* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 47.25 MB | |
| 2011-02-16 15:57:34 | |
 | |||||||
Nyilvános  1114 | 7632 | Zala 1895 szeptember | Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 70. Nagy-Kanizsa, 1895. neptember 1-én. XXII éríoljim. f t■ s i « • » Wi) Mi Ms. 14, MémbK > Up ■■ll—l rlsalu mi"-—1 ■!■<■ ikMv. Mia»ntr"- ImM ad ísmH taaaá. M ássllilait «L Ildin\' m klUMtk rlmm. Iffm mám ért: !• krujdr. ZALA _C . _. |V . , " ; i ■ í -5 • --ír-- Politikai ós vegye* tartalmú lap. SkiáMnWi TMW|W . Urnád kkfrtMárflB. SlJllfl tm ilU: Ua tm 1> >IW (t fct — tar.) NHm t >iwi (IM-kj l%|i<liii * hna (1 fct SUgj ■li lnli i> JiUjmi f l"irnj. A WrinKr-\'—\'- és (Ul-ulu takarékpénztárak, a liani.* jaaöiat, ai lf»r- «» kanak* "77- gj- delmi bank, a Nagy-kanizsai aegélyegylet-tsfcretkaMt és ■ letenyai takarékpénztár, - _ > „nagy-kamnai malátafyár éa serffisöde r. t" kíwmtaim khUnp i. H«K|«Iealk HagyKaalsitAa keteaklat k é t a a • r: • TMimap 4m oa"Citörtölcö.o. • Iliiig PtaM i m, wvr Az iskolaév kezdetén. Vi * x -fígy Kanizsa, 1895. aug. 80. (—nJ Megnyílnak az iskola csarnokai • összesereglenek a tanulók, hogy iskolai pályájokat tovább folytatva, megszerezzék mindazokat a teltételeket, melyek őket hdízncs, munkás tagjaivá teszik a hazának. . A beíratások kezdeteket vették s aki évröl-érre figyelemmel kíséría beiratás időszakát hazánkban, lehetetlen, hogy megelégedéssel ne lássa a tanuló-ifjuságnak évről-évre nagy szaporodását Az 1868-iki 38. t c-nek a* kötelező iskoláztatásra vonatkozó rendelete megtette hatását s az óhajtott sikert éred-ményezte. Az embernek vele született ösztöne, hogy a világosság felé törjön, tanulni vágy mindenki s jótékony, a nemzet javára szolgáló nemes verseny az, a mit-az egyes iskolák kifejtenek. désének s hazánk kulturfejlődésének történetében Szent Istvántól kezdv^ napjainkig nagy missziót teljesítettek az iskolák. erős- nemzeti érzésben, hazafias érzületben és gondolkodásban gyarapodjék ifjuságonk, hogy majdan feladatának minden irányban megfelelhessen. Alkotmányos országbari élQnk, a hazafias érzés és gondolkodás szabad, nem korlátozza azt semmi és ifjuságunk lényegesen jobb körülmények között tölti Uflulá-éwit, mint az ötvenes-évek ifjúsága, mely hazafias érzésének csak ugy adhatott kifejezést, hogy Összegyűltek néhányan, kisebb csoportban egy-egy csendet, félreeső szobában s ott maguk közt szavalgatták a hazafias költeményeket, ébren tartva magukban azt a szent érzést, melyet akkor a piacra vinni tilos volt, e sorok írója, emlékszik még, hogy még az ötvenes évek vége felé oly jutalomkönyveket osztottak ki, melyek a világpolgárságra buzdítottak De sem tanítókban, ,sem tanulókban nem sikeralt a Az iskola nagy ttnynmfr a kultúra fejlő- hns»6«riarzé»t,el(ttjuMt. mSymtim a 60 as években lángra lobbant A tartitók nálunk nemcsak kulturmissziót teljesítenek hanem nemzett, hazafias missziót BeTEá valaJtöTTügy.hazánkban mondhat- is, ha feladatuknak kellőképen megfelelnek. Juk, hogy iskoláink »I TanflgyünkJólytMQg jótrtoyu fejlődteat ján kívül még más, nem kevésbbé fontos az ujabb alkotmínyos aerában bíztosltékot nemzeti missziót vannak hivatva teljesíteni* Uyujt nrról, hegy a magyar tanitó felada- Kell, hogy nálunk az iskola a magyar ál Imiwiim arplgálatáhan illjnn • lfj»1l hogy tának meg akar és meg tud felelni. —Kr a haza, mslyolitigoteivo áll pai népek közepette, melyben a imtu^M gek gyakran kifelé tekintenék s államellenes tflrekvéseíkkel nem kis nyugtalanságot okoznak, számot tart a magyar tagitóság fontos munkájára a magyar állameszme terjesztése és megszilárdítása érdekében. A magyar tanítóság érzi ennek a feladatnak nagyfontosaágát; érzi különöseit e. határszéli megyében Is, a hol a nemzeti nyelv s ezzel együtt a » érzés terjesztésére a lehetőt megteszi. így válnak a tanítók az idegen ajkú nemzetiségeknél a nemzeti nyelv és érzés apostolaivá. Ne kicsinyeljek e működést A kozmopolitaság ellen nálunk uagyon is indokok a hazafias érzés ápolása. A sovinizmus a maga tulhajtottságáhan nem szeretetre méltó dolog, mint egyáJta-Iában mindenféle fanatizmus; de némely lesetekben, Wzonyos konttmények Tközőrt nem lehet elvitatni jogosultságát Azért OdvOzOljfik a tanítóságot s tanulóifjúságot egyaránt az uj tanév kflsrflbén A szülők hathatós támogatása mellett, de csakis e melleit, szép és aikerea^qymkÉt víjjezhet a tanító ! ü muoka végeredményében javára válik a társadalomnak, nagy hasznára a hazának. A „ZALA" tárcája. A múzsa osókja. — A „ZALA" mditl tárták — (■.....Bazglt kisaassM/kM) Irta: Olaaw f. Mater. Ama gyönyörű nyári-esték egyike volt, Mikor s forró nap mán örömmel sietünk a lombot kerti iák alá, hogy a hűvös, fUneres esti Jégét magunkba szívjuk; Ilyenkor kedélyünk tokkal logékoayabbá 14-gyul és a virágillatban mBgfUrdfitt aaií szellő, moly a bullámtó Balaton partjáró} és aa őrük-tmlékü s*ép v^sób&naról honink eljut, mindegyre lülünkbe ttttl tsép (iynlsfy Rúaaa keserven panatstit a oly 64ea mámorba ringatja lelkünket A g ...... .\'I ref. paplak körQl oaendet, y*néma minden. A leikén, kit a faluban mindenki ueret éa as 6 kedves fe űsége, kinak sseaieibea s tfivnemetilég írftk fénye 01, ott Alinak a virágú* kis kart aj-ta játtá) éa tekintet tik a gasdaglombosatu Iák alatt sétáló hölgyön függ. Egy félig nyiloit bimbó a nép leány, tson korban, midiin a virágiakadát ínsiee kAltéasate, öaatw bája asórja aatt büvöa tugaralt, Örömiöl boldogságtól ragyog a két néié áros, hliz óvák aa a kedves lereftités!.,.„. Hisi aa aa 0 Margitjuk. Sokáig aésik Így s kedvet gyermeket, untán ellUnnek a hátban. A txép leány ott sétálgat a tekervényes kerti útikon. »• Nétaa megáll ogy-oiiy bokor alatt ét beaail-gatai kasd parányi kis test véreivel...... a virágokkal. M\'gírti 0 a bálvány rétaa\' lágy tóbajtt, mit a kületeo MiQnO boldh<« küld. Végre egy gyeppadra ui. Kípielete aagyatnk bunába aaáll pillaefö-atár-nyakoa éa elmereng aa Onsaaga által teremtett aiép világban, hosasan... édesen. Egyszerre esak eiy mátik btlgy-alak jelen Mg mellette, egv méltóságot tejedeimi alak. Nem a földön jött, hanem a csillagok kötlll, angyalszárnyakon tretiktdsti. alá. Saép idomait Iummq fehér gOrOg-paláit tedt. Nemet magsa homlokát -«- as bteni szikra trén-helyét — babér-konorn Svssl. ÉttéBan aranyhuroa lantot tart. Figyelmesen viitgálja as ttld tsép leányt, ■tjd sltbaiirossfebér ujjaival megérinti a lant Idegeit éa a némi oaOndat halkan felveri a meny-nyel stnt szép sroordja. Margit nemeiben az öröm\' fénysugarai égnek. Ttkinists ott Agg a mérhstlsa nagy égen... a retgA uillagokon. Hallotta 0 a zenél, de azt vélte, hogy onnan a magasból l&taák el hostá a hangötc. Az Idában egy k&stli Iára akaaatja lantját, és Margit minlhs jobban akarná hallani a bangókat, melyek még mindig (Blében csengnek, lattan Ittaan felemelkedik tiiö belysatéMl. As idegeu né tnegnyMJa parányi ajkait éa ünnepélyes hangm nevén axAlitja a leányi. Margit hirtelen hátra takiat Egy Uné megijedt, ajkára nem jitit ttó. E lentégesea nnr-jeient nO megdöbbentette. Lebilincselte nyelvét. Halvány aroát aa\'áriát lanaág réstaplrja foltja be éa esak siemltsátva kOzellt as idegen btiérUé tlPéaén. As Idegen a lúgosba veteti a ttfa leányt éa ott bessél botsá nagy éa nemes dolgokra!, a aasllasa* uraság \'Mennyei gySeyárait-i* bestéi • kinrtl, a stenvedésről is, mely atokat tebti, kik h magasból alá lekiatvs a földi életet oly rsseak uinekkcl festik ét hogy as, mit altiról arany-felhőnek vélt, fslllrdl nézve nem egyébb parlel-legnéL Margit dobogó eaivvel hallgatja a aét és tase-vedémyel kérdi: Hát ném ér többet a tsellemortaág /nrcnyi élvtaeta a \'földi élet BrOmelnél * — A közönséges élet la nyújt örömet — mondja az idegen. — Legyen lelked emelkedétt, de szemeidet ne vakítsa el áa, mit a phantasia May és színleljes tQkre mutat, nehogy a főidet elve-ssitsd lábaid alól. , — Oh ne aavard el a bűbájos képeket, mik oly néppé teaisik éltemet. Ok hagyd meg hitemet 1 Mond meg le, ki tán érted a aaiv titkát, t mi az, ui lelkemet oly édes (námorha ringatja, ha at emberek zajos körét elhagyva, a termé ttet Ölébe menekülök. Ea a hegyről Isualadö csermely hulüaeievegteében egy tsebb világ NafT-Kinrns. viaárnap. Zala. 70. uárn. lap.) 1*M. aupUmber hó 1 én. A püspöki konferencia. Egy politikus ikinek álláaa lévéa, alkalma fik a magaa kiérni köreiben uralkodó hanga lattal miftmnerkidni, írja a .Pmer Correepnn-deni\'-aek: A mitar lőpapaág boaatv kilenceiáiidoe B>nl<^a altit miadig tántorithntailan tintetoje • védőte »oli nméI ■ kaib\')likiu vailáa, da a •agyar állami lét tArvéayeiaek ie. Aki —gyár Mpiiiág palilikai aaarwIttrHk kilenc évralaidm viaaunviló lörUnetéi majdan meeirja, aukaiaiiaa láncolatát lógja a* egymáa ■allé ÍÜini ama magaaatoe példiknik, melyek megtanítanak arra, bogy mily nagy M-ceeWggel, állampolitikai oko-aággll M lángoló kiii—Hitiil lodták lőpapjaink hoaaaa í«i<i aadok viharai éa válaágai kőaben harmóniába kötni 1 Tili< kiltutát ai illa® törvényeire! éa léiérdekeiaek konaerfi követelméayeivel I Valóban, aa európai kon\'ineaten aehol nem lalál-jak oly aok ér magaaeto* példáját Wppaéf ■iiu eaeHemB ét jövőbe látó Wícae»égének, • emilyenekei a magyar Iflpapain tóriéneie elénk-lár. A politikai ■ valiáai batook Irgádéubb tu-■ái köat in, igen gyakran a lemondat leneég\'t erényéi gyakorolva, látják a magyír lőpapiágot ágén taellemi ereiével kflideni aaért, bory u állami tir\'ányek ad gloriim patriae érvéayeeti baaaaoek, még nyél anyagi javaik némi kieebbe Maival ia. _A aagy flaök Mgy u\'rtdai a próbikdhöi jul- >ak, mire a torok nip világot li\'nik. E bó utolaó napján ül Beán a aiagyar katbo\'ikua föptp-lig, Vnaaary Koloe beroe^pnaii««al aa élén, bogy Mnáeakoaták ama teendőkről, melyek u egybát Glitikai reform törvények éietbe épéee ilkilmá-I « kaiból ikui egyháira néive «aökaégeeek, bogy kötős fltpáaiUiri lavalat boo«A«wnak-e ki, vagy pedig minden egye* főpap kttlői intéakad-jé< a aaját tud na a elvi ftllaapooija alapján ? mj Ha • pftepftkSk kfllön boo tálénak it pte<tor leveleket, aa egyet emleget falMpéa ralya alveaa • kBiőaböiő éaii áriát é* eltért alvaket tartalmiad páaitnrleveiak aHgteleoéat oly káoett id*a hét elő, miat a divergáló erők Saia jeíentőaé-gBk, lemhitóerejlk nem lenni. A néppárt egy-egy borabanailkut íráiitukit taláa aMftap anlaá, de mlaaapra el ia felejtené Komolyaa padit lenki eem fanná a tahók eiunciációit, még megj«lené»iik órájában, eem. Al égyhátpolilikai reformtörvények éle\'belép taléaál a püapÁki koalereacia nem betolyaaolhatja Aa aHanaékiaa tellépéa eaak a főpapi kar bmIm •tét aaatfalja me<i I A naauat intaUiianciája bitva búik a Vaaiary, C^áatka, 8aaHM>« : által képviaal! trium»ir*tn< államlérfio bőlceaaégé n, melynek Odvöaitfl jelnara a Fax. E jeleióval üdvftiöljük főpapjainkat éa kivé-naak aa ifjbáa, a haaa k t némtet jobbjainak javtra Odwta .ikert munkalkodfonkaak, moadvin : Fax Domini lit aampar VoWaeam. A zalamegyei ált. tanítótestület közgyűlése. — 1886. UfMii M—17. — (»«.) A itünidő vége falé, évankint, mielőtt a> iekola Ürmei magayiloak, hogy a oővaadék-mi reget magukba fbiadják, :tt megyei lanliói kSagyllláere eareglenek &«ue mindea aaaiandtfbaa min I miadannytior a nié üla várnaiban, hogy agyaifilati tevékenyeéjBkről k náaot adjanak. Ea évbaa Zala-Egerategen voii a kőagyfiláa, mely alá aanál nagyobb érdaklödáaaal láttak a megye tanitói, mert tie«tujiiie»al ia agyba volt kOtff; minthogy Udvardy Ignác elnök, ki 9 éven át vnitti a lanitófeatfllei ügyeit, a 3 ryklui ntán lemondani káaallt a It elnőkaéget továbbra A magyar lőpap<ég ii«aieletre gerjeoíö mait ii migára vállalni nem voft hajlandó, iáhoa méliókboak találnák aa ifyStlei kőrlavilK. A megye laaiióinak egy féaae Bár héilőn dél-Méltáboak ái oélaatrObaak ia, mert éi<el léha- után érkeieti meg Egenzegre, hogy ■ 8 órán teileaoé volna t*ve a néhány kielégiihiHlen,: kilBidii előértíkealeiea ia jelen lebaaáen. El alA- jltyy^y,^TmUin^á^^tT^e\'^^^r^t1**^*** U • » járó dtaaharmóiia. renc, trinyi falvai állami iak. tanitá időkőabaa At ártakeaiet jilntdiágán aéave irányadóul Ujpeetre belyettetvéa W, .A aépiame áa a taniió* eaolfáihat ax, bogy annak vMér^ailliinét Vi-ÍoIbO értikenáiét lel wn olvaahaüa. — Bején •aary Koloa heroegprimái, Ciliika György ka- Ferencet pedig, a ki , A Játék áa torai\' cimen locaai, SaMaen egri éoek lógja magállapi-1 kivlat ártekeam, máa körülmény gátolja I kőa- taal A« ő oaellemQk lengi át ul a kőaöa Wpéntori körlevelét, melyet ha álta\'áooaiát gyüléeen váló ráaivátalhan. A kőigrfiláa többi pontjii rövid me|b»«é\'é< tárgyát képetlék, ■ ban eUogadaak, pontonként fogaik megvitatni e melynek aorán aa e:őerifk«t«t i tiiaiojiiáa Iráni aéfl|| mn^llipiti i. Ha__Lty_ fentBIt i«Himtt pg trijnTmagegvertare |u\'otj. egYbátfejed. lmek érvéuye»itik \\llllai hivatlank-kal agyarint kililwt baaafiai köialmaikéi: a lápáíatori levél eaak &d«5< hmán lehat ugy a »«CTar kuboliknt iprháant, miit i atagy«r Allnmm mltnj HPKIl liiVOi A 27-íki kö-gyOléti a ula-egeruegi plébánia templomban aaant miae előtte meg, tit órakor pedig i mevyehát dimtennében, melyet ét tiki- lom rá ■ nnr» dirék |ll«páaja a tantioaá| ren i __^ ■tflIifajU^ hinéaátnlt, a ksVgrBlfr Válté táaWá\'.ÍJgl Mf láll Máfllk urila, Blpri útink Nagyeaámu laniUitég jalanl mag a megye ata> dán réaaéből aa alkalomra a kötgyöléao, a»aly-nek diaiéi jaianiátOkkil ímelUk • me^ye ina* Agyát me\'egen ailván bordó Iftkpáa ír; HvaetKi Btnő, n mtgfa lőjegyiője: öóiony LáaxM, a aaln-eiareiafi wkollaaák elnőka, a boa§ó Haigatky Antal, aa fakolaaiáik i\'lmo* mát tagja a na agar-aaafi táraida\'om kivlMaáfii kMI tőbbaa. Udvardy Ignác elad aorfcan agy miiig bangn lelitrtlaláiban Qdvfttlt | főiipáa nral, kl «MWI n»m elad iában adja malag érdeklődéinek léayea jelét • (aaQgy Iram, naty aa C boagó érdek ő lé-•ének oly aokat kiWtAabe< A főcpán áp oly nulagaa kSetfal mag ea U* vftilelet a örömmel l|iji a megyei tani óaég káréban a leetületi aaallear ipoláaét, mely laWat-lea, bogy JA tialálát le érei\'eaae a tanítók mft kAdéaábin, vitamint a táraadalommal tiemban. Elnrtk folyiati\'.laioaaa idvőali a megjelent van* dégeket, kik na Bgy iránti élánk érdeklődéaákaak adlak kifemtéet, iádkor a taoi\'óeág kőrébea magjelentek. OdvAili aialln a magjelent tanítókat a mieldtt tieitét atnk liánéba tenni TlMU, kik bárom cykiu<on át n biialom éa n^uikodái annyi jelével balmoaték a\', Mm \'eben, hoey n lameetületi, egyleti állt fontoaaágáról na «aól|on. ö a eg rak győiAdve róla, bogy n tanítók egya-aűleii élete, tivékeiyeága naty belolyáaaal vaa a nápoktntáa lejlődáeára a bogy ei intáwény ma aUr iaámotievő tényeiője knltnrliii balidáiunk-nik A iinitA aaaményi mnakát végat, de naat teheti itt kallAképen, ha nlaiigttalra, magira van hagyatva, mart a tanítói kftmellemei nn egyeeflletek teremtik meg a a tmltói kAraaeilem egy«teramind n miiyír állameaimi iHta\'i tftrhet. len lelkeaedéii jeleau. A i«áp inónok atot a ja-leavoltak lalkeaan megéljenezek. Vdvaniy ulán ékrara uA>ó tanlelQgyelőnk. Dr. Ihuiiaka Kálmán aaálnit lel, kl a kővetkaad, •aivböl takadA éa aaivbet Móió aaavakkal Qd tőtől te i ksiiroiáii t ^ Umttlt amim/ Egy, alkun mindig kedvaa, régi a tok ái aae-» rút ftdvOtl&m én is Antket óraim mai kőn-gyUléettk ilkalmlval. Nem n váleilen kéaatat arra, boiy mai nagygyü élőket a vánneiyn,w tahit a megyei lanÁgy köipomján Urtják, da főleg éa kBlónieen aaon magaa képietek, mé -lyeket én a tanitAteatBlelek eáljal|«l alkotak magamnak. AHg tagadhatni nraim, bogy n tani\'ó-egye*Oletek kőül hirmadféléviiaedaa lörtéiele buonyoe mérvben magaejteti valtak a magyar taaiióeág áraéaénik áa aoraánnk történetét. Nem akarom flgyelmfikat láraniani aton élé-ea körvonaloahatA korxiakok elemná-~ eével. melyekben a n\'rv»akedá«, Anképaéa a leaittleii egyf\'téraáa mailett nem eayatec a {ni\' ifvédelem a biaonyoa ke»erfi*ág ie alkalmáé aratat talált a taaitó agreatUatak mmaitábaa. jenéjét hallga>om. Vagy moad t nem-e ém a la, virág, akár eaak mi ? Gyikril ballgitomi falevelek inttogáaét éa aund megmyi peauiról bénél bonaáaL Vagy nátd a fehér liliom kelyhében a harmatcaeppet nem-e réuviféft köay ni\'?....M ía hallgatom, baatélek ét ai* rak velők. Saamaim kifáradnak a láthatár kém-leiéaében, de lelkem áltAr a határokoa áe egy ■la, ify még ikebb világot keraa, Ai idagia megiimen Mirgit^in a lOa-lalkat; hevált arca aláralja a .kAlláantárf rajongót. — Legyen — mondá aa idagan, — kiemellek a ■agy lömig Mftk köréből, te aa éa váiaaatottam Janaaa _ — Oi kát mond, ki vigy n? — A költámwt mmmája. — Éa te engem érdtmienik tiitau arra ? — kérdé i leány nvirodoit tekintettel. — Igea t Lelked nagy, nemei, nent eaunék-kei van lila. lit n tevménat went ölénai létének a aagy imibátébaa ölellek magam kot éa a erfkot, mit Boai homlokodra ayomok, aa ia-ladd aoha! Eat lölam lyerled. Margit; I érd re edk iroál a barmatoe Hl áriati ii mire ajból tetmamil, már egyadBl vaa. Da hoailokáa acáta ott ág u iaten-iaeieny mákja^.o. a kSltOi ihlet. E nap óta-lengi nekünk édei dalai*. Néha hónain időn át hillgai. tiondolom, bogy a kiváló lények (didi oaatály-réaae kaaerv áa tij kenrv. _ A nigy iiteiek álluk ArAk boatnl u itteni > tik ráér*, melyei Prometheni elrabolL Tudom, hogy lelke néha il-alboraL Hiet jól mondji Alili: tort i kNttra HJ —0 Adáit iVuo Uket maaéeH: Begy <t mkl mtg aa Mm 8 kogy I írtam miaéM titkot\' De jaaeon Mtébe, hogy midőn haaénkra lAtát lyánlepel borai\', midőn minden bánnak volt halottja, kit- iájdalmaann mratott a teatvér áe •afllő; midőn • haldoklók nyAgéeei\'ól áa a Mae-bőlő ágyuk naiy mnrajátéi vjawhingaott baiáak, Tompa eiail bóiditotia kartáraiit: .Bitiatik éalt tátikái t kajéto Uak a Tlriggtl gaalag UJtrat, ítagjiuk atg a jévét, ki m^éaa B kepár Mé tjra htvtrat. Daleáakra. káaartbbte átrál $mj, Bamamkk kihajt a beit hartkl — A jtltaatk kg)ái áéaiitvéa i rtitm, emk latkatjitak I* Bnif tábornok om. — Irta tingin Oiartiilai. — Elad jilanat Anya : Hiügnea Ma, Bibi. Ma eete nagy lakotstt adnak. Nem kieai emberek leaaaek vendégeink, igy e\'eő torban 8uif tábornok, kinak orrAi a kioai háborabaa egy kardeeapáaaai levágták. Nehogy ie ciokáaod iteriat iámét csintalan kod )ál, t bolmi megjegjaéaeket tégy ■I orréra, llőre ia megmondom neked, boffha oundwn nem viaa>ad magad, agy vamei gyllik meg a bajod. Semmi ura alatt aa meréateld a \'áboraok orrát emlegetni, ki-lönben megialeled a virgácsot...... Bibi: (let 4vaa.) Eh ! Mindig oiyanatt hajtogatná a a végén még aem kapok virgáaaot Anya; Nam kapea ? .. Jó, eaak mligiad a tábornok orrjt a mulatiág >n, máakép vélekedj majd, fiiét: Jó, bál nim beaiélek. Anya : Aa eaak Ígéret, mint iemartek. C4atataa vagy, mert Mr véredbea vaa... olyananra, hogy bamá foghntot nem igán talákai. Mikor KoweMfc aáluak ebédeltek: nem ta voltál aa, ki még mialAti ai aaatalhne Utkak, odaaompolyoftál, a n daeeert Mlmára vámról\' etiraaanye magvát ajjaddal nmd kivet-ied ? BAt. Nem tiltottad mag nekem. Ínye : Megtiltani ff Hát gondoltam it áa arra, hogy oly iiláetalea lamml, é* a eeemnya magvát ki veeaed ? S alig 15 napja, a ai* Magy-IUnim, ruárnap. Zala 70. wám. (». kp.) 11896. mefétaOm bó I-éc aem tat, mi Imi, ura Hat, m kant dbfta, tyéani maiunkat. A batóaagok, ■ ojtó, a tár ra dalom iemerik bajaiakx, émk törakvearinka a meltáajo-ják t kallóra apoetnlaégában kf l«ji(tl mnokiaattunkn Ma Már I Unitéi kőauelltmnak mrgvaa a up Uraadalmi almbaea Mt már Ma a liailói ■ivolttrt kívvtaínk btc-Bié-t ■ Hr-adelomnál, kivívja 6 mi a maga tanítói egyéniségével. Valtaiul u tatudal pai\'oaophiar fuko<áaával elértlak ai >éa> iteelait képiatehta, aty a hirailaut Wliír aa liat pályák áltatáeo* batlroanUayaiiől letküadi «a|al a rajit tji itégenek világrandi ertá-Mkfv ée Nem antfna én araim, hogy jobb wnuak napja már de előre bágoti; triam a roméaylem awabaa, hogy aty aj koránk kteedó hajnala, a mevmaradt áeaa-rüaegek ée aéikBIBaá*k lönyceeppjeit, mint könnyű harmatot latja feU<ivni édee, raaleg euftraivei! Igaa lianelt araim I kik a Mura-kot teréről, Uócaat agyagoerAgfóI, a Bxlaton hv^évf^i ® Zili fwiéi »&lfr«rtl ide aa ráadukoltak, legyenek üdvfttölve! Legyenek üd>8/lilve im ItlekemeM tadaiban, hogy étaakna, vagy délen, jó veey baleorehao mindnyájan ngyananon oltár SrOkifixét ápoljuk i irtuk^e odaadó egén ■oakánkkal Z-tlamegye aépoktatáea llréoaiéaak egy ujabb aaóp lapját. Icgvenek üdvöaölve a< ezredik eaxtendff ílő-re>ején minden kaiafil eltéliA neaM« Mgerje-déeael, mely aebeaea dobogtatja szivünket a noéimi erőinket, hugy mint magyarok éa ■agyar tennék méitőan tnithaaeOk ha aagy le aaaat kivatlaaakat Hoa<a iataa OnCkel 1 Áldja meg tBrfk»éeeikeill Ea a lelke* kin baaaód félVlilnnyoVta a taniló-aágot a leJkaa éfjénxdtre ragadta. A taté a Udvardy Igaáe a<aók olvaala fel terjedelmes jelenlétéi, inely ugy a magyal tahitól ea-Itlalaek általiban, mint kU 3nAneii aa egyen járati körök- mfiködéeét vázn\'jt .ety élethű, gondoaan rajiolt képben, C terjedelmes jalantáa egyee adataira nam reflekttlbatuak. Caak ai ■ BemelOgUló rétiét adjak, tre yben aa elnök i taar\'ótratilet tevékeiiyaégél tltalluoi\'elgbaa wu gazi: > A fárUkSrOk Uvefcenyiénrol tió:6 klaiD-•aiáa aiannt a aagykánittai •> lalaegertaegt \'anitól jlrtakőrtk a » éten II U aiapatabélyok-tel elsírt éli két ifligyflléef minden évben meg-tartntiák, mig a kearthelyi járátkör IS, a tömeg bi (irtakor V Matyiidet, vagyis évenkint egyel tartolt, ntyeaintén a muraközi jlrtaktr, krrért 1698. óvat, mikor kfogy&téatk nem volt, A járáekórök tagjainak, Vitamint a mégftnotl kStgyQléaeknek a aaémát tekini»e, a«y a nagy-kaniiaal mint aalaegeraaegi jtréakftrtkbaa ■ tagok túlnyomó taéma régkt veaa aí egyeaöletí éleiben. ÚukdIó Urékeayaáget lUnietnek lel a kaajflhalri éa »8ma«i jtráakOiSk., malyakhél ta- íkiatenel • körök tagfaiaak ariayiag raakélyaib valiára —Jó róna a lagokaak »agy eyakorla\'i elóadéet. vagy Molraaáat lartoti. £ aarwália állapottól aémi altéróat eaak a maraköd járá»-kSraéi tapaiatalkataak, »M a 9 évaa ti tartan 8 köagyílé-en a jir4.kör «i Ugia köaöl gyakorlati leanaai, vagy falolvoaéet a jártaköriak c-npéa 14 tagja tarott Eaakaek elörtbocaátáaa atáa i járé.kórökrfll altaiábaa elmoodka\'juk, bogy dic«ératn bn\'ga lommal lalelaak mag aiap> aaakáiyaiakkaa köreoaalnaow faladatarttaak. A gyakorlati taaiita miad aagyabb tért Mit, alyaaaytra, bogy a jartaklri köaeytliwfc lat-Hbbaylia aa Illata W>aa k»»n tanitó gyakorlati taniltatral kraHodnak. A Ijakorlaü tanitial rtnd aaariat tárgyllaga«i aa ftgy haaaaára aaaltalá hirálai aantla kö>einL E gyakorlati taailáana kivfll Igyeieto remél tó órUkeaáMk, ia\'oiraaáaok, lldg aaabad aldadtaok löltik be a jartakön Orrtett patanr, miat ki 10 éri M Hvftaay aéfével oly aagy aékwakat ért é MaraköaWa. Hoffmaan Mór a matye Mjarra4J<l >ltaia<>lln M. Baltaaa a n illplilrt, Ql iaj Laaaló dr. Ruawwkáért. Kaka ludor BótaÉ Betéri; ■ dr. Ea<M« Kálmta dr faibar Iirályi Hjfaaln; dr. /awar a ta^Mtaatf l#at kfc«M«M trí; Ifiapta ÍUigatby Aalaiért, a aala*«rnagi iakola-a<tk aaayboaaatma alaökedrt; Martitai J6m*m( üdvardy Ignaoért, dr. Raa>ieaka Kálmáa Sdkrniadt l.tréa Mktntfv, Naigatky A. a rta.de au iaiaia ellraiétét Mttatatö neHamea talMaadaidbaa aa egyeatiotat tiiattt) Kortoa Karoly poiatrmaatar a taattó agyeatleiért,Falaitn aa ag)»MiMalit »m»l-lak pokant. — 4 órakar tn vtfat a miodvtatg ItOtaa kangalaébaa Wotrt kaakacr. A dttotta indolo voaatuk a aat\'réaaa minden iráaytba vitték a taniiókal, kik afy taép aap amlttéiai ttvoatak kaaa, kai ókat aa «j tanév maaktjd varja Migyareiaatg aaallaml fejíödéxe ta a k^\'gyüléaek váltoaalon tárgyaoroaaiat. Tékiaiva, ___ hogy ajtráakSrfik Mvtltva a jtWbkflr kUftnbAaöjgyar tllameaxme érdekében. g<ar«ac<« lati betyein tartjak kftafyíle»e»ke«, * melyakat Wbb-| . áyjre aa fllatd kBaatgak (akoWdke, elótjáróaága -aitgleléaéaével wtnköll megtiaatalni: kBaayt hálálni, mily fontos reánk tanítókra, hogy a M>* gyBlártkea mrgjtlt l lalkua kOaónaég lehe\'öleg t Mjobb banyomt<t nyerve, bcgyja el gyftlt<ter-■Bnkat E >tempontból fogva fel a dolgot, kiváló aalyt kell helyaaaBMk {aránkSreiak ktaayB-léaaira § esiel karö tve járáaköreiak tevékeny ■Bködáaért; mert a jtráakW kStgyBléaek jalen- I____ ______ „„ „ _^ tákany balolyánt vannak Utalva gyakorolni arra, Ufd adományoani áa legfcagyelawekfcaB alraa H I R I E. \' — Kóa»a reaértraagy ayaialamkaa. 0 telaéf* a\' király lagfeWbb alka árneéed el nngyagedl Mm Bertalan vaatvtiaagyaak, a 82-ík koavtd-grakifdaadtr paraaeaaokaaki, ltját kértlmét* ■yiijWimlafla MfmkU airaadalai ta alkalommal aaki a emmtm Mtábnm/fi jd* kor apád hivatalbeli föoöke nálunk voll, — emlékuel arra, hogy mit eaiaalttl akkor ? Bibi : Tudom; megette* a kanyér bélét, a ott hagytam ttp. \' _ Anya : E» leháaiotUd a barackokat. — Emlék->ua mlodeere. Ntgyaatrtt eainyrkl Mily ■aépen, majdnem mBvtaai gonddal helyettem el a gyttn.BIoaöt1 a* aulaion, éa hogy ka-varitl mindent öeax*. ...Amint beltpttai, aa étterembea mtnó punlitta kellett látn om. Aí orfi Itihtaantlt egy óvat\'an pillanatot. Bibi: A\'.t hittem, hogy jól oeelakaaam. Att gon-doltHHj bogy a pipa ftnOkt örfllnl fog, a eat fogja mondani: ,Milyen kedvea, figyel* mee ie ei a kicaike I Lebámoata a barackokat, hogy megkímélje a vendégeket a fáradtáétól.. Anya: Ctaoti vagy I......... Még egytaer mondom, ne meréaaelj a tábornok oiráról be-atélai. Bibi: New fogok beaiélai. Mkeodlk jelenet. (1 vaaélfttrtt u Mtliltél vaa. T(|t a vamtituak. A Hktraak t klalaaíagajr atllvtt II. Xacr kat, maré k^aa, atUéa a btortlatoaaé ttfr ktttaal)t, om taaabaa taljmta kttajatk. HM aagna taiptn vlmll U|it. ta «fca vt-mon tlatt «fj ásót mn mi>, éa ayt|talaa, iatrlku mt-MiftJ folytui mtnftú t Ubonok ar orriL Kátét ktaatk. A Umiáf twtJima maretalgtU. I|jim«iit mak ■nmtlltl) Bibi: (Haagttaai) De mama I Hogy ie beaiálhet\\ atk Ti tábornok nr órrftrói... mikor ninot ie — neki, Kordiiotia: S-p. tairaimtnyri valló érdeket dolgosatot feaaBlt figyelemmel ballgaita a fcó«gyüléa a végül latol-vaaioak jegyaók»ny vi HeaAaatet taávatll. Utána B4ÜH Elek, xalakoppáayi igaagató-iaaitó ,A túrit atlg éa t lanitók* dtréfa érekaiett a a tealel ée lelket ed>0 portot figyelmébe ajánlotta a tanilóaágnak. A fejolraaét talaaéet aratott a a köagyliléa neki i» kífiallaáiei atavaaoít. Balaaea Benő a aaámvittgá\'ó biaottaág jelenlétét olvaaaa fel, mit a köegyB á» tudoaUaal vévén, a pénatár-noknak a frlmaatvéayt magadja. A tiaiiniitái megejtéae előtt elnök még egy-mer reltaóial, kSeaSneiet mond a vendégeknek a —g)tl«IIWrt, áJUpán ttltak a láféta át*B|Mé-aeén, Zelr Berrang la\'kte laknaetgiaik piHllga naivaa vandéggaereietaéri, tnelylyt 1 a tanítókat fogadta. Köatönatrt mond a maga ée titaiitraai nevében aa agyeaQlat latjainak a rokonaaanvért, a támogatáaárt, melyben 9 éven át ráaieaiieiták * kéri őket, bogy rokontaautftkit eaután aa vonják meg tftle. Felméri viaannt köuBaatat mond aa tlaSknek ée i tieiiikeratk u egylet Bgybmgó veietáaeért. A kBtpoat helyéül Ctikttrny* jelöltei vén ki, egyhangú lelkiáliáaeal inetválaaatattak: Elnök: falmiri Albert, kópéidéi tanár; alelnökök: Pilfa Mikáljr ée Jtnty (Juattáv; {UjegyaA: Zrínyi Károly; aljegyiöki AUttghy Ala|oa éa Muy QyöiO: pénatírnok s RMity Ferenc; kftoyvtárook: DMny Mibtly. KBaponlI vllatai-mtnyi Ingók: Margilai Jóaatf, Fuehír Andráa, Polfik Mátyáa ta Maaerny Ktroly. Üélatta 1 órakor a Btrlay vendéglő diutermében több mint atáa terítékű bankett tolt. mely legvidámabb hangulatban folyt la a melyen a lölapáaon kivOl a megyei ta vlroti digmiitok negytaámban vettek réeat A pecaanye ntán ffl-inpán nr a királyt kStMÖntötie fel rOvid, de lelkaa beatédben, melyet a táraaaág állva hallgatót) me|, lelkeeen megéljenetve Magyaroraatg apoa-tolt királyát. Aintán mageradl e lóeitok tora, mel vekből a követkeadket jatyentdk lel: Dr. Rnaaioeka Kálmán dr. Wltaaltt Gynla, vallla- ta kötöktaláaQgyi miniaatérért emelte poharát, ki miat a megye aaOHIttje le bttaikeat--gllnket képet), Inditvtnyára a jelen voltak adr> gönylleg BavöiOlttk t néptterB mioieaiert. Hargitai Jóaaef a kötkedvelitégnek Örvendő iöiapknt kSatöntötte lel, Felméri dr. Aoiektka Kálmánért délül méltóatatotl, hogy aavaaetlaak a UfféM megtUgtdit kijqtzhe i adtai adaaaék. A hu agai ge iolyián ny agalom lm vonnld kilttaő kaál | helyébe A feWga VaUmhet Daaial a bndapaati I. honvédkerüleli parancanoktágnál rendaatrtai* tett tábornoki Myr* kanaatait aarariaaf, a Bt ik honvéd gyalugdaadár paraaraooktva na*aata ki — TamliA-tAlaaatAa. A aagy-kaaltaal la kolaaatk aog. 29 lkán gyttléat tartou, mely alkalommal kit Unttői iltlal töltöttek bt. Dmrit Mátvitt helyett — kit Bndipeatre vilaattodak au readea tanitónónek — Jttck Etelka okk tapiiónöt vtlaaaiották tf. egy. ujonan hogy a legyköaBtadg körtban miatt nagyobb tért hódltaoa ügyünk magkadvaláte.< A jelentéa asépen caoportOnítoit érdekei adatait aagy figyelemmel hallgatta a köigyöléa a annak vegén elnökBt lelkeaén megélj*tMaia. Dr. Rutaicakt Kálmár, tanfaMgyaW untán a kfiigyQléa ntvében köaaoneiet mond. elnökoek at •eyeefllat boigóbfondo* vea-téaeén, amit a kSa gr&lée aajoa htf^e-\'éaaal logadván, jegyaököayvbe vétetni hallroitatott.) A kfiagyü éa moat 10 percre félbeaiakadt Újra megnyittatván, Altmaim Mőr, a nkaniaaai iar. pajfe iakeia tanára otvaata tel mKaktatatt #WawH _________ ___ paatagogiai midumlrU. 1 gnffilóii ú haható j teH aiiaav pm«f flaryyt Sándor ok!. lanltAt Aé elhelyaatat illetőleg aként iaiáxkadait aa im kolattaék, hogy ftradwt Antalné- a Wvárwrf fc-koláhoa naatwia ka. Helyét a kttvaroakaa (Kla-Kaalaaán) Jttk Etelka foglalta el. Or?yy« Sándor a btlvtroeban működik, migf Dolmányon Frrena 0|)re a Cmttntt aliattatat nyer, tintán folytán cserélnek. A Ianitóieat6let iattikedéaa eaartal Barát Malvin oaattlyát Ariit Vilma- vaai át;r a<ét gfitlíg Kááa Irán. Porediaaá Kaáa irma osztályát kapja. — Maliinál D* 8thrtytv 1 ajie a kaaiaaat kir. törvényaaóki éa vaeatl orvott oaattdját mial igaa réezvéttel érteaitOnk, mély Bájtat árta. Lm-ariya\' ma (Sri. dr. WvUir VilmoaBÓ aag. JUl\'tn. huaatat ttearadéa. atáa - Budapaaiva ei-hunyt. A gyáeataatrOl a eaalad a kövmkeeó jelen téat adta ki Dr. Winter Vilmoa mint Ml dr. Sehrayar Lajaa áa aaje aaái aameadómlUki Plok Jojteía mial tallOk, Sohreytr Nally lérj, Ellbogea Ltoné át Sehrayar Irtván mint ta*várak, valamint Ellbogen Iwo mint tógor fájdaloml mai eltelt aaival jelentik, bogy a aaeretatt Mi-vea, illaive gyermek, teatvér ta eogornd dr. Ifin tar Vilmoxné átül Schrayer Baitaaaaaoay aag. bó 20-án koaataa aaeavadát után Budapttten jobblétro tatodarllt A boldogult Mit tetemei augaaataa hó IB-ta a hadai taraeliiF ttmmdbea helyetiettak örök nyugalomra. Béke hamvaira t — Haektltél Irta Rákom Saidá am-niatiükola növendéke által Krauaa Jóaaa k, a., Biroklteky M., H^jda Gyula, Vidoe Jmoa áa Salgó Soma urak köaramBkődtaéval 18 5. évi axeplember ááa \'aaardtn hancvereeny r\'idanteiik. Helyárak: Páholy 5 frt, OldalOUe éa Z-8iye 110 kr. Kőrtaék 1 frt. i Zártnák 80 kr. II. Zártaaék 60 kr. Kanaii üld 00 kr. JfoMaainti átlő 40 kr. Kanati (llá 80 kr. Jtgytk elöra válthatók Práger Béla nr gyógyaaortárábaa áa eate a pónxtárná). Keadete eete 8 árakor. — A heavédaég a kirlly-gyakerla-lakmm. Aa idei Baai nagy gyakorlatokon, ma-lyeken n király ta ráant vett, károm karálttatk a honvédaége taarapel ; áa pedig aa V-ik aeá-keelehérvan — kerület, melyei a 61. 82-ik gyalog daadtrok képeanek a melyekhea a JtS-ik atákeafakérvári, a 18-ik eopron, a 19-ik péoai ta a 80-ik nagy-kaaitaai tartdtk tartónak. Eatk aa ezredek tlöaaBr eaját tatkhelyaia earvd éa daadárgyakoriatokat vtgttaek, aantán gyalog Nagy-Kan utaa, vaaárnap. Zala 70. astm. (4. lap.) p*an*tb*c folyioa harcolva, — éjj*l»akl*t • la-gét|*ég áll*! aagával hordott láaaoa** torba* ■aaktd ég kJ*ii láboroivi, érik el Köraandat, h*«*a* egyaiieeee indulnak • atept*ab*r 16-án Km-C*1I*o ktjdada k»*a*aat gyakorlatokra. A a**g*di Il ik aiéau bon védWtil élnél naepteabtr 6-10I IWk larUntk *ar*dgy*korlaiakat, még nt« pig ■ at*g*di 6ik etáwa gytlogttred, ■ l-ik **aau a*b*dk*i, a »*r**cl 7-ik é* a lego*l 6-lk | gytlogeuedtk. Teeke krtroyékí* tartják daadéroytkorlauikat tgéea aa*pt*abar 12-ik, untán ts*pi*mber 17-ig • kadoattálygyakorU-to*a\\ Kgy«k<irl*lokoa ré**iv*a* aég a 21 ik iwdoaitály lfliér*«red éa a marotváaárhtlyi tik azáav hua<*ra<rad kél wiudl. Am\'án rétai v**a a Vil ik Wum e XH-ik hadtait .Utol gyakorlatokon bánffy-Huny*doD a Vl-ík erdélyi k*rfll*to*k oaapatai, — a 76, áa 76 ik dandár melyekhez • Ü7 ik koiotvári *>r«d, a 38. aaro*vá*árb*lyi, I Ütt-lk aagy*«bb*ni éa 84-il biaaaói gyaiogearedek tartónak, as*pi*ab*r * 18-ig tartjak h«doiulálygya»orlai»lk»t, aio\'kn padig a 12 ik nagye>*b*iii léinadA hidiMibea ía»nek baoutv* * ry*lorl*lok lariama alatt. Kun borfiának Sl-ik, koioavári avada már «» oéaan vooul * király alé, a mire a próbák már nagyban lolynak. Erd*k*«, liogy a Ca*h rouaai-t kttníkon kívül Máao* augynr Ha is botéMtt a kandi.Uk kóaaá. Valaaanuyi eiredhea 600 tar-laiékoa vonul be 36 aapi tagyvtfgyakortatre. " — Bima-mléiy. Perlaki Itvtltaáak irja; Koetytl Farai* pariakt fdtaolgabiró anya ktnyri l*iögy*löré történi kin*v*statéea folytén 8aaaadkára bglyettetvén. távuaáaa alkalmával Pátiak Tárta áa vidéke 1896. é. annuaatua ki 26-án baoau-éaiály rtadaséaévd 1 Kitelte meg. A bucau-aatély banka<tel »oli S«aaakJtva, al a láiwukör | \',agy vároHHja" Igyalmlaka\', «*iy aa iakola atutbau a Hapoch héa alixi lakaaik már katak itt*. Kaao oiitopoaka Lodvíg Franc lulajdoaa áa ■inUfy 6 m. aoeaza áa 60 aa. vaaUg áa eaak aa emberek k6al*k*dáeát akadalyoaaa, hanem a ategény barmokét 1*, mely*k iidvalevóieg a> i\'kola utcán rónainak régig. — A vil\'aaoe rilégitéa allén aaonban nineaen paaae*. \' — tlrmiU aranyién*. A nagykanimai randdrknpitényi hivatni a kft»a\'ke«fl kirdaiaénri j küldi* be hoaaéak .- Pnlyó ári fttttaaataabá 86 La | a várva bnltarülatán F«ár-, f\'ó-utc* én C«tag*ry-ntrákbao agy rövid arany lánc, maly agy *raay« Mt\'tal éa *gy arany háioa levelii lóW-»l»kknl via diaaliva, elveanelt. Kalbtvnuk a andaléló, Höify ■(( a tBndffrkapitányi Wfainlaai adfa át. bála lalaidono* által 6 írt jutalomban ráaaaaii-taiik. Maiy Kan>a<an, 1896. augnutui 27 éa a rend örkapitányaég. Ténelakala áfégltni nemaokára (tnV-.iíji megírkfizett ufböi .aí_ari!By.J)jinÁj( Unt. Naptári poatoaaapial U Nagy Kaaluára Earbniii Jóaaaí aidayAaan Inmeri tánomwlár, kinek tiafolyaaai aindaaknr igaa látogatottak. — Mtnraeok Inlgaéaá leneianár baaa érkezvén, aagkaadta wttktdéaá\', — firdikM aaatalváayok. A .Zőldla-ittrt\'-ban néhény nap óta agy aálor vau felél-litva, walyban a yiljnoei mfl Bvag frivá^-Jfortá* (< 8<iivéí mulatiftiik be, Álkálmuuk volt a ma utvényokat megtekinteni éa mondhatják, hogy aaak rendkívül érdakeiejf áa tanalaagoaak. A aaakáa, ki a gépaaaiaf ketell, aiaaQnk lattára gyor* agyméauiánban káailt leraéaxrtliU Uvgg-rírtgokat áa kfilSalála alakú tárgyakat, váaakat, koraokai, madarakat, aairarailpkákat a. a. I. Ai beiyiiégéban Perlek éa vidékének élénk réaivélVl* olraé^taé* áa a big ö*a*Jora*«aan, na: meilett tartatott aag *átb Caongor kir. jár rábíró oyllolut Bég, A (alkAaatatOk gurat Hor-u 0ft§ \'ooallé dtóréae, a tárgyak trvabiró nyiioita aeg, \'ükrft«itéae áa an\'tíveg porré fnvéaa igaa érdekea kl urépen átgondolt baaaédbaa aéHnila Ihnapali érdemeit a a táraaak6r névébta I* léjó bunut vati tola, aki ugy a bivalaloa, mint tar-indklai tárán áiialáaoa tiaataiatat vimtt ki aa* gának.\' Utána Kootyál Ferenc altolt fal a rtfltk éiatak. HinlHf1 M iL. áa tana\'aágo* mutatványok, melyek aiaaléláaára ott, hol Uveggyérnk ninoaenek, vajmi ritkán ki* nálkoaik alkalom. Ajáaljak tehái a kOitneágnak, lOleg padig a tanu\'ó-itjuaégnak, hogy a kinél-k<igó kadraaO alkalaat a autatványok mtgté- ban kifejtette, bogy a méi kexdetlegeeaég koaélyé-banlávfl, aléja ttUóit oál ta\'é oly biltowil fogba* ladoi, alat a modern technika vhményalval lélek latatt ainakan a gépáae aa áj IfgaOtá\'JáM ia berobog. Aa agykéapo itika vivaényt teremi* te aag —« ugyaond — «aéaára aion tart, hol a balá|a helye-M<t |{ia||pnib*n nyilvánuló elólegre, uiólagoaan joguaei Haereahet. Fajo naiv vei kéli itt bagyom Pérlakot, hol már 16 áv« mttkftdik a hol jóbm áa roaaaban egyaráui ouloaott; ba aaggoadolja, aluarlnt akkor middn ax általa aivatatt aag iaaár tarabályw fává nU ki, *MÍyn«k árnyéká-bail iMal jnagpiheubetne — lévomii kell: nem eaadoija, ka a* aláraákaayciáa arót vau raj\'a. Kttaainatél lajaiU ki agyattal m«gii»*Ulé»árl a arra kárta j»l*nlev<! jó barátait « jó akaróit, hogy tártaik meg totébbra l< auiákaiatttkbin a gondoljál>k rá Oly aaivaaeo, mint a milyen aaive-Ma 6 fog rájuk goadolni akárhova i« vaxérll a aora k*a*. A lelken ál|*uaa* lecaillapultávat Kel* György bttoauaoit ti tola n jtgyndi kar aavában, lgaaaa aaépan átgondolt baaaádja aagy butáéi árt al. KelkO*<rtniöt mondónak aág dr. Kemény Fülöp, Hipot Károly, dr. IkhuIoAgoal, Hájdiaák Ivaa, Megyereay Uéaa áa mág többan, kik aind-nyájan aa &na*p*|ir* emelték poharukat. A bankett Tégaalévtl^i tgáti 70-80 tagból állt) tárataág a kora raggali órákig agy&tt aaradt. mely agyttttaaradáat Horváih Laci ikaniéaai aaaakara áa kát alkadvald áatkltaa tatt kalit-gtaaaá. — ■lanrlák. Egy oaoaó panatioa levél lakaaik elóitttnk. Etek kbtttl 8 a vároaunkhaa di»ó mprin nndurr ellen taal papaaat : a ló-utcák oiv IdObeo teper telnek, aidOn a forgalom a legélénkebb, via helyet padig homokot bordaaak aa atrákra. Máaik kát latái irója átért iáidul fal, hogy a yyepmuttr hordóival laglQhDayira a konó-ktlaóaaág kbaapatta vonul vágig a fó-uioáa — , C>«ng«ri-uioai lakoaok" arra károak bennünk ti, halnánk oda, bogy a kooai-ut ennek *géaa uálttaágában kongótégla burkolatot kapjon, aart a legtöbb paraaatkooai nem a kongó-utou m*gy. hanem aa ut ki n«a tágláiott kat oldalán, atbó) oly nagy porftlltg támad, hogy a wtooák aikllailtt*** U|jtt le-htitUta. Azonkívül Iáid, hogy *ttn utaiálí kooai kóilaktdét által aa ujouoan kátilltlt otaiornák btdólaak. — Végre egy tét opoetkára hivja Itl A* *ltgáat 4a aolld dplléaA Aaolut kerékpárok kiaárálagoa gyári raaiára é< kápvi* i«lfl-óg* KAblar t**tvér*knél Nacy - Kaniiaán. \' Nyári taalaM|*k renaraóaáhaa Laa-pionok - nagy válaaatákbaa kaphatok Fachel FAl8p kónyTkaraaktdteábta, — Nagy Kaniaaáa * Kerékpértiák Igytlaéka A vi áfc-hlrü 8*ayri tagyvarrár k«rékpar képvitelnaáge ét raktára Dnger Ullmaaa E aknái Nagy-Kani-naán van, — honnát képaa árjagyaákak kívánatra diiaantaaaa. küldetnek. — Hy flnllt»aaa laaláénál énaaltk paaéea fttlgyeM tkU allátaabaa réaaanMknfak. T4r iij*ai t)tii 1 aiadi áa fr—ttoi taillf p \' a tytlrlaeetáikta iklllltt tj nklUli —f—a kMéklietatkaa J IRODALOM. — mavia Mnié év atalUa. * „Ugat Otallél La-**k" Iaaár a Ilik évMjtaaába lép. Iá W ta, k«léaé-tta a aeetaal aebéa Irwltlml vlwaeayok náltt, kegy egy anlplrodalut éa l*aer>taijeaalt ketl lap Ily aaéa Mét éijea atg. ht a eatf léét a alvtlt atgyar ktataaég érétkW-ééee Utal érte el a „gépe 0t*lé4IUpek\' ét aaért Igaat béakttéggel ét atgillgiééeal toktatket atlljárt ét t aalw (él Waaa/án a jtvire oJ«lib é* trtt anblelét ájnrve, inalt aáaMval balul tavik*. A* éet. — éeteakerl év keletében tgy taéa ateg a) te jtlee íré aaakál váraak kla-«, aég ptél* két weétU te egy aaael rtgéay, taéalalta • dbteeéUe. raja, kaaeneak M kélaaéay. Un alat tá. élg tataWl la lét likarllt kéaeh kgják dlalttní a .génte CaaUél Ugak\'-at, atlyatk álét. én tgéta tvr* t M Ml-tvrt It frt aagyté. 1 Irt 10 kr. glaáéklvaUI Baétgeet T. Vtéáta-ttrt iá. aáa ajét kéaékaa. . M*gfan<«lk*ll éa ka*ka*4 rinakal rilég kltpkimkiáliltiT gai Italaék 1896. szeptember M 1-é®. baMiba Sárgáid bdanion gondolatokkal P.T. Hiába futunk elölök .. Kiaérnak bacnlakat. Mikor- éjszakai alomra tártak ; ott vaunak, mikor tbrtáük ; méreggel béatik meg áim-adó tablónkat; kiütik kezünkből a vigaae-taM maakat; elverik Memüakröl a eaaadea szelíd álmot; aa OdrOaaág helyire kárbozalot •aaároak Nam lehet elölök maakora naoa-küínl, eaak a airba........ Ot mér oaaodaa mipdan .,, -Ott iehel álmodat aaáp békán mi •J*—TltU boldogajgról__ Julit: igaa, caak a sirba, (itka(va kani igaakit) Agtm: Na, na édes lányom-! uért m essél ugy kítségbe agy hUhut legény miatt Naaaaaáft mondtam én est, hogy halálnak kaaaradjál. Ign\'itiii a iiabtj Menj ba aaépan ádaa lányom 1 Láss dolgod a tán. Axt a csmlla ta-ramléai vaad ki taivadbdil (i kéa ajtóéba* fjjudai.) Mi a la fájdalmad aa anyámhea kapaat. Ta mág tlrnl it todn. At én konyám már kiapadlak. Engem a fájdalomnak már caak lOaa ágat El a 10* puagliLti léged Is", fian iaéaiatM.1 Addig éhet laaa a temető, mig Baraca Pali aa enyjm nam laaa. Megaaaavadlem ás esért aa fldvöaaáfért százszorosan. (El a kéaka.) 7. JHf3Wö. (Timii kardal, aelyaak vigia kilép a káakéi) luátl omtig raat k ■ égne Mgta volt ta, létarílpi. Htl éa én aár inal teélaa ! Baldogéigaa kangt k abban. JUT __a______ Julii: (ftjéa- ktadé.) Nam, nam élhetek én Így (ó-vább. Valami ugy hiv, ugy kflid innen ,a halálba (Kfjrlk hűm keni) Itt hagylak ádaa hajlékom, Örökre. Egygyai kavatabb lakó ilt, egygyel több a temetőben... Ha T«*aa-jöaá, engem már olt inlfűsz... Ki mondja mag nakad, hogy la áatad mag airomat Na ia tudd meg aohal Éa aaért caak éldt-tomal hagyom itt neked, faalatia kákáié^ kallakalk.) Sírjatok caak, zokogjatok éd«, t hullámok!... Milyen taáp halotti ének la^ ói atkap\'... Megyek iiiindjaii, aa hirjato)ft (Zakec.) ,V ^m laMaL Lballatt a etlllt* aélyrat £a égteager tatáén, a k C 8 A RJí 0 K. Hullám ^.gXL«s. (Mtgéiéaa.) 10 "^"—■"lrta: hlliy lialtr. — (ftlyttléa.) Aj*« 1 Saagény Juliska! Nagy kínok égetik lel-^kedtl. Mlvol vigaMtaljalak V Ninct balaaama aa édes itönak ilyen iebr*t Veráik ai,a*jog • ta, hiába kölöuOk .. Fel^toní? I... Eat is csak javaaolni könnyU. Meglepik minduntalan at ember leikéi a fájdalma* emlékek, mint a vitek tiró madarat; telebugják siralommal, fc taálkk 1 Bttartntk a halláatk. (ihi «*»,) Ilt hagyok mindent, mindaat ..^. A aaelidnn sulTogó lába ..... Alattuk áldoU meg édaa-apám..... Alattdk ftgaanalt 6 ia édea nóval...\'... • Ugy hullott aa akkor W-■kémco, mint M imádaág bataaama.... Mágia aa én saegány lelkem keltéit nakad, Sun\' Ve^d... Nem élkoilak... ffljM-csálok.. IDjOhalaa liromra: nem döhbah mH " a vádtól..: Apám, anyám taaiid lelke, kísér utolaó utamon ., laaretatlel halok mag. laton veled te édea, ta áldott, t» drága hajlék... (lalaiaa békergáta.) No hívjatok I... Magyak, megyek ! (uiroWan.) 8. jel. Hatot (JJ, atgragaájt Jolii kátét, ét ta klaaa" kltva aagát, tlfat.) Apm. F<i*i. A fim: (A hit bél kire Itat, átmenne Jtlk atéa Uaalé Hatot kadét) Uyere! Hadd iutaon 1 Botot; (Agataaal aa tMlérbt atgjr.) 0r4|g öli tat a lányt? 8m. Fiai: (Aa ateáa aegjelta, btaéa t a káa ndgltténél atgkfaMva, véglgkallg*t|a a péikeeeééet) A/n*t: Dai hál, a maga ördög* : a wive bá« naljtt. Hatot: Talán Barac* Pali ulán aaökik ? Atntt: Inkább elölő, mint atioa. flofoi: Alt baaiállk a faluban, bogy Baraca PaM haaa jön, három héttel előbb kiadták neki as obsitot. Aatm: (Octaael.) Ki mondta f Hatot! (Oyaaakodvt.) Ejnye ba magröppent a sai-vad f Talán caak örfllai neki ? í Biaony 6rH6k, mert aligha haraagatOri nam ]$tt. Hatot: Tametáara? Arra biaony lelkem. Hotot: Talán maghalt aa ádaa-anvjaf Aaam: Meg biiony : as édes málkikje. Hatot! (Vagy káaalattal.) Juliska ? Na besé(j I Aqutt: Ugy, ugy 1 Hatot: Na iaáij már 1 iaaen Rt futott al ddttata elevenen. Negf-Kanir.na, vaaártiip A fém i Al Ifggj áa a Bakiimból már <««k hi>lian kerül kl,7m kilógják valahol ■ haláaok. Hml" Hál a halálba ülWn aaaaveMetlSn V 4fMt I (Ma, Ölik, i»n látjuk ul lObbá «ln-rmM III la *oll (tpjiwi (i IJ(Ja, ha «■ •mini aondod ~ llaraoe Palit már hiú várják, Ihtm j Ml vtrl* halálba? Agam i Aa a lilr, amll Jun4 drótoa hoeoN lleraee Paliról. ÜWm ! pl f A/»- i Ml bliony ílf» ilelgokit, Hogy nyeklá nélkül muliil eléle laalall •Iroal dámákkal [ vagdaljn lóldhOa aa üvegeket) aaórja a pánel | aeórja, meg kapja a ceókokal) égy aaóval i (Worn)ái, ImIi már elOre a inadjra liílriifu. Maiin\'. ((MUbwN) Knnylre megrontotta a katona- éiot y JtfHH i Meg blaony, Dd mág aa hagyján I Hanam mág gunyoa eaoval aal In emlegette aaoknak a kendóMtt dámáknak, hogy lllhon milyen iriailan naraiallal Várja 01 agy oaioba Ilon, akli folotiégÚl veai, perm caek a Jóeeágárt, ta aabaiia mag halaloMii aal aa éraákiny galimhMlvet. (iu?at4 Utitt Aalán igaa aa vagy oaak moao ? Aphú i (vi«»h pMiin.) Ha akarom Igu, ha aka ram m*ta, Mivel nakttnk a maaék olyan r i pompáun battlnak, legyen bál maaa! J/at*i i í)d hál bonnan válla a drótoa t Aj/tm | Honnan V Hál la hoonan kapod a találó maaákai ? Hali*! Ta blalallad rá ? Af*m\\ l*araw, hogy án (Vmi) Aalán ugy dlíll balOla a lüllanláa, mini a lötaaekadt lellaMk-ból a gabonauam. Jlntói t Ka a lámbor lány mag alhllla mindan Havát 1* Uywto | llogi\'ne hlllá volna. Arra nam la gondolhatott, hogv a drótoa ónak rongyon bankóért nilaol. Mikor állán a roiai hlr fakuld madarai inagaaálllák, fúl várták a aalvát! jól magtaláltam, talahinialiam agoinorii Igákkal. Ugy baaaállam án annak, hogy még a leg-vidámabb lálak la megkívánhatta volna .a naandaa elmükkel; 0 mag nyomban halálra Zall 70 «AAm. (ff, lap.) mikor ad* arteaa a hullámok aondollam magamban i aaárl at halok rnag. Klek. dolgoaom, takarítok; aalán, ha laaa agy ala vagyonom, akkor mag én hányok Átirat a lagányaknak. Haton | Hogy la aal aohaa mondtad oekem I AfHH: Mlnak mondtam volna t Tudod : aa üiak a molyan haaaonlalin maaa. IIUm i (jniia uUn eáej Náed naalr, hogy (OnAdtk ott aa a lány I Blaony mág vlaaeatordul. Afnu: Hobee fólj lűle I Nőni lálód, hogy a temető lllá nff*7 Aaon goedolkoaik blaonyoaan: ee biifiuaiák a al apja, anyja élrjálol ? ilyen Halai, ártatlan laramláa, mág a halálba ta olyan uaremonlávtl Indul, mintha eakOvflre manna. Na léi) i maghoaaák annak a halálhíréi namaokára. (MMtorl* B»Im k.itt a w**-val\'vaaja aa •táiévte) tJyere oáak ba, manjtnk Innen Jobbra, balra. AHán tudod i ntí aa nam láttunk, aa nam hallottunk. (ííaiaat u l«-ItM filé M|*.) Hutaij Moat már uaak laaaQk a hlrtl Aalán mlank a világ. (W »«l«mwli».) AfHH l (Untán után *«••*.) Mlank, mlank, aaagá«y OrdOg, hanam alObb nakad la al kall puaa tulnoa. Mohi már rajtad a aor. (i kiatwilvt,) Si. luM ! (lte)WMb9Í klltavti) £n aaaralmaa Jáaa-aom I Ab, ah I Jól gondollsin án, hogv abban a raaodáanak alklállólt nlambhaaban yárMQiujM karvalyok laknak. Mllyan JA, hogy arra vaialaü ingám á J0 lalan, hofly klhlíllgalbállam eaakál a pokollabrikálókat. Na, várjatok I (Jaibk* r«l( nt») Mág moat la olt áll aaagány taramláa. Talán mág mag Indom mantant, (imvi iára.) HM giapterober M i-4m NYILTTflE^ ■ iwiIwi nlf !■ la t«f tel**, — 1 gytntkWI nawtjikita, f«Mr «■ i ■a knéi iá írt aa kik «n«nti»i. ét kat, iMkáaaM. ■lalliithliil. áaanMM laákp MO tlUalM mimm§ H00 WU ■Utáaallwa) a. a. t. pmuMr it Hmmmtmm hm aaáültva>*a«tiU>il)lili>itilliy kltá i ■ilitl («.klr kávari aaiMtélT MrMkH, luffc Hím MMÍi\'M Sitt. lavaiaaUafakn á kna báljrag n(aaaítaiá. — Hnt kyalvaB M aMaWM poatocM atlatlatotnak. 11 M-l)___ Mgwhiali jnlvéval Mont bál aa la alpuaalult kMáradatl i Aafw t (OniaiMi,) utunkból. Apm i KI, al. Nam lau Mákaág a majori báraa maaéjéra. A la kMad nyomáM nálkOl la boltra llwtjn a Ualaton. s Mohit Hunom ainn moat már Hantoa Palinak "ií m taaa ám Juáaa Ida lépnit Af**11 Nam. ngm I (Hátával vnl* slataat.) Uyara ndnOnk a lány ulán I (á háttlr Ma MaaMki) Náad. ott halad éppon • vaáull tolláanál. Caak máa pár aaáa lápéi, aaután alrtngalja annak a polonthw aaaralmaa galVát örökro • UiIIhIoii (Orái«i ar«aa|.) Moaimagáll, vliaMnáa. Haagány bolond, na íé|): nam Ml nyomodat aankl (M«ran«v«) lltd, valamikor én la Igy manlam a ll^Jatonnak ift>»i««»i( hagy kbai •Uáit a u/atva, aataitaa.). l)o kál angam a aaa-ginyaág kaaarllatt al. Hóiét i Hogyan ? Volt hlO, hogy a Balatonba akartál tamalkaanl I Ml «a0lt> Afn*«t (MtMaM iiriiÉwit) Mondom i a Magány aág. Nagyon bánlotl, hogy módoa laánypaj-táMlaat ogyináiuláit árta a aaaraooaa ; Vfl lam mag o«ak lagyaakadtak a lagányak. K miatt kaaaradtam ugy neki. Hanam aalán, •. jel. JV*<. Jani Jani i (fiat alt i«|i,), Nlnwt ynn a iiolinyaban egy kla pallnka, rknt nanl ? /\'(Ittít iiiiiMtgt) Ertit(), lllara való, gonou tótja. Gmk na katlana ugy alalnam, majd mag moadalnálak aaárt a oudar ntlleatáeérl, Jani: Mlvioda I0llantla|rt Fanl nanl? ÜUnlt Mloaoda lüllantéaárl I (JuMJalU hUlaráliJa.) I,AIhj) (Olt aal a laányt ? (FaljrMtáaa klvatkaalk. Dr. Wlnttr Vilma ■latfárjL ér. Mtrmm Lajt* fi neje aallt. naaaaawaaólkl not Jom/o, mini aafllók, Sehrtftf Jttttp.Mrie-aatt Kthfta Mhí ét fkhttytr /ama, mint tan várak, valamint ÁÜlayaa IM oa. klr. helylBrtóxágl lámárnó*. mint aágor fájdalommal elteli aalvval jelenilk, boity • Méretett Iliivel, Illetve gjaimak, laatvér áe aóf omá Dr. Wint»r Vilmowé aiOlatalt lekriyír Maria aauony í. Iió S0«án hoaaaaauanvadM uaaa alai* H-iii áa baldoi EKaaeáftnak IJHk iiS ben Budapaalen jobb é\'ra mendcrOlt A boldogult hált Ul«mal I. hó 28 áa ■ budai tw. lawelUban helyeáteltek flrök nyugalomra* N.-Kaotaaa, IHOft. ávt an». hó Dtli, ■lka haptaln l »J Aa a MarkaaaW. raialkaa Ur. JTalaMa aaarkaaaté i a it 4 K ■ m ■ i V I Laptulajdonoa i ■ C H ■ L la kiadó > r fi i. A p. Hal I IJ! A MMia\'kwtbea IrCUOn • oélx» épített pAVUlonb&n iiirda, Mfmitu hó 2t-ától ueptember hó l-ilf naponta dálaMtl 10 ótAldl 12.lg éa délután > órától esti 10 órAig a voloncei müOvog-fuvás fenámT Mlráa áe Ihfi. LégMMtDa-aaarkeaat aaeályável 000 loku melegaig ta^eaaUtlk, naivnál Uvagelbüí kníóölála. krjanalaiM altkok kéegttlntk. u. m, *iwáh. itülurak, kluityák etb. t Uncábbá -kaMk >^<l)rtwl aa tt«ag aaTyamakl hmatlk, aa Dvm porrá tavatik (ug/nrvaaaik bmáatpor). Nh Tárgyuk tlkrieltóae eir»K»dUálk KUlönflsen említést érdemel a termfexethfl Uregvlrigok kéexltéee K muialváar megteklntéae mindönkinek, ugy felnőttek, valamint gyermekek, iparasek áa mflpárlolAknsk kiválóén árdekleaaltA, tudoaanyoa éa lanulaágoe, mit BágaMbb etjráaiaegek la Iniéieták ellameró Iratai i* Ifaaolaea. E ritkán látható mltváaaek magtaklsiáeál a n. á. kSa&naág ealvea flgyelmábe ajánlja a mi oá lóeiegeeabb latog.U.1 kér krlh fiyér(7, In^tó. llelyimk t íjtMf »o tf, UKMj 10 lr. fljtfultt ít M ilii bM Wil I ■ «M,a«y«k Hímatah. H|tlM ........... nlaatat tilt—t*Tltni laM mklilm Ma aawtae ilfn«ll«lMk A világhírű STEYRI fegyvergyár kerékpár ttt *-t köpvisolOsdge Oh raktára Unger Ullmann Eleknél Nagy-Kaqizsán, ICép«» áj^Aa^rzékvk lncy*^ ém béxsa«aatv"« lr<!ű.d«tu«k. Helybeli vevlkaek lakolagáp rcndrlkrifaárr Ali. \'tt 9*{y-Kutxat, vuárnap. Zala. 70. szám. (• Up.) 1895. szeptember bó 1-én Hirdetések felvétetnek Fisohel Fülöp Nagy-Kanizsán. QARf* orvaahatéaéQlleg mef-fixáit «n 4i—I (Hmrkl Has, INT. I«l. ») •ok MILLIÓ i kiprihAli 4a kiiOadaak hUonyult, lororvoai-l«f ajáalva, (f7*Mrtaiod ■ legolaribb fogtiazttté- ét épségben tartó asar. uiurttti -m RECHNITZ JÓZSEF •fclevatoa tánctanár tAwofckotája Nagy-Kanizsán, a Polgári Egylet emeleti dísztermében. EF | termében. _ ANGER GYULA Budapest, Vt., Taréz-könit 8. u. ál illaattt MoWfMMt •Isi magyar sorsjáték vaaér-fSSgjmSkaéga. A MayaaM anMrai klálHUa alkalmival 100^00 MK-fro Il.ua kit mtUl/bu kaaaalnll afaraaU/ajal te ip jntalomm al .^S^TTÍSL 1,000,000 korona. LmACjT l jwtw árm tt kar L mi mmam NwáaMW. ilUKr la-MMj - I Mtdm áru » k«r IL aaaiAljra qamtapt. Ma»é» ma. <wn> a m- i». 30 i ri i , =fi « , E >8; J£ ■ *M . TGESSÍy, 8COOO-•0000 -40000 — BOOO-i 10000 — nono— íoooa-•000-•000-1000 — 1000 — 400- Nfm •0000 NOOD 40000 •0000 a ooo rmo 10000 11000 MM0 ioooo 1kxm 40000 100- 17I00U H— 710000 tauTnrar >BWil TSWM •00000 — KX 000 400000 — IOOGOO 800000- 100000 100000— 100000 10000— 10100 10018- 4(000 IH00- I0DÖ0-10000 — 40000 (ooo — aoooa I (000 — 1(1000 W> 100000\' 1000 — MW ioo - neooo __ 100- ■ 100000 •lUa ayfr.Ja i jat. iattuoiT ■ utulján kiliaaott kapja l 1 MM. I ~T~ 1— 1 ~n TÍ « . » . , W. . 100 , MO , 11(0 . IOOOO . —I ■ II ytaj I •000000 kanaa éyÜL ■ aoiaoláa ala« ont Uja atojazjat ajáalulaak 6a nii. k&ldaiaak Mtatkaal hliauka 4nk wllatt: >\',. aorj 10 IM, Via. mi. í frl, v »or»j. I fri JHIndkil aatUljbaa • >/l tani 40 IV\'<L wa t M, korai. 1 fit, Ü»Im kai k klltorfl Mai ■iPa>r,lteak ya«>a«aa MktsAIMMk. ta*4aUaaka4l paataa címadatok klrataak- Balaalteak poala atalrkaj a«J4» Waslrtiiitemik éa taatam 4a "kr, aastélyéci. Anirr Gyula. Ma*Mt. Tarai-Urat. J. u. Magaa kaakfagyak aayi trtu rétataak-li taua ijiiiilipk aMaa iaraaáa aétktl Mély tisztelettel értesítem a n. é. közönséget és tánckedvelő ifjaságot, roiazerínt előnyösen ismert tánol«koIAmban eddig a lehető legjobbnak bizonyult, könnyen felfogható tánc-tanmódsrerem szerint az öaszes modern táncokból oktatást adok. . Kívánatra házon kivfil la oktatok. A tanfolyam legújabb francia tanmódszer szerint t L szeptember hó 14-én veszi kezdetét. Tanulók felvétetnek naponta lakásomon: Felső-templom átellenében, a Schartz-féla házban, ahol bővebb felvilágosítás nyerhető. A legújabb táncokat is be fogom mutatni, úgymint: Menüett Walzer. Sir roger. Menüett á la cour. La Bariina Balga. Monferino stb. 185 5—1 Teljes tisztelettel Recknitz József, oki tánctanár. cwooooooooopooooooooo 0000000000 Siabadalm&sott hajkinocs. "Az országot közagétzségOfyt ttnifi vétsményezéw atapJSn" a m. kir. kereskedelmi minisztérium illal uabadalmaaoK, awid vkafaktat kéazMt te altiniHH u»ktakUUI»ak által Mprimt hajkenA 0m fi m nemcsak a baj kihulláséi alradklyona meg, hanam agyultai wagűral a haj aradaü lerminelaa Uinél ia, aOt alkala»aaá»a íölyján a kihul-lolt haj helyébe a legsűrűbb uj haj nfl iámét, tp kk Mtaiy Ara — —— frt M kr. Btr\' aaar Hp^&a- - - 1 M - b. - Külön a szóké ré.« külön a barna hajnak. — Haaználatí utailtás ingyen. naiiíia a késsllflnél; Schável Jánosnó az&L Marfcó Lujzánál AAJiatfi Megy-Kaelseán (saját házában). B£Lll LiJOl gyógyszertárában és K«l«(l M. Mór divat-üzletében Hagy-Kaaluáa. íooooooc 00000000000 ooooooo< Kell Alajos-féío g Padtózat-fénymáz (aT.ABTJHl 61 8—1 UfkUün&t iiiiholó-sier puha padló wdmdro, 1 nagu palauk ára: 1 forint 36 krajctdr 1 til pnlarti áru 6H krajctdr. Viaszk-kenöcs ItgjM U Ityeyynzeribb btfruzMutr kt-mixy padló liímára, 1 kóetög óra 60 kr. Arany-fénymáz Hpktrtltk itb tcreiijfcdaéia. — S/f kii palactk éra 90 krajctdr. ő o Fesselhofer Józsefnél Nagy-Kanizsán. Riegler és társa AE0LUS kerékpár-gyár, Gráczban. — AEÖLUS KERÉKPÁROK alagána és aolid épitésQk, ugy könnyű és csendes hajthatásük folytán nagy kedveltségnek örvendenek és a kerékpáriparban az első helyet foglalják el. Aeotua kerékpárokon immár & verseny.dij nyeretett; ezek közt 1894 szepL 23-án a zágrábi 50 kilométeres és a horvátországi 150 kilométeres utivérsenyekén első dijat nyárt. — Az utóbbi versenyben az illető elnyerte az uti bajQoki cimet. Kizárólagos képviselőség és raktár Nagy-Kanizsa és vldékére: KOHLER TESTYEREKNEL «aak araakad és Nagy-Kanizaán, Eötvöa tér 686. szám. T. vevőinknek Ukala, vagyla tunuló^ép rendel-keiéiére átl. Miatn t^a ftpiM iipei h toieitu W\\iM ] 1-k Benedek flábor ós testvére Alapttatatl MMa- aranyművesek és órások BUDAPESTEN, Kossuth Lajos-utca 17. sz. A köaelgfl fal évad alkalmából v«n uereaoeénk a n. é. köiöaeég beceea figyelmét oreilg«wrt« i«mart cégünkre talbivai. Arany-, ékszer-, ezüst-áru-, és óra-raktárunkat • lefdiratoaabb tárgyakkal duaan lalmrtUDk é» ugy jutányoeaég, mini íiléeee*** tekintetében • legkÁvstatfhb i|ényeka*k ie meglel iánk. U«y, mint idáig, agyj * jftvfiben l», kílíaöe gondot lógunk a vidéki megbiiások eliniáíéaént fordítani. Nem letasft tárgyakat vagy kíceerélünk, vagy aaokért a pénal i» vieuaadjuk. — Megrendeléi esetén kérjük a kívánt lárgyrtak megkfyMlitS árét velünk loaotnl. — Minden tárgy lelódieágáért iroll jótélléet nyujluk, ím 4—i l^\'lrjefjiékel ée Mmnlfi kIMAak. ^ Nagy-Kanizsa, vaaáraap. Zala 70. szára. (7. lap.) 1835, sasptember M l-é« Qzlet-megnyitás. /ooocxx: BeUsaéc követkeatében néhány héten ál lám vnit méttdroi- b ktnUt-itltUmgl iámét rnegnyi-1 latiam, éa kérem limtalt vevdimet, exental >• ■actiaatalai becaai bi«almnkk»l. Ltgpoataaelbb H layoloaább ki«*olgálá«t bú-toiiiva, maradok kiváló tieitek) tel Abnxkám Károly. Üzlet-megnyitás. HIBDETÉ* Zala vármegyében, BuosuSit Láailón (vasúti állomás) folyó év sssptanbsr hó U4b délután 4 órakor nyilvános árlejtés utján Biftr Márton és neje tulajdonát képeső korcsma épftlet (vaskapu), ao hold saáatóftld, 10 hold rét U téflagjár haláleset ntiatt kedvező feltételek mellett a helyszínén bérbe-, esetleg el-adatik. Bővebb felvilágosítással szolgál Sekwari Jakab Nagy-Kanizsán. 3744. tk. 895. iSi-l Árverési hirdetmény* ^H^BBBgBi. lornayaték tSvi wstíífj t*wértl kőíbirré tétetik, hogy ö*v. Krompaobar k*joetié vaSl: Körmendi Jmi na»y-káai«aai la. kot vésrabajtatónak Krompaobar Jáatf vbajiéet M1HM JU(y4aniaml frfor •Jfrof Tí frt R ér. lüke mm IMl dacmbar JK-tAl járó S*i kamatai 9 frt 40 kr. eddigi, 4 (rt 10 kr. jelenlegi • • m*t lelirerülendí kölielgek irmti v*,. rtbaiik*i ágyéka a lent neveaeit kir. lörvéoy-uék terf)>ébn Urtoaó a nagyrécaei 178 ss. tkvban + (4«l«-40il) hrw. a felvitt * 672 írtra hacettlt továbbá i imgyféciéi 197 Mtkvben 4- (MM—4691) bna. alatt felveti $ 676 frira Wcsilt iagatlnaok; mégú a mgyrécwi 196 ^ 4686) bm. alatt felvett la1 gatlaaaak Krompácher JiWet Utald a 406 tttra^MMBf\'MtlABi IMS. mptwikír b4 II. aaf|éa i. * II Irakar NagyRécee köwég bálánál dr. Benőik Ferenc fatperaei ügyvéd vagy balyattaaa köxbejöttével megtartandó ayüváeoe trvaréeen eledami fognak. KiUáltisi ár a laotabb kitolt beceár. Árveretai kívánók tartoznak a beetár 10\'/, át tá-ipéaibaa vagy óvadékképee papírban a kiküldött kaséba* letenni. Kall Magy-Kiainrta,akir. Mrvényeaék mini IskkkOayvi batéeágaál 1895. évi aaep. 19-én. GÓZONY \'_—____ kir. treetki ttkfaé. Van szerencsém a nagyérdémü közönséget tisztelettel értesíteni, matennt Nagy-Kanizsán C 6. szeptember hó tóén iért-szabó ftzleUmet ráraskái-alea, várashis épllelbea megnyitom. Tekintetbe véve azon kórQlményt, miszerint Pántban töltött 10 évi tevékonységsm alatt alkalmam vok miodenkor a legújabb divatú francia és angol szabású öltönyöket késziteni, elég biztosítékul szolgálhat arra, hogy a iv é. közönséget minden tekintetben csakis megelégedésre szolgálom ki. Öltönyöket mindig a legújabb divatú francia és angol szabás szerint készítek, azokhoz a legjobb kellékeket adom. Raktáromon csupán a legfinpmab gyártmányú bel- és kfllfoldi szöveteket tartom. \' ________ ;...... ~ \' ;.....- .. ___________________v Egész tisztelettel kérem a n. é. közönséget, miszerint becses bizalmával megtisztelni szíveskedjék; mindenkor kQlönös pontossággal és gyorsan fogom rendeléseit eszközölni, - , ■ 184 3-1 Kiváló tisztelettel SCflWtTZ AflOlf, ftrfi-azabó. XXXXXXXXXXXPOQCXXXXXXXi; KLTTEDA & b^r ápolásra, szöpétésére ós finomításra Púder. p imiiktim aiaaéki, mi éa — Mér. rlmmle le ktifí fwgjrti^ tadyeilt le ^éalve J»r. SNA11 í Oe. Etr balr tí|»t StwlH. KII—aarS levelek a lenjobb kArftkWI minden doboaboa . .-T mellékeivé vaaask. Eff dobtt ira : . _ __ __ TAUSSIG ÖOTTLIEB ÜOmritt^ vsgf W I Mmm Mn^fci ^a^a, miéaábl QIiw TI liUHt Bét*, ömn aldaei* bakii-M-taB. a.. Kapkaté • lr«t»kk Ill.Uarr-, ------r..--- ------H}—- gyágyeier k#rmtkMláab«i ás gyé{ ueriárbaa. déae ui*a küldeUk. K7**!- ElUmaart lagjabb nerkeiell ÜBrHnna-acéllBHwzhengereket, cséplőgépeket liántó ekéket, különféle lAneba^Maákal, ^Austria** eorvető gépeket, axasf-nu aMtUge zöldtakarmány sajtókat^ gyümölcs la főzelék, aszaló készülékeket, bor- és gyümölcs-sajtókat, sa£18 xaxókat A bogjómorzeolókat, önműködő „8YPHOHIA" növény és szőlővessző pemeteaöket le ^hajtásra .1-6 lófogstu járgányokat, II Illfcel, irtSeSkal tokaünHe iséea> és mhai ss|iékst, kézi erőre, szállitó készOlékkel vagy anélkül a Iifj»b6 mlaMakea óértaaek la mtSH«i> MAYFARTH PH. és T4Ma- III N—I m. ét kir. Ui. uataé fényárak, viihlléi éa (hbámar BÉCS, H Taboretraaas Vr. 7f. Ittletetett tiké ertet S7| arwy, extet, Weee-éremmel és iM é^aékat- AilHyzékék é« ukaae ilmirl levelek lapea ée kéreiiahi Uléeteik. ■ Upitwa éa elaaealéweHék Wi MeSeak Uk, 10, ntiuL <0. kpj IlU mptomket M i én Az államilag (£) engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték I. ttWlAlj\'ff «i»*m*«f* HtíWM MM aMÜMT * Hl % ♦OWWI I ft|«fM(4«|f t Km I I I t I » I H I » MMO kwtirM HHKM) «<*MMI IWM I I |i II IM aw |M ■Mi IWMW IOWW laooo atmm WMMM IHM TMAAA m UN wMtm tllKUi iftiMM IlMIl 100000 waftj |f 499 Mwwl«Hif || tff k A H19t9m9nf9k wlftilttfl lt»»»A» •Alfeli A«*Mm» II. A ItHí*ííilr é\'U«Mlf>«lM é< kM»fr»A •II»<Wm ^ijJlU »A«W»fl«í I »ytifyiiMi nyartmAny I Ug hMhrtftM mim i 1000,000 ftVMvwáMjr teMMM IMMMM kmtumt A* I MalAtyM »m»|»«»«k írd 1 V« _________\'Ju \'lu ét I iMtllf fcnln Ml |UNH pHt-|l|fM(t M I MlUljF al/i Ml* l» Ml II wtflfl tfMlMftt. HmMM6 <iiiii*i> • M# I (aMlm* MMM IvfwM A#MM II! I I I I I 1 i lA tr 100 *W» llfto lOOMH | MMM Anootm IMW04 IMAA StflW tíHOt! fOQtjff •"Üli MMMI IMM MA 100 ■» flÜMM INNt AMM a. 40W mm tm mm 40000 \'<m MN . HlWil ppl _ Sweee jÜMl « |AÉÜt#V i« IINMí 114*9 u I jiilfclow A !•»!•• (mlr»lfc*l MfUlffl 4rv*ny»t) WH|HH> > .\'/, .....*y, % MJ* Vulsmniinyi NOl^jo&yölt a lilm^mixok által nwgjftlolt eladáai h«ly«kon kaphatók. M|gytr O«?tályeorojáték Igazgatóság. Hor^Jugywk oliMlítoM Vftló átydtoln iránti WflgkorösrtBolt hozzánk Intoaondők. HÍBdlUtnl) IWA «U|HMtiM IIAI<«H AMAHI99) Ml I MAM Ellő államilag (J^} angadélyazatt\' Magyar Osztálysorsjáték A* tirdUw klAIIKAs alkalmát*! ItldapMtaM, lOflTOOO »on(|«ffjr 3I4B0 két* oeztályba beoA/tott pénznyereményekkel ée egy jutalommal. i3 millió eoo,ooo korona Összértékben «I«4m Uvt&ÍM MIMI kiuyiaakMi lutmll U|it(rikk *f*r*mé9j • ItfMtrwiMiMkk tMtltW ejcy millió koronái *r Ellő húzás 1895. oktübcr 16—19-ig BUDAPESTEN, -m ftlÁWlttí AjMtn A* ulAmAI i«*ll«ll küldök MAI eredati lorsjagyak ai alsó osztály rószóre IÉÉJÉ1 i0nU0Ky<,k, melyek mind a kút huaáeban érvéQJOOek 40 tA 4 a- k« u, ul, li^ IM ^ )||M< »• It *. - hmrmmm TlljW x^MmtvA, » matytfe M »ltO MtlAlvbAH liyfltoWtiHyiiyel ktkuillntlt, NtHtnalml 1 liyürawAtiynjfi! m «UiI«c**mi • mtwAlk om M WAlKAlá bitfl AvHtMMI »(«••• M«ir»«>t*l*rtli MitnutahrAnir uUAn lsli«tÖl#a I nini Ima pontot itotülAlttlénAvti kétclMk. HEINTZE KAROLY íft-elrtrtlsitrt, Budapest szervita-tér 3. iM-talü Md^ynr ruMUUkftii>k|xMistAr ♦HHiO. — Stltll) (il LoiiÓ llointsv Budttptwtl WéKi m*|t«n<t»)Ak imrto MAlwn 10 ftHAri. i|lnluu l*v«l»kArt M) ti Mrt, tovibkA minden egy«9 rw«r«ményjA| kttltttt m«ÍNAA«lni, t ot^^yíljttVl^k, vtMontrldniHÍhNk U^ynOk^k niindctdu)! frlAlliltAtnak. N>«>i«»I»»II KM*>Ii»I KHlftji l«|tluU|AtM)MiiAl N»|T INMV, 71. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. szeptember 5-én. XXII. évfolyam • lurkMitM(; r •■•««* » OLlop-Sla kk Ida latiaaidí a lap MtllMŰ riaUn toiaikotó »lada» kteUaéij, StraaatatUa Ittalak euk iaatri kaaak- MI f)fMt»ua «l IMnfek aaa UWiuik rimaa. JEpjm zarfm dra : 10 kmjtár. ZALA Politikai és vegyes tartalmú\' lap. Ha46Mvatal t TimkMflM i HnM fgjfp . khj>brakail« BLÖmiTÉB ilAK : Mas 4w» II kartM (I írt - kr.) r*Um t Wmm <SM- tar.) Vafjaéévn I karma (1 írt W kr,) H irdaltok )aliaf*au t A Nagy-Kanizsai- éa dél-salai takarékpénstártk, a liankegyesület, as Ipar- éa kereeke-delmt bank, á Nagy-kanizsai segélyegylet-ssövetkezel és a letenyei takarékpénztár, és serföi \' Wyllttér peUtaera la kr. a „nagy-kanizsai malátagyár és aarfÖtődé r. I" kitmimUt kUMnyt.. BMwééwk, -,i.,tBl , nr<iiii.>n Iifjéleali Xmgy-K*m inán hftraklii k ét a i e Fi .Y vsutárnatp ém c«-ü.törteicöű.. mitkNtt TiatM íkiíp ktajt-tirilllllaftl lattaaadik Az őszi évad előtt. tételezhettünk fel mást a haza főpapságáról; rés a kiállítás területén egyaránt Magán- éa [ mely jól tezi te tadja, hogy mit jelentene íközépületek, mintha csak a földből támad-Nagy Kanizsa, Í8M. iiepl. 4. hazánkban egy kulturharc, ha ennek felsüti- nának elő, oly gyorsan keletkeznek, Habár (—n.) Néhány hónapon át szünetelt a polí-[tása lehetséges volna. De azt hiszszQk, hogy I^La^ft^zések mindegyike nem is készül-tikai munka. A képviselők körülnézték saját a túlzók minden törekvése kárba fog veszni Hffll^pMnállitásra, amint az eleintén ter-tüzhely ükön, az ország gondjai ezalatt nem népünk józan felfogása mellett a a követ- j vetve volt; nagyobb résre mégis hirdetni bántották őket; de nemsokára megnyílik ax kezmények meg -fogják mutatni, hogy ag-j fogja a magyar főváros óriási fellendülését öazi canfpagne, az ország háza vissza foggjodalmuk alaptalanvolt Mert valótlanságot Ott van a Mátyás templom, mely diszét mond az, a ki népünket vallástalansággal képezi a fővárosnak s a tavaszig egészen vádolja s ki vallástalanoknak mondja azokat 1 felkészüli a Bazilika, melynek belső bérén* hangzani a képviselők rajától s ismét meg fog indulni a politikai munka, mely vajha mentül—gyümölcsözőbb lenrfé az órazágra nézve s mely az is lesz, hogyha a béke, a kölcsönös egyetértés szelleme fogja áthatni a vitatkozókat Nagy ?s fontos események előtt áll -a nemzet Küszöbön az egyházpo HtíkaLtŐrvényqk végrehajtása, JcüsaObön a- küzdenek annalr ellenzői, miben" sem Fogják millenniumi ünnepségek, melyek Magyarország törekvéseiről, haladásának elvitathat-lan feliefldüléséről fognak tanubizonysigot tenni. Hiszszük és reméJjük, "hogy az egyMfpő-litikai törvények végrehajtása, dacára7grÖf Zichy\' Nándor müncheni feUépésének, na-gyobb nehézség nélkül fog sikerülni A püspökök konferenciája, a közösen kibocsátandó föpásztori levél megállapítása Ügyében, a lapok egyező Jttlitása szerint, habár a vita oly beható és alapos volt, hogy a javaslatot az első napon egészen le sem tárgyalhatták. békés, engesztelő szellem uralkodott Nem is Tclk az egyházpolitikai törvények hivéL A következmények meg togják ezeket győzni arról, hogy a vallásos érzület még erő* dezése van még hátraf az iparművészeti muzeum, a vígszínház, melyben május i-én már játszani fognak; as igazságügyi palota; bödni és szilárdulni fog s az egyházpoliti- j az uj országhát, mely azonhan aligha ké-kai tőrvények, mely ellen oly vehemenciával i szül el annyira az ünnepségekig, hogy gyengíteni a vallásos érzületek..! éppsn nett) fognak azokkal a következményekkel járni, melyeket oly sötét szinne) szeretnek festeni. ~ A föpapolr a második napon őtsdfSf órai olmu térülőéi togttl nő, melyen egyre" tanácskozás után végleg megáflapitották ugya ífvekhez magyar nyelven kibocsá-tandó közős föpásztori körlevél, valamint a papok szihiára szóló latínnyelvü föpásztori körlevél szövgét. Mind a k\'ét körlevelet a hercegprímás nyomatja kr te küldi szét a püspököknek. Küszöbön áll, mint mondók, a millennium is. Lázas munka foly Budapest városában benne- megtartatni tervezett\' diszüléat meg is lehessen tartani —..... A kiállítás területén azonban oly gyorsan foly a munka, hogy már most mindenki bízik benne, hogy az idejére elkészül. Ha- épQlnak, de nagyrészben felépültek már azok a csarnokok, melyek Magyarország gazdasági te ipari terményt^ kulturális haladásának Bizonyítékait fogják magukba foglalni hogy hazánk számot tegyen a világnak arról, hogy ezt a földet csak a magyar szerezhette meg és alkothatta ezer év alatt azzá, a mivé lett; hogy mindenképen a magyart illeti meg e földön az k „ZALA" tárcája. A szerenád. — A „Z A L A" aradat 1 táreája. — A cnorváai .Korona* vendéglőből —\' amint éfjaaer-mjtr kinyitották a tágas étkeső-terem ajtaját. — kikicsapolt a cigányzene egy-egy erőteljesebb akkordja. Valami rekedtes, érdea lérfihsng próbálkozott ■tg a Fiaaiétia dallamával, a Boccaoeioból. Az ateák mindenfelé aéptelaoak voltak. Caak itt-ott lehetett látat agy-agy elkésett embert, aki a gyéren világított uiea gyalogjáróján kereste art a lakarékueaa ssttkír srábott területet, me lyeo a józza ember w eljárhat lábtörés veszedelme oélkal. Ezek, mikor a nsgy vendéglő közelébe értek, megállottak, átnéstak éa ballgstóstak. — .Már megint mulat a korhely 8ivó Kálmán. Ssagény aaaaony 1\' — mormogta az egyik, aki btzooyown téiiamarta hangjáról a joma-. darat Roaazalólag ingatta lejét Aatán tovább mant -*■ Méadat néptelen utcában. Es a Sívó Kálmán blrea legény volt a vármegyében. Egyetlen Aa volt SIvA Péíernék, a % varsád! nábobnsk, Nagy Marepet játszott • ttnaságötbaB. KifEü\'iööti tudott udvarolni 11 mi-aronyoknrt Saeraptlt a verüépyékeu; Nsgy va- dálmukat raudwétt Mindig hldég vérrel kirtyá- zoit. Egyetlen arnzmn «fm mozdult, ha egy hu -tanra ezrekét reaslelt Hatalmaa cimbora is volt; kéaz mindig a legkritikusabb kalandokra és as ivásra. v Huszonötévé* volt, mikor meghalt as atyja. Megkapta a rengeteg sok péazt, és a gyönyörüeu rendezett pompéa birtokol. Mig as öreg Sivó Péter élt, meg volt kiaaé kötve a kese. Játszhatta ugyan az urat kedve szerint, de nem xz^rhatia a pénzt — .Mindenki láaaa meg nitad, hogy a var i sádi nábob fia vagy; de ne jBtrendélgeaae senki rólad, hogy te logod elpocsékolni a kincseit t\' Ezt mondta ss öreg Sivó Péter sz egyetlen fiának. Amíg éli, nem is jStrsndéffeatte senki, hogy Sivó Kálmán m^jd eltékozolja a nagy vagyont. Hanem halála után egyasarre máiként lett minden. Akkor már nem kellett jftvendelgemi: nyilvánvaló volt, hogy a fiatal Sivó eszeveszetten költekezik, maist, tombol. As asszonyok nagyon érdekes embernek tartották; sokat megbocsátottak nekinagyon sokat meg is engedtek4. mód nélkül elkényeztették. Ez aztán még jobban nekiasflajitotU. Barátai látták, hogy ennék as életmódnak nem lesz jó vég*. A kéaapi Inat néhány év alatt elfogyasztotta a a roppant nsty jStédsIem mellett Is. Már köl-oaönókel kéidatt fólaitdai birtokaira. Mag akarták mtutinl. Azt tanácsoltak neki; hogy tiflnllljl)u míg. Sivó Kálmán nagyot kacagott — Magboloadnltatok ? Talán itt hagyjam azt a sok gyöayörfi szép aaaaonyt egynek a kedvéért Nem ettem bolond gombát. — De az az egy azután csak téged aaareina, téged boldogítana. — Mondták a jóbarátai. Sivó Kálmán még nagyobbat kacagott. — Na traktáljatok engem bolondos maaékkaJ. Nem aknrok éa Romeo lenni. De aem is biasek a Júliákban. Aatán osak tovább tombolt Az egyik csorvast bálon tslálkosott Madaráaa Elvirával, a kenderaa-paaatai birtokos laáayAval. E« gyönyörű asép teremtéa volt. Magatartása komoly. Eaéaaap uj és stokaüan tsáaer. Sivó Kálmáa, aki már torkig volt a ssb\'ón-asszonyokkal, aaíáte felvillanyozódott, mikor kö-selebbról megismerkedett vele. ö sem maradt hatáa nélkül a leányra. A komoly Madaráss Elvirának imponált a keresetlen modora, elegáns fóliépésü (éra, aki nem szórja a bókokat a nőknek. Kezdett iránta erősebben érdeklődni. Mikor Sivó Kálmán aanek as érdeklődésnek komolyságáról meggyőződött, agy alkalommal agy intéate, hogy tanuk nélkül beszélhe«een Madarán Elvirával. A hirtelen albatárosások és gyora oaalak vések embere volt — Elvira, én kegyedet uerstam. Annyira komolyan. hogy nincs erőm kegyeddel azt as uaal-mai, míndénnapt síérelmi komédiát végig játsuni. Mondj* meg, kérém i akar-e a Itleeigem Innia ? Nagy-Kanizsa, csüfártök Zala 71. szám (9. láp.) 1896. nzepfeinber hó 5-áa elsőség. Erről tudomást fog venni a kai föld, s tudomást vett már eddig, mert i legkiválóbb francia, angol, amerikai, bel\' giumi, olasz- és spanyolországi, romániai / oroszországi, török- is görögországi, bul-gr— gáriai, szerbiai lapok több ízben basába cikkeket közöltek a megnyitandó kiállításról s a legnagyobb rokonszenvvel és jóakarattal emlékeztek meg Magyarország ezredéves fennállásának Qnnepérót Ez ünnepek kimagasló mozzanata lesz az ezredéves történeti felvonulás, melynek, arányáról csak akkor lehet sejtelmünk, ha meggondoljuk, hogy a felvonulás több csoportban kétezer alakot fog magában foglalni. É felvonulásról részletes tájékozást nyújt a bizottság elnökének M a r g i t a i Tiha-mérnek\'memoranduma; melyet a fővároshoz benyújtott, s mely részletes tervét foglalja magában a—felvonulásnak Csak röviden említjük fel a csoportokat, melyekből aj ------felvonulás állani fog. T. Hungária csoportja, gfe a nemzeti erényeket ábrázoló szimbolikus kép i. Himfogl^ás kora, 3, A keresztény-í ség kora. 4. Szent László és körar^ Kűn László, 6. Az Anjouk kora. 7. Hunyadi El János hazatérése, 8. Mátyás az igazságos. q, Bethlen Gábor fejedelem és udvara. 