«alk NajgyKaulMán krteaklat kél TTMáznap. ém c*a,törtö3eön. kinikillilái UMaialIk A politikai helyzet (=n) Mikor a politikai helyzetről kívánunk szólni, az általános politikai helyzetet tesszQk elmélkedésünk tárgyává a mi földrészünkön, nemcsak a mi hazánkét Ez a politikai helyzet nem sok vigasztalót nyújt Mintha az államok kialakulásának processusában egy percig sem szabadna beállani a nyugalomnak; mintha folytonosan kavarogni kellene azoknak az elemeknek, melyek a kialakulásban részt venni hivatvák. Innen az örökös zavar, az állandóság hiánya a kormányokban, melyek az egyes államok élén állanak, s ritkán képesek érvényt szerezni azoknak az elveknek, és irányoknak, melyeket működésök irányt adó—pontjaiul kitűztek. Mert az ál-ami élet a maga rohamos fejlődésében folytonosan uj problémákat vet fel, melyek megoldást követelnek, s a társadalmi élet osztályai folytonosan uj érdekekkel lépnek fel, melyek komoly Megfigyelést igényelnek. Bármelyikre tekintünk az európai államok közül, mindenütt zavart, kuszáitságot látunk a politikai életben, mindenütt oly érdekek lépnek fel követelőleg, melyek a rendes, — természetes fejlődést nyomról-nyomra megakasztják. Kéme törsz ág bana socialismus ellen akarnak szigorú törvényeket hozni, de elfeledik e mellett, hogy okvetlenül megnyirbálják a közszabadságot, s hogy azok a törvények, melyeket a felforgatók ellen hoznak nemcsak ezeknek a tevékenységét fog- ják megbénítani. De ntár sokszor mondottuk, högy~a német nép sokat feled és sem mit sem tanul. - Legnagyobb része nem bir a valódi szabadság érzékével s inkább de-zavuálja nagy embereit, mintsem hogy hallgatna reájuk, vagy taűulságot meritne a múltból. Mint egy birkasereg, oly békés nyugalommal engedi járom alá hajtani fejét s oly kevés a szabadságérzete, hogy elhiheti magával, sőt tudománvosan is levezeti, hogy szabadságjogainak megnyirbálása politikai szükség. Régen mondottam ugyanezen helyen, hogy az az áldatlan reac-tió, mely az európai politikai életnek mérhetetlen kárára van, s annyira megakasztja népek biztos fejlődését, a Bismark-aera alatt keletkezett Németországban, onnan csapott lát Austríába, itt gyökeresen felforgatta a politikai viszonyokat, felszította a nemzetiségi gyűlölködést, s azután megtette útját hozzánk Magyarországba is, a hol a 80 as évek közepén meg is tévesztette egy időre a politikai életet, de hála a magyar nép józanságának, a szabadéivüség szeretetét nem volt képes kiölti\'. Most újra felüti fejét a reactió, a par nobile fratmm, újra I szövetkeztek egymással, hogy halálos csapást mérjenek a magyar szabadságra, de remélhetőleg nem fog sikerülni. A hazugság és sötétség fajzatja a hazugságban és sötétségben fog elveszni, A franciaországi viszonyok meg éppen vigasztalanok. Casimir Perier volt elnök le-köszönésének valódi oka még felderítve nincsen, s éppen nem lehet tudni, mik ját- szódtak le a coulissák mögött e lemondást megelőzőleg. A kormányok pedig, melyek folyton váltakoznak, s melyek - bármilyen jAjjön, mindig ingatag alapon állanak, folyton balanzirozni kénytelenek. Ott vannak egyfelől a socialisták, másfelől a telivér mo-narchisták, valóban ilyen két tflz között sokáig nem birhatja ki akármely kormány is. Hogy a Ribót féle kormány meddig fog fennállani, és Faure meddig lesz elnök, ki tudná azt előre jósolni. Attól lehet félni, .hogy minden szép szó dacára a köztársaság Franciaországban le fogja magát járni. — Ugy látszik az a szerencséje, hogy nincs olyan trónkövetelője, a ki egyszerre a helyzet urává tudná magát tenni, mint történt az masszőr is. Az egyetlen Angolország az, ez a par .excellence alkotmányos ország, mely con-solidAlt állapotokat mutat, s mely halad, fejlődik az alkotmánya által kijelölt uton. A bajok itt kevésbbé politikai bajok, — mint inkább olyanok, melyek a változó viszonyok következtében minden nép társadalmi fejlődésében feltűnnek, — de mihelyt feltűnnek, egyszersmind orvoslásra is találnak. Oroszország politikai irányáról még most egészen határozott véleményt mondani nem lehet Kétségtelen, hogy Miklós fejedelem is autokrata marad, mint volt apja, s rendszerváltozást az orosz birodalom csak any-nyiban fognak érezni, a mennyiben az uralkodás maga szelídebb, emberségesebb lesz. Bajos is volna egyszerre Oroszországot al* A „ZALA" tárcája. Egy gyermek Alma a csillagról — A ,U U" eredeti t k r 0 * j a. — Dtokaaa Károlytól Volt egyszer egy gyermek, aki sokat bolyongott ide-oda a tömeg kőzött s összegoudolt a világon mindent. Volt egy nővére is, aki még igen kis gyermek volt, de állandó pajtáss. — tüzeknek kedves foglalkozásukká lett egész nap csak bá múlni. Megbámulták a virágok szépségéi, sz ég kékségét és magasságát, a virágok szélességét és mélységét, megbámulták az Istenség jóságéi és bala mát, aki teremtette ezt a gyönyörű szép világot. Néha igy is beszélgettek egymással: , Feltéve, hogy a földön élő minden gyermek meghalna, vájjon a virágok, a viz, as ég szomorkodnék-e?* Hitték, hogy igen. „Mert — mondák ők, r- a virágok bimbai a gyermekek, és a játszadozó hegyi patak, mely lefelé szalad a bércről, a víznek gyeraeke, és a legkisebb kis parány minden este biydosdit játszva a kék égen bizonyára csillag gyermeke, ezek raiud bizonyára szomorkod nánali, ha játszótársaik az embérek gyermekei nem lennének többé. Volt egXfényesen ragyogó csillag, — amely a többi előtt Vzokott feltűnni az égen, a templomtorony csúcsához közel a sírok fölött. Nagyobb volt és sokkal szebb, mint a többiek, ők igy gon-\' dolák,s kéz kézben várták az ablakban állva. — lettek a csillagba és néhány kilépett a sorból, — minden este feljöttél. A ki elébb meglátta, lelki- a melyben álltak, s az emberek nyálába borult állott: „Látom a csillagot!" Sokszor pedig együtt |s megcsókold őket gyöngéden s elment velük le kiáltották fel, tudva, mikor és hol kel. A barát-, a fényes uton s oly boluog volt társaságukban, ság oly nagyra nőtt köztük, hogy mielőtt feküdni hogy feküdve ágyában, sirt örömében, mentek, még egyszer kitekintettek, jóéjt mondani Volt azonban az angyalok között akárhány, neki, s midőn belordullak aludni, azt szokták, aki non ment el — s egy, akit jól Ismert. A kis még mondani: „Isten áldja meg a csillagot I" szenvedő arcú, — aki egykor az ágyon feküdve, De egyszer a kis nővére, aki még igen-igen. most dicsőén ragyogott, de az ő szive fel\'alélta fiatal volt, igen igen bágyadtnak érezte magát, s nővérét a sereg között, oly gyönge lett, hogy este még sz ablakhoz se tudott állni s a gyermek maga nézett ki, a ha látta a csillagot megfordult — és a szenvedőnek mondá: „Látom a csillagot" ! és erre mosoly ömlött az arcra cs a kicsike gyönge hangon azt szokta mondani: „Isteu Áldja meg testvérkémet s a csillagot." S eljött az idő, és nem is igen sokára, midőn garakat vetve rá, amint nézte könyein át. A nővér-angyal a csillag bejáratához közel állott s igy szólt a vezetőhöz, — ki a halandókat holla : „Jön az én testvérem ?\' s ő feleié: »Nem.« Boldogan fordult meg, mikor a gyermek kinyujtá karjait a kiáltá: ,jOh nővér kész vagyok, vigy el." és sugárzó szemeit (eléje fordította s éjj lett a a csillag fényesen világított be a szobába, nagy su- a fiu maga nézett csak ki, mikor a kis,arc már nem feküdt az ágyban, s a sírok között volt egy kis sir, a mely előbb nem volt 4 mikor e csillag lebocs&jtA lugarsit ő hozzá, könyein át látta csak. És mily szélesek ls voltak ezek a sugarak és mily lénylő utat metszettek az égből a tőidre, — hogy a fin, midőn magányos kis ágyába ment, a csillag felül álmadott; s azt álmodta, hogy amint lekűdt volna, látta az embereket, akiket az angyalok sziporkázó utakon visznek fel az égbe. — Ez a csillag megnyílott, fényes világot mutatva ueki, hol sok angyal várakozott az ö Befogadására. Ezek az angyalok, — akik várakoztak, sugárzó szemeiket az emberek felé fordították, akik h«zva Ez órától kezdve, a gyerek ugy tekintette a a csillagot, mint hazáját, hova megtérni kell a ugy vélé, hogy inkább tartozik a csillaghoz, mint 4 földhöz, mert nővérének angyala ment elő. A gyermeknek kis testvére született, éa mivel oly kicsi volt még, hogy oem szólhatott, kinyújtotta kis keskeny teatét az ágyon s méghall. A gyermek azonban ismét álmodott a csillag-nyílásról, az angyalok seregéről, kik fénylő szemekkel fordulnak a jövevények felé. —- Nővérének angyala mondá a vezetőhöz: „Jön fivérem ?" És leleté: „Nem ö, hanem más." — S a mint a gyermek megpillantá fivérének angyalát karjaiban, felkiáltott: „Oh nővér, itt vagyok, vigy e !" Ez elfordult, rámosolygott s a csillag lényíett. Nagy-Kanizsa, csütörtök. kotmánynyal megajéndékoini, • - lassankint keli megÓHélnl ujtoktil Alin pótokat, hogy ci európai viszonyokhoz simuljanak, apráu-ként koll kiterioatteni bizonyos jogokat, — melyekkel eddig csnk kiváltságos osztályok bírtak. Míklói cárban ugy lAtwik meg van a p akarat, attól függ, nogy miket súgnak majd fülibe azok, a kikre 0 hallgnt, a a kik befolyással vannak elhatározásaira. (—) A kfiKigtiXf/atriiti wform giiakorlotf véi/rehajitha. A mgu, klizigazjfatiUi refom gyukorlati IwMztllluilüio, vagyis \'a közigazgatás államosítása végre az erélyes munkateljesítés stádiumába lépett. A közigazgatási bírósagokról szóló törrinyjavns-lal mrlanunti tárgyalásokat\', a ml mig az országgyűlés nyári szil ne te előtt megkeztlődik, már tm biztosnak tartiák, — mint a „Isitor Correspondenz" különböző pártbeli előkelő párlómentáriusoktól értesül, — hogy at ellenzék egy rétté ezzel, a közigazgatási refi>rm előkészítésért és keresztülvitelen, nélkülözhet-len (Vrvényjttoaslaltál szemben at ea barátságosabb magatartást fog tanúsítani. Az uj belügyminiszter, Perczel Dezső, bonyhádi pm/rambesz&lélion rendkívül érdekes fehíla-gositásokat adott e reform keresztülvitelének módozatai Jelül. Perczel Dezső\' józan, gyakor-latias jelfogósa is munkakisz buzgalma e mellett ip ugy kitűnt, mint azok a szemilyes tulajdonságai, melyek nemcsak a szabadeUúü Íártnál, hanem az irtelmes ellenziki politi-utóknál is megszerzik neki a bizalmat, a melyet szívesen meg szoktak adni az oly sokat igirő reformkorát államférfiúi tehetségnek. Midin Perczel Dezsőm1: a reform sikerültéi* nézve sokat ígérő tehetőjéről szólunk, a legkevishbi sem irtjük a szavakba foglalt igircteket, melyek szónoki pompával Zala. II, SsAm, (H iup) reformátor! teiidft éppen semmi munkát sem l/igps, Kiért /oijimd az oi\'SXátJ ferczel nyilaik\'tatait attal | bizalomteljes rokonszenv-t\'<4( ii melyre minden alkotó reform-műkő-disnek mar ke»lettől fogva jogos (gini/e van, Perczel Dezső miniszteri ki jelentéseinél éppen ru a jellemfő, hogy pártkülönbsig nélkül keletkezik az u úeggyőződés, hogy ez a mi niszter atonnal megkezdte a munkát és az egész reformprogram cillwlatos folytatását is mind/árt biztosítva. Ez ama hustijos ilces-szólás, ii mely nem annyira érvekkel, mint inkább véghez vitt jotikony tinyek okvetlen meggyőző természeti erőhatalmával nyeri meg, a saját politikai barátjait és, a mi Magyarországon mig sokkal nehezebb, mondhatjuk : a Irgnehezclih: a politikai elletijelekel is, a haladó reformok litesitisiben való közremü-1/őAésre Miben van különböző pártok ftiziója számára a leghathatósabb mozgató erő. Mert mi sem biltil ki és egyesit jobban, mint a közős reformátori, is alkotó munka. Bánfl\'y báró miniszterelnök e tekintetben Is szeren-csínon választott, midőn Perczel Dezsőt szemelte ki belüggminiszternek. Mert a magyar államnak éppn most, az állami is társadalmi reformok, a deinágók nipámitók for-ra>lalmi izgatása ellen való állami kinytzer-videleezis korában van szülesige vaskezü belügyminiszterre, a kiben van önbizalom, munkakedv is energia. Ei az energia, mely Per• czel miniszternél egy igazi magyar gentleman veti született lovagias szei\'etetremiltóságáoal egyesül, jóHölgálatot fog tenni Perczel. De-zsőnek, szükséget lesz rá a szentesített egyházpolitikai reformtörvényeit kíméletes, de azirt alkotmány hü vigrehajtása körül. E tekintetben is örvendetes móilon meggyőzően hogy as ország kü önbözö vidékein hutnak Perczel Dezső szavai oly tinyek ulé- » külföldi szocialista izgatóknak talajt zise által, melyek már vighéz vannak vive. 1896. február hó 7-én csoportja. Valiik szemben oly nagyobb jelentőségű kitrliozalos eszmeáramlatot, u mely mély nyomokat Imgyott társas- és kölélelttiikben, $jgjc harmat látunk ; a nemzetiségi ugatást, az antiszemitizmust és u szocMIIzmust, Azonban nagy megnyugtatásunkra szolgál, hogy nem egyazon Időbon lüntek fel. Jelentő*) Küket,, hn Igaz megvilágításban látjuk, nem találjuk olyan nagynak, mint azt a napi sajtóban minösiteoi szukái. Klmulásuk teljesen bizonyos, sőt idöileg meg is jósolható. Az alkotmány visz-Kiállításától kezdve jelentékeny ideig a szerb, horvát, tói ás szász nemzetisági izgatás erős hullámai képviselték az idegen áramlatot. Ez a vehemens, de alap nélküli izgatottság elmúlt s ma már nyomát is alig találjuk, mert visszhangnak. sem nevezhető, az a káros Izgatottság, mely Erdélyben tiláhjalnk között nyilatkozik pedig ezeket az áramlatodat a legnagyobb gondossággal és diplomáciai furfanggal Importálták hazánk határai közé. Es mégis elmúllak, noha az államhatalom nem érvényeslté magát ellenük. Túlélte őket a magyar neinztt szívóssága és államvezérlöi hlva-totlaága. Oro«S\' és Némotors/.ágból Importálták be, ravasz loi.dorlalokkal és a könnyen felizgatható fajgyűlölet igénybe vételével, az antiszemiiiz* must. fi káros eszmeáramlat hozzánk érkezése pillanatától megszűnéséig, oly erőszakosan dühöngött, mint mindazon járvány, a mely igen veszélyes, do rövid életU szokott lenni. K<t sea sz államhatalom tette tönkre, de a magyar nép fel* világosul taága. Egy évtized óta a legújabb európai idea-ragály meghonosítása végeit tesznek nálunk tömérdek kísérletet. Noha a kísérletezők rendkivQl sok pénz zel és ernyedetlen lanatizmusssl küzdöttek Is a rendfolforgaló eszmék terjesztése érdekében, mégis, — mondhatni az elmúlt évig, — nem tudlak tényleges eredményhez jutni. A nemzet intelligentiája joggal hihette, hogy népűnk istenadta józan eszénél fogva nem engedi a szociális oszmék ragályát békés tűzhelyeinél megfészkelni. A logujnbb jelenségek azonban azt mutatják, \' sikerült keríteni az általuk elhintendő konkoly számára. Megdöbbenéssel táljuk, hogy az ország legkülönbözőbb IHIIUII tiiareuHtot, mBuieie utuiwnt aumuuuut i / i / i i / i • ihmhwohí myu«t ««sj «• ^.MIVHI™.... választógyülisek, vagy mrlamcnti szóiwkh-1 f\'4 a ^nek vighez vUeU ma nvir ^; ,idékein törnek elfl s szocialista mozgalmak, még i ; A / i . i ui „ „•/. /___ tosiva van. A belügyminiszter nyilatkozatai- ugyan elóg szeid mérvben, de mtudszonálial tol: számára m ^"f idézett fwf^ UgfontosojMca,hogy_ ........ - - m vannak összeállítva. Dezső ipp ugy, mint fíánffy báró, határozott ellensége minden szónoki remeklésnek is annak a nagyhangú politikai frázis csílinge-lésnek, a mely nagy lármát üt ugyan, ile a llju lett, s könyveibe volt elmerülve, midőn egy vén szolga jött és mnndá:. - , Anyád nincs többé; áldását hozom töle, reked, kedves flá nak." Es ismét látta ez éjjét, a csillagot, s az egész társaságot; s nővérének angyala a vezetőhöz igy szólt: „Jő fivérem ?" és ö feleié: > Anyád. • Hatalmas kiállás tölté be a csillagot, — mert az egyrsQlt két gyermekével. Es ö kitárta ksrjait lelkiállott: „Anyám, nővérem, flvérem itt vagyok I Végy lel engeai!" ,.Még nem 1" S a csillag lény lett\'. . . . Férfiú leli; haja őszült; a IQz mellet) tilt gondokban, s arcát könyek nédvesilék, — mikor a csillag megnyilott ismét, s a nővér angyal szólt a vezetőhöz: „Jő fivérem ?" s hz (elo\'é : „Nem, de hajadon leánya !\'* Ez az ember, aki gyermek lelt, látta leányát elvesztve, mint mennyei lényt a három között és mnndi: „Leányom feje nővérem kebelén, karjai anyám nyakán, — s lábainál ott van a kis baba is s én eltudom viselni az válást tőlük; — dicsértessék azúr neveN Es a csillag fénylett. Igy lett a gyerekből agg, s egykor nyájas arca ráncos, lépése lassú és ingadozó, dereka hajlott, Egy éjjel a mint leküdnék az ágyon, — körül-állva gyermekeitől, felkiálltott, mint azelőtt: — „Látom a csillagot." Egyik a másiknak súgta: „Meghall." És ö monda. ,.Meg, éltem elkopott mini a ruha s megyek a csillag felé, mint egy gyermek. — Es köszönet neked oh Isten, hogy o% gyakran nyilatkozál s elfogadtad azokat a kedveseket, kik várnak rám." Es a csillag fénylett — rá a sírra ÁmjoM Iordította : DA1I088 LÁSZLÓ. még ez iv első feliben thegállapiltatnak az anyakönyvi Icerílletek, azok nevei is székhelyei, lipqy az állami anyakönyvek vezetése 1895. évi szeptemlm 1-in az égisz országban yaegkezdhelő legyen. Es itt lehetetlen hogy az .ország hazafias tanítói reményteljes ir-zissel ne tekintsenek a miniszter működése elé, a ki az anyakönyvvezeíői állások betöl tise körül rájuk számit is tisztességei jövedelemmel javítja helyzetüket A szocialísmns rövidéletüsége. Hogy a vámsorompók nem képesek az idegen eszmeáramlatok betódulását megakadályozni, azt a politikai közélet tüneményei Józsul császár halála óta elégszer bizonyították. Az idogen eszmeáramlatok e beözönlése leglöbbnyire jótékony hatással volt a magyar nemzet viszonyaim ; és ép azért nagyon\' sokszor emelte lel u magyar nemzet inlolligenliája tiltakozó szavát azon téves rendelkezés ellen, a mely a küllőid szellemáram-latait a vámsorompók- fttlhsssnálásával el akarta tőlünk szigetelni. A legnagyobb örömmel lápjuk azt, lm egy-egy idegen eszmeáramlat a kifáradt nemzeti életerőnek ujabb lendületet ad és a ne mes vorsenyhez való kedvet uj erőre ébroszti. Ámde az eszmevándorlás tüne\'eit megfigyelve, elszomorodunk, ha azt tapasztaljuk, hogy az üdvös eszmék nyomában a nemzetellenes és vesze delmcs eszmék fekélyét is orozva behozzak hazánkba. Nein aggódunk ml nemzeti létünk jövője mia\'t, a fekélyes eszmeáramlatok becsempészése láttára sem, mivel igen jól tudjuk, hogy ama nemzetellenes veszélyes eszmék nem képesek oly mély gyökeret verni nálunk, mint a milyen mélyro hatolnak az idegenből hozzánk áramló üdvös eszmék. — Az alkotmány helyreállítása óta ezrekre megy az idegenből importált és nálunk máig virágzó leiepeket lélrehoiú eszmék nyugtalanilólag. Ismorve a msgy»r nép jellemvonását : Perczel Dezső belügyminiszter az idegenből importált szociálista kérdés megsemmisítésére lói megválasztotta eszközeik A legkíméletlenebb fegyverrel lógja lesimítani a saocializmua aknáinak tervezőit és felrobbanlóit. De ha etekkel szemben kíméletlen lesz K kíméletes leend a félrevezetett magyar nép Iránt, melynek sejtelme sincs arról, hogy mennyire veesélyea éa önérdekét is megrontó robbantó akna megáaásá-hoz használják fel erejét és képpességét Perczel Dezső élete j.iva részét a lelkes magyar nép körében élte le. Ezért tud is vele bánni, mely tulajdonosi államférflaink közül kevesen dicsekedhetnek. A magyar nemzet jó szelleme állította öt épen most oda, a honnan a szociális kérdés megsemmisítendő. Nemcsak államférfiúi talentumra, de a sociális ragály állal meglepett nemzet lelki életének alapos ismeretére is szüksége van annak, a ki a sociális kérdés kiirtására van hivatva. Mert egy hajszálnyi engedékenység téren époly veszedelmei lehel, a mily kárho-zatos következményeke\' vonhat mag* után egyetlen kardcsapás vagy szolgabírói önkénykedés. Az arany középutat Perczel üeztőnek meg fogja mutatni élte judieiuma, mely bizonyára rövid élt* tűvé tsssj a ssocialieta tanok szereplését hatónkban. Kétségtelen, hogy Perczel barátaágos éa hazafias uton, as államtekintély ünnepélyee fantartásával, ki fogja ragadni a jó magyar népet as anarchista izgatók polyp karjai kőiül is nehogy a nép Mivel mig egyezer e káros eszmeáramlatok martalékává legyen, közvetve Va|y közvetlenül gongoskodni fog arról, hogy az meglelelő népiea iratok és a vidéki lapok állal felvilágosít* tassék az érdekeivel ellenkező hamis tanok mibenléte felől. A mig azonban ez irányban jó akaratú llgye\'met és kegyelmet fog gyakorolni, máé-részt meg vagyunk győződve, hogy az idegen izgatókat a legridegebb módon bünhödiere vonja és az öt jellemző erélylyel i szigorral el fogja őket rettenteni a magyar nép lelki \'életének inficiá-lásátM I Zala. 11. uám. (S. lap.) 1896. február hó 7 én. H I R £ K: h n >< n A „Zala" naptára Február 7 én: A „Nagy-kaninai Vendéglősök, Kávások, Méasároeok, és Pinoé-rekbetersegélyző egylete* 1896. évi rendes közgyűlése délután 3 órakor. H n 9-én s Megyei Bál" Zala-Egerszegen. « n 9-én: A Csáktornyán székelő „Muraközi Takarékpénztár Részvény Tár-aság" XIV. évi rendes köz-gyttése d u. 3 órakor. 10 én: Az „Iparteetűlet" vigalms. 16-án.* A „Nagy kanizsai Izraelita N<y- Egylei" eatélye. 17 én : A „Nagy-kanizsai Kereskedelmi éa Ipsrbank" részvénytársaság nak évi rendes közgyűlése dél előtt 10 órakor. 17-án: A „Letenyei Takarékpénztár Részvénytársaság" rendes évi közgyűlése. 17-én; A „Nagykanizsai Altalánoa Betegsegélyző Egye«ület"éviren dea közgyűlése. 17-én: A „nagy kanizsai iparos-Ujak" „Jelmez Estélye." 23-án: A „Nagy-kanizsai fisnkegye-blilét Részvénytársaság" huszonegyedik évi rendes köz 24-én: 26-án A „Nagykanizsai Segély Egylet Szövetkezet évi rendea közgyűlése délelőtt 10 órakor. A ,.Letenyei önsegélyző Egylet Szövetkezet" é v i rendes közgyűlése d. u. 2 órakor, — Eljegyzéa. Horváth István városi artóhi-vaialnok január hó 81-én jegyet vallott Sdrea Annus kisasszonynyal, Sárecz Ignáe helybeli lakos leányával. — A ker. Jót. nlegylet klrébll. A n. kanizsai ker. jól. nőegylet a tagok élénk réez-vétele mellett f. hó 8-án tartotta évi köspyülé sát az iakolaszék helyiségében. Cement Lipólné védnő a tagokai azép szavakkal üdvözölvén, a gyűléat megnyitotta. — Ezután az egylet belügyeit tárgyaló elnőknöi jelentés olvastatott fel. — E jelentést Zadubánczky Lajosné v. elnöknő irta, á< ügyes sesmecsoportosiiasa, válaastékos ki ejeaései a aa egylet éleiének bű eoaetelésável a jelenvoltaknál nagy hatást idézett elő. — Dgy annyira, bogy Seregély Dezső ezu\'án nem is akarta titkári jelentését lelolvasui, de Faies Lajos felszólalása lolyán még is felolvasta ast. A nagy gonddal összeállított titkári jelentéi az egylet ügyeivel caak röviden foglalkozik; de ügyesen csoportosítva tárgyalja a szegények gondosánál aa ó korban. — A pénztár állapo-taról aaóló .ki-puiatás mint számvizsgáló bízott^ sági jelentés helyeslól-\'g tudomásul vétetett, és Dsoscha Ottóné pénztárnok nőnek a mintaszerű pénzkezelésért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés. - A titkár sz 1893 Ik évi kös-gyűlés határozata folytán évenként ISO frt tiszteletdíjban részesült, erről Seregély Dezső titkár lapnak egyik számában nyilvánosén is lemondott a igy a közgyűlés az 1893-ik évi tiszteletdíjra vonatkozó határozatot teljesen natá-lyon kivűl helyezte. Titkár ja\'entése végén tudomására bozia s közgyűésnek, hogy lemondását as slnöknőnek benyújtotta. — Faiéi Lajos indítványára bizalmat szavazott ugyan a közgyűlés a titkárnak, de saértez lemondását fenntartotta s a titkán teendők végzését csak is rövid időre vállalta el. — As egylet pénzügyi állapota kővetkező: mulatságok rendezéséből nelolyt 741 írt 06 kr tagdíjak ból 692 fri 40 kr, adományokból 86 frt, hátralékból 8 Irt 60 kr vagy is aa összes bevétel volt 1623 frt 08 kr s kisdás pedig 1444 Irt 81 kr. — A töke es évben is 77 Irt 77 krral gyarapodott. — A nőegylet vagyona jelenleg 2686 Irt 66 kr, melyből 2608 frt 09 kr takarék pénztárban van elhelyezve. — Kaiéix a Pelgárl Egyletben Szép eslályt tartott mult pénteken a Polgári-Egylet, mely kellő érdeklődénsel ta\'álkorott a közönség körében. A programm első pontját dr. Ernyet István főfymn. tanár felolvasása képeate, ki K a I c s ó k Leo lőgymn. tanárnak egy saellemes. széleskörű tanulmányra valló, sok helyen költöi szárnyalású énekesénél olvaata lel, Schopenhauer éa Léopardi pesszimizmusáról! melyei röviden a következőkben ismertetünk : Az előszó a pesszimizmus általános befolyásáról szól s azon sajálos jelenségre hívja lel a hallgatóság figyelmét, hogy a pesszimizmus a társadalomnak bőségben élő rétegei között is hóditolt, mely téay azt bizonyítja, hogy sz anyagi jó\'ét uem elégséges a löldi boldogsághoz. A tárgyalás eleje a pesszimizmus elveinek kifejtésével foglal kőzik. A vak sors állal intézett világ a szánandó emberi lények nagy kinzó kamrája a lét örök küzdelem ás Szenvedés. Ezt első sorban Leopardi és Sehopenbsuer irányelyeivel mutatja ki. Az elsőnek mottója:\' - Sártömeg a világ és unalom as élet és semmi más; az utóbbié „Scbmerz u d Lsngweile ist die Wait." Majd Leopardi prózai és költői művein bemulatja ezek pesszimizmii-sát. A világ mindenséget rettenetes sötét halalom intézi, hírnév, dicsőség nagyság, f-rény mind nem érnek semmit A szerelem puszia illúzió, mely csak a szegény halandó kínjait lokozz*. ,.Nevetséges s nagy és kicsiny, a fejedelem és a nép, neveteéges minden, nevetséges maga az éle>." Schopenhauerre térve a tárgyalás a dolog bölcsészeti voltánál tog\'a, tudományosabb. Schopenhauer szerint a külvilágot nem lényegében, [Ding an síqIi,] hanem csak megjelenésében, saját lényünk tanulmányozása állal ismerjük meg. A külvilág egy koloasálls élő lény, melyet egy örök akarat tart működésben, mint minket egyéni akaratunk. Ez örök akarat tevékenysége, folytonos változásokban, előre való törekvésben küzdelmekben áll. E küzdelem szükségből lakod, tehát fájdalmas. Mihelyt e küzdelem szünetel; unalom tö ti be az embert, mely még a szenvedésnél is kínzóbb. A lét állandó démonjai: szenvedés és unalom. Az emberi élei egy fájdalom és una\'om között lengő inga. A lölolvasás végén a szerző kimulatja, hogy b pesszimizmn rendszerei kelet-ázsiai lehargiára vezetnek, ellenkeznek a nyugati ku\'turával, ellenkeznek a kereszténységgel éa igy bukásuk biz\'os. — A nagy tetszéssel fogadott fölolvasási ifj. Wajdics József hegedűjátéka követte, kii Eperjest/ Gál>or kisért a zongorán; uttauk Zerkomtz L\'tjos jái szőtt néhány darabot zongorán. A közönség a; előadókat sűrű lapsokkal jutalmazta. Az estélyen következő hö gyek je\'en\'ek meg: dr.Sen\'xik Kerenoné, Bartoi Béláné, Bacltunek Béláné, Fa-ciatiyné, Goldarbeiter Emiiné, (írűnhut Henrikné, Kalivoda Jáooiné, Kaivoda nővérek, Mair Józsefné, Miir Hermina és Tinka, Manluano Józsefné, Mantuauo nővérek, Manhart Malvin, Petrás Miklósné, Pikéiy Gusztávné, Pikel v Ilona, Pap Jánosné, Pap Berla, dr. Scli warz Adoliné, Sebeatván Lajosné, Som mer Ignácné, Svastics Hngóné, dr. Tripammer Rezsőné, Wajdits Jóssslná s. ». t. A négyeseket 24 pár láncolta. Reggeli 6 óra v >lt már, midőn a kedélyes társaság uio\'só csoportja elhagyta a szépen sikerüli estély színhelyét. - Vlallé — vlsle, vlsl, Iá. Letenyén — mint ottani levelezőnk Írja — van egy, a csudákban hivő polgár ember, ki a mult bét egyik napján, midőn Per ak felé lartolt, a Miira hídján koosijáyM átment, látott a folyó partjára leikapaszkodni egy vizi\'ovat, mely feléje látszott a homályos éjben közeledni csattogtatva reitenetes fogait. A polgár remii elében lehujl a kocsi fenekére s Ián még most olt reszketne az ijedtségtől, hs sz eset után nagy sokára nem megy arra egy fogat s a bakon űlö inas véletlenül nem tekint az ulon álló szekér lenekére, honnan a még mind g remegő embert e\'ö hivia megkérdezvén tőle az ulon való a ily hosszan tartó megállás okát. A megszó lított erre gondos körültekintés után fogvacogva elmondta a rejtélyes esemény mikénti lefolyását s e\'énk színekkel ecsetelte a veszedelmet melyben ő a közelmúltban forogni) láiszoll. Ar inas nem akarta el hinni, hogy a Murából télen, — midőn vastag jég fedi — vizi lovak mászkáljanak elö, ebbeli véleményének léhát kifejezést is ado\'t a mi midőn a polgár ember által kétségbe vonatott, utána nézett jobban a dolognak és azon fel fedezésre jutott, hogy a kérdéses helyen még nyúlnak sem. annál kevéabe vízilónak látszanak lábnyomai. \'Mikor pedig a képzelődő ember art mindketten azzal, hogy a látott v i z i 1 i nem más mint v i z i ó, mely szereno-és valóság örömére a megmenekülés alkalmából be lértek a legközelebbi csárdába, hol ag inassal lévő kocsis és aa ott lévő ismeretlenekkel ferblizni kezdetiek, melynek előre látható következménye sz le\'t, hogy a polgár minden pénzét el vesztette. Hogy-ne keljen neki e nemzeti játékot sbban hagyni, tuladoii rögtön szürkéjén, melynek ásábéi azu>án sikerült még egy pár >visí< egész addig, mig csak az újonnan elő teremteti pénz is nem vándorolt társai zsebjébe, minek megtörténte után hősünk maga húzta hasa kocsiját a község lakosságának gunykacaja közben azon azo-troru tudattal hogy most már nem tellik tőle több vizi, mert oda van a ló, a melyhez zt fele-tége* megé kezése után nem a legkellemesebb hangon méltán hasonlította. A tovább történteket — tekintve hogy családi körben folyt Is — levelezőnk discréisége folytan nem hozhatjuk nyilvánosságra. — As a|ghares<ok táaeasalalaága. A zalamegyei aggharcosok testülete vasárnap este a „Polgári Egylet" nagytermében tartott vigalma iránt a nagyközönség igen esekély érdeklődést tanuútott. A szépen d\'azilett nagyierem csak ugy kongott az ürességtől. A tisztikar elég szépen vo\'t képviselve, ds táncosnők hiányában ezek is csakhamar elhagyták a „plalz-ot", hol bebizonyodott, — hogy a táncmulatság asm aggbarcnsoknak való, ilyennek rendezését jobb a fiatalságnak átengedni. — A papír forintotok fogynak November hó végén még vagy huaz millió volt forgalomban. Ua igy lolvtitják as egyesek beváltását, körülbelül április végén — csak ezüsl forint és korona lesz a papirforint helyét*.— Az ötösöket és Ötveneseket szinién szorgalmasan cserélik be bankjegyekkel és eddig mindössze majdnem 17 millió forint érékül vontak ki a forgalomból. — Az államjegyek beváltása tehát tervszerűen megy és valószínű, hogy as 1897. év végére előirányzód határidő élőit jóval előbb be lesz váltva n lüggő adósságnak kicserélendő része. — Nyár Krímben. A krimi ti felszigeten, mint odesszai tudó\'i\'ások jelentik, teljesen nyárias idö jár most. Huszonnégy fok meleg van az árnyékban a fák és kertek teljes virágzásban állanak. &>kan örülnek a pompás időnek, de a gazdák nagyon aggódnak, bogy az abnormis időjárásnak ssomoru következményei lesznek. — A meglsgisfl gyermek 4a apja Hegyesbalom községből Bleszl Jánoa csizmadia, huszonhét éves fiával Ferencoel az osztrák területen fekvő Frauenkirchenbe mentek a vásárra. Késő este lértek vissza s útközben Pnszta-Kás-mér korc imájában megpihentek. Éjjel folytattak utjokat, de már nem érhettek haza. Az országúton alig félórányira Puazta Kázmér ól kidőllek s másnap reggel öaszeöleikezve halva találták öke\'. A rendkívül hideg éjesakán megfagytak. — A as|]r-kaalissl Altaláaea beteg aegélj a« egyenAlet február lió 17-én délután 4 órakor a városház tanácstermében tartja évi rendes közgyű\'ésél. — A „Polgári Egylet** kftzgyflléee. A nagykanizsai Polgári Egylet lolyó hó X-dfkán dr. Btntzik Ferenc e\'nik elnöklete alá\'t, a tagok élénk árdek\'ődése melett tartotta 69. évi rendea közgyűléséi. Az elnöki megnyitó ntán KnorUer György titkár felolvasta a választmány jelentését a lefolyt évről, mely részletes lelvi lágositásaal szolgál minden aa egylet belélelét érintő mozzanatról. Az egyl ti vendéglő üzletnek házilagos kezelése nehézségekbe ütközvén, és minthogy ezt most már egészséges slapou nyugszik, a választmány jónak látta ezt ismét bérbe adni évi 1600 forintért. A lefolyt évben bevezettetett a viflamvilágilá«, mi a felszereléssel együttesen 2705 forintot veti igénybe. As egy-e\'nek jelenleg 311 rendes, és 47 kültagja van, MzaporndaB a mult évben 40 rendes és 9 kültag A választmány je\'entése tudomásul vétetvén és szon 35 egyleti ingnak, kix a vendéglői üzlot fe szerelés és vezeté-éhez szükséges lökések megszerzését lehetővé telték, valamint a 7 tagu bizottságnak, mely Ozlet vezetését, ellenőrizte, jegyzőkönyvileg elismerés és köszönet szavazta-" tot\'. A számadások tud< inasul vétele után tár-gyaliatolt az 1896. évi költségvetés, mely a vá- állitoita, hogy az illető állatnak nyolc lába volt laszimány előterjesztése szerint elfogadtatott A sz inas pedig felvilágosítással szolgált, a< beterjesztetett mérleg szerint az egyletnek 1894 iránt, hogy annsk sem több sem kevesebb lába dec. 81-én 23819 frt 4 kr. tiszta vagyona volt szerinis nincs minth a t, akkor tisztában voltak! — Kisorsoltatoti a követkesö 10 drb. kötvény! fíagy Kanizsa, csütörtök. Zala. 11. szia). (4. lap.) 1895. február hó 7-én. 657, 403, 401, 129, 399, 68,430, 660 531 és 189 melyek mindegyike 80 frttal vijtatik be. A kötvények kisorsolását a választás követte, melynek eredménye a következő: elnök: dr. Bentzik Kenne, alelnök: gelsei Gntmann Vwaoa, titkár: Kuortaer György, Ügyész: S/olay Lajos, háznagy : Véc\'sey Zsigmond, könyvtárnok: dr. S/.i-gethy Károly, gondnok: Eperjessy Gibor,.pénztárnok : Klein Márton. Válását mányi tagok: Bogyay Ödön, Djnts Kálmán, Faics Lajos, Kar kasJJózsef, Grünhut Henrik, Kel er Mátyás, Korács Károly, Lengyel Lajos, Miltényi Sándor, i\'j, Ossterhnber Lássló, Plihál Ferenc, Sebestyén Lajos, Sümegi Kálmán Svastic* Károly dr. Szüts Miklós, Szommer Náthán, dr. Trípammer Rezső, Veraer Ferenc. Számvizsgáló bizottság: Tripsm mer Gyula, Gogl Lajos, Kehrentheil Gusztáv, Kagyas Lajos, Székely Tivadar. — A válasz\'ás kihirdetése n\'án, mintán indítványok nem tétettek elnök a gyűlést bezárta. — Este az egyletnek mintegy 160 tagja gyűlt össze társnsvacso rifa, és az uj bérlők konyhája ez nlk lómmal kitett magáért Az első pohárköszöntőt dr. Sentsik elnök mondta az egylet tagjaira, Piihál Ferenc az elnök érdemeit méltatva, ezért Qrité poharát líov.\'CB Károly pohárköszöntője az Összetartásnak szólt. Simon Gábor a távollevő gelsei Gntmann Vilmost és a választmányt — Svsstits Károly, dr. Benizik Ferencet élteté, — Kovács Károly az nj választmányi tagok nevében köesönetet mondva, p <harát eme\'é Vécsey Zsigmondért az uj háznagyéit; Simon Gábor aa uj választmányi tagokat: Kovács Károly éa Sebestyén Lajoet, — Plihál Ferenca az egylet egyik alapitójit és legrégibb tagját Verner Ferencet, Simon Gábor pedig Bentxik elnök édes atyját köszöntötte fel. A felköszöntök a lelkes! hangulatot, melyhez Horváth Laci jeles bandája is hozzá járult, nagy mérvben emelték. A társaság nem kis részét még a hajnali óra is az Egyletben találta, mely egy szép, polgári estély-neb vott ez alkalommal színhelye. — Hyllvftmoa beszámolás. F. hó 2 án tartotta as ujonan alakult tQrjei polg olvasókör dalesté yét, felolvasással és szavaitokkal egybekötve; a melyre a helybeli intelligentia éa polgárság teljes számmal jelent meg. összes bevétele volt, 76 Irt és 65 xr. Kiadás volt 26 Irt 30 kr. Tiszta maradvány 60 frt 35 kr. Fogadják a tisztelt polgárok e helyen is mul-g köszönetünket. A kör nevében Nock Pál a kör elnöke. Az a.-domborul ttmlc. Itielléeg)leli által reodezett táncmulatság (. hó 2-án általában sikerűit FelBIfixedtek: Hirscliler Miksa 9 frt 50 Hirschler Henrik 6 frt Hirscliler Ödön 2 forint dr. Kérődi Simon, dr. Sziitib Zsigmond, Stefin Imre, Berger Munó, C-imermán Ferenc, Rusen-feld Ede, Gránic< Károly, Láboe Mihály, Scliw irz Simon 1—1 trt. Korber Jáno-í, S.efica István, Pálián Mihály, Sonnewald Hermsn, Lmcsarics Vilma, Vámosi Tivadar, Kovács Gyula, (Légrád) Friedfeld Henrik. LóVe L«jos, Mu/.cr Ratáel, Kmetykó Gyula, L\'»wy Adolf, Kohn N. (Gyúr gyevse) Ke:e György (Kotor) dr. Rnsemhal (Yessprétn) Ruszák Jáaos, Goldschmivd Józsefné (Légrád) 50—60 kr. Richter Imre, Qtramija István és Goldschmied Fliöp 30—30 kr. C-iz inesia Fábián, Varga Mátyás, Hajdinyák Jakab és Hajdinyák István 20—20 krt. A szíves ado mányozók fogadják p helyen is az egylet köszönetét. — A lelkiismeret. Fűr*t Jánoshoz a pozsonyi német evangélikus lelkészhez, folyó hó elején egy szegényesen öltö/őtt vörösre iázott vándorlegény állított be. Azt mondta, hogy valami titok nyomja á lelkét amit szeretne elvon dani. Azután kevés biztatásra elbeszélte, hogy ezelőtt hst esztendővel Poz-onybin a Fa utcában egy fekete börtárcát talált. Hsroms/áz frt volt benne. Szegény mesterlegény volt, mnnka hiján. Nem volt mit ennie. Szegény öreg anyja is be teg volt, és éhezett. Küzdő t utagában sokat, de végre is rászáala magát, hogy megtartja a pénz\'. Segített vele anyján és magáé, nat év óta son mi nyugta re volt. Végre hozzálátott, hogy » talált summát a munkájával előteremtse most, hat év múlva eljött Teschen városából, hogy a pénzt adja tisssza annak, aki el vesztette. A fekete tárcában Gratz Mátyás nevére szóló postavevény is volt, s kitűnt, hogy e név viselője, egy postonyi gazdag mészáros vesztette cl a háromszáz forintot Azé a Gratz meghalt; özvegye azonban átvette a pénzt és belőle jutalmul harminc forintot adott a beciületes megtalálónak. — Citgán)\' ilrltii Szilbács község egyik vendégfogadójában egy fiatal emberekből álló társaság uuysncsak jókedvűen mu\'a\'ott; folyf a bor és a cigány húzta a csiklandós nótákat. Éjféltájban már kótyagos fejű volt az ur és a cigány egyaránt, midőn a egyik fiatal ur azzal lálpeiö, hogy a prímásnak nincen bátorsága pisztolyai a saját szájúba lőni. A czigány maga ia megdöbbent eleinte az esemétöl, de egy bizonyos összeg árán mégis hajlandónak -mutatkozott az abszurd kívánság teljesítésére A mulatók persze nem akarták elhinni, hogy a czigány ilyesmire képes lenne, de ö csakugyan megtette, A gyorsan megérkezett gajdobrei orvosnak sikerűit az egyik csontban megakadt golyót szerencsésen kivenni s a czigányprimást az életnek visszaadni. A prímás aztán vigan tovább muzsikált a larsangoló közönségnek. — A sttuirg-vldékl gaidskir f. hó 1-én tartott választmányi ülésében igen nagy fontosságú közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Egyik a lapunkban már többször emiitéti fillokszera eltenni védekezés. Az ülésen bejelentették, hogy a kiküldött ötös bizottság az eszménék gyakorlati kivitelét megkezdte. Megrendelt 20.000 darab amerikai vesszőt s a Sümeg városától nyert föld nek forgatásához ho*zálegott Minthogy pedig a telep létesítése tetemes költséget kíván, elhatározta az ülés, hogy 300 frt segélyért a megyei gazd. egyesülethez fo\'yamodik. A másik pedig a len és kender termelésének nagyban való kultiválása. Hogy pedig a termelendő anyagnak biztos piaca legyen, a kör megkeresi az alispáni hivatalt és az anya-egyesületet, hogy a. szükséges lépeseket tegyék meg egy Sümegen vagy Z. Szent Gróthon felállítandó állami gyárnak leteeitése iránt VnjliH sikerű\'nn az üdvö-eszmének megtestesitését kivívni. .Mi-- azonban nem log sikerű\'ni, — minthogy töltik nem mész-sze Ikervárotl BaUhányi Lajos fiumei kormányzó birtokán ily gyárat létesítenek, azt hisszük, hogy e gyárban a vidék is megtelelő piacra talál s ha a kender és len termelésit nagyobb mérvben űzik a gazdák, ugy oly jövedelmi ágra tesznek szert, mely a jelen\'egi nyomasztó gazdasági viszonyok között valóban szán o\'tevő lesz. — Járványok. Zalamegyében a következő fertőző betegségek léptek fel, mint járványok: a kanyaró Bala\'on-Fűreden hus/, a himlő Orosz-tony, Kercc-teny, Bukónak községekben harmincnyolc, a vörheny Sz-nt-Gróth, Koppány, Szántó, Nyirád és Sümeeen nyolcvan, a dí\'ieritisz Nagy-Kanizsa, Z <!a Egerszeg, D iliri, Alsó-Lendva, A\'emesní-p, Boksa, Belintinc, Reznek és Edericsen hatvanhárom esettel, Meghallak hatvannyo\'can. Eddig a vérsavóval a megye minden részében szép sikert értek el az orvosok. Szarkesstői üzenet •—§. A cikknek olyan erős- reklám-ize ran, — hogy lehetetlen közzétenni. Ahol tnég általánosan szü a gyógyszerészeiről, ott mindenki szkesen olvasná, de a végéből nirfr nagyon kiérzik ... az akoli bor zamatja. lg. <£>. Utóbb beküldött tárcacikkét nem közölhetjük, W h , Juliska\' ad reményt, hogy öntől még jó Utcát it kapunk. Ezt most ezzel a já remény-nyel tesszük félre. Na. fiy. M. Kfrentur Azt mi is nagyon jól tudjuk, hogy nz ottani apát minden tekintetben hivatása él köteleeségtudása magaslatán áll. — A mennyiben a támadást mi sem tartottuk diszkrét dolognak, megtettük észrevételünket Ezzel azonban végeztünk. Becses tereiének közsélélelével a dolgot legfölebb émelygőssé tennők; — mert a benne elősorolt — egyébként igen szép dolgok — nem tar ■ toznak a felszínre verődött dolog érdrméhös. D..... Szellemes közleménye egy lényeges fogyatkozásban szenved, t. i. hogy beküldője ismeretlen előttünk ; a szerkesztőségnek okvetlen tudnia te/l, kinek dolgozatát közli; hogy ez megtörténhet sék, tessék inkognilóját velünk izemben feladni. Felelős szerkesztő: Dr. LÓKÉ EMIL. Laptulajdonos éa kiadó: viNcnEL r fi l ö p. NYILTTÉR*) érbe adó! I Zákány községében egy régi ,berendezett fűszer-üzlet és pék-Iség, ahoz tartozó mellékhelyiségekkel, lakással. Fölvilágosítást ad a tulajdonos Spitzer \'Forencz Zákányban. te a. - * Trljei (llátltai keres keresztény c-alád-uftl vagy magános uruőuél javakorbeli hivatalnok saját valamint három kiskorú gyermeke számára. Házasság nincs kiz&rvn. Nemeslelküség, tisztaság, egészséges lakát megkívántatik. Szives ajánlatok „Bizalom\' alatt Ispkindólia kétetnek. — A meghAlénckbtfl gyakran igen súlyos betegségek keletkezhetnek, ha kellő időben alkalmas szerek nem alkalmaztatnak. Mint rendkívül hathatós szer a 26 év óta Horgony-Pain Kxpel-ler népszerű elnevezés alatt jó hírnévnek örvendö Tinct. Caps. oomp. Ledörzsölés igen jónak bizonyult Csuz, köszvény, fejfájás stb. ellen, gyakran már az egyszeri bedör/.sölés elegendő a fájdalmak csillapítására. Ezen rég jónak bíaonyult bedörzsölésnek egy háztartásban sem kellene hiányozni, már azért sem, mert mnjdnem minden gyógyfzeriá\'ban kapható, 40 kros, 70 kros és 1 frt 20 kros üvegekben, tehát nagyon olcsói Minthogy ér\'éUelen utánzatok is léteznek, ajánlatos a vételnél a • Horgony• védjegyre ügyelni. - KftUgéi, nkedtség és eliiyAlká* aodáanfct melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe Egger tlijjtilalmazott biztos hatású mell-pasztilláit. Kaphatók 26 és 50 kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb drogua üzletben, valamint Egger A. fia gyógy-I szerkülönlegességi gyárában Béca-Nnssdori. IIIMllllliNlt felvé- O i Q tétnek Fischel Fülöp S3SST Nagy-Kanizsán. IM*MIM«MM« *) As • roratbaa ktsIMUkárt ua vállal fclaUMcet a swrk. HIRDETÉSEK. 10887. szám 1894. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó aa 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. törvényszék 1894. évi 9471. számú végzése következtében dr. Sohvaroz Adoll nagykanizsai Ügyvéd által képviselt Műna József nagykanizsai lakos javára Szabó Jóssal nagykanizsai lakos ellen 184 frt 71 kr. a jár, erejéig foganatosított kielégítési -végrehajtás < utján lefoglslt és 366 írtra becsült zongora, bútorok, ágyneműek, varrógép és egyebekből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. jbirósáf 10387/1894 számú végzése fo\'ytán 184 Irt 71 kr tőkekövetelés, ennek 1894. évi szeptember- hói 19-ik napjától járó 6°/0 kamatai és bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagy-Kanizsán 1 alperes lakásán leenaö eszközlésére n r Nagy-Kanizsa, csülörtök,, ISM Ik éti Mrali fe Ik atpjáiik! dalaiéul % éréja hatöridöül ki\'Qxetik és nlihoz a venni szándébo-•/.iik oly mepjegyzéssel hivatnak meg, bogy az L érintett ingóságok as 18-il. évi LX. i. c.107 és 106. §-a értelme ben készpénzfizetés mellett, al legtöbbet ígérőnek becséron alul s e fognak adatni. Kell Nagy Kaniavén 1896 |éyi január h6 89 nopjin. VARGA JÁNOS, Ur. jl>iró»égl TijrakajU. 29. 1895. saám. Árrerénl liirdvimC\'ut. Alulirt kiküdött végrehajtó as 1881, évi LX. I. cs. 102. ■§ a értelmében 6/etmel ktf/hírré leszi, [\' bogy a letenyei kir. jérásbiróxág 2847 18941 eaámu végzése által Szabó IsivAnné oltnrci la-k<M javára Lik tns Kovács József által képviselt kk. Lakatos Kovács Ferenci o\'tsrc/i lakos ellen 16 Irt töke, eddig 29 fit 25 kr. p^rköliseg kAretsiée erejéig elrendelt kielégítési >égreha|tás alkalmával bíróilag lefoglali és 301 írt 10 krral becsfiit hszIhI, aaiokpad, három láda, két ló és két tehénből álló ingóságok nyilvános érverés Utján eladatnak. Mely árverésnek a ttfc 1805. a/, kiküldést rendelő vég/.és foytin a helyszínén vagyis 0 tár-c on végrehajtást szenvedő lakásánál leendő esz-ISzlésére ISM-lk évi február hé 13 Ik aagjéa <léleiéi l II éréja határidőül ki\'tlzelík é< alioz a venni szándéké* aók ezennel oy megjegyzéssel hivatnak meg, bogy aa érintett ingóságuk ezen árverésen aa 1831. évi LX. le. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni lógnak. As elárverezendő ingóságok vételára aa 1881. évi LX. t. cs. 108. § haii megállapított fellételek szerint less kifizetendő. Kelt Leienyén 1895 ik évi január hó 38-lk napján. \' SCHMIDT JAN0S, kir. b!it>igl végniiiJM. Zala. Jl. szám. (5. lap.) 1895. február bő 7-én m: A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság f 1895 évi február hó 10-én d a. 10 órakor tartnndja saját helyiséffébon 50. évi rendes közgyűlését, melyhez a t ez- részvényeteket tiszteletiéi meghívja ▲k lgazittóaág. ....... Tanácskozási tárgyak sorrendje : 1. Igazgatósági és (elflg\'yelő bizot\'sági jelentések. 2. A mérleg előterjesztése; az osslalék megállapítása, az igazgatóság éa lelögyelö-bizottság félmeniése feletti határozathozatal. 3. A hivatalos közlöny kijelölése. 4. Igazgatósági indítvány a részvénytöke lölemelése éa a tartalékalap gyarapitáaa árgyá ban. 5. Az alapuabélyok 3. és II. §§-ainak módosítása. 6 Az alapuabályok 2f. §-a értelmében Visszalépő 8 igazgatósági tág, ugy a 3 tagból álló felügyelő bizottság helyeit qak, esetleg azoknak isméi! megválasztása ás pedig a sorrenden Itvő Bahochay György, Blau Lajos, Ulau Pál, id. Fesselhoter József, Grünhul Henrik, Kürschner Ignácz, Rosenleld Adoll és Schers Richárd igazgatósági tagok helyett 8 évre, mig a 3 tagból álló lelügyelö bizottság helyett egy évi időtartamra 7 Netini, indítványok. * JEGYZET: A t cz. részvényesek figyelmeztetletnek, miszerint szavazó lapjaikat 1896. évi február hó 9-ik napján délelőtt 9—12., délután 8 -6 óráig az Intézet helyiségében átvehetik. Megjegyeztetik, hogy az alapszabályok II g-a szerint ssavszati jogot csak az gyakorolhat, kinek részvénye a közgyűlést megelőzőleg négy héttel nevére átiratik. l^EGKEEXT^iLS, A ^Nagykanizsai Segély-Egylet Szövetkezet1\' által 1895. évi február hó 24-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartandó évi rendes közgyűlésre a szövetkezeti tagok tisztelettel meghívatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. As 1894. évi zárszámadás előterjesztése és az erre vonatkozó igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentétek, ugy az igazgatóság és felfigyelő bizottság felmentése. 2. Az alapszabályok 45-ik §-ának módosítása 3. A Vili. cyklus (1892-1896. éviársulat) időtauam\'mak egy-évveli meghosszabbítása. 4. A sorrend szerint kilépő 8 igazgatósági tag helyett Ujak esetleg azoknak isméti megválasztása és pedig: a sorrenden levő Berdin Márton, Pintér Sándor, Fleischacker József, Fischer József, Beck Miksa, Goldstein Jaques, Tass Simon és Bogenrieder József igazgatósági tag helyett három évre, — elhalt Fischcr Samu igazgatósági tag helyébe egy évi időtartamra. r, 6. A felügyelő bizottság választása G. Hivatalos közlöny kijelölése. Kelt Nagy-Krn\'zsán, 1896. évi január 31-én. As Igéigatéeág. A mérleg az egyleti helyiségben betekinthető, hol egyúttal a szavazatlapok a közt/ölést megelőző két napon átvehetők. Htff-Kiniaa, csütörtök. Zala 11 kAul (* lap.) 1196. (ebraár bt 74a. A nagy-kanizsai Bankegyesület részvénytársaság 1895. évi február 23-án d. u. 3 órakor saját huszonegyedik évi H»1I tartandja, melyre a t. ez, részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyal: t) Igazgatósági és ielügyo U> bizottsági jelentések., f b) A* 1804 iki mérleg feletti határozat é* az osztalék megállapítása. c) A/. igazgatótanács válasttá. otfinl kiegészítése az alapszabályok 15 ik §ának figyelemben tarta« mellett. (Ez alkalommal sorrend szerint kilépnek t Ébetwpanger Lipót é» Stern J, Mor urak. ü) A felQgyelö\'bizottság megválasztúmi. c) Egyébb — alapwtabályazerüleg bejelentett indítványok tárgyalása." af - Azon ülteit regényesek, kik a közlésen szavazati jogukat érvét,pM WtK az alapszabályok 33. § ához képeat még le nemjárt jelvényekkel ellátott réwvenye.ket f. év február U étftl február 22 éig terjedő időközben az egyesületi pénztárnál letéteményezzék. Kelt Nigy-Kanizsán, 1895 január 29én. Az igazgató-tanács. Njomatoit Fiscbel Fülöp laptulajdonosuál Nagy-Kanizsán, 1885. 12. szám. % Nagy-Kanizsa, 1895. február 10-én. XXIV. évfolyam. (WlHHtMi: rintoo Ollop-Hl. kta. 14* tattaaadk a lap mll.al rinti. vsaatkaaé iU« khlMtaj., MhmWIh l.T.l.k «Mk Ua.rl kiüt- Ml hplUtuk «i. (WnM mi kkMetaak iImi. Egytt teám ára: 10 krajcár. ZALA Kteáóklvatal: Vin«kta-*p»l«i : fUdtJ tMtf ktajrk.nak.4Aat. ELArtUTfal ilil: Mi km It kanaa (I írt - kr.) rWm • kanaa (I írt - ki.) I*jraé*vn I kanaa (1 M M kr.) ■Mettaak Jettayaaaa ■áalttalaak. Vjtlttér patltasra M kr. Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanimi- és dél salai takarékpénztárak, a Bankegyesület, ax Ipar- és kereskedelmi bank, a Nagy-kanissai segélyegylet-szövetkezet ás a letenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár és serfősőde r. t." kivataloi közlönye. oilnitak raiaatat a kiréatkaakn " Teaatkaaék\' riaakal Falap keajt Me|e|«]enlk Hfi«fKanlssá|i hrleaklat kél mer: tanakAakk.uita.aJkk. va nárnap ém c«ű.törte>lcön_ II. Dózsa György. A magyar nemzet történelmében a legmagasztosabb eseménynek: a honalapitás-nak ezeredik évfordulóját készülünk megünnepelni. Szent István magyar király amaz elhatározásának, a melylyel a magyar államot és alkotmányt évszázadokra megállapította és nagygyá tette, kilenczszázadik évfordulóján állunk. Korában páratlan bölcseség-gel és államférfiúi éleslátással uralkodóvá tette a keresztény vallást e hazában s ösz-szeolvasztotta a hazaszeretetet a vallásossággal. Nemzeti vallássá tette hitét s hitvallásává tette a nemzeti lét megvédésének kötelezettségét. A legszentebb örökség gyanánt hagyta utódaira és a késő századok nemzedékeire ama hagyományt, mely mindig érvényesült a hosszú kilenc század alatt, hogy a magyar nemzetet létküzdelmeiben megvédeni első sorban a vallás felkent hi-vei vannak hivatva. Az elmúlt hosszú századok alatt egyetlen egyszer sem tapasztaltuk Szent István hagyományának megszegését. Legalább a történelem, mely hazánk viszontagságaiból Számtalan szomorú napot foglal magában, ilyenről nem emlékszik meg. Csak most, a honalapítás ezredéves fordulónapján tűnik elénk váratlanul, rémületet gerjesztve egy fanatikus párt, — mely Szent István hitét vallva, Szent István birodalmát akaija megrontani. Ez államron-tók hada, a milyen gyorsan támadt, époly veszélyes elemet képez. Hogy titkos elő- munkálatok alapján jött e szövetkezés létre, azt fegyelmezettségükbe? látjuk bizonyítva. Hogy a céljaik elérését fclősegitő eszközök megválogatásában nem kényesek, — azt legjobban tanusitja az, miszerint készek a fajgyűlölettel s a nemzetiségi izgatókkal is szövetkezni, csakhogy államellenes törekvéseiket megvalósíthassák. Biztató hajnalfény hfclyett nagyon szomorú világot vet a néppárt feltűnése hazánk egén akkor, midőn ezeréves fennállásunk ünnepére készülünk. Onnepjelző örömtüzek helyett az ország hegységein faj- és nemzetiségi gyűlölettől szitott máglyák jelennek majd meg, ha ez elem erőre kap. A hit fanatikus türelmetlensége készül elfoglalni nálunk a törvényes jog helyét és egyetemben megfenyegetve látjuk a polgári szabadság, egyenlőség és testvériség keserves küzdelmek árán megszerzett vívmányait Gyorsan, mint a száraz avar közt lutó tűz, tetjed e néppárt kázhozatos népszerű sége az ország minden vidékén.-4 Vezéreik, a rövidlátó individumok mintaképei, ujongva látják dohos elveik terjedését Sejtelmével sem bírnak annak, hogy a népet, melyet fanatizálnak, oly mederbe sodorják "a mely a vezérre, csapatra egyaránt végzetes leszen. Elkeseredést/felháborodást oltanak a nép lelkébe, felgyújtva benne az ellenállás vágyát a törvény ellenében ; csillapító szerről, fékező eszközről azonban nem gondoskodnak Mintha nem volna elég bajunk gazdasági téren ; mintha nem volna elég kárhozatos ránk nézve a nemzetiségi izgatások megújulása; mintha nem törne állami létünk ellen a szocialismus háborgása: az állam megterhelt hajójára ujabb terhet hordanak éppen azok, a kik az állam rendes terheinek viseléséhez a legnagyobb türelmetlenséggel járulnak. Ha az Eszterházy Miklós Móric grófhoz hasonló arisztokraták őseik traditióit megtagadva, az állam üdvös szolgálatától borzonganak és kivonják magukat: az még eltűrhető. De, hogy ősi nevük káprázatossá-gával államellenes tendentiák örvényébe sodorják a népet: az a hazaárulás bűnével azonos Az Eszterházy Miklós Móricz és társai által iniciált mozgalom veszélyességét látva, Jcsak abban lelünk némi megnyugtatást, hogy a magyar nemzet müveit lelkűletfl főpapjai, — azok, akik legelső sorban vannak hivatva a vallás védelmére kelni, nem találnak okot arra, hogy a néhány ur által összetoborzott néppárti csőcselék programját adoptálják, avagy azzal szolidaritást vállaljanak. E jelenség kijózaníthatná a fanatikus néppárt matadorait és öntudatlan excellenciás anarchistáit Igen : néppárti esőcseléket mondunk, mert tagadjuk azt, hogy a józan eszű, derék magyar nép lenne az, a mely >néppárt« elnevezés alatt az excellenciás reverendás demagogok hálóiban evickél. Nagyon szomorú jelenség az, hogy az ezredik évforduló beállta előtt ünnepi előkészületek helyett, az ünneprontók ellen kell A „ZALA" tárcája. Álntk. — A (S A L a* • r t 4 • 11 tárcája. — C-ak kevés ember van, aki nem álmodik. — Közönséges oly emberek esek, kik csak anyagi elveket ismernek, kiknek szellemi tevékenysége, habár normállá, magasabb lendületet sohasem rész, akiknek, amim mondani szokás, idegeik nincsenek, nyugalmukból, s a kősnapiság Örvényéből semmi által ki nem zökkentetnek, s gondtalanul és gondatlanul mennek keresztül az életen. Ezekhez közel állansk a tucat-emberek. ftrzési tehetségük szerint alakulnak ál maiak. Ha semmi meg netu indítja őket, nem álmodnak semmit Ha valamely kellemetlen dolog miatt izgatottak, különféle borzalmas dolgokat álmodnak, anélkül, bogy ebben valami összefüggés találtat sék; ha jól megy dolguk, ha valsmi örvendetes esemény éri őket, akkor — az álmodók flnöm érzéséhez képest — többé kevésbé kedves álmot látnak. Minden osztályban vannak emberek, kik erősen hiszik, hogy a tűz szerencsét jelent; (ÜM szerencsétlenséget; fekete macskák — hamis embereket, kemény pénz kemény szót, slb. anélkül, hogy megtudnák mondani: miért 1 A lucalembe-1 rak egy része határozottan bizonyos jelentőséget tulajdonit az álmoknak. Sok kellemetlenség, bánat érte már cunialt az embereket, — épugy mint a jóslás művészete által. Egy idősebb, felette tisztes és finom műveltségű nő nagyon is bilt sz álmok jelentőségében. Egykor azt álmodta, hogy gonoss fekete mscskák fogják körfll s koporsóba akarják szorítani. Eliszonyodva ébredt lel s aggódaimában igy okoskodott: fekete macskák hamis embereket jelentenek kik lerméssetesen balálra akarnák bosaantani mert mire yslö lett volna ott a koporsó ? S azt mondá magának: Az első ember, aki ma hossád jön, téged a sírba akar hozni. Az egyetlen személy, ki az öreg nőhöz jött, saját leánya volt, ki anyját hosszú évek multán leikereste, hogy bocsánatot kéljen azért, h"gy ő, a leány szive hajlsmát kő I vette s annak a lérflunak adta kesét, kit auyja nem akart. A gyermek szive jogát követelte, de az anyai sziv kemény maradt, mert, az öreg asszonyban élt az álom a koporsóról s a fekete macskákról, s sz oly forrón kér^ bocsánatot nem adta meg. Nem n ondom, hogy az Almoknak semmi jelentőségük sincs, de csak azokat az emberekét tartom jogosultaknak saját á\'maik megfejtésére, kik különösen Unom lelki szervezettel bírnak. Az »áloai< gyakran minden szépnek és dicsőnek a loglalatja, gyakran rémes kísértet, mely messzire veti árnyékát. Nsgyjában azonban mint valami éhes mámorító dogot fogjuk lel sz álmot. Nem a mi felizgatott képzelmünk varázsolja elénk as elragadó álomképeket, hanem szivünk sajátos érzése idézi elő s a képzelet csak ragyogó színekkel ékesíti. \' - - De mi tulajdonképen aa álom ? As én véleményem sserínt egy neme a lélekvándorlásnak. Ugy hiszem, hogy nem lehet valamely sasmélyről álmodni, hogyha as illetőnek lelké nincs nálunk látogatóban. Aki as áloméletet figyelmesen szemléli, csakhsmar e nézethez jut Hogyha valamalr meghatározott személyről álmodunk, akkor vakmi által különösen közel jutott hozzánk. De miképen történhetik es? Egy gondolat által, melylyel a különben tőlünk távol álló ssemélylyel közösen bírunk. Körülbelül igy képjelem magamnak est Napközben valaki valami különös gondolattal emlékezett meg rólunk; azt érzi, hogy e gondolatot neki közlenie kell velünk, de a tér és idő elválasztja tőlünk. Nyugalomra tér, de mialatt aluszik, lelke a gondolattal együtt elhagyja a testet, mert mialatt slusaunk lelkünk elszáll, és a gondolattal\' sgytttt, mely egész napon át foglalkoztatta, azon személyhez repül, akinek ama gondolat szólt. . „ Es pedig, talán már ösztönt nyerve, fogadja s lelket s a gondolatcserében keletkezik sz álom. S azért minden álomnak meg is van a maga jelentősége, de csak kérés kiválasztottnak adatott azokat íregfttjténi. Nyitott sir nekünk minden éjssaka, sz alvás lelkünknek fekete függöny. Nem tudjuk, mikor este nyugalomra térünk, hogy a reggelt meglát juk-e, s nem látunk semmitsem ^körülöttünk és magunkban,-mikor elalszunk s szempilláink lezá- Nagy-Kanizsa, vasárnap. . fegyverkezni Ma még csak a hazafias sajtó küzd a csatasikon és végzi az előcsatározá-sokat Ha ez nem segit, ha ennek nem sikerül a jó magyar népet megmenteni a Zala. 12 szám. (3. lap.) hogy az országgyűlésnek még az idén oly sok törvényhozón\' munkál kell végesnie, hogy minién haszontalan, áoktrinárius viszálykodás által okozni! időm\'ilasztás csók az orszd7 népámitók körmei közül, az állam szigorát \\gos érdekekre káros. Mini a „Pester <,\'orres-kell igénybe venni, és pedig sürgősen, ne- \\vbndenzu illetékes oblalröl nyert -értesülések hogy megismétlődjék az a nagyon szomorú \\ alapján már jelentette, a Bánf/y-miniszterium tragoedia, melyét hasonló körülmények kő- \\ parlamenti stleerei folytán annak állását\' _j§tt-é$ ugyancsak a jó magyar nép elbo- [sokkul szilárdabbnak kell tekinteni, mint sok londitásával, Eszterházy Miklós Móric fana- \\ párt fanatizmus által befolyásolt politibis tikusságához hasonlóan, Dózsa György irt! hiszi. Udvari és hé e s i diplo m a r ia t be véres betűkkel a magyar nemzet törté- \\körökben is n nngyar nemzet politikai érett- j netébe................Iségének és ptrkimenti iskolázottságának bi-\\ \\ zonyilébául tekintik ast, hogy az utolsó mi-1 (-) A Bán fft! minisztérium H*"\' megnyugtató mgohlástl nugerósildéne. A képoiselőház w- * akotmányos sza-\\ zása az inderanUá, törvényjavaslata felett uj használatát ilUtoleg a maggirl bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a Bánfa- j követen lő példa gyanánt á lt Mlftih\\ kabinetnek nagyon rövid idő alatt ^ «*> «"»"!