10. 1— & íkenhetsük és század kunagasló. alakjai Rákóczy és táborkara. 11. Mária :r. Terén* bevonulása Pozsonyba, ti. A nem- ; zeti ébredés, kora, egy képviselőválasztással és toborzással. 13. A hatvanhetes kiegyezés j BÉ - allegóriája, pazarul diszitctt diadalkocsi őj felség* mellszobrával, környezve DéSjd Ferenc, Andrássy és a hatvanhetes minisz-l F~ térek medailloiijai\' állal.—;— ti_-A költségeket—társadalmi uton fogják __.. Öklözni s a megyék délceg ifjait a felvont)-} [ lásban való- részvételre felhívja a Végre-\' ^-—--- Madaráiz Elvira nem sütötte le nemeit, nem suttogott vibráló htnyonsentimentális ostobáié*-gokat, hanem mélytüzü likait szemeivel belenézett Sívó Kálmán nemeibe és azr mondta neki: — Eb öanei nintéa rokonszenvezek. Neta kételkedem szavai komolyságában. Öné lessek, uiert meg akarom menteni - ~ Kesét nynjiotia a meglepett férfinak, kinek fogalma sem volt arról, hogy nőben a mártír-•ágra való szende komolyság és u enerzsia igy egyesülve leheeseoek. Egymásé lettek. ^Eleinte a fiatal komoly aaszony, ki osatatlan Hereiemmel csüngött férjén, aj életet teremlett a varaádi kastély pán. Sivó Kálmán megszűnt tombolni. Barátai örömmel konstatálták, hogy a ssiltj fin meg van mentve. Egy év molva a családi öröm is beköazöntBtt a varsádi kulélyba. Egy kis leánykájuk született. Hanem ez a dolog egészen váratlan hatással volt Sívö KálBánrt. Kezdett visszatérni a régi életmódhoz. ■ A zajos, tivornyaéletbe csak bele kell kóstolni, ss étvágy a közben- megjö, tői hatalmiuá, el-, lenállbititatlanná lesz. Sívó Kálmán majdnem minden éjswkát Csor-vison töltött s csak hajnalban vagy reggel jutott hasa Versadra mámoros tövéi, Kocsisat cae-lédség köcött nigyoit lurcus dolgokat suttogott ura viselt dolgairól. « Évek multak Így. A kii leányka már négy évas volt, Egyezer 001 ment édes ipjájioz, átkarolla térdére! így sióit liow.fi: - .«■» Edee sps, haragszol te miránk? — Mért kérded kis aprótág? - -^MMiewbuBmmyítthon;— Si vó Kálmán elgondoíkoaott. A szegény martir-asstony nem lett-neki soha agyatlan sióval at szemrehányást. De moat ö is hozzálépett. — Kálmán éde*, ngy-e te unatkozol itt a var-1 sádi kastélyban ? — Megvallom. — Talán jó volna eladni a birtokol 1 Mit gon dőlsz ? Nem bánom. El i* adták. Beköltöztek Ciorváara. Akkor ast mondta az a végtelen "türelmű asz-szony aa urának: — Edei Kálmán, mnlus, élj kedved iserinL Ha mindenedet elmulatod, dolgoaai, nélkülözni logok; nemzenek érte szemrehányást sohs. — Csak a alived maradjon meg uekünk. Ha azt elvnzitíük, nem élem tul. \' Mwi jutott eatedhe Y — szólt komoran §lvó Kálmán; aitán sötéten maga elé meredt teliin-tétével. . Megjelent elölte az a lángoló tekintető, élettől duzzadó aastohy, aki mellett már innyissor elfeledte éat a beteges, halvány, élettelen marlir-iMMyt Eresle nyomorultságtt. Valami kifejezhetetlen mélységen undort érzett maga iránt. Ettől fogva a múlatás, a tivornyázás nem pusila ídőt()li«n volt nála. hanem narkózis: gondolatainak, önvádjának eíallatáiára. Otthon, kiiaé ttistább pillanataiban írui el-ilsöláttdili, siemel agy pontra aiegaiDdtek, nlnie iszonyatot keltő Mfejezéitelenséggel. Neje aggódva néata a szomorú szimptómákat. Mintha znkidHtlanul egy lekeW rém lebegett volna a mámoros fő körül, melynek oaak mag kelleti érintenie ait, hogy valami rettenetes ka-tauiróft következzék be. Az urát téltö asszony most már, ha az nagyon soká maradt, nem egyistr titokban utána lopód-aolt, megtudni: ninca-e baja. Ebben a nagy féltő szeretetben feküdt Mellénynek iragicuma. A dőzsölő Sivó Kálmán éppen a tiiedik »am-panyeroa Üveget vágta a sarokba. » — Csilaj í Elég volt I — kiáltotta a cigányok (elé. —» Sterenádre megyünk. A cigányok epymúira hunyorgattak álmot itt-meikktF: Kivonultak a vendéglőből a zajtalan utcára. Nem is kérdették: hova menjenek. Egyeneten annak a tütes-aaemü szép asszonynak: özvegy Déry Palinénak Háza lele tartottak. Nem élő: atör vitte odi ő«et Sivó Kálmán. A mámoros Sívó valami dallamot dudoráuva ment utánuk. v Aa ihlet átelleoi oldaláról, reagő, caendea női hang hulláui 10tt át hozzá: - Kálmán I Kálmán I Egyazer tol is ütötte ingó fejét. De káprázat-Hak hitte at imeröa hangot; tovább bandukolt. Pedig aa a csendet, félő, elfojtott hangú meg-azölitáa attól ti áldott léremtéatől jött, akit élnek é|aiaká|án felvert az aggodalom és kittate a néptelen utcákba, hogy örköd|ék férjé lelett aa őrangyal látallanaágival. A isegény atauny itorongvt kAvette Cket. - A liberalismus Magyarországon. 1 (S-p.) Kumék tAlilk be at agyasak éleiéi: a \' léiért való kütdelemnek átok tünk ki tz irányt, idaélii hirmoalit. léteaiive annyi •lleatmondó, \' bántó egveneilenaégü, köznapi hanaliláaai között. Emuik töltik be at egyetek nagytönegéaek, i a nemzetnek éleiét is; a szin\'én adják meg il« I lamiÜs kultúrai fejlödéaéeek útirányát, ép vjnr harmóniát létatilve a nemzet egész részeinek ■ sokszor annyira széthnzó érdékei között. ~ At érdekek aiooossága soha lem lehet oly erős kapocs, mint az Mmék közössége, egy kötős Ideál, miért küldeni érdemei, miért lelkesülni \' kell ■ mit oly szépen fejet ki ea ti egy szó: hszisieretet. ,Ei enméknek nyilvánulaiok kell ti alkotmány-aiervesetben, átattaiok kell a tőrvényhoiáa Stelláméi, ■ beillettkednirtk kall a társadalom rétegeibe, áthidalva, ttonyémtetve különállóságukat 1 vezetniük kell a kuliurai élet 1 intézményeit, utat kell aaabniok a gazdasági tej- 1 iődétnek. 1 : "i Ei enméknek magának az államalkotó nemzetnek egyéniségéből kall fakadniok, ugy ahogy 1 ai laji jellegében, nemzeti sajátosságában s mii- \' vtlödési lokábtn inegnyilaikozik. . \'" •"* 1 Most pedig a rideg mitenaliimui korszakát \' éljük ; megnyilatkozott a> nemcsak az írodilom-Nn, a művészeiben^ de megnyilatkozol! immár a \' politikában isi aa opportanitás politikájának.1 formájában, annak isolgaltatvn át a teret. ■ \' Nem meggyóiA<^i, hanem érdek, nem kövatke-z:te», célirányos működés, hanem a pillanat körülményeinek alárendelt szereplés jellemzi a kor politikunit. .\'• * .r 8 ez a minden ideálii magvától megíoaatott J haisnoisági politika földrénQnk poliiikai, Urat- J dalmi éS gazdasági ziláltságának, itt-ott elfijull-aágának legközvetetlenebb oka. . ;h , ; A aatvar politikusok is alán tokaaoraa onpor-tunitát ingadozó, réveteg terén -haladtak — a -mióta atoobtn egynéhány nigytehetiégü, bátor \' férfi belemarkolt ügyeink menetébe, örvendezve I venuQt észre azt a nagy lellendűíést, mii köz-jogi peasgő éleiQnkbw konstatálnunk keli. Az ! egyházpolitikai molgalom első merészebb meg- 1 nyilatkoiáta törvéayhgtásank nobodtivü mik\' \' Mittlt a att minden idflkrfr^llaadó mederbe te-ralte. Aa a helyeslés, lelkesültség, amivel néhány iigága elemen kivül országszerte fogadták, eléggé mutitji,-kngy most a magyar iflrTényhazái nsin a külföldi tőrvényhoiáa eszméjét, szellemét akirta 1 üuctrinaire "módra átplántálni, hanem hogy most 1 a haza Ulajábóf EnáriUtt.■ 1 f \'•= Eaentül a liberalismus eatméje. Uat tasalónk ; . nem at t nébány évfiteden át lentartott szabadéi vüiég, mely oly sokáig ál oppormmtátnat vi- , lurtól ugyan ment, de annál saégyenleieeebb I révébea veatUgali e mely awk tlöliötttbeo, lopva, bajvt mert mtgjtlttaL htnam • bátor, aa igtti aaabtdelvlaég, maly dutfagvál egybás ét t, állam köaött a a ItlvllágeMdotitAf atgíse alatt akarja megttramWai reformálandó latézaaé nytiakal. Hogy a ]ibtraJiamoa ránk aitve manaylre élet-. kérdés immár, teás kell buonyitani y A nemtet szine-jtvt táttliihot asegödöti — ét ( helyesen. tztbadelvflség eszméje c<ak kéaóbb fog M-r künk nagy nolgálttokai tenni. 1 Már moat egyedül ennek kötzönhetjOk t mo-f uaiubíáuui tnlwtlj uukal. Egységes, oiitatlan aemtetté lettünk a erkölcsi [ t anyagi fölényt gyakorolunk a poliiikai párt , harcokban, "a társadalmi nyavalyáiban elaatnynlt. 1 elerőtlenedett Ausztriával izemben. 1 . >Kicsi nemzetben ntvy lélek« — mint Appo-nyi mondá. E nagy lélek a izabadelvfieég eszméje; ea koaAs meggyöződétünk, et adja meg ideáin értékünket. - Ragaszkodjunk hozzá, mert nekünk továbbra is egyaégeaeknek, erőteljeseknek kell lennünk. Nemzeti életünknek nem tttbad a köaöay, a hiua-vona, a visszavonás hínárjában tlpoaváuyo* todnia. —Kis nennttk életfaját egy évti«ed poliiikai ves|tegléM is már gyökerében támadhatja meg, a nagy nemzetek bamar kiheverhetnek égy-egy bájt, mert stámbell túlsúlyúk könnyebben biz* tositja létüket. S mi ránk fontot kulturmlaszíó is vilii A keleti kérdéi talán már megoldódott volna a nliv "óriás államlwt javára, Európa békéjének j ai emberi fokoztioa" haladásnak rováaara, ha mi, kiket gtogrtphltl helyutünk ii már a beavaikoaásra, köabeiaereplétra készlet, nem volnánk. . * A nyugat politikai előőrsei vagyunk u éjszaki jyéra, nnyégatfTihváziŐval szemben, de mi oaak 1 szellem, ai igazság, a fchílágoíodolUágH/egyvt-rtiul küidhatüok, Mihelyt ez árazás a kori>ellem %zaváuakvbá-tat fordít, nem a ftívilágoiodottaágban, a izabad intézményekben keresi jelszavait, hanem kifelé gravitáló kétés ezistenoiák még kétesebb értékű üielmeinek dobja magát áldotatnl, mihelyt in-. kábh katholikut, mint magyar akar Itnni, nlt kell fOr^áoéOlódnia. A libertlkmaa jelnaval -a- mi bányánk;—a— nemzetilégi tgiUfióknak eitlől meg kell hátráb niok, a klerikálisok heccüaelmetnek meg kell semmisülnlök, ha ezek továbbra is szilárdak maradnak s ha ezeken soha rést ütni nem engedünk. r : T A liberalismus ujjászü\'etteiőnk volt, maradjoo további éltetőnk isi mM aíwaaa, esSWrWfc. Zrif. 11. Mtm (9 hf ) Ötzdtsigi vitzonyafeá ffltrt. I9H. Msplsmbtr M Mi I na fafMt,- qn emlt K$mföM ée lel|tasl- téáMáma M)M ét iáén, ktfj jbttlaa ráfojátok Wiabhítft a kCSktaa MgyeM viraaá I*HIIIé»i, vyMaiam i MttWH»> |f üij/Mtéitei t4pm~iijr(>mónjb**ii mt Kíjgti C*éa wwhi atm M,»d/ka- . mbí yitjái mmiw», orbr e? orM ti ómig tíiyagi erejének hangái- «mrt. Mert a Hhffutk toadeaefaas *oí« efylew*»f tarnatm M ISsártö, a köraány ée mm eéftndat néfböH; MameeBttt, hogy bcMMk M nyomaiban fiág «ífanKédjáir. fcVrií pir árt IdVftHI I to i IMM1* tmrMMttí rf&ÍM, Kt«k * jtjtwéttMwk j f*táá*iia* é« tcNfat ébrtih* * történt § fjnn f*é**§éáa * wfiwilfi Mt bi|imk át ts ofoé| íijifi-1 fUHőiikést wsé^ftoíi kffiÉiiifin, | Hmm «M orrtál/ ■n»jitáeli, wfy • Mt- rtfc, Mg IffWH iittÍHiít fffnn SWrt. S/g-[\'piff; nígiifgiiimf rírefvéSf fftnf. finaeMt feieaátt wüi;i|it MtMátM. tgy mteMie y )wNW)>l = wrr m ff HWM tt-l A Htot kémkedeJai éa igc>ta—n jHmUti-jmmt, mim HiWm telt Un mtiit a réettiéftá«>knak, állami j féltékenyéénél & irigyein*! MÍMM aagjkutia ága éa Méém*i íeHnfé/yflnk M Wí«Í«i óitá/a fcfcoriyira pstaftW egyetemben mM mm árthat—k, t tölt. A két «W i—él;—> (hmm Mi*W Ükiüjá é*Mly«éw. H< ««k«t e tötiletes biMná ni a«o San nagyon in bieaaálitk Mryagi.eeét nó*eó<féke ««, (altit foy m 60—BOaSttm iMjaMimhtt mawnktek kti\'aanYnló értákUtre: étdMeiektek ét iaede«ift paiMkáafc MwW- Mi wk l#.iaHí»aai. égyWMft wm méltatnók dkr. 0e;ly*>*». , aailftk Ma*, ■rte* kiw<k«<a, ka«f a«M maMÁbftijSk <wéti«hortw»k«t nkW, «vMta éa tiíütsWreaiéftó érf m • fma4é f a páriamttHkj, tahit IMH ffly tvmrty i rgíóbsa fl«g«a nrmlalii/rnliMt | feíénjés a Attdry-Mvwivf gttéiiigi ftr-, iomkamk a Kimirsdi MnlAá is. JD» aaná/ kttríh tUbettitmból nyerjáí: kW|»ada»k«j ▼í-{Btífaijftóáíi hatyw »»tta Mtlltti » «g|aaaMmtf gyvM t»f( u iri<»*r«i«tMg a ga%árH«*eyte-swnysink tűkfát, imImi f feíéíí lérwtáeehfljNM* \'Ült* I |«M<wé«t rhtrmrtM roíimoi fá-f koíináí, boí MUM Hrilkeffl a*gy*M kMyhai h ipsrbsmgr* kéwi) a MmttfUti trttfltmt 1 tadaiaik, aarft M <B—éh kíoaíriyeí ionáépn i wilftaa* gyweet* mm jaifiaten l»n tM flobBf; í mm tornak mm whowálrMitaa), mm m#gbi*-1 mrfét/ka, Mtwt betíti a (4MÍM. Pr. Ariéi Éltekinive a féftéhaayfég h n MtkiHtU- i htilaaaá tenni, 9»k, M»9s taaMÍég »»e a MC-H^H eéf«Á való féíélént által ftgatt terideaeMiae agy a jAhineiM, mint e temíajkedS peml- ibitektél, melyek a Miryw ipnr ée kere-ked*-1 a«Miá wéw.___ leM OaélléMlMAi ée fetlendilAMt a« oxítrák | ~r. lp>r ét kereetedelern IAnkreaiene<eléM)f tdrek- HÍREK- etOiek eiérmeatatol, a legnniívobb Urömmal M . a iatjak m eláboréiaMot j m|«el táawdé e a M-l: ~ . OrMmm tmmt H\' ae agy- 0yáí vaMeAaM wnaMt »0lí kitér*. A Mk Mgbee«eU Miük atoa ertféíéa ittáwot Nr*ai a >a«férlahiél, hogy Mii uelOáliawak kitűnő, Mm WMayhMaya gyemakikhel. Hixlt, hevy *a Intént Igaagat^a eúMM haladétfartasal jmatiet ten a polgáfiéáeíernék a kfrrölmánjrdl a akkor Uaesyiía 1U )# gfBfiftS lógnak" CMitaai a Hioh iák»nyeée«t nyllrla eílralé ro\'iWhél laentak, *** ** örfiftfóam wfykeídMii rét Mníke atered »é< Utre, mini itt ie pérhe«enKMÍiael . í£-Jli BAú _ - __________í L*. LA. U.X. -..........HU/ li o .. Srci___Hl.. ___; _ í ___í i____£t_ IweiíídflBÖftk ffi MirHti fágjoMw^déeanf felél uly httféew ét bl*e\'OMg(rjeetté iá)onoécíé jut ea laieraattéiiált* érdekáérnk eté. ji. tninSt jíbrAÜ ítfia illftí Itta, ugy magttnít MA ia-■egank\' által elmoadra seiiki él neM hiaaa. Vérei dolog lenne részünkről a héeiri kaMtr* ítébaa torgé jéleatárébfli azokat a lapokét kiragadta fájlalni,\' (Melyeken e kenura a hanyatló oeatrák Ipar jiltfija érdelében prevtntlr latéáke-düili léieeiiéeél »örg*ti fi Mié kBIft dl piacokat olhpditéMMyar Ipartermékek ellen.. X lefVeaeít Téuöaoromp&lc, melyeknek- (éÍáíÜ< téeát g bécsi kérMkedelmi ée IparkeMere xflrge* tblág kSieté\'l, megeáfolbatatlán jele * léghtlya-Mbb lgeaoli*a annak, Imgy neaiietgaadaoégi twtmtlllk I legh\'fiyegfb\'l; qtitii halad. Dl midőn a Meet kimre |eietitéHb0l feétsfgleien miggyn-efdfd oygrliiiqtik atrél, hoiy katgraa Iféigfiaá^ rálébaa eemieti érdekelakőek megfalelOlag ha> ladnnk, aéiéydifldlal égyaital ürrál ief hegy aeUk a tldiík, Melyek KaeFiní neotielgeadanégl politikánk irigye nincn lakigteltei » .itsetmo Harfhia* pamfi ti pölífítil IfiIrdllélM, oMk ölt bébiionyi liatlnn rá\'ngá«uk, imilyikiák WtedHII lorréáe a magyar ,8\'lllplec" eíteae Twr, BiifiBHjHl jsiim fflifttn írntt nrpr Irigyaéfl aontlit Látta, hogy megállnak dir. Déryné ablaka alatt.______ KégrlilUntl. Hlnlfii Tileml bldag, iegyiaatA tHMltt tolalt fiimS IbItSRí •Á eigányeene itíeghttráant, A Mereald hangjai mennie elhallémoatak ai éjttika eMod|éban, a nyugyA tároe (BlOkt. A engéay nettónr gsrolilt; forgott tele mlad«Még. Teheteilen&l dllt at egyik kapu uraábot. Eppan akkor ment el Tilikl mellette. ÜHtlIt u kiflié, ImllgiiWiutt. Klketdte roeeaalélag ingatni a lejét ée nt Mondta: — Már Megint nerenédoi u a korkely Síré a poeretéjének. Riegény feleeége I Aitéa mormogva ment to*ábo. A áiégény aaraony egyáhoe kapuit ée rohant él a néptelen qieákon, Mint egy flrfilt. ftdhéjl metkuitélAdoit, elmaradoeott. Riji Merwomlott. Aohintébin megtépte iUrtjeit. Mindenütt elmte SrttényléU éa ééiiliild Uiilirt, Üég\'y 91 tó Kálmánnak moet már a mire is elvetteti. Eniel a meg^emmínltA goadolatlit rohant be bafláknk uentélyébe, ahol kii lánykája aludt... KftrBlbelQl fél éra mulu a férj le kfttille. A héa eiendee volt. Keltflni neki, hogy neje éi leánykája háléeao-báiábin mág lémpi ég. Benyitott Itoatéjnk ugy máttorba lfl»el, Síéinél kldflledtek. HátálMpádtin állott mai. Nftje H gyermeke bolíái iekttdtek eliitte. FaiéjiSk omlott éitonnit arcfal éi fcorgfltt, ntint a hatélH Ikhiett fenevad. n^O1 ember Irt Ntn\'reMtf oltérhtw ffff// Bírta Itfl ea e\'ed owtáfyt j\' mart a WyaM így t»rth» kiáiitojj Penwofáa. ^____________[tailaa. tíi már ea iatém láieaitéeénvk leio»«f — CJig/aAi. SáeféM Jím imthelyl feied-majdri utaaiiui eljegjiite Qraaka Kér bpeefl magárt\'6 leányit Berta kieamoeyrt. — Aa ág. aaiMg. egykii eomogymegyei kerBlet lelkenrei aterdán a feiokátoa éri papi gjénéera Natf-KaBliaMSMMgyWfén, egyweji-lec Mé|jillipMá«ri jntottak a választandó páa-polt neméiye iráril. A eomogyMegyei egfkáikerttel egyhaaguiig \'Oyaráea Ferenc pápai eaperM lelkén sreilsii fog FaeTarai. — HalálMia. KováM Ábeíj a balatonfüredi (Brdd Igaigaiója, a jiannonhnlmi Saaat-Benedek-rendi Iflapatsíg illttíike Meghalt homtae és kinoe béihelegeég ntán. A megholdogoit nyájai, elfl<ékeay modoráért kSahedrelteégaehörvendett ázélei kdrékbaa i valédi bkaigaida exraaét vliti, a mlg egéitiáge eagadé, a BaiatonlQredet jffd/ffF? ornFfnr, wgfmmu mttfmif kdiÓU olt alrgOlMdkt, fergalédotk mlndénatt e ni|ry gondja vélt ré, hogy a világhírt fHrddhe- awtl ia--bag*}nt-hlilégilaireaél. Helamn- ilrad madara IMrwShelylyé amaikadéM eókii kS< nHahet a derék papaek, ki mintegy iií ét éta aiiia tardfl.|gaegatéaU élén, Alélta valáanlt-mee aok; fnniotféi ttdvit ajltán, mely a gylayérl ftlroflii vnlö tartOikodái kéayelmelt jeleniekenren lokoita. A >tent benedekrand a kBtetkeié gyáet, jelen téttel lunetta a lureteti rentilftrs elhunytál : A pannonhelml Menl-Beeedetrend tlhenyt epáteégánek litgjal nomoru itivfil jelentik ete-retett rendténQr Mdvárt Ahat fBnHHgatgatflltti, naanonhilml Rtepaieág eaeateaéki tanánioaa-, Kalavármegye Miokleági tagiénak) ai aráeai eeé-ntbéil Igaegatétináee élünkének n mlaiiitarl lekelalitogaténik I. évi auguaatun Öt-én reegell 8 érakor korámk 6A-lk, gaerneteei életének 4f llt, áldoié pipiágénak él. érében hoáiiai eaenvedée ée a végaö eienuégek bueió lelvétele után U.-Füreden (Briént gyárion ejhunytál. A boldogult kttit teteme I. évi iieptembtr l-án Tihanyban reggeli Ö érakor, fiauepélyee gyáaimlM ntán he-lyailettek nynieiotara Ai ttrOk világowág lé-nyenkeé|ák aekt I VttiMttttilMitalli A helybeli kerenkedfl tenonei lnkoléban e teanlok ialvételá f. ho I áh délután 3 őrikor a nokott helyiségben (városi polgári lehoial MikftiOhetlk, Pé(«r«ttaaal. A uegy-kenlieil felit) ka Hikadélml iekolánál a pátérettaégl vli\'gálatot eaept. B-én tnrtoiták mng, melyau dr. Ruttkska Kdimda kir. taaácioe, tanlilBgyeln elnttkéli Ka Ikilommil — mivel {Ovflban a féled kereskedelmi lakolik már nem marednik i tinlelttgye-ibk Ugjkerttében — Bnn Smn, iuiéaeil igai-|álA, a Hf. lijnftilüjjy\'B\'üiisk fflelsgéii siikneiönii at egén tiaári teeiQlit nevében aat a lelkes buegelmii, mplylyel aa intéaet Mirvetéal él fin tartani munkáiáhoa járult, A tnháti tiitttlet a tanfklttgyéldt lelkn ováciéban ré«ie«i*álie. ~ Nipaa liitolrtk. A heintáaok a nagv-hanliMl Itknlák leftSbb|énet bevégiAdtak. Mond-hátát í válámmttyl kiég népé*. I)\'« MvilMn sok uéveudék |ál«ntkeietf oilretáira a légyátutilum éi a polgári-ltáéytakoti elad naitátytha. A lö-gymuielum Uj i|ngáté|a, áilkor n felad entály kA|taégt*ra eeaai Idején a yároa mMkwáa aa átémMHa, — maM a eej «»«áé« Miké>yeeh HaM-isitől vif<aariadnl aarn ,hM, liíwiök, hogy itt la mielőbb mégnynglatják á kimaradt nfrvea dékak ga«M>. ébtfgjrltkaaMg a lérkáekea. Wa-koviee jfánút W éve>, ade i leéeiaeaid VMétnap kürtit a kerületi botogatgélyad ptaatár révén a kóikárhiaba. A testtién Miatta lelogyott férfin kattgeétt inég megállapítva eaM tölt, midfln ea gyen elittUáNiiánnl végét retéil tatét hajinak. A kéiliia\'htlyltigel m idd tatrlat mestettetnék Ss így a M*ik eaáma tcibában fl beteg taM aU belyéive; kiMik Vntkoviel lir -kt tárait mtfllgy*■ léM Mariit többiaAr nrábálkoioft ai Mbiaa air-kártyára lel jutni; Kedden éitntaa « ára lAn** \' Végre aiktnll atkl a préháikotáe 4á anélkll, Hogy <aaotmtárMÍ thhtn mtgtkadályoahattak rolni iilrtelon lavatetta magát ai e*eO tmtttttii latf •tóba által ablakából « kérbái tlOUt parkba éa nyomban halad vártát folytáé eaflrayat biti. Tat* féltek- oka hihetőleg beiégtégébeu kereétndB. — TTIta, Kedden eate 10 éa Iái órakor tüal téMH^ \'Wi\'ftl Vértftlflk IftiMlilÉ^\' ^iWh ^fljÉt* kereikado fetrclfwaal hitiaak egyik hiBlíéképü-lett, mily raktárai haaaaáliatatt, iiuerelleo okból kigyUlidf, A Itta Miklwm albarapédtMl, ineíti a mintegy 10 méter biieeat épület lein, volt ládákkal, eaatekáaai ée i ptiHmn Air «m-n\'ti/ ím kttttM, inlnl J.H kotn taataa volt M« üalmoivt. A raktáron tloMmagnlva éa mamago-latiinni wk eaer to)ia hevert, mely terffiénati-nett ifrMktdtltMrt baeaaivthttlrtMini vili, A tfle a Méltteead loiytia ugyaa lokalliáthalé rdlt, de a padláson ielhelMoaatl laMtrdtk kiaitni még raggal In égett. A tüll tojásukat kosárban élt hó-lényekbaa aordtáb el a negényth. Ttljtaaa érW htitlltnutk tartjuk, miképen engedhető mtg kit** blttoaaigi iitmpontból, boty tgy olyan tpiltt nedliaára, mtly lakohiaakkal vitt ÜMgtépitva, 10—>ts titkár iialúa legyén lelhalnigava. Ha vélttlenaéaból nitt cl etélrMad, aa egiea Király* utei mealhetelltnii vtaavt van. — A kár, Mily néhány tnr furintri rug, blitoeitva toll. — A aetiaaviM Murakermatuton, Kotlát* »Mgan robemoMn tarjtd. A Mrtéailtvmány aug, 8-án a vétta kttüréie alkilmltii 01K db vall, tatk küldi lift db. iihatioti, a megmaradtak kOiltttblIg lililni tgéeaeégeMt, ■ amtai a kSrtl> uiéaytk mutatják, ktvéi le mirad mtg, ~ meri jimüs Mmmi gyégytatr a panátiié baj ellen. A lakóatág, amely a lavaial érviaek alkalmával a a terüiéebeu már ie tok kár* á ken vedéit, t egyik jUvedelml forrása le oia van : a ludieayaiatéa, — Mert enk ii elpimatnitak, Mea ujibbi >iatpii lolytán kétiéght van Mva tgtteta. ■ — a ■amaetkial paattiMa wnptjrltin • ká Ma áMatái 4 irtkír Utrabtt a l\'»i™*»,«i>kno IwIkaM owi. Felélói utrktMié: 4 K R R R llr, I Liptttlijdonaa éa kiadó i \' IIDB Rl rtL I I. ó r. Kagr-Kanixaa, csütörtök. Zala 71. Mim. (M. lap.) eladaég. Erről tudomást fog venni a kül-ftld, i tudomást vett már eddig, mert a legkiválóbb francia, angol, amerikai, beU giumi, olasz* ás spanyolországi, romániai, oroszországi,* török és görögországi, bulgáriai, szerbiai lapok több ízben hasábos cikkeket közöltek a megnyitandó kiállításról • a legnagyobb rokonszenvvel és~ jóakarattal emlékeztek meg Magyarország ezredéves fennállásának ünnepérőt. £z ünnepek kimagasló moyanafr lesz az ezredéves történeti felvonulás, melynek ará> nyáról csak akkor lehet sejtelmünk, ha meggondoljuk, hogy a felvonulás több csoportban kétezer alakot fog magában foglalni. £ felvonulásról részletes tájékozást nyújt a bizottság elnökének M a r g i tfa i Jiha-mérnek memoranduma, melyet a fővároshoz benyújtott, s mely részletes tervét foglalja magában a felvonulásnak. Csak röviden említjük fel a csoportokat, melyekből a felvonulás állani fog. i. Hungária csoportja, * nemzeti .erényekét ábrázoló szimbolikus kép. 2. Honfoglalás kor*. 3. A* kereszténység kora. 4. Szent László és kora. 5. Kun László. 6. Az Anjouk kora. 7. Hunyadi János hazatérése. 8. Mátyás az igazságos. 9. Bethlen Gábor fejedelem és udvara. 10. A tizenhetedik és 18. század kimagasló alakjai Rákóczy és tiborkara. 11. Mária A liberalismus Magyarországon. (8-p.) Komik Uülk be az emnek életér: a léiért való kündelamnek azok tünk ki az irányt, ideális haneoalát léteeiivt aaayt ellentmondó, bántó egyenetlenségi, köznapi banalüáaai kö«ntt. EttwUk töltik be aa egyeaek nagytömegéeek, a namaatnak álelét i«; a ssin\'éa adják »<•( állami í» kulmrai fejtödéaéaek útirányát, ép agy haripniát léteellve a nemzet eeéaa résasinek »>kasor aaayira aséttrazó érdekei kösőtt. Az érdekek atonoa«ág4 noha sem lehat oly erő* kapocs, mint u esnék k3io«eé*e, egy kősó* ideál, miért küldeni érdemet, miért lelkesülni kall s mit oly mépen fejes ki as ss egy asó: hasaaseretet. Ea eszméknek nyilvánutaiob keli aa alkotmány-sterveséiben, á\'bataiok kall a törvényhozás Mellemét, beilleszkedniük kell • táraadalom rétegeibe, áthidalva, eienyésstetre külAoállóeágakii a vrselniAk. kell a kuliurai élet in lé«mínyelt, utat kel] esabniok a gasdseági fejlődésnek. Es eszméknek magának az államalkotó liem-aetnek róyéh\'laiijféliől leli fakadniok, ügy ahogy | as fa|l jellegében, nemzeti sajátosságában a művelődési tokában inegayilaikosik\' Moat. pedig a rideg materislismus komákét éljük; wegnyilatkosoti sí nsmcgsk az irodalom-tátr/n művészeiben; de megnyilatkozott l m már a poliiikában Is: aa opportunitás politikájának tormájában, snaA szolgáltam át n terei. Nem meggyőződés, hanem érdek, nem köretka-aites, célirányos működés, hanem a pillanat körülményeinek alárendelt ssereplés jefiemal a kor politikusait S es a minden Ideálja magvától megfosztott bsssnoasági politika földrészünk politikai, Ursa-Sáliul és gasdasági ziláltságának, itt-ott eifejult-nsgáesrk legkoiTetetlenebb oka.— A magyar politikusok is elég sokssoras oppor-I lunitáa Ingadozó, réveteg terén haladtak — a mlöU azonban egynéhány nagytehetségű, bátor Terézia bevonulása Pozsonyba. 12, A rfem- férfi belemarkolt-ügyeink menetébe, örvendexve ceti ébredés kora, egy képvisel"ővála^altT8,lfwUk íf\' A"? T . . - , \' jogi pezsgő éleiünkben konstatálnunk kell. As ég toborzással. íj \'— ter — ittfi. »g«pirtiilnt hó 6*4a révébtfa »e«aUgeli a saaly eaak áUliöaetbee," lopva, bojra mert megjelenni, hanem a bS\'or, na igasi aaabadelvüeég, BMly dietiagrál egyhát éa állam kSaOtt a a M\'ilágseoéitttság. angisa alatt aáarje mag taram taei reformálandó uMéisaé nyataket. - T. Hogy a liberalismus ránk aésva menayire életkérdés Immár, nem kell biionyitani A neinaet síine-jsva aáealéihoa aaegődótl — és helyesen. A mMilit l| n#» künk nagy eaolgálatoksi tenni. Már nu>sr egyedül ennek köszönhetjük a mo-aarobiában túlsúlyunkat. Egységes, ősitallan nemtelté lettünk a erkölcsi s-any&gi fölényt gyakorolunk a politikát párt harcokban, a társadalmi nyavalyáiban eUatayalt ^ alerőUanadstt Ausztriával etemben. •Kicsi nemzetben nagy lélek 1 — mint Appo-nyi mondá. E aagy lélek a szabadelvűséi esz* méjé; es ktJzö* maggyötődéeüak, es adja mag ideális értékünket. Ragaszkodjunk hozzá, mart nekünk továbbra is egységeseknek, erőteljeseknek kell lennünk. Nemzeti ételünknek nem szabad a köaöay, a buia-vona, a yiaaiavonás hínárjában elpoaványo* sodnia. Kis nemietek életfáját egy évtiud politikai snategléee i*~már gyökefébin táasadbaija meg, a nagy nemzetek hamar kiheverhetnek agy-agy bajt, mert számbeli túlsúlyúk könnyebben bl«-toaitja letttkat_________.■-.-.—-— fl^ai rttlr iwitua kaltutmieeeió is ián - ■ A keleti, kérdéa talán már megoldódott volna a ealáv óriás államtsat javára, Európa békéjének a aa emberi fokozatos haladásnak rovásán, ba mi, kiket gsographial helyzetűnk is ssar a besvatkosásrs, közbeszereptézre késztet, nem volnánk. A nyugat politikai elööraei vagyunk aa éjaaaki nyers, fenyegető taváaiéval szemben, de mi csak a szafton, u Igxiiagí a /rfsíWfinftffsdy Tthtl küzdbetoak. Mihelyt ez oraság a korszellem szavának hátat fordít, nem n leivilágoaodottáágbaa, a s*abad intéaményekben keresi jeiaaavaii, hanem kllelá 4 hatvanhetea kiegyezés,;AháAji.ikai mozgalom első m.réuebb ma.- \'""T,???:,1"" ".T"1 i^T^S\'a.use , !miMk a aat minden Időkre állandó mederbe te- ""T?"?. éhSeaWT felsége mellszobrával, környezve Öeákj^ Au helyeslés; felkesttllség; amivel néhány Ferenc, Andrássy éa x hatvanhetes minim- (i«gága eieawn kívül orstágsaerte fogadták, eléggé terek medaillonjai által. | A költségeket társadalmi -uton fogják: dootriaaire módra átplántálni, haneui bogy moet 4M«zni a a megyék délceg ifjait * felvont* " l"t> talaiábél weritetl. ^ lásban valórészvételre felhívja a végre- .\'"T \' b nem as a néhány évtl«eden át teniartotl aaabad- hajtó-bizottsig. ,—• ,,. ■> nlsüság, mely ely aokáíg\'ea epporiemteanák vi« bártól ugyan ment, de aonál saégyenleiesebb káhb katholikm, mint zsagyar akar lenni, ssét kell lor^ácaolódnia. A líbetallamus jalsaavai a ad bástyánk; a nemzetiségi agitátióknak ea elől meg kell hátrál, niok, a klerikálisok haooüaalmataak meg kell ffmmiitttlniftfc, (u Ifit tfltáhbW la i sitárdak mnradnnk a ba ezeken aoba rési ttni nem engedünk. A lilioraliMhm ujjáisü etlaláak aelt, aúaaéjea tovtbhi iltstönk tat—<• . \' Hadarást Elvira nem sütötte l«\' aaemeit, nem suttogott vibráló hangojL-jentimeaiális ostobaságokat, hanem nélylüzü fekete szemeivel balené-aatt Sivó Kálmán szemeibe és sít mondta neki! w~ ta üuhel szintén rokonszenvezek. Nem kételkedem szaval konolyeágában. öné leezek, mert mag akarom menteni. Kasát nyújtotta a meglepett férflaak, kinek fogalma sem volt arról, hogy nőben a mártír-Ságra való asende komolyság és az enerzsia igy egyesülve lehessenek. Egymásé lettek. Eleinte a flatal komoly asszony, ki oaaiatlan izérelemmel csüngött férjén, aj életet leromlott a varsádi kastélyban.\' -Sivó Kálmán megszűnt tombolái. Barálal örömmel konstatálták, hogy a szilsj flu mag van mentve, Egy é* múlva a családi öröm Is bekSésöotótt a varsád! kastélyba. Egy kis leánykájuk asületeii. - Hanem es a dolog egéezea váratlan hatáaaal volt Sivó Kálmánra. Keadett visszatérni a régi életmódhoz. A zajos, livornyséjethe oaak bele kell kóstolni, aa étvágy a kóslíen megjö, sói hatslmassá, el-lenállbatatailaoná less. Slyó Kálmán majdnem minden éjszakát Csor-váson töltött s csak lu^jnalbau vagv reggel jutott basa Versádra mámoros fővel. Kocsisa a cselédség kösött nagyon luresa dolgokat aullogolt nra viselt dolgairól 1 Ivek multak Igyr- -A kis leányks már négy éves volt Egysaer oda meni édes apjájios, átkarolta tél-dé* éa igy ssólt kossá : i Edea apa, haragszol te miránk V — Mért kérded kis aprtaág ? — Mert le sohasem vagy itthon. Sivó Kálmán elgondolkosott. A ssegény marllr-ásssohy nem tett neki aohá egyetlen saóval aa aaenireliányáal. De most A is hossálépeK. — Kálmán éde«, ugy-e te unatkozol itt a varsádi kaalélyban ? — Megvallom. — Talán jé volaa eladni a birtokol I Mit gon-dolss ? Nem bánom. El is adták. BeköllBaiek Csorvásra. Akkor azt mondta aa a végtelen türelmű ssi szuny aa uráaaki - — Édes Kálmán, matass, élj kedved sserlnt. Ha mindenedet elmulatod, dolgozni, nélkülözni (ogok; nem\' lessek érte szemrehányást soha. — Cssk a szived maradjon meg nekünk. Ha azt elvessltjük, nem élem tul. — Mi jutott tazedbt Y —» szólt komoran Sivó Kálmán\'; astán sötéten maga elé meredi tekin-tétével. i __—:- Megjeleni előlié as a lángoló tekintetű, élettől dutsaaó aassony, akt mellett már ennyiasor elfeledte est a beteges, halvány, élettelen mariir-asszonyt. £reaie ayomoraliságái. Valami kifejeahetetiae. mélységes undort-éraet 1 maga Iránt. Ettől mgva a múlatás, a tivornyázás nem puszta idotóltéa volt nála. hanem narkózis: gondolatainak, önvádjának fialtatására. Otthon, kisaé tisztább pillanataiban ama el-elaöiétedeti, uemei egy pontra szegeződtek, szinte iszonyatot keltő kiiejsséatelenséggel. Neje aggódra nézte a aaomorn szimptómákat. Mintha szakadatlanul agy fekata rém lebegett volna a mámoros fő körül, melynek eeal meg kellett érintenie azt, hogy valami reiteeetee ka-laaatrófa következzék be. ------—;— Az- arát féltő asszony moat már, ba aa aagyoa soká maradt, nem agyszer litekbaa utána lopód-aolt, megtudni: nincs-e baja. Ebbeo a aagy ftltó aaeretetbea laküdt sse* gényoek iragieema. ♦ ^a A dözsöló Sivó Kálmán éppea a liaedik »am-panyeros üveget vágta a sarokba. — Cstlaj t Elég volt I — kiáltotta a cigányok [felé. — Szerenáura m\'egvttnk. A cigányok egymáara hunyorgattak álam aae* meikkel. Kivonullak a vendéglőből a zajtalan utcára, Nem is kérdesték: hova menjenek. Egyenesen annak a tüzes-saemü szép asszonynak 1 Savegy Déry Hsliaéaak bása fala tartottak. Mam etö-stör vitie ods ő-tet Sivó Kálmán. A mámoros Sivó valami déliemet dadsiéteva [ment utánuk. As uiea átelleni oldaláról, rengő, csendes női hang hűllánuott át bottá: — Kálmán I Kálmánt | Kgrster ISI is ütötte ingó fejét. De kávásainak hitte az\'ímeröá haagoi; tovább bandukolt. Pedig-aa a csendes, félő, elfojtott hangú meg. szÓliláa attól as áldott teremtéstől jött, akit élnék é|szakáján felvert aa aggodalom éa kiűzte a néptelen utcákba, hogy őrködjék Mije lelett aa őrangyal látailaaaágával. A aaegány atsaouy aaorongva kóvette Ckei. físgy-Kanttsa, csütörtök. • ~ ■• *_• • Zala. ÍT siára. (3 lap.) 1896. szeptember hó Jén Gazdasági viszonyaink tükre. Ellenzékünk is sajtókőzegei lépten-nyomon, urbi et orbi aa orazág anyagi araiénak hanyatlásáról, a kormány és nemzet céltudat nélküli tangődéeéről regélnék. Esek a jajveazékeléeek izorencaére nem hangúnak át aa oraság határain, mág kavásbbé találnak küna hitet re. Szerencsére — ismételjük — mert ha a külföld hitelt adaa eaeknek a vészkiáltáacknak, állami tekintélyünk és hitelünk nívója bizonyára jelentékenyen alásülyedne. Ha ezeket a felnletea iajaatésekat magunknak kalleas- való értékükre leszállítani, figyelemre sem méltatnók őke\'. De mm eeaU6shei|ftk szóbahozásukat akkor, amidén oly komoly e valóban alapos Unalmányozásaal készOit ellboratuuiból nyerjük közgazdasági vi-asonyaiak tükrét, aminőt a bécsi kereskedelmi fii ipsrkamaia késsül a nemzetközi értékpiacra dohai. Eltekintve a féltékaayeég és aa érdskveszte- Ha valami, ugy csak • kicsinyéé éa bsigaaol-hatlan ráfogáaok kisebbítik a különben aagysza-bása mü hitelét, Ízen aaooban nem sajnáJko-zunk, mert a ráfogáaok tendenciósue volta oly eseabaótiő, hogy belőlük áa nyomukben világ-sáerts caak rokonszenv ás bizalom ébredhal a vádlottként előállított magyar kereskedelmi, ipari, asóvaJ nemzetgazdasági torekvéeek iráni. A bécsi kereakedelaü és iparkamara jelentésé-aek féltékenységgel és irigyseggel teleirt lapjai, túlzásaikkal egyetemben mit saa árthatnak, hassoá\'ni azo bao nagyon ia használnak anyagi érdekeinknek ér gazdasági poétikánk taktaté-iyénak. Komoly és tiaateletreméltö érv es a táaadé jellegű jelaniéa a Bénffy-kormáay gazdasági politikájának helyes volta mellett a egyaaeramiad ittas ifikre e gssdfsági viszonyaink rohamos ja-válásának, amit aa ellenzék kicsinyéé ioraképei nem lógnak sem elhomályosítani, sem magbtz-háihaaá team. Soküdvöe tanulság- van a ■11- flégtől való féialem- áltál ingáit teadeoetózus I ben ugy a jóhiszemű, miat a reménykedő peesai-réssekiől, melyek a magyar ipar és kereked*- nii»ták sa|mára lem Oeállésuiáséi éa fellendüléaét az oaatrák ipar és kereskedelem tönkremeneteléből törek-azenek szármaatatni, a legnagyobb örömmel laijttfe sa eláboráinmot; mivel támadó a a 1*1-tekanyaéget nyilván eláruló rovataiból Iparunk, kernasdelmünk éa nemseti v»gyooo«odásunk felől l)ly bóségea és bizalomgerjeeztő inlormáció jjut aa internattónslia érdekkörök alá, a miaót jóbaráti kéa által irva, vagy magunk felől önmagánk által almosává senki el nam hinne. Téves dolog Unna részilakról a bécsi kamara ttibaa forgó jelentéséből azokat a lapokai kiragadva fftjlilai, amelyeken a kamara a hanyatló oaatrák ipar jövője érdekében preventív intézke-désak létesitésér ifirgeti a tőle külfö di piacokat elbóditö magyar ipartermékek ellen. A tervezett védőiorompók, melyeknek felállítást a bécsi kereekedelaii ée iparkamara aürge-tőteg kőveWi, megcáfolhatatlan jele a leghelyesebb igazolása annak, hogy nemzetgazdasági politikánk a leghelyesebb utas halad. Ds midin a bécai kamara jelentéséből kétségtelen meggyö-ddélt nyerhetünk arról, hogy helyes irányban a 3SJ3B55 nemzatí érdekeinknek mégfelelöleg haladunk, meggyőződünk egyúttal arról is, bogy asöka vádak, melyek sserist nemietgátdasigi politikánk irtaya nincs tekintettel as „öesamo-narchia* gazdasági éa politikai létérdekeire, «eak ely kabizonyrhiUan ráfftgáaok, amelyeknek egytdüli leírása a aesfyar ,\'fl>táf pláó* elveaz-•eae, önállóságra jataaa folytán érzett sárga irigység mondat. Látta, hogy megállnak őzv. Déryné ablaka st— "alatt áramlat tolult volna aaivére. A cigányzene magyartant. A szerenád hangiai messze elhullámostak az éjszaka csendjében, a nyugvó város tó lött, A azegény aaaaony aaédült, forgott vala a mindenség. Tehetetlenül dült az egyik kapu sarkához. Éppen akkor ment el valaki mellette. Megállt u kissé, ballgatóeoti ,, Elkezdte roasaalólag ingatni a lejét és ast mondta —• Már megint ezerenádoz aa a korhely Sivó a saai etójének. Szegény felesége ! Aztán mormogva ment tovább- A szegény asaaony agyához kapott és rohant ál a néptelen utcákon, mint egy örült. Ruhája meckuuálódott, olmaradoaoit. Haja áserieomlott. Kohaniában megtépte iünjait. MisdenQtt elölte örvénylett aa éeaveaztő tudat, hogy Sivó Kálmánnak moat már a aaiva ia elveszett. Ezzel a meg«emmisitő gondolattal rohant be hajlékuk aaentélyébe, ahol kia lánykája aludt... Körülbelül íál óra múlva a férj ia követte. A báa csendes volt. Feltűnt neki, hogy neje éa leánykája hálószobájában még lámpa ég, Banyitolt hozzájuk ugy mámoros lóval, Szemei kidflledtsk.. Hstálaápadtan állott meg. ,__ NaU ég gyermeke bollaa feküdtek előtte. Föléjük omlott eltorzult árocal áa hörgött, mint a halálra sebzeit fenevad. » ii. H I E 1 K. . — EaküvA. Qrilnbaum Ferenc Pál aa egykori Mm ée Grünbaum nagykanizsai cég lönöke sMptemhpr hó 8-án vezeti oltárhoz Wblf Berta kissMBonyl Pancaováa. - Eijegyzéa. Saeleaa János keszthelyi felaó-ma|ori gazaaiiaat sljegyezia Urusks Mór bpesti |magán>ó leányát Berta kiaaaaaoayt \' —As ftf. evaag. egyház aomogy megyei kerület leik eszei eaerdán a azokáaos évi papi gyónáara NagyKanizsán öaasagyülvén, egyidejűleg megállapodásra jutottak a válaaztaudó püa-pök személye iránt. A aomoeymegyei egyházkerület egyhangúlag Gyarácz Ferenc pápai esperes lelkéaa mellen fog saavaani. — Heláleaáta. Kovács Abal, a bala\'inf&radi fürdó igazgatója, a pannonhalmi Ssent-Benedekrendi lóapataág ülnöké meghalt hosaaaa és kínos bélbetegség Után. A megboldogult nyája*, elö/ékeny modoráért kSakedveltaégnek örvendett szólta körókban a valódi háaigazda Vilté, a híg egészsége engetft, a Baiaionlüredet évről-évre tólk^reaá, nagy aaámu vendégsereg között otk aürgöHdött, forgolódott wiedenütt a nagy gondja Vélt rá, hogy a világhírű fürdőhelyet senki se hagyja el kielégítetlenül. Balatonfüred madara fürdöhelylyé etüelkedéee sokat kft> saönhei a derék papnak, ki mintegy tiz év óta állt a Ifirdő-igugaióság élén. Alatta valósult meg sok fontos és üdvös ujitáa, mely a gyönyörű ittrdóa való tartóikodáa kényelmeitjeleniékenvtii lokoata. A szent benedekrend a követkézégyla* jelentéssel tudatta a szereteti rendtára elhuny-tá\': A pannonhalmi szeni-Benedekrend tihanyi Magráaiódou. Mintha valami oioejf, lagyaazlíT apáiHganak lagjafnomonr szívvel jelentik ne ráleli reodiársuk Kovára Abel fürdőigazgatónak, a pannonhalmi főapitaág síéntszéki tanáóaórt, Zalavármegye bizottsági tagjánsk, az aricsi azé-retházi igaagatótanáca elnökének a tniniazteri iakolalatogatónak i. évi augusstua 31-én reggeli 8 órakor korának 63-ik, szerzetaei életének 47-ik, áldozó papságának 41. évében hoaezas saen védés és a végső szentségek buagó felvétele után B.-Füreden történt gyászos elhunytál. A boldogult halt teteme I. évi saeptember 2-án Tihanyban reggeli 9 órakor, ünnepélyes gyászmise után helyeztettek uyugalomra. Az órOk világosság fi-nyeskeojek neki! — Temmmeleltetm. A helybeli kereskedő isnonc«-i«kolában a tanulók felvétele f. hó 8 án délután 3 órakor a szokott helyiségben (városi polgári iskola) arokózölietik. — Pélérettaégl. A nsgy-kanizaai felső ke reekedelmt iskolánál a pótérettségi visagálatol atept. 8-án tartották meg, melyen dr. Buaiakü Kálmán kir. tanácáne, tanfelügyelő elnökölt £a alkalommal— mivel jövőben a felső kereake-delmi iskolák már nem maradnak a tanfelügye* lüi. ügykerttáfaep-» Buti 8amu, iutáaeu ^>gat» gató, a kir. tanfelügyelőnek melegen megköaaönte aa egéaa tanári leetület nevében aat a lelkes buegalmat, melyiyel aa intézel aaervezéai és fen tártáéi munká|áhoa járult. A tanári teatület a tanfelügyelőt lelkes ovációban résnasiteUe. — Népes Iskolák. A beiratások a nagv-kanineai lekolák lejgtöbhjénél bevégződtek. Mondhatni: vtilnmoimyi tslég népee. f)e kiválóan sok növendék jelenlkegetl Beiretáara a főgymnisium áa a polgárl\'léánylikols flaí, ósitáiyáoe. A IŐ-g)nnielum ^Igazgatója, mikor aa elaó osztály] létszáma halalt éa.látta, hogy még tómagasmi váraak beiratkoaáara, nyomban megkereste várainak polgármesteré*, hogy egy parimsemoe alsó osztály aaervaaéaa iráni haladékUlaaal istasksdal azirsokedják. ttóvid pár óra laforgáaa alatt meg-tflrtént a gyors istáakaéés: kimoeéották a páir. v huzamos elaó osztály magoyitáaát, mely a lolv-tonossa fcikosódé veressyaysl ezsmhea agy va« roaunk, miat fögyaeaieasaak érdekébes reeékt*\' vül aagyfoetaeaága éa eleéáelwietlee lépés volt. A két elaó oaaiálynak üiaaiiia kMHmHM ásás nóvsndéke vas, Uh át igjr is 80-60 sév se-dák esik agy oaatályra. Lehetet\'ea leírni a saé-rosgó aaülök öröméi, mikor kihirdették, hogy megnyilik a párhuzamos osztály,\' tehát baicau koshai nak a Kimaradt tanulók ia. Ds annál nagyobb volt aa elkeseredettség a polgári leányiskolánál, hol aaintén körülbelül negyven helybeli szülő nak gyermeke nem juthatott be aa elaO osztályba, mivel belelt a létszám. Dr. Jkrlha Gyula valóságot Mtromsak volt kitéve. A kétségbeesett aaülök uton útfélen tanácsot kértek a tanférfiaktól, hogy mit osinálianak kitünó, jslee* bizonj\'itvényu gyermekükkel. Hisszük, hogy as intését iga aga tója azieiée haladéatslenal jeleetéat teez a polgármesternek a körülményről a akkor biaónyára itt ia gyoraaa lógnak segíteni a bajon. Nem marad, más hátra, mint itt ij párha<amo«iiaai__ kall az eiaö osztályt; mart a helyaet igy tarthatatlan. Ha már aa intései láteeitésének letamn kóltaégetre annaz idején a vlroá magbotta na áldozatot, — most a tej ei»tés taekélyebb kiadá-sajtót] visazarisdni nam nahad. lltaátük, hogy itt ia mielőbb magayugtat|ák a kimaradt nüvaa< déksk aaülöit. — ÖBgyitkewag 1 klrháibia. Wa-kovics Jáaos 88 éva*, női oipáauagéd vasárnap karült a kerületi beiegMgéiyaó péaaiár révéé á közkórháábá. A testben teljéién lefogyott férfiú betegsége még megállapítva sem vott, midőn ea gyors elhatároaáeaal véget vetett löldi héjának. A kórháa helyiségei aa idő nariat msuaitetnek éa igy a M ik uámu uobában 9 beteg volt al» hélyave, töaiDk Vútiovim la, ki láraai magágyé-lése szerint töbheetr próbálkozott as ablak pár* ■^ffil kányára laljakel. Keddatr délután < 5ra Tá|ban végre sikerült neki a próbálkozás éa aoélkül, hogy aaobatáraai abban megakadályoahetlék volna hírtelen levetette magát az slsü emeleten levő szoba utcai ibíakából kórháa előtti parkba éa nyomban belső vérzés folytán nőrnyst Imit, Tat* lenek oka hihetőleg betégnégébja kariaendA. Tle. Kiddna ÉMe 10 éa léi éreker tftai lárma varta fel vároeunk lakosságát. JVo^y. tojás-kereskedö királyuicai házának egyik malíéképü* lele, mely raktárai haas^áliatoti, maststlee ékből kigyuladt. A tüa csakhamar elharapódzott, volt Idákkal, szecskával éa a padidto* kir we-ríni nm hnuM, mint 12 koeti ualma volt fal-halmozva. A raktáron elciomagolva és csomago-latlanul aok ezer tojás hevsrt, mely tarmáaieta* aen zereakedelemre haaanivihetetleoné vájl. A ^ tüs a szélcsend loiy tán ugyan lokaluálhaló volt, J de a padláson (elhalmozott temérdek szalma még reggel ii égett. A sült tojásokat kosárban és kötényekben hordták al a szegények. Teljesen érthetetlennek tartjuk, miképen engedhető mag k\'S*\\ , biztonsági szempontból, hogy egy olyan épület padlásári, mely lakóházakkal van összeépítve, 10—12 szekér szalma \'egyen felhalmoavs. Ha véletlenségből ninci szélcsend, az egész Király-utca menthetetlenül veaave van. — A kár, mely » néhány ezer forintra rug, biztosítva volt. — A sertéavéas. Murakermtwoe. Éollil-szegen rohamosan teljed. A sertésállomány aug, 8-án a vész kitörése alkalmival 915 db. volt, szek kőről 115 db, elhullott, a megmaradtak kö^tt alig taíalai egészségeset, i amint a körülmények mutatják, kevés is msrsd meg, — mert nincs aetnmi gyógyszer a pusztító baj ellen, A lakósaág, amely a tavaszi árviaek alkalmával a a lermesben már ia sók kárt a zen vedelt, s egyik mert ezek is elpusztultak, ezen tyabbi csapás folytán kétségbe van eare egészen. — A nemzetközi panoráma\' anfarttáaa a hé Ma dátatáa á érakor. bávább a falragaaiokoa tudható mg. Dr> Felelős LÜK azerkeaztő: K BIIL Láptulajdonoa éa kiadó: II H ( II K I, Ifi. 0 P. hurutot, MlttafMU IJ^MÍuM ISA mé IKlM^JifJElÁ ||i(MW liiau UŰMla^ IWMmii fr aa ■AT MmWlpÉli rttAvntft nlndMi u««. 4, m&mém gy«gytya • trwr Ii«inif«« hf: illf nUntrt Mlililni ét nw piljl VHWI>««! * I feMMHfa jmmMM >t»mw ém i HftlMpf T. krtÉMMi kmamái i»fi*jé*«kmii. % ■Émil IMMIMHÍI ^ nw • i(liiii iik»i a. mhin i «aéii jOoooooocixxdooooooooooooooooooo Üzlet-megnyitás;. ... . A MA w—mM fi va. U4L iMawlMi * lagvlaaébh Mtai^M, M|NNrfl hlaf WÍO> aa«r. m^Jitiut/i MM éa >Hu Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint Nagy-Kanizsán £ é. szeptember hó ioén - »•■ rr«|fMUMMaH MM)mh««. HÍMIM UI*.^*. »•« nmu, ma én kapaként a>at Nt InAm ép mA*VM ram lllllllii, kuwifféRjf é. aiéMaé, a kíné lé* •aaa éa durva anyagól, mint ilaa" éa iUm bti-l*t» t«rt»luiMitak. IMn ttjaaail uUmm aa laiiét—> al RaUkMinoiu baUMI éa atéaaél a vé»U«a/S*fvwe *l«,->»a t.ii \\ .\'ityMen. Mlguruán llilfialalaafc A - jnt H. *ttH. aa. a. taft a^ji fcaai il. aaafeé«*«é V*a i , rHír ^tl\'JAft ISMtlTl Tili ktfgr k黫tiiu*m>ut i^HMiaíáJv t«iti7vaay iigWi»gft ténialnmUa aajagva aa tirtJ> t»»aa. Iw feébiél. hot kaiuaiÉtiaUi »!«•>«. ♦ iaé» It. «»ft«i • 4-f éat Aftat rftanttI koaaAia. tMlf A fllllUllM VéKI!l-|A««Anwa atallatl mt^m A >Ma.a)]iaiiMrMM i»Arnt«lv aaéaéll«iwéaéia Wraiaafra kftMva, Mlii »»*v V aapUtvvf éra é korona. iWaiiléha v«*v l«fM«t*ia^a Ur in in tv a. |g ki* vmt • éapUtlvag ánTlnOa. M*ar»a* daléaak aaak a aéaa aliWaii MIMiái van MmkMM m» .......... ifaani Aéalf gjégaaa^éaa HibuIé kél. MMiluirtw Baalíalt. Tiirtiit. u Ji valódi tagol \'\' ......... csodakenöcs hmimrnm én rrrJr. í^^^iQl Aa/um«»i iMéakMéN. malii Jfwár I Vk Ugj*fefc n igaaéaymyal kaaaaéH xyl aaav a Naim) talNiwpéia Ua XALiQbLV aaUaaakk éa kittit WiokW A jaiat JJTy^r péaviléN urvaaiHlén a W^lllia PHmIZLwJ ayBtfiélna ÍQllaalUMka; — lé- \\ vVfv / ■ilaéréatél a plaaa réaaa jnb vAr#«hái-atea, várealiAx épMetkoii megnyitom. Tekintetbe véve azon körülménye miszerint PAriiban töltött 10 évi tevékenységem alatt alkalmam volt mindenkor a legújabb divatú francia él angol. szabású QltOnyOkct kfettitani, filfcg biztosítékul Sjfolg&lhat arra, hogy a n. é. közönséget minden tekintetben csakis megelégedésre ssoMJom B. Öltönyöket miAdig a legújabb divatú francia te angol szabás szerint készítek, azokhoz a legjobb kellékeket adom. Raktáromon csupán a legftnomab gyártmánuy bels külföldi szöveteket tartom. Egész tisztelettel kérem a n. é. közönséget, miszerint becses bizalmával megtisztelni szíveskedjék; mindenkor különös pontossággal és gyorsan fogom rendeléseit eszközölni. _ , . , . 184 3-1 Kiváló tisztelettel ScItWlTZ AflOlf, férfi-szabó. XXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXXX Rafj-Ksnizss, csütörtök. ■ibbbtím Zalavármegyébcn, IsMl (vasúti állomás) folyó év ssspéittbir hé UM» IMláa 4 étsklf nyilvános ár-lejtés utján Klagsr Márton és neje tulaj- donát képező korosma épftlet (vaskapu), tO húld a ián tó föld, 10 h#14 fél ée téglagyár haláleset miatt kedvező feltété-lek mellett a helység bérbe-, esetleg el-adatik. Bővebb felvilágosítással szolgál I Nagy-Kanizsán. { Zala 71. ssám. (4. lap.) Hirdetések felvétetnek Fisohol Fülöp könyvkereskedésé ben Nagyvasútin. 1896. szeptember bó Ma KiíümiéM oru. kUUilé** 1885. BudmpmL Rétay és Braedak •lobé SjrlnU éf TáfM US 4-1 EffHéaJ misimMfc ée lésifógpérf ftECHNITZ JÓZSEF okleveles tánctanár tánoiskolájs Nagy-Kanizsán, a Polgári Egylet emeleti diaitermében. Mély tisztelettel értesítem a n. é. közönséget te tánckedvelő ifjúságot, miszerint elönyöaen ismert tánciskolámban eddig a lehetó legjqbbnak bizonyult, könnyen felfogható tánc-tanmóduerem szerint az összes modem táncokból -oktatást adok. " Kivánatra házon kivfll is oktatok._\'"*\'\'- / A tanfolyam a legújabb francia tanmódszer szerint f. é. steptember hó 14 én veszi kezdetét. Tanulók felvétetnek naponta lakásomon: Felső-templom átellenében, a Schertz-féle házban, ahol bővebb felvilágosítás nyerhető. A legújabb táncokat is befogom mutatni, úgymint: Menüett Walzer. Sir roger. Menüett á la 0our. La Beriine Belge. Monferino stb. 185 5—1 Teljes tisztelettel Recknitz József, oki. tánctanár. rr^ U|é< mé m Ajáaifa iu lársalstok. tssiületek, sayleiek » MfékMk kOlda «Éssl6»fcássilÉii ss^álffci, laely ssét mühlmiőlfrtétetteJ ás ■ahsl|sfctsl na s^ybekapesolvs, mslyekbes sraay vtfy | tel eavéNtiesH hianstt vacy fWtstt : egyftiAz* Iskolai, kath. legényegyletl, Hűségi. Iperteetü. Ml. dalegylet*, tűzoltó, bányász, Naisetyin 16* véss, femetkeeéel stb. ^Hlék ée Isssy^ éi •CymrQiöl áesdte s UfééssessUb BHfclt— lé-Milesk. itajíokaf, mintáksi, éa réailetM költaégelöirány-talokst kéMutégrel küldünk. Etryká#i ruhák és lels*srslvéayskWII ktttda ér* jsfysékM MoJgáliok. KitimiMm oru. NStfr kiélHtémm 188L Hmdmpmt, £ Kfyséil fslééfl aagel csodabalzsam TH1E8RT A. oÉmartsi, PHMWABi\'baa. ~ la a Wlaaaaa ■« Uliília. aM fcSkélaa ......I ■ 1 aéita al n*m Irt hatén SF^PMBf é té«l Aa A tmaaktpiail M»ilk«j4aél. t^aiilaMléaill, ■»•!)■ kaaiényadéanél, OrUAno (Saaaé Antul itta*), mmémmmmm aéraltaafc, láb- vagy aaaalaaéiailéaak, aatiak. HRyaméft iUf«<lt lAkak. aét aaaataaa allaa j tttéa*. aaurAa-, Ift., véféa éa aaaéééal aaéali allaa. Haaaaélkaté ailaéaa U«m rtnajL a. m. iaaafs Inaaálka-. Waaivk-. aaiUnk ia Maltéa «liAv,ii». téaém. UlaéaauHMat aaaaal, alaéréa. uokolvar ajjéképal rtéa. »Ai rékliataaaéa aUaa. a»«a»«ln, karaaa4agaaai h^Wag éa falilAraatilt léhák tyAfyUAiA* i Uadauaat éféal aa* featt, Ihoratt %eaéraaaeé. twtafaénéi kaaaaaa Mm éHal témiult aakaé, nraktlavanat. «értor|ü«lia, ntlauaéa éa a gyaa\' aaakakaél alMaaaalé liliifciiriHiil allaa itk, at)< Aa Mfil laaéafcaalia aalaél réaSAaMél klHUéM Igán a|éalat«*a aaaa acyaéU éllé allrlgféaaü aaar> Ml Hiindvn aaalééaél kéaa«nl*tl»«n tnrtaal. Kél éaWaaaéi karaaabk aaaa UMMhi a aaéaAéláéa ki-léaélaa aa éaaaaa alélagaa baaiMéaa vaar aaéte aééawééalM faafcéaaltatlA. t Ufaii aaaaiafaléa. wállilálaiM la llaiaa t«a mafkttldéaaal 8 karaaa «• mér. IÉSII MttayftvAay áll raaáMvi Híi i laaalilal alilatM) h^uaut»n kggMttééi*^ aifiiali allaa a aaraaa éalgaraaa arra íyial. kai, • in.Un léaalyaa a fcaW védtan éa aéfaal .Tklany 4 PMmi |il||iaatái> fraitalAlaa" UM laaal éa miaJía itgaivnaí agy kwaaaélatl a int Itt léékaté, •ijaa iagygyal Aa ajnraáftll éa aalédl éa uténaAI, a vénapélvvi agfaaagy a kaaiiAt éaya k laai ktf^iU kőtralUa | TfflKRHT L öraafyal fyéfyasertára wmiaáaii, 01* WahrrAl. ImiI rakté« t*aaék fcéaaatlaail .Tkimy AAalf éraagfal yyégyaaartáréhaa" rragraééaaa, SaMia>*taa«rt>niaa iiillatl ilaiaél ^^^ Aa aaaaWta aiagpararaaégi véétagy la^atrwaa aaaa Nyomatott Fisohel Fülöp Uptulajdooosciál Nagj-Kaoiasán, 1896a | @ ^^^^^ ^^ J | j ^ ^ 72. szám. Nagy-Kanizsa, 1895. Szeptember 8-án. XXII. évfolja lurtmrtéf: rutin Oilop-fti. Ul jé« UHirtl » lap utllusi Mii vsaatkesé adadm kMaaáa}. III—ülfcw lvr.uk csak teaert keeek-M fegedtataak «L [tanuk ■«■ klldtu.k itw. S/yu utím dro: 10 krajcár. ZALA EteAAMvalali T4«ikta4p»tat: IT*M Jj kteyvkivtiétei Politikai ós vegyes tartalmú lap. KLúrtUTÉB i&AK i UM Ivm II kMMfc (ÍM - kr) rwm • kmn y^j«4ltr> t luw liréeléeek jutijw aUiiMaik (• frt — kr.) (VM — Ifi (I fit Ukr.) és kariak*- A Ntgy-Ktnizaai- éa dél-zalai takarékpénztárak. a Bankegyealilet, az Ipar-daimi bank, a Nagy-kanizzai segélyegylet-ezűvetkezet éa a letenvei takarékpénztár, a „aafY-kaaiaaai malálagyir ét eerfözóde r. iK kiaaiWss Mafflaye. Ieg|clMlk K«K/"Kauizaáu btUaklMt kiUirri • _____T>«imtp ám ortltartftle&n. , Vfllttér pUHeiia M kr BMaetáesk, rtluiil a HiMiiiási vissiksaék Vlaaksl Villa Maj i- •ISÜBMélk Németország és a szociáldemok-néven veuik •MociAWemokrat4k viseike- . - ÍLC __:___ déaéC. De más kérdés az, fog«e sikerülni a német császárnak e nagy párt erejét Né-Nagy-Kanizsa, 18H5. szept.fi. Letországban megtörni. Nagyon bajosap. (=n.) Á német császár a szedáni győze- Kivételes törvények, amilyenekkel már pttS-v^lem emlékünnepe alkalmából nagy beszédet jbátkoztak, aligha fognának használni, sőt tartott, a melyben egyszersmind keményen nem leheteílqij hogy ak\'üy törvények még kikélt a szociáldemokraták ellen; kilátásba helyezve, hogy őket, a kik nem érdemesek a német névre, meg fogja (ékezni. - A szociáldemokraták ugyanis ellene voltak a szedáni győzelem 25 éves emlék* szaporítanák táborukat Mert a szociáldemokrata párt oly tényező Németországban, a melylyel számolni Ml s a melyet helyes hogy miképen gondolja megfékezhetönek a németek tetterős császárja 0 hazát nem ismerő, kozmopolita szociáldemokráciát, Egyet nem lehet ettől a mindig tevékeny fejedelemtől elvitatni hogy beszédeiben mindig iparkodik mértéket rananl A franciák elfojtott lélekrettel Iraték a szedáni nap emlékünnepének lefolyását, de nemcsak hogy semmi sem történt, áffii fiémzéti érzésüket sérthette volna, de a császár beaiédé- politikával lehetne talán jobb útra térítem, ben különösen kiemelte a íku»cí* aeregek Ez kellemetlen hang volt ugyan, mely a vitézségét. Ezzel bölcsen eléje vágott min- ünnepe megtartásának s Írtak és beszéltek németek OrOmzajába vegyült, de nem áll Idén érzékenykedésnek, megmutatván, hogy ellene. A VofWilU cimü lapjuk-óly modor-ban és hangon, hogy két számát lefoglalták ™ éa szerkesztőjét felségsértés miatt elfogták, 2 A nemzetközi szociális párt mindenütt -kozmopolitának vallja magát s azért nem if akarja elismerni a- nemzeti örömünnepek jogosultságát, sőt nyíltan ellentétes állás-pontra helyezkedik » ennek igen sokszor pfieCedens nétkSt A szedáni győzetemwk j lovagiasari gondolkodó állaim fő, ki a nem * annak idején sem oly egy érteim Üleg örültek | zet ünnepét fel nem áldoua ugyan, de-a németek\' s habár nagyban emelte önér-; nem abból a^célból turtja és tartama meg,1 zetüket, sőt hiúságukat, ahogy az utolsó hogy a legyőzöttnek keserűséget okozzon. 25 évi- német politika mutatja, erkölcsi hatása nem volt olyan, hogy erre oly nagyon büszkék lehetnének alnémetek. Mert e - Francisoiaiágban a higgadt gondolko-dásuak a német császár e bölcs politikai mérsékletét bizonyára méltányolni fogják. Mert végre is azt a szedáni napot meg nem történtté nem lehet tenni s különben is a franciákat is a köztársaság újraalakulása fűzi • naphoz, melyen egy nem nép* év alatt a német nép jellemének légöitabb félreérthetlenül kifejezést is ad ugy a biro-J vonásai jutottak napfényre, melyeket a dalmi gyűlésen, mint a sajtóban. Bismarck-aera még mód nélkül növelt 1 -A tagok mind, még a szabadelvűek!lis, \' S kétségtelen, hogy Bismarck politikája helytelennek tartják a szociáldemokraták; növelte Németországban a szociáldemokra-1 szerű fejedelmi ház uralma szűnt meg. eljárását a nemzeti ünnepséggel szemben,jelit is, mely fvtŐÍ-évre nyert erőben ét; "De jó volna, In a német nép az öröm-mert a nftiujTnflp erre a [számban. Az erőszakosság mindig imponáló zaja" mellett arra is gondolná, hogy politikai szabadsága nincs s hogy ennek hiánya is gyarapítja a szociáldemokraták tóborátj. Jak., ellen IL Vilmos császár oly erélyesen fel- napra s politikailag indolens természetét I ugyan, de Hatásának következményeit soha> : még » —p ■ —igáira) lehat némileg <■>- J—"\' tudjuk Uisg&ryiit^ni rázni?-" Azéil=imqdnemJdvételqiél^^ következmények fogják megmutatni, A „ZALA" tárcája. Ax asszonyok lélektanából. — A JA LA" eredeti tártíja. - Staiphuvról mtt van irva a mitológiában, hogy az istenek által rlfuabott blaeteaftl egy hatalmas sziklakftvel kellett fö hengerítenie a meredek-hegy teleiért, ahonaaa az minden alkaloméi njm vianaforolt. Körűibe ül ilyen munkára vállalkoznék az, aki meg akarná írni bizonyos rtndtter azeriat az asszonyok lélektanát Ebbe u álliláibs kéez-akarvs nem foglaltam belé a lányokat, mart azOk s lélektani abnor-mitáaoz, azok az íazáttifó lélektani problémák, melyek megkutzálaak minden asabályt halomba döntentk mindég fölállított lélektani törvényt, — íegtöbbayire caak az aztzohyok éleiében tapaszul hatók. A lányok éleiében még ném igen fordulnak eV, ntm iS lordulbatoak ilö olyan értelmi Aoz-ztitiatók; melyek a női szívnek ó«jogá>, bogy agy mondjon s Oeeleméi, s azerelmet etembe alllla-nák a tánedtlom trlClcai 1 őr ví nyel vei. Ptdig rendesen e Ml taiv ég aa erkftcif törvények küzdelme teremti meg azt a bámulatul exallá-elét, mely szint* elemratarii erővel ra|adjá\'> aot a lélektani me|fejlbetetlent4g«k forftiS|ába, tkot hiába keraafliik nagyariutot \\ bliht tk írjak a váratlaanl elénk lorlédA momtmaaiolial jj emberi lélek lemrrt világinak kertiéibe Horrtani A nöi iziv öieleme a tzerelem. 8<eretni ét uerettetni kivin. Ezt tz éneimet, mist álta* lábaa az éwlmikit, dueta tlnli^ a tatttta, mely illaziókat leremt éa caa iateokat érié1, A. férfi uivében a saerelem caak egy uíkra a mradenaégtt üeazeiartó delejei erfiböl; a nő agi* vében: egy egéaa mindenaeg. A férfi*aiv, ha aaereíméhefi etelOdik, eaak egy «aikrável_ letz_ hidegebb; a nH^ azirnek mindenkor egész min-denaége Omlik Ouae. Azéri rázza meg egéaz lényét ; azért jár rettenete* lelki erupciokkal, amiknek ninc< azahálya, ninca törvényt, mint •bogyujoci t löldrtngéatktt kísérő lava-kitfl-réeeknek. A nő eleven ftuiiiiája, mikor izerelmét, az 0 mindeneégé>, a férfi elé teazi, — egy ozodáa zsép világot teremi, mely televan ragyogó illúziókkal: a férfi erények lényen képeivel. Ebbe a csodálta aaép világba a reménység tfindér-azlrnyaÍD viszi be mindeniégét: a o-tal&di elél szúk ha Uraiba az 0 batártalin izerelméi. „ Milyen édei, milyen tisita, mennyei illúziók aranyozzák meg akkor azt a kit világot: az asz taonyi taiv mindantégédek álmodott, egyetlen, nlgg fiukéti Aztán hogy—omlanak egymáea-ián össze azok a lérfi-erényekrfll alkotott ragyogó illúziók 1 liogy hullanak le egyenkint a nö képzelete egéről a boldogságot ígérő csillagok I Milyen váratlan gyorsasággal beáll ta a üóténóg, uiely a nő ezertlmének 1 mindenségi-ntk Uieaéomlásit isokU migilőial. Bókul bitiélOak, unkát írunk roisi asiaonyok-ról| tlbuliotl siertnulétllB teremlésskiől, Iklk a nenredélyek hullámaiba vetették magukat a akiket végr* semmivé tttt, tliodort aí erkftlcti •Olytdée örvénye. Bogy dobja? utánuk bábozás nélkQi, a csalhatatlan érkölesblról Mi*t köveit I Pedig be nem volna kiaeé kéayelsMtiea vagy taláa kiaeé erős saellemi munka: mélyebben kutatni aa aaazonyi elbukás tragikamiaak gyökánaáiait: legtöbb esetben abban a toréban találnók meg azt, mely a nflt xzerelmével, egésa mindeneégével a férfihoz Ittzi. Azt a kia harapásnyi almát, malyiyel S bibliai azimbolnm szerint Éva Ádámot ia paradicsom vesztalté Lette, — rettenetesen megbu.zulják Ádámnak niódai; sok taer astzoayoak dutják löl, rontják meg ámadolt boldogsága p«ra-diczomát —r ^ \' 1 * Miiion .Elvesztett paradicaoma* a lérirs nézve oeak költemény; az uszonyra nézve: megrázó valóak;, s mindenét veaatö aaiv legle-lujtóbb tragikumával. Ha megköveznek ie: kimondom ée megáljok véleményem mellett, hogy nincienek rottz aa». szonyok, eaak rossz lérfiak. A rottf férfiak ml-IdMt; a rosta asszonyok Ütnék. Azaá tttzik őket a lérfiak.------— Ugy tartják, bogy miadm ember\' agy angyal és egy ördög kieér aa élet utján, Angyal és ördög, menny é» pokol küzdelméből álT az élet Igaz. Dt akkor az asizonyoknak két Ördöggel van dolguk, mert rendeken még egy férfi is mtlié|ök iitgödik, Ei etek a lérfl-ördö|9k roeezabbák, veaaedtJ-Imesebbek a valóságos ördögöknél Mert u igaz N»tivK«nus«, vaaárnap Zala. \'78 szám (M Up) aaóialt Az a nagyhatalom, melyet Német aatág ai utolaó 15 évben w európai kontinensen repraeaontál, politikailag nemcsak Németországra hat nyomaaztólag, hanem a kontinens többi államaira ta, melyek nagy áldozatok árán képeaek caak fentartani a békét, melyet a népek annyira óhajtanak.] A püspöki konferenciához. ígykátpollt|k»l •llaaaákSak *Mar*dé<éeak ígytk atol*ó itac\'ójét a müaebeni kitholíkut gylMaaa történt aa a a*g-i*gyeniio tény tárta Memaink alá, kogy *gy magyar Bár viielójf kai midi hlieortoawbo* fordali véd*l*mérl a Martat* i*t*al*l*n kormány mükftdéa* *ll*n. A Pát*rvárra Mrándokló eilévok,-* Béo*b* gravitáló aatyar románok méltó pendtni-ra ta-*H»k gróf IMehy Nándor b***édéb«n M a **é> lyaaplrt, amelyei ra minden magyar hasalnak aa arcába k*rg*t, caak rémben enyhítik a pü»> pöki knnlertnota béká* ha\'ároaataL Mrgbiiható ért**üléaek alapján a -IVeier Comapoad*aa* l*ljogo«iiv« érti magát, bogy ált a* értakealetel e*y termékei len oppoáttffl váglagi* abbanhagyáianak tartsa, minthogy annak haiáiwmtaí mar tBbbá nem aa rgyltáipú-Htikii jav**l* tokkal, hanem * már iseni**li*tt törvényekkel toglilkomik áa tintán törváaytt aiapoa mosogvs lehetó*ét*t nyaitaaak «* ataaitáat adnak** érvényb*e l*»ö törvényeknek ax egy h ás érdekeivel való ée*ibaagba batteára, A pttipókl konltreaeia aa egyházpolitikai lör-vények ál*tb*lépl*té*érdl két péntorleveltt fon kibocsátani. Egyet a hiveklui magyarul éa egyei latinai a klántao*. Mind a kát páa*torl*v*Ut valamennyi pütpök aláírja áa (ellétiau engedni-■awégat aiáalanak aa uj iatéamányek iráni. Nem axenvtd kétséget, hogy ext a iolalta fontóa tmá-nációt je entAeaytn megnyugtató hatét fogja kitérni, nem annyira a reform birátaiaak táborá-haa, mint inkába ltgb*v*atbb ellentől nek körében. akik a baaafiaa inagas klérn* békéé magatar-tástoan utolaó reményük* it tMghinaulni látják. "A iieimgpiiuita\'tluöHtta alatt taneW^rtek** agitáció krtréb* mér eleve magán hordta a gya na* kátérUlmlaég bélyegéi. A t\'ociáiiaia motaalom, melyet aa *«yliárpolitikai agiiáció Ktiatén hatalmába tatait, aa *(y-háapolitikai hccckáplánok miadaa iigatáat danára l*e*eed«**d*tt a kormány eáltadata* á* erélye* readMebálvni folytán. A aaociáldemok-récia k*r»eeti barátságát aa efykáipelitikai kle-rikátta elírnék na* érhette el, *« aa*ia**mltm mn* éa a bécai áritnutokktl való kactintiatáa egy lépé*ml aam. litta öt alahhre ét a néppárt. at tttoiad mentöborgony, -daeéra annak, hogy tl államhatalom reméről emli\'ét reméül akadály Hei gördiitautt útjába, ri*rvc<k*détáb*B ctak oly kOtö**áa*krt ét BaaMköKétéMkn tudóit tatrt t*mí, melyek aa elnökökön éa jtgyiökSo kivül aépból más hivaket nem voltak ktpaaak m-l lálaL Káért kfasönijUk keltőt örömmel a püspöki konferencia Mkéa határoxataii. Ennek a kelle-metlen harcnak a ke»erü kflvetkeimény*itől meg lenstlnk kímélve. Aa agyhaapoliiikal eileaaéknak b* kall látni*, hogy a a*ns*t ét annak kormánya ellen mii nam képén tanni é* a kormány nem I**t kénytelen va* k\'éattl kiaröaaakolal a törvények Iferenstülviteléi. As ötaieaaorltoti öklök kínyilaak békéé mnakára M a magyar ál am b*r*nd**k*déMlnak áldáto< kiépitáaáre. A magyar államnnk ellrgöe iiQk-ége »*n* munkára, amely ba önmagától nem kinálköillí, ai állam ladni fogja tat magáaak kikénysstriienl. lét nyu|tji ax tgytilm világot momentumot a **»bad*ltfl egyháapolitika ellen folytatott vigaaa-talaa harcban. Bármily mtcnvedélyekel kavartak fel; bárminő érdekeket keltettek it ftl ét ezö-v»i«éj*k*t kere*t*k éa talállak, mindig a magyar áDámeaai* ellen*ég*l vnliatt átok, Rktt télit valtak aa *gykáapoliiikai elleaaék lámogatáaára. Aa agrármoigaioia, amely eredetében Felhívás • zalamagyel 1848 49-** honvéd bajtáraakhoz. A látaMn folyó ét a világol érdtklő millenniumi munkálatok immár kötelednek a betejaiáa leié a aa agéM nam«*i, mint egy ember, hangya aror-| iialommal hordja aaerévrs államiságunk épületé- j hea a tanti éa Halianii-anyagot Aa egéaa müveit világ flgyelm* reánk -koncentrálódik éa érdeklöd v* vérjak a tort temérdek c**i>éstin át-| mint aaeréie* magyar n*iniel alkotását. Ilyen kosain elet kevés államnak adatott jutalmul, padig a történelem lizomoni tötjegyrteei amint •okstor volt már lathargikua álombita s mindig olyankor tárt vlaasa n hatalmat élete ró, midőn *li*a*i ötábte hí nkaaéák lárölei *aarapléaát a történet ampádéról. É< *t * tokai eaenvedett atma*t megmutatja a világnak, hogy él * as aatrévM kiállítás ktteahéa iogja hirdetni a m»- olyan, aminő veti \' Bakammk dnréra die«Mgte> yilághirll vala **a< *ii*ta*ré* babérk"««orátát rtkftk a Imipori aamsat libaikoi.. Saha többé ilyen tttc^Mga nem laaa a magyarnak I E nagy napoknak megtört, aag alakjai mág havM fiamban itl járnak a vérrel áltatott áa baddá lett földSn t a rtmegfl öregek, kik 47 érvel eielóit érint .léiianaiék* küldöttek a *«*-badaágért, ma téirevMMliva aebh*ly*ikkel * váltakon cipalik a nyomor k*r*»«tt*iat; de areüton kigyulai as öröm pjrja, mert a nagy ntmieti finnep megvnléailáaáéri Ok, tmat tijak kttadóttai. 1 Ba|iáre*k ! kik velem egyáit wa már caak iomiái vagytok a etet erőnek a eiOra vetett árnyékát a balaliak, 1>ea<ai»k tmalom titvtmti I Piaoaatmua volna mökodéetek fejtegetése, de ha kivettfik mint fiatalok ateav*d*»&ak óriási oeetályréaiét\' a múltban, öreg napjainkban it kOtöaen örvendjünk annak ahasának dinadaágébea, melyért küidöitönk. TómörflljBnk mi aalame-gyetek egypré a nagy napon a bármily aldosat árán it, j$3nk 9m<* haiank lő- r* taákváro-aában. Ki tudja, len-e -még alkalmunk ily baj-tftndaa ömmajfivelejre valahu!? Jöjjünk htaaa egy megbataro\'ott napon; njitenk lel a múltnak képeit, hlax nekünk oly tok mondani valónk van egymétltos; hadd folyjanak östae könyeiok a kSsöa örömben ; hadd iásaa a mai Aaial ganaráa oió, hogy milyen igaa éa mretö tat vet vittünk mi 47 evvel axelött a harcok intstjére. Cérve kérlek benneteket, adjátok ör*g bajtársatok óhaját tudtul a nagy napok rátaaaeinek a haatatok oda, hogy ne hianyotaák kősóitok egyetlen egy-sem, hogy még kőtöe«a egyszer, talán utoljára imádkothaMuk karban asi a saép inai, mely így végződik: s fiiéit a beara. Uteaemt Aléé* *m*T ■ ii\'\': \' • --.•- \';•_ Oilvöilő bajiártatok: 1 Ulati JitMf, lééi éé. kaeaár lémtdta gyar díeaőaégéi. Allamitágunk monumentális épületének követ véml vasnak agygyé torraartv* * caaki* jgy\' állhatott fant aser evig.. A hazáját rajongásig M mi- kaaretö magyar élete lélaldosáMval taiaruata aa •lleneég által vágott réaeket-* a**kónye*ve te*\' welé el még tllaaaégM halót (mit ia. N*m*», nagy éa Mabad volt eser évig * ax akar Unni, nmtg • lomha földgolyón magyar lesz Halkltmagvetö vattában nem voh egytb, mint fénymátaal bekent *gyhatpolitikal oppetioió, végét árt abban a pillanatban, amelyben annak v*r*ifit a magyar éraeket •inlernáoiónálía negiltéggtl akarták kép- \'*\' m"t1" "*"\' tgész igai politikui j kttailötle xégíg a ának* parhorreaxkál minden idegén bgavatkoxáslJ harcát, de megtörni nem bírták. Avagy hol tol magyar tigyakbaé* idegen bevonása egy magyar nánk ma,, ha a .népjoa" csatija nem lett volna H I R B K. Látilé lékereeg halála Egé*a ontég BXIU -. — — * • * . \' í-t- 1] I . ||r-. • L^^aa - aafitmwi ti wu tfi^] aaytnraawta* íróiéról, -mely a magyar a*ma*t állal ra^ongaaaal ixtretett Jóűef főherceg lát j_ahaas éves Látró foberoeget erte kiajanöi vadáaaata ajkaiméval. A fiatal heroeg egy általa meglőtt vadmacskát 01-dóxvén,; legtvere. a rohanás köaben oly a**ren-caétlenfll ifllt el, hegy combját fcllélt* oadapaaMa ápolták aa Kmébev-kOrhaaban. Orvosat biaiak talg^Ogjrnláaában. De a beállott vermárgaaée a fiatal reménytol|es életet kioltotta, 8t*p>ambM 6-án hosia mag halkiaAak hírét a tavtro. "Mindenki mély megdöbbeneasel velle a magyar nem-xelhex tradicionális axeretettei ragtaakodó föber-cegi caatádol éri lesújtó cMpásról Várotituknak legtöbb épülaiéa gyáaalobogó hirdeti aa áiialánoe öaaiate raasválat. ördögök nem lesnek egymásra; de n lérfiaik i igen. Ahol ast Híják, hogy a báasuáf paradi-csórnának sövényén réat ütött a csalódás, nyomban olt taremaek. Várják polyp-karokkal a vauteii paradiaomból futó amtonyt. A tragi knmba üaött ataaonynak mindig ienyea kísérete vaa agéai *s örvény atéleig. Ott már asatán a fény** táfl-kisérM mind*n tagjából jámbor Pilá lua Imi, akik moteák keaeiket. A caalódotl ..térit Mak agy lépéuel, köultdik a pokol iáié minden cMlidáiival; u aaatony aiaden oMlódásával aUlyabb pokolba suhan ; mindenkor újra átéli a kárboaatna hullás pokoli kiaját. A teatok, ha magkapó rtalitmutMl akarnák itatani a pokoli kárbouiot: csak tgy aaatonyl kellene válasiiatiok, aki viaaMtekiat Híreimének aivMatatl mtnayoratágára. Vagy ha valaaielyik a illytdé* őrölt tét akarni megörökíteni, arra ia találna kiltoő modelleket a kárhozatba tanított ntaonynhhtn , m,, " "■"\' \'....7" ... A ltgláambb faatáaia is saalld annak alkép-atlétára: milyen ént megtépő, minden normális logikát megállító tékteleatágge\', minden érkötőn jogrendet uétsiaggaló trfileteméggal rohan itt-lyedátbe a csalódott aataoay. A lérítaál a aatrelembél lehet köiöay i* ; a aöaál Mha. A aö ctak Méret éa gyűlöl. Mindegyik érzelem halártalkn nála. amralméban habozás nélkül elmegy t martinamig\'; gyűlöletében habosa* nélkül HŐveikeaik a poklokkal la. A nő mivé csak Ildvöetégel áa kárboiaiot ismer. Ami e kettő köaótt vgn, ax i*mer*tl*n előtte. Reite-1 netes tragikuma aa, bogy egyik tinó* teljesen a maga kaaéb* Ittév*. A férfi OdvöMép vagy kar-hoaata lölrtti egyaránt mag* ax ur: a nő ttd-vöaMg* vegy kárbOMia a férfi keiében vaa. í* portának mtgitéléaében milyen igaaaagoe, megvtMtagetatlan bíró a támadt lom. A aö Od-vöaiége a férfi *rény«in*k rováaát attporitja; at ö érdeme; csak a kárhout Padig mind leírhatatlan, mtgráió lelki kütdtl-mek vivódbalaak egy aaaaony *rkölo>i világában, mic oda jut, hogy aa ítéleteivel nemben iö-leboézéit nem lürö társpdalom rádobhatja köveit I A társadalom nagyon kéayelmM Ítélkező bíró at elbukott asszonyokkal taembea; ntm bajlódik lélekiaai problémák boncolgatásával. Paaxta láitaalból, tenyéren ftkvO dolgokból, mossa Dalokból aaeret ítélni é* nem egyaur nagy réexe van abbaa, hogy egy-egy paradicsomából kiütött ataaoay megtépett Mtvének jogával mág a megszokott Hkteleniégaél ia őrnletetobben rohan hnayait-komlok leleté a viaauaamlérhetéa, *■ trköleti mtgteiamiiütéa lejtőjén. A nő, ki aMrelm* miadanaégéval egy kia vílá- Sot képes betölteni, aki a mennyország üdvöaiiö Imával, ragyogó illúzióival lep a családi élet txeniélyébe: cau tgy kia augártrkár a térfTeiiv lííogjáliól; de aai akarja, bogy «t a lelkét me-legitö tregár tgéuM, oMtatlanni aa Öve legyen. IA iérfi-taiv tüaéntk nagyobb arányait axivtaea átengedi fonaégeaebb hevületeknek, ja mik a férfi-Telek mkgtsat b trtrnyaláaáhox, aagy ét *a*nt célok ittaai kladetembe* tafik»*g*tik. Hát nem magasztos, nem mennyei leatoadáa ez ? Hát nem érezhetjük egy Ilyen angyal mellett mindenkor a mennyoraxág kőtél tétet r Éi ha v ai angyali lélek, ki mindaaaágével még magaMto* latnondáit i* boaott, utyiaarra magárai, hogy a taitnak még aa aa agyetieo, vágyott rágara Mm aa övé: atnea-á teljugoaliva arra. hogy otalódáaa Őrületében axéta*aggaaaa mindaaokat a kötelékeket, amik elééle mindaddig *aent*k, (érthetetlenek voltak ? I A meanyonaágábói letasiitott angyal lelke eméMtö tüzével ha ördöggé len, ctodálhatjuk-é ? Ninea-á oka annak megöHtlni csalódásában, aki órtlten sxeretett ? Lehet-é aa ilyen i*e«tépeit leiket a lélektani törvények kereteibe sxorita&i ? Lehat é aa llytn ieidull agyra liéletat olvaani a társadalom erkölcsi jogrendjének paragrafusai Mattel?! Nem, soha 1 Majdnem kivétel eélk&l megérdemlik «n emberi réaxvéi egy-egy meleg kövét. Hanem aaért mi hidegen, könytelen szemekkel vetjük rájok Ítéletünk köveit, a *>ent erkftlctuég nevében. —y. Nagy Jfaoizsa, vasárnap. Zala. 72. aaám. S. lap.) 1896. szeptember hő 8-án — Wlaaalea ■almlMler Iala tei»U <b>p*l(<r* Zsla-Ugsrnn vároe HTdBtisége a aapokbaa Svaetios Benő főlapén ven-téee aMlUtt tintelgeit Wlnaiei mininternél, hogy a váróénak népen kiállított dinoklevelét átadja. A kflldöttiég a következő tagokból állott : Kováoi Károly polgarm leter, dr. Mángln Kárul/ kir. Maáésoa, ángyéi fóorvoe, Arvay Lajoa megyei MOgyé*!, Bo\'fiLijoe megyei t. főjegyző, dr.\' Haaiy Imván t. Iőorvo«, dr. Clader letvéa ügyvéd, H»jik fittén ügyvéd, Kroieci Gynii, dr. ObSrsoho Már ügyvéd. Fiicbe\' Lừló kereekedő. F ngttr Mihály kereskedő, Qraner Gíta át BQchler Jakab ktra^ndMt, míntEznnyiiD véroeí kepvíaelőmiOleti tagak. A millilitert Smtlt* löiipaa, s diiapolgári oklevél átayaj-Un mellett fldvőiö te. Svaitita b«ai«dére Wlanidt ■iaiazter a kővetkezőkben válsizolt: Mélyss tiazlall barátaim 1 Fogadják legmélyebb hálámat azért a kitümeté»ért, melyben _engem önök réasaiite|l méiióitaiiak. Tudom bogy nemkormáoysaiíérdemeim jutalma e azép kiiűnteté", haaem annak a barátságaik reboaneavnek éa neretetn\'k utvn melylyel a nftlflvároaától korán eltzakid\', de őnökhőa mindig őnzintén ragiatkodó pelgár lánaak iránt viaalteinaa. Cuk aaaek a barátságaik, rokoaiaea vaek éa esergtatBek izubjektiv viliiiUaa mérlegeli kagyaaaa érdemezáatba aat a kSteleeeégteljeaiféet, mtiylyol érBm éitehel\'-- légem «—rím iperkedem méakálkadni ama nép, de aagy éa nebéa feladatokon, anlyek olőbbre-viielét minden idBben és mindea viizonyok kő-lött a mnyír kul\'uru telelii Srátfll leíjiH joggal kltáohllja meg ai oruág. Biitoaithitoiu önöket, hogy e dinpolgári oklevél nekem egyfelől iríj kapcaul azolgál, mely ca#k aao-ronbbá fűzi a gyengéd köteléket, mely en* gem a terméeiet örök törvénye axermt uerev tett tuűlévároaomhoi ftti, másfelől buzdító és lelkesítő leend a köspályáyil járó küzdelmek és elmaradhatatlan félreértések és léire-^nsgyaráiatok közepette, mart ismmi aiaoi, a mi ilkoimáayoi miniszternek több erőt és nilárdságot kölcftnöi, mintta a korona bizalmi mellett birja polgártánwi híaaiaUI, ba palitfkai akgaintiasléjs s namirt. |tttérzflla-Jébaa\'IaU ijfikirét, a ssllóKld szeretéUBBft lámaaaái. lElénk éljenté*}-Ft>ísdji Zila eger- . A nagykaaizaai kagyaarsadi tánbáa éa lögyma. tanártar legbaoiőbb fájdalommal jelenti farén •zereiett táraokoak nagyonti»zialeadö Obelez Jézeef főgymnaeiumi tanáraik. éleiének 46-ik, áldoiá faágának 82 ik á* aaaraatai életének 81 ik érébea, folyó bó 4-en a haldoklók aaantaégeiaak ájtatoi fölvétele uUa, vérmérgeaé* következtében nir\'éat gyáuo* elhunytát. A boidogultaak Midi maradványai f. bó 6 an d. e. 9 órakor lógnak a főliámadáa reményében nyutalooira belyaitatoi TOrflh-Bsesée a rom. lati. köiöa tamet&e. Az eageaiieló ne ni\' miae-áldoiat pedig itt a véroeí templomban fél 9-k«r a fógymn Itjaaáa jajeelé tében fog as Egek Urának bemutatnia! Téní-hiannk ritka izépfiikO tánát, a tanári teetfiiet nagy képaettaégfl, u4ln tu lomáoy.a tagját é* as ifltuág igazi Kalaiaati-sselltmB nevelőjét éa taniiójat reeité ■< elhunytban. Az nrOk világoe-eág fénvnkedjék neki! Nagy Kanisaa, 1896. évi laeptamber 6-én.\' As elboayt valóban olyan volt, aminőnek a gyaarjelentéá végsoríiban jellemeiva vsn. Kind-tanalval liaal leitvéri egyeiértésbea élt t hl Se öaiinta\'azivü jóbirát volt. A táraadalmi körök-b*n rendkívül kadvaltéky kitűnő humora embert, örök vidámságáért, baru onikua lelkéért. Tanítványai gyermeki szeretetni ragui kod tik boxsá, ki ai iskolába kitadrai pedinterii belym mindig a hivatásának odasriáaail álé pidegogua apii malagiéget vitte ba. A láraidalmi élet min-daa mossslaiában élénk réait vett. BaigO levá-kenyaéget lejtett ki aa Irodalmi éa mQvéaaeti kör megilaklfáeabin i«, mit a kör lagjai aizal inél-lányollak, hogy őt egyik aieinflklil vilaiiiották ~ rufiiéaietí uakontályaak volt a baittgymlnieiter már Maevema. A aagy-kaaiaai aajaMfljweaeU: Baboebay Qyfcgy sitgár meater, belvetteia Lengyel Lijoa válW föfagyaB ZalTármegytbaa Saaaaeaa 116 aayakéayv vaiml »«vettetett ki éa esett talamaaaylaa megbiaat-tak hásaasági anyakönyv a a baiaaaágkótáa-nál való kösremékUáaaaL járáa larélatéo lBB^éaSlaT-MII aaa. 31 lg ■aáleteit 880 lu« é» Wt kéaygymmaá, a asfllt-téaek Máma 681. Maghalt 186 h- ÍM nő öu mm »70 eavéa. tehát ■ aaaamedá« 161._ ~ — Tfh. gWemáiáea e hé 6éa tta veO. melynek több ga<da«ági épttet, gabaanamt éa takarmány lön awrtaJéaa. meg. Miat ilyeu veaetője. Ai iránta éraett általánot tisiislst és aaeretet megnyilatkozott a halálát tieérő réaavétben is. Szept 6-án a lelke Bdvaért mondott gyáaamiaéa táraidalmnnk minden rétige képviialve toll. Ott volt a váruoi tiiatikar, élén: Bnbockay Qyörgy polgármeataiTalp képvi*eIve volt i iftrvenysaékl birói kar, ss ügyvédi és crtbei kar. Aa irodalmi ea müvéneli kört Sümtgi Kálmán e!nök éi dr. LSk* Emil főtitkár képvMtílü^ Akik memélyet megjelenésükkel kileje<éat nem adhattak réaaté- töknek, liaristák hásáaik főuö- i\'. iÉlénk éljaazéa) Fogadja Zila eger-aaeg váraaa iamétalWa legmelyebb hálám ki-feiaséiát éi azt a biztosításomat, hogy való-1 főnök: lóbeö aiterenctéenek fogom migamat érezni, ba nemciak a sahragersaagi pufgár jogait éK vezem. da annak köteleaségeit ia leróhatom ssarsiatt izOIBrároaom irályában. [Lelkes él-—jeaaédH E tetszésben réizcitlit IBssönő beszéd et-hangiáii uiáo, a miaiaztar a kttldöitaéget a Dretbiler-féle vendéglőben fényesen megvendé- TBte-\'-r-- A mindea oldalról nyilvánaU megbiló rén- ti-1 vétet aa alábbi sarokban kö-eőni meg a haz-. KfaiBmi Hyüfdn ilit. Eakttva. Kobn Adolf, a Kohn éa Lieht-sebein cég beltagja I évi iieplember 15-én d. u. 1 órakor a pozionyi izraelita bitkössésf imaházban tartja eakBvfijét Dsalaeh Paula kiiau-•zonynyal.— i — ImynaéfM Irél |aktleam. Bátor)I LajorV~Zalei Közlöny warkeaatője, szept. 6-kéá ünnepelte meg ssQk irótánl körben írói pályájának negyvenedik évfordulóját Az irodalom veterán mnnkásánsk barátai meghatóan saép apiiódokat elevenítettek fOl a negyven év emlékeiből éa meleg, lelkee óváeléban réa<a*iteiték a derék kollegát, kinek valőban elismerésre méltó törekvése mindig as volt, hogy a faieiiliámló te-hataégeket nemei tBrekvéare ambidoaálja. Kívánjuk, hogy még iokáig klaérje munkára képei tani erő lelkének aeép busgalmá*. — (Obelea Jéaacf f.) Mindnyájunkat meg ^ rsadltelt a váratlanul érkeaett hir, hogy ObtUt Józief piáriata-laaár, a nkiniaaai lögymnáiinm taaárí karénak egyik legrokoaaaenveiiebb tagji, a hatalmai vaa-embar maghalt Körllbelul egy hét alélt hallottuk, hogy légy-eaipée követkeaie-bsa TBrök-Beoaéa, hola uünido végét töltötte, baiagen lekuík. De arra még geadolni iem lehetett, hogy si A máz eaitendőr* megalkelott batalmaa iibleia>fliikaniával iiyin gyeraaa, ilyen rövid aton vágaihssaea a halál. Saapt. 6-fkén értesett a távirat, mely éiMaitetta nagykaaiaaai readiáraiit, vértnérgeséi folytán bekóvetkoaeii haláláról. A piárisUk épOleiére sídaaal kitBmél a fekete lohegót ée kiayemaHéfe a gyáaajeleaiéat, meiy kövatkeeö megható wrokhw ladatta a eu readiári ba\'álét: Aioo mély éa őszinte réiavétért, mely vároeuuk közönaégének minden rétegében kjlejsaéare jntott szeretett tárfcnknalr, b. OMct Józsit Rlgymn. taaáraak elhunyta alkalniévaT, asuton moadnnk össinta kBaaönetet. Ea a réazvét aa, mely fájdalmunkat, melyet még ai I* fokoz, hogy kedves \'áriunkat tőlünk távol és oly váratlanul vesstet-tttk el, — a|miieeoyhiti. Nigy-Kanlntn, 1895. szept. 6. 2......... EE A ku/ytirenii ádz (Sniktijt.\' — HnHitedt Iréu haagtanaaya A bangvsrseny, msiy lapunkban elBreJeleive volt, ■aepiembar 4-én folyt le a Polgári-Egylet aagy termében. A kánikulai meleg daeára elég nép saámn kBaÖniég hallgatta végig. Hukitadt Irén, a Rákosi Síidi jónevfl ninéniakolájáaak nBven dáké, a Cigány-báróból, a Ripp-RippbBl énekelt igen kedves sriskst és jól iskolásott hangjával aajoa tapsokra ragadta a kBzOaaégai. Haag|a lateBbb regiazterelben: Oda, raaagO; randkivfll könnyűséggel, igen ksllemeaea, tintán énekel. Aa aiaóbb hangok ere|e a telje* fittkai fejlődés-•el uokeit megjönni a így aa akóbb reginterek-baa még nan mozog olyan könnyÖaéggrL Ha hangjáaak ereje, lömBraége.as eddigi aaéretekben lejlodik (ami bíatoara vehető) egy év maira kél* légtalaoBl feaomenalii ieleaaége len a világj« jeleatő deeakáknak. FBÍIépéaa, modora nagyon diaikrét, nagyon rakoniaaavss. Általában igen ssép jövönek nézhet eléje. — Egy duettben Viooa József volt s partaerje, aki dieiéretre méltó nigy Ugyekezeitel énekelt. Kraun Jéna •nvaia\'a aagy tetaaéahea réiaaiélt SalgéSásdor (akt isiatéa nbénnövendék) egy mdkKül nehéz mtalatí darabbal lépett (01, de elég Unta aégseee megküldött nebéa ISladaiávaL Hajdú Sáédor fatoívaaén tárgyául igen saép é* baléi tbemát vátantoti! az anyáról olvaaott föl a*y kia elméik ári élt. Aé éneksakmokat Binhiaaky Miksa kisMe\' zoagerával. — A ayolc órakor ketdödötti hangveraeny tíz órakar végződött. Kerékpár^gynáM hlavatáaa. A ailiegernegi kerékplr-egyeifllel f. évi napi. aé 16 én az egy»>fl(et Ünnepélyes felavatásra alkalmából, a laomazédoa megyek éa váraaok kerékpár egyeaüliteinek réaivételével a Baiua Kgaihem kerékpir-virágeoraót áa sértkBci iSncmalatiágo* rendn. Keidete 8 éa Ni ónker; v—dégefcet (aldiaaiiatt kerék pároe, aportwerü draaabea, «ai-veean látnak; ker^Apáiek feldiaiiiéae helyben ia eeikAsőihatB. t — pálya—t lar. késmlrask 6a (llé-MTélIk réaiére. A bodipaatl magyar tzr. kéamB- éa (MdmOveléai agyesBlat kezeién akut álló Pollik Mart éa Babetta alapitvéayhél buda. pánti éa nagykaaizaai jljatfliégB iar.. kiialt^ maitarak éa "feldartvaa-gaaéák téaaáre mibsiyall illetőleg gaadai\'gak eleő beraodeaéeére a f. évbaa több rendbeli 600 írtig lerjedbető BnlBndlj fog adományoitarnl. Ea íránll Mvelb felvilagoafláa a nagykaaiaaai iar. hitköaeág titkári hivata ábaa nyerhető. — legvsdalt larak. Mikoviei látván tóisMnimártoni lakoa szombaton tűzifát boof a kanizsai piacra. Miuiáa a (át a vivődéi már lerakta, az Uras eaakérnl haladt a sMly-ateai íréayhaai A lovih valamitől waaijaéaa, iaawya nbenézzél rohantak at mcán végig, magák atáa vonnolvi aa öma-vima tőrt laekeeat éi gai-dájukat, ki térdén «aenvedett ealyoaabb eéréléat. Aa uradalmi épOlatben levé Eidager (tlé Balét nagy kirakatának Bvagtáblája *zin)ja ő-nnau w>; Tfl,. weppinns ni^r T U.tkt^lAkt^ fején sérfilt meg jelenfékeayaa. * Aa «la«Am« 6a a«IM épilérf Aeofai kerékpárok küárólagoa gyári raktál* éa képvi- Nagy- Kaaiiaéa. * Ryári malatiágak rendeaéiéhn Lampionok nigy válantékban kaphatók Faekal TTtgp IBnyvlaraikadéaébea. —- Nagy Kaaiiaén * Herékparoaék Bgyelméba A vísg-hirü Sleyri fegyvervár kerékpár kánviaelOtége éa raktára Uagar Ullmaaa Eleknél NagyKanizsán van, — honnét képes árjtgyeékek kTváaelra díjmentesen küldetnek. IRODALOM. a aaagyar Tmy itlpk—** Békall Etek kalOa laojonatban i kliéati a Balatos vi-éikériU megírt itl váititilt B aaiakil i Magyar Tariaia BgyaiSIlt- túliét oaatálj-a jiiljraiHlJal tttatoUé ki. nlit Igak ■rdakaa. aiallaaaa él alagina aMftrl pAlraatlrat. Kiphaté anntoél Zali-KoppányW I kiiaaátrt. Aláivmlet ayaJM darák aukit aaatgn aJAil|ak a Balaton vidéke Mai ifdak USkaak. — A Mialnt-Baratl Magyar Nimit tMni * aS. bél aaaat Jalaat mag i II. tSnt. maly n Ai|»|k klrit tár. gyilja, a ntnlbn fulytatódlk Sagj Lalaa klrilyiak dloaS iralkadAaánk történ.it Wriaa. A IBaat kéMl a Untkntk Kigy UJm iagytii a lértktkal, a talijáaQa a aértaaaUt képati BatMháp » mArinaUt tffliaa pealAIÉja MM, Káéra alriáktáK Joli un királyáé atkát aáau. Hagy Lajoa k|rály toraalllUlaeta lalváa karon pnaMga. Ina niaai Nagr Lajo. may alili, Nigy uün klritj no f- ctáqénk alttapli. Nagy Lajtn király niaodik prerát|áidt kátlinla, Hagy Lajoa tovoall létéM, Ola.a gályi a XIV. MÉniím. San Slaioa aakat koponi|a. nillailiml ISiéáaat la .HSiaif1 r. támlát kladáaábm migfilnt ,A magyar unni Mrtánat* dal Üt-kstáa uagy aaakáaak (aUUatial klidáa) kaivadtk kétaii kél Migjalaat a M. él 17. fSaat, ■ajyitkui Nv A itat ári*. " itta ,Aa n|nk kora" M«jaillll ■mignigtl, lillLl éknt kifily taalééi »lni|alr»k n aWaé Irataik vala-■lat n akkut baiaS állapltok ^nlitlill Mdeatán, át> tár ,i alH;> kaájámek Mn* Ikwaáa kSayt.) M a \' koránk a lagHayn^kik agytka kutak éa nanwlik tar- "mik 11 un 4 ......kin, fagy Ujaa íitMaéáii iM|i vall lagaaayvkti la ligámla nikk »ayw kMétán. akkta a.KWptngartOl aaán n Banki-áa aalUtougari< Ufjadl kt. A Mgytr dlcaSaég-tnytoriuk aat i mn In karaukál a (MaS UOt éaMIS i kSVétkéal tMMn amja M I. Lajoa kJrátyiünlkodán alaé W. U. Kádra naesyilkoltalánZAri vaénditan. UL Aa aM aápelvb hid-Jáiat. Xm a korúikra ioeaékaa*lag a 11abénaokk Nr-táaéU adatok Ttnkk .wkbaa a HaMáSn, .Itytkot arra Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 79. alám. Í4 lap.) 1M6. szeptember b<J 8 áa t kmdn waatknd niaoe Une UtimUl éUt Miit Hmm ■«■ illMrlilit n—k e IWi»ii Min: ,A ai petyl |Mrt>. Jaaaártaalm|lin ISkepeJiaak" alkatéit iiuy-IWMlI: e , Ukw 4e H|ll« tf(sl>" dal allageria; továbbá „Márta kUH Mii ■■■Idillt\' klliaalil ara-nyaaett aaiakw M ,áa tealati aikertlt táv- M kópé dinaa taMkn. A aaiaoe kMI kJ Ml lartalsk HnHalU : .letart kitáiy i oápaiyl iaateCblara taapioabea; ,Uh kóaépkari Hpt\' hmt flmill Mhetartaj, atia, ,Jnk»aaa kfrál/ii4 Oiette tlkWm iUi . ,to liU éiál»\' iM li agyta Itat♦ Én MM tlM«* aagyadim (U Oaai) I — Mié ki táláén |«á fltaM) 7 ftl It >r, ga>ka» nllftl kani UapkmbMa i> illlaMIk aiadeu aaoabeioa agy-aff fhilil kapnak. ___- _ ■ - Hiaillal MMlvé* Hialkegy • káltakSal iapek-Wa (Mlf h|M mmlnkll .iaéa méeka" i^a Ml klMll ««i»*ir.<iB kUMTSiBw IBWwtil u Matjánbfe i vantnáalaátJattsM a. 1 Halkéig IBT ■Ml • aaakibaa liaeegetlTt. nini aiiiiaetMtel M-lllimik aigjllwtalt aliaaaditaal .alTeekedJik. Hoaeaa IM Ma illik a Tidiki indaloa laelgitetibaa a aa idó alatt Mniaua ■aljéit tapaaaialaea u olTeaó kiálltáig Icaiak egy tárai a, Bili retaeln iriat Mldda lakit aa a lik-Mai *y Ml Ml I—p||ln utaaa kéne : jól aaik klw\'a. hogy aa eddig tapaattalt Iffllia Baat mm oaftk- - fc—pi—ll t«IHII| Tilt airiilnéeM la MtatW taaai. A kiay. alMaVal in 1 frt. Málaeténk a aellik.lt gyájtó-lTee kinlaak f.ljagyaatatal glíla. lakat aaoabaa aaer-aiail la, ílaaged, Món-ataa 17. aa. a.), kara •« MMaeMM pinák la f i iMékar 1-a^Mg boHléeadtt Qyájlókaek tla lllMnllll liaBteletpiidiiiyaral nelgalok. 8aegod. 1891 eag. y »u tmhihüLi a«ti malj. - BIMM Mklrta. Vlükaa *lí Mk • Maik alnibM agy UIMta aeai Tanai aaiedikoeaak „VldiU Keltik ilkaaw" oia alatt kiadni Vállalataik IHlrfillIllk klMIl laüiil^i na, l|plk aa, bugy 1 Tidikek aaoa iró-laik. a kft ilni| ililt reltakail fogra, ngyiailiáit, klrbM fa «tlá llWWlk tajaéal. aa atoa idfaak taelteal teiálkeaM. MMl Itgif aa. taay MetjMladraaátnMI, liiktaasjll aak, alkiul a Nrina UC fajlettaifgal bírt iradalu aal-latt, aa air a rMik Irodalma la aiaottariaak taklut-katd. UlatUkba klaatólaf ridikaa 4IJ Irtk alTai raaaak OlTira. i rillalataak liaofalaaira aafayart irflT kjaólt . aaoaban raaaak al/aaak la, a kik air rtfabb Mi Ma ar- Boroct aaifoa airral blraak. Da a HkM karMbki laaart Mk alTai la lafaatfakbcMM Irodalal baoalak. — Hiaaaaik, hogy a kIMaaM Itiat MdaUldlI alTalt kíaAaaig kallaaaa aai-rakoaajt Mf taJJJat ,.ilbaa"-aak itlapoaiaabaa ; aaljaak irdakit aindaaatn uiTall aa a kdríla^aj, kogy abba aa anaig aiodaa agraa tMMMI kIMUk aratatt tolla Mk • Maika Taraaa kiltiaaat aajdaaa allliaaüla (Mát kip-TlalO baoaaa dolgoaatokat. Taklatia a kMat tarjadalait t diaaai kliltltiiii: aaaak iritt frt Ml krra aabtak. Dlaa-kdtMbaa a al 4 frt 10 krirt Uaa kaplialó TlaataMttal kárjlk alóftaatólnkat aalTaakadlaoak aa alUao-Ual piaaakM Zariaa Ugaoal, mlat a Tillalat ag/lk aaar-kaaaiUa aarMa (Kaaaa, Tiraakia) claaava lé ít október lUkiig aagklldial. iaautal a al Mák 10 krral aagaaabb balti iraa Mi kapható. OjuJIAk rMaira t, alMaatS atia agy ttiat»l.t|4HaaynTal aaelgilaak.\' i lakkaly M MslaO Joata peatoa aajillllaM (iritt, kap a piMiiiyek aaM-IMIMlil fcankidli aa 4%m ba. A aaiUiWM aig a kariiaaayl laaapaá »lMt aaDiaüaail a»g fog tóftiaal. Kaaaa. ÍW6. aog. 40. KaTica Zalgaoad, Skroai irpid, alat a , Vldikl KM lik Albaaa" aaarkaaaUM. üaiiaiilkill 4a Marhalé WaaMal Vilta kiayikaiwkidiiékia lip-laaWM. becaQlelel. In gondoltik oaak kta (rattt «ai-Qalni,"ailán moat megludok raak aatai, hogy megcsináltam komisl gorombaaag. iTariaaayt-jiból ki Taaai a baakit.J III Tan M I hltTany bankó. Jano lalka ufflralaiJd aftla^uaá. ^ piaal Tlaaaaadja.)_ AjMM: (HeraMat artltat) Jól van, ha néiu kall, (Mm ertenk. Caak azl szerelném tudni, hogy ki aaedl* rá ennyire magit i Ham igaz, hogy | Joliakát ugy magkaMriiattarolna az a trák. ALJ ^aaaJ4- - - i-ia i . ■ ? 1 ii|i luuuuta aaiiuiotu -■--— Janó : Hat mir elfutotta keservesen ? Agntt: Keservesen ? (laratra.) Előbb ment el jó kedrrel - a káposztásba, mert már megmondtam neki, hogy caak tréfa volt az egéaz. Hátha futóit, akápoaalásba futott jó .kedvvel. Lássa, lássa, hogy rászedték ma- -gáti _________ ,. ^ . Jani: (Vittroiiogaiíaaat iadal.) Vigyen serdag hat zegisz komediajáL Janónak adjak fasik dró-toznyí, ne csinálják belile fáin bolondja I -(Aa ataáa) Válj oaak zlmadaagoa vénziBjaaiony, Utaljalak mec... Drótoznyi I (Bi,) Ajk*: (Egyedül.) Honnan hallhatta ei a tót, bojgy Juliskát halálba kergette füllenlésével. ? Ha csak a fülelő ördög nem súgta ineg neki 11 Vagy talán találkozott veleTtáa ataal kari Ma Mé atat éaoéi, amarraJaltakaUroaott.) A lányt már nem látom sehoL Vágy a temetőben búcsúzik •vagy már elbúcsúzott ai élettől is. (Tlliaaa.) Ugy megy minden, mint a gondolat. Moat már akár mindjárt jöbat tiaracs fali, mátkája temetéaére. (laMat a biaba.) t). jél. Baratt (egyedil.j (Utatlaiial dalai) Dal..........._ Fut a patak a Balatoa Maiba; CS A_KN OK HCullAm j^gnea. - Irta (Itplráaa.)- lulay fiador. (Folytatta.) "TT Jcmi : Fer^e, hogy látok. f^ittt\' Ismared e? __j!____., Janó: Persze ismerek 1 A kis Kondor Juliska. FM: Te ennjk a szegény lánynak feijét teleraktad, telehaiudtad lOvsökkal, bogárral, gonosz lüllentéssel egy rougyos . bankóért. Janó : (laTiml.) Aitán ki megmondta eitet mi-ganak. F4ni: Ne kereedl Kiég, ha tudom. Moat az a szegény teremtéa el akarja magát veazteni bánatában. . Hanem j^j a te lelkednek is gonoai tót, ha meg nem menthetem, (ti.) Janó: (igyadti.) Micioda ? hat ilyen bolond meg-cainaltatta invatem a zifljiszony V Ah igy nem megalkuiiunk. Jano van szeginy erdeg, de ninci van komisz zember. (taitf as ad-rarba.) Haj I van-é valami drótOMyt lifi-janony f 10. jal. Jani. Agntt. Ayntt: (A káa a|ujia Utakiat) Na hát magát moat se hordta el innen a szél ? Nincs temmi I Jani: De biiom Zisten van I Jano moit gyitt drotoznyi becsület. Afnm: (Kiiip « báakáL) Mi iitenciodát akar msga ? Jani: Hát előbb zifyaszony adta nekem egy hitvány bankó, hogy repenuek meg annak a szeginy lanynak szivei. Ah, Jinó igy nem alkudja. Jano van ueginy zesaber, hanem uirt Jano zegisz Trencain, zegiu Nyitra, zegin -Zánarmegyiirt u nem aqja el lelket, MagrMt áa h" kia aagyaloa Hiba. Miatta palak a Balatoa Maábo, Ugy aiaalak in la láaaáa Mába. (Kilép aa altira ) . - \' ~ Xirt nea adatt kii álaUt IaUaaa, Ha air tágad Ida adott imaakaa,________ Kit ilel la karM Tolaa aalTaaaak, Olyp, olyaa Tigtalaull akaratiak. (Dal atia bMip as ad Tarra ) lányét lelkem, angyalom, meg se hallod, meg se érted a nótámat. (Kórliaiadal.) Bt csendes ez a bál, nii.lha ...ab -I,e1nltja~ v/llna (n.-l.ki^ <as>) Na nézd, én. bolond, én gonoai, én leneden, hogy elfelejtettem azt a nagy szomorúságot, ami Itt néhány hónapja meg-feklldte a sziveket. Nótanóval jövök ide gytszoa Időben. Tito\' nivttkre iaeaett ez a huszáros lempo... De már nem tehetek róla. A katonánál igy a módi: nótaszóval bucau-zik, nótaazóval jón haaa. Na majd k lengesz-lem az én aranyoa gilicémet, flaakír aaaal a kiaba ) , i ||. M. JnHrvinNit Agnu : (A kiabaa dalol, Barata kaaar alrajtóaik.-) ■alá Karaaatarl beklar-biaaál Baraa kia Uay rig alrdogil. Kokig aaagiay, rirja, Tárja : Mikor Jóa aag a kakája. (Kitép a káaból.) /5a a gSata; ayargai odább, ia a Üa liay aaak air tavább. Srkataa niglay aig aakálg i Kgiaa a IMtáaaááMg. (Ktrilaéa.) Még aemmt hir. Baraa : (Háta aógi iopódMk aaaailiiia, befogja a aaaaM) Hm! •. Agntt: (leraoabaa Maain.) Nem látlak, de énem, hogy te nem lehetu mái, csak tiaracs Pali. Baratt: (Lovául kaait.) Ejnye, neked Ördögöd vaa. Agntr. Nem ördögöm Patt, hanem ni vem, aki dobbanáaával mindig megmondja, ha te hőseiében vagy. Te nótáztál ugy előbb f Baracti Én ám. Azt hittem meg ií haragítotok. Szinte megörültem, mikor belülrölte ia nótára gyújtottál. Agntt; Héj fali, nótaszóval lehet ceak igazán elsiratni valikit (TOméa, aikajt) Valamikor én ii ugy írattam valakit, flnt) : De aaért nem rátetted ki egészen szivedből? < Agntt: Nem. Nem is tudnám soha. Hogyha maghallgatni, moat ia caak azt mondanám neki: _ ha az övé nen lehetek ia, mert máit neret: 6 se veaaen ki Hívéből; tartson mag ott iz én számomra ia ikkorácska kii helyet, ahol egy parányi kii szeretet megfér. Baratt: (örSaauL) Aztán úmaán nem áitaaa utamba ? Pedig moat módodban volna j te vagy or a háznál. Agntt: Aztán milyen asszonynak tartanál te ea- ------f"i <>« «Mg*"y h^fag"\'\' ata ralit aem teljesíteném, caak aiért. horr ktt szereti szír boldogságát aaaaelflrjem. Wikae annak a két annak boldcigsága az eaytm is. PT-ffrt • ffiMkaasa) Ilyen áldott léleknek tartotta-. lak ; nem csalődüMM benned. Agntt; Nem ia csaMol soha—(Wai<Ni)a a«aa ka> ait) Gyen Öljünk le ide a padkára I Régen szerettem volna eléd tenni saiveaeL Most meggyónok; légy gyóntató atyám. Baract: (Haratra,) Gyere hát! Legyen egyiaar gyóntató pap a huszárból, (i m alatti pattira latlaek.) Agnu : Mikor ezeiAtt öt esztendővel édes-anyáddal ide költöxtetek és te szolgilatba áltál Kondorékhoa, az én szírem férfit még nem ismert, Éreztem, hogy aki egyazer aa én szivembe hajjal, jaj be halálosan magaaera-tem. Te jutottá! bele, jaj be halálosan mag ia aierettelek. Caak egynél láttalak a szentegyházban ; oda leltem érted ; utánad eetem szivemmel, lelkemmel, egén életemmel. Nem ia titkoltam, nem ia takargattam előtted, ctak a világ előtt. A világ még ma sem tudja: mennyire neret lek. Boraas: Nem "la valú as a világ nyelvére. Hgntt: (Síbalt.) Elkerültél, nem akartad ászra-venni. Hok kaeervaa éjszakát átairtam én akkor a miau. Baratt: De már azt még aa tudtam, elhiheted. Agntt: Elhiszem. Jobb ia, hogy nem tudtad. (Manna aaga ati aéa.) Egyszer azotio raia-hogyan magtudtam, hogy mért vagy te olyan " hideg szívvel hoaaám. Baract : Mit mondtak ? Agntt: Megmondta valaki, hogy Kondor Juliskát szereled. Nagyon ia elhihettem volna, még se hittem el. Magádtól akartam megtudni. Meg ia tudtam olt künn, a baiatóopanl "TííEeSben, mikor ciak a jó Isten volt a tanunk i mikoreléd roskadva, airva, fuldokolva 1 vallottam meg,\' hogy meghidok utánad, nem élhetek nélküled. Baratt: raéaviual.) Szegény Ágtm. Agntt: Ne szánj I ném érdemlem meg... Akkor te tzFgöndölfitKi? ma^Sbéa: mkaoda fa ; hérnép lehet ez, aki egy legény lábai eW veti magát, aki maga mondja a legénynek t adjon latén engem kendnek, Baroca • Igaz iaitn«sra mondom: a« gopdoltam —Ptr~ Agntt: A te lelked jóaága, ha aem gondoltad t , de gondolhattad volna. Megtathettél TOtna,-eltaaaüh^Uál volna magútól; kidobhattad volna nevemet a gyalázatnák.- Nem tetted egyiket aem. Ki ia a te telked lényenége. Hanem nelldfcn Jébr^jollál huKiáití, Itfleuieltél— éi azt mondtad: ne sírj szegény Ágnes, ------felejts el; aa ée szivem már máaé... ligy-e, igy tettél ? Baráe•: Nem ia tehettem volna máskép, Baivem-r~«" bői sajnáltalak. Agntt t Caak mikor megkusiált eszemet egy kicsit rendbe aaedtam, akkor láttam: mit tettem 1 Pirultam magam előtt; szerettem volna / löld alá atlyedni, ellemetkeani aaégyenao-i mel. Hiába volt; magtörtént. A nagy s<a- retet elvette eazamet. ^ Baratt: En nem itéltelak meg érte. Agnu ■ MegbOnhődtem érte kaaerveeen. Magadtól tudtam meg, amit máanak nem hitlam el, hogy a szived máaé. Nem mondtad mag kié? — de én akkor mir tudtam, hogy az a .mái* csak Kondor Jutiaka lehat. Ez a gondolat megtépte lelkemet Befutottam erdőt, mezőt, rétet, mind aa örült; jajgatva, hajamat tépve kereetam valamit, amit al-venteUem; azt a kia reménységet, hogy tátin még aa szerein máat... Nem találtam meg sehol; mindenütt a reménytelenség örvénylett előttem. Igy jutottam végre viiui a Balaton partjára, pim—rn.) Olyan aaépen, olyan szelíden ringtak azok a W nédea hullámok.; ugy sugdostak, ugy hívtak \' J ölükbe : megenyhülni égető, eméaatö kínommal........\'. Kábultan, szédelegve mentem ié- > léjök. , Baraa: (Hmaaa.) Bele akartad veazteni életedet? Agntt: (gaeaarata lagatja hjit) Hete... bele... Da abban a pillanatban agy arőa dördüMa r*a-kodott végig námoroa vuaahanggal a hul- a Nagy.Kantaaa, vaaániip. \'/■la 72. aztis. (f. lap.) 1416. wptonhr M Ma lántbkon Megrendültem, viseianéiiem ,H A kSuli k«rl«k aljában vadtaagetúlt ai Öreg Koador, aki már akkor Aaragr ambar volt,,. Kgyeatrri valami mennyei világítás ág gyuladt lelkemben, mintha egyeoeeen ai égből róppeni volná bal* valami ftnyee tu gáf...... Megvillant lelkemben a gondolat mért vtaaak én a I* lalkadba olfaa fájdalmas *ml*k*t, liogjr mlitlad puaalultam el? a. mik" iné* böldugilhallak lm I ,., Hálha éa aggal aa\'Űreg Kondorral megkedveltetném maiamat; aitán talán anyja la lehatnék annak, akli 1* aaaretaa. Elkeaailbeiném »aá inotokra a boldogeég üljél; elegyengethetném! elhártthsinám u akadályokat. Aulán mikor egymété leanétek la, Itt élhalnék kflatetek I a la kasaledben ; oaatoava boldogaágtokbah. Ka lenne csak igaal orvosság at éa W* kamra : télid vösölés nekem a nektek taer-aotl paradleeombta ,, lat gondoltam ma> a Igy letUm aa ftreg Kondor leta- m Milyen maneyai tenyeeeeg volt a le Wkedben... Hát mért beaaélléi a mait* kor *géaa*a máakédt f I igaet: (H*Mlr«n) Miért ? Mert megakartam tudni, hegy Igagén aaivedból, lelkedből Hereied-a Juliskát ? Hogy nem roalhatná-e meg bamaroaen aa tlrdflg a paradieaomot, amit álmodtam aadmotokra. Hét megtudtam, hogy lgaxáii mereted, nem kell lélnlaklaér-leleklűl. Ugy ttrOllam már akkor la, hogy miadea aképpen leaa, amint otl a Balaton partján elgondoltam. Asrsw : iratul. «ar.(.t|. *l" k«au Milyen áldott lélek, milyen ríika jó aalv vagy te Agnaa Mikor hafyedben máa lalán a pokollal aaer ■Adnék m*g, te menny neaaágui *h*raa terem1 leni Igaián magérdemlenéd, bogy megad aleveiMn juaa a-,mennyoraaágb*. Áldjon meg aa léten esersssr a eaép gyónásodért I Ma kulétlan eeent vagy te, nem bllnöt, Apm Megglj^ hl ll boldogok leniek éa ta mag Igénd, hogy Juliska malletl aa én aaámomra la lau egy kloaike hely iiivtdbtn, Barma; Igtram. Meg la tartom.D* moat már ■om mag i hol van aa éa giltoa-madaram I Hadd feJeaaem meg rele eel a nagy boldog •Ésaii________ _______ Aput (it««4 es\'vsWaa.) Juliaka ? Caak iwánt meni le I kapósamba Bmmm- Na hál akkor éa le utánna megynk. (tatai.) Afnm\\ (TI<M<IV<K1 Nem, nemi Várj osaklMajd én manna megyek Te addig halj el ittt Oataájjuak vele la agy kla írelái, rnial alább velem csináltál, Aaea Nem bánom, (fcrtt k »«(i vtael.) Afam i (ttfcM mgy, a kertMtatl augátlvs, < távéiba ata) Aal már a te karjaid helyett eddig elringat Itt a huSTmtt. 13, Jil. Unlm. BártM». Matas: (ii UiilíWI ktaMv* klMf, ktsitiM vasvilla.) Mi aa. hogy olyan oaeadee még miade** Semmi hír ae jSU volna t Pedig már lehatna valami naaa* a dolognak, (kutatat a lakkéaha.) Itt egy lélek atnoa I Olyan aa a háa, mintha klaértatak laknának benne. (KMiataM • v««i gasasni) Hát olt mlléle piros nadrágos gavallér bujkál í (kanMakee tif <*ut aeaaat,) Talál aa ördög lován paripáiul, begy ugy hajkáhi. Aa an | Nem aaokáaom édea taógém Na aa varat) atoM maii, mert attg utóbb etroalod a iránt. Matae ; MmmmU tréfli P Msrats Mieaoda tréfát ? Meakurtal u életed, hl mindent tudni akarat. Ketonban, ha sorára véna, aMftudkalod. Mbtat i (iiktvt aeéMeau Be kemtnym peltogalod i aaót. Tahin mivel a féle aeolgaltgény v*» rel oaak f Magad te voltál kitten annak NNté*. Msraas i Ai taai aaúgtm I hanem tn már nuatha akkor m ladtam volae egy kia beoiöletel vagy ml í I Nttat; írnjaiMén i Hál miatha én la tudnák van ml í) Aat htaaad, bogy megijedek *a uriMmlaodtél vagy Illó) a két kilváay jwbIiW oaiHagMl t m: (gieMaH* agwiiawii üatgám, ta vteat-ktdat akarat Vtayáas, kogy gaadát ae oat-rál)*a u a vaevilia I t (VteMatai *u»«et) Alt ae*r*tném látat. uttu tiéd 1 ne kdtddjél Taláa oaak Ml nem Barmi! ÍMlUp > (iUL) Ui ménké kksaOJt liel vagyok utadban ? Halai (MirMett) 0* biloay ulamban vagy Ha reoe , Bmrfm JMmUttol.) Neked ? Itt ? Hatot: Nekem ám. Or akarnál lenni eaan a tel ken, ugy e ? Aaraat j Aat nam kötjük aa orodra, Ooaém. Iht*«j Ka kotfld, ha nam kotftd i abba padig maM mar ta i« htlastélek, Bárati i Nfijj még taOgám, taláa beatéi] I i/aíot i Uitony beaatlti, ha la még igyaaar akkorira \'ndtlél is. Jtnu : Aatáa ml Juaann* ml I Matat i Alt meg tn nam kOlQm a tt orrodra ilMifS ganymal,) Talán oaak ki akarae uiiu a nyeregbal ? /fa/M :(a>«vtakW«t) Aa agylkbdl már kl ia Ű(Hitelek, Barmi: Aa tgylkMI f Nem értem.. Matat i Petiig érthetnéd, ht akarnád; Aat gondolod. hogy mái imbtr ntm la lát ál a aattáa. (MMwa.) Tudjuk ám, hogy három lagytt •kana \'egy fogásra \\ a Jóöágot, mag tét | aasaonyl Uarmt i (laéaUlotta Htiet hit Itg.) VIgyála, mert torkodra forreeitom t taöC Mlnsoat két aaasonyrdl marat It bteitlnl ? Matat i A veHdbe laláltlIA ugy e T Harmt t KeaaOad a vékony dongtdntk, hogv t gasbtsttdértmsg ntm mérMam veled t loidel Matat! Hiába hánylveilakadal i tudom, hogv ve* sédbe találtam, ttomhplyílasi á satp Asvsgy után Ki merte est mondani t • Halt*i Mit bánod? Kiég, hoay tudom. Barmi: Dt ntm addig a I na t llbrlkáját elUl> kolod, tt Islelu a rágalomért I Hattt; Nikid bllony n Igy, se agy ntm felelek. Htrsse tt alt hinni, hogy még. moat la hegymester vagy Itt ? Aa vagy igtn, cttk-hogy moit már n árkon tul. fianut: (lát tami vagy géatagua? Hatm \\ Ur, ha tudni taaröd. Baraat: Ha aa ilyen urnák még könnyen ki lehet Honi aa irháját. Matat i (Kisivéiae-) Próbáld mag, ha van marasad. Barart; Tudod, ha magad volnál, aatgytolantk valad magmérkflinl. Jhuoálaá mvüla. ia van i aa la ér etj magadlgjta embert, tehát keitek vagytok. Védd hál magad I tmiw ms rr*" Hatat! fBtm urlk, ItrMMitktswwl a villái) Nl tovább. ha tul vas aa életed I Darast: Ey, mit, ll |H)llllé(akerÖIÖ1 (UMlatetatal ti ktMa a villái, ktkagja gtailil. ■ythaalrstu «!<!)» t dUéllJa) aa Daaatel még baja Isrwlayslak lligiélaH akoa> iák, agf. hagy a ké alatt la aUr oaak aárgltt hokrooskák voltak latkaiob, a hé ais isltaa atta padig aagyitaalkliea alrut hado vetaaak taraltak tléak. i Igy kflaiöaiMt ha A aam aokai ígért na—t aidon már a hoaeaa léi takarmáay4rtNÍaHMai felemáaaiei te, aOt aok belyea takaraaáay-atákaégal la idéaatt eld, aataak (olyUn legtöbb eaatbaa rataa koadiclékaa kárált U a kéaOa (ejhMott legetore, vagy nyoatott áron ItV el a vásároké*. A tavasai kf apakka btltayalt Ml aaaytra magrövkMititt a tavaam maaláfatnkra aatkaÉgai tariaiaaai, hogy a tava*aiak vatéae aaág aájma hónapban ia ftlyván, kiáayaoü a lagealkaáfaaakk mfjasi kóaaa, mely a atvtavaat vegaSimtjáaal iegaagyokk barátja a elömoadliója. E kéefla érkeaett rOrtd laváea okoala, hagyat 14 Jlli Afntt (|4,) Vtitak. s?íü«i.ai!itsu uktt tiiliUMLkkii. MlJLl Ml lönéot,u Isitofit? Marass: (Oéa üs^a a vwyllMt laita t».) Kaatl a htt- vtnitdA vaavUláa, atyaival véfutam. Afm : (ággédva alá kel tgyikls, kel ataikiaj De hál Ml volt et f Barati: fihtiw* mm.) Torkára kellett lorraittanom a rágalmaaó mát. An»m ( Iimm ) Kii rágilmtapltf tas: (tsMtia.) Senkii, Igaaat mondtam. Barmt: Uietthta.) Ntm volna érdamta ffllaak- lalnl vtM aiivtdtt. AfMSSi (Mim H<tM kaertiht Ma,} Atlén lg* kell (Qgaunl Juliska miikájáit Vtdd löl ul a vaavlUáll Mi juaaon állta te másnak útjába? Matat: (Sitiit trttal tawll M a vaevtIMt i m tlilt UaM twaáfcS ata iitnn) 0 ia hetvenkedjék a máa eeemetjén. Aaatt i Haltgaaa I Maa) dolgod Mán I , Hatat: (g»ay«(*ti tetsal sta hn«i Ne maradj atnabin I —• aal mnáotolom. (B,) (VetyMátt Meatktalk. K 5« g & i d » i á j. uti A ataadgaadaaág törtéketékaa gyáasoa bőtökkel less ktvttva is Itw-lk év, asaly már aW aap-játél kiad ve magakaaatolta a maangaadaaág rta> dia menetéi S akaoraMlla tatéval agpdalmat | a ml AaUkl sattAgtidáialiha. A rwaan wennyisigö hólaflnák Aaaiaink vegetaiidját mbihI ategakaMtották, dt tpaa K kéaOa érkeaett rövid óraiig ISMteráleiéMI tavasaink alá aaáat nylaég tö.8% vetetlenül maradt, vagy tengeri t a talajt leginkább Igénybe vevű kfliaa Tlett hevei ve, tualial e két leratéaykaa tult produkcióra van klliniiiak. Ilyetén slér* volt látkaiá, hogy a roaaaal talait ősslek pellstt a tavasai termény, t, I. árpa a labtea eam aaakad Jé termése* várónak, atUt* nOsaa alákklakkáUjaaért aam, mivel a gaada kéayneritve vett u elörehiladt ide folytán a magot • tavasai meleget alig é|v*a*lt talajba, — mily lermörétegébéa még fagyott vak, — vetni, nehogy * magyar paraaat mondáaakénl i ,ba a mag fiíitiiekea nlaes a lóidban, jobb, h* aaékbaa marad*, — at veaalt*t teret tilt sftaahSM. Ehbts a satp klláUlKos tiraaltak * gyakori aagy seöséaek. melyek aamstak saéns\'laratéeala-kei nusstitolták el, haaem a legjobban Illó g*b> nálnkat faktaitek le, egyet vidéket kolduabotra jutattak a magában a talajban Is.csakévek tán helyrehpanató kán okoatak, A nyár oaak aaomoru aaapWum melléit kOetJalaeteSt bt s aa aratási a caapttal eradsaé*y*k *at k* tt Igaselták, mert at eddigi etatnatikai adatét aaerlal ai idei flatl-ierméa átlag a mait tvt ho* iimask osak 70 eaáaalékát adta meg. mig árpa s lahbaa BO aaáaalébkal ka*Mbb utmaii, tatak 1884-ben, ellenben qaalltáe tekiuletebea a muH évinél aránytalanul gyiagébbtk tavaaaiaiak. Hogy a Mjok a a mwögatdát aajuaié károk-báj a meadgaadaaágaah bővén kij*«aat>, aam eoká késeit aa agva oraaágoi mélyen sajtolt e jtléus leg la kttotgk*ejtA modön gnumálá sartosvtsa. Milliók a milliók vaaaaek el anélkül, hagy U« látás lenne a vééiben sság aam aralodé Ittt-•Aeyt mtnitai meg a ha elgondollak, hagy a ktta e m*aklaaép*t ért aam puaátltái meaaytr* kétalghssiitt halyaatat tag tsramtsai, mti/ikm a megélhetáaaek aae* egyik aagy e*Éa*l kitárd iétty*áajtWU eeik tl, akkor kelwl« foglak aaa*> páa nagyságát mérlegelni a aem roguak m*gl».\' tprtdnt, ha tavasasiit —nyomott |fkaaoife iolylln la elért gyér )öved*l*m, — társulliável aa alágOlaÜeutg, gyomor tagja íftiigit katé*sb*lal aa orsatgba. A tavaáli a nyári muakáktokaál éaslelt m*»> káa-hlány, valamint aa omlgaaert* ayakaiknéd arató munkás Umaaalott Igénye, — kolönötta megyáukbtn — aam oaefeéty aa varba botlik gaaaáiakat a a aat agy htlien lapttaialtak, kegy aa arO-ktáay folytán butáink túlérvén, annak Sietne egy harmad réeak** a attöt elhullott. Ha a nyomorult Irak mllett a ggaage tw* méanek Ily ráaae la tlvéta, akkor awl isad*, be a ataiiaaiikai klmuUtks aieriat Tslamsgy*, a lagaováayakb termést adó mi|yék köat sorol-tátott Kpen e körülmény kéeateite gaidálnkat aa eaa-kar tröt t aa tmfcttt|maakái t*U**e* pótló-írslógépak beiatraátére, melytk tekintet aélkBI «gyéaa tatajviaaaayár*, asmasal aatartolaaal kiilaO munkát v*gtal*b,\'d* oly llaysgas atagta kertláat aaeraatok, bacy m*sOgasdaelg*akkaa Ikoraaak alkotónak mondhatók, Sajnos aa**k«*, hogy Magyaróra tág gépipara még aam lejlftdÓH oda, hogy arató gépeket hasai-gyár olyan mlaflaéale* t ölyaa kli&aö anyagból .volna kepei elöiltttoal, miat a Ckormttk Ml* [gyár Ckleagtkéi. Mwdra bajokat eanmisltva, milytk a maa*. gaadát lIM-ka* saal aapig tolták, — pedig I hol va i még aa év vég*,\' — oaak káralak k*B a mindenhatót, hagy ** adjon több tNMt. K. A. tUff-tUmuM. wrtrnsp Zala. 72. Hám. (•. kp.) 1896. hó NYILTT8R*) kU alatti t ruii ■tlllhlt ti t kMH> Mit rtfMa ktdaral Mwt » ntMt « )U hatott ■ina u iHtHÉMtl ifién I—iltMtlk b ■Wir ZWaalU u«> »tia •nkiljv Un* kunt kasjHa; aééig i tiitiWiiM Mir» (Mi/ árira ■Miaáauia Imi éa kSaam Wik) Imu imikk H (Blattan fiai Mii > ia«amn<«éi taltttaMn tovikk Inaink! ti MUt kaiu kaamt lioy "« •tia, Mly faláét mkjm aéá|án mU t—m mm CMétk, nk iwMt\' Ba nMéi minm kaaia-MMjujiI •l|wnik. a kaaMMayá ;«.(«. kl». aéuii mUMÁ) a D*n WDittn, káakn ÉaállUva, pwUMr to rtanlw wtMM MM káiklaak la alatákat •két tfm NMajpéki* wlA tféaa vtukbaa Iné »►« lééi Mljoa wtiOillll. MHaka MlwnW UnltkM 10 tru ta tmhaélayikia 8 kwf Uiytf *) Aa a malkaa klaléMéit i Tállal Falalfia aaarkaaaifi; »r LAKK Ilik LaptulajdoMa éa kiadó: 111C R ■ ti r fi t. 6 r. Hirdetések. q jbooooooooooooooo X 1 "Tj á ] 8 ki i * ^ Q 17 N a .. . J: ^ ifr { ii a 8 í « 1W s & ] o a- ih -^ r 1 Sr7 1 XTI 4 ^ 5 3 * lm :* i ljufj I DUí— I: ,®Fl ^^^ S « ! 4 r^ o 8 I li ^ ő 8 1 }1 8 RECHNITZ JÓZSEF oktovtfM téacáttár táeottholájt Nagy-Kanizsán, a Polgári Egylet emeleti ditztermében. Mély tisztelettel értesítem a n. é. közönséget ét tánckedvelő ifjúságot", miszerint előnyösen ismert tindikolámban eddig a lehető legjobbnak bizonyult könnyen felfogható tánc-tanmód verem szerint u összes modern táncokból oktatást adok. Kivánatra házon kivfll is oktatok, s A tanfolyam a legújabb francit tanmódszer szerint C 4 szeptember hó 14-én veszi kezdetét. Tanulók felvétetnek naponta lakásomon: Felső-templom átellenében, a Schertz-fóle házban, ahol bővebb felvilágosítás nyerhető. A legújabb táncokat is be fogom mutatni, úgymint: Menüett Walzer. Sir roger. Menüett i la cour, La Beriine Bejge. Monftrino stb. 5—i Teljes tisztelettel Rechnitz József, oki tánctanár. Ozlet-megnyitás. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint Nagy-Kanizsán t é, szeptember hó to-én férfi-szabó üzletemet vársehás tiet, városház épületben megnyitom. Tekintetbe véve azon körülményt, miszerint rárisbsn töltött 10 évi tevékenységem alatt alkalmam volt mindenkor a legújabb divatú francia és angol aéabásu öltönyöket készíteni, elég biztosítékul szolgálhat arra, hogy a n. ér közönséget minden tekintetben csakis meg elfedésre szolgálom ki. Oltöifyöket mindig a legújabb divatú francia és angol szabás szerint készítek, azokhoz a legjobb kellékeket adom. Raktáromon csupán a legfinomab gyártmánuy bels külföldi szöveteket tartom. Egész tisztelettel kérem n. é. közönséget, miszerint becses bizalmával megtisztelni szíveskedjék; mindenkor különös pontossággal éa gyorsan fogom rendeléseit eszközöhn. —i------ ------ - - ~ _ 184 3-1 Kiváló tisztelettel SCllWarZ AflOlf, férfi-szabó. § f s Ssab&d&lm&xott hajkinBa. Az orsságos kóaagésaségügyi tanács véleményeséae alapján a m. kir.~kereakadelmi minisztérium által szabadalmazott, amral »kéeekbét kéaiéit ka aletiaaee uaktakiatélvak éltal Mprébétt h n j Je 0 n ö e § fi m nemcaak a baj kibulléiát akadályom meg, hanem egyúttal megőrai a baj eredeti természetes kzlaét is, sőt alkalmazása lolytáa a kihullott haj helyébe a legsOrBbb uj baj nő iaanét ■o Ua Midi Én -. — — - fHWta ■u ■ma i*rif —^ 1 flrt — h*. 00000000000000000 KUlIn i szftks - és kUlBn a barna hajnak. - Hatználttl utasítás ingyen. fttAsit. »kéazitönéi: Schável Jánosnó szül. Markó Lujzánál MéjiittUl i tftfy-liMktirféa (aaját házában), BELIII LAJOS gyógyszertárában és Keleti M. Hftórdivat-Őrletében Nagy-Kaalzaáa. Or A világhírű STEYRI fegyvergyár kerékpár tat »-i képviselOfáge és raktára UngerUllmann Eleknél Nagy-Kanizsán. Xépee áa3«a y xé3c«3c M,véjaaitr» lnry •to. és "bénnmntTT* lrOld.mtn.mlt. lelibell mlkatk lsktltgé|t rendrlkeiéaére áll. \'Ü Kaphat* Kapható Ktgy-flauiizaa, vaaÉmap. - 2ak 71 szám. (7. kp.) —• \' \' - -■,-• Riegler és társa AEOLUS kerákpár-^yár, Qréaám. 1896. snptesber hó Nb I Telefon. I ■„ . - j. 7 TT- . . . I I I Van szerencsém a n. é. nagykanizsai közönségnek ■ I és t ismerőseimnek becses tudomására hozni, hogy a Népszinhár szomszédságában It [ József-lcörut j. szám alatt KWT ~~ „Hazám" kávéházamat a Hfi m«gf«t.1/fl»g ujjá átalakitattam, fótőrekvésem oda irányul, [ hogy a legkitűnőbb kávéházi italok, gyors és pontok kiszolgálta által an.4. közönség eddig tapasztalt pártfogását továbbra is kiérdemeljem. Kávéházam-han öffltifw V- ** lrtttWHilapnlr iigyirintB; Zala, továbbá 4 uj Seifert-féle teke-asztal áH V it é közönség leudelkez^sére.;?— ■ Tudatom egyúttal a n. é. közönséggel, hogy ujbót sikerült afó- és székváros -iÜLa. Dombóvári Babári Jóska \' Kanizsaiak találkozó-helye. * A kávéház egésr épd nyitva.______* Számos látogatást kérve "niiradtamJcitflnő.:tisztdettd lik iinuMj -Poilák Sándor, ^t^í\'/S^Ltk^^ Bnret ; AEOLUS KERÉKPÁROK elegáns és sofid épitéstlk, ugy könnyű és csendea hajthatisuk folytán nagy kedveltségnek Örvendenek és a kerékpáriparban az eisó helyet foglalják eL Aeolus kerékpárokon immár 8 versenydij nyeretett, ezek közt 1894 szept 23-án a zágrábi 50 kiiométere8 és a horvátországi 150 kilométeres utiversertyeken elad dijat nyert — Az utóbbi versenyben az illető elnyerte az uti bajnoki ctmvt Kizárólagos képviselőség és raktár Nagy-Kanizsa és vidékére : KOHLER TESTVÉREKNÉL "-- \'7*"\'" ; vaskereskedés Nagy-Kanizsán, Eötvös tér 686. alám. I. vevőinknek l»ko)a, vagyis taanlágép rendel-kezésére Ali. „ZAGHERLIN" bámulatos hatása! Ugy öl, mint semmi más szer - mindennemű rovarokat és azért az egész világban mint a ^ maga nemében egyetlen szer hírneves és keresett -g=8 Ismertető jelei: 1. A lepecsételt üveg. 2. A nóv: „ZACHERL" H*§y Kaaleeéa • Dentsch és JShrenield Keanelhoter Jóiaal Stréa éa Kleia Scbwawz és Tanbsr Armath Nálbáa ifi. Fischer Ferenca Marton és Hubai ifi. Roaanberg Mlkea Ftaiachhaoker Jóaaef Romfeld A. éa Fia. CARf fáta orvosiul óságitsg meg-vjrvrvvj vingtM S««I- (Btaaytat mm. tasT. ya\'a) aok MILLIÓ i kipróbált éa kiiDatask bizonyult, feearreeH lag ajánlva, lyyssm—isé a Isge&éhó togtisitíte- ée épeénten tartó eear. Berestelep: E. N. Neumann. Caáktarayáa: Sirahiá Testvérek Graner Testvérek Heinrich Xikaa özv. Göncz L. Perlakaa: Soatarica Pál, Kramartca Viktor. . I.-l»rai: Naadraaai Gaaatáv. Caargáa : Friad Albert K raialer Gáza % Sehwara Béla Bala Keeraaegea Kaaaier Sándor Roaenihal L. Hnblnssky Adolf Sav. dr. Ünger Qyarswiy Vilmos Weias Jónás UlÓda Reohnitier M. Lanrallétl: Sohvarzennergec Míkaa. Kssathalyan: Laakay Ernő Waoach Ferenci Marton Mór Agoaioe Zsigmond Oszmán Pál Sehleiffer A. Hm pili. vasárnap Zala. 7«. Mám. <S. lap.) IUK axapUmbar hó I tt Az államilag (|) engedélyezett Magyar Os stálys orsj_áték t nyeremény I 1 I 1 mstálya eyereméayek. IMS. október 18-19-lg á 80000 korona — 80000 koroaa 1 -- « t 10 u 100 „ MOOO , 40000 M000 .. MM . 1M00 imm flAAA M WPV h MM í *M0 „ ÍMO M *M —»—* * _» ^ m nyaramíny Bnaiaata •0000 — 40000 — ioom _ 20000 16000 — 10000 — 1SOOO — 88000 — MOOO ... 1M00 n MM° -14*000 — 720000 1268000 Al I. oeatályu eorejegyek JA > \'/■» ------ a.— koroaa Arai: aomjair hnrtaa. u 18%. eirt^\'o kiiüi Ha tlUlaM\' Kitaiai i oflooo Miijén H4M syereaéemil ia »ty intelem. ÍH|ai A nyeremények minden levonás nélkll flaeltétnek ki. A busások államiéi Ügyelet é kir. kötjegyif ellenőrlése mellett történnek. Legnagyobb nyeremény a legkedvezőbb esetben : 1.000,000 ktrtns. la i. oiitály huát* sUt vpfietl mm-j«tjrtkirt se 1. satiljr d(J« stás ás*. II. eestálya nyeremények. Huaáa 1896 dacember 8-U-lg 1 jntalom 400000 korona — fl í 3 X 4 10 S7 100 200 IU0 10000 400000 200000 100000 60000 MOOO 13000 .10000 göoö 4000 <000 1000 >00 100 900000 korona 40MOO „ 100000 „ 100000 „ 30000 „ 40000 „ 80000 =— 14000 „ 80000 161000 „ 200000\' „ 800000 „ 280000 ,, 2000000 „ 21499 nyeremény és 1 jntalom 4818000 A teljaa (mindkét oartétyrs érvény aa) eorejegyek árai: I V.. Tm teljee «or»|egy M.— a- kereas Valamennyi sorsjegyek a falragaszok által megjelölt eladási helyeken kaphatók. : Magyar Osztálysorsjáték Igazgatóság. Sorsjegyek eladásra való átvétele igujti megkeresések hozzánk intézendök. Badapaat, 1895. abgnaktüa hóban. áaáráHr at 5. anámi. Első államilag engedélyezett Magyar 0 sztály sorsjáték M Itrtdévtt kiállttá* elkeiméhAI lidápé4té», 100,000 aor^Jegy 31490 kit osztályba beosztott pénznyereményekkel és egy jutalommal. 5 millió 300,000 korona ftsszortokbon sslaáea levenáa nélktll káeayáubea IwMt — bpi|y«M ayereaséay a lagaaereaeeéeebb aaetbee egy millió korona 8*- Első húzás 1895, október 16—19-ig BUDAPESTEN. <m + Eaierlnt ajánlom éa utánvét mellett kOMOk azét eredeti sorsjegyek az első osztály részére eredeti teljes sorsjegyek, melyek mind a két húzásban érvényesek g^L kereaa keraaa. Teljw sorsjegyek, « melyek *i alaé osztályban ayereményayei kikusatnak, mysserimlnd a nyereménynyel aa előlegesen a második oea lályra vonatkozó balét Aaaiiettik viai»a. — Megrendelések poatautalvány utján lahatÓlitg a oim Igen ponloa megjelöléaével béreinek. HEINTZE KAROLY & elárusító, Budapest, saervita-tér 3 (M-COllli: Magyar Postatakarékpénztár 8 {>60. — MltöOJ-Cil: Lottó Heintze Budapest Vidéki megrendelők porlo fjében 10 (Iliért, ajánlott levelekéri 80 11 lért, továbbá minden egyes nyereményjegyiékért 80 Iliiért uiveakedlenek ktil()u mellékeint LottógyUitódék, viszontelárusitók és Ügynökök mindenhol felállíttatnak. Nyomatott Kiaohel Fülöp laptulajdouoaiiál Nagy-Kauiasán, 1HD6, 73. aoám. J ^ \'• L Nagy-Kaniaia, 1895, taapt&mber 18-én. XXII. évfolyam iMbaMMf I ll-alas* u. lartaiart a t*l ■ilHwa\' Hm*-* miltrtrt ■)■<■ >Ui—>>, mxutm IUWMMHIHIM ma <MMM t««É-Mt fcg*«U»M» tl gt«lr«tr* aaa IIUMrt «uau drs i 4M kr»jtér, Politikai é« vegyes tartalma lip. BMMmMl Tt/Méll IllK ; M HUf iLúravrtx iiii i ra»i» IS kavaea (i W — M n < II irt - lnwtew I tan iimai4 | |1I41,MH >l»lll|>|>, A Nigy-Haniisai- ée dll\'iiki takarákpáMtérak, i Bankagyeafllat, u Ipar- I* karaake-dstmi bank, a Nagydunizgai aagátyegylaUziHietkaset a* a ietMy*i takaráfcpáastár, ^„aaf|ikaa»ii« auiiUsfAr ia eartóaóda ». l" iteitoM AAaUapa. „.......... ..u.1.1 • nunn »i hm ....................... ni Mm ii ni i ni nTTr----11--; 1 rasartaalt HméM fala* fctejtw^ >nnt imii ......Ja IftUMi iiliiiu te a>. M«K|el«ulk MmK/-UmuImAh hr(*akla( k é í m * • r : vaue4xaaap ém aeriltArtéMcAza- Bajuk - gondok,^ Jfagy KsnizaA, IWtó. azepl. D, (—it) Közoktatásügyünk évrőlrévre nagyobb lendületei: veu. Al iskolák napi képesek befogadni a jelentkező tanulókat, a nemcsak a fővárosban, amelynek tanügy* pgy évtized óta éfitó ígílílüíSUigk ifltluli, íianeiiu sl üdék: agya* nagyuhb városaiban is évről-évre ismétlődnek azok a jelenetek, IDgjyek egyes tminlók yjjsszgutg§jt|sáynl keletkeznek, És n§M£gjt az alaöbb iskolák-bah látjuk aif, hanem a Waébb iskolákban ie, a középlaiiodíjkkaH, a képezdékben«.a kamkadaimi mUojában^ Trefoft niinis?!fif? sige alatt azt hitték, hogy a középunodák wIMisége xiUnni ffig, ha nagyobb számmal fognak keletkezni ,a kereskedelmi szakiskolák. A adta nem k*váa számmal keletkeztek kereskedelmi iskolák, de a kflzéptairorták^évrBtéVi* IsméfMffff TfálámItfiotr7*rtfllyel<ed tamiléinak száma nem. hogy .fogyott voiaa, még gyarapodott. A képezdékbe i különösen a t«nit4 képezdékbe ajjg ölűd-hatQdréuét vehetik be a jelentkezőknek. A polgári ia-kólák tanúiéinak létsrflma évről-évre\' gyárit pociik s § jíilzglitatási költségvetéseknek ft£ egyes váruaokimi vilé nagyobbodán a polgárok nagyobb maglerheltetásét kívánja, iflt követeli. Hol vannak azolf & boldog idők, mikor u isköjai adót elégséges: nek (ártották az iskolák költségeinek fedezésére ? Valiiban,, a közoktatás vezetőjének nincsen irigylésre n|6M állapota A kőtelező iskoláztatás j évt iad Isfolyáaa alatt annyira vérébe szívódott nápönknsk, hogy most májF\'feá íem kell pttraneselni, hogy.gyer-mskeit iskoláztassa, sőt változott viszonyaink következtében,—mikor mindenütt haladást, lendületet látunk a mikor mindenki iparkodik az éleihez, a leendő pályához süílliségga Ismérateket Hieggzertjni, a az illők nagy, sokszor alig elviselhető áldozatok árán ia iparkodnak yyerrnékeiket Iskolába kOldnni, Ciakhogy vagyonosflqiaunk nem igen tart lépéit ezzel a szUka^lattel, mert iskolák állítása, tanárokkal valö ellátása nem olcaö dolog a azért nem ta megy ez oly gyorsan, amint ez éhajtandé volna Innen azután az egyesem nem lehet aegitani, a minek kő* vetkeztében áz egyes hiányok minden évben érejhetdbbekké válnak. G hiányok okát nem a köioktaláatlgyi kormányzatban lehet kereani, hanem ázok-l*an viszonyQkban, melyek minden .yohaT mos fejlődéssel járnak; melyek mindenütt ott talAlhatélt, ahol yhitiííö sokat kell tenni, de nem lehet i^yazerre mindent magtenni- Egy pillantás a magyar állam költségvetésére, meggyőz bennünket arról, hogy a közoktatási költségvetésben évről évre fokozottabb gyarapodást találunk, nagyon természetes, hogy a többi resaortok még nagyobb mértékben vették igénybe az állam -pénierajét. A statisztikai adatok fsuk tiki ig állanak rendaikaaésamre, amint azokat Hajnóczy R józaefr A magyar állam kflltaég-vetise( As a népoktatás clmQ nagyon érdekes közleményében összeállította (Magyar Paedagogia iSqj. 8, sz.) Hazerint a vallás és köüektetásdgyi miniszterinm rendes éa átmenő kiadásainak és beruházásainak öas-uage iH68-ban 1.074,000 ftt volt; iS9i« ÜBIl 8 4 jj,fi|Q frt. Ezzel szemben a többi resaortok igy fejlődtek: belügyminisztérium tftöflT0:376,900 flT, 1891; i j 1195,403 frt; pénsügymleiaaterium 1H6ÍI1 10.617,300 Irt, Il^i: Hi|í,k»o ftt; kíriiliieatsmflgyl mhiiaiHirtum c8fi83 23 077,\'500 ftt, 1891: 68401,03$ frt; földmiveléaügyi minisztérium 1068L 1.010,500 frt, i8qi[ 17,114,135^; igaaaágügyi minisztérium 1868 J ^v^utOO trl, i8oí! "i.vs*.VJ33 frt; honvédelmi mi* niaatprium |868: -506,000 frt, i8i|i-beití 15.680,Í34 frt. Nem emlitem itt a többi kiadásokat, HaeMÓnek egybevetése Szerint • vallás- és közoktatásügyi minisztérium egéaz költsége az állam öaazea kiadásainak A „ZALA" tárcája. ¥rrr-T*TTrn«n~Trr-~ -■T\'mr\'in\'fTirT-\' -*-*rr -cini—\': - h rr tn\'T-rmi Sarafiaik a Mdaae. A „1 i I, A" tniltli U«4J« — lm a Vaiftt Mnai, aaid«a a klaikala halavatta a-agli nég ft #i«pi«wliirl*f u, niilón Hl hltteig, hogy kisaá killiniisshh, hAvlizal\'k illőkéi fupitk élni i nan alég aa iz fsziazló ((irrófág, da mag a lalkiu-waiai vadjai ia el kall usuvtdiitBi, nég padig n»u is ok nélkttl. Nagy, igaa naay ko ayviiúa a izivimit, mily kw aa|ipal, qijiit az arsylk. Ka a ketiji padig tok, ansgy langar agy kasai-aak a a«glarhatatlaa agy uly kiöziay tanyáa\', w mint ViiriiBBiui\'ly noadja. áa iaiasróaák liosötl ha vagyok, aaaaaaira ni, ami UUiiiwtratfuraalázoin tadité okát képezi a mla>znrjlk, hogy naw érdaailaw Vág a i^aialflpéldáayokil. Hégan olvaztiu aár iwagAlól valanll, aal hisaé az awhai, kugy wlr oiag |s hall. Gzt kall aiudíg hallanom agy idő óta. Utöiieia I kát ga éa pa^kélységent akkora, hogy klikaik, ka agy ideig hallgatok 1 naw nlvaauak tjlwo V áal laao^ják, kugy Isláa a •tlucayiialót-val j>Htuial ii vettiw • ptónaéglél, moly addig sok jdudáláttai a aluéaéaaei viilt irántam ? beaegy, dehogy la akarok buou>t vanai, kiaaea aa iroaa lest olyan volt sdillg éaoakaai, alul ii ttdiifi harsuicaepp a aiiad virágaittak, uu wig után aaiu akarnáai An 1 világért nai. hegy 1 klkOB-ség httielennak amidioa. Bit biaony vádol a lélaki mikor kftrUlnáaak a láloa, huay aaaaei •bib változol,a g i r«t iiafuihu kórttl minden s régi, a dua Iwulm lAkaal uénea halaAaág, a vailraiányaa hnkroklial beültetett udvar, a virágú* kart l nyár élteié Mslagábau poapáaik, a Buflllji aioaiiAaa atálabua azdo.aagáaaoa baaoalit, uak éli változtaiu mag, oaak éli lattaai hIlláién ahboa, malyhas adillg saivveldélakkal ragaaa-ktfd\'ao, Kórtlllialfll hárem áva Ina aasak, hoay amlai belyosgiam a <lu« joitihn Iák kóaótt; valami oly kfilönöá árséa lapati mag. itugy mi f aak wsgaw aam tudua, da agyaserrs ueak otl tarmait mai-lalíeig agy giöuyprHMgaa aaaaonyi alak a valá-mil augott Iliiéin ha. Kit aiegltlaaulvi a boldeg-aágtál 1 majdnem aiédtilni kiadtam. A>t moadia agy ahlrvtwf* kollegám, hogy aa aa iaieai alak a Mliéaaai muaaája volt. JClég aa hsasá, hngv áa sasai a ftiidttatuli lénynyíl aantAu maglakatóá baráliágba léplam g uski k&a^hthellam, hogy rövid idö alatt 5-8 ujaág lapjain olvaaiam éa ulvaaták iglnyialaa aavaaat >nyeataiáaban.« Ha u»» akart »jtt»»i« a tim 1 lUlaaba aug<a; ha hüaóm, vagy httanoiu aoraát nam tudtam al-dáatasi: aegitaégamra itttt á. Uiaaau - itt mii-Mag aiagiagyaava — a •tlueaaatalóa lArHalak-já< én egyaaarttau aaját jóasáaMhóI akariBM óa 1 gyllkoaaá taaai, de ti azt moudU; »Mit akarsa| aaHl a MkkinaaarUaéggai, aukkal poatikaaabb aa amarlkai párbaj, aaárt ue huaui|, h$atíd igy la, ugy ia meg fog halai.« Moat haragszik rám a Múm Aa okál aagtudnl 1 kihékitiui akaziaai, hogy térien vieaaa kimaám, da d Így lelelt: Mit y éa viaaiaterjek hoazád r le OMPfldáf, te hotelen, te elpárldit kagyauul kll kablainen malangattaaa tChban a boaaaa, aaélyaágaa ayAr-ban aíobhre való volt neked a gyimölaa-duaaa-toláa gaaalronnmta. Kaaérkodiál Nepiaanal a huliAmaó Ualatoa tatajAa, mikur pedig raáré idód vn||, aalbnoiuk hüaéhen Apollé kadvál^a-reatad. tlyakraa hállgatóataia ablakod alatt, midőn llatwr nyula nótáit tanulgattad, vagy rágyu|toiiál vataat régebbi dalra a rólam meg-lelajtkeave dalolgattál: iNiati>ao mutyi laagvr-natllag aa ágán., vagy ai ■ Mama bauám >*n vagy olyan asomoru kaadatttl a nam gondoltál arra, hogy agy költő Kotorhói aki pedig sokkal johbhoaaam, miat ta vaay - kUtdótt neked agy dalaaevagat, hogy aaaáaiiad mag a aa ott haver áókod kaakán lg»a, htasao elvaatál la-pekat, eleget, de a szépirodalom hidegen begyett, aokkal takabh ardekalt a QukkeMráma, % Deulaoh agyonlOvetéae. a poazUtaall dr Tafeála Koltán allogaláaa atb. Moat, hogy almait a avar* elmultak a rvndaa aaórakoaáaea aaaadbe lutot-tam agy e? de addle elhanyagoltál. Eridj ha-aiootalan termstéa I Bea bánod mée, vtaMaairaiU angaaial, de kieaea vArkaiaa, mak vArhataa, a aig bele aam taredaa, mlg a)ie megbéállök. Ilyen kakil prédtkáeiói tartott nekem aa áe aaeretett, ■aápaégaa m«mám. ^^a majdnem »a utolsó hajaiéiig Igaza vau aaki, hátha wig ut ia tudná, hogy aa író tollam a aaó talja* érteim, baa — megrusedáamtoti, VakáoióaUm a n«hAa». (fagy-Kanizsa. csütörtök. 2ili. TS. etet (»■ lap) 1»»S azepUwberhö 124a i868-ban 08 Va-*. 1892-ben 2\'i*/»-a volt; • így az Államnak minden kiadott 10 írtjából 1168-ban 8 kr., 1892-ben ii krajcár jutott a magyar nemzeti műveltség fejleaz-téaére. Olyan csekélység, hogy mellette a polgári községek, a felekezetek s > a társadalom áldozatai nélkül művelődésünknek teljesen meg kellett volna akadnia. Az utolsó három esztendő adatai nem állanak Zal&magyei anyakönyvvezetőt A balttgyouninaUr, mint mir ta\'iUttOk, kiae-inti ZalavéraMfya ujiMajfimUil aa aaya-kAayvvesató-kolyeáeaeii ia valamaaaylt a háx«e-■éf aaysköayv vaaetéaéral li körül valá köiremükrtdéaeel ia megbirta. A kinevetettek névsora a kSrxkci^ : A aagykaaiaaai kerOle\'ben Babóekay György poigarmeet*r, belyetieae Leagyel Lajoa várna) btkw éf rfMaiba Kollár Nándor körjtTxd, a csaastregiM &*cx látván körjegyiö, a sssaá-györgyvBIgyibe Z4m GyaUi kSrjegyző, a leie syefee Béáéeay &aaaö körjegyző. a beciaáilpha Höbor Jótml k8r»«tys/t, a tót-eseatmertoaiba Káwáa Mrng*__. \\ A puaata magvai aalha Baki Jimf sorjegvaö, a uent adoriániba Baké Feraae körjegyaó, » aeéeai-etigetibe Goliaár latvts kírjegvxó, a kerks-eseai-mikiOaibe ifjabb WeadI Ede kör igazgató, a sümegibe- Katik Gyalá siolrabirA, rendelkezésünkre, de ez is elégendő, hogy | helyettese Szabó Gyula firáai traofc, a oabwn-abból azt a tanulságét mentsük, miszerint j«kljw Sehreioer Dénes községi jegyxö aresilbe , .. ■ 1 V? i\',. tB»rW Anftl köxaédi )amo, a Maitiliba Kovács társadalmunknak fokozott áldozatkészségére {.yuJ, kö>ié«i jagyeö, * perlakiba Krímpacn van szüksége tanügyünknek, hogy ez ter- Jótsei kötsáai jegyző, az nlsfi-domboruiba Plobler mészetes módon tovább is fejlődjék. ,892., óta az állam is nagyobb Összegeket szentel Uégi jegyző, a mura-cxáuyiba •Vumaihi Sándor az oktatásügyre, a költségvetés évenkW ^\'r*\'1!^- * ^W^kitaakiba Dáaaa Béla ... . . , .... körjegyző, a disxslibe Sehwan Gáspár kőijegyző, gyarapodik, de mégsem oly mértékben, a a guláoáiba Neusziedler Jössef körjegyző, a itr- fAjegyxö, a tapolcaiba Árva? Laj* köatfági jegiső, iegy«ő, a felad saeaMaysfbe Hajgaié Lajoa kőr-« balatou lürédibe Náray Gyt/a Tiaoal\'árképaadai >|eóraör a báaok eaeat-cjtffylM Fflap Jóaaat 1___..1 _ -a__íi._ n_tt ___\' " - . ■ - - a__ mely minden igény kielégítésére elegendő volna. S habár az országgyűlésnek egy pártja sincs, szívesen meg ttgyi "költségvetést, a miniszter mégis csak a kiszabott korlátok között mozoghat, me- demloibe Vlasils Lajoi körjegyző, a nemes-vitaiba Pácaay György kSrjigjxd, a leeence romajiba Pap Mihály Jtörjegyző, a köveskálTsiba Febér mely közművelődési célokra | Sándor körjegyző, a kövágó-őrsibs Pap Lajoa nem szavazni a köíoktáHg-1 \'\'\' ?\'T^^f^L^1!^\'^\' legyso, a lalián-dSrögdlhe Deák Anlal kSrjegysö,- a falaÁ-eőraiba Knváős Endre kOrjapysA, a ewv pakiba Kabdebo Iitráa kfirjegyiö, as örvinye- . r 0_ .__ _.__c25^;=: i\'aibé Molnár Jtaoa körregy*®, a aemts-péoeUbe lyek bizony gyakran megakasztják őt ^ M6r körjegyiö, a »ieni.aDtal-lalv«ib» Né- Hogy e rohamos fejlődé* mellett mikor\' V1* ^ akáp^iM^b. HortáUj r~ Gyula körjegyzö, a nyiridibe Somogyi Josael szólhatunk majd normális viszonyokról, azt b«rjefrea,-a%ariba Ztmita Sándor k8n*tT><, bajos- volna megmondani. Bizonyos az, * mlbalyteika Soboaya Elek körjeeyifi, a gaüúba , ... ... — , r 7 , , .. Hohrer János kbrianyzO, ea tikhiba Linter (jkale hogy az államnak tokozotubb mérvben kell , ^.ib, Kammerr Sándor k«r- majd vjabb iskolák felállításáról gondoskodni klVíegyaí, a euat meríeib* Qerieeaee«< Jé—af körjavyii, a drmekotecibe Konyán Láeelí kör-jacfso, a hodoeánib* KhWady Gyala klieégi atjaryal, a eeoboiloalba Bartal Uytrsy kBrjaayra» a dekenoTecibe Tivadar Fereno körjegyaa, a Burakirályiba- Verbaaaeiee Nándor kSrjeRytó, a ceáktoroyHiba Moln*r Jéeeit köítégi birft, ha-lyatiaaa Gréáx Láealé k^Mfl | eayed. a dra»a-véiáirhelyíbe Korafeind Náador uUütf Jetyé®, a iMMurayaiha Koltax Lsjds körjegjrzö, a aara-siklósiba Kollarioi Imre kírjegy/ő, a mura-eaaatmártoaibt Baleaz Ede kjagyatf, a atridóiba Kraothaokar Jáaeaf körjenyzO, a Meö>anbalr-falvailba Jelinek Lésaló kflrjeny»ö, a dráva-fsa> apba Uagár Adolf kBrfegyíí, ai V. begy kara-latiba Pllohla Bala körjegyiA. ■ különösen, nagyobb gondot kell majd fordítania az iparos-szakoktatásra, az egyetlen budapesti középipartanoda, nem felelhet meg az ország ebbeli szükségletének, mert ott sem vehetők fel a jelentkezők mmd, s valóban szükséges volna, Fogy a polgári iskolai növendékek nagyobb része az ipari azakmákat keresné fel nagyobb mértékben, A esenlgróibiba Sofcolz Károly köaaáfi jegysö, belyetieee öieter Jöseei eranvoedi körjagyaö, ula-oe&oyiba Domby László kKrjegyaŐ, aala-kappéayib* Mariinc-evic. ItWáB körjegyeö, a türjeibe Práeaar Jáaoa kBrjagrxfi, a tele béri be HiciiJar Déeee Mfjutyié \'*e eale neenl láeeláiba Eieeiaar Lejoe kőrjegyed, a keejtkeJyibe Csirke irán kSnégi jsgyeO, beiyette>e Msasans Síndor «oH városi Idjagyaö, aa a led i«idibe Sarkady Károly kSrjafysd, a *eie euntóibe Milkotíae ttesa körjegytö, a karmeceibe Pallér Jáaoa kör- ... ---.