\' f0""«n\\ az uj szabadelvű minisztérium és a szabad- " ongol diplomácia képviselőt Magyaror-elvű párt megerősödését biztosítania. Az egyes Uzágrajéfea Itgmytiszlelőbbmolon Jentar- eUenzéki vezérek ama kísérleteire, hogy ez\\tás _ alkalommal ismét nagy közjogi vitát provi-1 ■ \' háljanak, Bánffy báró ugyan azzal az ál] A mj||6njUmj kiállításról. lamjerjiut okossággal és éles, ,logikus rovta- stéggel válaszolt, mint korábbi beszédeiben. | Alig ketdteli lecsillapodni a kormányválság hulld 1895. február hó 10 én ni • i r 1..1I • i,4 ,, > inai, a nuaisiiitó iiiur t* a szakminiszterek sok Parlamentáris sikernek kell meajelolnunk,\\ . \'., .. , .. ... . .,__i. . ,7 , J • i oldalú és a legnagyobb határozol tsággal végbemenő hogy a képviselőház nagy többsége az miiem-i illlélMélieirSi Omolhat be nitást ezúttal gyorsaiban megszavazta, mint j Az Általános érdeklődéi az uj komáiig intézke- j egyébkor Igen helyesen mondta Bánfy, hixjy! dései iránt orszáyzerte érlelhető. Mint a lumszi j 6 egyes ellenzélci vezérele mesterkélt kifoná- W, <hr}\'1 azanyaföhlből a növényzet, Mit kel saítnem íii és bi »n l nés osvía r\' " ^ " \' válság izgalmai ált\'il meg-1 n m i i izoiiy ya a i,g z orxjj, i-üztevékenyséii csemetéje, melyből iilőed te•\' az ellenzéki i-id-isztok egy révét sem véce }„v/i/w fa tejlődketik ki E nemeiéi közül egy. «j színién mim érti iU nem helyesli ii:. idöfe- j viMg állal erősen megviselt, és mondhatni, fejlő-rtérlés éi a tárgyhoz nem tartozó beszéltekdésébsn több isben loiiüiiuliui törzse roitjii magára] állni üzö\'.l obstriúccm politika remlszerét. " közgyeimet. Ez az ezredére* országos fcWH/jAi. ve ne a ii * ,, „ . , .. \' Néma (le jeleleniőiégteljes szemrehányás azokra hzért Bánjfy báró politikai turgyilagos , nhrt> ukik „ fttyjé előidézték. sággal és azzal a törekvéssel, hogy Mor/yaror \\ At ,;;/„„„• gondjaim bizolt tenni milók\\ szág rejormáluri munkaprogramját folytatja\' beláthatatlan tömegéből <t kiállítás intézménye me- j és minden részében kiépíti, a magyar nemzeti red elénk IsguertmbenT Mint egy nagy nemzeti I alkotmányakaratát képviseli. Konstatál-]"1^\'! l\'i\'M** határideje közetolik Ménk a\\ • i ,. ,, .. . f , ikiállítói kérdése. IIi a lövőéi kezdetén állami te- p* az örvendetes, tényt, hogy még az ellen- LinliUjiinht Mtgm,r> Jj9)íéggd b, „m vlii,jnk, tiki sa/tó egy része: ií kezdi elismerni a I „ M,ságot. valósággil nemzeti szégyen fogja ue-minisztcrelnök államférfiúi előnyeit és tetszés-1 vünket borítani. tel adózik a lovagias udvariasságnak, n Ep azért, mert mindannyian jól tudjuk, hogy a mthjhjel ő elveinek letkiínmreles épségbenlkiállitái iránti érdektelenség és sajtóbeli elhanya-tartásn mellett a parlamenti érintWzést az\\9ol^9 « \'« >"}limi intdligentiándl állandó ellenzéki pártokkal keltebbé tette \'X^tr Ern^Zd^ tudemnúás invaslalának elfogadását a mér tékadó ellenzéki vezérek is elismerték, mint- ml- nistler kezeibe ran letéve: örömmel látjuk, hogy Dániel Krnő már minissterségének első napjaiban rulnak. Az alvAs érzékeinknek korlatokat rak, gondolatainkat, érzésünket lógva lartja. Sok embfer van, férfi és nö, kik egész életüket átálmodják, kik örökké álomsterü állapotban vannak, s a kiknél az élet valóban álom. Mi azonban, kik nyitott szemmel megyünk az életen kereszté1, mi nen mondjuk s nem mondhatjuk; hogy az élet álom, hanem érezzük, hogy: as élet küzdelem, amelyül csak néha vezet ki bennünket az álom enyhe kes*. , Mit használ, hogyha tovább akarnánk álihodni, s mégis embereknek kell lenbünk ? Egyik barátnőm igen gyenge lélek, egy reggelen azt beszélte nekem, miazsint azt álmodta, bogy levelet kapott, amelyben közlik vele, hogy az, ki iránt szive legmélyében hűséges vonzalmat őrizett meg, akiről azonban nem tudta, hoxy hol van: leng-ri utazás alkalmával a vizbe fúlt. Ezt as álmot oly komor arccal beszélte nekem bogy egészen megijedve kérdezém tőle, vsjjon biszi-e, hogy ez álom teljesülésbe log menni? Nem, mondá szomorúan mosolyogva, érzem hogy él irég, valami más lehet de bármint gondolkozom, nem tudok rájönni. Balgaság, viszonzást én, az aggodalom és nyűg-talanság a miatt, a kit te sseretaz, rémes kísérteteket id\' S tel lelkedben. Tudod e, mit gondolok, feleié ugyanazon mo solylyal, az álom azt jelenti nekem, hogy ö reám nézve veszett el, teám nézve halt meg. A következő napon valóban levelet kapott barátnőm, melyben saive választottja értesíti öt, hogy ngy tengeri ut .alkalmával eljegyezte magát. Így még számos példát idézhetnék, hol saját ságos titkos vonzás vezette egymáshoz az álomban uz emberi lelkeket. Kgy menyasszony, ki abban a meggyőződésben élt, hogy vőlegénye beUbleg szereti, ismételten álmodott jegyeséről, s mindig oly módon, hogy neki őt keresnie kellett s idegennek lüul fel elölte,— habár a valóságban a legjobb egyetértés uralko\' dot köztük. De késtbb azt a felfedezést \'ette, — hogy az, a kit ő szeretett, azon egész idő alaU, mióta öt eljegyezte, megcaa ta, a mosi agnodal mai okozó álm\'inak jelentőségél is ismerte. S mivel igy az álom jelenségei — mind kivétel nélkül — a loglermészeteaebb módon megfesthe-tök és finom érzésű embereknél eredetükre visz-szavezethelök, ugy, hogy maguk is megér Ik, az álomnak minden más jelentősége megszűnik. Az I álom semmi egyéb, mint két léleknek gondolat-c eréje. v A „tucatemberek" hagyjanak abban minden álomfejtés!, ők a szivek ama titkos vonzalmát, — mely gyakran az álomba azövödik: — nem fogják megérteni s minden más álomfejlés balgaság. Azok pedig, a kik semmitsem álmodnak, leik folytonos egykedvű kbaönynyet élnek, nem érzik, mikor egy Úlek nálunk kopogtat, — a azért nem álmodnak, s ezek az emlwrek bizonyára mély meggyözödéasel mondják : „Az álom buborék." W. A. anélkül, hogy a hiratátiíval járó izámtalan ügykört elhanyagolná, különös ét legfőbb gondjai kőz-pontjlvá tette a kiállítás elkalasztkataflanságának kingilvánitását, t as előmunkálatok komolyságának beigazolikdt. Köztudomású tény at. hogy Lukács Béla hason lóan szivén viselte a kiállítás ügyét, többnemü állami gondjai által azonban el lett vonva figyelme a kiiÜlitás szervezetéiül-. 0 a kiállítási igazgató elbetegedése folytán, egyenesen a titkári személy zetre hagyta a kiállítás szervezését; és ez a kiállításra nézve végzetesnek bizonyult. Ila Lukács Béla nemcsak a jóváhagyó hatalmat, de a vezérfonalat is kezeiben megtartja, altkor Dániel Ernőnek ma nincs annyi fokozott gondja, a menni tényleg ran, midőn a legrövidebb határidőre rengeteg munka megvalósításának kötelezettségét osztottak ki néki. Politikusok közül keveset találnánk olyat, ki hivatottabb volna Dániel Ernőnél a mulasztást ezredéres kiállításunk körül helyre pótolni. Dánielnek iemert erélye, — széles látköre, nagy élettapasztalata és szakképzettsége bizonyára minden mulasztást helyre fog hozni, ha ugyan az még helyrehozható. Igazat ad mindenki nékünk, ha att állítjuk, hoyy Dániel Ernő a kiállításra nézre az leend, ami Wekerle volt a magyar pénzügyekre nézre. Hogy mennyire kívánatos, miszerint Dániel Ernő maga tegye kezébe a vezér-gyeplőt, annak a legsürgetőbb bizonyítéka az, h gy ugy a kiállilát szervezői, valamint a kiállításban résztvenni kívánók egyre-másra, — éi pedig meghallgatás nélkül, — panaszolják lel azt, hogy a kiállihU eddigi szervezetei nem bimak garantiat nyújtani arra nézve, hogy olt a nemzet szellemi és anyagi javai s erői bemulatva legyenek. Ili Dániel Ernő Hedálásávil belé villant a munkaterve telek tömegébe, hamar megfogja találni az egyes osztályok tiilmigos favorizálását, más -és pedig fontosabb osztályok roviMra. ami csak onnan tztírin izhilik, hogy a kiállilái előmunkálatai idejében, legnagyobb\' részben igazgató nélkül, vagy u: ügymenetbe alig betanult igazgatókkal lett reietre, az egyes szakkörök képvisettetéee érdekében tiilságósan buzgónak mutatkozó titkári személyzet állal Ép ezen jsleuség, hogy egyesek, uz általuk életük java részében kultivál> elem. minél gazdagabb képriseletér* koncentrálják a kiállítási erőket, ti kinlet nélkül arra, hogy a földmireléó ét több ki\' viiló szakma teljét elhanyagolást szenved, — teszi nijyiH kiv iiHlotsá, hoyy D iiiieí Ernő szellemi fensőbb\'égével az egyes oszMyok aránylagos képviseletét maga állapitta meg. Itt mii a legszebb időpont arra, hogy Dániel Ernő arany betűkkel irja he nevét és strllemi hí-vatottságát a nemzet évkönyvébe ; azon évkönyvbe, melyet jövő év májwiíban a külföldről hozzánk érkező idegen nemzetek fiai a magyar nemzet tzáz-ezreivel kezdenek lapozni, hogy minden téren meg-ismerkedhessék szellemi és anyagi nagyságunk mérvét. K&gy&rorszá; állami hatalma, 61 pénzügyi függetlensége. Magyarország állami hatalma és pénzügyi függetlensége «z alkotmány visszaállítása óta ugyanoly mérvb"n haladt előre, mint n magyar pénzintézetek és iparvállalatok kereskedői sz lid«ága és egyálalán az egész magyar kereseti élet egészséges volta állal gazdasági haladásunk megszerezte az évről évre emelkedő költségeket, melyekre szükségünk volt és lesz, hogy állami hatalmunk megerősödéséi megfizethessük. Ennek a terméssetus, de a modern pénzügyi haladás érteimébon lolyton tokozott gazdasági erőnknek köszönhetjük. hogy a magyar állam ma nemcsak politikai, hanem pénzügyi tekintetben is megerősödött. Minden ország történelme bizonyltja, hogy az egyik a másiktól el nem választható, mert jó pénzügyek nélkül jó politikát egy állam aem csinálhat. E.lényeknek kell tulajdonítani, hogy huszonnyolc évi retorm- munka alapján Magyarország péazügyi ereje, vagyis a gazdasági »lehet*, ma már teljes összhangban van a\' pplilikai «ka-rásssl, vagyis a magyar nemzet állami szuverén\' hatalmával. Azokat a tényezőket tehát, a kik Magyarországon a gazdasági szorgalom, kereskedői elörelátáa és rendszeres takarékoskodás nevelését vezették, éa ezzel a magyar állani politikai és pénzügyi függetlenségének épületén aa alapozástól kezdve a betetőzésig közreműködtek, nemcsak a pénzügyi technika, hanem a politikn szempontjából is kell megitélni. E téren aa állam n \\ Nagy-Kanizsa, vasárnap. csak egy résxél végezheti a munkának. Egy nagy részi a nemzet saját szervezői gazdasági erejének kell, végeznie. Ezért ebben a legelső helyet a nemzeti pénzintézetek foglalják el, mint a nemzet emiitelt szervezői, önálló gazdasági erejének hi valót 1 képviselői. Eme nemzeti intézetek kőzt ismét a vezető szerepei a legnagyobb magyar nemzeti pénzintézet, a Pesil hazai első tak»rék-pénztár-egyesűlet annyi joggal tartotta mejr, — hogy ez intézet államgazdasági működésének politikai fontossága ia van. Áltamgazdaaági kérdés ia az, hogy ki a mint kitti 169 anIlii forintnyi magyar nemteli vagyont. Politikai fontossággal éa külföldön a magyar állam tekintélyére nagy haszonnal bír az, hogy es a legnagyobb magyar nemzeti takarékpénztár hires korrektsége, hagyományos kipróbált szolidsága és a legszigorúbb óvatossággal kezelt vagyoni nagysága által is más országuk magán takarékpénztárait felülmúlja. De még nagyobb fontosságot látunk abban, hogy az öaazes magyar takarékpénztárak e minta-intézetének mérlegében előforduló számok Magyaronság bankjainak és egész kereskedői világának gyakorlati oktatáat adnak a leglelkiismeretesebb kereskedői előrelátás éa a szigorúan óvatos éa okos vagyonkezelés lelöL A mondottakat e legnagyobb intézet mérlegének minden számával be lehet bizonyítani. A töke és a tartalékok kőzt létező arányt illetőleg az eredmény az, bogy a tartalékok összege meghaladja a részvénytőke négyszeresét. httd eddig egy európai intézet sem iiettktdkt-tik. Ennek a pénzügyi politikának,^melyszerint folyton tárta ékokat lesznek léire, nálunk különös tontoasága van, mert ez a példa dicséretes szokásává, sőt jogos becsvágyává lett minden magyar banknak, iparvállalatnak sőt a szolid kereskedőknek is. A banktechnika oly fontos éa mindenütt legnehezebb pontjában, a rövidlejáratú kötelezettségek éa az ezekkel szemben álló pénztári készletek és azonnal fo\'yósitható értékek közti arányban elért eredmény színién felűlmulhallan. A 93 millió forintot meghaladó betétekkel szemben 2 milió Irt pénztári készleten kívül váltókban | cára és a legrövidebb idő alatt értékesíthető kövele lésekben 63 millió írttal rendelkezik az intézet. Ezt az arányt a banktechnika remekének kell megjelölnünk annál inkább, mert ez a legmesz-ssebb menő óvalosaág nem befolyásolja e nemzeti intézet nagyszerű jövedelmezőségét: a 4 millió Zala. 12 szám. (4. lap.) 1895. február hd 10 én. J- aűlet Részvénytársaság" huszonegyedik évi rendes közgyűlése. 24-én: A „Nagykanizsái Segély Egylet Szövetkezet évi rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor. 96-án : A , Leienyti Önsegély/Ő Egylet Szövetkezel" é v i randaa közgyűlése d. u. 2 órakor. — A Csáktornyái kf pviaela-vá-Iaulán. Annak a roppanl lázas és eszközökben nem válogató erőfeszítésnek dacára, melylye! a csáktornyai választókerü leiben az ugy nevezett néppárt dolgozott és fanalizált: a február 7-iki választáson Wlat-tiet Gyula 60 szótöbbséggel nyeri Nagy-Kanizsa intelligens közönsége igazán lázas érdeklődéssel várta az eredményt s általános vo t az öröm, mikor a távíró meghozta Wlassics Gyula győzelmének hírét A vereség elég tanulságos lehet a gyűlöletet Qvöltö néppártra nézve, hogy a középkor fegyverei immár nagyon megtonkultak. — PrlMaleU. Ritka/ aaép ünnepély folyt la — amint levelezőnk írja — a hé a in a gelsei róm kath. templomban. Ugyanis Fiidrtk Kálmán, fiatal, most lelkzentelt ferencrendi áldo/ópap, akkor matatta be as llrnak első szent miséjét. — Zsulolva volt a templom az alkalommal ünneplő közönséggel. A szent mi«a Veni Suncteval vette kesd«iét As evangélium felolvasása ntán a szószékre lépeti Horváth Hoaor atya, — as alkalmi szónok. Elénk, megható szinekkel lesiette az aj-miaés fiatal áldoa&r előtt as élet rózsáit, gyönyöreit, a melyekről az. ki a papi palyára lép, önként, örökre mond le azon életkorban, amidőn ép ások a legjobban vonsaák caábjsik*al; — s a szerzetesi élet kötelmeit, terheit, melyeket lelkiismeretesen teljesíteni, zúgolódna nélkül tűrni kell, a mind eaen öofeládosó munla da- \'olytonoa hálái ansáygnl fug találkosai\' — Gizella (ca\'icóbaa) Cztriky Mariska, (ealioóbaai Farkas Hona éa Gisalla, Farka* Matild, Krób Maliid (calieóban) Kovács Ilona (ca linóban) király Borcaa, Marion aövérak (Zala-Lövő) N»gy Anc», .Vagy Magda (ealioóbaa) öaierrei-ener &o«ka (calicóban) Pacbner Klémentin, Rieser Mariska (Zalavár) Rozeabarfer Réaa (calicóban; Stabó Anna (Gtüács, calioóban) Sat-gathy Tarka iSaMtiváa, calicóban) Sedlawyar Malvin (Zalabér, calicóban) Tiborc* Lujza. Tóth Maridea (A. Bagód.) Tóth Laura (calicóban) Tretter Irénke (calicóban) Wehovsits Ilona (ea-lioóban) Vóröa Mariska, Záboraeky Adél. Aauo nyak: Arvmy Lajoaoé. Maaatiea Adásaaé, Briag-laviea Károlyné (Na Apáti), özv. Boár Sándor-né, Bertalan Pálné, Bagári N né, Csendes Als-dárné, Csaksltar Béláné, Farka* Márlonné, Gera Kálmánné (calicóban) Imrédy ftlné, dr. Jámbor Mártonoé (oalícóban) dr. Kele Autalné, Kroset* Gyuiáné, KroseU latvánné, Katona Pálné, Kne-bel ferencné, Kovács LtsaÜaé, Kummer Gyuiáné, (ealioóban) Klosovssky Ernőné, Lányi Kálmánná, Mayer Jánosné, (Arko»háaa) Nagy Károlyné, Nagy Géaáaé, Nagy Lajeané, Pírity Gáspárné, Polgár Jinosné, Saabé Józsatné, (G«-lács) özv. Simon Teofilné (calicóban) Skahliea lmréné, Tóth Gyuiáné (A-Bagod) Vaeakma lg-náoné, (Ságod) Ziskó Sándorné, Záborssky lmréné. — Aa lar. MlegyM vigalma A nagy-kaaiaaai lar. Nőegylet 1896. február 16 áa woóiba ton a Polgári Egylet nagyierméhaa táncko-szorne-káial egybekötött jóttkonycélu műkedvelői előadást rendes. Kezdete 8 éa fél Arakor este. Helyárak: Páholy (6 ssemélyre) 10 Irt. ülőhely aa eiaő sorban 2 irt., 9—9 sorban t*. 160, a többi sorban éa karzaton írt 1.20. Fbldssinti bemenet Irt 1.S0. Felűlllzetések köszönettel fogadtatnak éa hir apilag nyugiástatnsk Jegyek előre vali halók február bó 14 én éa 16-én « é I a I á a 9—6 óráig a Polgári Egylet nagytermében, tata a pénztárnál. Műsor: t. llescli: „Prűhlíngsgrua frt részvénytőkével 60°/n-os tiszta nyereség áll szemben, azaz 2 millió frt. Talán egész Európában sincs oly intézet, a mely, mint ez a legrégibb és leggasdagabb magyar takarékpénztár, minden évben Alaptőkéje felét érné el tiszta nyereségképen. Ebben is Ma gyarorsságol megtisztelő politikai lontosság vsn, meri a hivatalos számok megcálolhallan logikája bizonyltja a küllőid előtt, hogv a magyar nemzet szorgalmasan dolgozik és szorgalmasan takarít. Politikai fontosságunk és a magyar hitel jó híre javára bizonyítja továbbá, hogy a magyar nemzetnek as eszközei ia megvannak, hogy az állam akaratát és betolyását érvényesíthesse. Fokozott tekintélyűnk folytán az európai népek közt a magyar állam egészséges politikai és gas-dosági hatalma a modern külpolitika Ideáljában, a béke áldásainak megtartásában oly hatalmú tényeső lett, melylyel a civilizált világ mindinkább számol, a hivatásos diplomáciának mind inkább számolnia kell. E I RE K. A „Zala" naptára (négyes). Eőadók: Hofrichler Emma urhllgy (hegedű), Oílop Ernő ur (zongora), — S term ek Zsigmond ur (gordonka) és Weiaamayer Márk Valóban nem volt szem, h melyben könyt csil-1 ur (fuvola) — 2. Pailleron E,: „A szikra", lógni ne láttunk volna I Ur éa pór, férfi is aö vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Gorán Raoul egyaránt könyexe.it, a szónok szavainak|Radó Béla ur, RenstLeooia: Darás Málvia ur- Febraár 10 én: „ h 16-áa. h 17én: As „Ipartestület" vigalma, A „Nagykanizsai Izraelita Nő-Egylet" eeiélye. A „Nsgy-kanlsval Keraakedelml és Iparbank" réeavéayiársaság-nak évi rendes kőagyttléae dél* előtt 10 árakor. : A „Letenyei Takarékpénstár Részvénytársaság" rendes évi közgyűlése. A ,, Nagy kanizsai Általános Betegsegélysö Egyesűlet"évi rendes közgyűlése. hatása a\'att I Ily magasztos gondolatokkal lelt beaséd mostanában nem hangzott tainplomank-ban, s u/ért a lélek örömmel szívta a«okat magába. As ünnepélyei esi. mise bevégeatével az ujoiixéa áldozér áldási o-iztogatolt. As áliiii elvégzése után következett az ünnepi ebéd a fiatal áldosár ssUleinél Szép válogatott közönség vo\'t ebben ró-zt, Felköszöntök aam hiányostik. A n..knnissHi zárdafönök: Ni\'h Norbert, as uj miséé ünneplőt éltelle, a kívánta, hogy kötelea-ségelnek leljesitésére az Isten tartós, jó egészséggel áldja meg. Erre as u) mi»és (ia al áldosár felalt, szépszavakban söszönte meg szüleinek gon-doskodasát, akiknek védő karjai kOsől már most hivaiás\'i elszólítja; megköszönte mindazoknak szívességét, akik a mai sat. miséje alkalmával neki bármiben éa bármiként segedkesni szívesek voltak. As ebéd végette után tánc köveikesett, a bocskai zenészek hozták kitűnően a talp alá valói, s mind nekik, mind a mulató fiatalságnak dicséretére meg kell vallani, hogy egymással vetekedtek kitartásban; sem s zenészek, aem a táncolók elfáradni nem akartak. A kedélyes szép mulatság regge i 7 órakor ért véget. - Aa lar. hltkéüség h«r*b«l A nagy-kanis*ai izr. hitköz-ég I. évi rendes kösgyülé4n ssámvitagolók. éa kerületi képviselők leessek választandók. E óéiból a stapagatjogosok néttora a hitközségi alapszabályok 86. g-a értelmében egybeálliloti, a a hitkösaégi irodabaa nyolc napra közszemlére kitétetett. E névjegyzék elleni fel-s/Ólamlásók ugyanott f. hó léikéig fogadtatnak el* — Callea-aaMly I Egtrsseiea. Zala-Egerszegen a osk nem igaa régen alakult Társaskör saját helyiségében a Zöldfa szálloda aagy termében folyó évi {február 1-én ritka sikerű calico-estélyt rendeseit, A mulatságon aem oaak Zala Egerszeg város, hasem vidékének kösöa-sége is nagy azámban képviselve volt. A ealico-511íinfben megjeleat hülyék nagyon mulatságosak voltak. A rendesők a Jelenvolt hölgyekéi igen csiaos táncrenddel, a oalíoóeokat azon leiül még elegána legyssökkel, lepték meg. 93*áa A négyeseket A „nagy kanizsai iparos-ffjak" 170 pár tánöolta. A jelenvolt hölgyek névsorát Jelmez Eetélye. s kővetkezőkben s<(jnk. Leányok: B^ár Janka, A „Nagy kaaisaai Bankegye-1 Brieglevici Gisella (Ns. Apáti, calicóban) Csupor hölgy, Anininette dr. Sobwarz Adolfné urnö — 8. „Jákob álma." Élőkép." Közreműködők: Jákob : Karlsohmarolf Araold ur. A s aagy*. lok csoportja: Frans Lajosaé, dr. I Ím var Jánosné, Rosenberg Richárd né araök ; Lengyel Kornélia, Rosenberg Emma, Saltler írna, Ön-ger Margit. Weilier Kamilla úrhölgyek; Feiglsloek Margitka, Gfoss Irma, Szalny Glm. — As angyalok dalál Drágától előadjak: Hiracbl Julcsa úrhölgy (éneit), Ho\'riehter Emma úrhölgy (he> gedü), iloek János ur (zongora.) — MaaArtk aa aérart bálsa A bakaresti udvar legközelebbi bálján érdekes ajándékot fognak szétOHslani a n eghlvotl előkelő bal-gyek között, Bécsből jéleatik ugyanis, hogy onnan nyolevan kanári sudarai iadítoltak Ita-karestbe, bogy ezek a sárga tolla kis énekesek ajándékul szolgáljanak majd ss udvari bál kntil-loaja alait, A nyolevan kanári ugyanannyi csínos kalitkába van sárva a igy kerül valamennyi egy-egy előkelő román aaasony sza\'onjába. — A nagyszebeni Tribana bizonyosan aal fogja Irnl etekről as udvarképes foglyokról, hogy elmésen megválasztott szimbólumok csupán s arra van* nak szánva, hogy emlékeztessék rabságukkal a mulató udvari damákai a magyarországi szegény mártírokra, akik szintén fogságban sínylődnek. — Vesisi* és Rsrksr. Esialkonyatkor, a dé\'niugoti égboltozaton, fényesen tündöklő osilla* goi lehet most látni, Es a Vsaas, mely a napsugarakból kibontakozva, ismét mini esti csillag válik láthatóvá, a mi sseptemher elejéig folyton igy less. Február első napjaiban azonban Kíséret 81 egy másik oatllag szegídölt hozzá, mely — bér sTaőreudű nagysága — ragyogás dolgában mes«se elmarad a vsaimtól. Ka a másik ceilag a Merkúr, melyet véletlenül a Venus Irányában lehet a földről látni és mely épp február elaajén állott párjának kösvetlsa közelében Most már balra elsiet tőle, de es ÜemiOkára megint utói fogja érni éa 10-éa iámét poaloaan egymás \'felelt tesznek. Azután a Venus fog alól* haladni, mig a Merkúr, maly eddigelé a legnagyobb magaaaágot érte él, miad mélyebbre esik a laasálTt nap sugarai elé, melyek a sssbad ssam elöl, február hő 17-élői kezdve el ia vonják. A Venus ettől kezdvs mind beljebb ha\'ol Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 12 szám. (4. lap.) 1895. február hd 10 én. az éjjeli égboltozaton it mind* bo>azabb idáig marad létható, Fő\'dlnkaél a naphoz kftaelebb esó a kéi csillagnak valtossioe játékára felhívjak a eeiliagássat kedvelőit, kik ayugati szemhatár falé subadon sliátbataak. — A pesta- éa táilrda ttssllkar as* IsUága ,ök si«guk szerényen családias tánc eetély\'-ník nevezték, pedig meg volt minden kelléke, mely a táncmulatságot bálit minősíti. S ev-n feHil még a<aal az előny nyel bírt, hogy hangulat feastelenebb éa kedélyesebb roll, mini a milyen a bálokon azokon lenni. A bálok kö-sönsége külóabóiö lárxadalmi osiiályokból telik ki aug ennek a táncestéi ynek a közönsége ugy-esólvéa egy aagy caaládot képesett. A poetas-és tárirdáaz arakai aem ugy »zokták fSliln\'etni ■int aa előzékenység éa udvariaaság példány-képeit De látni kellett volna őket ma és bizonyára megváltozott volna róluk mindenki véleménye. Hja persze ha mindig oly bájos és kedves felekkel tolna dolguk, mint a mai láncosnők, akkor sohasem volnának morózusok.* Félreértések végeit siet&nk kijelenteni, hogy a fentebbiek aem a nsgy-kanizaai, hanem a budapesti posta-éa távírda-ilniikar mulatságára vonalkosnak. Eteket irta egy fővárosi napilap a badapes<i o*ia- és távírda tiaatikar mulatságáról, mely t. pó 6-án, tehát agyaaaaon napon tartaton, mini b nagykanizsai eollegák mulataága, m»ly utóbbi annyiban különbözött a fentebb leírttól, hogy as első négyest- nálnnk nem 80 pír, hanem 92 »ár táncolta; tehát mi tu te\'lunk a budspestie pen. — A vigalom folyassa alatt a mieinket ksaládi öröta ia érte, amennyiben az éjféli órá-ean megérkezett a azeratait családfő Opris Pé bar, kir. taaácaos, posta és távirda igasga\'ó, ki tea alkalommal ia megmu\'atta, hogy egvűu érez övéivel és sietett esek lárasstó munkájában le* vékeay részt venni. De ax milyen lá\'a<stó volt exen éjjeli szolgálat ép o\'yan kellemes is volt az Ő-s«es réextvevőkre néxve, kik Örömmel éa leljea megelégedettséggel gondolnak vissza ezen kitűnő mualaágn, melynek sajnos a hivatalos reggeli 8 óra véget iwielt — A je ga^o t hölgyek névsorát alantabb közöljük: netáni hiányokat kér jük lapank felmutatása melleit a rendezőségnél meirsclamá\'ni. Asaxonvok: Bodaa^Nigy-R-icae) Brandl kpltr Anlalné, Bojtját) Ödönné., dr. Benlzile Fe-ftucné, fiatét Agottonnl, Friiiiz Károlyné, Fat ciaUiné, dr. Fülöp Kimérni, Fleitchackir Mifod né. Galambot Ulrikné, Goliarbeiter Emilné, Gold selunitd JikM, Hiim Krittofné\' Hild Ferencné, Hermanny Ftrtnené. Ilánnij lmréné (Soinóuy Rád,) Hilcády httinné, Hitztlberger Károlyné. Janda Káróimé, Jarot Jámtlávni, Kottler Guttláené, KAgyi Gyuliné, Krauu FUSpné, Komlóim Kii-ménné, Kactini lika, KürStkényi bteánné, Lázár] Jitttfné, Lenkéi/ Károlyné, Mayer Károlyné, Mair Jéztefné, mntuano Jázséfné, Nyuly Guörgy-né, Palkó Ztigmondné, Pongriicz Adolful, Phore-(fus Anlalné, Pergetni, Roth Miksánl, Btiniit Jitttfné, Rothmann Béliné, Banuhenberger Adol/né, Bailmann Alajosul, Rtiner Vilinomé, Szommer fiáthámé, Schuvh L-ijosul. Stbetlyén Lijomé, Serét Dinemé, Sulik Elrkni, dr. Tubolu Gyulául, Wusttí Lajosul. Leányuk : Adler le. a. Boán Gizella, Bogyay Mirta Bdloni Irma, Darát Miltin, Darát Vilma, Eger ütelka, Galambot hrtti, fíntnntr Paula, iEger-Araiba) Grunntr Auguszta, Goldarbtiltr jbmma, Goldarbeiter Bota, Htm Aranka, títim Boza, Hoftr Bufina, Hanny nitértk (Red) Htrtálk Gabriella, (L\'grád) Janda Mártii, Kolibatck Add iNovisrád) Kock Zsófi, Ltnkty Margit, Mair Hermina Mair TTnka, Mantuano nitértk. Mankardt Malvin, Nyuly Gi miit, Pbngráez nftérek, Pratter Irma, Perger Mko. Stalay Irma, Szalay Erzti, Seidl Dtlvhin, Schmdler Zora, (Momvton) torök Rózsiba, Wutztl Maritka, Wtbtr Mariska, Wagner Mariska, IFtai Itr Vilma (Kie-Kon\'árom) osuzótt ei. őszintén kivágjuk a derék plébánoa-aak, bogy Miháldoa ia. mihamarabb eiayetjc hi-vei szeretetét, amiben nem is kételkedünk. — Héeaéaei ayllváalfás, A zalamegyei aggbarcoeok testülete folyó hó S-án tartott vigalma alkalmával felülfizetni szíveskedtek : Klo-bncsár Oyöző ezredes 9 fr», gr ól Festetics Taa-eilo, 6 forint, Hermany Ferenci 4 frt. Kaufmann Sáron 2 frt 60" kr, Belus Ltjoe, Salér Lnjos, dr. Btts Kilmán 2—2 forintot, Neu Albert, Wiitmann Mátyás, Keller Mátyá-, Montag hadnagy Kozma György, Tóth Józi-ef, ilj. Feaseiho-fer Jónaet, l-l fnot, Snhub Károly 1 frt 20, Stabb Jóaaef 60 krt, Kmxsek Antal 40 krt A Lelülíhetések összege 35 frt. 60 kr., melyért bá-Iá* köszönetet nyilvánít a a testület elnöksége. — Ktlmakálall CMgedélyek. A ke rexkedelemügyi miniatter folyó évi február hó 1-én kell rendeleteivei Jíandal Pál oraaággyü-léai képviselőnek éa Hajó< Mihály ügyvédnek, a os. kir. szab. déli vasút Nagy-Kanizsa állomásától Török-Kanixsa, Becsehely és L-tenye irányában a dunánluli helyi erdekü vasutak Alsó-Lendva állomásáig vesetendő ghxmosdnnyu helyi helyi érnekü vasútvonalra lovábbá gróf Bailby-ány Tivadar orstággyüléti képviselőnek éa ér d iktársainak, a dunantuii belyi érdekű vasutak Alsó-Lendva állomá*átol üe lxtiuc ée Mura-zombsl irányban Radker-thurg felé ax orvság határig veaetendö göamozdonyu be\'yi érdekű vasutvo ualra ax előmunkálati engedélyi agy évre megadta. — RrntAlta apa A nagy:kaniaaai községi elemi iskoia 4-ik üuoutályának egy kia növendéke a napokban, mikor tanulótáraaival az is-kola-épüe\'ből kivonult, a C»sin> sarkán megpillantotta édes atyját. Erre megreitenve vistxa-futott és meghúzódott az iskolaépületben. A házmester kéaflbb megkérdezle a kia fiu>, liögy mért nem megy haaa. A flu sirva mondta el, hogy atyja már három nap ó\'a egyetlen falat kenyér nélkül kergette el hasnlró\'. Legutóbb aat paran-cao\'ta neki, bogy ax utcán keresgéljen szivarvégeket é< vigye haxa. Ua uem lesz, akkor j*| less neki. Mivel a szegény flu nem talált eldobott psivsrvégeket, falt-, hogy reá várakozó apja (talán a már ismert modorban) meg lottja fenyíteni. E< elől menekült vin-zt s most kérte a házmeatert hadd töliaé ax éjazskát osxtslyukl an. A háxmeaier nem hagyta öl a lü\'etlen teremben, hanem egy másik fütón osztályba utasitotia. A kis flu engede\'menkedett később nnnaa eltávo-xott s visszatért as épület másik saárnyába, ahol szegényke az ő aivár életében ia otthon volt. Másnap, mikor a házmeater korán reggel fűteni kezdte a tantermeket, otl találta a negyedik os táiy kályha kamhijábsn. Édesen a\'udt. — Két amsaayaak egjr ftrle Érdekes történetet mond el a Rum. Ll. Bukarestben meghall egy Ciriacescú nevű hivatalnok. — Elhunyta a román kincetárnak a legnagyobb aa-vart okoz\'a, mert aa öxyegyének jaró tartáadi|ért nem ezy, hanem — két anazony jelentkezett. — A dolog már eddig ia a/okatlan, de még sokkal sajátságosabbá tea/i aa a körülmény, hogy mindkét özvegy tejes joggal tartott ijéiyi a megbol-dovult után jaró ayntdijra. Ciriicei-ou ugyanis 1872-ben vál p rt indítón eleő lelesége ellen és asi aa e\'aó biróaárnál meg is nyerte. Egynémely lormalitá* elmulasstáaa miatt asoaban a feleb-bezé\'i bíróság ezt as itéle\'et le oldotta. Ciria-oeseu ezael a osekélyxéggel Igen keveset törődve, fogta magát és elvette máaodik nejét, a kivel haláláig békéaen egylti ált. — Ebből kifolyólag xxárm|>ott ax Aaaxeütkóaás a megboldogult két teüeaiégénék jogai között. A do\'og perre kerüli, a mely ly el saemben aa Illető törvényszék helyzete igen nehéz volt Az első számú feleeég fel-lios\'a ugyanis, hogy nem lett törvényeaen elválasztva és ahbeu igass vo\'t, a második esámu feleség S\'Ouban eszel azemben avval érvelt, — hogy neki akkor, a mikor Ciriacescuhoz lérjliez pán engedélyéi a gyüi\'ő könyvesekével együtt és leszállva a vonatról, Losoncon a kapitányságnál engedélyt Byertam, de nem én gyűjtöttem,-hanem ő. Igy tettünk Beeztarcebáayán ia. Selmecbányára már nem jött velem ai úrinő, de aai az utasítási ad<a, bogy magam kérjek engedélyt ée gyüjtaek, a kapitányaágaál azonbsa aa mutateam magam a két nap múlva majd Liptó-Sxt-.Miklóara vár engem. £zt mesélte a napokban Soaaenfeld Káli a aalmeci rendőrség előtt, mely öt a hamisnak bizonyult eogedé y miatt letartóztatta. A rendőrség aztán megtudta még axt is, hogy az aa úrinő egy pepitakeadőa kövér aaazonyt adott as ál Möller Ida mellé. A rendőrség két kiküldöttje a leánynyal együtt L.« Szí. Miklósra u\'aava, uyomon követték az „uri nöt" a a „pepitás asszonyi", de még eddig el nem foghatták őket. A jelek arra mutatnak, bogy egy nagyobb csa>óbandával álunk szemben, mely egész Magyarországon nagyban Uxi a gyűjtési hamisító t oklevéllel. — A réaaea kél. Pozsony mellrtt egy kia városban, a következő eset történt. Egy keres-kedelmi u\'azA, — aki aa éjssaká\' a városban akarta tölteni, beiért egy vendégfogadóba e szobát kért. Fáradt lévén, csakhamar lefeküdt, aa ágyban szivarra gyújtott éa belemélyedi aa uj-aágba. Olvasákköaben leverte ssivarának hamuját s ekkor egy saikra az igy eliieriteit szőnyegre esett. Az utasó épen ki akart hajolni sságyból,hogy eloltsa a szikrátamikor a legnagyobb rémületére axt látta, hogy aa ágy alól egy kéz nyúlik ki, amely óvatoain eloltja a szikrát azután ismét odahúzódik aa ágy alá. A tárcsa látványra mindazok a rémmeaék feltámadtak as utazó fejében, amelyeket fegadökban megölt éa kirabolt emberekről hal ott Csakhamar megemberelte magát, hirtelen kiugrott aa ágyból s kirohanva a lo yoaóra, lármái caapoit A logadó személyzete berohant a t-sobáha a az ágy alatt megta álla a rémes kéa tulajdonosát és a rendőrségre szállította. A rendőrségen azután as elfogott ember bevallotta, hogy aa uiaaó pénzét el akarta lopni éa asért bujt as ágy alá De meri önkéntes tüsoltó is volt, nem állhatta meg, bogy a szőnyegre cse\'t szikrát el ne oltaa. — ówieealelt ssékesegykás. óriáai szerencsétlenség történt Marealáhan. A tixea-barmadik s\'áaadbaa épült Sanio Carlo nevü sxékesegrhax vec<ernye alatt, mikor a templom tele volt hívőkkel, menydörgéaszerü robajjal összrom ott. A mentési munkálatokat rögtön megkezdték, mindaxonáltal eddig c*ak negyvenet halottat éa harminoöt nehéz «ebeeűliei tudlak a romo\'< alól kihuxni. Hogy mennyi halott és aa-beaült van még a romok alatt, ast hozzá*eiöles sem tudják megha\'árosai. Egy Satalemher, akit sértetlen állap <tban men ettek kl, a aagy ijedség következtében meghalt — A kl kélaMr hal aa«g Páll Maaó mármamsezigeii kereskedő kttlsö kertjében, a kertész aeje bna.saltb ideje visi betegségben isenvedett a meg is halt dudája intézkedett, hogy a aaegéay asszonyt aa ő kftlieé-pn temessék el. A halottat astáa szépen ki>e-riiették a a gazda liaaameatoaaládjáhns. Harmadnap hajnalban pedig a humánus gszda aat aa érlesitéet kapta, hogy a kenéaaaé máaodszor is meghalt. A magyaráaat abban állott, hogy as asszony e*as tetszhalott volt éa a ravatala körűi siránkozó gyermekek lelairták a halottnak hitt édeaaayát, aki rémülve láda ssa-gái a rsvstalon a ugy m*gíjedt, bogy aéhány órával kéaőbh igazán meg >alt. Baeaaaa*. Szív- és lélekemelő jelenetnek ment, az első feleaég létezéséről nem leheteti lu-voltak tanúi a nagy-récaei plébániához tartozó s domása ée ebben neki ie igazat kellett adni. A ott f. hó 2-án a prédikáción megjelent bivek, bukaresti törvényszék ax ügyet végre egy valómért akkor búcsúzott el Molnár János plébános beu Salamoni Üélet\'el döntötte el: elrende\'te híveitől. A zsalolásig lelt tempómban halotti ugyanié, hogy a nyugdíj a két feleaég köaJtt csenben hallgatták eaavait, s midőn azzal végezé megosztassék. Éhben azután a kél perlekedő be: .azért megyek motl tőletek, hogy mtghaljak", ass onyuak megkeltett nyugodnia. megeredt a könyek árja nemcsak a jó papnak, hanem minden nivének szemeiből. Midőn a ré ősei p\'ébánia ilyen derék papol veszi\', sziveaen üdvözöljük ót, mini miháldi plébánost, — mely plébánia jövelmezőbb lévén, a szegényeknek ie bővebben juttathat Máanap jóbarálaitól ee isme róseitől, kik vendégszerető házát felkeresték, bu- — A eaalékaada áldaiala Budapestről Llptóba akartam utasai szülővárosomba, éa útközben egy uri asszony fölkért, helyettesíteném leányát Müller Idát, a ki úgyis nagyon haaon-lil hozzám és gyüjtaek könyör-dómányokat, mikből nekem ia juttat osztalékot. Csábító szavának engedve, átvettem tőle mársmarosi slis- * Telje* ellátláet keres kermtény c-»alád-nál vagy magánoa úrnőnél javakorbe\'i hivatalnok aaját valamint három kiskorú gyermeke számára, Háxaasás nincs kizárva. Ntmeslelküsig, tisztaság, egészséges lakét meikivántatik. Saivea aján\'atok .Bitalom\' alatt lapkiadóba kéietaek. — ÉtvAg) talamság és mlaáeaaemft KjonsortiaJokuAI melegen ajánliuk lisztéit olvasóink ügyeimébe Egger esóda pasztil áít Kaphatók 60 kroa eredeti dobozokban mindea gyógyszertárban éa neveaebb drogua üzletben, valámint Egqir A. fia gyógyezar kü\'önlrgenségt gyárában Béct-Nuttdorf, ■ Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 12 szám. (4. lap.) 1895. február hd 10 én. CSARNOK Vallás a költészetben. Irts: HALÁSZ MARGIT. Vallás és költészet két oly fogalom, mely sso- L°Tk Sui "7,k,tt>/ -pf!*Lí0!Í!lA,Uo ne,n h"«lik oly i,épen r mint eredetiben. Niaes oly vallás — legyen as akár zaidó, keresztény, mohamedán, buddhista, bramin, avagy Fétis-imádó — melyben kÖ tészét ne rólns, melynek nimbuszát nem a benne rejlő poésis adná meg. — Ha a szerelr.no nyújtja a kötö szivét lángra, bog/ lantján ídes dalt zengjen : s vslláaos ér sü\'et megadja, meghnsia aa ihlet perceit s aa ér/elem dall* alakul. Est látjuk már sí ó kor bsn, midőn Salamon király msgirts as ,£nekek éneké*-t a s templomszentelési imát, amelyek* nek szépségét, keleti lenaégét a modern világ is diesóiii. Aa £nskek énekén meglátszik ugyan s k leti fantázia, mely sokkal élénkebben a káp ráxstossbb sziliekben fest s nyngotinál, mégi> est tsrtják ss ó-kor legremekebb költeményének, dacára annak, bogy aem hexaméterbeo, asm rímekben nincs irts. Ugy Stlamon, mint atyja Dávid király a zsidó nemzet létként lantosai voltak. Dávid n saoltáro* király maga is irt zsoltárokat, ds flifrss zedte azokat is, melyek a nép ajkán ismeretesek voltsk a kiadta as én.kő mesternek. E-sk között s legelső helyét foglalhatná el a XCedik saolt^r, melynek két elaö strólája ver-aes fordításban igy hangzik í Tt benned bhlunk eleilSl lógta, Oram Téged Imiolluiík hajlékunknak, Hogy még remmi hegyek nem roltanak, Hogy még eem ég. nem \'/öld nem tolt tormáira Tt toltál ét Tt ragy erőtt Isten! £t Tt mrgmttrnd.it minden itlSben. At embereket Tt meghagyod halni Ét att mondod at emberi neműinek : Legyetek porrá kik porból Ittlétek! Mtrttstr eszteudB elBtted annyi: Mint a tegnapnak f elmúld a Es egy éjnek ritid vigyáiáta. .Hogy mi volt egy éjnek rövid vigyázása?. A régi Júdeában az éj-zskát három réa/rs, vagyis bárom .vigyázásra* ogstották as őrök-nek (ngy látszik", hogy jobb módjuk volt, mint « mi modern bakterainknak) a est az igea kevés időt tes\'i liaaonla\'bh Mósss. Dávidot éa Ss\'amont méltán nevezhetjük a ssidó nemzet clsssikusainak. Ds nemo<sk ott, ahol aa igas Isten kijelen té»e létezett, hanem azok köstot ia találunk vallásos költeményt, akik nem létező alakokat hittek letetnek, mint p-Idául a górttgök éa rómaink. Pliaedrns nagynn tél aa olimpusi is\'enektől s mikor mennydörgést báli, elbuvik. tat írja Is aa •O ympuai ének.-ben. A mint a keresztény vallás a németekben b*.< hnzatott, mindjárt megtette hatáaát az ó germán költésiét re. A Isgrégibh irr-dalmi emlék gyanánt aaUlphi-laa-NIe góth biblia-forditáet említhetem Kr. a. 380-bó\', de minthogy esen régi ős únlcnm egyedül magkaoees áll; itt c*ak rámutatok a a némái valláson irodalom éa költésset történeté*, Illetve elejét essk s kereszténységnek Németor-aságbs vsló behozatala utáni időre v< asem fel. Miutáa pedig a tudomány és irodslom lőként s a papok, sierzeteaek kesében volt: a tárgy többnyire valláans Isit Külső alakban előbb s al iterstio ura kodott, ds később divst volt a sorvéges rim is. A .Mnspiili. töredék a végítéletről, nevét egy benne előforduló szótól vette, mely világégést jelent, A „Holland" ó s\'ész költemény, evangeli* uml harmónia, állítólag est egy psrasst csinálta, A legrégibb végeinies költemény: »Krist,« irt* Affried weissenburgi benc^a szerzetes E -saséban, 870 ben. A tisenhatndik század nagy reformátora dr. Luther Márton a milyen híren prózaíró, szi< tén olyan költő volt. Legkiválóbb költeményének tartják a következőt, melyet as evangeiikuiok tiagy becsben tartanak: Erit ráruttk nékünk as Itten. Kt fegyrerUnk ellentét/ ellen. \' Mtgtsabadit mindtn nuélytil, Mik ránk törnek ihott minden/tlSI. A mi ellenünk Háborog telünk, ürővel, ftgyterrtl Éi nagy etalárdtággal, tt minden nagy hatalmassággal. Foljrtatias kOretkaaik. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK. FelNŐbb birÓHigoktól leérkeztek ózv. Jakopanecs Jánosné szül. Kárász Verona felperesnek Psnker András éa seje Jskópaneca Franciska alperes elleni pere a Jtáblálól helyben hagyó Ítélettel. S*ecsán Antal felperesnek — Jugh Márton éa neje alperesek elleui pere a \'táblától helybenhagyó ítélettel. • Böröcs P«p Apollonia s társai felpereseknek Süveges Psp János elleni pere a tkbátnl helybenhagyó ítélettel. Szabó Józsefnek özv. Horváth (Beretvás) Jó-zaetné st. elleni p»re a táblától be\'ybenhagyó Íteletei. _\' Szerkesztői üzenet. S I. Qelse At érintett hirtket nem kaptuk inén. Hogy a letél hol téoedhetett el: nem tudjuk. NYILTTÉB*) SwMk<n a»ly— eaakia akker nlMt, — ka páraUI naéeUk, fikala, r.Mv ka aI111I Itt \' W MM 14 frt SS krts attmikW, átm, ari-■ kacakkaett, miatkaottakat, áiailil ttl (bUUcj sto kklkakM aiahic la sooo tlltibW ■lalkaatkaa) a. a. t ptaubír la viamaatam a hka-hoa aainitvá éa ariatkkat p4»Ufordnlti«l kkM: Hm aikwg 6. (e. kir. aéváfj aaklliU) ».lj uÉn MHlkk.a, 8v*|cake cimwtt fevaUkn 10 kna, ka Uvakaftapekn k kna héljaf r>|aaataaák. — Magyar ij.lr.a irt wgneádiwk p.at»na tUalkatilaik. ■<■\' (6 M-l) _■ érbe adói IZák&ny községében egy régi , berendezett fD*zer-üzlet ée pékség, ahoz tartozó mellékhelyiségekkel, lakással. Fölvilágosítást ad a tulajdonos Spitxer Ferencz Zákányban. ss a— l»r. Felelős szerkeeztő: LiKEEl 1 I. V I Laptnlajdonoi éa kiadó: MCHRi. r 0 l O r. Kitünö minőségű vetőmag-árpa kapható: IJránkst FflISp ét Mai ciégnft í* 1— NAGYKANIZSÁN. Kívánatra minta küldetik ! *) áa a nvatkaa ks.ltw.k4ri a wk vállal A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság f 1885 éri február hó 10-én 4. s. 10 árakor fartttndja saját helyiségében 50. évi rendes kftzgyfllését, melyhez a t ex részvényeseket tlntslettsl meghlvjs JL.m lcskzsmtó«áv- Tanácskozási tárgysk sorrendje: 1. Igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentések. 2. A mérleg előterjesztése; áz osztalék megállitpitása, az igazgatóság és felügyelő-bizottság felmentése feletti határozathozatal. 3. A hivatalos közlöny kijelölése. 4. Igazgatósági indítvány a részvénytőke fölemelése és a tartalékalap gyarapítása árgyában. 5. As slapizsbályok 3. és II. §§-ainak módosítása. 6 Az alapszsbályok 27. g-a értelmében visszalépő 8 igazgatósági tag, ugy a 8 tagból álló felügyelő-bizottság helyett ujak, esetleg szoknak Isméti megválasztása és pedig a sorrenden levő Bahochay György, Blau Lajos, Ulau Pál, id. Fesselholer József, •(irünhut Henrik, Kürschner Ignácz, Rosenfcld Adolf és Scherz Richárd igazgatósági tagok helyett 3 évre, mig a 3 tagból álló felügyelő bizottság helyett egy évi időtartamra. 7 Nétáni indítványok. JEGYZET: A t. és. részvényesekflgyelmezlettetnek, miszerint szavazólapjaikat 1895. évi február hó 9-ik napján delelőlt 9—12., délután 3 - 5 óráig az intézet helyiségében átvehetik. \' le Megjegyeztetik, hogy az alapszsbályok II § a szerint szavazati jogot cssk az gyakorolhat, kinek részvénye a közgyűlést megelőzőleg négy héttel nevére átiratik. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 12 ssira. (4. I»p) az éjiéit égboliozatun i* aínd bo-sxabb idein BMtfM látható, Fő\'díokeél a naphoz kősalebb •art t ké< csillagnak változatos játékára felhívjak a eaülsfáivat kedvelői\', kik ajra/ati uia határ Mi szabadon elláthataek. — á paste- én távírda tkallkar sasi laMga ,ők aaguk szerényen család is* tánc estély-nsk nevezték, pedig meg volt aúa\'feBj kelléte, mely a táncmulatságot bállá niaősiii. S fs\'-n teHil még a<sa! az előaynyel bírt, kngy a hangulat feasteleoebb és kedélyseebb voli, aiat a milyet a balokon azokon leeni.. A bálok kö-söneége külóabözó társadalmi osztályokból telik ki, sug eaaek a táncestéi7aek a közönsége ugy-geóivéa egy a agy családot képeseit. A postáséi lávirdéez arakat aem agy stokták ISlifin\'etoi ■int »»\'«fOzékfoy«ég és udvsriasaag példány kepeit De látni kellett volna fiket ma és bitó* reskedelemQgyi miniszter folyó nyárt megváltozott volni róluk mindenki véleménye, Hja persze ha mindig oly bájos és kedves felekkel tolna dolguk, mint a mai táncosnők, akkor sohasem volnának morózuaok." Félreértések végett sietünk kijelenteni, hogy a fentebbiek nem a nzgy«kani<sei, hanem a budapesti posta -éa távirda-ilsziikar mulatságára vonalzóénak. E<eket irta egy tóvárosi napilap a btdaperl oata- ás lávirda tiwtikar anlaiségárói, mely t pö tt-án, tsbat ugyanazon napon tartaton, mint h nagykanizsai collegek mulatsága, mely utóbbi annyiban különbözőit a fentebb leirttól, hogy as első négyest nálunk nem 80 pár, hanem 9Í sár táncolta; tehát mi tu tettünk a budapestié pen. — A vigalom folyama alatt a mieiokát ksaládi őröa is érts, aineanyibea az éjiéi órá-can megérkezett a szeretelt családfő Opris Pé ber, kir. tanácsos, posta és távírda igaatta\'ó, ki tea alkalommal ie megmu\'aita, hogy egvün érez övéivel és sistelt ezek I árazz tó munkájában tevékeny részt venni. De az milyen lá\'a-ztó volt ezen éjjeli szolgálat ép o\'yati kellemes is volt az ő-szss résztvevőkre nézve, kik örömmel és teljes megelégedettséggel gondolnak vissza ezen kitOnő mu alságra, melynek sajnos a hivatalos reggeli 8 óra végét vetett; — A jelenvo\'t hölgyek névsorát slantahb közöljük: netáui hiányokat kér jük lapank felmutatása mellett a rendezőségnél megncIsmá\'dí. Asssonvok: Bainné (N igy-Rícne) Uránál iaftr Aulaini, Bejyay Ödönné. dr. Bent tik ft-rencni, Darát Ayotlanni, Friohz Kifolyni, Fut I eiatliné, dr. Fülöp Kitmirni, Fleitckaektr Afílttá né. Galambot Ulrikui, OMarbtiUr Emihté, Gold ttkmiti Jákóní, Htim Kritto/ni, Hiti Ftrtneni, I ahol ez»gényke az 0 sivár életéhen is o<thon Bermonnu Ftrtneni, Hánny ImrM (Sornnej Rád.l volt. Másnap, mikor a hásmrstsr korán reggel ceuzott el- Őszintén kirániuk a derék ptábéoos-■ak, bogy Mikáldoe is.mihamarabb elnyerj.- hívei szeretetet, amiben nem is kételkedünk. — Hlwlael myllvéalfáe. A zalzmegyei aggbarooaok testülete folyó hó 3-án lanott vigalma alkalmival felülfizetni szíveskedtek : Klo-bncsár Győző ezredes 9 In, gróf Festetics Tae-silo, 5 foribi, Hermaay Fereocz 4 In. Kaufmann Sama 9 fn 60 kr, Beiua L ijos, Sal ér Lvjos, dr. Ráta Kslmák 2—2 forintot, Neu Albert, Wiitmann Mátyás, Keller Mátyá«, Montag hadnagy Kozma {Syörggr, Tóth József, itj. Fesse bo fer József, l-l Irtot, Snhuh Károly 1 frt 90, Stabb József 60 krt, KnUsek Antal 40 krt A lelülfizetések összege 35 fn. fiO kr., melyért hálás köszönetét nyilvánít a a testület elnöksége. — Etéasaakálail esgeáélyek. A ke évi február hó lén kelt rendeleteivel Mand\'al Pál országgyűlést képviselőnek ea Hajós Mihály ügyvédnek, a os. kir. szab. déli vasat Nagy-Kanizsa állomásától Török-Kanizaa, Becsehely és L-teaye irányában a duaániuli helyi endékü vasutak Alsó Lénává állomásáig vetetendő gözmozdnnyn helyi helyi érnekü vasútvonalra továbbá gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselőnek és ér d<ktársainak, a dunániu\'i belyi érdekű vasutak | A<só Leadva állomá»átol Belatinc és Mura-zombat irányban Radkersborg felé as or-ság halárig! vezetendő gözm\'ozdonyu helyi érdekű vasutvo uálra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Bratállá apa, A n igy kanizsai községi elemi iskoia t-ik fiúosztályának egy kis növendéke a napokban, mikor lanulótáfeaival at is-kolt-épü e\'bői kivonult, 1 Cssin i sarkán megpillantotta édes atyjáu Erre megrettenve víssza--fuiolt és meghúzódott az i»Maépttletbeo. A házmester késöttb megkérdezte a kia flu\', högy mért nem megy hutA flu sírva mondta el, hogy atyja már haromftapjó\'a egyetlen falat kenyér nélkül kergette el hesulftkjjsguióbb aal paraa-cso\'ta neki, hogy aa utoán keresgéljen szivarvégeket és vigye hasa. 11a nem leszTatkor ja] lesz neki. Mivel a szegény Hu nem talált eldobott szivarvégeket, felt-, hogy reá várakozó apjt (talán a már ismert modorban) meg fogja fenyíteni. E< elől menekült viwai s most kéne a házmestert hadd tölt* sz éjssakát osztalyuklan A házmester nem hagyta öt a lü\'etlen teremben, hanem egy m*«ik fűtőit osztályba utasította. A kis fia engede me»kedett később nnnat «ltávozol! a visszatért at épület másik szárnyába, 1895. fcbrof ilyéi a gyűjtő klpyi a vonatról, Losoaeoi ruár hó 10 én. Hikády Utánni, HitHtkergtr Kárelyni. Janda Káralyni, Jarot Járottlávnt. Kotiler Gu**tdcui, Kágyi Ouuláni, Krauu Filipni. Komláttu Kál-mánni, Kactdné lika. Kirttkinyi bteánni, Lálár Jimfni, Lenkei/ Káralyni, Maytr Káralyni, Mair Jittfni, Slantunno Jittt/ni, Nyuly György-ni, Palkó Ztigmndni. PangrAcz Aialfni, nmein* Anlulni, Pergernt, Rnth Mikidni, Rtinilt Jó-ise/ni, Kuthmann Büáni, Hanukenbergtr Adol/ni, Baitmann Alaimni, Rtintr Vilmomi, Stmmtr NAthánni, Sehuth Irtjotni, Stbmiyin Lyotni, Sere* Dbant, Sulik Btkni, dr. Tuboly Oyuláni, Wuttli hajolni. Leányuk : Ailer k. a. Boán Ghetla, Bagyay Mirta BtUoni Miltin, Darát Vilma, Eger Altlka, fü\'eni keadtt a tanieriiwkei, ott találta a negyedik oe tály kályha kamlnjáb<n. Edeaen a\'udt. - Két awweyaak egy férle Érdekes lőnéneiet mond el a ^am. Ll. Bukarestben meghalt egy Ciriacesou nevű hivatalnok. — Elhunyta a ronsn kinct\'árnak a legnagyobb savad okoz\'a, mert aa özyegyének jaró tartásdíjért nem egy, hanem — két asszony jelentkezett. — A dolog már eddig is s/okatlan, de még sokkal sajátságosabbá leszi at a körülmény, hogy mindkét Özvegy tejes joggal tartott izé iyt a megboldogult után jaró nyugdíjra, Ciritcasou ugyanis 1872-lien vál p>rt indítón első lalesége ellen és Irma, Darái ati aa s\'sö birósárnál meg is nyerte. Egynémely 1 Galambot lormaliiás elmulasztása miatt azonban a teleb- kmi, Orunntr Paula, t Eger- A racsa) örMMi«r| bezési bíróság ezt at itélé\'et leoldotta. Ciria-AuguttU, Goldaritütr asma, Goldarbeiter Bata, cesCU azael a csekélységgel Igen keveset törödvs, Jwm Aranka, Htim Kata, Ha/tr Rn/ina, Hanny fogta magát és elvette második nejét, a kivel nStirtk (Radl Htrtálk Gabriella, (Ograd) Janda haláláig békésen együtt élt. — Ebből kifolyólag Marail, Kolihatek Adel iNovigrád) Koek Ztáfi, vzármazoll az összeütközés a megboldogult két Ltnkty Marfii, Mair Hermina Mair TTidá, I |sleeégén«k jogai kósött, A do\'og perre került, JfenftMNO nMrtk. Menkardl Malvin, Nyuly Oi a melylyel széniben as Illető törvényszék hely «lla, fítngráa nMrtk, Pratttr Ima, Ptrger \\ <ste igen nehéz volt. As első számú feleség fel tídka, Stalay Irma, Ssalay Erzsi, Seidl Dtlpkin, Sckmtller lóra, (Moravion) TMk Rizsika, Wuttli Mariska, Webet Mariska, H^ner Mariska, lKi\'11/t Itr Vilma (Kis-Koniáróm) — Baetazti. baiv éi lélekemelő jelenetnek vol\'sk tanúi a nagy-rémei plébániához tartozó a ott f. hó 2-án t prédikáción megjeleni hívek, mert akkor bncsuzott el Molnár János plébános híveitől. A zsúfolásig lelt lemp\'ombtn halotti csehben hallgatták szavait, a midőn aszal végezé hozta ugyanis, hogy nem lett törvényesen elválasztva és ebbeli igaza vo t, a második számú fsleség azonban estei szemben avval érvelt, — hogy neki akkor, a mikor Ciriacéscuhoe lérjhes meni, az első feleség létezőiéről nem lehetett tudomása és ebben neki is igssai kellett adni. A bukaresti törvényszék az ügyei végre egy való-bau Salamoni Ítéletei döntötte el: elrendete ugyanis, hogy a nyugdij a két ieleeég között megosstaasék. Ebben azután a két perlekedő pán engedélyét a gyúró kápyveeatéeel együtt ás leszállva a vonatról, Losolcoa a kapitányságnál engedélyi nyertem, de nem én gyűjtöttem, hanem 6. Igy tettünk Besztercebányán is. Selmecbányára már nem jött velem as nrioő, de asi az utaaittst ad a, bogy magam kétjek engedélyt és gyűjtsek, a kaprteaysáfsál azoebsa ae futassam ongam a két aap múlva asajd Liptt-Szi-.Miklöars vár engem. Ezt me^lte s napokban Sonnenfe\'d Kati a selmeoi rendőrség előtt, mely őt a hamisnak bizonyait engedé y miatt letartót\'alta. A rendőrség aztán megtadta még azt iá, hogy as aa úrinő egy pepitakendős kövér asszonyt adott aa ál MUler Ida mellé. A rendőrség két kiküldöttje a leáaynyat együtt L.-Ssi. Miklósra u\'azva, nyomon követték aa „nri nőt" s a „pepi\'ts asszonyt", de még eddig el nem foghatták őket. A telek arra mutatnak, hogy egy nagyobb caa\'óbaadával alánk szemben, mely egées Magyarországon nagyban Isi a gyűjtést hsmisiio t oklevéllel. — A réasee kén. Pozsony mellrtt egy kia vároabaa, a következő eset történt. Egy kereskedelmi u\'ttó, _ aki aa ejsaaká* a városban akada (ölteni, beiért egy vendégfogadóba t szobái kén. Fáradl tévéé, csakhamar lefeküdt, as ágyban szivarra gyújtott éa belemélyedt aa n{> ssgba. Olvaiásközben leverle szlvaránnk barnáját s ekkor egy ssikra az áir eléieritelt szőnyegre esett, As atazó épon kl akart hajolni az ágybólf hogy elolts* a szikrát amikor a legnagyobb rémületére azt látta, hogy aa ágy alól egy kéa nyúlik ki, amely óvatos in eloltja a szikrát azután ismét odahuaódik aa égy alá. A inresn látványra mindazok a rémmesék feltámadtak aa utasó fejében, amelyeket fogadókban megölt éa kirabolt emberekről hal ott Csakhamar megemberelte magát, hirtelen kiugrott aa ágyból a kirohanva a lo yosóra, lármát cSapoit A fogadó személyzete berohan! a szobába a at agy alatt megia alta a rémes kéa talajdoooeát és a rendőrségre száljitotta, A rendőrségen azután az él* fogott ember bevallotta, hogy aa utazó pénzét él akarta lopni éé azért bujt aa ágy alá De mert önkéntes tűzoltó is vull, nem állhatta meg, hogy a szőnyegre ese\'l szikrái sl ne öltse. — öasaeeaaUlt istksMgjkás. ÓHáal BBerenceátlenaég történt M arsa\'ában. A tizenharmadik században épült Sánio Garlo nevt székesegyház vecsernye alatt, mikor a templom tele volt hívőkkel, menydörtéeazerü robajjal ösizrom olt. A mentési munkálatokat rögtön megkezdték, mindazonáltal eddig eaak negyvenet halottat ée harminoőt nehéz *elieofll<et tudlak a romok alól kihúzni. Hogy mennyi halott és sebesüli ven még a romok alatt, azt hozzávetőleg sem tudják meght\'árotti. Egy fiatalember, akit sértetlen állap tban men\'ettek kl, a nagy ijed* aég következtében meghalt -Aki kétmsér kai asag Páll Manó mármarneszlgeii kereskedő külső kenjében, a kertén* neje h<>a**ahb ideje vizi betegségben stenvedetí a meg is halt t!ladája in* tézkedeit, bogy a szegény asszonyt aa ő költségén temeeeék sl. A halottat aatén azépe* kiterítették a a gazda hazament össládjához. Harmadnap hajnalban pedig a bumáaaa gaada aat aa érlesilést kapta, hogy a ksnéaaná másodszor is meghalt A magyarázat abban állott, bogy az aaaaony e*az letsshalelt volt ée a ravatala körül siránkozó gyermekek ielairták a halottnak hitt édeeaeyái, aki rémülve láUB aa-gát b ravatalon s agy magijed>, bogy néhány órával kéaőbb igazán meg >ell. be: .atárt megyek mott tőletek, hogy mtgkaljak\',Isss onynak megkeltett nyngiidnia. megeredt a küorek árja nemcsak han em minden hívének szemeiből a jó papnak, Midőn a ré- — A eealébaaáa áldeaala. Budapestről Liptóba akatiám utasai szülővárósomba, éa út- ónéi p\'ébánia ilyen derék papol veszi*, szívesen közben egy nri asszony fölkért, helyetteeiteném üdvözöljük ót, mint mibáídi plébánost, — mely plébánia jövelmezőbb lévén, a szegényeknek is bővebben juttathat. Másnap jóbarálaitó! es iame röseitől, kik vendégszerető házát fslkeresiék, bu- leányát* Műller Idát, a ki úgyis nagyon hasonlít hozzám és gyűjtsek köayör-dómányokat, a mikből nekem is juttat osztalékot. Csábító azavá-nak engedve, átvettem tőle máramarosi slis- * Telj— el láttán! kerea ktrtmUny csaléd« sál vagy magánoe úrnőnél javakorbe\'l hivatalnok snját valamint három kiakorn gyermeke számára. Házasság nincs kizárva. AfanesMMsée, tisztaság, egészséges lakát megklváslalik. Szivet aján\'atok .Bitalom\' alatt lapkiadóba kéieinek. — Étvág) talaaaág éa alaásaBsal KjnaaerbaJekuál aelegen a||nljnk tKstelt olvasóink ügyeimébe Egger szóda passtil áit Kaphatók 80 kroe eredeti dobozokban minden gyógyssertárban éa nevesebb drogua üzletben, valámint Egqtr A. fia gyógyszer kfllSnlegesaégt gyárában Bks-Sundort. Nagy-Kanizsa, vasárnap. CSARNOK Vallás a költészetben. Irlá: HALASZ MARGIT. Yallái éa költészet kél oly fogatna, mely sso-toaan összefügg egymással, úgy, hogy egyikét a másik nélkül el sem képislliet)0k. Niacs o\'y vallás — legyen as skár uidó, ke-reaatény, mohamedán, buddhista, bramin, avagy Fetia-imádó — melyben kötészet ne tolna, melynek nimbuszát nem a benne rejlő poésis adat meg. — Ha a szerelem nyújtja a kfl.tfl szivét lángra, bog/ lantján (dea dalt aeaiijen : a vallásos ér aü\'ei megadja, megboaia as iblet perceit s ai ér/elem dallá alakul. Est látjuk már ss A-korban, midőn Salamon király megírta as .