—j . jegyző, hi alnó pÉbokibe Nóvák Károly körjégyxtf, mmt eddig tevé, képzett ipart eröcre erjinánMaaité My Bála kBiWysá, g taehagy- onzágnak nagy szüksége van s még na--gyobb lesz idővel. hónapra elnyugodott beunem a rajongd lélek -a »kir« eddig mindenki azt mnadtSi hou •aaona is idaallsis*, az Árost olyaff realtwa használta fel a nyárt... Még is lakolok érts. Lám a Múzsa ■ily kiiakadáeokat boa (al a rak alibim, meny* nyire érzem a lelkiismeret vádjait I Da annyit mégis mondhatok, bogy Músea ónegyeéga kinaé kfllSaóe. Ennyire duzzogni reéml Hiába) ai aeasoayok többé-kevésbé szeszélyesek, a múzsák csak abban kttlönbBsnak ebben a lekialatbea, hogy ök legaatsaétYMebbek a Utiékeayek áa olim-paai lataoekre, pedig a kóltéaaat éa seaa músaája jó *iaaoaybaa eaokiak lenni agyaaáaeal. Amint ily gyötrő lelki állapotban lUnÓdüm: valami melaacholikoe lájdalom fi] exivemra s lelkem ngy elborul. Tépelődöm, vájjon ■ital\' koshataám belyre hibámat. Leültem atoa elhatárolással, bogy a Zala eaáasára megírok egy láreát a a vígén idézek pár sort agy igsa jól ismert népdalból, hogy hassa aMg Mú<aám ssi-vét, béküljön ki, térjan visaaa hotaám. ■ITIie fa tfaeéet nanea Mnüek, Ojtn rlaaa, aHjiiad aitf a HU aainmat." Aa ióéati, mint latol ia achtetatlk r sikerüli, de nem ugy a lárea I Hiába vult minden igyekezetem, Bocsássanak mag kedved ol-vaeóim, nem lehetek róla, haragaaik rám a Múzsa nagyon. vanyareiba Aagyáa Jáaoa koriegysö, a aiepet-nekibe Dánae Ferenc kérjegyaó, murakereasiur kullátszegibe Szemző Gyula k0rje»y«0, a langri-aibe Nagy Ferenc k&rjetytö, a sala-raaat-bala- Megyénk virilistái az 1898 ik ívn. A megyei igazoló válantmány a viriliaták névjeg|iekél aa 1888-ik árra a körelkeiőleg állapitoMa meg:_ Gróf. Fejlelite Taaaiió, gr. TeslatiU Jenő, Cbaaspanaar Lipót, Roamenith Bikárd, Kollár latváa, Harkányi Kániv.ltkay László. Tartnyl Feraae, dr. Visíendvay Jóuef, Bzronyi Benedek, Péllar Pál, Roaaafeld Lajo-, gróf Balthyányí Ernfl. tiogvaj Málé, Töreky Aladár. MaU\'iaaky Kerenc, Klein LipÁi, Takács Jenő, Bogyay Isivéa, Tamás A dám, Kars»g Béla, Kareaag Vilmos, Gatmaaa Ödön, Gaiauaa Vileaoa, Uatasaon László, Gaiaaaan Aladár, HtraehUc Miksa, Sömógyi Gyula, grói Bathyányi Jósael, Halay Jtáwly, Vialaaidwy Sáotej Berexa Láasló, dr. Aagaaa Zsigmond, Szily De«sö, Clemehi Lipót, Vésaav Ltailé, ilj. Hajky Lajos, Láaár Jóiaaf, Stern 1. Mór, Szommar Ignác, dr. Ciinder István, Szenthmihályi Deasff, Barnayl Ede, Honerla Hermán, Lyka Sándor, Dobna Benfl, Mataaoviia István, Botsay Pál, Üertelendy Jóssal, gróf Osfm Naador, gróf Hányad? Béla, Caarita Károly, Hertalendy raraae, OUay (iaidó, Fiseher Lásaló, Balaton Jósseí, Blnm Józset, Dttfartee Iam, báró Poifani Génit, Hirsotnrmnn A„ PMIar Koorsd, Paeaak György, Braaar Miba gsosdr Láasló kflriégVifl. a gelselbe Kugler Ignác, Löké -Séma, Kooro<er Frigyei, Hksehl c..j.. l\' .ajiillil e,__5__"lt rJLÍ-—•___o JL\'Jl kll.jX Sándor kBrjagyió, a galambokiba Slarzxinuxky Gyfixö körjegyző. A kis-komáromiba Ferenoy Jánoa kBrjefyxö, a aormásiba Grfinieltt József kflrjegyxO, a aíir-azeglbe Pandúr K»r»nc köriegynő, á auharfhe Gyok JglvAn tösségi jegyző, a pacodba Koltay Lajoa krtrjegyző, a diöakal-pálkonyaiba Galadita Lajos körjegyző, ax oroaslony-b«ksa-básiba Hálást István körjsgyxó, a lalaő-babAtiba Koltay Láaxló körjegyzó, bacaa sseni-láaslóiba Toppler György körjetysö, a nagy-kapornsklba Seregélyes Károly korjegysó, s ssla-apáliiba Benedek János körjegyző, a Hseiit-péteruriba Ridelmáyer Károly könégykő, a aala-ageraxefibe \'Németh Elek vároai löjsgytö, az andráshidaiba Hsrtl János körjegyző, a ieisö-bagodiba Tóth Gyula körjegyző, a bakiba Fűzi Kálmán hBijegysö, a bessenyőibe Borky \'Anlal klirjegyzöj a nemes-apátiiba Arvay Gábor kórjsfysö, a sá nriiba Vucskics Igná\'e kőrjegyiő, a söjttriba Baiás István körjegyxő. A ssepeiklbe Molsár Iaiván körjegyző, s aa-lomváriba Takácb Lajos körjegyző, s zala-lövőibe Jobbai Géza k&rjsgysó, h novaiba Bessrédy István körjegyző) a eaonka-hegyhátiba Horváth .Lijos körjegyző, s nagyJengyelibe Fodor Guss-táv kjrjjegyző, a tárnok-ofosalániba Buly Gábor kórjagyaö, a piVsICs Kőtnyak Fereno k8r-jegyző, a leoiiibe Hühn Bála kBrjagysö, a alsó-lendvnibn Baranyai Kálsaán községi jegyző, helyetlese Hsdrovioe Elek körjegyiö, a oserencsó-oibs. Graaanovioa Aaial körjagyxO, a bellaiioeiba Nagy Sándor köijegyső, a inrnieeaiba Néma*k Fereno körjegyxő, a bsgonyaiba Török Kálmán körjegyzó, a dobronakiba Forintos Titosi körjegyző á rédlcsiba Török Józael körjegyző, a Armia, Moaaet Ferenc, dr. Saukxs Nánddr^ Gránar óésa, Kaiaat Jósaaf, ilj. Háosky Kálmáa, Zaaly István, Fábiánles Ktraly, First Benedek, Eperjeasy Sándor, Jusstue Isidor, dr. Háry István, Háezky Kálmáa, Wefax Jóssal, KrtMOta János, Cserién László, Babóehay György, dr. Xriedassn Barnát, Sknblice Imre, dr. üyömftray Vince, Dsnranes Jáaoa, Hartaleady Béla, Deák Mihály, Repoeh Gyala, Boayay Kálmán, Ksméay Andor, GyBmöray Gáspár, LOvringer Ignác, Gau Ödön, Neamaa Már, Nagy Kánly, Caeadsa Jóxaal, Talahér Kálmáa. Osaaanák Jft««ef, Puhal Ferenc, Ura ser Jakab. Hetyey Karóit itj. Keteohl Véuoal, Koaáry Aurél, Caator Jtaoa, dr. Kraaovatx Ignáo, Sohwarcz Guatláv, Scherla Albert, Soboris Jánoa, Ebenapanver Lso, Kraae Lajoa, Ziegler Kálmán, Hsba Jiaaet, Vurglita Ágoston, Skohllfix Jenő, Bogenriadar Jósaat, Eiiner Zsigmond. Slmor Jáaoa Boltka Jáaoa. Sxele Ignáo, Stabó Imre, Zosolly Ferenc, Jaoá Ferenc, Saakmáay Jóssef, Mejer Salamon, Köaigmayar Jánoa, öry Miklós, Leasaer Samtt, Sxabo, Lajoa dr. Tuboly Gyula, Laakay Fenne, dr. Szekeres József, SkAblics Gyula, Kűliey Jéxaet, Hejéa Mihály, Bknblim Zsigmond, Mlld Mihály, Blsa Pál, Llohlenslaln Jenő, Roaaatala Alajos, Beserédy Lajos, RosealeM Lajos, Amoa Jakab, üaaieraata Lajos, Kováes Jáaoa, lyánica György, Nagv Aladár, Baáa Kálmán, Kobn Gáspár, Uroezflry Oyals, dr. Scbwarta Adolf, Learasr Ferenc, Stern Sándor, Kövea Ede, Forintos Kálmán, Naakovica Vilmos, Pollák Lázár, Sohmidi Emil, Sebeslény Jóeset, Hajlk István, Strem Vilmos, Slrem Tódor, dr. Hanaar Jáaoa, Vrans Frigyes, Glaviaa Karoly, | Varga János, dr. Brrger Ipáé, Tuchler Ntgf-Kamzsa, csütörtök. Zala. 73 szám. 9, lap.) 1895. szeptember hó 12 én. Jótaef, Gsdó Mátyáa, Boika László, Thassy Kriatóf, Voiiner Jakab, fioaáayi Ferenc, dr. Dunaat Fereac, Hirsebmáa Nándor, Henct Amál, Kollár Jánoa, Bernteid Mór, Koltay Jeromos, Sebeetény Lajoa, Baka Boldizsár, Baterédy Sándor, fráter Bálit Unz«r tiltásán Klet, Hirachl Kde, Imrey Ferene, Friscb Lipót, MW*1 Jáhoa, Neuarark Ignác, Kis* Pá), y* Wriaabáeker Jápo«, Scbttta Sándor, I.ey Jótaef, Zaihurecsky Márton, Eitaar Sándor, Bl»u Lajoa, dr. Diek József, Juk Jówef, Berger Jakab, Zarkovisa A<beri Serkovies Lajo«, Síigethy Antal, Beserédy Lattlo.Berínyi Jenfl, Yeliner Adolf.Stadel János, Scbeiler Adolf, dr. Mbó Jánoa, SaOta Detaő, Mojier Jóstef, Thaaéy Imre, dr. Ploaz Pál, Rutaiéi Karolv, Sifits Zsigmond, H»jbt Mihály, Baranysy Béla, Uroaa Pál, dr. Kale Aa>al, Hirachteld Samu, Kun Sándor, Molnár Kwk, Bal us Lajos, Back Károly, Löwy Adolf, Fim N. Vidor Sí Baranysy Ödön, Skabliea I. loirab Antal, Tökéaay Lajos, Farkai Gábor, Saaawk -0: Adöíí, Bábaily Sándor, HlatkÓ Janó*, fUj Máiyáa, Kiaa Jánoa, Leazner Jóiaef, dr. Bárdió György, Bogysy Jánoa, S<ommer Sándor, dr. Schreyer Lajoa, Somogyi E\'ek, Laubbaiiner Oazkár, Lengyel Barnát, BQebler Jakab, Surik Márton, Morandioy Bálint. Kalona < * István, dr. Vadnar Béla, Pionsr Ignao, —Bfflaaec* Jóseel, Tliumka tűidre,—fiimngsr .Banrtek. BftftintKPifyi Bla\'a f friár. F*g\'y István, Boschkn Gyula, Vigner Károly, Boaenberg Sándor, Tatáé* Alajos, üron Lajos, Barg Bódog, Mojaer Ferenc, tirfinbnt Külftp, Orfinhnt A. Grünhui H. Nuasi Mátyán, Farkas J. Steiner Simon, Láiár Soma, fteasuurger Aladár, Cseeinyák Sándor, Vogler József, Handler latrán, Tavaaa fatván, Sélroay Lipót, dr. Ubersoha Mér,- Farkaa Imre, Tolnay Tivadar, Hedáaay Béla, Szabó Dtea, Mobam Uavald, Laaakovioa Jós*af, Nagy Jóiaal, Kohn Henrich, GrOnhaum Farsaa, Oevatd Jéaael, Kondor Ferenc, Vértaeny Iván, Sattler Mór, Wnlták Pettő, GyömBrey Jánoa, Nagy Lán\'ó, Bahoea Árpad, Simon Gábor, S<eidmann Samu, Flleg Jótaai, Armutb Mátkán, Morandiny Román. ■ . \'i "... _J megjósolni -jónak Iátjk. Az egyházpolitikai törvények életbeléptetésére vonatkozó alispáni rendeletet dobszó mellett hirdetik ki a falusi lakosságnak s« nép nem zudul tel az istentelen* liberális államhatalom ellett Söt ellenkezőleg: figyelemmel hallgatja érdeklődéssel kiséri a jegyző magyarázatait, melyek azt hangsúlyozzák, hogy a honpolgároknak ez uj kötelezettsége amilyen Hasznos és Célszerű aZ államra épp ply w*rtiy. telen az egyházra s a népvalláson éizttlf/ téré nézve. amellett még ingyenes is és] mi hamar megmerned öregünket I valami nagy zaklatással bizony nem jár. A nép a falusi jegyzőnek mondókáját az ország nagyon is katholikus egynéhány vidé kén még lelkesen meg is éljenezte, —Tehát korántsem irtózik a szabadelvflség ördögétől. Ezr csak a »rtéppárti« fekete sereg festi a falra. E píngílási kedvtelésük ben az ultramontán főurakat hovatovább nem lesz érdemes zavarni. Hisz ma már se a- püspökökre, se a népre nem támaszkodhatnak. Egyedüj, elszigetelve állanak ők, ahogy elejétől fogva megérdemelték. Már Vasiprémbea is öregnek kivtok őt, mikor egyStt jármok iskolába. Akkor 6 teolofua volt és már a katedrán 111; mi pedig aa halók vol-luok éa axepagö bámalaital fogadtak a terme tae fiatal papo*, mikor aa ontályba tépett éi ttt-tattal hallgattuk, mikor liaateletet paraaeaoM baaszus-baagon augyarázta dr. Moóoiek nyoaaáa a geometriának akkor még vadooat aj it& taoté-teleit. Hóit menzarsttatts vatSak am a aaámt t». doatinyt\' Mrtywi félafoaiMVt battganak a Az elszigeteltek. A magát néppártnak nevező főúri izgatók <s ielforgatók szövetkezete maholnap teljesen el lesz szigetelve a józan hazafias közvélemény Qditő tengerében. A püspöki konle-tencia zárt ajtói mögül is világosan és érthetően szivárgott ki az őrömhir, hogy a katholikus egyháznagyOk tanácskozása folyamán nem emelkedett egyetlen hang sem, ttialy a Zichy Nándor féle túlzásokkal saoli To II tuftában. a levegőbaa. xiaritást viHalt volna. E nagyfontosságú konferencián fényesen győzött amaz eszme, melyét Magyarország nercegprimása annak idején a VFaX< jelszó alatt, hangoztatott s amelynek előbb-utóbb, az izgalmak lecsillapultával, győzedelmeskednie kellett Mert nehéz lett volna föltételezni a magyar főpapokról, hogy ők a szeretet vallásának s a hazának nevében szit-sák azt az áldátlan tüzet, melyet egy izgató tsapat gyújtott meg az egy időre könnyen félrevezethető nép lelkében. E veszedelmes játék X tűzzel csak egy pár hdyen kezdett sikerülni a főuri és al-papsági heccelőknek. Most a püspöki konferencia megnyugtató lefolyása után s három héttel a szabadelvű reformtörvények életbelépése előtt nincs az országban az a vakbuzgó vidék, nincs az állampolgároknak az a számottevő csoportja, mely hajlandó volna a törvény s a béke ellen izgatókkal egy húron pendülni. Az ország, több vidékéről — nevezetesen a Bánságból és Pécs környéke felül — máris örvendetes hirek érkeznek, melyek a mellett bizonyítanak, hogy azok a »vallás-talán r reformok korántsem fognak a sokat emlegetett nép körében oly nagy ^visszatetszést* és »megbotránkozást* szülni, mint azt-az ultraklerikálisjiad nap-nap mellett Miriárdnyi poratomok úszkálnak euklől aattrke leas as ég sljs. Hiába: őasül már as idő. Oak lerméazetsflsMwt erfitkSdéae ez a kánikulai ■elteaég aa őasre bajié természelnek, mint mikor a dere»ed<T halániékn férfi ifjúkori aaerel m*l iáanlAl - ,. .i i ■a iUBUIgl. A levelek, s növényiéi hervadnák, sasnak. Megérinietle már az iagó lomboaalot as (aa jeha.,. •\' -v- Megremag ettől a titkos, hideg érialástöi minden. —1 .\' "r. As áiat, Z riruláa barsuériaiéae ez ée «mléket tatö küasőntéae a télnek, mely atomom enyészel, puttiuláa, lematéa lati a tegnapi riruláa 1818(1. A mi klimánk balálmádarai: a kia araayoa iaeakék eaioaaragve röpkédnek ide a lora, kereetk enymáat a nagy vándoraira kéaafllodéa látat aiataégével. Megérzik a termésiet lassú berva-dátát Mátlel bl a téli tsason\' aranyoa fecskéi már »;M«aáplí«.flt « tnr^ZkkZI a il» ves ciictergéaaal a korió áaifattján éa gyínyBr-kodnek ttokban a hatalmaa pnr-iSleaérekben, miket a kavargó asél rőglöaőa iátsal jókedvében Nagy-Káeltaá Subaráján. Nagy humor lakik Nagy-Kaniaaán még a láncoló asélben is. Miniha aat akarná produkálai; hogyan lehel kOnayü askrrel port binieni aa emberek aa—ébe. A nyári caandnek mindenüti vége vaa. *Ujra benne vsgynak a megazokott aablonbaa. As iskolák környéke mégnépeaQlt A muzsaflak nagyföntoasággal .cipaigetik bónuk alatt a ml-nissteri tantervben előirt rengeteg tok tudományi, A komoly tanár urak lehorgaaatott fővel módiiéinak: bogyan lehetne valamiképpen megboat-atsbbilzni a világ életélj Meglévén Írva, hogy tudomány által kell elvennie a világnak. A piarista tanár urak egyhangú kopogásnál méregetik a gymnátiumi liget mellékét. Kezükben a diákrellegtétő noiits-kOayv. Többnyire mind itmert, megszokott alakok, jóképű, Kalaiaoii-azellemü atyák, akik trádióig nalia lelkesedéssel hintik itt á fiatál nemtadékbe a hazaszeretetei. Ctak a jó Oreg Obalcz nincs kStSUDk, hstal-maa alakjával, agéazzégaa, mosolygó képével. Öregnek mondtuk, pedig dehogy volt Areg. Fialel ttjv, fiatal lélek volt mindig, de valami impozáns vonáaul, smi osskugyan sz öregek főlényét biztosította neki. Most már vége van mtadeaaek. Többé nem érettetheiwa vele tanítványi bálámat, őszinte ragaatkodáaomtl. Olyan gyorsan, olyan váratlanul el meni előlemT* Ahogy as Stzi hangulat lelkemre traaakadik, nem tudok arabadulni a gondoláitól, Twjjy . mért keileit ennek á még élte deléa leve, readklvBi erőteljes, kliBnö humora embernek olyaa boloo-doa véletlen folytán a airba haayatiaaia. Egy légyealpéatől elpusztulnia a piarista Sámsonnak. As öeai a tél meglebbenti ablakom le tett rsdényét, homlokomra zarraa, vágégaímitja agyamat. Valami ketótiöa hidug áramlat mag régig idegei maa. A síéi játaava visai tovább a miriárdayi pór-atomok ti. Mindet, minden oaak poraaem a aagy végtelenségben. A fenkült goadolatoktól égő agy I A aieatektrt lápgoió aaiv I Milyen porba omiatrtö goudohrt bi \' H I R IX — LAraié klr. k«r«e| Uat4éM. N*gy upávii, 11 voTír éi hivauma ritag etártr iéaaréta mellett » gaeni Zm\'gmnad kápelaa a#r-lioltiáha helyesték aatrdáa délután örök aynga lomba ai oly ifjaa elhunyt kir. hercegei, kinek aaerencaéllen halála miadaa magtár ember ativét megdöbbentette. A readkivBI aagy aaáara leaehbnel diasnahhp koatora kftr mt rolt ,Zalatármt9yt köiőH>\' pompás koatoruja la, eiy. nagyon hamar aa enyéaiat martaléka leaa, de aa-easlék, amik aa ifja, magyar —»elé»l éa » értalmü lóharoeg vianahagyatl, örökké élat fog a magyar nemiet ssivébea. A frfcZ\'t Hhnrmí/1 Rét* ta. léihaduagy, sa alaédumburul B^aky íllnuhltr és fia oég göstüréazetáaek igazgatója, e hó S-áa tartotta esküvőjét Adtam liona klaaaszonynyal, Bóaai Mór k8r* éa vasntl orvon Mayával Ko- -torban. Aa eaketáai Ünnepély igen diaaes s aagy-ázáinu kSsönség jelenlétében az uj pár lakásán tartatott meg; a saerlertást Saíwares esákiorayai rabbi végette, ki igen szép magyar beszédet intéseit a mátkapárhoa. Kellemesen lepte meg t kötönségei Balogh Mór, a oaáktornyai iar. bál-község fiatal U| kántorának tlüavBrü éneke. Koatorus leányok voltak: Fried JoyefaMázasról és Fried Saelína Bárosról, a m#yaaaeoay unoka nővérei. Aa eakeléat léayes estebéd követte s menyaaatony asfilői hátábaa. Két hatalmaa villamos Ívlámpa világította mag a tágas udvart, hol duaan megrakott aaaialoknál igen jól érezte magát a mintegy 70 föayl vandégkoaaors. A sok asép felköatSniö stiaián hozzájárult a kiiünő hangulathoz. Elismerés illeti aketoriöak, tSaol\'ó egyesület zenekarái is, mely már a délutáni órákban megkezdte asükOdését és fáradhat* lanul aetiviiázban maradt reggeli 3 Aráig, mikor is a társaság teljesen feloszlott. — EI|egjraS& T\\um Lipót elönyB.eaismert fiatal kereskedő Nagy-Kaaissán, Jegyet váltott Wumbtrgén. Henrik kereskedő leányával Matild* kiaaaasnsynyal Putsla-Siant-Mihályoa. — Adouaány. A népkonyha javára egy istnerellenül maradni Óhajtó emberbarát Cö irtot adományoiott, melyért ezúton nyilvánítja köszönetét n népkonyha elaöksége. — Atuplló tag. A nagy-kanissai tar. jótékony taőegyletbe ujabban alapító tagul 50 forint járulék lefUetéaével St«m Ignác bééi lakos iratkozott be. Nagy-Kam*M OÜtörtök. 1861-ban a8V#-a, i8$»\'hcn t\'i*/<<a volt; a igy az ülamnak minden kiadott 10 írtjából 1868-ban 8 kr., 1892-ben 21 krajcár jutott a magyar nemzeti műveltség fejlesztésére. Olyan csekélység, hogy mellette a polgári községek, a felekezetek s a társadalom áldozatai nélkül művelődésünknek teljesen meg kellett volna akadnia. Az utolsó bárom esztendő adatai nem állanak rendelkezésűnkre, de ez is elegendő, hogy abból azt* s tanulságot merítsük, miszerint társsdalmunknak .fokozott áldozatkészségért? van szüksége tanügyünknek, hogy ez ter mészetes módon tovább is fejlődjék. 1892. óta u állam is nagyobb Összegeket szentel az oktatásügyre, á költségvetés évenkint gyarapodik, de mégsem oly mértékben, é mely minden igény kielégítésére elegendő volna. S habár az országgyűlésnek egy pártja sincs, mely közművelődési célokra asivesen meg nem stavazná a közoktatás Ogyi költségvetést, a miniszter mégis csak a kíszabőtt korlátok között mozófhit, melyek bizony gyskran megakasztják őt. Hogy e rohamos fejkJdée mellett mikor Zala, 73. szán. (*. Iap4~— Zalamegyei anyakönyvvezetők A bellgyininixeier, mlat mlr em\'itettők, kfni-veate Zalivármegye anyakBoyvveieMllt és anya-kiinyvezatő belyelienii éa Velemeantlt a báaae-ági anyikönyr ve*ité«é»el él a háiaieágkóté* körül való kOzremlkődénel la megbfila. A kinevezettek névsora a áBvefkesö A eagykinlnnl kwöleilwn Bibóehay fiyőrgy polgáraieeter, befyetiaae Lengyel Laioa váre«i 10jegyiö, a lapofaaiba Arvay Lajoa kösségi jegyié, 1 bslatoiirlttredibe Náriy ffya\'a vinoeliérképeadu izngatá, a iflaeglhe fOtik Oynla noigabtró, KelyeiUai Bea hé GyuJa járáai lmok, • oaahrnn-dekfbe Bchreiner Dénes községi jegyző, a reailbe Bárdié Antit höuégi jerysö, a légrsdiba Kovács liyula köziéfi jegyző, a perlakiba Krámpeez JóZsii kőt sági jegyző, az aluVdombornlbs Pléhler Imre kösiégi jegyaő, a koiorlbs Kels flyörgy kőiségi jegyző, a mnrs vidibs Btbfes Gábor kői légi jegyié, a mnra-eaényibi Vi«mnhl Sándor könégi jegyző, a nagy-bakóaakiha Dána* Bála körjegyző, a dlsislibe Sohwsn Gáspár körjegyső, a gnláodlbs Neusaiedler JÖaaaf kBr jegyző,\' a IBr-dimioibe Vlasiti Lajoa körjegyző, 1 nemee-vitiibi i\'áoaiy flyörgy körjegyző, a Iteenre iomajiba Pap Mihály körjegyző, a köveskéHaibs Ksbár ■Hiader kör jegyző, a kővágó-Őreibe Psp Lajoa körjegytÖ, a monoaior-ipátibi Kuli Lukács kör-jegyié, a lilláa-dOrögdibe Deák Anial körjegyaő, a felsó-eőrsibe Kovaos Eadre liörjagyaő, a mo< pakiba Kabdebo Istvte körjegyző,, az örvényeidbe Molnár Jáaoe köífégyíiff, a aemee-péoeilhe Ciéry Mér l|ör)egyaö, a szeni-antal-lajvaiba Németh Ignác körjegyző, a káptalanfaiba Horváth Gyula körjegyső, a njlrádiba Somogyi Jóssal sflf-A■< szólhatunk majd normális viszonyokról, azt! kdTjegyiö. a\'fiHibi Zlmlts Sándor "íörjegyió, bajos volna megmondató. Bizonyos ax,[» milialyjalbs Hobonya Blek körjeiyaő, a gaWiba \' hogy az álláiffnak fokozottabb mérvben kell! krtrjéjyao, majd ujabb iskolák felállításáról gondoskodni j jegyié. I liohrer Jáaoe körlagyié, 11 ukklba Lioter Gyula gogátüÉIba ~~ Kummert Sándor kör 1895 szeptember hó lt-én bakea és győrfaiba Ko\'ler Nándor kőrjegyaő, a cventregíbe Baci letvéa körjegyző, a aaaal-gyírgy völgyi be 7Maa Gya\'i ktlrjeryiő, a Int araiba Bétány Reaaő körjegysé, s bienkilfiba Hóbor Jéaaaf köriegyaö, a tót-inni airtomba Ksaáo Lajoa kör jegy iő. ^ A punta-magyarodiba Blkf\'Jéaasf körjegyaő, a azint ador/éniba Bahé Fareae körjegyaő, a iiéeii-nigetíbe Golioár latváa kBijagyző, a karka-aaaai-miktőaába ifjabb Wrndl Ede kór-jagyiő, a UhA eaamanyeiba Ríjgatő Lajoa körjegyző, a bánok laent-györgyíhe Fálöp Jéaief köríegyeő, a sient-márisibi Oorieeaaeez Jónef kotjenyző. a dntlovselbi Konyán Lésaló kflr« jegyző, a hodoaéniba Klifalaay Oyala köwégi •ijegyaő, a nobotíoiibs Bartal György körjegyio, a dakano\'edba Tivadar Fen no knrjagyaa, a marakirályiba Werbaaaaioi Nándor körjegyaő, a Csáktornyáiba Molnár Jőaaat kősaégi felró, be-lyaiteea Orés* Lá«aló községi jegyző, a dráva-váeérbalyiba Korafeind Nándor községi jftyaé, a bottorayaiba Koltay Lajos körjegyaő, a mura-siklósiba Kollariei Imn kőrjsgyrő, a mára-ssént mártoaib* Béltől Kde kjegyaő, a strtdóiba KraatbaekaT Jóssaf bőrjegyző, a leleő>mikály-falvaiba Jelinek László körjegyző, a dráva-caá-nyibs Usgár Adolf kőrjagyaé, az V. begykerS-letlbe Ptlshia Béla körjegyiő. s külőnösdn nagyobb gondot kell majd fordítania az iparos-szakoktatásra, az egyetlen budapesti középipartanoda nem felelhet meg az ország ebbeli szükségletének, mert ott sem vehetők fel a -jelentkezők mind, s valóban szükséges volna, hogy a polgírl iskolai növendékek nagyobb reaze az ipart szskmákat kereané fel nagyobb mértékben, mint eddig tévé, képzett ipari erőkre ea országnak nagy szüksége van s még gyobb lesz idővel. na- hónapra elnyugodott bennem a rajongd Illek a akirs eddig mindenki azt mondta, hogy magyna la ideelleiea, u most olyan reálina baaanálta M l snrt... Meg li lakolok érts, Láa i Mdgáa ml\'y kitsksdáiokat hos lel a rak elibém, menynyin érzem a lelkiismeret vádjait I De aanylt mágia mondhatok, bogy M&ni önsgyaága hlné kfllöeöi. Canyirs dussogai reám I Hiába 1 ai aanonyok tébbé-keváabé ssssaélyssak, a méssák aeak abban kOlönböanek ebben a iskinletban, bogy ok legazsssélrseebbek a féhékeayek aa ollm-pum ia tinikre, pedig a költéaaat é» aeae múzsája Jó viizonybsn szokták lenni egymánal, Amint ily ayötré lelki állspotbán lüoödöm: valami melaaonolihue fájdalom Hl asivemra s lelkem ugy elbora> Tépelődöm, vájjon mivel hoahataám helyre hibámat. Leültem aion elba-téroiáieal, bogy a Zala iiámára megírok egy tárcái s a végén idéiek pár sort agy igea )él iemert népdalból, hogy hassa meg Máiaám ssi vét, béküljön ki, térjen viaaaa hozzám. ■Hla vyara rla nagjn ím Z7«grlM Mg a lájá nlvait.\' Az idéiet, mint látni is méltóztatik 1 __________________ aléggé sikerült, ds nsm uzy a táreal Hiába vull minden igyskesstam. oocsáissnsk meg kedves ol-vsaóim, nsm isnstsk róli, hsrsgsslk rám a Méssa nagyon. A izentgróibiba Seholz Károly kösaégi jegyaő, helyetieee Olaier JőlSff aranyoedl körjsgysÓ, nla-oiánylba Domby Láaalé körjagyiő, iali-koppányiha Martinenvie* laivén körjosfyaö, a tllfjelbe l\'rácasr Jáaoe körjegya(), a iilibérlbi Hleblar Dénea körjegyiÖ, a aala-azent-láialélba Hbnmér Lajos kör jegyié, a keetthelylbe Cslrks Iván könégi jegyié, belyiite»e Méaaároa Sándor volt vároai lőjegyiő, aa alió aaidfbe Sarkady Károly kBrjagyao, a iala száafölbe MllkoViéi Ueza körjegyaő, a karmáoslba Pillér Jánoa kör-jsgyió, aa alsó páboklha Nóvák Károly körjegyaő, a láradléktbé Dily Béli körjegyző, r vazbsgy-ranyarolba Ángyán Jánoa körjsgyiO, a siapst-neklbe Dénes Ferenc körjegyző, murakereesiur koHátsisgibe Saamaő Oyuia körjegyaő, a Inngvi-sibe Nagy Ferenc kUrjogyzÖ\', a aala.aaeat\'balá\' galba Saoady Láialé körjegyső, a galaeiba Kuglfr Sándor körjegyaő, a gélimbokibi íiiraaiaaaky (íyőaő kőrjHgyift, A kla- komáromiba Ferenáy Jánoa kör|egyiő, a aormásibe QrBnfsId Józsel kőr|egyiö, a sir-iseglbs Pandúr Fereoo körlsgyaé, s ssabarjba (Jyuk István lönégi jegyző, a pacalba Koltay Lajoa körjegyső, s dlóaksl-pálkoiijilbi OaladHe Lajoa körjegyaő. is oroealony-baksa-báaiba Ha-láai litvén körjegyaő, a leleő-hahótlba Koltay Lásilé körjegyaő, liuoiii sseni-láiilóiba Toppler György körjegyaő, 11 nagy-kapomaklba Seregélyes Károly knrjagysó, s ssla-epálllba Benedek Jánoa körjegyző, it saeul-péterurlba Hidalmayer Károly knjegyaé, a iila-egtraaiglbe Németh Elek városi lélegyiö, aa aooráahidaiba Hírli Jáaos körjegysö, 1 ieleö-bagodlba Tóth Gyula körjegyiő, a bakiba FOsI Kálmán hörjegyaő, 1 beaaeayölba Borky Aninl hUrjsgyiö, a nemee ipátilba Arvay Gábor körjtgyaö, a aá ndiba Vueakioa Ignác köijagyifi, a aöjtéribe Búzás István körjegyző. A iispsikibe Molaár István körjegyiö, a aa lomváriba Takáob Lajoe körjegyső, a aala-lövőiba Jobbal (iéaa körjegyaő, a novaiba Beserédy István körje0if), a cioaka becybátlba Horváth Lsjoi kBrjagyao, a aagy.lsngyaliba Fodor Uuas-táv IBrjsgyiő, a tárnok-oroaslániba Euly Gábor körjsgyaö, a pékalba Kotnyak Ferene kBr-legyaö, a laniliba HBhn Béla kBrjagysé, s alsó Isndvslbs Baranyai Kálmán kBsségl jagysB, be-lysttsss Hadrovlss Elek kArjegyaő. a oiaranoió-elba. Uraaanovloa Anni k6r|sgyiö, a bellalinoibe Nagy Bándor körjegyiö, a lumlotalbi Némáik Ferenc kör|sgyiö, a bagonyaiba Török Kálmán körjegysB, s aobronaklba Forintoa Titusz kBr-Ijeyyiö a rédloiihe TBrBk Jóaael körjegyiö, a Megyénk virilistái az 1896 ik évre. A magyal igazoló válaaatmáay a vlríliaták aévjegyiekét ab 1896-lk évre a kövatkaaőiag állapította meg: Gróf Festelita Taialló, gr. Tmetiti Jenő, Ebeaapanger Lipót, KoamaiUi Kikérd, Kollár litván, Harkányi -Károly, Itbey Láaalé, Ttrányl • aranr, dr. Vialaad vay Józiéf, Baronyi Haaadaa, Péller Pál, Boeaafeld Lajo\', gróf Batthyányi Ernő, Hogyay Máté, TBreky Aladár, Malaiianky Ferenc, Klein Llpét, Takáaa JaaA, Bogyiy latváa, Tamás Aaém, Kareng Béta, Karosig Vllmna, Gnlmaaa Ödön, Gatmaaa Vilmos, Ualmaim Láaalé, Guimaan Aladár, Hlraaklar Mikin, Somogyi Gyula, gróf Bathyányi József, Tolaay Károly, Vialaadvay Bándór, Bareaa Láaalé, dr. Angisa ü\'lgmiiaé, SailV Dana, (\'.lemen\' Lipót, Véeeey Láaalé, ltj. Hajky Lalea, Lázár József, Stern J. Mór, Ssommar IgbAo. dr. Caiader litván, Baanthmihályl Dnaf, Bamayi Ede, Hoaerla Hermán, Lyka Sándor. Dobna Benő, Mstaaovlts latváa, Bonay Pál, Jtarfalendy .lóiásf, gróf n«ym Niador, grét Hnayséy Béta, Caertán Károly, Hertalendy íereno, Oltay Gaidó, Fiaeher László, Balaton Jóaaal, Blan Jóssal, Dervarioi Imre, báré Potéani Gén, Hiraobmann A., Pféiler Konrád. Peeaek György, Braair Ignáe, Löké Samu, Knorazer Frigyei, Hirsohl Armla, Musset Ferenc, dr. Biaktta Nándor, Sráner Cáai, Kiinr Jómf, ifj nácakf Kálmán, Ziely litván, Fébiánlos Karalv, FUrst BiSeéak, Kper|eny Bándor. Jusztin Iiiüor, dr. Háry István, Háesky Kálmán, Wslsa Jóaael, Kgwaeto Jánna, Öáirfáo Láaa\'ó, Babóehay György, dr. i Friadmaa Barnai, Skablioe Imre, dr. GyBuiArev Ylaee, Darvariee Jánói, Hertalendy Béla, Deák Mihály, Bipooh Oyals, Bosyay Kálmán, Kemény Andor, GyBmSrey Gáspár, Léwiager Ignáe, Gaai Ödön, Neamaa Már, Nagy Károly, Ctendea Jó«nl, Talahér Kálmán. CWanák Jónef, Ptlkal Farann, Graaar Jakab, Matyey Károly, IfL Eilsaki Veooel, Koaáry Aurél, Center Jnos, dr. Krasovets ignáe, Bohwarcs Gaaziáv, Brherta Albert, Boboria Jánoa, Kbeaapanger Lao, Kraao Lajos, Ziegler Kálmán, Habi Jósiét, Vurgllta Ágoston, Skubllos JenO, Bogenriedsr Jósáét, ICiiner aátgmnnd. Slmor Jáaoe Bnttka János, Szele Igaáe, Biaaé Imre, Zoaolly Ferene, laoá Ferenc, Saakmány Jóaaet, Majar Salamon, KOaigmiyar Jánoa, öry Miklós, Leeaaer Hamv, Siabó, Lajoa. dr. Tuboly Gyula, Laskay Fnaai, dr. Bükéit* Jóaiel, Skabllea Oyala, KSbev Jőiael, Hajón Mihály, Skobllot Zsigmond, Mild Mihály, Blaa Pál, Llehleaetain Jeofi, Boaentala Alajos, Beserédy Lajee, RoaaateM Lajos, Aana Jakab, Ontarhibor l<ajoa, Kováéi Jánoa, ivánlea György, Nagy Aladár, Baáa Kálmán, Koba Gáapár, Uroskváry Oynla, dr, Bobwarta Adolf, Lawnsr Ferenc, Stern Sándor, Köves Eds, Forintos Kálmán, Naakovice Vilmos, Pollák Láaár, Bohmldi Kall, Bebealéay Jőaaat, Hajik látván, Btrem Vilmos, Sirem Tódor, dr, Hauser Jáaoe, Vrans Frigyet, Glavina Károly, Varga Jánoa, dr. Bergvr Igaáe, Tneblar Itagy-Kanizaa. csütörtök. Zala. 79. gtáin. I8W. szeptember hó If fa Jóssal, G»dó Mátyás, Boika Láatló, Thsesy Kristóf, Vellner Jakab, Bo«ánvt Faraao, dr. Dusaet Ferenc, Hiraebmán Nándor, Heaca Amál, Kollár J*no«, Bernleld Már, Koltay Jer>moe, Sehastény Lnjoa, Baka Boldiaaár, Beierédy 8*nd»f, Prwer Bála, Unt«r Űtbnean Kia*, fliraehl Ede, Imrey Ferenc, Friaek Lipőt, Nu»al János, Neumerk Ignáe, Kis« Pál, Weiaablekar Jápoe, Scbüts Sándor, Ley Jóieef, Zathurecaky Márton. Eitaer Sándor, Blau Lajon, dr. Otek Jáaaef, Juk Jóseet, Berger Jakab, Zerkovios A\'bert. Zerkovict Lájo*, Síigethy Antul, Betér**; Lasalé,BaréuylJend, Yaliaer Adolf,Siadel Jánoá, ScbelJer Adolf, dr. leof J^noa, Stüta OeuS, Mojier Jóssef, Thasey Imre, dr. Plou Pal, Ruasies Károlv, S<Bu Ziigmond,\'H»jba Mihály, Baranyay Béla, Úron Pál, dr. Kele Amál, Hireehleld Samu, Kie» Sándnr, Molnár Kuk, Balos Lajos, Beck Károly, Löwy Adolf, Fuss N. Vidor & Baranyay Odftn, Sfcabües L Iuireb Amál, Tökéesy Lajos, Fsrkss Gábor, Saasuk a Adoll, Banelly Sándor, Hlstkó Janoe, Raj Mátyás, Kiae János, Leaaner Jé<sef, dr. Bárdié György, Bogyay János, S<ommer Sándor, dr. Senieyar Lajos, 8omogyi E\'ek, Lanbbaimer Osskár, Lengyel Bernát, Bflobler J«kab, Stank Márton, Morandiny Bálint, Katona látván, dr. Vadnsy Béla, Fleaaer Ijknáe, 8ielanee< Jóssel, Tbomka Ködre, Ei\'gíger Benríek, Horváth Károly, Btan Láaár, Nsgy István, Boaebkn Óvnia, Vágner Károly, Koeenbara Sándor, Taiáe* Ala(oa, (*re-« Latua, Berg Bódog, Mnjaer Kerenc, Grűnbnt FülOp", Grtnhut A. Urttnhut H. Nusai Mátyás, Farkas J. Stemer Simon, Lásár Soma, Press porger Aladár, Csaasnyák Sándor, Voglar Jósset, Hsndler István, Mór, Farkas Imre, Toíaay Tívadsr, Hodásay Béla, Szabó Döme, Mobam -Osvnld, Lástkovica Jós»ef, Nnay Jót—l, Kobn Heoriuh, Grfinbanm féraná, űavald Jáasal, KeadoeFsaaas, VéManey hán. flettier Mér^-Wnlták ftesrt, GyamOray János, Nagy Léaa\'ó, Habosa Árpad, Simon Gábor, S/eidmaun S«mu, Flieg Jóssal, Armuth Náthán, Morsodiny Román. Az elszigeteltek. „ A magit néppártnak nevezd főúri izgatók ■és lelforgatók szövetkezete maholnap teljesen el lesz szigetelve a józan hazafias közvélemény flditő. tengeriben. A püspöki konferencia zárt ajtói mögül is világosan és érthetően szivárgott ki az örömhír, hógy a megjósolni jónak látja. Az éj^rházpolitikái törvények életbeléptetésére vonatkozó alispáni rendeletet dobszó mellett hirdetik ki a falusi lakosságnak sa nép nem zudul lei az istentelen- Hberália államhatalom ellen. Sót ellenkezőleg: figyelemmel hallgatja s érdeklődéssel kiséri a jegyző magyarázatait, melyek azt hangsúlyozzák, hogy a honpolgároknak\' ez uj kötelezettsége amilyen hasznos és célszerű az államra, épp oly veszélytelen az egyházra a a nép vallásos érzBle tére nézve. És amellett még ingyenes is és valami nagy zaklatással bizony nem jár. A nép a falusi jegyzőnek mondókáját az ország nagyon is katbolikus egynéhány vidékén még lelkesen meg is éljenezte. Tehát korántsem irtózik a. szabadelvűsig Mér Vaaaprémbee ia Öregnek hívtak mikor egyeli jártnak iskolába. Akkor • laotegaa vall és aséra katedrán tlt; mi petig nsMék Teltünk és aaapagO báíalaitaű fogsdtsk.a tmaaetae tatai papai, mikor áa Mitálybs tépstt és~ Oá-tattal kallfstlnk, árikor lintalsést pyasaaolé baaaaae-haagoa aaagyarásta dr. Moénlek ayomáa a gsossstriának akkor még vaéásst ej isi tanáé-taéeit. Hoey mesaeeeetteits vétónk est a ssársx ta-élményt! Milyen asaat félelemmel hallgattak a ■I bemar megsseratetl öregünket I Most ntár vége vaa auadenaek. Többé nem éreaáetbeiem vele tanítványi bá-láaMt, deainie ragasskodáeomai. Olyan gyonaa, olyan váratlanul elment elélem. Ahogy aa tai haninlat lelkem** eraaskadik, Ördögétől. Ezt csalt a »néppártj« fekete {aam tudok atnbadnlni a gondoláitól, Wf s^reg festi a falra. E pingálási kedvtelésük\' ben az ultramontán főurakat hovatovább nem lesz érdemes zavarni. Hisz ma már se a püspökökre, se a népre nem támaszkodhatnak. Egyedül, élszígetáve állanak ők, ahogy elejétől fogva megérdemelték. oll futtában. Miriárdnyl poratossok nsikálnak a lengőben, miktől ssflrke lasa aa ég alja. Hiába: tatl már na ié& laiass István, Séltomy Lipót, dr, Ohftiiiiu^ ^ l erfflködéee ~eta káni- kulai melegaág as ötare hajié tsrméasataak, ssint mikor n dereeedö halántéka lérfi iijukori sserel mai rflm\'él-—,——:- katholikus egybáznagyok tanácskuzása fo-jtiáaái. lyam.án nem emelkedett egyetlen hang sem, mely a Zichy Nándor-féle túlzásokkal szoli- yt^ntift alléit vftlpp___ > £ nagyfontosságú konferenciin Ünyesen ltidnák asőkhan győzött amaz eszme, melyet Magyarország hercegprímása annak idején a >Pbx« jelszó alatt, hangoztatott s amelynek eldbb-utóbb, az izgalmak lecsillapultával, győzedelmeskednie kellett Mert nehéz lett volna föltételezni a magyar főpapokról, hogy ők a szeretet vallásának s a hazának nevében szítsák azt az áldátlan tüzet, melyet egy izgató csapat gyújtott meg az .egy időre kOnnyen félrevezethető nép lelkében. E veszedelmes játék a tűzzel csak egy pár helyen, kezdett sikerülni a főúri és al-papsági heccelőknek. Most a püspöki konferencia megnyugtató lefolyása után g három héttel a szabadelvű reformtörvények életbelépése előtt nincs az országban az a vakbuzgó vidék, nincs az állampolgároknak az a számottevő csoportja, mely hajlandó volna a törvény s a béke ellen izgatókkal egy húron pendülni. Az ország több vidékéről —- nevezetesen a Bánságból és Pécs .környéke felül — máris örvendetes hirek érkeznek, melyek a mellett bizonyítanak, hogy azok a »vallás^ talán« reformok korántsenf fognak a sokat emlegetett nép körében oly nagy »visszatetszést ís„» megbotránkozást* szülni, mint azt az ultraklerikális hnd nap-nap mellett A mi ktiaaAnk balálmadarai: a kia aranyos feokék c«io«eregve röptédnek ide a tova, keresik egymást a nagy vánderntra kétsBIOdén lásas sietségével. Megérmk a termésiet lassú bsrva- lláslelOl a láli ■ ezsaon aranyoa fecskéi már viasaaérkaatek a lQrdókbD a itt libbegaak kedves oiicaergéaaal a konó aaiiallján éa gyönyör- miket a kavargó saél rOgtOoöa )átasl jókedvében Nagy Kanisaa Saharáién. Nagy humor lakik Nagy-Kaniaaán még a lán-ooló saélban is. Mintha ast akarná produkálni: hogyan lehet kOuayQ sserrel port hinteni na emberek sasmébe. A. nyári csendnek mindenütt vége vaa. Ujm benne vagyunk a meguokott aablonban. Aa iskolák kBrnyéke megoépeaQlt A muzsallak nsgyfontosaágial eipalgétlk bónnk alád a mi-niaaiari tantervben előirt rengeteg sok tudományi. A komoly tanár urak lehorgaastolt fdvel meditálnak ; hogyan lehetne valamiképpen meghoaa-aaabbiuni a világ életét ? Meglévén irva, bogy tudomány állal kejl elveesnie a világnak. A piarista tanár urak egyhangú kopogással méregetik a gymnásiumi liget mellékét. KesSkben á diákreilegtetO aotisa-kOnyv. Többnyire mind ismert, megaaokotl alakok, jóképű, Kalaiaoii-asallemB atyák, akik tradleio nalls lelkesedéssel hintik Hl a fiatal nemiedékbe ahssssiereletet,. . \' Caak a jó Öreg OMez ninos köiöttOk, hatalma* alakjával, egésaaégas, mosolygó képével. örajpiak mondtak, pedig dehogy volt öreg, Fiatal sfetv, fiatal lélek Volt mindig, de valami impozáns vonásaal, ami csakugyan as öregek fölényét biztosította neki. kellelt ennek a mág élte delén leve, reodkivül erőiedre, kilünö humora embernek olyaa bolondon véletlen folytán a »irba hanyatlaaia. Egy légyoaipésUU elpuaninlnia a piariaáa Sámaoaaak. Aa fisai saél faegtebbenti ablaaSn lett redőnyét, homlokomra earran, végégsimitja agyamat Valami ktlduOs hideg; áraartat mag végig Idagsimin A saél játaava viaai tovább a miriárdnyi póratomokat. Minden, minden eaak poranem a eagy rtg-telenségben. / A ftmkBIi goitdolaisktél égő agy I A aieatakárt lángólé asivt ht-- H I E E E. — Lásslé klr. hereag temetése. Nagv pompával,, az ndvar ée hivatalos világ élénk résa véts mai lett a Szent Zsigmond kápolna aír» boitiáhá helyeaték sierdáo daiuiáa örök oyuga-lomba. aa oly ifjan elhányt kir, hereetat, ki- A levelek, a növényset hervadnak, asanaki Megérintette már aa iagó lombosaiul aa ta lehe. Megremeg ettfil a titkos, hideg érintéstől minden. liAs élet, "a virulás bucauérin\'ése ei éa emié-kestető köesöntéss a tálnak, asaly nomoru enyé- paesioláe, tameléa leas a <yispi iltulás 181BII. ^*^^érá\'rha*lAla\'Vmii^sa amgtar smbsr ••ivét megdöbbentei te. A rendkivtt a<gy aaámn diasaaebbaal dlaaaasbb Ionom kést sU volt-.Zalodrmtfft Uthiiifi\' pompás knaaorqja mely nagyon hamar na snyéesst msj\'aléka tana, de aa. emlék, amit aa Uja, magyar nevetést áa értelmű töheroeg visnahagyott, Brokká élni fcg a magyar nemzet ssivábea. Ésküvét. SKrmwaU Béla tartalékos 10-sérhsdangy, aa alsédombornl Újlak/ Hiraehlsr káunua pöSiSísí^^i Í^^MPí e.w w« \' tartotta esküvőjét Jwsm Iiooa kiaanasonynyal, Rá*tai Mór Itör- éa vasúti orvsa Uányával Ks- torban. Aa eeketáai Ünnepély Igen dia ess a nagy-aaámu kBaOnaég jelenlétében aa^nj ptr lakáaáa tartatott meg; t aaertertáal .Scá«Wes eaákiorayai rabbi végeata, ki igaa aaép magyar baanééat ittléteit n mátkapárhoz. Kellemesen lepte mse a kOsOoaéget Bmifk Mér, a osáktornyai Isr. hit-kBoég tálal tti kántorának gyönyörű éneke. Koeiorua leányok ynltak; Frted Jozefa. Mágamél ée Fried Sttellna Bareeról, a vmenytossoay unoka nővérei. Aa eaketést lényea estebéd követte a manynassony aitttdi hátában. Két batal-maa villamos Ívlámpa világította mag e tágan udvart, hol dnsan megrakott aaataloknál igenjét érette magát a mintegy 70 fOayi vendégkoasora. A sok aaép falktaOntO asiniéa hotiijárult a klt&nO hsngulntkos. Elismerés illeti a kotorj óak. tűzoltó sgyeafilst senekarát Is, mely már a délutáni érákbán megkezdte működését áa fáradhat-lannl aetiviiaeban maradt reggeli 8 Aráig, mikor ia a társaság teljesen Jslosalott. —\' Bllegyséa Tkttm Lipót előnyö*en lemart hatni kereskedő Nagy-Kaaiaaén, jegyet váltott Wwrsskryw Henrik tersekedó leányával Mmtüi kkaaáanaynyal Paasla-Ssent-Knillyon. — Aéisamámjr. A népkonyha javára egy ismeretlenül maradni óhajtó emberbarát C6 irtot adományoaott, melyért etnton nyilvánítja köaaö-nétát n népkonyha elnöksége. — Aimpíuk tag. A nagy-kanisaai tar. jótékony noegvletbe ujabban alapító tagul 60 forint járulék letietéaéval Sírra Ignác bééi lakoe irat-kosott he. Nagy Kantiaa, e 111örlflk. — ftnwwwy. At tltO to vártai opera éi opewlu hengver«e»y {ámulat lapjai: PBIóp Itat I, e. eptreáBOáeena, &£ÉbrJasf tkeíe mrn végntii drámai ultién, FRlBp Artréd Uftaáaétlia i«Uiw » u t« tuftM* •etvt idntk a <|>olf4fl\'E|n|Bl\' hmimmw. Aiie táraatégei ijee tó ftlraáv etöilt mtg ■•tort Ifién véliMi\'n* ée érdtktt. I pMl hl|/«|>>M kaaatftra «(«•• A ipééM Hijtfywl kamera « hé Mn tario\'ta Zala ?l. Mán. f4. lap.) 10 ik évi rendin kóigylltaéf llánll\'ay Simon elnök íljjl aialt A MwytmhgMIwii In rtaavétéatk adott kilejtafcl aMlAtt a wecreadufi oaafái Mt, a mely heiéakal Udi Mheroeg elhal* la»kee aiait éWe. Pllhél V. ikaalatai kóajegyó laditvéeyáre. etaMaeb KJ évi wttkBdéteétt tpy* hatfulaf jejfyaíkflnyvi kétiBaeiit laavsaiak. KftteikaMii aiatéa a kenum uijátitkuiá»a. K[-n8k lelt tgykiagalag Itáurifcy Simon (ifai kir. iftkqatQWl I aleltík Pllhél Fereeo, vált»"tml»yi tagok Vlt» Lajos twktoel, Zligler Kélmén Mékiorayal, lllnw Béla pémi kir. kttajagyadk; A t ervén ti jubiláris bankéit a bekóvitkeieti gyám alait oimaradt. — Aa laaraa Ifjak auk kilrének *ag. hé 16 én vigalmén fnveikeid fel&láaetéeek tfti-léniák Kbenapeoger EreA II frt, iie\'ue Ujoe, Kaohloeh Prigyes 8-8 Irt, Markly Jénoe 1 Irt 10 kr., JQ. Wsjdlu Jéaael, Práger lléle, Foebt Jakab 1—1 Irt, Bttrger ndvérak, Tamkó Jénqe M- 00 kr,. Krlpáli Antal, Söétormot N. Fehér Hl, Wilsér Ftllty, Relntia twim, Haeavthat Alaloo, Kovéoa Mihály, Y. Z. 80- 60 kr., Id. Ohabtek Király, fíatttl Iatyáp, llj. Sünt Kér, Horváth űyöriy, Birgtr Hitmii, 10-40 kr., fehér Hlm k e. 80 kai Oauuia 10 írt, maly« ért eaatoa mond bálát kAuösiiit » rindatd bflOltlági Uj eég, ífoMoim öyula a Pannonit hn-daaeett góamaiom képvl»elA|e kSrltvélhen tudatta, bngy Iteadé t*tafévtl, Lakuké aá Játüti arra! btlyhen ftoffimwn A l/aktnbach reg altit gabona* áe Ur»éay>0ilaiet nyit, — Tarfk leleptk A Halálon partján el-tarfllA lurli taltpaktn, Laagytltéti, H<eut-Cál, Potyád, Mamii ée Kéthely kAinyákán sár Widiaareaau állék a Inyíál a «ami>»ik h*ll*\'dt-eáeokbaa kaaauá(ják lel K tépakhraéa* oaelédek eaámárt, hantm mér tá«tU vidtkakra la aiállll|tk. M-Kaalaeáre la már aok lurli irkeaall, mi s itinta nudklvál magat árára valóulittt btfolyáatal Irta, mart a tarfe, mely agy ég, mintha petruLuaaai Vfiltlü Itóntvt, Igen oloeén eHrethalé bt. Moet Kapoavír ktielébea nyitottak ihm nagyobb turfb-települ ,t Hetgö berekben éa Jélábaa, aa előbbi at, ae utóbbi pedig báron méta* aiély, libát alig akaáikató ki. — (hármak rovatunk lapunk mai aumából témttki miatt klavorult. tata iadokoláatil, hogy fcámatr ytgyuak biaio-•Itv*. A (ItMráil Illetve a Pbéali biatoeltó tároaaá-sok tataién felVétellék a kárt, dt a kártirlUet ntamilóátéptn Wftaaiétáá, mert a iárnt*ágiói a ktlnaóaila Ifyaúkéaak biKaiáaéra elpárlollunV t oda utalt bünltukat. így a per útjára vafyuak (eralye. K*i a nána léayálláét Itlkiitmertlbali kölai leetégllakatk tartjak a liúloíitó áAaoaaég tn« domáeéra jattatat, hogy ilkoawa Ítéletet maaá-nak arról, hogy mlkéat Mahatik a „ktltaönde* etébjió ígéreteiben t óva lotjtt^ polgértáraaíakat aa tlóvlgyéiaire. nthógy btaoaló batyaatba ka-rfilvén, a kérttrittetdl Ily móddu eleeetaek. Kelt Ipoly-Veoén, 10V6. aug. kó ÍV. , llötlUnk i. Tálh fíU, (h\\ti>dr M, terréafMrl. Kivoutt TCrué*. Jlhrnik MikUy, fritiit Jjajoi Unaétt MgttaM. algt aM>4 < (Hoalmtgyt, Ipo\'yvgce kniiág paenátjeJ 1806, aaapéanbcr hó U én IHfkgtW üenet VMIkf Itrél Jövő acáaaaak baami. HA mlwmé. Ai említett tároa nabtak atm kleaátelilk, mm * tirmuió mtg. ígérte, hogy ha tata maskáját kóaötjlk — nem ir löbbbtl. Ilyen kadvtaa teltétel mailéit nam mondhattunk nemet, „ ■ g. A jalaelt tudóelUaén tldra 1* kWU aeiei mondunk, ^ lt. B«áape«t Jelenleg itthon van. Kérzeteit még tagja 8eángyi van. aalntarautátának. Dr. PaleUa l< 6 H K aatrhttaid ■ l*p tulajdonol VIIOIIL IIL la kiadót rtiár. RECHNITZ JÓZSEF. oklevelet tánotanár tánolekolá|a Nagy-Kanizsán, ai Arany Siarvaa aiáiloda diutermében. a n. 6. közönséget ét táncketlvelS ifjuaágnt, NYlLTrÉJH.*) Nyllatkonnt AlullratUk a ,Tria«ti Uaoerall* lllalva n a0titr, pbóaii* bliloaiii léreaeágaál tttbb ávrt wóló binotitáit k étét ittak, mily még érványbiu vall, mtdAn a« •orukgo« magyar kttloiAatti bit* toaltó uBvttkiiat* kiaáldótiji aálunk tntgjihml a rábírt, hagy • kóiotónAvél bii(otltau«k t egyúttal érvény ben livé kótvényilukit migával Vitte, A .kölfaétdildl* maiktpiak ai ni kótvéayeket, de rnidóa ue*ctokára blatuaitott tárgyiiakat a lüí alhemvtMtat|i, * kölotóaAi Itlváltllt ugyiu a kárt, dt a káhériiéai ktrakit mtgitgadta •) áa a i^wkuato, rovathat kMMtokM i kMiaatpi a Mály tisztelettel értesítem miimrint elflnyfiaan lemart tánoiskolAmban eddig a lehető legjobbngk bizonyult, könnyen felfogható tánc-tanmódverem ueriité-\'ai öauee modern táncokból oktatáít adok. Kivái\\atra báron kivQl is oktatok. A taiuolyaá) a legújabb FfaiTSfS tanmádazar uerínt i é. szeptember hó ló án Ttfsiíi kaadatét. Tanulók felvétetnek naponta iakáaomon: FolatVtamplom átellenében, a Scherlz-fóla házban, abol bővebb felvilágosítás nyerhető. A legújabb táncokat in be fogom mutatni, ugymiat: Menuatt Walzar, Sir rogar. Menüett\' á la oour. La Bariina Balga. Monferlno itb. tiaatelettel Reohllitz Jóí»ef, oki. tánctanár. 185 5—• Telje ■Tnlafun. ■ és t. ismer ■ IA««áf.kAri "VSn unrénciéAt n n; & nagykanizsai kOrOnaágnek Hu Itat. ái t. iameróáeihinek becaea tudomáaára hozni, hogy a Népatinház uomuódiágáhan Józafcf körút 3. igám alatt lévő . , . „Hazám" kávéházamat a mai kor igényeinek magfblelőleg újjá átalakitattam, fOtOrekvdaem oda irányul, hogy a legkitűnőbb kávéházi italok, gyors éa pontoa kiszolgálás által a n. é. kö-zóniég eddig tapasztalt pártfogását továbbra ia kiérdemeljem. Kávéházam^ ban az öaiies M- éa külföldi lapok, ugyuinte: Kain, továbbá 4 uj Seifert-fále teke-asztal áll a tv á köiöniég rendelkezésére. Tudatom »g})uttal a n. á. közönséggel, hogy újból aikerOlt a fö- éa acékvárea 5ÖZ: „ Dombovári Babári Jóska kedvelt - mai naptól kaiuve eaténkint a n. é. közönséget szórakoztatni fogja. A kávéhái egáez éjjel nyitva. Számos látogatást kérve maradtam Kanizsaiak találkozóhelye. |TeMht iámüj Pollák Sándor, kitünö tisztelettel ,Utaáin káiéhás* talijdono>a (veit Hftaait 1 TtrrU >t-tkéa>i«t iioiyo- Benedek Gábor és testvére ^ aranymilvaaak éa óráaok BUDAPESTEN, Kossuth Lajos-utca 17. az. A káailgó Stal évad alkabaából van aaaraawéak itt ktaóaaég heeace ügyeiméi oraaágwerte limtr) tagiakra Itihlvai. Arany-, ékszer-, ezüst-áru-, és óra-raktárunkat s legdivatosabb téwgyikkal dunait tiltattalak ét agy jutatyoatag, miai U\'éte—tg takmtttébta a legkAytteUIbb igényeknek ia rntglelt\' láak. Vgy, ailat liláig, sgyj) a jóvAbeu ie, kttlftaO* gondot luguak a vidéki mtgbiaaeok tlinléaéaért lorditaak Nem tetaaó tárgyakat vagy kleetrélltk, vagy iwkárt a pétai la vituaidjuk. — Migrtudilét uttén kárj&k a ki«aat tiiayaak inagktlltUtá árai vtllnk kóaólai. — Kisdia tárgy valódiaágáért írott jótálláai nynjtuk. IM <_l Mf* Arjegynaket lágyít éa kérmaaalva kAldituk, \'MNl , , \\ Nyuinatoit Kttubal Ftttöp laplula|douuauái Nagy-Kauiatán, 189&, 74. afrm. A. ff Nagy-Kanizsa, 1895. szeptember 15-én. Y YII /-f-i—— AAHTT\' IVIJ BIIT hottotMf ■ y ».» t o a > oiiup-fUt i tá, laiáanH a lap MWI naatkaaá alaán kftalaaiay. atatlJ Unlak caak leaert keaek Ml Ibpálalaak aL ZMratek aaa klU.u.k riaaaa. ügyet uám árt: 10 krajcár. Z Á LA ■MMMMi Vlsnkto ÉpHat t Hu-Jut #Wp . Haj ikantiáin uAraarÉn áui i "" Ifin tm IS hm « M — kr.) fiifan « kar**a (| trt - to.) H egyediére I kenu (1 Irt 60 ki.) • ^r-,: Politikai ós yegyeB tartalmú lap. * Ml Iliink Jaiiajaaaa nialtnuak, Vfiarf-Kknistki- *» dél-salai takarékpénztárak, « Bankegyeatllet, as Ipar- és karaaka- .ZSIL. w ddmi bank, a Nagy-kanizsai segélvegylet-ssővetkezet és a letenyei takarékpénztár, * . ___ a .,nagy-kanizaai maláldgyér éa serfőződe t. IA hiwlalot kOzlöny* -*= mriaillnk. alaain a Hrlilhikn ° --\' 1 -\' \' eoaatkeaik\' rieekel FilSa kSap»- Jfegjelenik Jfagy-KaaiasAii lietenkliat kétszar: ii dmá 111ix\' dvCltdrtölEdzi. i. A miniszterelnök beszámolója. Nagy Kanizsa, 1895. szepl. 12. J—n.) Bánfiy Dezső miniszterelnök legutóbb tartotta meg beszámolóját Szilágy-Sotfilón, Ez a beszámoló azért nevezetes, mert nem annyira a múltba tekint vissza, babár a kormány tevékenységét a múltban is vázolja, mint inkább a jövőre szóló ^pr^rámmpontokaf Stfitja öesze, megismer-tetvén a nemzettel, hogy mit szándékozik a kormány a legközelebb ismét Összeülendő országgyűlésen termi,—minő- javaslatokat szándékozik a ház elé terjeszteni s minő reményeket ÍQz tevékenységéhez. A minisz-_ tetelnök prógrammja határozott és higgaH!_ Egyenesen és őszintén elmondja, hogy a legközelebbi Ülésszakban mi szándékai van? \'nak a- kormánynak az állami kormányzás egyes- ágaiban az ipar és keresa közoktatás- és kftzIelTédSBgy s általában az állami téVékenység^ minden feréh. Bánffy Dezsőnek határozottan igaza van, mikor az ellenzék azon vádjait, mintha a kormány kapkodna, visszautasítja; s mikor leániutat azokra a vívmányokra, - melyeket ~eddig is eüht; mikor reámutat a házassági törvények legközelebb- életbelépd- végrehajtására, amely alkalomból nem hiába apellál ~á nép józmTlEFtélméffii mikor oda mutat közlekedési viszonyaink folytonos javulására, a vafifthaUraf fnlytnnnn kll*tj«*ttÁiiérK ; sdt azt látjuk a kormány muhkaprogrammjában, kozó utasitásokat jóváhagyni s ezek kapcsán-elkészültek a részletes szabályzatok áa rendeletek is ugy, hogy az összeírás rövid idd hogy nagyon jól tudja megválasztani az I alatt és remélhetőleg még ez év folyamán időt, nem akar elhamarkodni semmit a igy hogy a -közigazgálás reformjára vonatkozó tárgyalásokat .csak íSg^ben kívánja megindítani és pedig csupán a millenniumi ünnepségek miatt, mely idő nem alkalmas ily életvágó reform tárgyalásit a, fog megütközni senki, amint azt egy ellenzéki lap hiszi. Ellenkezőleg helyesnek fogja találni a kormány ebbeli elhatározását Igen\'-helyes szempontból itéli meg a miniszterelnök a nemzetiségi agitációkat «TA brüsszeli kongresszus óta, amikor Jókai é* leplezték, valóban ugy-tűnik üi, mintha a mi agitátoraink közül is többen észretértek volna s Igaza van a miniszterelnöknek abban is,- hogy -nem akar speciális törvényéket alkotnt a nemzetiségi ágtiSctók megfékezésére, mert azt hiszi, hogy a jelenlegi törvények elégségesek lesznek bármind államellenes agitációk megfékezésére; Nagyon érdekes ar, amit-a Vallás és közoktatásügyi kormányzatról mond. A lelkészi kongruát illetőleg jelenti, hogy 0 felsége ügy a nagyobb, mint a kisebb egyházi javak jövedelmének összeíráSírávonat- megkezdhető lesz, A katholikus autoonmia ügyében elhatározta a Kormány; hogy a képviselőház egy korábbi határozatának is megfelelve, közelebbről előterjesztést tesz ő felségének a kongresszus összehívására jogi áHamvizsgálat tárgyában ujabb törvényjavaslat fog előterjesztetni ; reformáltatni fog az orvosi szigorlati szabályzat^ a kereskedelmi iskolák már is uj tantervet és rendtartást kaptak. Fontos továbbá, hogy a népoktatási törvény revíziójára az előkészítő intézkedések,~ kttfö- ApponyTTTceSmtitiluiiisti románokat le- nfls tekin^ttR| a poilg, iskolák reformjára is; meg tétettek, A miniszterelnök igy végzi érdekes, nagy tetszéssel*, éa éljenzéssel fogadott beszámolóját: —Wr!. »Imé tisztelt vflmtdköiOnaég, önötrfött áll nagy vonásokban azon politikai irány, rijelyet a kormány^ melynek tagja lenni szerencsés vagyok, kövét; önök előtt áll röviden, talán-hézagosan vázolV* arp mit eddig tettünk\' és amit tenni szándékozunk. Ha ezt tárgyilagosan méltóztatnak .megbírálni, nem.lehet, hogy akár határozatlansággal, akár tervtelen kapTcodáseal vádoljanak A „ZALA" tárcája. A holló-vadász. - I J!iH" andatl lircija. — Irta: Olaasr I. Sándor. Recsegve, ropogva törtek darabokra a száraz gaiyak lábaink afait, amint felfeli haladtunk a Beszkid-hegyséK meredek lejtőin. Kelélen vörOe fény falsé a nap kellét, mely bíbor palástot vont a hóval bontott azikiaor-■tikra. Utaakon aa erdei eiárnyaaok különféle éneke, mely azonban egy harmonikua egéaiasé olvadt Assza, kisérl. Fegyvereink csövét s föld felé fordítottuk, nehogy as aláazálló reggeli harmatban megrozsdásodjanak. Vezetőnk, egy pirosképü, bocskoros rulbén, hatalmas fttat felleget bocsátott kurtaazáru pipájából éa bialaióaa tekintett reánk, hogy oaak nyomában járjunk. Két órán át haladtnak igy, amint egyszer vezeióak megkapja baratom karját éa olyat lódiloU rajta, hogy egéas boessábao terült el a köves liion. — Hál Vigyázion as ur, mert ha ilt egyszer lezuhan, sohse lő tóbbé medvét. Nea^ hiába nevezik est tOrdög-tögj/nék\' de nem ia jőit még inasa vissza soha senki; ki itt egyezer alábukott, ott leli az halálát a fekete folyóban. Hall-gaasák csak, minő lármával -rohan lefelé a vízi Valóban, mii,i ezer éa ezer malom kerék hul-jámtörése, oly., irtózatos robbajjnl .rolnin, tova a asikla-hasadékba szorult folyó,\' A meredek aaikla-béroet korbácsoló vis árja, UrOkös visszhangot kell a kettős fal között. A mélységbe nem lehet alá tekinteni. Az ős-homály itt verte (el örök fészkét. A kíváncsi napsugarak hiába igyekeznek ilt alant titkot (elléaezíii,litiit veszítenek Bk is és aein jutnak al odáig. Bámulva állunk e atédüleics örvény feleit, mely Ialenaek nagyaágál hirdeti. • A lehajított ködarab zaját elnyelte as alant uralkodó titáni zene morsja. • Egyszerre csak hatalmas fegyver-durranás zavart fal bámulatunkból és a környezd ssiklala-lak lObbaaőrtieen adták viaazs a hangokat. — Jaj, a «holló-vadász la — kiáltá ijedten vezetőnk. \' Fejtlnk telett egy égbe meredő bére kopár tatejen, hoaazu asakálu térflu tttnt tel. Néhány lecsüngő fekete tollú madár verdeste hosszú osiamaazárát Fegyverét lábai elé bocsátve, figyelmesen tekintett szét a tájon. — Vigyázzanak, hogy észre ne vegyen I — monda fogvacogva vezetőnk és egy azáwdos tölgy hatalmú törzae mögé vonszolt bennünket. — Elment éa nem\' ia jön többé ma erre, mondá később megkönnyebbülten, a megijedt ruthén. — Ki es as émber ? — kérdeztem egyszerre barátommal.\' — Siomoru históriája van enáek. — Es maga tudja ? — Hogy tudom-e ? Senkise jobban sálam. Kicsi gyerek voltam még akkor aa igaa; alig hét esalendöa, de ugy emlékszám rá, mintha moat lörtént volna. Mmdakeiten kértük, hogy beaaélja al. A nap. már magaaan állt aa égea. Egy szép tisztás helyet kerestünk magunkunk. 9 Én és barátom egy kidőlt fatörzsre teleped-ittuk I*, velünk aaembe a főidón köpönyegére Olt vezetőnk. Elóbb dohányt szorított kurta pipájába, sátán tüzet csiholt a kovából és amint a kapa fedelet ráaaoritotta aa égő taplóra, egyet köhintett annak a jeléül, hogy moet ügyeljünk. — Kicsi gyerek voltam még akkor — Veadé begzédét — midőn miaden nap elellátogattam Rattsitinssky Vladimírba*, a Beaakid vidék legjobb vadászához, a moaláni »holló-vadászhoz.« Apámat jól ismerte éa igy hetekig ott tartózkodtam a vadásziakban! Kia druszám, a Kázmér, még caak csecsemő Volt akkor éa én félnapokat töltöttem a bölcső mellett, vele játszadozva. Máskor .meg a vadáaat kiaértem utján mindenfélé, éa ö aasreteli .engem nagyon, mert a lőtt vadat mindig elönostam, akármilyen meredek caocara hullott is as alá. Egy aaép nyári rég• gélén7 derekamra kötött egy fényes vadászkáét éa nyakamba akaaitotta a tarisznyát egynapi eleséggel. Szép ielesége, éa ezegény édes anyja ott ál-Uk a küszöbön éa boalakodtak. Sokáig beasél- Nagf-Kanlaaa« vaaárnap Nim i HingMio* fliíp aiivib naikui* sikamló ptilltlkéji *«, rmm aj éb rAmtna Mfttyíák MtniMlm láffvArall épiW üttk láik/wu H***Aab politikája üli Ai ut* füityüíT hátain) toretriinnk, ii évatos barU* tóMttléS; da haladé* mja Ki wlort Zala U, Mám <S lap.) íalflrftoaégiAyak amint liétöili. — ti aMagvIatlin pvlifir [kuank méakép nam U j\'éfbaiaak, — érll»#Wltt#k ingja* talál** allaatábtlttk kérnftm#l*n Mué táv, lartaaaaaab kfcSMdy ányéléfkot, majyak aly lif»r»á«ifnyal állnak *at»l*o. N nam fáiig* I (Nfílt aam bAtiybalnok mairi, aa* « raamNM itljtaliall kfttáíaaaég vftd* IBM. mpfmtm bó lAéi Iskolai állapotok Mtén. giltai fillfáráaág a\'Qnidaí fimmkmm* I ii iakalál válaaatoiU aa mi, bér vmi )*i aam aatalbaUb •|im« w. . 4 ^H HH i Htr, A Béhf/\'kéku* itötim tarWMI htot** tohm mmMmt tyl«jtanl magasait taklafélyi, a la ínyig) ar<Mhbii>\' Ka iiNift íiftlütlvft, ntm aklAraalltkkill, •tg, aMat kílttiftfe* i»«» a ffa\'adalaaaaaa MHignaOÉktiii ingartaalát gátiét\' aligha alárl nMra állította tlataa én midla a kabiaat aam iftrtfdva Aua«trm éfdlM* tolvajt (Surdj^áVöl I utón naJlűVi* | „„i, laiadaiaaaa H étfím vAdalmaaig i$ moaditfla a ai|/Af araalgoa érMéi. A léégyír itiMüéfi amalyaak kiválóan arétyaa kormánya vii( guagléiadali ihbii a gaadalai jdVOnk nllattlétlNi Miami ért nam a al ÖnaiatartuiatidriaAg iud*tálnni< iidnyili Mhliiftilvij a Itdifiü én MlJ|Hll | blitoa •ittuk agyou #rAiak kifelé í* biflli bontott; 4miiimi4 vitorlával haladhatunk tw^iilhO1 tamlAk, magaiiMftlItindAk ai éfto, ngyaéjjim nt«|vir nniDióli Mlttftiftt TlülMl válaailékt Hl tilra hlvöftt ttitököt, hl yioti litvwnní.t hgyvtrm vád*l*m ift)éra lAtftUMkfHtvn H* baa, hagy a bakival •»A<iaé|Ml aráa lé tarló*, oaak #a allaaaéki tnl»6k aaalatkoatak gaao-sitíl ^taliíjfllkbfk. bogy llAüfií aaab KaiRitl |#g vaaatí én ágyakat. Al agrárkárdáat él a fala köaall rakontágbaa |#V0 néppárti proiraiawoi a alllaaaiM|i iOaaiak íióiá ktlf »ara«al, ailyib lilfiilin íéayayal fal* laktaaaak a nllHliatlf \'a nélblll, lia^y aiaradaadá baipaNi kagvaéaak itiaiak uUa a víIniIAI a|l<iaégt polTlIlial ériélilbio, aamiall éfaéaéban» Haia ii afrlrliMfil, nm a idppArl na vallab ké|HHi#k alagfaalA léfft twH Itaal, oaa*a laaMaaiafjtaA H albaH Hiéfd Matáboa lr»|liaaaa* j aal* A náppirt prograiiimlA végkép ovOtorMtN ■aa4oll. aiiH a lajiaiAtáa éé aaaiiailaéfi iytt\'1 Iftlal lOliba naivon kllaraiuit a blrkadt kmfclp-láliOli r«f«niiél[i iléli Al agrtríuauli ittag pi* htaal lériab# nam mart oiy Miöuö tmfis fa* IjfOikalUa aakéaalgakal fikUiiH áaUlódé Unalmaik Iilaa4 «a toll aratá* a kttaápaiartt aiall A parlamanti szlinet végén. A parlllfaatl ralaal tlgékaa Iftti m§j4 aln* diHüip vaa aüalaiafik baaaáMiiM binaédibfül kailaal) ^alfÁkái vllaaalálk blaalaiaa kttfilltáft larlaaál.aa IttilO bll^lM^k. ú$ aaárt ai agáa Oi^lM Í|ya|aMraa»álU éréalMdáaoal lagail|a ééékü, Urál Utákj Albin éa Vén* bimb^ áa\'aatltyl ánaaiHibif M«iáaN»l^a, ai atébfel agvaiiai pfMfaamiliaaaédai 11 iarlau a »aébi tllaaalélia^owibia, « iofiloi AllamJérltil bi|a» laaléaakai tna|álNiM a Uáill!jf*h|hiiifit uiüe |Aééa#rt vaaaikoaélai i» vgfttUal naai naabéljf koaalarNlalél kaltalt a Ul liaailJ a kttllafélt allaaaékak #afilkaa> UlalnaaiM éa Mialaai Maéfi aa álfaislllMr aaavaMi alf a léaak^aléa^ figyl NtlalM\'ar !t>aaaQlalffian éa lillllawaraiaaan laliaallall küalaaaáara^ IfllPHHM waguUtuil gaalaáltifl lalaáalra hlvaihoahaiali mttaof; konani aa oraaáa Itall^Ha aa agráf* itmgraniwol éa ti$y lallfía, bogv atl <t«ab na-hány aaarali a (aMM* anféb iiyiU vagy Üikaa ^hlakéltatt iofNáí^i^éki A IrthlmíWelfl laliiiaaáM A mE\' iMfotk aajál bl4at aaaabaa aa* >araafca4aaatt aéáaaá éa pmi+fh aéM bárba igf a taallé* a I béaapl * •áaU4»áf*i4Al>aa aa« foítik MataÉ aa Ir^bla lármáiéi, aawíybél pdlf 10 bfaapaa ál iQraaoaak kljaiaai. Üa aa aa ally rátfkfaál a^lMlaa, a baaaaa a II. Ka albalawmal aa atylk laaiafaaibll | pada kai átrakllb a laáalliba. (ff |Aii at a laaév kaaiaia. Hiába karaata m§§ a laallé mér aláallag a kdaiéfti alllláróaáfal, éa aa alaAkaégai I HMfHaaibar Ma lak. aaékl t*ri»fatt> m#tya#k •látárgyá**! a aaa4aakt okaialaa ké* I paJa. (Km tiéava até| lavyaa a*g)a*7aaat, kéty la ■aáwaéáa a btaaégMaábaa iaNi aaaaaálüitai oaaéi kaala a Mahlró, a larjaaafatia all» landaak aaai la fali )#!*&« Kbbaa aaaripalt i •lakai |kivir«ar«<, baiall aa lakotáaak alaaa jégfaraM. Na éa aa kljaviiuioit í) JÖUok a< l«k, aaékl lagah. |)a raaánlaa ai iakola. Nlaoa Haly. R aládn a Uallá a ma\'aailáaab illan Ía\'níöl\'a\', aautml ball éraákaí aa«a éaalal aMkiaél. MlaJaaállal Mblréaltk, bogy wánaap u laka* téaáa mafka«4aélkf alalaa atalá tálaiméi farba alIaU baéraaaa taaktttliaa gyarmaíiét. (Tabál IH már van talaloaaég, tfa aa lakolával ataabao, éHbakiáltó kanyagaagokaát ataaa!) JDnnak 04n a |yarmakak éa a nattiok a raa* dalian la^alába I M(l Ugyan a teal\'é ? Halyai aiáakáni naaa adhat, mial vagy aa ttrta laalara*nbaa a padiára IIHall lkai, a lalytatja aa ovudáadM, vagy a mállk taiitara»nbaa aayaiáara báa^l padok tata* afj*atl«i hagy aa airár-kttvaia éaib iArvéayknaá«l |ára lialyaai lkai uaifiáadii |áia«aat. raar* Ha a aiagalágaitáa « mu\'lfi aa a biaahiai a lara<áay jiwi akaiéiáhi aéava. ka«aaaiÜbaaédlk mintkm anráa a aaabaáatvtl | agéaaaáaaa |iárlaak| a BMty a llaalVV-kabiaal aa^k ráfié «áay»áaa%fáA M^kalL hngy illiiiiiar|a» huny aa*a aaa\'Aénii a mnaiaaí knrwáay Iránt valá Maaliaáliaa, danára aa aMhht hamaaninai ; Ma a tárak véa, a tényak éa aa aláH magvaléMttáaákaa éfiliadak katlanának áa Iá Ma anial oaoaihaii grál Kaaílllok Andor naandaa éa aáliadataa mttk8déaéi| at4lyaa éaaráiaiiaa lallépé* aát, all hoaoly nraaágna árdakak vádéiaiéban aaat baráti aaomaaádl augalaiakat, aam praaaaaiét | aam aaaadati érvéayaaatat áa ahUn a kaváa C fenr wu ira voaatkaiúlai éa|aaóauki alkar által blaéat mfikldlaNa jáita a WblaNi<iaba garaanal a Magyar maaJljra«da»áá rvjíidéaéra aéavf. a llá*f!|f\'fcablnai aiágabai alágadva alkaraival a aaahadalfl párt áa a aaaiaat lulayomrt ilbbaága aalniéa. gátiak, da hngy atirél, aat aam tadaém moadaai. «Maa^éi látiam a télaa a lavinái ka* tirbaft, Káaiaéri« «K*aa(Mitbaa«ám a vadárni. Oda ■ttaittak »ái agva uvut lélfi V iNam éa VtauimiV l»á(aiit hiaa KMialmi a kKé a atáa m*g««Afci»ii* aa Mia áiy|lt, maa a talaaégét éa Qh»ab iFadtOiiki Aa vangyal^aalkla ial||érol még aiyaaar vlaaaalatait a vadáaalak fc\'ái aaiáa ialytaltuk munkát Uvmhia lalá. aaa véraknaA<*naa talt al aa agáaa na|u da tda mág a«ab agy ««al|Htltivl aaadvél aam látianbi hnlnM ataraiiam vaiim léayaa pauaémai agy ta!a Caa aram tarbéba magmártaalt A vadáaa aay . laté karagaa vall, amial baaatalé ittaatttuN« ItoaalgaU már aa vai( ámtat aa •Ordte«v<tiMyi koaaléba értttak. Ka yéatffti n«ak Vladimír l^átya taagaanritfa kaaaaiai lait tuigy na maadaiiaki Aat Mttam, hngy madva J| atamkOat vatOuk( kaara aapiaaa téayaa ha»aaia4; da naakkamar áaarafattam, kagy a vadáaa largó aaamatikal ta* klat agy áa aayaaaann tataira A tataaéfa ttlt att aa «a?dlg^fatgy* párkAayáni aay *aén (ta laK iaaiaratiaa vailátaaaali Mamtalatlaaut, lélak amitakat viaiaal^tva Álltánk agy litlybao, Kai féltaw, mart Vtadiialr liAtya aagyaa karagtni! ......nm. - ■ »"■■\' 1 ■ ■ » \' ■■ völgy8 imáién éa néha mag-maaéllt ballaaiédaai. Atalrál aaak a vtaamaáa Irakmi lármája ha!» lataanii, agyáh aaiuinl< AltAu Ida Jttit, ugyan arra a latOranri ttft le, hol uianl aa úrik llaa< é<« ain, ankáiat lanarvanaa, Hlvalhngy í nirt, án ta alkanltam alrul« «Na alr| Klaiuári nliioai namml ball\' átélt haatém laaaau Vladimír hAtya. Magtlltam okat, aiart magoaaltak, aa alij,- Nam artaMam an maa akkor akihát nam mii, A vad oaarlén mág mindig utt latmgatt a plraa aatyam ka^akaná« A vadáaa ária maiit, da ayyaaarra <*ak agy altéi hallá r«apnit la raa áa lalaaallt vata. Vladimír Imtya aiana ion, a< aam talált, tatán agyaaar álaiauan, !ia*nap tagy^araa amba rak lőttek a vadáaalakba< Vladioiir bátyát al vitték Qaaia kltáava, mart magálta a lalaaéaét áa a megarat, kl aa alatt |ltt láing««t ba, míg atl a Mtmtva utén lárumk ttgy kát hat múlva ai tán haaa iMmaAiutiAk, nam aárták al, mart mag Orttti Katit a miadau raagal magjalaa aa «0tdtyh válay* fitlaitt aatkla bároán, áa )a|tlbbaaftr kiabál a mályba ártkalailaii aaavakkal. Nam ba aaélt amharrai aaéta, naaaknn At atbaraagal a aatklataiábán Aa ha ballét lát. iagatotian atull (aayvará után áa Irgalmatlanul laiávl. A há*a| vall, H««mtakára iHmppakhaa ,ttlt Sí a faraitakJ k^rtll aaaaa«aát havaraak aa agyonlőtt hallói hnlatt aam vált malag. Amint a (Vtaaága AtAlalia Mindagytkaak gyomrai aáal mag(; va[)na niaoa I vadáam éa faittkai l^aadagtak, Vladiaiir bátya araáhaa amalta haaa«u fbgyvaréi. Kiy Irtéaaiaa liáltáa bailataaatl aaután > aaatáa alnaaada> állt miudan A aallta»párbáay «aag#lyaa oaak agy kla pliaa aalram « k#tid(t t^bagatl agy kta vad avarján Aa (Qalkaaáb laaakaatak a mályba. a lakata ialyáhas Vladimír bátya, agy navalatt miat a mjknr gtdy* éri a tarkái oldalát áa kl* aal aaaladt a alilia báiadékto^ Har én aalr* Hyta táliaai, méaia mindaaltt ayamábaa Vnl» tam. Hirva aaalaagáit M éa alá aa •árdlg* a nála a aatyam kandi. A minap Jártam att a vadáatlak kdrüt. Kla utt Itt a háa alOtt, kia lánykáját tartana (Uaban, Aa Irag a háa mflgtttt | baltékat hoa<Hilaatta. Hlrat kaadatt a la, amint aagam maglátoti la kért, bagy maadaaAm áf\'t-—--r----v \\w — i aakt máaagyaaan hugy ia tftrUal míadao akkor i* L^RL^Í*1*^ * bataakaral aata% Aankna állán Andkattaa alraak Vaaatlak artAa, kát uakáa kaaywapp glrdlltl A kaitá klall a harmadika! ralaaaiotla; haaa baaaAiatia lkat. Ka baaaaálit dtttt aa alftlb, majd a bérá. Káaább a bíró ta* Itatni kaaarvaaan laaail kát ambari, biknak tagé-lyéval a padokat baljrra rakatta* Hivutt agy laányt| kl a«taatarmakai klaaparta. Üaroláarél aaA ataaa, Klia i Ü|f II %tpHakaHiaib a padiá* Sitaraiioaéra két aklakaa biáltaaatl aa a*aáa^ kiket rAglán nyakon a«ípatl. a magaailáltatU valók aa almraaaaatt abtakHéiiakat; a fali nagy tábla rámáját flkl\'dta aa aaatalaaboa oaiaáilatM fliau atb. 1 Na a tanltá haa» nam klldi a gyarmatiakat, hlanny még agy maradhtk votaa * lantarmak, Kaddaa raggal lámát jlnnak a gyamakak. Aa iakalal kályba, (malyaab 6 atama hiányaik) tátott aaálával inlniagy aavatnl látaaik aa iakalaav Ily Onaapélyaa magny^áalt. lay tailaaatik káram ttataéa a tanuták áaépértékit t Komaly amal Jár tatjtbb alább « tanitá aa iakalábaa. Mit oalaál|on r LaQI|la f Igan ám, da a bOlnt atQl|árdaág oaapa iába* rékoatágl aaampantbál 5 éva nam vata taékat. Kddlg a lanttá vall, da muat aam ad|a ál, mart aa arát aam akarják mtgAaatni. Aaárt álláatal airá|kal a lanttá I Hairia a |a>aatkaal tabkltalaaakat f |>a miba, éa mival f Ninoa IrOaaar |aam ia adtakj alaaaan tammiléla aaplA, taak még valahol a kOnyvkara«kadáabaa ayugaaiaak. Uma a ká» báaapi aaabtdaáai idlbaa caak aam btba\'odba\'lk »y oaakaly*égakkal aa aiotjáréaag I I Ma|d aattrat ataa! Így latt káram (lalaáa aaaptambar lOéa aa lakalaév ttnnapályaaaa magayiival Így kAtaladttak a miliaamumkoa I Htagéay tanttgy I Nagyon baagá apaatakid vaaaai I M mi annak oka V Nagyon klaaytl a dolag I magt^jilaa I Itt goadaok atak aávlag aaarapai, baiáaklr nélktiK Mladaa aa aluljáráaág kaaákia, I akal kotalitaágabrál tadai agyatialán aam akar« uak. Kl kall aa tak« aaébat áa gaadaakaáfot aaiga* goraaa kiktanaal aa atÉ^ái éaáfill Mtadaty II taiéakad|lk, akkar máakéat laáa, Amig a birá aaadi aa 8% tak, adái, aa tal|aalt végtgj iaaaattu* oaaadtaan éa mí maghataliaa mtadaatála kiadáaokat, a gaadaoki klpaay alatt néatnk It éa I Ukaaáaaiban aam aavartuk tAjdaHaaa magam goadaok nátkol aaáaaotaak ba: addtg dataa a •anttgy taréa agy darab Itat AaaUkáL NigT;KuusM. vasárnap. ZtH 74. szám. í». lap.) 1W5. attpletnber hó IMl Igatta okutiit ta mjiait ewk Mlo eimt-lei, melynek a grakorlti miadeaben alltat moi mit m teknU Bgyet elhanyagol* elBljáróeái •llni legynlmi eljárás snóló 17. | art h. . Mmmm. Hl, aagy nltiH; J4 bog y él; 1 mid i dáaáaak téoyntól; a imWl niaM sáaalébordOi eMkareoaak minden HliHtii; a vittksá ér dákéinak sttanélól, sportolok köaioténatek, iro-dalom 4a aBrtateloél; da ka vihar, bnllámok Hírlapírók kongresszusa. áa lüMMk érkaa taraadó aiillMaiaaü kiálli tát idiótákéra tgtas >ora van bejelentve a kon-ira—sasoknak. 8 aa ifao isratans\'ea. Európa flgyelae rai\'nnk Int: mennyire haladtank? ssenoyl éat, ö-s\'6n éa arO van bánotok a továbbhaladásra? a máaodik raar évrafl Áfán »ok aagy munkánk tat télban ; fontoa hárdáaskbe ■ félnion vágtánk; aarópal oivea akaijak emelni t táreadsloai kesdeményeaéseil I Ailáa aa etyeefllta, a pártolás által erít akarnak gyűjteni,- hogy a latéit alapokra á landó éa fényes épOletekat helyettünk el. Earéna Itt laat, hadd látaa : mit értak ?- jpit nyomást a népek versenyében 7 íme a kongrensnusokra Van elét okunk, aktán Itt itta a legjobb alkalom, midőn annyi müveit állam\' dolgotik éa tart vállak eok kérdfeben, hogy együtt áldjak mag, vagy legalább la Ust> tátank a lalssinsii levőket. Hét ltea tartva a birlapirók koegressstaa is. A koraáay i* segédkezik. Siepteaher 13 áa keidOdStt Bordeanxhan as inieraaoiéaátia nlr-lapiré-koagnsataa. A kere-kedelmj ainieiter már régebben megkérdem sí Otthon Íré! tt hirlápirói kürt, ho^y lejtyen fépéaaket ai iráni, hogy a hírlapírók jövö évi koagraaaxutukai Bu-dapeatan lartaák mag. .Ea már meg la lOriéatra immár kétségtelen, begy a hírlapírók kosgrtaa- , hm a jAví easteadAben Badepasien leit. A város! kiállítás elntike ujabban aatbisu Rákosi Viktor hírlapírói, mint a kiállítási aajtóUaács tagját, hogy vegyen rétsi a bordranxi kongrestznton ott aívjá mtg a millenniumi kíáliitáara a külloldi hírlapírókat Ráköti Viktor el is utssott Bor-dnmtt t A hatodik nagy hatalom tehát atinte mag-aosdul a bisoayéra sok megoldani, littlésni való kérdésé less nemcsak as egymás kSatl viszony, Baaagk Bltaléa ifiegerflslrétiérd ; a ioll harcosainak jAvAja hitlneiltaáw < de különUaen, ía/y a wa-■Mteá kiaaAija magából, mnj rapflláare szánt lényei tnttati annyittar itnnyesi bt i a ftíd-gflmb minden pontján ismeretet nevét bányaaor kompromittálja 71- • \\ —A világrárótok világot araló\' tajiéjáaak kápvl* selAI együtt Átoké a lapoké, mélyeknek beiüi a löldleke minden részén ott vaunak\' a világítanak mint a napsugár, az éjszaki sarktól kezdve a Jereméeyaég (okáig. Égy Times, Figaro, Tempó, New Yorki Herald, a Köln. Ztf., N. tfrei Praaae stb. atb. E Midi mindenhatóságok, melyek eokeaor maguk -eslaálják ♦ palnikát i tranekai döntenek, a tárudtlom végtelenségig éré láne-•temeti kötik Oease, törvényeit alkotják éa tá-longé sebeit gyógyítják meg; mert\'s világsajtó aa emberiség lelkiUaerate, ezzel érez éa gondolkodik... Es a közvélemény, mely snjt és Ítél elevenek éa boliak felett. Aa iatea mindenhatósága után mindjárt a világsajtóé következik t ebben oil van a magyar Bájté Is, ma aár nagy balalma éa befolyásával, kitűnő képviselőivel, kik mindenben kiállják a ver-en>t bármely nemzet hírlapíróival. Csak egy bajunk, egy hátrányunk van: bogy a magyar szó, ami betfllnk, hatalma Sopronig la onnét Brassóig ér | as segél, francia nyelv pedig körülfutja a földgőaböi, a Kova a nap ta oiiilsgtugár ér j de ez hirlspiróiok érdeméből Bem von le aeaait. Ennek a aagy hatalomnak, a világsajtónak lakát bogy eoogreaaiusa lesz Budapesten 1890>ban, ennek csak örvendünk. Ast pedig kívánjuk, bogy a vidéki sajtó-viszonyok s hírlapírók ügye ia megbeszélés tárgyát képezte, zöi a eongresszushak egyik fonto-sabb kérdése et legyen, melyet valahára meg kell beatélai, tői rendezni, mert aeaki velük nem gondot; aagukra vannak hagyva; százan ét cseren veetlk igénybe, ksaem saját erejükre vannak utalra s eeaí ái Isten éa elöfltetS kft-löaségBkre táaawkodaik, Kát rokonak, barátjak, ItmerőeBlf nincs I Kérik befolyását, láaogatáaát<agy a központi tajtó, mint ejtetek, Iniétetek, bivtlalok, halai-mss emberek, — de a kBade\'eabea, sebeiben Orvotlátábkn maga áll! Stükség ven aa már köaé jot. ainca aeaki, ki egy sstlmtasálat dobjoa megmentteért M Midőn 1886. augnattoa M-m t. Collégéi belsegyesésével őasashivtaa a vidéki Mrlapiré-kat a nagy ráaavét ta lalkaaedta a>el ett tarlót tak meg a coagreatina\', ett voltak a megyék aaerkaaatAaégeibAI a Corüenaok aagy létshía Setebenbfirger, Taaay, Bltorfy, Högel, Lenkey Móea, Fóldváry, Vargha, dr. Holló, Kérődi, Kompolty, Mikect, Eródi, Saaoiirmay, Varady Gábor, werényi, Caitáry, Ardényj, Molnár Oyala ta litván, Saaltyr Cdrardy, k Margitay, Vársdy Ferenc, Hakseb. Rónaky, Bangha, dr. Lalor, \'Szabó tanár, Kkkx, Kólái, Hedry B., Déoey Janka, dr. Ftayreey, Arányi, Ivaanoríee alb. A iterkeszlők gárdája as országból; a főváram sajtó képvUslöi, köztük Kenedi Gézi Galiéri stb. Ez jrolt aa első eset, bogy Mtgyárortrág vidéki hírlapírói ily nagy számban összejöttek, hogy kötős bajaik orvosláséra módot kareaa* nek : a helyzet primitív volt j ezer bajjal kelteit kfltdenl; a magyar vidéki hírlapirodalom távol, rój aam közelítette meg a kfillöldi vidéki tajlé háláiméi, Tiívaiásit. Igaz, bogy midőn a ,8taogy*-ot magtlopiiot-tam etelöil 81 évvel, volt 0 vidéki lap a 1885-bea aár roit 808 Izp, M foiyóirat ét 10 vegyes tarlslmu költőny. Már akkor ráautattam I, Cbllégáia helyeslésével átokra a kérdésekre, melyeket szabályozni kell i érintkezési alapot kelt találni a Itta vidéki sajtó kost; vidéki hírlapiról egyesületet ka\'l • tervei ni • vita tárgya volt a eaulio kőrUese, tiTely rendezetlen ta aok viaatti-ssgra ad okot: rendet ni kall a hirdetési dijak ügyét j aidol kell találni, hógy a vidéki sújtó képviselői megismerjék egymást, találkoatanak ; -a wji4 Uréefrt aa élOadiekeli n gnat ki kall lépai; -a rendszertelen állapot mtUaii a vidéki tajiö aem feleibet meg fontoa feladatának; atükaé tssnek lett kimondva: hogy nyugdíjintézet ta segélyegylet állítassák lei; á vidéki tijió meg érdemli; hnjgc a psijamral ü logl»iko»zék vele; Saftkség vén vidéki hírlapirodalom szellemi ta érkötési aiveanjának sasltatre, mert aa ed-digi siláltség követkeiaéaye egy réstről a se-l-jtee iultengta, másik oldalról a tömeges bukás I A aajtó tfirvény rtelloiei médo»itáíá«al kérni kell a törvényhozás segilségét, hol síinte meg vannak igrőit^vs a vidéki sajtó jelenlegi áilapo-\'ának tarthatatlanságáról, de lemerít annak aagy ta fnnioa aiiwÜéjit uil A vidéki kladóbivttalokntk eröeen siö\'etkeini kell, egyöntetű ta kütelető- eljárásra jutni kitJiiáai Hm*IiIhb biavI. ialtl !