Énekek éneké*-t s a templomszentelési imát, amelyek* nek népségét, keleti fenségét a modern világ is dicsőíti. Aa Énekek énekén meglátszik ugyan a k téti fantázia, mely sokkal élénkebben s káprázatosabb sziliekben fest a nyugotinál, mégis est tartják as ó-kor legremekebb költeményének, dacára annak, bogy sem hexaméterben, sem rímekben nincs irva. Ugy S-ilamon, mint atyja Dávid király a zsidó nemzet felkent lantosai voltak. Dávid a asnltáro* király maga is irt zsoltárokat, de Assze zedte azokat is, melyek a nép ajkán ismeretesek voltak a kiadta az émk ő mesternek. E-ek között a legelső helyet foglalhatná el a XCedik saoliar, melynek két első strófája verses fordításban igy hangzik: Te benned bitiünk eleitől lógva, Uram Téged tartottunk hajlikunknak, Hogy mig semmi hegyek nem vo/lanak, Hagy mig rem tg, tem föld nem volt formáira Te vulldl it Tr rogy erőn Itten ! Ét Te mrgmnrnd.it minden \'ültben. At embereket Te meghagyod halni Ét azt mondod at emberi nemzetnek: Legyetek porrá kik porból lettetek t Mert ezer nstendl előtted annyi: Mint a tegnapunk 8 elmuli a Es egy ijnek rövid vigyázása. • Hogy mi volt egy éinek rövid vigyázása ?« A régi Júdeában az éj\'sskát három rés/re, vagyis három ,vi»yásásra* ontották aa öröksei (ugy látszik, bogy jobb módjuk volt, mint • mi modern bakieraiokoak) s est ss igen kevés idAI lesó liaaon\'a\'bti M zea Dávidot éa Sa\'amont méltán nevezhetjük a asídó nemzet classikusainsk. De nemc-ak ott, ahol az igaz Isten kjjsien lése léieaett, hanem azok köaött is találunk vallásos költeinéayt, akik aem létező alakokat hittek lsteinek, mint például a görögök és rómaiak. Phaedrno nagyon léi az olimpuai ÍS\'enektól s mikor mennydörgést báli, elbuvik. Est írja Is aa •O ympuai eaek< ben. A mint a keresatény vallás a németekben be-tmaaioii, mindjárt megtelte hatását az 6 germán kóltéwetre. A legrégibb irodalmi emlek gyanánt az Ulphi-laa-féle góib biblia-íordítáat említhetem Kr. a. 380-ból, de minthogy ezen régi ős ónicum egyedül msgánosss áll: itt eaak rámutatok a a német vallásos irodalom és költésset történeté\', 4lletve elejéi csak a kereszténységnek Németországba való behozatala utáni időre viszem fel. Miután pedig a tudomány éa irodalom főként a * papok, szerzetesek kesében volt: a tárgy többnyire vallásos Jelt KOlsö alakban előbb a ál iteratio ura kodutt, de később divat volt a sor-véges rím ia A >Muspiili< töredék a végítéletről, aevét egy benn* előforduló szótól vette, mely világégést jelent. A „Heiland* ó s\'ász költemény, evangéliumi harmónia, állilólag ezt egy paraszt csinálta, A legrégibb végrimes költemény: »Krist,« irta Affriud weitsenburgi beno4s szerzetes E-sassbsn, 870 ben. A tizenhatodik század nagy reformátora dr. Luther Marton a milyen híres prösairó, uí tén olyan költő volt Legkiválóbb költeményének (ártják a kővetkezőt, melyet az evsngeiíkuiok nagy becsben tartanak: Erőt várunk nékünk as Itten. Et fegyverünk eUentég ellen. Zala. 12 szám. (4. lap.) Mik ránk ttrnek mott mindenfelől. A mi ellenünk Háborog velünk, qrtvel, fegyrtrrel Ilit nagy vtalárdtilggal, lu minden nagy hatatmaisággal. 1895. február hd 10 én. J Persze fordításban mint eredetiben. nem hangzik oly s/épen Folytatása kOvetkastk. NYILTTÉR#) TORVÉNYSZÉKI CSARNOK. Felébb birówiKoktól leérkeztek. özv. Jskopaneca Jánesné asUI. Káráss Verons felperesnek Panker András és neje Jakopaneoz Franoiska alperes etleni pere a táblától helyben hagyó Ítélettel. , Szecsán Antal felperesnek — Jugh Márton és neje alpereeek elleui pere a táblától helybenhagyó ítélettel. < Böröcs Pap Apollonla s társai falperenkoek Süveges Pap János elleni ,psre a lábától helybenhagyó ítélettel. Szabó Józsefnek özv. Horváth (Borét vás) Jó-zaelné st. elleni p»re a táblától bs\'ybsnhagyó Íteletei. _• Szerkesztői üzenet. S I. Oelse Az irinttlt híreket nem kaptuk mea. Hogy a levél hol Ülődhetett el: mm tudjuk. Switiri aaly—a makla akkar valáél, — ha gjáraaMI r.ad.tik, U«U, fehér la rismSsI SS krtél lé frt SS krlg ■Maraakáat, rima, mt-kaa, keeakáaolt, aOattaaUakai, iliaaaalal a S. t (aitatanr 140 kSMaUat alaMc Is W00 kSUakM ■tatáaaltiaa) a a. I. poataklr la tíbbmUms a lila-kom aaállllva la elalákat plsUfixéeltával kSlé: mm-NkM 0. (m. kir. advarl aaállltl) aalj—ajása Serlakboa, Sv.JcaU riaaaU lévaiakra 10 kiaa, la lavalaaSlapokra & kiroa Mljrag ragaaataaéá. — Eafjar ajrelvaa Irt ■•graadallaak pnatoaaa •llatlataüiak. _11 M-l) - . !__ érbe adói I Zákány községében egy régi . berendezett fűszer-Üzlet éa pékség, ahoz tartozó mellékhelyiségekkel, lakással. Fölvilágosítást ad a tulajdonos Spitzer Feroncz Zákányban. IS I - Dr. Felelős szerkesztő: Ií ő K E KMIL. Laptnlajdono* és kisdó: MICHKL rúbér. Kitünö minőségű yetömag-ARPA kapható: Urflmkal rftlttp át flal esógnü 24 1— NAGYKANIZSÁN. Kívánatra minta küldetik! *) áa a rovatbaa klalSttaklrt a oark. i tállal A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság f. 1895 éri február ki 10-én d. e. 10 órakor Inrtnndja saját helyiségében 50. évt rendes kAzgyfilését, melyhez a t ex réezvényessket tisztelettel meghívja A.E ise»s*tóeás. ■■\' \'^.wwWVWw^.— Tsnáoskoiásl tárgysk sorrsndjs : 1. Igazgatósági és feldfyelfl bizottsági jelentések. 8. A mérleg elöterjeutése; as onlslék megáU ipitása, as igazgatóság és lelQgyslö-bisottság felmemése feletti hstározalhosatsl. 8. A hivatalos közlöny kijelölése. 4. Igazgatósági indítvány a részvénytőke fölemelése és a tartalékalap gyarapitáss árgyában. 6. As alapszabályok 3. ós II. §§-ainak módosítási. 6 Az alapszabályok 27. §-a értelmében visszalépő 8 igazgatósági tag, ugy a 8 tagból álló felügyelő bizottság helyeit tyak, esetleg szoknak isméli megválasztása és pedig a sorrenden levő Bshochsy György, Blau Lajos, Ulau Pál, id. Feuelhofer József, Grünhut Henrik, Kflrschner Ignácz, Rosenfeld Adoll és Scherz Richárd igazgatósági tagok helyett 3 évre, mig a 8 tagból álló felügyelő bizottság helyett egy évi időtartamra. 7 Netáni indítványok. JEGYZET : A t cz. részvénynek flgyelmntettetnek, miszerint szavazó lapjaikat 1896. évi február hó 9-ik napján délelőtt 9—12., délután 8 5 óráig az Intézet helyiségében átvehetik. Megjegyeztetik, hogy az alapszabályok II §o szerint szavazati jogot csak as gyakorolhat, kinek részvénye a közgyűlést megelőzőleg négy héttel nevére átintik. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 12 szám. (4. lap.) 1895. február hd 10 én. l^EO-HITTO! k „Letenyei Onsegéiyzo-Egyfet Szívetkezel" 1895. évi február hó 26-ikán, d. u. 2 órakor, Letenyén, intézeti helyiségeiben rendes kpzgyülést tart, — melyre a segély-egylet tagjait tisztelettel meghívjuk. >e«a< Táxgyeorozat: 1. Mérleg előterjesztése. 2- Az igazgatóság és felügyelő bizottság részére a felmentvény megadása, 3. Felügyelő bizottság megválasztása. 4. Pénztárnok kérelmének tárgyalása tiszti fizetésűnek felemelése iránt. 5. Esetleges indítványok tárgyalása. G. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag\' kiküldése. Ai IgugntÖNág. kj tforov WK»V cnw bUMUNRUfl -L ttttttUÁntntt l«t a reklámnak, ba>aa a mkaw ambar iltall ■wllyil tavákkatáalánik, - a kik a McitiMili Jittí. utsici m-t (Horgony- Pain - Expellert) u atolió IS évben jó BÜHirret hasrnáltók, — k&-azonhstl mm Igazin biztos határi hiziizer nagy ittiijisitiiítiaáltalfboakedveltségét. EiaTW. mfmá oomp.-i (Horgony-Paiu-Exuellort) kiaz-riinraM, ewnil (tafüaffititaál), kereartetoat-fkjáaaál, fa|- U faffijátaal, cwpfS|dala«nal, «l-Miailll)ltt tadörzsölésként alkalmazta, abból agy üveget miniig kóazlotbou fog tartani, bon irt Mg^tMkaN ia, mint liveitti, elkáriú szernek alkalmaihuma Ezsn rég jónak bizonyult UűrianflMk in fgtn olcsó, tudniillik 40 kr, 70 kr. is 1 bt 20 kr. üvegenként — Kajiható a gyÍ0-lurtánkbac, Budap.iten: Török grógytterósznéL CUk a Jwnnr Té^jogygyel allitott ttvegak ilfcpfcidrtk IskÉM IMi gyár hfclrtWii, IMriag. mm 2 araay. 13 «xM Kwizda-féle I » «u - ia k. illaatri U akaiáay 1 |0 Korneuburgi mar ha-táppor. lavak, mmaurki ia Jakok isiaára. Igiaa dobozzal 70 kr., - fii doboiaal 16 kr. 4$ év Ma a U(tMb iaUIUkaa kaaaailatbaa, étvé|yW-iayaál. raaai saésitéteél, valaaűat tehasakail a t é-Javítása •»lsH<kég«sté| fekezása cailjáMl M latit: Iiiá Fffficz Jím Taaaik a Ra aabW »*dj«f7ri flgjataj 11 ri> talail tMiinaat- tan Mftjamil Kwlwla (UéKt-mU*«I nai-lit ttffW. ooirtk aa.iiklr.ia riali kjr. udvari nái-IM k.rfll.il íjrify. MtrtkriU* Karaalbarfkaa IHm Mllatt. Valódi MÍaiaif baa (yófjaaar-tirakbaa ia drofútákail kapkaté. Égy dobot ára : 1 forint 90 krajcár. Utánvéttel vagy aa RIiVTHIA a b ő r ápolására, szópótésére ós finomítására Púder. összeg előleges beküldése uián kfildetik. K> LrftlikaMkk SUSaéhl, hál és láraa%« riiaza. — Pakir, rlimala, ia sárga — vagyllif aaalyailt ia fialva Sr Pahl J. J Ca. Ur. taair Utal SáwHa Kllaaaert levelek a legjobb körökből minden deboahoa mellékelve vannak. TAUSSIfl Q0TTLIEB ■MM SIMaéki 1—rri lllahawijirot rtraktir: etcs, l. W011..11. s. Knphalé a legllbb lllaiurr-, gyógyszer keréskedésben tn gyégy- 10 •Mrtárbisii. A !! (lysngttlt « lux a férflerönél kiváló szolgálatot tani a ca. kir. szabadalmazolt „galvan-tillam-kétzüUk" ónhasaaálaira orvosok által egész Európában melegen ajánlva. Volta tanár módszere. Leiráa boríték alatt 10 kr. levéijesy beküldése ellen. Kapható: Augrufrld J. elektrotechnikus és cs. kir. ezab. tulajdonosánál 76 - RtCI, I., BekaeralraaM 18. aa. a. IST» XT-éueóurolJon. vetorriagct mig UJII nnv magkereskedéséböl ■1 il Ml lIIlH (BUDAPEST, Károly-körut 9 sz. a.) árjegyzéket nem kér. NagyKanizsa, vasárnap. Zala. 12. szám. (7. lap.) 1895. február b4 10-én. A nagy-kanizsai Bankegyesület részvénytársaság } 1895. évi február 23-án d. u. 3 órakor H huszonegyedik évi «> £ lafif iilit % JP tí eben 81! MII tartandja, melyre a t. cz, részvényesek tisztelettel meghívatnak. A közgyűlés tárgyal: a) Igazgatósági és felfigyelő-bizottsági jelentések. b) Az 1894 iki mérleg feletti határozat és az osztalék megállapítása. c) Az igazgató-tanács választás utjáni kiegészítése az alapszabályok 15 ik §-ának figyelemben tartása mellett* <Ez alkalommal sorrend szerint kilépnek: Ebenspanger Lipót és Stern J. Mór urak. d) A felügyelő-bizottság megválasztása. e) Egyébb — alapszabályszerüleg bejelentett indítványok tárgyalása. fÉT* Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, fel hivatnak, miazerint az alapszabályok 33. §-áhoi képest még le nem járt szelvényekkel ellátott részvényeiket f év február 14-étől február 22-éig (erjedő időközben az egyesületi pénztárnál letóteményezzék. Kelt Nagy Kanizsán, 1895 január 29én. Az igazgató-tanács, Nagy-Kanizsa, vasárnap. » Zala. IS. arám. (§. lap.) 1895. február hó 10 éa WEISS JAKAB S BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség beesés tudomására hozni, hogy ] Blau Pál-féle ház, előbb JHein\'-féle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőzödhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm ős ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat. Ezenkiyúl berendeztem egy mflhélyt KÁRPITOS és DISZITé-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni, Mély tiszteledel WEISS JAKAB Nyoftalotl Fischal Fülöp laptulajdonosuál Nagy-Kanissán, 1895, 13. szára. Nagy-Kanizsa, 1895. február 14-én. XXIV. évfolyam. lurkMtMf: t »• i t c l t Ollop-ftle kis. Ida iaUundO a lap esellaal rtaaira voaatkoad aladaa kfteleaiej. V ___ B*raaataU«a lavalak aaak laaiart kaaak-Ml fogadUhuk al. Italralak »■ kIMataak yimaa. Egye* szám ára: 10 krajcár. ZALA Politikai és vegyes tartalmu lap. A Nagy-Kanizsai és dél-zalai \' takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- és kereske delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet és a letenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe r. t." hivatalos közlönye. Megjelenik NagyKahizsán lieteiikint kétszer vasárnap^ ém cs-ü.tört£lcöa. Kiadékl Tatai: Viroakka-tptlat : Fiiehtl Mif kSajvkanakedáee. ILÖFtZKTÉSI ÍUE : Kfia érre II koroaa (6 frt — kr.) FéUm S korosa (I Irt — ki.) Nejjedérro I koroaa (1 irt 10 kr.) Hirdtlkaak jatiayaaaa aiait tataik. Vjrllttér patltaera 10 kr. ÉHlsetiaak, .alulit a kirdsUaakn ■ vonatkozók ílaehal Fülöp kSajr-karaakjdlaiba lattaaadJk. Isten ujja. A magyarországi néppárt megalaku lása általában is aggodalomba ejthette a szabadéi vüség mindazon barátait, akik a fejlődő korszellem elvitázhatlan követelményeként ismerik lel az egyházpolitikai törvényeket, mint a művelt kultur-államok közé belépés egyik nélkQlözhetlen bizonyítékát: az azonban, a mi a néppárt cége alatt a a csáktornyai választással kapcsolatban történt, a tények higgadt szemlélőjére, — de különösen reánk zalavármegyeiekre valóban megdöbbentő. Addig mig egy párt a rendelkezésére álló alkotmányos eszközökkel valamely fen-álló törvény revízióját, megváltoztatását követeli, alkotmányos polgári jogával él, és még itt-ott aberratiójában is elnézésre számithat; de midőn arra a térre jutott,.— amelyen a csáktornyai néppártot láttuk a végső kétségbeesés erejével küzkődni, akkor minden magyar embernek fel Icelf ismernie a mozgalomban nyilvánuló imminens veszélyt, s kell, hogy annak testtel és lélekkel ellenálljon. Eltagadhatlan tény, hogy a csáktornyai néppártot legnagyobb részben, sőt kizárólag a marburgi és zágrábi egyházmegyében I creált lelkészek vezették, akik működésükben első sorban nem az általuk céljaiban fel sem ismert és meg sem értett politika párt diadalát, — hanem a horvát túlzók által a magyar állameszme ellen felizgatott tömeg felülkerekedését tartották szem előtt és tűz- ték ki végcélul. Mert azt csak lehetetlennek j tartja minden magyar honpolgár, hogy az a lelkész, akit a zágrábi papnöveldében j nevelnek, lelkesüljön a magyar állameszmé-I ért; hogy az a lelkész, ha már egyszer a j ja politica zűrzavarába elegyedett megálljon annak, a vallásosság nemesebb ideáljai által vont ethicai határainál s át ne gázoljon arra a harctérre, ahol már aküzködők egymást a nemzetiségi gyűlölet áldatlan jelszavai közben ismerik fel. Azok a vezetők nem a vallás szent jogait védték, hanem a horvát túlzók dühön-Igését tajtékozták a magyar állameszme , hegemóniája ellen! Valóban bámulatos a magyar génius hatalma, mely diadallal került ki a harcitól, \'ahol a tömeg legnagyobb mértékben feliz-1 gatott szenvedélyeire támaszkodó demagó-\' gok tisztán nemzetiségi szempontokból küz-jködtek! S vájjon minek tulajdoníthatjuk azt, — hogy a néppárt Csáktornyán oly alakban ütötte fel tejét, mely gondolkodóba ejtheti az egész Zalavármegyét, az egész Dunán-tult, — sőt az egész országot ?! K4tségtelenűr és első sorban annak a körülménynek, — hogy Muraköz egyházi tekintetben a zágrábi egyházmegyéhez van csatolva, — hogy papjai kora iljuságuk-ban elszakittatnak a haza kebeléről, és oly körben nyerik neveltetésüket, ahol mindenre tanítják, csak a magyar állameszméhez való ragaszkodásra nem. Ha azt a 75 ezer lélekből álló muraközi népet magyar fenha- I lóság alatt álló lelkészek igazgatnák éa 1 vezetnék, a csáktornyai választisi mozgalmakban észlelt jelenségek a nép körében alkalmas talajt nem találhatnának í íme az Isten ujja I A Gondviselés reá utal a jelekre, a melyekből a józanul gondolkozó ész, s az annak vezérlete alatt álló helyes politika okszerű következtetéseket vonhat, s kell is, hogy levonjon. — Zalamegye értelmisége már régen felismerte a veszélyt, amely abban az anomáliában találja éltető gyökerét, hogy Muraköz egyházilag Horvátországhoz jvan csatolva, s évek előtt bizottságot küldött ki, mely legfelsőbb helyen annak a {szombathelyi egyházmegyéhez való vissza csatolását kieszközölje. Fájdalom, a kérdés mind eddig nem foglalta el a fontosságának megfelelő helyet ia napi politika körében, azon állítólagos I indokból, hogy az esetben, ha Muraköz a ! szombathelyi egyházmegyéhez visszacsatol-tatik, viszonzásul a pécsi egyházmegye a egy részét kell a szlavóniai egyházi hatóságok jogkörébe átbocsájtanuk. I Ez azonban épen nem megfelelő ellen-j érték, mert mig a népoktatási statistica egy-| felül azt tanúsítja, hogy a pécsi egyházmegyének Szlavóniára kiható jogköre a magyar állameszme javára átalakító befolyást épen \' nem képes gyakorolni, addig a csáktornyai \'példák napról-napra inkább meggyőznok | bennünket arról, hogy Muraköz már ren-, deltetésénél fogva hazafias szellemtűi idegen I papjai vpzetése mellett, minden egyéb erő- A „ZALA" tárcája. B e a k c i ó. Iléy el/eled ce colt már, Ki gondolt tolna rá ? Hisz eltemette hiltilk, Mélyen a rom alá. De a mit holtnak Jeliünk Bit\' él még a - kígyó, Fefét /eldugja újra A bősz reakció. A lelkcűlét napja Már rég letűnt, óh, rég". Az S\'i dicsőségből Egy pár tized elég. Sokan igy gondolkoznak, Ei /oly a dikczió; Fejét /elüti újra A h/liz reakció. Hiába ritta egykor Az oiztrák dórink; Híven megőrieők, mit Ránk hagytak őteink . . . Talizmánunk volt mindig Hpttz ért legyen vagy jó: Es most lejét feldugja Atbőu reakció. Talizmánunk volt mindig A izabadelvütég; Ha ezt elhagytuk egyszer Közel hozzánk ti reg ; Azért megrrlelmeztilk, Ez hoz hazánkra jót Akarnunk kell, » legyőzzük A bősz reakciót. s .„Héppárt1 rogy bármi legyen, A rút ármány neve; » Téged jó magyar■ népeiu El nem á\'oiil tele. Csak lépre akar vinni A tok tzép hazug szó, S filéd terjeszti karját A bősz reakció*^ j\\\'i félj, vem búm ja senki Vallásodat, Ifiled, S aki ilyet állit, Megrontja lelkedet Ne tápláld "kebleden a Mérget, gotion kit/yól: Űzd vissza odujába A bősz reakciót. Demokritot. rűltek ebbe a ragyogó kis részekbe, bol minden | tündököl a remiiül, lisztnságtól. | Közel os ultinkhoz egy laállvány, rajta se-i lyembfil szótt tarka virágok, egy megkezdett női i kézimunka, melyről csak a nagyon avatott tud-] hatja, hogy mi lesz ? | Az állvány elölt halvány nő ül. A ragyogás, , a csend harmóniájával oly szépen olvad össze I az a remek-szép asszonyfő: a domború, nyílt j homlok, n mérsékelt hajlású vékonyka Oir, a | gyönyörűen ivek ujak, mely piros mint a ! legelevenebb nyári szegfű; a gömbölyű áll éa j alatta a picinyke, béjos tokácska, mely mint egy | merész szobrászi vonás fut be a hófehér nyak I körvonalaiba. Az összhangot emelik as ivalaku \'szemöldök, a bársonyos, dupla-ives szempillák, melyek csak félig takarják el a kézimunkára szegződő kékes-szürke szene\'. De mindent felülmúlnak az áprö, csókolni való, rózsás fülzagylók, a természetnek e remek alkotásai, e páráit) i kis «r-namentumok. ütők probUno. — A ,ZX L A" aradat! tárcája. — Aranyos napsugár szűrődik be sz sblskon; srsnyos sugárkévék játszadoznak a szőnyegeken, az asztal körűi, a pamlagon és az apró zöldbársony zsölyéken. Röpködnek, szállnak föl-le az apró por-a\'ómok, mikről az ember azt se tudja, hogy. honnan ke- Ugy látlak magam elölt most is, mint akkpr, mikor elbűvötled testi bájsiddsl siívcfoiet és lelki szépségeddel lebilincselted lelkemet. Szivembe vésődtek vonásaid, én szép, szerelmem, mint ahogy s sima márványlapon a művész ihletésére megörőklödnek a madonna-képek. Ha az emlékezet képeinek ia volna balhalatlaa-ságuk; lm szivem márványnyá lehetne: évezredek múlva is megtalálnák benne a te szépséges szép képedet. . Nafy-Kanizaa, vaiimip. % Zala. II. uám. (t. lap.) 1805. fabruír hó 10 én. WEISS JAKAB S BÚTOR 2 GYÁRI RAKTARA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-téle ház, előbb „Hein":féle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstol kezdve egyszerű árukig - dúsan van íelszerelvo. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm ős en- | nek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlóst kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB. \' <t W .. W .tLW .. w.t. ,(■\'W X1SKW3 W t. Nfnmalotl Kiaehal Ftllöp laptul^jdonoanál Nagy-Kaniiaán, 1895, 13. szára. Nagy-Kanizsa, 1895. február 14-én. XXIV. évfolyam. hlrtwirtiéi: ri-itui oiiop-Ai* ku. U* lillinM • Up wll«i Italn mirtnl mi*im kí»l«»»«7 -V ___ ItiMMla l«wUk mk taawi kmk. kél lopéUbuk §1. Kialiratok mi klMoInk vinx*. fyftt u4m éra : 10 krajcár. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. KlUéklvatol: viroomi l|ik ; fuw rutf ih^ikmma. CLÖmKTtai ÁUK : Bgfas lm II koron (é Irt — kr) FiMm é korom (I irt — ktj Htjgrriira I kom* (1 M 80 kr.) Hinlelfcwk jstUjo»»» ^ikkl. A Nágjr-Kanizsdi- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, u Ipar- és kereske- . delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkézet és a letenvei takarékpénztár, *yUtUr » kr. _a „nagykanizsai malátagyár és serfözöde r. t" AíM»|K» ÜaUmyt. BM».tt»k, • "- . >l,l.n.,k.i _T __■ WHlkMtt riMhot rtlto ne|{|elenlk Xagj-KHiiiMán li«<leukiiit kétaiér: im^jMi uuailu vasárnap és cwü.törtilcöa. Isten ujja. A magyarországi néppárt megalaku lása általában iá aggodalomba ejthette a szá-1 badelvQség mindazon barátait, akik a fej-. lődő korszellem elvilázhatlan követelményeként ismerik tel az egyházpolitikai törvényeket, mint a művelt kultur-államok közé belépés egyik nélkűlözhetlen bizonyítékát, az azonban, a mi a néppárt cége alatt a a csáktornyai választással kapcsolatban történt, a tények higgadt szemlélőjére, — de kQlönösen reánk zalavármegyeiekre valóban megdöbbentő. Addig mig egy párt a rendelkezésért] álló alkotmányos eszközökkel valamely len-álló törvény revízióját, megváltoztatását kö-i veteli, alkotmányos polgári jogával él, és még itt-ott aberratiójában is elnézésre számíthat; de midőn arra a térre jutott, — amelyen a csáktornyai néppártot láttuk a végső kétségbeesés erejével kQzkődni, akkor minden magyar embernek fel kell ismernie a moz galomban nyilvánuló imminens veszélyt, a kell, hogy annak testtel és lélekkel ellenálljon. Eltagadhatlan tény, hogy a csáktornyai néppártot legnagyobb részben, sőt kizárólag a marburgí és zágrábi egyházmegyében creált lelkészek vezették, akik működésűkben első sorban nem az általuk céljaiban fel sem ismert és meg sem értett politika párt diadalát, — hanem a horvát túlzók által a magyar állameszme ellen felizgatott tömeg felülkerekedését tartották szem előtt és tűz- ték ki végcélul Mert azt csak lehetetlennek j tartja minden magyar honpolgár, hogy az a lelkész, akit a zágrábi papnöveldében i nevelnek, lelkesüljön a magyar állameszmé ért; hogy az a lelkész, ha már egyszer a [a politica zűrzavarába elegyedett megálljon annak, a vallásosság nemesebb ideáljai által vont ethicai határainál s át ne gázol •[ jon arra a harctérre, ahol már aküzködők egymást a nemzetiségi gyűlölet áldatlan jelszavai közben ismerik fel. Azok a vezetők nem a vallás szent jogait védték, hanem a horvát túlzók dühön-gését tajtékozták a magyar állameszme hegemóniája ellen! Valóban bámulatos a magyar génius ha j talma, mely diadallal került ki a harcitól, ahol a tömeg legnagyobb mértékben felizgatott szenvedélyeire támaszkodó demagógok tisztán nemzetiségi szempontokból küz-ködtek 1 S vájjon minek tulajdoníthatjuk azt, — hogy a néppárt Csáktornyán oly alakban ütötte fel lejét, mely gondolkodóba ejtheti az egész Zalavármegyét, az egész Dunántúlt, — sőt az egész országot ?! Kétségtelenül és első sorban annak a körülménynek, — hogy Muraköz egyházi tekintetben a zágrábi egyházmegyéhez van csatolva, — hogy papjai kora ifjúságukban elszakittatnak a haza kebeléről, és oly körben nyerik neveltetésüket, ahol mindenre tanítják, csak a magyar állameszméhez való ragaszkodásra nem. Ha azt a 75 ezer lélekből álló muraközi népet magyar fenha- tóság alatt álló leikéstek igazgatnák és vezetnék, a csáktornyai választási mozgalmakban észlelt jelenségek a nép körében alkalmas talajt nem találhatnának! íme az Isten ujja! A Gondviselés reá utal a jelekre, a melyekből a józanul gondolkozó ész, s as annak vezérlete alatt álló helyes politika okszerű következtetéseket vonhat, s kell is, hogy levonjon. — Zalamegye értelmisége már régen felismerte a veszélyt, amely abban az anomáliában találja éltető gyökerét, hogy Muraköz egyházilag Morvátországhoz van csatolva, s évek előtt bizottságot küldött ki, mely legfelsőbb helyen annak a j szombathelyt egyházmegyéhez való vissza csatolását kieszközölje. Fájdalom, a kérdés mind eddig nem foglalta et a fontosságának megfelelő helyet ja napi politika körében, azon állítólagos {indokból, hogy az esetben, ha Muraköz * szombathelyi egyházmegyéhez visszacsatol-1 tátik, viszonzásul a pécsi egyházmegye • jegy részét kell a szlavóniai egyházi hatóságok jogkörébe átbocsájtanuk. Ez azonban épen nem megtelelő ellenérték, mert mig a népoktatási statistica egyfelől azt tanúsítja, hogy a pécsi egyházmegyének Szlavóniára kiható jogköre a magyar állameszme javára átalakító befolyást épen nem képes gyakorolni, addig a csáktornyai példák napról-napra inkább meggyőznak bennünket arról, hogy Muraköz már rendeltetésénél fogva hazafias szellemtől idegen papjai vezetése mellett minden egyéb erö- A „ZALA"tárcája. E e a k c 1 ó. Rég elfeledte mit már, Ki gondolt rolna ri t Ilii* eltemelre kii tik, Mélyen a rom alti. De •« mit holtnak hittünk Hit\' él még a - kiggÓ, Fejéi (eldugja ty\'ro * A Mnz reakció. A lélke*Utt napja Már rég letűnt, óli, rég". Al Sri dictÓséghél Eyg pár Hted elég. Sokan igy gondolkoznak. Ki (oly a dikezió; Fejti /elüti újra A Utt reakciói Hiába riita egykor At ottlnlk eleeink; Hiten megSrieök, mit Ránk hagytak éneink . . . Talizmánunk toll mindig Rótta irt lm/yen vagy jé : £1 most /íjét /eldugja A biu reakció. Talizmánunk volt mindig A tzabaddritég: Ha ezt elhagyjuk egytztr Kitel hozzánk a rég j . Azért mei/rt-Ulmezzilk, A\'r hot honinkra jót Akarnunk kell, t legyStzük A bétz reakciót. „Képpért\' rogy bármi legyen, A rút (Irmáiig mri; Téged jó magyar népem KI mm dmil vele. Csak lépre akar vinni A tok ttép hazug uó, S feléd terjenti karját A bén retkeié. Xt /élj, nem Untja ttnki Vallásodat, hited, 8 aki ilt/el Aliit, Megrontja lelkedet Ke tépMId kebleden a Mérgei, yonon kiayél: -Pzd titrza odújába A Mtt reakciót. JrOltek ebbe a ragyogó kis fészekbe, hol minden 1 Hindiikül a rendtOl, liattnságlól. Küzd az ablakhoz egy faállvány, rajta ae-lyemM szőtt tarka virágok, egy megkezded iiöi : kézimunka, melyről csak a nagyon avatott tud-\'hatja, lipgy ml lesz? I Az állvány elült halvány nO ül. A ragyogás, a csend harmóniájával oly szépen olvad flssse i az a remek -szép asszonyfő: a dombom, nyílt (homlok, a mérsékeli hajlású vékonyka o«r, a gyönyörűen iveit ajak, mely piros mini a legelővenel I) nyári\' xzegffl; a gömbölyű áll ée | alatta n picinyke, bájos loVácka, mely mint egy | merész szobrászt vonás lut he a hóleliér nyak I körvonalaiba. As összhangot -emelik as ivalaku szemöldök, a bársonyos, dupln-ives szempillák, ! melyek csak félig takarják el a kézimunkára szegződő lékes-azOrke szemei. De mindent felOlmaUak az apró, csókolni való, rózsás fttlttagylók, a természetnek e remek alkotásai, e párái!) i kis nr-I namenlumok. _ DanokrUot. ■ örök pr«bl«a«. — A „Z A íj A" • r « if\'e I i 11 V * á j a. — Aranyos napsugár szDrödik be as ablakon aranyos sogárkévék játszadoznak a szőnyegeken,\' véss ihletésére niegöröklödnek a madonna-képek, az asztal körfii, a pamlagon és az apró zöld bár-1 Ha as emlékesel képeinek is volna halhatatlan-sony zaölyéken. | ságuk; ha szivem márványnyá lehelne: évezredek Röpködnek, szállnak föl-le az apró por-a\'ómok, I múlva is megtalálnák benne a te szépséges saép mikről ez ember azt se ludja, hogy honnan ke- képedet. L Ugy látlak magam elölt most is. mini akkor, mikor elbövölled leali bájaiddal siívfcnet ée lelki ! szépségeddel lebilincselted lelkemet. Szivembe vésődlek vonásaid, én szép szerel* I mem, mint ahogy a sima márványlapon a mtt- Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 13. actm. i». lap.) 1895. február hó 14 én feszítésünk mellett is inkább tőlünk távolodik, mint hozzánk közeledik. A nemzet kulturális érdekeinek zászlóvivőjét épen közvetlen tapasztalatból tanították arra a legutóbbi napok, hogy a fentebbiekben igazunk van. Vajha felismerné a jelekből, hogy ez az „Isten ujja1* és minden telhető erejével odaműködnék, hogy Muraköz a szombathelyi egyházmegyéhez vissza-csatoltassék. (—) Erdély Sándor ignxnng-Űffl/minisxtfr Erdély Sándor igazság-ügyminuzter rokonszenves jellemképéi nem lehet szép szavakkal leírni. Ezt a jellemképét egy a szabadság is a haladás eszméivel lek, de e mellett sok évi bírói műkőiét gyakorlati iskolázása által a jogszolgáltatás terén alkotó, szervező reform-munkára különösen hivatott és alkalmas személyiségnek behatóan leell tanulmányozni a magyar igazságügyi minisztérium nagy reformáló sikereinek vizsgálata által. A magyar jogszolgáltatást reformáló törvények szerzése íeöriüi érdemek jelentékeny részét maga Szilágyi Dezső is volt elnő munkatársának, — Erdély Sándor mostani igazságiigyminiszternek ítéli oda. — A képviselőház ezt az elismerést azzal a rokonszenves fogadtatással fejezte ki, melylyel Erdély igaztágügyminitzter progra mbeszédé-nek minden párt jól megérdemelt mértékben odázott. Ez a programmbeszéd előkelő, tárgyilagos, jogászi éxesszólás által tűnt ki, valamint a legnagyobb formatÖkélylyel előadott megvilágítása mai az igazságügyi minisztérium egész munleaprogrammjának a törvény-szerzés és a szervezés terén. Az igazságügyi reform még hátralevő sokféle jogi Herkules-munkáinak terjedelme és bonyolódottsága sokkal nagyobb, hogysem azt egy hxrlapi cikkely keretében megvilágítani lehetne. — Az igazságügy-minisztériumnak most, és még hosszú évekig, azt a legnehezebb feladatot kell teljesítenie, hogy a már szentesitett reformtörvényeket és a magyar igazságszolgáltatás szervezetét javító törvényeket és a magyar igazságszolgáltatás szervezetét javító törvények nagy számát összhangba hozza a magyar nemzet élBreháladÓan fejlődő életfeltételeivel. Erdély Sándor épen a haladásnak és a ma- gyar igazságügyi reform megvalósításának eme fejlődési szakára nemcsak jogi, hanem államférfiúi szempontból is a legalkalmasabb személyiség. Az elődével, Szilágyi Dezsővel korábban közösen folytatott munka körül volt az igazságügyi itformháboru egész sztra-téfiájára nézve a nélkülözhetlen táborkari főnök, a mely háború ósdi visszaélések, valamint az igazságügyi adminisztrációban korábban létezett, de most szerencsés sikerrel megszüntetett hajak ellen folyt. Ezért a legjobban hivatott államférfi Erdély Sándor az igazságügyminisztérium további munkatike-reinek biztosítására. 0 nemcsak a törvény-javító kodifikátor geniális képességével, hanem a gyakorlati tapasztalat és a tulajdon bírói működés termékeny talaján Járadhatlanul tevékeny organizátor sokkal ritkább államférfiúi tehetségével is Ur. * A magyar jelzáloghitel haladása A magyar állami pénzügyek kitűnő, a jelenre és a jövőre is biztositolt virágzó állapotának, az államadósság olcsóbb kamatoztatásából eredt állami megtakarításokon leivül, a magyar magán httel magasabb becslése és javulása is egyik következménye volt. Ennek a finándá-ís haladásnák az előnye azokban legnkább a magyar jelzáloghitel olcsóbbá létének válik javára. Magyarország mintaszerűen szolid hitelszervezetében a létező magyar jelzáloghitel javulása és olcsóbbá válta körül mindig döntő tényező volt és még inkább az lett ujabb időben. Természetes, hogy az érdem legnagyobb részét a magyar vidéki takarékpénztárák nagy számai igényelheti mattjának. A vidéki városok gazdasági életének természetes gyakorlati viszonyai hozzák magukkal, hogy a vidéki takarékpénztárok igazgatói minden életbevágó gazdasági kérdésben nemcsak a legtöbb bizalmat élvező pénzügyi tanácsadók, hanem egyszersmind sürgős pénzkérdésekben ők tel-jetitik a Jinánciális orvos és gyógyszerész ne kéz teendőjét it. Ezért a magyar takarékpénztárak központi jelzáloghitelbankja az Wjésztéges pénzügyi fejlődétre nézve rendkívül értékes, Jtileg a vidéki városoknak hatznot szolgálatokat lett. A magyar talcarékpéztárak központi jelzálog-hitelbankja működésének az alapeszméje oly genidlisan egyszerű és gya- korlatilag jogosult, hogy napról-napra mindinkább érvényesül et intézmény nélkübizhetlen volta. Ár előtt a magyar vidéki takarékpénztárak cselekvő vagyona likviditásának ét mindenkor való reátizálhatóságának kárára azok birtoka jelzálogkövetelésekben volt lekötve t mint ilyen, nem volt mozgósítható. Ma a legfőbb vidéki takarékpénztárak egy nagy számának pénzügyi ereje a jelzálog• hitel céljai számára egy hatalmat, — bel-és külföLlön akkreditált intézetben, a magyar takarékpénztárak Icözpontt jelzáloghitel bankjában van egyesítve. Demoralizáció. (=n ) Ha van valami, ami a hazafit, az emberbarátot, s különösen a nép igaz barátját elszomorítani képes, akkor azok az eszközök azok, melyeket az úgynevezett .néppárt* agitációiban használ. H« csakugyan igaz volna az, hogy a vallás vtszélyben van, hogy azt a n\'ptöl el akarják venni, ami nemcsak, hogy nem igaz, hanem a legnevetségesebb absurdum még akkor sem volna iodokolt az isgatásnak az a módja, amelyet es a pár legközelebb a csáktornyai választó kerületben is elkövetett. Nem hisszük, hogy az ily elvadult fanatizmusnak, melyhez ez esetben a magyarság iránti ellenszenv is járul, lelkére beszélhetnénk; ha józan érvek iránt fogékonyak volnának, akkor a •néppárt* emberei önmaguk mondanák ir aguknak, hogy az éretlen, műveletlen saját szavát tel nem fotó nép kezébe veszedelmes legy*ert szolgáltal-n<k. Mert van-e veszedelmesebb dolog a demo-ralizációnál, s vájjon az oly agitációk egyebet eredményezhetnek-e mint a legnagyobb loku de-moralizációt éppen azok részéről, akik hivatva volnának a nép erkölcsi érz-tet emelni, neki életében példány képül szolgálni, egyszóval ssivét, lelkét nemesiieni, — ami a daróc alatt sem lehetetlen. E helyett gonosz vakmerőséggel megtámadják a nép erkölcsi érzületét, demoralizálják a mindezt a reakció nagyobb diaőségére. S vájjon mi jogon nevesi magát a párt néppártnak? Talán azon a jogon, hogy a népet akaija elbolonditani, eszközül felhasználni, hogy astán a párt vezéremberei moshassák kezeiket s a nép msga viselje oktalan cselekedetének terhes követkesményeit V Kinek ne .nyílnék meg a neme e párt iránt, mikor látja, hogy minő eszközökkel akar tért foglalni ? mikor látja, hogy a szószék sem ssent előttük, ezt ia politikai korteskedésekre használják fel? Valóban erőaebben meggyökeresedettnek véltük Pedig le kitiltottál engem a paradicsomból. Miért? - • Más foglalta el tán szivedet ? Akinek talán nagy olőnyei voltak fölöttem ? Ez meglehet, de bogy jobban szerethetett volna, mint én téged, azt el nem hihetem. De hisz belőlem is csinálhattál volna mindent. Csak akarnod kellett volna, hogy összeszedjem minden lelki erőmet, hogy fairt, nevet, dicsőséget szerezzek neked. Csak akarnod kellett volnál l<etlem volna a világon mindened, lettem volna hűséges rabszolgád és sohasem kértem volna tőled máat csak azt, hogy magadnál eltűrj, hogy szivhasssm azt az édes levegői, melyet le szívsz és engem megüdvőzitett volna piciny kezed egy-egy gyönge cirógatása. De te est nem akartad I Vágyaid másfelé szárnyaltak. Boldogtalanná tettél engem is, boldogtalanná lettél msgsd is. — • v Pedig tudom, hogy szerettél, lángoló lelked egész hevével. Elárultad ezt álmaidban, mikor aksrstod szendergett és megnyilatkozott benned a soha nem alvó lélek : az alvók csodásan beszélő fantáziája. De mikor fölébredtél; mikor ébren voltál, felülkerekedett benned a számító asszony. Elszédítettek téged is soha be nem váltott ígéretekkel. Téged, az erős akaratú nőt, kinek tiszta ítélőképessége olyan volt mint a kristálytűkör. Kit szerelhettél meg utánam? Te, az a nagy szívű teremtés! A nagyravágyás ördöge szállta meg bizonyára lelkedet. Ez a teltenetes moloch, mely elnyel mindent, ami becses és szent a szívnek: szereletet, hitet, erkölcsöt........ Olt történt a kies fekvésű Körmöcbányán, hol az sranyat ássák. Az aranyat, melyhez annyi sár tspad. Olt láttad először azt a másikat, akiért elhagytál engemet s egy lántóm után futva, itt hagytad a bizonyos boldogságot. Elfordítottad szemekfet az örök (enyvesek alatt illatozó tavaszi ibolyákról, imket együtt t-zede-geltDnk a boldogabb napokban, amikor még hittem benned, olyan rajongássál, mint a hit apostolai a Megváltóban, a minden Midi kint jutalmazó üdvözülésben........ — Ah én is hittem a löllámadásban, az örök-életben, mert ugy érez lem, hogy nekem veled kell élnem egy egész örökkévalóságon át. * . Te tépted szét a kötelékeket, te szegted meg a szivek néma szent esküjét, Másé lettél. Esküvöd napján* gyászt Öltöttem. Mikor talán te örömben úsztál, én sírtam. Téged sirattalak Meddig tarlóit a te mámorod ? Alig egy rövidke esztendeig. Ámítottad a világot, ámítottad hitvesedet, ámítottál engemet, csak magadat nem ámíthattad. A nyugodt hegy belsejében égett, forrott, izott a láva, melyet nem bírtál eloltani soha. Hiába akartát leledni. Az örök fenyvesek neked is beszéltek örök szerelemről; az ártatlan ibolyák a szív ártatlanságáról. A fenyvesek, melyek- neke szilárd gyökérszálai az édes aura-földbe hatolnak, koronái pedig a magas ég felé emelkednek, beszéltek a szerelem állhalatosságáró1, is* leni eredetéről és beszéllek a kis ibolyák a szerelem édes boldogító árla\'lanságáról. De te csak akkor értetted meg igazán őket, mikor már keserű valóra ébredtél, mely összetörte gyönge alkotású lényedet, mint a fákat az Orkán ........ Ott fekszel most a pussla temetőben. Nem áztatja sírodat s lelhök permetegén kivűl más, csak as én könyein. Nem- less- baló poraid fölé, fakó tejfádra virágkoszorut más, csak én. Nem jár oda senki, csak a síró szellő szomorú bugása, meg az én sóhajom. Mert én még most is, haló poraidban is szeretlek, imádlak. Érzem, tudom, hogy nem leszek boldog sohasem; mert egyedül csak te boldogíthattál volna. Mint drága talizmánt rejtegetem fájó szivem fölött utolsó emlékedet, azt sz illatos levélkét, melyben bocsánatomat kéred, amért megbántottál, amért hűtlenül elhagytál. fis százszor is kérdsm : miért ? mMrt ? Oh ti örök, megfejthetetlen problémák, ti női szivek I A bölcsek köve, a kör négyzete mi hozzátok képest. Talán mindent meglehet egykor oldani: li megoldhatatlanok maradtok őrökké. Csak ti maradtok az örökkévalóság soha meg nem oldható talányául... \' .Htdtig Jittef. i Nagy-Kanizsa, csütörtök. 1895. február hó 144>. a szabsdelvüséget a nép köré bee is, még a mu-raköxi nép körében is. Hát nem tudja ex a nép, hogy mije van, azt a szabadelvűséinek köszön-heii, i másnak MmmiL Persze bajos dolog ezt meggyökereztetni a HurakSzbeu addig, mig ez a zágrábi érsekség alá tartozik, i hogy ez, minő jóakarattal viseltetik a magyarság ügye iránt, mutatják a legutóbbi választás izgatásai, amelye haz még a szomszéd papság segítségét is igénybe vatták. Az érseki titkárnak, kiNagy-Kanizsán végezte gymn. tanulmányait, esetét ismeri olvasóközönségünk a lapokból Ugy hisszük, hogy csak egy pár évet kell a zágrábi semináriumban tölteni a növendéknek, hogy dühös magyarfalóvá legyen. Ezt a természetellenes házasságot kellene egyszer megszüntetni, hogy az oly magyarellenes befolyásoknak gát vettessék. — Nehéz kérdés ugyan, de azt hisszük, hogy mégis megoldható. Első sorban a nép demoralizátiója ellen kellene tenni. Az ellenzéki pártok az ilyen választásokkor, s igy a néppárt is mindig arról panaszkodik, hogyha veszt, hogy a szabadelvüpárt meg nem engedett módon agitál; de sohasem bizonyítják be. De a néppárt szemenszedett hazugságait, melyekkel a népet ámitja, lelkét demoralizálja, benne a legdurvább Ösztönöket felébreszti — ezeket azt kívánná, hogy némán hálgassák. Hiszen Kaas lvor báró is köszönetet mond a bonyhádi választóknak nagy kudarcáért, amit ö győzelemnek tart, de magyaraza\'át adni annak, hogy miért győzelem: nem ludta; hacsak annak a pár pléhánosuak nem aksrt különösen hízelegni — kiket oly meleg szavakkal apostrofál az ö levelében. Mi az 0 reményeit nem osztjuk. SOt inkább azt hisszük, hogy a nagy választásokig a nép jobban meg fogja ismerni szt a pártot, mely az 0 nevével visszaél. Még jobban be fogja látni, hol és merre vannak az ö barátai, hol és melyik párton keresse azokat, kik nem a fanatizmus szülte otromba jelszavakkal ámítják, hanem igazán segíteni akarnak baján. Be fogja látni, hogy ezek a népbolonditók olyanokat ígérnek keserves kínjukban, bogy csak ahhoz a mandátumhoz jussanak, amit meg nem tarthatnak. Be fogja mindezeket látni és nem fog lépre menni. Nem vallási fanatismus, nem anarchikus jelszavak, nem a hazaárulással határos tanok befogadása segíthet lajta, hanem a szabadelvű fejlődés; aki ezt bármiképen megakasztani akarja, az ellen-aSge a magyar nemzetnek, vagy nem lálja be, hogy ellenségeihez szegődik. Tollf uttában. Nm vagyole benszillött nagykanizsai, de hova hamarabb tizenkilenc ív emlékeivel, jelenem küz delmeirel, jövőm minden reményével, tziv-é/elem minden mozzanatával annyira ide gyökereztem, hogy fájdalom nélkül nem tudnék megválni e váróitól, , Itten tudja, hogy mi okból tztretem; de szeretem,1\' Ugy vagyok vele, — mint a szerető hitvei, bálba készüli feleségével: incselkedem, patvarkodom, ziör-tölódöm vele, izatirizálom, mert azt akarom, hogy t legyen a legszebb. Ha valami nayy dologra kéltül, kinevetem, ki kacagom; kétségbe vonom erejét; mert tudom, hogy olyan mint a makrancos menyecske: akkor bizonyosan megcselekszi, csak azért ii. Nem magam vagyok egyedül ilyen hihet; tokán, nagyon tokán vagyunk, akik ilyen formán Keretjük est a kedve* kii váróit. Éi ezek között (hogy Plihdl Viktor barátunkkal szóljak) teljes önérzettel elmondhatom: én vagyok a leggyöngébb. Ha már benne vagyok a házatéltÜM vett hasonlatban, hát csak kidomborítom, Meg fordított arabus-házasságban élünk. — Egy az asszony, tok a férj. Vannak igen nagg ezámban udvarlók it, akik mindig csak szépet, hízelgőt suttognak a menyecske jülébe; csak a jelennek, a pillanatnak élnek, de jövöjét, valódi boldogságát nem hordozták szivükön. Legyen uzt a menyecskének: ne higyjen nekik ! Sőt hogy az arabus-házasság udvartartdia ttljei legyen : még az eunuchok te hiányzanak ; a néma hallgatag, komor örök, akik lemmitiem tesznek\', de ebben nagytztrüen exeelldlnak. Ezek a menyecs- kének semmit um ártó, de semmit nem is haitndló neulralitok. A haladás szépségvertenyére kéltül! menyecskének igazi jóakarói, akik jöoö boldogságán őszinte tsivvel csüngenek; ctak as életéhez, tortához fűződött hitrntk. .Ezeknek higyjen, etekben biszék a menyecske I » Hisz olyan szerető gonddal, olyan igazi gyöngédléggel állják körül I Közlük ninci vertenygés, a féltékenységben, ctak tok jót, sok szépet akaró verseny a szeretetben. Itt it, ott is tömörülnek közös akarattal egyesülnek, abból a célból, — hogy ő legyen a legszebb a haladás szépségversenyében. Annak is kell lenhie okvetlenül! Hisz a legkipróbdltabb hitvesek egyesültek ujabban azért, hogy figyelniük, gondosságuk egész odaadásával egyebet se tegyenek ctak izépitsék, ctino-titiák. Éi ha már egy gondot férj hóna alól it izokott elSpöndörödni takarót menyecske, hogy ne pöndörödnék olyan egy pdr itáz férj hóna alól, akik kötött a vezérszerepet „itju Plihál": a mi rissza-fiatalodó kir. közjegyzőnk viszi. Derék, gondos, odaadó\' hitvesékből megalakult a menyecske (a ráror) isépitő egyesület. Élén olyan férfi áll, aki nem izokott engedni a negyvennyolcból. Megkezdődötti a hitves toborzás. Hamarosan el fog válni, hogy ki a valódi liberális ? ki akar őszinte tzivvel polgári arabul házaitágra lépni (a kir. közjegyző előtt) a boldogitátra váró vámunkkal ? Hamarosan el fog válni: kik as őszinte ttivü hitvetek? kik a kacérkodó hamit udvarlók és kik az eunuchok ? _ H I RJ K. A „Zala" naptára Február 16-án: A ..Nagy-kanizsai Izraelita Nő-Egylei" esiélye. „ „ 17 én : A „Nagy-kanizsai Kereskedelmi éa Iparbank\'\' részvénytársaságnak évi rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor. „ „ „ „: A „Letenyei Takarékpénztár Részvénytársaság" rendes évi közgyűlése. „ „ „ „; A „Nagykanizsai Általános Betegsegélyső EgyesOlet"éviren< des közgyűlése. ii h n i) • A „nagy ksnisssi iparos-l\'jak" Jelmez Estélye. „ „ 23 án : A „Nagy-karnisai Bankegyesület Részvénytársaság" hu szoaegyedik évi rendes köz gyűlése. „ „ 24-én: A „Nagykanizsai Segély Egylet Szövetkezet ári rendes közgyűlése délelőtt 10 órskor. „ „ 34 én; A dél-zalai tskarépénztárral egyesült önsegélyző nőve\'kezei közgyűlése d. e. 9 órakor. •I II . n II: A perlaki „K. E." „Bohóca-Estélye." „ „. 26-án: A „Letenyei önsegélyző Egylet Szövetkezet" é v i rendes közgyűlése d. u. 2 órakor. Március 8 án: A ..Keszthelyi Kölcsönös Segélyző Szövetkezet" harmadik rendes évi közgyűlése d. u. 2 órakor. — Eljegyaésck. Zala-Egerszegen Hra-bovszky Irmát Hrabovssky Flóris nyűg, törvényszéki biró Inányát eljegyezte Hangay (léza in. kir. erdömester. — Mr. Rózsai Mór kniori köz- és pályaorvos leányát Ilona kisasszonyt e hó 11-én eljegyezte Ehrenwald Béla ur as UjlakyHirsohler éa fía cég ko\'ori gőzlüré-stetének vezető igazgatója. A kotori önk. tüz-ol\'ósAg zenekara az eljegyzés estéjén sserenáddsl tiszlel\'e meg a fiatal jegyespárt. — Pénalatéaetl ké>g)il<s. A nkanlztai takarékpénztár réizvénytiriaiág február hó 10-én Hertelendy Béla igazgatósági elnök elnöklete alatt Dl részvényes je\'eníétében tartotta 60. évi rendes közgyűlését, melyre még bővebben visszatérünk, miért is ezúttal csak a közgyűlés löbb tárgyait ismertetjük. A közgyűlés elhatá-/ózta, bogy 200 darab egyenkint 100 forint névértékű, névre szóló, 1895. ávi január hó 1-től kezdve as üzleti eredményben a régi részvényekkel egyenlő arányban réssesűlő nj részvényt bocsájt ki. Az ezek után belolyandó 140.000 forintból 20.000 (orint a rássvénytőkéhes, 120.000 forint pedig a tartalék alaphoz csatoltatik. Egy egész részvény átvételi ára 700 forint éa ennek 1895. évi január hó 1-étől a befizetés napjáig járó 5®/, kamata. A régi részvényesek elővételi joga csak 1895. évi mároius bó 16-ig gyakorolható. — As elért 116 arsny, 40 frank éa 78.046 frt 31 kr. nyeremény felosztására nézve a közgyűlés elfogadta as igazgatóság következő javaslatát: As alapszsbályok 78. §-a értelmében a nyeremény 6°/0-s vagyis 6 arany 3,662 frt 82 kr. a tartalék-alap gyarapítására sz alapszabály jk 76. §-a szerint a< igazgatóság jutalékára a nyeremény 16*/,\'a vagyis 17 arany 6 frank 10,966 „ 96 „ a nyugdijslsp emelésére at alapszabályok 80. §-a szerint 1,000 „ — „ a nyugdijalapnak 40,000 írtra leendő teljes ki-egéssitésére as ialé-zeti házak lel vételi értékének caökkenté- sére ........: 3,500 „ — „ a külön tsrtalékalap emelésére..........1,000 — ,, a IL külön tarta\'ézra 12,000 „ — „ a városi közhasznú ét közművelődés célú alap gyarspitásárs. . . 2,000 „ — „ a szokásos évi jótékony-tigi ét közhaiznu adományokra lordiitashék: 1,130 „ — „ osztalékul réiscényen-leint 48 forint, 600 drb részvény után : 28.800 „ — „ fizettessék, a lenmsrsdó 98 arany, 86 frank ás 2277 frt 21 kr. a jövő évi nyeremény- éa veszteség számlára írassék elő.— As alapszabályok értelmében visszalépett 8 igazgatósági tag, 8 évre ugy a három tagból álló felügyelő bisott-ság egy évi időtartamra újból megválasstaiotL — Aa ,,Ipartestület" vlgalMa, At Ipartestest Illet vigalom rendező bizottságáé aa érdem, hogy a tolyó hó 10-én tartott estélyrOl, mint egy minden lekinietben sikerült vígalomról számolhatunk be és ha a rendezőség a jövőben is követni fogja eddigi irányelvéi, ugy oiatosra vehetjük, hogy ss Ipartestület vigalmai olyan színvonalra fognak emelkedni, melyre leginkább maga az Ipartestület mélián büszke leltet. As úgynevezett „intelligeniia" at iparosokkal általában nem szívesen társul, de at Ipartestület vigslomrendesősége a mulatságokat mindig agy rendezi, hogy a keret, melyben a mu\'aiság mozog, magában foglalhatja társadalmunk minden árnyalalát és szívesen láttuk ezen setéi yen, hogy közönségünk méltányolni keadi aa Ipar* testület vigslom-rendesőségéaek törekvését. As erkölcsileg és anyagilag egyaráat szépen sikerült mulatságon nemcsak ssok érezték jól magukat, kik esen tevékenyen ré«atvettek, hanem ssok Is, ki ss Ipariasiülel irán\'i figyelemből éa tekintettel a nemes célra inkább néző résztvevők voltak és kik örömüket lelték abbaa, hogy az estély erkölcsi sikeréhes megjelenésűkkel hozzájárultak. As első négyest 42 pár tán* co\'ta. Jelen voltak: dr. Bentzik Ferencné, Beierlné, Beók Lóri, Czveltkóné, Csóka Nándoraé, ilslvsz Frigyesné, Heszné, üugonainé, Hóborné, Hóbor nőv. (Becsebely) Hslvsx Heléna, Horváth Józsii íné, Kozms Qyörgyné, Keller Mátyásáé, Kriatnfo\'eltiné, Krisiofolstly nővérek, Knsusz Ferencné, Knnnsx nővérek, Kolarczikaé, Kolar-czik nővérek, Lodner Jóssefné, Lirheim nővérek, Molnárné, Molnár nővérek, Mer-rioa -E(}éné, Mil» lényi Sándorné, Petric< Ferencné, Peirics Ödönné, Pernes eu Isivánné, Rothmsna Menyhértná, Rosenthal Gézán*, Siller Lajósné, Ssbjáa k. a. Sávcl Jánosné, Sável nővérek, Sóiét Irma, Schweicaer Józsefné, Samu Józse\'né, Szivosné, Fischsrné, Ta icslosné, Turek Anna, Vosíliné, Vsgnerué, Viöláné, Vosics Otíóné, t. a. t. {fagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 13 Mim. tS. lap.) 1896. február hé 14 én feszítésünk mellett is inkább tőlünk távolo- gyar igazságügyi reform megvalósításának dik, mint hozzánk közeledik. A nemzet kulturális érdekeinek zászlóvivőjét épen közvetlen tapasztalatból tanítót tik arra a legutóbbi napok, hogy a fönteb- eme fejlődési szakira nemcsak fogiL_ hanem államférfiúi szempontbál is ~ü~~legalkalmasabb személyiség. Az elődével, Szilágyi Tkznővet korábban közösen folytatott munka körül ő biekben igazunk van. Vajha felismerné a je- M « igazságügyi reformháboru egész sztra-lektxül, hogy ez az „Isten ujja" és minden\' ^égtájára nézve a nélkülözhetlen táborkart telhető erejével odamflködnék, hogy Mura, a ineh/ háboru vísztaélésdc, va- toz a szombathelyi egyházmisgyéhez vissza- \'amint az igazságügyi adminisztrációban ka csatolt assék rábban létezett, de most szerencsés sikerrel ___ megszüntetett hajak ellen folyt. Ezért a leg- r" " jobban hivatott államférfi Erdély Sándor az (—) Erdély Sándor igaxmig- igazságügyminisztérium további munkasike-ÜQUminiBZtn\' Erdély Sándor igazság-Uft* biztosítására. 0 nemcsak a törvény-ügyminiszter rokonszenves jellemképét nem \\jamUf Uodifiiátor g/miális képességével, hanem leket szép szavakkal leírni. Ezt a jellemké- L gyakorlati tapasztalat és a tulajdon bírói pH egy a szabadság én a haladás eszméivel] termékeny talajánfáradhatlanul levé- telt, de e mellett tok évi hirái mtikölés gya- fay organizátor sokkal ritkább államférfiúi korlati iskolázása által a jogszolgáltatás te rén alkotó, szervező reform-munkára különö* ten hivatott és alkalmas személyiségnek behatóan kell tanulmányozni a magyar igazságügyi minisztérium nagy reformáló sikereinek vizsgálata által. A magyar jogszolgáltatást reformáló törvények szerzése köriili érdemek jelentékeny részét maga Szilágyi Dezső is volt első munkatársának, — Erdély Sándor mostani igazságügyminiszternek ítéli oda. — A képviselőház ezt az elismerést azzal a -rokonszenves fogadtatással fejezte ki, melylyel Erdély igazságUgyminiszter programbeszédé-nek minden párt jól megérdemelt mértékben adózott. Ez a programmbeszéd előkelő, tárgyilagos, jogászi é/cesszőlás által tűnt ki, valamint a legnagyobb formatökélylyel előadott megvilágítása által az igazságügyi minisztérium egész nuinkaprogrammjának a törvény-szerzés és a szervezés terén. Az igazságügyi reform még hátralevő sokféle jogi Berkrdes-munkáinak terjedelme és bonyolódottsága sokkal nagyobb, hogysem azt egy hírlapi cikkely keretében megvilágítani lehetne. — Az igazságügy-minisztériumnak most, és még hosszú évekig, azt a legnehezebb feladatot kell teljesítenie, hogy a már szentesitett reformtörvényeiket és a magyar igazságszolgáltatás szervezetét javító törvényeket és a magyar igazságszolgáltatás szervezetét javító törvények nagy számát összhangba hozza a magyar nemzet előrehaladóan fejlődő életfeltételeivel. Erdély Sándor épen a haladéknak és a ma- tehetségével is bír. A magyar jelzáloghitel haladása A magyar állami pénzügyek kitűnő,-a jelenre és a jövőre is biztosított virágzó állapotának, az államadósság olcsóbb kamatoztatásából eredt állami megtakarításokon kívül, a magyar magán httel magasabb becslése és javulása is egyik következménye volt. Ennek a finándá-is haladásnak az előnye azonban leg nkább a magyar jelzáloghitel olcsóbbá létének válik javára. Magyarország mintaszerűen szolid hitelszervezetében a létező magyar jelzáloghitel javulása és olcsóbbá válta körül mindig döntő tényező volt és még inkább az lett ujabb időben. Természetes, hogy az érdem legnagyobb részét a magyar vidéki takarékpénztárak nagy szórna igényelheti magának. A vidéki városok gazdasági életének természetes gyakorlati viszonyai hozzák magukkal, hogy a m-déki takarékpénztárak igazgatói minden életbevágó gazdasági kérdésben nemcsak a legtöbb bizalmat élvező pénzügyi tanácsadók, hanem egyszersmind sürgős pénzkérdésekben ők teljesítik a finána\'álin orvos és gyógyszerész ne héz teendőjét is. Ezért a magyar takarékpénztárok központi jelzáloghitelbankja az egészséges pénzügyi fejlődésre nézve rendkívül értéken, főleg a vidéki városoknak hasznos szolgálatokat tett. A magyar takarékpéztárak központi jelzálog-hitelbankja működésének az alapeszméje oly geniálisan egyszerű és gya korlatüog jogosult, hogy napról-napra mindinkább érvényesül ez intézmény nélkülözhetlen volta. A? előtt a magyar vidéki takarékpénztárak cselekvő vagyona likviditásának és mindenkor való reálizálhatőságának kárára azok birtoka jelzálogkövetéléiékben jnolt lekötve s mint ilyen, nem volt mozgiSnthatiS. Ma a legjobb vidéki takarékpénztárak egy nagy számának pénzügyi ereje a jelzálog-bítel céljai számára egy hatalmas, — bel-és külföldön akkreditált intézetben, a magyar takarékpénztárak központi jelzáloghitel bankjában van egyesítve. Demoralizáció. (=n ) Ha ven valami, ami a hazafit, az emberbarátot, a különösén a nép igaz barátját elszomorítani képes, akkor ások az eazközök azok, melyeket a* úgynevezett .néppárt\' agUációiban használ. H-i csakugyan igaz volna az, hogy a vallás veszélyben van, bogy azt a n\'ptöi el akarják venni, ami nemcaak, bogy nem igaz, banem a legnevetségesebb abeurdum még akkor sem volna indokolt az izgatáanak az a módja, amelyet ez a pár legközelebb a csáktornyai válaastó kerületben is elkövetett Nem hisszük, bogy az ily elvadult lanatismus-nak, melyhez ez esetben a magyarság iráali el lenssenv is járul, lelkére beszélhetnénk; ha józan érvek iránt fogékonyak volnának, akkor a > néppárt* emberei önmaguk mondanák n aguknak, hogy az éretlen, műveletlen saját szavát lel nem fosó nép kezébe veezedelmea legy>ert szoigállat-rnk. Mert van-e vaazedelmeeebb dolog a demo-ralizációnál, a vájjon az oly agitációk egyebet eredményezhetnek-e mini a legnagyobb fokú de-moralizációt éppen azok résséröl, akik hivatva volnának a nép erkölcsi érz-tet emelni, neki életében példányképül szolgálni, egyezóval szivét, lelkét nemeeiieni, — ami a daróc alatt aem lehetetlen. E helyett gonoes vakmerőséggel megtámadják a nép erkölcsi érzületét, demoralitálják s mindest a reakció nagyobb dicsőségére. S vájjon mi jogon nevezi magát e párt nép* pártnak? Talán azon a jogon, hogy a népet akarja elbolonditani, eszközöl felhasználni, bogy aztán a párt vezéremberei moehaaaák kezeiket e a nép maga visejje oktalan cselekedetének terhes követkesményeit V Kinek ne nyílnék meg a szeme e párt iránt, mikor látja, hogy minő eszközökkelakar tért log-la ni ? mikor látja, hogy a axóasék aem asent előttük, est is politikai korteskedésekre haaznál-ják fel? Valóban erösebben meggyökeresedettnek véltük Pedig le kitiltottál engem a paradicsomból. Miért? Más foglalta el tán ssivedet ? Akinek talán nagy előnyei voltak fölöltem ? Ez meglehet, de hogy jobban szerelhetett volna, mint én téged, azt el nem hihetem. .. v„ De hisz belőlem is cainálbattál volna mindent. Caak akarnod kellett volna, hogy összeszedjem minden lelki erőmet, hogy hirt, nevet, dicsőséget aserezzek neked. Csak akarnod kellett volna I I .ettem volna a világon mindened, lettem volna hűséges rabszolgád éa sohsaem kértem volna tőled má-t csak szt, hogy msgadnál eltűrj, hogy azivhazaam azt az édes levegői, melyet ie szívsz és engem megűdvözitett volns piciny kezed egy-egy gyönge cirógstása. De te est nem akartad I Vágyaid másfelé szár-nysltsk. Boldogtalanná tettél engem is, boldogi alánná lettél msgsd is. Pedig tudom, hogy szeredéi, lángoló lelked egész hevével. Eláruljad ezt álmaidban, mikor akaratod szendergett és megnyilatkozott benned a soha nem alvó lélek : az alvók csodássn beszélő lantáziája. De mikor fülébredtél, mikor ébren voltál, felülkerekedett benned a számító asszony. Elszédítenek téged is soha be nem váltott ígéretekkel. Téged, az erős akaratú nőt, kinek tiszta ítélőképessége olyan volt mint a krislálytűkör. Kit szerelhettél meg utánam? Te, az a nagy szívű teremtél! A nagyravágyás ördöge szállta meg bizonyára lelkedet. Ez a lettcnetes moloch, mely elnyel mindent, ami becses és szent a szívnek: szeretetet, hitet, erkölcsöt........ Olt történt a kies fekvésQ Körmöcbányán, hol az aranyat ássák. Az nrsnyat, melyhez annyi aár tapad. Ott láttad elöezör azt a másikat, akiért elhagytál engemet s egy lántóm ulán futva, itt hagytad a bizonyos boldogságot. Elfordítottad szemeidet az örök (enyvesek alatt illatozó tavaszi ibolyákról, miket együtt szedegettünk a boldogabb napokban, amikor még hittem benned, olyan rajongással, mint a hit spoa-tolsi a Megváltóban, a minden földi kint jutalmazó üdvözülésben.....•..