>■ ntrtiuf^r^vgaj f ■mni HW* tsákmányai, világot áldosaiai as ágsnssknak, kik lelhassnál>a a kiadók izoláltságál és s mértéktelen versenyt, s hirdetési dijakat hallatlan oloaó árra szőritől ták alá. Szigora ta egyOuletÜ eljárás egy egysége*, hirdetési iroda szervetése a vidéki lapok réméről, ama köteleastiaéggel\'a kiadókra aésve, hogy mástól nem fogsdaak el hirdetési, — egy osa-pásnál Vadikáliter segítene a bajon I Igy . a lap jövedelmezőségének emelése a szerkesztőség anyagi hely sétán ia kélaégtslsaül na gyot lendítene. Nagyjában etek voltak vila alatt az 1880-lk évi kongresszuson. Egy bisoitaág leit klkűldve t eongrestusi ka-lároaatok nyomaa azok keretztfilvitele és meg-oldáiára. —~ — -. 1 De a bitöttiál még ma ti alnsixa t botdogok álmát I Vagyia a congressusoB kigyúlt IBz — ital ma láng voli 11 Ba taélaaaáb kSrfcea aaa voiaa kiinaHhl-M, alkar aagprékáljnk t DvaMaü aigyft lapisaisMtdil UJ kérői II nqllillllM ta jgH érdekéik váMasére Mert elvianlbetlea a vidéki iiiilMtlkst nyomó sok vl|aiáraág, -j.\' \\ ■ Lsaslilktna á politikai la póknál a eae t iA kardánt. Ninoa segély, nincs nyngriij alapjak. Egy agy aagy vidéken alig tuniri agyait, rfi alig találkozik évnken át 1—4 wrimM agv-máaaal; s igy aiaee SnaneiarUa ; foot^t tatait asgiitaiána: a ai n vidéki aajió bn/otytat caAkkan\'i. A hirdeti házaké lő áa kiankk vtasaskkaa, gyárak, kereskedelmi kólókban fletaiaasdik jé árért a hlrdetééeket a rákQldik a vidéki lapokra pofom árért. Egy MrMáeárt Sietnek 40—80 krf; s ka ebből a 80 kr. hirdetési dijat MaaHk, marad a kiadóhivaUlnak a 40 kroa bhnMéthőI 10, a 80 krból 60 krjs; s ast kiszedeti; papirt á4 boata, aoksttroaf^a ta zzéikBldl aaáa ánsnáa példányban I Ha egyik kiadóhivatal fel aem vawl, fetvtazi t másik ; aiaee Bseaetartás II -Hát a hirdetési dijak megszabásánál igasaágot •árltg at: hogy p. o. aa ■ Egyetárlta. vagy a „Peiter Loyd" Biet agy 1—4 800 fritt baak vagy ssáa r. lérssaég klideiáttéii aa áilaiuAta-tnrba 80 krl; aztán a vidéki láp tgy 60Jta» hiídmétártTi ugyanannyit áaat f I Igtttág es 7t Aztán JBn a sok megliszielteiés t vidéki Itpok aZerkisitŐzégéhez.\'— a) .Kéri alilírt igaamiétág aaen ktatiaiay ingyenes közlését a nemes Igy érdet ékt».* ]b) .Tiazteleltel kéri t. Egyesület egézz terjedelmében kOtölni t meghivast, egy égést onaialy, érdeke kiváaja.* c) „Bátorkodunk idemellékelni a krumpUházi legényegylet azámadászTnák kimuialását, ingye nea köa\'ta céljából, A IcrumplihAti atfmmnur.\' i) \'Nagy temet késési egy lat et litfátottaak, söl siertár-mlihelyt la renoeitlink be, honnét nleeó árért kaphatók temetkezési kocáik atb. Legyenek wivesek díjmentesen (elvenni. - ««- Sirató Osryeiy As alisakadt loaalat tehát újra lel ktll venni A vidéki lapaserkesstők küldjenek ki gyfiléaek-böl egy bizottságot, mely pontokba Foglalja\'a vidéki journaliitlka égő stbjtil; hátrányait; t köiponitóli elszigeteltségét; t hirdető irodák mtiibüitln eljártait itb. Ca egy kildötttég tarjtmat a ooaaraaius elnBkségéhet, bogy vt-ttatt tárgyalás alá. Tessék t vidéki tterktstlőknek gondolkodni ti flgy felett; megbeszélnij tán előlegei tanácskozóira AissegyB\'nl; lat ai ismételve meg ketdtttk. riprSlfötSn megítnajür B THaa MtaMtC megjelenő lapunkat, ba zmndaa: ktaa--tff it merteti közleményt adnak ki lapjukban. A „llifytfi C$ülog" ■---- .,..■--—_^ l—kMi»Di,» igen I nekünk adnak agy 8 trtps iaaot; mi mtg bajaik tgy-tgy köziét árát 30 krCa vess-azűk íz, fiietűnk évenkéut 16 frt 60 krt a 8 frtoa lapéri I Elánuai|áka vidéki izarkeastőségaktt folytonosan ingytoes közlemények, felhívások, körőzvé-1 nyekkel ; mi HW Vágynak (aramtve ; hennai a vidéki tajtóért mtg moatanálian aam tmtftt M isavát — tadtunkkal — egyetlen fővárosi láp I Mi aindeakil szolgálunk, minket esaki 11 Ott vagyunk a inegys, a közügy, aa iradalsa, müvéstei szolgálatában; a politika tlőőrttitt harcolunk kinot harcokat I elesik köatlBak 8—10 a mások veegik kezűkbe a tánlőt a tovább harcolunk I A fővárosi lapok hírforrásai vagyunk megy a hir levélben, viliinyaaárayakaa ; tesszük örömest. Aa orsaágaak minden űrállomásán, vésnélfaa pontokon a toll katonái, jMasavuak „a hazáért* t Lázas erővel, jé akarattal azon dolgoztuk, hogy aa ő-naaoaló tőataotzlBly helyébe ttgii-sflk, támogattuk a táraacalmat agy ujat alkolnl, egy ujai; aaly őai erén vek, biiaasartui, vMa-ség, kötelességtudás ta áldoaaikáaiségrs amannak lelkét, esi vverését örökölje í I Oh! ha még tgytttr megláthattok azt a hátát tarló, ágba nyúló fényit oszlopot 71. Et 77 Ott állunk aagnakra hagyva I Nem goadol velünk a központi tajló; a pariim enl. ai eitk dolgotnaki élünk — vár annyi ilrhalom felettit Ba ma Magytnittágna a vidéki sajtó állása. Boáét Ithám, s jBoao0* pstMkal lap ■sarksaat^aa talaj éeaesa. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Vidéki tevéi. Artot, 1896. aaepl 10. Tekintetei aurkasitó ttrl A a»gy milegbea, most minálunk járja, hüvfts siobáb* bibniódvi gondolkodom fariak ielöl a a<ou töpreskedim, hogy mit kellene megírnom a .Zslá\'-aak. Ka nagy fsjtWel oko>, ■art ba ugy irok meg agyai-máit, mint ahogyan táayleg van, lélfl, hogy tokák, haragját maiamra voaom a félő külftaíiea, bogy etroatom Perlek reaoa^ját Ha padig nem irok meg valamit btlen, vagy pláne, ba egyáltalában nam irok mag sémáit, agy ellehetek rá késaílve, bogy eserkeaitfl ur megvonja tölt* a tistteletpéldlnyt » l«kó» esAnlet tudósítói állásomról. Hogy sanabaa aa aa kévetkeasék ba, elmondok agysi-mást. Tálán gondolkodóba esnek rajta stok, akiket erdekei « leai segítve a bejokon. Perlak -- mint tetseik tudni — aaép Msgyar-ornágoa van Tsdiam én est magam ia, de hogy ida jöttem, nam akartam stktuui, mig végre két s dolog, vegyék le onnan est a táblát, saart aaágyeo, tyaiáaai, hogy. a jelen korben kórbás-nak marik kiíratni ast a UmeMhOs pár lépéara lévő, flseaedől i kéesülö piaakoa, lakaté viskót. Aat tnd/uk, hogy a toronyóra — fslügyelője politikájáhoa hivan elmaradva a kortól — kéadn üt, da hogy mikor lM perlaki misáriák poutuláaának órája, ast aa egek urán kirtl aligha tudaá valaki meimoadani. Esek mán maradiam a tekiateiaa saerkanaiO urnái mély tisateleUel: ----------------Pados. Sakaróm: térkép éa (Bldraji segiteégével eat nvaaee be nem biaonyiiotta. Kt valtai nebéa dolog volt akkor, midén két-három aani ittlétem alatt alig hallottam msgyar asot a atillátok még most ia agy-kát magyar nyelvű feliratot. Saiaie hihetetlennek Utasait, hogy addig, mig a l\'unaotnli kAamivelMéat agyeettlel erejének jelentékeny réaaél Periekre áldoava, a magyarosodás sseat ügyét a nyelv tanulásának megju-talaMSáaa a áveda felállításával amiditja aló, akkor a kftiaég eldljárúaága még a hivatalos téren seia törekaaik oda, hogy a msgyar nyelvnek végre-valahára érvény steresteesék. Nem elaaomoritó dolog-e aa lek. aaerkeatto ur, hogy egy vároaban, ahol oly aok a magyar, kiküldetek agy horvát dobost, hogy adjon tudtul egy, a msgyar állam érdekét siolgáié. avagy a köiöi ség ügyeire belolyás«al lávó hirdetményt á akkor as a horvát hsjdu végig dobolja as uleát éa aaép horvát nyelven elmondja a mondókáját, mintha eaak Zágráb kóatpén volna. Magyarul asatán agy ssét sem saél. Jó volna saerkaeitő ur, ha kiírná sat a tanácsot. misserint magyarul hirdetteeaenek, hogy legalább emlákeetesee a osak horvátul beeaélni tndéknt vnlaml a megránt. Astttán pedig mondjon- el a kikiáltó mindent horvátul így legalább mi ssegéay magyarok íe tudjuk majd, hogy mikor fiseasattk meg végrvhsjtás terhe alali ax adót A horvát baagboa eunllrlll nagyon jól állanak a német cégfeliratok- "A nagy vendéglővel aaemben valami •Oemisobtevraaren Handlung» emlékestet benntlaket arra, hogy mily türelmes 1 msgyar. A nagyvendéglőben német étinpót leesnek a vendét elé » igazán metmsgyarásnaijan, hogy a perlaki elókelóaég niniiaJia még eddig a ven-néglöa arnak íregmigyarásai, hógy a vároa tulajdonát képsaö nagyvaadéglö Perlakon van e luigy aa nem valami aémet reeiauráció. As étlapokkal öauhangban vannak a némel pineérnflk, amilyenekkel Perlak duenn el van látva. No da ea mág osak hagyján, legalább gyakorolhatjuk magunkat németül a a folytonoe horvát bestéd hatláaa után jél esik egy kia né-met is. A veedégidk iit egyedül állsnsk a maguk nemében. Mindenikben eiei at óra agy órát a mágia 11 óra előtt ágy félórával kérlelhetlenül kimondják a sárérái éa a wegény, haaáárt bnsulni vágyó mngyarl küldik baaa. A kktolgálás itt kitAaó t nem kell tovább, esek (él éráig térden állva kAayOrtgni a kittől-gáténak, bogy saivtskaájik egy Meaeael megör-vándantetal beaaOaket, aminek megtörténte után agy njnbbi lelórára csakugyan levágják elibénk a MceesOt Koldus rémitO aok vaa. Nam ártani, ha rendesnék Perlakoa a asegéoy-ügyet, mert nagy adó ennek a jóesivfl népnek naponkint 1&—20 kol das, akik küaül a legtöbb vidéki a más utoa la magkanahetaé kenyerét. A templommai asemben ven egy kia utoa, ■élvben feltoalk agy ronda, ataosony, uük épület, kianinysa ablakokkal t a ssó saoroa értelmében irtáiwoa hatonllté küleflvel. At van at ajtója felé Írva: .Pariaki kórház.\' Bonalom iogjajl) u embert %son- tudatn, hogy abban emberek lehelnek; hogy vaanalt must béna, asl nem tudom, de akárhogyan is áll H I R I K. — tíyáaiimlss Láttié Mhsreegért A nkaninaaiaieat\'Iereooiek templomábait »tept 12-en d. e. » órakor gyáaamiae volt Lásslé 10 hercegért, melyen NUk Norhtrt tieallerencrendü háxfOuök, pltliánoe-be\'yetiee pontllikáli, Horváth Honor ég HaM Htmik nseulfereooreudü áldó uiptj.uk pedig oelabráltik. .Mtnvpltak La városi tíMtviaelOk, BMekay György polgármester ve-setéae melleit, <e kir. törvényszék bírói éa lisst> viselűi kara, élén: Miltou Qtia kir. táblai bíróval, mint b. elnökkel; továbbá a Mgyimnáai-umi, polgári fin- éa leányiskolái, a költs, elemi népiskolai növendékek a tantestületek veaetéee mellett A kttlönböxö polgári hivatalok majdnem kivétel nélkül mind képviselve voltak, csupán a katonaaágot nam képviselte senki. — Kakttvá Fonti Mór, a nagykanitiii ■ Fatitl-teaivérek- keraakedói oég beltagjai aiept, 16-éndelben i órakon iagtTa esküvejét a magyarfalvi iar. templomban Orottmaitn Frida kis-sa non y nyal Bécsből. ----A yesIsSrl lak»U káráltál. A he\'ybeli államilag aagélyaett köteégi polgári Űuiakola 1. ottályéba Leiraton 66, a Il-bu 60, a III ba 86, a IV-be 29, at V-be lé, a JH-ba», öatsetea 404 rendaa tanuló. £<ek khUi helybeli 140, vidéki 64. A polgári leányiskola I. oeatáiyábe beíratott 8T riadta, a ll-ba 87 Wffllés, á lll-ba ren-dea, 2 magán-, a*lV-be 37 rendaa, 2 magántanuló. Osaseaen 197 reudea, 4 magántanuló. A rendes tanulók kösül 111 helybeli, 26 vidéki* a magántanulók mind vidékiek. — EbbOt a kimuta-táemi megtttdtnk, bogy a polg. leányiskola slsö otatályábs Batieaea oi—nOvandék irat sose tl Most már aat is jó volna tudni, hogy hol adnak helyet annak a 81 növendéknek; mert indtnnkkal Róstnberg bérlőnél: itt lóglak legtöbb kákát, még Siótok, Keneae, Kesstbelyen sem amyit, padig baidanán esek voltak n foga« é< afftMka-saataak több poa\'jai. A toayédi ballofát\' annak inlajdonitját. hogy Hóaenbarg barin kibérelte a Balatont egéaa ataleaaágéban, vagyis Fonyódtól at Badacsonyig, tehát a hálókat kerasnül but-hatjak a vit ssélasaégén. Akármi aa oka, aa biionvos, bogy itt logiak legtöbb hatat — An eté Már saólAgaadáiok kétoégbe voltak esve, hogy a roppant nagy e*árasság miatt a stöló óaaxeaaiik s nélkUI, hogy mscár^ hatnék. A nagyon óhajtott esó végre stept. 12 éa bekOeaöatAtt a jótékonyan msgástatia a földet éa a esdUIürtttet. Ennek as a rendkívül áldá-sas hatá»s ta meglsea, bogy a nflvésyaatsí ki-— égetri barmstlalan éíasakák utáil most majd harmatáé éi<n*kák kövttkasnak amik nagyon elö fogják segittai a aaolösaemak le\'jea kiiailödéaát éa ufagérésél, így laiáa mégis less kilátás lkaié borra, — HnsrMal terlétek saAlilláaa Vla-gysrtrtiágee At A foldmjveléni mínisttsr msgengedle, hogy Sterhiábói asármató éld sertések Magyarorstágon át Olaeaoretágba aaállittat-basaanak. A ssállltáa eaak ólom tárral ellátott aárt vasmi kocsikban sgyhusamban történhetik, minden ki- és átrakodás nettül, csupán n eer-téeeknek itatása és etetés* cé.iAból aaükaégaa magállapodás vsn megengedve. Minden aaáiílt-mánynál esetről .esetre igatolaadó, hogy ta olaat kónnüny n beviteli engedélyette. A sertések csupán Zimony vssuti állomáson, illetve aa ot> lant belépd álomáaon ál. bociálhatók a jeUett átvitel oóljábél valé behoaatalra. ll — OS A^_N0K Hullám ÁrnM. (Tl|Mlmi) ______ 1 Irts - ifaelsr tártat------- ~> (FeljrtaláaJ Jgnu: Haszontalan aibederjeil Mihelyt urat uem éreznek a háznál,, mindjárt övék az almafáig...... Be jél tetted, bogy megreguláatad. tiyerünk a hajlékba I Vihar közeledik. •--a v imu atsuM inis t Hát Juiiaka? a polgári lányiskolának egyetlen olyaa terme sincs, hova ennyi növendéket al lehetne belyeanl a btgienikus aa pádagugtsi követelmények legprimitívebb reepektáláaa melettis. Nagyon kivan\' eaiak vagyunk arra, hogy hogyan történnek majd at ugalmailaa uuloltságbán a gyakorlat-irások; de uiég kiyáaosiabbak vagyunk arra, hogy hol rekvirálnak olyaa ra|tiermet, ahol aa a 87 növendék rajioktatátban részesülhet, ftebssgliik, hogy ennek t tanbaiaiTin állapotnak megvitagáláaára legköae\'ebb dr. Rmuumo IC kir. íanácaos, tanlelUgyelő iá leérketík, E«t még | — ha lehet — bevárjuk ; egyelőre érdemlegeseebben nem eaérunk ehhez a dologhon, mely et iíö eaarint a aagy-kaniuai kösaégi íakoln-saék határoaatáa nyugtaik. Isaatá káplán. Igal, tomogyi köt«égbsn amely Mtkkfslvay orsiággyülési képviselő válást tókerttlet • hes tsrtoaik, a jegyié ki akarta hir-detai, hogy a polgári hásaaság okiéber elsején lép életbe. A kapláa a< egybegyűlt nép előtt rássólt s jegytöre : Minek aat itt hirdetni a templom elélt, ragasa uák ki plakátokon. A nép a káplán uavairt nem hallgatta meg a hirdetést éa elUata a jegyaöt a templomtérről. — A teareal ueeUléemekrsták. A soproni saodáldemokrata-párt lojyton erösödik a nemrégen lapot la indiiottak. A párt vezetője Zombor Gésa- lodrá«a. Aa ö kaademényeséeérs nemrégen kérelmri iaiésett a párt a belügyminiszterhez, kérve: ne hagyta itlvk a városi köz-gyűlésnek aat a határozatát, hogy a polgármesternek 5000 forint Síelést adjon a vároa. — Hálással a BalaUaem. A nyári ha-lássat nam voli valami nagy eredméayü, különösön német halat kevseet lógtak. A iürdöbelyok-r&l Írtak a fogadótok starté taéjjal a part menti halászati bérlőknek fogaa éi süllőért, de osak kévé* helyről lettek ktelégiive, s innét is nsgy árért; I írt 60-70 krért fitetiék a fogas klloíát. Aa agáét Balatonpart meatéu legbiato-sahban lehetett nemet halat kapni Fonyódon ia (eladtam mondani, a káposztásban. Biao- Baraa! Hát Juiiaka ? Aftut í Ah, na nétd: i hogy nem találtam nyosan a mezei uton indult baaafalé. Soká caak nem marad, mert látja 6 is, hogy vihar köaeledik a Badacsony Itrlfll (HinésastiM el a káaka. Tivoli mean.réárgéa, vUláaláa, áalatas-kábargie, a kávetkesl S|tm jelenttel át.) 15.\' jál. Hsios (eoeéál.) Hatot: (As UUW«]WM|éalt umal játt káahl^ Ezt nem éled tuí^nastaiyt veü »u.) U(j ia a te számodra uerezlem eat, mióta tudom, bogy aa én virágos kertembe is be szeretnél járni. El akarnád rabolni ast ai.egv üdvösséget, amibői haj úgyis nagy áron jutottam. (Ke. aeieéik a káakasj Magazégvenilettél, cudar, aa elölt, akit saerelnél elülni lOiem...... Majd meglássuk : megbirkoaol-e eaaal a kia ólom-darabbal ? A mátkád már ugy ia elpuaatuit, pusztulj utána ta it. Legalább nem lasa aa utunkban aenki. (Kerámia) Ninos sehol egy lélek se......Caak egy durranás...... Máma pillanatban üres lest at udW ~ (kx eHaáes beiekiat) Mit eainál ott benn ex a bitang ? (Saenscatlaa ptntotjt.) Hogy simul a eudar... Hogy közeledik hozzá édea szóval..- a csábítás mézes mérgével, nieiaydnrela.) Ide, ida üss, haragoe istennyilai...... Most egéaaea Agneeboa hajol; mond neki valamit; nevetnek... Engem talán, te hire%.f Legalább vigan méaas a más világra, (leis u ibiakea, astás gyorsat n Imái lka fát) 10. jel. Mp. Ag**t. Agiu*: (KUsigbeeeattsa klraUa a báskál a a ily (tU toriul temetett kasakbL Mántaétak magi , Meglőtték Baraca Palit. I. embtr: Hol van T * Agnot: (A kit Ml mitat) Ott lekstik vérében. Átkozott, átkozott a gyilkosa, (i »\' ukáska téásl.) Segítsetek I aiveaxtem eszemet. II. tmbtr : Ki a gyilkos ? Agnn: (Aa latáMMl matat) Olt keressétek\' (áa ls> Iáiéba rekaaák káai a Uaba lat) N«fT"Kantot, vasárnap. n. jll //atót UL tmtm, Klf. Halót ! (Al latáMMI TOMitk k..«MI mMiIiI iW Kreesasetek engem I Mn akartok valóm f I tmbtr : AgronlŐltod Harsra Palit. Htbu í Én t kl moadjs ? J. tmbtr : Csuk la lehettél. Mát nom vqlt kflael Fíhi lhi«t: Méri leltem volna V Engem sohse bántott? J, tmbtr: Már ai mindegy A gysnu ellened van Tiailáaai kall megadat HbIh ; Nokoni még piselolyom ae volt soha. Jl. tmktr: (éiM<4M klUt>v».) Haindn gasember. ((Hintett Unl a*lM Mi klaalsélk.) JfalM: Ki meri ait mondani 1 Jl. mbtr : Én ftceém ! Halat; Akkor aam én. bonéin, kaod ktaudlk, _ II tmktr: (iMlraUlt kuibté Naitat|e » plmtolrl.) Hát at kié ? Hiába dugtad a ksrékjáasolyba, a uéna köséi megtaláltam iMot i (Mm4mm.) Hátha ak onvlin ia, ki meri mondani, hogy én lőttim Bsrscsrsf Jl. tmitr i Ah la vakmeró gaaember la I (á tíf Ma) Most jöjjön Ide mindenki, hogy esulán s törvény olóit is blsonyságot lehessen. Tapintsa meg mindenki a plasioly jobb csö-. ,vét, xmolyik kl van lóval Még ason meleg, (Nlaé »<!• (édalaak te ■nUgipt|ák, etaia Igaut kdaak,) No hát most már lilába tagadod I A tObbit mkjd etvégasik s csendőrük, VigyOk | .birótiáshoe ? 18 jaTi Aai. Agm. Btntct Voltak. Hl/ti! (is ataártl ketakaa,) Oiltt Van I Vége Vali I Mind i Kinek ? (ftslksá Uéilaak.) fWni: Kondor JnHskának. Mimi t Mi történt ? /\'dai: Néki meol s Bslslonnak. Mimi. Belsvessslt? iílwí; Dole, bsls. Itt s lejkendője. Mimi: Ssenl Isten I (Nsgy aam, m«l/«i tlátai Itikus- ■ál ts ailteaUan.) Ayntt: (Kijt« UsMi.) Mi ss V Mi történt megint-? /Unt - Ilj vsn a lányod (olkendfljo. Sietnem lát-lára nyoltók el a Bsíslon kulllámsi, (K4mi*ii AgltM illát) (Votvtaitea klratkaalk.) Zala. 74. szám. . (|\' lepj K M g l I A Alig. A magyar oaatályson)Aték Olvasóink kétaégkivBI gyakran Ulélkostak ea-ael s olmmsl ss ntóhbi időben, mart ismert dolog. hogy ai orssággylUée lélaslslmeaéaa és s király állal jóváhagyott tflrvéay alapién a mii-lenniunii kiállítás alkalmából rendaalk as alsó aiagysr "«iiályanr»j*lékot és ennek s sorsjátéknak haasnából egy millió forintot a kiállítás oesláJybé1 áll, ragfia két hasfca vaa. Miadeaki veket norsjegyekal éa pedig .tataaése aaariat esapée aa elsó oaatslyra vagy pedig mindekét osnályra. Cinpáe ss slao o*stályra agy sorajegy ára 40 fótiul, aat teljes sorajegyaak nevetik, . As agési aorsjáUk követkasOképpaa l«f tönéaai. Oaaasaea van 100.000 darab sorsjegy. Etek ItÖsttl as első ostislyban, tehát ss elad sorshaaáaos iées<vsaa mindenki, a ki akár 80 leriatoa oastáiyeorsjegyei Véli, akár pedig 40 lorialos ie|jea sorsjegyet. A mikor ss elad busás megtörtént éa kilset-ték s nyereségeket, skkor M vsn tejsavé as ilairóialály és megkesiMdik s második oesiály, mely még aokbal elönyö«ebb, mint as elad. Do máaodikban osnltii aaok vehetnek résst, a kik Mindjárt kasdetbeu egy 40 lorioloe leljea sorsjegyei vásárultak, vagy pedig ssok, a kik elad osstalybeli Ü0 lorintos aorsjégyOlre még 80 lo-rlatot rálUetnsk. És asgyon ajánlatos w, hogy minden ember vagy vásároljon mindjárt 40 <o-rialos sorsjegyet, vagy pedig há csak 20 forintos sorsjegyet ven, Hies-e ssután rá a második 80 forintot ia Mert s második nssiáiybaa msr oask 00,000 sorsjegy vaa áe esek kőiül 81,490 aorsjsgyré jal nysrsaég, ugy Itoty tehát a kél oaatalyban tuinuoti harmadik sorsjegy kap nyereményt. Ee hoasá milyen mesés nagysága nyereségei ! 900 koronái, 8000 koronáé, 10,000 to rooá>, 16,000 koronás és 80,000 koronás nys-remény van rgy rgéai osomó, da vannak untán 80,000 koronáa 80000 koronáa ée 40,000 Korosa* nyeremények is, sót s legsaereaeaáaabb sors-jegitulajdjnoi egy isltlló konmst tv nyírhat. JCgyöltvéve 411 tonyeremény vaa, de még ason-teloí o 49 főnyeremény köslll ss, a melyiket utoljára liuiiák kl: 60,000 korona,külön díjban is résiesQI, Egysteriben mlllloU|QS(. lehet ss emhsrból. jjálható léhát, hogy ar ositályrorajltték nllg képielhetó óriás, elÖ|iyökél nyújt. As elsd bmási október 10-án, 17-én, 18-án, és 19-én tartják mer, mert biaony leljea négy nnUig lari, a mig a 10,000 nyereményt, kisorsolják, A haaáet a néniQgymiaiaalerinm ellenőrei).ogy kir, kósjsgysó « lfelenléMbea. Ue mindenki, a klask vaa agy ^AN^wye, maga is oli lehet a nir«kuiáenél éa megfigyelheti sgi. mert s haiái nyilvános leea, A nyeremlnyekét pedig, még As eaetleg millióé ayereeáget ia rögtön kifiietlk a hasés után, még pedig agy krajeár levonás nélkol, eltárdleg s 4Abhl aorajsgyektOl, a hol mindenltile, gyakran 80 aaáaalékoa levonások törtéaaek. Aa oraság-gylllée tsljee adó ée ilietékinenteaeégei adott sa 1896, naptombar H lA-áa osstályaorsjálákaak, a így akárnaaayit agar la valaki, a aysrsségsá as atoiaó krajcárig rflgtta kiflsetlk. Olyan elóoyel vanaak lekét aaaek aa eM magyar oaaiályeorejátékaak, a mily aaaa I ssb-miféle aorajáték aam dleesksdkstlS t* mér Madoakedva va* arról is, bogy miiyten ember kiveheese a magé ráeett beiole. Lehat kafai liaadréss éa hassa érám sorajagyeket, agy báBl két forinttal vagy egy loriattal aa eted oaatály-tan, — négy forimtal vagy akikr két fariatai nedjg mind kél essiályhaa játsahai, s ráaat *a aet e csekély öeasegakért a gsillléa ayereeéglem is, Olyáa kecaegtató elóoyök eaak, a ■algáé megérdemlik, hegy mladea egyee ember sAr forinltnl hoaaájáraljoo. Kapható fiaekal FQUp kónyvkereakedáaébaa, Nagy-Kanissán, NYÍLTTÉRI ■laaiSiea ealgai aaakte aáMr vaUél, — ka 04i*bMI laaéallk, ibheéa, fakte le aSamka1 aa krtai iá fka aa Mg ■iimektea. sai, aat> kaa, kotakiaoit, elatáeetteMI, liamalil aat (Mlatogy MO kaltakéeé aiMaig te 1000 llSilM ■lattaatMa ii.i t foitabár ía VsimtttMH S Ua. kaa aaillllva te Bletlket ptetatwéslltvel kéU i Ma» ■aSan a. (ea, klr. aévarl aatllllé) aaljaaaagáaaM Urtiktea, 8v«j«M clawU l.taltki* 10 kna. te~ liTalaaelagemSlnae Mtvag ngMalaaéé. lar Maow njroWon Irt ■igwéilteak gaateaaa aliaiéstátaeE _II M-l) 2 Kr«g>lel4 nővérek megjöttak a nyaralóból éa lolytaliák a tamtáat a magyar, német, francia éa angol nyelvben. 6—1 Lakás : Vaaut ntoa. 691. \'•) ás a aaarkaaat*. rovatban kSaMMaMrt Tállal ■aarkaattől flaanat TéraaiUr Perlak. Rőgtöa iatéakedllak. Aa elmaradt példányuk Már almaalak. Ujabb elmarad áa éaatéa kérjük aaoanal as llletó metreklamálésát. aéljslra lordltsnsk, A hlrlspokbsn napról napra lehet olvaaai ss osslályaorsjátékfá vonstkoió híreket, de a kösönséa négy résae még mindig aea tudja," hogy taiijdoniéppin ml Is sa ss ossiálysorsléték ? As oaitálysorsjáiék nem egyébb, mini löbb aorshaaSanak egybevoaésa. Több sorshusás lettét egybevoava, képeai sa oastálysorajátékoi, ■lg ennek karetébea aloden egyes sorshusás* iislt oestály a neve. Talkjdonképpen mindegyik oestály öamagábsn ta egy ftaálló sorsjáték, ugy hogy bárki teitaáee atennt akar aa égés* eers|áiékbaa, akár pedig csak egy egy oaatalyban vehet r4*a<. Térméaaatesen silány maMlyhaa résalvess, annyi osatáiyra kell Isalaie, mert sitnasn ujsbb oeetályban pélyéaik aa C aorajegye s nysre-méayekre. Csak s nyeremények pedig oly nagyok, amilyenek Megyareraiágoa, da még a klll> tóidon K még sohassm voltak. Meri kát ea»-reaosés ssetben 1* millió koronát lehet nyerni a magyar ossiályaorsjátékau, A dolog uiy áll, hogy s kiállliás alkalmából readseeadő eled magyar oestálysorajáték két Dr. Kilelne sserkeastd i. ó K ■ m ■ I la. Laptulajdonoe éa kiadó riioiiL r C í. A r. Sarg-féta Kalodont minden szombaton 20 krórt kapható. V l» GUMMI Tf\\ Bnteti páríaal |iml te MIMImak SaaaHtg te Jtetg taklotaUkaa a klváaalsMkal la Mll-■tjjék, Taaataakial M kitti I Mg. SmgiiiWliBik lagatMerlakkaa alkalnaka-ték. — t frtayl mgtislaliistl 10*/, árkeéVMuatny. MigwaéiUwk gaateiaa te élaUHIaa aaakMItelaak KKLKTI N. HÓK Mré te Ml éivatliMákaa a ,.aa*raaa*a"-k*s — gtgy-Iaalute ISO M-l ü ái I I M I f Sarg-fóle Kalodont minden szombaton 26 krért kapható. ImiliU flnnipi imakínyrek, mindanntpra nóló laakS&jrak magyar és német fordítással, egyszerű és diszkötésben. Imakönyvek (í&lisz) legfinomabb selyemből, gyapotszövetböl stb. Odvözló kártyák ós levólpaplrok Mh nagy yftlasztólcban kaphatók: Fischel FUlöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. nHT-XkllW vartnnp. 7«h 74 artm «. lapj 189b. szeptember hó 16 én. A világhírű STEYRI fegyvergyár kerókpár képviselősége és raktára Unger Ullmann Eleknél Nagy-Kanizsán. JSZi-pmm *xj«crzé]c«]c MxrAzaAtr*, lnf3r«n ém "béroaeEitv* ]rüld.«ta.*]c. ■eljbell TfTékiek í-kolac#p reaíelkeiéeére áll. 00000000000009000000000000000000 Si&b&d&lmazott hajkeaocs. g Az orazágos közegészségügy] (anAc* yélemáijezéae álapján e m. 9 kir. kereskedelmi minisztérium, által szabadalmazod, swzsl virágaikéi kéazétt testet\'sse* Msktsktsftiysk éttsi kigrAkéjt ___^ ...____kMj kenöcufim nemcsak a haj kihnllAaAt akadályozza mag, hanem egyúttal megőrzi a haj eredeti természetei sztnet Ii, sőt alkalmazása folytán n-kihal^ lott hs) helyébe s legaOrBbb uj haj nO Ismét ic kis ságalf ás* ----- Itt to kr. lO ••» Uf«l/ ár*---- 1 fr« — kr. Külön a szóké — és külön a barna hajnak. — Használati utasítás Ingyen. a készitönól: Schável Jánosné uoi. Markó Lujzánál Nafy-Eanissán (saját házában). BELlk L.1JON \' gyógyszertárában és Keleti JI. Mér divat-üzletében Nsgy-Hanlzsán. )OOQ0333Q333330030300000000P 000000000000000000003000 O Kell Alajos-féio Padlózat-fénymáz {Ofíjjkjemt) ——^—ei 8-t — ÍCjkílMá máioli-uer puha padló i$imira, 1 nagy palttcslc ira. 1 fúnnt 3ü krtyudr__Sí. licit palócuk ára 68 krajetdr. 9 Viaszk-tonŐcs Arany-fény máz Itgjoiá it hgtgyixwVhb hurmlH-mr k*- kipkerittk ilb. bearanyoidtdra. — Egy kit miny padit uimira, 1 Uetö/ ira 60 kr. ■ palactk dm 90 krajudr. Ilaáaakar kagkatét Fesselhofer Józsefnél Nagy-Kanizsán. AOOOOOOOOOOOOOOOO oooooooooooooooö asüiiB I f-t P 1, BŰ. i gj <D i í! Öli 6 5f röí H tí^lí 8 Ü Ö í J-íí 8\'- ŰL NÜ • lii 8 " jl«lÍ Jaíl fi 2 cj * | * m i M J| e| !»! 55H OO P M> jS j 1 a • IA - i3 D 8Itt! ii 81S savi* m s> = O_ Rieglcr és társa AEOLUS kerékpár-gyár, Gráczban. AEOLUS KERÉKPÁROK elegáns és solid épitéaük, ugy könnyű és caendea hajthatásuk folytán nagy kedveltségnek Örvendenek és a kerékpáriparban az első helyet foglalják el. Aeolui kerékpárokon immár 8 versenydij nyeretett, ezek közt 1894 szept. 13-án a zágrábi 60 kilométeres és a horvátországi 150 kilométeres utiversenyeken első dijat nyert. — Az utóbbi versenyben az illető elnyerte az utl bajnoki cimet. Ki/árólagos képviselőség és raktár Nagy-Kanizaa éa vidékére: KÖHLER TESTVÉREKNÉL vaakereskedée Nagy-Kanlzaán, Eötvöa tér 680. azám. T. vevőinknek Iskola, vagyis tanulógép rendel-keséiére áll. Kívánatra \\m áriecriétet te towm tldetut Nagy-Kanuma, vasárnap. Zala. 74. aaám. (7. lap.) 1896. szeptember bó 16 éa. péas\'ár vázrehe|\'awaek Malié\' Zilál Msr>i IMI. ik 896. 1*1 1-1 Árverési hirdetmény. A leienyei kir, járásbíróság mini telekkönyvi hatóság kóahlrré teiil, bogy s murekéai takarék-Láwlósá sattl: oaákiorrtyai lakoe állani 07 irt tMe, sMsk 1898. évi drosmbfer bó 83-tól járó 6% kamatai, 7 Irt l< kr. óvási, \'/.% válió díj 8t fri 35 kr. paf ás végrebajtáai 10 frt 85 kr.» alfibbi 10 frt 86 kr. eiutiali arveeée káralmi khMgek arájáig a ngy-kinlual jéráabiróeáa területén fekvé vttreeSki 61 aj. tjkben A-f64. krea^ alatt felvett s 168 Írtra beaaült válUaa kiUales inssilia, továbbá a oaórayefBIdi 488. ss. tjkben A-{-181. hm. alatt lelvatt 811 lorlntra beeifllt vai\'eSskótile* Inratlaa (tekintve, bogy VörcsBk iidókfisiég ia CsBrnyelO\'d kóasighes tartostkl CifirayaGUd kéziig iüré kásánál 1SM. weptemker hé M. aagjáa dl. v. 10 Srafcar Zskál Henrik oaákiornyai lakos lalparaei íny vád vagy belyelteae_ kttiliejnitével ÓégMCtfilllló nyil-vánoa árvaréaen eladatni fugáik. ______Kikiáltási ár a lentebb |uteit beeeár. Arverexni WvátTók tarolhat a breaár 10%-ál ká-ipániben vagy ivadákképee papirbaa a ki-kVdétt keaékea letenni. Vavé kntelea a vételári károm enyenlS mii leiben, még pedig: u e aól aa árvaréa jogerére emelkedésé>él ssámitattdá 1 bénap eleit. —a máaodikal asyaaattéi 8 bénap alatt, — a bar-»adiku( ugyanattól 8 bóni|i ala\'l, — minden esyee ráeilet atáa aa árvaréa napjától elámítandó «*/, kamatokkal együtt ai árveréai ieliélelekbeo megbatározott helyen éa médoaatok nénit lanttal. Eaen birdetmény klboosátáiávnl egyidejűleg megállapított érvérééi lebételak a hivatalos érák alatt a Utenyn kir. |áráibiróiá|ikvi oaalályáaSl a a calrayewldi kSuég ilSprósfgánál megtekinthetők, As ehámtatr ártaréa a feniirt jelakjkönyvbas fatyegyeatelib. Ai érvérééi hirdetmény a talakkvl batóeáfnál kiltWfieatée, ugy a ientneveaait a a iiameaédoa késségben kérőiéi éa kilfiageezié* s ssyik kftr-nyékhalt hiflapban egyiabeni beiktatás által kóaséléiatik. Kait Le-enyéa, a kie. jbaáf mint telekkéayvi batéiágnál 1896. évi juliui hé 18 én. Nunkovioa, klr, aljblrá. RECHNITZ JÓZSEF oklevaiaa tánotaaár téaslak alája Nagy-Kanizsán; az Arany Szarvaa szálloda dísztermében. Mély tiszteidnél értesítem a n. é. közönséget és tánckedvelő ifjúságot, miszerint olönyöaon ismert tánci«kqlámban eddig a lehető legjobbnak bizonyult, könnyen felfogható tánc-unmód\\zerem szerint az összes modern táncokból oktatást adok. Kívánatra házon kivfll is oktatok. A tanfolyam a legújabb francia tanmódszer szerint í L szeptember hó. 16 án veszi kezdetét. Tanulók felvéfetnek naponta lakásomon: Felső-templom Átellenében, a Schertz-fóle házban, ahol bővebb felvilágosítás nyerhető. A legújabb táncokat ia be fogom matatni, úgymint: Menüett Walzer. Sir roger. Menüett á la cour. La Berliné Belge. Monferino stb. «®5 5-—* Teljes tisztelettel Rechnitc József. oki. tánctanár. mWmmmW^ Telefan.} Van MeieiicsétiL a A—nagykanizsai közönségnek | »m«>l és t, ismerőseimnek becses tudomására hozni, hogy a Népszínház szomszédságában József-körűt 3, szám alatt lévő jL*>,Hazám" kávéházamat a mai kor igényeinek megWelőleg ujjá itaiak itattam, főtörekvésetn oda irányul, hogy a legkitűnőbb kávéházi italok, gyors és pontos, kiszolgálás által a n. é. közönség eddig tapasztalt pártfogását továbbra is kiérdemeljem. Kávéházamban az feszes bel- és külföldi lapok, ugyszinte: Zalai, továbbá 4 uj Swíert-féle teke-asztal áll. a xi. é közönség rendelkezésire. • Tudatom egynftnr a n é. közönséggel, hogy üijböl sikerűit a fi- és siókváros S" „ Dombovári Babári Jóska ""^.^^JÜL1 kedvelt mai naptól kezdve estén kint a rt. é. közönséget séórakoztatni fogja. A kávéház egész éjjel nyitva. Számos -látogatást kérve maradtam krtftnö tisztelettel Kanizsaiak taJálkozó-helye. M W| Pollák Sándor, „Hazám kávéház* lulajdnnott (volt tátink 1 Tinid kávákéiban) óvateaaég: Qmk a „Kithralear". eéwal ellátott erediU-oaomagokét kérjük ái tejadjak el f Mindenütt kapható: \\ kiló 25 kr. ^ NgfKantew. 1 VásfiRflrp. 1 Z»h Ti. adm." (8 lap.) - -—r: ■ 1885. gzeplembfir hó 15-éo. !l* ~ Ai Államilag (|) engedélyezettI | Magyar Osstálysorsjáték I | I oastályn nyeremények U (896. ffl#« ílíUlííi lililM 11 SJWSmfarek. ) Hala 1886. októbsr 16-18-lg.--_viwi. IfinAnn .1896. d^wiib* «-l4-l». I I nyeremény á 60000 korona - 80000 korona MIM® IUUUVU JB^Jip iffatalom BöWOö turnét ■ 000000 korosai f 1 * „ „ 60000 „ - 00000 „ «yirwié.yl».l éa m Ifim- . 1 4 400000 „ — 400000 „ I 1 „ „ 40000 „ 40000 „ . . TVs, , , isi 1 , 200000 _ — 200000 „ I I 1- „ ,,80000 „ - 80000 „ A nreremtoyek mndeo laron^ jjf , lw000 _ 100000 I | 1 „ >000 ■■ - 20000 - aélkfl fl«e<tetnek ki AJuaásak 1 t " £ _ 50000 ^ lg b i " 15000 „ - 16000 „ n^z £ ilii 2 " 20000 „- - 40000 " i I • - t----„------irHW*—b---- 10000 „ V fiMwfaéaa m4M*rUuÍíx_ J fj, j.J uw jf. _ *W0 „ I [ 2 „ „ 8000 „ — 16000 „ Legnagyobb nyeremény a lefl. it? I 4 „ " joooo „ — 10000 „ i 8- _\'„ 4000 „ — 81000 kedvezőbbeastben: »3«[ 10 „ 8000 „ — 80000 b h w---„ „ 2000-,,—- wooo —t nnn AAA 27 « sooo „ - imooo h 13 ~ „ „ 1060 55 18000 „ lalfUUalflflf ,0° « 2000 »tmoo° ~ #- j 160 „ 400 ^ — 40600 - \' ^ww^pww t - 200 „ 1000 „ — 200000 „ i i 866 i, . „ 200 „ — 162060 ksrsms. 1150 200 „ — 280000 „ 1 9000 _ 80 „ — 720000 „ ás r. owtátjr lmi« atia rádióit mii- 20000 „ 100 „ — 2000000 „ | ------- -—iw- Ji , _____" jtfrekért u J. Msláljr dija alán flao- ——-" " _____- . " 110600 nyeremény festésén 1268000 koroaa - tanét. ---;--------1 21409 nyeremény és 1 jutalom 4382000 n ... Aa I. osztályú sorsjegyek árai: - -—- A taljaa (mindkét osztályra érvényes) sorsjegyek árai: ■ \'A \'/ia , — Via----eoqjeay ,_-;__ \'/, \'/„ *__________Uljeasor«iegy ■ 40.— 4.— a.- karaas. " áRH W— \' 4.- kereaa. Valamennyi 8OT8.jeg.yek a falragaszok által megjelölt eladási helyeken kaphatók. ■Tszrrür Magyar Osztálysorsjáték Igazgatóság. Igorsjegyek elacRsra válóHfövétele iránti megkeresések hozzánk intézendők. ——^MM———— p ^ ,>;„" Első államilag engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték engedélyezett ^ Wt|f-Kf"t—■ Vásárnap. 1895. ezeptember hó l&-éa r Osztálysorsjáték aa etrodéTBs kiállítás tlkElmából Bndap—teu, 100,000 sor^jtfy.------------------» . \\ 31499 két osztályba beosztott pénznyereményekkel és egy jutarommal. s millió 600,000 korona összortokben mlndan laroaia aélkttl kénpéasbsa Ssataadt. - Larnasyobb aymrsasésr » \'T—rmilii» ssatksa egy millié korona m* Első húzás 1895. október 16—19-ig BUDAPESTEN. * ,.,, .•.?„.;;-;. .. „, --------- — Eazadnt ajánlom éa utánvét msllstt küldök saét eredeti sorsjegyek az első osztály részére eredeti teljes sorsjegyek, melyek mind a két húzásban érvényesek 40 10 J7 V II 11 ■ II h ___ll ■\'« <1* \'10 40 — g.— a.- karsss <i 11 11 In I aa 80.— 40 10.— a— á-r karasa Teljes sorsjegyek, a melyek sz első oastályban nyereménynyel kibusatnak, enyszersmind i> nyereménynyel as előlegesen a második osi tályra vonal kot A beiét fisetietiik viaaia. — Megrendelések postautalvány utján lehetőleg a oim Igsn pontos megjelölésével kárainak. HEINTZE KAROLY fő-elárusitó, Budapest, szervita-tér 3. Cbeci-CODte: Magyar Postatakarékpénztár 3960. — Sfil\'PJ-É; Lottó Heintze Budapest Vidéki megrendelők porto fejében 10 fillért ajánlott levelekért 30 fillért, továbbá minden egyes nyereményjegyzékéri 20 fillért szíveskedjenek külön mellékelni. ^— Lottógyüjtódék, viszontelárusitók és ügynökök mindenhol felállíttatnak. Nyomatott Fieohel Fülöp laplulajdonoauál Nagy-Kanisaán, 1895, ^ Zala 74. szám. (8 lap.) Az államilag (j) engedélyezett í t i\' í & 2 8 -- lé 13 160 866 9066 Magyar I. osstályn nyeremények. Húzás 1885. október 16-19-ig._____ 1 nyeremésy á 86000 korona — 80000 koreaá 60000 ; 40000 , 80000 20000 15000 10000 nyeremény Ssaaesen — 60000 a- 40000 „ — 80000 \' „ — 20000 „ — 15000 „ IKH — 16600 „ — 32000 H — 20000 18000 „ - 40660 „ ^ — 162000 - 720000 „ 1268000 koroaa ú (06. etnMw tillitli ilüliM Kitaías 100000 jflrjjfifj 31419 sysra«ásj)liial ás afy jstafoa-IfsL A nyeremények minden levonás nélkül fizettetnek ki. A busások illamlel&nyelet é> kir. küajegyxő -.ellenőrsÁm awllett történnek. Legnagyobb nyeremény a legkedvezőbb sasiban: 1.000,000 ksrsas. Aa I. oaattly kaaáaa aiia TiaSnlt aoia-jazyalitot aa J. ustíljr álja után t» IL osstálya Húzás 1886. ljulalnr: . / 1 á nyeremények, sambsr 8—14-ig. Tuiuos —- 27 >100 200 llfto 20000 400000 200000 100000 M«00 20000 Í3000 100O0 8000 6000 2000 1000 200 ÍI0 6W600 koroaa | 400000 — 200000 — 100000 — 50000 — 40000 — 80000 — 10000 — 80000 162000 —" 200000 — 200000 — 280000 — soonooo 21409 nyeremény és 1 jutalom 4332000 2- 1 Az 1. oaztályu sorsjegyek árai: A taljaa (mindkét osztályra érvényes) sorsjegyek árai: ..„■\'.■. \'\'A...-Via--.---Jm----flöjsWt---- 40 4.— a.- karaas. ;————IL—--Mté-,-lJm_Misa aorsjagy 88.— 8— 4.— k«r«ata. Valamennyi sorsjegyek a falragaszok által megjelölt eladási helyeken kaphatók. Magyar Osztálysorsjáték Igazgatóság. Igorsjegyek éladkrá váló \'mvétele iránti megkeresések hozzánk intézendők. Budapest, 1895. augnaztus hóban, áaáráwy at 5. asAas. 75. gfcm, * Nagy-Kanizsa, 1895. gfcptember 19-én. ________XX1L éTÍoljinL isirfeMtiaág:--; " ■séttklvnéfcli\' m- 11«11 ofcHUt ma. \' A I mm^ tmmiiw iwwia% ^ # % I m % áiajil........... üt Hll.mil a tef .MlUai itatn ^ Mm^L I ^^^k . . r—• _ . ; .-------—JP*; 1 ■ É — I A M^^^ tu6narÉm iui,, ■■ ^ |T \' AhÍ m. M W trn II hmm (Itt- kr ) --- ^^^^ ^ rtlim lkam (I Irt-kii —" ; Politüai 68 vegyte tartalmú lap. ^T^llll A Nagy-Kanaani- áa dM-zafaí takarékpénztárak, i Bankagyaatlst, aa Tpar- és taraaki IMnmk m kiilm | , Man bank, • Nagy-ksnixaei segélyegytat-ázővetkezet éi i letenyel takarékpánstár, \' Tü. ** - ^ - a sflagy kanizsai maiéiagyár éa serfózöde 1.t" Akartaiéi Xrflayt. n>,...1rY ^^ iláfeMtf tffm mtm ánx 1% infOr. M ejjel emlk Jía*yK«m liaAái hetink int kflnrr: a.r.a* .aa.ia. ia3k viiániip ém ©ariltörtaicöii. Külpolitikai S26R|I8 ! ^^ viszonyt fejezi ki az a kéz- megbízatás hagyta el a burgot A lapok jjsat,_melyét királyunk IL Vilmos német j állításai seermt Badenl gróf már össanáBt*\' Nagy Kanizsa, 1895. ssept 18. ^^hoz intézett s mely a következőleg | totta minisztériumát a e lista szerint 0 volna (—*.) Az Utoiaó betek külpolitikai ese-1 szól :»Csász. és kir. fó^ged nagy örömet miniszterelnök éi belügyminiszter, Bilinsky ményei közöl kiváló fontosságú a stettini jszerzett nekem, midőn hadseregének had-j lovag, u államvasutak elnöke ; pénzügymí-császártalálkozás Királyunk a stettiní had- gyakorlataira meghívott Szívesen fogadtam j niszter, Gleispach gróf ígazságügymíniszlor, gyakorlatokat látogatta meg a az alkalommal j • meghívást mindenekelőtt az^tt, mivel cs.1 Gautach báró, közoktttárfgyi miniszter, üjrií fidálkazofi szövetséges társával, Vilmos lés kir. .felségednek ügy saját személyem, | Lebedov gróf fóldmivelésügyi miniszter éi német császárral. Ez a találkozás lehetőleg!mint hadseregem iránt táplált annyira becses Gfcmx báró kereskedelemügyi miniszter. bensőbbé~ tette jmég a viszonyt, a mely\' barátságos érzelmeinek ujabb bizonyítékát! Cl A lista azonban aligha tekinthető még eddigelé -a két állam között fennállott s láttam benne éi különösen kitüntetésnek I véglegesnek, habár nagyban éi egéliban emelte ismét a béke biztosítékait. Felséges vettem, hogy újból cs. éá kir. felséged dicsői meg is felelhet a valóságnak. Mi lesz ennek királyunkat a német nép mindenütt Őszinte az uj osztrák kormánynak a programija^ lelkesedéssel fogadta, mintegy demonstrálni j elégtétel érzelível tölt el az, hogy aá aj arról bajos dolog előre birtosan combínálni. kívánván. hogy a két fejedelem szívélyes/ magas méltóság, meíyíyel engem cs. és kir. Arra már nagy idejq volna, hogy erélyea barit^os^íszögyábafl a^ eHn^gir\'bfegpfe^ged UltoMJii szíy^kedettj, f. éi tir.íáwHiány vegye kezébe az agyakéi, hogy KztöStSS látja! Hiába való munkát vé- j felségedhez .még közelebb hozott. Áthatva mennyire szükséges ez, mutatják a közaég-geznek tehát azok, akik a hármasszövetség | attól az óhajtól, hogy a hadseregeink közti képviseleti választások bécsi előkészület*. Ha valónak bizonyul 1 Mf, a tftélyet erről a kormányról eleve is szárnyra böoÜtottak, megbontásán firadoznak s utópiákat kér-jirives viszonyt még szorosabbra tűzzem, getaek, akik ennek megkzulását óhajtják.!különös örömemre szolgál cs. éa kir. felaé- * Az eJőreSió An&ámy munkája az évek\'gedet arra kérni, hogy mint két ezrednekIakkor elvárható, hogy a szélső radikális folyamában eklatáns igazolást nyert, mertjttfflQdonota, hadseregem lovaaiágilibőfnokij elemekkel szemben erélyesen log fellépni eddig csakugyan a b&ét szolgálta i remél- egyenruháját is viselni szíveskedjék. Had- Aki a bécsi viszonyok fejlődését figyelem-hetőleg szolgálni fogja ezután Igen jetlem- seregem\' ebben kiváló kitüntetést és a hü mel kiséri, az habár egy kissé heveanek, -.Élt l nfft 1i|MÉM^ f Ifegyv*^rát«ág ujabb zálogát látnia _ jde idején valónak fogja azt találni Annáit vonatkozó megjegyzés ■ örömünkre szol- a ja reakciónárius szellemnek, mely- Bécsben gál, bogy királyunk tagy népszerűségnek i Ausztriában készül az uj éi végleges mi-ljó idők óta orgiáit fili, nem kevés behathat örvend a német nép körében a, mely ural-iniszteríum. Badeni gróf, galíciai helytartó vok a mi egyházpolitikai küzdelmeinkre ia; ____kodói bölcseaégét, feyedelmi erényeit érdem e hó 14-én fogadtatott a császár által, aki ha amoda át szabadelvűbb szellem lengett szerint méltatja. j hosszabb kihallgatás után kabinetalakitási ] volna, akkor a reakció szomorú lovagjai A „ZALA" tárcája. BkibáMtt élni — A .ZALA* akli táíttjt — kkUteliiHt. Bmk rktg Utt, m M réMkwtat, A Utal TÍfTé aaafci aaa kW, ---I>n1.l|iif ■iaÉkm ka^. CM • mrfaqraik laa kn rffyi kist . --------------:: ................Vtrlmrrlf- Kikor méf a ragyogó bAJ temek eaillarjai *aérták káprázatos Maylket rakájéra, mikor éjjeli ayaaslmát tm a varrágépaak, hanem ax „éji ssméá\'-aaá fcaüett filaMesaia, aiikor a ksiyí la|wk M, mítst a vtras lartaaipiltebb népségét séiegsiiáÉ : iekoor goaaáii volna arra, bogy adj s aon sMg más asBiályréaat is Jfeg a4oí. Oa ax réten tolt! Bár m agy lati volnál A gyárié ember nem asaáaijs asg, kegy sóadas, a mi MUí, maié, banratag^\' aokaa eaak a ialaavliás pülaosiábaa tkáabeu saáea gnaástask: Jtoh\'aa halnak Mg I* Pedig ralsawat a tavane virágait a zivatar, agy aa tijafcpr asépaágatt, kflmsll is fcsátroaibolba^a az dán ribarn. Példa rá cs a ssagásy leány, ki a fővára sgyík télraaac ateAiábaa, asagésysé kis piaoa-ssabAbaa iaaággil m gj&tó bata^écgal kásd. Taiamikar efceJywibez képes! kiráiyad vcrfi. igyáaAi rirmait az aayis, kmak fénytelen, ksssstf sssfcsl ki vsrasá miva s ssnaora tektn-lati* u*rg Islayérs u*gn. | — írtál nekik édasanyáa ? — kérdi a beteg. | francia ayalvra, oani, korcaolyásoi s síkor Jo-— Irlam tagnap lalkam, Uasess, hogy eljön lánra is rákerült volna a sor: befog\'Ak a báli | valamelyik, esafc léty nynfbdtan. I dolucia, bogy mikor tátsaság van aálak, ne al- Cssd BMgigazgntá as anya leányának párnáit, jkalaiallaakodjAk aa a esaaya kis laáay milyeksi as tszó Mi egéasaa átmelegített Tarnay Akm kersaetl ügyvéd vo|t Nagy házal Gyakraa fájón kelleti tapaaatalaia, bogy mikor a bnas éves nSvért egy farsangon liz-tizenkét bálba Viixik, 0 tőle eob eam kérdik, bogy bát la édes, nem szeretnél eljönni? Padig bit Jolán nem ia volt oly ceuaya; Inasan kilajlWH áa jltk, hasa a láüs tiumlo rnlfiai ja sBrüeo járt.. Neje valóságos modern susoay volt, as a mától I középtermetű, féketa szemű, mondhatni megnyerő holnapig gondolkozó fo, ki lérjáMk minden jove- köleejéval igen kellemes jelenség\' volt. Ok da delmét altadtn költeni magám, házára ág — azzal Biga nagyot vnasiteBa divatoasáiábftfj ha idássbhik laáayAra. Mait aa volt kedvence, ara- a >mAaU., as as „ügyetlen\' is olt settenkednék, nyoakája, a kl aa 0 kék isemsit, szóké hajai a Mart Bisa csakugyan leikapott leásy volt, kiért slsgáas nwsdoliisit Örökölte, míg a fisialahűkra as egész fiatalság rajongott, mezt divat volt sokkal, de aokkal kevesebb gondot fordiioit. Tarnay Bisába aserelmssaek lenni és boldog volt — Eb, ebből a Jolánból agy sem less semmi,! as a gavallér, aki agy virágosok orral, vagy éji {buz ez oly IgystleA, esonya kia lakstaaég! Hanem | zenével kedve k ed betéti nekL Boái ÍS agy gyteyöre ehíkkss isremiéi, — Csakhogy hmlalsn! Ki volt mondva, bogy saokis maodogatni Tsrnsyaé. Beának nagy parthist kall csinálni, mert ilyen É« bizony nagyon gyakran kelleit hallaaia leány aiaos i5bb I Legalább is gazdag geatryaek \'Jo\'ánkának, hogy: „nem lass belőled semmi." kall lenni, meri itt kezdődik aa ember Taraayaé Biaa őt évval volt idősebb mint JolAa, ás-agy szerint Üe ások a ,nagy pazlhie:«k nem minden külsőleg, mint benrfleg nagyon kSltebMak bokorban teremnek ám I Meg astáa tndta mis-|arymáatól a aővársk. Ktza magas, büszke slak, Idaoki, hogyha Tarnay magiul, aisép botorokon la Mrtoaos alkéaysstsiéssá miatt már kieaiay kivll ugyan nem maradna örökség a családra; korától iagva kia. önző áa elbizakodott volt. volt agyán u Ogy védőének vagy tissser forint j Jolán baras, kis laáay voll s korántsem bW öröksége, da ebből^már egy Stiér sínes. Voltak loly kecses msgsUrtáaeal éa modorral, miat nénje igen jó állású kéről Risáaak, da 6 büszkén ki-, 1 és nyy laiaso", bogv nem Is akarta sst utánozni, I kosarazta őket, agy gondolván, hogy jön még vegy elérni. 0 iakább eleven, játszi voll, de Isivel • jobb* is. ffmMflpI, engedelmességgel Hej pedig as a ssagéay törvényszéki i«gysí j Riiát taalUaiták soagorásal, (mlsnl, éneke\'ai, mejd maghalt érts a ktkossrszutáu u*ánt érial Vl«ff RaMae, *MÍ*M# Uk H mám <S kpj t»M U Uát ái álltmllaf (£) eai;edélyez«tt Magyar Osstálysorsjáték I neaiélfe ef«*aá*fi»» Hutái MM atMfter M H? Itt i »fn»*i*r « rmm iaiim - tm&* imm I § I i I I il II IN t*m tmtm IMM | fNt mm éMtt urnát imm ÍM mm 4IMMM MMI jHMMKt imm i tanai |m«m |)Ki# mmu IMM íiMWM) IMM HŰN WtfMlliltlllftlMM Kliaíli 100000 urfaj M tN nnmii>|rt || Iff |Mw ip A HfíMWíMj\'íit alatta l«t«i»i* allakl RaatUtaak H A Itaaáawk á\'lataleUmlM ét kir kb|>i/il alleefMáae atall»ti MMIa«aí I aynaf|t*M» MWMéJfjf1 M faji m4«M4MI laeMert j 1.000,000 IMM IJtMMtéai IMMM IMMW kafMI Ai I. iMÍI)|fll »íif ij«t)Kil< áréi Vi Vu ..... J/H . ... «ÜÍM£ haraiia. la | —tMf |HÉ» Hál rt*W Ma J»»f*Mit ia I lMUf \'"/« Mái áa» WH II Wtétfl ijfH»l»;»k Mufée MM Iniaéír § M4f I j*l*l<w MWW lorwM | | HMM lm ItNKMe „ [mm 0\' ■Ni jl| I ! i ■ 4 Itt \' it IM ■ MM •MID IMMW jmmm Iwewe tOtlW) moin) tmm IMM fi\'/tft Iww 5S00 IM ItlMH iweee MMtHI Mmw IMMO Itt IféttO UférurMnr áa I }Mal«a éMMiM A laljaa {Mindkét fiiflályr* érvény aa) awajefye* árai1 Jl V» lallee mr*\\»t1 Itwiai. VnlftiiiHtuiyi flowjjögytik a iitli\'Hjpiwk által uitíjfJijlAU oltulAwi bolyokon kapbitók Magyar Osztálysortjáték Igazgatóság Hiin^ngyiik iiIhiIAmi\'ii vitló átvrtUilit Iránti inögkoroíWteok bowsánk iritftciiHlOk. IMMi IMI •M(«««tiu kékei laéráii) wt A Hlat Isó államilag (m\\ engedélyezett Magyar Osztálysorsjáték M iináéiM fcláUUál álkilMákél liiapiilia, 100,000 iergji|y 81400 két oittálybn lidöMlf pAnznyareményekksI é« égy jutalommal. c millió coo.ooo korona Ossiortokben ntnán ta*Mát Mkll háaapáaekae Intwil U|h|ritl •pnatar a \'nnirmitnU taaOaa esy millió koro;ia •m P.M hutás oktdbfr 16—19-ig BUDAPESTEN. I a»at Int alánlem áa tllénM mattatt kUMAk aaát ®redet[ sorsjegyek az elaó osztály részére W-M\'- i 11 "" w^MjfjJj* m>r^j«#Jwk, molyok mim! 11 kot huitobnn órrónyotok J ^ M ta Hlyte verni wn,............ív aw m> * « lejéit nw»|aaryak, a m|ly»h ai elaé naalállhan aieinMáiftitel kikutatnak, *at»»era«la<l k ayaraaiáayajral ea atétamea a ertteeélh naa tea* hetét fteetiettll vlaata kla|v*«éelé«ek ptkeleuMvén)f ültén lafcetélet a itlm Igen pttniea meoielOléaével kéretnek HEINTZE KAROLY fiWtónwiló, Bldipsi^ H/ervita-t^r H fllüMífitó; Mimynt ro«U<Akiii^k|^nilAr 5DiiO. Slr|ÍllCtl Luttú llointso Biulap^L Vhtókl me^iHHleNMi pHltá Méhen 10 Miiért, i|tnlMI kavtWhért Ml Iliiért, tovihhé minden HT** wyfMtMyjfyMfcért ft> MéH aeimkiMieiwh ktihvtt miMékolni l im^jíyojhVl^kj vÍMontrláhiiiWk tii U^ynttknk mimlfnhnl frtrtlHttatnak. N)r,wn\\atntt ÍWhel Kttlop la|>«ulaté\\wt»at«ál Na|y KaMtaaén, tlllA, MafyKamzaa, csütörtök. —18M. acsptember W 19*ém nálunk nem merítettek volna b&torsigotIlapított* uh: vl«ár- és fianapnapekon d. e. | legközelebb mifkaidödik, amit a btzottaég arn, hogy <W népOnk egész lesmészetM t\'^^iSm\' ellenkező akciót inditsanak meg. Ideje, f#—4 ig. Nagy-Kinizsa várna páaiaken d. a. 8-8 <a aaembatoa d. a. hogy amott is fel (kikerekedj enek a józanabb, becsületesebb elemek. A vármegye házából. ~ A negyei köiigazgitáai hlzotrzig szep\'ember havi Uéaét Svaatiti Bead elnöklete alatt 1. hó 10-en tartolta. Elnöklő föiipán Odvöaölvén s megjelent bízott-sSgi tagokat, ielentett tett azon megrendítő ősapáiról, amefy a legmagyarabb főherceg Lhalló fiznak elhunytával aa uralkodó házal, veli aa oraaágot érte. A ezomora eset alkalmával Buda pas>en levén; József főherceg őfenségénél kiiett íven a vármagra nevében ia kifejezte réaavétét eg)aital a korán eibnnyi löheroeg ravatalára a varmegye nsvében koszorúi rendelt. Midén ezen intésksoéeéaek tudomásul vételét kérte, egynital indítványozta, hogy a közigazgatási btzotiság fel-iraiilag fejeize ki a gyászeset alkalmával mély «■• részvétét. A bizottság főispán tett iniéskedesét helysalöleg ladamáeul veién, a falirat küldésére tett indítványát egyhangúlag elfogadia. A küzigitgitásl bizottság —- Skubiica Jenfi bizottsági lag fetaélalaaéra — feliritilag meg-kereai a belügymiaiiztirt, bogy a balaton füredi csendőr őrrállomáe létszámát a fürdőidény tsr-»mán 8; -4 kgHaifményuyel saiveakedjék zzapo. rittiini ibbói a célból, bógy a különítmény nemesik a Ifirdő belterületen, hanem egyúttal a vil-laterfileteken ia a közbiatosiág felett őrködjék. —A balatoni knlmi emelése -szempontjáfaót t —hieeahsdsliiatlgyi—minisiterium megkarimtatik\' hasson\' oda, miszerint a balatoai góahaió társaság a déli .visut Bndspeatről jövő, valamint oda viasiarnení gyorvonntaiboz Badacsony éa * Boglár között gőzhajó összeköttetést létesítsen a fDfdő évad tartamára. A mostani gyér látoga Tötfiagnák ugyanis a legtöbb gőzhajó öaiiaköttetéa. Tekintve, hogy "Kaposvártól Gyékényesen át "Nagy-Kauizsa leié a délutáni- vasuii öaaeebrti tatae Igea a\'kalautlin, amenynylben Gyékénys-" sin 3—4 éráig 35511 várakozni, mely oeira a\' váróterem is nagyon s«fik) a közigazgatási bizottság megkeresi a kereskedelemügyi miaisz-tsrt, bogy a 8omegy-6eobb—B eal-györgyi vonal délután iaditiassék az eddiginél valamivel ko-rébüsn és gyurishb sebes-éggel ugy, hogy:este 7 é. 80 perckor B Szent-Györgyön legyen i akkor a 7 o. 38 perckor onnan Kaniaeára induló vegye*- vonattal közvetetten- összekötletéeben lenne. A vármegyei anyakönyvvaieiők bivatiloa órait a közigazgatási bizottság következőleg ál- képváeslőMeiBlete junius héban tsrtott gyükUén foglalkozott a várom köa-kórhés ügyeivel, amikor as o<teat etapotok ti-zetss megviaagáiáaa végett agy héttega bizottság kikftldéee hozatott indítványba, azonban a kép viaslötcstOlel a polgármesternek ea ügyben lattj lel\'ilágoaitó előlerjeeziését todomáint vette s as indítványt elvétette. A képvisefőteataietaak es a határoznia \'"egfulebbeiteivén, tekintve, hogy a kórház ügyben ngy a. minisztérium, valamint a aetea mégvizigáiáaira biaotiaágoi, a képvwelő-tesiület határozata a felebbezéa alntiaitáM malii tl lóvébigyitoit A köaigargiieai bizottság haiárosatilag kimondotta, hogy a nigykanizsai közkérhésférbelyéra nésvé a befogadható betegek létszámét illetőleg az alapszabályokbi a kösigasgatéai bizottság részéről kiküldött bizottság éttel javaslatba hozott Útszám, mint a ténylegel állapotnak megfelelő, viendő be. _ Olvastatott a vármegye alispánjának a nagykanizsai váron pénztár megviatgáláséról, a viza-gálat alkalmával lapiaztattakról egybeállított füzetes jelealése, valamint a jeieniée kapcsán aj tapaasialt eljárási hiányok pótlása érdemében örömmel vett mdoaáaul. Zils-£gerazig vároa Uaééfta a Csáktornya— akti h. .4 vasul mentéa a 417—18 aaéaa azeU vénynél aa áteraaz mélyitéaét kérelmene a a Zöldekről a 1 viz levezetésének eaiköeé b«<áM végett. A dunán\'nli h. é. varat réeavéaytéraa-láz iflaigatMégának jaiaatéae Mariat aam a vasúti áiereaz téteiitéee okozta a via fenakadását A közigazgatási biaottaág figyelmeitenja vscoar, bogy a laóban forgó flgyben a aaSkeégaa intéake-déa fnganaioailárt tárgyábin aa aispeni hivatalt kereees meg. At állami utak MSlviaasáláaa határidődül oki. közigazgatást biaoitsAg is kfl dőit k» as ügy 16- vége tüaetett ki a a kfteigaegitán bizottság ré- tet! intézkedése, amit akötlgangatéai eliameréaitl veit tudomásul. A belügyminiszter leirata, melyben tódítja, bogy jövőben as snyikjnyyi lelftgyalő a jegyző-vizsgáló bizottságnak tagja leend, tudomásul vé-teleti. . HolTmann János (Lanti/, Tóth Sándor (Lanti), flaái íenmo (Nagy-LgnyyelJ ék" Imrék Antal izéről i reiOlviiágafairz kiküldetnek Vaiváimagyé-tői Sfimegig dr. Gyömörey Vince, SOmeghtől Tapoleáig Sknblios Gyula, Tspo\'eátél Kis- Komáromig Bogyay Káli, Kls-Komáromiól Grtk-tornyálg dr. Vizlendvay Jéaaaf és C^akterayétol Zala-Lövőig Farkai József köaigaigaiáai bizottsági ugok. — A- Ceákterayi— akki k^é. ont—mentén—a leatii berek-erdőben ujabb áteresztő léteaiiésa áa a vislelyáai viszonyok kedvezőbbé tétele végett a helyszíni eljárás elrendeltetett s arra a-közigazgatá-\'i bizottság részéről Farkai Jéaaef bizűitsagi tag küldeiett ki. Olvastatott a Zalavölgyi h. é. vssuttársaság I kérelme, mely szerint a bizottság ugy aa éptr tlaoilság I tés alatt levő, a varatepitée vezelösége, vala-I uiint a* érdekeltség által kért váhostataaokboa bosiájárnijna és a miniszter ióváhagyáiii klwa-kBzölja. A bizottság a vélloaiatáaothoa boasájaral éa aanak jóváhagyása végalt a minisztert felirati lag megkeresi. A kir. tsata figyalö havi jelentése szerint a miaiistír abban az idéwasbaa elrendelte aa lágnifhaif m«g. »i«rti»nJ r«j yilgérl flu-ükala aj i épfllalére vo» váliasiaifak. JT ! mtkoaó szerződés\' megkötését, Harminc tanuló* Olvaatatoit a kereakedelemögyi minisiter le- jelentkezne eieiérs elrendelte Tapolcán a felső irata, melybéli tudatja, bogy a jnniusi árvia • népiskola első osztálya helyett • polgári fto-ia-alkilmával a vármegye unta <>ko«oti károk le- kola első oisiályának a megnyitását; mivel pe-dezhetése céljából kért 27.000 forintot es utlaljdig 40-nél több Unuló jelentkezett, as első naa- lály az iskulinékkeHsa érdemben a kerYvam-nén magilrtott tárgyalás eredményéhez kapáét eére álll legélyalap a i. évben már kimeriiietetl, A közigazgatási bizottság ialiratilag megkareai a miftieatert, hogy i jövő évben kagyeikadjék a uobao forgó alapból a kén összeget kiutalvá-nyozm. * a közigazgsiási blaoliság tudomásul vetis a pécsi poaia- éa távírda igazgatóság értesítését, mely szerint a ker^ekedelemügyi miniszter iem Háibágyon, sem Tófej vssuii állomáson a poéta-hiftftl felátiltéiát tőnek. A pécsr-varasdí állkmí uls<ska»son Nigy- és Kis-Kaaizaa közt az utteainik a törvénybaúrnág részéről kért áihelyeitését a miniszter engedélye/, te, e tekintetben a köaigaagatáai bejárást, .tornyán megnyitandó á\'lai már foganatosította s as álhelyeséii mnnkálatTéa a polgári nu iskola államomáiénak meg ia nyiftatotta — A millenáris iskolák Mamába falvait mura-szent;keresni L tanítóval biró uj állami iskola megnyílását elrendelte. Aa ztziskirsz éa bahutorozAa már folyamatban vau j a tanítói állásúkra a pályásat kiíratott. — A molnárit ~uj~isfcola termek bebútorozását\' elrendelte. A zsla-sgarazagi iparos aagédak aaak-tanfolyaminak n évre a miniszter 300 Irt ee- gélyt ingedéi yei;ki---Ka idöwáhMn kéUMV is irtekwatt az érdekeltekkel a Kilimáaoa lelálli-tinf lervasetl iskola ügyében. — Meglátogatta a gaJUei gyermek msnedékhásaU — Ujabban ia aaa-mályéisn tárgyalt a város közönségével a Csák-■I polgári léáűyiskol*) tovább hajnalig huaitta a vendéglőben a legkeservesebb nótákat. Oda ballstsaoU \'l\'arnayek hásahoa is é» Ríza gnsyoaan kacagott « szomorú nóta hallatán: Sjrtagáá vált ál ál uaralmaai. Salysakiado vall a lilkam... B kmáéval térllgaltaii, siBilfatua Sa*p koalakit, ka bsroagitt... Sitgénjr. kndVm I MjytmkwdOm 1 Ugr iláoktik, alít «gy nagyot... Mikor megérkeztek a> eitélyre, leltünt, hogy • (kiaami -jegyaő* -(háta- mügöil így emlegette Riza) Jolánt a legaagyobb udvariazskggal vezette be a terembe s rögtön bátorkodott öt as eliö csárdásra felkérni. Hogy bosaankodott Risal magában pedig örült innak, hogy t minden négyesre foglalkozva vsa, Jolán pedig ninoi, hisz nem is csoda, nincsenek ismerősei. De nem ao-káig kellett várnia, hogy ez Öröme megsemmi-süljön, mart megtörtént aaterime hal lati in aaet. Csak ám Aám gokdóll, h&gy kár Völt ggiilalhogy Jolánt csak ugy ragadták. Először la a szegény emberrel olysn kegyetlen játékot fizni Multak az évek s Riza. még mindig lcsil\'ag* volt, Jolán pedig elérte életének tizennyolcadik évét, amely korban már szokás s Isányokat be-vetetni a nagyvilágba, mely alatt értjük a bálokat, színházai, lárisságonit stb. A oaaino bál előtt nebány nappal meg ia mondta Tarnay a nejének, hogy Jolánkát is el ketl vtaaf erre a mtUállégii. — Ds kérlek... — Semmi ds... — mondja Sz apa — egyszer már én is logom érvényesíteni akaratomat a (amillábaa. — Rnánik as idén minden bisMyaya! parthiat kell csinálni, elmúlt hussonháróm évei, azután majd ha ugy akarod, jöliei Jolán — veté ellen a még mindig isép mama. Lett egy kis osaládi vihar, dé végtére Ib Tarnay győzött. Riza e miatt dutsbgoll, neasélvi keoeti, de az öröme mégis megvolt, hogy varróaö Jolán ruháját nem ért rá oly népen elkészíteni, miet as övét koaaras jegyiét kapott rajta, aa meg eori>a| vitte egymáiulán a legjobb unoonokai a eaak k6>t a saomuéd puiatai ispánt, Bándy Pistát, kl gyerekkori |óbarátja volt. Hogy miért lette, Jolsa Iránti rokonsstenvböl-e, avagy a família boeaantáiéra-e, ki tadná ait megmondani ? Jolán igen megtetszett őszinte nyilt bee lédével egyszerű magatartáaával Bándynak, aki ia már a második- négyes alatt azon gondolkozott: nrar-e jó volni ezt a kis barnát slröpiisni s komlódi pusztára. A cigány egy dallamos keringőbe kezdett a Jolánt vitte aa ispán. A leányka art hitte, hogy valami túlvilági lladárpalotébaa forog. A törvényszéki jegyző pedig igy gondolkozott egy isiokban: >Én nem teaaem ki magamat ujabb kikoearssásnsk Taraayéknál, de Jolánt neki kom-mendálom ennek s derék iapáanak. • Szünóri alalt Hándy odslateite a baadát Jolán hála mögé a huzam azokat a aéiákat, melyekél — mint a négyes alatt említette — legjobban kedvelt a leány. Ríza majdnem sirt mérgében. Es már mégis vsak-több- a soknál) Így kiiftntetal Wt a libát I Mikor Tamayék ugy 8 óra táján altávoatak, Jolánnak oly jó kidva volt. hogy madarit lehetett vol a vele lógatni, Riza pedig kóaéayöeaa engedte magát a izobaleánynyil vatkőateui, ő még caak iagatott aam von, hoaiáaaokott már aa Tlyaamibas. Egy hét múlva meglátogatta a családot Bándy egy kdaéa IyerOiük lánaeágában. A mama laereiakadö moaoiylyal, Kiaa igea nyájaaan, Jolán padig pirulva fogadta. Még talán tgy vendéghez sem volt Biza ily kedvea mint ebhez, nyilván aaárt, bogy eibódiiaa bugától, ao mag aalán jé ia linói egy darabig játékszernek a „puiaiák vadja* (ajabb Rlza-féie elnevezés). Lettlt a zongorához s eljátszotta a legnehezebb darabokat, játaantt sokat éa szépen a mikor a vendégek- távoztak, széniül hitte, bogy bódítása telieaea sikerüli. De ez a hite teljesen elveszett akkor, mikor agy hónap múlva Bándy, mint Jelén kérője jelent mag náluk. Biza ret dkivül aségyealetta magát a megaláz tatáinak vette a dolgotv de igyekesett aat alfoj-tani, A mama aeheaaa egysaett bele, begy iaáaya iwak* agy gsadatiaathea ménjén, aa dé végre |is aaaal nyugtatta meg magát, hogy Jolánnak olyan ia jé Usa. Aa eaküvő aapjáa aa Időaabb nővér ily kimé-letlenságpt vágott a ftatalabbik ezekbe: Hagy Kaniiaa. ctütóttflk. - leijeatiéee ügyében. Megtartotta a pótérettaégi viaafáiatti Ztla-Egaraugeo é* Ntgy-Kauuain. — Vejül jelenté, hogy «■ idő sitrint Zalamtgyé-ben t kitdedvédelem állapotéréi a miniuterbez MwnéwUU adatok értemében 16 kísdedovodá-baa 6 állandó éa 86 oy.\'.ri gyarmek menedék hát-baa, tékát 66 intézetben 3,629 gyermek nyer goadoaéat. Piai Elek rezii lanitó kérvénye- járaodóaági-inak megfelelő kiiiolgállatása, illetve pénzértékre változtatása Ügyében a ttnitói Illetmények-1 röl a heiysiinén felvett iagyaökOayviel öeaaee-gyestetée cé\'jiból a Ur. tanjelUgyelönek ki-J adatik. Faltér Jótaef aalt-tgéraaegi polgári inkolai énéktaniró ötödéves korpótléka Igyébek beadóit kérvénye a miniszterhez pártolólag félterjeulelik. Több gógánfai lakóé kárelme aa otíani r. k. lakolt éa laaiiói lakás kijaviiáaának hozzájárulást Ügyében a« 1808. évi február 11-én 61.198. sz. a. kall miniszteri rendelet értelmében követendő eljárás végett as érdekeli r. k, l«kolataéki elnökségnek kiadatik. A t<entiiiil4i köitégi ^kólánál at államee-gély elnyerbéléee végett az a célra aittktéges okmányok béstarxésa elrendelteteti. Zalabér késség terhére Kákosay Antal lsaltó nyugdíját a ininjwier 1896. július 1-töl ingva évi 864 frt 90 krbsn állapította meg, miről » köaség éneoiltétik. sümeghi ÍBlsfl-leányiakolal tanítónak msgválaiiléaát a közigazgatási bizottság megerősítette. Fűzvölgy község kérvény* államsegély ügyében a killő adatok bésieriése végett a kir. tanfelügyelőnek kiadatolt. A ságodir. k. iskola uj helyiségének Islépitése Iránt falcéit jegyzőkönyvet a kÜzigazgalást bl-aotlság olyr k ijetit téliét vette Indomásul, bogy amennyiben as ni helyiség a jelzett időben naailietéaének át nem adatik, a jelenlegi Iskolákét, mini aa oktaiáa- éa egészségügy követel" ■ényének meg aem lelelő, bs log záraiai, A gutorfö\'di iskola balyreállitáaa éa Sttni-Fáleetold iskélai eaatlafce«ása ügyébeu sz—erdekeit iskoláién tartók kérvényüket beterjesztvén, kk. tanfelügyelő a helyszínén leendő intézkedésről sdaadé jelentéstételre lölhivalik. I £ A miniszter az 1898. évi 36. I. e. alapján a "fflkáhnyyh*" «»- iakn\'iatl B7 fa, a.arán.l ev. ref. iskolánál 80 Irt, s gyürüsi községi iskolánál 983 in, a halüon—kia-s*őllöai r. k. iskolánál 196 Irt, a bodorfái r. k. iskolánál 146 frt, a batitiir. k. iskoláséi 88 frt államseg lyt aialváoyozoit a tanítók Ittlétének 8(10 forintra való Uagésaitétébri. tűr. tanfalflgytló jelentést- tett a Kiliminbsa Zala 75. geám f* láp.) 18W—iftwahr W 19-én forgó megoldás egjfik aédotilábot képest a ki-limáui összes tanköteleseket egy, Alad Kajkon asérveseadö második lanliéi állás fsiállilásával építendő második tanterembe befogadni ? A kir. pénsttgyigasgaté jelsniéee sseriai aug. hóban 895(588 irt 48 kr. adó folyt be. A megye larüleién-jannártol aug, hó végéig besárólsg be-lolyi 1,448,747 frt VI\'/, kr, melyet a - múlt év hason szakában befolyt 1,479.801 Irt 98 krral éiybéhaaoolitván, a I. évben 37.104 frt 81Vf krral folyt be kevesebb. — Aug. vegéa a hátra-I lék 1,489.884 frt 49 kr, egyenes adóban, Hj.638 frt 87\'/, kr, hsdmenlességi díjban. 8.164.161 frt 99\'/í kr, asőlödéssmaváiieégbaa, 312.720 forint 76% kr, bélyeg- és jogllletékben, 4.826 ÍH 881/, kr, ilbákagyuártékb a 78.940 frt S87s kr. fojtyasiláxi-, ital- és sstazadébas, 11784 frt 68 krí italmérési illetékben, vagyis összesen 4,187.888 frt 89\'/t kr. Idirátbo hozatott s) rgyenna adó-baa ea évben 38.468 frt 80\'/, kr., bjkadaeoln légi dijbaa 1.623 frr 41 kr. Idaiglaata adómén lesség jalins éa sagnsiiSa hóbaa 81 hásra, adó\' Iseiéai balssstás egy eeetben M Irt 80 Jkrra cngeíélyeitetott, A földadó nyilván fariáit illetőleg augusztus hóban a községi nyilvántartóknak kiadatott 644, előző hónapokban 7.704, összesen 8.848. Ezekből ás egyéni birtokivekben keresőiül vezettetett 6.188, augusztusban 898, összesen 6,187, hátralék 8.66.1. Az árvsszéki elnök jelentése zserini s fogalmazói kárnál juliaa vígén hátralékban volt 8.604, aagaaataa hóban beérkésett 8.814, össze\'-sén 5.618, ebből augussins hóban ejiutéstek 2.078 drbot aigy tag. végén hátralékban ma-radT 2.640 drb. Az irodánál juliua végén bátralékbán volt 1.286, augusztus hóban leírás végeit felállítani tervezett iskola ügyében kéisser tartott- tárgyalás eredményéről. Az állami iskolára Irányul törekvések figyelembe vétele előli A.-Hajk kösség felfaivalik, hajlandó é a sióban kiadatott 8.660, összesen 3,896 drb; ebből tag [tin~J!01Jt marid easTBalaionítlréd hóban leírlak és etpedtáltak 8.7IOdrbot s \'ff ttilihi nm tökkel Hmsihaasalitra sug. végén hátralékban maradt 1.186 drh. —i = = Ü Balaton-Füred jövője. A .Veazpréaí Független Hirlap* saszkssztójé-"Mi—Balálöh-FUrédrOl .Vidanao" aláírással nyllk levelet inttstek, melyben a fürdő-hely restaurálási\' sürgetik. A cikkely trre voaitkoió ér-dealeges réass így hangtik: Még kall éa meg tor jönni at aa idő, amikor ill raUoaaiis váltoiátokuak kell békövelkataHki mert Igy tovább nem aaradbat. A sisnl-Bene-dek-rend veaérférfiai is beláthatják, hogy a jelen belyzsi tarthatatlan éa begy aaon rengeteg öassterü belaktatéaek nemea íntennokktl történlek bár, da oélt tulajdonképpen nem értök éi a asásaarek kiadásával, meri a nagyköiönség kívánsága aránylag ki nea alémlaeiő, öeateha-soslitva aaaal a aagy kiadással, saely a vendégeket jlj terhe i. Ha valshs, aosl as elhalt igazgaló lametése uláa nyílhatnak lel a főapát easmei és látai — Na, olyaaboa.mégy, aki nekem még négyes-táncosomnak sé kellelt volna. Asóta elmúlt liz esalendő. Ezelőtt mintegy bél évvel az öreg Tarnayt szélütés érte és meghalt. A {ólét összeroppant, mint valami ócska ház, hilel is kiapadt. Aai ss ingáaágokbAl megmaradt, asokask as árávsl elköltötöli sz özvegy és Ri iája, meri olt abban a városbsn, hol eddig fény-tétlék, nem akartak — sc«g<nyak lenni. Baosnzáskor mondta Jolán, hogy a mivel ossk lehel, asgiUai fogja Okai, da Risa ast féléiéi — Nem kell a kogymorzsa, ispánná asszonyom, írták Pestről jé agy idő anfva, hogy Rita aoagoraleckéket ad három ari hátnál; azt persse nem írták, hogy é]jel varr és himes pénsérl Így titán aeg volt s napról-napra való tenyér, fiak begy kaaervassn. \' ■ De égysser cask aegaiflnt a kersse\'forrás, meri a sok éjszakázáshoz nagy meghűlés iáralt, aely Bisát ágvbt döntötte a mini elbetzéiétOnk elején emliietifiji, oly súlyossá váll s két negény nő helysole, bogy-Tarnaysé Rita könyörgéaéra kénytelen volt Joláuhos Irnl, kérve öl, hogy látogassa meg őket Jolán férje bárom év óla siáalariö és igen jó körOlaények közölt vznnak, a miben Jolánnak nagy rétze van, mert olyan minla-gasdaatsaony ainet messze földön, mint ő. Anyját, nővérét gyakran segítette, tőt kétszer meg is látogatta őkat at AHBIdről. Most nagyon szomorodott aai v vei - olvasta a levelet s .midőn férjével igj^tzölte, megírta anyjának, hogy pár nap mulvllr meglátogatja őket, de addig fs fogadják ama csekélységét, melyei küld nekik. Nagy volt a jó asasoay csodálkozása, midőn anyját mint kéaa öregstsaonyt a aa egykori ragyogó szépségű nővért, mint vázat meglátta. Nagyoa kérte őket, Eogy mihelyt Rita kissé johhan lest t vaintra UI bel: jöjjenek le ö boi zájak s maradjanak nálak űrökre. Néhány hét múlva megengedte at orvos, hogy Risa vasútra ülhessen a snyjávsl együtt útra kelt Jolánékbos. 8sép, verőfényes őszi. délután volt,\' mikor Taros;nének vöje kiásni usaélymea ts állomásra klibflk. Jolán és ayole éves kis leánykája a saép nagy verandán Ilitek, mikor s csinos fogat ts árnyékos udvarba berobogott. Volt estén öröm, ciókolósát s örömükben még sírtak is t nők. Ttrntytá ét Rítt otthonra lellek a kedves, okon Jolánnál, de lájdslom, sssgény Rita aem sokáig élveabette s családi együttlét boldogságát, mert s itilővésa qit fészkelt bestéjében t a kővetkező tavasz aár virágot nevelt sirhalmáib fogja, bogy aa oppositő a nagyobb mérvű raái-ooalis tervek ellen miért történt: most láthatja a főapát épp agg, miat a hercegprímás ö emf-nentlája, hogy miért ellenezietelt helyes kíépitéée, mi által aa ioiornalit éa dalmta bit, mely Hl uralkodik évtizedek ótt, e éataégi szempontból kardinslis kérdéssé söve-kadett, most látják t<aa djminá ó eiemeotnaok, bogy miért vot^-az idegenkedés a villám világítás ellen, mikór a létező gépek elegendők lettak volna eaen modern vívmány hevetatéaére, da ér teni fogja különösen a mi érdetadw löapáinok főleg ooat aat, bogy miért el teaesteken mindan erővel és sok Anettel Bélstoaflred eltdáat, kivévén as utolsó időben atgjaleal vevőkkel szem-ben, akik as elhaayt igatgtUaak egy praktikai ajanlatot leltek, amennyiben egy ő általa kidal-gooott tesvet tőle átvenni ígérlek és őt tavábbi igaagatónak megtartani óhajtottak. Nem\' elég ok es arra, bogy a est. Beaeéak-rend meladorjai világosan ítéljék mag a helyietet éa most praktikát ás üdvöt váltosásokról gondolkodjanak 1 Egy objektív iiélő kaaalnnk az mindegy lehel, akár aladaiik BtlatónfÜrad egy praktikáé pénaerejb koaaertinmaak, akár a saját énjéből emeli a ott Benedek-rend at a gyöngyöt tton polcra, amelyet megérdemel; Itt ceak arról lehet né, hogy valaminek történnie kall, ha a fürdő tnlajdoaoaai azl nem akarják látni: mikép tQlyod évről-évre Balstonftlred, öaazahaaoalitva aa agéas Balaton vidéken emelkedő fürdőhelyekkel eatmbea. Mi, akik évllttdtk óta eten hely imidói és titsttlöl vagyunk, jól isaeriűk Balatonfüred előnyeit és aem vtkilfat-jut el maiunkat külső lény éa briilláaa vilit-gitíftok által. Mert minden blbája dacára, párat öesasa Dt ha egy gvémáat örök időig oaísaolatlanal hever ázsiai állapotok közt, értéke folyton vészit, dacára aaon külsőleg civilizációt prátendáló alapításokon, melyek a birtokot tőkéjéi esők kan-ük ét t közönségéi, mely ezea félig nlvílliált teremtményeké* kééérráten mignarelltlik, ki nem elégiibmi. Tol Ifuttában. Valami üjaágiré-kollégánk nem régiben (jobb dolga nem lévén) trrt lelkeei ette a vidéki vázasokat, hogy kéotűljinik t millenniumra. Föltehető agjaals, hogy azok aa idegaaak, kik sok kilométernyi távolból átjönnek hossánk aa esrréves flanepoégekré, — ntm érik bt a tövá-róa megtekintésével, hanem kőratet leaaaek aa örstág többi résadhet ia. Arra kell tehát törekedni, hogy itt ii tt altilánot baiadottatg, a magasabb kullum" eirősebb kinyomatát találják. Igazi Egétaaa helyei 1 Dt hát mt nigyktniitaitk e tekintetben teljesen nyugodtak lehetünk, Mi már hevégutük koltur-aissióikit Jöhet a Irsnoit, aa olttt, a niutoka, a burkus, akár még ai tagliw la; alakéi kétztti talán mindegyik. Ltfthllik előttünk kalapot, sőt la is ejthetik t nagyon indokoltan támadható bámolaltöl. Villamos fényben ununk. Franz Lajos (utat — pardont — LuiMtrig frans) álipogan bakó-tozott bennünket t ugy átnytláboit vilit mai drátkirjtival, miaiha csak ö kőtől te volat mtg ti első éa legbtmiiiiatlaoibb polgári háaaaaágot, velünk, a polgármesterünk színe rlőtl Kacsintgat Is ránk, kacérkodik is vtlüak a villámot ttmati-vel, poétikus, Otti éjstakánkini. .Sa bakanjJa, kl-klajrlljt á bSdaaiakst .a»«erllja." Fiégaaiiku átgal legyen ts, akit ta a keji-. vet, pelritrakalia Inenalkedét tlragtdtaiáaig aem delejez. Késsen vsn t sétányunk ia Utcáink, trrtipk árnyas, lombos fákkal várják pihenőre at IdOlni vágyókat. A kórház előtti tárra ültetett fák gyök ml mohón tzivják áigukba aa életerőt a tokáig kujtiválailaaul áUqti, jíiplbént talaj őterqébőL A tér rarktirá iránt táblákat most femi nagy oda- . Nagj-KlniMá, csütörtök adAmul Ptrkó Piter polgártársunk. Az less a sokat emiegetett: . Po.npás leve^üjü uccuinkról minden büz, min .(len folyadék födiMt csatornában jut le * pripcí pália csatorna medrébe. Ilunyadynsk, Rákóczy-nsk, Telekynek, Kl\'nizsyr.ck, Petőfinek szelleme most mér nyugodtan né/het as emlékeselökre ssente.lt UH\'ikra A járókelők nem ^auritanak : orrukhoz, eiürelitásliól jöl ategjiarfamazőll zieb-kendői. Mmdenüu cüti, liarfaság, pompás ozonos levegő.-Hixit a *«em ^ hűik a tüdő is.----- As a nyári hideg fürdő is elkészült, a miről snnsk idején üugomay Kálmán gróf ilmodofl, Talín ö volt az egyedüli igazhitű halandó Nagy-Kanizsan, a ki annak idején legnlább álmodni mert. Must ott disze\'eg Nagy- és Kis-Kanigsa között az.fi álmának tárgya is: a ssabad-lfirdö: -------Amirőf pánév eiott~méz ciak » humánus let7 kek mérés* fantáziája Ábrándozott, uiihd előttünk van, megvalósultam A régi, rozoga kunyhó helyén csinos szegényhús áll a*, elszegényedett lakik számára. Ai\' a nagy szakálas bácsi, aki va\'amikor Nagy-Kanizsának egyik legvagyonosabb iparosa volls azt szokta \'Bi«nd&ni tömött bugyellárisába néave: —,So v\'iel Geid, "und kft Dorst!" — mosi a aze-gények kásának csinos ftarkjábsn sétálgat azürke tallér-köpenyében s ott mondogatja csendesen: ~,So grjffiger Dnrsfc, nmLká field I* ^ y; Orég uénikék, e^ggott polgárok üldögélnek a ■fik alatti padokon tH réveteg szemekkel nézne a temető felépájdástmtondva azoknak pondra, a ___kik nekik a/t végső menedéket biztosították. A távolból az esti \'Iégeu—át lovarezgö ~ ének Hullámzik (elénk. Az árvabáxi gyermekek esti -—fohásza, a* égtóhUaUdtak égbeaz\'állő imája. ZaJa. 75. Bíám. (4 l*p|~ tisztikar, a városi \'magislratus, élén lisbóohay György polgármesterrel; a kír. törvényszék, Tóth Láttlo-elnök vesetese mellett, a keresztény jót. nőegylet, »\'bttda»lyán-egylet, a nagykanizsai pén ügyöri szakasz. Ezen kivfil több hivatal is képviselve volt. A gyászmise háromnegyed óráig tartott. — A klr. férvéssyaaék kürtéi. A nagy-iisnizsai kir. tszék elnöke: Tóth LdsM, ki a keszthelyi sir. jbirósAg ügykezelésének megvizsgálása végett székhelyéről e hó 11-én e\'távo-zott, — e hó 16 án székhely ere isméi "visszatérvén, a Jizék yeietéeét Mikos (Jéta kfrV IC táblai birói cim és jelleggel lelrufiáaott tsxéki bírótól átvette. — Eljegyaéa. Fried i ann Károly, nkanizaai ilmert juhirü bútorgyári képviselő szeptember. 8-án jegyet vállolt Haumr Add kisásszony-nynl, Bécsben, „ — Ovsrlé egy rabbinak. A nagykanizsai úr. jótékony nőr<iylct választmányénak tagjai in Mindenfelől humanilarjna iolézmények, a kul-tora templomai: gyönyörű, tágas, zsufolailan iskolák; a rendtStiltség, tisztaság, szépítés erős nyomai várják nálunk a millenniumi látogatókat. 2..... Méf -égy-két iskolát kellene uffyan. felállítani: da most nem lehet. Rémítő sok pénz! elnyelt a rendőrségi palota, a mi olt emelkedett a volt inérlákhite\'esitO hivatal helyisége lerQ\'etén. Tehát van m"ind<r.tftrtrt "~~7 Mi, önénules nsgy-kanizsai polgárok, egy caappat sem fogunk csudálkoanif ha majd a Iranctak, borkusok, muszkák, taliánok, sőt még az ánglinsdk is hanyat esnek nálunk bámnla-lak kas-»---:——— dlttaiya azon körülmény által, hojiv jmkanúusj izr. hitkörség ludós főrabbija dr. AeNmaan Ede a< egyletnek, ennek 50 éves jubileuma, nemkülönben számos niás alkotómmal sok jó szolgálatot tert, az elismerés és nagyrabecsülés jeléül a zsidó ünnepekre egy gyönyörű ima-sállal (talti>oí}t* mely az nranyhimzé-nek valódi remeke, lepték meg. A választmány e Ló 17-ikén délelőtt nyújtotta kt az ajándékot a lőrabbinak, kinek Inkasén e célból Vidor Siinmné a t.\'öegy lel elnöke, 15 valasatményi tag kwereióbfnmegjelenvén, rövidke szép beszéd után pompás bjo>-. zésti selyem-csgeettában fttnyujiotta az ajándék* tárgyat, melyért a lörsbbi igen meghatottan iejezle ki köszönetéi.__A-talliazon a küvetkező bibliai mondat van gyönyörű arany hímzésűin : i csüfjtigjgtykfttf us hfljsbwhsj.ulyíb) hi iiiJ ii harmat, szvzatom.> —\' níttvéaa-keaervek. A mull napokban itt járt és magái aElsö budapesti opera- éa operett? tamulsl"-3ak nevező kis társaság bizonyara solia nem fogja eltelejteni Nagy KanúsAn váló ven- d^verpplfa^t, maly at iriflhw nsnll, midőn Tissló Xósi már c*ak ást rolek ji tudni, hpjy mit akar még aa a 4elheleileor aa a halva szüleien városi reformpárt?! HÍREK. — GjAaiaslaé LAatlA főhercegért. A & nafy-kanissai iUtniió.ppy>siil«i jórael főlietccgi Mk, a t fizol lék förédi.öltéiuk leinjti gyászával siemten kfgye e\'írek külön is kifejezést adni klvánvár. szeptember 17 én d. ér félltilenc-kor .gyászmlaét mondatott a ssentlerenciek temp-lomáliaxt. A misét Hilh Jimbtri idminiszirator mondta, Horváth Hunor és Hankó Henrik szent-fereaerrndfi áldoz/ payek regédletével. Hi>e alatt kir. herceg gyászos kinmltának-emléke még visa-xzatartotta a közönséget a tigságbdl. A kia társaság türelmesen várt néhány napon át, végre megjelenlek a műsoros falragaszok, hogy a Polgári Egylet nagyiermébe-i szombaton előadás tarffttlk. l)e biaony nem ivrtatuti "nem közönség. De se haj I >Ami nem volt Mombaton lebe\' va«árn»p\' gotdnThi magábsn a diredor ur és. vasárnapra ojból meghivin a közömégei, mély ép ugy tódult vasárnap az előadásra — -mint szombaton. -8 napi üituriézkodáa után végre a társaság elhagyta a gyászos emlékű l^^kft~lWHnben fannhii \'m** P4\'"\' bajai. Neki lenne publikuma, mely mér ég a a vágytól Nagy-Kanizián éjjárhatni a Heriihben tanult páriti táneokat, dé síiiica tátiéi a Szarván Szálloda uj kávéliAza még nem ké azOlt el — és ajlligja jelenlegi káxéházi terem, nem lehet tánciskoiá. Etchuitz azonLan türelmesen vár és nyugodtan tartlix, az ő napja előbh-mtóLb felkél ésnébáry héten át nem fog letfinni, mer! hiába a táncisko\'a a legvmzt bb mulatóhely, hisz itt művelődik a lélek, ott találja az emb<r a legtöbb rsellemi élvezetet. — Taiolté-Anueiiély. 1875-ben alalnlt meg a csáktornyai tüzolii-egyefülei. 20 éve tehát, hogy áldásos munkálkodását a közönig érdekében kilejti. Erre a múltra tekint olt vísmb a derék tűzoltóság, a mikor 510 éves lennél ássá-nak tmlélére üa jubilgümot rendezeti. A szomszéd tárreg] esülettY rírzétől a perlakiak a nyír* völgyiek jelentek treg, mini vendégek, as elsők közül 20-an, az utóbbiak 12 taggal voltak képviselve. AuyakttnyvveaeMk hivatalos Artl. nsgykanirssi ilrrdalmi és mÜTéizeti kör« Zalavármegye letfilelére kinevezeti anyakönyv áaekkaia ^Btltelt Hhrnttk Ziigmoud kgrnsgy ki tűnő vezetése mellen. Offer\'orrúm kor Vtfio/tih Mid, (i po\'gári-leAiijhkota Ill ik ogrttDlyAnnk növendéke fnekelt egy gyönyört) szálöi, Kisérték as irodalmi és művészeti kör senekerálól: hint Jótsef, 8avenntmn Mihály és Vngtr• Ullmaim Klek hegedű tel ^ OürOtr Agi st gordorkttvál j Bltnuck Zai^mtítd batmoníunaial, — A lüzollók a fl1»éré Műliitllrg, gyáuláiyolos rászl/i* val vonullak 1(11. Kntrlttr .üjíryy ioparatK\'i fl\'ok vrzetéis méltftt \'W llUklál kljiemk kél oldalfAI, a lénplem lisjéjn elejtn llliállllott ka lafsllt Hifül, A lüiol\'Aigvrtülél migliltisa íoljifn illőm!! a^imniiíítit lilőrö iiiota vegclfllt hlvinlős ő»l —" ifitől él\'lealilD\'nE — a következőleg állapíttattak meg : vasát nap. héttőn, ezeidán éa pétiteken 8-tól 9-ig, — kultién és csütörltlkön szombaton pedig 8-tól 4 ig. ■■ — Kllvnffriéitl mernie. Nagy-Kaniaaa város felületen lartoztudé magyar Rtr. honvéd-aéidiell tartalékos éi iiabrdságoli hadkötelesek ellttióriiési esem éje ok\'éter hó 1-éit éa 2-én a Pinlén Sántít r-téle vendégiöbtn lartntik meg. — A NAV. menetrendje. A nagy. kir, állinuMutak vonalán í,. évi. üktóltcr hó. l-én a léll n in«tIli d Ifp é\'c\'bí. A minkéi raalakai énltRIŐ elififttk, illetve válto«á»ok a kiivetke Irfk A hindi Iuhu i\'kíJUonvi Vök nll n me|liűn 1M&. OBOptomkf M letik ; Kis-Czéll és Zula-Egeraseg közölt a Zals-Egerszegről reggel q óra 26 perekor Kiaa Caaiira éa a Kis-Czellröl este 8 óra 60 perckor Zala* Egarszegre induló személyvonat Az Uk.-tapolcai vonglon Ht Ukkrdi jelenleg eate 8 óra 18 perckor induló vegyes vonat már eate 7 \' óra 25 perckör fojt indulni és Tapolcára eaié 8 óra 48 perekor érkezni. A türji—tola —u*Ht—fr4tki vonalon megasünteltelík a Zalá Szent öróthról jelenie > reggel 6 ora 21 perekor és a Tőrjéről este 8 óra 50 perckor induló vegyesvooat Ezek helyéit \'mindkét Irányban 1—I aj vegyesvonat iog forgalomba helyeztetni. Aa uj vonat Zalá-Szl. Qróthról reggel 7 óra C6 perc kor és Türiéról e^te 6 óra 8J! perckor fog indulni. A zágráb-adktornyni (zagoríai) yasuloa « Várasd és Csáktornya között a Varasáról éjjel-12 ?ra 15 perckor és reggel 5 ó.a 15 perckor és Csáktornyáról éjjel 1 ora 30 perckor induló vegyesvonat közlekedése megssttnletietik. , \\ — Anyakönyvvrsetftk ektaláia, Soós Pongrác, Z*>a- é* Somogy vármegyék területére kinevezett anyakönyvT felügyelő a kinevezett anyakönyvvezetőknek folyó hó 2-ik felében okiatáal ad. Az oktatás saeptember hó 23-án Nagy kanissán lés/., a hova a Nagy-Kanizsa város, nagy-kanizsai, pacain és lelenyei járások, — 24 éti Csáktornyán, a hova a osakiorayai éa perlaki járások, 25-én Zala-Egerézegeo, a nova Zala-Egerazcg váms, a ula-egerszegi, alsó-lendvai és novai járások, — es 26 án BB-megen, a hova a sümegi, tapolcai, keszthelyi, és zalu-ssent-grólit jáTáiok területere kinevezett anyakönyv vezetők- és helyaitaseik reggeli 8 órára megjelenni tartoznak. — lllrainl-vlanfálnt. A >K- Hírlap*, ifja Tóth Láea^ó, a nagy-kanizsai kír. lörvényssék ■inűkB mult perdan a ,délutáni - vonattal agí-— .Bzen váratlanul Keszthelyre érkezeti és nyomban megkezdte a helybeli kir. járáabiróHáguál aa évi szokásos hivatal vizsgálatot, a eat a legmesszemenőbb részletességgel lolylalia egéaü szombat estéig. A viitftplfti eredményei njrs maggyAsták a— törvénysaék elnökéi arról, hogy a hllyhéti kir. járAsbiróságnál és lelékkötiyvt hivatalnál minden tekintetben példás rend *urslkodikj a miért síe> tett is elismerését kifejezni a Hróság vezetőjének : (löt* Fereno kir. járásbirónak. •Az elnök itt tai tósktalása slatl néhány pfl" ■ vát lermészetü látogatást is tel! városunk elO-kelő férftsitiál. s mint halljuk nem egy helyen diesérőirg nyilatkozott azon rohamos haladásról, melyet Keszthely, mint fürdőváros, az ujabb időben elérL____________:___ At elnök értesülésünk szerint a mai déti to naital utazik viasza székhelyére, hova nemcsak a kewthelyi kir. járáábiróság tagjainak, hanem-Kwzihely intelligens közönségének őszinte tisz lelete éa eaereiette is kíaéri. ■mert\'■ — Bnblé■ elgOnyk. C\'oats kiaiégbaa (aléóleudvai járás) e hó 11 éü 12. küs\'i éjjelen egy rablóbanda pusztított és mészárolt. Egy szegény hegyilakó embernek hasát lelvágták, a ki néhány óra molva kiszenvedett; egy aöaek karjába, egy férfinak pedig vállán baltával váglak be; nire a lakosok lelébredtek és üldjMbe vették, a rab ók puskalövéaekkel védelmezve magukat, elmeneküllek, A csendőrség nyomoaza őket. A mint gyanítják,qgémet cigányok lesantk.mert az alsó lendvai csendőrség 12-én kiaért beLend-vára mintegy 25 német cigányt, kik közt férfi 9 van.-----—— - Talált «ts elveszeit tárgyak. A ren-dőrkapiiánvi hiva\'al a köve\'kezö bárom hirdetményt küldte he lapnnkhoa: A város belterü- letén egy azéitöTött karperec lalál\'aiotl, aki eaen karperechez valú tulajdonjogát igasolni tudja, azt a rendőrkapitányt hivatalnál a hivatalos órik alatt mindenkor átveheti. — Folyó évi szeptember hó 2-án-a vároa belterületén elve-azett egy anker remonloir keltöa lede ü lulaaiüst seebóra. Felhívatik ezen tárgynak megtalálója, hogy ezen.órát a tu\'aidouoattak leendő ká<be»i-téa végett a reodőrkspilánvi hivata nál helyeue letétbe. — Sneptember U-éa a- város be<terftle-t\'étrklsTbh ösuegü péna találtatott Kaea körül méay közhírré tétetik aiaal, hogy aki etea el-maetl pénshes va\'ó tulajdot^jogál tnmden ké telyi klsárólsg igarolni tudja, azt a rendőrkapitány! bivutalnál átveheti. " - HParaaal, mint Ikgarrsa, Takács Antul tilildi Iskos meilékloglalkoiásképpen a loghuaást Is gyaltrolta, ami aékl jövödelmat ia hajtott, mert tejehMat 4a logsnkiat 10 krt laalteWU a W^HUiáu^ eftaKWk 1895. w^phBtig hó IHl torftjfa emberiséggel. Nemes 7.<igmond tekenyei laka* fa hmaálglynmodott, bogy lynkaa tof*V>l szabadítsa Mg. E fog ámbra életébe kertit, mórt ealósainúlet * rossdáa totótól vérmérgeséat kapott a u orvo»i kezelés darára !. hó 6-ifaén elhunyt a Ma al ia temették. Di, Erdfla Adolf tftrjai ervoenak az a«ai tudomásár* esett t lel-jeleetette a »liMgi i á rá s bíróságnál. a»ly 104a a hullát feltételié t megejtett orvosrenaőrt boncolás a tényt igazolta. A további eljárás Takács elleu folyamatban raa, — GyilkmssAg Hegedűt Ignác 4a Maen Imre a. asántói lakoaok Wyó hó 10áa lakóházuk udvarán cséplét közben összeszólalkoztak S Mtuaz Imre eaéplöbadarójával sógorát Hegedűs Ignácot főbe ü tölte, mire Hegedfta ia fölemelte caépfaadarótát. hoty sógorának az ütést visaza-adja, de a hadaró egy oil levő kocsiban megakadt. Msnat Vendel látván fia és vöje közötti civakodást, vőjének : Hegedűs Igaácnak «egiteé-géro jött Hegedűs,, aki egyszersmint hegypásztor m, ekkor bewiadt lakánál* • a laíon- függO fegyverét lekapván, a menekülni igyekvő Mansc Imrét lelőtte. Manet mirnyet balt, Hegedűst pedig a s.ezíniói csendőrség letartóztatta s e hó 11-én a keszthelyi királyi járásbíróságnak átadta. — A wrtétiréul bogy síüntették meg u aimamelléki. lajtosok 2 Almamelléken ia kitört a aertéaavéas « ugyancsak ragadta el egymásután a kocákat. Midőn már nem bírtak a betegséggel, 1 lakca«ág elővette szokott hókoes-pokneaái, a mi tW<Bt következőképen: midőn egyik napon áok volt I dög, az egész faluban egy óra alatt kioltottak minden tűset, * mi csak a tűzhelyeken égett. Ekkor két ember fogott 2 drb azáraxiát á etteket addig d5r»5lték£ssze, mig ttoettogtak ! Midőn a ta már ;svában égett, akkor nagy máglyát raktak n**7.f s a két égő tat am térték éa meggyújtották. Ezt agy hívják as atmamellé-kink németül: »Notb Fener.< Midőn már eröaen égett a máglya, \'rárakták aa elhullott sertéseket s fctmuvá étették. Ez i« megtörténvén, flwue-tzédlek a lalubtn kukoricát, burát árpát, lábol éa végig hintették velük n liamnt; ekkor as éeatea sertéseket ráhajtották s feietették K bamu-tél ax etazórt axeauK. Midőn ezt as esetet al-baanáiték egy képviaelönknek-, hallgatta * biré ia nevetve, de mikor komolyi kirdfiztók, hogy megtartómé; H feléli: »lgen! ez mind igaa a a seri étx> ász iaiiil meg IswttnT s ssó*a egy db aem 3ögl3i$ el. BAmel BáhonaTPe ínegiőrlétit dolog.« {Biten éppenséggel nem leket csodálkozni, mert a hamu ismert irtisxer a rtflrféreg ellen, ann most a- aertésekeJ pnfgtttja. A .gabonesitemekkel a sertések aok bamnt ia ettek a az kihajtotta belőlük a szörjférget. A dologben csak tt a mioaaliilis; i többi pókos*] IRODALOM. — A ssáttéfcsa kedvelt is iswrtszépbaéslmi la is-aanfterjitti .Btpm Calidi Laput* ristt yltVlS htlilip 17<a frigytofinkblotaJ Begyedébenkét értdeli regéay kédáeit kaadt ateg. Kiaákét regény a mtgyzt lirmdatml Sietett fiat! mig pedig avatott tollal. As egyik itféty tsésyiaaeky Grált jeles Mfitőnk is írónk rafive, a másika Képes Casiádi Lapok etraséi elítt szintén Ismert Iré kieáaksí Hearik tollából arad. Kaesklvtl as ekt — de-eember énagyadbos kstai bgklválé kéttéatk. Irék is ilé-aéhtf ■ekáavt mebb ktelemteyeket. A .Kápee Gesláál lapét* iMiset lel ára egies ém ( frt {élévre 4 frt kegyed Sere 1 irt 10 kr. Matatvásymámekai lagysn MM a klaééhl Timi wtmiaaekTisk, kik lagfiljsartmü^"mpim»iw«ii|iin hasai fordaliik. Kiadóhivatal Baéadset V, Tadássatcs 11 m. zajit késékes. kywiilkiH ás ksahaM rissfcsl rtWg kámyrksesskaátsénam Msp ksstasám. C S A E N 0 K. H-alldum Ájsramm. (lépé rima.) II — Irta Baalay ftáaáer. — (TelyUtis,) Mna: Háiugaáf? Hol vatlt ttl a kendőt V ímí : A vihar aseif söpörte fülem á partról. Ajnm pjf0Háksire) Knoyi csapás^ ennyi csapás\' ff agy harsnál vtt elleneink ai ég 10 Itaran Voltok Üorom i (gát eeeker állal vestlve |fl kl s háaké^) Mi történt Ilit ápm : (a aép Wé Utksa kaBgaMaiUt) Semmi, semmi ! (Bayaeakea rfat.) Caákhogy halálosan nem talált a golyó. A gyilkos majd meglakol. (A sipkás.) Hol í Mtar (Klsé Mrtlsásnek.) 2. ember: a nagy zavarbeh elszökött a gazember. 1L embtr • A rariotya itt van. Hatos Fwta voit . a tettes. Tana rá itt mindenki. Afnet: (TOiámii mrsikkil Elmenekült az átkosott ? Száz pengőt kap, aki elfogja. (TM« Hsiee atáa iramodtak.) Baraci: Menjünk haza I Igen gyengülök. Ajne* : (1 iamcwt nseHkkm.) (jak csendesen haladjanak vele, bogy sebe lel ne aaakadjon. Orvost kell neki hirni rögtón. Koeaz hírrel meg ne mérgezze szivét senki. Legyenek hozzá irgalommal I (Barimmal többet etamahuk.) AgMl, (At ett maisátak élött Driakozra.) Juliska, Juliska, mitéeUél ? Mi kergetett téged halálba, mikor ugy szerettelek, mintha vérem-1 bői szakadtál volna. (Igyik tUea benl; ta alatt I ■tadeaki elvoaei ; akkor feláti fejit.) Egy á 8Írj ban, egy á Balatonban; Hatos, ha megleaz/l rab, ha meg nem less: földönfutó. Hullám ] Ágnes keee azért liasta, a szive: áldott. Most már az enyém lessel Baraca Pali. Megyek utánad; ápollak; virrasztok löiölted szerető gonddal. (El). — Függöny. — Harmadik Mvomit. (Dinlet r jobbról ksrtj fikkst, kétepés Itgti tyemelyával. A stistir kisepés kefitás. ajtéral, meUeUa kartaljai at.) i jtl. Agnei: (t lagtsbu keesont két.) Baraa. Béraa: (Tivolksa éalat) _ Járom, jiram e*t ga ttat, kikbe-- --- Beáét rtjte as is eslvern bajába. Megkérdezem minden kiesi virágUt; Hol bacsuott, hol váll msg a világtól ? Ajne*: fPtgyeL) Megint az én angyalom járja a KaivariáL Szegény lelkem, majd meggyó-gydlaz nemsokára az én karjaimban-- Btmi l (ItssIsbbrO dalol) Ing s virág, hallik kényt: a hamtt Oabusbemml Maislat aem adbst CnUscaktél, ka Uréesma, bsUfststk. Myemt vesaett a mennybe szállt sagyálaak. Aput: qailtffi Erre lön a asantsm______ Banef. (Kilép, hársa slginynytl; dalol.) Hifii, mégis est as stst eaak járom. Bár tsáem, hefjr aakaa ji meg, eaak sárem. Majd Igv éa le alkervaásk etánt, 8 irte megylk a eeillagee világba. Agm : (t kariiéebes megy.) Ejnye Pali, be neki keseredtél. Baraa: Tőled tanultam Ágnes, bogy nótaszóval > • lehat sssh tysyáw ristittni, akit szivünkből sirattak. Hegyek bét angyalom sirjábos siralóba. \\lgna: Hővi ?-*- Baráti: .Ki, í -Balatonra, (A dgáaytkrt.) Majd etek ----húzzák a etratót. \'\'■■. ";—?*— -.•• 3 cigi*y : {Egyesem.! Igen ia, páfáocsokljára. Agnm: De vissza jöáz ? Boraet: Ha kivánöd 1 Aqnu : Ügy is vártalak ma délutánra. Kisérj el este leié a temetőbe. £n is siralóba me-ST gyek. Borscs: Visszajövök; elkísérlek, Agnu: Bísonyoaan várhatlak? Boraet : Bizonyosan. Agnet: Jói vá«; Ui váriak a lugasban Boraet: Addig ia, Isten feled f (Iségl) Afnm : (ftséi asasal aás stássjPak! Boron : (Tleetaleréel, megéákkasva.) Ma T I Agnet: (Isnmkm riat megugat kaffát.) IgáSAá vMt> eSájöát? Boron: Hasadtam valaha t Agnet: Nem I Soha I Még akkor SS, mikor át- verted szivemet sz igagmoaááa tőrével_____ (kmsui.) Lásd. BflkMI olyan lÉMfek t napok, u teák ebben t lilékaMtl egye-dafaégben. Nioes nekem egyedei boldog napom ebben á ktpuanfÜ hétfiékkagL Boraet: Elhiszem. A le amveden ia az fckasifc. ami u enyimen. Te aem lodod feledni Juliskát, én sem. Osztozhatnak egymás bt* Baléban nagyon könnyen-Agnet: (sotéte*.) Igazad vaa.., oszlosháttíBk...... Váriak... Isten veled! Boraet: itt lenek nemsokára. (A mlgágfetheaj lódulhatunk. tiiaiHiiiiiii et) 2. jel. Afnrn (egysdál.) Agnet: (SMtes aét Btntw atáa.) Nem tudod feledni .. Es visz engem kárhozatba teljesen. Tisztára söpörtem boldogságom etótt aa lilát; azt hittem: már jóllakott • temető... Minden ugy ment eddlg^ mint a goodoitt, Kezem, szivem szabad lelt; ura vagyok t jószágnak... At a* egy is, ki mág utamba állhatott volna, Hatot Pista földönfutó ietfc Az nt sim*".. Még sem téphetek be u ti-madott paradicsomba; mert es aa egy. ta az egyetlenegy sstv, akiért a pokollal b megalkudtam, nem tud engem asaretnl—íí KööÖór "Julís elpusstail; porát ia ehaosta a Balaton; sírja sínesen sehol; mégis mindta vasárnap kijár a tó zartjára elsiratni* el nem leivjteni. (CMgg«t«t) Hiába mlndM édes sző, minden szeretet. . \'■ Most is csak atjnál, de nem szeret... Hej B|rtci EtKl —FáráC8TalíTíia asivembe 4álaál... ()e It nem lát\'ál bele aoba; most se látod \\_tá forr benne... Ha tudnád: mit togsdtamfl Enyém leszel vagy magammal rántalak téged ia a pusztulásba. (Mermate Tivoli kar lat) \' « .. .."., ■ . -»* VáL Kender jrüii* ágyát Ballém ifwm bontja; Pedig es már tlsaik ktaa t ttlstaaW. Kata Is tasak bontja, nem is aasak esásjs I Paba áfikr ágyra Sarasa Palit várja. Agnet: (A kardal atáa.) Ma Igaz az utolsó próba .. Nehés, kinoa próba... ita rágoodolok, aUta reszket tóié a aat vem «• De esnek mag kai lenni... Tovább már igy nem bírom viaefad ezl az emésztő szerelmet. (Kardal.) , Megvetetiei saipen est t fehér ágyat Jer ka. sásé mat esestem. paka ireew\'rfrl*\'i* ( -,1. lülilia)H P Baraci Ml. lelkeaT \' Hailám Agam reaes «zlr : érted Bit ms| (Palytatása Mvetkestk.) Felelőé azerkeaztfl: Dr. h 6 K K KtlL Laptulajdonos éa kiadó: VIICIIL V t L 0 P. Sarg»féta Kaledont minden sromfaaton B6 krin kaphatét -j «6UMMI M Eredeti párizsi gamml is kslkalyagsk taimiig is jéságf likiatellkm a klvéailmikil IsMU--moljik, Taeatsskést M krtól I Mg. laipieierltmek legoilsseriiebbes alkalsmaha-lék. — I frtayl Htgratdeliesil 10*/* éffcsévesmiay. Megnadillmk geatama éa élmkiétaa msWttHMaek KELETI X. MÓR art ia a* élvstlaletékes a „Bsereseeew-kea — Iigy-Iulssit 110 N-i 8<W"g-ií(® Kaiodont mlndm stombaKm 26 krért kapható Ni|y-Kanizsa, csütörtök. Zala 75. ttim. (0 lap.) 1896. szeptember hó 19-éo. 000000000000000000 Subadalmaiott hajkenb\'cí. 8 As orsságoá közegészségügyi tanács véleményezése alapján a m. kir. kereskedelmi minisztérium által ssabadalmaxottt wwei vlráfekbél késrttt H Ma mm naktehlatélysfc által kiprébált haj ken6e$öm nemcsak a baj kihullását akadályom meg, hanem egyúttal megőrzi a haj eredeti természetei színét is, sőt alkalmazása folytán a kihullott haj helyébe a legsűrűbb uj haj nő ismét 7 . Igy hl* légaljr Art----frt Hkr. Kgjr M0 téf«l| ám—--- 1 frt - kr. KBUn a szőke — él kütön a barna hajnak. — Használati utaaitái Ingyen. Schável Jánosné «iu. Markó Lujzánál Vagy-Kanissán (saját házában). BELIN LAJOS gyógyszertárában és Keleti ML Mór divat-üzletében JVagy-Kanlaaán. OOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO BIMilBlMMlBmSIIlBlBlMI RECHNITZ JÓZSEF oklevelei tánctanár tánciskoléjs Nagy-Kanizsán, a Polgári Egylet dísztermében. Mély tisztelettel éjtesitem a n. é. közönséget és tánckedvelő ifjúságot, miuqim előnyösen ismert— tánciskolámban eddig a lehető legjobbnak bizonyult, könnyen /elfogható tánc-tanmódszerem szerint az összes modenManookboí oktatást adok. Kivánatra házon kivQl is oktatok. -A-tenfolyam a legújabb francia tenrhódszer szerint í & szeptemby hó 20 án pénteken veszi kezdeték. " ~ Tanulók felvétetnek naponta lakásomon; Felső-terppíom átellenében^ a 8BhertZ«féle házban, ahol bővebb felvilágosítás nyerhrtft— 5 A lqgujabb táncokat is be fogom mutatni, úgymint :"WenuétTWálzér. Sir roger. Menüett 4 la cour. La Beriine Belge. Monferino stb. 185 5—i ^ Teljes tisztelettel RechüitZ JóZTOf, okL tánctanár. IIIMtlttlMIIIII8BIMHIMilfÍ<IÍ Hirdetések felvétetnek Fischol Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. lei? + Egyedftl valMI attgo) csodabalzsam THIERRT i lyöosiercsitöl. PIlECiiHl l>4- bmi. I Ka a kalaaam «n kale&leg. mint UMIm luuMnilt 1. még widitf el mb ért batáau ^óniNr a tftzftl éa lapfégibk. legjobb-ü biaoaynlt ea ti* italt lédJ, mindamellett a legoleaóbb ipiIiéh ntyaaerti báal ^grógr- ktSft 4a baUÖ katag- írig «tten. teli mímImi ketageeféaéi. enyhíti * kamtot, etil lapítja a kikáajáel éa * ■4 aWlfM eltávolítja éa gyVHcjri* Miltl flU<iatmnka»; t. kiválta téV torokgynl^enAI; f. etláv^i minden lán;l. magiepftea gyAgytQa a gjromor minden betegaégéti A» »ff> müntet ■Imtn ^)JiImé éa gyu* ma aa aranyeréé; 9. a kftnnyS ■(illírt elitflti éa a véHlMmi f. kítílnöcn haasiuM fogdátoknál, a aaájkftat mefraiateti; S. jé aaar a giliaeta eITe«»{ 0. küRaSen kaeaáél aftlaAlag mint |rifviW>nsr minden gébnél: 10. egyáltalán ugy kelaáteg. mint uU8|m léMftt^m writt^ wmwk ■■■bAihééij\'b ultMWi uiidr akkor valódi éa kamteltatktt imÜ* *tam, ka prinlai At«| «gjr — kupakba! (Ktfaal) van l aárea> a melyb—eaéfémiwlléawy A. gjégjaáailéia aa éraffal-but >miiláln" heUaynmaa. MIúAmi tuáa baliaam, a»4f nem aa én IrapttfMMl van leaárv* éi máéként van kiállítva, kaaaéaftvéay éa ittatat. • Utn W téaa éa darva anyagot. mint iSlae" éa ekkaa kaeon léket tartalmasaik. JUnd»a ilynemti baltiam Aa INMNMI el. BaIxaamom hamititól éa iMuéi a védjegytörvény ilulía .Mtetéyaaai, MMMII IWlitibiik. A Mfia kormány B. <*#i n a. kan vegvéi»*ti, eaakértot kle*nyt*ráay *<§rt*a l|Mllli va», kefe kéawtmánirem semmiaanti iij-loti, as n<wlfn karon kaláav aayafol nem tartái-»»aa. oly helyről, kel k*laea*#aakél rakfeár aiaca. tf«aék méirretfdeléat lAavtOantl koaaéa t Tfclervy A. Prefnlika, Behlta-SatterbraM m!|«M laléani, Aueatrla«M9f vernraaMC bármely posUállomáaára bérmentve klMve, 18 kia tw 1 dopUürp* ára é korona, Boauiéba vagy Hereee^ytsAbs bém»alva« lt ldt-TMa I dajiUttvay trtTtttmlTKptrvft-diléaal eaakapénáaMlageabektMéaerafvatÍBvéteuelaa». k&aSlUtaak Tklmy A4alf gyéjfiaatiig f t a > r 41 k am, I*ltti Imrtnm mellett. TIpEUT I. |j4fj»rlÍA u A Taládi Mgol ^^ csodakenöcs halasa és ereje. Aa angol Mw()lnkit mely A lagjakk ateéaaéajmjal laaaáM mm a iaaaveéi eaakadaétM • ka> anbroaabk éa Idftlt bafokbac. A aeM gypaflléaa, amÉMa a fájdalom anjrWtóiikan CTIaalkalalgf t« alkatréaaét a piío« rAaaa amiltfalUH bM léteaA a imf, máa kliialia ti IBgol eiodakcnSaa kaaanál- laMalééaiaÜ ké* im& mftm A gyermekágyaanfi mallk^álél. t^gyftlai kemény ed éanél. Orbánc (Saent- Antal tlae), •érelmék, lik* ragy caonteebeaflléeek, aekek. OtoDél, mell- ■uadennemQ ik. gaayMtaéf, dagadt lábak, lOt enmtwn aUan; fttét-, wmréa, yé(*a ria naédflf áabeí ellen. HaaaiiTEaté misdeo idegen réaaek tinára. MíndennemU m. üveg*, faaaálka*. komok- ■lilánk- éa Mikéi éltéVOtS- _inemtl 4Aganat, kíniívéa, pokolvarL djéképtd; dél. lOt ráioetégaég elienT isemSIolj löFTmlfafauet koTyag éa faidonaAlt lábak gyógyitáaéra. jpilwl égéal aa-kak. fágyott HrtiiBil, tü|tt»lriwy tskVit áltat I támadt aekek, ayakdafaaat, vértorlédáa, fk leogáe éa a gyav-mekeknél élOlordolft kliekeaedéMk atlen itb. atb. - Aa amgel uHaknin mM régtkk, eaaál kltUébb iMlláMÉ^Miii i i h i__^r—, , Igen aiánlatoi ma egyedW álló elorigyáiatl imt-Ml minden eaeiádnái kéaaaalétkaa UrUni. Kát doboanil kaveaakk nem kíUdetik ; a aaéikftldéa ki-xárólng aa damaa a!6lagaa beküldéae ragr pedijj atáneétellri ewköeilteHk. 8 íégely eeomagoláa. aaélutolavll éa kérmett-taa magkftldéaael | torna %0 SUév. Sxíjdoc üswyttiáay AU reiétlkitéirt rigyelmaatotak megvétele ellen a mindenkit hatástalan kérem aaigofaan árra hamititvinyok toihd. l—y minden tégelyen a fenti Téijagy éá cégnek „TWerry A. őrangyal grégyaaartára PregTadában" kefa*g>tve kell lenni év miiutan tégelynek agy haaanélaii ntaaiftéaua, agyea* olyan jegy gyei, mint Itt láthatd, kell beeaamagalva lenni. Aa egyedül! é* falftdi tawl eiWUkenBfém kaanlaiMi éa atéaaili a védjegjlilryíny flla^ján, aefg«truan Iklftatateak, Qgyanngy a hamltitványok ismeűláruaitúl. Efyadlli kémtlat Iwsrsést torrái THIERRT 1 őrangyal gyógyszertára PlEORADÁBiir, Isldts-ltssrtawa mollett Oly kalyHU* hol raktár niaea, teaaék * r«-mlelí et kfl«veUeoiírTkáarry Adolf Őrangyal gyégyaiertáráko*1\' fiaaiaáétian Ilaklla4*anerhrunn melleti aínmmí. Ab aaaatria-magyanrrf fgl védjegy U^atr«»m-acáma 44Sá. Izraelita ünnepi imakonyvek, igysnUtéa mindennapra szőlő imakSnjrek magyar és német fordítással, egyszerű és diszkőtésben. Imaköpínyek (talísz) legfinomabb selyemből, gyapotszöwtböl stb. Odirfizlö hártyák és levélpapírok nagy válaHZtókban kaphatók; Fischol Ftlllip könyvkoroskodóHében Nagy-Kanizsán. Nftminiott Flztílml H\'llliln lanttilatilnnixnál Nnev Kmiiaaán. 181)5 7& N&gy-Kanizsa, 1805. aeptember 22-én. XXII. éTÍdyim. lutkMtMii WKtam ^Ér \'Tf ■I»««MT»>ii yittéa* oiiop.«. u*. f m m\\ I m\\ tímíw^ . iww m* M I M .m Msjrvtswtá.éit., # Ajk I jUk ttőmK*UlAE: touUmI ■lila kMtalaj. __-,-" iMj^M f\'- J- M.--------------MadnlIkMi MII.M ^^ ^^ ^m*. rium < km« (i m - .» _ .. „ . . . . , hpriémlhMi (IMNtr.) u_t.tk.i~M mk \\mmi}mk. :Jr Politikai ós vegyef tartalmú lap. -,.- - jLlr-- ....T. . Ml toititwt A v A Nagy-Kantaaai- és dél-salai takarékpénztárai, • BanksgyesAlet, u Ipar- és ksresks- T. ______________IL-. dslmi bak. » Nagy-kanizaai .egélTegTlet-aÍT«tk«et és « léten yet takarékpénsttr, w . 1 \'\'\' " i „nagy-kanizaai malátagyár éa serfcöde r. L" hitaUdoi kötUmyt. —>1-M,,11„,lj , ............ - - \' " " \' - iMilturt rwwi vatto kk/T> Efftt udm int 10 knjeir. Heg)olemlk HaKJ\'KuliaM ketaakiat kéúier: vasárnap ém oaü.törtGlcö n,» A martvrok lelhetetlen ül:. beburko lózik képzelt, vagy való latían objectívltást ajánlt: — mindhiába, a ..... érdekeinek önzésébe; ha csak egyik is mit- küzdelem heve, az exaltatió dühe süketté, == fS-fM A királyi kegyelem a váci H sem akai. meggyőződéseinek, intentióinak vakká tette őket a politikát józanság által szegedi államfogházban államellenes izgatá- télj-éből CTgedni diktált követelmények iránt, saik miatt elzárt oláh agitátoroknak hátra- A magy*r nefnlet „ dégüledenkedő Vétkeztek... vétkeztek: mig meg nem levő büntetésüket elengedte. ----- - nemzetiségekkel szemben nem foglalt el bűnhődtek I \' - , - ^ab*d°k,íeh4L J" " w" . . vissxautosi»ó M^tot;\'előzékeny- Most azonban a brüsseli vereség melan-^S^SLfSS^á *** ***** cho!iAja, a kiszabadult martyrok TiLrzelme JZIÍZ * MO keretébén SE taláo gondolkagób\'oakká teuik őket; talán WM^g radtak meg a a panszkfizmus v^ irre- m]ák Atomjaikat• ujpolitikai ideálokat ket csalt szemökbe; a hála, a megmdultság dentisraus cégérétől távoltartották magokat, terJ,enek magoknak, a hozzánk való kő-szavait mondatta velők. s mig a becsmérlés, rágalmtffaok talajára Mta előhírnökeiként óhajtva reméljük, hogy a természetes nem tévedtek. Akkor azonban — már saját ^ ^ . ^tanulhatták, h érzések továbbra ismegnyilatkozzanak ben- létérdekében — H kellett venni a kimfie- . - rf® "JJP"? .. í ii juli.? .jm» i . # . . . szeparatisztikus hajlamaik abszurdok, hogy nők, hogy uralkodókká váljanak a ne há- tet n0tn i3merő küzdelmet alósutásuk leheletlen borgassák, ne zaklassák tovább lelki vilá-_A magyar állam erkölcsi tekintélyét volt T™ , ., \' V __________gukata machinűt, mesterség erőltetett kénytelen a hazailőh^y1tttó*gdc s Euróf* f^ f^f^^^ autonómiáját érzelmek s indulatok, melyeknek idáig rab- közvéleményének szine elé vinni s az ^ r0™án fen^bSég alatt megalkotni} jukká szegődtek - s melyek a józanság s tátórok el is vették méltó büntetését s a ebbe ^ de Mha nem ^e,het We a tisztánlátás képességét Elvették tőlök s külföld megértette, hogy mennyire inkább mBRy í ---tá«r kombinációk, ábrándot-légvárak s a rosszakaratú képulő^ termékei e bus-—Hyrt Mm a románok raefcfly számbeli kalandos terv^getásek álomszerű világába pmauos elégiák, mint a valóság bázisán ^Suty^\'T\'Sooo^ sem rtJnénelmi sodorták őket. " nyugvók\' J múltja, attaál kevésbbé pedig a román Hisszök, hogy a kiszabadulás pülanata A-magyar közvélemény, • sajtó nem [elem műveltségi foka, — mely tudvalevőleg oly momentummá erősödik bennök, mely egyszer utalt arra az irányra, a melynek »gy kulturailag, mint gazdaságilag messze ha nem..» tega$atja meg véjölt.multjukat, szem előtt való tartásával snveMn iMghall. el magyar ib szász elemmel szem- de legalább méséklő regulatorrá válik to- gatja a nemzetiségek sérelmeit, A vak fa- ~ nem tel,et fogíkaflag írthetővi vábbi ténykedésőkben. . natismus helyett bölcs mérsékletet, . becs- Ha valamire ráillik az utópia elnevezése, Két eHenfél között megegyező kibékülés mérlő rosszakarat helyett barátságos köze- Ugy ér arKr sohasetQ jöhet létre, ha csak egyik is kér* fetféstp szubjektív ömlengés helyett ellugu* —S traj a1 románok eladják az oktalaniá*\' ~ ------------------\'............r II \' • mm-mmm—mmmmmmmm-m-mmmmm—mm-m-mmm—m-—-^^ \'A „7AT.A" tárftaia —~ menti MCínájiból épen hotia ki a logtt, efént maa tapsokat, mini ha c-ak baaaéltOnk volna " 11 / nyugodtlálakkql Tedeutnót 8»olgáltaÜiBt a Iratfoia- *|yiaáa<tal. Mindegyik aat mondta: a iui kánoit bsrálokkal L " ■ —.....-—.....t,a_ll,„. A oiklon v • ^fellmknak wt a kidélyaifdaoháai ritatko- ste^- C^EZw — A J l L A" tináu — aáaát ugy. hívják, hogy: oikloa. - . __, . _. , . ^ -pj ... , így tadnik ax egymásért dobbant) aairek »ét Borxaaatóan bolondos dolog at, mikor a> égen tedni méltóitatnak : éppenséggel , lenyerökkel tf .„Hmmmq idfaji prtí megjelennek sötét isllsrfeiáaok, a slefais " * l»nr*««>yek saloodarab- flbfll 1 ^ tisztes távolból sgésxen parlamentari. modorban J L. . ____u „__, .... A tenyér-beszédet követlék a suttogva ms- elkezdenek egy»*s«l vitatkozni. 1)6 ^ ne "f0]"00 tf-S, ^ htí\' dotl a szavak: a világ legaiebb éa lej.atal.a- A gyoagéTidepetH smber már ettől la »g ^ ^^stam i tal- ubb lírti 1 —r^ds uAJuk 111 mgfmkuU ^la^ant. gr!.^...^ !" ^L^Vl\':: S^val: mtadmi a legaiebb rendben ment ha*? ^l1"""""",\' ^T " volna, ba Sigby-mama, aki rwd«sn ott sfiíí^- Aaláo, ba sgy kissé gorombábban íelelgetnek .rPr"™?!!? W*1*1 gatott a moatka-kuglitó körül, éure nem vaáai is erynianak, ugyan kfaa ördög alaaitanárend- komakában, megiunmksdiem Ségby J mmkM.hruiik £ nM, ia(er>Miál. re ftst ? irannei. Milysa kegyetlen intervenció volt aa I Itt-ott megbírnák ngyan a nagyharsngokat, KlBOnd,nA" "ÍÍS Eg/ik kugli-parti .Utt aa iü araoyo. Irén- ami nekik körtlbeiül aféle sloöki Lugei^nek .S\'flít\'. \'^\'LT? "í®\' ö|yo«n rftassü ptltoatUntó súgta tau.be.ik, de - talán éppen wértI-Tnsm is \'"W?®"" Vi^ S" ftl«mb.T " . kederitenék rt. Stit nemegya»>r elkUvelik aat "TÍZ begyen- évatetl A ■ama mkidaat é- a. TnpirlamenlariB gorombaiágo., bogy egész bot- m*"od,,u,= „ - - retsttl rányoáan ugy egymásra rontanak, mintha caak a Olt lamsrkedlBok meg,, ott hódllpllam meg Ms Most jóizQeket kacagok a tölSlt a retteuel^, sigrtbi orwágiyBlést vágy a bécsi kOzségtaaá- » kámánosat Polgári-Egylet oroni.kuglfxó- tragik.i komolyság ÍOlOtt, amit mi akkor Imít- osnt skaraák iravsstálni. -------------- -^tiíaáL Ezt aa sucillen hódításomat a musaka «stünkksl laemW kllujtaiittnk. Ilyenkor asaián jaj nekünk, usgéay porom- invasiónak kísaönhetem. " Mi volt bit at a bortassló >múuUnt, amit á bereknek I Nsmcssk kalapunkat karúittatják Olyan hamar msgértstlSk mi ^ymást Mikor mama éssrevett f Talán u a néhány mennyei meg orkánverö kéalegyintéssikksl, bansm jó- Iréait neki srssslslta a uinegM lóggó nagy- pillantás, amit váltottunk ? Talán az a pár sul- maguukat is.; golyót és aa ssép Ivsa hajlásial négy-öt babát togó asó, amik egyoossu aa ártatlaa angyalok Elsodornak, lói msgtépáanak, löldbőa tspsrnsk Isvsrl agyiasrrs, ugy tapsoltam,minihaegy nagy nólárából valók voltak? benuünkei, kilorgainak toalettünkből; aauiáu. hadasrsg torsa dtllt volna «l. Oaaután — mikor Mi aionbaa aa a atmWmi\', amit a mama bogyjMf aa láatuaí, niáouak dbbják lakaróui nskem volt iierinoaém — salutén viaaoaosta a énre vett, agy tőgiuk 01, bogy mulh.tatta.ul a hátnak Istejét. ispwkat plol kaosólval. tragikus baagnlatba kellett ssalak. Aki a tarméatstnsk sbbOl a kellemes paris* Később már ugy megértsUUk aiokal a bár- Keidtünk egymással .semben kimértek, tartós- Nag| Kajnana, vsaárnap Zala. fi. uám <S lap)" gért oktalanul folytatott küzdelmet, uerbek, a tótok la abbanhagyjik. Lutaciu és táraai kaiéba van — a MwknycMWM ihindnu hátán beküldi a ra-idriWptől uumltatú kiállított ítútiutiM la-IntéVn P^kat a JŐudroti Hatúttik\'ai hivatalnak Urj* 1 cjt . i»i ff^r" i n i l Íj iMkiMéi héttőn. AtonkiMit főváram iWut- tinit a nemitőlbégek érdeke, békéi boMu> .>, . .. , / , . .._ _ ,, , * u ,1 flaw hivatalnak ü jotlihan ttltt o fovarm guliia. Ha újra Mvnaiik a harcot « u|ra|(<rtü(<(ín f^UneUtit gyakorolni a ott folytatják, a hol ilhagyták — egyenet- IttalíitlŰcai Űrlapok kitÉtéiérM, leneéget, vlaiilyt, tavait aló fognak ugyan ,,irtiwwMiiu.iwi i r ■■ , Idéinl, da a magyar államiuménak egyiégAt, nmi«ii«iMik nwri»alma B magyar hegemónia wiklafalalt nam törik UemSflOJJOK 0281018 még, fftjbeliolltnek padig Inkább ártanak, (—*) A bécsi könégtanácioel válaaz-mint haunálnak. Ha aionban kudarcaiktól, ^k a libarilii párt nagy veaileeégéveJ kmervaa tspaaita tS*}* " Amég hátralevő ke- VQIetekben sincs kilátásuk a liberálisoknak, megualidüll kedélylyat, keeervss tapaizta tataikban okult móddal a tiaitosaég s mér-| •éklat legy vereti vsaiik fol: egysióval a törvények karatéban akarják nemietiségök emelését, haladásit biztosítani, ugy jóakarókra fognak bennünk találni • aiial mindi maguknak, mind bulláiknak inkább hasi- nálnir mint irtani fognak. —^ . . ) Két miniivlerí rmdnl«t. jit.dHimi. amfakiinyviweiít ékt\'ieléptitéiével mt ka/tnnlaílmn i MbMMtilMil két ujabb rendelete, Az egyik na émthinléé 4$ (is atval igybifUagő eyyéh Irtl\'llWitesá\' <<7<TJS0-Idta liMtt/imi inluMik Eddtg wwut ns állami éi egyébb kfopánttdrükhől tudUb-tátim* réttuüU Julik "f/m/^ jí lelkének ■MMMH. A miuimkr rtmhleti értelmiben \' « <u igdtnltU oktáber nhtfjálől kexdve a ktii-légi elilljáviUái/ kütelmÁ/e. Kőmégi Mjdrd-lég alatt értendők: a főedro«/«!»» a Imülili elllljdrdk, Fiumélxin él a többi vároiokhann polydrtmMfir; mgylfttmiégékbeH a tnrd éi a tsyyirf igyUttimn, kukttuigbm a bird 1 1* ktirjegyiüs ttfifUiimun. A nliiusgfgr felhívja a :.tífri)íniihitt<íiid<föt} hogy vtt B rtmhletél hala\'-déktalanút HMötft \'ra tMMi etUtjitnUérjMnt 1 gnfuloekodiék unnak minél uéhiebl> kb\'r* ha vatŐ kihirdetéséi ől A mdn1 rendelettel a minmtír mAUmtja as anyakö\'nyeek veze-léiérőt kiotlott minmtiri tttaiitáinak ait a rúi0, Mlf*ty a néfmowuimlitutúutikm arht" uolgdlkUéiru wmtkoxtk, JS» a niUlotitdi arra wl\'í tikintettel ttirtfnt, hogy a fővén*-wk kulim itatúrtikai Áiuatala tan it Itgfan-tovább myy tr /iWron- koéék lenni a .mléf Ml," Da annál nllyaéia-aabb aéhaiokkal Igyakeitttak afyailanak tud-tára aÓM a UlVlakhwi aaaéMlé >n%-Alf-dfílMt**, : , Eaaak a iájdalo«aak troli la agy kla alapja, ■art Báaby papa Is Sághy-maMa buoaves aagy* hatalmi aíyérillntkaéggsl halyiaksdtak vaJltn aanahas a dipl»»< iai tartAikodáa rldag éltáa-poat|ira ™ Pmin: akkor én aá| aaak tftrvényiiáki al-ja«raé voltam; tehát lejeim (ridqaáa a mi-gaUanwáau parnsannt ntaak. Oaght-napa pa-di» Bér Akar tarviayiaékl alndk volt Klrfll-beiai a bamiaoadik kofli parti alkalná val aa éa araaroa Írlak let Ina levélkét mi(-lalott hunnba. ZaiMtaa rajuw«« sl, da Mmtabaa najé al-keaélaa dalolai, kogy: .Kia levélke, áldotá kla HvtfKoh al boldoggá levél ta!" Padif bit aam ia leli boltfo|gá, aart álkor otthon IRIbeatotta», aat olvaalaa baMNc: TlaaUH bar tv MN T^lfiliflll kih«l%«tUai p#|Ni éi aiaa biaaélgaláaéi Filölttak hemijitiak. Begy ■ált aaa biroa latrai. Llgyea elég annyi, hagy aagea a aagjVaaéhne akarnak vlaai afy énre: Mtrmtrot<Hj%tlr« Nagyoe boMofta-laa vagyok. Dgy-é aaa fogja eüil^linl a ked vei kagU-partttalf Irén.. hogy annyi maadilumra tegyenek axart, hogy caak \'némiképen is ellenidlyoihaieik a reactió amberainek tevékenységét, kik |>éldillan agiticióikkal, folhasinálva rágsl-msiist, ferditént, hasugsigot, lerroriamust, teljeaen fél revei otték a tömeget A llbéri-linók a „vesitesége különben előrelátható volt, a bécsi liberális ujtó egy peroijg aem volt tévedésben at iránt, hogy ai antiae-mitik, klerikálisok és német nomietiek uö-vétségé oly kerületekben ia tért nyert, a hol «ldig liberális férMt válaaitottak. Bécs kedélyes népe abban a köimondásoa butaságban és politikát teljes ératlenségben mutatta be magát, melyet két évtiiad óta, meg-sioktt^nk tőle. Ez óta Ql fel a nép u de-magogok iltal hangoitatott jelszavaknak, meíyeK II jobb gcgwéideiiia tsáaiiivé-rosnak már eddigit oly nagy kárára voltak. A meddig es «r Örült tinct tart, addig a bécsi spiciburget fel se tudja fogni, hogy Bécsnek 1 idő óta tartó hanyatlását mi okoua, 1 nagy torkú vezetői a dualismust okolják, el akarván téríteni a nép figyelmét a valódi okoktól. SiQkiéges iUóhban, hrtjjy Béci lakossága tévedésének keserű poharát * fenékig Untam Egy szempontból a szabadelvű ember il örülhet a reactió győzelmének Bécsben, a demagogok diadalinak abban a városban, mely harminc* évvel ezelőtt ittas volt az örömtól, mikor a llbtralismus győzött, mely fényei és nevezetes alkotásokkal jelölte uralmit. Hadd rwidezkedjenek be a bécsi könégtanáciBin a I-uegerelt § Schneiderek, váróit aaját uájuk ize szerint, g Ia Voltam aaitva. Végsa vpli. BAgtön aegfo-gaaarnt agyaabao aa 5agyllkoaaif geadolaU. MlaUthb aioehin a neaeMbb lajta Aagyllkei-illboa aaShaágea forgó 1 Iwtolyt beaereatea »olaa, albatároitaa, hetqr klaagyak a kiaáaeeal Prtusrha ál ott aa Bagyllkoaeágból aegtartoa a bangalat-práhét , KI la aameal Varóééayaa éélatén volt A pratari ~-,<\'rL gyBnyteüaa énakalteh. Da éa haalatl, eOtét tagmgéeaol aat a titkos heaédat hallga i\'aa. aait a Nir»aaa habláa ayugvé káaUaoaai ttogyUknaak aaelleaaei auttog-takboania. A batalaas platánfák laftfibbj* egy-egy aat-léfcesaloBa vok alkiandiit elddataaek, na aa* téawn — ápea miat én — reaáayteianSl 1998. szsptvniber b9 9f*én mutassák meg mit tudnak. HiawAk, hogy nem telik bele (élesztendő, a bizonyságot fognak szolgáltatni tehetetlenségükről azok a vezetők, ktkat idom a nép diadalorditAs-aal emel vállaira. Bizonyaigot fognak tenni arról, hogy nem a kösügyekért való lelke-aedések,— nem magaaabb cél éa nemesebb szándék vei ette őket, hanam tintán acemélyaa érdek, nemtelen ambitio, melynek kielégi-lését még a közjó éa közérdek rovására som tartják megengedhetetlennek. S éz a félrevezetett nép be fogja látni, hogy a vezérek nagy szájánál csak tehetethinaégflk nagyobb, melynek nyilvánulnia kell, ka arról len szó, hogy oly várost, mint Bécs, igaiga—nak ; mihelyt arról leaa asó, hogy dolgozni ia kell, nemcsak lármázni. Még moat egyébiránt nem lehet tudni: vájjon az esetben is, ha antiszemita polgármestert válaaztanának, ez megerősítést nyerne-e ? A milyen nagy a tömeg örömrivalgása a közaégtanácsosi választásoknál átért eredmény fölött, kétiégtelennek lát. ázik, hogy a belátóbbakat az a győzetem megdöbbenti." Mart annyit mégis minden küllő érvelgatée éa buonyitgaiáa nélkül maguW> megértenek, hogy ők a kormányzásra a oly nagy város vezetésére képtelenek; a ha kénytelenek lesznek vele, nem fognak megküzdhetni a nehézségekkel. Mart aa az erő, a mely teljesen elégséges lehetett a legféktelenebb izgatásra, a goromba kilakadlaokra, a a tömeg félrevezetésére : kevésnek fog bizony Alni a kormány-zás productiv munkájában. Nekünk magyaroknak nagy érdekünk volna, "hogyha különösen most, a kiegyezés megújításának küszöbén, szabadelvűbb áramlat volna a birodalom máaik felében, — - ámde hadd járja le magát aa a gyönyörüké* szövetség, mely most as ausztriai viazongokon uralkodik, a ne (éledjük, hogy a kiegyezésre nagyobb szüksége van A latnának mint nekünk, a nem találkozik ott aem párt, mely ennek komolyan ellene dolgoznék. JüváJasiteUaa a lesasebb platánfát. Leteleped laa aa alatta leeO padra éa foataa as élettel való eaakiaenlk» aaaaora goadolatait Aaon leadna, hegy t .kfnak ia vaa wlv ■ a aaivbeo eraralea?* Krre w inooyaan probliatatikm klnláara in ia — érpea alak dicaonllOaeia — adós aa-radiaa a faaleiiel. folytat taa u ehMlkedéet. (Tlga UtT*a«tk) József főherceg köszönete. Jám^ Jőktnty a nam^ctaivat Bűik. tíla-oliti-imülulM a ktoxUmő Imiht intézte: (kkínta moltő^uMhtnifi NvfjpKtnmén, At láenieti boldogult fikdfaliÜin Lémlé ftmn tdkunyin nfttrtmrfiw komám intémtt fájdalmai rémoéHratn a<ffyew mtgimlilotta atyai mvimtt. 8ajfő Ikiéifwf, d» mymáíiinf olrntam a mthnj érvéitől átkötött torukat; moaddttal, dul ai Itteni gomUimtfi má-mtkatUm oégvévm vtLi lnlémnigvái mmt kő-ithmiit nánk ytnmrtol; msyifrfiin/, surl jijet hajtva <u Ur akarata előtt, aa őrOk vAágouág orudgában való majdani vimont-lát ái tart fenn engemet mély bánatomban. Némi myhitő Irt találunk mély* mjhtt emünkre annak vigaméalő hírfáidé—, Mm aofettn vanndk, At a tiMelt tmtltkl u vaoa kőté sorakozik, Mr wlltnk gyámlják herém elhunyt fiainát, hajion korám egyik reményit 1 kik ezen gyámi oly meleg antvthhtf tolmácsolják. Fogadják kiwalKM érnttlkmk m rntf-nyilatkozásáért kgbvmőbb kdiít kdnffnetm-nek kijelentését, KéU+Ahluthvn, 1896. mpt. hí 19-én. Jőmf jhg. vasárnap lilll U* 7<5 Mám tm kp) ürü t+HlUt* TmíMméI tm kái SáteSjf. I Mldlge. UdMNMill I —< A Mprral p«lflraM«rl SIW« 4-ík sáisléaljs Sopronból feji levitieáss, bogy már latr-tateánim \' " - ^ UriiMSöt é* niMém IWO tonjl Uáíjftlgpl i U MMa ilUu érbsaeéi rimi lin-ilniiito. i SfclSjs * 4 • m éi kir M fk fjtlngntt* I kiaasili la\'saeáfi ftldviU) Higf-nsaiissra. & fir»aláki» ái raibidiágoi kfmyiéa itt lesrereit éi aa ItBD fönyi legény-séf wakbémár ketradt iM^ra, eter prdlg mtat éirfí kenete Isi abkaaéi. HáaJssndénk l-aö eéwléalia fsasérs (Hmmie) betyeileirén á», a hsdgysMrlstrél igiaaieee Bonnfftbi vélte at |H. Á MMwfOlV, M#l| ffH lAt^létKif aotla pénteken d. a. é érabír érinteti* Kaaltti wavti M bmeszásra sNsjskat ás mM i\'l ím ilwkaí, mil|iiik fefssgjobi tava aiér Mrrlroa buwol vett i Bonniéba tárnáé bej-láraaklól. A Bnataléb* hMfnüi aásslóelj rónai lai Mff Bsérijifoíj, onnét pedig é aapi nikpéfariliii rtHin, köt a liitióMÍ) 8—4 Irta w fog államámni A Miláalj piranus soka Mmlínáry Kálmáo Graigy, aoaédlintje MSSfStW hadaSgy. A íí»*ifiálj Mti tinijei r bftvktkssök i SekoiUMiaa, Burián, Petrevay éi UaAea itáiidoiok; Wo-i l, Raéleika, Kain, Fel kér M Possti fnksáaifyet; Itoasr és TMtK kadspréd- tleetkrlrellnek. Kírédorroi: ér. KaneekmamtT Sándor. Honvédtiak kitűnő eoadl iMas^rfaMfcsa éjjel érhettek weeia a kedgfa - Ikhars m rlamlu) Ujai adél-sslsi lekarékpéattár lieairiietfje Nagy Keaiaaáo «eept. hó ff-ta é. a 5 érakar tártja eekÖTSjél Ihm-már Imi kkmamayafal Alsá-ttyékáaysma. — Br. BmrámfI ArpM magyar királyi hsavéé ÍOorroit Saiiisklii a m, kir. baarééllw) gliinlifiam aátáksr 1 Mi így árra, Badapeiirs ~ ftamr ttaárbw s mötfil tssniljamss Hisnáetie. » atlaaisaés. A kereskedelemügyi tnlsles-isr ér. Jémtaane HaaaA i esédlasslmaeál, Maiaa-liri loyilmaaétá ni reálé ki, Mastanió ftfaoö, II süf Jdstff is ssip haisilsit ea^raMlitWi assfpalaU\'al éa klvné kémaeégslrel, vároitrak tiillDtilf, li: MifttsaiA Jöiiéfüék, Iparos-Mi tályaaf egyik legMorgsImaaibb és ifin laielll- a láfSk ■áraáki y«SMl m»ynnrtalnT wt, bogy aa»iekáskaa asai lilWja as raai e«taraA*ai. Mlvsl fdíŰs* a rérm palfáeak afyaajafaak. r»i*li aa vasasa kasüt oda Pirni Diaai ksWaylaloHi kirtf. I ash aaaa lakék í* áéáikéás agy kés sastaassJ ameiy jérábaeyja » köatyklé* által a léraai jillaUwrIykiknak iafcáaai allu aaa aytakaasasaa íitihiMÍdkaak megsxavataii fiiiiés»kei él a jfi-1 rnaal \'égig 7 K<«a jogoa kérdéit a aáiaal riadé polgárina«t raafc SŰUO iarfatayi «*l ji»i- aSkaás igin MyaMa afcéat oJdja ML dalaaaáaét A ioftntí pofgáriágnl aagy Sröaiaal mm\' t/Mi a fialnraélaa btnroll, iniölia éi a ariaMsri reodinrmk klMlaSiaa a frtminért rokoUa . ia is óföbbi isisé, SBféíyei a tárót kliríkáUs áaa; SMI, áa/ Ijpyaa a éa aiooiáldemokrita illáal ■tadiaképpia meg áarifaaeé réaaén mUN hm*itol i>ersil«t *ö!h» kiesiissf. így a > ellen pártiak oak aasaAsa Hyu ateráay jsjigáwlr la, Mfc sm aaóát már idaflk áaaa at iagataeri, mart már kéraak alaérkkll áa itíraean beleagyanmi abáa, leaköaalabb msgiM a polgérmemer-eáiaaetAa. bogy ka a imSuraikaa kiemeli Sraiáá aam lm imefyiiü eiyedtH ieWli|a OaMiardt JW vái esi | kaasMgláM Utáfe, baaea laeaeal aákaeáaOk. Ilwtrpgyéir; WMt helyére Kasé fr%ysijmé ián klaiié aaéfSeyl nempentbél Is kliéaa volna. A eéMl méraSk aaeaksa agy létaak la mmaaérfag tlUrmdmm.lm BgyvMSI emiegetík ilssil Isyáaaaek — Klláfkaek a mérdra Tspoloáral a ka-feikéSÖket írják: Bar Már hiramd.\'soi gerae-lesiak, a pHronoispora pnnlii. Ai njoonsn leia-p\'ilíli eaAwk aroabaa euenálaaak és e<éa ler-méil Ígérnek. Cmbrendekia i kegyi aiölftk jöj flTéaif i bd esIreHei biiietlák a gardákii. Másképpel áll a dolog A mesei aaS\'dkkaa, a kel jéfaerea, pereöoiípora #a rmslérsg paamlláaa ássunk laesnyleégllsf, ksasa mlsfleéglteg fg löakrátette s ssölökü. [ S ápagylIknSIg Raérayl gyilksasás W-Teltetett aTfas-KsnlMa futyé kö Hajda Iitváa Bgyaolá mér évek »lött msgaosieaiaUa varyoni egy réuébas 8 gyermekéi, lélrntékeny réssát asonbsn migássk Isrtolia meg • easel legiijakk i Isgkidriisbb gysraMbe; Hajdtt lilváa M éves fB\'dmiess bálánál vonali meg. Ügy látulk : eiirisasátlea kásmaág éslia lel a e*alM békéjét, mert mail ári májae bó óla, midőn a fiatal gaads seaaoayt rlít s kásbae, mint gya-koftabbak kink a eaalAdi pwpaivarvk, ngyany1 nyirs. koiy s 10 é«ea é^jlád\'ö ss áeeaony kimé etlen báaásmádla mistf s\'belárosla, hogy k késit elhegyre, máett gyermekéliea lordul Va-lásslsiisg ss s goade at, hogy ss api még rea-dilkiséi alaVI ragyánál a itwü gyánMtil Vs-Ismelyikére rnbáihstja, érlelte aa etrstemlli — Uj méarlaéa lam*r IMbslOhaiasJéasel k. a kwAr Mym Wwsaüsi IsMa vsnprésri kr R isnsr kaiyeatalott il Haiy-Ksslssárs. — Aa Mikes M\'fcnfasr BitoHI Lajes eaBegéiikat, a Zilál KMM easriaaéldjál 40 eves Miásgiliél jahlleama slkstsrtbál n <Ottb*a Irak éi birlapírok köre« readkirt! meleg ás áel-legialis Isiélbén IdrMlla. A levelet aa elnök-M#ás kifli lg Oubaaut oo ktiálo ia|fi irts slá. *- ■sagvaraaag, Tehát mégis roli alkalmsak a Isgnkétib Itt (péévt) járt m*ré(^\'árta> M| isépnkiiiifii fiiksinnji rnop Rta k, s. ésikákes gikgOfkMUMtailil.. ysllsk egyjllt réMSS roll ese* éireaeieei vénaaak "EiiánmiüK-géaak egy jelaalékeay ISrsdáke. Á dolog prdig agy HiIgái| hagy s kis iáfisság kényteleseégböl iseriián isis Is bt volt ée FIHIp Riss k> s, Kitéri mrsdaiml éalletbta lift laláéAa nyílott ib IsM snlisit ingyen baagmaeayt rendeleti; Mini aár több lebea megírtak, as s fajút hang -tsraeayab iráni sálnak mindenkor Igüii aagy as érdeklődés és ss s jelen slkilominal oly !■• MM ksdáa a ■ saáars manO klitaaég sí volt rigsdislts s Haeasmisr éneke aiiel ée rask esi ssjnálls, hogy asm láths\'ja ss énskssndt, ki ssonbsn esgir étreastlmi mar nem áhajtaéa léeaeei\'tai a hallgalésági\'l, a lámpát abiltaMa — FsMsIMih waksdiéseláia. A pos-tsMvatfM IQnélit ss sgfssllésl| syok) Hpl aeabadaágat idhillak najét batáakftrSkbaa a aaa-mélysstaek. Aa 1881-ki iiervisS issbálytat i MaekOkaak s jogol I aepra redukálta aewi meg-ssarltásssl, kagv 1 évben legíoiehh kiromeaor barom nspot eagsnélyasbstssk. Ka a megsaoritáa sol kallametleaiéfet okeioti s uemMyaeieek és sok kunkét aa isasysiéiáisski Négy öt nspl Mhsdiágn kiséhb Igyak ellslésáis végett aok-aaor srlhssg roll, véwtlss tgyák esetén sas-mélysees Is saáMva vak aa igaagéideég. B ha ka ssgiisk as aj Igaiaalá, amikor a lilvatall lóflÖkBket Mbstslmssta, hogy asyfat bátáiMrttk* kei syals nspl isébadságot Msedélyubeiaek — A snsskél kae-aag Haaatkatyem Keeslbsly véraséhas, mint Isvéléidnk Irjs, ei idd mriat érdekes ii4kold«ég idöatk i s moae< palám módon nyilvánult, kogy i köalske iö-iérss taljsaia megskadl, A löbb litvssbin s cytttBlslgil insyln, hogy mkMs máf ágy kan Mrvö amávil «»éráM»tba iligysdet\', égy keaáke kérőit bsrapóinaóval Itlbe vágta midőn ss essmétsilssll tolsrw ssut, oly áHséi düir vsti erői rajla, kogy a baripofogúl letolta s telieielleii éldoiat lorkáb* a ekként emgfc|laHa. A nyomban álfÖgoU Ullee la\'iae fuJatával blr o*elakmáare ssönnrl heidiisjéash, liftét neonban i pllfinilnyl WbevlléMl sksr|a ha sem is msakeal, legalább sayblisai, ea siortbsn amint ii slitssiénysk rnntatjsk, n&Bieti Ing ilksrfilnt. — A swayárskr, kit a blhréssesség Kjrsns|a terhel, aslnlán ellbraivit. rkm ■■tiasmaháaak gylIM tt-ia {vsaSmi) s ssgyksstgiil lOUl ■snkésok gydiáit isrtaasi s •Ksksts-«ae< vendéglőben, A gVIIM fámát toll* képeisl i irtkegyeiÜletala^ pliáaa, Itrtállhá s aagvkaatasal Ipsrtéslttlsl ée maakaidák nyilatkoaaiaaak (slalvaaáas. » llri;klMla*k slsksláaá. A Nsgy-Kaalisa határában levtf isanlgyttrgyvárl hegy-tiliinkmaSg iisplsmkar hö 80-án dálelítl Ifiaw-r/ci Ln|os n estttgöl jákás (Ő»solgiblrájs kőiben-jHlévsl Saant-Mlkléson gyűlést tartott, mslysa MMgykőaaéggé Való ; A 4 Íh hegyháti sodlökirtoássaáf töbhedk* ál ve a Ittrvéuy áhal Migsdolt jogával, álMe begyklaeáf álalabliása mellett eiivsiott éa igy a Ma\'fySrgyvári aad-I0k ma»á kák- brgykösaégel ÍÖgBSk Maaeal, Aa tgylk kigyklaalget ni f. áa Nk hegyhát, s ménélbal padig a álk hagy lkát tagja lépsaaá. Hladkél hsgyköaiéi már IsgkSnlibh véglsgs^en megelikst, smenyihed meg fogja válsstlsnl kegybirait ás ss slil|áréaágol. - TlaaMSmSmma a mm tárnák. Aa álcák sikál, hul nyílott esstoraák vsnnsk, lagiőkhnyl-re átért paaseskodnsk,\' msrk sem tlelitHák a wteraáhai. A kltély-nleAhas kai fsiillk s eaalornákat, olt mag a Sári jajdul 1*1 a likéaság, mert llsttiltatnak a i<aloraák, Basmélyssen ki-vAataak miggyéaődwl, bogy hát ml Is bénl|a a kirSlyWiaiakal, iHgiiltatetlIk a Mtnras Hsa-liláéi mkvalilsi. Már já Mvalböl érealük, bogy IU valami kéaill. Tovább batadTa, aáaeokal lál-IMtk lallawstak hogy nlate már sat klttttk, allMMllÉ kiadgyakorlaia mIiii baaéáotr takarékoieági elem pontból ast váijs, mis na art lak folyékony rés* a levegőben elpárolog, a megmaradó esárae tömeg padig sárra lase, esélyei felás aaéibard mafé a asálr Mlléiaiiltra se s legnleeokk atfllMM m4d. • lojalf meadháhsriMa Mbáay Katal embw a mait éjjelek agriáés km árama jóked-vében a CMgsrv-aMkss mintegy 16 ablakát beíratott. A rsedöfség biiásssé Volt SHgMlat, aioa fiokok kilétét, kik másnak vagyonában kárt teáinak éa aa éjiéli avögalmat ily kaéráayae mődáa megaararják A nyomosáé igen bsiyka Irányban lolyt, meet klivsáisn ennek bsftysaM elölt a tettelek jénak látÜk önkényt jslenikiSbi S kipitéayaágntl, SMlyft asonban aaaa sWSá-kaay magalartáe legkevéibbé eem fogja gátolni abban, hagy a gartsdálkodákal a legsilgombbn meg aa bftaieM. mér aaaál Iskakk k, m#i érteelléslah lairipi a intassk as iamBlpmaáS neatálykos isámllják maga kel. • A rtitrvkls álaea. I|f k|gaibal|i hsláailegény legyrergyakorlstta kaesaalráo, V bft 20-án vissMérkssell városankks, Ügy láiosft MlgUSia él Idő slstf s kemény \'prieeaM* vüá iTváit, mert s bo lö áa sals 19 ówíőf MT. Hasb Lahm, srinyi ntaei Iaká»ár41 a syitak ablakon ál I pehely Váfikon, sgy piplaat 4s egy dánnál elemen. Osv. Hoohná tank ke kara- a jelsalsvök sgyksngolsg s kei álaleksláe melleit nyilslkontak. ■MTI i banássali atampoatbál emaltitaik a eáseek. A eáasak bSutéki jslva am tátink hogy riek s hadgyskorIsloVkst ismml őssisllggeabin ssm ál- Sölt rtgorávsl és Űáváli Uh lurkói botokkal Islfegyverkesre, a tóival sáséra lódullak. A ferene-reodleklemp\'iM kétaa migadélmk aa áfyaas4t, méiyet sksrváa viaal, akttá latáliák kaüsaai álomba merülve a bálfcmlégányl. Osv, Beetmé la ftyásl Sándor sor gyengéd ls|bekólintáeaal Ulálktass tette S tofVsft, ki laaak tortát megkaprén, lo|io-skaadta, da iassétslk ildgfciMásik bskitáia atsti ilirsnkstii ss iQa embert és syagaálaa hagyta BMgái aa lélklskea oAs árkaeeáá Hook JáMl ái Hoeh Jenő segítségével a rtadörséghes kleérni ts tna>, moal limét s kemény .pi laeeaea* álmadoaik a poba ágtroi. — A giaim temegjl slyalak. A éierdsl b»ilvá«sr alkalmával a sanásH trjanrt aa Arany-Jábos-uioábau I vidéki embert altlam-Mt mag, kik igmi gyaaue móáoa kaeséfaskah és viislsasiak egymámsl. A rendőrök a IcaoHány-tág slá állították a vitatkozó atyafiakat, Kiknek sgyika Tiiáa István kaposvári, a meaik Taksea litván dádai pnailal, a harmadik padig ItigedQi jösael ásoma(oml lakos, miadkármaa pedis mg ssámoeok. As ntibblnak fénewöd |ól mehetett dalge, mart asm ksvessltb mini M Irt MűállatoH ■■ A gyaaaa rkalbadéal atyaiak sok artaásai elmondták s rendőrség gÜH, essk áll Hsat, bsgr ák talsjáoslépew wWt ia i\'l eta lligj Isaáaiéiar Hadig S* kalaUbb Seáskeka a MaáSMá^t Na^ess vallaM atáa Tl|áa aai ál Utalta, basy as ö eldtte különben addig Ismsretlin TBMss In vén fsltné\'Hotts, begy Jelfán vek pátsssssn végeit Nsgy-Ksaliaára. Takáos ugyanoaak ast állMotka, kacy Tljáa lamerellen előtte, de a re* dőraég eaakbaassr kiderítette, bogy Tljáa k Tskéee aémeeak kagy tamsrlb sgy még sógorok Is Takács egyéb állítása saay hllönböaött Tijánétdl, hogy • már a péaee alkalmsa médiumot k mefaeveats, kl nast má*, mint llegidtti, kinél jé sáaa lévén, lett volna valami farfeofoe nádon hamis páSaaM klomrélnl. Kasa mi<eial eenshaa már osak iSáSt jg aakaam lihststt volna rasllaállalá, mart a két ságoraSl mm vall liaii péas. Hegedt, aa ttlilaka, kogy I ssm Tijáal és Takáassl soka mm látta, Itt lalálkoaott vetik egém egéea letlsaságbdt. Kasa állttátál aaoakaa alaptnaá msgeátwis sgy sgysaarl utljogy, mely Hegedla> \'^ft cwMm lal i A világhírű STEYRI fegyvergyár kerékpár ,KAr képviselősége és raktára fakj J (L Unger Ullmann Eleknél T 11 Nagy-Kanizsán. KégpMi Aíjse^ék^k Mvánatm Hclykdl v«vSka«k l.kalagép lrk*y«a. ém bérra«n.tv~« JrCUd«ta«k. r*mAi>lkeaAn*r« Ali. KllllW lagjaka ntrknrt* KjftrC- ti ima-acéllemez hengereket, V^." hántó ekéket, kalOnMe l«af bortnAkit. „Austria*1 sorvető gépeket, HmMIIi >Mllip zöldtakarmány sajtókat, jyümöici áa IflieMk, hmI6 kéezUükeket, bor- és gyülW5I&-B^)tökat, nllliuiktt H boyyó moruolókat. önműködő .JITPHONU \' növény ét uélévwié pcrmctcxűkct csóplögépekot kézi, Járgányét gólhajtéara —1—4 kvto^ftki járgányokat, hnjiH |»>n innitat. triarahet ta tatiilw ■siaaeliant, itátt- ét aialaHM«|táktl, kéri tröre, szállító készülékkel vagy anélkül a llgjéVb aiaéaéftta jyirtaaak te ■állMeaak MAYFARTH PH. tk N ta Ur Mi. mM |anlui|t létéén*. vaOatUi ta tétMaer ■tol II TtknilruN Wr. 7«. t 171 irtty,\' wíit, tnw lnaail N ilil dijakkal, vtanatéraaHék MvMataat Zala 7.0, Hám (4 lap.) IRODiÉiOM. "IBÜÖnzepteinber hó ttét 1—4 ■■nlnlti m<é 1 (lakarMt tép-lakaita naaaaal Mvélallk.- Mftkktl - trtanllée Ttalilnhl éiürixa ahMil, kik fr«»a l*ajan li^éljékaa. ilNakéi .Hiprmfcriík" tini tliailtewri •IUmíüí kalvaaak nl i»r|ui **** ** 1 Aa I malkaa MthUri «S tUW HHiiiIH . JbWI Irfga int. I — NYILTTflR.*) Felelős aierkeazló ■ Dr. lilKI IIIL Ntgy-Kantan, vasárnap. nél taÜlUMött él mely BaoaMdomlól—Uyékéayem • sietnél y réaaér* vall klélliivt. A rtndwaég ■yaaaia at, May valtai raalt vagy péaskaaMaito Banda tagjaivnl vta dolga, érteeltelte tehát a I atyai letartotkalásiril a kaposvári csendőrként, mngkarnevéa ezt a ayoaoaáa migeitéeérc. Minden jel arra mulat, hogy t cdapirilt birtaklbaa le Hl > Zákányba nálé tértijegy érvényét togja ve isitatd. — «ief| Mllakt lég Aasalgbaa, aaly-atk gjrénaáaya agéaa Héttirohltban aagy ked-valtaégaek Örvend, rövid Ida alatt egtaiea aj gyOkttappint ktrai védjtgygyti hót kereskedés ke, Wélf ei által Ittiklk Isi, hagy tgv kiaáréla-g«a MailMhti Mytdékbat jólkltiárlt«t. Elélt aj kéeitlék megtakarítja a báu aenoaynek a asappaa eiárilásAt] aem eatkséfes tíbbé t fcé-aapokna át aalri|tatal. Aa aj mpnaa nafcí kivinni valót aea hagr, aiért kaaaakedlk a oég magbithatésága, meljf újólag ajéalaiot leai, gyök* atapaant leketSteg ktvée aedvw állapotban etálnaai. raalM-HtraM eu fariéi 1 bt ttkrig atb* riakial — Jipíal-, atiaal, i a. I, a lanlaU ala-MaaHal fi aaleakbaa, a. a. Maa, fehér le nlaii tiaertni aeljwal H faiét lé tértet 95 Mg ailHaeHat Sin eatkoa, luallaul alatk-aottikat, a. a. t (adatai? Mű Ma klHaUal nlaS-at|tan la 1000 adta te ■tÉ\'inf-\' a. a. L wwtabir-te viMaetaeaa a htebee aaélUlva te atetttal IlM ptelaíordatUvall ■nnaatarg «. (aa. Ur. átvert lailiiti) Hlnnpén MtriahWn. — ÍHIetá alanalf levaiati* 10 Ina te lavalaai lapokra I braa Mt/aa ragaaataaéé. m Mag/ar a/alvaa Irt aanraa ianéJ>eak yanlaaaa allattelatail I- (I) Laptulajdonoa éa kiadó s iiiciil rlLtr. Hirdetések (elvétetnek Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nágy-Kanlxsán. Tölgyfa eladási hirdetmény! Alulírott aradalai lobárnútég aaaanal ktuktné Ittai, míwtrint alant ilOnerelt vágátaibaa fiian-maradt tölgymüták a htlVMÍmn ay4vinne érvéréi aijáa eladatni tagnak. Okt, S-án itl órak. JJL éri laivtadia ~j»—i li , *l , VíflgfTtaluS , 3 . d. a » . 8« , Zajdán ■ „ 7 én d. e. 9 „ 10 , Laati berek L« 8 . á ll löí Marii p.-Hompnk „ 10 „ d e 9 ,, 169 „ Bárhtlyi bank „ 11 „ d. a. 9 „ 185 „ Hihom, Méhe* írva „ 13 ,, d, a. 0 „ téM CWMt ét Silla \'in* „" t, «.">\' » Wvagy ------ „ Itt „ d a. 9 „ Uft „ Kebelt Siiltkóea „ 19 ,. d. e. V ,. 18 „ tíudnya. Zárt ajánlatok, welpkhra a mégajáaloit ár 10 ttáaaléka báaaipéasll odatolandó ai Basán Ifllgy-fákta e\'togndiatnak oktohtr Mg; agyn válásokra aa árterét* mtatlaaA napig a ttbénmi igatgatótágnál AW-Laadvia ét ts árterét mtg-kaidén előtt a hetytaian. k Iák meftehiaiéaéit áa tnlWan-léaéré sngndélyt ad a iobétltl(migaagatóaág lleó Ltadváa te aa trdü hivatal Lealln. " Át Álú Lmé*m,~LmM araMmaaaá tNJr ntíntf* október hó 6, 7, 8-án tartalik meg Dudapaaten 1 lótenyésztési társaság iTattaraalls-telepén Jól behajtott négyet ét kettes fogatok, valamint belovagolt hátaslovak a legjobb ménrtekbflt " At állami lovak árverén ugyanott okt 4, 5, 4a 9 tó-én. Rfazlctes katalógusok az Ö. M. ü. E. (Budapest, 1 Köztelek «)* vagy a lótenyteztési társaság (Budapest, >Tattenmll< ka-repcsi-ut) útkánágánál. 194 t-t A a wOrnágti mtgyar gaidaaágl tgyaslltl1\' » által rendezett idei AUMlk őszi luxus-lóvásár gyökér szappan ^vJSa AUJ i^ttreiéti I "" © 1 t \' l£JfQ \\ tlliJilMfigi I Wr f \\ Igtn lói klizárltvi. kltü... a .------- Xj^ jy / nóan tlatüt.1 httzná- ifiKCtT-Jh • tfVfilVfirlW N Jótállát 1 tlizti a ár- f\\ IV A táimiSaa i fthérntmu sxapp&Q vJp^vS " *J kl véd / \\\\ iakwHttoi\' - M ^ J^SrtiarciiiTiiker arak aki Z>|T t»l"*\' ttlral li MfliW, á MMM MlifUMII mlSSK Mdlf MklttVltM H • MM má Ina bfattwM tHMNMn k IMkt* MIiIIUm í, UMilbAtt «s;«rá»l, SSm?!, MmMM HimIm rfHl vlM • IM imtoiiM li • áialiáll MMMf kilikktl MWs (iHillák\'-lai hfttllMmk Iht • ■l/«|t al \' Iirlirlil mm • tuKfit li ilili»*i BtájMliitaf Mdl»»(teV»ln|i Sitidig t*1m«UIim«I. »• tkUillt rinl wájg mg* Mnui mi Irjáá á MÉT algáit (l/M aill áll, adfn jogoi Mimiül ililSilSfik, ájtüljil tápigiu ufákkra l< i áanli kougclg wmmh. illám, Ultt, Jwiln» WiUn á /Í/.V.V JÓZSEJF MUMláiI K|l*« InHH FlIéVtl ■ tlt Vagfiátrfi ( frl ao kr. Mutatvénraaámofc Irigyéit I IN l-l \'A HÉT kláSállnillll ladanal W, IfttáM-MfSt I, Méa >00000900 t«f/M A ítfffymfM lurtttif-***r fa-mitijf padló smmófa, 1 Hyág ór» 00 kr, Milf-KuniiM, vasérrfHp. Zvtf. 79. ntm. rt ttp.T lHítfr HMfllMblf éé II 4i- A H É T pö|lllkkl M Iradaiml szsmls hslodlk évfolyamára B»«k»»ml h kli||i i MIM JétMif ri»al|l|n Uktr Táaiái D.M MpHIIMl /iHírflí Alim, IMul Imi, /»»\'««, Ktima Andit, 7Wá BSt. Tli «tk«HM«, |<»J«)( Uriilai kflitlUi klnll é HtT •> iIiuHIiImI) tl«H Pl MMllt, i| Iránná tl if liál alják Mf mái • Mgá kWfllMW nW li HHl\' ját lij myáMk jílíllk iljál ák InáilMikn Riatalnlttal mjj jyf|ikii | ál ligJMt Bvg-féb Kalodont minden scombaion 26 farért kapható. 8arg-féle Kálodörtt minden szombaton 30 krért kapható. pOÖOODOJOOOOOOOOÓÓOOOOOOk) Siabadalmaiott hajkinBos. Ai orsségsa kóasgéazaágtlgyl lanéca váiemányesési alapjáa a m. \' Hlr, kareekedelml nMaleritna által izabadalmazott, mé vlr ágakká! kmut W Haéraap mltiMIKyaé által klpi Ékátt hnjk«nőe*6m iemciak a haj klhulláaél akadályom mag, hanem egyúttal magMl a haj aradeli larméeaetee aaiaét ia, tH alkalmasé* lolytén a kihűl-lull huj helyébe a lega&rtthb uj haj nó ismét. (0 hl> áSgatf ara — — «■ - írt aa br. SB aagy t*u*b a*a—■ — I IH - ka « é/óké — él kUMfl • barna hajnak. — Használati iitaaltii borán a ktonAnéi: Schável Jánosné aioi. Marki Lujzánál MálJ-Iáaliiia (saját hátában). BELIII LAJOI gyógyszertárában és Kéletl Jl. Jlárdivat-Üiletében Nagy-liaalisAa, OOOOOOOuÖOOOOOOOOOOOÍ Kell Alajos-féle Padlózat-fénymdz (OKUAJrCTJi) ItyirÜénAá rtdiWtl mr pnáa pmUó asémdra, 1 Mn palaaaá dr*: 1 Int pélmté tliH t>8 kfqjtídl\'. 61 8-1 1 fótiul 35 krymár Arany ffciymái kipkéiHtik iáé. értiraafeadaára. aa palaaaá dm 90 areáaeér. kú ■laésaksr kipkitéi Fesselbofer Jóasefnél lagy-Kanittén. Eioglor és iárea A KOMIS kortMipár-gvAr, GrádSban. AEOLUS KERÉKPÁROK Hlegéns la lolld építésűk, ugy könnyű és ceanda* hajthatáauk folytén nagy kedvnltaégnek örvcndeitek és a kerékpáriparban u első hflyet foglalják el Aaolua kerékpárokon immár 8 versenydij nyeretett, erek kört 1894 szept, tj4rt á ilgfftbl 80 kfbmItarw #1 a horvftorsJlgl fBO kilométeres tHíveréényeken első dijat nyárt. — Az utóbbi versenyhén az illető elnyerte a< uti bajnoki óimat. KMMUgoa képviaelóaég éa raktár Nagy-Kanim éa vidékére : KOHLERTE©TYÉREKN£L iaHWi*im mg Kméaaáii, l«Mi Mr BM. aaém I T. mélnkark laknia, vagyis lannlégáp rrndaW kmlslre áll* Mn tiriipiM iion Is fcintn Íláító í ?;ii síj s w ! ní % Ml Hlf! B nö 4 < |1 Hiij, 1 •ft frt * ül II * z p^i 1 jg a«g Mií>s ifi 11 f! Í w tu i Eli ; míiS; I wi*\'f84 = •k 3 á I «1\' \' vli\'J ItTíTf! | IJ l|{! Mllaaasrt Isfjakfc nnerkeaeék Uirt ii siiia acéllemez hengereket, V^l** li&űtó ekéket, kttlÖnléle lánrktrtnikil, „Austria" sorvető gépeket, ■laat-fál* inallats zöldtakarmAny Bajtókat, Óyümöios tt Wielék, miló késxlllékeket, bor- és gyümölcs-sajtókat, nfie Busókat h bo(y6moruolik»l, önmüködö JIIÍPllOlllA" növény éa liólövtasió pfratflnlkfi osóplögépokot kéil. Járgány éa göthajtáera 6 lófog»iu járgányokat, Unjál* ptH mlttil atMkrt és ka&srtsa-■imilétat. iaiaa« ét Malwa-ia)tékat, kéli erflre, átállítókéstfilékkel vagy anélkül t Hgjutíi ariaMgWa górtalak k ■állHutk MAYFARTH PH. &k T4SSA IIQ IB-t M. él kir kii utM |uét«á|l HmM. viitatléi ii tlilétír RÉfl n Taborstraása Nr 71, « IMsMtM Ukk ulti lia araey, Miit, krtn-lrwil ét M dijakkal. Arji»yt*k»k éi iiéasi ifirt ItVaUk fogyta él kémmtvi IDMhí 1 Ktgvliitlk ái vIuhMniIIM Mvétitith. M nuáii Tölgyfa eladási hirdetmény Alulírott uradalmi tObárnBÍaág muil kOakiné iMkif MlMériut alaat ili«i»alt váglHllMa Hm-maradt tHlgymlfák a bilyizintu ayllvánoi ar-varéi alján iládálnt lógtak. Oki, 8 áa 4 jl I úrak. U drb Hvándia » t| áal , a , Vótgyifalun . 