\'.! — Ah én is hittem a löllámadásban, az örök-életben, mert ugy éreztem, hogy nekem veled kell élnem egy egész örökkévalóságon át. Te tépted szét a kötelékeket le szegted meg a szivek néma szent esküjét* Másé lettél. Esküvőd napján gyászt öltöttem. Mikor talán te örömben úsztál, én sírtam. Téged sirattalak. Meddig tartolt a te mámorod? Alig egy rövidke esztendeig. Ámítottad a világol, ámítottad hitvesedet, ámítottál engemet csak magadat nem ámíthattad. A nyugodt hegy belsejében égett, forrott, izott a láva, melyet nem birtál eloltani soha. Hiába akartál leledoi. Az örök fenyvesek neked is beszéltek örök szerelemről; sz ártatlan ibolyák a szív ártatlanságáról, A fenyvesek; melyek- neke szilárd gyökérszálai az édee anya lóidba hatolnak, koronái pedig a magas ég felé emelkednek, beszéltek a szerelem állhataloaaágáró1, isteni eredetéről és beazéltek a kia ibolyák a szerelein édes boldogító ária lanságáról De le csak akkor értetted meg igasán őket, mikor már keserű valóra ébredtél, mely ö«se törte gyönge alkotású lényedet, mint a fákat az orkán ........ Olt fekazel moet a puezla temetőben. Nem áztatja eirodat a telhök permetegén kivül más, csak as én könyein. Nem teas haló poraid lölé, lakó lejfádra virágkoszorut más, csak én. Nem jár oda senki, caak a airó szellő azomoru bu« gása, meg az én sóhajom. Mert én még most is. haló poraidban is szerellek, imádlak. Érzem, tudom, hogy nem lessek boldog sohasem; mert egyedül caak le boldogíthattál volna. Mint drága talizmánt rejtegetem fájó szivem fölött utolsó emlékedet, ast as illatos levélkét, melyben bocsánatomat kéred, amért megbántottál, amért hűtlenül elhagytál. , Ea százszor is kérdem : miért ? miért ? Oh ti örök, megfejthetetlen problémák, ti női szivek I A bölcsek köve. a kör négyzete mi hozzátok I képest. Talán mindent meglehet egykor oldani: ti megoldhatatlanok maradtok örökké. Csak li maradtok az örökkévalóság soha meg nem oldható talányául... » Hedvig Jéwf. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 13. szám. (S. lap.) 1895 február hó 144o. a szabsdelvüséget a nép körében ts, még a muraközi nép körében ia. Hát nem tudja ez a nép, hogy mije van, azt a szabadelvűséinek köszönheti, s másnak semmit. Pösze bajos dolog ezt meggyökereztqtni a Muraközben addig, mig ez a zágrábi érsekség alá tarjaik, s hogy ez, minő jóakarattal viseltetik a magyarság ügye iránt, mutatják a legutóbbi választás izgatásai, amelye hez még a szomszéd papság segítségét is igénybe vették. Az érseki titkárnak, kiNagy-Kanizsán végezte gymn. tanulmányait, esetét ismeri olvasóközönségünk a lapokból Ugy hisszük, hogy csak egy pár évet kell a zágrábi semináriumban tölteni a növendéknek, hogy dühös magyarfalóvá Ezt a természetellenes házasságot kellene egyszer megszüntetni, hogy az oly magyarellenes befolyásoknak gát vettessék. — Nehéz kérdés ugyan, de azt hisszük, hogy mégis megoldható. Első sorban a nép demoralizátiója ellen kellene tenni Az ellenzéki pártok az ilyen választásokkor, s igy a néppárt is mindig arról panaszkodik, hogyha veszt, hogy a szabadelvüpárt meg nem engedett módon agitál; de sohasem bizonyítják be. De a néppárt szemenszedett hazugságait, melyekkel a népet ámitja, lelkét demoralizálja, benne a legdurvább ösztönöket leiébreszti — ezeket azt kívánni, hogy némán halgassák. Hiszen Kaas lvor báró ia köszönetet mond a bonyhádi válaszlóknak nagy kudarcáért, amit Ó győzelemnek tart, de magyaraza\'át adni annak, bogy miért győzelem : nem India; hacsak annak a pár plébánosuak nem aksrt különösen hízelegni — kikét oly meleg szavakkal apostrofál az ö levelében. Mi az ö reményeit nem oeztjnk. Sőt inkább azt hiaszük, hogy a nagy válaaztásokig a nép jobban meg fogja ismerni azt a pártot, mely az ő nevével visszaél. Még jobban be fogja látni, hol és merre vannak az ö barátai, hol és melyik párton keresse azokat, kik nem a fanatizmus szülte otromba jelszavakkal ámítják, hanem igazán segíteni akarnak baján. Be fogja látni, hogy ezek a népbolonditók olyanokat Ígérnek keserves kilójukban, bogy csak ahhoz a mandá\'umhnz jussanak, amit meg nem tarthatnak. Be fogjs mindezeket látni éa nem fog lépre menni. Nem vallási (anatismus, nem anarchikus jelszavak, nem a hazaárulással határos tanok befogadása segíthet isjta, hanem a szabadelvű fejlődés; aki est bármiképen megakasztani akarja, az ellen aége a magyar nemzetnek, vagy nem látja be, bogy ellenségeihez szegődik. To 11 futtában. Nem vagyok béntzülőtt nagykanizsai, dt hova hamarabb tizenkilenc le emlékeivel, jelenem küzdelmeivel, jövtim minden reményével, szív-életem minden mozzanatéval annyira ide gyökereztem, hogy fájdalom nélkül nem tudnék megválni e várostól. ,Isten tudja, hogy mi okból szeretem; de szeretem." ügy vagyokoúe, — mint a szerető hitves, bálba készüli feleségével; incselkedem, patvarkodom, zsörtölődöm vele, ezatirizálom, mert azt akarom, hogy ö legyen a legszebb. Ha valami nagy dologra készül, kisevetem, ki kacagom; kétségbe vonom erejét; mert tudom, hogy olyan mint a makrancos menyecske: akkor bizonyosan megcselekszi, csak azért is. Nem magam vagyok egyedül ilyen hitves; tokán, nagyon sokan vagyunk, akik ilyen formán steretjük ezt a kedve* kis várost. És ezek között (hogy Plihál Viktor barátunkkal szóljak) teljes önérzettel elmondhatom : én vagyok a leggyöngébb. Ha már benne vagyok a házaséletből vett hasonlatban, hát csak kidomborítom. Megfordított arabus• házasságban élünk. — Egy az asszony, sok a férj. Vannak igen nagg számban udvarlók is, akik mindig csak szépet, hízelgőt suttognak a menyecske jülébe; csak a jelennek, a pillanatnak élnek, de jövőjét, valódi boldogságát nem hordozzák szivükön. Legyen esze a menyecskének : ne higgjen nekik I Sőt hogy az arabus-házasság udvartartása teljes legyen : még az eunuchok se hiányzanak ; a néma hallgatag, komor őrök, akik semmitsem tesznek; de ebben nagyszerűen exeellálnak. Ezek a menyecs- kének semmit tem ártó, de semmit nem is használó neutralitok. \' \\ A haladás-szépségversenyére készülő menyecskének igazi jóakarói, akik jövő boldogságán őszinte szívvel csüngenek r csak az életéhez, torsához fűződött hitvesek. Ezeknek higgjen, ezekben bízzék a menyecske ( Hisz olyan szerető gonddal, olyan igazi gyöngédséggel állják körül I Köztik ninc* verssnygés, a. féltékenységben, csak sok jót, sok szépet akaró verseny a szeretetben. Itt is, ott is tömörülnek közös akarattal egyesülnek, abból a célból, — hogy ö legyen a legszebb a haladás szépségversenyében. Annak .is Icell lennie okvetlenül! Hisz a legkipróbáltább hitvesek egyesültek ujabban azért, hogy figyelmük, gondosságuk egész oda adásával egyebet se tegyenek csak szépítsék, csinosítsák. > És ha már egy gondos férj hóna alól is szokott előpöndörödni takaros menyecske, hogy n« pöndö rödnék olyan egy pár száz férj hóna alól, akik között a vezérszerepet „i/ju Plihál": a mi vissza-fiatalodó kir. közjegyzőnk\'viszi. Derék, gondos, odaadó hitvesékből megalakult a menyecske (a rdrai) szépítő egyesület. Élén olyan férfi áll, aki nem szokott engedni a negyvennyolcból. Megkezdődöttt a hitves toborzás. Hamarosan el fog válni, hogy ki a valódi liberális? ki akar őszints szívvel polgári arabus házasságra lépni (a kir. közjegyző előtt) a boldogítóéra váró városunkkal ? Hamarosan el fog válni: kik az őszinte stivü hitvesek ? kik a kacérkodó hamis udvarlók és kik az eunuchok ? _ H I RE K. A „Zala" naptára Február 16-án.- A ,,Nagy-kaníasai Izraelita Nő- Egylet" eaiélye. „ „ 17 én : A „Nngy-kaniz-ai Kereskedelmi éa Iparbank1\' ré»avényiársaaág-nak évi rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor. „ „ „ „: A „Letenyei Takarékpénztár Részvénytáraság" rendes évi közgyűlése. » h ii •«•\' A „Nagykanizsai Altalánna Belegsegélyső Egyesűlet"évi rendes közgyűlése. „ „ „ „: A „nagy ksnissai Iparoa-i\'jak" Jelmez E*télye. ii || 23 áa : A „Nagy-kanizssi Bankegye-sülét Részvénytársaság" huszonegyedik évi rendes kői-gyűlése. „ „ 24-én: A „Nagykanizsai Segély Egylet Szövetkezet évi rendes közgyűlése délelőtt 10 órakor. „ „ 24 én; A dél-zalai takarépénztárral egyesült finsegélyső szövetkezet közgyűlése d. e. 9 órakor. „ „ „ „: A perlaki „K. E." „Bohóca Estélye." „ „ 26-án: A Letenyei önsegély/ő Egy-. let Szövetkezet" évi. rendes kösgyűlése d. u. 2 órakor. Márciua 8 án: A ,,Keszthelyi Kölcsönös Segélyző Szövet kezet" harmadik rendes éri kösgyűlése d. n. 2 órakor, — Elegyítsek. Zala-Egerrzegen Hra-bovszky Irinát Hrabovssky Flóris nyűg, törvényszéki bíró Inányát eljegyezte Hangay Géza m. kir. erdő mester. — l\'r. R ó z s ái Mór kntori köz- és pá\'yaorvos leányát Ilona ki\'Sssz\'inyl e hó Il-én eljegyezte E b r e n w a 1 d Béla ur az Ujlaky Hiraehler és fia cég kotori gőzlüré-azetének vezető igazgatója. A kotori .önk. tűzoltóság zenekara az eljegyzés estéjén szerenáddal tisztel\'e meg a fiatal jegyespárt. — Pémalmléaetl kí<() flléa a nkanlzeai takarékpénztár részvénytársaság február hó 10-én Hertelendy Béla ígszgniósági elnök elnöklete alatt 61 részvényes je\'enlátében tartotta 60. évi rendes közgyűlését, melyre még bővebbea viiszatérünk, miért ia azntial csak a közgyűlés főbb tárgyait ismertetjük. A közgyűlés elhatározta, bogy 200 darab egyenkint 100 forint névértékű, névre szóló, 1895. évi jaanár hó 1-től kezdve as űzlát! eredményben a régi részvények-kel egyenlő arányban réasanülő uj réaavánvt bocsájt ki. Az ezak utáa betolyandó 140.000 forintból 20.000 forint a rásavénytőkékei, 120.000 forint pedig a tartalék alaphoz csatoltatik. Egy egész részvény átvételi ára 700 forint éa ennek 1895. évi .január hó 1-étől a befizetés napiáig járó 5% kamata. A régi részvényesek elővételi joga csak 1896. évi mároins hó 16-ig gyakorolható. — Aa eléri 118 arany, 40 frank éa 78.046 frt 31 kr. nyeremény feloszlására aésve a köa-gyűlés elfogadta as igaagatóság következő javaslatát ; Az alapszabályok 78. g-a értelmében a nyeremény 6*/(-a vagyis 6 arany 3,662 frt 8S kr. a tartalék-alap gyarapítására az alapszabályok 76. g-a szerint a< igazgatóság jutalékára a nyeremény 16%-a vagyis 17 arany 6 frank 10,966 „ 96 „ a nyugdíjalap emelé-eére az alapszabályok 80. g-a szerint 1,000 „ — „ a nyugdíjalapnak 40,000 írtra leendő teljee kiegészítésére as ialé-setí hásak telvéieli értékének csökkentésére ....... . : 3,500 || — || a külön tartalékalap emslésére ...,.: 1,000 ,. — „ a II. külön tarla\'éira 12,000 „ — „ a rdroii közhasznú és közművelődés célú alap gyarapítására. . . : 8,000 „ —• „ a ssokásot évi jótékonysági és közhasznú adományokra lorditiasték: 1,180 „ — „ osztalékul részvényen-kint 48 torint, 600 drb részvény után : 28.800 „ — M fizettessék, a fenmnradó 98 arany, 86 frank éa 2277 frt 24 kr. a jövő évi nyeremény- éa vefz-teség számlára írassék elő. — Aa alapszabályok értelmében visszalépett 8 igazgatósági tag, 3 évre ugy a hárnm tagból álló felügyelő biaotl-ság egy évi időtartamra újból megválasataioit — Aa Ipartestület" vlgalaaa, Az Ipar-testest Illet vigalom rendező bizottságáé aa érdem, hogy a folyó hó 10-én larlott eatólyröl, ■int egy minden tekintetben aikerült vlgalomról számolhatunk be és ha a reudeiöség a jövőben is követni fogja eddigi irányelvéi, ugy biaiosra vehetjük, hogy az Ipsrtesiülel vigalma! olyaa «zin vonalra fognak emelkedni, melyre leginkább maga as Ipartestület méltán büszke lehet. Aa úgynevezett „intelligéntia" as iparosokkal állatában nem szívesen társul, de as Ipartestület vigálomrendesősége a mulatságokat mindig agy rendezi, hogy a keret, melyben a mulatság mozog, magában foglalhatja társadalmunk minden árnyalatát és szívesen láttuk ezen estélyen, hogy közönségünk méltányolni kaadi as Ipartestület vigalom-rendesőeégéaek törekvését. As erkölcsileg és anysgilsg egyaránt ssépea sikerűit mulatságon nemesak azok érezték jól magukat, kik esen tevékenyen ré\'stvetiek, hanem aaok is, ki as Ipartestület iráni figyelemből és tekintettel a nemes célra inkább, néző részi-vsvők voltak éa kik örömüket l4ték abban, hogy az estély erkölcsi sikeréhez megjelenésükkel hozzájárullak. Az elaő négyest 42 pár láncolta, Jelen voltak: dr. Bentzik Kert-nőné, Beierlné, Beck Lóri, Czveltkóaé, Csóka Nándoraé, IlalvBx Frigyeoné, Heszné, Ougonaiaé, üóboraé, Hóbor nőv. (Beoseboly) Hslvsz Heléna. Horváth Józaefné, Kozma (iyörgyné, Keller Mátyásáé, Krjstofo\'ettiné, Krísiofoletly nővérek, Keauas Ferencné, lCnnnsz nővérek, Kolarczikné, Kolar-czik nővérek, Lodner Jóseefaé, Lirheim nővérek, Molnárné, Molnár nővérek, M*r4oe lídébé, Mii-" lényi Sándnrné, Petrie< Ferencné, Petrics Ödönné, Pernes eu Istvánná, Rothmaaa Meny bérlőé, Kosenihal Gézáné, Siller Lajbané, Sabjaa k. a. Sável Jánosné, Sável uflvérek, Sülét Irma, Schweicaer Jóseefaé, Samu Józse\'né, Szivosné, Fiscberné, Taiosietné, Turtk Anna, Vostiiné, Vagnerné, Violáaé, Vosics Ottóné, i. a, t, Nagy-Kanizsa, vasárnap. * Zala 14. szám. (4. lap.) 1895. február hó 17-én. — Ipám IQtk JtlamtiMiya X nsgy-kanizsai Iparos Itiu4g Képző Egyletének vigalomrendező bizottsága 1896. évi febr. hó 17 én a „Polgári Egylet14 dísztermében segélypénstára javára Horváth Lici kitűnő zenekara közremfi ködésq mellett jó\'ékonycétu zártkörű jelmez-estélyi rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépti-díj személyenkint 60 kr. Családjegy (három azemélyre) 1 frt 60 kr.FelSIflzetések köszönettel fogadta aak és h\'rlapilag nyugtánknak. i meghívó máira át nem rabáiható és kívánatra (elmulatandó — Bakée-estély Perlakau A „0. K. E." perlaki kisdedovódájs javára 1896. évi február hó 84-én a perlaki táraaskör termében bohóc-estély tartsuk. Kezdete 9 órakor. Személyjegy 8 korona Fel ül fizetések hirlapilag nyogtáztatnsk. — ioo éves emker halála Mull hó 31 én kiiérték örök nyugalomra Tapolcának (de tán Zalamegyének is) legidősebb emberét, as öreg Buday Mihályt, aki a mutt század végén 1795-bea született. 16 éves korábsn elvitték katoná aak és réaztvett a Napoleos elleni hadjáratbsn is, majd baza került és ss 1848—49-iki csata-szóra ö is beállott és egyike vala a legvitézebb hnssároknsk. A fegyverletétel után osztrák rab ságot kapott Budsy Mihály és a mikor onnsn kiszabadult, szülökoasége megtette hstárcsöaznek és az is msradt a legu\'olsó 21 esztendőben; Vég napjaiban nagyon meg veit törve és a város szegényei táborába szegődve, mint koldus csak vánszorogva vonu\'t végig aa u\'cákon. Egyedüli büszkesége volt és azt gyskrsn is emlegette, hogy — az ő ssavatval ét ve — három uralkodót szolgált. 1 Ferencet, V. Ferdinándot és — Kossuthot-; Végelgyengülés érte sa öreg katonát és csöndesen hunyt el régi kis kanyhójábsn, mely még a harmincas években szállott rá egy nés|éiOl. — A ,Iala Ggerssegl Kereskedő IQak öaképzO ügylete* részben saját könyvtára, részben az ottani népkonyha javéra 1896. év lebruár hó 28-án ss >Arany Bárány* dísztermében zártkörű parasst lakodalmi estélyt rendes. Belépti dij személyiegy é-t karzst 2 korona páholy 1\') korona Kesaete 9 órakor. A rendezőség mély tisztelettel kéri a meghívottakat, hogy as estély jellegéhez mérten paraszt jelmezben (álarc nélkül) ssiveskedjenek megjelenni. A lakodalmas nép éjfélkor vonul fel. — Véres asenjegzé. A falusi lakodalmakon divatos lövöldözés egy negy-udvari lakodalomban, súlyos balese\'nek lett okozója. Stipko-vioa István a vőlegény öcsese, hatalmas revolvert vitt magával, hogy a nászmenet élén a szokásos üdvlövéséket megtehesse. A menet utaak is indáit, s vőfélyek paripái vidáman tánooltak, a revolver asonbsn csütörtököt mondott. A násznép est rossz jelnek vélte, s a vőlegény öoeese, hogy a kedvezőtlen hangulatot eküulaass, Sehreiner Mátyás nevü barátjával beszaladt a legközelebbi házba a makacs revolvert megvizsgálni. Alighogy eltűntek as utcáról, hatalmas pörgés s kétségbeesett segélykiállások ssjs hallatszott. Aa emberek berohanlak s rémülten tántorodtak vissza a borzasztó látványtól, A földön vérében fetrengett Sehreiner Mátyás, a vőlegény öcsese pedig ksssii tördelve jsjgatott s a hozzá intézett kérdésekre ssl válaszolta, hogy a fegyver igaxitásközben véletlenül süli ei s a golyó Schreinert találta. A menyegző azzal ért véget, hogy a vőlegény öcscxét letartóztatták. A golyó Sobreiaeraek s mellébe fúródott, átszakította a tüdői s alkalmasint a lapockaosont ban akadt meg. A sebesült súlyos betegen fekszik. — Saerelael írsgiksmMIs, Egy ssép szőke leánynysl, meg egy ki<koiu fiatal emberrel történt meg es ss eset. A leány és s fiatal ember megismerkedtek a tánciskolában és egymásba szerették. A fia feje tele volt mindenféle blu reményekkel, ábránddal. A leány ia, ki titokban sok mindenféle regényt össseolvasoti olysa emberekről, s kik csak a regényekben, de nem as életben szerepelnek, hajtott as ilju szavára. Közelibb egy házi mulsúágon össze besséltek, hogy megasöknek. Az ífju regényes pár el is rendezett mindent i a kiikoru úrfi mi-nap idott légyottot s szila ke kisasszonynak. Csakugyan meg is jelest a kijelölt helyen, bol már egy kocsivsl várt s Don Jüan. Már fel is ssslltak a kocsira, mikor a leány apja s hetes kíséretében megjeleot Megállítottak s döcögő járművet s az apa, ki felkuporodott a bakra, ráparancsolt a kocsisra, hogy hajtson lakájukra. a bakról s a hetesnek megpsrancsolta, bogy nyissa ki a kaput. Ctakagyan igy történi a do \'og s a két szepegő szerelmessel behajtott kócai áz udvarra. Ott aztán leszállítottak őket Hogy a kis lánynyal mi történt, azt cssk a msms tudná megmondani, hane n az úrfit a hetes meg s^spa közre lógták a könyvtárszobában s ugf Ipáboliák, hogy még ha felesége lesz a szőke lány, akkor is megemlegeti. \' — Had a* ty á u-egy let I klzgyAlés nsgyksnizaai katonai hadastyán-betegsegélyezési és lemetkezéai egy lel folyó évi február hó 17-én délután 3 órakor saját helyiségében tartja évi réndes és bároméves liszt mi tó közgyűlését, következő tárgysorozattal: 1. Elnöki és liikéri jelenlés. 2. Számvizsgálók je\'entése és ezzel kap o-iolatban az évi számadások beterjesztése. 3, Tisztikar lemondáea és újbóli válasatása. 4. Ne-táni indítványok, melyek as nbso. a közgyűlés előtt 3 nsppal az elnökkel írásban közlsndök. — Kedélyes ntaiáa Furcsa, de megtörtént. — Egy fiakkeres a napokban passsérral távolabb Isfubs utazott. A kocsis, kii a cipős hideg cssknem megdermesztett, belért egy ufbs-esö korcsmába, hogy magát egy kis pálinkával felmelegítse. Az u\'ázó \' sokalta a várakozást, maga is bement egy kis ,.melegitőre." A lovak szintén megunták as állást...... de nem mentek be. Két óra eltelte után végre kijöttek mindketten, de oly bekspacitált állapotksn, bogy alig voltak képesek megállani lábaikon. Végre nagy ügy gyei bajjal felkapaszkodtak a kocsiba i aat megindították. A hosszú ut i a rettentő bideg mindkét embert csaknem kijózanította. A fiak-kerei, mihelyt megérkeaett a faluba, első do\'gá nak gondolta, utasát a kocsiról lesegíteni, de nagy volt a meglepetése, midőn annak c-ék bűit helyét találta ott. A megijedt kocsis azonnsl keresésére indult. Hossrss kutatás után csaknem megfagyva találta egy árokban a hó köaött térdepelve, ahol éppen barmsdszor mondta el a miatyánkot. Kocsis és utas ezután hszau\'azott a utóbki esküdözött, hogy többé nem iszik pálinkát, hanem inkább — cognacot, bogy aa nem is látszott ki, igy őket aa ellenség nem is bánthatta. Es tehát a „Gotlesmaoer.* A IV ik században Spanyolországban feltűnt egy mély érjésü költő: Juda Halévy rabbi, aki különösen a vallásos tárgyú költeményeivel remekelt. Mennyi bánat, — mennyi fájalom s a szenvedésnek összes scálája vonul át költeményein I Mennyi remek eszme, mily napsugár rejlik ásókban I Itt bemutatok Juda Ha\'évy verset kösül egyet Makaí Emil fordításában: Világ koronája, Sión a te várad 1 Láncokra leverve Vágyidom utdimad I Ha repülni tudnék Merne, napkeletre, Széles e világon Boldogabb ki lenne f Eltűnődöm olykor, Mi az ember sorsa t Milyen éj szakadt le A boldog napokra f Elmondom mi voltál Napkelet királyai Mig lángba borított Az élet vitsálya. Elmondom mivé lett Régi dicsőséged ; Ok én soka, soka Nem feledlek téged t Jnda Halévynek legnagyobb, legforróbb vágya volt meg\'áthatní s Szentföldet s ami alán ugy epedett, sst végre elérte, de életébe került, mert egysser, amint éhitattal imádkozott és bálát adott as Istennek: egy beduin orozva meggyilkolta a lánglelkű és nemes Izivü költőt Nálunk Magyarorsaághan ss irodalom s költéssel nagyon későu és igen nehezen tudott fel lendülni. Népdslköltönsk még hírt lem volt, mikor már s vallásos költés/itnek mUHmil^mHH néhány ryta Teljes ellátást herei keresztény culádnál I megtalálhatjuk • XIV. asázadban. Több vagy magános úrnőnél iavakorbeli hivatalnok uiát valamint három kiskorú gyermeke rsá-mara. Hása»aág nincs kizárva. — Nemezlelküség, tisztaság, egészséges lakás,megkívántatik. — „£vi fizetés 800 Irt, mely havi 60 frtos részletekben mindenkor előre ing fizettetni." Szíves sjánlatok Bizalom* slatt lapkiadóba kéretnek. - Kéhégéa, rekedUéK és elnyklká. aodánnki melegen ^jánjjuk I. olvasóink figyelmébe Egger djjjutalmazott biztos hatású mell-pazztilláit. Kaphatók 26 és 50 kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb drogua üzletben, valamint Kgger A. fla gyógyszerkülönlegességi gyárában Bée)-Nsi«éirl. CS AR_N0K. Vallás a költészetben. Irta HALÁSZ MARtHT. —(Feljlaláe.)— (I) A Vl-ik korszaknak egy kiváló költöje Klop-stock Frigyes fíottlibb „Meniái" cimü költeménye által lett híressé.) A .Messiás\' vallásos költemény áll 20 énekhöjj; hősé Jésus Krisztus. Ennek szenvedését, halálát, feliámadáeát rsjon-gás«al, de oly túlságos asóböségel irja les költö bogy kevés akad olyan, ákl azt elolvassa, pedig ez vslódi remek mü. A magyar érzelmű német költő Körner Theo-dor gyönyörű költeményt irt lUihet wttbrend der Scblacht\' rímmel, mely felett Lí«st zenedarabot la irt. .Nagy port vert fel a saá>a4 elején Rűckert Frigyes Németországban,\' i ,.Űottiemiaer" cimü vallásos ih ettel telt költeményével. As ellenség kstonaságát szállásolták be a faluba, akiktől mindenki fél, de legjobban egy ssegéoy özvegy asszony, aki — tél 1 véa — mindegyre csak erre kéri az latest: »Eint Mauer km uni ban\' Dazs davor drm Feinde grau!« .. Siheder fia kineveti ezért a naiviágáért anyját, de im bekövetkezik u csuda. Hirtelen ak- szerzetei irt akkor tájban Mária dalokat s egy-hási énekeket, melyeket Bogmíos Míbá\'y réssist átdolgozvs, részint eredetiben megseaésitett. — Remigins Páltól is maradi néhány reliquia, esik közül kiemelendő ety, mely elflt a régi hibás technikától s inkább modern verst skhos basoa-lii, cimrr .Istennek Annyja* (eie) Mária én erősségein, Boldogságom te vagy nékem, Ha te az égbe nem volnál 8 rrfttfe onnan nem mosolyognál, Nagy lenne én szivem ba/a Szálljon fel lelkem sóhaja, Istennek annyja I A török uralom alatt, midőn Al ah éa a félhold akarta meghódítani a lelkeket s kiszorítani a I ereestet — szünetelt a vallás-költészet, osak ilt-olt nagy ritkán találunk llyears. Báió Balassa Bálintnak •Búcsúénak* cimü költeménye és a .Boldogasszony anyánk* k»s-cletü ének — alának a kornak legkiválóbb termékei. Faljrlatása klnUaalk. K & z g a i d a i i g. IFeílilváe! Miután visstavonhatlanul elhatároztatott, hogy s milltniumi kiállítói a jövő 1896-ik évben rngtar-tátik i annak sikere érdekéken a bejelentések mielőbb uzkisleniSk, a pkísikai idő hiányzik, hogy minden egyes oasdatármnkat külön levélben kérniük meg a kiállítás részvétele érdekében, a Isgnagyobb nyilvánosságot választoltuk, hogy gazdatársainkai a reánk bízott csoport (VI. osoport. I. alcsoport, B. osztály trágyaeserek) rétsvilt iránt tájékozzuk, ós a kiállítandó tárgyain^ figyelmüket felhívjuk. Mindenek előtt kérjük, hagy s szükséges fdoilé-gotilásokért ét a bejelentési ivekért a fíaopirt el-nökstgéhez (Budapest, 11 ksr. Főni 6 szám III. emelet) forduljanak valamint kiállítási szándékukat a bejelentő ív beküldésével legkésőbb f. év márcins hó 10 ig nyilvánítsák. Kiállilkatók: trágya és kompost-teUpsk MÍntd- Mikor a bás elé értek, a leányka apis leugrott | kora hó esett aa özvegy asszony bkza kóriil,>M vagy rajzban Isirással k kiltiégntémil együtt, Nagy-Kani/sa, csütörtök. Zala. 13. szám. (ff. lap.) i-895. február hé 14-én valamint a trágya kezeiéti módja, az igy verteit tapasztalatok it tlirl eredményék. Ehhez tartozik, ha a trágyakezelishtz az ittál-tóban vagy a telepen conterváló N/erek alkalmaztatnak. Az tz áltál elért termés-eredminyek graphikai táblázatokban tünletendök fél. Az emberi ürülék alkalmazás módjai. Az ez állal elért termés eredmények graphikai rajzokban állítandó ki. A marhánk t egyibb városi hulladékok alkui mazáti ét lleieléti módja, ét az eléri eredmény graphikai rajzban feltüntetve mutatandó be. Szintúgy a conzenlrdlt marha- vagy terlislrágga alkalmazása ét as elért eredmény ugyan ily módon. Kiállítható alakjában minden a trágyázásai é< a J műtrágyák alkalmaziUial a gabonafiük, takarmány neműek » egyibb culturnöuinyek tirmttetében elért eredmények, akár a termények egész növényzetben vagy migtaiban, fbu/kipiszeti tel vitelekben, vagy világosan szemlélhető graphikai görbékben, — vagy bármily mát ábrázolati mód ttérint készült oly táblákban, melyek az egységesen elfogadott isinek-kel ábrázolják a négy jö növing-tápszert ti. m.: Nitrogén — fekete, Phoiphortav — sárga, Kali = vörös, Mész — kik sziliben. A magvakból leg/eljtbb 5 klg a takarmány fi lékből és egyéb növényzetekből lettét helyet foglaló kitkskik állit,uitlik ki. Budapest, 1895. fémár hó. Hazafiúi ililrüzlettel ; Herényi Gotlmrd Sándor t. k., Daranyay hlv. i. k , csoportbittotok. Brerkesitó\'i üzenet Qalaailtvk. Ai óhajtott lappéldányokat a tterhítlStéjböl küldöttük el. Meg méltóztatott t kapni? Mig a cikk közlése tart, mindig megküldjük kitin a iitrkttitStégbSl a példányokat. €«*kÍoriaj-». Tudósítását köszönjük. A leg utóbbi viharral beállott rtndtlUn postai köalekt-■déi miatt csak szombaton uti felé kaptuk meg, mikor « lapot már u/omlák i igy mm használhattuk föl. HIRDETÉSEK: C A D p-féle orvoshatóságllsg mag-wJ^VlWJ yizsga t tit 40— (Maaajrlat Btn, 1887. Jil. 8.) sok MILLlÓ-szor kipróhftli éa kiiQnGnek hixonyult, fogorvosi-Isg ajánlva, egymcrumind a Isgoletóbb togtisztltó- éa Ipaégban tartó saer. W lladnlU kaphat* i. ■ l ii^te^l^r^Ta^ > érbe adói I Zákánr községében egy régi berendezett fűszer-üzlet éa pékség, ahoz tartozó mellékhelyiségekkel, lakással. Fölvilágosítást ad a tulajdonos Spitxer Ferencz Zákányban. SS g.- ípOOOCXXXXXXXXXXXXXIXXIXXXXXXXXXXXXXX?i Csúz és köszvény mhm fej- ka ídj«»i|(»tíiok, ttk.i ka flcitmodtal, vitamint li|^i|uilik *llen MfWpt I7*nu ka blitoua hit i Mh K KP.4 RÁTOK ml i/ójjmr. ualjriiak Irafji 10 kr. vájj cgjr Mért ninden *yóu«Mrtirb« kipkilé A Baparatomt i Rtkua-kirlikibia IsS ai.tLaa tttetatt kiairlat, naljraknil 7 aaetlian Janika, ISS asatbai UIJm B*m-Ua tnliit al. Vérszegénység és sápkór lovkbbk r»p (?ara*kak.irMUain kittit hiláau ka poapia lat mar i TukaJI < Mai moly ta nraikgoa a(kaaa4ft(jrt taakca Jivialiliri baltg)ruln. «ug«d*l)rlyal lilUlatl al. Sok n Iktasik, >\'lért la ktran vttilnkl atvitkiriaanit köreUInl, Kl« Ivaf 1 frt 10 kr, nagy I frt ACATIA-SZ A PPAN kadvaa illata, kallevai kibián ka raadkivlli Uttóikjkakl fogvi latt rtvM idfi kadvaltlk. 1 darab 10 kr. 8 darab egy dobosban 1 frt 40 kr. Acatia arcz-créme Falalfta aserkaaaitf: Dr. LéKR KIIL Laptulajdonoi és kíadO: micikIi r t i, A r. rtvid pír hati. ittalmisiiakl ponpki tda, gyermekded mabtr ajrerkett. Aa iraaMr ■lidianat kktalea-M(it hiitnn eltávolítja. I tv«g kra 1 frt. A , crórae de Marguerite" •a areibtr UpláMaán U4i UiUMre aiolgil. CMkell ktrtkkaa igen kedvalt, K*y kíciíg kn I frt Iwk gyó*yiaertiril« klváMkb apecialitkeai, aeelyek (Sváivá- ta Iiaak|aaei1e a lefjobb kiraknak Örvendenek, i paatia la ktldataak KRIEONER GYÖRGY Sjdiyieartki* a „Magyar Iiiaatkaa* S i Budapest, Kálvin-tér. ÍXXXXXXX>OOOOOOOCOCDOOOOOOOOOOOOOOOÓ Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 13 szám. « l»p) 1895. február hó 14-én. 3205.-L 1895. szám. ^Lrlejtési liird.etméji3r I A nagy-kanizsai m. kir. adóhivatal; valamint az ottani posta- és távírda hivatal által közösen használt kincstári épületen szükségessé vált helyreálllitási munkák foganatosítása a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium folyó évi január I3-án 80.74ö-y4. szám alatt kelt magas leiratával" elrendeltetvén, az ez alkalommal felmerülő költség, a zalaegerszegi m. kir. államépitészeíi hivatal kiküldött szakközege által (491) Négyszázkilencvenegy frt 95 krral állapíttatott meg, mely összeg egyúttal kikiáltási ár gyanánt szolgál. Ezen munka elvállalásának biztosítása céliából a nyilvános szó és írásbeli versenytárgyalás megtartására határidőül 1895. évi február 21 -én d. e. 10 órája a nagy.kanizsai m. kir- adóhivatalnál kitüzetik. írásbeli ajánlatok, a bánatpénz, vagy pedig annak letételét igazoló valamely kir. adópénztár által kiállított nyugta becsatolása mellett folyó évi február hó 20-ik napjának d. U. 5 Óráig említett kir. adóhivatalnál benyújthatók, mely ajánlatban a beígért árleengedés illetve igényelt munkadíj betűvel és szóval kiírandó. Bánatpénzül fenntirt munkadíj 10°o vagyis 49 írt 20 kr. akár készpénzben, akár pedig biztosítékul elfogadható értékpapírokban leteendő. A feltételek, melyek vállalkozót kötelezik, s melyek alapján a szerződés meg fog köttetni, emiitett kir. adóhivatalnál megtekinthetők, mért is az írásbeli ajánlatokban határozottan kiteendő, hogy vállalkozó a feltételeket ismeri s azoknak magát minden tekintetben aláveti. Ugyanott betekinthető a mérnökileg felülvizsgált költségvetés is. M. kir pénzügyigazgatóság; Zala-Egerszeg, 1895. február 7. GERNYA, m. kir. pénzügyigazgató. XH)üttÖOöOOOüttK* H)Ü0ÜÜ HHH Xt patkányirtó pogácsa g .• „ ...JLMU ■■ ■ . ___t___1____ O t- «►•« itndklrlll pnaali ó-acr, a nulr rolino- M UI kii,t P\'tMajrt, egorot «.. vakondokat anél- V ^r n kai, hagjr aia káalálUlokaak kárt okoina — ^H^&rA Pl.oapkorl, plryrkmit. ara»nlknaut T«rj aia niérajfként bató uart aaoabaf aaa tutalmaa, 2, Kbiilotmink mm liUaurid abb aradat- -C^M^T"! inakban a ItgkiUnSbk nikorrol Itt-tUk ; ktva. JgPp^fr. taloaaa ia an»ia»iálUiotl éi vóiljrgygrül tát-tátott el, a.lrra ügyelni kírun, — mert caak védjcicytiumal al\'átott palkáaj Irti-pog&caa ka-tártért keieakedlatam. ■■!/ éra kaaaaátati aiaaitáa- aai ao kr. — «0 fillér. — Kgj kia «a» auf 4ra kaaaaátati uUaitaaa.l 13 kr. »0 flUér. Kai kiváló palkányirtó-sMr kapkató: IfJ. Fiaoher Ferenoz fQszer-kereskedésében Itp-Inlnli — aa Maliik auf/.r nonárcUa valaaaanjri kiválóbb droiuiaiáail. pófjaaaráaaaál raa- «a flaaarkuMkaétatl la — Próhaképau — 2 nap cnaug — bO kr. alflra Imkfildi-ao ■•Itali portóm«ntea kát-f (Uaaal aa(raadrl Lalii l Malártatk Oj6r*j a ca. ia kir. oatt-t rák magyar kíaáróUgoa uabadatniak tal.jooaoaáaál Sátaralja-l llfMfkM. 16 WKHHHHKHHKXÍKHWKXH * XXH I S U M M hH -s * X + ! r ss i ; f 1mit: - 8\'íi m »f í f 8 J CJl aJ Le x UEc] fi fi b§ í n £ s tígrr^ o Hí EHi* \' §£& HÜ PW t " E J+öiÍK° v. Ti! I | ^ I i T tíooooo^ * M \\ U-J g t ő fi * í 1 >8 iifpíf ül 3STe váaájoljoaa. Tretőmsug^ct rolgr ff Af flPIT iwmkt>reskwlúséböl nXIIjlIXlXi (BUDAPEST, Károly-küi\'ut 9 sz. a.) árjegyzéket nem kór. XXIXXXXXXXXXXXXX1XX afyaflrnk, 0 Ghamott- éa Kara mttgyárak cementógetök, Nyomatott Fiacüel Fülöp laptulajdonoai.il Negv^Miisaán, 1895. mószégretölr, teljoa tervek, égető kemenozék mindennemű szerkezeiben, berende-w zézéaek <n jépezetak minden a Q legújabb jónak bizonyult kivitelben. Hotop Ernő, 221— afyaglpanii^niok. ii BUDtrm, | RKIIJM, A Kölrö Váci nt 10. I Kurftratenairaaáe 122 M/o9i\\ bbOkn, ^ O\'iiitttxergaáae 9 ik aa. Prospeclusok és felvilágosítások ingyen és béimenlve. 14. szám. Nagy-Kun izmi, 1895. febru&r 17-én. XXIV. évfolyam. lurkmlMi i 9 »• « t.f 1a ONtp.NI* bti, 14. iiUtcidt • ltp n.ll.al rtuér. vMatkaad ad.a ktaUaity. a»>«.*t.lUa l.nl.k oatk lu.rl kn.k- Ml r«t*ilui»k *t. Kéalrtlok *<■ kl Illataik flaau. Hgjff, stdm dm: 10 krajcár. ZALA XUMfctratali Vimki*-ipll*< i flltf kte;rkm*k*dt*. BLOruirÉn iázz : Kfia* lm It kwoi (I M — lg.) rtUn* t kom* (| irt - kr.) Htftitm I lmu jl tri M kr.) llird.UMk Jalii/OM* aáaltutaak. Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanizsai- ét délzalai takarékpénztárak, a BankegyesOlet, az Ipar- és kereake- - 11 delim bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-nővetkeset és a lelenyeí takarékpénztár, ■|uim«jí aiiasra ia kr. a „nagy-kanizsai malátagyár és serföződe r. t." hivatalos kMSnyt. ÉloflMifcik, »*l*«i«t • n-frttiikn ■— " 1 1 ■ TOüMkraék Fisok*! fUli k4*;». 91 rgjeim Ik Nagylianlináu lirteuklnt báttiér: ^^ vMárnap ém os\'CLtörtöleöxx. A terrorizmus. (zzn.) »Van-e, ki e nevet nem ismeri ?« Bizony idegen hangzása dacára kevesen lesznek, kik nem ismerik, s talán igen sokan, kik már áldatlan hatása alatt állottak. Az arcátlan nagyotmondás, a hazugság az Ö talaja, itt tenyészik és nő magasra, de terjed is egyszersmind, mikép a hinár, és sokszor politikailag érettek, az okosak sem tudják magukat hatása alól kivonni, — mert félelmes erkölcstelenségével imponál, vagy legalább is visszatartja azokat a gyengébbeket, kik félnék a piszoktól, a szeny-tói, a mocsoktól, mik ókvetlenül reá ragadnak az emberre, hogyha azokkal érintkezik, kik azt saját érdekükből, saját "acéljaikra kizsákmányolják. S ne higgye senki, hogy ellenébe okos szóval Valamit elérni lehet, csak az egyesített erkölcsi erő képes reá ellenhatást gyakorolni, — s legalább_a táplálékot tőle "megvonni. De a politikai eszély és bölcsesig ezt sem teszi mindenütt, — mert sokszor azt hiszi, hogy az elnézés kevésbbé követelőkké togja tenni azokat, a kiknek egész politikai tudományok tisztán terrorizmusban áll, — mely magában foglalja minden becsületességnek megtagadását, minden erkölcsnek sárbatiprását, minden józanságnak, tisztességnek kigunyolását. Ott van az austriai tartománygyűlés, a bécsi reixrath, a bécsi közig.-tanács, ezeken egy pár ember uralkodik terrorizmusával a par nobile fratrum Lueger, Schneider, Gre- gorics, kik az imént az ausztriai tartománygyűlésen mosdatlan szájjal keltek ki a magyarok és Magyarország ellen, anélkül, — hogy az elnök — a lapok legalább erről nem tettek említést —• figyelmeztette volna őket kifakadásuk helytelenségére. A községtanácsban alig van nap, hogy ezek a népbolonditó képviselők botrányt ne csinálnának; a reichsrathban ittrott mégis felszólal egy-egy hang, mely mérges szájuktól nem félve, megbotránkozásának ad kifejezést fellépésük fölött. Es ez a három ember, akit nem is szükséges jellemezni, mert minden újságolvasó nagyon jól ismerheti őket, hiszen nap nap után beszéltetnek magukról, — ez a három ember oszlopa az osztrák néppártnak, az úgynevezett Volksparteinak, — a melynek m ntájára a mi nép- barátaink is megcsinálták a maguk pártját. Hogy ez a párt dacára a vezérek marakodásának, melyet jónak láttak fehérvári lapjuk Altján világgá bocsátani, s a melyben tiltakoznak az ellen, mintha ők bármely felekezetet bántani akarnának, ugyanarra az ösvényre fog tévedni, melyre a bécsi néppárt, az már az eddigi tapasztalatok után is lehetetlen máskép ; sőt nálunk még veszedelmesebb; mert ha csak némi vivmányt akadnak elérni, akkor okvetlenül a nemzetiségekkel kell szövetkezniük, kik különben is hozsannával fogadták a néppárt megalakítását; a nemzetiségek pedig a magyar állameszmének, — hogy ne mondjuk a hazának — nem barátjai. A hol tehát a néppárt a haza szeretetére hivatkozik, ott ellenmondásba keveredik, — mert, hogy az utolsó Csáktornyái választás alkalmával a nyelvben s nemzetiségben egészen idegen papok jöttek át Horvátországból izgatni, azt senki sem fogja eme a papok magyar hazaszeretetének tulajdonítani. Különben is, e programm egyes pontjainak keresztülvitelét (egyáltalán keresztül-| vihetetlenek tartjuk) csak a legádázabb terrorizmus utján lehetne, s lesz talán a néppárt vezéreiben annyi politikai bölcseség, s talán hazaszeretet, — hogy nem fogják | utánozni a bécsi példát | Mert ott világosan észlelhetik, hogy mire j visz az olyan terrorizmus; megszámlálhatat-| lan botrányokra a parlamentben, tartomány-! gyűlésen s községtanácsban ; a gyümölcsöző tanácskozás lehetetlenné tételére, — a társa-\\ dalmi élet megrontására, az anyagi és er-| kölcsi tönk felé. Nem hisszük, hogy legyen magyar ember, a ki olyan viszonyokat óhajtana nálunk is, mint a milyenek Ausztriában uralkodnak ; s ha még is van, a kit vaksággal vert meg a gondviselés, — akkor a magyar társadalom és a politikai élet tényezőinek az ilyen kezdeményezést meg kell gátolni; is hogyha megakana kezdeni terrorismusát, csirájában el kell fojtani. Semmi szűkségünk nekünk itt ebben a hazában a LUgerek, Schneiderek és Grego-ricsok fajára, kik csak a kedélyes Bécsben virágozhatnak, de másutt már régen lehetetlenné lettek volna. A „ZALA" tárcája. ZFxemlér. ; - A gZ á & a* a r • i a 11 t á r e á j a. •*• Boldog halandók, akik sohasem irtatok darabot és sohasem érezté\'ek, — amit a szerzőnek a prémiér előtt át ke\'l élnie I Ti nem is tudjátok, hogy meg kell szenvedni a bizonytalan dicsőség babérának minden kia parányi leveléért! Ha csak egyeden egys/er érezlétek volna azokat a kínokat, mennyivel jobban tudnátok osztozni Biréty Mihály ur sorsában, akinek alig két hete hozták Színre a galantui színházban „Villám Juci\' cimtt népszínművét. De én bisom igy is beonelek, — hogy őazinte részvéttel fogjátok kisérni és megajándékozzátok őt azzal a meleg érdeklődéssel, ami minden szenvedőt megillet. Tehát: csendes részvét kéretik! .... A galantai lapok feltűnő betűkkel tudatták a közönséggel, hogy legközelebb premiér lesz a uin-háiban; előkészületben van Biréty Mihálynak, a jeles tárcaírónak, .Villám Juci? citnű népszínműve, mely okvetlenOl babérokat fog sseresoi dőrék szerző,ének. A dolog azonban ugy áll, bogy éppen a derék seerzők nem igen ssoktsk bisni ebben az előlegezett dicsőiégben Igy volt Biréty Mikes Is. Hiába bistatta a esinássdirektor, hogy a darab nsgy haliul ígér; hiába cirógatták meg eV elboruló homlokát a nyájas színésznők, a drámai mamától kezdve a legártatlanabb naiváig: Birély Miska Iázott, didergett, reszketett, — mint a hideg őszt érező nyárfalevél. ^ Valami nagynehezen átestek a szereposztáson. Porsze, — okik még n e in tekintettek be a kulisszák mögé, a lestett világnak ebbe a festetlen tartományába, azok nem tudják azt sem, — bogy mi az a szereposztás ? A tigrisek és liiénák (enekedéso az ebijük vetett koncon: igen-igen kedélyes jelenet ahhoz képest, mikor a színésznők a szerepeken meg akarnak osztozni. Amint tudui méltóztattok, minden élelmes szerzőnek van annyi esze, hogy darabját megrakja nőszereplökkel és férfiszereplöt csak annyit alkalmaz, a mennyi dgy\'<boldog vagy boldogtalan házasság megszerzéséhőz olengethetetlenüiBzUkséges. Biréty Miksa darabjában is volt elegendő asz-laQnyazerep arra, — bogy a galantai színtársulat suhrettjei alaposan összemarakodhattak. — Mindegyik a hatásosabbnak ígérkező szerepet akarta magának, Szegény szerző sorban szerelmet vallott valamennyinek, hogy rettenetes mttvéssi becsvágyuk csendes megnyugvássá simuljon as érselmek ac-confyain. Asután következtek a férftesereplök, — ezek a rettenes kritikusok, akiknek sohasem jó a sas-rep. Ua jó volna, akkor rövidnek találják; ha pedig tényleg rövid, ükkor ntm lehet belőle semmit se csinálni. Ezeket a szerző elvitte egT kirándulásra, meg-. - \' J vendégelte öke\', brudeaaftot ivott valamennyivel, össze-vissza ölelgette, csókolgatta őket, megígérte nekik, hogy valamennyiről külön tanulmánycikket ír a .Színészet! Közlöny "-be. — Azok meg azután elkezdték magasztalni asö rengeteg talentumát. — Szigligeti és Tóth Ede csillaga a fogyó literek számarányában kezdett homályoeodni; — Csepregy homlokáról lekerültek a .Sárga csikó" koszorúi és^a népssinmflköltéezet egész glóriás ott lény leit\'Biréty Miska homloka körött. Egész bátran, — nyugodt lélekkel fölazálthatotl volna az Olympuaba. De ö szegény csak fizetett és tovább sóhajtott és i*t maradt a föld rögei kösölt szért az egy esti, bolondos píltangó-dicaö-lécért Végighallgatta az olvasópróbál, szereppróbát főpróbát éi akkor azt gondolta magában, hogy vagy a darabját kell megsemmisíteni, vagy önmagát ; ketten egyBtt nem maradhatnak meg. Micsoda premiér lett az! Egyetlen ssinéss sem tudla szerepét. A darab döcögve, akadosva ment artöpróbán Is, Mégátkozta szásasor is ast a pillanatot, mikor atindarabiráara adta a fejét. Inkább fát vágott volna addig. — Hias ezek a színészek rettenetes népség! Föl nem fogják esek a szerző intentió-ját soha. Elqjtik a legremekebb alkotáat is, mert nem képetek megérteni. Elment a kedve mindentől, — Csak bolyongott ide-oda, mini valami magddigeaeM alvajáró. Kétszer is elment a szinészdirektor aj\'ujáig, — bogy visszavegye darabját Do akkor megint arra gondold bogy a lapok bekllrtölték aa egéét vir- a NtgyKanlztu, vasárnap. Zala. 14. isim. <• lap.; 1995. február brt 17-én. a/M Oratowáf i tftkaalhalyaaáaben I A magyar ktrttktdtlimtfyi mlniutirinmi a pénsUgyminiitttiiHmmat tgytíérlkhen, a tősade-Unftoihoa Intéasti rsndslstek kOsiétátsIs állal már rágsbben lityik mltlmtt Intáaett a mu kösöaséfhti oly Irányban, hogy killMuli atűi káliméi ae engedjs magát a lőaadsl spekuláció haiáidfátékának csébitása állal slsaédlitelnl Kaaek el iatelemaek illáiul érdekből ss In o4lja, hogy — mint * „l\'eater Oorrespondsns\' kifli* irtuütéitk alapján hónapok (lóit már la ■éielten kijelentette, — a aagyír töképénseee kel, főleg • vagyonoi vidéki klitMyd Agyslmsz Icmo a fegnacyobl) óvstosslg ssíkségességére lőkeelhelyeiéebea. Cmk bétiHlilftt válik a magyar államnak, hogy a magyar ssakmiaisstersk ájtsl e rendkívül fonton kérdésben megragadott, példa add keidéinek a némít k as orots kormány rá azárOl hasonló kijelentések lettek a következései melyek Mintán óvatosságra lateaek a lökttlhi lyeséabea. Eiéri Orveadeies blaonyltéka Magyar orsaág pénsBgyi egészségének, hogy o nagy ma gyár baiikhmiM most tartózkodnak a kiíoosá* tá>ok(ól, mslyek s lulhajloll ássiónyereaég osá bliáaa állal slOHglthetnék a ttstdyálék kikdgitall Bizonyító ere|0 példaképen idézhetjük, hogy ss egyik legnagyobb éa legrégibb magyar bsuk,| rseti magyar ksresksdelmi bank, annak dacaira, hogy Ismét három nagyobb klboosálásssl lép fel a magyar pénzplsoaon, esakls oly fáltétíenfll atolid befektetési papirosokat hocaát ki, melyek • legnagyobb pénsiaui ivatoiiággal le\'jeeltetl viae-gá\'at mellűit a tsilard kamatosát bhtoti ktstnégét nyajtjlk és oly jOvedelaeeaéae\'i a mely tökéíe-lesen védvt mm a tpekuUciá mmldmei ellen, A nasy elh*lyezéei ssükséglst mellett é« lekiniettel a flnsneiá\'is óvatosság psrsnosára, aa Ily saolid, biitoe kaaaiosást nyujio msgysr értékpaplrosok kiboosátása a bsssitOkepéasrsek ténylegsa szűk séglsiének tws eletet. A miit a ki k jténtügyi tekintetben minhusertl igasgalMga által kitűnő Budapesti köititi vas-pilyalármtág jritálogi biitouággal fttrnhásolt • 4%\'Ot elitímftji ktHtényei, ugy a Magyar lírlyi-érdtkil miiti tdrianlg dMségi kötvényei it, — mind a keltöt legköselebb fogja kibocsátani a Psati magy. kereskedelmi bank, — eleget leesnek a legnagyobb Igényeknek, melyekei a kötöttség védwiérs a péniügyl óvsiotaág ás a legssigombb aioliditás ssemponijlból a vagyookeselőséggel aaemben emelni lehet. A Nmteti baliett- k WNNádi bistotilé tártaiágnak ugyencsak a féstl magyar kereskedelmi bank által saabadkésWI Való eladás alján klbo-oaátaadó részvényei asiaién teljee méri ékben megfelelnek a péaaOgyl óvatosság legszigorúbb követelményeinek, annyival inkább, minthogy a Nemaati beletel- és mnnkás-bistositó társaság nemcsak sa Klt/l magyar általdnoe bistoeitá tárta tág közvetlen védnöksége slalt áll, hansm est a legrégibb és leggasdagabb msgysr biztosító tár siságot a Nsmsstl halasat- s munkás-blstoelló társaság slnOkaégében éa igesgslóaágáhan három Igasgaió képviseli, klknsk egyike egrutial Ma Eyaroraiág Isgkstalmaasbh és Isggssaagabb ts-srékpéniláránsk, a hiti hatat elm Itikarékuéns tár mÜMluk I* Igsigs\'ója, A három Isgslőks-lobb ín laggasdataob magyar iiénsinlésst kosra-tiiűködésénsk ténye egymaga élű gsranolál nynjt arra nésve, hogy a NemaeH bslsnt- és munkás blslosiió térasság 152 forlniban sladá<ra ksrűló rési vénye ehélrangu, legbittotabí ét tgy úttal tigjS veddmtiSbb magyar befektetéii paplrot less. Isme retes, ho<y a blstosltó Urssságok réasvényel mennylségisol alapon kiszámított, a biztosítási Itslet lerméssele miatt ép o\'y biztos kamatosául nyújtanak, mint a legjobb járadékok éa ssenfalűl aa as eldnyük, hogv tspaistslás sserlni as Illető lárssság ho»sssbb rsnnállása után a jövedelmea aég folyton emelkedik. A mostani osstslék melleit, melynek állaadóaágs és (okotaloi nOveMtt jövőre Is blstositva van, külttnösen a legbensőbb össaekötieié* állal as Klső msgyar általános biatoaiió táriasággal, már ma i\'1,\'1,-oa kamato-iáal nynjt es a kitűnő msgysr belekteiési papiros, mert aa utolsó évi ossta\'ék H\'/.-ol tesa és as emelkedés a kOvolJkuKÖ évekbta kétségtelen, As Hlaö mssy. állnlálios bislosiló társaság kű-lönlsgss védnökségének, a msly pénzügyllsg már tltvt bhtositja a tikért, kell kössönnl, hogy leány Intézete s balesst- és munkás bls\'osltás terén vsló mákodé e érdekében már oly kiterjedt éa kitűnően sserves tt mtohanismu* felett rendel-keaik, amilyen Európában kevés hasonló biatositó lárssságnak áll renüalksséaére. Erre néave elég, hivátkOKUnk a tényre, bogy a táraaaág mintegy 00 löűgynökség és UOOO-nél több állandó ssakaserűsn iskolázott bis\'ositásl Ogyuőkséggsl dolgosik A munkái-bistoiitáii ttakma mindtnnap na-i/yolib, nétküUihttliH /ontoiidgot nyer Magyaror-tságon, ugy hogy a társaság siámára nsmosak tokénak járaaéksaerff, megbízható bizonyos ksmatoiása van biitosilva, hanem az évről évre emelkedő jövedelem ia. At „Efttrfta alap" árdakában örvendetes módon saaporodik saok ssáma, a kik a magyar néptanítók e jó\'ékony intézete iránt melegen érdeklődnek. A testvéri szerelel hatalma ayilvlaal sa »Eótvöa-alsp< működésé ben: felskeseH különbség nélkül egyesíti kesénk neaselBnk néptani\'óit, hogy Öveiken és kar-láreaikon eegitheesenek as ínség idején, bogy as árvákat és Osvegyeket gyásrolithassák, a midőn asoVnak ssgitő-kásre van ssűkségűk. Hu«z évi fsnnállása alatt 89128 irtot nyújtott részint Ösztöndíjak, részint segélyösssegek alakjában a hozzá folyamodóknak s ily módon 286 rk., 181 ev. raf., 106 ág. ev, 18 gőr. kstb., 9 uai\'. és 78 isr. vallású, összesen 618 tanfiói esalád gondfait sayhlistls s sssnfelttl • .Tsnliok oras, ávsbésá\'-nak a kflitsécelhss 2474 friial járult. Tökésiislt vagyona 04077 frt j ebből a >Taniiók !íáza< alapjáé 12480 fri; a »Kosmith-alap< tokáié HM frt, Hslnossn tspssstaljuk azonban, bogy a as«gény lanllól ussládok ssáma is évről-évre esaporodlk ss Eő\'vCe-alspot gyűjtő és kszelő orsc. tanítói bizottság felét sem elégítheti fcl azoknak, kik kosaá OsatOndty- avagy segélyért folyamodnak. Ezért fordul évenkint a nagykö«őnseg jóezivB-ségáhes: ezért kereste meg es évben Is a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartestületét, melynek tagjai s mull tanévben 20 vidéki tanító gyermekénea adtak, a folyó t<o-évben pedig 87-nek adnak ingyen déli ebédet • eszel leheiővé \'eszik, hogy a jelesen tanuló Iljak a budapesti tadomány-sgyeiemeken, vagy máa fő- és ssskiskolákon é(végezvén tanulmányaikat, hazánknak kiváló po\'gáraivá legyenek. A saékes-fövároe ama po\'gárai, kik e nemes oselekede\'dk állal Is megmutatták, hogy egyesületünk acéljait méltányolva, mindenkor kész*k a baaai népokiatásűgy assrény munkásainak, a népisnitóknsk érdemeli á\'dositkéss«éggsl is meg-uialmasul, ossk növelték érdea>eiksi s mtg\'zs reaték a tanítóság hálás ilsste elét. E derék polgártársak a kOveikesOk:. 1. Appel rerene, VII., Ke repesi-ut 88. sz. 2. Bsfjss-Horváth József, IX., Soroksári-u\'ca szám. 8 Bsrabás József, 1., Döbrentei-tár (4. ss. 4. Blasehka litván, VI.. Király alcs 110. 6. Bsrecsky Leje, IV., Egyetem utcza »Er-zaébsti szálló. 8. Csaányi Károly, IV., Fsreneiek-barárs. 7. *Dökker Ferenc, VI, Váci-kBrat, •Londont ssálló. 8. Egerváry Géza, V., Vigadó-tár, .Fővárosi Vigadó. • 9. Fflrstsr Konrád, V., Váoi-körui 68. sz. 10. Ölttok Frigyes, Vll., Kerep. ut „Pannónia" eaálió. 11. tíundel János, V, „István főherceg" ssálló. 12. Hsselbeck János, V1L( Király-n\'es 71. sa.. 18. Ilolawarth Qyöryy, V., Széchényi tér, „Continental" asálló. 14. Illita Jóassf. IV., „Hnsgsria" ssálló. 16. Jáhn Ed-, VI., Andráasy ut 44. ss. 16. "Kamer Ernő, IV., , VadásskBri" ssálló. 17. Kern Ferenc, IV., Bátiya-o\'ca 26. ss. 18. Koch József, IV., Csengeri-utca 46. sa. 19. Komaer Antal, VII., Kerepesí-ut, „Met-ropoi" ssálló. 20. Kommer Ferenc, V„ Jósseftár 1. ea. 21. Kramer Miksa, V., Váci körút 10. sa. 22 Krist Ferenc. IV., Kötő utoa 10 ss. 28. Kulsera Nándor, V., Lipót-tér 10 aa. megyét a darabbal; megírták: mikor less a pre-miér; most már botrány nélkül nem történhetik meg annak vlssssvonása A premiér napján ebéd után ott ödOngött a színház körül. Egyszer csak olyan csapást kapott a vá\'lára, mintha valami nyári istennyila simította volna mag- — Szervusz, brúder I Megfordult Abban a pillanatban karjaiba aárta a komikus, aki csak ugy gőzölgött« boi^k*. Kémült arccal nézett a komikus arcára. — Mi bajod, as Istenért V — Semmi, semmi, bruderkám. — Liter-próbán voltam az •Oroezlán»-ban. — Aztán, hogy játasol le estérs ? — Már hogy én ? Briliánsul pajtikám. Meg fogsz részegülni a dicsőségtől. — De bát sí ég áldjon meg, legalább alugyál egyet I — Micsoda ? Eaés aludni Alom az élet, de azért bolond, a ki végigalueeza\', mondja Sckakes-peare valamelyik bolondja Oszt\' tudod brúder üám, az én élelem ugy is csupa komédia, mért vegyem én komolyan éppen a ma esti premiért ? De azért ne félj í én togom megmenteni darabo dat, ha ezek a bitangok elejtenél Is. Uiréty Miksa azonban ut gondolta magában * Vigyen el u Ordőg, sohse mentsd le meg asén darabomat I" Rohant 101 yenesen s direktorhoz és megállód előle\' slpadian, bőaifllten. — Uram, a mai premiérből nem lest semmi I A ssínészdirtktor a meglepetésekhez szokott, jól megaoélozoli lelkek imponáló nyugalmával lépett a drámai pósbsn álló ssersőhöz. Megfogta a kezét. — Komoly arccal nézett szemébe és figyelte pulzusa veréeél. — A premiér lás, ttgy-e ? — szólt mosolyogvs. — Jól ismerjük mi már ezt, kedvee barátom. Ea a szerzők premiér láza. — Kérem, velem ne méltóztassék komédiázni I En a lehető legkomolyabban kijelentem ismételten, hogy a premiérből nem less semmi. — No, no, no I Aslán miért? Tslán rosszul lett a primadonna T Se baj. Főilép helyette aa első kardaloenö. Úgyis majd megöl egy nagyobb szerepért. Biréty Miska a fajét rázta. —< Vagy a baritonista berekedt? As se báj. Föllépek helyette msgam. Valamikor bab4rokal arattam a hangommal. Ha nem hiszi, hallgassa meg .. • Volt nekem egy darusiőrü paripám*... Retteneteset kurjantott a kétségbeesett szerző (ölébe. Hiréty Miska kezdte elveazteni azt a parányi kis türelmét, amit a részeg komikustól a dtroko-rig cipelt — Kerem, ne leseék itt premiér-láaról, bere kedéeről. meg mit tudom én, miféle ssereplOl-váltásról beszélni I Hisz ez is mind azt mutatja, hogy önök semmi súlyt sem fektetnek as egéss dologra. Már es a lelliliamerellenség is elég ok volna arra, hogy darabomat visszavegyem. De van ennél......... <— Miosoda ? ön darabvIissavélelrOl bestéi ? Most. Mikor már a jegyek majdnem mind elfogytak ?.., Jó, k ülőnen, csak tessék engem kárpótolni. — De hát mivel kárpótolja ön az én erkölcsi bukásomat, ha as án darabomat egy részeg ssinées tönkre teszi V A direktor nagyot nézed a szersőre, — Részeg szir.ész? Aalán ki aa a részeg szinte ? — A komikust — A komikus? Csaalay Hali? Hahahat Hát csakugyan részeg a Caantay Pali ? Hol látta azt aa aranyoa kölyköt ? Igazán részeg? Eh, as tehetetlen. Hogyan tudja\' Bizonyosan tudja? Hol találkozott vele? — Épen az imént, a színház előtt. —• Es csakugyan részeg volt? — Csakúgy gőzöli belőle a bor. — Hahaha I No nrafn, mondhatom, bogy Ónnak vószottül nagy zzereocsóje van a darabjával. Biréty Miska kérdő tekintettel néaett a kacagd directorra. — Tudja uram, hogy ea as aranyos kölyök, u éa társulatom gyönge, már egy eaateqdája nem volt borkOai állapotban ? De mikor egyszer Rllyókoean ment a színpadra, ugy jálaaott, bogy láday, Vlzváry, Sólymon, meg valamennyi emlegetett komikus elbújhatott volna meüette. Ea ha valami jó tanáoaot akar (ölem, ast mondom, hogy most csak iramodjék utána és őrködjék lölötta, hogy estig valamiképpen ki ne alugya mámorát. Sasgény Biréty Miaka igen nagy kedvet érzett magában, hogy a direktort jól őMsateremtetléase ss egéss komédiás pereputtyával együtt- Hidegen, Nagy Kanisiw, vasárnap. • Z«|« 14. uám (» lap.) 1116. február hó 17-ár Korspislut ut Ott, a. m 34, *MppWl. I^im, VIII,, Krssébet-körut 10. uám. 2b Ment András, V., I>orollya*utoa, „Magyar király" Málló. 26. Pelinann Ferenc, VIII, „Pannónia." 87. PetáaoviH J6i»e), VI., Andrási) 2H. mihil János, VI., Váol-körut 21. a*. 29 Pulay tiyula, VIII., Sándor uloa 42. M. 80. Prindl Nándor, Andrássy ut 51, u. 81. lllegler Ferenc, Vll„ Kerepeli ut 67. II. SS. Sohmiedt György, IV., Váol-u\'ob, „Nem- MII" Málló. 28. Sohreiber Károly, V., Máris-Valéria-uloá 17. «. 84. Stadlir Károly, VIL, Keleti pályaudvar. A *-al jelöltek kél laulló gyermekének adnak ingyen ebédel, Muli évi bevételeink- a kiadáaainkról a kövei* kaaöhet jelenthetjük: Befolyt 1 4a 20 frtos t»g aági dijakban 1604 tri. Jordán Ferino ur alapit* vágja 1000 frt. Taoitó egyletek évi járulékai, adományai a gyUj\'éeeiből 1944 Irt 6 kr. Péna-iotéaetek adományaiból 2*2 Irt. Peraelyekböl 4a aa Eötvös-alapnak jövedelmeiO könyvek ntán 72 frt 4 kr. KöaigMgatáal hatóaáfok adományaiból 217 Irt 21 kr.i a „Taniiók hása" alapiára 026 frt 72 kr.; tőkeksnat fejében 2686 Irt 16 kr. A nm. vallás éa kösokt. miniaster ur adománya 600 Irt, As 1891. évben lOkésitelt vagyon 2299 frt 80 kr. Pénsiári egyenleg 1898. év végén 8117 Irt 89 kr. ÖHies bevétel 11769 frt 68 kr. Levonva ebből 9013 Irt 48 kr. évi kiadási, a 2756 frt 87 kr. 4vi liesta jövedelemből a bliiilt-aág Oaztöndi|akra- és segélyekre fordít 2846 Irtot; a magvaronsági „Tanítók Háia" alapjából csatol 225 irtot; beteg tanitók menedékbáia alapjára ad 110 Irtot; a „Taniiók ons. Arva-háM" alapjáhos ad 226 Irtot. As „JSötvöa alapot gyűjtő és kegelö orsMgos bizottság" as 1898. évben befolyt fisain jövedelemből ée a „Tanítók HáM" alapiának kamatai-ból néhány ssás és több ötven forintos ösnön-dijat ás Mgélyössieget alkotott s arra pályáaatot hirdet. A folyamodványok Lakits Vendel egyesületi titkér boa (Budadea\', VI. ker. érvek-utca 4. alám) legkésőbb f, é. július hó 10-ig kü dendők be. Ugyancsak a leotneveaett bizottsághoz intésen-dök SS Kölvös-alappal aaoros kapcaolaiban álló Rflkk Ssilárd, Rökk Pál, Zirsm Janka, rtrley Jánoa, Léderer Ábrahám, Gyertyánffy István, Jordán Ferencs éa PélerfFjr Sándor fé\'e alapítványok 60—60 Irtnyi jótéteményeinek elnyerése ciéljából benyújtandó folyamodványok is. Osilöndijban éa aegélyben csak ason egyének réasssülhetnek, a kik as ,,Eötvös alap\'1 resdes tagjaiul tel véteti ék magukat, kik aa egy Irtnyi tagsági évdijat vár legalább is öt iaben beszól gáltatiák, vagy a kik a 20 Irt 6rök6s tagsági lökét teljeses béli\'ettek; avagy a kik ax elhunyt rendes tagoknak Savegyei vagy árvái, rsetleg kenyérkereséare képtelen nyomorék utódai. Senki aeni rásitsttlhet ai „Ktflvöa alsn" Jótéteményében, a kl as alapszabályokban előirt mértékben nem Járult, E« idd saarint. a kik már bárom liben résiesültok as alap jótéteményében, nem s«á- mltlialnak aem ösziöndljr*, saai legélyösaaegre. r ÖyartyánfFy István féle alapítvány 80 forintos egéfylJseiegérl dk folysnodványnk — ajánlás végeit — aa „Erdélyi Magyar Kösmttvelődéel Egyesület" váiassimányálios imézendők. Mlilöit újból Is ajáiiuuk a neinaetnevelö néptanítóknak s |ótékony Intéietét a magyar téren dalon, a nagy köslnség kegyes pártfogásába, hálás ssivvel mondunk kössönetst as eddigi lá-mngstásért. Egyesületünk soha dem ssttnlk meg aton Ifjakat, kik a jótéteméntben részesülnek, arra busdiiani, hoú tanulmányaik belelesése ulán msjdan as élet aüsdelmsi kösött a jószívű emberbarátoktól álvsMtt jókat- hálálják meg ason feladatoknak httaégss teljealtésa által, a melyek reájok nemsell életünk mesején várs* knrnak. As „Eötvös-alap" orss Péhi\'/y Sándor, •luk, J tanitől egyes, nevében i hakUs Vindtl, III kár A magy. takarékosság haladása- A magyar takarékoaaág haladásának, s hasai löke össaétyltjiésének magyar réaaröl már befe-jeSett valutarendeiési munka miatt külÖnöe politikai fontossága van, melyet kioslnyleni nem sssbad és a mely annál nsg/obb, mert más erőkön kivttl a magyar állam beiolyáM Is aaon mérvben nőtt, a mint at orsság pénsQgyi és ipsri tllggetlensége a hasal tökemegiakaritáeok célszerű gaidaeági saerveiései által évről-évre erőaödótt, gyarapodott. Eléri a Pesti hasai alaö lakarákpénatáregyeiület évi mérlegoinek nemcsak a résavényesekre nésva van közönséges ttaleli jelentősége, hanem as sjéu ortságra nésvt is tanulságosktligaidaságí fontossága van asoknak. Tökáieieaen Indokolt, hogy e legnagyob magyar takarékíntéiet mérlegszámaiban minden évben ajbél tanulmáiiyoiauk a magyar köagasdaeág pénsQgyi légsulyméröjének emelkedését. Es a gyakorlati tanulmány, melyben minden-esetre a réaavényeseknek van a legnagyobb örömük, — <u ortság minden iakwékjmttérára nésve dologi (onto-ságial bir. As igs\'ga\'ás mlniMzerfl rendsaere, a Pesti hasai első taka-rékpénitár-egyesttlet által keselt lőkék szái-mllllóinsk kamaioaó kihasználása, különösen a tőkebefektetések mindenkor kéltenlétben tartott likviditására vonstkoiélag, érdeme* ai utánsásra nenosak a heliöldi, banem a külföldi takarék-pénztárak által i«, mint a legóvatosabb és leg-esigorubb siolidilás példája. - A legnagyobb ée leggazdagabb magyar takarékpénztár mérlegszámai ez által Is fontos és örvendetes bizonyítékát fogják szolgáltatni az intését L é. február 10-én tartandó közgyűlésén a baladásnak, melyet Msgyarország ilnaneialls gazdagsága telt. Csak aai kiváalah, hogy ama senső vi\'sosv által, mely s Pesti ImmI eM takaráknénstár egyesület ée aa általa Ueemieti Hasal oaak kóst ienaál, aanek a magyar aam-zell inláaetnek hatalmáé fin noialls asarvaMts továbh fi folyton tovább hatodé érteimben ssalfél-jon faluira a magyar vidéki váratok Ulelnvrrta* Ifim, Kp oly ktvsnalú\', hogy a fitérati ét vidéki hütOntéa aiaal kövesea a példái, hejry tar tóskndlk a bűnétől és mtalakarUoll liltéU séhp Itvtlikbvn, kittéin kötvényeiben /« mát, jelvátafi blitotiéggal blré értékben, vagy takarikpéntlárak-bnn litlytti el. H I R I K. A „Zala" naptára Február 17 én : A „Nagy-kanizsai Kereskedelmi M Iparbaak" ráMvéaytáraaaég-aak évi rendea kiia«yUléae délelölt 10 órakor. ,, „ ,, „ * A „Letooysi Takarékpénztár KéaivéByiáriaságM rendes évi kösgyüléM. „ „ „ „ i A „Nagykanizsai Altaláaos lleiegsegélyaö Egyesülefóvlrea* dea kösgyüléM. ii ,, „ „i A „nagy kanizsai iparos-lfjak" Jelnes-Estélye. „ „ 28 áa : A „Nagy kanizsai Bankegyesület HÍszvénytámaág" huszonegyedik évi rendes köz-gyüttM. „ „ 24 éni A .^agykaaisMi S^ély-Egylet Szövelkotet évi readaa Us-gyülése délelőtt 10 órshor. „ „ 24 én; A dél-salai lakarépéMtarral egyMÜlt öaaegélyad as8ve*kerat közgyűlése, d. a. 9 órakor. „ „ „ „: A perlaki „K. E." „Bohóca-Estálye." „ ,, 20-án t A „Lefeavei Öasegáiyiő Egylet Szövetkezel" évi rendea közgyűlése d. u. 2 ónkor. Mároiús 8-án i A ,Kesithelyi Kölcsönös Segélyié 8sövelkezel" harmadik leades évi.kösgyüléM d. u. 2 árakor — A* uj llreaélkáil fagek kinevraé lére vonatkoaó királyi késirsiot közli a Budapesti Közlöny, A legfelsőbb késirat Igy baag-ziki „A lőrefldiház szervezetének módnutásairöl szóló 1864. VII. törvényesük 5. |-a alapién magyar niniaatertanáoaon elöierjes*té-»ére iMry Dénest, Ivánka Imrét éa Latinovies Jánosi, volt orssággyüléei képviselőket élethMsalglaa a főrendiház tagjaivá kinevezem. Kell Bécafeen, 1896. évi február hó 9-én.) Fereaos JóMef, s. k. Béré BínfTy Dszaö, a. k." - A leraalsallék listéséaek reaé-iierMll(M. A köMpiskolsl tornataaiték ti te kimérten bucsusott el töle ée neki indult annak a Mekklnzó bizonytalanságnak, ami a premiér körül örvénylik a szegény szerző elöli Kiment a szabadba. Végiggondolta egész darabját. Lelke megpiheni kissé azokon a szép drámai jeleneleken, nmik lehetetlen, hogy nsgy hatást ne arassanak, F.gye dül szókban oizoll. A drámai színészek csak nem lógnak pityókosan lépői színpadra! Azok majd helyreülik a részeg komikus baklövéseit. De hátha majd éppen a legdrámáibb jelenetben fog az a részeg »csapi valami éktelen ostobaságot improvizálni. Akkor vége less egész darabjának. Ki fogják pisssegni, ki fogják fütyölni, mert a közönség majd neki fogja tulajdonítani azokat u iromba sületlenségeket....... Eljött a rettenetes est. A közönség kíváncsian tódult s színházba. Mindenki meg akart győsődni, — hogy llirély Miska tud t olyan Jól szindsrabot írni, — mint tárcái? Képes lesz e aizal Is ugy gyönyörköd-1 telni a közönségei, mint szellemes tárcáival ? A szorongó szerző olt gubbasslotl u Kulisszák, mögött. A színészoök csintalanul ingerkedtek vele, hogy kinek mekkora darabot ad majd a * dicsőség koszorúiból. A színészek asf kérdezték tőle, hogy rendelt-e I Imár konyakot arra as alkalomra, mikor majd a \'dicaőség súlya alalt roskadozni fog? | Egyszer csak közéjök lépett mogorva komor képpel a komikus, mivel — amint tudva van -a komikusok a színpadon kívül rendesen s Ing morcabb emberek. Megint rácsapott a Máriuskénl búsongó szerző vállára. — Rrudetkám! hány fiaskó somlait flzoisz, ha megmentem a dsrabodat? Mert arra el lehetsz késsülve, hogy esek a nyafogó bitangok a drámai siránkozásukkal tőnkre lógják silányilani. — Ugyan ne bolondozzál! — szólt kedvellenül u szerző. — En te tőled lélek legjobban. — Hohó komám! akkor nem ismersz le engem / — szó l n komikus és elkezdte mázolni, konni, Ionul a képét........ Ez álntt lölgöraült ti lüggöny. A darab eleje meglehetős vontatottan meni. — Még nem melegedtek bele a gyerekek — súgta neki vigasztalásul a direktor, aki a darabot rendeste A közönség a gyönyörű, szép drámai jeleneteket hidegen iogaula A gii untaink Is ugy vannak, mint Jókai, nem szőreinek sírni a pénzükért. A szegény szerző dvsporalusan llll. Valami roltenofes ixédületet érzőit, Mintha megindult volna vele a íöld, agysxédllö keringéssel..... Kijött a fölvonás vége. , I V ölt már a komikusnak is fel kellett lépnie. Csanlay Pali oda állolt kacagta\'ó maszkjával a szerző elé: — Ne félj komám, ne busulj, még nem bever-nok lábaidnál Karthágó romjai. Majd oda csördítek én s publikumnak a nevedben ..... A kónikus kilép a színpadra Alig mondja el rövid szerepét, a közönség sorain a derültségre ébredés csendes moraja vonul végig. A ssinpadon u drámai színész szavalja; — Nem, mi nem fogunk nyugodni! Meg fogjuk bőszülni a gaztettel. Villám Juci, nem lálM le engedi addig, mig meg nem találom a bün-szerzői. Ili a lolvonásiink vége lett volna. De a komikus, elébe áll a kirohanó drámai uinéMaek és improvisál i — Sohso luss utána komán.......otf gubbaszt szegény ördög « htlímák m\'úgiHt...... tárja a ki- hivást....... Iszonyú kacaj ős taps viharzik flll erre. A közönség tapsolja a szerzőt. Kihívják egymásután háromszor. Csanlay Pali rácsap a sugárzó homlokú Biréty Miska vállára! <— Igy kell asl megcsinálni, komám! Nagy-Kan izsa, vasárnap. * téaéaek readassresiiése agyanoeek a most tár gyalás alatt Iává költségvetés után emelkedik törvényerőre. Mindamellett, mint félhivatalosan }elentiki Wíassics közoktatásügyi miniaater meg engedte, hógy aa önálló tornaiaailók száméra fitelási többlet a költségvetés szentesítése elölt már most, as iademnity terhére és idejére segély cioaen kiatalványostnseék, — A kallanaUaistter msaéátasia A csáktornyai válassiókartlet újonnan megvá lazított képviselőjének: WUuáet Gyila dr kultuszminiszternek a fővárosba egy tíztagú küldöttség vitte a mandátumát Gózony László vár megyei főjegyző vezetése alatt, Levelezőnk jelen tésa szerint valótlan az a hir, mintha a kerület néppárti válaszlói petícióval készülnének megtá ■adni a miniszter mandátumát. — Illklsaégl klnylMs, A n -kaaizaa izr. hitközség folyó hó 24-én, vasárnap d. a. órakor a hitközség tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal t. Elöljárósági jelentés aa 1864. évröL 2. Aa 1894. évi sárszáaadáaok előterjesztése. 8. As 1895. évi költségvetés megállapítása. 4 Metáoi Indítványok tárgyaláss. 5. Üt számvizsgáló bizottsági tag-, és 6. bal kerületi képviselő válasz-lása. Az évi jelentés, zárszámadások és költség vetés a hitközségi tagok által a hitközségi iro dában betekialhetök. — A közgyűlésen csak azon indítványok tárgyalhatók, melyek bárom nappal előbb irásbsn lieadattak. — Ai .IparáewIAIet* körét,«l A lolyó hó iO-én tartott jótékonycélu estélyünk alkalma val felüiflzelni szíveskedtek: Fialovita Lajos frt 2.40; Heln Mihály Irt 2.20; Szántó János, Ring Pál, Bogenheder Józael és Tivoli János 2-2 forintot, Horváth Károly frt 1-40; Mii léayi Sándor. Fiscbel Lajos, Kilik Béla, dr. Szigethy Károly f. 1.20- f. 1.20; Trcjkó Péter, Sorog János, Schwarez Mihály, Kreiner Gyula, Rosentbál Géza, Handrik János, Csóka Nándor, Samu József, Preszlmeiér Károly, Saller Lajos, Nagy István, ifj. Wsjdits József, Lengyel Lajos, Verner Adolf, Kapossi Jenő, flacker Vilmos, Lamberger Henrik, Terazienyák Bódog, Koama György, Halva* Gyula, Kanfer József, Sohwar-czenberg Zsigmond 1—1 frtot; Mihály István, 60 krajcárt, Spánies Pál, Rozs Ferenc, Halvax Frigyes, Fehér Pál, Söléiormos Géza, Lodaar Ferenc, Sehweieser József, Hobor József, Kobald István 10—60 krajcárt; Femer János, Perness István, Beierl Ferenc, Scheas Antal, Viola Jóassf. Vakan Antal, Viola- József, Keller Má tyás, Maikovícs Gyula, 40—40 krajcárt; Horváth József, Tnrek Géza, Zolner János, Menz Mátyás, Tóth Jóaséf, Knausa Ferenc, Szeues Jóssal, N. N., Horváth György, Samnely Pál, SzIvm Ignác, Weíaz Izidor, N. N, N. N, N. N, Kohn N. Marki Lajos, Tóih Lejoa, N. N, N. N, Kanász János, Anek N. K. Gy., Petries Ödön, Ertl Fülöp, Bsehrach, Winier, Szabó József 20-20 krajcárt. A szíves leltUOzetőknek, valamiül mindazoknak, ki vigalmunk sikerét akár erkölcsileg, skkor anyagilag előmozdítani kegyeskedtek, hllás köszönetünket nyilvánítjuk. A vigalom rendező* bizottság. — Halkellku alsgyssilet Tapelrán Mint levelezőnk Írja, Tapolcán a napokban ka-thollkna nőegyesület alakult. As alaknló gyűlésen e nőkké Csendes Józsefnét, társelnökké Ley Jóasel p\'ébánoai, alelnökké Takács Jenönéi, lit> károkká Vastagh Jánoenéi és Vida Józsefet, el-leaórré Tusa Józsefnét választották meg. — A ■egfagytilél asegnsentve. Hencz Jánot bakonaki lakos, ki haza-felé tartott, as országúton Nagy-Kanizsa határában, a récsei gátnál egy póriasan öltözködött 25 év kOrUli egyént találl a földön fekve, s hidegtől teljesen megdermelt állapotban. Hencz János a felebaráti * seretet érzetétől, áthatva, kocsijára lette a megdermedt egyént és behozta Nagy-Kanizsára és as aiolsó garashoz cimsett korcsmánál lelelte, aa esetről pedig a rendőrségnek jelentési led, mely csakhamar beszállította a mentőkocsin a ■ég mindig élettelen egyént a közkórházba. A városi orvos állitása szerint sz ismeretlen egyént epilepstábán szenved, és ennek követkestáben is dőlhetett össze, és ha Hencs János annyi emberszeretelet nem tanúsít bizonyára a rendkívüli hideg áldozatává esik a eze réseiét! en. — A hírlapírók pihenőnapja. As Utthon választmányi ülésén szóba került egy akció meginditása, amely a hírlapírók erkölcsi és anyagi érdekeit volna hivatva megvédeni a vasárnapi munkaszünet óta reájok rótt nuyobb Zala. 14. ssiin. (4. lap.) megterheléssel szemben. As akció célja különösen az lenne, bogy a kettőé üaaepek alkalmával, kösöe eljárás uiján, a hírlapírók réssé re egy egy bisios pihenő napot biatosiisaaak. A válasstmány as iaditváayt elvben egyhangúlag elfogadta s a megindítandó mosdatom nádjának megállapítása Vegeit öttagn albumttsagot küldőit ki, a mely ebben as ügyben koakrét javaslatot fog kidol-goani. - Néppárti tekelessék Ssegszárdon klerikálisok már oly térre is vitték áldatlan osgalamkat, ahol es eddig nem jelentkezett. A napokban választoltak ott a római kathólikus hitközségi tanács és iskolaszék tagjait és a ti tokban összeállt klerikálisok kibaktatták a tanács és aa Iskolaszék liberális elemeit, közlük Boda Vilmos országgyűlési képviselőt is, a ki éveken át világi elnöke volt a tanácsnak, .mert megszavazta a polgári házaaaágot. De szerencse, ebben a választásban alaki hibák merültek tői. Ez alapon ugyanié a liberális érzelmű kathoHkaa polgáraág megfelebbeaie a válanetáa^ és reméli, bogy s péoii püspök helyi ad a kimerítően megokolt kérelmüknek. - Cerrsdlal clrknaae beállt. A csak nem légebben Nagy-Kanizsáról Ssombathelyre távozott Corradini-féle cirkusz e hó 13-án este órakor, tehát egy órával aa előadás megkezdése előtt öeszedült A kaiaszlrrofát az okozta, hogy a nálunk Nagy-Kanissán is prodnkáli vlai-néma játékhoz szükséges 140.000 liter viz a oir-kusi tetején tarlányokban volt elhelyezve, de a cirkusz szerkezete nem biria u óriási súlyt és összeroppant alatta. A kár meghaladja a lu.OOO forintot. Ha csak egy fél órával később dili össze a cirkusz belátImiatlan lett volna a aae-renceét lenség. * Teljes ellátást keres kemztény családnál vagy magános úrnőnél javakorbeli hivatalnok aaját valamint három kiskorú gyermeke némára. Házasság ninos kizárva. — Nemeslslküség, tisztaság, egészségei lakás megkívántatik. — „Évi fizetés 600 Irt, mely havi 60 Irtos részletekben mindenkor előre fog fizettetni." Szíves ajánlatok „Bizalom" alatt lapkiadóba kéretnek. — fitvágitaluség de ■laáeaawl gyeaerbajeksál aaalagen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe Egger ssóda pasztil\'áit Ksphaiók 80 kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb drogua üzleibea, valáaint Eggtr A. fla gyógyszer különlegességi gyárában Bécs-Nussdorf, CSARNOK Vallás a költészetben. Irta: HALASZ MARGIT. —(FoljrtatAs.)— (I) Nemcsak asi nevezem vallásos költeménynek, mely kisárólsg a vallás, aa leien körül forog; ezek közé sorolom szokat is, melyekben nemcsak a tárgy, hanem a hangulat, eszme, Kanéra is a legnagyobb, de jelentékeny terét foglalnak el. Ha népdalsinkbsn is nagyon sokai találunk ilyet, melyek különben boldogságról, fájdalomról, szerelemről azólnak. Ezekhez különben még vissza fogok lérni. Báró Balaasa ép a törők uralom ellen panasa-kodik a Bnesuénekben s bncaut vesz lelkileg mindazoktól, akik és a ■elvek neki kedveeea voltak. — Pogánynak nevezi a törököt, aidőa Igy ir: „ óh én édes hatóm, te nép Magyarország Ki kereszténységnek viseled paissát, Viselsz pogányvérrd festett éhes szablyát Vitézlő oskola immár Isten hozzád I" A .Boldogasszony Anyánk1* ciinO a kezdetű éneket kéaöhb Tarkányi ia beleaaővi haaoncimfi költeményébe, Mags az ének igy hangzik : .Boldogasszony Anyánk I Nagy imiyben lévén igy szilit meg hazánk Magyorsziigról romlott hazánkról, Ne fedhessél meg szigényrtnagyarokról I* As „István királyhoz* oimO éneket nagyon réginek tariják, de iloevai Selymes Péter saerint n v 1895. február hó 17óo az ia vagy a XV, vagy a XVI-odik szénádból val4 mert egy kéziratában est olvaakátjak: „Énekelnek vala pediglen asoe napon (valóasi-nüleg szent Iitváa napja lehetett H M.) egy ssép énekei, — naely uj vala a igy hívják vala Őt: Hol vagy te latváa király?! Miael jobban fejlődött a kölMssat, miaál többen müveliék azt, annál gyakrabban megtalálhatjuk a vallást a költészetben A vallásos genre áa a világlájdaloa siialéa szoros öaszeffiegésbea állanak sayaáanal ás la paaatalhatiak is azt, bogy a melyik költőnknél a vjtáglájdaloB fonja át a lelkat, annál áa aaaak műveiben nyilvánul a vallásossá*. Ka természetes, mert nemcsak a költöknél, de máa embermél ia igy van ez, mert a lélek soha sem oly fogékony a hit éa Isten iránt, mint akkor, mikor ^ bánata, fájdalma van: az ima aoha sem jön áhítatosabban, mint ákkor, midőn a szenvedés gyötri szivünkéi. Gynkran oly fájd árrés lépi ■eg as embert, a nélkül bogy valami seoaera esemény, avagy hir érintené és vannak emberek, kivált a költők köattt sokan, a kiknek ea a fájó érzés a sírig sltsrt a még vigalmaikban sem hagyja el. Ha kérdaaafik ökel, hogy mi a bajuk ? nem tudják megmondani I valami láj, valami saomorii, de bogy mi tulajdonképpen masak sem tudják. Ez a Danis által olv gyakran említett világfájdalom. Oh a világfájaalom. Olt i br. Eötvös Jóssal I a nagy költő ás Ma-állata, kinsk minden munkáján a világfájdalom vonul át, melynek követkeatébea a vallásos hangulatot i« gyakran megtaláljuk As állata irt „Bucsu* a legtökéletesebb dal rés nem óda), melyet eddig a magyar köliői Irodalomban ismertek A bazáréi énekel benne, de már a kezdete Isten nevével van: Isten veled hatóm, bátrak hatója. Isten veled ti völgy, ti zöld hegyek I Oyermekrtméngim e bánátim tanyája, Isten veled 1 én messze elmegyek f Mint majdnem minden hymnn*, ugy Kttlessy Hymnusa ia az Isten nevével kaadődik, mart mindsn népnek, minden nemsstnsk s uralkodónak jövöje a jóléte Isten kezében van. KI ne ismerné a ,Fohá»zkodás-\'i Berzsenyitől? Erről már as iskolában aat tanú tok, bogy aa Isten dicsősége, hatalma éa jóeáara rabol síae* • o\'y remekül magénekelve, mint elmen a költeményben, melyet méltán nevezhetnénk dicséneknek, vsgy még inkább rhapaodiának. mely ele»-vezésl már oaak esen egy versszak is tgaael: „Téged dicsőit a senith és nadír, A szélvészek ház harcsa, az égi láng Villáma, harmatcsepp, virágszál, Hirdeti nagy nerce alkotóéit t" Borssenyi világi ember volt, de as Isteu Örök jóságában s végzésébon való magasztos megnyugvása példa lehel mindenki előtt Eme megnyugvás nyilatkozik a költemény legutolsó soraiban I „Bizton tekintem mély sirom éjjelét, Zordon, de oh NfM| NIM lehet at eeaoas, Mert a te munkád; ott is elszórt Csontjaimat keteid lakatják /\' Nem régen hallottam aat állítani, hogy Vfirfle-marly egyetlen költeményében sem lehet vallásos érzületet, svagy csak olyan torasát aem lalálnl, a mely a küllő vallásos lelkületéi iftkröetetaé. Hin állilás I Aki aat mondta, nem ismerte még csak felületesen sem Vörösmarty költeményeit, mert s ,Szegényaasaony könyve* benne vaa a kis gimnázlaták olvasókönyvében ia A lissta, vallásosén érző a gondolkozó lélek nyilvánul a a .Kis gyermek halá\'ára" esimO költemény e soraiban: De fájdalom ne bántsa hamvadat, Muíáitd Icönnyn volt ét tiszta, mint At égbe viestaröpptni Sugáré. Éi mig porodra hintenek virágot, hebegj te őrzi angyalként felettük I folytatása kévstkeelk. Bsarkasitői üienet J. B Jegyetek. Legközelebbi számunkban hatni fogjuk. — üdvözlünk. Fslslös szerkesztő: Dr. L 6 K K II IL Laptnlsjdonos éa kiadó r MICIIL F t L fi r. Nagy-Kanizsa, vasárnap. NTILTTÉR*) "í F—Iár4-—ly—« 60 krtil I f.t M krij méla-nakiat — japáni-, ckiaai, lit i lignjabb min- y láaattal ia niukba, a. m fekete, fehér ia Illan ■wartm-nljBa K krtil 14 forial 66 krig Bitaraakiat naa. csíkot, kocakáaott ■iltá-sattakat, a a. t (Biatagjr 140 félt klUaktat miaft-■kfbta ia MXiO aala ia Biatiaattal\'i.\' a. t. poatokir ia Tiauktataaaa a kishaa aaállltra ia aiatikat kaid piaUfcrialtáTal: ImnW| 0. (o. kir. adrari •aállíti) a«l7«aa|7*ra Mriehbaa. — Sviloka einntl Imwa 10 kroa ia hnM lapokra t axaa hólyag ragaastaadó. — Magyar ajelvea Irt aagraa-rwdatáaak ponton, •liaUatataak 5- (t) Nyilaikoxat. Azon kósza hirrel tűmben, mintha én illeni üzletemmel félhagyta, Nagy-Kanizsáról távozni szán• -dékozmám, kijelentem, kogy ez nemetak a valóságnak meg nem felel, kanem ellenkezőleg jelenlegi üzlethelyiségemet a nagy-kanizsai takarékpénztár épületében teljesen újból, a legmesszemenőbb kívánalmaknak meg felelőleg fogom berendezni ét felszerelni, 36 1—1 Magamat t. üzletfeleim további jóindulatába ét a n. kdzön\'fg pártfogásába ajánlra a íegkitünőbb tisztelettel if j, Rosenberg Miksa, fiiszer- is e-emege-keresketlfse Nagy-Kaniz»án, a ..Cukor silreg"-hez. te iiQnri inQjm n Qjiri gifrgi Pályázati hirdetmény. A nagy-kanizsai Ipartestületnél a jegyzői állás megürült, ennek betöltésére pályáját nyittatik, a kérvények 1895. évi feb- ruár hó 25-ig a testület elnökénél adandók bp. Az Állással 40.0 írt évi javadalom jár. A megválasztott tartozik 50 irtot óvadékul letenni, esetleg fizetéséből 10 havj egyenlő részletben vonatik le. 86 l-l Samu József, testületi elnök. HIRDETÉSEK. C AD -féle orvoshatóságllag mag-O/AIXVj világit 123 40- (Biaoaj-lat Bka, 1887. jat. a) sok MILLIÓ- axor kipróbált éi kitünónek bizonyult, togorvoai-lag ajánlva, egyszersmind a legolcsóbb fogtisztltó- és épségben tartó szer. IC Mí»dam*te kapható H | tvsk éta Uarétált, fl|éalaiilluHé káztaiK | f KviiAa-féle k5»»v6nyfolyaAék.\' | klsaviay, « s á a ia téagkajok «IUa ^ | Kwizda-féle ttÖSITéBjfatjadét. t V.NeaiáHHaá áff V,»a>aezkMkr.| \\ Kwizda-féie I tflizyéiyfoiyadétl r^^TTTTTTTT^TTTTrr [kidida-féle tóuvényftlyadék," | <.~Hlsttt: karit ayégyazsrtár HsraaaWrtkaTl Iia a rakláauak, hanem a aok aaar ambor általi MMélraa tavákkatéaláaaak, - a kik a fítcmir-félí Tlict. a/síel comp.-t (Horgony-Pain-Ezpellert) aa utolsó 28 ívben jó alkarral hsamálták, — kft-azenhoti őzen igazán bizton hatásé hájiaier nagy eltoijesitósót is általános kedveltségét. Ki a Ti«t. CoptKt cowtp "I (Horgony-Pwn-Kxpollort) kltl-véayaél. etósál i tagira g| Itáliát), ureaztcasat-ftjáaaal, (aj- és fogfaja-aal. oaipft|dalonnil, fáj-daionctillapltí bedftnaolóskónt alkalmaita, abból egy Qrcgot miadlg kosziéiban fog tartani, hogy azt ■agkBéiskaal is, mint IsvsietS, elhárító aaarneL alkalmaihassa. Raaa róg jónak bizonyult hiklszomek iia igen olcsó, tudniillik 40 kr., T0 kr. ia 1 trt 20 kr. flvogonkónt — Kapható a gyógy-inrUrakbaa; Bndapaitas: Tőrök JH»aa> (nrógysioróaxnol. Qnk a „Horgony" véflógygyel ellátott Qragak olfcgaéaaéM. Blekter-lila gyár Batelsiadtkaa, thttriag. 2 araay. IS srtst irta. rsnr sMsawrl aksiáay Kwizda-féle Kornenbnrgl marha-táppor. lovak, aaarvaanarha ia jahak néaán. Rgftaa dabaaaal 70 kr, — Al doboaaat IS kr. 40 év óla a ligtftbb Istállóban haaanálatbaa, HvágyM-áayaál, rassi smteztéaaM, vaiaalat lahiaihail a ts-Javítása a a tsjsllkipsssét Mwzása cailjából, Ft latit; ——i Mi FOTÓI JÍIOI Ttaaik a íön-nabhl rid|tgyra lljiltl » a yi-totail katáralat- tan klfijMiil Kwlida filaKor-nílburgl marhatáppor. Mairák oi. á» kir. il román kir. udvari Mái-lllá kratllatl n*tT-•urtákállia Xaraalkarfkaa Mw uallatt. Valódi i kaa gyófjraaar Utakban ia droglatákaál kapkató. idi^T ! A IHJEAKHAKff k rjysngtllt férflerónél kiváló saolgálatot V*^taas s es. kir. subadalmaaolt „galvan villám-készülék" önhasssálaira orvosok által egész Európában melagea ajánlva Volta tanár módaxare. Leírás boriték alatt 10 kr. tevéljegy békül-déáe ellen. Kapható: ÁagwflM J. elektrotechnikus ée ee. kir. szab. tnlajdonoeánál 76 — B É C I, Lm lebasralram IÁ. aa. a. *)la a mí * raralbaa ktalMtakirt aaa vállal MaMaségat A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság xé«z.véxi3rM«lxiek: folyó 1895. évi (ebruér 10-én tartott közgyűlése 200 darab, egyenkint 100 forint névértékű névre szóló 1896. évi jannár hó 1-tól kezdve as üzleti eredményben a régi részvényekkel egyenlő arányban részesülő oj részvény blbocsájtását határozta el, kóveikeaö fellélelek alalt: 1. A régi részvények tulajdonosai részére az etfvéleli jog részvényeik arányábau biztositistik olyképpen, hngy minden részvényei egy darab régi részvény után egy harmad, minden két részvény után két harmad éa minden bárom darab régi réatvény után egy egé<z aj résavéayt vehet ál. 8. Egy egész részvény átvételi kra 7C0 Irt, Sióval hétszáz frt ás ennek 1896. évi jannár bó 1-étAI a benzeiés napjáig járó 6%-o» kamata. 3. At elővételi jog csak 1895. ni mártiut hó 15 éig gyakorolható; az ezen határ- napig igénybe nem tett elővételi jog megszűnik, 4. A régi részvények, melyek alapján aa elővételi jog gyakoroltatni kívántatik, aaelvényiv nélkül aa intézet pénztáránál lebélyegzés végett legkésóbb 1896. évi már- cius hó 15-ig bemutatandók, aaik alapján a jogosalisági jegyek kiaáatai fognak. 6. Az átvételi ár 1895. évi március 16 lói keadve legkésőbb 1896. évi június 16-ig egészben zamntaival együtt elismervény, illetve véglegea részvény allén beflzelehdo. A mennyiben a befizetés 1896. évi jnnios bó 16 éig nem teljesíttetik, a már bejelentett elővételi jog is megszűnik. < 6. A hárman aj réMvényekról szóló el ismervén yek 1696. évi november bó 80 lg egyisilendók éa a mennyiben esen egyesítés a kitűzött határnapig meg nem történnék, as egyesítés végett be nem matatott elismervények érvénytelenekké válnak ée azon összeg, Éaely ezen elismervények számának megíelelőleg kiállított egéaa részvényeknek a helybeli üir. közjegyző kósbenjóttével megtartandó nyilvános árverésen való éladá-eából befolyik, aa elumervényejk birtokosai javára bírói letétbe helyeztetik. A.kiboesátandó 900 darab nj részvény 700 frt, átvételi árából 100 Irt, vagyia 20,000 frt a részvénytőkéhez, 600 frt vagyis 190.000 frt a tartalékalaphoz csatoltatik. As 1-600 számig terjedő régi részvények és sselvényivek és 1899. évi március hó 16-tól kszdve ujakkal cseréltetnek ki. Miről as intését részvényeseit tisztelettel ériesili * Nagy-Kanizsa, vasárnap. * léaéask raadasereaiiées agyauosak a most tárgyalás alatt lévő költségvetés után emelkedik törvényerőre. Mindamellett, mint félhivatalosan jelentik, Wlsssios közoktatásügyi miniaiter meg engedte, h\'ogy ai önálló tornataaitók számára fizetési többlet a költségvetés szentesítése elölt már mozt, az indemhily terhén és idejére segély címen kiutalványostassék. — A kaMasaaálalaster maadátams A osáktornyai választókerület újonnan megvá laastott képviselőjének: Wlattict Oynla dr. kultuszminiszternek a fővárosba egy listagu (dlt döltség vitte a mandátumát Gótony László vár megyei főjegyző vezetése alait. Leveleaönk jelen lése aurint valótlan az a hir, mintha a kerület néppárti válaszlói petícióval készülnének megtámadni a miniaaier mandátumát. — HUhleeégl klsgylMs. A n.-kaaizaa izr. hitközség folyó hé 84-én, vasárnap d. u. 3 órakor a hitközség lanáostsrmében tartja évi rendss közgyűlését a kővetkező tárgysorozattal I. Elöljáróság* jelentés aa 1894. évről. 8. As 1894. évi sárszámadások előterjesztése. S. As 1895. övi költségvetés megállapítása. 4. Netáni indítványok tárgyalása. 5. Ot számvizsgáló bizottsági tag-, és 6. hat kerületi képviselő válasz tása. Az évi jelentés, zárszámadások és költség vetés a hitközségi tsgok által a hitközségi ii dában betekinthető^ — A közgyűlésen azon indítványok tárgyalhatók, - melyek három nappal előbb iráaban lieadattak. — An ,Ipartrelttlel\' kérébai. A lolyó hó 10-én tartott jótékonyoélu eslélyiink alkalmá val felQtfizelni szíveskedtek: Fialovits Lajos frt 2.40; Bein Mihály Irt 2.80; Szántó János, Riag Pál, Bogenrieder Józsel és Tivoli János 2-9 forintot, Horváth Károly frt 1.40; Mii téayi Sándor. Fiscbel Lajos, Kllik Bála. dr. Sdgsthv Károly I. 1.80- f. 1.20; Trojkó Péter, Sorog János, Scbwsres Mihály, Kreiner Oynla, Rosenthal Géza, Handrik János, Csóka Nándor, Sama József, Prsszlmeier Károly, Saller Lzjos, Nagy István. ifj. Wajdits Józsel, Lengyel Lajos, Verner Adolf, Kapósai Jenő, Haoker Vilmos, Lamberger Henrik, Tersztenyák Bódog, Kozma György, Hslvax Gyula, Kanler József, 8chwar-czenberg Zsigmond 1—1 frtot; Mihály István, 60 krajcárt, Spánica Pál, Roza Ferenc, Halvax Frigyes, Fehér Pál, Sölélnrmos Gézs, Lodner Ferenc, Sehweiezer József, Hobor Jóssef, Kobsld István 10—50 krajoárt; Femer János, Pernesz István, Beierl Ferenc, Sch\'ess Antal, Viola József, Vnksn Antal, Viola József, Keller Má tyás, Malkovics Gyula, 40—40 krajcár!; Horváth Jözsef, Turek Géza, Zolner János, Menz Mátyás, Tóth Jósaéf, Knausz Ferenc, Szsnes József, N. N., Horváth György, Samnely Bál, Szivos Ignác, Weisz Izidor, N. N, N. N, N. N, Kohn N. Merkl Lajos, Tóih Lajos, N. N, N. N, Kanász János, Anek N. K. Gy., Petries Ödön, Ertl Füiöp, Baohracb, Wintsr, Szabó József 80-80 krajcárt. A szives lelMOzétóknek, va\'a-miat mindazoknak, ki vigalmunk sikerét akár erkölcsileg, akkor auyagilag etömosditani kegyeskedtek, hálás kössönetünket nyilvánítjuk. A vigalom rendező bizottaág. — KalkolUua alegyeiilel Tapolréu Mini levelezőnk irjaL Tapolcán a napokban ka-tbolikns nöegyes&Iet alakult. As alaknló gyűlésen e nőkké Csendes Jóssefnét, társelnökké Ley Józsel p\'ébánosi, alelnökké Takács Jenönéi, lit> kárukká Vutagh Jánosnál és Vids Józsefei, el leaórré Tnss Józsefnét választották meg. — A MegfagyAalél aaegaaemtve. Hencz János bakonaki lakos, ki haza-Isié tartott, sz országúton Nagy-Kanizsa határában, a réesei gátnál egy póriasan öltözködött 26 év körüli egyént talált a földön fekvő, a hidegtől teljesen megdermed állapotban. Henoz János a felebaráti szarelet érzetétől, áthatva, kocsijára lelte a megdermedt egyéni és bshozta Nagy-Kanizsára és as utolsó garashoz címzett korcsmánál lelelte, as esetről pedig a rendörségnek jelentési len, mely csakhamar beszállította a mentőkocsin a még mindig élettelen egyéni a kiizkórházba. A városi orvos állilása szerint sz ismeretlen egyént epilepsiábán szenved, és ennek következtében is dőlhetett Össze, és hs Hencz János annyi emberszeretetei nem tannsit bizonyára a rendkívüli hideg áldozatává esik a azcrenciétlen. — A hlrlaplrék pilieziOuapJa As Otthon váJssstmányi ülésén szóba került rgy akció meginditáss, amely \'a hírlapírók erkölcsi és snysgi érdekeit volna hivatva megvédeni a vasárnapi munkaszünet óta reájok rótt nagyobb Zala. 14. szám. (4. lap.) megterheléssel ssemben. As akció oélja kü\'önlisen u lenne, bogy a kettős ünnepek alkalmával, kösös eljárás utján, a blrlspirók réssére »gv egy bistos pihenő napot biatoslisaaak. A vilssstmány as indilvanyt elvben egyhangúlag elfogadta a a megindítandó mozgalom módjának megállapítása vegeit öttsgn albizottságot küldött ki. a mely ebben as ügybsn konkrét javaslatot fog kidol-gosni. - Néppárti lakelsizék. Szegszárdon s klerikálisok már oly térre is vitték Áldatlan mozgalmukat, ahol es eddig nem jelenlkrssll. A napokban vála«stoiták olt a római katholikns hitközségi tanács és iskolsszék tagjait és a titokban össseállt klerikálisok kibaktatták a tanács és ss iskolaszék liberális elemeit, kösiOk Bods Vilmos orasággyüléai képviselőt is, s ki éveken át világi elnöke volt a tanácsnak, mert megsss-vaaia a polgári házaaaágot. De szerencse, ebben válasstásbsn alaki hibák merültek löl. Ez slapon ugyanis a liberális éraelmü katholikus polgárság megfelsbbesie a választást és reméli, bogy a pémi püspök helyt sd a kimerítően megokolt kérelmüknek. - (erradlal clrknasa bedllt A oaak nem légebben Nagy-Kanizaáról Szombathelyre távozott Corrsdlni-téle cirkusz e hó 13-án eaie 7 órakor, tehát egy órával az előadás megkezdése előtt összedűlt A ksiaszirrofát ss okozls, hogy a nálunk Nagy-Kanizsán is produkált vizi-némajátékhoz szükséges 140.000 lilér vis a cirkusz tetején tartányokban volt elhelyezve, de a cirkusz szerkezete nem birta as óriási súlyt és össseroppsnt alatta. A kár meghaladja a 10.000 foriaiot Ha caak egy fél órával később dtÜ össze a cirkusz beláthatatlan lett volna .a szerencsétlenség. * TelJee elláttat keres keruztiny családnál vsgy magános úrnőnél javakorbeli hivatalnok saját valamint három kiskora gyermeke rsá-mára. Hásasság nincs kizárva. — Nemttltlkütig, tisztaság, egészséges lakás megkívántatik. — „Évi fizetés 600 Irt, mely havi &0 Irton részletekben mindenkor előre fog flzetteini." Szives ajánlatok „Bizalom" alatt lapkiadóba kéretnek. — Étvágy talameág éa aüaáamaeaaA Kjoaaer bájaknál melegen ajánljuk tiaatell olvasóink flgyslmébe Egger saóda pasztil\'áit Kaphatók 80 kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban és nevesebb drogua üzletben, valamint Egger A. fia gyógyszer különlegességi gyárában Bécs-Nussdorf. C S A R_N 0 K Vallás a költészetben. Irts: HALÁSZ MARGIT. —(Voljrtalée.)— («) Nsmcaak azt nevezem vallásos költeménynek, mely kisárólsg a vallás, ss Istsn körül forog; ezek közé sorolom ssokst is, mslyekben nemcsak a tárgyi hanem a hangulat, esame, hpaem is a legnagyobb, de jelentékeny teret foglalnak el. Ha népdalainkban is nagyon sokai találunk ilyet, melyek különben boldogságról, fájdalomról, szerelemről szólnak. Ezekhez különben még /issza fogok térni. Báró Bslssas ép a török uralom ellen panaaa-kodik a Bncsuénekben s bucsut vess lelkileg mindazoktól, Jtkik és a melyek neki kedvesek voltak. — Pogánynak nevesi a törököt, midőn igy ir: ,Oh in édes hazám, tt uip Magyarország Ki keretzténusignek viseled paiztát, Viselsz poaanyvirrel /ultit éhet szablyát Vitézlő oskola immár Itten hozzád I" A .Boldogasszony Anyánk1* cimü s kezdetű éneket később Tárkányi is beleszövi hssoncimft költeményébe, Msga as ének igy hangzik : „Boldogasszony Anyánk I Nagy inségbtn lévén igy szilit meg hazánk Magyorttágról romlott hazánkról, Ne ledkutil meg steginy magyarokról I" Az „István királyhoz1*, cimü éneket nagyon réginek tartják, de ilosvai Selymes Péter szerint n m 1895 február hó 17-éo aa is vagy a XV, vagy a XVI-odik ssáaadból való, mart egy késiratában est olvashatjuk * „Énekelnek vala pediglen azon napon (valósai* nüleg szsal István napja lehetet). H. M.I egy ssép éneket, — aely uj vala s igy bírják vala őt: Hol vagy te Istváa király ? I Minél jobban fejlődőit a költéssel, minél többen művelték aat, annál gyakrabban megtalálhatjuk a vallást a költészetben A vallásos genre és a vllágfájdalom szintén szoros összefüggésbe) állanak egymással áa tapasztalhatjuk is azt, hogy a melyik költőnknél a világiájdalom fooja át a lelket, annál ás aaaak műveiben nyilvánul a vallásosság. Es természetes. mert nemcsak a költőknél, de más embernél is igy van es, msrt a lélek soha sem oly fogékony s hit és Isten iránt, mint akkor, álkor bánata, fájdalma van: az ima aoba sem jön ahi-laiossbbsn, mint ákkor, midőn a szenvedi* gyötri ssivűnket. Gyakran oly fájd árrés lspi meg sa embert, a nélkül bogy valami aaomoru esemény, avajy hir érintené és vannak emberek, kivált a költők kösött sokan, a kiknek sa a \'ájó érsés a sirig eltart s még vigalmaikban sem hsgyja sl. Hs kérd essük őket, hogy mi a bajuk ? nem tudják megmondani I valami léj, valami ssomoril, ds hogy mi tulajdonképpen : maguk sem tudják. Ez a Danle által oly gyakran emliieit világfájdalom. Oh a világfájdalom. Oil van br. Eötvös Jósssl I a nagy költő 4s Ide álists, kinsk mioden munkáján a világfájdalom vonni át, melynek követkestében a vallásos hsngulsiot i« gyakran megtaláljuk. Aa általa irt „Bucsu* a legtökéletesebb dal tés nem óda), melyet eddig a magyar költői irodalomban Ismeritek. A hazáról énekel benne, de már a kezdete Isten aevével van: Itten veled hazám, bátrak hazája, Isten veled ti völgy, ti zöld hegyek I Gytrmtkreminyim t bánátim tanyája, Itten veled! in messze elmegyek f Mint majdnem minden hymou«, ugy Kölcsey Hymnusa is az Isten nevével kesdődik, mert minden népnek, minden nesssetnek s uralkodónak jövöjs s jóléte Isten kezében van. Ki ne ismerné a , Fohászkodás-*t Berzsenyitől? Erről már ss iskolában azt tanu\'tak, bogy az Isten dicsősége, hatalma és jósága sehol sincs o\'y remekül megénekelve, mini ebben a költeményben, melyet méltán nevezhetnénk diceéask-nek, vsgy még inkább rhapsodiának. mely elae-vezést már csak ssen egy versszsk is igazol: „Téged dicsőit a zenith it nadír, A szíliíszek bút hatvza, az égi láng Villáma, harmatcsepp, virágúéi, Hirdeti nagy nerea alkotásit I" Berzsenyi világi ember volt, de az lsteu^jDrOk jóságában s végaésében való magasztos megnyugvása példa lehel mindenki előtt. Eme megnyugvás nyilatkozik a költemény legutolsó sorsiban: „Bizton tekintem mily tirom éjjelit, Zordon, dt oh ntm, nem lehet at gonott, Mtrt a It munkád; ott it tlttórí Csontjaimat kezeid takarjákI\' Nem régen hallottam aat állitam, hogy Vörösmarty egyetlen költeményében sem lehat vallásos érzületet, avagy csak olyan tormát sem találni, a mely a költö vallásos lelkületéi tükröztetne Hiu állítási Aki aat mondta, nem ismerte még caak felületesen aem Vörösmarty költeményeit, mert a „Szegényaaszony könyve* benne van a kis gimnázisták olvasókönyvében is. A tiszta, vallásosán érző s gondolkozó lélek nyilvánul a a „Kis gyermek hslá\'ára* ozimü költemény e sorsiban: ZJV fájdalom nt bántsa hamvadat, Múlásod Icönnyu volt ét tiszta, mini At igbt viuzaröppent tugári. Et mig porodra hintenek virágot. Lebegj ttirzi angyalként feleltük | Folytatása klvttkaelk. Szerkesztői üzenet J. B jegyesek. Legközelebbi számunkban iázni fogjuk, — Üdvözlünk, Felelőa szerkesztő: Dr. L 6 KE EMIL Laptulejdonoe és kiadó\': nuHKL rCLftr. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 14. szám. (S. lap.) 1896. február bó 17-én. NYILTTÉR.*) FMlárá-Ml/BMt 10 krtél I bt Mkrlg méu- . nakint — Jipáni-. chlnit, l 1 t, I lagalabb mii- / t úitul ia vilik bu, i. ■ fokai*, rak ér ét mt—B awaikiri aatyaS U krtól 14 fortét SS kri| ■itintklit du. eiikin, kocikáaoit aiitá-lottikit, l 1.1 (niit^jr 140 féli ktlSaWat mi»4-aágboa ét SO00 nis ét mtatáaattal ti-t. poatabár- ét TiMiitiMa l káahoi nálütvi ét ■iitákit klM páaufordiltánl: Btiwkwi 6. (ci. kir. odiiri ■xáliitó) Ml^antn Hritkkn — gváloka cimaitt livaiskr* lökni 4a lovakat lapokra 6 kroi kátvig ngiaztiadó. — Magyar ay»tvii Irt Bigraa-iwdaMaak pontom iliiUatataik. 5- (S) Nyilatkozat. Azon kósza hírrel szemben, mintha én illeni ilz-leiemmel felhagyta, Nagy-Kanizsáról távozni szándékoznám, kijelentem, hogy ez nemcsak a raliságnak meg nem felel, hanem ellenkezőleg jelenlegi üzlethelyiségemet a nagy-kanizsai takarékpénztár épületében teljesen ujbil, a legmesszemenőbb kívánalmaknak megfelelőleg fogom berendezni és felszerelni. . 36 1—1 Magamat t. üzletfeleim további jóindulatába és a n. közönéig pártfogásába ajánlva u legkitűnőbb tisztelettel ijj. Rosenberg Miksa, filezcr- ét c.en\\egt-ktrtskeOést Nagy-Kanizsán, a ..Cukor süreg"-ltez. »< MQnr-i " (gnq>gs HIRDETÉSEK. CAD -féle orvoshatóságllag meg-O/A l\\Vj vlzsoé t 113 40- vizsgá (Bisoa/lit B4ca, 1887. jel. sok MILLIÓ- szor kipróhélt és kitűnőnek bizonyult, fororvosi-Isg ajánlva, egyszersmind a legolcsóbb fogtisztit ó- ás épségben tartó szer. ■C Bsánlit ksiksiá V | Évek tta klpráMK, ftllsfriilSa»tté kázlazsrl fKwitda-féle kSssvényfolyadék. | k » i a v 4 a y, esta ta kUgbtJok illn | Kwizda-féle «flk Milttl|fl| Pályázati hirdetmény. A nagy-kanizsai Ipartestületnél a jegyzői állás megürült, ennek betöltésére pályázat nyittatok, a kérvények 1895. évi feb- ruár hó 25-ig a testület elnökénél adandók bf>. Az állással 40Q4rt évi javadalom jár. A megválasztott tartozik 50 irtot óvadékul letenni, esetleg a fizetéséből 10 havi egyenlő részletben vonatik le. 35 i-t Samu József, testületi elnök. I \'/, palaszklfrte.é. Kwizda-féle \'/, palaezkíO kr. I | Iipkitó aladea gylgyasartárbaa. I [ktrizda-féle _kŐHvényfolya_dék," | Q,~r«l»t*t: karéi. gyágyszsrtár IteneakarikaTi Uüüiáiáüáüü A HüEAKlIAKff k. rtyengtilt rérflerőnél kiváló ssolgálatot *J"tesz a ca. kir. izabadalmaaott „galvan-fOhm-késsülék" önhaaaaálalra orvosok ál Islegési Európában melegen ajánlva. VoMa tanár módszere. Leírás boriték alatt 10 kr. levél jegy beküldése ellen. Kapható: AasmsCsM J. elektrotechnikai és cs. kir. szsb. tulajdonosánál 78 — B É C 0, I., Wr lehssrstrssH 18. ss. ■■ f- ♦) Aa i rovatkaa kftaltttikárt aam vállal, Malimig* « mark. lem a rakláamak, hamm a sok asar amber általi asamályss továkka|áaláaaak, - a kik a Rlcltir-ffli Tlncl. capsici comp.-l (Horgony- Pain - Eipellert) aa utolsó 25 évbon jó sikerrel használták, — kS-szenhoti ezen igazán biztos hatásé háziszar nagy eltörj esitósót és általános kodrcltsógót. Ki a TittcL capaici eomp.-t (Horgony - Piin • Rxpellort) kisz-véayaél. ezóaál Itnizajgitáiaát), karaaztoseat-fájásaál, faj- aa fo|f»|a.ail, oalplt|daloaail, táj-daloBiosillapitó bedörzsölóakónt alkalmazta, abból egy üvogot mindig készletben fog tartani, hogy ast BMfMMsikaél ia, mint livirati, elhárító szernek alkalmazhassa. Ezen rög jónak bizonyult háziszemek ára igen olosó, tudniillik 40 kr., 70 kr. ós 1 frt. 20 kr. üvegenként — Kapható a gyógy -szertárakban; Budapesten: Török Jéwa»i gyógysxcróiznel Caak a „Horgony" védjegygyol átlátott üvegek clhgadindók. Blekter-léla gyár Rndalatadtbaa, Thunig. É 2 araay 13 ezlst I étez- k alleaerl iknásy Kwizda-féle Korntnbnrgl mar ha-táppor. lovak, iiarraaaarha ta jikok némára. Égisz dobozul 70 kr, - fii dobosait SS kr. 40 év óta a Itgttbb latállákai kuaaálatkaa, étvigyM-l iayaál, mai iihitinll, vilamlat takaaakaál a It ] lavltáaa a a tijeiikepssieg fakazáaa tátijából. FI Mát: —— Iviife Femex Jün Teuik a tta-nibbt vódjogyra ágyilal a i vé« tolnál hiiánnot- lia klfojiznl Kwiidi fél.Kor-nílbnrgl mirha-táppor. onirák M. 4a kir. ál román kir. udvart nál* lllá k.rUMl gyógj-iurláritmi Kiraalkargkaa Uáci mUmi. Vilódi miidiág-bta gyógy mr-1 tárakban 4a éraglalákaál kipkaló SETESIT ! A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság rósz-TTéujreBelrLelE folyó 1895. évi február 10-én tartott közgyűlése 200 darab, egyenkint 100 forint névértékű névre szóló 1896. évi január bó l-t® kezdve as Üzleti eredményben a régi részvényekkel egyenlő aránybsn részesüld n) részvény klbocsájtisát határozta sl, kővetkező fellélelek eláll: 1. A régi részvények tulajdonosai réaaére as elővételi jog részvényeik arányában biatosittatik olyképpen, hogy minden részvényes egy dsrab régi részvény után egy harmad, minden két résavény utáa két harmad és mindsn három darab régi részvény után egy egész uj réssványt vehet ál. 2. Egy egéss részvény átvételi ára 700 frt, szóvsl hétszáz frt és ennek 1895. évi január bó 1-étöl a befizetés napjáig járó 5%-os kamata. 8. Az elővételi jog csak 1895. ni március hó 15 éig gyakorolható; az ezen halárnapig igénybe nem vitt elővételi jog megszűnik. i. A régi részvények, melyek alapján aa elővételi jog gyakoroltaiéi kívántatik, saelvényiv nélkül aa intézel pénztáránál lebélyegzés végett legkésőbb 1895. évi már oius hó 15-ig bemutatandók, aa>k alapján a jogosultsági jegyek kiadatni fognak. fi. Az átvételi ár 1893. évi március 16-IŐ1 kesdve legkésőbb 1896. évi juaius 15-ig egéssben ssmstaival együtt elismervény, illetve véglagea részvény ellen befizetendő. A mennyiben a befizetés.1896. évi június bó 15 éig nem teljeeitietik, a már bejelentett elővételi jog is megszűnik. 6. A hármad uj rész vényekről szóló elismervén yek 1896. évi november hó 80 ig egyésitendők éa a mennyiben eaen egyesítés a kitüaött határnapig meg sem történnék, aa egyesítés végett be nem mutatott elismervények érvénytelenekké válaak és azon össsag. mely ezen elismervények számának megfelelőleg kiállított egész rássvés^sknek a helybeli air. közjegyző köabenjöttével megtartandó syilváaoa árverésen való slsdá-sábói befolyik, aa ensmervények birtokosai javára bírói letétbe helyeslelik. A.Uboosálsndó 900 dsrab uj réssvéay 700 frt, átvételi árából 100 frt, vsgtia 20.000 frt s részvénytőkéhez, 600 frt vsgyis 120.000 frt a tartalékalaphoz csatoltatik. As 1— 900 námig terjedő régi részvények és szelvényivek és 1895. évi március hó 16-tól kezdve ajakkal cseréltetnek ki. ItirfU ss intéssl részvényeseit tisztelettel értesíti WEISS [JAKAB í BÚTOR 2 GYÁRI RAKTÁRA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau PáMéle ház, előbb „Hein"-íéle kávéház helyiségében BÚTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ézenraktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arróí, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi mflasztalosoknál eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat. x Ezenkívül berendeztem egy műhelyt KáRPITOS és DÍSZÍTŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB. HfwM RnM mtf ............... II nj lnlulii. lm. ^ V " " » a 15. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. február 21-én. XXIV. évfolyam. asarkasatéaéf : ri-iuii oikr-M* bái. M. liMI i !if néllaai rkakrs tmrtiri ml*Am kftalmkay. ZALA KI*4Ahlvatal: Viwakáa tftt* i fUeM NUf kk;fk«aMÍK. lirantallM lavalak mk iaaart tu4 Ml hfadUlaak ti. BLömirin illl: ■fia kvi* It kom* (6 M — kr.) Illini t korost StagTsdivra I kareaa HlréeUeak jatiaysaaa atallMMk. Íkfrt-kr, I Irt — kt.) I M M kr.) Politikai és vegyes tartalmú lae. A Nagy-Kanizsai- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyésület, az Ipar- éa kereake- _ delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-lzövetkezet ét a letenyei takarékpénztár, r ^ a .,nagy-kanizsai malátagyár és seífőzöde r. t." hivatalos közlönye. nm«ttink. -\'--i- > Mriiihakn » vonatkozik Flaohal Valta ktayv. Efyti szám ára: 10 krajtár. Jf «g|el«allc Nagy-KaiiiaNáli hfteiiklut k étazf r: k.rwk.4Mk. i.UmM vaaárnap ém cailtörtClcöii. ■tairatak ua ktUataok viaaa. Irodalmi kör Nagy-Kanizsán. Nincs Magyarországon intelligensebb város, melynek kebelében a magyar irodalom s a magyar művészet szolgálatában álló egyesületek vagy társaságok nem működnének. Pozsonyban a Toldy-kör, Nagyváradon a Szigligeti társaság, Aradon a Köl-csey-egyesQlet, Debrecenben a Csokonaikör, Szegeden a Dugonics-társaság, Székes-Fehérvárott a Vörösmarty-kör, Szombathelyen a Berzsenyi-kör, — aztán Sopronban, Györött, Pápán, szóval a magyar irodalomért és a magyar művészetért lelkesülő városokban mindenütt emeltek oltárt a magyar G\'énius tiszteletére. Városunkban is működött évekkel ezelőtt hasonjellégü egyesület, de miért, miért sem, — az okokat most nem feszegetjük, — a viszonyok is megbénították, az egyesület feloszlott Nem ennek folytatásaképen, de egészen uj alapon üdvös kezdeményezés történt azonban nálunk is egy irodalmi kör alapítására. Vasárnap délután városunk néhány iro-í dalomművelő és irodalomszerető polgára összegyűlt tanácskozásra s amit hónapok óta gondos tanulmányozással és egész odaadással tervezgettek, megvalósították: letették az alapkövét annak az oltárnak, melyen a nemzeti művelődés áldozatai lesznek bemutatandók e város falai között Ébren tartani, erősíteni közönségünkben a magyar irodalom és a magyar művészet szeretetét, ez az a becsültre és támoga- Az a kis társaság, mely most vasárnap tásra méltó szép szándék, mely az alapi-, ezeken a szép dolgokon tanácskozott nagy-Itókát lelkesítette. részt tanárokból, lelkészekből, hírlapírókból Hogy a működésre széles tér és háladatos | állt, kik amúgy is — ex profeasione — naptalaj nyilik számukra Nagy-Kanizsán, azt ról napra szolgálják a magyar kulturát — csak a jobb irányú mozgalmakat kicsiny- Adassék nekik elismerés azért, — hogy a lők és gáncsolók vonhatják kétségbe, Vá-1 mindennapi munka fáradalmai között, lel» rosunk szorgalmas és törekvő polgársága, kük nemes sugallatát követve, a derék szán-mely az anyagi gyarapodásért megfeszített dék megvalósítására csoportosultak I erővel küzd, hála Isten, fogékony az idea Reméljük, hogy városunknak az a közön-lisabb törevések iránt is. A magyar szel-jsége, mely nem a divatosság muló izgalmával, llemi élet harcosait mindenkor lelkesedéssel de igazi lelki gyönyörrel sorakozik minden I és ragaszkodással fogadja. Jótékony egye- olyan zászló alá, melyet dicső és szép cé-sületeink ily irányú munkálkodásában sziv- lok kivívása végett lengetnek előtte, a most I vei — lélekkel részt vesz. Szereti a maga- kibontott lobogót sem fogja cserben hagyni, sabb élvezeteket tud gyönyörködni a szép Ha sokan leszünk, kik vállvetve sorako-kultuszában s kész áldozatokat is hozni zunk, a nemes törekvést siker lógja koro-érte. | názni. Ezeket az ideális hajlamokat, ezeket a Hisszük, hogy azt a csekély anyagi ál-nemesebb érzelmeket akaija az irodalmi dozatot, melyet tagsági dij fejében kér kör kiválóan a magyar irodalom és magyar majdan a kör a város polgáraitól, kamatos-művészet részére lefoglalni és rendszeres tói visszafizeti szellemiekben. I munkával elérni azt, hogy a nemzeti Ge- Ám ferde szempont lenne az ilyen mun-[ niushoz való erős •ragaszkodás ebben a kát csupán a reális haszon mérlegelése mel- városban minél mélyebben szétágazó gyökereket veijen. lett megítélni. — Amint az alapítókat nem hétköznapi, földi érdekek ösztökélték a mun- Ezért rendez majd felolvasásokat, ezért kára, hanem magasabb érzelmek és haza- tart a munkás és föld míves osztály részére ingyenes előadásokat; ezért hivja megven-dégekül a magyar irodalom és művészet jetesebbjeit ezért szólítja majdan fel a nemzeti ünnepek méltó megölésére a polgárságot; ezért kezdeményezi egy nyilvános könyvtár alapítását s tőle telhetőleg elősegíti az állandó színház felállítását. fias kötelességek; ugy kell, hogy azokat is, kik őket készek lesznek támogatni, ez a szellem hassa át és serkentse munkára. Mert magyar embernek, ki okulva tanulta hazája történetét, nem szabad felednie, hogy nemzeti létünk sok ádáz viharral megküzdött vára nemcsak az államtörvények s a politikai intézmények tömör oazlopain A „ZALA" tárcája. «rit«M«M — A „Z A Ii A" arséstl tároája. — Irta: KELE GYÖRGY. »J, és B. jegyesek.\' Ezzel a hymen-birrel lepett meg a mai pósta. No már erre lelelnem kell, azt hozza magával a társadalmi illemszabály; kirukkolni a jó kivá-nstokkal éa az ünnepélyes frázisokksl; pedig ezeket nem sznetem. Legegyszerűbb lenne egy vizitkártyára ráirni: gratulálok! 11 £s punktum. Mennyi mindent kifqjez és eltsksr az a három felkiáltójel. De aki nem gondolatolvasó, az meg-fitközhelik nagyon könnyen azon, ha ily röviden gratulálok a jegyespárnak; a kik tavaszi hangulatukban örülnek a sok zöldségnek, amivel elhalmozzák az üdvözlő levelet. Igy hát én is cssk kipakolok a házasélet táskájából egy kis tsellemi elemózsinát, hogy izlel-tetfffll megkínáljam a házasulandókat. A tok édességhez nem árt, ha én egy kis savanyu korty tysl tisztelem mag ókét. Én azon kezdem, kedves jegyes pár, ne vegyétek hóbortnak, hogy sem jót, sem rosszat nem kívánok, te nem jövendölök ; a ti jövötök a kezetekben van, azt nem belolyásolja jó vagy rossz kivánság, az nem szavakon, hanem tényeken épül fel. Ha gazdag ember volnék, azt mondanám: itt én jó van gyerekek 1000 forint, ennyit ér az kívánságom, fordítsátok hasznotokra! Ez az ezer forint igen alkalmas formában személyesítené az én jó kivánatomal. De lejder: ezt nem tehetem. Ti tudjátok, hogy nem rajtam múlik. Istenem, mennyi szerencsés házasság volna a világon! ha a jó kivánatokat egy-egy százas, vagy ezeres bankóval váltaná meg mindenki. Nem volna annyi sok leánygyermeknek apja kopass a szülői gondok miatt. Hanem a megoldásnak legkénye\'mesebb módja mindenesetre az, ami divatozik a társatélelben, t. I. nagyon sok jót kivánni és semmit sem adni.. Ast tartják, hogy a ki hásasodik, legyen módja tehetsége hozzá. Ez igen bölcs elv, megkell adni neki. Sokszor ezer forintnál is többet ér, ha az ember ráér megszívlelni és követni ezt a nagy filotoflai igazságot, de az hiba, hogy mint rendesen minden bölcs dologra, csak későn gondol az emberfia, s legkevesebbet foglalkozik a bölcsészettel akkor, ha szerelmes. Hanem mégis higyjétek el nekem, hogy akit a szerelem békója fog meg és nyűgöz le, nincs mit sajnálkozni rmta, akár milyen szegény ember; aki igaz szerelem által egysser boldog volt; ha csak egy hétig egy napig Is, annak nem árt egy egész élet nyomorúsága. Nincs jobb koplaló a világon, mint a sziv; eltengődik az egy pillanat örömeiből — évtizedek szomorúságán át; ritkán esik kétségbe, tud élni a mull emlékein, yngy a jövő sovány reményein. ^ \\ Mig es játssott főszerepet a házat életben, nem is szorult az emberfia á jó kívánságokra, ezeres bsnkók nélkül is voltak boldog házasságok; de mióta lassan kimegy a divatból, nem pótolják ast a nagyhangú gratulációk. Egy hátas tarisznya teli üdvözlö táviratok dscára sokszor már a házas élet első hetében csődöt mondsnak a remények és illúziók. A szerencsétlen házasságok száma folyton szaporodik. A családi életbe is beleütött valami lajta II-loxera, s a mint van mO-bor, ugy van mű-szere-lem is. Jaj annak, kinek életpoharába hamis szerelem kerül. A legsavanyubb természetes bor is egészségesebb, jobb a legédesebb mübornál: ép ugv a tiszta szerelemnek még a karmolása is kellemesebb, mint a műszerelőm tetetett csókjai. I\'edig nagyon tetszetős vignettái vannak ám ez utóbbinak ; uton-utfélen árulják ügyes ügynökök, a ki nem próbálta és be nem törülközött tőle, rá sem ismerhet a-hamit voltára; de sokan járnak közöttünk, kik már bele bolondultak-aa.élvesetéba Manapság főelv, hogy férjhez kell adni a leányt minden áron, legyen as? szerelem, érdek, pénz, vagyon rang, családi hatalom, ami férjhez adja, as mindegy, csak megtörténjék idejében. Szégyen volna vén leánynak maradni otthon Hogy boldog less-e vagy nem, as nagyon mellékes, naiv felfogás, ezt as ostoba fogalmat csak a poéták ét a süldő deákok gondolták ki. A positiv életben ennek rendes árfolyama nincs, csak olyan i privát passió mint a séta-lovaglás. Tegye aki teheti i a fö, hogy éljen aa ember at ész eszközeivel. Nagy-Kanizsa, caütörtök. nyugszik, hanem a nemzeti irodalom s a nemzeti művészet karcsúbb, de azért szilárd pillérein ia. És épen ezért, amiként az alkotmány-szeretet, a szabadságszeretet ápolása szent kty telesség, ugy az irodalomszeretet, a művé-szetszeretet ébrentartása s erősbitése is ha zaüas cselekedet. Szivünkből üdvözöljük azokat, — kik az „Irodalmi Kör" megalapításával ebben az irányban akarnak városunkban érdemes munkát végezni. Isten áldása legyen szép törekvésükön! VOX POPULI? Midőn a néppárt tevékenylégét figyelembe vasszUk^^liénytéle nill felmerül a kérdés: vájjon van-e ennek a pártnak létjogösidtsága 1 Nem árt bonckés alá venni, hadd lássuk mirejlik benne, vájjon az orotzlánbőr-e a kosztüm vagy pedig a há rángbőrbe bujtatott Jarkat az, akivel itt dolgunk akad. Előbbit hamar kiismerhetni, ne hezebben az utóbbit; előbbi veszélytelen, utóbbi veszélyessé válhat ik. — Vegyüli mindjárt a chnet: néppárt, azaz oly párt, mely e szerint kizárólag a nép — popula, jteuple — bajait hordja szirén és akarja a maga módja szerint orvosolni. De hiszen, mely párt az, mely est Nem óhajtaná, anélkül, hogy ezt a hang-zaloi chnet zászlajára irta volna 1 Melypárt az országban az, mely elszigetelte volna magát egy kaszt, egy osztály javára, anélkül, hogy a többit magába fel ne ölelné ? Nálunk nincs e tekintetben eltérés sehol, akár legyen az „nemzeti„liberális\'" vagy ,,48-as\'1 párt, nálunk csak politikai hitvallások vannak: lehet földhöz ragadt szegény ez is, az is, lehet mágnás, földes ur ez is, az is De amidőn- azt \'mondjuk : néjipárt, ezalatt kizárólag azon elemet kell, hogy értsük, mely véres verejtékével adótik ugyan a hazának, anélbll, A modern társadalom hideg sima parkettjén Iázva, dideregve korcsolyázik a szív, nem tudja, hová forduljon, hol talál melegítő otthont. Tel szik a férllnak egy leány, vagy a leánynak egy férfi. Ki biztosítja őket arról, a mai üzlet-forgalomban, — amikor az érzelmekkel is specu-lálnak sokan, hogy önzetlen szerelmüket tiszta szerelem jutalmazzaha látják, hogy a házasság utáni vágy egy közönséges lókupec sivárságával alkuszik lépten nyomon s mint a hetivásárok zsibárus portékái fityegnek előtte a kulönléle „heirnthsantragok. < liiztos-e to szegény leány, akit a szülői házban ugy tekintenek mint egy telekköuyvileg bekebelezett tartozást, terhet, .akitől áldozatok árán is szabadulni akarnak, hogy nem azért közeledik, hozzá valami cilinderes gavallér, mert szereti tiszta szívéből, hanem azér, mert tudja, hogy a papa hajlandó 4000 Irt szabadulási dijat fizetni, csakhogy megszabaduljon a tulajdon, leányától. És vájjon biztos e az a ezegény ilju, ki önzetlenül közeledik szive választottjához, hogy a leány viszonti szerelemből megy""hozzá, és nem azért, mert a szülök beszélték rá a fejét, mivel, * j____ , , ,, hogy nem keli szabadulási dijat (Izélni j lóglak | A ValHtBj)y8 (laZaDOI. olysn balekot aki ingyen képes házasodni az A megyei közigazgtiáti bitoiltág február htvi élet nagy érdekvásárjában ülését Svaaiiis Benóíőispán elnökiele alalt f. hó Sajnos, hogy ilyen kérdésekre a feleletei csak jq én a házas élet adja meg. Olt tudja meg az ember, Az ,liftuih,vi j|lentéi a v4rm< ye Urüle. hogy igaz szerelem-e az, amelyen a szive táptól-L k^lgMgtiit \' ág4Ílm, %Dntr hó. kőzik vagy müszerelem, amelyen csak tengődik. |,u^ír0rdulttseményekröl felolvastatván, helyet-Tt ifjú jegyesek ne ütközzetek meg azon, ha M| tudom4tul vét^tl> elfelejtenék én is jót ktvánm nektek. Ha igaz AB jllwjWttíl kapcsolatban Cserián Károly szerelem hozott össze benneteket, nem szorultok t,n , m,gy«i pótlékoknál f. évi a* Hmi iá kivAnatnkrn hu npnia Affvilf PMZpnl . . 