3 , 1. a V . Ott , Zajdáa ,t I éa 1 a. • „ 70 , I*«Mf MM „ » . d e. 0 „ 107 „ &árdl<p,-Kompok „ 10 „ d i 9 „ Itta „ Uárhelyl kml „ II „ d, i. » ,, IK Itlhom,Méboflwa „ 18 ,, d. e. » „ té „ ötSdi éa Óéit* i. lé „ d. e. II „ W „ gailvágy „ Itt „ <1 i. U „ léA „ Kikél* Mtthéia „ 19 „ d, e, V ,. 18 „ Budnyi. Zárt ajéaliiak, maiiatkea a megajánlott ár 10 taáaaléki bánalpéuttti l<atoksáé ai Oenw tolgy« fákra ilogad\'atssk okloker t-ig| ujjle váná aakrn ti árvtrét\' migetoao napig a loMflul liummtdeágnál Ahm-Ltadvaa ée at árvsrte kitdéei tlou • kelyttiem. A ták aigukleiésáre la Mbsvléaéie ingádéi vt ed a táblrlui IgBagstitág Alié Leadván II u •ím hivatal Lentin. At ,>lié L»d»a,-&ask aisdsissnasá Mtrnlkl+ft A világhírű " jy STEYRI fegyvergyár (jnger Ullmann Eleknél ! Nagy-Kanizsán. Képaa *a$«crBé]Mk klTréxvatnt H«bMl r»véka«l Wkala«*r lrx*3r»n ém béxxn«nftr* IrCXldattaaok. r*ai*lki>BéW*ra Ali. Nagy Kanlwm, vasárnap Zala U aum f# lap.) IRODALOM. - ál Hellli, TImWmW MhMm alilml* kik .ifiii.aiglf elvi liaHwn tlMwtal lelviak »lt> iikt • aiakt tyiMéti tkléálytk «l«ll mak tkté^M Il4k Jiltiíliiilk Mg. MMI B*f»—i. laté —aplaaalu hé üde — « Mtlilmugél I gyikieMl mép lakatsa aaaaaal lilvéktlh - MvilHI Frsaa Lajas Iraéljékia, ilrttkK aptM. •) At i mim kiiiaaklii ma vHW kMM■* t | MttktMtl NYILTTÉR.*) Felelöl mrkamilt Dr, l4ni IIIL fialAM-iil,..! w.biíl latM Mg ade- I Laptulajdonoa le kiadé: mktct mű., éklnl, i l l, i Itgidtbb »ln- M NXHIL rtLlf, IUMW W alaAhM, t. ■ fafcala, hMf b ! I ______________________ Mta— ■inilai teli ni II Wll lé IMtt ^ — H fcrlf ■Mtnakltt üat nllia. >—llatt b\'iM- | Mai J « f « wMrttt, • ». I (Blatagr M0 M* klMabM ataB 1 M # fi Y ö C lf dftaa a RXO ta aliilMtul • a. I, p»»ub4t MM 1 B 11 1« I CJ fV a Itamtan • bU« aalllltta a alatikal HM !| -a*\'W "w ^ "w téaetoétfMlit inartm tii (a. kin alrart felvétetnek mulli) aattaaMjréra mJniia - __ _ " " _ _ _ •laaot l«Má»kf» 10 kiaa a laraltM apákra I km VímAnal Vn IJIn & Mim raftsetaaéé. — Mag/ar ajíolm Irt M«ae- * ABlrXIUi M! láAVJ# méjaak paatasaa alleUetata*! I- (I) . ._ . .... u _ » J| könyvkereekedéeében Nagy-KaniaMUi. október hó 6, 7, B án tartetik meg Budapesten a lótenyésztési iársaaág •TatteraalU-telepén Jól behajtott négyes ée kettes fogatok, valamint belovagolt hátaslovak a legjobb ménesekbot As állami lovak árverése ugyanott oki. 4, j, éa 9 10-éa. Részlstaa katalógusok aa 0» M. (ii R (IWdapest, aKAeta-lekt), vagy a lótenyéaitési társaság (Uudapest, iTatteraalN ke> repoN-ut) titkárságánál, 194 1-1 aél találtaiul! la mely Bsomdemlél—(lyékéayMn I mamii y réitére volt kiállítva. A rendénél gyssajs aa, begy valami raalé vagy péntbamiallo binda tagjaival van dolga, Irteaitetie tebii a 1 atyai letsrtóajetáiárél a kapeevérl tnendOraéget, aMgkeretvén Ml a nyomókéi megeitéoére. Minden jel irta mutat, bogy a eoaptaié elrtokébia lívfl I Zákányba mólé térl|jegy érvéiyél lógja ve aalteel. — ttaarg Mirki «ég Aamlgban, amly-nek gyártmánya e|éia Mennreblában oagy kid-veltségaik Brvnd, ruvlil Ido alatt igéuaa aj gyekmappant ku\'na \'édjigygytl bot kereikedée-m, mily ei állal tinik lel, aegy egy klráréU-gee kéatllékkel Inlyedékkaa jólklstálitoit, laes u| kéeillék aigtikiHtja a itátl amonynak a aiapnan nártléiái 1 nam iilkiégia többé a hónapokon át aaáritlatal. Ai aj aiappan nmmi kivinni valót naa higy, ailrt kaaaakidik a Bég aeiblahatéeéga, mily újólag ajánlatot lm, gyOk-•aapnanl lehetőleg kávéi\' mévM áilápotbaa aaélitasi. Al „Ornágsi magyar gaidnaágl agye«U|at" állal rendesett idei flMIk oszi luxus-lóvásár a if«jabk "jw^j. gyökér szappan * Vvva patenllfokott I r^^l^lí 1) ~ ^T^—I ^T^JLr/íl\\ v^/ Talá|<snaága■ Wr lf" lé\' klaaárHva, kHO • zAvl^ nflen tlistlt. 1 haaawá- aüa ^ 4lv A talmallsn a teMfWámB IX&PP&S tuű^i • kyknek. kai y|d / aUmlléa: " Jl Stlifam ti Taaber J . V-^V^*^ arak aél IigrKulnia 1138, UfljrtttniMr M IS áa. Nagy Kamzaa, vasárnap. Sarg-féle Kalodont minden szombaton 26 krért kapható politikai éa Irodalmi szarnia hatodik évfolyamára OUMMI BmrktftU ia ( Hsa Maaef, - Waimikati™ i XAbar Tama* Mii aiiwIUtiil. Amtnu M/M*, Hhlltt Mi, Ifmiut, Kuma Andor, \'JVtk Mt, TU HlaaalUaa, p»di| tarlalaa kSUlM fckaatk A KÉT altaaékMuia OJ Mtwklr, uj Mánk át uj írók Uját mt atkj • uiaga kiliolana hW t» »a mattot. Uj Mi»l"L j«til|k ÍMjíí m lred«|in»b«». haaivalMik »»«y dolgokat, da nagyot Sktní l» Mm A m»M goadaUtaik toltunk tddlg Mklyavlvtil l« » nutbad mé bnl kfMfwU aakltttuk a Mflkn. ftiUllkábaa ia InNlaMkaa egyaránt. Uaiyt Wmlk fanaikaa adtak aataiM l bit wmtayaMI ia a daaüaiti rao»«a« aaukkal ktlla ,Ii4alkik*-kaa fasUlkaasak kl i ■SÁjt ml Itaainltsltik mm a magyar IrwWa^aaa. Salftnialal kla)aai».»la> aiadig táUaalikaaak. Aa akmálla ital padig (WP« ataoraaga Ifik Írják, á HÍT mftgött alyaa mult 41|, milyra latna pináim atalkáluk. ijíuljak tapsokat Utákkra ia a ailrall köaün.íg aaanlaUba. SaSaaaai, 1608. lauiu kaviku. * £188 JÚZ8EF KI8J«»|é»I Sgiaa ImNIa Vilim a át Nagyadíyra a fit BO kr. Mutatványszámok Ingyan 1 \' tMS-t • á HÉT kiadóhivatala S«ia»ni Mt, Iruikal kint 8, aiaaa Mail yártaal fi i it >■ fcataaif—wA laiailg ia JMa taklnÚtiba* a áHáaalMkai la MSI-maUik, TiiptloUial SS krtól I áHf a........laaalB ll|lltwH >»ia all|ilpa«ka. lék — S Matyi ■^waSilliall lO*/, átkaáv—tw. Munaiilliik pwlwi ia éltaktfaa irtaltimá K1LETI M. léi Mrá ia SSI ii»i«*i«ikaa a ..Bniiaa—4\' kn — ligylaakiia Sarg-féla Kalodont minden azombafcon 26 krért kapható. gOOOOODOODDOOODOOOOOOOOOOOOODOOOOO 8 IHi Swbadalmuott hajkuüci. j O 7 -tÉ^^^^M ; Az orasáfos kOsagászságOgyl taaáea vátsmáflyasáee alapján a m ¥ I kir. karasksdalmi mtatsalarium által asabadalmaaotl, awisl vlráfakkál \' ^K^^H kMillt ia alaáraaea MiktaktatÉtuk által klprákált A ha)k9tA*e»*m jj jfl^^^^l aamcaak a haj kihullását akadslyoasa mag, haaaaa agyaiul magárat O I h|] eredeti tsrttáusias ulaál Is, aót alkahaaaáaa letytta a UM- O mPH lutl haj halyéba a legsűrabb uj haj nó ismét. O J Sgy ka lluly ara — —— - át M kr. KUlön a uiki - éa kiUin a barna hajnak. - Használati utasítás liifyan TaJtaiá, a kóoitönói: Schável Jánosnó uqi. Marké Lujzánál iáftJUUkWa Nagy-Kaalaaán (saját házában). IIILIII LAJOA gyógyszertárában éa Kálsll M. Mér divat-üzletében Magj-Kaal|sáa, Kall Alajos-féle Padlózat-fénymáz (OX*A-»TXJ») II H-t IjyáiMnAé mdtofé sear paáa aadW aoAadra, 1 am palassé dm: 1 jUtWnl 9$ knyetdr 1 kii fmlanh ér* 68 m^/méf, Yiaszk-kenöcs Arany Fénynél hj/ioU h l<g>|«sm <át Waraaaié aasr bt- itt. áaaraafamlaéra. — Sff bit miiy padW mímif, 1 bkOf ént 60 kr, plfb éra 90 kit/mér. Ilaéisksr kspkstéi Fesselbofer Józsefnél Nagy-Kamzíán. Riegler és társa AEOLIIS kor^kpár-gyár, G rácsban AEOLUS KERÉKPÁROK m alagéna éa aolid épiiéattk, ugy könnyű As oaandaa hajthatáauk folytán nagy kedvoltaégnek örvendenek éa a kerékpáriparban az alaö htflyet foglalják el Aeolus kerákoárokon immár 8 versenydij nyeretatt, ezek közt 1894 uept. 33-án a zágrábi 60 kitomátaraa éa a horvlroruági 190 kilométeres utivaraenyakan alsó dijat nyert, Az utóbbi versenyben az illető elnyerte az uti bqjnoki címét. Kirárélafoa képviselőség éa raktár Nagy-Kanizaa éa vidékére t KOHLERTE®TYÉREKN£L H<wmiWs Ham Kssémán, I«Mi tér 086. saám. j T. mélnkurk |akela, vagyis tannlégép reaéel* kelésére áll* I ® Ml Síri I 6-1 * ÍJ 8, Hl sltr! t Tl Öj n llll1 S IlH " Ph ifi "n B ititii *\\\\i ŰSS"1 fffi }*f f p l\'g ]] D fi fii 84 = üíiUí \\u\\i\\l fllijij Kagy-Kanizsa. roáratp. Zélt.7<. aaáa». 8. lap^— HWft. uttrirmku tú ** Ék . Az államilag (J) engedélyezett Magyar ijOsztálysoisjátók L oatálya Bfi—fciyefc. SS Huto 1806. ektóbw 16—tO-lg 1 nyeremé*/ é 80000 korona — 80009 koron* 1 » \\ „ i n mm 1 V „ 30000 i „ „mm 1 „ ,, 15*0 rt it „ 10000 2 n__H 8000 " • \' It "" : It . , mm u— „ „ íooo íoo m m% ft íoo WOO n "\'\' "HL\' -Mr 10000 nyeremény Bmmmo — <0000 rt 40000 -„ - 80000 „ — 20000 „ • - isooo „ — 10000 „ jr- 10010 w - 20000 " - ISOOO „ - 40000 „ - 112000 H — 720000 „_ . 1268000 koron* u Ö96L euerffTs tüffitfi ifttktfM. Kitalál J00000 mm 3I.4M *y*r*mt*wi< to u )«Ul»»- aé* A nyeremények mind\'O lerónia nélkBl fiatftrtaek ki. A buxájok á\'Mmfelfljyelet é< kir. kScjfgyxó ellodrzéw mellett tőrténnek. Legnagyobb nyfmény * leg. kedveiőbb e««tb«n : LOOO.OOO korama. 4* I. tmtilj kuiH ttta rútnll un-J*pUrt m L Matilj dljí »ti» Ím- < —— IL cwiilyn nyeremények. Húzás 1886. dMMnkw 8-14-ig. * / 01 I 1 ftttütom 1 á 1 . 1 » 1 „ 2 » 2 4 , 10 w "t f7~„ 100 „ 200 „ ■1150 , 20000 „ 100000 koroM 400000 „ 200000 „ 100000 korai* 400000 „ 100000 fioooo 20000 1*000 10000 8000 sooo 2000 1000 200 100 — 200000 — 100000 — 50000 — 40000 — 80000 — 40000 — 80000 — 162000 — 200000 — 200000 — 230000 — 2000000 21499 nyeremény én 1 jottlom 43U000 Az L osztályú »or»j*gyek érti:___ \'A \'»ie_Vm \' . «o»j««y 40. kenni. A telje* (mindkét osztályra érvényt*) tor«|tgy»k árai: _V,_\'/,.\' Hm ^I«ffT SC^ í— i- kerwi*. Valamennyi sorsjegyek a falragaszok által megjelölt eladási helyeken kaphatók. Magyar Osztálysorsjáték igazgatóság. Sorsjegyek eladásra való átvétele iránti megkeresések hozzánk fntézendők. őodapMt. 1896. iBmrtB* Jióbin. iiérÉMj it 8. né*. Első államilag engedélyezett Sragfónálá u iiwdéTM kiállítás alkalmiból Budapesten, 100,000 sonOefy. 31499 két osztályba beosztott pénznyereményekkel és ogy jutalommal. ________ \'5 millió 600,000 korona\'összértékben aladaa Imwíi atélMU kiwylMli* ■■Kiél - fapi|yiU ifWMéty a lipMrwiilwtt aaétbaa egy millió korona _HfcL_ElsáJmzás 1895. október ló—i^ig BUDAPESTEN, -m Eszerint ajánlom éa ytbivét mellett küldök szét eredeti sorsjegyek az első osztály részére eredeti teljes sorsjegyek, melyek mind a két húzásban érvényesek li . /* /« iit \'n 40.- M— 8 - 4.— 1/ \'/ •/ \'/. r Ji -P . 80.— 48. .18.— a— 4. Iima karaaa Telje* »orsjegyek, « melyek »x első osztályban nyereménynyel klbotatnak, etyuersaiad a nyereménynyel az *lfll*g*»en a második e tilyra voo*lkoió bálét fi*eiiettik via*/a. — Megrendelének po»t*ut*lvá»y utján Mwtőlog. * cim igan ponto* megJ*IAIétével kéntoak. HEINTZE KAROLY fó-elárusitó, Budapest, szervita-tér 3. (M-Coito: Magyar Postatakarékpénztár 3^60. — SÜrtÖDJ-CÍB Lottó Heintae Budapest Vidéki megrendelők portó fjében 10 fillért, ajánlott levelekért 30 fillért, továbbá minden egyea nyereményjegyzékért 20 fillért sziveskedieaek külön mellékelni. Lottógyüjtődék, viszontelárusitók |s ügynökök mindcnhöl felállíttatnak. Nyomatott Fitchel Ftllöp laptulajdonoauál Na^y-Kaniuán, 1895, 77, UAID. N«fy-Kaníuat 1fl»5. toptomber 26-án, XXII évtoljau. ftF W V "WT mmmwi || I I II H*ip4Mt M*. \' M M^í I tMwlli no M 11% MM niÉiiál i taf wMmM •*■*« W MgJL I ........ ^tjjé / .....r adeeeiliii igAg \' matkmt m*tm ktémtw M^J M ^ ^^^ M ^ tata <••» M Im M *tai arOMM ^^^^^ ^^ ^^ Hét.w (Imi IM»U Politikai éi vm/n tartalmú lap, \'Tl*" Hl fujmHi\'mt 4, immmfmam mmmmmmm mmm A "Hí MauljtMJ *• <1«I mU| Itltrtlplailártl, § ItaalagyMaUl, M Ipar A* Uwtl »,|IM*. _ ■MMM MM«Mt KM •\'•i*\' • WNnHwM *egél»*iyliáina*atkaBat éa a laiaayai ukarikp*»tiir. .......»J"UI.U_ I uM|y-ll*ta*et walHe|T*r éf KriOtMt r. t," kimtalu >hHi(i>. il( LI| | , t)|tlT) t " ■\' ■■■"■■■—\'■^—\'^—f*—1 1 ■ 1 MMM NÍ M^; ll(ri#. M*||tlMlk SiHUfKiiHiMáa kolMklm klti««n »■«■■■*■* mániiji á* MtlttvtlMu, Innen-onnan. Nl|f\'KM,*Mi IWM>\' ""I* H: (WhsJ Főpapjaink páttlor leval* niégjslsnt, még mielőtt ||t a itrteiékrfll a hívőknek kihiniaiiák yajftiu A lapok égési tarjwM? mában kfliAltak, imiriiiilina ml • fáultf* Icvelöt, melyet • lelkóetek a híveknek e hó jq-én felolvainl fognak A lelkieknek nyóld latin aiAvegQ páaitorlevél még nem iimeretat, A pántorWvél a bíbornak het» flpgpvlriiíis kluwiku* tollára vaII. Halá roiot lan hwiginlyeiííjli ugyan • kathaliiiiamua öögmsl álláspontját! űfi amint m elért látható vult« Itókáa irányiénál helyeikedlk a tolerátl |hwm> •Ivóm. Kigyelmatlati a hívőket a ion súlyos knvcikeiményekie, lüelvekc\'- Hl egyháll hátMaágkŐtóa mallőtóae maga UláJl VOHi uA flgyWmiutet hí állam törvény követelményeire in, melyeknek a haia |>olgára inánál alávetni kAtokai A ion marev álláspont után, melyol a tapapaág a atabadetvtt háw»**Agt Mtfvéay-nyal uetnban a tAremliháJban elfoglalt, alig volt várhaló, hogy a kibocaátoit páaitorlevél még Itékalókenyebb etellemben legyen mmvu. A •mInmUIviuah hívei mwI ia, um^j-elégedhetnek, habár aat, a mii a főpapok nyújtottak, a haulMág követelménye ia Vttlt, eltekintve attól, hogy a polgári hátaaaág máa kalholikua államokban la fennáll a a plpság mlndmOlt tnegbókűlt vele. A jOvó meg fogja mutatni, hugy a katbolikua pap-\'ág aggodalma fftlflabfaa volt, A tflrvóny vógra fog hajtatni, a a törvény vógr^iaJtáM nam log járni a hit laiuláeával. Ri jóróait b lelkóaiek buigalmától (ligg, A kfiysik&h inányek fogják inegniutatnl, hogy ai ai aggodalom annál la Inkább fftlöaleneaebb volt, mert a magyar nép nemcaak jdaan, hanem buigó hívó la a nagyon aié|>en tudja tnajd ÖMioeyyelletnl Valláii Mtttivá< nyalnak kAvetóaót, a polgári tflrvóny iránti tiailaletul | hite iránti buigalnw aetnntilóln •órelincjt nam jog atenvetlnl., jjP a Kényw napok folytak le /onlán óe ÍM^yisat A király Itt la, amott la a had gyakorlatokra jött, A aentai királyit apuk uta biaonyaágot tattok arról a példái dy-naaatikai hQaógtról, mely a magyar nápet jellwnai a melyet aeóbw e vlügott hiába kefeanóttá máa népNÓl. 1-aMában- óe kutty* hóban egyaránt flrttiivk a király látugatá-aának a aittk a lalkeafllt óljenióeek, melyekkel d lelaógót a nép apraja* nagyja tagadta áa UilvíUfUin. yaláhan aaivból takadók voltak. | A #ental klrálynaptdi egyik órtlekea epUódja vtdt, mikor a király a manflvt>r»krfll viaaia-térve, ait ai emlókajobrot aiemlólte meg, melyet /enta várt mm ai itt lelolvt hlree ctutta alkalmából Kugen hercegnek állított A király mmtakinlvón a aaobrot, Igy uólt Vojnltt ífltapánhoe t i/anU vámeápak aaóp ék hnia-Aaa Mta, hogy a hAatae (Sveaérnek eat a aiép emláksaobrot állította* ürAkké emlókeretaa marad d togatáaa Brdétybw. Óriási MkemxMa ra-gadta mag Krdóly hd népét, mely királyát láthatta Koloaavárott TlwnÖt taatBtal tsa»> lei gett ea alkalom mai A telaéga alAU a a hódoló kokiottsógeli AdvAiletelre adott felo-letak, amint egyréaat Waég* királyunk atyai kegyeaaógórdl, népe iránti awratatórAl éa gondgakodáaáról tattak tanuaágat, má*> ráeat nem egy vonatkoiáat foglaltak nw gukban, mely ai Illető kArOknok meglonto* Iáiul ál maguivleláattl fog atolgálni. Nyolc áve, hogy A ttlaége KofottVárott tartóikodott; a kOldAttaégok torában ta megjelentek a görög katholikua román kié* rue Mihályb Viktor baláaaiaWl ónak ««a»> iAm mellett éa a görög kelen román hiéna Komán Miraa Inuk éa matraputua vaxatÓM mellett Nagyon neventea at a két válást, mit 0 lelaóg* at énekek OdvOtlA baeaédére mundutt. Aá ugyikuek I többek kAaAU aat mondotta, hogy j i vált Alhat Un jóakaratomat egybáiuk irányában Multai ie abbeli óhaj* táaommal bitioaliom, hugy a trón iránti hUaégt a tArvények tiwtaUt* a a kfltfla A „ZALA" tárcája. A olklou i „S k L á" «*MI M«m» -iMiklk ti ) kit tulsjdvalt^waa II Mi Is kit tal*jdvak«MMui M ll Ilit V Kttikldltuk Mimiil ikiitwuiti la másuk ta(M« ail wiakil, Mi • f Ueksi é sheulut tiylei selttek f Vaiy ktayaek esel esaköi. kteeiMUÓ IKtrateaie rny waaaeakk sélaak ¥ iia tay ma. —ÍM aeta (Uftisla-i egy sím ii Myisit eéli síel illve, Mikto itsaiai IttHidiai *iy tel f I Ml %*, iái «tdtakl|ieu Itle kótati a llsatlh kaa látó iiy«i f IVkUw my kia röpke lH>láe|-•áa rewínyt1, »mlt alateiMtuklai kspaak a vií-teiaa Mdtm*ii geatfolataMl! Ht*i wiwlstt, awi iieatikk, uu|*uuuMhk, loaségiaahh ututdalal i<«ak twetsti liuhfiti aiylan ai altalátH>* •iiróli luió, káyrlHiM kötlllay Ha k*rg|i|Qi, ka lulHuk utaas, eltMMHM benattukii a hiswuyta-taasAi ítjita ktMHalyaba á l«aM«ttllkk Hl*4" eélúl, a tihrekvlaael iliJvi, ** tliá itwult lln itala, t takeuyatta irö lllu Mlila kttluik, kuiy «*«k i*atvw«t Uilttak, MensIi\'Mkt dlllkikif tat\'Mk Al i\'etaukH. A -airslim la i*ak laaiMM A silv UaWati* KéiMilódá* twrewik M»«Hmilja \'i|yoió, Idvé tlfvMiil K*a|tw«tá|eak, tlak yéaftl twpk u>m, keit |iluil$ vuit M«rii(eMÍó deliháhll a yara-di^iúaiH«k. MuatltAi a« etdas életi Mii slttak, utilUguk wfta kiy^aakoduak, fco|y|IÜi>yt ksrge tlak, ástáa inyiuer imftl vé|itl|l\\itl vatty a tar-aiieiet rendi* *»*Wut lielehtitlaak igy »akr« iiKuotl MftfutigU iMnrhe i i sivlitt, A töbhl Mr a Nlriaaa dulaa, Hát Irtliium iáéit élni ? teától kwliM|ii| tarta rewletek naálala li)n«ni ? klsdeei yilágfia I>m«sI a eótél Mlt>ha*á| ellen Y NmiI Sokkal uktiMilk a« agyanktm letlédó |inikiialkst sgisisrttsa Métlépatul egy kl> ólam gajévak m a kate\'l\'l tö|>rM|é« igy kue<eehiilvee lOrtlaiuaki altigyiótól att k>»*e<*< ta\'le-aaa ilég iáit arra, keay vili a< áagyilkeaaáget a liglelaókk (ttruui ilfitl ii ilaposan w«|ukulka*M ta>asuat««iuai set I Kölkeiifwt éa lek\'irgisaMl térti kaladtasi a fráter vlréara ko*OI< Hi«a taté patak partján. | A taK|i>g Mtrelwtsail tele utt a parti * Iratuk | Mtalwasan «aektak kéliatgeuii éa a owttngó ka-bftk Idea álmákról, paraditwowi advOM^gról uul | tak ai«u»daai hakájet regékit, Ita lu tmldugtiliM saeralw** wdtiei. Ntm ír-titiiui w*g a virlgok ia luté kabuk puétlka* a)i>*it. Nmi« *ih«r kellett, Hát ia ts mgjöit. Kaaie taut viltew, hegy at Igee, éluekrél él tlálfOl, kavantó Mlwek ayumatak stysMw talé.1 At I>|0 UaUliuM UMllet talt eaak líyelai««il,[ kegy éagttlknaági ktagaUl próbáaiket dakare-1 tMUial jóa a katiMM* Mrwla.tt Ifoliikiatattaai at éne. Utta*, k«>gy aa tgyaiaua ruató lellet^Uauk »iut>«r-rettegte<0 reatái* kletttleek, »rO»«a ktaaátllve igpatlt •lUe a vitiáaMkei. Kgyiterre valami kt|\\ tOtAliA kaag kötela* itali tellai. Kree a hangra wiatka at egéaa ala-daatég Mgkorseagwi velee. Nefcáay pillanat taulva már alt táncolt aa\' urkla elóOree. A wlltéaa hógó hangját valami elhaló tél at« koltát reteale ál, mely újra ttaétlMAtk K nlllauaihan eitaledtaai httldugtalau «aattl •M, éagyilkataagl h»»t«lai»>t, gyura tailaaal haioltam, ■ hang IrAayeka Mata\'á** »al>am. flr teát MitaylN a ptmk leksa ftit|ii Nigkf-MMea e* aa la érega Iréakim álltak reeakettta, iejveuékelve. A Maw kalapját elkapta a aaéliéae éa adva* rtat*ae aiédeu kartkáatatm a patak medre tattal. ti«ak «ay Itakeaéa a a drága atruetallil kalap aMatketleaBl a hahók amitailke, Moat vagy auka I A ateretats ktrtii—l tel*, tiebAaás eélkli Mklrtwtettam a habokaak a pár pHlaaat alait álgátoltam a éréiig trt \\t« tea. A latapet mtugntaadtam éa dutaalTal tatai-tatn vele Hagky-ttaaákee. Ktildit ráeá tsueydlrgta ktalrte kasmttemit t\'taaa pedig, miat ejy katatawa éleéel tiki—ltiisa. kawbegoU a etalatí. Illat taHelve, Hpftli^ nwntitw, MtfHné ktwirilwil (tatkt-ataaia még a kalapjai sem tat tá Mf- * kóaléval. Péitak, retakeltak malMmiteat a keneaata Itaht tdobra Karjai*!* kipataludtak. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala 77. síim. (* lap.) 1896. szeptember hó 26 in válnak. Más kérdés az, vájjon Szapáry Xíyula gróf hajlandó lesz e a jelen korniihy alatt a szabadelvé* párt sorait gyarapítani A várnfegye jtózíbéí. anyaország szeretete legyen mindenkor ve-zércállaga.< A másiknak pedig f >Midőn nyolc év elótt egyházuk képviselői előttem e helyen megjelentek, hiveik irányában mindenköt\' táplált Sakarattal jeleztem tíz irányt, mélyet követve nemcsak saját érde- „ , .......^ , , VI . S|t. , , , , u. ... .. \' , Zalavármegye törvényhatósági biaottnágiaak keiket fogják legjobban dömozdtlam, hanem Zala-Egerezagen évi október hó i+n « mindenkor óltalmamra is számithatnak s (oldatva tartandó tör»ényha\'6-áai bizottaágl köz mely irány abban összpontosul, .hogy m\'^F^^^tTfí^t\'á, all.po den felekezet nemzetiségi különbség nélkül j tárói 2. Kostyál Fi renc perlxki é* Soós Fongiács sümegi jir.li-i foszolgabirákusk egynek érezze magát éa egygyé forradjon a trón iránti hűségben, a közös anyaország szeretetében, a törvények tiszteletében es a hazafias kötelmek teljesitéfében. E céloknak ha kivetését most is a legmelegebben ajánlom éa elvárom, hogy önök nagy befő lyásukat híveikre csak ez irányban fogják felhasználni.. .c Ez elég világosan van mondva. Szívleljék meg ások,--akiknek szól s az .agiiAciók az. országon belQl meg fognak, srtrini." i e — Hfl^TO-to flyiHk meg «mét az ország- aayakünyvf fal figyelőkké történt klnéveststése következtében n«giire«tdétt két l(aol«ebirói alloaiá«aak i ak eaea állomásoknak betöltése következtében eset leg megüresedő más lúati állomásoknak válase-lás atjflit valW betöltése. 3. A nm. BelOjtyminisierinTd i, évj 57.866. sa. rendeletével felhívja a vármegye- közönségét, hogy aa általános tisaiuji fásnak as év vége előtt leendő megtartása irétrt kellően In\'étkediék. 4. A na. m. kir. iielUgymlnis\'eriumiiak f. évi 6Ö882/IÍ; dián) alatt kélt rendelete as 1896: évi megyei költségvetés elkészítése és leli«rjs»até>> táryyibss, siwl k\'peqcts\'lna a vármegye iá06 évi Kolliíéjjvfltés tsmseta- 8. A köslg. buoiixág ni 1803/4 ik évekre szsr-J. kaaaieti nlféntartásl ■ámsdásokst mégvizsgálvs baaaietja. - - , * A mégyet ssáavsvöeéz eőtáíjiéitéM D faléit. A~képytselÖház caOtflllfll Btl délelőtt jaafi. éri betegápallsi költségek>de<ésére ss8k: 11 ónkor tart Qlést, ugyané napon délután Ónkor xffrendihár isflsbefll A pártok ijj^ méjá^jttm. ségea pót adó megállapítása tárgviban VAs 1816. évre szllkséglenuö katona beszál- készfllődéseiről még eddig ígen keV&Set hallani, habár elég mozgalmas a klubbokban Ü fiai Fog e valami változás a pártokban történni, orröt bizonyosat csak a parlament | önszeQlése után lehet majd\' mondani Tény-leg eddigelé semmi sem mutat arra, vájjon a nemzeti párt csakugyan fog-eszöVétkuni ^SSSi^ 8. A nni. Bélügyttiinislerlutn 82,842. sa. rende-lete a közig, járások és kir. járáshirónágok t<-fttleti beosztásának Oaazhsngha hozatala tárgyi-kun,_____ ■ 9. A nm. krzaskedelem&gyi m- kir. iuinisáts-riumnak 511.365,• számú leirata a bflatentavi kalóz Éva oltáréi lakna gondnokság alá bélyegig* körül félmerült 21 Irt ttj kr. Agyiam költ* aég a>egtérité*e tárgyiban. 16. A vármegyei írvaaaék előtérjeastése Aa* klek József perlaki lakon gondnokság alá Ha* lyízése körűi felmerült 94 forint 30 kr. Igjréaá költség megtérítése tárgyét«an. 17. A rármegyeí árvasiék eiöterfeaztéss Daerh-■aa látván, o*kolabegyi lakna SM loriat 1% kr. tőke és kamatai arvaértékéaek ,a gyárapíaitári tartalék alapbél leendő mettéri\'éea iráa<. 18. A vérmegyei tiszti foüfcrfB< eöterjeaatése a Varga Jóieef réttér» Irt 86 kr. kiutat vá> nyuzása lotyián az \'<a«iei>iiet« grámpéjtsiarbM ImmerOli kttay megtérítése iráni toiyó ügyben, \' Jtt. A \'uyugilijintézetí rélaaataaáay *ld>arjeaa. lése Soós roagráca sümegi járási volt löezolga • bíró nyugdíj igénv*nek ten artáaa iránt benyújtott kérvénye tárgyéban. 10. Ugyanannak előterjesztése Kostyál Fereae perlaki járást volt tóazolgahirOask hasonló kér* JttényeJámábnii: -: \'--a\' ■—— SÍ, Zala Egarang város mszógszda*ági bisott-ságának Mertezéeére vonatknsó azabáiyrendelet m, Slme« közlég képviseld testületének |i ott Jélesiientlft közlürdö Urgyábaa koaoU — éa Ssakaéry Jéasel által iélehbéiiell kaűmaata. 23, Szépéinek ée HefvHilta kösnégek egyrsité-sére vonatkozó tárgyalftsi iratok bemutat* tatnak. 24, Hétyelo község vadászati jogának sasbad kéahöl való b|rheadá*ára vonatkozó kóaaégi határozni jóváhagvá« régéit bémuMattatik 357 A tapotest kttnégt vadászati jog szabad kézből való bérbeadására vosaikoaé községi ha-Uroaat jóváhagyás végélt bemtitaUétlfr- 26. Sohwáre Jóaael esopakl lakna ralébbéaieé kis birévi történt megvilaeatéaa tárgyában hnaott községi határosat eHan. 27. Szilvágyi Gyula éa tirsai légridi lakosok lalahbaséaa Légréd köiség képvifélö teatOleléask Mt>é)*g;yi móiiéréUtáái iDffkfcn hoáou naránnita illan, 28. A \'nm. kereskedelemügyi m. b. miniszteri- gdahajózisi rée«vénytáraa*á|ot segélyező három omaak 43.74J / II. sz. ráttdeleté Hegyi Bálint volt vármegye részéről kikkldendö igugsió<ági tsg _____ kiállítás Maoileá . . ; hogy 1 gánnk"lflifá(> \'* bbhbí által a kiállítási la» kétfilggetienaégi páttogycsoíáM slktrilíniTii^\'iyj!1^?,\'T"\' , , > , . , .. vazsri ?000 Írtnak 2650 forintra való lelemalése fog-e? A pártok főemberei teljesen kihasz* jr&nt. nálták vakációjukat, a megérdemlett nyuga--új^gpSt keresve az ismét meginduló parlamenti csatározáshoz. A parlamentnek éppen nem ártana. Ka most megujuló ülésszaka tisztább pártviszonyok mellett folyhatna le. A pártonkwüliek IffllQnválásának éppen kevés oka volt, de még kevesebb ok van a különválva maradáshoz most, mikor a még hátralevő egyházpolitikai javaslatok vklószinflleg rövid idő alatt törvénynyé II. As ezredévei történeti felvonulás végrehajtó bizottságának megkeresése a aullenium ■lltiilmára larvaaalt l^ténelml telvjnulis költ\' Kégeiaek viselése tárgyiban. ÜL A vármegyei flrvászék a gyámoltak ée gondipokoltak töke pánsei után a f. év első léiére megállapított kSsös kamaikulcsot Bejelenti 18; A vármegyei árvaszék előterjesztése Bor«ni János\' volt l«Iilll kO^jlfflDII MTIBMTmyi tárgyában. 14. A vármegyei áryss\'ék elöterjesstése a ré-dicsi árvatifban felmerült 206 frt 2Í kr. és kamatai hiánynak,megtérítésé tárgyában. 15, A varoegyai srrassék aiOtsrjeailáes La> utbiaios részére megsshvazotl 200 Irinyi végki- élégitéiinek 400 frirá leendő felemelése tlr-" .... - A JL wm. ro. k. Hpjtipytníitíiwtfintíwiink 89.017/11. aa. -a. kélt réadalata a almagi épftlat égy rltzének tervbe vett lebontása tárgyában, aazel kapcsolatban a s.-egerasegi kir. törvényszék elnökének átirata akérdé*as épületen «z0k-"égéssé vált hélyrsálliUsi munkák kóltaégeiuek fedezése iráat. 30. A Bidscsouy-tomsjról—Külöpön ii Záa-káig veaetö vicinális kösuton sallkvégea műtárgyak — és aa nt kisséleaitéaékaa zi&kaégae terület kÜsaíitiiáái kűlirégainek engedélyssées iránti határozat.__ . -KoldötliigrfaTéiiéi \'aBisat-¥lhály-\'saTa« Isivándl törvényhatósági kösaion Saapeik és Istviad községek közt levő épitégrs vonat* kosóag. 82. Dr. Matkovich Tivadar és dr. Köves Jenő viiuű tDftdtoéoysi veszprémi lakoaok lolya- A ciklon hatalmú demokrata. Néhány pillanatra képee ledönteni még az emberi vilaasfa-lakat is. Ea aist agy rettenthetetlen hős állottam, védve a két reaegö aötaramtést Körülbelül énatsm. mintha és hliam as srehtzsedesi fiz-pont, ahonnan a földet ki kketae emelni aarkaiból. A mindenséget aégrisó ciklon elvonult IÖ-lőttünk. A Práter Mé vágtatva jött egy bérkocsi s Hágái lőtt s túlparton. , Sághy-papa ugrott ki béiőls s hozzánk sietett. Lélkeodesva kérdezte: — Hsa történt bajotok ? Mikor Sághy-ma^ól megtudta a történteket, lelkes trecal fordult hossáa, kasét ayujtoiia s awpisti kasemet, A jeget megtörte, á vflassfalat ledöntötte a ciklon. Talán aosdaaoa\' ls fölösleges, hogy asmso-kára alktró latiam éa as sraayos Irénke snyém lett. Aaért érsek éa M kl bizonyos pieiást a ciklon hto\'- —jr. Minek li Tan szerelem a világon?! S — A „ZALA" eredeti tárcája. — .Minek ia taaszerelem a világon?!\' Ha hallom ennek az uton-n<léen leihangzó nótának a ásséa l|t ||i Sánta szeretnék eunek a bánatos panaszos nótának saavaira megleielsi. A fiatal ssiv telve van ábrándokkal: Ilmáinkban csókos sjkak hajolnak lölénk, aoaulygó leiayszemek nevetnek ránk. Szerelni vágy a ssiv. a lélek... idéilisan, nemesen, liaatin. Szenvedélyt ssoajnboz s fiatal ssiv, hatalmasat, len-ségezet, mely üdít az éist snnyi és aanyi MBló köanapisága kö/ölt Egy könnyen rengő húrt pendítenek meg a magyar nóta síró végsorsi, — minek is, minek is é psradicsoaból lelopott égi érsés, mikor a kéjea boldogság, könyek, sóhajok arjába Inl ? Minek s fenséges ábrándok, magssstos illúziók, aikor a csslódis, a kiábrándulás mephisto-arcu sorss int lelénk? Minek a szenvedély psráass, égető tűse, álkor cssk kialudt sáv, por, hamu ■arad utána? Mily kössl van a ■sanyorsság a "pokolhoz! Vájjon nem «gy?l A sienvedély felemel, űdvögit s ugyanakkor 1. gyötör, még ha a ezerelem meaayéból osaltak volna ia le, Vajjoa érdemes-e aseretni, boldognak lenni, mikor snnyisasr boldogtalanok vagyunk a gyönyör tehetetlénségébén, léltéséhen s mennyivel boldogtalanabbak utána... Minek, minek ?... jajdul fél a hegedű búrja... látom- a sápadt, fciairt aaeml aaliei, eialat öntndatlan sóhajaiban panasto^ja meg nem értett szereiméi... látom a csókok, as ölelések mámorában kí fáradtakat, amint egymás asemébe mélyedve kérdeagetik egymástól,., s látom a letört virágot, aáyet a csalódás sas rtisége taposott Is... Miaek, minek ? ■ v ■ • S eszembe jut égy vese. Mikor az első emberpár: Ádám és £vs, s tiU tott-fa gyümölcséből evének, aa ar azerlelstt megharagudott. Msgíelcat fényes angyslseregel klaeperta, i remegő, bujkáló bűnösöknek s imigyen szólt kos* zijuk: — Hálailanok t - Vissssélletsk lóságonunal I Nektek csattogta sl s fülemile dalit, nektek eaesegts el Isgssébb meséit a csobogó vistt patak ; a verőféjny, a szép lombú srdök, a virányos rétek ■Ind s tiétek voltak: a nea elégedtetek ssm, Msgssegfé\'tk paraaosoMll Vegféték á tbttnhUdéslsk l A mula&déságask adom át porkl* Nagy-Kapizsa, csütörtök. Zala 77. uftm. fs. lap.) 1896. septenber bó H-én modtánya at építendő Veszprém tipolcal h. é. vssui épltéii költségeihez vsló hoaaájárulás Iráni. 38. Pobronsk köstég elöljáróságának folya rr.odvftnya, melyben éngidélyálUtnl kéri, hogy a kOtség tulajdonát képező rtgile-kártilinilázi köt vény Löl 8900 frt adónág kiegyenlítésére lordiliaiKék. . 94. A pariaki járás fOtzolgtliirájknik jelentése, mely mefle\'tt törvényhatósági jóváhagyás végett bemulatja Kotor köt»ég képviseló\'extQlelének zálogjogi törlést engedélyező ItatároiaiáL , - 86. Molnár Mihál) alámi uent-kozmidombjai lakosok ag iránti folyamodványt, hogy a köa*. képviselőtestületnek leiekkönyvi kiigazítás tár-gyátan hozott hutározata jóváhagyatnék. 36. Bottorn\'yi község . e\'ő járózágának folya modvány* a köaség tulajdonét képssö regale kártalanítási kötvény eladásának engedélyezésé ii^nl \' 37. Perlaki járás főt/olgabiréja betérje*«ti Mara Király község képviselőtestületének kölcsön lelvétele •tárgyában hojo\'t határozaté". \' 38. Fe\'sá-Eörs község folyamodványs ingatlan Mér/ét tárgyában hoiott határozatának jóváhagyása iránt 39. Szécsi-Saent-Ltszló község képviaélőUt-töletónek telekkönyvi kítgpzitás tárgyában ho gólt határosa ts. 40. Nagy-KiBÍzta várót tanácsának kérvénye az iránt, bogy az ottani lögynnasiom a vármegye állal állandó évi segélyben réazesitlessék. 41. Tapolea község képvuelőintUletének fellebbezett határozata. —- - 42. Légrád község képviselőtestületének batá->a»n^ r- behájttotianná vált kügiégi bérkövetelések leírása iránt; 48. Uelm kSnég képviielóteslfllelánsk tfog. köst ingialan szerzése tárgyában hozott határosain, 44. Tapolca község képviselő testületének ba-tároxaia, as ottani polgári iskolára vonatkozólag. 46, rl,er-a^k5zségképviaeIgT1ieatttleiénelLk8z-ségi ingatlan, szerzését tárgyasé határoxata. 46. Perlak község képviseli- tesiQleie állal községi ingatlannak szabad késből itló bérbeadására vonatkosó határoza\'a. 47. Bánok-Szent-György község képviselő tes-tttléténék Breuer teltvérek javára kölségi pótadó tödére tárgyában hozolt batároxata törvény ha tózit i jóváhagyás vége ti Jbem uiitti tik. —48.ö«vegyTthy Rozália helybeli nyumdatu-lajdoaosttő folyamodványa évi illetményének felemelése iránt. 49. A vármegyei számvevőség áltsl megvizsgált községi kfiiiséglervek és bírói" atáa dáznk törvényhatósági jóváhagyás végett bemutat-latnzk. 60. A megyei számvevőség eHierjewtése bátralékoe kóssági birói tzámtdáaok uitgviztgá-láaa a f. év végéig engedélyezett segéderőnek jovo 55 végéig leendő ilkilmishaiiit iránt. velyieket, ismerjétek meg a halált, aa enyésset borzalmait.. Apiririlntnm elflttetak lerttlt el fon-ségss tzéozégébtn, silvetekben lakozott a lélek gyermekded harmóniája. — Ádám dacsosan állt alöttt, Éva sirt — Gyermekeim vagytok,lülem eredtelek. Meghagyom tovább is Hámotokra a paridicioafut, da körületek, belélek lehelem a lét és nem lét örökös küzdelmeinek syinbolumsit: a mulandóság elemeit. Együvé olvasatom aaért a gyönyört a kárbwattsl, a szeretelet a gyBlölettel. Etle-gyen további bűnhődést ek, bttnhödéitekben gasstok, megboosátástokf Silóit ss ur t» eltűnt. tI- Hzeretnl: nem-e gyönyör? Szeretni: nem-e kárhozat ? Nincs e a szerelemben együvé olvsiitva a gyönyör, U kárhozat? Boldogok, boldogtalanok vagyunk általa, vele: — ht \'élig meghagyott ptrudiosoa. Miért? Mert Asstülflfnk vél köziek I Igen. meri emberek vigyünk mi li, a (üld Kírtból alkotolt tmbtrtk, at anyag stlakjalvil, InÖt Oszlönilvtl — U|y mint AaazUldink válltk a*sá » l inofl ntibllnk It ugy kéli t gyönyör át kárhoiati a tiUftltm lángjáb|i» egysttrré laian-löl eredeti uiUunkti éreznünk t at tnytg hünóit Ostiöntil ItvtttktlnQnk! 61. Soót Pongrác sümegi ét Koityál Fenne perlaki volt iötaol|abirákmk bnotuirait bemu láttatik. 62. Özvegy\' Barott Qáboroé boldogult lárjt földi mtradványainak áibtiyizéte ilkilmával a ravtialri helyeaeit kettőmért kőttÖnelét nyil-vánitjt. 63. BárO Véctey Ifiudvarmester boldogalt Láttló os. ét áir. löherceg ur 6 f-niégt ravt tálára belyautt kossoruért a Fenségei eialád legbensőbb bálát kössöottéi nyilvánítja. 54. Békétvármegye hötöniégántk átirata az iíánt, hogy az országgyűlés képviaelövtltit látra vonatkozó törvényei módoiitáta céljából tz országgyűlésbe! ftlirai intéztessék. J 55. Ztmplénvánnegye !lÖcón»ége a milleniami itanepségek ilkilmával altkitaadó D6BQS6ÍI l>tn-derium tárgyé! an hozol I határozatát köalí. 66. Zemplén vármegye közönsége a nyilvános betegápolást\' ügyei állami ét a költségek nek köátdók módjára tz idóhivttalok általi k* veiét alá vétele tárgyáhin a nm. m. kir. bel-ligyminiKjteriuinhoi Intézett felírálát megküldi. 67. Ctanádváraegye közönsége a népoktatás államothási végltr aa országgyűlés képviselőházához ét a kormányhoz intézett leliratál megküldi. ■fffk AhaqjrTornavármfgye kösöntége t nyűg-dij törvény aódoeSíáaa tárgyában a nm. a. air. Belügyminisztériumhoz intézel t "lelíritoi meg küldi. -Wr Kolotvár «z. kir. vároe törvényhatóeági bizottsági a hírlapi hirdetési bélyegilletékek Bék eltörlése vagy letzillitása iránt a na. a kir. Pénzfigymiiiszttriuiiihoz intézeti föliratot 60. A váraegye árvtsxékének előterjesztése Veljaitk Láuló 30 krot számlájának ■ gyámi tartalék alapból hendó kiflittése iránt. 61, Dr, MÍngin Károly megytí liaáii lőorvot dr. Augutiinoviot Nándor tudori oklevelét kihirdetés végett btantatj*. 6lé Dr. Mangia Karoly mtgy«i Hant föorvot Lstki Rozália szülésznő nagyaaniztai ltkoa tzü lésznöl ok leve\'ét kihirdetés végatt bemutatja. 63. Dr. Mangin Károly m. t. föorvot dr. Fóliák űrnő nsgyktninai orvos tudori oklevelét kihir-detét végeit btmntitja. Vidéki levél. Üroutony, 1886. stept. 88. Tekintetes Sserkealö ürl A »Ztlt« kOatlehbl námábtn igen aagy lelki fájdalommal olvutuk a gelsei Faniló óraik bánttoi torait, mtlyekból kiviláglott, bogy ttnlrt nt tfíjngy ilfiiaaw t gft\'B\' iskola-állapotokkal, t lelki felháborodátának gyászon voltát fekete Iritékkel illnitrálti. flja\' kérem, az itkola ügyek — lisgltlet kivételeknek — máinttiineséftek mátkán, non küliinhféggel oznpán, hogy némely laattó urak más nton veazntk mtgaknak elégtételt, mint gtlsej levél igen Ijsgtelt Irójt. Pl, tz orozaionví tanító ornzk többek közölt a legntgyobb baja at, hogy lélekgtbonájái Igen gyéren ttálliiják hívei a hombárba; •- elégedetlenkedik it ize-gény, de ö priciikuzabb ám a t. cikk urnái, 6 kapja magát t ha gabonát nem, kap, betsedí a K. lai \' \' ÉKÉ üébolókoü kamatokul. A helyett, hogfas irva-olvttát fárautó ludományával aaklattá szegényeket at lakol* poros pndjain, inkább fölrendeli ókat a« itkolt padlánára, hol t Unitási Időt tokkal tgyiatrűhb i Üiiion-hijtóbb foglal koiáml tölteti el velük, I. L toll/outdual. Hanem ötért nem dül ötiit a világ. Öregbe-dllnk tndoaánybin, gtrdagságbtn I Köitlebbröl nálunk járt egy saöllösseii pro-fetier Tapolcáról s ntgy lelkigyöiiyörüvéaüiikre Óroiztony batérábfcn ii megélltpitoiit vidékünk réméi: a pAülocetnM. > Bizony kérem nörtyta megriiutolt btnnűn-ket a« t óiviija kii itrga fértg, atly rövid pár év alatt tönkre ttandl Itgntbb itsölloiiiktil. titetdfí tófor agyta ntm hlssi, hogy aa a kit tárgt porsatm, |fliioaérla* lenat, intly ria< llag tökélt tlltpie, t atw l« fogja klnttl mind-aduig. Min osUntiaiárán ntm mázikál. k\'dárt (iátjitlr típdnli aaonbtn tat mtmdla trrt, hogy uta «bl^ bornya« át, lingy látni Ithtiát^hantm iilytn állal, melyet láititlanul it megtlrat a« nrntitnayl >fimr.* A ai kit termésre volt kililát, ast elvárt* • jéf, t!leptt a ptronoipora, aagttai a fiUoztta, * a ai aégii megmarad — atl mtg tivttat a végrehajtó 1 Ntm csodi bt ebbeli aagy gyOtyörtaégiakrt, még at tlaafák it wáaodezw virAganak. Hej de ktatrvtMo it nézünk ta októkte elél Jön a aiAm I Életbe lép a polgári tnyaköay v ve setét I Et nlöbbi ugyancsak megfekÜdhtile agyoarii Ifttiszte\'endÓ Oyürkit AnakUt ntgyrtdai pltOáatt urnák, mert tahogjwa tudja britiiai magái na nj állapotokba; — arre vall lagtiáhb aaaa ká-rülwény, bogy a napokban maga ala citálta a aagy- éa kieradti filuii bírákat, kérdőre vonvia őket, bogy ai okból aerUk a kös«égek költtég-vetéoi eióíritytatai lirgyalátáaál aipatvtiaia polgári tnyaköoyvetéa helyiségének bé/ltté»t előirányzott köluégakttl?!...... ......... Ilyen lényeges dologban menjenek máikor tan Ácsot kárai boszi, HU. S ax a itgérdtkttahb, hogy a plébános ur, aintán nem községi képvi-lelöteilQleii lag, t pap létért a köt^égi pótadó üietétt alól it fel van mentve — mennyire ativén viaeli a köaaégi közterheket 11...... Ugy láttáik, ftledi t izüit atya, kogy at efajta — ntm a. reverendábot tartan dolgukárt ipa könnytó körmöotkéire koppinthal vtlaki. Kogltlsotaék ősik ö a lelkiekkel, e oe öregbítse a radai .pógárok\' előtt, annélkttl it aagy niptztrüttyti ily ftjta dolgokkal. Sátor ae altra crepidta I— Tiaztatefe; -—K»akt M, rbr:.... oki. =. T«14fattAbfti. Még cttk - néhány nap válanl el beaaftakat áltól as időponttól, tMhor a polgári tnyakóayv-\\ tatlét ét hátaatág élttbe lép. Ások a rém látó próféták, akik borongó, vagy teljesen besötétült homlokkal néstek aa időpont alá éa mondtak sötét jótlttokai nemzetit (elforgató, országot megráaó booyodalaakröi: fölkelhetnek at orzkuluwl izékről ál olvaakatják tovább aSibillát.": Nea leit orazágrtndiUi háború. Mindenki nyugodtan hüvelybe dughatja kardját ét atglootolhitji kéeáea tartott puskaporát a béka otajával, ~ A polgári báaataág ellen álmtdott rttteneiee bábom it nagyon szépen Setaewngorodik abba a atgiaokott hiboai kantba, -fc-kol traglkoatikae elszántsággal védelmeti ingó trónját a .férfi-áutop\' a b|uinlatea kilnrtaw^ irtaköv^UMt .asszoHy-konty" elten. £< a vértelen t legtöbbnyire malalaágna bábom aegvolt mindig és aegmartd örökké, aig enk férj in feleség jttanek i aig a tőidnek egy romlatlan papmt* Iteteo. Erre nézve alndegf Itta, akkár NUk IMtrt adminltitraior nr, akár BaéeriUy Ofkff polgármester ur köti öuzt kenem beaaéd kitérttébaa házasleieket De hál ez a atgssokolt bábom nem logorsaá- gokat megrázni éi aemaetekel MHW, It MN nyugodttn albatik mindenki. ■ ^\'Wáijj iajM A báaatéletnek et aarad a lisztitó itala, az aayóeokuak pedig fen tartó tltae. Tikát a dolog lényegát illetóleg aartd mia-den a régibea I Ások a jó tiaatelendö arak ia, a kik elbomN homlokkal moadogittik, hogy vauiéba, romlásába robto a magyar ntmtel: csakhamar aeg fognak nyugodni. Láiai fogják, hogy a káaasaáf jó| ipyiégeavé lételévtl nmmitna fog veniteat at tgyháa tgyeágea oroje. A nemiét nyer sokat, aa igyhii aea veatk nmtuii Sül igtn vnldattnA bogy onk ayerai fog (Mertjében i ,/bj* nelltaéval, ka aa a veUát körül paiareadten állókat taljtara At hatni. i Kerestétek aindtaekelOU lstaa otaaágát 4k ai0 IgaimágátrA Iákká aatáa aagadatih aéktokU ti Naff-Kaniw, odfltlrtflk. \' /V.. \'! anyaország szeretete legyen mindenkor ve-zércsillagá.V! fi másiknak pedig: »Midőir nyolc év előtt egyházuk képviselői előtte^ e helyen megjelentek, híveik írányábÉh mindenkor táplált jóakarattal jeleztem" ai" irányt, melyet követ ve nemcsak saját érdekeiket fogják legjobban előmozdítani, hanem niind«nkor oltalmamra is számithatnak a mely irány abban összpontosul, hogy minden felekezet nemzetiségi különbség nélkül egynek érezze magát és egygyé lorradjon a trón iránti húsigben, a közős anyaország szeretetében, a\'törvéiiyek tiszteletében « a hazafias kötelmek teljesítésében. E céloknak htt kivetését most is a legmelegebben ajánlom és elvárom, hogy önök nagy befe* lyásukát híveikre csak ez irányban fogják felhasználni...« Ei elég világosan van möndva. Szívleljék: meg azok, akiknek szól i az agitációk az országim belül meg fognak Mttnm • . E hó »6»án nyilik meg ismét az ország-gyűlési A képviselőház csütörtökön délelőtt 11 órakor tart Ölést, ugyané napon délután i ónkor a főrendiház ia Qeazefll. A pártok készülődéseiről még eddig igen keveset hallani, habár elég mozgalmas a klubbokban az élet, Fog-e valami változás a* pártokban történni, erről bizonyosat csak a parlament össze\'ülísé után lehet majd nfondani. Tényleg eddigelé semmi sem mutat arra, vájjon a nemzeti párt csakugyan fog-e szövetkezni a pártonklvQliekkel, pedig arról, hogy • két függetlenségi párt egyesülése sikerülni fog-e? A pártok főemberei teljesen kihasználták vakációjukat, a megérdemlett nyuga-lomban -uj-erőt kereste az ismét meginduló parlamenti csatározáshoz. A \'parlamentnek éppen nem ártana, ha most megujuló ülésszaka tisztább pártviszonyok mellett foly-hatnn la ^ pártonkívfllirik különválásának Tál! fT pUll \' ft llj)) lBJS^szeglraber hó 26 in. válnak. Más kérdés az, vájjon Szapáryjkaloa Eva oltáréi Ukns gondnn kaág alá bely» , Ji ._Matass* törül leimerült 24 írt L- Gyula gróf hajlandó len e a jelen kormfi^ [3^íj|Mrité«s tárgyában alatt a szabadéivá párt sorait gyarapítani A vármegye Jtózftft. ^nlavármegye töMénybaifoági lüsóftságának Zals-Egersiegen lf-95. á*i október hó l-es s lolyiRtya inrlnndó tör v ény Imió-ági bizottsági iöz gyűlésen felvépnilfi tárgyak *orozsta II6, A v&rmegyei árrassék etAerjeeatése Aa-lelek Jössef perlaki lakba gonfcabág ata he* tfm*m körűi felmerüli 2i larist >0 kr, ttgjreaai költség megtérítésé tárgyéban. 17. A vármegyei arassák előterjesztésé Dnseh-man István o>kokbeey< lakaa 336 lóriét 13 kr. tOke és kassatai árvaértéáésak .a gvámpénztári tartalék alapból leendő roegtéri\'ése u-aa>. 18. A vármegyei tiasti fíü»yís\'« eőterjujtése L Alispánt jt\'lentés a~tönényhatófág állapo-ja Varga Józwf T*»a*T< 4 « irt 85 kr. kietaivi- l&ríl. nyaaáaa lolvün ai gyAmgiiinaiarbaa 2. Kualyftl ÍVrano perlaki é< Soéa Pongrác* felmerült liltny aegtsriieea iránt toíjrő áiykea, HÜinegi íÁrAi-i fft*aolgabiráknak anyakönyvi fat-l 19. A nyugrfijintézeti válaaztiaáay eH\'arjeae- • ügyeinkké történt kinéveZtAléMi kovetks<iében ié.« Snós Poagráes aümegl férási volt iöstolga • aoglraaedstt két lfl<»olgabiról áiloaá«aak s aa bíró nyugdíj igényének lenartáaa irtni benyújtott esaa állomásoknak betöltése kövotkaaiébaa eset I kérvénye tárgyában. leg megüresedő más tiaeti álloaáauknak válass- j 20. Úgyaaaaaak előierjestiéae Kostyal Ferene periaki járási volt lőtiolgsbir&SBk hasonló kérvénye tárgyában. It. Zata Egemeg váro»-nető|asda*ági biaolt-* aágának szervezésére vonatkozó xxsbá\'rrsodsist R. Sümeg köxség képviselő taatélatéaak aa ott létesítendő köriürdö tárgyában hűsölt — és Szakaéry JiSaael által íelebbezett bsUmaata. 23. Stepamsl és Hervadta kémééi k egyrilléiére vonatkozó tárgyalási iratok bemutat* tatnak : 14, Helyelö körtág vadánati jogánál szabad késből való bérbaadáiéra Vonatkozó köss\'égl hatéroint jöváhagvá* végeit bemuttaitatik. MHv A tapolcai községi veéáaaeii jog nabed ha* táa uiifln valft betöltése. . 8. A aa. BstOj^mlatsisrlaa I. évi &7.3M. sk, rSHHeliTSvéniniívja a váribégyi közönségét; hogy ss altalásns ii<atu|ltáinak a* év végé pJott leendő megtartása iránt kellően ia\'éaksdték, 4. A nm. ni, klr. Bslügyjslnis\'sriusinak f. évi 40982\'il. *sám alatt Kelt rendelete aa 1890. évi ri\'öpyéi kölUégvetév slkés<iláse és lelierj****!^ tékfjrában, ezzel knpov>la\'b<n a vármegye 1896. évi léltaégvatée tarveSate. I. A körig. bi«Hi»áa as 1803/4 ik évekré Saar-keaaiati atfentanáai ssámadáaokkt megvixagálva baauiaQá. B. A ttnenyéi wftmVftvtfoég a\'étarjaaatéaa aa 1896. évi MieitápiilAsl kBltségek Meiéaére ngk-kéjKM pétadé mogttllapiténn tárgyában. 7. As 1896. évre aiUkeénlenaö katona beezál-léaaláal p&Udé-^nasá\'tapitésa. 8. A nm. U«l(lKymliii»|prliiiB 32.HW, as. rauda-Iste a kXilg, jjkáa\'tk é> klr. jtrisMhteárok i*-rületi beyitártnak ftnnziiunghtt^hoaiiilnln tárgyában. 9. A nm. kereskedelemügyi m- klr, mioiaate-riusinak 69,365. aiámu rnyata a hsl.atontavi gésbajéiáai réstvényiársanágot segélyesé három várme^yo résiéröl klkQldsodO igaagaié^égt tag váleutaae tártyábaa. 10* Al ezredéves orsságos kiállítás Mantie*-génak leirata a v*ra»»íy» által a btatlitaai U luban léifailendO xobrokei háa építésén ai|i»-vaaoM 1000 írtnak 2050 íörlnira való lelsMlésa iránt. tl. As nndéves történeti felvonttlás végre* bajié biaotiaáfának megkeresése a millenlum atkahnéra tarvaaatt liiréneliuí -ialvueuiáa költ Kégatuak vl<eléite tirgysbsn. II. A vármegyei srvássék a gyámoltak áa gondapkoltak töke p^nsei után a f. év első isiéra ■MélUpftnü kSaSe kamaikuleeot beieleatf 18. A vArnwyei Srvaaaék elótariaaitéaa Hornos éppen kevés oka VoKj~3e még kevesebb ok yan a különválva maradáshoz most, mikor a még hátralevő egyházpolitikai javaslatok valóezinQleg rövid idő alatt lörvényhyé kéjtböl való hérbaadásán vonalkosé köseégl | tvmsat jóváhagyás végalt bemntáuatik, . 26. Sohware Jóasei esopakl lakna falebbeates Jdí_ bitóvá törtéét megválasztása tárgyában bozott ÜMségi katárasat aite*. 27. 8«llvá|íyi Gyula éa láraai légrádi lakosok (eleblieiéso Légfád község képviselő testületének ssgatysgysOi silamas minimhis urgyéban-bosott baiArotata ellen. 28. A \'nm. kereskedelemügyi m. k. miniszteri* nanak 49.741/11. az. rendelete Hegyi Bálint vett utbisios réstéra megHzevasoti 100 trtayi végkielégítésnek 400 frin leendő felemelése tár> gyében. 29. A nm. a. k. Uelügyminiaateriumnsk 89.017/11. ». a. kelt rendelete a »a«agi épület agy réa>ének tervbe vett lebontása tárgyában, aaaal kapcsolatban a a.-egeraiegi I kir. tnévéay-azék elnökének átlnta ekértéuss épületen oSk-aésseaé vált balyraéUitAal aaakák kóltaégeioak iadeaéss írást. \'.\'■ "TT" " , * 10. A BadaeaoovTomajról—FütOpÖn ki Záa> kéig «esető vicinális köautoe atttkvéges műtárgyuk — és as ut ki»séleetéaáhaa sittkséges Ierűlel kieaistitáai IQItrágriask MgadélraMas _ ______ iránt) határosat. Jánaa—Céíiiifciiiíf^íkmnflll Hyaaituliánya I 9Ü Knl,,a"lÉll llltB\'ilJi Ssast-Mibály—sala^ tárgyában. . IjntvAndl lörvénybaióüaíi koaaioa Saípetí áa II A vármegyef árvas<ék alOtarjsestéae a rt- Istvánd községek kö«i levő építésre vonat* dlesi SrvaiárbSB ielaerOlt 20B irt 22 kr. és ka- koaó-ae. uiaial hiánynak Begiériléos tárgyában. 82. Dr. Máikovifli Tivadar és dr. Köves Jenő II. A vaisHiysi srvaaaék aiOlsijesaléa* Li- vasuii engsdwéayas vrs\'frémi lakosok \'olys- A ciklon batslmaa demokrata. Néhány pilla-nnira képsa ledönteni meg aa emberi válasefa-lakat ia. Ka miat egy rettenthetetlen bt* állottam, védve a két remegő aMaraoitéet. Körülbelül •lyan\'oraál éraalea, mm»ba *n (ellem voua ea as arobiaaderi flz-poat, ahonnan a földal ki tabaae eaMiai aarkaibol. A aiadeeeéget megréaó oikloa elvonult 10-löttOak. A Praier felé vágtatva jött agy bérkocsi s megállott a túlparton. Haghy papa ugroll ki belőle s bosiánk aiatetl. Lukaeoseva ktréeaU: — Nem törtéét bkotok ? Mikor 8ághy-aaaáiél aegtndia a töriéatakat, lelkes aneal fordult koaaám, kasét ayi^jioiia s mssrásta kesemsi. A jeget megtöri*, a válssifalst ledöntötte a ciklon. Talán aoadanem ia (Meiegea, boejr kán albiré letiea ée ae aranyon Iréws* lett. Asért éraak én bm ia biSonyoa pietáM a ciklon irtat. -g, aenuo-enyéw Kinek la Tan szerelem a viláfon?! , — A »Z k L A" mmUU Urnája. — .Minek is vansierelea a vllégonfl" Ha hallom eaaek sa utoo-u\'lésn Islban^só oétansk a refrainjéi, oly HIKoSe irsés fog al. Saiata szeretnék ennek s bánatos panaaaos nótának asavaira meg^te\'ai. A jlalal eaiv tslvs van ábrándokkal.: álmainkban osékos ajkak hajolnák löléek, mosulygó leánysxémek nevetnek ránk. Szeretni vágy a szív. a |élek-> ideálisan, namsasa, tiastán. Szenvedélyt ssoagnhon a fiatal saiv, hatalmasat, tan-ségasel, msly Ildit as élet annyi és annyi eáslé kösnspiságs kö/ött Egy könnyen reggö huri pendllenek meg a agyar nóta sírd végsorai, — minek is, aiaak ia a paradiosoabél IsloMit égi érsée, mikor, s kéjes boldogiág, köevak, sikajok arjába lul ? Minak s feaaégee ábrándok, magsestos lllnsiók, mikor a ossléeás. a kiábrándulás aephisio-srou sors* int bláak r Mmsk a saaavsdély parAasa, égető lila*, mikor csak kialudt ssiv, por, hamu marad utána ? Mily kötél van a Vsjjoa nem «*y?l A sranvadély feleael, Odvözii s ugysnsktor lyötbr, még bs a ssaralem aeaayéböl asanyorartg a pokalbos 1 eaaltak volaa ia t*. Vájjon érdenws-e aaarsiaá, boldognak lanai, álkor anuyaaar boldogtalanok vagyunk a gvbnyür tebotetlénségébsn, léiUashae s aannyivel boldnfialaaabbak utsna ,. Minek, minek 7,.. Jxjdal M a h*t*dD bnrja... 1 látow lyjaápídt, aiitn sraesf sstlier, salat öntodailan sóhajaiban panaszosa mag nem érlelt sxsrelmét... Uiom a eaikok, aa ölelések mámo* rában kltándtakai, aaint egymás sasáéba mélyedve k«rdsag«tlk sgymá«tél... r látom a letört virágot, melyei a csalódás ess rtisége tspo-so\'t le,.. Miask, minsk 7 a 8 sassabe jut sgy as«s. Ilikor aa elsÜ emberpár i Adám éa tta, a tll-loit-fs gyümölcséből evének, aa ar aaartelett meg bs rag ad ott. Megjeleni féayaa aagyalsaragei klisepeite, a remegő, bujkáló bűnösöknek s imigyen szólt hozzájuk : A. — Háláilanok I Viáíöiélteiek Jóságommal 1 Nektek oaattogta el a ftílsmile dalát, nektek osévsgle el legssébb meséit a csobogó vlíü patak.; % verőfény, a szép lombé sriök, a "vlráoybs rétek mind a tietek valtak: s aem slégadtstak aag. Magáig!étek paranasoasai 1 Vegyétek el Mmbödéelek! A mnlsadáaégask sdoa fi porba- Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala 77. srám. (». lap.) 1896. smptenber hó W-áo andvénya ea építendő Veospráatapoloal k. á. vasút épltfii költságeihex rttóboasájáruláe Iránt. •8. Mobronak kíl.eéf elflljáróaágáiiak folys inodváttya, molyben engedélyeáletiif kéri, bogy s kSaaég tulaidoaát kápetö rogale-kártalaaiiátt kötvényből 8000 Irt »itt»*hg kisgyanlltésáro lordíitataek, 84. A perlaki járás (Bszotgsbiráiáask jofsatéso, moly msílstt iBrvtaybaléaagi jóváhagyta végsti htaalaijs Kotor kös»ég képvfaolő\'eatBlalének tálofjogi történt engedélyein határosaiét. 86. Molnár Mi hál) ■ tárni aieat-koitnadoabjai lakaitok sk iránti folyamodványa, boiy a k0a». kapviselWaeittletaok laiakkftayvi kiigaatu» tárgyává boaott liatároaata Jóvabagyaaaák. 30. Uoltorays klitnég o ö járónágának lolya modványu a község tulajdonát kapasd, regalt kárlalaoitsai-kötrány (ladáaának ongodélya»éno Irént, 37. Perlaki járés fBs>olgsblráj* batarjaaiti Uura Király kossá* képttisatAsatOIsléask kői oaán taKsiala tárgyában Jioio\'t kaiáréaaiát. 118 Ke\'aő-Kflra zBuig lolyamodváays ingatlan as«r/és lányában hoiott határoiatáaak jóváha-gykaa iránt, 89. Siáoai-Sasnl-Ltstlé kBsaég képriasIJtet-tuletének takkköayvi kiigasitás tárgyábaa bo soli haiároaata. 40. Nagy-Kaátiaa yároa tanácsának kárváDja aa liánt, nogy áa oltani lőgyanssiua a vár-asg/*\'által állandó évi segélyben rástsaitisáaák. 41. Tapoloa késség kápviaelöisstolotének fol-Ithbaasu határosa ta. 48, Lágrád kBaség képviaslőlsstOlstéook hali-roaaia, — bebelthatlsnná vált kBtségi bérkVvs-telének lelráta Iránt.\' 48. Qalap község képvlsslétssitllsiéaak kö«a. ingatlan atertáe* tárgyéban hoaaii batárosata. 44. Tapoloa kösság kápvlaalo isatDlstéoak ba-tároaata, ss ottkal polgácl iskolára vonat koaélaaMt 46. Per.ak kö«>ég ké(*i»*M traminiének köaV •áft iagotlaa aaarsáaél tárgyssé balárusata. 46. Perlak község képviseli* teslBleléáltal kös-eégi ingatlannak iszbad kásbot való bérbeads* sára vonatkosó hstárg»a\'s. 47. Bánok-Ssoot-Qyöny község képviselő tss-tülétánék Breuor tasivárók javára káaaigi pótidő törláie tárgyábao hozotthatárosaié torvésy hatónálí jerAagyáa végttijboaalitutlk. • 48, óivogy Tahy Rotálta balyball nyoadata-IsjdonosnO tolyamodtiáijgá évi IlíatmányéiMk felemelése Iránt.* 48. A vármegyei asámvsvOaég által mogvisa. gált kOsiási költsástsrvsk és blrél siám dáaok törvényhatósági jíváhlfyás Vigetl bemotat lataak. 00. A magyal snámvovőnég alétsriesaláse a hktrslékoa községi litrói sismsdások insgvtisgá-láss a I. év végéig engedély Ózott segéderőnek a étit wiÉkNIÉIÉIta jövő év vsgéig loettjUT slkalmathslása iránt 61. Soáo 1\'ongrár aüaegl ée Koetyál Ker»n« porlaki volt főaulgebiráknak beosnirats barna láttatik, 63. (5a»»gy Baross Bábosáé boldofnlt térj« földi maradványainak áiboJyeaáao slkahaával a ravatalra halyaaoll koaaurnárt kOssöaatát nyit váaltje. 68. Bárti Véooey lőadvaraioster boldogalt Láasló oa. és Mr. lőaetoeg ar 6 f\'naége iává tálára balysaalt ko«»omért a Fsaeáges saalád leghaneAbh káláa k6aaöaatél nyilvánítja. (4 Békésváraegye kösőoaágéaek átirata aa iránt, hogy aa ortiágayfllée képvlasloválaas láen vsaatkosé Usváayoa aiédoailáaa aáljákol sa onwágfyOléabsa lalirai iqléaUaaák. őö. Zanplánvármagya lözilnniké a ■illaniaai Uauapaégak alkalmával alskltaadé aamaati baa dsriua tár|yá! an ho«oti batároaaiát kfiali. 06, Zampléa vármaaya kOnflnaége a oyilvá aoa bsiaiápolási figyalt állami áa a k6lt*4fak nak kfiáadák aiédjára iu adóhivatalok általi ka* talás alá vétele tárgyában a aa. sa. kir. bal Hsjfmialaitsriuuiboa laiéaslt Isliraiát mag kflldi. 67. Caaaádvármagya k6aöaaá(o a aápoktatái államoaiiása vágsti aa ortiággyOláa kspviaalö hasábot éa a kormánjrboa iai4.*tt (tliraUI ma«kflldi. 68. Abaaj<Torna«árm*g7s köaöaaéga a ayaa díj tBrvény médoshása tarvyábaa a am. m. kir. fiblttgymlnlnilerlumhoz Intéseit lollratol i*ai-kUldl. 69 Koloavár as. kir. vároa törvéaykatésági biiottaága a hírlapi klrdatéal bélyegiReUM-ak sltArléaa vsgy letiállná-t Írást a aa. tirr Pántén atlaftttsrlnabot latáasll löUsatet kiad. 60. A. vármegye árvsasékénsk alétarjoeatéas Valjaaak Uaslé 10 kros srtmlájának a gykal tartalék «npbét laandS kifisatéas Iránt. 61. Dr, Jiaagia Károly argyai tlasil löorvos dr. Auiuktiaovíns Nándor tudori oklsvslét kibir-dotéa vágatt bamatatj*. —ttt. Itr. láangm Karoly magyri tiasu Worvos Latki Roaália u&léaaaé aasykaaiasái lakos saO léasnöl okleve\'át klblrdaláa vágstt bsmstaija. 61. Dr. Maagia Károly m. t löorvos dr. Fóliák Krué Bagykaaissal orvot tadori okltvaUi kláir-dőlés vételi boanutja. Vidéki levü. Uroutonf, 1886. aarpt. 88 Tsklatetaa 8a»rkssal< ürl " A >Zala< kösslsbbl atámábaa igen aagy lolki\' lájdaloaaat olvaatak a galsol taam uroak bánatoa soralt, melyekből kiviláglott, hogy a Unité ur sehogy »lacs«n mogelééedvo a gel»ai iafckls lllapaliOikal.. a...lalkj. lalbáborodásának . . L . . gyáaant voltát leket* Iraték kai illatlrálta . volyiskat, ismsryátsk mag a halált, as onyéasat Hja\' kárva, at lakola Ofytk - liaatalat a borsalmsll. A parsdiosoa tléllsttk tsrUt el fen- kivételeknek — máaatt slttoaenek máskép, azon aé|M s>ép>é|áboB, salvsUkbao lako.oit a lélek kílnabséggol oaupán, bogy némely laaiió urak mát nloB vtstntk asgakaak elégtételt, mint s iilvotekbsn lakozott gyermekded bt rmon lá ja. Ádám daeioaan állt slötts, ívs slrL — tiysrmeksím vagytok, tölom eredtetek. Mog-haiyom tovább is ssáaotokra a parsdiosoalot, daaSráletak, bólétok lehelem a lát éa ara lát ArAkde kátdalmoiaak aymbolamait: a mulandó aág eleaeii. Knyllvé oivassiom at árt s gy6oyört i kárhozattál, a ssantetst t gyOlölvtitl. Bs te gyen további bQnbOdéalsk, bttBb&déslakbfa vi-laaatok, ma|booaáláatok I Ssélt as ar éa eltűnt. Steretni: naa-a gyönyör ? Steretni: aom-o kárhosat 1 Ninoas s szsrolombon agyővé olvsssiva a gyBnyör, a kárhozat? Boldogok, boldogtalanok vatynnk általa, vele: — agy tsllg m*|bag|ott páraalosom. Miért > Mari éaaaolökk vétkeztek I Igen, meri smborsk vsiyank mi Is, a föld porabél alkololt amborek, az anyag taiakjaival, dübös tfáztönslvol — ugy mint BaaiUléink vállak nzzá — s mari nekünk is ugy kell a gyönyör és kárboaat: a szarrlom lángjában ogytaorre isten* ml arsdstt voltunkat árasaink s ai anyag bttnös itsztliiieil levetekelattuk. (S-p) gslaal levél Igen liastalt írója. Pl. aa oroaáioavl Unité urnák többek köáötl a legnagyobb baja aa, bogy lálskgaboaáját igen gyáron saállltják hlvrl a hombárba; slágodsilaokedik Is sss-génv, da 0 prseilkusabb ám a t bikk árnál, 6 kapja magát s ka gaboaál aoa kap, bosaadi a oobalikoB" a ilMtokst. A hstyMt, hogy az irva-olvssás fáraaaté tudományával saklaltá taaaáayokaá aa lakola poroa padjain, lakább fölrendeli éket as iskola padlására, hol a tanítási Időt sokksl agyasorflbb s hssson-hsjtébb foglal kosással tölteti al vollk, l. L tollfaUti—i. Hunom aaéri nom dal Boo<o a világ. Öregbe* dBak tudományban, gatdagaágban I KBaolabbröl nálunk járt sgy aaálléaaaii pro-fsasor Tapolcáról s aagy Islkl ryOsyurBvéaBokra Orosztony határában ia megállapította vioáklok réméi t a philloxtrití, Bizony kársa isOrsysa aegri <aatotl bannBa-kat at a otanya kis aárga fárag, mely rövid pár év a\'att tBnkre tsendl laguabb uolloinkoi. Bte»tfS tipr sgyaa nem hinti, hogy aa a kis sárga poi>a*t», „flilojtétia* laaaa, mely ri> ling tökéit ellepte, s aoa ia togja hinni mind* addig, aig oaltuaszárás nem mászkál. A\'éáa (liipir sjnlaá azonban aat mondja erre, hogy usa •hlté-hornyB< aa, hogy látni lakoias,aanam olyan á)lp*> atalyat láttatlanul is tosgsiral at joroaiteayi *jKffdr - ___ á mi kis tarmésrs volt kiláláa, aat átverte a jéf, a lepi* a paraaaya\'B, aMgasai a Bitotata, a a íai aégia magmarad — aat Mg elvan a váarvh^jté I Nem oaoda ka abkall aagy g;6ayfcás*gtakie, még aa afMfák Is mássásni virágáé*sá. Haj de kaaarvessa ia aáalak aa oktúkor alá I Jön a sittről I Életbe lép a polgári aayaktoyvvaaotés I Kt alábbi ugyanoeak msgáakWhelte agynarál iftlitita\'aodá OwtM« ÁmkUl aagyroáai pltaáase araak, mert asnogysam tad|a kalaslal magéi aa állapotokba; — arre vall iagaláhk aaaa ká-riUatáax. hagy a aiaoákaa asaya aJa citáiu a aagy- áa kuradaí ialua bírákat, kéritro vsavAa ftkei, bogy ai okbéi aorták a iihlyá kátteéf votáái előiráayaatai tárgyalásánál aigeaavataia poltán aayaköayvoaéa balytaágiaek kéelaeára előirányzott kBluégakotI ?!..... Ilyen lényeges dologban menjenek máskor taaáoeoi kárai koatá, alb. 8 aa s legérdekesebb, hogy a plébános ur, aiatáa aam. kfizsáll kém)_ aalfltastllaii tag, a pap létére a kö«*égi pótadé fizetése alél ia fel van mentvo r~ mennyire saiváa viaeli a köaségí kösiorhokat 11...... ügy látszik, feledi a ssant atya, hagy aa siajla — nam a ravarendáhoa tartaao dolgokért ((oa könnyen ktirmtloekéira koppinthai valaki. Vafialsoaaék eaak 6 a Mátokkal, e aa éevf-hllae a radál ,pögárok1\' aklU, aaaálkál la niftmriMfH ily fajta dolgokkal.\' Sátor aa altra orapidam 1 Tiaa talaja j Xaoáta PB, AL mMlai* Tollfuttában. Még oaak aabáay nap váiaeti al boaak»keá altéi as időponttól, mikor a polgári aayakáay*-votoléa és házasság éiathe lép: Aaok a réulátó próféták, akik borongd, vagy •eljoeon beaötiikll homlokkal aáalak aa ijfesat elé áa isoadlak aölát jéalstokal ae«*etet Wlor-gatö, oraságot aietráaA boayodakaakráis fBtfeal-beioek sa orakolaarf ssákrOl éá olvsahalják la* vább a Sti\'iiiái. Nom Isaa oruágreaditO káboni. Mindenki ayagodtaa bBvatyba dagbaija kardját és ae(locsolhatja kéaasa tariott paakaporát béke olajával. > * — A polgári hiááááát áüitk álaáalatt rsWáasláá háboni is aagyoa aaápsn Ssaaeasagorodik akka a megaaokoát bsboni-kereibe, a kel tragMeasikaa alasántaággal védelmezi ingé iréajál a áaiap* a bámulatos kitártáén, IrónkBvatolö Kt a vértelen a legtöbbnyiro a«lai»ágoa ka-bora megvolt mindig ás aagaarad örökké, asif osak férj 4a fsleaég looaaek s aig a löldnsk sgy romlatlan papwwa loasea. Erre néxve mindegy lesa, akkár Attá Mariért sdmlnlastraior ar, akár Jaésoáag Oyáyy polgár mester ar köti Basis kenetes kiseáé klaárstáksa kásaafalaksi De hál aa a msgssokotl bábom aoa log »raoá gokat mftfrétai éa Baéaalakai feHalal K miatt nyugodtan alkatik mindenki. A báaaaálotark ss autrad a liaatké etele, as aáyéaoknak pedig fentartó oiaaa Tokai a dolog Uayagét illetőleg marad aia-dea a régiben I Aaok a Jó tiaataleoál arak la, a kik el borait homlokkal moadogsiták, bogy venlábe, rontásába rohan a magyar nontaal: eaak hamar atag fognak nyugodni. Láiai fogják, hegy a háaaaatg jog sgiságoaeá lételévai aemmitaom log vasaMaai aa agyháa sgységaa ereje. A aooitot nyer aokat, aa agyháa aem veaalt semmit. Söt igen néaiul, hogy oaak ayaral log Beorajébao a saallomévai, ha aa a vailáa körül esalarandten állókat teljeara át fogja hatni, • Karaoaátak mindonekolölt iataa oraaágát fe aiő igaaságátl A többi aatáa megadatik aáktaá t< Ma, ff. mim f« M 1096. mféanbar M K-Aa Im* m Ifék áaaták Ma ralin. fgfcaaljiMlk léáa* »*ar tk alkar «•)•) Amt nfc, ikyékel «J«MW ftjfjf aagattbb énMk^ark. Afjruk »íutl«n •iivnk aiedéa duhfcáaA»évil llal kgnek ta *ewk4#i, ktff alkMMk aialaaewi nejével mHUUk l.a«>. 0 témáik békéi, ranéayi, myhlléel h Hét alvkr paéitéjáé. Ki M ipéétolt ilflfííf Innék élhélelt »«•« tel aaajé ttittiaJtaal, km ka mi 10 HiéWétt ktaláMlfaaáa l-éékar-léb Ikkel | ka a kék. báláik* an\'leieévfl éhérját aaulgéli.l • iáiké érdékafr, (awlk Mftgvi aa • btiéttk éi ti tfént tabvi lé érdakai), akkor tMiktl t Htn.aiáari kénen aaMt 4uibf- él Atataibáat léit *ép|iénl lltt tékll kejlaék aag I wnM alléra IÍ0II, 4a ligtjlk btai i bélé vaNátának teaplamábin tiétek, Mum lérrMbél ériaalUlak, Ito»y ok lékéi IU-tkéM a Inéit étpt\'inégl krrttlatbol (01 taa Un Vaapreafca >• Nfwa éo a* léje «lf •ly lekén, bar o* i néppárt amrvtééalre hirtriifil éi ateaOáaekai kijiniük, Aw wttjtaak Olt Dl lakjanak okoaak, miat a U«réé i aniJdek, akik a gaJaadok I Niw BkMV kagy lalknkbaa I kriutwl imllaaM k IMI énllklk araja tétéparfa. Vendjét aéf ott iflltaa, 0-tlntée a«okeak, kik a aklMI lillil életének, neniebb !ri««ii)itn-véiánnt kiviteli Irilt koiiéjak min 1110 ibiai Itt IWiliik aftarlkk bellin walal: bugy Buokre aaaaaatiaakkMvitA »ér.img|«aflk égi békéi .mag badaamráank alNIaéaa Up«a| tag aayirtaá, kogf hátiaaradáak a aa éa kir. éM ayalogtittű \'II táailéeija Hoaa-atááa hetyegtem! áá é» égrótMel mtfirlitk * Matat laáa vtaényaét iltnaá aa»M>. Kamata aortaaiiUa jáUak i at ért* 17 «agrdtiaat|é»al, A ■aátédoeok, a lohidnigyiik ; a kadiegyok éa a hadapród Ha*lfctly»lt»a«í I aiidfla » lt|.k n)aa»a voli, engy wagitpeiltAakré aa* Iáitok, bégy a ultf hadnagy aiiuat. A |é*l»allM» Vgyid aíaét migttlAiluk Mn éa émott Ide IgéaHak aeva Ui : Miraaat, KaaaalOrak, Király éa TrvaaMnaalf. A talaagarfagl lg/ lééi kamura \'trl aaréfcai A aali égeriugi Bgyvidt kamara étMl kotbiiré tml. bogy Métnlny fkader ayoavérl, HaabO tíyirgy kntlkilrl a«rfédik illwlál aé «ak kftvétkaiiébin, Dlian Héador IkpolSSl Bgy-véd aaaa kamari larélotéroi térléat iltAroiaaa, Ttraéaib|f l<tka kaiithalrl Ogvvéd Aakéniia la-mnadé«i, dr, Murliyi Knma anaag\' liyvéd pi* dig kir. al|éréablré«i klaavailauta kOutUiié-ban ai Qfyvédak laiatroaéha lOrölta\'tak; a7 il-ball Nitoléiy Hlndor ügyvéd réiaéra gondnokul NíméiJi Intvén kipotvéri Igyvéd randiltittti kl. H.abrt OjrSrgv elhalt kaaithilvl fl|7*éd lrudé|a téri loadaoa tlnndiléiaii nittkaéca fiat ma lorgoit Tovébbé ír, Taméi Jénoa ügyvéd Piriik, dr Puliim liaéo llgvvéd Tab, dr, Ijllop Mdr Og|f*éd ff, ICaaiiaa él Mlkoa (lyoli Bgyvéd Alié Ltadva aiékhilylyil a kimtra Ogyvéd lijitroaáoi lalvétallak, — Kljaf/aéa BáaUrpr- NaajrKaal aaia wbigyaiia Unnkrmi toilla kiiaaaaoojt MrittiPl Maiké aa^. Wmtitf Haaalk itygalaaiall ■oadoayvaiaifl i déli vaiatnél lolyrt lifl Véén aép lalbéba, mm pédlg karmr aiillui MOgj hagy OnOkaik aa litkal mtfr példé|akéat ffiég a nlaotl aidaiálal aam taabad HaaallvaM, Na art maik, akter «aléhia l«laai aaaiaiok pé\'daiai la kmják bévmol a akkor aam kall aaha a »aHéaaak, a béka aanliméha »yflka-Maaté aaant tr*)él Hm a 0tJgéfi kéaaaaégtél, aaa a pokol kapallél léllaal. laaa aa|d gylagé, lihiialaa aéppár*, éa árét •gfháat fiüf <aak ta Whai aa Wk aagaiahb éidaka éa aam miglorditva. avagvéa akiraak Mmlal a l«l<ll kkada ailbaar f.iiiiil 511 ik, évéhiii ilbanyt llaty-ltarIlién 7 a«ai. "mküt MArléw ki«al itibb ryi—t« Tamaiéaia ho ■imsiaa n MnmmniH mwhiw, iiinu\' ik. él plwink btfMtij/ityill hé Mi-él! tartott rondktrtfll kOngyB- aiEXK. — Nftlaaéilial Itklpii kir, A kaifball mm kalh. lOgytaaéltaa .WynkwM lakol!i-|a aiapi Mii larlaita alakalA nyu\'éaél dl, Hita ba ytatig iaaár ilnOkItta alatt- ~ Uáiaflr dt. faublngír Alajiw ICtpna igtigalA lartmi Hév bluédit aatybia kilaltalti K •Qyakarlé ikkuk* naaaa nlllkt ia haiinát, i ai lt|iaég«l i trlkftdéin hawlltoiia. - ltUai a *aaa«a iaaár idall é<baig«iité«okat éa lilolvaata at iliBTwkélyikTt, taaléá a kii migvaliaaloiia tkaé«laiUiti — giaok lalt BUlnliUglt\' Öyttatt, fagyié Wilawabbck Uyala VIII. o, t) aljigyaA jjylry Jial VII, o. i j alaitérOa Béréay Mador ▼111 a I; ellauAr Vaflll U|nt VII I I; HK káay»i黫. Harvélk latváa Vlik a t: alkOa|V» léna Vamily Xailéa VIA a. L — Á aag; kaataaal aaá pl ta- aaji*** 1 aatpiiabar Jl éo lartuit vklawlwAiiyT liléién a adtaiét léiaaliaaa oél|éhét kiklklMi lliottiál akt-ia|aa»lal«» |«<a>la)él, atly martat halát Hatba ■tal, ktgy a CaiBBary-alvá la a kiamil kia 141 B ééu viaál aailaii alttráké i a véna lalaidoaét klgaaé lOkk miat «MMü ikOtymOa Bl miotéield haaaaáltaaalk hl é aélri. A WÍiIiin iréatl la-téakidéMk nmélhiillii aég ai laiOa lalyamatbá NkaMk él lay Irgétébh tgyaléra agy tág Aha/, taa kakméia kéádéa aégu\'étai tyar A laé^ié-mim váliiataiayéaak aa dgi iréail tálkáé ér éikildlaél tapaailalva, aim latalkidBaü aioa, haiy ag|iaaiak, mínl ugy téiahan a vAroii klavbawaitllilaill la IráayadO tégjkl, idtado amalaaiaal akdaa hatolyámikai talfágtéh haaa ■Aha ima Moaa, ki>i» a hatéaés B eéln almlaa, aklaefT Irdakébaa téli janiiul klvénkito éltW tála aagkmiüft. — aéftj ItlaiU étiaaáaa. Rima mag Upatéal innitl iHNtli<M|tnii*t héaiaar* kltariidt rakoaiága gyAimilja Ü5>éil délutén aagi aáaaiái w(illőit mint végbi KlklMtia A tmyyknmmi mmUfllM, ktliiiok, Mi/üti Mi a lotyé ké lékén határnaitllag ktamadm, hogy ia ok\'Jbar hé lolyaméhin Itaaiadaa tartandé plaoér-mmirm naaoá, mily aá«alúMavatiil Oaaipélylyvl la>t OtatalBiVB, lépvlialiall aaglt éaiaan knvlialit-lll ITwU Jlaoa la Mmr Lijaa arakat Mita Mft — A*é*gy. Üíalaaagjm Mtlaféalénik |aliatéit laarlfll a réraagya tarllaréa aa IW4. évről hét-mlélwi éa aa Mnn, évi L, II, éa Illa. tflgytdra alfllrt Smman l,6éQ,éH6 Irt ÖL1/, krajttéf ypmi adOllaaiigN IBWkaugmatm) ho végnig balltétti-Inll MM.Sél Irt Sl\'/i krajcár é« Igy a hátralék tAII.RM Irt IS kroár, — riiuUmtmtyi dijlm a Ilii, ho véfiii hélolyt 0107 Irt 04*/, kr. - Ai ilODflnk Mivé klaatiilib<il klanámitoitok, hoyy Nkgg-Aaaiiia várva kOittntégt ii /iy/oM adéflitiO aa igén •áraagyt lirHIilén, mort á aagy-ktsl-•aal kir. adáhlvatal kirgliléhan a hátriilokot éa ai idilli, év aiil B nagyidéra ilfllrt adOOi\'uigrt augut<iaa végiig már wlntigy 80®/, Irlllittititt; ti utáa koviilainik a hmlktlyi éa iámifi karit litik <10, ai kW íwti/hii St, a radálorégat lé, a lélmfimi/i 80 éa i la^élrai gl Mániákkal. A liinimll adéllaaidk a Lataaya karélitballik. kik lug. hé véailg a knrBlbiltil 170,000 Irinyi ■détarloiáaaknak oiak it uimHkil tnrlMiHtték. — lépmllil aaaaaalaaa Kala*áraaa-■j>éixa. IlUbivirniigya larttlatin a lalkéau al vatalak Baaaaiititl kiautatáBil narlni a tolvé évi apriiia hé t-kll aagaaaiui hé Bl ig larlidll1 IdoaMkbaa iittlitail tt-auMia 0110 migaalt éfiöí* rgylt, likát a >aagorodáa HlAV —* M*gf Kanlnia amlUáH idnaiikbaa a gatUátéatk nAmá 305, a halálaaáaahké 361, takát á Mapotoéái éé volt. — Vecyaaaláal igéMtlaL N. Kaniaaa váná htgyaaaiéal kérliti agy lálatik a légi ka> tékkaa mirad. A aalairtrtá»|i péa>ttgyigaaaa léaágnél a hé Wéa volt « biérktaakt a|áilatoh tárgyiláaa éa mint lápunk ma\'akai l#iaBiaa>\' a lamaagiiábh ajéilimt Bum/iki Mér a jilen lagl béria kéét* ■ l«léé taaaatáa rilBrmllaa yaayal K ai|iokbaa K8f(WH?