1\' . . . . . .. . °\' * . . , hogy Megfelelő jólétnek örvendene. — A néppártnak, mint ilyennék, volna tehát szentjei adata: megszerezni a munkás osztálynak, — mini szűkebb fogalomban népnek, azt az anyagi jólétet, mily ktelégHő viszonyban álljon szorgalmával, munkájával, meghozza a haszon-felosztás azon arángát, — melyet megérdemel azokkal szemben, kik munkássággal ezen haszon megszerzésére ugyancsak kevéssel járulnak, de meghozzák a tőkét, — mely a nép munkásságának, fejlesztésének, kiaknázásá nak céljára szolgál, mely nélkül amaz el nem lehet, szintúgy, mint tz, a tőke, ama nélkül. A reciprocitás tehílt megvan, de a hatzon-bant aránylagos felosztás,—■részesülés nincs meg. — Néppártnak jogosan tehát csakis és kizárólag az nevezheti magát, mély a munka hasznát közte és a tőke között aránylagoson és igazságosan jeloszlani törekedik, tevékenységét annik szenteli, hogy ez arányt ott, hol nincs meg, megteremtse. A néppárt, szorosan véve néppárt, feladatának megoldása tehát másként, mint szocialüztikus utón meg nem történhetik. Mit tálunk azonban 1 Azt, hogy néhány jőur, ki a magyar társadalom haladásának ellensége és nem akarja látni, hogy a magyar nemzet a civilizált államok nivean-jóra emeltessék, a saját céljaira, egy szentesitett törvény megbuktatására használja fel, vagy akarja legalább felhasználni a tájékozatlan népet. — Mert annál, ki a nép érdekét szivén hordja, nem az a kérdés,— vájjon a polgári házasság és annak attribútumai üdvösek az országra nézve vagy nem, hanem az, hogy hogyan hoblogulnvle itt a földön 1 Nem az a kérdés a nép igaz embereinél, — vájjon a katolikus vallás dogmái szerint kelt-c valaki egybe, ha tűzhelyt alapit, vagy pedig polgári kezébe tette le a fogadalmai, —hogy hitestársához mindhaláláig hil marad; hanem az a kérdés, hogy mig él és kötelességszerűen el leéli tartania családját, megszerezze számára a tisztességes, emberhez méltó megélhetés módiát. — Az újonnan keletkezett néppárt ennélfogva magvas politikai hazugságon alapszik és valamint a sophismus nem bölcsészet, — nem nép-politika a néppárt prog rammja és mert szemfényvesztésen alapszik, leell, hogy elébb idóbb megbukjék és minden kétséget kizárólag kell, hogy felismerje a nép a báránybőrbe bujtatott jarlcast, ki ahelyett, hogy javát előmozdítaná, felfalja. Néppárt vagyunk mi is és nincs isjorróbb óhajtáiunk annál, liogg létesüljön oly politikai párt, -— mely a nép javait szocialisztilcus titon- előmozdítsa : ezt minden hazaszerető embernek, kit nem érdele, hanem a társadalom java vezérel, elő kell mozdítania De a hazug elveken, a nép megtévesztésén alapuló néppártot, mint a milyen a mostani, csak ostorozni, — támogatni nem tudjuk4 az Jlres jó kivAnatokra, ba pedig egyik részről, vagy pljjine mind a két réssröl csak a műszere lem szeszélye, érdeke, pénze hozott össze ben nelekej; akkor ugy sem használ nektek semmiféle jó kívánság. Ha mindjárt a jeruzsálemi „rabbi, vagy a római pápa adja is rátok sz áldást és kiván jót nektek, boldogok uem lesatek ezen a világon. február hó l-ig hátralevő összegekről. A közigazgatási bizottság az elöteijeszlést tndomásol vette. A közigaigatási bizotUig elhatározta, hogy a/, uj kormányt a minisalereloökhös intézendő feliratban üdvözli, kijelentve, hogy mUködéeébeo támogatni iogje. Előterjesztetett Nagy-Kanissa város tanácsának a közigazgatási bizottsághoz iatézelt irata V melyben tadatja, h gr a város képviaelőteeüle-téook ha\'árosats értelmében a város nincs azon belyselben, hogy a oagy-kaaiuai köakórh&snak elmebetegek ápolására irányuló kibővitétére szükséges költségeknek fedesénéhea hoaié járulhatna. A közigazgatási bizottság eaen ügy végleges e intézéséi függőben hagyja addig, mig Nagy-Kanissán a köskórhás ügyei szabályozva lesanek. Olvastatott a m. kir. belügyminiszternek a közigazgatási bizottsághoz intéseit körrendelete, nmelyben az áHami anyakönyvekről ecóló tőrvény végrehajtása tárgyában az anyakönyvi kerületek meghatározására, továbbá az állani anyakönyvvesetök éa helyetteseik kijelöléeére vonatkozólag t. évi március hó 31 ig javaslat-és jelentéstételre hivja fel a kőaigasgaiási bizottságot. A bizottság az aliapám hivatalt megbízta, bogy ugy aa anyakönyvi kerü\'etek meghatározására, talamint aa állami anyakönyv-rezetöknek ét helyetteseiknek kijelölésére nézve a március htvi bízoltiági ülésre tüzetes javaslatot lerjestiien be, elvileg megállapodván abban, hogy az anyakönyvi kerületek beosztása lehetőleg a körjegyzőségek szerint történjék a igy aa anyakönyvi kerületek székhelye lebe\'őleg a körjegyzőségi székhelyivel estét össze, kivévén egyes olytn esetet, ahol a célszerűség szempontja ezen általános elvtől eltérési igényélne; továbbá, hogy anyakönyvvesstökül áll a Iában « körjegyzők, mig egyes kivételes etetekben a tanitók alkalmat tassanak. Néhai Stekeres József baki urodalmi ispánnak a zala-egerszegi közkórház javára tett 20U0 triót alapitványlevele a belügyminiszterhez tel* terjeatteük. Át államépitétaeti hivatal előterjesztette a vármegyei makra as 1896. évben átállítandó kavicsmennyitég beosstátára vonatkozólsg készített tervezetet, amely az egyea járáti utibi-zottságoknak azzal a figyelmeztetéssel adatolt ki a megelőző közigazgatási bizottsági ülés ha-ároaatából kifolyólag, hogy a járásuk területén levő utakra nézve teli ezen kavieibeosztási tervezetre vonatkozólag észrevételeiket illetve javaa-laiaikat tegyék meg s azokat a közigazgatási bizottsághoz terjeszszék be Ezzel kaposolatban előterjesztetlek a keszthelyi, tapolcai, sümegi nagykanizsai, zala-egeraxegi és alaó lendvai járási u*ibizottságok észrevételeit (eltüntető jegyzőkönyvek, amelyek tüzetei és beható tárgyalás vétetvén, ezen jegyzőkönyvekben loglalt észrevételek lehető figyelembevéiele mellett nevezett járááok utaira r-ézve a kavicsbeosstási tervezet az 1895. évre végig megállapiitalott. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a miniszter ezen időszakban a molnárii állami iskola felépitéténél azüktéges kési és igás napitámok, tel.eaiiése alól az érdekelt községeket felmentvén, e címen 2.048 frtot állapított meg, nem különben a letek vételárát, 600 Irtoi, folyóvá tette. Egyidejűleg a Szóban levő munkálatoknak időről időre leendő ellenőrtése céliából a megyei 41-lamépitéizeti hivatalt megbízta. — A gániesai állami állandó gyermekmenedékháa (elszerelésre t/üktéges öuzeget lolyóvá tette; továbbá a sala-egerszegi ipiroe tanonciskolának az elmúlt ét jelen tanévre egyenkint 810 irtot, a aala-eger* szegi iparotsegédek sxakrajztanfolyamának pedig a jelen tanévre 800 frtot, a n.-kanizsai kereskedő tanonciskolának az 1894/6 évre 260 irtot engedélyezett. — A Csáktornya vároe közönébe éa iskolaszéke által kérelmezett, eten halárszéli város nönöveléeére rendkívül fontossággal bírandó pplgári leányiskolát a miniszter akkép engedélyezte, hogy at már 1896/6 taaév elején — egyelőre 2 oittálylytl — fog megnyittatni. .A további szervezés érdemében személyesen tárgyalt as iskolaszékkel, amely ugy ezen, valamint a már meglevő polgári fiúiskola államosítása iráni kérvényt intét a miniszterhez; 7- Volt Sodosánban, hogy at állami gyermek-menedékház elhelyezéséről és megnyitásáról személyes értesülést _nyerjea, Meglátogatta a oák-tornyai iparostanoncok rajztanfolyamii; ugyanitt értesülést nyert aa átlfjodó menedékházak vezetétére hivatott egyétfek tanfolyamának körülményeiről, részint a tanfolyam berendezését. réssin< a kihelyezésre alkalmat egyének vi-uonyait ileltőleg. — Meglátogatta ezen időszakban a zala-egerttegi községi elemi fiúiskolát. — Az a. leodvai fára iskolátlan községeinek reo-dezése ügyében elrendeli tárgyalások megtartattak. — A nagykanizsai városi tanács által az ottani kisdedvédelem ügyéaek rövid idő alatt Nagy-Kanizsa, csütörtök * Zala. 15. szám. (8. lap.) 1895. február hó 21 én. véglege* oliuléités érdumében adott válasz folytán as iráni kereste meg a polgármesteri hivatali, íiogy ugy a jelzőit intézkedés, valamint ennek kapósán a n. kánízsti ötsztt kiudedovó-nők fUetMnek Ugye a közigazgatási bisottság mároius havi Ülésében áltsla bemutatható legyen. Kir. tanfelügyelő jelentést tett a ttlomvári r. k. kántortanító illetményei ügyében történi intézkedésekről. As egyházi batólág által szándékolt egyhangú megállapodás oéljából a jelentés a kerttlaii r. k. esperestégnek megkűldetik s a kir. lanlelügyeló\'felhivaiik, hogy a megkísértendő békés elinié\'és eredményéről a közigazgatási bizottságnak jelentést legyen. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek Mura Csány község népoktatáaűgyéuek ailámosi\'Asára vonatkozó rendeletéről a község érlesitie ik s a további in\'éákedések n leirat érte\'mében magtételnek. A közigazgatási bizolIsiig tudomásul vélte a kir. tanfelügyelő jelentését, bogy a vármegyei szülőilen tanítói árvák Összes gyámjaiiól beérkezett válaaiokat a minixaterhes lelterjesstctis. Kir. tanfelügyelő beterjesztette Pap Ignác kis-radai r. k. iskolai tanító kérvényét hátralékos illetményeinek ki>solgáltatása, általában pedig a tanilól járandóságok rendezésének módja, nem különben az iskolaház rotss ál\'apola ügyében. hóbso elintéztek 9.016 Ugydarabot s így jso, végén hátralékban maradt 2,745 ügydarab. As , „És juta egy helyre, holott mtahálu, mivelhogy a nap lement vala: és annak a Helynek kövei Ifő- irodánál december végén hátralékban maradt I lől egyet vévén, feji alá iné; éi ugyanaion a hl 1.030, január hóban leirás végélt kiadatott j lytn meghila." 9.016 a igy összesen 3.6,11 Ugydb; sbböl jsnuár hébaa leírtak éa espediáltak 5.780 dbt. s így llnuár végén hátralékban maradt 1.166 ügy-darab, To 11 futtában. In illó tempore, mikor még PaUleron „Szikra ját nem it ismertem, de a mikor még a, Leoniek él Antoinettek közölt vajmi hamar belekiveredtem a Ki álmot láta : Íme egy lajtorja áll vala földön, melynek magassága at eget érte vala, ét ime at Istennek Angyalai felmennek él alájőnek vala azon" „Ki imé az Ur a lajtorjára könyöklitt ét ezt mondja vala: Én vagyok az Ur, Ábrahámnak a te atyádnak liteni és líráknak Istene; ezt a földet, amelyen nyugszol, tenéked adom ét a It magodnak". A bibliai Jákob igen jámbor lelkű fiatal ember volt, amiiil tudni méltóztatnak: belenyugodott szerelem dilemmájába : volt nekem it egy aranyos Vr akaratába. A színpadon alvó JákoU(Kartrch- IKI/liiUiUiill Afu/lll iu11»a f .a/liiu íIiu\'uIm fii> 4Al «h ______\'__ nagynéném, olyan mint Leonie, ámbár ha jól em lékelem — o itikrák iráni lokkgl fogékonyabb toll; de (ami már határozottan emlékezem) linóul lovag szerepét nem én játszottam mellette. Eszel a nagynénikémmel az én bámulatosan nagyszerű plátói ösizekötetléiem csupán annyiból állott, hogy neki csodái szép álmai voltak, én pedig mátokkor is ai álmuk bolondja toltam, A rei/gelinél 5 mindi,/ elmondta nekem álmait. En kegyeletes bámulattal fiallgallain ; a fiatal lélek gyönyörével szívtam elbeszélésének mézét ét valóságos mámorba estem fttő álmainak elém feslett Járási főszolgabíró lolhivntik hogy az illetmé- ia"«^-rilágától. nyek behajtása, nem kü\'önben azok beszédétének I milym ragyogó szép álmok voltak azok ! módja Iránt az 1893, ovi l.-o. rendelkezéaei szerint intézkedjék j az iakoaház veszélyes voltának megállapítása iránt pedig szakértővel olykép intézkedjék, hogy az idő járástól független javítások a Jrfzség által addig it haladéktalanul teljesíttessenek, mig a már történi hatósági eljárásnak érvényesítése más irányban fog eszközöltetni. Bérezi Bódog keszthelyi községi elemi isko\'ai rendet lanitó dijlevelét a közigazgatási bizottság megerőiiiet\'e. Banula, Csente, Fritía\'u, Híd vég, Iloaszufuln éa Völgyiialu község iskolázásának rendezéséről szóló főszolgabírói jelentés a kir. tanfelügyelőnek oly felhívással adatik ki. hogy a célba veti csoportok lötdrajzi ét járulmtnyi viszonyairól beszerzendő adatokat pótlólag bemutatta. Erdőtfa r. k. ixkola kérvénye az 1893. évi 26. i.-c. értelmében nyerendő államsegély ügyében megfelélő eljárás illetve pótlás végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatik. Az alsó- és \'első dörgioeei ev. egyház kérvénye tanítója 11 \'elésének 400 frtig kiegészítése ügyében a már felterjesztett kérvényükhöz pótlólag felgerjesztetik. Fűzvölgy birtokosságának kérvénye iskolai járnlmányanak módosítása ügyében lelvilágoaitó jelentési ételre a községi iskolaszéknek kiadatik. Bucsu-Szent László közrég kéryénye az olt engedélyezett állami iskolára vonatkozó köztégi nyilatkozatoknak a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés által eazközlendő jóváhagyása ügyében pártolólag áttétetik. A zala-szept-mibályi izr. iskola ügyeire vonatkozó mini*zieri rendelet a psoiai járáa lőazolga-birájának oly felhívással adatik ki, hogy azt érdekelteknek kihirdesse és Fodor Gusztáv illetményeinek kiszolgáltatása iránt kellően Intézkedjék. Zsla-Egertzee város ujabb kérvénye a községi elemi iskolák államtegélye ügyében pótló\'ag leí-lerj esztelik. A kir. pénzttgyigazgató jelentése szerint jan, hóban a vármegye területéo adóban befolyt 161.810 frt 43 kr.. melyet az 1894. év haton tzakában befolyt 126.600 frt 2\'j, krrtl egyheha-sonlítván, a folyó év január havában 4.810 frl lO\'/s krral kedvezőbb a beűzetés. Január végéu a folyó év első negyedéra aső adó beszámításával hártralékban volt 1.281. 871 frt 96 kr. egyenes adó, 9.726 frt 61 kr. hadmenletségi dij. 2,180.200 frt 90\'/, kr.tzölődéztmaváltág,340.121 Irt 92\'/i kr, bélyeg- és jogilleiék, 7.94Ö frt 60 kr. egyenérték, 81.136 frt 28 kr. fogyasztási Ital és szeszadó, 17 267 frt 91\'/, kr. iialméréti illeték, vágy összesen 4,001261 frt 24\'/, kr. Leirátbs bozatult január hóban 2.366 frt 29\'/a kr. egyenesadóban, 29 Irt hadmentességi díjban Ideiglenes adómenletség 2 esetben, fizetést halasztás 218 frl 19 kr, adótartozásra egy esetben engedélyezteted. Az árvnazéki elnök jleentése szerint a fogai mszói karnál december végén hátralékban volt 2.S76. január hóban beérkezett 3.086 s igy elintézés alá került 6.660 íígj darab ; eb^ől jan. festő azt Hu csak egy ii megvalóiulhatna.bellllük De ki merne hinni az ilyen tündérvilágot álmák megvalósulásában ? Pedig hát megtörténhetik, Az izr. nőegylet február lG-iki utélye óta tartom, hogy megtörténhetik. Mert ez a szép estély, elbűvölő mozzanataival, nem lehetett más, mint egy tündéri álomnak meg ralósitása. Azt hiizem, hogy Vidor Samunénak it olyan aranyos szép álmai lehetnek, mint az én nénikém• nek; aztán mikor egy-egy estély rendtzéiérill van hó, előceszi azok közöl « legszebbet és megvalósítja. Neki megvan hozzá a büvéizete és a bűvészi eszköze it: a \'jó sziv.\' llisz minden valamire való tiii\\dér, minden anggal a „jó sziv" szolgálatában állrllyen angyalokkal könnyű földre v arát rolni egy-egy mennyei álomképel, időnkint le lehet hozni egy részletet a paradicsomból........ A függöny szélgördül. Kdei andalító zenei hangok olvadnak Suze lé- marojj Arnoldot) azonban megszállotta Ábrahám uilleme éi alkudni kezdett álmában it az Úrral: (talán a balizemét ki it nyitotta i közben egy k •\'-. oiit) „Uram, én lemondok a nekem igért földről, ciak est a lajtorját, amit a színpadi dekorator: Uher Ödön állilőA ide, add nekem mindenestül I" Mikoron pedig látná vala, hogy az Ur szemöldökei ráncokat veiének, tovább alkudott: „Vagy ha mennyországodnak ennyi angyalát egyszerre lokalnád nekem, ám nagylelkű leitek, — mint öreg apám, a derék Ábrahám : arról a négy apró kis angyalkáról lemondok; azok már ngytt álmotok szegénykék. — Csak a többit add énnekem." Mintha az angyalkar megsejtette tolna ezt as alkut. Megrezdülnek az angyalidegek. Megrezzennek a cipruságak. A lant ur. A hárfa zokog. A tárogató megharsan De Jákob tovább aluik. A közönség ébred föl helyette, mikor a függő Hyök összefutnak ét a mennyei jelenéi véget ér. A menny bezárul. Dr. Fried Mundi barátom izgatottan, kábultan tapogatja a frakkja zsebjét. — Urak I ki megy el a mennyország kulctáéri ? Ámde ennek a mennyországnak kulcsa jó rétzt igen jó kezekben van. Aki szikrát keret, annak áll elébe: Franz, a villámot. Aki angyalokat kerti, — annak két \'fiskális it utleveltt eszközöl ki a pokolba. Akinek az a kökénytztmű szőke angyal bűMlt még a lelkét, annak egy egész országgal gyűl meg a baja: Somogyoi\'szággal, mert a somogyi bicskátok nem engedik, hogy az ő angyalaikkal tarissnyás zálamegyei áruljon egy Gyékenyettn. Akinek meg az a másik, az a nyugodtan űiimidá szőke ^MMiMiiÉÉM,W^MSuSSiaMuml *amia mtg a-e\'\' m-ak 6rők {díkrt Uhe\' tetlenné mm léte, hogy a közjogi ellenzék rába álljon, mert az képviselte itt Bécsit. rem illatot levegőjében, berezeg ve a szivekbe, álomra hívó, mennyei melódiával. Hofrichter Jímma hegedűje, Ollop Ernő zongorája Slenifck Zsigmond oordonkája, Weissmayr\' ttmi""-aq7ogó nép alakjaital, feMheiltn Márk fuvolája a művészi kezekben, varázslatba _ natoital folytatni ét csak álmodni arról tdbo- rogei vt/d- lenek bennünket; elviszik lelkünket a föld közöl, föl, föl .... a képzelet káprázatos gába .... valami édes mennyei értét simul sti- vünkre......mintha az álmodott paradiciom nyílnék meg előttünk. , ... A „Frfíhlingsgruss"- ból „Himmeltqruti" lett ...... Már elnémtd a zene, mégis mindig halljuk al édes mennyei melódiát..... Az égben vagyunk. A függöny stétlebben. Íme: egy parányi rést let a paradicsomkerlből! A kert egyik padján Leonie (Darát Málvin) ül ; teljesen mennyei, szikra nélküli állapotban. Valami jámbor ura lehetett, aki nagyon hamar belehall abba o meddő munkába, hogy a felesége isiiével szikrát fogasson. — Sitiphuii munkáját Baoul ur (Hadi Béla) folytatta. 0 forgatta a trillamgép korongját, de eleinte eredménytelenül, mert a fagyot ötvegy kikosarazta. De hát édet Istenim! Leonie it ciak attzony volt. Mikor látta, hogy az a kii naiv aranyos An-loinettt (dr. Schmrtni) sittével fogékonyabb astikra iránt éi beleiteret Baoúlba, akkor egyszerre ciak megmotdult at ő hideg stive it. Raoul meg (a nagyon praklikui szándékú, leendő családapa) hitt neki és egymásé lellek. En ugyan nem hiszek ebben a „stikrá"-ban, — de átért Raoulból még igen boldog családapa lehet ét Anloinette ii kisérheti aranyos kacago-akkor-dokkal a házatélet egyhangú melódiáját— ~ A Szikra" ugy, ahogy a mi mülcedvelőink adták, láthatólag és hallhatólag gyújtott, mert o közönség lelkttedésrt gyúlta, lupsokkal és éljennel jutalma tla a ítép gördülékeny előadást . ... \' Azután jött a megralósitolt tündéri álom koro ndja: „Jákob álma." A legenda sttrinl : Jákob Betrstbából Háránba meni. Hinnél fogta legjobb leit itt a gyönyörű álom- MMza-édettn tokáig. H I R_E K. A „Zala" napiára___ Február 23-án: A „Nagy-kanizsai Btnkagye-sület Réssvéovtársaság" évi rendet közgyűlést. „ „ H ,, „Tbea-Estély" a Casínoban. „ „ 24-én: A „Nagykanizsai Segély-Egylet Szövetkezet évi rendíts kőz-gyűlése délelőtt 10 órskor. „ „ 24 én; A dél-zalai lakarépéastárral egyesült ötttgélytő szövetkezei közgyűlése d. e. 9 órakor. „ i, ,, ,,; A perlaki „ K. E." „ Bohóca-Ettél ye." „ „ 26-án: A , Leienyei önsegélyző Egylet Szövetkezei" é v I rendet s közgyülétt d. n. 2 órakor. Mároius 8 án: A .Keszthelyi Kftlctönöa Segélyző Szövetkezei" harmsdik rendes évi közgyűlése d. u. 2 érakor. — Aa lir. Jélékasy alegylet ttlélyt. As idei farsang legfényesebb ét legsikerültebb \' vigalma városunkban határozottaa az izr. nőegylet állal rendesett estély volt. Dines közönség lölté meg e hó 16-án a .Polgári Egylet\' nagytermét, hol Roaenftld Lajos egyl. titkár körültekintő fluyelme folytán csakhamar otthon volt mindenki. Fontban (él 9 órakor felzördült a Ittggöny éa egy kitűnő quartelt „Frühlings-grutt\'-tal köszöntött* a vendégeket. Ezen „Frtth-iingtgrnss* a zord időjárás msllett igen kellemesen hatott, de olyan négy hivatott zenész Nagy-Karnis*, eltörtök.* Zala 18. uám. (f. lap.) nyugszik, hanem a nemzeti irodalom a a htyy megfelelő jólétnek örvendene. — A nép nemzeti művészet karcsúbb, de azért szilárd pártnak, mint ilyennek, volna tokát szent fel pillérein ia. adata: megszerezni a munkát ontálynak, — Es épen étért, amiként az alkotmány-sze-1 mint stilktU) fogalomban népnek, azt at anyagi retet, a szabadságszeretet ápolása szent M\\j<Uétc.t, mtly kielégítő viszonyban álljon szór-telesség, ugy az irodalomszeretet, a művénjalmával, munkájával, meghozza a haszon- azetaaeretet ébrentartása s erflsbítése is ha zafias cselekedet. Szivünkből üdvözöljük azokat, — kik az „Irodalmi Kör" megalapításával ebben az irányban akarnak városunkban érdemes munkát végezni. Isten áldása legyen szép törekvésükön! VOX POPULI? Midőn a néppárt tevékenységét figyelembe veszzük, önkény tele- felosztás azon arányát, — melyet megérdemel azokkal szemben, kik munkássággal ezen haszon megszerzésére ugyancsak kevéssel járulnak, de meghozzák a tőkét, — melu a nép munkásságának, fejlesztésének, kialcnázásá nak céljára szolgál, mély nélkül amaz el nem lehet, szintúgy, mint ez, a tőke, ama nélkül. A reciprocitás tehát* megvan, dg a haszonban i aránylagos /elosztás, — részesülés nincs meg. — Néppártnak jogosan tehát csakis és kizárólag az nevezheti magát, mely a munka nül felmerül a kérdés: vájjon van-eawwfc a ]imnát közte és a tőke közölt aránylagoson pártnak létjogosultsága f Nem árt bonckés MttH^ta alá venni, hadd lássuk mi rejlik benne, vájjon az orotzlánbőr-e a kosztüm vagy pedig a báránybőrbe bujtatott farkas az, akivel itt dolgunk akad. EUSbbit hamar kiismerhetni, nehezebben az utábbit; előbbi veszélytelen, utóbbi veszélyessé válhatik. — Vegyült mindjárt a címet: néppárt, azaz oly párt, mely e szerint kizárólag a nép — popuía, jteuple — bajait hordja szivén és akarja a maga módja szerint orvosolni. De hiszen, mely párt az, mely ezt nem óhajtaná, anélkül, hogy ezt a hangzatos cimet zászlajára irta volna ? Mely párt az országban az, mely elszigetelte volna magát egy kaszt, egy osztály javára, anélkül, hogy a többit magába fel ne ölelnél Nálunk nincs e tekintetben eltérés sehol, akár legyen az „nemzeti ", „liberális•" vagy ,,48-as\'1 párt, nálunk csak politikai hitvallások vannak: lehet földhöz ragadt szegény ez is, az is, lehet mágnás, földes ur ez is, az is De ami-dón azt mondjuk: néppárt, ezalatt kizárólag azon elemet kell, hogy értsük, mely véres verejtékével adózik ugyan a hazának, anélkül, A modern társadalom hideg sima parkettjén Iázva, dideregve korcsolyázik a szív, nem tudja, hnvá forduljon, hol talál melegítő otthont. Tet szik a férfinak egy leány, vagy a leánynak egy férfi. Ki biztosítja őket arról, a mai üslel-forga-lomban, — amikor az ér/elmekkel is specu-lálnok sokan, hogy önzetlen szerelmüket tiszta szerelem jutalmazza ; ha látják, hogy a házasság utáni vágy egy közönséges lókupec sivárságával alkuszik lépten nyomon s mint a hetivásárok zaibárus portékái fityegnek előtte a különféle ,heiralhsantragok.« Biztos-e a-szegény leány, akit a szülői házban ugy tekintenek mint egy telekköuyvileg bekebelezett tartozást, terhel, akitől áldozatok árán is szabadulni akarnak, hogy nem azért közeledik hozzá valami cilinderes gavallér, mert szereti tiszta szivéből, hanem azór, mert tudja, hogy a papa hajlandó 4000 frt szabadulási dijat fizetni, csakhogy megszabaduljon a tulajdon leányától. Es vájjon biztos e az a szegény ifjú, ki önzel lenül közeledik szive választottjához, hogy a leány viszont! szerelemből megy hozzá, és nem szért, mert s szülők beszélték rá a fejét, mivel, hogy nem kell szabadulási dijat fizetni; fogtak olyan balekot, aki ingyen képes házasodni az élet nagy érdekvásárjában. Sajnos, hogy ilyen kérdésekre a feleletet csak a házas élét adja meg. Ott tudja meg az ember, hogy igaz szerelem-e az, amelyen a szive táplálkozik, vagy mflszerelem, amelyen csak tengődik. Ti ifjú jegyesek ne ütközzetek meg azon, ha elfelejtenék én is jót kívánni nektek- Ha igaz és igazságosan Jelosztani törekedik, tevékeny séqét minik szenteli, hogy ez arányt ott, hol nincs meg, megteremtse. A néppárt, szorosan véve néppárt, feladatának megoldása tehát másként, mint szociafisztiltus ulon meg nem történhetik. Mit látunk azonban f Azt, hogy néhány főúr, ki a magyar társadalom haladásának ellensége és nem akarja látni, hogy a magyar nemzet a civilizált államok niveau-jára emeltessék, a saját céljaira, egy szentesített törvény megbuktatására használja fel, vagg akarja legalább felhasználni a tájékozatlan népet. — Mert annál, ki a nép érdekét szivén hordja, nem az a kérdés, — vájjon a polgári háziasán és annak attribútumai üdvösek az országra nézve vagy nem, hanem az, hogy hogyan boldogulunk Ut a földön 1 Nem az a kérdés a nép igaz (műtereinél, — vájjon a katolikus vallás dogmái szerint kell-e valaki egybe, ha tűzhelyt alapit, vagy pedig polgári kezébe tette le a fogadalmat,—hogy hitestársóhoz mindhalóláig hü marad; hanem az a kérdés, hogy mig él és kötelességszerűen el Itell tartania családját, megszerezze számára a tisztességes, emberhez méltó megélhetés módját. — Az újonnan keletkezett néppárt ennélfogva magvas politikai hazugságon alapszik és valamint a sophismus nem bölcsészet, — nem nép-politika a néppárt proq rammja és mert szemfényvesztésen alapszik, kell, hogy elébb utóbb megbukjék és minden leétséget kizárólag kell, hogy félismerje a nép a báránybőrbe bujtatott farkast, ki ahelyett, hogy javát előmozdítaná, felfalja. Néppárt vagyunk mi is és nincs isforróbl) óhajtáiilnk annál, hogy létesüljön oly politikai párt, — mely a nép javait szocialísztíltus nton előmozdítsa : ezt minden hazaszerető embernek, kit nem érdéit, hanem a társadalma java vezérel, elő kell mozdítania De a hazug elveken, a nép megtévesztésén alapuló néppártot, mint a milyen a mostani, csak ostorozni, — támogatni nem túdjtűc A vármegye házából. A megyei közigazgatási bizottság február havi ülését Sjvaatits Benó főispán elnöklete alatt f. hó 10 én tartotta. Az alispáui havi jelentés a vármegye területén a közigasgatás egyea ágaiba.i január hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. A jelentéssel kapcsolatban Cserián Károly szerelem hozott össze benneteket, nem szorultokjun /megyei pótlékoknál f. évi a* IIssass sa IriuánatnvKQ ha noniii Artvilr rattvrn f • . . . * . az üres jó kivánatokra, ha pedig egyik részről, vagy pláne mind a két részről csak a műszere lem szeszélye, érdeke, pénze hozott össze benneteket, akkor ugy sem használ nektek semmiféle jó kívánság. Hs mindjárt a jeruzsálemi rabbi, vagy a római pápa adja is rátok az áldást és kíván jót nektek, boldogok uem lesztek ezen a világon. február hó t-ig hátralevő összegekről. A közigazgatási bigotliág az elöteijesztést tudomásul vette. A közigszgatási bizottság elhatározta, hogy az uj kormányt a miniszterelnökhöz intézendő feliratban üdvözli, kijelentve, hogy működésében támogatni fogja EiAietjeszletett Nagy Kanizai várai tanácsának a közigazgatási bizottsághoz intézett irata, 1896. február hó 21 én. mslyben tudatja, h gy a város képviselőtasüle* ténak határozata érteimébea a város nincs azon helysetben, hogy a nagy-kanizsai köskórhásnak elmebetegek ápoláséra irányuló kibővítésére ssükségee költségeknek fedezéséhes hotsá járulhatna. A közlgasgstásl bisoitság esen ügy végleges e intézéséi függőben hagyja addig, mig Nagy Kanizsán a kózkórház ügyei szabályozva lesanek, Olvaatalott a m. kir. belügymiaiszternek a közigasgatási bizottsághoz intéseit körrendelete, hmelyben az állami anyakönyvekről ssóló törvény végrehajtása tárgyában az anyakönyvi kerületek meghatározására, továbbá az állami snyskönyvvesetők és. helyetteseik kijelölésére vonatkozólag f. évi március hó 81 ig javaslat-és jelentéstételre hivja fel a közigazgatási bizottságot. A bizottság as alispáni hivatalt meg-hlala, bogy ugy az anyakönyvi kerü\'etek meg* határozására, \\alamint as állami enyaköayv-vesetőknek éa helyetteseiknek kijelölésére nézve a március havi bizottsági ülésre tüzetes javaslatot terjessssen he, elvileg megállapodván abban, hogy az anyakönyvi kerületek beo«ztáaa lehetőleg a körjegyaöaégek szerint tör lón jók s igy aa anyakönyvi kerületek székhelye leke\'őleg s Körjegyzőségi asékhelylyel essék össze, kivévén egyes olyan esete\', abol a célszerűség szempontja ezen általános elvtől eliéréet igényelne; továbbá, hogy anyakünyvvesdtökfM általában a körjegyzők, mig egyes kivételes esetekben a tanítók alkalmas tasssnsk. Néhai Saekeres József baki uradalmi ispánnak a zala-egerszegi közkórház javára tett 2000 Irtoa alapítvány levele a belügyminiszterhez fel-terjesztetik. Az állani építészeti hivatal elöterjesaiette a vármegyei utakra az 1896. évben ssállilandó kavicsmennyiiég beoestására vonatkozólag ké-azilett tervezetet, amely az egyea járási utibi-zottságoknak aszal a figyelmeztetéssel adatolt ki a megelőző közigazgatási bisoltsági ülés ha* tároaatából kifolyólag, hogy a járásuk területén levő utakra nésvs telt ezen kavicibeosaiási tervezetre vonatkozólag észrevételeiket illetve javaslataikat tegyék meg a azokat a közigazgatási bizottsághoz teijeszszék be Ezzel kaposolatbaa elölerjessleitek a keszthelyi, tapolcai, sümegi •nagykanizsai, zala-egerszegi és alsó lendvsi járási uUbiaoltságok észrevételeit feltüntető jegyzőkönyvek, amelyek tüzetes és beható tárgyalás alá vétetvén, ezen jegyzőkönyvekben Foglalt észrevételek lehelő figyelembevétele mellett ne-vesetl járások utaira i.ézve a tiavicsbeosstási tervezet az 1895. évre végig megállapiiialotl. A kir. tanfelügyelő jelentése azerint a miniszter )ezen időszakban a molnárii állami iskola felépítésénél szükséges kési és igás napszámok, tel esitése alól az érdekelt községeket felmentvén, e cimeu 2.048 frtot állapított meg, nem különben a lelek vételárát, 800 Irtot, lolyóvá tette. Egyidejűleg a szóban levő munkálatoknak időről időre leendő ellenőrzése céljából a megyei ál-lamépitéezeti hivatalt megbizia. — A gániosai állami állandó gyermekmenedékház felszerelésre s/ükséges összeget lolyóvá tette; továbbá a zala-egerssegi ipiros tanonciskolának as elmúlt és jeíen tanévre egyenkint 800 Irtot, a aala-eger* szegi iparossegédek ssakrajatanfolyamánsk pedig a jelen tanévre 800 frtot, a n.-kanizaai kereskedő tanonciskolának az 1894/5 évre 250 irtot engedélyezett. — A Csáktornya város közön-t-éga és iskolaszéke által kérelmezeti, esen határszéli város nönövelésére rendkívül fontossággal bírandó polgári leányiskolái a miniszter akkép engedélyezte, hogy as már 1895/6 lanév elején — egyelőre 2 oastálylyal — fog megnyittatni. A további szervezés érdemében személyesen láTgyalt as iskolaszékkel, amely ugy ezen, valamim a már meglevő polgári fiúiskola államosítása iráni kérvényt intés a miniszterhez. — Volt Hodosánban, hogy az állami gyermekmenedékház elhalyeaéaérőí és megnyitásáról személyes értesülést nyerjen. Meglátogatta a oiák-tornyai iparostanoncok rajztanfolyamán ugyanitt wteaüiéat nyert aa állandó menedékházak vezetéaére hivatott egyének taafolyasaának körülményeiről, részint a tanfolyam berendezését. réaaint a kihelyezésre alkalmas egyének vi* ezonyait ileltőleg. — Meglátogatta szen időszakban a sala-egersaegi községi elemi fiúiskolát. — Az a.-laudvai fára iskolátlaa községeinek rea-desése ügyében elrendelt tárgyalások megtartattak. — A nagykanizsai városi tanács által az ottani kiadedvédelem Ügyének rövid idő alatt Nagy-Kanizsa, csütörtök. » véglege* elintézés érdemiben idolt válasz folytan áz iráni kereete meg a polgármesteri hivatali, hogy ugy a jelzett intézkedés; valamint ennek kapcsán a n.-kánizsai összes kisdedovó-nők fizetősének Ugye a közigazgatási bisoltstg mároius havi ülésében altnla bemutatható legyen. Kir. tanfelügyelő jelentést tett a salomvári r. k. kántortanító illetményei ügyében történt intézkedésekről. As egybázi hatóság által szándékolt egyhangú megállapodás oéíjából a jelentés a kerüleii r. k. espereeségnek megküldetik a a kir. tanielUgyelö\'felhivaiik, bogy a megkísértendő békés elinié\'és eredményéről a közigazgatási bizottságnak jelentést legyen. A vallás- iá közoktatásügyi miniaalernek Mura Csány község népoktatáaügyének állámosiiásárs vonatkozó rendeletéről a község érleaitie ik s a további in\'éskedések a leirat érte\'mében megtételnek. A közigazgatási bizottság tudomásul velte a kir. tanfelügyelő jelentéaél, bogy a vármegyei szülői Ion lanitói árvák összes gyámjaitól beérkezett válaszokat a miniszterhez lelterjeaslette. Kir. tanfelügyelő beterjesztette Pap Ignác kis-radai r. k. iskolai tanító kérvényét hátralékos illetményeinek kiszolgáltatása, általábán pedig a tanitól járandóságok rendezésének módjs, nem különben az iskolanáz rossz ál\'apola ügyében. Járási íöszo\'gabiró lelhivalik hogy at illetmények behajtáea, nem kü\'önben azok beszédétének módja iránt az 189U-. eyi t.-c Zala. 15. szára. (S. lap.) hóban elintéztek 2.916 ügydarabot s <gy jsa. végén hátralékban maraat 2,745 ügydarab. As irodánál december végén hátralékban maradt 1.036, január hóban leírás végeit kiadatott 2.916 s igy összesen 3.951 ögydb; ebből jsnuár tóbaa leírlak ée expediáltak 2.785 dbt. s igy %nuár régén hátralékban maradt 1.166 ügy-darab. _ Tollf uttában. In illó Import, mikor még Puilleron „áfe/Ard-" jit nem it ismertem, dt n mikor még a Leoniek ét Antoinellek közöli vajmi hamar belekeveredtem a szerelem dilemmájába: volt nekem is egy aranyos nagynéném, olyan miiH Ltomé, ám\'nlr ha jól emlékezem — a iMrák iránt tokkal fogékonyabb roll; de (arra mar határozottan emlékezem) Rtoul lovag szerepét nem én játszottam mellette. Eszel a nagynénikémmel at énjximulatosan nagyszerű plátói ősizekölettéum csupán annyibál állott, hogy neki etodát tzép álmai voltak, én pedig már akkor it az álmák bolondja voltam, A ret/gelinél ö mindig elmondta nekem álmait. Én kegyeletei bámulattal hallgattam ; a fiatal lélek gyönyörével szívtam elbeszélésének mézét ét valóságot mámorba estem az S álmainak elém festeti tündér-világától Istenem 1896 február hó Sl-éo. , milyen ragyogó szép álmok voltak azok I rendelkezései\' csa^ W 11 niegvalótulhatna belőlük I szerint intézkedjék; az iakoaház veszélyez vol- ..D\'ki mern\' *»"»• w UVH tűndémlágol festő tánsk megállítása iráni nedig szakértövei j "Zj^\'l^^rl^\'ll-olykép intézkedjék, hogy az idő járástól függet- " \'\' *\'" len javitáaok a kösség által addig is haladéktalanul teljesíttessenek, mig a már történi hatósági eljárásnak érvényesítése más irányban fog eszközöltetni. Sérozi Bódog keszthelyi kösségi elemi isko\'ai rendes tanító díj levelét a közigazgatási bizottság megerőeiiel\'e. Banuta, Csente, Fritla\'u, Hidrég, Ilosszufalu éa Völgyiialu község iskolázásának rendezéséről szóló főszolgabírói jelentés a kir. tanfelügyelőnek oly felhívással adatik ki. hogy a célba vett csoportok földrajzi és járulmányi viszonyairól beszerzendő adatokat pótlólag bemutasaa. Erdőafa r. k. iskola kérvénye az 1893. évi 26. i.-c. értelmében nyerendő államaegély ügyében megfelélő eljárás illetve pótlás végeit a kir. .tanfelügyelőnek kiadatik. Az alsó- és \'első dörgicsei ev. egyház kér vénye tanítója fi\'eiésének 400 frtig kiegészítése ügyében a már felterjesztett kérvényükhöz pót-ló\'ag felterjesztetik. Füsvölgy bírtokosságának kérvénye iskolai járulmányanak módosítása ügyében lelvilágoeító jelentéstételre a községi iskolaszéknek kiadatik. fiucau-Szent-László község kéryénye az ott engedélyeseit állami iskolára vonatkosó községi nyilatkozatoknak a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés által eszközlendő jóváhagyása ügyében pártolólag áttétetik. A sala-ssent-mibályi izr. iskola ügyeire vonatkosó minissteri rendelet s nsctai járás főssolga-birájának oly felhívással adatik ki, hogy azt érdekelteknek kihirdesse és Fodor uusztáv illetményeinek kiszolgáltatása iránt kellően Intézkedjék. Zala-Egerazeg város ujabb kérvénye a kösségi slemi iskolák államsegélye ügyében pótló\'ag lel-leriesstetik. A kir. pénzügyigasgató jelentése szerint jsn. bóbsn a vármegye lerüleién adóban befolyt 161.810 frt 48 kr.. melyet az 1894. év hason szskábsn belolyt 126.600 frt 2\'j, krral egybelm-sonlitván, a folyó év jsnuár havában 4.810 frt lO\'/i krral kedvezőbb a befizetés. Január végéu a folyó év eleő negyedére eső adó beszámításával hártralékban volt 1.281. 871- frt 96 kr. egyenes adó, 9.726 frt 61 kr. hadmentességi dij. 2,180.200 frt 90", kr. szölődéssmaválság, 840.121 Irt 92\'/, kr, bélyeg- és jogilleték, 7.946 frt 60 kr. egyenérték, 81.136 frt 28 kr. logyssstási ital éa szeszadó, 17 267 frt 91\'/. kr. iialmérési illeték, vagy összesei" 4,001 261 frt 24>/i kr. Leírásba hozalult január bóbsn 2.368 frt 291/, kr. sgyenessdóbsn, 29 Irt hadmentességi díjban, fdeiglenea adómentesség 2 esetben, fisetést ha--lasz\'ás 218 frt 19 kr, adótartozásra egy esetben engedélyestetelt. As árvaszéki elnök jleentése szerint a fogni mszói karnál december végén hátralékban volt 2.576. jsnuár hóban beérkezett 8.086 s igy elintézés slá került 6.660 űgydarab; ebből jan. Pedig hát megtörténhetik. Az izr. nőegylet február 16-iki estélye óta azt tartom, hogy megtörténhetik. Mert ez a uép estély, elbűvölő mozzanataival, nem lehetett más, mint egy tündéri álomnak meg valósítása. Azt hiszem, hogy Vidor Samunénak it olyan aranyot tzép álmai lehetnek, mint at én nénikém• nek; aztán mikor egy-egy estély rendeléséről van ni, előreszi azok közöl a legszebbet és megvalósítja. Neki megvan hozzá a bűvészete ét a bűvészi eszköze is: a >ji szív.• Hitz minden valamin való tündér, minden angyal a „jó ttiv" szolgálatában áll. Ilyen angyalokkal könnyű földre varázsolni egy-egy mennyei álomképet, időnkint le lehet hozni egy réuletet a paradicsomból........ A függöny szétgördül. Edét andalító zenei hangok olvadnak ötite lé Itkbűrölő harmóniáéi éi hullámzauak tova a terem illatot levegőjében, berezegve\' a szivekbe, édes álomra liiró, mennyei melódiával. Ho/richter Minta hegedűje, Ollop Ernő zongo-rája, Slerneck Zsigmond gordonkája, Weissmayir Márk fuvolája a művészi kezekben, varázslatba ejtenek bennünket; elviszik, lelkinket a /öld rögei közöl, föl, föl .... a képzelet káprázatos világába .... valami édes mennyei értéi simul szivünkre ......mintha az álmodott paradicsom uyilnék meg elöltünk., ... A „Frühlingtgrust"-bál „Ilimmtlsgruss" lese ..... Már elnémul a zene, mégii mindig halljuk ai édes mennyei melódiái . , ,-, At égben vágyunk. A függöny uétlebben. íme: egy parányi réalet a paradícsomkei\'tből I A kert egyik padján Leonie (Darái Málvin) ül / teljesen mennyei, szikra nélküli állapotban. Valami jámbor ura tehetett, aki nagyon hamar belehalt abba a meddő munkába, hogy a felesége szivével szikrát fogasson. — Sisiphuti munkáját Raoul ur (Radó Béla) folytatta. 0 forgatta a villamgép korongját, de eleinte eredménytelenül, mert a fagyot özvegy kikosarazta. De hát édei Istenem! Leonie ii ctak attzony volt, Mikor látta, hogy az a kii naiv aranyos An-toinetti (dr. Schuartné) szivével fogékonyabb astikra iránt ét beleszeret fíaoulba, akkor egyszerre ctak megmozdult az ő hideg szive is, Raoul meg (a nagyon praktikui szándékú, leendő családapa) hitt neki és egymáté leltek, En ugyan nem hittek ebben a „izikrd"-bon, — de átért Raoulból még igen boldog ctaládapa lehet ét Antoinette it kisérheti aranyot kacagi-akkor-dokkal a házasélet egyhangú melódiáját A Szikrai\' ugy, ahogy a mi műkedvelőink adták, Iáthatiltig és hallhatólag gyújtott, mert a közönség lelk\'etedétre gyulra, tapsokkal ét éljennel jutalmazta a szép gördülékeny előadást , , , , Azután jött a megralisitolt tündéri álom koro nája: „Jákob álma." A legenda sitrinl: Jákob Beenebábél Hárénba meni. n . „És juta egy helyre, holott mtghdla, mivelhogy á nap lement vala: it annak a helynek kövei ki-I tői egyet vévén, feji alá tévé; ét ugyanazon a helyen meghila." „Ei álmot láta : Íme egy lajtoría áll vala félidőn, melynek magastága az egei érti vala, ét imt az htennik Angyalai felmennek él alájőnek vala \\azon" „Ei imé az Ur a lajtorjára Icűnyöklött it ut mondja vala: Én vagyok az Ur, Ábrahámnak a I te atyádnak litene ét lttáknak Itteni; ezt a fűidet, amelyen nyugttól, tenéked adom és a te magodnak". A bibliai Jákob igen jámbor lelkű fiatal ember volt, amint tudni méltóztatnak: belenyugodott as | Ur akaróidba. A színpadon alvi Jákobot (Kartsch• maroff Arnoldot) azonban megszállotta Ábrahám szelleme és alkudni kezdett álmában is az Úrral: (talán a balszentét ki it nyitotta i kőiben egy k i-esi t) „Uram, én lemondok a nekem igért föléről, ctak ut a lajtorját, amit a színpadi dekoratőr: Uher Ödön állított ide, add nekem mindinutül I" Mikoron pedig látni vala, hogy az Ur szemöldökei ráncokat veiének, tovább alkudott: „Vagy ha meunyoruigodnak ennyi angyalát egyszerre sokai nád nekem, ám nagylelkű leitek, — mint öreg apám, a derék Ábrahám : orréi o négy apró kii angyalkáréi lemondok; a tok mér agyit álmosak szegénykék. — Ctak a többit add én-nekem." Mintha az angyalkar megfejtette volna ut at alkut. Megrezdülnek az angyalideaek. Megrezzennek a cipruidgak. A lant sir. A hárfa tokog. A tárogató megharsan Di Jákob tovább oluik. A közönség ébred föl hilyitti, mikor a függi nyök összefutnak ét a mennyei jelenéi véget ér. A menny bezárul. Dr. Frítd Mundi barátom Izgatottan, kábultan tapogatja a frakkja zsebjét. — Urak I ki megy el a mennyoruág kulcsáért t Ámde ennek a mennyországnak kulcsa jé részt igen jé kezekben ran. Aki szikrát keret, annak áll elébe: Front, a villámot. Aki angyalokat kint, — annak két fitkálit is útlevelet eszközöl ki a pokolba. Akinek az a kökényszemü szőke angyal bűvölte \' meg a lelkét, annak egy égisz országgal gyűl meg a baja: Somogyoruággal, mert a somogyi bicská-I sok nem engedik, hogy az ö angyalaikkal tarisznyás zalamtgyei áruljon egy Gyékenyeten. Akinek meg az a másik, az a nyugodtan űiimulé szőke angyal zavarta meg a fejét, annak őrök időim lehetetlenné van téve, hogy a közjogi Mentik táborába álljon, meii az képviselte itt Bécset. -Énnél fogta legjobb leit ut a gyönyörű álomképet, ragyogó stép alakjairól, feledhetlen meeta-Hatalmi folytatni él ctak álmodni orról édeten tokáig. H I RJ K. A „Zala" napáéra Február 23-án : A „Nagy kanizsai tísnkegye-eület Réasvénvtáraaaág14 évi n rendes kötgyÖlése. „ „ ,, „ „Tbea-Estély* a Casinoban. „ „ 24-én: A „Nagykaniaaai Segély-Egylet Szövetkezet évi rendes kte-gyülése délelőtt 10 órakor. „ „ 24 én; A dél-zalai lakarépéoatárral egyesült önsegélyző szövetkezet kösgyülése d. e. 9 órakor. „ „ „ „: A perlaki „K. E." „Bohóes-Estélye." „ „ 26-án: A , Letenyei önsegélyző Egylet Szövetkezel", é v i rendes s. - kösgyülése d. u. 2 órakor. Máreiue 8 án» A ,Keazthelyi Kölcsönös Segéiytő Szövetkezei" harmadik rendes évi kösgyülése <L a. 2 érakor. - Aa lar. Jélékeey alegylel estélye. Aa idei farsang leglényeaebb it legsikerültebb -vigalma vtroaunkban határozottan az tar. nőegylet által rendesett estély volt. Disaea közönség telté meg e hó 16-án a .Polgári Egylet\' nagytermét, hol Ronenfeld Lajos egyl. titkár körültekintő figyelme fol ytán c-akhamar otthon volt mindenki. Pontban fél 9 órakor felgördült a lüggöny és egy kllünö quartett „Frfihliags-erusa\'-sal kösaönlötie a vendégeket. Ezen .Früh-Ungsgruss* a zord időjárás mellett igen kellemesen hatott, de olyan négy hivatott aeaéss Nagy Kanizsa, csütörtök. ■íat Molriohter Km mi (hegldU), Ollop Krnö (•ongora), Sterneek Zsigmond (gordonka), és U\'sisamsyer M»rk (farolt), tán még nagyobb hatéit ér ti, ha olyan darab válaiztaiik, mely baa ounden egyee köereműkodo kellőleg árva nyeaitbeti kiváló zenei lahitaégéi, mire a Früh ImgagruM alkalmat nem Igen adóit ■ Igy 1(11 cg a kiváló óauláiákbaa volt alkalmunk győnyőr-ködni. — Néhány percnyi aiQnet után Innét felgördült a fBggAny, Pailleron mellemen vigjá téka mutattatott be olyan három műkedvelő által, kikre máilán bűaakék lehetünk. Geran Kaoul (Radó B. Béla) helyaeiében volt aa egéu UeBaség, nem tadia kii eierenén jobban: Renat Léóniet(Darái Malvint] avagy Anlonletlet (dr. Sohwares Aéolf-nét) e r De a kösönség nemoiak Raoul éneimét táplálta, hanem Leónie és Anloi-nette éraelmeii is, meri haaoolólag rokonsien-vetett Raoallal ia A pajzán élénkségéi a hideg Mámiló ésa kitűnő nyernél) eiitöi, méltó társai találtak fiaoul izemélyeiilöjében, kiben akkor lokbeai hatalmai lángra a szikra, midőn mtsutl kiváot gyújtani. A ssikra, mely a stinpadon annyira gyújtott, teljesen teltüaelie a közönséget 1% mely a kötréműkOdOket lelkei ovációkban réasasitá — Ismét néhány percnyi saünel után égi tene, bűbájos dal kíséretében fiil meg fülein kel. Ai angya\'ok dala es, meljel Hirsobsl Ju\'osa lének], Hofriahter Emma [hegedű] és Hook János [zongora] produkálnak művéül ihlettől álhatót-ion. A aene mindinkább elnémít1, a függöny lassacskán asétbuiódik és előttünk van egv megkapó égi tünemény, Ssinis hihetollennok tartjuk, hogy földi lényekkel állunk isemben. „Jákob álma" Ián nem ia élőkép, hanem egy álomkép. Igaai édenben nyugatik Jákob [Kariscn-maroíf Arnold] midőn álmában megjelennek at Isten angyalai, kikel w esetben a mieinknek vallottlink. A minő édei lehetett álma Jákobnak, oly felejthetetlen lett mindenki e\'őit at iféaó szép angyali raoporl, mely Prsm Lajoiné, dr. Hsuier Jánoené, Rosenberg Rikhárdné. úrnőkből, Lengyel Kornélia, Roienberg Emrni, Sattler Irma, Strem l\'ons, Unger Margit (Gyékényéé). Weiller Kamilla (Bécs) kitaisronyokoól ét reiflaiock Margitka, (JroBs Irma éa Szalay Gizi angyali leánykákból állott A glória-fény, mely at angyali csoportot ővedate, Frant Lajoa előzékenységének, a croporl gyönyörű összeálli-tása pediglen üher Ödön itakérteimének volt köezöahető. A lelki ittai kötöttség síig bírt belelni n gyönyörű élókép tsemlelésével, inból meg újból elvonult a lüggöny ée midőn ez töhbé ■tét nem tárult a közönség felébredve ssjái bűvös álmából, zajos tetszésnyilvánításokban tori ki, mely mindazokat illeti, kik lehetővé tették, hogy oly (enaégei látományban gyönyörködhettünk. — A pompát nifi\'or utolsó pontját lánc képezte ét ez hawnlólag a műsor többi pontja-hoc kitűnően folyt la Az ellő négyest 116 pár tánoolta. A táncreudesés körül a .Polgári-Egylet" ái a „Casino* vigalom rendeső bizottságának tagjai buzgólkodtak, de leginkább kitett magáért E p e r j e s y Gábor a Polgári Egylet vigalom randeső bizottságának fáradhatlan tevékenységű alelnöke, illetve jelenlegi elnöke. — Az estély, melyen társadalmunk színe java megjeleni, tekintélyes anyagi jövedelmet ii hozott a a rendező egylet nek, amennyiben — értesülé-tűak saeríal — a tinta jövedelem a körülbelül 300 foriaira tehető költiégek levoaáiával meghaladja a 600 forintot, mely bizonyára még leie-meeebb öaasegre rug, ha ülőhelyek, melyeket mii a páaatárnyitáa első órájában elkapkodlak, még kaphatók lettek volna. — — — — — — — — — — .As estélyen jelenvoltak: Amnnyok; dr. Beátáik Fereacné, Btohraoh Gjaláaé, dr. Bartha Gyuláné, dr. Blau Simonná, Blau Pálné, Blau Lajosné, Bauer Míkeáaé, Bartoe Béláné, Bader Henrikné, ifj. Gaamiti Károlyné, Dobrin Benőné, Daráa Gaaotávné, Danneberg Jakabaé, Danscha Ottóné, dr. Oick Jótaefné, Deutscb Mérné, dr. Engel Sándorné, Ebenspanger Lipótné, Éiiinger Henriimé, Frant Lajoiné, Fiscbl Pálné, Fitcher lg-nácní, Feleenburg lunóné, Feiglstok Adolfné, Goldmtnn Samuoé, Grűnhut Alfredné, Grünhut Heorikaé, gelsei Gutmann Vilmoené, Goldbam-mer Károlyné, Giteltner Salamonná, Gslettner Vilmoané, Goldschmidt Dávidné, öav, Gutmann Simonué, (irosz Józseiaé, Halphen Mórné, dr. Hauaer Jánosné, Halvax Frigyeimé, Hermtny Feieacné, Haidekker Lsjoaoá, Jtnda Károlyné, Kttwchner Ignásné, Koltn Ödönné, Klein Edéné, Klein JlJáiné, Ktrlschmsrt ff Ltoná, Kuter Mik Zala. 16. Hzém. (4. lap.) sáné, Kalfvoda Jánoené, Krauai Lipótné, Le dofsky Arminné, Lengyel llsrnátné, Lendval •Samuoé, Löwy Arnolané, Lővlnger Igtiáoné Lengyel Ignáoné, Lukáci Clyuláné, Marion Vil mosni, Müni Józsefné, Merkly Antalné, Ma tehanzker Mörná, Mergenihaler Lsloené, Neu Jónefná, Njruly Gyflrgyné, dr, Neumann Edéné, Nabrtoiky Lajotoé, Keuleld Sánd >rné, Nagy T.iigmondné, Ollop Samuné. Pikéty Ouaitávné, Piihál Ferencné, Práger Béláné. Fóliák Miksáné Petrioh Odőané, Rosenberg Rikhárdné, 11). Rosenberg Miksáné, nővérével, Roienberg Iirtelné, Rnzenberger Pálné, Rapoch Gyuláné, Roeenfeld Adoltaé, dr. Rátz Antalné. Iteiohenfeld Edéné, Reinlts Jós»efné, Roleohild Samuné,\' Sattler Jó-zietné, Sattler Morné, Sommer Igoáozné, Som\' mer Sándorné, Sommer Nálhánné, Samek La osné, Saller Lajoiné, Samuely Henríkné, Sulircyer jnjoHné, Steideman Samuné, Szabó Alberlné, Sonerz Rikhárdné, dr.Schwarz Adolfné, Schwarz Ssmuoé, Soherz Samuné, Stern Sándorné, Strém Benőné, Strém Vilmosáé, dr. Tuboly Gyuláné, dr. Tripammer Reisöué, Tauber Alálosné, Unger Ullmann Elekné, Unger Samuné és Unger Árminná (Gyékényéé) Vidor Samuoé, dr. Villányi Jlenrlkné, Varga Lijosné, Weissmayer Lipóiné, Wolheim ErnOné, Wiitenberger Ignáoné, Wllde Ferencné, Wamberger Sándorné, Weisa Adolfné, Weiis Emiiné, Wéber Isidor, Weisa Dávidné, Otv. Véber Pálné, Wuinl Lajosné, Wsisa ^Ferencné a. a. t. — Leányok: űarlos Irén,* Bader nővérek Bien Róza (Tapulon,) Darás Malvin és Yilmi, Fiicher Irén, Forche Malvin, Goldichmied nővérek, Grieiibach Gabriella, Grots Melanie, Halphen Clára, Halvax nővérek, Holriohter Emma Hiriohl Julcsa, Janda Margit, Kalivoda nővérek. Kronfe\'d Ida, Koimár Paula (Zágráb), Kobn Ilona, Lövioger nővérek, Lengyel Kornélia, Ma-sobanzker Laura, Mayerhofer Irén, Nentvich Flóra, Nvuly Gizella, Pikéty Ilona. Roeenberg Emma, Rapoch Lujza, Rátz nővérek, Saitler irma, Seherz k. a. (Boglár) Scherx Roza, Szalsy Irma éa Erzsi, Strem Ilona. Tauber Vilma, Unger Margit (Gyékényei) Weisz Anna (Budapest), Wolheim Sári, Wamberger Elvira, Weiller Kamilla (Béci) Weln Frjqá, Wusstl Mariika, itb. — Irudulmal kttr alakúl*aa. N.-Kanizsán már hónapok óla érlelődött at a terv, hogy itt egy irodalmi kör léleeítteaaék. Legutóbb a helybeli irók és hiriapirók körözvény utján lettek feluólitva, hogy nyilatkozatnak: kik pártolják at essmét éa kik volnának hajlsndók február 11-íki érlekesleien réstivenni? A 96 felszólított egyén közül 29 a terv mellett nyilatkozott. Ezeket a szervező bizotiaág érte-kez\'eire hívta agyba tsbruár 17-ére, az Arany Szarvat szálló 6-ik számú szobájába. Megjelenlek tizenkilencen, Jiülwft Lajos, a Zalai Kös-löny szerkfiztflje, pedig egy Budapeitről küldött levélben kijelentette, bogy mindenben hozzájárni az érlekealet megál apodásához. Az értekezletet a megjelentek óhajára Mr János főgymn. lanár vesetle, mint iegyző és előadó pedig dr. Villányi Henrik működön. Az értekezlet kimondotta a megalakulást, az elkészített alapszabályokat — Sümegi Kálmán módoiiiásaival — elfogadta olyképpen, hogy azt az irodalmi kör 1 endő választmánya a lényeg saigoru megtartásával tökéletesen formulázta, Végül as érlekeslet megválasztana as ideiglenes válaislmányt. A választás eredménye ez i elnök .* Sümegi Kálmán, társelnök; Poor János, titkár: Rsdó Béla, vá-liutmány: dr. Villányi Henrik, Kováci Károly, Báiorfi Lajos, dr. LOke Emil, dr- Ernyei látván, dr. Neumsnn Ede, Szalay Sándor, HolTmann Mór, Hajdú Gvula. A választás eredményének kihirdetése ulán Sümegi Kálmán lendületes szép beezédbeu köszönte mig a bizalmat. Nagy tet-azéssel fogadott benédjét aual aa anuactáoióval fejet le Ke, hogy ő is irodalmi kör millióját abban látja, hogy a társadalmi válaszfalakat elenyáitieeee i at erőket egy kösöe oltár: a nemzeti geniust ol\'ára körött egyesítse ; bogy palotákban és kunyhókban egyaránt kigyujtra a nemseil kuliura örök-tüzéi. — At értekeslel a beaséd hatást alatt nagyon lelkes hangulattal ért véget. Hiaizük, hogy as irodalmi körnek jó ketekbe fektetett ügye mihamarabb erőteljesen ki fog bontakozni g meghódítja táriadsl-munk minden rétegét. — Féualmléaell káagyftléo. A nkoniimi kereskédtlmi. ü iparbank réurényldriulal e bó 17-én gelsei Ovlmann Vilmos, kir. tanácioa, igazgatósági e.nök elnöklete alatt, i6 részvényes iMitzki Rezsi, Mautner nővérek (lepkékJ jelenlétében, kik <24 réuvényt képviaellrk, tar-1 Mariska (cigányleány,) Nagy Iréa, Nóvák 1896. február hó II-éa totta XXVII. ári rendes kösgyOléeét. Előterjesa-letvéo as 1B94. évi zár mérleg ée as erre vonatkozó igazgitjóiágl- ét felügyelj M-lotlságl je\'enlések, ugy at Igaagaióságaak, mint a fslugyelO bizottiágnak, a zármérleg jóváhagyása éi a jelentések ludoaáiul vétele után a felmentéi megiditoit. — A zárszámadás toriul elért frt 19000.42 nyereménytől 19000 frt részvényenkénti 8 forint outalik kifizetésére fordiltalik, a fenmaradt frt 60.49 az uj évr« ál boaalik. — A társaság hivatalos közlönyéül „Zala" Jelölteleit ki. — A torrend uerint kilépő Eperjeny Sándor alelnök, Grünhut Fülöp. Fesaeloofler Jóssef, Roeenfeld Adolf és Ledofszky Ármin 3 évre újból megváloniatlak. felűgye\'ő bizottságba egy évi időtartamra megválasztottak: dr. Bentzik Ferenc, Halphen Mór él Goldhammer Károly (ty) Essei a közgyűlés tárgysorozata kimerítve lévén, is elnök gyűlést lezárta. — Táueealély • Palgárt-Egylelliea. nagykanizsai Polgári Egylet folyó hó 26-án, buihagyó kedden, ttját termeiben a cs. ée kir. báró Knebel nevét vitáid 76. asámu gyalogezred éi Horváth Lioi zenekara kOreműködéaével jóté-konycálu otaládlas jellegű tánceetályt rendez. Boléptl-dlj: személyjegy 1 frt. — Ctaládjegy " frt 60 kr. Keadete 9 őrskor. — Aa Iparoa lljiiaág Jeloast-asl4lya. Meg kell hagynunk as iparoe ifjúságnak, hogy a muíattág rendezésében igazi meiterek; ebbeli munkájuk minden alkalommal oly tökéletes, hogy erről mindenki csak elismerőleg nyilatkozhatok. Vasárnap jelmezes eitélyt rendezett aa iparoe lt-fuság egylete fényes sikerrel, nem keveaebb, mint 140 pár állt tel a négyeshez és szinte hihetetlennek látszik, de lény,. — hogy 140 pár közül 260 egyén teljesen jártas volt a franciában. Hibát nem követett el tenki, hacsak a kis cteresznyeszáju dróloi tát nem, ki táncrend he\'yettt egérfogói tűzött az oldalára és folyton azt mondogatta: „már megint fogtam egyet,* de ezen egyesek csakhamar szabadon bocsáttattak és röpülhetlek a fess pillangókkal tovább, mig el nem értek a gyönyörű szép vad-rózsához, melynél akarva, nem akarva meg kelleti állniok. Az ónk. tűzoltóéig képviselői, azzal tüntettek, hogy nem vizet, hanem limonádét kértek és ezzel oltották a tüzet, melyet sem annyira szított a balerina könnyed ruhája, mint a ngdny leányok tüzes szeme. Az trpreee levélhordó színién igen előnyösen mu\'alta he magái azsal, hegy a leveleket nemczak kihoidta, hanem legtöbbjét saját maga is irta és igy nem is volt kíváncsi a posle-restante levelek tartalmára, pedig eaek egyikében meg vslaiiva, hogy vannak ilten sokan, kik nincsenek ugyan jelmezben, de azért kitűnően .festenek.\'A szép mulatság a legvidámabb hangulatban reggelig tartod. A jelenvoltakról a következő névsort kaptuk: Asszonyok: dr. Benlsik Ferencné, Bodis Jánosod, Buksz Lipótné, Boross Imréné, Bösszéné, Ditrík Mályásné, Dobos Jánosné, Fitos Imréné, Fagyas Lajosné, Goldsmiedlné, Golensaki Józaefná, özv. Grossné, dr. Hauser Jánosné, Hoch Samuné, Horváth Józsefné, Harangozó Józaefaó, Hergevitané, Heckenberg Alajosné, Hirschel Samuné, Hencané, Kleinné, Korodné, Kellermanné, Krauts Ztig-mondné, Kovács György né, özv. Komlósiné, Kuauta Józsefné, Meriics Edéné, Miltényi Sándorné, Mets Lajosné, Müller Józsefné, Mitzki Józsefné, Mautner IgnAczné, Nagy Józsefné, Nagy Istvánná, Oláh Sándorné, Petricsné, Pup Lásslóné, Raas-lovitsné, Raczka Lajoené, Rozané, Reinics Lajosné, Spitzer Lipótné, Sleinberg Igpácné, Schwarca lg-náczné, SchulhofT Alberlné, Sternné, Steiner Ja-kabné, Skergula Jánosné, Supka Lajosné, Schleea Antalné, Sörbey /tigmondné, Stockerné, Takács Józsefné, éa Veitz rűlöpoé. — Leányok i Andris Mari, Bódii nQvérek, Blau nővérek (önk tüzoliók) Hámért Roza, Gzvetko Mariska, Csismadia Teréz, Dobos Vilma, Faluricza nővérek (Szigetvár) Henc Gizella (vadrózsa) Hencz Teréz (cukor) Hiischl nővérek (önk tűzoltók) Hodia Térés, Hónát Mariska, Horvát Mari, Heckenberg nővérek, Her-govics Teréz, (cigánylány) Horvát Juliska (pigány- Ko* Kok- rits Margit (cigánylány) Kollároaik nővérek, Klein nővérek Kelmann Julíka, Kedmenecs Viki (árvácska,) Keldinger Gizella (pipitér,) Kőnig Saidi. Kán nővérek (poitái,) Korninger Teréz (virágárutleány) Lirheim nővérek, Molnár nővérek, " MMNt«y Llna, gvvsva a vt^\\>i|«tu iimu j^ itvi vum *wsiwaw \\f\'"0 leány) Harangoaó Marilla (virágárusleány) váci Mari, Krausa Heléna, Knauta Teréz, I Nagy-Kanizsa. csütörtök. * Zala. 15 szám, (5. lap.) 1895. február M 21 éa Rasztovies Gisella (drótos,) Rott Mari, Ross Borbéla (írolileény) Rom GiseDa (magyarleány] Rasztovies Térés, Rotmann Teréz, Roeeothál nővérek, Rosenkranz Mili (cigánylány) Stern nővérek, Sleiner Sarolta, Steiner nővérek (pos\'ás^ Sárecz Anna, Spitzer Lina, Steinberg nővérek, Scberz Roza, Stocker Mariska, Saatnik Anna, Saller Szidi, Szatnik Fani (buza) Tornán Juliska (csillag,) Weisz aővérek. — ás Inr. Jót. ■•egylet kárébél. A folyó hó 15 án tartolt jótékonyoélu estélyen le-IQlfizettek: Kolmár Ödön (Zágráb) 35 forintot ;| gelsei Gutmann Vilmos 95 forintot, Vidor Samuné, Blau Pálné, Sommer Sándorné, Remete 6éaa, Ebenspanger Lipót, Ebenspanier Leo, Eben-epanger Ernő, Stern Sándorné, Weiser József, ALó-domborui Hirechler testvérek 10—10 irtot; Dobrin Benőné 6 frtot; Unger Vilmán Elek 6 frt 20 kr, Placbte Hermin (Várasd,) Lövinger Friderika Rspoeh Gvuláné, Dr. Löke Emil, Lö-winger Ignác, Hirscbler Jakabaé(Alaó-I)omboru) Rosenle\'d Adollné, Kflnigvein Sámuné (Bécs,) Weiszmayer Lipót, Grünnw Henrik, Grünhut Alfredné, Z-rkovitz Lajos, Sommer lgnáczné, •Stern Sándor 5—6 lorintot; Scbertz Rikhárd, Dobrin István és (iransr Géza (Zala-Egerszeg) 3 frt 80—3 Irt 80; Roaenberg hrae\'né; özv. Zadubansky Lajosné, Klobucsár Győző ezredes, Daaneberg Jskabné, Lednfsky Arminné, Feaeel-hufer József, Scherls A bertné, öav. Po lák Ar-miuné 3—3 fri; dr. Rotschild Samuné 2 trt 60; Kttrsohucr Ignácné, Gutmann Verona, Sümegi Kálmán, Bachrach Gyuláné, Hirscbler 8ándor, Fisclii Pálné, Mayerholer Henrik] Blau Lajos, Scbertz Géza, Vécsey Zsigmond, N. N. dr. Hánser János, Trípammsr Gyuls, Klein Ármin (Fiume,) Csillag J. (Fiume) dr. Schréyer Latos, Pick Miksa 1 irt 80-t fri 80: Wéber szállodás, özv. Lengyel Ignácné, Klein Illés 1 Irt £0-1 Irt 60; Kaliivodn János 1 irt 30; dr. Blau S., Rosenfeid Józsel, Deu\'sch Jskabné, Radó B. Béla, S rém Vilmosné, Strém Tivadar, Prager Béla, Kohn Ödönné, Eiainger Henrikné. Weisz Dávid 1 —I frt; Schwarcz Gusztáv, Freud-mann Mór, Deutseh LajosJ,Daasoha Oltó, Hayden -Sándor, dr. Tripammer Rezső, Klsin Ignác, Ro-aenberg Miksa,- DeutiOh Józsel, P. L, N. N., éa Weieeuiayer Mark 80—80 krt., Krailaa Lipót 60 krt, Wagner Károly 80 krejcirt A felü fizetések összege 339 frt 10 kr. — A cukrászda illetve üditö csarnok leszereléséhez járullak : Beilelheim Samuné, Blau Pá\'né, Blau Lajosné, Blumen*ohein Vilmosné, Danneberg Jskabné, Dobrin Benőné, Fisclii Pálné, Gelsei Gutmsnn Vilmosné, Grflnbut Allfedné, Hlrsohel Armiuné, Klein Kiesné, Kümchner Ignácné, Ksrtechma-roff Leoné, Koclt Edéné, Kohn Edéné, Krausz Lipót, Ledolsky Árminná, Maschansker Mórné, dr. Neuuianu Edéné, Ollop Samuné, Prager Béláné, Rosenberg Israeleé, dr. Rotschild Samuné, Ro\'aohild Albertné, Rapoch Gyuláné, Rosenteld Adolfné, dr. Sohreyer Lejönné, Strém Vilnosné, Scherz M. J.-né, dr. Sebőimé, Schwarcz Samuné ■Sommer Sándorné, Tauber Alajoané, Vidor Ba-viuné, Weiaer Jóasefné, Wels/mayer Lipó né és Wittenberg Ignácné. — Az igen titzlelt közre működöknek egyenkint is együttesen, ugy Vher Ödön is Franz Lajos uraknak, nemkülönben a szives felül fizetőknek is adakozóknak ez ulon is hálái köszönetit nyilvánítja az lzr. jótékony Nőegylet elnöktige. — ás .Ipsrteetaiet" káréMI. A egyesület f. hó 10-én tartott vigalma alkalmából eszkösölt leiülfizetések kimutatásában Iszák János helyett tévesen Gorog János M e r c s Mátyás helyett pedig Mencs Mátyás Íratván, a névcaonkitások ezennel helyreigszittatnak. — inaiméi kéagyáléa. A letenyei Casino I. é. lebruár 18 án tartolta évi rendea közgyűléséi a tagok szép számának jelenléte mellett, mely alkalommal as uj tissti kar következőképp va-lasz\'ott meg: Elnök lett dr. Csempesz Kálmán ; alelnök Zakál Gyula; titkár Slegműller Jónoi; pénztárnok Aradi Alajos; könyvtárnok Fthir Jenő, háznagy: Szalmái József. Választmányi tagok : dr. Hajós Sándor, Thsssy Lajos, Kapossy Antal, Maver István és Oeaterreicner József, Póttagok Vajda Adolf és Nóvák Menyhért, Számvizsgálók : Kremm József és Kovács István. — Helegsegél/sé-egyletl kéaajrftlés. A nagy-kantssai ált. betegsegélyzö egylet lolyó hó 174a tartotta rendea évi koanOléeét, melynek lefolyásáról s kővetkezőkéi jelentiflk. Löwin* ger Ignáe egyleti elnök é szép számban megjelent egyleti tagokét szívélyesen üdvözölte, meg- nyitja a gyü éitl. A felolvaaásra kerft évi jelsntés első sorban fölemlíti, bogj a mait év elején járványszerüleg fellépett influenza as egyleti pénsiárt a ssokottnál nagyobb mérvben vette igénybe oly annyira, hogy s pénzbeli se-gélyesésekre a megtakarítóit es gyűroölcsösőleg elhelyezett lökéből 175 forintot fordítottak, de egyben megjegyzi, bogy e több kiadás as egyleti vagyont nem csökkentette, amennyiben a tőké-i-lett kamatok a rendkívüli kiadáaokat nemcsak ellensúlyozzák, de á* ezévi mérleg kimutatása szerint a tőkéi némileg gyarapították is. Megtudjuk továbbá a jelentésből, hogy a lefolyt évben fekvő betegek 108 eseiben díjtalan gyógykezelésen ée ingyen gyógyszeren kiről össsesen 3«6 lorint 38 krt kapjak segélyképen; 237 éneiben pedig fönjáró betegek az egylet költségén gyógykezeltelek, továbbá, bogy "gyógyszerekért 219 frt 03 krt fizetett az egyleti pénztár, örvendetes körülmény gyanánt kiemeli a jelenléa, hogy a lefolyt évben a rendes J\'agok köaött haláleset nem fordult elö, de kegyeieltel megemlékezik Englttnder L "jósnak az egylet több éven lát volt pártoló tagjának gyászos elhunytáról, hasonló kegyelettel adózik a boldogult Mataaits J. emlékének, ki as egylet javára végrendeleti-leg 25 lorintot hagyományozott éa háláa elismerést szavas a nagykanizsai takarékpénztárnak az egylet részére adományozott 25 forintért — Erre a zárszámadások, az egyleti vagyonálléa kimutatása va amint a számvizsgálók jelentése lerjesstetvén elö, — a közgyűlés valamennyi elölerjasatéat jóváhagyó ag tudomásul vette, éa a választmánynak a fölmentvényt megadta. Ezek u án köveikesett a választás. Megvá laaztaliak pedig közfelkiáltással a következők: Elnök Löwinger Ignác, alelnökök Sallér Lajos, Fischer Józsel; választmányi tagok : Hein Mihály, Hi<d Ferenc, Ilonát György, Linkéi Zsigmond, L\'ivinger Lajos, Lővy Ado f, Munkácsy Nándor, Sireng István, Prager Béla, Pollik Ede, Weiasberger Zsigmond és Zolner János, egyeti orvos dr. Augenfed Fülöp. Végre miután a polgármester urnák a tanácsterem ezivea áiengedéseért a közgyűlés hálás elismerése kifejezésre juttatóit, — elnök a gyűlést bezái ta. •— TIkmIoiu szérum ért A letenyei állami tiaztviselők az ottani gyógyezerum alap javára I. évi február 21-én zártkörű táncmulataágot rendesnek a nagy vendét ló é» caainó helviségei-ben. Személyjegy 1 frt Családjegy 8 frt Felül-fizetések köszöueitel togadtatnak s hirlspilsg nyugtasiatnak. — Étvágy talameág és aalndenneaBá Kjomorl>ajéltnél motegen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe Egger aaóda pasztiUáit Kaphatók 30 kros eredeti dobotokban minden gyógyszertárban és nevesebb drogua üzletben, valamint Egger A. fia gyógyszer különlegességi gyárában Bécs-Nussdorf. IRODALOM. (.apunk • rovatéban leáaerlelett wA- vek, lapunk kladéjámál: Vlaehel Ffllép kény vkereskeriéeében megrendelhetők: ívkónyv Kiadja aa Iar. magyar irodalmi társaiét. SaarkMatlk dr. Baohar Vlluioa ii dr. JI««y F«-renoa. 180S. 480 lap. 1.50 Jókat Kór, A Krió. lUgiay. 181 1.1.--Xi|- nita. Rogény; 116 I. 1.--Trenk Frigyet. IUginy. ÍM I. 1.--Tigy jót. Bagáay aégy ■aakaaabaa. |68 I. ] jo Kajkesék évkönyv* léé*. Zaaaza nini *ag*dé- lyévol közreadják Mojkos Damtter és GyBrgy. Ara — .80 Kevtosky Oynla, ön**i ktUlaaéayal. Sajld, alá rándul* Korod* Pál. S k8t*t. I. 808 L II. 880 L 8.— Zola, Loardt*. Regény. Ford. CMrhalai II, Iráa la <hri Attila. US I. | _ Beétty leolt, Salnkial Mték. A talaműiiék ii aalnlzaok aj folyama. 285 1. % _ Oserkátl fláader, Tats)laa*r*t. 180 1.1--A gtboialilik utbmium u.lg 1. jjq Domokos Kálmán, Qaadfeágl épitkné* káal- kiJnyve. Uflli 1. g,_ Xdvt niéa Károly, A aagyar blantéjog általáaoa taaal. Máaodlk kiadáa I. kftut éU I. 6.— Blseabeha ■. roat CouaaicatleHkaii* vsa On- Urrtiek Uagara 1805. , Épltéaaek aaptáre Utt-n. ] 60 Fraaktala. Ptrnadtartáa a twd** ke *oamá* *|já> rá* a 8a*téal angkagyáaakkal. téO I, ríni— Mtv* __1,10 Keresegk Kkály Magyar SrtkMdéal •Ijirtil 18M. XVI. t. ca, ÍH 1. 1 no A L, 0«ograínk «Uli*ü*eW Taxkaa Adaa- N—SS «nr | 1.80 KUgatá K w., Mkm ulajak taUeérnés tkgiil rétim Itei TnMa PM*r. 80 L 1.— Kaelfy Sek , Oanaiytfuzt dSadámL Wan 0- laaatianévaL Jt—t nharcaag tHaaváteL SfiS L 1 JO Dr. Kaaeal, Diphum gyépkaealt** Sortag w* némavtval. Ford. dr. Bna*t Ármin. —.éé A kötelesé pel«4ri káiaasés térréami —SO ■agyar flsáfsaa Ptaaágyi iVuayv lest II. » rin Ssark. dr. Rtgy Sáadw. 411 L KStv* 8.(0 (—) A „FQrdöirodalml könyvtár" tervrajza. Évente ezrekre megy azok zzáma, kik basánkból telt erszénynyel sra legszebb reményekkel külföldre utaznak, bogy idegen lűrdőkbeo keressék sst, a mit a legtöbb eaetben itthon is meglslálhat-tak volna. S ha kérdezzük etinek okát: a legtöbb esetben szt haljuk, hogy az egyrészt a szokás, másrészt azon körülmény, hogy a küllőid minden magyar emberre valami sajátságos vonshatást gyakorol. Tényleg szonban nem a fürdőközönségben, hanem a fürdő ulaj donosokbsn kell keree-nünk a hibái, mert nem fordítanak elég gondol és költséget a sok eseiben kiváló hatású fürdőjük ismertetésére s előnyös tulajdonságainak kimutatására. Azt várják, hogy más vállalja magára a fáradságot éa költségei. S ha netán mégis gondoskodnak arról, hogy fürdőjükről egy egy kisebb brochure megjelenjék, mely többé-kevéabbé a vasúti menetrendéi, a lütdö-szabályzatot tartalmazza, az bizonyára ssját kiadásukban jelenik meg, ugy, hogy az, vagy egyátalán nem, vagy csak hosssss utánjárás, várakozás után kapható meg. Beszeg nem igy van ez kűllöldön. — Alig van lűrdő. ha még oly kicaioy is, melyről nem volna legalább 1—2 orvosirta ismertelés, mely — a mi lő, — a I könyvpiaezon kapható ne lenne. Nem vonják el a könyvkereskedőtől jogos és ily kisebb munkáknál aránytalan sok táradsággal szerzett hasznát, mert tudják, hogy busásan visszakapjak azt lür-döjük nagyol >b lorgalma által. Igen megkönnyíti minden, csak némi jelentőséggel bíró fürdő leírásának hozzáférhetőségéi az, hogy a küllőid e téren is alkalmazza a munkamegosztás nagy elvét s s lürdöismerletéseket és leírásokét egyes nagyobb czégek kezeiben összpontosít)«. Csak két czéget említek, mely hazánk némely (ttrdöjének idegen nyelven megjelent ismertető munkáit kiadta. ilyen Bécsben Brauműlter, Zürichben Füssli. Mindkellő kiválóan ajánlatos uzóg akkor, hs leginkább idegenek látogatására számiihat a fürdő |s idegen nyelven van irva ismertetése. Ámde hassi fürdőink első sorban a hassi közönségre vannak utalva, azoknak tehát mindenekelőtt magyar ismertetéséről kell gondoskodni. Nem aseo-vedhet kétséget, hogy msgysr nyelven irt könyvet hiába ad ki külföldön az, a ki annak révén a | hazai közönséget sknrja megnyerni. Hogy tehát a hazai iürdök ismertetései számára ia legyen Uy |kö\'pont, a hol azok mindig feltalálhatók, vagva honnét azok bármely könyvkereskedés utján beszerezhetők, az Eggenberger féle könyvkereskedés utján Budspesten megindítottam a •FOrdöirodalaü könyvtárt*, éspedig miután nem as origlnalitáa, vagy as essme prioritása volt a csél, hanem a mások által évtizedek óta kipróbált helyes iránynak hazai vissouyainkhoS alkalmasása, a fenti cségekéhes hasonló modorban. Ilyen öeszefűggő könyvtár réssét képesö speciális leírásokban less tere ss egyes fűrdőorvosoknsk a fürdőjük által elért gyógyeredményt tárgyalni s a megleelő következtetéseket levonva, azl a fürdőző közönség figyelmébe ajánlani. Hogy az ily gyűjteményben megjelent munkának haasna minden lűrdőre nézve igen nagy, azt bizonyítani lölőalegea volna, mert eltekintve a beezerzésnek már hangsúlyozott meg-könynyiléaétöl, a mi a lürdflközönségre lonloe kérdés, a gyűjteményben leirt lűrdő ne«e a többi fűzeteken hirdetve lesz s igy sz a közönségnek folyton élénk emlékeselében marad. Falkérem ennélfogva az igen ttsslelt kartárs urakat, — hogy midőn valamely hazai lűrdöl ismertetni, vsgy valamely a Ifirdöűgyre vonatkozó kérdési általénoe szempontból tárgyalni kívánnak, azt kiadás végeit a .Fűrdőirodalmi könyvtár* szerkesztőségének szíveskedjenek átadni. A kiadás snysgi részét illelö kérdések sz >Eggenberger-féie könyvkereskedéshez (Budapest, Fsrenczíek-lere) ezun-zendök. Dr. friitz Kornél, Budapest, IX.,Ollői nt 21. szám alatt- fi Felelőe azerkesztő: Dr. L6KK EMIL. Laptulajdonos ta kiadó: v 1 M c 11 e l r t l ft r. S Nagy-Kanizsa, csütörtök. 1896. február hó 21-én. Zala. Ifi ssáta. (« lap.) ttpe A lagteMaasfeb, aaradol i|4m4|M é» I Eayxlul »>*«»*|«t pótssar a babaiswXl hévé V illüiiMiliil a ligolaeóbb pótlék a blb- My«tt< Nőknek, gyarmakakoak, i»t*K«koak I orvosilag vés e|ánlve. Óvatoséig: Caak a „Kethrilnir". aifval ellátolt •radatl-oeomegoket kéljük fa fogadjuk sL IRDETESEK felvétetnek Fischel Fülöp tÖlJTtati Nagy-Kanizsán. | Évák tta kipróbált, fá)<alwo»Ílla»H6 káitwr Kwizda-féle kőszvényfolyadók g | k i i a v 4 a y, nti fi iűijbijok ata | Kwizda-féle 4 t \'/, palaoiklfrts. é. Kwi/.da-féle \'/. palaaiklé kr. MlMtflijlii [gwizda-félfl kötzvényfolyadék, | 16.\'riltW: kartH. |ytg>«rtár ttiiiiikii|Éss I A Dél-zalai takarékpénztárral egyesült „önsegélyző Szövetkezet\'\' f. év] febr. 24-én cl. e. 9 órakor saját helyiségében tartja HV. rendes évi kOzgyttlését melyre a t üzletrészbirtokosokat tisztelettel meghívja , Al lgazgafózá|. TÁRGYSOROZAT: I. A szövetkeseti elnöknek a lefolyt Üzleti évre vonatkoaó jelentése. II. A felügyelö-biiotiságnak a szövetkezeti számadások éz könyvek 1894. évi lélttlvissgálstáróli jeleotéee, i ennek alapján at igazgatóiig éi ssámsdók felmentése. III. A társulati közlöny kijelölése. IV. Az igssgatóság közöl ss alapszabályok 21. §-a értelmében kilépő alelnök ás B igazgatósági Isg és pedig Berger Adolf, Dants Kálmán, Kilik Béla. Simon Qlbor és dr. Taboly Gyula urak helyett ujak vagy ugyinizok, ugyizlnte 8 felügyelő bizottsági tag megvllaiztésa. Ktll Nagy-Kaniiián, 1895. évi lebruár hó 3-án. JEtíYZKT; A felügyelő bizottság Altul felülvizsgált vsgyonmérltg a szövetkezett helyiségben bármikor betekinthető, A iarsula\' könyvsibe bejegysstt özletrészblrtokosok sssvssitlapjalkat folyó évi iibruár hó 22. éi 98 napjaiban a szövetkezeli helyiségben átvehetik) a köagyüléa napján saavaaallspok ki nem adatnak. r^TaíT 1 ©i1 § ; «* j, j| H :Ij * r^ |^H íij! s j* ! i © fjf -fc i i •IW al rí.sH\'.1\' Mi\'Sjís 3 ei j M wíf- S $3 1 ; MliSf N fi J |] DM B fl > g i j | Nyomul olt Fiseliel Fülöp Inptulajdonosnál Nagy-Kwii»»án, 1895. 18. szim. Nagy-Kanizsa, 1895. febru&r 24 Politikai ós vegyei tartalmú lap. XXIV. évfolyam. l»H>IMrtté| | M i 1111 Oll.p-nu Ma. léi lattaaaill a lap mmIUbI réaatil huiIhI alato ka»1»*ir •.rv.al.Ü.a l.nl.k wk U«.n knik-Ml fcgaéuiaak .1. ■UáéklvaUt: rimki»«riM: /aur UqitmMto. ttórtunrisi imi; K|1h Mi II kanaa ÍS (n — kr.) rtUm • kanaa (I Irt — ki.) lipiMm I kmaa (1 bt 10 kr.) HlréiUaak JaUarieaa nialitalaak. I4.lr.iek ki ___ A Nagy-Kanisaai- éa dél-zalai takarékpénztárak, a 1 latikegyesQlet, aa Ipar- éa kereeke- _ * MléaMak vlaaaáT * Na8T;kanlxMii segélyegylet-sslvetkuet én a letenyei takarékpénztár, ^ a „nagy-kanizsai malátagyár és aerffaOde r. I." hivat álon kStlCnyt. kg. Efyti ttám árm: 10 krajcár. Heiclelemlk Na|(y-KaniuAn hetenklal k é t » c « r: vasárnap ém oeriltflrtölcön.. UMaiUnk, .alaaiat a HféiHutja \\ vaaatkaaSk Fisokéi FIK kmakj4Mk* lattané Mj> Mpftp . A szépítő egyesületről. (—n.) Egy sok ideig vajúdó eszme végre alakot öltött, testet nyert. Szép és még fld-vösebb eszme. — A német közmondásnak; *Gut Ding will Weile habén 1* ez alkalommal is igaza volt Nem baj; ha később is, csakhogy megvan Már látom a kétkedőket, hogyan csóválják fejőket, csak magukban gondolván, hogy ez a szépítő egyesület vagy nem fog semmitsem tehetni, mert nem akar tenni, vagy pedig nem akad dolga. A két vélemény egyaránt helytelen. Szépítő egyesület, ez oly általános fogalom, melynek köréhez a legüdvösebb dolgok tartoznak, mik egy város kebelében létesülésre várnak. S mi ép azért, mert a szépitő egyesület elnökévé egy a frázisokat éppen nem szerető, praktikus embert választottak meg — sokat várunk, s ugy hiszem : sokat is Tárhatunk. Isten látja lelkemet, távol áll tőlem bármely célzás, de valljuk meg őszintén, ha nem is megy ez minden pirulás nélkül: a mi közönségünkben, házi uraink nagy részében vagy kevés az aesthetikai érzék, vagy nagy a „Pató Páf-féle közöny és nemtörődés. A kinek szeme van, sz nyáron is, de különösen ebben a téli időben a házban, és a^iáz tája körOl jól észreheti ezt Akik a szépitő egyesületbe lépni fognak, azok éppen ezért nem tettek ám eleget a tagsági dij lefizetésével, hanem az anyagi kötelességen kivül erkölcsi kötelezettséget is vállalnak arra nézve, nogy az egyesület céljait elő fogják itozditani. Ezek a eélok igen szépen körvoftalozva lesznek az alapszabályokban, s a választmány, mely egytől egyig derék és buzgó emberekből áll, bizonyára mindent el fog követni, hogy az itt kitűzött célokat meg is valósitsa, — de minden törekvése hajótörést fog szenvedni, hogyha a közönségben éppen az egyesület tagjainak buzgólkodíisa és utánjárása folytán, az altruizmus egy ofyan vonása nem ver gyökeret, mely nélkül azok a célok el nem érhetők. Hiszen a szépitő egyesületnél, mely sok tekintetben csakugyan a külsőleg szép, a kényelmeset vonja köréb% bizonyos tekintetben az eifcokjsi nfprtt 1s van scó. Nem akarok példálózgatni de azt már megemlítem, hogy például, az a háziúr, aki. mi kor sikos a trottoir, hamuval be nem hinti azt, úgy hogy könnyen lábukat törhetik a járó kelők, nagy közönyről és kevés közszellemről tesz tanupágot. Igaz, hogy erről § nem intézkedik a törvényben, csak időről-időre parancsolja meg a főkapitány, á* hát végre is, a mai korszakban, mikor any- nyira szeretünk dicsekedni a kultura általános eltetjadéséről, az ily dolgok rendes társaQálomban annyira maguktól értetődnek, hogy nem kellene várni parancsot S még igen sok más dolog van, a mely kisebb városokat fölötte jellemez. A szépitő-egyesületre Kanizsán szűkség van, s intelligens közönségünk ezt bito-nyára be fogja látni, s tömegesen fog be* I lépni az egyesületbe, hogy szép és üdvös céljait előmozdíthassa. A mit egyes ember |a legjobb akarattal sem tehet a köz érdekében, azt az egyesitelt erő, a maga impo-, zans voltában könnyen és játszva elér ; mert oly erkölcsi erő van benne, ha ezt a -vezetők helyesen és célszerűen felhasználják, a mely csakhamar érvényesítheti magát a házban és az utcán, a tereken és más egyebütt, a hol a visszamaradó!tság szomorú jeleivel találkozunk. Ne kicsinyelje tehát senki ezt a kezdeményezést; nyomról, nyomra, — lépésről, lépésre lehet egy-egy vívmányt létesíteni, mely azután a köznek javára, — hasznára és gyönyörűségére válik. ^ Korunknak általában nagy hibája a skep-szisz; sok jó dolog e miatt már csirájában fal meg; nem tud életre kelni. Nem szabad mindent a ig-ik század végének fin de siécle modorában felfogni, A „ZALA" tárcája. Csákányi Gludováczék. — A „Z A L A" aradat! tárcája. • Irta: G1LLY. /. At »tgyttltn* Qludovda-IÚttf. — „Csinos és gazdag is.\' — .Dehogy, éu ellenkezőleg azt tartom nincs sok pénze a papának\' — .De lehet sajtolni a csákányi birtokból, aztán a Gludovácz mama I* — .Hogy - hogy ?• — .Tenger Örökség néz rá a nagybátyjától; a sz rászáll sz egyetlen Gludováca-lányra s megvan a gazdag hozomány.* Ez a párbeszéd folyt a váraljai Casino előtt Tóth Jóska ée Hardio Muki között. Azt talán mondanom se kai, hogy tiludovácz Flóráról beszéllek, aki már két év óta járt Váraljára bálozni és minden ilven kirándulásakor ugy hódított, mint agykor Nagy Sándur. Ugy, hogyha a bál sikerét jellemesni akarták, ut mondták ; olt volt a Gludovácz Flóra is. Szép leány volt, okos barna szemekkel, Unom megjelenéssel és gyönyörű fekete hajjal Ha megjelent Váralján, néhány napig nagy izgatottságban volt a város, mert bár Gludováczék In In n laklak, mégis az volt az*irányadó toilette, melyet Flóra hordott. Aa vall a legele- gánsabb és a legdivatosabb. Gludovács mama nagy, tekintélyee megjelenés volt, parancsoló ara-cnl, de szívélyes modorral. Tia esztendővel szokta magát a saját t ülotljoiben elszámítani, de ne higTJék, bogy azért nem járt divatosan. Csakhogy korához képest kissé flstalos szabást használt. JHa nem lett volna egy kissé nehézkes, többet láncolt volna, mint Flóra, ki a nyugodtság, elegancia és etiquette megtestesülésének látszott. Bardio Muki és barátja rövid társalgás után elbúcsúztak, megegyezve, hogy a holnapi thu-eslélyen viszontlátják egymást A theaeetélyen 9 óra után megjelent Gludovácz-papa, Gludovácz mamával a karján és Flóra. Bardió Muki mindjárt Ftóráhoa törtetett, kit a második négyesre kért jel. Flóra, sajnálatára, már engageálva\' volt. Gludovácz mama épen akkor chusirozott fsl és alá a teremben, midőn Flóra Mukit kikosarazla. Gyengéden félre vonszolta leányát éa mintha a\' legkedvesebbet mondaná neki, megcirógatta arcát és mosolyogva, de indulattól rezgő hangon mondá: — „Már megint mit csináltál, Flórái" — „Hát mit csináltam volna? már engageálva vagyok!" — „Ez nagy sértés Bárdióval szemben. Különben majd még te bánod meg... No de örülj hogy ilyen anyád van, folytalá kis gondolkozás ulán. majd segitek a bajon. Van e már vis á vls-d? — *Nincs* ... — • Akkor én leszek a Bárdió Multlval. \\ — .Mama cuk nem kéred lel ?• —„•Az már ss éa goodom* Es azzal ott hagyta leáoyát a laképnél. Egy félóra múlva Gluaováczné Bárdió kaiján táncolta a négyest és hadvezéri éles látással kormányozta az előtte lengő Flórát. A lánc folyt jó sokáig még, mig végre 4 óra leié búcsúzásra készülődtek a párok. Gludováos mama fejedelmi kegygyei intette magához Bárdió Muki), ki kecseeen meg-tugtá magát a e szavakat selypítette: „Engedelmével nagyságos asszonyom, holnapután tiszteletemet fogom lenni I* Két napra rá Bárdió Muki bevágtatott a csákányi kastély udvarába. A mama hevesen csöngetett a szolgáknak de helyettük maga Muki lépett be. Fényesen volt OllOsve. N Vagy lélóráig beszélgetett lontoa hangon a mamával mire ea lecsőngetle Flórát, ki a mamát a szokottnál ízgz-(ottabbnak a kipirultabbnak találta. Aznap este két fogásul többet tálaltatott tel Gludovácz mama, mert Flóra eljegyzését ünnepelték Bardió Mukival-A vacsoránál három fiatal lány libbegett be. — „Leányom: Mariska, ez itt Lórika, itt meg akis Nínus. Köszönj szépen a bácsinak lelkem.* nyájaskodott Gltidováczné. Muki mosolygott, bár mindegyikkel egy pár ürest látott a messzeségbe szállni. De azért másnap mégis boldogan s büsakén mondá a clubben : »Fiuk eljegyeztem aa egyetlen Gludovácz lányt.* II. A mom.it/itok. Csákány melleit leküdt egy nagy gazdaság, Nagy-Kanizsa vasárnap. Zala 16. uim (1. lap.) 1995. február M 24 #n. kicainyleni; mert a belitóbbak jól tudják, i oek elérése és a magyar pénzpiac Önállóságé hogy rendesen esek azok, a kik üresek, és!™1 D\'egtiV*>de»e Ü\'án a magyar ipar faié ia egy egészséges gond ©.Mi* (éíekenyzéjjükel - a szolid gazdasági egy ° leileodölé. ttf komáit kezdődőit Magytroretá- \'»"»\' sem ren dc lke*n ^ gon/Ennek folytán a magyar oerozeli ipar\'íelsza- * ....."""" ll\'1\'1\'\'\' """\' \' = - — [bidiiást, műkCdéee minden terén, miad tőkélete (—) Diplomáciai összeütközés az an-mibb lesz. - Örvendetes gaidttági eeeményképen fiol kormány ét Törökország közt. Egy j konstatáljuk, hogy két legaiőkű.bb magyar bank hmlont, diplomáciai körökből eredő levélje (intézet a célból egyesítő-to pénzer-jél, megbiz-lenti: „A mutenégtt akadályok, melyeket haló hitelét ét gyakorlatilag bevált pángOpí mér török hivatalnokok ktreatény örményt* ál- nökmQvéaeüM, hogy a hajóépítés (erén i« függel tat lakott vidékeken a nemeiközi tóof/íá/ Icni\'se Magyarország iparát a külföld ől, A ma működést elé gördítenek, at anyui kormány j gyar általános hi^tótink ée a magyar leszámítoló ét Törökország köti diplomáciai öuziütkö | és pénz>álló bank, a mely két banknak kőszén téslo ntetítk. A törők katonai kittrtl jta \' hetjük a magyar folyam- és tengerhajózási tár-j mttcsnaká at am/olé* orosz küldöttek kérését, j nság léteaitéaet it, most egy nagy insgyar hajó* hogy t/Ab általuk kijelölt örmény Jalnt mei/ épitő társaság alkotása végoil egyesült. ntmlAjtntk,, egyturütn visszautasitotta. Sir: „Schoenichen--Hirlmann-fVle iii t g y a r hnjó-,1 John Currie konstantinápolyi angol nojj\'y-jgép ét kaaángyár* cég alalt, 4,000.000 koronái Idfcel trrt azt a határozóit, követelést intézte beüzoielt tőkével alakult meg ej a magyar hajóit magas portához, — hogy késedelem nélkül épitő\'ársasftg a Magyar (illaliinos hitelbank vesér ■ ttggen eleget a nemzetközi bizottság igényei- igazgatója: Mlavlcini Kde őrgróf olnőklete mel-nt\':. Sir-Vurrit t követelését, mint párisi & leli Két ^egetökelObh pénzintézet DnáncáriMlok-l tzLpétermíri sürgönyük megerősítik, as omss reeiei fcorettUpitágán kivttl az igazgatóság fitse-kormány a legtrélyetebíen fogja támogatni."1 AUilára ét az igaigatótági elnök személye fényét sss■■■»■ .......... .......... - ~ _______- bizonyítványt nolgálltl e magytr vállalat elóke (■—) A diplomácia éa a Bánffy-rni-,löen Molld jelleméről és gazdasági lonlostágárOl. j niszterium megerősödése. Egy bécsi, dip \\Kt első torban nMsgyhrj i i ■ .i, .j, " . Jy , . leszámítoló és pénzváltó bank igttgilójál, Wtlkó! lomáciai körökből eredő ludóntát konstatálta, ,... ; ...... . . " " , .. . \' \' Ltjost cnililjük, mert et ő pénkűgytecht iktt te> hogy Bánffy bárá minittftrtlnük parlamenti klhlőlyo éa kereskedői sikeres kitűnő működése! tűcerei h Ivari- és iliplomar.iai köriieben aleg- jélő kezessége a vállalat jó kereskedői vezetéséi kedvezőbb Imnyomdst keltették. Az wlearmtl; nek. A sikernek szintén rendkívül értékes blu ö- megtörtén! fényképén tzámilanak rd,t — W/j "••ka Bertevictyi Albert volt ullnmiitkrtr megvá- Báuffy bárá most a még tlintézelUn két egy- 64 í6"«,,úa< «l"ök*ré \'»«rievicsy Al- .. Tli, . f ,,, . , , .. bért rélbrmálori téren és n,int a magyar állom hmmihku reformtörvény vészért a főrendi-1... , ■ ,í i_, ,, 7.\' t .. * . J * mi tértlak lött a legszorgalmasabb munkások egyike hddmn it elnyeri a Uibbtégtt KlUönömn o L,y ná|r eHemeket táarzeil, bogy ttö ÜözremO-legmagasabb diplomáciai körökben tlitmerik, j kúdése gazdasági téren keto-sége annak, hogy! hogy ha tiánjfy bárá, a mint et bittosuak>ebben aa qj iparváUnkMban fenn fogja tartani at! látszik, ismét helyreállítja at összAangzatos j ketdéa éa baladás szelleméi, amiben a egyetértési a parlament két háta ét a korma "4r ^elvetető igazgatója: Szült Itéla mérnök . * ,, \' , , ... . lét irodafőnöke: Fejér ttyulakétségkívül hű ét fá Irtat, et elhatároló módon hozzájárul a hiű-i .. „ . ,, , \' radhatlan munkatársai lesznek. gyar állam ét «l outrák-magyar mjnarthia | • ♦ hatalmi befolyásának emeléséhez. Március 3 át: A nagykaaizaai \'áackadv» ő tf-jqságnak ,,Zii tkiirü Tanemu-lat*áfa* a Polairí E«yie*bw. „ „ 8 aa: A .,Kee<lhelyí KnktöaA* SegélyzŐ Szövetkezet" harmadik rendet évi közgjülése d o. S Arakor. » „\' 17-én: A „Nagykanizsai Itr Ndogylm** évi rwwíee köigyülfite. ,r „ 25-én A „pét-nalai takarékpénztár réat-véoy táraaság XXt. évi rendes kóagjítléaa délelőtt 9 érakor. A magyar ipar felszabadítása. A mióta eltftrangu magyar bankok a magyar állam i-éntOgyi lOggetlenségé- H I RJ K. A „*sil«H Martára Krbruár 96 áa t A , Lritayel öategéiyő E«\\-let Szövetkezel" évi reudia kOstyOlise d. u. 8 órakor. I- - Rtrelas IS. A r«ak Imént mafalalhill j Irodalmi társa-ág MWglenee válsszimánya mar i. dioeéraia* ara ital mai i díloit. Február 96-éa Sümegi Kálmán 14. elnök vezetése melleit ülést tsrtott, mely a kálómmal eilHMárazla, hogy máioins 15 ikénak nyilvános mog&nnenléso érdekében akeioba lap. A terv ►avrint még fogja nyerni a Mgynut, énekkan a igy aiara. U-ikén delttiin 4 órakor a Polgári Etylet diaatérmében énekbo\', t\'t\'siat- ée molvá»hól ál 4 Önneptéget rendea, este 8 órakor pedig nny*a»tt táraasva* ctnrál, — Hlatzftk, hogy ktlsiaaágOnk mindet értelmet rétege liár.afiat lolkéittdossel fog caat* lakosai a móagalomhoa. As irodalmi társaság válaaa\'minya ngyanatoa gift öten rlkaUraata a.t it, kogy KotB^a Andor áa Haroaeg Kerettool egy legköirltbb rendezendő estélyrn megfogja hivnl, hogy telolvattai iftaaaak. — Aa l«p alsgyltt néntakra áeln<ia tálasatmányi aíéfl tartott, melyen a t««ly4 hé U ki vigalom eredményéről a vigalom rwtdaaöaét h*> -aámoiván, kitűnt, hogy at estély 793 Irt & kr. tisata jövedelmét hozoU, n ílyböl 600 firt kerti kio*t\'á<ra a szegények közi. Ugyaaeaen Oláeen a rendet évi közgyűlés határnapján mátcini 17 ke itzetoii ki. — HlktlsiiloH maltitág. A „l\'o «trí-Ejiyltst" vlt»lomr*nda<ő biiottstg pénteacn M ■ártott ülésében elhatározta, hogy a f. hő 26-án tartani szándékolt mu\'ai.ágol, lekíeiotlal arra. hogy rten nsjion a vidék iDbh flokelo»»g*néí hási mulateég leat é« még aac-rt is, mart a ka lonsssHB közreműködése e»on napra nem várhaló, bizonytalan időre elhata*st|a. — A váraskásábél. Ntgy Ktaitn vártai képviselő temületa februir hó 904a délután közKjŰést tartóit. Targyaltára körűit 1.) A Horváth Mihály Mle árvatári tövelelétek \'ár-gtában aa őrötöaOkkal kötött etytiaég és a *. pénzttgti bi/ottság erre voaitkoxi javaslata. K kiitgyOlé* a péntttgyi Usotukg jsvaaUta .varia* at egyetaágat ludomásal volta. 1) A nkanl.sal .Soépílő-Bgyestlot* e <ter)o«rtOne, alapetabalyai marim a v, képvlaelők koagytléee alul vála*st. mnnytba klkOldendö 4 ttg HjalBlé«a tárgythaa, A kötgyOléa a várnai képatsaO temtloi kebeléből : drí B^attik Ferenc. Dolmányos Oalá, Jtnda Károly és Piátar Bita v. képviMlOkot küldte ki a Saépffi-Egyesület vslasatmtatáb«. mely Itartay Boldizsár birtoka volt. Vt tha tilu- birtokában. Ágnes néni Ilyenkor kioes olt minden dovárz ík."igen jó banttaágbin voltak a ttomssé- lét* lehérnemül, egy miséi ato\'gállnlolt áa dokkal.de egyszer a kél hölgy öeueharagudolt és többel gáncsolta liludovácsékst, tnlg ceemetélt Uludováczné szigorúan cl\'illo la urának It a meg jobban dictérle. Volt.- a közlekedési. Hartay lloldiatárnak két büszkesége jól rendezeti birtok ée gyermekei. Gyermekei ? Itt as ember nem tudja, hogy hányadán van? A fiai! at 0 lai! Bizony illlor-ditoll világ volt. már mini lilodová"Séknál I Négy leány helyett négy flu I (Nem tudom, hegy a ki a két családot jól ismerte: melyiket sajnálit jobban a lányos (lludováctékat vagy a lump (jukkái. Hnrtsyékat ?) De Hartay Itoldlasárné nagyon bűtske volt at Ő fiaira. Olypn büszke, hogy nem jutnia, ha még annyit lumpoHak, még annyi adótéágot csinállak it. Jól vsn jüll — caililá apát, — etak fizesd ki est i üé hit tt ilyOsnil nagyon ritkán történi. Talán jó lenne, ha bemutatnám a Hartay liukai. Atl el\'ö Hartay Andor doklor-jolöll. Ha ránétünk! atl mondjuk rá: szép Italai ur. Olyan fajla mini egy ttakm-betyár. Fekete haj ée bajusz, tündöklő mélyért\'fekvő Szemek, egy kiaaé lanté en modor, nagy hajlam a pénzkidobáshoz ét élénk szellemi jellemzik öl. Hartay Pali jogáes, bár hseonlit bályjáhos, tokkal phlegmstikniabb és nem annyira a játékra mint a pezsgőre adja ki a pénzét; min [dencietre altpoatn kiadja töl Ián még tönbet, I mint Andor, mert a pezsgős, asztalnál nverni nem léhet, mig a kártyánál as is megesik hébe-hóba. Hartay CHdá mérnöknek kéatfll. Tehetséges lin. | néha störtölödó I Kádig már kéister megbukott a.stigoHtlon, mind pár ttát forintot | tááfttl nsgy d ndy, nagyszerű vlyó, láncot, kor Ha négy lányod volna, a hozományok többel el Ictolyátó. eméutenénok. Meg a ruhák és a kelengye! éven-1 Hartay Lackó egy éwel fialalabb, mint Gidn, I kint ezrekre rúgnának Hál a tok tanuláe, mitek gtzdátt tehát stOleinél lakik. Ö a\'pápa kedvence, soha se veszik hasznát I Ha a fiaink kitanultuk, Nagyon saolkt gyerek, évenkint csakis egy pár i lesz keresetük.* százast pucol cl. Bátyjai, kik hónáponkint ugyan- A négy leánytól borzadó apa ctandeeon kilt ennyit köüenek, ezt váltig csodálják, zelle ilyenkor s pár ttáz forintos számlát, mely Hartay ur Lacit álliija mustrának t többj flukl oly ponloetn jelent meg, hogy ha két hóntpbtn elé, mire a mama avval a kifogással áll OK), hogy agyiser kimaradt, Hartayáknak ugy hiányzott városban több kell, mint talun. mini egy megszokott vendég. Hartay tiuk sohase láncoltak Uludovácz leány Hódi bécsi ilyenkor szükségesnek találta as nyal, ezért Uludovácz mama erősen esküdözött, tggbnrvoaokntk vagy a nőegylet számára egy ötz- hogy inkább táját ispánjánsk adja leányait, mini izeget juttatni, mert szokatlan tok pénl maradi egy Harltyntk. í] \\ . líludovácoék jelenlétében Hariafák dobálták a a bankókat a cigánynak, ások pedig hideg hangon menél^ek grófi rokonaikrái éa családfájukról, mélynek ágai egész Könyvöt Kálmánig nyallak vissza. Így tartott a vOtélykédét a két cwlád koaáu. III. A Itii aranyas. [ Uludovácz Mariska dalolgatva ugrándozott a kartbon, bogy gyermekévéinek ezen örömét még egyeter élvezhesse, hisz holnap agyit már howto ruhában ál majd Vágóik jetijén. Másnap fellüiték aa aranyos, bodrot haját, a Imi Ól egész idegessé telte; áltá\'kádá* közben ötször eltniott ugy, hogy a komoma már lálaáta a reményt, hogy valaha etkáaaíii a pajkos gyermek loiletlsját. De átért tágítani nem lehetett, mert ha a mostani jómon mag nem jelenik, a jövő bálra, nincs láncot, nincs ismeretség. Mariska nem voli olyan szép, mini Flóra, ha nem azért mégis csinosabb volt mint a vármegye összes kisasszonyait édes, kedves S aserfőkkt aranyos volt Olyan lürgt volt, mint agy kis mókus j csergedező patakként ömlött ajkáról a Szó s mig Flóra a szomszéd helyiségig jutott ti beszédében, Ma-ritka már Amerikái is befária. Alig hogy Vágóákhoa betépett, oda szaladt át megcsókolta as öreg Vágónál, kit soha te látott, de kinek ez a véghetetlen naivság te bizalom nagyon magtelatett. Mindjárt rá Uludováczné félájultan ált le aa ottománra Istenem! Maritkának nem lehetett Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 16. szám. (S. lap.) 1896. február hó 24-án. 3.) A v. tiszti, segéd, kezelő és szolga személyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjintézményének, alapszabály tervezete. A 49 §-ból állá alapszabályiért esetet, melyet jót 6 •zámnnk-! ben bővebben lógunk ismertetni, s közgyMéa minden hozzászólás nélkül egyhangúiig elfogadta. 4.) Lazsnak pusztának Nagy-Ksnizsához kért esatlskosását a képviselőtestület nem pIrtotta, msrt a osatlakoiás oly sok kűlóattle terhet róna a városra, súly jóval telfilmuloá a csatlakozás ból eredÖ jövedelmet és előnyöket. 6) A masöörök •zárnának ésfizstéaések megállapítása s as erre vonatkozó költségterv. - Mezőőri álláa 11 álla-pittatott meg egyenként 120 frt évi fizetéssel, mely javadalmazásból holdanként 90 kr. ssik. — Ijmes. Mestertoh Alsdlr uradalmi ia* pán C-áktornyán, jegyet váltott e hó 18-án Sopronban Stookmayer Frigyes odavaló orvos Isáoyávsl Annával. — A eaákUrmyal tsksrékpéazlir febr. 17-én tartott es éti rendes közgyűlésén válsss-totts meg uj igasgató elnökét, Szeifert Antal\', eddigi aligasgatót Aligazgató Hír/obmann Samu ig. tag lett Dj igszgstóségi tagnak Mayer H«r-manat választották meg egyhangulsg; A kisorsolt többi igazga óiági tag, névszerint Bernyák Károly, Caasatharner Hermann, Peesornlk Ignác, Strahia Ferenc, Tódor Jósáéi újból választatott ■eg. A lelűgye\'ő bizottság ISgjsi megmaradtak: Alszeghy Alajos, Hirschmsas Adolf, Pálya Mi hály, Heinrich Miksa, Probal Perese. Jótékony célra 410 irtot szavsatak meg. A takarékpéns tárral kapcsolatos önsegélyzö szövetkezel is megtartotta s bó 28-án rendss kösgsülését. A fel-mestvénytsr igazgat óságnak megadták. A kisorolt igazgatóségi tagokat és a lel ügyelőbizottság tagjait Újból választották meg. - A Muraközi Takarék pétuiár igazgatósági tagjai továbbra ia Klsrelák Lajos, Neusisn Vilmos, Neumann Miksa, Rosen berg Rezső. A feJuityelö bizottság tegjai; Margitéi József, Neuman Bernát, Neumann Samu, Benedek Béla, Lóbl Mór. — FelAllsetésI ItlasuUMa A nsgy-ka-aissai iparos ifjúság belegsogélysö és képsőegy-letének tol) 6 évi február Ló 17-én rendezett tel ■ss-sstélysa felttlüaetiek: Hlatkó János 5 frt Bélus Laws, (Jobr vendéglős 2-2 frt. Ksisner János 1 fri 50, Foclit Jakab 1 frt 40, Meiiler Pá\', 1 frt 10, Rothman Bé\'a, Lámberger Henrik, Blsu Lajos, Ricbtsr József, Ksortser György, Fisobel Lajos, R L és Reisios Lajos, 1—1 irt, Aebel Bertalan, dr. Hauser János 80—80 kr. Wajdits József, Brisner Mihály, Sspringer Izsó, ao-eo kr. Miltésyi Sándor, ifj. Miliényi Sáador, Takács Józael, Fridrch Mái yá«, Oláh István, Sötétormos Géza, Kelner János, Heim Ede, Godics István, Bus\\s Lajos, Ligeti trsivé rek, Buksz Ignác és Hsltsz Frigyes 60—60 kr. Tsmké János, Segesdi István, Megiyes Lajos. Nessler József, Sabiár Jóssef, Tóth Lsjox, Kiizii Jakab, Frank Vi\'moi, Kohn S, Tburn Lipót, Tóth Józael, dr. Fried Ödön, Kaeaka Lajos, Pet-rios OdÖn-,\' Lovák János, Reiner Károly és Fei- ner János 40 - 40 kr. Benedek ifj. Sobár György. Iloch Jenő, N. N., Nagy Marisks, Her-govict Teréz és Stern LipU 30 -30 kr.. Nagy Béla, Ofönbrc\'t Káro\'y, Szauberer Alajos, Németh János, Z. J , Tűsek Géza,\'\' Mat. r»dorfrr lg née, Sstler Mór, 20-90 kr. Preglmayer János 60 kr. As estély-tiszU jövedelme 168 Irt 60 kr. A szives felQffizelőkoek, nemkülönben az estélyen megjelentek nek hálás köszönetünket nyiltá-nilva, ajánljuk magunkat és ügyünket a n. é, közönség becses pártfogásába. A rendrzöség. — A férj zsarsekiága ellem. Egy régi ujságbán Illés Pál, s m. tud. akad volt leveleső tagja a térjek zssrnokságáról irván, e fel-szólítást intézi s magyar férfiakhoz; „Atyámfiai, férfiaki A nők fölötti zsarnokság örökre izámüsvs Ifgyen házainkból, helyiségeinkből, nemzetünk böl. Most, midőn a török basák is liberálisabb bánásmódot vesznek fbl nőik iránt: mi keresztyének és nsmes magyar nemaei 0ldóss0k*e gyáván a nőnemet ? Figyeljünk tehát a népre és -tamagunkra kölcsönösen, ki hogyan tartja fe levégél; és női kínzást körünkben meg ne ssi-1 véljünk. Azt az embert, ki eréuyea (vagy bár milyenes) bitesét bánislmszas, vegyük koabe és mossuk meg jál aóa szappannal. Tőle minden jó lélek utálattal forduljoh el; éa vele, mint bélpoklossal ne barátkozzék senki. Nősülő lljti öcsénkkel, ki mósl mátkájába lülig szerelmes, fogadtassuk meg égre, földre, hogy szeretni fogja feleségét teljes saivébő\', lelkéből és mitides erejéből; hogy az elkezdett diosé-retes indulatban rendithetlenfil megmarad, — mind haláláig; — bogy jó feleséztsrtó ember leeud; mert a Nemesis sem alszik, és tudni leli uraim, hogy (a mint olvastam egy helyen a szent íráson kívül) a nőnek szemeiből ilyenkor kic ordtilt köayár arcain legyöngyösvén, egyenesen a mennyekbe folyés bossuért kivitt" A fin de eiécle gyermeke igen sok naivitáit talál ebben a lelhi vá»ban, de hegy több igaz -ág és férfibos illő gondolkozás vsn benne, S\'int Dumssék, Strindbergék stb. nőket iynlá<óiraiai ban: aat senki sem tagadba*j-t. — Jót elli ÉsMI.ág A nsgy-kaaissoi fiatalság márc. 8-ás a, „Polgári-Egylet1\' emeleti dísztermében a vároti szeginyaínp javára Torma Áiítal jeles zenekara közreműködésével lótékony célú zártkörű táaemulstaágol rendes. Kesdete 8 órskor. — Belépti díj sssmél yeskint 30 krajcár. — Felülfizetések a nemes oélrs köszönettel fo* gadtatnak és hirlspilag nyugiáztatnak. — A meg* hivó másra át nem rubásható. — Táncrenddel a pénztárnál szolgálnak. -- A kaka Ktdvei eptaód tórtésl Sümegen egy esküvő slkslmávsl, sm -lyről tudósítónk s következőket irji: Gazdiig sümegi magánzó házához várták s vőlegényt a mólt napokban Jáooibázáról. A vőlegény jegjres®, egy ragyogó uép, mttvoll, II dal hölgy türelmetleaftl állt atablaknál, minthogy a kocsit már régen kiküldték s vonathoz és a vonal érkezésének at ideje eln alt volt már. Tégti megpillantó ta ez érkező kicsit a elébe szalad\'. Klss-S meglepte, bogy ném a vőlegény, hanem egy idősebb hölgy saá I ki s kocsiból; larjAn punké rózsás arcú babával s a vöiagéay után kérdezősködik; meglepetést azonban leküzdeni iparkodott és a hölgyet bevezette a szalonba. — Bocsánat, kisasszony kerdé s hölgy, A vonalnál értesültem, bogy kocsijukat elébe küldtél\'. 0 azonban sajnálatomra asm érkezeit még, i igy némi vérakosái után magam vettem igénybe a fogatol. El fog jönni ma, ugy-e bár f — Igen aassosyo »-, — azt hiszem az esti vonattal. — Hallom, bogy nő*ül, és ál akarom adni neki esi a kis babát, Es — letirik tudni — aa övé...... — Ne moodja, szólt kitört örvendezéssel s s menyasszony s elkapta a nevelő issml apróságot, Akkor a m ienkl.. mert éa az 6 felesége lestek. , S többször megcsókolta a gyermekei. — Nem lees tarbére a kiaa-s-onynak ? — Ugyan, hogy mondhat már iiyet, Legalább nem kell fiaenaim i gólyánk, hogy: „Uólya aénl, Gólya néni, tessék kovánk le benézni 1* Ob, be kedves I hogy izantl... No, hagyja c«ak itt, majd éa átadom neki. Eszsl fogta a kis babái • ott tartotta. Mikor a vőlegény este megérkezett, bevezette egy mellékszobába, ahol egy kis btlosőböa vezette. A vőlegény elsápadt s egy sovellakőabös méltó mégbáaáaeal mondta: — E\'aö és utolsó tévedésem... A kis regény végi ar, bogy a leendő ifjú pár megtartotta a babét, s még as snyjs sorsáról ia gondoskodott — Bab* • peilia Vsazzrtmben kllöaóa eset történt. Egy hordár ugyanit csomagot vitt s postára továbbítás végett. A csomagot állítólag egy fiatalember bízta ra. A postás kiaeaa-asony átvette a Budapestre s egy előkelő állású férfi nevén oiasett küldeményt s liár s címre való tekintettel lehetőleg kimélotlel keialu, saj-nálatlal jelentette ki, b< gy a ösömsg igén nehéz és kiányosso van csomagolva, mlaélfigva a. y. §, értelmében el nem küldhető. A tias viselőknek srrs az as S létük támadt, hogy a csomag\' ból talán ki lehelné valamit venni éa máskép jobban csomagolni. A megbízott hordár erre ráál\'oti s a pakkot legoti felbontották. Alighogy felpattant a csomag lődele, s posláskisáiszony akkorát kitöltött, hogy at egész épületben meghallották. Nosza lett lóiás-futás. A tisMek, a szolgák, s távirdászok és s levélhordók 4«s nélkül rohantak a „színhelyre)" hogy megfogják s — rablógyilkost. Mért sikoltott volna a postái kiiasasooy akkorát, ha rablógyilkos mUlt sem f A rablógyilkos be\'yetl ssoobas agy nevető szemit élő babát találisk, s ki bájos ügyetlenséggel rugkapálódzott, hogy kiszabaduljon ké- szemére vetni, mint Flórának, hogy nagyon tar toskodó. Vágóné bemutatta a fiatal urakat: •Tóth Jósks, fism: Emil, Herczeg Tsmás, Beregy Viktor ifj Kallay gróf és Vágó Tóni.« Msrisks nyomban ugy beszélt velük, mintha régi ismerősök lennének. Egyszer egészen köze\'lép Beregy Viktorhoz: • Kérem hol a monoklija? hisz msgál ugy bir ják: a monoklis Beregy! Tegye fel egy percre kérem I* Beregy zavartan teljesité kívánságát, mire Msriska rögtön kikölcsönzi és kedves lesz leleoséggsl fixirozza a társaságot. A fiatal urak hamarosan kijelentették, hogy a második Gludovács leány jóval arsnyossbb, mint u első és Kállsy érdeklődéssel tudakozódott a GÍiidóvácz-csálád származásáról és megeiégrdelt mosolylyal hallá a kielégítő választ Gludováczné oda szólt Mariskának : .Beillenél a Hartny famíliába ia, nincs benned egy csöpp nemesség sem. Tsnécslom, bogy ne közelíts s fiatal grófhoz.\' ,De ha ő jön boaám I Azt akarod, hogy ki kosarazssm ? •Attól ne ft|j, hozzád cssk s köznemesség vonzód hátik.\' Az ozsonánál Kállsy, Msriskát vezette ssztsl hoz és s lehető legélénkebben társaloglak. A jour régén (íludovácsné haza hajtatod Csákányra. Útközben alig gyözle korholni leányát : „No, le ugyancsak fényesen ünnepelted első debüdet. Kállsy grófot őrökre elrissztottsd fesztelen modoroddal és osfobs fecsegéseddei. Ki fog gúnyolni, és mellőzni log a bálok-n* • Az meglehef< — szólt s kis srsnyos komolyan — talán szórt is kért fel s 2-ik négyesre, mikotra már jól el lesz fáradva. < A mama meglepetve nése I leányára, ki arany szőke fejét busán horgasztá le. Hamvasó szerdán a bál utáni napon Mariská nak a reggelihez gyönyört csokrot hozlak be. A mama nem szólt semmit, csak meg sem kérdezte: kitől van, de aiinAl meglepeltebbnek látszott midőn Mariska nagyot barapva a vajas kenyérből, türelmetlenül rázta bonts fejecskéjét\' és nagyot sohajtvs szólt: .Már hamvszó szerds vsn, kezdődik a böjt. Jaj de csúf I Én igazán nem tudom, í.ogy miért vsn es s nagy böjt." .Nem tudod, hogy miért vsn s nagy b-\'jt? Nagyszerű! Cssk mond ezt s társaságban 1 majd kihireszlel Hsrtsyné. Járt hozzátok káplan,"pté-i bános, mégsem, tudod a katekizmust?\' Msrisks tovább evett. ,Ha az ember férjhez megy, ugy-e akkor maga nndeli meg az ebédet?* .Igen, és biztositlsk, hogy nem báfibém, hs te már rendelhetnéd.* | At sranyos dacosan szegesé csillogó nemeit anyjára. •Hát mtyd a nagy böjt után hozzá megyékI ?« .Hozzá mész ? — kérdé anyja éles hangon — Hozzá mész? Astán ki kért mag? Tudtommal senki.* .Dehogynem I Ifja ugy lánc, után igen álmos voltsm! A bálon Kállsy ssl mondta, bogy el* vesz, én meg sst feleltem, hogy hozzámegyek ! ? A msms megfogta Msrisks kezét! „Te félre beszélsz, seked lázad van." Az aranyhajú aranyos nagyot sóhajtott i „Epei) esi moodta Nóvák Emma IsP\' v „Hál annak már elmondtad ?" „Már tegnap esti. Ast kérdezls, hogy mit beszéltem ss én grófommsl? Hát megmoodlam Nagyon megijedt, szegény mást várt Asl hiszem mérgelődött rs " ■ .. Gludováczné boldogan mosolygom „Mégis cssk Mariskában vsa a legnagyobb örömem" — goodoÜ~^> JUogyan beszél ss s gyermek 1 „az én grófom*\' Flóra ma ia magázza léijét és a neve emiilésénél lülig pirul! Aztán megcsókolta a leendő kis méltóságos ssszonyt és kiment az ebédlőből. Kél hét múlva már egy nagy pecsétes püspöki levél tudatta Ghidovácsékksl, hogy s nsgy-bójt alilti esküvőn a dispensációt megkspták. Nagy-Kanizsa, vasárnap nyeluteileu belyseteból. Hogy miért ke vilit a oaomagba, aat pareaa nem tudta megmondani tlflgyögéaél még nem értallék meg Tájékoztatá-aulaaonbaa agy oéda\'a fltyegtli a mellén, amelyre a kedve* mamái* ráírta : A h«rdar bamba képel vagolt éa a vállát vonogatta, a poaisll«stsk pedig megegyeztek abban, hogy a pakkot »ein igy, aem másképen cajma-goíva nem lehet fö venni Mihthngv pedig valamit mégie kellett tenni, tudomására hoztak aa esetei a tftnoknek. A főnök nyomban értesítette n rendőrséget, amely egyelőre apai gond.ai alá vette as apróságot éa megindította a nyomozást a feladók ellrn.de egéaz estéig sem tudo\'l nyomra jutni. Reménylik asonban, bogy a puhatolódzás-nak mihamarább meg lesz a kivánt eredménye. A csomag cimasalagját egye\'öre titokban tártját\', - Hidsityán rgyteli késgyálás, Aa,-kanizsai badaatyán egylet a múlt napokban tartón tisztújító közgyűlésén a tisztitar vála>staaát kővetkező eredménynyel ejielle meg: ElnOk : Oroszváry Gyula, alelnók: Biliaits József, Ifipa-—intésünk: Tlvolt János, alparinoinnknk r Vshnr-vio* Ede, Tanosíts József, Somogyi József, tó parancsnoki segédtiszt: Csillag Kárloy, Légrádon alparancsnokTMurkotict Ferenc, jegyző és e\'lenör: Horváth lelvén, pénztáros S\'rpánek Albert, gyám: liell Jáno», orvos: dr. Maver Ferenc, zászlótartó lisztek: Regíer Péter és Gel« Józsel, szer\'árnok Teréz Amál. * Teljea elláláil keres keresztény caaládnái vagy magános úrnőnél javaknrbeli hivatalnok saját vslaminl báron kiskorú gyermeke Márnára. Házasság nincs kizárva. — Neiiieslelküség, tisztaság, jigészséges lakáa megkivánia\'ik. — „Évi fizetés 600 frí, me\'y havi 60 frtns részletekben mindenkor előre fog fizettetni." Szíves ajánlatok .Bizalom\' alatt a lapkiadóba kéretnek. — Kétség éa, rekeátség éa elujAlkó-teéásaál melegen ajánljuk l. olvasóink figyelmébe Egger dijjutalmazott bistos hatású mell-1 pasztilláít. Kaphatók 26 és 50 kros eredeti dobosokban minden gyógyszertárban és nevesebb drqgua üzletben, valamint Ggier A. da gyógy-sjerkülőnlegességi gyárában Béei-ltnuderr — A ameghüléarkltél gyakran igen aulros betegségek keletkezhetnek, ha kellő időben alkalmas szerek nem alkálmaatatnak Zala. 16 Rxám. (4. lap) torvínyszékj csarnok. FoMíbb birósánokldl leérkeztek Súlyos tes\'f sértés hüntet\'e miatt vádolt Hajdú Andor elleul I Unlliy a táblától helybenhagyó ítélettel. Személye* szabadaág m gaérlése, becsületsértés és kÓonyU te<ii sértés vétségeivel vádolt Kocsis Jánoa éa Mustíis Jósáét efónl bünügy a láh\'ától helybenhagyó végzéssel. Varga latvftnné PhI Erzsébet felperesnek — özv. ön ál Jó\'sefné Miliáczi Eva és áliháczi Istvánná Gál Eva alperesek elleni pere a Curiá-lól helybenhagyó íMlettel. Ba\'og István felperesnek — Balog Mária férj. Gergeos Istvánná ut. alperesek elleni pere a Curiá\'ól helybenhagyó Ítélettel. CSARNOK 4 — Vallás a költészetbsn. Irla í HALA32| MARGIT. —(Ciilytsláa.)-»_ (I) 1896. február hó 24-éo. Petőfi, (ámbár Greguss alheistának tartja a a puszták, viharok költőjének nevezi) veraeibeu mégh feloaillámlik a hí\', az Isten, általában a vallásosság. Bár elleumondá* látszik la következő veranzukában, mégis az Is\'enhex lolyamodix: „KéreIli Istent, hogy ne ébretztten fel At~ ítéletnapkor engemet, Jobb iite lenn álmodnom, liogy birtok, Mint a mennyben lennem uétkillrd," Hite s bizalma a túlvilági életben éa menny* országban nyilvánul e sorokban: „ Virágot illtettem auyáin lirhaimára, Le at égből anyám tekintesz-e rája f Látod e at égből viriiló sírodat, Viruló sírodnál htrveilt leányodat ?" Eszébe jut s költőnek\' magánys, elhagyatottsága s a bo\'dog gyernipl^kpr, midőn karácsony eslc egyetlül ül i/obajábán; „tiiihoszáni h benézett a karácsony, Ttiu crak asért, hogy bús orcsál is lásson, Ei rajta egy pár égető könyül. Menj el karácsony, menj el sietve, ____.______\'Mint rendkívül „ ____DMPEIRQ .. ——,, hathatós szer a 26 év óta Horgony- P.iin Expók 7 Hiszen családok ünnepnapja vagy te s/6," ler népszerű elnevezés aUltjó hírnévnek ^rrendöT^fl. íh....;Í .ll i. «. Tincl. Caps. eomp. bedör/efléa igen jónak Idao- \' " " " nyűtt. Csuz, köszvény, fejfájás s>b, ellen, gyakran már az egyszeri bedArsölé* elegendő a fájdalmak csillapiláaára. Esen rég jónak bizonyult bedörzsöl és nek egy bázt irtásban sem kellene hiányozni, már asér,t sem, mert majdnem minden gyógyszertáiban kapható, 40 kros, 70 kros éa 1 frt 20 kros üvegekben, teliéi nagyon olcsói Minthogy értéktelen utánzatok is léteznek, ajánlatos a vételnél a .Horgony, védjegyre ügyelni. * Orees kitüntetés a pár hónappal ezelőtt lezajlott szentpétervári nemzetközi nsgy kertészeti kiállításon kitüntelleknek jegyzéke most került birtáUnkba. E kiállításon több réss-röl adományozott kilfintetések között Ö caászári ienaége Mihailovica Nikolai nagyherceg a ki-állítás védaöke által adományosoti kilenc nagy aranyérem foglalván el a legkivá\'óbb he\'yel rendaivüi nagy érdeklődés tárgyit képezték; mert általános volt as óbaj hogy a ki\'enc nagy ki\'üntetés Oroszországban maradjon, aminthogy is nyolcat csakugyan a legelőkelőbb orosz cégek \\ivt*k ki. A tagyherceg érmeinek 9-ikéretzon* ban az ezen világverrenyre sereglett angol, Irancia és uémei világcégek óriási versenyével szemben egy hazai cég — Mauthner Öaön budapesti magkereskedő — érdemesítte>ett Midőn a hazai magkereskedelem ily magaa fokra emelkedését örömmel vesssük tudomásul öszinién óhsjtjuk, hogy földmivelérűnk egyéb ágazaisi is ily törekvő cégek kezeiben légyénél\', mert ez ese\'ben csakhamar lel fo| az virágozni és sválság ellenaulyosva lesz az óriási haladás által. Mautnrr további törekvésétől pedig reméljük, bogy épugy mint megiermén-yeinknek Németország leié hefhatósan n\'at tört, legujabbnagy di-ida Iának lerén: Oroaz-orsz. is uj vidékeket Ing föltárni magkivitelünknek. • Halai ensher, házias oaaládnál teljes sl• látást, keret. — Ssives ajánlatuk e lap kiadóhira tufába inlézendők. Midőn kedvese elhagyja, akkor ia az Iatenben bi/ik r „A\'chi ver meg engem at leien, Hogy szeret őt uiár kerestem Majd igy végzi a dall: Kerestem én mást magamnak, • Keress te is mást magadnak, Éljed világodat vele, Áldjon meg az Isten vele I Petőfi nem volt hát aa az atheiata, mini a minőnek ól ttreguss állliá. 0 is a világfájdalom köliője volt A világirodalom, á\'talában a kűllö\'d a magyar irodalomnak három termékét iameri el classícus műnek. Ezek „Az ember tragédiája" Madách Imré ől, Katona József, Bánk-Bán" ja és Arany Jánosnak a Toldi trilógiája Elaö helyen áll Az ember tragédiája, mely e\'ött netrcaak Magyarország, de az egéaz művelt világ is megbsjol és kalapot eme*. Es ez a világhírű drámai költemény — a magyar claa sicus n (Ivek legjobhís — a legnagynblnaerü, leg-fenségeeeblh vallásos költemény. Valóban büszkék lehetünk Madáchra, erre a,magyar titánra, aklva vailá>os zsánerű löltemények legreme kebl jót, legliatalinasabbjái megalkotta. Az eféaz mű onnceppj\'ljá Móztanek a világ teremtéséről irolt munkáiéból van merítve, ga/dngitva a köl ő lan\'asiáiával. Az angyalok reszketnek, hogy talán Lucifer győzedelmeskedni fng az églek feleit, do az Ur meggyfizi őket a felöl, hogy még az ember le\'ett aiiios disdala a sál ánnak, midőn megbocsát a bűnbe tévedt Ádámnak a mikor az felébred, igy azdl hozzá: „Mondottam ember, küzdj és bizva bíznál"), A vallásos költészet egyik hivatott nagy apostola Tompa Mihá|v, ali majdnem kizárólag e z\'éoert követte. Minden költeménye hí ren vizese- iül rüii u ktilUiban a mélyen érső, szelíd leikB embert, akinek a vallás éa magány a aimlena, amit világosan kiolvashatunk ebből a verséből is. „l!a meghajolt már a kereszt■ nyomott vált, /Is ajkon némaeág a gyász jieeeét; tink széf) reményt ha szived elfimlt, 8 at élettel, világgal meghasonlál: Legyen nagyobb erőd a fájdalomnál I llajmt dereng as égből, bár setét, trezd a kény e próbáltatás becséi; Hidd : hogy atyád, hogy szán, szeret ki dorgál. TOrj és remélj, elmélkedjél, imádkozz! Hadd térjen a beteg létek magához... Igy, ha kőeetje ott fenn megjelent, 8 mint a Noé galambja mssza számyal Zöld olajág — s az ég jó válaszárai: Mit újra megnyersz: lelki béke s s csend". Tompa szive telte roll szeretettel embertársai iránt és szerinte o\'y nagyon boldogító az, ha a n áaikon, aki szenved, segíthetünk. „Mert jótett állal a föld a meny nyel rokon 8 Istennek Icépe r/tn a romlandó poron." Tarkányi Béla, Meniovics Fercnr, Mindszenty Gedeon, Jámbor Pál* Payer Antal nagyon aok szép vallásos kólteinénynyel ga/dugiioiták iro-dnbnunkatr - (Vége u*«a«sik.> KPzg&zd&sig. Mag) ar gazdák enzágM ksagrrsssnsa A magyar gazdaközönség s a gazdasági testüls■ lek Lőrében már a mull év végén napirendre keiül egy országos gazdayyülés tartásának kérdése. Az ügyet az Országos Magyar Gazdasági egyesület vette kezébe, s ma már az országos "gazda-kongrS\'Szut megtartása nemcsak hatafoiottu vált, hanem tervezete ée szervezete is teljesen meg van állapítva. H szerint a gazdagyüles f. évi május hó 19, 20, 21, 22 ét 23 ik napjain Budapesten fog megtartatni. Rendezik: a zzővetségbs lépett gazdasági egyesületek végrehajtó bizottsága s az országos magyar gazdasági egyesület ée a független gazdák e célra kiküldött bizottságai. Célja a congresszue-mik: mindazon kőz- ét mezőgazdasági kérdéieknek beható tárgyalása, melyek b jelen gazdasági válsággal összefüggésben vannak s ez alapon oly határozatokra való iutils, melyek a válság enyhítésére a kormány intézkedéseknek s társadalmi terekeny-séynek utakat jelölnek ki A kongresszuson 5 szakosztály működik, ezek: 1. Mezőgazdasági és szukoklatásügyi. 2 HitelhiztotUie és adóügyi. 3. Mezőgazdasági politikai ét értékesítési. 4. Telepítés és kivándorlás, munkás- és cselédügy. 5. Gazdasági érdekképviseleti szakosztály. At elnöki tisztek a magyar társadalom legkiválóbb férfiúival vannak betöltve. A szakosztályok bizottságokra vannak felosztva s minden bizottságnak legalább egy előadója van s az előadók száma nagyobbrészt hivatott s nagyobbrészt országosan ismert szak-férfiből áll. A bizottságok keretébe a tárgyalás alapjául felvett kérdések mélyen szétágaznak a gazdasági élet minden ágába s oly behatóan s részletesen fogják foglalkoztatni a gazdagyülétl a mezőgazdasági ügyekkel, a mint es még egy kon-gresssuson sem történt. A kongresesut tagja lehet, a ki valamely gazdasági test illetnek f. évi janmlr 31 ig tag ja volt, vagy akit as igazoló bizottság feltesz. Tagok az ülésen tanácskozási és szavazati joggal birnak, a kon-gre-eziis összes kiadványait ingyen kapják s a tagok részére kieszközlendő kedvezményekre igényt tartanak. Tagsági dij 5 forint — jelentkezhetni tagul as 111, országos gazdakongresszus titkárságánál (Budapest köztelei.) Ugyanaz a kongresszus tervezetét ie készeéggel jmtgküldi az érdeklődőknek, ha ez iránt egy levelező lapon hozzá fordulnak. Iiérkééitő! ftsénét D. . V. . A tárca-cikkel, mihelyt terünk nyílik, közzétesszük. Dr. Felelős szerkesztő: Ii 6 K E EH I L Laptulajdonos éa kiadó: rilCHIL I B L fi P. Nagy-Kanizsa, vanárnap. ÍÍY1LTTÉR.*) Zala. 10, szám. (5. lap.) 181)6 február hó 34 éa. Mtnrtiil hIiwi m»KI* akkor valódi, — lll gykraakót romlink, (ViMto, ftetaér la »elaas»k»l aa krMi i« m aa k*M «*tmúai, ilu, oai- km, kooaklanlt, alaláaoUaktl, Oaaaattol i ki it ~ lalategy MO ktlOtWaá mlHlMg i* 1000 tlltlatoaá alatáaatbaal i i I itotlwbAr ia aáaatsltsaa a hátim* taáltliva i> alaltktl pátlaftirdallával klkl i llaa I Babai-g <l. (m kir a4var< átállító) Mljfui/tni Zttriohbnn, Hujctka tlaaatl Itvtltkra 10 kroa, ia I lavsltallapokr*! kroa bálytf ragaaataadó. — lltgytr aytlvta Irt aagrtadalástk poaloaaa tllaláalalntk. I__O M-l) ___ Nyilatkozat A vldákl lajwk agyaáaalylkábaa „Nyllatkoaat" damil Italilak Ignáo aláirtával »gy nyílttéri klilnli) l-laat aM|, aalyban Itátd\'ók Ignát asgkaraaktdl, aki rovtd Idlvtl rajéit a badap*atl kir, TDrvtaysaák foayltfl oaatáljráaak nyilvános tárgyalást Itraábta lUUllklal n (tálaltak fmd|*u alt. aa|át káaysImiUta aliaallá|áaik lolo|ilaií<ni vágott aa .lltataág aladlg Falyaaalbaa lavÁlittntlgyre vonat* kotélag a vldákl kóalaaáfgtl agrat-iaáat tlhltttal jtgyakaaik Katit laaétalllati klnaatoláant tataim, dt tanai tlSrt> boctálása aollatt, hogy tgy bírál katároaataak Jogtrlra taalktdáaa tláll atakl takar Iával, klIlaBtaa a Hág jog\' artrt aam taalktdall klrál határozat állal árdaktll tállal jiolámlátia notu bocaátkoioa, taáratoa napán annak kalittá\' tálátára aaorllkaaoa, lmgy a kidapaatl kir. ISrTáayaaák atal btttitaMi blréaág alatt tsabályst.rtta l.folyt bRnílsagá Ut alauláa a bniln|it*il kir. ígyáaatág alat vádlialMg-MvatalbAI Haldek Igaác niagksrrsktdll alltn vádlndltványl tett át a r«attlléaa«a kir. I\'arla 7B07 H. III aa. a hall kaláranUial epfrn a ?la>|*lat adatai alap|la Haltak IgaAa amikrraakrtát a lapba MaMlárt valé felhajtás salait tll alá kal/aaal Mattella. Aa tava vádkalámitt tolytáa qegtarlolt vágtárrvaláaon a kSsvAdU kir ag|«as tani tárgyalás tyUaiva/tlkta kipaat a vádat fraalartalta áa liaid.k tgaác aagka raakadít a Itgla Haltllárt valö falbajtba blva* tálkát Sldtkaaad* tlaaaalakaáafáaak rlklit-tlaa minit ladlltáayaa\'a atgblaUl tatai ia alafl fokban ti|árt blróaág vádlott Haitink Ignácot falaatUtfa atyaa, dt a bta«tl*kaányak aagiorláaáaik laarga\'ntaáaAra k\'iva\'o I tádkalátág apaaabaa aj II-táaaa lárptláiit a felaaaaU llátrl tllta bl> lattataM Jalaatella ka. Haldtk Igalt Maaa\'áaa lakát még aaaa Jagarfe áa ftM bl\'á«ágalak vsnnnk klvalva Haldtk Ignáö tljárása fa< lall llátotst aoadaat; I aaga aa|ál kgjráboa bité ata lakat áa ajrillUrt kOaltaápyakkal bíróságainkat Bnactnuálal ata fogja. Kaaytt tartotta®, ta Igaaaág árdakábta kljolenlonl, áa palaatlába Háláik Jgnóootl aam banátkoaaat, taak tat kl-váaoa még ntgjogy\'tznl, kegy aará valátlaatá| aa, a alt Hallak „nylIatkozsC-ában stég eddig Jsgerln ata It taal-kertelt Maaaláaátttk okásl Mtaa A kit a Carta Jogárváavtata lapAa Malvlléra val* fal baj Ma mlalt vád alá fctlyeiefi It a kl ellen a vádka* táaágai kápalaett kir. tfjfyátt aaaa kantéit mlalt a vádat ayilvtaaa fágtárgyaláaun MvatalMI fcaatartatla él I kl ihi végrt a kir Igyiai fMtNeiéae ftlytáa a Haváét eiárál aaág aa le falpaaaatbaa vaa ■ aa agytattak kuka hiyapttdaik Itala vádaakodáa alatt vtlé MJalta-tátaal I BadijlM, 18M. hkraár bó. Mauthner Ödön. 2>Te váaéxoljon Tretőmsig^ct mlf TI A V HVV ■K&Kkt.\'roKkmIc\'itúbOl nílllilllli (BUDAPEST, Károly körút 0 sz. a.) árjegyzőket nőm kér. Hird.etXDC10an.3r-L Osv. Belllhelm Markóné n. kanl\'tal hi|agva«ll oég otMlOmegéhaa larioiO i a mák-tornyai lárháiakhan Invll kllrO bellii 86008 kgr. Injait, 04177 kgr. árpa éa 4180 kgr. árpa- roita alja, ajánlati tton, a kOvetketO fcNnlek mailett alatlailk. 1. A lárt Iráibe\'l ajánlatok leakteohb fo\'yO évi február bO ¥6 áaak 44li 12 érájáig Dr. Loke Emil tttneggonanokuál JVagy-Kiriltala headandófc. Aa ajánlatok: a bu-■áiá, árpára ét árpi roita aljára kttlón kOlOn teendők. 