|tyé« 0Uaog)m.) aniuuyl íkrair Mtkaa aa ottial I r, alikAa«ég elnökének VI évei leánya. A taattéa a midé újév elaA nap|éra mit, mtdy idOttta aanaban aeaml IB rBiaaények klat nant lihetiM tabkA papot kapni ée aialkw a körOihigyi htr. hltkBtaágaak ültömé iabm[i, lakéul iiirlariét aátkll kellett polaa aa alémij Hl aétakaiitaai laaa klHUamay tél Pitb^ Jáaaa aklríekégyi raáwmmié lelááaa ér)*aBi>éa, aaanaal Bakéal ajáaikaaaM á pá pl íaaatléb elvégaáaéei. mit a gyáMaéé oaalid aagy Hailpnal ItwaAxl Aléáap I imát aiadnit aa aláaayl Mfct lidvefct ia téaaéa aagykmaaa gyáatbéalédet ttrioil aa albnyt revakala MéN, MMlyal syétjrféWyékkal álltak kfttal a ralomaa- | iBa gyBlékeaél Wll|áfU , — léttéVIrégaét Kapunk égyik béré\'ia OrtMBlaaybél égy Iria.én Itpréaak ílmaU virá* got klldltt ba hoiaáak. A rágI Onmeft at il/ee máaoéwrlAiáabél aat aaiktAk jéaotal, koai büa>-né Aei laaa Vlgatttalálóak í aa a remény & némi vigaatialáa i de mit ér a koaaaO ámt,ho(jba olyan Igén gylméloatalen. Alma, kOrte, aadva álig vaa. MI0 volna ilég, de moa> már ■ legutóbb Idéjárái molletl ifin leket rimélnl, hogy leíjmn megérjék. ram lagaM kia laáay. A neaakbaa »gy eokieé lAratbinrt 74 ívta ttnytát atvaám nagy peffa rub»uj|* atajdaan élatvaanélyhe ko-wM> A dolog egy ilr\'éa\', bogy a leányka a aagylB<adében a iraflkmaé«ál butélgltvétt. ia> béjáaik pnffpi kdkél én a eym\'é-látaálékiiaa áa tBaet lotoM. Egy, a triflkbin jelenvolt gntal amhar nem lArHie atsal, hogy kaetM miféléi hmi, gyeraan ilkméla a báláiba rámáit leányka égA rnaéfáé lélépnl. ki itédléboii ka alaii kalyatt íólylAn nuik Bit tokogta: „kérem ai hántana I* A lalal ember lyora liaá\'égéaak volt lAenán-líil(T, hogi a lááayka enakli mkljábea eamna-dett kán, de Mtlünbia lértitleo mm*. - aaiammuknaak gyaiáéa A Uputkbtt jélaett Itltoauakia gyOUat gaept tt tbáa df Bt aégiifUtUIk a »frakal*<aaa* TiadlglOhaa A rbAddrkitpliánya g réttérdl gatlma Faraaa alka-pilány «otrialan. A gyBléa alég »laáa totft k, a ittiaiigédik élénk réaavitelével, iítrgateln Jikab alaék m Hléal aatakeailat nélját acaatélO huaéddél ttylloiti aig. Filnlvaaia aa akpaaa-kályokii. aíiliai a ul\'éi a btlAiymieiiaiirhaa léváhagráa vég«it lieado (óltirjeattibirB agyban- \' gulag illogMott. Továbbá tárayalták a mnahn-adék válaaiál a itltüiigédik kR«atakééire. Kir val a tok • ÜÖvilBléilkwljiililaát mavevea mag tagad iák, a aBUmuakáauk ilhatárnaiák. boti aa inárhuéálfkii ibrdutuk orroatáa vágat* HÍaaar Jéaoa mindeei námatBI la meimigyaráalá »aak-lánaloak i mai á tyBlli véget árt IRODALOM. a aár ma léiaaf nipa i mm kaaam» a iiiul végén a aadara laallaaal jalaal iNéalaaMÍkaa ku (Orvénjrt atabatl aagáilak, áa agjrtk mmiIv Iiialiiatj larllal alaéaat, aal li*a la aatrklgl, aail kaaaM, neU I* Italik, ual kanIK a l»ttí«a, ald iHpIl to I ■uniti a toralilaamtnt. Itiaitiaam*. A MMlk |Mltlv tlrakvla alaéaaaak »Biakiaaiaiii aatm. Kartaal at wM gaeéalaai, a If mmkt a aaah aa Igáét InliflUlaal Jattalal aalka^ éa Urt avllal a Malllad art aéa-liéak\'t It tla4lr*é4<n IwUual Irll\'laallaéaak Iáéval | A itT ata kívánt Itala katalvaí l—tihaéal. baaf Igtalt katata aaragot kaaat fctMlaaka Aa l a héktalr palalat a a hajMlt lalktk tgiaalat vaaal tlmri a laptkltk, ttak aa igjlaiait vaa btalrva A IIIT klraéalalMI KUéakau tttrall a akti ta Ivéakta, mllr giabltaáktl, aalyak t kan Jllalk • aa M i\'giitgyolili aaaé*aaallM IbgMkaatatjkk, Hlaéaawl alté aotlaa U aiaétatlMM t atarar lnialta Waklt kiUaJt taalgtlal, aal Mraliaaitt la alf laeaél aaljratk aataáaaa tfljt wagl Hk 4a atglUI oly atultlitaigl itiktnl. akt A Itüt MHikitlrtl. rwikiléglillag Uktttilta, kigy Ur ataataawa tabtatl, Ily laaétaa taaiily Béh, MjiaBltl vlvt klaalayaa, laal alli klvaaaaak a kagy tgytaáiya té aag/ éalgnt mlglljlNlk áa Itwlakta aaaaMfa á Bkl aak a t liliialg kllvlwra alkl, akkaa gyéavhkMIk, ta aWtl lakarai, kkrUl láiklja It. Mta UtkaaUll, ata préélrUk, aluéaat ataaaé kanllttaa Dnttlilggll! calk ttltalaa la tytl, aki alaaaéla t tltktlA áaaa, lnéalal t kaka aat-lyta, tall taalklvll Imm »U«U lalltaal aa Iwáakat atlavaaalét i« — aatéBlb* vlttoujialtk Wtlll amk lékn-ilgta — vaUkat akk aaMtilval! alat talmllittal Igaaáa karaat klatlMliyikktl taalgll kl laiÉgltil á kaBaataa-Ilka a krlllkt aatttM Uaa kWtt »ma*a ftllttkal .Rilllklkal\' kMI á |kx Kaak légM kltlvilk paUaial aagnlgalak taltilalt Sp ttji Ignlaakaa tkaakát a.lkf iMBiM omiaa watK r-|fr- tSuasi giikiiak aér alá-aaatl, éa a jkalatlar ataataiak atat áttét Jobbaa élaaértk ta tiaéali BraBa a agiál, kagp kaa katttkta ariaétg U4«k -*-tir-g|- a Ml ttanWtllttk k lllllnaém apH a ka kaigltltMl Haaélll Ivt BééliMa alaM Ukéaatgijl MMéMt k BIT Iraéalal kjrlimkH a ataktltgaijék vŐa-amrM I paBUklktl. A akr MUatlia irt tgáa lm 10 ái ■aaahna áa a Ipa* olal alavyil ttlakijln Matal t Mvatkaal tlllaaai MhtV4 1 kaaütéa ki Ptmt ,aaaáak aeylk miratklt ti MMvkmat, liglréaktaikk WlilltilUllttk I lakétaak amliaannmk tlrgyalé atikkta katiltaa kl H*a tllltt-tU ÜtlV Nany Kantt*. ^ÖlÖrldk 7*1$. 11 ÍypMi MggMI *H|MolÍ kft ataMJItil kffa, kitm Wlfiitiwl Wtötf ttiíjSttlM vtll alaaalaalo. ttaatlaatlaa rótta. pftHtikaaalnkat, mMI-dMltokat f hfaintikaaalakaf Ii fogta Ik0*fjif4 kwM TÜrra-UiUr*a«KÍ4d» la a Mii* laké bffrfátfjla tép eajliaaalga t»kínt#»éwi 1 u*r4Ámm um 0?l»flf I kag/tülke foltéi t tjrlwWwaífff! »Af lan/alf Mtyl* MMMm MM Vtttl Vatfél, pataijai e«a«i*a Ili/ taMabl balaaiaeat tfp&JUk, kgf«, mát a rjmahk alatt ftgaAUatt kfaelgaf llnlgataH aielUnk a jaiaalagi g^taüélai Hrtai^jalfái faaru tartkataak lilg/f aa *réeliwaata TitUmefva, 78»*| i Málta fllAabig Maaayaa tafttf la« IMI, agyelgaa fcjtaafafi nH. (I inda a $ a aaaaraf tltttaa-je«ab*tt ia nm innw< titt arat ii OMkvab, flei»blajrlakl uuml, IfMÍJbk »tk) frjátÍ»M Knjt irtatni IH H tik* aaA l\'flaévaaabb Atkeaak tagf J<Wf#«M ttrtéafcaélaJ balylk a iftllMI Mftl l«M*al Imi l* tUbbaagr aeftAtaggiaftt la vaaeeetalt kéeH»»«, aala ^Ak tárgyal tArkaallly raH. Baeatta wliwlwj nlliaa HlfWltaiíOÍ a«a»Aafak, *pl*Ó4tfk AaNial fl ltW|éaek mklaa alntlan tajpitftVj réaae a Ilit vMatalbaa ftaaatt baalak alfa tílií ttot- a>ag-aaafttaira. Batabla blafagl balfaattval a kaftAI írók a a kertit tai(*ata|f|fllN káajaji allataiké mb§ mtatllg fbglalkagaak II a rakta a bartAt atAfleilb lllgi |»r«rr»wwlle| aa aaaalayl iWiaalAtlIba aaa fcgiaita Höajnai balraetltaí a^g/ar fréaa-fii aajr Botiba T, tfatfhj Jff, tlrtluAagal, Daék Fara&a, g baaa .bálért* *aa «taaigi/Mf( l««rát rlia/il a ía|takíB»l Ijaaebb ttrlleéaael j PorfattklAaa, IlaltaTMaaly a alatta-iáltíjf aMg/liaefc tltrtif HatAaggal fafelaitaaftak. Mtrakto n llll IMI It kftaAtt HataAlaraaAgittre torta-taftl i egekAailgg A ifit! IttkAil kAalaalg ala|iJA« w ma la a alarlM Iiaak4a alatt AÍT Maratta bartátajka aépa Meteléja, aaaklaai, Jtllima, awffaraa rlaeJketfee a a«|/ir Araalma taklateHWI atlté l MaMNtllfti A .Karakla la atyl\'baa 41 Mg lm, wal/ek Mtrakta tWébait, latfééi, ylteaalt, aaaatalaa UalAealal atúAfcalt, ut* Cttak vilajetét, jatHrmft fcftalAaeéaaH, aaablaail a aaaklaAll aji Mttalatfll i »a«fartaal A .Marabla M utpr UHrákJla aiindaaaaal viaauajalra MtftMwlBh Maaa* a»Htiba« tMalaUa aa araaá«|illlaaa #bkaali asolfil ^laaétaláa Urufiai), faafraykaa, aíhaagTt* jihnt acfariat lalillAl rtüláMial I taaga flaalkArHHI B fivala» a baaaa A^bM aiifaguál fogva n-mcak, énlakaa ftuaia lnaarattarjaaall alaaaiááa^al la HalfAltlA, aijriaak-ial agvéaliatainal I tflffltnllRit ta Igaa |l|lal|ii i Bbbfil aa iflaaéf « liftíttíirtí atyta —* kÜMÉa nH-j Mélail taaétmaMB «lvalMÍaé vlaMafaU a ialki Ba-ITi?f*t IwM awf A mail llttraltai a HMag.rar9raalgi| iéjprajai Tlraaaáa* Ii a rta^yar tilafajal irudaluni egyik alafl aaabléklalll/a, at. Hataiaan A.t blrAltlk gug a moadlak illa kaétagl llllalat. Pv Hatkaaiin A. aaarliit „. ^ A tSÍM fiak tAJfjtíal IWfltti My* immMw^ü laaaakedlk.^,^ ^ fMII aialtléra vattatkaaé váalataa AitakíaÜl aak Irtlakaa la CUmét adatát AUit laaaa. Lagbaaemhb a aiaaka alai a arakig atpéri! aallé faja««t. A felhat a atpMIaai kajlt-Ugat balfaa «eg#gjalla alakén vannak itt rMaearaaan flMBNbgtaita. M »M nallil éréket a tlaitaaaég«a balvtit WaUMt • aiaaUaik gaai gttdac nlytajli Iradahaatkbaa. IltAnom, boav aiaaklia auall^wbb aaffUágat láaaaft g g Éa«éHi«att atlaataHaban rlm«i\' A\' .Maoar Napra^( Térm Agl^Ueetalag btrAlaia aaariat I Jirilli la alfa1 j,,. liaaaT ntprajal Irodal-ankban SKf kIHIéaa aaAavtlatg aaagtetafai ailailaak kftalla*t nia* ankar tiaagatnaak kell, Rgjlk lagkirAldbb Mtat a lag* HtHaaaaa» i*r«fita«aaaAt, g |é nilgrt4l\' klgaaalg la a ■agAgfaHak poatoa tlaaiaelAea, lairAaa A aiaaka, alil W|ifi g NgktráWhb ftinlgaiankAk kftal Igilagaai.\' A 9Harg|la la alfa" giiatagy 1(1—14 lawl takjaAalaahaá ab Mbar M IMg jalagik gtag Ára I M W lr ialll Art lii/tM taaa Hlnlan 10 allNatAt aalitigal agy tiaatakat Mim. #. 3 fél fffÜfi J&i /*Üá <ÍaMÉ jÜÁ ) Tgf/. f%ti(: (RAatfKA, Haaag a fearllAaM a%rf MÍátra if-, iiaat, vlaaaaaftt) Ölj ftMlíg g fclgfö • Illftabtli, í/aliallbag l Ott vtnH i fé dfiffilAtatdg moglo-Íiftílj aki oolMidéfl tarirtéli icé|éof típidí/él, > itttlöJedf (iiritti Pgiib6i4 abbéi • giggwbaf }|giogbá| in: l/nbtuiai wuáH ag agéga falu -IjöI ; d« bmdrHfOl Mintff VöfHi m#g aa gféag ?ánnag)fébOI la, lm n jó lgien epjUHti • g«r-kAba nm kQidtíií volna goiMá ktején. Jóm): lljahij okoa artg aaaaorif ran nagy ialao iAldM- ( Páni: A le íalkadal la mafvaita ugy-tf Mid: tíixoiif aiaitn natn. Jano viaasaadoll bjo- Jéoo itam aütdoüJallUL Jniié i Ha (ha l|n|An caab tréfa v*lt aa cgéüj Fárii néni\'Talán caak rlin akart aff ki* •c«i( Ijegílmil. ín mag (udal)an lányiéig (íiliidjiirl lialálHa kfaaradiam. fia moat oda titánnak liozzó, ha IáUul, hogy élek (alán üromtilal Olalfta aalvlra. Fént I Hall^aü, Imflgaga la Ma áfiallan laramtéa) Caak agyaaar. oiafna ea léged a ftiivéra? hanem abból aa OlaMabdl eaak a máa vllá-l gon boniakoanlil kí* Aal gnndolotlt ltodén tütnlc jdkedtrambAl r^lagatlalak filaaafanail| n fonyódi bakia?*komámnál? hogy naak Jó ketkamböl jálaaollani aal a komédiái ? Ki* pUfüBÍliílttí VOlííS" fí IHAfI a aaaralallfól, caak kaaa ügyében latiéi volna. Jattd i Ja, ja biaorn alef#n 4)pugglilóll volna* \\ Julii; (Sáliéi a fogasba.) De hogyan aludhatnék Ilyen aaéj> nyugodtan, ha gonoaa volna a saPra. Fáni i Hogyan? Ugy. hogy óU bann a bálban laláti aaliogyon ati lud aludni; Óiddal a lelkíiginarala .. Mog| liigonyoaan Daraci Falit - viria viggaa; mart litnan lávoaott atóbb luu/ímtóaMVri!, légad aldiraínl. Jutti* <ti9|8viy tlrírh ^ í\'iíHt: Jól mondod: biaooy exegóny; mart mióta el u sárkánykígyó aat higal, hogy léged altiaiilUHt a láb alóh iilátta aaeli mlndaiél kaiéval, mint ai abw nrdAg Slílöiill HiHH: Hanam iaaan majd tnegkóiaaóm én aal a két gnnoia kaael. Moat legjobb leat, ha ti keltan aaép éfii\'évéUenül Itt a kertaljában almenlak a lamaiö mallvili aórflba. ftn be-várom Daraoa PaJti; baaiélnam kall valau« Caak menjetek, mart bál Itt fOlébrad aa a gonoaa teremiéa. (Hiia» /aal al) fttnf r (Affinnn tnf^t) Megállj,- te flatal boaaor* kánv, lerántom képldrói még ma aat a liáthifí hóft a lélíalu áaame látlári. Bélé-méaa ta még nta a varamba, megállj I (UligMIk g aalnftüak nOgl) Mlilayt tuttitet milaatgkaak a flAMAnH blmaataaaa, g aMgtaaéaílkaak padit blraiaatattagll klkllp aMg. Aa Maiplgaak baaaéai: OjpMtra (Vaaat-ataa It.afl) ktláaaéH lÜHIimill aa hapbata Waafcal nMf IHytkaraabaééaébaa Waiylaaliila, 0 8 A R NOX Hullám Irtat 4 taaley Halat tfatytitla.) áfnm : íA égi alglt bataagy a karti lataala) Olyan létrád! vagyok, ugy megviaelték teatemet, Ial-kamat aa álmatlan éjaaakák* H^j Pa|i, Falt, i ta bldemégad vari al aa én aaemeimról a nyugaaalaió álmát Ra a hídegaég hoi mijd mindkettőnk aaaméra dm Almai fOlMi Dal. ftjgaakára Ajtaaka jW. Vakaaaaaylt |Waa tMttai ■kavil aa léaa AWaa, Wg la aaai Naana Ai la fina. Alota, Ataaa, Aáaa Ügah Havat] téa TlrAgaaál«a. Iá aaai baralaa baa aaivaaava, Ilit] N aH kamrataaara (Dal aUa.) Almásunk attól aa tdvOaaiMt, ami Még caak laai, vagy tatán aoha aa lm <1*411 % tagat »j>aaafatj4|Ar* aaaaMlt toktayja taaa.) 4 )•!. Aftm (agvaéll.) A$nn \\ (Almában baaglt. taaa.) Fali Fali I atr. (Mpatlaht a koporaó fMala .. ityaré luRBunk Moadul a iialott... Kilépett... (ttaéar agaiuaa m»alalaa.) jÖtt.vr jón . Jaj ne eregggi...»\'»> éJpg_____ jó..... Arad .., (A aaattaai tájaik) Arid a Vtl« Hullámok Huaaák le,,. Egy ggórnvalag u Véraa fej (Juli* BgalteaM atagfalaa.) JoO... Julll ti avaaa Biivámét ?.»» Nem adom... Nam I ném! ,M Na tépd kit (/glla aaatlaaia tAtaalk*) 6 jal. HiWa«(jg) V<üt Hntúl: (Laaaaa, klMlalvá jOjobbrAI.) A Itágban agy lalket aa találtam. Talán Itt van na in egyetlenem I (M«gMtja Afgaati aaagA^J Ott al-aalk aaagény. Blaonyoaan rólam álmodik Milyen régen láttam aa én angyalomat (OfiaytrbMtaaAal) Milyen gyónyórli taramléa Mint agy alvó, ártatlan liliom. (KímMii baagA.) A0Mé; (AiaAbga.) Mit akarta Nem kallaaa... Qyilkoa vagy I Hatót: (MagéMbanian.) Caak nam valam baaaél tgy álmában? I Apm: (AhaAbaa klgkMlk.) Alkotott vagy...... öt aaeretam. (BikAl.) Hnhi; Isjnya, be roaaa álmod labat, angyalom. Majd mindjárt Jóra fordítsuk. (Majái baaaA taagaaékó(|l*) A$nw : (Rima* MkallAaagl MvtaA.) (lyilkoa I (falagrik aUaaáty)* lilaat, aagakflai ibrj ^eÉlfég I iMagraga^a.) AgnH I angyalom\' nam ía» maraa? Apm*- (Haraggal! Mit akarag ? (T^aaaa aHfAbaa /Urvgk nyijaa bAfH.) Hocy megtjaeattttéH Alig ( wm éa Miaégbtf ItlkMUkoani. Kiaoaakat 19M. aaa^iaoibar bó II áa ~ lg áftnoífwrh Kiboft fáfi\'M rm*m kél at«Ngatjg) Honnan jdtiéi r ktfyan /aainil Ma? tíaiw: Futva, btíjláha aa awbar>> aM, naty maaaaaeéato* (toadaMam: mn Mh vaa i « naat^ik. réitk néplaéseal. Hm balak boaaéd éairavélianll. Af*m Mióta Jáaa ? Hu* Napok\'óla, Aqnn Talán aaagény-legény lettét? /wat i Nam Mltor inaan aNuiaiiam, mag apai áOlan a gelemóri c«ardáig Ou baiaafOJtlW a aaárááatHi. Agntii 011 vetlál mogtig? fwmi OH. Tudod, boff nam váfyaA raaaa díot* gon; mejfaaarew a gaa4aa>. H bilfim vall A telei ki ia buttam nála valatti ka aarvaaaa ; da aatióia kikdan fordalt aa idő, ottan voMam, Mim a magkMaOlt váa* dormadár. Szomorúan vart a aaivaaa ott aa idegenben ; majd megaaakadf utánad K|y* aaar caak lótkarakadiafli éa aéaliaai viaaaa — Mii aMaliw ataJum aaaiaaanhra, aéflk glrijéban mag-meghugódva* hagy mag aa láaaanak, mag aa lemar taoak. Ajnm: Vakmaró gondolái vall lüaá Ha valaki meglát áa vád lemar i elfognak, bAHÓnba vigamk. Véga lati volna ggabad életednek* Najry áMoaalra valaHaá f«j#dal, aaagáaf hala. (Mag^rég»tja) f.álaalk, hogy nagyaa atemtr. Hat* (Rivaal) NsartttaM ? f Hgarallek moat bg eaarailak halálig [ aam élhetek nélkQtad. ...Aal a bolond lattal ki batártalaa eaaral-mámban kOvatlaat al tavafv.** F4wMimÍ Üaraoaiól Égette lelkemet aa le. batf éppen efótled aaégytallall maf. Vérámba Vágtál aaavaiddal la, mikor alAita pirongattál i padig luáiam, bogy at mlad oaak jáiák, .. lelteiéi, lalen iöiMJÉ t^tá^t akkor én n velem ? Minden egepp vliwi HPHSÍ nyargalt áa várt ggon^aaiam mindaa ároa, pirog, párolgó vért, mint a véraaoti^ai ranaváá. Ágtm \\ Padig mondtatni bogv na bántad llaraog k falit. Aa nam volt utadban Akkor mái lánv la alpuaalult \\ nam volt itvakbaa aaakt. Ka ta éppen akkor vaaatatta^ aaaadat tíntu : (MagadAntal <) lgm» lg«B. Dá aa ár^ag, a féltáa, vagy laiaa tud^a mi magkaMáká lalkamai. liolond voltam, kóióanl való ba« lobd .i Meg ia báBtam itUemet Idbtiaaöá tninf ahány a Vajatn eölá. ftHUMM M| án eorom.M Data mag válthatnál, Im ilíipiAi Apnfi: íMaglapaiiaaal.) Én? Hogyan? twét t Kannyvn, hí Htvad moat ta a régi. Atnu: iH|maittkkat) Aa pedig máai ia a rágL Jmm Nam MkOdlál ia boau balálig ahbóa a fáluhoa. Ha i|hAn eaeretna mág, Itt kágyaé valam |óaa Ap*éi\\ Hát a birtokkal ml tórtánják? ifnlot: Add al I Nam partnoaol neked moat naár aankt; IKtfifl aagnnt libétai. Aitan g|» megyünk maaata, mieeaa, vaMová aa 0f» aaág máaik taélére, Hogy blrftnkat. atvgakal aa halUák többé Karaaataran Üt léaakál rakunk ott; ugy álheiánk abban, miat á melegebb oraaágba kdHötölí gertk^a- pár (Aialalt Agaaai) ttgy-a magtaaaad etí f ugy-4 al|óaa valam? Hnhi: (BiaaiaM takintattaU Hátha oaak ágv mannák al valad, hogy Itt hagynám mlndaaawgt? CMá a rajtam valóval 1 Ufaait Ram bánom, akárhogy aa. Ha ágy JObb mint aa ujjam, caak magamat aa Stolgálatba állok valami uraaághoa; dol> goaooi, fáradok, altAfOk, elsaaavaáab mlndaMl, oaak ta lágy aa aaytm. A$m\\ (Baaaaaraaa.) Baagány Fiatal ta ignaáa eaaratia engaai. (lagiíaH Itali) Mond mag IgaBán: mit tannál akkor, ha agt mondanAai^ hogy nam magyak valad? Halai t (Maga aH wnmsi mailt ) Moat aam tuéoaa. (Ttmeii) Akkor áit hiaaaat: d?MtÉ niM a ketten Apm t (EifataAg.) Itt tovább nam maradhatnak Gyare a háaba, elrejtelek H*téi: Áldjon mag aa ietea. amért megtartottad aaaratatadat. (Waibiiiia jeháaa ai) (falylalAgg IHaiaaglI ) iirtti nsnatrend Jinétpi J4M, md/M 1M Kaakm áll—áa. Indulái I Irkiiéi J> lakiM I IIIMH __ , i | |||l f { i|l 1 M*T««MMM UOtt -.....-— — —--——------n. JT, MikM. A hektldlti • Nyilallom! • m, Vt 4 41 ragg, Igy. ». I M ttf$> ««k • •NfllVár* olmll rovatban kbiflllietfl. )[ m. v V 85 4. mJm. v. II M 4, a. Kami i rovattal iionban a rnrkmaUMg A iy, v," II KI eeie ha v. II M áj|«l mm riuiliíkvilk kÖnviilitiöL\' Hi ai Iparleeíölet JB v, v. I 10 Mit I y> *•( \' W n|. igynÖji omkagyaa elkéteoe la elaaéhea a eé»- % i, | I M fJjgJv. *. I 11M Ütfi táet i Ily nlOrt akar elégtételt Marrnnl, tiuék a —J.., i | I I .1. lap tladoklraiilábna ifinnl a nyllalkoaatot iimI- Mm Mi Vtl 4 011 regg-P* v. 1141 nif. lymaa, hol Mionym ktteléil díjért majd löl- Lla. fi ». 4 14 a. a. ».».,* Oé regg. veaalk. H y. I 06 d. a. «. v. I lé d a. m. r, 18 é4 éjjel m. t.jlO 1(1 eeta 5 IV. f. 4 él heg. «. I II re(f K, ». ». 10 — regg Mi «. I 49 4. a. •9 <e. ». I — di ti> Vi V« 8 44 oele A W. *. II II 4J|él gy. r*| II 10 éljél Umrf\' trt\'r flST1.. "Jánlatok D IIML. y, I flft d. ttE, lé t^jal (V palentkaaaW QT 1 T*éémaém. , \' Vf Jr* yhr^ laan jál klaaárltva, hHQ • fi^ Jlr / nflan tlaitlt, a haa»wé« sciicit-í ----- / jt JóUlUa Uaita a ár-1 . aaaaaaa A ÍV /L ***** • WiámmMl illjjftfl éa a kereknek knloa réd. I / ^V m»p—. I I III mi, II II \' i .ül I......... \' MIMII IIIII......... III . i l——M Imilitt ttnnipi imakínyrik, igjiálitéi mindennapra isóló loakSnyrik magyar és német fordítással, egyszerű és diszkötésben. Imaköpenyek (talisryiegtinöiirabb sely euiböl aputszo v etbtrt stb. * Üdvözlő hártyák ós levélpapírok §tf nagy választékban kaphatók : Fischel FUlöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. ..... ..................- ■ ■ ■ ■ KlAflactfal frlhliá* A H £ T politikai éa Irodalmi tűrnie hatodik évfolyaméra MtmU ta kim* i JCtl* JéiMf - naantatáN I Kátar Taméa j BaM éitgMétklHk i Amtnu JMM», JMhM JihS, Ijwlut, K»tm Ámhr, U>k JM*. tta ithUtii. guéag tehetni k MM fen (ykutlk A ItT u «ltuékj)ita4i «Htl tO wikli. nl Mánk ée«| irék i.ljik mw Mkl » m*m ktllatwM mIMI ta umI-J*t. III <H|*Mk JdMlk ét|Ü u loHUIoMhin. M«a«lvtUUk m» éltgnUt | iU M<r>d atafii k Mm, é «w pmmtmik wllllklédtg tUlnMHitM i mW míInJ k|Mi|M*kk taMaMtik • Mrftai. Nllllkiku k IwíMmWi tg^Mtet. ttanré. MMk tmUkM léllk ■!■«( • Mt maiytiél 4> a éMtalM »iiii | latokkal ktMa ,Krtalk4k\'-kea r»|l«lk*unk Bit t ntlkjt wl k*MMtsil<k mm a Mirar liWtlkmlMía. 8kí|iIwhI»Ii»I kaelMaMiv*lak Mlaét| fiUoMk*aak, aa aklaáUi !(t»»t H*e "Mg* alatraaga Irék Itjkk i KÉT MtgtIU átyii aaM Alt, mitjm |míi{ MraMtat atatkalMk. Ajlit\\|ak lantit latikkn la a Mratl kla^aiig mtiUMW. tilagm, ttea laalaa kaaikM. KISS JÓZSEF IMéaatM ttgtm »m M (M. rtlim B fit. M*tr*ét«n t M 0« kr. Mkitatványaaámok Ingyon I IM l-l A N(r Mlééktvatiti liéigiit Vtt., Kmikit-klmt I aiéa • Nagy-Kanlma, raOiflrink V«l«tl msnetrsnd AWmyw 14M. Md/w t M. Kaalam álhmáa. Indulás I Erkeiée BaalaaéfH I IhMh él mg. mf. v Iá 4. ajai. V, M) eetelaa. r, éA édel H. V. 10 \' Zala. 77 aa4m. (« lap.) VeMáe aaarkaMlé i Dr. 1.4 a K K a I I-Uptulajdonm éa kladá I r iiciai r t L 4 r. hétkiéiKI tieaei ■. J. kaljtkem. A baktldltt •Nylletkout< aaak a • Nyílttéri olmll roeathaa kOaOlbeUI. Caail i rorailal aioakaa a uerte»aUMg mm readelkealk k4evathmll. Ha aa Iparlmitlat igyudji omkegyan elkUvilte la elmében a eér-iák i Uy aioa akar liéglétilt léernwl, teaaék a lap kla4oklraiilábM ifinnl a nyllalkoiatot itamá lyema, hol Mionym klktláil díjért majd I6t-iiaaik. Lakás korestotlk 5—0 asobábót álló, hozzátarto-lókkal, lehetőleg kerttel. Szivea ajánlatok FrailZ Ujoi irodájába Vároaház-épQlet) köretnek. 1805. aaaplaabtf bd ti ia. 1047. aa. IMb. Árverési hirdetmény. Aluliét kikáideti véarehijtd m IMI. 4vi IX I. a. 101 l-l értelmében aaannel klabirrá Waai, kogy vb. toba ái Itefob nagykanlmai aég mőd-ttimigéhli tartóié laitárilai kllűnUtitt 1144 Irt tl kr, aatlv klrmeémk nyllvánm ameáa atléa alidalaak. Mely trtarékmk a 1047. m. klkBldéet rendelő véaeéa lotytán Nam-Kaatmán a kir. járáéblróaég 9 Ik Mmu *mbákfca Imadá emkOaléera iMMS-lh évi eeept. bé SQ.Ik napiénak d. i. 10 énűa határidőül kita«etik é* aboi a venni eeáadékoadk amaaal oly meiijegyiéaial hivatnak meg, bo»y a< érinteti kdvaleHmk *aea árreréien m 1881. é«i ÜC t. o i«7 | a értei-I méhen, a legtöbbet Ígérőnek baemroa alul k eladatni fognak. Ae elárveraamdd klvataiémk vételári aa 1881 éii LX. I. o. 104. | ákan magáliapltaU leltételek wrlit lm ktliwenda. Kelt Nagy Kaalaeán, 1496. évi mepi. bó tt. Ferpe Jém»$, kk klilaigl vtgr*k||tá Birtok bérbeadás. Lógrád (Zalamegyei község) déli vasút állomásától íél óra távolságra, 1400 magyar hold kitoijodösfl birtok, mely áll hold rőtből, 75 hold erdőből, 1065 hold szántóföldből ős 10 hold legelőből jutányos feltételek mellett, esetleg fundus instruotus átvételéről hosszabb időre azonnal bérbeadatik. Féltételek és a közelebbi adatok megtudhatók Dr. Tuboly Gyula űgyvöd nr irodájában Nagy-Kanizsán. Sarg-féla Kalodont minden uombatoo 26 krárt kaphatd sít . - <m GUMMI KimIiH glitml itaal ka halkélragnk limll M jáb MtuMakaa a klHaalaMkai ti MII-Mltjkk, Tatalaaktal Iá krtM I (rtt* BoapaaaarlaMan liailt—ifl\'likli alkahauka-, lik — I ftwyt aignatillmll I0*í, UlillMltf M^rwéaMaak piataiia te élmkrtaa Haklaltiimik KKLKT1 X. HéII Ari m aM IlMtlBaMákM a „aa«riM«a"-kea — glgy-glllall ím aa—i --------; • ^w^1" Sarg-féla Kalodont minden atombaton 26 krárt kapható A iagjafck gyökér szappan i Uktaáaj, Schvi ru ts Ttilir araiait Wayy IiiHMl Nyomatott Fíáöltol Ftllöp laptulajdouoatiál Magy-Kaniaaán, 18I&, 78, sz&m. olI .:-...... Nagy-Kaniswa, 1895. taeptember 29-én, XX1Í. évfolyam liitkmtMi i | #•»\' 11 • I OHa^tHa Ma tla IsMaaél • lap aeallaai rtntu miit aaé aladta knal«»»»t üaa»-\' - •\' Ikraaatetlse tavalek aaak baart kaaak-Ml kpltilnl >1. Z ÁLÁ Politikai ós vegfea tartalmú lap. ^ ZUtéUratel ^ " rinatM Ml* i tUéW nöraari* iui i g|4aa lm II liraa (I frt - k»j riMna I Fartaa (IW-ki.) Ha0*Mm t k (I Irt ItkM A Nagy-Kanttsai- M dél ulti tajtirékpénitárak, • BankegyeaOlet, u Ipar- éi ktrtake- _ ___________ # Malmiak hs uuatMk vfcm l)»nk, a Nsgv-kaniissi aegélregylet-siOvetkeiet és a lelenyei takarékpénitár, "FW* ftmtefe M ar. a „nagy-kiniitil malátagyár és lérffliflde r. 1." Kitalálót ÜSlŐHfi. miniUit *laaíst a iiiiitaitii Bjptt min rfrtt: !• krijrér. n«>g|tlfHllt JTaiy-Kanlssán hrtraklat kftssnr: \' TrauMknaikp é* oarltörtöleöa. veeavSaMI Flillll PlIM tla;V k iwtjlaalSa lnlmilk A szomszédból. - ■ 15 Nsgy-KsnllH, 18ÖÍ szepl. Stt. (^-n.) Nagy a diadalftiáfflör a szomszédban. A község tanácsosi választások a kedélyes Bécs városában csakugyan olyíormán végtödnek, hogy a klerikális-antiszemita-könsefvativ-német netftzeti pártiak kapják meg a többséget s igy biztos kilátás vaií-arra, hogy Lueger ur fog beleülni a bécsi polgármesteri síékbe, hogy a birodalom másOt felének székvárosát igazgassa, Vájjon beftül-e? Éppen\' nem bizonyos még; a kormányra lépd ministeríum talán kétszer fogja meggondolni, mig Lueger urat meg- sokkal löhj$ü lttMölü_MOiseni_hpgy akár^ erősítés végett Ö felségéhez felterjeszsze. Ezért pedig nagy kár volna. _Nagy_kár azért, mert mentül tObb és nagyobb háta- nem mással van dolgunk) kezébe, annál gyorsabban következik be a bécsi nép nagy rftegetbeiFá kiábrándulás, ♦ annál hamarabb átják le magukat oly emberek, kik már efobb m ugy a kfltségttnácsban, - mint a reixrathban csak arról tettek bizonyságot, hogy egyetlen-egészséges eszméjük- nincsen b hogy egyebet sem tudnak, mint szidni és gyalázni a zsidókat és magyarokat Mert nekik éppenséggel nem tetszenek a mi viszonyaink. Nem tetszik nekik, hogy Ma- gyarországon szilárdad áll a liberalismus, melyet a bécsi utánzatu »néppárt« gyengíteni sehogy «m tudott Nekik nem tetszik Bi, hogy akkor, a midőn Európasterte, de külöflösen Németországban a reaclio nyom-ról-nyomra hódításokat tesz, dacára annak, hogy itt legerősebb stószólói csalóknak, sikkasztóknak, öklrathamiiitóknak bizonyul* luk-, mint Hammerstein báró, a Kreuziei-tung volt szerkesztője, aki ellen elfogatási parancsot adtak ki, Magyarország n liberális fiTOS utján egyik vivmánynyal a másik-után dicsekedhetik s hogy népünk politikailag Sokkal érettebb, ai egyéni szabadságot ni ily szép hizelgő szavakba öltöztetett, de valójában sokkol veszedelmesebb jelszavaktól hagyná magát tévútra vezetni. Mennyit kell lom jut 1 felforgató pártnak féf ilyennel,\' -még ennek -a— atet encsétlen -népnek itt * szomszédban Unulnij- mig belitja, hogy mennyire tévútra vettetik ót az éiósdiek, hogy mennyi haszontalan embernbk ül fel s nem hogy javítana íörsáfij még saját hátrányára szavaz? Az a sajátságos, hogy ez n párt nemcsak arról álmadozik, hogy a székváros igazgatását kezébe vegyt, hanem politikai tekintetben ts szerepre vágyik, még pedig olyanra, mely Ausztriára és Magyarországra egyaráht nagy veszélyt rejt ríiagában. Mert e párt magába számítja Magyarország ellenségeit s ellenségeit mindannak, a mi magyar; Et t párt üdvBaihe Béeaben Jfc memorandiatákat, aa a párt kacérkodik a dákoroatanismutntl s általában mindennel, ami hazánkra nézve kellemetlen. S es a | párt ai, amely ellensége a kiegyezésnek is s mivel minden alkalommal et ellen beatéit, ezt gyalázd, nincten kizárva, hogy prog-rammpomjtl kOzé tartozik e kiegyezés meghiúsítása. S itt van az a pont, amelynél a 1 párt- győzelmén csak \'a haza ellenségei szülhetnek 8 a szomszédban csak a rend. as átkötmányoHág, a törvénytárig stlinaégtl S azért nem kelt caüggadnie ott sem a llberalismusnak, mely különben cttk élha-tetlenségeinek keserű gyümölcseit ólvwl, mert mm tudott következein lenni ott, a bal keltett volna a knacattiiókra volt hajolandó ott^ ahol ezt gyengeségnek vették. Egy oly párt, mint a mely jelenleg a diadal mámorában uatik, nem alktlmat arra, hogy egy jply város- Ogyaif vniaea, atiaz Béea a a Luegerek csakhamar látni fogják, hogy benne lesznek a kátyúban s hogy a felidézett szellemeken nem tudnak uralkodni. Akkor majd visszamennek a semmiségbe, a hová valók, kitérve ezrek átkától, kiknek étvágyát ugyan felkelteni bírták, de est enyhíteni nem voltak képetek. A „ZALA" tárcája. A* „üreg" nagymama * irta Beaaieh Bak. Nehogy érdekfittifl történetet várjsttsk tötea, elfire megaondoa, hogy ti öreg nagymama, akit tegnap teaettOnk, egyszerO rildiSamony volt Ai o élatébet igeián ainns icami regényt*.—*- üatat -kerttét tnnyit tadakr latén megáldotta sok gyermekkel, ami közös sorsi a szegény hksfcóityoítnak; dajkálta, nevelte a gyermekeit * mikor eteket szárnyra ereniettt! ái anokáii. Én öreg nagymamát akkor Ismétlem meg, mikor aár reggeltől estig ott Olt karosszékében k dédunokák lógták körül, csókolták a kezét, megkérdezve népen ! hogy van, édes örtg nagy mtma ? ^ Oreg fcigyiatmi mosolygott • vimtkérdette: hát á tegymiaátok hogy van ? ligyuzérre, mint t betanított sitjkók, telelték a dédunokák t 6, nagymama nagyon jól van, tlíktélí, eaöknlji öreg nagymamit, — Bét miért nea jött él akkor? Mondák a gyerekek : — Még aam eegedi a doktor bánat 0 t doktor bécsi szigorú tmbéí. Ör«g aagyatiaánik köafwi borait a átérne. Btrtgtdoit nyilván a doktor béeiirt, akt oly * Ke*t« nnnAaok a .gÜT H»;n\' riai alMMI. nagyon nlgoru. Kél esztendeje mind azzal bi«-litják t nemiokára tlhoizák t lányét, Mijd egv eaép napon koeaiba Dltatik s ilhotaák, badu lásas. Dt sem a lányéi nem boaiák, sem öt nem viliik oda. Oreg nagymama dokiéira aég aaigorubb. — Vigyetek a lányonhaa, — Megtiilom, — erélyeskedik a kegyeden orvos — nem véllaloa el • felelősségei 8 örtg nagymama 01 lovlbb karos saékébei aLihitk kösottL Olytn ei a szék, mint egy ttlfl jtyeraeké. Oíualt, eloT, jó iiiagiiitmi, körül ván kerítve, nehogy le«s>ék ta öreg nagymama. Karikája vaa a eiéknek s ugy gurit|ak aa aiattl-hoe. Es halljatok o^odkt, melléje 01 a Ilit, akit olyan aokan irigyelnek aiesenyok költ való saérencséjeért, levest marit Oreg nagymami tá nyárfába és adogatja t levélt at öreg isttonrnak, diktálja haló, ugy hogy ta itya stokta beteg gyermekeivel. Astán apróra vágja t kusl, olytt ipróft, ahogy rlrálaaitoti gyeraikaak ssukták : tg Vél, édes mimnskám, egyél. És nem félédl soha, amtnt eteti át Öreg atgy-mamát: voltam Minéánál, csókol. Ugy aaeretne már Mtai. Eb mltdennipra kitalál kegyes haaas-ságokat Miana aár annyira vaa, hogy egy pár érát (tan ül. Most egy hirte professzor kaeaii. Mily tsermeae, hogy eai hivatták, különben rég aliMMthttlék volna... öreg nagymama már aam hallja est. Szemei laéstkédntk, elsaindtrül. S telik, múlik ta idő, Mient nem Jön és ö már nem ii igén kérdta iilélt. Ott ül n ablak közt, nézi ti utca toka- dalmát-, a véglaté kabarékat, a tttlttia lévas«ll koaaikat a már ntm it tálja, itti többéi mikor áll meg egy kooaá t bti elftit, Egy kocsi, melyből Miana naált ki. Ablaka ilOtt halad tl arfadta halottas kooai i nem nyilalik eaivéba egy bee sejtelem : Hálha Minnál temetik... Kioai gyermekké lett aa öreg nagymama. Jón* nak a dédunokák i amint aorba csókolják a kasét, atm kérdi aár: hogy vta a nagymamáink. Ugy Mmslk, kegy aam laaMr aeaki máaé. csak a Ült; akt sMillklat imádja it Örtg aeidó asszonyt ( aki neki álélt, italt ád, Itlakiatl, Üt* tönétl, dilkálja. Ugy telizik, hogy már ottk a Itat tl i beszélhetnének hangosan aaegéay Mle-nálrél, aki aeghalt szörnyű hálálnák hantával. Dl a gondolattél, hagy a taunyadu lélek egy hangra, tgy saAra Itlébwd, aagrtatgaak aiadi gyermekik, unokák. Ntm, temamtaé taht mtg-tadai Oreg nagymamának, kogy á kical nagymama meghalt. Kiai aa elöaiobábaa megálltaik at Ortg nagymama leáayaaokki t lat aai tk a gyáaaiaiyO-lot kalapot-, ugy maanek bt haaaá. A dédanbkák egymást oktatják! nehogy a nagymamáról lm-saáljtn valamelyik, — Tudjátok, mit mondott otthon a mama, »-magyaráa ai idOtebbik — magaaakadaa as fing ntgymtmt ativa Vendégek, ha jöanak; aa ie-ttaért, csak a lányéról at beszéljenek. Nem tudja, hogy maghalt. Uit pedig Öreg nagymama abban ta érában ia is ablak közt, aiker vitték a lányit a Nagy-Kamsaa, vasárnap. — A pnrlumenti műnk" f/rog ramm amint bmhn érUttilé* imrint e tm tndny ftipSilaiba hozni uéndékoeik, alkől-mattni a nyugodt jejlődis ét síénvedéli/lelen tárgyaiéi jelé alatt fog állni. A péntŰgymi-nÍKter expotéja után a bizottsági tárgyalótok kaad96mk, melgzkmb gyárt nwtökéin miatt a teljes üléseket egy rtíoid útóre vulifc minttieg felfüggesztik, Még a Mttégvelés térgyaiáta flőtt a* egyhéapolitikai javallatok hétrakvő mkaszai hvríilnék tárgyalót alél ka a képvitelőkéi tjfbbsíge a főrendihát! _____________/sít, 78, Mffl. l»p ) flogy a Zieky Nándor pMitilmi korcwwOlötle, • ti«pp«r» tnnik d«Cár» t©»ább aetrviihsdlk, aőt hogy állandóan ■ lenyeteifl stervetkedé* áliape isbta »ta, akkoa mir boaaaaaoktaak, • keriirt Htént liMielfl* mejt a Mppánoi atsaJ a felteváe-t, hoty léletStlk et \'átae tereksn/MflU a| 1895. szeptember M 99 év néí\', akkor a vattát nabadgyakorlatainíl én 8 ttidók retepoiáiárál ttőlő javallatokat tál-Umtatlon elfogadét végett visszaküldik a jő-nmtUkdzh\'tz, akol at immár imételten ktfe-jezrtt népakaratot most mir HSónyAra /T i gyeimbe venik. E lavatlatokat a képeiteltf Cssk sa s ksrdáe, ho|r melyik orsi gos pArlro Xétban ítzoiUtígtlüg tárgyalni nem szán- vá-ára log A< Újdonsült párt ter|etikedai 1 dékánqí | A felelel egy»aert). Lninkábli n tinta katho- AMUépvetém tárgyaiéi tycjezém alán „ i\'iks< mttleiekbet. állhatja aag belrál gyóaelm* Jcffeigoztjaíiüi Méöltiiüffől, mién at álhit.-. tgémtí^tbjy dllnmrmtdtdrdl mdtő türvényja-mulatok\'tefUlnek napirendre, izek után kti- r« M«é\'\'e s lappaagé allrtmoataabarae la tata-stafétái. De erre Mefetfg H bar* Ha reft, hagy a iIntelt grélet kleríkáSa árt*l»á Mvei es uáhw IA| eeewllyákee talyeaaa kumpramitiéPa. ?»mt«bh mít atafiais árra, boay a aamaati „. _..„, _ __ ______ párt nregrsaajákaa akber mm tmi elás beisí, kuiierbareeal , volna egyértelmű, Aat anoaban bódító ertl, amikor as »jfnil| ingéit* el kifőtt Betti tagadom, -bogy tsépvi*i6válaaitáeok ml-t a f választáson «eM Indott terjesekedná, >Metánt ülí Mölftifrigf af lénrnfrbr befolyásolja [ lyat nagyon iggalMl veaatleá___ hogy ugy aioedjiM konfj&álja; a néppárt,] tgj Ugfesen eélindatosan *esetett kéfrleaíl> Malr a remiéi in* aaaalajára, a Mely aagf elé- {TSieiatáator aaaát kai\'éabe a«áa»rti1 lene\'Ske késit) let tel H "r »e« remenyakkel Megy bele a! deere, mmlbngy ,ié t efliét árnyak esett aa Ap« TtlasiUaJ kBaéelembe. jpoayi féayté »n»a»ett« paixsán, — innák aa Aa irfökOif v4la-«isaok eredrtínye nem igen édinM*. Begy a lefolyt rgyításp ilitdrai barenkbaa a parlsmeaibea «y ■ liberális ms.iláboi bOWIanne <ált. tuiielaak, min a wü * rí7\'r "biataté a nánpirtrs, s a parlsmestbea égy I. jiberílis aásalébea -yiHÜtttó haidrotataiba bele nem nyugodj éberrel rerSftlu^UK a ÍI..Í a«*e[ A kMkátiook eneaa isea. Teliá\'l anaska pártnak rovására gyarapodik, "jaiwly aránylag a IsgftiHih tiaata katbolíkna karé-Inti el readelkeíik, s amelyét eddig s római la-lliolikut aL-ó papiág Ifglitkábli taaMiéloii. wtkttik a lriiria htrááadátdrM vélaittáii A kormáBípártnsV rmely siámra la a legne- ügyekben nátó törvéngjavoilat. p!.bb J^\'1\'« ^ 4 ~T7, iiji » kaik. Utaafiáág lOHUMgávnl die>ekedhetatt, - g javallatokat pértmmpanM nem -fe^L^-kerülete-vnn olyan, emelyuek megtartisaárt .lat áwtl Jtlfaunt, mm térgyalat. Ngugodl Jel- . náppártial kemény liárcot kall vívnia, De a lé-feydit, higgadt térgfáUi ü utkiümeretei \\ papeag asgyrtetts rawélhetolea nem iiidmllllkál|» és sMsjelaaeae aaoabaa inkább a kéle(*ésé»iien eégbeÜ polgári kátaMág hjrémk vallotta magát. IstO párt Ml\'»orst oldaiábot, mliiisim i félétMvL A ItbaráHaoksei nem kéli} marí aa eyyliéűo-tea Vulláltöi tarttwlt. (lilikiii kara a legréleágeaebh oapjaibaá fé ráállott. Hanem a mi Igás, Igaa: ss aj párt mag fogja Arra, hogy ■ nemsail párti programm átjárja pimgoui a lésa\'aébb éa Ugtudatlsasbb népríle-jg tOmegek adréjf, aa a programm nagyon »ubti-«eket, a a kesét rétés«l seliány msndátumrs. íff,; , nMI eléggé naaaatl A kik abbéit a bitben s«aVaaták reá, bogy aa á promgremm be kövesebb i< a iBggetleneéfi péet tiemaetl kSvetelásaiaál, de megraa m aa aMaye, a királyi aüdisn\'olá titrmunídldit igénvdné oF* mm,m~tdrl\\**fl * népparttal,» a kormánypárt jalalt- - , MéeélMl, a oemaaU párt éa •» f; 1 I.I..I___í___,JtLlJ.k.«i.kU ^taluu.. Viseli I í l \' * hagy kormányozni képes: a királyi ntaa lebangolrs tettek lé errdl á reirtányjtkrél, A jövő leiadatait som a*ok a kfi*jo*i iiufell-litáeok kapaslk, amiket a nemieti part progmmm-jáfia fklvett, baaéál á awgyar nemtati áll*a» teljes kltpitese, aminek a« Appoayi harmadik katonai akadémiájáboa éa aámaetl salai seeaddr-ksrdbojtiáko« semmi klee aiase Uinlíy Desaé bsré aagy államférfihna milté értékkel Így állllotla tel a lévé politikai harcát* nik Istsisvst ■ ir+&zjo^ é*laultaág, í ás> l\'M— I énéi 19l. He ka mégtt zivatar- töhte ál a Sdndor-ükoi hátban, cselt éiali kátéira aé-miMi mnpodi tlűuwk lennek, melyektől minden elfogulatlan hazafi a tulajdon jdzan Olftével -megvédheti-magéL—Ttkdi—afajiM kildtái van rendet, nyugodt parlamenti Uémmkra. A politikai helyzet. Irts t Baagawe. Aa agykáapoliiikai baTo végébea tStteleiHk, s |s án egy év mnlva, ni válseitsi kintiban állani. Kormányválságot a a ml ennél ttbb, pártvél- ^t as egyházpolitika nem idézhet ele lihb*. ItratévO javastatekaak Zieby Nándor a H resdibásban már nem lest képes alját illant. A korosa bitonyárs nenteslil éket, alnl s tftbblt, s aa év végére egyháa komoly éa rieték\'ss képvltetstá tOaOli (elvet Bzembtüi lOlibé-kevá-ljbé nemlegesen viseu t ( üénnárt ellen magái; AeenkivaUe awitáuuuiuLi karlllatakben aj etvséaea magyar Msbsdelvü párrTiberaíi.mnsa, a mi den Inéban dtM , „mJJírtgek sliamalleaee liberális vártuesvet intelligencia tAúioRRtásával, I B|]an JBt tt igszt nsasétí poütika, aam »« nemzett állam magvé-slveieége diadalmasan vádheR magéL A tzahadelvh p»W tehát, bár néppárti jelűitekkel log etemben ál tani aa egéss rpStööf Ieftrevéüfibí fé hst áttét,-hogy aok inaadáluirot venr.it aa egyenlőtlen bareban. A námaetlpárt as, a-lynek sránylsg » legtöbb vaáttsni vslé katbnlikh* kerfileie »an. A lépap-. Ságtól -hidegen fogad rá, aa a\'sé papság Imtgal-m»»tl, e» Apiiooyi süímilye \'t potitikái* Iraat lápláli lelkesedésével vetették meg a lábakat Bámety katboHkui ktrttleteklwn. Minthogy periig aa alsópa\'paag a néppárt jelöltjeiért log tikra raállaiti, — a náppSrt eltAaorbaa a ftéuzeii párt káréra terjasakedbetik, A nemzett párt aa,-aieiyaek e harcban a legtöbb v* taitaúi valója van. A llbefá is elemek nem fognak aeglleégéra sietni a taorongaiott Ap|>onyintk, mart enaek sse- meglet-s s béke ss állta és a« rencsétlen egyházpolitikai programúja nem volt etég liberális a»a, hogy * bémiátl . plri vgas- Uíbé. Nézett merén a« aira, melyen laa^n, Volt* tstottan balarit egy halottas, kocsi, kostorukktl beborítva. 8 ott Ittak a kocáiban t gyermekéi, unokái és dédunokái. Kt siratván a kicsi nagy-mamát, rettent! léletn-ek kilzt takarták ej arcu-ka<, (íébojtv aa 8reg nagymama aegláaa valamelyiket. Nem is láit<. 0 egy hoss«u menetet iálóit csapén, egyet a sok késit. Dobbant-s meg a ezive, ttaarii-e beane asjielaa l azt ki tudna a tjól istenen klvll ? Mélletts állott a cseléd s kérdezte! ngy-e aiép taae\'éaf — Szép, taép, — mötyogla aa 9reg nagymamit. De nem kérdette, vájjon ki lehet? Beszélik öreg nagymamától, hogy tolt ide, mikor mindénkit megsiratott, hs naa is tudta, kit re|t a koporsó, De az latsa jé s Időnek aal-Ián kittáriUá á kényeknek torráeát. 8 aa ö kO-Uala keg)elméből elknvetkeaék aa aa idd, mikor már aa anyai taiv naa aajíl meg gyermeke halálát Még egy év etott öreg nagymama meg siratls volna a leányát, mint iámeretlent, moal csak a uép temelett látta. Esi istsn rendelte így. Ugy e jól rendelte ? Kesleedékig várit öreg aerymtma t kiesi nagraaiaát. Hátha s gyermek naa jö él az aayiibot, át anya mii tsea í Kimegy I gyaraekéhe<. Ha élvé nsm, hsjva, de alaegy. Tegnap ment, al kitérítik. Azon a jól fámért utón, melyet eltéveszteni ném lehet. Bgy hotaat\'i, kőkerítés mellett húzódik al at a*, att hinnéd, hogy nekn jntaa a végére soha, otysa listán, ueündesea lépdelnek a lovak. Ds im eanek a ka-ritéenek la van vége. fieforduluak a kapun s egy loirisslntes hisba hetltilk a koporsói. Hot-saé, stttrke ssaháliaa ttidók nisgálftnak éa a falról leolvaanak Imádságot, melyből éa agy atót »em értek, de éraea, liogy imádtág a iaádko-tom én is Snkénylálen; £gy at IslenUnk, ugy-ef Attán Ismét fólveaaik a kopottét, kivittük a héaból ét Ittasaik a sir saéléie. Ihol, Itt van a narymama ewja, éreg nagystama t Mtatalrfll ragyognak at araayheilk : itt ayageaik.,, 8 a név alatt agy kit vara. Hat torban egy étet : Btt Itvtfnág, taar gsaá, ttaavaááa, Btatlaá taugar, Mail ktvát. Rt(]m altsIHt arait kit gjrtntaktt, őrltMá kantlak alig takalttti- v atáliM ttrCe 4 Jdvel, tt ts Maat, Itt VU t ktljrtá, IU at égkl fsat. Ott laksaik, már at Orsg aagy asma ia Ott a kicaiay nagymama mellett, A kicsiny nagyaamt slrkOvét egy kltaaaa öleli át t tokogja; aa máa, édea aáaám 1 Itt at öreg nagymama I Ott sírdogál agy kjs lu Is s sseaét, kérdi a kis mamái : m«at már lahat bteaélai táláról ?.,. törölgetvée a ngye-e mamám a. nagymama ka kQiiöaégekbea keresi a aamaetl laiadatokai, mikét Hannibat intt pörBs. A jővO vllsuttáaokoB a daaliaaaaért km folyni a harc, mélyet a atél-Abal közjogi radikalismótá-val, a nemzeti párt snró katonai kOvataltaalval, i I néppárt a loéaüi\'áiiaítiuirá\' Ukaévo Haaaeti-aáttk dádelgatéaévtl, tlagiábaa vMiaélyemat A dnallsmut nagy eBoy^ kngy Kiiföpa Wiss pén oaa\'rak óh magy*r nagyhatalom vagyunk, amelynek szOeetségél egy JSlsmarek k»r«ta a melynek legyveraa ereje a világbéke egyik oet* leper ..... .■ • Nsm tagaribatjak, hogy ea a vUitbéka sitt* ronyok Millióira vélaU ázyoa tsaailaret. hogy a haderő faaatartátt ét ltjleae\'á-e nagy álátea tunkba harOl, hogy dráaáa kell atglaataOnk azt kedveié politikai helyzetei, hogy aagyhataiom vanyunk Mindezen üüoii tokát a dűátlamuü bfés atag-alkoté|a elért látta De tlaaia világos sseme jól látta annak előnyeit la. A nsmzítkOsi htaoayia* lanssg mtgstdnáaét; a tekintélyt kllalé, beat padig aa anyait erők hatalmas térfqrgáaál, a növekedő jólétet, a a nemzeti politika gyöaedalMét akut atMttiiasgi Injainkon. A kiagyaaéa két elsé étlaadét sok miadenre lelhastotliuk, ami haatana éa taéka*«aa volt. De a naMaatltégl kerdéa, aMly már atlaia vérMárge-téai töeetekei mttta1, agy lépéaael Mm kéaeledcM ■egoldáta felé. Caaek enklfcTaiálTItt tska közt m közjogi el* laaaék a a nemaatl párt akolija la nirtptl. Uondolbatta-a valaki, hogy a kíagyaaSa harmadik évtizedének küszöbén Is oly tréíeaaitéaaal kall a aagy aü védelmére kelni, alat a balközén nagy roaboló ksd|árataker, a kiagyaaée eM 0 évében ? A magyar politika réfl aaéaadoa hibájá, — atajd att mondtam, böaábe ettünk aira. Két arcvonalban hurcolunk, egy helyett. A kiagyaaéa dacára háborút hirdet a szélsőbal Bécs ellen, mikor nekünk a kiegyezés védÓiető|s alatt baltő bsjtiak aagoldáaára kellene törekednüuk. A. kuruo-potiilka elavult aaaitkiáliáseit hangoztatja la a aagyar kös*élemétty agy jelsnté* keny része, holott Béea ^blaalmát ét )óakaratát Mhátaaélva, a nemaatl öaaaafarraéáa, a aeataad agyaéa aagy muukáját kellené miaéaaárva végrehajt aaui\\k. A helyett, hogy a aagy nemieti politikának támogaiaaára at udvari köröket megnyerni Igya-késnénk, a sséltőhal karnepotitikájéval a a »•»-aeti párt kateaai kéttleiáMivei oMk a hiteimet- AEOLUS KERÉKPÁROK elegáns és solid építésük, ugy könnyű és csendes hajihatásuk folytán nagy kedveltségnek Örvendenek és a kerékpáriparban az alsó helyet foglalják el. Aeolus kerékpárokon immár 8 vérsenydij nyeretett, ezek közt 1894 szept 13-án a zágrábi 50 kilométeres éa a horvátországi 150 kilométeres utiversenyeken alsó dijat nyárt. — Az utóbbi versenyben az UletO elnyerte az Üti bajnoki cimtt. Kizárólagos képviselőség és raktár Nagy-Kanizsa és vidékére: KOHLER TESTVÉREKNÉL vaakereakedé* Nagy-Kanizsán, Eötvös tér 580. szám. T. Tevéinknek lefasla, vag|ÍK lauulégé|t readtl* ketéeére áll. Hatra tfts jQjtfttt iioti h Mneitre tltátá Nagy-Kannaa, vasárnap.__Zala. 78. szám. (5 lap) >000000000000000000000 A kibánjál királysörfózó részvénytársaság tiaitelettal értesíti a n.é. közönséget, hogy afr gyártmá- fi nyainak elárusitását megkezdte és azokat: t Q Ászok, Király, Márciusi, Korona ^ m »_, ós Bajorsör k elnevezéssel herdékban és palackokban hozta Z forgalomba. X Kívánatra árjegyzék ingyen és bérmentve. 0 0 OOOOOCOOOOO OOOOOOOOOOOQO I0000000000000000000000000003000 Szabadalmazott hajkenöcs. At oraágot kötegéúségflgyr tanáct véleményetéte alapján___ klr. kertek ed elml minisztérium állal uahadalmaapit, nwtel virágokból O Iteillt te tkérttst HtlrttMsWIvtk ánat MarOatt , O /* » j k I n A o 11t tijj nemctak a haj klhullátát akadályom meg, hanem egyúttal megörai a hai eredeti terméueies színét is,söt alkalmaaéaa lolytán a kihullott hifüíTyébe a legsűrűbb uj haj nfl Jsmét. I(T kU Uc*ij tn---— IW aa kr. tű uv Uf.i, án---1 frt - kr. , O Külön a szike - és kWén^ baraa hajnak.—Használati ataiitáa Ingyen. Fankaié. a készítőnél: Schável Jánosné müi. Mirkó Lujzánál ► » ■^■wii - W|gy Kaafraán (saját házában). BELIK I.AJON gyógyszertárában és Eeletl M. M őr divat-üzletében Kagy-Kaaluáa. ÍOOOOOOOuOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖ Keil Alajos-féle Padlózat-fénymáz __» . (an-uAjercna| ei 8-i ItfltMüM wtholá-itw púiul paJJií udmJra, 1 nam pétiéit (fiúi I farínt J5 brajctir 1 kit mJmií dr* 88 krajetir. , 1896. szeptember hó 39 én Viaszk-kenöcs UfjtU i* ItgtnutrM éwrnetf-wr í*-mémjf padlJ Mimin, 1 kiaif ára 60 kr, Arany-fénymáz képkeretek *Ub. ktttnnftmbin. — K/f kit fwWartk in Í0 krujetdr. Fesselhofer Józsefnél Nagy-Kanizsán. Riegler és társa AEOLUS kerékp&r-gy&r, Gráczban. Sarg-fóle Kalodont minden szombaton 26 krért kapható Sarg-féle Kalodont minden szomhaton 2ö krért kaphatd «aüMMi» Mhii»<iIIii> | nlim *• *!■>!*>»■ m>uilnf».> KILEUlLaál _____ Art it «M JlnlSlMtoa a ,.Sl«r«OMm"-kM — fftfT Wnitirti ISO ss—i é P-H a |j 69 5 S I a)j ü ssiá I Síi]. - fc i ^ljii Jigi ilj. j Sín BJii \\\\ SSfíJ Nfit f 2 ÍÖ íí - KEHis fi KéMF.) \'fii MtuaaflfShWl W riMiiiimnmii.i Ntff MiíiMNi HtifMf Z»la 7M>\' aa*m (O lap) 1116. aaepiember M M-da Hirdetmény ttM úriam rtdjlib; lu»gy •« államilag sMgwMlywett Magyar Osztály sors játék •l*# héathm »*t» ív? «klAbaf i bikától UQjkáití ftlg Ituda|>«ten királyi kötjc-gytló jelenMtélHW áa a magyar királyi kormány slWitrtt ♦<•» roellatt nyllvámwatt flWg tértél ítl littifeöfl »* egééi aófnéáiék nyereménye kfluöl, melyeknek ftaaiege 5 millió 600,000 korona 10,000 ny*r«tm4Hy fog klhuaatnl ogy millió 288,000 korona ÖSSJéjifüfili A liliífltille oaitály huiáiM ditembet\' ft-lkától \'líráig log megtartatni. Ai huüásfll imáié nMiálywiniJegyek, valamint mindkét huiáer* érvénye* lelje* aomjegyek még mindig kaphatdk * külön táblákkal, vagy fil*kált>kk*l megjiídlt helyeken n< eredeti árak mellett, 0hf iKinjogyakért) melyeket «t ewfl huiá* iiiátt vá»ár0ln*k( ni első uattály diját Mltllén mag kell fuetnl, HaiU|i«>.i, íloj, .*p|i|onit>ei h,V ABÉMMval • Magyar osztálysorsjátók Igazgatóság Kin iarni nrtun wr r.t.n kmái már l»>8. a|>iáke» Az államilag engedélyezett Nlideo larraai unlw iftf Magyar Osztálysorsjáték fi itwtiilya iiyneeilayek Hu>*« tMe ekHMter M tt-if i art<*>«*«v á NOOOti kwtma I 1 | 1 I I I I II II Ül Mm tttHHHI „ 40000 „ MMtttl „ wm » tMNW u 1LHMH! I enne ,, 4000 w 9000 u tOOO H 400 H tw teeeo iir*<»«<*"v <*•»»»«■« HOOOfl koma* •oooo H 40000 „ 10000 „ 3 ,«eno« „ IMM „ íwo „ toll "p neoo M MOOO || hmm 40000 ttMO* h iweM „ IDtWOOe k>M tinn W piojtnój 5 millió •00,000 korona NiitWkbM, A legnagyobb nyeremény e legwed veeflbh eeethen egymillió korona. H. oeetátyu eyweeiéayak, Hueáe I8Q0 deeember 0 14-lg. - a ! jutalom I á I a 1 „ 1 H « « I » ♦ - 10 M wr „ 100 „ aoo ,, llfto „ >0000 „ •00000 korona 400000 §90000 100000 80009 aoooo 16000 10900 Kdflo (1000 1000 1000 foo too •00000 keroM 400000 IQKHM loooeo aoooo 40000 80909 40000 80090 íitooe Ivéooo aooooo Mooo tlNMHMO tláu* nyarv in*ni *» I jutalom éSMOUO ftredeti aonyeRyck az I. oaxtály rétiére: 40 ÉO egy tiltsd 4 egy huatad I korona Ajánl ^n utánvéttel s^tktiltl ü e 1111 % e ü; i jr 0 I j, fö-elórusitó Budapest Szervita-tér 3, szám. íii fii I anto ütf Vidéki megrwidetók pst&dijto to Wlért, ajánlott levelekért hWrt áa a éortmláai tuvl^tlM^ 10 htUrt koUtm\\ ■flrgAny olm t LOTTOHWHT*E BITD4PBST. ÍMtt ÉimÉ WKU p, Mymmmi IWM f-tll^t U)>tttiai«l«ttoau4l Nacr &ai<i«a>v HM, Naor-Kanina, vssárnap Zal* 78 aiám. (8. kp.) 1896. ueptember hó 29 éo Isnságnak a1 irraürrMití nürgriítt Mnffgíf? jOk "Ü. JSbben * kfitdeleinben *ssy eléay vnlsa a közjogi slspoa Allé pAfWjk iitítft, aaetraek ama jl áll útjában semmi más, mint Apponyí apró \'otrssó kw t. evl Tüsjsií M *Ms 1 u, 5 Síikor kSsgylIfct fari. Tárgyaorosat I. A moll Ölés legytökony vének biislsailáM. 2. Tspági (Ilj benzetfösr\' MMH, űnuGS aOMRa íü MfSm, 11 eek lagklaaM IrqtkU ailktt I eub, MM Appeni álkírt -IkágsLagaMaaaáai. j.é popul kW/Ml* bji „ . ■ A pariaki főszolf abiró válaax- f!\'^\'4 * lakoe ksiwai köertHá-w, s a aassse ^m-a.jtfM. A perlaki járthoz tartozó rl Nlndasáltsl belátom, bogy Appooyl gráf e*skl. 1\'T\' i" politikai egyéniségénél ér/ékeny, Úláu vígto-1 — amint lapunknak onnan In kárával tdbaiaá Isi aat a prograaaot,—, folyó hó zi-én Szabó Imre alsó-mely 4t ás pán ját ■ liftéi léiI rálnuUwk *lkal piMztákoVeci földbirtokos elnöklete alatt ■néktat »c« laie ■. -.. * * _^ - . M **•*■*, IUHIV, ^JIMI jaUWM llelilii ■ Miieili|if aaiat heMi ml náaékaa ■imiinliFi irtnn MpÉnS in SS kft kl Mi|> ilikill káajikiia •i ■seUkMá •crWtl kea mára) a ategaemibieflléstől aeatetta meg, e melyhez nem eaoda, ba annyi •ái\'osáe áfás aa értei-mek námi á\'laa(b*S(áral vieelletik. A katonai ISvele\'étek as a kár\'ya, me\'yre Apponyi még irrgaartdl államférfiúi rrpaládé- jírrttrtw. Krrőí is lesuadaai, annyi volna néki, mii Ita-klniéiyytutlellto "kerttln! s kormánypadokbs Tekláié yfikst vsasléll ainiestswk pedig sllgka le-beinek OdvS* azoigálstói a bétának. Kéiségkivtl aagy bibét kivetett a\', mikor a kBajogl \'lapon .állva, aii.dig sít kersais, ami s kftzjogi alap iBbbi barátaitól eltávoííio la, bolntt oly sok pontban aiegtrye<tkoieit villan vtiBk. Minden politikai efeuiény nélkll, slii négy áve fogslmaata meg rimftzéll profiratMüiját, ás isstaeai báas évia állati a kiegyeaés alapiáa, anélkül, bogy a ké*őbb felállított kuionat kfive-telé-eírÓI sejtelme lelt volna. Mikor áoelmeate ktlyema a títtgpzésJ tfe vértyl ? Afiifi liéjjf év slstto, amíota-ptrtfat népes értekezletet tartottak a Kostyál Ferenc volt főszolgabírónak szabadkai anya tilarlél Itattok sütik keéie aiji* - IkaaMiMPIPIHP ét** un hcu iiiiiaw a 17—so «aaa mám ke • fraakUe-TimM. á *ég£ fta*< M .tJoaáe > kaié MM* tofirwaáeas larlalaata 8**l káaa a| MHMhaa a aagka. a tk ,uii|M na ill*ai/tln Varae tftmkmmbm SO Mariák káé tadt^a. A mitjú m MfSfrMM a riksák ia Matatlak aa *e/»** könyvi felügyelővé történt kinevezése folytán tüfií\'tnT UniaJr megQresedett perlaki (0bírói lAfgyában,—--:—--- Az értekezlet jelöltjének egyhangúlag Csutndk Ödön alsó-Iendvai szolgabírót kiáltotta ki és elhatározta, hogy érdekében a legerősebb actlót fogja kifejteni. A fölvett jegyzőkönyvet megkOldőtte a megyei kijelölő bizottság elnökének: mélt. Svastícs Berf, főispán urnák. A perlaki járás kOzönsége bizalommal várja, bogy a központ éa a többi járás közönsége az ő óhaját méltányolva, jelöltjét szintén támogatni fogja. — yagysaaláal jMMrUli Ltpaak mag-i flíraff aiámsbaa már ialeslllk, lingy a nagy-ka állás betöltése BaMSOTpöiJiBíM | eai klaab Ht-Ht fllaeltaek kMptonak awm I Vi«»,I\'» hás«áv alatt \'S, BtM#i iog7.a«té.i adőbérletre Bern/tid. Hfir n síkor még álinAlián semJiiiáaL liarti\'átlili kit-tnimi akadémiái és lísmzéti *ain( |olslisá«eléee-kákái ?. Yagy 1HÍ6 l>an, mlltiir mág a lMmiád-l íégeí ia ettorllts vohiíT- As Apponyl négy éves meggyösfidaaául aa Appoayikfiasátsamegsi\'éiödéséi vagy ai IH76 iki —agyiiiílriéaél a/emlieáEllikh . melyik Apponjí aak adjon a aemjot iga-wt ? Ha a Irgkötelrbbi LépvisslSválnsztáskor \'sa< asAkJaLa kamialnak a kérdési: a nemzet- agyik App«Hiylsak *aa Ing l|sasi adal. Annak Mm, aki a honv\'éd»ág aliSrlé\'ável nemaetl politikán érsékony nőhet njtstt vnlns, Annak som, aki a kisgyméat mindenféio rét mgrád politikai irányuk kilO<é»éval akarta snol gálni, a a Masat szemében — sépoierO1 lenné tenni. De tágul anaak ss Apponyiaak "*a, aki apré kataaái kSveialésekkel, melyeknek aa orsság Maati prakiikaa kásánál sem tál né, — luegin* gaija a közjogi stabilliéaba vatstl bitet, s így migor népsiorflvé kívánja taaal: uagyon asgaa ée beioiyssot poiilikaí kürUbea gyaru-s.t lesai a kiegyezési. -A legköielsbbi képvieolévsuaatások asjaos politikai eredménye ai tigynere/eli nemzeti párt mogtisedeíése, Iklán msgseu>misliése ioas. HÍREK. — Klsevssái. A magyar assot Korona or-sságsl vörös-kenést egyletének elnöke B császári áe királyi fensége Károly Lajos főherceg védnök helyettes ar f, évi sngusstus bo 17 én Wart-kolabsn kelt masaa boatájáralásávsl Sbmtpait^ir Leoa ujnépi IBIdbirlokos áa nagykaniaaal lakost á magyar a<snt korona oraságal vörBa kerasst egyletének megbitottjává nevezte ki. — Érdekes eljrgyié* A budapesti Out aioii* A. liaí bányalutáidöiiiiii f * vátUlkozáíi Oég Ixltagja Hermanq e nspokban eljegyette Ungtr Samu gyékéoyeai birtokos leányét Margit kis* saazooyt. A menyseaiony nem ismeretlen váróénak kBtSnsáie éléit. Ae-hffi- jé\'áhowy nöegylat iegnléUlii mola\'ságén d Volt egyike sson aagya-losnsk, kik a «Jskob Isjtorjáia" élőképnek a fsaiéi tsépaégst inegsdlál. A esOke snyyal nem-e«ak hösOnaágOnknok tűnt fel, habom a flstal dáagasdag Qutmaanak ie, ki áioiihan ossk Dhsr fényképén látta öl, Eiindali n eaöke angyal \'lel* kereséaárs ás aidOn Homogy-Uyékényeiieo végre ■egleüst msggyOiédOiI arról, liouy Margit kin-saasony olyan angyali léuy, ki kiváló tulajdonaival tényleg képra a földet menynyé varázsolni. Igy letl Margitból boldog mouyaas>ony, — Dr. Haadel Fát, ss a\'sé istidval vá-IssstóksrDIst orasággy Dléai képviselője a nagy-kasisasl Irtidslml és m&véetsti kör slapilé tagjai korába kpstt. A kör eluSkaégé taelag hangit létéiben köszönte meg a képviselő Br rsives érdeklődéséi és figyelmét » Olvasáfcérl hétiyllés. A kis-lsalsssi jeteaiegi \'MH^tetta a laatrsgstmbb ajánlatot. A klaealári elíiirffiiyzat a 102001) forint jelenlegi bár lüsszfig ellanétan 1197ÍM In lit kr. tolt. Két ajánlat láteteti. Bernfald 10*600 lórinlet, a m/tsik pályázéj e^áaolaoki connortínm 102225" foriaiot ajánlott. \'A* árlejtés ezen eredményének kóváhavyása m>péna8irymiaia«l«fiaatét fágg. ~ 1 l|w»rtv«t»fvt ■rgaialfttaa A~esál^ ioitiyaí Ipsrteatülot a hó 8li-án alakult asg. Khtniká Psiri\'w fgnáentJegyzőnek Bztrk Krlgyeat, péestárosnak ivseeias Itasi-ot, BgyAamek najós Fereno dr. Bgyvédet vá\'aaaiották meg. As ipar-leslBleti hlaoltaágbs 10 iparo-t válasalottak. A oxismadiák, kik eddig ktflön iparián>ala<ot képeitek. továbbra ia kBlOntálva maradnak, ae-gelypéntlátiikat jövörd lé kBiffh kezelik a estk annyiban lépnek b» as iparteatfitetbe, emennyi* bon it törvény Iniétkedése aarrfnt kftteleabeiée. A régi eáhrradsseiből fBnmsrsdt trádioiékhos vsló rsgasikodás oly nagymérvB a nagyszáma ipéroa-osslályban, hogy aaoLkal szakiinni nem mdnak a caak lgen^sigera iOtlápéel-e jelrntoiték. kt, líöjiy iis Ipeftágttttgrlís beáltoitnk, — — A* alllára, Diebl Fereno átulaaé mSeáa-tergályoe Ztlá-Eger«segso islálkotolt Kooaar Antul s/fcbüaegéddel éa égy&li tatiák meg az nlst Nsgy-Ka^issáig, Kocár dacára etahölé-ténvk, nem tgen volrrtthnnomUvol ellátva éa mi döa asi Tapaaitalla, hogy útitársának egynél lObb ruhája vsn, a többlettel megaibköit. A rendőrség s rubskidvslö asabót érélyeaon nyomozta. — BMer m«v«rals Jlaaek, — HáaaaaUk klhlrdrtéal (áblája. Ezen otfiágos újdonság nálunk ugyan mág nincs elhelyezve, de síért két példánya aár olt hever a vároehás osgjtsraében várva nylivanoseágrs liosaialát. As egyik tábls s véroahása kapo|a alatt, a máalk sa anyakönyvvezető! bivsiathan Ing ellielyeéletni. Hogy kiknek novei fognak olfíesOr a eárgánharoH láb akon vseráos slá ks-rUltii, sít még moat nem Indjnk, de érteeüléaBnk exerint igen eok leány eseretná nevét már ott létni. — Lapunk kisdóhivataláhsn a A\'iicáW-lée tBnyvkrrskkritBsben rendelte msg a vidékianya* kAnyvvrsetők logtnbhje s klblrdetéei táblákat, melyekből nly nagv tUmsg vsn a Klsohel féle Utlelbon Jelenleg lelhnlmotys. bogy Int etek ha-marjéban megtelnének, Kulaváriuégyóben keresve lehet no egy *bRT0uy0s idfia ál koniyala tálé leányt találni, \' lUtl a aa* aaeaéageM 1 i|\' llnp\'i iV i IRODALOM. - „Délibábok kiaa" tiaitn agy nigy aigjr Ivr* tar-JeéO röpiratai Irt >Haagtraa" álnév tlá ie|téattt iitriü. kl áppeaji Altiért gr él yaltllkal »élyá|it bírálja. ím kritikai erével ia milea palttlkii litékéml éa egiit aaakt klliae f\'jaaailitll áll, A IVjawUk Igy ktvitknnefc mtaa n I. á taikalytéfukelyl (wkitkietSnié II, Pflltlkal kat««-latek. III. .HaaliedtKt attaaik*. IV. A további fejlődéi iitja, V. ,Mtmiatl\' aárll piottaam. VI. Iiykiapolitikai kaapéajr. VII. A aiitlrg. VIII. á Mllilkti ktiyttl II Véglfl kévtlkctlilie. Hlaée0lk ífJi«ot ttlétnéan. kéayen tHSiki — ■ af * én S0 kr. kéeaaiy kaad t aspeeé a fia In. akár a rn«kil*-Tiyialalall, akár S hSagv-áraaekaél. — a aiu II kir. ■lakSegreaaél Téjlk laáaSé aa itlaai layakényvreaeUk —\'-■*- Irta i kr. teeáaa Diaa ISriroat íré, á Hl aagákae fagtaifa aa *J aaj kéege Ullkal léretaftkei, aa itlaai aayikia| naiiiaa lailáial taiátylafliil ataaitáaokat, aa áaaaa álltad tofeáSafe veaettk kMéatáaát és séetaát Kdtikaive vaa aiáákt agy kialépéheaésj a keáSWakaalkk ilkakaakna ktjadüaaa kom in t áO kr. — Tliasáaiik • klikkéi leeáa. tii áe tMH nig ttskl a kitt* eetea al aat a aaéét fc|léééal, a ak a Hittalgéltl taeéa alártaafc. ka aakr *!»■ Márya ériétfii m aetaéafek. A tilifca ée léeifáa Hípdlil él ée áiaévtk aa enaáftt. á AválM aeakaea Mkt ál aa ar-taáf éa a klI/M nagyoltti réeaaaleal. klaü*a raaaény, a ■t a vfléc sécr *áléa térkatk. a aáelk yenkee aie w-eéSk WpFaBE^ W llr*a ta iitli,ik ItOtt t MnülfáUt la ái w lOakaljoa á ytkéfc arteak kaseoatga at aér aaa atéfaásakt sag amst kp aak t dili vtgjr wiUl éyákbu irtettljé* aa tlaé aay aielu »l-rál A külföld aéaaa aagy napilapja aér akkaaS Ma kaéetl ka, kta nap fcl/aai« aaaeo I, | m iaiali iMkkaa klafaaeiaa. rak aér áD*l ttükklél *a ervaágka, kábák ieveéSt kacraranaig u, m*ij a aaéan ajltéet kMt klaéaa ■I tappai iartá«k, owi»gytUn, aáe aaáakrtéaak, sa-«k, "iiijaléeek. léiaéal tiriaiek, a* nalsaik és kálftlé- ut asaai aiimam»is itsaésM a kn/ifinaégaao aée fttnrtllll\'i li WITSiam vtaaal ZS llaSaiéta teijema arfltáajrejja a kagjan ai| aak aai a nagy ak*á-aéL «** vall aa ákalea wkaaaaat é»*Maaéav*aeMPSá a hgMiiali Wálkatlk. A IUtftriwl| klaéikletltla klváaaln lagjpea ISM Hl kétlg ■aulria/taáeakat Bléáaiéal in tgy kéea I írt SO kr., MQiüm S Irt áO kr. Aa elléliUtlk paataataivánjaa a Uacjtnraaáf klaéákl-nlakka I Bodapott, krima k koMaaéSk. ---I Magjai kllil tk "" • ié nfiafak ka* rálfkt, aerkietl ok*.a* laaalk, ka mm aa iné atáféa akk-éwtaek a .Kéaee Ciliét Uf*s* mm* aaáaináakai é» la-wnllariMalé k*|M kattkura A JUmm fkakál Uaaá\' ektélür, december évaagveéka kát enáek raftaf kiáll* keaál »i áa iiylk .KM ita kSaBit" aaa fkai éa kka Rndmáaatk/ Orda a aéaik láltéa/iaééék alal ie aaa-téjt MI«ko|o| Hasrlk, kan klrti ataeáek ákáéeiél t régen kaligalé nevei peititdl kíltaakiyakat, Toltál I üai tstnuuttáf fiai sastéttaU MriÚMS ItnmU bt-■áUt. Dőmlíay HatitélTtl HU**f JvItiUl, Titty tél, Haaaérly ainaatj) GtHlUkf JkitoéHal. teaénjrekl|L á ,téaee tkaláél Lapek\'H IVr* 8 kt ftlivrt S fii aeanátva t M SP kr. kaewáay-aáaelU kalvtaaa kllé a UaééUnial. léB^m nááaa-atea lé. «. iáját kéaékaa. v Syraaéilkatl áa kapkek flaiktl rkSáf kéayvkeiakeéiiétia Begr-kaak CSARNOK u TTnllkm Af&M. (NipdrlMi) — Irta ■aalaj lásán. — (FelytatáaJ 0i jel, Baroea, téni. (/saaak.) llaraeit Csak éppen rám várakoaott Fáni néai ? i\'iliii; iíppiffr oaak rád. Mátkája voltál Kondor Juliskának, akit án annyira szerettem; eaea a jusson skarok beleszólni sorodba. Ilm ám: Minden jé léleknek jussa van abhoa. Fáni néni. Talán rossz uion járok? j\'dai: Amlnl vssssOk, édes öcsém. Neked (g|án jő, nekem roeaz. Ilaraet: A légynek se véltek én, néném I f\'íltii; Tudom, ludom. Éppen eueli a nagy ártatlanságoddal feltelek. Magad a cső* aiéle ártatlan légy vagy, aki könnyön ott reked a cukros lépen. Ihtrao: Nem értem ssnvait. ./\'dili; llizony pedig árthatnád, édes öcséin, ha olyan nagyon lissla, hivő Mek nem volaál Magam is jámbor, hivő lélek vagyok; as igás, de csak a jó lat tőben busák. Mart as emberek -— jaj édes flara I — aa emberek nagyolt furfangosak. Sok, tömérdek sok gnnoas sslv ver cifra dolmány alatt, todroa kendő átall.. Hogy a dologra térjek, mond meg nekem: mennyire vagy te eaael a szép öavagy menyecskével ? 1895. neptember bó 19-éo. Baract: (Báaalatui.) Mennyire vagyok ? (Iát mennyire volnék! Annyira vagyok, ameny-nyire aunl lehelek, akinek léiig meddig életemel kőssőahatein. Fúni: Na lám, na láml Mag akinek, ha aa a golyó jobban talál, halálodat ia köszönhetnéd. Bana: fin? halálomat? Hullám Agnesnak? (Fajét ráasa) Soha ! Fim: Édes Pali fiam I íneu te hunárkáp ár , voltál; oztln még se nyílott ki teljesen a nemed? Csak megeaxel mindent, aminek eléd tálalják. Elhiszed, hogy malacfej, ha tarájja van is. Na ugyan népen vagyunk. Hát te még azt sem tudod, hogy az a Hatos -7— gyerek trafikéit a menyecskére! i .\'■ ... Baract: Fáni néni, ne mondja est, mert ax Isten ellen vét. Mondjon engem hitványnak, ha saonUűan, élhetetlen legénynek vagy nem tudom én: minek; nem haragszom meg érte. De ezt az asszonyt ne bántsa! Tinta —ennek a lelke, mint a nnpmigár, Taláh jár a világ roan szája, hogy néha néha elnézek hozzá; talán szeretnék befekeiileni jó hírnevét; de az ilyen mende-mondára ne adjon. A rágalom szája sohasem lakik jól. Hanem én ast mondnm. bogy bz^ olyan asszony, aki most is minden vasárnap-e(jir a boldogult ura sírjához, aki olyan igazán siratja velem a mostoha-lányát,_ bármit mondjon a világ: nem lehet rosn fáni\\ ügy ? Hál veled sir; veled busul? együtt busultok ? Szép biz az. nagyon szép. Azt szerelném csak tudni.* tnegmondla-e már nakari • mí kaagtla halálba ast a szegény " lányt? Baract: Meg. Megmondta; hogy aléle becsület-Abes lelkek, akik sohasem laknak jól asj láthat bele a legközelebbi pillanatokba sem. Nem lálhatu lej fiam, a jó Isten dolgába. k jő titsn csodát is tehet. Még az ia meg történhetik, hogy üqliskát is visszaadja. Baraei: Háj néném, öiytra üdvözítő esodál nam lesz a jó Isteri én velem soha. Eltemette ast uegényt a Halálon (FelyUttaa l övitkaaik ) K ü 1 g a 2 d a s 4 g. firdekes aaeaéBy log a fövámabsn né báajr hét mnlva vágbemenni. Ugyanis október 16-ától 19-ig tartiák meg .Mttgyír omiályenra "(játék* eliő hutásat. A bn/as a kormány fölfigyel te és egy királyi kösjegyzö jelenléte mellett a fővárosi Yigidó terméken ayiiváooean fog megiSrtésni. Értesd éstick szerint a busás menete a kivetkező len: —Kát saeréBoaekwekei állítanak íüL A* egyik as úgynevezett szám kerék, a másik, pedig a nyeremény-kerék. A számok mind öasse vannak sodorva ás egyenkint külön helyeibe rnk»a. E számok pontos leltllvis^gálása ntán a 100000 ygymást köveifl s«ámot beteszik a a«ámkerékbe mert 100.000 sorajegy van kibocaátva. A nyereménykerékbe pedig 10.000 cédulái testnek, melyeknek mindenikére egy-egy nyeremény van fivirva. Eznián mindegyik uerenc<e-kerékhei két-két árvafiut állítanak éa a kerekeket alaposáén meglorgatják, kogy a belerakott saámok jól SaMekevaredieaek. Erre al egyik árva fia a wamfcM^fcfrfti fcilHm fgy aaáaaot áa átadja a mellette levő árvafianak. £< viazoat kinyitja s hü-áa a benne levő számot kivéve, aak ki, Assaseoa 4J82000 korosé értékbea. Ka az •Ontálysonjátáki baaáaaiaak meae\'e. A ha* sások iránt igen aagy érdeklődée mutatkosik, a ■int aa el»ő magysr .O«tályaorijáiék. eors)é gyei is osgy nép*aer(leégnek örvendenek. As irántuk nyTlváanló aagy árMUdás kflvátkeltében — a miután oaak IOOjOOO darab aorjagyel bocsátanak ki -r előrelátható, bogy még aa elaő bnsáa előtt aa összes aorajagyak elkelnek NYILTTÉR.*) r—lári-aalyaá N krtél I fct Iá krig mMe-raakáat — japáal- ekiaat, l. a. 1, • a lamjakk mta-tiaaH#I ia Htnakbaa, a. ». fakala, lakk áe aalaaa Haaaekeag wljmH IC krtél lé frrlei ét krlg aétereaklat naa eelkea, kaeekáeett a<atá-aettakat, a a. t (alalatr MO Ma ktliaktai mlaé-aágkea éa SOfaO ásta k alaláaaltol a. a. t, aeetabár-áa TáaaNalaeea a káabea aaáttitn k aiaUkat kaid péataferdaltáral: Meaaakan «l. (aa. kir. eéaeri aaállitó) ealjaaagyára Metakkam. — Mkka aiaaatt taraiakra 10 km k linkel kfUrt kwr Mlrag ragaaaludé. — Megjár ayrivea Irt aagna raadtllaak peateaaa ellatáaMaek. S- (I) *) Aa a revatkaa kHIMmkkrt aem vállal fclillmlpt a velyt, éa a benne levő námot kivéve, bangói , . , . . _ . , , kikiá táa végett álavajtja egy hlvatakM raamály Jpzitk jóbirnevévef, , nyerő sorsjegy rólam, amik halába keserítették esáms. De kogy mennyi nyeremény eaik eire ártatlan nivél. Elmondta azt is, hogy hiába lgg,nM ^ csuk kösvetetlenOl ulána tudlak voll minden vtgaszlalo n«va; nem bírta M(Mt ggyanii a nyeretnéoy keréknél illó negény jé angyalom lellttről Mzn.^rt-j^^^^ ITataSiMiat , Mj. ~ " |etta álló márik árvaftunsk, ki a hüvelyt kinyitja ás átnyajtja egy másik tinlviaelőnek, ez a cé-I díiláa áttó fossegél kÜáhji. Es aa a nyere-mény, mely ax előbb kihúzott sorjegyszámra eaik. áa ily módoa\'liMAtarMkó kát sahmot egymaaboa Ifi/ik éa azonnál jegyzőkönyvbe ve-nlk. Így folytatják az\'eljáráat mindaddig, a mig fekOdt fekete felhőt.u Hej iuen csak a* kerülne az én kezembe, csak azt tudnám meg, bogy ki voll? ~ Hni: Szeretnél talán vele izemlfll nembe állani? JaAaií T||mq életemltB^kerllliie.-d« szeretnék. Fául: Megtörténik még ma. Btrta: Micsoda? Etám kerti? F<ki: Eléd, eléd! Aalán: tudod, hogy mii esi-ja ayenmáay-katákbei)lávő 10.000 számot miaü náln vele? ^MHÉÍHMÍHÍ^IiBHHHÉHIM^H^MÉ^H^MÉ | kibaatik. Ekkor agyánll be van tajeave as első fitfroee-: Nem tndom. Ha fért: összetöröm; ha sorshúzás. A száoikerékben riasaamaradó 90.000 -asszony: megvetem, mint egy bélpoklost. Fáni : Megöleled, édes öcsémé megöleleí. Baract: En? Minek néz engem Fáni néni ? Fiai; Halandó ^eaiberoek fiam, aki sobasem azámoi pedig hivatalosáé lezárják ás lepeesételik mert ebből legják es évi december B-áté(i If ig sz .Oailályiorsjáték* második basását megtartani, mely alkalommal 21.499 nyeretnányt hna- aj 21 txÜ Bsarkaastdi flimt. Bádé. A WküidAit rajzol onkályke módo sítássil hajlandók loittnk köziétenni, ka lg*»i nevét ia indélja velőnk. Mi tudniillik elvből nem adunk ki semmiféle álneve* cikkelyt, ba a azárző valódi nevét diecraelsakra tusai nam bajleadó. Mikalvt aa ókajnaknak elegei laaa, a cikkely meg jelennel. Ur. Felelős saarksaziő: LÓKR II I L, Laptulajdoaoa 4a kiadó: IIICHEL P 0 L é P, Lakás kerestetik 5—6 szobából álló, hozzátartozókkal, lehetőleg kerttel. Szíves ajánlatok Franz Lajot irodájába (Városház-épület) kéretnek. ^xJxxiuyrsMiyi^ nnnnnnnnnnnn uxnux****** || Alant felsorolt legjobb, le^zebb és legolcsóbb illustrált folyóiratokat, heti szépirodalmi lapokat a n. érd. k&tónaig )| n 2 n i 5 S i 5 5 i 1 2 2 5 becses ügyeimébe ajánlom, — A folyóiratok legnagyobb részének uj évfolyama e hóban kezdődik; heti a többi lapok pedig negyedévenkint megrendelhetők: ( megjelenik Képes Családi Lapok Képes folyóirat Magyar Oeninsz Orsság Világ Uj Idők VsijtaapiUjság___ _ A Hát Egyeiemes Regényiár 8-adrél kfiieib Magyar Sálon Ónkon —■:r---:r Budapesti Szemle Aai Fremden Zungen-Bibliothek d. Unterhallang u. d. Wissens megjelenik áveaklnt 13 kötet R sdrát alikbaa kötve hetenkiat káthaiinkiat hetenkínt , hetenkint egy- áa kétbeieak hetenkint hetinkint . kátbetsnklat hsvonkínl \' évenkint 30 IQzet Deulsche Roadsokao (Rodenberg) megjelenik barookiat Engethorn\'s Romaabtblíotbek megjel. kéthetenkint 8-adrál kötve Vom Feli mm Meer megjelenik kavookiat Für Alle Walt • kéthetenkint Qarlenlaube megjelenik heti-, kétheti áa havi kladásbaa lllaetrírla Chronik d. Zeit megjelenik káiheienkint Hlustririe Welt-----------a Modernt Kunit • > Salonhélt zur Gatan Stunde » évenkint 18 Azét üeber Land u. Meer, Po\'to kiadás > káth\'tankint Ugyanaz 8-sdrái kézi kiadás " «" hsvonkínl Univerium » kéthetenkint Colleolion Hirtlebea Medrét kötve • kéthetenkiai Froehaika\'a MonstibHode > • • havookial. Megrendelhetők továbbá magyar és német nyelven bel- és külföldi napilapok, szépirodalmi, vegyes-tartalmú és képes hetilapok, egyházi, ifjúsági, iskolatf-humorisztikus, úpdalmi, jogtudományi, orvosi és gyógyszerészeti, természettudományi, földrajzi és történeti, gazdasági, erdészeti és méhészeti, mérnöki és technológiai, kereskedelmi, ipart, sorsolási, lenáaieti éa művészeti, gyorsírászati, sport és káionai lapok. .;..^sssz.. ...■■ ■ —:-.r ". ...,. Kívánatra mntatvány-példánynyal sxivesen szolgálok. r Megrondelések a legpontosabban intéztetnek cl Tisztelettel Fischel Ffilöp könyvkereskedése. |