9i At ajlnlatol iüvö i irto/ik ai ajánlat átadánakor minden nmásaa utáo 60 kr. óvadékot a tOmeggondnok ke<eihes letenni. 8. Aa eladás tárgyát képrsO galtonaneaiOek mintái a lömo/gondooknál, es eladandó ártt1! pedig a oeáktornyai tárhá-akban ineg*ekinibetók, a csődOineg azonban aa árak ml*\' nó\'égeért semtniiiemli szavatosságot nem vállsl. 4 At sjánrat ns sjánlsttsvóre lettéilenQI ktllelesO, s caOdlSmeg azonban a legkedvt-sóbb ajáalsl ellogadátára ninon kiítolozvw, nanom szabad rsndslkeaéai jogát leatartjs. B. VevO kOtelee a megvett árukat a vételről nyeri értesiiésiól asámHoit legkésőbb három nap a\'alt saját kOlUégén, ■ helyisinén álvenni olykép, hogy s vételárból as sladoU gnbotminllekol ti otáktornysl tlriiéiiknál tsrbelo Otetegsi a tárbássknak, as ezen összeget meghaladó ré it pedig a témeggondnoknsk fWotl kl. 6. Ha a vívó aa elflbbi pontban foglalt kötelezettségének slegel nem leás, Óvadékát slvtsail ét as áruk az S rovására és költségein újból eladatnak. Keit Nitgy-Kanissán, lHi)&. évi Isbrnár bó 81-én. 80, l-l Dr. Lóké Emil t. k. lömeggondnok. C A |J ( \'-tálé orvoahatóiágllag meg-Orvivví vlzagá t i.sio- (Blaoaylat Bánt, 1887, Jal. 8.) •ok MIIJ .IÓ »xor kipróliáli és kiillnönek lit/oii) Olt, logorrgei\' lat ajánlva, egysersmind s legoTesóbb logtlsztltó áa ápaágben tartó aaar. laáf uykttá fa 122. sz. — urb. 886. HlidUitmény. A nagykanizsai kir. törvényszék ezennel közzé teszi, hogy a magyarszerdahelyi úrbéresek közös legelőjének felosztása czélji-ból a lehetőség tárgyalására határnapul a küzségblró házához 1896. március 18-át tilzle ki, a melyre a távol levő érdekelteket ezen uton megidézi. 40 l-l A kir. törvényszék. Nagy-Kanizsa, 1896 február 14. Qomhdr, » k., Tóth, «. k., JmjtjtS. (P. H.) tinik. Óim Hirdetmén)\'! Vagyonbukotl Kohn és Reich nagykanizsai kereskedő cég csődtömegéhez tartozó a csődleltárban 2-916. lélelszámok alatt fclvett röfösáruk ét bolti berendezésből álló inióságok 3078 forint 16 kr. becsériékben ajánlati uton eladatnak. Az Írásbeli zárt ajánlatok legkésőbb 1896. \'évi március hó 10-én déli 12 óráig 857 írt 81 kr. óvadékkal egyetemben Dr. Schwartz Adolf n.-kitnizsai ügyvéd, csődválasz\'mányi elnöknél benyújtandók, hol a caődleltár és közelebbi feltételek is betekinthetek, Nagy-Kanizráo, 1896. évi február hó 20. Hopoch Gyula ügyvéd, _ tiSdidlantmdnyi jtgyiS. *) tt t jmattaa ktoHllakárt ata vállal \'Mtllaetgtt a satrk. EETBSITÉSI . s, ____ A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság rész-vónyeaelnelc folyó I8B&. éti luhrutr 10-én tartott kö/gy0lé*e 200 darab, egyenkint 100 furinl név-priéktt liévre.szóló 11805. évi január hó 1-iől ke/dve aa üzleti eredményben a régi Részvény kksl egyenlő aiányban réssesúld n) részvény klbocsájtását határozta ti, k0ve>kes0 fal\'ételek alaiti 1. A régi réezvényak lulsjdiiiio.ntl réssére sz o\'övóieli jog részvényeik arányában biatoeitlatik olyképpen, hogy minden részvényo-t egy darab régi részvény után egy harmad, adodeu két részvény után kát harmati és minden három darab ragi részvény után egy egé-s uj rémvényt vehet Al. 8. Egv egé*s részvény átvételi k*a 7( 0 frt. szóval hétasás frt és eanek 189ó. évi jsnuánh l*étöf a l.enze<és napjáig jlrrt 6"/u-o« kaniais. 8; AtmMldi jog ctak 1895 évi mdreint M 16 éig gyakorolható; at tttn haltlr-napig igényit nem rítt elővételi jog mtgttttnik. 4 A rágí réssvények, melyek alapján ss s\'Ovéleli jog gyakoroltaiéi kivántatlk, ezelvsnyiv nelkQl ss intézel pénztáránál lebélyegzés végett legkésAbb 1896, évi már-oiut hó 15-ig bemiiintandók, ssik alapján n jo\'uoauUsági jegyek kiadatni fognak. 6. Aa áVréleli ár 189).évi március 15 IŐLkezdve legkésőbb 1896. évijúnius lóig egésabsn zamataival együtt elismervény, illetve végleges réstvény ellen brüzeiendö. A mennyihen a beflzetés 1805. évi június hó 16 éig nem teljesíttetik, a mér bejelentett elővételi jog It megsstlnik. 6. A harmad tl| részvényekről szóló eltsmervények 1806. évi november hó 30 ig egye«llendók é* n mennyiben ezen egyosltés a kliüsOtt lintftrnapig meg aem történnék, na egyediét végett he nem matatott eiiamervAnyek érv^nytel-nekké válnak és azon összeg, mely es n elismrrvénysk számának megMelóleg ktállii^tt egész réssvinyeknek a helybeli Kir. kóVjegyköahenj Utóval megtartándo nyilvános árverésen való eladásából befolyik, as elisinervények birtokosai javára bit ói letétbe helyeztetik. A klbootáiaudó 200 darab nj részvény 700 lr>, átvételi áfából 100 frt, túgyis k0.000 frt a Nszvénylókéhes, (100 frt vagyis 190.000 Irt a tartalékalaphoz csatoltatik. As 1-600 Hjhmlg terjedő régi réss»inyek és sselvéoyivek ée 181)5. évi márcias hó 16*10\' kezdve qjakksl cseréltetnek ki. Mirdl ss intéasl részvényeseit tisztelőitől ériesiil 34 8-1 Az lffAacratótoáff. 3Ü Nagy Kanizsa, vasárnap. Zala. Ifi. szám. (« lap.) 1895. február bö 24-én. WEISS JAKAB 5 BÚTOR 2 r GYÁRI RAKTARA. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Blau Pál-féle ház, előbb „Heiif-féle kávéház helyiségében BUTOR ÜZLETET nyitottam, és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ffien raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőzödhetik arról, hogy mkt&ram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől ,kezdve egyszerű árukig - dúsan van felszerelve. Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi műasztalosoknál eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is á legmegfelelőbben vásárolhat Ezenkívül berendeztem egy mflhelyt KÁRPITOS és DÍSZÍTŐ-MUNKÁKRA és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni. Mély tisztelettel WEISS JAKAB. N) oqpalott Fiechel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanizsán, 1895. 17. 8z&m. Nagy-Kanizsa, 1895. február 28-án. > XXIV. évfolyam. — IllltlilUlil : f »• a4 • ■ t oiup-ai. ui Ma laUaaádO a lap Mulluil rWii leaatkosá aWa kMaatop. HraiT*-"— \'—*ut «aak laaMft knat-M fogadtalaak al. I tál rátok »»■ kahlabuk finn. Egyet uém itv; 10 krajcárt ZÁL/Á Politikai és vegyes tartalmú lap. IkjéMflM: fámMe-tfti* ! fbeM HHp hijth . KLŐrtZXTÉSX áláK : lf*m tm II kanta !l M - krj ráMm I t«M (I irt — kii Xagyvdávra t komat (1 Irt 60 kr.) Ilrliilnl jatáayaaaa aáBliMMat VyUNér yitttaira M kr. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesölet, as Ipar- éa kereeke-delmi bank, a Nagy-kanittti segélyegylet-nzflvelkezel éa a lelényei takarékpénalár, a „nagy-kanizsai malátagyár éa serttződe r. L" hwMu IdtlQnyt, m-ir-ii-i -■-r— a kIHiilttkn Xcg|«lnlk Nagyliakluád lictenblut k é I ■ ■ • r: vmaámap ém aa\'O.törtölcöa. \' HMI>||I> StaM fele* kíay*. >inil,lliÉ>i lattanuk Apostolok oszlása. (zfl.) Bomlasztó ereje van a reakciónak. A hová beveszi magát, ott vége van az egyetértésnek, a megférésnek, mert megtéveszti a józan gondolkodást, az egyenes, lelkiismeretes okoskodást, elferdíti az igazságot ; mert a reakció csak a furfanggal telitett levegőben élhet meg, ott táplálkoz-hatik, ott figlődhettir Láttuk a reakció bomlasztó erejét akkor, mikor legelőször szétrobbantotta a f&ggetlenségi és 48 as pártot; látjuk még nagyobb mértékben annak ha-táaát most, amikor világosan kitűnt, hogy az Eötvös-frakció kivételével újra egyesült pártban most már oly szakadás állott he,, amelyet egyhamar nem lehet ismét reparálni, de nézetünk szerint egyáltalán nem ia lehet. Kétségtelenül leaznek sokan, akik ezt a pártszikadást szeméi} es okokra fogják viaazavezetni, a bizonyos, hogy személyes motívumok is voltak mérvadók a nagy ellenzéki párt ez ujabb bomlásánál. De az okok mégia mélyebben feküsznek, ott, hogy a függetlenségi és 48-as pártnak nincs semmi jogcíme arra, hogy a 48-as szabadelvű vívmányokra hivatkozzék, mikor ezek most nett kellenek neki, s nehézségeket gördít a kormány útjába, mikor ezeket biztosítani és életbe léptetni akarja. Mi marad meg a 48-b il, mikor a szabadelvű reformok nem « kellenek. Sophistikus elmélkedésekkel talán tévútra let vezetni az egyik másik együgyübb vá-| lasztót, de, hogy azt higyje el okoa ember, hogy a 48. és függetlenségi párt elveivel egybefér egyszersmind -az összes szabad* elvű reformok oppugnáláaa — ha ezeket bármi gyűlölt kormány iá kezdeményezi, — olyan bárgyúnak csak ne tartsanak azok a radikális urak senkit. Hogy valaki a szabadelvüség bajnoka lehesssen, mikor titkon, vagy nyiltan a néppárt malmára hajtja a vizet; hogy valaki igazán a 48-as vívmányokért lelkesüljön, amikor a reakcióval kokettiroz, azt ugyan nem hitetik el senkivel azok a jó urak, kik a haza szabadelvű fejlődését másodrangú dolognak tartják, a első sorban a kormányt akarjáti megbuktatni, hogy ama fejlődés általában lehetetlenné váljék. Nem remélhető-e, hogy előbb-utóbb mégis megnyílik a választók szeme, s jobban meg fogja különböztetni azokat, akik valóban az ö barátai, azoktól, akik igazán keveset törődnek sorsával, csak az elvet, az elvet hangoztatva, mely azonban ugy látszik sokaknál csak üres szó, tartalom nélkül. Talán feladása az elvnek egy 48-as és függetlenségi párti" képviselőtől, ha a szabadelvű javasla- tokat pártolja, habár a a 67-ee kiegyezés talapján álló kormány akarja is asokat keresztülvinni ? Hát ezek a reformok nem a nagy y Jidők hagyományai, melyeket egyszer mára magyar népnek juttatni kell, hogy ezekkel is éljen, ezeknek is örüljön, ezeknek áldását is élvezhesse? J u s t h Gyula és követőt nagyon he* lyeaen cselekedtek, mikor ott hagyták a pártkört, és maguk szervezkednek, elveik tekintetében semmi más magyarázatot mag nem engedve, mint a minő az eredeti prognmmban már amúgy ia benne van. Hogyha az Ugrón—Polónyi párt, (mely most az anyapárt büazke neveivel fog takarózni) compromiaaumokat enged meg, tegye azt a maga szakállára, majd a nagyközönség csakhamar meg fogja ismerni igati | célzataikat Nem a mi gondunk különben, a függetlenségi és 48-as párt dolga, de az a körülmény, hogy kebelében folyton dul a viszály bizonyítja azt, hogy itt, a hol annyira az elvek tisztaságára szeretnek hivatkocni, amely mellett bizony a párt szépen együtt maradhatna, más tényezők is működnek közre, melyek a pártot tolyton nyugtalanítják a a párt egységét megbontják. És ez az a szellem, mely ahová befurakodik, mindenütt megzavarja a békét, mag A „ZALA14 tárcája. ái«k a r«4*«Ur«k. — á «!áliá* sraésti ttritja. — Amló\'a az Isten dolgukat felvitte, hogy I. i, a .redactorság* cserebók bábjából szerte röppentek a \'szerkesztőség < büszke szárnyain, azóta lálótehetBégÜk mód nélkül neki élesűlt. Ez a báb, ugyanis, egy olyan csodabogarat nemtetl, melynek elül is, hátul is, — slul ia felül is szemel vannak. I Valóságos árgusok I Csakhogy mig ezek látnak mindent, ami látható, amaaok olt is látnak vagy látni válnék valami olyast, ahol — nincs. Régi jó idők.....I Amikor a cibakház! .Képes Világ"-ban megeresztettem Pegazusom kantárttá-rát...y. hej, csakúgy szikrázott palkója az ötle lektől I Mindig a korral, a szezőhnal haladott. Őszelőn pl a borkádakból itattam ; tálalőn disznó-1 torokban abrakolt, műmutatványai pedig ott büszkélkedtek a .Képes Világ\' üstökén. Ha nem csurrant, cseppent; de mindig hozott még redactor uraimék konyhájára la valamit. Emlékszem még, mikor aa istenben boldogult RöfTentő Mihály uramnak, a roll fala eszének is mesterségét illetve a vidék legkiválóbb hentesének sonkáit és sódaijait énekeltem meg: éléskamrám tlaateletdij fejében csakúgy duzzadt t szebbnél szebb ée jobbnál jobb cikk ..s.. pardon! kalbász-aorozatlél; mikor továbbá Bógöndl Peti megy ék re-szóló taglóhőe karmonádlifáit tálaltam fel, a vonal alatt, és Kurjants Matyi faluvégi csárdásnak Odllö nedűit zenésítettem meg. Ez utóbbiakat nagyal-tnésen „Mózsira" keresztelve — nem, mintha a keresztvizei nélkülözték volna, sőt ép asért, mi velhogy a szentírásban is megvagyon Írva, hogy • Es Fáraó leánya Mózesre kereszteli lelencét, I mivel a vízből huztl ki« De ugylátszilc, bogy es a furfangos Matyi észrevehette a gyengéd vonatkoaáet, mert olyan lőrével tisztelt meg, hogy még az ilyen Papru-j koala fajtájú és a 19-ik század magulalán álló nemzetközi pénztárosok megvesztegetésére ia a j legjobb sikerrel járt volna. HjaI Más idők, más emberek,\'...... ás ugy mint minden véges : a régi jó időknek Is vége van... I Vége van . ? Dehogy van, dehogy van I Hogy minden végee? Dehogy aa... I Hisz as latenlől elszakadt Ualiléi körömszakadtáig aat vallotta, hogy minden kerek, minden forog; még a siralom e völgye is. No... ? Ez a pogány ssól valamit, mert, hogy a világ forog, ast már magamon is többször lapasztaliam, ugy hazatérőben komálnék szőlejéből. Ha — most már — minden forog ? Ergó minden visszatér.........minden ami volt lehet még......... Lehet még? Sőt nagyrészt már meg is vanl Hát a boszorkányok lelke, aarikel századokkal eaelőtt hánytak tűzre, nem ott prüszköl abban az ördöglóban, amit kakaaazóval Pest városában egy magát vagy 20- 80 szekér elé fóíbak, ^éa már harangszóra Itt delel Nagy-Kanizsán ? I Vagy nem boszorkányszemek ások amik alánézvést Kanizsára, nappallá világítják a legsötétebb é|< ssakát? Hát a mesebeli Lehelkűrtje nem került ujvást olö? Hisa ugy besaélek rajta innét, CÜbakháxán ragadt Bandi komámmal, akárceak agy kupa «-ibaki mellett diskurálnánk egymáeeal! A középkor hősei, az InqulstUó, a keresztes lovagok la mindmagannyin feltámadlak. Csakhogy a hőtök kardjalkat most nem aa oldalon, hanem I szájukban hordják, a pajzsot pedig a mi Slmo-nyl féle nynlvbalhászalnk „Immuriiláa\'-ra magyarosították. A kuruc labanc barc ott foly a Sándor-utcában ép oly hősiességgel, akárcsak hajdanta; csupán a módszer változott. A Íj helyett aa iv (és pedig kézről, kézre) játja; a kelevészt a buzogányt bombák helyeltesitik ás mát különféle öldöklő sserssámok, mini milyen a hátultöltő vajnak alja, tgyonhallgaláe, agyonbea tél és atb Egy uj lalájmányu ágyúval is akartál? ez arzenált még izaporítani, mely különös Ügyelmet érdemel már annál lógva Is, mivel aa a nemzeti és, katb. néppárt kettöe elemeivel leénd meglöl-tendő ée romboló hatásának jelképéül a hangzatos U->Kaas-Ivusra« keresztelték Azonban ez — a kát elem egymás ellenes hatásánál fogva «— bennsült; ée hogy a drága apparatns teljesen kárba ne vesesen, az »U- Katii-hói — egy kie attikai só hozzáadásával egyelőre lett — Schmir * Kaas. Ott remete — pardon! — remeke a kézbe- Zala. 17. uám. (1. lap ) 1896. február bó 28 án. 18. Kaloaeügyek elóedója, 19. Alkapitány, Sa KAayv¥Ívó, Sl. Leréiiirnok, O. Adóiiezt, Közkórházi gondnok, Állatorvos. Segéd- ée keael0 s a e • 4 l j » e I. 1. Írnokok, 2. Ffild-tdó nyikéniarió, 3. Rcpdőrbizlos, ■4 Kézbesítő, 6. Szülésznők. r < lazítja a fegyelmet, megbontja az egységet a non engedi meg, bogy a dolgok rendesen fejlődjenek. A reactio szelleme ez, melyet róaza kell Ózni sötét odújába, mely-nek terjedését mindig meg kdl gátolni Hasinknak elég baja volt veje. A nemzetnek dég káía volt belök Ij% tanulság csak e századnak története ia, Mindenki ért bet belőle, aki érteni akar. Nem érhetné nagyobb baj hazánkat, mint ha a reakció bármily csekély módom mint párt, a képviselőházban érvényesülhetne. "■ 1 " ■ V" V Városi nyugdíjintézet UmdiMtl faairwW bírd N.-Kttnitta erfrw timti-, ttgtí , kifli- it utlftmtmMjfttlt, Miamiul átok Intffti tt drtnfi nyuydijmléíetfiiek alapsiabtílyai: I. A nyogdijelep léteeitéee, oélja ás részesei I. f. A n.-kauiziai várod tiaeti-, segéd-, kezelő\' és aaolgaaeemélyaet, valamint ezok özvegyei ée érvei nyodfjínteséle elmén al*p létráit tetik azon aéllél, hogy a aagykeaissai városi liszlikarban rrntlszeresTteli állomás<>kre megválasztott — és élleadéaa kinevezeti lisztviselők, segéd-, ksasiö-, nemkülönben szolgaszemélyzet tagjai, valamid! azok Özvegyei ée áivti as esen alap-,. , —;— szabályokban mégállapliott leltélelek beálltának b\\n W ások, kik ezután a város szol eseién as elébb megbatározott mérvB elláiéebao, "teleeek megválasstáeuk vagy illeti nyngdi|ban vsgy neveltetési járulékban k>n«vefésük alkalmával rendsserasitstt egy évi rtsicsittwicaitr u»e»éeüknek, ide nem értve a lakbér\', utasáéi és 8. f A nyugdíjintézetnek fs tétlenül és kjtJ írod* átalányt, 10asazaUkável a nyugdijaiapkoa lezuleg részese, ameeyiben a törvény vagy aaa- TC,11,, b* yrendeleteknél fogva már máa nyugdijintézet-nek nem tagia, Nagy-Kanizsa városinak minden valssaiott é* kinevezés alá e«0 éa rendszere* fa aeté*esl javadelmasnil tisztviselője. segéd-, ke-seb)- és ssoigaatemélyseléaek tagja és padig ; Szolgaszemélyzet. 1. Hivatal szolgák,\', I. Rendőrök, 3 Rendőr tizedesek, 4. Erdőőrök. b. Gazdasági szolga, 8. Házmester, 1 Mésaaksselö. 8. 1 1. A nyugdíjintézmény életképességének bi\'toeiié\'S teliin\'etéböl N a g y-K a n i s s a város 60.000 forinttal (100000 koronával) nyugdíjalapot zépez, mely akkéat állitatík elő, bogy tQ éven ét minden évbea egy ezer forint (2000 korona) vétetik lel e cisten a költségvetésbe; — ezenfelül mit dig négy s\'ásaléka azon hátralékos ősszegnek, mely a város által leteendő 60.000 lóriul (1(10 eaer korosa) ayugdijalap kiegészítésére még le nem tétetett. II. Mindazok, kik jelenleg a város ssolgélsté-bnn állanak, ugy ások, kik ezután 1. Polgármester, » foxtrao, 1 Főkapitány, 4. Árvaszéki előadó tanácsos, & Kösigazzatási előadó tanácsos, fi. Kö|iSriáci>o»ok, I. Aljegyző, 8 ügyész, 9. Pénztárnok, tO Számvevő, II. Addelteeőr, 15. Kőegyám, 18 Begédgyám, 14 Gyámi ellenőr, Ln« Orvotok, «, 16. Mérnök. 17. Kfleeági srdotisst, III. Fizetésük további tis százalékával kordij jóimén járulnak a nyugdíjalaphoz a/ok, kik akkor, midőn a nyugdíjintézetbe lépnek, 40. kor-évüket meghaladtak* IV. Minden magassbb Illetménybe lépéskor egy évi Rsetési többletük 30 azaz harminc százalékát a nyugdíjalapba flaeioi; ugyanabba tolyaak t V. A tisztviselőkre esetleg kirovandé bírság-pénsek. VI. A aetaláni alapitáai járulékok és adományok, Ezen 8. pont alatti járulékokból a\'apitott nyugdíjalap as intézet alaptőkéjét léteeitvéa, nyugdíjasáéra nem {ordítható és e célra eeak a kamatainak ÖQ raáaaiólija szolgálatid. 4. f. A 3. |. II., 111, éa IV. poatja alalil törzs járulekok aa illetők fizetéséből a városi péaatér-Inok által a nyugtlijulap javérs 48 havi egyealő I részletekben vonalnak le. 6. § A város szolgálatéban levők 4s abba qjra megvála«stuii vagy kinevezeti egyének tartóénak a 3-ik |. érteimében egyessfamiodenkorrs törzsjárulékkénl befizetett ős<aagen leiül állandó évi járalékképpea a rsnásasiss évtSaséás * aaea négy *zásatékát a nyugdijalapba beizetai, mely Iára ék fiaetéaből haroakéa\'i réaxletekbea vésetik le. I A* évi 4 esanaték befizetése 40 évi szolgálat után megratmik, ha as ilteiö aa aaea aaolgáleti időre eső sasa járulékot tényleg beűzét\'e. II Hyypd|aiap keaeláee. 6 |. Csen nyugdíjalap a város képviselŐtes-tületének letögvelei* alatt all és ügyeit e felen alapanbélyok értelmében a 7 g-ban elősorolt legek hé álló választmány intézi. 7. §. A nyugdíjalapot kezelő válása tmáay 1 elnök, I jegyző, I pénztárnok, 1 tiszti ügyéén 8. választott rendea éa 8 póttagból all, kik közül léureadse 4a 1 póttagét a «4reái képviae őtaa 0-Ir, 4 rendes és 1 póttagot pedig a nyugdíjintézet! tagoknak a polgérma<tsr altat minden 8 évben a tisstnjitée stan összehívott rendea kés. gyülé* válasz\'. A kézelő választmány elnöke a polgárme*i*r, ennek ekadétyosáae esetés a várom szervezési szabályrendéletek szerinti helyettese, — pénz-tárnoka a városi pénztárnok. A tiszti Ügyész szavazattal nem bité tagja a választmánynak, a taaée*kozáaben részt veez ée vé\'eméayét nyilvánítja, éa a váieastméaynak a nyutdijalap érdekeire nstalan aérelatee határo zatai ellen felebheaáesel 41. 8. |. As időközben elhalt vagy \'ekéeiéei, vagy a képviselői mandátum SMgazüate folytán kilépettnek tekínteodó tagok helyett nj tagokéi a tároei kápviaeiöieatü\'et illetve a nyagdiiisté* zeii tagoknak a 18, |. értelmében aeye*bi«ott rendkívül k3sgyU|é*e választ. 9. §. A fenti saaksaahen elősorolt tagokból állő választmány feladata. 1. As alap vagyonának Isis Ősség terhe alatt való kezelése. As alap vagyona gyümölcsösé* végett magyar állampapírokba, vagy as állam által óvadékká. pe*aek nyilvánított pvnirokb*, ea a Várost képviselőtestületi köagyUlée által a városé pintek elhelyezésére kijelölt takarékpénztárakba helyes* heto el 8. Aa ellálásért vagy ayagdijaaáaért folyamodók kérvényeinek a* alap*zabáltok értelmében való e\'iaiéséae ée ellátása, illetve nyugdljlllet-méayeiaek Uialványö\'ása, A városi pénztáriéi ekülönilve kezelt nyugdíj* pénztárnak fé\'éveakéaU meg«is«gá ása. mely pénztárt azonban a polgármester n városi pénzkezelésről ée számvitelről szóló aaabélysaibaa meghatározóit módon éa időközükben, egy vé-laaaimányi tag t*lbivá«ára pedig a lelhivó jelenlétében azonnal le megvizsgálni tartozik. A bevéaárlandó értékpapírok msghstéroaása. 6. As s látást vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kfaaolgálta\'áaéire nézve emeli peae-ssok megvizsgálása és elintézése. 9, A ayugdijalap mull évi állapotáról s pénztárának álláséról szóló kimsri\'ő jelentésnek a s óllö bombáknak megingatja a bársonyszéket, melynek hatalmaz detonatiója még a sötét Zalá oak . Központ *-jában ia viassahangsik; a labancok vezéreit pedig neki asoritják a hévisi lür-dőnek, ott lejeiket jól megmosva Künn a nyiltmezón s keresztes-lovagok a dicső emlékű horvát sógorokkal szövetkezve ss eret-aakeket és pogányokat hányják kardra és ksvésbe mull, bogy ások agyikének legjobb — pardon: — legrsassabbját oaáki-tornyára fel nem magasz tailék. Mindezekből lisztén látom, hogy igaza volt aanak a pogány astrononrasnak, hogy minden kerek miséén forog, minden gömbölyű: a nap a bdid, a (öld, a ........szóval minden, még a ssőmlye is. Apropó*! zsőmlye. Hisz esi Isi is lehel Iritsi-téíii? I Hs tshát a lorgás által — akár előre, akár hálraMé forgatva — minden visszatér? sőt esetleg a régit lel is lehet frissíteni ? Hat miért nem Iriasttbetném fel én ia s magam régi jé itligél?! Ilyen ée ehhes hasonló elmélkedések közben értem oda, s hova hivatalos voltam, egy úgynevezett ,Jour*-ba Ugy e édes Bandi komám, lünődn le azon bogy as hát meg miféle Istencsodája ? No, még mondom! Es olyas qjféle divatkórság szülte disznótor, ahol szintén sógor, koma öesaqőfl mulsl atb. Itt is — smi lő — a potya járja j csakhogy a legújabb magyar vendéglátás a hí-valgó íjó ur« cégért bidgyesztette rá Mintha jobbak vagy különbek volnának ami régi boros gazdáinknál; vagy mintha esek nem lellek volna urak a maguk szerény hajlékában?) Hát perese másban is kúlönbösik s tor a jotlrtol: ott lüstölt hus melle t Bakhuenak löm* jénestünk; itt tőmjénesée melleit Bak-«l lüatő lünk sok szép tnöceke társaságában A disznó kocsonya helyeit aspikkoa hal, melyet — iga>i chinnípak csúfolt herbathséval nyomtatunk la. sth. stb Node, — tisztelet a kivételnek —■ ss alkalom mai csészém olyan párát leheli, mely Msooyit gazdánk áHitása mellett, hogy ez oeakugyan onnét származott China szivéből, éa amely megér-demli, bogy dicsőítsük a nagyérdemű közönség előtt is. Rég nyugalomba helyeseli ée máif gebévé so ványodott pegazusomat tehát újra lelnyergehre, mindjárt másnap neki dűltem a nagy mnnkának Sikerült Is egy olyss diseertaliot a nemes italról és ennek közegéoaégi stb. slőaveirtl ki-pőndüriteni, hogy bérmely goonnana Ínyét is csiklandozhstts. Itt előre kell kijelentenem, hogy ezt egéss ős zetlenttl cselekedtem meg, de ha mégis v élei lenül pár csomsg kerülne belőle konyhámra, hát entre nout mondva — már csapa gyengédségből sem szabad lenne aal visszautasítani, hanem ezek a százazeni0, vlsslaorru hitetlen redactor lelkek, kik minden tisztességet sarok kőnek tekintenek a melyet isissésOk szerint szabad elke részlelniük (idojo mér hogy a kérdéssel is tisztába legyünk) más nap nem azzal a \'Szerkesztői Özénél\'-tel tisztelnek meg ? hogy t •C. C. J. N. Kenizsa Kőeleménys redámaaags és lüsseres késre vall Tessék tehát minden petit sorért 86 krt előzetesen beküldeni * No, verjen meg benneteket a ragya 1 tikmdol-tam magamban, hanem azért én is visszavágtass, hogy: Mindenek előtt én nem vsgyok C. C. J. hanem nemes és nemzetes vitézlő Ciheky Cibakhéav Jeromos ősnemea, és nem kandtlrosok seakivet, még n Nagyságos Jourdáoy Jordánvisy Szerkesztő Orral seml De annyit mint gavallér ember még is megígérek, hogy ha közlünk moaMva — véletlenül kerülne asatalomra valamelyes abból az Illatos nedűből, meginvitálom önt, és egy eséssé felett — eat is köetlnk mondva — akár magihaljak a brúdert. — — —f —- —• NagyKanicaa, caMörtök Zala. IT. Kán. (g lap.) Ittt február M M4a városi képviselőtestület Uya«*i közgyűlése élé való bamMUw 7 Mtsdes fiiéiról jegyaókönyvet imt; a •savasát ajrilváso*. — A aaavaaatok magosa* láaa entén a awaaaiok jegyaókőojvbe oévan-riat IktaUödók be. 8. Uteiváayosae u a ap keieléséböl aetaláa felmerülendő költségeket. 9. A válasatmány tagiéi a nyugdíjintézet kS-ri\'l t indokért senniléie dijattabsa aen réen •ttlhi\'sek. 10 Krésyea hatáteesiboealaln u elnökön kivé! legalább két képviaelieeiMetl éa két ar«|4i|Mé«tfl tagok káagyOlén állal válaaatott válaistmánvi tag jataatéi* stékaégee A hnárorttók lluláeot eaóttbbaéggel kent aak. «■» A asavaaaleh agyaall negoailáaá&ek nrtéhen at eleik nevetan dóat A »á a«stmáay határosaié ellea beadott ftleb-bwéa falélt artaodlekelag a városi képviselői klagylléa, karaedtokalag pedig a megye tör-véeybatéaégi ka* ám 11. A polgármester, mint a válásai taány alsóké, képviseli a ayugdijalapol és válaait-mányi kaiiaátok ée magánosuk irányában, fisa eaeklvja a válaaatmáey illéseit, a megalaknláa ás niadaa líiiiujltái után a közgyűlést, kitűzi s napi rendre kerülendő tárgyakat, min uáeve minden folyamodvány honé nyújtandó be, min és* esetleges Indítvány a gyéíée előtt neki be jelestesdö. ö írja alá a kiteleaiieti jegyőkftny vei a Minden a váisélimásy nevében kiadóit Íntól. Ifi, | A váróéi löjcgyző akadá\'yoatatáaa eae téa, a városi aljegyző, vagy a polgármester állal kirendelt naentiy vezeti a jegyzökönyveket, gátrkénti é* éllenjégytl mindas a okmányokat, mélyekéi as elnöklő polgérsMéiernek kell alá\' inti. A nénitánokkal egyetértve OaaseáHiija i nyugdíjalap minden »o««anaUról a városi kin vwslOiaiUiel tavasai köigyUléea elé torjnéened éfi (rtteiéel 18. | A váto*! pénsláraok vesét! aa alap Oeaaes nánadénit, a péaaiárt a választmány sissitáaa saerlat és a véna péeskessléai ée asáaviteli asabélytata értelmében késelt ét Ml sell as ellá\'ásbaa rénnélflket és nyugdijaaot lakat. A havi dij jérelékekal, at esetleg máshonnan begyélesdé Oaaaegelet, a bavl kiflse\'en itók bevonáséval 8 (hárem) a*p slatt a 9. §, 1 pasija aseriat kijelé\'Wt takarékpénztárakba el Miteasl kWe\'n. A pénatári bármikor vlHgátat alá boe-átaai tartaeik. Aa áv végével aeáaral a válssúmánj* aak. At a\'apaak reá bitóit vagyonáért felelős a kárpótláara kWelea.^ 14. | A haiévesklaii tlsxlttjltái uUa lartsadé resdea kfagytléna kivül a ayugdijalap réaseeeit naékivUl knagfMan enk aa eeein nlviaoeaae a polgánserter, ba att valamely okból aieg Üresedett válaestmásyl tagaágnak belliién, vagy méa rendkívül körülmény tenné uOkaégs-té As Ily rendkívüli kóagyolásn ss elnök at alap rántáséit"egyeokétit meghívja, kijelelvén a tárgyakat, Melyeit lelett balároeal kall. A navaaéa mindén eeetbee titkos ás csak asea^tyeeea gyekon\'bató. arvéayaa batáruaai heeatain legalább a ingok felének jelenléte t aaok ál alánná erótöbbeég* asBkséfOe A nyugdíj alap 10 rlaeesések iráabea basdoti kérelmén a polgáraeater rendkívüli lötgjfllésl tmkliil lámád lik Aa elapnebályek wakia a lls«tujilácok Után tsrtsadé rétidéin töagyilásM as Beetet ré aasaek általáaes többségének belegyezésével asudoei\'batók. (Tlga k5r«U»«lk) H I R I K. A „Sala" aaplára Máretse l4e : A nagykaaittal lánokmlvelö if --1-\'ueágnak „Zártkörű Ttacms kteiga" a Polgári ügy le\'bea h „ ,. (l: A Chsvn Cédiaa Btegápoló éa Temetkeaé-i Ettylet" évi readea Megyllését tartja délaián Hl 4 Intse. „ H 8áai A .Kesilkelyi Eöloaósfla Sagélyil SoAvetkeaet" bermtdík rendes ■ évi kösgyülése d. a. t árakor. / 17-én: A 88 ée társaság éti ntides k^yaiéséi nésabCl 115 000 Irtot aa aayeisiéisáaál betástt d. e. (él 10 árak ara délaaiai u jeihelyaaaí. mindamellett as tw4 é«i sjusntBi ksnkpéattár belytaégébee tartja. 88f IH 88 knjciártal nagyshh, nást aa IMA A „Nagvkaaisni Isr. Nőegylet\'" I évben elért ayeisnáay. A MŰ hllli • és-éti nüdw töagyOlées. liámlaUtl Bsaisma &tM0 danh Ménén (á 10 A .J)ál\'tslai lakarikpésatár réas- knfeaár) tan lorgalonhas. mely a mail Imiket vény táraaMg XII. ért nséaa kép*at miatsgy 10.000 itlrtiésn aaajwndáat Usgyllén délelőtt 8 ónkor. jelent A forgatómban veit • évtárwalati laéet- ----Irésaakn Itéi. év végénl >sáil»t veit MA.W4 ■•kivi. Véhr. IMs tartotta esküvőiét | forint, melyből a tagok lén 4ft SM fcnst «ak s balybeli M, Ferenciek lenplonáhaa Schntert kftlr -önképén slMyeevs. A aysnasésy a Mn-Fenae n kir. ntug. ksavédsaándmt Tafaoly- ksal ssegliy Tabely Viktor Igyvéd leányával: Arán-j kátéi. Náataagyok voliali flétsijt tjrfw ssarkeml Itéé—isn és séréefyat Ímm^ Oéts kir. Inn. lata s tani—isns nefaya-aieay édaa aiyia kásánál iakntsa volt. {Jg - ia nlar. kllklaséf^ üsgyiMs*. A |5J aagykaaiani isr. hltklaalg folyó JtÓ14-áé gebei (lutmmm Vllana kir, taaáene, blikls^ elnök Heia.u Jósa* wftntkwtU bésyvrtvé a takarék elnöklete alatt tartotta évi rendea kösgyttlénít, péeaUr igseaatéaéga által Mrésa\'ánná válsw-melyen a kitköartg tagjai igea üép siánbaa helyét Spériny Sásdér s#|édkteynlí jelentek nwg A blíklislgi elnök melsg envak fogblls ék A* slalkf, valaniat nHguM hisstv ka Odvldé a negjeleaUkat, aköagyülést hatá- •»•« (éiwtéa tadománl vátétvln, at igaags^ség naathépeaaek ayilvániU éa lelkdHa Bírta Laje*|l> fetlgyeté-kiteHaápnk a latmeaivasy nana át hitbOtségi tlikárt at 1894-lki évtől aléló elöl i1*"- RivatalM lapul • Zala jeMlMstt kl baa-járóaági jelentés lel olvasást ra. A (elolvas,>11 je-\' Í»W*ágj tagolni ma«nla*a«atiak 8 lm Kllik lemáa gondos etopórtoslliabau felölel a kitkOatég "ála, Simon tiabor, dr. Téboly Uyula, Hsaéa beléletahea előfordult minden foatenhk nona- Káltsáa és Bérgér AéoJTl « ktastmághs natot éa hü Ilkrét adá a hltkösség helytetéark; > ívrét lllmiler Wí, ár. Trtiinpn IWerf 4a tsvlknril|#aéh. A mull évben midoslnaitak Slrém Tivadar. A válasatáa UhirdeWee tWka a bitkéiaég alspsiabályai. - As MtsMaeliM ••■>k a gyűlést bétárta. « A * kmitm mAr masaaitoMágs inat kellő figyelemmel w t áij^W néetrtnel vsaánap éjiéit twt«iaMe jelMiáiáéág é hogy at ür dicsőítésében ae ifjúság \' \' "" \' " " " I estiemé IMt te t—l talMHaa t N S I M tS l-l . aS*!* • l-l . * 10 » A » • M ItiV , l-l a .N. I . . lit twé. „ t-t • « I á . IM .t-i . .N, I , . -síi gyűléséi, mely sakkal ttakabk teli, ariel áléra aalvatkeart klagyMán, A kéagilté es. snlyas ie rssst vegyes, dr Nnnaaa lörabbl____„ 5 IV r nys\'éaán újból meghonosiitaloM uitjééágiisiMlI *{dor Sana ígaag, elnök elnökölt, •*« ke« t tlntelet intésnéaye. Dr. Neuneos fÖnl.U a|n4ai 175 réetvéafn Mént mg, kik HU Ida mail 4vbén stóimklatot tartott. Hn»dkl«lll (á 10 kft) MpvUllal. Aréeeiéewk en Istentisktelet tartatott - ö fe\'aége aaülelésaapiáa, *«!»\' ^eneel érdektodftU a leginkább n»k lebtuár lil án enlékbeaséddel néhsí dr. Jnttínnk I adatokra itoriikoaá elnöki AdölfrÓl a bé»l i>r. hiikéaaég aagyaetl vett!* wlgnllhtiltteái jeléttlés (rést, sialytkat fSnbldjáMl. at 1893/1)4-Iki tanév heiárénker • kfegyüléé at elMsrinaMi nérliggél awtto* Is Kossuth Lsjo* temetése aapjás. - Helybeli h« agyhaaga\'ag tséonénl veit. Aa éeMriséla ssárnasétu aékal Hullák Márk és Bahéfia a \'árgya egyedll égatapeaehályek 18 fásak ae budapesti magyar itr. kém! éé lőldnlteléal! ig*>(al\'«ág áDél |*VÉ»olt nédetHnsya eai, égylelnél nagyobb alapliváayi lellek le, neljbdl Mr * eeavantok aaainane at wáé* a nalt évben két ke\'ybell iparoe 800 - 800 frt. I \'0 anvánl hd|éll 10 euvanthae ália»Wattá segélyben réaaeellt. - Barta l.ajoa hltkÖttlgi i «•« A klwbk réaivéayenk nea aááanteéM titkár álléaébaa váglegesittetoti. - A leleatés wftl«díft» éllélt srélyeeee kflidftttek, ie a twá- __________MpéflNlttéteV. — A {íllfttV , ■ ésután honaanbbau foglalkozik a hllkösaég jó ana pn ée eeetra beatéd entoáM* mégb. hírnévnek örvendő láktiRlivá\'. A s I s I 0 I. a PlK « M"lott nédsrttváart Tt táti* alap, netynek javára a múlt évben 1888 Irt w •l»«ni»NMi elfogadta - Aa iMMWá- 17 kr. aéenáayesMiváa, jelenleg m 1 frt 74kr. ««• Jw«aWi» oieiáait aa igaatatéság aanlt évben \' - ll Álért tartetl, anlyakkee Isaaieis té—M frt kóla-Aat saavasett meg, railyr* hmm itlIM Somost Vilmos és Kárpáti Manó tanáruk, vala mint Fleeber Jenő aésisku\'ai taalU állésukbsa váglegssiiietiek. At nr. hl kötség téaíaláaetrti jelenleg 119 növendék látogatja, A a liáőloku Ipar éa kenaksde\'nl (laaoas) l-lolák növendékei hitokialáeát a hitkltsaég ég lilén goadoaat Aa alsnMváayoh dlsiéé aorontát Weletnayer Mpél és Márk Istenben boldogult ssülrtlk nevére leiéit 800 frtéé alapitványatal gtadaiitellák Jótékony célokra at elnult évoén 9448 frt 81 kr, ,todn-latotl a kltklaségben. le Ml tanulónak 7480 In engedtetett él. A nagy kaniml l<r, snya-könyvl kerÜlelben a salleténk aiáné 81, a na-láloaéaok etána 60, bátasaág költetett It. — A hitköiaégnek a> elmúlt évben 468 helyhéll, 91 vidéki, önzésen M8 sdölietö tagja volt. Tarlóit a hiiaöa*ág a nalt évben 1 rendea n 1 rendkívüli kösgylléar, ss elöliaréng II Késében 16t bstámaioi honit. — A jelentést, a köt gyllée n«gy lettséssel tudomásul vélté. As 189^ évi sáraaánádáaok elotérjnstén alán aegálla nitlaiott aa 1898 évi költségvetés, melyben uMei eMrs MI84 fit. 89kr.na siMráavoan, aa éti költségvetés telin öséaige mintegy 10000 feriat. — iansrtsydfl MnWtdgi tsgnkal meg-vátantattak ■ B snkenberg VHMoa. fitehet Modor, Ooldnkniedt Ditld, Löwy Arsold áe 8n«-mer Nátháa A ksrtlléti kéuviselöeéghe «á a*s latiak i Stienapaagsr Linót kir. kenek, issácsoe. galsei Uatnaaa Vilmos kir. laaátens. Himbál Ide k|r, kwresk, tanácsos, dr. Ntaaaaa Kde főrabbi, Rapoeh Qyala éá Hoieekild Sana, mely tála*a láai endnésy a vasánan d. e, tartandó folytatólagos köagylleen leaa eikirdrtva- legél;egylell kligyllleeh A dél n\'si isksrébplnstárnl egyesült Öa<egély>ö i\'ö vrtkeiel vaeanap d. s. » >órakor Bperjeay Nándor anyaíntéíell e\'alk elnöklete , alatt tertá kösgyüléeétj nelyen 18 tdsivéeyei 818 stsn satui volt klpvlwln. Öivasiatütt ai elnöki jelenlét, mely főleg a mérleg atánai bővebb n a-^^WHVPHPWWMK|MliaBtáai Szolgált, K eaerint a pangó Illeti 10-én i A r agy kas tini fürdő részvény | visronyok miálH pénsbóség foljfUo a hoWyt irt flaatietett vnan. 1H9I év áw. Il-éa nli « novetkwe*ask 1840 tagja 19TI éslrtr. (a 60 kft) al a aalt évlbn kIpart 711 laleirén negni dést tlatrt le\'. Felanndatstt a aalt év boa In-aaesea 1891 ialelrán ás INMbes nagsyMt évitmlal 708 tagot mániát INI Itlrtréwsl — A jalntátkn knyelrtesaa megeetékiaée lételett rMwr Saaa Igaagatóaági tag rtbss/* láről. A n.érleg nánla siertat a ayteeméayssl tjeik minden égyet 80 krajaérot tslsáilssw a VI eyelwkaa, nely I éves ftl WM , VII. , , 4 . , 18.17 , VIII. , * I « , 8 49 .IX. , . I , , Hl . x a . I . * I —10 nely eredmény elég k ed vetőnek llívaialos lapul a «ZALA* jelöitrtrtt ki. — A neMjletl vélaaaláé twdnáaye, w#!y még aesfe a dé.tt\'áal órákban kirdrttetstt ki a követkwd nlt: 174 lag által M7 navatal adatott ha j rnegvá\'asiialtak Igatgatósági iapást I á*n FMsehaatar József, Dnlj Mlkn, nstor Msdnr, Ooldiieln J*qaé*t Hagesrltdn Merni, Tan H-nton, Haltler Jórsef («(} és Fnebar Jóaaefj t» vábbá 1 évié Bérdin Márton, i feflgyélő há-aotlatgbi B cbreck Uyula, Desmeh Már n Le» dolafcy Amin (ii|), A váieaeMa tnlatayinl kikirdetésé*el a gyIMa fonsano — A Dél aa isi laharébpéartér rérts einy-lirsnaig |gM. némsa M-lé , n*pjás délelni i énkor Natnr-Ktalsna, njéi SélyM gébn tartaédja XXV. évi rendea kéagyiléaét, stélyaek tárgyéi i 1. Klnökl jelelttls aa •t\'rt wednésfim le • társulat álláoárél. I A UraS\'ági nénadéwk le Meyvok lUM árt felülvizsgálatáról! jéleatén áa aa síén sye-rtmény lelogitása itiatí iarsalata a MlgyeM hinilaéfnak, — asaeá alapján ea IIM. évi saánadaenk és vagfsaaérteg tlgnegéllapliam, n \\ Nagy-Kanizsa, cafllörWk.* Zala 17. ssám. (4. lap.) 1M6. február bó tl-áa. «— a mutaikoso titsia ksssoo felüli readslkstés áa a (támadók fslaesiéie. 8. A tártaié* hlveitlot köafőayéoek a folyó Qsletáre beadó kijeibe, 4 Alspsssbélrok módosítása, 6, \'J\'iiztviwtftk Ititéséaek aztbályotái*. aa igssgslóségból kiilpó kóvitkeaó II Igazgató táfl tag a. m. ár. Bonltik Ftrme, Blau fflj Oátpár Ftrtne Uttickndy Béta, Klein liléi, U WMfr Ionén, Mú/iiku Ármin, Htukiti Ztiy• mond, Tnemk* Endre, Jr, Tuboly (it/ula U Kök Ur nrok bilyitt ajak, vsgy sstksek itméli iM|vál«s*táii. 7. A (nívó ttliMui a felügyelő bizolnágsak ■egválautása kdránkból a liu.zonnégy éves öavigyét hátra* hagyta... A a öivegy meghalva ; — ... Ctsk huuookiHd I.,. - Lleltátló • kaiéiig Szilágyi János »u<ény ayingyhtsai iparos beiig volt, 0, A bivala\'űskodiíi idd lejárta kötakesubin flolgoshaioit, nem flsethsieU. Kiért aztán áru — Aa Ipám Ifjsiii há 17-én tsrtoit jelmi«i»iély filá fiM\'iik i Prágtr Béla I kóréból A llbr, alkalmából a\'ólag 1.50 Dlekh Jótsil Vallás Irln i éO krt. A IvguWlib kftaaénii ItlUlÖteié-l kimúlt-téahan Nflstler íersno Myitt Nmler Jóasel áa Mlrán N. helyéit Haliár kOtölliliit, mi •aéenif htljrrWgiiiiinlk. — JIMkaiyilg A ukinilaaí itr. jótékony nőegylet *• mini érliiBlBsk — tekÍNist\'sl a »ord Idíjárturs áa lton kOrfllmtsyri, bo y legu\'óbb lirt»tt vigilmlnak jövedelme táriadalmank minden rétege botaéjárulétának volt UssönhitŐ, ■ kiosztásra aaánt Öiissget — uklatil sélkfil a fvbkéaeiré — náiiAiie kl i iigétyizéara érdiaei háti ssegéaysk köat. A nőegylsii válaatlmányi ma nemit haiárotatáéri i legnagyobb ellamt-rét 111*1. — A Okivri Caélia beiegépoó éa temet késési egylet máretlai 8 la délunn i (n fél árakor a htiköiiéa tanáetiermébea Imtjn évi rendis feAcgylIóaót. A Ingóknak migkOldölI ssaviisli jegy február 88 áa délilótl II-12 lg, délután í—ó-lg s hliköitégl irodában Olátesfl uavaait-aanlo blxotiiágnnk tiemilyeien átnyujtsadö. A vállas lés eredti ónys n kötgyü ét alkalmával fog kiblrdstis\'nL A isósnklsilsl egvbebfttöti ssekásos iiagyó Itélitts\', Itten\'iattelti i kőtgylliét nipján délután 8 órakor íog migtirtitnlT — A asfpkialnsl flrdl réméi)\'-társas ég ári rendet köigyfiléiét mároiu* hó 10-áa délelíltl tél 10 órakor a délulai tiksrék-pésatár hslyiségébes tartja aig a követhető lárgjreoro\'ittili I. As Igisgaióiágl elnök jelentéte a vá lalal áHaysHW. 1 A> felfigyelő biwiitág jilinlési ás 1894 évi tsémidáiokri vonstkoiólig i ratil ksposolsihan a ralrlig asiállspitási, 8. A MMöí 4- A sor iterint kilépd Kmmfe\'d Adolf éi Bettlhllm Sslglrid igaigalóságt tagok bslyatt -• «lgy ujvaaatokiiak 8 évi Időtartamra, valtaiét a B tagból álló felfigyeld lilioliságnak 1 év Időtartamra aegválauUat. (A ttlögyilő bl setlság által lifvliigált sárirámsdás és vsgyon-márlsg a délsalal iskarékpéndár helyiségében káraikor betekinthető) — Batakleeila gtrailt A hoiisu, ke aéay Iái még távol tartja tőIBnk ast t blsonyos elsB essribogsrst, amely s nspé)sgyen Ideléosn mindig pontostul meg szokott jelenni a pont lkat napilapok hasábjain. A kedves kii sárga jóatág agy lálsilk ss iuén o<ik| a inásodtior virágzó Msraunytfával sgytttt fogja vlvsi örök harcit aa smbsri filsdékiuyaég ellen, Még nim it izól-hataak hát kidvis ostribogarunkrúl: de a tál ritka állatveodégei kóil mégis lel kell laliiai.ttnk ail a selyimtirku loeakát (bomblo«lla garalla), amely riadta kórfilaéayik kőst Skandináviában, at idéa asoaban Doraodasgyébeti it tilálhstó Mlsko\'oról ugytms írják már, hogy st odavaló népkertben, si A vason ás s bokron attő-kOa igy pár napja láiják a ritka aadartt, a melyre teraéssiteasn s Isgörtgibb aiikoleiik tea emlék isstk. Mohói eslpktüli s fák és a cserjék bögyónrinésél és oraknea e<i pálosiul vas jelse: kedélyei ugrálása mm ii illik egy koaoly akaadiaáviii madárhoz. At idöji\'-eok s madár aeg jelenétéből még ho*i«u télre kővel-keltetnek. Hogy álért? At as < titkuk. A boa-biesllá pedig nidi a bogyót éa nem la sejti bogy őt magyarul loe<kának hívják. Hogy mitrt? Aa a Hssák Jásos titks. — á atl aiiéesaél Jikbis fáj. Fisáé hsa Hriént i ainsp, hogy s tiaitűbin — s koporsó előtt égy tirsalaimk ss elnöke Lucut-iától mondott ai elhunyt tagtárs lőlölt. A at legkedvesebb tagtársunkat a kérlel* ketétlia halál agéaiea váritlaaul ragadta ki| rétre kirttlt a dolog. Mikor migérkiaeii a tégn-1 bájté, Sailágyi már nagyon rotsial volt. A> egyik kiobában pergett a dob, a mánlkbutt haldoklott i beteg; mikor alilráa végett oda vitték égyábos at árverési jegyzőkönyvéi, Szilágyi Jáao« örökbe mtgiagidia aa aélrái\'. Kgy nagyol hörgött is meghall. A vevők aztán kíméletből ott atgyiák a légstQkaégisibb buiordsribikst ■ bátbia; di a iimsiés sspián, alig hogy leemelték a koporsót st saatalrol, már vitték aa aszta t is s hltilénök. Aa udvaros s halottszállító kocsi utás olt Alít s butoritálliló koc«l és Szilágyi Jánosnak ■ végiö (lutesiégével bsvégsődöti líoitáció, , TORVÉNYSZÉKI CSARNOK ioArkealrk miall vádolt Dó-táblától helyben- Kelőbb blrliHágoktiil l/ipát btln\'itténik kisérltU bos Károly elleni bBnfigy t Iiagyó lufitiél, Sslyot testi sértés bOn\'etle mia t vádolt Varga (penea*) Jánosáé i>Qi. Cséplő Kati elleni bOnflgy a tftb\'álÓI faloldó végzésiéi. Súlyos tiaii sértés böniette miatt vádolt Nóvák Vinoi elleni bfinfigya táblától bilybrnhagyó Ítélettel. 8/ándékoe emberölés kltérliténik bfintitle miatt vádolt flyrtrgy laiváo (rdér) elleni bQn-Ogy s carlától részhon megváltoztató Ítéletiéi, Rthlát itb, bOulntéi vádolt Oieanir Jánós (pipi) st. olleni bönOgytk a curlától helyben CSARNOK a költészetben. HALÁSZ MAAOIT. -ifalgtelái.)— „Stent Márton" oiafl költeménye Tárkányl-nik a kerestlényaeg oltó ssássdából via mi hivitalos köáönyénik kljslöl m. I ritva. A béretstökről éles fél rohan li ét min ....... ........\'dini feiksvar i téli lájoa ; as utoa ól veszel l n nyom, vsjjou kinek volna Ilyenkor kedve ciindia Ittthelyél e\'hsgynl? Éh mégis a kora regg óráiban a váron felé egy Hja lovag megy, ki rnk mm régen kermtilteiiH mig. lltkösbeo talál-ko/ik egy itegény koldunil, skl alamizsnát kér töl*. At Ifjú lovsg. aivsl egyebei ans adhstoli i köpenyét kardjával kalló h.sitotta s felét oda ada a sstgéoyaik. Hogy kl volt és s szegény ? Ati olvaskuk kl s következő sorokból t B midin ni ij Alomba rí nyald St, tiitrdba i\'hi a Mtytdlli jön, — A fii palául toll rtylo k a$ ifjút Kíj mgi át, (u (gittit öröme, Midin at Ur ittl^d fUnshgtl ioy ttált: „Stilnrlikod t ni/ulml mm (r Aranynál; a utgtnumk adra, niktm Adáa ttolgám I tita at igt brr I Ugyancsak ebből az időből vsn véve Mindszenti Gedeonnak „Mellton ét anyja\'1 olmO költeménye. Mellton visszaretten s msrllrou.ság elől, biu Uju még s o\'y kedvet elolts ss álét bár ssivvel lélekkel kiresstésy s Jéius igss lílvö t aist moadá ; Majd ttmjint kinltk s biliány At li ttlrtm mmudkrt at tyy, hltni, Di auyju ktsiiQru illeutaond i a ligszivré-hstóbb issvakksl kéri Hát, bogy áldom fii életéi s Megváltóért. Mellton belátji, hogyminsyii t/ótii ss, smit anyja baasél s Igy stíl hozzá: Hadd mtgttikolnom Mu utnt ktttd, Mtly Jiintomkot mmny fóti ttttt I At ai-ya vigttlitiUl irQI 6a mirilromiágánik, bár izlve irióstaióin szenvid. , A máglya kitt Tt igni Jogú . strfr jönntk iritttk, ,,n in ttittm rtptd, n Dt itr i látd mÍM kottdd a Utl, Magam togitltk a máglyára /ti. Pajir Aataluak legjelesebb két kolismésis a* Álom\' ét .A atp éi hold;* mindkettő kizárólag vallásos tárgya, kolöaössa pedig si utóbbi oly Igen megható, Jámbor Pál (Hiador) la foalilkoiotl váltásos koluaényekksl, legszebb etek között „As árva* cimü. Nem tudom megállni, bogy két vmssakot — s* elsőt ée utolsót — ide ne írjak. Ijtiini tgtmrM mind a tti/i i*misy, I Af i//« álmtk ttArtpélltütk ; Oh mily korán maródiam éroa én f Mily rytn ejtitek kénnyel t toomtk} Mind, ml urrtttim lenn a tirba ess, Átért értánok mm mondom magam | Van egy Atyám, kit rigón imtrtk, Bár nyájat orrát nem láttam toka , Kegyelme ömlik, mint a tengerik, Akléor midőn méltóbb ránk ootora, Mig ó telem, bár minden mrén nitt, A\'ms mondom Itten! árulnak magam i ö.if.iy János költeményei kötött is találunk egyet, mely vallásos iránys, elmi: A .•saalelt viststlsrtó * A vnlláios költők kötött méltó helyet foglal el Sánta Károly és Saáu Gerő. Mindegyik nagy költői tihniég s gynkran találkozunk valók a ■tép Irodaim! lapok hasábjain, ahol Sántának leginkább Bnaopi ódái jelennek aeg. Azonban kisebb költeményeiben la klérzik a magasan Zárnyaló poetia, Ih\'et Mini ebben Is t • Ti taoy Jkut Mit dúti fejedelme Tl nilkiled ttitem örök yyáttl titelat. De ti megtigattlolit t letörlöd Irinyimet, Midin ilratnom kelI elhnnyt ktdttUMtí, Hitt Ti mondád, hogy a halál tmk álom Sálad ktdmimtl újra ftltohllom •. Szász Girö ködsaényel kötött leginkább megnyerte tiiuéieaet a •Halottik napján« eiaB, melyben a költő mighilt feleségét siratja, Saa-rlnte nia véia aa el, melyet s lö<d magába vett. „u/i a fbld oly irgalmai, ran nitt, moly hot 8 aki Uy kénnyel ejt, jogot nyer s kjjítt. A naptugáréan ftlttong a Itokittéb kit féreg, Berkeikből kittállnak a játm tündénk Ei a rírágillalban, mily etupén a fHÜ, Biáll at ttangtliom örökkön örökké* Módira kljliölak kötött v n egy, akli égy vsl-láaoa tárgvn költeménye telt nagygyá, A költő Ravlcky Uyula, aflvsi »l\'án halála.* Alkoay-blborbaa uitik a hajó a jónl tengeren, a sas-mély ssi vigsá, de Thsmus s vén hajés nevét hullja kiállttal, de nem fittyel, csak a mulatókai nézi A seósst uiáiodstór is hillaUalk, de st öreg otsk képrátsissk véli. Da ia a titkos hing at é,homályba Harmidisor Is Thiaui mvét kiáltja. , Thamut, tón hajót I L/uy I adtodon Ulti ma jé* I fJm\'t fíllodet magatlatol í Add hírül Mindennek : s nagy I\\ln halod I fíln k rtoldd ja umhnlt, M at hltn. Nem fűken Iákon, lötben, dt s ttitktn. A pogány intenek immár kolotlak, Ilire ígért s nima boldogoknak, A utntodlk hívják tintán a földit, Edit lmon ottan hullatni a Unnyet, ttb.\' Valytttáw ktntkMik. T i «JT 8 I. — Hideg lábak ellsa isméielvé dloséral hallottuk a Pais-Kzpsllsr shteveaét alstl álla lánoasa ismert Tlael. Cipt. coap. vsl vaid hsdörssBléeekeli már as első bedOrasólát ulán melegség III be. Meghűlések eHea, melyeket sevetetiséo oly IdObsa mikor járvángok pass* tllssk, nom szabad elhanyagolni, etek altén biztos éi gyors hálásaknak bizonyullak a Pala-Expellerrel való bedörtöléeek. Épen Igy fájdalom-oilllaplló hálósnak Otuaaál éa kötaiényoél. A Pain-upeller, aelyrdt Itlea asálnsk >Ber* gony< védjtígygyel el vsn látvs, a miért ia étin bedOrasolés bevásárlása alkalaáva1, a .Horgony\' védjegyre figyelendő ée aástéls liveg vlisiautsiiisndó. Ara Igen o\'eso, 49 kr.f 70 kr., vagy 1 I, 80 kr. Svegeakéai, iUfl Kiniiaa, e«fllflrtök — kiTtijUltMái éa ■!■<■■■»■*I l)*Mrk«J*katl mttagea ajánljuk Uaztehj olvaaóiak figyelmébe Kgger atóda paaaiiUálti Kaphatók 90 lro» eredeti dobosokban minden gyógyszertárban éa Mfwbk drogua Üzletben/ vallaaint Km* A. fia gyégytaer HHklegeeeíji j gyárában Bém-Namdtrf. * Tctjfm tlUUtel kent ktnttténf csatádnál i van m»«*iio» úrnőnél jjavakúriwli hív utalunk ] •íjU valamint három kiskorú gytrméke ra* ■Ara. HtatUjág ninr* kitárva — StmmitliMf. Nattaaéy, t/tmijm lakáa mtgkivániitrjb. — „fcvi flMtéa 000 frt, mely ba«i 60 lrto» réoslatekbM mindenkor előre in* fitrüeini," Silvae ajánlatok „Bitaím" alatt a lapkiadóba kéretnek. * Kwizda-féle | "RE8TITUTI0HSFLüÍDt7 aa ka k ktv szak aiiWi itvaktak. | Kft patatttíml (ti |,40 a. é, | -11 kt 4«a rtv Mátkkaa talaahiU- * taaal ka feaqárt atmkk titáMkkaa la, t kaaaaklalkaa aapatk llWtMlkkaak aWk I W ka akáa sriMMal | muu hnaau a «k, ráatfaUnk. at taak asravtáíia 1 ■ka Ny aikalamaál | Maarfll a Urat I jdvMé hgialtakar\'krv létMttáiaál, I * IRODALOM. !.■!»«■ k • ratalákaa laaarlalall aai>I vth, lapaak klftdOJAnAI: Plaehel Fttlfcp! héapkarMkrá«a«k*a mtffrandalhalők (—I Qyakorlatl orgonaltkolt Irta Bátori La tea. Kiadta Budapetleu a Rózsavölgyi éa tátva «. éa kir. zénemftkercskedö ezég. Ara 4 korona. A huzal zeneszerzők közt egy aioeaen, a ki oly elő-—ara tettel és annyi bivttoiltágmi kultiválja tt orgona irodalmat, mint Ráton I^joa, a otaraél állami tanítóképezde aaakavatoti aaaatanára. Alig bogy ismertet Dk ujabban megjelent orgunsrafl-veit éa már ia njbúl abban a kellemet helyzet.-ben vagyunk, begy egyik jelentékenyebb alkotásával loglalkoihataak. Bálori gyakoriali orgnna-lakolájárw akarnok natial szólsni, mely áj, tata második kiadásban jelent mag. A gyakoriali ór-gouaitkola «M rétté a kővetkezőkből áll: Al aéltsélamá ma»aalgyakorlalok nyugodt kéztartás-•al, — a kéz kiújujlátával át ntttékaaMáaávtl egyet nj\'lk másuk alá vagy lolénkáaával. Bt iMMrihat imitátlók, két szólam ia jobbkét által játszva, a máaodik szólam a két két között megosztva, Ci Mégyatélams Praetudiamok. Második rész. Paldag/akorUtok. 1. A lábhegyek vál totásivftli a) aa alté billentyűkön, b) a ICtoO bil lenlylIkOn II. A lábhegyek kicserélésével: a) hangot estre, b) néma csere. Hí. A lábbegyek egymás IÖI4 vagy alábelyesésével. IV. A lábhegyek ét •artáh tálloaáaával i a) befelé állá sarkakkal, b) kifelé álló sarkakkal, ej lábaarkkal kezdve V. A lábhegyek ét sarkak kie*<féléaévfc| a) baagusl etsrt, b) néma esetre VI. A lábak oldalaival. —I VII\' Kettős léptMtl fltrmadik rétzPraeludiumok ét fugák, A letaroltak Ml litbalai,hogy as itkula Irójáask figyelme mindenre kiterjedt, mire egy orgonistának aslktége vsa. 8aáslisnkilenet stám-btn — annyi a gyakorlatok száma — a tabuié mindent megtalál, mi öt (okozatotau a m él boa yeseti. — A harmadik réat érdekesbnél-érdeketb stámohtt matat be AlbrtebttMrgtr, Fltebtr M. O., Baeb J, K., és UátoriléL végül pedig Ptrao-lete .MUbat Matcr\'-jének befejező fugáját atya. As iskolán elejétől végig a komolyság jellege észlelhető, miért it mindazoknak pánijuk, kik ás enoMjátakot alapoaan meg akarják tanulni. — {Kalb, egyházi zenekflzlöny). (—1 A ,. Magyar Tanférfiak és Tanitéaök Sereiévé* Albama* — czimflnagy tzabiau emlékmű ujabban megjelent részei kOatl kiváló Agyelmet érteméi a lelső-ldvöi taniléképesdén végzett egyének csoportja, alkat a képerét lelkes buzgó •ága igazgatója Ebeeapanger J. — oly siksrtwa Összeeső portositolt, hogy alig maradt néhány ki belőle, A lövői album talajdonképen az inféiet 60 | éves jubileumára kátall, — mintegy 900 egyén ] féoynyomatn artaképét t rfl ,id életrajzit tartalmam s külön ára 6 frt A millenlumi nagy albumban mintegy 900 egyét itrczkéne jelent eddigelé mtg. Ügyaaraayi reudeié* tltn van. Arezképeket at égést folyó évben elfogad a tatr-InatUMg, mely névre szélé fcksólitásokat kWdőz széjjel a asittsen vetsi, ha érdemet kartáraakra figyelmeztetik — Uj előfizetők a 9 frt elOSxetéat még mitdig 8 részletben fizethetik be, egyet a jelentkezétkor, a másik kettőt szeptemberig, A mll I vsJöban páratlan jelenség lesz a lántlgyi világban, mertképet attr taoférfio arezképél és rövid I életrajzát befogadni Minden megkenaét BMtrt\\ I Vaday Józsefhez istétfél. ■ * "II Felelős szerkesztő: Dr í, « H ■ ■ ■ I L. [ — laptilajé—tt éa kmdó! rnritgi, rtLér. n löéi P< letét t kar. gyógyszertár Kortieubnrgbtn I Njvele«lal 1 a a vtkalakl kalároaotlaa \' kltajaaat: laiali ,0a I ataWaMaatSaM 11 Első és legnagyobb HANGSZERGYAR11 Wlralia^r A. At fla, Neukirchen bei Eger (BAhmea.) MT I^eroloeóteb brei*e4riáel fbrrAat (Ijirarn kitilts «/•• V. •/« vaaá MII, áasatga I.- | - «g«M 4 Wij. , imúu , , , a-t- , a . UÉilak^Hk, lakkal vaaéval , Ia a—. 11—, !».-, ti - I114 nwa| kifaf A»atl> Q««aarl. BMlaari. Msgflsl a (Ma« M akáasaal | ásrskja a—, 10,—. Iá— mai ■MMMffMtilfci mwaták Mm 10,—, nk—, «.—, m> - ftt — ImmihH fvm*| a.—, 4—, a—, m io,-, ti—, sa- iwm. — csiia n.-, a—. 10 ia-,la-, ia— aa- Mt|. - (11; ktf« ivioioB % va» Vi) iái—, is-, as -, , aa- mm, ■tgtUvtrék iiitiiéi —aa, -.tó, --SS, - ta a 1 Mi ia a a Mig, — Ctlia vtaék éaiakfa -Jl, —.TI, kr, L—, 1.10, IJI agkas t M| — Itgf Mglvttél 4»»»kj* 1 m, 110.1-, m tgtm a Mtg. * r » t»itk o r^i >maisad jr ti t. a a, a a, a a. ia. ia, 11 rt«wu»trtnit éaraua lik Úk l«1A i-. íA IK I - il- II- Mai Utyaaaaak IkiaWkHi A I, k k I*, l|, ia, lé, 4«H M>i|iia é*akf|.\' I-, IU lik I tt-, liA U -, B - IW*t, ouktterrse a. o, c, a v*«y a. t-rs" 1 - pa«qwgaMf a .a, iá ta ta, 11 rkaWtl«airk**i: éanMa: IM. ll, IU »-, 11-, II- Mtaa Upmi 1 a a. a ta ta ta ta a) >M WaeH*«<t ank|a> I-, 1-, li-, ti-, It-. IT -, II- iartai RendtíMt a\'éatÉiffiif áAWawá, áittáé 4Mtwté i ftrilm portomét U-méUt vígtU MubétUmM. HIRDETÉSEK tammasaakkatta • Bt tHmaaáM- as 1 ítíitr-m I)ki mán m-t (Barf«ay Fala tzpaUmD m «MM ■ éMm )t iaanal iNaariMa - M> mtabaa aam lpt*a kMaa kaatal Makaat ÜtÉHtatl■ tfeaMwa MratMfkl blM Áta-la-Cplatl kttt 1 (kfM«Mtaataa\\MHtmma- kaátrsnltalM altelmaata, aklSl tg> ftr«w» mMlt MaaMlM laMMi, kan wa müR^ppvpnpwaawi at, ^Tmamtia^ ma^v tnnak itMáMakmM. (hm rigatm ttommá kiann* w» Igaa akaá, MmSak tokt^ rokr. te I bt 20 kr l\'«|nlt - (aakatf a négy aaartMkkaa, Baéayattcai HMMFr \' " ■\'■ Jémmmt >«»«■*< Oaak • JhrfMW* Hm)é siata « * \' a w " ^ IVlnaf I* í »» Utánvéttel vagy at ötazeg előleges bakii déte mán klldatlk. HlaY I\'HiA a bőr &pol&Bára, szöpétésére ós finomítására Púder. |f LffaHkaHM IMIiltl, két ta tAraMfé H ttk "JH —. VaUr, rlauwla a sárga | v^rlkt aaatysklt a njtatv* Ir F«ai 1.1 a Ik laakr áM MMkaa Kllaasrl levelek a legjobb karMbél minden Maka mellékehé vunnak. TADSSIfl GOTTLIEB Itaa tstatkl M«faa fe Wlamass Hm 111 ak«t r aftta, 1 t, Vaiaatta a Hupliatö • Irgllbb IIUlMarr-. gyégyasir ktrvakrdéabfa 4a gyégy* 10 aurtárbaa. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 17. szám. (6. lap.) 1896. február hó 28 án 1895. éyi március hó 24-ikén, cl. e. 10 órakor Letenyén, saját intézete -helyiségében as 1896. éví február 17-én tartott rendes közgyűlésnek határozatképtelensége folytán, az alapszabályok 43 dik § ának 2-dik bekezdése értelmében rendkívüli közgyűlését tartja, — melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A mérleg, nyereség- és veszteségszámla bemutatása. Az igazgatóság és felügyelőbizott, jelentésének előterjesztése. 2. Ezek jóváhagyása; intézkedés a nyereség felosztásáról. A felmentvény megadása. 3. A lelépő igazgatóság (Tamás Ádám, Stern Zsigmond, Stolzer Gusztáv, dr. Rothschild Samu, Dr. Csempesz Kálmán, Kohn Hermán, Tamás Gyula, Leitner József, Leitner Lipót, Wesel Manó) helyett igazgatóság, és a lelépő felügyelőség (ifj, Singer Samu, Schmidt Emil, Raszter Miksa) helyett felügyelőség választása. 4. Esetleges indítványok tárgyalása. 5. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kiküldése. A t.rtartaytMk flgyelMét felhívjak as il«pnab*l)*k klislkul inléikeéMrti 44. §. Aki azt van ti jogával élni akar, köteles naj»t nővére atóló részvényét még le nem járt szegényeivel egyfl\'t * neláni megbaialmazá\'át a közgyűlés megnyiissa előtt a lérsasf>g péntiárála lelenni.Suvauti joggal eaak atbir, kinek neve \'a részvénykönyvben lulsjdonosként belegyezve vsn. . . . As IgMgSlálág. [ k Letenyei TakakarékpéfiztárRészv.-Társasá| 1 550JB s>\\én pK»0 vtk 44 l-l ffiffl jenS SboSOKOSI A IIUBAmXH ks nyengült Mrflerónél kiváló ssolgálatot " Imi a ea. kir. atabadalmaioit „galvan-tiUam-Utzúlék\'1 önhsaznáUira orvosok állal egész Európában melegen ajánlva Volta tanár módszere. Leirts boríték alatt 10 kr. levéljen; beküldése ellen. Kapható: Augenfeld 1. elektrotechnikus és ca. kir. stáb. tulajdonosánál ■ 76 - B É C *, L, ^ Heliueratrame 18 aa a. pTODQOOQf)QOOQQqH| • 0 agyagáruk, Ohamott- és Kara mltfyárak ooooo\\ cementógetök, mészégetők, l teljes tsrrsk. égető kemenozék \'I mindennemű szerkezetben, bsrsnds-zézések és gépssstsk minden a legújabb jónak bizonyult kivitelben. Hotop Ernő, 221— afyafipanaérnftk. BUDAPEST, | BEBLIM, KfkltO váci at 70. | Knrfürsiensiraise 122. I (321) BBÜlllf, Olmüttergiue 9 ik^-sz. Proepectusok és felvilágosítások ingyen és bérmentve. ftOOOOOQOOOOOOC immmmm IMI Ji OQ ! r fl II fl r ■ * 2 i Hí" g HI5 §t Pl\' I tó 1 1 ÍM IK 1*8 WHM »öooooöüooo<i»ÍHWOOÜ\' iasm ■ ■ s iMalp.au rtu* | ^MBÍMtMBÍ*\' SB1I ^s^sH\'t Wi Feltalál ó ii 1 d.rtrfindír ». knBtltöJs | Iruugtr ualArtsik iyOiiy Mtontj+Ujhélj - A még adélg falllaralkatatlaa NaUrUIk fél. ttlnlf ti királyi klaárólag laabaáala. patkányirtó pogácsa asoa raadklvMt paastltó-iser, s mtv rabaaw-■as kiirt patkáayt, agarat <s vakoaéakat aaét-kll, hogy más háalállatoknak kért okosaa. — Pliouphort, stryokalot, araaaikiaot ragy aáa ■érafkéat haté snrt ssosbaa iw tartalma*. KMiMatok «»n Iriónaml több araéal-aukbaa t Itckitlatbb dk árral tétettek ; Un. Ülőit! Is ■agviaagáltatatt éi TédJtgjgyaJ látta tott al, wljrra tgjalai kárain, — nart oaak vádjogyammol ellátott patkáojlrtó-pogácaa kátéiéért kaaaakadkataa. gp »««7 MasMg ára kiaaaélill ataMtáa-•alao kr. — SÓ fillér. — Igy kis m* hí ára kaaraálatl staaltással IS kr. M fillér. t Ktaa kiváló patkáayirté-mr kapkatí: Ifl. Fisohsr Farenoz ftlszer-kereskedéaében Hp-Iislmtii — sa oaatvák sugyar monárakla ralaaaanji klvilékb évagalatáaál, Ijógjaaaréaaaél vas- éa AsaarkeieekaéSaél Is. — Prihaképaa — Faagy mmi — e0 kr. atón bakllééaa sMÜatt partéMataa káliénál aaginMkaU i BalArtaák Oylny a aa. éa kk. Mátrák bagyar klsárólafaa laabadaloiak til.jJoaoaiaál léHialJa-VIImMMT 16 i*x»oooooaocK)üooo( Nyomatott Fiscliel Fülöp laptulajdouoauál Magy-kaníaaán, 1895. |
